MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ, FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ EMBEREK MUNKAERŐPIACRA JUTÁSÁNAK ELŐSEGÍTÉSE

MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ, FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ EMBEREK MUNKAERŐPIACRA JUTÁSÁNAK ELŐSEGÍTÉSE

2009. április

TARTALOMJEGYZÉK: I.

BEVEZETŐ

II.

A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEK HELYZETE MAGYARORSZÁGBAN

3

ÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN

III.

4

A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKKEL VALÓ FOGLALKOZTATÁS TAPASZTALATAI 2008. I. FÉLÉVÉBEN BARANYA MEGYÉBEN, ILLETVE A

DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

6

III.

MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEK HELYZETÉNEK SWOT-ANALÍZISE

15

IV.

MEGOLDÁS MUNKÁLTATÓKNAK ÉS MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ

V.

MUNKAVÁLLALÓKNAK – 4M PROGRAM

17

MINTAPROJEKT

22

A.

A PROJEKT ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

22

B.

A PROJEKTBEN ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN, ILLETVE MODELL 29

LEÍRÁSA

VI.

ÖSSZEFOGLALÁS

40

VII.

FELHASZNÁLT IRODALOM

41 42

VIII. MELLÉKLET MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKET FOGLALKOZTATÓ SZERVEZETEK

2

BARANYA MEGYÉBEN

42

„TÁMOGATÁSI

46

MAXIMUMOK” 2009. ÉVBEN

I. BEVEZETŐ A Baranya Megyei Önkormányzat 2007. decemberében pályázatot nyújtott be „Baranya paktum” Partnerség a baranyai foglalkoztatásai helyzet javításáért megnevezéssel az Országos foglalkoztatási Közalapítványhoz (OFA). A pályázat nyert. A pályázatban, projektben az önkormányzat vállalta a Baranya megye foglalkoztatási stratégiája valamint a Baranya megye képzési stratégiája alapján elősegíti azt, hogy a fejlesztések koncentrálódjanak, csökkenjen az erőforrások szétforgácsolása és azt, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani az 50 év feletti munkanélküliekre, az alacsony iskolai végzettségű nőkre, a roma származású munkavállalókra és a pályakezdőkre. A fenti célok elérése érdekében 4 alprojekt kerül megvalósításra, melyek a következők: 1. A területi kohézió erősítése (kistérségi alpaktumok) 2. A

megyei

önkormányzat

intézményrendszerének,

a

megye

intézményrendszerének bekapcsolása a Paktum tevékenységeibe 3. Megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő emberek munkaerőpiacra jutásának elősegítése 4. a szakképzés térségi koordinációja

A támogatási szerződés alapján a célok megvalósításának elősegítése érdekében a fenti 4 darab alprojekt megalapozására kerül sor „tanulmány” formájában. A következőkben a „Megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő emberek munkaerőpiacra

jutásának

elősegítése”

alprojektünk

megalapozását

szolgáló

tanulmány olvasható.

3

II.

A megváltozott munkaképességűek helyzete Magyarországon és az Európai Unióban

Az Európai Unió lakosságának becslések szerint 10%-a, mintegy 100 millió fő különböző mértékben fogyatékos, vagy megváltozott munkaképességű. Jelenleg Magyarországon megközelítően szintén 10 %-ra, azaz 1 millió főre teszik azok számát, akiknek olyan mértékű egészségi problémája van, ami őt a munkavégzésben korlátozza.

A népszámlálás adatai szerint 577 ezer fogyatékossággal élő van Magyarországon, az aktív korú megváltozott munkaképességű személyek számát, pedig 300 – 400 ezerre becsülik. A jelzett népesség, mindössze 27 %-a rokkantsági nyugdíjas. Az Európai Unióban e populáció 30 – 40%-a dolgozik, és vannak olyan tagállamok, ahol e csoport

70%-os

foglalkoztatása

is

célul

tűzhető

ki.

A

megváltozott

munkaképességűek körében mért munkanélküliségi ráta háromszor nagyobb, mint a munkaképes korúak körében mért adat. A

munkaképesség

mértéke

csökkenésének

megállapítását

igénylők

száma

folyamatosan nő.

A társadalmi probléma okai – szegregáció, vagy integráció? A sokat hangoztatott esélyegyenlőség kérdését tekintve sajnálatos tény, hogy a sérült emberek, munkavállalók többségében kirekesztődnek, illetve kirekesztik őket a munkaerő-piacról, illetve a társadalom egyéb tevékenységeiből. Annak ellenére, hogy az eltérések egészségügyi állapotból fakadóan adódnak, e különbségekből jelentős társadalmi hátrány is származik. A társadalmi probléma okozati szintjei:  egyenlőtlen munkavállalási esélyek 4

 ezzel párhuzamosan az elhelyezkedési lehetőségek folyamatosan csökkennek (növekvő elvárások a munkavállaló részéről; az élethosszig tartó tanulás, az egyre magasabb követelményeknek való megfelelés miatt mindinkább nehezebb lépést tartani).

Megfigyelhető, hogy a vállalatok nem nyitottak a megváltozott munkaképességű munkavállalók fogadására, mely egy részről a vállalatok általi racionális költséghaszon elemzések eredménye, más részről viszont kulturális eredetű, a befogadó – elfogadó szemlélet hiányából, a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos elvek fontosságának fel nem ismeréséből fakad (ismeretek hiánya, érdektelenség, előítéletek). Más részről jelen van az a tény is, hogy a megváltozott munkaképességű személyek nem alkalmazkodtak a folyamatosan változó, nyílt munkaerő – piaci elvárásokhoz, illetve motiválatlanok a karrierjüket tekintve. E csoport jelenlegi helyzetét tekintve megállapítható, hogy valódi pozitív elmozdulás elsősorban munkába segítő, munkaerő - piaci reintegrációs programokon keresztül valósulhat meg. A rehabilitációs 1 foglalkoztatás tehát mindkét fél számára kiemelt jelentősséggel bír: a megváltozott munkaképességű munkavállaló motiválttá tehető, munkája éppoly értékes, mint az egészséges társaké, ezáltal teljes jogú tagjává válik a társadalom számára, másrészt a munkáltatókat számos kedvezmény illeti meg, ha e csoport tagjait foglalkoztatja.

1

Rehabilitáció: Olyan szervezett segítség, amit a társadalom nyújt az egészségében, testi vagy szellemi épségében ideiglenes vagy végleges károsodás miatt fogyatékos személynek, hogy helyreállított vagy megmaradt képességei felhasználásával ismét elfoglalhassa helyét a közösségben. A rehabilitáció egészségügyi, pszichológiai, oktatási-nevelési, foglalkoztatási és szociális intézkedések tervszerű, együttes és összehangolt, egyénre szabott, az érintett személy tevékeny részvételével megvalósuló alkalmazása. (1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről)

5

II. A

MEGVÁLTOZOTT

TAPASZTALATAI

MUNKAKÉPESSÉGŰEKKEL

2008. I.

FÉLÉVÉBEN

BARANYA

VALÓ

FOGLALKOZTATÁS

MEGYÉBEN, ILLETVE A

DÉL-

DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN 2 1. A megváltozott munkaképességű álláskeresők létszámadatai A megváltozott munkaképességű munkavállalók álláskeresőkön belüli aránya az elmúlt fél év alatt mind a három megyében növekedett (5,1-6,3%), legmagasabb arányban Tolna megyében képviseltetik magukat (6,3%).

2008. január 1-től az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakértői bizottságai által készített „új” szakvéleményekkel rendelkező egészségkárosodott személyek is megjelentek a kirendeltségek nyilvántartásában. A régióban összesen 63 ügyfél rendelkezik ORSZI-s szakvéleménnyel, amely az összes megváltozott munkaképességű regisztráltak 2,1%-a. Tolna megyében a legnagyobb az arányuk, 3,9%, Somogy megyében 1%, Baranya megyében 2,1%. A megváltozott munkaképességű személyek 80%-a OOSZI szakvéleménnyel rendelkező álláskereső. Somogy megyében továbbra is nagyobb arányt képviselnek a foglalkozásegészségügyi szakvéleménnyel rendelkezők (28,4%).

2

6

Forrás: Dél-Dunántúli Munkaügyi Központ Szolgáltatási és Rehabilitációs Főosztály, Kaposvár 2008. július

A megváltozott munkaképességű álláskeresők 2008. I. félévi érintett létszáma 2932 fő volt. Az első alkalommal regisztrációt kérők száma csupán 36 fő, amely jól mutatja, hogy az egészségkárosodással élő munkavállalók munkahelymegtartó képessége alacsony, foglalkoztatásuk megszűnésével újra nyilvántartásba kerülnek.

2. A megváltozott munkaképességű álláskeresők elhelyezkedésének alakulása A vizsgált időszakban a megváltozott munkaképességű álláskeresők érintett létszámának

25,9%-a

(álláskeresők

esetében

ez

az

arány

34,8%)

tudott

foglalkoztatásba, vagy képzésben kerülni. Az elhelyezkedettek aránya 24,5% (álláskeresők esetén 32,2%), képzésben 1,3% vett részt (álláskeresők közül 2,6%).

