2012. július
XVIII. évfolyam 7. szám
www.tortel.hu
Meghívó Szeretettel várjuk Önt és kedves családját
2012. augusztus 11-én, szombaton 15 órakor, a törteli Millenniumi parkban tartandó, közadakozásból felállítandó
Boldogasszony-szobor avatására. Vendégeink: Dr. Kiszely István antropológus, címzetes egyetemi docens Schuck Mária néprajz-, mese- és gyermekrajz kutató
A polgármester jelenti A közbiztonság szintjének emelése mellett településünk infrastruktúrájának fejlõdése is fontos. Az önkormányzati fejlesztések a település nehéz anyagi helyzete ellenére is folyamatosak. Ez teszi lehetõvé, hogy községünk épüljön-szépüljön. A Gyermekjóléti és Családsegítõ Szolgálat, valamint az Egészségház helyiségei is megújultak. Új laminált padlóval lett ellátva minden helyiség, új festést kaptak a falak, ajtók, ablakok. A Dózsa György út vízelvezetõ árkainak betonozása, felújítása megtörtént. A Malom épülete elõtti ideiglenes faátjáró helyére betonhíd
Közremûködik: Maczkó Mária népdal énekmûvész Kísérõprogramok: Fõzés a törteli hun üstben, íjászat, népi játékok
Mindenkit szeretettel várunk! Törtel Jobbításáért Alapítvány
került. A Kõrösi út, Temetõ út kátyúzása befejezõdött. Itt szeretnék köszönetet mondani a DPMG Zrt. vezetõjének, amiért a Kõrösi út felújításának teljes költségét a cég állta. Mindenképpen köszönetet kell nyilvánítanom az olyan törteli lakosoknak, akik nemcsak élnek falunkban, de tesznek is érte. Ilyen ember Sárközi Ferenc is, aki 2012. június 4-én a polgármesteri hivatalban megkeresett, és a Törtel község tulajdonában lévõ, a benzinkúthoz, a Törtel-Mix Kft. takarmánykeverõ üzeméhez vezetõ bekötõút aszfaltozásáról, valamint a kátyúzás megoldásáról érdeklõdött. Ez az útszakasz igen elhanyagolt állapotban volt, az önkormányzat anyagi helyzete miatt viszont csak kisebb javításra futotta volna. Sárközi Ferenc a megbeszéléskor felajánlotta, hogy megszervezi az út javítását, és az anyagiak tekintetében is próbál Folytatása a 2. oldalon.
„Nyárfás Miska” – sikeres premier
Gyereksarok a vakációzó gyerekeknek
9-10. oldal
11-13. oldal
Régi és régebbi Törtel – II. Törteli Kun Balázs gyulai és kassai várkapitány Dr. Erdei László írása a 15-17. oldalon
TÖRTELI
2. oldal
ÖNKORMÁNYZATI HÍREK A polgármester jelenti... Folytatás az 1. oldalról.
támogatókat találni. Ez a szervezés kiválóan sikerült. Nézzük tehát a nagylelkû támogatók sorát: Törtel Község Önkormányzata 200.000 Ft + Áfa; Kiss Jánosné 200.000 Ft + Áfa; Sebõk Mihály 200.000 Ft + Áfa; FIRE-OIL Kft. 100.000 Ft + Áfa; Praktika Kft. 2.100.000 Ft + Áfa; Törtel-Mix Kft. 1.200.000 Ft + Áfa.
vállalkozói díj. A különbözetet Sárközi Ferenc biztosította. Úgy gondolom, aki ezen útszakaszt használja, elégedetten veszi tudomásul a minõségi javulást. Újra sikert aratott az összefogás, csakúgy, mint például a polgárõrség esetében. A törteliek akarata és példamutató igyekezete nyomán nagyszerû eredmény született. Köszönet ezért minden támogatónak és külön köszönet
Összesen négymillió Ft-ot adtak össze a feladatot saját kezükbe vevõ cégek, emberek és az önkormányzat, viszont a munkálatok végén 4.100.000.-Ft + Áfa értéket mutatott a
Sárközi Ferencnek, Feri bátyámnak a nagyszerû szervezésért és kimagasló anyagi támogatásáért. Tisztelettel: Godó János polgármester
HÍRADÓ
3. oldal
ÖNKORMÁNYZATI HÍREK Törtel Község Önkormányzata Képviselõ-testületének 12/2012. (VI.29.) sz. Önk. R e n d e l e t e a közterületek eltérõ használatáról szóló 18/2011. (XI.25.) önkormányzati rendelet 1. sz. mellékletének módosításáról Törtel Község Önkormányzat Képviselõ-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva a közterületek eltérõ használatáról szóló 18/2011. (XI.25.) önkormányzati rendeletét az alábbiakban módosítja: 1. § Az Önkormányzat a közterületek eltérõ használatáról szóló 18/2011. (XI.25.) rendelet 1. sz. mellékletének 8. pontjában a „310,- Ft” szövegrész helyébe a „250,- Ft” szövegrész lép. 2. § A Rendelet további pontjai és mellékletei változatlanul maradnak. 3. § Ez a Rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba és a hatályba lépését követõ napon hatályát veszti. Törtel, 2012. június 28. Godó János sk. polgármester
dr. Majtényi Erzsébet sk. jegyzõ
www.tortel.hu
Törtel Község Önkormányzata Képviselõ-testületének 13/2012. (VI.29.) sz. Önk. R e n d e l e t e a vendéglátó üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjérõl Törtel Község Önkormányzatának Képviselõ-testülete a kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Jogi és Ügyrendi Bizottsága véleményének kikérésével a következõket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. § E rendelet hatálya nem terjed ki: a) a szálláshely-szolgáltatás részeként üzemeltett, kizárólag szállóvendégeket kiszolgáló vendéglátó üzletre, b) közoktatási intézményekben tartott rendezvényre, c) oktatási intézmény diákjainak ballagási bankettjére, d) olyan vendéglátó üzletre, ahol a vendégek részére meleg étel helyben készítése alapvetõen nyers és szükség esetén félkész termékek kiegészítésével történik, oly módon, hogy a vendéglátó üzlet a meleg étel készítéséhez raktározási, elkülönített zöldség- és hús elõkészítési feltételekkel, fõzõ és sütõ kapacitással és ehhez az élelmiszer ellenõrzõ hatóság által megfelelõnek minõsített kialakítású és felszereltségû helyiségekkel rendelkezik, és az étkeztetéshez nem kapcsolódik tánc és hangosító berendezés által kibocsátott zene, e) a december 31-rõl január 1-jére virradó éjszakai rendezvényre. 2. A vendéglátó üzletek nyitva tartásának rendje 2. § (1) A vendéglátó üzletek hétfõ, kedd, szerda, csütörtök és vasárnap 22.00 órától 06.00 óráig, pénteken és szombaton 24.00 órától 06.00 óráig nem tarthatnak nyitva. (2) Az (1) bekezdéstõl eltérõ nyitva tartás engedélyezésérõl a Képviselõ-testület dönt. 3. § (1) Eltérõ nyitva tartás engedélyezhetõ: a) amennyiben a vendéglátó üzlet társasházban, vagy lakásszövetkezeti épületben található, a társasház, vagy lakásszövetkezet közgyûlésének – az alapító okiratban vagy a szervezeti és mûködési szabályzatban foglaltaknak megfelelõen meghozott – hozzájárulását tartalmazó döntés alapján, vagy b) amennyiben a vendéglátó üzlet ingatlanának területe közvetlenül határos más lakóingatlan területével, akkor a vendéglátó üzletet magában foglaló ingatlan területe tulajdonosainak és a telekhatáros lakóingatlanok tulajdonosa, társasház, vagy lakásszövetkezeti épület esetén a társasház, vagy lakásszövetkezet közgyûlésének, egyéb esetben a tulajdoni lapon szereplõ többségi tulajdoni hányaddal rendelkezõ tulajdonosoknak, hozzájáruló nyilatkozata alapján, vagy c) amennyiben a vendéglátó üzlet nem társasházban, vagy lakásszövetkezeti épületben található, és nincs vele telekhatáros lakóingatlan, akkor az üzletet magában foglaló ingatlan tulajdonosainak hozzájáruló nyilatkozata alapján, feltéve, hogy egy éven belül a vendéglátó üzlet mindenkori üzemeltetõjével szemben nem érkezett megalapozott lakossági panasz, vagy bejelentés. (2) Az (1) bekezdés alapján meghozott, eltérõ nyitva tartásra vonatkozó Folytatása a 4. oldalon.
