MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY. Társadalmi Megújulás Operatív Program. Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

Társadalmi Megújulás Operatív Program Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu)

TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV

1

Tartalomjegyzék A projekt alapadatai ........................................................................................... 3 1. Helyzetértékelés ........................................................................................... 4 1.1. A projekt gazdasági, társadalmi és környezeti hátterének bemutatása ................... 5 1.2. A projekt indokoltsága ..................................................................................... 8 1.2.1. A szakterület elemzése ................................................................................. 8 1.2.2. A projekt szükségességét alátámasztó probléma bemutatása ...........................13 1.2.3. Szakmapolitikai, jogi háttér ..........................................................................18 1.2.4. A projekt céljainak kapcsolódása az ÚSZT céljaihoz .........................................21 1.2.5. A projekt kapcsolódása a hazai és térségi fejlesztéspolitikához .........................25 2. A projekt céljai és tevékenységei ............................................................... 27 2.1. A projekt céljainak meghatározása ...................................................................27 2.2. A fejlesztések célcsoportjai, az érintettek köre, a fejlesztések hatásterülete ..........33 2.3. Az elérendő célokhoz szükséges tevékenységek bemutatása ...............................38 2.4. Indikátorok ...................................................................................................52 3. A szakmai és pénzügyi megvalósítás részletes ütemezése ......................... 59 3.1. A tervezett fejlesztés bemutatása ....................................................................59 3.1.1. A megvalósulás helyszíne .............................................................................59 3.1.2. Az előkészítéshez és a megvalósításhoz kapcsolódó feladatok meghatározása ....59 3.1.3. A fejlesztés hatásainak elemzése ..................................................................62 3.1.4. Pénzügyi terv..............................................................................................67 3.1.5. Kockázatelemzés .........................................................................................67 3.1.6. Fenntartás ..................................................................................................77 3.2. Részletes cselekvési terv.................................................................................80 3.2.1. Az előkészítésének és megvalósításának részletes feladatai és ütemezése ..........80 3.3. A támogatási és finanszírozási feltételek bemutatása ..........................................85 4. A projekt megvalósításának szervezeti keretei ........................................... 86 4.1. A projektgazda és partnereinek bemutatása ......................................................86 4.1.1. A projektgazda bemutatása ..........................................................................86 4.1.2. A megvalósításban részt vevő partnerek bemutatása ..................................... 113 4.1.3. A projektgazdának és partnereinek a projekthez kapcsolódó tapasztalatának bemutatása ....................................................................................................... 119 4.2. A megvalósítás és a fenntartás szervezete ...................................................... 128 5. A nyilvánosság biztosítása, kommunikációs tevékenység ......................... 133 5.1. A kommunikációs tevékenységek összefoglaló leírása ....................................... 139 5.2. A célcsoportok és az érintettek kommunikációs szempontú elemzése, kommunikációs üzenetek megfogalmazása ............................................................ 139 5.3. Kommunikációs eszközök azonosítása ............................................................ 139 5.4. Kommunikációs ütemterv .............................................................................. 141

2

A PROJEKT ALAPADATAI A pályázati felhívás kódszáma

TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV

A projekt címe

Infokommunikációs technológiák társadalma (FuturICT.hu)

A projektgazda neve

Szegedi Tudományegyetem

A kapcsolattartó és elérhetőségei

Jelasity Márk [email protected]

A projekt hossza (hónap)

24

Az igényelt támogatás összege (ezer Ft)

1 598 929 613

A támogatás intenzitása (%)

100 %

és

a

jövő

Az elmúlt évek információtechnológiai, infokommunikációs fejlődése által befolyásolt társadalmi-gazdasági változások hatására a tudásgazdaság, az információs társadalom működését leíró kutatási tevékenység felértékelődött. Az új társadalmi működés nehezen megfejthető folyamatainak leképezésére, illetőleg a társadalmi változások megértésén keresztül az aktív minőségi befolyásolás lehetőségének megteremtésére az Európai Bizottság az IKT célú finanszírozási program keretein belül működtetett FET (Future and Emerging Technologies) programrészt hozta létre. A programcsomag egyfajta inkubátorként, azon kis számú kiemelt területen zajló kutatási projektet támogatja, amelyek során az előállítandó új ismeretek, kompetenciák, tudások kritikus tömege döntő jelentőségű tényező a közösség életében, s világszinten is vezető pozíció megszerzését irányozza elő. Jelen komplex pályázati projekt Magyarország FuturICT zászlóshajóhoz való csatlakozását célozza. A főpályázó Szegedi Tudományegyetem, valamint konzorciumi partnerei (a) ELTE – eScience Regionális Egyetemi Tudásközpont/Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont (b) DEAK Kooperációs Kutatási Non-profit Zrt. (c) BME VIKING Villamosmérnöki és Informatikai Kutató-Fejlesztő Nonprofit Zrt. az információs- és kommunikációs technológiák (IKT) növekvő befolyása által átszőtt, folyamatosan változó gazdasági- és társadalompolitikai környezetben igyekeznek kutatási és innovációs teljesítményüket versenyképes pozíció mentén megtartani. Mindezen megváltozott körülmények között a kutató szervezetekre hagyományos missziójukon (tiszta akadémiai értékek követése) túl komplex feladatok megoldása hárul, melyhez társul a humán erőforrás minőségével szembeni követelmények felértékelődésének teljesítése. A konzorcium résztvevő szervezetei az eddig elért kutatási és innovációs eredmények (Kutatóegyetemi Kiválósági Központ cím, Európai Unió Kiválósági Központja cím), valamint kutatók tudományos tevékenységei mögött álló intézményi folyamatok átfogó elemzése alapján definiálták az alábbi, a jövő kutatási tevékenységének ellátásában kritikus tényezőit: (1) a proaktív módon generált új, a FET - FuturICT zászlóshajó szempontjából releváns kutatási projektek létrehozásának képessége (2) a portfólió munkán alapuló, magas színvonalú nemzetközi kutatási tevékenység koordinálására és a projektek nemzetközi kutatási vérkeringésbe történő becsatornázására való képesség (3) a hagyományos képzési formákon túlmutató, a kutatásmenedzsment tárgykörébe tartozó belső tudás bővítése (4) a FET - FuturICT zászlóshajó nemzetközi központjával közvetlen kapcsolat fenntartása, illetőleg a hazai tágan értelmezett kutatói szervezetek aktivizálása és bevonása Ezen kritikus tényezőkre adandó működési válaszok meghatározásában a tervezett FuturICT Kooperációs Központ, mint hálózati integrátor szervezet felállítása szükséges, 3

mert: (1) az információs technológia és infokommunikáció multidiszciplináris kutatási területen végzett alapkutatások napjaink egyik égető gazdasági-társadalmi problémájának részleges, esetenként teljes megoldását hordozzák (2) az érintett alapkutatások elvégzése nemzetközi szintű tudásmegosztásra, aktív kooperációra épül (3) a fejlesztési modellterületek mind az info- és telekommunikációs szektorban, mind az társadalmi folyamatokat működtető politikai és közigazgatás szereplők számára eszköz- és tudásbázis kimenetet eredményeznek A megelőző FP programok, további nemzetközi és hazai források kereteinek felhasználásával zajló projektek, valamint a konzorcium és együttműködő partnerei által birtokolt Kutatóegyetemi Kiválósági Központ cím működési tapasztalatai lehetővé teszik, hogy az informatika, a természettudomány, a bölcsészettudomány és társadalomtudomány terén meghatározó hazai egyetemek, közel félszáz nemzetközi kutatási szervezetnél, 13 ipari szereplőnél jelen lévő kutatói tudásbázissal kibővülve, szinergikus koncepció mentén, egymást erősítő hatásokat kiváltva oldjanak meg egymásra épülő, infokommunikációs változások indukálta alapkutatási problémákat - a fiatal kutatók számára vonzó tématerületeken gyakorlati és elméleti tapasztalatok összehangolása, kutatásmenedzsmenti kompetenciák alkalmazásával valósuljon meg a tudományos utánpótlás-nevelés, a tehetséggondozás - nemzetközi szinten jelentős felfutással, magas publikációs aktivitással jellemezhető FuturICT területen nemzetközi projekt szintéren is versenyképes kutató hálózat épüljön ki. A projekt prioritási rendszere, mely a tudományterület és az intézményi kapacitás fejlesztését szolgálja, s egyben a tevékenységek pályázati kiírásban megfogalmazottakhoz való illeszkedést mutatja:

4

1. HELYZETÉRTÉKELÉS 1.1. A PROJEKT GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS KÖRNYEZETI HÁTTERÉNEK BEMUTATÁSA A fejezet soron következő részében bemutatjuk, hogy a projektben megvalósítandó tevékenységek vonatkozásában - azaz a FuturICT magyarországi kutatói kapacitásainak megerősítése és bővítése – tekintetében miképpen definiálható a projekt megvalósítás környezet. GAZDASÁGI HELYZETKÉP Az információs és kommunikációs technológia (IKT) utóbbi két évtizedben történt rohamos fejlődése alapvető hatást gyakorolt a gazdasági működésre: - felgyorsította növekedését és növelte a társadalmak életszínvonalát - a globalizáció fő hajtóerejévé vált - személyek, vállalatok és területek versenyképességét, hatékonyságát befolyásolja. Az IKT szektor terjedésével összefüggő makrogazdasági folyamatok elemzése azt mutatja, hogy - az iparág, mint termelő szektor jelenléte erőteljes növekedési többletet biztosít egy ország gazdaságában - más ágazatok növekedésére közvetlen hatást gyakorol az IKT vonzatú beruházások, valamint a társítottan megjelenő foglalkoztatás befolyásolása révén. Az elmúlt 15 év során az európai termelékenység terén elért növekedés felerészben az információs és kommunikációs technológiáknak köszönhető. Az IKT-ágazat által az európai gazdaságban termelt hozzáadott-érték körülbelül 600 milliárd EUR (a GDP 4,8 százaléka). Ez az ágazat vonzza az EU teljes K+F üzleti beruházásainak 25 százalékát. Az IKT-ágazat, amely egészében véve 6,6 millió embert foglalkoztat a 27 EU tagállamban, az összes többi ágazat innovációs kapacitását erősíti, és összességében véve több mint 40%-kal járul hozzá a termelékenység növekedéséhez. Az Európai Unió a világ IKTiparági termelésének egyharmad részét tudhatja magáénak, de a növekedés üteme messze elmarad Indiáétól és Kínáétól. A termékek értékesítése az Unióban évente mindössze 5%-kal nő. Európa az elektronikus hírközlésben (a nanotechnológia, a mikrorendszerek és az úgynevezett „beágyazott rendszerek” területén) továbbra is őrzi világelsőségét, de az IKT- ráfordítások tekintetében rendre alultejesít. Mindezek alapján bár az elméleti lehetőség adott lenne a lehetőség arra, hogy az információs társadalom fejlettsége szempontjából a világ vezető nagyrégiója legyen, a lehetőségek kiaknázásában kimutatható anomáliák folyamatos felzárkózásra szorítanak. TÁRSADALMI HELYZETKÉP Az emberek komplex rendszerekben élnek, melyek a Földön élő 7 milliárd ember és azok több milliárdnyi kapcsolati összefonódásából állnak. E rendszerek egyre jelentősebb elemei az infokommunikációs eszközök (számítógépektől a mobiltelefonokig) és a használatukkal megvalósuló információ- és adatközlések, melyek egyre inkább átszövik a hétköznapi emberek és vállalatok mindennapjait. Az infokommunikációs eszközök közvetítésével megvalósuló kommunikációs (információ – és adatközlési) folyamatok személyközi viszonyok rendszerére, a társas hajlamra is meghatározó hatást gyakorolnak. Manuel Castells1, új típusú társadalmi berendezkedés jellemzői az alábbiak szerint határozhatóak meg: - az új kommunikációs rendszerek kiegészítőivé válnak a személyes együttléten alapuló kapcsolatoknak 1

a hálózati társadalom működésének leírásában meghatározó spanyol kutató

5

- a társadalom tagjai az infokommunikációs hálózatok segítségével fejlett társas viszonyrendszert ápoló egyének - Az új társadalom egyik meghatározó kulturális sajátossága, hogy az individuum felértékelődik - Az egyéneket körülvevő kommunikációs tér átalakul: a tömegkommunikáció globálisan működő médiarendszerek irányítása alatt áll; a kommunikációs csatornák digitalizáltak és az igényekhez alkalmazkodóan interaktívak; új médiumtípusok megjelenését biztosítja Az ezredforduló óta éves szinten kb. 100 millióval gyarapodik az internet-felhasználók tábora, 2011-ben már kétmilliárd fölé emelkedett a világhálót használó emberek száma. Sorozatban harmadik éve nőtt a felhasználók száma a fejlődő világban, 2009-hez képest 2010-ben 15,6 százalékkal voltak többen, 1,19 milliárdan. Az ipari országokban 885 millióan használták az internetet, 7,79 százalékkal többen, mint 2009-ben. A világháló használata Amerikában a legelterjedtebb, ahol a lakosság mintegy 2/3-a mondható rendszeres internetezőnek. Európában átlagosan a lakosság 38,6%-a használ napi rendszerességgel internetet. A térségben az élen az északi, skandináv államok állnak, Közép és Kelet Európában Szlovénia és Észtország kiemelkedő. A mobiltelefon-előfizetések száma elérte az ötmilliárdot, számuk hasonlóképpen a fejlődő országokban emelkedett meredeken (egy év alatt 18,59 százalékkal, 3,84 milliárdra nőtt). A fejlett államokban ezzel szemben stagnált ez a szám, mindössze 1,91 százalékos bővülés mutatkozott. Ezekben az országokban összesen 1,43 milliárd mobilhasználót jegyeztek. Az IKT technológiai fejlődése, és a rendszerein keresztül zajló, az információ megszerzésért és alkalmazásáért folyó verseny fokozódása ellenére, az európaiak több mint egyharmada továbbra sem képes élni a digitális társadalom előnyeivel. Az IKT technológiai ellátottság, felhasználói aktivitást leíró jellemzők mögött a földrészeket és országokat egyaránt jellemző un. digitális szakadék állapota búvik meg, azaz a „Különböző társadalmi-gazdasági szinten levő személyek, háztartások, intézmények, régiók közötti különbség az információs és kommunikációs technológiához való hozzájutásban, az internet használatának aktivitásában”2 A digitális törésvonalak kialakulásához vezető tényezők: (1) Digitális technológiák használatához szükséges képességek és készségek megszerzésének eltérő lehetőségei A társadalom egyes rétegei szélsőségesen elszakadhatnak a digitális írástudás, azaz az infokommunikációs eszközök használata szempontjából a többitől. A szegregált információs társadalomban szakadék képződik a digitális írástudatlanok és az írástudók között: az előbbiek nem élvezhetik a technológiai fejlődés nyújtotta előnyöket, miközben tartósan kiszorulnak a gazdaság azon növekvő területeiről, amelyeken az infókommunikációs eszközök használata olyan alapkövetelménnyé vált, mint a hagyományos írni-olvasni tudás. Élesen elkülöníthetők a digitális írástudásban élenjárók és a leszakadók rétegei. Megfigyelhető, hogy míg a közép- és felsőfokú végzettségűek többsége használ számítógépet, addig a szakmunkásoknak csupán 31 százaléka, és a legfeljebb általános iskolát végzőknek mindössze 28 százaléka. A felsőfokú és a középfokú végzettségűek többségükben (73–55%) már használnak internetet, a szakmunkásképzőt végzetteknek ugyanakkor kevesebb, mint ötöde (17%) szokott internetezni.

2

(OECD definíció)

6

1. ábra: Internet használók aránya iskolai végzettség szerint

(2) Az életkori csoportok eltérő IKT eszközhasználati szokásrendszere A fiatalok tehát már az iskolapadban elsajátíthatják azt az alapszintű tudást, amely az IKT eszközök használatához szükséges. Az iskolában a tanulók többsége hetente többször használja a számítógépet, hiszen függetlenül a család anyagi helyzetétől, egyenlő eséllyel férnek hozzá a számítógéphez és az internet szolgáltatásaihoz. A fiatalabb korosztály szinte teljes egészében digitálisan szocializált, ezzel szemben az idősebb korosztály (főleg a nyugdíjas kort elérve) már alig használja a számítógépét és ezzel egyidejűleg az internetet. 2. ábra: Internet használók arány az egyes korcsoportokban

(3) Az jövedelmi viszonyok befolyása az IKT eszközök hozzáférési/használati aktivitásában Az anyagi helyzet fontosságát mutatja, hogy a jövedelem szerinti egyenlőtlenségek is igen meghatározóak a számítógép- és internethasználat tekintetében hazánkban. Csupán a legfelső két jövedelmi ötödbe tartozók többsége számítógép és nethasználó. Az alacsonyabb jövedelműek között egyre kevesebb felhasználót találunk, kivéve a 7

legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezők esetében, ahol többségében fiatalok vannak, akik általában még tanulók és az iskolákban hozzáférnek a PC-hez és a nethez. 3. ábra: Internet használók aránya a személyes jövedelem szerint

KÖRNYEZETI HELYZETKÉP Az IKT alapú megoldások fontos szerepet töltenek be a fenntartható gazdaságra történő átállásban: (1) A technológiai innováció irányának olyan ráhatása, amely lehetővé teszi az energiahatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású növekedés kihívásaival való szembenézést, segíteni fogja Európát abban, hogy gazdasága a válságból kiemelkedve fenntarthatóbb alapokra helyezkedjen. Az információs és kommunikációs technológiák képesek szélesebb, az egész gazdaságra kiterjedő körben elősegíteni az energiamegtakarítást, és rendelkeznek azzal a potenciális hatással, hogy a társadalom, a kormányzás és az ipar minden területén gyors és mélyreható változásokat idézzenek elő. (2) A hatékonyabb üzleti modellek, munkamódszerek és életmód, például az elektronikus kereskedelem, a távmunka és az elektronikus kormányzás eszközeinek biztosításával, valamint előrehaladott együttműködési technológiák szolgáltatásával az IKT-k képesek csökkenteni az energia és az egyéb nyersanyag-források iránti keresletet. 1.2. A PROJEKT INDOKOLTSÁGA 1.2.1. A szakterület elemzése A XXI. századi civilizáció információs társadalmában az információ, illetve az információhoz való hozzáférés válik a legfontosabb szervezőerővé. A mindennapi életben mind az egyének, mind a közreműködésükkel létrejövő szervezetek a modern információs és kommunikációs technológiák rendszereibe ágyazottan állítják elő, dolgozzák fel és osztják el az információkat, melynek köszönhetően a társadalom, a politikai rendszerek és a kultúra alrendszerei átalakulnak. Az információ az emberi kapcsolatok, kölcsönhatások központi szereplőjévé válik, mert - tartalmában adathordozó - feldolgozásával információs és tudásérték generálható - a kommunikációs tartalom megjelenését hordozza. 8

Ezen alapjellemzői olyan technológiai rendszereken keresztül jutnak kifejeződésre – pl. az internet, az okostelefon alapú mobil kommunikáció – melyek az egyén társadalmi és térbeli kötődését, az emberi kapcsolatait egyszerűbben, hatékonyabban és alacsonyabb költséggel működtetik. Az információ felértékelődése a társadalmi működés öt meghatározó területén egymással párhuzamosan zajlik: (1) Technológia Olyan új információs és kommunikációs technológia rendszerek, megoldások és alkalmazások létrehozására került sor, melyek az információ áramlás folyamatát teljesen új infrastrukturális alapokra helyezték. Az új információs technológiai rendszerek és megoldások létrejöttét, és további generátorát egyaránt azon igény testesíti meg, mely az ipari termelési folyamatok hatékonyság növekedéséből kiinduló megnövekedett információmennyiség-kezelést, -feldolgozást és –megoszthatóságot preferálja. Fejlődése korábban létező információs és kommunikációs rendszerek integrálására (pl. vezetékes telefon, média), párhuzamosan működő technológiai rendszerek bevonására (pl. logisztika, gyártás) épül, miközben a teljesen újonnan létrehozott platformfelületein keresztül a társadalom működését gyökeresen átalakítja. (2) Térszerkezet Az új technológiai megoldásokra épülő infrastrukturális eszközök használatára építve a fizikai tér helyett hálózati rendszerekbe helyeződnek át a társadalmi folyamatok, legyen szó gazdasági tevékenységről vagy politikai aktivitásról. Az új infokommunikációs technológiák alkalmazásával operáló társadalmak jellemzője, hogy - az információ a térbeli megközelíthetőségtől független módon, hatékony formában áramlik, csökkentve a térbeli távolságokból fakadó terjedési egyenlőtlenségeket - a globális kommunikációs csatornák, a médiarendszerek kialakulásával és működtetésével az adatok és információk halmaza gyorsan, egyszerűen és biztonságosan célba juttathatóak - a globális interkonnektivitás lehetősége a kölcsönös társadalmi kapcsolatok rendszerét biztosítja (3) Gazdaság A gazdasági értékteremtő ágazatok átrendeződése zajlik, melyben az informatika, a távközlés, a média szolgáltatásai erősnek a hagyományosnak mondható ipari termelési értékkel szemben. Az átalakulás hátterében a gazdasági szereplők működési versenyterének kiszélesedése áll, hiszen bármely helyi gazdasági szereplő tevékenységére a globálisan működő információáramlások és pénzforgalom gyakorol hatást. A gazdasági szereplő alapproblémája továbbra is a költséghatékony működés biztosítása, azonban az eszközrendszer, melyen keresztül célkitűzését elérheti olyan technológiák, erőforrások és innovációs folyamatok, melyek mindegyike kapcsolatban álla az infokommunikációval. (4) Foglalkozásszerkezet A foglalkoztatottak munkavégzési területei során a birtokolt és alkalmazott tudásra épülő munkafolyamatok nyernek teret (5) Kultúra A kulturális értékek létrehozása és közvetítése összefonódik, melynek csatornája a globális és digitalizálódó médiakultúra. A kultúra információinak generálásának és befogadásának alapvető képesség minimuma az információs nyelv-, írás tudása és kezelése, mely mind napjaink, mind a jövő életében nélkülözhetetlen tudása. A képesség készség szintű alkalmazása lehetőséget biztosít az egyén számára, hogy kulturális gyökerei mentén (hagyományos kultúra) a digitalizált kulturális objektumok és digitális platformok megjelenő tartalmait magáévá tegye, illetve gyarapítsa. Az új társadalmi működés nehezen megfejthető folyamatainak leképezésére, illetőleg a társadalmi változások megértésén keresztül az aktív minőségi befolyásolás lehetőségének megteremtésére irányuló kutatások napjaink legdinamikusabban fejlődő interdiszciplináris tudományterületei mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban. A 9

kutatások természettudományi, társadalomtudományi, kulturális rendszerek mentén, azok működésének megértését célozzák, melyek önmagukban építőelemként biztosítják a fejlődés megértését, majd a konkrét hatásgyakorlás eszközrendszerét. Szakterületi lehatárolás az Európai Unió szintjén Az Európai Unió fejlesztési stratégiái - eEurope, 2000; eEurope+ 2003, 2002; eEurope 2005, de még az i2010 is - az információ értékén alapuló társadalmi építkezést az informatika fejlesztésére, az informatikai eszközök elterjesztésére képezik le. A programok részsikerei ellenére a megvalósításokhoz rendelkezésre álló erőforrások kiapadtak, a társadalom megújulási képessége jelentősen visszaesett. Az új társadalmi együttélési modell meghatározó elemeinek, úgyis mint (1) az információs és kommunikációs technológia elterjedése és használata, (2) a hálózati társadalmi-gazdasági átalakulások, (3) új tudományelméleti vizsgálatok, (4) paradigmatikus kultúraváltás értelmezéseiben elért eredmények az Uniós szintű fejlesztési irányvonalakat bővítették, felülírták. Napjainkra megtestesülő eredménye azon újszerű koncepció, mely a társadalom minőségi változása megismerésében rejlő komplex ismeretek kiaknázásához az Európai Bizottság IKT célú finanszírozási programjának rendkívül fontos elemeként rendeli a FET (Future and Emerging Technologies3) programrészt. Ezen programcsomag egyfajta inkubátorként nagy kockázatú, viszont nagy várható haszonnal kecsegtető kutatásokat támogat, melyek célja az innováció elősegítése, és ezen keresztül az EU gazdasági versenyképességének fenntartása. A Horizon2020 programot célzó, immáron útjára indított kezdeményezés lényege, hogy az Európai Unió, mint legversenyképesebb tudásalapú társadalom és gazdaság megteremtése jegyében kiválasztott, kis számú kutatási terület kiemelt támogatásban részesül. Ugyanakkor, ezen terülteken megszerzendő, előállítandó új ismeretek, kompetenciák, tudások kritikus tömege döntő jelentőségű tényező a közösség életében, s világszinten is vezető pozíció megszerzését célozzák. A válogatás első körében a FuturICT flagship4 kiválóan szerepelt, a végső támogatás elnyerésére is jó esélyekkel rendelkezik. A FuturICT zászlóshajó célja, hogy számos fontos társadalmi jelenséget, mint amilyen a járványok terjedése, a pénzügyi rendszerek működése, a társadalmi és szervezeti struktúrák dinamizmusa, stb., radikálisan új eszközökkel közelítsen meg. Ezen új megközelítések több pilléren nyugszanak: (1) Egyfelől azon az észrevételen, hogy az egyének infokommunikációs eszközökkel támogatott mindennapi tevékenységei során az infrastrukturális felületként megjelenő informatikai rendszerekben elképzelhetetlenül sok adat és információ keletkezik: a telefon tudja hogy használója merre jár, mit hall, mit olvas, kivel beszél. A web 2.0 alkalmazások ismerik az egyénekhez rendelt preferenciákat, az ismerőseit, stb. Ezekből az adatokból elvben elképzelhetetlen részletességű és pontosságú modellek készíthetők a társadalmi szintű folyamatok leírására, amelyek rávilágíthatnak eddig rejtett összefüggésekre is, mint pl arra, hogy a tőzsde teljesítménye függ az emberek általános hangulatától, vagy az időjárástól. Az infokommunikációs eszközökön keresztül előállítható számtalan adat feldolgozása a FuturICT projekten belül a planetary nervous system nevű modul feladata. (2) Másfelől épít arra, hogy az emberek spontán és kooperatív módon olyan dolgok előállítására is képesek, mint pl. a wikipedia, ami olyan enciklopédia, amelyet önkéntesek írnak központi irányítás nélkül, és amely meglepően jó minőségű szócikkeket tartalmaz. A minél jobb minőségű modellek létrehozása érdekében, az adott tématerületek iránt érdeklődést mutató egyének lehető legszélesebb körének, előképzettségi korlátok felállítása nélküli bevonására törekvő FuturICT projekt modul a global participatory platform.

3 4

http://cordis.europa.eu/fp7/ict/programme/fet_en.html http://www.futurict.eu/

10

(3) Harmadrészt a célok között szerepel azon szimulációs platform létrehozása is, amely a legkülönbözőbb technológiákat ötvözve képes komplex társadalmi jelenségeket szimulálni. A FuturICT projekt modul neve a living Earth Simulator. Ezen három komponens eredményeinek szorosan vett kiaknázásával a FuturICT projekt egyik fő ígérete az un. innovation accelerator, amelynek a fő feladata, hogy magának az innovációnak a lehető legkorábbi azonosítását és felkarolását tegye lehetővé. Szakterületi lehatárolás Magyarország szintjén Jelen komplex pályázati projekt Magyarország FuturICT zászlóshajóhoz való csatlakozását célozza. A konzorcium projekt tevékenységein keresztül azon magyar kutatók döntő többségét integrálja, akik a FuturICT zászlóshajó előkészítésében a kezdetektől fogva fontos szerepet játszottak. A kutatók többek között a FuturICT steering committee munkájában is részt vesznek, és a hamarosan beadásra kerülő Fp7-es FuturICT zászlóshajó pályázat szakmai előkészítésének számos témájában aktív szerepet vállaltak és vállalnak. Megelőző tematikusan kapcsolódó FP7 és ICT projektek keretén belül az alábbi FuturICT, Future Internet és Informatikai Biztonság tématerületek mentén járulnak hozzá az Európai Unió tudásbővüléséhez (meg kívánjuk jegyezni, hogy részletes leiratként a kutatási terv tartalmazza az előzetes kutatási eredmények bemutatását): Kutatási tématerület megnevezése

Konzorcium tagjai által végzett megelőző kutatások

(1) Társadalmi relevanciájú adatok adatbányászata

Átfogó elemzések publikálása az Internet topológia térbeli tulajdonságairól és szerkezetéről; webes tartalmak térbeli elhelyezkedésének vizsgálata; Internetes hosztok térbeli helyzetének meghatározásához módszerek definiálása; elosztott optimalizálás témájában az ESA részére elosztott P2P architektúrák alkalmazhatóságának vizsgálata komplex optimalizálási feladatok elvégzésére; model alapú számítástechnikai megoldások kutatása a kis vezeték nélküli szenzorhálózatok és beágyazott rendszerek kutatásától kezdve a nagyon nagy valós idejű globális katonai rendszerek fejlesztéséig; Szeged Korpusz és TreeBank, a Magyar WordNet, a SzegedNE és egyéb korpuszok kifejlesztése lehetővé tették gépi tanuláson alapuló módszerek alkalmazását magyar nyelvű szövegek szintaktikai és szemantikai elemzésére; meteorológiai adatok elemzése, a bennük rejlő összefüggések feltárása

(2) A jövő hálózati rendszereihez kapcsolódó kutatások és a Jövő Internet szolgáltatások összeilleszthető kapcsolódásainak mentén

Mobil keresztplatform tervezési minták; Hatékony tartalommegosztás hybrid Peer-to-Peer hálózatokban; Peerto-Peer lehetőségek vizsgálata okostelefonokon; Streaming alapú média megosztás; tervezési minták és referencia architektúra a biztonságos információelosztásra; Mobil telefon alapú telemedicinás megoldás és a hozzá tartozó referencia szoftver architektúra kutatása; Mobil és szenzorhálózat monitorozás; elosztott rendszerek (RMI, CORBA, SOA, webszolgáltatások) modellezése és fejlesztése;

(3) Komplex rendszerek vizsgálata

Textrend project; dinamikus hálózatelemzési eszközök és integratív keretrendszer fejlesztése; Újfajta módszerekeket javasoltunk tudományos indikátorokra; A „peer review” tudománymetriai alkalmazás egy lehetséges megvalósítását teszteltük; Web feldolgozás, keresőrendszerekkel kapcsolatos kutatás eredménye; nagyléptékű hálózatos 11

Kutatási tématerület megnevezése

Konzorcium tagjai által végzett megelőző kutatások adatbázisok szerkezetének, a bennük lévő áttételes kapcsolatoknak a felderítésében, modellezésében; címkézett hálózatok tulajdonságainak vizsgálata az elméleti módszereket tudományos és online publikációk, továbbá biológiai kölcsönhatási hálózatokon;

(4) Számítógépes szociológia

Terjedési jelenségek; Kommunikáció stratégiák; Tudástranszfer

(5) Pénzügyigazdasági kockázat elemzés

fertőzési (összefüggőség, közösség alapú és a DomingosRichardson) modellek alkalmazásainak vizsgálata többek között csőd (default), a lemorzsolódás (churn) előrejelzésére és az esetleges csalások megállapítására (fraud detection); korrelált idősorokon való kerekedési algoritmusok, valamint mean reverting portfóliók optimalizálásra vonatkozó algoritmusok kifejlesztése; kockázati- és megbízhatósági mértékek nagy állapottér feletti kiszámításához hatékony mintavételezési technikák kifejlesztése; a pénzügyi rendszerek elemzésének és modellezésének új, a statisztikus fizika eszköztárát és fogalmait felhasználó tudományágának a meghonosítása; vizsgálatokat az ú.n. Trade and Quote, valamint az ajánlati könyvre vonatkozó adatokon;

(6) Informatikai Biztonság

European Standards Healthcare

on

Confidentiality

csatornák

and

Privacy

és

in

Information and Converging Technologies partnerrel közös adatvédelmi kutatások

A projekt szakterületi relevanciája Jelen projektben megvalósuló kutatások FuturICT zászlóshajó szempontjából releváns célterületei két fő csoportba sorolhatók: (1) Az okostelefonokkal, és az ezekre épülő alkalmazás-platformokkal kapcsolatos programfejlesztés gyakorlati, módszertani, és elméleti kérdéseinek a vizsgálatai, valamint a rendkívül sokelemű okostelefon-hálózatokon végzett elosztott algoritmusok vizsgálata. Ezen utóbbi kutatásterület rendkívüli jelentőségét adja az okostelefonok terjedését jellemző exponenciális ütem, melynek hatására az elmúlt 3-4 év alatt az okostelefonok penetrációja mára meghaladta az 50%-ot az USA-ban5. Egyértelműen a jövő kommunikációs platformjáról van szó, így a hálózati működésére vonatkozó minőségi tudás stratégiai fontosságú. A megelőző és elvégzendő kutatási tevékenységek ipari beágyazottsága kiemelkedő: számos vezető kommunikációs és eszközgyártó céggel a konzorciumi partnereknek gyümölcsöző aktív kapcsolata van. Jelen pályázat együttműködő partnerei közé tartozik a Telenor, Telekom, Nokia, tehát ezeknek a fontos kapcsolatoknak az ápolása a pályázat fontos eleme. (2) A nyelvtechnológia, amely az egyre növekvő információáradat (amelynek legnagyobb része nyelvi természetű) kezelését (rendszerezését, értelmezését, keresését) célozza. A konzorcium összefogja Magyarország fontosabb szereplőit a területen, és fontos 5

http://blog.nielsen.com/nielsenwire/online_mobile/smartphones-account-for-half-of-all-mobilephones-dominate-new-phone-purchases-in-the-us/

12

lehetőséget jelent arra, hogy ez hangsúlyosabban jelenhessen meg.

a

kompetencia

a

nemzetközi

színtéren

is

Az elméleti jellegű kompetenciákat tekintve Magyarország jelenleg vezető szerepet tölt be a komplex hálózatok elméleti vizsgálata terén. A komplex hálózatok elméleti kerete jelenti a projekt multidiszciplináris kötőanyagát, hiszen ezen keresztül kapcsolható össze a hatalmas mennyiségű összegyűjtött adat a társadalmi kérdésekkel, mint pl járványok és információk terjedése vagy a pénzügyi folyamatok. A konzorciumban, az együttműködő partnerekkel kiegészülve, ennek a szellemi kapacitásnak a jelentős része képviselve van, tehát a projekt az ország vezető szerepének megtartásában is fontos szerepet tölt be. Végül, de nem utolsósorban a projekt során létrehozandó magyar FuturICT központ szerepét is ki kell emelni. A FuturICT európai központja jelen projektet figyelemmel követi és hivatalosan támogatásáról biztosította. Mivel a FuturICT zászlóshajó európai sikere esetén az általa támogatott, hozzá kapcsolódó, és nemzeti támogatást is élvező intézmények nagyon nagy valószínűséggel fognak EU támogatásban részesülni, ezért a jelen projekt kivételes lehetőséget nyújt az európai pályázati rendszer vérkeringésébe új kompetenciákkal is bekapcsolódni, és a tradicionálisan meglévő kompetenciákat megerősíteni.

1.2.2. A projekt szükségességét alátámasztó probléma bemutatása A FuturICT szakterületi állapot definiálása Az elmúlt évtizedek során fokozatosan világossá vált, hogy a Föld lakossága, társadalmi berendezkedése, gazdasága, technológiája, ökoszisztémája, erőforrásai, és klímája egy nagyon bonyolult, szorosan összefüggő hálózat része, amelyben a kapcsolatok rendkívül sokfélék lehetnek, és aminek a viselkedése nagyon komplex. Az emberek szociális hálózata, a pénzügyi rendszerek, a politikai rendszerek, a klíma, az egészségügy (járványok), az innováció (tudomány és technológia) mind-mind része ennek a komplex rendszernek, és függ egymástól. Ezeknek a fontos területeknek a megértéséhez, tervezéséhez, modellezéséhez tehát figyelembe kell venni a rendszerek egymással való kapcsolatát. A FuturICT zászlóshajó – valamint a hozzá kapcsolódó jelen fejlesztési projekt - olyan elméleti és informatikai eszközök és módszertani modellek létrehozását célozza, amivel nagyon komplex, a társadalom széles rétegeit érintő problémákat kezelni lehet. A hagyományos módszerek, amelyek izolált területek elméletével, és a kérdéses rendszereknek gyakran végletesen leegyszerűsített modelljeivel dolgoznak, nem képesek kezelni a kihívásokat. A FuturICT projekt megközelítésének lényege, hogy a modern IKT által kitermelt óriási mennyiségű adatfolyamra és a legmodernebb technológiai megoldásokra építve olyan módszereket, eszközöket és platformokat dolgozzon ki, amivel a társadalom fejlődését, átalakulását jellemző problémák a maguk teljes komplexitásában tudományos igényességgel vizsgálhatók. A projektben a FuturICT zászlóshajó néhány konkrét alkalmazási területét célozzuk meg. (1) A pénzügyi rendszerek területe A globális piac problémái az elhúzódó pénzügyi válság hatására az utóbbi időben előtérbe kerültek. A pénzügyi piac működési mechanizmusa nehezen modellezhető, hiszen sok szereplő nagyrészt automatizált döntéseinek az eredménye egy olyan környezetben, ahol a legjobb esetben is csak részleges, viszont nagyon változatos forrásból származó információ áll rendelkezésre a szereplők számára. A valós kockázatok megítélése nehéz, és számos nem szándékolt hatás is szerepet játszik, mint amilyen pl. a kaszkád- vagy dominóeffektus, amelynek során kis kezdeti hatások sorozatos, akár nagymértékű változást idézhetnek elő. Ezek a problémák csak a FuturICT-hez hasonló környezetben vizsgálhatók sikerrel, ahol rendelkezésre áll a komplex rendszerek fizikájával kapcsolatos 13

általános szakértelem, és megfelelő mennyiségű, nem feltétlenül természetű adat, ami a piacok működését potenciálisan megvilágíthatja.

csak

pénzügyi

(2) A klímaváltozás, és ennek a társadalomra gyakorolt hatása Ennek a kérdésnek a rendszerezett tudományos vizsgálata alig pár évtizedes múlttal rendelkezik. Az IKT gyors fejlődése lehetővé teszi, hogy az éghajlati és társadalmi eseményekkel kapcsolatban is elegendő adat álljon rendelkezésre a statisztikai vizsgálatokhoz. Számos új tanulmány elég nagy visszhangot kapott a szélesebb közvélemény körében is, ami nem csoda, hiszen a globális klímaváltozás témakörét igen jelentős érdeklődés kíséri mostanában. Az sem lehet nagy meglepetés, hogy egyenlőre nem látszik tudományos konszenzus az éghajlatváltozás és a társadalmi folyamatok csatoltságának problematikájával kapcsolatban. (3) A tudomány működésével kapcsolatos, tudományszociológiai és tudománymetriai vizsgálatok A tudományra a felgyorsult kommunikáció és mobilitás ugyanúgy hatással van, mint a többi említett területre. A gyakorlati kérdések mellet, mint amilyen pl. a tudományos kollaboráció új módszerei, rendkívül izgalmas kérdéseket vet fel a tudományos kutatási témák terjedése, az új trendek embrionális állapotban történő azonosítása, vagy a kutatói mobilitás, és a gazdasági fejlődés kapcsolata. Ezeknek a kérdéseknek a tanulmányozására is lehetőség nyílik a projektben kifejlesztendő eszközökkel. (4) Társadalmi struktúrák modellezése Az a célunk, hogy megértsük, hogy a különböző feladatok ellátása céljából együttműködő emberek milyen módon szerveződnek, mi a hatékonyság vagy éppen a sikertelenség kulcsa, hogyan azonosíthatók a fontos csoportok és egyének. Mindezt a mindennapi tevékenységről gyűjtött, hálózati struktúrájú adatok topológiai elemzésén keresztül tervezzük elérni. A fent felsorolt tevékenységek mindegyike, a FuturICT zászlóshajó filozófiájának megfelelően nagy mennyiségű adat elemzésére épül, amelyek változatos forrásból származnak, többek között együttműködő partnerektől, és szabadon elérhető adatbázisokból. Ugyanakkor a projekt egy fontos célja, hogy tanulmányozza azokat a módszereket, amelyek segítségével innovatív módon további adatokat nyerhetünk a modern IKT hálózatokból a jelenleg bárhol elérhető mennyiséget jóval meghaladó mértékben és részletességben, aminek a segítségével ezek az alkalmazások is egy új minőségi szintre emelhetők. Az okostelefonok rengeteg szenzor segítségével gyakorlatilag a társadalom teljes működéséről annak teljes részletességében folyamatosan adatot termelnek, ezek az adatok azonban nem érhetők el a társadalom számára felhasználható aggregált, feldolgozott formában. Ennek oka kettős: nem áll rendelkezésre megfelelő szoftver infrastruktúra, és adatvédelmi problémák is felvetődnek. A projekt mindkét kérdésre választ ad: kifejlesztjük a szükséges teljesen elosztott algoritmusokat, amelyek a folyamatosan keletkező adatfolyamot feldolgozzák úgy, hogy az adatokat nem mozgatjuk anonimizált formában sem. A twitter adatfolyam feldolgozása szintén ígéretes módja a társadalomról való információszerzésnek. A tweetek helyhez és időhöz köthető publikus megjegyzések amelyek felhasználók százmillióitól származnak. Az okostelefon platformmal szemben itt elsősorban szöveges információról van szó, amely szándékoltan keletkezik, tehát a felhasználó attitűdjeit és preferenciáit explicit kifejezi. Ennek következtében már eddig is sok alkalmazási területe létezett a twitter adatok feldolgozásának, pl. a tőzsde, vagy politikai választások eredményének előrejelzésére. A projektben megteremtjük a technikai lehetőségét, hogy ehhez az információforráshoz a FuturICT alkalmazások hozzáférést kapjanak. A projekt által létrehozandó fent leírt eredmények eléréséhez nélkülözhetetlenek a komplex hálózatok elmélete és a nyelvtechnológia. Mindkét terület tekintetében a konzorcium világszintű szakértelmet képvisel, és ezért ezeken a területeken olyan

14

eredmények várhatók, amik önmagukban is értékes hozzájárulások mind az elméleti tudományos közösség, mind pedig a hasonló célkitűzésű kutatási projektek számára. A FuturICT kutatások által célzott társadalmi igények A nagy sebességű hálózatok fejlődésének ma ugyanolyan forradalmi hatása van, mint egy évszázaddal ezelőtt a villamos vagy közlekedési hálózatok fejlődésének. A fogyasztói elektronika folyamatos fejlődése következtében elmosódnak a különbségek a digitális készülékek fajtái között. A szolgáltatások lassanként egységesülnek, miközben a valóságos fizikai tartományból áthúzódnak a digitális tartományba, hogy ott bármilyen készüléken egyaránt elérhetők legyenek: az okostelefonról éppen úgy, mint a táblaszámítógépről, a személyi számítógépről, a digitális rádióról vagy a nagyfelbontású televízióról. Az előrejelzések szerint 2020-ra a digitális tartalmak és alkalmazások szinte kizárólag a világhálón lesznek elérhetők. Ez a roppant IKT-potenciál egy önmagát gerjesztő működési folyamat során aktivizálódhat. Azzal, hogy vonzó tartalmak és szolgáltatások válnak elérhetővé egy határok nélküli, könnyen átjárható internetes környezetben, növekedni fog a kereslet a nagyobb sebesség és kapacitás iránt; a keresletnövekedés megteremti a gyorsabb hálózatokba való beruházás üzleti feltételeit; a gyorsabb hálózatok alkalmazása és elterjedése viszont újabb lehetőségeket nyit a nagy sebességet igénylő innovatív szolgáltatások előtt. A lenti 1. ábra külső körgyűrűje ezt a folyamatot illusztrálja. 4. ábra: A digitális gazdaság önmagát működtető folyamata

Ez tehát egy önmagát erősítő folyamat, mely beruházásserkentő és vállalkozószellemű üzleti környezetet felételez. Mindezek hatásaként korunk információs társadalmát

jellemző együttélési módja hálózat, amelynek infrastruktúráját az információs és kommunikációs technológia, míg anyagi alapjait az új hálózati gazdaság jelenti. Noha az IKT-k transzformációs ereje vitán felül áll, ennek hasznosítása érdekében komoly kihívásokkal kell az új európai társadalomnak szembenézne. Egyre több európai 15

polgár sajátítja el a világszintűnek és határtalannak kikiáltott technológián alapuló digitális életmódot. Számukra elfogadhatatlan, hogy az internetkorszak előtt megtervezett egységes piac online megjelenése még meglehetősen hiányos. Az emberek – polgárok, fogyasztók, munkavállalók stb. – számára a digitális technológiák használati értékét csökkentik a személyes adatok védelmével és a biztonsággal kapcsolatos aggályok, a nem megfelelő internetes kapcsolódási lehetőség, az alkalmazási nehézségek, a hiányos felhasználói ismeretek vagy az, hogy a szolgáltatás nem érhető el mindenki számára. Az európaiak csalódottak, amikor az infokommunikációs technológia nem váltja be reményeiket a közszolgáltatások javulásával kapcsolatban. Aggodalmat éreznek, mert miközben az internet világviszonylatban kiélezi a beruházásokért, a munkahelyekért és a gazdasági érvényesülésért folyó versenyt, Európa nem él megfelelően az előrelépéshez szükséges eszközökkel a tudásalapú gazdaság e növekedési ágazatában. Az érdekeltekkel folytatott konzultáció, valamint a granadai nyilatkozatban és az Európai Parlament állásfoglalásában megfogalmazott felismerések alapján a Bizottság azonosította az előrelépés hét legjelentősebb akadályát. Az akadályokat - amelyeket a …. ábra belső köre jelenít meg - az alábbiakban röviden felvázoljuk. A szóban forgó akadályok leleplezik, hogy mekkora lemaradásban van Európa ágazati partnereihez képest. A digitális piac szétaprózódottsága Európa egyelőre nemzeti online piacok tarka egyvelege, amelyben az európai polgárokat egyébként megoldható problémák akadályozzák abban, hogy élvezzék az egységes digitális piac nyújtotta előnyöket. Kívánatos volna, ha az országhatárok nem állnának a kereskedelmi és kulturális tartalmak és szolgáltatások szabad áramlásának útjában; ezt az állapotot a jogszabályi korlátok felszámolásával, az elektronikus fizetés és számlázás elősegítésével, a vitarendezés javításával és a fogyasztók bizalmának növelésével lehetne elérni. A jelenlegi jogszabályi kereteken belül többet lehetne és kellene tenni az egységes telekommunikációs piac megteremtéséért. Az interoperabilitás hiánya Európa mindeddig nem használta ki eléggé az átjárhatóságból fakadó előnyöket. A szabványosítás, a közbeszerzés és a hatóságok koordináltsága terén mutatkozó elégtelenségek miatt az európaiak által igénybe vett digitális szolgáltatások és készülékek közötti együttműködés az elvárhatónál alacsonyabb szintű. A digitális menetrend csak akkor lehet sikeres, ha különböző részei és a benne foglalt alkalmazások interoperábilisak, megfelelő szabványokon és nyílt platformokon alapulnak. A számítógépes bűnözés terjedése és a hálózatokkal szembeni bizalomvesztés kockázata Az európai polgárok nem szívesen használják az egyre kifinomultabb online alkalmazásokat, hiszen nem érzik azt, hogy ők és gyermekeik feltétlenül megbízhatnak a hálózatokban. Európának ezért foglalkoznia kell a bűnözésnek a gyermekbántalmazástól a személyazonosság-lopáson át a számítógépes támadásokig terjedő új formáival (számítógépes bűnözés), és ki kell dolgoznia az ezekkel kapcsolatos válaszmechanizmusokat. Ezzel párhuzamosan az adatállományok sokszorosíthatósága és a személyek távellenőrzésére alkalmas új technológiák elterjedése révén új kihívásokkal kell szembenéznünk az európai polgárok adatvédelemhez és magánélethez való alapvető jogainak védelme terén. Az internet mára olyan fontos információs infrastruktúrává nőtte ki magát mind az egyének, mind az európai gazdaság számára, hogy informatikai rendszereinket és hálózatainkat kötelező ellenállóképessé és védetté tenni mindennemű új fenyegetéssel szemben. Hálózati beruházások hiánya Többet kell tenni a nagyobb sebességű, vezetékes és vezeték nélküli technológiájú, mindenki számára elérhető szélessávú rendszerek bevezetéséért és elterjesztéséért, valamint azon új szupergyors, nyílt és versenyképes internetes hálózatokba való 16

beruházások előmozdításáért, amelyek a jövő gazdaságának ütőereit fogják képezni. Intézkedéseinknek elsősorban a magánberuházások valódi ösztönzését kell szolgálniuk, miközben e magánberuházásokat gondosan mérlegelt állami beruházásoknak kell kiegészíteniük oly módon, hogy hálózataink újramonopolizálását elkerüljük, egyszersmind javuljon a frekvenciakiosztás. Elégtelen kutatási és innovációs erőfeszítések Európában a beruházási szint továbbra is túl alacsony, az erőfeszítések szétaprózódottak, a kkv-kben rejlő potenciál kiaknázatlan, a kutatásból származó intellektuális eredményekből pedig nem sikerül versenyelőnyre szert tenni a piacalapú innovációk terén. Kutatóink tehetségére alapozva olyan innovációs ökoszisztémát kell létrehoznunk, amelyben a különböző méretű európai székhelyű IKT-vállalkozások olyan világszínvonalú termékeket fejlesztenek ki, amelyek keresletet generálnak. Ezért a magánberuházások fokozottabb előmozdításával, a források jobb koordinálásával és összpontosításával, a digitális kkv-knak az uniós kutatási alapokhoz való könnyebb és gyorsabb hozzájuttatásával, a közös kutatási infrastruktúrákkal és innovációs klaszterekkel, valamint az új alkalmazásokra és szolgáltatásokra vonatkozó szabványok és nyílt platformok kidolgozásával változtatnunk kell jelenlegi kutatási és innovációs törekvéseink optimálistól elmaradó jellegén. A digitális jártasság és készségek hiánya Az IKT-t illetően Európa a szakmai készségek és a digitális jártasság növekvő hiányától szenved. E fogyatékosságok számos polgárt megfosztanak a digitális társadalom és gazdaság előnyeitől, és gyengítik azt a multiplikátorhatást, amelyet az IKT-k elterjedése gyakorol a termelékenység növekedésére. Ez a helyzet összehangolt fellépést kíván, amelynek középpontjában a tagállamok és más érdekeltek állnak. Elmulasztott lehetőségek a társadalmi kihívások terén Az IKT teljes potenciáljának kiaknázásával Európa sokkal eredményesebben kezelhetné legsürgetőbb kihívásainak többségét, azaz például az éghajlatváltozás és más környezeti terhelések, az idősödő népesség és az emelkedő egészségügyi költségek kérdését, a hatékonyabb közszolgáltatások kifejlesztését, a fogyatékossággal élők társadalmi integrációját, az európai kulturális örökség digitalizálását és elérhetővé tételét a jelen és a jövő nemzedékei számára.

