Megújuló energia források magyarországi felhasználása Bohoczky Ferenc vezető főtanácsos
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
Energiapolitikai jogszabályok • 21/1993. (IV. 9.) O.Gy. hat. az energiapolitika alapelveiről, stratégiai irányokról, • 1107/1999. (X. 8.) korm. hat. hosszú távú Energiatakarékossági Cselekvési Program, • villamos energiáról szóló 2001.évi CX. törvény módosítása, a 2005. évi LXXIX. törvény, • földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosítása, a 2005. évi LXIII. törvény, • 63/2005. (VI. 28.) O.Gy. hat. az alternatív és megújuló en. hord. elterjesztéséről • 2/2005. (I. 13.) és 9/2005. (I. 21.) GKM rendeletek a kötelező átvételi árakról. /56/2002. GKM rend./
63/2005. (VI. 28.) O.GY. határozat • Megújulóból termelt áram kötelező átvételének és feltételeinek törvényi szabályozása, • Egyszerűsített környezetvédelmi engedélyezési eljárás létrehozása, • Bio üzemanyagok arányának növelése, 2007-re 2%, 2010-re 4%, • Gáztörvény módosítása, a biogáz gázrendszerbe bevezethetősége, • Energetikai növény és egyéb mezőgazdasági melléktermék támogatási rendszerének kidolgozása, • Energia ültetvények területének növelése érdekében az erdőtörvény módosítása
Az energiatakarékosság szükségességének a szempontjai • • • • • • • • • •
Környezetvédelem EU felzárkózás Ellátásbiztonság (70% fölötti importfüggőség) Külkereskedelmi mérleg Gazdaság világpiaci versenyképessége Gazdasági élénkülés (vállalkozások, beruházások) Költségvetési ráfordítás mérséklés (intézmények) Költségvetési bevétel növelés (ÁFA, SZJA, TB) Munkanélküliség csökkentése Nemzetközi elvárások
A hazai megtakarítási lehetőségek kihasználása
• A termelés energiahatékonyságának növelése • A közlekedés energiafogyasztásának racionalizálása • Az épületek fűtési energia felhasználásának csökkentése (hőszigetelés) /2002/91/EK Irányelv az épületek energiateljesítményéről/ • A megújuló energia hordozók fokozott hasznosítása
Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének a szempontjai • Környezetvédelem • Ellátásbiztonság (70% fölötti importfüggőség) • Külkereskedelmi mérleg • Gazdasági élénkülés (vállalkozások, beruházások) • Munkanélküliség csökkentése • Vidék népességmegtartó képességének a növelése • Optimális földhasználat • Nemzetközi elvárások
ENERGIA IMPORT FÜGGŐSÉGÜNK
Szén (lignitet is tartalmazza) Kőolaj és termékek 86% Földgáz 81% Villamos energia 17% ÖSSZESEN ~70%
25%
Gazdasági fejlődés és energiafelhasználás Magyarországon 140%
Maximális értékek: 130%
GDP: 116,1%, 1989-ben Energia: 1356 PJ, 1987-ben Vill. en.: 40,7 TWh, 1989-ben
110%
GDP 100%
Összenergia 90%
Villamos energia 80%
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
1990
1989
1988
1987
1986
1985
1984
1983
1982
1981
70% 1980
1980=100%
120%
Megújuló energiaforrások Megújuló energiaforrások alatt azokat az energiahordozókat
értjük,
amelyek
hasznosítása közben a forrás nem csökken, hanem újratermelődik, megújul, vagy mód van az adott területről ugyanolyan jellegű és mennyiségű energia kitermelésére.
Megújuló energiahordozóra vonatkozó EU irányelvek • 2001/77/EK irányelv: az EU-ban megújuló energiahordozóval előállított villamos energia jelenlegi 14%os részarányát 2010-re 22,1%-ra növelni (erősen differenciált arányok szerint) • Zöld Könyv: a megújuló energiahordozóknál EU-beli 5,3%os részarányát 2010-re 12%-ra növelni • 2003/30 EK Irányelv a bio motorhajtóanyagokról; 2005 –ben 2 %, 2010-ben 5,75 % • Magyarország célja: – a jelenlegi 3,6%-os megújuló energiahordozó részarány növelése (hosszú távú energiatakarékossági program) – a megújulókkal termelt villamos energia 0,8%-os részarányának 3,6%-ra történő növelése (EU elvárás) – a 2233/2004. (IX. 22.) Korm. hat. és a 354/2004. (XII. 22.) ill. 42/2005. (III. 10.) Korm. rendeletek alapján – 63/2005. (VI.28.) OGY határozat
Megújuló energiahordozók hasznosításának növelése • Nem csak energiapolitikai kérdés, hanem: - környezetvédelmi, - vidék- és agrárfejlesztési, - fenntartható fejlődést segítő, - energia import csökkentő, - mezőgazdasági területek hasznosítását segítő, - helyi életkörülmény javító, - helyben maradást biztosító, stb.
