Megjelenik negyedévente. Bölcske, Decs, Döbrököz, Fadd, Gyönk, Hõgyész, Iregszemcse, Nagydorog, Nagymányok, Pincehely, Tengelic, Zomba

Megyei Napló Bölcske, Decs, Döbrököz, Fadd, Gyönk,

2007. JÚLIUS

Hõgyész, Iregszemcse, Nagydorog, Nagymányok, Pincehely,

Tengelic, Zomba

PLU SZ

Megjelenik negyedévente

VIII. ÉVFOLYAM 2. szám

TOLNA MEGYE KÖZÉLETI LAPJA

Létrejön az egységes megyei szakképzõ iskola Dr. Erményi Gyula Tolna megye új aljegyzõje

Családi programok a Megyenapon Idén háromnapos ünnepre készül Tolna megye Nyitott, a családok minden tagja számára érdekes és mozgalmas programmal készül az idei Megyenapra a Tolna Megyei Önkormányzat. Három napon át három helyszínen zajlanak az események. Augusztus 31-én, pénteken Szekszárdon a Mûvészetek

Házában „Az Én Tolna megyém” címû fotópályázat kiállítása nyílik meg, amit egy komolyzenei koncert követ. Szeptember 1-jén Tolna városa látja vendégül a megyei önkormányzat tagjait és a vendégeket. (folytatás a 2. oldalon)

Dübörög az önkormányzatok kolhozosítása Interjú dr. Puskás Imre közgyûlési elnökkel – A tavalyi kudarcos törvényjavaslat óta a kormány nem adta fel a szándékát, hogy a megyék megszüntetése az ellehetetlenítés eszközeivel megtörténjen. Ennek az elsõ és leglátványosabb formája a költségvetési törvény volt, amely súlyosan diszkriminálta a megyei önkormányzatokat – kezdte válaszát dr. Puskás Imre. (folytatás a 3. oldalon)

Egy éve terjesztette a kormány a Parlament elé a megyék megszüntetésérõl szóló javaslatát. Mi történt azóta a megyei önkormányzatokkal, elállt-e a kormány ettõl a szándékától? – Dr. Puskás Imrétõl, a Tolna Megyei Közgyûlés elnökétõl érdeklõdtünk.

Bátaapátiban tartotta ülését június 27-én a Tolna Megyei Közgyûlés. A képviselõk megtekintették a településen épülõ radioaktív hulladéktároló építését. Az ülés dr. Hegyháti József, a Radioaktív Hulladékokat Kezelõ Kht. igazgatójának beszámolójával kezdõdött, aki elmondta: 2008ban már szeretnék az elsõ hordókat fogadni a Paksi Atomerõmûbõl. A közgyûlés napirendjei között szerepelt többek között egy egységes szakképzõ iskola létrehozása, a Német Színház igazgatói pályázatának elbírálása, aljegyzõ kinevezése és a Tolna Megyei ÁMK átszervezése. Szent László, Szekszárd védõszentjének nevét fogja viselni az Ady Endre, a Hunyadi Mátyás, a Dr. Kelemen Endre Szakközépiskola és a Bezerédj Pál Általános Iskola összevonásából létrejövõ egységes szakképzõ iskola. Az összevonás eredményeként gazdaságosabban mûködtethetõ az intézményrendszer, a fejlesztési források jobban koncentrálhatók és a szakképzés könnyebben igazítható a gazdasági igényekhez. Az intézkedés további in-

doka, hogy a kormány törvénymódosításának következtében megváltozik a szakképzés támogatása: szakképzési hozzájárulás csak 1500 fõ feletti tanulólétszám esetén jár. Az új, egységes középiskola megbízott igazgatója Gerzsei Péter, az Ady Endre Középiskola jelenlegi általános igazgató-helyettese lesz. Szeptembertõl továbbra is változatlan helyen és feltételekkel folytathatják tanulmányaikat a diákok.

A képviselõk döntöttek az Általános Mûvelõdési Központ átszervezésérõl is. Megszûnik az intézmény önállósága. A jövõben kisebb létszámmal és a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal által biztosított irodákban látja el feladatait az ÁMK. Az Esélyek Háza július 1-jétõl nem a megyei önkormányzat, hanem a regionális munkaügyi központ finanszírozásában mûködik tovább. (folytatás a 3. oldalon)

A nagyi utánfutóval furikázik, lovagol, netezik és fallabdapályát épít nagymama egy könnyen osztogató milliomos. Pedig fiatalkorában még éhezett is. Apját fõkuláknak kiáltották ki a faluban, a malmát államosították, munkát sehol sem kapott. Négy gyermeke közül a három nagyobb elkerült Kölesdrõl, s az otthon maradt legkisebb próbált pénzt keresni. Mindent elvállalt: istállómeszelést, ekézést lovakkal, és volt felöntõ is a tejiparnál, 25 literes kannákat mozgatva. Ott ismerkedett meg Stengeli Andrással, akihez feleségül ment, s aki késõbb a település vb. titkára lett.

Ötletekkel tele a 78 éves asszony. De nemcsak úgy ötletezik, mint egy politikus – a levegõbe vagy a mások kontójára –, hanem meg is valósítja az elgondolásait. A Tolna megyei Kölesden él Stengeli Andrásné, lányával, vejével és két unokájával közös háztartásban. A lányunokája még tanul, egyetemista, de a fiú már végzett pék, s a nagyi be is rendezett neki egy pékséget. De késõbb a mûszaki dolgok kezdték érdekelni, hát megkapta a gazdaboltot. Mindebbõl úgy tûnhet, hogy a

(folytatás az 5. oldalon)

LAPUNK TOVÁBBI TARTALMÁBÓL 2.oldal

♦ T É R S É G E K E N Á T NY Ú L Ó B E R U H Á Z Á S

Novemberben indul a termelés Gerjenben ♦ LÉLEKBEN KELL, HOGY SOKAN LEGYÜNK!

A változások mindennapi életünkben kezdõdnek

3. oldal

♦ S Z E M É L Y R E S Z A B OT T S E G Í T S É G A HEGYHÁTI MUNKANÉLKÜLIEKNEK ♦ VIZITDÍJ VÁLTOZÁSOK

4. oldal

♦ DOLGOZNÁNAK A NYÁRI SZÜNIDÕBEN

Kevés a diákmunka lehetõség Tolna megyében ♦ RANDEVÚ DR. SUDÁR ZSOLTTAL

„Fogyókúra helyett életmódváltás”

5. oldal

♦ JELES TOLNA MEGYEI SZEMÉLYISÉGEK

Perczel Oszkár 1825–1911.

♦ FÕZ A MEGYE

Mákos libanci vagy tarkedli

6. oldal

♦ PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK

Közmûvelõdési pályázat 2007.

7. oldal

♦ „EZT EGY ÉLETEN ÁT KELL JÁTSZANI...”

Programzáró tanácskozás Dombóváron a kompetencia alapú oktatásról ♦ JÓL SZEREPELTEK A TOLNA MEGYEI HAJÓSOK

8. oldal

♦ ÍGY KÉSZÜL A NAGYDOROG TV

Kameravásárláshoz jótékonysági parti ♦ „MAGYARORSZÁG A HAZÁNK, TOLNA MEGYE AZ OTTHONUNK”

Átadták „Az Év Tolna Megyei Civil Szervezete és Mecénása” díjakat

Megyei Napló – I t t h o n , T o l n á b a n

Takarékosabb és jobban szervezett a hivatal Interjú dr. Bartos Georgina megyei fõjegyzõvel 2007. február 14-én dr. Bartos Georginát választotta fõjegyzõnek a Tolna Megyei Közgyûlés. Az új fõjegyzõ hatékonyabb, jobban szervezett és takarékosabb hivatal megszervezését tûzte zászlajára. A Megyei Napló arra volt kíváncsi, hogy a kinevezése óta eltelt hónapokban mit sikerült ebbõl megvalósítania. – A fõjegyzõ asszony mikor került a közigazgatásba? – A Pécsi Tudományegyetemen szereztem jogi diplomát. 1998. óta dolgozom közigazgatási területen. Az elsõ munkahelyem a Közigazgatási Hivatal volt, törvényességi ellenõri feladatokat láttam el, majd Tolna Város Önkormányzatánál igazgatási osz-

tályvezetõ voltam. 2000 márciusától dolgozom a Tolna Megyei Önkormányzat Hivatalában, kezdetben jogi osztályvezetõként, majd vele párhuzamosan aljegyzõként, 2007 márciusától fõjegyzõként. 2000-ben közigazgatási szakvizsgát, 2002-ben pedig jogi szakvizsgát tettem. – Milyen konkrét feladatai vannak, illetve hogyan látja a megyei önkormányzat mûködését? – Már jogi osztályvezetõként is leginkább a testületi ügyeket intéztem. Feladataim közé tartozik a közgyûlés és a bizottságok üléseinek elõkészítése, az elõterjesztések elkészítése, illetve törvényességi szempontból történõ véle-

ményezése. A Területi Választási Iroda vezetõjeként részt veszek a népszavazások, az országgyûlési, a helyi önkormányzati és a kisebbségi önkormányzati választások lebonyolításában. Korábban aljegyzõként is közremûködtem az önkormányzat peres ügyeiben, jogi képviselõként. Jelenleg is a megyei önkormányzat jogtanácsosa vagyok. A jogi osztályon készítjük el a szerzõdéseket, véleményezzük a szerzõdés-tervezeteket. A hivatal szervezete az utóbbi idõben állandóságot mutat, így jól ismerem az itt dolgozókat. Megítélésem szerint jól felkészült az apparátusunk. A munkahelyi légkör is jónak mondható. Mostanában sokat javult a dolgozók közötti együttmûködés, aminek célja a problémák minél egyszerûbb és gyorsabb megoldása. (folytatás a 3. oldalon)

MEGYEI NAPLÓ

2. oldal

K Ö Z É L E T

Szemtõl szemben

Térségeken átnyúló beruházás

Kiss Péter kancellária miniszter Tamásiban

Novemberben indul a termelés Gerjenben

Az MSZP Tolna Megyei Szervezete a kormányzás elsõ évérõl szervezett tájékoztató fórumsorozatot Tolna megyében. Tamásiban Kiss Péter (képünkön) kancellária miniszter válaszolt az érdeklõdõk kérdéseire, és találkozott Ribányi József polgármesterrel is. Szembe kell néznie a kormánytagoknak az érdeklõdõ választópolgárokkal, magyarázatot kell adniuk a miértekre, a megválaszolatlan kérdésekre – ezekkel a szavakkal köszöntötte az MSZP megyei elnöke Tamásiban Kiss Pétert. Právics József úgy látja, hogy az elmúlt idõszak soha nem tapasztalt felfokozott politikai hangulata is indokolja ezt, hiszen igen kritikus és szembenálló közegben hajtotta végre a kormány a reformokat, amelyek részletei még sokak számára nem világosak. Az MSZP megyei vezetése éppen ezért helyi szinten is szeretne lehetõséget teremteni a szembenézésre. Kevesebb beszéd, több párbeszéd – a kancellária miniszter a kormányzás elsõ éve után úgy látja, ez az

egyik legnagyobb tanulság. Kiss Péter azt mondta, a párbeszéddel azt kell elérni a jövõben, hogy a kitûzött célokhoz több utat jelöljenek ki, és a helyi sajátosságokhoz igazítva, az emberek maguk válasszák ki a számukra legmegfelelõbbet. A kormánynak azt kell látnia, hogy nem elég kimondani valamit, azt meg kell tudni érvelni, el kell juttatni az emberekhez, és alternatívákat kell adni. A feladatokat pedig lépésrõl lépésre kiszámítva korrekten, precízen kell végrehajtani. Tamási polgármestere egy munkahelyteremtõ beruházás magvalósulásáról tárgyalt a miniszterrel. Ribányi József a termálfürdõt szeretné nemcsak idegenforgalmi, hanem gyógyászati központtá fejleszteni. Terveik szerint az egészségügyi intézmény teljesen egyedülálló lesz azzal, hogy a gyógyításon túl, a mozgáskorlátozottaknak biztosítana sportolási lehetõséget. A polgármester a minisztertõl egyelõre segítségnyújtásra kapott ígéretet, konkrét lépéseket csak akkor tudnak majd tenni, ha meglesznek a megfelelõ befektetõk. SVZ

Családi programok a Megyenapon (folytatás az 1. oldalról)

Az ökumenikus istentiszteletet követõen ünnepélyes zászlófelvonásra kerül sor a Városháza elõtti fõtéren. Az ünnepi közgyûlés helyszíne a Lovarda épülete lesz, ahol átadják az idei megyei kitüntetéseket. Délután a tolnai Duna-parton családi programokkal várják az érdeklõdõket. Fellép a Szélkiáltó együttes, Kovács Gábor és a Csurgó zenekar. A programot gyerekkaraoke, bohóc mûsor, történelmi játszóház és kézmûves foglalkozások

színesítik. Este utcabál zárja a napot. Szeptember 2-án, vasárnap Zombán, a sportpálya melletti parkban kerül sor a „Minden ízében Tolna megye” elnevezésû fõzõcskére, amelyben a megye települései mutathatják be gasztronómiai különlegességeiket. E napon a megye híres borászai is felvonultatják kínálatukat, valamint hagyományõrzõ együttesek is fellépnek majd. A Megyenaphoz kapcsolódóan szeptember 7-én rendezi meg a Levéltár a szakmai konferenciáját. -rb-

Fotópályázat (folytatás az 1. oldalról)

oldalán fel kell tüntetni a kép címét és a

Feltételek: a képek hosszabb oldala 40 cm

jeligét. Mellékeljenek jeligével ellátott zárt

legyen, rövidebb oldala tetszõleges méretû

borítékot, amely tartalmazza a nevet, cí-

lehet. Pályázni lehet max. öt képbõl álló so-

met és telefonszámot. Kérjük, hogy a pá-

rozattal is, amely egy képnek minõsül.

lyamûveket zárt borítékban juttassák el a

A fotókat postai úton 2007. július 22-

pályázat kiírójához.

ig, vagy személyesen 2007. július 18 és

A zsûri által legjobbnak ítélt képek 2007.

