Megvalósíthatósági Tanulmány. Scince without borders Tudás határok nélkül tudásdisszemináció a Nyugat-magyarországi Egyetemen

Megvalósíthatósági Tanulmány „Scince without borders” „Tudás határok nélkül – tudásdisszemináció a Nyugat-magyarországi Egyetemen”

Társadalmi Megújulás Operatív Program TÁMOP - 4.2.3/08/1 Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja

Ta rt alomjeg yzék.. ...... ...... ...... ....... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ............. ...... ................... ...... ................... ...... .................... .... 2 I . A p rojekt lén yegi ö ss zefoglalás a ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ............. ...... ................... ...... ................... ...... .................... ..... .. 19 I .1. A p rojekt s za km ai és pén zü gy i tarta lma ...... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ................... ...... ................... ...... ................... ...... ..................19 I .2. A p rojekt b eavat kozás i t erü letének és célcs opo rt ján ak m eg ha tározás a és ind ok oltsá ga ...... ...... ...... ............. ...... ...... ............. ...... ...... ............. ...... ..................20 I .3. A p rojektg azda és p artn erei, valam in t a szak ma i megv alós ít ók b emu tatás a ..... ...... ....... ...... ...... ...... ............. ...... ................... ...... ................... ...... ..................20 I I. H elyzetérték elés ..... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ................... ...... ...... ............. ...... ................... ...... .................... ..... .. 24 I I.1. A projek t gazd asá gi, társ ad almi és körn yezeti hátt erén ek b emu tatás a ...... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ............. ...... ...... ............. ...... ................... ...... ..................24 I I.2. A projek t ind ok olt sá ga. ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ................... ...... ................... ...... ................... ............ ............27 I I.2.1. S zakterü let b emu tatá sa, nem zet közi tap as zt alatok ... ....... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ................... ...... ................... ...... ................... ...... ...... ............27 I I.2.2. A f ej les ztés iránt i keres let és a k ap cs olód ó kín álati elem ek elem zés e . ...... ...... ...... ....... ...... ...... ................... ...... ...... ............. ...... ................... ...... ..................28 I I.2.3. A p rojek t szü ks égess égét alátám asztó prob léma és/vag y strat ég ia i irán y bemu ta tás a..... ...... ...... ............. ...... ...... ............. ...... ...... ............. ...... ..................32 I I.2.4. S zakp olitika i h áttér ... ....... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ............. ...... ...... ............. ...... ................... ...... .............. ....34 U niós célok h oz tö rt énő illes zked és ... ...... ...... ....... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ................... ...... ................... ...... ................... ...... ..................34 I I.2.5. A p rojek t in d oko lt ság ána k ös szefog la lása ...... ...... ...... ....... ...... ...... ....... ...... ...... ............ ....... ...... ...... ............. ...... ...... ............. ...... ...... ............. ...... ..................35 I II . A p rojekt célja és tevék enys égei ... ....... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ............. ...... ...... ............. ...... ...... ............. ...... .................... ..... .. 36 I II .1. A p rojekt céljaina k meg hat ározás a .... ....... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ............. ...... ...... ............. ...... ...... ............. ...... ..................36 I II .2. A fejlesztés ek célcs op ortja i, az érin tettek k öre, a fejlesztés ek ha tást erülete.... ...... ....... ...... ...... ...... ............. ...... ................... ...... ...... ............. ...... ..................38 I II .3. A p rojekt k ap cs olód ás a a releván s fejles zt és p olitikai d oku men tu mok f ej les ztési irá ny aiho z . ...... ............. ...... ...... ............. ...... ...... ............. ...... ..................40 I II .3.1. A pro jekt céljaina k k apcs olód ás a a z Ú MFT céljaiho z .... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ............. ...... ...... ............. ...... ...... ............. ...... ..................40 I II .3.2. A pro jekt k apcs olód ás a a n emzetk özi h azai és térségi fejlesztés po litik áh oz . ...... ....... ...... ...... ...... ............. ...... ...... ............. ...... ................... ...... ..................42 I II .4. A z eléren dő célok ho z s zük séges t evéken ység ek bem uta tás a.... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ................... ...... ...... ............. ...... ................... ...... ..................43 I II .5. In dik átoro k ..... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ................... ...... ................... ...... ................... ...... ...... ............45 I V. A fejlesztés b emu tatá sa ..... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ............. ...... ................... ...... ................... ...... .................... ....... 48 I V.1. A projek t defin iálása ... ....... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ............. ...... ...... ............. ...... ................... ...... .............. ....48 I V.1.1. T evéken ységek , p rojek telem ek ... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ....... ...... ...... ............. ...... ...... ...... ............. ...... ...... ............. ...... ...... ............. ...... ..................48 I V.1.2. A megvaló su lá s helys zíne ...... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ............. ...... ...... ............. ...... ................... ...... ..................49 I V.1.3. A projek telemek s zakm ai t artalmá na k megh atá rozása .. ...... ...... ...... ....... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ............. ...... ...... ............. ...... ................... ...... ..................49 I V.1.4. A z elők észítés hez és a megvaló sítás h oz k ap csolód ó felad atok megh atáro zá sa ... ....... ...... ...... ................... ...... ...... ............. ...... ................... ...... ..................56 I V.1.5. A z elők észítés és m eg valós ítás k ölts égei és ü temezése ..... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ............. ...... ................... ...... ...... ............. ...... ..................57 I V.1.6. A projek t ha tása inak elem zés e ... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ....... ...... ...... ............. ...... ...... ...... ............. ...... ...... ............. ...... ...... ............. ...... ..................61 I V.1.8. E xternáliák bemu ta tása .. ...... ...... ...... ....... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ............. ...... ...... ............. ...... ...... ............. ...... ..................70 V . A p rojek t megvaló sítás án ak s zerv ezeti keretei . ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ................... ...... ...... ............. ...... ................... ...... .................... ..... .. 70 V .1 . A p rojekt gazd a és part nereinek b emu tatá sa .... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ............. ...... ................... ...... ................... ...... ..................70 V .1 .1 . A p ro jektg azda b emu tatá sa ... ...... ...... ....... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ................... ...... ................... ...... ................... ...... ..................70 V .1 .2 . A megv alós ítá sb an rés zt v ev ő part nerek b emut atás a ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ............. ...... ................... ...... ................... ...... ..................73 V .1 .3 . A p ro jektg azda és p artn erei a pro jekt hez kap cso ló dó ta pas ztalata inak bemu ta tás a . ...... ...... ...... ............. ...... ................... ...... ...... ............. ...... ..................75 V .1 .4 . A p ro jekt ben rés zt vev ők s za km ai kom peten ciáina k bem uta tás a ..... ....... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ............. ...... ...... ............. ...... ...... ............. ...... ..................77 V .2 . A meg valós ít ás és a fen nta rtás s zerv ezete ... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ............. ...... ...... ............. ...... ................... ...... .............. ....79 V .3 . S zervezeti és mon itoring- ko ntrolling k ölts égek tételes felso rolá sa , kö lt ségek ü temezés e .... ...... ...... ............. ...... ...... ............. ...... ................... ...... ..................81 V I. Marketin g-k om mu nik ációs terv ... ....... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ............. ...... ...... ............. ...... ...... ............. ...... .................... ..... .. 81 V I.1. M arketin g, PR és kom mu nik ációs célok .... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ............. ...... ...... ............. ...... ................... ...... ..................81 V I.2. A st ra tégia megalap ozás a .. ...... ...... ...... ....... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ............. ...... ...... ............. ...... ...... ............. ...... ..................84 V I.3. K OMMUN I KÁC I ÓS TE RV ... ...... ...... ....... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ................... ...... ................... ...... ................... ...... ..................87 V I.4. A MA RKE TIN G-KOMM UN I KÁC IÓ S FELA D A TOK ÉS KÖL TSÉ GEK Ü TEME ZET T MEGHA TÁ R OZÁ SA ......... ...... ...... ............. ...... ..................87 V II . N YI LV Á NOS S ÁG BI ZTO SÍ TÁ SA , „ PR” .... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ............. ...... ................... ...... ................... ...... .................... ....... 89 V II I. A s za km ai m egvalós ítás rés zletes ü temezése és p énzü gyi terv e .. ...... ...... ...... ....... ...... ...... ................... ...... ................... ...... ................... ...... .................... ..... .. 94 V II I.1. Rés zletes cs elek vési terv.. ...... ...... ...... ....... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ............. ...... ...... ............. ...... ...... ............. ...... ..................94 V II I.1.1. A z elők észítés rés zletes fela data i és ü temezése ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ............. ...... ...... ............. ...... ................... ...... ..................94 V II I.1.2. A projek t megva lósítás án ak rés zlet es fela dat ai és pén zü gyi üt emezése ..... ...... ....... ...... ...... ...... ............. ...... ................... ...... ................... ...... ..................95 V II I.2. A teljes proj ekt ös szefog la ló p én zü gy i ü temezése ..... ....... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ............. ...... ...... ............. ...... ................... .................... ....97 V II I.3. A tám ogatá si és fina ns zírozá si feltét elek bemu tatá sa ..... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ....... ...... ...... ...... ............. ...... ................... ...... ...... ............. ...... ..................98

2

I. A PROJEKT LÉNYEGI ÖSZEFOGLALÁSA 1.1. A projekt szakmai és pénzügyi tartalma A projekt elsődleges célja, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetemen keletkezett K+F eredményeket a hazai és nemzetközi közvélemény-, ezen belül kiemelten a gazdasági szektor és a továbbtanulás előtt álló fiatalok minél szélesebb köre megismerje. A projekt megvalósítása hozzájárul ahhoz, hogy az egyetemen - ezen belül is kiemelten a természettudományokhoz köthető diszciplinákban – keletkezett tudományos eredmények ,elért sikerek elismertsége erősödjön, a társadalom érdeklődése a tudományok iránt fokozódjon. Fő cél, hogy az elért tudományos eredmények - azok K+F mechanizmusokba történő integrációjával – hosszútávon hasznosuljanak. A projekt rövid-, illetve középtávú céljai alábbiak szerint foglalható össze: 1. A matematikai, műszaki, informatikai és természettudományos szakok vonzerejének növelése; 2. A felsőoktatási intézmény képzéseinek, kutatás-fejlesztési tevékenységének és eredményeinek hazai és külföldön történő népszerűsítése; 3. A természettudományos ismeretek bővítését szolgáló, interaktív bemutatók, események szervezése az egyetem által meghatározott célcsoportok számára; 4. A szakkollégiumi-, és tehetséggondozói programok támogatása; 5. A hallgatói önszerveződő tudományos közösségek kialakításának ösztönzése; 6. A tudományos és diákköri munkák megjelenésének élénkítése; 7. A hallgatók tudományos-innovációs aktivitásának serkentése, a tudományos versenyeken történő aktív részvétel ösztönzése a diákok munkáinak folyamatos bemutatásával, elismerésével; 8. Elektronikus szakfolyóirat indításával és egy tudományos portál folyamatos új tartalmakkal való megtöltésével az oktatási intézmény tudományos eredményeinek aktív rendszerben történő terjesztése, népszerűsítése; 9. Egy összefüggő és könnyen hozzáférhető infokommunikációs adatbázisinfrastruktúra kialakítása, valamint integrálása a TÁMOP 4.2.1. és TÁMOP 4.2.2 programokban megvalósítandó rendszerekhez. (eCompetence) Hosszú távú célkitűzéseink között szerepel: • az intézményen belül keletkezett K+F+I eredmények elterjesztése, megismertetése és becsatornázása a gazdasági szektorba, illetve a társadalom különböző szektoraiba; • a társadalommal való aktív tudományos diskurzus kialakítása; • diszciplínák közötti tudásáramlás, és együttműködés fokozása; • a transznacionális együttműködések élénkítése tudományos konferenciák szervezésével és lebonyolításával; • a tudományos és társadalmi célokat szolgáló cselekvésre, szerepvállalásra való buzdítás a hazai kutatói társadalom körében. A célok megvalósítása az egyetem vonatkozásában várhatóan megnöveli majd a felsőoktatási intézmény és az általa folytatott tudományos tevékenységek iránti érdeklődést, történjék az akár a közszféra irányából, akár a különböző tudományoskutatói közegek irányából. A tudományos eredmények disszeminációjának a partnerekkel történő új kapcsolatok kialakításában és építésében is jelentőségük van, 3

hiszen a tudományos eredmények feldolgozásával és termékké alakításával lehetőség nyílik a megtermelt szellemi javak piaci értékesítésére. A projekt összköltsége 167.720 eFt, a kért támogatás 142. 562 eFt, támogatási intenzitás 85%. Szakmai tartalom: Pályázati intézkedés 1. Egyes felsőoktatási intézményben jelen lévő új tudományos eredmények és tevékenységek népszerűsítése Kommunikációs stratégia és cselekvési program készítése a tudományos eredményeik megismertetésére a tudományos kutatást, fejlesztést végző felsőoktatási intézményekben.

Egyetemi intézkedés Tevékenységek Egyetemi stratégia készítése, ami részletes cselekvési programot ad a tudományos disszeminációs tevékenységhez (offline tevékenységek: rendezvények, konferenciák, versenyek, PR és reklámanyagok készítésére és kommunikációs csatornáira vonatkozóan, online: tevékenységek: eCompetence, itWorks, eWorkBase, stb.)portál kötődő egyetemi adatbázisok, egyetemi tudományos rendezvények egységes megjelenésére,

Matematika, műszaki, informatikai és Kutatók éjszakája programban lebonyolított természettudományos tudományos szakok vetélkedő folytatása, továbbfejlesztése), évente 1 vonzerejének növelése érdekében a alkalommal, szeptember végén potenciális hallgatói célcsoportot elérő • Reklámköltségek, plakát, szórólap, TV népszerűsítő kommunikációs • Anyagok, eszközök bérleti díja tevékenységek, rendezvények. • Ajándéktárgyak, szóróanyagok A tudomány és a társadalom párbeszédét, a kutatók társadalmi szerepvállalását előmozdító rendezvények szervezése. (kutatási terület, eredmények, tevékenységek megismertetése, népszerűsítése a társadalomban)

(4 karon, karonként 3 alkalommal) „A tudomány világa” program sorozat dizájnja, szervezése és lebonyolítása a TÁRSADALOM különböző célcsoportjai /VÁLLALATI szakemberek / KUTATÓK számára releváns, specifikus témák szerint, havonta 1X pl. • Új tudományos vívmányok, eredmények (pl. környezetvédelem, ökotechnológia, stb.) • Aktuális tudomány vállalati szakemberek számára – vezető egyetemi kutatási téma javaslatai alapján, együttműködések kialakítása céljából Tevékenységek: • Előadások szervezése, egységes dizájnja • Programfüzet készítése, • Reklámozás, pl. helyi sajtóanyagokban • Előadások digitalizálása, podcastok készítése 4

Felsőoktatási intézmények tudományos eredményeinek és tevékenységeinek népszerűsítése a gazdasági és a munkaerőpiaci szereplők körében. (pl: konferencia, kiadvány, kisfilm, honlap)

• Weboldalon archiválás Kutatási katalógus készítése (pl. 500-500 pld magyar és angol nyelven): tanszékek képzéseinek, kutatási profiljának, szolgáltatási kínálatának bemutatása, referenciamunkák, Az egyetemi kutatási változatának elkészítése tudományos portálba

katalógus on-line és integrálása a

Interaktív, természettudományos Nyitott Napok az NYME-en: ismereteket fejlesztő kiállítások, Kiemelt célcsoport (leendő jelentkezők, bemutatók, események szervezése. középiskolás korosztály) • Előadások szervezése, egységes dizájnja • Előadások digitalizálása és publikálása a tudományos portálon • Internetes fórum üzemeltetése Doktori képzésben és doktori iskolákban Interdiszciplináris doktorandusz szekció szervezése részt vevő hallgatók közötti hálózatok a TDK rendezvényhez kötődően (2X) kialakításához és fejlesztéséhez szükséges informatikai-, kommunikációs-, és Doktoranduszok tudományos munkáinak adatbázis-infrastruktúra megteremtése, (előadások, publikációk) megjelentetése a szakmai célú együttműködések fejlesztése. tudományos portálon (pl: hálózatfejlesztés, munkacsoport találkozók, szakmai konferenciák) Felsőoktatási intézmények képzéseinek, Az Egyetem (meglévő) publikációs adatbázisának kutatás-fejlesztési tevékenységeinek és továbbfejlesztése és integrálása a tudományos eredményeinek hazai és külföldön történő portálba népszerűsítése. (pl.: kiadvány, szakkiállításon való megjelenés, idegen NYME éves kutatási és tudományos jelentés nyelvű brosúrák, honlapfejlesztés) elkészítése (300 pld), a megjelenéshez kapcsolódóan rendezvény szervezése

2. Önszerveződő és önkéntes részvételen alapuló tudományos tevékenységhez kapcsolódó kezdeményezések támogatása Szakkollégiumi programok és új szakkollégiumi tehetséggondozó programok támogatása. (első sorban szakkollégiumok által szervezett tudományos és tudománynépszerűsítő programok támogathatóak. A szakkollégiumok a projektidőszakra szóló programtervvel pályázhatnak.)

Tevékenységek

Hallgatói, kutatói programsorozat indítása, amelynek célja kutatási feladatok, témák generálása, kutatások indításának ösztönzése, fiatal kutatók bevonása meghívott előadók segítségével vagy cégtalálkozók szervezésével. A programsorozatot egy-egy nyári egyetem zárja, ahol a hallgatók bemutatják/megvitatják a kutatásaik eredményeit

A tudományos diákköri munkát, és annak Hallgatói pályázatok on-line leadási rendszerének 5

megújítását szolgáló programok (TDK, OTDK – programok tartalmi megújítása, szervezői team-munka fejlesztése, nyilvánosság biztosítása, támogatók bevonása, hálózatfejlesztés, adatbázisok kialakítása, megújított versenyrendszer pilot lebonyolítása)

kidolgozása, létrehozása (egységes adatlap: célok, eredmények, hasznosítási lehetőségek), összefoglalók, dolgozatok archiválása -NCE tudományos portálon Hallgatók felkészítése TDK/OTDK eladás megtartására: prezentációs tréning, 5 perces video készítése, weblapon megjelenítése ) OTDK díjat szerzett hallgatók számára önálló (online kiadvány szerkesztése, publikálása a tudományos portálon) Nemzetközi TDK és lebonyolítása, és/vagy idegen nyelvű TDK szekció

Egyetemi-főiskolai hallgatók tudományos és innovációs versenyeinek fejlesztése és azok lebonyolítása Működő hallgatói és szakmai szervezetek nemzetközi tudás-disszeminációját és a hazai hallgatók (minden képzési szinten és formában) nemzetközi szintű tudományos tevékenységeit segítő rendezvények, szolgáltatások megvalósítása.

Belső egyetemi pályázati felhívás alapján évente 2 tudományos és innovációs verseny támogatása OTDK rendezvények (karonként rendezvények résztámogatása)

csatlakozás,

3. A felsőoktatási szektorban jelen lévő Lehetséges tevékenységek új tudományos eredmények népszerűsítése Elektronikus szakfolyóirat indítása, Az Egyetemen által kiadandó tudományos fejlesztése. folyóiratkialkítása, integrálása a tudományos portálba Tudományos, technológiai és innovációs TÁMOP 421 ismeretterjesztő rendezvények, kiállítások, szervezése, e programok feltételrendszerének fejlesztése A felsőoktatásban folyó kutatás-fejlesztés TÁMOP 422-höz kapocslódóan és innováció eredményeit, társadalmi gazdasági hasznát bemutató kiadványok, TV és rádióműsorok készítése és terjesztése (reklám célú megjelenések nem támogathatóak) Tudományos portálok, honlapok, és/vagy Tudományos portál modulok (ami nem 421 és 422) fejlesztése. fejlesztése és karbantartása (célcsoportok szerinti indítóoldal-választási lehetőség: pl. Vállalati szakember vagyok, Egyetemi hallgató/oktató vagyok, Tudományos témák iránt érdeklődő vagyok…). Az összes egyetemi tudásdisszeminációs tevékenység ezen a portálon keresztül bonyolódik, 6

Nemzetközi konferenciák, fórumok szervezése Magyarországon. A tudományos életben való esélyegyenlőséggel összefüggő (nők a tudományban, tudományetikai kérdések, fiatalok ösztönzése) témák bemutatása és meghonosítása a közgondolkodásban. (pl.: kiadványok, konferenciák, kiállítások, honlapok) Kiválósági és tudományos díjak alapítása, különösen a nők számára, és különös tekintettel a matematika, a tudomány, a műszaki és az informatikai területen dolgozó oktatók, kutatók részére

magában foglalva a 1) tudományos katalógust, 2) Tudományos rendezvényeket, 3) Tudományos témák, publikációk. Feladatok: • Koncepció, dizájn • Podcastok kategorizálása, kulcsszavak szerint • mp3/mp4 letöltési lehetőség biztosítása • Fórum, chat felület létrehozása TÁMOP 422.-höz kapcsolódóan nemzetközi rendezvény (Dr.Neményi) A „Tudomány világa” program sorozat részeként előadások tartása az esélyegyenlőséggel összefüggő témákban, pl. • Nők tudományos előmenetele • Tudomány „60-on túliak” számára • Tudományos lehetőségek inaktív aktívak (pl. kismamák) számára Versenyekhez, rendezvényekhez kapcsolódó-, a tudományos tevékenység elismerését hivatott díjak, oklevelek átadása

1.2. A projekt beavatkozási területének és célcsoportjának meghatározása és indokoltsága A Nyugat-magyarországi Egyetem a projekt potenciális célközönségeként, haszonélvezőjeként alábbi 3 csoportot jelölte meg: • az MTMI szakterületek (kiemelten a környezet- és természetvédelem, védelem, öko, és biotechnológia, megújúló erőforrások) iránt érdeklődő jövőbeni potenciális hallgatók csoportja (általános iskolások, gimnáziumi hallgatók, technikumot végzők, K+F+I képzés iránt érdeklődők); • a külső környezet – közvélemény (korcsoportnak, nemnek megfelelően); • lehetséges vállalati, konzorciumi partnerek, ipari szereplők, valamint a kutatási szektor képviselői (tudományos kutató-egyesületek, az egyetem hazai és külföldi társintézményei, stb.). A projekt megvalósításának közvetett kedvezményezettjei az egyetem belső hallgatói és oktatói, akiknek tudományos tevékenységük, munkájuk népszerűsítése révén javul az egyetemen zajló oktatás hírneve, színvonala, intenzívebb lesz továbbá a tudományos munkára történő felszólítás motivációs készsége, ereje. Az intézmény az egyes potenciális célcsoportokat meghatározva és lehatárolva, a különböző kockázati és egyéb befolyásoló tényezőket szem előtt tartva dolgozta ki jelen disszeminációs projektet, amely az eltérő célcsoportokat egyaránt megszólítva érdeklődési körüknek megfelelően kínál alternatívákat a tudományok kínálta lehetőségek befogadására. Az egyetem számba vette, melyek azok rendezvények, amelyek a közvélemény különböző korcsoportokból összetevődő rétegeihez szólnak, illetve azon csoportokat, melyeknek érdeklődése inkább gazdasági-tudományos megalapozottságú (Kutatók Éjszakája – az MTMI tudományok iránt érdeklődő jövőbeni 7

potenciális hallgatók csoportja; tudományos kutató-egyesületek; az egyetem hazai és külföldi társintézményei; vállalati, konzorciumi partnerek, ipari szereplők). 1.3. A projektgazda és partnerei, valamint a szakmai megvalósítók bemutatása A soproni székhelyű Nyugat-magyarországi Egyetem 2000. január 1 óta képez a társadalom számára folyamatosan megújuló tudásalapot és tecnológiai-innovációs terméket. 7 karon kezdte el működését. A Nyugat-Magyarországi Egyetem, a Soproni Egyetem, a Benedek Elek Pedagógiai Főiskola, a Pannon Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kara, s az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola fúziójának eredményeként létesült. 2008. január 1. napi hatállyal az Egyetem három további karral bővült, amikor a 2005. évi CXXXIX. törvény 36. §-a szerint a Berzsenyi Dániel Főiskolával egyesült. Az Egyetem jogelődje az Erdészeti és Faipari Egyetem, amelynek őse a Selmecbányán III. Károly által 1735-ben alapított bányatisztképző iskola, amely 1919-ben települt át Sopronba. A Berzsenyi Dániel Főiskolával egyesülve 2008. január 1-én létrejött egy olyan tízkarú egyetem, amely a felsőoktatási palettát szinte teljes egészében lefedi. A 22 ezres hallgatói létszám pedig önmagában olyan bázist jelent a hozzá kapcsolódó három új karral, infrastruktúrával, amely valóban súlypontos felsőoktatási területté teszi ezt a régiót. A Nyugat-Magyarországi Egyetem szellemiségét tekintve "zöld egyetem". Természetitársadalmi-emberi környezetét az életminőség megőrzése és javítása érdekében igyekszik alakítani, karait a környezettudatos gondolkodásmód jellemzi. Ápolja az erkölcsi és emberi értékeket őrző hagyományait, régiótudatát az Eurorégió, s a magyarlakta határon kívüli területek határozzák meg. A NYME nyitott intézmény, együttműködik mindenkivel, aki célkitűzéseit, törekvéseit elfogadja, s az Egyetem, a régió és az egész ország szellemi felemelkedését szolgálja. Az egyetem keretében frissen egyesült jogelőd intézmények együttes súlya, s különösen szakmai összetétele egyedi és meghatározó a nyugat-dunántúli régión belül, s növekedési eséllyel van jelen a közép-dunántúli régióban. Az országos statisztikai adatokat tekintve az állami egyetemek között a 6. helyet foglalja el a hallgatói létszám alapján, de sajátos és élő történelmi hagyományai, a (természeti és társadalmi) környezetérzékenység valamennyi szakterületet átható jelentkezése, azaz „zöld” jellege, továbbá sajátos régiója és regionális kötődései miatt unikálisnak tekinthető. A jogelőd intézmények nemzetközi ismertségét és elismertségét is ezek a sajátosságok biztosították, amely az új egyetem keretében remélhetőleg egymást erősítve összegződik, s az elkövetkező években az újjászülető intézmény az európai felsőoktatás sajátos színfoltú, számon tartott tagja lesz. Az egyetemen a képzés tíz karon, több tudományterülethez tartozó szakokon, valamennyi felsőoktatási szinten, határainkon belül és kívül, alapvetően magyar nyelven folyik. A karokon oktatási szervezeti egységként intézetek, továbbá egyes karokon doktori iskola működik. A) A Sopron megyei jogú városban működő karok: a) Benedek Elek Pedagógiai Kar (BPK) b) Erdőmérnöki Kar (EMK) c) Faipari Mérnöki Kar (FMK) d) Közgazdaságtudományi Kar (KTK) B) A Szombathelyen működő Savaria Egyetemi Központ karai: a) Bölcsészettudományi Kar (BTK) b) Természettudományi és Műszaki Kar (TTMK) 8

c) Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar (MNSK) C) Az egyetem székhelyén és regionális központján kívül működő karok: a) Apáczai Csere János Kar (AK), 9022 Győr, Liszt Ferenc u. 42. b) Geoinformatikai Kar (GEO) , 8002 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. c) Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar (MÉK) , 9200 Mosonmagyaróvár, Vár u. 2. Az egyesüléssel kialakuló fejlettségi szint, szükségesség tette az egyetem céljainak újrafogalmazását, melyek egy korszerű, európai mércével is kimagasló kvalitásokkal rendelkező tudományegyetem létrehozását célozzák, és amelyek megfelenek a fejlődési trendeknek egyaránt: 1. Piacképes képzési szerkezet kialakítása a minőség jegyében 2. Nemzetközi színvonalú kutatási tevékenység 3. Az infrastruktúra fejlesztése, magas hozzáadott értékű szolgáltatások bevezetése 4. Szerves kapcsolat a gazdasággal, a munkaerőpiaccal, a k+f eredmények disszeminációja 5. Egészében integrált, erőforrásaival hatékonyan gazdálkodni képes szervezet 6. A belső elosztási rendszerek, az infrastruktúra fejlesztése, ösztönzés a takarékosságra. Partnerek: Országos Tudományos Diákköri Tanács Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Partner szerepe: • A projekt kivitelezésében való közreműködés • Rendezvények kivitelezésének összefogása • Az egyetem által kialakított koncepciók végrehajtása • A szakmai program meghatározásában való közreműködés • A disszeminációs termékek kialakításában való közreműködés A partneri tevékenység részletei az előkészítési szakaszban, partneri megállapodás keretében rögzítődnek. Egyetemeinken és főiskoláinkon folyó hallgatói tudományos munkának, a tudományos diákköri mozgalomnak hosszú múltja, mára már félszázados történelme van. Építve a korábbi, a magyar iskolaügyben, a felsőoktatásban mélyen gyökerező önképzőköri tevékenység átörökíthető, tiszteletreméltó hagyományaira, az ötvenes évek elején a hallgatók egy részének önképzési szándéka, a minőségi képzés iránti igény, a felsőoktatási tudományos utánpótlás elősegítésének szándéka hívta életre. Olyan hagyományról van szó, amely a változó időkben, a körülötte zajló viták ellenére is mindig alapfeladatának megfelelően működött, s mindig értéket tudott felmutatni. A tudományos diákköri tevékenység a minőségi értelmiségi képzés fontos területe, a tehetséggondozás legfontosabb, legjelentősebb formája a hazai felsőoktatásban. Alapja a kötelező tananyag elsajátításán túlmutató hallgató-tanár műhelymunka, szakmai kapcsolat, amely már az alapképzés idején lehetőséget ad a hallgatóknak az önálló alkotó tevékenységre, egy-egy tématerület és az alkalmazható kutatási módszerek, eszközök mélyebb megismerésére, a kötelezőn túlmutató új ismeretek megszerzésére. Hozzájárul a hallgatók tudományos kutatói pályán való elindulásához, megtanít a kitartó munkára, s közben érvelni, vitatkozni, mások igazát megismerni, elfogadni, a felnőtt tudós nemzedéknek példát mutatva örülni más sikereinek, elért eredményeinek is. Az intézmények oktatóinak, kutatóinak pedig lehetőséget ad a diákok szakmai ismereteinek, azok alkalmazásának jobb felmérésére, a szakmai utánpótlás, a PhD 9

képzésre jelentkezők érdemi kiválogatására. Ugyanis a TDK keretei között folyó tudományos tevékenység a doktori képzés egyik legjobb előiskolája, a doktori iskolákba való felvétel fontos feltétele. 2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1.

A PROJEKT GAZDASÁGI, TÁRSADALMI HÁTTERÉNEK BEMUTATÁSA

ÉS

KÖRNYEZETI

2.1.1. Gazdasági háttér Nyugat-dunántúli régió Annak ellenére, hogy az utóbbi években a gazdaságpolitikában kiemelt szerepet kapott az elmaradott térségek felzárkóztatása, a régiók fejlettségbéli különbözősége állandósult. Ez alapvetően azzal indokolható, hogy a 2000-től felerősödő kedvezőtlen nemzetközi gazdasági folyamatok valamennyi térség gazdaságára egyaránt hatottak. A Magyarországon 2002-ben előállított bruttó hazai termék (GDP) egytizede a nyugatdunántúli régióban termelődött, ugyanúgy, mint 1994-ben. Az egy lakosra jutó GDP 1704 ezer Ft-ot tett ki, ami 3,3%-kal haladta meg az országos szintet, ugyanakkor 34%kal múlta felül a főváros nélkül számított megyék átlagát. Az országon belüli kedvező gazdasági pozíció ellenére a régió lemaradása az Európai Unió átlagától csupán lassan mérséklődik és továbbra is jelentősnek tekinthető. 2002-ben az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson az EU-15 átlagának 55,2%-át érte el. A régió fenntartható fejlődése szempontjából elengedhetetlen (a főként Ausztriával közös határszakasz miatt) a szomszédos régiókhoz való felzárkózás is. A nyugat-dunántúli megyék gazdasági teljesítménye között nagy az eltérés, ebből fakadóan a régió gazdaságilag meglehetősen heterogén képet mutat. Győr-MosonSopron megyében az egy főre jutó GDP (1938 ezer Ft) 14%-kal volt magasabb, mint a nyugat-dunántúli átlag. Vas megye gazdasági teljesítménye 2002-ben a régió átlagához viszonyítva 95,5%-os volt. (1994-ben az egy lakosra jutó GDP Vasban még magasabb értéket mutatott, mint Győr-Moson-Sopronban.) Nyugat-Dunántúl gazdaságilag legkevésbé fejlettebb megyéje Zala, ahol a mutató a régiós érték 84%-át tette ki. Az egy lakosra jutó GDP alakulása folyó áron (KSH) 2000 1750 1500 1250 1000 750 500 250 0 1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

Győr-M-S megye

Vas megye

Zala megye

Ny-Dunántúl

2002

Magyarország

A bruttó hozzáadott érték előállításában részt vevő főbb nemzetgazdasági ágak súlya az elmúlt években lényegesen módosult. A változások nyomán a gazdaság szerkezete Nyugat-Dunántúlon is modernizálódott. A szolgáltatások szerepe a bruttó hozzáadott 10

érték előállításában – a fejlett piacgazdasággal rendelkező országokhoz hasonlóan – egyre nagyobb. Amíg 1995-ben a régióban a szolgáltatások részesedése a gazdasági teljesítményben 50,3% volt, 2002-ben már meghaladta az 53%-ot. A növekedés ellenére a szolgáltatások értéktermelésben betöltött szerepe a Nyugat-Dunántúlon alacsony. A mutató nagysága jelentősen elmarad az országos (66,1%), sőt a főváros nélkül számított megyei átlagtól is (58,7%). A mérsékeltebb részesedés ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a szolgáltatási szektor minősége itt alacsonyabb lenne, hiszen a jó földrajzi, turisztikai adottságok, a lakosság kedvezőbb jövedelmi helyzete nyomán elérhetőek a megfelelő színvonalat nyújtó szolgáltatások. A régióban az ipar hozzájárulása a bruttó hozzáadott értékhez az országos átlagnál jóval magasabb, miközben a mezőgazdaság és az építőipar súlya az értéktermelésben az átlagoz hasonló mértékű. A régiót alkotó megyék jellemzői ugyanakkor eltérőek, a természeti adottságok és az ipari tevékenységet folytató vállalkozások területi elhelyezkedésének egyenlőtlenségei következtében. Győr-Moson-Sopronban a gépipar szerepe kiemelkedő a megyei GDP előállításában. Vas megyében az ipar súlya a nemzeti tisztajövedelem előállításában 1998-ig nőtt, majd 1999 és 2002 között több mint tíz százalékponttal zsugorodott. A régión belül Zala megye ipara a legkevésbé fejlett. A magas termelési értéket előállító ipari vállalkozások többsége a nagyobb városokban (Nagykanizsa, Zalaegerszeg) koncentrálódik. Mindhárom megyében a mezőgazdaság hozzájárulása a bruttó hozzáadott értékhez az országoshoz hasonló mértékű, emellett nem mutat lényeges eltérést a területi egységek között. Az agrárgazdaság szerepe az elmúlt évtizedben mindenütt zsugorodott, az 1990-es évek közepén még 7-8%-os részesedést képviselt, amely 2002-re 4-5%-ra zsugorodott. Kedvező földrajzi elhelyezkedése miatt a régió az országos átlagnál jobban fejlődhet, hiszen a külföldi befektetők a közelség miatt előnyben részesítik. Továbbá a régió a Nyugat-Pannon EU-régió tagjaként is számos előnyt élvezhet. A fentiekből következik, hogy a régió viszonylag magas gazdasági aktivitási rátája kedvezőbb az országos átlagnál. A munkanélküliségi ráta is alacsonyabb a többi régióhoz képest. A több lábon álló gazdaság is fejlettnek mondható a régióban. Azonban ezen adottságok mellett a térség fő gyengeségei közé sorolhatjuk, hogy a magas külföldi befektetések ellenére a külföldi és hazai ágazatok közötti kapcsolatok meglehetősen erőtlenek. További problémának mondható, hogy az amúgy viszonylag alacsony munkanélküliség koncentráltan jelenik meg a térségben. A térség hagyományos energiahordozókban és ásványi anyagokban szegény. Kimerülőben vannak a zalai kőolajmezők, az őrségi földgáz-készlet nem hasznosítható. Jelentős viszont az alacsony fűtőértékű tőzeg (Hanság) és lignit (Szombathelytől nyugatra) kitermelhető mennyisége, valamint a természetes széndioxid-készlet. Fontos ásványi nyersanyag még a hordalékon lerakódott kavics és az agyag. A megújuló energiaforrások alapja lehet a szél, a geotermikus hő, amelyekben magyarországi viszonylatban a régió elég jó helyet foglal el. A régió éghajlatát a kontinentális klíma jellemzi. Viszonylag ritka a zord tél és a száraz nyár, időjárási szélsőségek nem fordulnak elő. A kedvező környezeti adottságok a földterület 84 százalékát mezőgazdasági művelésre alkalmassá teszik, ami meghaladja az országos átlagot. Itt található az ország termőterületének 12 %-a, 939 ezer hektár. Az éghajlati és klimatikus viszonyok, a talajszerkezet hatást gyakorolnak a művelés lehetséges módjára. A régióban mindezek alapján jóval magasabb az erdősültség foka és 11

vadállománya, amely kiemelkedő természeti értékén túl komoly gazdasági erőforrást jelent. A szántóterületek aránya viszont alacsonyabb, mint országosan. A Kisalföld humuszos talaja kiváló alapot biztosít a kertészeti, szántóföldi kultúrák termesztéséhez. Az Alpokalján kiterjedt és minőségi szőlőtermesztés, az Őrségben erdő- és vadgazdálkodás folyik. A Dunántúli-dombság területén a gyepgazdálkodásnak és a gyümölcstermesztésnek kedveznek az agroökológiai feltételek. A régió természeti- és gazdasági (mező- és erdőgazdasági) adottságai folytán kitűnően alkalmas a megújuló energiaforrások, de különösképpen a biomassza energetikai hasznosítására. Néhány térségben (Mosoni-sík és Szombathely-Vép térsége) a szélenergia hasznosítására igen kedvezőek a feltételek. További lehetőséget rejt a napenergia és a geotermikus energia hasznosítása. Az alternatív környezetechnikák (pl.: megújuló energiaforrások, természetközeli szennyvíztisztítás, eső- és szürkevíz hasznosítás, ökoépítészet stb.) alkalmazása ismerethiány és megfelelő háttéripar hiánya miatt még rendkívül alacsony szintű. A régió becsült teljes energiahordozói szerkezetében, az országos tendenciát követve, megnövekedik a megújuló energiahordozók részaránya, a jelenlegi mintegy 5%-os arányt célszerű 15%-ra növelni, azaz az EN = 84 PJ/év értékhez viszonyítva ez a becsült volumen Emegújuló = 12,5 PJ/év nagyságrendet tesz ki (országos vállalás: 14% 2013ig). Hazánkban az agrárgazdasági mellék-termékek közvetlen és másodlagos tüzelőanyagként történő felhasználása hőtermelésre a legelterjedtebb. A szalmaféléket közvetlen tüzeléssel használati vagy fűtési célú meleg víz előállítására használják. Felhasználásuk főként bálázva vagy a szalma brikettálásával, pellettálásával történik. Ehhez üzembiztos, automatikus üzemű vagy kézi adagolású tüzelőberendezéseket Magyarországon is gyártanak és több helyen üzemeltetnek. A nyugat-dunántúli régió erdősültsége az országos átlagot jelentősen meghaladja. Az erdő- és favagyon gazdálkodás, valamint a ráépülő prímér faipar a három megye jelen és jövőképének egyik számottevő tényezője. A kitörési pontok között egyes térségekben (kistérségekben) a tevékenység szinten tartása és bővítése meghatározó szerepű lehet, egyúttal a tájgazdálkodás és a tájkép fenntartás szempontjából is elsőrendű fontosságú a tevékenység. Az erdei fafajokból létrehozott energia ültetvények 3-5 év alatt „termőre fordulnak”, egyúttal az erdő hagyományos hozadékainak is többnyire forrásai. A fakitermelésnél keletkező hulladékok nagy része 8-10%-os energiaráfordítással kitermelhető és hasznosítható. Az elsődleges fafeldolgozásnál keletkező fűrészpor, kéreg stb. szárítás utáni brikettálásának fajlagos energiaigénye a bio-tüzelőanyag fűtőértékének 6-8%-a. A melléktermékek brikett formában elsősorban lakossági felhasználásra kerülnek. A másodlagos fafeldolgozás hulladékaiból közvetlenül gyártott brikett jó minőségű tüzelőanyag. A gyümölcsfanyesedék, a szőlővenyige és az energianövények hőhasznosításának technológiai elemei nagyrészt megoldottak ugyan, de ez a terület mégis kiaknázatlan. Egyre nagyobb jelentőségű országosan és a Nyugat-Dunántúlon is az iskolai oktatáson kívüli környezeti nevelés. Mindez összefüggésben van az életen át tartó tanulás elvének az elterjedésével, a civil mozgalmak erősödésével, és általában a rendszerváltoztatást követő egyre erősödő természet- és környezetvédelmi felelősséggel.

