MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ

www.csgstandard.com www.zeroco2.cc

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ

1


1. DEFINÍCIÓK Emissziós faktor: egységnyi elfogyasztott tüzelőanyag, megtermelt villamosenergia, stb. mekkora mennyiségű ÜHG (üvegházhatású gáz) kibocsátással jár. Fogyasztó: olyan csatlakozási pont a villamos hálózaton, amely villamos energiát fogyaszt. Erőmű: egy telephelyen lévő olyan energia-átalakító létesítmény, amely elsődleges energiaforrás felhasználásával villamos energiát termel. Éves átlagos hatásfok: egy adott erőmű egy évre vetített konstans hatásfoka. Ez kisebb, mint a névleges hatásfok, mert az éves átlagos hatásfok figyelembe veszi az indításokat, leállásokat és a teljesítmény-változtatásokat, stb.. Fosszilis energiaforrás: olyan természeti erőforrás, aminek nincs újraképződési mechanizmusa, vagy ha van, az emberi léptékkel túlságosan hosszú időbe telik. Háztartási méretű erőmű (HMKE): olyan energiatermelő berendezés, amely kisfeszültségű hálózatra csatlakozik, névleges teljesítőképessége nem haladja meg a csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítmény mértékét, valamint az 50 kW-ot. Kiindulási kibocsátás-megtakarítás: az az évenkénti szén-dioxid-mennyiség, ami az új erőmű alkalmazásának köszönhetően nem kerül a légkörbe, mértékegysége tCO2/év. Kiserőmű: 50 MW-nál kisebb teljesítőképességű erőmű. Kogenerációs energiatermelés: olyan energiatermelés, amely két terméket állít élő, például villamos energiát és hőt. Gázmotor: olyan energiatermelő berendezés, amely földgáz, biogáz vagy egyéb gáz halmazállapotú tüzelőanyag felhasználásával Otto körfolyamat során villamos energiát vagy hőt állít elő. Megújuló energiaforrás: nem fosszilis és nem nukleáris energiaforrás (nap, szél, geotermikus energia, hullám-, árapály- vagy vízenergia, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energiaforrás, továbbá hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó gáz, valamint a biogáz). Termelő: olyan létesítmény, amely villamos energiát termel. Villamosenergia rendszer: egy olyan villamosenergia tranzitálásra kiépített rendszer, amely a termelőket összeköti a fogyasztókkal.

2


2. HÁLÓZATRA CSATLAKOZÓ, MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS A módszertan a villamosenergia hálózatra csatlakozó megújuló energia alapú erőművekre, kiserőművekre és háztartási méretű kiserőművekre vonatkozik. A módszertan a következő típusú projektek esetében alkalmazható: ● új erőmű építése (olyan helyszínen, ahol a projekt megvalósítása előtt még nem volt hálózatra csatlakozó energiatermelő egység), ● meglévő erőmű vagy erőműpark bővítése, vagy teljesítmény növelése, ● meglévő erőmű átépítése. Abban az esetben, ha az építendő új erőmű megújuló és nem megújuló energiaforrásokat is felhasznál villamosenergia termelésre (például napelemek vagy szélgenerátor párhuzamos alkalmazása gázmotorokkal), csak a megújulókból megtermelt villamosenergia mennyiséget szabad figyelembe venni a szén-dioxid-megtakarítás számításakor. A kogenerációs (kombinált hő- és villamos energia) termelés esetében a módszertan nem alkalmazható. 2.1. FIZIKAI HATÁROK A projekt tartalmazza a megújuló alapon termelő erőművet, valamint az összes többi erőművet, amely ugyanarra a villamosenergia rendszerre csatlakozik, mint a megújuló erőmű. A villamosenergia rendszer lehet akár egy kisebb helyi rendszer (például egy gyártelep belső villamos hálózata), amelyre energiatermelő egységek és villamosenergia fogyasztók kapcsolódnak, illetve egy nagy rendszer, például egy ország teljes villamosenergia rendszere (pl. a magyar villamosenergia rendszer). Ha a megújuló erőmű a közhálózatra csatlakozik (pl. Magyarországon az ELMÜ-ÉMÁSZ, EDF DÉMÁSZ vagy E.ON hálózatára), akkor az adott ország teljes villamosenergia rendszerét kell alapul venni az emissziós faktor számításakor.

3


2.2. A VISZONYÍTÁSI ÉRTÉK KISZÁMÍTÁSA

Az éves kiindulási kibocsátás megtakarítás számítható a projekt tevékenység által megtermelt villamos energia mennyiségének és a hálózat emissziós faktorának szorzataként, kWh-ban kifejezve. A számítás az 1. számú egyenlet alapján történik.

1. számú egyenlet

ahol: ●

:

éves kiindulási CO2 kibocsátás megtakarítás [tCO2/év];

●

:

megújuló alapú erőmű által termelt villamosenergia mennyiség [kWh/év];

●

:

hálózati emissziós faktor [tCO2/kWh].

2.3. AZ EMISSZIÓS FAKTOR MEGHATÁROZÁSA A megújuló energiaforrásokból megtermelt villamos energia a fosszilis tüzelőanyagú nagyerőművek termelését fogja csökkenteni, hiszen ezek az erőművek vesznek részt a menetrendtartásban. Ez az állítás azért helytálló, mert a megújuló energiaforrásból származó villamos energia mennyisége nem befolyásolja: 

az atomerőművi termelést, mert az atomerőműveket gazdaságosságuk miatt mindig a technikai lehetőségek nyújtotta maximumon üzemeltetik, ezeket az erőműveket sosem terhelik fel vagy vissza, a menetrendtartásban nem vesznek részt;



a kis erőművi termelést, mert ezek legnagyobb része kötelező átvétel alá esik, ezért nem vesznek részt a rendszer terheléselosztásában.