19-én 8 és 16.30 között lehet eljuttatni a

augusztus 31-én a Megyenap kísérõ ren-

Tolna Megyei Önkormányzat Elnöki Kabi-

dezvényeként a Mûvészetek Házában ke-

netjéhez (7100 Szekszárd, Szent István

rülnek kiállításra. Az elsõ három legjobbnak

tér 11–13. 134–135. iroda). A képek hát-

ítélt kép 50 000 Ft-os díjazásban részesül.

Népszerû jövõkép Szekszárdról Sikerrel szerepelt a megyeszékhely Budapesten, az ITDH CityInvest konferenciáján, ahol Szekszárd mellett Makó és Törökszentmiklós is bemutatkozott befektetõk és külképviseletek gazdasági szakemberei elõtt. Horváth István polgármester elõadásában a térség kedvezõ fekvését, jó infrastruktúráját és a képzett munkaerõ meglétét hangsúlyozta. Ki-

emelte: Szekszárdon és a 30 km-es körön belül fekvõ 33 településén több mint 140 ezer ember él, akik megfelelõ munkaerõbázist jelentenek a befektetõknek. A megyeszékhely fõiskolával, gimnáziumokkal és szakközépiskolákkal gondoskodik a megfelelõ szakképzésrõl. A tervek szerint 2008-ra elkészül egy élményfürdõ, egy sportcentrum jégpályával, 2010-re pedig felépül Európa borvárosa. Alakul a Paks– Szekszárd gazdaságfejlesztési tengely is. Az atomerõmûvel közösen terv készül az alternatív energiatermelés kiterjesztésére, és egy 20–25 hektáros Ökopark létrehozására is. Szekszárdon továbbfejlesztenék a mintegy háromezer embernek munkát adó autóipari beszállítói és a faipari klasztert. Mindez abban a komplex fejlesztési programban szerepel, amely Szekszárd a jövõ városa nevet viseli. A prezentációt követõ fogadáson angol, belga, francia, orosz, japán, kínai, spanyol követségi munkatársak és befektetõk nagy érdeklõdést mutattak a Tolnai megyeszékhely iránt. Horváth István áprilisra több tárgyalási idõpontot is lekötött, várhatóan egy húszfõs kínai gazdasági delegáció is Szekszárdra látogat. K.B.

Gerjenben dr. Kocsis István, a Duna–Mecsek Területfejlesztési Alapítvány (DMTA) elnöke március 14-én elhelyezte annak az autóalkatrészgyártó üzemnek az alapkövét, amelynek létesítésében komoly szerepet játszott az alapítvány által biztosított 31 MFt-os támogatás. A JAKO Fémárugyár Kft. a tervek szerint ez év novemberében megkezdheti új telephelyén a termelést. A hangsúlyozottan nem könynyûszerkezetes épületegyüttesben kezdetben mintegy 60-an dolgoznak majd, ám a szociálisblokk-rész (pl. öltözõ) már novemberben helyet biztosít 120 nõ és 70 férfi munkatárs számára. Mindez azt jelenti, hogy az üzem német tulajdonosa hosszú távon és folyamatos bõvüléssel számol. Már csak azért is örömteli ez, mert a paksi és szekszárdi kistérség határán fekvõ területen igen nagy a munkanélküliség – elsõsorban a környékbeli ruhaipar megszûnése miatt – hangsúlyozta Molnár József, a 2200 négyzetméteres területet jelképes áron rendelkezésre bocsátó gerjeni polgármester. A cég Szekszárdon immár 13. éve folytat eredményes munkát, ahol precí-

ziós fém alkatrészeket gyártanak. Itt, a vállalkozás székhelyén sajátíthatják el a gyakorlati ismereteket a majdani gerjeni kollégák, míg elméleti képzésükre a paksi Energetikai Szakközépiskolában kerül sor. A JAKO paksi térséget érintõ további terve, hogy üzemet léte-

sít Györkönyben is: ott körülbelül 40 fõvel képzelik el a munka indítását. Az összességében 350 MFt-os zöldmezõs beruházás Gerjenbe településéhez döntõ érv volt az a pályázati támogatás, amelyet az atomerõmû Zrt. által 2006-ban létrehozott alapítvány nyújtott. A DMTA mûködésének elsõ évében 435 MFt támo-

gatást adott, ami 1,7 Mrd Ft fejlesztést generált, általa 87 új munkahely létesült. Az alapítvány célja, hogy a hazai nukleáris létesítmények környezetében érintett településkörben (Paks, Kalocsa, Bátaapáti, Boda és Püspökszilágy; összesen 60 helység 136 ezer ember lakóhelye) térség- és gazdaságfejlesztést indukáljon. Néhány példa, mit tartott támogathatónak tavaly a kuratórium: több település összefogásával megvalósuló csapadékvízelvezetés; kerékpárút-építés; szálláshelyek kialakítása; közterületeken hasznosítandó kaszálógép együttes megvásárlása stb. Ebbõl is kitûnik, hogy az alapítvány a települési és térségi együttmûködést preferálja. Így lesz ez idén is. A pályázatokat május 15-ig, illetve augusztus 31-ig kell benyújtani a kuratóriumhoz (részletek a www.atomeromu.hu honlap Kapcsolatok címszava alatt). Dr. Varga-Sabján László, az alapítvány operatív ügyekért felelõs tagja szerint a szervezet mûködése azért is nagyon lényeges, mert elõsegíti a különbözõ regionális és uniós pályázaton történõ részvételt. Vöröss Endre

Takarékosabb és jobban szervezett a hivatal (folytatás az 1. oldalról)

Fõjegyzõi pályázatomban is kiemeltem, hogy erõsíteni kell az egyes osztályok szakembereinek összedolgozását, amit segít, hogy nagy tapasztalattal bíró kollektívával rendelkezünk. – Márciusban megtörtént az osztályszervezet átalakítása. Mi indokolta ezt, és hogyan sikerült az átszervezés? – A változtatás átfogóan érintette a hivatal szervezetét. Az eddigi öt önálló osztályból kettõ lett, így most pénzügyi és intézményfenntartó, valamint igazgatási és beruházási osztály mûködik. Szakemberként nem láttam elõre a következményét. Az átszervezés még most sem tekinthetõ teljesen befejezettnek, hiszen a problémákra menet közben derül fény. Szerencsére eddig még egyetlen megoldhatatlan akadályba sem ütköztünk. A kezdeti félelmeink nem igazolódtak be, mert

zökkenõmentesen történt az átállás. A hivatal mûködtetése olcsóbb lett a személyi kiadásokat tekintve is. Jól kerültek kiválasztásra az összevont szervezeti egységek. Semmiféle minõségi romlás nem következett be a munkában sõt, inkább javulás tapasztalható. A közös problémákat így sokkal egyszerûbben meg tudjuk oldani, hiszen a kevesebb vezetõnek köszönhetõen gyorsabban megszületnek a döntések. Az átszervezést a kollégák is elfogadták, és ennek megfelelõen folytatták a munkát. Én csak pozitívumot látok ebben az összevonásban. – Végül kérem, meséljen a családjáról és arról, milyen kedvelt elfoglaltságai vannak! – Szekszárdon élek a férjemmel és két kislányommal. A lányok bölcsõdébe, illetve óvodába járnak. Sajnos a kelleténél kevesebb idõt tu-

dok velük tölteni. Az új megbízatásom mellett féltem attól, hogy össze tudom-e egyeztetni az otthoni és a munkahelyi elfoglaltságaimat, de szerencsére mára kialakult a „családi idõbeosztás”. Amikor csak tehetjük, kimegyünk a szabadba, sokat kirándulunk, a legtöbbször Szálkára. Magánemberként, de a hivatásomból adódóan is fontosnak érzem, hogy megismerjem szûkebb hazánk értékeit, természeti környezetét, ezért családommal felkeressük Tolna megye településeit, látnivalóit. Legutóbb Grábócon jártunk, amely a megye egyik gyöngyszeme és legnyugodtabb községe. Szívesen fõzõcskézünk barátaimmal a szabadban, ezt a gyerekek is nagyon élvezik. Ha marad még emellett egy kis idõm, akkor azt olvasással töltöm. Réger Balázs

Lélekben kell, hogy sokan legyünk! A változások mindennapi életünkben kezdõdnek Dr. Braun Márton országgyûlési képviselõ meghívására lakossági fórumot tartott Szekszárdon Kövér László, a Fidesz Országos Választmányának elnöke, aki részletesen elemezte az országban tapasztalható általános elégedetlenség és a romló közállapotok okait. A Megyei Naplóval is megosztotta gondolatait. – Nincs is olyan ember, aki ne tapasztalná az országban eluralkodó pesszimista közhangulatot. Gyurcsány Ferenc és kormánya okolható ezért? – Gyurcsány nem ok, hanem okozat. Mindannyian, akik a rendszerváltozásban részt vettünk, elrontottuk az elmúlt 16 évet. Ugyanis nem történt meg a valódi rendszerváltás, hiszen harmadszor kerülhettek hatalomra azok, akik 1990 elõtt a diktatúrát építették. A rendszerváltozáskor a gazdasági életbe eltûnõ, ott az állam vagyonán meggazdagodó volt állampárti és KISZ-es emberek visszatértek a politikába és hatalmat követeltek maguknak. Ma õk irányítják ezt az országot, miközben az eddig még mögöttünk lévõ országok, például Szlovákia, Románia, Bulgária is lassan elhúz elõttünk. Elsõkbõl utolsók lettünk, ez a négy éves kormányzásuk eredménye. – Ha ilyen súlyos a helyzet, akkor cselekvésre van szükség. A Fidesz mit tesz ezért?