17

5. ábra: Az EU országok igazodása a Digitális Menetrend céljaihoz

1.2.3. Szakmapolitikai, jogi háttér Az e-gazdaság és az internet az Európai Unióban kiemelt szerepet élvez a 2000. márciusi lisszaboni konferencia óta, ahol az EU vezetői azt az ambiciózus célt tűzték ki, hogy az unió gazdasága tíz éven belül a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon. Az Unió felismerte, hogy ezen célok elérése érdekében az IKT technológiák használata kulcstényezőként jellemezhető, mivel ezen technológiák hozzájárulnak a termelékenység növekedéséhez, az IKT alapú befektetések innovációt ösztönöznek, továbbá fokozzák a vállalatok üzleti folyamatainak hatékonyságát, miközben csökkentik a rájuk nehezedő adminisztrációs terhet, valamint hozzájárulnak a közszolgáltatásokkal járó adminisztráció hatékonyságának fokozásához is. Az Európai Bizottság értékelése szerint kevés olyan iparág van, amelynek annyira meghatározó szerepe lenne az élet minden területén, mint az infokommunikációs technológiák (IKT-) szektornak. Különösen figyelemre méltó a szektor multiplikátor szerepe, aminek következtében jelentős hatással bír társadalmi szinten is a foglalkoztatottságra, a termelékenységre, a versenyképességre, az innovációra, az esélyegyenlőségre és az életminőségre. Az e-Europe 2005 akcióterv a 2002-es közvetlen folytatásának tekinthető, és pontosan ezen újféle technológiák minél szélesebb körű kihasználását tekintette fő célkitűzésének – ezáltal pedig közvetetten a munkanélküliség csökkentését, a versenyképesség és az életszínvonal növelését, és a nagyobb hatékonyság elérését. Mindemellett nyilvánvaló, 18

hogy ezek a hatások azáltal érvényesülnek, ha a felhasználók minél szélesebb körben képesek igénybe venni ezen technológiákat, így az e-Europe 2002 „Információs társadalmat mindenkinek” jelmondata az újabb akciótervben is érvényben maradt. A lisszaboni stratégia a fenntartható fejlődés legfőbb ösztönzőjeként a tudást és az innovációt jelölte meg. Legfőbb célkitűzéseként az információs és kommunikációs technológiáknak (IKT) a közszolgáltatásokban, a kis- és középvállalkozásokban és a háztartásokban történő kiterjedt használatát hangsúlyozta, mely segítségével kiépülhet a teljes mértékben befogadó információs társadalom. Jelentős tendenciaként érvényesül az információs társadalom és a média területén működő szolgáltatások, hálózatok és eszközök digitális konvergenciája. Ezek a technológiai változások proaktív politikai hozzáállást igényelnek, amit az Európai Bizottság „i2010: európai információs társadalom, 2010” címmel stratégiai keretbe foglalt, és 2005. június 1-jén fogadott el. A dokumentum átfogó politikai irányvonalakat fektet le, fő feladatának a nyitott és versenyképes digitális gazdaság előmozdítását tekinti, különös hangsúlyt helyezve az IKT társadalmi integrációban és életminőségben betöltött szerepére. Ennek keretében jelentős szerephez jut az információs társadalomra és az audiovizuális médiára irányuló európai uniós politikák egységes kezelése. Az Európai Bizottság 2010-es stratégiája három prioritást fogalmaz meg: 1. Az egységes európai információs tér kialakítását, ami az információs társadalom és a média területén előmozdítja a nyitott és versenyképes belső piacot. 2. Az IKT-kutatásokba történő befektetések és az innováció megerősítését, ami megalapozza a növekedést és a több és jobb munkahely megteremtését. 3. A befogadó európai információs társadalom elérését, ami oly módon teremt alapot a növekedésnek és a foglalkoztatásnak, hogy közben kielégíti a fenntartható fejlődés követelményeit és előnyben részesíti a jobb közszolgáltatást és életminőséget. Az Európai Bizottság szakpolitikái kapcsán kiemelendő továbbá 2010 márciusában bemutatott „Európa 2020” stratégia, melynek célja a válságból való kilábalás és az EU gazdaságának felkészítése az előttünk álló évtized kihívásaira. Ez a stratégia olyan jövőképet vázol fel, amelyben az uniós és nemzeti szintű konkrét intézkedések magas foglalkoztatási szinthez, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasághoz, magas termelékenységi szinthez, valamint nagyfokú társadalmi kohézió megteremtéséhez vezetnek. A növekedésért és a munkahelyteremtésért folytatott küzdelem egyszerre követeli meg a legmagasabb politikai szintű felelősségvállalást és valamennyi szereplő bevonását Európa-szerte. Az európai digitális menetrend az „Európa 2020” stratégia hét kiemelt kezdeményezésének egyike, melyet azért alkottak meg, hogy az információs és kommunikációs technológiák (IKT-k) alkalmazásának kulcsfontosságú szerepet jelöljön ki Európa 2020-ra kitűzött céljainak sikeres megvalósításában. A menetrend feladata felvázolni azt az utat, amelyen járva az IKT-k társadalmi és gazdasági potenciálja a legteljesebb mértékben kihasználható; vonatkozik ez mindenekelőtt az internetre, amely az üzlet, a munka, a játék, a szabad kommunikáció és véleménynyilvánítás terén a gazdasági és társadalmi élet pótolhatatlan eszközévé vált. A menetrend sikeres végrehajtása nem csupán az innovációt és a gazdasági növekedést fogja előmozdítani, de kedvező hatással lesz a lakosság és a vállalkozások mindennapjaira is. A digitális technológiák szélesebb körű, hatékonyabb alkalmazása ily módon képessé fogja tenni Európát a legfontosabb kihívásokkal való szembenézésre, és jobb életminőséget biztosít az európai polgárok számára többek között az egészségügyi ellátás javulása, a közlekedés biztonságosabbá és hatékonyabbá válása, a tisztább környezet, az új kommunikációs lehetőségek és a közszolgáltatásokhoz, valamint a kulturális tartalmakhoz való könnyebb hozzáférés révén. Kapcsolódó hazai szakpolitika, jogszabályok 19

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kidolgozott Digitális Megújulás Cselekvési Terv 2010-2014 tartalmaz megvalósítandó akciókat a hazai infókommunikációs tervezéshez kapcsolódóan. A terv fókuszában alapvetően a vállalkozások versenyképességének fokozását célzó programok, az innovációt, oktatást és képzést segítő akciótervek állnak. A cselekvési terv külön akciótervben emeli ki IKT kutatóműhelyek, kompetencia központok létrehozásának szükségességét. A központ létrehozásához támogatások nyújtása. Felsőfokú képzés után specializált oktatás, iparág vezérelt kutatás. Kutatóműhely-iparági kapcsolatok kialakítása, fejlesztése. Kutatásfejlesztési tevékenység bővítése. Kapcsolódó vállalatok, új munkahelyek létrehozása. Az akció célja az IT szakértői tudás minőségi fejlesztése olyan kutatóműhelyek, központok továbbfejlesztésével, ahol a felsőfokú képzés után, specializált oktatás és iparág vezérelt kutatás folyik frissen (0-5 év) végzett mérnökök részvételével. Az intézkedés elemei:  Központ létrehozásához támogatás  PPP konstrukciók alkalmazásának vizsgálata  Kutatóműhely-iparági kapcsolatok kialakítása, fejlesztése  Kutatás-fejlesztési tevékenység bővítése  Kutatás-fejlesztési és lokalizációs központok támogatása A 2012. január 1-jén hatályba lépett Felsőoktatási Törvény (2011. évi CCIV. törvény) legfontosabb szabályozási elvei a következők: 1. Szektor-semlegesen szabályoz, Egyenlő bánásmód elvének alkalmazása 2. Meghatározza a döntéshozatal szintjeit és típusait 3. Az ágazati irányítás feladataiként határozza meg a felsőoktatás minőségirányítását, a felsőoktatás információs rendszer működtetését, a pályakövetési rendszer működtetését. 4. A Bolognai Nyilatkozatban foglaltaknak megfelelően szabályozza a felsőoktatás képzési szerkezetét. A szakirányú továbbképzési szakok létesítése és indítása lehetőséget biztosít a munkaerőpiaci igényekre való gyors reagálásra. 5. Az új jogi szabályozás keretében módosul a felsőoktatási felvételi rendszer, az államilag finanszírozott helyek száma csökken. 6. A felsőoktatási intézmények alapfeladata a tudományos kutatás, a fejlesztés és az innováció, az Európai Kutatási Térséggel való kapcsolattartás, a kutatói utánpótlás nevelése és a tehetséggondozás. A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvényt az Országgyűlés 2004. december 20-án fogadta el, és 2005. január 1-jén lépett hatályba. Ez az ország első innovációs törvénye, ami átfogóan határozza meg, és számos intézkedéssel segíti a kutatás-fejlesztést, a technológiai innovációt, az eredmények gazdasági és társadalmi hasznosítását. A törvény intézkedései a K+F és a technológiai innováció finanszírozására, a kutatási eredmények, valamint az ebből keletkezett szellemi alkotások hasznosítására, az innovatív vállalat-alapításra, a kis- és középvállalkozások innovatív tevékenységének megkönnyítésére, és az innováció emberi erőforrásainak erősítésére irányulnak. A törvény egyik legfontosabb intézkedése, hogy enyhíti a költségvetési kutatóhelyek vállalkozás-alapításának korlátait, megteremti a kutatómunkában résztvevők közvetlen érdekeltségét azzal, hogy a közalkalmazotti státuszban dolgozó kutatók részt vehetnek a hasznosító (spin-off) vállalkozások munkájában annak érdekében, hogy a kutatási eredmények közvetlenül hasznosuljanak.

20

1.2.4. A projekt céljainak kapcsolódása az ÚSZT céljaihoz

Cél

Horizon 2020

FP

GOP

TÁMOP

TIOP

DAOP

1.Tudományos kiválóság: digitális társadalom megvalósítása: nagy sebességű internethálózat bővítésének felgyorsítása és az egységes digitális piac előnyeinek kamatoztatása a háztartások és a vállalkozások számára

1.Együttműködés:

1.A vállalkozások, egyetemek és kutatóintézetek közötti szoros innovációs együttműködés

1.A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés segítése és ösztönzése

1.Oktatási infrastruktúra fejlesztése

1. magas hozzáadott értékű gazdasági tevékenységek elősegítése

2.Vezető ipari technológiák: - felgyorsítja olyan technológiák és innovatív megoldások kifejlesztését, amelyekre a jövő vállalkozásai támaszkodhatnak, és amelyek az innovatív európai kkv-ket segítik abban, hogy világviszonylatban vezető cégekké fejlődjenek.

-kutatási infrastruktúra:

3.Társadalmi kihívások: közösségformálás,

-IKT: személyre szabott rendszerek, digitális tartalomkezelő 2.Emberek: -kutató képzés és pályafutás – fejlesztése: alapképzéstől élethosszig tartó tanulás 3.Kapacitások:

-KKV: kutatásokhoz és eredményekhez jobb hozzáférés -tudás régiói: a regionális szintű kutatási politika és tevékenységek gyakran a „klaszterek” kifejlődésére támaszkodnak.

2. A kutatásfejlesztési és innovációs kapacitás növelése; a K+F eredmények jobb hasznosítása, ezzel a tudásalapú gazdaság fejlesztése

2.Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása, a felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében

2.Munkaerő-piaci és szociális szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése, területi egyenlőtlenségek mérséklése 3. Aktivitás növelése

2. kkv-k versenyképességének növelése 3. foglalkoztatottsági szint növelése, humán infrastruktúra minőségi és fenntartható fejlesztése

3.Az esélyegyenlőség elősegítése 4. A területi kohézió elősegítése

-konvergencia kutatási potenciálja: tudás és tapasztalatok megosztása a

21

fogyasztói magatartás és kormányzás.

a

1.A felhasználók számának növelése, objektumok milliárdjainak hálózatba integrálása, a szolgáltatások széles skálája és a kritikus infrastruktúrák biztonságos működtetése által

Módszertan

2.Az infokommunikáció területén, a felsőoktatási intézményekben kifejlesztett és az ipari szektorban megvalósuló technológiák a csúcstechnológia fejlődését szolgálják, mellyel a kkv-k a nemzetközi piacon is megállják a helyüket. 3.Hozzájárulás a gazdasági és társadalmi vetületekhez (digitális gazdaság, digitális társadalom,

konvergencia régiók között 1. óriási mennyiségű, folyamatosan áramló adatok feldolgozása, információ kinyerés nagy mennyiségű szövegből 2. képzések: szakmai, általános tudást biztosító és általános képességet és készséget nyújtó 3. kutatási infrastruktúra: -KKV: erősíthetik átfogó pozíciójukat hálózati munka és nemzetközi partnerekkel való kapcsolatépítés útján, erősíthetik hozzáférésüket a kutatási központokhoz klaszteresedés, tudásmegosztás Kutatószemélyzetek transznacionális kétirányú cseréje, Kutatási felszerelések beszerzése és fejlesztése

1.Az IKT kutatások és innováció köré szerveződő szervezet létrehozása, melyben felsőoktatási intézményektől kutatóintézeteken át a vállalati szféra is aktívan részt vesz. 2.Országos koordinációs központ létrehozása, és a hazai IKT K+F szféra bekapcsolása az Európai Unió IKT hez kapcsolódó kutatási együttműködéseib e. Az alapkutatás további alkalmazott kutatások, illetve kísérleti fejlesztések kiindulási alapjául szolgál majd a jövőben.

1.Intézmények minőségi humánerőforrás fejlesztése és kutatói utánpótlás megújítása, fiatal kutatók kutatásba való bevonása 2.Az oktatás eredményességének és hatékonyságának javítása, a minőségi oktatáshoz történő jobb hozzáférés biztosítása révén; az oktatás használható és versenyképes tudást adjon át mindenki számára. 3. Elősegíti a hátrányos helyzetűek, fogyatékosok, valamint az generáció internethez és eszközökhöz hozzáférését, valamint az technológiák megkönnyített életvitelét.

nők,

idős

1.szuperszámítógépe k fenntartási költségei 2.Kapcsolódás a kutatás-fejlesztés és szociális kihívások kutatásaihoz 3.Foglalkoztatottság növelése főként a fiatal pályakezdő munkaerők bekapcsolása által, meglévő munkaerő belső és külső fejlesztése

1. az IKT,mint high technology fejlesztés az innovációs tevékenység erősítését szolgálja, mely a gazdaság motorja 2. az IKT fejlesztés fő részét az egyetemen és a kutatóintézetekben valósítják meg, ám bevonandó terület a társadalom szélesebb rétege, így ennek fő gazdasági haszonélvezői a Kkvk 3. meglévő munkaerő folyamatos fejlesztése szakmai és menedzsment szempontból, tapasztalatcsere, tudásáramlás biztosítása

IKT való IKT által

4. A sikeres regionális együttműködések

22

digitális életvitel)

Humánerőforr ás fejlesztés

nemzeti szintre történő kiszélesítése. A hazai felsőoktatási kutatóhelyek részvételének előmozdítása a nemzetközi kutatásokban.

A kutatáshoz szükséges pályázói és kutatásmenedzsm ent fejlesztés

szükséges humánerőforrás és szolgáltatás minden területen

Kutatásmenedzsm ent ismeretek elsajátítása szervezetek közötti együttműködés interdiszciplinális megközelítésben

Szakmai önszerveződé sek támogatása

nemzetközi kutatócsoportok közötti együttműködés

mobilitás kutató csere tapasztalat csere

vállalkozások komplex, minőségi logisztikai szolgáltatást különösen a beszállítói hálózatok, klaszterek logisztikai kiszolgálását megvalósító logisztikai kapacitásainak létesítését, bővülését elő

„policy” szintű

–

tapasztalatcserére és jó gyakorlatok megismerésére is regionális hálózatok

–

segíti

K+F, együttműködés,

Oktatók, kutatók alkalmazása, utánpótlás biztosítása, fiatal kutatók kinevelése, kutatási segédszemélyzet alkalmazása

képzési

intézményi együttműködések fejlesztése, szakemberek szakterületek szerinti tematikus képzésére, valamint a szakemberek közötti rendszeres szakmai együttműködések megszervezésére

A regionális gazdasági hálózatok, klaszterek együttműködések fejlesztése, vállalkozások közös, hálózatos beruházásai. A klaszterek, hálózatok alakításával a régió vállalkozásai partnerségre léphetnek más vállalatokkal, egyetemekkel és kutatóközpontokkal, aminek révén jelentős megtakarításokat érhetnek el,

23

spin-off es startup

(hálózatosodás).

versenyképességük fokozható a globális versenyben.

innovációs tevékenységek támogatása.

24

1.2.5. A projekt kapcsolódása a hazai és térségi fejlesztéspolitikához Célok

Alapkutatás –jövő Internet

ICT koordinációs központ

Nemzetközi együttműködés (nemzetközi kutatói teamek létrehozása)

Emberi erőforrás fejlesztés (szakemberek képzése, továbbképzése)

Hazai és globális inkubációs program, az egyes, nemzetközileg is újdonságnak számító, kitörési pont esélyes termék, szolgáltatás, alkalmazás mögé áll inkubációs szolgáltatásokkal.

Transznacionális kutatócsoportok kialakítása. A kutatók bekapcsolódnak a nemzetközi kutatói hálózatokba és részt vesznek olyan projektekben, amelyek a tudományos eredmények mellett hálózatos együttműködéseket generálnak, ezáltal növelve a hazai versenyképességet.

2014-ig 40 000 IKT szakértő piaci igényekhez igazított továbbképzése;

Az EU nemzetközi törekvéseivel összhangban, a nemzetközi integrálódás elősegítésének érdekében a nemzetközi kutatók kutatásainkban való részvétele.

Az egyén foglalkoztathatóságának javítása, a fiatal kutatók szakmai előrehaladásának segítésével, kutatásba történő bevonásával.

Relevancia

Digitális megújulás

Az iparági innovációs klaszterek a piacképes termékek, szolgáltatások kialakítását és piaci bevezetését rendkívül hatékonyan elősegítik.

Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Az alapkutatás további alkalmazott kutatás, illetve kísérleti fejlesztés kiinduló alapjaként szolgál, mellyel tovább növelhető hazánk K+F potenciálja.

DAOP

IKT kutatás –fejlesztés, mely az innováció motorja, a régió innovációs potenciáljának növekedésének záloga.

DARIS 2011-2020

Az információs és kommunikációs technológiák elterjedésének alapfeltétele a megfelelő és folyamatosan

a szakemberek szakmai ismereteik szinten tartását az állandó tréningek, tanfolyamok biztosítják.

Humán infrastruktúra fejlesztés kutatásmenedzsment ismeretek oktatásával Az SZTE nemzetközi színvonalú tudásbázisára támaszodva, innovatív fejlesztések és nemzetközi

Az oktatási intézmények képzési struktúráját úgy kell alakítani, hogy minél jobban megfeleljen a nagyobb

25

Biopolisz program

fejlődő, tökéletesedő infrastruktúra. Szeged városa az egyetemi kutatócsoportok miatt már a kezdetektől részt vett az internet hálózatának kiépítésében. Alapkutatások eredményeképpen olyan alaptechnológiák állnak rendelkezésre (algoritmusok, alkalmazás modulok, keresőmotor, módszertan), amelyek önállóan nem feltétlen hasznosíthatók, de alkalmazott kutatás építhető rá.

A szoftveripar terén a működő SIKK központ révén régióközponti feladatokat színvonalasan ellátni, az Eurorégió egyik domináns szellemi központjává válni.

együttműködések révén előmozdítja a régió piaci és gazdasági eredményességét

vállalkozások igényeinek is.

fejlesztés elősegíti a csatlakozást a nagy európai kutatási infrastruktúrahálózatokhoz, nemzetközi kutatási programokban való részvételt és a csúcstechnológiákat alkalmazó munkahelyek teremtését.

A K + F -projektekhez kapcsolódóan és az egyes szakterületekhez jól értő, ipari tapasztalattal rendelkező szakemberek bevonása biztosíthatja a régióban tanuló és dolgozó informatikusok számára a folyamatos szakmai továbbképzést. A szoftveriparban dolgozók számára az informatika trendjeinek folyamatos követése elengedhetetlen ahhoz, hogy megfeleljenek a napi ipari követelményeknek.

Az SZTE bekapcsolása a hazai és a nemzetközi szoftveripari innovációs vérkeringésbe (nemzetközi szervezeti tagság, együttműködési megállapodások, technológiatranszfer tapasztalatok megosztását célzó nemzetközi pályázatok).

26

2. A PROJEKT CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGEI 2.1. A PROJEKT CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA A projektben közreműködő szervezeti konzorcium a felsőoktatásban zajló kutatási tevékenység komplex megújítását tűzi zászlajára, melynek segítségével az intézmények szakmai hírnevéért, globális, nemzeti (szektorális) és szervezeti szinten megjelenő fokozott versenyben sikeresen helyt tudnak állni. A projekt egymásra épülő célrendszerében kifejezésre jutnak a korábbiakban bemutatott háttér, indokoltság, keresleti és kínálati jellemzők, illetve a pályázati program átfogó céljához és részcéljaihoz történő illeszkedés. A korábbi fejezeti elemzésekre alapozott problémafa - célfa levezetésén keresztül kerül bemutatásra azon célrendszer, amely definiálja a projektben tükröződő stratégia leképezéseket. Az egymással összefonódó, szakterületi és projekt célrendszer külön ábrarendszerben kerül meghatározásra az értelmezhetőség biztosítására.

27

A PROJEKT CÉL-, ÉS FELADATRENDSZERE – LOGFRAME

6. ábra: Projekt általános problémafája

28

7. ábra: Projekt általános célfája

29

8. ábra Projekt szakmai problémafája

30

9. ábra: Projekt szakmai célfája

31

10. ábra: Célpiramis

32

2.2. A FEJLESZTÉSEK CÉLCSOPORTJAI, AZ ÉRINTETTEK KÖRE, A FEJLESZTÉSEK HATÁSTERÜLETE 1. táblázat: A fejlesztések célcsoportjai, az érintettek köre, a fejlesztések hatásterülete Érdek-csoportok (nagysága – fő) Közvetlen célcsoport Projektben közreműködő szenior kutatók, oktatók ~300fő

Projektben közreműködő nemzetközi szenior kutatók, oktatók ~30fő

Érdekek és elvárások

Akadályozó problémák

tényezők

és

Fontosság (0-5)

Multidiszciplináris kutatócsoportban való aktív kutatómunka a FuturICT átfogó kutatási problémáinak több szempontú megoldásához Nemzetközi projektekben való részvétellel a fiatal kutatók számára az egyetemek vonzóvá tétele – fiatal kutatók bevonzása; Nemzetközi kutatási vérkeringésbe való integrálódás Közvetlen kommunikációs csatornákon keresztüli multidiszciplináris kooperáció Multidiszciplináris kooperáció intézményi keretfeltételeinek megteremtése, a kialakítás ösztönzése

Egyazon kutatási cél mentén eltérő diszciplina területeken futó önálló, párhuzamos kutatások Érintett kutatási célterületen az elért eredmények, ismeretek megosztásának hiánya Az informatika érintett területeinek közös szakmai platformjának hiányai Szakterületi szegregációk mentén zajló kutatási projektek Pontos kapcsolódási, illesztési pontok definiálásának hiánya

5

Multidiszciplináris kutatócsoportban való aktív kutatómunka a FuturICT átfogó kutatási problémáinak több szempontú megoldásához Nemzetközi hálózatok kialakítása, közös projektek előkészítése, potenciális együttműködő partnerek tevékenységének megismerése FP7 és Horizon 2020 K+F projektekben konzorciumi és együttműködő partnerségek létrehozása Meglévő nemzetközi szakmai kooperációs együttműködések spektrumának kiterjesztése, szélesítése

Az érintett egyetemek informatikai kutatási kompetenciáinak nemzetközi szinten való ismertsége Nemzetközi projektekben való közreműködési aktivitás partner általi ismereteinek hiánya

4

Eredmények Nemzetközi szinten a kutatási projektszervezettel szemben támasztott elvárásoknak megfeleltetett, új kooperatív kutatói szervezet, Egyetemi intézményi struktúrán belül kialakított, új funkcionális projektszervezeti forma megjelenése Projektben közreműködő fiatal kutatók száma, megtartott illetve új munkahelyek létrehozása fiatal kutatók részére Multidiszciplináris kutatásmenedzsment és kutatói szemlélet térnyerése Külföldi kutató részvételével zajló megtartott kurzusok és szakmai egyeztetések Nemzetközi kooperáció jó gyakorlatának elsajátítására partner látogatások Hazai szakmai kutatási eredmények kiegészítése nemzetközi ismeretekkel, vívmányokkal

33

Érdek-csoportok (nagysága – fő) Közvetlen célcsoport Projektben közreműködő fiatal kutatók ~40fő

Érdekek és elvárások

Akadályozó problémák

Az információs technológiákhoz, az internethez, mint alapinfrastruktúrához való hozzáférés biztosítása Nemzetközi szinten újszerű és fejlődő tudományterületen való közreműködés Versenyképes kutatási területen való szakmai előrehaladás lehetősége, piacképes tudás megszerzése Nemzetközi színvonalú tudományterületen folyamatos és kiszámítható kutatások piacképes jövedelmi viszonyok mentén Kutatásmenedzsmenti és tudástranszfer tudás megszerzése

Egyetemek szervezeti és szakmaterületi működtetéséért felelős vezetői ~50fő

A FuturICT központ létrehozásában és fenntartásában érdekelt egyetemek kutatási szakterületeinek kooperációjára épülő, interdiszciplináris kutatási stratégiaépítés Humán erőforrás kompetenciáinak optimalizálása Kutatási, oktatási feladatellátáshoz rendelkezésre álló humán tőke nemzetközi elismertségének, vonzerejének növelése A sikeres hazai együttműködések nemzetközi szinten történő kiszélesítése, nemzetközi kutatócsoportokban való együttműködés

tényezők

és

Fontosság (0-5)

Eredmények

Hierarchikus szervezeten belüli kutatói team működés megvalósítása Szakmai fejlődés nyújtotta előnyök és jövedelmi viszonyok összehangolása Az informatika kutatási irányának stratégiai kutatási területként való megjelenítése Fiatal kutatók önálló kutatási projektje megvalósításának ösztönzése, fokozatszerzés folyamatának bürokratikussága

5

Fiatal kutatók részvételével megtartott kutatásmenedzsment kurzusok Kutatásterületi kapcsolódó hazai és nemzetközi K+F projektekben való résztvevők száma Új Fp7 és Horizon 2020 projektek indulnak az eredmények felhasználásával, további kibontásával avagy az új problémák megoldására Nemzetközi szakfolyóiratokban megjelent publikációk

A kutatási projekt területén megjelenő multidiszciplináris kooperációra épülő projekt kritikus tömegének hiánya Korszerű információáramlás módszertani gyakorlatának alkalmazása az interdiszciplináris tevékenység relevanciájában A FuturICT központ létrehozásakor a kutatói, technikusi állomány kooperativitási és rugalmassági szintje nem optimális, ami a szervezeti működési hatékonyság hátránytényezője Párhuzamosságok felismerésének hiánya mind intézményi, mind intézmények közti szinten

5

Intézmény működtetés optimalizálása Projektben létrehozott új szellemi termékek és hasznosítási modelljük kidolgozása Nemzetközi szinten versenyképes oktatási és kutatási szervezet, elvárásokhoz alkalmazkodó alegység struktúrával A K+F+I+O versenyképességi mutatók javulása Nemzetközi intézményekkel történő kooperáció módszertanának elsajátítása – jó gyakorlat elsajátítására külföldi egyeztetések száma

34

Érdek-csoportok (nagysága – fő) Közvetett célcsoport Társadalmi hálózatok elméleti és gazdasági kimeneteit hasznosító vállalkozások szakemberei, vezetői ~50fő Előrejelzésért felelős egységek:6 állami irányító és közszolgálati (non-profit) szervek pl.: minisztériumok, OEP, tisztiorvosi szolgálat, hírközlési hatóságok

Hatékonyságban érdekelt egységek: vállalati, profitorientált szervek pl.: telekommunikációs-, közlekedési-, pénzügyi és biztosító vállalatok

6

Érdekek és elvárások

Akadályozó problémák

tényezők

és

Fontosság (0-5)

Eredmények

Új elemzési és módszertani lehetőségek a prognosztizálás és hatékonyságnövelés területén a vállalkozásfejlesztés érdekében

Egyetem és ipari érdekellentétek a gazdasági haszon maximalizálás folyamatában

3

Létrejött szellemi termékek ipari hasznosítására vonatkozó megállapodások, gazdasági modellek Együttműködés keretében létrejövő új alkalmazott kutatási projektek

Az adatfeldolgozásból származó többletinformációból az érintett szervek előrejelzéseket készítenek, ezáltal hatékonyabb irányítási rendszert alakíthatnak ki a társadalom számára Az adatbányászatból és információfeldolgozásból származó többletinformációk felhasználásával az előrejelzések pontosságának javítása Az elemzési módszerek dinamikus fejlődése és a rendelkezésre álló algoritmusok körének bővülése által lehetőség nyílik az adott célparaméter által definiált peremfeltételek, kritikus pontok és számításba vehető megoldási alternatívák mentén egyedi, helyzetspecifikus megoldások kidolgozására, létrehozására Az adatokból kinyert információból a hatékonyságban érdekelt, azaz profitorientált vállalatok pénzügyi, társadalmi, stb. adatokkal bővülnek, mellyel a társadalom egyes rétegeit tudják elérni Célzott információáramlás és szolgáltatási paletta kialakítási lehetőségének megteremtése

A rendelkezésre álló lehetőségek és a ténylegesen létrehozható és használható adatrendszerek közötti eltérés Egyedi algoritmusok bevezetésének és meglévő rendszerekhez történő illesztésének problémái A különböző területen alkalmazott módszerek és eljárások redundanciájának csökkentése Kapacitásproblémák (eszközpark, infrastruktúra stb.) a célcsoportot képező szervezeteknél

4

Az egységek és a társadalmi szervezek közötti kooperáció erősödése Alapkutatási eredményekre épülő gyakorlat fejlődése Új, célspecifikus algoritmusok fejlesztése

A rendelkezésre álló lehetőségek és a ténylegesen létrehozható és használható adatrendszerek közötti eltérés Adatbiztonsági követelményeknek történő megfelelés

4

Hatékony együttműködés a szervezetek és a társadalmi érintettek között, az eredményekre épülő fejlődés fokozódása

magyarországi viszonyokra adaptált, nemzetközi szinten is megjelenik 35

Érdek-csoportok (nagysága – fő) Közvetett célcsoport Hatékonyságban érdekelt egységek: vállalati, profitorientált szervek pl.: telekommunikációs-, közlekedési-, pénzügyi és biztosító vállalatok Célzott kommunikációt igénylő egységek: vállalati, profitorientált szervezetek, valamint célcsoportokat megcélzó nonprofit és állami szervezetek, intézmények pl.: médiavállalatok, alapítványok (pl. női esélyegyenlőséget támogató alapítványok stb.)

Érdekek és elvárások

Akadályozó problémák

Hatékonysági követelményeknek megfelelő, automatikusan működő, ugyanakkor integrált rendszerek megteremtése Egymással kommunikáló, illeszthető és integrálható platformok fejlesztése

Célzott kommunikációs üzenet eljuttatási lehetőségének megteremtési módja Célcsoport-specifikus problémakörök definiálása

tényezők

és

Fontosság (0-5)

Eredmények

Vállalati szkepticizmus Integrációs és adatfeldolgozási problémák Egyedi vállalati fejlesztések felváltásának nehézségei

4

Integrált, adaptálható rendszerek

Rendelkezésre álló adatok paramétereinek különbözősége Elérhető adatok rendszerezése, rögzítése aggregát formátumban nem biztosított

3

Költséghatékony kommunikációs modell kialakítása Társadalmi esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetének javulása, információval való ellátásának minőségi változása

36

Érdek-csoportok (nagysága – fő) Érintettek A projekt eredményeire épülő kurzusokon további projektekben résztvevő hallgatók ~15.000fő

Érdekek és elvárások A piac által elvárt specifikus ismeret megszerzése Kutatásban történő részvételen keresztül a szakmai karrier megalapozása Nemzetközi szinten elismert kutatói karrier megalapozása Legújabb kutatási eredmények naprakész ismerete

Projekt keretében kialakuló hazai és nemzetközi kutatói partnerségek – nemzetközi (FP7 és Horizon 2020) K+F projektekben konzorciumi vagy együttműködő partnerségek ~50partner

Nemzetközi szinten definiált problémakörök szerinti új kutatási színterek megjelenése Új termék és/vagy szolgáltatás piaci megjelenéséhez kutatási alapok megteremtése Publikációs lehetőségek elismert nemzetközi folyóiratokban Horizon 2020 stratégia alapjaihoz és irányvonalaihoz történő illeszkedés megteremtése

A projekt során létrehozott, a társadalmi működés folyamatait leíró modellek alkalmazói Civil szervezetek Politikai jogalkotók

A társadalmi egyenlőtlenségek, krízisek megakadályozása Esélyegyenlőség és demokratikus jogrend érvényesülése Leszakadó társadalmi csoportok felzárkóztatása

Akadályozó problémák

tényezők

és

Kutatói karrier iránti érdeklődés csökkenése a hallgatók között Kutatói karrier versenyképességének újradefiniálása a tehetséges hallgatók körében Tehetséges fiatal kutatók nemzetközi migrációja Tudásmegosztási folyamatok akadozása, szegregált szakmai kutatási tevékenység Kapcsolódási platformok beazonosítása Szervezetek közötti konkrét szerződésre váltható együttműködések lassú folyamata Az ipari és non-profit szervezetek közötti érdekellentétek Az együttműködések lényegi pontjait az intézményi szinten definiált együttműködési keretek helyett a személyes, egyénhez kötödő kooperáció fontosságának kiemelt kezelése A társadalmi hálózatok modell alapú és ténylegesen lefutó folyamatai közötti eltérések Szervezetek közötti kommunikációs és értelmezési eltérések

Fontosság (0-5)

Eredmények

4

Hazai körülmények között elérhető korszerű tudás, módszertani tapasztalat megszerzésének lehetősége – projektben elindított kurzusok száma Új képzéseken való részvétel

4

Új együttműködési megállapodások Új nemzetközi alapkutatási projektek

5

Társadalmi működést, hálózati folyamatok rendszerét leíró modellek leképezések

37

2.3. AZ ELÉRENDŐ CÉLOKHOZ SZÜKSÉGES TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA Tevékenység mátrix A projekt megvalósítása során élni kívánunk azzal a lehetőséggel, aminek értelmében élünk a pályázat több pályázati cél, illetve ezek mentén megvalósuló tevékenységcsoport valósul meg. A projekt tevékenységei részletes intézményi igényfelmérésen alapulnak, szorosan és közvetlenül kapcsolódnak a projekt céljaihoz, hatékonyan segítik azok elérését. 2. táblázat: Tevékenység mátrix Tevékenységek definiálása

Projektelem megnevezése

A tudomány tudománya Adatvédelem Hálózatok szerkezete és dinamikája Klímaváltozás társadalmi hatásai Innovatív alapkutatási tevékenység fejlesztés

Okostelefon középréteg, adatfeldolgozás

valós

idejű

teljesen

elosztott

Pénzügyi rendszerek Társadalmi struktúrák Teljesen elosztott adatfeldolgozás és adatbányászat Természetes nyelvfeldolgozás Twitter adatfolyam előfeldolgozása

Kutatás–fejlesztési szolgáltatások fejlesztése

Nemzetközi kutatócsoportokra épülő hálózatok létrehozása, FP7-FP8 projektekben való közös részvétel Fiatal és tehetséges kutatók, PhD hallgatók foglalkoztatása Adatbázis licencia beszerzése Hasznosíthatósági vizsgálat végzése "Jó gyakorlat" megismerése nemzetközi hálózati szervezeteknél,

Hálózatépítés, kutatási és innovációs együttműködések kialakítása

Kutatási tapasztalatcsere érdekében tett nemzetközi utazások Interkulturális tudástranszfer modell fejlesztése Információtechnológia és társadalomtudományok együttműköédsi modelljének fejlesztése Hálózatépítési rendezvények, workshopok szervezése

Tudományos koordinációs létrehozása

Kutató és koordinációs központot kialakítása, stabil s hosszú távon is fenntartható működés kereteinek feltárása központ

Hazai kutatási szféra a FuturICT európai zászlóshajó projekthez valókapcsolódásának feltárása, környezeti kihívások és „best practic”-ek elemzése Szakmai megvalósítók képzése

IT szakemberek képzése és továbbképzése

FuturICT nyári iskola megrendezése IT képzés Szerver

Eszközbeszerzés

Notebook Táblagép

38

Projektelem megnevezése

Tevékenységek definiálása Hálózati nyomtató Okostelefon Számítógép PhotoScan szoftver Matlab E-olvasó

Projektmenedzsment tevékenység

Projektmenedzsment tevékenység

Az egyes projektelemek Intézményenkénti részvétele - összhangban a már korábban definiált célokkal és pályázati kiírással - az alábbiak:

39

Tevékenységek partnerenkénti megjelenítése 3. táblázat Tevékenységek partnerenkénti megjelenítése Szegedi ELTE BME Viking Tudományegyetem

Projektelem megnevezése

DEAK

Innovatív alapkutatási tevékenység fejlesztés A tudomány tudománya

X

Adatvédelem

X

Hálózatok szerkezete és dinamikája

X

Klímaváltozás társadalmi hatásai Okostelefon középréteg, valós teljesen elosztott adatfeldolgozás

idejű

Pénzügyi rendszerek

X

X

X

X

X

X

X

x

X

Társadalmi struktúrák

X

Teljesen elosztott adatfeldolgozás és adatbányászat

X

Természetes nyelvfeldolgozás

X

Twitter adatfolyam előfeldolgozása, nyilvános adat archívumok

X X

Kutatás–fejlesztési szolgáltatások fejlesztése Nemzetközi kutatócsoportokra épülő hálózatok létrehozása, FP7-FP8 projektekben való közös részvétel

X

X

X

Fiatal és tehetséges kutatók, hallgatók foglalkoztatása

X

X

X

PhD

Adatbázis licencia beszerzése

X

Tudományos eredmények hasznosíthatósági vizsgálata

X

X

Hálózatépítés, kutatási és innovációs együttműködések kialakítása

40

Projektelem megnevezése

Szegedi Tudományegyetem

ELTE

BME Viking

DEAK

"Jó gyakorlat" megismerése nemzetközi hálózati szervezeteknél

X

X

X

X

Kutatási tapasztalatcsere tett nemzetközi utazások

X

X

X

X

X

X

Interkulturális fejlesztése

érdekében

tudástranszfer

modell

X

Információtechnológia és társadalomtudományok együttműköédsi modelljének fejlesztése

X

Hálózatépítési workshopok szervezése

X

rendezvények,

Tudományos koordinációs központ létrehozása Kutató és koordinációs központot kialakítása, stabil s hosszú távon is fenntartható működés kereteinek feltárása

X

Hazai kutatási szféra a FuturICT európai zászlóshajó projekthez valókapcsolódásának feltárása, környezeti kihívások és „best practic”ek elemzése

X

X

X

X

X

X

X

X

IT szakemberek képzése és továbbképzése Szakmai megvalósítók képzése

X

FuturICT nyári iskola megrendezése

X

X

IT képzés

X

Eszközbeszerzés Szerver

X

X

Notebook

X

X

41

Projektelem megnevezése

Szegedi Tudományegyetem

Táblagép

X

Hálózati nyomtató

X

Scanner

BME Viking

DEAK

X

X

X X

Okostelefon

X

Számítógép

X

PhotoScan szoftver

X

Matlab

X

E-olvasó

X

Külső tároló Szünetmentes áramforrás

ELTE

X

X X

Projektmenedzsment tevékenység Projektmenedzsment tevékenység

X

X

42

A projektelemek szakmai tartalmának meghatározása A projektelemek szakmai tartalmának meghatározása a kutatási terv mellékletében részletesen kifejtésre kerül. A megvalósíthatósági tanulmány felépítése értelmében a tevékenységek 4. táblázat: A projektelemek szakmai tartalmának meghatározása Tevékenységek Rövid leírás Innovatív alapkutatási tevékenység fejlesztés A tevékenység célja a tudományos és innovációs folyamatok feltérképezése, értékelése, az elemzések megosztása, vizualizációja újfajta elemző eszközök és innovatív megoldások fejlesztése révén. Publikációs adattár építése, strukturált adatok kinyerése és elemzése. Tudományos tevékenységek statisztikai mutatóinak fejlesztése, sikeresség inferálása webes és egyéb adatokból, többszempontú analízisek adatbázisának és új elemző módszereinek létrehozása. A FuturICT céljaihoz közvetlenül kapcsolódó, több alprojektre építő (Hálózatok elemzése, Természetes nyelv feldolgozás) végcélt valósít meg a tevékenység. A tudomány tudománya

Adatvédelem

Az alprojekt várható eredményei: 

Strukturálatlan adatok letöltésével kapcsolatos kutatási eremények

és

feldolgozásával



Új tudományos indikátorrendszer kidolgozása implementálása magyar és nemzetközi adatok alapján



Feldolgozott, tisztított, vizualizált tudástár



Speciális modulok a magyar adatok elemzéséhez



Peer review tesztmodul fejlesztése és létrehozása.

