MEGFELELŐ-E AZ AGRÁR- KÖRNYEZETVÉDELMI TÁMOGATÁSOK RENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA ÉS IRÁNYÍTÁSA?

ISSN 11831-0893

7. sz. különjelentés

2011

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK

MEGFELELŐ-E AZ AGRÁRKÖRNYEZETVÉDELMI TÁMOGATÁSOK RENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA ÉS IRÁNYÍTÁSA?

HU

7


MEGFELELŐ-E AZ AGRÁRKÖRNYEZET VÉDELMI TÁMOGATÁSOK RENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA ÉS IRÁNYÍTÁSA? (az EUMSZ 287. cikke (4) bekezdésének második albekezdése szerint)


EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 12, rue Alcide De Gasperi 1615 Luxembourg LUXEMBURG Tel. +352 4398-1 Fax: +352 4398-46410 E-mail: [email protected] Internet: http://www.eca.europa.eu

7


Jelentős mennyiségű további információt talál az Európai Unióról az interneten. Az információk az Europa szerveren, a következő címen állnak rendelkezésre: http://europa.eu Katalógusadatok a kiadvány végén találhatók. Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2011 ISBN 978-92-9237-206-4 doi:10.2865/44008 © Európai Unió, 2011 A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett. Printed in Luxembourg

3

TARTALOMJEGYZÉK

Bekezdés

KIFEJEZÉSGYŰJTEMÉNY

I–V

ÖSSZEFOGLALÁS

1–12

BEVEZETÉS

1–2

MEZŐGAZDASÁG ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM – ELLENTMONDÁSOS PARTNERSÉG

3–11

AZ AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELMI KIFIZETÉSEK UNIÓS TÁMOGATÁSA

12

A SZÁMVEVŐSZÉK KORÁBBI ELLENŐRZÉSEI

13–16

AZ ELLENŐRZÉS HATÓKÖRE ÉS MÓDSZERE

17–94

ÉSZREVÉTELEK

17–51

Z AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKPOLITIKA KIALAKÍTÁSA ÉS FELÜGYELETE HOZZÁJÁRUL-E A KÉZZELFOGHATÓ KÖRNYEZETI HASZON LÉTREJÖTTÉHEZ?

20–27 AZ AGRÁR-KÖRNYEZET VÉDELMI KIFIZETÉSEK CÉLKITŰZÉSEI NEM ELÉG KONKRÉTAK, EZÉRT NEM ÉRTÉKELHETŐ, HOGY ELÉRTÉK-E ŐKET 28–34 A FELSOROLT KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK NEM INDOKOLJÁK EGYÉRTELMŰEN AZ AGRÁR-KÖRNYEZET VÉDELMI KIFIZETÉSEKET 35–39

PÉLDÁK KÉZZELFOGHATÓ KÖRNYEZETI HASZONRA TÖREKVŐ GYAKORLATOKRA

40–51

AZ AGRÁR-KÖRNYEZET VÉDELMI POLITIKA EREDMÉNYEI NEHEZEN MONITOROZHATÓK

52–69

A TERMELŐKET MEGFELELŐ IRÁNYMUTATÁSOK ÉS KORREKT TÁMOGATÁSI ÖSSZEGEK SEGÍTIK-E?

54–57 A TERMELŐKET ÁLTALÁBAN MEGFELELŐ IRÁNYMUTATÁSOK SEGÍTIK, DE A BEVÁLT GYAKORLATOK TERJESZTÉSE FEJLESZTÉSRE SZORUL 58–69 HIÁNYOSSÁGOK JELLEMZIK AZ AGRÁR-KÖRNYEZET VÉDELMI KIFIZETÉSEK TÁMOGATÁSI ÖSSZEGEINEK MEGÁLLAPÍTÁSÁT

7/2011. sz. különjelentés – Megfelelő-e az agrár-környezetvédelmi támogatások rendszerének kialakítása és irányítása?

4

70–94

Z AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELMI POLITIKA IRÁNYÍTÁSA SORÁN FIGYELEMBE VESZIK-E A A KONKRÉT KÖRNYEZETI IGÉNYEKET?

72–83 A TERÜLETI LEHATÁROLÁSSAL ÉS A KIVÁLASZTÁSSAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK ALKALMAZÁSA KORLÁTOZOT T 84–94

A FORRÁSOK ELOSZTÁSA NEM A KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG JEGYÉBEN TÖRTÉNIK

95–100

KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK

I. MELLÉKLET

– A SZÁMVEVŐSZÉK KORÁBBI AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELMI TÉMÁJÚ

JELENTÉSEINEK FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI

II. MELLÉKLET

– A Z ELLENŐRZÉSI KÉRDÉSEK MEGVÁLASZOLÁSÁRA HASZNÁLT ELLENŐRZÉSI

KRITÉRIUMOK ALAPJÁNAK LEÍRÁSA ÉS HÁTTERE

III. MELLÉKLET – A NYOLC ELLENŐRZÖTT TAGÁLLAM BESZÁMOLÓIBAN SZEREPLŐ OUTPUT- ÉS EREDMÉNYMUTATÓK

A BIZOTTSÁG VÁLASZAI


5

KIFEJEZÉSGYŰJTEMÉNY

Agrár-környezetvédelmi célprogram: Támogatási mechanizmus, amelynek keretében a tagállamok agrár-környezetvédelmi kifizetéseket folyósítanak a termelőknek utóbbiak számára előírt gazdálkodási gyakorlatok elvégzéséért. Adott vidékfejlesztési program több ( jellemzően kb. tíz) agrár-környezetvédelmi célprogramból áll. Agrár-környezetvédelmi célprogram például a gazdálkodási rendsze rek külterjessé tétele (extenzifikáció), a vetésforgó alkalmazása, és a biodiverzitás megőrzését célzó tevékenységek. Agrár-környezetvédelmi kifizetések: Az uniós vidékfejlesztési politika alkalmazásának egyik, pénzügyi szempontból a legjelentősebb eszköze. Először 1987-ben került bevezetésre a közös agrárpolitikán belül, akkor még választható lehetőségként, majd 1992-től lett a tagállamokra nézve kötelező eszköz. Jelenleg az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 39. cikke szabályozza. Biogazdálkodás: Olyan élelmiszer-termelési mód, amely a környezetre gyakorolt emberi hatás minimalizálására törekszik. 1991 óta a vonatkozó követelményeket – például a termelési módszereket és az ellenőrzést – uniós szinten határozzák meg. A biogazdálkodást jelenleg a 834/2007/EK tanácsi rendelet szabályozza. Eredménymutatók: Ezeket a mutatókat a program keretében hozott intézkedésekből közvetlenül adódó változások mérésére használják – a 2. tengelyes intézkedések – például az agrár-környezetvédelem – esetében ez az a földterület (hektárszámban), amelyen eredményes termőföld-gazdálkodás folyik, és amely ezáltal hozzájárul egy konkrét cél (pl. a vízminőség javításának) megvalósításához. Gazdálkodási gyakorlat: Mezőgazdasági termelési módszer, amely a környezetre nézve pozitív vagy negatív hatással járhat. Hatásmutatók: Bizonyos időszak elteltével megfigyelhető, hosszabb távú társadalmi-gazdasági, illetve környezeti hatások mérésére használt mutatók, amelyeket a vidékfejlesztés esetében programszinten határoznak meg. Az agrár-környezetvédelemhez kapcsolódó mutatók: a biodiverzitás-csökkenés visszafordítása, a mezőgazdasági területen fészkelő madarak állományának alakulása, magas természeti értékű mezőgazdasági terület és erdőség fenntartása, a vízminőség javulása és hozzájárulás az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. Integrált gazdálkodás: Olyan gazdálkodási rendszer, amelyre vonatkozóan uniós szinten nincsenek egységesen megállapított követelmények; célja természeti erőforrások felhasználása és a fenntartható gazdálkodás biztosítása, elsősorban a szennyező inputok lehető legkisebb mértékű felhasználása révén. KAP: Közös agrárpolitika. Közös értékelési és monitorozási keretrendszer: A Bizottság és a tagállamok által kidolgozott megközelítés, amelynek célja beszámolók készítése a vidékfejlesztési programok pénzügyi végrehajtásával, outputjával, eredményeivel és hatásaival kapcsolatban. Közösségi stratégiai iránymutatások: A Tanács által a 2007–2013-as programozási időszakra vonatkozóan elfogadott uniós vidékfejlesztési prioritások (2006/144/EK határozat). Magas természeti értékű gazdálkodás: Olyan gazdálkodási típusok és mezőgazdasági területek, amelyek jellegükből adódóan alkalmasak a biodiverzitás magas szintjének, illetve állományvédelmi szempontból fontos fajoknak és élőhelyeknek a támogatására.


6

Natura 2000 területek: A természetvédelmi területek uniós szintű hálózata, amelyet az 1992-es élőhelyvédelmi irányelv (92/43/EGK tanácsi irányelv) hozott létre. Outputmutatók: Adott beavatkozás során elért eredmények mérésére használt mutatók. Az agrár-környezetvédelem esetében pl.: a támogatott gazdaságok/szerződések száma és az intézkedés keretében támogatott terület (hektárok számában), illetve állatszám. Referenciaszint: Az a viszonyítási szint, amelyhez képest felmérik, hogy a termelők valóban csak a törvényben előírtnál nagyobb erőfeszítést követelő gyakorlatokért részesülnek agrár-környezetvédelmi kifizetésekben. A referenciaszint fontos eleme a „kölcsönös megfeleltetés”, amely alatt a 73/2009/EK tanácsi rendelet II. és III. mellékletében felsorolt közegészségügyi, állat- és növényegészségügyi, környezetvé delmi, állatjóléti, illetve a földterület jó mezőgazdasági és ökológiai állapotban való tartására vonatkozó követelmények értendők. Tagállam: Jelen ellenőrzés fogalomhasználatában „tagállam” alatt az agrár-környezetvédelmi kifizetések irányításával megbízott hatóságok értendők. A tagállamok e célból ugyanis irányító hatóságot jelölnek ki. Egyes tagállamokban, például Németországban, Spanyolországban és Olaszországban minden régió külön-külön programmal és irányító hatósággal rendelkezik. Támogatott fizikai terület: Termelők és egyéb gazdálkodók által használt földterületek, amelyekre agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalások vonatkoznak. Ha ugyanarra a területre több kötelezettségvállalás is vonatkozik, a kötelezettségvállalásokkal fedett teljes területet ehhez a mutatóhoz csak egyszer szabad figyelembe venni. Vidékfejlesztési program: Adott tagállam által elkészített és a Bizottság által jóváhagyott, az uniós vidékfejlesztési politika tervezéséről és végrehajtásáról szóló alapvető programozási dokumentum. A 2007. január 1-je és a 2013. december 13. közötti időszakot öleli fel, és akár 40 intézkedést is tartalmazhat, ezekből egy az agrár-környezetvédelmi kifizetésekre vonatkozik. Vízgyűjtő: Olyan földterület, amelyről minden felszíni lefolyás a vízfolyások, folyók, és esetleg tavak sorozatán át a tengerbe folyik egyetlen folyótorkolaton vagy folyódeltán keresztül (a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK irányelv 2. cikke).


7

ÖSSZEFOGLALÁS I.

Az agrár-környezetvédelem az egyik legalapvetőbb uniós szakpolitika; az e területre vonatkozó uniós finanszírozás összege évente közel 2,5 milliárd eurót tesz ki. E politika célja, hogy kielégítse a környezetvédelmi szolgáltatások iránti e g y r e e r ő s e b b t á r s a d a l m i i g é n y t . A s z a kpolitikát a Bizottság és a tagállamok m e g o s z t v a i r á ny í t j á k . A z a g r á r - k ö r nye ze t védelmi kifizetésekhez a különböző tagállamokban a gazdálkodási gyakorlatok s z é l e s k ö r e k a p c s o l ó d i k , a n n á l i s i n k á b b, m i ve l a t e r m e l ő k ré s z vé t e l e ö n k é n t e s a l a p o n t ö r t é n i k . E h á t t é r i n fo r m á c i ó k a l a p j á n a Számvevőszék azt ér tékelte, hogy ezt a vidékfejlesztési intézkedést megfelelően alakították- e ki, illetve megfelelően irányítják- e.

II.

A Számvevőszék megállapította, hogy a tagállamok által kitűzött célok száma n a g y, é s a z o k n e m e l é g k o n k ré t a k , e m i a t t nem ér tékelhető, hogy azok at elér ték- e vagy sem. Bár a vidékfejlesztési programokban megállapították, hogy melyek a környezeti problémák, azok nehezen indokolják az agrár-környezetvédelmi k i f i z e t é s e k e t . A k ö z ö s fe l ü g ye l e t i é s é r t é kelési keretrendszer bevezetése előrelépést jelent a monitoringrendszerek tekintetében, de követendő példákat a keretrendszeren kívül is találtunk. Ugyanakkor jelentős problémák merültek fel a vezetői információk relevanciája és megbízhatósága tekintetében. Különösen az okozott problémát, hogy az agrár-környezet védelmi k ifizetések kör nyezeti hasz n á ró l m e g l e h e t ő s e n k e vé s i n fo r m á c i ó á l l t rendelkezésre.


8

ÖSSZEFOGLALÁS III.

Maguk a termelők döntő szerepet játszan a k a z a grá r- k ö r nye ze t vé d e l m i k i f i ze té s e k vé gre h a j tásában: fontos, hogy munk ájuk at ú t m u t at á s o k s e gí t s é k , va l a m i nt a z i s, h o g y a támogatások összege megfelelő ösztönző erővel hasson számukra. A termelőket útmutatással ellátó rendszerek általában j ó l m ű k ö d n e k . U g ya n a k k o r l é nye g e s p ro b lémák at találtunk a támogatási összegeket illetően, többek között azok kiszámításak o r a d ó d t a k h i á nyo s s á g o k , i l l e t ve a k i f i ze téseket nem igazították hozzá a regionális, i l l e t ve h elyi feltételek hez.

IV.

A tagállamokat az uniós jog kötelezi arra, h o g y a t á m o g a t á s o k a t a k o n k ré t i g é nye k n e k m e g fe l e l ő e n b o c s á s s á k re n d e l k e zé s re. E l l e n ő r zésünk során azonban azt állapított u k m e g, h o g y a l e g tö b b k i a d á s h o r i zo nt á l i s c é l p ro g r a m o k a t f i n a n s z í rozo t t a n é l k ü l, h o g y k i v á l a s z t á s i e l j á r á s o k r a k e r ü l t vo l n a s o r. E z t n e m t á m a s z t o t t á k a l á d ö n t é s e k a z z a l k a p c s o l at b a n , h o g y a fe l m e r ü l ő k ö l tségek alapján milyen szintű célorientáltság indokolt. A vezetőség ezenkívül nem ve t te e l é g g é f i g ye l e m b e a té nye k e t a d ö ntéshozatal során, és a kifizetéseket nem i r á ny í t o t t a k o n k r é t k ö r ny e z e t i p r o b l é m á k k e ze l é s é re.

V.

A Számvevőszék a következőket javasolja: ŪŪ a B i z o t t s á g é s a t a g á l l a m o k t e g y é k e g yé r t e l m ű b b é é s i n d o k o l j á k m e g fe l e l ő b b e n a z a g r á r - k ö r nye z e t vé d e l m i c é l programokat, illetve számoljanak be világosabban azok ról; ŪŪ jóváhagyás előtt a Bizottság ér tékelje szigorúbb követelmények szerint a vidékfejlesztési programok főbb elemeit; ŪŪ a k ö ve t k e z ő p ro g r a m o z á s i i d ő s z a k r a néz ve a Bizottság a következőket fontolja meg: Ū Ū az agrár-környezetvédelmi kiadásokat pontosabban kell- e szegmentálni? ŪŪ a v é l h e t ő e n n a g y o b b k ö r n y e z e t i hasznot hozó célprogramokra nagyobb arányú uniós finanszírozás járjon- e? Ū Ū szét kell- e választani az egyszerűbb, illetve a szigorúbb követelménye ket állító agrár-környezetvédelmi célprogramok at? ŪŪ a tagállamok legyenek- e még előretekintőbbek az agrár-környezetvédelmi kifizetések irányításának területén?


9

BEVEZETÉS

M E ZŐ G A Z D A S ÁG É S KÖ R N Y E Z E T V É D E L E M   – E L L E N T M O N D Á S O S PA R T N E R S É G

1.

2.

A z 1970- es és 1980-as évek óta a köz véleményt egyre ink ább aggasztja a mezőgazdaság környezetre gyakorolt k áros hatása. E z t ö b b e k k ö z ö t t a g a z d a s á g o k e g y re n ö ve k vő s z a k o s o d á s á val, a műtrágya és a növény védőszerek alk almazásával, a nagy á l l o m á ny s ű r ű s é g g e l, é s  – e l s ő s o r b a n a d é l i t a g á l l a m o k b a n  – a z öntözött területek terjedésével függ össze. A közös agrárp o l i t i k a k o rá b b i , m e ző g a zd a s á gi te r m é k e k h e z ny ú j to t t á rg a ranciái gyorsították az ilyen belterjes gazdálkodási módszerek e l terjedését.

1

Az Európai Mezőgazdasági

Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet (2005. szeptember 20.) 35. preambulumbekezdése (HL L 277., 2005.10.21., 1. o.).

A k ü l te r j e s g a zd á l k o d á s e g ye s f a j t á i a zo n b a n e l ő s e gí t i k a t á j k ör nyezeti ér tékeinek megőr zését. A k ülterjes gazdaságok és te r m ő fö l d e k te r m e l é s b ő l va l ó k i vo n á s a e g y re n a g yo b b p ro b l é mát jelent az Európai Unió egyes régióiban, hiszen az k áros hatással jár a biodiver zitásra és a tájdiver zitásra, emellett pe d i g az erdőtüzek veszélyét is növeli.

A Z AG R Á R - KÖ R N Y E Z E T V É D E L M I K I F I Z E T É S E K U N I Ó S TÁ M O G ATÁ S A

3.

1987 óta az EU hozzájárul a tagállamok agrár-környezet védelmi kifizetéseihez annak érdekében, hogy választ adjon arra a kettős k ihívásra, amit a belterjes gazdálkodás negatív hatá sainak csök kentése és a k ülterjes gazdálkodás pozitív hatása i nak fenntar tása jelent. A k ifizetések célja, hogy ösztönözzék „a mezőgazdasági termelőket és egyéb gazdálkodókat arra, hogy a társadalom egészét szolgálják a kör nyezet, a táj és ann ak jellemzői, a ter mészeti erőfor rások , a talaj és a genetik ai s o k fé l e s é g vé d e l m é ve l é s j av í t á s áv a l ö s s ze e g ye z te t h e tő m e zőgazdasági termelési módszerek bevezetésével vagy további a l k almazásával ” 1 .

A 2007–2013-as időszak ban az agrár-környezetvédelmi k ifizetések re elk ülöní te t t u n i ó s ö s s ze g : 2 2 , 2 m i lliárd EUR


10

4.

2 0 0 0 ó t a a z a g r á r - k ö r nye ze t vé d e l m i k i f i ze t é s e k ré s zé t k é p e z i k az Unió vidékfejlesztési politik ájának , amely a tagállam ok hétéves időszakokra ter vezett vidékfejlesztési programjai révén kerül megvalósításra. A tagállamok kötelesek agrárkörnyezetvédelmi kifizetéseket is belefoglalni programjaikba: a jelenlegi, 2007–2013-as időszakban a tagállamok erre 22,2 milliárd eurót különítettek el az Unió forrásaiból. A z 1. ábra az elkülönített összegeket mutatja tagállamonként. A 2009- es pénzügyi évre szóló uniós k iadások tényleges össze ge 2,5 milliárd EUR volt, míg a programozási időszak első felé ben (2007. január 1 – 2010. július 1.) az összeg 7,7 milliárd eu rót tett k i 2 .

2

A 2,5 milliárd, illetve

a 7,7 milliárd EUR normál kiadási szerkezetnek felel meg. A kezdeti, 2007-es agrár-környezetvédelmi keretösszeget (20,2 milliárd EUR) a KAP felülvizsgálatát követően 2 milliárd euróval megnövelték (az állapotfelméréssel és a gazdaságélénkítő csomaggal összefüggésben). Emellett 2007-ben és 2008-ban a kiadások viszonylag alacsonyak voltak, mert a programokat még nem hagyták teljesen jóvá.

1. ÁBRA

A 2007 – 2013 KÖ ZÖT T I AG R Á R - KÖ R NYE Z E T V É D E L M I K I F I Z E T É S E K R E E L K Ü LÖ N Í T E T T U N I Ó S Ö S S Z E G ( A V I D É K F E J L E S Z T É S I P R O G R A M O K B A N 2009 D E C E M B E R É I G J Ó VÁ H AG YOT T Ö S S Z E G )

2 500

millió EUR

2 000 1 500 1 000 500

Belgium Bulgária Cseh Köztársaság Dánia Németország Észtország Írország Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Egyesült Királyság

0

Forrás: DG AGRI: Vidékfejlesztés az Európai Unióban – Statisztikai és gazdasági adatok – 2009. évi jelentés, 2009. december (4.1.1. rész – EMVA – A pénzügyi tervek áttekintése). 7/2011. sz. különjelentés – Megfelelő-e az agrár-környezetvédelmi támogatások rendszerének kialakítása és irányítása?

11

5.

A z a g r á r - k ö r nye ze t vé d e l m i k i f i ze t é s e k e t á l t a l á b a n t a g á l l a m i közszer vezetek, illetve a kedvezményezettek (termelő vagy e g yé b g a zd á l k o d ó k ) k özö t t l é t re j ö t t s ze r ző d é s e k a l a p j á n fo lyósítják . Ezek a szer ződések , amelyek rendszerint öt–hét éves i d ő s z a k ra s zó l n a k , ré s z l e te s e n t a r t a l m a z z á k a zo k a t a k ö te l e zettségeket, amelyeket a kedvezményezett köteles vállalni. Ezek a kötelezettségek a gazdálkodási gyakorlatok széles körét ö lelik fel, és az alábbi módon csopor tosíthatók .

A gazdálkodási gyakorlatok fő csoportjai (az agrár-környezetvédelmi kifizetésekhez) o Biogazdálkodás (lásd: Kifejezésgyűjtemény) o Integrált gazdálkodás (lásd: Kifejezésgyűjtemény) o A gazdálkodási rendszerek egyéb módon történő külterjessé tétele (extenzifikáció): a műtrágya és a növényvédőszerek használatának csökkentése, az állattenyésztés külterjessé tétele o Vetésforgó, területpihentetés o A talajerózió megelőzése vagy csökkentése o Genetikai források (a gazdálkodásból való eltűnéssel fenyegetett helyi fajták, génerózióval fenyegetett növények) o A biodiverzitás megőrzése és megerősítése o A mezőgazdasági földterület tájképének és történelmi jellegzetességeinek fenntartása o Vízhez kötődő intézkedések (a tápanyag-gazdálkodáson kívül), például puffermezők, mezsgyék, vizes élőhelyeken történő gazdálkodás.

6.

A z a g r á r - k ö r ny e z e t v é d e l m i k i f i z e t é s e k e g y i k a l a p e l v e , h o g y az ilyen szerződések megkötése és alkalmazása a termelők ré s zé rő l ö n k é nte s a l a p o n tö r té n i k . E b b ő l a d ó d ó a n a k i f i ze té sek összegének a vállalt kötelezettségekhez és az azokhoz k apcsolódó k iadások hoz mér ten kellően vonzónak kell lennie. A k e d v e z m é ny e z e t t e k n e k k i f i z e t e t t t á m o g a t á s t k i z á r ó l a g a z agrár-környezetvédelmi kötelezettségekből adódó többletköltségek és bevételk iesések alapján kell k iszámítani; a tranza kciós költségek szintén figyelembe vehetők .

7.

A z agrár-kör nyezet védelmi k ifizetések olyan gyakor latot nem k o m p e n z á l h a t n a k , a m e l y e l vé g zé s é re t ö r vé ny k ö t e l e z i a t e r melőket. Az az alaphelyzet, amelyhez képest a többletkölts égeket megállapítják , az „al apszint ”, illet ve „referenciaszint ”. A z e szint felett várható környezeti haszon jelentősen eltérhet, és elsősorban attól függ, hogy az adott gazdálkodási gyakorlat m ennyire munk aigényes. További részletek ről lásd: 2. ábra.


12

8.

A z a grá r- k ö r nye ze t vé d e l m i é r té k e l é s e k s ze r i nt a z i nté z k e d é s végrehajtására mindig két lehetséges módszer létezik , melyekre a következőképpen utalnak : „széles és sekély ”, illet ve „mély és szűk ”, „alapszintű”, illet ve „magasabb szintű” célprogramok , valamint „alapfokú” és „szigorúbb követelményeket alk almazó” m ó d s z e r e k 3. E z a m e g k ü l ö n b ö z t e t é s a z o n a z e l m é l e t e n a l a pul, hogy a két módszer homlokegyenest eltérő logik a szer int f o l y ó s í t j a a z a g r á r - k ö r ny e z e t v é d e l m i k i f i z e t é s e k e t : e l t é r ő e k a célprogramok által ér intett területek , csak úgy, mint az ér in t e t t k e d ve z m é nye z e t t e k s z á m a , a fe l m e r ü l ő k ö l t s é g ve t é s i é s adminisztratív k iadások , az alk almazandó irányítási szabályok é s a v á r h a t ó h a t á s o k i s. A z a g r á r - k ö r nye z e t vé d e l m i c é l p ro g ramok elemzésének bevált módjai nem jelennek meg a jogszabályokban, meghagyva az illetékes hatóságok számára a v á l a s z t á s i l e h e t ő s é g e t a z a l k a l m a z a n d ó m ó d s ze re k k özö t t , a kontextustól és a problémák jellegétől függően. A 2013 utáni i d ő s z a k ró l s zó l ó v i t a i n d í tó b i zo t t s á gi k öz l e m é ny 4 l e h e tő s é g k é n t a z t j av a s o l j a , h o g y a z e g y s ze r ű é s á l t a l á n o s a n a l k a l m azo t t a gr á r - k ö r nye ze t vé d e l m i i n té z k e d é s e k n é l a l k a l m a z z a n a k k öz vetlen k ifizetéseket.