Megújuló energiaforrások használatának szükségessége • A környezet szennyezésének (talaj, víz, levegő) csökkentése. • Az üvegházi gázok (CO, CO2, NOx, CH4, SF6, stb.) kibocsátásának mérséklése. • A fosszilis tüzelőanyagok elfogyásának víziója. • A természet állapotának további rontása nélküli fenntartható fejlődés megvalósítása.
ÜVEGHÁZI GÁZOK JELLEMZŐI
CO2
CH4
N2O
CFC-12
• •
ipari forradalmat megelőző koncentráció
280 ppm 700 ppb 275 ppb
•
koncentráció 1994-ben
358 ppm 1720 ppb 312 ppb 0,27 ppb
• • •
légköri tartózkodási idő (év)
50-200
relatív üvegház-gáz hatékonyság változás %
1 28
•
-
12
120
12
21 150
310 13
9700
A VILÁG ENERGIAFOGYASZTÁSA 2060-IG 1600
1400
Energiafogyasztás (Exajoule/év)
1200
egyéb
ár-apály energia
napenergia
1000
új biomassza
szélenergia 800
vízenergia
hagyományos biomassza
atomenergia
600
földgáz
kőolaj
szén
400
200
0 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2020 2030 2040 2050 2060
Év
Megújuló energiaforrások Stratégiai Terv Program Koncepciója MTA Megújuló Energetikai Technológiák Albizottsága a következő feladatok megoldását helyezi előtérbe: - napenergia építészeti hasznosításának kiterjesztése - napenergia szoláris aktív épület-gépészeti hő-hasznosítás bővítése - napenergia fotovillamos hasznosításának kiterjesztése - hidrogén-energetika és tüzelőanyag-cellás energetikai rendszerek hazai alkalmazásának bevezetése - biomassza energetikai célú hasznosításának hazai bővítése - szélenergia hasznosítás kiterjesztése - vízenergia hazai hasznosításának kiterjesztése - geotermális energia hazai hasznosításának növelése - megújuló energiaforrások mezőgazdasági célú hasznosítása - megújuló energetikai technológiák gazdasági értékelése - oktatás, demonstráció,tájékoztatás, pályázati program koncepció
Megújuló energia potenciál MTA Megújuló Energetikai Technológiák Albizottság tagjai által elkészített felmérése alapján: aktív szolár termikus potenciál 48,8 PJ/év mezőgazdasági szolár termikus potenciál 2,6 PJ/év passzív szolár termikus potenciál 37,8 PJ/év szoláris fotovillamos potenciál 1749,0 PJ/év 405 e MWp 486 TWh/év vízenergia potenciál ~4000 GWh 14,4 PJ/év Szélenergia potenciál ~ 148 TWh 532,8 PJ/év geotermális potenciál 63,5 PJ/év biomassza potenciál 203-328 PJ/év Összesen kb. 2600-2700 PJ/év
Megújuló energiaforrások Magyarországon (PJ/év) 70 60 50
58 50
40
31
30
Potenciálisan felhasználható Jelenleg hasznosított
36
En.növény term.