12

A Nyugat-Pannon EU régió bemutatása A Nyugat-Pannon Eu régió gazdasági szempontból ugyanúgy két alkotó területre tagolódik, mint közigazgatásilag. A magyarországi Nyugat-dunántúli régió az ország második legfejlettebb területe az egy főre jutó GDP alapján Budapest után. Az ausztriai Burgenland tartomány, amely Ausztrián belül messze a legelmaradottabb régiónak számít, még így is megelőzi a Nyugat-dunántúli Régiót teljesítménymutatói alapján. Ez a fejlettségi különbség a Nyugat-Dunántúl és Burgenland között azonban az utóbbi évtizedben szűkült, és az ezredfordulóra az Európai Unióban alkalmazott szokásos számítási mód szerint (ahol a 100% az uniós átlagnak felel meg) ez a különbség már csak 14 százalékpontot tett ki.

Ezzel a régió „kellő távolságból”, az európai gazdaságfejlettség tematikus térképein jellemzően „azonos színű” homogén entitásként jelenik meg, különbözve az anyaországi szomszédos területektől jellemzően egy-egy árnyalattal - felfelé, illetve lefelé - eltérő minősítéseitől. Ezen „egységes” terület fejlődési ütemét tekintve dinamikusként jellemezhető, azzal a sajátos helyzeti előnnyel, hogy – földrajzi helyzetéből adódóan - biztos jövőjű gazdasági teret ígér az olyan vállalkozásoknak, amelyek egyszerre vannak jelen Közép- és Kelet-Európa növekvő piacain, valamint az Uniós piacokon is. E dinamizmus jeleként és érdekében a határ mindkét oldalán jól működő, kifejezetten aktív tevékenységet folytató ipari és technológiai központok alakultak. A gazdaságok szerkezeti különbségei azonban kiemelik az Eu régió belső heterogenitását. Burgenland és Nyugat-Magyarország gazdaságának alapvető különbsége a GDP ágazati eltérésben mutatkozik leglátványosabban: miközben az ausztriai oldalon 60% feletti a szolgáltató szféra súlya (és 32% az iparé, azon belül is erős építőiparral), addig a magyarországi területen domináns a feldolgozóipar, s meglehetősen erőtlen a tercier szektor. A foglalkoztatási adatok ugyancsak nyilvánvalóvá teszik az Eu régió gazdaságának duális jellegét. Szembetűnő Nyugat-Magyarország erősebb iparosodottsága, ezzel együtt a szolgáltató szféra csekélyebb súlya e térségben. Még szélsőségesebb a kép, ha figyelembe vesszük, hogy a feldolgozóipar mutatója Burgenlandban 26 csupán 16,1%, miközben az építőipar burgenlandi adata közel 10 százalékponttal magasabb magyarországi megfelelőjénél. A szolgáltatások közül a két régió viszonylatában különösen a kereskedelem terén erős az osztrák oldal, s csupán a „közlekedés, raktározás, posta, távközlés” és az oktatás ágazatokban fordított a reláció. Mind a hozzáadott értékre vonatkozó, mind a foglalkoztatási adatok egyértelművé teszik azt a különbséget, ami a két régiót elsősorban megkülönbözteti: míg magyar oldalon a fejlődés motorja jelenleg a feldolgozóipar, addig Burgenlandban a szolgáltatások, különösen a turizmus. Mindezek alapján viszonylag tisztán látható, hogy a Nyugat-Pannon Eu régió homogén gazdaságáról még igencsak korai lenne beszélni. Tulajdonképpen a jelenlegi helyzet alapján az mondható el, hogy bár a két gazdaság között léteznek hasonlóságok, de jelentős különbözőségek is. A két gazdaságra ható gazdaságpolitika, valamint az azt megvalósító aktorok azonban szinte teljes egészében különbözőek. Az eltérő struktúrák mellett is elképzelhető azonban a szerves kapcsolódás, akár a rokon területek együttműködésében, akár bizonyos komplementer elemek kapcsolódásaiban. 13

E kötelékek azonban – mint arra az alábbiak is utalnak – ma még ritkák, ezek kialakulásának elősegítése a következő évek komoly kihívása. Léteznek bizonyos mintaprojektek, amelyek már ma is a nyugat-pannon gazdaság sajátos elemeinek tekinthetőek. Ilyen a szentgotthárdi, határon átnyúló ipari park, amely az Európai Unió Phare CBC, illetve Interreg programjainak köszönhetően jött létre, de ilyennek tekinthető maga a Győr-Sopron Ebenfurti Vasút (GYSEV) is. Ezek eredményei és tapasztalatai fontos bázisát képezhetik a jövőbeli együttműködésnek. A munkavállalással kapcsolatos adatok azt bizonyítják, hogy bár a magyarok Ausztriai munkavállalását szabályozó egyezmény az ún. „kulcsszemélyzet”, a különleges szakképzetséggel, a vállalkozás működtetése szempontjából meghatározó szaktudással és gyakorlattal rendelkező, magasan kvalifikált és ennek megfelelő jövedelmű munkaerő számára könnyíti meg leginkább a munkavállalást, a foglalkoztatottak nagy része a fekete foglalkoztatás keretében végez végzettséget nem igénylő szezonális munkákat. Sokszor magasan kvalifikált, tapasztalattal rendelkező szakemberek is ehhez a megoldáshoz fordulnak. Ennek többek között az lehet az oka, hogy bár a munkavállalók többsége nyelvtudással rendelkezik, de a szakmájában történő munkavállalás szempontjából hátrányban van, mivel az adott szakmában szükséges szaknyelvet nem ismeri. 2.1.2. Társadalmi háttér Jellemző településszerkezet Nyugat-Dunántúl az ország területének 12,2 százalékát fedi le, területe 11 329 km². Az ország településeinek ötöde, népességének mintegy tizede él a régióban, körülbelül 992.000 fő. A Kisalföld kivételével településhálózatát a törpe- és az aprófalvak kiugróan magas száma jellemzi. A sűrű településhálózat eredményeként a 100 km²-re jutó településszám a régiók közül itt a legmagasabb (5,8). A településhálózatot NyugatDunántúlon 27 város és 628 község alkotja. A települések háromnegyedén 1000 fő alatti a népességszám. 1. tábla: A régió településszerkezete, 2006. január 1. (KSH)

Területi egység

500- 1000- 5000Terület Települések Városok Lakosságszám 499 999 4999 9999 10000száma száma (ezer fő) km2 fős települések aránya, %

GyőrMosonSopron

4 208

182

9

440,1

29,7 25,8 41,8

0,5

2,7

Vas

3 337

216

9

226,3

60,2 24,5 12,5

0,5

2,3

Zala

3 784

257

9

296,7

59,9 22,2 16,0

0,8

1,1

27

1.003,1

51,6 24,0 21,7

0,7

2,0

Nyugat11 329 655 Dunántúl

A régió északi részén viszonylag magasabb népességszámú (2000 fő feletti) települések jöttek létre, középső és déli területein viszont zömmel kistelepülések fekszenek. A szétaprózódott településszerkezet kialakulásában jelentős szerepet játszottak a domborzati 14

és topográfiai adottságok. A Kisalföldön inkább az “alföldi típusú” településjellemzők alakultak ki, itt a falvak népességszáma és alapterületük is nagyobb, mint a megye, sőt a régió más részein. A Kisalföld, győri és a mosonmagyaróvári kistérségek kivételével GyőrMoson-Sopron megyében is az 1.000 fő alatti településnagyság jellemző. A városi agglomeráció növekedése Győr és Mosonmagyaróvár gyűrűje mellett Sopron környékén is tapasztalható. Bár az egész régióban inkább városhiányról beszélhetünk, és vannak kifejezetten városhiányos kistérségek (például Őrség-Göcsej), ami nehezíti a közfunkciók megfelelő színvonalú szervezését. Vas, Zala megyében és Győr-Moson-Sopron megye déli részén megfigyelhető a városi funkciók részleges hiánya, valamint az aprófalvak elnéptelenedése. Az egymás szomszédságában elhelyezkedő települések közti funkcionális kapcsolatokra irányuló vizsgálatok szerint a régióban Győr központtal alakult ki agglomeráció, a vonzáskörzetébe tartozó 28 településsel együtt. Sopron közvetlen környezetében a települések közti kapcsolatok viszonylag laza rendszere mutatható ki, településegyüttest formálva. Demográfiai helyzet, tendenciák

A Nyugat-dunántúli régió népsűrűsége 89 fő/km². A régión belül azonban különbségek tapasztalhatók – Győr-Moson-Sopron megye (105 fő/km²) népsűrűsége magasabb, mint Vas (81 fő/km²), vagy Zala (79 fő/km²) megyéé. A régió területével az ország területének a 12%-án terül el, ennek 36%-át foglalja el Győr-Moson-Sopron megye, 30%-át Vas megye, 34%-át pedig Zala megye teszi ki. Az elmúlt évtizedekben a régió népességszámát tekintve a hosszú távú trend fogyó lakosság képét mutatja. A legtöbben, mintegy 1 millió 36 ezren, az 1980-as népszámlálás idején éltek ebben a régióban. 2001ben ez a szám már alig éri el az 1 millió főt. Az utóbbi néhány év enyhe növekményt hozott, amely nem a természetes szaporulat eredménye, hanem a bevándorlási többleté. A népsűrűséget tekintve a régióban egységnyi területre 89 lakos jut, az országos átlagsűrűségnél tízzel, a megyék átlagánál kettővel kevesebb. A népesség száma megyénként eltérően alakult: 1990 óta csupán Győr-Moson-Sopronban növekedett, a másik két megyében nem. A természetes fogyásból adódó népességcsökkenés ütemét az utóbbi években jelentkező pozitív belföldi vándorlási egyenleg mérsékelte. Nyugat-Dunántúl vonzza a hazán belül lakhelyet változtatók jelentős arányát. Pest megye – ahol jórészt a Budapestről kitelepülők eredményezik a vándorlási növekményt – és néhány, fejlett gazdasággal rendelkező megye (Fejér, Komárom-Esztergom) mellett csupán NyugatDunántúl megyéi mutatnak vándorlási többletet az országban. Nyugat-Dunántúl népességében a nemek aránya nem azonos, 2003. január 1-jén ezer férfira 1077 nő jutott. Ez lényegében megegyezik a vidéki átlaggal, de alacsonyabb az országosnál. Megegyezve a hazai trenddel, itt is évről évre nő a különbség a nők és a férfiak száma között. Zalában a legnagyobb a fajlagos nőtöbblet (1097 nő/ezer férfi), míg a régió északi megyéjében a legkisebb (1064 nő/ezer férfi). A nőtöbblet elsősorban az idősebb korosztályban erős, s a magas zalai érték éppen az ott élő időskorúak magas hányadából ered. Az öregedési index, mely az időskorú népességet viszonyítja a gyermeknépességhez, Nyugat-Dunántúlon az országos átlagnál magasabb. 15

A munkaképes korúak aránya évtizedek óta jelenleg a legmagasabb (64%). A munkaerőpiacon többnyire aszerint értékelik a munkavállalókat, hogy milyen szakismeretekkel, iskolai végzetséggel és idegen nyelvtudással rendelkeznek. Nyugat-Dunántúl lakosságának képzettsége az ország többi régiójával összehasonlítva komoly versenyelőnyt jelenthet, hiszen – a főváros miatt domináns Közép-Magyarországot figyelmen kívül hagyva - itt a legmagasabb a 18 éven felüli érettségivel rendelkezők, és a 25 év feletti diplomások aránya is. Az életesélyek a régióban kedvezőbbek az országos átlagnál, sőt Magyarországon a legkedvezőbbek. Ezt az életminőséget is magában foglaló fogalmat a születéskor várható élettartammal szokás számszerűsíteni. Ny-Dunántúlon a 2003-ban született férfiak átlagosan 68,8 évet élhetnek, a nők pedig 77,4 évet. Társadalmi-kulturális jellemzők A fejlettség tengelye északnyugat-délkelet irányba húzódik, itt magasabb a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Ez a tengely magában foglalja a gazdaságilag fejlettebb Nyugat- és Közép-dunántúli régió jelentős részét is. Tradicionálisan is leginkább ezekben a régiókban taníttatják gyermekeiket a családok, hiszen már a XX. század elején is 80-90, illetve 90% feletti volt az elemi iskolába járó tankötelesek aránya. Mind a közép-, mind a nyugat-dunántúli régiónak kevéssé fiatalos a korszerkezete, mivel a 14 éven aluliak aránya elmarad az átlagtól. Az alacsony születésszám a Nyugat-Dunántúlt (a főváros után) az ország második leginkább elöregedő térségévé tette.

A Nyugat-dunántúli régió lakosságának iskolázottsági szintjét vizsgálva megállapítható, hogy az általános iskolázottsági szint emelkedett az elmúlt másfél évtizedben. Ez az általános javulás országos jelenség. Csupán egyetlen adat romlott 2001 és 2005: azon 10 évnél idősebb férfiak száma emelkedett, akiknek nem sikerült az általános iskola első osztályát sem elvégezniük. Az országos átlagokhoz viszonyítva az alap és középiskolai végzettek tekintetében van jó helyzetben a régió, míg a felsőfokú végzettek aránya kisebb mint a magyar átlag. Növekedés tapasztalható ugyan ebben az értékben is. Halvány előny mutatható a megfelelő korú férfiak felsőfokú végzettségi arányának növekedésében. Ez nyilván az erdészeti és műszaki képzésnek a régió felsőoktatási palettáján mutatott erős részarányának köszönhető. Munkanélküléségi ráta, Nyugat-Dunántúl 2000- (KSH) 6,5

%

6 5,5 5 4,5 4 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

16

A munkanélküliségi mutatókban a megyék, illetve a kistérségek szintjén a régión belül rendkívül nagy különbségek és ingadozások figyelhetők meg. Ugyanakkor a munkanélküliség száma országosan ebben a régióban a második legalacsonyabb. A felsőoktatási intézményekben tanulók aránya – a leginkább érintett korosztályon belül – épp, hogy eléri az országos szintet, a régióban 18,7%. A hallgatói létszám eloszlása az intézményegységek között egyenetlen. Győr-Moson-Sopron megyében a tanulók 60%át képezik, míg Vas megyében 26%-át, Zala megyében pedig mindössze 14%-át. A régióba települt multinacionális cégek mutatkoznak a helyben képzett munkaerő felvevőpiacának. A munkaerőpiac viszonylag kiegyensúlyozott, viszont kimutatható feszültség van kereslet és kínálat között. A képzettek számára felkínált álláshely nem igazán van, sokkal inkább az alacsony képzettségűek jutnak álláslehetőséghez. Ezt igazolja a betanított munkások magas részaránya a foglalkoztatáson belül, továbbá jellemző a negatív irányú eltérés a betöltött munkakör és a végzettség között. Oktatási környezet A nemzeti és a hazai elemzések azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedben azoknak az országoknak sikerült a gazdasági növekedésben felzárkózniuk, amelyek oktatási célra fordított beruházásaikat helyezték előtérbe. A fenntartható növekedés érdekében az életen keresztüli tanulás folyamatát tekintették a legmegfelelőbbnek. Ez azt jelenti, hogy ezekben az országokban nőtt az oktatásban eltöltött évek száma, és a tanulmányi időszak átlagosan 17-18 éven át tart. Hazánkban átlagosan 14-15 évet töltenek el a fiatalok szervezett oktatási intézményben, ennek következtében országosan valamennyi végzettségi fokozatban nőtt a megfelelő korúak iskolai végzettségi mutatója 1990-hez képest. A megfelelő korúak iskolai végzettsége mind az országos, mind a megyei átlagnál kedvezőbb. A legalacsonyabb végzettségi típusba tartozók 7%-kal, az érettségivel rendelkezők aránya 9%-kal, a felsőfokú végzettségűeké közel 4%-kal emelkedett 1990-hez képest.

Középfokú oktatás A gimnáziumi, a szakiskolai és speciális szakiskolai helyek száma is stagnál (az elmúlt években 62-63, 54, illetve 13 db) a Nyugat-Dunántúlon. A szakközépiskolai helyek száma a 2001/2002-es tanévtől kezdődően folyamatosan csökkent, de az elmúlt tanévben enyhe növekedést tapasztalhattunk, amely Vas megyének köszönhető. A legnagyobb mértékű csökkenés Győr-Moson-Sopron megyében következett be összefüggésben az intézményracionalizálási intézkedésekkel. Az iskolarendszerű szakközépiskolai képzés jellemzően a megyei jogú városokban folyik, itt található az intézmények 86%-a, míg a szakiskolák aránya csupán 63%. A megyei jogú városok csoportján belül is kiemelkedik Győr, a 40% körüli részesedésével. Nyugat-Dunántúl megyéi különböző képet mutatnak a középfokú oktatás terén. GyőrMoson-Sopron megye elsősorban a gimnáziumi pozícióit erősítette. Feltételezhető, hogy a felsőfokú tanulás iránti növekvő igények realizálódnak a gimnáziumi továbbtanulás gyakorisága mögött. Ezzel szemben Vasban és Zalában a szakmunkás tanulók egyértelműen a szakközépiskolákba áramlottak át. A 2004/2005-ös tanév adatai alapján Zala megyében 50%-nál magasabb a szakközépiskolai tanulók részaránya. A középfokú tanulólétszám 4,87 %-os növekedése mellett a pedagóguslétszám 9,35 %kal nőtt a 2000/2001-es és 2004/2005-ös tanév között. A gyógypedagógiai oktatásban foglalkoztatott pedagógusok száma a régióban növekszik minden képzés típuson belül. A Nyugat-dunántúli régióban legnagyobb arányban a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, vendéglátás-idegenforgalom, gépészet, építészet, egyéb szolgáltatások, 17

faipar, elektronika, mezőgazdaság és informatika szakmacsoportokban részesülnek szakképzésben a tanulók. A szakmai vizsgázók száma a vártnál kissé alacsonyabb, valószínűsíthetően a tanulók közül többen az érettségi után felsőfokú intézményben folytatják tanulmányaikat, és nem szereznek szakmai végzettséget a szakközépiskolákban. Felnőttoktatás, felnőttképzés A KSH 2003-ban végzett felmérése alapján az élethosszig tartó tanulásban való részvételi hajlandóság szempontjából a régiók között a Nyugat-Dunántúli Régió az utolsó helyen áll 18%-os értékkel. A régióban a résztvevők többsége a szervezett keretek között zajló iskolarendszerű képzéseken vett részt, az informális tanulás ismertsége és jelentősége csekély. A magasabb részvételi hajlandóságú régiókban (pl. Közép-Dunántúl) fordított tendencia figyelhető meg. Általános iskolai felnőttoktatásban 179 fő vett részt a régióban a 2004/2005-ös tanévben. A középfokú felnőttoktatásban 1990 óta tartó növekedés 2001-re megállt. Szakiskolai, speciális szakiskolai, szakközépiskolai, gimnáziumi felnőttoktatásban a 2000/2001-es tanévben 7 520-an vettek részt, a 2004/2005-ös tanévben 6.17-en, amely a teljes tanulói létszám 10,6%-a. A szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők aránya kb. 20%-kkal csökkent, a gimnáziumi pedig hasonló arányban nőtt a jelzett időszakban. Az iskolarendszeren kívüli, munkaerő-piaci képzésnek a régióban hárompólusú intézményrendszere alakult ki, amelynek résztvevői:


a munkaerő-piaci képzéssel fő profilként foglalkozó vállalkozások és nonprofit szervezetek;




az iskolarendszerű oktatást folytató közép- és felsőfokú oktatási intézmények;




a regionális munkaerő-fejlesztő és képző központ.

A térségi integrált szakképzők központok létrehozásával az intézményrendszer tovább bővül, és remélhetőleg minőségi változást hoznak a teljes szakképzési rendszerben, így a felnőttképzésben is. A felnőttképző intézmények saját üzleti érdekeikre ügyelve rugalmasan követik a munkaerőpiaci igényeket. A képzéseik megvalósításához a régióban élő és dolgozó szakembereket alkalmaznak, akik részben a régió középiskoláiban, főiskoláin oktatnak, részben gazdálkodó szervezetek tapasztalt szakemberei. A felnőttképzők a képzések technikai hátterét egy-két kivételtől eltekintve a régió szakképző intézményeivel kötött megállapodások keretében biztosítják. Elsősorban azokban a szakképesítésekben szerveznek a képzők tanfolyamokat, amelyekben a gyakorlat óraszáma viszonylag alacsony, (az is tanteremben lebonyolítható) vagy egyáltalán nincs, mivel az eszközigényes oktatáshoz a tárgyi feltételek nem állnak rendelkezésre. Az iskolarendszeren kívüli képzések alanyai a munkaügyi központokban regisztrált munkanélküliek, akik állami pénzforrások segítségével képezik át- vagy tovább magukat, a munkahellyel rendelkező, de a nem megfelelő képzettség miatt annak elvesztésével fenyegetett munkavállalók, cégek/vállalkozások alkalmazottai, akik továbbképzését a gazdálkodó szervezet saját forrásból, vagy a szakképzési alap terhére finanszírozza, illetve magánszemélyek/vállalkozók. A 2002-es adatok alapján a résztvevők kiugróan magas arányban Vas (60%), és Zala megyében (42%) viselték az iskolarendszeren kívüli szakképzések költségeket. 18

A képzések színvonala eléggé változó. A piaci verseny nagyon erős, ez az esetek túlnyomó részében óraszámcsökkentésben nyilvánul meg, és ezzel párhuzamosan minőségromlással is párosul. A bizonyítványban ugyanaz az OKJ-s szám szerepel, mint az iskolarendszerű képzésben résztvevő tanulónak, aki az adott szakmát két év alatt szerezte meg, de iskolarendszeren kívüli oktatásban gyakran elegendő 8-10 hónap is a szakma elsajátításához. A munkaerő-piaci átképzések területén jelentős megyei, és regionális eszköz a munkaügyi központok által támogatott munkanélküliek foglalkoztatását elősegítő képzések és munkahelymegtartó képzések. A képzési szakirányok meghatározásánál a munkaügyi központ figyelembe veszik és elemzik a bejelentett munkaerő igényeket, a munkaerőpiaci előrejelzéseket, a megye munkaerőpiaci folyamatait, az iskolarendszerből kikerülő fiatalok szakmai összetételét, a monitoring jelentésekből származó információkat, valamint a gazdasági kamarák véleményét. Ezzel együtt a gazdasági szereplők nem elégedettek a képzések irányultságával és a végzettek felkészültségével. Több esetben az adott megyében meglévő felnőttoktatási kínálat határozza meg az indítandó képzéseket, és nem a munkaerő-piaci igények. A munkaügyi központoknak nagy nehézséget jelent a hiányszakmákban képzéseket indítani, mivel nagyon alacsony a részvételi hajlandóság a munkanélküliek körében. Felsőoktatás A Nyugat-dunántúli régióban 3 olyan felsőoktatási intézmény van, amely a régióban rendelkezik székhellyel, ezek a következők:


Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron: 10 kar




Nyugat-magyarországi Egyetem, Győr: 2 kar és 2 intézet




Győri Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet, Győr: 2 szak

A soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem 10 kara közül 9 működik a régióban, 1 kar Székesfehérváron található. Az Egyetemnek egy kihelyezett kara van Győrben és Mosonmagyaróváron. A Nyugat-magyarországi Egyetem mindkét kara és intézete Győrben működik, ugyanígy a Hittudományi Főiskola mindkét szaka is. Egy régión kívül található egyetemnek van kihelyezett kara a régióban, a Pannon Egyetemnek Keszthelyen: Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Kar. A karokon kívül a hallgatók felsőfokú képzésben vehetnek még részt különböző egyetemek és főiskolák képzési helyein. A már említett városokon kívül Zalaegerszegen és Nagykanizsán is található felsőoktatási képzés. A régió legnagyobb felsőfokú oktatási intézménye a soproni székhelyű Nyugatmagyarországi Egyetem. Képzési palettája rendkívül széles. A pedagógiai és tanítóképző főiskolai karok mellett mezőgazdasági-, élelmiszerés közgazdaságtudományi, geoinformatikai, faipari mérnöki és erdőmérnöki karok is működnek az intézményben. Erdőmérnököket, faipari mérnököket és szlovén nemzetiségi tanárokat egyedül itt képeznek az országban.

19

A régióban az elmúlt években dinamikusan nőtt a hallgatói létszám, jelenleg közel 33.000 hallgató tanul a régióban, ami kb. 40%-os növekedést jelent 2000 óta. A legtöbben a Nyugat-magyarországi Egyetemen tanulnak, míg a legtöbb nappalis hallgató Győrben folytatja tanulmányait. Ha a hallgatók számát az országos adatokhoz viszonyítjuk, megállapítható, hogy míg az ország lakosságának kb. 10%-a lakik a régióban, az összes hallgatónak csak 7,7%-a tanul ebben a régióban, ami azt jelenti, hogy a tanulni vágyók jelentős része nem a nyugat-dunántúli régiót választja továbbtanulás céljából. 2005-ben három felsőoktatási intézményben folyt akkreditált doktori képzés: a Nyugat-Magyarországi Egyetemen, a Nyugat-magyarországi Egyetemen és a Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karon. A legtöbb oktató a Nyugat-Magyarországi Egyetemen oktat és itt a legmagasabb az egyetemi beosztással rendelkező oktatók száma is. Az elmúlt 5 tanévről elmondható, hogy az oktatók számának növekedése nem követte a hallgatói létszám növekedését, az oktatói létszám inkább állandónak mondható. Magyarország felsőoktatási és képzési szerkezetében Nyugat-Dunántúl nem játszik vezető szerepet. Hiányzik egy valódi egyetemi központ, vagy – a régió adottságaira építve – egy „universitas”, a régióban releváns elemével rendelkező egyetemi hálózat, annak minden hasznos vonzatával. Ennek kiépítése a szomszédos régiókkal, illetve Budapesttel szemben jelentene előnyt a hallgatók megszerzéséért folytatott küzdelemben. Az európai uniós csatlakozással az osztrák egyetemek versenyhelyzetet teremtenek, valamint számolni kell a szlovákiai magyar területről érkező diákok számának csökkenésével is. A tudományegyetem jellegű felsőoktatási központ hiánya elsősorban az oktatás és gazdaság erőtlen kapcsolatában, mindenekelőtt a kutatásfejlesztés területén, a tartós együttműködések hiányában mutatkozik meg. Az egyik legnagyobb gondot pillanatnyilag a régió felsőoktatási intézményeinek párhuzamos képzései okozzák, hiszen ezáltal az intézmények egymástól vonnak el potenciális hallgatókat. A Nyugat-Dunántúl felsőfokú intézményeiben akkreditált képzések vizsgálata alapján megállapítható, hogy 12 szak esetén mutathatók ki a párhuzamosságok a struktúrában. A legtöbb párhuzamos képzés gazdasági, pedagógiai és mérnöki szakokon található. 2.1.3. Környezeti, földrajzi háttér A Nyugat-magyarországi Egyetem oktatás és kutatásfejlesztési szempontból meghatározó és illeszkedő egysége a Nyugat-dunántúli régiónak és a Geoinformatikai kara révén fontos szereplője a Közép-dunántúli régiónak. A Nyugat-dunántúli régió Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéket, a Közép-dunántúli régió pedig Fejér, Komárom-Esztergom valamint Veszprém megyéket foglalja magában. A Nyugat-dunántúli régió kiterjedése észak-déli irányban hosszan elnyúló. A régió négy országgal határos: nyugaton Ausztriával, délnyugaton Szlovéniával és Horvátországgal, északon pedig Szlovákiával. A régió keleti irányban a Közép-dunántúli régióval, míg déli irányban a Dél-dunántúli régióval szomszédos. A Nyugat-Dunántúl területén három nagytáj húzódik: a Kisalföld, az Alpokalja és a Dunántúli-dombság egy része, kiegészülve a Dunántúli Középhegység északi és nyugati peremvidékeivel. A régió természeti értékekben gazdag, környezeti állapota az országos átlaghoz viszonyítva, a többi régióban tapasztalható problémákhoz képest jó. A régióban 3 nemzeti park (Fertő-Hanság Nemzeti Park, Őrségi Nemzeti Park, Balatoni 20

Nemzeti Park) és több tájvédelmi körzet ill. természetvédelmi terület található. A NATURA 2000 területek kijelölése megtörtént. A nem védett természeti területei közül kiemelkedő a Rába szabályozatlan szakasza és Zala megye őshonos erdei. 2.2.

A PROJEKT INDOKOLTSÁGA

2.2.1. szakterület elemzése Hallgatói tudományos munka Egyetemeinken és főiskoláinkon folyó hallgatói tudományos munkának, a tudományos diákköri mozgalomnak hosszú múltja, mára már félszázados történelme van. Építve a korábbi, a magyar iskolaügyben, a felsőoktatásban mélyen gyökerező önképzőköri tevékenység átörökíthető, tiszteletreméltó hagyományaira, az ötvenes évek elején a hallgatók egy részének önképzési szándéka, a minőségi képzés iránti igény, a felsőoktatási tudományos utánpótlás elősegítésének szándéka hívta életre. Olyan hagyományról van szó, amely a változó időkben, a körülötte zajló viták ellenére is mindig alapfeladatának megfelelően működött, s mindig értéket tudott felmutatni. A tudományos diákköri tevékenység a minőségi értelmiségi képzés fontos területe, a tehetséggondozás legfontosabb, legjelentősebb formája a hazai felsőoktatásban. Alapja a kötelező tananyag elsajátításán túlmutató hallgató-tanár műhelymunka, szakmai kapcsolat, amely már az alapképzés idején lehetőséget ad a hallgatóknak az önálló alkotó tevékenységre, egy-egy tématerület és az alkalmazható kutatási módszerek, eszközök mélyebb megismerésére, a kötelezőn túlmutató új ismeretek megszerzésére. Hozzájárul a hallgatók tudományos kutatói pályán való elindulásához, megtanít a kitartó munkára, s közben érvelni, vitatkozni, mások igazát megismerni, elfogadni, a felnőtt tudós nemzedéknek példát mutatva örülni más sikereinek, elért eredményeinek is. Az intézmények oktatóinak, kutatóinak pedig lehetőséget ad a diákok szakmai ismereteinek, azok alkalmazásának jobb felmérésére, a szakmai utánpótlás, a PhD képzésre jelentkezők érdemi kiválogatására. Ugyanis a TDK keretei között folyó tudományos tevékenység a doktori képzés egyik legjobb előiskolája, a doktori iskolákba való felvétel fontos feltétele. Kutatás-fejlesztés-innováció A kutatás-fejlesztés (K+F), az a rendszeresen végzett alkotó munka, amelynek célja az ismeretanyag bővítése, beleértve az emberről, a kultúráról és a társadalomról alkotott ismeretek gyarapítását is, valamint ennek az egész ismeretanyagnak a felhasználását új alkalmazások kidolgozására. Az így értelmezett K+F háromféle tevékenységet ölel fel: az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést.

Kutatás-fejlesztés A gazdaság vitalitásával (erőteljesen növekvő kibocsátás, növekvő termelékenység, magas szintű beruházások, alacsony munkanélküliség) nincs összhangban a térség innovációs teljesítménye, tudományos technológiai potenciálja. Mindez alapvetően veszélyeztetheti a fenntartható fejlődést, hiszen a növekvő bérek hatására az itt letelepedett multinacionális vállalatok tevékenységüket – amelyek az alacsonyabb béreket kihasználó bérmunkára épülnek – tovább telepíthetik még alacsonyabb bérű országokba. A térségben a kutatás-fejlesztési kiadások bruttó hazai terméken (GDP) belüli aránya még az európai uniós összehasonlításban is alacsonynak számító magyar átlagot sem éri el, mintegy 0,3-0,4%-ra tehető. Olyan iparágak megtelepedését kell indukálni, amelyek a magasan képzett tudás jelenlétét és a K+F ágazatok jelenlétét, 21

illetve letelepedését tartják fontos tényezőnek. A fenntartható, dinamikus gazdasági növekedéshez a magas hozzáadott értékű tevékenységek, jelen esetben a járműipari K+F+I tevékenységek letelepítése, beágyazása szükséges. A járműiparban a termékhez kötődő kompetencia erőteljesen koncentrált, egy szűk és egyre gyorsabban integrálódó kör kezében összpontosul. Ahhoz, hogy a régió hosszú távon K+F+I tevékenységeknek adhasson otthont, el kell érni ezen vállalatok térségbe történő települését, mivel csak ők tudják biztosítani az új innovációk végtermékgyártókhoz történő bejutását, vagyis ki kell építeni egy beszállítói láncot. Ehhez olyan magasan kvalifikált szakemberekre és beszállítókra van szükség, akik képesek befogadni a multinacionális járműipari vállalatok által behozott terméktudást. Mindehhez az egyetemnek - mint a tudás közvetítőjének - megfelelően kell tudnia transzformálni a nagy vállalatoknál felgyülemlő tudást a diákok, valamint a régióban működő kis- és középvállalatok gyakorló szakemberei felé. Statisztikák a magyarországi Kutatás-fejlesztésről Az elmúlt két évtizedben a fejlett országokban a kutatás-fejlesztés és az innováció a fenntartható fejlődés kulcselemeivé váltak. Ezért az EU tagállamai külön-külön és együtt is komoly erőfeszítéseket tettek e területek fejlesztésére. Magyarországon a kutatás-fejlesztési tevékenység 2005-ben újra megindult fejlődése tovább folytatódott. A K+F-ráfordítások összege 14,5%-kal, az előző évivel megegyező ütemben emelkedett, és mintegy 238 milliárd Ft-ot tett ki. Ezzel a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya elérte az 1,00%-ot, a 2005. évi 0,95%-kal szemben. A kutatóhelyek száma 2787 volt, amely jelentős, 10,8%-os bővülést jelentett. 50 411 fő foglalkozott kutatással, 1,4%-kal több, mint 2005-ben. A teljes munkaidejű dolgozóra átszámított létszám gyorsabban (11,8%) nőtt, mint a tényleges, és a nemzetgazdasági átlagot is meghaladó növekedési ütemének következtében aránya az összes foglalkoztatott százalékában 0,6%-ról 0,7 %-ra emelkedett.