3

A Bizottság „A vidékfejlesztési

programok hatásvizsgálata, tekintettel a 2006 utáni vidékfejlesztési politikára" című dokumentuma (Mezőgazdasági Főigazgatóság, EPECzárójelentés, 2004. november) 85. oldalán megemlíti, hogy „a »szűk és mély«, illetve »széles és sekély« közötti vita az agrár-környezetvédelmi politika bevezetése óta fontos szerepet játszik; a jelenlegi agrár-környezetvédelmi programokban mindkét módszer egyértelműen jelen van". Ez a megkülönböztetés már 1998-ban is szerepelt számos egyéb, az Európai Bizottság számára készült értékelési jelentésben (a 2078/92/EGK rendelet értékelése, DG AGRI VI/7655/98. sz. dokumentum). 4

1. kép: Példa agrár-környezetgazdálkodásra (Anglia) – balról jobbra: búzaparcella, bevetetlen „táblavégi fordulósáv ”, majd egy „vadon élő madarak számára maggal b evetett sáv ”.

„A KAP jövője 2020-ig:

az élelmezési, a természetes erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezelése”, COM(2010) 672 végleges, 2010. november 18.

© Európai Unió, forrás: Európai Számvevőszék.


13

9.

2. ÁBRA

A z a l a p fo k ú a g r á r - k ö r ny e z e t v é d e l m i c é l p r o g r a m o k a l k a l m a zása az agrár-környezetvédelmi kifizetések folyósításának költséghatékony módszere lehet, ha nagy területen szükséges intézkedéseket hozni. Ezek re a célprogramok ra egyszerű és ál talánosan alk almazott intézkedések (pl. a legelők fenntar tása, zöld növénytak aró a termőföldeken), valamint a kedvezménye z e t t e k n a g y s z á m a j e l l e m z ő. M i v e l a t e r m e l ő k t ő l c s a k k o r l á tozo t t m é r té k ű b e fe k te té s t vá r n a k e l, a t á m o g at á s i ö s s ze g e k v i szonylag alacsonyak .

A Z AG R Á R - KÖ R N Y E Z E T V É D E L M I K I F I Z E T É S E K I N T E R V E N C I Ó S LO G I K Á J A

A legszigorúbb követelmények környezeti haszna

Befektetett munka

Közel 600 000, agrárkörnyezetvédelmi kifizetésekben részesülő gazda (17,5 millió hektárral), akiknek a kötelezőkön túl további előírásokat is kell teljesíteniük

Referenciaszint

Közel 7,3 millió gazda (160 millió hektárral), akiknek teljesíteniük kell a kötelező előírásokat Kedvezményezettek száma, földterület nagysága


14

10.

11.

A szigorúbb követelményeket állító célprogramokat ezzel s ze m b e n a h e l y i k ö r ü l m é nye k h e z l e h e t i g a z í t a n i , é s e ze k h e z már összetettebb és nagyobb szakér telmet követelő gazdálko dási típusok ra van szükség. A tagállamok ezeket a támogatási m e c h a n i z m u s o k at b e h at á ro l t a b b fö l d ra j z i te r ü l e te k e n 5 a l k a l mazzák, és azokban kevesebb kedvezményezett vesz részt. M i v e l a t e r m e l ő k r é s z é r ő l k o m o l y b e fe k t e t é s r e v a n s z ü k s é g, a mi magasabb költségek kel, illet ve bevételk ieséssel jár, a tá mogatási összegek ebben az esetben viszonylag magasak. A szigorúbb, konk rét területek re szabott követelmények miatt a m u n k a i g é nye s e b b c é l p ro g r a m o k t á m o g a t o t t h e k t á ro n k é n t potenciálisan nagyobb környezeti haszonnal járnak, ennek a zonban a költsége is magasabb. A z a grá r - k ö r nye ze t vé d e l m i k i f i ze té s e k i rá ny í t á s a a B i zo t t s á g és a tagállamok között megoszt va tör ténik . A tagállamok által elkészített és benyújtott vidékfejlesztési programok at a Bizottság ér tékeli és hagyja jóvá. A források szabályos felhasználásához szükséges valamennyi tör vényi, jogszabályi, és közigazgatási rendelkezést a tagállamok fogadják el. A termelők (illet ve e gyéb gazdálkodók) szer ződést kötnek a meg felelő tagállami i rányító hatósággal, és az ő felelősségük lesz, hogy a gazdál k odási gyakor latot valóban a szer ződés szer int hajtsák végre.

Az agrár-környezetvédelmi kifizetések röviden o Arra ösztönzik a termelőket, hogy a környezetvédelemmel összeegyeztethető mezőgazdasági termelési módszereket alkalmazzanak. o Kulcsfontosságú uniós szakpolitika, amelyre évente kb. 2,5 milliárd eurót költenek az Unió költségvetéséből. o A tagállamok számára kötelező, de a termelők önkéntes alapon vehetnek részt benne. o A vállalt kötelezettségeknek meg kell haladniuk egy adott referenciaszintet. o A kifizetéseket a többletköltségek és a jövedelemkiesés alapján számítják ki, a tranzakciós költségek szintén figyelembe vehetők. Ösztönzők alkalmazása tilos. o Az irányítási feladatokat a Bizottság és a tagállamok megosztva végzik.

A S Z Á M V E V Ő S Z É K KO R Á B B I E L L E N Ő R Z É S E I

12.

A S z á mv e v ő s z é k m á r k o r á b b a n i s v é g z e t t e l l e n ő r z é s t a z a grár-környezetvédelmi kifizetések témájában, melynek kere té ben több hiányosságot is feltár t. A leg főbb hiányosságok at a z I. mellék let tar talmazza.


5

Kivétel ezalól

a biogazdálkodás, amely a gazdálkodás egyik legszigorúbb követelményeket állító típusa, mégis földrajzilag nagy területen művelik.

15

AZ ELLENŐRZÉS HATÓKÖRE ÉS MÓDSZERE 13. J e l e n e l l e n ő r zé s cé l j a a n n a k m e g á l l a p í t á s a , h o g y a z a grá r- k ö r-

nye ze t vé d e l m i t á m o g at á s i re n d s ze re k k i a l a k í t á s a é s i rá ny í t á s a megfelelő - e. A z ellenőrzés során konk rétabban a következő kér dések re kerestük a választ:

6

A testület kilenc szakértőből

állt: három szakértő állami kutatóintézetekből (a francia „Nemzeti Agronómiai Kutatóintézet", a német

Ū Ū az agrár-környezetvédelmi szakpolitika kialakítása és felügyelete hozzájárul-e kézzelfogható környezeti haszon létrejöttéhez?

„von Thünen Intézet" és az ír „Teagasc Kutatóközpont"), kettő egyetemekről (Koppenhágából

Ū Ū a termelőket megfelelő iránymutatások és korrekt támogatási összegek segítik- e?

és Gloucestershire-ből), kettő európai szervezetektől (Európai Környezetvédelmi Ügynökség

Ū Ū a z a grá r- k ö r nye ze t vé d e l m i p o l i t i k a i rá ny í t á s a s o rá n f i g ye lembe vesznek- e egyedi kör nyezeti igényeket?

és Közös Kutatóközpont), egy szakértő egy környezetvédelmi civil szervezettől, egy szakértő

14.

pedig egy a termelőket uniós

A Számvevőszék ellenőrzési kritériumokat dolgozott ki az agrár-környezetvédelmi kifizetések kialakítására, végrehajtására, illetve monitorozására/ér tékelésére vonatkozóan. Ezeket a k r itér iumok at a jogszabályok , a Bizottság dokumentumai és k iadványai, valam i n t t u d o m á ny o s t a n u l m á ny o k a l a p j á n á l l í t o t t u k ö s s z e ( l á s d : II. melléklet). A Számvevőszék a k ritériumok ér vényességéről és alkalmazhatóságáról konzultált egy agrár-környezetvédelmi szakér tők ből álló testülettel is 6 . A Számvevőszék emellett – a dokumentumok áttekintését és a szakértői testülettel való kommunikációt követően – összeállította a követendő gyakorlatok rövid listáját is 7 , amelyek a szak irodalom szer int k ülönösen alk almasak ar ra, hogy hozzájáruljanak az agrár-környezet védelmi célprogramok eredményességének javításához. A Számvevőszék Angliában, a németországi R ajna-Pfalz tar tományban, valamint Franciaor szág „Centre” régiójában végzett helyszíni ellenőr zéseket, ame lyek során példák at tanulmányozhatott az ilyen gyakorlatok ra.

15.

A z ellenőr zés 203 véletlenszerűen k iválasztott agrár-környezetvédelmi témájú szer ződés dokumentumalapú vizsgálatával kezdődött. A szer ződéseket a tagállamok Bizottság felé bejelentett 2 0 0 8 - a s k i a d á s a i fe d e z té k . A m i nt á b a 2 1 t a g á l l a m 4 8 v i d é k fe j lesztési programja tar tozott.

16.

Ezt követően a Számvevőszék nyolc programot választott k i to vá b b i , ré s z l e te s te s z te l é s re. A k i vá l a s z to t t t a g á l l a m o k ( ré gi ó k ) a következők voltak: Spanyolország (Andalúzia), Olaszország ( Pi e m o n t ) , N é m e t o r s z á g ( B e r l i n é s B r a n d e n b u rg ) , Své d o r s z á g, Au s z t r i a , M a g ya ro r s z á g, Le n g ye l o r s z á g é s Fra n c i a o r s z á g. Va l amennyi tagállamban ellenőrzési bizonyítékokat gyűjtöttünk több a g r á r - k ö r nye ze t vé d e l m i c é l p ro g r a m r a vo n a t k ozó a n , é s a zo k a t dokumentumok és adatok elemzése, valamint személyes beszélg e té s e k s o r á n m e g v i z s g á l t u k . E ze n k í v ü l e l l á to g a t t u n k s z á m o s mezőgazdasági üzembe is annak érdekében, hogy az agrár-környe ze t vé d e l m i k i f i ze té s e k vé gre h a j t á s át a z ü ze m e k s z i nt j é n i s megvizsgáljuk . Ezeken a helyszíni ellenőr zéseken a termelők és a tagállami helyszíni ellenőrök is részt vettek .

szinten képviselő szervezettől érkezett. 7

Ilyen gyakorlatok

pl.: iránymutatások nyújtása a kedvezményezetteknek a célprogramok végrehajtásához, eredményalapú célprogramok kialakítása és monitorozása, valamint a célprogramok célirányos, pontosan meghatározott igényeket kielégítő alkalmazása.


16

ÉSZREVÉTELEK

A Z AG R Á R - KÖ R N Y E Z E T V É D E L M I S Z A K P O L I T I K A K I A L A K Í TÁ S A É S F E LÜ G Y E L E T E H O Z Z Á J Á R U L - E K É Z Z E L F O G H ATÓ KÖ R N Y E Z E T I H A S ZO N L É T R E J ÖT T É H E Z ?

17.

A jogszabályi háttér számos olyan elemet tar talmaz, amelyek cé lja ann ak b izto sít ása , ho gy a z agrár-kö r nyeze t véd elm i k i fi zetések valóban kör nyezeti haszonnal járjanak . A tagállamok k ö te l e s e k b e m u t a t n i a k ö r nye ze t j e l e n l e gi á l l a p o t á t a v i d é kfejlesztési programjuk ban. Ezenk ívül az agrár-környezetvédel m i k i f i ze t é s e k re v á l l a l t k ü l ö n fé l e k ö t e l e ze t t s é g e k l e í r á s á t é s i ndok lását is csatolniuk kell annak alapján, hogy a kör nyezeti igények hez és pr ior itások hoz képest milyen kör nyezeti hatást vár nak 8 .

8

Lásd elsősorban: az

1698/2005/EK tanácsi rendelet 16. cikke a) és c) pontja, valamint 81. cikke 1) pontja, és az 1974/2006/EK bizottsági rendelet II. melléklete (HL L 368., 2006.12.23., 15. o.). 9

Az Európai Közösségek

általános költségvetésére

18.

19.

alkalmazandó költségvetési

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak a költségve tési rendelet 27. cik kében 9 meg fogalmazott elve előírja, hogy egyedi, mérhető, elérhető, szakszerű és időzített szak politik ai cé l o k at k e l l m e g h at á roz n i . M i n d e n v i d é k fe j l e s z té s i p ro gra m ban szerepelnie kell adatoknak az intézkedésekhez rendelt k o n k ré t, e l l e n ő r i z h e tő cé l o k ró l, é s a p ro gra m o k e l ő re h a l a d á s á t , h a t é k o ny s á g á t é s e r e d m é ny e s s é g é t e z e k h e z a c é l o k h o z k épest kell mér ni 8 . A Számvevőszék megvizsgálta, hogy a vidékfejlesztési programok ban az agrár-környezet védelmi k ifizetések kel k apcsolatos célk itűzések elég pontosak (egyediek , mérhetők és megfelelően időzítettek) voltak- e ahhoz, hogy szilárd alapot nyújtsanak a z e re d m é nye k é r té k e l é s é h e z . A S z á mve vő s zé k m e g v i z s g á l t a továbbá, hogy a vidékfejlesztési programok megfelelően mega l apozták- e az agrár-kör nyezet védelmi k ifizetések kör nyezeti p ro b l é m á k k a l t ö r t é n ő i n d o k l á s á t . M i ve l a z , h o g y j ó m i n ő s é g ű a d ato k á l l j a n a k re n d e l k e zé s re, e l ő fe l té te l a n n a k m e g á l l apításához, hogy a szakpolitik ák elér ték- e az eredményeket, a Számvevőszék azt is ér tékelte, hogy a felügyeleti rendszerek m e g b í z h ató a d ato k at h oz t a k- e l é t re, é s a zo k ré vé n m é r h e tő e k vo l t a k- e a z a grá r- k ö r nye ze t vé d e l m i k i f i ze té s e k k ö r nye ze t i h atásai.


rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (2002. június 25.) (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

17

A Z AG R Á R - KÖ R N Y E Z E T V É D E L M I K I F I Z E T É S E K C É L K I T Ű Z É S E I N E M E L É G KO N K R É TA K , E Z É R T N E M É R T É K E L H E TŐ, H O G Y E L É R T É K - E Ő K E T Az

agrár-környezetvédelmi célokat az általános vidékfejlesztési

keretrendszer részeként határozzák meg

20.

A magas szintű jogszabályok a vidékfejlesztés – és ennek részeként az agrár-környezetvédelmi kifizetések – jogi ke re te i t á l t a l á n o s s á g b a n h a t á roz z á k m e g. A 2 0 0 7 – 2 0 1 3 - a s i d ős z a k r a v o n a t k o z ó a n a Ta n á c s a z U n i ó v i d é k f e j l e s z t é s i p r i oritásait a közösségi stratégiai iránymutatásokban (lásd: Kifejezésgyűjtemény) fogalmazta meg. Az agrár-környezet védelmi kifizetések – más vidékfejlesztési intézkedésekkel e gyütt   – az elvárások szer int a következő három uniós szintű p r i o r i t á s i te r ü l e t h e z j á r u l n a k h oz z á : a b i o d i ve r z i t á s é s a m a gas természeti ér tékű mezőgazdasági és erdészeti rendszerek , valamint a hagyományos mezőgazdasági táj megőr zése és fejl e sztése; vízgazdálkodás; és éghajlat változás.

21.

A z uniós célk itűzések – amint az 1698/2005/EK rendeletből is k i tűnik  – ink ább általános je llegűek , ám ez magas szintű jogi s z a b á l yoz á s n á l te r m é s ze te s i s. A t a n á c s i re n d e l e t a v i d é k fe j l e s z té s i p o l i t i k a cé l k i t ű zé s e i t k o h e re n s i n té z k e d é s c s o p o r to k (ún. tengelyek) mentén fekteti le. Annak a tengelynek a célja, amelyhez az agrár-környezetvédelmi kifizetések tar toznak, a k ö r nye ze t é s a t á j á l l a p o t á n a k fe j l e s z té s e a te r m ő fö l d - g a zd álkodás támogatása révén.

A

22.

célok száma túl nagy és azok igen összetettek

M i n d e n t a g á l l a m n a k n e m ze t i s t ra té gi a i te r ve t k e l l b e ny ú j t a n i a , é s e b b e n s z e re p e l n i e k e l l a z E u ró p a i M e z ő g a z d a s á g i Vi d ékfejlesztési Alap és az ér intett tagállam k iemelt cselek vési prioritásainak, figyelembe véve a közösségi stratégiai iránymut atások at, a vidékfejlesztés konk rét céljait és a rendelkezésre á l l ó p é n z ü g y i fo r rá s o k at i s. A v i d é k fe j l e s z té s i p ro gra m o k n a k b i z to s í t a n i u k k e l l, h o g y a z U n i ó v i d é k fe j l e s z té s i t á m o g at á s a i h oz z á j á r u l j a n a k a k özö s s é gi s t raté gi a i i rá ny m u t at á s o k b a n é s a n e m z e t i s t r a t é g i a i t e r ve k b e n l e fe k t e t e t t p r i o r i t á s o k h o z é s c é l o k h o z . A p ro g r a m o k n a k a d a t o k a t k e l l k ö z ö l n i ü k a z e g ye s tengelyek ről, valamint a tengelyek mentén javasolt intézkedé s ek ről, ideér t ve elsősor ban azok at a konk rét és ellenőr izhető célok at, amelyek lehetővé teszik a program előrehaladásának , h atékonyságának és eredményességének a mérését.


18

A z a n d a l ú z i a i p ro gra m h oz t a r tozó a gr á r - k ö r nye ze tvédelmi intézkedés rendk ívül sok célt tűz k i, megne hezít ve ezáltal az eredmé nye k m é ré s é t

10

A stratégiai környezeti

értékelés az előzetes értékelés része (lásd: 11. lábjegyzet), és a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben („stratégiai

2 3 . A k ülönböző programdok um entumok ban szereplő, agrár-környe z e t vé d e l m i k i f i z e t é s e k h e z re n d e l t c é l o k a l a p j á n g y a k r a n rendk ívül bonyolult keretrendszer jön létre. Ezt jól szemlélteti An d a l ú z i a p é l d á j a . A n e m ze t i s t raté gi a i te r v 2 0 k ö r nye ze t vé delmi célk itűzést tar talmaz. Ezt a vázat a vidékfejlesztési program úgy ülteti a gyakorlatba, hogy az agrár-környezet védelmi k i fizetések ről egy nyolc célk itűzést tar talmazó általános szak aszt közöl; a nyolc célk itűzés a korábban leír t 20 céltól vagy e l tér, vagy általánosabbra fogalmazza át azok at.

környezetvédelmi értékelési irányelv”) (HL L 197., 2001.7.21., 30. o.) szereplő környezeti értékelés követelményének felel meg. 11

Az előzetes értékelés

a vidékfejlesztési program összeállítási folyamatához tartozik; célja a költségvetési források minél optimálisabb elosztása és a program

24.

A vidékfejlesztési program ezenkívül a 15 agrár-környezetvédelmi célprogram mindegyikéhez célokat tűz ki (ös�szesen 51-et), amelyek szintén – néha részben, néha telje s en – eltér nek az általános részben meg fogalmazott céloktól. A z átfogó keretrendszer t, és annak részeként a stratégiai környe z e t i é r t é k e l é s t 1 0 é s a z e l ő z e t e s é r t é k e l é s t 1 1 i s f i g ye l e m b e vé ve, a c é l o k re n d k í v ü l n a g y s z á m a m e g n e h e z í t i a z e re d m é nyek mérését.

25.

A Számvevőszék megállapította, hogy a vidékfejlesztési programok ban szereplő célok az „egyedi, mérhető, illet ve megfele lően időzített ” k ategóriák nak nem felelnek meg. A tagállamok á l talában olyan nem konk rét k ifejezéseket használtak a célok m e g fo g a l m a z á s á h oz , m i nt „ c s ö k k e nt ”, „ m e g vé d ”, „ h oz z á j á r u l ”, stb. Sokszor azok ban az esetek ben sem tör tént számszerűsítés, a m i k o r p e d i g a z m e g va l ó s í t h ató l e t t vo l n a ( p l. 2 0 % - k a l c s ö kkenteni). A z olyan célok például, mint amilyeneket Lengyelország alk almazott az agrár-kör nyezet védelmi célprogramok k al k apcsolatban („megfelelő talajhasználat és víz védelem”), nem e l l e n ő r i z h e tő k . A cé l o k m e l l e t t tová b b á n e m h at á roz t a k m e g alapszinteket, amelyek bemutatnák az agrár-környezetvédelmi k i f i ze té s e k b e ve ze té s e e l ő t t i á l l a p o to t , é s h a t á r i d ő t s e m a d t a k m e g a vé g re h a j t á s h o z . I l ye n h i á nyo s s á g o k a t v a l a m e n ny i e l lenőr zött tagállamban talá ltunk , és ezek miatt nehéz annak m egítélése, hogy a célok at valóban elér ték- e vagy sem.


minőségének javítása.

19

26.

U g ya n a k k o r t a l á l t u n k p é l d á k at e g ye d i é s m é r h e tő cé l k i t ű zé s e k re i s. S vé d o r s z á g b a n a z a g r á r - k ö r nye z e t vé d e l m i c é l o k a z ú n . n e m z e t i k ö r ny e z e t m i n ő s é g i c é l k i t ű z é s e k c s o p o r t j á b a i l l e s z k e d n e k , a m e l y e k e t a s v é d p a r l a m e n t 1 9 9 9 - b e n fo g a d o t t el. A célk itűzések 2020-ra szólnak , de a legtöbb célhoz köztes, 2 010-re vonatkozó célok at is rendeltek .

27.

A l e g j o b b p é l d á k at a z ú n . „ e re d m é nyo r i e nt á l t ” cé l p ro gra m o k szolgáltatták , amelyek megvalósítása a helyszínen köz vetlenül meg figyelhető eredményeket hoz. Andalúziában, Piemontban é s Fr a n c i a o r s z á g b a n e z e k a c é l p r o g r a m o k a g a z d á l k o d á s b ó l való eltűnéssel fenyegetett fajták védelmére irányultak (lásd: 2 . ké p ) . A R a j n a - P f a l z t a r to m á ny b a n é s Fr a n c i a o r s z á g b a n a l k almazott célprogramok , amelyeket a követendő példák k ap csán ellenőriztünk, a legelőgazdálkodást érintették (lásd: 3 . há ttérmagya ráza t).

2 . k é p : Pé l d a a g r á r - k ö r ny e z e t v é d e l m i i n t é z k e d é s r e Fr a n c i a o r s z á g b a n : gazdálkodásból való eltűnéssel fenyegetett lófajta („Ardenni ”) védelme.



20

A F E L S O R O LT KÖ R N Y E Z E T I P R O B L É M Á K N E M I N D O KO L J Á K E G Y É R T E L M Ű E N A Z AG R Á R KÖ R N Y E Z E T V É D E L M I K I F I Z E T É S E K E T A

vidékfejlesztési programok felmérik a környezeti terhelést

28.

A z e l l e n ő r z ö t t v i d é k fe j l e s z t é s i p r o g r a m o k m i n d e g y i k e m e g állapította, hogy melyek a fennálló környezeti problémák. A környezeti terhelés elsősorban a következőkből adódott: a b i o d i ve r z i t á s c s ö k k e n é s e, a v í z m i n ő s é g e t fe nye g e tő ve s zé l yek , talajerózió, légszennyezés és az éghajlat változás. A környe ze t i p ro b l é m á k b e a zo n o s í t á s á h oz e l s ő s o r b a n a k özö s s é gi s t r a t é g i a i i r á ny m u t a t á s o k a t ve t t é k a l a p u l, a m e l ye k b e n a Ta nács a 2007–2013-as vidékfejlesztési programozási időszak u niós pr ior itásait fejti k i.

29.

A nyolc ellenőr zött vidékfejlesztési programból héthez csatoltak a beazonosított környezeti problémák at ábrázoló térképe ket. A tagállamok általában rendelkezésre tudtak bocsátani do kumentumok at (pl. adatok at vagy tanulmányok at) a környezeti terhelésre irányuló elemzésük alátámasztására. Ezt szemlélteti p l. a piemonti vidékfejlesztési program, amely a talajt fenye gető különböző veszélyeket (a talaj szer vesanyag tar talmának csök kenése, tömörödés, szennyeződés stb.) ábrázoló térképe ket is tar talmaz. A z irányító hatóság szintén fel tudott mutatni adatokat, amelyek alapján a régió 1206 települését (illetve a zok egyes részeit) a talajerózió veszélye szempontjából osztályozni lehetett, összesen három osztályba sorolva (kevesebb m i n t é v i 3 t o n n a / h e k t á r, é v i 3 é s 1 5 t o n n a / h e k t á r k ö z ö t t , é s é vi több mint 15 tonna/hektár).

30.

Több ellenőr zött program azonban a kör nyezeti problémák at általánosan mutatta be anélk ül, hogy egyér telmű k apcsolatot teremtett volna az agrár-környezet védelmi alintézkedések kel. S p a nyo l o r s z á g b a n , O l a s zo r s z á g b a n é s Fra n c i a o r s z á g b a n p é ld á u l n é h á ny, a v i d é k fe j l e s z té s i p ro gra m o k b a n b e a zo n o s í to t t környezeti problémához nem tar tozott agrár-környezetvé delmi kifizetés. Ezekre az esetekre a programok nem adtak m agyarázatot.


21

A

környezet állapota és a gazdálkodási gyakorlat között

számos összefüggés létezik, amelyeket azonban nehéz pontosan megállapítani

31.

