Előterjesztés a Képviselő-testület 2010. június 14-én tartandó ülésére, a 5. számú – A Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai program módosításának megtárgyalása – tárgyú napirendi ponthoz.
Előadó: Koszta Mihály intézményvezető Előkészítette: Koszta Mihály intézményvezető Véleményezte: Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság
A pedagógiai program módosítása 30 oldal, ezért csak a véleményező bizottság tagjai kapják meg a teljes anyagot, mely a képviselő-testület ülésén megtekinthető lesz az érdeklődők számára.
Ügyiratszám:…-1/2010. Ügyintéző: Koszta M ihály
Tárgy: Pedagógiai program módosítása iránti kérelem M elléklet: 1 db (31 oldal)
Címzett: TIS ZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVIS ELŐTES TÜLETE T IS ZALÖ K Kossuth út 67 4450 Tisztelt Képviselőtestület! Koszta M ihály, a Tiszalökön működő Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Igazgatója azzal a kéréssel fordulok a Tisztelt Képviselőtestülethez, hogy az intézmény pedagógiai programját a melléklet szerint módosítani szíveskedjen. A módosítások indoka: -
A TÁM OP-3.1.4-08/2-2008-0158 pályázat átfogó intézményfejlesztés előírásainak megfelelő átdolgozás és kiegészítés. Ennek keretében a kompetencia alapú oktatás feltételeinek beemelése, és a korábban már befoglalt elemek felülvizsgálata. M oduláris programok, témahetek, három hetet meghaladó projektek , intézményi innovációk, más intézményektől átvett jó gyakorlatok beépítése. A kollégium pedagógiai programjának átdolgozása. Az IPR (integrált pedagógiai rendszer) és IKT (infokommunikációs technológiák) elemeinek, alapelveinek megfogalmazása. A beépített elvek, programok kidolgozásának a pénzügyi oldalát a pályázat biztosította.
-
A szokásos kettő évenkénti felülvizsgálat.
Tiszalök, 2010. június 06. Koszta M ihály Igazgató
TELEKI BLANKA GIM NÁZIUM , SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAIPROGRAM JÁNAK M ÓDOSÍTÁSA 2010. A III.1.1 pont (Pedagógiai alapelvek) kiegészül az alábbi bekezdésekkel: Iskolánk nevelő-oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat. • jó pedagógiai felkészültséggel rendelkező nevelők irányításával megfelelő pedagógiai alapokon nyugvó nevelésközpontú, alapozó, szilárd ismereteket nyújtó oktatómunka végzése mellett jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének • európai és más népek, nemzetiségek kultúrájának, törekvéseinek megismerése, a multikulturális tartalmak beépítésére • feltételeket biztosítunk a tanulási esélyegyenlőség növeléséhez, figyelembe véve a gyermek mindenek felett álló érdekét, tartózkodva a tanuló bármiféle hátrányos megkülönböztetésétől, megalázásától, megfélemlítésétől • érvényesítjük a hátrányos megkülönböztetés tilalmát • minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a szövegértési-szövegalkotási, matematikai-logikai, szociális, életviteli és
környezeti,
az
életpálya-építési,
idegen
nyelvi,
valamint
az
információs
technológiákat • a kompetencia alapú oktatás során az ismereteket, készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük • a képesség kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási továbbtanulási esélyeinek növeléséhez A III.1.2 pont (A nevelő-oktató munka pedagógiai céljai) kiegészül az alábbi bekezdésekkel: • az én harmóniájára vonatkozó értékek kialakítása, szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése
• a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése és tehetséggondozása minden tantárgy keretében legyen kiemelt szempont – mind tanórán és tanórán kívüli foglalkoztatási formában • alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: anyanyelvi, idegen nyelvi, matematikai, természettudományos digitális, a hatékony önálló tanulás, szociális és állampolgári,
kezdeményezőképesség,
esztétikai-művészeti
tudatosság
és
kifejezőképesség területein • a kreativitás fejlesztés és belső tanulási motiváció kialakítása, erősítése • az alapkészségek szilárd elsajátíttatása és megerősítése életkori szakaszonként. Hatékony tanulási módszerek elsajátíttatása, információfeldolgozás, képességének kialakítása, fejlesztése. • törekedjünk arra, hogy a szociokulturális hátrányok tanulási esélyegyenlőtlenséget ne eredményezzenek • az egyetemes emberi kultúra értékeinek megbecsülésére, az emberi jogok és a másság tiszteletben tartására, az előítélet-mentességre, a konfliktusok hatékony kezelésére, megegyezési készségre való nevelés • a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesszük a tanulók
önismeretét,
együttműködési
készségét,
akaratát,
segítőkészségét,
szolidaritásérzését, empátiáját • minden pedagógus tanulja meg és alkalmazza a modern infokommunikációs technikákat a számítástechnikai-informatikai eszközöket a saját tantárgya oktatása során • minden nevelő feladata, hogy tudatosan tervezze és valósítsa meg tanóráján és tanórán kívüli foglalkozásain a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztését • alkotó együttműködés a szülőkkel közös céljaink megvalósítása érdekében A III.3 pont (A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok) kiegészül az alábbi bekezdésekkel: Az iskola a gyermekek szocializációjának döntő fontosságú terepe, ahol a tanulók szervezett közösségek és lazább, spontán csoportok rendszerében élnek és tevékenykednek. Fontos, hogy milyen csoportot tekintenek a maguk számára modellnek, amelyhez értékrendjüket igazítják. Kortárscsoportban sajátítják el azokat a magatartásmódokat, amelyek az együttélés során nélkülözhetetlenek.