A vállalkozási szektor pozíciója minden tekintetben megerősödött. Az itt működő kutatóhelyek az átlag közel kétszeresével, 28,1%-kal növelték K+F-kiadásaikat, míg a felsőoktatásban és a költségvetési kutatóhelyeken ennél mérsékeltebb, 10,9, illetve 3,8%-os volt a fejlődés. Ennek következtében a ráfordítások 48,3%-a az üzleti szférában realizálódott, ami 5,1 százalékponttal magasabb az előző évinél. Ezen túlmenően a szektor teljes munkaidejű dolgozóra átszámított kutatói létszámból való részesedése 22

31,5%-ról 35,6%-ra nőtt egy év alatt, és az összes K+F-létszám aránya is ehhez hasonlóan alakult. A költségvetési forrásból a kutatási-fejlesztési célokra – 2006-ban kifizetni – tervezett összeg (GBAORD) a Pénzügyminisztérium adatgyűjtése szerint 86,2 milliárd Ft-ot tett ki, 4,7%- kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A K+F-ráfordítások finanszírozásában a költségvetés részesedése tovább csökkent, a 2005. évi 49,6%-ról 44,8%-ra. Kutató-fejlesztő helyek 2006-ban nemzetgazdasági szinten a kutatóhelyek száma 2787 volt, 271-gyel több, mint az elmúlt évben. A kutatóintézeteknél kismértékű, 3,5%-os, a vállalkozások körében viszont minden korábbinál nagyobb, 37,1%-os volt a bővülés, miközben a felsőoktatási szektorban 0,9%-os csökkenés következett be. Ezek a változások módosították a kutatóhelyek szektorok szerinti összetételét, amely a kutatóintézetek kissé csökkenő részesedése mellett a vállalkozások jelentős térnyerését mutatja a felsőoktatási kutatóhelyekkel szemben. A kutatóhelyek száma a 20 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások körében nőtt a legjobban, 47,7%-kal, a legalább 250 fős cégeknél viszont csak 9,2%-kal. A kutató-fejlesztő helyek számának megoszlása szektorok szerint A kutatóhelyek tudományág szerinti összetételének alakulásában korábban kirajzolódott tendencia folytatódott: a műszaki tudományok részesedése tovább emelkedett, és 2006ban már minden harmadik kutatóhely e kategóriába tartozott. Az orvostudományokkal foglalkozó kutatóhelyek arányának változatlansága mellett a többi tudományág súlya csökkent, a legjobban a társadalomtudományokhoz tartozóké, 1,6 százalékponttal. A K+F-személyi állományon belül a kutatók száma gyorsabban emelkedett (4,4%-kal), mint a másik két foglalkozási kategóriában, ebből adódóan arányuk is nőtt: a 32 786 kutató az összlétszám 65%-át tette ki, a 2005. évi 63,2%-kal szemben. A kutatási segédszemélyzet és az egyéb fizikai és nem fizikai foglalkoztatott létszáma az előző évinél lassúbb ütemben, de tovább csökkent, 2,6, illetve 4,9%-kal. 2006-ban a 25 971 fő teljes munkaidejű dolgozóra átszámított létszám 11,8%-kal, 2732 fővel volt több, mint az előző évben. Az emelkedés kisebb mértékben a tényleges létszám növekedésének, nagyobbrészt annak köszönhető, hogy a K+F-személyzet munkaidejének 2005. évi átlagos 46,7%-a helyett 2006-ban 51,5%-át tette ki a kutatásfejlesztés. A kutatók és a segédszemélyzet körében a munkaidőn belüli K+Ftevékenység aránya meghaladta az átlagot, az egyéb fizikai és nem fizikai foglalkozásúaknál viszont – annak ellenére, hogy itt volt a legnagyobb létszámemelkedés (9,2 százalékpont) – még mindig lényegesen alatta maradt.

23

A kutatással foglalkozók nemek szerinti összetétele változott az elmúlt időszakhoz képest: a nők száma és aránya is tovább csökkent. 2006-ban 22 423 nő dolgozott a kutatóhelyeken, 3,4%- kal kevesebb, mint egy évvel korábban, és 46,7%-ról 44,5%-ra mérséklődött részesedésük is. Annak ellenére, hogy a három szektorból egyedül a vállalkozások K+F-tevékenységében vett részt több nő, a növekedés relatív alacsony üteme miatt a női foglalkoztatottság aránya továbbra is itt maradt a legalacsonyabb, 30,6%. A kutatóintézetekben a K+F-dolgozók 50,6%-a, a felsőoktatásban 47,9%-a volt nő. Változatlanul megmaradtak a nemek megoszlásában mutatkozó nagy különbségek foglalkozáscsoportonként is, amellett, hogy a férfiak részesedése minden kategóriában emelkedett a tavalyi évhez képest. A kutatók közül csak egyharmad volt a nő, a segédszemélyzet és az egyéb fizikai és nem fizikai foglalkozásúak körében lényegesen több, 63,7%, illetve 66,1%. 1.1.3 A K+F-ráfordítások* megoszlása szektoronként * Nem tartalmazza az államháztartási forrásból származó, a megfigyelt kutató, fejlesztő helyeken kívül felhasznált pénzeszközöket, továbbá a tudományos fokozatok tiszteletdíjára, illetménykiegészítésére, valamint az ösztöndíjasok illetményére költségvetési forrásból kifizetett összegeket. A beruházások 29,7%-kal nőttek, több mint kétszer gyorsabban, mint az összes ráfordítás. Ez a vállalkozások rendkívüli, korábbi éveket messze túlszárnyaló 49,3%-os beruházás növeléséből adódott. A K+F-beruházások 72%-a ebben a szektorban valósult meg. A felsőoktatásban 6,7%-os visszaesés, a kutatóintézeteknél mindössze 1,2%-os emelkedés tapasztalható e téren. A K+F-költségek összességében 14%-kal lettek magasabbak, ezen belül a vállalkozási szektorban 21,9, a felsőoktatásban 13,6, a kutatóintézeteknél 4%-kal. A költségek és beruházások eltérő növekedési üteméből adódóan ráfordításon belüli arányaik is változtak. A 2005. évi 83,9–16,1% költségberuházás- megoszlás 2006-ra 82,1–17,9%-ra módosult. A költségek jelentősebb részét 2006- ban is az élőmunkára fordított kiadások tették ki mindhárom szektorban. A legmagasabb, elmúlt évit is meghaladó 68,6%-os arányt a felsőoktatásban érte el, a kutatóintézeteknél 58,5%-ot, a vállalkozásoknál 52,5%-ot. A kutatott témák A kutatási témák, kísérleti, fejlesztési feladatok száma 2006-ban 24 681 volt, 1746-tal, 7,6%-kal több, mint 2005-ben. Az összes téma közül 34,5% a kísérleti fejlesztéssel, majdnem ugyanilyen arányú, 34,6% az alkalmazott kutatással és 30,9% az 24

alapkutatással függött össze. Az alapkutatási témák csaknem kétharmadával a felsőoktatásban foglalkoztak, egyharmadrész jutott a kutatóintézetekre és mindössze 3,5% a vállalkozásokra. Ezzel szemben a kísérleti, fejlesztési feladatok 74,7%-a a vállalkozási szektorban került kidolgozásra. 4828 témát a gyakorlatban eredményesen be is vezettek, ez 3,7%-kal több, mint az előző évben. A nemzetközi együttműködés keretében kimunkált témák száma viszont 10,1%-kal elmaradt az elmúlt évitől, így arányuk az összes témán belül 10,7%-ról 9,0%-ra változott. 2006-ban is a műszaki tudományos témák száma volt a legmagasabb, és dinamikus növekedési ütemük következtében arányuk is emelkedett 2005. évihez képest. A témaszámok tekintetében a társadalomtudományok kivételével az összes többi tudományág súlya csökkent.

A magyarországi kutatás-fejlesztés jövője, a fejlesztések irányai 1) Kiemelt új nemzetközi kutatóintézetek: A meglevő kutatóintézeti hálózat toldozásafoldozása helyett, nemzetközi példákat követve zöldmezős beruházások keretében új kutató-fejlesztő központokat kell létrehozni néhány stratégiailag kiemelt és hazánk gazdasági prioritásaihoz kapcsolódó témában. E központokban csúcsszínvonalú feltételeket kell biztosítani a kutatáshoz és a fejlesztéshez, valamint induló spinoff cégek teremtéséhez. A központoknak az iparral szorosan együttműködve, nemzetközi hálózatokba integrálva kell működniük nemzetközileg elismert (nem feltétlenül magyar származású) vezető kutatók, valamint profi gazdasági menedzserek irányításával. Az ilyen intézmények munkatársait nemzetközi elbírálású pályázatokon kellene megkeresni, és kiemelt nemzetközi bérskála szerint, differenciáltan kellene díjazni. A vezető külföldi kutatók, a hazai tudomány krémjével közösen, nemzetközi körülmények között, nemzetközi elvárások szintjén dinamikus, demokratikus, menedzser-szellemű vezetők csapataiban dolgozhatnának. Ilyen intézménybe szívesen hazatérne sok külföldön dolgozó magyar származású kutató is. Intézményi partnernek vezető külföldi kutatóintézményeket lehetne megnyerni. 2) Kutatóegyetemek: Viszonylag kis számú, csúcsszínvonalú, valódi kutatóegyetemet kell létrehozni, ahol a kutatási és fejlesztési tevékenységet kiemelten támogatnánk. Meg kell teremteni a mobilitás feltételeit (embereket keresni a projektekhez, nem pedig kutatási témát a meglevő emberanyaghoz). A kutatást mind a graduális, mind a posztgraduális képzésben kiemelten kell kezelni. Oktatásfejlesztésre, a jelenleg uralkodó nézetek átfogó megváltoztatására lenne szükség annak érdekében, hogy gyakorlatias kutatásképzési szemlélet alakuljon ki, amelynek jegyében korszerű kutatási 25

és fejlesztési ismeretek mellett többek között projekt-menedzsmentet, szabadalmi jogot, gazdasági ismereteket is elsajátíthatnának a doktoranduszok. 3) A kutatási támogatások reformja: Az egyetemek, kutatóintézetek támogatását a minőségtől és az alkalmazhatóságtól kell függővé tenni. a) Minőség: a jelenleginél kiemeltebben kell támogatni a nemzetközi szinten elismert, élenjáró alapkutatási csoportokat (a munka közvetlen gyakorlati hasznától függetlenül). Az ehhez szükséges többletforrásokat a nagyszámú középszerű alapkutatási programtól és az azokat végző "megélhetési kutatóktól" lehetne elvonni. A kiváló kutatók hazai forrásait, amennyiben kompetitív, rangos külföldi támogatást szereznek, automatikusan megduplázhatnánk (matching fund rendszer). b) Alkalmazhatóság: az országban húzóágazatként kezelt iparágakhoz kapcsolódva kiemelten kell támogatni a távlatilag gazdasági haszonnal kecsegtető témákat és programokat, és el kell érni, hogy e témák köré ütőképes kutatócsoportok tömörüljenek. A kiemelt témák előzetes kiválasztása látszólag ellenkezik a "kutatói szabadság" fogalmának hazai értelmezésével. Tudomásul kell venni azonban, hogy egy kis ország nem aprózhatja el forrásait, mert úgysem képes minden területen színvonalas tudományos kutatást támogatni. A pályázati rendszer reformjára is szükség van: kevesebb, de nagyobb volumenű pályázatra lenne szükség a kutatómunka elaprózódásának megállításához. Túl kicsi és túl jól értesült ország vagyunk ahhoz, hogy a hazai bírálati rendszer részlehajlás nélkül működjön, ezért független nemzetközi bírálókat kell alkalmazni. 4) Az agyelszívás megállítása: Erről a témáról évek óta sokat hallunk, de konkrét megoldási programot még nem láttunk. A tudományos élet átfogó reformja nélkül állami ösztöndíjprogramok egyébként sem lesznek elegendőek a külföldön tapasztalatot szerzett kutatók hazatelepüléséhez. Saját felméréseim szerint a külföldön dolgozó kutatóorvosok véleménye az, hogy hazatérésüket leginkább három dolog hátráltatja: a kritikán aluli hazai bérezés, a tudományos élet kontraszelektált, archaikus, tekintélyelvű intézményrendszere, valamint az a sajátságos hazai álláspont, amely a külföldön végzett munkát nem számítja be teljes értéken, úgymond abból a célból, hogy ne juthassanak "jogtalan előnyökhöz" a külföldön dolgozottak. Általánossá és magától értetődővé kell tenni a külföldön végzett tudományos kutató- és oktatómunka hazai elfogadását, és örömmel kell fogadni a külföldi teljesítményt, fokozatokat. 5) A technológia transzfer, az üzletfejlesztés támogatása: Az államnak új programokkal (pályázatokkal, koordinátor szervezetekkel) kell segítenie a technológia transzfer és az inkubátorparkok intézményeit, beleértve a szabadalmaztatásra fordítható keretek növelését (pl. az osztrák példa alapján). Emellett új állami mechanizmusokat kell kidolgozni a kis- és középvállalatok stratégiai és üzletfejlesztési programjainak megerősítésére (pl. a finn példa alapján). Folytatni és erősíteni kell a magvető állami tőke (startup fundok, seed fundok), valamint a PPP-programok bevonását a high-tech K+F iparba. (A nemzetközi kockázati tőke addig nem jön az országba, amíg nem lát sikeres hazai példákat.) Kiemelten kell kezelni a kompetitív, külföldi befektetéseket hozó innovatív vállalatokat, az ilyen alapokból részesülő cégek hazai támogatását automatikusan megduplázhatnák (matching fund rendszer). Az állam fokozottan ösztönözhetné külföldi kutató-fejlesztő cégek magyarországi befektetéseit, laboratóriumok, kutatási centrumok kialakítását, különösen, ha ezek a programok magyar laboratóriumokkal szoros integrációban működnének. A fent felsorolt reformok mentén lehetőség nyílna egy valódi tudományos rendszerváltásra: friss kezdésre, a jelenlegi szűk keresztmetszetek áthidalására. Mindez 26

megteremthetné egy világszínvonalú, a gazdaság igényeivel is kompatibilis kutatásfejlesztési rendszer alapjait Magyarországon. Magyarország A kiemelkedő tudományos teljesítményekben a 19. század második felétől nem volt hiány Magyarországon, igaz, sokat árnyal a képen az a tény, hogy a magyarországi születésű Nobel-díjasok egy kivételével lényegében külföldön elért eredményekért kapták meg a legnagyobb hírnevű nemzetközi kitüntetést. A hazai, illetve külföldi („nyugati”) érvényesülés különbségei mind a mai napig hatnak. A szocializmus alatt az állam kiemelt figyelmet fordított a tudományokra és a tudósokra, bár ez az előnyök mellett kétségtelenül sok kényelmetlenséggel is járhatott egyes tudósok számára, egyegy tudományos iskola mégis időről-időre világszínvonalú eredményekkel tudott jelentkezni. A rendszerváltás után a felsőoktatási-egyetemi autonómia kiszélesedése a finanszírozási források radikális csökkenésével járt együtt. Az államilag fenntartott K+F intézmények hálózata javarészt leépítésre került a kilencvenes években: több kutatóintézetet bezártak, nagy arányban bocsátottak el kutatókat, a rendelkezésre álló forrásokat pedig mindenütt megkurtították. A közvetlenebbül hasznosuló vállalati kutatás-fejlesztésre talán még súlyosabb csapást mért a sors. Egészében a magyarországi kutatás-fejlesztési ráfordítások az 1990-es évek közepére a GDP 0,5%ára zsugorodtak, 2000 után pedig 0,8 és 1% között stabilizálódott ez az arányszám. Ez a legalább 3-4%-os mutatóval rendelkező élvonalbeli országoktól igen messze van. Ennél is kedvezőtlenebb a kép, ha tudjuk, hogy a vállalatok a hazai összes K+F ráfordításnak legfeljebb a harmadát jegyzik, szemben a sikeresebb országok sokkal egészségesebb 2/3-os arányával

Az államszocializmus alatt erőltetetten fejlesztett nehézipar a nemzetközi versenytérben többnyire képtelennek bizonyult sikeres termékekkel jelentkezni. Technológiai fejlesztésre, új termékek kialakítására lett volna szükség, de erre már nem maradt lehetőség a szabadabb kereskedelmi viszonyok megjelenése után. A rendszerváltás hozta korszerűsítés így leginkább ott valósult meg, ahol a külföldi befektetők zöldmezős beruházásaik során a legjobb gyártástechnológiát alkalmazták, bár ezzel többnyire exportra termeltek. Egyetlen kivételt a gyógyszeripar bázisai jelentettek: részleges vagy teljes privatizációjuk során nem vesztették el innovációs aktivitásukat, és ma a magyarországi kutatás-fejlesztés kiemelkedően legnagyobb privát finanszírozói. Emellett sikertörténetként informatikai cégek innovatív mikrovállalkozásokból váltak életerős középvállalkozásokká, a Graphisoft esetében pedig több tőzsdén jegyzett részvénytársasággá. Az idetelepülő nagyvállalatok (egész pontosan többnyire multinacionális cégek leányvállalatai) eleinte nem az itteni telephelyeiken kívánták elvégeztetni a kutatásfejlesztési feladataikat. Az ezredfordulón ez a helyzet kezdett megváltozni: a gyógyszeripartól eltekintve a Tungsram Műveket felvásárló General Electric volt talán az első fecske, amelyik átvette, majd kibővítette a Budapesten működő fejlesztőmérnöki gárdát. A Sony-Ericsson és a Nokia mobiltechnológiai fejlesztéssel foglalkozó mérnökcsoportokat hozott létre, miközben egyetemi intézetektől is K+F projekteket kezdtek megrendelni. Ezeken túlmenően nagyvállalatok egész sorát említhetjük meg, amelyek közfinanszírozású kutatóintézeteket bíznak meg egyes K+F feladatok elvégzésével, bár ezek javarészt az infokommunikációs technológiák piacán érdekeltek. Mára a jó példák sokasodni látszanak, amelyekben biztosan szerepe volt a 2004-től zajló kormánytörekvésnek, amely adózási kedvezményekkel, és esetenként egyedi 27

kompromisszumokkal ösztönzi a multinacionális cégek magyarországi kutatási beruházásait. A K+F helyek számának megoszlása szektoronként (KSH 2006) 8% 37%

K+F intézet és egyéb kutatóhely Felsőoktatási kutatóhely Vállalkozási K+F hely 55%

Újszerű megoldásként az infokommunikációs technológiák terén érdekelt multinacionális cégek terjedő gyakorlatának látszik, hogy az innovatív hazai kisvállalkozások felvásárlásával szélesítik termékpalettájukat, erre jó példát jelent a Magyar Telekom. A nemzetközi trendek vizsgálata sok iparág esetében ennek a gyakorlatnak a terjedését valószínűsíti a jövőre vonatkozóan is. Magyarországon az alap- és alkalmazott kutatások kiemelt szereplője a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Az utóbbi másfél évtizedben nem változott meg gyökeresen a helyzete és a működési modellje: a kormányzat lényegében normatív támogatást biztosít számára. Az MTA részeinek-egészének működése és teljesítménye nagyon nehezen átlátható és megítélhető, a jelek szerint nagy színvonalbeli különbségeket találni. Egyes MTA-intézmények nagyon dinamikusan jelentek meg az Európai Kutatási Térség pályázati együttműködéseiben. A nemzetközi és hazai pályázati források keresésére ösztönöz az MTA-nak nyújtott kormányzati források reálértékben egyre csökkenő mértéke. A kiírások szintjén viszont éppen az MTA profiljának alapját képező alapkutatásokra szánt közpénz mennyisége csökkent az utóbbi 3-4 évben. 2006 óta pedig növekszik a kormányzati nyomás abba az irányba, hogy az MTA működése megváltozzon, és maga az MTA vezetése is belső vitát kezdeményezett az intézményes reformról. Az egyetemek és főiskolák meglehetősen bürokratikus intézmények, ami nem kedvez a kutatási tevékenységeknek. A tényleges kutatás-fejlesztési tevékenységet végző szervezeti egységek emiatt nagyon nehézkesen tartanak kapcsolatot a K+F-ben érdekelt vállalatokkal. A 2004 óta zajló szakpolitikai reformok ugyan a vállalatok és az egyetemek kooperációját ösztönzik (pl. az innovációs járulék, a pályázati kiírások együttműködési kritériumai révén), de mindkét oldalon sok a kudarcélmény, bár a konzekvenciák levonása még várat magára. Az egyetemek és főiskolák szervezeti alegységei különböző pályázatokon keresztül próbálnak forrást találni a kutatási tevékenységre, illetve a nagyobb egységek (karok, egyetemek) különösen az ezredforduló óta sok pályázati forrást tudtak infrastruktúra-fejlesztésre fordítani. A felsőoktatási- akadémiai szféra sikertörténeteként értékelhető az infokommunikációs alapinfrastruktúrának szinte töretlen fejlesztése már az 1980-as évek óta. Az MTA Mindentudás Egyeteme pedig 2002 óta a tudományos ismeretterjesztés rendkívül 28

sikeres példája, amely egyre összetettebb programmá vált és képes volt hatással lenni a tudományos szféra határain túl is, megszólítva a társadalom szélesebb rétegeit. A belföldi kutatási eredmények döntő hányada nem vállalkozói kutatóhelyen születik, a vállalkozások és egyetemek/kutatóintézetek közti kapcsolatok gyengesége miatt pedig a kutatási eredmények nehezen kerülnek át a gyakorlatba. A hídképző intézmények szerepe csekély, tevékenységük inkább eseti jellegű, csak ritkán játszanak szerepet a tudásközpontok és a vállalkozások közti kapcsolatok kialakításában. Erre hivatkozva az akadémiai-felsőoktatási szféra K+F képességeinek kiaknázását tekintette a magyar szakpolitika a fő innovációpolitikai kérdésnek az adókedvezményeken, adóalap-kedvezményeken, az innovációs járulék szisztémáján és a pályázati kiírások együttműködést követelő rendszerén keresztül. A cégek ennek révén a közfinanszírozású intézmények műszereire, laborjaira és humán erőforrására támaszkodva indíthatnak K+F projekteket, amelyekhez közpénzeket nyerhetnek el pályázatokon keresztül, de a ráfordítás egy jelentős részét (jobbára a felét) önrész formájában nekik kell biztosítaniuk. Az utóbbi évek kormánytörekvései tehát abba az irányba tolják a hazai kis- és középvállalatokat, hogy lényegében „kiszervezéssel” jussanak K+F teljesítményekhez. A hazai – közöttük a felsőoktatási – kutatóhelyeken folyó K+F tevékenység feltételeinek javítása, szakmai eredményességének növelése jelentős mértékben függ attól, hogy milyen az együttműködés a kutatóintézetek, a vállalkozási és a felsőoktatási kutatóhelyek között. A K+F ráfordítások pénzügyi források szerint (KSH 2006)

11% 1%

43%

Vállalkozások Állami Költségvetés Egyéb hazai forrás Külföldi források

45%

A legtöbb kutatóhely a Közép-Magyarországi régióban található, amelyet az Északalföld, valamint a Dél-alföld követ. Észak-és Dél-alföld kedvező pozíciójának oka a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem jelenléte, amelyek jelentős kutatási potenciállal rendelkeznek. Az országos kutatói létszám 60%-a, a Közép-Magyarországi Régióban dolgozik, és a fennmaradó 40% oszlik meg a többi régió között. Bár a közép-Magyarországi régiót követően az ipari fejlődés a Nyugat-Dunántúlon dominál, a K+F beruházások értéke a központi régió után itt a legmagasabbak, azonban a K+F ráfordítás és a foglalkoztatott kutatók száma az ország keleti részén magasabb. A kelet-magyarországi régiók, itt is elsősorban az Észak- és Dél-alföldi régiók kedvező 29

pozíciója azzal magyarázható, hogy a kutatási tevékenység elsősorban a felsőoktatási (különösen a hosszú múltra visszatekintő és földrajzilag koncentrált) intézményeknél jelentős. Az állami innovációpolitika, illetve a tudomány- és technológiapolitika árnyoldalát leginkább az jelentette az elmúlt egy évtizedben, hogy a terület illetékessége folyamatosan vándorolt a kormányszervek között. Igazi és állandó, felelős stratégiai döntésekre képes szakpolitikai testület mindmáig nem állt fel. 2004. január 1-e óta az alapkutatások és a célzott akadémiai források kivételével a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) szerepe vált kiemeltté, de helyzete nem konszolidálódott, jellemző, hogy a szervezet első vezetőjének 2006-os leváltása után hosszas interregnum következett, és az NKTH létjogosultságát is sokan megkérdőjelezték. Közben az elvileg integráló és irányadó szervezetek, mint a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium és a Tudományos, Technológiai és Versenyképességi Tanácsadó Testület szinte tetszhalott állapotba került. Egyelőre a kutatás-fejlesztés volumenében, a kutatás-fejlesztésre költött források mennyiségében nem látható a fellendülés, hiába tették ebben látszólag érdekeltté a változtatások a hazai telephelyű vállalatokat. A hazai K+F-aktivitások eddig viszonylag kevés üzleti eredményre vezettek. Közelebbről megvizsgálva azonban nem tűnik véletlennek a beavatkozások után a hirtelen fellendülés elmaradása. A vállalatok bér- és járulékterhei 2000 óta szinte töretlenül és jelentősen nőttek, így a bizonytalan megtérüléssel jellemezhető K+F befektetésekre kevesebb saját forrás jut, ami különösen azért problematikus, mivel az Európai Unión belüli gazdasági verseny tovább élesedett, ahol a nem innovatív cégek és ágazatok jelentős hátrányba kerülhetnek. Saját források híján a hazai vállalatok inkább pályázati forrásokért folyamodtak, de ez sem problémamentes. A pályázati forma ugyanis a piaci viszonyokhoz képest általában véve lassú, rugalmatlan és bürokratikus megoldás, ezért igazából csak a valóban nagy horderejű K+F esetében jelenthetnek megfelelő segítséget. Ezeknek a „forradalmian új” termékeknek, szolgáltatásoknak, eljárásoknak a kifejlesztése viszont a vállalati innovációknak csupán a kisebb részét képezik, és az is kérdéses, hogy az ilyen úttörőnek szánt fejlesztéseket valaki a versenytársak számára is transzparensebb pályázati keretek között szeretné-e megtenni. A pályázatok kimondottan a termék- és gyártásinnovációt segítik, holott a marketing- és szervezési innovációban talán még több hiányt érzékelhetünk idehaza. A pályázati megoldás problémás volta így részben a vállalati oldal miatt jelentkezik. A már említetteken túl érzékelhető egyfajta tanácstalanság is, a kis- és középvállalkozások vezetői mintha nagyon nehezen tudnák kijelölni, pontosan milyen innováció lenne jövedelmező számukra, illetve azt kik, milyen keretek között tudnák elvégezni számukra. Azt is meg kell jegyeznünk, hogy a vállalatok innovációs „inaktivitásának” egyszerűen szerkezeti okai is vannak: a magyarországi vállalkozások jelentős része nem innovációintenzív iparágban tevékenykedik. A fentebb ecsetelt vállalati helyzet ellenére a nehezebben megoldhatónak tűnő problémákat mégis az akadémiai-felsőoktatási szférában találjuk. A közelmúltig képtelenség volt egyetemi spin-offok alapítása, amelyek a meglévő tudományos eredmények, tudás piacosításán nyugszanak. A sikeres, jó példát jelentő egyetemi tanszékek, akadémiai kutatóintézetek kapacitásaikat nem bővíthették a „piaci” lehetőségeiknek megfelelő ritmusban, és éppenséggel testreszabott hitelek, 30

tőkebefektetések formájában pénztőkét sem akkumulálhattak, így alig járultak hozzá a nemzetgazdasági teljesítményhez. Az innovációs törvény és a felsőoktatás törvénymódosításai után azonban ez a gát gyakorlatilag megszűnt, és a spin-offok elindítása esetenként támogatást kapott. Kiskapuként már a kilencvenes évektől némileg függetlenül tevékenykedő egyetemi kutatóintézetek, valamint ennél is nagyobb szabadságot élvező non-profit szervezetek álltak fel. Sajátos megoldás a Budapesti Műszaki Egyetemé, amely az eladható termékekkel és szolgáltatásokkal jelentkező kutatócsoportokból egy, a holdingokhoz hasonló rugalmasabb hierarchiájú profitorientált szervezetet hozott létre. A 2004 óta zajló változtatások megítélése rendkívül vitatott, ahogy az előzetes hatáselemzése, úgy az értékelése sem történt meg. Számunkra különös erővel domborodik ki a hazai szakpolitika azon deficitje, hogy a horizontális, az innovációs tevékenységet egészében ösztönző beavatkozásokon túl nincs bátor, egyértelmű irányvonal. Tulajdonképpen nem vállalta fel a magyar törvényhozás bizonyos húzóágazatok kijelölését, amelyek kikerülhetetlenül kutatás-fejlesztési teljesítmények ösztönzésével jártak volna együtt, amelyek a szinergia érdekében további oktatási és üzleti fejlesztések megvalósítását tenné indokolttá. Ezt a célt 2004 óta a Regionális Egyetemi Tudásközpontok (RET) és az alapkutatási arculattal kevéssé rendelkező Kooperációs Kutatóközpontok (KKK) révén próbálja betölteni a kormány. Mindkét esetben egyetemi K+F bázisok ideiglenes (jobbára 3 évig tartó) „feltőkésítése” révén kívánnak létrehozni olyan kutatóközpontokat, amelyek vállalati megrendelésekből és pályázatokból képesek önállósodni a projekt futamideje után. A KKK-k felállítása tartós vállalati-egyetemi együttműködési szándékra és konkrétabban definiált projektcélokra alapozódik. A magyar kutatás-fejlesztés terén azonban pozitív jel, hogy élettudományi és műszaki területen tevékenykedő spin-offok egész sora jött létre az utóbbi években. Ezzel párhuzamosan megjelentek a kisebb innovatív cégekbe is befektetni hajlandó kockázati tőketársaságok és tőkealapok, tevékenységüket pedig ösztönzi a 2006 végén közpénzből létrejött első magyarországi tőkegarancia-alap, a Start Tőkegarancia Zrt. A kutatásfejlesztésre alapozott innováció lassan, de biztosan élénkülni látszik idehaza, így reményünket fejezzük ki, hogy a következő évtizedben további előrelépés történik ezen a téren is.

31

INNOVÁCIÓS EREDMÉNYTÁBLA 2007

Forrás:http://www.proinnoeurope.eu/admin/uploaded_documents/European_Innovatio n_Scoreboard_2007.pdf Az EU Vállalkozási és Ipari Főigazgatósága 2002 óta minden évben készít egy felmérést a tagállamok és a fő vetélytársak innovációs teljesítményéről. Ez az Innovation Scoreboard (innovációs eredménytábla), amely 25 különböző mutató szerint értékeli az innovációs teljesítményt. A 25 mutatóból hozzák létre az Összetett Innovációs Indexet, amely itt látható. Ezek alapján az országokat négy csoportba sorolják:
Innovation leaders (zölddel jelölve)
Innovation followers (sárgaával jelölve)
Moderate innovators (narancssárga jelölve)
Catching up countries (világoskék jelölés) Magyarország a legutóbbi, 2007-es adatok alapján (melyet 2008. február 14-én publikáltak) továbbra is a négy országcsoport közül a legutolsóba, a felzárkózó országok közé tartozik. Fontosnak tartjuk azonban megjegyezni, hogy bár az EU egészének innovációs teljesítménye növekvő, Magyarország teljesítménye közelít az EU átlaghoz. (Ez nem mondható el pl. az ugyanezen országcsoportba tartozó Görögországról és Horvátországról). Magyarország teljesítménye egyébként 2007-ben 0,26 volt, 2004-2006 között 0,25; 2003-ban pedig csak 0,24 (egy 0-1 közötti skálán méri ezt az Innovation Scoreboard). 2006-ról 2007-re fejlődés következett be a K+F-en belül a high-tech K+F arányában, a high-tech szolgáltatásokban és gyártásban foglalkoztatottak arányában. Igen jelentősen nőtt a GDP arányos korai fázisú kockázati tőkebefektetések mutatója (2006: 0,002; 2007: 0,005). Szintén növekedett az egy millió főre eső új közösségi védjegyoltalmak száma, ugyanakkor csökkent az új szabadalmi bejegyzések száma. 32

A kutatás, a strukturális és kohéziós támogatás közötti nagyobb szinergia elérése érdekében többet kellene beruháznunk olyan kutató- és innovációs létesítményekbe, amelyek lehetővé teszik, hogy EU-szinten több régió vehessen részt a kutatási tevékenységekben. Nyugat-Dunántúli régió

A sikeres régiók és térségek titka az egyre felértékelődő tudás hatékony hasznosítása, valamint az állandó megújulást képviselő technológiai innováció. Lényeges, hogy az új kutatási eredmények fejlesztési ötletek, minél előbb versenyképes termékekben és szolgáltatásokban öltsenek testet.

A kutatóhelyek arányai régiónként (KSH 2006)

12% Közép-Magyarország

11%

Közép-Dunántúl 48%

6%

Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld

8%

Dél-Alföld 8%

7%

A kutatás-fejlesztésre, innovációra épülő cégek fejlesztése, régiónkba vonzása a Nyugat-Dunántúl egyik kiemelt célkitűzése. Fejlesztési célkitűzés a 2007-2015-ig terjedő periódusra:
Áttörés a Nyugat-Dunántúl gazdasági és kulturális megújulási képességében
Innovációs és kutatási kapacitásaink növelése legalább 30%-kal.

A Nyugat-Dunántúli Régióban, de főként Győr-Moson-Sopron megyében már beindult egy öngerjesztő folyamat, a betelepülő multinacionális vállalatok jelenléte biztonságot ad a betelepülni vágyóknak, csökkenti a betelepülés kockázatát. A befektetők letelepedésében a relatíve alacsony költségeken túlmenően már ez játssza a döntő szerepet, hiszen a sikeres gazdasági tevékenységhez szükséges alapinfrastruktúra teljes egészében kiépült, s a fejlett infrastrukturális tényezők magas színvonala is jellemző a térségre. Ez a folyamat a jövőben várhatóan tovább erősödik, a befektetni szándékozók már nem a költségelőnyökre fognak települni, hanem olyan környezetbe vágynak, ahol 33

jellemző a spill-over, valamint lehetőség van formális és informális kapcsolatok, klaszterek kialakítására, kiépültek beszállítói hálózatok. Az egyetem imidzsének, valamint tevékenységének disszeminációját támogató eszközök, a különböző célcsoportok igényeinek megfelelően, egyedileg határozandók meg. A projekt nem bevételtermelő jellegű, ezért hasznossága a gazdasági és társadalmi hasznok együttes figyelembevételével adható meg. A gazdasági szektorra épülő K+F+I+O szolgáltatások fontos részét képezik a projekt tárgyának. A projekt által megvalósítandó offline és online tevékenységek támogatják az egyetem termékeinek bemutatását, hírt adnak az intézményben folyó munkáról, az ott folyó oktatásról, kutatási tevékenységről, innovációs tevékenységekről. Megállapítások • „A K+F munkakörben foglalkoztatottak aránya 1,5% körüli, átlagos értékű. A vállalkozások több mint harmada adott számot saját fejlesztésű termékről, illetve szolgáltatásról, a 34%-os arány valószínűen túlzott. Ugyancsak felülértékeltnek tűnik az elmúlt három évben végzett termék-, szolgáltatás-, és gyártásinnovációk 32%, 21%, 41%-os gyakorisági értéke; ezt nem tükrözi a saját szabadalmak alacsony, mindössze 6%-os előfordulása.” • „Sokatmondó az is, hogy a saját fejlesztésű termékeknél és a különböző innovációs tevékenységeknél 20-25 %-kal magasabb aktivitás jellemzi a beszállítói kört. Ugyanez a különbség fennáll a saját, illetve vásárolt szabadalmaknál is.” • „Egyetemi kapcsolattal rendelkezik a vállalkozások 37%-a, ezen belül a Széchenyi Egyetem technológiai szolgáltatásait egyharmaduk ismeri, melyek iránt igényt jelzett 54%-uk.” • „A speciális képzések iránt a cégek fele érdeklődik, de kiugróan magas az igény az alkalmazottak technológiai jellegű továbbképzésére, új k+f eredmények megismerésére, a vállalati igényeknek megfelelően (78%).” • A K+F megvalósítását segítő szolgáltatások iránt majd minden második megkérdezett mutatott igényt (45 %). Picit magasabb magasabbak az igények az általános technológiafigyelés, adatbázisok, hitlevelek iránt (49%). Nincs az előző szolgáltatástól eltérő igényszint az egyedi technológiai információs szolgáltatások iránt sem (49%). Az innovációs brókerszolgáltatáshoz kapcsolódó technológiai és műszaki szakértés, és fejlesztés iránt a válaszadók 38%-a mutatott érdeklődést. • Kiemelt igény mutatkozik az egyetemen folyó k+f eredmények megismerésére, ezen felül nemzetközi eredmények, termékek, szolgáltatások ismertetésére is. 2. Innováció a Nyugat-Dunántúlon Az innováció helyzetéről az MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet készített átfogó felméréseket a Nyugat-Dunántúlon az elmúlt három évben. A 2008-as tanulmány megállapításai szerint a felmérésbe vont 400 vállalkozás árbevételének átlagosan 3,44%-át fordítja kutatás-fejlesztési tevékenységre. Árbevételük 1-5%-át a megkérdezett cégek 15,5%-a, 11%-nál többet pedig 9,5%-kuk fordít K+F-re.