– Az embereknek be kell látniuk, hogy a politikai változás nem a Parlament falain belül kezdõdik. A mindennapi életünkben, a hétköznapokban kell elindítani valamit. Amíg csendben lesznek azok, akiknek létét és egzisztenciáját veszélyeztetik a kormány intézkedései, addig a Parlament falain belül sem történhet semmi. Azért sem, mert alkotmányos eszközeink nincsenek a kormány megbuktatására. Ugye emlékszünk arra, amikor a Fidesz volt kormányon, „menetrendszerûen” minden évben vasutas sztrájk volt, sokszor õk maguk se tudták, miért, de volt, mert lennie kellett. A pedagógusok többsége is folyamatosan tiltakozott és ellenünk volt. Most pedig, amikor több ezer pedagógus, vasutas dolgozó, ápoló és orvos fog utcára kerülni, amikor kórházakat zárnak be, vasúti szárnyvonalakat szüntetnek meg, nem történik semmi, hallgatnak. Akkor lesz realitása bármilyen politikai változásnak, ha az ország többsége fogja azt gondolni, hogy ez így tovább nem mehet és tesznek is valamit a változásért. – Gyakran hallhatjuk azt a megállapítást, hogy ebben a helyzetben a Fidesz sem csinálná másként. – Elõször is, azt a kérdést kell feltennünk, hogyan jutottunk idáig? Ki a felelõs ezért? Aztán ha ezen túl vagyunk, le lehet ülni, hogy mit kell tenni. Tekintsünk vissza 2002-re: akkor

Európa éllovasai közé tartoztunk. Milyen volt a közhangulat? Szó volt elbocsátásokról, adóemelésekrõl, drasztikus energiaáremelésekrõl? Nem. Az ország egy nyugodt, kiszámítható jövõ elõtt állt. A családok mertek tervezni, gyermeket vállalni, a vállalkozások fejleszteni, munkahelyeket teremteni. Elõre léptünk egyrõl a kettõre és nem visszafelé, mint ma. Ami most történik, az a nemzet lassú széteséséhez vezet. A jövõnket éli fel a szocialista-liberális kormány. Minden nap, minden perc, amit hatalmon töltenek felér egy csapással. Kérdésére visszatérve, azt csinálnánk, amit már egyszer tettünk kormányon: gazdaságélénkítõ programot, amely kihatással van az élet minden területére, hiszen ha rendben fejlõdik a gazdaságunk, akkor nem kell megszorításokban, leépítésekben, adóemelésekben gondolkodni. – Milyen feladatok állnak most a Fidesz elõtt? – A Fidesz ma a legnagyobb és legjobban szervezett párt, több mint 39 ezer taggal és még ennél is több aktivistával. Feladatunk, hogy ezt a lélekben összetartozó közösséget megerõsítsük és embertõl emberig, lélektõl lélekig eljussunk. A szövetséget nem a hatalmi vágy és a pénz, hanem egy közös értékrend tartja össze: a család, a haza, a munka, a rend iránti elkötelezettség, az ambíció, az a tenni akarás, hogy a holnap jobb legyen. Ezért dolgozunk nap mint nap. Réger Balázs

MEGYEI NAPLÓ

K Ö Z É L E T

3. oldal

Létrejön az egységes megyei szakképzõ iskola (folytatás az 1. oldalról)

Az ÁMK átszervezésével jelentõs költségeket takarít meg az önkormányzat. Ennek kezdeményezésérõl is döntöttek a képviselõk. A közgyûlés dr. Erményi Gyulát, a bonyhádi polgármesteri hivatal volt osztályvezetõjét választotta Tolna megye aljegyzõjévé. A Magyarországi Német Színház igazgatói pályázata ismét eredménytelenül zárult, mert egyik pályázó sem kapta meg a kinevezéséhez szükséges minõsített többséget. Az elõzetes értékelések után Frank Ildikó és Dávid Zsuzsa pályázata bizonyult a legjobbnak. Frank Ildikót, a színház jelenlegi megbízott igazgatóját támogatta az egyetértési joggal rendelkezõ Országos Német Kisebbségi Önkormányzat, azonban a közgyûlés többsége nem szavazott neki bizalmat. A színészekbõl álló, független szakmai bizottság Dávid

A közgyûlés tagjai a készülõ atomhulladék-tárolót is megtekintették

Zsuzsa, a színház volt direktorának pályázatát ítélte jobbnak, de õ sem kapta meg a kinevezéséhez szükséges számú szavazatot.

A közigazgatási hivatal törvényességi észrevétele miatt került sor a szociális intézményekben fizetendõ térítési díjakról szóló rendelet módosítására. A szociális és egészségügyi bizottság többségi véleménye és dr. Puskás Imre közgyûlési elnök szerint a rendelet igazságtalan az öreg és beteg emberekre nézve, mivel a kormány a nyugdíjakat csak 4%-kal, míg a térítési díjakat 150–300%-kal emelte. Ez a kormány törvénymódosítása miatt állt elõ, amit az önkormányzatoknak kell végrehajtaniuk. A képviselõk emellett döntöttek az idei megyei kitüntetettekrõl, a területi kisebbségi önkormányzatokkal kötendõ együttmûködési megállapodásokról és az állami gondoskodásból kikerült fiatal felnõttek lakáshoz jutását célzó minisztériumi pályázaton való részvételrõl is. Réger Balázs

Vizitdíj változások Addig is, amíg a népszavzás nem dönti el a vizitdíj sorsát, a közeljövõben megváltozik a rá és a kórházi napidíjra vonatkozó rendelkezés. Az egészségügyi intézmények még csak kormányszóvivõi tájékoztatást kaptak az ügyben, így a hatályba lépés dátuma még nem biztos, de a fõ szabály az lesz, hogy a tartós betegek mentesülnek a kórházi napidíj megfizetése alól. A vizitdíj bevezetése óta folyamatosan módosul a kedvezményezettek köre, a betegségcsoportok és az erre vonatkozó ellátások díja is. Most a legfõbb változás az, hogy a tartós betegeknek a kórházi napok után díjat nem kell fizetni – tájékoztatott Villányi Ildikó, a megyei kórház rendelõintézetének vezetõje. Ez azt jelenti, hogy aki a jogszabály által meghatározott beteg típusba tartozik, az nem csak a vizitdíj fizetése alól mentesül, hanem a késõbbi kórházi kezelés idõtartamára sem fizet. Ilyenkor a betegeknek kell igazolni, hogy a tartós betegség fennáll-e. A véradók errõl elismervényt kapnak, a többi páciensnek magával kell vinni a háziorvosi beutalót. Igazolásnak számít még a kórházi zárójelentés vagy ellátási lap is. A kórházi napidíjat ezeknek hiányában, 1 évben 20 napra kell megfizetni. A különbözõ kórházakban eltöltött ápolási idõ összevonható. Várhatóan változás történik a 18 év alatti betegek ellátási rendszerében is, ugyanis eddig a fia-

talkorúak beutaló nélkül vehették igénybe a rendeléseket. A közeljövõben néhány kivételtõl eltekintve a gyerekeknek is szükséges háziorvosi beutaló, ellenkezõ esetben az 1000 forintos vizitdíjat ki kell fizetni. A betegek többsége nincs is igazán tisztában azzal, hogy tartós betegnek minõsül-e vagy sem. A megkérdezettek közül sokan csak a rendelõintézetben szembesülnek a ténnyel, hogy például a szívbetegségük, vagy a magas vérnyomásuk nem tartozik bele ebbe a csoportba. A vizitdíj bevezetése óta a páciensek nagy része értetlenséggel fogad számos rendelkezést is. Köztük az új gyógyszer-felírási rendet, valamint a háziorvostól való kötelezõ beutaló igénylést is. Jó hír azonban, hogy a kormány egyelõre nem tervezi a beutaló nélkül igénybe vehetõ ellátások megváltoztatását. W.J.

M e g ú j u l a me z õ g a z d a s á g i s z a k k é p z é s

„Magyarország nem felzárkózik, hanem leszakad” Varga Mihály volt a Vállalkozói Szalon vendége Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, az Országgyûlés Költségvetési, Pénzügyi és Számvevõszéki Bizottságának elnöke tartott elõadást a Vállalkozói Szalon április 24-i rendezvényén. A volt pénzügyminiszter úgy látja, a 2002-es kormányváltás után megváltozott a nemzeti érdekeinkrõl való felfogás. Ma a magyar tulajdonú vállalkozások semmilyen elõnyt nem élveznek saját hazájukban. A kormány nem képviseli az érdekeiket, számára közömbös, hogy magyar, vagy külföldi tulajdonban vannak a cégek. Mivel gyakorlati-

lag megszûntek a gazdaságélénkítõ programok, ezért 2002. óta az ország minden tekintetben lecsúszott. Ennek konkrét jelei vannak: amíg 2002-ben 5,6% volt a munkanélküliség, addig ez a szám ma már 7,9%, az államadósságunk folyamatosan nõ, már elérte a GDP 66%-át, ez évente 1500–2000 milliárd Ft plusz terhet ró ránk. A jegybanki alapkamat nálunk 8%, míg például Csehországban 2%. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon ma többe kerül munkahelyet teremteni, beruházni, mint a szomszédos országokban. A kialakult helyzet miatt van szükség a konvergencia

programra, amely ha megvalósul, akkor 2008-ra fogunk odáig eljutni, ahol a többi közép-európai ország 2005-ben tartott. Sajnos ma azt látjuk, hogy hazánk az Európai Unióhoz nem felzárkózik, hanem leszakad – fejtette ki Varga Mihály. Szerinte ahhoz, hogy úrrá legyünk a problémákon és lassan elinduljunk felfelé, célzott adócsökkentésre, a béreket terhelõ elvonások csökkentésére, a gyermeknevelés és a gyermekvállalás ösztönzését segítõ adókedvezményekre lenne szükség. Ez egyrészt a fekete gazdaság kifehérítését, másrészt az egyre romló demográfiai helyzetünk javítását szolgálná, amit a Fidesz vezette kormány egyszer már megvalósított. Réger Balázs

Dübörög az önkormányzatok kolhozosítása (folytatás az 1. oldalról)

– Emiatt a megyék egy közös beadványban az Alkotmánybírósághoz fordultak. Az ágazati jogszabályok módosításával is igyekszik a kormány ezt a folyamatot erõsíteni. Ebbe a sorba illeszkedik az illetékhivatalok elvétele a megyéktõl és átcsoportosítása az APEH-hoz, a megyei területfejlesztési tanácsok forrásainak és hatásköreinek elvétele, illetve a megyei önkormányzatok szakképzéssel kapcsolatos feladatainak megszüntetése. Ez pedig önkormányzati alapjogokat sért, amirõl kétharmados törvény rendelkezik. Mi azt tartottuk volna helyes lépésnek, ha a megyei önkormányzatok maguk gondoskodhattak volna a teljes szakképzés megszervezésérõl, ami így jobban illeszkedett volna a helyi munkaerõpiac igényeihez. – Ön szerint milyen kormányzati koncepció alapján születnek meg ezek a döntések? – Ami most történik Magyarországon, az leírható azzal a baloldalról származó szlogennel, hogy „merjünk kicsik lenni”, illetve azzal a vadkapitalista-liberális felfogással, hogy az állam legyen minél kisebb. Ami nem volna baj, ha valóban kevesebb hivatallal, kisebb létszámmal és így ol-

csóbban mûködne az államigazgatás. De nem errõl van szó, hiszen a kormány nem karcsúsítani akar, hanem mindent piacosítani. Ez pedig azt eredményezi, hogy az állampolgároknak fizetniük kell azért, amiért korábban nem kellett. Ebbe az irányba mutat az, ami az egészségügyben zajlik, hiszen fizetõssé váltak a szolgáltatások, amelyek egyre drágábbak és egyre nehezebb hozzájuk férni. A szociális szférában is hasonló folyamatok kezdõdtek. A kormány látható célja, hogy a bentlakásos intézményeket leépítse, például az egekbe emelkedõ térítési díjak megállapításával. Ezzel azt akarják elérni, hogy az emberek távol maradjanak ezektõl az intézményektõl, hogy ne kelljen erre az államnak pénzt költenie. – A „kicsi állam” elképzelés hogyan érvényesül az önkormányzati szférában? – A kormány egyrészt önkormányzati régiók létrehozását tervezi, másrészt a kistérségi társulások megerõsítését. Ez véleményem szerint nem teszi olcsóbbá az önkormányzati rendszert, sõt, inkább növeli a kiadásokat. Hiszen egy régiós szinten létrejövõ önkormányzat és a „mini megyévé” váló kistérségi társulások biz-

tosan nem tudnának olcsóbban mûködni, mint három megyei önkormányzat. A kicsi állam pedig a kisebb önkormányzatok kolhozosítását is jelenti, ami fõként a falusi önkormányzatok elsorvasztásában érhetõ tetten. A lakosságmegtartó-erõvel bíró közszolgáltatások, mint az óvoda, az általános iskola, a posta megszüntetése oda vezet, hogy a kistelepüléseken szinte semmilyen szolgáltatáshoz nem fognak hozzájutni az emberek és ezért ha tehetik, elköltöznek onnan. – Ilyen helyzetben mit tudnak tenni a megyei önkormányzatok? – Minden olyan jogszabályt, ami Alkotmányba, vagy más jogszabályba ütközik, és sértik az itt élõ és dolgozó emberek érdekeit, az ellen felszólalunk. A költségvetést pedig úgy próbáljuk alakítani, hogy az intézményeinket meg tudjuk tartani. A települési önkormányzatokkal intenzíven együttmûködünk abban, hogy a most zajló falurombolás hatásait minimalizálni tudjuk. Emellett a szûkösen rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat igyekszünk kihasználni a közszolgáltatások színvonalának emelésére. Kiemelt projektjeink a kórház, a megyei levéltár, a könyvtár és a régi megyeháza fejlesztése. Réger Balázs