A velük való bánásmód, stílus, az értékelés módja, az egymás közötti érintkezés formája, gyakorisága, a személyes vonzalmak, ellenszenvek, a spontánul kialakuló rangsorok mind formálják a közösségi viszonyokat. A jó közösség kialakulásának nélkülözhetetlen feltétele, hogy a pedagógus mindig nyomon kövesse a közösség belső rezdüléseit, mozgásait, átrendeződéseit, a légkör és a személyes kapcsolatok változásait. A közösségi tevékenységek szervezése során módot nyújtunk tanulóinknak arra, hogy aktívan bekapcsolódjanak közvetlen környezetük érékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Legyenek nyitottak a másság, a különböző kultúrák iránt, becsüljék meg azokat. Legyenek tudatában iskolánk normáival, szokásaival, ápolják, őrizzék hagyományainkat. Nevelőmunkánk során az új információs környezetben eligazodni tudó és azt kritikai módon használó gyerekeket nevelünk, akik képesek lesznek későbbi, önálló életükben helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. A III.6 pont (A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek) kiegészül az alábbi bekezdéssel: • kooperatív technikák alkalmazása A III.8 pont (A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program) kiegészül az alábbi bekezdésekkel: • tartalmas szabadidős programok szervezése • a szülői motiváltság növelése • az osztályfőnök feltáró, segítő, koordináló szerepe • írásbeliség és szóbeliség helyes arányának megteremtése • érdeklődést ébresztő módszerek alkalmazása A III.9 pont (A szociális hátrányokat enyhítő tevékenységek) kiegészül az alábbi bekezdésekkel: • a valahová tartozás érdekében a közösség számára hasznos feladatok vállalása • továbbtanulás irányítása • a szülői motiváltság növelése • a szülői közömbösség oldása • az antiszociális környezet ellensúlyozása • meghitt, félelemmentes, derűs atmoszféra teremtése – szeretet, törődés
• őszinteségen alapuló tanár-diák viszony kialakítása • élményt nyújtó szabadidős tevékenységek szervezése A III.12 pont (A szülő, a tanuló, az iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködési formái, továbbfejlesztésnek lehetőségei) kiegészül az alábbi bekezdéssel: • A HHH-s tanulók szüleivel háromhavonta megbeszélés, a tanuló fejlődésének értékelése A IV.2 pont (Képzésünk struktúrája) kiegészül az alábbi bekezdésekkel: 2009 szeptemberétől Kompetencia alapú oktatás bevezetése egyes tanulócsoportokban szövegértés-szövegalkotás, matematika, idegen nyelv és informatika kulcskompetencia területeken. Tantárgytömbösített oktatás bevezetése egyes tanulócsoportokban a Kt. 52. § (3) szerinti kötelező tanórai foglalkozások teljes intézményi időkeretének 2009/2010 tanévben 5%-a, 2010/2011 tanévben 10%-a, 2011/2012 tanévben 15%-a mértékéig. M űveltségterület
tantárgyi
bontás
nélküli
oktatása
magyar
nyelv
és
irodalom
műveltségterületen egyes tanulócsoportokban. A 2009/2010-es tanévben és az azt követő legalább 5 tanévben egy három hetet meghaladó projekt megszervezésére kerül sor. A projekt címe: Készítsünk könnyen hivatalos levelet, egyszerre több ember számára! A projekt végrehajtására elsősorban a 9. évfolyamos gimnáziumi és szakközépiskolai osztályokban kerül sor informatikaórák keretében. A projekt leírását a pedagógiai program melléklete tartalmazza. A 2009/2010-es tanévben és az azt követő legalább 5 tanévben egy moduláris program megszervezésére kerül sor. A modul címe: Táblázatkezelés. A moduláris program teljesítésére elsősorban 9. évfolyamos gimnáziumi és szakközépiskolai osztályokban kerül sor informatikaórák keretében. A moduláris program leírását a pedagógiai program melléklete tartalmazza. A 2009/2010-es tanévben és azt követő legalább 5 tanévben a kulcskompetenciák fejlesztését támogatandó három témahetet bonyolítunk le: Régi testnevelési játékok, Idegen nyelvi témahét, Egészséghét. A témahetek programját a pedagógiai program melléklete tartalmazza. A 2009/2010-es tanévtől (legalább 5 éves fenntartással) az intézmény önálló innovációja keretében bevezetjük a Környezeti nevelés című programot. A program részletes leírását a pedagógia program melléklete tartalmazza.
A 2010/2011-es tanévtől két ún. jó gyakorlatot vezetünk be. Az egyik a „Legyél te is felfedező” kémia tanulókísérleti készlet és módszer, melyet minden egyes
kémia-,
biológia-,
fizika-, földrajzórán lehet alkalmazni. Bárhol elvégezhető
balesetmentes, olcsó, környezetkímélő, gyors és látványos kísérletek bemutatásában nyújt segítséget. A másik jó gyakorlat neve: Életpálya-építési, szociális életviteli kompetencia fejlesztése a FAM TA szoftver segítségével. A programot osztályfőnöki, társadalomismeret-, szakmai orientáció,
pályaorientáció
órákon,
valamint
kollégiumi
kötelező
pályaorientációs
foglalkozásokon, délutáni szakkör formájában is lehet alkalmazni. A program célja: Részcélok: • fejlessze a tanulók önismeretét, • segítse adottságaik, képességeik, érzelmi-akarati tulajdonságaik, vágyaik, érdeklődési köreik, szociális kapcsolataik, képességeik feltárását, • adjon elegendő információt az egyes pályákról, szakmákról, foglalkozásokról, • tegye lehetővé a tanulók számára céljaik megfogalmazását, a megalapozottabb döntést a pályaválasztásban, • fejlessze a tanulók információkezelését, • fejlessze a alapvető gazdasági – pénzügyi kompetenciákat • a
probléma
felismerési,
problémaértelmezési képesség fejlesztésével fejlődjön
problémakezelő képességük, Speciális célok: • biztosítsa a legfontosabb munka- és pályaismeretek, tapasztalatok megszerzését, • az alkalmazott program tanítsa meg a fiatalokat arra, hogy az életben hozott döntéseknek következményei vannak, • élvezetes, interaktív módszerrel aktivitásra késztessen, • segítse a képességek, kompetenciák, az értékek, a munkavégzési szokások és az egyéni adottságok megtanulását, • ismerjenek meg szakmákat, • tegye lehetővé, hogy a tanulók fejlesszék a munkavállaláshoz szükséges képességeiket, amelyek segítségével jobb tanulókká, társakká és állampolgárokká válhatnak, • ismerjék meg, hogy választott szakmájukhoz milyen életvitelt tudnak választani,
• tudják megszervezni családi költségvetésüket, • tudják felismerni a pénz és az igények közötti összefüggéseket. • legyenek tisztában a munkából származó jövedelem elemeivel, ismerjék a bért terhelő levonásokat • rendelkezzenek alapvető munkavállalói-gazdasági kompetenciákkal A pedagógiai program helyi tanterv része kiegészül az alábbi pontokkal: IV.12.
A gimnáziumi osztályok óratervei 2010 szeptemberétől
IV.12.1.
Emelt óraszámú matematikával működő gimnáziumi osztály
IV.12.2.
Emelt óraszámú biológiával működő gimnáziumi osztály
Az oraterv2010.xls állomány mint melléklet tartalmazza IV.13.
Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézmények-ben
A sikeres TÁM OP-3.1.4/08/2 pályázatnak megfelelően a 2009/2010-es tanévtől (s azt követően legalább 5 évig) a kompetencia alapú oktatás implementációját hajtjuk végre az alábbiak szerint: •
A
9.
évfolyam bizonyos
osztályaiban „Szövegértés-szövegalkotás” valamint
„M atematika” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító
kompetencia
alapú
oktatási
program,
programcsomag bevezetése,
alkalmazása folyik. •
Az iskola egyes tanulócsoportjaiban „Idegen nyelv” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása folyik.
•
Az iskola egyes tanulócsoportjaiban „Informatika” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan
kompetencia
alapú
oktatási
program,
programcsomag bevezetése,
alkalmazása folyik. •
Az intézményben a Kt. 52.§ (3) szerint a kötelező tanórai foglalkozások teljes intézményi időkeretének a 2009/2010. tanévben 5%-a, a 2010/2011. tanévben 10%-a, majd a 2011/2012. és az azt követő 3 tanévben 15%-a mértékéig tantárgytömbösített oktatás folyik választott osztályokban, választott műveltségterületek, tantárgyak esetében.
•
Az előző pontokban említett órákat úgy szervezzük meg, hogy azok legalább 25%-a IKT-eszközzel támogatott tanóraként valósuljon meg.
A Pedagógiai Program V.6 pontja helyébe az alábbi pont lép (a fejezet további pontjainak sorszámozása eggyel nagyobb lesz): V.6 Önálló intézményi innováció: Környezeti nevelés 1. Természetismereti terület (biológiaóra, informatikaóra) A. Fajismeret fejlesztése (6 óra) Tiszalök és környékének jellemző növény- és állatfajai Tevékenységek: –
Vetített, illetve nyomtatott fotók alapján határozókönyvek segítségével fajismeret fejlesztése.
