MEGOLDÓKULCS. Czeglédiné Kádár Zsuzsanna Homa Jánosné

megold1o.qxd

2004.07.08.

18:39

Page 1

Czeglédiné Kádár Zsuzsanna– Homa Jánosné

MEGOLDÓKULCS az 5–6. osztályos ÉDES ANYANYELVÜNK, az ÚTITÁRS I. és a VILÁGVÁNDOR I., valamint a FELMÉRÕLAPOK címû könyvekhez

Megoldókulcs az Édes anyanyelvünk 5–6. osztályos tankönyvcsomaghoz

A Megoldókulcsot készítette: Czeglédiné Kádár Zsuzsanna – Édes anyanyelvünk 5. osztály, Útitárs I., Felmérõlapok Homa Jánosné Móra Éva – Édes anyanyelvünk 6. osztály, Világvándor I., Felmérõlapok

Lektorálta: Adamikné dr. Jászó Anna dr. Fercsik Erzsébet

Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes

Tipográfus, mûszaki szerkesztõ: Knausz Valéria

Tördelõ: Magyar Judit

© Czeglédiné Kádár Zsuzsanna, Homa Jánosné Móra Éva, 2003 © Dinasztia Tankönyvkiadó Kft.

ISBN 963 657 359 X A Kiadó a kiadói jogot fenntartja

ELÕSZÓ

Mit lehet két oldalban leírni az Édes anyanyelvünk program használatáról? Néhány jó tanácsot. Mindenekelõtt azt, hogy szeressék a gyerekek az anyanyelvi órákat. Tekintsék természetesnek: ahogyan mindent megfigyelünk magunk körül a világban, úgy figyeljük meg a nyelvet is; ahogyan elnevezzük a dolgokat, úgy nevezzük el a nyelv jelenségeit. Ez ilyen egyszerû: „Álljunk meg egy szóra!” Ebbõl az alapállásból következik az, hogy az új anyagot feltáró óráknak induktív menetûeknek kell lenniük: figyeljék meg a gyerekek – természetesen az általunk ügyesen csoportosított – tényeket, s lehetõleg maguk fogalmazzák meg a levont következtetéseket: az új fogalmat (a definíciót), illetõleg az új szabályt. A gyakorlás deduktív menetû: itt már a megfogalmazott tételbõl indulunk ki, azt bizonyítjuk, értelmezzük, elemezzük. A gyakorlás elõtt mindig tegyük meg ezt a lépést, azután indokoltassunk (ezt hívják mostanában metakogníciónak). Ez az emberi gondolkodás természetes menete; fontos tudnunk, hogy ugyanezek a mûveletek a szövegalkotásban és a szövegértésben is jelentkeznek: az ismeretközlõ szövegek sokszor kezdõdnek definícióval: ezt meg kell alkotni, illetõleg meg kell érteni. A nyelvtanban megvalósuló gondolkodás alapja a szövegértõ olvasásnak. Máris az integráció fogalmához érkeztünk el: azt kell világosan látnunk, hogy minden mindennel összefügg. Ezért kaptak helyet nyelvtankönyvünkben apró szövegértési és szövegalkotási feladatok, például a megadott szavakkal – gyakran helyesírási szempontból nehezekkel – kell néhány összefüggõ mondatot írni. Ilyenkor arra kell ügyelni, hogy ez a pár mondat valóban egységet alkosson, s adjuk meg neki a bekezdés szabályos formáját is. Írjanak minél többet a gyerekek. Ha tehát kitöltenek egy pótlásos feladatot, másolják le otthon; ha mondatalkotás a feladat, írják is le a mondatot. A színvonalas írásbeli munka visszahat a beszédre. Ezért használjuk a feladatfüzet elnevezést (nem csak munkafüzet). Ezeket az apró munkákat javítani kell, különben nem végzik el gondosan a feladatot, s nem érvényesül a kellõ hatásuk. A nyelvtannak – következésképpen a nyelvtanórának – megvan a maga természetes logikája és felépítése, ezt a klasszikus menetet alapvetõen meg kell tartani. Mellette azután minden egyéb módszertani eljárást lehet alkalmazni, de ezek másodlagosak. Fontosnak tartjuk az állandó ismétlést, errõl gondoskodtunk a feladatfüzetekben: mindig elõkerülnek a régebben tanult ismeretek. Ne felejtsük el: hiába tanítunk meg gondosan mindent, a gyerek elfelejti, éppen ezért folyamatosan ismételni kell. A nyelvtantanítás kudarca nem az új anyag feldolgozásában, hanem az ismétlésben van. Itt kell megjegyeznünk, hogy a jelentéstant szorosan össze kell kapcsolni az irodalomtanítással: a jelentéstani ismereteket minduntalan fel kell használni a szövegértelmezésben. A gyakorlatok változatosak, a beszéd, a felolvasás, a versmondás fejlesztésérõl is gondoskodnak. Szemelvényeket, verseket is találunk bõséggel mind a tankönyvekben, mind a feladatfüzetekben. A második kommunikációs fejezet a hangzó beszédrõl és a felolvasásról szól. Nem kell minden feladatot megoldani, nagyon sok van belõlük, ha összeadjuk a tankönyv és a feladatfüzet mennyiségét. Mindig az adott szempontból vizsgáljuk a nyelvi jelenséget, ne evezzünk más vizekre: ha a ragokat kell megfigyelni, egyelõre ne bántsuk a képzõket (késõbb végezhetünk teljes szóboncolást). A feladatokat tetszés szerint ki lehet egészíteni, egybõl tízet is lehet szerkeszteni: a példaszavakkal mondatokat vagy kis fogalmazást lehet íratni; ha valamilyen szabály szerint vannak rendezve, le lehet íratni a szabályt. Nagyon sok a játékos feladat, a nyelvi játék. Hasonló játékokat lehet találni a szakirodalmi jegyzékben felsorolt mûvekben. Külön kell szólni a Jeles napok címû fejezetrõl. Több céljuk is van. Az alsó tagozaton a jeles napok, ünnepek az olvasókönyvek anyagát képezik, nagy a nevelõerejük. Fontosnak tartjuk folytatásukat a felsõ tagozaton is. Új szempontot akartunk azonban adni: ezért kapcsoltuk a jeles napokat a magyar kultúra eseményeihez, írók, tudósok életéhez. Az ötödikes tananyagból a kerettanterv kihagyta a nyelvrokonságot, az alsó tagozatos olvasmányanyagban azonban benne van. Úgy gondoltuk, hogy felszínen kellene tartani az ismereteket, azután majd a nyolcadikos anyag összefoglalja. Egyébként a nagy nyelvtudósoknak – Sajnovicsnak, Regulynak, Kõrösi Csomának – kalandos életük volt, érdekes lehet a gyerekeknek: meséljünk sokat róluk! Nagyon jó volna, ha tovább élnének a szakköri foglalkozások – esetleg a Beszélni nehéz körökhöz csatlakozva —, a Jeles napok anyaga alkalmas szakköri foglalkozásokhoz, megemlékezések, kis ünnepélyek szervezéséhez. Az Andersenrõl szóló fejezetben sok könyvajánlás található: kedvelt gyermekirodalmi mûvek, ajánljuk õket, esetleg szak3

körön foglalkozzunk velük. Lehetséges, hogy vannak olyan gyerekek, akiket ezek a mûvek jobban érdekelnek, mint a kissé nehéz irodalomtörténeti tananyag. A Jeles napok olvasmányai alkalmasak a szövegértõ olvasás és a fogalmazás tanítására is: egyelõre elegendõ, ha azt figyeltetjük meg, hogy a szöveg bekezdésekbõl áll, a bekezdések tartalmi egységeket alkotnak, s rendszerint egy tételmondat köré szervezõdnek (erre adunk feladatokat). Ez az ismeret jól folytatja az alsó tagozatban kialakított hármas – bevezetés, tárgyalás, befejezés – szerkezetrõl tanult ismereteket. A kommunikáció tanítása részben különbözik a nyelvtan tanításától. Itt is vannak ismeretek, melyeket a szokásos induktív módon kell tanítani. A kommunikációs gyakorlatokat el kell játszatni, mégpedig a drámapedagógia módszereivel. A felmérõlapok a kötelezõ anyagot kérik számon. Nem adtunk a tollbamondásokhoz szövegeket: lehet a feladatfüzet tollbamondásait használni. Nem baj, ha már otthon leírták õket, legalább tanultak valamit. Az Egy komisz kölyök naplójából vett szövegekben bõséggel van helyesírási hiba és íráshiba, elég, ha azokat javítják a gyerekek. Könnyíteni is lehet a feladaton: javítsanak ki 10 helyesírási hibát, és csak a javított alakot írják le. Ha van idõ, át lehet írni — már a felmérésen kívül – ezeket a szövegeket nyelvhelyességi, mondattagolási és szövegszerkesztési szempontból is. Ajánlatos egy-két javítást közösen elvégezni, ezek akkor kiesnek a felmérésbõl (több van a kelleténél); az sem baj, ha minden Bandika-feladatot közösen oldanak meg. Nem adtuk meg a pontszámot és a százalékot. Kérjük, hogy ezt saját osztályukhoz alkalmazva készítsék el: nagyon fontos, hogy a gyereknek önmagához képest történõ fejlõdését vegyük figyelembe, buzdítsuk, lelkesítsük õket. Jó szívvel ajánlhatom az Anyanyelvi nevelés az ábécétõl az érettségiig címû módszertant (Trezor Kiadó 2002) és a Csak az ember olvas címû tanulmánygyûjteményt (Tinta Könyvkiadó 2003), jól magyarázzák az Édes anyanyelvünk tankönyvek gyakorlatát. Ezért nem tartottuk szükségesnek hosszabb fejtegetéseket írni tankönyveinkhez. Az említett könyvek és az itt adott megoldások jól kiegészítik egymást. A tapasztalat azt mutatja, hogy tankönyveink és feladatfüzeteink megbízható, jó tudást adnak a gyerekeknek, fejlesztik gondolkodásukat és kreativitásukat, szeretik a nyelvtant. Annak pedig különösen örülünk, hogy a fiúknak is tetszik a könyv, a problematikusnak tartott gyerekeknek is kedvet csinál. Jó munkát, jó szórakozást és élvezetes nyelvészkedést kíván Adamikné Jászó Anna

4

ÉDES ANYANYELVÜNK 5. OSZTÁLYOS TANKÖNYV

MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ

Magyar nyelv és kommunikáció Anyanyelvünk 8/3.

Képzett szavak: nyelvezet: egyéni vagy irodalmi mûfajra jellemzõ nyelvhasználat nyelvel: szájaskodik, felesel nyelves: 1. nyelvhez hasonló alakú résszel ellátott; 2. sokat nyelvelõ, feleselõ Összetett szavak: nyelvcsalád: egy közös nyelvbõl kifejlõdött rokon nyelvek csoportja nyelvemlék: valamely nyelv régi, kevéssé ismert állapotáról adatokat nyújtó írott emlék nyelvtörõ: nehezen kiejthetõ szó, kifejezés, mondóka nyelvérzék: 1. az anyanyelv helyes használatának készsége; 2. idegen nyelv elsajátításának készsége Szókapcsolatok: hét nyelven beszél: elsõrangú, finom, kiváló dolog jól felvágták a nyelvét: jól tud feleselni, szájaskodni, nyelvelni, bõbeszédû megtalálja a közös nyelvet: sikerül áthidalnia a közte és valaki más között lévõ felfogásbeli különbséget inkább elharapná nyelvét: semmilyen unszolásra, fenyegetésre sem árul el valamit

8/5.

Anyanyelv – honi nyelv, nemzeti nyelv, született nyelv, szülõnyelv, hazanyelv, édes hazai nyelvünk, szép nemes nyelvünk, kedves nyelvünk, nemes magyar nyelv

A nyelvi viselkedés 9/1.

Azért meghökkentõek a mondatok, mert pontatlan a szóhasználatuk. Jól szemléltetik a szinonimák stíluskülönbségeibõl adódó hibákat.

9/3.

Téma: idõjárás Az idõjárás tavasziasra fordul. Ki mondja?

Kinek?

Milyen alkalomból?

1. meteorológus 2. idõs falusi bácsi 3. szülõ 4. fiatal fiú 5. kisgyerek

a hallgatóknak idõs falusi néninek gyereknek fiatal fiúnak nagymamának

idõjárás-jelentésben kalendáriumot olvasva reggeli induláskor délelõtti találkozáskor sétára indulva

6

9/4.

kevesebb felhõ lesz…

csökken a felhõzet… föltisztul, futó fölyhõk még vannak, de tiszta idõre hajlandó…

nem fog fújni a szél…

az északnyugati szél mérséklõdik… a fergeteges szél alább hágy… a szél nem fúj annyira… szellõ meg nuku…

kellemes meleg lesz…

közép szerént való melegség… kisüt a nap… ma nem cidrizünk, baró langyi az idõ… Napocska!

10/7.

A következõkben egy társasjáték leírását olvashatjuk. Természetesen bármely más játék leírása is megfelelõ. Példa: Használati utasítás – Szópóker: A játékot négy vagy több játékos játszhatja. A játék célja elsõként beérni a célba a legtöbb szó kitalálásával. Készítsék elõ a játéktáblát, a szókártyákat, az idõmérõ eszközt és a sípot! Az asztal körül egymással szemben helyezkedjen el a két csapat. Az elsõ „szómagyarázó” álljon az ellenfél elé, mert a kihúzott körülírandó szót és az alatta felsorolt tiltott, azaz „tabu” szavakat nekik is látniuk kell. Adott idõ alatt úgy kell a szó jelentését körülírni, hogy tilos kiejteni magát a szót és a kártyán lévõ „tabu” szavakat. Ezt az ellenfél ellenõrzi, és sípol, ha hibázik a szó magyarázója. Ha a csapat kitalálja a feladványt, egy pontot nyer, és egyet léphet elõre. Hibázás esetén az elveszített feladatok az ellenfél pontszámát gyarapítják.

10/8.

Ez nagyon jó játék! Te is hamar meg fogod szeretni. Az a lényege, hogy a kártyán szereplõ szót és az alatta felsorolt öt darab „tabu” szót nem ejtheted ki. Csapattársaidat magyarázatokkal, körülírásokkal segítheted, hogy a felül álló szót kitalálják, és ezzel pontot szerezzenek. Vigyázz, mert idõre megy a játék, és az ellenfél sípol, ha hibázol, pl. kiejted a „tabu” szavak valamelyikét! Akkor sajnos övék a pont. Az a cél, hogy ügyes körülírásokkal minél több pontot szerezzetek, és ti érjetek be elsõként a célba.

10/9.

Képzeljétek, mi a nagy újság! A mi Kovács Gáborunk lett az elsõ az iskolások közötti futóversenyen! Örömmel és büszkén említem meg, hogy osztálytársam, Kovács Gábor nyerte meg az iskolák közötti futóversenyt. Igazgató Úr, kérem, tessék elképzelni, Kovács Gábor, az osztálytársam nyerte meg az iskolák közötti futóversenyt! Anya, nagy hírem van! Képzeld, a barátom, Gábor nyerte meg az iskolák közötti futóversenyt!

Mindennapi szövegek és helyzetek 11/1. Téma használati utasítás (1. kép)

beszélõ a gyártó

hallgató a vevõ

a közlekedés új vívmányának köszöntése (2. kép) meghívás (3. kép)

a költõ

a versolvasó

játék-nagykereskedõ cég

kereskedõk

alkalom a termék eladása után a vevõ tájékoztatása az elsõ vasútvonal átadásának ünneplése árubemutató rendezése

7

12/3. Ki?

Mikor?

Mit?

Hol?

Miért?

Hogyan?

Mely eszközök által?

Például orvosi igazolás – Orvos – 1993. 06. 08. – igazolja, hogy a beteg a rendelésen megjelent – formanyomtatványon – hivatalos stílusban – olvashatatlan kézírással

12/5.

Arany János Intés címû verse a hogyan kérdésével foglalkozik, azaz az alkalomhoz illõ fogalmazáshoz ad tanácsokat.

A bemutatkozás és a bemutatás 13/1.

Szokatlan mozdulatok a regényrészletben leírt megismerkedésben: – a fiú kislánynak szólítja a lányt, majd túlzott udvariassággal kezét csókolommal köszön neki – bemutatkozáskor csak a lány mondja meg a nevét, a fiú történelmi személyként mutatkozik be – a szertartásos meghajlás és kézcsók

14/3.

– Engem Veronkának hívnak – kezdte a beszélgetést szemlesütve, bátortalanul a kislány. – Hát neked mi a neved? – Jánosnak hív mindenki, rám is ragadt a Mindenki Jánoskája név – válaszolta a fiú, miközben arra gondolt, vajon ki adhatta neki ezt a nevet.

14/4.

Az osztálytársamat édesapámnak – Édesapa, engedd meg, hogy bemutassam neked Kovács Hédit, az osztálytársamat. A húgomnak a barátomat – Kata, szeretném neked bemutatni a legjobb barátomat, Danit. Az osztálytársnõmet édesanyámnak – Édesanya, engedd meg, hogy bemutassam neked az osztálytársamat, Rácz Viktóriát. A barátnõmet nagyapámnak – Nagyapa, engedd meg, hogy bemutassam neked Kovács Hédit, a barátnõmet. Az osztálytársnõmet a bátyámnak – Bátyus, szeretném bemutatni neked Mártit. Osztálytársak vagyunk. Az osztálytársam a barátnõmnek – Judit, bemutatom neked az osztálytársamat, Danit.

A meghívó és meghívás 16/1. Ki?

Mikor?

Mit?

Hol?

Miért?

Hogyan?

Mely eszközök által?

1. meghívó: kisiskolás – nem tudható – meghívás – nem derül ki – ünneplés – alkalomhoz illõ rajzzal, nyomtatott nagybetûs írással 2. meghívó: jegyespár – 1939. július hó – félig hivatalos esemény, ünnepi esemény – Szent István-bazilika kápolnája – pontos, tárgyilagos, szûkszavú – nyomtatott forma 3. meghívó: óvodás – nem tudható – születésnap, családi, ünnepi esemény – nem derül ki – az alkalmat idézõ rajz – rajz, írást utánzó sorok 4. meghívó: mûvelõdési és közoktatási miniszter – 1977. III. 17. – hivatalos ünnepi alkalom – Néprajzi Múzeum díszterme – ünnepélyes kitüntetések átadása – hivatalos, udvarias – nyomtatott, különleges papír, szép elrendezés, díszítés 5. meghívó: Külkereskedelmi Fõiskola fõigazgatója – 1997. július 10. – hivatalos meghívó – Nemzeti Sportcsarnok – diplomakiosztó ünnepség – nyomtatott

17/3.

Alkalomról, helyszínrõl, idõpontról tájékoztat. Katonás stílusban inkább utasít, mint hív.

8

17/5. Kedves Nagymama és Nagypapa! Szeretettel meghívlak Titeket a 2002. június 5-én du. 17 órakor kezdõdõ ÉVZÁRÓ HANGVERSENYRE a Farkas Ferenc Zeneiskola Bartók Termébe. Szeretettel vár unokátok:

Eger, 2002. június 1.

Bálint

Kedves Tanár Úr! Tisztelettel meghívom Önt a Dobó István Gimnázium fennállásának 80. évfordulójára rendezett TORNAÜNNEPÉLYRE, amelyet a Városi Sportcsarnokban rendeznek 2002. május 10-én 15 órakor. Eger, 2002. május

Szeretettel várja Önt régi tanítványa: Nagy Krisztián

Kedves Zsófi!

Május 20-án leszek tizenkét éves. Ebbõl az alkalomból rendezünk otthon egy születésnapi zsúrt. Szeretném, ha Te is el tudnál jönni. A zsúr kezdési idõpontja: május 20. (szombat) délután 3 óra A címem: Eger, Deák F. u. 5. 4. emelet 2. ajtó Nagyon számítok Rád Eger, 2002. május 10.

Judit

9

Tisztelt Igazgató Úr! Az 5. b osztály nevében szeretném meghívni Önt egy FORDÍTOTT NYELVTANÓRÁRA. Ideje: 2002. április 1. de. 9 óra Helye: Dr. Kemény Ferenc Ált. Isk. 114. terem Kérjük, tiszteljen meg minket a jelenlétével! Eger, 2002. március 25. Tóth Zsófia osztálytitkár

18/6.

A menyasszony és szülei nevében hívogat a võfély. A falu katolikus templomában lesz az esküvõ. A menyegzõt a lányos háznál tartják. Szombat reggelre várják a vendégeket. Éjszakába nyúló mulatság lesz.

18/8. Örömmel tudatjuk, hogy Kovács Erzsébet és Garzó István folyó hó 20-án örök hûséget esküsznek egymásnak Bag katolikus templomában. Szeretettel meghívjuk önt és családját az esküvõre és az azt követõ menyegzõre. Bag, 1966. július hó

A köszönés és megszólítás 20/3.

Szia, Józsi bácsi, mit csinálsz? – Gyerek szólíthat így nagyon közeli ismerõst vagy rokont. Bizalmas, közeli kapcsolatban a tegezõ forma – különösen ebben az esetben – megszólítással együtt udvarias forma. Csókolom, Józsi bácsi, mit tetszik csinálni? – A köszönés rövidült, bizalmasabb változatával gyerek szólíthatja meg olyan felnõtt férfi ismerõsét, akivel nem áll családi vagy baráti kapcsolatban. Tiszteletem, Józsi bácsi, mit tetszik csinálni? – Csak férfi használhatja ezt a köszönési formát. Felnõtt férfi mondhatja idõsebb férfinek. Tiszteletem, mit csinál, Józsi bátyám? – Felnõtt férfi mondhatja idõsebb rokonának vagy közeli ismerõsének. 10

20/5.

Megszólítások a János vitéz-bõl… Kukorica Jancsi Iluskának – szerelmesen, gyöngéden:

– vágyakozóan: – búsan:

Szívemnek gyöngyháza, lelkem Iluskája! Szívem szép tavasza! Szép Iluskám, édes rózsám! Édes szép Iluskám… Gyere ki, galambom, gyere ki, gerlicém! Most eredj, Iluskám…

Iluska Kukorica Jancsinak – szerelmesen:

Jancsi szívem… Jancsi lelkem…

Kukorica Jancsi magának – szomorúan, sajnálva magát:

Majd lesz neked, Jancsi…

Kukorica Jancsi nevelõapjának – megbánással, engesztelõen:

…kelmed, gazduram!

Kukorica Jancsi Iluska mostohájának – gorombán, haragosan, fenyegetõen:

…hallja-e kend, anyjuk?

Mostoha Iluskának – durván rágalmazva:

Becstelen teremtés, gyalázatos pára!

Huszárok kapitánya Jancsinak – barátságosan:

Vigyázz, földi; pajtás

A francia király János vitéznek – hálával, bizalmaskodóan:

…öcsém; Kedves jó barátom; nemes lelkû vitéz; fiam,

A francia király a huszároknak:

barátaim… legények…

János vitéz a francia királynak – tisztelettel:

kegyelmes király! Király uram…

A francia királylány János vitéznek – hálásan:

Kedves szabadítóm!

János vitéz a francia királylánynak – udvariasan, de távolságtartóan:

rózsám

Az óriások János vitéznek – félelemmel, alázattal:

Kegyelmes urunk; Urunk és királyunk…

János vitéz a török basának – gúnyosan:

Atyafi! te úgyis sok vagy egy legénynek…

János vitéz az óriásnak:

hûséges jobbágyom

(„Menjünk rózsám, elébb az édesatyádhoz…”)

20/6.

Petõfi nem válaszolt sehogyan, amikor a grófot bemutatták neki, és ez nagy udvariatlanság volt. Gúnyos megjegyzést tett a származására, a titulusára. Teleki gróf viszont letegezte, ami szintén értelmezhetõ sértésként is, de inkább elsõ lépés a barátkozáshoz. (Teleki kastélyában töltötte Petõfi és Szendrey Júlia a mézesheteket.)

11

Az elbeszélés 22/2.

Szereplõk neve: Peti, Gábor Cselekvést jelentõ szavak: kerékpározik, pedálozik, találkozik, túrázik, köszön, kergetõzik, nevet, kiabál, talál, vesz, vásárol, kínál, tart, mosolyog, sajnál Történést jelentõ szavak: izzad, kimelegedik, megszomjazik, megbotlik, eldõl, elesik, elvágódik, szétfolyik, elgörbül, elszontyolodik, fájlal Idõrendre utaló szavak: reggel, korán, délelõtt, azután, mielõtt, miután, majd Mi történik a képeken? 1. kép: Két kisfiú kerékpározik egy meleg nyári napon. Melegük van, izzadnak, megszomjaznak, jólesne nekik egy kis hûsítõ. 2. kép:

A fagyizóban Peti vásárol egy nagy adag fagylaltot Gábornak, aki éppen a kerékpárokra vigyáz.

3. kép:

Gábor lába valahogyan beleakad a kerékpárba, hasra esik, és a fagyit elejti. Peti ijedten és értetlenül nézi a jelenetet.

Elõzmény:

A két fiú megbeszéli egymással a túrázást.

Következmény: Se fagyi, se pénz. A kerékpározás rosszul végzõdik. Vagy mégsem?

22/3.

Vázlat: I. A két fiú elhatározása II. A túra résztvevõi De meleg van Végre egy cukrászda! Fagylaltozás III. Minden jóra fordul Egy emlékezetes nyári kerékpártúra Eljött a várva várt szünidõ. Még messze volt a táborozások és családi nyaralások ideje, és már messze volt az iskola, a tanulás, a sok kötelezettség. Két jó barát, Peti és Gábor elhatározta, hogy a hirtelen rájuk szakadt rengeteg idõt nem fogják mindig a számítógép elõtt ülve eltölteni, hanem rendszeresen eljárnak együtt kerékpározni. Az elsõ tizenöt kilométeres túrájuk a szomszéd kisvárosba vezetett. A nap már magasan járt, amikor nekivágtak az útnak. Eleinte nem sokat törõdtek a hõséggel. Jókat nevettek, elõzgették egymást, fogócskáztak. Tizenegy óra tájban azonban kezdték megérezni a forróságot, egyre jobban kitikkadtak. Megállapodtak, hogy amint beérnek a városba, keresnek egy cukrászdát, fagyiznak egyet, és csak késõ délután indulnak haza. Odaérve elsõ útjuk a fagyizóhoz vezetett. Peti bement a hûsítõ édességért, vett egy négygombócos adagot, és örömmel vitte a kerékpárokat õrzõ barátjának. Gábor éppen átvette a tölcsért, amikor valahogy beleakadt a lába a kerékpár küllõjébe. Nagy puffanással elhasalt, a bicikli jókora csörömpöléssel eldõlt, a fagylalt pedig széttoccsant az aszfalton. Peti ijedtében a fejéhez kapott. Olyan gyorsan történt mindez, hogy segíteni sem volt ideje. Elkerekedett szemmel bámulta hol a barátját, hol a gyorsan olvadó, folydogáló fagylaltot. Aztán észbe kapott, felsegítette Gábort, akinek alaposan lehorzsolódott a térdérõl a bõr. Megnézték a kerékpárt: szerencsére csak a kormány görbült el egy kicsit, de azt könnyen helyre tudták hozni. Szomorúan pislogtak a szétfolyt fagyira, ugyanis kiderült, hogy egyikõjüknél sem volt több zsebpénz. Lógó orral bandukoltak el a fagyizó elõtt, amikor valaki utánuk kiáltott: a cukrász állt az ajtóban, kezében két tölcsér fagyival. Látta bentrõl a jelenetet, és megsajnálta a fiúkat. Peti és Gábor boldogan elfogadta a nyalánkságot, és nagyon megköszönték. Egészen felvidulva indultak haza. Így hát jól végzõdött a kerékpártúra, amelyet emlékezetessé tett a cukrász jószívûsége.

12

23/5.

Valentin a regényrészlet fõszereplõje. Éjszaka játszódik a történet. Valentin egy esõs, hideg éjszakán egyedül bandukolt a kihalt országúton. Másfél órája volt úton. Félt, magányosnak érezte magát, és teljesen elbizonytalanodott: vajon jól tette-e, hogy megszökött otthonról? Aztán megrémült az erdõben hirtelen fellobbanó lámpa fényétõl és a sötétben integetõ alaktól.

23/6.

Az idõ múlására vonatkozó kifejezések:

az elsõ félóra vígan telt… a második már nehezebb volt… a harmadik kilátástalan már, akkorára, most, egy pillanatig, aztán hirtelen

Az idõ múlásához kapcsolódó események: akkorára már… most… most… most… egy pillanatig… aztán… hirtelen…

meg is kellett pihennie érkezett ki a városból hagyta el a telepet ért a kiserdõ széléhez állt továbbindult fény lobbant fel

23/7.