7

Elhelyezkedett megváltozott munkaképességűek megoszlás 2008. I. félévében

2007. évben 1909 fő megváltozott munkaképességű álláskereső helyezkedett el régiónkban. Ez év első félévében a múlt évi létszám 60%-a, azaz 1149 fő került foglalkoztatásba. A fenti táblázatból jól látható, hogy az önállóan elhelyezkedettek aránya 2008. év első félévében Somogy megyében a legmagasabb (30%), a másik két megyében a tavalyi 40% körüli arány 26-28%-ra csökkent. Baranya és Tolna megyében a támogatással elhelyezkedettek aránya emelkedett.

8

A megváltozott munkaképességűek száma támogatási fajtánként 2008. június 20-ig

9

2008. június 1-ig a közhasznú munkavégzés támogatása, a közmunkával és a közcélú munkával való elhelyezés az összes támogatással elhelyezettek 78%-át képviseli. Közhasznú munkavégzésben résztvevők aránya Baranyában, közcélú munkavégzést folyatók aránya Somogyban és a közmunkásként elhelyezettek aránya Tolnában a legmagasabb.

3. Megváltozott munkaképességűeknek nyújtott szolgáltatások Szolgáltatással érintettek létszáma 2008. június 20-ig

2007. évben 3587 fő, az idei év I. félévében már 2866 fő megváltozott munkaképességű álláskereső vett igénybe valamilyen munkaerő-piaci szolgáltatást. Rehabilitációs tanácsadásban a múlt évi létszám kétharmada, 1007 fő részesült. 10

4. A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás Kifizetett költségvetési rehabilitációs bértámogatás kirendeltségenként (2007.12 - 2008.05)

A fenti ábrából is jól látható, hogy Komlón és Pécsen volt a legnagyobb összegű kifizetés az elmúlt félévben, a komlói kirendeltségéhez tartozó munkáltatókhoz a régiós kifizetések 36%-a jutott el.

11

2007. december hónapban költségvetési bértámogatásként 184 millió forint került kifizetésre, amely 2008. május hónapra 225,6 millió forint támogatásra duzzadt. (22,6% növekedés).

2007. decemberében 2915 munkavállaló foglalkoztatásához nyújtottunk támogatást. 2008. május hónapban már 3043 fő (128 fővel nőtt a támogatott létszám, ez 4% növekedést jelent) támogatott foglalkoztatása valósult meg.

2007. december és 2008. június hó között költségvetési bértámogatásban részesülő Munkáltatók havonkénti száma 300-ról 321-re növekedett. 12

A támogatási összeg, létszám és szervezet megyék közti megoszlása

A fenti táblázat alapján megállapítható, hogy legnagyobb összegű, legnagyobb arányú és legtöbb szervezetet érintő támogatást a Baranya megyei kirendeltségek működtetnek a korábbi éveknek megfelelően.

5. Szakértői bizottságokban végzett foglalkoztatási szakértői tevékenység. A foglalkoztatási szakértők 4 helyszínen (Pécs, Szekszárd, Kaposvár és Siófok), a hét minden napján, 4 fő folyamatos részvételével látja el a szakértői tevékenységet. A szakértők teljes létszáma 8 fő, Szekszárdon két fő folyamatosan, a többi helyen a szabadságolás, illetve egyéb elfoglaltság esetében váltja egymást, további egy fő a II. 13

foknál lát el szakértői tevékenységet. A huszonhatodik héttel bezárólag 811 fő egészségkárosodott személy komplex minősítéséhez készítettek szakértői véleményt, melyen belül 146 fő 50-79%-os egészségkárosodási mértékkel rendelkező személy esetében javasolták a komplex rehabilitációt, az intézményes támogatást. A magas szakértői vélemények ellenére 5 fő rehabilitációs járadékos kereste fel kirendeltségeinket a járadék folyósításához szükséges együttműködés teljesítése érdekében.

14

III. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK HELYZETÉNEK SWOT-ANALÍZISE

ERŐSSÉGEK  Oktatás, képzés széles skálája

GYENGESÉGEK  Alacsony iskolai végzettség

az iskolarendszerben és

 Alacsony munkavállalási hajlandóság

felnőttképzésben

 Munkavégzési készségek, képességek

 Megváltozott munkaképességűek

megkoptak  Nem megfelelő piacképes szakmával,

foglalkoztató szervezetek

ismeretekkel rendelkeznek, ezáltal

aránylag magas száma

elhelyezkedési esélyei csökkennek

 Magas színvonalon képzett szakemberek rendelkezésre állása

 Munka-erőpiaci integrációjuk alacsony  Munkahely megtartó képességűk alacsony

15

LEHETŐSÉGEK  Készségek, képességek fejlesztése  Önálló álláskeresi tréningek szervezése  Munka-erőpiaci integráció elősegítése  Munka-erőpiaci-, jogi

 Zártabb

iskolai

rendszer

akadálymentesített)

(pl.:nem

rendelkezésre

állása  A

vállalkozások

nem

érdekeltek/motiváltak a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában  A megváltozott munkaképességűekkel

tanácsadás, rehabilitációval

kapcsolatos érdektelenség, előítélek

kapcsolatos

fenntartása

információszolgáltatás nyújtása  Munkaerőpiac, befogadó szemléletének alakítása, erősítése  Célszervezetek létrejöttének elősegítése  Munkaerőpiacon való esélyegyenlőség megteremtése  Akadálymentesítés előmozdítása 

VESZÉLYEK

 A

megváltozott

munkaképességű

személyek további kirekesztődése a munkaerő-piacról  Tudásalapú gazdaság túlzott térnyerés az

alacsony

iskolai

végzettségűek

számára nem teremt munkalehetősége  Gazdasági válság miatt a programok (megváltozott

munkaképességűek

foglalkoztatását

elősegítő)

alulfinanszírozottsága,

ami

a

fenntarthatóságot veszélyeztetheti.  Megszorító szegénység

intézkedések

miatt

elmélyülése,

a

egyes

társadalmi csoportok leszakadása  Célszerveztek támogatási rendszerének megváltozása

miatt

a

célcsoport

számára lassan, illetve nehezen jönnek létre új munkahelyek.

16

IV. MEGOLDÁS MUNKÁLTATÓKNAK

ÉS

MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ

MUNKAVÁLLALÓKNAK – 4M PROGRAM A 4M program 2002. november 1-én indult a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium támogatásával. Az előkészületi munkában, képzésekben nagy szerepet vállalt a Brit Munka és Nyugdíjügyi Minisztérium. Jelenleg Somogy-, Győr-MosonSopron, Pest-, Fejér, Nógrád-, Veszprém-, és Baranya megyére terjed ki tevékenységük. Pécsett 2004. május1-én indult a program a UWYTA Kht. támogatásával. A program megváltozott munkaképességű munkavállalók és az őket alkalmazó munkáltatók gondjainak megoldására vállalkozik. A program azért jött létre, hogy segítsen a munkáltatóknak megfelelő munkaerőt találni a megüresedett álláshelyekre. A 4M szolgáltatásban három fő célcsoport van:  A munkát vállalni szándékozók: A megváltozott munkaképességű, inaktív, munkát keresők csoportja: A célcsoport számára olyan munkahelyek felkutatására van szükség, ahol feladatuk ellátása során kihasználhatják megmaradt képességeiket, illetve megtarthatják a nekik eddig juttatott ellátásokat. Fontosnak tartják, hogy legyen hová fordulniuk a munkavállalási, ellátási gondjaikat és az esetleges képzési lehetőségeket illetően valamint, hogy jogi és szociális ügyeikkel kapcsolatban térítés nélküli tanácsadásba részesüljenek az ügyfelek.  A program másik célcsoportja: a munkáltatók. Számukra fontos, hogy a program szakmai előképzettségük és/vagy gyakorlatuk alapján alkalmas, hogy az általuk felkínált munkakört betölteni és ellátni képes munkavállalót ajánljon, és

egyben

segítsen

a

foglalkoztatásukkal

összefüggő

kérdéseik

megválaszolásában.