–
Egyéni beállítottság alapján tabló illetve házi dolgozat készítése a megismert fajok egyikéről.
–
Ellenőrizhetően saját fotókból álló digitális gyűjtemény beadása hazánk vadon élő növény- illetve állatfajaiból.
–
Fotógyűjtemény készítése bármilyen forrásból, értékelés az önállóan felismert fajok alapján.
Eszközök: határozókönyvek, számítógép internet kapcsolattal B. Természetvédelmi ismeretek (7 óra) Tanórai tevékenységek: –
Írott szöveg olvasása útján a természetvédelem szükségességének, területeinek megismerése.
–
A térségben lévő védett természeti területek megismerése, ezek egyikéről bemutató tabló készítése.
–
Védett fajok megismerése.
–
Tabló vagy házi dolgozat készítése védett fajokról, illetve Tiszalök környékének természeti értékeiről. (pl. kerecsensólyom, fehér gólya, füsti fecske)
Tanórán kívüli tevékenységek: –
Évente egyszer a Föld Napja (április 22.) alkalmából természetismeretikörnyezetvédelmi vetélkedő szervezése 3 fős csapatok számára.
–
A Víz Világnapja (március 21.) alkalmából a Tiszalöki Vízerőmű meglátogatása. A hallott, látott információk alapján rövid vetélkedő lebonyolítása.
–
Az iskola parkjában különböző madár- és denevérvédelmi berendezések (odúk, etetők, itatók) kihelyezése, bokrokban költő énekesmadarak megtelepítéséhez szükséges bokrok, cserjék ültetése.
–
2011-ig csatlakozunk az M M E (M agyar M adártani és Természetvédelmi Egyesület) „M adárbarát Iskola” programjához.
–
Tanévenként legalább két alkalommal természetjáró-természetismereti túrák szervezése. A túrákon a részvétel önkéntes és önköltséges.
2. Környezetvédelmi terület (biológiaóra, kémiaóra – 7 óra) Ember által okozott káros környezeti hatások és a káros hatások csökkentése. A. Globális környezeti problémák okai, következményei, csökkentésének lehetőségei Írott szövegek elemzésével a globális felmelegedés és az ózonlyuk problémájának feldolgozása. Az energiatakarékosság lehetőségei. B. Az ember egészségét károsító környezetszennyezések Levegő-, víz-, zajszennyezés forrásai, hatásuk az emberi szervezetre. A káros hatások elkerülése. C. A hulladékprobléma kezelése –
A hulladék keletkezésének csökkentése.
–
Hulladékok típusai, környezeti hatásuk elemzése, káros környezeti hatásai.
–
Lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok. M i a teendő ezekkel?
–
A szelektív hulladékgyűjtés szükségessége.
– A
Kelet-Környezet
Kft.
szóróanyagainak
tanulmányozása,
a szelektív
hulladékgyűjtés helyi megvalósításának tanulmányozása. 3. A tudatos fogyasztó (osztályfőnöki óra) –
Vásárlási, fogyasztási szokásaink elemzése.
–
Reklámok hatásának elemzése.
–
A vásárló választása.
A VI. Egészségnevelési program bevezetője az alábbira változik: „Az egészség testi, lelki, szociális jólét állapota, nem egyszerűen betegség vagy nyomorékság hiánya.” így határozza meg az egészséget a WHO. M indannyiunk vágya, hogy egészségesen, testi és szellemi erőnk teljében minél hosszabb, sikeresebb életet éljünk le szeretteink, barátaink körében. Az egészség nem valami külső tényező, hanem saját fizikai és pszichikai lényünk belső, lényegi tartozéka, amely céltudatos folyamatos tevékenység árán őrizhető csak meg. Az ember életmódja, életvitele meghatározó az egészség megőrzésében. Fenntartásában nagy az egyén felelőssége.
A helyes életmódra nevelés elsőrendű műhelye a család és az iskola. Otthon és a nevelési intézményekben lehet azokat a fizikai aktivitásokat és készségeket beépíteni a fiatal ismeret és szokásrendszerébe, amelyek az életmód elemeivé válva az egészség, a munkaképesség, az életkedv hordozói lesznek. A betegségmegelőzés, a prevenció a testkultúra kialakítása, a testi nevelés nem lehet egy tantárgy feladata, az egész iskola oktató-nevelő hatásának kell érvényesülnie ahhoz, hogy
a tanuló kellő ismeretekkel rendelkezzen a szervezete
működéséről, a helyes életvitelről, a környezeti és más ártalmak megelőzésének, vagy csökkentésének lehetőségeiről. A pedagógusnak figyelembe kell vennie a középiskolai korosztály életkori sajátosságait, önállóságra való törekvését. A fiatalság kevésbé gondol betegségre, ez tőlük távoli jövőnek tűnik, ezért egészségvédelemről szólni, egészséges életmódra nevelni nem könnyű feladat. Fontos a megfelelő pedagógiai módszer, a személyes példaadás, a következetesség, az egységes követelményrendszer közvetítése, hogy az egészséges életvitel elemeit a tanulóink belsővé alakítsák. Az egészséget fenyegető tényezők között igen jelentősek az egészségre káros szokások. M egjelenésük időpontja döntően a középiskolás korra esik; ilyenkor kezdenek a serdülők nagyobb számban dohányozni, szeszes italt fogyasztani, drogozni. Ebben a korban jelenik meg a tanulók életében először a szexualitás is. Ezek a magatartás-formák veszélyeztetik a tanulók testi-lelki egészségét, megzavarják fejlődésüket, személyiségük kibontakozását, a társadalomba való beilleszkedésüket. Az egészségromboló magatartás nemcsak az egyént sodorhatja életveszélyes helyzetbe, de tömeges jellege miatt a társadalom számára is káros. Az egészség megőrzésével kapcsolatban pedagógiai programunk a következő életmódbeli szabályok betartását tartja kiemelten fontosnak: •
személyi higiene
•
egészséges táplálkozás
•
több mozgás
•
stressztűrés-stresszkezelés (mentálhigiene)
•
baleset-megelőzés
•
felelősségteljes szexualitás
•
nem dohányzás
•
drog tagadás
•
alkohol elutasítás
•
időben orvoshoz fordulás
•
kiegyensúlyozott életvitel
A VI.3 pont (Helyzetkép, helyzetértékelés) 3. és 4. pontja az alábbira változik: 1.
A társadalmi környezet jellemzése
M agyarország lakosságának egészségi állapota európai viszonylatban a legrosszabbak közé tartozik. Az emberek születéskor várható átlagos élettartama csaknem egy évtizeddel alacsonyabb,
mint
a
gazdaságilag
fejlettebb
államokban.
Különösen
magas
–
világviszonylatban is – a középkorú férfilakosság halandósága. A halálokok között vezetnek a keringési rendszer betegségei (magas vérnyomás, szívinfarktus, agyi érkatasztrófa). A rosszindulatú daganatok okozta korai halálozás is messze meghaladja az EU átlagot hazánkban (tüdő-, emlő-, méhnyakrák). Különös gond a jórészt alkoholos eredetű krónikus májbetegségek és májzsugor okozta megbetegedés és korai halálozás. Az erőszakos okokon belül magas az öngyilkosság miatt bekövetkezett halál. Az okok hátterében éppúgy jelen van az egészségtelen életmód, a hiányos egészségkultúra, és a környezetszennyezés, mint az ország gazdasági fejlettségének hiánya, a társadalmon belüli egyenlőtlenségek,
az
egészségügyi ellátás színvonala. Sok a dohányzó, az
egészségtelenül táplálkozó, keveset mozgó, mértéktelen alkoholfogyasztó, önpusztító életmódot folytató ember. 2.