TÖRTELI
4. oldal
ÖNKORMÁNYZATI HÍREK ÖK. rendelet a vendéglátó üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjérõl... Folytatás a 3. oldalról.
engedélyt vissza kell vonni, ha a társasház, vagy lakásszövetkezet közgyûlése, vagy a tulajdoni lapon szereplõ többségi tulajdonosok a hozzájárulásukat visszavonják. (3) Az engedély visszavonásáról szóló határozat jogerõre emelkedésétõl számított 1 évig eltérõ nyitva tartás nem engedélyezhetõ. (4) E rendeletben meghatározott eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 3. Záró rendelkezések 4. § Ez a rendelet 2012. július 1-jén lép hatályba. 4. Átmeneti rendelkezések 5. § (1) Az a vendéglátó üzlet, amely 2011. december 31-ig a vendéglátó tevékenység folytatására: a) mûködési engedéllyel rendelkezik, vagy b) bejelentés alapján nyilvántartásba vették, vagy c) bejelentés alapján nyilvántartásba vették és mûködési engedéllyel rendelkezik, vagy d) bejelentés alapján nyilvántartásba vették és rendezvénytartási engedéllyel rendelkezik, vagy e) mûködési engedéllyel és rendezvénytartási engedéllyel rendelkezik, vagy f) bejelentés alapján nyilvántartásba vették és mûködési engedéllyel és rendezvénytartási engedéllyel rendelkezik, és ezeknek megfelelõen mûködik, ha e rendeletben meghatározattaktól eltérõ nyitva tartás szerint kíván mûködni, eltérõ nyitva tartás iránti kérelmet kell benyújtania 2012. augusztus 31-ig a Képviselõtestülethez, amely az eltérõ nyitvatartást engedélyezheti. (2) Amennyiben az eltérõ nyitvatartást engedélyezõ határozat jogerõre emelkedésétõl számított egy éven belül legalább két megalapozott panasz érkezik a vendéglátó üzlet ellen, a Képviselõ-testület az engedélyt visszavonja. (3) Azon vendéglátó üzlet üzemeltetõje, aki, vagy amely 2012. január 1-jét követõen kezdte meg a hangosító berendezés által kibocsátott zene és ehhez kapcsolódó tánc szolgáltatással az üzemelést, 2012. május 1-jét követõen hétfõ, kedd, szerda, csütörtök és vasárnap 22.00 órától 06.00 óráig, pénteken és szombaton 24.00 órától 06.00 óráig kizárólag a 3. § (1) bekezdésben meghatározott feltételek megléte esetén tarthat nyitva. Törtel, 2012. május 29. Godó János sk. polgármester
dr. Majtényi Erzsébet sk. jegyzõ
FONTOS TELEFONSZÁMOK! Orvosi ügyelet telefonszáma:
(53) 311-200 104 Ceglédi állomás: (53) 310-150
Mentõk – vezetékesrõl ingyenesen:
FELHÍVÁS A gyümölcsös ültetvények, valamint a gyümölcsös ültetvény méretet el nem érõ, gyümölcsfával betelepített területek összeírásáról szóló 2006. évi XLVIII. törvény elõírásai szerint 2012. június 1. és november 30. között az alma, körte, kajszi és õszibarack ültetvények statisztikai célú felmérése zajlik a településen. A Központi Statisztikai Hivatal megbízásából igazolvánnyal ellátott összeírók felkeresik a helység közigazgatási területén található azon ültetvényeket, amelyeket elõzetesen az adat-gyûjtésre kijelöltek. A szakemberek a helyszínen töltik ki azt a kérdõívet, amely az ültetvény jellemzõit méri fel. Kérjük, segítsék munkájukat a feladatuk elvégzéséhez szükséges információk megadásával, továbbá felkérésükre biztosítsák számukra, hogy a zárt területekre bejussanak. A törvény alapján a gyümölcsfával betelepített területek használói kötelesek az összeíráshoz adatot szolgáltatni. Az összeírók célja elsõsorban az ültetvények felkeresése, ugyanakkor az adatfelvétel megvalósulásához a használókkal való kapcsolatfelvételre is sor kerülhet. A kérdõív megtekinthetõ az önkormányzati hivatalban vagy a KSH internetes honlapján (www.ksh.hu).
HÍRADÓ
5. oldal
Szálka 2004 Bt. Törtel, Karinthy F. u. 2. Nyitva: Hétfõtõl-szombatig, Vas.: zárva Érdeklõdés és megrendelés:
53/376-791, 06-30/405-9006
Hasított akác (SZÁRAZ) ...................................... 2750 Ft/q Vastag akác (SZÁRAZ) ......................................... 2600 Ft/q Vastag akác (FRISS KITERMELÉS) .......................... 2500 Ft/q Vékony akác ............................................................... 2200 Ft/q Vékony vegyes (csak keményfa) .......................... 2200 Ft/q Tölgy vagy bükk szálban ................................. 2000 Ft/q Tölgy vagy bükk gurigában ... 2100 Ft/q Félig has. tölgy vagy bükk ... 2250 Ft/q Konyhakész tölgy vagy bükk .. 2400 Ft/q Tölgy vagy bükk – kamion-tételben is rendelhetõ! ...... 1700 Ft/q ACÉLIPARI TERMÉKEK Zártszelvények – Szögvasak – Gömbacélok Csövek – Lemezek Hegesztett hálók – Betonacélok (6-os, 8-as, 10-es, 12-es) – Térhálók Palántakaró (0,6 – 1,3m) – Szõlõkaró (1,5 – 2m)
PB GÁZPALACK CSERE
NÁDSZÖVETEK
– Mész, cement, zsalukõ – Flexibilis ragasztó – OSB-lapok különb. méretben
1,0 m – 1,6 m 1,2 m – 1,8 m 1,4 m – 2,0 m
DRÓTFONAT 1 méter magas ......... 8000 1,2 méter magas ...... 9000 1,5 méter magas .... 10000 1,75 méter magas .. 11250 2 méter magas ....... 13000
Hullámpala Ft/tek. Ft/tek. Ft/tek. Ft/tek. Ft/tek.
Betonoszlopok 2,4 m hosszban 213x105 .. 2800 Ft 244x105 .. 3050 Ft 335x110 .. 5200 Ft
AKÁCFAOSZLOPOK 2 m; 3 m – kérgezve-felezve Akác léc 1 m – 1,3 fm
TÖRTELI
6. oldal
ITT A NYÁR, SZÉPÍTSE ÖN IS OTTHONÁT! Kínálatunkból: Poli-Farbe termékcsalád: színes bel- és kültéri festékek, diszperzitek, mészfestékek, színezõk, lazurok alapozók, zománcok, lakkok, tömítõk, glettek, élvédõk, lábazatfestékek díszlécek, rozetták, bordûrcsíkok, álmennyezetek burkolatragasztók, aljzatkiegyenlítõk, falazóhabarcsok, esztrichtek cement
AJÁNLATAINK!
Sakret Sakret Sakret Sakret
csemperagasztó (fagyálló) 25 kg .................................... 990 flexibilis csemperagasztó 25 kg ................................... 2.390 hõszigetelõlap ragasztó 25 kg ..................................... 1.490 kézi falazó- és vakolóhabarcs 40 kg ........................... 1.590
Ft/zsák Ft/zsák Ft/zsák Ft/zsák
KERTÉSZNAPTÁR A zöldségek és gyümölcsök szedésénél jó figyelembe venni a Hold járását. A hónap közepén fogyó Holdnál betakarított termények jobban eltarthatók. A most elvetett cékla, kelbimbó, bokorbab, feketeretek még õszig beérik. A málna és szeder letermett vesszõit távolítsuk el. Szõlõnél a hajtások kötözése és a hónaljhajtások visszavágása idõszerû. A peronoszpóra kártételének megakadályozására réztartalmú szerekkel vagy csalánlével ajánlatos permetezni. Terméséréskor igazán indokolt a biológiai növényvédelem, az emberre ártalmatlan növényi levek használata. Teljes nyílásban virágszõnyegként borítják be a kertet a tarka egynyári virágok. Így nyár közepén a kétnyári virágok magja szabadföldbe vethetõ, õsszel kiültethetõk lesznek az árvácska, százszorszép, kéknefelejcs palántái. Jól tûrik a telet, s kora tavasszal már virágoznak. A gyep rendszeres kaszálása, öntözése, tápanyag utánpótlása is fontos teendõ. A rózsa dugványozásához 1520 cm-es hajtást befõttesüveggel letakarva, félárnyékos helyen gyökereztethetjük. A dugványok jól fejlõdnek, ha fogyó Holdnál végezzük a szaporítást. A terasz- és balkonvirágokat hetenként tápoldatozzuk.