Az út szélérõl mert integetni… Most érkezett ki a városból… …hagyta el a néma telepet …ért a kiserdõ széléhez… indult tovább elõre… …bent járt az erdõben… …távol …fény lobbant fel…

23/8.

Valentin egy olyan kisfiú, aki valamilyen komoly indokkal szökik meg otthonról. Ebbõl a részletbõl még nem derül ki, hogy mennyire komoly szándék vezérli. Csak elszántságából lehet sejteni, hogy jó ügyért küzd, és nem csibészségbõl szökik meg otthonról. (Balesetet szenvedett édesanyja gyógyulásáért igyekszik mindent megtenni.)

23/9. A találkozás Valentinnak elállt a lélegzete is, amikor megpillantotta a fényt. Gondolatai sebesen kergetõztek: vajon ki jár még itt rajta kívül ezen a sötét, elhagyatott helyen, és mit akarhat tõle? Vajon barátságosak a szándékai, vagy ellenségesek? Egy pillanatig úgy érezte, hogy jobban tenné, ha elszaladna, de a kíváncsisága erõsebbnek bizonyult, így hát elindult a lámpással integetõ alak felé. Ahogy közelebb ért, kezdett megnyugodni, mert a titokzatos integetõ nem volt más, mint egy hozzá hasonló korú fiú. Bár nem ismerték egymást, mégis örültek, hogy találkoztak ebben a szokatlan idõpontban, ezen az ijesztõ helyen. Együtt könnyebb volt a félelmüket legyõzni. Beszélgetésük során kiderült, hogy mindketten megszöktek otthonról. Valentin azért, mert az egyik barátjával akart titokban találkozni, a másik kisfiú pedig a nagymamáját akarta meglátogatni, akitõl szigorú nevelõi eltiltották. Elszántan vállalták az éjszakai kalandot, a félelmet, az esõt, a hideget, csakhogy láthassák azokat, akiket szeretnek.

13

A BESZÉDHANGOK

A beszédhangok képzése A magánhangzók és a mássalhangzók 26/3.

Száll a madár, ágrul ágra, Száll az ének, szájrul szájra, Fû kizöldül ó sirhanton, Bajnok ébred hõsi lanton. (Arany János: Rege a csodaszarvasról) Tüzesen süt le a nyári nap sugára Az ég tetejérõl a juhászbojtárra. Fölösleges dolog sütnie oly nagyon, A juhásznak úgyis nagy melege vagyon. (Petõfi Sándor: János vitéz)

A magánhangzók: az állkapocs nyitása szerint 29/5.

„Tudom is én, mit csinálok!” u – zárt mgh. o – középzárt mgh. i – zárt mgh. é – középzárt mgh. á – igen nyílt mgh.

29/7.

Petõfi Sándor e – nyílt mgh. õ – középzárt mgh. i – zárt mgh. á – igen nyílt mgh. o – középzárt mgh.

A magánhangzók: a nyelv vízszintes mozgása szerint 30/3.

magas hangú hangszerek: pikoló, sopranino fuvola, trombita hegedû

mély hangú hangszerek: fagott, tuba nagybõgõ gordonka

Minél hosszabb a rezgõ húr, vagy levegõoszlop, annál mélyebb a hang, és megfordítva. Minél nagyobb a hangszer doboza, minél nagyobb a rezonáló tér, annál mélyebb a hang. Minél nagyobb a szájüreg, vagyis a rezonáló tér, annál mélyebb a hang.

14

30/4.

Hans Christian Andersen magas mgh.: i e

mély mgh.: a

Molnár Ferenc

magas mgh.: e

mély mgh.: o á

Kosztolányi Dezsõ

magas mgh.: i e õ

mély mgh.: o á

A hangrend és az illeszkedés A hangrend törvénye 31/1. Magas hangrendû

Mély hangrendû

Vegyes hangrendû

egér, lepke, kecske

kabát, ruha, macska, kapa

illat, fiú, virág, lekvár

31/3.

táp | szer mély hangrendû

magas hangrendû

nadrág | zseb mély hangrendû

varró | tû mély hangrendû

ló | fej

magas hangrendû

esõ | kabát magas hangrendû

magas hangrendû

mély hangrendû

mély hangrendû

magas hangrendû

tenisz | labda magas hangrendû

mély hangrendû

Az illeszkedés törvénye 32/5.

a) kutyának, macskának – Mély hangrendû szóhoz mély hangrendû toldalék járul. tevének, süninek – Magas hangrendû szóhoz magas hangrendû toldalék járul. b) tengerimalacnálü tengerimalacra ýþ macskaszemnél ü ý macskaszemre þ

– Az összetett szó utótagja mély hangrendû, ezért mély hangrendû toldalék járul hozzá. – Az összetett szó utótagja magas hangrendû, ezért magas hangrendû toldalék járul hozzá.

32/6.

ímmel-ámmal, fidres-fodros, dirmeg-dörmög, izgõ-mozgó, hébe-hóba, csihi-puhi, csiszeg-csoszog, csitt-csatt, csip-csup, hipp-hopp Az elõtag magas, az utótag mély hangrendû.

32/7.

Valamennyi szó vegyes hangrendû.

15

32/8.

A feladat megoldása során felismerjük, hogy azokban a vegyes hangrendû szavakban, ahol a szóban az utolsó magánhangzó magas, ott a toldalék is magas hangrendû lesz. Ahol mély a szótõ utolsó magánhangzója, ott mély hangrendû a toldalék. Kivétel, ha a szótõ utolsó magánhangzója e, é, i, ezért lehet helyes mindkét változat a fotelban–fotelben, illetve Ágnesnak–Ágnesnek alakoknál.

32/9.

ibolyával, tulipánnal, violával, virággal, petúniával, nefelejccsel

A magánhangzók: az ajakmûködés szerint 33/1.

liba ánizs iskola bizonyítvány létra ürge

i: ajakkerekítés nélküli, á: ajakkerekítés nélküli, i: ajakkerekítés nélküli, i: ajakkerekítés nélküli, é: ajakkerekítés nélküli, ü: ajakkerekítéses,

a: ajakkerekítéses i: ajakkerekítés nélküli o: ajakkerekítéses, a: ajakkerekítéses o: ajakkerekítéses, í: ajakkerekítés nélküli, á: ajakkerekítés nélküli a: ajakkerekítéses e: ajakkerekítés nélküli

Az ajakmûködés szerinti illeszkedés 33/2.

mosakodik – hangrend szerinti illeszkedés fésülködik – ajakmûködés szerinti illeszkedés reménykedik – hangrend szerinti illeszkedés ökörködik – ajakmûködés szerinti illeszkedés árulkodik – hangrend szerinti illeszkedés merészkedik – hangrend szerinti illeszkedés öltözködik – ajakmûködés szerinti illeszkedés mesterkedik – hangrend szerinti illeszkedés

33/3.

u rövid zárt mély ajakkerekítéses

33/4.

í hosszú zárt magas ajakkerekítés nélküli

á hosszú igen nyílt mély ajakkerekítés nélküli

é hosszú középzárt magas ajakkerekítés nélküli

a rövid nyílt mély ajakkerekítéses

õ hosszú középzárt magas ajakkerekítéses

33/5. ajakkerekítéses ö ú ó õ o a û

33/6.

ajakkerekítés nélküli e é

1. Az állkapocs nyitása szerint: 2. A nyelv vízszintes mozgása szerint: 3. Ajakmûködés szerint: 4. Idõtartamuk szerint:

16

zárt magas ajakkerekítéses rövid

nyílt magas ajakkerekítés nélküli rövid

A mássalhangzók: a képzés helye szerint 34/3.

Jancsi j – ínyhang n – foghang cs – foghang

Iluska

l – foghang s – foghang k – ínyhang

a gonosz boszorkány g – ínyhang n – foghang sz – foghang

b – ajakhang r – foghang k – ínyhang ny – ínyhang

János vitéz

óriások

j – ínyhang n – foghang s – foghang v – ajakhang t – foghang z – foghang r – foghang s – foghang k – ínyhang

A képzés helye szerinti részleges hasonulás 35/1. Az n foghang helyett ny ínyhang hallatszik

Az n foghang helyett m ajakhang hallatszik

hangya langyos göröngy kengyel

színpad, szénben ellenben bonbon színben azonban

35/2.

lengyel

l – foghang n – foghang gy – ínyhang

szánban

sz – foghang n – foghang b – ajakhang

szirén

sz – foghang r – foghang n – foghang

kabin

k – ínyhang b – ajakhang n – foghang

inzulin

n – foghang z – foghang l – foghang

vadon

v – ajakhang d – foghang n – foghang

beton

b – ajakhang t – foghang n – foghang

ion

n – foghang

sün

s – foghang n – foghang

35/3.

A kénben lévõ szag záptojásra emlékeztet. A kémben különleges képességeket fejlesztenek ki a kiképzõik. Szeretnék egyszer lovas szánban ülni. A számban lévõ seb miatt nem tudok enni. A génben találhatók az öröklõdõ tulajdonságok. Ebben a gémben csapattársuk vereséget szenvedett. Dánból fordították ezt a regényt magyarra. A dámból két különbözõ vadászfegyverbõl származó lövedéket vettek ki.

17

A mássalhangzók: A hangszalagok mûködése szerint 36/2. gyufa

gy – zöngés f – zöngétlen

madzag

m – zöngés dz – zöngés g – zöngés

labdarúgó

l – zöngés b – zöngés d – zöngés r – zöngés g – zöngés

findzsa

f – zöngétlen n – zöngés dzs – zöngés

kancsó

k – zöngétlen n – zöngés cs – zöngétlen

zsiráf

zs – zöngés r – zöngés f – zöngétlen

szalag

sz – zöngétlen l – zöngés g – zöngés

paca

p – zöngétlen c – zöngétlen

36/4.

düssz = tûz

36/5.

A német pattantyúsnak nehéz kiejteni az ö, ill. a hosszú û hangot.

36/6.

Dobó elmosolyodott: d – zöngés b – zöngés t – zöngétlen

l – zöngés

m – zöngés

s – zöngétlen

ly – zöngés

d – zöngés

A zöngésség szerinti részleges hasonulás 38/4.

zöngétlenné válás zöngés + zöngétlen msh.

zöngétlenné válás zöngés + zöngétlen msh.

zöngéssé válás zöngétlen + zöngés msh.

zöngéssé válás zöngétlen + zöngés msh.

(sz) vízpart

(ty) hagyta

(g) szavakban

(dz) arcból

(c) fogódzkodik

(ty) rogyhat

(d) kertbõl

(ny/gy) pontyból

(f) szívtelen

(sz) nézte

(b) képzel

(k) fogtok

(c) edzhet

(b) kapdos

(t) hadparancs (sz) hoztam

(z) gyászdal

(s) rizspor

(zs) ósdi

(cs) bridzsparti

(zs) esdekel

18

38/5. igék

fõnevek

melléknevek

fogódzkodik, képzel, hoztam, hagyta, fogtok, rogyhat, edzhet, kapdos, esdekel, nézte

vízpart, szavakban, arcból, kertbõl, gyászdal, hadparancs, bridzsparti, rizspor, pontyból

szívtelen, ósdi

38/6. zöngétlenné válás

zöngéssé válás

nagy sár, száz cica, a ház teteje

kis barát, görcs bántja

38/7. zöngésedés

zöngétlenedés

lökdös, lépdel, ötbõl, díszzsebkendõ

fagyhat, babszem, hívtátok, megfigyel, léghajó, húzhatod, fogta, ráztunk, kéredzkedik, híztatok, meghívta

A magánhangzók idõtartama I. Helyesírási szabályok 40/7.

ú – bárgyú, hiú, karcsú, domború, homorú, lassú, savanyú, szigorú, szûkmarkú, ágyú, borjú, bosszú, faggyú, gyanú, háború, kátyú, koszorú, tanú û – bõkezû, egyszerû, gömbölyû, hû, keserû, könnyû, könnyelmû, sûrû, szörnyû, betû, derû, fésû, fû, gyûrû, gyûszû, hegedû, szérû u – alku, áru, daru, falu, gyalu, hamu, kapu, adu, bábu, batyu, saru, satu, szaru, tinóru, zsalu ü – güzü, menü, revü, eskü, rézsü, ürü, süsü ó – ásó, dió, folyó, hajó, sarló, vontató, ró õ – nõ, fõ, szõ, lõ, tepertõ, tetõ, temetõ, szõlõ, kõ, fertõ, Ernõ, ernyõ, mennykõ, vésõ, Enikõ

A magánhangzók idõtartama II. Helyesírási szabályok 43/2.

tûz (ige)

tûz (fõnév)

Tûzd ide a kokárdát a galléromra! A kabát hajtókáját ne tûzze díszítõ öltésekkel, kérem! Tûzzétek ki a zászlót a várfokra! A színház mûsorra tûzte Lázár Ervin A legkisebb boszorkány címû mesejátékát. Ezt a célt tûztem ki magam elé. Tûzzétek fel azt a cikket is a faliújságra! Vidáman pattog a tûz a kandallóban. Elnézést kérek, tudna nekem tüzet adni? Tûz van a harmadik emeleten. A lelkesedéstõl egészen tûzbe jött. „Szerelem tüze ég fiatal szívében.”

43/4.

A szív fõnév szócsaládja: szívbeli, szível, szívélyes, szívesség, szívtelen, szívbaj, szívbeteg, szívderítõ, szívdobogás, szíverõsítõ, szívfájdalom, szívfájdító, szívgörcs, szívgyengeség

19

A mássalhangzók idõtartama A mássalhangzó-rövidülés 45/3.

otthon, jobb ma, hallgatás, áll feljebb, karddal, orrba, toldd meg

45/4.

mondd, áldd, oldd, vonzza, arccal, könnybe, meggybõl, drágállta, álld, száguldd, több nap, zöldellt, szökellt, mennybolt

A mássalhangzók változásai I. A teljes hasonulás 49/1. Írásban jelölt teljes hasonulás eddzed, ettõl efféle, errõl metssze, kabáttal vonzza, széppé mossuk

Írásban nem jelölt teljes hasonulás éljen, fogyjon község, bátyja hányja, merészség

49/3.

tesszük – jelölt teljes hasonulás feljebb – jelöletlen teljes hasonulás rogyjon – jelöletlen teljes hasonulás ajzza – jelölt teljes hasonulás nézze – jelölt teljes hasonulás visszük – jelölt teljes hasonulás könyvvel – jelölt teljes hasonulás

49/4.

A tányér bal oldalára tesszük a villát, jobb oldalára a kést és a kanalat. Ne mássz feljebb ezen a fán, mert nem bírják el a súlyodat a vékony ágak! Ne hajszold túl a lovat, nehogy a fáradtságtól összerogyjon! Ajzza fel az íját, és célozzon a szalmabálán lévõ céltáblára! Az óvodáskorú gyerek ne nézze a felnõtteknek szóló mûsorokat a tévében! Hová visszük ezeket a könyveket? Könyvvel a kezében aludt el.

49/5.

Ez a könyvelõiroda megbízhatóan könyvel. Ne menj könyvvel a fürdõszobába! A terrorista merényletet tervel ártatlan emberek ellen. Mikor készülsz el a tervvel? Észrevettem, hogy ez az ember nem kedvel engem. A kedvvel végzett munka örömet okoz. Az iskolai ünnepségen a kardal nagy sikert aratott. A katonák karddal rontottak egymásra. Rendszeresen edzed magad? Eddzed kitartóan magad a helyesírásban! Ez a gyerek mindig kertel, sosem mondja meg az igazat! Ezzel a kerttel sok dolgunk lesz.

20

49/6.

A mágnes vonzza a vasat. Szeretek ezzel a tollal írni. Gyerekek, álljatok félre az útból! Nem ismerte fel az anyja sem. Falra hányja a borsót. Iluska a patakban mossa a ruhát. Nézze meg az ember! Magaddal törõdj, hagyj békén! Mi nem hisszük el a sok hazugságot.

A mássalhangzók változásai II. Az összeolvadás 50/4.

nagyszerû mondja

gy + sz ® d+j®

gy,

cc,

játszik egység

t + sz ®

gy + s ®

cc, ccs,

botja

t+j®

szabadság

tty,

d+s®

kenje

n+j®

nny

ccs

50/5.

hagyj (ggy) – jelöletlen teljes hasonulás törõdj (d + j ® gy) – összeolvadás atyja (tty) – jelöletlen teljes hasonulás látja (t + j ® ty) – összeolvadás unja (n + j ® ny) – összeolvadás behunyja (nny) – jelöletlen teljes hasonulás

51/7.

hullatja, védje Hullatja levelét az idõ vén fája.

Minden szülõ védje gyermeke egészségét!

51/8. jelölt teljes hasonulás jelöletlen teljes hasonulás

visszük, mossa, eddzed, ebben bátyja, hányja, rogyjon, búsuljon

összeolvadás

barátja, barátság, szaladjon, vadja, nagyszerû, keresztség, bocsátjátok, tisztség, fenje, libbenjen, banánja, fürtje, vádja, játszik, mulatsága, tudjátok, ötször, padja, tudsz, hegység hegység

zöngésség szerinti részleges hasonulás is lehet

51/9.

A barátja kitartott mellette a bajban is. Ez a barátság nagyon fontos volt számomra. Szaladjon, mert el fog késni! Az erdõ védett vadjait nem szabad kilõni. Nagyszerû volt ez az elõadás. A keresztségben a Péter nevet kapta a fiam. Megbocsátjátok, hogy az elõbb nem mondtam igazat? Ez a tisztség nagyon pontos, felelõsségteljes munkát kíván. Kérem, fenje meg ezt a kést, nagyon életlen! Úgy pördülj, hogy libbenjen a szoknyád! A banánja túl éretlen, inkább narancsot vásárolok. Csigákba csavart fürtjei lágyan keretezték az arcát. Hamis vádja ellen nem lehetett védekezni. Jól játszik ez a színész, szeretem a filmjeit. Mulatságát leli mások kigúnyolásában. Tudjátok, hogy melyik magyar író kapott irodalmi Nobel-díjat? A gyerekek naponta ötször étkeznek. Peti nem szerette a padját, mert szûk és kényelmetlen volt. Tudsz errõl az esetrõl? A hegység vonulatát jól meg lehetett figyelni a repülõgéprõl.

21

A szótag és az elválasztás 53/1.

he-gyes pén-zes ma-xi

53/2.

e-semény ese-mény ta-xisok taxi-sok

53/3.

cu-korért cuko-rért áll-dogál álldo-gál pe-dzi A-lexet Ale-xet

megy-gyet pénz-zel fin-dzsa

föl-det ked-vel visz-sza

föld-del kedv-vel áll-vány

áll-ványok állvá-nyok tech-nika techni-ka

bo-korral bokor-ral ma-dzagok madza-gok

ke-veset keve-set mész-szel pedz-dze tech-nika techni-ka

Pes-ten töb-bet fin-dzsa fi-xál

Já-nosé Jáno-sé Ko-dállyal Kodály-lyal edz-dzétek eddzé-tek Szé-chenyi Széche-nyi

A hangok zenéje és a szóhangulat 54/1.

Skrapsz – rút és gonosz ember lehet. A neve is kellemetlen hangzású, sötét hangulatot árasztó a mély magánhangzó és a mássalhangzó-torlódás miatt. Imola – szép és kedves. A neve lágy, dallamos hangzású.

54/3.

A versek mondanivalóját felerõsíti, kihangsúlyozza a tudatosan alkalmazott kellemetlen vagy kellemes hangzású hangok aránya, valamint a szavak kellemes vagy kellemetlen hangzása és a hozzájuk kapcsolódó jelentések.

54/4.

szellõ, pillangó, pehely, harang, liliom, málnaszörp, katica, mese, langyos, zsongás

A ritmus 56/2.

szívritmus, bioritmus, a légzés ritmusa, a nappal és éjszaka váltakozása, apály-dagály, évszakok váltakozása

22

KOMMUNIKÁCIÓ

A beszédtempó 66/10–11. Gyere ide!

– jobb kar középmagasságig emelése – tenyér felfelé néz – mutatóujj kinyújtva – mutatóujj mozgatása fel-le háromszor, négyszer

Menj el!

– jobb kar középmagasságig emelése – könyök enyhe behajlítása – gyors intés kézfejjel jobbról balra

Nem értek egyet veled.

– jobb kar középmagasságig emelése – alkar felfelé áll – mutatóujj felemelése – alkar mozgatása jobbra, balra

Viszontlátásra.

– jobb kar felemelése középmagasságba – könyök enyhe behajlítása – kézfej mozgatása lazán, csuklóból fel-le, többször ismételve

Jelentkezz!

– jobb kar felemelése – fej mellett magasra nyújtása – mutatóujj, középsõ ujj kinyújtása – többi ujj tenyérhez zárása

Rosszul viselkedsz

– kar középmagasságban – kézfej feltartása – mutatóujj felemelése – többi ujj zárása a tenyér felé – csukló mozgatása elõre, hátra, többször ismételve

A beszédszünet 69/4.

– Van egy ló, egy szürke ló. És mert Géza nem szólt közbe, egyszerre leadta az egészet: hogy akadt össze az utcán a szürke lóval, aztán hogy lopták el a teleprõl. – Tudod, Géza, csak azért, hogy ne kerüljön a vágóhídra, mert hidd el, még összeszedi magát. Csak az a fontos, hogy ne engedjük!

23

A kifejezõ beszéd és felolvasás 73/6. Ç | Szolgáltam én Mars uramnál, || Ç | És Thalia kisasszonynál, || Ç Mégpedig nagy tiszteletben… Ç |Ç Ott elcsaptak, || itt elszöktem. | | | |

| | ||

| | | | |

Ç Megemeltem a sipkámat Ç | Szolgabíró hajdújának, || Ç S énelõttem hajtogatták

| | |

Ç Volt már ágyam a mezetlen

| |

Föld, kietlen rengetegben: Ç | Háltam ismét cifra ágyon, | | Ç Finom patyolat-párnákon.

24

| |

|

| | |

Velem jõni karonfogva, || Ç Máskor ismét úri hölgyek Ç Pillantásomért epedtek.

Ç | Drága, ékes új ruhám volt, || Ç | S volt ruhámon folt hátán folt, || | Ç Zöldre raktam sárgát, || kéket… | |

|

Kujtorogtam szomjan-éhen, || Ç Egy helyen száraz kenyéren | Ç Rágicsáltam, || más helyen meg Ç Tejbe-vajba fürösztöttek.

Ç Szobalyány is szégyellt volna | | | |

Ç | Gyalogoltam kutyamódon, || Ç S jártam négylovas hintókon. Ç | Tisztítottam más csizmáját, || Ç S tisztitá az enyémet más.

Magokat a szolgabírák.

|

Szent atyám, || be tarka élet! Petõfi Sándor: Tarka élet

74/7.

| | |

| | |

| |

| |

| | | | |

| |

| |

| | | |

| | |

| |

| | |

| | |

| | | |

| | |

| | | |

| |

| | |

Ç | | Mint rongyos || szétszakadt kabátban az egyik zseb a másikból, || úgy nyílt ebben a házban egyik udvar a másikból. És Ç az egész mintha valami óriás katlanban fõne. Ç | | Csutak az elsõ pillanatban azt hitte, || megvakult és megsiketült. Az uszoda medencéjében van ekkora zaj, || ahol minÇ Ç | denki egyszerre kiabál és fröcsköl. Ahogy aztán lassan tisztult a kép, || egy vénséges vén szökõkutat látott az udvar Ç | közepén. A törött orrú szobor nyakán egy gyerek kuporgott, || végig a kút szélén gyerekek csücsültek. Rolleresek Ç vágtattak körülötte szédítõ iramban. Rácsos kocsiban egy kislányt húztak. A kislány rázta a rácsot és ordított. A köÇ Ç vezet telefirkálva krétával. Nevek és jelek. Agyontaposott és elmosódott körök. Egy kapu félköre. De mintha Ç Ç minden rajzot mindjárt szétmázoltak volna. Fönt az ablakok köríve. |

|

|

| |

| | | |

| | | |

– Laci || – hallatszott fentrõl –, || gyere már, || apád hazajött! Ç | – Nincs itt Laci – || kiáltott fel valaki a nyüzsgésbõl. | | Ç – Sári – || bömbölt egy másik ablak –, || ha nem hozod fel mindjárt azt a vödröt!… Ç | Mintha az ablakok örök, || félelmetes harcban álltak volna az udvarral. Mándy Iván: Csutak és a szürke ló

A leírás 75/2.

1. A leírás egy iskoláról és az azt körülvevõ park bemutatásáról szól. 2. Az iskola egészét, utána a homlokzatát, majd a tantermeket írja le. A park egészét láttatja, azután különbözõ részeit mutatja be lépésrõl lépésre. A leírás rendje: egésztõl a részletekig, a távolitól egyre közelebb kerülve. 3. Az iskola nagy, szabályos kockákra osztott, üveghomlokzatú, modern épület. 4. A park sem volt szokványos elrendezésû. Igen változatos képet nyújtott, mivel a szigeten élõ sokféle állatfaj igényeinek megfelelõen alakították ki. 5. A sportpályák az ott élõ állatok természetes életkörülményeinek megfelelõek. 6. Valentin a parkból, egy pad közelébõl nézelõdött.

75/3.

Melléknevek – jelzõs szerkezetek: szebb iskola, nagyobb épület, szabályos kockák, friss levegõ, lombos meg tûlevelû erdõ, jégtáblás tavacska, sziklás gerinc, (keményre) döngölt föld, lián mászókötelek, lazább homok, különleges kis szakadékok

25

75/4.

kétszintes tetõtér-beépítéses felújított modern otthonos ember léptékû vidám színû

ü ï ý

ï

ï épület ï ï ï þ

nagy üvegablakok; hosszú, világos, széles folyosó; világos, tiszta, frissen festett termek; virágos ablakok; (képekkel) díszített falak stb.

75/5.

A mi iskolánk Az iskolánk a város egyik legmagasabb pontjáról, az egri várból nézve szerényen húzódik meg egy közel negyven éve épített lakótelep közepén. A régi, egyforma négyemeletes sorházak közül csak vidám színével tûnik ki. A városközponttól húszpercnyi sétával érhetünk el a Kodály Zoltán utcába, ahol az iskola épülete áll. Errõl az utcáról lehet bejutni a hatalmas udvarra, melyet két sportpályára tagol a fõépülethez kapcsolt, de arra merõlegesen megépített, nem túl nagy tornaterem. Ennek jobb oldalán található egy betonborítású kézilabdapálya és egy salakos pálya, bal oldalán pedig három épületrész által határolt, védett kosárlabdapálya. Az érkezõt egy szépen parkosított, fiatal fákkal és cserjékkel beültetett füves terület fogadja. Itt található az iskolánk névadójáról, dr. Kemény Ferencrõl készült dombormû. A hosszan elnyúló épület bejárata a kosárlabdapálya felõl közelíthetõ meg, innen nyílik az iskola fõbejárata, amelyhez néhány lépcsõfok és egy kényelmes rámpa vezet fel. Belépvén az épületbe a folyosó kiszélesítésével nyert viszonylag tágas fogadórészbe jutunk. Itt kapott helyet a bejárattól jobbra a portás asztala, vele szemben pedig az iskolabüfé. Innen nyílik az orvosi rendelõ és a tornateremhez vezetõ folyosó is, az öltözõkkel. Az elõtérbõl két irányba futó, világos folyosók jobb oldalán sorakoznak az utcafrontra nézõ osztálytermek. A nemrégiben felújított iskolánk nem túl nagy épületével, barátságos színeivel, tiszta, világos helyiségeivel kellemes, otthonos környezetet nyújt a napi munkához.

76/6.

A kikötõ és halászváros, Cefalu, Szicília északi partján terül el, egy meredeken a tengerbe szakadó szikla tövében, Palermótól 50 km-re nyugatra. A kép a tenger felõl fotózva mutatja be az óvárost. Ez a látvány fogadott mindenkit, aki a tenger felõl közelítette meg ezt a több száz éves települést. A középpontban a gótikus stílusban épült normann dóm áll, két hatalmas, erõt sugárzó, súlyos tornyával. Köréje csoportosulnak a jellegzetes középkori építkezési szokásokat tükrözõ, ódon házak. A kép jobb oldalán látható a városka fölé magasodó hatalmas hegy tömegének egy kis részlete. A város még ma is õrzi eredeti báját, hangulatát.

