FELSŐ–TISZA–VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14. : Pf.: 246, : (42) 598-930, Fax : (42) 598-941, E-mail:
[email protected] Internet: http://ftvktvf.zoldhatosag.hu Ügyfélfogadás : hétfő és péntek 800 –1200,szerda 800 –1200 és 1300 –1600 Zöldpont Iroda ügyfélfogadás: hétfő – csütörtök 900-1200 és 1300-1500, péntek 900-1200 Ügyszám: Ügyintéző: Tel. mellék:
3075-2/2010 Sándor Edina / dr. Gyebrószky Szilvia 222/154
Tárgy: Melléklet:
Egységes környezethasználati engedély az Agro-Vid Kft. Tiszavid 023/1 hrsz. alatti sertéstelepéhez 1. melléklet - talajvízvizsgálat 2. melléklet - adatszolgáltatás 3. melléklet - változási vázrajz 4. melléklet - terület-kimutatás
H ATÁROZAT Az Agro-Vid Kft. (4832 Tiszavid, József A. u. 1.) - a továbbiakban környezethasználó - részére a Tiszavid 023/1 hrsz.-ú külterületen végzett sertéstartó tevékenységére egységes környezethasználati engedélyt adok az alábbiak szerint: I. Környezethasználó adatai: Neve: Agro-Vid Kft. Címe: 4832 Tiszavid, József A. u. 1. KÜJ száma: 102055669 II. Telephely adatai: Megnevezése: sertésnevelő telep Címe: Tiszavid 023/1 hrsz.-ú ingatlan Telephely KTJ száma: 101739011 Létesítmény KTJ száma: 102062428 A telep központi EOV koordinátái: EOVx = 322 510 EOVy = 891 855 III. Tevékenység: Megnevezése: nagy létszámú állattartás (sertéstenyésztés) TEÁOR: 0146 NOSE-P kód: 110.05 Besorolása a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján: 11. b) Nagy létszámú állattartás, létesítmények intenzív sertéstenyésztésre, több mint 2.000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára Kiépített termelési kapacitás: 2268 db hízó férőhely IV. Az elérhető legjobb technika alkalmazása: Az Agro-Vid Mezőgazdasági Kereskedelmi Szolgáltató Kft. (4832 Tiszavid, József Attila u. 1.) a Tiszavid 023/1 hrsz.-ú, 5,0556 ha területű, korábban szarvasmarhatartásra szolgáló külterületi ingatlanon nagy létszámú sertéstartási tevékenységet tervez, az alábbiak szerint: A fenti hrsz.-ú terület Tiszavid település ÉK-i részén helyezkedik el, megközelítése a 4113 sz. összekötő útról lehetséges. A telepet ÉNy-ról, DK-ről mezőgazdasági művelés alatt álló területek övezik, DNy-ról az AgroVid Kft. 266 hrsz. alatti terményszárítójával határos.
A hígtrágyás technológiájú sertéshizlaló tevékenység 3 db, egyenként 504, 756 és 1008 férőhelyes istállóban (1. sz. istálló: 4 terem; 2. sz. istálló: 2 terem; 3. sz. istálló: 3 terem) történik. Az állattartó épületek födémszerkezete hőszigetelt kivitelű. A süldők 25 kg átlagsúllyal kerülnek betelepítésre a telepre. Az állatállomány kb. 110 kg/db átlagsúlyának eléréséig tartó teljes hizlalási ciklus 104 nap. Az automatizált, számítógéppel vezérelt tartástechnológia az ISV rendszer technológiai berendezéseire és gyártmányaira épül. Takarmányozás: A telepen szilárd takarmányozó technológiát alkalmaznak. A keveréktakarmányt közúton, ömlesztve szállítják a telepre, zárt szállító járművel. A telepen mindegyik istállóhoz tartozik takarmánytároló siló, melyek feltöltése zárt rendszerben, pneumatikusan történik, ahonnan a takarmány csővezetéken, automatikus kiosztással kerül az állatok elé: a siló garatjához csatlakozik a zárt rendszerű takarmányszállító (végtelenített csöves műanyagkorongos-láncos takarmány behordó), amellyel kézi tolózárral ellátott ejtőcsövön keresztül - feltöltik a kutricánként elhelyezett 1-1 db kombinált önetetőt. A száraz takarmány kiporzásának csökkentése érdekében a silókra szűrőszövetes leválasztó kerül beépítésre. Az alkalmazott takarmányok összetétele az állat életkorának, fejlettségi szintjének, energia szükségleteinek megfelelő. A takarmánykeverék nyers fehérje tartalmának csökkentése érdekében a táphoz aminosavak és fitáz adagolását tervezik. Itatás: Az önetető tálca két oldalán van felhelyezve a 2 db rozsdamentes anyagból készült szopókás rendszerű önitató, melynek szelepei víztakarékosan, az állatok igényei szerint adagolják a folyadékot. A megfelelő beállítás kizárja a víz elfolyását. Az itatórendszerhez épületenként gyógyszeradagoló is tartozik. Fűtés a 3 db hizlalda épületben nincs, csak a szociális és az iroda helyiségekben. A hőenergiát a teleppel szomszédos, Tiszavid 266 hrsz.-ú telephelyen 2 db, egyenként 140 kW alatti, külön kürtőbe kötött szalmatüzelésű kazánokkal biztosítják, hővezetéken. Földgáz felhasználás lehetősége adott, a meglévő iroda épületében jelenleg is konvektorral történik a fűtés. A gáztüzelés a szociális épületben és az irodában alternatívaként megmarad. Jelentésköteles pontforrás nincs a telephelyen, létesítését nem tervezik. A telep mindhárom állattartó épületében automatizált elszívásos szellőztetést alkalmaznak. Az elszívás kürtőkbe épített tetőventilátorokkal történik. Az 1. és a 2. sz. épület (a legnagyobb és a legkisebb férőhelyes) esetében a légszennyező forrásokat az épületek lakóterülettől távolabbi pontjára helyezik át: az épületekben egy-egy légcsatorna van kialakítva, ami a legtávolabbi termekből is ideszívja a levegőt, és juttatja ki a felette lévő szellőzőventilátoron és kürtőn keresztül. Az állattartó termek tetőszerkezete felett, tehát az épületeken kívül megszakított a kürtő, amelyen keresztül az expanzió hatására a kürtő légterébe hígító levegő kerül. A kürtő kúpos felső része és a bekevert levegő által olyan mértékű légáram jön létre a kürtő felett, amelynek hatására a szennyezett levegő 10-15 méter magasságra felemelkedik, és nem keveredik vissza az alsóbb légrétegekbe. Mindhárom épületben vízvezeték van kiépítve a kürtőkben lévő permetező rendszer működtetéséhez. A vezeték alján az automatika, amikor a hűtési rendszer szabályozza a légtér klímáját, megnyitja a mágnes szelepet, amely által vizet permetez be a kifúvott levegőbe, a szaghatás csökkentése érdekében. A friss levegő hagyományos módon, oldalfali légbeejtőkön át jut be a padlástérbe, majd onnan perforált álmennyezeten keresztül az istálló térbe. A nevelő épületek természetes és mesterséges megvilágítására egyaránt lehetőség van. Minden épületben energiatakarékos kompakt és fénycsöves lámpák vannak felszerelve. 2
A telep hálózati elektromos energia-ellátása a Tiszavid 266 hrsz.-ú ingatlanon lévő transzformátorról biztosított. Az állattartó telepen történő áramfelhasználás mérésére külön fogyasztásmérő órák vannak felszerelve. A sertéstelep technológiai vízellátása a telepen lévő mélyfúrású kútról, a dolgozók szociális és ivóvíz ellátása közműhálózatról biztosított. A felhasznált vízmennyiséget vízórák mérik. A telep éves technológiai vízigénye 6000 m3. A vízvezetékek fagy ellen védettek. A telep tüzivíz ellátása a meglévő 1 db 50 m3-es tüzivíz tárolóból, valamint a telep bejárata mellett meglévő közüzemi vízhálózatról biztosított, a közmű-üzemeltető BEREGVÍZ Kft.-vel egyeztetett módon, 1 db tüzivízcsap létesítésével. A telep hígtrágyás, ún. lagúnás intenzív tartási technológiájú. A hizlaló épületek beton rácspadozata alatt létesített szigetelt vasbeton lagúna csatornák fenekén a csatornák mindkét végén leeresztő zsomp van, amelyek váltakozva történő felemelésével végezhető el a nevelőépületek lagúnáiban összegyűlt trágya leürítése. A víztakarékos lagúnák összes kapacitása: 1296 m3. A leürítésre időszakosan, de legkésőbb az állomány betelepítése előtt kerül sor. A trágya felszín alatti zárt műanyag gyűjtőcsatornákon keresztül gravitációsan a (vízszintről vezérelt automatikával rendelkező) központi gyűjtő-átemelő (ki-, betároló) vasbeton aknába, majd onnan aprítófejes (homogenizáló és átemelő) szivattyúval a hígtrágya tárolóba jut. A 6 havi hígtrágya mennyiség tárolására alkalmas, szivárgás-érzékelő rendszerrel, beépített homogenizálóval ellátott, föld feletti, fedett kialakítású hígtrágya tároló átmérője 25,62 m, felülete 516 m2, térfogata 2.178 m3. A keletkezett hígtrágyát és a trágyával szennyezett csapadékvizeket homogenizálást követően ürítik vissza az átemelő aknába. (Homogenizálás kizárólag a tárolóba juttatáskor, ill. a kijuttatás előtt történik.) A hígtrágyát annak időszakos elszállításakor a beépített szivattyú berendezéssel közvetlenül a szállító jármű tartályába juttatják, majd mezőgazdasági célokra hasznosított területeken helyezik el. A kihelyezés géppel - részben injektálással, részben szóró berendezéssel - történik. A hígtrágyához speciális trágyakezelő port adagolnak, mely - elsősorban a szaghatás csökkentésében kedvező hatását a trágyakezelés teljes szakaszában (a lagúnákban és a hígtrágya tárolóban is) kifejti, segíti a trágya homogenizálását, tápanyagainak hatékonyabb feltárását. A rotáció végén az istállók takarítása nagynyomású mosó-fertőtlenítővel történik. A tisztítás során keletkező, trágyával szennyezett vizek a hígtrágya elvezető rendszeren keresztül a hígtrágya tárolóba jutnak. A keletkező kommunális szennyvizet (éves mennyisége: 216 m3) 1 db 7 m3-es vízzáró, zárt aknában gyűjtik, ahonnan közszolgáltatás igénybevételével a Vásárosnaményi települési szennyvíztisztító telepre szállítják. (A település kiépített szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkezik.) A kerékfertőtlenítőből származó szennyezett vizek gyűjtése egy 3 m3-es szennyvíz gyűjtőaknában történik, ahonnan szippantó járművel viszik el a Vásárosnaményi települési szennyvíztisztító telepre. A telep területére hulló szennyezetlen csapadékvíz az ingatlanon belül, szikkasztóárkokban elszikkad. Trágyával szennyezett csapadékvíz az állatrakodónál és a trágyakezelő rendszer átemelőinek közvetlen környezetében keletkezik. Egyéb szennyeződő terület nincs; az állatok járművekkel kerülnek be-, illetve kiszállításra és állatterelő út nem létesült. A trágyával szennyezett csapadékvíz a hígtrágya elvezető rendszerbe kerül bevezetésre: az állatrakodó tér burkolatának kialakítása, lejtése biztosítja a csapadékvíz összegyűjtését és a sertéstelep hígtrágya-elvezető rendszerébe történő bevezetését. Az átemelőknél kialakításra kerülő burkolt ürítő helyen keletkező csurgalékvizek az átemelőkbe jutnak. A csapadékvíz várható mennyisége a telep beépített, burkolt felületeiről: 3.000. m3/év, amelyből a szennyezett burkolatokon keletkezett csapadékvíz becsült éves mennyisége kb. 300 m3. A HIR adatszolgáltatásba a telep bejelentkezett. Az üzemelés során keletkező veszélyes hulladékok: veszélyes anyagokat tartalmazó vagy abból álló vegyszerek (20 kg/év) (állatgyógyászati hulladék) 3
