PEDAGÓGIAI NAPOK KÜLÖNSZÁM XVIII. évfolyam 2013. február 21.
PEDAGÓGIAI NAPOK MEGNYITÓJA
BEMUTATJUK AZ ESZKÖZKÖLCSÖNZŐT
45 éves a NEVELÉSI TANÁCSADÓ
55 éves a MADARÁSZ VIKTOR TAGÓVODA
JÓ TANULÓ, JÓ SPORTOLÓ DIÁKOK 2012-ben
Péterffy Balázs tankerületi igazgató nyitotta meg a Pedagógiai Napok rendezvénysorozatát Tisztelt Egybegyűltek! Kedves Kollégák! Kedves Gyerekek! Kedves Szülők! Sok szeretettel köszöntök mindenkit, aki jelenlétével megtisztelte a rendezvényt! Külön köszönetet szeretnék mondani a meghívásért a Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Csoportnak, és vezetőjének, Tarján Évának, valamint a koncertnek otthont adó Zeneiskolának, és igazgatónőjének, Jankó Katalinnak! 130 évvel ezelőtt, 1882. december 16-án született Kodály Zoltán, a magyar zeneművészet és zenepedagógia egyik legjelentősebb alakja, akinek munkásságát nemcsak hazánkban, de világszerte is ismerik és elismerik. Az ő emléke, tudása, tenni akarása és embersége kötelez minket is. Kötelez a tudás átadására, a művészeti nevelés fontosságára és megóvására, kötelez a jövő felé fordulásra. E koncert a zene dallamain keresztül olyan élményt ad, amellyel szívünk és lelkünk is gazdagodik, egyben ajándék számunkra, hallgatók számára az itt dolgozó pedagógusoktól, akik áldozatos munkával igyekeznek a jövő nemzedéket fogékonnyá tenni a művészet iránt, és utat mutatnak a fiataloknak a lelki harmónia és a kiteljesedés irányába. A hagyományokat ápolni kell, hiszen ez megmaradásunk záloga, ugyanakkor nagyon fontos, hogy nyitottak legyünk az újra, képesek legyünk megtalálni azokat a lehetőségeket, amelyekkel választ tudunk adni a jövő kihívásaira. Egy másik magyar szellemi óriás, Széchenyi István szavai mindennél jobban kifejezik ennek fontosságát: „Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn.” A Pedagógiai Napok rendezvénysorozat a kerület múltjának, jelenének és jövőjének fontos része, amelyet a megújulásra való törekvés, a pedagógiai munka fejlesztése, a tapasztalatcsere jellemez. Ezt a hagyományt tovább kell vinni, lehetőséget biztosítva arra, hogy a következő évtizedekben is folytatódjon az immár 23 éves tradíció. A pedagógus pálya nem egyszerűen egy szakma, amelynek fortélyait megtanulva, eredményesen lehet dolgozni. Ez egy hivatás. Aki gyerekekkel, fiatalokkal foglalkozik, csak akkor végezhet értékteremtő nevelőoktató munkát, ha közel kerül a szívükhöz, tekintéllyé és erkölcsi példaképpé válik számukra. A tanár szeretetből fakadó szigorával és empátiával, tudásával, tapasztalatával segíti előre az élet felfedezésének nagy kalandjában a diákokat. Ehhez elengedhetetlen a szakmai megújulás, amelyre nagyszerű lehetőséget nyújt a Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Csoport önfeláldozó munkájával idén is megszervezett pedagógiai programsorozat. Az idei tanév mérföldkő a magyar köznevelés, közoktatás történetében. 2013. január elsejétől a korábban települési vagy kerületi önkormányzatok által fenntartott intézmények állami fenntartásba kerültek. A fenntartóváltás természetesen nem cél, hanem eszköz, amelynek feladata, hogy olyan rendszer alakuljon ki, amely az egész országban egységesen, magas színvonalú oktatást biztosít a résztvevők számára, koherens egységben az elmúlt két esztendő jogszabályi változásaival. Mint minden jelentős átalakulás, úgy ennek a rendszernek a kialakítsa esetében is vannak nehézségek, amelyeket mindenki máshogyan fogad. Érthető a feszültség, hiszen a változásokat a legtöbb ember bizonytalanságnak éli meg. Türelmet és kitartást kérek a pedagógusoktól. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy mihamarabb rendezetté és átláthatóvá váljon