Zár – Vasalat – Kötõelem – Szerszám – Szerelvény – Csapágy – Festék Tel.: 53/336-184 Nyitva:
Hétfõ – Péntek: 7.30 – 17.00; Szombat: 7.30 – 12.00
HÍRADÓ
7. oldal
KERÓ SHOP Kerékpáralkatrész bolt és szerviz ¾ Minden típusú kerékpár javítása, és felújítása. ¾ Kerékpár alkatrészek, kerékpár gumik és kiegészítõk kaphatók (gyerekülés, villogók, kosarak, kulacsok, km-órák, stb.). ¾ Kerékpárok és motorgumik rendelhetõk. ¾ Gyorsabb javítás érdekében kérem, hogy idõpontot egyeztessünk! Augusztusi nyitvatartási napok: hétfõ 6. nyitva kedd 7. nyitva szerda 1. nyitva 8. zárva csütörtök 2. zárva 9. nyitva péntek 3. nyitva 10. nyitva szombat 4. nyitva 11. zárva vasárnap 5. zárva 12. zárva
13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.
nyitva zárva nyitva nyitva zárva nyitva zárva
20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.
zárva nyitva nyitva zárva nyitva nyitva zárva
Szeptemberi nyitvatartási napok: hétfõ 3. nyitva 10. zárva kedd 4. zárva 11. nyitva szerda 5. nyitva 12. nyitva csütörtök 6. nyitva 13. zárva péntek 7. zárva 14. nyitva szombat 8. nyitva 15. nyitva vasárnap 9. zárva 16. zárva
17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.
nyitva nyitva zárva nyitva nyitva zárva zárva
24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.
nyitva zárva nyitva nyitva zárva nyitva zárva
27. 28. 29. 30. 31.
nyitva nyitva zárva nyitva nyitva
szept.1. zárva szept.2. zárva
Július 23-30-ig szabadság miatt a bolt zárva van! Megértését köszönöm! Nyitás július 31-én!
CÍM: Fehér
Mihály, Törtel, Ceglédi út 68./b TELEFON:
06-30/499-5053 NYITVA TARTÁS:
hétfõtõl péntekig 8-tól 16-ig szombaton 8-tól 12-ig; vasárnap és ünnepnap zárva.
TÖRTELI
8. oldal
ROLTIM FA KFT.
Vastag akác: Vékony akác: Félig hasított bükk: Hasított bükk:
2.500.-/q 2.200.-/q 2.200.-/q 2.400.-/q
Cím:
Törtel, Újosztály d. 51.
ELADÓ! Bergon XSPR típusú unisex babakocsi megkímélt állapotban, nem fakult, nem kopott sehol, sok tartozékkal eladó (lábzsák, szúnyogháló, esõvédõ, pelenkázótáska, állítható tolókar). Pierre Cardin zöld-fekete sport babakocsi nagyon jó állapotú (tartozék: lábzsák, esõvédõ). Baba Star narancssárga sport babakocsi, alig használt (tartozék: lábzsák, levehetõ pohártartó a babának és a mamának is). Baba hordozó szûkítõvel sötétkék-piros, unisex, nagyon jó állapotú, nem kopott. Bébicomp zenélõ, macikás, zöld-vajszínû, nem sokat használtuk. Minden olcsó, mert eladni szeretném és nem tárolni.
Tel.:
Érdeklõdni telefonon:
06-20/206-23-38 06-20/399-26-60
06-20/484-95-32
Redõnyök reluxák szalagfüggönyök napellenzõk harmonika ajtók szúnyoghálók roletták
Kerekes Kegyeleti Kft.
TEMETKEZÉS Iroda:
Törtel, Dózsa György út 6. Tel.: 53/336-237
Teljes körû ügyintézés!
Készenléti szolgálat: 0-24h-ig
gyártása, szerelése, javítása.
Ügyvezetõ:
Mráz Árnyékolástechnika
Kerekes Nándor 06-70/387-34-65
06-20/363-44-53
Lakodalmi sátor kölcsönzés, sütemény készítés! – – – –
Kisebb rendezvénysátrak, Hûtõkocsik, Egységes, igényes teríték, 20 fõtõl 300 fõig.
Színvonalas, modern sátor. Baráti, családi összejövetelekre, vagy céges rendezvényekre. Kérjük, foglaljon idõben! Ugyanitt sütemények, torták rendelhetõek, amelyeket a Hangulat Cukrászda készít házias ízekben és kivitelben.
Telefon: 06-30/259-9044
[email protected]
Lakásfelújítás! – – – – – –
Festés, Csempeburkolás, Parkettakészítés, csiszolás, Laminált padlózás, Külsõ hõszigetelés, színezés, Fürdõszobák felújítása vízszereléssel. Karai István a lakosság szolgálatában.
Telefon: 06-30/313-5372
HÍRADÓ
9. oldal
A TÖRTELI TANYASZÍNHÁZ PREMIERJE „NYÁRFÁS MISKA” PREMIER Július 7-én, szombaton, a Törteli Gazdák Vendégváró Egyesülete a Vadászházhoz várta a vendégeket, ahol a Tanyaszínház társulata már lázasan készülõdött a harmadik darabjának premier elõadására. A vendégeket népi játékokkal, lovaskocsikázással, büfével és a Jászok Népzenei Együttes mûsorával várták a házigazdák. Kellemesen tölthette az idõt az, aki nemcsak az elõadásra jött, hanem elõtte egy kis kikapcsolódásra vágyott. Az elõadás a meleg miatt egy órával késõbb kezdõdött, de már mindenki lázasan várta, hogy a két sikeres darab után a harmadik milyen élményt fog nyújtani. A nézõtér a megszokott szalmabála ülõkékkel már nem okozott meglepetést azoknak, akik az elõzõ darabokat is látták és a közönség plédekkel, párnákkal felszerelve foglalta el helyét és elkezdõdött a „Nyárfás Miska” c. elõadás. Jó lenne úgy leírni, amit láttam, hogy az olvasó átérezze azt a „fílinget”, amit ott a helyszínen éreztem. De azt hiszem, ez képtelenség. Ülni egy szalmabálán és nézni azokat a törteli embereket tiszta szívbõl játszani, akik a napi munka mellett, a mindennapi élet gondjait és problémáit félre téve játszottak nekünk, a közönségnek és levetve azt a lámpalázat, gátlást, amit egy amatõr színtársulat tagjai éreznek azért, hogy adjanak egy olyan élményt, amit sokáig nem tudunk feledni, ezt csak az élheti át, aki ott van a helyszínen. Láttam már többször a filmet, amiben a Latabárok, Gábor Miklós, Mészáros Ági, Gobbi Hilda,
Sárdy János, Németh Marika és még sok nagyszerû színész szerepelt és egy évvel ezelõtt az Operett Színházban Oszvald Marika és Bajor Imre alakítása nyûgözött le és késztetett önfeledt nevetésre. De õk profik és ez a munkájuk. A mi „színészeink” viszont a munka mellett szabadidejüket áldozzák fel, hogy hónapról hónapra készüljenek az elõadásra. Saját kezükkel készítik a díszleteket, írják a forgatókönyvet, ami hétrõl hétre változik, mert minden próbán újabb és újabb ötletekFolytatása a 10. oldalon.
TÖRTELI
10. oldal
A TÖRTELI TANYASZÍNHÁZ PREMIERJE „Nyárfás Miska”... Folytatás a 9. oldalról.