Családok jellemzése
M egszűnőben a több generáció együttélése a családban. A szülők többsége igyekszik a nevelést az iskolára hárítani, nincs ideje, türelme a serdülővel foglalkozni. Gyakran negatív példa egészségkárosító szokása, magatartása. Sok a csonka család, a gyermekét egyedül nevelő szülő. Tiszalökön és vonzáskörzetében egyre több a szociálisan hátrányos helyzetben lévő család, sokan élnek a létminimum alatt, nő a munkanélküliség. A pénztelenség, anyagi bizonytalanság nagy pszichés megterhelést jelent, gyakran borítja fel a családi harmóniát. A feszült légkör, a szeretethiány megnöveli a kortárs csoportok, a baráti kör jelentőségét. M ás esetben a szülő pénzzel próbálja pótolni az odafigyelést, időhiányt. A VI.4 pont (Konkrét célok az iskola egészségnevelésében) az első bekezdés után az alábbira változik: Harmonikus szenvedélyek,
személyiségfejlesztés, szokások
megelőzése,
egészségmegőrző stresszmentes
kultúra
légkör,
közvetítése,
káros
egészségvédő környezet
kialakítása. Készségek, képességek fejlesztése, melyek hozzájárulnak az alkotó és kritikus gondolkodásmód kialakulásához, lehetőséget teremtenek a hatékony kommunikációra,
önbizalmat, magabiztos fellépést eredményeznek, pozitív értékrendet alakítanak ki, megalapozva a kiegyensúlyozott egészséges életvitelt. Az egészségnevelő munka céljai: •
egészséges életmód kialakításának elősegítése
•
dohányzás visszaszorítása
•
a drogok terjedésének megakadályozása
•
a korai életkorban történő alkoholfogyasztás csökkentése
•
az egészséges táplálkozás érvényesítése
•
mozgás-gazdag aktív életmód elfogadtatása
•
mentális betegségek megelőzése
•
felkészítés a családi életre
•
váljon szükségletté, az életmód részévé a testedzés, legyenek az iskolában megszerzett ismeretek alkalmasak az öntevékeny sportolásra, a szabadidő hasznos eltöltésére
Távlati cél •
füstmentes iskola elérése
•
iskolapszichológus alkalmazása
•
gyógy-testnevelés lehetőségének megteremtése
•
életmódprogramokhoz való csatlakozás
•
iskolai egészség és drogstratégia kialakítása -
információközlés
-
érzelmi nevelés
-
társas hatás
-
készségfejlesztés
Középtávú cél •
pedagógus továbbképzéseken való részvétel egészségneveléssel kapcsolatos témában
•
szülők bevonása az egészségnevelésbe
•
dohányzó tanulók számának csökkentése
•
napi rendszeres testmozgás lehetőségének biztosítása az iskola falain belül
•
osztályok közötti rendszeres sportvetélkedők szervezése
•
nagyobb számú részvétel középiskolásoknak meghirdetett sportolási lehetőségeken
•
egyenletes leterhelést jelentő órarend kialakítása
•
kerékpártúrák, sí-kirándulások szervezése
•
délutáni elfoglaltságot jelentő érdeklődési körök, szakkörök szervezése
•
hátrányos helyzetű tanulók támogatása, pályázati lehetőségek megragadása
•
önképző kör beindítása
Rövid távú cél •
megszüntetni a dohányzást a tiltott helyeken
•
megállapítani az iskola fertőzöttségét drog, alkohol és dohány ügyben
•
fokozni a felvilágosító nevelő munkát
•
hatékonyabbá tenni a kapcsolatot az iskolaorvosi szolgálattal
•
fogorvosi szűrővizsgálat megvalósítása
•
hátrányos helyzetű tanulók pontos nyilvántartása
•
rendőrség, ÁNTSZ bevonása a prevencióba
•
egészségnevelési vetélkedő szervezése az Arany Napokon
•
osztálykirándulásokon túrák beiktatása a programba
•
népszerűsíteni a 18 évesek véradását
•
fokozni a biztonságot, csökkenteni a baleseteket
•
növelni a délutáni sportprogramok látogatottságát
A Pedagógiai Program VI.5.4 pontja helyébe az alábbi pont lép (a fejezet további pontjainak sorszámozása eggyel nagyobb lesz): VI.5.4 Önálló intézményi innováció: Egészséghét – témahét Az egészséges életmód napjaink felgyorsult világában egyre inkább égető kérdéssé vált. A helytelen táplálkozás és mozgásszegény életmód a médiában is számtalanszor hangoztatott probléma, amivel kell, hogy foglalkozzunk, nem hunyhatunk szemet fölötte. Ez a gyerekekre jelent egyre nagyobb veszélyt, hisz az ilyen életvitel később nagyon sok egészségügyi gondhoz, társadalmi illetve szociális problémákhoz, vagy legrosszabb esetben tragédiához is vezethet. Általános tapasztalat, hogy gyakorlatilag gyorséttermeken, különféle chips-eken, kólán stb. nőnek fel a számítógép vagy televízió előtt ülve, és a sportra vagy egyéb mozgásra legfeljebb a „kéne” állapotig jutnak el. M indezen fentebb említett okok miatt fontos célkitűzésünknek tartjuk, hogy példaértékű utat mutassunk a jövő nemzedékének a helyes és egészséges életvitelhez. Ezt a célt szolgálja témahetünk – az Egészséghét. Feltett szándékunk, hogy a gyerekek megismerjék és felismerjék mind elméletben, mind pedig gyakorlatban ennek a fontosságát, és tegyenek is azért, hogy egészségesek és energikusak legyenek.
