„Megújuló energiaforrások és energiagazdálkodás egy kistérségben” Szeminárium – Beckerich-Luxembourg 2005 március 3-5 INTERREG IIIC program támogatásával Aqua-Fil projekt szervezésében Bevezető: Az Aqua-Fil projekt a környezetvédelmet nem csak a vízgazdálkodás területére korlátozza, ezért már 2004 áprilisában a vezető partner indítványozta, hogy a projekt partnerei beszéljenek erről a kérdésről, mivel ez az emberiség jövőjét érintő témakör (a kőolaj egyre növekvő ára, fokozott széndioxid kibocsátás, üvegházhatás – általános felmelegedés, ezek mind olyan negatív hatások, amelyekről egyre többet halhatunk, és talán beszélünk is). Luxembourg aláírta a Kyoto-i egyezményt, amely a széndioxid kibocsátás csökkentését célozza meg 2010-ig, ezért a Beckerich község Önkormányzata bemutatta a projekt partnereinek, hogy térségében , a „Réiden járási” Községek Érdekszövetsége, mit tett az elmúlt évtizedben az energiagazdálkodás terén olyan célból hogy az egy főre jutó széndioxid kibocsátást 2010-re 50%-al csökkentsék A rendezvényt a vezetőpartner, a partnertérségek politikai döntéshozói és szakértői számára rendezte: Val d’Adour térség – Franciaország; Perpignan Egyetem – Franciaország; Moura város – Portugália; Gyulafehérvár város – Románia; Sliven város – Bulgária és Iváncsa község- Adonyi kistérség – Magyarország tagú küldöttsége: - Molnár Tibor Iváncsa polgármestere - Ronyecz Péter – Adony polgármestere - Radeczki György – Perkáta polgármester - Szabó Ferenc – képviselőtestületi tag Iváncsa - Solti Gábor – villamosmérnök – szakértő - Páczai József – Aqua-Fil projektvezető Réiden járás rövid bemutatása A bemutatás azért is fontos hogy az olvasó képet nyerjen, arról hogy egy területét, lakosságát és községek számát tekintve, az Adonyi kistérséghez hasonló térséget látogattunk meg. A „Réiden járási” községek érdekszövetségét 1990-ben alapították Beckerich, Ell, Grosbous, Préizerdaul, Rambrouch, Redange, Saeul, Useldange, Vichten és Wahl községek polgármesterei. Az ötlet alapja az volt, hogy egyesülve több lehetőségekhez jutnak. A kölcsönös segítség és az állami támogatások elnyerése elvén működve, az érdekszövetség képes olyan terveket véghezvinni, amelyek meghaladják az egyes községek pénzügyi lehetőségeit. Az érdekszövetség céljai: - az életminőség javítása - a helyi kézművesség, kereskedelem és mezőgazdaság tevékenységeinek fenntartása - a gazdaság és a környezetvédelem összehangolása - a gazdasági, kulturális, oktatási, idegenforgalmi, társadalmi és más területek támogatása Az érdekszövetség tevékenységeinek néhány példája: - „Komm Fuer Mat”(„Utazz velünk”): a tömegközlekedés javítása = az autóbuszjáratok sűrűségének javítása és az utasok jobb tájékoztatása;
1
-
„Komm Spuer Mat”(„Takarékoskodj velünk”): a lakosság tájékoztatása energiatakarékosságra és a megújuló energiaforrások használatára. - Óvoda létesítése Reichlange falu - A Redange-i idősek otthona épületének felújítása - „TeleALARM” rendszer telepítése egyedülálló személyek háztartásában, azért hogy szükség esetén, rádióadó utján, kapcsolatot tudjanak teremteni a szomszédaikkal. - Két ipari park létrehozása Rambrouch és Redange területén, a térség gazdasági vállalkozásai részére. A kezdő vállalkozások részére az Érdekszövetség létrehozott egy „inkubátor” területet is. (Megjegyzés: A kedves olvasónak figyelmét szeretném a látogatott kistérség és a sajátunk közötti hasonlóságokra. Önök véleménye szerint vannak-e különbségek is? Melyek ezek?) Látogatásunk krónikája 2005.március 3 (csütörtök): Küldöttségünk reggel 7-kor indult Iváncsáról és 16-kor érkezett a szálláshelyre (némi repülőjárat késés miatt) Este 18h00 – 19h30: Camille Gira Beckerich község polgármester fogadja a küldöttségeket és ismerteti a következő két nap programját. Ezt követően, a partnerekkel ismerteti a térséget és beszél a Redange-i és Beckerich-i energiagazdálkodás és megújuló energiaforrások használatáról. De miről is beszélt? - az érdekszövetséget létrehozó 10 községről (l: bevezető) - miért dolgoztak ki egy energiagazdálkodási koncepciót a térségükben - milyen projekteket terveztek el - kiket vontak be projektjeik megvalósításába - milyen struktúrákat hoztak létre a megvalósítás érdekében: • tanácsadás energia felhasználás területén: „Réideni Energia Műhely” kht. • Beruházás megvalósítás és üzemeltetés területén: „Réiden-i Energiapark”Rt - beszélt a koncepciót megvalósító és létrehozó szereplők közti összefogás és együttműködésről a projektek létrehozása érdekében - hangsúlyozta a lakosság mozgósítása és bevonása fontosságáról, valamint a célirányú környezetvédelmi nevelés jelentős szerepéről. - Kiemelte az önkormányzatok példamutató magatartásának jelentősségét az energiagazdálkodás területein. 2005. március 4 (péntek): Délelőtt 8h00 – 12h30: elméleti előadások: 1. Energiagazdálkodás: tanácsadás energiaterületen, energiatakarékos lakások, épületek, háztartások támogatása, Beckerich közvilágításának távirányítása közintézmények világításának takarékossága – előadó: Camille Gira 2. Elektromos energiát szolgáltató, magán és közös tulajdonú napkollektorok Réiden járásban és az országban: működés, finanszírozás és jövedelmezőség – előadó: Paul Kauten (Réideni Energiapark Rt.) 3. A szélerőművek: finanszírozás, működtetés, jógikérdések, jövedelmezőség – előadó: Paul Kauten ( Réideni Energiapark Rt) Elméleti tudnivalók:
2
•
tanácsadás energiaterületen: az „Energiaműhely” kht feladata. Egy szakképzett alkalmazottja van, aki irodájában vagy terepen tanácsokat ad magánszemélyek, vállalkozásoknak és intézményeknek energiatakarékossági kérdésekben (háztartási gépek vásárlásánál, beruházásoknál, építkezéseknél, hőszigetelésnél, tervezésnél, támogatások elérése,), felügyeli ezek megvalósítását, jóváhagyja a támogatásokat és szerepet játszik a lakosságot mozgósító tevékenységek szervezésében. • Támogatások: az olyan háztartási gépvásárlását vagy energiatakarékos beruházásokat (korszerűen hőszigetelt épületek építése, régi épületek hőszigetelése, egyéni vagy közös tulajdonú elektromos energiát vagy hőenergiát szolgáltató napkollektorok telepítése) ösztönző juttatások, a kht tanácsai és jóváhagyása nyomán. Például: - ha valaki a régi mosógépét A kategóriájú fogyasztásúra cseréli 38 Euró támogatásban, részesül (a térség valamely településének lakosa kell, legyen). • Közvilágítás és köztéri világítás távirányítása: a köztéri világításban léteznek olyan a lámpára szerelhető érzékelők, amelyek lehetővé teszik a világítás felügyeletét egy laptop segítségével. Beckerich község, az ilyen eszköz segítségével 2002 és 2004 között 36%-al csökkentette fogyasztását, vagyis megspórolt 26000kWh, évente ami azt jelenti, hogy 16 t/év széndioxid kibocsátás akadályozott meg. Hasonló takarékosság érhető el, ha a közintézményekbe elektronikus vezérlésű és fényérzékelő szenzorokkal ellátott világítótestekkel látják el a közintézményeket (hivatalok, oktatási és kulturális intézmények,) Megjegyzés: a többi témánál a látott projekteknél fogok információt adni (pj) 2005 március 4 (péntek): délután 14h00 – 18h00: projektek látogatása terepen A partnerek az alábbi létesítményeket láthatták: 1. Beckerich község sportcsarnoka: a létesítmény nem csak a község