kel állnak elõ a szereplõk. Dolgoznak a helyszín elõkészítésén, a jelmezek, a kellékek elkészítése is az õ feladatuk. És még sorolhatnám, hogy mennyi mindent kell csinálni, mire elkezdõdhet az elõadás. És mindezt örömmel teszik, mert szeretik azt, amit csinálnak. Másként ezt nem is lehet. Csak szeretettel, odaadással és teljes alázattal. Ez az õ titkuk, a csapatmunka, összetartás, szeretet. És mi a jutalmuk? Az, hogy játszhatnak nekünk, a közönségnek és ezért megkapják a megérdemelt tapsot és a sok-sok gratulációt. Az jó érzés, nagyon jó érzés! Higgyék el, nem a levegõbe beszélek, hisz’ a „Bendegúz játék” rendezõjeként átélhettem ezt az érzést. A sok munka, izgalom, aggódás jutalma, a taps és a gratulációk elfeledtetik a fáradságos munkát a társulat tagjaival. A siker azt mondja, érdemes volt. Örültem, hogy ott lehettem és láthattam a „Nyárfás Miskát”. Láthattam, és izgulhattam külön-külön minden szereplõért, hogy sikerüljön. ÉS SIKERÜLT! A mi törteli „színészeink” ismét bebizonyították, hogy érdemes volt. Marcsa, Miska, Mixi és Pixi, a kleptománis grófnõ, Korláthy gróf és felesége, Rolla, Baracs és Eleméri gróf, a mellékszereplõk, a háttérmunkások és még a társulat szamara is olyan alakítást nyújtott, amire most csak annyit tudok mondani: SZÍVBÕL GRATULÁLOK! Kedves Társulat! Minden szereplõ maximálisan teljesítette az elvállalt feladatot és azok, akik segítettek, hogy ez az elõadás és a hozzá kapcsolódó programok megvalósulhattak, azoknak is hála és köszönet. Nem kis feladat volt ezt a darabot átírni a törteli színpadra, nem kis feladat volt a dalokat, táncokat megtanulni, nem kis feladat volt megoldani a jelenetváltásokat, és helyi adottságokra megrendezni a darabot. Ezért külön gratulálok a rendezõnek, Antalné Petrovics Erikának. Valamit azért szeretnék megjegyezni itt az írásom végén. A bejárat mellett ültem és még vártam az elõadás kezdését, láttam a közönséget bejönni, leülni, beszélgetni, büfézni. Úgy láttam, mindenki jól érezte magát, de azt is észre kellett vennem, hogy nagyon sok az idegen, akiket nem ismertem, vagy tudtam, hogy nem törteli. A publikum nagyobb hányadát a környékbeli települések közönsége alkotta. Azért is írom ezt le, mert a nagy meleg bizonyára sok embert visszatartott. KEDVES TÖRTELIEK! Most ígérem, hogy mindent megteszek azért, hogy ezt a nagyszerû elõadást elérhetõvé tegyem minden törtelinek és a szüreti fesztivál keretében ismét mûsorra tûzze a törteli Tanyaszínház a „Nyárfás Miskát”. KM
HÍRADÓ Kedves Törteli Gyerekek! Itt a vakáció, és vele együtt megérkezett a nyári kánikula is. Ilyenkor elõfordul, hogy nincs kedvetek kimenni a nagy melegbe. A számítógépen kívül azonban még számos kiváló idõtöltés létezik. Ha igazán értelmes elfoglaltságot akartok, akkor ne feledkezzetek meg a könyvekrõl sem! A következõ mesével, melyet a gyereknapi Benedek Elekkiállításra írtam, a kisebbeknek, az azt követõ könyvajánlóval pedig a nagyobbaknak kívánok kellemes nyári szünetet.
11. oldal
GYEREKSAROK ráérnek, mivel másnap nincs iskola. Találkozóhelyükben is gyorsan megegyeztek, hiszen mindketten azt látták a legjobbnak, ha a Göröngyös völgy felé mutató tábla elõtt fognak találkozni, s azon sem vitatkoztak össze, hogy mikor induljanak, ugyanis mindketten nagyon korán szerettek volna már a kalandba belekezdeni.
Kirándulás a fûzfához Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány. Ezt a kislányt Erzsikének hívták. Erzsike egy apró város, kicsike házában lakott anyukájával, apukájával és testvérével, Pannikával együtt. Pannika még kisbaba volt, úgyhogy vele még nem tudott Erzsike játszani, de azért nagyon szerette õt. Szerette, ahogy mosolyog Pannika, azt is szerette, ahogy a kis kezecskéjével megfogja egy ujját, de legjobban azt szerette, ahogy gügyögve beszél hozzá. Ilyenkor mindenféle szót bele lehetett képzelni a pici gügyögésébe, és ha válaszolt valaki a bababeszédre, akkor még aranyosabban mosolygott a kicsi. Erzsikének volt egy jó barátnõje is, Aliz. Õk ketten nemcsak osztálytársak voltak a Kettes Számú Városvégi Általános Iskola 3.b osztályában, de még egymás mellett is ültek. Mindketten szerettek otthon olvasni, de nagyon szerették a város szélén elterülõ kisebbnagyobb mezõket, ritkás ligeteket is. Erzsike egy verõfényes tavaszi pénteken, iskolából hazafelé jövet megbeszélte barátnõjével, Alizzal, hogy kedvenc mesekönyvüket, a Többsincs királyfit, Benedek Elek bácsi mesekönyvét nem otthon, egyedül üldögélve, egymástól kétutcányi távolságra fogják másnap olvasgatni, hanem együtt, úgy, hogy hol egyikük olvas föl egy mesét, hol másikuk. Azon is sokat gondolkoztak, hogy hová menjenek olvasgatni: Alizhoz, a Kelep utcába, vagy Erzsikéhez a Kuruttyos utcába. Végül Aliz azt mondta, hogy az lenne a legjobb, ha a Göröngyös völgy felé vezetõ út melletti nagy fûzfához kirándulnának, és ott egy takarót leterítve, azon olvasgatnának. El is tervezték, hogy egész nap ott maradnak, hiszen szombat lévén mindenre
Erzsike aznap este azt is elhatározta, hogy a kedvenc kockás takaróját fogja magával vinni a kirándulásra. Pont elfér a hátizsákomban, ha gondosan összehaj-
togatom, – gondolta, és még a Többsincs királyfit is be tudom csusszantani mellé. Vajon mit fog hozni Aliz? – töprengett magában Erzsike, és biztos, ami biztos készített anyukája füles kosarába még bodzaszörpöt és egy kis harapnivalót is. Aliz is pakolászott; két kispárnát készített oldaltáskájába, takarót nem rakott, hiszen úgy gondolta, hogy Erzsike biztos hozni fogja régi kockás takaróját. Kedvenc könyvét, amelyet olvasgatva barátkozott össze év elején Erzsikével, a Többsincs királyfit is bepakolta, majd biztos, ami biztos, készített anyukája füles kosarába még bodzaszörpöt és egy kis harapnivalót is. Szombaton reggel nyolckor a kisváros lakói még csak a piacról jöttek, Folytatása a 12. oldalon.
„TANYASI ROTTYANTÓS” fõzõverseny HELYE: KÁKÁS HORGÁSZTÓ 2012. augusztus 11-én, 8.00 órai kezdettel. Nevezni mindenféle bográcsban rotyogó étellel lehet. A nevezés díjtalan. Az esti talpalávalót
Tóth Gábor szolgáltatja. Információ, jelentkezés: 06-70-355-8669. Várunk mindenkit szeretettel. www.kákástó.hu Kiegészítés! Az elõzõ számban, a Kákási Bográcskirály fõzõverseny címû cikkben ismertetett program fõtámogatója a Luri CBA Élelmiszerbolt volt.
TÖRTELI
12. oldal Kirándulás a fûzfához... Folytatás a 11. oldalról.
