Megyei Napló Bölcske, Decs, Döbrököz, Fadd, Gyönk,
2006. DECEMBER
Hõgyész, Iregszemcse, Nagydorog, Nagymányok, Pincehely,
Tengelic, Zomba
PLU SZ
Megjelenik negyedévente
VII. ÉVFOLYAM 4. szám
TOLNA MEGYE KÖZÉLETI LAPJA
A megye hatékonysága védendõ Dr. Puskás Imre elnök beszél megválasztásáról, az önkormányzat helyzetérõl, jövõképérõl 2006. október 16. óta új elnöke van a megyének. Dr. Puskás Imrét, a helyhatósági választásokon gyõztes Fidesz–KDNP frakció jelöltjét 26 érvényes szavazattal választották meg az ünnepi alakuló ülésen. A bátaszéki származású fiatal jogász elõtt nem ismeretlen a megyei önkormányzat. Korábban képviselõként már bekapcsolódott a megyei közéletbe, négy éven át pedig osztályvezetõként is dolgozott a Szent István téri épületben. – Hogyan érte a felkérés a közgyûlés elnöki székébe? – Talán kevésbé váratlanul, mint a közvéleményt. A közéletben ugyanis 1990. óta veszek részt, amikor elõször választottak meg önkormányzati képviselõvé Bátaszéken. A következõ választási évben, 1994-ben nagy megtiszteltetésnek tekintettem, hogy a Fidesz jelöltjeként indulhattam az országgyûlési választáson a bonyhádi választókerületben. Köztudott, hogy akkor még nem a Fidesz volt a befutó, így én sem jutottam mandátumhoz, de az akkori õszi önkormányzati vá-
Újjáalakult a regionális tanács Tolna és Somogy megye kimaradt az elnökségbõl A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács dr. Wekler Ferencet, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter képviselõjét választotta elnökének, Tasnádi Pétert, Pécs Megyei Jogú Város polgármesterét pedig alelnökének. Így, egyelõre csak Baranya megye vesz részt a régiós testület vezetésében. Az eddigi szokásjogtól eltérõen más megye választott önkormány-
zati képviselõje nem került be az elnökségbe. A 2006. november 15-én megtartott ülésen történteket nehezményezték a Tolna megyei delegáltak, akik a következõ üléseken szeretnék elérni, hogy Tolna megye ismét korábbi pozícióinak megfelelõ súllyal vegyen részt a tanács vezetésében. (folytatás a 2. oldalon)
LAPUNK TOVÁBBI TARTALMÁBÓL 2. oldal
♦ ÖNMÉRSÉKLETET TANUSÍT AZ ÚJ MEGYEI KÖZGYÛLÉS ♦ A HATÁRIDÕ SÜRGET 2007-tõl elektronikus lesz az adóbevallás
3. oldal
♦ VÁLSÁGTERV A NEGATÍV SZÁMOK ELLEN Több mint takarékosság a megyei önkormányzatnál ♦ KISEBBSÉGI TERÜLETI KOORDINÁ TORT NEVEZTEK KI TOLNA MEGYÉBEN ♦ GYÖKERES VÁLTOZÁS A RENDÕRSÉGNÉL
♦ JÓ RÉSEN LENNI VÁSÁRLÁSKOR Fokozott élelmiszerellenõrzések Tolna megyében
6. oldal ♦ TISZTÁBB KÖRNYEZET, ZÖLDEBB MEGYE ♦ ÕK IS ÚTRA KELNEK Tolna megyei roma családok is külföldön próbálnak szerencsét
7. oldal ♦ SIKERES SZEREPLÉS AZ NB I.-BEN
4. oldal
♦ „MEGVÍVTAM A CSATÁT…” Beszélgetés Tamás Zsolttal ♦ MEGYÉNK REJTETT KINCSEI: NAGYMÁNYOK
5. oldal
♦ JELES TOLNA MEGYEI SZEMÉLYISÉGEK Prick Vince Zombáról indult a nagyvilágba
♦ JANUÁRTÓL PRÓBAÜZEMEN A MÛTÕBLOKK
lasztások alkalmával listavezetõként bekerültem Tolna megye önkormányzatának közgyûlésébe. Ettõl kezdve folyamatos a kapcsolatom a megyével. Egy ciklusban nem képviselõként, hanem a megyei önkormányzat hivatalában osztályvezetõként tevékenykedtem. 2002-tõl 2006-ig ismét ellenzéki képviselõként koptattam a megyeháza dísztermének székeit. – Ilyen elõzmények után sem készült arra, hogy tisztséget vállaljon a megyei vezetésben az idei helyhatósági választások után... (folytatás a 3. oldalon)
A kistérségek segíthetnének A megyei intézményekrõl egyeztetett az érdekegyeztetõ tanács Át kell gondolni az önkormányzati fenntartású intézmények mûködését – állapodtak meg a megyei önkormányzat és a szakszervezetek az érdekegyeztetõ tanács december 5-i ülésén. Két megoldás jöhet szóba, az összevonás, illetve feladatátadás, vagy hogy kistérségi önkormányzatok vállaljanak részt a mûködtetésbõl. A szakszervezetek az utóbbit támogatnák.
A megyei önkormányzatnak jelenleg 29 önállóan gazdálkodó intézménye van. A mostani idõszak feladata az, hogy új megoldásokat találjanak ki a mûködtetésükre, mert a 2007. évi költségvetési számok tükrében át kell gondolni a teljes intézményrendszert – tudtuk meg a megyei önkormányzat sajtóközleményébõl. (folytatás a 2. oldalon)
Begyógyíthatatlan sebek Hatvan éve kezdõdött a svábság kitelepítése Közép- és Kelet-Európából a második világháborút követõen összesen 15 millió németet ûztek el szülõföldjérõl. Magyarországon 200 ezerre tehetõ ez a szám, többségüket Tolna megyébõl deportálták. A hat évtizeddel ezelõtti kitelepítésrõl Bátaszéken zenés-irodalmi mûsorral, koszorúzással emlékezetek meg.
8. oldal ♦ NAGYDOROGI HÍREK ♦ MOST MÁR JÖHET A HÓ A közútkezelõ felkészülten várja a telet
Megyei Napló – I t t h o n , T o l n á b a n
Az elhurcoltak száma még a mai napig nem tisztázott. Bátaszéken sincsenek pontos adatok, az élõ tanúk és a levéltári kutatások alapján 2400–2600 személynek kellett otthonát elhagynia. A kitelepítés 1946. január 19-én kezdõdött, és 1948 nyaráig tartott. (folytatás a 4. oldalon)
A kitelepítés drámai pillantait a bátaszéki színjátszók elevenítették fel
MEGYEI NAPLÓ
A határidõ sürget 2007-tõl elektronikus lesz az adóbevallás Tolna megyében 16 ezer kötelezett adózóból eddig 11 ezren regisztráltatták magukat az elektronikus adóbevallásra. Az év végi határidõ azonban sürget, a renitenseket januártól félmillió forintos bírság sújthatja. Mészárosné Fazekas Katalin, az APEH Tolna Megyei Igazgatóságának osztályvezetõje sajtótájékoztatón kiemelte: 2007. január elsejétõl minden kötelezett adózónak elektronikus úton kell bevallását benyújtania az adóhatósághoz. Ezt megelõzõen két lépésben kell az érintetteknek az elektronikus adózás folyamatát elin-
dítaniuk. A kötelezett adózónak elõször regisztráltatnia kell magát az okmányirodában, majd azt be kell jelentenie 8 napon belül az adóhatóságnak. Az APEH a jövõben csak így fogadhatja a bevallásokat. A kötelezetti körbe tartoznak a kifizetõk, a munkáltatók, az egyéni vállalkozók, akiket egyébként havi adóbevallási kötelezettség terhel majd. Tolna megyében november közepéig még ötezren nem tettek eleget regisztrációs kötelességüknek. A határidõ december 31-e. Aki nem teszi meg a szükséges lépéseket, arra 2007 januárjától akár 500 ezer forint bírság is kiszabható. W.J.
A kistérségek segíthetnének (folytatás az 1. oldalról)
A szakszervezetekkel együtt egyet értettek abban, hogy a lehetõ legkisebb traumával kell a változtatásokat véghezvinni úgy, hogy a szakmaiság ne sikkadjon el. A már meglévõ funkciókat meg kell tartani, mert számos oktatási és szociális intézményt, az ott dolgozókat, illetve több száz gyereket és idõset érintenek a megszorítások. Dr. Puskás Imre, a megyei önkormányzat közgyûlésének elnöke elmondta: a költségvetés 2007-re várható 1,3 milliárd forintos hiánya miatt az eddig alkalmazott eszközök – úgy mint létszámleépítés, hitelfelvétel, összevonás, feladat átadás – nem alkalmazhatók. Szóba került azonban egy másik lehetõség is, mégpedig az, hogy a kistérségek fenntartásába adná az önkormányzat az érintett intézményeket. Mindez azért tûnik jó megoldásnak, mert a
kistérségek pályázhatnak az Európai Unióhoz támogatásért. Ebben az esetben körülbelül 210 ezer forinttal több jutna egy-egy fõ ellátására, például egy idõsek otthona esetében, ha azt a kistérségek mûködtetnék. A Gyönki Módszertani Otthon (képünkön) esetében már folynak tárgyalások a Tamási–Simontornya Többcélú Kistérségi Társulással a fenntartó váltás ügyében. A döntésnek február végéig kell megszületnie. Ha pozitív lesz, akkor is csak 2007. végéig biztosított az otthon fenntartójának új „személye”. Barkóczi József, a Tamási–Simontornya Többcélú Kistérségi társulás elnöke elmondta, azért csak egy évre vállalnák a mûködtetést, mert ha közben megszûnik a megyei felosztás, õk nem tudnak gondoskodni az intézményrõl, azután az államnak kell megoldania a kérdést. Kiss Boglárka
Elnöki vizit az atomerõmûben
A Tolna Megyei Közgyûlés elnöke egyben a megyei védelmi bizottság elnöke is. Ebbéli minõségében kötelessége figyelemmel kísérni a Paksi Atomerõmû Zrt.-ben folyó hibaelhárítást. Többek között ezért is volt fontos, hogy dr. Puskás Imre elsõ kézbõl kapjon tájékoztatást az erõmû 2-es blokkja sérül fûtõelemeinek kiemelési munkálatairól. Az elnököt november 9-i látogatásán Kapitány Zsolt alelnök is elkísérte. Kovács István, az atomerõmû vezérigazgatója személyesen mutatta be a 2-es blokkban zajló bonyolult mûszaki beavatkozást. Egyben tájékoztatást adott az
2. oldal
K Ö Z É L E T
erõmû stratégiai célkitûzéseirõl is a megye új vezetésének. A látogatás végeztével dr. Puskás Imre pozitívan nyugtázta a hibaelhárítási munkafolyamatot. Mint mondta, meggyõzõdött arról, hogy semmiféle veszélynek nincsenek kitéve Tolna megye polgárai. A három és fél évvel ezelõtti, rendkívül nagy visszhangot keltõ üzemzavar idén októberben megindult helyreállítása jó ütemben, a terveknek megfelelõen halad, és várhatóan jövõ év elsõ hónapjaiban be is fejezõdik. A hoszszú elõkészítés pedig mindenki érdekében indokolt volt – tette hozzá a megye elsõ embere. -h–k-
P otá p i Á rp á d k é pv i se l i a k i sté rsé ge k e t a ré gi óban Az öt Tolna megyei kistérségi társulás elnöke – a törvényi elõírásoknak megfelelõen – november 6-i ülésén megválasztotta a megyei kistérségi fórum elnökét és delegáltjait. A fórum elnöke Hajdú János, Paks polgármestere lett. A Tolna Megyei Területfejlesztési Tanácsba Barkóczi Józsefet, Fürged polgármesterét, a Tamási Kistérségi Társulás el-
nökét, Hajdú Jánost, a Paksi és Szabó Lorándot, a Dombóvári Többcélú Kistérségi Társulás elnökét delegálták. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácsban Potápi Árpád (képünkön) képviseli a tolnai kistérségeket. A jövõben a fórum tagjai rendszeresen egyeztetnek majd a területfejlesztéssel kapcsolatos döntések meghozatala elõtt. -r-
Tõkés László Királyhágó-melléki református püspök volt december 5-én, Szekszárdon a 80. a napja tartó tüntetés vezérszónoka. A Garay téren több mint ezer ember elõtt hangsúlyozta: ez az összefogás, ez a kitartás elõbbutóbb meghozza a gyümölcsét. Mint mondta, Magyarországon lopakodó visszarendezõdés történt a rendszerváltást követõen. Nagyon nehéz ezzel megküzdeni, hiszen ha jól álcázva tálalják az emberek elé, akkor bárkit megtéveszthetnek. Az itt élõ suttogó ma-
gyarságnak fel kell emelnie a hangját – hangsúlyozta az Erdélyi Nemzeti Tanács elnöke. A püspök a Szekszárd és Lugos közötti, immár másfél évtizedes testvérvárosi kapcsolat újjáélesztését is szorgalmazta. Egyrészt a két település közötti vérségi kapcsolatok, másrészt a Illyés Gyula Fõiskolai Kar és a nagyváradi Párciumi Keresztény Egyetem közötti partnerség indokolná a továbbfejlesztést. Kapcsolódási pont lehetne a gazdaság területérõl az erdélyi szõlõ és bor megismertetése is. -r–k–k-