A témahét célja „Az egészség a legdrágább kincsünk” – szoktuk mondani, s ez valójában így is van. Ezért fontos az egészségnevelés, egészségfejlesztés. Az egészségfejlesztés egyik legfontosabb célja az életmód megváltoztatása. Korunk betegségeinek rizikó tényezői nagyrészt az életmóddal állnak összefüggésben, amely így messzemenőkig kihat a születéskor várható élettartamra is. Az életmód komplex módon befolyásolja egészségi állapotunkat. Az egészségfejlesztés az iskolában is fontos feladat. A gyerekek felfogóképessége nemcsak életkoruk szerint változik, hanem aszerint is, hogy milyen befolyások érik éppen. Egészségnevelésre minden gyereknek szüksége van, hiszen e tevékenység szerves része az életre való felkészítésüknek, mert magában foglalja a következőket: • segít megismerni a szervezetünk működését • pozitív személyi és szociális kapcsolat kiépítését • figyelmeztet bizonyos magatartásformák veszélyeire • igyekszik az egészségtelen szokásokat és azok következményeit bemutatni • helyes viselkedésre, és fegyelemre szoktat • készségeket alakít ki, melyekkel képessé válnak a tanulók tudatos döntés meghozatalára • megtanít a jó közérzet megtartására, megtanul nemet mondani • bebizonyítja, milyen csodálatos az emberi szervezet, amit nem szabad veszélyeztetni • felvilágosítást ad a helyi szolgáltatásokról és az igénybevétel módjáról • felkészít a szülői feladatokra A szaporodó testtartási és mozgásszervi problémák, valamint az elhízás elsősorban az általános életmódváltozás eredménye: gyermekeink kevesebbet mozognak, sokkal többet ülnek a televízió, a videó és a számítógép előtt. Táplálkozási szokásaikra jellemző, hogy emelkedik a nassolók (édesség, üdítőitalok fogyasztása) és gyorséttermi ételeket fogyasztók aránya. Az egészségnevelés célja a gyermek és ifjúsági korosztályoknál egy hangsúlyozottan megelőző jellegű, folyamatosan végzett egészségfejlesztés. Egészséghetünk célja, hogy a gyerekek tudják, hogy az egészséges táplálkozásban milyen ritmus, ételfajták és alapanyagok élveznek preferenciát, és szeretnénk, hogy étrendjük meg is egyezzen ezzel. Célunk, hogy tisztában legyenek a mozgás élettani hatásaival, és szabadidős programjaik többségében is ezek a tevékenységek domináljanak. Az egészség valamennyi – testi,
lelki,
szociális
–
dimenziójával
kapcsolatos
ismeretek
megtanítása mellett
elengedhetetlen
azoknak
a
tevékenységfajtáknak,
interperszonális
kapcsolatoknak,
konfliktuskezelésnek, problémamegoldási és önnevelési stratégiáknak a fejlesztése is, amelyeken keresztül az iskola a tanulók értékrendszerét és ennek következtében életmódját is hatékonyabban befolyásolhatja. • A tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében. • Egészséges életmódra nevelés, a megfelelő egészséges környezetkultúra, tisztaság fejlesztése az iskolában és otthon • A tanulóinknak bemutatjuk az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat • Anyaggyűjtéshez szükséges technikai eszközök helyes használata • A megfelelő, egészséges táplálkozás kialakítása • M egfelelő öltözködés, viselkedési kultúra, kommunikáció fejlesztése • A fog- és testápolás, személyes higiéné fejlesztése • Önálló anyaggyűjtés, tájékozódás, rendszerezés • A HH, HHH tanulók bevonása a közös tevékenységekbe. • Az önállóan végzett munka öröme, a csoportmunkák során az egymásra figyelés érésének erősödése • A tanulók életkoruknak megfelelő szinten tanórán és tanórán kívül foglalkoznak az egészség megőrzése szempontjából legfontosabb ismeretekkel: –
táplálkozás
–
alkohol- és kábítószer-fogyasztás, dohányzás
–
a környezet védelme
–
aktív életmód, a sport
–
a személyes higiénia
Az egészséghét várható eredményei • Támogató környezet kialakítása, mely fokozatosan engedi a gyerekeket autonómmá válni azzal, hogy erősíti önértékelésüket és egészséges életmódjukat támogatja; • Pozitív interakciók kortársaik, referens személyek vonatkozásában; • A gyerekek nemcsak elviekben ismerik az egészséges életmód alapjait, de gyakorolják is azt; • Csoporttapasztalatok szerzése, melyekkel a gyerekek kölcsönösen megtapasztalják az egymás magatartásában lévő különbözőségeket;
• Együttműködés
az
iskola-iskolaorvos,
iskola-iskolavédőnő,
iskola-helyi
sportszervezetek között, amelybe a fiatalokat is bevonják • Belső igény kialakítása, hogy a gyerekek önmaguk is tervezzék programjaikat, tudatosan alakítsák ki életstratégiájukat.
VII. KOLLÉGIUMI NEVELÉSI PROGRAM „Ha a gyerekek kritizálva élnek megtanulnak megbélyegzettnek lenni. ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek, megtanulnak veszekedni, ha a gyerekek kicsúfolva élnek, megtanulnak szégyenlősnek lenni, ha a gyerekek megszégyenítve élnek, megtanulják bűnösnek érezni magukat, ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, megtanulnak türelmesnek lenni, ha a gyerekek bátorítva élnek, megtanulnak bízni, ha a gyerekek dicsérve élnek megtanulják megbecsülve érezni magukat, ha a gyerekek méltányosságban élnek, megtanulják az igazságot, ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, megtanulnak hittel élni, ha a gyerekek megerősítve élnek, megtanulják magukat szeretni, ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, megtanulják megtalálni a szeretetet a világban.” /Dorothy Law Holte/
VII.1.
BEVEZETÉS
A kollégium „pedagógiai kupola”, amely védi a személyiség fejlődését. A kollégium az emberi viszonylatoknak, kapcsolatoknak, együttműködési felületeknek és konfliktusoknak egész tengere. A nevelés ma már nem az egyetlen nagyhatalmú értékközvetítő, nem statikusak a bennünket körülvevő társadalmi-gazdasági viszonyok, és nehéz egy egész életre szólóan érvényes magatartási-viselkedési szabályt közvetíteni, tanítani. A kollégiumi nevelésben mégis szükséges egyfajta stabilitás. M i, itt dolgozó és ezt a pedagógiai munkát felvállaló kollégiumi tanárok hisszük, hogy kollégiumunk olyan alkotó pedagógiai - emberi - szellemi környezetet biztosít, amely képes a folyamatos megújulásra, értékek közvetítésére, nemes hagyományőrzésre, a mindennapokban érvényesülő hatások kezelésére - és eszköztárával szolgálja az itt élő diákság érdekeit. Ezek alapján kollégiumunk: • otthont, családot pótol, • kiszámíthatóságot, biztonságot, védelmet jelent, • szeretetteljes környezetet biztosít • érzelmi kapcsolatokat épít, • esélyt ad az egymásrautaltság megtanulására, • biztosítja a szorongások leküzdését, oldódását • közösen vállalt értékrendet nyújt. • megteremti a tanuláshoz, művelődéshez szükséges optimális feltételeket • a diáknak lehetőséget ad, hogy jogaival élhessen és felkészülhessen magasabb rendű szociális funkciók ellátására is • a diáknak minden lehetőséget és ösztönzést megad, hogy programjaink aktív részeseként önképzését, önművelődési igényeit megalapozza • biztosítja, hogy tanulási, kulturális és művelődésbeli lemaradásait minden kollégista behozhassa A kollégium az iskola önálló alrendszerének tekinti magát. M űködésének alapja az iskolával kialakított konszenzus. Kollégiumunk olyan iskolához közeli otthon, melyet meleg emberi közösség és ösztönző kulturális légkör jellemez. Kollégiumunk a kialakult hagyományok figyelembevételével kívánja folytatni munkáját. E munkában az alábbi szempontok érvényesülnek: • emberi, etikai, polgári és szakmai értékek tisztelete
• a diákok életkori, pedagógiai sajátosságait figyelembe vevő gyermektisztelet • a munkát végző (tanuló, szakmát elsajátító) személyiség elfogadása, értékeinek felismerése, irányítása, nevelése. Célunk az etikai értékeket tisztelő és elfogadó, tájékozott, széles ismeretekkel rendelkező, egyénileg sikeres, közösségi szempontból értékes társadalmi szerepeit ismerő és vállaló állampolgár nevelése. A kollégiumunk olyan kollégium kíván lenni, ahová a diák iskola után hazamegy, amely „jó család”, amely érdekes lakóhely. A Teleki Blanka Gimnázium Szakközépiskola és Szakiskola minden – arra igényt tartó – diákjának biztosítjuk a lakhatást, az ellátás lehetőségét, az alapellátást és a szociális védőhálót. (higiéniai alapok, étkeztetés, mentálhigiénés ellátás) Továbbá felvételt nyerhetnek az iskola azon diákjai is akik helybeliek ugyan, de rossz szociális körülmények között nevelkednek illetve a szociális fejlődésükben előnyt jelent a kollégiumi bentlakás. M inden kollégista élhet a törvények adta jogaival (Közoktatási Törvény) és a belső szabályozók által biztosított lehetőségeivel (Házirend) M inden kollégista szeretetteljes nevelésben részesül, a tanuláshoz nyugalmat és támogatást, gondjainak megoldásához segítséget kap. Érzelmi védőhálót biztosítunk diákjainknak, különös figyelmet fordítva a sérült vagy torzult érzelmi környezetből, csonka családból érkezettekre. Valamennyi diákunk részt vehet hiánypótló, felzárkóztató, tehetséggondozó (egyedi
esetekben
felsőfokú
tanulmányokra
felkészítő)
foglalkozásokon.