vagy épp csak oda igyekeztek, amikor a két kislány már a tábla elõtti padon beszélgetett. Megbeszélték, hogy a szüleik kicsit aggódtak, hogy egész napra elmennek otthonról, de azért rendesek voltak, és elengedték õket. Eközben Erzsike és Aliz anyukája és apukája már úton is volt Veronka nénihez. Veronka nénirõl azt kell tudni, hogy egyedül lakik a város legutolsó házában. Ez még nem is lenne olyan lényeges a szülõknek, ám ennek a bizonyos háznak a hátsó részét csak egy kis patak és néhány méter választja el attól a bizonyos fûztõl, amely környékén a két kislány szeretné tölteni a napot. Aliz apukájának autójával mellékutakon a lassan ballagó, és az „összeesküvésrõl” mit sem tudó két lány elé vágtak a szülõk, és mire Erzsikéék odaértek a szombati kirándulásuk helyszínéhez, Veronka néni felkészülten fogadta õket, hiszen megígérte a szülõknek, hogy egész nap figyelni fogja a lányokat. Természetesen „feltûnés nélkül”, mert erre is nagyon kérték a szülõk. Veronka néni a hátsó kertbõl „feltûnés nélkül” jól látta, hogy a két kislány megérkezik a fához, leterítenek egy nagy kockás plédet, majd könyveket vesznek elõ. Veronka néni „feltûnés nélkül” pár perc múlva már ott is állt a lányok elõtt, és alaposan kikérdezte õket, hogy honnan jöttek, kinek a gyerekei õk (Mintha nem tudná!) és meddig maradnak itt a réten a fûzfa alatt. Öt perc múlva pedig, természetesen „feltûnés nélkül” megjelent egy nagy tányér túrós barátfülével, hogy úgymond nehogy éhen haljon a nagy olvasás közben a két kislány. Erzsike és Aliz nem tartotta furcsának ezt a kedves érdeklõdést, hiszen a város széle kicsit olyan volt már, mint egy falu. Az emberek is kedvesebbek voltak errefelé, köszöntek az idegeneknek is, és állatokat is tartottak. Veronka néni is elmesélte nekik, hogy van egy tehene, egy kutyája, két cicája, vagy húsz tyúkja, csirkéi és néhány kacsája is. Nemrégen pedig kiskacsái keltek ki a gondosan összegyûjtött kacsatojásokból. Elmondta a néni azt is, hogy õ még nem tanulhatott olvasni gyerekkorában, mert a szülei nagyon szegények voltak, és neki már egészen kicsi korától kezdve dolgoznia kellett, de a meséket mindig is szerette, most is megnézi a tévében, ha valami jó magyar népmesét adnak. Ezt hallva a két kislány fölajánlotta, hogy felváltva mesélnek a néninek. Fel
is olvastak sorban vagy tíz Benedek Elek-mesét. Felolvasták például Az aranytulipánt, A háromvadas királyfit, a Gyöngyvirág Palkót, A szegény ember szõlõjét és még néhány másikat. A néni mindegyiket nagy áhítattal hallgatta, és csak azon sajnálkozott, hogy ha elmennek a kislányok, akkor nem lesz, aki ilyen szépen olvasson neki. Ezek után
lomhoz, mivel tudta, hogy délelõtt tizenegykor van mise. Meg is találta a nénik között Veronka nénit, majd boldogan adta át neki a rajzokat, sõt még a templomba is bement vele, amin a néni végképp nagyon meghatódott, és örökre a szívébe zárta a kislányt. A kislány, a kis Erzsike pedig rájött arra a templomban, hogy az, akirõl a pap bácsi mesél, nagyon örül most, hogy õ rajzolt a magányos néninek. Olyan érzése volt a kislánynak, mintha megelevenedtek volna a faragott és festett angyalok. Késõbb ez a kislány, amikor már igazán nagylány, azaz felnõtt lett, mindig ezeket az érzéseket és angyalokat festette, szõtte bele mûveibe, és soha nem felejtette el Veronka nénit és a vasárnap délelõtti angyalokat. Vágó Sándor Meseillusztrációk: Szekeres Erzsébet
KÖNYVAJÁNLÓ Veronka néni behívta a lányokat az udvarára, és sorra megmutogatta nekik állatait. A Bimbó nevû tehénkét, Bodrit, a kutyát, a cicákat és a szárnyas jószágokat is. A kiskacsákat kivitték együtt a patakra, és megúsztatták õket. Jó hangulatban, beszélgetéssel telt a nap hátralévõ része. A kiskacsák úszkáltak, a lányok pedig érdeklõdéssel hallgatták Veronka néni történeteit a múltról. A gyerekek még a tehénfejést is megnézhették. Nem is gondolták eddig, hogy ez ilyen nehéz munka. Búcsúzáskor Veronka néni elmondta, hogy hetente csak egyszer megy be a városba, vasárnap a templomba. Arról is beszélt, hogy a lányok meséi nagyon fognak hiányozni neki. Erzsikéék pedig megígérték, hogy máskor is eljönnek hozzá látogatóba. Miután a lányok hazaértek és a szülõk megnyugodtak, Erzsike azon kezdett el gondolkozni, hogyan lehetne Veronka néninek minél többször meséket mondani. Ragyogó ötlete támadt hirtelen. Le kellene rajzolni a meséket – gondolta magában a kislány, és akkor mindig Veronka nénivel lehetnének Benedek Elek apó történetei. Másnap reggel neki is kezdett lerajzolni egy mesét, a Gyöngyvirág Palkót, miután ezt befejezte, még másik három mesét rajzolt le. A négy lapot, amelyeken a mesék voltak, gyorsan elvitte Erzsike a temp-
Hanczár János idén megjelent könyvének címe Óperencia, mégis nagyobbaknak való ez a regény, hiszen a pozsonyi csatáról szól. A pozsonyi csatát Árpád fejedelem vezetésével vívták a magyarok Nyugat-Európa egyesült seregei ellen. A korabeli Nyugat páncélos hadai több mint kétszeres túlerõben voltak, céljuk pedig a Kárpát-medencében még csak tíz éve letelepült magyarok elûzése volt. A regény története azonban nem a Kárpát-medencében indul, de még csak nem is Európában. Ha szeretnéd tudni, hogy mi köze az amerikai West Point katonai akadémiának Árpád fejedelemhez, vagy hogy hogyan végzõdött a csata, esetleg azt, hogy miért áll Árpád-szobor Törtelen 2007 óta, akkor olvasd el Hanczár János könyvét, az Óperenciát! V.S.
HÍRADÓ
13. oldal
ROVÁSÍRÁS-REJTVÉNY Õseink írása a rovás volt. Az itt közölt székely-magyar rovás egyaránt alkalmas titkosírásra és szórakoztató, hagyományõrzõ idõtöltésre. A rovásról tudni kell, hogy azt õseink jobbról-balra, azaz az iskolában tanult latin betûs írásunkhoz képest visszafelé rótták rovásbotra. Az újság ezen számában közlünk egy Törtelhez kapcsolódó mondatot rovásírással. A mondat megfejtését emailben minden törteli diák beküldheti az újság szerkesztõségébe (th.ujsag@ gmail.com). Ezt követõen egy éven keresztül adunk még föl ilyen típusú rejtvényt az újságban. Egy év elteltével (2013 nyarán) azok, akik a legtöbb helyes megoldást beküldték, értékes könyvjutalomban részesülnek.
É
E
D
CS
C
B
Á
A
K
J
Í
I
H
GY
G
F
Ö
Ó
O
NY
N
M
LY
L
U
TY
T
SZ
S
R
P
ė
ZS
Z
V
ĥ
Ü
Ú
.
E havi feladatotok a fenti mondat.
Amirõl sosem beszélünk – a pozsonyi csata 1105. éve történt egy esemény, amely kapcsán hosszú idõre eldõlt, hogy a Kárpát-medence a magyaroké. Ez az esemény volt a pozsonyi csata, amelyrõl rendszeresen elfelejtenek megemlékezni az országban, pedig létünket köszönhetjük ennek az eseménynek. A honfoglalás keretében, a Kárpát-medencében tartózkodó magyarok 900-ban végleg elfoglalták a Dunántúl területét, amelyet korábban, a római kortól kezdõdõen Pannóniának neveztek. Árpád népe és a velük egyesült õshonos lakosság letelepedett. Ezután ellenük az egyesült európai (német-római) seregek támadást indítottak. A pozsonyi csata 907. július 4. és 7. közé tehetõen zajlott a mai Pozsony alatt, a harc elõkészületei viszont már június közepén elkezdõdtek. A kora középkor egyik legjelentõsebb ütközetérõl van szó, ugyanis a korhoz mérten hatalmas hadseregek csaptak össze. A magyarok bejövetelét, a hazajövetelt oly remek stratégiával végrehajtó Árpád nagyfejedelem az õsi hazának alapkövét tette le akkor, amikor az európai seregek központosított erejének támadásával szemben megóvta népét a pusztítástól és legyõzte a támadókat. A csata, a magyarokat megtámadók megsemmisítõ vereségével végzõdött. A magyarok újabb területeket nyertek az Enns folyóig, mely 955-ig a magyar mezsgye határa lett (népmeséinkben az Óperenciás tengeren túl jelzõ erre a területre érthetõ). A honfoglalás e sorsdöntõ csatával fejezõdött be, egyben ez volt az elsõ honvédõ háború. Sem a bajor, sem pedig a magyar sereg méretére vonatkozólag nincs megbízható számadat, egyes nézetek szerint a bajor sereg mérete 100 000 fõ, a magyar hadseregé 40 000 fõ volt. A támadó csapatok nagy létszámát egyes írások azzal magyarázzák, hogy nemzetközi, tehát több nyugati ország katonáiból állt össze.
A magyar haderõ vezetõi, mielõtt erejüket összpontosították, csak apróbb lovas csapatokkal védték magukat, majd Pozsony alatt megállapodtak. Így a csata elsõ napján taplós nyilakkal felgyújtották a német hajókat. Még azon az éjjelen a legnagyobb csendben átúszott a magyar sereg a Dunán, s másnap hajnalban az ott állomásozó sereget meglepték és megsemmisítették ezt is. A legenda szerint az üldözõ magyar lovasság levágta a menekülõket, majd Ennsburghoz érve színleg megfutott. A vár õrsége lépre ment, és üldözésükre indult. A visszaforduló magyar lovasság megsemmisítette az „üldözõket”. A menekülõ király is csak nehezen jutott el Passauig. Így verte szét Árpád vezér azt az egyesült-európai hadsereget, melynek zászlajára a hagyomány szerint az volt írva, hogy „a magyarokat ki kell irtani”. A gyõzelem megerõsítette a magyar törzsszövetség helyzetét a Kárpátmedencében, határait kitolta az Enns folyóig. A magyar törzsszövetség által alkalmazott hadmûveleti és harcászati sajátosságok, módszerek messze felülmúlták az ellenfél hadviselési próbálkozásait. Ezzel teremtette meg Árpád végérvényesen az erõs Magyar Birodalmat. Általa nyert szép hazát az egységes, összetartó és a vérszerzõdés által rendezetten kormányzott magyar nemzet. De nagy áldozatot adtunk ezért! Árpád volt az áldozat, mert belehalt õ is és két fia is az ebben az ütközetben szerzett sebekbe. Hõsi alakjára önfeláldozása miatt mindig tisztelettel kellene emlékezni minden magyarnak. Törtelen, a Millenáris parkban a pozsonyi csata emlékére avatták fel az elsõ szobrot, amely Árpád vezért ábrázolja. A pozsonyi gyõzelem jelentõségét az is mutatja, hogy a csatát követõen egészen 950-ig nem lépett idegen támadó hadsereg magyar területre. Atilla Vérei Értékõrzõ Társulat
TÖRTELI
14. oldal
Törteli íjászok a kecskeméti tradicionális íjászversenyen várják a szeptemberben megrendezésre kerülõ kiskunfélegyházi versenyre, illetve elõzetesen már a Nagykõrösön megrendezésre kerülõ versenyre is meghívást kaptak. *
Cegléd, Csatorna u. 8.