fénycső, izzó A telepen keletkező nem veszélyes hulladékok: kommunális szennyvíz: 216 m3/év szilárd kommunális hulladék becsült mennyisége: 800 kg/év hulladékká vált állati szövet (8 t) A telepen keletkezett hígtrágya mennyisége: 3.774 m3/év. A veszélyes hulladékot (főként állatgyógyászati hulladék) munkahelyi gyűjtőhelyen (a zárt gyógyszervegyszertárolóban) gyűjtik, s évente egy alkalommal szakcég részére átadják. Az elhullott állati tetemeket épített állati hullatárolóban, zárt műanyag vagy fém konténerben gyűjtik. Az állati hulla elszállítását arra feljogosított szerződéses partner végzi. A kommunális hulladékok gyűjtése heti ürítéssel 120 literes műanyag gyűjtőedényben vagy 5 m3-es konténerben történik, elszállítását a közszolgáltató végzi. Üzemanyag tároló, felszín alatti tartályok a telepen nem találhatók. A telepen használt gépek tárolása, szervizelése, üzemanyaggal való ellátása nem a telepen történik. A kezelőszemélyzet továbbképzése, ellenőrzése megoldott; a gépészeti berendezések karbantartása rendszeres és szakszerű. A telep állatorvosi felügyelete állandó jellegű. A telep üzemeltetése során a levegő minőségét elsősorban szaganyagok kibocsátása befolyásolja. A telephez legközelebbi lakóingatlan D-DNy-ra, 300 m-en túl található. Zajforrások a nevelőépületek elszívó ventilátorai, és a szállító járművek. Az elszívó ventilátorok működése időszakos, a járművek csak nappali időszakban közlekednek. A telep környezetvédelmi megbízottal az üzembe helyezéstől rendelkezik majd. A tevékenység végzésének feltételei: 1. Általános előírások 1.1. A környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával a tevékenységet úgy kell végeznie, a berendezéseket és a technológiákat úgy kell működtetnie, hogy a telephely kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. 1.2. Az engedélyezéskor alapul vett körülmények jelentős megváltozását, tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást a környezethasználó köteles a felügyelőség felé 15 napon belül bejelenteni. Minden olyan módosítás, amely a 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 2.§ (3) d) pontja szerint jelentős változtatásnak minősül, csak a Felügyelőség engedélyét követően valósítható meg. Az engedélyezést a környezethasználónak kell kezdeményeznie. 1.3. Az engedélyben foglaltak a határozat III. pontjában meghatározott termelési kapacitásra vonatkoznak. 1.4. A telep üzembe helyezésének (a nagy létszámú állattartás megkezdésének) időpontjáról a felügyelőséget előzetesen írásban tájékoztatni kell. 2. Hulladékgazdálkodás 2.1. Az üzemelés során keletkező hulladékok (kommunális hulladék, termelési nem veszélyes hulladék és veszélyes hulladékok) gyűjtéséről, ártalmatlanításáról/hasznosításáról úgy kell gondoskodni, hogy a környezeti elemek (talaj, levegő, felszíni és felszín alatti vizek) szennyeződése kizárt legyen. 2.2. A keletkezett hulladékot, ha az ökológiailag előnyös, műszakilag lehetséges és gazdaságilag megalapozott, hasznosítani kell. Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő
4
hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. 2.3. A telephelyről hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából átadott és elszállított hulladék csak hatósági engedéllyel rendelkező szerződő félnek adható át. 2.4. A környezethasználónak a munkahelyi gyűjtőhely működtetése során a módosított 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet - a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről - előírásait maradéktalanul be kell tartani. 2.5. Az állati hulladékok kezelésével, hasznosításával kapcsolatosan a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet előírásait kell betartani. 2.6. A környezethasználó köteles a tevékenysége során keletkező hulladékokról a módosított 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete 1. és 2. pontjában meghatározott adattartalmú naprakész nyilvántartást vezetni, valamint rendszeres adatszolgáltatást e rendelet 2. és 3. számú melléklete szerint köteles teljesíteni a tárgyévet követő év március 1. napjáig. 2.7. Amennyiben az építési és bontási tevékenység során keletkező hulladékok birtokosa a környezethasználó lesz, abban az esetben a 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásait maradéktalanul be kell tartani. 2.8. A környezethasználó a 126/2003. (VIII.15.) Korm. rendelet 12. §-a értelmében köteles egyedi hulladékgazdálkodási tervet készíteni, és azt jóváhagyás végett a felügyelőségre benyújtani abban az esetben, ha gazdálkodása során évente 10 tonna mennyiséget meghaladó veszélyes hulladék keletkezik, vagy az évente keletkező összes - a veszélyes és nem veszélyes - hulladék mennyisége meghaladja a 200 tonnát. 3. Vízminőség-védelem 3.1. A felszíni és felszín alatti vizek jó minőségi állapotának védelme érdekében a sertéstelepi létesítmények, tevékenységek kialakításánál a többször módosított 219/2004. (VII.21.) és a 220/2004. (VII.21.) Korm. rendeletek előírásait maradéktalanul be kell tartani. 3.2. A létesítést és üzemeltetést úgy kell végezni, hogy a talaj, a talajvíz és annak közvetítésével a rétegvíz ne szennyeződhessen. Amennyiben ilyen szennyezés történik, arról a felügyelőséget értesíteni kell, illetve haladéktalanul meg kell kezdeni a szennyeződés felszámolását. 3.3. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm.rendelet 10. §-ának (2) ad) pontja szerint a rendelet 1. számú melléklete szerinti szennyezőanyag fokozottan érzékeny területeken felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése tilos. Mivel a termőföldi kihelyezésre, hasznosításra kerülő hígtrágya az 1. számú melléklet szerinti szennyezőanyagot (pl. ammónia, nitrit, nitrát stb.) tartalmaz, ezért trágyakihelyezésre, -hasznosításra fokozottan érzékeny területek nem vehetők igénybe. 3.4. Az engedélyezett tevékenység (nagy létszámú állattartás) megkezdése előtt a telep vízellátásának és szennyvízelhelyezésének, valamint a telep vízellátását biztosító mélyfúrású kútjának vízjogi engedélyei módosítását a vízilétesítmények üzemeltetőjének (- környezethasználónak -) kell kezdeményeznie a felügyelőségnél. A módosítás iránti kérelemnek a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet 2. §-a szerinti feltételeknek kell megfelelnie. A kérelemben - a vízjogi üzemeltetési engedély tartalma és a tényleges állapotok felülvizsgálatával - meg kell adni az esetlegesen bekövetkezett változásokat, módosulásokat is. 3.5. A telephelyen tervezett, csapadékvíz elhelyezést szolgáló vízilétesítmények megvalósítása csak jogerős vízjogi létesítési engedély, üzemeltetése csak jogerős üzemeltetési engedély birtokában kezdhető meg. A vízjogi létesítési engedély kiadása iránti kérelmet a 18/1996.(VI.13.) KHVM rendelet 2.§-ában és 2. számú mellékletében, valamint a 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 3. §-ában előírtak szerint kell összeállítani és a felügyelőséghez engedélyezésre benyújtani. A vízjogi engedélyezési eljárás a 33/2005.(XII. 23.) KvVM rendelet alapján díjköteles, a díj mértékét a felügyelőség a benyújtott kérelem alapján állapítja meg.
5
3.6. A tevékenység környezetre gyakorolt hatásának figyelemmel kísérése érdekében a telep területén - a talajvíz áramlási irányának figyelembe vételével - 2 db talajvízfigyelő kútból álló monitoring rendszert kell kialakítani és üzembe helyezni a nagy létszámú állattartás megkezdéséig, majd azt követően működtetni. Az
egyik kutat a hígtrágyatároló mellett a talajvíz áramlás irányában, a másikat azzal ellentétes irányban kell kialakítani. A kutak kiépítése vízjogi létesítési engedély köteles tevékenység, melyre megfelelő tervezői jogosultsággal rendelkező tervezővel vízjogi engedélyes tervet kell készíttetni, és azt a vízjogi létesítési engedély kérelemmel a beruházónak a felügyelőségre a kivitelezést megelőzően be kell nyújtani. Vízi létesítmények kivitelezését csak jogerős vízjogi létesítési engedély, üzemeltetését csak jogerős üzemeltetési engedély birtokában lehet megkezdeni. A kutak pontos elhelyezését a vízjogi engedélyezési eljárásban kell meghatározni. A monitoring rendszerre vonatkozó előírásokat jelen határozat 12. pontja tartalmazza. 3.7. A környezethasználó köteles a mintavételi és vizsgálati pontok biztonságos és állandó elérhetőségét, ill. a szabványos és biztonságos mérés lehetőségét biztosítani. A monitoring kutak kútfejeit a vízminőség védelme érdekében le kell zárni. A kutak karbantartásáról, állagmegóvásáról a környezethasználónak kell gondoskodnia. 3.8. A környezethasználó a felszín alatti vizek védelméről szóló módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. §. alapján Alap- és részletes adatlap benyújtására kötelezett. Az adatlapok benyújtásának határideje az üzemelés megkezdésének időpontja. (Az adatlapok, illetve a kitöltési útmutatók nyomtatványai a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Honlapján (www.kvvm.hu) hozzáférhetőek) Az alap-bejelentést követően bekövetkező esetleges változásokat, a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. §ának (8) bekezdése alapján a tárgyévben az alap-adatlapon közölt adatokban bekövetkezett változást - az anyagforgalomban bekövetkezett 25%-nál nagyobb változás fölött, bevezetéseknél minden esetben - be kell jelenteni a felügyelőségnél a tárgyév utolsó napján érvényes adatokkal az éves jelentés részeként vagy új alapadatlapon. 3.9. A telephelyen keletkező és elszikkasztásra kerülő szennyezetlen csapadékvizeknél meg kell akadályozni annak trágyával való szennyeződését. Az elszikkasztásra kerülő csapadékvíz nem okozhatja a felszín alatti víz minőségének olyan mértékű romlását, amely a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott „B” szennyezettségi határértékek túllépésével jár. 3.10. Tilos a kerékfertőtlenítőben keletkező használt vizek csapadékvíz rendszerbe történő vezetése. 3.11. A telepen keletkező szociális eredetű szennyvizet zárt, vízzáróan szigetelt szennyvíztárolókban kell gyűjteni. A szennyvizet érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező, folyékony hulladék fogadására alkalmas szennyvíztisztító telepre kell beszállítani, fogadó nyilatkozat alapján. A szennyvíztisztító telepre beszállított folyékony hulladékról naprakész nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a beszállítások időpontját, a folyékony hulladék mennyiségét, a szippantókocsi forgalmi rendszámát, típusát és a gépkocsivezető nevét. A nyilvántartást elérhető helyen kell tárolni és ellenőrzéskor az ellenőrzést végző hatóság rendelkezésére kell bocsátani. 3.12. A boncoló helyiségből kikerülő szennyvizeket zárt, vízzáróan szigetelt tárolóban kell gyűjteni. A bejelentési kötelezettség alá vont betegségek kórokozóival nem fertőzött szennyvizet fertőtlenítés után érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező, folyékony hulladék fogadására alkalmas szennyvíztisztító telepre kell beszállítani, fogadó nyilatkozat alapján. A szennyvíztisztító telepre beszállított szennyvízről naprakész nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a beszállítások időpontját, a szennyvíz mennyiségét, a szippantókocsi forgalmi rendszámát, típusát és a gépkocsivezető nevét. A nyilvántartást elérhető helyen kell tárolni és ellenőrzéskor az ellenőrzést végző hatóság rendelkezésére kell bocsátani. A boncoló helyiségből kikerülő, bejelentési kötelezettség alá vont betegségek kórokozóival fertőzött szennyvizet az állategészségügyi előírásoknak megfelelő fertőtlenítés után a talajvédelmi előírások betartásával kell elhelyezni.