Önmérsékletet tanúsít az új megyei közgyûlés Érzékelhetõ megtakarításokat remél a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyûlése azoktól a döntésektõl, amelyeket november 10-i ülésükön hoztak meg a képviselõk. Csökkentették a közgyûlés bizottsági elnökeinek, a tanácsnoknak és a külsõ bizottsági tagoknak járó tiszteletdíjakat. A bizottsági elnökök és tanácsnokok korábban 120 000 Ft-ot kaptak, most 114 000 Ft-ot, a külsõ bizottsági tagok a korábbi 30 000 Ft helyett 27 000 Ft tiszteletdíjra számíthatnak havonta. Megszûnt a képviselõk természetbeni juttatása is, ami az utazási költségtérítés megvonását jelenti. A közgyûlés tisztségviselõinek járó költségtérítést nem emelték, a törvényben járó és az elõzõ ciklusban elfogadottal megegyezõ összeget állapítottak meg. Az eddigi három helyett csak egy tanácsnokot választott a közgyûlés. Koltai Tamás (Fidesz) területfejlesztési feladatokban segíti a megyei önkormányzat munkáját. Az ülés eskütétellel kezdõdött, mert négy képviselõ lemondott man-
dátumáról. Potápi Árpád helyére Kollár László, Hirt Ferenc helyére Pécsi Gábor, Réger Balázs helyére dr. Égi Csaba, Dr. Dávid Ibolya helyére dr. Say István került. Megalakultak a közgyûlés frakciói is. A Fideszt Széles András, az MSZP-t Právics József, a KDNP-t Kovács István vezeti. A Szervezeti és Mûködési Szabályzat módosításával visszaállt a
2003. elõtti állapot, vagyis nem korlátozzák az ellenzék megszólalási lehetõségeit. A képviselõk – az elõzõ ciklushoz hasonlóan – hét bizottságot állítottak fel. A bizottságok mellett a nemzetközi és hazai szer-
vezetekbe delegált személyek viszszahívásáról és új személyek delegálásáról is határoztak. A jövõben az Európai Régiók Gyûlésének szakbizottságaiban intézményi kérdésekben Dr. Pálos Miklós, szociális területen Filóné Ferencz Ibolya, idegenforgalmi területen Appelshoffer Ágnes, ifjúsági és sport ügyekben Heilmann Józsefné képviseli Tolna megyét. A Dunamenti Tartományok Munkaközösségében a Sport Bizottságba Pécsi Gábort, a Tájrendezési és Környezetvédelmi Bizottságba Tímár Lászlót, a Gazdasági és Idegenforgalmi Bizottságba dr. Hadházy Árpádot, a Közlekedési és Hajózási Bizottságba Endrõdi Istvánt választotta a közgyûlés. Az Európai Bortermelõ Régiók Gyûlésén Kapitány Zsolt és dr. Bodri István vehet részt. A Dél-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács delegáltjai Dr. Vastag Oszkár és Dr. Fél Pál. A Munkaügyi Tanács munkájában Schranz Istvánné, Szûcs Sándor, Horváth Zsolt és Molnár József és Barkóczi József vesz részt a jövõben. A Dunamenti Tartományok Munkaközösségében továbbra is Zentai András a delegált -rb-
A Tolna Megyei Közgyûlés állandó bizottságai Jogi és Ügyrendi Bizottság dr. Égi Csaba elnök (Fidesz) Takács Zoltán (Fidesz) Várkonyi Zoltán (Fidesz) Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP) dr. Harangozó Tamás (MSZP) külsõs tagok: dr. Szepesi Vera, dr. Balás András, Rózsai Györgyné, Fekete Béla Pénzügyi Bizottság Právics József elnök (MSZP) Kristóf Károly (Fidesz) Kishonti János (Fidesz) Knopf Attila (MSZP) Szebényi Géza (MSZP) külsõs tagok: Szabó Péter, Mauthner Vince, Molnár Tünde, Wiszthaller Zoltán Szociális és Egészségügyi Bizottság dr. Széchenyi Attila elnök (KDNP) Filóné Ferencz Ibolya (FIDESZ) Schranz Istvánné (FIDESZ)
Kollár László (FIDESZ) dr. Radochay Imre (MSZP) dr. Vöröss Endréné (MSZP) külsõs tagok: dr. Barcza Zsolt, Szép Mátyásné, dr. Tóth Mária, Csernikné Beszterczán Ágota, Nagy László Mûvelõdési és Oktatási Bizottság dr. Say István elnök (MDF) Kalányos János (FIDESZ) Pécsi Gábor (FIDESZ) Pogátsa Alajos (MSZP) Tóth Gyula (MSZP) külsõs tagok: Sárközi János József, Porga Ferenc, Lemle Béla, Koleszár Mihály Gazdasági és Mezõgazdasági Bizottság dr. Hadházy Árpád elnök (FIDESZ) Horváth István (MDF) Csike György (FIDESZ) Kalocsa Jenõ (FIDESZ) Molnár József (MSZP)
Horváth Zsolt (MSZP) külsõs tagok: Szûcs Sándor, Rácz Róbert, Puch József, Treitz János, Kovács János Integrációs, Területfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság dr. Sümegi Zoltán elnök (FIDESZ) Széles András (FIDESZ) Bordács József (FIDESZ) Bakó Béla (MSZP) Szabó Loránd (MSZP) külsõs tagok: Bognár Jenõ, Szántó Zoltán, Récsei Gábor, Szõdi Imre Ifjúsági és Sport Bizottság Kerecsényi Márton elnök (FIDESZ) Kovács István (KDNP) Tar Csaba (FIDESZ) Deák Sándor (FIDESZ) Néber Tibor (MSZP) külsõs tagok: Nagy Roland, Hanol János, Bosnyák Gábor, Balázs Attila
Újjáalakult a regionális tanács (folytatás az 1. oldalról)
A tanácsülésen részt vett Bajnai Gordon, fejlesztéspolitikai kormánybiztos is. A politikus hozzászólásában felhívta a figyelmet a régiós testület döntésének súlyára, hiszen az egyeztetés alatt lévõ Dél-Dunántúli Regionális Operatív Program elõkészítésében kiemelkedõ szerep jut rá, amely az egész régió életét, fejlõdési lehetõségeit határozza meg 2007. és 2013. között. Továbbá kihangsúlyozta, hogy az újonnan alakult tanács sikere azon múlik, hogy a tagok – politikai álláspontjuktól függetlenül – képesek lesznek-e a közös érdekeket figyelembe venni, és azok eléréséért együtt dol-
Tolna és Somogy együtt lobbizik. Horváth István Szekszárd, Szita Károly Kaposvár, és Potápi Árpád Bonyhád polgármestere az ülésen
A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács tagjai Dr. Hargitai János, a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke; Gelencsér Attila, a Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke; Dr. Puskás Imre, a Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke; Pintér Attila, az Önkormányzati és Területfejlesztési Miniszter képviselõje; Dr. Sütõ László, a Miniszterelnöki Hivatal képviselõje; Dr. Wekler Ferenc, a Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter képviselõje; Jobban Zoltán, a Gazdasági és Közlekedési Miniszter képviselõje; Páva Zoltán, a Szociális és Munkaügyi Miniszter képviselõje; Dr. Mézes Éva, az Egészségügyi Miniszter képviselõje; Kocsi László, az Oktatási és Kulturális Miniszter képviselõje; Szabó Loránd, a Pénzügyminiszter képviselõje; Molnár József, a Földmûvelésügyi
és Vidékfejlesztési Miniszter képviselõje; Paizs József az érintett többcélú kistérségi társulások, illetve kistérségi fejlesztési tanácsok Baranya megyei képviselõje; Feigli Ferenc, az érintett többcélú kistérségi társulások, illetve kistérségi fejlesztési tanácsok Somogy megyei képviselõje; Potápi Árpád, az érintett többcélú kistérségi társulások, illetve kistérségi fejlesztési tanácsok Tolna megyei képviselõje; Szita Károly, Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármestere; Tasnádi Péter, Pécs Megyei Jogú Város Polgármestere; Horváth István, Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármestere; Sárdi Árpád, a Dél-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke
gozni. A napirendi pontok között szereplõ Dél-Dunántúli Regionális Operatív Program megtárgyalására nem került sor, mivel az új elnök indítványozta a DDRFT új tagjainak a közremûködését, így a november 23-ra kitûzött tanácsülésre (lapzártánk után) napolták el a döntéshozatalt. -rbA Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács november 23-i ülésén elfogadta a régióra vonatkozó Regionális Operatív Programot. Ezt kiegészítették a közlekedés területén az M6-os, az M9-es utak, és a vasút szerepének növelésével, valamint a kistérségek fejlõdési lehetõségeinek biztosításával. A tanács csak egy társelnököt választott Feigli Ferenc személyében, aki a Somogy megyei kistérségek delegáltja. Horváth István Szekszárd és Szita Károly Kaposvár polgármestere bizalomhiányra hivatkozva nem fogadta el a felkérést.
MEGYEI NAPLÓ
K Ö Z É L E T
3. oldal
A megye hatékonysága védendõ (folytatás az 1. oldalról)
– A közéletben jelentõs szerepet szülõvárosomban, Bátaszéken kívántam ellátni. Nem titkoltam azelõtt sem, hogy szívesen vezetném a várost polgármesterként. Erre korábban már tettem is próbálkozásokat, azonban Bognár Jenõ polgármester úr nagyobb támogatottságot szerzett. Idén már erõinket összeadva indultunk az önkormányzati választáson, ami jelentõs választási sikerhez vezetett. Ez tette lehetõvé, hogy néhány héttel ezelõtt Bátaszék alpolgármesterévé választottak. Ekkor úgy gondoltam, hogy számomra befejezõdött a 2006-os önkormányzati választás. Nem így lett, mert a Fidesz Tolna megyei országgyûlési képviselõi arra kértek, hogy vállaljam el a megyei önkormányzat közgyûlésének elnöki tisztét. Bevallom, hogy a gondolkodási idõt nem azért kértem, mert megriadtam a feladattól, hanem mert Bátaszéken, az engem támogató választóknak mást ígértem erre a négy évre. Be kellett azonban azt látnom, hogy közgyûlési elnökként nagyobb hasznára lehetek városomnak is, mint
Névjegy
dr. Puskás Imre Életkor: 40 év Családi állapota: nõs Iskolák: • Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskola – történelem–néprajz szak • Szegedi Tudományegyetem Államés Jogtudományi Kar – jogász szak Eddigi foglalkozása: egyéni ügyvéd
alpolgármesterként. A felkérést tehát elvállaltam, a Fidesz közgyûlési frakciója pedig méltányolta az országgyûlési képviselõk érvelését, és képviselõ társaim október 16-án támogattak szavazatukkal. – Megválasztása óta idestova eltelt 3 hét. Hogyan, mivel telt az elsõ idõszak? – Több, egyidejûleg fontos feladatnak kell megfelelni. Elõ kell készíteni a következõ közgyûlést, ahol megválasztjuk a közgyûlési bizottságok tagjait. Ez egyeztetést igényel a közgyûlésben képviselõket delegáló pártokkal. Fontosnak tartjuk, hogy már az elsõ munkaülésünk alkalmával módosítsuk a szervezeti és mûködési szabályzatunkat, és visszatérjünk ahhoz a szabályozáshoz, amely nem korlátozta az ellenzékben lévõ képviselõk hozzászólási lehetõségeit. Ki kell alakítanunk a munkamegosztást két alelnöktársammal, Dr. Pálos Miklóssal és Kapitány Zsolttal. Át kellett, illetve folyamatosan át kell tekintenünk az önkormányzat költségvetési helyzetét, meg kell ismernünk a folyamatban lévõ ügyeket. Ebben a munkában elengedhetetlen, hogy egyeztessünk a megye korábbi vezetõivel. Ezt az igényemet már jeleztem feléjük. Eközben minden nap számos meghívásnak kell vagy kellene eleget tenni. Ezek elõl nem is akarok kitérni, mert bár a megyei önkormányzat feladatát és hatáskörét tekintve semmilyen módon nem áll a települések felett, azért a megyei önkormányzat kifejezi a megye polgárainak összetartozását. Ezért a megye vezetõi nem
csak az önkormányzat által fenntartott intézmények mûködése iránt tartoznak felelõsséggel, hanem tevékenységükkel szimbolizálja a megyei identitást. – Milyen költségvetési helyzetben vették át a megyei önkormányzat vezetését? – Az elmúlt négy év, ismereteim szerint, minden önkormányzatot nehéz, olykor megoldhatatlan feladat elé állított. A feladatok növekedésével a költségvetési források nem tartottak lépést. Ez mindenhol a hitelállomány növekedésével járt. Tolna megye önkormányzata is számottevõ kölcsönöket vett igénybe a mûködés finanszírozásához, illetve fejlesztések megvalósításához. Ennek összege a mûködési hitel esetében 700 millió, a fejlesztési hitel esetén 1 milliárd 400 millió forint. A helyzet tehát nem rózsás, de talán kezelhetõ. Még ennél is aggasztóbb az, hogy a megyei önkormányzat két pernek is alperese. Ennek a két pernek két korábbi beruházás, a mûtõ- és diagnosztikai blokk építése, másrészt egy három szociális intézményt érintõ felújítási munka az elõzménye. Mindkét esetben a közgyûlés felbontotta a szerzõdést a kivitelezõvel, amely mind a két beruházásnál ugyanaz volt. A perek kimenetele megjósolhatatlan. A bennünket bármilyen mértékben elmarasztaló bírósági döntések ellehetetleníthetik az önkormányzat mûködését. Talán érthetõ, hogy számomra ezek az értesülések voltak a legfontosabbak a hivatalban töltött napok alatt, és nehéz bármilyen feladat végzése során attól a gondolattól