34

Az országos eredményeknél jóval magasabb a Nyugat-Dunántúli vállalkozások által megvalósított innovációk száma, mivel a felmérésben szereplő minden második cég innovatívnak tekinthető a kutatók értékelése szerint. a) K+F eredmények, Innovációs szolgáltatások iránti kereslet Az egy évvel korábbi, 2007. évi jelentés kiemelt figyelmet szentelt az innovációs ismeretek és szolgáltatások iránti kereslet és kínálat elemzésének. A kutatók a szolgáltatói szükségletek felmérése során számos szolgáltatásformára kérdeztek rá mégpedig úgy, hogy a vállalkozás igénybe vette-e őket az elmúlt három év során, illetve igénybe venné-e az adott szolgáltatást a közeljövőben? Az elemzés megállapításai szerint „az elmúlt három évben a legnagyobb igény a különböző vállalkozási tanácsadással összefüggő szolgáltatásokra (jogi, könyvviteli és adó-pénzügyi), termékminősítésekre- és vizsgálatokra, lízinglehetőségre és forgóeszközhitel konstrukciókra, illetve a pályázati rendszerhez kapcsolódó komponensekre vonatkozóan merült fel. Jól látható azonban, hogy az előfordulási arányok nagyon hamar elkezdenek meredeken zuhanni, amiből arra következtetünk, hogy a legtöbb szolgáltatást a megkérdezett vállalkozásoknak csak kisebb hányada vette igénybe. Referencia hiányában nehezebb értékelni az alacsony értékeket, de véleményünk szerint kimondottan kevés cég vett igénybe speciális innovációs szolgáltatásokat. Az első 10 legnépszerűbb elemen túli szolgáltatási csomagoknál a vállalkozások háromnegyede nem volt érintett. Az eredmények megerősítik a feltételezést, miszerint érdemes odafigyelni az innovatív cégek szolgáltatási igényeire, mivel ők intenzívebben érdeklődnek az egyes megoldások iránt. Szinte mindegyik szolgáltatás esetében magasabb volt az igen válasz valószínűsége. Néhány esetben különösen nagy a különbség a két vállalkozáscsoport között: megjelenés kiállításokon, szakvásárokon, pályázatok, marketing, üzleti kapcsolatok bővítése, speciális képzési programok, infokommunikációs technológiák, gyártástervezés és előkészítés, speciális gépek használata. Röviden fejlesztő-újító magatartásuk miatt fontos az arculat és a külső kapcsolattartás, a megfelelő forrás és ötletszerző képesség, az egyedi tudás kitermelése és átadása, a megfelelő technológiai háttér (különösen a kommunikáció terén)”.

35

Scince without borders

A vállalkozások által igényelt szolgáltatások említési gyakorisága, % Nem innovatív Innovatív Scouting, felderítés Piackutatás Szabadalomi, szellemi tulajdon. tanácsadás Kedvezményes forgóeszközhitel Lízinglehetőség Garancia alapokhoz való hozzáférés Faktorálás Üzleti Angyal bevonás Kockázatitőke bevonás Mentorálás Pályázati rendszerű támogatások Pályázatok elkészítése Adó- és pénzügyi tanácsadás Jogi tanácsadás Könyvviteli, számviteli tanácsadás Üzleti terv készítése Üzleti kapcsolatok bővítése, partnerközvetítés Marketing és kommunikáció Elhelyezkedés, iroda, műhelybiztosítás Infokommunikációs technológiák Titkári szolgáltatások Takarító, üzemeltető szolgáltatások Munkaerő-kölcsönzés Termékvizsgálat Termékminősítés Technológiai helyzetfelmérés Technológiák gazdaságossági felülvizsgálata Gyártástervezés, gyártás-előkészítés Mérő- és vizsgálóeszközök kölcsönzése Mérő- és vizsgálóeszközök kalibrálása Első minta bevizsgálások elvégzése Technológiafejlesztés Speciális laboratóriumi vizsgálatok Speciális gépek használatának biztosítása Speciális képzési programok Rendszeres információszolgáltatás, tájékoztatás Kiállításokon, szakvásárokon való megjelenés Beruházási tanácsadás Műszaki kooperációs lehetőségek feltárása

60

40

20

0

0

20

40

60

Igen, %

Forrás: Innováció a Nyugat-Dunántúlon, 2007, MTA RKK NYUTI A disszeminációs tevékenységek és szolgáltatások kínálati oldala Az MTA RKK NYUTI már hivatkozott 2007-es elemzése jelentős hangsúlyt fektetett az innovációs szolgáltatások kínálat elemeinek felmérésére. Ennek során 33 nyugatdunántúli szervezet tevékenységét elemezték és az alábbi megállapításokat tették: • az innovációs és disszeminációs szolgáltatások elérhetőségében jelentős hiányosságok és aránytalanságok vannak a térségben, • az innovációs rendszer intézményeinek, kommunikációs és szolgáltatási palettájának összetettsége nagyban különbözik,

36

Scince without borders

•

•

•

•

az innovációs szolgáltatások elérhetősége kétséges, hiszen túlnyomórészt néhány újonnan létrejött egy-két éve formálódó és bizonytalan jövőjű szervezet működésének a függvénye, az egyik oldalon létezik egy összetett, egymás mellett és néha egymás ellen dolgozó népes intézményrendszer, amelyben a versenyképesség érdekében szükséges tudás, szakértelem és kompetencia elérhető, az innováció, és különösen az önálló kutatás-fejlesztés által támasztott igényekre reagálni képes szolgáltató kör viszont kezdeti fázisban van, bár bizonytalan jövőjű, de már létezik és emiatt egy egészséges komplexitású szolgáltatási rendszer formálódhat a régióban. Az új tudásalapú eredmények becsatolásának sokszor akadálya a nem megfelelő mértékben alkalmazott tudásáramoltatás, az információk áramlása, a szervezetek disszeminációs tevékenysége nem kielégítő

2.2.2. A projekt szükségességét alátámasztó probléma és/vagy stratégiai irány bemutatása Regionális térségi, az egyetemet közvetlenül érintő problémák A Nyugat-Dunántúli és a Közép-Dunántúli régió, amelyben az egyetem tevékenykedik, magyar viszonylatban relatíve magas fejlettségi szintet képvisel, gazdasági szerkezete és aktivitása kiegyensúlyozott, az országos átlaghoz képest magas a külföldi befektetések rátája. Az előnyök és a kedvező földrajzi fekvés ellenére számos, az oktatáshoz is kapcsolható megoldatlan probléma merül fel:


A régió kutatás-fejlesztési kapacitása gyenge. Nem alakult ki az innováció, és a technológiai transzfer, és a tudománydisszemináció intézményrendszere. Jellemző Magyarország egész területére, hogy európai összevetésben sem rendelkezik túl jó mutatókkal a tudásintenzív gazdálkodást megalapozó K+F tevékenység tekintetében.




A régió fejlődéséhez nem megfelelő szakképzettségű a munkaerő-kínálat, bár itt a legmagasabb az országon belül az érettségizettek aránya (33%) és a diplomások aránya (10%) a megfelelő korosztályon belül. A munkaerő könnyű mobilitása hiányhoz vezethet.




A Nyugat-magyarországi Egyetem kutatásfejlesztési tevékenysége fejlesztésre szorul, szükséges a nemzetközi kutatási kapcsolatok erősítése, a projektek számának növelése, valamint a tudományos eredmények elterjesztése, disszeminációja.

37

Scince without borders

Stratégiai irány Az egyetemen célul kitűzött színvonalas oktatás megvalósításának záloga a magas szintű kutatás, amelynek során a gondozott tudományterületeken felmerülő, aktuálissá váló problémák mielőbbi megfogalmazására, megoldására törekszik, hatékonyságát a gyakorlatiasság, a nemzetközi eredmények figyelembevétele és az interdiszciplinaritás révén kívánja fokozni. A Nyugat-magyarországi Egyetem támogatja a kutatási konzorciumok kialakítását a jövőben is, mert az a gyakorlati kapcsolatok mellett a K+F tevékenység hatékonyságát, a kutatási eredmények gyors hasznosulását, mindeközben szabadalmi védelmét és annak kezelését is jelenti. Egyre kiterjedtebb a kapcsolat a gazdasággal, a felhasználói szférával, amely a megbízásos munkák mellett a szakképzési hozzájárulás és az Innovációs Alap támogatásán keresztül is megvalósul. A pályázatokban külső tagként több tucat gazdálkodó folyik bele a kutatási, fejlesztési munkába. Az elkövetkező időszak fontos célja a kutatóegyetemmé válás, amit már jelenlegi paramétereink is egyértelműen alátámasztanak (kutatási pályázatokon elnyert pénzösszegek, a minősítettek országos átlagot meghaladó aránya, a publikációk száma és a gyakorlatnak átadott eredmények). Az Egyetem a régió fejlesztésének érdekében az oktatási és kutatási feladatokon túl társadalmi-szemléletformáló, és gazdaság-élénkítő tevékenységet is ellát, ehhez a tevékenységhez az Erdő- és Fahasználati Regionális Egyetemi Tudásközpont (ERFARET) és Környezeti erőforrások gazdálkodási és védelmi Kooperációs Kutatási Központ (KKK) eredményes működtetésével járul hozzá, mely szellemi nyersanyagát a TÁMOP 4.2.2 programban létrejövő Innovatív kutatói-team és kutatói-hallgatói társadalom alap és célzott kutatásainak erdményei adják, megteremtve a további termék-, és szolgáltatáselőállításhoz szükséges alapokat. Jelen TÁMOP 4.2.3 projekt jelentősen hozzájárul a TÁMOP 4.2.2 programban tervezett kutatási programok disszeminációjához. Intézményi innovációs szervezetek A tudásalapú gazdaságokban az innovációs folyamatok eredményei nemcsak az egyes intézmények (vállalkozások, egyetemek, kutatóintézetek) teljesítményeitől függnek, hanem attól is, hogy az innovációs rendszer elemei hogyan működnek együtt helyi, regionális, nemzeti, illetve nemzetközi szinten. Ezen rendszerszemléletű felfogás szerint az innovációs rendszer alapját az innovációk jelentős részét megvalósító vállalkozások, az innováció létrejöttében közreműködő önálló kutatás-fejlesztési intézmények, az innováció terjedését, diffúzióját segítő, úgynevezett „hídképző” szervezetek alkotják. A vállalkozásokkal kapcsolatban álló szervezetek, intézmények működése akkor lehet igazán hatékony az innováció ösztönzésében, a konkrét innovációk megvalósításában, ha a vállalkozások keresletét képesek kielégíteni, képesek a vállalkozásokkal együttműködni. Ennek érdekében a Nyugat-magyarországi Egyetem három intézményi innovációs szervezetet hozott létre, amelyek eredményességét jelzi, hogy több nagyvállalattal kötött keret-megállapodáson kívül konzorciumi nagyprojektek elindítására is lehetőség nyílt.

38

Scince without borders

Regionális Egyetemi Tudásközpont (RET): Alapítása annak érdekében történt, hogy a régióban kiemelkedő innovációs és kutatásifejlesztési tevékenységet folytató hálózati elven alapuló tudományos és technológiai innovációs központ jöjjön létre, amely szakterületi és regionális vonzáscentrumként képes hatékonyan és intenzíven együttműködni a gazdasági szférával, ösztönözve ezáltal az egész régió technológiai és gazdasági fejlődését, javítva a régió és egyben az ország versenyképességét. Az Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont (ERFARET) létrehozásának és tevékenységének átfogó célkitűzései:
a tudásbázis és az innovációs képesség színvonalának emelése,
a modern technológia-intenzív feldolgozóiparra épülő gazdaság kiépülésének elősegítése,
a régióbeli kis- és középvállalkozások (KKV-k) fejlesztése az érintett iparágakban megegyeznek a Nemzeti Fejlesztési Terv2 (NFT2) alapvető stratégiai elemeivel. Az eredmények közvetlen hasznosulása a RET-ben résztvevő vállalatokon keresztül, az innovációs lánc lerövidülésével valósul meg. Kooperációs Kutatási Központ (KKK): A KKK létrehozásával a Nyugat-magyarországi Egyetemnek és együttműködő partnereinek az volt a szándéka hogy a környezetvédelmi kutatás-fejlesztés területén olyan új, jelentős, iparilag is hasznosítható eredményeket hozzon létre, amelyekhez az egyes szakmai közösségek elszigetelt munkája kevés lenne. Az eredményes innovációs tevékenységet valamint a nemzetközi együttműködésekbe történő bekapcsolódást csakis korszerű kutatási-fejlesztési infrastruktúra alapozhatja meg. Ennek érdekében környezet-, természet- és műszaki tudományokhoz kapcsolódó-, valamint a pedagógiai fejlesztéseket megalapozó épület és eszköz infrastruktúrafejlesztések történtek 8 karon: laborfejlesztések, hallgatói, oktatói, kutatói épületek fejlesztése, gyakorlati oktató bázis létrehozása, valamint az egyetem hatékony működését biztosító informatikai alap- és info-kommunikációs fejlesztések valósultak meg. A TIOP pályázati lehetőséget kihasználva központi laboratórium megépítését ill. felszerelését tervezzük 6 milliárd Ft értékben. A Nyugat-magyarországi Egyetemen összesen 5 akkreditált laboratórium, ill. akkreditációval rendelkező mérőcsoport működik, amely kedvező alapot nyújt a tudományos felkészültséget igénylő mérési szolgáltatások nyújtásához. A Nyugat-magyarországi Egyetem stratégiai célja, hogy kutatóegyetemmé váljon. Ennek eléréséhez az alábbi feltételek teljesülése szükséges: 1. Az egyetem évi költségvetésének legalább 25%-át kutatásra fordítsa. A normatív támogatásból a kutatási tevékenységre fordított összeg a két elődintézmény 10 karán 2007-ben közel 1,5 mrd Ft volt, a karok K+F+I bevétele megközelítette az

39

Scince without borders

1,4 mrd Ft-ot. A két összeg együttesen kismértékben meghaladta az NYME éves költségvetésének 20%-át. A K+F+I bevételek 5%-al történő emelésével teljesülhet a 25%-os arány. 2. Az oktatók legalább 50%-a tudományos fokozattal rendelkezzék. Ez a feltétel már teljesült, a minősített oktatók aránya az egyetemen 54%. 2.2.3. Szakpolitikai háttér 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról Az Országgyűlés e törvényt annak érdekében hozta létre, hogy a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásával a magyar felsőoktatás az Európai Gazdasági Térség felsőoktatási rendszerének részeként a megváltozott körülmények között úgy legyen képes ellátni a korszerű ismeretek létrehozásában, közvetítésében és átadásában, a társadalmi kohézió, a fenntartható fejlődés érdekében, a nemzetközi versenyképesség, a technológiai innováció kívánatos mértékének fenntartásában kijelölt feladatait, hogy hagyományai és az európai egyetemek Magna Chartájában rögzített szellemi értékek megőrzése mellett - javuljon versenyképessége, erősödjék az oktatással, a kutatással és a gazdasággal való együttműködésének hatékonysága, a képzés minősége, a társadalom, a gazdaság és a környezeti fenntarthatóság igényeihez, a költségvetés feltételeihez való alkalmazkodás képessége, megvalósuljon a hallgatói és oktatói mobilitás, növekedjék a hallgatói esélyegyenlőség, továbbá, hogy a felsőoktatási rendszer és az egyes intézmények működésében a tanulás, tanítás, tudományos kutatás szabadsága, valamint a minőségre való törekvés folyamatosan és egyre fokozottabban érvényesüljön. 2004. évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról A törvény célja, hogy a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs eredmények létrehozása és hasznosítása feltételeinek javításával segítse a magyar gazdaság fenntartható fejlődését, elősegítse a vállalkozások technológiai innováción alapuló versenyképességének növekedését és a régiókban található kutatás-fejlesztési és innovációs lehetőségek minél teljesebb körű hatékony kihasználását, ösztönözze a magas hozzáadott értéket előállító munkahelyek létrehozását, előmozdítsa a kutatásfejlesztésben foglalkoztatottak szakmai felkészültségének javulását és társadalmi elismertségük növelését, járuljon hozzá az ország védelmi és biztonsági képességeihez szükséges fejlett technológiák alkalmazásához. Ezen célok megvalósulása érdekében a törvény rögzíti a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs eredmények létrehozását és azok gazdasági, társadalmi hasznosítását segítő állami feladatrendszer kereteit, a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció sajátosságaira tekintettel állapítja meg a közfinanszírozású támogatások felhasználásával kapcsolatos legfontosabb szabályokat, megkönnyíti a költségvetési kutatóhelyen létrejött eredmények gazdasági hasznosíthatóságát, ösztönzi a vállalkozások önszerveződései - különösen a szakmai érdekképviseletek - keretében nyújtott innovációt segítő szolgáltató tevékenységeket.

40

Scince without borders

97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról Az Országos Területfejlesztési Koncepció (a továbbiakban OTK) célja, hogy - az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióval (a továbbiakban: OFK) összhangban kijelölje az ország területfejlesztési politikájának célkitűzéseit, elveit és prioritásrendszerét, megteremtve a területi szempontok konzekvens érvényesítésének lehetőségét, mind az ágazati szakpolitikák, mind az országos és területi programok kidolgozásában. A területfejlesztési politika fő funkciója az ország területileg harmonikus és hatékony működésének és kiegyensúlyozott, fenntartható területi fejlődésének megteremtése, valamint a területi leszakadás mérséklése. A Koncepció a fejlesztéspolitika alapelveként fogalmazza meg többek között a fenntartható fejlődést, amely során olyan gazdasági fejlődést valósít meg, amely a társadalmi jólétet úgy biztosítja, hogy eközben a jövő generációk lehetőségeit nem szűkíti a ma élőkéhez képest; valamint a partnerség elvét, hogy a fejlesztéspolitika valamennyi szakaszában együttműködés legyen a társadalom, a gazdaság és a tudomány szereplői között a nemzeti közmegegyezés kialakítása érdekében. II.3. A PROJEKT INDOKOLTSÁGÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA Napjainkban nincs olyan terület, ahol ne lenne szükségünk tudásra, információra. Ahhoz hogy világunk fejlődőképes maradjon, és megőrizze fenntarthatóságát, folyamatosan megújuló és újonnan keletkező tudásalapra van szükség. A Nyugat-magyaroszági Egyetem ezen tényből kiindulva, arra törekszik, hogy kutatás-fejlesztési eredményeit felhasználva és becsatornázva a tudományos és hétköznapi élet különböző berkeibe, hozzájáruljon a társadalom, a gazdaság és a tudomány fejlődéséhez. Részben ez az egyik fő indok, ami miatt a Nyugat-magyarországi Egyetem indokoltnak tartja a konstrukció kivitelezését és megvalósítását, ugyanis az oktatási intézményen belül rendelkezésre álló, főként környezetvédelemmel és klímaváltozásal, műszaki tudományokkal kapcsolatos K+F+I tartalmak, szellemi késztermékek felhasználva, közösségi érdekeket szolgálnak, illetve hosszútávon elősegítik a fenntarthatóság elvének gyakorlati megvalósulását. A soproni egyetem számos olyan területen ( természet-, műszaki-, reál tudományok ) folytat tudományos tevékenységet, amelyeknek eredményei beépülve a termékelőállítás és szolgáltatásbiztosítás mechanizmusába elősegítik a tudomány kínálta új alternatívák, módszerek könnyed hozzáférését, illetve nagyban illeszkednek a fennebb megfogalmazott célokhoz. Az egyetem vonatkozásában, egyedi sajátosságként merül föl, - amely szintén a konstrukció kivitelezése mellett érvel, - hogy a Nyugat-magyarországi Egyetem 3 kara ( Erdőmérnöki-, Faipari-, és Geoninformatikai Kar ) is, olyan tudományterületen állít elő, illetve szabadít fel tudásalapot, amelyek K+F+I eredményei hazánkban páratlannak minősülnek, létfontosságú szempontokat tekintetbe véve pedig, nagyban hozzájárulnak a

41

Scince without borders

környezeti fenntarthatósághoz a természethez legközelebb álló alternatívák, módszerek és eszközök javaslásával és felhasználásával ( ezen az elven alapszik a felsőoktatási intézmény működési elve is – Zöld Egyetem ). A projekt megvalósításának további indokoltságát képezi a közvélemény felé történő aktív tudásdisszemináció hiánya, amely meggátolja a tudományos tartalmak hasznosulását, a tudományos eredmények közzététele azonban, hozzájárul a tudományos értékek átadásához, korunk információ-orientált társadalma számára. III. A PROJEKT CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGEI III.1. A PROJEKT CÉLJÁNAK MEGHATÁROZÁSA A projekt elsődleges célja, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetemen keletkezett K+F, innovációs eredményeket a hazai és nemzetközi közvélemény, ezen belül kiemelten a gazdasági szektor és a továbbtanulás előtt álló fiatalok minél szélesebb köre megismerje. A projekt megvalósítása hozzájárul ahhoz, hogy az intézmény főként környezetvédelmi és klmímaváltozással, geoinformatikával kapcsolatos területeken elért sikereinek elismertsége, eredményessége erősödjön, a társadalom érdeklődése a tudományok iránt fokozódjon, valamint az elért tudományos eredmények - azok K+F mechanizmusokba történő integrációjával – hosszútávon hasznosuljanak. A projekt rövid-, illetve középtávú céljai alábbiak szerint foglalható össze: • főként a környezetvédelemmel és klímaváltozással kapcsolatos természettudományos- ( erdőmérnöki és faipari és geoinformatikai kar ), informatikai, műszaki szakok vonzerejének növelése; • a felsőoktatási intézmény képzéseinek, kutatás-fejlesztési tevékenységének és eredményeinek hazai és külföldön történő népszerűsítése; • a természettudományos ismeretek bővítését szolgáló, interaktív bemutatók, események szervezése az egyetem által meghatározott célcsoportok számára; • szakkollégiumi-, és tehetséggondozói programok támogatása; • a hallgatói önszerveződő tudományos közösségek kialakításának ösztönzése; • a tudományos és diákköri munkák megjelenésének élénkítése; • a hallgatók tudományos-innovációs aktivitásának serkentése; • tudományos versenyeken történő aktív részvétel ösztönzése a diákok munkáinak folyamatos bemutatásával, elismerésével; • elektronikus szakfolyóirat indítása, valamint a rendelkezésere álló tudományos portál továbbfejlesztése, folyamatos új tartalmakkal való megtöltése ( az oktatási intézmény tudományos eredményeinek aktív rendszerben történő terjesztése, népszerűsítése ) ; • egy összefüggő és könnyen hozzáférhető infokommunikációs adatbázisinfrastruktúra kialakítása. Hosszú távú célkitűzéseink között szerepel:

42

Scince without borders

•

• • • •

az intézményen belül keletkezett K+F+I eredmények elterjesztése, megismertetése és becsatornázása a gazdasági szektorba, illetve a társadalom különböző szféráiba ; a társadalommal való aktív tudományos kontextus kialakítása; diszciplínák közötti tudásáramlás, és együttműködés fokozása; a transznacionális együttműködések élénkítése tudományos konferenciák szervezésével és lebonyolításával; a tudományos és társadalmi célokat szolgáló cselekvésre, szerepvállalásra való buzdítás a hazai kutatói társadalom körében.

A célok megvalósítása az egyetem vonatkozásában várhatóan megnöveli majd a felsőoktatási intézmény és az általa folytatott tudományos tevékenységek iránti érdeklődést, történjék az akár a közvélemény irányából, akár a különböző tudományoskutatói közegek irányából. A tudományos eredmények disszeminációjának a partnerekkel történő új kapcsolatok kialakításában és építésében is jelentőségük van, hiszen a tudományos eredmények feldolgozásával és termékké alakításával lehetőség nyílik a kialakult K+F+I tartalmak piaci értékesítésére. III.2. A FEJLESZTÉSEK CÉLCSOPORTJAI, AZ ÉRINTETTEK KÖRE, A FEJLESZTÉSEK HATÁSTERÜLETE A Nyugat-magyarországi Egyetem a projekt potenciális célközönségeként, 3 csoportot jelölt meg: 1. a környezetvédelemmel és klímaváltozással kapcsolatos természettudományi-, informatikai és műszaki szakterületek iránt érdeklődő jövőbeni potenciális hallgatók csoportja (általános iskolások, gimnáziumi hallgatók, technikumot végzők, K+F+I képzés iránt érdeklődők); 2. közvélemény ; 3. lehetséges vállalati, konzorciumi partnerek, ipari szereplők, valamint a kutatási szektor képviselői (tudományos kutató-egyesületek, az egyetem hazai és külföldi társintézményei, stb.). A projekt implementálásának közvetett kedvezményezettjei az egyetem belső hallgatói és oktatói, akiknek tudományos tevékenységük, munkájuk népszerűsítése révén emelkedik az egyetemen zajló oktatás hírneve, színvonala, intenzívebb lesz továbbá a tudományos munkára történő felszólítás motivációs készsége, ereje. Az intézmény az egyes potenciális célcsoportokat meghatározása során, tekintetbe véve a különböző kockázati és egyéb befolyásoló tényezőket dolgozta ki jelen disszeminációs projekt-tervét, amely a különböző célcsoportokat egyaránt megszólítva érdeklődési körüknek megfelelően kínál alternatívákat a tudományok kínálta lehetőségek befogadására. Az egyetem számba vette, melyek azok rendezvények, amelyek a közvélemény különböző korcsoportokból összetevődő rétegeihez szólnak, illetve azon csoportokat, melyeknek érdeklődése inkább gazdasági-tudományos megalapozottságú (pl. Kutatók Éjszakája – az MTMI tudományok iránt érdeklődő jövőbeni potenciális hallgatók csoportja; tudományos kutató-egyesületek; az egyetem hazai és külföldi társintézményei; vállalati, konzorciumi partnerek, ipari szereplők).

43

Scince without borders

A kommunikációs/disszemiációs tevékenységek fejlesztése közvetve az alábbi területek fejlesztését szolgálja(célcsoportok szerinti bontás): A projekt célcsoportjainak meghatározása belső-. illetve külső piaci felméréssel valósult meg. A projekt megtervezését az Egyetem saját erőforrásaira támaszkodva valósította meg, ugyanakkor szakmai és gazdasági partnerek közreműködését is igénybe vette. A tervezés során közvetlenül bevontuk a célcsoportok képviselőit, felhasználtuk ötleteiket, tapasztalatukat és felmértük szükségleteiket. A projekt célcsoportjai, ill. haszonélvezői részletes bontásban : Alsó illetve középszintű érintettek és haszonélvezők : Egyetemi vezetés • A kutatást és fejlesztést támogató rendszer, a K+F+I+O tevékenységek eredményeinek disszeminálásával, népszerűsítésével, emeli az Egyetem tudományos tevékenységének színvonalát, fokozza innovációs és gazdasági versenyképességét, hosszútávon pedig, az intézmény forrásbevonó képességét. • A külső partnerek számára nyújtott tudásalap, szellemi nyersanyag, melyet az egyetem tudós társadalma állít elő, erősíti az Egyetem szakmai hírnevét, az ektogénkommunikáció megvalósításával Kutatók-oktatók • A K+F+I+O tevékenység feltételrendszerének és szervezeti, koordináló egységének fejlesztése hozzájárul a kutatási munkák színvonalának magasabb fokra helyezéséhez, valamint az oktatás gyakorlatiasabbá tételéhez. • Hazai és nemzetközi ipari-szakmai kapcsolatok kiépülése és menedzsmentje. • A tudás-, információkorientált és innovatív szemlélet fejlesztése. Hallgatók • Az innovatív kutatói csoportokkal, szakemberekkel való szoros együttműködés, eredményesen járul hozzá az oktatás fejlesztéséhez, gyakorlatiasságához, mellyel a hallgatók gyakorlatorientáltabb, ezzel együtt pedig színvonalasabb képzésben részesülhetnek. Nemzetközi szintű érintettek : Nemzetközi oktatási intézmények • A fejlettebb körülmények lehetőséget nyújtanak új, nemzetközi projektek létrehozására, ezzel hozzájárulva a nemzetközi kapcsolatok elmélyítéséhez, mely felgyorsítja az egyetemek közötti hallgatói és oktatói cserét, ezzel együtt pedig az információáramlást.

44

Scince without borders

Regionális szintű érintettek : Régió • Az Egyetem közreműködik a régióban folyó kutatási tevékenység fejlesztésében, ösztönzésében, az itt született szellemi teljesítmények közzétételének, hasznosulásának segítésében, közép-, hosszútávon pedig, a klaszterszerű gondolkodásmód kialakításában. Hazai és nemzetközi ipari és szakmai szereplők, érintettek • Az Egyetemmel által folytatott K+F+I tevékenységek során létrejövő szellemi tulajdon, magas színvonalú alapanyagokat biztosít és tesz hozzáférhetővé a külső felhasználók számára, melyek feldolgozásából értékes innovációs termékek képződnek. Közvetlen célcsoportok A fejlesztés tárgyát képező disszeminációs szervezeti egység és csatorna közvetlen célcsoportját főként, a matematikai, műszaki, informatikai és természettudományok iránt érdeklődő jövőbeni potenciális hallgatók csoportja (általános iskolások, gimnáziumi hallgatók, technikumot végzők, K+F+I képzés iránt érdeklődők, stb.) képezi, mely kiegészül a külső környezet – közvélemény, illetve a lehetséges vállalati, konzorciumi partnerek, ipari szereplők, valamint a kutatási szektor képviselőinek (tudományos kutatóegyesületek, az egyetem hazai és külföldi társintézményei, stb ) kategóriájával. A projekt megvalósításának közvetett kedvezményezett csoportjaként merül fel az egyetem belső hallgatói és oktatói köre, akik tudományos tevékenységeinek, munkáinak népszerűsítése révén, nő az egyetemen zajló oktatás hírneve, színvonala, másodsorban pedig, még intenzívebb lesz a tudományos munkára való felszólító motivációs kézség. A projekt megvalósítása különböző hatásterületekre lebontva, növeli és élénkíti a műszaki és informatikai tudományok iránti érdeklődést (a felsorolt kategóriák mindenikében), serkenti a társadalmi-gazdasági-tudományos cselekvésre való kézséget, lehetőséget nyújt a tudomány-gazdaság és társadalom különböző rétegei, szegmensei közötti aktív kommunikáció, diskurzus kialakítására, illetve hosszutávon, az intézmény – disszeminációs tevékenysége során, - kereteket biztosít a transznacionális tudományos és interoperáblis kapcsolatok, együttműködések kiépítésére, kapcsolatháló fenntartására, serkentve ezáltal a tudományos k+f+i munkát a nemzetközi tudásmegosztás alternatívájára épülve. Célcsoportok Megnevezés

Nagyság

Egyetemi hallgatók

~15000 fő

Volt hallgatók

~50000 fő

Egyetemi oktatók

~1700 fő

Hatásterület Közvetlen célcsoport Nyugat-magyarországi Egyetem Észak- és Nyugat Dunántúl Nyugat-magyarországi Egyetem

Főbb társadalmi, gazdasági jellemzők Jelenlegi nappali és levelező hallgatók Az egyetem volt hallgatói, akik a térségben élnek, dolgoznak Egyetemi alkalmazottak

45

Scince without borders

Potenciális hallgatói célcsoport Egyetemi hallgatók

~100000 fő

Kutatók, oktatók

~500 fő

Vállalkozások

~500

Vállalati szakemberek

~1000 fő

Lakosság

~1 millió fő

Szakmai szervezetek, egyesületek

~ 50

~30000 fő

orszgosan, nemzetközi szinten Nyugat-magyarországi Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Közvetett célcsoport Sorpon térsége + Észak- és Nyugat-Dunántúl Sorpon térsége + Észak- és Nyugat-Dunántúl

vegyes, eltérő kulturális, gazdasági jellemzők Más felsőoktatási intézmények hallgató Más felsőoktatási intézmények oktatói Az egyetem profiljához illeszkedő vállalkozások

A területen élő lakosság 12%-a tekinthető potenciális ügyfélnek Az egyetem profiljához illeszkedő, hasonló területen működő szervezetek

III.3. A PROJEKT KAPCSOLÓDÁSA A RELEVÁNS FEJLESZTÉSPOLITIKAI DOKUMENTUMOK FEJLESZTÉSI IRÁNYAIHOZ III.3.1. A projekt céljainak kapcsolódása az ÚMFT céljaihoz Az ÚMFT két legfontosabb célként a foglalkoztatás bővítését és a tartós gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését határozta meg, mindezt a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság figyelembevételével. A Nyugat-magyarországi Egyetem szorosan együttműködik a gazdálkodó szervezetekkel, amely nagyban növeli az intézményben folyó oktatási-képzési tevékenység értékét, mivel biztosítja, a speciális igényeknek megfelelni képes szakemberek, kutatók magas színvonalú képzését a gazdasági társaságok tevékenységében közvetlenül felhasználható, versenyképes szakmai tudás átadása által. Kielégítve a munkaerőpiac igényeit a megfelelő szakemberek képzésével, az Egyetem hozzájárul a munkanélküliség mérsékléséhez. A fejlesztési irány egyértelműen beazonosítható, elemei beilleszthetőek könnyen az ÚMFT, ezen belül a TIOP, TÁMOP és GOP fejlesztési programok rendszerébe. A K+F terület fejlesztése, ezen belül a tudástranszfer javítása az ÚMFT és KMOP versenyképességi céljainak egyik alappillére. Az ÚMFT átfogó céljai az alábbiak: • a foglalkoztatás bővítése • versenyképes gazdaság és tartós növekedés elősegítése

46

Scince without borders

A foglalkoztatás bővítéséhez olyan minőségű munkaerőre van szükség, amely mindenkor képes kielégíteni a gazdaság igényeit. Az ÚMFT célja az, hogy a munkaképes korú népesség minél nagyobb hányada lépjen be a munkaerőpiacra, majd maradjon is ott, sikeresen alkalmazkodva a gazdasági és társadalmi változásokhoz. A munkaerő-kínálat növelését az emberek foglalkoztathatóságának javításával kívánjuk elérni. Az ÚMFT célja, hogy az embereknek legyen tényleges lehetőségük a tudásalapú társadalomban elengedhetetlen ismeretek és készségek megszerzésére és folyamatos egyik eleme az egyén megújítására. A foglalkoztatási célkitűzés foglalkoztathatóságának javítása és munkaerő-piaci aktivitásának növelése. Korszerű, a piaci igényeknek megfelelő tudás felhalmozásával, áramoltatlásával, valamint a képzések piaci igényekhez történő igazításával a szükséges munkaerő-piaci kínálat biztosítható. Az ÚMFT törekvése, hogy a versenyképesség elsősorban a fejlett tudásbázisra építő kutatás-fejlesztés és innováció eredményeinek hasznosításával növekedjen. Az ÚMFT a versenyképesség javításának első elemeként említi a tudásgazdaság és az innováció erősítésének szükségességét. A versenyképesség erősítésében meghatározó szerepe van a hozzáadott érték növekedésének. A hozzáadott érték az emberi tőke és a szervezeti kultúra fejlesztésével, valamint a fejlett tudásbázisra építő kutatásfejlesztési és innovációs tevékenység, az anyag- és energiatakarékos termelés és az innovációs szolgáltatások erősödésével, a tudástranszfer feltételeinek javulásával növekedhet leginkább. Az ÚMFT-vel, az Nemzeti Akcióprogramban megfogalmazott iránymutatásokkal (6., 7. és 8. iránymutatás) összhangban az innovatív, tudásalapú gazdaság kialakítása – elsősorban az Országos Területfejlesztési Koncepcióról (OTK) szóló 97/2005. (XII. 25.) Ogy. határozatban kijelölt, területileg koncentrált fejlesztési pólusok (Budapest, Győr, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc, illetve a Székesfehérvár-Veszprém tengely) mentén - a vállalkozások üzleti célú, nagyobb megtérülési kockázatú technológiai fejlesztéseinek támogatásával, illetve az egyetemek, kutatóintézetek és a vállalkozások innovációs célú, kutatási együttműködéseinek ösztönzésével lehetséges. Ez – a szükséges kutatási infrastruktúra biztosításával, valamint a hazai és a nemzetközi piacra lépés ösztönzésével – fontos eszköze a versenyképes technológiák önálló fejlesztésének, adaptálásának és az eredmények hasznosulásának. Az ÚMFT vonatkozó céljai a K+F területre vonatkozóan: • ösztönözni kell a kutatási kapacitások ágazati és területi (fejlesztési pólusok) koncentrációját, specializációját az ország számára perspektivikus, nagy potenciált rejtő területekre. • erősíteni kell a meglévő nemzetközi K+F-hálózatokhoz és infrastruktúrájukhoz való kapcsolódást. • ösztönözni kell az egyetemek, kutatóintézetek és vállalkozások közötti K+F-, illetve innovációs együttműködéseket, az innovációs láncban szereplők közös kutatóhelyeinek létrehozását és közös kutatási projektek lebonyolítását, a szakemberképzést és -cserét, valamint támogatjuk az innovatív ötlettől a

47

Scince without borders

•

•

piacképes termékig vagy szolgáltatásig vezető, átfogó, többlépcsős folyamatokat, elsősorban a fejlesztési pólusokban támogatjuk a kutatási és innovációs intézmények, integrált hídképző, kompetencia-, tudás-, inkubációs, innovációs és technológiai kutatási központok megalakítását és megerősítését, nemzetközi színvonalú kutatási infrastruktúrák létrehozását és hatékony működtetését, az innovációs szolgáltatásokat, különösen a fejlesztési pólusokban végzett, a magyar gazdaság számára ígéretes technológiai áttörési lehetőséget kínáló, nagy növekedési potenciállal rendelkező területeken A felsőoktatási intézmények, kutatóhelyek és a régió vállalatai közötti szoros együttműködésre, új termékek, technológiák, módszerek és alkalmazások kifejlesztésére, kipróbálására alkalmas, a képzést is támogató innovációs környezet megteremtése.