6
3.13. A telepen keletkező hígtrágya gyűjtését, tárolását a talajvíz szennyeződését kizáró módon kell elvégezni, majd a vonatkozó - jelen határozat 4.3. pontja szerinti - engedély(ek)nek megfelelően kell elhelyezni. 3.14. A trágyatároló műtárgyakat az alábbiak szerint kell kialakítani: A műtárgyak méretezésekor figyelembe kell venni azt a többlettárolási igényt, ami a kijuttatásra használt területen fennálló, előre nem látható, szélsőséges vízjárási viszonyokból - különösen belvíz, valamint fakadó és szivárgó vizekből származó elöntés - adódhat. A trágyatárolók méretének, illetve minőségének meghatározásakor legalább az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 1. és 2. pontjaiban szereplő értékeket és előírásokat kell figyelembe venni. Hígtrágya, trágyalé kizárólag műszaki védelemmel ellátott, szivárgásmentes, szigetelt alapú, a trágyalé összegyűjtésére is alkalmas gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatárolóban tárolható. A tárolótartály, medence anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen. A hígtrágyatároló kapacitását 6 havi hígtrágya befogadására kell alkalmassá tenni. 3.15. A szennyvízgyűjtő aknák és a hígtrágyatároló vízzáróságát a használatbavételig kivitelezői nyilatkozattal igazolni kell. 4. Talajvédelem (a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 24.2/Tv./3124/4/2009. sz. szakhatósági állásfoglalása alapján) 4.1. A sertéstelep létesítése során be kell tartani a 2007. évi CXXIX. tv. (a termőföld védelméről) 43. §. (1) bekezdésének előírásait, amely szerint a környező mezőgazdaságilag hasznosított területeken a talajvédő gazdálkodás feltételei nem romolhatnak, továbbá a termőföld az engedélyezett területeken kívül hígtrágyával, valamint szennyvízzel, egyéb veszélyes és nem veszélyes hulladékkal nem szennyeződhet. 4.2. Az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet (vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről) 10. §. (1) és (2) bekezdései az 1. §. b) pontja szerint állattartást folytatók részére nyilvántartás vezetési és adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő! A tárgyévet követő év február 28.-ig, illetve a 11. § (2) bekezdésének megfelelően 2009-től minden év december 31.-ig a mezőgazdasági tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatóságnak kell a rendelet mellékletében meghatározott adatokat megküldeni. 4.3. A sertéstelepen keletkező évi 3.774 m3 hígtrágya termőföldön - a 2007. évi CXXIX. tv. (a termőföld védelméről) 49. §. (1) d) pontja alapján - csak a talajvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el, amelyhez talajvédelmi tervet kell készíttetni a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet (a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól) előírásainak megfelelően. 5. Levegőtisztaság-védelem 5.1. A diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében a környezethasználó köteles gondoskodni az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról. 5.2. A helyhez kötött diffúz légszennyező forrásokat (trágyatároló terek) úgy kell kialakítani, működtetni, fenntartani, hogy abból a lehető legkevesebb légszennyező anyag kerüljön a környezetbe. 5.3. Bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. 5.4. A bűzhatás megelőzése, csökkentése érdekében rendszeresen, ill. szükség szerint gondoskodni kell szagmegkötő anyagok adagolásáról a lagúnákban és a hígtrágyatárolóban, továbbá a szellőző rendszerbe épített vízpermetes szagtalanítót üzemeltetni kell. 5.5. A hígtrágya kiszállítását környezetterhelést kizáró módon, zárt gépjármű szerelvény alkalmazásával kell megoldani. 5.6. A telepen fehérjetakarékos etetést kell alkalmazni. A takarmány tápanyagtartalmát úgy kell meghatározni, hogy éppen biztosítsa a termelési szint eléréséhez szükséges tápanyagmennyiséget, megakadályozva a trágya túlzott nitrogén- és foszfortartalmát. 7
5.7. A légszennyező (bűzkibocsátó) források körül védelmi övezetet kell kialakítani. 5.7.1. A védelmi övezet középpontjának EOV koordinátái: X: 322 510 Y: 891 855 sugara: 300 méter 5.7.2. A védelmi övezet az így meghatározott körív által lehatárolt terület. A védelmi övezetet tartalmazó térképmásolat a határozat 3. számú melléklete. 5.7.3. A védelmi övezettel érintett ingatlanok helyrajzi számát és a terület nagyságát a határozat 4. számú melléklete tartalmazza. 5.7.4. A kijelölt védelmi övezetben nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület, kivéve a telepítésre kerülő légszennyező források működésével összefüggő építmény. 5.7.5. A védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek a légszennyezőt terhelik. 5.7.6. Amennyiben a védelmi övezet a légszennyező tulajdonában van, akkor annak a védelmi övezetként való fenntartásával kapcsolatos költségek a légszennyezőt terhelik. 5.7.7. Amennyiben a védelmi övezet nem a légszennyező tulajdonában van, és azt más hasznosítja, akkor a védelmi övezetként való fenntartási költségek a hasznosított terület tekintetében a hasznosítót, hasznosítás hiányában a légszennyezőt terhelik.
6. Zaj- és rezgésvédelem 6.1. A kivitelezési munkáktól származó zajterhelés a zajtól védendő területen nem haladhatja meg a vonatkozó 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. sz. mellékletében szereplő határértékeket. 6.2. Az egyes építési időszakokra felmentés akkor kérhető a környezetvédelmi hatóságtól a 6.1. pontban említett zajterhelési határértékek betartása alól, ha a kibocsátási határérték-kérelem szerint a zajkibocsátás műszaki, vagy munkaszervezési megoldással határértékre nem csökkenthető. Felmentés kérhető az építés közben előforduló, előre nem tervezhető határérték feletti zajterhelést okozó építőipari tevékenységre is. A kérelemben meg kell jelölni a határérték túllépés okát, a felmentéssel érintett időszak kezdő és végnapját, a zajcsökkentés érdekében tervezett intézkedéseket és azok várható eredményét. 6.3. A kivitelezési munkákhoz kapcsolódó szállítási tevékenységet a nappali (6:00-22:00) időszakban kell végezni. 6.4. A környezethasználó részére a Tiszavid, József Attila u. 1. szám alatti telephelyének zajkibocsátása vonatkozásában, az alábbiakban meghatározott zajkibocsátási határértéket állapítom meg, mely határértékek betartásának feltételeit köteles megteremteni: A Tiszavid, Szondi György utca 15. (215 hrsz.), 17. (216 hrsz.), 19. (217 hrsz.), 21. (218 hrsz.), 23. (219 hrsz.), 25. (220 hrsz.), 27. (221 hrsz.), 29. (222 hrsz.), 31. (223 hrsz.), 33. (224 hrsz.) alatti; a Kossuth Lajos utca 1. (264 hrsz.), 2. (244 hrsz.), 3. (263 hrsz.), 4. (243 hrsz.), 5. (262 hrsz.), 6. (242 hrsz.), 7. (261 hrsz.), 8. (241 hrsz.), 9. (260 hrsz.), 10. (240 hrsz.), 11. (259 hrsz.), 12. (239 hrsz.), 13. (258 hrsz.), 14. (238 hrsz.), 15. (257 hrsz.), 16. (237 hrsz.), 17. (256 hrsz.), 18. (236 hrsz.), 19. (255 hrsz.), 20. (235 hrsz.), 21. (254 hrsz.), 22. (234 hrsz.), 23. (253 hrsz.), 24. (233 hrsz.), 25. (252 hrsz.), 26. (232 hrsz.), 27. (251 hrsz.), 28. (231 hrsz.), 29. (250 hrsz.), 30. (230 hrsz.), 31. (249 hrsz.), 32. (229 hrsz.), 33. (248 hrsz.), 34. (228 hrsz.), 35. (247 hrsz.), 36. (227 hrsz.), 37. (246 hrsz.) alatti; a József Attila utca 1. (269 hrsz.), 1./A (270/1 hrsz.), (270/2 hrsz. beépítetlen), 1./B (270/3 hrsz.), 1./C (271 hrsz.), 1./D (272 hrsz.), 3. (273 hrsz.), 5. (274/2 hrsz.) 7. (274/1 hrsz.), 9. (275 hrsz.), (276 hrsz., beépítetlen), 11. (277 hrsz.), 13. (278. hrsz.), 15. (279 hrsz.) alatti lakóépületek zajtól védendő homlokzatai előtt 2 m távolságban, a zajtól védendő helyiségek padlószintje felett 1,5 m magasságban
8
éjjel: 40 dB(A).
nappal: 50 dB(A),
A környezethasználó a Tiszavid, József Attila u. 1. sz. alatti telep területén, valamint annak zajvédelmi szempontú hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, amely határérték-túllépést okozhat, 30 napon belül, külön jogszabályban foglalt eljárás szerint (bejelentő lapon) köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. 6.5. A telephely környezeti zajkibocsátásának mértékét a zajtól védendő területen a nagy létszámú sertéstelep használatbavétele után 1 éven belül, a telephely legnagyobb zajkibocsátásának időszakában a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 4. számú mellékletében foglaltak szerint mind nappal (6:00-22:00), mind pedig éjjel (22:00-6:00) méréssel meg kell határozni. A vizsgálatról készült jegyzőkönyvet a mérések elvégzését követő 30 napon belül meg kell küldeni a felügyelőség részére.
7. Természetvédelem 7.1. Gondoskodni kell arról, hogy a rágcsáló- és rovarirtás során ne használjanak olyan mérget, amely közvetlenül vagy közvetve veszélyezteti az elpusztult rágcsáló egyedeket elfogyasztó állatokat. A rágcsáló- és rovarirtás után a tetemeket össze kell gyűjteni. 7.2. Az épületek ereszei, padlásterei védett és fokozottan védett madárfajok, ill. egyes esetekben emlősfajok (denevér) potenciális és tényleges fészkelő-, pihenőhelyei. A telep épületein, (épületeiben) fészkelő védett madarak fészkeinek zavartalanságát a fészkelési-költési időszakban (március 15-augusztus 1.) biztosítani kell. Amennyiben ezen állatfajok jelenléte ezeken a helyeken nem kívánatos, úgy a fészkelési időszak előtt gondoskodni kell a megtelepedés megakadályozásáról. 7.3. Az épületek homlokzatát, tetőszerkezetét érintő felújítási, bontási munkálatokat a fészkelési időszakon kívüli időszakra szükséges időzíteni. 7.4. A madárpusztulások elkerülése érdekében a szellőzőrendszereket ráccsal vagy egyéb módon le kell zárni. 7.5. A telepen rendszeres kaszálással vagy legeltetéssel kell megakadályozni az invazív gyomfajok terjedését. 7.6. A beruházás megvalósításával az ingatlanon elvesző biológiailag aktív felületeket a telekhatáron lévő zöldfelület, fasorok szélesítésével, pótlásával kell kompenzálni, különösen a lakóterületek irányába és a beépítésre nem szánt területekkel szomszédos telekhatárokon.