76/7.

Messzire elcsatangoltam vendéglátóink házától. Jólesett a séta, a mozgás a zivatar után felfrissült levegõn. Ameddig csak elláttam, mindenütt szelíd dombok, lankák hullámoztak körülöttem. A felfrissült növények smaragdzöld ragyogása, az esõillat, az ismét kéken ragyogó ég, amelyen már csak három gomolyfelhõ úszott, egészen megnyugtatott. Az egyik domb tetejérõl halastavat pillantottam meg. Kedvelt horgászóhely lehetett, mert rengeteg épített stég emelkedett ki a vízbõl. De most minden elhagyatott volt. A partot sûrû nádas szegélyezte, déli oldalán egy gát magasodott, nem messze tõle egy kicsi gátõrház állt. Elsõ pillantásra lakatlannak tûnt, de közelebb érve megláttam egy férfit, amint éppen kihajolt az ablakon. A faluba vezetõ országút felé figyelt, melyet egy jegenyesor szabályos vonala szegélyezett. Önkéntelenül követtem a férfi tekintetét, kíváncsi voltam, mit is néz ennyire. Ekkor egy panaszos kiáltás hallatszott az út felõl. Úgy gondoltam, valaki segítségre szorul, ezért sietõsen elindultam a jegenyesor irányába. Késõn értem oda, mert a sáros úton már nem találtam egy teremtett lelket sem. Csak egy mély kerékpárnyom volt látható a sárban.

26

76/8.

A batikoláshoz szükséges eszközök: textil, újságpapír, parafin, tál, ruhafesték, forró víz, hideg víz, itatóspapír Mûveletek: a textil elõkészítése, a parafin felforrósítása, a minta átkenése, a víz felforralása, a festék megkeverése, feloldása, hígítása, a textil benedvesítése, festése, kiemelése, öblítés, terítés, festékcseppek leitatása, szárítás A batikolás megkezdése elõtt a víz felforrósítását, a festék feloldását, valamint a parafin felforrósítását lehet elvégezni.

76/9.

A mûveletek sorrendjére utaló szavak és kifejezések: Miután elkészültem…, a festéket addig keverem…, ezután vízzel…, festés elõtt…, azután teszem…, kiemelés után… majd leterítem…

76/10.

A szobám rendben tartásán kívül az én feladatom a házi kedvencek gondozása is. A Pigi és Pegi névre hallgató tengerimalacaink egy tágas ketrecben laknak a konyhánkban. Õket naponta kétszer-háromszor meg kell etetnem magvakkal, gyümölccsel, répával, leveles zöldségekkel. Hetente egyszer ki szoktam takarítani a ketrecüket. Ez úgy történik, hogy a levehetõ rácsot leemelem, óvatosan kiveszem Pigit és Pegit. Ez nem túl egyszerû mûvelet, mert ilyenkor izgatottan szaladgálnak és nehéz megfogni õket. Miután elcsíptem, átteszem a malackákat egy kartondobozba, ott várják ki a nagytakarítás végét. Szóval elõször biztonságba helyezem a tengerimalacokat, majd a ketrecük tálcájából kiöntöm a kukába az elhasználódott almot. Ezután forró vízzel kimosom, és mielõtt beletenném a friss faforgácsot, elõtte papírtörölközõvel alaposan szárazra törlöm. Ha mindezzel elkészültem, visszateszem az állatkákat a helyükre, kevés rágcsálnivalóval kárpótolom õket az elszenvedett kényelmetlenségekért, majd visszaillesztem a levehetõ rácsot is. Fontosnak tartom ezt a munkát, mert a házi kedvenceink nem tudják magukat ellátni, a gazdájuknak, vagyis nekem kell gondoskodnom róluk. Mivel szeretem õket, általában szívesen végzem el ezeket a teendõket.

27

A SZAVAK JELENTÉSE

A hangalak és jelentés 78/1.

radír: törlõgumi ûrhajó: a világûrben való közlekedésre alkalmas szerkezet gyõzelem: küzdelemben az ellenfélen való felülkerekedés

78/2.

Weörös Sándor: Mióki Ebben az irodalmi szövegben a macska mesebeli, varázslatos tulajdonságokkal bíró, titokzatos élõlény. David Taylor: Én és a cicám Macska: olyan háziállat, amely már több ezer éve az ember társa és ügyességével, fürgeségével kivívta az emberek csodálatát. Révai Nagy Lexikon Macska: ragadozó, a macskafélék családjába tartozó emlõs.

79/3.

Ha nem jut eszünkbe egy általunk már ismert és használt szó, akkor a jelentés, amely megvan, nem idézi fel a hangokat. Ha például hirtelen akarunk kimondani egy konkrét szót, legtöbbször leblokkolunk, mert éppen a megfelelõ hangalak nem jut az eszünkbe. Adott jelentéshez a megfelelõ hangalakot keressük pl. verselemzéskor, érzelmek, hangulatok jellemzésekor.

79/4.

1. irigy

2. író, költõ

79/6.

tisztázza = tisztítja, mossa

3. ismeri

4. itt

5. általánosítás

olvasni = számolni

kútfeje = oka

posványos = mocsaras, ingoványos, nehezen járható

80/Bûvös szónégyzet:

K A R Á M

A R A T O

R A K A T

Á T A D O

M Ó T Ó R

A hangutánzó és hangulatfestõ szavak 81/1.

A kakas hangja maga a jelentés, és ehhez alkotta az ember – ezt a hangot utánozva – a hangalakot. „Nem a kakas, hanem az ember mondja, hogy kukorikú.”

81/2.

kutya – csahol, ugat, kaffant, mordul, vinnyog, vonít; sunyít, oson, lapít, lohol, iszkol ló – nyihog, nyerít, nyihaházik, nyeheg; poroszkál, galoppozik, nyargal, rúgtat, vágtat, dobog méh – zümmög, döngicsél, dong; szállong, libben, döf, fullánkol vadkacsa – sápog, rikácsol, hápog, kerceg, fütyül; tipeg, totyog béka – kuruttyol, ungat, brekeg, vartyog, kvartyog; csobban, toccsan, lubickol, evickél 28

81/3.

kattan – a zár, a tölténytár koppan – kulcs, ceruza, cipõsarok, fej, bogár, kalapács zizzen – selyempapír, celofán, falevelek, sás, nád, reccsen – faág, bútor, parketta, csont, állkapocs cuppan – sárban a cipõ, a puszi puffan – zsák, ütés, zuhanó test

81/4.

ballagtam – a mozgás lassúságát, a cselekvés kényelmes, ráérõs hangulatát idézi a H morgott – a H a fenyegetõ hangot utánozza megtorpantam – a H a mozgás hirtelen megszûnését, a bizonytalanság hangulatát érzékelteti fürgeségével – a H a mozgás gyorsaságának hangulatát érzékelteti csöpp – a H hangulatot idéz fel tompa – a H hangot utánoz dobaját – a H hangot utánoz

82/5.

Döbbenten gubbasztottam a földön, a szemem sem mertem kinyitni. Még összébb kucorogtam, de az elõbbi dobaj megszûnt, pisszenést sem hallottam. Óvatosan kinyitottam a szemem: a bika sehol sem volt. Mosolygó apáméktól tudtam meg, hogy bõszült dühében messze szaladt.

82/6.

Állatnevek: csicsörke, tengelice, parlagi pityer, sisegõ füzike, pitypalatty, fakopáncs, kuvik, futrinka, hõscincér Növénynevek: kígyószisz (vadvirág), nebáncsvirág, szagos müge, balzsamka (vadvirág), vérehulló fecskefû, rizike (gomba), kakukkfû, vackor, pöfeteg (gomba), pitypang

82/7.

Cin – egér; Csám – disznó; Kele – gólya; Unka – béka; Zú – légy; Vit – fecske; Bruku – galamb; Pipincs – majom; Hú – bagoly; Kró – varjú; Ci-nyi – a részeges egér Gyûjtés: Mörrenmorrogi Micó, Dörmögõ Dömötör, Oriza-Triznyák, Mikkamakka, Vacskamati, Lapázi Lopez, Berzsián és Dideki, Mirr Murr, Kököjszi és Bobojsza, Mekk Elek, Pete Pite

82/8.

iskolatáska – zsenizsák, háthúzó vállnyúzó kabala – szerencsét hozó babonabábu fogkefe – protkópucc kerékpár – kerekeres tekerentyû, tekerõs herkentyû

82/9.

A bal oldali figura nevei: Hóry-Horgass Huba, Colos Kolos, Cingár Iván tulajdonságok: nyiszlett, nyeszlett, vézna, nyakigláb, hórihorgas, égimeszelõ, colos, langaléta, cingár cselekvések: lohol, nyargal, kódorog, kószál, csettint, koppan, süvít, heherészik A jobb oldali figura nevei: Zömök Ödön, Kiss-Kerek Kende, Vaskos Lajos tulajdonságok: zömök, köpcös, vaskos, testes, pocakos, komótos, harsány cselekvések: ballag, baktat, cammog, döng, bömböl, hahotázik, pukkadozik

29

Colos Kolos és Zömök Ödön találkozása Élt egyszer két jóbarát. Gyerekkoruk óta ismerték egymást. Úgy alakult az életük, hogy az iskola befejezése után hosszú ideig nem találkoztak. Évek múltán véletlenül pillantotta meg Ödön az utca túlsó oldalán nyargaló hórihorgas barátját. Kolos léptei fürgén kopogtak végig a járdán. Nagyon loholt valahová, de amikor észrevette döngõ léptekkel, komótosan baktató barátját, akkor hirtelen õ is megtorpant. Nem akart hinni a szemének! Feledve sürgõs elintéznivalóját, boldogan állt meg beszélgetni régi barátjával. Heherészve, olykor harsányan hahotázva idézték fel régi emlékeiket.

82/10.

Gyermeknyelvi szótár – betûrendben 1. baba – ált. gyerek 2. bibi – seb 3. bimbam – csengõ 4. buksi – fej 5. csigabiga – csiga 6. csüccs – leülés 7. hami – evés, ennivaló 8. nózi – orr 9. paci – ló 10. poci – pocak, has 11. papi – ennivaló 12. pápá – köszönés 13. pipi – tyúk, csirke 14. pracli – kéz 15. szuri – injekció 16. tejcsi – tej 17. tente – alvás 18. tütü – jármûvek 19. vau-vau – kutya

Az egyjelentésû és a többjelentésû szavak 83/2.

körte – a gyümölcs alakjáról kapta a nevét a villanyégõ – külsõ hasonlóság hozta létre az új jelentést. éles – a késhez és a szúrószerszámhoz hasonlóan a beszéd, egy-egy megjegyzés is lehet bántó, éles iskola – az épület, ahol tanítanak Egy-egy tudomány, mûvészet különbözõ irányzatait is iskolának nevezzük, hiszen ezek a tanok is tanítanak valamit. „Ez jó iskola volt” – mondjuk, amikor az élet megleckéztet minket. A tanulással kapcsolatos dolgok adják a jelentések összefüggéseit.

84/3.

zebra élõ állat

a lóval rokon, fehér-fekete csíkos, afrikai állat

30

élettelen párhuzamos csíkokkal megjelölt gyalogátkelõhely

fa élõ

élettelen

növény

e növény törzsének, ágainak anyaga

kemény, vastag törzsû, fás szárú növény

fából készült tárgy

elégtelen osztályzat

levél

élõ

élettelen

növények zöld lemezszerû szerve

könyvben egy-egy ív 16-od részét kitevõ papírlap

távollévõ személyhez intézett írásbeli közlés

vékonyra nyújtott tésztalap

némely árucikk meghatározott mennyisége pl. gyógyszer csomagolása

kagyló élõ

élettelen

vízben élõ, nyitható-csukható kemény héjjal védett puha testû állat

kagylóhéj

telefonkagyló

mosdókagyló

testrész fülkagyló

84/4.

1. abszolút hallás: abszolút hangmagasság viszonyítás nélkül éneklésének vagy felismerésének a képessége 2. akkord: három vagy több hang együtthangzása 3. ária: hangszerkíséretes szólóének 4. duett: két énekhangra írott mû 5. etûd: a hangszeres játék technikáját fejlesztõ pedagógiai darab 6. fejhang: az orrüreg segítségével alkotott, a természetesnél magasabb hang 7. hangköz: két egymás után, vagy egyidejûleg megszólaló hangmagasság különbsége 8. hangterjedelem: énekhang vagy hangszer teljes skálája, legmélyebb hangjától a legmagasabbig 9. hangnem: adott hangmagasságra helyezett hangsor 10. kettõsvonal: szakasz, tétel vagy darab végét jelzõ két függõleges vonal. 11. trilla: a legfontosabb díszítések egyike: két szomszédos hang gyors váltakozása 12. triola: két ütésre játszott három egyenértékû hang 13. ujjrend: a játékos ujjainak a kellõ hangzás, tagolás megvalósítására legalkalmasabb használata, illetve ennek írásos jelzése. 14. ütemvonal: az ütem végét jelzõ függõleges vonal a vonalrendszeren

84/5.

barátfüle

fül fülkagyló

sapka füle

könyvlap behajlított sarka (szamárfül)

fülszöveg, borítólap behajlított része

hát testrész

hegyhát

a könyv háta

támla

ruhának a része 31

fej testrész

érmén a fejoldal

vezetõ, irányító

kézfej, lábfej

kalapácsfej

kottafej

haj fejünk bõrét borító, vékony szálakból álló képzõdmény

hajszál

kukoricahaj

szem látás érzékszerve

nézés, tekintet

növények, hüvelyesek magja, babszem

porszem a kötés, horgolás eleme

szõlõszem

darab pl. két szem krumpli

tyúkszem orr

a szaglás szerve

orrhang

szaglás, szimat

a madár csõre

a cipõ orra

85/6.

(írva) áll – olvasható. (annyiból) állott – valami a lényegét alkotja: pl. Élete küzdelembõl állott. (szavának) állott – helytáll, kitart, megtartja a szavát (nem) állt – függõleges testhelyzetben van

85/7.

H

H

J

J1

lepkegyûjtemény ruhaanyag

J2

ajándék, fáj, fog, otthon, szó, méret

85/8.

játék tevékenység

idõtöltésül szórakozásból végzett tevékenység

labdajáték

32

J3

játékszer

szabályok szerint csoportban végzett tevékenység fogójáték

hangszeren való játszás hegedûjáték

kártyajáték

zongorajáték

a színész munkája színpadi játék

Az azonos alakú szavak 86/2.

áll – 1. Nem mozog, nincs mozgásban, mozdulatlan testhelyzetben van, egy helyben marad. 2. Az arcnak a száj alatt lévõ, kerekded része. várnak – ige, kijelentõ mód, jelen idõ, többes szám harmadik személy, alanyi ragozás. Az esemény bekövetkezte foglalkoztatja a tudatukat. várnak – ragos fõnév; falakkal, bástyákkal megerõsített építménynek. török – melléknév, Törökországban élõ, altaji nyelvet beszélõ nép. török – fõnév, török ember. török – ige, kijelentõ mód, jelen idõ, egyes szám, elsõ személy, alanyi ragozás szilárd testet ütéssel több darabra különítek.

86/3.

Úgy áll ott mozdulatlanul, mintha gyökeret eresztett volna a lába. Az erõs, szögletes, kissé széles áll nagy akaraterõt sejtet. Ne haragudj, de nem beszélgethetünk tovább, mert lent várnak rám. A várnak saját kútja volt, így ostrom idején is bõven volt ivóvíz. Az orgona a hangszerek királynõje. Az orgona májusban virágzik. Az éjszakai bár nem tinédzsereknek való szórakozóhely. Bár több idõ jutna olvasásra! Ez a dolog nem tûr halasztást. A nadrágjába tûri az ingét/inget tûr. A fogoly sanyarú körülmények között sínylõdött. A fogoly szürkésbarna színû tollazata jól beleolvad a környezetébe. Tûz ütött ki a raktárban egy meghibásodott elektromos vezeték miatt. Délben nagyon erõsen tûz a nap, ezért nem tanácsos akkor napozni. A dobok az ütõs hangszerek családjába tartoznak. Dobok neked egy almát, elkapod? Sebesen vágtatott vele a ló, alig tudott a nyeregben maradni. Ilyen sebesen ne menj a meleg vizes medencébe, mert a víz nem tesz jót. Rácsuk, amelyet az ablakuk elé szereltettek, nem volt szép látvány, de biztonságérzetet adott nekik. Ha véletlenül rácsuk valamit az ujjára, akkor rögtön folyasson rá hideg vizet!

87/4. tus1

=

festék görög1

=

gyors akkordism., tremolo =

gördül

görög2

üt

=

tus3

=

zuhany =

Görögországban élõ nép csap1

33

tus2

görög3 fõnév, ember

csap2 folyadék kifolyását szabályozó szerkezet

tus4 puskatus

=

tus5 vívásban találat

87/5.

Nehéz a búcsú a jó barátoktól. A faluban vasárnap lesz a búcsú. Egy gombolyag spárga is kell a csomagok átkötéséhez. Az idén bõven termett a spárga. Nagymama zoknit stoppol. Marci úgy megy világot látni, hogy egész úton stoppol.

87/6. Szótári azonos alakúság vár – ige, várakozik vár – fn., építmény sír – ige, könnyezik sír – fn., sírgödör mer – ige, folyékony anyagból kiemel mer – ige, van bátorsága valamit tenni

Nyelvtani azonos alakúság legyek – létige, jelen idõ, E/1. legyek – fn., rovarfélék dobunk – fn., ütõhangszerünk dobunk – ige, hajítunk jelen idõ, T/1.

Vegyes köröm – fn., szaruból álló lapos képzõdmény az ujjak utolsó íze fölött (szótári alak) köröm – kör fn., birtokos személyjellel ellátott alakja (nyelvtani) karóra – fn., csuklóra csatolható óra karóra – ragos fn., növények megtámasztására való bot

tudat – ige, valamit valakivel közöl tudat – fn., az agynak az a mûködése, amellyel a világot visszatükrözi

szám – fn., megszámlált egységbõl álló mennyiség szám – fn., ajak birtokos személyjellel

betûz – ige, nehezen, betûnként olvas betûz – ige, valamit valamibe szúr

szemben – határozószó, valaki, valami arca, elülsõ oldala felé fordulva szemben – fn., a látás érzékszervében

87/7.

Az ég hangalakhoz három jelentés kapcsolódik (1. égbolt; 2. lángol; 3. világít), és a jelentések között nincsen összefüggés.

87/8.

ég1

=

a föld felett a magasban boltozatnak látszó térség

ég2

=

hõt és fényt bocsát ki

88/9.

Kiejtésbeli azonos alakúság: bolyt – bojt csuklya – csukja ronts – roncs pontja – pontya csempéztek – csempésztek

ég3 valamilyen érzéstõl hevül

kiált – kiállt súlyt – sújt folyt– fojt talpal – talppal rendel – renddel zöldé – zölddé

88/9.

Rövid történet a kiejtésbeli azonos alakú szavakkal. Hajnalban indult. A harmatos fûben jólesett mezítláb lépkednie. Kitartóan talpal már órák óta. Közben valamin nagyon elgondolkozott, és nem vette észre, hogy elõtte rengeteg üvegszilánk hever. Bele is sétált gyanútlanul. Erõsen vérzõ lábából rengeteg vér elfolyt, s emiatt elfojt magában egy bánatos sóhajt. Legyengülve, sajgó talppal folytatta útját. Végre beért a faluba. Látta, hogy az orvos éppen rendel. Nem törõdve az ottani renddel és szokással, bekopogott a rendelõ ajtaján, és kérte, hogy soron kívül lássák el a sebét.

88/10.

A megfejtések sorrendben: tor – tuba – vár – villa – bán – menyét 34

88/11.

Rejtvények: fõnök börtön szõlõlére származás bátorkodik társaságomban egyházi személyiség sérült

góré sitt mustra eredet mer vélem apát sebes

kezdetleges építmény építési törmelék szemle véredényedet folyadékot kiemel gondolom az egyik szülõt nagyon gyors

A hasonló alakú szavak 89/1.

csoda – csuda – ugyanazt jelenti mindkét szó: rendkívüli jelenség. Hangalakjuk hasonló (egy mgh. eltérés van csupán), jelentésük azonos. halvány – halovány – Hangalakjuk hasonló, jelentésük ua.: sápadt, vértelen. egyhangúan – egyhangúlag – A hangalak nagyon hasonló, de a jelentésük különbözõ. egyhangúan: unalmasan, változatosság nélkül egyhangúlag: egységesen egyenlõre – egyelõre – A hangalak hasonló, de a jelentés eltérõ. egyenlõre: egyforma részekre, megegyezõre egyelõre: határozószó. Most még egy ideig.

89/2. Alakváltozatok H ~ H J benn – bent fröccsen – freccsen hátrább – hátrébb gyenge – gyönge közt – között

Alakpárok H ~ H J J idétlen – idõtlen ijedség – ijedtség magyarul – magyarán ébren – éberen hasztalan – haszontalan

90/3.

Díszhalak tartására szolgáló üvegfalú medence: akvárium Használt könyveket árusító bolt: antikvárium Fém pénzdarab: érme Kitüntetés, díj: érem Nyugalmas, derûs: gondtalan Hanyag, rendetlen: gondatlan Fáradozás: fáradság Fáradt állapot: fáradtság Használatlan, rövid ideje meglévõ: új A kabátnak a kart fedõ része: ujj

90/4.

Egyelõre nem utazunk el, majd csak a jövõ héten indulunk. Egyenlõre szeleteld fel a sütit! A hivatali helyiség ablakai az udvarra nyílnak. Ebben a helységben nemrég kerékpárutat építettek. A hosszú futás után, tagjaiban kínzó fáradtságot érzett. Igazán nem fáradság, anya, szívesen leviszem a szemetet. Sokszor telefonáltam neki, de hasztalan kísérlet volt, nem tudtam elérni. Ne légy ilyen haszontalan, fogadj szót! Késõ estig nem aludt el, ébren várta édesapja megérkezését. A kutya mozdulatlanná vált, és éberen figyelte a közeledõ férfit. 35

90/5.

cseng–csöng, csepeg–csöpög, csendes–csöndes, csepp–csöpp, cseber–csöbör

90/6.

H ~ H

itt ~ itten

J

ezen a helyen

kelmed ~ kegyelmed megszólítás

A rokon értelmû szavak 91/1.

locsol, öntöz krumpli, burgonya, pityóka, földialma tûzhányó, vulkán kocog, fut, szalad, rohan nevet, kacag, hahotázik

91/2.

Ezek a gyerekek folyton marakodnak, kutya-macska barátság az ilyen. Sült burgonyát kér a rántott húshoz körítésnek. A vulkán nyílásán át a Föld belsejébõl izzó, megolvadt kõzet tör a felszínre. A faluban megnyílt az öregek otthona.

92/4.

alszik – csicsikál, szundizik, szundít, szendereg, szundikál, szunyókál, hajcsikál, hál, durmol, nyugszik, álomra hajtja a fejét szép – tetszetõs, szemrevaló, mutatós, dekoratív, jóképû, csinos, takaros, formás, festõi, daliás, deli, gyönyörû, fenséges, szemkápráztató

92/5. jó hangulatú babszem bogyótermetû szilvamag tacskó tökmag töpörtyû törpicsek zseboroszlán földszintes bizi, bizis hátbaveregetõ bizonyítvány

közömbös mini alacsony

rossz hangulatú alagsori csökevény, csöki csökött, csõpucoló görcs liliputi mélynövésû töksi dugó dugasz

bizonyítvány, évkönyv útravaló

hamizik, papikál

kajál, lapátol

anyaszomorító, bizé marhapasszus mérgesítõ, obsit szamárpasszus abrakol, bedöngöl betermel, burkol csíp, flamózik hammol, kajol moslékol, silózik tankol, zabál

93/6.

„…falatozni kéne” „…megette…” „szétnézett…” „…tekintett” „égiháború…” „zivatar” „vihar”

93/8.

jár – kószál – vonul(ás) – tódul(ás) 36

„…ebédelt”

palánkon – kerítésen – gally-sövényen éjet – éjszakámat – éjünket talán – meglehet – tán

93/9.

Ez a gép csupa régi, ócska alkatrészbõl áll. Paks a Duna jobb partján terül el. Létezik olyan szeder is, amelyiknek nincs tüskéje. Vajon mi rejlik a a szavai mögött. A savanyú káposztában sok C-vitamin található. Nem tudom, mi történik velem, hogyan kerültem ebbe a helyzetbe. Egész nap otthon ül, sehová se jár. Ki látható ezen a fényképen? Tartozik a géphez a leírás?

93/10.

idõszak + néz = kor + lát

hamis + tisztít = ál + mos

Hasonló rejtvények: spion + találó = kém + lelõ náspángol + mókusszerû rágcsálót = Ver+pelét szõlõinda + esõben áll = kacs + ázik házad + állatok fekhelye= lakod + alom

hivatal + kacat = iroda + lom vásárol + szõrös állatbõr = Vesz + prém vízmenti + kirándulás = parti + túra kopasz + négylábú = tar + ló

Az ellentétes jelentésû szavak 94/1.

szõke–fekete, alacsony–magas, kerek–hosszúkás,

94/2.

alsó®¬ felsõ belsõ®¬ külsõ drága®¬ olcsó keserû®¬ édes zord®¬ barátságos sima®¬ érdes

világos–sötét, nevetõs–komoly, örvendezõ–fanyalgó,

szomorú–vidám, élénk–visszafogott, bizakodó–kétkedõ

tömzsi–nyúlánk, barátságos–visszahúzódó,

gyenge®¬ erõs hosszú®¬ rövid meleg®¬ hideg õszinte®¬ hazug híg®¬ sûrû nedves®¬ száraz

széles®¬ keskeny csúnya®¬ szép testes®¬ sovány régi®¬ új ügyetlen®¬ ügyes

rombol®¬ épít elalszik®¬ felébred belül®¬ kívül bánat®¬ öröm bemegy®¬ kijön alul®¬ felül

94/3.

A nagy hidegben egy jégdarabocska nõtt-nõdögélt az ablakpárkányon. Hosszú ideje nézegette a meleg, barátságos szobát. Unta már a zord hideget, no meg hajtotta a kíváncsiság: vajon milyen lehet odabent? Amikor már elég testesnek érezte magát, elhatározta, hogy a legközelebbi szellõztetésnél ügyesen beugrik. Így is történt. Örömmel nézett körül a padlón, de öröme csakhamar bánattá vált, érezte, hogy olvad, egyre fogy, soványodik. Ügyetlenül csúszkált a padlón, vágyakozva nézegetett az ablak felé. Ekkor talált rá a szoba lakója, és – mintha kitalálta volna a jégdarabocska gondolatát – kitette õt az ablakpárkányra.

94/4.

legnagyobb, újdonsága, városi, nagy, érdeklõdéssel fogadták, régi, háziállatokat, gyerekek, örömmel, közeledtek, új, kíváncsian, korábban, unalmas, kedvelt

95/5.

igen–nem, belül–kívül, él–hal, szabadság–rabság, gyengít–erõsít, be–ki, gyógyul–betegszik, jobbra–balra, föl–le, hátra–elõre, gyorsul–lassul, megtalál–elveszít, elferdít–kiegyenesít, felragyog–elsötétül, gazdaságtalan–gazdaságos, gondterhelt–gondatlan, összegyûr–kisimít, háború–béke, hajnalodik–esteledik, hallgatag–beszédes, igaz–hamis, javul–romlik, kapzsi–bõkezû, koromfekete–hófehér

95/6. 37

Az esõt mindenki más-más módon fogadta. A nyaraló, aki napozni akart, nem örült neki, szerinte romlott az idõjárás. A gazda várta már, hiszen a növényeknek csapadékra volt szükségük, tehát javult. A jegesnek meleg volt, mert olvasztotta a jeget. A kihevült péknek hideg volt, õ fázott tõle. A kéményseprõ zápornak érezte, mert bõrig ázott tõle, viszont a matróz meg sem érezte, permetnek nevezte. A pilótának lenn esett, mivel õ a felhõk felett száll, a búvárnak a helyzetéhez képes az esõ fenn volt.

Szólások, közmondások 96/1.

itatja az egereket – sír, hull a könnye, pityereg elveszti a fejét – egészen megzavarodik, olyasmit tesz, amit megfontoltan nem tenne meg hegyezi a fülét – nagyon figyel, feszülten hallgat kitesz magáért – megmutatja mit tud, mire képes

97/3.

Lassú, mint a csiga. Mérges, mint a darázs. Éhes, mint a farkas. Fürge, mint a gyík. Szorgalmas, mint a hangya. Hû, mint a kutya.