Válságterv a negatív számok ellen Több mint takarékosság a megyei önkormányzatnál 29 pontos válságtervvel próbálja meg a Tolna Megyei Önkormányzat a 2007-es költségvetési év súlyos bevételkieséseit kompenzálni – hangzott el az Integrációs-, Területfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság december 6-i ülésén. A riasztó számok hátterében az áll, hogy a kormány a költségvetési törvénnyel akarja elérni azt, amit nem sikerült a parlamentben megszavaztatni. Vagyis a megyei önkormányzatokat nem megszüntetik, hanem ellehetetlenítik – véli dr. Puskás Imre, a megyei közgyûlés elnöke. A személyi jövedelemadó visszaosztása során több mint 400 millióval, a normatív támogatások terén 100 millióval, az illetékhivatali átszervezések miatt 350 millióval kevesebb forinttal számolhat a megyei önkormányzat 2007-ben. Ez
olyan nagy bevételkiesés, amely jelen esetben finanszírozhatatlanná teszi a mûködést. – A drámai helyzet az ország költségvetésének számaira vezethetõ vissza. Erre a helyzetre készült a 29 pontos válságterv – mondta dr. Puskás Imre, aki az intézkedéseket így foglalta össze: – a kiadásokat nem szabad növelni az elmúlt éviekhez képest, jövõre nem lesz illetményemelés, nem növeljük a közalkalmazottak bérét, és a válságterv összességében rendkívül takarékos gazdálkodásra hívja fel az önkormányzatokat, beleértve azt, hogy az intézményvezetõk gondolják át a mûködést. Én személy szerint új intézménystruktúra kialakítását szorgalmaznám. Ezen felül át kell gondolni a bevételek növelését is. Nem szabad megriadni az önfeléléstõl sem, a meglévõ ingatlanok értékesí-
tése hozhat plusz forrást jövõre. Az önkormányzat önként vállalt feladatait is szûkíti, és a hivatalt is átszervezi úgy, hogy az kisebb létszámmal is ellássa munkáját – tette hozzá az elnök. A Tolna Megyei Önkormányzat két kártérítési perben is érintett alperesként. A kisebb perérték három szociális intézmény rekonstrukciójáról, a nagyobb a mûtõblokkról szól. Mindkettõ, amennyiben elmarasztaló lesz a kimenetelük, és jogerõre emelkednek, beláthatatlan következményekkel sújthatják az önkormányzatot. A helyzet súlyossága mellett a Tolna Megyei Önkormányzat szeretne életjelet is adni magáról. A december 15-i közgyûlésen (lapzártánk után) napirendi pontként szerepelt, hogy felirattal él a testület az önkormányzati és területfejlesztési miniszterhez. Dr. Lamperth Mónikát arra kérik, hogy a megyei önkormányzatok kilátástalan helyzetén a költségvetési törvény megfelelõ módosításával próbáljon segíteni. -s–k-
Kisebbségi területi koordinátort neveztek ki Tolna megyében Sajtótájékoztató keretében kapta meg kinevezését december 7-én Sárközi János József a megyei önkormányzat hivatalában. A megyei közgyûlés elnöke, dr. Puskás Imre köszöntõjében méltatta az immár nemzeti és etnikai kisebségi területi koordinátor közéleti tevékenységét. Felhívta a figyelmet a cigányság fokozottan mélyülõ problémáira, amelyek megoldásaként három tényezõt említett: munkahelyek teremtését, a képzések fontosságát és a szociális helyzet javítását. Az ünnepségen jelen volt dr. Braun Márton, Szekszárd és környéke országgyûlési képviselõje is, aki elmondta, hogy Magyarország volt az elsõ állam az Európai Unióban, amely
roma származású képviselõket delegált az unió parlamentjébe. Reményét fejezte ki, hogy a megyében élõ cigányság helyzetének javításában Sárközi János József roma területi koordinátorként még hatékonyabban tud közremûködni. Tolna megyében mintegy félszáz roma kisebbségi önkormányzat alakult, és 2007 márciusában létre fog jönni a megyei önkormányzatuk is, s legalább két tucatnyi településen van még jelentõs szerepe a cigányságnak. A megye több általános iskolájában a tantestület és az igazgató mellé roma származású asszisztens került – tájékoztatott dr. Say István, a Tolna Megyei Önkormányzat Általános Mûvelõdési Központjának igazgatója, az intézmé-
nyi hátteret képviselõ szerzõdés aláírója. Megítélése szerint 2006-ban a „Foglalkoztatás éve” nem hozott elõrelépést a cigányság életében, ugyanakkor bízik abban, hogy 2007., amely Európában az „Esélyegyenlõség éve” lesz, több eredményt tud majd felmutatni. Sárközi János József – közismert nevén Dundi –, aki korábban a szekszárdi roma kisebbségi önkormányzat vezetõje volt, az országban egyedülállónak, példaértékûnek nevezte azt a figyelmet, amellyel a megye vezetõi a cigányság felé fordulnak. Nagyon fontosnak tartja a roma kultúra ápolása és a hagyományok megõrzése mellett a cigányság integrációját. – Azon leszek, hogy az a megosztottság, amely szerte az országban és a megyében jellemzi a cigányságot, megszûnjön” – jelentette ki. -rb-
szabadulni, hogy Tolna megye sorsát nem a regionalizáció, hanem egy bírói ítélet pecsételheti meg. – Milyen Tolna megyét szeretne látni négy év múlva? – A fent elmondottakból talán mindenki számára világos, hogy Tolna megyének egyelõre nagyon is prózai kihívásokkal kell megküzdenie, aztán ha ezt „túléltük”, akkor jöhet a kormányzati törekvés a megyei önkormányzatok feladat- és hatáskörének megnyirbálása, vagy teljes megszüntetése kérdésében. Közgyûlési beköszönõ beszédemben már utaltam arra, hogy a megyei önkormányzatok szerepének meghatározása nem a megyei közgyûlések feladata, errõl legfeljebb csak véleményünk lehet, ami széles körû összefogással, talán még befolyással bíró politikai akarattá is izmosodhat. A megye nem azért vé-
dendõ, mert ezer éves intézmény, hanem azért, és csak abban az esetben, mert bizonyos feladatok ellátását hatékonyabban lehet szervezni ilyen méretben, mint kistérségi, vagy regionális szinten. A rendszer már ma is rugalmas. A megye nyitott arra, hogy bizonyos feladatokat társulási formában lásson el, vagy éppen települési társulásoknak adjon át. A cél nem az, hogy bármi áron bebizonyítsuk, hogy a megyei szint nélkülözhetetlen, hanem abban szeretnénk rugalmas partnerek lenni, hogy a megyében élõ emberek a szociális, egészségügyi, oktatási, gyermekvédelmi, közmûvelõdési szolgáltatások terén az elérhetõ legjobb szolgáltatást kapják. Olyan Tolna megyét szeretnék tehát, amely négy év múlva többet tud nyújtani ezeken a területeken a polgároknak, mint ma. -szk-
Gyökeres változás A helyükre kerülnek a rendõrkapitányok Tolna megyében Minimum húsz, fõként vezetõ beosztású rendõr megy nyugdíjba az év végén Tolna megyében. Mindezért a városi kapitányságok élén is változás lesz. A megüresedett helyekre fiatal szakembereket szeretnének felvenni. A mostani nyugdíjazási hullám elsõsorban nem az úgynevezett kisrendõröket, hanem a vezetõket érinti. Legkevesebb húszan kérték nyugdíjazásukat a megyében. Van köztük rendõrkapitány és több osztályvezetõ a városi és a megyei rendõrkapitányságokról – mondta dr. Soczó László (képünkön), megyei rendõrfõkapitány, aki bár nem örül a kialakult helyzetnek, megérti kollégáit. Idén még kedvezõ feltételekkel térhetnek nyugállományba, jubileumi jutalmak mellett. Ez három-, öt- vagy héthavi fizetés is lehet. A változások eredményeként a
városi rendõrkapitányok is „hazatérnek”. December 16-tól dr. Szijártó István megyei bûnügyi igazgató Dombóvár rendõrkapitánya lesz. Az eddigi vezetõ, dr. Varga Péter a szekszárdi kapitányságot irányítja majd. A megyeszékhely rendõrkapitányságának jelenlegi vezetõje, dr. Törökné dr. Kaszás Rozália a megye bûnügyi igazgatójaként dolgozik tovább. Köllõ Imre, Paks rendõrkapitánya nyugdíjba vonul az év végén, helyére dr. Kuti István kerül. Bonyhádon Horváth István köszön le, utódja dr. Marcsek Sándor lesz. Rajtuk kívül számos osztályvezetõ és igazságügyi szakértõ is nyugdíjba megy. A váltást a megyei rendõri vezetés egyben arra kívánja felhasználni, hogy fiatal, agilis, jól képzett szakemberek kerüljenek a megüresedett székekbe, biztosítva ezzel hosszú távra a hatékony mûködést. D.M.
Vizitdíj jövõ februártól 2007. február 15-tõl kell vizitdíjat fizetnie a betegeknek – tájékoztatott sajtóközleményben a Kormányszóvivõi Iroda. A vizitdíj a járóbeteg-ellátás mindkét szintjén – azaz a háziorvosi és a szakorvosi ellátásban –, valamint az ápolási díj (egynapi kórházi ellátásért fizetendõ díj) a fekvõbeteg ellátásban minden 18 év feletti állampolgárnak egységesen 300 forint lesz. Mindkettõre vonatkozik, hogy egy évben maximum 20 alkalommal – vagy kórházi kezelés esetén húsz napra – kell megfizetni. Mentesség jár ugyanakkor alanyi jogon az állami feladathoz kapcsolódó ellátások, azaz például a kataszt-
rófa-egészségügy, a kötelezõ népegészségügyi ellátások, a terhesgondozás vagy a szülészeti ellátás esetében. Ezen felül alanyi mentességet élveznek a 18 év alatti gyermekek, a hajléktalanok, illetve a tartós gyógykezelésre szorulók. Összesen több mint négymillió ember kap kompenzációt, illetve teljes vagy részleges mentességet a díjfizetés alól. A vizitdíj-beszedés technikájának részletes kidolgozása folymatban van. A tervek szerint helyben, készpénzben lehet majd leróni az orvoslátogatás illetve a kórházi ápolás összegét, nyugta- illetve számlaadási kötelezettség mellett.
MEGYEI NAPLÓ Megyénk rejtett kincsei
Nagymányok Megyét felfedezõ barangolásunk következõ úti célja a 2600 lakosú nagyközség, amely a Mecsek keleti, a megye déli részén fekszik. A Völgység e gyöngyszemét már a népvándorlás korában is lakták. 1015-ben már szerepel Maneg községként a pécsváradi bencés kolostor alapítólevelében. A település neve többször változott az idõk folyamán. A török idõkben kihalt falut az 1720-as évek elején föld és ingyen házhelyet kapó katolikus németekkel telepítik be. A lakosság ma is felerészben német nemzetiséginek vallja magát. Életükben jelentõs változást hozott a szénkutatás, majd az ennek következtében megalakult Bányamûvelõk Betéti Társasága, illetve a kiépülõ bányatelepek. A bányászat az 1960-as évekig megélhetést biztosított az itt élõknek. A nagymányokiak ma is õrzik nemzetiségi és bányász múltjukat. A gyermek és felnõtt tánccsoportok, kórusok gyakori szereplõi a megyei és azon túli rendezvényeknek, de híres az ifjúsági fúvószenekar is. Az õ érdemük, hogy a községben rendezik meg az idei országos fúvóstalálkozót október 28-án. A német nemzetiségi és paraszti hagyományok megtekinthetõk a falumúzeumban, ahol helyet kaptak a
bányász emlékek, illetve a Széchenyiemlékszoba is. A rendezvények sorából kiemelkedik a pünkösdi fesztivál és a nemzetiségek napja. Egyéb látni valói közül említésre méltó a bányász emlékmû és az egyházi építmények, az 1783-ban emelt barokk római katolikus templom, a szintén az abban az évben épült Szentháromság-kápolna, valamint az 1928-ban elkészült Szt. József-kápolna. A településen élõk büszkék hajdani lakóikra. Közülük Kretzer József a stájer citera egyik legismertebb hazai megszólaltatója volt. A nagymányoki születésû Gilbert ferences szerzetes atyát a Yad Vasem Intézet a Világ Igaza – posztumusz – kitüntetésben részesítette 2005-ben a II. világháború alatt a zsidó származásúak megmentésért. Neve felkerült a jeruzsálemi Igazak kertjében álló emléktáblára. Ö. J.