és

A tevékenység célja az informatikus kutatók adatvédelmi tudatosságának fejlesztése az által, hogy tevékenységüket átvilágítjuk. Megismertetjük őket a háttérben meghúzódó társadalmi elvárásokkal és jogi kötelezettségeikkel. Fokozni kívánjuk a kutatók érzékenységét a jogi, etikai és morális kérdések iránt. Ezeket az ismereteket a jövő informatikus hallgatói számára is szeretnénk átadni olyan új kurzusok bevezetésével, amelyek szélesítik a hallgatók látókörét ebben az irányban. Az információfeldolgozás társadalmi hatásait vizsgálva nem csak az adatfeldolgozás közvetlen hatásait kell megvizsgálnunk, hanem magának a feldolgozási folyamatnak, egyáltalán a különböző nyilvántartások létezésének a társadalomra, az információs önrendelkezésre gyakorolt hatásait is. Ebben nyújthat stabil hátteret az adatvédelmi jogi szakirodalom és nemzetközi gyakorlat tanulmányozása. A részt vevő kutatókat rá kívánjuk ébreszteni ennek fontosságára. A tevékenység által várt eredmények: Az SZTE informatikus mesterszakokon megtervezünk egy új jogi tantárgyblokkot, kurzusokat, tematikát és jegyzeteket készítünk, amelyek alapvető ismereteket nyújtanak jogi kérdésekről a közigazgatás, és más nagy állami rendszerek működésével kapcsolatban. Adatvédelmi hatástanulmányt készítünk két tevékenységhez az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar, valamint a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar (PTE, ÁJK) szakértőinek segítségével. Ezzel rávilágítunk a kutatásban azokra a kockázatot jelentő pontokra, amelyek esetén különösen körültekintően kell eljárni, óvintézkedéseket kell tenni, a kutatási alanyok érdekében. Személyes

43

Tevékenységek

Rövid leírás egészségügyi adatok esetén a jogi szabályozás független kutatásetikai bizottság bevonását is megköveteli, erre vonatkozóan is tanácsokkal tudjuk ellátni a tevékenységet végző kutatókat. Minden résztvevő számára biztosítjuk az adatvédelmi konzultáció lehetőségét. Szakmai találkozókat szervezünk, ahol előadásokon mutatjuk be a fontosabb adatvédelmi alapelveket, jogi kötelezettségeket. A nemzetközi szakirodalom fontosabb eredményeit közvetítjük. A projekt vitele során felmerülő adatvédelmi problémák megoldásában segítséget nyújtunk

Hálózatok szerkezete dinamikája

és

Az alprojekt célja a társadalmilag releváns IKT-ra épülő hálózatok dinamikájának vizsgálata, különös tekintettel terjedési jelenségekre. Fel kívánjuk tárni a terjedési jelenségek alapvető törvényszerűségeit, beleértve az járványterjedés függését a hálózat szerkezetétől, a késleltetési hatásoktól és transzportációs hálózattól. A társadalomban meghatározó kommunikációs terjedésnél a különböző csatornák szerepének megértését tűzzük ki célul. Fel kívánjuk deríteni az eltérő kommunikációs stratégiákat, illetve azok hatását a hálózatok topológiájára. Különös hangsúlyt fektetünk a technológiai információk terjedésének tanulmányozására és meghatározzuk a terjedés módjának és mélységének függését az internetes környezettől, illetve hogy a know-how transzfer hogyan hat az innovációs folyamatokra. A kutatás végcélja, hogy az IKT-t felhasználva, illetve annak hatását vizsgálva jobban megértsük a társadalom szerkezetét és működését, ezáltal hozzájáruljunk a kockázati tényezők hatásának csökkentéséhez, az életminőség javításához. A kutatás eredményeképpen meg kívánjuk értjeni a társadalomban zajló terjedési jelenségek dinamikáját, a különböző kommunikációs csatornák és a rájuk alkalmazott stratégiák szerepét, valamint a tudástársadalomban alapvető folyamat, a technológiatranszferből a tudástranszferbe történő átmenet törvényszerűségeit.

Klímaváltozás hatásai

társadalmi

A nagy pontosságú adatok, amelyekkel a mai környezeti változások monitorozhatók, lehetővé teszik, hogy nem csak a globális, hanem a lokális viszonyok nagy időfelbontású változásait is követhessük. Az online médiumok, az állampolgárok és gazdasági szereplők tevékenységeit akár másodperc pontossággal is rögzítő adatbázisok manapság teszik lehetővé először a történelem folyamán, hogy a klímaváltozások gazdasági és társadalmi hatását valós időben, a helyi specialitások figyelembe vételével követhessük. A tevékenység célja a klímaváltozások gazdasági és társadalmi hatásainak feltérképezése, a klímaadatokra épülő, társadalmi és gazdasági változásokat előre jelző modellek megalkotása. A tevékenység várható eredményeképp különböző eljárások és modellek alakulnak ki, illetve szoftverek és adatbázisok készülnek a mért eredményekből, melyekből publikációkat készítenek az érintett kollégák.

Okostelefon középréteg, valós idejű teljesen elosztott adatfeldolgozás

Az alprojekt célja: Az utóbbi évtizedben az okostelefonok és a hordozható eszközök rohamos fejlődésének lehetünk tanúi Az elterjedésük azt jelzi, hogy a következő időszakban ezek az eszközök dominálni fognak a személyi számítógépek rovására. Az okostelefonok által generált adatforgalom több felmérés szerint drasztikusan nőtt az elmúlt évtizedben és további növekedés várható. Az okostelefonok alkalmazás kínálata napról napra nő a szoftver piactereknek köszönhetően. Több gyártó ökorendszere a mobil alkalalmazásokon alapul. Az alkalmazás jellegéből fakadóan, a mobil alkalmazások vagy a hátérrendszerben ( akár felhőben is) tárolják az adataikat vagy az eszközön. A nagy érzékenységű adatok általában az eszközökön

44

Tevékenységek

Rövid leírás maradnak. A tevékenység célja, hogy egy megoldást kínáljon a mobil alkalmazások által generált adatok feldolgozására, mind a háttérrendszerben, mind az eszközön. A tevékenység a következő feladatokra fókuszál: 1. Egy keretrendszer a keresztplatform alkalmazások fejlesztésére. Alapvetően minták és algoritmusok formájában jelenik meg az eredmény. 2. A keretrendszerhez kapcsolódó, a fejlesztést támogató köztes réteg megtervezése és megvalósítása Szemantikus P2P kiegészítés a köztes réteghez 3. Felhő absztrakciós minták kidolgozása

szintet

nyújtó

adatkezelést

támogató

4. Szakterület-specifikus minták kidolgozása 5. A mobil alkalmazások monitorozására 6. A közigazgatási terület mint alkalmazási terület. A mobil alkalmazások és a közigazgatási ESB együttműködése 7. Modellvezérelt alkalmazásfejlesztés eltérő mobil platformokra A kutatás végcélja egy komplex keretrendszer a mobil alkalmazások fejlesztéshez, minták és algoritmusok, köztesréteg és P2P kiegészítés a köztes réteghez. A tevékenység célja:

Pénzügyi rendszerek



Adatbányászati és algoritmikus kutatások a pénzügyi kereskedésben és kockázatelemzésben. Hatékony SW implementációk, teszt környezet és teljesítőképesség analízis kidolgozása a módszerek összehasonlító analíziséhez. Párhuzamos implementációk kifejlesztése „magas frekvenciás” kereskedéshez. Az egyes piaci kereskedések statisztikai modellezése („a kereskedési könyv” dinamikus modellezése). A tevékenység másik célja olyan módszertan kifejlesztése, amely egy újszerű módszerrel árfolyam előrejelzést készít, felhasználva a numerikus árfolyamadatok mellett szöveges adatforrásokat is. A javasolt kutatások lehetővé teszik, hogy az árfolyam előrejelzés pontosságát, megbízhatóságát növeljük, egyúttal megvizsgáljuk a hírek és vélemények hatását a tőzsdei árfolyamokra és ezáltal megvizsgálhassuk azok hatásait a tőkepiacokra vonatkozóan.



Hálózatkutatási módszerek alkalmazása pénzügyi rendszerek modellezésére és elemzésére.



Kockázat megosztási kutatások: a egy pénzügyi vállalkozás (bank, biztosító, stb.) több alegységből áll, akkor nem csak az a fontos, hogy jól mérjük a vállalkozás egészének kockázatát, hanem az is, hogy meghatározzuk, hogy az alegységek hogyan járulnak hozzá ehhez a kockázathoz. A kutatás célja a ennek a kockázatfelosztásnak a vizsgálata nem likvid piacokon és rendszerkockázat esetén, játékelmélet, szimulációs módszerek és kísérleti közgazdaságtan segítségével. A vizsgálatokhoz nagy frekvenciás adatok sajátosságaira támaszkodunk.



A pénzügyi rendszerekben megfigyelhető lavinaeffektusok elemzése és modellezése

Eredmények a következő csoportokban várhatók: 1. Mean reverting portfóliók optimalizálása „ritkás portfóliók” kényszere alatt, amellyel a tranzakciós költségeket lehet

45

Tevékenységek

Rövid leírás minimalizálni. Új prediktív alapú kereskedési algoritmusok kidolgozása soft computing módszerekkel (Support Vector Machine, Előrecsatolt Neurális háló, Rekurrens neurális háló). Nemparaméteres statisztikai és gépi tanulási eredményekre támaszkodva új előrejelzési módszertanok kidolgozása, amelyek hatékonyan alkalmazhatók olyan komplex idősorok esetén, ahol a meglévő folyamatstatisztikai modellek és módszerek nem működnek, valamint sz0veegs adatbázisok használata. 2. Új adaptív approximációs technikák kidolgozása kockázatelemzéshez, valamint pénzügyi idősorok identifikációjára, illetve piacok és megrendelések dinamikájának modellezésére. 3. A módszerek SW implementálása, tesztkörnyezet létrehozása és kiterjedt teljesítőképesség analízise alapján egy algoritmikus rangsor kidolgozása. 4. A különböző típusú adatokból történő gráf felépítések közti döntés; melyik milyen alkalmazások mellett releváns 5. A változók felhasználhatósága, esetleges transzformációinak a szükségessége. 6. A hatásokat összegző lehetséges modellek összehasonlítása és a kiértékelésüket elvégző algoritmusok kifejlesztése. Melléktermékként remélhető az emberi erőforrás fejlesztése és esetleges benchmark problémák létrejötte. 7. Az igazságos (stabil, ösztönző és egyenlően kezelő) kockázatelosztás lehetetlenségének bebizonyítása. Annak megmutatása, hogy a különböző kockázatelosztási módszerek milyen igazságossági követelményt sértenek meg általános esetben, és nem likvid portfóliók esetén is. 8. Véletlen kockázatelosztási helyzetek szimulálása általában és különböző likviditási helyzetekben, annak eldöntésére, hogy átlagosan mekkora arányban sértjük meg az igazságossági követelményeket. 9. A lavinaeffektusok pontosabb megértése, modellezése és ezáltal olyan szabályozás elősegítése, amely lehetővé teszi elkerülésüket. Az eredményeket nemzetközi folyóiratokban és konferenciákon fogjuk publikálni

Társadalmi struktúrák

Célunk a társadalmi struktúrák modellezése, a társadalmi folyamatok megértéséhez fontos kapcsolatok, belső törvényszerűségek nagy mennyiségű, a mindennapok során keletkező és digitálisan rögzíthető adatokon alapuló vizsgálata. Például az egészségügy számára a betegségek közti kapcsolatok, a populációra jellemző paraméterek és a környezeti tényezők változásának figyelembe vételével az egyes betegségek statisztikus előfordulásának, ellátásukra szolgáló intézmények terhelésének elemzése. Online médiák, publikációs archívumok és egyéb kommunikációs csatornák adataira alapozva keressük azokat a hálózati topológiai jellemzőket, amelyek segítenek az együtt dolgozó csoportok azonosításában, a párhuzamosságok felderítésében. Keressük továbbá azokat a jellegzetességeket, amelyek segítenek a társadalom igényeit ellátó intézmények fejlesztéséhez fontos részegységek, csoportok illetve egyének azonosításában és az együttes viselkedési minták jóslásában. Az alprojekt célja nemzetközi szinten jelentős tudományos publikációk és konferencia-előadások tartása.

46

Tevékenységek

Teljesen adatfeldolgozás adatbányászat

Rövid leírás

elosztott és

Természetes nyelvfeldolgozás

Olyan algoritmusok, mechanizmusok és protokollok kifejlesztését, vizsgálatát és prototípus szintű megvalósítását tervezzük, amelyek az okostelefon hálózatokban keletkező nagy mennyiségű adat teljesen elosztott feldolgozását teszik lehetővé az adatvédelmi szempontok figyelembevételével. Céljaink közt szerepel: olyan adatbányász algoritmusok vizsgálata, amelyek különböző (egy alkalmazás által definiált) jelenségek és események előrejelzését, jóslását teszik lehetővé; a mobil képalkotás és mobil készülékek kapcsolatfelvételének lehetőségeit és újfajta információtartalmat kihasználó algoritmusok tervezése; a felmerülő optimalizálási problémák vizsgálata és hatékony megoldása, elsősorban az egyes ösztönző mechanizmusokra és osztott erőforrás elosztásra fókuszálva; olyan elosztott, hierarchikus adatbáziskezelő algoritmusok fejlesztése, amellyel kevés erőforrással rendelkező eszközök is képesek lehetnek nagyon nagy és sok relációt tartalmazó adathalmazok tárolására és konkurrens módosítására anélkül, hogy a teljes adathalmazt bármely eszköz képes lenne önmagában tárolni; valamint elosztott architektúrákon történő adatkezelési, adatelemzési, gépi tanulási és ajánló módszerek kutatása. A valós adatokon végzett szimulációk mellett célunk az elméleti alapkutatások eredményeinek több algoritmusok esettanulmányon keresztüli A célunk újszerű nyelvtechnológiai kidolgozása és demonstrálása. empirikus validálása. A módszerek elsősorban a nagy szöveges és hangzó adatbázisokban történő keresést és információkinyerést Az eredményeinket -elosztott algoritmusok leírása és elemzéseszolgálják. A kutatás folyamán elsősorban az angol és magyar nyelv színvonalas nemzetközi és hazai konferenciákon, valamint elemzésére fókuszálunk. Előbbi biztosítja kutatásaink nemzetközi hatástényezős folyóiratokban kívánjuk publikálni. Ezen kívül az szintű publicitását, a magyar nyelvhez kapcsolódó kutatások pedig új okostelefon középréteget fejlesztő alprojekttel együttműködve nyelvtechnológiai alkalmazások fejlesztése előtt nyitják meg a kaput. prototípus implementációk is születnek majd az algoritmusainkhoz. Egy másik meghatározó célkitűzésünk a beszédfeldolgozás és a természetes nyelvű szövegek feldolgozás területén végzett kutatások integrált folytatása révén újszerű alkalmazások lehetővé tétele. A kutatás által várhatóan elért eredmények: újszerű algoritmusok, amelyeket implementálunk és empirikusan tesztelünk. Az eredmények publikálása nemzetközi és hazai konferenciákon, illetve újságcikkek és nyilvános tanulmányok formájában. A projektelem célja a társadalmi-gazdasági folyamatok tér és időbeli feltérképezése a szociális hálózatok mérése és monitorozása segítségével. A pályázatban a következő fejlesztéseket tervezzük:

Twitter adatfolyam előfeldolgozása, nyilvános adat archívumok

Szoftver- és adatbázisrendszer létrehozása a tweet folyamatok valós idejű letöltésére és kereshető adatbázisba (Virtuális Obszervatórium) való rendezésére. Kiválasztott adatok tér-idő evolúciójának elemzését lehetővé tevő szoftver komponensek és további adatelemző primitívek kifejlesztése. Társadalmi és gazdasági rendszerek autokatalitikus viselkedésének vizsgálata és az eredmények publikálása.

Kutatás-fejlesztési szolgáltatások fejlesztése

47

Tevékenységek

Rövid leírás

Nemzetközi kutatócsoportokra épülő hálózatok létrehozása, FP7FP8 projektekben való közös részvétel

Innovatív kutatói kooperáció működtetése az infokommunikációs hálózati alkalmazások fejlesztéséhez, mely a további együttműködés alapját képezheti a további nemzetközi projektek megvalósításához

Fiatal és tehetséges kutatók, PhD hallgatók foglalkoztatása

Szemeszterenként max. 5 PhD és max. 12 hallgató szakmai gyakorlatának támogatása vállalati közreműködők bevonásával, az intézményi gyakorlati képzés korszerű módszertani kereteinek és személyi feltételeinek megteremtésével. Célja olyan adatbázis-szolgáltatások megvásárlása, amelyek kutatásmenedzsment és kutatáshasznosítás tevékenységét segítik.

Adatbázis beszerzése

licencia

Hasznosíthatósági vizsgálat végzése

a

A Business Insights piaci adatokat szolgáltató vállalkozás, mely jelentésein keresztül mutatja be egy-egy szektor globális fejlődési trendjeit. A jelentésekben elérhetők a főbb trendek, innovációs irányok, stratégiai analízisek, valamint a piaci kulcsszereplők és azok adatai. Az adatelemző/értékelő szolgáltatáson túl a felmerülő szakmai kérdésekre szakértői konzultáció is rendelkezésre áll. Célja, hogy egyrészt egyértelműen lehatárolja azt a területet, ahol újdonságok keletkezhetnek, illetve feltárja a lehetséges hasznosító partnerek körét és motivációikat. Ennek keretében újdonságvizsgálatot valamint előzetes hasznosíthatósági vizsgálatot végzünk olyan komplett kutatási eredményekre, amelyek szellemi alkotásként azonosíthatók.

Hálózatépítés, kutatási és innovációs együttműködések kialakítása "Jó gyakorlat" megismerése nemzetközi hálózati szervezeteknél,

Célja olyan együttműködések kialakítása illetve fejlesztése, amelyek a hazai kutatócsoport nemzetközi projektekbe való bekapcsolódásával illetve nemzetközi pályázatok elnyerési lehetőségének megteremtésével biztosíthatja a kutatási téma hosszabb távú, nemzetközi színvonalú fenntarthatóságát.

Kutatási tapasztalatcsere érdekében tett nemzetközi utazások

Célja olyan együttműködések kialakítása illetve fejlesztése, melyek sikeresen kapcsolhatják be a vállalatokat a kutatás-fejlesztés egyes folyamataiba, illetve megteremtik annak a lehetőségét, hogy a későbbi fejlesztési irányok finomítása a gazdasági szereplők, mint potenciális hasznosítók véleményének figyelembe vételével kerüljön kiválasztásra.

Interkulturális tudástranszfer fejlesztése

Cél egy olyan modell kidolgozása, amely a globalizációs folyamatok következményeként megsokszorozódott interkulturális találkozások közben az interakciókban résztvevő személyek közötti hibák, félreértések, frusztrációk (kulturális sokkok) számát minimalizálja, melyek a kutató partnerek kultúrájához kapcsolódó ismeretek hiányosságából eredeztethetőek.

modell

48

Tevékenységek

Információtechnológia és társadalomtudományok együttműködési modelljének fejlesztése

Rövid leírás Az információ által képviselt tudás a társadalmi fejlődés, a gazdasági versenyképesség meghatározó tényezője. Mind az egyén, mind a csoportok és/vagy szervezetek által birtokolt tudás folyamatosan változik az információs ellátottság és feldolgozás hatására. Az sikeres fennmaradás érdekében a társadalmi szereplők a tudásportfóliót bővítik, átalakítják, újra strukturálják a sikerkritériumok teljesítése érdekében, mely tevékenységek összességét tudásmenedzsment folyamatokként definiáljuk. Ezen folyamatokban információtechnológiai eszközöket, alkalmazásokat és folyamatokat működtetnek, mely információtechnológia a tudásmenedzsment teljes életciklusára visszahat. Az együttműködési modell fejlesztése során azon stratégiai elemeket igyekszünk definiálni, melyek a szervezeti tudás megragadását, kinyerését leképezését és disztribúcióját segíti elő a létrehozandó FuturICT Kooperációs Központ sikeres működése szemszögéből.

Hálózatépítési rendezvények, workshopok szervezése

Célja, hogy egyrészt egyértelműen lehatárolja azt a területet, ahol újdonságok keletkezhetnek, illetve feltárja a lehetséges hasznosító partnerek körét és motivációikat. Ennek keretében újdonságvizsgálatot valamint előzetes hasznosíthatósági vizsgálatot végzünk olyan komplett kutatási eredményekre, amelyek szellemi alkotásként azonosíthatók.

Tudományos koordinációs központ létrehozása

Kutató és koordinációs központot kialakítása, stabil s hosszú távon is fenntartható működés kereteinek feltárása

Hazai kutatási szféra a FuturICT európai zászlóshajó projekthez valókapcsolódásának feltárása, környezeti kihívások és „best practic”ek elemzése

Az Európai Unió FuturICT zászlóshajó projektjébe való bekapcsolódás érdekében a kutatás és a koordináció nemzeti intézményének megteremtése a tevékenység fő célja. A FuturICT zászlóshajó projekt jellegénél fogva széttagolt, több tudományterület alapkutatási eredményeiből táplálkozik, ilyen módon a hazai intézményrendszerben is sok intézmény foglalkozik a témához kapcsolódó kutatásokkal. A nemzetközi együttműködés lehetőségeinek és a kapcsolódó hazai források optimalizálása igényli a FuturICT-hez kapcsolódó hazai kutatások nyomon követését, a tevékenységek koordinációját. A Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt egyik célja, hogy megvizsgálja, milyen keretek között érdemes kialakítani a kutató és koordinációs központot, majd a vizsgálat eredményei alapján elindítsa annak működését. A stabil és hosszú távon is fenntartható működés keretei azonban megfelelő megalapozó munka nélkül nem teremthetők meg, a projekt keretében megvalósítandó vizsgálatnak számos kérdésre kell választ adni. Az Európai Unió FuturICT zászlóshajó projektjébe bekapcsolódó, vagy a témához kapcsolódó kutatásokkal foglalkozó hazai kutatók köre szélesebb a … FuturICT.hu projektben érintett szervezeteknél dolgozó személyek körénél. Ez mindenképpen szükségessé teszi, hogy a vizsgálat foglalkozzon az érintett kutatók körével és esetleg feltárja a még bevonható szakemberek körét is. A vizsgálatnak biztosítania kell, hogy a központ kialakítása során ennek a széles körnek az elvárásai becsatornázódjanak a szervezetfejlesztési munkába. Ezt is figyelembe véve a vizsgálat legfontosabb feladatai:  Meg kell vizsgálni a hazai kutatási szférát a FuturICT európai zászlóshajó projekthez való létező és lehetséges kapcsolatok szempontjából.  Egyeztetni kell a terület felügyeletét ellátó kormányzati szervekkel.  Át kell tekinteni a hasonló európai együttműködési projektek nemzeti koordinációjában kialakult nemzetközi gyakorlatot és a hasonló hazai intézmények tapasztalatait.  Meg kell alkotni a szervezet működési modelljét, megvizsgálni a lehetséges jogi formákat és azokat le is kell „tesztelni” az érintett kulcsszereplőkkel.

49

Tevékenységek

Rövid leírás 

Ki kell alakítani a szervezet üzleti-finanszírozási modelljét, több éves előre tekintésben és több pénzügyi forgatókönyvet is figyelembe véve. A FuturICT.hu projekt időtartama alatt az elkészülő tanulmány alapján az érintett intézményeknek döntést is kell hozni a kialakítandó központban való részvételről és meg is kell alapítani a központot. Ennek fényében a vizsgálat várható ütemezése:  A tanulmánnyal kapcsolatos elvárások egyeztetése a kulcsszereplőkkel.  Beszerzési eljárás a tanulmány megrendelésére.  Tanulmány elkészítése  Mélyinterjúk készítése a hazai kulcsszereplőkkel  Kormányzati elképzelések megismerése  Nemzetközi tapasztalatok feldolgozása  Szervezeti-működési-üzleti modellek kidolgozása alternatívákkal  Döntés a részletesen kidolgozandó változat(ok)ról  A tanulmány végleges változatának kidolgozása  A tanulmány eredményeinek eljuttatása az érintettekhez  Az alapítással kapcsolatos jogi, pénzügyi előkészítő munka  A központ megalapítása A fenti feladatok – figyelembe véve a terület sokszínűségét is – a FuturICT.hu projekt 24 hónapos időtartama alatt reálisan elvégezhetők. IT szakemberek képzése és továbbképzése (1) Kutatásmenedzsment képzés Célja olyan tudásmenedzsment szakismeretekkel rendelkező szakemberek képzése, akik képesek egy kutatási tervet projektszerűen megfogalmazni és egy nemzetközi pályázatban ezt idegen nyelven megjeleníteni, valamint az ehhez szükséges nemzetközi partnerséget felépíteni és működtetni, valamint a kutatási projektekbe a megfelelő pontokon és módon vállalati partnereket bekapcsolni. (2) Kutatáshasznosítás képzés

Szakmai képzése

megvalósítók

Célja olyan kutatáshasznosítási ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése, akik az alapkutatási eredmények alkalmazott kutatásba illetve fejlesztésbe vitelét valamint a kutatási eredmények piacra kerülését képesek elősegíteni és rendelkeznek mindazon jogi, iparjogvédelmi és pénzügyi alapismeretekkel, amelyek a fenti folyamatok menedzseléséhez nélkülözhetetlenek. (3) EU Pályázatírás képzés A képzés célja, hogy a projektben közreműködő szervezetek vezető kutatói, kutatói és PhD hallgatói köréből kikerüljenek azon többlettudással rendelkező szakemberek, akik birtokába jutnak az Európai Unió pályázati rendszereihez, a rendszer működéséhez kapcsolódó alapvető ismereteknek, megismerik a pályázatok kidolgozását jellemző pályázatírási technikákat, valamint gyakorlati készség szintjén begyakorolják a pályázatkészítés módszereit. (4) Nemzetközi workshop Célja, hogy meghatározza azt a területet, ahol keletkezhetnek, és feltárja a lehetséges partnerek körét.

újdonságok

50

Tevékenységek

Rövid leírás

FuturICT nyári iskola

Az iskola célja, hogy PhD hallgatókat és fiatal kutatókat felkészítse a komplex hálózatok elmélete terület legfontosabb ismereteiből, úgy hogy képesek legyenek bekapcsolódni a tudományos munkába.

(1) Közösségi hálózatok bányászata A tárgy során a hallgatók megismerkednek a szociális hálózatok adatainak hatékony kezelésével, heterogén adatforrások együttes használatával, különböző vizsgálati módszerekkel és vizualizációs eszközökkel, melyek segítségével olyan hasznos információk is kinyerhetők az elérhető adattömegekből, melyek eddig rejtve maradtak. (2) Okostelefon középréteg, valós idejű, elosztott adatfeldolgozás A kurzus során bemutatjuk a legjelentősebb mobil platformokat (Android, iOS, Windows Phone), megvizsgáljuk az egyes platformok specialitásait és bemutatjuk, hogy a különféle platformokon hogyan használhatjuk a kidolgozott megoldást. A részletes bemutatás során ismertetjük az adattárolási és adatelérési réteget. Ezt követően bemutatjuk, hogyan tudnak a készülékek direkt peer-to-peer módon, platform függetlenül kommunikálni egymással és hogyan tudják az adatokat megosztani, amelyek az elosztott algoritmusokhoz szükségesek lesznek. Ezután ismertetjük az általános felhő réteg szerepét, bemutatjuk annak felépítését és a mobil környezetben való kialakítását. Végül gyakorlatokon keresztül bemutatjuk a megoldás felhasználását a legnépszerűbb mobil platformokon, így a tanfolyam hallgatóinak lehetősége lesz az elhangzottak kipróbálására. IT képzés

(3) Éghajlatváltozás társadalmi adatbázisok segítségével

hatásainak

elemzése

komplex

A kurzus célja, hogy az oktatáson résztvevők ismereteit bővítse annak érdekében, hogy később képesek legyenek a klímaváltozások gazdasági és társadalmi hatásainak feltérképezésére, valamint a klímaadatokra épülő, társadalmi és gazdasági változásokat kialakulásának és kapcsolatának megértésére. (4) A természetes nyelvfeldolgozás statisztikai megközelítései A nyelvtechnológiai kurzus célja, hogy a résztvevőket felruházza a nagy mennyiségű szöveges és hangzó anyagok automatikus elemzéséhez, kezelhetővé tételéhez szükséges kompetenciákkal. (5) Teljesen elosztott adatfeldolgozás és adatbányászat A kurzus során az okostelefon hálózatokban keletkező nagy mennyiségű adattömeg teljesen elosztott feldolgozását segítő képességes és készségek fejlesztését tűztük ki célul. (6) A személyes adatok védelmének jogi, etikai és informatikai kérdései A tudományos projektek már évek óta dolgoznak fel személyes adatokat. A feldolgozás során azonban a védelemre törekvés nem volt igazából tudatos. A megszervezésre kerülő nyári iskola abban kíván segítséget adni, hogy a résztvevők megismerjék a személyes adatok védelmének jogi felfogását Magyarországon és az Európai Unióban. Eszközbeszerzés

51

Tevékenységek

Rövid leírás

Eszközbeszerzés

Az alapkutatási tevékenységekhez kötődő fejlesztés során szükséges eszközök beszerzése

Projektmenedzsment tevékenység A menedzsment tevékenységek három nagy területi fókusszal bírnak: (1) Projektmenedzsment nemzetközi sztenderd szerinti kivitelezése A projektmenedzsment feladata projekt rendszeres nyomon követése, szakmai-pénzügyi terv-tény monitoring, ellenőrzés biztosítása, a változtatásokhoz szükséges teendők kivitelezése. Kiemelt, folyamatosan végzett tevékenysége a változáskezelés A dokumentációs rend és a projekt kommunikáció meghatározása, nyomon követése, a monitoring ellenőrzés biztosítása. Projektmenedzsment tevékenység

(2) Tudásmenedzsment Az egyes részterületek fejlesztésével elért tudományos eredmények nyomon követése, az alprojektek mentén keletkezett igények folyamatos monitoringja, potenciál felmérés, eredmények alapján létrejött tudás-portfolió menedzselése. (3) Stratégiai menedzsment A szinergikus kapcsolódási pontok feltárása, az egyetem intézményi fejlesztési tervéhez és hosszú távú stratégiájához való illeszkedés folyamatos nyomon követése, szervezeti értékek meghatározása, stratégiai tervezés, felülvizsgálat és menedzsment, politikák (policy) kidolgozása és folyamatfejlesztés, projektfejlesztés, üzleti tervezés, fenntartási tervek elkészítése, költséghatékony K+F-re való „nevelés”

2.4. INDIKÁTOROK Az alábbi táblázat a teljes program összefoglaló indikátorait tartalmazza a célhierarchia rendszerében. A táblázat összesítve tartalmazza azokat a monitoring értékeket, melyeket a közreműködő konzorciumi tagok el kívánnak érni a fejlesztések végrehajtásával

Indikátor megnevezése

5. táblázat: Indikátorok Mérték Kiindulási Köztes Célérték érték érték egység (2012) (2013)

Céldátum

Az adatforrás megnevezése

2014

Tervdokumentáció, mérések, adatközlés, nyilatkozat, időszakos beszámoló

2014

Pályázói adatközlés, résztvevői nyilatkozatok, alkalmazási,

Eredmény A projekt eredményeként benyújtott (magyarországi vagy nemzetközi) szabadalmi kérelmek (szabadalom, oltalom) száma (eljárás elindítása)

db

0

0

3

Kimenet A projektben közreműködő fiatal kutatók száma

fő

0

7

27

52

kifizetési statisztikák A projektben közreműködő magyar kiváló kutatók/ oktatók száma (MTA doktora, illetve azzal egyenértékű háttérrel bíró)

fő

0

24

52

2014

Pályázói adatközlés, résztvevői nyilatkozatok, alkalmazási, kifizetési statisztikák

A projekt során elért potenciális FP7/FP8 partnerek száma

db

0

2

9

2014

Pályázói adatközlés, együttműködési megállapodás, időszakos beszámoló

A projekt támogatásával hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban megjelent publikációk, illetve önálló monográfiák száma

db

0

25

198

2014

Publikációs mutatók alapján

A projekt keretében megvalósuló K+F projektek száma

db

0

10

10

2014

Intézményi adatszolgáltatás

2014

Pályázói adatközlés, együttműködési megállapodás, időszakos beszámoló

A projektben közreműködő vállalkozások száma

db

0

8

20

53

Az alábbi táblázat az egyes kapcsolódó célterületek menti indikátorokat jeleníti meg. 6. táblázat: Kapcsolódó célterületek menti indikátorok Kiindulá Köztes Mérték Indikátor megnevezése si érték érték egység (2012) (2013)

Kapcsolódó cél

Célérték (2014)

Az adatforrás megnevezése

Kimenet indikátorok Tehetséges fiatal kutatók megtartása

A projektben közreműködő fiatal kutatók száma

fő

Meghatározó személyekre épülő A projektben közreműködő interdiszciplináris kutatócsoport magyar kiváló kutatók/ fő létrehozása oktatók száma

Női kutatók aktivitásának lehetőségeinek növelése

és A projektben közreműködő magyar női kutatók/ oktatók fő száma A projektben közreműködő női kutatók, fiatal kutatók évek projektet megelőzően GYED-en száma GYES-en töltött ideje

Kutatási bővítése

szakszemélyzet

tudásának A projektben közreműködő szakasszisztensek/technikusok fő száma

FuturICT tárgyú kiemelkedő kutatási Fiatal kutatók és eredmények fiatal kutatók aktív mentoraik által közreműködésével publikációk száma Nemzetközileg mérvadó portfólió bővítése

szakmai készített db

oktatási Külföldi előadók által megtartott speciális kurzusok db száma

0

0

0

0

7

12

6

21

27

47

6

21

0

3

5

0

4

25

0

1

5

Projektre vonatkozó Intézményi nyilvántartásmunkaszerződések, kifizetési bizonylatok Projekt dokumentum, beszámoló Munkaszerződések, bizonylatok Projekt dokumentum, beszámoló

Munkaszerződések, bizonylatok

Projekt dokumentum, beszámoló Munkaszerződések, bizonylatok

szakmai kifizetési szakmai

kifizetési

szakmai kifizetési

Szakfolyóirati közlésre elfogadott, vagy megjelent publikációk Projekt és dokumentumok, szerződések és bizonylatok

kurzus Megbízási kifizetési

54

Tehetséggondozási program részeként Projektben közreműködő MsC gyakornoki rendszer felépítése vagy PhD hallgatók száma fő Előrejelzések és hatékonyság Vállalati, nemzetközi kutatói nehézségeinek kiküszöbölésére szereplőkkel közösen vizsgált db FuturICT tárgykörű alapkutatások új tématerület száma ösztönzése

Kapcsolódó cél

Indikátor megnevezése

Mérték egység

0

28

0

Projekt dokumentumok, kutatási beszámolók, munkaszerződések, kifizetési bizonylatok

66

10

Projekt dokumentumok, kutatási beszámolók, együttműködést alátámasztó megállapodások

10

Kiindulási Köztes érték érték (2012) (2013)

Célérték (2014)

Az adatforrás megnevezése

Eredmény indikátorok Szakterületek kooperációjára épülő FuturICT terére vonatkozó kutatási stratégiai irányvonalak interdiszciplináris kutatási SZTE db definiálása stratégia

Interdiszciplináris kooperációra FuturICT témakörben FP7 és épülő alap- és ipari kutatási Horizon 2020 együttműködések db projektek inicializálása létrehozása

0

0

0

1

1

9

Nemzetközi kooperációs gyakorlat A projekt során elért potenciális fejlesztése FP7/Horizon 2020 partnerek db száma

0

3

9

Nemzetközileg mérvadó K+F+I+O Kooperációra épülő hálózati aktivitás növelése projekt generálása

db

0

1

9

Kutatásban közreműködő Projektben közreműködő kutatói személyek horizontális és vertikális és szakterületi asszisztens/, % kapcsolatainak erősítése technikus számának növelése

0

3

5

Nemzetközileg mérvadó K+F+I+O Nemzetközi mobilitási pályázatok hálózati aktivitás növelése vagy saját projekt forrásokon fő keresztül külföldi tanulmányúton

0

65

148

nemzetközi

Projekt nyilvántartás; Intézményi adatközlés Nyilvántartott stratégiai dokumentum adatbázis SZTE adatközlés megkötött K+F szerződések és benyújtott pályázati projekt dokumentumok alapján Együttműködési megállapodások Pályázó szervezetek beszámolói

időközi

Intézményi adatközlés benyújtott pályázati projekt dokumentumok alapján Munkaügyi nyílvántartás

Intézményi adatközlés benyújtott pályázati projekt dokumentumok és tanulmányút beszámolók

55

résztvevők száma Tehetséggondozási részeként gyakornoki felépítése

program FuturICT gyakornoki rendszer stratégiai dokumentum

alapján rendszer db

K+F eredmények megosztását, Projekt eredményeként piacosítását szolgáló benyújtott szabadalmak száma db kutatásmenedzsment tudás bővítése

Kapcsolódó cél

Indikátor megnevezése

Mérték egység

0

0

0

0

Kiindulás Köztes i érték érték (2012) (2013)

1

3

Célérték (2014)

Projekt nyilvántartás; Intézményi adatközlés Nyilvántartott stratégiai dokumentum adatbázis Szabadalmi nyilvántartások, eljárási folyamatba vétel dokumentumai

Az adatforrás megnevezése

Hatásindikátorok Konzorcium K+F forrás adszorpciós FuturICT tárgykörben a K+F képességének növelése tevékenység végzésére bevont források növelése (az FP % programokhoz kötött teljes forrás abszorpció keretei mentén) Vállalati igények kiszolgálására Szervezeti fejlesztés általi K+F alkalmas kutatásmenedzsment tevékenységgel való elégedettség % folyamatok növelése

K+F kutatási dinamizálása

Konzorcium kutatói képességének, karrier mutatóinak növelése

kapcsolatok Folyamatos és/vagy megújított együttműködési szerződések % aránya a teljes K+F szerződésállományon belül megtartó Informatika és Matematika értékelési tárgykörben a fiatal kutatók körében a fluktuáció csökkentése, % az elvándorlás folyamatának lassítása

0

3

10

K+F szerződésekben meghatározott megbízási összegek kimutatása

Intézményi adatközlés 0

0

0

100

8

15

115

12

12

Vállalati objektív összesítése

visszaigazolások mutatószámainak

Intézményi adatközlés a megkötött K+F szerződések alapján Intézményi adatközlés, intézményt elhagyó és újonnan belépett fiatal kutatók számának változása

56

Horizontális szempontok

1. Esélyegyenlőségi terv (foglalkoztatási ET) megléte (kötelező)

I/N

I

I

I

2. A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációjában és viselkedésében a fejlesztő vagy partnere esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előitéleteket

I/N

I

I

I

I/N

N

N

N

I/N

I

I

I

I

I

Esélyegyenlőségi intézkedések

Projekt befejezé sekor tervezet t érték Projektf enntartá s végén tervezet t érték

Mérték-egység

Pályázat benyújtá sakor érvénye s érték

7. táblázat: Esélyegyenlőség érvényesülése

3. A szervezet döntéshozói, munkavállalói vagy közönsége számára esélyegyenlőségi képzést tart 4. Vállalkozásfejlesztés vagy szervezetfejlesztés esetén speciális figyelmet fordít a nők vezette szervezetekre, vagy kifejezetten a nők igényeire specializált vállalkozásokra, szervezetekre

5. Az esélyegyenlőségi célcsoportot vagy annak képviselőit bevonta a projekt tervezésébe

6. Az érintett célcsoportok számára a fejlesztés eredményéhez hozzáférést a fejlesztő vagy partnere aktívan, és az esélyegyenlőségi célcsoport(ok) képviselőivel egyeztetett módon segíti

I/N bevont csoportok felsorolása I/N Érintett célcsoportok felsorolása

I

I

57

Környezeti fenntarthatósági szempontok

Mérték-egység

Pályázat benyújtásak or érvényes érték

Projekt befejezések or tervezett érték

Projektfennt artás végén tervezett érték

8. táblázat: Környezeti Fenntarthatóság

1. Környezetvédelmi/fenntarthatósági megbízott vagy környezeti nevelési, fenntarthatóság-oktatási felelős, munkacsoport kijelölése (ha erre nem kötelezett)

I/N

N

N

N

2. Fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók aránya (kötelező)

fő/összlétszám

3. A tudásmegosztás (képzések, műhelyek, konferenciák, megbeszélések stb.) választott körülményei környezettudatosságot tükröznek

I/N

I

I

I

4. Környezeti szempontokat alkalmaz szolgáltatások beszerzésénél (kötelező)

I/N

I

I

I

5. A helyszín kiválasztáskor környezetbarát közlekedési (elérhetőségi) szempontok érvényesítése

I/N

I

I

I

6. Önkéntes gondnokság: működési területen a kulturált, tiszta környezett fenntartásának segítése

m2

0

0

0

az

eszközök,

termékek,

alapanyagok,

200/ 6885

1610/6885

1610/6885

58

3. A SZAKMAI ÉS PÉNZÜGYI MEGVALÓSÍTÁS RÉSZLETES ÜTEMEZÉSE 3.1. A TERVEZETT FEJLESZTÉS BEMUTATÁSA 3.1.1. A megvalósulás helyszíne A projektben közreműködő felsőoktatási és kutató szervezetek, mint konzorciumi partnerek stratégiai célja, hogy innovatív kutatói együttműködéseken keresztül hozzájáruljanak a hazai K+F versenyképesség javításához, valamint az IKT alapú technológiák és hozzájuk kapcsolódó kutatóközpontok esetében a hálózatosodási folyamatok elősegítéséhez. A konzorciumi partnerség érdekszövetségi rendszerére építkezve olyan innovatív kutatói team, valamint ezzel szoros kapcsolatban álló hálózati menedzsment központ szervezeti keretét kívánják létrehozni, melyek az erős minőségi és gazdaságossági követelményeket teljesítve képesek lesznek helyt állni a nemzetközi felsőoktatás szervezetek közötti versenyben, valamint hozzásegíthetik a hazai kutatási egységeket ICT Flagship projekteken való sikeres pályázati aktivitás kifejtésére. A komplex kutatási tevékenységrendszeren keresztül megvalósítandó humánerőforrás- és kutatásmenedzsment szolgáltatás fejlesztési projekt a konzorcium tagszervezeteinek működési helyszíne alapján három régióban valósul meg. (1)Dél – Alföldi Régió, Szeged A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) mint főpályázó, valamint a DEAK Kooperációs Kutatási Non-profit Zrt. mint konzorciumi partner jelen projekthez kötődő alapkutatási, célzott alapkutatási, oktatási és kutatásmenedzsment tevékenységét Szegeden végzi. (2) Közép – Dunántúli Régió, Balatonfüred A BME Viking Zrt. mint konzorciumi partner a projekt részeként tervezett alapkutatási, célzott alapkutatási, oktatási és kutatásmenedzsment tevékenységét Balatonfüreden valósítja meg. (3) Nyugat – Dunántúli Régió, Szombathely Az ELTE projekt részeként tervezett alapkutatási, célzott alapkutatási, oktatási és kutatásmenedzsment tevékenységét Szombathelyen működő egységében, a Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpontban valósítja meg. A közreműködő szervezetek tevékenység centrumának pontos megnevezése és földrajzi helymeghatározásai:

Konzorciumi partner neve Szegedi Tudományegyetem DEAK Kooperációs Kutatási Non-profit Zrt. BME ELTE

9. táblázat: Adminisztratív adatok Közreműködő Földrajzi helyszín megadás szervezet/egység Természettudományi és 6720 Szeged, Árpád tér 2. Informatikai Kar 6720 Szeged, Dugonics tér 13. DEAK Zrt. 6720 Szeged, Dugonics tér 13. BME Viking Zrt. ELTE – eScience Regionális Egyetemi Tudásközpont / Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont

8230 Balatonfüred, Fürdő utca 17/B. 9707 Szombathely, Szent Imre herceg u. 112.

Mivel céljaink között szerepel, hogy egy hatékonyan működő koordinációs központot alakítsunk ki, mely összefogja a FuturICT-hez kapcsolódó hazai kutatásokat, így az 59

ország különböző területein működő kutatóhelyekkel is szoros együttműködés kialakítására törekszünk annak érdekében, hogy stabil és hosszú távon is fenntartható szervezetet alakítsunk ki. Továbbá projektünkbe 3, nem konzorciumi tagi formában csatlakozó szervezet is társult, melyek önerejükből finanszírozzák kutatási tevékenységüket projektünkhöz kapcsolódóan. Említett szervezetek esetében konkrét, kutatási projektünkhöz szorosan kapcsolódó alapkutatási tevékenység fog folyni, így eme szervezetek adminisztratív adatait is kiemelnénk az alábbi táblázatban. 10. táblázat: Kiemelt stratégiai partnerek Kiemelt stratégiai partner Régió megadása Földrajzi helyszín megadás neve MTA Számítástechnikai és Közép-Magyarország Budapest, Kende utca 13-17 Automatizálási Kutatóintézet Budapesti Műszaki és Közép-Magyarország Budapest, Műegyetem rakpart Gazdaságtudományi Egyetem 3-9 PETABYTE Tudományos Kutató Közép-Magyarország Budapest, Csalán út 55. és Fejlesztő Non-profit Kft.

3.1.2. Az előkészítéshez meghatározása

és

a

megvalósításhoz

kapcsolódó

feladatok

Az elmúlt évtizedben a felsőoktatási és kutató intézeti szervezetek számára a hallgatókért, az oktatókért, az infrastrukturális és pénzügyi erőforrásokért, valamint az intézmények szakmai hírnevéért, globális, nemzeti (szektorális) és szervezeti szinten megjelenő fokozott verseny a konzorciumban részt vevő szervezeteket új kihívások elé állította. Az Szegedi Tudományegyetem, az ELTE, a BME Viking Zrt, és a DEAK Zrt. tudományos közössége a versenyképességet befolyásoló három fő működési dimenzió, azaz a (a) kutatás és oktatás szakmai, tartalmi, (b) intézmény működési/irányítási és szervezeti kultúra (c) gazdasági-gazdálkodási kérdésköre mentén olyan megoldási modelleket kíván felsorakoztatni, melyek az új működési feltételeknek való megfelelés követelményeit maximálisan képesek kielégíteni. A pályázati projekt közvetlen céljaként definiálható IKT innovatív kutatói team létrehozásának megalapozásaként az alábbi tevékenységek elvégzésére volt szükség. (1) Kutatás és oktatás szempontú projekt relevancia vizsgálat A projektben közreműködő szervezetek stratégiai célrendszere valamint a projekt által definiált kutatás-fejlesztési és oktatási területre kiható fejlesztési tényezők összevetése. Az elemzés tekintetében azon kutatási tevékenységek integrálására, koherens projektszerkezet kimunkálására volt szükség, melyen keresztül biztosítható - az ipari, kutatási partnerekkel közösen végezhető, nemzetközi szinten fókuszba állított alap- és célzott alapkutatási tevékenység - a minőségi tudományos utánpótlás-nevelés és fiatal kutatói állomány kinevelése - a megfelelő „jó gyakorlat” kidolgozása a szakterületi új kutatási eredmények és módszertanok oktatási folyamatba épülésére (2) Intézmény működési/irányítási és szervezeti kultúra proaktív fejlesztésére gyakorolt hatásainak elemzése Az elit egyetemi státusz elérése és megtartása, s az akadémikusokért, diákokért, kutatási megrendelésekért folyó nemzetközi versenyben való helytállás kiszolgálásához azon proaktív szervezeti modell felállítása, mely a megvalósítás során az egyének kezdeményezéseire épít, de az egyéni szerepvállalás mellett a team jellegű együttműködés is nagy fontosságú. A rendelkezésre álló eszközrendszerből azon megvalósítható elemek definiálása, melyek az egyetemi működés szempontjából egyedi intézkedéseknek minősülnek, ugyanakkor a tartósan ható mechanizmusokat erősítik.