2
a rendszer, hogy megvalósulhassanak azok a hosszú távú célok, amelyekért a közoktatásban és a közoktatásért dolgozók eddig is küzdöttek. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ nem véletlenül kapta a nevét a 20. század kiemelkedő magyar kultúrpolitikusáról, Klebelsberg Kunoról. A névadó kultuszminiszterként a két világháború közti Magyarország nehéz anyagi körülményei között jelentős reformokat vezetett be a közoktatás és a felsőoktatás terén, amellyel sikerült a magyar oktatásügyet az európai élvonalhoz közelítenie. Egyszerre törekedett a középosztályhoz tartozó fiatalok műveltségét modernizálni, és hozzásegíteni az elesetteket, a legszegényebb társadalmi rétegekhez tartozó gyermekeket az alapvető ismeretek elsajátításához. A korábban mostohán kezelt természettudományok támogatójaként sok fiatalnak nyitotta ki a kapukat - a kor szóhasználatával élve - a „reáliák” felé. A ma Magyarországa is komoly nehézségekkel küzd, mind társadalmi, mind gazdasági értelemben. Ebben a helyzetben csak előre lehet menekülni, vagyis az értékalapú, tudásorientált, az egyéni képességeket figyelembe vevő, a leszakadók fejlesztését és a tehetségesek kibontakoztatását, szárnyalását egyaránt elősegítő iskolarendszer megerősítése a cél. Nagyon fontos, hogy minden gyermek, akár gazdag, akár szegény családba született, megkapja a lehetőséget a tudás megszerzésére, a tanulás, az önművelés stratégiáinak elsajátítására. Az intézmények állami fenntartásba vétele is ezt a célt szolgálja. A korábbi fenntartó komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy a kerület iskoláiban minden feltétel adott legyen a köznevelési feladatok színvonalas ellátásához. Az összes kerületi iskolában eltökéltséget, a pedagógia iránti elkötelezettséget tapasztaltam, amely biztos alapot jelent az előttünk álló munka elvégzéséhez. A tankerületi központ munkatársaival együtt mindent megteszünk azért, hogy az iskolákban folyó szakmai munka magas színvonala megmaradjon, és az intézmények megőrizzék azokat az értékeket, amelyeket az itt dolgozó pedagógusok áldozatos munkával hosszú évek, évtizedek alatt megteremtettek. Ezek közé tartozik a teljesség igénye nélkül a sokszínű művészetoktatás, a tehetséggondozás, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók megsegítése vagy a gyógypedagógiai nevelés-oktatás. Biztosítanunk kell a folytonosságot, hogy minden, ami elkezdődött ebben a tanévben, zökkenőmentesen folytatódhasson tovább. A Pedagógiai Napok rendezvénysorozat lehetőséget nyújt a tanárok, tanítók számára az önképzésre, a megújulásra, az ötletek átvételére és az egymástól történő tanulásra egyaránt. A szervezők gazdag kínálatot gyűjtöttek csokorba, amelyből mindenki kedvére tud válogatni. A ma este hallható koncertnél jobb felütést el sem tudnék képzelni a február hónapon átívelő szakmai programokhoz. Kívánom, hogy a mai koncert kiemeljen minket a hétköznapok monoton zakatolásából, hogy a zenéből erőt merítve vághassunk neki közös feladataink megoldásának! A Pedagógiai Napok programsorozatot ezennel megnyitom.
3
ÓVODAPEDAGÓGIAI NAPOK 2013 AZ ÉRZELMI ÉS ERKÖLCSI NEVELÉS TÜKRÉBEN 2013. március 4 – 13.