Nem lótenyésztõkre és növénytermesztõkre van szükség, hanem olyan komplex képességû agrárszakemberekre, akik a magángazdaságokban minden területen bevethetõek – mondta Szekszárdon a palánki mezõgazdasági szakközépiskolában tett látogatásakor Gráf József földmûvelésügyi miniszter. Az oktatás eddig a nagyüzemi szakemberellátást szolgálta ki, most a magángazdálkodás igénye szerinti komplex tudásra, közigazgatási, vállalkozási ismeretekre is szükség van a mai világban ahhoz, hogy vezet-

ni tudja gazdaságát a termelõ. Ennek érdekében az oktatást át kell strukturálni. A térség ilyen célt szolgáló hat oktatási intézménye szakosodni fog. Folynak az egyeztetések arról, hogy Palánkon például az agrárrendészet és a vidékfejlesztés lép be az új képzési irányok sorába. Az aratás jelenlegi helyzetérõl a miniszter elmondta: a búza felvásárlási ára 36 ezer Ft/tonna. Az európai piac a rossz idõjárási viszonyok miatt az eladható gabonák duplájára is igényt tarthatna. -k-

Személyre szabott segítség a hegyháti munkanélkülieknek A munkaerõpiacról tartósan kiszorult emberek foglalkoztatási lehetõségeinek elõsegítésére indította el új programját – a többek között a Tolna Megyei Önkormányzat által is létrehozott – KIÚT Kht. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány és a Munkaügyi Központ által támogatott program célja az alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezõk legális munkavállalásának ösztönzése annak érdekében, hogy megfelelõ idõtartamú munkaviszonnyal rendelkezzenek az ellátások megszerzéséhez. Elsõsorban a ház körül jelentkezõ teendõk elvégzésére közvetítenek embereket. A 2008. október 31-ig tartó programban partnerként részt vesz a tamási kistérség 13 önkormányzata:, Belecska, Diósberény, Gyönk, Kalaznó, Keszõhidegkút,

Kisszékely, Miszla, Nagyszékely, Pincehely, Szakadát, Szárazd, Udvari és Varsád. A modellértékû projekt a megye leghátrányosabb térségének helyzetén próbál javítani széleskörû együttmûködések kialakításával, személyre szabott információk közvetítésével, valamint az érintettek képzésével. A kht. munkatársait a Gyönkön mûködõ információs irodában kereshetik fel a leendõ munkavállalók és munkaadók. -barA KIÚT Kht. Kistérségi Információs Irodája Gyönk, Ady E. u. 561–562. (Polgármesteri Hivatal) Ügyfélfogadás: hétfõ–csütörtök: 8–16 óráig, péntek: 8–13 óráig Tel./fax: 74/448-024

FELHÍVÁS A Tolna Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány Roma fiatalok továbbtanulásának támogatására PÁLYÁZATOT HIRDET, a keretösszeg 1,5 millió Ft.

A pályázatok elbírálási határideje: 2007. AUGUSZTUS 24.

A Tolna Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány pályázatot hirdet a 2007/ 2008-as tanévre, a négy, hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok cigány tanulói, valamint azon középiskolák cigány tanulói számára, akiknek tanulmányai érettségi megszerzésére is irányulnak.

Részletes pályázati felhívás és adatlap beszerezhetõ: a Tolna Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány irodájában (7100 Szekszárd, Szent István tér 11–13., telefon 74/505-631), valamint a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal Pénzügyi és Intézményfenntartó Osztályának titkárságán (7100 Szekszárd, Szent István tér 11–13. Tel.: 74/505-628 )

A pályázatok benyújtási határideje: 2007. JÚLIUS 20.

Az adatlap internetrõl is letölthetõ az alábbi honlapról: www.tolnamegye.hu

MEGYEI NAPLÓ

4. oldal

K Ö Z É L E T

Megyénk rejtett kincsei

Pálfa A nyár nemcsak hosszú vízparti nyaralást jelenthet, hanem egy-egy tartalmas kirándulást is a szabadnapokon. Ezek egyike lehet akár következõ úti célunk, Pálfa és a hozzácsatolt Felsõrácegres is, ahol megyénk jelentõs történelmi, kulturális értékei találhatók. A 63-as fõúton Vajtánál kell lekanyarodnunk megyénk északi részén, a Tolna Dombság és a Dél-Mezõföld határán fekvõ 1700 lakosú falu felé. Elsõ írásos említése egy 1241-bõl származó irat, amelyben Márius mestert említik birtokosként. Késõbb az Apori család, majd a török hódoltságot követõen az Apponyi család tulajdonába kerül. A község fejlõdésének jeles esemény volt, amikor Apponyi Károly 1924-28. között megépíttette a ma is álló kastélyt, amelyben jelenleg a Tolna Megyei Önkormányzat Fogyatékosok Otthona mûködik. Pálfán járva érdemes megtekinteni a katolikus (1789ben épült), a református (1811.) és az

evangélikus (1871) templomokat is. A település neve az idõk folyamán többször módosult, mai változatát 1719-tõl viseli. A néveredetre a nyelvészek mellett egy népi magyarázat is fennmaradt. E szerint hajdanán élt itt egy Pál nevû gazda, akinek udvarán egy hatalmas, messzirõl is látható akácfa állt. Így az odaigyekvõk mindig „Pál fájának irányába” mentek. 1966-ban a településhez csatolták a közeli Felsõrácegrest. E pusztán született megyénk két irodalmi nagysága Illyés Gyula és Lázár Ervin. Az 1878-ban épült iskolában oktatás történeti múzeumot rendeztek be (képünkön). Illyés Gyula születésnapján (november 2.) minden évben szavalóversenyt tartanak itt általános és középiskolásoknak. Pálfa rendezvényei közül kiemelendõ a júniusi búcsú, az augusztusban tartott képzõmûvészeti tábor és a falunap, valamint az õszi szüreti felvonulás és bál.

Dolgoznának a nyári szünidõben Kevés a diákmunka lehetõség Tolna megyében Tolna megyében a diákok nincsenek könnyû helyzetben, ha dolgozni szeretnének nyáron. Egyrészt azért, mert így a szünet közepén már lassan kifutnak az idõbõl, másrészt, mert nem igazán van olyan hely, ahol foglakoznak diákmunka közvetítéssel. Szekszárdon a Meló-Diák Iskolaszövetkezet várja a dolgozni vágyó 15–25 év közötti tanulók jelentkezését, és nem csak a nyári szezonban. Tóth Mózer Anett területi vezetõtõl megtudtuk, hogy a legkedveltebb munkák az árufeltöltés és a csomagolás, de kínálatuk ennél sokkal szélesebb. Vannak válogatási, hostess és telemarketinges munkáik, valamint szórólapterjesztés és kukoricacímerezés, 18 év felett pedig a diákok elmehetnek pénztárosnak is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fiatalok nem szívesen vállalnak fizikai munkát, a könnyebb pénzkereseti lehetõséget részesítik elõnyben, pedig kereslet inkább a másik oldalon van. Bonyhádon konkrét szervezet nincs, amely diákmunka szervezéssel foglalkozna. Mészáros András, a polgármesteri hivatal ifjúsági referense vette szárnyai alá a tettre kész fiatalokat. Idén eddig körülbelül 100 fõ regiszt-

ráltatta magát. Õ a különbözõ helyi cégekhez próbálja elhelyezni a jelentkezõket, de kapcsolatban áll a Szekszárdi Meló-Diák Iskolaszövetkezettel is. Dombóváron sincs olyan iroda, vagy társaság, amely segítene a tanulóknak a nyári idõszakban munkát vállalni. Az önkormányzat azonban már évek óta alkalmaz néhány fiatalt a szünidõ alatt. Idén 10 fõ dolgozhat majd a Konda

patak völgyében különbözõ tisztogatási, parkrendezési munkakörben. Egy jó tanács azoknak, akik közvetítõ nélkül helyezkednek el a nyáron: mindenképp olyan munkát ajánlatos elvállalni, ahol a cég munkáltatói szerzõdést köt a diákkal. Ez a garancia ugyanis arra, hogy kifizetik számára a

bérét. A kiskorúaknál még fontosabb az óvatosság. A szövetkezet és az önkormányzatok ezért mindig a szülõk írásos beleegyezõ nyilatkozatát kérik. Simon Judit pszichológus szerint a gyermek személyiségének is jót tesz, ha munkát vállal. Egyrészt kompetenciaélményhez jut, másrészt, mivel a felnõtt hivatásszerep a munkavégzés során alakul ki, elindul az ehhez vezetõ úton. Eközben szabályokat, normákat szükséges betartania, amelyek a felelõsségteljes léthez szükségszerûen hozzátartoznak. A munkahelyen új társas kapcsolatokat építhet ki, amelyek révén bõvülnek ismeretei, alkalmazkodása és az új közösségbe való beilleszkedése is sikeres lehet. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a gyerek zsebpénzhez jut. Mivel õ dolgozott meg érte, õ tett erõfeszítéseket a bérért, sokkal jobban fogja értékelni keresetét. Ez által büszke lesz arra is, hogy a saját életkorának megfelelõen képes a munka világában felnõttként viselkedni. A munkára jelentkezõ fiatalok száma megyeszerte igen nagy, ennek ellenére a közvetítõk biztatják a diákokat még a jelentkezésre, mert fõleg a fizikai területen van szabad kapacitás. Kiss Boglárka

Az egészséges öregedés T o l n a me g y e i s z e r z õ k 1 3 . a n t o l ó g i á j a Megjelent az „évi rendes” Kézjegy antológia. Mintegy negyven Tolna megyei szerzõ, közel száz írást publikál a kötetben, amit Gyöngyösi Ferenc és Kosztolányi Péter szerkesztett. Az illusztrációkat is minden évben Tolna megyei képzõmûvész készíti. Ezúttal Tápai Kovács Anna rajzai díszítik a kötetet. Az elõzõ 12 kötet anyagából cd-t jelentetett meg a Kézjegy klub. Azon több mint száz szerzõ versei és prózái találhatók meg, szerzõk, évszámok és címek szerint kereshetõ formában. Wy

„Az élet egy krónikus betegség, amely halállal végzõdik” – idézte fiatalkori kijelentését Dr. Iván László pszichiáter professzor Szekszárdon tartott elõadásában. De a folyamat, amelyet addig megélünk, számtalan élménnyel ajándékoz meg minden embert. Hiszen minél tovább élünk, annál több élettapasztalattal, bölcsességgel és intelligenciával gazdagodunk. Ahhoz, hogy sikerrel vegyük a mindennapok akadályait, egyensúlyt kell teremtenünk vágya-

ink, képességeink és lehetõségeink között. Receptet is kapott a hallgatóság a hosszú életre, alapul véve Szardínia szigetét, ahol egymillió emberre vetítve a legtöbb 100 évet megélt ember él. Nyugalmas életet kell élnünk, összefogni és öszszetartani embertársainkkal, no és mértékletesen vörösbort fogyasztani. Jó is lenne – mondhatjuk, és hivatkozunk többek között a stresszre, ami pedig szükséges elõre vivõje életünknek a professzor szerint. Hiszen az

egészséges stressz új élethelyzetek elé állít bennünket, új kihívások megoldására sarkall. Az egészséges öregedésnek számtalan összetevõje közül az elõadó a következõket emelte ki: ne váljunk függõvé másoktól, öntevékeny, döntésképes életet éljünk, és saját életünket megfigyelve, a tanulságokat leszûrve hozzuk meg döntéseinket. A lényeg az, hogy mindig legyen bennünk motiváció a folytatáshoz. Végül egy megmosolyogtató, de bölcs igazság: mi a különbség az idõs és a fiatal között? Alapvetõen az, hogy az idõs már volt fiatal, de a fiatal még nem volt idõs. -szs-