Annak ér tékelése, hogy az agrár-kör nyezet védelmi célok at mi l y e n m é r t é k b e n é r t é k e l , a t t ó l f ü g g, h o g y v a n - e k a p c s o l a t a z agrár-környezetvédelmi célprogramok és a környezeti problémák között. Az agrár-környezetvédelmi célprogramok több környeze ti problémával (víz, talaj, levegő, biodiver zitás stb.) k apcsolat ban is nyújthatnak pozitív hatást. A környezeti problémák at nem l e h e t fo n t o s s á g i s o r r e n d b e á l l í t a n i , i l l e t v e r a n g s o r o l n i , m i v e l olyan tényezők höz k apcsolódnak, amelyek mindegyike lényeges, ugyanak kor jellegében eltérő, és nem összehasonlítható.

12

A biodiverzitás és a magas

természeti értékű területek fenntartása; a vízforrások védelme; az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése; a mezőgazdasági tevékenység fenntartása az olyan területeken, ahol a termelésből való kivonás veszélye fenyeget; valamint a földterület védelme.

32.

Emiatt az ellenőr zött vidékfejlesztési programok nem vagy csak kevés információt nyújtanak a megállapított környezeti problé mák viszonylagos jelentőségéről. Továbbá arra sem mutatnak rá, hogy milyen konk rét összefüggés áll fenn a problémák és a javasolt agrár-környezetvédelmi célprogramok között. Ebből adó d ó a n n e h é z é r té k e l n i , h o g y a cé l p ro gra m o k m i l ye n m é r té k b e n gyakoroltak hatást a konk rét környezeti problémák ra. A legtöbb t a g á l l a m e z é r t á t fo g ó a n , a c é l p r o g r a m o k ö s s z e s s é g é r e n é z v e mér legeli az agrár-kör nyezet védelmi célok teljesülését.

33.

A vidékfejlesztési programok ezér t k imondják , hogy a környe ze t i p ro b l é m á k é s a z a grá r- k ö r nye ze t vé d e l m i c í m e n t á m o g a tott gazdálkodási gyakor latok között többszintű k apcsolat áll fenn. A nyolc ellenőrzött programból kettő ezt úgy oldotta m e g, h o g y a k ö r nye z e t i p ro b l é m á k é s a z a g r á r - k ö r nye z e t vé d elmi célprogramok közötti összefüggéseket köz vetlen, illetve köz vetett csopor tra osztotta. Piemontban például az egyik e l l e n ő r zö t t a grá r- k ö r nye ze t vé d e l m i cé l p ro gra m ( a z i n te grá l t gazdálkodás támogatása, lásd: Kifejezésgyűjtemény) az elvárá sok szer int az öt kör nyezet védelmi célk itűzés 12 közül négyhez j á r u l t h o z z á , e b b ő l a z o n b a n c s a k e g y e t v á l a s z t o t t a k k i k ö zvetlen és fő célk itűzésként (a vízminőség védelmét). E z segít ráv i l á gí t a n i a r ra , h o g y a z a grá r- k ö r nye ze t vé d e l m i k i f i ze té s e k milyen módon járulnak hozzá a keretrendszer ben meghatáro zott kör nyezet védelmi célok hoz.

34.

A m e g á l l a p í to t t k ö r nye ze t i te r h e l é s é s a z a grá r- k ö r nye ze t vé delmi célprogramok köz vetlen összek apcsolására az egyik péld a Le n g ye l o r s z á g b a n vo l t m e g f i g ye l h e tő. A l e n g ye l v i d é k fe jlesztési program szerint a szélerózió veszélye a terület 28%-át fenyegeti. A tél folyamán talajbor ítás alk almazása olyan gazd álkodási gyakor lat, amely c sök kenti – többek között – a szél á l t a l o k o z o t t t a l a j e ró z i ó t . E z t a g y a k o r l a t o t a l e n g ye l v i d é k fejlesztési program részeként az agrár-kör nyezet védelmi k ifi zetések is támogatják (lásd: 3. kép).


22

3. kép: Példa lengyel agrár-környezetvédelmi intézkedésre: a jobb oldalon növényb orítás nélküli, széleróziónak k i te t t te rü l e t l át h ató, m í g a b a l o ldalon az agrár-környezet védelmi célprogram keretében ültetett rozsföld látható, amely megvédi a talajt az eróz i ó tó l.


P É L D Á K K É Z Z E L F O G H ATÓ KÖ R N Y E Z E T I H A S ZO N R A TÖ R E K V Ő G YA KO R L ATO K R A Egyér telmű

35.

szabályok a források elosztásakor

A környezeti problémák megállapítását követően a forrás elosztást annak fényében kell megindokolni, hogy az érinte t t te r ü l e te k e n m e k k o ra k ö l t s é g h até k o nys á g m e l l e t t é r h e tő el környezeti haszon. E tekintetben Anglia például  – Angliá t a S z á mve vő s z é k k ö ve t e n d ő p é l d á k m e g t e k i n t é s e c é l j á b ó l k e re s te fe l   – o l ya n m e g k öze l í té s t a l k a l m a z , a m e l y a l a p s z i nt ű é s m a g a s a b b s z i n t ű c é l p ro g r a m o k a t k ü l ö n b ö z t e t m e g. E z z e l e g yé r t e l m ű b b é é s á t l á t h a t ó b b á v á l t a k a z e re d m é nye k ( l á s d : 1 . há ttérmagya ráza t).


23

36.

A z ellenőrzött tagállamok közül három szintén elkülönített költségvetési keretösszegeket alk almaz a különböző típusú célprog ra m o k h oz . M a g ya ro r s z á g v i d é k fe j l e s z té s i p ro gra m j á b a n a z á l l, hogy az ország az alacsonyabb környezetvédelmi outputot elérő célprogramok ra nem k íván a keretösszegek 35%-nál többet költeni. Lengyelország vidékfejlesztési programjában a k ilenc célprogramból kettőre külön összegeket szánt. A z egyik  – a Natura 2 0 0 0 te r ü l e te k e n a ve s zé l ye z te te t t m a d á r f a j o k é s te r m é s ze te s é l ő h e l y e k v é d e l m é v e l fo g l a l k o z ó   – c é l p r o g r a m r a e l k ü l ö n í t e t t összeg a 2007–2013-as időszak ra vonatkozó agrár-környezet vé delmi k ifizetések teljes összegének a 19%-át teszi k i. Franciaor s z á g a 2 0 0 7 – 2 0 1 3 - a s i d ő s z a k r a vo n a t k ozó k e re t ö s s ze g 2 7 % - á t az 5. háttérmagyarázatban leír t célprogramok ra különítette el.

Az

agrár-környezetvédelmi k ifizetések kel párhuzamos egyéb

szakpolitikáknak nem szenteltek komoly figyelmet

37.

1. HÁTTÉRMAGYARÁZAT

A z a grá r- k ö r nye ze t vé d e l m i k i f i ze té s e k a k ö r nye ze t vé d e l m é t és javítását célzó számos szak politik a egyikét jelentik . A tagál lamok azonban szabályozási rendelkezések , különadók , illet ve célzott képzések és tanácsadás révén is felléphetnek ezen a te r ületen. E zek nek az alter natív lehetőségek nek a tanulmányo zása révén k i lehetne mutatni, hogy az agrár-környezetvédelmi k ifizetések mely területen nyújtják a megállapított problémák k ezelésének leghatékonyabb módját.

A L A P S Z I N T Ű É S A M AG A S A B B S Z I N T Ű C É L P R O G R A M O K A N G L I Á B A N Angliában a tagállami hatóságok több különböző földrajzi területen is észleltek környezeti problémákat. A hatóságok elemezték, hogy melyik típusú célprogramnak (Angliában ezek alapszintű és magasabb szintű célprogramokra oszlanak) nagyobb a költséghatékonyága az elért környezeti haszon tekintetében. Az alapszintű célprogramok költségvetésének meghatározásakor ezért azt a célt tartották szem előtt, hogy a termőföld 70%-ára alapszintű agrár-környezetvédelmi szerződések vonatkozzanak. A költségvetés fennmaradó részét a magasabb szintű célprogramokra irányozták elő, és kilenc régió között osztották szét, azok mérete és környezeti tulajdonságai, valamint a programok kihasználtságának eddigi és a tervezett számadatai alapján. Minden régióban ún. „célterületeket” határoztak meg, amelyeket a magasabb szintű támogatási rendszeren belül fontossági sorrendbe állítottak olyan szempontok alapján, mint a biodiverzitás, a tájképi jelleg, a természeti erőforrások védelme (pl. az eróziótól) stb. Minden egyes célterület potenciális kedvezményezettjeit tájékoztatják a területen alkalmazható termőföld-gazdálkodási tevékenységekről. Az elért eredményeket külön erre a célra kidolgozott mutatókkal monitorozzák (lásd: 51. bekezdés).


24

3 8 . A

S z á mv e v ő s z é k m i n d ö s s z e k é t o l y a n p é l d á t t a l á l t ( Fr a n c i a o r s z á g é s Své d o r s z á g ) , a h o l a v i d é k fe j l e s z té s i p ro gra m o k b a n té ny l e g m e g j e l e nte k a l te r n at í v m e g o l d á s o k . A s vé d v i d é k fe jlesztési program szerint a műtrágya- és növény védőszer-használat k áros hatásainak csök kentése terén a hatályos jogszabá lyi rendelkezések a legjelentősebb alternatív politik ai eszközök közé tar toznak. A program előrejelzést tar talmaz a jövőben vá r h ató v i s zo nyo k ró l, é s e l ő re ve t í t i a z a grá r- k ö r nye ze t vé d e l mi k ifizetések nek a jogszabály-módosítások fényében tör ténő átalakítását. A francia program bemutatja a tagállami és az uniós szak politik ák összefüggéseit, az agrár-környezetvédelmi k ifizetéseket pedig csupán egynek tek inti azon eszközök (például tagállami rendeletek , adópolitik a stb.) közül, amelyek kel b izonyos problémák (biodiver zitás, víz stb.) kezelhetők .

39.

Lengyelországban és Németországban (Berlin, illetve Brandenburg) a vidékfejlesztési programok nem fejtették ki, hogy az agrár-környezetvédelmi kifizetések miér t jelentik a l e g m e g fe l e l ő b b m ó d j á t a k ö r nye z e t i i g é nye k k e z e l é s é n e k . Az ütközősávokra vonatkozó lengyel agrár-környezetvédelm i c é l p r o g r a m o t p é l d á u l a r e fe r e n c i a s z i n t h e z t a r t o z ó ( l á s d : Kifejezésgyűjtemény) kölcsönös megfeleltetés keretében is végre lehetett volna hajtani. Erre a Számvevőszék egy korábbi j e lentése is felhívta a figyelmet 1 3 .

A Z AG R Á R - KÖ R N Y E Z E T V É D E L M I P O L I T I K A E R E D M É N Y E I N E H E Z E N M O N I TO R O Z H ATÓ K A

közös felügyeleti és ér tékelési keretrendszer előrelépést

jelent, azonban nem járul hozzá elegendő releváns és megbízható adat létrejöttéhez

40.

A 2007–2013-as időszak ra vonatkozó vidékfejlesztési programok közös felügyeleti és ér tékelési keretrendszere javulást jelent a 2007 előtti helyzethez képest. A keretrendszer több e k k ö z ö t t o l y a n k ö z ö s m u t a t ó k a t í r e l ő, a m e l y e k e t a t a g á ll a m o k n a k b e l e k e l l é p í te n i ü k a p ro gra m j a i k b a . A z o u t p u t- é s e redménymutatók at minden évben meg kell k üldeni a Bizottságnak. A Bizottság ezután ellenőrzi, hogy a beszámolóban szereplő mutatók és adatok következetesek és megbízható a k- e. E z e n e l l e n ő r z é s e k a l a p j á n a B i z o t t s á g s z á m o s h i á nyo s ságot állapított meg, melyek közül elsősor ban a hiányzó vagy helytelen adatok at, a különböző táblázatok közötti eltéréseket é s a hibásan feltüntetett k iadások at kell megemlíteni.


13

8/2008. sz. különjelentés:

Eredményesen működik-e a kölcsönös megfeleltetés?, 60. bekezdés és 3. háttérmagyarázat.

25

41.

A s z á mve vő s z é k i e l l e n ő r z é s a l á t á m a s z t o t t a a B i z o t t s á g á l t a l észlelt hiányosságok at, és megállapította, hogy több tagállam nem megbízható adatok at bocsátott rendelkezésre. Andalúzi ában például az output- és eredménymutatók nem voltak ös�szefüggésben az agrár-környezetvédelmi k iadások k al. A Számvevőszék Franciaországban számos hiányosságra világított rá, többek között a Bizottságnak megküldött, 2008-as évre vonat k o z ó t á b l á z a t o k b ó l e g ye s a d a t o k h i á nyo z t a k . A z a g y a k o r l a t továbbá, hogy a táblázatok ba a szer ződések lejár tát követően is vezetnek adatokat, a valósnál nagyobbnak tünteti fel az uniós k iadások révén elér t eredményeket. A lezár t támogatási m echanizmusok at Franciaország minden esetben úgy tek inti, h ogy azok a programozási időszak végéig továbbra is k ifejtik h atásuk at 1 4 .

14

Ezt az egyszerűsítést a közös

felügyeleti és értékelési keretrendszerben fogadták el. Egyes célprogramok haszna már végrehajtásukkor érezhető, míg mások csak a támogatási rendszerek életciklusának végén hoznak érzékelhető hasznot. Mindez azt az egységes megközelítést eredményezte, amely feltételezi, hogy a hatások a támogatási mechanizmus lezárását követően is folytatódnak. Ez nem mindig van így, pl.

42.

akkor sem, ha egy termelő,

A közös felügyeleti és ér tékelési keretrendszerbe output-, eredmény-, és hatásmutatók tartoznak. A tagállamoknak a program-végrehajtásról éves előrehaladási jelentést kell küldeniük a Bizottságnak, és ebben az output- és az eredménymutatók nak is szerepelniük kell. A nyolc ellenőr zött tagá l l a m 2 0 0 9 - e s e l ő re h a l a d á s i j e l e n t é s é b e n s z e re p l ő a d a t o k a t a III. melléklet tartalmazza. A hatásmutatók tág és hosszú távú hatások at mér nek , amelyeket az agrár-kör nyezet védelmi p ro gra m b ó l ny ú j to t t t á m o g a t á s m e l l e t t s z á m o s m á s té nye ző i s befolyásol 1 5 .

aki öt évig támogatásban részesült azért, hogy áttérjen a biogazdálkodásra, a szerződés lejártával visszatér a hagyományos mezőgazdasági termeléshez. 15

A hatásmutatók a következők:

a biodiverzitás-csökkenés visszafordítása, magas természeti értékű mezőgazdasági terület

43.

és erdőség fenntartása,

A z e re d m é ny m u t ató ( „ s i k e re s fö l d g a zd á l k o d á s s a l é r i nte t t te r ü l e t ” ) k ü l ö n ö s e n n e m k i e l é gí tő. E z a m u t ató a g ya k o r l at b a n megegyezik a tagállamok által szerepeltetett outputmutató a d at a i va l ( „ s i k e re s A KG - b e avat k oz á s s a l é r i nte t t te r ü l e t ” ) . E nnek oka, hogy a tagállamok nem tesznek különbséget e két mutató között, és minden támogatott terület „sikeresnek ” mi n ő s ü l . E m i a t t a k ö r n y e z e t i h a s z n o t n e m m o n i t o r o z z á k m e gfelelően: ellenőrzésünk olyan esetekre mutatott rá, ahol az agrár-kör nyezet védelmi szer ződés nem hozott eredményeket, mégis beleszámították az eredménymutatóba. A következő szakasz arra mutat példákat, hogy mindez hogyan javítható ( l ásd: 47 – 51. bekezdés).

a vízminőség javulása és hozzájárulás az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez.


26

44.

Mivel a közös felügyeleti és ér tékelési keretrendszer szabványosított, az 1698/2005/EK tanácsi rendelet arra kötele zi a tagállamokat, hogy korlátozott számban további külön m utatók at alk almazzanak . Noha minden ellenőr zött tagállam programja tar talmazott további mutatók at, ezek mindegyiké n é l h i á nyo s s á g o k a t á l l a p í t o t t u n k m e g. A l e g fő b b h i á nyo s s á g o k a k öve t k e ző k vo l t a k : a k i e g é s z í tő m u t ató k , b á r s ze re p e l t e k a v i d é k fe j l e s z t é s i p r o g r a m o k b a n , a b e s z á m o l ó k b a n n e m v o l t a k fe l t ü n t e t v e , i l l e t v e k ö z ö t t ü k é s a m e g l é v ő k ö z ö s m ut ató k k özö t t át fe d é s vo l t m e g f i g ye l h e tő, e s e t l e g n e m e l é g g é voltak konk rétak , sőt előfordult, hogy adott kör nyezeti prob lémák esetében ilyenek nem is léteztek. Utóbbi hiányossá g o t s z e m l é l t e t i M a g y a r o r s z á g e s e t e, a h o l s z á m o s a g r á r - k ö rnye ze t vé d e l m i cé l p ro gr a m l é te z i k m e g h a t á rozo t t k ö r nye ze t i p roblémák  – pl. a víz- és szélerózió komoly veszélye, a veszé lyeztetett madár fajok védelme – kezelésére. A vidékfejlesztési programban azonban nem dolgoztak ki külön mutatókat az e zek kel k apcsolatos hatások monitorozására.

A közös felügyeleti és ér tékelési a környezeti hatások ér tékelése

45.

keretrendszernek nem célja

Az agrár-környezetvédelmi kifizetések környezeti haszna a c é l t e r ü l e t j e l l e m z ő i t ő l f ü g g. Va n n a k o l y a n t e r ü l e t e k , a m e l ye k m e g h at á rozo t t , p l. a k e re t re n d s ze r a l a p m u t ató i 1 6 k özö t t szereplő környezeti problémákk al küzdenek, míg más terül e te k e t n e m te r h e l n e k á l t a l á n o s k ö r nye ze t i p ro b l é m á k . E zé r t fontos figyelemmel követni, hogy a pénzösszegeket pontosan mire költik . Ennek ellenére a tagállamok általában nem monit o ro z t á k , h o g y a t á m o g a t á s o k a t e g y a d o t t t e r ü l e t e n h o g y a n használták fel. Egyes tagállamok vidékfejlesztési programjában például az állt, hogy pr ior itást élveznek a Natura 2000 terüle te k e n m e g va l ó s í t a n d ó a grá r- k ö r nye ze t vé d e l m i i nté z k e d é s e k . Arról azonban nem tudtak információt adni, hogy ténylegesen m ek kora összeget költöttek ezek re a területek re.


16

A közös felügyeleti és

értékelési keretrendszerben a következő alapmutatók szerepelnek az egyedi környezeti jelentőségű területekre vonatkozóan: magas természeti értékű mezőgazdasági terület és erdőség, nitráttal és növényvédőszerekkel szennyezett területek (érzékeny területek), talajerózióval fenyegetett területek, kedvezőtlen adottságú területek, külterjes gazdálkodási területek és Natura 2000 területek.

27

46.


A z a g r á r - k ö r nye ze t vé d e l m i c é l p ro g r a m o k k ö r nye ze t i h a t á s a i k öve te l m é nys z i n t tő l é s a te r ü l e t t í p u s tó l f ü g g ő e n j e l e n tő s e n eltérhetnek . A közös monitoring- és ér tékelési keretszabályok a z o n b a n a z o u t p u t o k ró l é s a z e re d m é nye k rő l v a l ó b e s z á m o láskor ezt nem veszik figyelembe. M inden adatot összeadnak , f ü g g e t l e n ü l a t t ó l, h o g y a z o k h a t á s a g ye n g é b b v a g y j e l e n t ő s e b b - e. K o n k ré t a n a r ró l v a n s z ó, h o g y a s z é l e s e b b t e r ü l e t e n korlátozottabb hatást k ifejtő célprogramok adatait összeadják olyan célprogramok adataival, amelyek általában nagyobb környezeti haszonnal jár nak , de csak egy adott területen. Ennek e gyrészt az a következménye, hogy a beszámolóban nagyobb mértékben esnek latba a szélesebb körben alkalmazott célprogramok , másrészt az, hogy az uniós szinten összesített ada tok nem ér telmezhetők (lásd: 2. há ttérmagya ráza t).

P É L D A É R T E L M E Z H E T E T L E N Ö S S Z E S Í T E T T A D ATO K R A Az Andalúziában (Spanyolország) alkalmazott 15 célprogram egyike méhészeteket támogat, és célja a biodiverzitás megőrzése, valamint a mezőgazdasági területeken kívüli növény- és állatvilág védelme. Ennek az alapszintű célprogramnak a keretében a kedvezményezettek hektáronként 21,40 EUR összegű támogatásban részesülnek. Andalúzia beszámolója szerint 2008-ban az Unió forrásaiból erre 7,9 millió eurót fordítottak, amelyet 1540 szerződés keretében 579 339 hektárnyi területen használtak fel. A Bizottság jelentései szerint ez a célprogram önmagában az uniós szintű agrár-környezetvédelmi kiadások teljes összegének több mint 3%-át teszi ki 17. Andalúziában egy másik célprogram a biogazdálkodásra vonatkozik. A hektáronkénti támogatási arány termesztett növénytől függően 123,10 és 600 EUR között mozog. Andalúzia terveiben évente 4000 termelő támogatása szerepel, ami gazdaságonként 15 hektáros átlagos mérettel számolva 60 000 hektárnak, a teljes uniós összeg 0,3%-ának felel meg. Uniós szinten e két adatot (579 339 ha és 60 000 ha) összeadják, ami nem értelmezhető. Egy méhészeti szerződés jellemzően 250 méhkasra vonatkozik, és 500 hektárként szerepel a beszámolókban. A biogazdálkodás esetében hasonló adathoz több mint 33, igen szigorú feltételeknek megfelelő termelő szükséges. 17

Az agrár-környezetvédelmi kifizetések által támogatott fizikai terület (lásd: Kifejezésgyűjtemény).


28

47.

A számvevőszék i ellenőr zésre a programozási időszak kezdete u t á n t ö b b m i n t h á ro m é v ve l k e r ü l t s o r. A 2 0 0 7 – 2 0 0 9 - e s i d ő s z a k r a vo n a t k ozó a n a B i zo t t s á g é s a t a g á l l a m o k k e vé s i n fo r mációval rendelkeztek az agrár-kör nyezet védelmi k ifizetések környezeti hasznáról. A tagállamok általában egyetér tettek a Számvevőszék kel abban, hogy a közös monitoring- és ér téke lési keretszabályok ebben a tek intetben nem adtak elégséges információt. Néhány tagállam, valamint a Bizottság arra hivatkozott, hogy ezt a kérdést a programér tékelések fogják vizsgálni. A környezeti haszonnal k apcsolatos információk ra azonban szükség van mind az agrár-környezetvédelmi célprogramok i rányításához, mind az ér tékelések szilárd megalapozásához.

A

közös monitoring- és ér tékelési keretszabályokon kívül is

akadtak példák követendő monitorozási módszerekre

48.

Három, a követendő példák ra irányuló helyszíni ellenőr zésünk s o r á n tö b b e k k özö t t a m o n i to r i n g te r ü l e té n t a l á l t u n k b e v á l t gyakorlatok at. Minden esetben szigorúbb követelményeket á l l í tó cé l p ro gra m o k ró l vo l t s zó, a h o l a k ö r nye ze t i h a s zo n é rt é k e l é s e é s a z a r ró l v a l ó b e s z á m o l á s a k ö z ö s m o n i t o r i n g - é s ér tékelési keretszabályokon k ívül tör tént. A közös monitoringés ér tékelési keretrendszeren belül igen költséges lenne az ilyen módszerek elterjesztése. Ennek költségéről és hasznáról a zonban nem áll rendelkezésre becslés.

49.

Franciaország konk rét földrajzi területek re, nevezetesen a „vízgyűjtők re” szabott víz védelmi célprogramot valósít meg (lásd: K i fe j e z é s g y ű j t e m é ny ) . A z i l y e n t e r ü l e t e k e n t a l á l h a t ó g a z d a s á g o k at k ü l s ő t a n á c s a d ó é r té k e l i . E n n e k s o rá n a te r m e l ő k á lt a l vé gre h a j t a n d ó k o n k ré t i nté z k e d é s e k e t fo g a l m a z n a k m e g, amelyek aztán beépülnek a felügyeleti rendszerbe. Minden p rojekthez tar tozik egy mon itor ingter v, amelyet a hatóságok a p r o j e k t e l i n d í t á s a e l ő t t é r t é k e l n e k . A v í z b e n k é m i a i e l e mz é s e k ré vé n v i z s g á l j á k e g ye s s z e n nye z ő a ny a g o k ( p l. fo s z fo r ) jelenlétét. A monitor ingter v tar talmazza a vizsgálatok számát é s gyakor iságát, az ér intett folyók at és az illetékes szer veket. E zek a rendelkezések lehetővé teszik a célprogram kör nyezeti h atásainak pontos ér tékelését.


29

50.


A németországi R ajna-Pfalz tar tomány 2007-ben két agrár-környezetvédelmi célprogramot indított el, amelyek célja a magas te r mészeti ér ték ű legelők fenntar tása volt. A célprogram vár t eredménye a legelők egyes növény- és állatfajainak védelmére „irányul”. E célprogramok monitoringjára szabványosított adatszer zési módszer révén kerül sor (lásd: 3. háttérmagya rázat ).

