Mellékletek
HADIK KIADÓ [Ide írhatja a cég nevét] | Hiba! Nincs ilyen stílusú szöveg a dokumentumban.
0
TARTALOMJEGYZÉK
1
DR: KOGUTOWICZ KÁROLY
Magyar kartográfusok
CSALÁDI HÁTTERE 1. Dr. Kogutowicz Károly arcképe
Családi háttere már fiatal korában kihatott a kis Kogutowiczra, predeterminálta
bele a házasságba, ezért Magyarországra
későbbi életpályáját. Édesapja Kogutowicz
szöktek; Sopronban találtak menedéket 1881
Manó, születési nevén Emanuel Thomas
nyarán. Ügyvéd rokonuk, Montag Jakab
Kogutovicz (Seelowitz, 1851. december 21.
örökbe
–
a
közbenjárására mindketten a kor társadalmi
Magyarországon méltán híres és elismert
elitjét kiformáló magániskolában, a Lähne-
térképész,
atyja;
intézetben helyezkedtek el, mely falai között
édesanyja, Rosa Kapeller, pedig a bécsi
1872-től 1882-ig a későbbi kormányzó,
zongorakészítő, Karl Kapeller lánya volt.
Horthy
Apai
Budapestre
Budapest, a
ágon
1908. magyar
december
22.)
kartográfia
lengyel
felmenőkkel
fogadta
a
Miklós
lányt,
is
majd
tanult.
költöztek,
az
ő
1883-ban
elsőszülött
fiuk,
büszkélkedhetett, akik az egykoron osztrák
Károly már itt jött világra 1886-ban. Őt még
tartománynak számító Galíciából származtak.
két fiú követte: Imre 1888-ban, és Lajos
Nagyapja
1849-ben,
egy
sérülésből
kifolyólag, a császári sereg őrmestereként
1890-ben. Családjukban
–
néhány
kivételtől
szerelt le. Az ő példáját követve apja is a
eltekintve - a katonai, művészi véna, a
katonai hivatást választotta, tanult az olmützi
kézügyességet igénylő hivatás választása
tüzérségi
kadétként
tovább öröklődött. Kogutowicz Károly is
Tullnban; tehetségének köszönhetően pedig a
több szállal kötődött a hadsereghez, a
bécsi
is
kartográfia és a pedagógia pedig egész életét
felvételt nyert. Később adósságai miatt kétes
kitöltötte. Halála után Károly nevű fia (1911-
ügyletekbe bonyolódott, dezertált. Végül
1978)
feladta magát és letöltötte büntetését; ezzel
Ausztráliába.
katonai karrierje 1877-ben véget is ért.
Sydneyben
Bécsben ismerte meg későbbi feleségét, Rosa
Charlie (1950- ) építészmérnök, Olaf (1952-)
Kapellert. Jelentős társadalmi és vagyonbéli
iparművész
különbségük miatt a lány apja nem egyezett
Utóbbi két leszármazottja már a Nilsen
iskolában,
Katonai
Műszaki
majd
Akadémiára
és
Helga
lánya
Unokái,
kivándoroltak
Helga
(1954-
művészettörténetet végzettséggel
)
tanított,
rendelkezik.
2
Magyar kartográfusok
DR: KOGUTOWICZ KÁROLY
családnevet viseli. Kogutowicz Imre (18881950)
papíráru
kereskedelemmel
foglalkozott; fia, Agenor a II. világháborúban tisztként esett el; lánya, Edit karmelita apácaként élt. Kogutowicz Lajos (18901941)
a
Honvéd
Térképészeti
Intézet
alezredeseként több kartográfiai művet is jegyzett;
lánya,
Manuela
(1921-
2. Kogutowicz Manó arcképe
a
Édesapja 1908-ban bekövetkezett halála
Hadtörténelmi Intézet és a Kartográfiai
után az általa 1890-ben alapított Magyar
Vállalat térképészeként tevékenykedett, 1957
Földrajzi
és 1977 között a National Geographic
töltötte be. Nem pusztán az intézet vezetését
Magazine
volt
vitte tovább, hanem modernizációjával is
Washingtonban; Lajos nevű fia (1923-1985)
törődött. Az addig mintegy 260 000 koronás
agrármérnöki diplomát szerzett.