17

 Együttműködő partnerek: Az együttműködés a munkaerőpiac és a szociális szektor szereplőivel valamint a szociális szektor résztvevőivel (civilekkel, non - profit szervezetekkel)

kölcsönösen fontos lehet, hiszen ezen partnerek

segítségével is bevonhatók a munkát keresők illetve bővíthetők a program szolgáltatásai ( egészségügyi segítségnyújtás, egyéb szociális ellátások igénybevétele, képzési tanácsadás stb.), különös tekintettel a rehabilitációs rendszer átalakulásával kapcsolatos reformokra. 4M szolgáltatás az alábbi alapértékek mentén működik 1. Tanácsadók

személyes

tulajdonságai,

empátia:

A

4M

tanácsadóik

rendelkeznek olyan személyiségjegyekkel (empátia, türelem, határozott fellépés, jó kommunikációs készség, megértés, nyitottság, szociális érzékenység, tolerancia, őszinteség, segítőkészség stb.), melyek alkalmassá teszik őket a humán területen végzett személyi segítő, illetve tanácsadói munkára. 2. Személyre szabott szolgáltatás: Az egyéni képességek, készségek, jártasságok, elvárások, szükségletek és lehetőségek figyelembevétele. 3. Diszkréció: A bizalmi légkör megteremtése során az ügyféltől származó információ, az ügyfélről alkotott vélemény ésszerű felhasználása a titoktartási kötelezettség betartásával; az információk objektív, bizalmas kezelésével. 4. Rugalmasság: A megfogalmazott cél érdekében a korlátok bizonyos mértékben átléphetők. A tanácsadók lehetőségeikhez mérten alkalmazkodnak a célcsoportok igényeihez, elvárásaihoz megtartva a 4M irányelveit. 5. Munkaerőpiaci tapasztalat: A munkaerőpiacon eltöltött, illetve szakirányban végzett munka során szerzett szakmai tapasztalatuk segítségével hatékonyan képesek felkészíteni az ügyfeleinket a munkáltatókkal való találkozásra, a kiválasztási folyamatokon való sikeres szereplésre, illetve a munkahelyi kötöttségek újbóli elfogadására.

18

A szolgáltatásba kerülő ügyfél az alábbi folyamaton megy keresztül 1. Kapcsolatfelvétel: A program megvalósító időszakban törekednek azon megváltozott munkaképességű ügyfeleket a szolgáltatásba bevonni, akik korábban nem jelentek meg a munkaerőpiacon, vagy tartósan kikerültek a munkaerőpiacon nyilvántartott álláskeresői körből, a munkaügyi szervezet számára nem elérhetőek. Az ügyfél az olvasott vagy hallott hirdetés, partneri ajánlás, egyéb módon (például ismerős) kapott információk alapján megkeresi a 4M ügyfélszolgálati munkatársat vagy közvetlenül a tanácsadókat, azaz az ügyfelet segítő szervezet ajánlására a tanácsadó maga kezdeményezi a kapcsolatot. 2. Interjú és tanácsadás: A tanácsadó igyekszik feltárni az ügyfél problémáinak jellegét, mértékét, indítékát. Ezen feltárás során, ennek eredményeképpen dönt a további teendőkről, indokolt esetben külső szakember által biztosított szolgáltatás igénybevételének szükségességéről is. A nyújtott szolgáltatás kiemelt hangsúlyt helyez az egyéni szükségletekre, ennek megfelelően a tanácsadás időtartama nincs korlátozva. Gyakorlatuk szerint az ügyféllel előjegyzési időpontot egyeztetnek, mely időpontban a tanácsadónak lehetősége van arra, hogy az ügyféllel

egyénileg

foglalkozzon.

Tapasztalat

szerint

a

megváltozott

munkaképességű emberek gyakran maguk sincsenek tisztában lehetőségeikkel, a munkavállalásukat ténylegesen akadályozó tényezőkkel, ezért több interjú, tanácsadás szükséges ahhoz, hogy a tanácsadó és az ügyfél közösen fejlesztési tervet, akciótervet dolgozzon ki annak érdekében, hogy az együttműködés az ügyfél elhelyezkedését eredményezze. 3. Együttműködések

fenntartása,

új

kapcsolatok

kialakítása:

Szolgáltatásbővítés és segítségnyújtás érdekében újabb együttműködési megállapodások megkötése, a jelenleg élő együttműködési kapcsolatok ápolása és további fenntartása annak érdekében, hogy ha a munkára kész állapot eléréséhez külső szakember vagy szolgáltató bevonására van szükség, a tanácsadó átirányítást végezhessen az ügyfél érdekében.

Például képzésre, orvosi

kezelésre stb. Az elhelyezést biztosító munkáltatókkal az együttműködés 19

kiszélesítése, elsősorban a térségben a szervezet által ez-idáig még lefedetlen területet érintően, illetve ahol a kapcsolatfelvétel már megtörtént, ott a szakmai együttműködés elmélyítése a cél. A munkáltató telephelyén végzett szakértői tevékenység, melynek során felmérésre kerülnek azok a munkakörök, melyek betöltésére megváltozott munkaképességű személyt ajánlani tudnának.  A munkáltatók tájékoztatása a foglalkoztatásának jogi és támogatási feltételeiről.  Munkaerő közvetítés tevékenység, toborzás, kiválasztási előszűrés, tanácsadás.  A kiválasztott munkaerő követése, utógondozás, tanácsadás.  Az újra elhelyezésében történő segítségnyújtás (outplacement). 4. Információszolgáltatás: A tanácsadás fontos részét képezi a munkavállalással, szociális ellátásokkal és pénzbeli juttatásokkal kapcsolatos információ nyújtása. Az aktuális információk megszerzése érdekében a korábbi gyakorlatot folytatva a szervezet

szoros

munkaerőpiaci

kapcsolatot

szereplőkkel,

ápol illetve

a

munkaügyi,

részt

társadalombiztosítási,

kívánnak

venni

képzéseken,

információs napokon. 5. Munkába helyezés és képzésbe irányítás: Ezen feladat végzése során a tanácsadók korábban már felderített munkahelyet vagy képzési lehetőséget ajánlanak fel az ügyfél számára.  A kiközvetítést megelőzően információszolgáltatás a rendelkezésre álló munkáról, munkáltatóról, képzésről, s ez alapján az ügyfél felkészülhet a munkáltatóval, illetve a képzővel való találkozásra.  Ennek

során

hangsúlyt

kívánnak

helyezni

a

nyílt

munkaerőpiaci

elhelyezésre, különösen olyan munkáltatók bevonásával, akik korábban nem alkalmaztak célcsoportunkból munkavállalókat, kis és középvállalkozásként működnek.  Az ügyfelek egyéni szükségleteiknek megfelelően a jövőben szoros munkakapcsolatot kívánnak kiépíteni védett szervezetekkel és a védett foglalkoztatókkal is, mindazon munkáltatókkal, akik az akkreditációs eljárás 20

során tanúsítványt kaptak, hiszen tapasztalatok szerint nem minden ügyfél képes, tud, esetleg hajlandó munkát vállalni a nyílt munkaerőpiacon. 6. Utógondozás: Amennyiben sikerül a munkáltatói és a munkavállalói igényeket összhangba hozni és az ügyfél felvételt nyer, a tanácsadónk figyelemmel kísérik az ügyfelünk előmenetelét, segítik a munkahely megtartásában, illetve a képzésben maradásban. Ezt az utógondozás során a munkáltatóval (képzővel) és az ügyféllel történő személyes kapcsolat biztosítja.

21

V. MINTAPROJEKT: „TÁRSADALMI VÁLTOZÁS = ESÉLY” A.

A projekt általános bemutatása

A „Társadalmi Változás = Esély” projektet megvalósító Fejlesztési Partnerség a UWYTA Kht. kezdeményezésére jött létre. Az együttműködő szervezetek köre alapvetően a projekt által igényelt fő tevékenységi körökben meghatározott kompetenciák alapján került kialakításra. A Fejlesztési Partnerség négytagú (UWYTA Rehabilitációs és Foglalkoztatási Kht., Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi

Központ,

Baranya

Vállalkozói

Központ,

Baranya

Megyei

Önkormányzat). A projekt átfogó célja a megváltozott munkaképességű személyek, fogyatékos emberek, munkaerőpiaci szerepvállalásának, mobilitásának előmozdítása a DélDunántúli Régióban. Fő célok: 1./ A megváltozott munkaképességű személyek, fogyatékos emberek nyílt munkaerőpiaci

reintegrációja

gyakorlati

készségfejlesztés

és

képességfejlesztő gyakorlatok, valamint személyes segítő tevékenységeket alkalmazó új módszertan kialakításával és kipróbálásával Célok:  Egy újszerű, képességközpontú munka-alkalmassági vizsgálat kidolgozása és kipróbálása, amellyel kiválaszthatók azok a megváltozott munkaképességű és fogyatékos személyek, akiknek készségei fejleszthetők, motiváltak az elhelyezkedésre, ugyanakkor e fejlesztések nélkül nem képesek a nyílt munkaerőpiacon tartósan elhelyezkedni.  Ezen személyek gyakorlati készségeinek fejlesztése és felkészítése azokon a kompetencia-területeken,

amelyek

megfelelnek

a

potenciális

jövőbeni

munkakörök elvárásainak, amely munkakörökben az elhelyezkedés esélyei leginkább várhatók (ezen képességek a 4M-szolgáltatás egy éves adatainak 22

vizsgálata alapján a kézműipari tevékenységek, monotonitástűrés, karbantartóipari, és az irodai tevékenységek által meghatározott készségek).  A mentoráló, a UWYTA 4M szolgáltatásában már kipróbált személyes segítő program kiszélesítésével a program résztvevőinek személyes támogatása, a közösen kidolgozott akcióterv, rehabilitációs és reintegrációs terv alapján a munkavállalásra való felkészítés.  A program résztvevőinek reintegrációja (munkába integrálás, képzésbe integrálás), valamint a munkahelyen való tartós megmaradás segítése, utógondozás. 2./ A munkaerőpiac (a foglalkoztatók, mint a projekt célcsoportja) befogadó szemléletének alakítása, erősítése, a befogadó gyakorlat ösztönzése. A befogadó szemlélet kialakítása a projekt eredményeinek elérése szempontjából szükséges. A projekt második célkitűzése az időtáv szempontjából két részből áll.  Rövidtávon

a

partnerség

információátadás, kommunikáció

tagjaival

szolgáltatások

eszközeivel

a

szoros

biztosítása, projekt

együttműködésben valamint

célcsoportja

a

az

meggyőző

elhelyezkedésének

biztosítása, illetve elhelyezkedési esélyek növelése.  Hosszútávon az eredmények hozzáférhetővé tételével, további programok beindításával és egyéb kommunikációs kampányprogramokkal a célcsoport foglalkoztatása hasznosságának és fontosságának elismertetése a jelenlegi szemlélet megváltoztatása érdekében. A projekt közvetlen célcsoportjai: Megváltozott munkaképességű személyek:

70 fő

Fogyatékkal élő személyek:

10 fő

Munkaadók: legalább

50 munkaadó

A projekt számszerűsíthető eredményeire vonatkozó célkitűzések, várakozások:  200 fő tájékoztatása,  100 fő szűrése, 23

 80 fő programba vonása,  legalább 30 fő elhelyezése az integrált munkaerőpiacon,  10 fő képzésbe integrálása,  10 fő (elsősorban a fogyatékos célcsoportból) elhelyezése védett szervezetnél,  30 fő számára alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások lehetőségeinek felkínálása. A projekt innovatív eredményei:  A sérült emberek munka-alkalmassági vizsgálatának fejlesztése és módszertan leírása.  Készségfejlesztő műhelyek kialakítása és bemutatása.  Gyakorlati készségek fejlesztésén alapuló nem formális tanulás, műhelyek munkaprogramjai, gyakorlati készségfejlesztő tantervek fejlesztése, leírása.  Dokumentumfilm, esélyegyenlőségi kampányfilmek készítése, bemutatása.  Gyakorlati készségfejlesztésen alapuló rehabilitációs modell leírása.

A „UWYTA” Rehabilitációs és Foglalkoztatási Kht. foglalkoztatást elősegítő tevékenységei a projektben:  Kapcsolatfelvétel a célcsoporttal foglalkozó intézményekkel a hatékony kiválasztás érdekében. A célcsoport tájékoztatása és toborzása, információs napok szervezése.  A résztvevők kiválasztásában való közreműködés: az egyéni szükségletek felmérése. Az egyéni szociális helyzet, a támogató környezet felmérése. A rehabilitációba bevonható szolgáltatások feltérképezése.  A célcsoport személyes támogatása, motiválása, tanácsadás.  Egyéni akciótervek kidolgozása.  Alternatív betanító képzéseken való részvétel megszervezése 10 fő részére.  Személyiségfejlesztő tréning, gyógytorna – lehetőség biztosítása, háztartási és üzemi hulladékkezelési tréning, munkaerőpiaci tréning megvalósítása.  Családi napok szervezése a résztvevők körében. 24

 Gyakorlati készségfejlesztés a programmal kialakított négy műhely tantervei szerint készségfejlesztő műhelyekben, az alábbiak tekintetében: A) Készségfejlesztés a kreatív műhelyben A kreatív műhely volt az első készségfejlesztő műhely, amelyet 2006 novemberében nyitott meg a program. A foglalkozások célja, hogy a résztvevők olyan ismereteket szerezzenek, elsősorban a textilipari munkakörök területén, amellyel meg tudnak felelni a munkaadói elvárásoknak. A kreatív műhelyben folyó fejlesztés a szűrés (képességvizsgálat) során feltárt szempontok szerint történt. A kreatív műhely felszereltsége: szövőszékek, szövőkeretek, korongozó asztal és égetőkemence. Emellett a varrás megtanulásához több, különböző ipari és háztartási varrógéppel, ipari szegővel és vasalóval rendelkeztek. B) Készségfejlesztés a számítástechnikai műhelyben A számítástechnikai műhely azzal a céllal működött, hogy a megváltozott munkaképességű és fogyatékkal élő munkavállalókat felkészítse azokra az elvárásokra, amelyek a munkáltatók oldaláról jelentkeztek. A készségfejlesztés keretében közös célként a MINÉL NAGYOBB MÉRTÉKŰ FEJLŐDÉST tűzték ki. A készségfejlesztések során a hallgatók jártasságot szereztek azon korszerű irodai eszközök kezelésében, szoftverek működtetésében, amelyek manapság már a legtöbb korszerű irodában fellelhetők. C) Készségfejlesztés a karbantartó és asztalosipari műhelyben Készségfejlesztés

keretében,

faipari

és

fémipari

munkák

betanított

szintű

elsajátíttatása a munkaerő-piaci igények figyelembevételével az elhelyezés esélyeinek növelése volt. A Képzés célja:  asztalos

és

karbantartó

munkafolyamatok

betanított

munka

szintű

elsajátításának elősegítése / egyéni /  csekélyebb szaktudást igénylő feladatok önálló ellátására felkészítés / egyéni / 25

 megfelelő eszköz és anyagismeret birtokában piacképes termék elkészítése /kollektív/. D) Készségfejlesztés a kézügyesség-fejlesztő műhelyben A célcsoport itt is a megváltozott munkaképességű fogyatékossággal élő ügyfelekből került ki. A korszerinti összetétel vegyes volt, megtalálható volt a fiatal, a középkorú és a nyugdíj előtt álló is. Abban hasonlított az élethelyzetük, hogy többségük kevés munkaviszonnyal rendelkezett és hosszabb ideje, nem dolgoztak. E műhelyben feladat volt a kézügyesség-fejlesztésen kívül a közösséghez, kötöttséghez és a munkához való szoktatás. Kezdetben egyszerűbb feladatokat végeztek, képeslap-borítékválogatás, kötegelés, dobozolás, ajándéktasak zsinórozás stb. Később azonban a folyamatos eszköz és gép beszerzéseknek köszönhetően elérték, hogy képzést biztosítottak kötészeti és nyomdai elő és utómunkálatok végzésére is. Felkészülés a munkavégzésre: Körülbelül az első hónap után a rehabilitációs terv elkészítésével kezdődött egy újabb szakasz. A résztvevő, az instruktor, a szociális munkás és a rehabilitációs tanácsadó együtt készíti el azt a tervet, ami tartalmazta ügyfelüknek az álláshely megszerzésével kapcsolatos célkitűzéseit. A műhelyekben folyó további tevékenységek ennek függvényében alakultak. A fejlesztés annak figyelembe vételével történt, hogy milyen célokat fogalmaztak meg a rehabilitációs tervben, milyen készségek szükségesek a megfogalmazott célok eléréséhez, ezek a készségek milyen munkafolyamatokkal fejleszthetők. Munkakeresés fázisa: Ha a résztvevő felkészült az álláskeresésre, akkor az álláskereső klubban segítő környezetben, állás-kereséssel töltötte a képzési idő nagy részét, a fennmaradó időben pedig a műhelyben tevékenykedett. A klub tevékenységeiben is készségfejlesztés folyt, amely során az ügyfél megismerte, és megtanulta sikeresen alkalmazni a 26

különböző álláskeresési technikákat, megtanulta képviselni magát a munkáltató előtt, megtanult önéletrajzot írni, sikeresen kommunikálni. A program eredményeként felkészített emberek 75% képes volt a készségeinek megfelelő álláshelyet önállóan megszerezni, s azt a pozitív munkáltatói visszaigazolások szerint is, sikeresen, hosszabb távon megtartani. Befejező szakasz: Az ügyfél adott munkahelyre történő közvetítése előtt egy mérés történt, amit „beválási tesztnek” neveznek, s tulajdonképpen a belépés előtti képességvizsgálat ismétlését jelenti. Ez a felmérés garanciát jelentett a munkáltatónak, hogy az általuk felkészített munkavállaló valóban alkalmas a meghatározott munkakör betöltésére, s a program számára is igazolta a készségfejlesztés hatékonyságát, mivel az eredményeket a szűrési eredményekkel minden esetben összehasonlították. A program e szakaszát önérvényesítés szakasznak nevezik, mivel a megváltozott munkaképességű tartós munkanélküli emberek esetében az önbizalom fejlesztése volt a legfontosabb feladat, ha az egyén nem bízik önmagában, nem várható el egy munkáltatótól sem, hogy bízzon az illető képességeiben. További konkrét tevékenységek volt:  Egyéni reintegrációs tervek készítése. A résztvevők elhelyezése.