lakosságát szolgálja, ki hanem a kistérségét is. Amit itt láthattunk: • az épület hőszigetelése és a természetes megvilágítása a legkorszerűbb technológiák alkalmazásával került megvalósításra. • Az épület fűtését és melegvíz ellátását megújuló energiaforrásból (biogáz) származó melegvizes távfűtéssel oldották meg. • Az épület tetején közös tulajdonú, áramot termelő napkollektorok vannak elhelyezve: az általuk termelt áramot a szolgáltató hálózatnak adják el és szemléltetés, nevelés céljából, a csarnok forgalmas helyén egy kijelzőn a lakosság minden pillanatban láthassa a termelt energia mennyiségét, és azt hogy ez milyen mennyiségű széndioxid kibocsátás megtakarítását eredményezi. 2. Noerdange és Redange községek áramot termeltető napkollektorai (SIDEC és Solupla): SIDEC = Szelektív Hulladékgyűjtő Érdekszövetség a kistérségben Solupla = Vállalkozások Inkubátor Háza Mindkét létesítmény a kistérség kezelésében van. Az épületek tetőszerkezeteire helyezett napkollektorok elektromos energiát termelnek, amelyet a szolgáltató hálózatnak adnak el, és ezzel csökkenti üzemeltetési költségeiket. A berendezések közös tulajdonban vannak Néhány tudnivaló a közös tulajdonú elektromos energiát termelő napkollektorokról: • Létesítésüket az alábbi két elvre alapozták: 3
-
elhelyezésükre tetőfelületeket vagy területet biztosítottak közintézmények vagy magánszemélyek (30 éves szerződés keretében) - a közös tulajdonban lévő berendezéseket egy civil társaság üzemelteti Az ilyen beruházásokban, önkéntes alapon, olyan személyek is részt vehetnek, akiknek ingatlanjuk nem alkalmas napkollektorok telepítésére. Természetesen léteznek olyan berendezések, amelyek magántulajdonban vannak és ezek is, részesülnek állami támogatásban, azonos feltételek mellett (esélyegyenlőség elve). Ilyen berendezéseket is láthattunk két változatban: tetőre szerelt déli irányítású és talajra szerelt, a nap pályáját követő berendezéseket. - A fenti berendezéseket a Réiden Energiapark Rt telepíti. A részvénytársaság szerepei az alábbiak: - a berendezések tervezése - a berendezés részegységeinek beszerzése és eladása - a beruházás megvalósítása - minden formaság ügyintézésének átvállalása - a berendezés üzemeltetése és gazdasági adminisztrációja 3. Szélerőművek Reimbergben: A két szélerőművet 2003 februárjában helyezték üzembe. Az általuk megtermelt elektromos energia mennyiség lefedi 500 háztartás éves szükségletét. Mivel az erőművek létesítését a lakosság fenntartásokkal fogadta, az érdekszövetség éveken keresztül intenzív felvilágosító munkát folytatott (l: látogatást szerveztek Németországba már működő berendezések tanulmányozására). A kivitelezést 2002 szeptemberben kezdték el és 2003 január végén, fejezték be. Üzemeltető: Réideni Energiapark Rt Beruházás összege: 1. 613. 159 euró Finanszírozás: 20% saját erő 10% támogatás 70% hitel Beckerichi magánépület fűtése faforgáccsal Egy Beckerichi család, amikor fahasábos fűtését akarta felcserélni, úgy döntött, hogy faforgácsra alapozott fűtési rendszert telepít. Megjegyzés: nem az asztalos üzemek forgácsáról van szó, hanem az erdőgazdálkodásban keletkező alacsony értékű termékeinek forgácsairól (bővebben a szombati programban) A berendezés az épület két lakását és a benne működő tanulóétkezőt képes fűteni. Fűtött felület: 400 nm Fogyasztás: 140 köbméter forgács/év = 12. 000 l/év fűtőolaj Beruházás összege: 25. 000 euró Támogatás összege: 3. 000 euró (Környezetvédelmi Minisztérium) A működés: automatikus, számítógépes vezérléssel Forgácstárolás: 10 köbméteres siló a kazán mellett 200 köbméteres siló egy szomszédos épületben 4.