P É L D A „ E R E D M É N YO R I E N TÁ LT ” C É L P R O G R A M M O N I TO R I N G J Á R A Az alapkövetelmény (a célprogramtól függően) négy–nyolc indikátornövény dokumentált megléte, melyeket egy előre meghatározott fajokat tartalmazó listáról kell kiválasztani. A minimális gazdálkodási követelmények mellett a termelők minden olyan gazdálkodási gyakorlatot alkalmazhatnak, amelyre szerintük az előírt eredmény eléréséhez szükség van. A termelőknek meghatározott módszerekkel kell nyilvántartást vezetniük a növények meglétéről. Az indikátornövényeket egy olyan sávban számolják meg, amelynek hosszúságát az adott terület leghosszabb átlója jelenti, szélessége pedig két méter. Ezt a sávot három szakaszra osztják, és az egyes szakaszokban található indikátornövényeket külön-külön veszik nyilvántartásba. A gyűjtési módszert az alábbi fotó illusztrálja.

Forrás: ©Landesamt für Umwelt, Wasser wir tschaft und Gewerbeaufsicht Rheinland-Pfalz: „PAULa - Vertragsnaturschutz Grünland - Kennarten”, Mainz 2008, 8. o. 7/2011. sz. különjelentés – Megfelelő-e az agrár-környezetvédelmi támogatások rendszerének kialakítása és irányítása?

30

51.

Angliában a magasabb szintű célprogramok esetében (lásd: 1 . h á t té r m a g ya rá z a t) , a te r m e l ő k k e l k ö tö t t m e g á l l a p o d á s o k „siker t jelző mutatók at ” is tar talmaznak . Ezek biztosítják , hogy a gazdálkodó, illetve a közszer vezet szakér tője figyelemmel k ísérhesse, hogy a környezetvédelem terén elér ték- e az eredmé nyeket. E zeket a mutatók at a megállapodásban szereplő min d e n e g ye s g a z d a s á g r a é s m i n d e n e g ye s g a z d á l k o d á s i m ó d r a k idolgozzák . A mutatók olyan időbeni, konk rét és számszerűsített elemeket tar talmaznak , amelyek hez képest a teljesítmény a g a z d á l k o d á s i e l ő í r á s o k m e g fe l e l ő a d a p t á l á s á v a l j a v í t h a t ó. A z i l y e n m u t a t ó k p é l d á u l , a z 1 . ké p e n l á t h a t ó g a z d á l k o d á s i gyakorlatok esetében (bevetetlen „táblavégi fordulósáv ” és „v a d o n é l ő m a d a r a k s z á m á r a m a g g a l b e v e t e t t s á v ” ) : „ 5 % é s 5 0% közötti területet tak arjanak meghatározott széles levelű növények , köztük legalább három szántóföldi célnövényfajta”, i l l et ve „a parcellák nak tar tós vetőmag-utánpótlást kell bizto s í t a n i u k e g é s z t é l e n á t , e g é s z e n fe b r u á r 1 5 - i g”. A h a t ó s á g o k m i n d e n é v b e n a d o t t s z á m ú m e g á l l a p o d á s ra vo n at k ozó a n é rtékelik a siker t jelző mutatók at.

A T E R M E LŐ K E T M E G F E L E LŐ I R Á N YM U TATÁ S O K É S KO R R E K T TÁ M O G ATÁ S I Ö S S Z E G E K SEGÍTIK-E?

52.

A termelőknek ismerniük kell a környezeti problémákat, és t udniuk kell, hogy e téren m it vár nak el tőlük , valamint hogy az agrár-környezetvédelmi célprogramok előírásait hogyan kell alkalmazni. Ezeknek az információknak a megszerzé s é h e z a t e r m e l ő k n e k t á m o g a t á s n y ú j t h a t ó. A S z á m v e v ő s z é k megvizsgálta, hogy nyújtottak- e, és ha igen, hogyan, olyan t ámogatások at, mint pl. a képzések , a tanácsadás és az információnyújtás, valamint hogy a támogatások eredményességét é r tékelték- e és a bevált gyakor latok révén javították- e.

53.

Az agrár-környezetvédelmi célprogramokban a termelők önkéntes alapon vehetnek részt, ezért ahhoz, hogy a célprogramok kellően vonzóak legyenek a termelők számára, meg felelő pénzügyi támogatást kell nyújtani, kerülve ugyanak kor a túlkompenzációt. A Számvevőszék megvizsgálta, hogy a programok ban szereplő támogatási összegeket helyesen számították- e k i, és azok at meg felelő tényezők támasztják- e alá, valamint hogy a k iszámításkor megkülönböztették- e a regionál i s és a helyi feltételeket, és figyelembe vették- e a kör nyezeti h atások at is.


31

A T E R M E LŐ K E T Á LTA L Á B A N M E G F E L E LŐ I R Á N YM U TATÁ S O K S E G Í T I K , D E A B E VÁ LT G YA KO R L ATO K T E R J E S Z T É S E J AV Í TÁ S R A S ZO R U L

54.

A Számvevőszék minden felkeresett tagállamban azt állapította meg, hogy az alapmechanizmusokra vonatkozóan a k e d ve z m é nye z e t t e k n e k   – a m e g l é vő k ö z i g a z g a t á s i h á l ó z a to k b e vo n á s áva l   – va l ó b a n k a p t a k ú t m u t at á s t é s k é pzé s e k e t, illetve tanácsadást. Általános tájékoztatás nyújtására találk o z ó k , p r o s p e k t u s o k é s i n t e r n e t e s o l d a l a k r é v é n k e r ü l t s o r. Részletesebb tájékoztatást és útmutatást a közszer vek , illet ve s z a k é r t ő k a d t a k , t a n fo l y a m o k v a g y s z a k m a i s e g í t s é g ny ú j t á s keretében. A z agrár-környezetvédelmi célprogramok jobb végrehajtása érdekében valamennyi felkeresett tagállam igénybe ve t t   – v a g y i g é ny b e t e r ve ze t t ve n n i   – e g yé b, t ö b b ny i re k é p zésre vagy tájékoztatásra irányuló vidékfejlesztési intézkedé seket. Svédországban majdnem minden az agrár-környezet vé delmi k ifizetések ben részesülő mezőgazdasági üzem részt vett i l yen képzésben.

55.

Emellett a legtöbb tagállamban a szigorúbb követelményeket betar tó kedvezményezettek egyedi útmutatást is k aptak. Ez általában egy szakér tő által elkészített kör nyezet védelmi ter v formáját öltötte, amelyhez a szakér tő előzetesen megtek intette a g a z d a s á g o t , é s m e g á l l a p í t o t t a a n n a k k ö r nye z e t i j e l l e m z ő i t (élőhelyek , tavak , ér zékeny területek stb.). A ter v a legmeg fe lelőbb gazdálkodási módok alk almazásához nyújt útmutatást. Svédországban, Brandenburgban, Lengyelországban és Franciaországban például a meghatározott területek biodiverzitásának védelmét célzó célprogramoknál kötelező az egyes esetekre k ülön k idolgozott ter mészet védelmi ter vek alk almazása.

A b e vá l t g ya k o r l ato k at c s a k c s e k é l y m é r té k b e n te rjesztik , és a ter melők is k e vé s v i s s z a j e l zé s t k a p n a k

56.

A bevált gyakorlatok terjesztése az ügyintézők és a kedvezményezettek számára nyújtott útmutatás egyik formája. A B i zo t t s á g o l ya n fó r u m o k at ve ze te t t b e, m i nt p l. a z Eu ró p a i Vidékfejlesztési Hálózat, amelynek célja a bevált vidékfejleszté si gyakor latok gyűjtése, terjesztése és megszilárdítása uniós szinten. A z agrár-kör nyezet védelem terén azonban ez csak kor látozottan működött, a meglévő rendszerek révén ugyanis c sak kevés konk rét példa adódott bevált gyakor latok ra.


32

57.

A számvevőszék i ellenőrzés rámutatott, hogy tagállami szinten az illetékes közigazgatási hatóságok az agrár-környezet védel m i s ze r ző d é s m e g k ö té s e u t á n c s a k r i t k á n a d t a k v i s s z a j e l zé s t az elér t eredmények ről a kedvezményezettek nek . A 203 ellenőr zött szer ződésből álló mintában ez mindössze 2% esetében volt így. A visszajelzés nyújtása hozzájárulhat, hogy a termelő t á jékozottabb legyen a végrehajtandó célprogram kör nyezeti hatásaival k apcsolatban, különösen, ha új módszerek re tér t át.

H I Á N YO S S ÁG O K J E L L E M Z I K A Z AG R Á R KÖ R N Y E Z E T V É D E L M I K I F I Z E T É S E K TÁ M O G ATÁ S I Ö S S Z E G E I N E K M E G Á L L A P Í TÁ S ÁT A

bevezetett eljárások nem akadályozzák meg a támogatási

összegek k iszámításakor előforduló hibákat és hiányosságokat

58.

Programjuk ban a tagállamok nak be kell mutatniuk a számítás o k n á l a l k a l m a zo t t m ó d s ze r t a n t é s a g ro n ó m i a i fe l t e vé s e k e t . R észletes számadatok és segédszámítások megadása azonban n e m k ö te l e ző, é s e ze k e t a p ro gra m n e m i s m i n d i g t a r t a l m a z za. A programban továbbá igazolni kell, hogy az illetékesek a számítások hoz tőlük független szer vektől meg felelő szakértői segítséget k aptak , ezt azonban nem mindig bizonyították . I t t követendő példaként eml ítendő Piemont régió programja, amely részletesen leírja a kapott szakér tői segítséget. A segítség kiterjedt a számítások helyességének ellenőrzésére, valamint a vonatkozó jogi előírások betar tásának ér tékelésé re is. A programjóváhagyási eljárások részeként a Bizottság ellenőrizte a támogatások összegeit. Az ellenőrzés azonban k i zárólag a számítások „elfogadhatóságára” kor látozódott.

59.

A fenti eljárások ból nem következett, hogy a támogatási össze gek k iszámításakor ne fordultak volna elő hibák és hiányosságok . Ak ár 8,5%- os eltérést is eredményező egyszerű számítási h ibák fordultak elő Andalúzia, Piemont és Svédország számí tásaiban. A műtrágya korlátozott használatából származó költ s égmegtak ar ítást és hasonló releváns tényezőket nem vettek m eg felelően figyelembe a számítások során. E zen felül egyes t a g á l l a m o k e l av u l t a d ato k at h a s z n á l t a k fe l a t á m o g at á s i ö s � szegek alapelemeinek k iszámításához; Lengyelország például a 2001–2003-as adatok alapján számította k i az elmaradt be vételeket, pedig a bevételek azóta jelentősen nőttek .


33

60.

A bevezetett eljárások azt sem szűrik k i, hogy a kedvezménye zettek ne részesüljenek agrár-környezetvédelmi k ifizetések ben olyan mezőgazdasági módszerekér t, amelyeket már korábban i s alk almaztak . Andalúziában a méhészek az agrár-kör nyezetvédelmi célprogram keretében támogatást k apnak azér t, hogy tevékenységeik ről – az egyébként is fennálló adatrögzítési elő írások k al nagyrészt megegyező – naplót vezessenek . A z egyik felkeresett projektnél a méhész 1770 eurót k apott ennek a kö te lezettségnek a teljesítéséér t, amely a gyakor latban néhány s or naplózásában merült k i ( lásd: 4. kép).

4. kép – A Számvevőszék által Spanyolországban felkeresett méhész gazdálko dási naplója. A méhk asok szállít á s á n a k n a p l óz á s át a z u n i ó s a g rá r környezet védelmi célpro gram mint „g a zd a s á g i g ya ko rl ato t ” t á m o g at j a .


34

61.


l e g l é ny e g e s e b b h i á ny o s s á g Fr a n c i a o r s z á g b a n fo r d u l t e l ő, A a biodiverzitás védelmére irányuló gyepterület-megőrzési alapszintű célprogramnál. A 2007–2013-as időszakban erre v á r h a t ó a n k b. 7 7 0 m i l l i ó e u r ó t f o r d í t a n a k , e b b ő l 2 3 5 m i l l i ó E UR összegű uniós for rást a 2007–2009- es időszak ban már el is költöttek. A támogatások összegét alátámasztó számítás ok elsősor ban a nitrátalapú műtrágyahasználat csök kenésén alapulnak. A számításhoz figyelembe vett paraméterek nem egyeztek meg a célprogram alk almazási területén ténylegesen előforduló ér tékek kel (lásd: 4. háttérmagyarázat). A Bizottság e zt nem ellenőr izte a francia program jóváhagyásakor.

A M Á R B E V E Z E T E T T G A Z D Á L KO D Á S I G YA KO R L AT TÓ L E L K Ü LÖ N Ü LŐ TÁ M O G ATÁ S O K K I S Z Á M Í TÁ S A A francia gyepterület-megőrzési célprogramnál a támogatási összeg 90%-a az abból adódó bevételkiesést kompenzálja, hogy a gyepterületeken a nitrátalapú trágyakivitel a hektáronkénti 180 kg-ról 125 kg-ra csökken. A tagállami hatóságok által használt statisztikai adatforrás becslései szerint a tényleges trágyakivitel hektáronként átlagosan kb. 65 kg nitrátnak felel meg, azaz jóval alulmúlja a hektáronkénti 125 kg-os korlátot. Ezt a Számvevőszék által felkeresett három gazdálkodó is megerősítette, akik közül kettő hektáronként átlagosan 15, míg a harmadik legfeljebb 60 kg nitrátot használt fel. Ebből látható, hogy a gazdálkodók olyan eljárásokért kapnak támogatást, amelyeket egyébként is alkalmaznak. A francia hatóságok szerint a 125 kg-os korlát egy referenciaérték, amely még környezetkímélőnek számít, noha meghaladja a gazdálkodók által ténylegesen alkalmazott trágyázási szintet. Ez a magyarázat nincs összhangban a Bizottság tagállamok elé terjesztett dokumentumában 18 kifejtett nézettel, amely felhívja a figyelmet arra a kockázatra, hogy „olyan gazdálkodók részesülnek támogatásban, akik a kötelezettségek (egy részét) egyébként is bevett gyakorlatként alkalmazzák, illetve hogy a számítások az adott régióra nem jellemző számadatokon alapulnak. Különösen nagy ez a kockázat akkor, ha a támogatást – pl. országos – átlag formájában számítják ki, a régiók eltérő agronómiai, illetve költségszerkezetének figyelembevétele nélkül”. 18

A Vidékfejlesztési Bizottság munkadokumentuma (RD10/07/2006-végleges): Az agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalások és

azok ellenőrizhetősége.


35

62.

A t á m o g a t á s o k k i s z á m í t á s á h o z h a s z n á l t p a r a m é t e re k é r t é k e idővel változik, aminek következtében bizonyos – például a t e r m é k s ze r k e ze t d i ve r z i f i k á l á s á r a i r á ny u l ó   – c é l p ro g r a m o k a lehetséges kedvezményezettek körében elveszíthetik pénzü gyi vonzerejüket. E z tör tént például Franciaországban, ahol 2 0 0 8 - b a n e g y cé l p ro gr a m o t a z é rd e k l ő d é s h i á ny a m i a t t n e m nyitottak meg új kedvezményezettek előtt. A tagállamok több sége azonban a szerződés időtartama alatt nem változtatta meg a támogatási összegeket, egyrészt azér t, hogy ezáltal némi biztonságot nyújtson a gazdák nak , másrészt azér t, mer t az összegek nek a változó körülmények kel való összehangolása több költséggel járhatott volna, mint a gazdák ebből származó haszna. A Számvevőszék által megvizsgált 203 szer ződés 10%á nál létezett rendszer az ára k felülvizsgálatára.

A

támogatási összegek nem tükrözik eléggé a regionális vagy

helyi feltételeket

63.

Az agrár-környezetvédelmi célprogramokat eltérő jellegű (pl. talajminőség, csapadék, domborzati viszonyok: síkság, h e g y s é g s t b. ) t e r ü l e t e k e n h a j t h a t j á k v é g r e , a m i e g y é b k é n t kihatással van a gazdaságok kiadásaira és bevételeire. Az 1974/2006/EK rendelet 53. cikke szerint a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az agrár-környezetvédelmi célprogramok keretében juttatott pénzügyi támogatásokat adott esetben a regionális vagy helyi feltételekhez, illetve a tényleges földhasználathoz igazítsák .

64.

H a a z a grá r- k ö r nye ze t vé d e l m i t á m o g a t á s o k k i s z á m í t á s a n e m kellően differenciált átlagk iadásokon és átlagbevételeken alap ul, ak kor egyes gazdaságok túl sok , mások viszont túl kevés t á mogatást k apnak . A z előbbinél csor bul a közfor rás-felhasználás hatékonysága, az utóbbinál pedig fennáll a veszélye an nak , hogy a rész vételi arány túl alacsony lesz bár milyen hatás k iváltásához. Andalúziában például az olívatermelés a 2006- os adatok szerint 0,48 és 5,46 tonna/hektár között ingadozott a szer int, hogy a területet öntözték- e. A k ülönbségek ellenére a t á m o g a t á s t 3 , 5 to n n a / h e k t á ro s á t l a g te r m é s a l a p j á n s z á m ították k i, az öntözött, illet ve öntözetlen területek megk ülön b öztetése nélk ül.

65.

A Számvevőszék négy, nemzeti programmal rendelkező tagál l a mról (Franciaország, Lengyelország, M agyarország és Svédország) megállapította, hogy a differenciálás egyes esetek ben v a l ó s z í n ű l e g h a s z n o s l e n n e a g a zd á l k o d ó k s z á m á r a , b á r s z á m ítani kellene további adminisztratív k iadások ra is.


36

66.

A francia hatóságok országos átlagok alk almazása mellett dön t ö t t e k a 4 . h á t t é r m a g ya rá z a t b a n i s m e r t e t e t t a l p ro g r a m n á l, noha a támogatások összegét meg kellett volna különböztetni aszerint, hogy síkságról, hegyvidék ről vagy kedvezőtlen adotts á g ú t e r ü l e t r ő l v a n - e s z ó. H a Fr a n c i a o r s z á g a t á m o g a t á s o k ö s s ze g é t d i f fe re n c i á l t a vo l n a , a s í k s á g o k , i l l e t ve a k e d ve ző t l e n adottságú területek támogatásai 33%-k al, illet ve 20%-k al c s ö k k e n h e t te k vo l n a , e z 2 0 0 9 - b e n k b. 8 m i l l i ó E U R u n i ó s fo rrá snak felelt meg. Lengyelországban az elmaradt bevételeket ugyanazzal az összeggel számolták 10 különböző célprogramnál, pedig különbséget kellett volna tenni pl. a szántóföldi növények és a gyepterületek között. A támogatási összegeket ré gi ó k s ze r i n t s e m k ü l ö n b öz te t té k m e g, a n a g y k ü l ö n b s é g e k e l lenére.

Részvételi

arány az alapszintű intézkedések ben

67.

A z alapszintű célprogramok ban elegendő gazdának kell részt vennie ahhoz, hogy hatni lehessen egy adott területre. A leg több tagállam azonban nem méri fel, hogy a célprogramok te r ve ze t t k ö r nye ze t i h at á s a i n a k b i z to s k i vá l t á s á h oz l e g a l á b b mekkora szintű rész vétel szükséges, illetve hogy a támogatási összegek elegendőek-e ennek a minimumszintnek az e l éréséhez.

68.

Lengyelország Számvevőszék által felkeresett régióiban a 2008-as k iadások 75%-át k itevő három alapszintű célprogram a h a s z n á l at b a n l e vő m e ző g a zd a s á gi te r ü l e te k k e ve s e b b m i nt 1%-ára korlátozódott. Nincs olyan adat, amely bizonyítaná, h o g y e k k o r a t e r ü l e t i l e fe d e t t s é g g e l m á r k i v á l t h a t ó k k ö r nye z e t i h a t á s o k . A z a l a c s o ny l e fe d e t t s é g e l l e n é r e a c é l p r o g r a m keretében nyújtott támogatások összege jóval (16–44% közötti mértékben) alulmúlta a járulékos költségek és az elmaradt b evételek alapján k iszámított összegeket.

69.

Más esetekben a támogatási összegeket annak ellenére is n ö ve l t é k , h o g y a ré s z vé t e l m á r e l é r t e a t e r ve z e t t s z i n t e t . E z tö r té nt p é l d á u l Své d o r s z á g b a n , a h o l a z e g y i k cé l p ro gra m n á l a támogatás összegét háromszorosára növelték annak ellenére, h ogy a rész vétel addigra már elér te a ter vezett szintet.


37

A Z AG R Á R - KÖ R N Y E Z E T V É D E L M I P O L I T I K A I R Á N Y Í TÁ S A S O R Á N F I G Y E L E M B E V E S Z I K - E A KO N K R É T KÖ R N Y E Z E T I I G É N Y E K E T ?

70.

Az 1698/2005/EK rendelet 39. cikkének (1) bekezdése szerint az agrár-környezetvédelmi k ifizetések keretében a tagállamok nak úgy kell támogatást nyújtaniuk, hogy a fennhatóságuk alatti teljes terül e te n te k i nte t te l l e g ye n e k a k o n k ré t i g é nye k re. A z e l l e n ő r zö t t vidékfejlesztési programok mindegyike ar ról tanúskodik , hogy a kör nyezeti ter helés egyes régiók ban erősebb, mint másutt.

19

Lásd többek között:

1) 2004. novemberi értékelő tanulmány a vidékfejlesztési programok Bizottság általi hatásvizsgálata keretében, a 2006 utáni vidékfejlesztési politika előkészítésének

71.

részeként (a tanulmány szerint

A Számvevőszék megvizsgálta, hogy az agrár-környezet védelmi támogatás figyelembe veszi- e a kör nyezeti igényeket, hogy al k almazták- e a rendelkezésre álló irányítási eszközöket, például a területi lehatárolás és kiválasztás eszközét, illetve hogy az irányítás innovatív és bizonyítékok k al alátámasztott módon zajlott-e. A Számvevőszék továbbá az is ellenőrizte, hogy a pénzeszközök kezelése kör nyezeti hatások k iváltására összpontosult- e.

az agrár-környezetvédelmi intézkedések célorientáltabbá tétele az egyik legfontosabb elem a vidékfejlesztési politika tagállambeli és régióbeli alkalmazásának javításában); valamint 2) Az „agrár-környezetvédelmi intézkedések megtervezésének és megvalósításának integrált

A T E R Ü L E T I L E H ATÁ R O L Á S S A L É S A K I VÁ L A S Z TÁ S S A L K A P C S O L ATO S E L J Á R Á S O K A L K A L M A Z Á S A KO R L ÁTO ZOT T

eszközeire” vonatkozó kutatási projekt 2004–2006 között a hatodik uniós keretprogram finanszírozásában (amely szerint

Nem

készültek ér tékelések arról, hogy a területi célcsopor tokat

melyik szinten érdemes meghatározni

az agrár-környezetvédelmi intézkedések környezeti teljesítményét meghatározó

72.

73.

egyik legfontosabb kritérium

A z agrár-környezet védelmi célprogramok környezeti hatásainak fokozásához elengedhetetlen, hogy a források felhasználása a regionális igényeknek és prioritásoknak megfelelően történjék. Ez úgy valósítható meg, ha a forrásokat – megfelelő jogosultsági kritériumok meghatározásával – egy-egy földrajzi területhez, mezőgazdasági üzemtípushoz vagy gazdálkodási gyakorlathoz rendelik .

a célorientáltság). 20

3. sz. tematikus

munkacsoport, Közjavak és állami beavatkozás, végleges jelentés, 2010. december.

Az agrár-környezetvédelmi kifizetések célorientálttá tétele folyamatosan gondot okozott az utóbbi évtizedben. 2000-ben a „K AP környezetbarátabbá tételéről ” szóló különjelentésében a Szám vevőszék k ritik aként említette, hogy az agrár-környezet védelmi intézkedések nem igazodnak eléggé a környezet védelmi priori tások hoz (a további részleteket lásd az I. mellék letb en). A zóta számos ér tékelés és tanulmány 19 is megállapította, hogy az agrár-környezetvédelmi intézkedéseket jobban hozzá kell igazítani a megállapított igények hez. A z Európai Vidékfejlesztési Hálózat e g y i k f r i s s j e l e n té s e 2 0 s ze r i n t a cé l o r i e n t á l t s á g a z e re d m é nye k sikeres megvalósításához szükséges k ilenc alapk ritérium egyike. A „K AP jövője 2020-ig” elnevezésű nemrég megjelent közlemé nyében a Bizottság a vidékfejlesztési politik a alá tar tozó intézkedések célor ientálttá tételére szólít fel.


38

74.

A támogatások megfelelő célzása révén a k iadások a környezeti p roblémák k al sújtott területek re irányíthatók . E z megvalósítható például olyan jogosultsági k ritériumok meghatározásával, a m e l ye k a k i a d á s o k a t a z o k r a a p o n t o s a n k i j e l ö l t t e r ü l e t e k re i rányítják , ahol a gazdálkodási gyakor latnak változnia kell, il let ve ahol a jelenlegi környezetk ímélő gazdálkodási gyakorlat agrár-kör nyezet védelmi támogatás nélk ül nem maradna fenn. E z t m u t a t j a a 3 –5 . á b ra , a h o l a t á m o g a t á s o k e l ő s zö r t e r ü l e t i lehatárolás nélküli, majd területileg lehatárolt megosztás b an láthatók . A helyi igények nek jobban meg felel az 5. ábra . U gyanannak az összegnek a felhasználása eredményesebb az 5 . ábrá n, szemben a 4. ábrával, ahol a kör nyezeti problémák n élk üli területek is k apnak támogatást.

21

Ez különösen igaz

Ausztriában, ahol az agrár-környezetvédelmi célprogramokat alapvetően úgy alakították ki, hogy az ország teljes területén fennmaradjanak a jelenlegi, a vidékfejlesztési program értékelése szerint meglehetősen kedvező környezeti feltételek. Ausztria tehát megelőző jellegű horizontális megközelítést alkalmaz, amelynek keretében a gazdálkodók

75.