szórólap prospektus meghívó plakát matrica névjegy nyomtatvány újság könyv dosszié
Tel.: 53/313-565 06-30/9633-487 06-30/9632-560
[email protected]
A törteli íjászcsapat a továbbiakban is vár minden érdeklõdõt, mivel a megrendezésre kerülõ versenyen már nagyobb létszámban szeretné képviselni a falut, amihez akár felszerelést is tud biztosítani az érdeklõdõk számára. Cél még, hogy Törtelen megalakuljon egy országosan bejegyzett íjászegyesület is. Az Atilla Vérei íjászcsoport továbbra is vasárnaponként, 17 órától kezdi íjászfoglalkozásait a Millenáris park mögötti dombnál. Atilla Vérei Hagyományõrzõ Csoport
IGÉNYES, PONTOS, KORREKT
Június 17-én a törteli Atilla Vérei íjászcsoport három tagja (Török Bence, Makai Roland és Szekeres Attila) képviselte Törtelt az V. Kecskeméti Bor és Pálinkaünnep keretében megrendezésre került tradicionális íjászversenyen. A csoportból Török Bence már rutinos versenyzõnek számított gyermek kategóriában, hiszen õ különbözõ versenyeken már több dobogós helyezéssel is büszkélkedhet, míg a csoport másik két tagja elõször mérettette meg magát a felnõtt íjászok kategóriájában. A versenyen közel 120 induló volt az ország több pontjáról. A verseny izgalmas volt, és a rekkenõ hõség ellenére is jó hangulatban telt. A 21 lõálláson változatos célok várták a versenyzõket. Az indulók parafadugó, pénzérme nagyságú célpontokon, többféle formájú és méretû céltáblákon és polifonból készült állat célpontok kilövésével adhattak bizonyságot tudásukról. Íjászaink nem vallottak szégyent a rendezvényen, a kitûzött céljaikat teljesítették, egyetlen célpontot sem hibáztak el. Török Bence 4. helyezést ért el kategóriájában, a dobogótól egy hajszál választotta el, 21 lõállásból 265 pontot lõtt. Egy héttel késõbb viszont Örkényben 2. lett, növelve ezzel dobogós helyezései számát. Kecskeméten, a körülbelül 80 felnõttbõl a másik két törteli íjász a középmezõny elején végzett, Makai Roland 300 ponttal, Szekeres Attila 235 ponttal fejezte be a versenyt. A rendezvény kitûnõ alkalom volt az ország különbözõ íjászcsapataival történõ ismerkedésre, a csapatot így már
HÍRADÓ
15. oldal
RÉGI ÉS RÉGEBBI TÖRTEL
II. Törteli Kun Balázs gyulai és kassai várkapitány – I. rész Dr. Erdei László egyetemi tanár, Törteli Falumúzeum Baráti Kör Egyesület;
[email protected]
Bevezetés Törteli Kun Balázs gyulai és kassai várkapitányként jelent meg elõttem, amikor a régmúlt irodalmát kutatva Árpád-kori templomaink, Kun (IV.) László királyunk (1272-1290) és szerelmetes kun kedvesei, Édua, Köpcsecs, Mandula nyomában jártam és Törtel, Árboz és Kemecse véres szellemeit idéztem (1). A várkapitányról Törtellel összefüggésben soha nem olvastam, de izgalmasnak találtam utánajárni, vajon mit rejt a Törteli elõnév? Valóban törteli volt-e õ? De egyáltalán: bármilyen kapcsolata is lehetett Törtellel, számunkra a régebbi múlt egy kis szeletét, egy morzsáját rejti. Úgy tudjuk, hogy az írottan dokumentált elsõ, Törtelhez köthetõ személyek egyike a Szécsényi Frank országbíró által, 1402. november 16-án a királyi emberek közt megnevezett Törtélyi Domokos, valamint a váci káptalan elõtt az 1523. évi beiktatáson megjelenõ „Kowach József Therthelrõl” voltak (2). Kecskés Judit „A Törtel (személy- és hely) név újragondolása” c. elõadásanyagában (3) tudományos igénnyel és alapossággal dolgozza fel a Törtellel kapcsolatos névformákat. Jelen írásunknak nem célja a Törtel név eredetének és alakjainak tárgyalása, hiszen az idézett mû mindezeket részletesen feltárta. Törteli Kun Balázs esetét azonban érdemesnek tartottam részletesebben is megvizsgálni. Kecskés Judit nomenklatúrája szerint megkülönböztetõnév a Törteli elõnév, ennek kialakulása a kunok beilleszkedésével kapcsolatos, amikoris… „a Törtel egyéni név és/vagy nemzetségnév … … magyar névrendszerbe való beilleszkedése a XV. század folyamán történt, amikor családnévvé, elõnévvé vált. A XV. századból (1436, 1469, 1475) csak a Chertan nemzetségbeli Cherche ~ Cherchy Bálint és fia Mátyás kun kapitányok jogait megerõsítõ oklevelekben szerepel a származásra, birtokra utaló megkülönböztetõ névként (Valentinus Therter dictus; Valentinus Cherchy de Therthelzallas). A XVI. századi oklevelek szerint 1523-ban a Kowách …. 1529-ben a Kun (Törteli, Törtélyi) családnevek mellett jelentkezett nemesi elõnévként (kiemelés tõlem –E.L.), amelyek sora 1600-ban a Czikó (Törteli), 1891ben házassága révén pedig Lösch Józef vehette fel a törteli elõnevet”(4). Törteli Kun Balázs várkapitány törteli illetõségének a lehetõsége két alapvetõ kérdést vet fel:
1) Ki volt Törteli Kun Balázs, személyéhez milyen tevékenység kapcsolódik, mi módon és mikor kapott Kun Balázs nemességet, hogy a „Törteli” elõnevet használhassa, ezáltal felelõs pozíciókat tölthessen be az 1560 körüli években? 2) Voltak-e Kun nevû családok a XVI. sz. közepén Törtelen és környékén, például a szomszédos khász városokban, Cegléden és Nagykõrösön, ahonnan származtatható lenne?
1) Törteli Kun Balázs személye és tevékenysége Egy jelenkori kronológiai összefoglaló (5) több információt is közöl Kun Balázsról, úgymint viseli a „törteli” megkülönböztetõ nevet és, hogy kassai alkapitányi posztról helyezik át Gyulára várkapitányi státuszba 1560. március elején: „GYULA: Bornemissza Benedek helyére – a nemesektõl és a jobbágyoktól érkezõ sok panasz miatt – Kassáról törteli Kun Balázs kassai alkapitányt nevezik ki a gyulai várkapitányi tisztségre. A megoldást csak ideiglenesnek szánták, míg nem találnak megfelelõ utódot. Kassai elsõ leveleit gyulai kapitánysága idejébõl március legelejérõl ismerjük, innen tudjuk, hogy kb. mikor történhetett a személycsere.” Békés vármegye történelmi leírása, Gyulával kapcsolatban ismét utal Törteli Kun Balázsra, szintúgy a jelenkori várostörténeti krónika és a vármúzeum történeti kiállítása (6-8): „1559—dik évben Gyulavára és városa fõnöke ‘s kapitányja Bornemisza Benedek volt; de kevés idõig; mivel a’ Károly— Fejérvári Káptalanban létezõ, egyik hiteles okirat említése szerint — már 1560—dik évben õt Törteli Kun Balázs nyomban, - ezt ismét még az évben Kányaffeöldi Kerechény László követte.” (6) „1560. Lejárt Bornemisza várkapitányi megbízatása, helyére ideiglenesen Törteli Kun Balázs kassai alkapitány került, majd július 29-ei hatállyal Kányaföldi báró Kerecsényi Lászlót nevezték ki gyulai kapitánnyá, aki csak vonakodva, megfelelõ mennyiségû lõszer, élelmiszer és katona biztosítása mellett fogadta el a kinevezést.” (7) FÕKAPITÁNYOK 1552-1558 Mágocsi Gáspár 1559-1560 (Hevesi) Bornemissza Benedek 1560 Törteli Kun Balázs 1560-1566 Kerecsényi László (8). Folytatása a 16. oldalon.