8. Értesítés 8.1. A környezethasználó köteles értesíteni a Felügyelőséget a lehetőség szerinti legrövidebb időn belül a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: - tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások. - bármely olyan esetben, amely a felszíni vagy felszín alatti vizek, a talaj, vagy a levegő veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és beavatkozást igényel. 8.2. A környezethasználó köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezését, annak pontos idejét, az esemény részleteit. A környezethasználó köteles valamennyi, a tevékenység szokásos végzésétől eltérő esetet nyilvántartásba venni. 8.3. A Felügyelőség részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit, környezetre gyakorolt hatását, a kibocsátások lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedések leírását.
9. Készenlét és továbbképzés: 9.1. A környezethasználó köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a dolgozók azon tagjai számára, akik munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. 9.2. Személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. 9
10. Felelősség 10.1. A környezethasználó köteles környezetvédelmi megbízottat alkalmazni, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak. 10.2. A környezethasználó köteles a környezetvédelmi megbízott nevét és elérhetőségét (levelezési cím, telefonszám) közölni az üzembe helyezésig, ill. az annak változását a változást követő 15 napon belül írásban közölni a felügyelőséggel. 10.3. Az engedélyes köteles biztosítani, hogy a környezetvédelmi megbízott elérhető legyen a felügyelőség munkatársai számára a telephely működése során felmerülő környezetvédelmi kérdések tisztázása céljából.
11. Erőforrások felhasználása 11.1. A környezethasználó köteles az 5 év múlva esedékes felülvizsgálat részeként a telephely energiafelhasználásával kapcsolatos belső auditálást elvégezni, annak jellegéről, mértékéről a felügyelőséggel egyeztetni, és a felügyelőség által elfogadott belső auditálási programot/tervet kialakítani. Az auditnak fel kell tárnia minden, az energiafelhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. 11.2. A környezethasználó az éves beszámoló részeként köteles megvizsgálni a telephelyen felhasznált összes vízmennyiség csökkentésének lehetőségeit. 11.3. A környezethasználó köteles mérni és nyilvántartani a telephelyen felhasznált üzemanyag, energia és víz (technológiai és kommunális) mennyiségét.
12. Monitoring 12.1. A környezethasználó köteles a talajvíz minőségét a 1. sz. mellékletben foglaltaknak megfelelően, akkreditált mintavétel és laboratóriumi vizsgálat útján ellenőrizni, s a monitoring kutakban a vízszintet a mintavételekkel egyidejűleg mérni. A monitoring kutak első vízvizsgálati eredményeit a vízjogi üzemeltetési engedély-kérelemmel együtt kell a felügyelőségnek megküldeni. 12.2. A vízjogi üzemeltetési engedély megszerzését követően a mintavételezést minden év április 15-ig ill. október 30-ig el kell végezni, majd a vízvizsgálati eredményeket május 10-ig, ill. november 10-ig kell megküldeni felügyelőség részére. 12.3. A vizsgálatok, mintavételek és laboratóriumi analízisek ütemezésére, körére vonatkozóan az engedélyben előírtak módosíthatók a felügyelőség írásbeli hozzájárulásával a minták elemzését követően.
13. Adatszolgáltatás 13.1. A környezethasználó köteles valamennyi, esetlegesen hozzá beérkező, a tevékenység végzéséhez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait, és a panaszra adott választ. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni és minden lehetséges időpontban a felügyelőség részére hozzáférhetővé kell tenni. A környezethasználó köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül a panaszokat részletező beszámolót a felügyelőséghez benyújtani. 13.2. A környezethasználó köteles a felügyelőség részére a minden évben - legelső alkalommal a nagy létszámú állattartás megkezdését követő évben - május 10-ig „Éves környezetvédelmi jelentést” benyújtani, amelynek meg kell felelnie a jogszabályok és a felügyelőség által támasztott követelményeknek. A jelentésnek tartalmaznia kell a 2. sz. mellékletben előírt adatszolgáltatások értékelését. 13.3. Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörűségéért, a bejelentésre kötelezettre érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezésért a bejelentésre kötelezett felelős. 13.4. A határozat 2. sz. mellékletében szereplő valamennyi adatszolgáltatást a mellékletben meghatározott gyakorisággal és határidőre kell benyújtani. Az adatszolgáltatási kötelezettség a minisztérium hivatalos lapjában közzétett nyomtatványon, számítógépes adathordozón, illetve egyéb módon teljesíthető. 10
13.5. Minden, az engedéllyel összefüggő, a működéshez kapcsolódó írásos szabályzatot a felügyelőség rendelkezésére kell bocsátani az ellenőrzések alkalmával.
14. Műszaki baleset megelőzése és elhárítása 14.1. A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV.26.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése és 2. számú mellékletének 11. b) pontja szerint a környezethasználónak a jogszabály 1. sz. melléklete szerinti tartalommal üzemi kárelhárítási tervet kell készíteni/készíttetni, amely számba veszi a telephelyen esetleg bekövetkező haváriák által okozott környezeti hatások minimalizálását, illetve lehetőség szerinti legkisebb mértékűre történő csökkentését szolgáló intézkedéseket. A kárelhárítási tervet a telep üzembe helyezéséig be kell nyújtani a felügyelőség részére.
15. A tevékenység szüneteltetése, felhagyása 15.1. A környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával intézkedni kell a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról. A tevékenység szüneteltetésének, felhagyásának tényét be kell jelenteni a felügyelőségre.
16. A szakhatóságok előírásai 16.1. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Észak-alföldi Regionális Intézetének Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltsége (4400 Nyíregyháza, Árok u. 41.) 5102-4/2009. sz. szakhatósági állásfoglalásának rendelkező része 1. és 2. pontja alapján: A lakosságot zavaró mértékű bűz képződésének megakadályozása céljából az állattartási technológia egyes elemeinek (istálló-szellőztetés, hígtrágyakezelés) bűzkibocsátását a dokumentációban bemutatott módon csökkenteni szükséges. A bűzkibocsátás tényleges mértékének meghatározása céljából a telep használatbavételét követő egy éven belül, akkreditált mérőszervezet bevonásával bűzmérést kell végezni a levegőtisztaság-védelmi hatásterület szélénél, annak igazolására, hogy azon túl zavaró bűzterhelés ténylegesen nem alakul ki. A mérés eredményeként a bűzkibocsátás újabb, - engedélyben foglalttól - eltérő módon történő csökkentése is előírásra kerülhet. A betegségeket terjesztő rágcsálók és rovarok (patkány, egér, légyfélék) elszaporodásának megakadályozása céljából a telepen szervezett keretek között kell végezni - illetve engedéllyel rendelkező szakemberrel, szakcéggel végeztetni - rágcsálóirtási tevékenységet. Az elvégzett munkákról feljegyzést kell készíteni, - az igazolásukra szolgáló számlákkal együtt - azt a hatóság kérésére be kell tudni mutatni. 16.2. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága (4403 Nyíregyháza, Keleti u. 1.) 24.1./1608/002/2009. számú szakhatósági állásfoglalása szerinti előírások: 16.2.1. A kerítés vonalában kell elhelyezni a hullatároló-boncolót, amit el kell látni hideg-melegvizes vízvételi lehetőséggel, szennyvízelfolyóval és a takarmánytárolót külső betárolási lehetőséggel. 16.2.2. A mesterséges szellőztető berendezést el kell látni riasztórendszerrel üzemzavar esetére. 16.2.3. A beton rácspadló mérete az alábbi lehet: a nyílás szélessége legfeljebb 18 mm, a rács szélessége legalább 80 mm. 16.2.4. Az egy állatra jutó férőhelyigény 20-30 kg között 0,30 m2, 30-50 kg között 0,40 m2, 50-85 kg között 0,55 m2, 85-110 kg között 0,65 m2, 110 kg felett 1,00 m2 egyedenként. 16.2.5. A megvilágítás ciklusa feleljen meg a természetesnek. 16.2.6. A beteg sertések elkülönítésére helyet kell biztosítani. 16.2.7. A természetes viselkedést lehetővé kell tenni. 16.2.8. A padozat legyen sima és csúszásmentes. 16.2.9. A falak, berendezési tárgyak legyenek fertőtleníthetők, sérülést nem okozhatnak. 16.2.10. Az üzemeltetés során folyamatosan gondoskodni kell a rágcsáló- és rovarirtásról. 11
16.3. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-Alföldi Iroda (4025 Debrecen, Piac u. 79.) 480/4344/1/2007. számú szakhatósági állásfoglalása szerinti előírások: 16.3.1. A sertéstelep korszerűsítéshez tervezett beruházáshoz kapcsolódó földmunkák csak folyamatos régészeti felügyelet mellett végezhetők. 16.3.2. A tárgyi létesítmények műszaki átadásának hozzájárulásához feltétel a régészeti felügyelet ellátását igazoló építési naplóbejegyzés másolatának bemutatása. Vámosatya-Gelénes-Tiszaszalka-Tiszavid Községek Körjegyzője a IV/2264-2/2009. számú szakhatósági hozzájárulásában a beruházás tervezett megvalósításához konkrét előírás, feltétel megadása nélkül hozzájárult. Vásárosnamény Város Jegyzője a 11042-2/2009.sz. szakhatósági állásfoglalásában az egységes környezethasználati engedély megadásához kikötés nélkül hozzájárult. Vámosatya-Gelénes-Tiszaszalka-Tiszavid Községek Körjegyzője a 2009. szeptember 2-án kelt, IV/22647/2009. számú szakhatósági hozzájárulásában nem járult hozzá a levegőtisztaság-védelmi övezet 300 m sugarú körben történő kijelöléséhez. Vámosatya-Gelénes-Tiszaszalka-Tiszavid Községek Körjegyzője a 2009. szeptember 9-én kelt, IV/22648/2009. számú ügyiratában a IV/2264-7/2009. sz. szakhatósági állásfoglalását visszavonta, s egyidejűleg szakhatósági hozzájárulását adta a levegőtisztaság-védelmi övezet 300 m sugarú körben történő kijelöléséhez. Az ÁNTSZ Vásárosnaményi, Baktalórántházai Kistérségi Intézete a 2011-6/2009. sz., valamint Vásárosnamény Város Jegyzője a 11042-4/2009. sz. szakhatósági állásfoglalásában a létesítendő sertéstelep levegőtisztaság-védelmi övezetének 300 m sugarúvá történő csökkentéséhez előírás nélkül hozzájárult. A Vásárosnaményi Körzeti Földhivatal 10.326/2009. ügyszámú levelében arról tájékoztatta a felügyelőséget, hogy az eljárás során nem áll módjában szakhatósági állásfoglalást adni, tekintettel arra, hogy a Tiszavid 023/1 hrsz.-ú ingatlan kivett (major, út, árok) művelési ágú, nem minősül termőföldnek.