60

(3) Gazdasági-gazdálkodási hatás elemzése, azaz a piaci árbevétel abszorbeálásához történő hozzáadott érték elemzés Az egyetemi költségvetésben meghatározóvá váló piaci árbevételek megszerzése, illetőleg a stratégiai célkitűzés szolgálatában történő belső felhasználása új típusú képességeket és készségeket vár el az egyetemi kutatói stáboktól. A projekt megvalósításának időszakának optimális forrás lehívási gyakorlatán túlmutatva, vizsgálni volt szükséges a kutatási megbízás és/vagy vállalkozásokkal közös kutatás-fejlesztési szolgáltatások nyújtása általi árbevétel generálás lehetőségeit. Az elemzések során vizsgálat tárgyát képezte a megelőző TÁMOP-4.2.2/08/1, a TÁMOP4.2.1/08, a TÁMOP-4.2.3 és a TÁMOP-4.2.1/B pályázati konstrukció keretében a konzorciumi partnereknél megvalósuló projektek tapasztalatain és elért eredményei. A projekt megkezdése előtt a tevékenységeket két alapvető szempont alapján különíthetjük el: (1) Projekt koordináció és együttműködések építése A feladatok az egyes kutatói szinteken és a kutatói csoportok szerepvállalásának függvényében előre rögzítetten, de egymás kiegészítésével valósultak meg. A gördülékeny kutatási előrehaladás biztosítása érdekében már a projekt előkészítés szakaszában definiálásra került az eredményességét vizsgáló monitoring rendszer és működtetés elve. A projekt kimenete az együttműködések, kooperációk aktivitásainak növelése, IKT kutatásokhoz kapcsolódó hálózat kialakítása, amely elképzelhetetlen a tervek és az eredmények célcsoport specifikus kommunikációja nélkül. Ehhez szükség volt az elérési hatékonyság biztosítására alkalmazandó eszközrendszer rögzítésére és a projekt adminisztratív lebonyolításával kapcsolatos belső szabályzat ismeretére, az elszámolások és kifizetések ütemezésére. (2) Projekt szakmai munkájának definiálása valamennyi résztvevő számára. A kutatói team felállítása a feladatkörök, részprogramba illeszkedő tevékenységi ütemtervek átfogó ismeretét igénylik ahhoz, hogy valamennyi szereplő és intézmény számára a pozitív előnyök maximalizálása megtörténjen. A kutatás komplexitására, és az egyes tevékenységek egymásba ágyazottságának megteremtése céljából a kutatás módszertani alkalmazásainak az integrálása szükséges, ami a résztvevő kutatócsoportoktól, előzetes kutatói és kutatás területi jellemzők beazonosítását indukálja. Ezen túl a kutatói team tagjaiban interaktív módon formálódott a konkrét ütemterv, a doktorandusz hallgatók pontos tématervei. Mindezen tevékenységek a relevancia – megvalósíthatóság – fenntarthatóság hármas kritériumrendszerének való megfelelést szolgálták. 11. táblázat: Előkészítés költségek ütemezése Költségek (Bruttó) Tervezési / előkészítési feladatok 2012 2013 2014 Bérköltség 2 300 000 0 0 projekt koordinátor 600 000 0 0 szakmai vezető 500 000 0 0 pénzügyi munkatárs 350 000 0 0 projekt asszisztens 250 000 0 0 projekt asszisztens 200 000 0 0 kutató 1 300 000 0 0 kutató 2 100 000 0 0 Bérjárulék 621 000 0 0 projekt koordinátor 162 000 0 0 szakmai vezető 135 000 0 0 projekt asszisztens 94 500 0 0 projekt asszisztens 67 500 0 0 projekt asszisztens 54 000 0 0 kutató 1 81 000 0 0 kutató 2 27 000 0 0 Összesen 2 921 000 0 0

Összesen 2 300 000 600 000 500 000 350 000 250 000 200 000 300 000 100 000 621 000 162 000 135 000 94 500 67 500 54 000 81 000 27 000 2 921 000

61

3.1.3. A fejlesztés hatásainak elemzése Az Európai Unió gazdasági fellendülést szolgáló fejlesztési stratégiájával összhangban, a jövőbeni versenyképesség biztosításának Uniós szinten definiált kezdeményezései az európai technológiai platformok, melyek kulcsfontosságú területeken az intenzív kutatási tevékenységek és a számottevő technológiai előretörések, jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák (FET= Future and Emerging Technologies) megalapozását szolgálják. Az eleddig megvalósított programok felderítetlen kutatási területeken, újszerű kutatási tématerületeken zajló multidiszciplináris kutatási együttműködéseket eredményeztek, melyeknek komplex versenyképességre gyakorolt hatásai: -

legjobb tudósok és mérnökök együttműködése révén biztosítja a kiválóságot új gazdasági tevékenységi területek, új iparágak, valamint csúcstechnológiát alkalmazó kis- és középvállalkozások ösztönzésével innovációt teremt befolyásolja a multidiszciplináris alapkutatás támogatásának és szerveződésének módjait hozzájárul a jobb, tudományalapú politikaformáláshoz és az érzelmi intelligenciával rendelkező, megbízható IKT-rendszerek teljesen új koncepcióinak kialakításához

Az információs technológia terén megvalósuló, jövőbeli IKT - fejlesztések társadalmi és gazdasági hasznainak eléréséhez - mint a jelen projekt tágabb, stratégai értelmezéséből kiinduló kutatási versenyképességi tényezők fejlesztéséhez - a FET- programok az alábbi célokat definiálják: (1) két vagy három ambiciózus, új FET-kutatási zászlóshajó-kezdeményezés elindítása, melyek a multidiszciplináris kutatói közösségeket az IKT határainak kitágítására tett erőfeszítésre ösztönzik (2) a kezdeményezések során biztosítani kell a fiatal kutatók integrációját (3) jelenleginél szorosabb és realizálható haszonnal együtt járó kapcsolatok iniciálása a kutatói és a vállalati szféra között a kezdeti eredmények továbbfejlesztése és csúcstechnológiai alkalmazások piaci bevezetése érdekében (4) a jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák transzformatív alapkutatására fordított összegeket, erőforrásokat meg kell kétszerezni A fenti célkitűzések mentén vizsgálva a projekt tevékenységeit, a projektfejlesztés externáliái, melyeken keresztül a az Európai Unió jövőbeni versenyképességéhez hozzájárul (1) Az infokommunikációs technológiák és társadalmi folyamatok kölcsönhatásait vizsgáló alapkutatások kritikus tömegének megteremtésével a jövőbeni infokommunikációs technológiák létrehozásához szükséges „tudás túlcsordulási” hatás érvényre jut. (2) A „kockázatos kutatás” megvalósítása (mint tudás generálása), illetőleg a célzott tudásáramlást biztosító hálózati rendszer létrehozása együttesen biztosítja, hogy a jövőbeni technológiák létrehozása a magánszféra szempontjából vonzóbb megtérülési arányt mutathat (3) A multidiszciplináris és komplex megközelítések útján végzett alapkutatások olyan kiterjedtebb, általános tudást hoznak létre, melyek a társadalom szervezetei, kapcsolatrendszerei terén meghaladják a meglévő szervezeti struktúrákat és modelleket. (4) A nemzetközi porondon értelmezett kooperáció és koordinált cselekvés, melyhez infrastrukturális és szervezeti eszközrendszer is biztosított, a K+F folyamatokat jellemző kockázatok és bizonytalanságok szintjét csökkenti. Az IKT fejlesztések további szektorok felé tovagyűrűző, ösztönző hatásai gyorsítják a gazdasági növekedés ütemét

62

Hatás erőssége (-3 - +3 intervallum) Érintett érdekcsoportok Közvetlen Közvetett hatás hatás Foglalkoztatás és munkaerőpiac: nemzetközi szinten kiemelkedő szakterületi tudás megszerzése, mely a kutatási teljesítmény-értékelési és a munkaerőpiaci versenyben minősítési faktorként megjelenik Komplex interdiszciplináris 3 2 szaktudás és módszertani ismeret elsajátítása, mely az MTMI és társadalomtudományok területeit egyaránt érintik Projektben közreműködő Kooperatív 3 2 kutatók projektszervezetben való munkavégzési gyakorlat elsajátítása Kutatásmenedzsment 3 2 ismeretek gyakorlati alkalmazásának elsajátítása Foglalkoztatás és munkaerőpiac: a projekt eredményeként megtartott, illetőleg növekvő munkavállalói létszám, munkavállalói struktúra átalakulása Fiatal kutatók nemzetközi Projektben közreműködő 3 2 elvándorlásának kutatók megakadályozása A technikus, asszisztens Projektben közreműködő 1 1 munkakörök értékének asszisztensek növelése a speciális szakismeretek bővítésén és a produktív munkavégzés elismertségén keresztül Projektben közreműködő 2 2 informatikai, Az együttműködő kutató és telekommunikációs szolgáltató, for-profit szervezeteknél a termékfejlesztő vállalati kutatói létszám bővülése vagy szereplők szakemberei, vezetői belső átképzéseken keresztül Informatikai, vagy új munkahelyek telekommunikációs s létrehozásával társadalomtudományi kutatóintézetek vezető kutatói Munkakörülmények: az infokommunikációs technológia rendszerek, eszköztárak információ kezelési folyamatainak korszerűsítése Internet és okostelefon alapú, Projektben közreműködő 3 2 adatkezelés, tudáskezelés és kutatók értelmezés új modelljeinek Adatbányászat és kidolgozása szövegbányászat felhasználói Társadalmi integráció és különleges társadalmi csoportok védelme: digitális szakadék által veszélyeztetett csoportok életminőségének javítása Digitális- és mobil Projektben közreműködő 3 2 kommunikációs csatornákon kutatók futó szövegek kezelhetővé Adatbányászat és tétele, eszköz-funkcionalitások szövegbányászat felhasználói fejlesztése Társadalmi válságkezelések Projektben közreműködő 2 2 módszertani megalapozása a kutatók krízisek dinamikájának Digitális szakadék által megértésén keresztül, szociális veszélyeztetett csoportok kohézió erősítése Esélyegyenlőség: női kutatók személyek életminőségének javítása A projektben közreműködő női Projektben közreműködő 2 2 kutatók tehetséggondozása és senior és fiatal női kutatók tudományos munkájuk Társadalmi - Gazdasági hatás megnevezése

63

ösztönzése Kutatás megvalósítása során rugalmas munkaidő szervezés

Projektben közreműködő kutatók Megvalósító projekt szervezetek kutatói közössége Projektbe bevont MsC és PhD képzésben résztvevő hallgatók Fogyatékkal élő kutatók

1

0

A tevékenységek 1 1 megvalósítása infokommunikációs akadálymentesített helyszíneken zajlik Területi kiegyenlítődés: Dél-Alföld Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl gazdasági teljesítményének növelése, K+F aktivitás növelése, új termék- és szolgáltatásfejlesztésre épülő piaci lehetőségek FP7 és Horizon2020, illetve 3 1 Alkalmazott kutatási további nemzetközi K+F projektek számának pályázatokon való részvétel: növelésével a térség forráskutatóintézetek, egyetemi abszorbeáló képességének szereplők és vállalkozások növelése, bevonásával Tudományos eredmények Koordinált, ösztönző hálózati 3 3 gyorsabb megosztását együttműködés szereplői kör biztosító szervezeti keretrendszer kiépítés, az innováció gyorsítása Kockázatos kutatási feladatok 2 1 eredményeit hasznosító vállalkozások KKV-k versenyképességének Innovációs környezeti javulása feltételrendszert megteremtő politikai és társadalmi szervezetek Új kísérleti fejlesztési Adat és információ 2 3 projekteket követő ipari összefüggéseire épülő, kapacitások bővülése: a infokommunikációs termék és magas K+F invesztíciót szolgáltatásfejlesztés gazdasági igénylő fejlesztési területeken szereplői a kutatás és a gyártás nem Egyetemi kutatók, nemzetközi elkülöníthető, a folyamatos partnerintézmények kutatói fejlesztési igény miatt integrált egység Az eredményeket alkalmazó Adat és információ 1 2 vállalkozások telephely vagy összefüggéseire épülő, székhely rendszerű infokommunikációs termék és megtelepedése, termelési szolgáltatásfejlesztés gazdasági és/vagy k+F központok szereplői létrehozása Felsőfokú végzettséggel, Egyetem szervezeti és oktatási 1 3 felsőfokú szakképesítéssel tevékenységi területeinek rendelkező munkavállalók működtetéséért felelős vezetők iránti kereslet megjelenése mérnöki, termékfejlesztői területeken – oktatási képzési területek bővülése

Hatás erőssége (-3 - +3 intervallum) Érintett érdekcsoportok Közvetlen Közvetett hatás hatás Közegészségügy: egészségügyi és szociális rendszer megoldások fejlesztése Társadalmi hálózatkutatás Projektben közreműködő 3 1 eredményeinek integrálásán kutatók keresztül az egészségügyi, Betegséggel érintett páciensek Társadalmi Gazdasági hatás megnevezése

64

szociális ellátórendszer problémáira adható megoldások modellezése Járványterjedések előrejelzési modellezése

Ellenőrzött életvitelre szoruló populáció

Epidemiológiai kutatások és 3 3 népegészségtani akciók Járványok megakadályozásának stratégiai szereplői lakosság A egészségügyi finanszírozási Alap és szakellátó 3 2 gyakorlat átértékelése a intézmények pénzügyi ütemezési OEP, Költségvetési algoritmusokon keresztül Intézmények Kutatás-fejlesztés: nemzetközi kooperációs projektrészvétel erősödése az akadémiai és felsőoktatási szereplők körében Multidiszciplináris Projektben közreműködő 3 3 kutatócsoport aktív kutatók működtetése nemzetközi projektekben való részvétellel Egyetemi intézményi Egyetemi kutatók, vezetők 3 2 struktúrák közreműködésével kialakított, új funkcionális projektszervezeti forma megjelenése Szellemi termék portfolióban Egyetem szervezeti és 2 2 szereplő értékek szakmaterületi hasznosítására vonatkozó működtetéséért felelős megállapodások vezetők megkötésében szerzett gyakorlat, tárgyalási technika elsajátítása Kutatás-fejlesztés: nemzetközi piaci megjelenésre alkalmas új technológiák, termékek fejlesztése Résztvevő vállalkozások a Projektben közreműködő 2 3 közreműködői tapasztalatra vállalati szereplők építve új termékek fejlesztését szakemberei, vezetői szorgalmazzák az alábbi területeken: adathalmazok kezelése, feldolgozása és értékelése alkalmazások, protokollok, IKT eszközök Kritikus mennyiségű 3 1 alapkutatási erőfeszítés + koordinált hálózati kooperáció = tudásáram fokozódása konkrét termékfejlesztéshez Infokommunikációs 2 2 Tudományalapú társadalmi technológiák létrehozásához működés érintett politikai és szükséges „tudás túlcsordulási” civil szervezetei hatás érvényre jutása: új kutatási színterek megjelenése az infokommunikációs területhez kötődően Hazai és nemzetközi Felsőoktatási és akadémiai 2 2 kooperációban megvalósuló szereplők alkalmazott kutatási és kísérleti Adat és információ fejlesztési projektek generálása összefüggéseire épülő, infokommunikációs termék és szolgáltatásfejlesztés gazdasági szereplői Nemzetközi kapcsolatok: nemzetközi hálózatokba történő integráció, nemzetközi kutatási és mobilitási kapcsolatok fejlődése

65

K+F projektek megvalósításához köthető FP7 és Horizon2020 aktivitás növelése Kutatói és hallgatói csereprogram részvételi aktivitás növekedése

Projektben közreműködő kutatók Akadémiai és egyetemi szervezetek kutatói, vezetői Egyetemi kutatók Projektbe bevont MsC és PhD képzésben résztvevő hallgatók

2

2

1

1

Kutatói kompetencia nemzetközi szintű kiajánlása

Projektben közreműködő kutatók Egyetemi kutatók, vezetők Felsőoktatási és akadémiai szereplők, vezetők Egyetemi és akadémiai kutatók, oktatók

2

2

3

2

Nemzetközi jó tapasztalatok elterjesztése intézményi kooperációkon keresztül

Hatás erőssége (-3 - +3 intervallum) Érintett érdekcsoportok Közvetlen Közvetett hatás hatás Közszféra szervezeti és pénzügyi keretei: Dél-Alföld, Közép-Dunántúl és NyugatDunántúl pénzpiaci kutató intézetei, költségvetési szervezetei és a gazdasági szereplők projekt alapú fejlődése Pénzügyi opciók és derivatívák Pénzpiaci szereplők 3 1 gyors árazása, valamint Pénzpiaci események hatékony kockázatanalízis és működésétől függő portfolió optimalizálás költségvetési szervezetek Vállalkozások Vállalati kutatási megbízások Adat és információ 2 2 bevonzása, növelve az összefüggéseire épülő, egyetem ipari szektortól infokommunikációs termék és bevonzott pénzforrásait szolgáltatásfejlesztés gazdasági szereplői gazdasági szervezetek Vállalatokkal közösen Egyetem szervezeti és 3 2 létrehozott ösztöndíjrendszerek oktatási tevékenységi létrehozása területeinek működtetéséért felelős vezetők Vállalkozások vezetői Szociális ellátó-rendszerekhez való hozzáférés: új szervezeti modellek építve ellátási gyakorlatok megjelenése a társadalmi folyamatok megértésének köszönhetően Alternatív szolgáltató Társadalmi működési 2 2 szervezetek létrejötte, új modellek alkalmazásai szociális szolgáltatási mentén működő költségvetési utak/megoldások/gyakorlatok ellátó szervezetek meghonosítása Szociális ellátásban jártas civil szervezetek Bűnözés, terrorizmus és biztonság: a társadalmi rendszerekben megjelenő adatrendszerek modellezése A társadalom Személyes adatokat tároló, 3 3 infokommunikációs hálózatain továbbító, elemző és kezelő keresztül áramló szervezetek adatrendszerek biztonságos kezelése, felhasználása Társadalmi hálózati modelleken Bűnüldözés és társadalmi 2 2 keresztül leírható szegregációk, szegregáció érintett politikai bűnözési csomópontok és civil szereplői feltárása Társadalmi Gazdasági hatás megnevezése

Környezeti megnevezése

hatás

Érintett érdekcsoportok

Hatás erőssége (-3 - +3 intervallum) Közvetlen Közvetett

66

1. Levegőtisztaság

Nemzetközi hálózati együttműködések kialakítása során preferált a közösségi közlekedés Nem jellemző

hatás 1

hatás 0

2. Talajminőség és 0 0 talajerőforrás 3. Területhasználat Nem jellemző 0 0 Hulladéktermelés, hulladék-hasznosítás : papír alapú nyilvántartó rendszerről az elektronikus alapra történő átállás Papír hulladék mennyiségének Digitális rendszereket használó, 2 3 csökkentése alkalmazó szervezetek Egyetemi és akadémiai kutatók, oktatók Környezeti kockázatok megjelenése: elektronikai rendszerek okozta elektroszmog terhelés növelése A fejlesztések a mobil és Társadalom szereplői 1 3 digitális platform előtérbe kerülését, elterjedésének hatásait és az ezen keresztül biztosított versenyképesség tényezőit vizsgálják Mobilitás, energia felhasználás: elektronikai rendszerek energiafelhasználásának hatékonyság javítása MTMI ismeretek növelésén Társadalom szereplői 1 1 keresztül várható a javulása

3.1.4. Pénzügyi terv Módszertani bevezető Jelen projekt az EK Szerződés 87. cikk (1) bekezdése szerint állami támogatás hatálya alá nem tartozó közcélú, jövedelmet nem termelő projekteknek tekinthető. A projekt a jelen tanulmány 1.2 és 1.3 fejezeteiben részletesen bemutatott szakterületi és szakpolitikai elemzések alapján koherens kapcsolatban van az Európai Bizottság Jövőbeni és Kialakuló Technológiák (Future and Emerging Technologies, FET) programjának keretében meghirdetett újszerű zászlóshajó kezdeményezésekkel, továbbá az EU 8. Horizon2020 Kutatási és Innovációs Keretprogramjában, valamint a Digitális Menetrendben megfogalmazottakkal, így a projekt állami támogatás hatálya alá nem tartozó közcélú, jövedelmet nem termelő tevékenységeket tartalmaz, és ilyen típusú projektnek minősül. A konzorciumi együttműködés révén történő megvalósításban közreműködő felsőoktatási és MTA kutató szervezeti tagok a projekt tevékenységeinek tekintetében nem folytatnak gazdasági tevékenységet, ezért jelen támogatás nem minősül az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének értelmében állami támogatásnak, így a részükre megítélhető támogatás akár 100% lehet. A projekt során idegen forrás (hitelfelvétel) igénybe vételére nem kerül sor, ezért nincsenek ehhez kapcsolódó tőkeköltségek (hitelek törlesztése, kamatok, adók stb.). A projekt EU és egyéb közpénzből történő finanszírozási igénye az alábbiak szerint alakul: EU-s támogatási hozzájárulással együtt): Önerő: Egyéb idegen forrás: Összesen:

forrás

(nemzeti

1.598.929.613 Ft 0 Ft 0 Ft 1.598.929.613 Ft

67

12. táblázat: Pénzügyi elemzés Pénzügyi elemzés paramétere Az EU támogatás mértéke

100 %

A saját forrás finanszírozásának módja

A projektgazda jellege

és

a

Elemzési megállapítás

tevékenység

A projekt állami támogatás szempontjából történő besorolása

Nem releváns – A projekt megvalósítás 100 %-os támogatási mértékét figyelembe véve a projekt elszámolható költségei 100 %-ban támogatásból finanszírozottak Nem vállalkozási Vissza nem térítendő támogatás Szegedi Tudományegyetem

A projekt majdani működtetőjének és fenntartójának személye

Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapesti Műszaki Egyetem DEAK Zrt.

Az amortizáció kezelésének módja

A projektben beszerzett eszközök esetében a vonatkozó leírási szabályoknak megfelelően történik az amotrizáció elszámolása. A beszerzett eszközök és a fejlesztett szolgáltatások fenntartása, illetve folyamatos frissítésére a projekt fizikai lezárását követő 5 évre vonatkozó futamidőre vonatkozó vállalást tesznek a megvalósító szervezetek. A Szegedi Tudományegyetem, mint felsőoktatási intézmény ÁFA visszaigénylésre nem jogosult, így a költségek esetébe bruttó értéken kerülnek szerepeltetésre.

Az ÁFA kezelése

Az infláció kezelése

A BME Viking Zrt., a DEAK Zrt. valamint az ELTE külső egysége alanyai az ÁFA-nak, de a pályázatban megjelölt, támogatásból finanszírozott tevékenységekkel kapcsolatban felmerült költségeire vonatkozóan adólevonási jog illeti meg őket. Esetükben az elszámolásnál az ÁFA nélküli (nettó) összeg kerül figyelembevételre. Költségvetés során a Magyar Nemzeti Bank középtávú előrejelzéseiből kiindulva 3 %-os inflációs ráta kerül beépítésre. Ennél magasabb növekedés esetében a különbözet finanszírozása saját erőből történik.

A tevékenységek részletes pénzügyi ütemezését – tekintettel a korlátozott terjedelemre a költségvetési mellékletben és annak szöveges útmutatójában mutatjuk be.

68

Költségterv A projekt teljes fejlesztési költsége, mely egyben az elszámolható pénzügyi költségkerete a tartalékkerettel növelten: 1.598.929.613,- HUF A fejlesztés költségbecslése tartalmazza a projekt előkészítés és a projekt megvalósítás valamennyi költségét. A támogatás intenzitása az elszámolható költségek 100%-a. A kiadási pénzáram lefutását a projektidőszak során két tényező befolyásolja: -

a személyi költségek – melyek a teljes költségvetés 79,57 % -t jelentik – tényleges felmerülése és pénzügyi kifizetése

-

a megvalósításhoz igénybe vett szolgáltatások teljesítéséhez kötött pénzügyi kifizetések.

és

beszerzendő

eszközök

A kutatási tevékenység elvégzésének folyamatos jellege, illetve az ehhez bevont kutató munkavégzés alapján a költségvetési keret felhasználása a szolgáltatások és beszerzések teljesítése kapcsán mutat eltéréseket, ami az egyes időszakok átlagos havi kiáramlásai tekintetében akár kétszeres pénzkifizetések megjelenését eredményezi. A külső szolgáltató közreműködésével megvalósuló tevékenységek a szakmai programhoz igazítottan történnek, a pénzügyi teljesítési igénye a tevékenység teljesítéséhez képest 15 - 45 napos késleltetéssel következnek be. Az teljes költségvetés éves költségkeretek elszámolásra történő benyújtás alapján definiált megoszlása: (1) 2012. évben nem kerül sor elszámolás benyújtására (2) 2013. évben a költségek 55,94 %-a esetében kerül sor elszámolásra (3) 2014. évben a költségek 44,06 %-a esetében kerül sor elszámolásra A tevékenységek szerinti ütemezés a költségvetés táblában található meg.

Felelős

13. táblázat: Felelősök szerinti költségbontás (tartalék keret nélkül) Költségek, HUF 2012

Szegedi Tudományegyetem

2013

2014

Összesen

-

413.443.790,- 278.190.737,-

691.634.527,-

ELTE – eScience Regionális Egyetemi Tudásközpont / Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont -

187.252.415,- 157.771.865,-

345.024.280,-

-

65.899.950,- 112.558.048,-

178.457.998,-

BME VIKING Nonprofit Zrt.

-

215.280.505,- 145.932.303,-

361.212.808,-

Összesen

0,-

881.876.660,- 694.452.953,- 1.576.329.613,-

DEAK Kooperációs profit Zrt.

Tartalék keret

Kutatási

Non-

22.600.000,-

69

Cash-flow terv (eHUF) 2012 Dátumok:

30.nov

Nyitó Bevétel * Kiadás **

394.082

2013

2014

31.márc

30.szept

31.márc

30.szept

394.082

67.476

-161.189

-78.619

-

326.606

555.271

-

326.606

555.271

472.701

221.752

Konzorcium rulírozó finanszírozás

Záróegyenleg

2015 ? hó

300.371

-300.371

67.476

-161.189

-78.619

*Bevétel: támogatás (előleg és közbenső kifizetés) **Kiadás: projekt kiadások a beszámoló beadását megelőző időszakról. Az elszámolható költségek fedezetére a támogatás 100 %-os intenzitás mentén fedezetet biztosít. Azonban a megvalósítás időbeli lefutása, az elszámolások benyújtásához kötött támogatás lehívás rendszere okán a konzorcium tagoknak a projekt megvalósítás során átmenetileg saját forrást kell igénybe venni, azaz a költségeket előlegezni szükséges. Az átmeneti önerő igény összegeit és időbeli lefutását a cash-flow táblázat mutatja be. Az átmeneti önerő igény biztosítására a megvalósító szervezetek számlapénze áll rendelkezésre, mely a szervezeten belüli forrásátcsoportosítással finanszírozható, A cash flow számításnál a tartalék összegét nem vettük figyelembe.

70

3.1.5. Kockázatelemzés a., Pénzügyi kockázatok elemzése Az érzékenységvizsgálat célja annak meghatározása, hogy hogyan módosítja a projekt megvalósíthatóságát az egyes költség- és bevételi paraméterek, illetve az ezekre ható főbb tényezőknek a tervezettől való eltérése. A vizsgálat célja a kritikus változók és paraméterek meghatározása. A kiegyensúlyozott projektmegvalósítás argumentuma, hogy egyensúlyba hozva a projektváltozókat optimális költség-idő-minőség egyensúlyt érjen el úgy, hogy az eredetileg definiált eredményességi kritériumok nem sérülnek. Az érzékenységvizsgálat során azt vizsgáltuk, hogy a kiadási pénzáram változása, a finanszírozás esetleges késedelme valamint az árfolyamkockázat hogyan befolyásolja a projekt megvalósíthatóságát. A Cash-flow alapján a pályázat végrehajtásának pénzügyi fedezete biztosított: a pénzügyi erőforrások a támogatásból és az önerőből állnak rendelkezésre. A menedzsment a kiadási pénzáram biztonságát (utófinanszírozásból származó késedelem, pénzügyi lefutás) a kifizetési kérelmekhez igazított elszámolásokkal biztosítja, illetve ahol ez nem lehetséges, a likviditást önerőből tartja fenn. A projekt likviditását a Szegedi Tudományegyetem számviteli politikája garantálja, azaz az adott időszakban jelentkező költségeket a kedvezményezett és a közreműködő szervezet között történő elszámolásokig a tudományegyetem megelőlegezi, így az előleg mintegy biztosítékul szolgál a projekt akadálytalan megvalósításához (pl. egyes költségtételek esetleges alultervezettsége esetén). Pénzügyi bevételek becslése A projekt alapfelvetése, hogy a közreműködő szervezetek alaptevékenységét, azaz alapkutatások megvalósítását valósítja meg. Ezen tevékenység valamennyi résztvevő szervezet esetében közcélú, azaz bevételt nem termelő tevékenység. A pénzügyi elemzések módszertani alapelveiből kiindulva – mely szerint a fejlesztési különbözet módszertana alkalmazandó - kizárólag azon bevételeket kellene figyelembe venni, amelyeket a fejlesztések eredményeit felhasználók/használók a használat ellenértékeként közvetlenül fizetnek. A fejlesztés eredménye azonban nyílt forráskódok, illetve protokollok halmaza, melyekért a potenciális alkalmazók nem fizetnek. A fentiekből következik tervezésünket, és a folyamatok felügyeletét elsősorban a kiadási pénzáram felügyeletére, és a finanszírozási fegyelem fenntartására kell fókuszálnunk. A kockázatok bekövetkezésének negatív hatásait önerőnk növekedésével küszöbölhetjük ki. b., Megvalósíthatósági és fenntarthatósági kockázatok A projekt életciklusa három fő szakaszból áll: Előkészítés, amely magában foglalja a projekt megvalósíthatóságának mindenre kiterjedő elemzési folyamatát, a megvalósításhoz szükséges források allokációját. Jelen projekt támogatási alap pénzügyi forrásainak bevonására törekszik, amely pályázat útján kerül szétosztásra, így további előkészítési elemként jelenik meg a pályázat összeállítása és beadása, és végül sikeres pályázat esetén a támogatási szerződés megkötése. Projekt megvalósítás, amely az ICT technológiák terén alap- és célzott kutatásokat megvalósító kutatócsoport létrehozását, nemzetközi színterű működtetéséhez kapcsolódó kutatás menedzsment kapacitások fejlesztését, IKT technológiákhoz kapcsolódó kutatási egységek közötti hálózatosodás elősegítését célozza, az alábbi kutatásterületi fókusszal:

71

-

-

-

-

-

társadalmilag releváns IKT-ra épülő hálózatok dinamikájának vizsgálata, különös tekintettel terjedési jelenségekre; nyelvtechnológiai algoritmusok kidolgozása és empirikus validálása; algoritmusok, mechanizmusok és protokollok kifejlesztése, vizsgálata, amelyek az okostelefon hálózatokban keletkező nagy mennyiségű adat teljesen elosztott feldolgozását teszik lehetővé az adatvédelmi szempontok figyelembevételével; tudományos és innovációs folyamatok feltérképezése, értékelése, az elemzések megosztása, vizualizációja újfajta elemző eszközök és innovatív megoldások fejlesztése révén. a klímaváltozások gazdasági és társadalmi hatásainak feltérképezése, a klímaadatokra épülő, társadalmi és gazdasági változásokat előre jelző modellek megalkotása. megoldás keresése a mobil alkalmazások által generált adatok feldolgozására, mind a háttérrendszerben, mind az eszközön. adatbányászati és algoritmikus kutatások a pénzügyi kereskedésben és kockázatelemzésben. társadalmi struktúrák modellezése, a társadalmi folyamatok megértéséhez fontos kapcsolatok, belső törvényszerűségek nagy mennyiségű, a mindennapok során keletkező és digitálisan rögzíthető adatokon alapuló vizsgálata társadalmi-gazdasági folyamatok tér és időbeli feltérképezése a szociális hálózatok mérése és monitorozása segítségével

Működés, amely a rendszer 5 éven keresztül történő fenntartását feltételezi. Az elemzés során egyrészt az előre kiszámítható kockázati faktorokkal másrészt a „nem tervezhető”, azaz a gondos projekt tervezés során sem kalkulálható kockázatokkal találkozhatunk. Jelen esetben előbbi, véleményünk szerint valószínűsíthető és ezáltal kezelendő akadályokat jelenítjük meg aszerint, hogy milyen kihatással lehetnek a projekt megvalósítására, illetőleg hogyan lehet tervezett módon ellene tenni.

72

14. táblázat: Előkészítési szakasz kockázatai Kockázati tényező

A kockázat erőssége (0– +3)

A kockázati mechanizmus leírása

A kockázatkezelés módja

+1

A projekt szakmai kidolgozottsága nem teszi lehetővé a nemzetközi partnerek számára a motivációt jelentő hozadékok beazonosítását, a kapcsolat eredményességi kimeneteire messzemenő következtetések levonására nem nyílik lehetőséget.

A kutatócsoporti tagok,mint személyek és mint szervezetek a megelőző kutatási tapasztalatra építkeznek. A projekt érdekeltségei és hozadékai a megelőző kutatási együttműködésekre építhetők, melyet kiegészít a jelen projekt komplex megjelenítésére alkalmas projekt dokumentumok és tevékenység tervek megismertetése A kapcsolattartás koordinálásával, a személyekhez kötődő kapcsolati tőke aktivizálásával a projekt által definiált területekre a partnerek motivációja fenntartható.

+1

Nem jönnek el az projekt tevékenység kidolgozásának egyeztető fórumaira, nem kapcsolódnak be a szakmai tervezés folyamatába.

A megelőző és folyamatban lévő ipari együttműködések körében széles körű projektbemutatás - a hozadékokra és fenntarthatóságra történő fókuszálással – a csatlakozási lehetőség felkínálása érdekében

+2

A kooperációban részt vevő egyetemi egységek és nonprofit szervezetek között kompetíció áll fenn a korlátos pályázati források elérésében. A kutatási területek közötti együttműködések variabilitása különösen az informatikai projektek vonatkozásában az IKT alapvető szaktudás elvonását eredményezheti.

A szakterületi kompetenciával rendelkező kutatócsoportok vezetőivel, kutatóival történő kooperáció mentén zajlott a szakmai tevékenység konkrétumainak definiálása, amelyen keresztül a valós igények és ténylegesen elérhető hozadékok biztosítása és ezen keresztül a motiváció fenntartható.

+3

Az intézmény által elérhető forrásabszorpció gátlása az ugyanazon tématerületek mentén felvállalt projektek versenyeztetésével

Intézményen belüli egyeztetések a meghatározó kutatási irányok definiálásáról, majd a fő területek meghatározását követően hatékony projekt kiválasztás

szakmai kockázatok

A kutatási kulcsterületek vonatkozásában nemzetközi partnerek bevonása

A kutatási kulcsterületek ipari partner szereplői érdektelensége a programok és szolgáltatások iránt intézményi kockázatok Az intézményi kutatási területek differenciált alkalmazhatósága a projektben megadott K+F fejlesztési és intézményfejlesztési irányvonalak meghatározásához Ugyanazon intézmény által benyújtható pályázatok versengése

73

15. táblázat: Megvalósítási szakasz kockázatai A kockázat erőssége (0– +3)

Kockázati tényező szakmai kockázatok A tudás és ismeret átadásához nem jön létre a kellő számú személyi és szervezeti kontakt Munkaerőpiaci-gazdasági környezet változékonysága, melynek hatására az ipari együttműködő partnerek bevonása alacsony motiváltsággal zajlik A projekt kutatásban résztvevő fiatal kutatók, hallgatók motivációinak hiánya a tehetséggondozásban Konfliktushelyzet érintettek között

az

Helyi, regionális országos, nemzetközi és szakmapolitikai döntések összhangja a projekttel

+1

+1

+2

+3

+1

A kockázati mechanizmus leírása

A kockázatkezelés módja

Az előzetes elköteleződés ellenére a projekt megvalósítás alatt zajló egyéb szakmai kötelezettségek megakadályozzák a konkrét tevékenység ellátást mind a hazai mind a nemzetközi partner szervezetek szakemberei részéről A projekt megvalósítására kiemelt veszélyt jelent a megváltozott gazdasági és munkaerő-piaci környezet. A közreműködő fiatal kutatók, klinikai orvosok és ipari együttműködő partnerek esetében a projekt megvalósításának jövőbeni előnyei háttérbe szorulnak az aktuális problémákkal szemben. Csökkenek azon vállatok, cégek és intézmények száma, akik igényt tartanak a kutatási kompetenciákra Ha a kutatásban való részvétel nem jelent jelentős szakmai, vagy konkrét pénzügyi motivációt a tehetséges hallgató vagy fiatal kutató számára, úgy a nemzetközi kutató szervezetek és/vagy ipari szervezetek elszívó ereje érvényesül A projektben közreműködő, interaktív együttműködésben dolgozó kutatók szakmai és/vagy módszertani megközelítésből fakadó ellentétei, melyek a feladat megvalósítását akadályozzák Nagy kockázati tényezőt jelenthet a helyi, regionális országos, nemzetközi és szakmapolitikai döntések projekt szempontjából negatív irányba történő változtatása. A kockázati tényező erősségét az jelenti, hogy a projekt résztvevőinek nagyon kis mértékű ráhatása van fenti tényezőkre.

Célzott elérési, bevonási és motiváltság fenntartását szolgáló módszertanok alkalmazása Projekt nyomon követés, monitoring és felkészült változás menedzsment Kommunikációs és együttműködés szervezési tervezet

Előzetes egyeztetés, beállítása

partnerkeresés,

tartalék

partnerek

Jól definiált és részletes projekt ismertető, a gyakornoki rendszer előnyeinek és munkaerő-piaci hatásainak célzott megismertetésével. Minél több eszköz segíti az egységek közötti megértés, a közös megoldási platform létrehozásának iniciálása, kapcsolattartás és kommunikáció a felek között. A tervezése során a projekt helyi, regionális, országos, nemzetközi és szakmapolitikai stratégiai tervekhez való illesztéssel készült, melyre a megvalósítás során is figyelmet szentel a menedzsment.

74

Kockázati tényező jogi kockázatok A személyes adatok védelme területén érvényes jogi szabályozás Foglalkoztatási, és adójogszabályi háttér változása A gyakornoki és adatbányászati kutatási programban résztvevők adatainak kezelése. intézményi kockázatok Intézményi szervezeti rendszer és a projekt szervezeti rendszer között feszülő ellentmondások hatáskörök, feladatkörök tekintetében

A koordinációs központ sikeresen lesz képes ellátni hálózatépítési és információs központ jellegű szerepkörét

A kockázat erőssége (0– +3)

A kockázati mechanizmus leírása

A kockázatkezelés módja

+1

Az adatok védelme kiemelt prioritásnak tekinthető napjaink jogszabályi környezetében. Projektünk során az okostelefonról és Twitter alkalmazásról nyerünk adatokat, melyek esetében szükséges betartani az adatvédelmi előírásokat.

Adatvédelmi jogszabályok áttekintése és mindezekhez igazodó adatvédelmi rendszer kialakítása, szükséges módszertanok kidolgozása. Adatvédelmi átvilágítás végrehajtása. Adatvédelmi hatástanulmány és stratégia készítése.

+3

Változó bér, járulék és áfa szabályozások

A projektre vonatkozó átfogó változás menedzsment, mely magában foglalja a pénzügyi területek kérdéskörét

+1

Csakis az önkéntes hozzájárulással, a jogkörök, felelősségek és hatásterületek átfogó megismertetésével lehetséges az érintett célcsoport tagok bevonása

+3

A projektmegvalósítás szervezete a projektmenedzsment alapú irányításra épül. Ezen irányító munka a kutatói/oktatói hierarchikus rendszertől jelentősen eltér. Szervezetfejlesztési folyamatok akadályoztatása

A projektmenedzsment szervezet kialakításakor az ellentmondások áthidalására alkalmas fórumok, döntéshozási folyamatok beépítése

+1

A megfelelő szintű hálózatépítési képesség, valamint az FP8-as pályázati konstrukcióban való eredményes indulás feltétele külföldi partnerszervezetekkel való együttműködési aktivitás kifejtése, valamint a FuturICT zászlóshajó projekthez kapcsolódó hazai partnerszervezeti szerepkör megfelelő színvonalú betöltése, melynek elmaradása esetében drasztikusan lecsökken említett Európai Uniós források lehívásának valószínűsége.

Megtervezésre került már előkészítési fázisban a koordinációs központ organogramja, valamint működési keretrendszere. Projektünkbe számos külföldi tudományos partner került bevonásra, mind-mind olyan szervezetek, akik IT tudományterületen jelentős tudományos múlttal rendelkeznek, így bizonyos, hogy képesek leszünk akár több partnerrel is közös nyertes FP8-as projekten való részvételre.

Minél tágabb körű célcsoport elérés biztosítása. Adatvédelmi hatástanulmány és stratégia készítése.

75

Kockázati tényező intézményi kockázatok A projektigények kiszolgálására felkészületlen intézményi apparátus és folyamat rendszer, párhuzamosan futó projektek kezelésének kockázata társadalmi kockázatok Az adatbányászati alkalmazásokkal szembeni felhasználói oldali ellenállás

A kockázat erőssége (0– +3)

A kockázati mechanizmus leírása

A kockázatkezelés módja

+2

A bürokratikus, lassú döntéshozatallal működő központi egységek és a nemzetközi ipari/kutatási szervezetek által igényelt rugalmas reagálás közötti folyamat rendszerek feloldási nehézsége A szakmai-pénzügyi jelentéstételek elkészítéséhez szükséges központi egységek felkészületlenek az összetorlódó tevékenység ellátásra

A projektmenedzsment szervezeti keretei, a felügyeletet gyakorló személyi kompetenciák definiálása

+2

Az okostelefon és twitter felhasználók nem értik meg adatbányászati tevékenységünk menetét és módszertanát, adatvédelmi törekvéseinket, ami az adatbányászati tevékenység során fellépő alapvető jelentőségű bizalmi tényező ellen hat

Adatvédelmi stratégia ismertetése a bevonásra kerülő felhasználókkal. Kommunikációs együttműködés társadalmi szervezetekkel

Az infláció következtében jelentkező árváltozások a költségvetésben feltüntetett eszközökre, anyagokra vannak hatással, ami adott esetben bizonyos tételek törlését eredményezheti.

Változásmenedzsment és kockázatanalízis Folyamatos monitoring és kommunikációs tevékenység

pénzügyi-gazdasági kockázatok Az időközben jelentkező infláció miatti áremelkedés következtében a +3 tervezett költségvetés teljes körűen nem tartható Az egyetemi szervezetek átmeneti vagy tartós likviditási problémái

+2

Projektfeladatok időbeli csúszása, a pénzügyi teljesítés veszélyeztetése

+1

A pénzügyi lebonyolítás átmeneti előfinanszírozási igényét a költségvetési intézmény nem tudja biztosítani, mert nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű szabad pénzkészlet A tevékenység elvégzéséhez kötött forrás felhasználás eredője lehet a projekt kifizetési igények kumulálódása, mely ha a projekt zárásához kötött, akkor pénzügyi zárást veszélyezteti

Változásmenedzsment és kockázatanalízis Folyamatos monitoring és kommunikációs tevékenység

Változásmenedzsment és kockázatanalízis Folyamatos monitoring és kommunikációs tevékenység

76

3.1.6. FENNTARTÁS 16. táblázat: A projekt megvalósítását követően fenntartandó projektelemek, és a fenntartásért felelős szervezetek megnevezése Tevékenységek tevékenységek

/

projektelemek,

kapcsolódó

kiegészítő

Innovatív alapkutatási tevékenység fejlesztés A tudomány tudománya Adatvédelem Hálózatok szerkezete és dinamikája Klímaváltozás társadalmi hatásai Okostelefon középréteg, valós idejű teljesen elosztott adatfeldolgozás Pénzügyi rendszerek Társadalmi struktúrák Teljesen elosztott adatfeldolgozás és adatbányászat Természetes nyelvfeldolgozás Twitter adatfolyam előfeldolgozása Kutatás–fejlesztési szolgáltatások fejlesztése Nemzetközi kutatócsoportokra épülő hálózatok létrehozása, FP7-FP8 projektekben való közös részvétel Fiatal és tehetséges kutatók, PhD hallgatók foglalkoztatása Adatbázis licencia beszerzése

Felelős (szervezeti egység / szervezet) SZTE, ELTE7 SZTE SZTE, ELTE, BME Viking Zrt. ELTE, BME Viking Zrt. SZTE, BME Viking Zrt. SZTE, BME Viking Zrt. ELTE SZTE SZTE, BME Viking Zrt. ELTE

SZTE, BME Viking Zrt. ELTE , DEAK Zrt. SZTE, BME Viking Zrt. ELTE SZTE SZTE – K +F Hasznosíthatósági vizsgálat végzése Igazgatóság Hálózatépítés, kutatási és innovációs együttműködések kialakítása SZTE, BME Viking Zrt. ELTE , "Jó gyakorlat" megismerése nemzetközi hálózati szervezeteknél DEAK Zrt. SZTE, BME Viking Zrt. ELTE , Kutatási tapasztalatcsere érdekében tett nemzetközi utazások DEAK Zrt. Interkulturális tudástranszfer modell fejlesztése SZTE Információtechnológia és társadalomtudományok együttműködési modelljének fejlesztése SZTE Hálózatépítési rendezvények, workshopok szervezése SZTE, BME Viking Zrt. ELTE Tudományos koordinációs központ létrehozása Kutató és koordinációs központot kialakítása, stabil s hosszú távon is fenntartható működés SZTE, BME Viking Zrt. kereteinek feltárása Hazai kutatási szféra a FuturICT európai zászlóshajó projekthez valókapcsolódásának feltárása, SZTE, BME Viking Zrt. ELTE , környezeti kihívások és „best practice”-ek elemzése DEAK Zrt. IT szakemberek képzése és továbbképzése SZTE, BME Viking Zrt. ELTE , Szakmai megvalósítók képzése DEAK Zrt. FuturICT nyári iskola megrendezése SZTE, BME Viking Zrt. IT képzés DEAK Zrt. Infrastruktúra fejlesztése Eszközök beszerzése, karbantartása SZTE, ELTE Projektmenedzsment SZTE, BME Viking Zrt. ELTE , Projektmenedzsment tevékenység DEAK Zrt.

Az infokommunikációs technológiákhoz komplex módon kapcsolódó kutatási versenyképesség tényezőinek megerősítése és bővítése az eredménykimenetek szemszögéből az alábbi stratégai illeszkedés mentén kell megvalósuljanak a fenntarthatóság sikeressége érdekében: (1) Az Európai Unió FET programjában definiált, a jövőbeli IKT - fejlesztések társadalmi és gazdasági hasznait kiaknázó cselekvési programja 7

A könnyebb átláthatóság kedvéért az ELTE – eScience Regionális Egyetemi Tudásközpont / Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont konzorciumi partnert neve helyett csak az ELTE megnevezést használjuk.