V e té l k e d õv e l ünne p e l t a P é c s Tv Harminc esztendeje, 1976. november 24én kezdte meg sugárzását a Magyar Televízió Pécsi Körzeti és Nemzetiségi Stúdiója. Az alapítók célja az volt, hogy eltüntessék az MTV tevékenységének fehér foltjait. A stúdió riport- és dokumentumfilmekre összpontosította erejét, a vidéki élet jelenségeit igyekeztek láttatni. A körzet eseményein túl, országos mûsor is került le vidékre, valamint a német és horvát nemzetiségi magazinok is Pécsett készülnek. Az akkoriban korlátozott technikai lehetõségek mára elérték az európai színvonalat, képes a stúdió adást eljuttatni Európa bármely országába. A távolabbi célok közül a két legfontosabbat fogalmazta meg Németh Zsolt stúdióvezetõ: az
4. oldal
M A G A Z I N
egyik felkészülés 2010-re, az Európa Kulturális Fõvárosa programokra, a másik pedig az önálló sugárzási terület megszerzése napi 4–10 órás mûsorral. A 30 éves évfordulót Pécsen ünnepséggel és vetélkedõsorozatot tették emlékezetessé. Tolna, Somogy és Baranya megye csapatai mérték össze tudásukat és ügyességüket két napon át a kaposvári Virágfürdõben és a pécsi Mecsextrém játszóparkban. Elsõ helyen a baranyai csapat végzett, a második helyen holtversenyben Tolna és Somogy játékosai. Tolna megyét Pintér Imre paksi kommandós, Krebsz Richard, Kamarics Viktor, Borbély Katalin és Kovács Ádám képviselte. -szs-
Begyógyíthatatlan sebek (folytatás az 1. oldalról)
Az utolsó transzportok már a szovjet megszállási övezethez tartozó keletnémet tartományokba szállították a magyarországi németeket. A kitelepítetteken kívül már 1944 telétõl 30-40 ezer embert hurcoltak oroszországi kényszermunkatáborokba a szovjet csapatok. Tolnai és baranyai parasztemberek kerültek a mai Csecsenföldre, a Kaukázus túloldalára, de sokakat egészen Kelet-Szibériáig számûztek, hogy aztán szén- és ólombányákban, kõfejtõkben embertelen körülmények között dolgoztassák õket. Sokan nem élték túl. Heinek Ottó (képünkön), a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke a bátaszéki megemlékezésen így fogalmazott: – azok az államok, akik e mûveletek részesei voltak, nemcsak az itt élõ kisebbségnek okoztak begyógyíthatatlan sebeket. A magas szintû paraszti gazdálkodást, az ipart és a gazdaságot is tönkretették, mivel a munkaerõ száma jelenõsen csökkent. A deportáltak sorsáról – fõleg azokról, akiket keletre vittek – a rendszerváltást követõen lehetett csak pontos adatokat megtudni, hiszen a büntetõtáborok poklából egynegyedük már sohasem térhetett haza. Nincs kollektív felelõsség, egyéni bûnök elkövetéséért, egyéni mérlegeMegkövették az elfeledett tudóst Dr. Kammerer Ernõ 150 évvel ezelõtt, Hékútpusztán született. A sokoldalú tudóst 1901-ben a Szépmûvészeti Múzeum elsõ igazgatójává nevezték ki. 1920-ban bekövetkezett halálakor családi birtokán, Koppányszántón temették el. Emlékezete azóta feledésbe merült, a kriptát pedig vandál kezek és az idõjárás viszontagságai a pusztulás szélére sodorták. Az épület megmentésére idén sikerrel járt. Tavasszal a megyei közgyûlés elnöke és a megyei múzeum támogatásával állagmegóvó munkákra került sor. A Szépmûvészeti Múzeum segítségével pedig lehetõség nyílt a mûemléki kutatásra, majd a teljes körû felújításra. Az épületet november 7-én, Kammerer Ernõ születésének 150. évfordulóján avatták újra Koppányszántón.
lésnek kell lennie mindenhol, ahol demokrácia uralkodik. A mai megemlékezés pedig örök tanulságul szolgál, hogy a 60 évvel ezelõtti eseményeket sohasem szabad elfelejteni senkinek sem – hangsúlyozta Heinek Ottó. Zeyer Imre, a Német Nemzetiségi Egyesület elnöke, aki maga is részese volt az eseményeknek, így emlékezett: – mai ésszel egyszerûen felfoghatatlan, hogy az éjszaka közepén fegyveres katonák és rendõrök törnek be a házba. Három mázsát vihettünk magukkal, ebbe beletartozott a ruha, az ágynemû és az élelmiszer, amit 1 óra alatt kellett összepakolni.
Ezután a többi családdal együtt kivittek minket az állomásra, ahonnan volt, akit egyenesen Németországba, volt, akit más magyarországi településre szállítottak. A helyi német kisebbségi önkormányzat és a Német Nemzetiségi Egyesület által szervezett bátaszéki megemlékezésen zenés, német és magyar nyelvû irodalmi mûsorral adóztak az elhurcoltak emlékének. A rendezvényen Orosz Zoltán harmonikamûvész, valamint Ursu Gábor gitármûvész közremûködött. A mûsor után a résztvevõk a vasútállomáson megkoszorúzták a kitelepítés 60. évfordulója alkalmából felavatott emléktáblát. Kujáni Yvette
Olvasólámpa
OTTHONTALAN ÉVEK 1944–1948 között Tolna megyében mintegy 50 ezer ember vált otthontalanná. Közülük több mint 30 ezret marhavagonokba rakva az ország elhagyására kényszerítettek. Helyükre Erdélybõl, a Délvidékrõl és a Felvidékrõl érkeztek kitelepített és menekülni kényszerülõ családok. A kényszeremigráció alapjaiban változtatta meg a megye etnikai összetételét, gazdasági szerkezetét. László Péter bonyhádi történész megyénk történelmének ezt a kritikus szakaszát dolgozta föl Otthontalan évek címmel, most megjelent kötetében. A
levéltárakban és a magánkézben föllelhetõ korabeli dokumentumokból feltárulnak a közép-európai kisebbségi sors azon ellentmondásai, amelyeknek a szálai összefutnak Tolna megyében. A szociográfiai eszközöket is alkalmazó tanulmánykötet két melléklete a ki- és betelepítési folyamat számszerû adatsorait, valamint a kitelepítésben érintett sváb-német családok adatait tartalmazza. A kötet a községi német kisebbségi önkormányzatoknál szerezhetõ be.
Randevú egy pohár bor mellett – Sas Erzsébet rovata
„Megvívtam a csatát, egész Bonyhád mögöttem állt…” Vendégem a szekszárdi Fõispán étteremben Tamás Zsolt – vasember – ultratriatlonista versenyzõ, aki Monterrey-ben – Mexikóban – 2006. november 6–16-a között megrendezett világbajnokságon 11 ország 17 versenyzõje közül VII. helyezést ért el. A bonyhádi fiatalember – aki családi vállalkozásának mûködtetése mellett minden szabadidejét edzésekkel tölti – ezzel az eredménnyel új magyar csúcsot állított fel. Az idei versenyeken elért pontjai alapján a világranglista V. helyén végzett. – Amikor beszélgetünk, már túl van a nagy „sajtóhadjáraton”, amely országgá kürtölte sikerét, s azt, hogy milyen körülmények között érte el ezt az eredményt. Nehéz olyat kérdezni, amit már nem olvashattak, hallhattak Önrõl a sportág iránt érdeklõk, s azok akik talán nem is annyira a sportág, hanem inkább az iránt az ember iránt érdeklõdnek, aki ezt a fantasztikus eredményt elérte… – Valóban, inkább a konkrét eredmények érdekeltek mindenkit, akikkel beszéltem, ami érthetõ is, hiszen ezzel gyõz, vagy veszít az ember. Az odavezetõ út már kevésbé izgalmas másoknak. Ahogy felkészülök, ahogy megteremtem a versenyen való hátteret A-tól Z-ig, óriási szervezõmunka. Bár örömet szerez számomra, nagyon boldog lennék mégis, ha ezt valaki vagy valakik levennék a vállamról, s én csak a felkészülésre koncentrálhatnék. – Ezen a versenyen mit kellett tel-
jesítenie, és milyen körülmények nehezítették az útját? – A feladat 38 km úszásból, 1800 km kerékpározásból és 422 km futásból állt, amit 174 óra 37 perc, 23 mp alatt teljesítettem. Egyik szám sem könnyû, egyenként is különbözõ erõbevetést kíván. A kerékpár a legnehezebb, ott szedtem össze a legsúlyosabb sérüléseket. Nagyon megviselt még a futás, sokszor „belefutottam” az éjszakába, úgy, hogy a nappali 40 C fok – 90%-os páratartalom mellett –, lesüllyedt 10 fokra. Kemény volt ez a hõingadozás. – Mi segítette át a sérülések elszenvedésekor, és a holtpontokból való kijutásban? Mi adott szinte emberfeletti erõt, hogy tovább folytassa a versenyt? – Úgy éreztem, érzem, s fogom mindig is érezni, hogy az egész város – Bonyhád – mögöttem állt. Ez az érzés beigazolódott a több száz sms-en keresztül, akik bíztattak, erõt adtak, ösztönöztek. Volt olyan pillanat, amikor az orvos már le akart állítani, könyörögtem, hogy tovább mehessek. Amikor jöttek a holtpontok, akkor lelki síkon merítettem fizikai erõt. Ismerõs arcokat idéztem magam elé, családomat, barátaimat, s akik segítettek. Felvillantak az arcok, kísértek az úton, s éppen akire gondoltam, õérte „harcoltam”, érte futottam a következõ 10 km-t. Ma már annyi ismerõs arc van, hogy hosszantartóan tudnak „végigkísérni” a versenyen. Elterelték a figyelmemet a fájdalomról, a monotonizmusról, és a verseny közben szerzett sérüléseket sem vettem észre, csak a verseny után. Eközben persze
nem kalandozhattam el, mert figyelnem kellett a szervezetemre, a technikára, az éppen elfoglalt pozíciómra, a versenytársaimra is. Mindez óriási koncentráció, sokszor éreztem, hogy már öntudatlanul futok, beszélni sem tudok, nem hallok, alig látok, mégis kontrollálni tudtam a lépteimet. – Egy sportolótól ugye nem illik megkérdezni, hogy megéri ennyi áldozatot hozni? Hiszen az eredmény önmagáért beszél. Mégis…
nagyszüleimtõl olyan géneket örököltem, hogy a céljaimat nem adom fel, amit elhatároztam, azt végigviszem. – Nagy szeretettel és hálával mesél városáról, azokról, akik összefogtak és segítettek Önnek. Reméljük, hogy ez az eredmény igazolta õket is, hogy érdemes volt Önben bízni, s még sok, – talán nem csak Bonyhádi – embert, szponzorcéget állított most maga mellé, akik úgy érzik, ha egy szép és nemes célt szeretnének támogatni,
– Számomra ez a verseny egy álom beteljesülése volt. Három hónap kemény munkájába telt mire összeszedtem a szükséges pénzt, 2,5 millió forintot, ami két nappal az indulás elõtt sikerült is. Néha nagyon megalázónak éreztem, s csak egyetlen kép lebegett a szemem elõtt: beviszem a célba a magyar zászlót. Szerencsére a szüleimtõl,
megkeresik a következõ nagy megmérettetés elõtt… – A következõ célom, hogy 2007ben bármelyik nagy világversenyen, szeretnék egyszer a dobogón állni. Úgy érzem, birtokában vagyok azoknak a tapasztalatoknak, hogy ezt a legújabb álmomat is megvalósítsam. – Sok ember arcának felidézése se-
gítette a verseny során, s mint mesélte, ezek között elsõ helyen imádott családja volt… – Feleségem, aki féltett, ezért sokat kellett gyõzködnöm arról, hogy mennyire az életemhez tartozik ez a sport, s végül mellém állt. Dorottya lányunk 14 éves, Attila 10, András pedig 16 hónapos. Õk adtak nekem erõt az utolsó méterekhez, az õ fényképükkel és a magyar zászlóval futottam be a célba. – Küszöbön a karácsony, a szeretet a család ünnepe. Rövid ismeretségünk alatt rájöttem, hogy Ön egy nagylelkû, családját, hazáját szeretõ ember. S nemcsak kiváló versenyzõ, de a litvániai világversenyen egyik társa megsegítéséért megkapta a Fair Play díjat. Mikor a mexikói versenyen kapott azték harcost ábrázoló szobrot mutatta meg, azt mondta, ez a bonyhádiaké is, az õ csatájuk is volt. Szép gondolat. Szóval, milyen a karácsony Tamáséknál? – A fa vásárlása az én feladatom, nagy fát veszek, hogy sok ajándék férjen el alatta. Ez a nap dupla ünnep a családnak, mert Attila fiunk december 24-én született. A Szent estét a szüleimnél töltjük, édesanyám fantasztikusan finomakat fõz, süt, s amíg vacsorázunk, õ és a feleségem becsempészik az ajándékokat a fa alá. A csomagok kibontásánál mi felnõttek gyönyörködünk a gyerekek csillogó szemében. Ebben a meghitt hangulatban mindenki feltöltõdik, és erõt merít az ünnep utáni hétköznapokra, s tán még hosszabb idõre.