16. oldal
II. Törteli Kun Balázs... Folytatás a 15. oldalról.
Haan Lajos Békés vármegye történetének leírásakor (18681870) így festi le a gyulai vár körül kialakult helyzetet (t.i. a Zápolya János és I. Ferdinánd kettõs királysága alatt kialakult viszály a török hódoltsági terület, Erdély és a FelsõMagyarország végvárainak birtoklása miatt; Gyulát végül 1566-ban foglalta el a török). „…A harmadik várnak, a sarkadinak megkegyelmezett, minthogy ennek ura, Sarkady Farkas, érezvén az õt fenyegetõ veszélyt s azt megelõzendõ, személyesen megjelent Gyulán s Mágocsi kezeibe Ferdinand király részére letette a hûségi esküt. Nem csuda, hogy az ily nyughatatlan életet Mágocsi végre elunta s hozzá járulván még egy más, alább említendõ ok (lásd fõispánok) 1559 évben lemondván a gyulai várkapitányságról, innen végkép eltávozott. Utána gyulai várkapitányok voltak elõször Bornemiszza Benedek, azután törteli Kun Balás, kik azonban alig egypár hónapig viselték e hivatalt. Végre 1560 év végén I. Ferdinand Kérecsényi Lászlót nevezé ki Gyulavára s az egész alföld fõparancsnokának (9).” Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben. c. monográfia Békés megye történelméhez kapcsolódóan írja le az eseményt (10): „A mohácsi vész után Békés birtokosai épen úgy két pártra szakadtak, mint a szomszéd vármegyék birtokosai. Az egész vidék fölött az uralkodott, a kinek kezében a gyulai vár volt. Innét van, hogy a török beavatkozás után következett harczokban a gyulai várkapitányok vitték a fõszerepet; köztük különösen Mágocsy Gáspár, Bornemisza Benedek, Kun Balázs és Kerecsényi László. Ez utóbbi hõsileg védte Gyulát 1566-ban Pertaf pasa támadásai ellen. De, a mint Gyula elesett, vele az egész vidék is a török kezébe került.”
Törteli Kun Balázs feladatai Gyulán és az Alföldön Tekintsük most át, hogy a rövid idõre kinevezett Törteli Kun Balázs milyen feladatokkal találta magát szembe és hogyan oldotta meg azokat. Megbízatását I. Ferdinánd királytól kapta, amelynek értelmében kiterjedt jogokat gyakorolhatott. Az Esztergomi Prímási Levéltár õriz egy okiratot, amely egy bizonyos birtokviszony elrendezésében való „segédkezésre” jogosítja fel Kun Balázst: „Ferdinánd mandátuma Kun Balázshoz, Gyula várának kapitányához, hogy Zay Ferenc, Listhius János és Viczmandi Mátyás csongrádi és csanádi javainak birtokbaiktatásánál segédkezzen”. (11) Szigorúbban fogalmaz a német nyelvû forrás, hiszen a „segédkezés” helyett a „mindenképpen, ha kell erõszakkal” kifejezést használja (12). Ilyen erõszakos megoldásra példa éppen az elõbbi birtokviszonyok rendezése Pusztaszeren, mint majd látni fogjuk a kecskeméti fõjegyzõ leírásában. Hogy kapitányunk eredményesen végezte ezen „békeidõbeli”
TÖRTELI
munkáját, a gróf Károlyi levéltárban fellelhetõ dokumentumok is bizonyítják (13): „A gróf Károlyiak levéltárában levõ eredetibõl. Ex originali in archivo comitum Károlyi. Törteli Kun Balás, gyulavári kapitány, elintézi az orosháziak és fecskésiek közti határvillongást. Gyulavára 1560. Blasius Kun de Törtel capit. arcis Gyula metalem controversiam inter orosházenses et fecskésenses componit. Gyulae. 1560. Nos Blasius Kun de Theörtel, sacratissimae Romanor. caesareae regiaeq. maiestatis supremus capitaneus gyulensis Adjok mindennek tudtara ez my Levelönkben, hogy az minemû Igyenetlenség volt az orrosházyaknak az Feõczkesyekvel neminemeõ feõld feleõl, azt mi eõ köztök Theõrven zerint meglattattuk…” Szép ez a levél, mely Törteli Kun Balázs nyelvén szól hozzánk. A hivatalos bekezdés, „Mi, Blasius Kun de Theörtel… Adjok mindennek tudtára ez mi levelönkben…” Fecskés ma már csak puszta Kardoskút területén (14), de ugyancsak hivatkozik Törteli Kun Balázsra a Gyulához közeli Doboz község is (15). Kun Balázs várkapitányi hatalma a királyi megbízatásnak megfelelõen messze az Alföldre is kiterjedt, mint azt jól mutatja Hornyik János, Kecskemét fõjegyzõjének Pusztaszerre vonatkozó színes leírása (16): „Azonban még így is I. Ferdinánd király 1559-dik évi adománylevelének s az egri káptalan beigtatási jelentésének azon kitétele: hogy egész Szer helység a Põstyéniek birtokában volt s azok magszakadta után egészen adatott és igtattatott át Zay, Liszthi és Viczmándi részekre , — alkalmasint hibás; — mégis mindamellett hogy ezen beigtatásnak igen sokan s azok közt Põstyéni Gergely özvegye Paksi Anna is ellenemondott, sõt Csáky Pál és Farkas már elébb Szert hatalmasul elfoglalván, 1560-ban Kún Balázs gyulai várkapitányhoz menesztett királyi rendelet fegyveres haderõvel parancsolja Zayt, Liszthit és Viczmándit az 1559-diki adományzás utján nyert jószágok birtokába behelyezteti…” Ebben a történelmi idõszakban volt a reformáció terjedésének legintenzívebb szakasza. Törteli Kun Balázs hithû katolikus és egyértelmûen Ferdinánd-párti volt, ezt gyulai várkapitányi pozíciója is megkívánta. Ekkor érkezett meg Gyulára Sztárai Mihály prédikátor, akinek életrajzírója, Keveházi László is megemlíti a kapitányt (17): „…Karácsonyinak abban igaza van, hogy a reformáció Patócsy halála után vejének, Mágócsy Gáspárnak és – tegyük hozzá, Horváth Bertalannak támogatásával nyilván új lendületet kapott. Hiszen ebben az idõben távoztak Gyuláról a ferencesek, és ekkor ment végbe a gyulai egyház vagyonának szekularizációja is. Mágócsy utóda, Bornemisza Benedek viszont éppen nem szívelhette a hitújítókat. Õt követte még Folytatása a 17. oldalon.
HÍRADÓ
Lelki sarok Milyen nagy szerepe van az orgonának a liturgiában és a templomi életben… de vajon ismerjük, vagy csak hallomásból? Íme, egy kis betekintõ a kedves Olvasóknak! A törteli plébániát 1787-ben alapították újra Abony filiájából, akkor egy kisebb kápolna szolgálta az istentiszteleti célokat. A mai Nepomuki Szent János templomát 1837-ben építették, majd 1931-ben a templomot kereszthajóval bõvítették. A plébánia Historia Domusában találunk adatot a templom 1937 elõtti orgonájáról. A feljegyzések szerint az orgona kevés regiszterrel bírt, kis klasszicista szekrényben helyezkedett el a boltív alatt, kora 200 év körül lehetett – írták 1937-ben, mikor megállapodtak egy új orgona építésérõl és a kórus kibõvítésérõl. Így a templom eredeti orgonáját kicsinek és korszerûtlennek ítélték meg és eladták az újonnan épült soltszentimrei katolikus templomnak, melyben ma is áll. Ha a feljegyzéseknek hihetünk, akkor az orgona ma már a 300. évéhez közeledik, de nem számít a mûemlék orgonák közé, hiszen nem
17. oldal
A törteli római katolikus templom orgonatörténete az eredeti környezetében áll. Sajnos ma ez a tény örökségvédelmi és egyházmûvészeti szempontból igen elszo-
elkészült a kibõvített kereszthajós nagytemplom, amiben már ez a kis hangszer nehezen állta volna meg a
morító, de semmiképp sem róhatjuk fel hibának az õsöknél, hogy az orgonától megváltak. Gondoljunk bele abba, hogy a 30-as évek derekán
helyét, nem beszélve az orgonaépítészetben megjelent új technika vívmányokról, melyek szintén hiányoztak Folytatása a 18. oldalon.