77

Az információs és kommunikációs technológia a társadalmat négy alapvető szemszög mentén formálja: -

Technológiai szemszög: az információval, adattal és tudással végzett műveletek infokommunikációs eszközökhöz kötötten zajlanak. Az információs műveletek a társadalom alapműveleti elemei, eképpen a társadalom mindazon technológiai megoldások felvételére adaptív, melyek a műveletek elvégzését gyorsabban, hatékonyabban és biztonságosabban biztosítják

-

Társadalmi értelemben az információ áramlása, megosztása hálózati rendszerek mentén zajlik, így a hálózati társadalom és hálózati gazdaság működése, a közösségiség és globalizáció folyamatos adaptációt vár el

-

Tudományos nézőpontból az információ olyan adat alapú rögzített tudás, mely konkrét személy é/vagy személyközi interakció által nyeri el értelmét, amely folyamat közben a gondolkodás és adatfeldolgozás gyakorol rá hatást.

-

Fejlesztési értelemben, hiszen a társadalom átalakulás koncepcionálását az eszközrendszerének fejlesztésével azonosítják

Az átalakulási folyamatok fókuszált terelés mentén, azaz konkrét cselekvési irányok definiálásán keresztül biztosítják a nemzetközi versenyképességi pozíció javítását, melyeket az Unió a következőekként definiálta: -

Az IKT-n belül a FET-kutatás megerősítése

-

FET zászlóshajó-kezdeményezések indítása

-

Közös programozásban és FET EKT kezdeményezésekben való részvétel

-

Fiatal kutatók fokozott bevonása a FET-programba

-

A tudományos eredmények gyorsabb megosztásának ösztönzése és az innováció felgyorsítása

-

A világ vezető kutatóintézeteivel világtehetségek Európába csábítása

folytatott

együttműködés

erősítése

és

(2) A projektben közreműködő felsőoktatási és non-profit kutató intézmények fejlesztési stratégiái, melyek mentén nemzetközi szinten jegyzett Kiválósági Központ státusz elérését és megtartását célozzák A fenntartható fejlődés definiált kritériumainak való megfelelés részeként a kutatásfejlesztés és intézményfejlesztés folyamatában kiemelt irányvonalak kerültek definiálásra, melyek egymásra épülő elemei: -

Diszciplínák mentén elnyert, sikeresen befejezett és az eredményekre épülő új egyedi alap- és alkalmazott kutatások megvalósítása

-

Koncentrált diszciplínák területein kutatási kapacitásfejlesztési és koordinációs projektek, melynek eredőjeként integrált kooperációs kutató központok, tudásközpontok és hálózati koordinációs központok működtethetőek

-

A Kutatóegyetemi Kiválósági Központ, mint a kutatás-fejlesztés-innováció-oktatás egyetemi berkein belül zajló megújítását integráló komplex program

A projekt tevékenységei által megvalósítandó kutatási tudásbázis és kapacitásfejlesztés folyamatában eredmény centrikus fenntarthatósági kritériumok kerültek definiálásra: (1) Az információs és kommunikációs technológia kutatási terület, mint multidiszciplináris kooperációban megvalósuló alapkutatási programok reményeink szerint hosszú távon biztosítanak munkahely lehetőséget a műszaki-informatikai, természettudományos és kapcsolódó társadalomtudományi végzettségű tehetséges hallgatók, fiatal kutatók számára. A munkahelyteremtés hozzáadott értéke, hogy a fiatal kutatói állomány

78

számára olyan területen ad lehetőséget kutató munka végzésére, mely az elkövetkezendő időszak társadalmi-gazdasági kihívásának, megújításának motorja lehet. (2) A fenntartható kutatás-fejlesztési tevékenység, azaz előremutató tudásközpont program(ok) nélkülözhetetlen eleme a kutatóképzés fenntartható és folyamatos fejlesztése. A kutatóképzés fejlesztése akkor válik fenntarthatóvá, ha a szakterületi ismeretterjesztési folyamat kiegészül az elért eredmények hasznosításához köthető specifikált ismeretekkel. (3) A FET FuturICT Koordinációs Központjának létrehozása a kutatócsoportok kutatói közösségének koordinációját, tevékenységi portfólióból származó eredményeinek megosztását valamint a nemzetközi színtéren való képviseletét biztosítja. A prioritási területeken megkötött partnerségek hozzájárulnak a legjobb kutatócsoportok világszintű együttműködésével megadható tudományos alapkutatási válaszok létrehozásához, valamint az eredmények csúcstechnológiát alkalmazó, kutatásintenzív kkv-k általi hasznosításához. (4) A hallgatók gyakornoki rendszer szerinti bekapcsolódása a tudományos kutatásba az egyik kedvelt és többlettudást biztosító lehetőség, hiszen a szakmai ismeretek elsajátításán túl piaci szereplők munkavégzési kultúrája, munkafolyamatai is megismerhetővé válnak. (5) A projekt futamideje alapján nem elégséges önálló PhD munka elkészítésére, ugyanakkor önálló kutatómunkák nemzetközi kontextusban történő elvégzésére ad lehetőséget. reményink szerint a nemzetközi hálózatokhoz történő integráció felgyorsítja a kutatási eredmények publikációs eredményességét, illetőleg a szakmai követelmények teljesítését. A fejlesztés során létrejött eredmények és projektelemek a fenntartása az alábbi működési modell szerint kivitelezhetőek: -

Stratégiai irányítás: a projekt keretei között kidolgozásra kerül a Koordinációs Központ szervezeti és működési keretrendszere, melynek alapjai a tagszervezetek érdekpreferenciái ütköztetése, s egyben a kölcsönös előnyök elismerése. A Központ koncepciójának szervezeti kooperációban történő kidolgozása, valamint a működési területre vonatkozó multidiszciplináris lehetőségekkel történő felruházása elősegíti a felsőoktatási szervezeteknél jelenleg is zajló paradigmaváltást az ipari-kutatási együttműködések, hasznosítási ernyőszervezet, a piaci szféra kapcsolatok területén.

-

Menedzsment: reményeink szerint a jelen konstrukcióban allokálható források lehetővé teszik az operatív menedzsment számára a kritikus tömeg elérését, ami biztosíthatja, hogy a gazdasági szemlélet gyökeret verjen egy olyan intézménytípusok körében, melyek deklaráltan csak kiegészítő jelleggel végezhetnek üzleti tevékenységet. A menedzsment stabilizálódása a szemléletformálás mellett lehetőséget biztosít az önfenntartás lehetőségének megteremtésére az üzlet- és projektfejlesztési tevékenységek, valamint a szellemi alkotáshasznosításon keresztül.

-

Kiemelt kutatási területek: az előzetes elemzések, tapasztalatok alapján definiált, és a jelen projekt keretében ehhez integránsan kapcsolódó kutatási témák kurrens, a tudomány határterületein járó, nemzetközi érdeklődésre is számot tartó területek. Céljaink szerint az elért eredmények lehetővé teszik az itt zajló alapkutatási témák folytatását és kiterjesztését.

-

A kutatási területeken fejlesztett projektek: tekintettel jelen konstrukció alapkutatási jellegére, az indulási időszakot követően lehetőség nyílik a legígéretesebb témákra alapozott projekt-fejlesztésre, ami lehetőséget biztosít akár horizontális nemzetközi kutatási együttműködésre, akár vertikális fejlesztésre – ipari partnerek bevonásával, a piaci igényeknek megfelelően

79

-

Szemléletformálás: jelen projekt egyik legfontosabb hozzáadott értékének azon szemlélet megjelenését tekintjük, mely hosszú távon biztosíthatja a projekt szakmai fenntarthatóságát.

3.2. RÉSZLETES CSELEKVÉSI TERV 3.2.1. Az előkészítésének és megvalósításának részletes feladatai és ütemezése A projekt megkezdése előtti tevékenységeket az alábbi szempont alapján különíthetjük el: -

kutatási terv elkészítése

-

oktatási terv definiálása

-

kutatói és kutatási asszisztencia kapacitásainak felmérése, optimalizálása

-

projekt koordinációs és monitoring rendszer kidolgozása

-

tevékenység optimalizálás

-

kutatás ütemtervének összeállítása

-

ipari és tudományos kapcsolatok, együttműködések építése, kommunikálása

-

kiemelt stratégiai partnerekkel való együttműködés kereteinek kialakítása

-

költségek tervezése

-

koordinációs központ szervezeti működésének kidolgozása

Az előkészítés stádiumában összehangolásra kerülnek a kutatási feladatok az egyes kutatói szinteken és a kutatói csoportok szerepvállalásának, humánerőforrás kapacitásainak, és kutatási elképzeléseinek függvényében előre rögzítetten. Az egyes kutatói csoportok önálló működési keretei nem determinálják a gördülékeny kutatási előrehaladást és illeszkedést. Ennek kiküszöbölésére, már a projekt előkészítés szakaszában definiálásra került a kutatói csoportokat, és a kutatási tevékenységet koordináló, valamint az eredményességét vizsgáló monitoring rendszer és annak működtetési elve. A kutatási tervvel párhuzamosan oktatási tervet is készítettünk annak érdekében, hogy minden konzorciumi tag által elfogadott, szükségesnek vélt és valid képzési tevékenység folyhasson a projektünk során. A kutatói team felállítása a feladatkörök, részprogramba illeszkedő tevékenységi ütemtervek átfogó ismeretét igénylik ahhoz, hogy valamennyi szereplő és intézmény számára a pozitív előnyök maximalizálása megtörténjen. Komplex kutatási tevékenységek a használatba kerülő módszertani alkalmazások és szemléletek integrálásával kivitelezhetők, ami a résztvevő kutatócsoportoktól, előzetes kutatói és kutatás területi jellemzők beazonosítását indukálták. Ezen túl a kutatói team tagjaiban interaktív módon formálódott a konkrét ütemterv, a doktorandusz hallgatók pontos tématervei. Mindezen tevékenységek a relevancia – megvalósíthatóság – fenntarthatóság kritériumrendszerének való megfelelést szolgálták. A projekt kimenete az ipari és tudományos szektori együttműködések, kooperációk aktivitásainak növelése, transznacionális kutatócsoport építése, amely elképzelhetetlen a tervek és az eredmények célcsoport specifikus kommunikációja nélkül. Ehhez szükség volt az elérési hatékonyság biztosítására alkalmazandó eszközrendszer rögzítésére és a projekt adminisztratív lebonyolításával kapcsolatos belső szabályzat ismeretére, az elszámolások és kifizetések ütemezésére. Továbbá kialakításra kerültek a további, kiemelt stratégiai partneri körbe tartozó szervezetekkel való együttműködés keretrendszere is, az általuk végzett kutatási tevékenység, valamint ehhez rendelt önerő nagyságának definiálásán keresztül. 80

Az előkészítés szakaszában a projekt teljes körű feltárásának fényében teljes körűen rögzítésre kerültek mindazon költségek, melyek projektünk során jelentkezhetnek, így próbáljuk meg minimalizálni a pénzügyi kockázatokat. A működési hatékonyság fokozásának reményében továbbá lefektetésre került a leendő koordinációs egység szervezeti struktúrájának váza is. Az előkészítési munkálatok a kutató team kooperatív gondolatcseréin keresztül Szegedi Tudományegyetemen közalkalmazotti státuszban lévő menedzserek, asszisztensek és pénzügyi szakértők közreműködésével zajlottak, kiaknázva már az előkészítés során a komplex hozzáértést. Ennek megfelelően az előkészítéshez számlával alátámasztott költségtételek nem rendelhetők. Ugyanakkor az előkészítés költségei meghatározhatóak a beáldozott munkaidő ráfordítások konkrét forintosításán keresztül, amely jelenleg kettő kutató egy projektmenedzser, egy projektasszisztens, egy pénzügyi munkatárs és egy adminisztrátor kettő havi béreként rögzíthető. A megvalósítás költségei két jól elkülöníthető szakmai elvet szolgálnak: egyrészt a projekt kutatás – szakterületi elvárásainak teljesítéséhez kötődnek, másrészt a projekt megvalósítás menedzsment szakmaiságát finanszírozzák. A szakmai megvalósítás költségei a pénzügyi fejezetben részletezésre kerülnek. A menedzsment költségek terén a konzorcium egészére nézve a projekt 1 fő szakmai vezetővel, 1 fő főállású projektmenedzserrel, 1 fő pénzügyi vezetővel, 4 projektasszisztenssel, és 4 fő pénzügyi munkatárssal számolunk, akik a meglévő és újonnan beszerezni kívánt infrastruktúra háttér bázisán látják el feladataikat. A költségek havi díj formájában a projekt teljes futamideje alatt teljesítendők. Kutatási tevékenységünk során 10 kutatási területet definiáltunk, melyek komplex kutatási egységet alkotnak. Projektünkben négy fő csoportba soroltuk a tevékenységeinket, ahogy az alábbi szerkezeti ábrán látható. Ezek az adatvédelem, az ICT technológia, az elméleti kutatások, és az alkalmazások.

11. ábra: Kutatási tevékenység szerkezeti ábrája

81

I. Adatvédelem Az első csoportba az adatvédelemmel kapcsolatos egyetlen alprojekt tartozik. Mivel a pályázatban személyes adatokkal dolgozunk elsősorban, nagyon fontos hogy a vonatkozó jogi szabályozásnak és etikai normáknak megfeleljünk. Ennek megfelelően az adatvédelmi alprojekt minden alkalmazással, és technológiai alprojekttel szorosan együtt fog működni, tanácsadást nyújtva az adott terület adatvédelmi kérdéseiben. Emellett egy jogi informatikus képzés alapjait is lerakjuk, amely adatvédelmi és szerzői jogi ismeretekkel látná el a jövő informatikusait. II. ICT technológia Az itt található alprojektek feladata, hogy annak a lehetőségeit vizsgálják, hogy milyen innovatív módszerekkel lehetne a társadalomban keletkező rengeteg adatot kezelni és feldolgozni, és ezzel az előrejelzésre használt modellek működését segíteni. A twitter folyamok feldolgozását célzó alprojekt egy nagyon fontos információforrást tesz elérhetővé a többi projektelem számára a twitter folyamok letöltését és feldolgozását, vizualizációját lehetővé tevő szoftverek kifejlesztésén keresztül. Számos ponton kapcsolódik más alprojektekhez. Egyfelől a nyelvtechnológiai alprojektből a tweetek szöveges természetéből fakadóan profitálni fog, hiszen a tweetek értelmezése, osztályozása nyelvi jellegű feladat. Másfelől több alkalmazás számára nyitva áll a lehetőség, hogy a tweetekből kinyert információra is épülhessenek, aminek a lehetőségét minden alkalmazás meg fogja vizsgálni. Az okostelefon középréteg szintén egy fontos adatforrást céloz meg: az okostelefonok által észlelt szenzoradatok és a telefon használata során keletkező egyéb adatok feldolgozását lehetővé tevő elosztott szoftverréteg létrehozását tűzi ki célul az adatvédelem elveinek a messzemenő betartása mellett. A szoftver nem fog adatgyűjtést végezni, hanem helyben fogja az adatokat elemezni a telefonok kooperációjának a segítségével. Az alprojekt szorosan kapcsolódik az elosztott algoritmusokkal foglalkozó alprojekthez, amely alprojekt az itt kifejlesztendő szoftverrétegre épülő algoritmusokat fog tervezni és elemezni. Emellett minden alkalmazással kapcsolatos alprojekttel egyeztetésre kerül az együttműködés lehetősége, amely az okostelefon alprojekt számára követelmények meghatározását eredményezheti, az alkalmazások számára pedig értékes adatforrást. III. Elméleti kutatások Ebbe a csoportba azok az alprojektek tartoznak, amelyek olyan elméleti és algoritmikus témákat céloznak meg, amelyek közvetlenül szükségesek mind az alkalmazások, mind pedig az ICT alprojektek számára. A hálózatok elmélete az egyik legfontosabb ilyen terület, amely az elmúlt egy évtizedben rendkívüli fejlődésen ment keresztül, nem kis részben magyar, a pályázatban résztvevő kutatók közreműködésével. A társadalom komplex önszerveződő folyamataiban kulcsszerepet játszanak a hálózatok, mint pl. a közösségi hálózat, közlekedési hálózat, kommunikációs hálózat, vállalkozások kapcsolati hálói, stb. Az ezekre vonatkozó elméleti ismeretek alkotják a futurICT program során kifejlesztendő tudás és technológia legfontosabb pillérét, így minden alkalmazás szoros és folyamatos kapcsolatban lesz ezzel az alprojekttel. A nyelvtechnológia alprojekt a természetes nyelv megértésével, feldolgozásával, intelligens keresés megvalósításával foglalkozik. Számos alprojekt fog támaszkodni erre a technológiára: mindkét ICT alprojektben szerepelnek olyan feladatok, amelyek természetes nyelvvel kapcsolatosak, pl tweetek, SMS-ek, emailek, látogatott weblapok, stb, szűrése, osztályozása, értelmezése (jellemzőkinyerés). Emellett az alkalmazások többsége szintén támaszkodik nyelvi elemzésre, leginkább a tudományelemzéssel foglalkozó alprojekt, amelynek szüksége lesz tudományos publikációkból, weblapokról,

82

adatbázisokból információ kinyerésre (kulcsszavak, szerzők automatikus azonosítása, stb). A teljesen elosztott algoritmusokkal foglalkozó alprojekt feladata skálázható algoritmusok kifejlesztése, amelyek az pályázat során létrehozandó okostelefon középrétegnek a támogatásával különböző adatfeldolgozási feladatokat végeznek. A cél az, hogy akár több milliárd eszközt tartalmazó hálózatban is hatékonyan és központi eszközök felhasználása nélkül képesek legyünk prediktív modelleket tesztelni vagy akár automatikusan létrehozni (gépi tanulás). Mindezt az adatvédelmi szempontok figyelembevételével. Az alprojekt legerősebben az okostelefon középréteg alprojekthez kapcsolódik, azzal szoros együttműködésben halad. IV. Alkalmazások Általában véve az alkalmazások mindegyike nagyon hasonlóan kapcsolódik a többi alprojekthez. Minden alkalmazás nagyban támaszkodik a hálózatok elméletére, másrészt várható, hogy az alkalmazások által felvetett problémák új hálózatelméleti kérdésekhez vezethetnek. Másrészt nyelvtechnológiai eszközök minden alprojektben szükségesek. Emellett, egyéb adatbázisok mellett, minden alkalmazás potenciális felhasználója a twitter ill. okostelefon platformnak is. A pényügyi rendszerek vizsgálata napjaink egyik legaktuálisabb társadalmi kérdése, és egyben a futurICT flagship központi problémája. A pénzügyi területek szoros kapcsolatban vannak a társadalmi folyamatokkal, és az utóbbi időben a komplex hálózatok elmélete és más, a komplex rendszerek fizikájából származó elmélet került előtérbe. A tudomány tudománya a tudomány „meta” kérdéseivel foglalkozik, azaz tudománymetriával, tudományszociológiával, vizualizációs és trendelemző technikákkal. Ez az alprojekt különösen erős kapcsolatokkal rendelkezik a nyelvtechnológia és a hálózatelmélet felé egyaránt, hiszen a rendelkezésre álló adatbázisok természetes nyelvi szövegek, és ezek hálózatai (pl idézettségi vagy kollaborációs hálózatok). A klímaváltozás szintén aktuális társadalmi kérdés. Világos hogy a klíma hatással van a társadalomra és fordítva. A feladat jól illeszkedik a projekt célkitűzései közé, hiszen nagyméretű és sok aspektust egyesítő adatbázisok elemzésével várhatunk csak sikeres előrejelzésekre képes modelleket. A meglévő adatbázisok mellet a twitter ill. okostelefon platformok is ideális terepet nyújtanak adatok gyűjtésére és elemzésére ebben az alkalmazásban. A társadalmi struktúrák vizsgálata a hálózatelmélet egyik ígéretes alkalmazási területe. A társadalmi folyamatok belső törvényszerűségeit nagy mennyiségű, a mindennapok során keletkező és digitálisan rögzíthető adatokon alapuló vizsgálatával tárhatjuk fel. Online médiák, egészségügyi adatbázisok, publikációs archívumok és egyéb kommunikációs csatornák adataira alapozva olyan hálózati topológiai jellemzőket vizsgálhatunk, amelyek segítenek az együtt dolgozó csoportok feltérképezésében, az egyéni és intézményi teljesítmények, a fejlődés szempontjából meghatározó karakterek azonosításában.

83

17. táblázat: Főbb tevékenységek szerinti költségbontás és ütemterv

Főbb tevékenységek Előkészítés Projekt menedzsment Szakmai feladatok megvalósítása Tájékoztatás és nyilvánosság Infrastruktúra fejlesztés Egyéb tevékenységek és Általános költségek Összesen

I

II

2012 III

IV

Összesen

16.439

Költségek (e HUF) 2013 Összese III IV n

I

II

16.439

16.439

16.439

16.439

16.439

142.884

142.884

142.884

141.456

141.456

760

3.260

250

250

250

2.921

2014 Összesen

I

II

III

Összesen

65.756

16.439

16.439

16.439

49.317

131.512

145.743

571.539

257.560

171.709

199.998

629.267

1.343.690

250

1.000

250

0

3.560

3.810

2.921

2.921

70.028

70.028

8.070 70.028

2.514

2.514

2.514

2.514

2.514

2.514

10.056

2.514

2.514

2.511

7.539

20.109

168.018

168.018

162.087

160.659

230.687

164.946

718.379

276.763

190.662

222.508

689.933

1.576.330

A kutatási alprojektek és azok feladatainak részletes üzemezését a Megvalósíthatósági Tanulmány I. sz. melléklete tartalmazza.

84

3.3. A TÁMOGATÁSI ÉS FINANSZÍROZÁSI FELTÉTELEK BEMUTATÁSA A támogatási jogosultság vizsgálata alapján megállapítható, hogy a projekttervezet jogosult a támogatásra, hiszen: 1. pályázó a pályázaton projektjével jogosult indulni és a projektben megcélzott tevékenységek a pályázat támogatott tevékenységei közé tartoznak. A projektben a pályázó nem kíván olyan költségelem finanszírozására támogatást igénybe venni, amely nem elszámolható. 2. mivel a projekt közcélú, jövedelmet nem termelő projekt, így a projekt támogatás nélkül nem valósítható meg. Emiatt – takarékos és valós költségtervezés esetén – éppen akkora támogatási igény keletkezik, ami a projekt sikeres megvalósításához pontosan szükséges. Emiatt túltámogatás nem történik. Mindezt a pénzügyi költség-haszon elemzés beruházás gazdaságossági mutatói is alátámasztanak, hiszen: a. FNPV<0, és b. FRR0, b) ERR>alkalmazott társadalmi diszkontráta

85

4. PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI Sorszám 1. 2. 3.

Konzorciumi partner ELTE – eScience Regionális Egyetemi Tudásközpont / Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont DEAK Kooperációs Kutatási Non-profit Zrt. BME VIKING Nonprofit Zrt.

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Szakmai együttműködő partnerek Acticom GMBH Morgan Stanley Elemző Kft. MSCI Kft. OTP Zrt. Telenor Magyarország Zrt. Magyar Telekom Zrt. Nokia Komárom Kft. Netlock Kft. Aitia Zrt. Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Sorszám 1. 2. 3.

Kiemelt stratégiai partnerek PETABYTE Tudományos Kutató Fejlesztő Non-profit Kft. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI)

4.1. A PROJEKTGAZDA ÉS PARTNEREINEK BEMUTATÁSA 4.1.1. A projektgazda bemutatása Szegedi Tudományegyetem, mint konzorcium vezető Intézmény bemutatása A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) 2000. január 1.-én a szegedi8 és a hódmezővásárhelyi felsőoktatási intézmények integrálódásával jött létre. 2007. január 1től a Fogorvostudományi Karral kibővülve immár 12 kar folyatat oktatási-kutatásiművészeti-szolgáltatási és gyógyítási tevékenységét. „Ahol a tudás és szándék találkozik” – szól a Szegedi Tudományegyetem jelmondata, összefoglalva azt a küldetést, melyet a Dél-alföld kulturális és tudományos központja vall magáénak. A Szegedi Tudományegyetem olyan hely, ahol egymásra lelhet akarat és lehetőség, ahol a tudáshoz a fejlődés szándéka társul. Büszkék vagyunk rá, hogy egyetemünk a fejlődés egyik zászlóshajójaként olyan nemes tulajdonságokkal bíró tudásközpont, melynek teljesítménye idehaza és a nemzetközi tudományos világban is tiszteletet ébreszt. A Szegedi Tudományegyetemen oktató-kutató tudósok tudományterületük hazai legjobbjai közé tartoznak. A tudományos teljesítmény mérésére szolgáló mutatók (hivatkozások száma, Hirsch-index, impaktfaktor, WOS adatbázis) alapján a Szegedi Tudományegyetem kutatóbázisa a legeredményesebbek közé tartozik Magyarországon. A kutatási eredményeknek, az innovációs sikereknek és az oktatók kiváló tudományos tevékenységének köszönhető a Szegedi Tudományegyetem hazai elismertsége és 8

A József Attila Tudományegyetem karaiból: Állam-, és Jogtudományi Kar; Bölcsésztudományi Kar; Élelmiszeripari Főiskolai Kar; Gazdaságtudományi Kar; Természettudományi és Informatikai Kar; Szegedi Konzervatórium, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolából és a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem karaiból: Általános Orvostudományi Kar; Gyógyszerésztudományi Kar; Egészségügyi Főiskolai Kar.

86

nemzetközi hírneve: A shanghai-i Jiao Tong University által évente elkészített nemzetközi rangsor 2011-ben is a világ legjobb 500 egyeteme közé sorolta a szegedi intézményt. Továbbra is mindössze két magyar felsőoktatási intézmény kapott helyet az egyik legismertebb nemzetközi felsőoktatási rangsorban. A shanghai-i Jiao Tong University Felsőoktatásért Intézete idei felmérésében a Szegedi Tudományegyetem – megtartva tavalyi pozícióját – a 303-401. helyen áll, ami azt jelenti, hogy az intézményt a világ 300-400 legjobb egyeteme között tartják számon. A Nobel- és Fields-díjas tudósok eredményei, a nagy presztízsű, nemzetközi folyóiratokban megjelent publikációk és az idézettség együttesen alakítják egyetemünk megítélését. A projektgazda mind az alap-, mind pedig az ipari kutatásokhoz kapcsolódóan rendelkezik nemzetközi potenciállal és kapcsolatrendszerrel bíró kutatócsoportokkal, amelyek munkájában kiemelt szerepet kapnak a doktorandusz hallgatók, elősegítve mind a tudományos karrierjüket, mind pedig a piaci viszonyok és kutatási igények megismerését. Emellett az SZTE több évtizedre visszanyúló KFI projektszervezési tapasztalatokkal bír, mind a gyógyszerfejlesztés (clinical trials), mind az ipari kutatások (pl. GE, SIEMENS, stb.), mind az akadémiai kutatócsoportok alapkutatási témái tekintetében. A Szegedi Tudományegyetemen folyó magas szintű oktató és tudományos kutató munka alapját az intézményeinkben tevékenykedő 2.149 fő oktató képezi, akik közül 19 akadémikus, 114 akadémiai doktor és 643 PhD fokozattal rendelkezik. Kiemelendő továbbá, hogy egyetemünkön 12 akadémiai kutatócsoport tevékenykedik, melyek felsorolását az alábbi táblázat tartalmazza. 18. táblázat: Az SZTE-n működő akadémiai kutatócsoportok száma

1 2

3 4 5 6 7 8

9 10 11 12

Akadémiai kutatócsoport neve

Vezetője

Általános Orvostudományi Kar MTA-SZTE Dermatológiai Kutatócsoport Általános Orvostudományi Kar MTA-SZTE Keringésfarmakológiai Kutatócsoport Általános Orvostudományi Kar MTA-SZTE Szupramolekuláris és Nanoszerkezetű Anyagok Ktcs Bölcsészettudományi Kar MTA-SZTE Képességkutató Kutatócsoport Bölcsészettudományi Kar MTA-SZTE Magyar Medievisztikai Kutatócsoport Bölcsészettudományi Kar MTA-SZTE Turkológiai Kutatócsoport Gyógyszerésztudományi Kar MTA-SZTE Sztereokémiai Kutatócsoport Természettudományi és Informatikai Kar MTA-SZTE Agykérgi Neuronhálózatok Kutatócsoport Természettudományi és Informatikai Kar MTA-SZTE Analízis Kutatócsoport Természettudományi és Informatikai Kar MTA-SZTE Kromatinszerkezet és Génműködés Kutatócsoport Természettudományi és Informatikai Kar MTA-SZTE Lézerfizikai Kutatócsoport Természettudományi és Informatikai Kar MTA-SZTE Mesterséges Intelligencia

Prof. Dr. Kemény Lajos Prof. Dr. Varró András

Prof. Dr. Penke Botond Prof. Dr. Csapó Benő Prof. Dr. Makk Ferenc Prof. Dr. Berta Árpád Prof. Dr. Fülöp Ferenc Prof. Dr. Tamás Gábor

Prof. Dr. Totik Vilmos Prof. Dr. Boros Imre Prof. Dr. Bor Zsolt Prof. Dr. Csirik János

87

Kutatócsoport Az egyetem kutatási forrásainak összetételét, azon belül is annak %-os megoszlását a közös kutatási, kutatási eredmény eladási és külső megbízásra végzett kutatási bevételei között az alábbi táblázatok foglalják össze: 19. táblázat: K+F+I bevételek az SZTE-n 2006-2011 között (M HUF)

2006 Éves költségvetés bevételi sora (M Ft) Kutatás-fejlesztési eredmények hasznosításából származó bevétel (M Ft) ebből közös kutatásból, %-ban kutatási eredmény, licenc eladásából, %-ban külső megbízásra végzett kutatásból, %-ban

2007

2008

2009

2010

2011

46 098

48 238

53 703

55 267

59 677

3 005

3 514

4 202

4 610

3 236

2 417

78,3

86,91

81,91

65,41

68,68

75,9

0,05

0,03

0,01

0,25

0,47

0,09

21,65

13,06

18,08

34,34

30,85

24,01

20. táblázat: Az SZTE kutatás-fejlesztési ráfordítások és források nagysága 2006-2011 között (e HUF)

Év

2006 2007 2008 2009 2010 2011

K+F ráfordítás, összesen, e Ft 3 811 727 3 706 053 2 682 839 3 275 265 3 373 440 5 327 060

Ebből, e Ft

2 2 2 2 2 4

K+F költség

Beruházás

849 827 342 891 966 024

962 330 878 824 340 372 383 838 406 529 1 303 017

397 229 467 427 911 043

K+F ráfordítások forrásai, eFt Egyéb Állami Külföldi hazai költségvetés források források 1 225 208 2 506 182 299 025 1 327 309 2 043 585 209 686 1 380 060 1 850 203 478 292 1 650 361 2 926 656 419 620 1 759 119 1 817 393 325 094 1 815 260 3 531 042 530 575

21. táblázat: A kutatás-fejlesztési tevékenység arányai az SZTE-n belül (2011)

Alapkutatás, % Kutatás-fejlesztési tevékenység (az összes: 100 %) ezen belül: saját kutatás (jövőbeni hasznosítás reményében folytatott) külső megbízás alapján folytatott együttműködés keretében folytatott

Kísérleti fejlesztés, %

15

Alkalmazott (ipari) kutatás, % 83

1,95 8,55 4,50

10,79 47,31 24,90

0,26 1,14 0,60

2

A Szegeden tanuló közel 30 ezer egyetemi hallgató 88 alapképzési szak, 117 mesterszak, 4 osztatlan képzés, 59 szakirányú továbbképzés, ill. kiegészítő képzés közül választhat. Harminchárom akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzésünk és 19 doktori iskolánk működik. Mindezek mellett az intézmény színvonalas posztgraduális képzési struktúrát mondhat magáénak, szervezeti keretein belül 19 doktori iskola működik. 22. táblázat: Doktori iskolák megnevezése

Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola

Kémia Doktori Iskola 88

Biológia Doktori Iskola Elméleti Orvostudományok Doktori Iskola Filozófia Doktori Iskola Fizika Doktori Iskola Földtudományok Doktori Iskola Gyógyszertudományok Doktori Iskola Informatikai Doktori Iskola Interdiszciplináris Orvostudományok Doktori Iskola Irodalomtudományi Doktori Iskola

Klinikai Orvostudomány Doktori Iskola Környezettudományi Doktori Iskola Közgazdaságtani Doktori Iskola Matematika- és Számítástudomány Doktori Iskola Multidiszciplináris Orvostudományok Doktori Iskola Neveléstudományi Doktori Iskola Nyelvtudományi Doktori Iskola Történettudományi Doktori Iskola

A Szegedi Tudományegyetem a TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV pályázati kiírás keretében Kutatóegyetemi Kiválósági Központ címet nyert. A projekt átfogó célkitűzése, hogy a Kutatóegyetemi Kiválósági Központ intézmény létrehozásán keresztül elősegítse az SZTE kutatás-fejlesztési versenyképességének javítását a "Harmadik Generációs Egyetem" koncepció mentén. Az 5 interdiszciplináris Alprogram a nemzetközi kutatás élvonalába tartozik, és szinergikus fejlesztést, valamint a kapacitások közös kiaknázását teszi lehetővé a kiemelt területeken, a szellemi potenciál és a kutatási infrastruktúra fejlesztése mellett. A Kutatóegyetemi Kiválósági Központ címhez szorosan kapcsolódik a 2010. évben elnyert TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0012 pályázat, amely az SZTE Kutatóegyetemi Kiválósági Központ tudásbázisának kiszélesítése és hosszú távú szakmai fenntarthatóságának megalapozása a kiváló tudományos utánpótlás biztosításának céljával indult. A „Kiválósági Központnak kiváló utánpótlást” projekt alapelv a 19 Doktori Iskola, 12 Egyetemi Kar TDK Műhelyei, valamint az Eötvös Lóránd-, és a Szegedi Társadalomtudományi Szakkollégium egymást erősítő szakmai tevékenységein keresztül valósul meg a projekt gyakorlatában. Egyetemünk jelentős hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet végez, amelynek eredményét az oktatásba közvetíti, a tehetséggondozást a képzés minden szintjén kiemelt feladatként végzi, kiemelkedő teljesítményt nyújt a doktori képzés területén, valamint mind a kutatás, mind a képzés területén széles körű nemzetközi együttműködéssel rendelkezik, továbbá országos, illetve regionális vezető szerepet lát el. Az intézmény kutatói az elmúlt 5 évben hozzávetőlegesen 50 000 közleményt jelentettek meg, hazai és nemzetközi folyóiratokban, illetve konferenciák keretében. Jelentős az ipari partnerek kutatás-fejlesztési igényeinek teljesítése érdekében végrehajtott kutatási tevékenység, mely az elmúlt 5 év során összesen 3143 millió Ft bevételt jelentett. Egyetemünk szabadalmi portfoliójában több, mint 40 szellemi alkotás található, melyek közül számos már üzleti hasznosításra került licencia megállapodásokon, illetve az erre a célra alakult spin-off vállalkozásokon keresztül. Az alábbi technológia-transzfer területén elért eredményekkel büszkélkedhet Egyetemünk az elmúlt évekből:  9 licencia megállapodás (Hilase Kft. (3), CE Optics Kft. (2), TonoSoft Kft. (2), TraumArt Kft., Első Magyar Biogáz Kft.)  2 szabadalom átruházás (SZEFO Zrt., Schmack Biogas GmbH,) további 3 tárgyalás alatt  35M Ft hasznosítási bevétel az elmúlt 5 évben  7 spin-off vállalkozás  2 nemzetközi techtranszfer partner (Kansai Ltd., Oklahoma State University)  Egyetemünk innovációs potenciálját mi sem bizonyítja jobban, mint hogy számos nyertes FP7-es pályázatban vettek részt a kutatócsoportjaink. Ezen projektek összefoglalását tartalmazza az alábbi táblázat.

89

23. táblázat: SZTE FP7 projektjei

Sorszá m

Pályázat azonosítója

1.

FP7- IDEAS 2010-AdG

2.

FP7HEALTH.2011.2.2. 2-1

-ERC-

3.

FP7- NMP.2011.1.4-1

4.

FP7- KBBE.2011.2.303

5.

FP7-SiS.2011.2.2.1-1

6.

FP7- NMP-2008-3.3-1

Projekt címe Potential theoretic methods in approximatio n and orthogonal polynomials European multicentre double-blind placebocontrolled phase III trial of nilvadIpine in mild to moderate Alzheimers disease Better Upscaling and Optimization of Nanoparticle and Nanostructur e Production by Means of Electrical Discharges Smart and Sustainable Food packaging utilizing flexible printed intelligence and materials technologies Strategies for Assessment of Inquiry Learning in Science Collaborative communicatio n driven decision management in non hierarchical supply chains of the electronic

Projekt azonosító

Konzorciumveze tő

POTENTIALTHEO RY

Szegedi Tudományegyete m (Prof. Dr. Totik Vilmos)

NILVAD

Trinity College Dublin (Írország)

BUONAPART-E

Universitaet Duisburg-Essen (Németország)

SUSFOFLEX

Oulun Yliopisto (Finnország)

SAILS

Dublin University (Írország)

CONVERGE

CAS SoftwareAG (Németország)

City

90

industry

7.

FP7- KBBE-2007-2-202

8.

FP71.1.1

INFRA-2008-

9.

FP71.1.1

INFRA-2008-

10.

FP7- ICT-2007.5.3

11.

FP7-IDEAS-ERC-AGLS5

12.

FP7-PEOPLE-2010IOF

13.

FP7-PEOPLE-2011NIGHT

Therapeutic and preventive impact of nutritional lipids on neuronal and cognitive performance in aging, Alzheimer's disease and vascular dementia The integrated initiative of european laser research infrastructure s II European facility for airborne research in environmenta l and geoscience Computation al prediction of drug cardiac toxicity Impact of identified interneurons on cellular network mechanisms in the human and rodent neocortex Development of inorganic / organic hybrid heterojunctio n solar cells A Hungarian Night for Researchers 2011-

LIPIDIDIET

Universitaet Des Saarlandes (Németország)

LASERLABEUROPE

Forschungsverbun d Berlin E.V. (Németország)

EUFAR

Meteo-France (Franciaország)

PREDICT

University of Oxford (Anglia)

INTERIMPACT

Szegedi Tudományegyete m (Prof. Dr. Tamás Gábor)

HYBRIDSOLAR20 10

Szegedi Tudományegyete m (Prof. Dr. Visy Csaba)

HEURECA

Tempus Közalapítvány (Magyarország)

91

Hungary-EU Research Careers

14.

FP7-IDEAS-ERC-SGID1

15.

FP7-HEALTH-20072.2.1-4

16.

FP7-PEOPLE-2009NIGHT

17.

FP7- INCO.2010-6.1

18.

FP72.2.3.1

19.

FP7-PEOPLE-2009IOF

20.

FP7-PEOPLE-2007-51.NIGHT

21.

FP7-2008-PEOPLENIGHT

SiS-2009-

Delay differential models and transmission dynamics of infectious diseases Neurobiologic al mechanisms of memory loss in Alzheimer's disease A Hungarian Night for Researchers Hungary-EU Research Careers 2009 Nanotecnolog y platform for electronics and photonics Promoting inquiry in mathematics and science education across Europe Temporal spiking precision underlying memory measured by neuronal recordings and photostimulation A Hungarian Night for researchers 2007 Hungarian Night for researchers 2008

EPIDELAY

Szegedi Tudományegyete m (Dr. Rost Gergely)

MEMOLOAD

ITA-Suomen Yliopisto (Finnország)

HEURECA

Tempus Közalapítvány (Magyarország)

NAPEP

Baku State University (Azerbadján)

PRIMAS

Padagogische Hochschule Freiburg (Németország)

TSPUMMNRPS

Szegedi Tudományegyete m (Dr. Nagy Attila)

HUNICITIES

Tempus Közalapítvány (Magyarország)

HUNICITIES 2008

Tempus Közalapítvány (Magyarország)

92

A Szegedi Tudományegyetem küldetéséből következő elsődleges kutatóegyetemi célja az intézmény oktatási és kutatási tevékenységéinek szinergiáit kiaknázva a szellemi termékek előállításának és hasznosításának biztosítása. Intézményünk értelmezésében a 21. századi tudományegyetem feladata az új know-how termelése és társadalmi, gazdasági transzferálása, mely elképzelhetetlen pusztán helyi keretek között. A versenyképes tudásteremtés és tudáshasznosítás előfeltétele a nemzetközi versenypiacon történő működés, a tudósokért, diákokért, kutatási megrendelésekért folyó nemzetközi versenyben való helytállás, más egyetemekkel, az üzleti szférával, a privát kutatóhelyekkel és a szakértői szolgáltatás-nyújtókkal együttműködésben megvalósított hálózati működés biztosítása.

93

Projektben résztvevő egységek bemutatása A Kar neve:

SZTE - Természettudományi és Informatikai Kar

A Kar általános ismertetése Általános bemutatás

Kutatási tevékenység

A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara 1921-ben kezdte meg működését, amikor Szeged városa befogadta a Kolozsvárról áttelepült tudományegyetemet. A Karon jelenleg 60 professzor tevékenykedik, közülük tizenketten tagjai a Magyar Tudományos Akadémiának, s többen részesültek a közelmúltban Széchenyidíjban. A közel 300 fős oktatói gárdából több, mint 220-an tudományos fokozattal rendelkeznek. A Természettudományi és Informatikai Kar oktatási és kutatási tevékenységét tudományterületi alapon felosztotta intézetei, tanszékcsoportjai között. Hét tanszékcsoport működik, amelyek mindegyike részben önálló kutató és oktató intézetként is felfogható:  Biológus Tanszékcsoport  Fizikus Tanszékcsoport  Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport  Informatikai Tanszékcsoport  Kémiai Tanszékcsoport  Környezettudományi Intézet  Műszaki és Anyagtudományi Intézet  Matematikai Tanszékcsoport A Szegedi Tudományegyetemen kiterjedt kutatások folynak az online algoritmusok fejlesztéséhez és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó területeken, melyek eredményei a nyelvtechnológiákhoz köthetők. A szoftverek kódszinten jelentkező problémáinak elemzésével foglalkozó szoftverminőségkutatások segítenek megelőzni illetve lassítani a szoftverek „öregedését”. Ugyancsak fontosak a szoftveralapú életminőség-növelő fejlesztések, melyek esetében a telemedicina és a mezőgazdaság területén vannak kiemelkedő eredményeink. A számítógépes optimalizálás szintén egyre nagyobb gazdasági relevanciával bír, az erre vonatkozó kutatások is egyre szélesebbek a nemlineáris optimalizálástól a mikroszimulációig. Ilyen kutatások eredményei segítik a közlekedési modellezést, a gyártási szimulációkat vagy a különböző rangsorolási feladatok megoldását. Az SZTE TTIK Informatikai Tanszékcsoport szoftverfejlesztéssel foglalkozó kutatói közül Prof. Dr. Csirik János és munkatársainak érdeklődése elsősorban a mesterséges intelligencia és az algoritmusok kutatására irányul. Egyik fő kutatási tevékenységük az online optimalizálás, melynél az algoritmus nem ismeri 94

kezdetben a teljes inputot, hanem az input egyes részeit a futása során kapja meg, és mindig csak a már meglevő információk alapján hozhat döntéseket. Az itt képződő eredmények jelentős gyakorlati haszonnal bírnak, főleg a kiszolgálási problémák területén. Az egyetemen természetes nyelvi adatbázisok annotálására, továbbá szövegek feldolgozására szolgáló szoftverek fejlesztése is folyik. Ezek között találunk szegmentáló programokat, amelyek bekezdésekre, mondatokra és szavakra bontják a nyers szöveget; magyar morfológiai elemző programot, amely a szótövekhez illesztett affixumok sorrendjét, illetve fajtáit elemzi; továbbá szófaji egyértelműsítő és szintaktikai elemző programokat. Egyedi felhasználásokra tulajdonnevek, orvosi diagnózisok, géninterakciók, üzleti hírek szereplőinek felismerésére is készültek speciális szoftverek. Évek óta fejlesztenek nyelvészeti adatbázisokat, úgynevezett korpuszokat. A kutatás-fejlesztési tevékenység központi elemei továbbá a magyar nyelvű beszédfelismeréshez kapcsolódó megoldások. Ide tartozik egyrészt az új akusztikus modellezési algoritmusok vizsgálata, melyekkel lehetővé tehető a nagyszótáras diktálás, másrészt a hangarchívumok kereshetővé tételének megoldása kulcsszókereső algoritmusokkal. Kiemelkedő eredménynek tekinthető a BeszédMester beszédterápiai és olvasástanító szoftvert elkészítése, amely beszédtechnológiával támogatja a siketek beszéd- és a kisiskolások olvasástanítását. A kutatócsoport emellett az econophysics fórum WEB 2.0-s portál fejlesztésében vesz részt, valamint vezeték nélküli szenzorhálózatok programozásával foglalkozik. Ez utóbbi új profilnak számít, melynek keretében energiatakarékos közeg-hozzáférési protokollok, időszinkronizációs, lokalizációs és adattovábbítási algoritmusok, illetve különböző célalkalmazások fejlesztése folyik. Az SZTE TTIK Informatikai Tanszékcsoportján belül a Szoftverfejlesztési Tanszéken Prof. Dr. Gyimóthy Tibor és munkatársai több igen jelentős kutatási területen értek el komoly eredményeket. A szoftverminőség-biztosítást támogató eszközök és technológiák terén folytatott kutatások eredményeként mára rendelkezésre állnak forráskódelemző eszközök különféle programozási nyelvekre. Emellett szoftverarchitektúra-visszafejtő és -fejlesztési segédeszközök teszik lehetővé, hogy a leggyakrabban használt nyelveken készült szoftverek esetében képet kaphassunk a szoftver kódszinten jelentkező gyengeségeiről, a problémás modulokról. A szoftverminőséggel foglalkozó kutatócsapat célja, hogy a szoftverminőséget jellemző értékek alapján olyan kritériumrendszert állítson fel, amellyel általánosan és közérthetően jellemezhető egy szoftver minősége. A kutatócsoport foglalkozik továbbá M2M (Machine-to-Machine) megoldásokkal és beágyazott rendszerekkel. Az M2M megoldásokat elsősorban a telemedicina és a mezőgazdaság területén 95

hasznosítják. A kutatócsoport előállított egy olyan referenciaarchitektúrát és -módszertant, amelynek segítségével az M2M alkalmazások létrehozása gyorsítható, és teljes felmerülő költsége mérsékelhető. A csoport jelentős eredményeket ért el a telemedicinás szenzorok illesztésében mobiltelefonokhoz és pc-alapú központokhoz, illetve az M2M rendszerekhez igazított GSM-alapú adattovábbításban. Ezenkívül beágyazott rendszerek szoftvereivel is foglalkoznak: XScale processzorok energiafogyasztását optimalizáló szoftvermegoldásokat fejlesztettek ki. A tanszék dolgozói részt vesznek nyílt forrású rendszerek fejlesztésében is. Közreműködnek a WebKit mobil böngészőmotor fejlesztésében és optimalizálásában, valamint az egyik legelterjedtebb nyílt forráskódú C fordító, a gcc optimalizálásában, illetve Symbian rendszerre portolásában. A Drupal tartalomkezelő rendszeren több ipari fejlesztés és kutatási projekt eredményeként szintén komoly tapasztalattal bírnak Prof. Dr. Csendes Tibor és munkatársai a Számítógépes Optimalizálás Tanszéken egyebek mellett optimalizálással és megbízható számítógépes eljárásokkal foglalkoznak. Az optimalizálási modelleken belül gyakran használtak a nemlineáris függvényeket is tartalmazók, így például magas dimenziós terekben, sok optimalizálandó változó esetén. Ezekre a problémákra fejlesztenek általános célú algoritmusokat, amelyek főleg a megoldás megbízható megtalálásában erősek – a várakozásnak megfelelően magasabb számításigénnyel. Több programjukat alkalmazzák világszerte alap- és alkalmazott kutatásra és fejlesztésre is, többek közt optimális közvilágítási lámpatest tervezéshez és autóipari gyártási ütemezéséhez. A kutatócsoportok által fejlesztett megbízható numerikus algoritmusok a kockázatos mechanikai rendszerek irányításánál, egyes elméleti feladatok matematikai bizonyítóerővel való megoldásánál, illetve az adatok bizonytalanságának automatikus érvényesítésénél használatosak. Jelentős eredményként értékelhető a kutatócsoport mikroszimulációs módszerrel végzett kutatómunkája az ipar számára: egy közepes méretű város tömegközlekedésére vonatkozóan az időalapú jegyek gazdasági és forgalomtechnikai előnyeinek modellezésének feladatait végezték el. A mikroszimulációs módszer alkalmasnak bizonyult a föltett kérdések megválaszolására és a gazdasági, utas-elégedettségi és teljesítményre vonatkozó következtetések számszerűsítésére. Új kutatási irány a hálózattal leírt rendszereken belüli minőség kimutatása a PageRank algoritmus és továbbfejlesztett változatai segítségével. A megcélzott területek a borkóstolási szavazati eredmények alapján a borkóstolók minősítése (hasonlóan a tenisz- és sakkrangsorokhoz), valamint a tudománymetriai mutatók finomítása a hivatkozások által adott irányított gráf összefüggéseire támaszkodva.

