„Lángot adok, ápold, add tovább…” 20 éves a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet
Ünnepi rendezvénysorozatot szervezett a muravidéki magyar kultúra alapintézménye, a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, fennállásának 20. évfordulója alkalmából. A magyar államhatárokon kívül élő Kárpát-medencei magyar közösségek egyik legkisebbje a szlovéniai, ám intézményei, szakemberei és elkötelezett polgárai révén az anyanyelvű kultúra megőrzésében, átörökítésében, fejlesztésében kiemelkedő szerepet játszik. E folyamatok töretlenségéről gondoskodik 20 évvel ezelőtti megalapítása óta az MNMI, ahogy közkeletű nevén beszélnek róla. Előzmény nélküli utat választottak két évtizede az intézményesüléssel, mert ebben látták biztosítékát annak, hogy a műkedvelő csoportokban, családokban megőrzött nemzeti identitás megerősödjék, s az egész muravidéki közösséget összetartó erővé váljék. Intézményük követendő modellé vált a Kárpátmedencei közösségek közművelődési ernyőszervezeteinek körében. Mintájukra alakultak meg egy évtizeddel később, a 2003-2008 közötti időszakban a vajdasági, a felvidéki, a közép-erdélyi és a kárpátaljai magyar művelődési intézetek. Az intézetek és ernyőszervezetek együttműködésének is meghatározó szereplőivé váltak, és hagyományosan jól megszervezett, magas színvonalú a kapcsolatuk Zala, illetve Vas megye önkormányzataival, szakintézményeivel is. Mindennapi tevékenységük során oltalmazzák és ösztönzik a közösségi művelődés hagyományos tevékenységeit: a népdaléneklést, a népi táncot, a népi
hímzést, a színjátszást, a versmondást, a hangszeres népi zenét; a folyamatos működésen túl bemutatókkal, versenyekkel, alkalmi rendezvényekkel, vendégszereplések megszervezésével gondoskodnak vitalitásukról. A közösségi művelődés pártfogásán túl a muravidéki magyar tudományosság támogatásában is részt vesznek: konferenciák megszervezésével, tudományos könyvek kiadásával. Eleven kapcsolatot ápolnak a kortárs képzőművészettel: kiállításokkal, kiadványokkal jelenítik meg a regionális teljesítményt, amely közösségi tereiknek a hétköznapokon is keretet, hátteret ad. Újra élesztették és magas színvonalra emelték a színjátszást: az Egy & Más Vándorszínház produkcióinak minősége hamarosan szétfeszíti az amatőr kereteket. A jubileumi ünnepség előestéjén éppen a társulat Kabaré című tehetséges, szuggesztív előadását tekinthették meg a vendégek a kapornaki művelődési ház színháztermében. Az előcsarnokban pedig az újjáélesztett hetési hímzés legszebb darabjai várták a látogatókat.
November 15-ét az ünneplésnek és az együttgondolkodásnak szentelték a szervezők. A délelőtt folyamán Eredmények és jövőképek a magyar kultúrában címmel ünnepi ülést tartottak a lendvai Városháza dísztermében.
Az ülésen a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkársága képviseletében részt vett Prityiné Szabó Judit főosztályvezető asszony, aki Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár levelével köszöntötte az intézetet. Jelenlétével megtisztelte és üdvözölte a tanácskozást Anton Balažek, Lendva város polgármestere és Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke is. Az ülést Kepe Lili, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatója vezette. A korábbi, alapító igazgatónak, Göncz Lászlónak az erre az alkalomra készített áttekintő tanulmányát az intézet munkatársa olvasta fel. A tanulmány megtalálható az intézet által, az ünnepi alkalomra kiadott kis kötetben, amelynek a rendezvénysorozat mottójául is választott Reményik Sándor-idézet a címe: „Lángot adok, ápold, add tovább…”
Az ünnepi tanácskozáson részt vettek a muravidéki oktatási-kulturális intézmények, a Kárpát-medencei partner szervezetek és magyarországi közművelődésikulturális intézmények képviselői, akik felszólalásaikban rendre megfogalmazták az MNMI kivételes teljesítményét, sokszínű, szerteágazó tevékenységét, hatékony kultúrapártoló magatartását és az ehhez szükséges magasrendű emberi tényezőket: a hitelességet, a magas rendű ízlést, a teherbírást, a nyitottságot és a toleranciát. Az alapítók közül Bence Lajos költő, szerkesztő emlékeztetett arra, hogy a muravidéki magyarság „egyház és iskola” nélkül kezdte meg kisebbségi életét,