Az együttműködő szakmai partnerek fő tevékenységi körei a projekt kapcsán: Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A munkaügyi szervezet projektben megvalósítandó tevékenységei a célcsoport kiválasztásával és a képzési igények

maghatározásával kapcsolatosak, de

közreműködő szerepet vállalt az egyéni reintegrációs stratégiák kidolgozásában és az elhelyezési alternatívák feltárásában is. A munkaügyi központ vállalásában pszichológiai labor került fejlesztésre, amellyel magas színvonalon lehet a sérült célcsoportok igényeit, adottságait felmérni. 27

Konkrét feladatok:  a célcsoport foglalkoztathatóságával kapcsolatos szűrési módszertan fejlesztése  munkakör

elemzések

elkészítése,

készségelvárások

megfogalmazása,

kiválasztási eljárás lefolytatása, ügyfelek programba vonása  beválás-vizsgálatok lefolytatása  feladat ellátások a célcsoport reintegrációs programjának megvalósításában Baranya Megyei Vállalkozói Központ A munkaerőpiaci folyamatokban tevékenykedő szervezet közvetlen és élő kapcsolatban van a foglalkoztatókkal. Ide vonatkozó tapasztalatai indokolták részvételét

a

munkaadókkal

kapcsolatban

megfogalmazott

tevékenységek

végrehajtásában. A vállalkozásfejlesztésre kidolgozott tematikával rendelkezik, tapasztalata van képzési programok megvalósításában, információnyújtásban és jogi tanácsadások nyújtásában. A Központ a munkavállalói oldalt fejlesztette a befogadó gyakorlatok erősítése érdekében nyújtott szolgáltatásokkal. Konkrét feladatok:  a munkáltatók felmérése a befogadó szemlélet szempontjából, kutatások elvégzése, munkáltatói és intézményi foglalkoztatói adatbázisok összeállítása  vállalkozási ismeretek oktatása a célcsoport körében  rendezvények,

képzések,

szolgáltatások

megvalósítása

a

munkáltatók

szemléletének formálása és információinak bővítése érdekében  rendezvények megvalósítása a munkaadói és munkavállalói oldal, a kereslet és a kínálat kapcsolatának fejlesztése érdekében Baranya Megyei Önkormányzat Baranya Megyei Önkormányzat tapasztalatokkal rendelkezik kommunikációs projektek, szemléletváltoztató programok megvalósításában. Projektben vállalt feladataival is esélyegyenlőségi célokat képviselte. 28

Az Önkormányzat tevékenységei mind a munkaadói oldal fejlesztését célozták. Konkrét feladatok:  A

projekt

kommunikációs

szemléletformálást

célul

tűző

feladatainak

ellátása:

események,

programok,

a

társadalmi rendezvények

médiakampány, kampányfilmek szervezése és megvalósítása.  Feladatok elvégzése a program kommunikációja, a tapasztalatok átadása területén.  Közreműködés

a

munkaadók

befogadó

gyakorlatának

erősítésében,

információk átadásán és szolgáltatáson keresztül.

B.

A projektben alkalmazott módszertan, illetve modell leírása

a.)

A sérült emberek munka-alkalmassági vizsgálatának fejlesztése és módszertan leírása:

A programba tervezett szűrési eljárásnak két célja volt. Egyrészt fontos információkat szolgáltatott a résztvevő és a vele dolgozó szakemberek számára a képességekről, amelyeket érdemes volt figyelembe venni a munkakarrier és a készségfejlesztés tervezésekor. Másrészt pedig alkalmas volt az előítéletek kiküszöbölésére, amikor is a szűrési eljárás által megszabott feltételrendszer döntötte el a kiválasztás lehetőségét. Amennyiben az eljárás azt állapította meg, hogy az ügyfél által megfogalmazott elhelyezkedési prioritások által meghatározott készségek fejleszthetők, a jelentkező a program résztvevője lehetett. A képességfelmérés, vagy a szűrés a Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ pszichológiai laborjában folyt. Az eljárást, csak pszichológus végezhette. Ezek értékelése után a pszichológus mindenkiről egy szakvéleményt állított ki, melyben részletezte, milyen készségei, képességei vannak a jelentkezőnek, ezek közül melyeket lehet és kell fejleszteni. Szélsőséges esetben az is kiderült a

29

jelentkezőről, hogy az adott műhelybe nem, vagy egyáltalán a programban való részvétele sem javasolt. Az összes műhelynél azonos elem volt a három kompetenciát vizsgáló kérdőív, amivel a jelöltek elkötelezettségét, motivációját próbálták feltárni. A három vizsgált kompetencia: 1. Munkához való hozzáállás 2. Céltudatosság, célirányosság 3. Teljesítőképesség, teljesítő-törekvés

b.)

Gyakorlati készségfejlesztésen alapuló rehabilitációs modell leírása:

Alapelvek:  A rehabilitáció kettős irányú megközelítése, azaz hatásokat kell gyakorolni a szolgáltatás igénybevevőjének szűkebb, vagy tágabb környezetére is, szűkebb értelemben az egyén közvetlen környezetére, tágabb értelemben pedig a társadalomra. A rehabilitáció nem csupán az egyén rehabilitációja, hanem a környezet rehabilitációja is.  Az integrált megközelítés, amelynek értelmében a modelleknek alkalmasnak kell lenniük más hátrányos helyzetű emberek, és csoportok támogatására. Az integrált megközelítés nem a munkanélküliség okaira helyezi a hangsúlyt, hanem a magára a problémára, a munkától való távollét problémájára.  A képessé tétel (empowerment) filozófiája, hogy lehetőleg ne vegyünk el kompetenciát ügyfelünktől, hanem öngondoskodási képességét erősítsük. Segítsük őt abban, hogy képessé váljon életcéljai elérésére, s lehetőleg ne szoruljon az állam gondoskodására. Természetesen a képessé tétel egy törekvést jelent, ami egyes esetekben határok közé szorított. Például, segíthetünk egy embert, mondjuk egy mozgássérült embert abban, hogy saját maga megszervezze a munkahelyre történő szállítását, de csak határok között várható el tőle az önálló közlekedés. 30

 A szolgáltatások egyén specifikussága, az egyéni szükségletekre történő válaszadás képessége is egy alapelv, amely mára már szinte minden szolgáltató számára evidencia. Szükséges azonban felhívni a figyelmet már a tájékoztatás egyediségére, és az alapelv fokozott figyelembe vételére a szolgáltatás minden mozzanatában. Elsősorban a projekteknél, kevésbé az intézményesült szolgáltatásoknál figyelhető meg a csoportos tájékoztatás, a csoportos, és általában csak egytípusú, nem pedig választható képzések túlsúlya, az egyedi tájékoztatás és képzési tanácsadás helyett, pedig ez utóbbiak minden bizonnyal hatékonyabban szolgálják a célcsoportok munkaerőpiacon való tartós megmaradását. Kapcsolatfelvétel, tájékoztatás A kapcsolatfelvétel a célcsoport információkkal történő elérésétől a szolgáltatás és az igénybevevő között létrejött együttműködési megállapodásig tartó folyamat, amely magába foglalta az egyénnel, valamint szűkebb és tágabb környezetével való kapcsolatfelvételt

és

kapcsolattartást.

A

kapcsolat

ápolása

a

szolgáltatás

igénybevevőjén túl szinte minden esetben kiterjedt a munkaügyi rendszerben jelen lévő külső szolgáltatókra, a célcsoportot támogató szolgálatokra, a családra, munkáltatókra,

a

képző

intézményekre,

érdekvédelmi

szervezetekre,

s

a

munkaerőpiac egyéb szereplőire. Magában foglalta továbbá a szolgáltatás tartalmával kapcsolatos pontos információátadást, az együttműködéssel kapcsolatos elvárások és juttatások rendszerének megismertetését, amely alapján az együttműködés a szolgáltatás és az igénybevevő között megköthető. A szolgáltatásba érintett természetesen a szolgáltatás potenciális igénybevevője, a kapcsolatfelvétel és a tájékoztatás a motivációnak is színtere amellett, hogy pontosan informálni kell a szolgáltatás tartalmáról, az elvárások és juttatások rendszeréről. Éppen ezért nagyon fontos volt, hogy az egyénközpontúság már a tájékoztatás során megjelenjen, az egyedi tájékoztatás nagyobb hangsúlyt kapjon. Az információátadás a családot is érintheti, s ez nemcsak a fogyatékos személyekkel kapcsolatban fontos, ahol például a család túlvédő, túlgondoskodó gyakorlata ügyfelek önérvényesítését is 31