17. Egyéb 17.1. A környezethasználó éves felügyeleti díjat köteles fizetni. A díj mértéke 100 000,- azaz Egyszázezer Ft, amelyet egy összegben átutalási megbízással kell teljesíteni minden év február 28-ig a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Magyar Államkincstárnál vezetett 10044001-01711923-00000000 számú előirányzatfelhasználási számlára. Ha a környezethasználó jelen engedély hatálya alá tartozó tevékenységét év közben kezdi meg, akkor a tevékenység megkezdésének évében a működés időtartamával napra arányos díjat kell megfizetnie egy összegben az egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység megkezdését követő 15 napon belül az előzőekben meghatározottak szerint. Felhívom a környezethasználó figyelmét, hogy amennyiben pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, úgy a felügyelőség az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. rendelkezései szerint fog eljárni. 17.2. Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat legalább 5 évente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok, valamint a tevékenység engedélyezésére irányuló hatályos jogszabály alapján felül kell vizsgálni. A következő felülvizsgálati dokumentációt 2014. november 30-ig be kell nyújtani a felügyelőségre. Az egységes környezethasználati engedély érvényességének időtartama: A fentiekben megadott előírások betartása esetén ezen engedély jogerőre emelkedésének napjától 11 évig érvényes. Az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a felügyelőség határozatban kötelezi a környezethasználót 200.000 - 500.000 forint bírság megfizetésére, valamint legfeljebb 6 hónapos határidővel az engedélyben rögzített feltételek betartására, intézkedési terv készítésére, környezetvédelmi felülvizsgálat 12
elvégzésére. Amennyiben a környezethasználó a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a felügyelőség a tevékenységet korlátozhatja, vagy az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja, és a környezethasználót bírság megfizetésére kötelezi. Az összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díjköteles. A környezethasználó az igazgatási szolgáltatási díjat - melynek mértéke 862.500. Ft befizette. Egyéb eljárási költség nem keletkezett. A határozat - ha ellene jogorvoslati kérelem nem érkezik - a közlés napját követő 15. napon emelkedik jogerőre. Határozatom ellen annak közlésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de felügyelőségemhez benyújtott fellebbezésnek van helye. A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005.(XII.27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése értelmében a jogorvoslati eljárás díja a befizetett igazgatási szolgáltatási díj 50 %-a, amely jelen esetben 431.250. Ft, melyet a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Magyar Államkincstárnál vezetett 10044001-0171192300000000 számú előirányzat felhasználási számlájára kell megfizetni a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg, az ügyiratszámra való hivatkozással. A fellebbezés díja, ha azt természetes személy kezdeményezi, a díjtétel 1 %-a (8.625. -Ft). A fellebbezés elektronikus benyújtására nincs lehetőség. INDOKOLÁS Az Agro-Vid Kft. (4832 Tiszavid, József A. u. 1.) a Tiszavid 023/1 hrsz.-ú ingatlanon egy 2268 hízóférőhelyű sertéstelep létesítését és működtetését tervezi. A tervezett technológia zárt rendszerű, lagúnás, intenzív tartási rendszer. Az ingatlan Frenczel Béla (4833 Tiszaadony, Kossuth u. 46.) tulajdona, aki az ingatlant üzemeltetésre bérbeadta az Agro-Vid Kft.-nek (A Kft. ügyvezető igazgatója Frenczel Béla). Az új szakosított sertéstelep beüzemeléséhez a telephelyen lévő 2 db istálló átépítésére, felújítására, korszerűsítésére; 1 db állattartó épület bontására, helyette új sertésistálló építésére, egy szociális épület, élőállat rakodó, állati hullatároló, kerékfertőtlenítő és kerítés létesítésére, valamint a telep teljes infrastruktúrájának [(teljes üzemi úthálózat - a belső úthálózat jelentős része már kiépített-, takarmányozás, vízellátás, csapadékvíz-, szennyvíz- és hígtrágya elvezetés, -elhelyezés hálózata, elektromos energiahálózat)] kiépítésére kerül sor. A telepen a támogatási lehetőségek függvényében a későbbiekben a hígtrágya fermentációs hasznosítását biogáz üzemben tervezik megvalósítani. A biogáz üzem tervezett telepítési helye az azonos tulajdonosi körhöz tartozó Tiszaszalka 065/13-15 hrsz.-ú ingatlan, ahol szintén egy sertéstelep létesítését tervezik. A két sertéstelep működése a tervek szerint szorosan összekapcsolódik majd: a tartástechnológia megegyezik, a nevelési ciklusokat össze fogják hangolni, a takarmányellátás tervezetten a tiszaszalkai sertéstelepen létesülő takarmánykeverő üzemből történik, (a Tiszaszalkai telepre kerül majd át az Agro-Vid Kft. által bérelt, Frenczel Béla tulajdonát képező Tiszavid 266. hrsz. alatti takarmányszárító is), közös a két telep hígtrágya elhelyező területe. A tiszavidi telephely a tervezett kapacitással a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet 11. b) pontja - nagy létszámú állattartás, létesítmények intenzív sertéstenyésztésre, több mint 2.000 férőhely (30 kgon felüli) sertések számára - alapján egységes környezethasználati engedélyhez kötött. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. § (1) b) pontja szerint a környezethasználó a tevékenységgel kapcsolatosan előzetes vizsgálatot köteles kezdeményezni, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely a rendelet 2. sz. mellékletében szerepel. Az Agro-Vid Kft. (4832 Tiszavid, József A. u. 1.), mint környezethasználó megbízásából a Globál-2000 Kft. (4400 Nyíregyháza, Nyár u. 7.) a hivatkozott jogszabályhely alapján előzetes vizsgálati dokumentációt nyújtott be a felügyelőségre, az előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását kezdeményezve. 13
A felügyelőség az előzetes vizsgálati eljárást lezáró, 2008. február 13-án jogerőre emelkedett 430-1/2008 ügyszámú döntésében megállapította, hogy a tervezett tevékenységből jelentős környezeti hatások származhatnak, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása szükséges. A felügyelőség fenti számú határozatában döntött arról, hogy a környezeti hatásvizsgálati eljárást és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást összevontan kell lefolytatni, valamint - figyelembe véve az eljárásban közreműködő szakhatóságok állásfoglalásait is - meghatározta az összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció tartalmi követelményeit. Fentiek alapján a környezethasználó megbízásából eljáró Globál-2000 Kft. kezdeményezésére 2009. január 15-én összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás indult a felügyelőségen. A felügyelőség a kérelemmel kapcsolatosan megállapította, hogy az eljárás a 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 1. számú melléklet II/1. és III/7. főszáma alapján igazgatási szolgáltatási díjköteles. A díj mértéke a rendelet V. főszáma alapján 862.500, Ft, amelyet a környezethasználó megfizetett, egyéb eljárási költség nem keletkezett. Az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem elbírálása: A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 24. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó 8. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a felügyelőség a Kelet-Magyarország című napilapban, ill. a honlapján és hirdetőtábláján hirdetményt tett közzé az eljárás megindításáról a nyilvánosság tájékoztatása céljából. A felügyelőség a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 24. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó 8. § (2) a) pontja alapján közhírré tétel céljából a kérelmet és mellékleteit, ill. a hirdetményt megküldte a telepítés helye szerinti települési önkormányzat, Tiszavid Község Jegyzőjének. Vámosatya-Gelénes-Tiszaszalka-Tiszavid Községek Körjegyzője 1583-2/2009. ügyiratában tájékoztatta a felügyelőséget, hogy a közhírré tétel a helyben szokásos módon 30 napig megtörtént. A közzététel időtartama alatt a felügyelőségre 55 tiszavidi lakos által aláírt észrevétel érkezett, amelyben a lakosok tiltakozásukat fejezték ki a tervezett beruházás egységes környezethasználati engedélyének kiadása ellen, a várható jelentős bűzhatás miatt. A közzététel időtartama alatt az érintett település körjegyzőjéhez is tett észrevételeket két helyi lakos, akik tiltakoztak az engedély megadása ellen, s aggodalmukat fejezték ki a sertéstelep várható bűzhatása és a közegészségügyi kockázatot jelentő rágcsálók, rovarok elszaporodása miatt. Az egyik észrevételező levelében szerepel továbbá az is, hogy a bűzterhelés 370 m-es hatásterületének technológiai megoldásokkal 93 m-re történő csökkentését nem látja alátámasztottnak, valamint az, hogy a sertésteleppel szomszédos, a Tiszavid 266 hrsz. alatti terményszárító zajkibocsátását zavarónak ítéli. Véleménye szerint a felügyelőség - a benyújtott dokumentáció alapján a közleményben tett - megállapítása nem helytálló, mert a már beépült lakóterület és a telephely között nincs meg a 300 m-es távolság, illetve, hogy a benyújtott dokumentáció 3. sz. mellékletében lévő térkép hibás, mert a József Attila utcai lakóházak nincsenek helyesen jelölve a térképen. A felügyelőség feladata, hogy az érintett nyilvánosságtól kapott, a környezeti hatás szempontjából lényeges észrevételeket a szakhatóságok bevonásával érdemben vizsgálja. A felügyelőség az eljárás során a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet 20. § (2) bekezdése és 12. sz. melléklete alapján megkereste az érintett szakhatóságokat. A felügyelőség az észrevételekben foglaltakban érintett szakhatóságoknak az észrevételeket is megküldte, s kérte, hogy a szakhatósági állásfoglalásaik megadásakor az észrevételeket is vegyék figyelembe. A lakossági észrevételeket a felügyelőség megküldte a Globál-2000 Kft.-nek is. Az eljárás során a környezethasználó által megbízott tervezők - jórészt a lakossági észrevételek alapján - a telepen alkalmazni tervezett technológiát módosították (légcsatornás szellőztető rendszer kialakítása). A felügyelőség a lakossági észrevételekkel kapcsolatos álláspontját a közmeghallgatás összefoglalásánál ismerteti. 14
A felügyelőség a 2274-6/2009. sz., 2009. február 17-én kelt ügyiratában a benyújtott környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció alapján a tényállás tisztázását kérte a környezethasználó által megbízott Globál-2000 Kft.-től. A felügyelőségre 2009. március 12-én érkezett a Globál-2000 Kft. 308-1/2009. sz. levele, amelyben a Kft. az Agro-Vid Kft. megbízásából benyújtott, s az egységes környezethasználati engedély megszerzésére irányuló kérelmét visszavonta, a helyi lakosok által benyújtott észrevételekre való hivatkozással. A Globál-2000 Kft. 2009. március 17-én érkezett, 308-2/2009. sz. levelében kérte, hogy a fenti számú kérelmét a felügyelőség vegye okafogyottnak, mivel az Agro-Vid Kft. megítélése szerint az eljárás során tartandó közmeghallgatás a beruházással, annak környezeti hatásaival kapcsolatosan lehetőséget ad a felek közötti konzultációra, részletes tájékoztatóra, az információk megalapozására, érdekegyeztetésre. Fentiek alapján a felügyelőség nem szüntette meg a kérelemre indult eljárást. A felügyelőség tényállás tisztázását kérő levele alapján 2009. július 15-én érkezett be a Globál-2000 Kft. által készített tervdokumentáció kiegészítése, amely ismeretében a felügyelőség a 2274-18/2009. sz. ügyiratában ismételten a tényállás tisztázását kérte. Ez utóbbi teljesítése 2009. augusztus 26-án történt meg. A összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció és az azt kiegészítő hiánypótlási dokumentáció elbírálásához, - a tervezett tevékenység és a telepítési hely alapján a felügyelőség szakhatóságként az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Észak-alföldi Regionális Intézetének Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltségét, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal ÉszakAlföldi Irodát, Tiszavid Község Jegyzőjét, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságot, a Vásárosnaményi Körzeti Földhivatalt, Vásárosnamény Város Jegyzőjét, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságot kereste meg. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Észak-Alföldi Regionális Intézete SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Kirendeltsége az 5102-4/2009. számú szakhatósági állásfoglalásában a sertéstelep egységes környezethasználati engedélyének kiadásához környezet-egészségügyi szempontból feltételek megadásával járult hozzá. Előírását a határozat rendelkező részének 16.1. pontja tartalmazza. Döntését az alábbiakkal indokolta: Az 1. számú kikötést a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 14. §-a - „bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. Az elérhető legjobb technika alkalmazását, ... a közegészségügyi hatóság állásfoglalása alapján a környezetvédelmi hatóság ... írja elő”- értelmében írtam elő. A 2. számú kikötést az Egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény, 73. § (1) bekezdése – „a betegségeket terjesztő vagy egészségügyi szempontból káros, külön jogszabályban meghatározott rovarok és rágcsálók irtásáról a terület, épület tulajdonosának, illetve kezelőjének rendszeresen gondoskodnia kell”- értelmében írtam elő. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság a 24.1/1608/002/2009. számú szakhatósági hozzájárulását előírásokkal adta meg. Előírása a határozat rendelkező részének 16.2. pontjában szerepel. Döntését az alábbiakkal indokolta: „A dokumentációban közölt adatok a keletkező hígtrágyáról, állati eredetű hulladékokról, gyógyszer, fertőtlenítőszer eredetű veszélyes anyagokról megfelelőek. A telep üzemeltetési leírása megfelel a 41/1997. (V. 28.) FM rendelettel kibocsátott Állategészségügyi Szabályzat előírásainak. Az 1. pontbani feltételt a 41/1997. (V. 28.) FM rendelettel kibocsátott Állategészségügyi Szabályzat, továbbiakban ÁSZ., 2. számú függeléke, a 2-8 pontbani feltételeket a 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet 2. melléklete, 10. pontbani feltételt az ÁSZ. 5. § (3) bekezdése alapján határoztam meg.