1 . TÁ B L Á Z AT

kb. 70%-a és a teljes művelt

Az agrár-környezetvédelmi célprogramokat a tagállamok  – a megállapított környezeti igények nek megfelelően – nagy területen és/vagy a helyi körülményekhez igazítva is végrehajthatják. A z ellenőr zés összességében megállapította, hogy a k iadások at többnyire „horizontális célprogramok ra” fordították , amelyek elérhetőek voltak a vidékfejlesztési program teljes területén (lásd: 1. táblázat). A k iadások egy részét a már meglévő, a kör nyezet szempontjából hasznos gazdálkodási gyakorlatok fenntar tására fo rd í t j á k 2 1 . E z ö s s z h a n g b a n v a n a j e l e n l e g i j o g i k e re t re n d s z e r e g y i k cé l k i t ű zé s é ve l ( l á s d : 3 . b e k e zd é s ) . A k i a d á s o k at j e l e n l e g nem kötelező konk rét területek hez rendelni. Mindazonáltal a te rületi lehatárolás eredményes lehet például azok nak a területeknek az előnyhöz juttatásához is, ahol a tagállamok k imutatták , h o g y a grá r- k ö r nye ze t vé d e l m i t á m o g at á s n é l k ü l a te r m e l é s k e vésbé kör nyezetk ímélő módon zajlana.

terület 93,5%-a vesz részt az agrár-környezetvédelmi célprogramokban.

A P R O G R A M A L Á TA R TO ZÓ T E R Ü L E T E K E G É S Z É T É R I N TŐ AG R Á R KÖ R N Y E Z E T V É D E L M I K I A D Á S O K Vidékfejlesztési program (tagállam / régió)

A program alá eső területek egészét érintő kiadások százalékos aránya

AT - Ausztria

90%

DE - Brandenburg és Berlin

90%

ES - Andalúzia

50%

FR - Franciaország

90%

HU - Magyarország

80%1

IT - Piemont PL - Lengyelország SE - Svédország

85% 100%2 60%

1

Becslés a „zonális” célprogramok alá eső területek alapján.

2

A keretösszegek 20%-át a tervek szerint célorientált célprogramokra fogják fordítani, de ennek a végrehajtása még nem kezdődött meg.

Forrás: Európai Számvevőszék, becslés a területi korlátozás nélküli célprogramokra fordított 2009–2010-es kiadásokról.


39

3. ÁBRA

A T E R Ü L E T J E L L E M ZŐ I

Talajerózióval fenyegetett terület

Olyan terület, ahol a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat fenntartása bizonyítottan veszélyben forog

Olyan terület, ahol élőhelyek forognak veszélyben

4. ÁBRA

A F O R R Á S O K M E G O S Z L Á S A T E R Ü L E T I L E H ATÁ R O L Á S N É L K Ü L Az agrár-környezetvédelmi támogatás egyedi igények figyelembevétele nélkül a teljes területen elérhető

5. ÁBRA

A F O R R Á S O K M E G O S Z L Á S A T E R Ü L E T I L E H ATÁ R O L Á S S A L Agrár-környezetvédelmi támogatást kapnak azok a területek, ahol a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat fenntartása bizonyítottan veszélyben forog

Talajerózióval fenyegetett terület

Ahol nincs kimutatott veszély, ott nem jár agrár-környezetvédelmi támogatás, leszámítva a konkrét gazdaságok vagy gazdálkodási gyakorlat (pl. biogazdálkodás) céljára elkülönített forrásokat

Agrár-környezetvédelmi támogatást kapnak azok a területek, ahol élőhelyek forognak veszélyben

Forrás: Dr. Pierre Dupraz munkáiból (elsősorban az SSPE-CT-2003-502070. sz., az „agrár-környezetvédelmi intézkedések megtervezésének és megvalósításának integrált eszközeire” vonatkozó kutatási projektből) adaptálva, INRA, Franciaország. 7/2011. sz. különjelentés – Megfelelő-e az agrár-környezetvédelmi támogatások rendszerének kialakítása és irányítása?

40

76.

A Számvevőszék a konk rét helyi igények hez igazított célprog r a m o k k a l i s t a l á l k o z o t t . A z 5 . h á t t é r m a g ya rá z a t k é t s i k e r e s p éldát mutat be.

77.

A szegmentálás – a következő bekezdésekben felvázolt irány í t á s i m ó d s z e re k n é m e l y i k é h e z h a s o n l ó a n   – a d m i n i s z t r a t í v t ö b b l e t k ö l t s é g g e l j á r. É s s ze r ű é s k í v á n a to s l e n n e, h o g y a B izottság költséghatékonysági szempontok at is figyelembe ve g ye n a t á m o g at á s i re n d s ze re k e l ő te r j e s z té s e k o r, i l l e t ve h o g y a tagállamok is hasonlóképp cselekedjenek, amikor határoznak a rendszerek gyakor latba ültetéséről.

78.

A számvevőszéki ellenőrzés azonban kimutatta, hogy az ell e n ő r z ö t t t a g á l l a m o k n e m a fe l m e r ü l ő k ö l t s é g e k é s h a s z n o k e l e m z é s é re a l a p o z v a h a t á ro z t á k m e g a c é l o r i e n t á l t s á g k í v á n atos mér tékét.


S I K E R E S P É L D Á K T E R Ü L E T I S Z E G M E N TÁ L Á S R A Franciaország külön agrár-környezetvédelmi célprogramokat hozott létre a Natura 2000 területek, illetve az egyedi problémákkal, elsősorban vízszennyezéssel, esetenként talajerózióval sújtott területek számára. A környezetvédelmi problémával sújtott területeket pontosan lehatárolták, és az adott célprogramból kizárólag ezek a területek kaphatnak támogatást. Az egyes projektek keretében talajgazdálkodási tevékenységek is zajlanak, amelyekről – több lehetőség közül választva – a mezőgazdasági parcella szintjén határoznak. Az intenzív termelést folytató régiókban egyelőre kevesen vesznek részt a vízszennyezéssel kapcsolatos célprogramokban, azoknál ugyanis előírás a gazdálkodási gyakorlat – és különösen a növényvédőszer-használat – megváltoztatása. Magyarország a programban szereplő 22 célprogramból 12-nél alkalmaz területi szegmentálást. Ennek keretében külön célprogramokat dolgoz ki az alábbi öt területtípushoz, amelyekre az agrárkörnyezetvédelmi költségvetés 25%-át különíti el: ο ο magas természeti értékű területek; ο ο lejtőkön jelentkező talajerózióval sújtott területek; ο ο széleróziónak kitett homok- és lösztalajok; ο ο sérülékeny vízbázisok és árterek védőzónái; ο ο vizes élőhelyek.


41

79.

A lengyel program szer int például az olyan kör nyezeti ténye zők , mint a vízminőséget rontó magas állatsűrűség, vagy a kü lönböző talajtípusok erózióra való érzékenysége, egyes régiókb a n s ú l yo s a b b a n j e l e nt k e z n e k , m i nt m á s u t t. A 2 0 0 4 – 2 0 0 6 - o s időszak ban alk almazott zonális megközelítés helyett azonban Lengyelország mostanáig országos alapon hajtotta végre cél programjait. Az előző módszer elhagyását nem támasztotta a l á k ö l t s é g - h a s zo n e l e m zé s. Au s z t r i á b a n a 2 8 cé l p ro gra m b ó l c s u p á n n é g y   – a k i a d á s o k k b. 1 0 % - a   – i rá ny u l m e g h at á rozo t t te rületek re.

A

22

A 39. cikk (4) bekezdése,

valamint a 71. cikk (2) bekezdése.

költségvetés elég nagy volt, ezér t nem alkalmaztak egyedi

kiválasztási feltételeket

80.

Kiválasztási eljárások révén gondoskodni lehet arról, hogy a legink ább költséghatékony projektek k apjanak támogatást. Az 1698/2005/EK rendelet előírja, hogy a kiadásoknak összhangban kell lenniük az illetékes testület által rögzített kivá l a s z t á s i s ze m p o nto k k a l, i l l e t ve h o g y a k e d ve z m é nye ze t te k k iválasztása adott esetben gazdasági és kör nyezeti hatékonysági szempontokat alkalmazó pályázati felhívások alapján tör ténhet 2 2 . 2008-ban a Bizottság levelet intézett a tagállam okhoz, amelyben felelevenítette az alkalmazandó jogi rend e l k e zé s e k e t , é s l e s zö g e z te, h o g y a k i v á l a s z t á s i s ze m p o n to k célja „annak lehetővé tétele, hogy a költségvetés az intézkedés céljainak legink ább meg felelő műveleteket és projekteket fi n a n s z í roz z a .” A B i zo t t s á g re n d s ze re s e n e l l e n ő r z i , h o g y a t a g á l l a m o k té ny l e g k i d o l g oz n a k- e k i vá l a s z t á s i s ze m p o nto k a t a z a grár-kör nyezet védelemre vonatkozóan.

81.

A z e l l e n ő rö k fe l t á r t a k o l y a n e s e t e k e t , a h o l a k i v á l a s z t á s i e l j á rások at a kör nyezeti szempontból nem eléggé ér tékes szerz ő d é s e k k i z á r á s á r a h a s z n á l t á k fe l. Fr a n c i a o r s z á g b a n p é l d á u l a „területi” célprogramok projektjeit választják k i ilyen eljárás s al, amelynek keretében egy szakosított bizottság kör nyezeti s ze m p o nto k , p é l d á u l k ö r nye ze t vé d e l m i j e l e ntő s é g é s a h e l y i jellemzők figyelembevétele alapján ér tékeli a projekteket. K i v á l a s z t á s i e l j á r á s o k a t a z o n b a n c s a k n a g yo n k e vé s e s e t b e n alk almaztak . A gyakorlatban az agrár-környezet védelmi keretö s s ze g e k 9 0 % - á n á l k i z á ró l a g a t á m o g a t h a t ó s á g i fe l t é t e l e k e t veszik figyelembe. A Számvevőszék által ellenőr zött 203 szer ződésből egy olyan sem volt, amelyet pályázati felhívás kere té ben ítéltek volna oda.


42

82.

83.

Ugyanazon intézkedésen belül valamennyi gazdának ugyanazok at a j o g o s u l t s á gi k r i té r i u m o k at é s e l ő í rá s o k at k e l l te l j e s í te nie, amelyek (a Bizottság és a tagállamok szerint) ugyanazok at a környezeti hasznok at fogják eredményezni. Ha a költségvetés e l ég nagy, a for rások at az egyes kérelmek kör nyezeti haszná nak ér tékelése nélkül költik el. A költségvetés pedig többnyire elegendő, for ráshiány ugyanis csak azután léphet fel, hogy az ö sszes 2. tengelyes intézkedés költségvetése k imerül. A k iválasztási szempontok csak ezután válnak kötelezővé. Ezér t, bár öt tagállam is k idolgozott k iválasztási szempontok at 23 , ezeket nem alk almazták, a költségvetési források ugyanis mindezidáig e l egendőek voltak . A kiválasztási szempont lehet egy célszám is, pl. a kedvezm ényezettek száma. A z ellenőr zött nyolc tagállamból hatban találtak az ellenőrök példát olyan célprogramok ra, ahol a ter vezettnél több kérelem érkezett be, mégis mindegyik kérelem t á m o g at á s b a n ré s ze s ü l t. A t a g á l l a m o k a zé r t h a g y t a k j óvá to vábbi kérelmeket, mer t az eredeti célszám nem biztosította volna a kör nyezeti problémák meg felelő kezelését. A kör nye zet védelmi célnak megfelelő kérelemszám fölött hatékonyabb lenne a kérelmek elutasítása, ezáltal ugyanis a fennmaradó pénzforrások felszabadulnának a többi agrár-környezetvédelmi célprogram céljainak megvalósítására.

A F O R R Á S O K E LO S Z TÁ S A N E M A KÖ LT S É G H AT É KO N YS ÁG J E G Y É B E N TÖ R T É N I K Az irányítás a tényeket

84.

n e m e l é g g é i n n o v a t í v, é s n e m v e s z i e l é g g é f i g y e l e m b e

Az agrár-környezetvédelmi célprogramok irányítása során több e szközzel is növelni lehetne a költséghatékonyságot. A jelent é s b e n k o r á b b a n m e g v i t a t o t t e s z k özö k ö n t ú l e z a ré s z a d i f ferenciált uniós hozzájárulások ról, a kollektív szer ződések ről, i l let ve a megbízható háttéradatok fontosságáról szól.


23

Amint az a Bizottság

is megjegyezte, a nyolc ellenőrzött tagállamból egyedül Lengyelország nem dolgozott ki semmilyen kiválasztási eljárást. Ausztria és Svédország bevezetett ugyan néhány válogatási szempontot, de azok csak a költségvetés kis részeire vonatkoztak (Ausztriában a kiadások 7,5%-ára, Svédországban a 12,5%-ára).

43

85.

A v i d é k fe j l e s z té s h e z va l ó u n i ó s h oz z á j á r u l á s m é r té k e te n g e lyenként (egységes intézkedéscsomagonként) változó, elsősorb an attól függően, hogy a k i adások felhasználására a konverg e n c i a - cé l k i t ű zé s a l á t a r tozó ré gi ó k b a n v a g y m á s ré gi ó k b a n kerül sor 24 . Az Unió tehát az agrár-környezetvédelmet is ugyanolyan mér ték ben támogatja, mint sok más vidékfejlesztési inté z k e d é s t , a k öve t k e ző k i vé te l l e l. 2 0 0 9 ó t a a z u n i ó s h oz z á j á rulás – bizonyos korlátokk al – a konvergenciarégiókban 10, a z e g yé b ré gi ó k b a n p e d i g 2 0 % - k a l n öve l h e tő a z é g h a j l at vá ltozással, a vízgazdálkodással, illet ve a biológiai sokféleséggel k a p c s o l ato s i nté z k e d é s e k n é l. Et tő l a k ü l ö n b s é g tő l e l te k i nt ve a z u n i ó s h o z z á j á r u l á s n e m v e s z f i g y e l e m b e k ö r ny e z e t i v a g y e g yé b, a z a gr á r - k ö r nye ze t vé d e l e m s ze m p o n t j á b ó l fo n to s té nye ző k e t, p é l d á u l a t á m o g at á s ny ú j t á s cé l o r i e nt á l t s á g át va g y a z uniós pr ior itások alaposabb ér vényesítését.

24

Az 1698/2005/EK rendelet

70. cikke szerint az agrárkörnyezetvédelemhez nyújtott uniós hozzájárulás mértéke a közkiadások legalább 20 és legfeljebb 80%-a, ez utóbbi a konvergenciarégiókban. Az egyéb régiókban az arány 55%. A legkülső régiók és a kisebb égei-tengeri szigetek programjainál a hozzájárulás 85%-ra nő. 25

5/2010. sz. különjelentés:

A Leader-megközelítés a vidékfejlesztés gyakorlatában, 84. és 85. bekezdés.

86.

A z a grá r- k ö r nye ze t vé d e l m i p o l i t i k a cé l p ro gra m o k a t k í n á l fe l a gazdáknak, akik egyéni alapon döntik el, hogy szerződést kötnek- e vagy sem. Egyes esetek ben szükség lehet ar ra, hogy e gy adott földrajzi területen a szer ződést kötő gazdák száma elérjen egy minimumot. I lyen eset lehet például a tájkép sajátos jellegének megőr zése vagy fejlesztése, egy folyónál a vízgyűjtő terület szennyezettségének csökkentése, illetve egy bizonyos faj vagy élőhely védelme. I lyen esetek ben nem min dig vezet eredményre, ha a k iadások at k isszámú egyedi szerződésre fordítják (lásd még: 67. bekezdés). A z, hogy a szükséges kör nyezeti eredmények megvalósításában a gazdák elég nagy c s o p o r t j a m ű k ö d j ö n k ö z r e, t ö b b e k k ö z ö t t k o l l e k t í v m ó d s z e re k kel valósítható meg.

87.

A z e l l e n ő r zé s s ze r i nt a zo n b a n i l ye n m ó d s ze re k e t n a g yo n r i t k á n a l k a l m a z n a k . A z e l l e n ő r zö t t 2 0 3 a grá r- k ö r nye ze t vé d e l m i s ze r ző d é s k özö t t c s u p á n e g y k o l l e k t í v s ze r ző d é s a k a d t . A v i dékfejlesztés területén a Leader-megközelítés keretében is a l k a l m a z h ató k k o l l e k t í v m ó d s ze re k . Eg y k öze l m ú l t b e l i s z á mvevőszék i ellenőr zés szer int 2 5 azonban a tagállamok a Leader alk almazását rendszerint leszűk ítették , olyannyira, hogy egyes e setek ben az agrár-kör nyezet védelmet k i is zár ták .

88.

Ahhoz, hogy az agrár-környezetvédelmi célprogramok eredmé nye s s é g é t fe l l e h e s s e n m é r n i , e g yé r t e l m ű, k i m u t a t h a t ó k a p csolatot kell teremteni a gazdálkodási módszerek és a környe z e t v é d e l m i e r e d m é ny e k k ö z ö t t . E z a k a p c s o l a t l é t r e h o z h a t ó k í s é r l e t i p a rc e l l á k , e s e t t a n u l m á nyo k , s z á m s z e r ű s í t e t t h a t á s m o d e l l e k , fe l m é r é s e k s t b. s e g í t s é g é v e l . A z i l y e n „ k é z z e l fo gh a t ó” b i z o ny í t é k o k k ü l ö n ö s e n a s z i g o r ú b b k ö v e t e l m é ny e k e t állító célprogramok nál fontosak , amelyek hatása a célprogram egyedi követelményeitől, illetve a célprogram alá eső területek j e llemzőitől függ.


44

A szer ződések 24%-ánál n e m b i zo ny í to t t a te r ve ze t t kör nyezeti hasznok megva l ó s u l á s a

26

Primdahl és szerzőtársai:

A hatásmodellek jelenlegi alkalmazása az agrárkörnyezetvédelmi

89.

célprogramoknál, valamint

A z ellenőrök azonban megállapították , hogy az agrár-kör nye zetvédelmi célprogramok megter vezése és irányítása során k o n k ré t , s z á m s z e r ű s í t e t t h á t t é r a d a t o k a t a z e s e t e k k e ve s e b b mint felében használtak fel. A Számvevőszék által megvizsgált 2 03 szer ződésből a kedvezményezettek meghallgatására csupán 11%, modellek re/szimulációk ra csupán 14%, esettanulmányok ra pedig csupán 30% esetében került sor. A z ellenőr zött s ze r ző d é s e k 2 4 % - á n á l a t a g á l l a m o k a r ró l s z á m o l t a k b e, h o g y a gazdálkodási gyakor latok és a ter vezett kör nyezeti hasznok k özötti ok- okozati összefüggés nem bizonyított. E zek a meg állapítások összhangban vannak egy közelmúltbeli kutatás eredményével 26 , amely megállapította, hogy »a vizsgált [agrárk ör nyezet védelmi célprogramok] több mint fele dok umentált bizonyítékok helyett »józan belátás szerinti« hatásmodellek re é pül, azaz általános vélekedések re a gazdálkodási módszerek é s a kör nyezeti változások összefüggéseiről ”.

a szakpolitika-tervezés és -értékelés javításának lehetőségei (Current use of impact models for agrienvironment schemes and potential for improvements of policy design and assessment), Journal of Environmental Management (2010), doi:10.1016/j. jenvman.2009.12.012. 27

Az agrár-környezetvédelmi

intézkedések 2005. novemberi értékelése összesen 288 tudományos tanulmányra terjedt ki, ebből egy

90.

kb. 30 tanulmányból álló minta

Egyes célprogramok nál a Számvevőszék valóban talált bizonyítékot arra, hogy a mezőgazdasági módszerek nek köszönhetően tényleg létrejöttek a ter vezett környezeti hasznok. Különö s e n i g a z e z a b i o g a z d á l k o d á s r a , a m e l y n e k h a t á s a i t ré s z l e t e s e n d o k u m e nt á l t á k 2 7 . U g ya n e z vo n at k oz i k a z e re d m é nya l a p ú célprogramok ra (lásd: 27. bekezdés) is, amelyek nél a ter vezett környezeti hasznok köz vetlenül az alk almazott mezőgazdasági m ódszerek ből fak adnak .

kifejezetten a biogazdálkodással foglalkozott. Az értékelés szerint a biogazdálkodás pozitív hatást gyakorol a biológiai sokféleségre (változatosabbá teszi a növényzetet, az állatvilágot és az élőhelyeket), illetve a termelési tényezők korlátozása révén csökkenti a vizek és a levegő szennyezettségét. A közösségi

A

k ifizetéseket nem összpontosítják konk rét környezeti

problémákra

stratégiai iránymutatások (lásd: Kifejezésgyűjtemény) szerint a biogazdálkodás a fenntartható

91.

mezőgazdaság holisztikus

A z agrár-kör nyezet védelmi politik a végrehajtásának egyik logikus módja, hogy egyér telműen meghatározott környezeti problémák alapján célszámok at tűznek k i a szükséges hatásra é s ré s z vé t e l re vo n a t k o z ó a n , m a j d e z a l a p j á n m e g h a t á ro z z á k a szükséges pénzügyi források at. A környezeti problémák meg határozása azt jelenti, hogy léteznie kell valamilyen környeze t i fe nye g e té s n e k , a m e l y i n d o k o l j a a g a zd á l k o d á s i m ó d s ze re k fenntar tását vagy megváltoztatását. Ha ez a logik ai láncszem kimarad, akkor a környezeti hatások nem kapnak elegendő hangsúlyt. A z ellenőrök így – amint az a 2. táblázatba n is láth ató  – a 203 felülvizsgált szer ződés 39%-ánál azt állapították m eg, hogy a szer ződés alá eső területeken nincsenek konk rét k ö r nye ze t i p ro b l é m á k , va g y a t a g á l l a m o k n e m t u d t a k m e g á ll a pítani ilyen problémák at.


megközelítését jelenti, amely javítja a környezetet és a tájképet, ezért javasolt a környezetvédelmi és állatjóléti célkitűzésekhez nyújtott hozzájárulásának megszilárdítása és erősítése.

45

92.

2 . TÁ B L Á Z AT

A z a g r á r - k ö r nye z e t vé d e l m i k e re t ö s s z e g e k e t a k o r á b b i fo r r á s o k k i h a s z n á l t s á g á n a k m é r t é k e h a t á r o z z a m e g, a c é l s z á m o k pedig az elérendő környezeti hatások helyett a korábbi kia d á s i a d ato k o n a l a p u l n a k . A cé l p ro gra m o k ré s z vé te l i a d at a i t a tagállamok a napi irányítás során használják fel, azt azonban n em tudják felmér ni, hogy a rész vétel elegendő - e a ter vezett környezeti hatások k iváltásához. A gazdák rész vétele önkéntes, é s emiatt az adott támogatási összeghez kevésbé szigorú fel tételeket előíró célprogramok at könnyebb végrehajtani, mint a szigorúbb feltételeket előírók at. Er re két példa Piemont, il l e t v e Fr a n c i a o r s z á g e s e t e , a h o l a k i a d á s o k k ö z e l 7 5 , i l l e t v e 8 5%-át egyetlen alapszintű célprogram keretében használták fe l a n é l k ü l, h o g y e z t a v i d é k fe j l e s z té s i p ro gra m b a n m e g fe l e l ően elemezték vagy indokolták volna.

F Ő B B KÖ R N Y E Z E T I P R O B L É M A / P R O B L É M Á K A M I N TÁ B A TA R TO ZÓ 203 S Z E R ZŐ D É S B E L I G A Z D A S ÁG 10 K I LO M É T E R E S KÖ R Z E T É N B E LÜ L Környezeti probléma

Szerződések %1

A szerződést kötő gazdaság 10 kilométeres körzetében nem fordulnak elő konkrét környezeti problémák, vagy nem lehet megállapítani ilyen problémákat

39%

Mezőgazdaság okozta vízszennyezés

27%

Marginalizáció és a földterületek művelésből való kivonása

22%

A növényfajták kivételes sokféleségével szembeni fenyegetések (kiemelt környezeti jelentőségű területeken – értékes természeti zónákban)

21%

Talajdegradáció (szélerózió, szervesanyag-veszteség, túlzott mértékű kitermelés, talajtömörödés stb. miatt)

18%

Állatpopulációkkal szembeni fenyegetések olyan területeken, ahol a biodiverzitás átlagosnak mondható

18%

Az állatfajták kivételes sokféleségével szembeni fenyegetések (kiemelt környezeti jelentőségű területeken – magas természeti értékű zónákban)

18%

Növényi közösségekkel szembeni fenyegetések olyan területeken, ahol a biodiverzitás átlagosnak mondható

18%

Tájpusztulás

10%

Egyéb

11%

1

A szerződés alá tartozó területen egynél több probléma is előfordulhat.


46

93.

Az agrár-környezetvédelmi költségvetés valamennyi ellenő r zö t t t a g á l l a m b a n e g ye t l e n , a z ö s s ze s 2 . te n g e l ye s i nté z k e dést magában foglaló hétéves költségvetés részét képezte. E z nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé a rendelkezésre álló p é n z ü g y i fo r r á s o k i r á ny í t á s a s o r á n , u g y a n a k k o r a z t e re d m é nyezi, hogy nem készül elemzés a kör nyezeti igények k ielégíté séhez szükséges finanszírozás mér tékéről.

94.

A Számvevőszék megvizsgálta, hogy a tagállamok alá tudják- e támasztani, hogy az agrár-környezet védelmi k iadások ra fordí t o t t ö s s z e g e k ö s s z h a n g b a n v a n n a k a fe l t á r t fő b b k ö r nye z e t i p ro b l é m á k k a l. E n n e k a z e l l e n ő r z ö t t nyo l c t a g á l l a m b ó l k e t t ő tett eleget (Ausztria és Svédország). A többi tagállamnál azon ban a bizonyítás elmaradt, vagy azér t, mer t az ehhez szükséges információk nem álltak rendelkezésre, illetve nem küldték meg a zok at (Lengyelország, M agyarország és Piemont), vagy mer t a kiadások nem álltak összefüggésben a feltár t főbb probl é m á k k a l (A n d a l ú z i a , B e r l i n é s B r a n d e n b u rg, Fr a n c i a o r s z á g ) . E z utóbbi esetet mutatja be a 6. há ttérmagya ráza t.