20 5
0,7 Vízenergia
0,01
Szél
Geotermia
0
7,2 0,03 Biomassza
3,2
4
Nap
10
Megújuló energia felhasználások 2004. • • • • • • • • • • • •
Víz energia Szél energia Geotermia Napkollektor Fotovillamos Tűzifa Egyéb szilárd tüzelő Szennyvíz tisztítási gáz Hőszivattyú Egyéb növényi hull Hulladék égetés Összesen
Megújuló energia fajta Villamosenergia-termelés Hőhasznosítás GWh TJ/év TJ/év 205,5 739,80 5,6 20,16 3600 76 0,1 0,36 17470 678 2440,80 5695 22 79,20 146 46 8750 54 194,40 1179 40439 TJ/év
Megújuló energiaforrások egymás közötti felhasználási aránya Jelenleg a megújuló energiaforrások mintegy 3,6 %-kal részesednek az ország összes energia felhasználásából •
ennek:
78,8 %
tűzifa és egyéb biomassza
8,9 %
geotermia
8,6 %
megújulóból termelt villamos energia
3,4 %
biogáz és kommunális hulladék égetés
0,2 %
napenergia
0,1 %
egyéb
Megújuló energiaforrások A megújuló energiaforrások osztályozása több módon lehetséges: - fajtánkénti (pl. víz, nap, geotermia, szél, biomassza,), - létrehozható energiafajta szerinti csoportosítás (pl. hőenergia, villamos energia,stb.) - hasznosíthatósága (pl. folyamatosan rendelkezésre álló, rendszertelenül, vagy rendszeresen bizonyos napszakhoz kötődő) Általában energiagazdálkodási szempontból az a hasznosabb, amelyik hő- és villamos energia termelésre alkalmas és megoldható a folyamatos rendelkezésre állása és az igények szerint szabályozható.
A megújuló energiaforrások felhasználásának három legfontosabb területe : • • •
átalakítás villamos energiává, átalakítás hőenergiává és átalakítás üzemanyaggá.
Megújuló energiaforrások (1) •
•
•
•
A vízenergia a folyók vízhozamától függően elvileg folyamatosan rendelkezésre áll és az igények szerint szabályozható, de csak villamos energia termelésre használható. A szélenergia szintén – a kisméretű mechanikai munkát ellátó szélkerekeken kívül - villamos energia előállítását teszi lehetővé, de a rendelkezésre állása kiszámíthatatlan. A napenergia mind hő-, mind villamos energia előállítására alkalmas, de hasznosítási időszaka napszaktól és évszaktól, sőt időjárástól függően változik. A geotermikus energia szintén alkalmas lehet, mind hő-, mind villamos energia előállítására és a rendelkezésre állás is folyamatossá tehető, de a föld belsejéből felhozott termálvizet - ami a hőt hordozza - a környezetvédelmi előírások alapján vissza kell juttatni a megcsapolt rétegbe.
Megújuló energiaforrások (2) •
•
Magyarországon termelődő biomassza a megújuló energiaforrások domináns tényezője. Hasznosításuk nagyon sok módon lehetséges, alkalmasak mind hő-, mind villamos energia termelésre, rendelkezésre állásuk folyamatossá tehető. Van száraz, folyékony és légnemű biomassza. Jelenleg az ország megújuló energia felhasználásának több mint 85 %-a biomassza alapú. EU által hozott Irányelvek, a csatlakozott országok részére kiadott elvárások teljesítése csak a biomassza alapú energiatermelés jelentős mértékű növelésének segítségével lehetséges. Itt a biomassza hasznosítás összes területét figyelembe kell venni, úgy mint a biogáz termelés áram- és hőtermelési célra, energetikai növénytermelés hő-, villamos energia és motorhajtóanyag előállításra, száraz biomassza hasznosítás tüzelési és villamos energia termelési célra.
Alap: a meglévő vagy építendő épület Cél a házban élők komfort érzésének biztosítása - épület külső hőnyeresége - lakás belső hőnyeresége (életmódtól függő) - épület hővesztesége - bevitt energia - fosszilis tüzelőanyag alapú - megújuló alapú - napenergia - biomassza (száraz) - hőszivattyú A bevitt energia minimalizálása az egyik legfőbb szempont.
Napenergia hasznosítás Cél: az épületek külső energiaforgalmának csökkentése Passzív hasznosítás (új épületeknél) – naptudatos (bioklimatikus) építészet szerinti ház építése, fajlagos fűtési energia igény < 15kWh/m2év • Passzív hasznosítás (régi épületeknél) – épületek szerkezeti átalakítása, hőszigetelése, transzparens falszigetelés • Passzív hasznosítás (régi épületeknél) – épületek átalakítása, integrált vagy illesztett üvegház csatolása, üvegnél a k<1,8 W/m2K • Aktív hasznosítás – kollektoros – levegő kollektor -- folyadék kollektor (egy- vagy kétkörös) -- sík kollektor -- vákuum csöves kollektor -- kombinált rendszerű • Aktív hasznosítás – napelemes – amorf -- egykristályos -- polikristályos
•
Napenergia hasznosítás Területe: lakosság, mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás.