5. oldal
MEGYEI NAPLÓ
M A G A Z I N
Hagyománytár
Jeles Tolna megyei személyiségek
Prick Vince Zombáról indult a nagyvilágba Egy XIX. századi karrier története Rendre megemlékezve megyénk jeles szülötteirõl és nagy alakjairól, most egy olyan személyt mutatunk be, aki az iparfejlesztés hõskorában, a XIX. században mutatott példát korszerû ipargazdálkodásból. Prick Vince 1811. április 11-én született Zombán. Amint egy 1873-ban megjelent album tudósított róla, iskolai tanulmányait Hõgyészen és Szekszárdon végezte. Technikai ismereteit 14 éves korától szerzete Scholler Károly jó nevû budai rézöntõ mûhelyében, ahol 4 évi tanulás után avatták mesterlegénnyé. Közben rajzkészségét is fejlesztette, különösen a mûszaki rajztudományokban mutatott tehetséget. Fiatal éveiben végig látogatta Pest, Bécs és München legjobb mûhelyeit, majd hosszabb tanulmányútra indult, és bejárt több országot. Gyakorolta, egyben tanulta is szakmáját Svájcban és Franciaországban, aztán Angliába, a gépgyártás akkori fellegvárába ment új ismereteket szerezni. Tovább utazva tapasztalatokat gyûjtött Skóciában, Svédországban és Oroszországban is, onnan Lengyelországon át újra Franciahonba vezetett az útja. Még alig volt 24 éves, amikor szakmai tudásának híre folytán meghívták Bécsbe, ahol egy cukorgyár berendezésére kapott megbízást. Tehetség és szorgalom párosult ben-
zést a világhírû Dreher ne, munkásságával hasörgyárnak, amellyel mar komoly tényezõ biztosítani lehetett a lett a cukor- és szeszgyártási folyamathoz gyárak felszereléséhez szükséges hûtési és tiszszükséges berendezétasági feltéteket. sek gyártása terén. Prick Vince figye1838-ban, Bécsben – lemmel kísérte a hazai cs. és kir. országos ipartelepítési törekvérézmûvek- és gépek seket is. Már fiatal gyára néven – meggyártulajdonosként nagy nyitotta a saját üzevagyonra tett szert, mét. Innen kerültek ki amellyel jól gazdálkodaz akkor legmoderPrick Vince gépgyáros va, egy csõdbe jutott nebb gépek és berenBaranya megyei részdezések: gõzgépek, vénytársaság megmentésére sietett. A kazánok, de még vasúti hidak is. GyárPécsen bejegyzett, vasfinomításra és tott gépeket és berendezést malmok, kõszénbányászatra alapított vállalkosör- és szerfõzdék mûszaki felszerelézást, a társaság kudarca után, jelentõs séhez. Az õ gyárában készült és mûipaanyagi áldozattal vette át és fejleszri remek lett az esztergomi bazilika réztette nyereséges üzemmé. A rézmûtetõ borítása, az azt díszítõ hatalmas vesek céhmestere, a kereskedelmi kereszttel. Õ tervezett olyan berendekamara tanácsosa, békebíró és A híres Prick-féle sörfõzõ más tisztségekkel, címekkel berendezés elhalmozva folytatta ez a tehetséges és sikeres férfiú a hazai és a monarchián belüli iparépítõ tevékenységét. Munkássága nem egyetlen példa arra, hogy az utókor hajlamos a feledésre. A Pallas Lexikonban lévõ ipari alkotásainak rajzain kívül, lexikonokban sajnos nem olvashatunk róla életrajzi adatokat. Kaczián János
A CORVIN KÖZBEN HARCOLT
Ha elkeserít az embertelenség, a forradalom már benned él Az ’56-os események után Dóni Antal emigrációba kényszerült. Fiatalemberként a Corvin közben harcolt, aztán negyven évet élt külföldön, és csak 1997-ben tért végleg haza. Tolnán telepedett le. Az egykor csõcseléknek minõsített ’56-osokat most ünnepeljük. Csínján kell bánni azok megítélésével, akik a jó ügyért harcolnak – bár lehet, hogy rossz eszközökkel. Dóni Antalt sokfelé hívják, hogy beszéljen a Corvin közi eseményekrõl. Aktívan nem politizál, de tart beszámolókat, és a honvéd hagyományápolásban is részt vesz. Ez utóbbi tevékenységéért a Magyar Nemzetõrség megyei parancsnoka, Kovács János dandártábornok nemrég két kitüntetést adott át az ’56-os veteránnak: a Nemeztõrség emlékkeresztjét és a Nagy Imre – Maléter Pál emlékérmet. Elõadást legutóbb a tolnai Keresztény Értelmiségiek Szövetsége meghívására tartott Dóni Antal. Rosszkor hozta a gólya. Általános iskolai tanulmányait a második világháború dühöngésekor, 1944 õszén kezdte, Budapesten. Az elsõ tanítási napon egy levágott kezet talált a padjában, aranygyûrûkkel. A tanárnõ elájult, az igazgató ment be rendet teremteni az osztályba.
Apját elhurcolták az oroszok, meg is halt a fogságban. Édesanyja betegeskedett, így aztán a fiának mihamarabb munkába kellett állni. Dóni Antal már 16 évesen bauxitbányász volt, Várpalotán. Ott hallotta a híreket 1956 októberében, hogy Pesten kitört a forradalom. Felkéredzkedett egy teherautóra, és sietett az édesanyjához. Szinte minden utcasarkon és hídfõnél ellenõrzések, lövöldözések voltak, de a bányászegyenruhának köszönhetõen szerencsésen átjutott a kritikus szakaszokon. Hívták a fiatalok, hogy tartson velük. Otthon átöltözött, és egy óra múlva corvinista lett. 18 évesen. – Mennyire volt tudatos ez a forradalmárság? – Ha az apádat agyongyötrik a fogságban, ha látod, hogy nemcsak az ellenállókat, de a tejcsarnok elõtt várakozó ártatlan ismerõseidet is halomra lövik a tankok, ha elkeserít az embertelenség, a forradalom már benned él. Egyre több volt a halott. Dóni Antal emlékei szerint mintegy 300–350 ember védte a Corvin közt és környékét. Ott ismerkedett meg a Pongrátz fiúkkal és más, azóta történelmi személyiségekké vált forradalmárokkal. Mivel bányászként kitanulta az elsõsegélynyújtást, sokakat bekötözött. Novem-
Dóni Antalt (balról) a Nemzetõrség megyei parancsnoka, Kovács János tüntette ki
ber 4-én aki még élt, menekülni kényszerült. Jöttek az oroszok, jöttek az ÁVH-sok, a nagyobb utcákat lezárták, de õ, nyolckerületi srác lévén egérutat nyert. Ismert minden szûk átjárót és kidõlt kerítést. Egy motorkerékpáros ismerõse elvitte Gyõrig, onnan gyalogszerrel Ausztriába szökött. Még egy sebesültet is cipelt magával. Alaposan megfázott a novemberi éjszakában, tüdõgyulladást kapott, lázálmok gyötörték. Mikor kezdett magához térni, már úton volt egy kórházvonattal Dániába. Felépülése után munkát vállalt, buszsofõrként dolgozott, megnõsült. Feleségével, egy kiránduláson nagyon megszerették Svédországot. A foglalkoztatási és a lakhatási körülmények is kedvezõbbnek tûntek, így áttelepültek. Tanyát vásároltak, gazdálkodtak. Volt 97 hektár erdejük és egy tavuk. Tartottak 43 anyadisznót, 60 birkát és 50 kutyát. Még kutyapanziót is mûködtettek. Dániában 18, Svédországban 23 évig éltek. – Miért jött vissza? – Amikor 1986-ban amnesztiát kaptam, elhoztam a feleségemet, megmutattam neki az országot. Mindig volt bennem olyan vágy, hogy itt éljem le öreg napjaimat, hazai földben nyugodjak, de az igazi lökést az adta, mikor az asszony mondta, hogy költözzünk ide. Mert úgy érzi, hogy a magyarok a dánok lelki rokonai. Másodszor 1989-ben jöttek Magyarországra. Egy ismerõsüknél szálltak meg, Domboriban. Megtetszett nekik a környék. 1994-ben üdülõt vásároltak a Holt-Duna partján, 1997-ben házat vettek Tolnán. Dóni Antal megfogadta, hogy nagyvárosba nem költözik. Néha feljár Pestre, megnézni a régi helyeket, felkeresni az egykori, még élõ bajtársakat. Szívesen szétnézne a volt pincéjükben is – ami persze már mások tulajdona –, ahova ’56-ban elrejtette a fegyverét. Talán még ma is ott van… – Hogy telnek napjai? – Nem politizálok, de a katonahagyományok ápolásában részt veszek. Többnyire kertészkedünk és internetezünk a feleségemmel. Otthonosan tájékozódunk a világhálón, mert nyolc nyelven beszélünk. Wessely
Pásztorjáték A betlehemi játék a legjelentõsebb drámai népszokások közé tartozik. Jézus születési helyét és annak körülményeit idézi, mint vallásos népi dramatikus játék. Többfelé hívják misztériumjátéknak, pásztorjátéknak. Legkorábban a templomokban mutatták be a bibliai történetet. Késõbb a szereplõk házról házra járva rigmusokba szedett mondókájukkal beszélték és játszották el a kisded születését. Két legjellemzõbb formája a bábokkal elõadott és az élõ szereplõkkel eljátszott bábtáncoltató betlehemezés. A szereplõk állandó kelléke a Jézus születési helyét idézõ házilag készített jászol vagy templom, amelyet magukkal hordoznak. A betlehemezés szövege szájról-szájra, apáról fiúra szállva öröklõdött tovább, ugyanis a szereplõk kezdetben a felnõtt férfiak voltak, és nagy dicsõség volt a betlehemezõk közé bekerülni. Tolna megyében a betelepített székelyek több településen megõrizték õsi betlehemeseiket. Az 1950-es évek elején a Magyar Tudományos Akadémia Népzenekutató csoportja felfigyelt a Kakasdon élõ andrásfalvi hagyományokra. A betlehemest szépsége miatt 1954-ben a MTA Népzenekutató csoport tagjai magnetofonszalagon örökítették meg. Ahogy Andrásfalván mondták, a „bötlehemezés” a Magyar Népzene Tára II. kötetében is megjelent Kiss Lajos szerkesztésében, aki a magnófelvételrõl kottázta le a dalokat. Az 1956os forradalom utáni napokban a Magyar Rádió is hangszalagra rögzítette a Betlehemes játékot, amelyet 1956.
december 24-én közvetített a Kossuth Rádió. Így maradt fenn a kakasdi székelyek pásztorjátékának pontos leírása, szövege és hanganyaga. Sebestyén Brigitta, a Sebestyén Ádám Székely Társulat vezetõje elmondta, ma is nagy hangsúlyt fektetnek a hagyomány fennmaradására. Betlehemes Találkozókon és a környék székely lakta településein is eljátszották már Jézus születését. Idén az utánpótlás csoport tanulta meg és adja elõ december 17-én a faluházban, így már három generáció ismeri a faluban ezt a szép hagyományt. Emellett a december 25-ére jellemzõ leányok megénekelése népszokást is színpadra állították. Ezt a székely népszokást a Duna TV rögzíti, és karácsonykor mutatja be. DuO
Jó résen lenni vásárláskor Fokozott élelmiszerellenõrzés Tolna megyében Az év utolsó hónapjában, egészen 2007. január 5-ig fokozott élelmiszer ellenõrzésekre számíthatnak Tolna megyében is a kereskedõk és vendéglátóegységek. Az akcióban a húskészítmények mellett többek között a karácsonyi ünnepek elõtt kelendõbb csokoládét, diót, mákot és aszalt gyümölcsöket ellenõrzik a szakemberek. Az országos botrányt keltett, Törökbálinton meghamisított cimkéjû, lejárt élelmiszerek úgy tûnik, eddig elkerülték Tolna megyét. Ünnepek elõtt értelemszerûen azok a termékek kerülnek inkább nagyító alá, amelyekbõl több fogy az üzletekben. A klasszikus, bolti kiszerelésben is kapható karácsonyi ételek közül ilyenek például a mákkal, dióval töltött sütemények, de kelendõbb a gesztenyepüré is, valamint minden olyan édesség, amiben tejszín és tojáshab van. A csokoládék mellett a szakemberek fokozottan ellenõrzik még a hidegkonyhai készítményeket, a kereskedelmi egységek és elõállító helyek higiénés állapotát. A húskészítményekre is odafigyelnek az ellenõrzések alatt, azokat minden esetben állatorvos vizsgálja meg. Dr. Bocskai Tünde, az ÁNTSZ Tolna Megyei Intézetének közegészségügyi osztályvezetõ fõorvosa tájékoztatásul elmondta, hogy egész évben folyamatosan ellenõrzik a boltokat, éttermeket, amelyekrõl hetente készítenek jelentést. December elsõ hetében például 58 kereskedelmi és vendéglátó egységben jártak, és 1,3 millió forint feletti bírságot szabtak ki. Kirívó eset most a szabálytalanságok hátterében szerencsére nem volt, általában a polcokon talált lejárt szavatos-
ságú termékek és a higiénés elõírások be nem tartása adott okot a pénzbüntetésre. Az osztályvezetõ azonban kiemelte: az aszalt termékekre – szilva, sárgabarack, datolya, füge – külön oda kell figyelni vásárlásnál. Korábban elõfordult már, hogy nagyobb mennyiségû tételt vissza kellett vonni, mert az aszalványok rovarrágottak, ürülékesek, valamint több gombatoxinnal fertõzött volt. Az élõsködõk a nem megfelelõ tárolás miatt szaporodhatnak el, a toxinok pedig az aszalás rossz technológiája miatt jelenhetnek meg az ilyenkor oly kedvelt gyümölcsökben. A vásárlóknak mindenesetre
azt tanácsolja, hogy akinek kell, vigye magával a szemüveget a boltba, hogy ellenõrizni tudja az apró betûs dátumot és a termék állagát, színét. Hústermékeknél pedig nem ajánlatos megvenni azt, aminek szaga van. A csokoládénál feltûnõ lehet az elfehéredés, bár ez jobbára csak utólag, otthon derül ki. Az országos élelmiszerellenõrzési akció 2007. január 5-ig tart. Addig bárhol és bármikor felbukkanhatnak a vizsgálatot végzõ szakemberek. Az ÁNTSZ munkatársai minden állampolgári bejelentésre reagálnak, és ellenõrzik a bepanaszolt helyet. Bíznak abban, hogy a lakosság érdekeit szolgáló fokozott ellenõrzések segítenek az üzletek higiénés szabályainak és az egyéb elõírásoknak a betartásában. Dobos Marianne
MEGYEI NAPLÓ
E U - R O V A T
Uniós útravaló
Hatósági élelmiszerellenõrzés az Európai Unióban Helyzetváltozás, szemléletváltozás Az 1980-as évektõl megszaporodó, élelmiszerbiztonsággal összefüggõ események következtében át kellett gondolni a fejlett országok, valamint az Európai Unió élelmiszerbiztonságra vonatkozó jogi szabályozásait és gyakorlatot. A régi típusú, szemlén és mintavételezésen alapuló hatósági élelmiszerellenõrzést új típusú váltotta fel, mely az egész folyamat ellenõrzésére helyezi a hangsúlyt a késztermék ellenõrzése helyett.