akadályozhatja, hanem például a tartósan munka nélkül lévő nőkkel, vagy például a roma munkakeresőkkel kapcsolatban is. Elsősorban a nonprofit szolgáltatókra jellemző, hogy a potenciális igénybevevőkkel foglalkozó egyéb szervezeteket, (képző intézmények, szociális intézmények, érdekvédelmi szervezetek) a célcsoportok elérési helyeit is tájékoztatják, s rajtuk keresztül is informálnak a szolgáltatás tartalmáról, a szolgáltatással történő kapcsolatfelvétel lehetőségeiről. Szintén a nonprofit szervezetekre jellemző, hogy sokkal mélyebben és közvetlenebbül keresik fel, az említett csatornákat. Szinte minden esetben munkatársi szinten is, nemcsak képviseleti szinten történik a kapcsolattartás, amelyet egy személy támogatásában és általánosan, a rehabilitációban végzett tevékenységek összehangolása érdekében folytatnak. A különböző médiumok, fontos csatornái a tájékoztatásnak, itt alapvető jelentőségű a célcsoport specifikus csatornák használata, az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében. A folyamatelemhez sorolható konkrét tevékenységek: - a célcsoport közvetett tájékoztatása a média, intézmények segítségével, - a célcsoport tagjainak egyéni, egyedi tájékoztatása, - intézményi kapcsolatok ápolása, megbeszélés a rehabilitációban való feladatok általános megosztása érdekében. Felmérés, egyéni fejlesztési terv elkészítése A felmérés információgyűjtés, a résztvevővel közösen végzett értelmező és tervező tevékenység, amely a hatékony fejlesztési terv elkészítését teszi lehetővé. A felmérés maga ki kell, hogy terjedjen a szolgáltatás igénybevevőjére és a környezetére is. Az igénybevevő aktív közreműködésével kell, hogy történjen. A felmérés során már létrejövő segítő kapcsolatban az ügyfél számára tudatosabbá válnak képességei és céljai, értékelésre kerülnek kapcsolatai. A felmérés az egyéni oldalon tartalmazta az egyéni igények, szükségletek, és nem utolsó sorban az egyéni életcélok felmérését, a fizikai adottságok, egészségügyi 32

állapot felmérését, a készségek, képességek, kompetenciák, munkatapasztalatok felmérését. A felmérés a környezeti oldalon tartalmazta a család szociális helyzetének, a munkaerő-piaci kínálatnak, munkaerő-piaci elvárásoknak, a munkaadói elvárásoknak, a támogató családi, szomszédsági és intézményi erőforrásoknak a feltérképezését. A támogató erőforrások felmérésében és mozgósításában a rehabilitáció modern, komplex szemlélete tükröződik. A felmérés információi alapján, az igénybevevővel közösen elkészített fejlesztési terv tartalmazta az elhelyezkedés érdekében magvalósítandó lépéseket. A képességfeltáró módszereknek be kell tudnia azonosítani a védett munkaerő-piaci elhelyezésre alkalmassá tehető egyéneket és a nyílt munkaerő-piaci körülmények között is megfelelni képes személyeket. Ennek érdekében ismernie kell a munkaadói elvárásokat is, és az egyéni adottságok és a munkaköri igények illesztésére kell törekednie. A folyamatelemhez sorolható konkrét tevékenységek: - egyéni igények és szükségletek felmérése, az egyéni életcélok felmérése, - egyéni készségek, képességek felmérése, - munkavállalást közvetlenül és közvetve akadályozó vagy támogató környezeti tényezők (pl. egészségi, szociális, családi) feltárása, megoldás segítése. a rehabilitációba bevonható külső intézményi, családi, egyéb kapcsolati erőforrások feltérképezése, - egyéni anamnézis készítése, - egyéni munkakarrier tervezés, egyéni fejlesztési terv készítése. A képességfeltárás és a környezet felmérésére, a munkakörök elvárásainak megismerésére fejlesztett eszközök használata nagyon ígéretes, mert rengeteg információt szolgáltat a szolgáltatás igénybevevőjének és a rehabilitációért felelős személynek is, de a segítőnek lesz a legtöbb információ a birtokában, akinek feladata és felelőssége egyben, hogy ügyfelével közösen az erőfeszítések irányát megszabja.

33

Felkészítés a munkavállalásra A

megváltozott

munkaképességű

vagy

fogyatékossággal

élő

emberek

foglalkoztatásának egyik legfőbb akadálya alacsony foglalkoztathatósági szintjük. Munkavállalási hajlandóságuk is alacsonyabb lehet annak következtében, hogy számukra más jövedelmi források is elérhetők (rokkant nyugdíj, rehabilitációs járadék, segély stb.), munkavégzési képességeik, készségeik megkoptak, így a munkáltatók számára nem értékes munkaerők. Munkaerő-piaci integrációjuk érdekében ezért foglalkoztathatóságuk javítására kell törekedni.

Nevezetesen az

iskolázottsági, képzettségi szint növelésére és a munkavégzéssel kapcsolatos kompetenciák fejlesztésére van szükség, amely magában foglalja a hiányzó alap és középfokú végzettség pótlását, a szakmai ismereteket aktualizáló képzés biztosítását, piacképes szakképzettség megszerzését és a munkavállalás esélyét növelő kiegészítő képzések biztosítását, mint amilyen például az informatikai képzés, vagy az idegen nyelv oktatása. A felkészítés is kiterjedhet az igénybevevő szűkebb környezetére, mint például a családra, ennek fő okairól már írtam a tájékoztatás, kapcsolattartás tartalmi részletezésénél. És kiterjedhet magára az iskola intézményére annak zártságát befolyásolva például az akadálymentesítés előmozdítása által. A felkészítés fő tevékenységi körei a folyamatos tanácsadás, információszolgáltatás és a képzés, amelyek az ügyfél folyamatos motiválása mellett valósulnak meg, s amelyet egy, a rehabilitációs terv végrehajtásáért felelős személy koordinált. A résztvevő képzésén a kulcsképességek, kompetenciák fejlesztését, betanító és szakmai, vagy nyelvi képzéseket, az önálló álláskeresést segítő tréningek szervezését, egyéni és csoportos fejlesztő foglalkozások, tréningek szervezését értjük. Nagyon fontos a megfelelő képzőhelyek felkutatása, a képzőhelyek képzéskínálatának folyamatos figyelemmel kísérése, a képzési tanácsadás, de ezzel párhuzamosan figyelmet kell szentelni a képzésre való felkészítésnek is, korrepetálás, vizsgára való felkészítés, motivációs, kommunikációs, a tanulás tanulása érdekében szervezett tréning.

34

A folyamatelemhez sorolható konkrét tevékenységek: - munkaerő-piaci tanácsadás (pl. pályaválasztási, pályaorientációs, álláskeresési, képzési, munkavállalási tanácsadás) - jogi tanácsadás, például a szerződéskötésre történő felkészítés érdekében - rehabilitációval kapcsolatos információs szolgáltatás - munkavállalást

segítő

tréningek

(integráló,

kulcsképesség-fejlesztő,

személyiségfejlesztő, beilleszkedést és önálló életvitelt elősegítő tréning - képzésre történő felkészítés - képzések (elméleti, gyakorlati, betanító és szakmai képzések) A képzettség növelését, készségek fejlesztésén túl a munkára való felkésztés érdekében nem nélkülözhető a munkavégzéssel kapcsolatos alap elvárásoknak való megfelelésre történő felkészítés sem. Rendkívül fontos, hogy a szolgáltatások igénybevevői először védett környezetben, majd „valóságosan” is megtapasztalják a munkahelyi elvárásokat. Éppen ezért kerül önálló folyamatelemként, nem pedig a munkára történő felkészítés részeként a szolgáltatások nyújtásának lépéssorába a munka kipróbálásának megszervezése. A munka kipróbálásának megszervezése – gyakorlati munkakompetencia fejlesztés A munka kipróbálása azt a célt szolgálja, hogy a szolgáltatás igénybevevője szükség szerint a védett környezeten keresztül a nyílt munkaerő-piaci környezetet, a munkaerő-piaci elvárásokat megismerve, önmaga képességeinek kipróbálásával, reflexív formában tapasztalatokat szerezzen az elhelyezkedési célként megjelölt munkakör, munkakörök által támasztott elvárásokról. A munka kipróbálása olyan, a komplex foglalkozási rehabilitáció folyamatán belüli védettséget biztosít, amely az egyéni és a munkaadói motivációt egyaránt serkentheti. Az egyén tapasztalati sikerélményei mellett a munkaadók meggyőzésére is alkalmas módszertani eszköz. Információkat szolgáltat az igénybevevőnek, a rehabilitációért felelős személynek, és a munkaadónak is, a felkészítés eredményeiről. A szolgáltatás 35