A Z AG R Á R - KÖ R NYE Z E T V É D E L M I K I F I Z E T É S E K R E F O R D Í TOT T P É N Z E S Z KÖ ZÖ K E LO S Z TÁ S A N I N C S Ö S S Z H A N G B A N A KÖ R NYE Z E T I K I H Í VÁ S O K K A L Az 1974/2006/EK rendelet előírja, hogy az egyes vidékfejlesztési programokban meg kell indokolni – a program keretében megállapított környezeti igények és prioritások alapján – a különböző típusú agrár-környezetvédelmi kifizetéseket. A francia program három főbb területen állapít meg környezeti kihívásokat: biológiai sokféleség, vízgazdálkodás (minőség és mennyiség) és éghajlatváltozás. A biológiai sokféleséggel kapcsolatban a tervezett agrár-környezetvédelmi költségvetés kb. egymilliárd EUR, ami közel háromszorosa a vízminőségre elkülönített agrár-környezetvédelmi keretösszegnek. Noha a francia hatóságok szerint az extenzív legelők megőrzésére irányuló programon belüli leglényegesebb célprogram – szénmegkötés révén – hozzájárul az éghajlatváltozás megelőzéséhez, a beszámolók szerint nincs olyan agrár-környezetvédelmi kiadás, amely az éghajlatváltozás megfékezését szolgálná. A program nem indokolja, hogy a forrásokat a feltárt főbb kihívások között milyen módon osztották meg.


47

KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK 95.

A z agrár-környezetvédelem összetett politik ai eszköz: feladata szer teágazó környezeti problémák (biológiai sokféleség, talaj, víz, levegő, táj) kezelése 27 tagállamban. A politik a bevezetése óta eltelt alig több mint 20 évben jelentős haladás figyelhető meg. Számos gazdálkodó jelenleg fenntar thatóbb módszereket a l k almaz, mintha nem k apot t volna támogatást, és a számve vőszék i ellenőrzés több követendő módszer t is feltár t nem egy területen.

96.

A Számvevőszék azonban azt is megállapította, hogy a szak po litik a megter vezése és felügyelete nem irányult kézzelfogható k ö r nye ze t i e re d m é nye k m e g va l ó s í t á s á ra . A cé l o k at á l t a l á b a n túl általánosan fogalmazták meg ahhoz, hogy fel lehessen mér ni a megvalósulásuk mér tékét. A z esetek egy részében az a grá r- k ö r nye ze t vé d e l m i k i f i ze té s e k n e m i n d o k o l h ató k e g yé rtelműen a vidékfejlesztési programok ban meghatározott kör nyezeti ter helés alapján. A közös felügyeleti és ér tékelési ke retrendszer előrelépésnek tek inthető, bár kevés tájékoztatást nyújt a kör nyezet védelem terén elér t eredmények ről.

1. AJÁNLÁS

A Bizot t s ág és a t agállamok valamenny i agrár- környe zet vé d e lm i cé lp ro g r amnál g o n d osko djanak ar ró l, h o g y : – a v i d é k f ejl e s z té si p ro g r am o k tű z z e n e k k i v ilá g os , a kö r-

nye zet vé delmi célk itűzések hierarchiájáb a jól illes zke dő cé l o k at ;

– a v i d é k f e j l e s z t é s i p r o g r a m o k b a n t á m a s s z á k a l á e g y é r-

te lmű e n a z ot t s z e re p l ő cé lp ro g r am o k at é s a z t , h o g y a z a g r á r- k ö r n y e z e t v é d e l m i k i f i z e t é s e k h o g y a n f ü g g e n e k öss z e a kö r nye z e ti te r h e l é ss e l . Ehh e z a p ro g r am o k m in d e n e ke l ő t t a z t p o nto s í t s á k , h o g y a kö r nye z e t i te r h e l é s é s a cé l p r o g r a m o k köz ö t t i ö s s z e f ü g g é s köz ve t l e n v a g y köz ve te t t- e, v alam int m é rj é k f e l, h o g y a z a g r ár- kö r nye zet vé delmi támogatás hatékonyabb me goldás- e, mint az e g yé b l e h e t s é g e s s z ak p o li tik ák .

A t a gállam o k a kö r nye ze ti has z n o k ró l g y űj t s e n e k re l ev áns , m e gb ízható adato k at , majd a z adato k ró l kés zít s en e k je len té s t , é s has z nálják f e l a zo k at m o ni to r in g cé ljár a .


48

97.

A g a zd á k n é l k ü l a z a g r á r - k ö r nye ze t vé d e l m i i n t é z k e d é s e k n e m lehetnek sikeresek : ha nem k apnak elég információt a rendszerről és nem elég nagy a pénzügyi motiváció, ak kor a szak politik a m e g va l ó s í t á s a n e m l e s z m e g fe l e l ő. A z e l l e n ő rö k m e g á l l a p í to tt á k , h o g y a g a zd á k á l t a l á b a n e l e g e n d ő ú t m u t at á s t k a p t a k , b á r a bevált módszerek terjesztése és az eredmények kel k apcsolatos visszajelzés terén van mit javítani. A támogatási összegek k iszá mítását tek intve a Számvevőszék hiányosságok at állapított meg. Mivel a támogatások összegét nem igazítják eléggé hozzá a helyi feltételek hez és a rész vételi arányt nem veszik figyelembe, ezér t néha hiányzik a meg felelő motiváció.

2. AJÁNLÁS

A Bizot t s ág a pro gramo k jóváhag y ás a e lőt t g yőző djön m e g a z aláb b iak ró l: – m in d e n re l ev áns té nye ző s z e re p e l a s z ámí t ás o k b an; – a f e lhas z nál t f ő b b f e l tevé s e k é s p ar am é te re k h e l ye s e k ; – a re f e re n cias z inte k min d e n e s e tb e n a z a gr ár- kö r nye ze t-

vé d e l m i cé l p r o g r a m a l á e s ő te r ü l e te n m e gs z o ko t t g a z dálko dási g y ako r latot tük röz ik ;

– a b eve t t ga z dálko dási m ó ds ze re k m e g ő r zé s é t cé lzó cé l -

p ro gr am o k nál a t ám o gat ási öss ze g e k reális kö lt s é g e ken alap ulnak ;

– i n d o k o l t e s e t b e n d i f f e r e n c i á l t t á m o g a t á s i ö s s z e g e k e t

alk alm a z nak .

98.

A t a g á l l a m o k k ö t e l e s e k a k o n k ré t i g é nye k h e z i g a z í t a n i a t á m o g at á s o k at . E n n e k e l l e n é re n e m m é r té k fe l k ö l t s é g - h a s zo n e l emzések révén azt, hogy az igények k ielégítéséhez a támo gatások milyen mér tékű szegmentálására van szükség. Csak ke vés esetben alk almaztak k ülön eljárások at a kör nyezeti szem pontból legink ább költséghatékony projektek k iválasztásához, m i ve l a re n d e l k e zé s re á l l ó fo r rá s o k í g y i s e l e g e n d ő e k vo l t a k . Egyéb eszközöket, például az uniós hozzájárulás differenciálá sát, bizonyíték alapú célprogramok at vagy a k ívánt kör nyezeti hatások alapján meghatározott rész vételi célszámok at is csak a z esetek k isebb részében alk almaztak .


49

3. AJÁNLÁS

28

„A KAP jövője 2020-ig:

az élelmezési, a természetes

A z ellenőr zés m e gállapítot t a, ho g y a z agrár- környe zet vé del mi k iadáso k többs é gé t c s eké ly s z ámú, a pro gr am te ljes terü l e té re k ite rj e dő cé lp ro gr amr a fo rdítják . A köve tke ző p ro gr a m oz ási idős z ak b an a Bizot t s á g fo nto lja m e g a köve tke ző ke t :

erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezelése” c. bizottsági közleményben szereplő 2. választási lehetőség.

– jobban hoz z á kell - e igazítani a k iadások at a konk rét kör-

nye z e ti s z ük s é gl e te k h e z ;

– a Bizot t s ág és a t agállamok le g yenek- e kezdeményezőb -

b ek a z agrár- környe zet vé delmi k if izetések irány ít ás ának te r ül e té n , tö b b e k közöt t a z aláb b iak révé n:

o a tagállamok tól követeljék meg a környezetbarát gazdálkodási módszerek fenntar tására irányuló esetek alap os ab b in d o k lás át ; o vessék össze az agrár-környezet védelmi kiadások pon tosabb területi lehatárolásából eredő hasznokat az e z z e l járó a dm inis z tr atí v kö l t s é g n öve ke d é ss e l; o a t e r v e z e t t k ö r n y e z e t i h a t á s o k a l a p j á n t ű z z e n e k k i számszerűsítet t célokat a rész vételre vonatkozóan, majd ez alapján határoz z ák meg a szük séges pénzügyi f o r r ás o k m é r té ké t ; o viz sgálják meg alap osabban, hogy hasznosak- e a gazd a s á g i k ö r ny e z e t v é d e l m i t e r v e k , a z e r e d m é ny a l a p ú inté z ke d é s e k , a p ál y á z ati f e lhí v ás o k , ill e t ve a ko ll e ktí v s z e r ző d é s e k ; – a z a g r á r- k ö r n y e z e t v é d e l m i c é l p r o g r a m o k h o z n y ú j t o t t

uniós hoz z ájárulások at dif ferenciálják úgy, ho gy a tar tó s an ke dve ző környe zeti hat ások k ivált ás ára alk almas abb cé l p r o g r a m o k m a g a s a b b m é r t é k ű u n i ó s t á m o g a t á s b a n ré s z e sülj e n e k .

99.

A v i d é k fe j l e s z té s i p ro gra m o k n e m t á m a s z t j á k a l á m e g fe l e l ő en, hogy az alapfok ú támogatások ra költött nagy összegek és a magasabb szintű célprogramok ra fordított alacsony összegek k özötti k ülönbséget a kör nyezeti hatások hogyan indokolják . A kettő megkülönböztetése jelenleg vita tárgyát képezi, és a Bizottság a K AP 2013 utáni jövőjével k apcsolatban azt a javaslatot tette, hogy az egyszerű, általános intézkedéseket közvetlen k ifizetések for májában valósítsák meg 2 8 .


50

4. AJÁNLÁS A köve t ke z ő p r o g r a m oz á s i i d ő s z a k b a n a B i z o t t s á g f o nto l ja m e g a z a gr ár- kö r nye ze t vé d e lmi k i f i ze tés e k m e g os z t ás át egyrész t viszonylag alacsonyabb mér ték ben támogatot t e g ys zerű, ált alánosítot t agrár- környezet vé delmi célpro gra m o k , m ásré s z t a z uni ós s z intű p r i o r i t ás o k r a öss z p o ntosí tó, magasabb mér tékben támogatot t, szigorúbb követelmé nye ke t e l ő í r ó cé l p r o g r a m o k köz ö t t . A b i o g a z d á l ko d ás e g y har m a dik inté z ke d é s ke re té b e n k ap na t ám o g at ás t .

1 0 0 . Noha eddig is tör tént haladás, az agrár-kör nyezet védelmi po -

l i tik a még sok k al eredményesebbé tehető. Ennek az uniós vidékfejlesztési szak politik ának a k ialak ítását még javítani kell, é s t ö b b i n fo r m á c i ó r a v a n s z ü k s é g a k i fe j t e t t h a t á s o k ró l. B á r k öve te n d ő m ó d s ze re k re i s a k a d t p é l d a , a S z á mve vő s zé k á l t a l feltár t hiányosságok ak adályozták az agrár-környezet védelem főbb céljainak optimális megvalósulását, vagyis az uniós szintű p r i o r i t á s i t e r ü l e t e k ( b i o l ó g i a i s o k fé l e s é g, v í z g a z d á l k o d á s é s éghajlat változás) támogatását, illet ve a környezet és a tájképi j e lleg javítását.

E zt a jelentést Olavi ALA-NISSILÄ számvevőszék i tag elnök le té vel az I. k amara a 2011. május 24-i ülésén, Luxembourgban fo gadta el.

a Számvevőszék nevéb en

Ví tor M anuel da S I LVA C A L D E I R A elnök


51

I. MELLÉKLET

A S Z Á M V E V Ő S Z É K KO R Á B B I AG R Á R - KÖ R N Y E Z E T V É D E L M I T É M Á J Ú J E L E N T É S E I N E K F Ő B B M E G Á L L A P Í TÁ S A I A „KAP környezetbarátabbá tételéről” szóló jelentés 1 az alábbi megállapításokat fogalmazta meg: az agrár-környezetvédelmi kifizetések támogatták a környezetet, ugyanis hozzájárultak a jelenlegi extenzív földművelési módszerek fennmaradásához, ugyanakkor a környezeti szempontból káros belterjes földművelés környezetbarát gazdálkodássá történő átalakítását nem mozdították elő; az uniós források csak korlátozott mértékben kötődtek előre meghatározott környezeti prioritásokhoz, így környezetvédelmi szempontból a kelleténél kevésbé voltak költséghatékonyak; a támogatási ráták egyes esetekben nem voltak elég magasak ahhoz, hogy a gazdákat környezetbarát technikák alkalmazására bírják, más esetekben viszont a gazdák a tényleges költségeiket jóval meghaladó mértékű támogatásban részesültek; végül a számszerűsített célok és a környezetvédelmi alapkövetelmények hiánya megnehezítette a környezeti célok megvalósulásának figyelemmel követését. „Az agrár-környezetvédelmi kiadások ellenőrzéséről” szóló jelentés 2 megállapította, hogy a Bizottság csak részben biztosította a vidékfejlesztési programok ellenőrizhetőségét azok jóváhagyása előtt, és nem vizsgálta meg megfelelően az agrár-környezetvédelmi kontrollrendszerek helyes működését a tagállamokban. A tagállamokra vonatkozó ellenőrzési megállapítások a helyszíni ellenőrzések időzítéséhez és egyes alapvető célprogramok vizsgálhatóságához kapcsolódtak. Az ellenőrök megállapították, hogy az agrár-környe zetvédelmi intézkedés ellenőrzése egyedi problémákat vet fel, és ritkán nyújthat ésszerű költség mellett legalább elfogadható bizonyosságot. Ezzel összefüggésben javasolták: a Bizottság, a Tanács és a Parlament fontolja meg annak az alapelvnek a figyelembe vételét, hogy amennyiben egy intézkedés nem ellenőrizhető megfelelően, annak nem szabad közfinanszírozás tárgyát képeznie.

1

14/2000. sz. különjelentés.

2

3/2005. sz. különjelentés.


52

II. MELLÉKLET

A Z E L L E N Ő R Z É S I K É R D É S E K M E G VÁ L A S ZO L Á S Á R A H A S Z N Á LT E L L E N Ő R Z É S I K R I T É R I U M O K L E Í R Á S A É S H ÁT T E R E Ellenőrzési kérdés (lásd: 13. bekezdés) Az agrár-környezetvédelmi szakpolitika kialakítása és felügyelete hozzájárul-e kézzelfogható környezeti haszon létrejöttéhez?

Ellenőrzési kritérium

Az ellenőrzési kritérium kifejtése

1. Az agrár-környezetvédelmi intézkedéseknek pontos (SMART) és meghatározott környezeti előnyök elérésére összpontosító célkitűzései vannak.

1. Az 1698/2005/EK rendelet előírja, hogy valamennyi vidékfejlesztési program tartalmazzon információkat az intézkedések pontos, ellenőrizhető céljairól, illetve hogy az intézkedések előrehaladását, hatékonyságát és eredményességét ezen célok alapján kell felmérni (16. cikk, c) pont és 81. cikk, (1) bekezdés). 2. A területek környezeti terhelésének jellegét 2. és 3. Az 1698/2005/EK rendelet, illetve az 1974/2006/EK rendelet egyértelműen meghatározták, indokolták és értelmében a vidékfejlesztési programokban számszerűsített adatokat fontossági sorrendbe állították. tartalmazó leírást kell készíteni az adott földrajzi térség aktuális 3. Egyértelműen meghatározták, indokolták környezeti és földgazdálkodási viszonyairól, kiemelve a vidékfejlesztés és fontossági sorrendbe állították a területek erősségeit és gyengeségeit, egyenlőtlenségeit, szükségleteit és hiányosságait, valamint lehetőségeit (az 1698/2005/EK rendelet környezeti terhelésének helyszíneit. 16. cikkének a) pontja és az 1974/2006/EK rendelet II. melléklete). 4. A tagállamok a megállapított környezeti 4. Az 1974/2006/EK bizottsági rendelet előírja, hogy az egyes problémák viszonylatában indokolni tudják vidékfejlesztési programoknak tartalmazniuk kell az agráragrár-környezetvédelmi intézkedéseik környezetvédelmi kifizetésekre vállalt különböző kötelezettségtípusok szükségességét. leírását és indoklását is, a környezeti igényekhez és prioritásokhoz képest várt környezeti hatás alapján (II. melléklet). 5. Kiindulási alapszinteket és tervezett célokat 5. Az 1698/2005/EK rendelet kimondja, hogy a vidékfejlesztési határoztak meg, amelyeket az igényekkel programok célkitűzéseikhez viszonyított előrehaladásának, összhangban a költségvetés keretén belül hatékonyságának és eredményességének a mérése a kiindulási számszerűsítettek. helyzethez képest alkalmazott mutatókkal történik (81. cikk, (1) bekezdés). Az 1974/2006/EK rendelet szerint a vidékfejlesztési program célkitűzéseinek megvalósításában elért előrehaladás mérése érdekében a program végrehajtási időszakára indikatív célokat kell meghatározni az output-, eredmény- és hatásmutatókra vonatkozóan (62. cikk, (2) bekezdés). 6. A közös monitoring- és értékelési 6. Az 1698/2005/EK rendelet 80. cikke szerint alkalmazott közös keretszabályozás tagállami végrehajtása monitoring- és értékelési keretszabályozást (CMEF) a Bizottság és lehetővé teszi az agrár-környezetvédelmi a tagállamok együtt dolgozzák ki. Ennek a monitoringrendszernek célprogramok környezeti hatásainak az egyik fő célja a programok eredményeinek mérése: a CMEFértékelését. kézikönyv szerint „mutatók szolgálnak eszközül annak a mérésére, hogy az intézkedések vagy a teljes programok tervezett céljai milyen mértékben valósultak meg”. 7. Szükség szerint további mutatókat is 7. Az 1698/2005/EK rendelet szerint minden vidékfejlesztési program bevezetnek. korlátozott számban az adott programra jellemző további mutatókat határoz meg (81. cikk, (2) bekezdés). 8. Az ellenőrzési és felügyeleti rendszerekből 8. Az 1698/2005/EK rendelet szerint a monitoringbizottság javaslatot származó információkat felhasználják arra, tehet az irányító hatóság számára a program minden olyan hogy megállapítsák az agrár-környezetvédelmi kiigazítására vagy felülvizsgálatára vonatkozóan, amelynek célja az intézkedések megtervezésében, EMVA célkitűzéseinek elérése vagy a program irányításának javítása végrehajtásában és felügyeletében mutatkozó (78. cikk, e) pont). javulást.


53

II. MELLÉKLET

Ellenőrzési kérdés (lásd: 13. bekezdés) A termelőket megfelelő iránymutatások és korrekt támogatási összegek segítik-e?

Ellenőrzési kritérium 9. A kedvezményezettek (és potenciális kedvezményezettek) a végrehajtás megkönnyítése, illetve a részvételi arány növelése érdekében útmutatást kapnak.

10. A tagállam bizonyítani tudja, hogy az agrár-környezetvédelmi intézkedések irányítására használt rendszer egyszerűsítése terén előrelépés történt.

11. Egyértelműen meg van határozva a kötelezettségvállalások, illetve az ellenőrzések jellege, időzítése és terjedelme.

12. A támogatások összegét teljes mértékben alátámasztják megbízható forrásból származó adatok, illetve tanulmányok.

13. A támogatási összegeket helyesen számították ki, és a számításokat az irányító hatóságtól független szerv ellenőrizte.

14. A támogatási összegeket a regionális vagy helyi feltételeknek megfelelően differenciálják.

15. A támogatási összegek megfelelően ösztönzik az elvárt hatás létrejöttét (a túlkompenzációt kerülve megfelelő részvételi arányt eredményeznek).

Az ellenőrzési kritérium kifejtése 9. Tekintve, hogy a gazdák önkéntes alapon részesülnek agrárkörnyezetvédelmi kifizetésekben, ezért tisztában kell lenniük a környezeti problémákkal és azzal, hogyan hajtsák végre a számukra elérhető célprogramok előírásait. A szerződés aláírásakor a gazdáknak meg kell érteniük a velük szembeni elvárásokat. A gazdák tájékoztatását és eligazítását szolgálják az útmutatások, a képzések és az eredmények terjesztése. Ez a kritérium a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás egyik elvén alapul. 10. Az agrár-környezetvédelmi politikával szemben gyakori kritika, hogy „a szabályok bonyolultak”. Az egyszerűsítés jegyében fel kell mérni, hogy tényleg bizonyított-e a szükségtelen bonyolultság. A bonyolultság ennél a kritériumnál az irányítási rendszerre értendő, nem maguknak az agrár-környezetvédelmi célprogramoknak a tartalmára, bonyolult kötelezettségvállalások révén ugyanis komoly környezeti hasznokat lehet elérni. Ez a kritérium a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás egyik elvén alapul. 11. Az 1975/2006/EK rendelet (HL L 368., 2006.12.23., 74. o.) értelmében a tagállamok minden támogatási intézkedés esetében meghatározzák a támogatásnyújtás feltételeinek ellenőrzéséhez alkalmas módszereket és eszközöket (10. cikk, (2) bekezdés). A helyszíni ellenőrzéseket az év során elosztva kell végezni, és azoknak ki kell terjedniük a kedvezményezettnek az ellenőrzés alkalmával vizsgálható valamennyi kötelezettségvállalására és kötelezettségére (14. cikk). 12. Az 1974/2006/EK rendelet szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a számítások és a kapcsolódó támogatások a) kizárólag ellenőrizhető elemeket tartalmazzanak; b) megfelelő szakértelemmel kiszámított számadatokon alapuljanak; c) egyértelműen megjelöljék a számadatok forrását (53. cikk, (2) bekezdés). 13. Az 1974/2006/EK rendelet szerint a kifizetések kiszámításának helyességét és pontosságát alá kell támasztani és meg kell erősíteni azáltal, hogy a tagállamok a számításokat végző szervektől vagy szolgálatoktól funkcionálisan független szerveket vagy szolgálatokat megfelelő szakmai segítség nyújtására köteleznek. A vidékfejlesztési programban bizonyítani kell, hogy sor kerül ilyesfajta szakmai segítségnyújtásra (48. cikk, (2) bekezdés). 14. Az 1974/2006/EK rendelet előírja, hogy a tagállamok a számításokat és az azokhoz kapcsolódó támogatásokat adott esetben a regionális vagy a helyi feltételeknek és a tényleges földhasználatnak megfelelően differenciálják (53. cikk, (2) bekezdés, d) pont). 15. Az 1698/2005/EK rendelet kimondja, hogy a kifizetéseknek fedezniük kell a vállalt kötelezettségekből származó többletköltségeket és jövedelemkiesést (39. cikk, (4) bekezdés). A támogatások összege a gazdák intézkedésben való részvételének egyik kulcstényezője is. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvei szerint a támogatások összegét úgy kell meghatározni, hogy elegendő számú gazdát vonzzanak, a túlkompenzálás veszélye nélkül.


54

II. MELLÉKLET

Ellenőrzési kérdés Ellenőrzési kritérium (lásd: 13. bekezdés) Az agrár-környezetvédelmi 16. Az intézkedések figyelembe veszik az politika irányítása során fi- adott régióban, és különösen az egyes konkgyelembe vesznek-e egyedi rét területeken jelentkező igényeket. környezeti igényeket?

Az ellenőrzési kritérium kifejtése

16. Az 1698/2005/EK rendelet kimondja, hogy a tagállamok – egyedi szükségleteiknek megfelelően – a támogatást a teljes területükön elérhetővé teszik (39. cikk, (1) bekezdés). A rendeletnek nem célja az összes agrár-környezetvédelmi kifizetés területekre bontása. Ha azonban egyes régiókban konkrét igények vagy környezeti problémák merülnek fel, azokat egyedi, az adott földrajzi területhez igazított agrár-környezetvédelmi intézkedések révén kell kezelni. 17. A kiválasztási eljárások biztosítják a ren- 17. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvei megkövetelik, delkezésre álló költségvetésnek a magasabb hogy az agrár-környezetvédelmi kifizetésekhez rendelkezésre álló környezeti értékű projektek finanszírozására költségvetést a leghatékonyabb és a legeredményesebb módon történő felhasználását. használják fel. Az eljárásoknak szavatolniuk kell, hogy a rendelkezésre álló források révén a lehető legjobb eredmények jöjjenek létre. Mindegyik célprogramhoz külön költségvetést kell meghatározni környezetvédelmi kritériumok alapján. Kiválasztási eljárások révén a költségvetést a legmagasabb környezeti értékű projektekre kell fordítani. Az 1698/2005/EK rendelet 39. cikkének (4) bekezdése szerint „…a kedvezményezettek gazdasági és környezeti hatékonysági szempontokat alkalmazó pályázati rendszer alapján választhatók ki”. 18. A tagállam bizonyítani tudja, hogy 18. Az 1698/2005/EK rendelet szerint az agrár-környezetvédelmi az intézkedések megváltoztatnak vagy kifizetések révén további ösztönzést kell nyújtani a termelőknek fenntartanak meglévő környezetkímélő ahhoz, hogy a természeti erőforrások védelmével és javításával ös�gazdálkodási módszereket (tehát nincs szó szeegyeztethető mezőgazdasági termelési módszereket vezessenek holtteherről). be vagy tartsanak fenn (35. preambulumbekezdés). A meglévő módszerekhez nyújtott támogatás azonban csak akkor lehet költséghatékony, ha bizonyítható, hogy a támogatás alternatívája a módszer elhagyása lenne. 19. A tagállam bizonyítani tudja, hogy 19. Az 1974/2006/EK rendelet előírja, hogy az egyes vidékfejlesztési tényleges ok-okozati kapcsolat áll fenn az programokban be kell mutatni, illetve – a környezeti igényekkel és előírt gazdálkodási gyakorlat és az elvárt prioritásokkal kapcsolatban várt környezeti hatások alapján – meg környezeti hatások között. kell indokolni az agrár-környezetvédelmi kifizetésekre vállalt különböző kötelezettségeket (II. melléklet). Amennyiben nincs szilárd kapcsolat a gazdálkodási gyakorlat és a környezeti haszon között, akkor az intézkedés nem eredményes. A tagállamoknak be kell tudniuk bizonyítani, hogy a kettő között szoros kapcsolat áll fenn. 20. Hiányosságok feltárása esetén az agrár- 20. Az agrár-környezetvédelmi kifizetések kiigazításának előfeltétele, környezetvédelmi intézkedéseket ennek hogy a hiányosságokat feltárják. A tagállamoknak ilyen esetben megfelelően felülvizsgálják. meg kell tenniük a megfelelő lépéseket a hiányosság kiigazítása érdekében. Az 1698/2005/EK rendelet rendelkezéseket fogalmaz meg a vidékfejlesztési programok felülvizsgálatára vonatkozóan (19. cikk), a 86. cikk pedig előírja, hogy rendszert kell létrehozni a vidékfejlesztési programok folyamatos értékeléséhez.