Randevú egy pohár bor mellett – Sas Erzsébet rovata

„Fogyókúra helyett életmódváltás” Vendégem a szekszárdi Fõispán étteremben Dr. Sudár Zsolt, a Tolna Megyei Balassa János Kórház III. sz. Belgyógyászati Osztályának vezetõ fõorvosa, akivel a „jó” fogyókúra ismérveirõl, az elhízás következményeirõl beszélgetünk. Fontos „szabályokról”, amelyek között szerepel az is, hogy ne menjünk éhesen vásárolni. – Fõorvos úr! Minden magazin – fõleg a nõknek szóló – és bulvár lap fõ témája a fogyókúra. Most nyáron, amikor tükörbe nézve valaki más néz vissza ránk, megfogadjuk, akkor belevágunk. Mit tegyünk a karcsúsodás érdekében… – Lefogyni sokféleképpen lehet, a különbség a tartósságban, az egészségre gyakorolt hatásban, és a visszahízás lehetõségében van. A legfontosabb, hogy kiválasszuk a számunkra legelfogadhatóbb módszert – orvosi segítséget is igénybe vehetünk, aki korunknak, súlyunknak, betegségeinknek megfelelõt fog ajánlani – s gyûjtsük össze a motivációt a fogyásra. Írjunk listát, amelyen mindenki mást tart majd fontosnak: karcsúság, „beleférjek a tavalyi kedvenc ruhámba”, az elhízástól való félelem, jobb közérzet, nagyobb terhelhetõség – nem mindegy hány kiló pluszt cipelünk –, felelõsség a saját egészségünkért, példamutatás a gyermekünknek, unokánknak, tanítványunknak, a párunknak. Ami fontos, hogy bármit is választ a fogyni kívánó, az csak mozgással

együtt hatékony. Hibás a fogyókúra, ha egyoldalúan táplálkozunk, ha kihagyunk étkezéseket, ha hirtelen következik be súlycsökkenés. Minél szigorúbb a diéta, annál jobban védekezik a szervezetünk, s minél egyoldalúbb, annál nagyobb a hiánytáplálkozás esélye, és ezzel együtt a kudarc is. Minden fogyókúránál fontos a folyadék és a rostbevitel. – Mindannyian sejtjük, hogy mitõl jönnek fel a plusz kilók, viszont nem szívesen nézünk szembe vele… – Pedig meg kell tenni! A mozgáshiány, a rossz táplálkozási minta: tartalmas vacsorák után semmi mozgás, sõt a televíziózás közben még nassolás. Stresszoldásra, örömszerzésre, mint pótcselekvésre is evés a válasz, ahelyett, hogy megszüntetnénk akár mozgással a feszültséget, és valami egészséges dologgal szereznénk örömet magunknak. Jó tanácsként mindig elmondom, hogy soha ne menjünk éhesen bevásárolni, akkor ugyanis mindent megveszünk ami „ehetõ”. Gondoljuk át még otthon, hogy mit szeretnénk enni, s listával vásároljunk be, mert így biztos, hogy az kerül a hûtõszekrényünkbe, ami egészséges. Zsírszegény húsok, magas rosttartalmú ételek, zsírszegény tejtermékek. – Tolna megyében is járt az egészségvonat, a „Szívünk napja” mozgalom keretén belül, ahol sokan megmérették a szervezetükben lévõ vérzsírt, vércukrot. Kit tekintünk elhízottnak? – Jelenleg a has körfogatának a mérése adja meg a határt az egészsé-

ges súlyra, illetve az elhízottságra vonatkozóan. Ez a nõknél 80 cm, a férfiaknál 94 cm. Amennyiben ennél több a has körfogata, a nõknél 88, a férfiaknál 102, akkor már gond van, s át kell gondolni, mi lenne a leghatásosabb fogyókúra. – Sok fiatal küzd a súlyával, vi-

hidrátban gazdag ételeknek a következménye, hogy az idõskorú cukorbetegség a lakosság 1/3-át érinti. Segíthetnek a hidegen sajtolt olajokkal készült saláták, a nyers vagy párolt zöldségek, köretek, a bõ zsírban-olajban sütés helyett a zsírszegény elkészítési módok.

szont nagyobb esélyei vannak, hogy azt ne csak diétával, hanem a legkülönfélébb mozgással „dolgozza” le. Mindez 50 éven felül már nem olyan könnyû… – A korral az anyagcsere lassul, s az anyagi lehetõsége is csökken annak, hogy jó minõségû élelmiszert vásároljanak az idõsek. Nagy részük olcsón, és egészségtelenül étkezik, ettõl híznak, a hízástól nehezen mozognak, s megvan a körforgás. Sajnos ezeknek a zsírban, cukorban, szén-

– A diéta fontos kiegészítõjérõl, a testmozgásról még kevés szó esett… – A rendszeres testmozgással segíthetjük a „zsírégetést”, jobb lesz a közérzetünk, erõsödnek az izmaink, nõ a légzési – keringési rendszer terhelhetõsége. Olyan mozgást kell választani, amit szívesen végzünk, ami lehet séta, kocogás, futás, szobakerékpár, és még sorolhatnám. Fontos, hogy a diéta és vele a mozgás kezdetekor a laborvizsgálatokat és testzsír mérést ne felejtsük el, hogy az élet-

módváltás hatására bekövetkezett eredmény mérhetõ legyen. – A karcsúság megtartásához kell talán a legnagyobb önuralom, ahhoz milyen tanácsot ad fõorvos úr! – A motivációs listát, amellyel elkezdtük az életmódváltást, azt folyamatosan olvasni kell, erõt lehet belõle meríteni. S amennyiben akár kevés hízást is tapasztalunk, azonnal „utánanézni” mi maradt ki, hol történt lazítás. Ne azért diétázzunk, hogy a jelenlegi trendnek megfeleljünk, hanem azért, hogy tovább éljünk, s lehetõleg egészségesen. Rajtunk múlik, mi döntünk. – Fõorvos úr jól döntött, mert az utóbbi idõben szépen megkarcsúsodott, ahogy mondta, a betegeinek is példát kíván mutatni. Több jó döntés után van… – Valahogy természetes volt, hogy orvos leszek, bár a szüleim nem biztattak, nem is ellenezték. Úgy érzem, jól döntöttem. Akkor is, amikor a belgyógyászatot és szûkebb specialitásként a diabéteszt választottam, amely már egyetemista koromban nagyon érdekelt. A jó döntéseim közé tartozik a feleségem, aki matematika–fizika–informatika szakos pedagógus. A családommal Szálkán élünk. Két lányunk, Dóra 7. osztályos és Anett 5. osztályos, mindketten a IV. iskola jó tanulói, s kedvenc sportjuk az aerobic. Jómagam mûkedvelõen lovagolok, s ez azért volt jó döntés, mert a természetet gyalog és lóháton, vagy éppen kutyát sétáltatva is imádom járni, sõt másik hobbimból eredõen fotón megörökíteni.

5. oldal

MEGYEI NAPLÓ

K Ö Z É L E T

Hagyománytár

Jeles Tolna megyei személyiségek

Perczel Oszkár 1825–1911. A Perczel család kutatásakor szépszámmal találtam olyan személyt, aki 85 éves kornál is tovább élt. Voltak, akik háromszor házasodtak. Tucatnyian harcoltak tisztként az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején a honvédseregben. Mindhárom megállapításunknak megfelel a faddi gazdálkodó, ’48-as honvédtiszt Perczel Oszkár. Perczel Oszkár, Tamás II. és Szily Ernesztin házasságából, ötödik gyermekként 1825. március 22-én Bonyhádon született. Korán félárva lett, hiszen apja halálakor alig múlt 8 hónapos. A nagycsalád felkarolta és segítette érvényesülését. Katonai pályára irányították. 12 éves korában már a pécsi katonai iskola III. osztályos növendéke. Az iskola befejezését követõen a 7. számú huszárezredben szolgált. Alig múlt 20 esztendõs, amikor kilépett, és ezt követõen Faddon gazdálkodott. Amikor 1848-ban megkezdõdött a katonai egységek felállítása, már májusban az elsõk között ajánlotta fel szolgálatait. István nádor az 1. sz. honvéd zászlóaljhoz hadnagynak nevezte ki. Amikor 1848. októberében megalakult Tolna megyében a 41. sz. honvédzászlóalj, Perczel Oszkár fõhadnagyi kinevezéssel ennek az ala-

kulatnak lett a tisztje. Mészáros Lázár hadügyminiszter ugyanezen év decemberében már századossá léptette

elõ. Az eszéki vár feladását követõen nem hódolt be az osztrákoknak, nem tisztázta magát a császáriak elõtt, mint számosan tették, hanem ismét szolgálattételre jelentkezett a honvédseregnél. Világosnál a tiszai hadsereg századosaként esett fogságba 1849. augusztus 13-án. A megtorlás idõszakában büntetésül a császári hadseregbe közkatonának sorozták. Betegségére, ami miatt

hamarosan „hazabocsátották,” kutatásaink során nem derült fény, de az tény, hogy ezt követõen többnyire jó egészségben még 61 évet élt. 1850 októberében összeházasodott Berecz Emiliával. Feleségével Faddon gazdálkodtak. A család létszáma gyorsan gyarapodott, hiszen 8 év alatt hat gyermekük született: Ádám III. 1851-ben, Ákos I. 1852-ben, Ernesztin II. 1853, Sarolta 1855-ben, Zoltán I. 1856-ban és Ágota 1858ban. Közülük két fiú, Ádám III. és Zoltán I. már kisgyermekként meghalt. Perczel Oszkár 35 évi házasság után megözvegyült. Mivel gyermekei megnõsültek illetve férjhez mentek, egyedül maradt. Nem bírta a magányt, ezért 63 évesen újból megnõsült. Feleségül vette a mindössze 32 éves Stóhl Annát. Házasságukat felesége szülõfalujában, Tolnán kötötték. 15 évi frigy után 1903 januárjában ismét magányos lett. Az özvegy biztosan jó egészségnek örvendhetett, mert fél évvel késõbb már ismét megházasodott. 1903. július 15-i dombóvári házassági anyakönyv bejegyzése szerint a férj 78 éves, foglalkozása megyei útbiztos, a feleség egy baranyai gazdatiszt 48 éves lánya, Pun Mária nevelõnõ. Perczel Oszkár 1911. július 2-án hunyt el. Dr. Dobos Gyula

It t a n y á r i s z ü n i d õ , fõ a z ó v a t o s s á g Elkezdõdött a vakáció. A hónapok óta tartó bezártság után a diákok élvezik a szabadságot. A felhõtlen játék, kikapcsolódás közben azonban sokszor még a legalapvetõbb közlekedési szabályokat sem tartják be, amelynek következtében balesetek okozóivá, részeseivé, vagy áldozatává válnak. A Tolna Megyei Baleset-megelõzési Bizottság ezért szeretné felhívni a figyelmet azokra a veszélyekre, amelyek a szünidõ alatt a gyerekekre leselkednek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vakáció alatt megnõ a közúti balesetek és a vízi tragédiák száma. A leggyakoribb ok a rohanás. Az, hogy a fiatalok körültekintés nélkül, vagy a tömegközlekedési eszközök megállóiban álló jármû takarásából meggondolatlanul kilépnek az úttestre, de elõfordul az is, hogy kerékpározáskor szegik meg a szabályokat. A megelõzésben az egyik legfontosabb feladat a szülõké. Meg kell beszélni a gyerekekkel a gyalogosközlekedés

alapszabályait. Például, hol van elsõbbsége a gyalogosnak az úttesten való átkeléskor, mit kell tenni, mielõtt lelépünk az úttestre. A szabályos kerékpározás elsajátításához pedig az alapokat gyakran át kell ismételni. Ha már tudja a gyerek, hogy hol szabad kerékpározni, melyek a kötelezõ biztonsági felsze-

relések, illetve be is tudja tartani ezeket a szabályokat, még mindig nem biztos, hogy célszerû elengedni önállóan kerékpározni. Manapság a szünidõben egyre több a nyakában kulccsal „lõdörgõ” gyermek, akik könnyen válhatnak különbözõ bûncselekmények – lopás, rablás –, áldozatává. Célszerû tehát elmondani nekik: tartózkodjanak az ismeretlen felnõttektõl. A gyerekek elhelyezésére a legbiztosabb és a legkedvezõbb megoldás a táborozás. A tábor elõtt azonban mindenképpen figyelmeztessük õket a fürdõzés veszélyeire. Fontos, hogy fürdéskor, vízi biciklizéskor és csónakázáskor tartsák be a rendszabályokat. Azok, akik nem tudnak úszni, feltétlenül vegyék fel a mentõmellényt. Kerüljék a bányatavakat, csak a kijelölt helyeken fürödjenek. Felhevült testtel soha ne ugorjanak be a vízbe, hiszen a vízi tragédiák nagy része az ilyenkor fellépõ izomgörcs illetve szívelégtelenség miatt következik be. Tolna Megyei Baleset-megelõzési Bizottság