96

MTA Kutatócsoportok

Mesterséges Intelligencia Kutatócsoport Kromatinszerkezet és Génműködés Kutatócsoport

Hazai és külföldi ipari partnerek felsorolása 4D SOFT KFT Acheuron KFT Allianz Hungária Zrt. ARM Ltd. Axiál-2000 Kft. CAS Software CIB Bank Ericson Erste Bank Nyrt. Evasoft Hungary Kft. FrontEndART KFT GE Healthcare GriffSoft Informatikai ZRT Gyógyszerfutár KFT Keller Zrt. Lombard Lízing Zrt. Magyar Posta Microsoft Magyarország Kft.

Morgan Stanley Multiráció Kft. Nokia Corp. Nokia Siemens Network KFT Nokia Komárom KFT Pannon GSM Zrt. Polygon Informatikai Kft. Procontrol KFT R&R Software Kft. RITEK Zrt. SAP SIEMENS PSE LTD Sun Microsystems / Oracle Szarvasi Mozarella Kft. Szeged SOFTWARE ZRT Szervezett Bűnözés Elleni Koordináló Központ Telenor

Külföldi tudományos együttműködő partnerek felsorolása Johannes Kepler Universität Linz Université Blaise Pascal - ClermontVUB - Vrije Universiteit Brussel Ferrand II RUG - Universiteit Gent Université de Bourgogne Katholieke Universiteit Leuven Université Joseph Fourier de Grenoble I Facultés Universitaires Notre-Dame de la Université de la Mediterranée (AixPaix (FUNDP) Marseille II) University of Rousse "Angel Kantchev" Université Montpellier 2 Université de Genève Université de Paris IV - Sorbonne Masaryková Univerzita Université Paris Descartes Univerzita Hradec Králové Université Pierre et Marie Curie Technická univerzita v Liberci Université Paris-Sud XI Univerzita Palackého v Olomouci École Pratique des Hautes Etudes (EPHE) Univerzita Karlova v Praze Aristotle University of Thessaloniki

Univerzita Komenského Bratislave Abant Izzet Baysal Üniversitesi Giresun Üniversitesi Bahçeşehir Üniversitesi Fatih Üniversitesi Yaşar Üniversitesi Selçuk Üniversitesi Sakarya Üniversitesi University of Brighton Coventry University Glyndŵr University University College London

v

97

Ruhr-Universität Bochum Rheinische Friedrich-Wilhelms-Universität Bonn Universität Bremen Technische Universität Dortmund Technische Universität Dresden Friedrich-Alexander-Universität ErlangenNürnberg J. W. Goethe Universität, Frankfurt am Main Albert-Ludwigs-Universität Freiburg Georg-August-Universität Göttingen Fachhochschule Karlsruhe Christian-Albrechts-Universität zu Kiel Universität Koblenz-Landau Universität Leipzig Westfälische Wilhelms-Universität Münster Carl von Ossietzky Universität Oldenbourg Universität Paderborn Universität des Saarlandes Eberhard Karls Universität Tübingen Aalborg University Aarhus Universitet Københavns Universitet Roskilde Universitetscenter Universidad de Alicante Universidad de Almería Universidad Complutense de Madrid Tallinna Ülikool Université d`Angers

Università degli Studi di Cagliari Università degli Studi di Camerino Università della Calabria Università degli Studi di Firenze Università degli Studi di L'Aquila Università del Salento Università degli Studi di Napoli Federico II Università degli Studi di Padova 'Il Bo' Università degli Studi di Perugia Università degli Studi della Basilicata Università degli Studi di Siena Università degli Studi di Udine Háskólinn í Reykjavík - Reykjavik University Vilniaus Gedimino technikos universitetas Norges Teknisk-Naturvitenskapelige Universitet Technische Universiteit Eindhoven Universidade do Porto Uniwersytet Gdański Uniwersytet Jagielloński w Krakowie Uniwersytet Rzeszowski Universitatea Babeş-Bolyai Cluj-Napoca Universitatea de Vest din Timişoara Umeå Universitet Lappeenrannan Teknillinen Yliopisto Lappeenranta University of Technology University of Oulu - Oulun Yliopisto Tampere University of Technology Tamperen Teknillinen Yliopisto University of Turku - Turun Yliopisto Univerza na Primorskem

University of Portsmouth University of Sheffield University of Wolverhampton Babes-Bolyai University of ClujNapoca Belgrade University Constantine The Philosopher University in Nitra Iuliu Hatieganu University of Medicine and Pharmacy of Cluj Napoca János Selye University Johannes Kepler University (JKU) Linz Koszalin University of Technology Medical University Graz Medical University of Vienna Paissi Hilendarski University of Plovdiv Polytechnical Engineering College, Subotica SS. Cyril and Methodius University in Skopje State University of Tetovo Technical University in Košice Technical University of ClujNapoca Transilvania University of Brasov University of Maribor University of Montenegro University of Novi Sad University of Prishtina University of Rijeka University of Sarajevo University of Tirana University of Zagreb

98

Nemzetközi pályázati tevékenység ismertetése Pályázat neve

Határokon átnyúló IT Hálózat

Pályázat azonosító száma

HUSRB/1002/214/044

Pályázat neve

Quality Collectives: Socially Intelligent Systems for Quality (QLectives)

Pályázat azonosító száma

FP7-ICT-2007-3-231200

Pályázat neve

TEXTREND : Gazdasági és kormányzati döntéshozást létrehozása trendelemző és szövegfeldolgozó eszközökkel

Pályázat azonosító száma

NKFP_07_A2 (2007)/TEXTREND

Pályázat neve

Cross-border reservoir research towards sustainable use of geothermal energy

Pályázat azonosító száma

HURO/1001/194/2.2.2

Pályázat neve

Cross-border joint RDI in the field of biogas production, a suitable renewable energy carrier for Hungary and Romania

Pályázat azonosító száma

HURO/1001/193/2.2.2

Pályázat neve

BUONAPART-E—Better Upscaling and Optimization of Nanoparticle and Nanostructure Production by Means of Electrical Discharges

Pályázat azonosító száma

FP7-NMP-2011-280765

Pályázat neve

SusFoFlex—SMART and SUSTAINABLE FOOD PACKAGING PRINTED INTELLIGENCE and MATERIALS TECHNOLOGIES

Pályázat azonosító száma

FP7-KBBE-2011-289829

Pályázat neve

Collaboration@Rural: a collaborative platform for working and living in rural areas

Pályázat azonosító száma

FP6-2005-IST-034921

Pályázat neve

Thematic Network for Community based Living Labs to Enhance SMEs Innovation COLLABS

Pályázat azonosító száma

FP6-224979

Pályázat neve

Digital Ecosystems Network of regions for DissEmination and Knowledge deployment DEN4DEK

Pályázat azonosító száma

FP6-224976

támogató

keretrendszer

UTILIZING

FLEXIBLE

99

Pályázat neve

Collaborative Communication Driven Decision Management in Non Hierarchical Supply Chains of the Electronic industry - CONVERGE

Pályázat azonosító száma

FP7-NMP2-SL-2009-228746

Pályázat neve

Életvitel támogatási minták kutatása és szakértői rendszerbe foglalása az otthoni életminőség javítására

Pályázat azonosító száma

OM-00192/2008

Pályázat neve

Ambient intelligenciára épülő ipari alkalmazások kutatás-fejlesztése magyar-német együttműködésben

Pályázat azonosító száma

OMFD-00737/2005

A Kar projektben résztvevő, abban vezető pozíciót betöltő személyi állományának ismertetése Név

Intézmény

Jelasity Márk

SZTE TTIK Informatikai Tanszékcsoport MTA Mesterséges Intelligencia Kutatócsoport

Gyimóthy Tibor Pluhár András Alexin Zoltán Ferenc

Röst Gergely Csendes Tibor Kató Zoltán Bilicki Vilmos

Végzettség Iskolai végzettség Tanszéki

Szoftverfejlesztés Tanszék SZTE TTIK Informatikai Tanszékcsoport Számítógépes Optimalizálás Tanszék SZTE TTIK Informatikai Tanszékcsoport Szoftverfejlesztés Tanszék SZTE TTIK Matematikai Tanszékcsoport - Bolyai Intézet MTA-SZTE Analízis Kutatócsoport SZTE TTIK Informatikai Tanszékcsoport Számítógépes Optimalizálás Tanszék SZTE TTIK Informatikai Tanszékcsoport Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika Tanszék SZTE TTIK Informatikai Tanszékcsoport Szoftverfejlesztés Tanszék

Egyetemi pozíció

programtervező tudományos matematikus,nyelvész főmunkatárs Programtervező matematikus, informatikus, DSc

Tanszékvezető PhD, egyetemi tanár

matematikus

Docens

matematikus

Adjunktus

matematikus

Adjunktus

matematikus matematikus informatikus

Tanszékvezető egyetemi tanár Tanszékvezető egyetemi docens Tanársegéd

100

Csirik János Maróti Miklós Dombi József

Szervezet neve:

SZTE TTIK Informatikai Tanszékcsoport Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges matematikus Intelligencia Tanszék SZTE TTIK Matematikai Tanszékcsoport - Bolyai Intézet matematikus Algebra és Számelmélet Tanszék SZTE TTIK Informatikai Tanszékcsoport Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges matematikus Intelligencia Tanszék

egyetemi tanár Adjunktus egyetemi docens

ELTE – eScience Regionális Egyetemi Tudásközpont / Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont

Szervezet általános ismertetése Általános bemutatás

Az ELTE eScience Regionális Egyetemi Tudásközpontja (ELTE RET) az egyetem kutatásszervezéssel foglalkozó önálló szervezeti egysége, mely 2005 óta nagy léptékű kutatások szervezésére és lebonyolítására specializálódott az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatási potenciálja támaszkodva. Jelen pályázatot az ELTE szombathelyi telephelyén tevékenykedő Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpontban (GAOMK) szervezi meg, de terveink szerint a tevékenységet a nagyobb hatékonyság érdekében áthelyezzük egy újonnan Szegeden felállítandó telephelyre, a többi konzorciumi partner közelébe. A Tudásközpont a kutatási feladatokhoz az Eötvös Loránd Tudományegyetem infrastruktúráját használja, a megszervezendő feladatnak megfelelően. Jelen pályázatban a GAOMK szombathelyi telephelyén, illetve a későbbiekben egy újonnan a konzorcium többi tagjához közeli telephelyen valósítja meg a projektet. A tervezett projekthez irodahelyiségekre van szükség (ez a GAOMK-ban jelenleg rendelkezésre áll a megfelelő mértékben), illetve szerverparkra, melyet az ELTE központilag menedzsel, és így bárhonnan elérhető. Kutatási tevékenység Az eScience RET fő feladata a nagyléptékű és interdiszciplináris kutatás megszervezése és bemutatása, kiemelkedő lebonyolítása. Kompetenciája a modern, számítógép segítségével végrehajtott adatelemzések, teljesítmények ismertetése adatbázisok felépítése, komplex rendszerek vizsgálata és modellezése. A Tudásközpont már sikerrel zárt több nagypályázatot NKTH-RET, NKTH-Jedlik, EU FP7, és sikeresen működött együtt ipari partnerekkel is pályázatok kapcsán, illetve ipari megrendelések teljesítésével. Intézetben működő Jelen pillanatban az ELTE RET közvetlenül két EU FP7-es projektet bonyolít („Novi” és „FOCkutatócsoport(ok) bemutatása II”), 8, illetve 6 személyes kutatócsoportokkal. A kutatás megszervezése során a RET az ELTE teljes állományából képes embereket toborozni, de szükség esetén külső munkatársakat is 101

beállít a kutatómunka sikere érdekében. Hazai és külföldi ipari partnerek felsorolása Ericsson Magyarország Kft. Morgan Stanley Magyarország MSCI Budapest Delta Informatika Zrt. MultiRáció Kft. Econet.hu NyRt. ThalesNano Zrt. Diagnosticum Zrt. Bio-Science Kft. SuperTech Kft. Hazai és külföldi tudományos együttműködő partnerek felsorolása Magyar Tudományos Akadémia L’Institut Pasteur, Franciaország Jagelló Egyetem, Lengyelország Johns Hopkins University, USA ETH Zurich Szervezet pályázati tevékenységének felsorolás jellegű ismertetése Pályázat neve

eScience RET

Pályázat azonosító száma

NKTH RET14/2005

Pályázat neve

CellKom RET

Pályázat azonosító száma

NKTH RET06/2006

Pályázat neve

Monitoring and Measurement in the Next Generation Technologies 102

Pályázat azonosító száma

EU FP7 215225

Pályázat neve

An Open Federated Laboratory Supporting Network Research for the Future Internet

Pályázat azonosító száma

EU FP7 224263

Pályázat neve

OpenLab: extending FIRE testbeds and tools

Pályázat azonosító száma

EU FP7 287581

Pályázat neve

Forecasting Financial Crises, Measurements, Models and Predictions

Pályázat azonosító száma

EU FP7 255987

Szervezet projektben résztvevő személyi állományának ismertetése Név Benczúr András Papp Gábor

Projektben betöltött titulus Szakmai vezető Projektmenedzser

Végzettség Iskolai végzettség felsőfokú Felsőfokú

Jelenlegi pozíció Egyetemi tanár, a RET elnöke egyetemi tanár, a RET igazgatója

Kolozsvári Mária

Pénzügyi vezető

középfokú

RET pénzügyi vezető

Kampis György

alprojektvezető

felsőfokú

Egyetemi tanár

Vattay Gábor

alprojektvezető

felsőfokú

Egyetemi tanár

Vicsek Tamás

alprojektvezető

felsőfokú

Egyetemi tanár

Jánosi Imre

alprojektvezető

felsőfokú

Egyetemi docens

Szervezet neve:

BME VIKING Nonprofit Zrt.

Szervezet általános ismertetése Általános bemutatás

A BME VIKING Zrt-t a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) a kutatásfejlesztési tevékenység megerősítése és az egyetemi-ipari tudástranszfer gyorsítása érdekében alapította 2008. évben. A vállalat céljai az egyetemi K+F tevékenység és az ipari kapcsolatok megerősítése, kiterjesztése; az egyetemi-ipari tudástranszfer támogatása; 103

profitorientált K+F tevékenység végzése; új termékek fejlesztése és piaci bevezetése; K+F tevékenység révén szabadalmi bejelentések elősegítése; valamint spin-off vállalkozások létrehozása és inkubációs tevékenység. A BME VIKING tevékenységi területe a villamosmérnöki és informatikai terület egészét felöleli, ezen belül különösen a vezetékes és mobil távközlés, az energetika, a megújuló energiaforrások, az elektronikai technológia, az egészségügyi informatika területén végez K+F tevékenységet, de nyitott a kapcsolódó területek felé is, pl. járműelektronika és –irányítás, épületirányítás, stb. Az egyetemi vállalkozás alapítása azért vált időszerűvé, mert a kutatás és fejlesztés hatásfokát javító intézkedések keretében a BME az utóbbi időben korszerűsítette szervezetét, decentralizálta működését, ily módon a BME megteremtette a vállalkozói formával történő harmonikus együttműködés lehetőségét. A gazdasági hasznosulást is megcélzó tevékenységek gyakran igényelnek olyan vállalkozói projektszervezeteket, melyek átnyúlnak a tanszékek és a karok határain. Ezek a szerveződések csak nehézkesen hozhatók létre az egyetem szervezetén belül, projektszervezet létrehozása ugyanakkor könnyen megvalósítható a vállalkozói szférában. A BME VIKING Zrt. alapfeladata ilyen projektek menedzselése, és projekttársaságok alapítása, azokban az egyetem tulajdonosi jogainak és érdekeinek a képviselete. A BME VIKING Zrt. céljai között kiemelten szerepel a pályázati forrásokból, vagy ipari megbízásból végzett kutatások és fejlesztések megvalósítása. Fontos célkitűzés, hogy ezek eredményei minél gyorsabban hasznosuljanak az iparban, új termékként, vagy új szolgáltatásként képesek legyenek megjelenni a piacon. Az egyetemi innováció felgyorsítását, a tudás- és technológiatranszfert spin-off vállalatok alapításával és inkubációs tevékenységgel is elő kívánjuk segíteni. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 100%-os tulajdonában álló nonprofit K+F gazdasági társaságként az egyetemi labor infrastruktúrát – megfelelő szerződéses viszony alapján – tudjuk igénybe venni. Kutatási tevékenység Kis méretű – és emiatt kis termikus időállandójú – félvezető eszköz struktúrák termikus bemutatása, kiemelkedő tranziens méréséhez termikus tranziens tesztelő berendezés kifejlesztése, időfelbontás teljesítmények ismertetése nagyságrendnyi javításával. Újszerű világítástechnikai fényforrásokra (LED) alapozva intelligens, környezetfüggő és energiatakarékos világítási rendszerek fejlesztése, ergonomikus világítástechnika kialakítása. A megvilágított környezetben tartózkodó személyek igényeihez automatikusan adaptálódó vezérlési struktúra és algoritmusok fejlesztése, tesztelése. A globális gazdasági válság következtében fókuszba kerülő pénzügyi kockázat, kockázatelemzés, kockázatkezelés és a származékos pénzügyi termékek vizsgálata. Pénzügyi számításelméleti háttérre alapozva pénzügyi adatbányászati algoritmusok SW tesztkörnyezetének megteremtése, kidolgozott és új módszerek teljesítőképesség analízise valós és historikus adatokon. 104

Energetikai hálózatokban az alállomási védelem, primer diagnosztika és üzemzavar elhárítás területén a meglévő módszerek elemzése, újszerű megoldások kutatása és validálása. Nagy mennyiségű szöveges és hangzó anyagokat tartalmazó adatbázisokban történő keresésre és információ kinyerésre vonatkozó módszerek, algoritmusok kutatása, empirikus validálása. Beszédfeldolgozás és természetes nyelvű szövegek feldolgozásának integrálása újszerű alkalmazások lehetővé tétele érdekében. SW referencia architektúrát leíró tervezési minták kutatása és fejlesztése, melyek mobil eszközökből alkotott felhők segítségével lehetővé teszik az érzékeny adatok bizalmas kezelését, az adatfeldolgozás mobil eszközön való biztosításával. Klímaváltozás társadalmi hatásainak elemzése, regionális modellszámítások végzése a jelen és száz éves előretekintő időszak várható éghajlati jellemzőinek (átlagok, szélsőségek, éghajlati indexek) meghatározására. Intézetben működő Alkalmazott informatika kutatócsoport. A csoport egyik fő kutatási területe az okos telefonok kutatócsoport(ok) bemutatása és hozzájuk kapcsolódó szenzorok által támasztott követelményeknek megfelelő IT részterületek integrálása, köztesréteg fejlesztési projektek megvalósítása. Pénzügyi Számításelmélet és Jelfeldolgozás Csoport az algoritmikus kereskedés, pénzügyi informatikához kapcsolódó hálózatok protokolljainak optimalizálása, valamint a digitális jelfeldolgozás területén végez kutatási és fejlesztési munkát. A kutatási témák adaptív algoritmusokkal, az erőforrásmenedzsment statisztikai elméletével, kockázatanalízissel, idősorok predikciójával, valós idejű kereskedéssel, valamint a pénzügyi piacok dinamikájának a modellezésével foglalkoznak. Ezen területek a mean reverting portfolió optimalizálást, sztochasztikus könyvmodellezést, adaptív kiegyenlítő algoritmusokat, Monte-Carlo szimulációk optimalizálását foglalják magukban. Éghajlatváltozás kutatócsoport. Az éghajlatváltozáshoz kötődő jelenségek és komplex folyamatok rendszerén belül társadalmi és gazdasági szempontú kutatások. Nyelvtechnológiai kutatócsoport. A kutatócsoport szoros együttműködésben dolgozik a hazai nyelvtechnológiai műhelyekkel (SzTE Nyelvtechnológiai Csoport, MTA Nyelvtudományi Intézet, BME TMIT, BME MOKK). A csoport tagjai a témában számos publikációval rendelkeznek és 16 pályázati projektben vettek részt. Hazai és külföldi ipari partnerek felsorolása Robert Bosch GmbH., Valeo Auto-Electric Magyarország Kft., Flextronics International Kft., Magnetec-Ungarn Kft., Modine Hungária Kft., Jabil Circuit Hungary Ltd. Budapest Airport Nokia Siemens Networks Kft.

105

Vodafone Magyarország Zrt. NEXON Vállalkozási és Kereskedelmi Kft. AKA Alföld Koncessziós Autópálya Zrt., KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft., COLAS Hungária Zrt., BKK Közút Zrt., VAMAV Vasúti Berendezések Kft. Hazai és külföldi tudományos együttműködő partnerek felsorolása Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest Suss MicroTec, Garching, Germany FCI Microconnections, Mantes-La-Jolie,, France Fraunhofer Gesellschaft (IZM), München, Germany CEA, Paris, France Infineon Technologies AG, München, Germany Air Liquide Electronic Systems, Paris, France ASM Europe, Almere,, The Netherlands Atotech, Berlin, Germany Fico B.V. / BESI, Duiven,, The Netherlands FEI Electron Optics, Eindhoven, The Netherlands NXP Semiconductors Germany GmbH, Hamburg, Germany Philips, Eindhoven, The Netherlands Replisaurus, Kista, Sweden Schmid, Schwetzingen, Germany S.E.T., St.Jeoire, France Stiftelsen SINTEF, Trondheim, Norway Technical University Delft, Delft, The Netherlands Szervezet pályázati tevékenységének felsorolás jellegű ismertetése

106

Pályázat neve

ENIAC JEMSIP_3D: továbbfejlesztése”

Pályázat azonosító száma

OMFB-00107/ 2010

„Összetett

mikrorendszerek

tokozásának

és

3D

integrációjának

Szervezet projektben résztvevő személyi állományának ismertetése Név Bozó László Charaf Hassan Gulyás András Heszberger Zalán Kertész János Levendovszky János Majzik István Németh Géza Rétvári Gábor

Szervezet neve:

Projektben betöltött titulus

Végzettség Iskolai végzettség

Egyetemi pozíció

szakmai vezető

okleveles meteorológus

MTA doktora

szakmai vezető

okleveles villamosmérnök

Egyetemi docens

szakmai munkatárs

okleveles informatikus

Egyetemi adjunktus

szakmai munkatárs

okleveles villamosmérnök

Egyetemi docens

szakmai vezető szakmai vezető szakmai munkatárs szakmai vezető szakmai munkatárs

fizikus okleveles villamosmérnök okleveles villamosmérnök okleveles villamosmérnök okleveles villamosmérnök

Akadémikus, egyetemi tanár MTA doktora, Egyetemi tanár Egyetemi docens Egyetemi docens Tudományos munkatárs

DEAK Kooperációs Kutatási Non-profit Zrt.

Szervezet általános ismertetése Általános bemutatás

A DEAK Zrt. 2008-ban azzal a céllal jött létre, hogy elősegítse tulajdonosai – a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia – kutatási kapacitásainak ipari célú hasznosítását. A „Multidiszciplináris kutatás-fejlesztés a DEAK KKK folytatásában” című (GOP-1.1.2-07/12008-0007 azonosító számú) projektünk megvalósításához 2008-ban, az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, csaknem 1 milliárd Ft uniós támogatást nyert el. Ennek révén a 107

2008-2011. közötti időszakban számos olyan kutatási projekt társfinanszírozására nyílt lehetősége szervezetnek, melyeket a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Szegedi Biológiai Központ szakemberei vállalatokkal együttműködve hajtottak végre. Öt szakmai divízióban (zöld-, fehér- és piros biotechnológia, informatika és innovatív társadalomtudományok), 22 kutatási területen folyt K+F tevékenység. A DEAK Zrt. elsődleges feladata – összekötő kapocsként a kutatók és a vállalati szféra között, hogy a régióban lévő intézmények, főleg a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia területi intézetei számára megkönnyítse az ipari kapcsolatok kiépítését, illetve ezt követően adminisztratív, menedzsment és technológiai transzfer szolgáltatásai révén segítse a felek együttműködésének gyakorlati megvalósulását. A DEAK Zrt. legfontosabb stratégiai céljai a következők: 1. Ipari kapcsolatok fejlesztése 2. Hatékony, piackonform működés 3. Szeged és a régió „tudás-megtartó” képességének javítása A DEAK Zrt. kiemelten kezeli: 1. Kutatók és vállalatok közötti kapcsolatok ösztönzését Együttműködést ösztönző uniós pályázatokon való részvétel, támogatások szerzése. Aktív részvétel a határon túli kapcsolatok kiépítésében, ösztönözve ezzel a nemzetközi tudástranszfert, illetve az új piaci kapcsolatok kiépülését. Klasztertagság – a DEAK Zrt. jelenleg 4 klaszternek tagja. Rendezvények, konferenciák szervezése a kutatási eredmények kommunikálása, együttműködési lehetőségek ismertetése céljából. Ezek az események egyúttal a kutatók és az ipari partnerek közötti kapcsolatépítést, illetve a felek igényeinek, elvárásainak közvetítését is szolgálják. A DEAK Zrt. a tulajdonos-intézményei világszínvonalú kutatási eredményeit, hatékony projektmenedzsmentet és a pályázati lehetőségek maximális kihasználását kínálja leendő és potenciális partnereinek. 2. Ipari partnereinek a DEAK Zrt. az alábbi előnyöket kínálja: Kapcsolat kiépítése a tervezett fejlesztést megvalósítani képes kutatói körrel. Együttműködés támogatása menedzsment és adminisztratív szolgáltatásokkal. Uniós támogatás lehetősége. K+F tevékenységgel összefüggő adókedvezmények, innovációs járulék lehetősége.

felhasználás

108

Technológiák, termékek, szolgáltatások költség-hatékony fejlesztése, s ezen keresztül versenyelőny biztosítás a partner számára. A DEAK Zrt. „Akkreditált tanácsadói” címet nyert el a Regionális Operatív Programok keretében meghirdetett Vállalati Tanácsadás programban, mellyel 2013. december 31-ig jogosult Szervezetfejlesztés, Marketing és Technológia, termékfejlesztés szakterületeken tanácsadást nyújtani. Kutatási tevékenység A „Multidiszciplináris kutatás-fejlesztés a DEAK KKK folytatásában” című (GOPbemutatása, kiemelkedő 1.1.2-07/1-2008-0007 azonosító számú) projekt eredményeként 109 konkrét kutatási teljesítmények ismertetése projektben közel 170 szegedi kutató és 240 hallgató, PhD és poszt-doktor közreműködésével, több mint 60 vállalati partner számára végzett termék, technológia- és szolgáltatásfejlesztést, vagy nyújtott különböző K+F+I szolgáltatásokat közel 2 milliárd forint értékben a DEAK Zrt. A kutatási eredmények alapján 147 publikáció és tudományos közlemény, 74 szakdolgozat és 13 doktori disszertáció született. A „Biohidrogén és biogáz termelés fehérjében gazdag melléktermékekből” c. projekt a Baross Gábor Program Dél-Alföld (DA_TECH_07) Termék-, technológia- és szolgáltatás innováció program támogatásával valósult meg 2009. július 1- 2011. december 31. A projekt eredményeként egy széleskörű alkalmazási területen hasznosuló, új – jelenlegi ismeretünk szerint a Magyarországon és Európában is egyedülálló - komplex technológia kifejlesztésére és bevezetésére került sor a DEAK Zrt által. A leírt – nemzetközi viszonylatban is elismert hazai elméleti kutatási eredményen alapuló - fejlesztés olyan komplex innovatív eljárás, amely originális, nemzetközi érdeklődésre is számot tartó, saját innováció. A DEAK Zrt. által kifejlesztett technológia versenyelőnyét az általunk benyújtott szabadalmi bejelentés jelenti. A Baross támogatás segítségével lehetőségünk nyílt több fiatal kutató alkalmazására. Az általunk kifejlesztett új fermentációs eljárás felhasználásával lehetőség nyílik a biogáz- és biohidrogén termelés intenzifikálására és a technológia gazdaságosságának javítására. A projektben elért eredmények: - A projekt eredményeit hasznosító intézmények száma: 3 - A projektben hasznosított magyar szellemi termékek száma: 2 - A kifejlesztett/létrehozott új termékek, szolgáltatások száma: 1, technológiák, prototípusok, mintaüzemek száma: 1 - Benyújtott szabadalmak száma: 1 DEAK Zrt. együttműködve az Újvidéki Tudományegyetem Műszaki Karával „A határtérség 109

K+F+I képességeinek multidiszciplináris, piacorientált fejlesztése” címmel (MORDIC) közös szakmai projektet valósított meg a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program támogatásával.A projekt célja volt, hogy a két térség, a két város és a két egyetem közötti együttműködés fejlődjék a K+F+I területén. Ennek konkrét eredményeként olyan előkészítő tervek kerültek kidolgozásra, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy mindkét városban technológiai park vagy más hasonló néven futó, de mindenképpen a kutatókat és a vállalatokat közösen kiszolgáló infrastruktúra tudjon majd megépülni. A projekt végére olyan kooperációs akciótervet kívántunk előkészíteni, amelyek a következő lépéseket konkrétan lefektetik. A projekt eredményeként: 1. Tudományos Technológiai Park infrastrukturális kapacitásainak fejlesztéséhez 2 db tanulmány készült, melyek a következők:  Üzleti orientáltságú Multidiszciplináris Tudományos Park lehetőségeinek feltárása Szegeden  Üzleti működési modell kidolgozása több helyszínen működtethető Tudományos Parkhoz Szegeden Határon-átnyúló innovációs hálózat fejlesztése valósult meg, mely hálózatba 30 vállalkozás regisztrálta magát. Hazai és külföldi ipari partnerek felsorolása Romanian Association of Electronic and Software Industries - Timisoara Branch (Románia) Coop Szeged Zrt. Conax Bioner Zrt. Budapest Airport Zrt. Bricostore Kft. Bőrgyógyászati Haladásért Szeged Alapítvány BKV Zrt. Biofotonika Kft. Biola Naturkozmetikai Kft. Asociatia Tehimpuls Biofotonica Kft. Avidin Kft. Berinfo Kft. IKV Zrt.

NanGenex Zrt. Kontaktia Kft. Nexum Magyarország Kft. Infinit Intelligence Bt. Naturprodukt Kft. Klebi-Com Kft. NOKIA Komárom Kft. RVI Magyarország Kft. Origo Zrt. Rodosoft Kft. Printker Office Land Zrt. DATA Solutions Kft. Procontrol Elektronikai Kft. ÚJ Calculus Bt. PROPHARMATECH Kozmetikai, Clarity Consulting Kft. Egészségügyi Terméket Gyártó, SQI Magyarország Kft. Forgalmazó, Egészségügyi és Műszaki EVISTA Informatikai Kft. Kutató-fejlesztő Kft. R&R Software Zrt. Ilcsi Szépítő Füvek Kft. H-LAB Nonprofit Kft. Innocenter Innovációs Központ I.T.C. Kft. Közhasznú Nonprofit Kft. Nexum Magyarország Kft. Innovum Kft. e-Corvina Informatikai Kft. IT-Services Hungary Kft. Webexpo Kft. 110

Hunguest Holtels Zrt. Holger Kft. Heinekken Hungária Zrt. Goodwill Pharma Kft. Gergely Food Kft. Erste Leasing Zrt. Észok Alapítvány Florin Zrt. General Electric Zrt. Biospirál 2006 Kft. Geoview Systems Kft. Creative Labor Kft. D-Max Trade Kft. DA-RIÜ Khe Innov Hungaricum Kft. DIABET TRADE Kft. Delta Bio 2000 Kft. Dr. Derm Equipment Kft. Dr. Juice Co. Kft. EDF Démász Zrt. Első Magyar Biogáz Kft. Emerson Kft. MTI Zrt. Multiráció Kft.

Magyar Telekom Nyrt. Info-LL Kft. Magyar Posta Zrt. Polygon Informatikai Kft. Zöldforrás Energia Kft. Dopti Számítástechnikai Kft. Tisza Volán Zrt. TEVA Magyarország Zrt. Szegedi Vízmű Zrt. Procter & Gamble Szeged Software Zrt. Drem Kft. Richter Gedeon Nyrt. Femtonics Kft. Saubermacher-Bicske Kft. Seqomics Kft. Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Avicor Kft. Kft. Flóratorm Mezőgazdasági Kft. Medicopt Kft. Naturtex Kft. Redmark Kft. Biospin Kft. Polygon Informatikai Kft. Naturtex Kft. MKB Bank Zrt. Biospin Kft. Pick Szeged Zrt. Szegedi SZEFO Zrt. Pezomed Kft. Cytotech Kft. Monguz Kft. Nanocolltech Kft. MSD Pharma Kft. Szegedi Közlekedési Kft. ProteoScientia Kft. MOP Biotech Kft. ARIOSZ Kft. Carl Zeiss Technikai Kft. Büro-Four Kft. Hologén Kft. Büro-Three Kft. Megenerg Kft. CodeControl Kft. PP Sava Kovacevic A.D. Ábris Informatikai és Tanácsadó Kft.

Hazai és külföldi tudományos együttműködő partnerek felsorolása Universitatea de Vest din Timisoara (West University of Timisoara) (Románia) Újvidéki Tudományegyetem Műszaki Kar Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biopolisz Szegedi Innovációs Szolgáltató Kft. MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Gabonakutató Nonprofit Kft. Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. North-West University (Dél-Afrika) Szervezet pályázati tevékenységének felsorolás jellegű ismertetése Pályázat neve

Multi disciplinary, market oriented development of joint RDI capacities of the border region 111

(MORDIC) Pályázat azonosító száma

HUSRB/0901/214/109

Pályázat neve

Cluster Development for Successful IT&C Sectors (Cluster"Success)

Pályázat azonosító száma

HURO/0901/124/2.1.2/01

Pályázat neve

Scientific and Enterepreneurial Training for Young Sutdents

Pályázat azonosító száma

HURO/0901/114/2.3.1.

Szervezet projektben résztvevő személyi állományának ismertetése Név

Projektben betöltött titulus

Végzettség Iskolai végzettség

Egyetemi pozíció

Pálinkó Erika

Pénzügyi munkatárs

Közgazdász Nemzetközi Gazdálkodási szak

Nem releváns

Knerczer Gábor

Projekt

Tanár

Nem releváns

112

4.1.2. A megvalósításban részt vevő partnerek bemutatása Tudományos együttműködő partnerek Annak érdekében, hogy internacionális kutatócsoport alakulhasson ki az infokommunikációs kutatások területén minden alprojekt belül bevontuk azokat a jelentős kutatóintézeteket melyek jelenleg meghatározzák az ilyen jellegű kutatásokat a világban. 44 Intézettel szándékozunk együtt működni kutatásunk, melyek felsorolását lentebbi táblázat tartalmazza, képviselővel és alprojekt szerinti besorolással egyetemben. 24. táblázat: Tudományos együttműködő partnerek

Név

Alprojekt neve

Aalborg University

Okostelefon adatbányászat

Alto University, Finnország Antal Tibor, Edinborough

Okostelefon középréteg Társadalmi struktúrák

Austrian Institute of Technology, Vienna, Austria (Csaba Beleznai)

Teljesen elosztott adatfeldolgozás és adatbányászat

Barabási Albert László, Boston

Társadalmi struktúrák

Bibliotheka Alexandrina

A tudomány tudománya

Bolognai Egyetem Számtástudomány Tanszék Capital Fund Management, Paris Centre for Atmospheric Science, Cambridge University

Teljesen elosztott adatfeldolgozás és adatbányászat Pénzügyi rendszerek

Columbia University

Hálózatok

Delft University of Technology, Delft, the Netherlands

Teljesen elosztott adatfeldolgozás és adatbányászat

Klímaváltozás

Feladat Okostelefonra alkalmazás fejlesztésében való részvétel PhD keretmegállapodás az okostelefonok területén EIT KIC Közös publikációk, közös projektbeli részvételek Az AIT kutatóintézet alapkutatásokat és technológiai fejlesztéseket végez a következő generációs infrastruktúrához kapcsolódóan többek között egészségügyi, mobilitási, biztonsági és vagyonvédelmi területeken. A számítógépes látás területén megszerzett tapasztalatuk tervezett konzultációkon keresztül segítséget nyújt a feladataink megoldásához. Ezentúl az AIT kutatóintézet összekötő szerepet tölt be az eMedia Monitor GmbH céggel. Közös publikációk, közös projektbeli részvételek Kísérletek 1 Petabyte méretű, az Internet Archive-tól kapott Web adat feldolgozásában. Együttműködés számos EU FP projektben (DREAM, BISON, DELIS) /teljesen osztott algoritmusok kifejlesztése. Tapasztalatcsere EU FP7 projektekben való együttműködés Konzultáció, kutatási együttműködés dinamikus hálózatmodellek módszertanát illetően Együttműködés az okostelefon középréteg prototípus kifejlesztésében az adatfeldolgozás és adatbányászat területén Együttműködés a p2p rendszerek algoritmus kutatásában és mechanikus tervezésében A Tribler.org kutatócsoporttal számos közös eredményünk van, az 113

együttműködés feladata a p2p hálózatokon megvalósítandó algoritmusok tervezése és implementálása Innovation Accelerator együttműküdés (Paul Lukowicz), www.dfki.de A cég televíziós és rádiós adások folyamatos elemzésével (beszédfelismerés, szövegdetektálás) riasztást ad a felhasználóknak a bekövetkezett fontosabb eseményekről (természeti katasztrófa, baleset, tőzsdei változások, stb.). Az előzetes egyeztetések alapján érdeklődnek a mobil készülé-kek felhasználói által bejelentett, képi információval ellátott anyagok feldolgozása iránt, ami jól megvalósítható a tervezett feladataink segítségével. FuturICT Innovation Accelerator együttműködés (Dirk Helbinggel), www.futurict.eu Alkalmazásoldali igények megfogalmazása: FuturICT obszervatóriumok és innovation accelerator Együttműködés keresztnyelvű keresésben, osztályozásban, spam és illegális tartalmak szűrésében FuturICT Innovation Accelerator együttműködés (Frank van Harmelen-nel), www.futurict.eu

DFKI Kaiserslautern

A tudomány tudománya

eMedia Monitor GmbH, Vienna, Austria (Thomas Netousek, CEO)

Teljesen elosztott adatfeldolgozás és adatbányászat

ETH Zürich

A tudomány tudománya Természetes nyelvfeldolgozás

FCCN Portugal (Daniel Gomes)

A tudomány tudománya

Free Univ. of Amsterdam

A tudomány tudománya

Georg-August University, Faculty of Law, Göttönigen, Germany

Adatvédelem

EU project, Human-rights and citizenship program: Privacy in workplaces

Indiana University

A tudomány tudománya

„Tudomány tudománya együttműködés” (Katy Börnerrel), www.cishell.org

Klímaváltozás

EU FP7 projektekben való együttműködés

Klímaváltozás

Közös cikkek

A tudomány tudománya

Együttműködés nagy méretű Web adatok kereshetővé tételében, osztályozásában.

Pénzügyi rendszerek

Szakmai tanácsadás

Twitter

Adatelemzés

Társadalmi struktúrák Adatvédelem

Közös publikációk, közös projektbeli részvételek közös jogi nyári egyetem (PTE), European

Institute for Atmospheric and Climate Science, ETH Zürich Institute of Chemistry and Dynamics of the Geosphere, Forschungszentrum Jülich Internet Memory Paris (Julien Masan`es) Maastricht University Madrid Institute for Advanced Study, Spanyolország Martin Nowak, Harvard Masarik University,

114

Faculty of Law, Brno, Czech Republic Matjaz Perc, Maribor MPII Saarbücken (Gerhard Weikum, Marc Spaniol) National University of Ireland, Galway (Írország) Northeastern University Norvegian Institute for Air Research (NILU) Tampere University, Finnország. Technical University of Darmstadt, Ubiquitous Knowledge Processing Lab

Academy of Law and ICT

Társadalmi struktúrák A tudomány tudománya Okostelefon középréteg

P2P mobil szemantikus köztesréteg a PECES FP7-es projektben

Hálózatok

Konzultációk, adatok elemzése

Klímaváltozás

EU FP7 projektekben való együttműködés

Okostelefon középréteg

mobil alkalmazások fejlesztési technikái

Természetes nyelvfeldolgozás

Együttműködés nyelvtechnológiai alapkutatásban

Trentói Egyetem

Teljesen elosztott adatfeldolgozás és adatbányászat

Univ. of Amsterdam

A tudomány tudománya

Universität Trier, Linguistische Datenverarbeitung University College London, Gower Street London University Duisburg Essen (Németország) University of California San Diego, CAIDA, USA University of Gent, Faculty of Law, Belgie University of Illinois at UrbanaChampaign, Norwegian University of Science and Technology University of Malta, Department of

Közös publikációk, közös projektbeli részvételek Együttműködés entitások azonosításában és feloldásában, Wikipedia historikus vizsgálatokban.

Együttműködés számos projektben, többek között az ESA részére készített tanulmányban/ teljesen osztott hiperheurisztikák és algoritmusok kifejlesztése optimalizálásra Dinamikus hálózatelemzési módszerek kutatása együttműködés (Peter Sloot-tal), www.dynanets.org

Természetes nyelvfeldolgozás

Együttműködés korpusznyelvészeti alapkutatásban

Okostelefon középréteg

szoftver architektúra és a szoftver minőség területén K+F együttműködés, cikkek

Okostelefon középréteg

P2P mobil szemantikus köztesréteg a PECES FP7-es projektben

Twitter

Adatelemzés

Adatvédelem

Hálózatok

Adatvédelem

TRESS (Organising training and setting up Networks on the European Co-ordination of social security systems) Project No. VC/2007/0188 Útválasztási stratégiákkal kapcsolatos kutatás, elméleti keretrendszer továbbfejlesztése és tételek levezetése a policy rendszerek skálázhatóságával kapcsolatosan, mohó útválasztási algoritmusokkal kapcsolatos kutatási együttműködés TÁMOP 4.2.2-08/1/2008-0008 Sensor network based data collection and 115

Information Policy and Governance University of Minho, Faculty of Law, Braga, Portugal

information processing (közös projekt)

Adatvédelem

közös jogi nyári egyetem (PTE), European Academy of Law and ICT

University of Oxford

Hálózatok

Adatmegosztás, konzultáció a terjedési jelenségekkel kapcsolatban

University of Vermont, USA

Twitter

Adatelemzés

Szakmai együttműködő partnerek Ipari partnerek bevonását is tervezzük projektünkbe szakmai tanácsadói szerepkörben annak érdekében, hogy kutatásaink kapcsán kanalizásra kerüljenek az ipari elvárások is, tisztában legyünk a piac felől érkelő igényekkel. Projektünkbe 10 szakmai tanácsadó bevonását visszük véghez. 25. táblázat: Szakmai együttműködő partnerek

Szervezet neve

Acticom GMBH

Morgan Stanley Elemző Kft.

MSCI Kft.

OTP Zrt.

Ismertetése A cég a vezeték nélküli biztonsági és QoS mobil távközlési hálózatokra és készülékekre szakosodott. Szoftvereket és mobilalkalmazásokat fejleszt. A vállalat szoftver protokollokat fejleszt vezeték nélküli LAN és WiMAX technológia, QoS3G, UMTS, WiMAX hálózato k és készülékek fokozott biztonsága érdekében. A szakmai szolgáltatások segítik az új vezeték nélküli technológiák (pl. WiMAX, WLAN, Bluetooth),valamint a jelenlegi és a jövőbeni kommunikációs rendszerek zökkenőmentes integrációját , kidolgozását és végrehajtását. A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató cég, piacvezető a befektetési banki, értékpapír, befektetéskezelési és vagyonkezelési szolgáltatások terén. AZ MSCI a világ egyik vezető, befektetési döntéstámogató megoldásokat kínáló vállalata. Termékei és szolgáltatásai körébe tartoznak a tőzsdeindexek, portfólió kockázatkezelő és teljesítménymérő eszközök, valamint felelős vállalatirányítási döntéstámogató struktúrák, melyek világszerte Barra, RiskMetrics, CFRA, FEA, ESG és ISS védjegyek alatt ismertek. Az OTP Bank Nyrt. Magyarország legnagyobb kereskedelmi bankja, amely Közép- és KeletEurópában közel 1500 bankfiókot működtet, kilenc országban több mint 13 millió ügyfelet kiszolgálva. Magyarország legnagyobb lakossági bankjaként, az OTP Bank ügyfeleinek száma 2009 végén csaknem 4,6 millió fő volt. Az OTP Bank Magyarország legnagyobb fiókhálózatával, mintegy 382 fiókkal rendelkezik. 2009. végén a Bank által kibocsátott kártyák száma megközelítette a 4 millió darabot, és az 1.987 ATM-ből álló hálózatban 2009-ben 72,9 millió darab készpénzfelvételi tranzakció valósult meg összesen 2.397 milliárd forint értékben.

Alprojekt neve

Okostelefon adatbányásza t

Pénzügyi rendszerek

Pénzügyi rendszerek

Pénzügyi rendszerek

116

Telenor Magyarorszá g Zrt.

Magyar Telekom Zrt.