Módja: használati melegvíz készítés (HMV), épületek fűtése, légtér temperálása medencék vizének temperálása, szárítás, aszalás, levegőztetés, villamos energia termelés
Napenergia potenciál Napsugárzás energia hozama 1265kWh/ m2,év = 4914 MJ/m2,év
Magyarország területe 9,3 millió hektár = 93 x 109m2
Magyarország területére eső napenergia 457x103 PJ Magyarország energia felhasználása 1088 PJ Napenergia/energia felhasználás 420 szoros 1 m2 napkollektor ~ 500 kWh/év = 1800 MJ/év 4 PJ ~ 2,2 millió m2 kollektor
Napenergia potenciál MTA Megújuló Technológiák Albizottsága elkészített felmérése alapján: aktív szolár termikus potenciál 48,8 PJ mezőgazdasági szolár termikus potenciál 2,6 PJ passzív szolár termikus potenciál 37,8 PJ szoláris fotovillamos potenciál 1749,0 PJ 405 e MWp 486 TWh/év
Egy kis statisztika (1.) Energiafelhasználás 1088,1 PJ 2004. év Az energia felhasználásának megoszlása: - lakosság
38,4 %
- ipar
34,8 %
- kommunális
18,6 %
- egyéb
8,2 %
Egy kis statisztika (2.) A lakossági energia felhasználás megoszlása: - fűtés
70 %
- vízmelegítés
11 %
- főzés
15 %
- egyéb
4%
Fütés+melegvíz= 81%; lakosság 38,4%= összessenből 31,1% 1088PJ 31,1%-a 338PJ; ezt lehet naptudatos építészettel, napkollektorokkal, napelemekkel és egyéb megújuló energiaforrás hasznosításával csökkenteni.
Megújuló energia program • •
• • •
átvételi kötelezettség előírásával kedvező pályázási lehetőségekkel, támogatási rendszerrel (kamat-, beruházás-, ártámogatás) adó-visszaigénylési lehetőséggel (nyereség-, jövedelemadó stb.), reális átvételi ár meghatározásával
• tudatformálással, meggyőzéssel.
KIOP az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése Megújuló energiaforrások növelése -energiatermelés hátterének támogatása(pl. begyűjtőrendszerek, alapanyag előállítók stb.) -mezőgazdasági és egyéb termelők támogatása -lakossági és egyéb felhasználók támogatása
Energiahatékonyság növelés -önkormányzati fejlesztések(intézmények, épületek) -vállalkozások fejlesztései KERET: 2005-2006-ra 4,4 mrdFt Benyújtható projektek alsó határa: 125 MFt
Elérhető támogatások 1 (differenciált rendszer) Megújuló energiáknál maximális támogatás önkormányzatok, intézmények beruházásainál: -biomassza:50% -geotermia:40% -napkollektoros rendszerek:40% -szélerőművek:25% -fotovillamos berendezések:60%
Elérhető támogatások 2 (differenciált rendszer) Megújuló energiáknál maximális támogatás vállalkozások beruházásainál: -biomassza:40% -geotermia:30% -napkollektoros rendszerek:30% -szélerőművek:20% -fotovillamos berendezések:30% -kisteljesítményű vízerőművek: 20%
Elérhető támogatások 3 (differenciált rendszer) Energiahatékonyság növelésénél maximális támogatás: -önkormányzati energiatakarékossági beruházások:40% -vállalkozások: 30 % FELSŐ KORLÁT. Max. 300 MFt
Megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia •
Az Európai Parlament és Tanács 2001. szeptember 27-én
2001/77/EK Irányelvet fogadott el a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiának a belső villamos energia-piacon történő támogatásáról. Az Irányelv kötelezi a tagállamokat olyan nemzeti célelőirányzatok elkészítésére, amelyben, az országok az adottságaikhoz igazodva növelik a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia középtávú piaci részarányát. Az irányelv célja, hogy a belső villamos energia piacon ösztönözze a megújuló energiaforrásoknak az energiatermeléshez való nagyobb mértékű hozzájárulást. Az 1997. évi közösségi 13,9% átlagot, 2010-re 22,1%-ra kell növelni.
Megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia Országok
1997 (%)
2010 (%)
Belgium
1,1
6,0
Írország
3,6
13,2
Luxemburg
2,1
5,7
Németország
4,5
12,5
Olaszország
16,0
25,0
Portugália
38,5
39,0
Spanyolország
19,9
29,4
Svédország
49,1
60,0
Ausztria
70,0
78,1
Összesen
13,9
22,1
Villamos energia adatok
1.Összes felhasználás /TWh/ 2.Bruttó fogyasztás /TWh/ 3.Nettó fogyasztás /TWh/ 4.Import /TWh/ 5.Megújulból termelt /GWh/ 6. Megújuló/nettó /%/ 7. Megújuló/bruttó /%/
Forrás: MAVIR, GKM
2001
2002
2003
39,59 36,87 32,20 3,17 194,60 0,60 0,53
40,41 37,73 33,33 4,26 206,30 0,62 0,55
41,08 38,32 34,08 6,94 266,40 0,78 0,69
Megújulóból termelt villamos energia 2001-ben GWh Vízerőműben termelt 186 Biogázból termelt 7,634 Szélerőművi termelés 0,919 Hulladék égető vill. en. termelése 112,476 Összes megújulóból termelt 307,028
Összes hazai áramtermelés
Részarány % 0,51 0,02 0,00 0,31 0,84
36.418 GWh
Megújulóból termelt villamos energia 2002-ben GWh Vízerőműben termelt Biogázból termelt Szélerőművi termelés Összes megújulóból termelt
194 11,2 1,2 206,4
Összes hazai áramtermelés
Részarány % 0,54 0,03 0,00 0,57
36.158 GWh
Megújulóból termelt villamos energia 2003-ban GWh Vízerőműben termelt Biogázból termelt Szélerőművi termelés Biomassza vill. en. termelése Összes megújulóból termelt
171,0 18,4 3,6 109,0 302,0
Összes hazai áramtermelés Bruttó fogyasztás
Részarány % 0,57 0,06 0,01 0,36 0,79/0,91
33.047 GWh 38.320 GWh
Megújuló alapú villamos energia termelés 2004. év GWh Vízerőművi termelés Biogáz alapú termelés Szélerőművi termelés Napelemes Biomassza vill. en. termelése Összes megújulóból termelt
Hazai áramtermelés Btto. fogyasztás
205,5 22,0 5,6 0,1 678,0 911,2
Részarány btto/meg. (%) 0,492 0,053 0,013 0,000 1,654 2,212
33.708 GWh 41.180 GWh
2005-re várható megújuló alapú villamos energia termelés GWh Vízerőművi termelés Biogáz alapú termelés Szélerőművi termelés Napelemes (fotovillamos) Biomassza vill. en. termelése
180,0 23,0 7,4 0,1 840,0
Részarány % 0,43 0,06 0,02 0.00 2,02
Összes megújulóból termelt
1050,5
3,08/2,53
Várható hazai áramtermelés Várható btto fogyasztás
34.000 GWh 41.500 GWh
Átvételi kötelezettség alá eső megújuló energiaforrásból előállított villamos energia átvételi árát a /2005. ( ) GKM rendelet határozza meg /56/2002.(XII. 29.) GKM rend. módosítása/ • a 2005. évi LXXIX. – a villamos energiáról szóló 2001. évi CX.-t módosító -szeptembertől érvényes – törvény alapján (k*23 Ft/kWh) • 2005-ben a k=1, ami évenként a fogyasztói árindex értékével növekedik • a 0,1MW-os átvételi határ eltörlésre került
Kötelező átvételi árak /terv/ időjárás függő
időjárás független
(Ft/kWh)
Csúcs Völgy Mélyvölgy
23 23 23
26,12 23,00 9,38
Időjárás független napi átlag 22,47Ft/kWh Időjárás független hétvégi átlag 21,30Ft/kWh Éves átlag 22,10Ft/kWh Cél a mélyvölgy időszak kizárása a villamos energia termelésből (24,33Ft/kWh)
Megújulóból megvalósult beruházások •Nyírbátor
1,6 MW hő- és villamos energia termelés biogáz 7,5 GWh • Inota 1 db 250 kW szélturbina • Kulcs 1 db 600 kW szélturbina • Mosonszolnok 2 db 600 kW szélturbina • Mosonmagyaróvár 2db 600 kW szélturbina • Erk 1 db 800 kW szélturbina • Rónafő 1 db 800 kW szélturbina • Bükkaranyos 1 db 225 kW szélturbina • Vép 1 db 600 kW szélturbina • Szapár 1 db 1,8 MW szélturbina
~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~
0,3 GWh 1,0 GWh 2,0 GWh 2,0 GWh 1,3 GWh 1,3 GWh 0,3 GWh 1,2 GWh 3,6 GWh
Jelentősebb biomassza energetikai beruházások Beruházás
Évi átlagos faanyag-igény Pécsi Erőmű (49 MW) 330 000 t/év Kazincbarcikai Erőmű (30 MW) 200 000 t/év Ajkai Erőmű (30 MW) 192 000 t/év Távhőtermelés Tata (5 MW) 6 000 t/év Távhőtermelés Szigetvár (2 MW) 2 200 t/év Távhőtermelés Mátészalka (5 MW) 6 000 t/év Üzemi hőellátás Papkeszi (5 MW) 10 000 t/év Távhőtermelés Körmend (5 MW) 6 000 t/év Távhőtermelés Szombathely (7 MW) 8 000 t/év Hő- és villamosenergia-termelés Szentendre 20 000 t/év Az új energetikai fejlesztésekkel a hazai energetikai célú fafelhasználás a közeljövőben várhatóan 817 000 t/év (1,2 millió m3/év) mértékben megemelkedik.