A nagyi utánfutóval furikázik, lovagol, netezik és fallabdapályát épít (folytatás az 1. oldalról)

Ne m a rra szü l e te tt, hogy bontson Teljesen átlagos életet éltek a szocializmusban. Stengeliné, Julcsi néni a helyi iskola gazdasági vezetõjeként ment nyugdíjba 1983-ban, 2950 forinttal. De megözvegyült, s így már riasztóan kevésnek tûnt ez az összeg. Elkezdett ládából terményt árulni, aztán nyitott egy kis vegyesboltot, apja malmának szomszédságában. Kereken húsz esztendõvel ezelõtt – 58 évesen – váltott magánkereskedõi igazolványt, letette a boltvezetéshez szükséges tanfolyamokat. A malmot nem kapta meg a rendszerváltás után, viszont arra lehetõsége nyílt, hogy megvásárolja a tsz-tõl, 1993-ban. Így kárpótolta – önmagát. Átköltöztette a vegyesboltot 1997ben, s egy évvel késõbb az üresen maradt kis épületben fagyizót nyitott. Hatféle fagyit fõz a nyári napokon. S mindemellett létesített a malom hátsó traktusán egy gazdaboltot, melléképületében pedig – ami hajdan kovácsmûhely volt; az õrlésre várakozó kocsisok patkoltatták itt a lovaikat –, egy pékséget. A lepusztult épületekbe nehéz volt beleálmodni a modern, uniós elõírásoknak is megfelelõ élelmiszertermelõ és forgalmazó egysé-

geket, ám Julcsi néni végig vitt mindent. Még a HACCP élelmiszer-minõségbiztosítási tanfolyamot is elvégezte 2000-ben, 72 évesen. A legrosszabb állapotúnak a malomudvaron lévõ tsz-ház tûnt, mondták neki: bontsa le. De õ nem arra született. Rendbehozatta, egy konyhát és egy konferenciatermet alakított ki benne, és az egyik szobában helytörténeti gyûjtemény kiállítását tervezi. Rengeteg képet, kottát, tárgyi emléket szedett össze Baksa Kató hagyatékából. Az énekesnõ Kölesden született, s ott is van eltemetve; Horthy Miklós õt nevezte a magyar nóta királynõjének.

Ön e rõ b õ l k i é p í te tt b i ro d a l o m A vállalkozó idõs hölgy repertoárját még koránt sem tekintettük végig. Julcsi néni nagyon szeret fotózni, filmezni is. Megérezve az idõk szavát, 1988-ban kiment a Trabantjával Németországba, és hozott egy videókamerát. Azóta is megörökíti a fontosabb eseményeket: szüreti bálokat, ballagásokat, lakodalmakat. Sõt, készített egy dokumentum értékû felvételsorozatot is: pár évvel ezelõtt végigvideózta Kölesd összes utcáját. Rajong a technikáért, mobilozik és netezik. Vannak földjei, szõlõje, gyü-

mölcsöse, intézi a betakarítást, a szüretet. Most ültetett 28 almafát a barackos szélére. Nyüzsög, szervez, krumplit szállít utánfutós autóval az Alföldrõl, mûvészeket támogat és pálinkát fõzet. Családtagjain kívül négy alkalmazottat foglalkoztat, de a friss kenyeret mindig õ tolja át a pékségbõl az üzletbe, és zárás után õ mossa fel a boltot. És õ mossa az ágynemût. Ami esetenként akár húsz lepedõ, paplan- és párnahuzat is lehet. Mert van egy tízszobás panziója is. Hogy ne nagyon unatkozzon, 2003ban egy kis szállodát nyitott Julcsi néni. Elszármazottak, esküvõre, temetésre érkezõk, és német turisták laknak nála leggyakrabban. Van konditerem, szauna, szolárium, most meg egy fallabdapálya építését tervezi. Jó kapcsolatai lehetnek a pályázatbírálókkal – gondolhatnánk –, ám birodalma kiépítését szinte teljes egészében önerõbõl oldotta meg. Tevékenysége elismeréséül nemrég megkapta a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Nívódíját. Mint mondja: élvezi a munkát, és Isten segítségét. Szereti az embereket, benne van a pajkosságokban is. Nemrég egy lovas rendezvényen nyeregbe pattant, rokonait is meghökkentve. Tudták, hogy lány korában sokat lovagolt, de az már nem most volt… Wessely Gábor

Lányától leste el az alapokat Decsi Kis Jánosné Csorba Mária Decsen élõ gyöngyfûzõ népi iparmûvész, a sárközi gyöngygallérok ismerõje, új gyöngyékszerek megálmodója. Zalaegerszegen született. Házasságkötésekor, 1970-ben került Sárközbe egy olyan családba, ahol mindig nagy szeretettel fordultak a népmûvészet felé. Decsen a viselet, a szõttesek, hímzések voltak rá nagy hatással. A gyöngyfûzés mellett véletlenül kötött ki. Az elsõ egyszerûbb mintákat a lányától, Dorkától tanulta meg. 1997–98-ban Bonyhádon népi játszóházi foglalkozásvezetõ tanfolyamot végzett, amelynek zárásaként szakdolgozatot írt a sárközi gyöngygallérokról. Az anyaggyûjtés során járta a sárközi falvakat és rájött arra, hogy „határtalan nagy mélysége van a témának”. Férjével közösen 1992-ben nyári ifjúsági alkotótelepet indítottak Szálkán, ahol a szakmai programok mellett feladatukká tették a környék népi kismesterségeinek megismertetését, tanítását. Így 1993. óta a gyöngyfûzõ foglalkozásokat Marcsi vezeti. A gyûjtõmunkára és a gyöngyfûzés hagyományainak újraélesztése érdekében 1995-ben sikeres pályázatot nyújtott be a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítványhoz. 1996 õszén zsûriztette elõször a munkáit a Népi Iparmûvészeti Tanáccsal. Azóta minden évben kéri iránymutatásukat és szakmai véleményüket. Ekkortól tagja a megyei egyesületnek is, majd 1999-ben az ellenõrzõ bizott-

ság elnökének, majd 2000-ben az egyesület titkárának választották. Részt vesz a megyei, országos sõt nemzetközi népmûvészeti kiállításokon. 2000ben népi iparmûvész címet szerzett. 2001. óta egyesületi keretek között évente országos gyöngyfûzõ tábort szerveznek, ahol a sárközi gyöngygallér fûzését tanítják meg azoknak a felnõtt érdeklõdõknek, akik fontosnak tartják a hagyományos magyar technikák elsajátítását. Az idei tábor július 30. és augusztus 4. között lesz. Ma már több saját tervezésû kollekcióját viselhetik az idõsek és fiatalok egyaránt. Marcsinak az szerez jó érzést, amikor látja, hogy valakinek tetszik a keze munkája. DuO

Számháború Biblia-módra A nagydorogi református lelkipásztorok a májusi évzáró istentisztelet után sem

utánonként a szórakozásé volt a fõszerep, sportversenyekkel, kézmûves foglalkozásokkal, arcfestéssel, rendhagyó „számháborúval” tették élvezetessé a tábort. Utóbbiban a gyerekeket számok helyett bibliai eredetû nevekkel azonosították. Utolsó este a táborozók csoportonként rövid színdarabokat adtak elõ, és szüleiket is meghívták a tábortûz mellé. Böndörné Jaksa Judit

hagyták magukra a gyülekezethez tartozó gyermekeket és fiatalokat. Július 3. és 6. között napközis tábort szerveztek számukra 23 gyerek, 7 ifis és 4 segítõ részvételével, ahol délelõtt bibliai történetekkel foglalkoztak. Az idei év igei témája: Fák a Bibliában. Dél-

MÁKOS LIBANCI VAGY TARKEDLI A felvidéki étel receptjét Puskás Ferencné Szalai Magdolna küldte el a Megyei Naplónak Bonyhádról. Szülei, akik Nagyfödémesen éltek az áttelepítés elõtt, szívesen készítették a gyerekek kedvenc ételeként. Magdolna is örömmel süti ki az „otthon” libancinak nevezett finomságot, amit mostanában a szakácskönyvek tarkedliként említenek. Hozzávalók: 1/2 liter tej, 2 dkg élesztõ, késhegynyi só, 5 dkg porcukor, 5 dkg õrölt mák, 1 kiskanál õrölt fahéj, 2 tojás, citrom reszelt héja, 35 dkg liszt, olaj vagy vaj a kisütéshez. Elkészítés: 2 dl tejbe beletesszük a porcukrot, az élesztõt, felfuttatás után hozzákeverjük a lisztet, tojássárgáját, sót, fahéjat, citromhéjat, sûrû palacsintatésztát készítünk belõle, majd a maradék tejet és a felvert tojáshabot is hozzáadjuk. Ezt nagyon alaposan kidolgozzuk. Majd tovább kelesztjük még egy órát. Tarkedlisütõben, lassan bõ olajban vagy vajban sütjük. Ha nincs tarkedlisütõnk a palacsintasütõ is megfelel. Kanállal 4 kis libancit adagolunk a sütõbe, és lassú tûzön megsütjük. Ha megsült meghintjük porcukorral, megkenhetjük lekvárral is. Továbbra is várjuk a megyére jellemzõ érdekes recepteket, beküldõjük fényképével együtt. Lássuk, hogyan fõz a megye!

Megyei Napló 7100 Szekszárd, Epreskert u. 10. • e-mail: [email protected]

MEGYEI NAPLÓ

P Á L Y Á Z A T I

E R E D M É N Y E K

6. oldal

Közmûvelõdési pályázat 2007.

A T o l n a M e g y e i Ö n k o r má n y z a t K ö z g y û l é s é n e k e l n ö k e á l t a l a 2 0 0 7 . é v i n e mze t k ö zi é s o rszá g o s n a g y re n d e zv é n y e k re k i í rt p á l y á z a t v é g e re d mé n y e Pályázó neve Tamási Lovassport Egyesület

Pályázat témája

megítélt támogatás ezer Ft-ban

Meghívásos Díjugrató Lovasverseny és Amatõr Kettes- és Négyesfogathajtó verseny

Szekszárdi Szabadidõs Kerékpáros Egyesület Sajó Péter Emlékverseny Bonyhádi Röplabda és Szabadidõ Klub Röplabdások XII. Országos Találkozója Szekszárdi Asztalitenisz Klub Szekszárd Kupa nemzetközi és országos felnõtt és ifjúsági nõi asztalitenisz verseny Szenior Atlétikai Club Magyar Atlétikai Szövetség Országos Szenior Versenye Tamási Kerékpáros Egyesület XIX.Tamási Nemzetközi Kerékpáros Napok Tolna Megyei Kajak-Kenu Szövetség Alois Dallmayr -Tolnatex évadzáró maratoni verseny Tamási Kerékpáros Alapítvány I. Gyulaj Kupa MTB Kerékpárverseny Tolna Megyei Röplabda Szövetség Röplabdások XII. Országos Találkozója Fáklya SE Szekszárd II. Három Dómõr Nemzetközi Asztalitenisz Kupa Sportélmény Alapítvány Szekszárd Utcai futóverseny szervezése Összesen

90 90 90 100 90 90 50 50 0 50 0 700

S P O R T

7. oldal

–

K Ö Z É L E T

–

Kéziratok és „és”-ek

„Ezt egy életen át kell játszani...” Programzáró tanácskozás Dombóváron a kompetencia alapú oktatásról A kompetencia alapú oktatás elterjesztésére jött létre a három megyét átölelõ PANNON KAPTÁR Közoktatási Együttmûködési Hálózat. A május végén, Dombóváron megrendezett projektzáró tanácskozáson Baranya, Somogy és Tolna megye 120 pedagógusa azért gyûlt össze, hogy számot adjon és értékelje a 28 hónapos projektidõszak eredményeit. A hálózat a régió három megyéjének nyolc oktatási intézményét fogja össze. Tolnából az Ady Endre Középiskola, a gyönki Tolnai Lajos Gimnázium, a dombóvári Apáczai Csere János Szakközépiskola és a bonyhádi Széchenyi István Általános Iskola tagja a konzorciumnak, amelynek vezetõje a Tolna Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete. A hálózat célja a kompetencia alapú oktatás elterjesztése, amelynek érdekében a résztvevõ intézmények 28 hónapon át zajló projekt keretében mûködtek együtt. A tanácskozáson részt vett dr. Pála Károly, a SuliNova Kht. ügyvezetõ igazgatója és Váczy Zsuzsanna, az Oktatási és Kulturális Minisztérium fõosztályvezetõje is. A beszá-

molókból leszûrhetõ volt, hogy a konzorcium tagjai szerint a rossz eredmények a nem megfelelõ tanter-

veknek, taneszközöknek és a tankönyveknek köszönhetõk. Az „Ezt egy életen át kell játszani...” nevet vi-

selõ program pozitív tapasztalata volt az, hogy a kompetencia alapú oktatást az idõsebb pedagógusok is elfogadták, ugyanis belátták, hogy amit a diákokkal eddig próbáltak megtanítani, annak késõbb nem sok hasznát vették, ezért kell a változás. Kurdi László, a Tolna Megyei Pedagógiai Intézet projektvezetõje elmondta, hogy a lexikális tudás a kompetencia alapú oktatásnál kicsit háttérbe szorul, és inkább az egész élethez szükséges kulcskompetenciák fejlesztésén van a hangsúly. Az a fontos, hogy a gyerek tudjon kommunikálni, vagy hogy képes legyen a társaival együtt dolgozni. A Pannon Kaptár hálózat pedagógusai a sajátos tantervvel, a csökkentett tananyagtartalommal igyekeznek felkészíteni a gyerekeket a munka világára, hogy megfeleljenek a munkaerõpiac igényeinek. A konzorcium életében nagy változás lesz, hogy a Tolna Megyei Pedagógiai Intézet átszervezés következményeként a jövõben már nem tudja betölteni kompetenciafejlesztõ központ szerepét a DélDunántúlon. M.Sz. – K.B.