II. Törteli Kun Balázs... Folytatás a 16. oldalról.
Törteli Kun Balázs, aki elõzõleg kassai várkapitány volt, majd ezután, 1560 decemberében lett Kerecsényi László a gyulai vár kapitánya, aki Szikszai Fabricius Demeter tanító és Sztárai Mihály .concionator. („szónokló” – E.L.) pártfogója volt”. Hivatkozások (1) Képes Krónika (Geréb László fordítása) Szépirodalmi Könyvkiadó, 1978.pp. 163-164. (2) Kristó László: Törtel község monográfiája 2011. p.17. (3) Kecskés Judit „ A Törtel (személy- és hely) név újragondolása” c. elõadása (Debreceni Egyetem, 2009. november 05, ill. Törteli Híradó 2010 január (pp. 8-10.) és február (pp. 810.) számaiban közölve. (4) Kecskés Judit, u.a. (5) Az 1557-tõl 1565-ig terjedõ korszak fontosabb hadieseményei Magyarországon. 1560. http://gyorkos.uw.hu/15571565/1557-1565.htm (6) Gyulai Krónika. Õshajdan, közép és utókor, X. A gyulai várnak felügyelõ gondnokai, parancsnokai, viszonyai. http:/ /regi.mjvk.hu/ekonyvtar/000001_01.pdf (7) Várostörténeti kronológia. Gyula. Összeállította: Bukodi István (8) 1 http://www.gyulaivarmuzeum.hu/lapok vartortenetikiallitas.html (9) 2 Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest, 1870.
(10) Az Osztrák Magyar Monarchia Írásban és Képben. A Hármas Köröstõl a Marosig. Zsilinszky Mihály: Békés. (11) Prímási Levéltár, Esztergom. 40. Capsa. 144. 1560. (12) Archiv für Geographie, Historie, Staats- und Kriegskunst, Vol. 15. (1824) p. 806. „...Miután a németek és törökök közötti békét rögzítették (1560 június 7), Ferdinánd parancsba adta Kun Balázsnak „azt a hármat is” (utalás egy korábbi szövegrészre – E.L.) mindenképpen, ha kell erõszakkal a birtokába szerezni, ez azonban 1562-ben sikerült elöször, mikor egy 8 éves béke köttetett a törökökkel, és még további falvak, mint Cegléd, Kõrös, Kecskemét magánszemélyek kezébe kerültek. ...” (Bartha Bernadett fordítása). (13) Eredetije a károlyfehérvári káptalan levéltárában. Átirva a gróf Károlyiak levéltárában 1747 eszt. szóló hiteles másolatban. (14) http://epa.oszk.hu/01500/01577/00019/pdf/bmmk_1995_069-095.pdf (15) http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/ 100_falu/Doboz/pages/000_konyveszeti_adatok.htm
(16) A honalapító magyar nemzet elsõ törvényhozási közgyûlése színhelyének története. Irta Hornyik János, Kecskemét város fõjegyzõje s a Magy. Tud. Academia levelezõ tagja, Kecskemét, 1865. Gallia Fülöp bizománya. P. 41. (17) Keveházi László: A kereszt igéjét hirdetni kezdtem. Sztárai Mihály élete és szolgálata. Luther Kiadó, Budapest, 2005. P.141. Folytatása következik
TÖRTELI
18. oldal A törteli római katolikus templom orgonatörténete... Folytatás a 17. oldalról.
a régi orgonából. Ezt a hangszert még a régi egyhajós kistemplomba szánták annak idején, hogy ott szolgálja az egyházzenét. Építõje egy ismeretlen mester, ez szintén igazolás lehet a
korára nézve, hiszen a céhjelzés, mint olyan csak a reformkorban jelent meg hazánkban nyugati mintára. A templom második, jelenlegi sípos orgonáját Fittler Sándor pesterzsébeti orgonaépítõ építette 1937ben, miután befejezõdtek a templom bõvítési munkálatai. Ez az orgona egy manuál, 9 regiszter, pneumatikus rendszerû. A II. világháború és a szovjet felszabadítás hatalmas károkat okozott az orgonán, sípjaiból hadi célokra vittek el, évekig nem szólt. Az 50-es években helyi bûnözõ fiatalok rongálták meg a hangszert – írja a plébánia Historia Domusa. Ezek után
az Egyházközség Novoth Lajos váci orgonaépítõt kérte fel az orgona felújítására, aki a munkát becsületesen elvégezte, s évek múltán, az orgona további javításainál is az õ nevével találkozunk. A fõként pneumatikából (levegõre épülõ vezérlés) és a korszerûtlenségbõl adódó folyamatos károkat és javításokat megelégelve, 1992-ben elbontották a játszóasztalt, az orgona teljes rendszerét kiiktatták. Megmaradt a szekrény a teljes sípanyaggal. Ma a sípos orgona ebben az állapotában használhatatlan. Helyette még a bontás évében az Egyházközség egy új orgona vásárlása mellett döntött, amely korszerûen szolgálná a szent zenét és az orgonista igényeit. Ez a hangszer egy Johannus Opus 910 holland gyártmányú, digitális, Két manuál - 32 regiszteres orgona, amely azóta is szolgálja a liturgiát, megörvendezteti az ember szívét és a lelket igazán Istenhez emeli.
A PLÉBÁNIA HIRDETI, hogy a nyár folyamán a következõ kiemelt ünnepek lesznek, melyekre szeretettel hívjuk a kedves testvéreket: augusztus 15. Szûz Mária mennybevétele, Nagyboldogasszony (parancsolt fõünnep), szentmisék reggel 7 órakor és este 19 órakor. Augusztus 20. Szent István királyunk fõünnepe, ünnepi szentmisék délelõtt 10 órakor és este 19 órakor. Kérjük, hogy a hittantáborra mielõbb jelentkezzenek azok (legkésõbb az azt megelõzõ héten), akik még szeretnének résztvenni, ez az ebédrendelés miatt szükséges! Már elõre hirdetjük, hogy szeptembertõl bérmálási szentségfelkészítõ csoport indul a plébánián azoknak a középiskolás, vagy felnõtt korú fiataloknak, akik még nem bérmálkoztak! Dicsértessék a Jézus Krisztus! Tisztelettel: Könyves Péter hittanár-kántor
Hurrá! Hittantábor! 2012. július 30-tól, augusztus 5-ig a törteli plébánia szervezésében! Ha szeretnél több idõt eltölteni a nyár folyamán Jézussal és a plébánia többi hittanosával, akkor Téged is szeretettel várunk! A tábor költsége 3000 Ft/fõ (amely többek között tartalmazza a napi 3x étkezést, meleg ebéddel). Jelentkezés a nyár folyamán, legkésõbb a tábor elõtti héten: Könyves Péter kántor-hittanárnál, a plébánián hivatali idõben, vagy Godó Jánosné szervezõnél.
Hálás köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik a felejthetetlen feleség, édesanya, nagymama, KECSKEMÉTI BALÁZSNÉ szül. ANGYAL ILONA temetésén megjelentek, sírjára virágot, koszorút hoztak. Külön megköszönjük háziorvosának, dr. Gorszky Tivadarnak lelkiismeretes munkáját és asszisztensének, Katikának önzetlen segítségét, valamint Sajtos József plébános úr szép búcsúztatóját. Köszönet a Kerekes és Kerekes Temetkezési Vállalat dolgozóinak is. A gyászoló család Hálás szívvel mondunk köszönetet a rokonoknak, barátoknak és jó ismerõsöknek, akik szeretett férjem, édesapánk, MIHÁLY LÁSZLÓ temetésén megjelentek, sírjára, koszorút virágot helyeztek. Köszönjük mindazoknak, akik megtisztelték a családot jelenlétükkel, részvétükkel. Megköszönjük Sajtos József plébános úr búcsúztatóját, vigasztaló szavait, Könyves Péter kántor úr, valamint a H.F. Õszirózsa Kegyeleti Szolgálat dolgozóinak kegyeletteljes munkáját. A gyászoló család
Törteli Híradó A Törteli Önkormányzat tájékoztatója Megjelenik havonta 1600 példányban A kiadvány ingyenes Szerkesztõség címe: Törtel, Szent István tér 1. Fõszerkesztõ: Vágó Katalin Szerkeszti a Szerkesztõbizottság E-mail:
[email protected] Felelõs kiadó: Apáti Bt., Cegléd, Kazinczy u. 44. Nyomdai elõkészítés: Pásztor Zoltán Nyomdai munka:
CSATORNA U. 8. Tel.: (06-30) 9633-487, (53) 313-565
Terjeszti a Magyar Posta