tőkét 400 000-re duzzasztotta; a társaság
térképész
szerkesztője
)
Intézet
Rt.
termelékenységét kétszínnyomó
SZAKMAI PÁLYÁJA Kogutowicz Károlyt édesapja már egészen kicsi korában a kartográfusi pályára szánta, látta benne a készséget, művészi tehetséget. A Váci utcai piarista gimnázium kitűnő alapot adott ahhoz, hogy tanulmányait a Pázmány
Péter
folytassa,
ahol
Tudományegyetemen földrajzot,
geológiát,
csillagászatot, növény- és állattant tanult. 1903-ban
jelen
volt
a
Balkán-félsziget
térképének készítésénél - melyről később
a
igazgatói
Leedsből
ofszetgépek
posztját
hozatott
vásárlásával
növelte; ez egyúttal lehetővé tette az iskolai atlaszok árának mérséklését is. Az új lendületet kapott intézet munkái közül egyre nagyobb számban kerültek ki a különböző atlaszok, térképek, föld-, és éggömbök, szemléltető táblák. Felkérésére Teleki Pál – az
akkor
már
földrajztudós
–
elismert egy
politikus
időre
vállalta
és a
részvénytársaság elnöki tisztét. Elődei sorsát és a katonai pályát ő sem
katonai és politikai térképet is nyomtattak -,
kerülhette
továbbá Magyarország vármegyei atlaszának
világháborúban megfigyelői és légifénykép-
kiadásánál is. Doktori fokozatát 1907-ben
kiértékelői beosztást töltött be. A háborúból
nyerte el. Diplomája kézhezvétele után a
visszatérve nem csak egészségügyi, de
budapesti
Erzsébet
tevékenykedett. 3
Nőiskola
tanáraként
el,
az
1914-ben
kitört
I.
financiális problémákkal is szembe kellett néznie: intézete már banki kézben volt.
DR. KOGUTOWICZ KÁROLY Igazgatói
posztja
egy
ügyének a város támogatását is sikerült
budapesti gimnáziumban vállalt állást 1919-
megnyernie; számos folyóirattal, könyvvel és
Osztrák-Magyar
után
Monarchia
műszerrel (többek között földrengésjelző
felbomlása után új alapokra kellett helyezni a
műszerrel) gazdagította gyűjteményét és
térképészetet, hiszen az addig az itthoni
felszereltségét. Az Alföldkutató Bizottság
felméréseket
Katonai
1925-ös létrehozásával – melyben ügyvezető
K.
alelnöki feladatokat látott el - elindította az
Militärgeographisches Institut) „hagyatékát”
ország tudományos tájfeldolgozását, melyhez
– a különböző anyagokat, eszközöket, a saját
kapcsolódóan a Dunántúl és Kisalföld című –
területre
1930-ban megjelentetett - kétkötetes művével
ben.
Az
elhagyása
Magyar kartográfusok
is
Térképészeti
végző
bécsi
Intézet
vonatkozó
(K.und
térképeket
-
az
utódállamok között felosztották. Ekkor a
a
szakma
bécsi intézet után maradt űr betöltésére
bezsebelhette.
osztatlan
elismerését
is
célszerű volt létrehozni a megfelelő hazai intézményt,
valamint
megteremteni
a
működéséhez szükséges keretet. Mindezen munkálatokban- így a magyar térképészet európai színvonalra emelésében, továbbá az önálló magyar katonai térképészet alapjainak letételében is - élen járt Kogutowicz. Hajts Lajos és Kirchlechner Károly tábornokokkal sikeres tervezetet nyújtott be a honvédelmi minisztériumhoz, mely eredményeképpen Böhm
Vilmos
hadügyminiszter
1919.