2 990 783 2 795 831 2 643 665 3 466 550 2 618 816

o a vízminőség javítása

o a klímaváltozás mérséklése

o a talajminőség javítása

o a marginalizáció elkerülése 776 900

515 974

424 156

515 974

1 382 843

n.a.

0

5 380

945 890

6 129

0

427 192

0

1 662 066

7 601 652

n.t.

4 013 123

118 210

8 100 734

118 210

FR Franciaország

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

HU Magyarország1

80 760

204 845

129 435

204 845

219 885

n.t.

147 107

8 087

148 880

7 776

IT Olaszország (Piemont)

n.a.

na.

n.a.

n.a.

n.a.

n.t.

472 263

45 986

555 082

21 766

PL Lengyelország

1 583 000

887 000

0

968 000

2 021 000

10

2 155 039

87 659

2 279 274

52 762

SE Svédország

Magyarország (az előző programozási időszakkal való átfedések elkerülése érdekében) csak 2009-ben vezette be az agrár-környezetvédelmi intézkedést. Az ellenőrzés időpontjában ezért nem álltak rendelkezésre adatok.

110 472

87 157

216 090

230 761

229 596

n.t.

213 308

2 657

233 428

2 194

ES Spanyolország (Andalúzia)

Forrás: Az SFC-adatbázisban 2010. december 1-jén megtalálható 2009-es előrehaladási jelentések.

1

0

2 202 586

o a biodiverzitás fokozása

o Sikeres földgazdálkodás alá eső terület, amely hozzájárul az alábbiakhoz (hektár):

o Genetikai forrásokkal kapcsolatos intézkedések száma

o Agrár-környezetvédelmi támogatásban részesülő fizikai terület (hektár)

370 209

4 152 476

o Agrár-környezetvédelmi támogatással érintett összes terület (hektár)

o Szerződések száma összesen

117 117

AT Ausztria

o Támogatásban részesülő mezőgazdasági üzemek és egyéb földhasználói üzemek száma

n.a.: nincs adat. n.t.: a vidékfejlesztési programban található tervekben nem szerepel.

Eredmény

Output

A mutató típusa

Tagállam (régió)

III. MELLÉKLET

DE Németország (Berlin és Brandenburg)

55

A N YO LC E L L E N Ő R ZÖT T TAG Á L L A M B E S Z Á M O LÓ I B A N S Z E R E P LŐ O U T P U T - É S E R E D M É N YM U TATÓ K


56

A BIZOT TSÁG VÁLASZAI ÖSSZEFOGLALÁS i. Az agrár-környezetvédelem a környezetvédelmi szempontok közös agrárpolitikába tör ténő integrálásának kulcseleme. Azzal, hogy a mezőgazdasági termelőket az általuk nyújtott környezetvédelmi szolgáltatások jutalmazása révén terüle teik környezetének védelmére és felér té kelésére bátorítja, döntő szerepet játszik a mezőgazdaság által előállított kör nyezeti h a s zo n é s k öz j ava k i rá nt i t á r s a d a l m i i g é ny k ielégítésében. A z agrár-környezet védelem a g a zd á l k o d á s i g y a k o r l a to k s zé l e s k ö ré ve l összeegyeztethető, és számos, a tagállamok és az EU egésze számára is fontos kihívásra adhat választ. A mezőgazdasági területek környezeti minőségének javításához nyújtott hozzájárulását nagyban elismer ik . II. Az agrár-környezetvédelmi keretrendszer felépítése hierarchikus, célkitűzései többszintűek. E célkitűzések nagy száma miatt az agrár-környezetvédelmi keretrendszer a valósnál összetettebbnek tűnhet, ha összefüggései nincsenek kellően megvilágítva. A Bizottság a programok jóváhagyási eljárása során a lehetséges mér tékben meggyőződött arról, hogy az i n t é z k e d é s e k é s a c é l k i t ű zé s e k k o n k ré t a k , m é r h e tő k , m e g va l ó s í t h ató k , re a l i s z t i k u s a k é s i d ő s z e r ű e k . A k ö r nye z e t i p ro b l é m á k é s az agrár-környezetvédelmi célprogramok összefüggése egyér telmű, noha az agrárkörnyezetvédelmi célprogramok a környezeti potenciál és a környezeti esélyek megragadását is szolgálhatják, illetve a környezeti problémák agrár-környezetvé d e l m i cé l p ro gra m o k é s / va g y m á s v i d é kfejlesztési intézkedések útján is megoldha t ó k . A c é l p ro g r a m o k t é ny l e g e s k ö r nye ze t i haszna csak végrehajtásuk után bizonyos idővel állapítható meg. A 2010 végén benyújtott félidős ér tékelési jelentésekk e l e l s ő í z b e n ny í l i k l e h e t ő s é g a v i d é k fe j lesztési programok, köztük az agrár-környezetvédelmi támogatások hatásának ér tékelésére.


57

A BIZOT TSÁG VÁLASZAI III. A Bizottság egyetér t azzal, hogy az agrárkörnyezetvédelem sikere a termelők aktív rész vételén áll vagy bukik. A bevált gyakorlatok az Európai Vidékfejlesztési Hálózat intézkedéseinek központi elemét képezik, továbbadásuk különböző k iadványok és rendez vények útján valósul meg. Terjesztésüket a tagállamok képzések és mezőgazdasági tanácsadó szolgálatok útján is segíthetik. A támogatási összegek k iszámítása a tagál lamok feladata, annak ellenőrzését pedig egy független testület végzi. Ha a javasolt támo g at á s i ö s s ze g e k k a p c s á n k é te l ye k m e r ü l te k fe l , a t a g á l l a m o k n a k r é s z l e t e s i n fo r m á c i ó k at kellett szolgáltatniuk számításaik ról, és szükség esetén módosítaniuk kellett azok at. A támogatási összegek kiszámításakor sor kerülhet „célszerű” k iigazítások ra. I V. A z agrár-környezetvédelmi források leghaté konyabb és legeredményesebb elköltése nem csak k iválasztási k ritériumok előírásával biztosítható. E célra támogathatósági feltételek és regionális célszámok is alk almazhatók. Ezt szem előtt tar tva a Bizottság egyetér t azzal, hogy szükség van az agrár-környezetvédelmi intézkedések célorientáltságának javítására, a m i t a K A P 2 0 1 3 u t á n i k e re té b e n e l ő i s i rá nyoz. A tagállamoknak ugyanakkor összhangba kell hozniuk az ezen megközelítés végrehajtásával járó költségeket és a várható környezeti hasznok at. Egyes vidékfejlesztési p ro gr a m o k i g e n i s a fe l m e r ü l ő k ö l t s é g e k é s az elér t haszon elemzése révén állapították meg, hogy milyen szintű célorientáltság indokolt. A tagállamok a környezetet illetően számos kutatási eredménnyel és bizonyítékkal rendelkeznek, és ezeket figyelembe is veszik programjaik k ialak ításakor. M indazo náltal a Bizottság egyetér t azzal, hogy bizo nyos típusú agrár-környezetvédelmi tevé kenységek esetében több kutatásra lenne s z ü k s é g. A k o n k ré t a grá r- k ö r nye ze t vé d e l m i c é l p ro g r a m o k vé g re h a j t á s á v a l k a p c s o l a t o s i l y e n i r á ny ú v i z s g á l a t o k m e g k e z d é s e e l ő t t azonban fel kell mérni a vonatkozó költsége ket és hasznok at. A z agrár-környezetvédelmi támogatás nem csupán a környezeti problé mák kezelését, hanem a környezeti potenciál és a környezeti esélyek fenntar tását és javí tását is szolgálja.

V. E lső francia b ekezdés A B i z o t t s á g e g ye t é r t a z z a l, h o g y a z a g r á r környezetvédelmi célprogramok at egyérte l m ű e n m e g k e l l i n d o k o l n i , d e vé l e m é nye s ze r i nt a k ö r nye ze t i p o te n c i á l é s a k ö r nye zeti esélyek fenntar tása is az agrár-kör nye zetvédelmi kifizetések megfelelő indok ának tek inthető. M ár a jelenlegi jogi keret is s o k ré t ű j e l e n t é s i k ö t e l e z e t t s é g e k e t í r e l ő ; a 2013 utáni időszakra vonatkozó reform k a p c s á n tová b b i e l ő í rá s o k b e ve ze té s é re i s sor kerülhet, ugyanakkor biztosítani kell, h o g y e z n e n ö v e l j e a z a g r á r - k ö r ny e z e t v é delmi igazgatás összetettségét és adminisztratív ter hét. V. M áso dik francia b ekezdés A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az agrárkörnyezetvédelemmel kapcsolatos ér tékelési eljárásai kellőképpen szigorúak. M indazonáltal egyetér t azzal, hogy néhány tekintetben van még mit javítani, például az azonosított agrár-környezetvé d e l m i i g é nye k é s a v á l l a l t k ö te l e ze t t s é g e k összehangolásán. Harmadik francia b ekezdés – első francia alb ekezdés A B i zo t t s á g e g ye té r t a z z a l, h o g y a k ö r nye zeti hasznok növelése és az intézkedések h at á s o s s á g á n a k j av í t á s a é rd e k é b e n cé l o r ientáltabbá kell tenni az agrár-kör nyezet vé d e l m i k i a d á s o k at. A cé l o r i e nt á l t s á g j av í t ásakor azonban a konk rét kör nyezet védelmi i g é nye k m e l l e t t a l é te ző k ö r nye ze t i p o te nc i á l r a é s k ö r nye ze t i e s é l ye k re i s f i g ye l e m mel kell lenni. Harmadik francia b ekezdés – máso dik francia alb ekezdés Ha az uniós finanszírozás mértéke már a célprogramok szintjén is eltérne, az te k i nté l ye s a d m i n i s z t rat í v tö b b l e t te r h e k e t eredményezne és jelentősen fokozná az adott programok végrehajtásához fűződő követelményeket.


58

A BIZOT TSÁG VÁLASZAI BEVEZETÉS H a r m a d i k francia b ekezdés – harmadik f ra n c i a alb ekezdés A B i z o t t s á g ú g y í t é l i m e g, h o g y a k o n k ré t agrár-környezetvédelmi tevékenysége k e t a s z u b s z i d i a r i t á s e l vé ve l ö s s z h a n g b a n n e m a z E U, h a n e m a t a g á l l a m o k s z i n t j é n kell meghatározni. A z egyszerűbb célprogramokkal a termelők szélesebb köre és t á g a b b te r ü l e t i h ató k ö r é r h e tő e l, a s z i g o rúbb követelményeket támasztó célprogramok viszont sikeresebbnek bizonyulhatnak olyan esetekben, amikor konkrét p ro b l é m á k a t k e l l m e g o l d a n i v a g y k o n k ré t kör nyezeti hatást kell k iváltani. E két tevé kenységtípus azonban nem mindig különít hető el egyér telműen, mivel az egyszerűbb te vé k e nys é g e k e re d m é nye i i s j e l e ntő s k ö r nye ze t i é r ték kel bír hatnak . H a r m a d i k francia b ekezdés – negyedik f ra n c i a alb ekezdés A Bizottság egyetért a Számvevőszék a j á n l á s ával.

8. A Bizottság szer int, noha a vidékfejlesztési intézkedések körébe tar tozó agrár-kör nye zetvédelem alapelveit közösségi jogszabályok határozzák meg, a célprogramok meghatározását és k ialak ítását a tagállam ok ra kell bízni. A feladatok ilyen felosztása a szubszidiar itás elvét tük rözi. Sőt, a Bizottság szerint az alapszintű és a szigorúbb követelményeket támasztó programok kiegészítik egymást. E kiegés z í t ő j e l l e g ré vé n s z é l e s k ö r ű ré s z vé t e l é s tág területi hatókör ér hető el, illet ve konkrét kör nyezeti problémák is megoldhatók . 9. A z a l a p s z i nt ű cé l p ro gra m o k n a k a z i s cé l j a , hogy javítsa a termelők környezeti tudato s s á g át é s b áto r í t s a ő k e t a fe j l e t te b b cé l programok igénybevételére. 10. A kifizetések nagyságát a gazdálkodási előírások kapcsán felmerült költségek/ bevételk iesés arányában állapítják meg, és nem a keletkező kör nyezeti haszon arányában. Így tehát nincs köz vetlen összefüggés a szigorúbb követelményeket támasztó, vagyis költségesebb célprogramok és a nagyobb kör nyezeti hasznok között.


59

A BIZOT TSÁG VÁLASZAI ÉSZREVÉTELEK 23–24. A z a g r á r - k ö r ny e z e t v é d e l m i k e r e t r e n d s z e r k é t s é g k í v ü l ö s s ze te t t, a B i zo t t s á g m é g s e m á l l í t a n á , hogy túlzottan bonyolult. Az agrár-környezetvédelem felépítése hierarchikus, célkitűzései többszintűek. A hierarchián belül minden célk itűzés vizsg á l h ató a zo n t á g a b b cé l k i t ű zé s ( e k ) ö s s ze függésében, amelyekhez hozzájárul, és azon konk rétabb célk itűzések kel összefüg g é s b e n i s, a m e l ye k a cé l k i t ű zé s e l é ré s é h e z járulnak hozzá. Az általánosabb célkitűzések több lépcsőben konkrétabb célkit ű z é s e k re b o n t h a t ó k . E c é l k i t ű z é s e k n a g y száma miatt az agrár-környezetvédelmi k e re t re n d s z e r a v a l ó s n á l ö s s z e t e t t e b b n e k tűnhet, ha összefüggései nincsenek kellően megvilágítva, mivel így nem látszik a hierarchikus felépítés és a különböző s z i nt ű célk itűzések k apcsolatrendszere.

Sőt, az általános módon megfogalmazott célkitűzések konkrét, mérhető és ér tékelh e t ő e re d m é nye k k e l i s j á r h a t n a k , h a k o n krét célelőírás (például: „20%-os csökkent é s ” ) t á r s u l h o z z á j u k 3. A t a g á l l a m o k n a k lehetőleg mindig ilyen konk rét célszámok at k e l l m e g á l l a p í t a n i u k . E g ye s t a g á l l a m o k n a k a meg felelő statisztik ai adatok hiánya miatt kezdetben nehezére esett a kiinduló szint m e g h at á roz á s a . A B i zo t t s á g a zo n b a n a t a g államokkal karöltve intézkedéseket hozott a helyzet javítására. Ami a határidőket illeti, az agrár-környezetvédelmi célkitűzéseket eltérő rendelkezés hiányában az intézke d é s vé g re h a j t á s i i d ő s z a k á n a k ( 5 v a g y 7 é v ) végéig meg kell valósítani. 1

Andalúzia esetében például a vízhiányt az 1. tengelybe tartozó

intézkedések és egyéb források révén kezelik; a biodiverzitással és az éghajlatváltozással összefüggő célokat a 2. tengelybe tartozó erdőgazdálkodási intézkedésekkel, az 1. tengelybe tartozó agrár-

Emellett az agrár-környezetvédelemnek nem feladata az összes környezeti cél elérése. A célok más szakpolitikák vagy más vidékfejlesztési intézkedések révén i s m e g v a l ó s í t h a t ó k 1 . A m i a S z á mv e v ő s z é k ar ra vonatkozó észrevételét illeti miszer int az agrár-környezetvédelmi célprogramok tö b b cé l h oz i s k ö tő d n e k , e n n e k a z a z o k a , h o g y e p ro gr a m o k fő cé l k i t ű zé s ü k m e l l e t t rendszerint más környezeti célkitűzések m e g va l ó sításához is hozzájárulnak 2 .

környezetvédelmi intézkedésekkel (képzés, beruházás) és más Európai és tagállami forrásokból valósítják meg. 2

A konkrét andalúziai példa esetében a környezeti célkitűzések

az alábbi hierarchiát követik: a) A 2006/144/EK tanácsi rendelet a Közösség szintjén 3 környezeti prioritást határoz meg: biodiverzitás és magas természeti érték, víz és éghajlatváltozás. b) Ezek alapján a spanyol nemzeti stratégiai terv 5 általános célkitűzést határoz meg: biodiverzitás, víz, éghajlatváltozás (a közösségi prioritásokat követő célok), illetve talajerózió és a tájkép megőrzése (a spanyol sajátosságoknak megfelelő célok). Az 5

A Bizottság ugyanakkor elismeri, hogy az andalúziai példa esetében a hierarchia k ü l ö n b öző ( k özö s s é gi , n e m ze t i , re gi o n á l i s, intézkedés szerinti, célprogram szerinti) szintjein megfogalmazott célkitűzések n é m e l y i k é n é l a cé l k i t ű zé s e k m e g fo g a l m a zásának összehangolásával pontosítani l e h e t n e az összefüggéseket.

általános célkitűzés 19 célkitűzésre oszlik. c) A spanyol stratégiai terv 19 operatív környezeti célkitűzése közvetlenül kapcsolódik a különböző – főként a 2., de az 1. és a 3 . tengelybe is tartozó – vidékfejlesztési intézkedések célkitűzéseihez. d) Az agrár-környezetvédelmi intézkedést 15 célprogramon keresztül valósítják meg. A célprogramok keretében meghatározott célkitűzések mindegyike közvetlenül kapcsolódik a vidékfejlesztési program és a spanyol stratégiai terv

25. A B i zo t t s á g a p ro gra m o k j óvá h a g yá s i e l j á rása során a lehetséges mértékben meggyőződött arról, hogy az intézkedés és a cé l k i t ű zé s e k k o n k ré t a k , m é r h e tő k , m e g va l ó s í t h ató k , re a l i s z t i k u s a k é s i d ő s ze r ű e k , va l a m i nt ellenőr izhetők .

célkitűzéseihez. 3

Az andalúziai program esetében az egyik célprogram

a genetikai erőforrások megőrzését tűzte ki célul. Mivel a kiinduló helyzet (az érintett állatállomány illetékes szerv által hitelesített nagysága) jól leírható és a programozási időszak célszámai is egyértelműek, a célkitűzés egyértelműnek és ellenőrizhetőnek minősül.


60

A BIZOT TSÁG VÁLASZAI Ami Lengyelországot illeti, igaz, hogy a célkitűzések szöveges megfogalmazása n e m u t a l k i fe j e ze t te n a k i i n d u l ó h e l y ze t re, d e m i n d e n e g y e s a g r á r - k ö r ny e z e t v é d e l m i csomag (célprogram), így a 8. csomag ( Talajhasználat és víz védelem) is tar talmaz számszerű teljesítménymutatót. Emellett az átfogó intézkedés (A vízminőség javítása) kapcsán megfogalmazott hatásmutató százalékos javulást ír elő a 2005-ös k i i n d u l ó h e l y z e t h e z k é p e s t 4. A m i a h a t á r időt illeti, a célszámot tartalmazó oszlop m e g n e v e z é s e „ 2 0 0 7 – 2 0 1 3 ”, a m i b ő l l á t szik, hogy a programozási időszak vége a h at á r i dő. 27. E re d m é nyo r i e nt á l t cé l p ro gra m o k k a l n a g yfokú rugalmasság érhető el az agrár-környezetvédelem kialakításában és igazgatásában. Mindazonáltal csak olyan típusú agrár-környezetvédelmi támogatásokra a l k a l m a z h ató k , a h o l e re d m é nye i k fe l ü g ye lete a mezőgazdasági üzemek szintjén lehetséges. Olyan célprogramok eseté ben, amelyek fizik ailag eltérő problémák ra összpontosítanak, az eredmények üzems z i nt ű m é ré s e ( a té r s é g m á s te r m e l ő i á l t a l folytatott tevékenységek hatása miatt) n e m l e n ne megbízható. 30. A B i zo t t s á g fe n n t a r t j a vé l e m é nyé t , m i s ze rint az említett példákban a környezeti p ro b l é m á k i n d o k o l j á k a z a gr á r - k ö r nye ze tvé d e l m i célprogramok at. A vidékfejlesztési programok keretében azonosított környezeti problémák agrárkörnyezetvédelmi célprogramok és/vagy más vidékfejlesztési intézkedések útján is megoldhatók. Így ha a vidékfejlesztési programok keretében azonosított környezeti problémák közül nem mindet o l d a n a k m e g a g r á r - k ö r nye z e t vé d e l m i c é l programokkal, az nem jelenti azt, hogy a környezeti problémák ne indokolnák egyér telműen az agrár-környezetvédelmi cé l p ro gramok at.

31–32. A B i z o t t s á g a z o n a vé l e m é nye n v a n , h o g y az agrár-környezetvédelem hatásosságának értékelését a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően, tengelyszinten az eredmé nyek figyelembevételével, programszinten pedig a hatások figyelembevételével kell elvégezni. Amennyiben a hatásosságot a célprogramok szintjén ér tékelnénk, az aránytalan adminisztratív költségeket és terheket okozna, és valószínűleg nem eredményezne érdemi megállapítások at. Sőt, a környezeti problémák és az agrárk ö r nye ze t vé d e l m i cé l p ro gra m o k ö s s ze f ü g gése egyértelmű, noha egyes agrár-környe ze t vé d e l m i cé l p ro gr a m o k a k ö r nye ze t i potenciál és a kör nyezeti esélyek megraga d á s át s zo l g á l j á k . Tová b b i ré s z l e te k é r t l á s d a 30. pontra adott választ. 33. A Számvevőszék észrevételének általános szempontjait érintően lásd a 30. és a 30–31. pontra adott választ. A célprogram és az alapjául szolgáló környezeti problémák közötti összefüggés jellege rendszerint kikövetkeztethető a célprogram tar talmából. 37. A vidékfejlesztési programoknak biztosítaniuk kell az alternatív szakpolitikákból eredő jogi kötelezettségek betartását. A Bizottság az agrár-környezetvédelmi intézkedések értékelésekor mindig ellenő r z i a z a g r á r - k ö r nye z e t vé d e l m i t e vé k e ny ségek alapját képező releváns szabályozási keretet. 4

A biodiverzitás csökkenésének visszafordítására és az

éghajlatváltozás megelőzésére vonatkozó hatásmutató szintén a 2005-ös kiinduló helyzethez képest ír elő javulást.


61

A BIZOT TSÁG VÁLASZAI Noha az agrár-környezetvédelmi és más szakpolitikai intézkedések, valamint a v i d é k fe j l e s z t é s i e s z k ö z ö k k i e g é s z í t h e t i k e g y m á s t a k ö r nye ze t i cé l k i t ű zé s e k m e g valósításában, a szubszidiaritás érdekében célszerű a tagállamok ra bízni annak eldön tését, hogy egy adott cél elérésére mely szak politik át k ívánják alk almazni. A képzés és a tanácsadás is olyan k iegészítő eszközn e k m i n ő s ü l , a m e l y l é ny e g e s e n j a v í t h a t j a az agrár-környezetvédelem hatékonyság át. A B i zottság folyamatosan ar ra bíztatja a t a g á l l a m o k at, h o g y ve g yé k i g é ny b e e ze k e t a z e s zközöket. A vidékfejlesztési programok ér tékelésekor a B i zo t t s á g e l l e n ő r i z te, h o g y a t a g á l l a m o k m á s s z a k p o l i t i k á k at i s i g é ny b e ve t te k- e a z a grá r- k ö r nye ze t vé d e l m i cé l k i t ű zé s e k m e gv a l ó s í t á s á r a 5. A z t i s é r t é k e l t e , h o g y e z e n e s z k ö z ö k é s a v i d é k fe j l e s z t é s i p r o g r a m o k v i l á g o s a n el voltak- e határolva. 39. Amennyiben a tagállamok alátámasztják a j av a s o l t i n t é z k e d é s é s a v i d é k fe j l e s z t é s i p ro g r a m b a n a z o n o s í t o t t k ö r nye z e t i i g é ny közötti összefüggést, továbbá az intézkedés kötelezettségvállalásai meghaladják a referenciaér téket, úgy az agrár-környe z e t vé d e l e m fe l h a s z n á l h a t ó a z i g é nye k kielégítésére. A Bizottság az elhatárolási szabályok révén biztosítja, hogy a különb öző u n i ó s fo r rá s o k é s t á m o g a t á s i fo r m á k alapján kifizetések között ne lehessen át fe d é s.