ügyfelének a munkakör, a munkáltatónak pedig a munkakereső képességeinek megfelelőségéről. A munka kipróbálása a család számára is egy próbatétel, ugyanis a családi időmérleg átalakítását igényli, még a védett környezetben történő feladatvégzés is. A munkáltatót illetően pedig lehetőség nyílik az előítéletek oldására, mivel ebben a fázisban a megismerés alapja a teljesítmények saját megtapasztalása lehet. A folyamatelemhez sorolható konkrét tevékenységek: - segítő személy (a szolgáltató által felkészített, a munkavégzésben átmenetileg segítséget nyújtó személy a munkahelyen) - munkakipróbálás, munkapróba a leendő foglalkoztatónál - munkahelyi gyakorlat szervezése a képző intézmény szervezésében - munkagyakorlás a munkaerő-piaci szolgáltató saját tanműhelyeiben Munkaközvetítés A munkaközvetítés tevékenysége magába foglalja a munkaadókkal és a munkavállalókkal végzett tevékenységeket is, célja, hogy a munkaerő kereslet és a kínálat egymásra találjon. A munkaadókkal végzett tevékenységek lényege a munkahelyek felkutatásában, az elvárásaiknak megfelelő munkaerő közvetítésében van. A munkavállalókkal végzett tevékenységek

lényege

pedig

elhelyezkedési

alternatívák

kínálásában

az

életcéljaiknak és a képességeiknek megfelelő munkahely közvetítésében jelenik meg. A szolgáltatás a képessé tevés filozófiáját követve az igénybevevő legnagyobb önállóságával végezhető, azaz aktívan közreműködik az álláskeresésben. A közvetítés előtt a munkaadói és a munkavállalói igények illesztését kell elvégezni, mivel a közvetítésben a kereslet és a kínálat összhangja a fontos. A fejlesztés célkitűzése megvalósulhat védett munkahelyre való közvetítéssel is, de a foglalkoztatási rehabilitáció olyan közvetítést feltételez, amely munkakörben a munkavállaló állandó, tartós egyéni segítség és a foglalkoztatás állandó támogatása,

36

az álláshely-fenntartás állandó támogatása nélkül képes munkát végezni és munkahelyét megtartani. A folyamatelemhez sorolható konkrét tevékenységek: - munkahelyek felkutatása a munkaerőpiacon - munkakörelemzések készítése - megfelelő munkahely megtalálása (aktív közreműködés az álláskeresésben) - illesztés (a munkaköri elvárások és a munkavállalói adottságok illesztése) - munkaközvetítés Munkahelyi felkészítés A munkahelyi felkészítésről már a szolgáltatás igénybevevőjének elhelyezkedése után beszélhetünk. A munkaadókat, a munkahelyi környezetet a munkavállalót, és családtagjait, a közvetlen környezetet is érintő tevékenység, amely a szereplők (munkahelyi szereplők és a munkavállaló, család) felkészítésében nyilvánul meg. Alapvető célja a munkaadói és munkavállalói elvárások, konkrét munkahelyi adottságok illeszkedésének elősegítése a tartós foglalkoztatás tárgyi és szemléleti feltételeinek kialakítása a megszerzett munkahelyen. Szolgáltatások nyújtását, információk átadását jelenti, amely a szolgáltatás igénybevevőjének tartós foglalkoztatása érdekében szükségesek. Az információ szolgáltatás magába foglalja az ügyfelekről történő információk és a munkáltató által a foglalkoztatás miatt igénybe vehető támogatásokról történő információk nyújtását, a munkáltatók, a munkatársak szemléletformálását, akadály-mentesítést, akadálymentesítési tanácsadást. A munkahely felkészítésének, mint tevékenységcsoportnak az elemei az igénybevevő védettség igénye és a munkaadók elvárásai szerint változhatnak. Figyelembe kell venni, hogy a munkahelyen történő segítségnyújtás ügyfelünket kiskorúsíthatja a munkáltató szemében. Általános érvényű alapelv, hogy az ügyfelünk akarata ellenében nem történhet segítségnyújtás.

37

A folyamatelemhez sorolható konkrét tevékenységek: - a beilleszkedés segítése - a munkahely, munkakörnyezet, munkafolyamat, munkabeosztás adaptálása az egyén adottságaihoz, akadály-mentesítés, valamint ezekhez kapcsolódó tanácsadás - tanácsadás a munkavállalónak (akadálymentes közlekedés, személyes tanácsadás) - tanácsadás a munkáltatónak (támogatások igénybevételével, esélyegyenlőségi terv elkészítésével kapcsolatos tanácsadás) - munkafolyamat betanítása - segítő személy (a munkavégzésben átmeneti segítséget nyújtó „munkahelyi segítő felkészítése”) A kutatók által is vizsgált öt modell közül a Támogatott Foglalkoztatás módszertanában a leghangsúlyosabb a munkahelyi felkészítés. A szolgáltatók jellemzően

értelmi

fogyatékos

munkaválókkal

kapcsolatban

tartják

elengedhetetlennek az ide sorolt tevékenységeket, de más-más megközelítésben bizony

más

csoportoknál

is

fontos,

gondoljunk

csak

a

munkahely

akadálymentesítésére, vagy hogy konkrét témámtól egy kicsit eltávolodjak, a családbarát technikák bevezetésére. Utókövetés Az utókövetés információgyűjtés, s a munkaerő-piaci szolgáltatás igénybevevőjének támogatása az elhelyezkedés és a munkahelyi felkészítés után. Az utókövetés folyamatosan csökkenő intenzitással a segítő kapcsolat fenntartását jelenti, a minél nagyobb önállóság megszerzése érdekében. Gyakorlata a munkában tartás egészségügyi és pszicho-szociális támogatásban, tanácsadásban, a munkaerő-piaci állapot nyomon követésében, a beérkező panaszok kezelésében nyilvánul meg. Az utógondozás hossza a munkavállaló védettség igénye szerint változik, de véges idejű, amelyet tervdokumentumban kell rögzíteni. Az utógondozás tevékenységeit, főleg az eredmények és a tapasztalatok visszacsatolását is érdemes kiterjeszteni a segítő folyamat összes szereplője felé. 38

A folyamatelemhez sorolható konkrét tevékenységek: - utókövetés, egyéni tanácsadás - munkában tartás egészségügyi, pszicho-szociális támogatása - visszajelzések fogadása, nyújtása a folyamat összes szereplője felé - beérkező panaszok kezelése - nyomon követés, a munkaerő-piaci állapot monitorozása - bizalmi személy kiválasztása Az utókövetés jelentősége és dilemmája is a segítő kapcsolat fenntartásában, illetve annak lezárásában van. Még a legszakszerűbben felépített felkészítés után sem lehetünk biztosak abban, hogy ügyfelünk nem veszti el állását, ugyanakkor a segítő kapcsolatot le kell zárni. Az állás elvesztése leggyakrabban a próbaidőszakon belül következik be, amely időtartama általában 3 hónap. A szolgáltatásoknál alkalmazott jó gyakorlat, hogy az utógondozás időtartamát maximalizálják (általában 3-6 hónapban) miközben biztosítják a segítő kapcsolathoz való hozzáférést, ennek letelte után azonban az együttműködési megállapodás 3 megszűntetésre kerül.

3

Az utógondozás időtartamát a szolgáltatók jellemzően az ügyféllel kötött együttműködési megállapodásban rögzítik. 39

VI.

ÖSSZEFOGLALÁS:

Hazánkban

jelenleg

munkaképességűk

is

folyamatosan

csökkenésének

nő

azon

megállapítását

személyek kérik.

A

száma,

akik

megváltozott

munkaképességű személyek meglehetősen alacsony szintű foglalkoztatását nagy arányban továbbra is az úgynevezett célszervezetek végzik. A sérült munkavállalók többsége jelenleg is ki vannak rekesztve a munkaerőpiacról. Sajnos a nyílt munkaerőpiacon még mindig komoly előítéletek élnek a sérült munkavállalókkal szemben, miközben

kutatások

bizonyítják,

hogy

a

megváltozott

munkaképességű

munkavállalók is meg tudnak felelni a munkaadói elvárásoknak. Az eddigiekből is következik, hogy a megváltozott munkaképességűek helyzetéből pozitív elmozdulás hatékony, munkába segítő, munkaerő-piaci (re)integrációs programokon keresztül lehetséges, amelyek nagy hangsúlyt fektetnek e célcsoport tagjainak gyakorlati felkészítésére, s a befogadó munkahelyi és társadalmi környezet formálására. A fentiek megvalósítását tűzte ki célul – jelen tanulmányban ismertetett - a „Társadalmi változás=Esély” elnevezésű EQUAL program is, készségfejlesztés és készségfejlesztő gyakorlatok, valamint személyes segítő tevékenységet alkalmazó új módszertan kialakításával és kipróbálásával. A Baranya Megyei Önkormányzat a szociális kohézió, illetve a megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élők nyílt munkaerőpiacra kerülése érdekében Szociális Munkacsoport kíván létrehozni, melynek keretében többek között a fenti projekt eredményeit ismerteti és terjeszti a Baranya Paktum résztvevői között.