Az intézkedés keretében a felsőoktatási intézmények bázisán, azokkal szoros együttműködésben a felsőoktatás formális tevékenységét kiegészítő fejlesztésekre is sor kerül. A felsőoktatási és kulturális intézmények partnerségén alapuló fejlesztések a kutatási eredmények és az innováció társadalmasítását, az egyenlőbb esélyű hozzáférést célozzák. Az ÚMFT érintett prioritása a felsőoktatás versenyképességéhez, a bolognai szerkezetváltáshoz, és a tudásalapú gazdaság kihívásainak való megfeleléshez szükséges tartalom-, módszertan-, és szolgáltatásfejlesztést célozza meg, különös tekintettel a felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolatának erősítésére, az intézményirányítás hatékonyságának növelésére, a kutatás-fejlesztési kapacitások bővítésére, valamint a műszaki és természettudományi képzési terület kapacitásainak fejlesztésére A TÁMOP vonatkozó célja értelmében a felsőoktatás kutatás-fejlesztési kapacitásainak bővítéséhez szükséges humán és szervezeti feltételek megteremtése a vállalkozásokkal való intézményi együttműködés erősítése a fő cél. Az akcióterv elsősorban azokat a szervezeti, képzési és kutatás-fejlesztési jellegű tevékenységeket támogatja, amelyek a vállalkozásokkal való szervezett együttműködés keretfeltételeinek a kialakítása révén bővíti a felsőoktatási intézmények kapacitásait a tudástermelés, ill. a tudás disszemináció terén. Ezek a tevékenységek a felsőoktatási intézmények oldaláról a GOP K+F ösztönzését szolgáló, valamint a pólusprogramok idevágó műveleteit egészítik ki és támasztják alá. A művelet keretében tervezett tevékenységek egy másik csoportja a kutatás szellemi kapacitásainak a bővítését, a felsőoktatási alapkutatás humán színvonalának emelését, a kutatói munka és életpálya vonzerejének növelését, valamint a kutatási eredmények fokozott társadalmi megismerését és elismerését szolgálja. Célok a K+F területre vonatkozóan: • A menedzseri kompetenciák fejlesztését segítő képzések, a helyi igények kielégítését szolgáló kínálat bővítése; • A kutatási potenciál bővítéséhez szükséges felsőoktatási intézményi szolgáltatóiés ügyfélkapacitás bővítése, a tudás- és technológiatranszferrel összefüggő tevékenységek támogatása;

48

Scince without borders

• • •

A tudományos kutatások eredményeinek hasznosulását bemutató ismeretterjesztő dokumentumok kiadása, terjesztése; Innovatív kutatói teamek projektjeinek támogatása; A tudományos eredmények társadalmi ismertségének és elismerésének erősítése érdekében kutatói és innovációs díjak alapítása;

Fejlesztendő tevékenység meghatározásakor a fenti célrendszerből fakadó részcélok elérését tartottuk szem előtt. A célrendszer egyes elemeit egymástól elkülönített, de tervezéskor és megvalósításkor szorosan összehangolt fejlesztési projektek sorával kívánjuk elérni. A jelen projekt keretében fejlesztett tevékenységek az alábbiak: • Tudáskoncentráció, tudástranszfer, disszemináció elősegítése (TIOP 2007, TAMOP 2008) • Technológia- és termékfejlesztés, technológiatranszfer, tudásáramlást segítő környezet és szolgáltatások (GOP 2008) III.3.2. A projekt kapcsolódása a nemzetközi hazai és térségi fejlesztéspolitikához Közösségi Stratégiai Iránymutatás (Community Strategic Guidelines – CSG) Az iránymutatások három alapvető prioritást fogalmaznak meg: I. iránymutatás: Európa vonzerejének növelése a befektetők és munkavállalók számára: az infrastruktúrák bővítése és fejlesztése; a növekedést és munkahelyteremtést jobban elősegítő környezetvédelmi intézkedések, valamint az Európában széleskörűen hasznosított hagyományos energiaforrások szerepének csökkentésére irányuló intézkedések meghozatala, s a megújuló és alternatív technológiák támogatása. II. iránymutatás: Tudás és innováció a növekedés szolgálatában: a kutatás és technológiai fejlesztés terén megvalósuló befektetések mértékének és hatékonyságának növelése; az innováció elősegítése és a vállalkozások ösztönzése; mindenki számára nyitott információs társadalom létrehozása; a pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása. III. iránymutatás: Több és jobb munkahely: a foglalkoztatottság mértékének tartós növelése és a szociális védelmi rendszerek korszerűsítése; a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása, illetve a munkaerőpiacok rugalmasságának növelése; az oktatás és a szakképzés javítása révén a befektetések növelése a humán erőforrások területén; az adminisztratív erőforrások bővítése. Az Egyetem által megvalósítandó projekt mindhárom iránymutatásban foglalt célkitűzés megvalósulásához hozzájárul, mind tagállami, mind regionális szinten. Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) A Nyugat-magyarországi Egyetem által megvalósítandó projekt az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció stratégiai céljaihoz az alábbi területeken járul hozzá:

49

Scince without borders


a magyar gazdaság versenyképességének tartós növekedése,
a foglalkoztatás bővülése,
a versenyképes tudás és műveltség növekedése,
kiegyensúlyozott területi fejlődés. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Az Egyetem tevékenységének átfogó célkitűzései a tudásbázis és az innovációs képesség színvonalának emelése, a modern technológia-intenzív feldolgozóiparra épülő gazdaság kiépülésének elősegítése, a régióbeli kis- és középvállalkozások fejlesztése az érintett iparágakban megegyeznek a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) alapvető stratégiai elemeivel. Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért (NAP) Az akcióprogram egyik stratégiai célja a tudás, innováció és a versenyképesség bővítése, illetve a vállalkozói környezet javítása és a verseny élénkítése. Az Egyetem projektjének eredményeképpen az Akcióprogramban foglaltaknak megfelelően ösztönözve lesz a magánszektor a szélesebb körű részvételére a kutatás-fejlesztésben és az innovációban, elosegítve az infokommunikációs technológiák térnyerését és szélesebb köru felhasználását. Erosödnek az üzleti szféra és a kutatóintézetek, egyetemi kutatóhelyek közötti kapcsolatok, ösztönzést kap a muködőtőke befektetésekkel járó technológiatranszfer, és a legjobb rendelkezésre álló technológiák hasznosítása. Az akcióprogram másik stratégiai célja a foglalkoztatás bővítése, amelyhez a Nyugatmagyarországi Egyetem a korszerű ismereteket nyújtó gazdasági társaságokhoz kihelyezett gyakorlati képzést is magában foglaló szakemberképzéssel járul hozzá. Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) Az OTK a területi harmónia elérése érdekében célkitűzés az olyan társadalmi-gazdasági és környezeti szempontból fenntartható térszerkezet létrejötte, amely a helyi adottságokra épülő és önálló identitással rendelkező térségekben szerveződik, illetve szervesen illeszkedik az európai térbe; s amelyben a társadalom számára az alapvető életesélyeket meghatározó közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében nincsenek jelentős területi egyenlőtlenségek. A Fejlesztési Koncepció hosszú távú célja a térségi versenyképesség növelése. Alapvető cél, hogy az ország régiói, egyéb térségei és városai versenyképesebbé váljanak, ezzel segítve elő Magyarország számára az Európai Unió átlagához való gazdasági-társadalmi felzárkózását. A versenyképesség kulcsa a régió/térség szereplőinek együttműködési képessége. Éppen ezért a területi alapon szerveződő gazdasági célú együttműködések közötti együttműködés ösztönzése kiemelten fontos.

50

Scince without borders

A Nyugat-magyarországi Egyetem projektjeinek célja és az Országos Területfejlesztési Koncepció hosszú távú céljai lefedik egymást.

51

Scince without borders

III.4. AZ ELÉRENDŐ BEMUTATÁSA

CÉLOKHOZ

SZÜKSÉGES

TEVÉKENYSÉGEK

Projekt tevékenységek A projekt megvalósítását megelőzően, sor kerül a projekt lebonyolítását lehetővé mechanizmusok, módszerek, metódusok kidolgozására és megtervezésére, amely az alábbi lépéseket foglalja magába : 1. Kommunikációs stratégia készítés A stratégiák kidolgozásához és elkészítéséhez fontos előzetesen helyzetértékelést, felmérést készíteni, mely több szempontból vizsgálja a menedzsment-team munkájának indokoltságát és jelentőségét, illetve segít a szervezett szisztéma precíziós felépítésében.  Háttér anyagok, információk gyűjtése, tanulmányok, elemzések készítése és feldolgozása A kutatási projekt menedzsment tervezését megelőzően tehát, az alábbi folyamatok játszódnak le: piaci helyzetfelmérés készítése belső helyzetfelmérés készítése felelősség-megosztás és ösztönzés  kommunikciós stratégia felállítása Ezt követően sor kerül: • A szervezési szükséglet együttes felismerésére és feltérképezésére • A szervezési célok kooperatív megfogalmazására • Határidős tervek készítésére • Visszatekintő elemzések kidolgozására • A rendszer működésének ellenőrzésére 3. Tudományos disszemináció Ezen a szinten valósul meg az intézmény tudományosan megalapozott tevékenységének publikusabb formában, - a köz ( vállalkozói szféra, versenytársak, befektetők ) és más kutatói teame-ek irányába, - történő disszeminációja. A program során meghatározott tevékenységek, célok, fokozzák a kutatói team működési hatékonyságát, az innovációra való felszólítással, illetve a külső teamekkel való kapcsolattartás, együttműködéssel pedig, megvalósul a kooperatív szemléletmódban történő munka-, és tudományos tevékenység végzés. A kutatói-team ebben a pontban kíván kapcsolatot teremteni a piac külső szereplőivel is, ennek megfelelően, ezen a szinten zajlanak a marketinges/kommunikációs tevékenységek is.

52

Scince without borders

4. Tevékenységek A projekt megvalósítása során az egyetem a fentiekben már felsorolt célokhoz igazodva, számos olyan tevékenységet határozott meg, amelyek implementálásával megvalósul a Nyugat-magyarországi Egyetem által létrehozott K+F tartalmak hatékony disszeminációja a tudomány és a társadalom különböző rétegei felé. A Nyugat-magyarországi Egyetem, a projekt kivitelezése során kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a tudományos eredmények disszeminációja minden célcsoport érdeklődését egyenlő arányban keltse fel. Az egyetem fő disszeminációs tevékenységének sorában, főként a környezetvédelemmel és klímaváltozással kapcsolatos természettudományos- ,valamint az informatikai, és műszaki szakok vonzerejét növelő és tevékenységét népszerűsítő, ugyanakkor a tudományos és társadalmi párbeszédet előmozdító programsorozatokat célszerű kiemelnünk, mely a nyilvánosság biztosítása és a tudásalap átadása mellett a szóróanyagok terjesztésével és népszerűsítésével marketinges célokat is szolgál. A program tematikkáját tekintve, főként a tudományos oktatásban részesülni kívánó közönséget célozza meg. A programsorozat többnyire a környezetvédelemmel és klímaváltozással kapcsolatos természettudományos-, informatikai, műszaki szakok vonzerejének növelését igyekszik kieszközölni, illetve növelni igyekszik az egyetemi tanulmányok előtt állók, főként a természettudományok iránt érdeklődő célcsoportok érdeklődését. Az intézmény tekintetbe véve az összes korosztályt, – az általános iskolások, gimnáziumi tanulók felvilágosítása, tudományos képzésben való részesülés ösztönzése céljából – kidolgozott egy programsorozatot a fiatalabb korosztály számára is (Science Learning Center – Junior College) gyakori rendszerességgel, melynek célja, hogy színesebben láttassa a gyerekekkel is a különböző kutatás-fejlesztési tudományterületeket és ezek vívmányait, illetve elérhetővé, tanulmányozhatóvá tegye számukra a tudományos kísérletek eredményeit, módszereit, a kísérletekbe való bevonással pedig, serkentse a fiatal korosztály K+F+I tevékenységek iránti érdeklődését. A tudományos tartalommal megtöltött eCompetence portál, szintén hasonló célokat szolgál, azonban azzal a különbséggel, hogy on-line módon zajlik a tudományos eredmények disszeminációja, ezáltal jóval több célcsoport számára válnak hozzáférhetővé, elérhetővé a Nyugat-magyarországi Egyetem által felhalmozott disszeminációs termékek, K+F+I tartalmak. A tudományos portál a regionális, hazai hálózaton túlmutatva, nemzetközi hálózatkokhoz is kapcsolódni kíván, a felsőoktatási intézmény által létrehozott disszeminációs anyagainak hozzáférhatővé tételével. Az egyetem által kialakított és továbbfejleszteni kívánt nyílt on-line rendszer, ezáltal megteremti a transznacionális együttműködésekhez szükséges formai kereteket is, a kompetenciák átadása mellett. A Nyugat-magyarországi Egyetem, a kutatási profilok és tudományos eredmények népszerűsítésére, terjesztésére kidolgozott egy kutatási katalógust, portfoliót, mely a tanszékek képzéseinek, kutatási profiljának, szolgáltatási kínálatának bemutatása mellett magába foglalja a szakok és a szakkolágium leendő referenciamunkáit is. Mindez kiegészül egy info-kommunikációs adatbázissal, mely főként a gazdasági és piaci szereplők, illetve a tudományos társaságok számára jelent hasznos információszükségletet, de szerepe van abban is, hogy az egyetem által K+F területeken

53

Scince without borders

elért sikerek hazai és külföldi berkekben, különböző tudományos közegekben is ismertté váljanak. A projekt megvalósításának időszakában, illetve az azt követő időszakban, a Nyugatmagyarországi Egyetem fokozott figyelmet fordít a tudományos munkák hazai és nemzetközi konferenciákon való megjelentetésére, szerepeltetésére, ennek megfelelően, az intézmény 3 alkalommal TDK (OTDK) szervezését is tervezi a projekt megvalósításának időszakában, illetve egy nemzetközi konferencia szervezése is tervei között szerepel. A rendezvények lehetővé teszik a stratégiai partnerek számára a disszeminációs eredmények bemutatását, a kimeneti oldalon pedig elősegítik a kutatási témák hatékonyabb generálását, a K+F+I tartalmak aktívabb megjelenését és bemutatását a különböző tudományos, üzleti érdekeltségű partnerek körében. Összegezve a meghatározott tevékenységek vázlatpontjait, a Nyugat-magyarországi Egyetem vonatkozásában, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a felsőoktatási intézmény, hosszútávon kíván aktív és egyben hatékony kommunikációs stratégiát dolgozott ki, mely minden célcsoportot megszólítva, társadalmi cselekvésre buzdít, illetve megnyitja a tudomány és az emberek közötti kapút, mindent átfogó és lefedő tevékenységi köre által. OTDK A Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ jogelődjeként a Berzsenyi Dániel Főiskola Természettudományi karán - már a megalakulása után röviddel- az 1987-es évben elkezdődött a tudományos diákköri munka. A tudományos munkába az oktatók vezetésével, irányításával kóstolhattak bele a diákok az önálló kutatásokba. A kétévente megrendezésre kerülő Országos Diákköri fórumon is egyre több diákunk vett részt, és minden alkalomkor a természettudományi kar résztvevő hallgatói közül az induló 20-21 hallgató 8-15 díjat, valamint különdíjat hozott el. Az itt kutatást végző, majd az Országos Diákköri Konferencián is résztvevő hallgatók szakmai karrierfolyamata nem a PhD/DLA ösztöndíj elérését eredményzte. A főiskolai képzés végeztével egyre nagyobb számban nyertek felvételt az érdeklődő, tehetséges hallgatók a megfelelő egyetemek kiegészítő szakjaira. Minden évben kb. 15-20 hallgatónk kezdhette meg egyetemi tanulmányait a főiskola végeztével, ahol a visszajelzések szerint a „szombathelyi diákok” megállták a helyüket és bizonyítottak. A Természettudományi Intézet fizika, biológia, földrajz, matematika, kémia és műszaki szakos diákkörös hallgatóinak csaknem 90%-a továbbtanult egyetemen. A nem diákkörös továbbtanuló hallgatók aránya megközelítően 7%. Az itt megkezdett tudományos munka tovább folytatódott az egyetemen, szakdolgozat, tudományos munka, publikáció lett belőle az évek múltával. Jelenleg a már korábbi diákkörös hallgatóink az egyes egyetemek PhD kurzusain vesznek részt. Az elkövetkezendő években is a NymE SEK fontos feladatának érzi a természettudományos hallgatók – fizika, földrajz, technika, biológia, matematika, műszaki szakokon tanulók – bevonását az intézmény tudományos munkájába, az egyes tanszékek tudományos műhelyébe. Fontosnak tartjuk továbbá, hogy már a középiskolában felkeressük a tanulókat és bemutassuk nyílt nap és a kutatók éjszakája keretében a természettudományos tudományterületek bemutatását, és a potenciális diákok

54

Scince without borders

célcsoportjait elérő népszerűsítő, kommunikációs tevékenységek rendezését, valamint ezen hallgatók orientálódását az országos vezetéssel egyetértésben. Az eddigi tapasztalataink alapján a főiskolai évek alatt tudományos munkát végzett hallgatók sokkal könnyebben képesek beintegrálódni a társadalomba. Az itt megszerzett tudásukat, tapasztalatukat kamatoztatják a jövőbeni munkahelyükön és az oktatásban. Az évek során a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola többször is rendezett OTDK konferenciát a maga szerény, anyagi eszközeivel. A 2009-es évben különösen nagy megtiszteltetés éri intézményünket és egyben hatalmas felelősséget is ró az itt dolgozó oktatókra és hallgatókra egyaránt. A XXIX. OTDK konferencia Matematika-Fizika-Földtudományok szekciója Szombathelyen kerül megrendezésre 2009. áprilisában. A mai anyagilag meglehetősen szűkös világban nehéz megfelelő támogatókat találni egy ilyen kislétszámú intézménynek. A megrendezésre kerülő konferencia költségelemeire szeretnénk pályázatot benyújtani amelyhez mellékelnénk az OTDT Titkárság támogatási nyilatkozatát is. Kutatók Éjszakája A Kutatók Éjszakája (KÉ) az Európai Bizottság támogatásával megvalósuló, egész napos fesztivál-jellegű eseménysorozat, melynek célja a kutatói életpálya és a tudomány népszerűsítése elsősorban a 10-18 éves diákok körében, valamint a tudományos eredmények népszerűsítése és a tudomány közelítése a társadalomhoz. A Nyugat-magyarországi Egyetem 2007-ben és 2008-bnan is nagy sikerrel vett részt a Kutatók Éjszakája (Researchres’ Nigth, FP7 Marie Curie Action) elnevezésű európai kezdeményezésben. A rendezvény célja, hogy a nagyközönség számára közérthetően bemutassa a kutatók munkáját, és annak eredményeit. További célja, hogy a fiatalok körében vonzóvá tegye a kutató pályát. A rendezvényre 2007-ben és 2008-ban kb. 4000 fő látogatott el, ill. vett részt aktívan a kínált programokon. A rendezvény publicitása országos méretű volt, a programokról a vezető országos médiák több formában is beszámoltak (TV, Rádió, napilapok). Intézményünk 2008-ban 4 városban is (Sopron, Mosonmagyaróvár, Győr, Szombathely) megtartotta a Kutatók Éjszakáját. A rendezvényről a helyi médiákban és honlapunkon is beszámoltunk. Továbbá a rendezvény állandó egész éves jelenlétét a www.kutatokejszakaja.hu honlap biztosítja. Mintegy 13 hazai felsőoktatási intézettel, ill. kutatóintézettel karöltve, a Tempus Közalapítvány (Tempus Közalapítvány /Tempus Public Foundation 1093 Budapest, Lónyay u. 31. koordinálásával 2009-ben is pályázunk a Kutatók Éjszakájának megrendezésére. Intézményünk a 2009-es évben is számos igen érdekes, vonzó, a kutatót, mint embert bemutató, és ezt az életpályát népszerűsítő rendezvény megtartását tervezi. Ízelítő a programokból:

55

Scince without borders

Önismereti pszichológiai tesztek, Kutatók Bálja, kreatív műhely gyerekeknek, rekreáció, a hulladékok környezetbarát hasznosítása, látványos fizikai kísérletek, kémia a konyhában, természettudomány a bűnüldözésben, vagy az időjárás és klíma hatás az állat és növényvilágra. A tervezett programok rövid bemutatása: Science Learning Center (SLC) A középiskolás diákok, “potenciális vásárlóink”, számára lehetőséget kell nyújtani a Karunkon folyó tudományos életbe való bekapcsolódásra, kutatási projektjeink megismerésére és ezekbe történő integrációjuk elősegítésére, továbbá munkájuk nyomon követésére. Ez számunkra biztosítja az esélyt a jó bemutatkozásra (image építés, célzott marketing eddig számunkra el nem érhető diákok körében is), a diákoknak pedig esélyt ad felsőoktatásbeli tapasztalatok szerzésére, publikációkra, tanulmányi versenyeken való sikeres részvételre, nagyban elősegítve ezzel sikeres felvételijüket. Továbbá a SLC szolgáltatásait felajánlva családsegítő, hátrányos helyzetű, rászoruló családoknak (gondolok itt korrepetálásra, vagy ingyenes számítógépterem használatra stb.) elősegítjük Karunk regionális “non-profit” tevékenységi körének definiálását; ami nagyon lényeges lenne megítélésünk, és jobb regionális integrációnk szempontjából. A SLC kari felügyelet alatt tanszékektől függetlenül működne, minden tanév során a helyi középiskolákban meghirdetne különböző természettudományos, informatikai, műszaki szakköröket, foglalkozásokat melyek bármely diák számára ingyenes igénybe vehetők lennének. Központja lenne még a Kar által ajánlott tudományos szabadidős programoknak is, mint például: egy mini “Mindentudás Egyeteme” jellegű előadássorozatnak vagy egy nyitott labor programnak, melynek keretében, havonta egy alkalommal egy laboratóriumot megnyitnánk, melyben szakember segítségével és vezetésével érdekes kísérleteket végezhetnének az érdeklődők. Továbbá, segítséget nyújtana a karon oktatott kurzusoknak, lehetőséget biztosítana a hallgatók közös csoportos munkájára/felkészülésére. A SLC-t a kar oktatói és felsőbb évfolyamos (Honors College-beli, lásd alább) hallgatói működtetnék. Egy-egy oktató kihirdetett heti órarend szerint előre meghatározott időpontban a SLC-ben tartaná konzultációs óráit, az éppen “ügyeletes” oktatónak pedig segítségére lennének felsőéves Honors College-beli hallgatók, akik ezért cserében fizetést/ösztöndíj-kiegészítést kapnának. A nyári szünetben az SLC szervezésében díjmentes felvételi felkészítő kurzusokat ajánlanánk érdeklődő középiskolásoknak (később megpróbálkozhatunk egyetemi bevezető kurzusok ajánlásával is, amiben szerzett credit-et aztán a bolognai folyamat értelmében a diák a majdani felsőoktatási intézményében el tudná fogadtatni, így a tehetséges diákok lerövidíthetnék BSc képzésük időtartamát), és felkészítő/szintre hozó kurzusokat bejövő diákjainknak. A SLC finanszírozását teljes egészében pályázati/EUs pénzekből kell megoldani, hiszen céljai, törekvései tökéletesen egybevágnak az Oktatási Minisztérium által az Új Magyarország Fejlesztési Terv-ben meghatározottakkal és az EU természettudományos kultúrpolitikájával. A SLC egy további, bár az oktatáshoz ennyire szorosan nem kapcsolódó, feladata lehetne egy regionális kommunikációs interfészt létrehozása, ami a tudományos szakmai

56

Scince without borders

problémáikra választ kereső helyi cégek/üzemek (megrendelők) és karunk kutatói/oktatói (szolgáltatók) között elhelyezkedve biztosítaná Karunk erőforrásainak külső, forprofit, projektekbe való “bérelhetőségét”. Honors Program (tervezet) Az Honors Program feladata kettős a bejövő diákállomány és az általunk nyújtott képzés minőségének egyidejű javítása. Intézményünk jövőjének szempontjából kulcsfontosságú a tehetségek sikeres beiskolázása, hiszen elegendő számú tehetséges diák, “kritikus tömeg”, intézményünkbe áramlása révén lehetőségünk van kurzusaink és így képzéseink színvonalának emelésére ez által megítélésünk javítására, pozitív visszacsatolási folyamat beindítására. Az elképzelés lényege, hogy a Kar által meghirdetett programokra jelentkező diákok felső 1-1.5%-a (kb. 15 hallgató) Intézményünk mellett Karunk Honors Program-jába is felvételt nyer majd. Ez pedig egy komplex oktatás-kutatás-ösztöndíj csomag segítségével, Magyarországon eddig nem létező, visszautasíthatatlan, lehetőségeket teremt majd számukra. A csomag elemei a következők: • Minden Honors College-beli hallgató saját mentort (kari oktatót) “kap”, aki megértő odafigyeléssel kíséri a diák akadémiai (oktatás/kutatás) előmenetelét. (Honors College-beli hallgató számára kötelező a TDK és OTDK részvétel.) • Csak az Honor hallgatók számára ajánlott emelt szintű szaktantárgyi kurzusok, és a helyes értelmiségi szemlélet kialakítására a társadalmi szerepvállalásra való felkészítő foglalkozások. (A kötelező tananyag felett ajánlott annak mélyebb megértését szolgáló, vagy új területeket bemutató interdiszciplináris szemináriumok.) Továbbá lehetőség más karok és szakok kurzusainak látogatására, “áthallgatásra”. • tandíjmentesség, ingyenes kollégiumi szállás (egy külön szint a felújított kollégiumunkban az Honor College hallgatóinak), laptop számítógép minden bejövő Honors College-beli hallgatónak, aki Karunkon fejezi be a BSc képzést. • Közösségi szoba. Karunk területén kialakított, csak az Honor hallgatók számára látogatható kényelmesen berendezett (dolgozóasztalok, fotelek, kanapé, hűtő, WiFi, TV) közösségi helység. • “Cultural Passport”, egyetemi és városi programok/rendezvények ingyenes látogatása. • Honor hallgatók nemzetközi diákcsere programokban való részvételének segítése ennek koordinálása. (Itt oktatóink személyes kapcsolataira és Szombathely Város testvérvárosaira számíthatnánk.)

57

Scince without borders

III.5. INDIKÁTOROK Mutató neve Elkészült tud. komm. stratégia „A Tudás Napja” vetélkedősorozat rendezvényei „Soproni Tudományos Estek” programsorozat rendezvényei Science Learning Center Junior College rendezvényei Kutatási katalógus Egyetem képzéseit ismertető tájékoztató füzetek Egyetemi éves kutatási és tudományos jelentés

Egyetemi szakkollégiumok

Mutató forrása Projektdokumentáció, megjelent információ-tartalom másolata Jelenléti ívek, kimutatás a belépőkről, a rendezvények felvételei Jelenléti ívek, kimutatás a belépőkről, a rendezvények felvételei Jelenléti ívek, kimutatás a résztvevőkről, a rendezvények felvételei A megjelent információ-tartalom másolata (e. adathordozón vagy papíralapú másolatban) A megjelent információ-tartalom másolata (e. adathordozón vagy papíralapú másolatban), A megjelent információ-tartalom másolata (e. adathordozón vagy papíralapú másolatban),

Jelenléti ívek, kimutatás a

Mértékegység

Kiinduló érték

1. év

db

-

1

db

1

2

db

-

db

2. év

3. év

n.év

1

-

2

4

-

Max.1 0

Max.1 0

Max.1 0

-

4

Max.1 0

Max.1 0

Max.1 0

-

db

-

1

1

-

db

-

db

n.a.

Min. 1000 pld Min. 500 pld HU, 1000 pld EN Max.5

-

db

Min. 500 pld Min. 500 pld HU és 500 pld EN Max.5

Min. 500 pld Min. 500 pld HU és 500 pld EN Max.5

-

-

58

Scince without borders

tehetséggondozó programjai Interdiszciplináris doktorandusz szekció szervezése az egyetemi TDK-n Tudományos portál fejlesztése Tudományos Folyóiratok kiadása Tudományos és innovációs verseny Kapcsolódó cél

résztvevőkről, a rendezvények felvételei Jelenléti ívek, kimutatás a résztvevőkről, a rendezvények felvételei Projektdokumentáció, médiafigyelési adatok (pl. kimutatás a honlap látogatóiról) Projektdokumentáció, médiafigyelési adatok (pl. kimutatás a honlap látogatóiról) Összesített kimutatás és azt hitelesítő dokumentumok

Indikátor megnevezése Elkészült tud.komm. stratégia

1. Kiskutatók napja rendezvényei Tudományos eredmények és tevékenységek népszerűsítése Széchenyi est programsorozat rendezvényei

db

-

1

db

-

db db

1

-

1

1

-

1

4

4

-

-

3

1

1

-

Célérték

Céldátum

1

2009. dec.31 .

Mértéke Kiinduló 1. év gység érték Kimenet indikátorok db 1

2. év

1

db

1

2

2

4

db

-

Max.10

Max.10

Max.20

Adatforrás megnevezése

Projektdokumentác ió, megjelent információtartalom másolata Jelenléti ívek, kimutatás a 2011. belépőkről, a jún.30. rendezvények felvételei Jelenléti ívek, 2011. kimutatás a jún.30. belépőkről, a

59

Scince without borders

Gyerekegyetem rendezvényei

db

4

Max.10

Max.10

Max.20

2011. jún.30.

Egyetemen lévő szakmai szervezetek nemzetközi workshopjai

db

n.a.

3

3

6

2011. jún.30.

Kutatási katalógus

db

-

1

1

2009. dec.31 .

Egyetem képzéseit ismertető tájékoztató füzetek

db

-

Min. 1000 pld

Min. 1000 pld

Min. 2000 pld

2011. jún.30.

Min. 1000 pld HU és 500 pld EN

Min. 2000 pld HU, 1000 pld EN

2011. jún.30.

Max. 5

Max.10

2011.

Egyetemi éves kutatási és tudományos jelentés

db

-

Min. 1000 pld HU és 500 pld EN

Kísérleti, demonstrációs eszközök

db

-

Max. 5

rendezvények felvételei Jelenléti ívek, kimutatás a résztvevőkről, a rendezvények felvételei Jelenléti ívek, kimutatás a belépőkről, a rendezvények felvételei A megjelent információtartalom másolata (e. adathordozón vagy papíralapú másolatban) A megjelent információtartalom másolata (e. adathordozón vagy papíralapú másolatban), A megjelent információtartalom másolata (e. adathordozón vagy papíralapú másolatban), Projektdokumentác

60

Scince without borders

tervezése, prototípusok készítése 2. Önszerveződő tud. tevékenységek hez kapcsolódó kezdeményezé sek támogatása

3. Új tudományos eredmények népszerűsítése

jún.30.

Egyetemi szakkollégiumok tehetséggondozó programjai

db

n.a.

Max.5

Max.5

Max.10

2011. jún.30.

Interdiszciplináris doktorandusz szekció szervezése az egyetemi TDK-n

db

-

2

2

4

2011. jún.30.

Nemzetközi TDK szekció szervezése

db

-

1

1

2011. jún.30.

Tudományos portál fejlesztése

db

-

1

1

2011. jún.30.

E-journal továbbfejlesztése

db

1

1

1

2011. jún.30.

Tudományos és innovációs verseny

db

-

1

2

2011. jún.30.

1

ió, prototípus fényképe, leírása Jelenléti ívek, kimutatás a résztvevőkről, a rendezvények felvételei Jelenléti ívek, kimutatás a résztvevőkről, a rendezvények felvételei Jelenléti ívek, kimutatás a résztvevőkről, a rendezvények felvételei Projektdokumentác ió, médiafigyelési adatok (pl. kimutatás a honlap látogatóiról) Projektdokumentác ió, médiafigyelési adatok (pl. kimutatás a honlap látogatóiról) Összesített kimutatás és azt hitelesítő dokumentumok

61

Scince without borders

IV. A FEJLESZTÉS BEMUTATÁSA IV.1. A PROJEKT DEFINIÁLÁSA A projekt célja, a Nyugat-magyarországi Egyetem által létrehozott, tudományos K+F+I tartalmak, eredmények disszeminációja hazai és nemzetközi közegekben. A projekt implementálásával megvalósításul a disszeminációs anyagok tudományos illetve társadalmi körökben történő elterjesztése, illetve sor kerül a tudomány és a társadalom közötti aktív diskurzus kialakítására. A Nyugat-magyarországi Egyetem a projekt megvalósítása során és az azt követő időszakban is, hatékony disszeminációt garantál, a megfelelő nyilvános keretek biztosításával, ennek értelmében, a felsőoktatási intézmény, nagy hangsúlyt fektet a különböző tudományos programok, rendezvények szervezésére és az IV.1.2. A MEGVALÓSULÁS HELYSZÍNE A szkmai csoportok munkájának az egyetemi és partnerintézményi területek adnak helyt, 2011-től a TIOP 1.3.1. pályázatából megvalósuló, új egyetemi infrastruktúra ad otthont. A tudás- és technológiatranszfer tevékenységet magábafoglaló kommunikációs és disszeminációs tevékenységek intézményi megszervezésén, fejlesztésén túl, a létrejövő kutatási eredményeket disszemináló szervezeti egység működtetési és szolgáltatási tevékenységét is támogatja jelen fejlesztés. A projekt a 10 karon valósul meg: A) A Sopron megyei jogú városban működő karok: a) Benedek Elek Pedagógiai Kar (BPK) b) Erdőmérnöki Kar (EMK) c) Faipari Mérnöki Kar (FMK) d) Közgazdaságtudományi Kar (KTK) B) A Szombathelyen működő Savaria Egyetemi Központ karai: a) Bölcsészettudományi Kar (BTK) b) Természettudományi és Műszaki Kar (TTMK) c) Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar (MNSK) C) Az egyetem székhelyén és regionális központján kívül működő karok: a) Apáczai Csere János Kar (AK), 9022 Győr, Liszt Ferenc u. 42. b) Geoinformatikai Kar (GEO) , 8002 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. c) Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar (MÉK) , 9200 Mosonmagyaróvár, Vár u. 2.