PROGRAMOK KONFERENCIA Helye: Angyalföldi József Attila Művelődési Központ Budatest XIII. kerület, József A. tér 4. Ideje: 2013. március 4. 9h – 14h Program 1. 9 – 9.30 Megnyitó - dr. Tóth József polgármester úr megnyitó beszéde - Óvónői kórus szereplése 2. 9.30 – 11.30 Első előadás: Licskainé Stipkovits Erika – „Éltető érzelmek” – a nevelés szereplőinek érzelmei, kezelésük lehetőségei a mindennapokban SZÜNET (30 perc) 3. 12 – 13.30 Második előadás: Antal Judit – A nevelés, fegyelmezés korszerű eszközei, módszerei 4. kb. 13.30 - 13.40 Zárás, hívogató a gyakorlati szakmai napok további eseményeire.
A konferencia ideje alatt szakmai könyvek vásárlására is lehetőség nyílik. Gyermekek által készített alkotásokból, és az óvodapedagógusok saját készítésű fejlesztő eszközeiből összeállított kiállítás is megtekinthető.
4
Bemutató foglalkozások
1. Ideje: Helye: Bemutató óvodapedagógus: Korcsoport: Téma:
2013. március 5. 8.30 Vizafogó Tagóvoda (Vizafogó stny.4.) Lendvai Róbertné vegyes csoport A sün, akit meg lehet simogatni
2. Ideje: Helye: Bemutató óvodapedagógus: Korcsoport: Téma:
2013. március 7. 8.30 Mese Tagóvoda (Esküvő köz 4.) Eszlényi Györgyi 3-4 évesek Érzelmek megélése a drámapedagógia módszerével
3. Ideje: Helye: Bemutató óvodapedagógus: Korcsoport: Téma:
2013. március 11. 9 óra Napraforgó Tagóvoda (Petneházy u.69-71.) Kardos Beáta vegyes csoport „Érzed? Játszunk? Mondjad! – A Persona Doll módszer alkalmazásával ön és társismeret, együttműködés az óvodában
4. Ideje: Helye: Bemutató óvodapedagógus: Korcsoport: Téma:
2013. március 13. 9.30 Gyermekkert Tagóvoda (Tüzér u. 62) Kerekes Ákos 5 -6 évesek Erkölcsi tulajdonságok alakítása a testnevelés foglalkozáson
5
Eszköz? Kölcsönzés!
Eszközkölcsönzési szolgáltatások a Prizma EGYMI-ben „Én tudom, mint a kisgyerek,/ csak az boldog, ki játszhat”- írja József Attila Könnyű, fehér ruhában című versében. S valóban, a tágabb értelemben vett játék alapvető és meghatározó eleme az ember létmódjának, erre utal a játékelmélet kérdéseinek szerteágazása a tudományban, így például a biológiában, a pedagógiában, a pszichológiában és az esztétikában. Olyan kifejezésről van tehát szó, melynek lehetséges jelentései kontextustól függően sokfélék lehetnek, de abban talán mégis hasonlóak, hogy gyakran kapcsolódnak valamilyen módon az öröm, az önfeledtség fogalmához. E gondolatból eredeztethető a Prizma EGYMI eszközkölcsönzési szolgáltatásainak elsődleges célja: elősegíteni azt, hogy az ismeretelsajátítás, a fejlesztő hatású tanulás élményszerű legyen pedagógus és diák számára egyaránt, ezáltal megteremtve az öröm, vagy – ahogyan a szakirodalom nevezi – a flow állapotát. Eszközkölcsönzőnk több mint 2000 játékkal, eszközzel várja a XIII. kerületben dolgozó, sajátos nevelési igényű gyermekkel foglalkozó pedagógusokat, gyógypedagógusokat és egyéb szakembereket, de sok szeretettel fogadjuk a kedves szülőket is, hiszen a családközpontú szemlélet meghatározó eleme szolgáltatásainknak. A számos fejlesztő eszközön, a sok-sok élvezetes játékon, társasjátékon kívül pedagógiai-pszichológiai témájú szakkönyveinkkel szeretnénk a pedagógiai munkához szükséges segédeszközöket biztosítani. Intézményünk honlapján (www.prizmaegymi.hu) elérhető szakkönyv-ajánló bibliográfiánk, mely segítséget nyújt a könyvek közötti tematikus tájékozódásban. A kölcsönzési és a tájékoztató szolgáltatáson kívül számos programmal várjuk az érdeklődőket: eszközbemutató foglalkozásainkon vendégeink megtekinthetik, megismerhetik a különböző játékokat, illetve azok sokoldalú alkalmazását.