A z e l õ á l l í t ó fe l e l õ s s é g e Fontos újdonság az, hogy míg korábban az élelmiszerbiztonság garantálását a kormányzat vállalta fel, az újabb jogszabályok egyértelmûen hangsúlyozzák a gyártó felelõsségét. A gyártó pedig csak úgy tud eleget tenni a „kötelezõ gondosság” elvének, hogy ha az élelmiszer elõállítás és forgalmazás folyamatában minõségbiztosítási rendszereket alkalmaz. A leghatékonyabb módszer erre a termékenként kidolgozott HACCP rendszerek bevezetése.
Változások a jogi szabályozásban Változás, hogy a minden részletre kiterjedõ, rugalmatlan, maximalista jogszabályok helyett rugalmas, célorientált, keret jellegû szabályozás valósul meg. Ennek egyik oka az, hogy az uniós törvényhozás annyira bürokratikus és lassú a sokféle egyeztetési kötelezettség miatt, hogy mire egy túlságosan konkrét elõírásokat tartalmazó jogszabály érvénybe lépne, a fejlõdés rég meghaladná az abban foglaltakat, és új problémákat vetne fel. Az egyes tevékenységek szabályozására szolgáló vertikális törvénykezést egyre inkább az úgynevezett horizontális törvénykezés váltja fel. Ugyanakkor részben az élelmiszerelõállítók, forgalmazók segítésére, részben az egységes szemlélet kialakítására, konszenzuson alapuló irányelvek készítését teszi kötelezõvé valamennyi részterületen. Kérdései vannak Európával kapcsolatban? Forduljon hozzánk! Europe Direct Európai Információs Pont Hálózat Tolna Megyei Információs Egység. Tolna Megyei Önkormányzat épülete, Szekszárd, Szent István tér 11–13. I. emelet 138. iro-
A hatóság felelõssége A hatóságok feladatául rója, hogy saját munkájukat is a HACCP alapelveknek megfelelõen végezzék. Az üzemek ellenõrzésének gyakoriságában vegyék figyelembe az ott folyó termelés kockázatát, és az üzemben már mûködõ minõségbiztosítási rendszereket. Munkájukkal segítsék elõ ezen rendszerek kialakítását és megfelelõ üzemelését. Nyújtsanak segítséget a jó higiénés gyakorlat (GHP) irányelvek megalkotásához. Tanácsaikkal is segítsék az élelmiszer-elõállítókat és forgalmazókat. A hatóságnak továbbra is kötelezõ feladata az érvényes elõírások kikényszerítése és a hiányosságok szankcionálása. A szankcióknak arányban kell állniuk az elkövetett hiányosság élelmiszerbiztonsági kockázatával, és minden esetben biztosítani kell a fellebbezés jogát.
A fogyasztó felelõssége Az élelmiszerbiztonság garantálása azonban az elõállítókon és a hatóságokon kívül mindenkinek feladata, akik az élelmiszerekhez használt alapanyagok elõállításától kezdve a kész élelmiszerek megvásárlásáig, hazaszállításáig, elfogyasztásáig ezen a területen érintettek. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a fogyasztók felelõsségét sem, hiszen az elõírások szerint, hatóságilag engedélyezett és ellenõrzött üzemben elkészített termékek szennyezõdhetnek, károsodhatnak a vásárlás, a hazaszállítás, az otthoni tárolás és a nem megfelelõ konyhai higiénia következtében. A fogyasztók azonban csak akkor tudnak szabályokat betartani, ha ismerik azokat. Ezért elsõrendû fontosságú a fogyasztók megfelelõ tájékoztatása: az élelmiszerek jelölése, feliratozása, a higiéniai ismeretek terjesztése a tömegkommunikáció csatornáinak igénybevételével, oktatással, neveléssel. A biztonságos élelmiszer elõállítása, forgalomba hozatala és elfogyasztása végsõ soron az élelmiszer szektor, az élelmiszerellenõrzõ hatóságok és a fogyasztók közös feladata és felelõssége. [http://www.eu2004.hu] da. Tel.: 74/505-647, vagy 74/510-295; email:
[email protected]
Romániában is fontosak a megyék Tolnai vendégségben Alba megye vezetése Hat fõs romániai delegáció érkezett négy napos látogatásra Tolnába Alba (Fehér) megyébõl. A testvérmegyei küldöttséget Dan Coriolan Simedru, a megyei tanács alelnöke vezette, akit elkísért Marian Florin Aitai gazdasági vezetõ, Ioan Bodea pr igazgató, Alin Cucui megyei tanácsos, Adrian Lup, a Romsilva Alba megyei Erdészeti Fõfelügyelõség aligazgatója és Toma Tibor referens. A delegáció tagjait dr. Puskás Imre, a Tolna Megyei Közgyûlés elnöke Tengelicen, a Hotel Orchideában fogadta. A találkozón a két megye vezetése az eddig fõként a turisztika területén mûködõ kapcsolatok kiszélesítésében és újabb területeken történõ együttmûködések elindításában egyezett meg. A jövõben a szociális és a vállalkozói szféra is bekapcsolódhat a kétoldalú kapcsolatok ápolásába, fejlesztésébe. A testvér-
megye alelnöke dr. Puskás Imréhez hasonlóan a megyerendszer szerepének fontosságát hangsúlyozta. A Tolna megyei látogatás idején a vendégek találkoztak Dr. Pálos Miklós alelnökkel és Dr. Sebestyén István megyei fõjegyzõvel. Szakmai megbeszélést folytattak Máté Bélával, a Gemenci Erdõ és Vadgazdálkodási Rt. Tolna megyei vezetõjével és dr. Péter Jánosnéval, a Tolna Megyei Turisztikai Kht. vezetõjével. A delegáció tagjai bórkóstolón és gasztronómiai programokon is részt vettek. -rb-
–
G A Z D A S Á G
–
K Ö Z É L E T
6. oldal
Tisztább környezet, zöldebb megye Ez is lehetne az alcíme a ZÖLDTÁRS Környezetvédelmi Közhasznú Alapítvány által megrendezett „Zöldülõ Tolna Megye” címû programsorozatnak, amelyre a Nemzeti Civil Alapprogram által kiírt pályázaton csaknem 2 millió 800 ezer forintos támogatást nyert a szervezet. A projekt december 1-jén és 2-án Szekszárdon, az Ady Endre Középiskolában természet- és környezetvédelmi civil szervezeteknek szóló fórummal indult, amelyen 13 szervezet vett részt Tolna megyébõl. A tanácskozáson a „Zöldülõ Tolna Megye” program elemeinek ismertetése mellett környezetvédelmi és civil információkkal gazdagodhattak a meghívott elõadók révén a jelenlévõk. A szakmai találkozó kiemelt célja volt a megyei „zöld” civil szervezetek öszszefogása és megismertetése úgy
egymással, mint a megye lakosaival – tudtuk meg Baka Györgytõl, az alapítvány kuratóriumi elnökétõl. A decemberi találkozó csak indító eleme volt a programok sorának, amelyek keretében a szervezetek közötti folyamatos kapcsolattartás mellett az alábbi akciókat indítják el a ZÖLDTÁRS Alapítvány munkatársai. Kezdetét veszi például lakossági zöldhulladék komposztálási program. A megye több településén 50 db komposztkeretet helyeznek el, hozzá tájékoztató anyagokat osztanak ki. Illegális hulladékok feltérképezését és felszámolását kezdeményezik, a résztvevõk számára kiosztott GPS készülékek segítségével. Lakossági tudatformáló elõadásokat és természet- és környezetvédelmi témájú szakmai képzése-
ket tartanak majd megyeszerte. Mindezek mellett a ZÖLDTÁRS Alapítvány szakmai és civil adatbázist alakít ki és fejleszt folyamatosan. A megvalósításában több szervezet is közremûködik. A civil szférából a paksi MAG Alapítvány, a szekszárdi székhelyû Ifjúsági Unió Egyesület, a Dombóvári Önkéntes Polgári Természetõr Egyesület és a Tamásiban mûködõ Napvirág Biodinamikus Közhasznú Egyesület segíti a programok megvalósulását, de támogatást nyújt a Tolna Megyei Civil Szolgáltató Központ és a Tolna Megyei Önkormányzat is. A kellõ szakmai tudásbázis és a szükséges civil kurázsi tehát rendelkezésre áll ahhoz, hogy a „Zöldülõ Tolna Megye” projekt sikeres legyen. Forrás: Zöldtárs Környezetvédelmi Közhasznú Alapítvány
Beteg a magyar médiapiac A magyar médiapiac súlyosan torzult a kereskedelmi médiumok aránytalanul magas részesedése és a monopóliumok kialakulása miatt – hangzott el azon a médiakonferencián, amelyet Zsámbékon szerveztek december 2-án. „A közszolgálat kontra médiamámor” elnevezésû tanácskozáson részt vett a Tolna megyei és a bonyhádi önkormányzat sajtóreferense, akik országosan elismert újságírók és szakemberek tapasztalatait hallgathatták meg a mai magyar médiaviszonyokról. A mindössze 18%-os közönségaránnyal rendelkezõ közszolgálati média küldetése a magyar kultúra megmentése, mondta Pomezanski György, a Duna Televízió alelnöke. Az írott sajtót képviselõ D. Horváth Gábor, a Magyar Nemzet fõszerkesztõ-helyettese azt emelte ki, hogy a sajtó egyik legfontosabb feladata a hatalom ellenõrzése. Ugyanakkor a magyar média egyensúlytalanságát okozza, hogy annak több mint háromnegyede balliberális befolyásolás alatt áll. A konferencián jelen
lévõ Kondor Katalin szerint nem lehet – fõleg a közszolgálati médiumok esetében – kizárólag a nézettségi és hallgatottsági adatokat figyelembe venni. Néhány százalékos hallgatottság is több százezer embert jelent a Magyar
Rádió esetében, akiket nem szabad leírni. – A közszolgálati médiában a bevételek helyett a tartalomnak, a nívónak kellene az elsõdleges szempontnak lennie – mondta Borókai Gábor, a Heti Válasz fõszerkesztõje, aki úgy látja, ha a kereskedelmi csatornák magasabb színvonalú mûsorokat gyártanának, akkor a nézõk igényei, elvárásai is magasabbak lennének.