97/4.

Testrészekhez kapcsolódó szólások és szóláshasonlatok: 1. (Az) orra alá dörgöl valakinek valamit = szemrehányóan fölemlíti, szemére veti 2. Jó orra van = idejében megsejti a bekövetkezõ eseményeket. 3. Megnyúlik valakinek az orra = valamely csalódás, kellemetlen meglepetés vagy megszégyenítés miatt szemmel láthatóan elszontyolodik. 4. Lóg az orra = látszik rajta, hogy valamely kellemetlenség, csalódás vagy felsülés miatt szomorkodik. 5. Megy az orra után = kitérõ választ ad arra a kérdésre, hogy hová megy valaki (fõleg E/1.). 6. Puha az orrod = gyereknek mondják, ha föltehetõen nem mondott igazat. 7. Az orrára koppint valakinek = erélyesen észre térít, rendre utasít valakit. 8. Az orrára köt valakinek valamit = arra illetéktelennek megmond, elmond, kifecseg valamit. 9. Az orrát fintorgatja valamire = nem tetszik neki valami, csak fitymálja. 10. Beleüti az orrát valamibe = illetéktelenül beleavatkozik, beleártja magát valamibe. 11. Felhúzza az orrát = megsértõdik 12. Fenn hordja az orrát = gõgösen, másokkal szemben lenézõen viselkedik. 1. A füle botját se mozdítja = rá sem hederít, úgy tesz, mintha nem hallaná, amit mondanak neki. 2. A füle is alig látszik ki az adósságból = nagyon sok adóssága van. 3. Elereszti a füle mellett = valakinek a beszédét, különösen a tanácsát, figyelmeztetését nem veszi tekintetbe, nem fogadja meg. 4. Füle hallatára = úgy mond valamit, hogy a szóban forgó személy is hallja. 5. Most vakarhatja a füle tövét = most bajban van. 6. Se füle, se farka = zagyva, sületlen, semmitmondó. 7. Sok van a füle mögött = nem valami megbízható ember. 8. Fülig szalad a szája = jóízûen nevetni kezd. 9. Fülön fog = elcsípi, nem engedi távozni. 10. Süket fülekre talál = valakinek a tanácsait, intelmét, senki sem hallgatja meg, ill. kérését senki sem teljesíti. 11. Hegyezi a fülét = nagyon figyel, feszülten hallgat. 12. Megüti a fülét valami = véletlenül meghallja, és felfigyel rá. 1. A szeme sem áll jól = nem valami bizalmat gerjesztõ a külseje. 2. Csak a szeme kívánja = nem éhes, és csak azért mondja, hogy enni szeretne, mert elõtte van az étel. 3. Egyik szeme sír, a másik nevet = egyszerre örül is meg szomorkodik. 4. Kopog a szeme = éhes. 5. Megakad a szeme valakin, vagy valamin = felfigyel rá, feltûnik neki valaki, vagy valami. 6. A szemébe mond valakinek valamit = nyíltan, kertelés nélkül megmond. 7. Tiszta, mint a szemenszedett búza = teljesen tiszta. 38

8. Nem hisz a szemének = látja, mégis hihetetlennek találja. 9. Felnyitja valakinek a szemét = hozzásegít valakit, hogy tisztán lásson valamely ügyben. 10. Legelteti a szemét valakin, vagy valamin = gyönyörködve szemléli. 11. Szemet szúr valami = szokatlan, vagy helytelen volta miatt feltûnik, rosszallást kelt. 12. Nyitott szemmel jár a világban = jól megfigyeli a világ jelenségeit, és elgondolkozik rajtuk. 1. Befagyott a szája = hallgatott, amikor szólnia kellett volna. 2. Eljár a szája = olyasmit mond, amit nem lett volna szabad, vagy amit nem illett volna. 3. Félre áll/elgörbül a szája = látszik az arcán, hogy küzd a sírással, sírni fog. 4. Keserû a szája íze = tele van fájó érzéssel, mert csalódott valamiben, kiábrándult valamibõl. 5. Sima a szája = képmutató, csalárd, hazug. 6. A szájába rág valakinek valamit = részletesen megmagyarázza neki, hogy mit mondjon. 7. A szájából veszi ki a szót = éppen arról kezd el beszélni, amirõl egy másik személy beszélni akart. 8. Ki lehet a szájából a kenyeret lopni = olyan ügyetlen, élhetetlen, hogy bárki megkárosítja. 9. Szájára vesz valakit = megszólja, pletykál róla. 10. Eltátotta a száját = elcsodálkozott, elbámészkodott. 11. Valakinek a száján kicsúszik valami = szándéka ellenére kimond, megmond valamit. 12. Megégeti a száját = bajba keveri magát, pórul jár. 1. Ég a keze alatt a munka = gyorsan, ügyesen, jól dolgozik. 2. Enyves keze van = lopni szokott, tolvaj természetû. 3. Ha száz keze volna, se tudná elvégezni = nem egyetlen embernek való munka. 4. Keze alá dolgozik valakinek = olyan kisegítõ munkát végez, amellyel megkönnyíti, meggyorsítja másnak a dolgát. 5. Keze ügyében = a közelében, kéznél, könnyen hozzáférhetõ helyen. 6. Keze közé kaparint valakit = elfog, megfog, vagy hatalmába kerít valakit, hogy elbánhasson vele. 7. Meg van kötve a keze = valamely vonatkozásban nem cselekedhet szabadon. 8. Vedd a kezedbe a lábad = szedd a lábad, siess! 9. Nem adja ki a kezébõl a fõzõkanalat = nem adja át a vezetést, az irányítást másnak. 10. Kézre áll valami = ügyes valamely munkában. 11. Mossa a kezét = (gyak. E/1.) elhárítja magáról a felelõsséget, ártatlannak akarja feltüntetni magát. 12. Kesztyûs kézzel = kíméletesen, óvatosan, erõszak nélkül (bánik valakivel).

97/5.

Az alábbi szólások szerkezetére az jellemzõ, hogy formájukat tekintve szókapcsolat-jellegûek, összetettek, párhuzamos felépítésûek, azonos szótagszámú két részre oszlanak, amelyek egymással ellentétes jelentésûek. Se szó, se beszéd = minden bevezetés, minden elõzmény nélkül. Egyszer hopp, másszor kopp = egyszer jól meg dolga, máskor meg szükséget szenved. Egy test, egy lélek = mindenben teljesen egyetértenek, szinte azonosulnak egymással. Se füle, se farka = zagyva, sületlen. Le is út, fel is út = mehetsz, amerre akarsz; menj, ne is lássalak. Úri pompa, koldus konyha = cifrálkodik, noha ennie is alig van mit. Se pénz, se posztó = mindkét remélt jövedelemtõl, vagy mindkét kedvezõ lehetõségtõl elestünk. Nemcsak az nem vált be, amit remélni lehetett, hanem már az sincs meg, ami azelõtt bizonyosnak látszott. Se tintája, se tolla = hasznavehetetlen ember Se tehetek, se mehetek = beteg vagyok Se íze, se bûze = ízetlen, jellegtelen Se ördöge, se angyala = semmire sincs tekintettel, nem néz se istent, se embert Se nem oszt, se nem szoroz = nem számít Se inge, se gatyája = semmije sincs, teljesen szegény Virág volt, kóró lett = megvénült Ebül gyûlt, ebül megy = azért nem veszi hasznát, mert nem munkával, tisztességes munkával szerezte. Se országa, se hazája = hazátlan jöttment Ide ígér, oda kínál = köpönyegforgató

39

97/6.

Rokon értelmû szólások és közmondások barátság Közmondás Közmondás

Nem igaz barátság, mely könnyen elmúlik. A barátság vagy egyenlõket vesz, vagy egyenlõkké tesz. (A barátok hasonló természetûek, vagy hasonlóvá válnak.) Közmondás Apró ajándékok erõsítik a barátságot. Szólás Meghalt a gyerek, oda a komaság = megszûnt az érdekközösség, és vele együtt véget ért a barátság. Közmondás Szerencsésnek ki-ki társa akar lenni. Szóláshasonlat Olyan, mint a fölmelegített káposzta = nem bízhatunk a tartósságában. csodálkozás Szólás Szólás Szólás Szólás Szólás

eltátotta a száját nem hisz a szemének Mibõl lesz a cserebogár? csókának is sok volna Ilyet még nem ettem.

buta Szóláshasonlat Szólás Szólás Közmondás Szólás Szóláshasonlat Szóláshasonlat Szólás Szólás Szóláshasonlat

Buta, mint az ágyú. Híg az agyveleje. Apja sem volt harangöntõ. Bolondnak fapénz is jó. Megbõdül a borjú benne. Olyan buta, mint a bot. Olyan buta, mint hat pár rendõrcsizma. Káposztalé van a fejében. Szûrujjában tartja az eszét. Olyan, mint aki a szappant megette.

büszke Szóláshasonlat Közmondás Szóláshasonlat Szólás Szólás

Úgy ül, mint egy apátúr. Mikor a bányában pénzt vernek, sok kevélyt is támasztanak. Felfújja magát, mint a béka. A bíró kocsisa sem kevélyebb nála. Csillagokba néz. Csont van a hasában. Úgy jár, majdnem a dereka törik ki. Fenn hordja az orrát. Szóláshasonlat Büszke, mint az újonc katona. Közmondás A kevély félbolond.

98/8.

Összekeveredett szólások helyesen: túllõ a célon = a kelleténél többet tesz vagy mond, és ezzel elrontja a dolgot. átesik a lovon = ellenkezõ végletbe esik. lándzsát tör mellette = valakinek vagy valaminek a pártjára áll. pálcát tör felette = ítélkezik valaki felett, elítél valakit. kifelé áll a szekere rúdja = rövidesen el kell hagynia helyét. rosszul áll a szénája = kedvezõtlenül állnak az ügyei összerúgják a patkót = összevesznek, összekapnak. rúgja a port = tüzesen, hevesen táncol, vagy táncolva mulat. nehéz kérdés = fogós, nehezen megoldható probléma. kemény dió = fogas kérdés / nehezen meggyõzhetõ, hajthatatlan ember.

40

98/9.

Szólások eredete és jelentése cserben hagy = bajában otthagyja, vagy kellemetlen helyzetbe hozza és elhagyja A megtisztított állati bõröket csersavas lében egy gödörben áztatták néha két-három hónapig is. A cserzés befejeztével a bõröket kiemelték a cseresgödörbõl. Olykor azonban elõfordult, hogy a mélyen lévõ cserlétõl elfedett utolsó bõr szó szerinti értelmében a cserben maradt, s ilyenkor teljesen tönkrement, vagy erõsen csökkent az értéke. A cserben hagy szólás legrégebbi jelentése: értéktelenné válik. megoldódik a nyelve = beszédes lesz Elõfordul, hogy az ember elfogódottságából, vagy mert nincs kedve beszélni, a szokásosnál szótlanabb, hallgatagabb. Az unszolás vagy a nyomott hangulat feloldása mégis meghozza az ember szavát, aki eddig hallgatott, most beszédes lesz. E kifejezés régen a némaság megszûnését jelentette. Némaságot a régiek babonás hite szerint rontás, boszorkányoktól eredõ „kötés” is okozhatott. A gyógyító, enyhítõ természetfeletti erõ ezt a kötést oldotta fel, azaz visszaadta az ember beszélõképességét. Rontással létrehozott kötésnek a megszüntetése – a néma ember megszólalása. kosarat kap = kérését visszautasítják Eredete a regényes lovagvilág korából származik. Szokás volt hajdan, hogy a lovag nem a várkastély kapuján, hanem az ablakán keresztül jutott be imádottjához. A várkisasszonyok kötélen kosarat bocsátottak le az ablakból, és a lovagot kosárban húzták fel magukhoz. Ha a lovag nem volt a hölgy kedvére való, akkor olyan kosarat eresztett le, melynek rossz volt az alja, úgyhogy a hódoló kipottyant belõle. kötélnek áll = hagyja magát rábeszélni, hajlandó valakinek a kívánságát teljesíteni Aki nem hagyja magát rábeszélni, nem hajlandó valakinek a kívánságát teljesíteni, arra azt mondjuk, hogy nem áll kötélnek. Eredete egyes nézetek szerint az állattenyésztés körébõl való: arra a csikóra vagy szilaj lóra mondták, amelyet kötéllel akartak kifogni a ménesbõl, de az nem akart úgy állni, hogy meg lehessen fogni. Másik felfogás szerint azokat az embereket fogdosták össze kötéllel, akik nem akartak önként katonának menni. körmére ég a dolog = valamely elintézendõ ügy, elvégzendõ munka nagyon sürgõssé válik Régen, ha kézben tartott, lánggal égõ világító eszköz – különösen a gyertya – fényénél dolgozott az ember, akkor sietnie kellett, hogy meg ne égesse a kezét, azaz a szó szoros értelmében ne égjen a gyertya a körmére. A barátok a hajnali mise alkalmával apró viaszgyertyát ragasztottak a körmükre, s annak a fényénél olvastak. egy gyékényen árulnak = valamely nem tiszta, erkölcsileg nem kifogástalan dologban közösködnek, szövetkeznek A vásározás idején azok a kiskereskedõk, kisiparosok árultak gyékényen, akiknek nem tellett sátorra vagy bódéra. Az ún. földön áruló kereskedõk közül azok voltak a legszegényebbek, akiknek saját gyékényük sem volt. Többen összeálltak, közös gyékényre rakodtak ki, hogy egy helypénzt kelljen csak kifizetni. Régen tehát szegénységet, nyomort jelentett az egy gyékényen árulás. Valaki mással együtt van a nehéz helyzetben.

41

A SZAVAK SZERKEZETE

A szavak szerkezete A szóelemek 100/1.

házig, házban, házi, házacska, házikó, házak, házam kertig, kertben, kerti, kertecske, kertek, kertem

100/2–3.

Többes számú alakok: hajó|k|ban vadász|(o)|k|hoz tanuló|k|nak zászló|k|kal hintó|k|hoz betû|k|(e)|t

seprû|je foci|m kocsi|val ajtó|ban

101/1.

Igék: Névszók:

ugrál, puffan, él fõnév – kastély, zúzmara melléknév – okos, serény számnév – kevés, hat, negyed névmás – te, minket, azok Igenevek: fõnévi – látni, érteni melléknévi – olvasó, olvasott, olvasandó író, írott, írandó Viszonyszók: névelõ – a, az, egy névutó – mögött, mellé, elé igekötõ – el, meg, oda, vissza

101/2.

hajó + n, hajó + val, hajó + k, hajó + zik, hajó + ig, hajó + nak … változatlan szótõ

101/3.

vár + (o) + m, vár + juk, vár + nak, vár + ó, vár + ni, vár + tok, vár + ják … változatlan szótõ

102/6.

fá + k, tükr + (ö) + s, madar + (a) + k, sugar + a, töv + (e) + k, hav + (a) + t, szav + (a) + k, zászla + ja változó szótõ

102/7.

tükör, madár, sugár, tõ, hó, szó, zászló

102/8.

korsó + ja, korsa + ja

42

102/9–10. körte kerék veréb szamár álom selyem sátor majom piszok

körté|t kerek|es vereb|ek szamar|ak álm|os selym|es sátr|ak majm|ok piszk|os

búza apró külsõ belsõ ajtó tó csõ falu daru

búzá|s apra|ja külse|je belse|je ajta|ja tav|ak csö|es falv|ak darv|ak

A névszók ragjai 103/1.

patikába, csontért, henteshez, aszpirinért, kenyérrel, uborkával, uborkát, húsból, uborkából, kenyeret

103/3.

erdõszélen, végén, bozótba, kastélyon, halkan, rekedten, bajusszal, útnál, napokra, vércseppeket, tollal, hózúzmarát, félálomban, nyár-illúziót

103/4.

A barátom, még soha nem járt könyvtárban. Tegnap végre sikerült rábeszélnem, hogy jöjjön el velem. Elámult, amikor meglátta a könyvespolcokon sorakozó rengeteg könyvet. Azt sem tudta, melyiket vegye le, melyikbe olvasson bele. Végül egy színes borítójú könyvvel a kezében leült egy fotelbe. Gerald Durell Istenek kertje címû regényét választotta, amelyben érdekesen, izgalmasan és rengeteg humorral ír az angol tudós Korfu szigetén töltött gyermekkoráról. Annyira megtetszett a barátomnak a történet, hogy teljesen belemerült az olvasásába. Úgy tûnt, mintha ott helyben akarná kiolvasni az egészet. Az egyik humoros párbeszéden hangosan elnevette magát. Négy könyvet is kikölcsönzött három hétre ettõl az írótól, és csak azért ennyit, mert a könyvtáros néni szerint ennyi idõ alatt még úgysem tudna többet elolvasni.

A névszói ragok helyesírása Ismétlés – rendszerezés 104/1.

Tárgyragos fõnevek: kertet, banánt, szalámit, kocsit, levelet, bokrot, almát, követ

106/7.

pörkölttel fánkkal szörppel pudinggal fagylalttal gyümölccsel

Györggyel Károllyal Norberttel Zsigmonddal Szabolccsal Mihállyal

Mikszáthtal Damjanichcsal Némethtel Véghgel Forgáchcsal Kodállyal

Vassal Vass-sal Pappal Papp-pal Grimm-mel Türr-rel

3-mal 8-cal Ft-tal %-kal kg-mal mp-cel

106/8–9.

(Az aláhúzott szavakban mássalhangzó-rövidülés van.) kulccsal Ferenccel Ráczcal gyönggyel Ipollyal Kossuthtal kinccsel Tiborccal Madáchcsal sülttel Gergellyel Örkénnyel keksszel Andrással Víghgel

5-tel 10-zel cm-rel km-rel dkg-mal

A névszók jelei Ismétlés – rendszerezés 107/2.

kölyök–kölykök, pehely–pelyhek, kehely–kelyhek, lándzsa–lándzsák, daru–darvak/daruk, sikló–siklók, hintó–hintók, tetõ–tetõk, borjú–borjak/borjúk 43

107/3.

gyorsabb – a középfok jele: -bb legkedvesebb – a felsõfokú melléknév leg- elõtagját egybeírjuk a melléknévvel

107/4. ügyes hangos eszes okos

ügyesebb hangosabb eszesebb okosabb

legügyesebb leghangosabb legeszesebb legokosabb

107/5.

Birtokos személyjeles alakok: pohárkádat, pántlikádat, szobádból, ágyacskádat, házunk, küszöbünkön pohárkám pohárkánk pohárkád pohárkátok pohárkája pohárkájuk

108/6.

kert|je, gond|ja, párná|ja, uszály|a, erkély|e, gomb|ja, kastély|a, rostély|a

108/7.

almá|ja, osztály|a, engedély|e, gereblyé|je, furulyá|ja, esély|e, papagáj|a, macská|ja

Az igeragok 109/4.

áthalad, lépeget, bámulja E/1. 2. 3. T/1. 2. 3.

alanyi ragozás áthaladok, lépegetek áthaladsz, lépegetsz áthalad, lépeget áthaladunk, lépegetünk áthaladtok, lépegettek áthaladnak, lépegetnek

(tárgyas ragozás) bámulom bámulod bámulja bámuljuk bámuljátok bámulják

Az igék jelei 110/1.

Múlt idejû igealakok a versbõl: vetettem, sütöttem, beszéltem, szerettem, ettem, nemzettem

110/3. kijelentõ mód jön dúdolnak

feltételes mód szeretnél, szolgálnád levetnél, viselnél

felszólító mód aludj

Az igealakok helyesírása I. Ismétlés – rendszerezés 113. oldal

A traktor felszántja a földet. Megtanítjuk a helyesírást. A gyerek meghallgatja a mûsort. Nyáron kifestjük a lakást. Elosztjuk ezt a számot kettõvel.

44

Az igealakok helyesírása II. 116/3.

mondd el elküld küldd el

felszólító mód kijelentõ mód felszólító mód

jelen idõ jelen idõ jelen idõ

E/2. (tárgyas ragozás) E/3. (alanyi ragozás) E/2. (tárgyas ragozás)

116/4. igealak

szótõ

jelentés

toldalék

told toldd meg

toltold-

Helyváltoztatásra késztet. Hozzáerõsítve valaminek a hosszát, terjedelmét növeli.

-d E/2. személyrag -d E/2. személyrag

áldd meg

áld-

Hálával emleget, testi-lelki javakban részesít.

-d E/2. személyrag

álld

áll-

Helytáll, kitart.

-d E/2. személyrag

117/5.

lõdd, nõdd, tedd – a lõ, nõ, tesz igék felszólító mód, tárgyas ragozású rövid alakjában a kiejtés elvét követjük: magánhangzó után a kiejtésben megnyúlik a mássalhangzó, és ezt írásban is jelöljük. lõj, nõj – a felszólító mód -j jele hosszan hangzik, de írásban nem szabad kettõzve írni. mondd, oszd – felszólító mód, tárgyas ragozás rövid alakjában a -d személyrag közvetlenül az igetõhöz járul.

117/7.

rövid alak tombold mutasd dobáld jegyezd

teljes alak tomboljad mutassad dobáljad jegyezzed

117/8. Igék föltámadott

Mód kijelentõ

Idõ múlt

Szám/személy E/3.

(Ragozás) alanyi

vet látjátok halljátok tudtátok megtanuljátok mulat reng üvölt hánykódnak süllyednek lóg

kijelentõ kijelentõ kijelentõ kijelentõ kijelentõ kijelentõ kijelentõ kijelentõ kijelentõ kijelentõ kijelentõ

jelen jelen jelen múlt jelen jelen jelen jelen jelen jelen jelen

E/3. T/2. T/2. T/2. T/2. E/3. E/3. E/3. T/3. T/3. E/3.

alanyi tárgyas tárgyas tárgyas tárgyas alanyi alanyi alanyi alanyi alanyi alanyi

vet–vessed–vesd, lát–lássad–lásd, hall–halljad–halld, tud–tudjad–tudd, tanul–tanuljad–tanuld

Az igealakok helyesírása III. Ismétlés – rendszerezés 118/3.

Múlt idejû igealakok a versbõl: gondoltam, ültem, vártam, jutott, volt, érkezett, elveszett, villant, vesztettem el

45

118/4.

ragyog viszed szürcsölsz vár kínál álmodod emel vagy

119/5.

adok ragad száradnak fogadunk vigadnak elfáradnak tudom hervad csipkedik megijed engeditek felébredünk

119/6.

ragyogott vitted szürcsöltél várt kínált álmodtad emelt voltál adtam ragadt száradtak fogadtunk vigadtak elfáradtak tudtam hervadt csipkedték megijedt engedtétek felébredtünk

szab|t|uk, dob|t|átok, farag|tok, rág|t|a, (ti) képzeleg|t|ek, vajaz|tok, gallyaz|t|ák

vág|t|uk,

(õk) képzeleg|t|ek, vagy

119/7.

fárad|tak, fáradoz|tak, marad|tunk, elmaradoz|tunk, megijed|tek, ijedez|tek, füröd|tek, fürdõz|tek, kerget|ték, elkezd|ték, kapkod|tak, mutat|ta, lopkod|tak, megtapod|ta, marad|tak, lemarat|ták, megszid|ták, felébred|t, megvéd|te, besüpped|t, megreped|t, tesped|tek, elképed|t, eleped|t, megdermed|tek, ráförmed|t, oktat|ta, megszoktat|ta, iktat|ják, sétáltat|ták, méltat|ta, elvágtat|tak

119/8.

1. Sokáig maradtunk a barátainknál. 2. Dühében földhöz vágta és megtapodta a sapkáját. 3. Maró vegyi anyaggal lemaratták róla a régi festéket. 4. Elképedt az idegen arcátlan viselkedésétõl. 5. Órák óta gyalogolt a tûzõ napon, és majd elepedt a szomjúságtól. 6. Pillantásra sem méltatta ellenfelét.

46

AZ ÍROTT NYELV

A beszéd és az írás 121/1.

Kézzel vetegetik, szájjal aratják. Mi az?

121/2.

A szó elszáll…

Az írás.

– a beszélt nyelv nem alkalmas az ismeretek átörökítésére – nehéz pontosan reprodukálni – a földrajzi távolságot nem képes legyõzni – a tér és idõ korlátozza a használatát

…az írás megmarad. – az írott nyelv segítségével a tudás átörökíthetõ – a beszélt nyelv reprodukálható – a földrajzi távolságot képes legyõzni – tér és idõ nem korlátozza – a tudás széles körû és gyors terjedésének az eszköze A szó, a beszéd adott pillanatban elhangzik és megsemmisül, nyomtalanul „elszáll”, míg az írás kézzelfoghatóan, hosszú ideig õrzi a nyelvileg kifejezett gondolatot.

122/3.

Az íráshoz használatos anyagok és eszközök: agyagtábla, állatbõr, azaz pergamen, cserép, kõlap, papirusztekercs, selyemcsík, viasztábla, rovásfa bambusznád íróvesszõ, állatszõr ecset, nádecset, nádtoll, hegyezett nád, fapálcika, lúdtoll, paletta (egyiptomiaknál használatos festéktartó eszköz), vésõ, kalapács

122/4.

Tevékenységek, amelyek közben nem tudunk beszélni: futás, úszás, búvárkodás, evés, ivás stb.

Az írás története 124/1.

A találós kérdés megfejtése: az írás Fehér mezõben… fehér lapon, fekete vetés… írásjelek szabályos sora, hárman dolgoznak rajta… három ujj fogja az íróeszközt, kettõ pedig henyél… két ujj nem vesz részt az írásban.

124/2.

A nyelv segítségével megformált gondolat rögzítése miatt van szükség az írásra. Az írott szöveg hosszú ideig fennmarad, távolra is eljuttatható, átörökíti a tudást, a tapasztalatot késõbbi nemzedékekre.

47

125/4.

A szavak hangalakjához kapcsolódó képrejtvények:

rozmár

gólya

mosómedve

Ráckeve

mókus

fülesbagoly

Nagykáta

Kacs

125/5.

A magyar ábécé és angol ábécé összehasonlításakor szembetûnõ különbség, hogy a magyar 40, az angol csak 26 betûjelet használ. A magyar írás hangjelölõ és következetes. Az angol is hangjelölõ, de nem következetes. Az angol írás az ötszáz évvel ezelõtti kiejtést rögzíti. A kiejtés megváltozott, az írás megmaradt. Ez az oka a következetlenségnek.

A magyar helyesírás története 129/4.

Szótagolás:

129/5.

Régies írásmódú családnevek:

129/7.

brin-dza, ban-dzsa, ben-dzsó, do-dzsem, fag-ga-tó-dzik, ha-lan-dzsa, hall-ga-tó-dzik, lo-pó-dzik, ma-ha-ra-dzsa, me-ne-dzser, tit-ko-ló-dzik Apáczai Csere János, Batsányi János, Kazinczy Ferenc, Paál László, Munkácsy Mihály, Ybl Miklós, Zichy Mihály stb.

Szavak a számítástechnika nyelvébõl: kattintás, parancsikon, ikonméret, vezérlõmû, nyomógombok, betûtípus, görgetõ sávok, szövegkurzor, árvasor, dokumentumtérkép, együtt tartás, oldaltörlés stb.

48

Helyesírásunk 132/3.

Március tizenötödike, anyák napja, a honfoglalás – 64. Szemtõl szembe, háztól házig, napról napra – 69/b Fiastyúk, Orion, Tejút – 90. Kleopátra, Artúr, Verne Gyula – 99. meg-áll, kert-ajtó, Magyar-ország – 106. Gyerekek, nézzétek csak! – 114. csüt.-ön, nm-es, Ft-tal – 125/a 1848 elõtt, 1526 augusztusában, 1914 nyarán – 128.

132/4.

Betûrendbe téve: ó, obsitos, óceán, ócska, ocsú, oda, óda

132/5.

Betûrendbe téve: onnan, ónos esõ, Óperenciás-tenger, optikai csalódás, orangután, óráról órára

132/6.

diákotthon – nevelõotthon – barátságos otthon – ott-tartózkodás – földosztó – közös osztó – osztoszkodás osztályzat – jeles osztályzat – osztat uralkodó osztály – 6. A osztály – osztályon felüli

132/7.

Miért így írjuk? madárfütty – 74. a fülbevaló – 74. b fülû – 20. fû – 15. fûtetlen – 26. magyarfüzet – 73. b

Helyesírásunk alapelvei I. 133/1.

Kiejtés szerint írott szavak: lámpák, mintha, egyre, csizmák, egér, kapargáló, egész, némaság, félelmetes

133/2.