6
Tematikus, (és igény esetén sérülés specifikus) bemutatókat tartunk pedagógusok, óvodapedagógusok, fejlesztők és szülők számára: legutóbbi foglalkozásunkat február 12-én tartottuk. Gyermek – játék – fejlesztés című programunkon bemutattuk kölcsönzőnk legfontosabb szolgáltatásait, majd a különböző játékokat ismertettük meg kerületi kollégáinkkal fejlesztő terület szerinti csoportosításban. A kellemes hangulatú esemény a reneszánsz értelemben vett kollokvium szellemében zajlott: a bemutatást végző és a hallgatóság soraiban helyet foglaló szakemberek megoszthatták egymással tapasztalataikat, kreatív ötleteiket a játékok rendkívül sokrétű felhasználhatóságát illetően. „Mindent a szemnek, semmit a kéznek” közismert szólással ellentétben kiállításunkon kifejezetten ajánlottuk az eszközök kézbevételét, kipróbálását és ötletes felhasználását. Minden kedden délután 4-ig, csütörtökön pedig délelőtt várjuk beiratkozott, és leendő tagjainkat a kölcsönzőben. Intézményünk honlapján részletes tájékoztatást nyújtunk az igénybevétel feltételeiről, letölthető szóróanyagunkon megtalálható elérhetőségünk és pontos nyitvatartási rendünk. Sok szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt, aki új játékokkal, eszközökkel és kreatív ötletekkel szeretné színesíteni oktató-, nevelőmunkáját! Schultz Adrienn Prizma EGYMI könyvtáros
7
45 éves a Nevelési Tanácsadó Kovács Györgyivel, a Nevelési Tanácsadó vezetőjével beszélgettem az elmúlt 45 évről. Krétakör: Milyen fontos momentumokat emelnél ki az intézmény múltjából? Kovács Györgyi: Már a háború után a főváros néhány kerületében, így a XIII. kerületben az elsők között alakult Nevelési Tanácsadó, de a kerületenként szerveződött Nevelési Tanácsadó hálózat megalakulása 1968-ban történt meg. A gyermekek pszichológiai problémáival a kezdetekkor a Katona József utcában három szakember foglalkozott Vereczkei Györgyné vezetésével. Majd rövidesen a Nevelési Tanácsadó a Faludi utcába költözött. Magatartási problémákat, neurotikus és pszichoszomatikus panaszokat kezeltek, illetve családgongozással foglalkoztak. Akkor hangsúlyos volt a tanácsadóban a családsegítés. Később erre a feladatra új intézményrendszer alakult. Ezen kívül a Nevelési Tanácsadó javaslatot adott iskolaérettséggel kapcsolatos kérdésekben, és a gyámhatóság felkérésére végzett vizsgálatokat. Egy idő után kicsi lett a három szoba, ezért a Jakab József utcába, egy tágas világos épületbe költözhettek át. Ekkor már Réti Ágnes volt a vezető. 1997-től a Pannónia utca 81-ben van a nevelési tanácsadó, ahol először dr. Vikár András irányításával, 2006-tól 2012 szeptemberéig pedig Havas Ágnes vezetésével működött. Krétakör: Hogy kerülnek a gyerekek a látókörötökbe? Kovács Györgyi: Néhány éve mentek nyugdíjba azok a kollegáink, akik a kezdetekkor már a tanácsadóban dolgoztak. Tőlük tudjuk, hogy régen szinte csak az intézmények küldték a gyerekeket. Napjainkra szerencsés változás, hogy a gyermekeknek kb. a 60%-át utalja be az iskola, óvoda, a fennmaradó 40%-ban spontán jelentkeznek a szülők. A szülő problémabelátása, változásra való motivációja nélkül ugyanis nem tud a tanácsadó szakembere valódi segítséget nyújtani. Az, hogy a szülők lakóhelyükhöz közel tudnak ilyen típusú szolgáltatást igénybe venni, nagyon kedvező. Valamint az is jó, hogy „egyszerűbb” kérdésekben is tudnak a szülők segítséget kérni. Az egészségügy ilyen jellegű kapacitása véges, és ott általában súlyosabb (pl. kórházi megfigyelést, gyógyszeres kezelést igénylő) esetekkel foglalkoznak leginkább.