2005 március (szombat): délelőtt 8h00 – 12h30 – elméleti előadások és látogatás terepen Téma: a biomassza és a nap hő energia 1. A Plateni iskola hő ellátó rendszere: előadó Jacques Weyland ( Gobelet&Lavandier Tanácsadó Mérnökiroda)
4
2. Beckerich és Redange községek területén, közös tulajdonban lévő, biogáz fejlesztő telepei: • mezőgazdasági szövetkezetek • a biomassza felhasználása hő és elektromos energiatermelésben • távfűtési rendszer létrehozása • elektromos energia eladása a közszolgáltatónak Előadók: Jean Schummer és Paul Kauten (Réideni Energia Park Rt.) 3. A Platen-i iskola fűtésrendszere: -. Látogatás és tudnivalók • Koncepció: Prézeirdaul község 2002-ben létrehozott egy fűtés rendszert Bettborn központjában. Ez lehetővé tesz az óvoda, általános iskola, templom, polgármesteri hivatal és néhány magánház fűtését. A tervet a Goblet Lavandier&Társai Mérnök Iroda készítette el. • Források: - a faforgács Prézeirdaul erdőiből származik. Az alacsony minőségű fahulladék (faágak, erdőtisztítás után keletkező egyéb célra nem felhasználható anyagok) aprítása nyomán keletkezett faforgács, szárított állapotban. - a forgácsot két aknán keresztül beleengedik az iskola udvarában található silóba - a forgács egy automatikus rendszerben működő kazánban ég el és melegvizet termel - a rendszer kiegészítője egy olajfűtésű kazán, amelyet nagyon hideg téli napokon használnak - a rendszer szerves része egy 7. 000 l-es bojler • Fogyasztás: - faforgács: 960 köbméter/év = 86. 400l fűtőolaj/év ez a hőmennyiség kb.91%-a - Fűtőolaj: 8. 000 l/év ez a hőmennyiség kb9%-a • Napenergia felhasználás: - a 29 nm-es napenergiát hasznosító hő kollektorok biztosítják a nyári melegvíz szolgáltatását (ez 750 l fűtőolajnak felel meg) • Ez a rendszer megakadályozza az évi 175 t széndioxid kibocsátását! 2005 március 5 (szombat): délután 14h30 – 16h30 látogatás terepen: A Redange-i és a Beckerichi biogáz fejlesztő telepek és távfűtő rendszerek. A két biogáz telep nagyon hasonlít egymáshoz, ezért a működési elvüket és néhány összehasonlító adatokat ismertettünk. Működési elv: 1. Alapanyagok: - energiatartalmú növények (kukorica, fű), trágya és trágyalé, háztartási szerves hulladékok. 2. Biogáz termelés: - biogáz fejlesztés az alapanyagok levegőnélküli fermentációja nyomán (metántartalom: 50-60%) 3. Energiatermelés: elektromos energia gázzal működő belsőégésű motorok által működtetett generátorok Hőenergia, amely az áramfejlesztő motorok hűtés nyomán keletkezik. Folyékony szerves trágya: az erjesztés után maradó folyadék minden, a trágyázáshoz szükséges elemet tartalmazza és ez kiválóan alkalmas a termesztés céljaira. 4. Értékesítés: az áramot a szolgáltató vásárolja meg előre és hosszútávra rögzített áron A hőenergiát (melegvíz formában) létesítmények és lakások fűtésére adják el. A folyékony trágyát a működtető szövetkezet használja fel saját céljaira.