Alapdokumentumaink a Közoktatási Törvény, illetve az Oktatási M iniszter ajánlása a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja alapelveiben amely hasznosítható
elveket
tartalmaz
általánosságban is
a kollégiumokra nézve. A műveltségtartalmak és
követelmények okán a Nemzeti Alaptanterv, a Kerettantervek és az iskolai helyi tantervek adnak irányt, amelyeket kötelezőnek tekintünk magunkra nézve.
VII.2.
HELYZETELEMZÉS
A kollégium legfontosabb alapadatai: Engedélyezett férőhelyek száma: 75 fő. Személyi - szervezeti feltételek A kollégiumi nevelés mindenkori igényeihez a tanulólétszám függvényében szükséges pedagóguslétszámot biztosítunk. A kollégiumi nevelők évközben csoportvezetői, főügyeleti és éjszakai készenléti szolgálatot is ellátnak.
Tárgyi - dologi feltételek: A hatágyas illetve nyolcágyas szobák berendezése egyszerű, nagyobb része még az eredeti. A teljes berendezés megérett a cserére, a padlózat is felújításra szorul, akárcsak a nyílászárók. Audiovizuális eszköztárunk: • 2 db TV • 6 db asztali számítógép • 1 db erősítő • 1 db videokamera • 1 db nyomtató Ezen kívül pár logikai játék, sakk áll diákjaink rendelkezésére. Nagy szükség lenne a társalgó további fejlesztésére. A kollégium szép öreg fák között terül el, pihenőpadokkal ellátott, pihenésre, sétára alkalmas. A szabadban végzett sporttevékenységet a gimnázium területén lévő sportpálya teszi lehetővé. Saját
könyvtárral,
tornateremmel nem rendelkezünk,
de tanulóink
rendszeresen
használhatják a gimnáziumban lévő létesítményeket. Kollégiumunk sajátos arculatának jellemzői: A kollégium Tiszalök város egyetlen kollégiuma. Intézményünkben sporttagozat, foci tagozat működik, mely nagyban befolyásolja kollégiumunk diákösszetételét, házirendjét, arculatát. Diákjaink az év nagy részét itt töltik, így bátran érezhetik magukat Tiszalökinek is. A város életének jelentős színfoltja a kollégium és a közel 80 kollégista diák. Szívesen veszünk részt a város életében (szépítésében) éppúgy, mint a nagy nemzeti ünnepeken és különböző városi szintű megemlékezéseken, mint pl.: M ikulásnap, Karácsonyi ünnepségek. Tanulóink döntő többsége Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (70 %-a) kistelepüléseiről, néhányan Nyíregyházáról, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megye Tisza menti településeiről érkezett, akiknek egy jelentős hányada nem találkozott a kollégium által nyújtott higiénés, kulturális és szociális körülményekkel. Fontos itt megemlíteni, hogy a nyári szünetben a kollégium épülete ad helyet a futball edzőtáborban résztvevő diákok elszállásolására. Kollégiumi tanáraink jó kapcsolata a szakközépiskola tanáraival sikeressé teszi a diákok iskolai és iskolán kívüli tevékenységét. Ugyancsak tanárainkról mondható el, hogy felsőfokú végzettségük alapján szinte az összes közismereti tárgyat és néhány szakmai tárgyat itt
helyben tudnak korrepetálni, ill. tehetséggondozó tevékenységet folytatni. Szűkebb szakmájuk ismeretein túl a tanárok az egyéni érdeklődési köreiket is "megcsillanthatják" a diákok előtt: így működnek nálunk évek óta a szakkörök. Sikerült megőrizni azokat a hagyományos rendezvényeinket illetve ujjakat is meghonosítani, amelyek meghatározó jellegzetességei a kollégium életének. Diákjaink szüleivel, (gondviselőivel) törekszünk a folyamatos kapcsolat fenntartására. Ez nem csupán számunkra elengedhetetlen, de a szülők számára lelkiismereti kötelesség is. Hiszünk abban, hogy olyan eredményesen működő kollégiumot, valós diákéletteret tudunk fenntartani, ahol a pedagógia nyitott a szűkebb és tágabb társadalmi környezetre, és ésszerűen alkalmazkodó a megrendelők és fenntartók gyermekközpontú elvárásaihoz. Tanulói összetétel: Az általános iskola után érkezők helyzete nehéz, mert elkényszerülnek otthonról egy új, idegen környezetbe, és ezzel együtt a középiskola követelményrendszere szokatlan, magas és fegyelmezett munkát követelő. A diákoknak ekkor jelentős támogatásra, bíztatásra és segítésre van szükségük. A kollégisták többsége közepes vagy gyengébb tanulmányi eredményű. Ezért gyakran problémák is jelentkeznek. A lemaradásukat meghatározó okok miatt igen különböző csoportokat képeznek. Tanulási módszereik vagy rosszak, vagy ki sem alakultak. Intézményünk számára fokozódó és újfajta kihívást jelent, hogy a család hagyományőrző, normaközvetítő szerepe egyre gyengül. A család válsága neveltjeinknél életviteli, magatartási problémákat vált ki. Egyre több a felszínes, cinikus vagy egyenesen pesszimista beállítottságú tanuló, amely talán a korra jellemző értékválságból eredő zavarral magyarázható. Az új tanulók egy része nehezen illeszkedik be a közösségbe. Sok a kiegyensúlyozatlan, érzelmileg labilis, így magán nehezen uralkodni tudó tanuló. Általában gondot jelent a tanulók terhelhetősége is. Elég sok a fáradékony diák, és többjükből hiányzik a megfelelő kitartás egy feladat maradéktalan elvégzéséhez. Szívós kitartó munkával lehet csak elérni, hogy a gyakorta rossz családi háttér ellenére a tanulók jó irányba fejlődjenek, és sikereket érjenek el a tanulás és egyéb területeken. Kapcsolatok:
Az iskolával: • célunk szoros, folyamatos, pedagógiai célzatú, a hatásrendszer egységesítése felé törekvő, kölcsönös tájékoztatás és tájékozódás • az osztályfőnökökkel jó, érdemi kapcsolatot kell kiépíteni • figyelmet
kell
fordítani
a
feladatrendszerek
összeillesztésére,
a
tanulói
tevékenységrendszer összehangolására A családdal: • a legfontosabb a család megnyerése, hogy segítsen az iskolai és kollégiumi értékek elfogadásában • szülői értekezletek alkalmával, illetve telefonon rendszeres és kölcsönös tájékoztatás • minősítés és értékelés, írásban a család felé is • a
szülők
személyes
tájékoztatást
kapnak
a
csoport
nevelőtanárától,
a
kollégiumvezetőtől Kulturális – közművelődési és más intézményekkel: • a városi M űvelődési Házzal, Könyvtárral - rendezvényeik látogatása, tanulói kedvezmények adása • programjaik propagálása • a nyíregyházi M óricz Zsigmond Színházzal • a helyi Idősek Gondozó Otthonával • a megyei Pedagógiai Intézettel • Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetséggel • a megye kollégiumaival • Gyermek- és Ifjúságvédelmi hálózattal A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában a kollégium nyitott és kezdeményező.