62

Scince without borders

IV.1.3 A PROJEKTELEMEK SZAKMAI TARTALMÁNAK EMGHATÁROZÁSA Projekt-menedzsment elvek/tevékenységek A projekt megvalósítását megelőzően, sor kerül a projekt lebonyolítását lehetővé mechanizmusok, módszerek, metódusok kidolgozására és megtervezésére, amely az alábbi lépéseket foglalja magába : 1. Kutatási stratégia konstrukció A stratégiák kidolgozásához és elkészítéséhez fontos előzetesen helyzetértékelést, felmérést készíteni, mely több szempontból vizsgálja a menedzsment-team munkájának indokoltságát és jelentőségét, illetve segít a szervezett szisztéma precíziós felépítésében. Háttér anyagok, információk gyűjtése, tanulmányok, elemzések készítése és feldolgozása A kutatási projekt menedzsment tervezését megelőzően tehát, az alábbi folyamatok játszódnak le: - piaci helyzetfelmérés készítése - belső helyzetfelmérés készítése - időütemezés a tevékenységekre és az erőforrások igénybevételére - felelősség-megosztás és ösztönzés 

 Kommunikációs és disszeminációs stratégia és program felállítása Ezt követően sor kerül: • A szervezési szükséglet együttes felismerésére és feltérképezésére • A szervezési célok kooperatív megfogalmazására • A rendszer működésének ellenőrzésére A K+F tevékenység módszertana 1. A projektmenedzsment jelentősége a K+F projektekben 2. Effektív kutatási-projektmenedzsment infrastruktúra megteremtése 3. Portfolió-menedzsment – A K+F projektek illesztése a vállalati prioritásokhoz 4. A K+F projektek kialakítása, megtervezése és jóváhagyása 6. A K+F projekt befejezésének áttekintése 1. A projektmenedzsment jelentősége a K+F projektekben Az utóbbi években megnőtt a részletekbe menő elszámolás és a felelős pénzügyi ellenőrzés az ilyen jellegű projekteknél. Ezek a faktorok arra késztették a pályázó intézményeket, hogy érdekeiket összekapcsolják és a K+F projekteknél is a hatékonyságra és eredményességre koncentráljanak. A K+F projektek nagyon eltérnek a többi projekttől. A K+F projekteknél az eredmény később mutatható ki, azért mert egyéb tényezőtől függ. A K+F projektek eredményei nem azonnal érzékelhető, hanem az elkövetkezendő projekteknél jelentkezik. A K+F projektek eredményei rövid távú vagy késői kimenetekkel rendelkeznek, aszerint hogy milyen intézkedéseket foganatosítunk. 63

Scince without borders

A K+F projektek feltételezik (igénylik) a résztvevő szervezetekben a professzionális projektmenedzsment keretrendszerének meglétét. Szükséges a K+F szervezetekben a szabványos projektmenedzsment technikák alkalmazása A K+F projektek gyorsan változó környezetben működnek, ezért a projekt eredményének illesztése szükséges a szervezeti célkitűzésekhez, A K+F projektek az érdekcsoportok támogatását kell élvezzék. Az érdekcsoportok a projektmenedzsment alkalmazásával meggyőződhetnek arról, hogy a K+F erőforrások dolgoznak és megfelelő teljesítményt nyújtanak. Ha K+F munkákat projektként kezeljük akkor sikerül tisztázni: • A célt (pontosabban) • A szükséges erőforrásokat • A projekt vezethetőségét biztosítva látjuk • Jobban elfogadjuk a projekt végső eredményeit. 2. Effektív kommunikációs-projektmenedzsment infrastruktúra megteremtése A projektmenedzsment infrastruktúra megteremetése kulcsfontosságú feladat. Az infrastruktúra kulcsfontosságú elemei a következők: • Képzett személyzet (alkalmazottak) • Eljárások és módszerek • PM eszközök (szoftver, rendszer) • Folyamat korszerűsítés Az eljárások szótárának tartalmaznia kell azokat az előírásokat, amelyek a projektek irányítására vonatkoznak, vagy azokat a szabványokat melyek a projekt minőségre vonatkoznak A képzett személyzet kiválasztása és megbízása kiemelt feladat, mivel ilyenkor vizsgáljuk a rátermettséget, a szakmai tudást, a csapatmunkát, a határidő-érzékenységet stb. a.)A projektmenedzsment eljárások: • A projektek rangsorolásának szabványos eljárásai • A projekt célkitűzések és a szervezeti környezet összekapcsolása • A projekt tervek tipikus tartalma • A projekt elfogadásának elve • A költségek a projekthez rendelése • Az intellektuális képességek menedzselése • A partnerkapcsolatok és/vagy konzorciális megállapodások menedzselése • Projekt monitoring követelmények • A projekt utólagos áttekintésének irányítása • Projekt kockázatbecslés, allokáció és irányítási elvek • A projektmenedzsment eljárások, a támogatási rendszerek és a gyakorlat összekapcsolása

64

Scince without borders

b.) Eljárások és módszertanok Tágabb értelemben véve a projektmenedzsment eljárásokat ki kell egészíteni a szervezetek elképzeléseivel és vagy elvárásaival, amely az eljárások bevezetésére vonatkozik.) c.) Projektmenedzsment eszközök Sablonok és ellenőrző listák A sablonok használata megkönnyíti a projektek felépítését, dokumentálását és a projekt tervezést konzistenssé teszik. Dokumentáció sablonok: • Projekt keretrendszer meghatározás • Projekt javaslat • Üzleti tanulmány • Projekt alapító okirat • Projekt-terv • WBS • Kompetencia és felelősségi mátrix • Kockázatmenedzsment terv és regiszter • Vitapont regiszter • Változás igénylési nyomtatvány • Havi vagy mérföldköves jelentés nyomtatvány • Költség eloszlási táblázat • Projekt állapot ellenőrzési lista • Projekt befejezés/lezárás • Projekt befejezés utáni áttekintés • Tapasztalatok összegyűjtése d. )Projektmenedzsment rendszerek Ezek a rendszerek a következő fontosabb adatokat kezelik (dinamikusan): • Projekt megnevezés és leírás • Teljes projekt büdzsé és pénzügyi forgalom • Célkitűzések • Szervezeti célokhoz kapcsolat • Ügyfelek • Teljesítések és dátum előrejelzések (ütemezés, terv-tény elemzés) • Állapot (státusz) jelentések • Mérföldkövek • Kockázatok rangsorolása • Alkalmazottak, erőforrások kezelése • Projekt áttekintés utáni állapot IV.1.4 AZ ELŐKÉSZÍTÉSHEZ ÉS MEGVALÓSÍTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK MEGHATÁROZÁSA Előkészítés fázisa A fejlesztést megelőző előkészítési tevékenységeket az alábbi táblázat összegzi: 65

Scince without borders

Az előkészítés költsége 2.6000.000 Ft. Előkészítő tevékenység Egyeztetés a partner intézetekkel Előzetes egyeztetések a regionális és országos társintézményekkel A pályázat kidolgozása (projekt adatlap, előmegvalósíthatósági tanulmány, költségvetés stb.) A projekt személyi hátterének felállítása, projektmenedzsment szervezet kialakítása,

Tevékenység kezdete 2008. augusztus

Tevékenység vége 2008. október

2008. augusztus

2008. október

2008. augusztus

2008. október

2008. október

2008. december

A fejlesztés megkezdéséig, az előkészítés fázisában a előkészítő-projektmenedzser feladata az alábbi tevékenységekre terjed ki: • a fejlesztés egyeztetése, kommunikálása az egyetemi vezetés és az egyetem munkatársai irányába, kapcsolattartás az egyetemi vezetéssel és adminisztrációval • a támogatási szerződések megkötése után a feladattervnek megfelelő munkafolyamatok, munkakörök kialakítása, alkalmazottak kiválasztása és felvétele • a tervezett programokkal kapcsolatos felhívások specifikálása, a közreműködő külső projektmenedzsment szervezettel való együttműködésben a közbeszerzések lebonyolítása, monitoringja és értékelése, IV.1.5 AZ ELŐKÉSZÍTÉS ÉS A MEGVALÓSÍTÁS KÖLTSÉGEI Az előkészítés összege 2.600 eFt, amit az előkészítő tevékenységhez nyújtott szakmai szolgáltatások ellenértékét fedezi. A fejlesztés tervezett összege 167.720 eFt, 85%-a az igényelt támogatás: 142.562 eFt , az önerő pedig 25.158 eFt (15%). IV 1. 6.A PROJEKT HATÁSAINAK ELEMZÉSE A projekt implementásálása, a tudásalapok felszabadításán és átadásán fölül, elősegíti a fenntarthatóság elvének gyakorlati megvalósulását. A Nyugat-magyarországi Egyetem, hosszú távú prioritásaként határozta meg, hogy a disszeminálni kívánt tudományos tartalmainak közzétételével és terjesztésével, a gazdaság és a társadalom érdekekeit szolgálja, a tudásalapok hasznosítása révén pedig, hozzájárul a GDP növekedéséhez. A Nyugat-magyarországi Egyetem potenciálji, párhuzamba helyezve a keletkező szellemi termékekkel, disszeminációs tartalmakkal, elősegítik az intézményen belül zajló képzés-, és a felsőoktatási intézmény hírnevének növekedését, erősödését. Mindazonáltal, a disszeminációs tevékenység, melyet a Nyugat-magyarországi Egyetem kíván folytatni, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a tudományos alapokon nyugvó társadalmi cselekvésben, a külső kategóriák, ennek megfelelően a közvélemény is kivegye a részét, tehát a projekt megvalósulása, a kompetenciák átadásán fölül, hozzájárul a tudományos értékek átadódásához. Egy másik megvilágításban, az egyetemi disszeminációs 66

Scince without borders

tevékenység, népszerűsítve a felsőoktatási intézményen belül zajló oktatás minőségét és jellegét, növeli a tudományos oktatásban részesülni kívánók arányát. A tudományos tartalmak K+F+I szektorba történő becsatornázása a tudomány folyamatos innovációját idézi elő, elősegítve a fenntarthatóság elvének érvényesülését, egyben lehetővé téve a folyamatos technikai/technológiai fejlődést, megújulást. A disszeminációs eredmények jelentőséggel bírnak a környezeti fenntarthatóság tekintetében is, hiszen számba veszik azokat a környezetbarát alternatívákat is, amelyek a környezet óvását és aktív védelmét igyekszenek biztosítani, illetve jelen vannak az élhető környezeti stratégia kialakításában. A Nyugat-magyarországi Egyetem a tervezett és a TAMOP 4.2.1 konstrukció keretében megpályázott „eCompetence” tudásmenedzsment rendszer létrehozásával, valamint jelen pályázat keretében új minőségi dimenziót tervez kialakítani a tudományszervezés, valamint a tudománynépszerűsítés és a kutatási eredmények nyilvánosságra hozatala területén. Az ehhez szükséges személyi fejlesztéseket (új munkaerő felvétele, illetve a meglévők továbbképzése, szakmai fejlesztése) az intézmény a TAMOP 4.2.1 pályázat keretében tervezi, de a költséghatékony megvalósítás érdekében az így kialakított kapacitások elégségesnek ígérkeznek a jelen TAMOP 4.2.3-as fejlesztések lebonyolítására is. A projekt eredményeként várható, hogy az egyetem által tervezett rendezvények, és azok tudományos off-line tartalmai, illetve az on-line tartalmak jobban beépülnek a köztudatba, népszerűsítve a felsőoktatási intézmény tevékenységét. A disszeminációs tevékenységnek köszönhetően, mindazonáltal, bizonyos anyagi alapok is felszabadulnak, amelyek elősegítik a felsőoktatási intézmény további finanszírozását. A környezeti és gazdasági fenntarthatóságon túlmutatva, a projekt kivitelezése és megvalósítása, a társadalmi fenntarthatósághoz is hozzájárul. Hozzájárulás az ország és régió versenyképességének javításához Az UMFT-ben megfogalmazott stratégiai és operatív célkitűzések egyértelműen a versenyképesség fejlesztését, mint elérendő célt szolgálják. A környezetiparra, mint nemzetközileg is az egyik legfontosabb stratégiai ágazatra épülő fejlesztési programok biztosítják a globális piacokon való stabil jelenlétet. A programok jelentős munkahelyteremtő beruházásokkal járnak, közvetett hatásai nemcsak a régió, hanem az ország versenyképességét is jelentősen növelik. A megvalósítandó fejlesztések elősegítik az egészségtudatos magatartást az országban. Az Egyetem céljait szolgáló fejlesztések súlypontjai, összhangban az ország és a régió céljaival: - Az egyetem tudáspotenciáljának jelentős fokozása, kutatási együttműködések eredményeinek közvetlen visszacsatolása az oktatásba és tudományos kutatói munkába, a fenntartható fejlődés témakörébe tartozó ismeretek széles körű áramoltatása. (K+F+O); - a munkahelyek számának növelése, a tudományos kutatói tevékenységben való részvétellel; - az élhető környezet megteremtése és fenntartása a társadalmi célok megvalósítása érdekében - A Klíma és környezetvédelem diszciplinákhoz kapcsolódó korszerű tudományos ismeretek korszerű terjesztése, disszeminálása Hatás az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetére 67

Scince without borders

A 6 fő esélyegyenlőségi terület figyelembevételével meghatározható a különböző célcsoportok számára közvetített kedvező hatás: Családbarát munkahelyi körülmények megteremtése A fejlesztések törvény által előírt esélyegyenlőségi szempontokat figyelembevevő megvalósítása során a családbarát munkakörülmények kialakítása elsődleges szempont. A fejlesztésnek otthont adó, a TIOP 1.3.1. pályázatból megvalósuló épület infrastruktúra kialakítása során az előírásoknak megfelelő kivitelezési megoldások születnek. A családbarát építészeti megoldások a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását tűzték ki célul. A fejlesztések eredményeként megvalósuló családbarát elemek hozzájárulnak ahhoz, hogy a családi kötelezettségek ne csorbuljanak (gyermekmegőrző, pelenkázó). Az e-learning alapokon működő távmunka ugyancsak fontos szerepet vállal a családbarát funkciók megteremtésében. Nemek közti esélykülönbségek csökkentése Az esélyegyenlőségi stratégia kiemelt célterülete, hogy az azonos képzettséggel és munkatapasztalattal foglalkoztatottak körében minél több nő vállalhasson szerepet egyenlő bérezéssel. A projektben a tervezett 37 fős létszám nemek szerinti eloszlását arányosan tervezzük. Az akadálymentesítés előrehaladása Az egyetemi infrastruktúra fejlesztése során a törvény által is előírt akadálymentesítési feladatokat maximálisan teljesíteni kívánja. Kiemelt cél, hogy a fogyatékkal élők ne csak az akadálymentes közlekedés előnyeit élvezzék, hanem az egyetem által nyújtott szolgáltatásokat is maximálisan kihasználhassák. Az egyetemi kommunikációban az intézmény hangsőlyt helyez az akadálymentes szolgáltatások és programok elérhetőségére. Fogyatékkal élők életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javítása Az egyetemi fejlesztések a komplex akadálymentesítés megvalósításával hozzájárulnak ahhoz, hogy a lehető legszélesebb körben elérhetővé váljanak a tanulást, kutatást szolgáló infrastruktúrát, ezzel is szolgálva a munkaerőpiacra való bejutás esélyének növekedését. Ez szerepel a kommunikációs stratégiában is. Romák életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javítása Az egyetemi fejlesztések lehetőséget teremtenek arra, hogy a tanulni, illetve fejlesztési tevékenységet folytatni vágyó, nagy családdal rendelkező roma nők részt vegyenek az intézményben megvalósuló oktatásban, ne legyenek akadályoztatva a Központ által kínált szolgáltatások igénybevételében. Ezt szolgálja a családbarát funkció is (gyermekmegőrző, pelenkázó, stb.). A tervezett informatikai fejlesztések, on-line adattartalmak tág körben adják meg a lehetőségét képzéseken való részvételre, ill. tudástranszfer szolgáltatások igénybevételére. Más hátrányos helyzetű csoportok munkapiaci és társadalmi esélyeinek javítása A 68/2001/EK rendelet egyértelműen meghatározza hátrányos helyzetű munkavállalók csoportját. A munkaerő-piaci részvételre alkalmas személyek lehetőséget kapnak a fejlesztés során kialakítandó szolgáltatások igénybevételére, minden lehetőség 68

Scince without borders

megteremtődik számukra, hogy munka világában történő érvényesülésre, ezáltal életkörülményeik javítására. 4.1.7 Pénzügyi elemzés Módszertani keretek A pénzügyi elemzést 20 éves időtávlatban vizsgáltuk meg. Az EU támogatás mértéke 85%, azaz 142 562 eFt. A projekt nem jövedelemtermelő beruházás, célja az egyetemi kutatási eredmények nemzetközi disszeminációja. A projekt a fenntartási időszakban az TIOP 1.3.1 pályázat keretábem korábban beadott projekt infrastruktúrájára épül. A jelenlegi projekt ezért minimális mértékű (összesen 10 millió Ft) eszközbeszerzés valósul meg. A projekt bruttó finanszírozási konstrukcióban pályázik állami támogatásra. A projekt bevételek során 3%-os, a kiadási oldalon 4%-os növekedési rátával számoltunk, ami pesszimista megközelítés, mert a kiadások várható nagyobb arányú növekedését várja a bevételekkel szemben. A költségbecslést folyó áron, a fejlesztési különbözet módszerével kell kiszámolni, tehát a költségeket a projekt nélküli állapot esetében felmerülő költségek, valamint a kiválasztott alternatíva esetében felmerülő költségek különbözeteként kell megjeleníteni. A pénzügyi bevételek becslésénél folyó áron kell számolni. Pénzügyi bevételeket értelemszerűen nem kell számolni közcélú, bevételt nem termelő projektek, projektelemek, tevékenységek esetén. A pályázat keretében támogatott tevékenységek közvetlenül nem jövedelemtermelőek, ezért a projekt eredményének fenntartását egyetemi hozzájárulástból és további pályázatokból szükséges megvalósítani. Amennyiben a pályázati bevételek elmaradnak, úgy az egyetemi hozzájárulás mértékét növelni kell, ami a szervezeti elkötelezettséget és az egyetem pénzügyi helyzetét tekintve könnyen megoldható. Egy tevékenység akkor jogosult támogatásra, ha − a társadalmi hasznosság igazolható, − a pénzügyi elemzés alapján igazolható, hogy csak a megvalósuláshoz szükséges mértékű támogatást kapja a projekt, túl-támogatás nem történik. Állami támogatás hatálya alá tartozó és közcélú, jövedelemtermelő projektek esetén további követelmények: − az FNPV legyen negatív, − az FRR legyen alacsonyabb, mint az alkalmazott pénzügyi diszkontráta, − a pénzügyi elemzés cash flow-ja alapján igazolható, hogy a projekt működtetése pénzügyileg fenntartható. A részletes elemzésben a pénzárammal szembeni követelmény: közcélú, nem jövedelemtermelő tevékenység esetén, hogy bizonyítaniszükséges a jövőbeni működtetési források várható rendelkezésre állását.

69

Scince without borders

Pályázati költségek becslése A jelen projekt az 1083/2006/EK Rendelet 55. cikke szerint nem minősül jövelemtermelő beruházásnak. A projekt gazdaságilag hasznos tényleges élettartama nem meghaladja a vizsgált referenciaidőszakot, ezért a maradvány értéket nem kell figyelembe venni. A projekt beruházási költségei az alábbiak szerint alakulnak. Költségfajták

2009

2010

2011

Össszesen

I. Projekt előkészítés költségei

2 600

0

0

2 600

1. Előkészítési időszakban igénybevett szakértői szolgáltatások költsége

2 600

0

0

2 600

2. Előkészítési időszakban felmerült közbeszerzési költségek

0

0

0

0

3. . Előkészítési időszakban felmerült egyéb költségek

0

0

0

0

II. Projekt menedzsment költségei

5 869

5 869

5 030

16 768

1. Személyjellegű kifizetések, bérjárulékok

2 782

2 782

2 384

7 948

1.1. Projektmenedzsment bérköltsége

2 058

2 058

1 764

5 880

724

724

620

2 068

0

0

0

0

2. Projektmenedzsmenthez igénybevett szolgáltatások

3 087

3 087

2 646

8 820

2.1. Igénybevett projektmenedzsment szolgáltatás

3 087

3 087

2 646

8 820

0

0

0

0

1.2. Projektmenedzsment bérköltségét terhelő járulékok 1.3. Egyéb projektmenedzsmenthez kapcsolódó személyjellegű kifizetések

2.2. Projektmenedzsment utazási költségei III. Beruházások/Eszközök

5 000

5 000

0

10 000

1. Ingatlanvásárlás

0

0

0

0

2. Építés, felújítás, bővítés

0

0

0

0

3. Eszközbeszerzés

5 000

5 000

0

10 000

IV. Szolgáltatások

55 391

58 456

17 193

131 040

1. Projekt megvalósításhoz igénybevett szolgáltatások

49 766

51 318

13 654

114 738

4 140

4 140

920

9 200

0

0

0

0

1.3. Rendezvényszervezés költsége

9 837

9 837

2 186

21 860

1.4. Bérleti díjak

1 750

1 750

1 500

5 000

1.1. Mérnöki, szakértői díjak 1.2. Tervek, tanulmányok készítésének költsége

1.5. Kommunikációs költségek

748

2 300

1 650

4 698

33 291

33 291

7 398

73 980

2. Egyéb szolgáltatások

5 625

7 138

3 539

16 302

2.1. Nyilvánosság biztosításának költsége

1 625

3 038

2 639

7 302

0

0

0

0

400

500

100

1 000

2.4. Egyéb projekt megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatások

3 600

3 600

800

8 000

V. Általános költségek

1 191

1 191

1 021

3 404

0

0

0

0

1.6. Egyéb igénybevett szolgáltatások

2.2. Közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatos költségek 2.3. Kötelezően a projekthez kapcsolódóan előírt könyvvizsgálat díja

1. Elkülönített számla nyitásának költsége, vezetésének 2. Biztosítási díj

0

0

0

0

3. Telekommunikációs költségek

666

666

571

1 904

4. Postaköltségek

525

525

450

1 500

5. Karbantartási költségek 6. Irodai fogyóeszközök Összesen

0

0

0

0

1 368

1 368

1 172

3 908

71 419

71 884

24 417

167 720

A projektmegvalósításhoz igénybe vett szolgáltatások tartalmazzák a szakmai megvalósítás személyi jellegű kiadásait, valamint az egyéb szakmai szolgáltatások

70

Scince without borders

költségeit. Emellett ide tartoznak a hirdetés, reklám költségei, valamint a kommunikációs költségek, amíg az egyéb marketing és PR költségeket a nyilvánosság biztosítása soron számoltuk el. A projekt összköltsége ez alapján az alábbiak szerint alakul: Költségfajták

2009

2010

2011

Össszesen

Nettó összköltség (egyéb költségekkel együtt)

44 073

44 360

15 068

Le nem vonható Áfa

25 706

25 873

8 788

64 220

Bruttó összköltség

71 419

71 884

24 417

167 720

103 500

Működési költségek becslése Működési költségek (eFt)

2010

Adminisztratív költségek

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

300

312

324

337

351

365

380

395

411

427

2 200

2 288

2 380

2 475

2 574

2 677

2 784

2 895

3 011

3 131

Rendezvényszervezés költsége

0

0

0

2 800

2 912

3 028

3 150

3 276

3 407

3 543

Egyéb PR és Marketing költségek

0

0

0

1 750

1 820

1 893

1 969

2 047

2 129

2 214

2 500

2 600

2 704

7 362

7 657

7 963

8 281

8 613

8 957

9 315

Internetes portál üzemeltetési költsége

ÖSSZESEN Működési költségek (eFt)

2020

Adminisztratív költségek Internetes portál üzemeltetési költsége

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

2028

2029

444

462

480

500

520

540

562

584

608

632

3 257

3 387

3 522

3 663

3 810

3 962

4 121

4 285

4 457

4 635 5 244

Rendezvényszervezés költsége

3 685

3 832

3 985

4 145

4 310

4 483

4 662

4 849

5 043

Egyéb PR és Marketing költségek

2 303

2 395

2 491

2 590

2 694

2 802

2 914

3 030

3 152

3 278

ÖSSZESEN

9 688

10 076

10 479

10 898

11 334

11 787

12 259

12 749

13 259

13 789

A működési költségek magukban foglalják az adminisztratív (dokumentáció, irodai fogyóeszközök) költségeit valamint az internetes portál üzemeltetési költségeit. A disszeminációs tevékenység folytatásához szükséges marketing, PR és egyéb rendezvényszervezési költségeket a pályázat lezárulását követő időszak kezdetétől vettük figyelembe. Bevételek becslése Működési bevételek (eFt)

2010

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

Pályázati bevételek

14 500

14 935

15 383

15 845

16 320

16 809

17 314

17 833

18 368

18 919

8 600

8 858

9 124

9 397

9 679

9 970

10 269

10 577

10 894

11 221

23 793

24 507

25 242

25 999

26 779

27 583

28 410

29 262

30 140

2022

2023

2024

2025

2026

2027

2028

2029

Egyetemi hozzájárulás

2011

ÖSSZESEN

23 100

Működési bevételek (eFt)

2020

Pályázati bevételek

19 487

20 071

20 674

21 294

21 933

22 591

23 268

23 966

24 685

25 426

Egyetemi hozzájárulás

11 558

11 904

12 262

12 629

13 008

13 399

13 800

14 214

14 641

15 080

2021

A bevételek 2 fő tételben az egyetemi hozzájárulás, valamint a várható pályázati bevételekből áll össze. Amennyiben a pályázati bevételek elmaradnak a várt értékektől a különbözet az egyetemi hozzájárulás növelésével megoldható.

71

Scince without borders

A projekt pénzügyi teljesítménymutatói Az útmutató alapján közcélú, nem jövedelemtermelő tevékenység esetén a megtérülési mutatókat nem kell kiszámítani, azonban a projekt pénzügyi fenntarthatóságának alátámasztásához szükségesnek tartottuk az NPV és IRR kiszámítását. Az útmutató kimondja azt, hogy, hogy bizonyítani szükséges a jövıbeni müködtetési források várható rendelkezésre állását. 2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

Nettó pénzáram

-71 419

-50 691

-2 614

21 803

17 880

18 343

18 816

19 301

19 797

20 305

20 825

Kumulált pénzáram

-71 419

-122 110

-124 724

-102 921

-85 042

-66 699

-47 883

-28 581

-8 784

11 521

103 765

2020 Nettó pénzáram Kumulált pénzáram

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

2028

2029

21 356

21 900

22 456

23 025

23 607

24 202

24 810

25 432

26 067

26 717

175 812

200 327

200 980

206 126

211 390

216 776

222 285

227 919

233 682

239 574

A projekt a mutatók alapján, valamint tekintve az fenntartás költségeinek mértékét az egyetem költségvetésének arányában, kijelenthető, hogy projekt pénzügyileg fenntartható. Ugyanakkor a projektfejlesztési szakaszra vonatkózan az elvárt eredmények nem valósíthatóak meg állami támogatás nélkül, amit a projekt megtérülési mutatói is rögzítenek. NPV

-21252 Ft

IRR

1,75%

72

Scince without borders

4.1.8 Externáliák bemutatása Az externáliák elemzése során a projekt pénzben kifejezhető és nem számszerűsíthető pozitív és negatív externáliáinak meghatározására kerül sor. Az externáliák vagy külső gazdasági hatások azok a pozitív és negatív hatások, amelyek (1) nem közvetlenül a projekt kedvezményezettjénél vagy a projekt használóinál jelentkeznek, és (2) közvetlen pénzügyi ellentételezés nem kíséri őket. Az jelen projekt keretében a pozitív externáliák közé tartozik a portál szemléletformáló szerepe, mint olyan szakmai médium, amely több célcsoportot (kutatók, magánszféra, szélesebb nyilvánosság) rendszeres és hasznos információkkal, így aktívabb kutatási életre ösztönzi a szereplőket. Az egyetem kutatási eredményeinek hatékony kommunikációja magas szinvonílú PR tevékenységgel párosulva emeli mind az egyetem, mind a disszeminált kutatási projektek és alkatóik preszízsét és elismertségét. A szélesebb nyilvánosságot tekintve pedig tudatosabb és modernebb életvitelre ösztönzi a régió lakosságát. 4.1.9 Kockázatok Kockázat megnevezése

Kockázat súlya

Elhárításért felelős vezető

A kutatások által érintett ágazatok drasztikus és elnyúló recessziója

Közepes

Kutatási Rektorhelyettes

Alacsony kutatói aktivitás a disszeminációs rendezvényeken és a portálon

Alacsony

Projektmendzser

Alacsony hallgatói részvétel a disszeminációs tevékenységekben és a portálon A szervezeti támogatás megszűnik a projektfenntartási szakaszban

Közepes

Projektmendzser

Alacsony

Rektor

Kezelés módja Ösztönözni az egyetemet a korszerű, piaci kereslettel bíró kutatási témák előnyben részesítésére. Hatékony, ha szükséges menetközben megújuló agresszív kommunikációs, PR és marketing tevékenység. A portál szolgáltatásainak folyamatos bővítése modern közösségi szolgáltatásokkal. A disszemeniciós tevékenység mérhető és minőségi elemeinek folyamatos kommunikációja az egyetem felé.

73

V. A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI V.1. A PROJEKTGAZDA ÉS PARTNEREINEK BEMUTATÁSA V.1.1. A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA Projektgazda: Nyugat-magyarországi Egyetem 9400 Sopron, Bajcsy Zsilinszky u. 4.

A Nyugat-magyarországi Egyetem tíz karral rendelkező, országos és regionális szerepű, nemzetközileg is jelentős felsőoktatási intézmény, a nyugat-magyarországi régió szellemi, oktatási és kutatási központja. A soproni székhelyű Nyugat-magyarországi Egyetem és a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola egyesülésével jött létre 2008. január 1-jén. Az egyetem karai nagy múltú oktatási intézmények, amelyekben az oktatás évszázados hagyományokra tekint vissza. Az Erdőmérnöki Kar jogelődje a Selmecbányán III. Károly által 1735-ben alapított Bányatisztképző Iskola, melyet Mária Terézia 1762-ben akadémiai rangra emelt. 1919-ben, miután Selmecbánya a megalakuló Csehszlovákiához került, a főiskola Sopronba települt át. Az Erdőmérnöki Karon belül 1957-ben elindult a faipari mérnökök képzése, majd az önálló Faipari Mérnöki Kar létrehozásával 1962-ben megalakult az Erdészeti és Faipari Egyetem. Az Erdőmérnöki Karon erdőmérnöki, környezetmérnöki, környezettani, természetvédelmi mérnöki és vadgazda mérnöki diplomákat szerezhetnek a hallgatók. A Faipari Mérnöki Karon faipari, könnyűipari és ipari termék- és formatervező mérnököket, gazdasági informatikusokat, iparművészeket, andragógusokat és mérnöktanárokat képeznek. A jelenlegi Geoinformatikai Kar 1972-ben a székesfehérvári Földmérési és Földrendezői Főiskola csatlakozásával jött létre, és geodézia, fotogrammetria, távérzékelés, térinformatika, ingatlan-nyilvántartás, és földrendezés területen képez szakembereket. A Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar jogelődjét, Európa első agrár-felsőoktatási intézményét 1818-ban Albert Kázmér szász-tescheni herceg alapította. Az intézmény professzori kara, az európai hírű oktatás mellett, mezőgazdasági kutatások elindításában is szerepet vállalt. Napjainkban a kar képzési kínálata, a hagyományos szakokon /mezőgazdasági-, növénytermesztő-, állattenyésztő mérnök/ túl, a gazdasági és vidékfejlesztési-, környezetgazdálkodási agrármérnökök, élelmiszermérnökök, mezőgazdasági szakoktatók, valamint mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnökök képzésével bővült. A jogelődjei által 1778-ban alapított győri Apáczai Csere János Kar több mint két évszázad óta a tanítóképzés egyik elismert hazai intézménye. A kar képzési kínálata az 1990-es évektől jelentősen bővült. Jelenleg a pedagógusképzésen túl bölcsészet-, a társadalom-, a gazdaságés a sporttudomány területén van lehetőség szakképzettség megszerzésére. Sopronban a Gyermekkert Egylet 1874-ben indította az első óvóképző tanfolyamot. Az Isteni Megváltó Leányai rend óvóképző intézete 1899-ben kezdte meg működését. A Benedek Elek Pedagógiai Kar napjainkban az óvodapedagógus, a német nemzetiségi óvodapedagógus, a szociálpedagógus és a csecsemő- és kisgyermeknevelő képzések hazai bázisa. A Közgazdaságtudományi Kart a kor kihívásaira válaszolva hozta létre a Nyugatmagyarországi Egyetem 2000-ben. A közgazdaságtudományi képzés azonban már ezt megelőzően, 1995-ben megindult, kezdetben levelező, majd nappali formában. A bölcsészet- és társadalomtudományok a szó legszorosabb értelmében az embert, illetve az ember világát állítják gondolkodásuk középpontjába. A Nyugat-magyarországi Egyetemmel egyesült Berzsenyi Dániel Főiskolán 2002 óta működő Bölcsészettudományi Kar (BTK) a bölcsészet- és társadalomtudományi képzések széles választékát kínálja hallgatói számára.

Scince without borders

A Művészeti, Nevelési és Sporttudományi Kar 2002 januárjában jött létre. A meglévő hagyományos szakok mellett (pedagógusképzés, sport- és művészeti képzés) az országos és regionális igényeknek megfelelően lehetőség van a tanári szakképzettség megszerzésére A Természettudományi és Műszaki Kar képzéseit a szombathelyi egyetemi központban végzi 1984 óta. Klasszikus természettudományi képzései (földrajz, biológia, környezettudomány, kémia, fizika, matematika) mellett, a karon folyik gazdálkodás és menedzsment, ipari formatervezés, informatika és műszaki menedzserképzés is. A Nyugat-magyarországi Egyetem szellemiségét tekintve „zöld egyetem”. A természeti, társadalmi, emberi környezetet az életminőség megőrzése és javítása érdekében igyekszik alakítani, karait és tevékenységét a környezettudatos gondolkodásmód jellemzi. Ápolja az erkölcsi és emberi értékeket, célkitűzéseivel és működésével a régió és az egész ország szellemi felemelkedését szolgálja. MEGVALÓSÍTÁSÉRT FELELŐS SZERVEZET EGYSÉG TÁMOP 4.2.1 programban tervezett szervezet támogatásával: Tech-trans Office Leader TTI Célcsoport: gazdaság Gazdasági potenciállal bíró szellemi termékek pro-aktív felutatása és vizsgála, tanácsadás TT projektek koordinálása, spin-off cégek létrehozása kutatási együttműködések előkészítése Partnerkapocslatok fejlesztése Tudományos műhelytalálkozók, szimpóziumok szervezezése Regionális technológia kereslet elemzése Piackutatások elvégzése Üzeti, hasznosítási tervek készítése

PATLIB célcsoport: feltalálók, újítók

INNOi célcsoport: egyetem, diákság, k+f szektor

Szerzői jogvédelem

Módszertani fejlesztések és adaptáció

Intellektuális vagyon védelem

Innováció menedzsment PR, Marketingkommunikáció, tudománynépszerűsítés Eredmények becsatornázása az oktatásba

Szabadalom menedzsment szolgáltatás

K+F kollaboráció menedzsment Karrierszolgáltatások Pilot-projektek irányítása IT projektek irányítása Back Office

Közös Infrasturktúra Közös Projektiroda, egységes IT Publikációk adattára, Hivatkozás és IF koordináció, Jogosultsági rendszer, Grid, Közös Tevékenységek Csoportmunka felület, közös szakmai konferenciák, worksopok, speciális képzések, Közös PR az INNOi koordinálásával Front Office

E-competence IT-Score eTechforum eWorkbase

Tudás- és tartalom-, és LLL-menedzsment rendszerek Értékelő és minőségbiztosítási rendszer Techonlógia transzfer, kutatási közösségi blog Egyetemi on-line munkaerőpiaci IT rendszer

E-competence Tudásmenedzsmnet rendszerek Az E-Competence IT alapokon nyugvó tudásmenedzsment platform (e-learning, publikációs rendszer, Grid, Távoktatási rendszer, alumni) IT-Score Értékelő és minőségbiztosítási rendszerek Tudományos eredmények közlése, értékelő pontrendszer eTechforum technológiai közösségi blog Tartalomkezelés és szolgáltatás, (téma: jövő, környezetvédelem, zöld technológiák,

WEB2.0

Pilot projektek

szolgáltatások nyújtása, információáramoltatás a különböző célcsoportok felé, WEB2.0 platformok biztosítása

ADATBÁZIS

Tevékenység

IRODA

Elvek Kooperáció, Klaszterek, Networking, Disszemináció

klíma) közösségi site, blog, fórum, online statisztikai rendszer, kutatási disszeminációs adatbázisok, technológia transzfer IT platform és menedzsment rendszer eWorkbase online munkaerőpiaci rendszer kutatók, tudományos területen dolgozók, munkaerőpiaci szereplők, egyetemi volt és leendő hallgatók, diákmunka, lakossági szolgáltatások

75

Scince without borders

Egyetemi Tanács Rektor Társadalmi Tanács

Gazdasági Tanács

Civil szektor

Innovációs bizottság K+F+I+O stratégia

K+F gazdálkodás projekt menedzsment

Operatív csoport K+F+I folyamatmenedzsment Pályázatírás/menedzsment Infrastruktúra-menedzsment csoportasszisztencia, projekt asszisztencia

/pályázatok és forrásmenedzsment/ /infrastuktúrafejlesztés, technológia fejlesztés/ /kötelező adminisztráció/

Egyetemvezetés

K+F Projektirányító Bizottság

Megvalósítók

Projekt-menedzsment

PM

/kutatás-fejlesztési és innovációs programok menedzselése/

Kutatási Programigazgató

Kutatásvezető

Tudományos Tanácsadók

Innovatív Kutatói Team Projekt Titkárság

Projekt munkacsoportok

Projekt munkacsoportok

Projekt munkacsoportok

Projekt munkacsoportok

Projekt munkacsoportok

Projekt munkacsoportok

DISSZEMNIÁCIÓS TEVÉKENYSÉG V.1.2. A MEGVALÓSÍTÁSBAN RÉSZTVEVŐ PARTNEREK BEMUTATÁSA Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) – Partner szervezet (nem konzorciumi partner) A tanszéki, szakterületi, kari, illetve intézményi szinten szerveződő diákkörök országos koordinálására 1973-ban jött létre az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT). Az OTDT ülések közötti folyamatos munkát, az intézményi TDK felelősökkel történő kapcsolattartást 1987 óta a Szakmai Bizottságok, az Ügyvezető Elnökség és a Titkárság működése segíti. Az OTDT célját és feladatait, valamint a működés anyagi feltételeit a legutóbbi időszakban már a felsőoktatási törvény is rögzíti. Ennek megfelelően a Tanács feladata a felsőoktatási intézményekben tudományos tevékenységet végző hallgatók és az őket támogató, segítő oktatók, kutatók szakmai képviselete, országos szintű támogatása és összefogása; a tudományos diákköri mozgalomban központi szerepet betöltő szakmai bizottságok működési feltételeinek biztosítása; az országos jellegű tudományos rendezvények, fórumok szervezése. Feladatai a projektben. • A projekt kivitelezésében való közreműködés • Rendezvények kivitelezésének összefogása

76

Scince without borders

• • •

Az egyetem által kialakított koncepciók végrehajtása A szakmai program meghatározásában való közreműködés A disszeminációs termékek kialakításában való közreműködés

V.1.3. A PROJEKTGAZDA ÉS PARTNEREI A PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ TAPASZTALATAINAK BEMUTATÁSA

A Nyugat-magyarországi Egyetem 2007. decemberében aktualizált Intézményfejlesztési Terve kiemelten foglalkozik a projekt megvalósításával. Jelentős szerepet vár a fejlesztésektől. Az Egyetem által beadott és az NFÜ által támogatott, TIOP 1.3.1. pályázat során fog megvalósulni az az infrasruktúra, ahol több, a tudás közvetítését célzó szolgáltató funkció kap helyet. A TIOP 1.3.1 során létrehozandó infrastruktúra lehetővé teszi, több a régióban működő könyvtári intézmény integrációját is. Az INNOi hálózatra alapozott információs tájékoztatási tevékenység a régió (beleértve a határon átnyúló kapcsolatokat is) gazdasági és tudományos szereplőinek igényeit is kiszolgálja. Az egyetemi fejlesztések és rendelkezésre álló fejlesztési források projekttérképét és a projektek kapcsolat-rendszerét, az alábbi ábra mutatja:

TAMO P

TAMO P

TAMO P

GO P

TIO P 1.3.

TIO P 1.3.