15
Szakhatósági állásfoglalásomat az eljárás megindulásakor hatályos a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 12. számú melléklete 3. fejezet a) pontjában és a 274/2006. (XII. 23.) Korm.rendelet 7. § (5) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva adtam ki. Illetékességemet a 2004. évi CXL. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény 21. § (1) bekezdés a) pontja alapozza meg.” A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 24.2/Tv./3124/4/2009. számú szakhatósági hozzájárulását előírásokkal adta meg, amelyeket a határozat rendelkező részének 4. pontja tartalmaz. Döntését az alábbiak szerint indokolta: „A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megkeresésére az AgroVid Kft. (4832 Tiszavid, József A. u. 1.) Tiszavid 023/1 hrsz.-ú ingatlanon létesítendő sertéstelepének összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásához adunk talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást a mellékelt engedélyezési dokumentáció (Készítette: Globál-2000 Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 4400 Nyíregyháza, Nyár u. 7. I/2-3.; Nyíregyháza, 2008. április hó és 2009.július 14.) alapján. A megküldött dokumentum alapján megállapítható, hogy a sertéstelep létesítése - előírásaink betartása mellett - a környező mezőgazdaságilag hasznosított termőföldeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit valószínűleg nem rontja. A szakhatósági állásfoglalást a 2007. évi CXXIX. tv. (a termőföld védelméről), az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet (vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről) előírásai, valamint a 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről) 10. § b) pontja alapján, a megküldött dokumentum és a 314/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 20. § (2) bekezdése és a 12. számú melléklete értelmében adtuk ki.” Vásárosnamény Város Jegyzője a 11042-2/2009. számú szakhatósági állásfoglalásában az egységes környezethasználati engedély kiadásához előírás nélkül hozzájárult. Döntését az alábbiakkal indokolta: „Az AGRO-VID Kft. (Tiszavid, József A. út 1. sz.) a Tiszavid 023/1 hrsz.-ú ingatlant érintően állattartó telep korszerűsítésének, bővítésének építési engedélyét kérte az I. fokú építésügyi hatóságtól. Az engedélykérelmet 2009.02.24-én kelt, 11042/2009. sz. végzésemmel felfüggesztettem az egységes környezethasználati tervdokumentáció jogerős elbírálásáig. A Tiszavid 023/1 hrsz.-ú földrészlet KG (gazdasági-kereskedelmi) övezetben található, Tiszavid Község 1/2001. (I.15.) Kt.sz. határozatával jóváhagyott Településszerkezeti Terve, illetve 1/2001. (II.1.) Ök. sz. rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve alapján. A tervezett beruházás a településrendezési tervvel nem ellentétes, ezért hatóságom részéről az összevont környezeti-hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedély megadásához hozzájárulok. A lakossági észrevételekben foglalt bűzhatás elbírálása tekintetében hatóságom nem illetékes, a helyi környezet és természetvédelemre kiterjedően a hatáskör gyakorlója Tiszavid Község Jegyzője. Ezen szakhatósági hozzájárulásom nem mentesíti kérelmezőt és beruházót az esetlegesen szükséges egyéb hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól. Szakhatósági állásfoglalásomat a 2004. évi CXL tv. 44-45 §-ai alapján adtam meg. Ezen szakhatósági állásfoglalásomat az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság határozatába kell foglalni. A szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek nincs helye, a fél a határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jogát. Szakhatósági állásfoglalásom csak a jelenleg folyamatban lévő engedélyezési eljárásban használható fel.” A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-Alföldi Iroda (4025 Debrecen, Piac u. 79.) 480/4344/1/2007. számú ügyiratában szakhatósági hozzájárulását előírásokkal adta meg, amelyeket a határozat rendelkező részének 16.3. pontja tartalmaz. 16
Döntését az alábbiak szerint indokolta: „A tervezett létesítmények által érintett terület A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. 7. § 17. pontja szerint régészeti szempontból jelentős területnek minősül, ugyanis egykori élővíz magaspartján húzódik. Az egykori természetes vízfolyások, illetve a Nyírség területén a homokbuckák között kialakult tavak jelentős szerepet játszottak az egykoron megtelepedett régészeti kultúrák és népek életében. A települések létrejöttéhez alapvető fontosságú volt a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz közelsége. A régészeti lelőhelyek ennek következtében vízfolyások, tavak árvíz által nem veszélyeztetett magaspartján sűrűsödnek. A sertéstelep közvetlen szomszédságában is nyilvántartott régészeti lelőhely található, amelynek pontos kiterjedését nem ismerjük, régészeti jelenségek átnyúlhatnak a telephely területére is. A fent megjelölt terület geomorfológiai adottságai következtében a földmunkák során további régészeti leletek előkerülése várható. Fentiek alapján, mivel A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. 19. § (1) bekezdése alapján a régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területekről vagy a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el, a régészeti örökség védelme érdekében a próbafeltárás elvégzése szükséges, amelynek formája régészeti felügyelet. A régészeti felügyelet eredményei alapján kerülhet sor a kivitelezés további folytatására, vagy egy esetleges megelőző feltárás elvégzésére. Kérem, a beruházó rendelje meg a régészeti felügyeletet az illetékes nyíregyházi Jósa András Múzeumtól (4400 Nyíregyháza, Benczúr tér 21., Régészeti Osztály, Babolcsi Andrea, tel.: 42/315-722).” Vámosatya-Gelénes-Tiszaszalka-Tiszavid Községek Körjegyzője (4936 Vámosatya, Szabadság u. 108.) a IV/2264-2/2009. számú szakhatósági hozzájárulásában a beruházás tervezett megvalósításához konkrét előírás, feltétel magadása nélkül hozzájárult, amelyet az alábbiakkal indokolt: „Az említett dokumentációban foglaltak nem ellentétesek a Tiszavid Község Önkormányzata által, 27/2005. (VII.25.) számú határozattal elfogadott környezetvédelmi programmal, illetve a tárgyban foglaltak - a legszigorúbb környezetvédelmi szabályok és előírások betartása mellett - a település környezetére, a közvetlen természeti környezetre gyakorolt hatása elhanyagolható. Mindezek miatt az említett dokumentációban foglaltak megvalósításával kapcsolatban kifogásom nincs, annak a tervezet szerinti megvalósulásához hozzájárulok.” A Vásárosnaményi Körzeti Földhivatal (4800 Vásárosnamény, Alkotmány u. 7.) 10.326/2009. ügyszámú levelében arról tájékoztatta a felügyelőséget, hogy az eljárás során nem áll módjában szakhatósági állásfoglalást adni, tekintettel arra, hogy a Tiszavid 023/1 hrsz.-ú ingatlan kivett (major, út, árok) művelési ágú, nem minősül termőföldnek. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése alapján a jogszabály 2. számú mellékletében felsorolt - így jelen eljárás tárgyát képező (ld. 2. sz. melléklet A.) 7.2. b.) pontja) - tevékenységek, illetve létesítmények esetében az új légszennyező források körül a légszennyezőnek védelmi övezetet kell kialakítania. A védelmi övezet nagyságát a felügyelőség az összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során benyújtott dokumentáció alapján határozza meg. A hivatkozott Korm. rendelet 6. § (6) bekezdése értelmében a környezeti hatásvizsgálati, továbbá az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban a környezetvédelmi hatóság a 2. számú melléklet A)-D) pontjaira előírt (a tervezett tevékenység esetében legalább 500, de legfeljebb 1000 méter sugarú) védelmi övezet legalacsonyabb mértékénél kisebb védelmi övezetet is meghatározhat az érintett települési önkormányzat jegyzőjének, valamint a közegészségügyi és a külön jogszabályban meghatározott építésügyi hatóság szakhatósági állásfoglalása alapján, amennyiben valamennyi levegővédelmi követelmény teljesül. A meghatározott védelmi övezet sugara azonban az A) pontban felsorolt tevékenységek esetében nem lehet kisebb 300 m-nél. Fentiek alapján a Globál-2000 Kft. 2009. augusztus 26-án a sertéstelep levegőtisztaság-védelmi szempontú övezete sugarának 300 méterre történő csökkentését kérte. A kérelem mellékleteként a védelmi övezetet ábrázoló változási vázrajzot, térképkivonatot és területkimutatást csatoltak.