a „nem lehet kihalni” parancsára, amelynek tudatosodása formálta meg a muravidéki magyar értelmiség küldetéstudatát. Megszólaltak a muravidéki köz- és felsőoktatás, a könyvtárügy, a média és a református egyház magyar képviselői. Hangsúlyozták az MNMI létének, munkája minőségének értékét, kisugárzását, amely a többi terület működésére is jótékonyan hat. A Kárpát-medencei partner szervezetek vezetői elismerésüket és jókívánságaikat fejezték ki. Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke arra a Németh László-i gondolatra emlékeztette a jelenlévőket, hogy egy nemzeti kisebbségi közösség akkor tud életben maradni, ha elitté válik. A szövetség elismeréseképpen átnyújtotta Kepe Lilinek a VMMSZ aranyplakettjét. Hajnal Jenő, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója a közösségerősítés példa értékű tettének nevezte az MNMI tevékenységét, külön kiemelve, hogy a fiatalokat is be tudta vonni a közösség önmagára eszmélésének folyamatába. Bárdos Gyula, a Csemadok Országos Tanácsának elnöke, Görföl Jenő, a tanács főtitkára a felvidéki közművelődési szervezetek köszöntését, üdvözletét adták át. Huszár László, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatója a Kárpát-medencei magyar közművelődés egységét, a közös gondolkodást, a közös felelősséget hangsúlyozta. Széman Péter, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület új elnöke bejelentette, hogy az EMKE díszoklevelét áprilisban a történelmi egyesület közgyűlésén, Kolozsváron kívánják átadni Kepe Lilinek az erdélyi magyar közösség közegében. A horvátországi magyar szervezetek nevében Juhász Sándor, a Magyar Egyesületek Szövetségének elnöke és Sipos Zsivics Tünde, a Baranyai Júlia Népfőiskola igazgatója szólalt fel. A tartalmas délelőtti program hátralevő részében magyarországi intézmények és szervezetek jelen levő képviselői köszöntötték a jubiláló intézetet.
Az ünnepi rendezvénysorozat központi, hivatalos eseményére aznap este a Makovecz Imre tervezte Lendvai Színház- és Hangversenyteremben került sor. A műsor előtt rövid beszédekkel köszöntötték az intézetet L. Simon László, a Magyar Országgyűlés Kulturális és Sajtó Bizottságának elnöke, illetve dr. Aleš Črnič, a szlovén kulturális tárca államtitkára. Mindketten hangsúlyozták a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet tevékenységének hatékonyságát, amely messze fölülmúlja a maroknyinak mondott muravidéki magyarság létszámát. A kiválóan megszerkesztett ünnepi műsorban a helyi műkedvelő csoportok és amatőr művészek legkiválóbbjai mutatkoztak be: nagy létszámú alkalmi népdalkórus, néptáncosok, versmondók, énekes és hangszeres előadó. Az ünnepi műsort fogadás zárta. A rendezvénysorozat két napja alatt a vendégeknek barátságos otthont jelentett a Bánffy Központ, amely Lendva Fő utcáján kávézójával, magyar könyvesboltjával szemlátomást „belakott” helye a magyar közösségnek. Akárcsak Kapornakon, itt is a helyi hímzésekből készült alkalmi kiállítással kedveskedtek a vendégeknek.
Mind a 20 éves tevékenység, mind pedig a kétnapos program értékelésében szeretettel és tisztelettel kell megemlítenünk Göncz László és Kepe Lili nevét. Göncz László az alapítástól 2008-ig volt az MNMI igazgatója, azóta a szlovéniai magyar kisebbség parlamenti képviselője. Kepe Lili, a korábbi igazgatóhelyettes pedig 2008 óta vezeti az intézményt. Kivételes szereplői a Kárpát-
medencei magyar kultúrának. Ahogy Kepe Lili jó pár évvel ezelőtt találóan fogalmazta meg: nem végvár az övék, hanem a magyar kultúra fellegvára. Nem véletlen, hogy az elismerő szavakban megbúvó képek mind a fényhez, a tündökléshez kapcsolódtak (Áttekintő tanulmányában Göncz László maga „fényesen tündöklő drágakőnek” nevezte saját életében az intézetet.) Ahhoz, hogy ez így legyen, mindkettejük küldetéstudatára, ügyszeretetére, műveltségére, ízlésére, jó kapcsolatteremtő képességére, teherbírására volt szükség. Szükség volt arra a csapatra is, amely követte és követi őket: Patyi Zoltánra, Bači Zsuzsannára, Gönc Štiblar Renátára, Vida Simonára, Bogatec Gomzi Brigitára, Simon Mónikára, Farics Doriszra, Horvat Damjanra, Visočnik Józsefre, Golubič Teréziára és Balaskó Enikőre, az MNMI munkatársaira.
Kálóczy Katalin