Biomassza alapon termelt villamos energia megoszlása 2004. •
•
• • • • • •
AES Kazincbarcika AES Tiszapalkonya Bakonyi Erőmű Ajka Pannon Power Pécs Mátrai Erőmű Gyöngyösvisonta Növényolajgyár Martfű Bátortrade Nyírbátor (állattartási biogáz)
• Szennyvíztisztítók (biogáz)
247,3 GWh 76,7 GWh 207,0 GWh 126,0 GWh 15,0 GWh 6,6 GWh 7,5 GWh 14,5 GWh
Távhőszolgáltatásra megvalósult biomassza beruházások • Tata • • • • •
5 MW távfűtés biomassza
6000 t/év 23 TJ Szigetvár 2 MW távfűtés biomassza 2200 t/év 23 TJ Mátészalka 5 MW távfűtés biomassza 6000 t/év 62 TJ Körmend 5 MW távfűtés biomassza 6000 t/év 63 TJ Szombathely 7 MW távfűtés biomassza 8000 t/év 92 TJ Szentendre 9MW+1,4 MWv létesítmény- és távfűtés biomassza 20.000t/év; 8GWh 220 TJ
• Papkeszi 5 MW ipari hő biomassza 10000 t/év Összes tüzelőanyag igény 60.000 t/év
120 TJ
• Fatüzelésű erőművek
I.
• Szélerőművek erőművek • Hulladéktüzelésű erőművek • Energianövényt hasznosítók
II.
• Földhő-hasznosító erőművek • Kis vízerőművek • Naperőművek
• • •
Az ország összterülete 9,303 millió ha (100,0%) Erdővel borított 2002 1,823 millió ha ( 19,6%) Erdővel borított 1967 1,572 millió ha ( 16,9%)
• • •
Összes élőfakészlet Éves növekmény Éves fakitermelés
• • • •
Fa az erőművekhez (terv) Fa a Pécsi Erőműhöz (terv) Fa a Borsodi Erőműhöz (terv) Fa az Ajkai Erőműhöz (terv)
~330 millió m33 (100%) ~12 millió m33 ( ~4%) ~7 millió m33 ( ~2%) kb. 1,0 millió m33 kb. 0,4 millió m33 kb. 0,3 millió m33 kb. 0,3 millió m33
Új biomassza forrás lehetőségek • • • • • • •
erdőtisztítás kis- és középvállalkozói alapon, erdőtisztítás közmunka alapon, „öregfa” begyűjtés megszervezése, nád hasznosítás, fás szárú energetikai növénytermesztés, egynyári és évelős növények termesztése, biogáz termelés - szennyvíz tisztítói, - állattartási, - szilárd hulladéklerakói.