17
A felügyelőség a kérelem elbírálásához a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6. § (6) bekezdése alapján az ÁNTSZ Vásárosnaményi, Baktalórántházai Kistérségi Intézete, Tiszavid Község Jegyzője és Vásárosnamény Város Jegyzője szakhatósági állásfoglalását kérte a 2274-35/2009. sz. ügyiratában. Az ÁNTSZ Vásárosnaményi, Baktalórántházai Kistérségi Intézete (4800 Vásárosnamény, Rákóczi u. 27.) a 2011-6/2009. sz. szakhatósági állásfoglalásában a védelmi övezet csökkentéséhez közegészségügyi szempontból előírás nélkül hozzájárult. Állásfoglalását az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991.évi XI. tv., valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a Gyógyszerészeti Államigazgatási Szerv kijelöléséről szóló 362/2006. (XII.28.) Korm rendeletben biztosított feladatkörében, a megjelölt illetékesség szerint a Közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 44. §. (1) bekezdése értelmében, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. XII. 23. Korm. rendelet 32/A.§ (3) bekezdése alapján, a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet figyelembevételével hozta meg. Vásárosnamény Város Jegyzője (4800 Vásárosnamény, Szabadság tér 1.) 2009. szeptember 2-án kelt, 11042-4/2009. sz., - 11042-5/2009. sz. szakhatósági állásfoglalásával kiegészített - szakhatósági állásfoglalásában a védelmi övezet 300 m sugarú körben történő kijelöléséhez előírás, feltétel megadása nélkül hozzájárult. Döntését az alábbiak szerint indokolta: „A Tiszavid 023/1 hrsz.-ú. földrészlet KG (gazdasági-kereskedelmi) övezetben található, Tiszavid Község 1/2001. (I.15.) Kt.sz. határozatával jóváhagyott Településszerkezeti Terve, illetve 1/2001. (II.1.) Ök. sz. rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve alapján. Az AGRO-VID Kft. (Tiszavid, József A. út 1.sz.) által a Tiszavid, 023/1 hrsz.-ú. ingatlanon tervezett beruházás (állattartó telep korszerűsítése, bővítése) a településrendezési tervvel nem ellentétes, ezért hatóságom részéről az összevont környezeti-hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedély megadásához hozzájárulok. Ezen szakhatósági hozzájárulásom nem mentesíti kérelmezőt és beruházót az esetlegesen szükséges egyéb hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól. Szakhatósági állásfoglalásomat a 2004. évi CXL tv. 44-45 §-ai alapján adtam meg. Ezen szakhatósági állásfoglalásomat az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság határozatába kell foglalni. A szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek nincs helye, a fél a határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jogát. Szakhatósági állásfoglalásom csak a jelenleg folyamatban lévő engedélyezési eljárásban használható fel.” Vámosatya-Gelénes-Tiszaszalka-Tiszavid Községek Körjegyzője (4936 Vámosatya, Szabadság u. 108.) a IV/2264-7/2009. számú szakhatósági hozzájárulásában nem járult hozzá a levegőtisztaság-védelmi övezet 300 m sugarú körben történő kijelöléséhez, az alábbiakra hivatkozva: „A település lakosságának egészséges környezethez való joga, a legmagasabb szintű környezetvédelem biztosítása érdekében, a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 6. § (6) bekezdésében foglalt jogkörömmel nem kívánok élni, nem kívánom csökkenteni az említett jogszabályban előírt és meghatározott védelmi övezetet.” Vámosatya-Gelénes-Tiszaszalka-Tiszavid Községek Körjegyzője a 2009. szeptember 9-én kelt, IV/22648/2009. számú ügyiratában a 2009. szeptember 2-án kelt, IV/2264-7/2009. sz. szakhatósági állásfoglalását visszavonta, s egyidejűleg az alábbiak szerint hozzájárult a levegőtisztaság-védelmi övezet sugarának 300 mben való kijelöléséhez. „Az említett ingatlanon ma is meglévő és működő sertéstelep magas szintű és a környezet védelmét igen magas színvonalon biztosító technológiával történő ellátása hozzájárulhat a település lakossága egészségesebb környezeti feltételeinek megteremtéséhez.
18
Mindezek érdekében a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6. § (6) bekezdésében foglalt jogkörömmel élni kívánva - amennyiben valamennyi levegővédelmi követelmény teljesül - hozzájárulok a 300 m sugarú körben történő védelmi övezet meghatározásához.” A felügyelőség a benyújtott dokumentáció alapján megállapította, hogy a légszennyező forrásonként kijelölt hatásterület burkológörbéje és a telephez legközelebbi lakóház távolsága több mint 300 méter. A benyújtott dokumentáció tartalmazza a tevékenység bűzkibocsátására vonatkozó adatokat, a bűz csökkentése érdekében alkalmazni kívánt eljárásokat és az ennek megfelelően kiszámított 93 méteres hatásterületet. A védelmi övezet kijelöléséhez benyújtott dokumentációk alapján a felügyelőség megállapította, hogy a védelmi övezetben nincs lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület, ezért a védelmi övezet kijelölhető. A bemutatott és alkalmazni tervezett üzemeltetési körülmények és az elérhető legjobb technika maradéktalan betartása esetén a levegőtisztaság-védelmi követelmények teljesülnek. Felhívom a figyelmet, hogy amennyiben tevékenysége lakosságot zavaró bűzt okoz, abban az esetben a felügyelőség a lakosságot zavaró bűzzel járó tevékenység korlátozását vagy betiltását határozatban fogja előírni, a közegészségügyi hatóság állásfoglalása alapján. A felügyelőség a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 24. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó 9. §-nak megfelelően 2009. szeptember 8-án a telepítési hely szerint érintett Tiszavid község Polgármesteri Hivatalában (4832 Tiszavid, Rákóczi u. 5.) közmeghallgatást tartott. A felügyelőség a közmeghallgatásról a 2009. július 28-án kelt ügyirataiban értesítette az ügyben érdekelt szakhatóságokat, az érintett önkormányzatot, az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 27/G. §-a alapján a jövő nemzedékek országgyűlési biztosát, a felügyelőséghez és Tiszavid község jegyzőjéhez észrevételt tett lakosokat és a környezethasználót. A közmeghallgatásra vonatkozó adatokat a felügyelőség a Kelet-Magyarország című napilap 2009. július 30-án megjelent számában tette közzé, ill. közzétételre megküldte az érintett település jegyzőjének. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készült, amelyet a felügyelőség a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 9. § (9), (10) bekezdései alapján küldött meg az érintetteknek, ill. tett közzé. A közmeghallgatáson is főként a sertéstelep üzemeltetésekor várhatóan fellépő jelentős bűzhatással, ill. az esetleges fertőzésveszéllyel, haváriával kapcsolatban fogalmaztak meg aggályokat az érintett település lakói. A felügyelőségnek a közmeghallgatás időpontjáig beérkezett lakossági észrevételekkel, ill. a közmeghallgatáson elhangzottakkal kapcsolatos álláspontja az alábbi: A sertéstelepen az állattartás zárt rendszerű, az épületekhez kifutó nem tartozik, nincsen külső állatmozgás. Az állattartás során keletkező légszennyező anyagok az állattartó épületeken belül maradnak, melyet szellőzőrendszeren keresztül juttatnak a környezetbe. A közmeghallgatáson, ill. a BAT tárgyaláson készült jegyzőkönyvben is rögzítésre került, hogy az eredeti tervet módosítva olyan speciális kürtőkúp-kialakítást terveznek, amely biztosítja a környezeti levegővel történő hígulást, valamint a kürtőbe permetező automatikát építenek be, amely a kürtőn kiáramló levegőt vízpermettel szagtalanítja. Az 1-es, 2-es épületekben a keletkező légszennyező anyagok elszívására egy légcsatornát alakítottak ki és a kivezető kürtőt az épületek lakóterülettől távolabbi pontjára helyezték át. A termeken belüli, a trágyatárolás miatti bűzkibocsátás mérséklése érdekében a hígtrágyához speciális trágyakezelő port adagolnak a trágyakezelés teljes szakaszában (a lagúnákban és a hígtrágya tárolóban is). Az eltávolított trágya zárt rendszerben jut a hígtrágya tárolóba. A tároló teteje lefedésre kerül, ezzel is biztosítva a bűzhatás csökkentését. A felügyelőség külön előírást nem tett a bűzmérésre vonatkozóan, azonban az ÁNTSZ bűzmérésre vonatkozó előírásával teljes mértékben egyetért. A határozat rendelkező részében előírt feltételek betartásával a felügyelőség biztosítottnak látja, hogy a dokumentációban bemutatott technológia a védelmi övezet határán biztosítani fogja a levegővédelmi követelmények teljesülését. 19
Az állattartás során a rágcsálók, rovarok nagyobb egyedszámban történő megjelenése, elszaporodása a köz- és állategészségügyi előírások betartása esetén elkerülhető. A telephellyel szomszédos terményszárító zajkibocsátását a felügyelőség a telephely zajkibocsátási határértékének megállapításakor figyelembe vette, éjszakai időszakra is megállapított határértéket. (A terményszárítót a környezethasználó a tervezett tiszaszalkai sertéstelepére kívánja áttelepíteni, így hosszabb távon zajvédelmi problémát kevésbé jelentős mértékben sem okoz.) A dokumentációhoz mellékelt helyszínrajzok földhivatal által hitelesített ingatlan-nyilvántartási térkép alapján készültek, amelyet a közmeghallgatáson a környezethasználó által megbízott tervezők is megerősítettek. A közmeghallgatáson Tiszaszalka község polgármestere is részt vett, aki szintén aggályosnak tartotta a sertéstelep telepítési helyét, a bűzhatás és Tiszavid, Tiszaszalka lakóterületeinek közelsége miatt, ill. jelezte továbbá, hogy a tiszaszalkai lakosokat is érdekelné a sertéstelep vonatkozásában készült hatástanulmány, tekintettel arra, hogy a két település gyakorlatilag egy településszerkezetet alkot, így a várható bűzhatás véleményük szerint a tiszaszalkai lakosokat is érintené. A felügyelőség a Tiszaszalka község polgármestere által közölteket külön érdemben nem vizsgálta, tekintettel arra, hogy Tiszaszalka település jelen eljárásban a tevékenység hatásterületével nem érintett, így a tiszaszalkai önkormányzatot és lakosságot képviselő polgármester, ill. a hatásterülettel nem érintett település lakói ezen eljárásban nem rendelkeznek ügyféli jogállással. 2009. október 12-én az Agro-Vid Kft. által teljes körűen megbízott Globál-2000 Kft. képviselője és a felügyelőség munkatársa részvételével a felügyelőség hivatalos helyiségében a sertéstelepen alkalmazni kívánt elérhető legjobb technika meghatározásával kapcsolatosan szakmai konzultáció folyt. A konzultáció célja a sertéstelepen alkalmazott elérhető legjobb technika megismerése. Az elérhető legjobb technika meghatározásának szempontjait a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 9. sz. melléklete tartalmazza. A telepen alkalmazott elérhető legjobb technikát a rendelkező rész IV. pontja tartalmazza. A konzultáció során elsősorban a szellőztetési technológia, az állatok itatása, takarmányozása, a hígtrágyakezelés kérdéskörének részletezése, pontosítása történt meg. A konzultációról jegyzőkönyv készült. A dokumentációban leírtak alapján a nagy létszámú állattartás környezetre, környezeti elemekre gyakorolt hatásait megvizsgálva, értékelve, a rendelkezésre álló adatok alapján, a szakhatóságok állásfoglalásainak figyelembevételével a felügyelőség az egységes környezethasználati engedély kiadása mellett döntött, mivel a tevékenység környezetre gyakorolt hatása, a működtetés következményei az előírások maradéktalan betartása mellett környezetvédelmi szempontból nem kifogásolható. A határozat meghozatalakor figyelembe vettem, hogy a szennyező anyagok az egyik környezeti elemből a másikba szennyezést közvetíthetnek. A környezeti elemeket külön-külön és egységesen is megvizsgáltam. Az üzemeltetésre vonatkozó előírásokat a nagy létszámú állattartásra meghatározott elérhető legjobb technika alapján tettem. A tevékenység végzése során keletkezett hulladékok gyűjtésére, hasznosításáról, ártalmatlanításáról való gondoskodásra, nyilvántartás vezetésére, adatszolgáltatására vonatkozó előírásokat a rendelkező rész 2. pontjában és a 2. számú mellékletben érvényesítettem. Tiszavid község a módosított 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 7. § és 2. számú mellékletével összhangban, a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny területen lévő település, míg a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet mellékletének B) része alapján nitrátérzékeny terület, ezért az esetleges szennyeződés, illetve szennyeződés emelkedés észlelése céljából a határozat rendelkező részének 3.6. pontjában monitoring rendszer kiépítését, üzemeltetését és arról való adatszolgáltatást, nyilvántartás vezetését írtam elő. A figyelőkutak működtetésével a felszín alatti víz minőségének alakulása figyelemmel követhető, és a vizsgálati eredmények ismeretében az esetlegesen szükséges intézkedések végrehajthatóak. A felszíni és felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében fentiek mellett, a módosított 219/2004. (VII. 21.), valamint a módosított 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján rendelkeztem.