5
Néhány összehasonlító adat a két biogáz fejlesztő telepről:
Jellemzők Üzembe helyezés éve Üzemeltető Alapanyag mennyiségek
Műszaki adatok
Teljesítmények Energiatermelés
Folyékony szerves trágya tárolása Beruházás összege Finanszírozás
Eladási árak
„Atterti biogáz”-Redange 2003 29 mezőgazdász szövetkezete - évente 27000 köbméter trágyalé és 14300 to trágya - 70 ha termesztett terület termelése - 5000 t szerves hulladék évente - 3 tárolótartály - 3db 1000 köbméteres erjesztő tartály és 3db 1000 köbméteres utóerjesztő tartály - 2 db 1600 köbméteres raktározó tartály
„Biogáz Biekerech” 2004 19 mezőgazdász szövetkezete - évente 17000 köbméter trágyalé és 12000to trágya - 100 ha. Termesztett terület termelése
15 db tartály a szövetkezet tagjainak területei közelében (össz: 33000 köbméter) 5. 100. 000 euró Állami támogatás: 57% Mezőgazdasági Minisztérium Tagok hozzájárulása: 4000 euro/tag = 116. 000 euró Banki hitelek Áram: 0, 1023euro/kWh Hőenergia: 0, 03euro/kWh
11 db tartály a szövetkezet tagok területeinek közelében (össz: 21505 köbméter) 4. 000. 000 euró Állami támogatás: 47% Mezőgazdasági Minisztérium Tagok hozzájárulása: 4000 euro/tag = 76. 000 euró Banki hitelek Áram: 0, 1023euro/kWh Hőenergia: 0, 03euro/kWh
-
2 db tárolótartály 2 db 1270 köbméteres erjesztő és 2b 1270 köbméteres utóerjesztő tartály - 3 db 4500 köbméteres raktározó tartály - elektromos energia: 700 kW - áram: 600 kW - hőenergia: 1400 kW - hőenergia: 1650 kW - biogáz: 7000 köbméter/nap - biogáz: 6000 köbméter/nap - Hőenergia: 6300000kWh/év - Hőenergia: 5420000kWh/év (40%-át az erjesztés használja (23%át az erjesztés használja el) el) Fűtésre: 3800000kWh/év (uszoda, Fűtésre: 4173000kWh/év sportcsarnok és a tervezett (Beckerich és Noerdange középiskola) megfelel 378000l/év távfűtésére) megfelel 417300 fűtőolajnak. l/év fűtőolajnak. - Áram: 5200000 kWh/év (1400 - Áram: 4450000kWh/év háztartás szükséglete) (1200 háztartás éves szükséglete)
6
Délután 17h00 – 18h30: következtetések, kerek asztal megbeszélések, javaslatok A rendezvény zárásakor az Aqua-Fil projekt partnerei egyetértettek a következőkben: - szükséges a politikai akarat meghatározása és mozgósítása minden egyes partner térségében - a helyi hatóságoknak példaértékű tevékenységeket és projekteket kell megvalósítaniuk, még akkor is, ha ezek kezdetben kis léptékűek A projekt vezető partnere a következező két évre az alábbiakat javasolta elfogadásra a partnerek részére: 2005 évre: - „Vizek Háza” Környezetvédelmi és Információs Központok vezetőinek 1 hetes képzése Luxembourgban. Témák: • kommunikáció energiagazdálkodás területén • a lakosság mozgósítása • kommunikációs stratégiák • Energia koncepció • Konkrét tevékenységek szervezése - együttműködések más projektekkel energia területen, finanszírozási lehetőségek felkutatása – folyamatosan 2006 évre: -
a 2005 éves képzés folytatása a Perpignan Egyetem bevonásával: műszaki megoldások és alkalmazások témakörében tényleges tevékenységek és projektek megvalósítása a partner térségekben.
2005 március 6 (vasárnap): a küldöttségek hazautazása.
Iváncsa Község Önkormányzata „Vizek Háza” Környezetvédelmi és Információs Központ Aqua-Fil projekt Páczai József projektvezető E-mail:
[email protected] Iváncsa, Faluház
7