Szóelemzés szerint írott szavak: kialudtak, nagyobbra, nyíljanak, közeledtek, hallatszott, rágcsálás, elszállt, történjék

134/4.

kiejtés elve legmagasabb, legerõsebb másképp, éjfélkor

szóelemzés elve szégyellheti, földjei, hagyjuk éljen, edd

134/5.

Példák a szövegbõl a kiejtés és a szóelemzés elvére: kiejtés elve ismered, macskát, úgy környékére, kisegér

szóelemzés elve látszik, megijedt, ekkor kandúrra, elhibázta

49

Helyesírásunk alapelvei II. 135/1.

Széchenyinek – Régies családnév, a hagyomány elve szerint írandó, azaz a cs hang jelölésére a ch betûkapcsolatot írjuk. össze – A hosszan ejtett mássalhangzót írásban betûkettõzéssel jelöljük. A kétjegyû mássalhangzó kettõzésekor csak az elsõ írásjegyet kettõzzük. melyen – A névmásokban ly-nal jelöljük a j hangot. rögtön – Néhány szavunkban a hagyomány tartja fenn a helyesírásunkban követett írásmódot.

136/3.

Hagyományõrzõ helyesírású nevek: Gombocz Zoltán, Pais Dezsõ, Baradlay Ödön, Batsányi János, Kazinczy Ferenc, Lorántffy Zsuzsanna, Verseghy Ferenc, Rákóczi Ferenc, Wesselényi Miklós, Apáczai Csere János, Komjáthy Jenõ, Werbõczy István, Kossuth Lajos

136/4.

óhaj, tolvaj, zsivaj, csekély, ragály, osztály, duhaj, karaj, tartály, olaj, robaj, sóhaj

136/5.

Nincs a szövegben hosszú mássalhangzóra végzõdõ szó, vagyis olyan szó, amelynek toldalékos alakjában három azonos mássalhangzót kellene egymás mellé írnunk, ha nem lenne egyszerûsítés elve: pl. orr (orr-ra) orra sakk (sakk-kal) sakkal

50

ÚTITÁRS I. feladatfüzet

ANYANYELVÜNK 4/2.

ilyenkor, tejút, tûzhely, gomolygott, hajas, homályosan

4/4.

utat, útja, utam, utak, útra, utas, útikalauz

4/5.

Érezte, hogy valami rosszat tervel ellene.

Ezzel a tervvel megszerezzük a várat. Tervvel a kezében kisétált az irodából.

4/7.

kabát, lapát, apát, skarlát, barbár, akác, abál, zabál, vagány, tartár, tartály, achát, tatár, kapál, madár, talál, tarkáll, banán, vandál, szandál, talán, kazán, varázs, palást, darázs, japán

A nyelvi viselkedés 5/2.

helyzet, helyett, hangsúly, fõszereplõje, osztálytárs, tájszólás

5/4.

bízik, bizalom, biztonságos, bízzanak, biztosítás, bizakodó

5/5.

A buszon alig fértünk el, olyan zsúfolt volt. Sokunknak már csak állóhely jutott. Sajnos, az idõs embereknek nem adták át a helyet azok, akik ültek. Az udvariasság helyett ismét gyõzött az önzés.

5/7.

vér – vár – váz – víz

Mindennapi szövegek és helyzetek 6/2.

melyik, olyan, jellemzõje, szabályai, szájpadlás, tavalyi

6/4.

csíp, írás, csipdes, irkál, csípés, írogat, csipeget

6/5.

Az irat eltûnt az asztalomról. – A tanár néni holnap dolgozatot írat.

6/7.

Víz – váz – vág – vég – jég

A bemutatkozás és a bemutatás. A névjegy 7/2.

kifejezés, bármelyik, mélység, helyettesíteni, elhomályosult, kihajtanak

53

7/4.

szín, színes ceruza, dicséret, kiszínez, édesvízi, megdicsérlek

7/5.

A rugó messzire elpattant, amikor szétszedtem a golyóstollam. Épp a pad alatt keresgéltem, amikor megláttam egy rúgó lábat. Az én rugómat rúgta messzebb.

7/7.

segély, sekély, erkély, Erdély, segéd, erény, edény, betét, letét, feltép, eltér, elfér, ekképp, csekély cserép, veszély, kenyér, fehér, merész, nehéz, penész, tehén, tenyér, derék, cseléd, szerény, szegény, szegély, ledér

A köszönés és megszólítás 8/2.

helyesen, elterjed, tájékoztat, újabbak, folytat, szabályok

8/4.

ló, lovas, lódobogás, lovagló, lohol, lóhosszal, lóháton

8/5.

A varrónõ szabásminta után kiszabja a szoknyát. A vitézek ügyesen forgatták a szablyát. A szablya görbe kard.

8/7.

fülemüle – fül, ül, elem, emel, leül, elül, felül, fülem, fele, elme, fülel

A meghívó és a meghívás 9/1.

álszakállal, hüvelykujjal, fenyõgallyal, zománclakkal, örömkönnyel, bennszülöttel

9/2.

Történet Álszakáll, a törpe hangos csapkodásra ébredt. Felült, majd visszaesett az ágyba és bágyadtan ezt motyogta: – Milyen szép ez a virágos rét! A fenyõgally, ami dörömbölt, most még hangosabb ricsajozásba kezdett, mire végleg felébredt a törpe. A csaphoz sétált, és az álom utolsó maradékát is kimosta a fejébõl. Azután kikémlelt az ablakon. Meglátta a még mindig méltatlankodva ingó ágat, amely imént a furcsa házikó zománclakkal bekent tetejét püfölte. – Aha, szóval kéred a napi vízadagodat – dörmögte a szakállába a törpe. Erre a gally vészesen remegni kezdett, majd próbált nyugodt mozdulattal a sziklán álló bennszülött felé mutatni. A törpe erre mintha pánikba esett volna. Hüvelykujján tövig rágta a körmét. – Ez a távoli rokonom – suttogta a fának. – Húszévente egyszer találkozunk. Ami azt illeti, nem jövünk ki olyan jól egymással. Amikor eljön, valamilyen átokkal nehezíti meg az életemet. Ekkor a fa megfogott egy követ, és a bennszülött felé hajította. De a kõ nem talált. Az utálatos rokon megfordult és próbált méltóságteljesen állni. Majd hirtelen gondolt egyet, és fel akarta gyújtani a fát egyik átkával. Ám a fa eldobott köve messze felszállt a hegyre, ahonnan óriási kõlavinát indított el, magával húzva a hegy összes porát. Ellepte a gonosz rokont, akinek ezután csak két kapálózó lába tûnt elõ. Álszakáll úgy nevetett, hogy örömkönynyek gördültek le pufók arcán. A rokon pedig kavicsokat és port köpködve szitkozódott, majd hangos puffanással eltûnt, és soha többé nem nyaggatta a becsületes törpét.

9/3.

1. azzal

(jelölt teljes hasonulás)

7. köszönjük

(összeolvadás)

2. együttjár

(rövidülés)

8. nyújtja

(összeolvadás)

3. fennmarad

(jelöletlen teljes hasonulás)

9. otthagyja

(rövidülés, jelöletlen teljes hasonulás)

4. hallhatóan

(rövidülés)

54

10. rendje

(összeolvadás)

5. ijedtségtõl

(összeolvadás)

11. számjeggyel

(jelölt teljes hasonulás)

6. keresd

(zöngésség szerinti részleges hasonulás)

12. szüleidtõl

(jelöletlen teljes hasonulás)

9/4. Kis

Pap

Papp

Kiss

Mariann

Bernadett

Kissel

Pappal

Papp-pal

Kiss-sel

Mariannal

Bernadettel

9/7.

abál–bála, alak–laka, aláz–láza, alig–liga, árkád–kádár, hamar–marha, maszka–kamasz, termes–mester, kelep–lepke

A magánhangzók és a mássalhangzók 10/1.

Rövid mássalhangzó: macska, edzés, gyertya, zsákmány Hosszú mássalhangzó: loccsan, tollas, mennybolt

10/2.

A j hangot kétféleképpen jelöljük: j – ly

10/3.

Nem helyes, mert a zs az utolsó betû az ábécében.

10/4.

elszáll, hangszalag, kétszeresen, meggyõzõdhetsz, mutatóujj, orrüreg, papírdarab

10/7.

Szótaglánc: szelep–lepke–kevés–véste–teve–vele–levesz–vesszõ–szõlõ–lõpor–porzsák–zsákba– baka–kapa–pala–lapos–poshad–hadra–rabol–bolha–hanyag–nyaggat

A magánhangzók az állkapocs nyitása szerint 11/2.

Ormon bolyongó holdkóros hógolyózó hógombócot dob ott, hol hó potyog, s korosodó hold kóborol. Fogyó hold bolyongott ott, hol korosodó, hóbortos, holdkóros ormon hógolyózott.

11/3. megad add meg

kitalál találd ki

felolvas olvasd fel

átrendez rendezd át

kiejt ejtsd ki

elmond mondd el

11/4.

Fojt ez a sûrû dohányfüst. Kánikulában folyt a hátamról a víz.

11/5.

kísérlet, írd le, nyíltabb, nyitás, hangszín, kitapint, minõség, alig

11/6.

játék – táj, kéj, káté, ék, tájék, két, ét, éj

55

Magas és mély magánhangzók: a nyelv vízszintes mozgása szerint 12/1.

Magas magánhangzó: ködös, õszi, idõ, nem, is, elõ, hidegen, sötét, felhõk, megett, egy kis, meleget Mély magánhangzó: borús, a nap, jár, kandalló, ád Magas és mély magánhangzó: pillant

12/2.

akadály, szájüreg, ujjad, melyet, formája, lyukas, fogják, ajak

12/4.

Az anyukám sokat rakodik, rendezkedik otthon. Sajnos nem kíméli ilyenkor az én szobámat, sõt az asztalomat sem. Nem látja a rendszert az én ésszerûen kialakított rendetlenségemben. Rendrakásai után sok lényegtelen dolog rakódik az én fontos dolgaimra, így aztán végképp nem találok semmit.

12/5.

A rímek magánhangzója: é – középzárt, magas.

12/6. por-

Hangulata: kesergõ, bánkódó.

magas magánhangzó: pör, sör, kör, kér, kés, kis, kész, kén, kéz, néz mély magánhangzó: bor, kor, kos, kas, kar, kap, kúp, kút, rút, rúzs, gúzs

A hangrend és illeszkedés 13/1.

magas hangrendû szavak: mi, kék, ég, zöld, föld, felett, fütyörész, gyönyörködve, néz mély hangrendû szavak: az, alatt, hangos, dalával, napot, rá vegyes hangrendû szavak: pacsirta, kicsalta

13/2. magas hangrendû csendül, fülemüle, verseny hideg, felcsendül

13/3.

mély hangrendû harang, boldog, páholy, bokor, hallgat, forró, kopár

egy-ház

magas hangrendû mély hangrendû

kis-lány magas hangrendû mély hangrendû

ki-hallgat magas hangrendû mély hangrendû

vegyes hangrendû ifjú, imád, opera ibolya, kritikus

szín-pad magas hangrendû mély hangrendû

kõ-szikla magas hangrendû vegyes hangrendû

fel-csendül magas hangrendû magas hangrendû

13/4. sok sók

zug zúg

öt õt

kor kór

irt írt

13/6.

bor bór

rak, rák, mák, máj, báj, baj, vaj, váj, vár, tár, bár, jár, pár, por, bor, tor, tok, hús, húsz, húz, ház, ráz, gáz, kosz bõr, tõr, tök, tör, tér, tép, lép, lét, vét, vés, vész, visz, hisz, hit, hût, hûl, hûs, gõz, géz, gép, pép, kép, kér, kés

A magánhangzók ajakmûködés szerint 14/4.

álljunk meg, egyszerû, hangrendje, megállapítás, megismerkedtél, többnyire, vízszintes

56

14/6.

sör–sár–tár–táj–tej

A mássalhangzók: a képzés helye szerint 15/1.

tíz–tûz–fûz–fez–fej–faj–fal–tal–tat–hat–lat

15/2.

Latolgat: mérlegel, fontolgat, újra meg újra fontolóra vesz

15/4.

Az igazgató gyorsírásba diktálta a titkárnõnek a levelet. Diktálás közben nem pillantott fel, így csak az utolsó szó elhangzása után vette észre, hogy titkárnõje sírdogál, és a levélbõl csak az elsõ mondatot tudta macskakaparásra emlékeztetõ gyors, kapkodó írással lejegyezni. Az igazgató bosszankodva vette tudomásul, hogy az új titkárnõ még csak nem is tudja, mi az a gyorsírás.

15/6.

pata–tabu–buta–tanú–Núbia–arab–rabló–lóbál–bálba–bari–riad–adni–nicsak–csakhogy–hogyha–hamar–marha

A képzés helye szerinti részleges hasonulás 16/1.

Képzés helye szerinti részleges hasonulás érvényesül az alábbi szavakban: szénpor kínpad van búza kengyel ü angyal ý van gyertya þ

þ

ý

ü

n foghangból m ajakhang lesz ejtéskor, mivel a p és b ajakhang.

n foghangból ny ínyhang lesz ejtéskor, mivel a gy is ínyhang.

16/2.

A tücsök és a hangya. Csokoládés desszert: bonbon. A lószerszámok: a zabla, a nyereg, a kengyel. Beburkol, becsavar: göngyöl.

16/3.

A teniszezõnk ebben a gémben sajnos vesztésre áll. A génben találhatjuk meg az öröklõdõ tulajdonságokat hordozó molekulákat.

16/5.

… zúghatnak körötted vad szelek, én már attól se féltelek, anyanyelvem, te édes-keserû, szépen zengõ aranyhegedû, anyánk ajkán drága ének: köszönet mindenért néked! (Török Elemér: Köszönet mindenért néked!)

57

16/6.

papa–paraj–rajkó–kóró–rózsa–zsalu–lukas–kaspó–póni–nicsak–csakhogy–hogyha–hadar–darvak– vaksi–sima–marad–Radvány

17/7.

szavakból sz – foghang v – ajakhang k – ínyhang b – ajakhang l – foghang

párna p – ajakhang r – foghang n – foghang

este s – foghang t – foghang

súgják s – foghang g – ínyhang j – ínyhang k – ínyhang

mit m – ajakhang t – foghang

fejünk f – ajakhang j – ínyhang n – foghang k – ínyhang

szó-pihébe sz – foghang p – ajakhang h – gégehang b – ajakhang

17/8.

A vers az elalvás elõtti pillanatot jeleníti meg, amikor a gondolataink csak rendszertelenül kavarognak a fejünkben. Nincs „rend” a gondolatokat megfogalmazó szavakban, ezért nincs „rend”, azaz írásjelekkel való tagolás a szövegben.

17/9.

A vers egy nyugodt napszakot, az estét, az elalvás elõtti pillanatot választja lírai témájául. Félálomban egymást gyorsan váltó gondolatok kavarognak a fejünkben. Álom és ébrenlét mezsgyéjén rendszert és rendet mellõzve zsonganak, szálldosnak bennünk a szavak, míg csak el nem alszunk. A tudatunk egyre kevésbé képes rendet teremteni közöttük. Ezt a „szó-pihe” kavargást azzal is érzékelteti a költõnõ, hogy nem használ írásjeleket. A szó–pihe metafora azon a hangulati hasonlóságon alapul, melyet ezekkel a szavakkal jellemezhetünk: könnyedség, megfoghatatlanság, puhaság, súlytalanság.

17/10. bojt böjt

fojt fejt

gyújt gyûjt

száj szõj

táj tej

sólyom selyem

17/12.

láb–láp–lep–lel–fel–fej

Mássalhangzók: a hangszalagok mûködése szerint 18/1. dél tél

dér tér

zsír sír

dúl túl

vél fél

fog fok

bég pék

õz õsz

von fon

búb púp

zab szab

bár pár

rák rág

bab pap

rag rak

lég lék

had hat

vér fér

old olt

dúl túl

18/4.

Már félálomban van, amikor zajt hall a földszintrõl. Megijed és feszülten fülel. Csak sejti a veszélyt, de füllel már nem érzékel több hangot.

18/6.

sikít, kinyír, rikít, sivít, kirí, virít

58

A zöngésség szerinti részleges hasonulás 19/1. zöngéssé válás

zöngétlenedés

csúszda, vasgolyó, csapda, lökdös, szarvasgomba, szökdécsel

tölgyfa, háztömb, padka, családfa, nyugszik, biztos, agyhártya, szegfû, betegség, ódzkodik

19/3.

Áraszd el vízzel a földeket, hogy termékenyebbek legyenek! Árazd be az új árut! Régen sok terméket a határon csempésztek be az országba. A fürdõszobát egy hónapja csempézték.

19/4.

elolvashatják, fejtsék meg, kimondja, számolják meg, szedjétek össze, színezzük ki

19/5.

Az õ fiuk elutazhat nyelvet tanulni Angliába, de ezek a fiúk ezt nem engedhetik meg maguknak.

19/7.

fogyó, holló, golyó, golyhó, bolygó, pondró, porzó, korsó, orsó, borsó, lopó, vonó, folyó, bozót, kopó, fogó, forró, kongó, korgó, szorzó

A magánhangzók idõtartama I. 20/1.

ö – õ: körtér, körút, körzõ, körözött, körbeforgat, körkötõgép i – í: kíván, kíváncsian, kíváncsiskodik, kívánnivaló, kívánság u – ú: búcsú, búcsúzik, búcsúzkodtak, búcsúztató, búcsút vesz

20/2.

édesanyja, gyûjtsd össze, képzés, késõbb, szétnyíló, tanulja, tüdõ, utánozza

20/4. örök õrök

szurok szúrok

hurok húrok

török tõrök

szökés szõkés

oda óda

füzet fûzet

20/5.

Török rabságba estek, és fárasztó, erõltetett menetben hajtották õket Konstantinápoly felé. Régóta tervezgették a szökést, de az õrök éberségét nehéz volt kijátszani. Végre elérkezett a kedvezõ pillanat. Szõkés hajú társuk észrevette, hogy az õrök elbóbiskoltak a fáradtságtól, így a tõrök õrizetlenül hevertek mellettük. Nesztelenül odakúszva megkaparintott egyet közülük, és sorra elvágta a maga és rabtársai kötelét. Így sikerült megszökniük a török táborból, és így menekültek meg az idegen földön való örök fogságtól.

20/7.

értelem: ért, ér, tér, rét, tél, lét, elem, él, lé, mer, rém, mér, letér, értem, mérte, merte, élet, életem, remélte, méter, emel, érem, étel, lemér

A magánhangzók idõtartama II. 21/1.

1. csippent–csipdes, 2. csipeget, 3. csipkelõdés, 4. csipetnyi, 5. csípõs, 6. csíptet

59

21/2.

Nem helyeselhetõ tettre, különösen valaki ellen ingerel .............................. loval A hûbériség korában katonáskodó nemes ...................................................... lovag Lovon ülõ, járó személy .................................................................................... lovas Becsapás, rászedés .................................................................................................... lóvátétel Az a cselekvés, hogy valaki valamibe rúg ................................................................ Ismételten, gyakran rúg ............................................................................................ Lovas hirtelen nekiiramodva valahova vágtat ........................................................ Folyamatos melléknévi igenév, ilyen ember ........................................................... Lábbal rugdalódzik ...................................................................................................

rúgás rugdal rúgtat rúgó rugdos

21/3. ü–û

u–ú háború varjú gyanú zsalu sokoldalú nagyszájú

eskü cipõstül billentyû perdül végül németül

i–í szelídít pázsit elveszít buzdít kerítés írásvetítõ

21/4.

Amikor az ajtót csukja lecsúszik fejérõl a csuklya, és láthatóvá válik az arca.

21/6.

zsebkiadás, zsebszerzõdés, zseblámpa, zsebóra, zsebtolvaj, zsebmetszõ, zsebkés, zsebrádió, zsebnaptár, zsebszótár, zsebatlasz, szivarzseb, nadrágzseb, kabátzseb, órazseb, oldalzseb, farzseb, mellényzseb

A mássalhangzók idõtartama 22/1.

napszállta, otthonos, mennybolt, meggylé, orrlyuk, kisebbfajta, nagyobbfajta, mellhártya, futballmeccs, állhatatos, hallgatólagos, csoporttag, lánccal, kerttel, tölggyel, kürttel, barackkal

22/2.

Mássalhangzó-rövidülés: szállt, otthon, szálldos, jobbra, hallgat, hallgatózik, mellbe, tettre, meccsre, pöttyrõl, ujjra

22/4.

Gábor szívesen versel. Szereti az érzéseit, gondolatait rímes formába szedni. Jelentkezett egy iskolai pályázatra is egy verssel. Sikert aratott vele.

22/5. hal hall

ál áll

tol toll

var varr

kel kell

22/7.

szál száll

papol–polka–kacsa–csahol–holnap–naptár–tárcsa–csavargó–góbé–béna–napos–posta–tapad–padka–kapus

A mássalhangzók változásai I. 23/1.

bolttal, Zsolttal, szárnnyal, filmmel, maszkkal, fánkkal, fürjjel, Matilddal, tapssal

60

23/2.

Zsolttal nem szeretek barátkozni, mert rosszindulatúnak és gonoszkodónak tartom. A legkellemetlenebb emlékem róla egy erdei osztálykiránduláshoz fûzõdik. Amint egy kicsit lemaradva sétáltunk a többiek után, az ösvény szélén, a bozótosban egy fürjfiókát pillantottunk meg. Törött szárnnyal pihegett a földön, és amikor észrevett minket, kétségbeesett vergõdéssel próbált elmenekülni elõlünk. Ekkor Zsolt tapssal ijesztgette, bottal piszkálgatta, végül kaviccsal dobálta meg a halálra rémült madarat. Ezt már nem hagyhattam szó nélkül. Sírós, dühös hangon elzavartam onnan, felkaptam a reszketõ fiókát, és fürjjel a kezemben elszaladtam a többiek után.

23/3. elolvas

megszoroz

utánoz

toboroz

edz

átvesz

olvassuk el

szorozzuk meg

utánozzuk

toborozzuk

eddzük

vegyük át

beporoz

táboroz

lakmároz

hisz

végez

hoz

porozzuk be

táborozzunk

lakmározzunk

higgyük

végezzük

hozzuk

23/4.

23/7.

közlekedés: köz, kel, lék, kél, édes, lökés, kés, köd, eke, zeke, öl, ölés, köles, lök, dél

A mássalhangzók változásai II. 24/1.

kétségtelen, kétszeres, védj meg, szabadság, tetszõleges, szórakozottság, szembekötõsdi, szabadjára, ötszörös, olvasottság, ijedség-ijedtség, hordj be – A szembekötõsdi szó kivételével mindegyik szóban összeolvadás van. – Mindegyik szót a szóelemzés elve szerint írjuk.

24/2.

zenéje, személyrag, helyettük, kiejtésbeli, betûejtés, írásjegy, ejtett, vajon

24/4.

kicsi–kacsa–kocsi perel–porol–pirul

erény–arány–irány rege–rugó–rigó erõ–ara–író terel–tarol–Tirol

24/5.

A házunkban lakó idõs néni folyton perel, mert szerinte a felsõ szomszédja szándékosan az õ erkélyére, sõt a fejére porol. A zsörtölõdést és a szidást hallgatva az ártatlan szomszéd csak pirul, és szemtanúk keresésére indul.

24/7.

kopár–kopás–kapás–kapát–karát–farát–falát–falét–fülét–füvét–füvet–füves

A beszédhangok összefoglalása 25/1. rövid nyílt mély ak. a

rövid nyílt magas ak. n. e

hosszú zárt magas ak. û

hosszú középrezárt mély ak. ó

61

u rövid hosszú

+

zárt

+

ú

o

ó

a

+

á

i

+

+

í

+

ü

û

+

+ +

+

é

+

+

+

középzárt nyílt

e

+

+

+

+

+

+

+ +

õ

+

+

+

ö

+

+

+

igen nyílt

+

magas mély

+ +

+

+

+

+

ak.

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

ak. n.

+

+

+

k

l

+

+

25/3.

Két mgh. törvényrõl tanultunk: 1. hangrend 2. illeszkedés

26/4. ajakhang

v +

foghang ínyhang gégehang

z

zs

+

+

h

j

m +

ny

dz

+ +

b +

+

+

cs +

+

+

f. zárhang o. zárhang

+

+ +

réshang zár-rés hang pergõ hang

+

zöngés zöngétlen

+

+

+

+

+

+

+ +

+

+

+

+

+

+

+

+

+ +

+

+

26/5. ajakhang foghang ínyhang gégehang f. zárhang o. zárhang réshang zár-rés hang pergõ hang zöngés zöngétlen

62

f +

sz

s

+

+

g

+

gy

n

dzs

+

+

p +

c

d

r

t

+

+

+

+

+

ty

+

+

+

+

+

+ +

+

+ + +

+

+

+

+

+ +

+

+

+ +

+

+

+ + +

+

26/6.

1. A mássalhangzók meghatározása 2. A mássalhangzók felosztása: – képzés helye – képzés módja – zöngésség szerint 3. A mássalhangzótörvények – példák

A szótag és az elválasztás 27/1.

ut-ca-i-ak, egy-szer-re, Pál, ü-tés, Áts, u-tá-nam, di-a-dal, hang-já-ban, job-ban, meg-ál-lott, gye-rek-a-lak, fi-ú, meg-állj, Ne-me-csek, ret-te-ne-tes, rend-je, el-e-sett, pil-la-nat-nyi

27/2.

Rettenetes üvöltéssel rohant egymás felé a két sereg. Sokáig tartott a kegyetlen küzdelem, de egyik fél sem tudott felülkerekedni a másikon. Végül az egyik csapat cselhez folyamodott: az ellenfelük háta mögé lopóztak néhányan, így egyszerre két irányból is támadhatták, szorongathatták õket. Ügyességük, bátorságuk meghozta számukra a diadalt.

27/4.

A fojtó füsttõl folyt a könnye.

27/5. mázsa mása

bõre põre

lovag lovak

század százat

zárat/szárad hasad szárat hasat

szörnyed szörnyet

zene szene

27/6.

kopár–párta–tapad–padka–kacsa–csata–tapad–padló–lóbál–bálna–napi–piros–rosta–takar–karcsú–csúnya– nyakas–kaspó–pótol–tollas–laska–kapus–puska–kavar–varga–gatyáz

A beszéd dallama. A hangsúlyozás. A beszédtempó 28/1. Mássalhangzórövidülés hallgatott szórenddel legjobbnak

Részleges hasonulás próbálgasd elképzel különbséget legközelebb mondogasd megváltoztatják

Írásban jelölt teljes hasonulás szórenddel

Írásban jelöletlen teljes hasonulás jelöljük énekelj

Összeolvadás hangoskodjanak választjuk irányítsátok megváltoztatják

28/2.

újságol, elterjedt, mélyebb, mosoly, hangsúlyos, elhelyezkedése, kapja, lehajol, patája, folytathatnánk, kiejtés, osztályba, folyosóra

28/4.

A birtok több hektárnyi földön terül el. Bírtok még enni ilyen kiadós ebéd után is?

28/6.

törõ, köpõ, lökõ, döfõ, szökõ, bökõ

63

A hangerõ. A beszédszünet A kifejezõ beszéd és felolvasás 29/1. j fejhallgató paripája hajolt befújtad

ly

lj

llj

aljasság

befolyásol folytatás mélyül valamelyik valamilyen megakadályoz hangsúlyozását

álljon

29/2.

A nyári szünetben Zsófi nem tudott kivel játszani, mert a barátnõi mind nyaraltak. Elment ezért a parkba, hátha ott barátra talál. Leült a szökõkút mellé. Ott állt mellette egy kisfiú is az új labdájával. Hallgatag volt, de Zsófi megszólította, és megkérdezte tõle, nem játszhatnának-e. A fiú örömmel beleegyezett. Azóta már többször is találkoztak, és jó barátok lettek.

29/6.

rum–rom–som–sor–bor

Helyesírásunk alapelvei I. 30/1.