Állok a szoba közepén, félhangosan motyogom legutóbbi, éppen elkészült kéziratom szövegének egyik összetett mondatát. Kétségeim még jócskán vannak, nem tudom, kell-e a mondatba egy bizonyos „és”. – Jó napot! – hallom egyszer csak az elõszoba felõl, de még az „és” foglalkoztat. – Jó napot! – hallom erõteljesebben. Nyilvánvaló, valaki van az elõszobában. Nem számít, ezt a mondatot csak azért is befejezem. A fene egye meg azt az „és”-t. – Jó napot! – hallom harmadszor is a határozott hangot. A találkozás elkerülhetetlen. Kezemben a kézirattal, orromon szemüveggel kibotorkálok az elõszobába. Még mindig a mondat ritmusa jár a fejemben. – Kezét csókolom! – mondom bizonytalanul, mikor meglátom, hogy valaki tényleg áll az elõszobában. Egy hölgy az, középkorú, az évszaknak megfelelõ, könnyû ruhában. Rám néz, kissé idegesnek látszik. – Hol van itt a bizományi? – kérdezi minden átvezetés nélkül. – Pardon? – kérdezem én is minden átvezetés nélkül. Még mindig két-

ségbeesve próbálom fejben, emlékezetbõl befejezni a mondatot. – Hol van itt a bizományi? – ismétli a hölgy szinte fegyelmezõen ingerült hangon. – Nem tudom, nem tudom, és... – motyogom gépiesen. Hirtelen világossá válik, hogy az „és”-sel kapcsolatos kételyeim feloldásának lõttek. Ha majd a hölgy elmegy, kezdhetem elölrõl olvasni az egész kéziratot. A felismeréstõl megkönnyebbülve igyekszem készségesnek mutatkozni. – Talán próbálja meg a következõ kapualjban. A hölgy végigmér. – Maga is hülye, azt látom. Ilyen fegyverarzenállal szemben tehetetlen vagyok. – Köszönöm – válaszolok halkan, megsemmisülten. A hölgy még egyszer végigmér, majd energikusan sarkon fordul. – Nincs mit. Húsz forint – sziszegi távozóban, immár az ajtón kívül. Ahogy tekintetemmel követem, arra gondolok, talán nem is tudja, milyen jót tett velem. Ha nem jön, talán sosem jut eszembe tárcát írni a kéziratok és bizonyos „és”-ek olyan végtelenül különös kapcsolatáról. Bajnok Gábor

MIRE SZÁMÍTHATUNK AZ ÉGIEKTÕL? Tolna megyei idõjárás-elõrejelzés júliusra

Má sol a tk é nt é l he tne k tov á b b A Szabó Dezsõ szekszárdi vasúti szekkóinak rekonstrukciójára indult civil kezdeményezés pályázatot hirdet az eredeti mû mûtárgymásolat formájában való helyreállítására. A pályázaton részt vehet minden Tolna megyében élõ, dolgozó vagy innen elszármazott, s kötõdõ képzõmûvész, iparmûvész és restaurátor, akár egyénileg, akár csoportosan. Az új alkotás csak az eredeti mû más technikával való másolata lehet, bármilyen módszerrel készülhet. Feltétel viszont, hogy az eredeti képek látványát, hangulatát,

festõiségét, szín- és formavilágát a lehetõ legpontosabban adja vissza. A Szekszárdi szüret, Szekszárdi vásár és Sárközi vasárnap címû jelenetek másolatainak két ütemben kell elkészülnie. Az elsõ életkép határideje 2007. december 31., a másik kettõé 2008. szeptember 1. A pályázati dokumentáció Szekszárdon az Ybl Miklós u. 3. I. emeletén Rühl Gizellánál (74/501-008 vagy 0630/385-3477) vehetõ át. Részvételi díj 15 000 Ft.Beadási határideje 2007. július 31.

Fa l u s i n y á r VÍZSZINTES: 1. Illyés Gyula költeményébõl idézünk. 11. Kínai származású amerikai színész (Bruce). 12. Az antimon vegyjele. 13. Az emberi emésztés szerve. 14. Ritka nõi név. 16. Szemcsés állományú. 18. UE. 19. Megbízott, röv. 20. A lítium vegyjele. 22. A tûzhely sütõje. 23. Engedély röv. 24. Határtalanul siet! 25. Lyukacsos szerkezetû. 26. Kettõs betû. 27. Az egyik nemesgáz. 29. Mosás páratlan betûi. 31. Török evezõs csónak. 32. BPY. 33. Kovács István ökölvívó beceneve. 35. A ceruza része is lehet. 36. Uralkodói jelkép. 37. Fõrangú személy. 39. Az idézet utolsó része. 40. A radon vegyjele. 41. Sporttrikó. 42. A felületére költõies szóhasználattal. 43. Nemesgáz vegyjele. 44. DY. 45. Minisztérium névjele. 46. Csongrád megyei település. 48. …Miklós, Mikszáth regényhõs. 50. Számítógépes programot átmásol. 52. Részvénytársaság, röv. 54. Francia gyarmattartók szervezete volt.

MEGYEI NAPLÓ

H Í R E K

FÜGGÕLEGES: 1. Alapvetõ. 2. Színpompás virág. 3. Japán pénz. 4. …királya, Lalo zenemû. 5. Ibolya becézve. 6. A Szózat megzenésítõje (Béni). 7. Nagytõkés. 8. A végén fagyos! 9. Norvég és máltai gépkocsik nemzetközi jelzése. 10. A Holdon is járt amerikai ûrhajós (John Watts). 15. Európai hegységrendszer. 17. A vízsz. 1. számú sor folytatása. 21. Elektromos töltésû anyagi részecske. 27. Az idézet második része. 28. Boróka ízû rozspálinka. 30. Kézben tart. 32. A belsõ oldalát melegítõ réteggel látta el. 33. Mérgeskígyó. 34. Vívó eszköz része. 35. Térítési díj ellenében használt. 36. Vas megyei település. 38. „Kiváló” cseh ûrhajós. 46. Ételt készít. 47. Neves gépészmérnök (Huba). 49. Nagyobb elkülönülõ idõszakasz. 51. Növényi rész. 53. A múltidõ jele. 55. Szintén ne.

Jól szerepeltek a Tolna megyei hajósok Fadd-Domboriban, a kajakpályán rendezték meg június elején az I. Tolnai Sárkányhajó Fesztivált, amely az ötödik magyar bajnokság is volt egyben. A Nebuló Kupán, ahol iskolások versenyeztek, a tolnai fiatalok hajója ért be elsõként a célba, majd a faddi és a dunaföldvári ifjak következtek. Az ifjúsági Magyar Bajnokságra is kvalifikálták magukat a tolnaiak, ahol ugyancsak õk állhattak a dobogó legmagasabb fokára. Az összesen hét futam közül az Elsõ Bálozók Kupáján amatõr csapatok feszültek neki az evezõknek, míg a Házisárkányok futamában csak nõk ültek a hajókban. Itt a paksiak végeztek az élen. A hétvége legnagyobb eseménye a Maraton Kupa volt, amelyet a rutinos Rába SC nyert meg. Megyénk csapatai közül a paksiak ötödik, a faddiak pedig a hatodik helyen zártak. Részletes eredmények a www.sarkanyhajofesztivalok.hu oldalon olvashatók. -rb-

MEGYEI NAPLÓ

Tolna megye közéleti lapja

U PL

SZ

Megjelenik: negyedévente, 10 000 példányban

Beküldendõ a vízszintes 1., 39. és a függ 17., 27. számú sorok megfejtése Cím: Séd Nyomda Kft. 7100 Szekszárd, Epreskert u. 10. A Séd Nyomda saját gyártású könyveit a nyerteseknek postán juttatjuk el.

Kiadja: Séd Nyomda Nyomdaipari Kiadó és Kereskedelmi Kft. Felelõs kiadó: a kft. ügyvezetõje Fõszerkesztõ: Katona Szilvia Tördelés: Kertai Edit, Dombi Viktória Szerkesztõség: 7100 Szekszárd, Epreskert u. 10., Pf.: 455 Tel.: 74/529-950 E-mail: [email protected]

ISSN 1585 – 5481

Július elsõ felében a napi középhõmérsékletet 22oC körüli értékek jellemzik. Gyakran elõfordul, hogy a maximumok elérik a 34–36oCt is, de átlagosan ez az érték 28oC ebben az idõszakban. A reggeli minimumok 15–17oCosak, ritkán elõfordul, hogy 10–12oC-ot is mérhetünk ezekben a napokban. Az idei évben átlagos, vagy az alatti középhõmérsékletek várhatóak, a kissé csapadékosabb idõjárás mellett. Nagy a való-

színûsége annak, hogy 20–30 milliméternyi esõ is eshet ebben a két hétben. A rendkívül meleg tavasz és nyár eleji idõjárás miatt nagyon korai aratás lesz, de sajnos idén gyenge-közepes átlagtermések várhatóak. A kapásnövények a májusi esõk hatására jól fejlõdtek, azonban a téli- tavaszi csapadék hiányát az egy-egy hetes aszályos idõszakban nehezen viselik. Fontos az aratást kövezõen a minél gyorsabb tarlóhántás és annak lezárása. Az ültetvények növényvédelmi permetezése a www.szekszardibor.com internetes oldal ajánlásai alapján javasolt. Kõvári László

Régi idõk aratása A Szekszárdi- Újvárosi Római Katolikus Társaskör június 30-án aratónapot tartott. A régi hagyományoknak megfelelõen a reggelt pálinkával kezdték, majd a szalonnás, friss kenyeres reggeli következett. Ezt követõen kezdetét vette az aratás. A marokszedõk kötélbe rakták a

learatott búzát, amit a kévekötõk bekötöttek és keresztbe állítottak. A munkától megfáradt emberetek a Szent István házban kakaspörkölt várta csipetkével, ami után rétes következett. A nehéz munkával telt napot – csakúgy mint régen – aratóbál zárta este.