8
Krétakör: Melyek a leggyakoribb problémák, amikkel a szülők és az intézmények megkeresnek benneteket? Kovács Györgyi: A problémák életkor függőek. Az óvodásoknál az édesanyától való elválás, az új kapcsolatok létesítése, a funkciózavarok (pl. bepisilés), a megkésett beszédfejlődés a leggyakoribb tünetek. Az általános iskolásoknál a tanulási és a magatartási problémák, pszichoszomatikus tünetek a jellemzőek. Gyakori az olvasás és írásnehézség, mint részképesség probléma, de egyes olvasástanítási módszerek sem voltak minden gyerek számára egyformán kedvezőek. A középiskolásoknál a tanulási nehézségeken túl előfordul, hogy a diák saját elvárásainak sem tud megfelelni, így segítséget kér. Ezek a tünetek átlagos életvitelű családokban is megjelennek. Bizonyos nehézségek egy-egy gyerek vagy a család életében előálló természetes, illetve váratlan fordulópontnál következnek be. Ilyenek lehetnek az intézményi nevelés kezdete, a testvérszületés, serdülőkorba lépés, szülők válása, költözés, haláleset, stb.. Krétakör: Mióta dolgozol a Nevelési Tanácsadóban? Kovács Györgyi: 20 éve dolgozom itt. Gyógypedagóguspszichológusként kezdtem, időközben módszer specifikus képzésként analitikusan orientált gyerekterápiát tanultam, klinikai gyermek-szakpszichológusi majd pszicho terapeuta szakvizsgát tettem. Krétakör: Mi a Nevelési Tanácsadó feladata? Kik a kollégáid? Kovács Györgyi: A munkánk pszichológiai, gyógypedagógiai, orvosi diagnosztikai tevékenységből és a vizsgálatok alapján végzett konzultációs, pszichoterápiás illetve gyógypedagógiai-fejlesztőpedagógiai tevékenységből áll. Segítjük az óvodákban, iskolákban dolgozó fejlesztőpedagógusok munkáját, kapcsolatot tartunk az óvoda- és iskolapszichológusokkal, logopédusokkal, a kerületi mentálhigiénés ellátásban résztvevő más intézményekkel, és a gyámhivatal kérésére vizsgálatokat végzünk. Intézményünkben 8 teljes állású, és 4 félállású szakember dolgozik jelenleg. Határterületen – az alkalmazott pszichológia, pszichoterápia, gyógypedagógia, fejlesztőpedagógia, gyermekpszichiátria körébe eső szakterületen - dolgozunk. Ezért is fontos és szerencsés, hogy a munkatársak többsége több diplomával rendelkezik: tanító, gyógypedagógus – logopédus – szurdopedagógus, klinikai- és tanácsadó szakpszichológus, pszichiáter, pszicho terapeuta végzettséggel rendelkező kollégák dolgoznak együtt a szakmai teamben. A tanácsadóban alacsony a fluktuáció, így a különböző képzettségű szakemberek között évtizedek alatt kialakult közös szakmai nyelv, gondolkodásmód nagyban segíti a munkát. Évente 800 – 850 gyermeket vizsgálunk meg, és ezen gyerekek egy részének a pszichológiai ellátása, gyógypedagógiaipedagógiai fejlesztése is nálunk történik. Játékterápiát, diszlexia prevenciót és diszlexia-diszgráfia re edukációt végzünk, szülőkonzultációt folytatunk. Ezen felül évi 150-180 között mozgott az iskolaérettségi vizsgálaton részt vevők száma. Korábban 3-18 éves kor között volt az ellátottak életkori határa. Egy ideje a nappali tagozaton tanuló középiskolásokat 23 éves korig fogadjuk, de az alsó korhatár is eltolódott a prevenciós szemlélet terjedése miatt. Védőnők, gyerekorvosok, bölcsődék is küldenek hozzánk gyerekeket, hogy egy problémát, lehetőleg a kialakulás kezdetén kezeljünk, ha lehet, előzzünk meg, esetenként diagnosztizáljunk.