februári rendelete alapján – megalakult a Magyar Katonai Térképészeti Csoport (1921től Katonai Térképészeti Intézet néven). Kogutowicz 1922-től az Állami Térképészeti
3. A Dunántúl és Kisalföld első kötete
1921 és 1930 között szerkesztette - az embert, mint a kutatások középpontjában álló lényt, valamint emberföldrajzi problémákat vizsgáló - Föld és Ember című folyóiratot; az 1926-ban megjelent Széphalom című - a
Intézetnél folytatta térképei szerkesztését.
tudás és szépség kultuszának jegyében indult 1923 korszakváltást jelentett az életében:
– folyóirat megalapításában, propagálásában
a szegedi Ferenc József Tudományegyetem
és pénzügyei intézésében is aktív szerepet
földrajzprofesszori
vállalt;
általános
és
állását
bízták
összehasonlító
rá
–
földrajzot
oktatott-, ahol a Földrajzi Intézet fejlesztése
megszervezte
a
Meteorológiai
Obszervatóriumot. 1929-től a Bölcsészet-, Nyelv,-
és
Történelemtudományi
Kar 4
Magyar kartográfusok
DR: KOGUTOWICZ KÁROLY
dékánjaként tevékenykedett, 1941-ben pedig
földfelszíni
élet
az egyetem rektorává nevezték ki. 1944-ben
szándéka.
Németországba távozott, ahol 1948-ban a
mérsékelt terjedelműnek tűnő – alsóbb
Stuttgart melletti Ludwigsburgban érte a
iskolai osztályok tanulóinak szánt, áttekintő
halál.
jellegű - 8 lapon 7 térképet felvonultató,
A
megismertetésének
mai
szemmel
igencsak
statisztikai adatokat is megjelenítő, A/4-es formátumú
Munkássága Szerteágazó érdeklődési köre számos
atlaszt
nagy
gonddal,
igényességre törekedve állította össze.
területre kiterjedt: a Földrajzi, Meteorológia, Néprajzi,
Mezőgazdasági,
Társadalomtudományi
és
Statisztikai, a
Dugonics
Társaság is tagjai sorában tudhatta, több társaságnál
tudományos
tisztséget
is
betöltött. Főként tájkutatással, népesség,- és településföldrajzzal foglalkozott, de a falu,és tanyakutatás szintén tevékenységének fókuszában állt. Ezen kívül több térkép és atlasz szerkesztése is az ő nevéhez fűződik. Legismertebb alkotásai közé tartoznak 1919es katonai térképei, 1923-as Népiskolai atlasza,
Magyarország
néprajzi
térképe
4. Dr. Kogutowicz Károly Népiskolai Atlasza, 1923
A
belső
borítón
kapott
helyet
az
(1928), a Dunántúl és a Kisalföld (1932),
„Alapfogalmak I.” című rész, valamint a
valamint iskolai és kisatlaszai az oktatás, a
kolofón,
közigazgatás és a nagyközönség igényeinek
munkatársainak nevét is. Az első térkép a
kielégítésére.
Kárpát-medence hegy,- és vízrajzát 1:4 000 000
Polgári kartográfusi munkásságának egyik fontos állomása a Népiskolai Atlasz (1923) megszerkesztése földrajzoktatás
volt. jelentős
Azidőtájt
a
szemléletbeli
változásokon esett keresztül, az addigi - a vármegyét az oktatás központjába helyező – tanítást felváltotta a természetes tájak és a 5
mely
arányban
tartalmazza
ábrázolta,
a
Kogutowicz
domborzati
viszonyokat aprólékosan, rétegszínezéssel érzékeltette.