Ábeltõl, Ádám felé, Ágnes miatt, Ákostól, Andornak, Andráshoz, Andrea után, Anikóval, Anita mögött, Anna elõtt, Árpádnál, Attila mellett

30/2. Magas hangrendû – 1 Mély hangrendû – 2

1. kívül 2. pufók

1 2

1. 2.

hályog bélyeg

2 1

Vegyes hangrendû – x

3. pikkely 4. pillangó 5. felhõ

1 x 1

3. 4. 5.

illem tûnik gubbaszt

1 1 2

6. ifjú

x

6.

bimbó

x

30/3. zár szár

bók pók

lob lop

vér fér

bor por

zsír sír

gép kép

30/4.

szilva szilfa

harmad harmat

A szilfa árnyékába menekültem a tûzõ nap elõl. Nagyon vártam már apámat, aki a szomszéd városba ment a bort eladni. Neki támaszkodtam a fa törzsének, és úgy helyezkedtem, hogy jól lássam az utat. Várakozás közben megszomjaztam, de nem volt nálam a kulacsom, így csak a reggelirõl maradt szilvát tudtam elrágcsálni. Hirtelen kocsizörgést hallottam, és az út felett kavargó por is azt jelezte, hogy apám nemsokára megérkezik.

30/5.

Kiejtés elve: írások, címû, állatnevek, bokrosítás, Dunántúl, rójad Szóelemzés elve: legkisebb, többjegyû, törekedtek, nyújtsanak, foglalja, kereshetjük

30/7.

fülû, tüzû 64

Helyesírásunk alapelvei II. 31/1. összehasonlít

elolvas

hasonlítsuk össze olvassuk el

megkülönböztet

kiejt

felpattint

megállít

különböztessük meg

ejtsük ki

pattintsuk fel

állítsuk meg

31/2. j

ly

bajnok, bajusz, bojtár, kopja, saját, varjú, vajon, sajtos

süllyed, hályog, hólyag, kölyök, pálya, mályva, veszélyes

31/4.

Mérsékelt árú áruval várjuk kedves vásárlóinkat.

31/5.

Rácz/Rátz,

Varga/Vargha,

Takáts/Takách

31/7.

puska–kapu–puha–hamis–miska–kacsó–csóka–karika–kamasz–maszka–karó–rózsa–zsalu–ludas

A hangalak és a jelentés. A hangutánzó és a hangulatfestõ szavak 32/1. j január, elsajátította hajó, szájukon fejcsóválás sajnálom tulajdonság

ly esélyes béklyóit helyettük szablya

jj éjjel-nappal szíjjal

lly amellyel

32/2.

Ez a sportoló esélyes a gyõzelemre. A ló nehezen tûrte a béklyót. Helyettük nem végezhetjük el ezt a feladatot. Harc közben súlyos sebet ejtettek rajta szablyával. Azzal a feladattal készülj, amellyel megbíztalak!

32/4.

forró – nagyon meleg fõz – forró vízben fõni hagy hallgat – vkit, vmit úgy figyel, hogy annak szavait, hangjait megértse

32/5.

Kakas – Ki kotor itt?… Kicsi harang – Grá-nit! Gyé-mánt! Csirkék, tyúkok – kity-koty, koty…

híd – folyó, út, szakadék fölött átívelõ építmény kapitány – százados sovány – nincs rajta elég zsír vagy húsréteg

Öreg harang – Iminnen-amonnan! Kacsák, libák – Kacs, kacs, tacs, tacs…

65

Az egyjelentésû és többjelentésû szavak 33/1.

1. kérdõjel

2. mássalhangzó

33/2.

A félpályáról kell a támadást újraindítani. A baleset után a forgalom csak a fél pályán indulhatott meg.

33/3.

csattan pottyan csettint

csillan pityereg nyittat

pukkadozik nyikkan csörren

33/5.

1. hord-ágy, 2. húsz-szal, 3. hû-sí-tõ, 4. ki-sebb-faj-ta, 5. kí-ván-csi-an, 6. kör-ív, 7. kör-u-ta-zás, 8. kö-zép-is-ko-la, 9. kö-zép-út, 10. múlt-tal, 11. mu-lyán, 12. mû-köd-tet-jük, 13. tün-dér-ki-rály-lyal

33/7.

meg-int – me-gint párbaj-ok – párba-jok

gép-elem – gé-pelem zseb-elem – zsebe-lem

csat-ár – csa-tár kar-óra – karó-ra

Az azonos alakú szavak. A hasonló alakú szavak 34/1.

1. katona

2. katona

3. kérdés

4. kérdés

34/2.

kikér: 1. kéri, hogy bentrõl adjanak ki vmit. 2. Tanácsot kér. bekér: kéri, hogy vigyenek be vmit. felkér: udvariasan kér vminek a megtevésére. megkér: kérve felszólít vkit vmire. visszakér: kéri, hogy adjanak vissza neki vmit.

34/3.

Kiss Miska szerette mindenbe beleártani magát. Mindenrõl volt véleménye, mindenbe beleszólt, amolyan minden lében kanál gyerek volt. Egyszer egy táborozás alkalmával olyan gyerekek közé került, ahol kismiskának érezte magát, mert még rajta is túltettek.

34/4.

me-ne-dzser, megy-gyes ré-tes, mi-e-ink-kel, meny-nye-zet, fel-ad, lo-pó-dzott, meg-o-kol, nyú-lik, meny-asz-szony, mész-é-ge-tõ, gyer-mek-or-vos, meg-old, ker-ge-tõ-dzik, mé-lyít-jük, ma-ha-ra-dzsa, na-gyít, meg-en-ged, fél-ár-nyék, meg-ö-rül

34/7.

nóta, róka, csóka, móka, kóma, bórsav, sósav, kócsag, kósza, rózsa, szója, pópa, jóga, kóla, róla, szóda, fóka

A rokon értelmû szavak. Az ellentétes jelentésû szavak 35/1.

1. kisbetûs írás, 2. kisbojtár, 3. kísér, 10. kishúgom, 11. kisírt szemû

35/2.

1. lesz

35/6.

2. együttes

3. erõsebb

4. kísérel,

5. kíséret,

6. kísérget,

4. ujjra

semmi – minden, szépen – csúnyán, letette – felvette, felbátorodott – elbátortalanodott, elgyávult, elbizonytalanodott, oda – vissza 66

7. kísérlet,

8. kísérõ,

9. kísértet,

35/7.

semmi – jelentéktelen, értéktelen, nulla, hitvány, levegõ, ûr szépen – csinosan, pompásan, tetszetõsen, illendõen, békésen, barátságban, kiegyensúlyozottan, nyugodtan, zavartalanul, rendesen, alaposan letesz – lehelyez, lerak, elhelyez, levesz, levet

A szóelemek 36/1.

ember|ség|e, sugar|á|val, fukar|an, szobá|m, lant|(o)|t, bán|ni, panasz|(o)|m, hall|ja, ur|(a)|m, fény|t, mester|ség|(e)|m, eset|ben, vers|ír|ás

36/2. ír

kap

fõz

megold

harap

fest

készít

írás

kapás

fõzés

megoldás

harapás

festés

készítés

ír

mond

mozdul

fûz

szûr

árad

felel

irat

mondat

mozdulat

füzet

szüret

áradat

felelet

alkot alkotmány

fest festmény

ered eredmény

hoz hozomány

tud tudomány

ad adomány

süt sütemény

Új szavak alkotásának egyik módja a szóképzés. SZÓTÕ + KÉPZÕ = KÉPZETT SZÓ A felhasznált képzõk: -ás, -és; -at, -et; -mány, -mény

36/3.

Tegnap a testnevelésórán elszakadt a rövid ujjú pólóm. Nagyon elkeseredtem, mert az volt a legjobb. Hazamentem, elmondtam anyának, és mivel látta rajtam, hogy szomorú vagyok, megígérte, hogy egy hét múlva kapok egy újat. Annyira megörültem, hogy mint egy kisgyerek, az ujjaimon számoltam a napokat. Boldog voltam, mikor végre megkaptam az új, rövid ujjú pólómat.

36/6.

vadló – vásárló, konyhasó – oldalsó, tápsó – hátsó, fénycsõ – bölcsõ, hátasló – vasaló, vendéghaj – sóhaj, cseréptál – aludtál, mosdótál – gurultál, õskor – ötkor, hintaló – csaló

A szótövekrõl 37/1 madár madarak víz vizek

tehén tehenek úr urak

veréb verebek nyúl nyulak

levél levelek

rúd rudak

út utak

kerék kerekek tûz tüzek

darázs darazsak fûz füzek

híd hidak

kéz, nyár -k: a többes szám jele

37/2. csõ csöves

tõ töves

lé leves

fû füves

nyû nyüves

kõ köves

ló lovas

ló, kõ az -s toldalék képzõ 67

37/3.

Olvasni jó! Nem csak anyagi javakra van szükségünk. A daruk építkezésen használt munkagépek. A darvak költözõmadarak.

A test a hõ leadásakor izzad. Heves zápor zúdult a kirándulókra. Az óvárosban tilos új épületet építeni. Ez a szalonna már avas.

37/5.

könyvbemutató – könyv|be, bakó|t, buk|tat, buk|ta|tó, ve|tt, bunyó|t, tó|ba, bemutat|ó

A névszók ragjai 38/1.

fá|ból vaskariká|t messzi|rõl villá|val a lány|nak a virága a gyerek|e|k|nek a feladata iskolá|nál

határozórag tárgyrag határozórag. határozórag birtokos jelzõ ragja birtokos jelzõ ragja határozórag

38/2. tárgyrag magyarokat adatokat nyomát jelentéseket

határozórag keletrõl óhazában útján magyarokra tatárjárásról helynevekbõl pápának uralkodónak Rómában átutazóban

a birt. jelzõ ragja történetkutatásnak (a)

38/4.

madár|fészek|lakó, ing|gomb|foci, hó|pehely|könnyû, torony|óra|lánc, csiperke|gomba|paprikás, háti|zsák|utca

38/6.

Szóban szó: verseny | szellem | vasút; próba | terem | õr; torony | szoba | növény; lopó | tök | födõ; köd | lámpa | oszlop; köt | szer | szám; könyv | tár | szekér

A névszói ragok helyesírása I. 39/1.

Kõrösi Csoma Sándor, november, útra, óhazában, magyarok, felkutatására, Teheránba, májusában, Kasmírba, június, Himalájában, Zanglába, hegyi, kolostorokban, Kalkuttában. Elképzelhetetlen szegényes, körülmények, tanulásnak, tudománynak, tibeti–angol szótára, nyelvtana, életének, két, fõ mûve, örök, dicsõséget, neki, tibetológia, megteremtõjének, kapcsolatot, szülõföldjével, hazájába, útnak, eredeti tervét, tibeti, tanulmányok, háttérbe, brit–indiai, határra, Dardzsilingbe, betegen, maláriában, utat, több, magyar, õk, magyarság, õshazáját, igazságot, nehézség, erõs, akarat, képes

39/3.

„Olyan nehézség nincs, melyet erõs akarat legyõzni képes ne volna.” Az egész egy fülledt nyári estén kezdõdött. Vártam, hogy elnyomjon az álom. Úgy gondoltam, nem fogok álmodni. Még nem sejtettem, hogy rémálmom lesz. Az álombéli szobámban álltam. Egyszer csak sikítást hallottam. Kiszaladtam a folyosóra. Ott mamát pillantottam meg, majd tekintetem tovább vándorolt, és amit megláttam, attól elállt a lélegzetem: mami elõtt egy szürke, óriási kutya vicsorította ki nagy fehér agyarait. Szemeiben pirosan égett a gyûlölet lángja, amint rám nézett. Aztán mami eltûnt, ugyanis a kutya belemélyesztette tíz centiméteres fogait. A helyén egy másik óriási kutya lett. 68

Pánikba estem, és eszeveszettem rohanni kezdtem anyáék szobába felé. Az egyik kutya nekem ugrott, de számítottam a támadására, és futás közben állkapcson rúgtam. Aztán bemenekültem szüleim hálószobájába, majd becsuktam az ajtót, és nekitámasztottam a hátam. Csak utána kémleltem körbe a szobában. Sötét volt, így hát nem láttam semmit, de amikor éppen elõttem felvillant két vörösen izzó szempár, tudtam, hogy a szüleim is szörnyekké váltak. Azt gondoltam most már nincs menekvés… Ekkor villant fel a fejemben a gondolat: álmodom. És az álomból fel lehet ébredni, csak akarni kell. Én pedig akartam, és zihálva, verítékben úszva ébredtem.

39/4.

famentes; krepp-papír; papír; papíráru; papír- és írószer-kereskedés; papírkereskedés; papírkosár; papír-nagykereskedés; papiros; papirosízû; papirusz; papirusztekercs; papír zsebkendõ

39/6.

várat, várakozik, váró, várva, várva várt, váratlan, várandós, várható, várakozás várat, várból, várhoz, várnak, várnak a…, várba várfogság, várkapitány, lovagvár, végvár, légvár, vármegye, várrom

A névszói ragok helyesírása II. 40/1. Mikszáth Mikszáthtal

Damjanich Damjanichcsal

Áts Átscsal

Kossuth Kossuthtal

Lotz Lotzcal

Móricz Móriczcal

A régies írásmódú családnevekben a kiejtett hanghoz hasonul a -val, -vel rag v hangja, és a hasonult toldalékot kötõjel nélkül, közvetlenül a szótõhöz kapcsoljuk.

40/2.

csermellyel, pehellyel, kétellyel, kehellyel, székellyel, gerellyel, tégellyel, székhellyel csevejjel, zörejjel, dörejjel, tejjel, delejjel

40/4.

Erre a napra egy nehéz túrát tervezett a vezetõnk. Az 1680 méter magasan lévõ menedékház volt az úticélunk. Csak gyakorlott turista volt képes megtenni ezt az útvonalat ilyen terepen. A mi kis összeszokott csapatunk gyakran túrázik, így nem okozott nehézséget ez a feladat sem. Inkább egy olyan kihívást jelentett, melynek legyõzése büszkeséggel töltött el bennünket.

40/7.

hírnév, híradó, hírszerkesztõ, hírlap, hírolvasó, hírhozó, hírközlõ, hírmûsor, álhír, rémhír, örömhír, gólyahír, világhír, újsághír, napihír

A névszók jelei 41/1.

raggal: a kislány|nak a pántlikája rag nélkül: a kislány pántlikája

41/2. egy birtokos én te õ

egy birtok poharam poharad pohara

egy birtokos én te õ

több birtok poharaim poharaid poharai

több birtokos mi ti õ

egy birtok poharunk poharatok poharuk

több birtokos mi ti õ

több birtok poharaink poharaitok poharaik

69

41/3.

anyámé, nagymamámé, fiúé, kutyáé, iskoláé

41/4.

A legkedvesebb mosoly, melyet valaha láttam, az anyámé volt. Ez a varrógép a nagymamámé volt. Csak az enyém törött el, a fiúé ép maradt. Ez a csont a kutyáé lesz. A felajánlás az iskoláé.

41/5.

Ezek a könyvek az asztalon mind a fiúéi.

41/7.

kacsa–Csaba–baka–kacsa

Az igeragok 42/1.

A fiú eldob egy labdát. A tanár feleltet egy kislányt. Az asszony virágot ültet. A gyerek hallgat egy lemezt. A lány egy verset szaval.

A fiú eldobja a labdát. A tanár felelteti Ildikót. Az asszony ülteti a virágot. A gyerek hallgatja Ránki Dezsõ lemezét. A lány a Tisza címû verset szavalja.

Az elsõ oszlopban alanyi, a másodikban tárgyas ragozású igealakok szerepelnek.

42/2. írok írom

42/3.

ír – igetõ

írsz írod

-m: t. szrag E/1. -d: t. szrag E/2. -ja: t. szrag E/3.

ír írja

ír: igetõ

írunk írjuk

írtok írjátok

írnak írják

-juk: t. szrag T/1. -játok: t. szrag T/2. -ják: t. szrag T/3.

42/4.

vár|ja, kér|i, olvas|nak, rajzol|ják, kér|ik, olvas|unk

42/5.

énekeljük felelitek kérsz

mondják számol takarítom

42/7.

fasor–sorház–házfal–falszín–színház–házmester–mestermû–mûremek–remekmû–mûterem teremõr–õrszem–szemüveg–üvegtégla–téglasor–sorvég

Az igék jelei 43/1. várok vártam

vársz vártál

vár várt

várunk vártunk

vártok vártatok

várnak vártak

várom vártam

várod vártad

várja várta

várjuk vártuk

várjátok vártátok

várják várták

70

43/2.

beszél: igetõ -t: múlt i. jele -ünk: a. szrag T/1.

szeret: igetõ -t: múlt idõ jele -ük: t. szrag T/1.

olvas: igetõ -t: múlt idõ jele -d: t. szrag E/2.

süt: igetõ -tt: a múlt i. jele -e: t. szrag E/3.

szeret: igetõ -t: múlt i. jele -ünk: a. szrag T/1.

olvas: igetõ -t: múlt i. jele -a: t. szrag E/3.

43/3. járok

jársz

jár

járunk

jártok

járnak

járnék járjak

járnál járj

járna járjon

járnánk járjunk

járnátok járjatok

járnának járjanak

viszem

viszed

viszi

visszük

viszitek

viszik

vinném vigyem

vinnéd vigyed

vinné vigye

vinnénk vigyük

vinnétek vigyétek

vinnék vigyék

43/5.

Túl korán kezdtem az általános iskolát. Jobb lett volna még egy évig az óvodában maradnom, ahogy azt az óvónõk javasolták a szüleimnek. Sok tanulási nehézséggel küszködtem. Többször is évet kellett ismételnem, így túlkorosként fejeztem be az általános iskolát.

43/6.

takarékos: takar, akar, rak, rakat, ék, kas, kos, sok, kés, rés, sor, kér, rét, tér, tor, tar, Karak

Az igealakok helyesírása I. 44/1. énekelek énekeljek

énekelsz énekelj

énekel énekeljen

énekelünk énekeljünk

énekeltek énekeljetek

énekelnek énekeljenek

énekelek énekelnék

énekelsz énekelnél

énekel énekelne

énekelünk énekelnénk

énekeltek énekelnétek

énekelnek énekelnének

44/2.

mond: igetõ -(a) -ná: feltételes mód jele -m: t. szrag E/1.

44/3.

énekel: igetõ -né: feltételes mód jele -nek: a. szrag T/3.

sírnék – sírok – sírjak jön – jönne – jöjjön énekelj – énekelsz – énekelnél

énekel: igetõ -j: felszólító mód jele -ünk: a. szrag T/1.

énekel: igetõ -j: felszólító mód jele -nek: a. szrag T/3.

kering – keringjen – keringene vidd – viszed – vinnéd alszik – aludjon – aludna

44/4.

Csak egy kávéskanálnyi orvosságot vegyél be evés után! Ne keverd a teád kávés kanállal, elõször öblítsd le!

44/7.

remekmû–mûremek, munkabér–bérmunka, jutalomkönyv–könyvjutalom, cseréptetõ–tetõcserép, sikerkönyv–könyvsiker, szerencsejáték–játékszerencse, írólap–lapíró, sorház–házsor

71

Az igealakok helyesírása II. 45/1. elalszik

kimegy

behoz

kisegít

megtesz

elhisz

lejön

aludj el

menj ki

hozd be

segítsd ki

tedd meg

hidd el

jöjj le

45/2.

Rövidülés: hallgatja Jelölt teljes hasonulás: mossa, issza, metsszük, játssza Jelöletlen teljes hasonulás: fogyjon, kihulljanak, lehunyja Összeolvadás: adja, metsszük, játssza, olvasztja, tanítja, hallgatja, nyitja, lobbanjon, gyártsátok, tartsanak Zöngésség szerinti részleges hasonulás: rebesget (zöngéssé válás) rendezkedik (zöngétlenné válás)

45/4.

homályban, mélységes, tajték, szilaj, gálya, süllyednek, nõj, rejts, szõj, folytatás, folyjon, folydogál, fojtogat, zöldelljen, bajnak, furcsálljuk

45/7.

nyúlfi, nyúlfarknyi, nyúlcipõ, nyúlpaprikás, nyúlpecsenye, nyúlfüle (növény), nyúlbõr, nyúlajak, nyúlhús, nyúlszívû, nyúlszõr, nyúlvadászat, nyúlászik, nyúlik, nyúlkál, nyúlvány, nyúlós, nyúlánk, nyúlás, nyúlékony

Az igealakok helyesírása III. 46/1. kimos mossad ki

elkér kérjed el

ráhagy hagyjad rá

berúg rúgjad be

felolvas olvassad fel

megtesz tegyed meg

elhisz higgyed el

mosd ki

kérd el

hagyd rá

rúgd be

olvasd fel

tedd meg

hidd el

46/2.

hajtanák: dolgozik: hagyjuk: higgy: megnézd: odamaradt: lõtte: célozta:

felt. m. kij. m. felsz. m./kij. m. felsz. m. felsz. m. kij. m. kij. m. kij. m.

jelen i. jelen i. jelen i. jelen i. jelen i. múlt i. múlt i. múlt i.

T/3. E/3. T/1. E/2. E/2. E/3. E/3. E/3.

Más galambját célozta, magáét lõtte, Jól odamaradt a galambok árával. Jól megnézd, kinek higgy! Hagyjuk a hadat a királyra! Úgy dolgozik, mintha hajtanák.

46/3.

A várvédõk imáikban a Mennyek Urához fohászkodnak. A menyek ritkán értenek egyet az anyósukkal. Én is menjek veletek sétálni?

72

tárgyas r. alanyi r. tárgyas r. alanyi r. tárgyas r. alanyi r. tárgyas r. tárgyas r.

46/6. fõnév

– akadály, apály, dagály, erkély, fogoly, gerely, guzsaly, homály, karabély, kedély, kastély, király, karvaly, korhely, kristály, métely, muskotály, nadály, páholy, pehely, pendely, pisztoly, rejtély, rostély, sikoly, sirály, szabály, székely, szentély, tarsoly, tavaly, téboly, tégely, tekintély, tengely, tönköly, uszály, ünnepély, veszély, viszály, võfély, zsámoly, zsindely

melléknév – kesely (lábú ló), korhely, kristály, muskotály, székely, szívély(es), terebély(es) ige

– émely(eg), feszély(ez), gabaly(odik), gomboly(ít), hömpöly(ög), imboly(og), kóvály(og), köpöly(öz), szipoly(oz), támoly(og), tévely(eg)

névmás

– amely, mely, valamely, némely

A szavak szerkezete – Összefoglalás 47/1.

vész el: birkózzunk: õriz: óvja:

47/2.

feledésben: feledéssel: emlékezés: békésen:

47/3. i–í ü–û u–ú

kij. m. felsz. m. kij. m. kij. m.

jelen i. jelen i. jelen i. jelen i.

E/3. T/1. E/3. E/3.

alanyi r. alanyi r. alanyi r. tárgyas r.

feled: szótõ, -és: képzõ, -ben: hat. rag feled: szótõ, - és: képzõ, -sel: hat. rag emlék: szótõ, (e)z: képzõ, -és: képzõ béké: szótõ, -s: képzõ, -en: hat. rag bírálgat, csiriz, díszített, família, ítél etûd, dûlõfélben, güzü, zsûri, gyûjtemény búsong, húgocskám, húszas, zugárus, bújócska

47/4.

hólyag, hólyagos, hólyagosodjanak, homály, homállyal, homályosabb, homályosan, homályosodtak, homályosuljon

47/6.

kér, kérvény, kérelem, kérvényez, kérés, kéretlen, kéret, kérethet, kérlel, kérlelhetetlenül, kérlelhetetlenségében

A beszéd és az írás. Az írás története 48/1.

egyszerû szavak: sú-lyos, út-ján, vesz-szõ, kí-sé-ri, ad-ják, uj-ja, sza-bá-lyo-kat, fõ-ní-ci-a-i-ak összetett szavak: le-má-sol-ja,ez-e-lõtt, öt-e-zer, év-ez-red, arc-já-ték, ék-í-rás-sal, meg-old-ja, ro-vás-í-rás, kül-a-lak

48/3.

1. rövidülés: testtartás, hallgatóság, szégyelld magad 2. képzés helye szerinti részleges hasonulás: különbözik, fennmaradt 3. zöngésség szerinti részleges hasonulás: alkalmaztak, változtat 4. jelöletlen teljes hasonulás: elterjedt 5. összeolvadás: bemetszeni, rostjaival

73

48/4.

demizson, dézsmál, drazsé, dzseki, dzsem, dzsessz, dzsip, dzsungel, dzsúsz Nyáron elmentünk egy dzsippel a dzsungelbe. Délelõtt indultunk, ezért nem vittünk magunkkal dzsekit. Mivel a dzsipnek nem volt teteje, estefelé már fázni kezdtük, és a rovarcsípésektõl sem védett semmi. Túl késõn jöttünk rá, hogy a dzsippel a dzsungelbe nem kellett volna dzseki nélkül mennünk.

48/7.

kosár–sárga–Gabi–bika–kapa–papi–piros–rosta–takar–karfa–fakó–kóla–lapos–posta–tabu–burok–rokka– kabát–bátran–rangos

A magyar helyesírás története 49/1. ö–õ i–í

olvasókör, körönd, zöldövezet, égöv, sütöde, hagyományõrzõ híd, telítettség, távirat, hígul, hírmondó, hizlaló

49/2. há-zig pén-zért

And-rás temp-lom ref-lex te-lex

ti-né-dzser ben-dzsó

csak-is rend-õr leg-al-só el-len-õr

49/3.

helyesen írott alakok: gyullad, dicsérget, rójuk meg!, húszasával, szurkál, gyûjtemény simogat, tízesével, lyukacsos

49/5.

A hõsnõ mindent elkövetett, hogy elrabolt kisfia nyomára bukkanjon. Álruhában, gyalogszerrel indult Eger várába, ahol bátran, elszántan, hõs nõként harcolt a törökök ellen.

49/7.

nyújtásnyira, nyújthatóságával, nyújtogattátok, nyújtóztathatatlanul, nyújtózkodhatnának

Helyesírásunk 50/1.

legtöbbször számoljuk állítják különbözõ ezt sorolják tudják mondattá változtatják keresd bizonyítsd

-gt: -bbsz: -lj: -tj: -nb: -z: -lj: -dj: -tt: -zt: -tj: -sd: -ts:

zöngésség szerinti részleges hasonulás – zöngétlenedés rövidülés, zöngésség szerinti részleges hasonulás – zöngétlenedés jelöletlen teljes hasonulás összeolvadás képzés helye szerinti részleges hasonulás zöngésség szerinti részleges hasonulás – zöngétlenedés jelöletlen teljes hasonulás összeolvadás jelölt teljes hasonulás zöngésség szerinti részleges hasonulás – zöngétlenedés összeolvadás zöngésség szerinti részleges hasonulás – zöngéssé válás összeolvadás

50/2.

Magas hangrendû szavak: üres, nefelejcsek, mint, mégis, elfér, egy Mély hangrendû szavak: parton, csónak, locsolódnak, tág, a, az, álom Vegyes hangrendû szavak: világ, világon

50/3.

A helyes alakok: ízes, színész, újság, gyûjtemény, hûsít, lapu-lapú, fésû, borjú, dicsér, menü, szörnyû

74

50/4.

Nehezen tudtam kihalászni a zsebemben lapuló két darab apró forintost. A kétforintos érme valamivel nagyobb a forintosnál.

50/7.

szépít, szépül, szépítget, szépülget, szépíttet, szépeleg

Helyesírási összefoglalás 51/1. hit

arany

király

jobb

gally

hittel

arannyal

királlyal

jobbal

gallyal

mind

szárny

kedv

méh

potroh

minddel

szárnnyal

kedvvel

méhvel

potrohhal

51/2.

A diák nagy kedvvel látott hozzá a feladatához. A király egy szekér arannyal jutalmazta meg a szegény embert.

51/3.

A Keleti pu. mellett ÉK-i fekvésû 30 m2-es Hársfa utcai öröklakás egymillió Ft-ért eladó.

51/5.

Egy szerényen megbújó kis virág nagy érdeklõdéssel figyelte a méhek táncát. Tetszett neki a szorgos munkájuk, a vidám döngicsélésük. Ám amint feléje is közeledett egy, hogy virágport gyûjtsön a kelyhébõl, a virág megijedt. Úgy gondolta, hogy bántó szándékkal repül feléje. Rémülten és kényeskedve felkiáltott: – Ne bánts, kérlek! – Eszemben sincs – döngicsélte a méhecske. – Hogy hívnak téged, te ijedõs kis virág? – Nem is tudom. Még senki sem adott nekem nevet. – Akkor hát én elnevezlek Nebáncsvirágnak.