Nokia Komárom Kft.

Netlock Kft.

Aitia Zrt.

A Telenor Magyarország Zrt. Magyarország második legnagyobb mobilszolgáltatója. Az 1855-ben alapított norvégiai központú Telenor csoport Európa és Ázsia 14 országában jelen lévő telekommunikációs szolgáltató. A mobil, széles sávú internet és televíziós szolgáltatások körében a vezető vállalatok között van Közép-Kelet Európában és Ázsiában, és piacvezető a skandináv országokban. A Matáv Magyar Távközlési Rt. 1991. december 31-én alakult meg, a Magyar Posta három részre válásával 1989 decemberében létrejött önálló távközlési vállalat jogutódjaként. A Magyar Telekom tevékenysége révén két fő üzleti területet fed le: vezetékes és mobilkommunikációs lakossági szolgáltatásokat (T-Home és T-Mobile márkanéven) üzleti ügyfeleknek nyújtott vállalati szolgáltatásokat (TSystems márkanéven) A vállalati ’T’ márka alatt jelennek meg a Magyar Telekom társadalmi szerepvállalási, fenntarthatósági, munkáltatói, gazdasági és befektetői kapcsolati, innovációs és üzletfejlesztési, valamint műszaki és hálózatfejlesztési tevékenységei. A Csoport nemzetközi tagvállalatai integrált illetve alternatív telekommunikációs szolgáltatóként a délketeurópai régió piacain működnek. A Nokia Magyarország Kft. a finn Nokia Ltd. magyarországi leányvállalata, amely a világ egyik legnagyobb telekommunikációs vállalata. Mobilkommunikációs eszközei megtalálhatók a világ összes régiójában, és lefedik az összes nagyobb kommunikációs szabványt: többek között a GSM-, a CDMA- és a WCDMA-hálózatokban használhatók. Termékei között megtalálhatók még az otthoni kommunikációs eszközök, a mobil játékeszközök, a kiegészítő felszerelések. Az Ovi platformon keresztül internetes szolgáltatásokat is kínál. A NetLock Kft. Magyarország első minősített hitelesítés- és időbélyegzés-szolgáltatója. 1996-ban kezdte meg az elektronikus aláíráshoz szükséges tanúsítványok kibocsátását, majd részt vett az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. számú törvény előkészítő munkálataiban. A törvény hatályba lépése után elsőként szerezte meg előbb a fokozott biztonságú, majd 2003. tavaszán a minősített hitelesítés- és időbélyeg-szolgáltatói címet. 1999. óta szerepel valamennyi Microsoft termékben mint legfelsőbb szintű hitelesítés-szolgáltató, így a NetLock tanúsítványok az egész világon elfogadottak. A NetLock minősítése alapján más nemzetközi hitelesítés-szolgáltatókkal mind infrastrukturális, mind eljárásrendi szempontból egyenértékű tevékenységet végez. Az AITIA International Zrt. jelenlegi névvel és formájában 2005-ben jött létre a jogelődjeivel együtt 1995 óta létező cégre építkezve, egyidőben az AITIA International Inc. amerikai vállalattal. A cég

Okostelefon középréteg

Okostelefon középréteg

Okostelefon középréteg

Okostelefon középréteg

A tudomány Tudománya

117

meghatározó szerepet játszik az innovatív, mesterséges intelligenciával, távközléssel és Internettel kapcsolatos kutatás -fejlesztésben, valamint ezeken a területeken alkalmazott informatikai fejlesztéseket végez. A vállalat fő profiljai a beszédfelismerő alkalmazások, a szimulációs rendszerek és a telekommunikációs rendszerek. Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szellemi tulajdon védelméért (ezen belül a szerzői jogért és az iparjogvédelemért) felelős magyar kormányhivatal.

Hálózatok szerkezete és dinamikája

Kiemelt stratégiai partnerek Partnerek bevonását nem csak tanácsadói szerepkörben tervezzük, hanem kutatói együttműködési tevékenységek mentén is. Ezen szervezetek kompetenciáikból adódóan tevékeny módon lesznek képesek hozzájárulni kutatásunk eredményességéhez, ám mindhez saját forrást használnak, jelen pályázatból nem igényelnek támogatást, önerőből valósítják meg kutatási tevékenységüket. Említett szervezeteket, hozzájuk kapcsolódó feladatokat, kutatási tevékenységhez való kapcsolódásukat, valamint önerejük nagyságát az alábbi táblázat tartalmazza. 26. táblázat: Kiemelt stratégiai partnerek

Szervezet neve

Alprojekt neve

Tevékenység bemutatása

PETABYTE Tudományo s Kutató Fejlesztő Non-profit Kft.

Tudomány tudománya című alapkutatási tevékenység

Budapesti Műszaki és Gazdaságtu dományi Egyetem

Természetes nyelvfeldolgozás című alapkutatási tevékenység

A PetaByte Nonprofit Kft.-t számítógépes szakemberek működtetik. Alkalmazási területei többek között komplex rendszerek kezelése, hálózattudomány, integrált adatkezelés. A vállalatot 2010-ben alapították, első éves árbevétele elérte a 100 000 Euró összeget, mely az ország vezető intézményeivel kötött kutatási szerződésekből származik, úgy mint az Eötvös Lóránd Tudományegyetem. A vállalat tagjai számos nemzeti és nemzetközi projektben vesznek részt az FP7-es keretprogramtól a magyarországi programokig. A BME, mint a magyar felsőoktatás magas presztízsű intézménye, hivatásának tekinti az erős alapképzésre épülő differenciált, többszintű minőségi oktatást és tudományos képzést, a kutatást, fejlesztést és innovációt, valamint a tudományos minősítést a műszaki- és természettudományokban és a gazdaság- és társadalomtudományok egyes területein. Az oktatásban biztosítja az elmélet és a gyakorlat egységét, azaz a magas szintű elméleti megalapozottságot és az ipari kapcsolatokon is alapuló gyakorlati képzést. A tudomány haladását és a társadalom igényeinek változását

Twitter adatfolyam előfeldolgozása, nyilvános adat archívumok tevékenység

Okostelefon adatbányászatközépréteg című alapkutatási tevékenység Klímaváltozás társadalmi hatásai című alapkutatási

Önerő nagyság a 190 000 0 00 Ft

320 000 0 00 Ft

118

tevékenység Hálózatok szerkezete és dinamikája című alapkutatási tevékenység Pénzügyi rendszerek című alapkutatási tevékenység

MTA Számítástec hnikai és Automatizál ási Kutatóintéz et (SZTAKI)

Intelligens webkeresési módszerek kutatása című alapkutatási tevékenység (saját kutatás) Hálózatok szerkezete és dinamikája című alapkutatási tevékenység Teljesen elosztott adatfeldolgozás és adatbányászat című alapkutatási tevékenység A tudomány tudománya című alapkutatási tevékenység

figyelembe véve feladatának tekinti a képzés tartalmának folyamatos fejlesztését, mind a többszintű, mind a többnyelvű oktatás területén. Az oktatástól elválaszthatatlan küldetése a tudomány művelése, a tudományos kutatás, alkotás, a kutatóegyetemi jelleg biztosítása. A nemzetközi kutatási programok részeként, a hazai kutatási irányzatok vezetőjeként a BME tevékenysége átfogja az innovációs láncot alkotó alap- és alkalmazott kutatást, műszaki- és gazdasági termékés szolgáltatásfejlesztést, valamint a komplex minőségbiztosítást, törekszik a kutatási eredmények hasznosítására.

A Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete (MTA SZTAKI) a Magyar Tudományos Akadémia intézethálózatának tagja, az ország legnagyobb és legsikeresebb informatikai kutatóintézete. Az SZTAKI az informatika tudományának műhelye, az információtechnológia, számítástudomány és rokonterületei nemzeti kutatóbázisa. Elsősorban az informatika műszaki-tudományos és matematikai kérdéseivel foglalkozik, de a kutatások kiterjednek mindazon területekre, amelyek az alapkérdésekkel kapcsolatban állnak. Az alapés alkalmazott kutatás széles körű művelése mellett fontos feladat a megszerzett speciális ismeretek hasznosítása a kutatás-fejlesztés, rendszertervezés és rendszerintegrálás, tanácsadás, szoftverfejlesztés területén.

4.1.3. A projektgazdának és partnereinek tapasztalatának bemutatása

a

projekthez

90 000 00 0 Ft

kapcsolódó

Az Szegedi Tudományegyetem kapcsolódó tapasztalatainak bemutatása Dél-Alföldi Neurobiológiai Regionális Egyetemi Tudásközpont (DNT) megvalósítás időpontja: 2004. november – 2008. december teljes költségvetés: 1 700 000 ezer Ft program neve: Regionális Egyetemi Tudásközpontok 2004 pályázati azonosító szám: OMFB-00066/2005. konzorcium szakmai vezetője: Dr. Telegdy Gyula tudományos feladatok koordinátora: Prof. Dr. Penke Botond 119

Alprogramok:   Neurodegeneratív kórképek patomechanizmusa: neuroprotektív hatású farmakonok fejlesztése /témavezető: Prof. Penke Botond/   Kóros neuroendokrin folyamatok (tanulás- és memóriazavarok, szorongás, stressz, szenvedélybetegségek) gyógyszeres kezelése /témavezető: Prof. Telegdy Gyula/   Az Alzheimer-kór, Parkinson-kór és a szorongásos betegségek terápiája /témavezető Prof. Vécsei László/   Neuroproteomikai Centrum létrehozása: pszichiátriai betegségek funkcionális genomikája, proteomikája, célfehérjék kijelölése /témavezető: Prof. Janka Zoltán/   Diagnosztikumok fejlesztése idegrendszeri betegségek korai felismerésére témavezető: Prof. Dr. Penke Botond A Szegedi Tudományegyetem, az MTA Szegedi Biológiai Központ, az MTA Támogatott Kutatóhelyek Irodája és tíz ipari és kutató-fejlesztő cég által közösen alapított konzorcium célja, hogy alkalmazott kutatásaik eredményeképpen új, hatékony molekulákat, diagnosztikumokat fejlesszenek ki az idegrendszeri betegségek gyógyítására, új szabadalmakat jegyezzenek be, eredményeiket tudományos közleményekben, előadásokban ismertessék. A konzorcium munkatársai részt vesznek a modern szemléletű, nemzetközileg versenyképes egyetemi oktatásban. Céljaik között szerepel még „spin-off' és „start-up” cégek létrehozása a K+F eredmények hasznosítására, amelyeken keresztül új, korszerű munkahelyek létrehozásával növelik a Dél-alföldi Régió foglalkoztatottságát.

Környezet- és Nanotechnológiai Regionális Egyetemi Tudásközpont létrehozása a dél-alföldi régió életminőségét javító integrált rendszerek fejlesztésére (KNRET) megvalósítás időpontja: 2005. szeptember – 2008. december teljes költségvetés: 1 200 000 ezer Ft program neve: Pázmány Péter Program 2005 pályázati azonosító szám: OMFB-00828/2005. Alprogramok:   Környezettechnológia /vezető: Prof. Dr. Kiricsi Imre/   Nanotechnológia /vezető: Prof. Dr. Dékány Imre/   Energiaforrások /Prof. Dr. Kovács Kornél/   Informatika /vezető: Dr. Gyimóthy Tibor/   Egészségügy /vezető: Prof. Dr. Nagymajtényi László/ A Tudásközpont öt alprogram keretében a környezettudomány és a nanotechnológia területén -- kapcsolódva az informatikai fejlesztésekhez és az alternatív energiatermelés lehetőségeihez -- olyan megoldásokat és eszközöket dolgoz ki, amelyek mérhető javulást eredményeznek a környezet minőségében, a regionális ipar fejlődésében és az itt élő emberek egészségében, és amelynek eredményei a program lezárását követően is fenntarthatóak lesznek. A projekt célul tűzte ki új spin-off cégek létrehozását, a meglévők megerősítését, valamint a regionális gazdaság szerkezetátalakításában való aktív közreműködést. A Tudásközpont átfogó szakmai stratégiáját a régió kiemelkedő tudományos iskolái, a rendelkezésre álló tudományos és infrastrukturális háttér, a régió kis- és középvállalatainak fejlesztési lehetőségei, valamint a modern kutatás-fejlesztési trendek határozzák meg. 120

Nemzetközi fotobiológiai interdiszciplináris kutatások környezeti tényezők és genomikai faktorok interakciójának vizsgálatára, új diagnosztikus és terápiás eljárások kidolgozására megvalósítás időpontja: 2009 - 2011 teljes költségvetés: 375.029.268,- Ft program neve: Új Széchenyi Terv pályázati azonosító szám: TÁMOP-4.2.2-08/1-2008-0001 Alprogram témavezető: Prof. Dr. Kemény Lajos Konzorciumi partnerek: Szegedi Tudományegyetem (konzorciumvezető) MTA Szegedi Biológiai Központ A projekt célja az UV sugárzás érzékelésében, az UV okozta káros hatások megelőzésében szerepet játszó molekuláris mechanizmusok és komponensek azonosítása különböző organizmusokban. A nemzetközi alapkutatási program multidiszciplináris, molekuláris, genetikai, matematikai, fizikai, kémiai, gyógyszerészeti és orvosi megközelítést alkalmazó és fejlesztő, nemzetközi szinten elismert hazai és külföldi kutatócsoportok és gyógyítást végző orvosok intenzív együttműködésén alapul. Neurodegeneratív betegségek, anxietás és depresszió patomechanizmusa és terápiás lehetőségei megvalósítás időpontja: 2009 - 2011 teljes költségvetés: 390.100.000,- Ft program neve: Új Széchenyi Terv pályázati azonosító szám: TÁMOP-4.2.2-08/1-2008-0002 Alprogram témavezető: Prof. Dr. Penke Botond Konzorciumi partnerek: Szegedi Tudományegyetem (konzorciumvezető) MTA Szegedi Biológiai Központ Projektünk két különálló célja: a neurodegeneratív betegségek (Alzheimer- és Huntington-kór, amiotróf lateral sclerosis), illetve a depresszió valamint az anxietás patomechanizmusának tisztázása és új terápiás lehetőségek kutatása. A nemzetközi alapkutatási program multidiszciplináris, molekuláris biológiai, gyógyszerészeti és orvosi megközelítést alkalmazó és fejlesztő, nemzetközi szinten elismert hazai és külföldi kutatócsoportok és gyógyítást végző orvosok intenzív együttműködésén alapul. Innovatív, multidiszciplináris kutatói team létrehozása fehérje-konformáció megváltozásával kapcsolatos neurodegeneratív betegségek megvalósítás időpontja: 2009 - 2011 teljes költségvetés: 397.926.900,- Ft program neve: Új Széchenyi Terv pályázati azonosító szám: TÁMOP-4.2.2-08/1-2008-0005 Alprogram témavezető: Dr. Lehóczki Endréné Dr. Simon Mária Konzorciumi partnerek: Szegedi Tudományegyetem (konzorciumvezető) MTA Szegedi Biológiai Központ A projekt célja, hogy annak keretében kialakításra kerül egy új módszerekre építő és dinamikusan szerveződő kutatói-team a fehérje konformációs betegségek, első lépésben a prion betegségek kutatására. A kutatás fejlesztés célja érzékeny diagnosztika és 121

hatékony terápia megalapozása. A nemzetközi szinten számon tartott és jelentős kutatás-fejlesztés tevékenység hozzájárul az oktatási feladatok színvonalas ellátásához a projektben részt vevő intézményekben,valamint a térség innovatív szerepét kívánja erősíteni. Nemzetközi innovatív kutatói team a környezet egészségtudatos testmozgásos életmód tényalapú tesztrendszerei kialakítására megvalósítás időpontja: 2009 - 2011 teljes költségvetés: 344.480.824,- Ft program neve: Új Széchenyi Terv pályázati azonosító szám: TÁMOP-4.2.2-08/1-2008-0006 Alprogram témavezető: Dr. Varga Csaba Konzorciumi partnerek: Szegedi Tudományegyetem (konzorciumvezető) MTA Szegedi Biológiai Központ Szegedi Rekreációs Sport Club DataResearch Kft A projekt célja: A magyar lakosság nincs kellően tisztában azzal, hogy van egy értéke, egy tulajdona, az egészsége. A kereslet egyre nő, amíg a kínálat szűk. Kiváló adottságaink ellenére híján vagyunk szakembereknek és világszínvonalú szolgáltatásoknak. A projekt képzéshasznosulási komponense a szakember igény legmagasabb szintű kielégítésére törekszik. A projekt szolgáltatás-hasznosítása: egy egészség fittségi genomika-alapú programcsomag, amellyel a kóros állapotokat testmozgással már akkor befolyásolni tudjuk. Szenzorhálózat alapú adatgyűjtés és információfeldolgozás megvalósítás időpontja: 2009 - 2011 teljes költségvetés: 401.394.234,- Ft program neve: Új Széchenyi Terv pályázati azonosító szám: TÁMOP-4.2.2-08/1-2008-0008 Alprogram témavezető: Dr. Lehóczki Endréné Dr. Simon Mária Konzorciumi partnerek: Szegedi Tudományegyetem (konzorciumvezető) MTA Szegedi Biológiai Központ A projekt célja: Diagnosztika + terápia = teranosztika, az egyénre szabott terápia K+F alapja. Célunk egy multidiszciplináris tudásbázissal rendelkező, nemzetközi munkaerőt vonzó konzorciális kutatócsoport kialakítása a Kelet-Közép Európában egyedülálló, szegedi kardiovaszkuláris és metabolikus illetve ehhez kapcsolódó molekuláris diagnosztikai és gyógyszerkémiai egyetemi és akadémiai kapacitásokra építve, mely a teranosztikai technológia területén megjelenő ipar letelepedését segíti elő a dél-alföldi régióban. Keringési, anyagcsere és gyulladásos betegségek teranosztikájának fejlesztése megvalósítás időpontja: 2009 - 2011 teljes költségvetés: 448.644.706,- Ft program neve: Új Széchenyi Terv pályázati azonosító szám: TÁMOP-4.2.2-08/1-2008-0013

122

Alprogram témavezető: Prof. Dr. Fülöp Ferenc, Prof. Dr. Ferdinandy Péter Konzorciumi partnerek: Szegedi Tudományegyetem (konzorciumvezető) MTA Szegedi Biológiai Központ Szegedi Rekreációs Sport Club DataResearch Kft A projekt célja: A magyar lakosság nincs kellően tisztában azzal, hogy van egy értéke, egy tulajdona, az egészsége. A kereslet egyre nő, amíg a kínálat szűk. Kiváló adottságaink ellenére híján vagyunk szakembereknek és világszínvonalú szolgáltatásoknak. A projekt képzéshasznosulási komponense a szakember igény legmagasabb szintű kielégítésére törekszik. A projekt szolgáltatás-hasznosítása: egy egészség fittségi genomika-alapú programcsomag, amellyel a kóros állapotokat testmozgással már akkor befolyásolni tudjuk. Tudományos eredmények Tudományegyetemen

elismerése

és

disszeminációja

a

Szegedi

megvalósítás időpontja: 2009 - 2011 teljes költségvetés: 176.419.273,- Ft program neve: Új Széchenyi Terv pályázati azonosító szám: TÁMOP 4.2.3-2008/1-2009-0015 A projekt menedzser: Dr. Vilmányi Márton Konzorciumi partnerek: Szegedi Tudományegyetem (konzorciumvezető) Neumann János Számítógép-tudományi Társaság A projekt célja: A Szegedi Tudományegyetemen születő tudományos eredmények disszeminációja (tudományos eredmények népszerűsítése és az Agóra Pólus által célzott természettudományos kiállítások támogatása); tehetséggondozás koordinációjának megvalósítása és a Tudományos Diákköri Konferenciák megújítása; képzések népszerűsítésének fejlesztése, különös tekintettel a műszaki, természettudományos, matematikai és informatikai képzésekre; tudományos és oktatási eredmények intézményen belüli elismerési rendszerének megteremtése; az intézmény és a társadalmi csoportok élő és on-line kapcsolatrendszerének megteremtése. A Neumann János Számítógép-tudományi Társasággal együtt valósítjuk meg az Informatika Történeti Gyűjtemény Fejlesztése című részprojektet. A Dél-alföldi Tudáspólus felsőoktatási infrastruktúrájának fejlesztése megvalósítás időpontja: 2009 - 2011 teljes költségvetés: 7.726.705.732,- Ft program neve: Új Széchenyi Terv pályázati azonosító szám: TIOP 1.3.1-07/2-2F-2009-0004 A projekt menedzser: Dr. Majó Zoltán A projekt célja: A komponens: A régió versenyképességének egyik letéteményese a Dél-alföldi Tudáspólus fejlesztése. Az itt működő felsőoktatási intézmények műszaki-természettudományos képzési portfoliójának megújítása, a K+F+I szolgáltatások színvonalának emelése, valamint az informatikai infrastruktúra fejlesztése ennek egyik alapja. A projekt célja ezen 123

tevékenységek infrastrukturális megalapozása. A korszerűsítéseknek köszönhetően előtérbe kerül a legújabb és legjobb elérhető technológiai megoldások használata, akadálymentes képzési és kutatási terek jönnek létre. Nő az alternatív, megújuló energiaforrások felhasználásnak aránya, csökken az energiafogyasztás. Az infrastruktúra tervezés során egyik elsődleges szempont a jelenleg meglévő laborkapacitásbeli párhuzamosságok kiszűrése, megszüntetése, a felszabaduló helyek mérnökképzés igényeinek megfelelő átalakítása, valamint a regionális szintű kapacitások összehangolása. B komponens: A pályázat célja az egyetem mindennapi működéséhez, az „üzletmenet folytonossághoz” nélkülözhetetlen informatikai hálózat további fejlesztése és korszerűsítése az 2007-ben befejezett HEFOP-4.1.2-P.-2004-07-0034/1.0 informatikai projektjének eredményeire építve. A kitűzött célok a pályázati kiírás szerint preferált matematikai, természettudományi, informatikai és műszaki oktatás és kutatás informatikai alapellátottságának fejlesztésére alkalmasak, továbbá megfelelnek az egyetem Intézményfejlesztési Tervében megfogalmazott elvárásoknak. A Szegedi Egyetemi Tudás-sétány továbbfejlesztése infrastruktúra modernizációján keresztül

az

élettudományi

megvalósítás időpontja: 2011 - 2012 teljes költségvetés: 2 246 209 522.- HUF program neve: Új Széchenyi Terv pályázati azonosító szám: TIOP-1.3.1-10/1-2010-0007 A projekt menedzser: Dr. Majó Zoltán, Dr. Sümeginé Törőcsik Tünde A projekt célja: A projekt keretében a megvalósulás alatt lévő egyetemi tudássétány (TIOP-1.3.107/2/2F) továbbfejlesztését végezzük: azaz a kémiai és fizikai oktatás és kutatási terek modernizációja után az élettudományi képzési és kutatási területek infrastrukturális, labor és eszközfejlesztési projektjét hajtjuk végre több mint 3700 négyzetméteren, mintegy 50 laborban és 650 eszköz beszerzésével. Emellett megújul egy 7047 m2 műemlék épület, mely a természettudományi képzések emblematikus központja. Élettudományi képzések alapinfrastruktúrájának eszközfejlesztése: mindez magában foglalja az élettudományi képzésekhez nélkülözhetetlen tudományos laboratóriumi infrastruktúra eszköz-, és berendezésparkjának megújítását, minőségi fejlesztését. Élettudományi képzések háttér infrastruktúrájának fejlesztése, mely magában foglalja egyrészt az élettudományi képzések fejlesztéséhez obligát módon kapcsolódó matematikai képzés-fejlesztést, másrészt a képzésfejlesztések megvalósítása érdekében szükséges informatikai és tantermi infrastruktúra fejlesztését és épület rekonstrukciót. Sürgősségi ellátás fejlesztése a Szegedi Tudományegyetem Szent- Györgyi Albert Klinikai Központban megvalósítás időpontja: 2010 - 2011 teljes költségvetés: 676.398.962,- Ft program neve: Új Széchenyi Terv pályázati azonosító szám: TIOP-2.2.2.-08/2-2009-0008 A projekt menedzser: Dr. Vilmányi Márton A projekt célja: A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ (SZAKK) sürgősségi betegellátását jelenleg az egyes klinikák szakambulanciái és fekvőbeteg osztályai valamint az integrációval az egyetemhez került SO2 szintű sürgősségi 124

betegellátó osztály (SBO) végzi. A sürgősségi esetszám éves szinten 122 ezer. Jelen projekt keretében az egyetem a külső telephelyen található SO2 szintű SBO-nak a 410 ágyas klinikai tömb területére történő áthelyezését, az ott lévő sürgősségi ambulanciák területének felhasználását, az SO2-nek egykapus SO1 szintű SBO-vá fejlesztését tervezi. A fejlesztés során nettó 712, 25 m2 épület bővítésére és 654, 79 m2 átalakítására kerül sor nettó 743 m2 terület (meglévő SO2) bezárásával együtt, egyúttal az egyes klinikák sürgősségi ambulanciái megszűnnek. Az orvos-technológiai eszközpark és az informatikai rendszer a fejlesztési területen megújul. A sürgősségi betegellátás centralizációjától a szakmai- és költség-hatékonyság javulása várható. Infrastruktúra fejlesztés a szegedi egészségpólusban megvalósítás időpontja: 2010 - 2012 teljes költségvetés: 12.325.746.470,- Ft program neve: Új Széchenyi Terv pályázati azonosító szám: TIOP-2.2.7.-07/2F/2-2009-0008 A projekt menedzser: Dr. Vilmányi Márton A projekt célja: A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ (SZAKK) sürgősségi betegellátását jelenleg az egyes klinikák szakambulanciái és fekvőbeteg osztályai valamint az integrációval az egyetemhez került SO2 szintű sürgősségi betegellátó osztály (SBO) végzi. A sürgősségi esetszám éves szinten 122 ezer. Jelen projekt keretében az egyetem a külső telephelyen található SO2 szintű SBO-nak a 410 ágyas klinikai tömb területére történő áthelyezését, az ott lévő sürgősségi ambulanciák területének felhasználását, az SO2-nek egykapus SO1 szintű SBO-vá fejlesztését tervezi. A fejlesztés során nettó 712, 25 m2 épület bővítésére és 654, 79 m2 átalakítására kerül sor nettó 743 m2 terület (meglévő SO2) bezárásával együtt, egyúttal az egyes klinikák sürgősségi ambulanciái megszűnnek. Az orvos-technológiai eszközpark és az informatikai rendszer a fejlesztési területen megújul. A sürgősségi betegellátás centralizációjától a szakmai- és költség-hatékonyság javulása várható. A Szegedi Tudományegyetem jelenleg is aktív, kiemelt projektjei TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 Kutatóegyetemi Kiválósági Központ létrehozása a Szegedi Tudományegyetemen A projekt időtartalma: 2010-07-01 - 2012-09-30 A projekt főösszege: 3 006 664 822,- Ft Támogatási összeg: 2 856 331 580,- Ft Önerő: 150 333 242,- Ft (5,00%) Programigazgató: Kovács Tibor KKK Igazgató Tanács elnöke: Prof. Dr. Rácz Béla KKK Tudományos Igazgató: Prof. Dr. Varró András A projekt célja: A projekt átfogó célkitűzése, hogy a Kutatóegyetemi Kiválósági Központ intézmény létrehozásán keresztül elősegítse az SZTE kutatás-fejlesztési versenyképességének javítását a "Harmadik Generációs Egyetem" koncepció mentén. Az 5 interdiszciplináris Alprogram a nemzetközi kutatás élvonalába tartozik, és szinergikus fejlesztést, valamint a kapacitások közös kiaknázását tesz lehetővé a kiemelt területeken, a szellemi potenciál és a kutatási infrastruktúra fejlesztése mellett. TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0012 Az SZTE Kutatóegyetemi Kiválósági Központ tudásbázisának kiszélesítése és 125

hosszú távú szakmai fenntarthatóságának megalapozása a kiváló tudományos utánpótlás biztosításával A projekt időtartalma: 2011.06.01 - 2013.05.31 A projekt teljes költségvetése: 883.720.206,- Ft A projekt főösszege (SZTE): 828.476.106,- Ft Támogatás intenzitás: 100 % Támogatási összeg (MTA SZBK): 55.244.100,- Ft Támogatás intenzitás: 100 % Projekt menedzser: Dr. Buzás Norbert Konzorcium tagjai: Szegedi Tudományegyetem (konzorciumvezető) MTA Szegedi Biológiai Központ (konzorciumi tag) A projekt célja: A Szegedi Tudományegyetem 2010. évben a Kutatóegyetemi Kiválósági Központ cím büszke birtokosává vált. A tudományos közösség kiváló kutatási tevékenységének és eredményeinek hosszú távú megtartása érdekében a kutatói potenciál folyamatos növekedésének biztosítására van szükség. Jelen projekt célja, hogy a jelenleg is magas színvonalon működő tudományos képzés műhelyeinek fejlesztésével nemzetközi szinten versenyképes tudományos képzési háttérbázist hozzon létre, mely alulról építkező rendszerben a jövőbeni professzionális kutatói közösség utánpótlását biztosítja. A „Kiválósági Központnak kiváló utánpótlást” projekt alapelv a 19 Doktori Iskola, 12 Egyetemi Kar TDK Műhelyei, valamint az Eötvös Lóránd-, és a Szegedi Társadalomtudományi Szakkollégium egymást erősítő szakmai tevékenységein keresztül valósul meg a projekt gyakorlatában: A doktori iskolák, a fiatal doktoranduszok Kutatóegyetemi Kiválósági Központ munkájába történő bekapcsolódáshoz olyan képzési és kutatási körülményeket biztosítanak, melyben a fokozatszerzésig tartó kutatási feladataikat zökkenőmentesen, magas színvonalon és nemzetközi környezethez adaptált módon láthatják el. A TDK Műhelyek az alap- és mesterképzésben részt vevő tehetséges hallgatók tudományos munkaterületek iránti elköteleződését erősítik azzal, hogy olyan tehetséggondozó struktúrákat alakítanak ki és működtetnek, amelyek a tudományos kutatás megszerettetését biztosítják. A Szakkollégiumok egyedi tudományos műhelymunka módszertanára építve fejlesztik a tehetségek kibontakoztatását, akik társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes, fejlett kritikai érzékkel bíró, közéleti szerepvállalásra alkalmas értelmiség tagjaivá válhatnak. A projekt az egyetem stratégiai céljaihoz illeszkedve a Kutatóegyetemi Kiválósági Központ projekt célkitűzéseihez igazodik, s biztosítja, hogy a Szegedi kutatói minél szélesebb körben, az általa képviselt hozzáadott érték mentén nemzetközi szinten is kiemelkedjen. TIOP-2.2.7.-07/2F/2-2009-0008 Infrastruktúra fejlesztés a szegedi egészségpólusban A projekt időtartalma: 2010.01.01 - 2012.12.31 A projekt főösszege (SZTE): 12.325.746.470,- Ft Támogatási összeg (SZTE): 11.093.171.823,- Ft Önerő (SZTE): 1.232.574.647,- Ft (10%) A projekt menedzser: Tapasztó Sándor A projekt célja: Jelen projekt közvetlen célja - a legmagasabb szintű egészségügyi ellátás biztosítása céljából - a meglévő erőforrásokat koncentrálni, a párhuzamosságokat csökkenteni, az infrastruktúrát modernizálni, a működési hatékonyságot és annak költség-hatékonyságát 126

fokozni. A projekt megvalósulása esetén a Déli klinikai telephelyen létrejön egy integrált magkórház, ami első lépése egy teljes körű integrációnak. A jelenlegi 410 ágyasnak nevezett (337 ággyal működő) klinikai tömb mellett, azzal összekötve kialakításra kerül egy 265 ágyas, nettó 21,5 ezer m2-es alapterületű új klinikai épület. Az új és a régi épület együttese alkotja majd a magkórház tömbjét. Az új épület építése közel 15 ezer m2 terület, 7 db épület elhagyását vonja maga után. Az új épületbe költözik az általános sebészet, tüdő és mellkas sebészet, érsebészet, transzplantációs sebészet, valamint a szívsebészet, általános kardiológia, invazív kardiológia, haematológia és általános belgyógyászat. Mind a sebészet, mind pedig a kardiológia és belgyógyászat esetében több telephelyről történő összeköltözésről, telephely racionalizálásról van szó. Az ELTE kapcsolódó tapasztalatainak és jelenleg futó projektjeinek bemutatása Támogatott Támogatott projekt A A projekt projekt esetén Projekt megnevezése megvalósítás összes esetén pályázati időpontja költsége (Ft) program azonosító neve szám eScience RET 2005.11.011,100,000,000 NKTH RET RET14/2005 2008.10.30 CellKom RET 2006.11.01400,000,000 NKTH RET RET06/2006 2009.10.30 MOMENT 2008.01.01249,000 EUR EU FP7 215225 2010.06.30 OneLab2 2008.06.01147,560 EUR EU FP7 224263 2010.09.31 „Európai Léptékkel a 2010.06.01 – 3 008 039 eFt ÚSZT TÁMOPTudásért, ELTE” 2012.06.30 4.2.1/B09/1/KMR2010-0003 NOVI 2010.09.01– 280,462 EUR EU FP7 257867 2013.02.28 FOC-II 2012.09.01198,000 EUR EU FP7 255987 2014.12.31 A DEAK Zrt. bemutatása

kapcsolódó

Projekt megnevezése

"DEAKMultidiszciplináris, piacorientált csúcstechnológiai kutatás-fejlesztés DEAK folytatásában"

tapasztalatainak

A megvalósítás időpontja 2011.12.31.

és

A projekt összes költsége (Ft) 1 999 916 767

a KKK

"Biohidrogén és biogáz 2011.12.31. termelés fehérjében gazdag

75 200 000

jelenleg

futó

Támogatott projekt esetén program neve

projektjeinek Támogatott projekt esetén pályázati azonosító szám GOP-1.1.207/1-20080007

Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaság Fejlesztési Operatív Program Baross Gábor OMFBProgram – 00773/2009 Dél-Alföld

127

melléktermékekből" Multi disciplinary, market 2011.10.31. oriented development of joint RDI capacities of the border region (MORDIC)

42 217 000

Cluster Development for 2011.10.31. Successful IT&C Sectors (Cluster"Success)

9 591 000

Scientific Enterepreneurial Training for Sutdents

22 868 000

and 2012.07.31. Young

Magyarország – Szerbia Határon Átnyúló Együttműködé si Program 2007-2013 Magyarország – Románia Határon Átnyúló Együttműködé si Program 2007-2013 Magyarország – Románia Határon Átnyúló Együttműködé si Program 2007-2013

HUSRB/0901/2 14/109

HURO/0901/12 4/2.1.2/01

HURO/0901/11 4/2.3.1.

4.2. A MEGVALÓSÍTÁS ÉS A FENNTARTÁS SZERVEZETE Megvalósítás szervezeti keretei A projekt eredménymutató vállalásokkal lekövethető feladatrendszerét a felsőoktatási és non-profit kutató szervezetek által létrehozott konzorciumi szervezet együttműködési kerete biztosítja. A projekt koordinációját a főpályázó Szegedi Tudományegyetem Kutatás-Fejlesztési és Innovációs Igazgatósága keretein belül létrehozandó és működtetendő projektmenedzsment szervezet látja el. Projektvezetési feladataiban a konzorcium tagszervezetei – Eötvös Loránd Tudományegyetem, DEAK Kooperációs Kutatási Nonprofit Zrt., BME VIKING Nonprofit Zrt – által működtetett projektmenedzsment egységek kerülnek bevonásra. A projektet irányító menedzsment szervezete mátrix jellegű, önállóan gazdálkodó egységeként működik, mely hierarchikus szervezeti felépítésű, az SZTE szervezeti keretrendszerébe illeszkedik. Működési kereteit ennek megfelelően alapvetően a SZTE Szervezeti és Működési Szabályzata (SzMSz) határozza meg. Legfőbb döntéshozó szerve és stratégiai irányítója a Projekt Irányító Bizottság (PIB). Ebben a testületben a konzorciális partnerek, a fő kutatási irányok részprogramjainak szakmai vezetői, és az SZTE tudományos rektorhelyettese képviseltetik magukat szavazati joggal. Ugyancsak szavazó tag lesz a PIB által megerősített és kinevezett szakmai vezető, aki a kutatói team szakmai monitoring és kontrolling folyamatainak létrehozásáért, annak működtetéséért, operatív irányításáért, partnerkapcsolatok fejlesztéséért felelős. A PIB munkáját a kutatói team SzMSz-a szabályozza. A PIB munkáját a tagok közül választott Elnök irányítja és a részprogram vezetőkből álló Kutatói Tanács támogatja. A PIB megalakulásakor, minden beszámolási időszakhoz kötötten, de félévente legalább egyszer ülésezik. Ezen felül minden olyan alkalommal, amikor a PIB szavazati joggal rendelkező tagjainak többsége ezt (az ok egyértelmű megjelölésével) kéri, rendkívüli ülést kell összehívni. A PIB határozatképes, ha az elnök és a szavazatra jogosultak 70 %a jelen van. A PIB, ha azt másképp nem szabályozza, a jelenlévők egyszerű szavazati többségével hozza meg határozatait.

128

A projektmenedzsment „mag” funkciói mentén definiált bemutatására az alábbi ábrarendszeren keresztül vállalkozunk.

szakmai

szerepkörök

129

27. táblázat: Projektmenedzsment és feladatkörök Projektmenedzser

Felelősségi kör

 az egyetemi stratégiai célok megvalósulása  komponensenként a projekttel kapcsolatos szerződések, szakmai beszámolók, jelentések összeállítása  feladat és időtervek összeállítása  A projekt eredményeinek, termékeinek minősége, határidők betartása  A projekttagokkal „támogató” kapcsolat ápolása

Pénzügyi vezető

Felelősségi kör

   

pénzügyi folyamatok (közbeszerzések) koordinálása pénzügyi beszámolók, jelentések készítése a szakmai megvalósítás pénzügyi hátterének biztosítása A projekt pénzügyi résztermékeinek előírásszerű minősége

Szakmai vezető

Felelősségi kör

 a projektszintű szakmai célkitűzések és feladatok maradéktalan végrehajtása  a szakmai kritériumrendszer végrehajtása  az adott szakmai feladatok (pl. képzések, kiadványok, kutatások) erőforrás koordinációja (személyi, anyagi)

Projekt asszisztens

Felelősségi kör

 folyamatos rendelkezésre állás a szakmai megvalósítók, a konzorciumi tagszervezetek és a projektmenedzsment felé  teljes körű, tágan értelmezett adminisztráció  projekt sikeressége szempontjából meghatározó menedzsment folyamatok szervezése  kommunikáció zökkenőmentes lebonyolítása

Pénzügyi munkatárs Felelősségi kör

  

számlavezetések, pénzügyi nyilvántartások kezelése pénzügyi adminisztráció kezelés elszámolások rendszeréhez kapcsolódó kapcsolattartás

Utazásszervező munkatárs Felelősségi kör

  

folyamatos rendelkezésre állás a szakmai megvalósítók és a beszállítók felé utazási/kiküldetési eljárásokat biztosító teljes körű adminisztráció kommunikációs zökkenőmentes lebonyolítása

Minőségbiztosítási munkatárs

Felelősségi kör

   

folyamatkezdeti, folyamatközi és végátvételi ellenőrzések szakmai lebonyolításhoz kapcsolódó minősítések változásmenedzsment megfelelőssége szakterületi és eljárásrendi elemzések

Költségvetés kezelési és kontrolling munkatárs  Felelősségi kör

 

projektmenedzser és pénzügyi vezető munkájának segítése, pénzügyi elemzések készítése tervezések, kimutatások és terv-tény eltérések kezelése kockázatmenedzsment koordinálása

  

projekt nyilvánossági kapcsolatainak kezelése események, rendezvények ütemterv szerinti koordinációja szakmai információk célcsoport specifikus eljuttatásának koordinációja

PR referens Felelősségi kör

130

28. táblázat: Projektmenedzsment és felelősségi körök

131

Fenntartás szervezeti keretei A konzorcium tagjai már jelentős eredményeket mutattak fel a világ változásaival, dinamizmusával szembeni nyitottság és befogadóképesség terén, kezdve az alábbi vívmányok, újítások befogadása és beillesztése terén: az intézményi tulajdonban, ám attól mégis függetlenül működtetett, sikeresen fennmaradó Kooperációs Kutatási Központok, Regionális Egyetemi Tudásközpontok, Innovációs és Tudásközpontok létrehozása és működtetése, mely szervezeti egységek menedzsment szervezetként segítik az őket létrehozó felsőoktatási intézmények működését, a rendelkezésre álló kutatási kapacitások, konkrét kutatási eredmények ipari és gazdasági célú felhasználását; az Új Széchenyi Terv pályázati forrásaiból megvalósuló „Kutatóegyetemi Kiválósági Központ” létrehozása és működtetése, mely során az elterjedt „kutatóegyetem” fogalom kiterjesztése valósul meg, megfelelve a harmadik generációs egyetemekkel szemben támasztott „oktatás-kutatás-üzlet” háromszögnek. Jelen projekt keretein belül létrehozandó Koordinációs Központ szervezeti modelljének kialakításakor az eddig elért eredményeket felhasználva, azokat integrálva történik meg a jelen körülménynek megfelelő, s az alapító szervezetek nemzeti és nemzetközi szintű versenyképességét biztosító új szervezeti modell definiálása. Napjainkban az intézmények versenyképessége nagymértékben építkezik a hálózati kompetenciáikból. A globalizáció viszonyai közötti eredményes helytállás során nélkülözhetetlen, hogy a felsőoktatási intézmények (1) egyrészt szorosabbra fűzzék, illetve új dimenziókra is kiterjesszék a kutatási és ipari szereplőkkel való kooperációt, (2) másrészt a hallgatókért, oktatókért és vállalati megbízások elnyeréséért folytatott küzdelem során sikeresek legyenek. Ezen követelményeknek való megfelelést a hagyományos intézményi modellen és szervezeti kereteken túlmutató, dinamikusan alakítható és a kihívásokra relatíve gyorsan válaszolni képes, az egyedi projektek megvalósításához szükséges kompetenciák és szaktudás rendelkezésre állását és befogadását biztosító harmadik generációs felsőoktatási intézmények nyújtják. A harmadik generációs egyetemek, felsőoktatási intézmények jellemzői a következők: a hagyományos oktatási és kutatási célok megvalósításán túlmenően a tudás hasznosítása alapvető tevékenységként jelenik meg, s az intézmény harmadik fő céljává válik; nemzetközi, versenypiacon való működés jellemzi; a felsőoktatási intézmények nyitott egyetemekként, számos együttműködő partner bevonásával végzik tevékenységüket, mely során „tudás-hub”-ot hoznak létre; a felsőoktatási intézményeken belül egyetemi intézetek alakulnak ki, amelyek a korábbi monodiszciplináris kutatások helyett a transzdiszciplináris kutatásokat helyezi előtérbe; multikulturális szervezetek, ahol a tömeg- és az elitképzés egymás mellett párhuzamosan zajlik; a korábbi nemzeti, lokális megközelítésmóddal szemben kozmopolita egyetemek; jellemző rájuk a közvetett állami finanszírozás, amely nem társul állami, az intézményi működésbe történő beavatkozással. A fent definiált követelményeknek való megfelelés jegyében kerül kialakításra jelen projekt keretein belül az intézményi kutatócsoportokat mátrix szervezetbe rendező, dinamikusan alakítható kutatásirányítási csoport. A modell kialakítása a projekt keretein belül valósul meg, annak véglegesítését és gyakorlatba történő átültetését csupán a projekt zárásakor, illetve a projekt zárását követően determinálhatjuk. Így lehetőség nyílik arra, hogy az intézményi sajátosságokat figyelembe vevő, ahhoz illeszkedő modell kialakítása történjen meg, amely magába integrálja az eddigi intézményi vívmányokat, eredményeket, és amelynek működése illeszkedik a hatályos hazai jogszabályi környezethez.

132

A Koordinációs Központ az IKT kutatási területen meghatározó hazai kutatóegyetemek csoport tagjai, szereplői, kutatói bázisára épít, mely humán erőforrás szerkezet a konkrétan lebonyolítás alatt álló projektek mentén illeszkedik a megvalósítandó együttműködés szervezeti és szakmai igényeihez, követelményeihez. A projekt végére létrehozandó projektszervezet feladatai: (1) nemzetközi szintéren, hálózati együttműködés keretein belül megvalósítandó kutatási projektek iniciálása, szervezése (2) hazai és nemzetközi intézmények kooperációinak vezetése a szükséges hatáskörök és felelősségi területek birtoklásával. Az együttműködés fókuszában azon a nemzetközi kooperációkra való törekvés áll, amely magában foglalja az FP7 és a FET keretein belül megvalósuló kutatás-fejlesztési projektek lebonyolítását, a 2014-től nyitva álló Horizon 2020 keretprogram által kínált kutatási kooperációk és K+F nagyprojektek megvalósítását, valamint további nemzetközi együttműködések generálását. A Kooperációs Központ együttműködési projektek mentén felvállalható felelősségi köreinek, szerepeinek, valamint a feladat-meghatározás és az irányítási gyakorlatának a projekt keretein belül folyamatosan valósul meg. A működőképes modell kialakítása során a leghatékonyabb finanszírozási, pénzügyi modell beazonosítása is szükségessé válik, mely számba veszi és elemezi azon lehetőségek (és működő gyakorlatok) körét, mely biztosítja valamennyi – a tervezetk szerint folyamatosan bővülő - tagszervezet számára a sikerorientált, dinamikus, a változó környezeti kihívásokhoz alkalmazkodni képes menedzsment tevékenységet. Ezáltal megvalósulhat a fix költségvetésből történő gazdálkodást felváltó projektalapú finanszírozás kivitelezése is. A FuturICT.hu koordinációs és kutató központ kialakításának terve Az Európai Unió FuturICT zászlóshajó projektjébe való bekapcsolódás érdekében a kutatás és a koordináció nemzeti intézményének megteremtése megkerülhetetlen feladat. A FuturICT zászlóshajó projekt jellegénél fogva széttagolt, több tudományterület alapkutatási eredményeiből táplálkozik, ilyen módon a hazai intézményrendszerben is sok intézmény foglalkozik a témához kapcsolódó kutatásokkal. A nemzetközi együttműködés lehetőségeinek és a kapcsolódó hazai források optimalizálása igényli a FuturICT-hez kapcsolódó hazai kutatások nyomon követését, a tevékenységek koordinációját. A Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt egyik célja, hogy megvizsgálja, milyen keretek között érdemes kialakítani a kutató és koordinációs központot, majd a vizsgálat eredményei alapján elindítsa annak működését. A stabil és hosszú távon is fenntartható működés keretei azonban megfelelő megalapozó munka nélkül nem teremthetők meg, a projekt keretében megvalósítandó vizsgálatnak számos kérdésre kell választ adni. Az EU FuturICT zászlóshajó projektje globális kérdésekre keresi a választ, így természetes módon ezekkel a problémákkal nemzetközi szinten sok tudományos műhelyben foglalkoznak. Ugyanakkor számos bizonytalanság is azonosítható a projekt kapcsán: - A zászlóshajó projekt jövőbeni finanszírozása is széles határok között mozoghat. - Változhatnak a zászlóshajó projekt prioritásai, a támogatott kutatási területek. - Változhatnak a zászlóshajó projekt szervezeti keretei. - Nyilvánvalóan számos változás történik majd a résztvevő nagyon széles kutatói kör személyi állományában. A kialakítandó magyar központ képes kell legyen reagálni a nemzetközi környezet ilyen jellegű változásaira és miközben biztosítja a nemzetközi folyamatok transzparenciáját a hazai kutatói közösség felé, stabil keretet kell szolgáltasson az európai kutatási lehetőségekbe való bekapcsolódásra.