9
Krétakör: Mások-e a mai gyerekek, és ha igen miben? Kovács Györgyi: 20 éve, amikor elkezdtem dolgozni a Nevelési Tanácsadóban, tipikus tünet volt a szorongás, szülőről való leválás nehézsége, körömrágás, dadogás. Manapság az tapasztalható, hogy jó képességű gyerekek nem tudnak fantáziajátékot játszani, unatkoznak, nem tudják elfoglalni magukat, és nyugtalanság, figyelmetlenség, agresszív viselkedés, a közösséghez való nehezebb illeszkedés miatt kerülnek a tanácsadóba. Valójában a tünet mögötti szorongás rejtettebb, nem jelenik meg nyíltan, inkább a szorongás elhárítására tett sikertelen kísérlet, az én-védelem nem megfelelő módja érzékelhető. Ezért a szülők számára is nehezebb észrevenni, hogy gyerekük valójában szorong, bizonytalan, megnyugtatásra szorul. Krétakör: A törvényi szabályozás változásáról mit lehet tudni? Kovács Györgyi: A pedagógiai szakszolgálati rendelet egyelőre még tervezet. Eddig az iskolaérettséggel és BTM vizsgálatokkal mi foglalkoztunk, de ennek jövőbeli részletei még homályosak. Ha majd látható lesz, hogy miben változik a pedagógiai szakszolgálati rendszer, és azon belül a nevelési tanácsadás, akkor a munkatársaimmal összeállítunk az óvodáknak és az iskoláknak egy kiadványt. Krétakör: Mi kellene ahhoz, hogy gyerekeink, unokáink elégedettek, kiegyensúlyozottak, sikeresek legyenek? Kovács Györgyi: Talán nem véletlenül jut elsőként eszembe, hogy több biztonság a hétköznapokban. Napjainkban ugyanis óriási a bizonytalanság. Az állás megtartásának, a lakhatásnak, a mindennapi szükségletek előteremtésének nehézségét egyre inkább érzik az emberek. Maslow szükséglet piramisára gondolva - ahol a piramis alján vannak a létfenntartási és biztonsági szükségletek, fölötte a szeretet, önbecsülés, és a csúcson az önmegvalósítás szükséglete -, ha a fiziológiás és biztonsági szükségletek nem elégülnek ki, akkor az a gyerek és a felnőtt viselkedésében is változást okoz, hatással van a pszichés fejlődésre, a lelki életre. Ilyen jellegű problémával már mi is találkoztunk a rendelőben, de ez nem orvosolható a pszichológia eszközeivel. Jó volna, ha ezen okok miatt nem kellene a fiataloknak lemondaniuk az önmegvalósításról, azzá válhatnának, amire tehetséget éreznek magukban, amire képességeik alapján hivatottak. Azt gondolom, hogy a Nevelési Tanácsadó az elmúlt évtizedek során megőrizte mindazt, ami fontos egy mentálhigiénével foglalkozó intézmény esetében, ahol több szakma képviselteti magát: az egységes szemléletet, a szakmai igényességet, a team munkát, a jó munkahelyi légkört. lejegyezte: Gerbner Zsuzsa Prizma EGYMI Pedagógiai szakmai szolgáltatás
10
55 éves a Madarász Viktor Tagóvoda