Ló és hajtója teljes összhangban Harmadszor rendezte meg június végén a Zombai Lovasklub Egyesület a Lovas Napokat Zombán. A dél-dunántúli régió versenyének harmadik fordulójára Tolna, Somogy és Baranya megyébõl érkeztek fogathajtók. A 29 nevezett fogat (B kategóriás versenyzõk) díj-, maraton- és akadályhajtásban mutatta meg tudását. A helyszín ideális volt, pedig nem kisebb feladatot kellett megoldani, mint például közel 100 ló elszállásolását. Erre alkalmasnak bizonyult a volt marhaistálló. A fogathajtás

lényegét, szépségét Zámbó István leköszönõ versenyzõ eképp fogalmazta meg: ló és hajtó kölcsönös bizalmára, összhangra van szükség. Õ szárat alig kezel, minden szavára engedelmeskednek lovai, bíznak gazdájukban. Bíró Viktor zombai versenyzõ sokat beszél lovaihoz, még verseny közben is. Hetente 4–5 napon át napi 2–3 órát tölt felkészüléssel. A gyönyörûen feldíszített fogatok növelték a rendezvény színvonalát, amely egyre nagyobb ismertségre tesz szert az országban. -k-

MEGYEI NAPLÓ

M M A G A Z I N P R O G R A M A J Á N L Ó

–

8. oldal

M A G A Z I N

Jó ütemben halad a munka Bátaapátiban Így készül a Nagydorog TV Kameravásárláshoz jótékonysági parti

Helyszíni bejárás a radioaktívhulladék-tárolóban Hosszú és alapos kutatómunka után másfél éve kezdték meg Bátaapátiban a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére szolgáló telephely építését. Dr. Puskás Imre közgyûlési elnök, mint a megyei védelmi bizottság elnöke és dr. Pálos Miklós, a Tolna Megyei Közgyûlés alelnöke személyesen tájékozódott a helyszínen zajló munkálatokról. A nagyszabású projekt a terveknek megfelelõen készül, és ha minden forrás a jövõben is a rendelkezésre áll, 2008-ban átadják a hulladéktárolót – emelte ki a helyszíni bejárás során Hegyháti József, a Radioaktív Hulladékokat kezelõ Közhasznú Társaság igazgatója. Bátaapátiban a Paksi Atomerõmûben keletkezõ kis- és közepes aktivitású hulladékokat, így elhasznált védõeszközöket, szerelési hulladékokat, légszûrõket stb. fognak elhelyezni speciális fémhordókba zárva, amiket becementezve szállítanak majd végleges helyükre. A biztonságos és minden környezetvédelmi elõírásnak megfelelõ tárolásnak köszönhetõen kizárható a radioaktív anyagok külszínre kerülése, amelyek sugárázása kb. 600 év alatt csökken a megengedett érték alá. A több mint ezer méter

mély lejtaknákba a tervek szerint 2009-tõl kerülhetnek elõször radioaktív anyagok. A tároló közelében látogató központ is épül, amely ipari turisztikai látványossága lehet majd a térségnek. A lakosság széles körû tájékoztatására Társadalmi Ellenõrzõ Tájékoztató Társulást (TETT) hoztak létre a hulladéktároló körzetében lévõ települések, ezek Bátaapáti, Mórágy, Mõcsény, Cikó, Bátaszék, Véménd, Feked. Ez a szervezet anyagiakban is hozzájárul a térség fejlõdésének elõmozdításához. Ennek kézzelfogható eredményei láthatók többek között Bátaapáti egyre fejlõdõ infrastruktúrájában és a település stabil anyagi helyzetében is. Réger Balázs

Ez történt eddig 1997. elkezdõdtek a kutatások 2001. négyéves kutatási programot fogadtak el 2003. a földtani kutatások zárójelentésébõl kiderül: a Bátaapáti (Üveghuta) telephely minden szempontból megfelel 2005. február 8. a lejtaknák mélyítésével megkezdõdtek a földtani kutatások

2005. július 10. a véleménynyilvánító népszavazáson szinte Bátaapáti teljes lakossága egyetértett a tároló építésével. (75%-os részvétel, 90,7% támogató szavazat) 2005. november 21. az Országgyûlés elvi hozzájárulását adta a tároló megépítéséhez (a képviselõk 96.6%-a támogatta)

Megyei támogatás a polgárõröknek Együttmûködési megállapodás jött létre Tolna megye Önkormányzata és a Tolna Megyei Polgárõr Szervezetek Szövetsége között. A dokumentumot május 16-án Dunaföldváron írták alá. A megállapodás Tolna megye településeinek biztonsága, a büncselekmények számának visszaszorítása, a bûnalkalmak csökkentése érdekében jött létre. Kiterjed a megyei önkormányzat közgyûlése által jóváhagyott bûnmegelõzési stratégiában foglalt és a megye polgárõr szervezetei számára elõirányzott feladatok megvalósítására és a bûnmegelõzési információk cseréjére. A Tolna Megyei Önkormányzat éves szinten egymillió forintot biztosít a feladatok ellátására. Ezt az összeget a Polgárõr Szervezetek Szövetsége között

osztják fel, amibõl az év közben felmerülõ technikai kiadásokat fedezik. A dokumentumot dr. Puskás Imre, a megyei közgyûlés elnöke és Széles János, a Tolna Megyei Polgárõr Szervezetek Szövetségének elnöke írta alá. Jelen volt Tóth Ferenc, a körzet országgyûlési képviselõje és Nagy Gáborné, Dunaföldvár polgármestere

is. Dr. Puskás Imre méltatta azt a munkát, amelyet a településeken mûködõ polgárõrség végez. Elismerését fejezte ki azért, hogy szabadidejükben, az anyagi nehézségek miatt sokszor saját gépkocsival felügyelik lakóhelyük biztonságát. Ezzel az anyagi segítséggel szeretne a megyei önkormányzata hozzájárulni a munkakörülmények javításához. Széles János megköszönte az anyagi segítséget, amelyet a megyei polgárõrség kapott, és ígéretet tett arra, hogy a szövetség gondoskodni fog ennek igazságos elosztásáról a polgárõr szervezetek között. Vállalta, hogy félévente írásban tájékoztatja az önkormányzatot a megyei bûnmegelõzési stratégiához kapcsolódó feladatok végrehajtásáról. S.Zs.

Nagydorogon már 2002 óta kiválóan mûködik az írott sajtó, és idén januártól megjelent a palettán egy újabb média, a helyi TV is. Az újsághoz hasonlóan a televíziót is hamar megszerette és elfogadta a lakosság, amelynek stábja jelen van minden rendezvényen és hosszabb-rövidebb tudósításokat ad heti három alkalommal az eseményekrõl a községben élõ embereknek. A TV mûködtet továbbá 24 órás képújság-szolgáltatást is, ahol a nagydorogiak fontos, közérdekû információkat tudhatnak meg. A Nagydorog TV üzemeltetése az elsõ két hónapban a szerkesztõk saját technikai eszközeivel történt. Késõbb a települési önkormányzat vásárolt egy nagy teljesítményû számítógépet. De egy televízió komoly kamera nélkül olyan, mint a félkarú óriás. Eddigi a felvételeket egy egyszerû kis házi videokamerával rögzítet-

tük, amely a nagy igénybevétel miatt mára szinte teljesen tönkrement. Sajnos a Nagydorog TV léte forog kockán, mivel egy több mint fél milliós kamera önerõbõl való megvásárlása lehetetlen. Támogatásunkról biztosított azonban a Paksi Atomerõmû Zrt., valamint az önkormányzat, így a kamera árának nagy része már megvan. A fennmaradó összeget helyi vállalkozók adakozásából, valamint egy jótékonysági Retró parti megrendezésébõl pótolnánk, amelyre július 6án került sor (lapzárta után). A gyerekek szünidei szórakoztatására gondolva, a sportcsarnok klubhelyiségében júliusban három alkalomból álló foglalkozássorozatot is szervezünk, amelyben játékos, egyszerû formában betekintést nyerhetnek a kicsik egy kis helyi televízió készítésébe. Minden érdeklõdõt sok szeretettel várunk! Hahn Róbert fõszerkesztõ

Fizet, aki nem irtja Megduplázódott az idén a parlagfû száma Tolna megyében. Mindez a túl száraz idõjárás miatt alakult így. A más néven vadkender az arra érzékenyeknél súlyos allergiás reakciót válthat ki, ezért szükséges a gyomirtás illetve a kaszálás. A virág bimbójának kialakulását június 30-ig kellett megakadályozni a földtulajdonosoknak. Július elsejétõl ott, ahol nem gondoskodnak a veszélyes gyom mechanikai vagy vegyszeres irtásáról, elõfordulhat, hogy a kultúrnövénnyel együtt irtják ki a hatóságok. A növényvédelmi bírság 20 ezer fo-

rinttól akár 5 millió forintig is terjedhet. Ezen felül a kényszerkaszálás költségeit is meg kell térítenie a szabálysértõknek. -k-

20 éves a medinai laktanya A medinai radar fennállásának 20. évfordulójára nyílt napot szervezett a Magyar Honvédség 54. Veszprém Légtérellenõrzõ Ezrede. Az érdeklõdök kulturális elõadásokon, technikai bemutatókon, vetélkedõkön, fõzõversenyen és lovasprogramokon vettek részt. Sok iskolai csoport is érkezett, akiket leginkább a technikai bemutatók érdekeltek. Az egyik leglátványosabb esemény, a Szolnokról érkezett harci helikopter bemutatója volt. A nyílt napon mindenki betekinthetett a honvédség munkájába,

megismerhette harci eszközeit. A rendezvényen jelen volt dr. Puskás Imre, a megyei közgyûlés elnöke is. -re-

„Magyarország a hazánk, Tolna megye az otthonunk” Átadták „Az Év Tolna Megyei Civil Szervezete és Mecénása” díjakat 47 pályázat érkezett a Tolna Megyei Közgyûlés elnöke által alapított „Az Év Tolna Megyei Civil Szervezete és Az Év Tolna Megyei Mecénása” pályázatra, amelyet egy öt tagú bizottság értékelt. – A sok értékes és színvonalas pályamû közül nehéz volt választani, ezért a közgyûlés elnöke az eredetileg egy szervezetnek járó százezer forintot háromszázezerre emelte és így különdíjakat is oda ítélhettük – mondta Baky Péter, a bíráló bizottság elnöke. A Vakok és Gyengénlátók Tolna Megyei Egyesülete kapta „Az Év Tolna Megyei Civil Szervezete” díjat és az azzal együtt járó százezer forint jutalmat. Az egyesület Tolna megyében közel 1500 fõ vak ember érdekvédelmét és érdekképviseletét látja el. Feladatuk a látássérültek összefogása, szociális támogatása, képzésük és munkavégzésük megszervezése. Kovács Lászlóné a díj átvételét követõen meghatódva mondott köszöntet. Ahogy fogalmazott, „Magyarország a hazánk, Tolna megye az otthonunk”, ezért is fontos számukra ez a megyei elismerés.

Az „Év Tolna Megyei Mecénása” Bazsonyi Arany (képünkön) gyulaji festõmûvész lett. A 79 éves alkotó betegsége miatt nem tudott részt venni a díjátadáson. A nevében dr. Balipap Ferenc vette át az elismerést. Bazsonyi Arany szüleit kuláknak minõsítették, meghurcolták, életük produktumából kisemmizték õket, és gyermeküket a képzõmûvészeti fõis-

dr. Puskás Imre, a megyei közgyûlés elnöke Kovács Lászlónénak adta át az „Év Tolna Megyei Civil Szervezete” díjat

Fotó: TolnaArt

koláról eltanácsolták. Munkásságát szakmai értékként sosem ismerték el a szocializmusban, legfeljebb megyéjétõl kapott olykor kisebb-nagyobb figyelmet. Élete alkonyán teljes életmûvét nagylelkûen és önzetlenül Tolna megyének adományozta. Alkotásainak legnagyobb része Ozorán látható a várban, Illyés Gyula hagyatéka mellett. Kárpótlásul visszakapott földjeinek jövedelmét a Gyulajért Alapítványra bízta, amely tanulmányi ösztöndíjat alapított, ezzel támogatva a jó tanulmányi eredményt elért szociálisan hátrányos helyzetben lévõ gyulaji tanulókat. A díjazottnak a köz érdekében tett erõfeszítéseit külön elismerve,

2008-tól a közgyûlés elnöke „Bazsonyi Arany Mecénás Díj”-at adományoz minden évben a civileket és a helyi közösségeket legjobban segítõ magánszemélynek, vagy szervezetnek. A pályázat két 50 ezer forintos jutalomban részesülõ különdíjasa idén a Nagycsaládosok Tolnai Egyesülete és a Tolna Megyei Állatés Természetvédõ Alapítvány lett. 25 ezer forintos különdíjat kapott a

Négy Évszak Waldorf-pedagógiai Alapítvány, a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége, a SzekszárdÚjvárosi Római Katolikus Társaskör és a „Zsivora György” Népfõiskolai Alapítvány. Az ünnepi díjátadáson a nagyszámú közönség Lozsányi Tamás zongoramûvészt is meghallgathatta. A pályázatot a jövõ évben ismét kiírja a közgyûlés elnöke.

A régi megyeháza díszterme megtelt az ünnepi díjátadásra

Réger Balázs