Az Országos Rádió és Televízió Társaság nevében Szalay Annamária Fidesz által delegált tag felhívta a figyelmet az elmúlt években kialakult monopóliumok veszélyeire, amely a reklámidõ-értékesítésben, a mûsorterjesztésben és a csatornák tulajdonosi szerkezetében is tetten érhetõ. Ez súlyos aránytalansághoz vezetett, hiszen a reklámbevételek 90%-án a kereskedelmi televíziókat birtokló néhány társaság osztozik. 1997. óta a közszolgálati médiumok nemcsak piacot vesztettek, hanem színvonalukban is a kereskedelmi csatornákhoz csúsztak le. Nem vált be az a hipotézis, hogy a duális médiarendszer valódi versenyt és színvonal-emelkedést hoz. Megoldást egy új szabályozással felálló, digitális mûsorsugárzás hozhat, aminek új tartalmat, új szerkezetet és új finanszírozást kell eredményeznie. A hangsúlynak az egyén helyett a közösség, a verseny helyett, a tartalom felé kell tolódnia, az eddigieknél súlyosabb szankciórendszer alkalmazásával – hangsúlyozta az ORTT tagja. -rb-
Õk is útra kelnek Tolna megyei roma családok is külföldön próbálnak szerencsét A Tolna megyei romákat is elérte a kivándorlás hullám. Eddig közel 50 cigány család döntött úgy, hogy külföldön próbál boldogulni. Az elvándorlási jelenség a szociálisan rossz körülmények között élõ romáknál nem újkeletû, csak eddig nem kapott nagyobb nyilvánosságot. A jelenség a Baranya megyei romák tömeges Svédországba való kiutazásával került reflektorfénybe az elmúlt hetekben. Ma Magyarországon sok roma és magyar gondolja úgy, hogy külföldön könnyebb az élet. Az elmúlt egykét évben Tolna megyébõl a romák közül mintegy 50 család Hollandiába, Angliába és Svédországba költözött, egy jobb élet reményében. Sárközi János József, a Tolna megyei Roma Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségének általános alelnöke elmondta, a romák azért hagyják el otthonaikat, és választják a külföldöt, mert itthon nem találnak munkát, nem tudják családjukat eltartani, többségük segélyekbõl él, a létminimum alatt. Szerinte ez a jelenség a magyarok számára sem ismeretlen. A megyei cigány szövetség alelnöke arról is beszélt, hogy a már külföldön élõ romák pozitív tapasztalatokkal térnek haza, igaz, nagyon nagy a kockázat is. A be-
illeszkedés nyelvismeret hiányában nem mindenkinek sikerül. Tény viszont, hogy legtöbben a híradásokkal ellentétben nem politikai menedékjogot, hanem munkavállalási és letelepedési engedélyt kérnek a fogadó országtól. (Politikai menedékjogot uniós országból érkezõ kitelepülõ más uniós államban nem kérhet. Ennek eredménye a kitoloncolás. Ez történik most azoknál a Baranya megyei romáknál, akik Svédországban nem munkavállalási vagy letelepedési engedélyért folyamodnak. A szerk.)
A megyeszékhelyen közel 20 roma család döntött úgy az elmúlt két évben, hogy külföldön vállal munkát. Ott, mint mondják, több a munkalehetõség, jobbak a fizetések. Sárközi János József szerint, ha a helyzet nem változik, még több roma lépi majd át a határt, hogy fejlett nyugati országokban próbáljon szerencsét. A Svédországba meginduló hullám hatására információi szerint az elmúlt hetekben újabb 10–15 Tolna megyei cigány család ült repülõre a jobb élet reményében, miután itthon többségük mindenüket felszámolta. W.J.
S P O R T
7. oldal
–
K Ö Z É L E T
–
Sikeres szereplés az NB I-ben A néhány év leforgása alatt az NB III-ból az élvonalba jutó Paksi FC számára komoly kihívást jelentett a 2006-os õszi szezon. Annál is inkább, mert a paksi zöld-fehérek révén Tolna megyének is mostanra lett elõször elsõ osztályú futballcsapata. A felfokozott várakozás mellett a terv mi is lehetett volna más, mint a biztos bent maradás. Ezt a célt jócskán túlteljesíteni látszik Lengyel Ferenc vezetõedzõ együttese. A tréner a bajnokság õszi zárásakor elmondta: 15–17 ponttal kalkuláltak, amelynek kétszerese elegendõnek bizonyulhat már a bent maradáshoz. Nos a csapat 21 ponttal, 6–3–6-os gyõzelem-döntetlen-vereség mutatóval a 7. helyen zárta a félévet. Lengyel külön kiemelte, stabil a gárda, hiszen amellett, hogy újonc létükre csak 16 gólt kaptak, annyiszor (3) nyertek idegenben, mint otthon. – Negatív elõjellel a REAC és a Pécs elleni meccset emelem ki. A fõvárosiak ellenit legfõképpen azért, mert már 4–0-ra is vezettek ellenünk. A PMFC-vel szemben lejátszott mérkõzést pedig az akkor mutatott gyenge játék miatt. Sikerélményként különösen az addig veretlen ZTE legyõzését és soproni sikerünket említhetném. Egy-egy meccsünk alakulhatott volna persze kedvezõbben is, de hosszú távon kiegyenlítõdik a hely-
zet. Optimistán várjuk a tavaszt, és úgy vélem, szponzoraink elvárásainak is meg tudtunk felelni. A vezetõedzõ beszélt a Magyar Kupa-szereplésrõl (MK) is. Elmondta: a szakvezetés nem fogalmazott meg konkrét elvárást. Bár tartalékosan álltak ki a Dunaújváros ellen, nem adták fel a meccset. – Keretünk elég erõs ahhoz, hogy a cserejátékosainkkal is eredményesek lehessünk. Sajnos ez Dunaújvárosban nem így történt. Jövõre viszont – reményeink szerint – stabil élvonalbeli csapatként már pontos célt fogunk a csapat elé tûzni az MK-ban is – válaszolta Lengyel Ferenc. Tavasszal fõként támadásban szeretnének elõrébb lépni. Félidõben a
csapat csak a 12. volt azon a listán, ahol a szerzett gólokat tartják nyilván, miközben az MTK és az Újpest (12–12), illetve a Debrecen (13) mögött a 4. a gárda a kapott találatok tekintetében. Arról, hogy az elõrelépést kikkel képzelik el, az edzõ még nem kívánt nyilatkozni. Elmondta viszont, hogy december 11-tõl a játékosok szabadságon lesznek, a felkészülést január 10-én kezdik el. (Lapzártakor érkezett: a Paksi FC a Vasassal szembeni idegenbeli és a Kaposvár elleni hazai pályán aratott 1:0-ás siker után a Váccal nem bírt (0:0), míg a bajnok Debrecen ellen egy, a hajrában kapott góllal kapott ki 1:0-ra) Vöröss Endre
Nem árt az óvatosság dolgoznak egyedül, módszereik pedig igen változatosak. A leggyakrabban a nézelõdõ táskájából veszik a pénztárcát. Bevett szokás, hogy míg az egyikük eltereli a vásárló figyelmét, addig társa az óvatlanul letett táskát elviszi. – hívta fel a figyelmet Király Balázs rendõrfõhadnagy. Bilincs ritkán kerül a tettesek kezére, hiszen a kifinomult módszereknek és a gyorsaságnak köszönhetõen nagyon ritkán buknak le a tömegben. Ezért hát marad az óvatosság. A rendõrök azt tanácsolják, hogy senki se hagyjon semmilyen értéket az autókban. A hölgyek maguk elõtt tartsák vásárláskor, nézelõdéskor a táskájukat, és figyeljenek arra, hogy az jól be is legyen zárva. D. M.
Az ünnepek elõtt szinte minden évben jelentõsen megnõ a zseb- és autólopások száma. A szekszárdi városi rendõrkapitányságra is több bejelentés érkezik ilyenkor, mint az év többi szakában. A rendõrség ezért honlapján hívja fel az emberek figyelmét a lehetséges veszélyekre. A karácsony elõtti hetekben mindenki a megfelelõ ajándék után lohol. Számtalan utcai árusnál, még több üzletben nézelõdünk, s bele sem gondolunk abba, hogy ezek a helyek az édenkertet jelentik a zsebtolvajoknak. Hiszen minél több az ember, annál könnyebben maradnak észrevétlenek, és ez a cél! – A névben is szerepel, többen vannak. Szinte sohasem
Januártól próbaüzemen a mûtõblokk A megyei kórházban 140 aktív ágyra nem jut finanszírozás December 6-án megtörtént a Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza mûtõblokkjának mûszaki átadása. A fõkivitelezõ az apróbb hibákat rövid idõn belül kijavítja, ezt követõen elkezdik a próbaüzemelést. Az egészségügyet is érintõ megszorítások miatt azonban még kevesebb támogatást kap az intézmény, így az aktív ágyak számát tovább kell csökkenteni. A mûszaki bejáráson a kórház szakemberei sorra vették a mûtõblokkal kapcsolatban felmerült hibákat, s ezek alapján tették meg javaslataikat. Dr.
Muth Lajos fõigazgató szerint ezek nem olyan hiányosságok, amelyek a létesítmény mûködését gátolnák. A mintegy 120 tételbõl álló hibalista kijavítására a fõvállalkozó kötelezettséget vállalt, s ígéretet tett arra, hogy két hét alatt elvégzi a munkákat. A próbaüzem ezután, várhatóan már januárban elkezdõdhet, viszont a beruházásnál még vannak olyan tételek, amelyek nem szerepelnek a szerzõdésben, de szükségesek. A kórház azt reméli, a fenntartó ki fogja fizetni ezeket a költségeket. Az egészségügyben bekövetkezett pénzügyi megszorítások miatt azonban a blokk ki-
lenc mûtõjébõl csak hatot használhatnak majd, hiszen amíg októberben 88 millióval, addig novemberben már 100 millió forinttal kapott kevesebb támogatást az intézmény. A fõigazgató elmondta, biztos, hogy 140 kevesebb aktív ágyat finanszíroz az Országos Egészségügyi Pénztár. Efölött még kaphat ágyat a tárgyalások során a megyei kórház, de hogy ez mennyi lesz, az még bizonytalan. A dél-dunántúli régió 1600 fölosztható ágyon osztozik, amibõl nemcsak a három súlyponti, hanem a többi kórház is részesül. Dr. Muth Lajos úgy véli, ez a mennyiség sem a betegek számát, sem az ellátás minõségét nem fogja fedezni. Plusz bevételt még a vizitdíjból sem remélnek, hiszen számításaik szerint a befolyt összegbõl még annak adminisztrációs költségeit sem tudják majd kifizetni. D. M.
MTolnaEGmegye YEIközéleti NAPlapja LÓ Megjelenik: negyedévente, 10 000 példányban Kiadja: Séd Nyomda Nyomdaipari Kiadó és Kereskedelmi Kft. Felelõs kiadó: a kft. ügyvezetõje Fõszerkesztõ: Katona Szilvia Tördelés: Kertai Edit, Dombi Viktória Szerkesztõség: 7100 Szekszárd, Epreskert u. 10., Pf.: 455 Tel.: 74/529-950 E-mail:
[email protected]
ISSN 1585 – 5481
H Í R E K
MEGYEI NAPLÓ
Elektromos dobókocka Az advent plázázássá vált. Közeleg a karácsony. Csórók vagyunk, de a politikai és a gazdasági élet sok agilis vezéregyénisége fáradozik azon, hogy ne maradjunk ki a jóból. Rendelkezésünkre áll megannyi hitelkonstrukció. Hitelbõl vásárolhat, hitelbõl ünnepelhet a nép. Ez szép. Az átkosban a költekezést megelõzte a spórolás, de most már demokrácia van. És az európai jóléti társadalom úgy tûnik, akkor mûködik ideálisan, ha a lakosság 10 százaléka javakat, 90 százaléka adósságokat halmoz fel. Vannak, akik megkockáztatják az inflációkövetõ kölcsönök felvételét, vannak, akik csak olyasmit vásárolnak, amire adóköteles minimálbérükbõl vagy munkanélküli járadékukból telik. Persze sokszor az olcsó a drága. Az egyszer használatos zoknikról, a hõre lágyuló anyagból készült grillsütõkrõl, a kinyitható, de összecsukhatatlan heverõkrõl sokat mesélhetnének az „akciós” vásárlók. Árudömping, ünnepi kavalkád utcákon, tereken, butikokban és hipermarketekben. Bronzvasárnap, ezüstvasárnap, aranyvasárnap. A már megint és még mindig nehéz gazdasági helyzet dacára is igen élénk a forgalom. Minden kapható, még szeretetlufi is. Az elektronika, a számítógépes játékok térhódítása elképesztõ. Azok között is van garantált minõségû és silány vá-
sári cucc. Némelyik bóvli, némelyik csodálatra méltó, újszerû, ötletes. Amióta Kaszparovot megverte a sakkautomata, más szemmel méregetem a szoftvereket. Kissé tartok a térhódításuktól. Lehet, hogy beköszönt a kor, amelyikkel a sci-fi írók riogatják jónépet, s egy napon valóban átveszi a hatalmat az intelligens technika? Lehet, hogy mi is átéljük Mézga Aladár kalandjait? Lehet, hogy egy automatizált társadalom virtuális lényeivé korcsosulunk, akik mindent az interneteten keresztül oldanak meg, még a gyermeknemzést is? Vásárolni, kereskedni máris lehet a neten. De a többség egyelõre nem elégszik meg azzal, hogy a képernyõn látja a portékát; meg is akarja tapizni, mielõtt pénzt ad érte. Ezt használják ki a házalók. Fogd meg, próbáld ki, vedd meg – fél áron, negyed áron, tizedáron… Nem tágítanak; egymásnak adják a kilincset. Egyikük társasjátékokat kínált, elektromos dobókockával. Gombnyomásra megtudhatom, hogy hanyast „dobtam”. Na ne! Morfondíroztam a dolgon az illemhelyen – ott szoktam elmélkedni a nagy sorskérdéseken –, aztán a papírért nyúltam, s örömmel konstatáltam, hogy akadnak olyan mûveletek, amelyek sosem lesznek gépesíthetõk. Wessely Gábor
Világbajnok kommandósok Minden eddiginél jobban szerepeltek a paksi kommandósok Orlandóban (USA). Összetettben második, akadálypályán elsõ helyen végzett a Neutron Bevetési Osztály az idei versenyen, ahol 69 kommandós osztag küzdött a világ minden tájáról. A Tolna megyei hét kemény legény a „Legjobb nemzetközi csapatnak” járó díjat is elhozta. Túszmentés, tisztmentés bonyolult akadálypályákon, toronymászás, lövés a legkülönbözõbb fegyverekkel. Íme néhány azokból a feladatokból, amelyeket a nemzetközi mezõnynek teljesítenie kellett. A 24. világbajnokságon a paksi Neutron kommandósok hatodik éve vesznek részt. A hazaiakon kívül induló 17 nemzetközi csapat közül õk az elsõk az idén. A céljuk az volt, hogy az ötnapos versenyben minden nap az elsõ tízbe bekerüljenek, ami sikerült is. Külföldi csapatként az elõkelõ második he-
Száz év fölött 101. születésnapját ünnepelte október 18án Tamási legidõsebb embere, Gyánó Istvánné, született Kupi Katalin. A szép kort megélt asszonyt tuskósi otthonában tortával, virággal köszöntötték a Szociális Alapszolgáltatási Központ munkatársai,
lyen végeztek összetettben, amire eddig még nem volt példa a kommandós küzdelem történetében. Dr. Lengyel Róbert rendõr alezredes, a csapat parancsnoka a felkészülésrõl elmondta: nyolc hét kemény munkája áll az eredmény mögött. Valamennyi csapattag nagyon komolyan vette a felkészülést, minden percet kihasználtak, és mindenki reménykedett abban, hogy ennek meg lesz a hozadéka. Ehhez persze ott helyben, magas szinten kellett teljesíteniük a nem mindennapos feladatokat. -d–k-
amelynek egykor Kati néni is lakója volt, és hosszú évek ismertsége köti õt a dolgozókhoz. Az ünnepelt jelenleg lányával él együtt. Takács Józsefné 77 évesen, nagy szeretettel ápolja édesanyját, akinek szintén jár a köszöntés abban a reményben, hogy õ is ilyen szép hosszú életkort él meg erõben, egészségben. Ö.J.