Az energia import összetétel pontos ismeretének hiányában az emissziós faktor számítása során ezt nem kell figyelembe venni. Az emissziós faktor számításkor fontos, hogy csak pontos, hivatalos forrásból származó, mindig az aktuális évre vonatkozó, vagy – ha ez nem elérhető – az előző évre vonatkozó

4


legfrissebb adatokat szabad használni. Két évnél régebbi adatok nem használhatók fel a számításhoz. Az emissziós faktor meghatározása a 2. számú egyenlet alapján történik. m

EFCO2 



0,9   FC i;m  NCVi  EFi



i 1

m

 EG i 1

m

2. számú egyenlet

ahol: ●

:

hálózati emissziós faktor; [tCO2/kWh]

●

:

az „i” típusú tüzelőanyag mennyisége, amit az „m” erőmű az adott

évben elfogyaszt [m3 vagy kg]; ●

:

● ●

az „i” típusú tüzelőanyag fűtőértéke [J/m3 vagy J/kg]; az „i” típusú tüzelőanyag emissziós faktora [tCO2/J];

:

az „m” erőmű által hálózatra táplált villamos energia mennyisége

[kWh]; ● a 0,9-es szorzóra azért van szükség, mert az erőművek összes tüzelőanyagfelhasználásának, következésképpen szén-dioxid-kibocsátásának egy része az erőművekből szolgáltatott hő előállítására fordítódik. A hő előállításhoz kapcsolódó kibocsátás a legfrissebb (2011-es) adatok alapján 10%. Abban az esetben, ha az erőművek emissziós faktorai ismertek, akkor az 2. számú egyenlet helyett a 3. számú egyenlet is alkalmazható a számításhoz.

3. számú egyenlet

5


ahol: ●

:

●

a hálózati emissziós faktor [tCO2/kWh];

:

az „m” erőmű által hálózatra táplált villamos energia mennyisége

[kWh]; ●

:

„m” erőmű emissziós faktora [tCO2/kWh];

Abban az esetben, ha az erőművekben felhasznált tüzelőanyagok átlagos emissziós faktorai, illetve az erőművek éves átlagos hatásfokai ismertek, akkor a számításhoz a 4. számú egyenlet is alkalmazható.

EFCO2 

0,9  EFm;i  3,6

m

4. számú egyenlet

ahol:

●

:

●

:

a hálózati emissziós faktor [tCO2/kWh]; az „i” tüzelőanyag átlagos emissziós faktora, amelyet „m” erőmű

eltüzel [tCO2/GJ]; ●

6

:

„m” erőmű éves átlagos hatásfoka.


3. MONITORING Az összes monitorozott adatot elektronikusan archiválni kell, és legalább három évig meg kell őrizni. A monitorozáshoz kizárólag kalibrált mérőműszerek alkalmazhatók. Egyes paramétereket folyamatosan monitorozni kell, és a szükséges számításokat legalább évente egyszer el kell végezni. Az elvégzett számításokat elektronikusan is dokumentálni kell, és a Projektterv dokumentumhoz csatolni kell őket. Az emissziós faktor kiszámításához felhasznált összes bemenő adatot rögzíteni kell, beleértve: ● az összes hálózatra csatlakozó erőmű esetében: o az erőművek pontos azonosításához szükséges információkat, o az üzembe helyezés dátumát, o az adott erőmű teljesítményét, o az adott erőműben alkalmazott tüzelőanyagok típusát és fűtőértékét, o az adott erőmű által hálózatra táplált villamos energia mennyiségét, o a felhasznált tüzelőanyag mennyiséget (ha elérhető), ● az alkalmazott CO2 emissziós faktorokat, ● a tüzelőanyagok fűtőértékét, ● az erőművek éves átlagos hatásfokait.

4. PROJEKT ÁLTALI KIBOCSÁTÁS A megújuló alapú kiserőművek a villamosenergia előállításához általában nem használnak fel fosszilis tüzelőanyagot, ezért a projekt általi kibocsátásuk nulla (PE = 0). Abban az esetben, ha az adott projektben a megújuló energiával párhuzamosan fosszilis tüzelőanyagot is felhasználunk, akkor a projekt kibocsátása az 5. számú egyenlet segítségével számítható ki.

5. számú egyenlet

7


ahol: ●

:

a projekt általi CO2-kibocsátás [tCO2/év];

●

:

a felhasznált „i” típusú tüzelőanyag éves mennyisége [kg/év vagy

m3/év]; ● ●

: :

● n:

az „i” típusú tüzelőanyag átlagos fűtőértéke [J/kg vagy J/m3]; az „i” típusú tüzelőanyag emissziós faktora [tCO2/J]; a felhasznált tüzelőanyag-típusok száma.

5. ÉVES KIBOCSÁTÁS-MEGTAKARÍTÁS A fent említett összefüggések kiszámítása után, az adott projektre jellemző kibocsátás megtakarítás a 6. számú egyenlet segítségével számítható.

6. számú egyenlet

ahol: ●

8

:

éves kibocsátás-megtakarítás [tCO2/év];

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ

Recommend Documents