Megújulóval történő villamosenergia-termelés 2010-ig 2010 2003
Vízenergia Szélenergia Fotovillamos Tűzifa, fahulladék, energianövény Hulladéklerakói biogáz Települési szennyvíziszap biogáz Geotermia Hulladékégetés ÖSSZESEN
2005
TJ/év
Új kapacitás 20052010 MW
Új kapacitással termelt GWh/év
Termelés összesen
GWh/év
TJ/év
GWh/év
171 3,6 0,06
615 13 0,2
195 5,5 0,06
702 20 0,2
12 55 0,14
66 100 0,14
261 105,5 0,2
939 380 0,7
109
1 090
800
9 600
27,5
165
965
11 880
2
20
2
24
-
-
2
24
16,37
163,7
20
240
10
55
75
900
67,0 368,97
670 2 571
110 1132
1 320 11 906
10
65 40 491
65 150 1 623
780 1 800 16 404
114,64
GWh/év
TJ/év
Jelentősebb szennyvíztisztító telepi biogáz lehetőségek(65GWh/év) Szám
Tisztítótelep megnevezése
Keletkező összes biogáz mennyiség (103 Nm3/nap)
A hálózaton hasznosítható villamos energia mennyisége (MWh/nap)
1 458
36,45
71,13
Várható terhelés 2010-ig (103 LE)
1
Budapest-Központi
2
Budapest-Délpest
515
12,88
25,13
3
Budapest-Északpest
455
11,38
22,20
4
Budapest-Délbuda
262
6,55
12,80
5
Debrecen
546
13,65
26,43
6
Miskolc
317
7,92
15,45
7
Pécs
346
8,65
16,86
8
Szeged
230
5,75
11,22
9
Kecskemét
280
7,00
13,64
10
Szombathely
262
6,55
12,80
11
Székesfehérvár
204
5,10
9,95
12
Békéscsaba
204
5,10
9,95
13
Zalaegerszeg
183
4,58
8,94
14
Győr
178
4,45
8,90
15
Pápa
159
3,98
7,75
16
Szolnok
150
3,75
9,44
17
Sopron
148
3,70
6,35
18
Kaposvár
141
3,52
6,00
19
Vác
133
3,32
5,70
20
Siófok
112
2,80
4,60
Villamosenergia-termelésre vizsgálható geotermikus kutak Lehetséges hőtermelő kapacitás MW Fábiánsebestyén
Lehetséges villamosenergia-termelő kapacitás MW
120
64
Álmosd
20
4
Tótkomlós
15
1,5
Mélykút
35
5
Tura
15
1,5
Andráshida
10
0,6
Nagyrécse-Pet
20
2
Bajcsa
20
1
255
79,6
Összesen
Megújulóból termelt villamos energia teljesíthetősége •
A 2010. évi várható villamos energia felhasználás 3,6 %-a 1600 GWh, ami elérhető a következő forrásokból
• vízenergia 40-50 MW 300 GWh • geotermia 15-20 MW 100 GWh • szélenergia 40-50 MW 80 GWh • biogáz termelés 35-45 MW 260 GWh • válogatott hulladék égetés 50-60 MW 400 GWh • szilárd biomassza 60- 80 MW 460 GWh A teljesíthetőséghez szükséges beruházási igény
100-130 Mrd Ft
Biomassza alapú villamos energia 1000 GWh erejéig viszonylag nagyobb nehézségek, különösen magas költségvetési támogatások nélkül teljesíthető. A három erőmű 2005-re tervezett faalapú villamos energia termelési értéke ~750 GWh és ezt egészíti ki a többi (víz, szél, biogáz) alapon történő termelés. A további elvárás, mintegy 600 GWh teljesíthetősége azonban könnyen teljesíthető lehetőségeken túl mutat. Ezen igény teljesítéshez szükséges villamos energia termelő kapacitás (pár darab max. 20 MW-os blokk) kiépítése, nem lenne olyan gond, mint a hozzávaló tüzelőanyag biztosítása.
Biomassza hasznosítás elősegítése Erdőtörvény módosítása (folyamatban)
Földalapú és energianövény termesztési támogatások (ideiglenesen rendezve) Vidékfejlesztési feladatok és a régiókra lebontott részfeladatainak meghatározása, Tudásközpontok létrehozása a feladatok koordinálásának és egyes részeinek kidolgozására, alkalmazott technológiák kifejlesztése, Innovációs, kutatás-fejlesztési feladatok meghatározása és kidolgozása: - termesztés technológia, betakarítás gépesítés, fajta kísérletek - tüzeléstechnológia és berendezés fejlesztés - logisztikai feladatok és az ellátás biztonságának vizsgálata - oktatási, tudatformálási szcenáriók kidolgozása - hazai és EU-s pályázatok előkészítése, kidolgozása
600 GWh előállításához a növekmény források
• szélenergia ~25 MW 42 GWh • vízenergia 9 MW 54 GWh • geotermia 2-5 MW 12-30 GWh Fennmaradó rész megtermelhető: • az EU által előírt hulladék kezelésből származó anyag hasznosításából (égetés, pirolízis, magas hőmérsékletű gázosítás) • biomasszából. -
Feladatok El kellene indítani a mezőgazdasági területekre telepíthető fás és lágyszárú energia növények telepítésével együtt a kis- és középvállalkozási, és/vagy közmunka alapon működő erdő-, út menti és elhagyott, gondozatlan területek tisztítási munkálatait, valamint az úgynevezett „öregfa” begyűjtési programot. Jelentős előrelépési lehetőség lenne a hulladék gazdálkodás területén, a hulladék EU előírások szerinti válogatott kezelése és különböző technológiákkal (pirolízis, égetés, gázosítás) való hasznosítása, valamint a szennyvízkezelés és hígtrágya biogáz-termelésen alapuló ártalmatlanítása.