51/7.

szempilla, szemüveg, szemfesték, szemfelszedõ, szemfedõ, szembetegség, szemkenõcs, szemcsepp, szemorvos, szemtanú, szemnyomás, pápaszem, tyúkszem, sasszem, ökörszem, borsószem, babszem, mákszem

Helyesírási összefoglalás II. 52/1.

csokoládé, csokoládébonbon, csokoládéfagylalt, csokoládélikõr, csokoládépor, csokoládés torta csokoládétorta, étcsokoládé, mogyorós csokoládé

52/2.

folydogáljon bizakodás hallgatag biztatás meghallgatás jegygyûrû adjon tollal

hagyomány elve, szóelemzés elve kiejtés elve szóelemzés elve szóelemzés elve szóelemzés elve kiejtés elve, szóelemzés elve szóelemzés elve egyszerûsítés elve

52/3.

Hamarabb forr a vize, mint a csirkét megfogta. Keresi felfelé a vízen. Vizet markol. Vízre viszi, de szomjan hozza vissza. Aki fél a víztõl, nem eszik halat. Nagy vizekben nagy halak, nagy barátság nagy harag. 75

52/6.

A kisegér még nem tudott sokat a macskáról, az egerek népének legfõbb ellenségérõl. Nehezen fogadta el egérmama óvatosságra intõ szavait: – Nem szeretem, ha folyton kioktatsz, mindent megtiltasz – cincogta önérzetesen. – Megértelek – szólt türelmesen egér mama –, de lehet, hogy ez a nemszeretem dolog menti meg egyszer majd az életed. Így is történt, mert amikor a kisegér nemsokára szemtõl szembe került a félelmetes macskával, azonnal emlékezett anyja tanítására, és villámgyorsan besurrant egy közeli egérlyukba.

52/7.

szünidõ – szün, szõ, õsz, ünõ, õszi, szid, üszõ, nõ

Jeles napok Szeptember – Reguly Antal

56/1.

néprajz: A népi életmódot és mûveltséget tanulmányozó társadalomtudomány. antropológia: Az ember adottságaival, szervezeti felépítésével és származásával foglalkozó tudomány. finnugrisztika: A finnugor nyelvcsaláddal foglalkozó tudomány.

56/2.

antropológia: embertannal foglalkozó tudomány antropológus: antropológiával foglalkozó tudós

57/3.

Részletezve kifejti a tételmondat közlését.

57/5.

bejárta, vette útját, kelt útra, felkereste, eljutott, érkezett vissza, utat tett meg, múlt idõt

57/6.

Sokáig tervezgettük ezt az utazást. A családunk nem kis izgalommal kelt útra, hiszen az erdélyi körutazás sok szépséget és kalandot ígért. Elõször Kolozsvár nevezetességeit néztük meg, majd Kalotaszeg felé vettük az utunkat. Felkerestük Farkaslakán Tamási Áron gyönyörû emlékmûvét. Eljutottunk a híres Tordai-hasadékhoz is, amely Erdély egyik legszebb természeti képzõdménye. Csodálatos élményekkel gazdagodva érkeztünk vissza. Nagy utat tettünk meg, de úgy érezzük, hogy bármikor szívesen visszamennénk.

57/7.

1841-ben 1846 nyarán

1843. október 9-én 1847-ben

1849 nyarán

57/8.

1. Reguly Antal méltatása, a finnugor népek körében végzett kutatómunkájának bemutatása. 2. A tudós és a felbecsülhetetlen értékû gyûjtemény hazaérkezése. 3. A hagyaték feldolgozása és jelentõsége. 4. A tudós életét bemutató regény ajánlása. Október – A rokon népek napja

58/1.

A Balti-tengertõl az Ob folyóig terjedõ, két és fél ezer kilométer szélességû területen élnek, Moszkvától északra. Észak-Európában, Skandináviában

76

58/3.

kongresszus: Nagyszámú meghívott résztvevõvel nagy fontosságú kérdésekrõl tartott tanácskozás. néprajz: A népi életmódot és mûveltséget tanulmányozó társadalomtudomány.

59/5.

1. Mi, magyarok miért keressük a közös múltat a finnekkel, az észtekkel, a vogulokkal vagy az osztjákokkal – a rokonság kutatásának oka. 2. A magyarok és rokon népeinek földrajzi helyzete. 3. A rokon népek napja megrendezésének hagyományai. 4. A nemes hagyomány felélesztése. 5. Rendezzük meg mi is a rokon népek napját!

59/6.

Indoeurópai – itáliai ág – újlatin ág – keleti csoport (50 millió): ide tartozik az olasz nyelv. Indoeurópai – germán ág – északi csoport (8 millió): ide tartozik a svéd nyelv.

59/8.

1. Finnségi ág: finn, karjalai, észt, izsór, vepsze, vót, lív, lapp 2. ugor ág: magyar, vogul, osztják, mordvin, cseremisz, zürjen, votják

59/9.

Nézzetek a térképre! Viszonozzuk mi is azt a szeretetet, amely a kis rokon népekbõl felénk árad, s rendezzük meg október végén a rokon népek napját!

59/10.

nézzetek felsz. mód viszonozzuk felsz. mód rendezzük meg felsz. mód

jelen idõ jelen idõ jelen idõ

T/2. T/1. T/1.

alanyi ragozás tárgyas ragozás tárgyas ragozás

59/11.

Írásban jelölt teljes hasonulás. November – Kõrösi Csoma Sándor

59/12.

1930. február 15-én,

1921-ben,

az 1990-es években,

1996. október 26-án

61/1.

orientalista: A keleti népek mûveltségével, fõleg nyelvével foglalkozó tudós. cella: 1. zárka 2. kolostorban szerzetesi szoba lámakolostor: a buddhista szerzetesek rendháza misszionárius: hittérítõ

61/2.

Kõrös ®

Nagyenyed ®

Göttinga ®

Tibet ®

India ®

Dardzsilling

61/3.

10 bekezdésbõl áll a szöveg.

61/4.

Diáksors – kétszáz évvel ezelõtt Nem volt könnyû helyzetük kétszáz évvel ezelõtt a szegény családok gyermekeinek, ha mégoly okos és szorgalmas diákok voltak is. Tanulmányaiknak folytatását a szüleik már nem tudták fizetni, ezért nekik a tanulás mellett dolgozniuk is kellett a kollégium gazdaságában. Munkájukkal szolgálták meg az ennivalót, a szállást és az oktatást. Közülük kerültek ki a magánszolgák, akik a tehetõsebb diákoknak segítettek, akár a tanulásban is. Ezért már nemcsak ellátást, hanem pénzt és egyéb juttatásokat is kaptak. Ilyen szolgadiákként dolgozott és tanult Kõrösi Csoma Sándor is a Nagyenyedi Kollégiumban. 77

61/5.

1. Kõrösi Csoma Sándor 1822–1832-ig tartózkodott Tibetben. 2. Az ismeretlen tibeti nyelv vizsgálata. 3. Az elsõ tibeti–angol szótár és nyelvtan elkészítése.

62/6.

„…áldozati készséggel és nem olcsó fitogtatással!” A nehézségek vállalásával, az áldozathozataltól sem visszariadva, tettekkel bizonyította Kõrösi Csoma Sándor, hogy hû és igaz magyar. Kérkedés, „olcsó fitogtatás” nélkül, a legnagyobb tudósokra jellemzõ szerénységgel végezte megszállottan a munkáját. Az „olcsó fitogtatás”, a tettek nélküli szavak özöne, a magyarkodás, az igazi tetteket próbálják pótolni – többnyire sikertelenül. Az „áldozati készséggel” dolgozó ember olyan elhivatottsággal tevékenykedik, amely erõt ad számára a nehézségek leküzdésében.

62/7.

1. Kõrösi Csoma Sándor származása 2. Az elemi iskola – az érdeklõdési kör kialakulása 3. Gyalogszerrel a Nagyenyedi Kollégiumba 4. A szolgadiák élete 5. Fegyelem, önuralom, önmegtagadás – felkészülés a nehézségekre 6. Göttingai tanulmányok 7. A tibeti tartózkodás – az elsõ tibeti–angol szótár és nyelvtan elkészítése 8. Munkásságának felbecsülhetetlen értéke, jelentõsége 9. A kortársak elismerése – Széchenyi méltató szavai 10. Az utókor emlékezete

62/8.

lándzsás = lán-dzsás maharadzsa = ma-ha-ra-dzsa menedzser = me-ne-dzser tádzsik = tá-dzsik Kilimandzsáró = Ki-li-man-dzsá-ró Fudzsi = Fu-dzsi bridzset = bri-dzset bendzsó = ben-dzsó

62/9.

És mégis mozog a Föld! Galileo Galilei csillagász, fizikus, matematikus mondta akkor, amikor a „szent inkvizíció” kínzásokkal fenyegetve arra kényszerítette, hogy a Föld Nap körüli keringését hirdetõ tanítását visszavonja. A híres emberek mondását szállóigének nevezzük.

62/10.

„Szülõföldem szép határa! Meglátlak-e valahára?” (Kisfaludy Károly) „Ábrándozás az élet megrontója…” (Vörösmarty Mihály) „Szívet cseréljen az, ki hazát cserél!” (Tompa Mihály) „Nincs a természetben vesztes, csak én!” (Katona József) „Sírva vigad a magyar.” (Bajza József) „Ez jó mlatság, férfimunka volt!” (Vörösmarty Mihály) „A tett halála az okoskodás.” (Madách Imre) „Otthagyott csapot, papot.” (Petõfi Sándor) „Mint az õrült, ki letépte láncát.” (Petõfi Sándor) December – Petõfi Selmecen

64/1.

Selmec: Felvidéken, ma Szlovákia területén Aszód: Pest megyében 78

64/2.

rethor (rétor): 1. az ékesszólás tanítója 2. szónok líceum: 1. állami középfokú iskola 2. katolikus egyházi fõiskola hexameter: hat verslábból (daktilus, spondeus) álló verssor

64/3.

Erkölcsileg kiváló, kifinomult ízlésû társaság, amely a felnõttek világát komolykodva utánozza.

64/5.

Szeberényi Lajos (1820–1875) Mûfordító, szerkesztõ, költõ. 1839-tõl a selmecbányai gimnáziumba járt, ahol barátságot kötött Petõfivel. 1845-ben a Hírnök munkatársaként durván megtámadta Petõfit, barátságuk megszakadt. Jenõfi álnéven írt verseivel támogatta a forradalmat. Petõfi Sándor: Szeberényi Lajos emlékkönyvébe

65/6.

Az elsõ vers / A vers születése

65/7.

A megjelölt rész 3 bekezdésbõl áll.

65/8.

„Kellemes zaklatottságban”, a külvilágot teljesen kizáró alkotói révületben.

65/9.

Az elsõ vers születése Az elsõ vers születése alig tetten érhetõ pillanat volt. A valóság megszûnt létezni körülötte, annyira a bensõjében kavargó érzésekre és gondolatokra koncentrált. Nem érzékelte a külvilágot, az idõ múlását, csak az alkotás örömét: életében elõször írta le, mondta ki azt, amit gondolt, amit érzett. Örömmel, büszkeséggel, különös izgatottsággal telt meg a lelke. A vers… „A kifejezhetetlen körültáncolása, álmaink szavakba öltöztetése, ritka, míves szavak gyurmája, az álom földi mása, a legõsibbnek, a dalnak édestestvére, mely átvezet a zenéhez, képhez, szoborhoz, házhoz, tánchoz” – vallja kiváló elõadómûvészünk, Latinovits Zoltán.

65/14.

Esküszegte Lyányka! Esküszegte Lányka! esküjét megszegõ, ígéretét meg sem tartó lány

65/15.

vízmosta part, napsütötte táj, szúette fa, eõsáztatta föld, vízvájta szikla, dércsípte levél, magvaváló barack, molyrágta kabát Január – A magyar kultúra napja – a Himnusz születésének napja

67/1.

patrícius: elõkelõ, gazdag polgár melódia: dallam publikum: közönség méltatlan: 1. valamire nem méltó, valamit meg nem érdemlõ 2. igazságtalan, méltánytalan

67/2.

Kölcsey szülõfaluja: Szõdemeter Kölcsey birtoka: Szatmárcseke országgyûlési tevékenysége: Szatmár megye követe, az ellenzék legkiemelkedõbb vezetõje 79

67/3.

Kazinczy Ferenc (1795–1825) Költõ, mûfordító, kritikus. A felvilágosodás második szakaszának vezéregyénisége volt. Széphalomról levelezéssel irányította az irodalmi életet és a nyelvújítási mozgalmat.

67/4.

Büszke a származására, ragaszkodó, hûséges, érzõ szívû, hajthatatlan.

67/5.

Kölcsey származásáról szól, a haladás ügyét szolgáló köznemesi családban született, amely meghatározta emberi és írói magatartását.

67/6.

A tárgyalás 3 bekezdésbõl áll. tételmondatok: Gyermekkorában nem sok öröme volt. Fiatalon kezdett el verseket írni. 1829-ben politikai szereplésre szánta el magát.

67/7.

1829 – megyei gyûlés, szónoklatok Szatmár megye követe 1832/36-os országgyûlés ellenzéki vezetõje Pozsonyban

68/8.

Szó nem hallatszik … ennek ellenére/de így is érzi mindenki

68/9.

A közönség öt pályázó mûvét hallgatta meg, de igazán egyik sem nyerte el a tetszését. Végül egy új melódia teljesen magával ragadta a közönséget. A pályázat nyertese Erkel Ferenc lett.

68/10.

Erkel Ferenc (1810–1893) A 19. századi magyar zene és zenei élet legjelentõsebb alakja, a magyar opera megteremtõje. A Nemzeti Színház karnagya, majd igazgatója, a Filharmóniai Társaság alapítója, a Zeneakadémia elsõ igazgatója.

68/12.

Himnusz: 1. Az ódával rokon mûfaj. Istenhez, szentekhez fohászkodó, vallásos témájú, lírai mû. 2. Országot vagy szervezetet képviselõ ünnepélyes költemény, illetve ennek megzenésítése.

68/13.

A Himnusz nemzeti énekünk. Összetartozásunkat, közös múltunkat és hazaszeretetünket fejezi ki. Ha ünnepeinken vagy külföldön valamilyen fontos esemény kapcsán hazánkat jelképezve felcsendül, akkor a magyarok átérzik a pillanat ünnepélyességét, és büszkék magyarságukra. A mi Himnuszunk nehezen vethetõ össze más népek himnuszával, hiszen a legtöbb ismert himnusz induló tempójú, gyors, pattogó ritmusú zene. Ezzel szemben a mi Himnuszunk bensõséges, ugyanakkor emelkedett hangulatával képes kifejezni minden magyar ember hazaszeretetét. Kifejezésre jut benne a magyarokra oly jellemzõ melankóliára való hajlam, de a mindent megmozgatni képes hitük ereje is. Erkel Ferenc zenéje szinte fölerõsíti Kölcsey Ferenc költeményének hatását, ezért érezzük olyan megindítóan szépnek. Február – A kalevala napja

70/1.

A pozitív hõsök: Väinämöinen – öreg, bölcs Lemminkäinen – „messzi kedvû” ifjú IImarinen – középkorú férfi, kovács 80

A negatív szereplõ: Louhi, Észak gonosz úrasszonya

70/3.

A szöveg 3 bekezdésbõl áll.

70/4.

A Kalevala a finn nép mitologikus és mondai hagyományát õrzõ nemzeti eposz. Jelentõsége abban rejlik, hogy megismerhetõk belõle a finn népnek a világ keletkezésérõl, teremtésérõl szóló elképzelései, az õsi élet- és gondolkodásmód, az értékrend is. A munka, a költészet és az emberi akarat gonosz erõket is legyõzõ hatalma ma is érvényes tanulsága a Kalevalának. Március – A magyar nyelv hete

71/1. ankét

közélet személyiség portré baki szellem szimbólum

valamely közérdekû kérdés megvitatására rendezett nyilvános értekezlet sajtóban: körkérdés a politikai, kormányzati, igazgatási szervek rendszere, testületek közérdekû tevékenységének összessége jelentõs személy arckép, képmás rádióban, színpadon stb. nyelvbotlás, hiba 1. test nélkülinek, + természetfölöttinek elképzelt lény 2. alkotó tudat, gondolkodás jelkép

71/2.

Kifejti, indokolja az ünnep fontosságát.

72/3.

Mikor volt az elsõ magyar nyelv heti rendezvény? Hány elõadásból állt a programja? Ki szervezte ezeket a programokat? Kik voltak a résztvevõi? Hol rendezték meg elõször ezt a programot?

72/4.

Helyszíne: évente változó Programja: ünnepélyes megnyitó, irodalmi mûsor, ének- és zenekari számok, fõelõadás Résztvevõi: a magyar kultúra és a közélet egy-egy jeles képviselõje, jeles elõadómûvészek

72/6.

Milyen programok vannak a magyar nyelv hetén? Szakmai elõadások, ankétok, rádiómûsorok, televízió-mûsorok, nyelvi vetélkedõk stb. Kik tartják ezeket? Nyelvészek, pedagógusok, fõleg magyartanárok. Olyan emberek, akiknek hivatása szorosan kapcsolódik az anyanyelvhez, írók, költõk, újságírók, mûsorszerkesztõk, színészek, elõadómûvészek.

72/8.

1. Az ünnepek szerepe az ember életében. 2. Az elsõ magyar nyelv heti rendezvény. 3. Az ünnepélyes megnyitó. 4. Az elõadásokat és programokat meghatározó fõ gondolat szerepe. 5. Az eseményekhez kapcsolódó programsorozat részletezése. 6. A magyar nyelv hetének célja. A magyar nyelv hete olyan programsorozat, amely hozzájárul ahhoz, hogy minél többen és minél alaposabban megismerjék, illetve ápolják anyanyelvünket.

73/10.

64. Az ünnepeket, nevezetes napokat, heteket, történelmi eseményeket jelentõ szavakat, szókapcsolatokat kis kezdõbetûvel kell írni.

81

73/11.

Ifjúság és nyelvhasználat – játékosan, mégsem durván –

73/12.

– Kiállítás a könyvtárban fellelhetõ nyelvmûvelõ könyvekbõl – Egy kiváló nyelvész portréjának közös elkészítése – Vitaindító elõadás: „Humoros avagy durva és ízléstelen az ifjúság nyelvhasználata” címmel – Humoros szavak, kifejezések gyûjtése az ifjúsági nyelvbõl – Nyelvmûvelõ vetélkedõ

73/13.

Az év egyik legkedvesebb ünnepe számomra a saját születésnapom. 1991-ben július 11-én hajnalban születtem meg a család második fiúgyermekeként. Minden évben ezen a napon köszöntenek fel a szüleim, nagyszüleim és a testvéreim. Persze köszöntés elõtt lázas elõkészületek folynak, amit igyekeznek titokban tartani. Anyukám aznap az én kedvenc ételemet készíti el, az én kedvenc tortámat süti meg. Amikor este végre együtt az egész család, akkor körülállnak engem, énekelnek nekem és elmondják a jókívánságaikat. Én pedig boldog vagyok, mert érzem, hogy szeretnek, és fontos vagyok számukra. A köszöntés után beszélgetünk – anyával meséltetek magamnak a kiskoromról –, vagy kipróbáljuk a játékokat. Fontos nekem és a családomnak is ez az ünnep, mert ilyenkor jobban érezzük az összetartozásunkat, egymás iránti szeretetünket. Április – Hans Christian Andersen

74/1.

A nagyravágyó tû; A repülõ láda; Pöttöm Panna; Az öreg utcai lámpás; A fülemüle; A bodza-anyóka; A pásztorlány meg a kéményseprõ; A százszorszép

74/2.

Gianni Rodari: Torta az égen; Zongora Bill és a madárijesztõk Astrid Lindgren: Harisnyás Pippi; Az ifjú mesterdetektív; A rabló lánya Tove Jansson: A láthatatlan kisgyerek

74/3.

Lázár Ervin: Csukás István: Nógrádi Gábor: Szabó Magda: Fehér Klára:

Bab Berci kalandjai; Berzsián és Dideki; A hétfejû tündér Oriza Triznyák; Pintyõke cirkusz; Keménykalap és krumpliorr; Süsü kalandjai Gyerekrablás a Palánk utcában; Pete Pite Tündér Lala; Sziget-kék; Bárány Boldizsár Mi, szemüvegesek; Földrengések szigete; Bezzeg az én idõmben

75/3.

Magyar mûvek Arany János: Fekete István: Gárdonyi Géza: József Attila: Molnár Ferenc: Móra Ferenc: Móricz Zsigmond: Mikes Lajos: Sebõk Zsigmond: Szabó Magda: Török Sándor: Lázár Ervin: Petõfi Sándor:

82

Rózsa és Ibolya ................................................................................................ Rózsa A koppányi aga testamentuma ....................................................................... Oglu aga Az én falum ...................................................................................................... Micó Altató ................................................................................................................ kis Balázs A Pál utcai fiúk ................................................................................................ Boka Kincskeresõ kisködmön .................................................................................. Küsmödi A nehéz kétgarasos.......................................................................................... Balázs bácsi Sanyi manó könyve ......................................................................................... Darázs néni Mackó úr utazásai ........................................................................................... Zebulon és Dorka Sziget-kék ......................................................................................................... Valentin Kököjszi és Bobojsza ...................................................................................... Andris A Négszögletû Kerek Erdõ ............................................................................ Mikkamakka Szeget szeggel .................................................................................................. szomszéd bácsi

Külföldi mûvek J. Verne: Grand kapitány gyermekei.............................................................................. Duncan (hajó) J. F. Cooper: Vadölõ............................................................................................................... Csingacsguk Karl May: Winnetou.......................................................................................................... Old Shatterhand Erich Kästner: A két Lotti........................................................................................................ Pálffy Astrid Lindgren: Harisnyás Pippi................................................................................................ Nilsson, a majom Selma Lagerlöf: Nils Holgerson.................................................................................................. Márton lúd Saint Exupery: A kis herceg...................................................................................................... a pilóta A. A. Milne: Micimackó........................................................................................................ Malacka H. Ch. Andersen: A vad hattyúk................................................................................................... a kis királylány Pamela Travers: A csudálatos Mary........................................................................................... Banks család Tove Jansson: Varázskalap a Múminvölgyben....................................................................... Múmin Jean von Brunhoff: Babar király...................................................................................................... Celesztína Carlo Collodi: Pinokkió............................................................................................................ Dzsepettó

75/4.

József Attila: Móricz Zsigmond: Mikszáth Kálmán: Gárdonyi Géza: Móra Ferenc: Szabó Magda: Nemes Nagy Ágnes: Pilinszky János:

Altató; A hangya; Betlehemi királyok A török és a tehenek; Árvácska; Légy jó mindhalálig! A két koldusdiák; A beszélõ köntös; Gavallérok Az én falum; A láthatatlan ember; Ida regénye A Rab ember fiai; Aranykoporsó; Csilicsala Csalavári Csalavér Abigél; Születésnap; Mondják meg Zsófikának; Sziget-kék Jeromos, a remeterák; Bors néni könyve Kalandozások a tükörben; A nap születése

Május – Sajnovics János

76/1.

Mindkettõ Sajnovics János világhírû tanulmányának megjelenésérõl szól.

77/2.

1. bekezdés: – A Demonstráció szerzõjének bemutatása. – A csillagászok nagy lehetõsége a Nap és a Föld távolságának kiszámítására. – Hell Miksa Sajnovics Jánost választja segítõtársául. 2. bekezdés: – A Norvégiában, Vardö-szigetén végzett csillagászati munka. – A lapp és a magyar nyelv összehasonlítása, a közös vonások felsorolása.

77/4.

jezsuita: hittudomány: mennyiségtan: csillagászat:

Loyolai Szent Ignác alapította harcias, hitvédõ szerzetesrend valamely vallás tanainak és a reá vonatkozó ismereteknek rendszerezett összessége matematika a világegyetem megismerésével, az égitestekkel foglalkozó tudomány

77/6.

Hell Miksa és társa, Sajnovics János 1769. június 3-án sikeresen észlelte a Vénusz bolygó Nap elõtti átvonulását, és a mérések alapján 8° 7"-es Nap parallaxis értéket számítottak. Ezek a számítások használhatók fel legjobban a Nap–Föld távolság mint csillagászati egység meghatározására. parallaxis: A Föld két különbözõ pontjáról a fényforrás középpontjába húzott egyenesek által bezárt szög, amely alatt egy csillagról az illetõ pontokat összekötõ vonal látszik. Június – A könyv ünnepén

79/1.

klasszikus: 1. a görög–római ókorra vonatkozó, vele kapcsolatos 2. mintaszerûen tökéletes, remek 3. maradandó, kiváló mûveket létrehozó mûvész dedikál: valamit ajánlással lát el hieroglif: 1. képírás jele 2. titkosírás 3. rejtvény, talány eszményi: az elképzelhetõ legszebb, legnemesebb, legtökéletesebb 83

79/2.

idõpont: esemény: helyszín:

79/4.

1929 óta minden év június elsõ hete új könyvek megjelenése, író–olvasó találkozók, dedikálás Budapesten a Vörösmarty téren és több vidéki nagyvárosban

„Színházzal”

„Könyvvel”

Tiszteletet, nagyrabecsülést fejez ki.

79/5.

Mindnyájunknak vannak nagy, szép, elsõ könyvélményeink. Az enyém Böszörményi Gyula: Gergõ és az álomfogók címû regénye volt. A karácsonyi ajándékaim között találtam, és még nem is sejtettem, mennyire el fog varázsolni. Nagy élmény volt, mert az író fantáziája egy csodás, gyönyörû világot teremtett, valamint a történet is kiváló. Részlet a regénybõl: „Ritkán fordul elõ, hogy a hegyi patakok önként csöndre intsék hullámaikat. A sziklák rejtekén, kidõlt fatönkök alatt cserfelõ, gátat nem tûrõ vizek saját jókedvükre figyelnek ugyanis. Az Inóci-patak loccsanásai most mégis elcsendesedtek. Bár fényes nappal volt, és a tölgyek között átragyogott a napsugár, a környéket hirtelen nyúlós-nyálkás köd lepte meg. A gyíkok zöld cikkanással kúsztak a kövek alá, a virágok becsukták szirmaikat, s még a dongók sem zúgtak. A köd mélyén egyre hangosabb, fémes zörgés közeledett, mely különös módon szavakká állt össze a figyelmes fül számára. – Csakis neked lehet ilyen agyafúrt ötleted! – csikorgott az alumínium. – Most nézz rám! Mi van, ha örökre így maradok?” Mindnyájunknak vannak, nagy, szép, elsõ könyvélményeink. Az enyém J. K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve címû regény volt. A szüleimtõl kaptam, karácsonyi ajándékként. Bevallom, elõtte nem sokat olvastam, fõleg hosszú regényeket nem. De ez a könyv megváltoztatott. Most már szívesen olvasok ifjúsági regényeket. A Harry Potter olvasása azért volt élmény számomra, mert teljesen lebilincselt az izgalmas, gyorsan pergõ történet, tetszettek az érdekes helyszínek, megkedveltem Harryt és barátait. Minden kalandjukat velük izgultam végig, minden érzésüket én is átéltem. Jókat nevettem a humoros részeken és nemegyszer meg is hatódtam. Örültem, hogy a jó és gonosz örök harcából a jó került ki gyõztesen. Most már azt is elmondhatom, hogy éjszakánként titokban is olvastam ezt a könyvet, annyira megfogott a történet. Természetesen alig vártam már a regénysorozat újabb köteteit, melyeket azóta már többször is elolvastam. Részlet a regénybõl: „A fiú most már olyan közel állt a tükörhöz, hogy orra kis híján hozzáért saját képéhez. – Anya? – suttogta. – Apa? A nõ és a férfi csak nézték és mosolyogtak rá. Potterék mosolyogva integettek neki, s õ tenyerét az üveglapra szorítva, a vágyakozástól tágra nyílt szemmel meredt rájuk, mintha abban reménykedne, hogy beléphet a tükörbe, és a karjába zárhatja õket. Megfoghatatlan, szívszorító érzés lett úrrá rajta: az örömé, melybe mélységes mély szomorúság vegyült. Maga sem tudta mennyi ideig állt ott. A tükörképek nem homályosultak el, és õ csak nézte és nézte õket, míg végül egy távoli zaj magához nem térítette révületébõl. Nem maradhatott örökké a tükör elõtt, meg kellett keresni a Griffendéltoronyba vezetõ utat. – Visszajövök – suttogta búcsúzóul édesanyja arcába nézve, azzal kisietett a sötét osztályterembõl.”

79/6.

J. K. Rowling: Harry Potter és a Tûz Serlege

79/7.