40

VII. FELHASZNÁLT IRODALOM:

 A 2001-es népszámlálás összefoglaló tanulmánya. Központi Statisztikai Hivatal (a), Budapest, 2001. Forrás: www.nepszamlalas.hu  A 2001-es népszámlálási adatok értékelése. Központi Statisztikai Hivatal (b), Buda-pest, 2001. Forrás: www.nepszamlalas.hu  A Megváltozott munkaképességűekkel való foglalkoztatás tapasztalatai 2008. I. félévében a Dél-Dunántúli Régióban. Dél-Dunántúli Munkaügyi Központ

Szolgáltatási

és

Rehabilitációs

Főosztály,

2008.,

Forrás:

www.ddrmk.hu  Foglalkozási rehabilitáció (Dr. Gere I. - Szellő J. szerk.), Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Forrás: www.fksz.hu  Periszkop

2008.,

Dél-Dunántúli

Munkaügyi

Központ,

Forrás:

wwww.ddrmk.hu  „Társadalmi változás = Esély” EQUAL program anyagai

41

VIII. MELLÉKLET: MEGVÁLTOZOTT

MUNKAKÉPESSÉGŰEKET

FOGLALKOZTATÓ

SZERVEZETEK

BARANYA MEGYÉBEN: ERFO Rehabilitációs Foglalkozató Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kht. Címe:

7633 Pécs, Bajor u. 6.

Telefon:

72/512-440

Fax:

72/333-513

Web:

www.erfo.hu, www.agorakft.hu

Képviselő:

Varga László

Tevékenység: háztartási papírtermékek gyártása, irodai papíráru gyártása, egyéb ruházati kiegészítők gyártása, felsőruházat gyártása, műanyag fólia, cső gyártása, egyéb műanyag termék gyártása, csomagolás, feldolgozóipar. Fővárosi Kézmű Kht. Címe:

7940 Szentlőrinc, Munkácsy M. u. 55.

Telefon:

73/570-105, 73/570-126

Képviselő:

Rácz Magdolna

Tevékenység: munkavédelmi termékek gyártása, cipőfelsőrész készítése. Humán Kft. Címe:

7629 Pécs, Corvin u. 20.

Telefon:

72/240-405

Fax:

72/240-405

Képviselő:

Boldog Endre, Háló Péterné

Tevékenység: tésztagyártás, Kinder-összeszerelő üzem. „KE-KO MÉDIA” Kft.

42

Címe:

7623 Pécs, Megyeri út 59.

Telephely:

7800 Siklós, Ipari út 2.

Telefon:

72/514.530, 514-531

Fax:

72/514-532

e-mail:

[email protected]

Képviselő:

Keszthelyi Tamás

Tevékenység: csomagolás, alkatrészek összeszerelése, varrodai tevékenység, bérmunka. Komló Habilitas Kft. Címe:

7300 Komló, Juhász Gy. U. 2.

Telefon:

72/482-292, 581-492

Fax:

72/487-605

Web:

www.komlohabilitas.vnet.hu

Képviselő:

Wágner László

Tevékenység: játék készítése, bútor gyártása, seprű készítése, szőnyegszövés, varrodai tevékenység, szerszámnyél-gyártás Rána Nonprofit Közhasznú Kht. Címe:

7622 Pécs, Somogyi B. u. 6.

Telefon:

72/213-620

Fax:

72/213-620

e-mail:

[email protected]

Képviselő:

Szabó Sándor

Tevékenység: hintőporgyártás, faraklap és göngyöleg gyártás, újrahasznosítás. Texin Kft. Címe:

7633 Pécs, Endresz Gy. U. 44.

Telefon:

72/510-476, 216-522, 510-477

Fax:

72/216-522

Képviselő:

Nagy Emil

Tevékenység: munkaruha gyártása. Főkefe Kht. Rehabit Gyáregység Címe:

7623 Pécs, Megyeri út 64.

Telefon:

72/516-609

e-mail:

[email protected]

Képviselő:

Vojtek Aurél,

Tevékenység: irodai-papíráru gyártása. 43

Fexton Kft. Címe:

7300 Komló, Anna-akna 1/M.

Telefon:

72/581-518

e-mail:

[email protected]

Képviselő:

Molnár Istvánné

Tevékenység: varrodai munka. DBR-KER Kft. Címe:

7300 Komló, Kossuth L.u.21.

Telefon:

72/482-095

E-mail:

[email protected]

Képviselı:

Döbrei István

Tevékenység: varrodai munka. PI-ER Clothing Kft. Címe:

7300 Komló, Anna akna 14-18

Telefon:

72/485-880

Képviselı: Pidl István P-SALUS Kft. Címe:

7300 Komló, Altáró u.4. III.em.

Telefon:

72/489-431

E-mail:

[email protected]

Képviselı:

Takácsné Gyarmati Szilvia

Tevékenység: varrodai munka. SZINTER kft. Címe:

7300 Komló, Altáró u.26.

Telefon:

72/281-556

E-mail:

[email protected]

Képviselı:

Mács Tamás

Tevékenység: fémipari tevékenység. Bel Modell Kft. Címe: 44

7300 Komló, Alkotmány u.2/A

Telefon:

72/581-464

E-mail:

[email protected]

Képviselı:

Mátyus Dezső

Tevékenység: férfi és női felsőruházat gyártása Nádasdi Borház Kft. Címe:

7695 Mecseknádasd, Virág u.4.

Telefon:

72/563-032

E-mail:

borhá[email protected]

Képviselı: Hauck József Mecsektex Kft. Címe:

7300 Komló, Anna akna 1/M

Telefon:

72/225-332

E-mail:

[email protected]

Képviselı: Schwetzer Zoltán Pécsváradi Aranycipó Kft. Címe:

7720 Pécsvárad, Vak Béla u.6.

Telefon:

72/466-666

E-mail:

[email protected]

Képviselı:

Büki László

Tevékenység: péksütemény gyártása. Papír-Kalmár Kft. Címe:

7800 Siklós, Széchenyi út.43.

Telefon:

20/460-3862

Email:

[email protected]

Képviselı:

Manyaszekné Várnai Judit

Tevékenység: nyomdaipar.

45

„Támogatási maximumok” 2009 évben a 2009.01.01. után megállapított támogatások esetén

Megváltozott munkaképesség mértéke Munkaképességcsökkenés:(MKCS) Egészségkárosodás: (ÖEK) MKCS mértéke: 50 % alatti ÖEK mértéke: 40 % alatt

MKCS. mértéke: 50-66 % ÖEK mértéke: 40-49 %

MKCS mértéke: 67-100 %

Igazolás kiállítója

OOSZI ORSZI

OOSZI ORSZI

OOSZI ORSZI

Támog atási kulcs

40 %

40 %

60 %

ÖEK mértéke: 80-100 %, 50-79% rehabilitálható, rehabilitációja nem javasolt

Munkakör jellege (szakképzett-ség igénye)

Korlát Szakképzettsé g arányá-ban 4.§ (5) bek Ft

Szakk nem igénylő Af, kf szak-képz-t igénylő Ff szakképz-t igénylő Szakk nem igénylő Af, kf szak-képz-t igénylő Ff szakképz-t igénylő Szakk nem igénylő Af, kf szak-képz-t igénylő Ff szakképz-t igénylő

60 % 111.000 80 % 148.000 120% 222.000 60 % 111.000 80 % 148.000 120% 222.000 60 % 111.000 80 % 148.000 120% 222.000

50-79% rehabilitálható, és rehabilitációja javasolt Súlyos fogyatékos *

Súlyos fogyatékos

Házi orvos Szakorvos OOSZI ORSZI

Házi orvos Szakorvos OOSZI ORSZI

100 %

75 %

Szakk nem igénylő Af, kf szak-képz-t igénylő Ff szakképz-t igénylő Szakk. Nem igénylő Af, kf szak-képz-t igénylő Ff szakképz-t igénylő

60 % 111.000 80 % 148.000 120% 222.000 60 % 111.000 80 % 148.000 120 % 222.000

Megállapított

Munkabér + járulék együttes összege 8 órás korrigált korlát Ft

7 órás korrigált korlát Ft

6 órás korrigált korlát Ft

4 órás korrigált korlát Ft

44.400

38.850

33.300

22.200

59.200

51.800

44.400

29.600

88.800

77.700

66.600

44.400

44.400

38.850

33.300

22.200

59.200

51.800

44.400

29.600

88.800

77.700

66.600

44.400

66.600

58.275

49.950

33.300

88.800

77.700

66.600

44.400

133.200

116.550

99.900

66.600

111.000

97.125

83.250

55.500

129.500

111.000

74.000

222.000

194.250

166.500

111.000

83.250

72.844

62.440

41.625

111.000

97.125

83.250

55.500

166.500

145.688

124.875

83.250

148.000

Hosszab-bítás

támogatás max. ideje nem lehetséges 36 hó

36 hó

lehetséges

lehetséges 36 hó 50-79 % rehabilitálható és rehabilitációja javasolt Nem lehetséges.

36 hó

lehetséges

36 hó

lehetséges

* Közhasznú szervezetként bejegyzett egyesület, alapítvány, közhasznú társaság, non-profit gazdasági társ, és az általa végzett tevékenység nem minősül gazdasági tevékenységnek, ill. a támogatással érintett munkavállalók foglalkoztatására nem gazdasági tevékenység keretében kerül sor

A KSH nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset 2007 évi: 185.000 Ft (Magyar Közlöny 2008/41.sz.)