VII.3.
ALAPELVEINK
a) a kapcsolódó iskola oktató-nevelési tevékenységének figyelembevétele b) alapvető emberi jogok, szabadságjogok, a gyerekeket megillető jogok tiszteletben tartása, a demokratikus és humanista elvek alkalmazása c) a diák iránti bizalom és szeretet érvényesítése d) az alapvető etikai normák érvényesítése a) az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevétele
b) a szülői indíttatások, elvárások figyelembevétele c) a
fogyatékos
tanulóknál
a fogyatékosság okozta egyéni szükségletek
figyelembevétele d) a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése e) a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére való építés f) a szülőkkel és a kapcsolódó iskolákkal való konstruktív együttműködés
VII.4.
FELADAT
a) A tanulási kultúra fejlesztése; a kompetenciák erősítése, fejlesztése b) felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése c) a közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése d) az egészséges és kultúrált életmódra nevelés e) az önismeret fejlesztése, a korszerű világkép kialakulásának segítése Gyermek- és ifjúságvédelem a kollégiumban: Hátrányos helyzetű tanuló az, akinek az alapvető szükségleteinek kielégítése korlátozott. Családja az átlaghoz képest jelentős elmaradást mutat, elsősorban szociális és kulturális téren. Okozati tényezők: • a család rossz gazdasági helyzete • rossz lakáskörülmények • munkanélküliség a családban • sérült családszerkezet (válás vagy haláleset miatt) • tartós betegség a családban Veszélyeztetett tanuló az, akinek a testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülői vagy gondozói környezet befolyásolja. Okozati tényezők: • elhanyagolás, gondozás hiánya • családi devianciák előfordulása Az ifjúságvédelmi tevékenység célja: 1. a hátrányos helyzet és a veszélyeztető körülmények időben történő felismerése 2. adekvát beavatkozás, intézkedési gyorsaság, mely növeli az esélyt a hatékony problémakezelésre 3. a tanulók személyiségének fejlesztése, megfelelő életszemlélet kialakítása
Gyermekvédelmi feladatok csoportosítása: 1. hátrányos és/vagy veszélyeztetett helyzetű tanulók felderítése, nyilvántartása, veszélyeztető tényezők feltárása 2. anyagi támogatás (étkezési támogatás, tanszersegély stb.) 3. családdal való kapcsolattartás, együttműködés 4. Gyermek- és Ifjúságvédelmi hálózat igénybevétele (önkormányzatok, Gyermekjóléti Szolgálat, nevelési tanácsadó, családsegítő) 5. a tanulmányi előmenetel figyelemmel kísérése, a hátrányok kompenzálására felzárkóztató foglalkozás szervezése, egyéni kompetenciák fejlesztése 6. a szabadidő hasznos eltöltésének segítése 7. beilleszkedési és magatartási zavarok leküzdését segítő tevékenységi formák biztosítása 8. mentálhigiénés programok, felvilágosító előadások szervezése, mely felkészíti a tanulókat az egészséges életmódra, a családi életre, a szenvedélybetegségek megelőzésére Pedagógiai eljárások: 1. külön foglalkozás a hátrányos helyzetű / veszélyeztetett tanulókkal 2. egyéni bánásmód 3. felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozás 4. egyéni kompetenciák fejlesztése 5. pozitív tanár-diák kapcsolat kialakítása 6. felvilágosító munka 7. pályaorientációs tevékenység 8. gyermeki jogokkal, kötelességekkel kapcsolatos tájékoztatás A csoportvezető gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai: 1. szociometriai felmérést végez 2. kiemelt figyelemmel kíséri a hátrányos / veszélyeztetett helyzetű tanuló munkáját 3. az életkörülményekben bekövetkező változásokról tájékoztatja az ifjúságvédelmi felelőst Az ifjúságvédelmi felelős feladatai: 1. a szociometriai felmérések eredményét összesíti 2. külön nyilvántartást vezet a hátrányos / veszélyeztetett tanulókról 3. rendszeres kapcsolatot tart a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményekkel 4. prevenciós programok kidolgozása 5. szabadidő-szervezés A családi hátrányok kompenzálását elősegítő lehetőségek a kollégiumban:
• kulturális rendezvények • könyvtárhasználat • számítógép-használat Felvilágosító tevékenységet célzó foglalkozások: • diákköri munka (számítástechnika-kör, Életmódi-kör) • videó vetítések • felvilágosító előadások • személyes beszélgetés (nevelő – tanuló) Tanulási hátrányok leküzdését segítő lehetőségek: • könyvtárhasználat • számítógép-használat • korrepetálások • szilencium • tehetséggondozó foglalkozások • egyéni kompetenciák fejlesztése A szabadidő hasznos eltöltésének lehetséges módjai a kollégiumban: • sportolási lehetőségek (kézilabda, futball, sakk, fitnesz) • klubterem (társasjátékok, asztali foci, rex) • könyvtári tevékenység • Internet-használat • televízió nézés, videózás Állandó kollégiumi rendezvényeink: • első évesek fogadása, bemutatkozása, verébavató • M ikulás-est: ajándékozással, ünnepi vacsorával egybekötve • karácsony esti ünnepi vacsora, karácsonyi énekek előadása, hallgatása • színház-, mozi-, hangverseny látogatás • végzősök búcsúztatása, megajándékozása • szobák dekorálási és tisztasági versenye • házi versenyek sport és sakkjátékok területén • tanulmányi versenyek, vetélkedők • ünnepi hagyományok felelevenítése
• vetélkedők lebonyolítása Követelmény: 1. a probléma időben történő felismerése 2. a veszélyeztető és hátrányos körülmények megszüntetésében való hatékony közreműködés 3. minden tanuló kapja meg a helyzetének megfelelő segítségnyújtást probléma esetén A kollégiumi tevékenység szerkezete: A kollégium a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások: • tehetség kibontakoztatást, felzárkóztatást segítő foglalkozások • a tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások • szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások A tanulói részvétel szempontjából a kollégiumi foglalkozás lehet: • kötelező • kötelezően választható • szabadon választható A kötelező kollégiumi foglalkozás az a pedagógus által irányított csoportos foglalkozás, amelynek a megszervezése a kollégium részére kötelező, és amelyen a tanulónak kötelező részt vennie. M inden héten egy kötelező csoportfoglalkozással számolunk. Az alapprogram 7 műveltségi területet jelöl meg, amelyek a kötelező foglalkozások tematikáját képezik. 1. Tanulásmódszertan Célok és feladatok: • a tanulás tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása • tanulási módszerek elsajátítása és alkalmazása • a személyiség saját értékeinek meglátása • a tanulók szociokulturális eredetű indulási hátrányainak fokozott csökkentése, kudarckerülés • az önbizalom, a megmérettetés igényének kialakítása • a segítőkészség és az együttműködési készség fejlesztése