Meggyes Jánosnéval, Mártival beszélgettem az óvoda elmúlt 55 évéről, és a megújuló épületről. Az óvoda az 50 éves évforduló ünneplésekor vette fel a Madarász Viktor nevet, és erre az alkalomra készült óvodájuk színes emblémája. Krétakör: Hogy áll az építkezés, mikor tudtok visszaköltözni a felújított épületbe? Meggyes Jánosné, Márti: Megvan az épület használatbavételi engedélye, ami most február 18-án emelkedik jogerőre. Ennek birtokában költözhetünk át a „régiúj” óvodába, és kezdhetjük meg működésünket. Először a bútorokat költöztetjük, és amikor minden a helyén van, jöhetnek a gyerekek. Tavaly március vége óta vagyunk itt a Fiastyúk utca 35 – 37. alatti épületben. A felújítás előtt hat csoportunk volt, de amikor lebontották a régi épületet, a szerkezetet kibővítették, így most nyolc csoportunk lesz. Krétakör: Mióta dolgozol ebben az óvodában, kik a munkatársaid? Milyen segítők foglalkoznak a gyerekekkel? Meggyes Jánosné, Márti: 1973 -74-es tanévtől dolgozom itt, és 1992-től vagyok vezető. Legrégebben én vagyok itt, de több kolléganőm is itt kezdett el dolgozni. 30 felnőtt van az óvodában, ebből 17 óvónő, 1 óvó bácsi, 1 vezető, 1 óvodai titkár, 1 kertész, és a dadusok. A fluktuáció nagyon alacsony. A két csoporthoz jönni fog még négy óvónő és két dadus is. Rendszeresen jár hozzánk logopédus és óvodai pszichológus. Az autista gyerekeinkhez jár utazó gyógypedagógus. Az Asperger-szindrómás gyerekünknek szintén fejlesztőpedagógus segíti a beilleszkedést. Az integráció miatt van Down – szindrómás, és nagyothalló gyerekünk is, nekik is speciális szakemberek segítenek. Alapelvünk a szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelem gazdag, családias óvodai élet megteremtése. Olyan óvodáé, melyben sok a közös élmény, és fontos szerepet kap a közös tevékenység. Krétakör: Van-e a nevelési programban olyan, ami más, mint általában a többi óvodáé? Meggyes Jánosné, Márti: Óvodai nevelésünkben a fő hangsúlyt a művészetekre, és a népi hagyományok ápolására fektetjük. 1999 szeptembere óta dolgozunk a helyi nevelési programunkkal, mely Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel című programjának az adaptációja. „Kincskereső” helyi nevelési programunkkal szeretnénk megalapozni a művészetek iránti fogékonyságot. Alapvető célunk az óvodások nyugodt, élmény gazdag fejlődésének elősegítése. A sokoldalú képességfejlődés, képességfejlesztés segítségével szeretnénk elérni azt, hogy a gyermekek és a művészetek között erős érzelmi kötődés alakuljon ki. Az életben való boldogulást az érzelmi intelligencia befolyásolja. A gyermekeknek úgy kell felnőniük, hogy
11
folyamatos kapcsolatban legyenek a művészetekkel. Nem művészeket akarunk nevelni, hanem teljes személyiséget. Ezen kívül a gyerekeink fociznak, balettoznak, labdás- és tartásjavító tornára, és uszodába is járnak. Eddig a Honvédba jártunk úszni, de szeretnénk ezen túl a Nővér utcai tanuszodába vinni az óvodásainkat. Mint minden óvodában, nálunk is rendszeresen foglalkoznak a gyerekek az őket körülvevő közvetlen környezettel, pl. az egészséggel, a betegséggel. Ezeket a témákat projektekben dolgozzuk fel, mikro csoportokban. Gyűjtőmunkát végeznek a gyerekek, megbeszélik az adott témát, és a végén tabló készül az összegyűjtött anyagból. Krétakör: Vannak-e olyan programok, amik a művészetekhez kapcsolódnak? Meggyes Jánosné, Márti: A különböző évszakok ünneplését koncerttel kezdjük. A művészszülők, a környező iskolák kórusai, volt óvodásaink, és az óvoda énekkarának közreműködésével