NKTH NTP

TAMOP 4.2.2

TIO P 1.3. TAMO P

-

-

-

V.1.4. A PROJEKTBEN BEMUTATÁSA

RÉSZTVEVŐK

Infrastruktúra

Tartalomfejleszté Kutatás

SZAKMAI

KOMPETENCIÁINAK

V.2. A MEGVALÓSÍTÁS ÉS FENNTARTÁS SZERVEZETE A szervezet feladatai • TIOP és TÁMOP programokhoz, (azon belül a TÁMOP 4.2.3 program is) kacsolódó tervezés • egyeztetés, kapcsolattartás az egyetemi vezetéssel, szervezeti egységekkel • szakmai előterjesztések, koncepciók, szabályzatok előkészítése és előterjesztése az egyetemi vezetés számára

77

Scince without borders

•

Kutatási program koordináció

Szervezeti felépítés Egyetemi Tanács Gazdasági Tanács

Rektor Társadalmi Tanács

Civil szektor

Innovációs bizottság K+F+I+O stratégia

K+F gazdálkodás projekt menedzsment

Operatív csoport K+F+I folyamatmenedzsment Pályázatírás/menedzsment Infrastruktúra-menedzsment csoportasszisztencia, projekt asszisztencia

/kutatás-fejlesztési és innovációs programok menedzselése/ /pályázatok és forrásmenedzsment/ /infrastuktúrafejlesztés, technológia fejlesztés/ /kötelező adminisztráció/

Úgy a projektmenedzsment team, mint a szakmai-menedzsment rendszer kialakításánál az Egyetem kötelezettséget vállal arra, hogy összetételében a projekt teljes megvalósítási időszaka alatt mindkét nem legalább egyharmados arányban képviseltesse magát. A projektmegvalósítás során – a munkajogi előírások által lehetővé, illetve kötelezővé tett differenciálás figyelembe vételével – az Egyetem minden esetben eleget fog tenni annak a követelménynek, hogy azonos munkakörben, azonos végzettséggel, azonos feladatkört ellátók azonos bérezésben részesüljenek. Szervezetfejlesztési elképzelés lényeges eleme, hogy jelen projekt első évében a munkatársak munkaidejük nagy részében annak elindítását, átfogó projektkoordinációját végzik, majd feladataik a kapcsolódó, párhuzamosan futó projektek indulásával a későbbiekben megoszlanak. Személyi állomány Az alábbi táblázat ad áttekintést a személyek funkciójáról, javadalmazásáról és a projekt menedzsmentben való részvételéről: Projekt időtartama: 24 hónap

Részvétel aránya

Bruttó bér/hó

Összes bér (bruttó)

Projektmenedzser

30%

350.000 Ft

2.520.000 Ft

Szakmai vezető

20%

300.000 Ft

1.440.000 Ft

Projekt asszisztens

20%

200.000 Ft

960.000 Ft

Pénzügyi munkatárs

20%

200.000 Ft

960.000 Ft

Összesen:

5.880.000 Ft

78

Scince without borders

Az alábbi táblázat ad áttekintést a személyek funkciójáról, javadalmazásáról és a szakmai menedzsmentben való részvételéről: Projekt időtartama: 24 hónap

Részvétel aránya

Bruttó bér/hó

Összes bér (bruttó)

Nyugat-magyarországi Egyetem Szakmai vezető (kommunikáció)

10%

450.000 Ft

1.080.000 Ft

Szakmai vezető (rendezvények)

10%

450.000 Ft

1.080.000 Ft 1.080.000 Ft

Szakmai vezető (informatika)

10%

450.000 Ft

Szakmai vezető (kiadványok)

10%

450.000 Ft

1.080.000 Ft

Kari munkatársak (30 fő)

20%

250.000 Ft

37.440.000 Ft

MINDÖSSZESEN:

54.840.000 Ft

Külső szakértők és együttműködő partnerek feladatainak összegzése A projekt megvalósulását – a személyi állományban bemutatott túl – külső projekt menedzsment szervezet támogatja, akit az Egyetemen nyílt pályázaton választ majd ki a pályázat megkezdése előtt. A külső menedzsment tanácsadó szervezet részt vesz • a projekt előkészítésében, kidolgozásában, • közreműködik az operatív koordinációs, valamint • az elszámolási feladatok ellátásában, továbbá

További külső szakértők is bevonásra kerülnek, akiket szintén pályázati felhívás útján fog kiválasztani az Egyetem az alábbi feladatok elvégzésére: • terv az egyetemi adatbázisok, tudásbázisok harmonizálására, fejlesztésére • rendezvényszervezés • kiadványok készítése • on-line megjelenés, web-oldal készítés és karbantartás Jelenleg rendelkezésre állói infrastruktúra Jelenleg a Nyugat-magyarországi teljes infrastruktúrája adja a projekt hátterét. SZERVEZETI ÉS MONITORING-KONTROLLING KÖLTSÉGEK TÉTELES FELSOROLÁSA KÖLTSÉGEK ÜTEMEZÉSE A projekt lezárását megelőzően az elszámolások ellenőrzését a jogszbályok alapján könyvvizsgáló végzi el.

Személyi kiadások I: projekmenedzsment Dokumentációs, irattározási és archiválási költségek Nyilvánosság biztosítása Könyvvizsgáló díja

Elszámolásra kerül a szervezeti és monitoring költség is, munkabér formánylában) fénymásoló papír, toner, irodaszer stb. kiadványok, online kiadványok egyszeri alkalommal a zárójelentésnél

16 768 000 Ft 3 908 000 4 500 000 1 000 000

79

Scince without borders

VI. MARKETING-KOMMUNIKÁCIÓS TERV

Marketing, PR és kommunikációs célok A Nyugat-magyarországi Egyetem fennállása óta, nagy számban képez a társadalom-, a gazdaság-, és a tudomány számára értékteremtő szakembereket, kutatókat, újratermelve hazánk tudóstársadalmát. A Nyugat-magyarországi Egyetem hozzájárul a kialakuló K+F+I+O tudásbázis folyamatos tartalmi és minőségi megújulásához az innovatív kutatói társadalom tudományos tevékenységén keresztül. A soproni egyetem, tudományos tevékenységét tekintve, viszonylag egyedinek mondható, hiszen Közép-Európa szerte, olyan tudásalapot állít elő, mely páratlan, másrészt pedig, a keletkező szellemi termékek gazdasági-társadalmi-tudományos és környezeti haszna nagyban szolgálja az Európai Únió által lefektetett alapelvek megvalósulását, melyek az élhetőbb emberi élet kereteit adják. A legnagyobb hangsúlyt az oktatási intézmény vonatkozásában, főként az Erdőmérnöki-, a Faipari mérnöki-, illetve a Geoinformatikai Kar által megtermelt és előállított tudásbázisra fontos helyeznünk, melynek K+F+I jellegű kutatási eredményei főként a környezetvédelembe, a klímaváltozás vizsgálatába, módszeres nyomonkövetésébe, és empírikus korrekciójába épülnek be, elősegítve a környezet hosszútávú és hatékony innovációját. Ebből eredendően, nagy jelentősége van az egyetem, alkalmazott és célzott kutatások terén elért aktivitásának, mely elősegíti mind a társadalmi mind pedig a környezeti szféra megújulását. A soproni egyetem, az eddigiek során egy viszonylag stabil pozíciót alakított ki önmaga számára a hazai felsőoktatási intézmények sorában. A jövőt tekintve azonban, az intézmény további célkitűzései között szerepel, - hogy a regionális, hazai szintű társintézményeken túllépve, konkurenciát jelentsen nemzetközi szinten is, egyedi tudásalapot adva a K+F+I tevékenységek végzéséhez. A felsőoktatási intézmény célja ennélfogva, nem csupán az, hogy felvegye a versenyt a hasonló K+F+I oktatást biztosító intézményekkel, hanem az is, hogy hosszútávon megteremtse a fenntarthatóság feltételeit, és vezető szerepét abban a szektorban, amelyben tudásbázist, tudásalapot állít elő. A felsőoktatási intézmény vonatkozásában kiemelten fontos az európai szintű egyetemekhez való felzárkózás, kapcsolódás. Az intézmény további TIOP és TÁMOP pályázati források bevonásával kívánja felállítani belső infrastruktúráját, szervezeti elemeit, illetve bizonyos termékek, szolgáltatások minőségi fejlesztését, a megpályázható pénzügyi alapok felszabadításával és eszközökhöz, szolgáltatásokhoz történő rendelésével. A gyakorlatban a Nyugat-magyarországi Egyetem, az eddigiek során sikeresen beadott pályázataiból egy bizonyos keretösszeget, az intézmény infrastrukturális és eszközrendszerének fejlesztésére fordít a belső egyetemi rendszer hardver alapú fejlesztésére. A további társadalmi megújulást támogató projektekből származtatható pénzügyi alapok felhasználásával pedig, a tudományos munkát erősítő innovatív kutatói team-ek támogatására-, illetve a tudományos munka során létrejövő technológiai transzfer termékek, szolgáltatások közvetlenül a gazdaságba való csatolására kerül sor. A felsőoktatási intézmény, az egyetemi rendszer különböző szintjeinek finanszírozásával, közvetett úton megvalósítja a tudományos termékek gazdasági, társadalmi értékesítését, tehát a létrejövő tudásalap piaci forgalomba való bekerülését és értékesítését hazai, nemzetközi, illetve globális szinten egyaránt. A Nyugat-magyarországi Egyetem célja (minél több eredményes kutatás elvégzése mellett) a tudományos eredmények nemzetközi szintű disszeminációja, elterjesztése is. Az intézmény által végzett tudományos kísérletek, kutatások eredményei, nemcsak az egyetem falain belül szolgáljanak célt, hanem az ország, a világ érdekeit is szolgálják, és hosszútávon segítsék elő a fejlődést és a gazdasági-társadalmi fenntarthatóságot. A Nyugat-magyarországi Egyetem által felhalmozott tudásalap, tudományos termék, szolgáltatás, több tudományág eredményeit összegyűjtve és tömörítve szolgálja az érdekeket.

80

Scince without borders

Nem csupán a tudományban- és a makro szintű gazdasági-ipari termelésben van szerepe a keletkező tudásbázisnak és tudományos produktumoknak, hanem mikro szinten, az emberek életében, a mindennapokra is hatással van. A tudásdisszemináció közel hozza a tudományt, és kézzel foghatóvá teszi azt a mindennapi emberek számára. Az aktív tudományos tevékenység a régióban olyan ismereteket és alternatívákat kínál a lakosságnak is, amelyek megkönnyítik, és jelentősen leegyszerűsítik az emberek életét, illetve kaput nyitnak a tudomány előtt. Mindez érvényes az elméleti tudományokra (matematika, erdészeti-műszaki és környezettechnika, geomatika, kémia, fizika, elektrotechnika, műszaki mechanika, informatika, geoinformatika, stb), illetve a gyakorlati gyártási folyamatokra (terméktervezés és gyártástechonológia). A lényegi dolgok összekapcsolódása adja a tudományos tevékenységek, eredmények disszeminációjának esszenciális szükségét, hiszen a tudományos eredmények terjesztése nélkül, meggátlódik a felhalmozódó tudásbázis hasznosulása és az újabb tudományos tevékenységekbe történő K+F+I elemek bekapcsolása, mely lehetővé teszi a tudomány ciklikus körforgását a gazdaság, tudomány és társadalmi lét különböző berkeiben. A tudományos eredmények disszeminációjával, megvalósul a tudomány és a társadalom közötti kommunikáció, a tudományos ismeretterjesztés, mely lehetővé teszi a felhalmozódó ismeretek hasznosulását mind társadalmi-, mind pedig gazdasági szempontokat figyelembe véve. A tudományos disszeminációs tevékenység hozzájárul az intézmény által folytatott tevékenységek színvonalának megtartásához, erősítéséhez. Ennek értelmében az egyetem célkitűzései és prioritásai az alábbiak: • az intézményen belül keletkezett K+F+I eredmények elterjesztése, megismertetése és becsatornázása a gazdasági szektorba, illetve a társadalom különböző szféráiba ; • a felsőoktatási intézményen belül keletkezett innovációs eredmények népszerűsítése, a tudomány és a tudományos tevékenységek megismertetése és elterjesztése a közvélemény különböző rétegeiben, főként a környezetvédelmmel, klímaváltozással kapcsolatos tudományos oktatásban részesülni kívánók berkeiben; • a hallgatói önszerveződő tudományos közösségek kialakításának ösztönzése ( HONNOR COLLEGUE – SLC ); • a természettudományi-, környezetvédelmi-, informatikai-, és műszaki területek iránti társadalmi érdeklődés fokozása, mely a tudományos tevékenységek társadalmi hasznosságát és szükségességét hangsúlyozza. Részletes bontásban ez az alábbi akciók megvalósítását teszi kötelezővé az egyetem tudományos-, és a disszeminációs tevékenységhez kapcsolódóan : • Környezetvédelemmel és klímaváltozással-. geoinformatikával kapcsolatos-. matematikai, műszaki, és informatikai szakok vonzerejének növelése, az előzetesen kidolgozott, célcsoportokra szabott kommunikációs stratégia segítségével, mely a felsőoktatási intézmény tudományos tevékenységét népszerűsíti a társadalom, a gazdasági szereplők, és a tudomány különböző berkeiben (tudományos kutatást, fejlesztést végző egyéb felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek, laboratóriumok, stb.); • Szükségszerű a társadalommal való tudományos diskurzus kialakítása. Ez főként a kutatók társadalmi szerepvállalását előmozdító rendezvények szervezését kívánja meg, K+F+I jellegű kutatási területekre szabottan – mely az eredmények, tevékenységek megismertetését és népszerűsítését teszi kötelezővé a közvélemény irányába; • Interaktív, természettudományos ismereteket fejlesztő kiállítások, bemutatók, események szervezése; • A felsőoktatási intézmény képzéseinek, kutatás-fejlesztési tevékenységeinek és eredményeinek hazai és külföldön történő népszerűsítése;

81

Scince without borders

•

Az transznacionális együttműködések élénkítése a felsőoktatási intézmény által megrendezni kívánt tudományos konferenciák által; • Tudományos és társadalmi célokat szolgáló cselekvésre, szerepvállalásra való felszólítás a hazai kutatói csoportok körében. Az önszerveződő és önkéntes részvételen alapuló tudományos tevékenységekhez kapcsolódóan, a Nyugat-magyarországi Egyetem célul tűzi ki: • A szakkollégiumi-, és tehetséggondozói programok támogatását – amely főként a szakkolégiumok által szervezett tudományos és tudománynépszerűsítő programok szervezésére és kivitelezésére összpontosul ( HONNOR COLLEGUE –SLC képzés ); • A tudományos és diákköri munkát, és annak megújítását szolgáló programok (TDK, OTDK – programok tartalmi megújítása, szervezői team-munka fejlesztése, ehhez kapcsolódóan a nyilvánosság biztosítása, hálózatfejlesztés, megújított versenyrendszer, pilot-ok lebonyolítása) szervezését és minőségbiztosítását; • Az egyetemi és főiskolai hallgatók tudományos-innovációs versenyeinek fejlesztését és lebonyolítását; a felsőoktatási szektorban jelen lévő új tudományos eredmények népszerűsítése tekintetében pedig : • elektronikus szakfolyóirat indítását és fejlesztését; • illetve, a már meglévő tudományos portál továbbfejlesztését és új tartalmakkal való megtöltését. A fentiekben sor került a Nyugat-magyarországi Egyetem legfőbb céljainak, célkitűzéseinek meghatározására, az elkövetkezendőkben pedig, arról a kommunikációs stratégiáról esik szó, amely elősegíti a felsőoktatási intézmény által kitűzött célok megvalósulását. A kommunikációs tervhez hozzárendelődnek a prioritások eléréséhez szükséges, - az intézmény által meghatározott kommunikációs tevékenységek, melyek együttesen alkalmazva, a tudományos eredmények minden célcsoportra ható, aktív disszeminációját teszik lehetővé. Erre a legmegfelelőbb módszerként alkalmazandó Marketing-PR (M-PR) stratégia kerül implemetálásra. Az M-PR stratégia hatékonyan valósítja meg a tudományos kutatások eredményeinek aktív disszeminációját a köz irányába, tehát megadja a nyilvánossághoz és a népszerűsítéshez szükséges kereteket, közvetett úton pedig, fokozza a disszeminációs termékek iránti piaci kereslet koncentrációját. Most azonban tekintsük meg részletes bontásban, mi indokolja az összevont stratégia alkalmazását. Az elsődleges és legfőbb indoknak az tekinthető, hogy az oktatási intézmény nem rendelkezik olyannyira kiterjedt piaccal, illetve közönséggel, hogy a két tevékenységet, egymástól élesen el tudja választani, határolni. A marketing tevékenységek tehát a gyakorlatban, többnyire ugyanazt a célközönséget érintik, mint a PR jellegű tevékenységek. Az egyetem által előállított termékek, szolgáltatások, melyek a stratégiai partnereket célozzák meg, össze kell hogy kapcsolódjanak a hírnévépítéssel kapcsolatos tevékenységekkel is, mert az egyetem hírnevének és a termékek hírnevének építése hiányában az érintett termékeket nem lehet értékesíteni. Az értékesítéshez szükség van azokra a transzferekre, amelyek vásárlásra serkentik az érdekgazdákat és a közönséget. A Nyugat-magyarországi Egyetem egy olyan köztes stratégiát dolgozott ki és kíván alkalmazni, amely megfelelőképpen kezeli, és segíti elő a piaci igények megismerésén alapuló termék-előállítást (eladást). Emellett támogatja az intézmény kapcsolatrendszerének menedzselését a kommunikáció megfelelő eszközeinek alkalmazásával, jelen esetben a fennálló hírnév építését és ápolását a környezeti kapcsolatok ápolásával. A PR jellegű tevékenység továbbá elősegíti az intézmény számára az anyagi tőke termelését úgy, hogy: •

lehetővé teszi a termékek és szolgáltatások elégedett vásárlóknak történő értékesítését;

•

a partnerkör vagy adományozók révén a források biztosítását;

82

Scince without borders

•

bővíti a termelői, illetve eladási tevékenységet.

További érv a marketinges és PR tevékenység összekapcsolása mellett, hogy az intézmény esetében a PR tevékenység önmagában nem bizonyul célszerűnek, merthogy a Nyugatmagyarországi Egyetem érdeke, az image-építés mellett, az értékesítés is. Az összhang, hatékonyan csak a kommunikációs, PR és marketing tevékenységek összekapcsolásával valósítható meg megfelelőképpen, amit Marketing-PR (M-PR) módszernek nevezünk. E technika alkalmazása megfelelő terméknyilvánosságot, szponzorációt, eseményteremtést, publikációt szavatol, illetve a különböző médiaszemléken, médiaeseményeken, közösségi szolgáltatásokon való részvételt, képviseletet tesz lehetővé, amely mind marketinges, mind pedig PR-os szempontból tekintve, előnyökhöz vezet. Az M-PR tevékenység a marketingen alapulva, a termékek és szolgáltatások értékesítését szolgálja, amely a PR tevékenység összekapcsolódásával, a fogyasztó megelégedettségét serkenti. A sikeres MPR-hez olyan információk és hatások hiteles kommunikálására van szükség, amely jelen esetben az egyetemet és termékeit a vásárlók szükségleteivel, óhajaival, gondjaival és érdekeivel azonosítja. Ezen a ponton kapcsolódik tehát össze a szervezet (egyetem) és a köz (kutatói-, oktatói társadalom, befektetők, vállalatok, gazdasági konzorciumok, stb.) érdeke (piaci, keresleti igény, ami nem más, mint az intézmény által előállított termékek, szolgáltatások hozzáférhetősége), a hírnévmenedzsmenttel, kommunikáció-menedzsmenttel, tehát konkrétan a népszerűsítő reklámtevékenységgel. Az alábbi alfejezetekben, a marketing, illetve PR tevékenységnek lesznek közös találkozási pontjai, ebből eredendően célszerűbb a két tevékenységet összevontan tárgyalni, a tanulmány további alpontjaiban azonban, sor kerül a 2 stratégia (Marketinges/PR-os) különálló elemzésére is. A stratégia megalapozása A Nyugat-magyarországi Egyetem kommunikációs tevékenységéhez kötődve, a kutatásfejlesztési eredmények népszerűsítése fontos, mert a publikum felé irányuló kommunikáció, segít a disszeminációs termékek könnyed átadásában és a tudásáramlás hatékony megvalósulásításában. A projekt szempontjából fontos, hogy a kialakuló/kialakítandó egyetemi/kutató életpálya értékeit és üzeneteit jól közvetítse, s keltse fel a különböző célcsoportokra vonatkozóan az érdeklődést. Továbbá fontos hogy a stratégia részletes leírása során, beszéljünk a fejlesztésekből származó inputok, illetve outputok eredményeiről, feltárjuk a célokat, célcsoportokat, érintetteket, illetve szó essen a kommunikáció azon csatornáiról is, amelyek a projekt könnyed megvalósulását teszik lehetővé. Új termékként, szolgáltatásként a tudományos kutatásokból létrejövő K+F+I eredményeket, disszeminációs anyagokat szükségszerű megneveznünk. Az új termékek létrejötte megteremti a felsőoktatási intézmény által megtermelt szellemi javak közvetett úton történő hasznosulását, amely mind az ipar, mind a gazdaság, mind pedig a társadalom számára értéket képez. Az új termék folyamatos kommunikálása, elősegíti a regionális, hazai, illetve nemzetközi szinten kialakuló kapcsolatháló építését és fejlesztését, illetve a hírnév tekintetében hozzájárul mind az egyetem, mind pedig az egyetemen jelenlévő szaktudás hírnevének folyamatos kommunikációjához a közszféra irányába. Indoklás a projekt megvalósítására/ Marketinges szempontok szerint Korábban a vállalkozói-, gazdasági szféra szereplői és a tudásbázist képező fiatal kutatók, szakemberek illetve a közszféra szereplői között nem alakult ki oda-vissza ható kommunikáció. Ennek következtében az egyetemi kutatói-csoportok disszeminációs munkái, termékei többnyire elszigetelten és rejtve maradtak a közvélemény, illetve a tudományos eredményeket felhasználó rendszerek, vállalatok, piaci szereplők szeme elől. A megfelelő marketinges tevékenységet 83

Scince without borders

lehetővé tevő pénzügyi alapok felszabadítása előtti időszakban a keletkező disszeminációs termékek nem-/vagy pedig csak kevésbbé kerültek be a piaci forgalomba. A projekt lebonyolítását részben ez a probléma indokolja, a piaccal szembeni aktív kapcsolat hiánya, amely megakadályozta az intézmény által megtermelt szellemi javak piaci forgalomba történő bevonását és értékesítését és végső soron, ezek népszerűsítését. Az egyetem eddigi kutatói tevékenysége során nem tudott kellő anyagi ráfordítást biztosítani a marketing jellegű tevékenységek végzésére, és ez megakadályozta a disszeminációs anyagok széleskörű terjesztését, ezáltal a piaci, keresleti, értékesítési kategóriák közvett úton történő piacra való beáramoltatását. A projektből származtatható pénz lehívásával azonban, lehetőség nyílik a disszeminációs anyagok széles körben történő népszerűsítésére és piacra történő bocsátására. Az egyetem másodlagos tevékenysége, a disszeminációs anyagok terjesztésén kívül, a célcsoportok termék megvásárlására, igénybevételére való ösztönzése. Kommunikációs üzenetek megfogalmazása A kommunikációs üzenetek kidolgozásában és közzétételében a belső management-teamnek valamint a külső megbízott szakembereknek van és lesz szerepe a jövőben. A kommunikációs anyag kidolgozása jelen pillanatban is folyamatban van, ugyanis a kommunikációs üzenetek mindahhoz hogy a megfelelő hatást érjék el a célközönségnél, előzetesen igényfelmérést feltételeznek. Az intézmény marketinges aktivitásának célja, a stratégiai partnerek figyelmének felkeltése. Ennek megfelelően előzetesen különböző esettanulmányok készítésére és elemzésére van szükség, amelyek mintegy kiindulópontok lesznek a továbbiakban a hatékony Marketing tevékenység végzésében. Kommunikációs eszközök azonosítása A projekt megvalósításában több eszköz is szerepet játszik. Az írott illetve on-line disszeminációs anyagok, amelyek kiegészülnek a promóciós anyagokkal multilaterális funkciót töltenek be, ugyanis több célközönség igényét is kielégítik, mindamellett hogy felhívják magukra a különböző csoportok figyelmét. Elsőként a legnagyobb és legjelentősebb célcsoportnak marketinges szempontból, a külső piac tekinthető, tehát a felhasználók, befektetők, gazdasági-, vállalati konzorciumok csoportja, akiknek a kínált termékek kielégítik az igényeik. A második legnagyobb fogyasztói réteget a külső, főként természettudományos és műszaki oktatásaban részesülni kívánó fiatal generáció képezi, a leendő “ kutatógeneráció ’’ , amelynek a tudásbázisa, a fejlesztések eredményeire alapul majd, illetve mindazokat a disszeminációs anyagokat veszi majd igénybe a kompetenciaszerzés során, melyet az egyetem szakspecifikus csoportjai termeltek meg és halmoztak föl. Harmadlagos célcsoportokként az egyéb tudományoskutatói és innovativ tevékenységet végző csoportokat, kutatói-team-eket szükségszerű megemlítenünk, amelyeknek szerepe lehet a kooperatív kutatói munka-kapcsolatok kialakításában, illetve a tapasztalatcserében. Az előállított termékek, szolgáltatások piaci értékesítésében legjelentősebb marketinges szerepe, az egyetem által előállított multimédiás eszközöknek, termékeknek, publikációs anyagoknak, szakmai elektronikus folyóiratnak?( sopron esetében van ilyen? ) van, amelyek mindamellett hogy felkeltik a tudományra-technikára éhes közönség figyelmét, könnyed hozzáférést biztosítanak bárki számára, az egyetem kutatási eredményeihez, aktuális projektjeihez. A jó megjelenés szerves részét képezi a folyamatos publicitás biztosítása (folyamatos MarketingPublic Relations tevékenység) is, ami az egyetemi kutató-csoport szakmai kiállításokon való folyamatos részvételét, képviseletét feltételezi. Ez szorosan összekapcsolódik a médiában való megjelenéssel. A jó marketing elengedhetetlen kellékeként merül föl továbbá a folyamatosan megújuló, friss híreket, eseményeket szavatoló tudományos portal folyamatosan új tartalommal való megtöltése és a megfelelő kommunikációs csatornák kialakítása, üzemeltetése és 84

Scince without borders

folyamatos fejlesztése. Az eredményes M-PR a célcsoport számára könnyed hozzáférést garantál, és lehetőséget nyújt az oda-vissza működő kontextus kialakítására, nem utolsó sorban pedig, a kapcsolatok építésre. A projekt megvalósítása az alábbi célcsoportoknak kedvez: •

jövőbeni hallgatók

•

a K+F+I képzés iránt érdeklődők

•

végzős hallgatók leendő munkaadói

•

az egyetem hazai és külföldi társintézményei

•

a kutatási szektor képviselői

•

ipari szereplők

Stratégiai lépések az M-PR tevékenységek megvalósításában A marketing stratégához rendelődően, tekintsük meg, melyek azok a kulcsfontosságú lépések, amelyek hozzájárulnak a tudományos eredmények disszeminációja által, a létrehozott tudásalap közvett piaci értékesüléséhez vagy pedig serkentik azok hasznosulását. Elsőként a természettudományos, környezetvédelemmel és klímaváltozás kutatásával kapcsolatos szakok vonzerejét növelő és tevékenységét népszerűsítő, ugyanakkor a tudományos és társadalmi párbeszédet előmozdító programsorozatról célszerű említést tennünk, mely a nyilvánosság biztosítása és a tudásalap átadása mellett, a szóróanyagok terjesztésével és népszerűsítésével marketinges célokat is szolgál. A marketing stratégia tekintetében, gazdaságilag leginkább kiemelt célcsoportként, a K+F tudásalapot felhasználó vállalatokat, tudományos kutatói intézeteket, ipari gyártókat, stb. fontos definiálnunk, akiknek főként környetevédelemmel és llímaváltozással kapcsolatos érdekeltségükből eredendően új K+F+I termékekre van szükségük, ennek megfelelően, ez a rendezvénysorozat az egyetem által megtermelt szellemi javak felvásárlására, igénybevételére ösztönzi majd a célközönséget. Az eCompetence tudományos tartalommal megtöltött portálja szintén hasonló célokat lát majd el, azonban azzal a különbséggel hogy on-line módon zajlik a tudományos eredmények disszeminációja, illetve jóval több célcsoport számára válik hozzáférhetővé a rendelkezésre álló tudásalap. Ami szintén kiemelésre méltó pontnak számít, hogy a tudományos portal, nemcsak regionális, hazai szinten biztosít hozzáférést, hanem nemzetközi szinten is elérhetővé válnak a K+F+I tartalmak, így lehetőség nyílik az oldalon történő tudományos, akár transznacionális együttműködések kialakítására is. Marketinges szempontból a célcsoportokat és felhasználókat tekintve, a legnagyobb piaci jelentősége az egyetem által előállítani kívánt kutatási katalógusnak van. A katalógus a tanszékek képzéseinek, kutatási profiljának, szolgáltatási kínálatának bemutatása mellett, magába foglalja a referenciamunkákat is. A kutatási eredmények ezáltal közvetlenül hozzáférhetővé válnak az érdeklődők számára. A katalógus nemcsak a gazdasági és piaci szereplőket tekintve szolgál hasznos célt, hanem többek között abban is szerepe van, hogy a kutatás-fejlesztési eredmények és tevékenységek hazai és külföldi berkekben, különböző tudományos közegekben is ismertté váljanak. A marketinges tevékenység folytatásában a legnagyobb hatásfokot az egyetem által megtermelt disszeminációs anyagok folyamatos megjelentetésével és népszerűsítésével lehet elérni a bevonzani kívánt stratégiai partnerek és érdekcsoportok körében. Ennek megvalósításában, a legmegfelelőbb módszernek, a különböző szakmai kiállítások, rendezvények, tudományos konferenciák TDK-k, OTDK-k) szervezése és lebonyolítása bizonyul. A rendezvények lehetővé teszik a stratégiai partnerek számára a disszeminációs eredmények bemutatását. Az eredmények 85

Scince without borders

on-line közzététele szintén hasznos célokat szolgál, mert hozzájárul a piaci szereplők figyelemének felkeltéséhez, valamint a tudományos eredmények gazdasági hasznosításra való ösztönzéséhez. Táblázatba foglalva, az alábbi tevékenységek megvalósítására van szükség a a hatékony kommunikációs stratégia megvalósításához : Tevékenységek - Egyetemi tudománykommunikációs stratégia és cselekvési program készítése (Koncepcióalkotás, a stratégia kommunikációja) - Az Egyetem (meglévő) publikációs adatbázisának továbbfejlesztése és integrálása az eCompetence tudományos portálba - TDK és kutatói dolgozatok on-line leadási rendszerének kifejlesztése - Tudományos és innovációs versenyek - Tudományos portál továbbfejlesztése (Koncepció, arculattervezés, design; weboldalfejlesztés) - Interdiszciplináris doktorandusz szekció szervezése a 3 alkalommal megrendezésre kerülő TDK-n - Egyetemen lévő szakmai szervezetek nemzetközi workshopjai - Egyetemi éves kutatási és tudományos jelentés (Megjelenéshez kapcsolódó rendezvényszervezés) - Egyetemi szakkollégiumok tehetséggondozó programsorozatának megszervezése (HONNOR COLLEGUE – SLC ) - Nemzetközi TDK szekció

Ki nem emelt egyéb igénybe vett szakmai szolgáltatások Tevékenységek - (Szóróanyagok tervezése, kivitelezése) - Egyetem képzéseit ismertető tájékoztató füzetek (Fotódokumentáció elkészítése) - Nemzetközi TDK szekció rögzítése, kiadványtervezés - eCompetence tudományos portál fejlesztése (Programfüzet kiadása tanévenként; Arculathordozók - táblák, poszterek - előállításának költsége; előadások rögzítése, digitalizálása, podcastok készítése) - Kutatási katalógus (Tervezési és kiadási munkálatok; HU, EN, D nyelven) - Egyetemi éves kutatási és tudományos jelentés (Tervezési és kiadási munkálatok, HU, EN, D nyelven) - Egyetem képzéseit ismertető tájékoztató füzetek Kommunikációs terv Az alábbi alpontban a kommunikációs feladatok, a Marketing tevékenységek megvalósításához szükséges eszközök, csatornák, illetve elérendő célcsoportok vannak feltüntetve, táblázatba iktatva:

86

Scince without borders

Időpont

Feladat

Cél

2008.06-2008.09 Kutatás

A célcsoportok azonosítása

2008.09-2008.10 Tervezés

A megfelelő kommunikációs stratégia véglegesítése

2008.10-2008.12 Előkészítés

A kommunikációs prioritások végrehajtása

Célcsoport Fiatalok, kutatók, oktatók, tudós társadalom, lakosság, partnerek, EMT szerint, "közönség" Szakmai közönség, az egyetem belső hallgatói köre Szakmai közönség, az egyetem belső hallgatói köre

2009.04-2011.03 Megvalósítás

A megtervezett PR lépések végrehajtása

Közönség

Eszköz

Szereplők Az egyetem különböző csoportjai (kutatók, oktatók, szakmai munkatársak)

Felmérések Esettanulmány, stratégiai és kommunikációs tanulmányok

Megvalósító szervezet, PR menedzsment team

Végleges kommunikációs cselekvési terv

Megvalósító szervezet, PR menedzsment team

Célcsoportokra specializált Megvalósító szervezet, PR kommunikációs csatornák menedzsment team

A marketing-kommunikációs feladatok és költségek ütemezett meghatározása Feladat 1

2009 3

2

4

össz

1

2010 3

2

4

össz

1

2011 3

2

4

össz

összesen

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Tervezés Cselekvési és kommunikácós terv véglegesítése Célcsoportok végleges meghatározása Üzenetek megfogalmazása Eszközök véglegesítése A kommunikációs terv egyeztetése a KSZ-szel Előkészítés A fejlesztésben résztvevők kommunikációs felkészítése médiatréning keretében Sajtómegjelenések generálása a nyomtatott és az on-line médiában Sajtótájékoztató szervezése Sajtómegjelenések elemzése Nyomtatott tájékoztatók legyártása és terjesztése Internetes honlap létrehozása és karbantartása Fórum szervezése (közmeghallgatás) Önkormányzati tájékoztatás Megvalósítás Sajtótájékoztató a projekt indításáról Sajtóközlemény kiküldése a kutatások indításáról Sajtóesemények szervezése Sajtóelemzések gyűjtése és elemzése Kötelező tájékoztató tábla elhelyezése a projekt helyszínén

Egyéb forrás terhére

300 100 100 0 0

150 50 50 0 0

200 0 0 0 0

500 100 100 0 0

650 150 150 0 0

300 100 100 0 0

600 200 200 0 0

900 200 100 0 0

Piac-elemzés Kockázatok elemzése

1 000

Információs anyagok, kiadványok készítése Szakmai folyóirat megjelentetése negyedévente Rendezvényszervezés Kötelező hivatkozás a fejlesztés EU-s támogatására a honlapon SUM Projekt zárását követő szakasz (2011-2012 és azt követően) Sajtómegjelenések generálása a nyomtatott és az on-line médiában Nyílt napok szervezése (lakosság, vállalati partnerek, egyéb célcsoportok) részére Sajtómegjelenések gyűjtése és elemzése A pályázati dokumentációban megjelölt típusú tábla elkészítése és kihelyezése PR költségek összesen a projekt keretében

250

200

450

Egyéb forrás terhére

0

0

700

500

1 000

2 200 0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

900 200 100 0 0 0 0 1 000 0 0 0 2 200

2 150 550 450 0 0 0 0 1 000 0 0 0 7 500

0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

A nyilvánosság és marketing, PR költségek jelen esetben nem indokolt, ezért a VII. fejezetben szereplő tábálázat megegyezik fenti táblázattal. A project keretében ezen feladatok nem elválaszthatók a project tárgyát képező tevékenységektől, annak szerves részét képezik. Az MPR fealadtokra az intézmény együttesen 7.500.000 Ft-ot fordít. VII. NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA, „PR”

Ebben a fejezetben azokról a reklám jellegű, reklámnak minősülő tevékenységekről esik szó, amelyek az egyetem tudományos disszeminációs eredményeit népszerűsítik, és kommunikálják a szélesebb értelemben vett közönség felé. A PR tevékenység célja, hogy az egyetem imaget pozitív színezetben tüntesse föl, természetesen a tényekre támaszkodva, illetve hogy a már meglévő presztízst, hírnevet tovább erősítse. Az arculatépítésnek több szempontból is jelentősége van, ugyanis, nem csupán az egyetem, szakértelem hírnevét öregbíti, hanem hozzájárul a tudásorientált célközönség megnyeréséhez és a minőségi kapcsolatháló kiépítéséhez. Az új kapcsolatok kialakítása, mindamellett hogy hozzájárul a hírnév és elismertség növekedéséhez, hozzájárul a tudástőke cseréjéhez, allokálásához is. Az egyetem, múltját tekintve, igen nagy hírnévnek örvend, azonban egyre több és több versenytársa akad a tudásalapot szolgáltató, biztosító intézmények sorában. Ahhoz hogy fenntarthatóságát, és fejlődőképességét a jövőben is fenn tudja tartani, és képes legyen megújulni és nyitni a különböző célközönségek irányába, folyamatos PR tevékenységre van szükség, ami folyamatos népszerűsítést igényel. Ez az egyetem vonatkozásában annyit tesz, hogy az intézmény a projekt megvalósítási időszakában, és az azt követő időszakban is fokozott 87

Scince without borders

figyelmet fordít a szervezeti média kapcsolatok, a befektetői kapcsolatok, kormányzati-, és társadalmi kapcsolatok építésére és ápolására. A projektből származó pénzösszeg amiatt rendkívül fontos az egyetem számára, mert hozzáférhetővő teszi mindazt a hiányzó pénzmennyiséget, mely hiánya, az eddigiek során gátolta a PR tevékenységek végzését, beruházások megvalósítását, megfelelő anyagi alapok hiányában

A kommunikációs elképzelések összefoglaló leírása A PR tevékenység különböző akciók megvalósítását teszi kötelezővé. Az egyetem a promóciós anyagok kibocsátása mellett, feltételszerűen közszereplést is vállal, ami a szakmai konferenciák, tudományos programok szervezésén túlmutatva on-line megjelenést is feltételez, tehát a köz felé irányuló aktív kommunikációt. Akciókra lebontva ez, a követekező tevékenységeket foglalja magába: • vetélkedő szervezése és lebonyolítása évente legalább 4 alkalommal ; • programsorozat szervezése és lebonyolítása, havi rendszereséggel, legalább 24 alkalommal :  Új tudományos vívmányok népszerűsítésea célcsoportok számára  Tudományos lehetőségek felhasználók számára  Aktuális tudomány vállalati szakemberek számára • az egyetem szakkolégiuma számára, hallgatói-kutatói programsorozat indítása, melynek célja a kutatási feladatok ösztönzése, fiatal kutatók bevonása meghívott előadók segítségével, cégtalálkozók szervezésével ( a kutatási eredmények bemutatása, megvitatása ) ; • TDK/OTDK-k és nemzetközi diákköri konferencia szervezése és lebonyolítása ; • az eCompetence tudományos portál folyamatos friss médianyagokkal való feltöltése + publikációk csatolása, elektonikus szakfolyóírat + katalógus feltöltése A táblázatba foglalt alábbi tevékenységek főként a sajtóban való megjelenést és közszereplést teszik lehetővé: Tevékenység Sajtóesemények szervezése (sajtótájékoztatók, sajtóközlemények, fizetett PR cikkek/hirdetések megjelentetése) Marketingkampány az egyetemi tudásbázisok megismertetésére (hirdetések megjelentetése stb.) Kötelező tájékoztató tábla és emléktábla tervezése, kivitelezése, elhelyezése a projekt helyszínén

(A felsorolt tevékenységek lehetővé teszik, hogy a felsőoktatási intézmény által előállított szellemi javak, disszeminációs termékek népszerűsödjenek a szélesebb értelemben vett nyilvánosság berkeiben.) Az egyetem által meghatározott PR kommunikációs stratégia célul tűzi ki a publikum figyelmfelkeltését a disszeminációs eredmények ismertetése által, másodsorban pedig társadalmi és tudományos diskurzusra szólít fel. Mindez úgy valósítható meg az intézmény vonatkozásában, ha minél több media-anyagot közöl a publikum felé, illetve minél több olyan image-építő 88

Scince without borders

programban vesz részt, amely a legkézenfekvőbb, legegyszerűbb és egyben leglátványosabb módon népszerűsíti a felsőoktatási intézmény tudományos tevékenységét. Erre a legkiválóbb eszköz az on-line sajtó, emiatt is tulajdonít nagy jelentőséget az intézmény, a kutatási-fejlesztési eredmények folyamatos on-line módon történő publikációjának. Az on-line eszközök segítségével, a külső felhasználók számára is hozzáférhetővé válnak az egyetem kutatói csoportja által feltöltött új tudományos tartalmak. Másodsorban pedig lehetővé válik az interaktív kapcsolattartás a beruházókkal, megrendelőkkel, egyéb kutatói teamekkel, akiknek igényük van az új disszeminációs eredményekre. Az on-line megoldás továbbá, lehetővé teszi a folyamatos információfrissülést, és a könnyed, gyors hozzáférését a különböző új tartalmakhoz. Leglátványosabb, legerőteljesebb hatást, a nyilvánosság előtt történő közszereplés tekintetében a konferenciákon és tudományos programokon való részvétel ér el (TDK-k, OTDK-k ), a felsőoktatási intézmény ennek megfelelően a közszereplést lehetővé tevő rendezvényre helyez nagy hangsúlyt.