Fejlesztési követelmények: • a tanulás feltételeinek biztosítása • az iskolai felkészülés segítése • az iskolában szerzett tudás kiegészítése és bővítése • a tartós motiváció, az önművelés igényének kialakítása • a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása • pályairányítás, továbbtanulásra ösztönzés 2. Önismeret, pályaválasztás Célok és feladatok: • a személyiség, a pszichés állapot megismerése és fejlesztése • önismeret, önbizalom, önértékelés, önmenedzselés • a közösségi tudat kiépítése • képességek és készségek fejlesztése Fejlesztési követelmények: • ismerje meg személyisége jellemzőit • törekedjen önmaga képességeinek megismerésére, fejlesztésére • felelősséggel teljesítse megbízatását • a magatartási szabályok megtartásának értése • törekvés a konfliktusok feloldására • nyitottság az értékek felismerésére, elfogadására • a pálya és a személyiség kapcsolatának tudatosulása • az álláskeresés folyamatának, technikájának ismerete • felkészülés az esetleges pályakorrekcióra • az élethosszig tartó tanulás fontosságának értése 3. M űvészet és információs kultúra Célok és feladatok: • találkozzanak esztétikai értékekkel, legyenek képesek átélni a művészeti alkotások által közvetített érzelmeket, indulatokat, gondolatokat • alkotások készítése, produkciók létrehozása és bemutatása • az egyéni ízlés alakulásának segítése • tartózkodjanak a szélsőségektől, tanulják meg az ízléses, igényes tárgyhasználatot Fejlesztési követelmények:
• kapcsolódjon be a kollégium kulturális és művészeti tevékenységekbe • alakítsa ki véleményét művészeti alkotásokról • vegyen részt a kollégium diákhagyományainak életében • szerezzen művészeti élményeket • ismerkedjék népi kultúrákkal, a népművészettel 4. Környezeti nevelés Célok és feladatok: • felkészítés a környezettel harmonikus életvezetésre • ismerjék meg a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehetőségeit • ösztönözzük a tanulókat a környezet védelmére Fejlesztési követelmények: • váljon érzékennyé környezete állapota iránt • vegye észre a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat • tekintse értéknek a természeti, és az ember alkotta környezet esztétikumát • jöjjön létre benne késztetés környezete értékeinek megőrzésére • legyen mozgósítható a környezet védelmét célzó együttes cselekvésre • váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése • tekintse kötelességének a környezet védelmét 5. Életmód, életvitel, háztartási ismeretek Célok és feladatok: • a kollégisták felkészítése az egészséges életmód, életviteli szokások tudatos felépítésére, gyakorlására • alakuljon ki az életritmushoz igazodó napirend, legyenek képesek tevékenységeiket egészséges, nyugodt körülmények között folytatni • készüljenek fel lakókörnyezetük esztétikus és kellemes kialakítására • sajátítsa
el
a
mindennapi
élet
során
adódó
ügyei intézésének,
érdekei
érvényesítésének módjait • utasítsa el a káros függőséghez vezető szokásokat • támogassuk felkészülését az önálló életvitelre, az önellátásra, a családi életre, valamint a családi munkamegosztásra, ezzel együtt a háztartási gazdálkodásra, a családi pénzgazdálkodásra
• a
párválasztással,
gyermekgondozással és
barátsággal,
szerelemmel,
családtervezéssel,
a
gyermekneveléssel kapcsolatos ismeretek kialakítása,
fejlesztése Fejlesztési követelmények: • ismerje és sajátítsa el az alapvető együttélési, együttműködési normákat • ismerje és tartsa be az illemszabályokat • rendelkezzen megfelelő empátiával • ismerje a döntés és felelősség fogalmát • tartsa tiszteletben és fogadja el a nemzeti vagy etnikai, kisebbségi azonosságtudat létét és a másságot • ismerje a kapcsolatépítés kultúráját • ismerje a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat • legyen tisztában azzal, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak • váljon igényévé környezetének tisztántartása, szépítése 6. Egyén és közösség Célok és feladatok: • annak elősegítése, hogy az egyén megtalálja helyét, szerepét, feladatait a közösségben • gyakorolja a közösség nyújtotta jogokat és kötelességeket • erősödjön szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége, különösen az érvelés, vitatkozás tekintetében • tanulják meg, mit jelent egy demokratikus társadalom felelősségteljes tagjának lenni Fejlesztési követelmények: • ismerje és tartsa be az alapvető illemszabályokat és a kapcsolatteremtés elfogadott formáit • ismerje meg a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat • legyen tisztában a vállalt feladatok felelősségével • tartsa tiszteletben, hogy környezetében eltérő nemzeti és etnikai kisebbségi azonosságtudattal is élhetnek mások • sajátítsa el az elfogadott viselkedésformákat • ismerje és
tisztelje közössége tagjait,
törekedjen
együttélésben • legyen képes megfelelő formában érvelni, vitatkozni
jó
együttműködésre az
7. M agyarság, nemzetiségi lét, európaiság Célok és feladatok: • erősödjön a kötődés a küldő környezettel, és alakuljon ki a kötődés a befogadó környezethez • a lokálpatriotizmus és a hazaszeretet alapjainak kialakítása • országunk, nemzetünk ismerete, szeretete • az anyanyelv szeretete, művelése, igényes használata • a határon kívül, kisebbségben élő magyarok problémáinak ismerete, a velük való közösségvállalás • az európaiság, az európai kulturális hagyományok és örökség megismerése, gyarapítása Fejlesztési követelmények: • ismerje lakóhelye és M agyarország népi hagyományait • ismerje az ország és a magyarság szimbólumait • a tanuló váljon nyitottá a társadalmi jelenségek iránt, és tegyen szert az együttműködés képességére, illetve az önálló munkára • legyen képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni A felsorolt feladatok felzárkóztató, hátrányokat kiegyenlítő, fejlesztő tevékenységek. A feladatok a tanulócsoportban, valamint az egyén, illetve csoportfoglalkozások, tevékenységek keretében oldhatók meg. A feladatok a nevelőtanári munkatervben fognak megjelenni, az adott tanulócsoportra, valamint az egyes diákokra vonatkoztatva.
Napirend focista csoport:
Napirend általános csoport:
6:00 - Ébresztő
6:30 - Ébresztő
6:30 - 7:30 Edzés
7:15- 7:45 Reggeli
7:30- 8:15 Reggeli
7:45 -7:55 Készülődés, szoba rendbetétele
8:15-8:50 Készülődés, szoba rendbetétele
7:55 Kollégium elhagyása, iskola
8:50 Kollégium elhagyása, iskola
8:00 - 15:00 Iskola
8:55 - 15:00 Iskola
12:15 – 13:30 Ebéd
12:15 – 13:30 Ebéd
15:00 - 16:00 Szabad foglalkozás
15:00 - 16:00 Szabad foglalkozás
16:00 – 17:00 Szilencium
16:00 – 17:00 Edzés
17:00 – 17:45 Szilencium
17:00 – 17:45 Szabad foglalkozás
17:50 – 18:20 Vacsora
17:45 – 18:15 Vacsora
18:20 – 19:05 Szilencium
18:15 – 20:30 Szilencium
19:05 – 20:45 Szabad foglalkozás
20:30 – 22:00 Készülődés a lefekvéshez
20:45 - 22:00 Készülődés a lefekvéshez
22:00 – Villanyoltás
22:00 – Villanyoltás
Tiszalök, 2010. június 04. Koszta Mihály Igazgató
32
33