MEGYEI NAPLÓ
M M A G A Z I N P R O G R A M A J Á N L Ó
Most már jöhet a hó A közútkezelõ felkészülten várja a telet Átszervezték és megerõsítették a védekezés rendszerét a Magyar Közútkezelõ kht.-nál. Errõl tájékoztatták a kht. megyei igazgatóságának vezetõi a Tolna Megyei Védelmi Bizottság tagjait, a téli felkészülés után szervezett gépszemlén. Szükség esetén megerõsítik az ügyeletüket, a településeken nagy teljesítményû gépeket állítanak munkába. Az átszervezésre az elmúlt évek rendkívüli téli idõjárási viszonyai miatt került sor, amely próbára tette mind a lakosságot, mind a közútkezelõt. A nagyteljesítményû szórógépekkel a fõutakat és a két kiemelt összekötõ út teljes szakaszát ipari sóval szórják le. Az õrjáratos védekezési rendszer a mintegy 650 km hosszú mellékutakra fókuszál. Ezeken csak a veszélyesebb szakaszokat, íveket, emelkedõket,
vasúti átjárókat, buszmegállókat szórják, nem sóval, hanem érdesítõ anyaggal (granulált salak). Ezt a
munkát 11 rajonos gépkocsi látja majd el. A 16 km-t meghaladó útszakaszon mobil hóvédõ rendszert helyeznek el. A közútkezelõ kéri azoknak a gazdáknak a segítségét, ahol a hófogókat fel kell állítani, hogy le-
gyenek tekintettel a védekezésre, és még a téli fagy beállta elõtt tegyék lehetõvé a munkálatokat. A szakszerû, hó elleni védekezés megköveteli az önkormányzatok, a védelmi szervek és a lakosság szoros együttmûködését. Ennek érdekében a szakmai szervezetek több – a lakosságot közvetlenül érintõ – intézkedést készítettek elõ, úgy mint a diabeteszes betegek szállításának megoldását, az autósok tájékoztatását az utak állapotáról, és az úton rekedtek esetleges elhelyezését. A települési önkormányzatoknak a helyi polgárvédelmi kirendeltségek közremûködésével mielõbb fel kell térképezniük erõforrásaikat, a bevethetõ erõiket és eszközeiket, annak érdekében, hogy az esetleg újra beköszöntõ kemény tél miatt ne bénuljon meg a megye élete és közlekedése. -szs-
2009-re ígérik, elkészül az M6-os Szekszárd és Pécs között állapodások értelmében pedig a magyar állam 20–30 év alatt részletekben fizetné vissza a tõkét. Ilyen módon most a magyar költségvetést nem terhelné a beruházás. Ha ez a megoldás megéri az államnak, akkor 2009 végén, 2010 tavaszán megnyitnák az út ezen szakaszát. A Dunaújváros–Szekszárd közötti rész elõkészítése azonban még várat magára. Fél éves csúszásban van itt a beruházás, de jövõre ide is kiírják a közbeszerzést. A tervek szerint 2010-ben Európa Kulturális Fõvárosát, Pécset gyorsforgalmi úton lehet majd megközelíteni Budapest felõl. Petki Gusztáv a teljes beruházás költségeirõl nem nyilatkozott, de annyit elmondott: több kivitelezõ cég is érdeklõdött már, s ha majd elkezdõdik az építkezés, minden bizonnyal a helyi vállalkoAz M6-os nyomvonalán, Alsónyéknél 7000 éves sírok leletmentése zók és szakemberek is kapfolyik nak munkát. D.M.
2009. végére elkészülhet az M6-os autópálya Szekszárd–Bóly, Bóly– Pécs közötti szakasza – mondta Petki Gusztáv, a Nemzeti Autópálya Zrt. igazgatója Szekszárdon. A Tolna megyét leginkább érintõ Dunaújváros–Pécs közötti szakaszról elhangzott: a kormány tervei szerint 2010-tõl gyorsforgalmi úton lehetne közlekedni ezen az útvonalon. A Tolna Megyei Mérnöki Kamara és a Magyar Hidrológiai Társaság november 17-i közös rendezvényén az M6-os régiónkat érintõ beruházásáról volt szó. – A Szekszárd–Bóly, Bóly– Pécs közötti szakaszt jól elõkészítették, hamarosan befejezõdik a területvásárlás és a régészeti feltárás, eztán közbeszerzést írhatnak ki. Az építkezést várhatóan 2007 szeptemberében kezdik majd el – jelentette ki Petki Gusztáv. Akadály
egyelõre a beruházáshoz szükséges pénz. Több elképzelés közül a lehetõ legolcsóbb megoldást választja az állam: magántõkét kívánnak bevonni PPP, azaz Public Private Partnership konstrukcióban. Egy olyan konzorciumot keresnek, ami fizeti az autópálya építését, és fenntartja azt. A meg-
–
M A G A Z I N
8. oldal
Munkájuk nélkülözhetetlen a megye életében A Szociális Munka Napjáról november 12-én megyeszerte megemlékeztek. A Tolna Megyei Önkormányzat és a Tolna Megyei Szociális Intézmények Egyesülete Szekszárdon a régi megyeháza dísztermében tartott a szociális területen dolgozók számára ünnepséget, ahol hatan részesültek elismerésben. A díjakat dr. Puskás Imre, a megyei közgyûlés elnöke és Dunai Jánosné, a Tolna Megyei Szociális Intézmények Egyesülete elnöke adta át. Dr. Puskás Imre köszöntõjében kiemelte: a megyei fenntartású szociális ellátó rendszer folyamatos szakmai fejlõdést mutat. Az intézmények szükséges átalakítási és rekonstrukciós munkái megtörténtek, ezzel biztosítottak a jó körülmények. Az ott dolgozók nagy hozzáértéssel és empátiával látják el feladatukat, a munka minõségét pedig ez határozza meg. A kitüntetettek között volt: Békefi Lászlóné, a dunaföldvári „Szent András” Otthon mentálhigiénés munkatársa, Dömötör Zoltánné, a belecskai Fogyatékosok
Otthona szociális ügyintézõje, Varga Jánosné, a tolnai Idõsek Klubja vezetõje, Kasler Dénesné, a mázai Pszichiátriai Betegek Otthona fõnõvére, Bognár Magdolna, a dombóvári Egyesített Szociális Intézmények fõszakácsa és Incze Zoltánné, a bátaszéki „Szivárvány” Otthon gazdasági vezetõje. Miniszteri kitüntetést vehetett át Budapesten Sudár Gézáné, a Csilla Von Boeselager Otthon és Fábián Cecília, az Árpádházi Szent Erzsébet Otthon igazgatója. Az ünnepséget a dombóvári Reménysugár együttes tette mûsorával hangulatossá. -rb-
PRIMA-díjasok Ünnepi hangulatban, neves mûvészek közremûködésével rendezte meg Szekszárdon a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Tolna Megyei Szervezete a 2. Prima Díjkiosztó Gálát. Az egymillió forinttal járó díjat a megyei szervezet elnöksége már másodszor ítélte oda a mûvészet, a kultúra és a tudomány területén kiemelkedõ eredményeket elért személynek, csoportoknak. December 1-jén a Mûvészetek Házában a paksi Tûzvirág Táncegyüttes, N. Horváth Béla irodalomtörténész, Jó-
zsef Attila kutató, és a Szekszárd Junior Stars kiemelkedõ munkásságát jutalmazták. Mádi Magdolna a paksiak, Molnár Ákos a szekszárdiak mûvészeti vezetõje, valamint N. Horváth Béla az õket bemutató kisfilm megtekintése után meghatottsággal köszönte meg az elismerést és azt a figyelmet, amivel a vállalkozói szféra a szponzorok segítségével kitüntette õket. A színvonalas gálán Tóth Vera énekes, Farkas Zoltán zongorista, valamint Bíró Eszter és klezmer zenekara szórakoztatta az ünneplõket. -k-
NAGYDOROGI HÍREK Nagydorogi Népfõiskola A Nagydorogi Népfõiskola november 15-én megkezdte IV. évfolyamát. Az elsõ elõadásra Bognár Cecilt hívták meg, aki Tolna megye néprajzi hagyományaival ismertette meg az érdeklõdõket. A kitûnõ, tartalmas elõadás során a hallgatóság találkozhatott a hamisíthatatlan sárközi népviselettel, gyönyörûen kidolgozott népi hímzésekkel és a népdalok páratlan hangzásvilágával.
Kerékpárút pályázat Az önkormányzat képviselõtestülete ismét pályázatot adott be a település közlekedés biztonsági szempontjából legveszélyesebb szakaszán ( az OTP-tõl a református templomig terjedõ útszakaszon) kerékpárút építésére. A tervek szerint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium pályázatán 55%-os támogatottsággal mintegy 788 méter hosszúságban épülne meg a kerékpárút. Ezzel egyidejûleg a vízelvezetési és parkolási gondok is megszûnnének. A munkák tervezett költsége közel 42 millió forint, amely összegbõl a támogatás mintegy 23 millió, a település pedig közel 18.8
millió forintot saját erõként biztosít. Az önkormányzat bízik a pályázat sikerében. Pozitív decemberi döntés esetén a fejlesztési forrásokat teljesen lekötik, és csak a legszükségesebb, elkerülhetetlen fejlesztéseket tudja a település megvalósítani.
Karácsonyi vásár az óvodában Szorgos kezek munkájával készültek az óvodai Szülõi Munkaközösség tagjai a karácsonyi vásárra. Idén mikuláscsizmát és karácsonyi üdvözlõlapot készítettek a vállalkozó kedvû anyukák és az óvónõk. Az árusításból befolyt összeg az SZMK betétet gyarapítja.
Aranykapu Az idei évben elsõ alkalommal rendezett karácsonyi Aranykapu vásárt a nagydorogi önkormányzat a sportcsarnokban. A helyi vállalkozók részvételével szervezett rendezvényen az érdeklõdõk minden terméket 10% kedvezménnyel kaphattak meg. A vásárlási lehetõségen kívül alkalom volt a Mikulással való fényképezkedésre, számítógépes játékok kipróbálására, ami osztatlan sikert aratott a kiskorú lá-
togatók körében. Az érdeklõdõk kozmetikai és sminktanácsadás vehettek igénybe, sõt egy ajándékkosár is kisorsolásra került a látogatók között. A szervezõk bíznak abban, hogy a hagyományteremtõnek szánt kezdeményezés a jövõ évben még több, a helyi vállalkozókat támogatni kívánó vásárlót ill. a lehetõséggel élni kívánó vállalkozót mozgat meg. H–V–B
Prima-díjasok: (alsó sor) N. Horváth Béla irodalomtörténész, Mádi Magdolna, a Tûzvirág Táncegyüttes mûvészeti vezetõje és Molnár Ákos, a Szekszárd Junior Stars mûvészeti vezetõje. A felsõ sorban a díjátadók közül: Amrein Károly, a Gemenc Volán Zrt. vezérigazgatója, Szabó Sándor, a Ferropatent Zrt. tulajdonosa és dr. Puskás Imre, a megyei közgyûlés elnöke
40 éves a Bartina Fennállásának 40. évfordulóját ünnepelte a Bartina Néptánc Együttes. A fergeteges gála háromszor töltötte meg a Babits Mûvelõdési Ház színháztermét. A mûsor legnagyobb attrakciója a Generációk Tánca volt (képünkön). A jubileumi koreográfiában a kezdetektõl napjainkig
szinte valamennyi korosztály képviseltette magát. Az ország minden részébõl érkeztek egykori táncosok, volt aki külföldrõl jött haza a jeles alkalomra. Az ünnepségen a Bartina Néptán Egyesület emléklappal köszönte meg azoknak a segítségét, akik az egyesületet támogatták. -s-