133

A hazai környezet szintén számos olyan kérdést vet fel, amelyeket a központ fenntartható működése érdekében meg kell vizsgálni: - A felsőoktatás finanszírozása és szervezete is átalakulóban van. - A gazdasági válság a kutatóműhelyek forrásait is apasztotta. - A FuturICT-be bekapcsolódni képes intézmények és kutatócsoportok több helyszínen és több kompetenciaterületen működnek. - A külső – európai – forrásokért az intézmények között verseny van, ami nemzeti koordináció hiányában kontraproduktívvá válhat a Magyarország számára elérhető kutatási feladatok és források szempontjából. A koordinációs központ kialakításának vizsgálata során olyan megoldást kell találni fenti problémákra, ami biztosítja a tudományban nélkülözhetetlen kutatási verseny és az elérhető európai források optimumát. A nemzeti központnak rugalmasan kell tudni reagálni az imént vázolt hazai körülmények változásaira és az érintett magyar kutatók, valamint a nemzetközi partnerek számára is stabil kapcsolódási pontot kell biztosítson. A fentiek mellett komoly megfontolást igényel a központ kialakításnak szervezeti megoldása és világos programot kell adni a működés finanszírozási vonatkozásaira is. A szervezettel szemben többféle elvárás is megfogalmazható: - Legyen képes integrálni a sokszínű magyar kutatói közösség törekvéseit. - Be tudja fogadni a FuturICT zászlóshajó projekt jellegéből adódóan idővel megjelenő újabb szakmai közösségeket. - Biztosítsa a nemzetközi és hazai munkában szükséges operatív rugalmasságot a működésében, ne váljon bürokratikus szervezetté. - Ismerje és monitorozza az üzleti szféra kapcsolódó tevékenységét, lehetőség esetén képes legyen bevonni a tevékenységekbe piaci szereplőket. A finanszírozás vizsgálata során is több elvárást fogalmazhatunk meg: - Hosszú távon is olcsón, fenntarthatóan működjön, ne jelentsen (jelentős) plusz terhet az érdekelt intézmények számára. - Képes legyen többféle finanszírozási konstrukcióban is forrásokat bevonni. Projektben közreműködők bemutatása Projektünk fenntarthatóságának biztosítása érdekében bevonásra kerültek projektünkbe a konzorciumi tagok szervezeteiben mindazon kompetens személyek, akik képesek lesznek a kutatási tevékenység vitelére. Említett személyek listáját az alábbi táblázatban foglaltuk össze. 29. táblázat: Projektben közreműködők bemutatása

Sors zám

informatikus matematikus matematikus matematikus matematikus jogász informatikus jogász

Szervezet nél eltöltött idő (év) 13 17 0 7 8 22 37 11

PhD PhD MSc PhD PhD PhD PhD PhD

9 15

informatikus informatikus

9 9

PhD PhD

9

közgazdász,i nformatikus

5

PhD (posztdoktor)

Munkatapa sztalat (év)

Képzettség

13 20 14 10 8 22 37 14

9 10

Tóth László Schrettner Lajos Nagy Sándor Maróti Miklós Havasi Ferenc Hajdú József Gyimóthy Tibor Törőcsikné Dr. Török Márta Gergely Tamás Ferenc Rudolf

11

Farkas Richárd

1 2 3 4 5 6 7 8

Név

Tudományos fokozat

134

12 13 14 15 16 17 18

Pluhár András Csendes Tibor Vinkó Tamás Tanács Attila Kató Zoltán Kornai András Jelasity Márk

24 32 9 12 15 21 11

24 32 4 10 1 0 9

PhD PhD PhD PhD PhD PhD PhD

40 43 11 20 15 0

PhD PhD PhD PhD PhD PhD

18

matematikus matematikus matematikus matematikus matematikus matematikus programterv ező matematikus , nyelvész matematikus matematikus informatikus kémikus informatikus matematikus ,jogász matematikus

19 20 21 22 23 24

40 43 1 20 15 25

26 27 28

Dombi József Csirik János Bilicki Vilmos Buzás Norbert Beszédes Árpád Balogh Zsolt György Alexin Zoltán Ferenc Kiss Ákos Röst Gergely Nakata Yukihiko

18

PhD

12 6 2

informatikus matematikus matematikus

12 5 0

Maoxing Liu Kyeongah Nah

9 1

informatikus informatikus

1 1

31

Hulmán-Knipl Diána

4

matematikus

1

32 33 34 35 36 37 38

Dénes Attila Szabó György Vicsek Tamás Palla Gergely Jánosi Imre Miklós Tél Tamás Mátray Péter

7 38 40 9 25 37 4

informatikus fizikus fizikus fizikus fizikus fizikus informatikus

7 38 40 9 25 37 4

39 40 41 42 43 44

Kiss Attila Kampis Gyögy Gulyás László Vattay Gábor Stéger József Soós Sándor

27 18 9 20 7 8

27 18 9 20 4 8

45

Siklósi Dávid

6

matematikus filozófia matematikus fizikus fizikus kogniktív tudomány matematikus

PhD PhD PhD (posztdoktor) PhD PhD (posztdoktor) PhD (posztdoktor) PhD PhD PhD PhD PhD PhD PhD (posztdoktor) MTA doktor PhD PhD PhD PhD PhD

29 30

46 47

Papp Gábor Kolozsvári Mária Ibolya Daróczy Bálint Zoltán Benczúr András Risztics Péter Károly Kertész János

23 20

fizikus gazdasági

23 20

25

48 49 50 51

6 45 14 36

6

6 matematikus villamosmér nök fizikus

45 14 20

PhD (posztdoktor) PhD

PhD (posztdoktor) PhD PhD MTA akadémikus 135

52

Charaf Hassan

18

53

Németh Géza

29

54

Ódor Géza

28

55

Györfi László

42

56

20

57

Levendovszky János Mihajlik Péter

58

Stippinger Marcell

5

59

Ekler Péter

5

60 61

Kovács Kálmán Bozó László

26 16

62

Heszberger Zalán

11

63

Forstner Bertalan

6

64

Szaszák György

10

65 66

Vicsi Klára Zainkó Csaba

30 14

67

Gulyás András

6

68

Rétvári Gábor

9

69 70 71

6 9 6

72

Juhász Róbert Török János Gáspár-Papanek Csaba Nagy Gábor

73

Majzik István

17

74

Jeney Gábor

14

10

4

75

76

Pálinkó Erika

18

Knerczer Gábor

9

Villamosmér nök, közgazdász villamosmér nök Fizikus, mérnök matematikus

18

PhD

25

PhD

28

PhD

22

villamosmér nök villamosmér nök fizikus

20

MTA akadémikus MTA doktora

10

PhD

5

Mérnök informatikus mérnök meteorológu s villamosmér nök Mérnök informatikus villamosmér nök közgazdász Mérnök informatikus informatikus

2 26 16

PhD (posztdoktor) PhD (posztdoktor) PhD MTA doktora

11

PhD

6

PhD

10

PhD (posztdoktor) PhD PhD

villamosmér nök fizikus fizikus informatikus

9

Közgazdász,i nformatikus villamosmér nök villamosmér nök Közgazdász Nemzetközi Gazdálkodás i szak Tanár

4

30 14 6

6 9 6

PhD (posztdoktor) PhD

17

PhD PhD PhD (posztdoktor) PhD (posztdoktor) PhD

14

PhD

2

MSc

3

MSc

Projektünkben tehát 2 MTA akadémikus és további 3 MTA doktori címmel rendelkező tudományos munkatárs fog tevékenykedni. Rendelkezésre álló kapacitások és infrastruktúra számbavétele Projektünkben alkalmazni kívánt eszközök a kutatási egységekben rendelkezésre állnak, így csak kivételes esetekben tervezzük ERFA jellegű beruházások megtételét. Az alábbi 136

felsorolás tartalmazza mindazon infrastruktúrális elemeket, melyeket projektünk során alkalmazni fogunk. 30. táblázat: Infrastruktúra ismertetése

A tudomány Elsősorban a CIShell alapú NWB, TexTrend, DIP eszköztár, saját tudománya korábbi fejlesztéseink alapján, mely R statisztikai csomagot (és specifikus scriupteket), integrált adatbányászati eszközöket (WEKA, WordIJ, etc), hálózatelemzési eszközöket (pl Cytoscape) és fejlett integrációs eszközöket (wrapping wizards) tartalmaz. Hadoop – nyílt forráskódú elosztott környezet.UIMA – nyílt forráskódú természetes nyelv feldolgozó keretrendszer. Ezen felül felhasználásra kerül a VIVO platform, amely tudományos eredmények és kutatói adatok integrált, intuitív kezelésű, vizuális eszközökkel támogatott nemzetközi adatbázisrendszere. Adatvédelem

Nemzetközi jogi adatbázisok (European Court of Justice, European Court on Human Rigths, külföldi adatvédelmi biztosok állásfoglalásai, külföldi adatvédelmi perek iratai), folyóiratok, konferencia kiadványok Hálózatok elmélete Saját fejlesztésű szimulátorok (C,C++), statisztikai és dinamikája programcsomag (R), gráf analízis és vizualizáló szoftverek (igraph, ubigraph), Weka – szabad forráskódú gépi tanulás szoftver. Mindehhez részben a helyi számítógépes kapacitást illetve hazai és nemzetközi szuperszámítógép eléréseket, lokális számítógép klasztereket, multi-core programozást segítő szoftvereket kívánunk felhasználni. Klímaváltozás PRECIS és RegCM éghajlatdinamikai modellek Magyarországra társadalmi hatásai adaptált, fejlesztett verziói, adatbázis kezelõ és elemzõ szoftverek. Publikus szoftvereken kívül Mathematica és Matlab szoftvercsomagok, megvásárolható adatbázisok klíma- és gazdasági folyamatok vizsgálatához. Okostelefon Produktivitás beépülő modul a szoftverfejlesztők középréteg produktivitásának mérésére (SZTE által fejlesztett nyílt forrású Eclipse plugin) Pénzügyi Saját számítási erőforrásokat használunk (PC, klaszteralapú rendszerek szuperszámítógép), ugyanakkor GP GPU beszerzésére szükség lehet, illetve a partnereink az adatok tisztításában, kiértékelésében nyújtanak szoftver és hardver támogatást. Társadalmi Elsősorban saját fejlesztésű szoftverekkel dolgozunk, amelyek struktúrák hálózati jellemzők számítását, vizualizációjat segítő nyílt forráskódú szoftver-könyvtárakat használnak. Teljesen elosztott Elsősorban saját programkódokat és szimulátorokat használunk adatfeldolgozás (Java, python, C++), de szükség lesz Matlab licenszekre is. Az Android rendszeren az OpenCV számítógépes látás csomagot használjuk fel. Hadoop, S4, Mahout, MOA, GraphLab – szabad forráskódú elosztott szoftver keretrendszerek. A prototípusok teszteléséhez normál és sztereó kamerával felszerelt Android okostelefonok; a szimulációkhoz nagyteljesítményű, többmagos számítógépek, a fejlesztésekhez munkaállomások szükségesek. Természetes A számítógépes implementációhoz az alábbi szoftvereket nyelvfeldolgozás kívánjuk használni : Linux, Java, Eclipse, Netbeans, Prolog, MySQL, Weka, Octave, R, GNU Octave, RapidMiner, LibSVM, Mallet, Stanford CoreNLP, illetve a kísérletek elvégzéséhez szükségünk lesz nagy számításkapacitású többmagos 137

szerverekre is. Twitter

Twitter Streaming API, NLP könyvtárak (NLTK (Neutral Language Processing Toolkit), stb.), adatbányászati szoftverek és könyvtárak (Weka, RapidMiner, stb.)

138

5. A NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA, KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG 5.1. A KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK ÖSSZEFOGLALÓ LEÍRÁSA A projekt keretében megvalósuló kommunikációs tevékenység célja, hogy a projektet és annak eredményeit minél többen megismerjék, a kommunikációs eszközök segítségével a projektgazda minél szélesebb körű tájékoztatást nyújtson a szakmai nyilvánosság, a döntéshozók és a célcsoportok számára a megvalósult fejlesztésekről, és arról a tényről, hogy EU támogatásból valósult meg a projekt. A kommunikációs terv tehát a projektre vonatkozik. Jelen nyilvánossági terv célja: a projekt minden tevékenységére kiterjedően a célcsoportként definiált szereplőkhöz valamint a hálózatot működtető szakértő személyek felé (horizontálisan és vertikálisan egyaránt) biztosítsa az információ eljuttatását, definiálja az alkalmazott eszközöket. Az ezen elvek mellett kidolgozott integrált kommunikáció - eltervezi a kommunikáció tartalmát, célcsoportját és eszközeit - a belső munkatársak számára biztosítja az azonosulást - a célszervezetek számára tényanyagot és információt közvetít, amellyel informál – meggyőz – motivál – ellenőriz. 5.2. A

CÉLCSOPORTOK

ÉS

AZ

ÉRINTETTEK

KOMMUNIKÁCIÓS

SZEMPONTÚ

ELEMZÉSE,

KOMMUNIKÁCIÓS ÜZENETEK MEGFOGALMAZÁSA

A kommunikáció öt szinten zajlik, ahol az egyes szintek közötti átfedések találhatóak: (1) Célcsoport: A projektben részt vevő hazai és nemzetközi kutatók, (2) Célcsoport: A projekt keretében felölelt tudományok kutatói, szakértői, akikkel a kutatási területek továbbfejlesztése érdekében a projekt kiemelt prioritása a szervezetek közötti hálózati együttműködés kialakítása, mely a kapcsolódó tudásanyag multiplikálódását, bővítését felgyorsítja (3) Célcsoport: a kutatói együttműködések során bekapcsolódó PhD és nappali tagozatos hallgatók, a jövő potenciális kutatói, akik a nemzetközi kutatás-módszertani ismeretekbe „nőnek” bele részvételükkel, valamint további hallgatók és oktatók, akik a tapasztalatok átvételére mind a tudásbővülés, mint az új kutatás-szervezés és módszertan alkalmazás útján közvetetten lehetőséget kapnak (4) Célcsoport: az alapkutatási eredményeket termékek/szolgáltatások formájába átültető, így a tudás felvevő piacát jelentő kutatás-fejlesztést megvalósító vállalkozások a régióban, az országban illetve nemzetközi színtéren. (5) Célcsoport: széles közönség, akik a projekt mérföldköveihez kötődően az előrehaladásról és az elért eredményekről tájékozódhatnak a külső kommunikáció által 5.3. KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK AZONOSÍTÁSA Arculat tervezése, kialakítása A projektmegvalósítás kezdetekor megtörténik a projekt egyedi, céljaihoz illeszkedő teljes arculatának (arculati elemei teljes körének) kialakítására, mely egyrészt megfelel az Új Széchenyi Terv támasztotta arculati követelményeknek, másrészt illeszkedik a projekt megvalósításában közreműködő konzorciumi tagok arculatához, továbbá kifejezi a projekt megfogalmazott céljait, dinamikáját és hangsúlyosságát. Információs táblák A projekt fő megvalósulási helyszínein - a konzorciumi tagok projekt megvalósításában részt vevő helyszínein - jól látható helyen kihelyezésre kerülnek az Európai Uniónak és a projektnek megjelenést biztosító táblák. 10 db tábla készülne az alábbi alprojekt helyszínekre és 2 db mobil tábla a projekthez kapcsolódó különböző rendezvények (K+F

139

menedzsment konferencia, hálózatépítő nemzetközi workshopok) helyszíneire:

konferencia,

nyitó

és

záró

rendezvény,

SZTE Természettudományi és Informatikai Kar (6720 Szeged, Árpád tér 2., illetve 6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 1.) DEAK Zrt. (6720 Szeged, Dugonics tér 13.) BME VIKING Villamosmérnöki és Informatikai Kutató-Fejlesztő Nonprofit Zrt. (8230 Balatonfüred, Fürdő u. 17/B) Eötvös Loránd Tudományegyetem telephelye (9700 Szombathely, Szent Imre herceg útja 112.) Mobil táblák (2 db) Sajtótájékoztatók, sajtónyilatkozatok A projekt során a részeredményekről folyamatosan sajtónyilatkozatok kerülnek kiadásra, sajtótájékoztatók kerülnek megszervezésre a fontosabb mérföldkövek, események alkalmával. A kapcsolattartás alapja, az SZTE Sajtószoba elnevezésű szolgáltatása, mely automatikusan eljuttatja az információkat az újságírókhoz, média szereplőkhöz. A kutatási tevékenységről, a projektterv előrehaladásáról az elért eredményekről, a tervezett további eredményekről és a projekt eredményeinek újdonságtartalmáról a projekt teljes megvalósítási időtartama alatt összesen 8 sajtómegjelenést tervezünk, illeszkedve a szakmai megvalósítás üteméhez, előrehaladásához. Újságcikkek A kutatási eredmények és a projekt keretein belül megvalósuló kutatási tevékenység bemutatására folyamatos cikkek készülnek számos különböző média részére (Szegedi Egyetem újság, regionális sajtó), melyeket a célcsoportok szintjére bontva juttatják el a kívánt információkat. Összesen 4 darab újságcikk elkészítésére és megjelentetésére kerül sor a projekt keretein belül, előre tervezett ütemezésnek megfelelően, a számításba vehető médiafórumok áttekintése alapján kiválasztott csatorna igénybevételével. Konferencia, kiállítás A program indulásakor, az előzetes terveket, és zárásakor, az elért eredményeket bemutató átfogó rendezvények (projekt nyitó- és záró rendezvény) kerülnek megszervezésre. A projekt megvalósítása során az egyes konzorciumi partnereknél előre egyeztetett időpontban és szakmai témakör köré csoportosítva kerül sor a projekt alapvető célkitűzéseihez illeszkedő hálózatépítő rendezvények megszervezésére és lebonyolítására. Ez kiegészíti a projekt keretein belül megszervezett nagyszámú K+F menedzsment konferencia (összesen 6 darab K+F menedzsment konferencia a projekt megvalósítás időtartama alatt), amelyek megteremtik a létrehozott kutatási eredmények továbbvitelének, későbbi felhasználásának alapjait, illetve lehetőséget biztosít az érintettek számára, hogy a továbbvitelhez szükséges szakmai információkat és korábbi tapasztalatokat a konferenciák előadóitól és résztvevőitől összegyűjtsék. Szintén a projekt keretein belül valósul meg az egyedi jelleggel bíró futurICT kiállítás bemutatása, ahol a projekt eredményeit egyrészt szakmai jelleggel bemutató tartalmú információk válnak elérhetővé, másrészt a széles körben történő ismertséget és elfogadottságot növelő, az elért eredmények további hasznosítási (felhasználási) lehetőségeit és társadalmi hasznosságát szemléltető ismeretterjesztés kerül fókuszba. A rendezvényekhez kapcsolódóan sajtótájékoztató kerül összehívásra, ahol a projekt vezetése és a szakterületi vezetők tájékoztatják a nyilvánosságot. Workshop Nemzetközi workshop a szakmai megvalósítók számára, az ő képzésükre (összesen 1 darab a projekt megvalósítása alatt) Előadás, publikáció

140

A projekt keretében elért (kifejlesztett/létrehozott) eredmények ismertetésére számos hazai és nemzetközi fórumon, konferencián - előadás formájában – történő előadás keretében kerül sor a szakmai tevékenység megvalósítói (tehát a kutatók) által Az újdonságértékű, a szakmai közönség számára eddig nem elérhető, nem ismert információk és tudás megosztása szakmai publikációk megjelentetésén keresztül zajlik Prospektus-kiadvány A projekt keretein belül több típusú kiadvány megjelentetése tervezett. A kiadványok a következő elemeket foglalják magukban: 5 különböző típusú szórólap összeállítása és megjelentetése a kutatási tevékenységről, illetve a projekt megvalósítása során elért eredményekről Projektzáró kiadvány a teljes projekt megvalósítása vívmányok, szakmai teljesítések ismertetése végett

során

létrehozott

kutatási

A hálózatépítő rendezvényekhez kapcsolódóan, a hálózatépítést elősegítő, angol nyelvű szakmai kiadványok összeállítása és elérhetővé tétele Honlap A projekt megvalósításában résztvevő konzorciumi partnerek mindegyike megjelenteti saját intézményi honlapján a projekt megvalósításáról, előrehaladásáról és kitűzött céljairól szóló információk széles körét, valamint ezen ismertetők, összefoglalók saját honlapon való elhelyezését kéri közreműködő partnereinek képviselőitől is. Online hírlevél Minden konzorciumi partner a saját hírlevelén keresztül rendszeres – előre meghatározott időközönként – információt szolgáltat a hírlevél célközönsége számára. A projekt során alkalmazott kommunikációs eszközök, csatornák: - Intézményi honlap - Szakmai kiállításokon és rendezvényeken való részvétel - Hálózatépítő konferenciákon és rendezvényeken való részvétel - K+F menedzsment szakmai konferenciákon való részvétel - Specifikus kiadványok (prospektus, szakmai összefoglaló kiadvány) - Egyetemi nyílt napok - Egyetemi belső vezetői, és munkavállalói fórumok - Belső egyetemi levelező rendszer személyes és csoportos üzenetküldési szolgáltatása - Elterjedt web2 felületeken közösségek, fórumok létrehozása - Belső intézményi felületeken plakátok szóróanyagok (első sorban rendezvényekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatban) - Helyi és regionális médiumok (első sorban események, szolgáltatások, illetve mérföldkövek elérése kapcsán) - Tájékoztató napok - Sajtótájékoztatók, sajtórendezvények - Belső egyetemi hírlevelek - Szakmai konferenciák szervezése és lebonyolítása - Hálózatépítő konferenciák szervezése és lebonyolítása - K+F menedzsment konferenciák szervezése és lebonyolítása - Média-megjelenések, felületvásárlás 5.4. KOMMUNIKÁCIÓS ÜTEMTERV Időpont 2012.

Feladat

IV. Projektindító

Kommunikáci ós eszköz és Figyelemfelhívás Egyetemi polgárok, város Sajtótájékoztat Cél

Célcsoport

Felelős SZTE

141

Időpont

Feladat

Cél

negyedév; projektzáró 2014. III. sajtótájékoztató negyedév

2013. I. negyedév; 2013. III. negyedév; 2014. I. negyedév; 2014. III. negyedév;

a projekt létére, és régió lakói céljaira, tevékenységeire elért eredményeire

Projekt Szakmai keretében konferencia a fejlesztésre, projekt illetve megvalósításáról, finanszírozásra elért szakmai eredményeiről tevékenységek ismertetése

2013. II. negyedév; 2013. IV. negyedév; 2014. II. negyedév

Hálózatépítő konferencia potenciális együttműködők részére

2013. I. negyedév; 2013. III. negyedév; 2013. IV. negyedév; 2014. I. negyedév; 2014. II. negyedév; 2014. III. negyedév

K+F menedzsment konferenciák a hasznosítási és komplex projektmegvalósít ási és fenntartási ismeretek összegyűjtésére és felhasználására

2013. III. negyedév; 2014. III. negyedév

a

Lakossági tájékoztató, népszerűsítő rendezvények szervezése

2012. IV. negyedév Közösségi fórumok (működtetés létrehozása és e működtetése folyamatosa n)

2013. III. negyedév; 2014. II. negyedév

Stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó rendezvények szervezése

Célcsoport

Projekt keretében fejlesztésre, illetve finanszírozásra szakmai tevékenységek ismertetése a későbbi együttműködés kialakítása végett Projekt keretében fejlesztésre, illetve finanszírozásra szakmai tevékenységek ismertetése a későbbi fenntartás és továbbvitel végett Projekt szakmai eredményeinek közérthető ismertetése, társadalmi elfogadottság és adaptáció növelése A régión túli szereplők bevonásának erősítése, a szakmai közvélemény formálása a projekt eredményeinek tájékoztatásán keresztül A határmenti területekkel és azok meghatározó kutatási intézményeivel történő specifikus együttműködés megteremtésén

Kommunikáci ós eszköz ó, médiafelületvásárlás, hírlevél

Plakátok, egyetemi médiumok, helyi és Projekt megvalósításában regionális közreműködő hazai és nyomtatott nemzetközi kutatók, a sajtó, széles szakmai közönség intézményi honlapok, meghívó célzott kiküldése Plakátok, egyetemi médiumok, helyi és A projekt eredményei iránt regionális érdeklődő, fogékony nyomtatott szakmai és üzleti közösség sajtó, intézményi honlapok, meghívó célzott kiküldése

K+F szakemberek (hazai és nemzetközi szinten), a projekt eredményei iránt érdeklődő, fogékony szakmai és üzleti közösség

Felelős

Konzorciu mi partnerek mindegyik e

Konzorciu mi partnerek mindegyik e

Plakátok, egyetemi médiumok, helyi és regionális nyomtatott SZTE sajtó, intézményi honlapok, meghívó célzott kiküldése

Hírlevél, regionális Régió lakosai és gazdasági nyomtatott és szereplői írott médiumok, prospektus

Konzorciu mi tagok mindegyik e

Sajtótájékoztat ó, hírlevél, helyi és regionális A projekt eredményeinek médiumok, felvevőpiaca, közvetlen és hazai és SZTE közvetett érintettjei nemzetközi szakmai fórumok, konferenciák Az érintett régió és az adott kutatási intézmények kijelölt képviselői (felsővezetői szint, szakmai megvalósítók/együttműköd ők szintje, K+F menedzsment témakörben illetékes képviselők, továbbá az intézményközi

Célzott kapcsolatfelvéte l és SZTE megkeresés, eseti prezentáció

142

Időpont

Feladat

Cél ek megalapozása

Kommunikáci ós eszköz

Célcsoport kapcsolatokért kialakításáért személyek)

és

Felelős

azok felelős

143

I. sz. melléklet A TUDOMÁNY TUDOMÁNYA 201 2 2013 2014 IV. I. II. III. IV. I. II. III. neg neg neg neg neg neg neg neg yed yed yed yed yed yed yed yed Feladat év év év év év év év év Új tudományos indikátorrendszer kidolgozása és implementálása magyar és nemzetközi adatok alapján x x x x x Webes eszközök a tudomány- és innováció-elemzéshez x x x x x x x Speciális modulok a magyar adatok elemzéséhez x x x x x x Web méretű osztályozás Web adattisztítás A „peer review” alapú tudománymetriai kiértékelő rendszer kifejlesztése és vizsgálata A borkóstolók kiértékelésére és rangsorolására szolgáló rendszer kifejlesztése és vizsgálata

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

ADATVÉDELEM 201 2 2013 2014 IV. I. II. III. IV. I. II. III. neg neg neg neg neg neg neg neg yed yed yed yed yed yed yed yed Feladat év év év év év év év év Jogi tantárgyblokk tematikájának kidolgozása x x x x x x x Adatvédelmi hatástanulmányok és stratégia készítése x x x x x x x

HÁLÓZATOK ELMÉLETE ÉS MODELLEZÉSE

Feladat A hálózati terjedés dinamikája

201 2 2013 2014 IV. I. II. III. IV. I. II. III. neg neg neg neg neg neg neg neg yed yed yed yed yed yed yed yed év év év év év év év év x x x x x x x x

Járványterjedés modellezése Többcsatornás, moduláris szerkezetű kommunikációs hálózatok dinamikájának modellezése Kommunikációs stratégiák elméleti analízise

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Stratégiavezérelt topológiák elemzése Technológiai információk formális hálózatokban való terjedése, mint innovációs akcelerátor

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

144

Technológiai információ-terjedés nem specializált internetes közösségekben A know-how formális transzfre, mint az innovációs folyamatok segítő illetve gátló tényezője

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

KLÍMAVÁLTOZÁS TÁRSADALMI HATÁSAI 201 2 2013 IV. I. II. III. neg neg neg neg yed yed yed yed Feladat év év év év x x x x Klíma adatok adatbázisának adaptálása x x x x Gazdasági és társadalmi folyamatokat monitorozó adatbázis felépítése x x Összehasonlító elemzés x x Klímamodellek fejlesztése és alkalmazása éghajlati szcenáriók készítésére x x Éghajlati szcenáriók lehetséges társadalmi hatásainak vizsgálatára alkalmas adatbázisok kialakításához kapcsolódó kutatások Az éghajlati szcenáriók (várható klímaváltozások) okozta társadalmi hatások elemzése OKOSTELEFON KÖZÉPRÉTEG, VALÓS IDEJŰ ADATFELDOLGOZÁS 201 Feladat 2 IV. I. neg neg yed yed év év x x Mobil keresztplatform tervezési minták Mobil szemantikus alapú P2P köztesréteg tervezési minták és algoritmusok Mobil felhő tervezési minták és algoritmusok Mobil konténerek végfelhasználói programozás támogatással tervezési minták és algoritmusok

x

Mobil és szenzorhálózat monitorozás Mobil közigazgatás

Feladat

x

2014 IV. I. II. neg neg neg yed yed yed év év év x

III. neg yed év

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

TELJESEN ELOSZTOTT

2013 2014 II. III. IV. I. II. III. neg neg neg neg neg neg yed yed yed yed yed yed év év év év év év x x x x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

PÉNZÜGYI RENDSZEREK 201 2 2013 2014 IV. I. II. III. IV. I. II. III. neg neg neg neg neg neg neg neg yed yed yed yed yed yed yed yed év év év év év év év év 145

Pénzügyi idősorok adaptív identifikációja és modell-illesztése, valamint a piaci viselkedés véletlen dinamikájának modellezése Adatbányászati és optimalizálási módszerek alkalmazása mean reverting portfoliókra, illetve prediktív alapú kereskedésre Az algoritmusok és kidolgozott optimalizációs módszerek valós-idejű megvalósítás és teljesítőképesség analízise. A gráf felépítés lehetőségeinek vizsgálata A fertőzési folyamatok összehasonlítása

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x

x x

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Kaszkádmodell kidolgozása

x

x

x

x

x

x

x

x

A kaszkádmodell alkalmazása

x

x

x

x

x

x

x

x

Az inverz fertőzési (hatás) problémák Kockázatfelosztás vizsgálata nem likvid piacokon Kockázatfelosztás rendszerkockázat esetén Az átsúlyozásos Monte Carlo-módszer alkalmazása nemtriviális CDO modellekre

x

x

TÁRSADALMI STRUKTÚRÁK 201 2 2013 2014 IV. I. II. III. IV. I. II. III. neg neg neg neg neg neg neg neg yed yed yed yed yed yed yed yed Feladat év év év év év év év év x x x Adatbázis-előkészítés x x Csoportba rendeződések feltérképezés Többszintű besorolási rendszer készítéséhez heurisztikák kidolgozása:

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Csoportok időfejlődése A csoportokat reprezentáló elemek és a csoportok fejlődését meghatározó elemek azonosítása Együttműködési stratégiák hierarchikus rendszerekben

x

x

x

x

x

x

x

TELJESEN ELOSZTOTT ADATFELDOLOZÁS 201 2 IV. I. neg neg yed yed Feladat év év x x Felhasználói környezet modellezése Algoritmusok tervezése és elemzése

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

ÉS ADATBÁNYÁSZAT 2013 2014 II. III. IV. I. II. III. neg neg neg neg neg neg yed yed yed yed yed yed év év év év év év x x x x x

x

x

x

x

x 146

Kollaboratív 3D rekonstrukciók

x

x

x

x

x

x

x

x

Kollaboratív panorámakép készítés Kollaboratív szintetikus nézet generálása

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Teljesen elosztott optimalizálás

x

x

x

x

x

x

x

x

Elosztott konkurrens modellezés

x

x

x

x

x

x

x

x

Centralizált tanuló algoritmusok

x

x

x

x

x

x

x

x

Skálázható architektúrák kutatása

x

x

x

x

x

x

x

x

TERMÉSZETES NYELVFELDOLGOZÁS 201 2 2013 2014 IV. I. II. III. IV. I. II. III. neg neg neg neg neg neg neg neg yed yed yed yed yed yed yed yed Feladat év év év év év év év év Szintaktikai elemző és információkinyerő algoritmusok fejlesztése x x x x x x x Speciális gépi tanulási technikák kidolgozása a nyelvtechnológia számára x x x x x x x Szöveges dokumentumok tartalmának leírására alkalmas algoritmusok kutatása x x x x x x x x Adatbázisok természetes nyelvhez közeli lekérdezésére alkalmas eljárások kutatása x x x x x x x x Szövegés adatbányászati algoritmusok fejlesztése nevelési/pedagógiai adatbázisok elemzéséhez x x x x x x x x Beszéd-szöveg átalakítás adatbányászati célokra x x x x x x x x Hangalapú, nem verbális (paraverbális) adatbányászati algoritmusok fejlesztése x x x x x x x x Expresszív, változatos gépi beszédelőállítás x x x x x x x x Ontológia alapú zsáner és témafelismerő algoritmusok fejlesztése x x x x x TWITTER ADATFOLYAM ELŐFELDOLGOZÁSA, 201 2 IV. neg yed Feladat év x Virtuális Obszervatórium létrehozása

NYILVÁNOS ADAT ARCHÍVUMOK 2013 2014 I. II. III. IV. I. II. III. neg neg neg neg neg neg neg yed yed yed yed yed yed yed év év év év év év év x x x x x x x

Folyamatos adatgyűjtés

x

x

x

x

x

x

x

x

Analitikai eszközök fejlesztése A twitter adatokra épülő komplex modell kifejlesztése

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

147

Feladat Nyilvánosság

Feladat Oktatás

Feladat Hálózatépítés

NYILVÁNOSSÁG 201 2 2013 2014 IV. I. II. III. IV. I. II. III. neg neg neg neg neg neg neg neg yed yed yed yed yed yed yed yed év év év év év év év év x x x x x x x x OKTATÁS 201 2 2013 2014 IV. I. II. III. IV. I. II. III. neg neg neg neg neg neg neg neg yed yed yed yed yed yed yed yed év év év év év év év év x x x x x x x x HÁLÓZATÉPÍTÉS 201 2 2013 2014 IV. I. II. III. IV. I. II. III. neg neg neg neg neg neg neg neg yed yed yed yed yed yed yed yed év év év év év év év év x x x x x x x x

KUTATÁS ÉS PROJEKTMENEDZSMENT 201 2 2013 2014 IV. I. II. III. IV. I. II. III. neg neg neg neg neg neg neg neg yed yed yed yed yed yed yed yed Feladat év év év év év év év év x x x x x x x x Kutatásmenedzsment

148

II. sz. melléklet

Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév(ek) / Utónév(ek) Telefonszám(ok) Fax(ok) E-mail(ek)

Jelasity Márk +36 62 544126 +36 62 546737 [email protected]

Állampolgárság

magyar

Születési dátum

1973. április 06.

Neme

Férfi

Betölteni kívánt munkakör / Szakmai vezető foglalkozási terület Szakmai tapasztalat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe

Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe

Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe

2003 → tudományos főmunkatárs oktatás, kutatás, projektirányítás MTA SZTE Mesterséges Intelligencia Kutatócsoport Tisza Lajos krt. 103., 6720 Szeged (Magyarország) 2003 - 2006 postdoc kutató oktatás, kutatás Università di Bologna Bologna (Olaszország) 2001 - 2003 postdoc kutató oktatás, kutatás Vrije Universiteit Amsterdam (Hollandia)

Tanulmányok Időtartam Végzettség / képesítés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa Időtartam

2001 számítástudomány PHD fokozat Universiteit Leiden Leiden (Hollandia) 1996 - 2000 149

Végzettség / képesítés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa Időtartam Végzettség / képesítés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa

általános nyelvészet Szegedi Tudományegyetem Szeged (Magyarország) 1991 - 1996 programtervező matematikus József Attila Tudományegyetem Szeged (Magyarország)

Egyéni készségek és kompetenciák Anyanyelv

Magyar

Egyéb nyelv(ek)

Szövegértés

Önértékelés

Európai szint (*)

Hallás utáni értés

Beszéd

Olvasás

Társalgás

Í r á s

Folyamatos beszéd

Angol

m e s t e r f o k ú C1

mesterfokú nyelvhasználó

C1

mesterfokú nyelvhasználó

B2

önálló nyelvhasználó

B2

önálló nyelvhasználó

Holland

B1

önálló nyelvhasználó

B1

önálló nyelvhasználó

A1

alapszintű nyelvhasználó

A1

alapszintű nyelvhasználó

n C1 y e l v h a s z n á l ó a l a p s z i A1 n t ű n y e l

150

v h a s z n á l ó (*) Közös Európai Referenciakeret (KER) szintjei

Kiegészítő információk Válogatott Díjak 2007-2010, 2011-2014: Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, MTA 1997: Pro Scientia Aranyérem, Országos Tudományos Diákköri Tanács

Válogatott tudományos közéleti szerepvállalás társszerkesztő: Advances in Complex Systems (ACS) konferencia programbizottság elnök: IEEE P2P 2011, IEEE SASO 2007 konferencia szervezőbizottság elnök: IEEE SASO 2010

Válogatott publikáciok Márk Jelasity, Geoffrey Canright, and Kenth Engø-Monsen. Asynchronous distributed power iteration with gossip-based normalization. In Anne-Marie Kermarrec, Luc Bougé, and Thierry Priol, editors, Euro-Par 2007, volume 4641 of Lecture Notes in Computer Science, pages 514–525. Springer-Verlag, 2007. (doi:10.1007/978-3-540-74466-5_55) Márk Jelasity and Ozalp Babaoglu. T-Man: Gossip-based overlay topology management. In Sven A. Brueckner, Giovanna Di Marzo Serugendo, David Hales, and Franco Zambonelli, editors, Engineering Self-Organising Systems: Third International Workshop (ESOA 2005), Revised Selected Papers, volume 3910 of Lecture Notes in Computer Science, pages 1–15. Springer-Verlag, 2006. (doi:10.1007/11734697_1) Márk Jelasity, Alberto Montresor, and Ozalp Babaoglu. Gossip-based aggregation in large dynamic networks. ACM Transactions on Computer Systems, 23(3):219–252, August 2005. (doi:10.1145/1082469.1082470) Márk Jelasity, Rachid Guerraoui, Anne-Marie Kermarrec, and Maarten van Steen. The peer sampling service: Experimental evaluation of unstructured gossip-based implementations. In Hans-Arno Jacobsen, editor, Middleware 2004, volume 3231 of Lecture Notes in Computer Science, pages 79–98. Springer-Verlag, 2004. (doi:10.1007/978-3-540-30229-2_5) Márk Jelasity, Wojtek Kowalczyk, and Maarten van Steen. Newscast computing. Technical Report IR-CS-006, Vrije Universiteit Amsterdam, Department of Computer Science, Amsterdam, The Netherlands, November 2003. Márk Jelasity, Mike Preuß, and A. E. Eiben. Operator learning for a problem class in a distributed peer-to-peer environment. In Juan Julián Merelo Guervós, Panagiotis Adamidis, Hans-Georg Beyer, José-Luis FernándezVillacañas, and Hans-Paul Schwefel, editors, Parallel Problem Solving from 151

Nature - PPSN VII, volume 2439 of Lecture Notes in Computer Science, pages 172–183. Springer-Verlag, 2002. (doi:10.1007/3-540-45712-7_17) Márk Jelasity, Pilar Martínez Ortigosa, and Inmaculada García. UEGO, an abstract clustering technique for multimodal global optimization. Journal of Heuristics, 7(3):215–233, May 2001. (doi:10.1023/A:1011367930251) Márk Jelasity. Towards automatic domain knowledge extraction for evolutionary heuristics. In Marc Schoenauer, Kalyanmoy Deb, Günter Rudolph, Xin Yao, Evelyne Lutton, Juan Julián Merelo, and Hans-Paul Schwefel, editors, Parallel Problem Solving from Nature - PPSN VI, volume 1917 of Lecture Notes in Computer Science, pages 755–764. Springer-Verlag, 2000. (doi:10.1007/3-540-45356-3_74) Márk Jelasity. The adaptationist stance and evolutionary computation. In Wolfgang Banzhaf, Jason Daida, A. E. Eiben, Max H. Garzon, Vasant Honavar, Mark Jakiela, and Robert E. Smith, editors, Proceedings of the Genetic and Evolutionary Computation Conference (GECCO'99), pages 1859– 1864, San Francisco, CA, 1999. Morgan Kaufmann. Márk Jelasity. Genetikus algoritmusok. In Iván Futó, editor, Mesterséges Intelligencia, pages 549–568. Aula Kiadó, 1999. in Hungarian. Márk Jelasity and József Dombi. GAS, a concept on modeling species in genetic algorithms. Artificial Intelligence, 99(1):1–19, 1998. (doi:10.1016/S0004-3702(97)00071-4)

152

Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Cím(ek)

NAGY Sándor 6771 Szeged, Kisszőlő u. 27.

Telefonszám(ok) E-mail(ek) Állampolgárság Születési dátum Neme

Mobil:

362046 85376

[email protected] (mh), [email protected] (o) magyar 1967-05-26 férfi

Betölteni kívánt Projekt menedzser munkakör / foglalkozási terület Szakmai tapasztalat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat

2010. októbertől Projekt auditor Az Európai Unió támogatásával megvalósuló GOP 1.2.1-es projektek belső projekt auditja. MMI Tanácsadó Kft., 6722 Szeged, Gutenberg utca 14. Informatika, K+F 2002. októbertől 2010. októberig Városfejlesztési alpolgármester Részben az Európai Unió támogatásával megvalósuló városfejlesztési projektek irányítása, városrendezési és közlekedési fejlesztések felügyelete. Szeged MJV Polgármesteri Hivatal, 6721 Szeged, Széchenyi tér 10-11. önkormányzat 2001. áprilistól 2002. augusztusig Senior projekt menedzser A távközlési cégcsoport adattárház és pénzügyi tervező rendszer projektjeinek vezetése. Vivendi Telecom Hungary Kft., 6724 Szeged, Rókusi krt. 2-10. Távközlés, Informatika 153

Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök

A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat

1998. október 2001. áprilisig Rendszertámogatási osztályvezető A távközlési cégcsoport számlázási rendszer bevezetésének támogatása, megbízó oldali részvétel a rendszer specifikációjában az átadás-átvételek lebonyolításában. Déltáv Rt., 6724 Szeged, Rókusi krt. 2-10. Távközlés, Informatika

Tanulmányok Időtartam Végzettség / képesítés

1986-tól 1991-ig Programtervező matematikus

Főbb tárgyak / gyakorlati képzés

A programtervező matematikus szak elvégzése során négy hónapig a Sheffield City Polytechnic-en objektum orientált programozást is tanultam, 1991-ben.

Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa

József Attila Tudományegyetem

Országos / nemzetközi besorolás

MSc

Egyéni készségek és kompetenciák Anyanyelv(ek)

magyar

Egyéb nyelv(ek) Önértékelés

Európai szint (*)

Szövegértés

Hallás utáni értés

Olvasás

Beszéd

Társalgás

Í r á s

Folyamatos beszéd

Angol

Ö n á l l ó n y e B2 Önálló B2 Önálló B2 Önálló B1 Önálló B2 l nyelvhasználó nyelvhasználó nyelvhasználó nyelvhasználó v h a s z n á l ó

(*) Közös Európai Referenciakeret (KER) szintjei

154

Társas készségek és kompetenciák

Jó alkalmazkodási képesség többnyelvű közegben, amit a Déltáv/Vivendi cégcsoportnál a külföldi tanácsadókkal folytatott munkában sajátítottam el.

Szervezési készségek és kompetenciák

Első projektirányítási tapasztalataimat a Déltáv/Vivendi cégcsoport középvezetőjeként szereztem, a hatáskörömbe évi több száz millió forintos költségvetésű projektek vezetése tartozott. Szeged város alpolgármestereként egy 500 fős hivatal egyik vezetője voltam, hatáskörömbe több 10 milliárd forintnyi fejlesztési projekt irányítása tartozott.

Számítógép-felhasználói készségek és kompetenciák

Microsoft Office és Openoffice irodai csomagok ismerete. Microsoft Project és Visio ismerete. OpenSuse linux ismerete.

Egyéb készségek és kompetenciák Járművezetői engedély(ek)

Tárgyalás vezetési és mediátori tapasztalat (Déltáv/Vivendi ill. Szeged város PH) B kategóriás jogosítvány

Kiegészítő A Neumann János Számítógéptudományi Társaság információk Csongrád megyei elnökségének a tagja vagyok. Mellékletek

155

Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév(ek) / Utónév(ek) Cím(ek) E-mail(ek)

Szakálné Csajkás Anita Nóra 6727 Szeged, Deres utca 3. [email protected]

Állampolgárság

magyar

Születési dátum

1976. november 01.

Neme

nő

Betölteni kívánt munkakör / pénzügyi vezető foglalkozási terület Szakmai tapasztalat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe

2010 pénzügyi menedzser TÁMOP 4.2.1/B pályázat pénzügyi koordinálása, kifizetési kérelmek összeállítása, riportok, pénzügyi kimutatások készítése Szegedi Tudományegyetem 2004 - 2006 területi vezető pénzügyi és gazdasági mutatók számítása és elemzése, havi jelentések és statisztikák készítése Goldex Kft. 1996 - 2004 könyvelő és minőségbiztosítási belső auditor kettős könyvvezetés, bérszámfejtés, bevallások és beszámolók készítése Techno-Druck Kft.

Tanulmányok Időtartam Végzettség / képesítés Főbb tárgyak / gyakorlati képzés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa

2001-2005 közgazdász számvitel, mikro-és makroökonómia, vállalkozások gazdaságtana, pénzügyi ismeretek, marketing, gazdasági jog Tessedik Sámuel Gazdasági Főiskola, Békéscsaba Gazdálkodási szak

156

Egyéni készségek és kompetenciák Anyanyelv(ek)

magyar

Egyéb nyelv(ek) Önértékelés

Európai szint (*)

Szövegértés

Hallás utáni értés

Beszéd

Olvasás

Társalgás

Í r á s

Folyamatos beszéd

Angol

a l a p s z i n t ű A1

alapszintű nyelvhasználó

A1

alapszintű nyelvhasználó

A1

alapszintű nyelvhasználó

A1

alapszintű nyelvhasználó

(*) Közös Európai Referenciakeret (KER) szintjei

Számítógép-felhasználói készségek és kompetenciák Járművezetői engedély(ek)

Microsoft Word, Excel, Outlook, Power Point, internet teljes körű ismerete B kategóriás járművezetői engedély

157

n A2 y e l v h a s z n á l ó