A célcsoportok és az érintettek kommunikációs szempontú elemzése A projektnek lényegében 2 fő célcsoportja van. A projekt legfőbb célközönségét a társadalmi illetve, a tudományos kutatói környezet képezi ( egyéb kutatói csoportok, szakemberek, stb ). A másodlagos célközönséget, a gazdasági, vagy másként vállalkozási környezet képezi, ami a befektetők, vállalati-, gazdasági konzorciumok, szakmai csoportok összetevődésből áll. Részletes bontásban a célközönség a következőképpen néz ki : 1. 2. 3. 4. 5. 6.

jövőbeni hallgatók a K+F+I képzés iránt érdeklődők végzős hallgatók leendő munkaadói az egyetem hazai és külföldi társintézményei a kutatási szektor képviselői ipari szereplők

A projekt legfőbb célkitűzései között szerepel, hogy mindazokat a PR jellegű tevékenységeket serkentse, amelyek eddigi meg nem valósulása következtében, nem vált lehetővé az egyetem pesztizsének építése és ápolása. Amit fontos hangsúlyozni, a kommunikációs PR stratégia lépései, csak abban az esetben valósíthatóak meg hatékonyan és válnak hasznosíthatóvá, ha felszabadulnak a fejlesztések lebonyolításához szükséges anyagi javak, amelyek a M-PR tevékenység megvalósulását is szavatolják. A projekt megvalósításával egy olyan folyamat veszi kezdetét, amely nem csupán piaci szempontból jelent majd előnyöket, hanem a nemzetközi kapcsolatok építése terén is hasznot hoz. Kommunikációs üzenetek megfogalmazása A kommunikációs üzenetek kidolgozásában és közzétételében a management-teamnek van és lesz szerepe a jövőben. A kommunikációs anyag kidolgozása jelen pillanatban is folyamatban van, ugyanis a kommunikációs üzenetek mindahhoz hogy a megfelelő hatást érjék el a célközönségnél, előzetesen igényfelmérést feltételeznek, hogy a leghatásosabb módon keltsék fel kommunikációs programaikkal az érdekgazdák figyelmét.

89

Scince without borders

Kommunikációs eszközök azonosítása A kommunikációs tevékenységek megvalósításában a fontos célcsoportok meghatározására már sor került egy fennebbi fejezetben. A megtervezett kommunikációs tevékenység mozzanatát képezi az is, hogy a különböző célcsoportokhoz igazítsuk a rendelkezésre álló kommunikációs eszközöket, meghatározzuk hogy kinek, hogyan kommunikálunk, milyen csatornákon keresztül, és hogy mindezek miért javasoltak, illetve milyen eredményeket, hatásokat, vonnak maguk után. Az elsődleges célcsoportok esetében leghatékonyabb kommunikációs eszköznek, módszernek, a szakmai kompetenciákat átadó rendezvényeken való megjelenés tekinthető, ezek ugyanis, mindamellett hogy publicitást szavatolnak, a fiatal, kreatív kutató társadalom tudományos eredményeinek terjesztésében, motiváló hatással is bírnak, és lehetővé teszik, hogy a fejlesztésekből származó eredmények technikai-, gazdasági-, és társadalmi szinten is hasznosuljanak. Itt fontos megjegyezni, hogy a kutatás+fejlesztés+innováció projektekből származó új és disszeminációs eredmények, elősegítik a tudásbázis fejlődését és folyamatos megújulását, mintegy folyamatos kutatói tevékenységet biztosítva mind az egyetemen oktató szakemberek, mind pedig a jövő generáció kutatótársadalma számára, emiatt is fontos, hogy mindezek a mérföldkő jellegű fejlesztések ne maradjanak rejtve a tudomány és technika egyéb szférái előtt, hiszen ezen kerékkötők, jelen esetben kommunikációs akadályok gátolják a fejlődést. Az elvégzendő tevékenységek tökéletesen egyeznek a már fentiekben is felsorolt Marketing/PR eszközökkel. Összetételüket tekintve, azt a megállapítást tehetjük, hogy a publikum és a célközönségek számára készült Marketing és PR anyagok, a figyelemfelkeltés módszerét alkalmazzák, amelyek egyenlő arányban vonják magukra mind az elsődleges, mind pedig a másodlagos célközönség figyelmét. A másodlagos célközönség, illetve egyéb érintettek tekintetében, a legnagyobb jelentősége a szóróanyagoknak, az on-line sajtómegjelenéseknek, illetve a szakmai jellegű tevékenységeknek van. Kommunikációs ütemterv Időpont

Feladat

Cél

2008.06-2008.09 Kutatás

A célcsoportok azonosítása

2008.09-2008.10 Tervezés

A megfelelő kommunikációs stratégia véglegesítése

2008.10-2008.12 Előkészítés

A kommunikációs prioritások végrehajtása

Célcsoport Fiatalok, kutatók, oktatók, tudós társadalom, lakosság, partnerek, EMT szerint, "közönség" Szakmai közönség, az egyetem belső hallgatói köre Szakmai közönség, az egyetem belső hallgatói köre

2009.04-2011.03 Megvalósítás

A megtervezett PR lépések végrehajtása

Közönség

Eszköz

Szereplők Az egyetem különböző csoportjai (kutatók, oktatók, szakmai munkatársak)

Felmérések Esettanulmány, stratégiai és kommunikációs tanulmányok

Megvalósító szervezet, PR menedzsment team

Végleges kommunikációs cselekvési terv

Megvalósító szervezet, PR menedzsment team

Célcsoportokra specializált Megvalósító szervezet, PR kommunikációs csatornák menedzsment team

90

Scince without borders

A nyilvánosság biztosításának feladatai és ütemezett költségvetése Feladat 1

2009 3

2

4

össz

1

2010 3

2

4

össz

1

2011 3

2

4

össz

összesen

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Tervezés Cselekvési és kommunikácós terv véglegesítése Célcsoportok végleges meghatározása Üzenetek megfogalmazása Eszközök véglegesítése A kommunikációs terv egyeztetése a KSZ-szel Előkészítés A fejlesztésben résztvevők kommunikációs felkészítése médiatréning keretében Sajtómegjelenések generálása a nyomtatott és az on-line médiában Sajtótájékoztató szervezése Sajtómegjelenések elemzése Nyomtatott tájékoztatók legyártása és terjesztése Internetes honlap létrehozása és karbantartása Fórum szervezése (közmeghallgatás) Önkormányzati tájékoztatás Megvalósítás Sajtótájékoztató a projekt indításáról Sajtóközlemény kiküldése a kutatások indításáról Sajtóesemények szervezése Sajtóelemzések gyűjtése és elemzése Kötelező tájékoztató tábla elhelyezése a projekt helyszínén

Egyéb forrás terhére

300 100 100 0 0

150 50 50 0 0

200 0 0 0 0

500 100 100 0 0

650 150 150 0 0

300 100 100 0 0

600 200 200 0 0

900 200 100 0 0

Piac-elemzés Kockázatok elemzése

1 000

Információs anyagok, kiadványok készítése Szakmai folyóirat megjelentetése negyedévente Rendezvényszervezés Kötelező hivatkozás a fejlesztés EU-s támogatására a honlapon SUM

250

Projekt zárását követő szakasz (2011-2012 és azt követően) Sajtómegjelenések generálása a nyomtatott és az on-line médiában Nyílt napok szervezése (lakosság, vállalati partnerek, egyéb célcsoportok) részére Sajtómegjelenések gyűjtése és elemzése A pályázati dokumentációban megjelölt típusú tábla elkészítése és kihelyezése PR költségek összesen a projekt keretében

200

450

0

0

700

500

1 000

2 200 0 0 0 0

Egyéb forrás terhére

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

900 200 100 0 0 0 0 1 000 0 0 0 2 200

2 150 550 450 0 0 0 0 1 000 0 0 0 7 500

0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

A nyilvánosság és marketing, PR költségek szétválasztása jelen esetben nem indokolt, ezért a VI. fejezetben szereplő tábálázat megegyezik fenti táblázattal. A project keretében ezen feladatok nem elválaszthatók a project tárgyát képező tevékenységektől, annak szerves részét képezik. Az MP-R fealadtokra az intézmény együttesen 7.500.000 Ft-ot fordít.

VIII. A SZAKMAI MEGVALÓSÍTÁS RÉSZLETES ÜTEMEZÉSE ÉS PÉNZÜGYI TERVE VI. RÉSZLETES CSELEKVÉSI TERV VIII.1. Az előkészítés részletes feladatai és ütemezése

A Nyugat-magyarországi Egyetemen a TIOP 1.3.1. fejlesztési project és a TÁMOP 4.2.1, 4.2.2 programok tervezésekor a projekteket előkészítő team már előkészítette a Tudásmenezsment szervezet által végzett szakmai tevékenységeket. Ennek következtében a jelen fejlesztés magas előkészítettségi szintről indulhatott meg. Az egyetemen futó és tervezett fejlesztések szinergia hatásának maximalizálása érdekében azokat a Pályázati Iroda koordinálja. Az előkészítési feladtok az alábbi tevékenységekre terjednek: • A projektmenedzsment és a szakmai partnerek feladatainak meghatározása, • Tudásmenedzsment rendszer működési rendjére, szervezeti kapcsolódásaira vonatkozó javaslat megfogalmazása, • Munkatársak szakmai követelményrendszerének meghatározása, • A disszeminációs tevékenység részletes tervének előkészítése. Tervezés/előkészítés

összesen

2009 1 2 2600

3

Költségek 2010 4 1 2 3

4

1

2011 2 3

SUM 4 2600

91

Scince without borders

VIII.1.2 A projekt megvalósításának részletes feladatai és pénzügyi ütemezése A projekt tevékenységének ütemezése 2008 4. Egyetemi kommunikációs és cselekvési stratégia készítése

-

-

1.

x

-

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Helyi médiákban hirdetés

x

x

x

x

x

x

x

x

A rendezvénysorozat egységes arculatának megtervezése (logo, díszlet, meghívók, slide-ok, stb)

x

Program definiálása, programfüzet összeállítása

x

Programfüzet kiadása

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

A "Soproni tudományos estek" előadásainak rögzítése, digitalizálása, podcastok készítése

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

A rendezvénysorozat egységes arculatának megtervezése

x

Program definiálása, programfüzet összeállítása

x

Programfüzet kiadása

x

x

Reklámozás, pl. helyi médiákban

x

x

x

x

x

x

x

A "Junior College" előadásainak rögzítése, digitalizálása, podcastok készítése

x

x

x

x

x

x

x

Egyetemi éves kutatási és tudományos jelentés A kutatási és tudományos jelentés összeállítása

4.

x x

Adatok összegyűjtése, kiadvány szerkesztése

3.

x

Reklámozás, pl. helyi médiákban

Interdiszciplináris doktorandusz szekció szervezése az őszi és a tavaszi TDK-n (4x)

-

x

x

Katalógus kiadási munkálatai Scince Learning Center kialakítása - „Junior College” – tudomány a gyerekeknek

-

x

x

Kutatási katalógus (NYME)

-

x

2011

2. 3. 4. 1. 2.

Program definiálása, szervezése és lebonyolítása

„Soproni tudományos estek” program sorozat

-

2010

2. 3. 4.

Koncepcióalkotás, feladatdefiniálás, a stratégia kommunikációja

„A Tudás Napja” vetélkedősorozat

-

2009 1.

x

x

x

x

x

x

x

92

Scince without borders

-

A jelentés kiadási munkálatainak elvégzése

Megjelenéshez kapcsolódó rendezvény szervezése Egyetem képzéseit ismertető tájékoztató füzetek

-

x

x

x

x

x

Tájékoztató füzetek kiadási munkálatai

x

x

x

x

x

Tudományos előadások szervezése

x

x

x

Cégtalálkozók szervezése

x

Nemzetközi TDK szekció szervezése Tudományos és innovációs verseny szervezésekben) Intézetek nemzetközi workshopjai

x

x

x

x

x

x x

Nyári egyetem szervezése

Tudományos folyóiratok, TDK dolgozatok on-line leadási rendszerének kifejlesztése

x

x

x x

szervezése,

lebonyolítása

Kari Tudományos Szakfolyóiratok továbbfejlesztése

-

Többnyelvű kiadványok szerkesztése Tudománydisszeminációs site (eCompetence portál modul fejlesztése)

-

x

x

Tájékoztató füzetek összeállítása

Egyetemi szakkollégiumok tehetséggondozó programsorozata

-

x

Koncepció, arculattervezés, dizájn Web-fejlesztés Rendszerkarbantartás, rendszeradminisztráció

I. Projekt előkészítés költségei:

(3

OTDK

Kari

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

2.600.000 Ft

53. EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI: 2.600.000 Ft 1. 2. 3. 4.

Részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítése, folyamatos aktualizálása a megvalósítás kezdetéig (árajánlatok frissítése, projekt koncepció fejlesztése) (1.200.000 Ft) Előzetes igényfelmérés, célcsoport elemzés, piackutatás. (on-line felhasználói profilok csoportjának kialakítása) (400.000 Ft) Szükségletfelmérés, helyzetfeltárás. (500.000 Ft) Információ-igény felmérés a célcsoportok körében (500.000 Ft)

II. Projektmenedzsment:

16.768.000 Ft

A projektmegvalósítás során elszámolt teljes projektmenedzsment költség összege 16.768.000 Ft, mely nem haladja meg a Támogató Szervezet által meghatározott 12%-os korlátot.

93

Scince without borders

52. IGÉNYBE VETT SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI: 8.820.000 Ft 529. Egyéb igénybe vett szolgáltatások költségei: 8.820.000 Ft Ki nem emelt egyéb igénybe vett szakmai szolgáltatások költségei: 8.820.000 Ft A külső menedzsment partner megbízási díjának tervezett összege. A külső menedzsment szervezet ennek fejében – az egyetemi projektmenedzsment stáb munkáját segítve - alábbi feladatokat látja el: Projektteljesítési menedzsment támogatása, szakértői monitoring és a projektdokumentáció összeállításának szakértői felügyelete; Egyszerűsített projekt előrehaladási jelentések készítése és minőségbiztosítása; Előrehaladási jelentések készítésének szakértői támogatása; Záró pénzügyi és szöveges jelentés elkészítése. A számításokat az általánosan elfogadott átlagos „C” tipusú szakértői óradíj alapján kalkuláltuk, a 24 hónap alatt , havi 4 szakértői munkanapot, összesen 96 munkanapot, óránként 11500 Ft bruttó megbízásért végzi. (előzetes tapasztalatok és árajánlatkérések alapján kalkulált összeg) 54. BÉRKÖLTSÉG: 5.880.000 Ft Projekt időtartama: 24 hónap Részvétel aránya

Bruttó bér/hó

Összes bér (bruttó)

Projektmenedzser

30%

350.000 Ft

2.520.000 Ft

Szakmai vezető

20%

300.000 Ft

1.440.000 Ft

Projekt asszisztens

20%

200.000 Ft

960.000 Ft

Pénzügyi munkatárs

20%

200.000 Ft

960.000 Ft

Összesen:

5.880.000 Ft

A projektmenedzsment feladatokat - terveink szerint - a fentiekben feltüntetett munkatársak munkaidejük megadott százalékában végzik. Tekintettel arra, hogy a különböző funkciókban foglalkoztatott alkalmazottak bérköltsége eltérő, mennyiségi egység megnevezése, illetve egységár és mennyiség megadása ebben az esetben nem lehetséges.

56. BÉRJÁRULÉKOK: 2.068.000 Ft A költségvetési sor az 54-es pontban feltüntetett bérköltség jogszabály által előírt járulékait tartalmazza. Elszámolásuk a hatályos jogszabály szerinti mértékben történik. Menedzsment (Ft)

56. Bérjárulékok (54-re) 561. Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék (21%, 8%) 562. Egészségügyi hozzájárulás

Mennyiségi egység n/a

Mennyiség

Egységár

Elszámolható költség

n/a

n/a

2.068.000 Ft

n/a

n/a

n/a

1.705.600 Ft

n/a

n/a

n/a

187.000 Ft

94

Scince without borders

(1950 Ft/fő/hó) 563. Munkaadói járulék (3%) n/a n/a n/a 176.400 Ft 564. Szakképzési hozzájárulás (1,5%) 0 569. Egyéb járulékok 0 Tekintettel arra, hogy az egyes funkciókban foglalkoztatott alkalmazottak bérköltsége eltérő, mennyiségi egység megnevezése, illetve egységár és mennyiség megadása a bérjárulékok esetében sem értelmezhető. A tervezett összeg a Széchenyi István Egyetem költségvetésének részét képezi. III. Projekt szakmai megvalósítása:

73.980.000 Ft

54. BÉRKÖLTSÉG: 54.840.000 Ft Projekt időtartama: 24 hónap Részvétel aránya

Bruttó bér/hó

Összes bér (bruttó)

Nyugat-magyarországi Egyetem Szakmai vezető (kommunikáció)

10%

450.000 Ft

1.080.000 Ft

Szakmai vezető (rendezvények)

10%

450.000 Ft

1.080.000 Ft

Szakmai vezető (informatika)

10%

450.000 Ft

1.080.000 Ft

Szakmai vezető (kiadványok)

10%

450.000 Ft

1.080.000 Ft

Kari munkatársak (30 fő)

20%

250.000 Ft

37.440.000 Ft

MINDÖSSZESEN:

54.840.000 Ft

A szakmai vezetők munkaidőjük 10%-át fordítják a projektben végzett feladataikra. Ők határozzák meg a különböző szakmai szegmensek által elvgzendő feladatokat, szakamai információkkal látja el a projektben résztvevő Kari munkatársakat, akik jelentős feladatok vállalnak a programok, események előkészítésében, kivitelezésében, továbbá a kommunikációs anyagok előállításában. A projekt szakágainak szakmai vezetői munkaidőjük 10%-ban látják el feladatukat. A Kari munkatársak (m.idő ráfordítás 20%, karonként 2-2 fő, összesen 20fő) részt vesznek a karokat érintő rendezvények, kiadványok előkészítésében, biztosítják az input adatokat a közbeszerzés által kiválasztott kivitelezők részére, támogatják a rendezvényszervezési tevékenységet, valamint az on-line tartalmak előállítását. 56. BÉRJÁRULÉKOK: 19.140.000 Ft A költségvetési sor az 54-es pontban feltüntetett bérköltségek és megbízási díjak jogszabály által előírt járulékait tartalmazza. Elszámolásuk a hatályos jogszabály szerinti mértékben történik. Járulékok (Ft) Mennyiségi egység 56. Bérjárulékok (54-re)

n/a

Mennyiség n/a

Egységár (Ft) n/a

Elszámolható költség (Ft) 19.140.000 Ft

95

Scince without borders

561. Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék (21%, 8%) 562. Egészségügyi hozzájárulás (1950 Ft/fő/hó) 563. Munkaadói járulék (3%) 564. Szakképzési hozzájárulás (1,5%) 569. Egyéb járulékok

n/a

n/a

n/a

15.903.000 Ft

n/a

n/a

n/a

1.592.000 Ft

n/a

n/a

n/a

1.645.000 Ft 0 0

Tekintettel arra, hogy az egyes funkciókban foglalkoztatott alkalmazottak bérköltsége eltérő, mennyiségi egység megnevezése, illetve egységár és mennyiség megadása a bérjárulékok esetében sem értelmezhető.

VI. Projekt megvalósításához igénybevett szolgáltatások

48.560.000 Ft

52. IGÉNYBE VETT SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI: 48.560.000 Ft 522. Bérleti díjak: 5.000.000 Ft Egyéb bérleti díjak: 5.000.000 Ft A költségvetési sor a rendezvényekhez kapcsolódóan olyan vizuáltechnikai eszközök és terem bérleti díjait tartalmazza, melyekre az említett rendezvények megszervezéséhez, élményszerűvé tételéhez szükség lesz, és az intézmény nem rendelkezik velük. 524. Hirdetés, reklám, propaganda költségek: 4.500.000 Ft A költségvetési sor a rendezvényekhez kapcsolódó reklámköltségeket (pl. hirdetés helyi médiában, plakátok) tartalmazza. Karonként 3-600 eFt keretet biztosítunk. 529. Egyéb igénybe vett szolgáltatások költségei: 39.060.000 Ft Mérnöki, szakértői díjak: 9.200.000 Ft Tevékenységek

- Egyetemi tudománykommunikációs stratégia és cselekvési program készítése - Az Egyetem publikációs adatbázisának továbbfejlesztése és integrálása a

Tervezett keretösszeg

tudományos

portálba

- Tudományos folyóiratok, TDK dolgozatok on-line leadási rendszerének kifejlesztése - Tudományos portál fejlesztése (Koncepció, arculattervezés, design; weboldal-modul

8.000.000 Ft

fejlesztés) Egyetemi tudománykommunikációs stratégia és cselekvési program készítése

1.200.000 Ft

96

Scince without borders

Összesen:

9.200.000 Ft

Rendezvényszervezés költsége: 21.860.000 Ft Tevékenységek

Tervezett keretösszeg

- „Tudás Napja” vetélkedősorozat - „Soproni Tudományos Estek” programsorozat - „Science Learning Center – Junior College” megszervezése - Egyetemi szakkollégiumok tehetséggondozó programsorozatának megszervezése - TDK , OTDK rendezvények - Nemzetközi TDK szekció (1 alkalom)

21.860.000 Ft

Összesen:

21.860.000 Ft

Ki nem emelt egyéb igénybe vett szakmai szolgáltatások költségei: 8.000.000 Ft Tevékenységek

Tervezett keretösszeg

- Egyetem képzéseit ismertető tájékoztató füzetek (Fotódokumentáció elkészítése) - Tudományos portál fejlesztése - Karbantartás költségei, rendszeradminisztráció - „Rendezvények” (Programfüzet kiadása tanévenként; Arculathordozók - táblák, poszterek előállításának költsége; előadások rögzítése, digitalizálása, podcastok készítése)

- Kutatási katalógus (Tervezési és kiadási munkálatok; HU: 1000 pld, EN: 1000 pld) - Junior College (Programfüzet kiadása tanévenként; Arculathordozók (pl. táblák, poszterek)

8.000.000 Ft

előállításának költsége; a "Junior College" előadásainak rögzítése, digitalizálása, podcastok készítése)

- Egyetemi éves kutatási és tudományos jelentés - Egyetem képzéseit ismertető tájékoztató füzetek VII. Egyéb szolgáltatások

8.500.000 Ft

52. IGÉNYBE VETT SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI: 8.500.000 Ft 529. Egyéb igénybe vett szolgáltatások költségei: 7.500.000 Ft Nyilvánosság biztosításának költsége: 7.500.000 Ft A tervezett keretösszeg becslésen alapul, tervezett tartalma - a projekt két éves időtartamára - a Projekt adatlap 6. pontjában részletezett tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek, illetve a szakmai projekttartalom disszeminációja alábbiak szerint:

97

Scince without borders

Tevékenység

Tervezett keretösszeg

Sajtóesemények szervezése (sajtótájékoztatók, sajtóközlemények, fizetett PR cikkek/hirdetések megjelentetése) Marketingkampány az egyetemi tudásbázisok megismertetésére(hirdetések megjelentetése stb.) Kötelező tájékoztató táblák tervezése, kivitelezése, elhelyezése a projekthelyszínén (10 kar) Összesen:

4.000.000 Ft 2.500.000 Ft 1.000.000 Ft 7.500.000 Ft

A kommunikációs feladatok ellátását külső kommunikációs partner bevonásával tervezzük végrehajtani, akit közbeszerzési eljárás keretében fogunk kiválasztani. Könyvvizsgálói díjak: 1.000.000 Ft A kötelező könyvvizsgálatot külső független könyvvizsgálóval végeztetjük el.

Építés, felújítás, bővítés /eszköz beszerzés

10.000.000 Ft

14. EGYÉB BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK: 10.000.000 Ft 143. 10 MFt-ot tervezünk a karokon jelentkező, kommunikációt megkönnyítő, előadásokat, prezentációkat támogató eszközök beszerzésére, melyek a TIOP 1.3.1 projektben nem kerültek beszerzésre (abban a disszeminációt támogató eszközbeszerzés nem támogatott). A 10x1 MFt-os csomagból a karok egy korszerű – kiadványok előállítására specializált PC-t, valamint egy HD minőségű projektor beszerzését tervezik.

Egyéb, a projekt végrehajtásával összefüggő (általános) költség

7.312.000 Ft

51. ANYAGKÖLTSÉG: 3.908.000 Ft 513. Egyéb anyagköltség: 3.908.000 Ft A soron feltüntetett keretösszeg a két éves időtartamra szóló becsült érték (karonkénti összesítés), amely jellemzően dologi költségekből adódik össze. Általános költségek

NYME

Dokumentációs, irattározási, archiválási költségek (pl. fénymásoló papír, toner, egyéb irodaszerek beszerzése) – 10 Kar összesítése

3.908.000 Ft

Összesen:

3.908.000 Ft

98

Scince without borders

VIII. 2. A TELJES PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ PÉNZÜGYI ÜTEMEZÉSE Az alábbi táblázat a tervezés-előkészítés, a megvalósítás, a szervezetfejlesztés, a marketing-kommunikáció és a nyilvánosság feladataira fordított költségeket adja meg negyedéves bontásban bruttó értéken: Projekt előkészítés költségei

Projekt menedzsment költségei

Időszakok-támogatható tevékenységek

Terv (Ft-ban) 2008 II félévre ütemezett kifizetési kérelem kapcsán elszámolandó költségek 2009 I félévre ütemezett kifizetési kérelem kapcsán elszámolandó költségek 2009 II félévre ütemezett kifizetési kérelem kapcsán elszámolandó költségek 2010 I félévre ütemezett kifizetési kérelem kapcsán elszámolandó költségek 2010 II félévre ütemezett kifizetési kérelem kapcsán elszámolandó költségek 2011 I félévre ütemezett kifizetési kérelem kapcsán elszámolandó költségek 2011 II félévre ütemezett kifizetési kérelem kapcsán elszámolandó költségek Összesen

Terv (Ft-ban) 0 2 600 0 0 0 0 0 2 600

Projekt szakmai megvalósításával összefüggő költségek

Terv (Ft-ban) 0 096 192 192 192 096 0 16 768 2 4 4 4 2

Célcsoport számára biztosított egyéb támogatások költségei

Projekt megvalósításához igénybevett szolgáltatások

Terv (Ft-ban)

Terv (Ft-ban)

9 248 18 495

0 0 0 0 0 0 0

18 495 18 495 9 247 0 73 980

Egyéb szolgáltatások

Terv (Ft-ban)

Egyéb, a projekt végrehajtásával összefüggő (általános) költség

Eszközbeszerzés

Terv (Ft-ban)

12 8 8 10 10

000 000 560 000 000 0 48 560

1 2 2 2 1

063 125 125 125 062 0 8 500

Terv (Ft-ban) 10 000 0 0 0 0 0 10 000

Összesen

Összesen évek szerint

Terv (Ft-ban)

2 2 3 7

0 300 000 000 012 0 312

Terv (Ft-ban) 0 007 112 372 812 417 0 167 720 37 33 35 36 25

Pályázati költségek becslése A jelen projekt az 1083/2006/EK Rendelet 55. cikke szerint nem minősül jövelemtermelő beruházásnak. A projekt gazdaságilag hasznos tényleges élettartama nem meghaladja a vizsgált referenciaidőszakot, ezért a maradvány értéket nem kell figyelembe venni. A projekt beruházási költségei az alábbiak szerint alakulnak. Költségfajták

2009

2010

2011

Össszesen

I. Projekt előkészítés költségei

2 600

0

0

2 600

1. Előkészítési időszakban igénybevett szakértői szolgáltatások költsége

2 600

0

0

2 600

2. Előkészítési időszakban felmerült közbeszerzési költségek

0

0

0

0

3. . Előkészítési időszakban felmerült egyéb költségek

0

0

0

0 16 768

II. Projekt menedzsment költségei

5 869

5 869

5 030

1. Személyjellegű kifizetések, bérjárulékok

2 782

2 782

2 384

7 948

1.1. Projektmenedzsment bérköltsége

2 058

2 058

1 764

5 880

724

724

620

2 068

1.2. Projektmenedzsment bérköltségét terhelő járulékok 1.3. Egyéb projektmenedzsmenthez kapcsolódó személyjellegű kifizetések

0

0

0

0

2. Projektmenedzsmenthez igénybevett szolgáltatások

3 087

3 087

2 646

8 820

2.1. Igénybevett projektmenedzsment szolgáltatás

3 087

3 087

2 646

8 820

0

0

0

0

5 000

5 000

0

10 000

2.2. Projektmenedzsment utazási költségei III. Beruházások/Eszközök 1. Ingatlanvásárlás

0

0

0

0

2. Építés, felújítás, bővítés

0

0

0

0

5 000

5 000

0

10 000

3. Eszközbeszerzés IV. Szolgáltatások

55 391

58 456

17 193

131 040

1. Projekt megvalósításhoz igénybevett szolgáltatások

49 766

51 318

13 654

114 738

99

0 70 119 72 184 25 417 167 720

Scince without borders

1.1. Mérnöki, szakértői díjak

4 140

4 140

920

0

0

0

0

1.3. Rendezvényszervezés költsége

9 837

9 837

2 186

21 860

1.4. Bérleti díjak

1 750

1 750

1 500

5 000

748

2 300

1 650

4 698

1.2. Tervek, tanulmányok készítésének költsége

1.5. Kommunikációs költségek 1.6. Egyéb igénybevett szolgáltatások

9 200

33 291

33 291

7 398

73 980

2. Egyéb szolgáltatások

5 625

7 138

3 539

16 302

2.1. Nyilvánosság biztosításának költsége

1 625

3 038

2 639

7 302

0

0

0

0

400

500

100

1 000

2.4. Egyéb projekt megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatások

3 600

3 600

800

8 000

V. Általános költségek

1 191

1 191

1 021

3 404

1. Elkülönített számla nyitásának költsége, vezetésének

0

0

0

0

2. Biztosítási díj

0

0

0

0

3. Telekommunikációs költségek

666

666

571

1 904

4. Postaköltségek

525

525

450

1 500

2.2. Közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatos költségek 2.3. Kötelezően a projekthez kapcsolódóan előírt könyvvizsgálat díja

5. Karbantartási költségek 6. Irodai fogyóeszközök Összesen

0

0

0

0

1 368

1 368

1 172

3 908

71 419

71 884

24 417

167 720

VIII .3. A támogatási és finanszírozási feltételek bemutatása Az előző fejezetekben részletesen bemutatott fejlesztés összhangban áll a pályázati felhívásban definiált támogatható tevékenységekkel és az ott megfogalmazott fenntartási kötelezettségeknek, támogatási kritériumoknak is megfelel. A projekt összköltsége 167 720 eFt, a kért támogatás 142 462 eFt, támogatási intenzitás 85%. Az Egyetem irányításának, a fejlesztések további lépcsői elérésének elengedhetetlen feltétele egy korszerű tudás- és technológiamenedzsment infrastruktúra, valamint szolgáltatás csomag kialakítása. A szervezeti fenntarthatóság megköveteli a hatékony tudásmenedzsment és disszeminácós tevékenységet, ami integrálja mind a Marketing- és PR tevékenységeket, a technológiatranszfer tevékenységeket, valamint a műszaki-technológiai információk szolgáltatását. A projektre 40%-os előleget kérünk a likviditás megőrzése érdekébenn. ennek oka, hogy az egyetem párhuzamosan hajtja végra a TIOP és TÁMOP programok pályázatait, amelyek racionális, likvid gadálkodást követelnek. 100

Scince without borders

MELLÉKLET Kiegészítés a monitoring mutatókhoz A pályázati útmutató által előírt mutatók esetében az alábbi táblázat összegzi a tervezett tevékenységek típusát és a típushoz tartozó darabszámokat. Mutató megnevezése Tudománynépszerűsítő száma összesen

rendezvények

MTMI szakokhoz, kutatáshoz kapcsolódó rendezvények száma

Fejlesztett médiumok száma

tudománynépszerűsítő

Tevékenység típusa „SLC” tudományos vetélkedő „Soproni tudományos Estek” programsorozat „JUNIOR Collegue” előadássorozat Egyetemen lévő tudományos, szakmai szervezetek nemzetközi workshopjai „SLC” tudományos vetélkedő Sorponi tudományos Estek” programsorozat „„JUNIOR Collegue” előadássorozat Egyetemen lévő tudományos, szakmai szervezetek nemzetközi workshopjai Tudományos portál, ahol a tudományos előadások elérhetők elektronikus formában Kutatási katalógus Egyetemi éves tudományos és kutatási jelentés Egyetem képzéseit ismertető tájékoztató füzetek Kiadványok fejlesztése Kísérleti, demonstrációs eszközök, prototípusok Tevékenység típusa „„SLC” tudományos vetélkedő Soproni tudományos Estek programsorozat

Közvetlenül elért célközönség létszáma „JUNIOR College” előadássorozat Egyetemen lévő tudományos, szakmai szervezetek nemzetközi workshopjai

Doktori képzésben és doktori iskolákban részt vevő hallgatók között kialakított hálózatok és szakmai célú együttműködések száma

Tevékenység típusa Az egyetem 3 doktori iskolájában tudományos előadások szervezése és lebonyolítása Nyári egyetem szervezése

Tevékenység darabszáma Összesen 4, kétszer májusban és októberben Min. 10 alkalommal Min. 10 alkalommal Összesen 6, tanévente 3 alkalommal Min. 4X, májusban és októberben Min. 10X, havonta 1X tanévekben Min. 12X, havonta 1X tanévekben 4X, tanévente 2X 1 db 1 db 2 alkalommal, 2000 pld magyar, 1000 pld angol 1000-1000 pld / év 1 db Max. 10 db Elért célközönség létszáma Min. 50 fő alkalom, 100*4 alk.=400 fő Min. 25 fő alkalom, 25*20 alk. =500 fő Min. 25 fő alkalom, 25*20 alk. =500 fő Min. 15 fő alkalom, 15*6 alk.=90 fő

összesen összesen összesen összesen

Elért célközönség létszáma Min. 20 fő alkalom, összesen 20*6 alk.=120 fő Min. 15 fő / nyáriegyetem Max. 2 alkalommal, összesen 30 fő részvételével

101