élő zenei koncertet szervezünk. Az aktuális évszak elmúltát kiállítással zárjuk, ahol egy-egy műalkotással, új technikával ismerkednek meg az óvodások. Jó kapcsolataink vannak a Hunyadi Mátyás Általános Iskolával, és gyerekeink rendszeresen jól szerepelnek az iskola által az óvodások számára rendezett művészeti versenyeken. A beiskolázásnál is szívesen választják ezt az intézményt. Óvodánkba rendszeresen járnak a hozzánk legközelebb lévő Tomori Pál Tagiskola tanulói. Havonta szerveznek a nagycsoportosainknak néptáncot, drámajátékot és különböző kézműves foglalkozást. A „Tomoriba” járó volt óvodásaink a karácsonyi ünnepek előtt barkácsoltak az ovisoknak Betlehemet, és Balázsoltak is. Mihály napi, és Pünkösdi vásárt is szoktunk szervezni. A vásárra a nagycsoportosok portékákat készítenek termésekből, batikolnak, és kis figurákat csinálnak szalmából. A vásáron kikiáltó is van, a gyerekek pedig körjátékot játszanak. Van olyan ünnepünk is, amikor táncház is van élő népzenével. A szereplős ünnepélyek helyett jobban szeretjük a hagyományőrzést, a népdalokat, népmeséket. Rendszeresen olvasunk, és dolgozunk fel a gyerekekkel meséket. Két hét jut egy történetre. Három napig fejből meséli el az óvó néni a mesét. A negyedik és az ötödik napon bábokkal adja elő a történetet. Majd következik a mese feldolgozása mimetikus játékkal, utána pedig egy-egy részletet mesélnek el a gyerekek. A végén pedig az óvodások emlékeztető füzetet készítenek. Az éneket és a zenét is mikro csoportokkal ismerik meg a gyerekek. Ügyelünk arra, hogy minőségi zenét hallgassunk. Évszakonként hangversenyeket szervezünk, ahol rövid klasszikus- és népi zenékkel, hangszerekkel ismerkednek meg gyerekeink. „Csak tiszta forrásból” merítünk, ami nem idegen az életkortól, hogy a gyermekek a művészet sokszínű hatásával éljék át vissza nem térő óvodás éveiket. lejegyezte: Gerbner Zsuzsa Prizma EGYMI Pedagógiai szakmai szolgáltatás
12
A Jó tanuló, jó sportoló díjat 2012-ben a következő tanulók kapták: •
A Berzsenyi Dániel Gimnáziumból Venczel Tünde atléta,
•
a Csata Utcai Általános Iskolából Horváth László atléta,
•
az Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskolából Ádám Henrietta úszó és Magera Noémi kézilabdázó,
•
az Eötvös József Általános Iskolából Veres Dóra és Castarede Juliette floorballozók,
•
a Gárdonyi Géza Általános Iskolából Kerpel-Fronius Gáspár kosárlabdázó,
•
a Hegedüs Géza Általános Iskolából Rimóczi Nikolett atléta és Bencze Márk labdarúgó,
•
a Hunyadi Mátyás Általános Iskolából Veres Kamilla műugró,
•
a Németh László Gimnáziumból Csahók Tímea evezős és Tóth Réka röplabdázó,
•
a Pannónia Általános Iskolából Angyal Barbara kosárlabdázó,
•
a Számítástechnikai Általános Iskolából Szabó Réka ritmikus sportgimnasztikázó, Vitay Olivér kézilabdázó.
•
a Tomori Pál Tagiskolából Majosházi Barbara atléta.
Szerk.: Prizma EGYMI Pedagógiai szakmai szolgáltatás 1134 Budapest, Váci út 57. Tel.: 340-8980 http://www.pszk13.hu e-mail:
[email protected]
13
Felelős kiadó: Tarján Éva Szerkesztő: Gerbner Zsuzsa Korrektor: Ligetfalvi Mihályné