20
A felszín alatti vizek védelméről szóló módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 13. szakaszának (1) bekezdése értelmében a tevékenységet végző a hivatkozott rendelet 16. szakaszának (2) bekezdése alapján, figyelembe véve a 18/2007. (V. 10.) KvVM rendeletben leírtakat Alap-adatlap benyújtására kötelezett, így ennek teljesítését írtam elő a határozat rendelkező rész 3.8. pontjában (Alap-bejelentőlap a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről). Az üzemi kárelhárítási tervkészítésre vonatkozó kötelezettség a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV.26.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 11. b.) pontja alapján került előírásra. A telephely szociális vízellátása közműhálózatról, technológiai vízellátása a meglévő mélyfúrású kútról biztosítható. A sertéstelep szennyezett csapadékvíz elhelyezésének tervezéséhez 9727-9/2007. számú elvi vízjogi engedély került kiadásra, melynek érvényességi ideje 2008. szeptember 13-án lejárt. A létesítéshez, üzemeltetéshez szükséges vízjogi engedélyek beszerzésének kötelezettsége a 1995. évi LVII. tv. 28. § (1) bekezdése alapján került előírásra a rendelkező részben. A telep vízellátására és szennyvízelhelyezésére vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély száma: 127816/2003. sz. és 1278-9/2000.sz. határozattal módosított 5710-7/1982. sz. határozat (vízikönyvi szám: 4/81968.), melynek érvényességi ideje 2015. április 30-án jár le. A telep vízellátását a 4/3-1964. vízikönyvi számú 1278-16/2003. és 1278-9/2000. sz. határozattal módosított 877-3/1964. sz. vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező csőkút biztosítja. Amennyiben a telepet és a mélyfúrású kutat nem a vízjogi engedélyek szerinti engedélyes (Frenczel Béla) fogja üzemeltetni, ill. a telepen a nagy létszámú állattartás megkezdődik, szükségessé válik az érvényes vízjogi engedélyek módosításának kezdeményezése. Az állattartó telep trágyatároló műtárgyaival kapcsolatos előírásokat a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 8. § (1) bekezdése alapján tettem. A levegőtisztaság-védelmi követelményeket a határozat rendelkező részének 5. pontjában érvényesítettem. A dokumentációban bemutatott számítások alapján megállapítható, hogy a tervezett sertéstelep a telep egyéb zajforrásaival együtt sem okoz a zajtól védendő területen határérték feletti zajterhelést. A telep környezeti zajforrásaira vonatkozó zajkibocsátási határértékek megállapítása a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. sz. mellékletének 1. pontja alapján történt, mely szerint a zajkibocsátási határérték Tiszavid zajtól védendő területei vonatkozásában megegyezik a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabály [27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete)] szerinti zajterhelési határértékkel. A zajtól védendő terület területfelhasználási egység szerinti besorolása ”Lakóterület falusias beépítésű”, amelyre vonatkozóan a zajterhelési határérték nappal: 50 dB, éjjel 40 dB. A zajforrás hatásterületén elhelyezkedő épületek Építményjegyzék szerinti besorolása 1110. A határérték ellenőrzése a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 4. számú mellékletében meghatározottak szerint történik. A rendelkező rész 6. pontjában szereplő előírásokat A környezeti zaj és rezgés elleni védelemről szóló 284/2007. (X. 29.) Korm rendelet 3. § (1) bekezdésének figyelembevételével tett a felügyelőség, mely alapján tilos a védendő környezetben veszélyes mértékű környezeti zajt, vagy rezgést okozni. Annak érdekében, hogy a felügyelőség a hivatkozott jogszabályi előírás betartását biztosítva lássa, előírta a környezeti zajkibocsátás méréssel történő meghatározását. A telepítési hely természetvédelmi oltalom alatt nem áll, annak teljes területe erősen bolygatott, gyomos, antropogén hatások által érintett. Az ingatlanon jelentős természeti értékek nem találhatóak. A telephely gyomos vegetációja (elhanyagolás esetén) a gyomok propagulumforrásaként működhet a környező területek felé. 21
A telep környezetében mezőgazdasági területek (főként szántók) találhatók, de természeti értéket képviselő élőhelyek (természeti területnek minősülő másodlagos jellegtelen gyep) is előfordulnak, amelyekre a telep működése a vizsgálatok szerint jelentős hatással nincsen. Védett állatfajok a telepen előfordulnak, de ezek vagy csak alkalmi vendégek, táplálkozók, vagy egyedszámuk nem jelentős. Említendő természeti értéket a telep épületein/épületeiben fészkelő madárfajok jelentenek. A természeti, táji értékek védelme érdekében a határozat 7. pontjában intézkedtem. A környezetvédelmi, műszaki követelményeket, technológiákat, valamint a feltételek teljesítésének ütemezését a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 9. sz. melléklete alapján határoztam meg, figyelembe véve a létesítmény műszaki jellemzőit, földrajzi elhelyezkedését, a környezet jelenlegi és célállapotát, a megteendő intézkedések előnyeit. Az engedély rendelkező része szerinti előírásokat, feltételeket az alábbi jogszabályok alapján állapítottam meg: Általános előírások: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet. Hulladékgazdálkodásra vonatkozóan: a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló módosított 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló módosított 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet, a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII.15.) Korm.rendelet, a környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV.24.) Korm.rendelet, az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet. Felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozóan: A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet. A levegő védelmére vonatkozóan: A levegő védelmével kapcsolatos egyek szabályokról szóló 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet 5.§ (1), 6. § (1), (2), (5), (6), (8), (10), (11), (12) bekezdései, 10. § (5), (8) bekezdései. A zaj és rezgés védelemre vonatkozóan: A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm rendelet 3. § (1) bekezdése, a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVMEüM együttes rendelet, ill. a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet. A táj- és természetvédelemre vonatkozóan: A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 43. § (1) bekezdése, továbbá a 7. § (2) a) és e) pontja. A határozat rendelkező részében foglalt előírások betartásával hosszútávon biztosítható a környezeti elemek védelme. Az egységes környezethasználati engedélyt 11 évre adtam meg, mert a határozat rendelkező részében foglalt előírások teljesítése biztosítja, hogy az üzem kibocsátásai hosszú távon határérték alatt maradnak. A határozatba foglaltak teljesítésének 5 évenkénti felülvizsgálatát a hatályos jogszabály szerint kell elvégezni.
22
Határozatomat az 1995. évi LIII. tv. 66. § (1) b) pontja, 70. § és 71. § (1) c) pontja alapján, a 314/2005. (XII. 25.) Korm rendelet 11. sz. melléklete szerinti tartalommal adtam ki a 24. § szerinti eljárásban, a 2004. évi CXL. törvény 71. § (1) bekezdése szerinti formában. A felügyelőség illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet IV. 7. pontja állapítja meg. Az eljárás során a szakhatóságok megkeresésére a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 24. § (6) bekezdés és a 12. számú melléklete, valamint a 21/2001 (II. 14.) Korm. rendelet 6. § (6) bekezdése alapján került sor. A felügyeleti díjat a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 96/B §-a és a 4/2007. (II. 21.) KvVM rendelet alapján állapítottam meg. A késedelmi pótlék fizetési kötelezettségről a Ket. 138. §-a rendelkezik. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget és az arra nyitva álló határidőt a 2004. évi CXL. törvény 98. § (1) és 99. § (1) bekezdése biztosítja. A fellebbezés díját a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) és (5) bekezdése és az 1. sz. melléklet V. főszáma alapján állapítottam meg. A határozatot a Ket. 80. § (3) bekezdése alapján hirdetményi úton közlöm az érintett ügyfelekkel.
A határozatot a kérelemhez csatolt teljes körű meghatalmazás alapján a GLOBÁL-2000 Kft. útján, - postai úton - közlöm a környezethasználóval. A döntést annak kifüggesztését követő 15. napon tekintem közöltnek és az innen számított 15 napon belül biztosítok jogorvoslati lehetőséget a 2004. évi CXL. tv. 78. § (6) bekezdése értelmében. Nyíregyháza, 2010. február 4.
Dr. Vilmányi Zoltán Hatósági Engedélyezési Igazgatóhelyettes
Szentesi Péter igazgató megbízásából
23
1. sz. melléklet a 3075-2/2010. számú határozathoz Talajvízvizsgálat Paraméterek KOIp pH Vezetőképesség Nitrogénformák (ammónium, nitrit, nitrát) Foszfát Szulfát Nátrium Klorid Fémek (As, Cd, Cr, Hg, Ni, Pb)
Vizsgálat gyakorisága Évente kétszer, április 15.-ig, ill. október 30.-ig Évente kétszer, április 15.-ig, ill. október 30.-ig Évente kétszer, április 15.-ig, ill. október 30.-ig Évente kétszer, április 15.-ig, ill. október 30.-ig Évente kétszer, április 15.-ig, ill. október 30.-ig Évente kétszer, április 15.-ig, ill. október 30.-ig Évente kétszer, április 15.-ig, ill. október 30.-ig Évente kétszer, április 15.-ig, ill. október 30.-ig a kutak első vízvizsgálatakor ill. az engedély felülvizsgálatával egyidejűleg
Vizsgálati módszerek/technikák Érvényes szabvány szerint Érvényes szabvány szerint Érvényes szabvány szerint Érvényes szabvány szerint Érvényes szabvány szerint Érvényes szabvány szerint Érvényes szabvány szerint Érvényes szabvány szerint Érvényes szabvány szerint
2. sz. melléklet a 3075-2/2010. számú határozathoz Adatszolgáltatás Beszámoló Hulladékkal kapcsolatos nyilvántartás és adatszolgáltatás Talajvíz vizsgálati eredmények Panaszok
Beszámolás gyakorisága évente
Beadási határidő március 01.
évente kétszer eseti
Bejelentett havária események összefoglalója Alternatív kezelési technológiák (pl. trágyahasznosítás egyéb célra) alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata A telephelyen felhasznált vízmennyiség csökkentés lehetőségeinek vizsgálata Energia hatékonysági belső audit
eseti
május 10. és november 10. Panasz beérkezését követő 1 hónapon belül Az eseményt követő 1 hónapon belül
Az engedély felülvizsgálatával egyidejűleg Éves környezeti beszámolóval egyidejűleg Az engedély felülvizsgálatával egyidejűleg évente
Éves környezeti beszámoló (A fentiek összefoglaló értékelésén túl tartalmazza: trágyanyilvántartás, vízhasználat vizsgálata, keletkezett szennyvíz mennyiség, takarmány összetétel és felhasználás) 3. sz. melléklet a 3075-2/2010. számú határozathoz
24
május 10.
május 10.
A védelmi övezetet tartalmazó térképmásolat
25
4. sz. melléklet a 3075-2/2010. számú határozathoz A védelmi övezettel érintett ingatlan helyrajzi száma
Az ingatlan védelmi övezettel érintett területe (ha) (m2)
Tiszavid belterület 268 269 267
-
584 2 3930
266 265 263 262 261 260 259 258 257 256 255 254 253 252 251
2 ha -
4270 750 29 130 207 314 361 401 408 382 350 308 218 126 22
1 ha 3 ha 2 ha 5 ha 2 ha 3 ha 1 ha 6 ha 2 ha
9508 7165 780 3547 9056 641 2250 1506 1225 8167 6453 910 3731 8147 2740 8742 1165 9732 970 1481 3293 5747
Tiszavid külterület 023/2 023/1
022/3 024 025
026 027/1 027/2 028 031 032 033 0120 0121 0122
26