Mark Twain: Michael Ende: Gerald Durrell: Móra Ferenc: Nógrádi Gábor: Böszörményi Gyula:

84

Tom Sawyer kalandjai; Huckleberry Finn Momo; Végtelen történet; A varázslóiskola Családom és egyéb állatfajták; Istenek kertje Aranykoporsó; A rab ember fiai Gyerekrablás a Palánk utcában; Pete Pite; Az anyu én vagyok Gergõ és az álomfogók

FELMÉRÕLAPOK

Év eleji felmérés 5/1.

Neved: Lakcímed: Születésed idõpontja: A mai dátum:

A csoport Kovács Eszter 3300 Eger, Kodály Zoltán u. 12. 1991. VI. 30. 2003. IX. 22.

5/2.

János másnap reggel fölkelt, kiment az istállóba, fölkantározta a lovait, és kinyargalt a legelõre, ahol elõzõ nap is volt. Eleresztette a lovakat, õ meg lepihent a régi helyére, a forrás mellé, a hûvösre. vagy: János másnap reggel fölkelt. Kiment az istállóba. Fölkantározta a lovait, és kinyargalt a legelõre, ahol elõzõ nap is volt. Eleresztette a lovakat, õ meg lepihent a régi helyére, a forrás mellé, a hûvösre.

6/3. ige lepihent

fõnév lovai

melléknév fényes

tudna találja

tollat levegõbe

régi langyos

6/4.

királyné, eljutott, helyesírás, hajnalban, olykor, kutyafajta, gyûjtemény, gömbölyít, kulcslyuk

6/5.

na, mivel, ilyen, velem, ki, a, törött, egy, tollat

6/6.

tettél, húzz, törött, tollat

6/7.

Meg-áll-ja-tok, majd hol-nap még job-ban el-búj-tat-lak ti-te-ket!

6/8.

2., 3., 1., 4.

Év eleji felmérés 9/1.

Neved: Lakcímed: Születésed idõpontja: A mai dátum:

9/2.

B csoport Nagy Dániel 3300 Eger, Patakpart u. 10. 1991. V. 21. 2003. IX. 22.

János kiment az istállóba, és fölkantározta a lovait. Fölpattant a vasderes hátára, és kinyargalt a legelõre, a tegnapi helyre. Ott a lovait szabadon eresztette, õ meg lehevert az árnyékba, az öreg fa tövébe.

10/3. ige

fõnév

melléknév

megzörren csináljon

lovak árnyékba

fiatal meleg

találna

legelõre

sánta

10/4.

hajba kap, milyen, selyemsál, korcsolya, gömbölyû, hangsúlyoz, jégtábla, komolyság, folyóvíz

10/5.

a, halacska, akkora, lett, mint, volt, frissebbnek

10/6.

akkora, lett, frissebbnek, egészségesebbnek, látszott

10/7.

Mind-járt föl-ug-rott a lo-vá-ra, és szél-se-be-sen el-nyar-galt.

10/8.

3., 1., 4., 2.

Felmérõlap

A csoport

13/1.

Édesapa: Ne haragudj, drágám! Nem is értem, hogyan lökhettem fel. Igazán sajnálom! Kislány: Huh, apa, minden csupa víz lett, de mindjárt feltörlöm!

13/2.

a) A régi „harcnak áll” kifejezésbõl származik, ami azt jelenti, hajlandó a bajvívásra, kész a harcra. b) Arra utal, hogy valaki nem ijed meg, nem futamodik meg a baj, a nehézség, a veszedelem elõl. c) – Képzeld, Kriszta! Edina megüzente a barátnõjével, hogy holnap találkozni akar veled, és számon kéri rajtad, hogy miért nem segítettél neki a dolgozat írásakor. – Rendben, állok elébe!

14/3.

Kedves Nagymama! Szeretettel meghívlak arra a nyílt napra, amelyet 2003. november 20-án rendeznek az iskolánkban. Bármelyik tanítási óránkat megtekintheted. A nyílt nap helyszíne: Dr. Kemény Ferenc Általános Iskola Eger, Kodály Zoltán u. 5. Szeretettel várlak! Péter

14/4.

a) Gyerek a felnõttet. b) Azonos korúak vagy gyerekek egymást. c) Felnõtt férfi nála idõsebb férfit.

14/5.

Szia! Holnap találkozunk!

14/6. a) i b) h c) h

Felmérõlap, helyesírás

A csoport

15. oldal

Bár tudnám, hogy mit fog hozni nekem! Azt már tudom, hogy a testvéreimtõl mit fogok kapni, mert belepislantottam egy skatulyába, amely egy másik skatulya alatt feküdt. És ott láttam egy pár korcsolyát, amelyek olyan nagyok voltak, mint az én lábam. És egy pár igen csinos zsebkendõt is láttam, és egy írólámpát, amelyben H D betûk voltak benne. Azért hát elmeséltem titokban a doktornak, hogy Zsuzsi a világ legcsinosabb kabátját hímezte neki, mert átpillantottam a kulcslyukon akkor, mikor dolgozott rajta.

Felmérõlap

B csoport

18/1.

De jó nekik, hogy kint játszhatnak ezen a szép nyári napon. Alig várom már, hogy lekerüljön a lábamról a gipsz, és én is velük focizhassak!

18/2.

a) Történelmi eredete van. A XIII. századi tatárjárásra (vagy a török hódoltság korára utal), amikor fejvesztve menekült a nép a mongol hordák elõl. b) Kár elsietni azt, amivel ráérünk, amit nyugodtan, pontosan elvégezhetünk. c) Anya, ma rengeteg házi feladatot kaptunk, és még egy kiselõadást is meg kell írnom jövõ hét péntekre. Ez utóbbit el is halasztom holnapra. Végül is nem hajt a tatár.

19/3.

Kedves Kati néni! Az osztály nevében szeretném Önt meghívni az osztálykirándulásunkra. Egynapos túrát szerveztünk Felsõtárkányba. Május 28-án reggel 7.30-kor indulunk az iskola elõl, és este 6 órára érkezünk vissza. Szeretettel várjuk Kati nénit is! Tóth Zsófia osztálytitkár

19/4.

a) Gyerekek, ill. egyidõs, egymást jól ismerõ felnõttek egymást. b) Gyerek felnõtt ismerõsét, illetve férfi nõismerõsét. c) Felnõtt üdvözöl így felnõttet.

19/5.

– Csókolom! Örülök, hogy találkoztunk. – Szervusz, kisfiam.

19/6. c) i b) h c) h

Felmérõlap, helyesírás

B csoport

20. oldal

Mindenik idõszakot szeretem, de különösen a karácsonyt. Miért? Mert rendszerint olyan víg. A szakácsné majd megpukkad, mert patkókat kell neki sütni és gyümölcstortát, vagy szárnyast tölteni. És egy szegény kisfiú sokszor egy pár szem mazsolához se jut anélkül, hogy rá ne kiáltson, és fel ne lobbanjon, mint valami rakéta. Nem engedi meg, hogy a kanalat lenyaljam, semmi kis örömet nem enged meg. Egész idõ alatt kinn legyek, odabent a jó szagok – kemény dolog ezt így elviselni egy fiúnak.

Felmérõlap 23/1.

A csoport

A magánhangzó olyan hang, melynek képzésekor a tüdõbõl kiáramló levegõ megrezegteti a hangszalagokat, majd akadály nélkül távozik a szájüregbõl. A magánhangzó tiszta zönge.

23/2.

a, e, i, o, ö, u, ü

23/3.

lepte el, papja, leszek, veled, veletek, ellene, vak, nyelve, beteg

23/4.

„Sötét, nehéz köd lepte el.” „Isten veled, regényes élet!”

24/5.

1. Magas hangrendû szóhoz magas hangrendû toldalék járul. 2. Mély hangrendû szóhoz mély hangrendû toldalék járul. 3. Összetett szavak esetében az utótag hangrendje határozza meg a toldalék hangrendjét.

24/6.

e – nyílt, magas, ak. n., rövid ó – középzárt, mély, ak., hosszú á – igen nyílt, mély, ak. n., hosszú a – nyílt, mély, ak., rövid

24/7.

r – foghang g – ínyhang ny – ínyhang s – foghang

24/8.

tudtára [tt] – jelöletlen teljes hasonulás tudja [gy] – összeolvadás színpadról [mp] – képzés helye szerinti részleges hasonulás

24/9.

A-dom tud-tá-ra mind-a-zok-nak, Ki-ket tán sor-som ér-de-kel,

24/10.

szinészi – színészi balitélet – balítélet

Felmérõlap, helyesírás

Acsoport

25. oldal

Én is nedves lettem, mialatt kerestük õt, de engem bezzeg nem öleltek és csókoltak, és nem adtak teát és cukrot és krémet, és nem fektettek le a díványra. Engem mindjárt felkergettek a szobámba, mint egy kutyát, és a papa azt mondta, majd mindjárt feljön, és ellátja a bajomat. Na, de én barikádot csinálok! Nem hagyom magam, mint Párizsban, mikor ott háború volt. Csak az íróasztal és a mosdószekrény romjain keresztül férhetnek testemhez! De kell egy kis szíverõsítõ is. Kimegyek elõbb a kamrába, és egy kis hideg nyelvet és egy kis kuglófot hozok magamnak.

Felmérõlap 28/1.

B csoport

A mássalhangzó olyan hang, amelynek képzésekor a tüdõbõl kiáramló levegõ a szájüregben akadályba ütközik.

28/2.

b, p, m, v, f

28/3.

ülünk, mint, csügg

28/4.

Kellemetlen õszi reggel. Ketten ülünk… Terhes vendég! Messze, messze…

28/5.

1. A mély hangrendû szóhoz mély hangrendû toldalék járul. 2. A magas hangrendû szóhoz magas hangrendû toldalék járul. 3. Vegyes hangrendû szavakban az utolsó mgh. dönti el a toldalék hangrendjét.

29/6.

i – zárt, magas, ak. n., rövid ö – középzárt, magas, ak., rövid é – középzárt, magas, ak. n., hosszú e – nyílt, magas, ak. n., rövid

29/7.

v – zöngés n – zöngés d – zöngés g – zöngés

29/8.

hulldogál [ld] – rövidülés szállj [jj] – jelöletlen teljes hasonulás adjatok [gy] – összeolvadás

29/9.

Kel-le-met-len / õ-szi reg-gel. Ked-vet-len, bo-rús i-dõ. Hull-do-gál az / El-vi-rí-tott õ-szi táj-ra az e-sõ.

29/10.

ûlünk – ülünk útad – utad

Felmérõlap, helyesírás

B csoport

30. oldal

Ma már ülhettem a hintaszékben bebugyolálva a paplanba, de ezt hamar meguntam. Mondtam Timinek, hogy hozzon be nekem hideg vizet, mert szomjas vagyok. És mikor kiment, felugrottam, és kifutottam. Bementem Lili szobájába, hogy megnézzem a fényképeket a fiatalemberrõl, amelyek a fiókban vannak. A lányok mind lenn voltak a szalonban, mert Müller kisasszony volt ott. Mindegyik fényképen valami írás volt hátul. Pl. egyiken: „Beképzelt majom”, másikon: „Jaj, te édes!” „Te aranyos bogaram.” „Micsoda száj!” „Majompofa.” stb.

Felmérõlap

A csoport

33/2.

A magyar beszéd közepes tempójú, kötött hangsúly jellemzõ rá, ereszkedõ a dallammenete. 1. Beszéddallam, 2. Hangsúlyozás, 3. Beszédtempó, 4. Hangerõ, 5. Beszédszünet

33/3.

a–d, b–f, c–e

34/4. Ezt

34/5.

Varga Katalin

34/6. a) i b) h c) h

34/7.

1. Értsd meg jól a felolvasandó szöveget! 2. Figyelj a hangsúlyozásra; a lényeges részeket emeld ki a hangerõ fokozásával vagy a tempó mérséklésével! 3. Legyél érthetõ és jól hallható! Tarts kapcsolatot a hallgatókkal!

Felmérõlap, helyesírás

A csoport

35. oldal

Már két napja vagyok itt, és õ csak azért tart itt engem, hogy pukkassza otthon a famíliát. De nekem muszáj dolgozni, mint egy rabszolgának, és ez nekem kezd unalmas lenni. És nekem kell krumplit hámozni, meg babot pucolni. Szégyen gyalázat! Nekünk otthon ezt a szakácsnõ csinálja. És én nem játszhatok. Már kétszer voltam az állomáson, és kerestem a fékezõt, hogy vigyen haza, de nem találtam. Borzasztó dolog a honvágy.

Felmérõlap 38/2.

A magyar beszéd közepes tempójú, kötött hangsúly jellemzõ rá, ereszkedõ a dallammenete. 1. Beszéddallam, 2. Hangsúlyozás, 3. Beszédtempó, 4. Hangerõ, 5. Beszédszünet

38/3.

a–e, b–f, c–d

39/4. Ezt

B csoport

39/5.

Kovács Brigitta

39/6. a) i b) h c) h

39/7.

1. Értsd meg jól a felolvasandó szöveget! 2. Figyelj a hangsúlyozásra! 3. A lényeges részeket emeld ki a hangerõ fokozásával vagy a tempó mérséklésével! 4. Legyél érthetõ és jól hallható! 5. Tarts kapcsolatot a hallgatókkal!

Felmérõlap, helyesírás

B csoport

40. oldal

Most a városi iskolába járok. Remélem az írásban és az olvasásban javulni fogok. Mondja a tanító, elég eszem lenne ahhoz, hogy majd valaha miniszter legyek, ha csak akarnék figyelmes lenni. De hát mi jó dolgok vannak az iskolában, amitõl az ember szórakozott. Több, mint az ember hinné. És télen nincsenek legyek, de elég dolog van a papírgombócokkal, és vigyázni rá, hogy micsoda jelt csinál a másik fiú. Ez elveszi az ember idejét… És almát kell enni a pad alatt, mert meg van tiltva. Hát kevés idõm marad a tanuláshoz, hanem még mindig jobb, mint a nevelõintézet.

Felmérõlap 43/1.

Hangutánzó szó: dirmegett-dörmögött, tüsszögött Hangulatfesõ szó: búslakodásra

43/2.

Egyjelentésû szó: termosz, dekagramm, magánhangzó Többjelentésû szó: körte, nyelv, játék

43/3.

deciliter: ûrmérték, a liter tizedrésze dinnye: 1. indás növényen termõ nagy, húsos, édes gyümölcs; 2. tökfilkó

44/4.

orgona: Az orgona a hangszerek királynõje. Az orgona édesen illatozik a házunk elõtt. dobok: Dobok pergése jelezte a sereg közeledését. Dobok egy kavicsot a Dunába. légy: Légy mindig szorgalmas! Berepült az ablakon egy légy.

44/5.

idétlen/idõtlen Ez idétlen tréfa volt, nagyon megbántottad vele a barátodat. Megcsodáltam a múzeumban az idõtlen szépségû szobrokat.

44/6.

rögtön, azonnal, mindjárt, e pillanatban

A csoport

44/7.

régi, csúnya/rút, gyenge alsó, unalmas/érdektelen, hátra

Felmérõlap, helyesírás

A csoport

45. oldal

A Kovács Róza társaságot fogad: már egész nagy lány. És mindenkinek ott kell lennie a tizedik születésnapján. Azt mondja, gyönyörû egy mulatság lesz, lesz ott valaki, aki a zongorát veri egész este. És igazi nagy vacsora hosszú asztalon, nem csak úgy körülvitt. De nem tudja, meghívjon-e engem, mert még csak kisfiú vagyok, és olyan komisz. Neki azt mondta a mamája, inkább hagyjon ki engem. Mondtam neki, téved. Most mintafiú vagyok, kérdezze csak meg az anyukámat, hogy nem voltam-e az utolsó idõben mintafiú. Én se fogom soha meghívni õket, ha társaságot fogadok, pedig anyuka mondta, hogy én is hívhatok, ha tovább is jó leszek.

Felmérõlap

B csoport

48/1.

Hangutánzó szó: mekegi Hangulatfestõ szó: mereszti, odacammog

48/2.

Egyjelentésû szó: árvíz, deciliter, fõnév Többjelentésû szó: csiga, szem, toll

48/3.

centiméter: Hosszmérték, a méter századrésze. szamár: 1. A lóval rokon, nála kisebb, hosszú fülû, szürke szõrû háziállat. 2. Ostoba személy.

49/4.

fogoly: A fogoly nehezen szokta meg a rabságot. A fogoly ízletes húsú madár. rácsuk: Az ablakon lévõ rácsuk kovácsolt vasból készült. Kati rácsuk a kezére egy ajtót. meri: Édesanya sokat mert nekem a levesbõl. Nem mert egyedül a sötétedõ erdõben sétálni.

49/5.

Nyíltan megmondja a véleményét = magyarán Nyelvünk szabályai szerint beszél = magyarul

49/6.

tüstént, rögtön, rögvest, mindjárt, haladéktalanul

49/7.

nedves, igaz, ügyetlen belsõ, széles, fel

Felmérõlap, helyesírás 50. oldal

B csoport

Ma reggel megcsináltam a sárkányt, ahogy mondtam. Igen korán fenn voltam, és leszaladtam, hogy összekeressem a dolgokat hozzá. Gyorsan megcsináltam a sárkányt, és kész is lettem vele reggelig. Az ágy alá tettem, míg iskolába megyek. Véletlenül ezen a délelõttön nagyon elkéstem. Tulajdonképpen csak akkor jöttem, mikor délután az iskolának vége volt, és a tanító hazament. Olyan soká tartott, amíg kipróbáltam, hogy nem volt elõbb idõm. És a zsinór száz méter hosszú volt, és persze soká tartott, míg feleresztettem és újra felcsavartam. Akkor bejött hozzánk a tanító, és megkérdezte: – A kis Bandika beteg-e máma, hogy nem jött iskolába?

Felmérõlap

A csoport

53/1.

fészket, tengert, csillagokat, madarat

53/2.

lassan, óvatosan, halkan

53/3.

mond|hat|ja

föld|re

fül|el|j

csillag|ok|at

virág|gal

fészk|et

halk|an

53/4.

birtokos szerkezet madarak nyelve

53/5.

bátyánkkal, lombbal, tölggyel, sziklával, okosabbal, Kossuthtal

54/6.

fejem, fejed, feje, fejünk, fejetek, fejük

54/7. elment

Mód kijelentõ

Idõ múlt

Szám, személy E/3.

Ragozás alanyi

szólj figyeljük

felszólító kijelentõ

jelen jelen

E/2. T/1.

alanyi tárgyas

54/8.

fülelj [jj] – jelöletlen teljes hasonulás húzódj [gy] – összeolvadás mondhatja [th] [ty] – 1. zöngésség szerinti részleges hasonulás, 2. összeolvadás utánozza – jelölt teljes hasonulás

54/9.

Nem rovom fel neked a feledékenységed. Veszem a kabátomat, és én fogom a nagyit meglátogatni. Nem tehetjük meg, hogy napok óta rá sem nyitjuk az ajtót. Hívd fel kérlek, és mondd meg neki, hogy nem halasztjuk el a látogatást.

Felmérõlap, helyesírás

A csoport

55. oldal

Egy hétig olyan beteg voltam, hogy nem is írhattam naplót. Dr. Kovács mindennap kétszer volt nálam, és nagyon jó volt hozzám. Akkor sajnáltam, hogy úgy megijesztettem. Ma hallottam, mikor a Böske mondta a Lilinek, hogy nagyon örül, hogy beteg vagyok, és szeretné, ha legalább egy hónapig feküdnék, hogy egy kis békesség legyen a házban. Ilyenek ezek! És nem is tudom, hogy a lányok miért nem szeretik az õ szegény kis öccsüket, mikor én mindig jó voltam a Böskéhez. És mikor egészséges vagyok, mindig kétszer megyek postát vinni neki. Csak annak örülök, hogy õ nem tudja.

Felmérõlap 58/1.

madártojással, faderék, kõzápor, árvíz

58/2.

tengert, partot, madártojást, csillagokat

B csoport

58/3.

eszes|ebb, homok|ban, szakad|ék|ot, föld|re, kirak|ja, sejt|het|i, bokr|ok

58/4.

birtokos szerkezet bokor ágai

58/5.

földdel, marhával, hellyel, bölccsel, eszesebbel, Mikszáthtal

59/6.

tejem, tejed, teje, tejünk, tejetek, tejük

59/7. Mód

Idõ

Szám, személy

Ragozás

koplalunk pisszenj

kijelentõ felszólító

jelen jelen

T/1. E/2.

alanyi alanyi

kapáljuk

kijelentõ

jelen

T/1.

tárgyas

59/8.

pisszenj [ny] – összeolvadás törõdj [gy] – összeolvadás szólj [jj] – jelöletlen teljes hasonulás nézzük – jelölt teljes hasonulás

59/9.

Toldd meg egy lépéssel! Menj közelebb a vadhoz, ha lõni akarsz, különben csak elijeszted magadtól! Nehogy azt hidd, hogy mindenkinek elsõre sikerül meghatározni a megfelelõ távolságot.

Felmérõlap, helyesírás

B csoport

60. oldal

Lementem a városba, és egy jó viccet gondoltam ki: elmentem azokhoz, akikrõl fényképet csináltak. – Halló, Bandi! Már nem vagy beteg? – mondta az elsõ, akihez mentem. Én gondoltam, ha nagy leszek, nem hordok olyan hegyes bajuszt, mint neki van. És ez egy boltban volt. És én mondtam neki, adjon nekem egy szép nyakkendõt. És akkor, mikor kérdezte, hogy vannak a nõvéreim, kivettem a fényképet, és mondtam neki. Õ volt a „beképzelt majom”, a hátára írva. És a lányok a fényképen kihúzták tintával a bajuszát úgy, hogy az egész pofája vigyorgott neki a képen. És akkor egész piros lett, és rám kiabált: – Ki csinálta ezt, te haszontalan kölyök?

Felmérõlap 63/1.

Veronika, Jánoska, Posztószél A putri mögött, a gyeppadon. A cigánymeggy kicsavart levével.

63/2.

íróeszközre – itt: nádból faragott toll irkalevélre – itt: vízitök nagy, száraz levelei tintára – itt: a cigánymeggy leve agyagtábla – íróvesszõ, pergamen – lúdtoll, viasztábla – fapálcika

A csoport

63/3.

Beszéd 1. külsõ eszköz nélkül hozzuk létre 2. hallás útján fogjuk fel 3. csak közelre jut el 4. azonnal megsemmisül 5. több százezer éves

64/4.

osztály olaj talaj tartály

Írás külsõ eszközzel hozzuk létre látás útján fogjuk fel távolra is eljut hosszú ideig fennmarad ötezer éves

bagoly csigolya korcsolya homályos

64/5. Kiejtés

Szóelemzés

Hagyomány

Egyszerûsítés

vízitök papírunkon

egyszer kezdte

ilyen komolyan

tollal cigánymeggy

hordott

közt

Kölcsey

összehordott

elkomorul

varrni

ósdi

jobból

64/6. a) i b) i c) i d) h e) h

64/7. rigó

Felmérõlap, helyesírás

A csoport

65. oldal

Végre azt kellett mondjam apámnak, hogy hajlandó vagyok a kertet ötvenért kigyomlálni. Két óráig fogok dolgozni, mert a kertész megbetegedett. Papa azt mondta, jó. Esett egy kicsit. De azért, mikor az iskolából hazajöttem, dolgoztam, mint a kefekötõ, míg teához nem hívtak. Istenem, milyen fáradt voltam! Papám kijött vacsora után, hogy megnézze, mit dolgoztam. Ugye, te nem is hinnéd Kedves Naplóm, hogy mind a fiatal hagymákat kihúztam a földbõl, annak dacára, hogy papám megmondta határozottan, hogy melyik. De úgy látom, sose kapom meg az ötvenet.

Felmérõlap

B csoport

68/1.

A kórházban. A boltok felírásaiból. molnár

68/2.

Posztószél apó írása 1. Botra rója bicskával 2. Rója a jeleket 3. Kevesek számára ismerõs jelek

Jánoska írása Íróeszközzel írja papírra Írja a jeleket Ismert jelek

68/3. Beszéd 1. Külsõ eszköz nélkül hozzuk létre. 2. Hallás útján fogjuk fel. 3. Csak közelre jut el. 4. Több százezer éves.

69/4.

kristály akadály sóhaj tavaly

Írás Külsõ eszközzel hozzuk létre. Látás útján fogjuk fel. Távolra is eljut. Ötezer éves. pólya helység veszélyes rejtvény

69/5. Kiejtés

Szóelemzés

Hagyomány

Egyszerûsítés

betû sûrûsödött

adta kapzsi

folyó melyikbõl

vádlottól könny

tanul

utoljára

Kazinczy

makkal

tanított

megbetegedtem

tudja

mennyi

69/6. a) i b) i c) i d) h e) h

69/7. Ernõ

Felmérõlap, helyesírás

B csoport

70. oldal

Hát felmászott, és a feliben se volt még, mikor kicsúszott, vagy valami ág letörött alatta. Fenn kellett hagyni a sárkányt – ez igazán komisz dolog – mindjárt az elsõ nap, ahogy csináltam. Janinak fájt kicsit a dereka és a lába is eltörött. Most feküdni kell neki hat hétig. A doktor tette õt sínbe. Szegény Jani! Szeretném õt látni, hogy mi van vele, de az anyukája nem enged hozzá. Tini azt mondta, ha Jani felgyógyul, elmennek lakni errõl a környékrõl, mert a világ összes kincséért se akarnak egy vidéken maradni olyan komisz kölyökkel, mint én. Ez igazán komiszság! A Janit nagyon szeretem, és semmiért se okoznék neki bánatot.

Felmérõlap 73/1.

a) jól tud feleselni

73/2.

virág – vegyes hangrendû szó v – msh., zöngés, ajakhang, réshang i – mgh., zárt, ajakkerekítés nélküli, rövid, magas r – msh., zöngés, foghang, pergõ hang á – mgh., igen nyílt, ajakkerekítés nélküli, hosszú, mély g – msh., zöngés, ínyhang, orrhangú zárhang

A csoport

73/3.

a–e, b–f, c–d

74/4. a) i b) i c) i d) i e) h

74/5. Köszönés

Megszólítás

Nem nyelvi jel

Ki mondta?

Kinek mondta?

Jó napot! Szia!

Kovács úr! Katikám

biccentés (kalapemelés) mosoly, ölelés

felnõtt édesanya

az ismerõsének a lányának

Jó napot kívánok!

Igazgató úr!

kézfogás

kolléga

a fõnökének

74/6.

tájékoztassanak – felszólító mód, jelen idõ, történik – kijelentõ mód, jelen idõ, szolgáltatják – kijelentõ mód, jelen idõ,

T/3., E/3., T/3.,

alanyi ragozás alanyi ragozás tárgyas ragozás

75/7.

színhelyére: -é: birtokos személyjel; -re: rag riportokat: -k: többes szám jele; -t: rag legfrissebb: -bb: jel

75/8.

1, 2, 1, 2, 1, 2, 1

75/9.

Bocsássuk el ma korábban a napköziseket! Higgyük el, hogy minden rendben van! Oldd meg helyesen ezt a példát!

Felmérõlap 78/1.

a) unszolásra, fenyegetésre sem árul el semmit

78/2.

növény – magas hangrendû szó n – msh., zöngés, foghang, orrhangú zárhang ö – mgh., középzárt, ajakkerekítéses, rövid, magas v – msh., zöngés, ajakhang, réshang é – mgh., magas, középzárt, ajakkerekítés nélküli, hosszú ny – msh., zöngés, ínyhang, orrhangú zárhang

78/3.

a–f, b–d, c–e

79/4. a) i b) i c) i d) i e) i

B csoport

79/5. Köszönés

Megszólítás

Nem nyelvi jel

Ki mondta?

Kinek mondta?

Szevasz! Csókolom!

Barátom! Bácsi, kérem!

mosoly biccentés

gyerek gyerek

a barátjának felnõtt férfinak

Jó napot kívánok!

Balog úr!

kalapemelés

férfi

távolabbi ismerõsének

79/6.

mondják hiányoztak ismer

– kijelentõ mód, – kijelentõ mód, – kijelentõ mód,

jelen idõ, múlt idõ, jelen idõ,

80/7.

kínaiak: -i: képzõ; történeteiket: -e: birtokos személyjel; legkedveltebb: -t: képzõ;

80/8.

2, 1, 2, 1, 2, 2, 1

80/9.

Halasszuk el a holnapi bevásárlást. Szõj nekem egy színes tarisznyát! Mondd meg a leckét!

T/3., T/3., E/3.,

tárgyas ragozás alanyi ragozás alanyi ragozás

-k: többes szám jele -i: birtoktöbbesítõ jel; -bb: középfok jele

-k: jel; -t: rag