Energetikai növénytermesztés 1. Biomassza alapú energia felhasználás növelésével lehetséges a megújuló energiaforrások hasznosításának megduplázása és az EU megújulóból termelt villamos energia előírásának teljesítése. Fajtái: •
fás szárú, különböző vágásfordulójú ültetvények telepítése (nemesnyár, fűz, akác, éger, gyertyán, stb.)
•
száraz biomassza szántóföldi termesztésből (energiafüvek, nádféleségek)
•
olajos magvú növények (repce, napraforgó) vetése
•
etanol előállítására alkalmas növények (kukorica, burgonya) ültetése
Energetikai növénytermesztés 2. Környezeti hatások: •
csökkennek a felhasználáskori környezetszennyez-anyag kibocsátások
•
mérséklődnek az eróziós károk
•
rekultiválandó területek (zagytér, meddőhányó) körzetében javuló egészségvédelmi hatások (csökken az allergia, asztma, bőrpanasz), javul a por és CO2 megkötés Szociális hatások:
•
javul a lokális ellátásbiztonság az energiahordozók területén
•
a föld nem marad parlagon, a meglévő munkagépek hasznosulnak
•
munkanélküliség csökken, javul az életkörülmény és létbiztonság
Bio motorhajtóanyagok az EU-ban 2003/30/EK Irányelv alapján Biodízel és bioetanol gyártás az EU országaiban az összes motorhajtóanyag felhasználás 0,3 %-át fedezi. 2001-ben 956 kt termelés »
– – – – – – – – –
biodízel 27.600 t 20.000 t 328.600 t 246.000 t 78.000 t
bioetanol
Ausztria Belgium Franciaország 91.000 t Németország Olaszország Spanyolország 80.000 t Svédország 20.000 t Többi tagország 49.800 t 15.000 t Összesen 750.000 t 206.000 t 2005 végéig 2 %-ra, 2010-ig 5,75 %-ra kell növelni a közlekedési bioüzemanyagok arányát.
Bio motorhajtóanyag tervek Magyarországon 2003/30/EK Irányelv alapján Bio-motorhajtóanyagok: 2233/2004 (IX. 22) korm. hat 354/2004.(XII.22.) és 42/2005.(III.10.) korm. rend. 2005-re a Magyarországon forgalmazott üzemanyagok energiatartalomra vetített részarányára vonatkoztatva el kell, hogy érje 0,4-0,6%-ot; 2010. december 31-ig a jövedéki adó visszatérítés érvényben marad; 2010-re a forgalmazott üzemanyagokban a bio-üzemanyagok energiatartalomra vetített részaránya el kell, hogy érje a 2%-ot; Meg kell vizsgálni az elhasznált étolaj-hulladékok biodízel gyártásra történő felhasználásának, a bioetanol közvetlen motorbenzinbe keverésének, valamint egyéb megújuló üzemanyagok felhasználásának általános összehasonlító gazdasági, technikai, környezetvédelmi, vonatkozásait. Megtörtént a 18/2003 (II. 19.) Korm. rend. hatályon kívül helyezése. /zártkörű forgalmazás/
Megújuló energiafelhasználások 2010. • • • • • • • • • • • • • •
Víz energia Szél energia Geotermia Napkollektor Fotovillamos Tűzifa Egyéb szilárd hulladék Szeméttelepi biogáz Szennyvíz alapú biogáz Hőszivattyú Biomassza erőművi Szemétégetés Bio hajtóanyagok Összesen
Megújuló energia fajta Villamos energia-termelés Hőhasznosítás GWh TJ/év TJ/év 200 720,0 50 180,0 30 108,0 4500 560 2 7,2 24000 5400 54 194,4 290 260 936,0 120 140 680 2448,0 5720 380 1368,0 3190 6556 56.438 TJ/év
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET Bohoczky Ferenc vezető főtanácsos
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium www.gkm.hu