A
kor
geográfusainak
véleménye megegyezett az egységes magyar államtér tekintetében, a mély természeti beágyazottsággal, tájtényezők és gazdasági okok felsorakoztatásával támasztották alá a „csonka
Magyarország”
ábrázolásának
DR. KOGUTOWICZ KÁROLY
Magyar kartográfusok
értelmetlenségét. A térkép érdekessége, hogy
az atlasz hátoldalán pedig a „Föld képe
a ma határon túlinak számító vidékek
féltekékben”,
névrajzát sokkal részletesebben tüntette fel.
megszerkesztve.
Magyarország 1:2 500 000 arányú politikai térképe – a hazai és külföldi közigazgatási beosztás
feltüntetésével
oldalpáron kapott
a
-
helyet.
következő
A következő
oldalra került Európa 1:24 000 000 arányú politikai térképe. Gondot fordítottak arra, hogy
a
Magyarországgal
szomszédos
államok neveit úgy helyezzék el, hogy azok ne érintsék a korábbi magyar területeket. Másik fontos megállapítás, hogy bár 1923ban készült a térkép, a Szovjetuniót külön nem
tüntette
fel,
az
érintett
államok
összetartozását nem jelölte. Az ezt követő oldalon kapott helyet Ázsia 1:55 000 000 arányú politikai térképe, melyen az Arab-félsziget belseje
jellegzetesen
fehér,
feltérképezetlensége, lakatlansága miatt nem
1:150
Kogutowicz vállalkozása
000 000
arányban
nagy
horderejű
másik
az
I.
világháborút
lezáró
béketárgyalásokra 1918/1919 telén - Teleki Pál
ábrázolás
módja
alapján,
Bátky
Zsigmond és Littke Aurél közreműködésével - készített, ponttérképnek tekinthető etnikai térképe. Alapul az 1:200 000-es katonai szelvényeket
vették
és
az
1910.
évi
népszámlálás adatait használták fel: 13 000 településhez és 7000 darab, 100 lakost meghaladó
lakott
helyhez
társították
létszámarányos értékjeleiket: 1000 adott nemzetiségű ember esetén nagy kört, 500 lakosnál félkört, 100-nál kis kört, és így tovább. A különböző nemzetiségeket jelölő jelek a települések alakját is leképezték.
kapott színkitöltést. A hatodik oldalon Afrika
A szintén Magyarország nemzetiségeit
1:44 000 000 arányú térképe foglal helyet. Noha
ábrázoló, de 1:1 000 000 arányú 1919-es térkép
részletgazdagsága elmarad az előzőekétől, a
már a felület- és jelkartogrammos típusba
folyóvizek ábrázolásakor az időszakosságot
tartozik: az alapszínt a többség színe
is jeöli. A hetedik oldalon, Amerika 1:50
határozta meg (illetve fehér maradt, ha nem
000 000 arányú térképe mellé – a méretbeli
volt
összehasonlíthatóságot
–
pontozott, vonalkázott, keresztvonalkázott és
Magyarország melléktérképe is felkerült. Az
színezett – a népsűrűség alapján rendelték
utolsó lapon Ausztrália és Óceánia 1:50 000 000
hozzá, a kisebbségeket pedig különböző
méretarányú térképe szerepelt az előzőekben
formájú,
alkalmazott ábrázolási módszerek, jelölések
meghatározott méretű alakzatokkal jelezték.
megtartásával.
A
hátsó
szolgáló
borítón,
abszolút
a
többség),
mintázatát
népsűrűségük
–
szerint
belül,
gazdasági, statisztikai adatok kaptak helyet, 6
Mellékletek
MELLÉKLETEK I.
számú melléklet
Forrás: www.bibl.u-szeged.hu/exhib/evfordulo/kogutowicz/rekt.html
7
Mellékletek
II.
számú melléklet
8
Mellékletek
III.
számú melléklet
9
Mellékletek
IV.
számú melléklet
10
Ábrajegyzék
ÁBRAJEGYZÉK
11
Forrásjegyzék
FORRÁSJEGYZÉK
12