41. A felügyeleti táblázatok a Bizottság által már kifizetett kiadásigazoló nyilatkozatokban szereplő tevékenységekről szolgáltatnak adatokat annak érdekében, hogy biztosítható legyen a következe tesség a pénzügyi végrehajtásról szóló táblázatok k al. Andalúziában a kifizető ügynökség késve mutatta be a kiadásigazoló nyilatkozatok at, így fordulhatott elő, hogy bizo nyos, a kedvezményezetteknek már kifize te t t ö s s ze g e k rő l m é g n e m s z á m o l t a k b e a Bizottságnak . Ez az ok a annak , hogy a felügyeleti táblázatokban szereplő teljesítm é ny- é s e re d m é ny m u t ató k a d o t t e s e t b e n nem állnak összhangban a kedvezménye ze t te k n e k té ny l e g e s e n k i f i ze te t t ö s s ze g e kkel. E kezdeti problémák megoldása után a felügyeleti táblázatok vár hatóan megbíz hatóbb adatok at szolgáltatnak majd. Franciaország esetében a 2008-ban benyújtott mutatók (különösen az eredménymutatók) hiányosak voltak. A francia hatóságok szerint egyes intézkedések vé gre h a j t á s a m é g n e m h a l a d t e l é g g é e l ő re ahhoz, hogy lehetővé tegye az eredmények mérését. A 2009-ben benyújtott mutatók azonban már teljesebbek . 5

Például az agrár-környezetvédelmi intézkedés kiinduló

szintjeként kölcsönös megfeleltetést alkalmazva, a 73/2009/EK rendelet 68. cikke alapján, vagy olyan közös piacszervezési rendszerben, mint a gyümölcsre és a zöldségre vonatkozó működési programok. A tagállamoknak be kellett mutatniuk, hogy az egyéb szakpolitikai eszközöket miként alkalmazták azon

L á s d m é g a 37. pontra adott választ.

esetekben, amelyekben a javasolt vidékfejlesztési program nem támogatta egyértelműen az adott környezetvédelmi prioritást.

40. A B i zo t t s á g ü d vöz l i , h o g y a S z á mve vő s zé k e l fo g a d j a a k özö s fe l ü g ye l e t i é s é r té k e l é s i keretrendszer rel (Common M onitor ing and Evaluation Framework , CMEF) járó elő nyöket. Ugyanakkor minden új rendszerhez tanulási folyamatok társulnak, így az érintett szereplőknek időre van szükségük ahhoz, hogy megfelelően megismerj é k a C M E F re n d s ze r t é s k é p e s e k l e g ye n e k a k í vá nt minőségű adatok előállítására 6 .

6

A 2008. évi vidékfejlesztési célszámok konkrét és kimerítő

ellenőrzése keretében a Bizottság megküldte a tagállamoknak észrevételeit (hiányzó célszámok, hibás számítások) és arra kérte az irányító hatóságokat, hogy 2009-ben a kiinduló adatok és a célszámok (teljesítmény-, eredmény- és hatásmutatók) tekintetében teljes körű és javított adatokat küldjenek be. Az éves beszámoló (teljesítmény- és eredmény-) mutatóit a Bizottság validálja. Rendellenességek esetén a tagállamok kötelesek újból benyújtani az éves beszámolót. Ezenkívül az Európai Vidékfejlesztési Hálózat kapcsolattartói a vidékfejlesztési programokban szereplő táblázatok átvilágítását is elvégzik.


62

A BIZOT TSÁG VÁLASZAI Ami a Számvevőszék azon észrevételét illeti, hogy a táblázatok a valósnál nagyobbnak tüntetik fel a k iadások at, meg kell jegyezni, hogy a kiadások tekinteté ben éves és kumulált adatokat is bekérünk. Mindkét adatsor értékes forrása elemzéseink nek . A végrehajtással és a tagállamok számára teljesített kifizetésekkel való összefüggés fokozása érdekében a következő programozási időszak tek inte té b e n m e g fo nto l j u k a fe l ü g ye l e t i re n d s ze r j av í t á s át. 43. Az eredménymutatók mérése a tagállamok feladata. A Bizottság több fórumon (pl. a szakértői értékelő bizottságban és a vidékfejlesztési bizottságban) is felh í v t a a f i g ye l m e t a r ra , h o g y a s zó b a n fo rg ó mutató céljaira csak a sikeres földgazdálko dással érintett területek vehetők számba. A Bizottság egyetért azzal, hogy a mutatók teljesülését illetően a tagállamoknak további javulást kell elérniük. A vidékfejlesztési felügyeleti és ér tékelési rendszer 2013 utáni időszakra vonatkozó reformja ezzel a kérdéssel is foglalkozik majd. A Számvevőszék által a szóban forgó bekez désben leírt helyzet valószínűleg annak köszönhető, hogy a tagállamok helytelenül vé g e z té k a z a d ato k g y űj té s é t é s b e m u t at ását. A z agrár-környezetvédelem k apcsán két teljesítménymutatót különböztetünk meg (35. és 36.): az első a támogatott területeket összesíti (egy adott hektár kétszer is számba vehető, amennyiben 2 támogatási szerződés vonatkozik rá), a második a fizik ai területe ket (egy adott hektár csak egyszer vehető számba). A „sikeres földgazdálkodással érintett területek ” eredménymutató öt alk ategóriára bomlik . A 2. tengely keretében minden t e vé k e ny s é g h o z z á j á r u l h a t e z e k e g y i k é h e z vagy többükhöz. Az eredménymutatót a tengely szintjén és nem az intézkedések szintjén számítjuk, így az agrár-környezetvédelmi intézkedések hozzájárulása a 2. tengelybe tartozó összes többi intézkedéssel egy k alapba kerül. Ebből következik, hogy a 6. eredménymutató alatt rögzített számadatok várhatóan nem felelnek meg pontosan sem a 35., sem a 36. teljesítménymutatónak.

44. A közös felügyeleti és ér tékelési keretrendszer 2007–2013-as programozási időszakban való végrehajtása tapasztalatszerzésnek minősül. A Bizottság szolgálatai elismerik, hogy a rendszeren még va n m i t j av í t a n i , n o h a j e l e ntő s e l ő re l é p é s nek tartják a korábbi helyzethez képest. A 2013 utáni időszakra vonatkozó vidékfejlesztési felügyeleti és ér tékelési rendszer már figyelembe fogja venni a levont tapasztalatok at. A m a g y a r e s e t b e n a v í z - é s t a l a j m i n ő s é gg e l, v a l a m i n t a b i o d i v e r z i t á s s a l k a p c s o l a to s k é rd é s e k e t m á r a 2 . te n g e l y h e z k ö tő d ő mutatók is jól lefedik; Magyarország ezek mellett 13 további kiinduló mutatót és ezeknek megfelelő célszámokat is alkalmaz, amelyekből néhány az agrárkörnyezetvédelmi intézkedéseket érinti ( i l y e n p é l d á u l a „Ta l a j v e s z t e s é g g e l ( v í z és szélerózióval) fenyegetett megművelt területek védelme”), amelyek a magyar agrár-kör nyezet védelmi intézkedés 5 alap célk itűzésének felelnek meg. 45. A pénzügyi nyomon követés az intézke dések szintjén valósul meg. A Bizottság s z e r i n t a p é n z ü g y i nyo m o n k ö ve t é s a c é l p ro g r a m o k s z i n t j é n n e m v a l ó s í t h a t ó m e g, m i ve l o l y a n j e l e n tő s a d m i n i s z t ra t í v te h e rrel jár na, amely a tagállamok számára nem l e n n e s e m i n d o k o l h a t ó, s e m e l fo g a d h a t ó. Egy ilyen megközelítés ráadásul a többi megosztott igazgatású szakpolitikával összehasonlítva nem lenne következetes, illet ve aránytalan lenne. Mindazonáltal, noha a Natura 2000 program – egy különálló intézkedés megléte miatt – eredetileg nem minősült az agrárkörnyezetvédelmi intézkedéseken belüli konkrét k ategóriának, a felügyeleti táblázatok ban alk almazott területi bontás a ked vezőtlen adottságú területek nek felel meg.


63

A BIZOT TSÁG VÁLASZAI A közös felügyeleti és ér tékelési keretrendszer 2013 utáni időszakra vonatkozó reformja kapcsán más földrajzi bontás b e ve ze tésére is sor kerülhet. 46. A 35. teljesítménymutató (agrár-környe ze t vé d e l m i t á m o g at á s b a n ré s ze s ü l ő te l j e s te r ü l e t ) 1 2 k ö te l e ze t t s é g vá l l a l á s i a l t í p u s ra o s z l i k , i l ye n p é l d á u l a z „ a l a p s z i nt ű k ö te l e ze t t s é g vá l l a l á s”, a „ t a l a j m e g ő r zé s i i nté z k e dés” stb., amelyek közül néhány további alkategóriákat is tartalmaz (lásd a közös felügyeleti és értékelési keretrendszer kézikönyvének H jegyzetét). Az irányító hatóságok feladata, hogy a támogatási szerződésekről ezen kategóriák szerint g y ű j t s e n e k a d a to k a t . E n n e k a l a p j á n tö b b féle típusú támogatási program különböztethető meg, ilyenek például a kön�nyű (alapszintű) programok és a szigorúbb k öve t e l m é nye k e t t á m a s z t ó k ö t e l e ze t t s é g vállalások (pl. biogazdálkodás). A CMEFinformációk az agrár-környezetvédelmi programok egésze és az egyes alk ategór iák te k i nte tében is lekér hetők . Mivel a felügyeleti keretrendszer bizony o s m é r t é k i g k ü l ö n b s é g e t t e s z a z a g r á r környezetvédelmi kötelezettségvállalási kategóriák között, a tagállamoktól elvárható, hogy a felügyelet során éljenek ezzel a lehetőséggel. A 2013 utáni időszakban e s e t l e g b e ve ze té s re k e r ü l ő e g yé b t i p i z á l á s n e m n ö ve l h e t i a z a g r á r - k ö r nye z e t vé d e l m i i g a z g at á s ö s s ze te t t s é g é t é s a d m i n i s z t rat í v te r h e i t. 2 . h át té rmagyarázat A t á m o g a t á s i s ze r ző d é s e k v a g y a t á m o g a tott területek összesítése áttek intést ad az a g r á r - k ö r nye ze t vé d e l m i k ö t e l e ze t t s é g v á l lalások ról. A közös felügyeleti és ér tékelési k e re t re n d s z e r m u t a t ó i a p ro g r a m o k k o n kré t cé l k i t ű zé s e i k a p c s á n tová b b i a l k ate g ó r i á k at i s e re d m é nye z h e t n e k , a m i a h e l y ze t részletesebb vizsgálatát/elemzését teszi lehetővé. Mindkét megközelítés szükség e s, h o g y te l j e s k é p e t k a p j u n k a r ró l, h o g y a vidékfejlesztési programok miként támo g at j á k a vidék i kör nyezetet.

Emellett az alapszintű célprogramokról s e m á l l í t h a tó, h o g y e l e ve c s a k k o r l á tozo t t k ö r nye z e t i h a s z o n n a l j á r n á n a k . M e g fe l e l ő kialakítással, releváns követelményekkel és jól végrehajtva egyes területeken még akkor is jelentős és széles körű környe zeti hasznokkal járhatnak, ha nem igazán támasztanak szigorú követelményeket. Egy adott intézkedés hatásosságának meg á l l a p í t á s a c é l j á b ó l a k ü l ö n b öző a g r á r - k ö r nye ze t vé d e l m i t á m o g at á s o k at k ü l ö n - k ü l ö n i s é r t é k e l n i l e h e t , d e a k ö r nye z e t i h a t á s o kat programszinten kell vizsgálni, mivel e z e k a b e a v a t k o z á s o k é s a k ü l s ő t é nye z ő k összetett eredményei. 47. A program és a tengelyek kapcsán elvár t környezeti hasznokat a vidékfejlesztési programok határozták meg, validálásuk előzetes ér tékelés keretében tör tént. E zenk í v ü l a k ö r nye z e t i g e n ö s s z e t e t t re n d s z e r, meglehetősen lassú folyamatokkal, így a környezeti teljesítmények eléréséhez i d ő re v a n s z ü k s é g. K ö ve t k e z é s k é p p e n s o k c é l p r o g r a m e s e t é b e n a t é ny l e g e s k ö r ny e zeti haszon csak bizonyos idő elteltével á l l a p í t h a t ó m e g. A 2 0 1 0 vé g é n b e ny ú j t o t t fé l i d ő s é r té k e l é s i j e l e n té s e k k e l e l s ő í z b e n nyílik lehetőség a vidékfejlesztési progr a m o k , k ö z t ü k a z a g r á r - k ö r ny e z e t v é d e l m i támogatások hatásának értékelésére. M i n d a z o n á l t a l a z a g r á r - k ö r ny e z e t v é d e l m i programok végrehajtása és elvárt eredm é nye i n e k te l j e s ü l é s e re n d s ze re s fe l ü g ye l e t t á rg y á t k é p e z i , a m e l y rő l a B i zo t t s á g a z éves előrehaladási jelentések révén minden évben ér tesül.


64

A BIZOT TSÁG VÁLASZAI 48. A tagállamok at ar ra bátor ítjuk , és el is vár j u k tő l ü k , hogy ahol lehet, vállaljanak töb b e t a k özö s fe l ü g ye l e t i é s é r té k e l é s i k e re t rendszer előírásainál, és programspecifik us k é rd é s e k b e n a l k a l m a z z a n a k a z i t t e m l í te ttekhez hasonló további megközelítéseket é s m u t ató k at. A te r ü l e te n b e vá l t g ya k o r l a tok példái a szakértői értékelő hálózaton k e re s z t ü l h oz z á fé r h e tő k . E m e l l e t t a B i zo t t ság is folyamatosan dolgozik a vonatkozó módszertanok és megközelítések tö k é l e te sítésén. E l s ő k é n t a z a l e g f o n t o s a b b, h o g y a C M E F szabványosított, uniós szinten összehason lítható adatokat szolgáltasson. A specifikus felügyeleti gyakorlatok valószínűleg megfelelnek néhány tagállam vagy régió feltételeinek, uniós szinten alkalmazva azonban sok esetben nem szolgáltatnak é rd e m i i nfor mációk at. 49. L á s d a 4 6. és a 48. pontra adott választ. 50. A tagállamok felkérést kaptak további m u t a t ó k m é ré s é re é s nyo m o n k ö ve t é s é re. A területen bevált gyakorlatokat jelenleg a s z a k é r tői ér tékelő hálózat vizsgálja. A közös felügyeleti és ér tékelési keretr e n d s z e r n e m fo g l a l h a t m a g á b a n k o n k r é t fajokra vonatkozó mutatókat, hiszen az EU-ban igen sok különböző ökoszisztéma létezik . Előfordulhat, hogy egy faj valamely fö l d ra j z i te r ü l e te n ( p é l d á u l a b i o d i ve r z i t á s vagy az egyedszám szempontjából) igen fontosnak számít, már területeken azonban hétköznapinak minősül vagy esetleg nem i s l é te z i k .

3. háttérmagyarázat Lásd a 27. pontra adott választ. 51. A Számvevőszék által említett elemek o l ya n k öve te l m é nye k / i nté z k e d é s e k ré s ze i , amelyekre a termelők valamely konkrét agrár-környezetvédelmi program kereté ben vállaltak kötelezettséget. 54. 2011. május végétől az Európai Vidékfejlesztési Hálózat weboldalán elérhető lesz egy, a Bizottság és a nemzeti vidék i hálóza to k k özö s fe j l e s z té s e k é nt l é t re h ozo t t o l ya n adatbázis, amely a legérdekesebb esettanulmányok at gyűjti majd össze (a vidékfejlesz tési programok projektadatbázisa). Emellett útjára bocsátottak egy olyan új kiadványs o ro z a t o t i s, a m e l y a z E u ró p a i M e z ő g a z d a sági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) keretében nyújtott támogatások ra ad példák at (az első k e t tő m á r e l é r h e tő a z Eu ró p a i Vi d é k fe j l e s ztési Hálózat honlapján). 56. A bevált gyakorlatok az Európai Vidékfejlesztési Hálózat intézkedéseinek központi elemét képezik, továbbadásuk különböző kiadványok és rendez vények útján valósul meg. Az agrárkörnyezetvédelmi intézkedések kapcsán j e l e n l e g n e m fo l y i k k o n k r é t i d e v á g ó t e v é kenység, de több más tevékenység is tar talmaz arra vonatkozó esettanulmányokat. A l e gi n k á b b re l e v á n s te vé k e nys é g a k öz j a vak k al és az állami beavatkozással  – vagyis az agrár-környezetvédelmi tevékenységek végrehajtási környezetével – foglalkozó 3 . m u n k a c s o p o r t á l t a l vé g ze t t e l e m z é s. A z agrár-környezetvédelmi tevékenységek témakörében a 3. tematikus munkacsoport az Európai Vidékfejlesztési Hálózat koordinációs bizottságával együttműködve egy olyan esett a n u l m á ny t k é s z í t e t t , a m e l y n e k t a n u l s á g a i e körben is hasznosak lehetnek. A tanulmányró l k i a d vá ny t fo gn a k k é s z í te n i . A k öz ve t í tő mechanizmusok k al foglalkozó 4. munk acso por t a teljes köz vetítési rendszer ér tékelése cé l j á b ó l k é s z í t e s e t t a n u l m á nyo k at a v i d é kfejlesztési programok szintjén, ennek során a zo n b a n k ü l ö n ö s f i g ye l m e t fo rd í t a z a grá rkörnyezetvédelmi tevékenységek végrehajtási nehézségeinek azonosítására.


65

A BIZOT TSÁG VÁLASZAI 57. A Bizottság még jobban törekszik majd a r r a , h o g y a v i d é k fe j l e s z t é s i i n t é z k e d é s e k vé gre h a j t á s át a z e d d i gi e k n é l s zo ro s a b b a n kísérjék olyan, a kedvezményezetteknek s zó l ó k é pzé s e k é s t a n á c s a d á s i s zo l g á l t at á s o k , a m e l ye k cé l j a , h o g y j av u l j o n a te r m e lők környezeti tudatossága és agrár-környe z e t vé d e l m i k ö t e l e z e t t s é g v á l l a l á s o k k a l kapcsolatos, azok jobb végrehajtásához s z ü k s é g e s i s m e re t e. A z i l ye n k é pzé s e k n e k é s t a n á c s a d á s n a k i s a z a grá r- k ö r nye ze t vé delmi műveletek végrehajtásához kötődő k o rá b b i tapasztalatokon kell alapulnia. 58. Noha a tagállamok vidékfejlesztési programjaikban nem kötelesek részletes adatokat és segédszámításokat megadni, a Bizottság kérésére a legtöbb tagállam a javasolt támogatási összegek értékelé sének elősegítése céljából rendelkezésre b o c s áto t ta ezen infor mációk at. A tagállamok feladata viszont annak bizto sítása, hogy a számítások meg felelősége és pontossága érdekében független szer vek m e g fe l e l ő s z a k é r tő i s e gí t s é g e t ny ú j t s a n a k a kifizetések összegének kiszámításához. A Bizottság megbízik az ilyen formájú szaké r tő i s e gí t s é gny ú j t á s b a n , a m e l y vé l h e tő e n megfelelően figyelembe veszi a regionál i s é s a h e l y i fe l té te l e k e t. A B i zo t t s á g c s a k a s z á m í t á s o k á l t a l á n o s m e g a l a p ozo t t s á g át és következetességét ellenőrzi, és nem végez teljes körű újraszámításokat, mivel e h h e z te k i nté l ye s e rő fo r rá s o k ra é s s z a k t u d á s ra l e n n e s z ü k s é g, p é l d á u l a t a g á l l a m o k nemzeti és regionális sajátosságainak részletes ismeretére, és az a szubszidiaritás e l vé ve l i s ellenkezne.

59–60. A támogatási összegek kiszámítása a tagállamok feladata, egy független testület e l l e n ő r zé s e m e l l e t t. A B i zo t t s á g n e m vé g z i el a számítások szisztematikus ellenőrzé sét (újraszámítását). Ha azonban a javasolt támogatási összegek k apcsán kételyek merültek fel, a tagállamoknak részletes infor mációk at kellett szolgáltatniuk számít á s a i k ró l, é s s z ü k s é g e s e té n m ó d o s í t a n i u k kellett azok at. A z andalúziai esetben a támogatási összeg v é g s ő é r t é k é t n e m b e fo l y á s o l ó s z á m s z a k i hibákat már helyesbítették. A Bizottság arra kér te az irányító hatóságot, hogy az a Számvevőszék által azonosított bizo nyos esetekben tisztázza, alaposabban indokolja, sőt akár módosítsa az érintett támogatási összegeket, ideértve a n övé ny vé d ő s ze re k k o r l á tozo t t h a s z n á l a tából eredő költségmegtakarítások figye lembevételét a támogatási összeg k iszámításánál; válasz még nem ér kezett. A Bizottság szolgálatai 2010 végén több alkalommal kérték a piemonti hatóságokat, hogy módosítsák a támogatási összegek re vonatkozó számításaik at, jelenleg az új számok beér kezését várják . A lengyel hatóságok szerint azér t kellett 2 0 0 1 – 2 0 0 3 - a s s z á m o k at h a s z n á l n i u k , m e r t újabbak a módszer tan változása miatt nem álltak rendelkezésük re. 61. A Bizottság egy független szerv (Institut national de la recherche agronomique [ I N R A] , Av i g n o n ) a d a t a i a l a p j á n e l vé g e z t e a műtrágyahasználat csökkentésének kiszámításához használt kiinduló adatok, va l a m i nt a s z á m í t á s h oz h a s z n á l t i n d o k o l á s és módszertan ellenőrzését, és megállapította, hogy a kiinduló adatok pontosak vo l t a k ( l á s d a 4 . h át té r m a g ya rá z at ra a d o t t v á l a s z t é s a f r a n c i a v i d é k fe j l e s z t é s i p r o g ram 5. változatának 199–200. oldalát.


66

A BIZOT TSÁG VÁLASZAI A Bizottság tudomásul vette a Számve vőszék megállapításait, és a tagállamot a problémás helyzet megoldására kötelezi. 4 . h át té rmagyarázat L á s d a 6 1. pontra adott választ. 62. Az 1698/2005/EK rendelet 39. cikkének (4) bekezdése szerint a kifizetésekre é v e n t e k e r ü l s o r, c é l j u k a v á l l a l t k ö t e l e zettségekből származó többletköltségek é s e l m a radó jövedelmek fedezése. H a a z e re d e t i s z á m í t á s o k e l vé g zé s é t k öve tően megváltozik a támogatás k iszámításá n a k a l a p j a , a z a l u l - i l l e t ve t ú l k o m p e n z á l á s k o c k á z at á n a k c s ö k k e nté s e vé g e t t i n d o k o l t és engedélyezett azok kiigazítása. A tagállamoknak tehát módjában áll az agrárkörnyezet védelmi támogatások összegének m ó d o s í t ása. Ami a Számvevőszék által említett esetet i l l e t i , a 2 0 0 8 - a s v i d é k fe j l e s z t é s i é v e s e l ő re h a l a d á s i j e l e nté s ( 3 3 – 3 4 . o. ) l e í r j a , h o g y a s z ó b a n fo r g ó i n t é z k e d é s c s a k m é r s é k e l t népszerűségre tett szer t a potenciálisan érintett termelők körében, mivel akkorib a n i g e n k e d v e z ő e n a l a k u l t a s z á n t ó fö l d i növények világpiaca, ami csökkentette a támogatás vonzerejét. Emiatt az intézkedést 2008-ban nem újították meg új k ö te l e ze ttségvállalások ra. A 2 0 0 9 - e s v i d é k fe j l e s z té s i é ve s e l ő re h a l a d á s i j e l e ntés (39. o.) szer int ugyanak kor az i n t é z k e d é s t 2 0 0 9 - b e n ú j b ó l m e g ny i t o t t á k é s 2 9 e l s ő igénylővel kötöttek szer ződést.

A francia vidékfejlesztési program 2 0 0 8 . m á j u s i m ó d o s í t á s á b a n a z s z e re p e l t , hogy az agrár-környezetvédelmi támogatások összege az alábbi feltételekkel m ó d o s í t h a tó : a s z á m í t á s o k fe l ü l v i z s g á l a t a a támogatás k iszámításának minden lénye ges elemére kiterjed, és a két utolsó év átlagos adataira épül, beszámoló készül a szóban forgó intézkedés piaci elfogadottságáról, a tagállamok minden két évben elvégzik a számítási elemek felülvizsgálatát és tájékoztatják a Bizottságot annak eredményéről. Minden új szerződés tar talmazni fog egy felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezést, amelyet azokba a megvalósítás alatt lévő támogatási szerződésekbe is beemelnek, amelyeknél a kedvezményezettek elfogadják a támogatási összeg módosításának lehetőségét. 63. Az 1974/2006/EK rendelet 53. cikke sze r i n t a s z á m í t á s o k „ a d o t t e s e t b e n” a re g i o n á l i s va g y a h e l y i fe l té te l e k é s a té ny l e g e s fö l d h a s z n á l at f i g ye l e m b e vé te l e é rd e k é b e n differenciáltak. A tagállamoknak ugyanakkor a számításokban be kell mutatniuk a differenciálást alátámasztó tényezőket (például homogén mezőgazdasági terüle tek szer int). A Bizottság egyetér t azzal, hogy a régiók (környezeti, földrajzi, éghajlati) sajátoss á g a i n a k j e l e ntő s e l té ré s e e s e té n cé l s ze r ű d i f fe re n c i á l n i a t á m o g at á s i ö s s ze g e k e t . E z a zo n b a n b i z to s a n a z a d m i n i s z t rat í v te r h e k n ö v e k e d é s é v e l j á r. A t a g á l l a m o k n a k í g y a támogatási összegek differenciálása k ap csán figyelembe kell venniük , hogy a hasz nok mellett a költségek is növekednek .


67

A BIZOT TSÁG VÁLASZAI 64. Ami a Számvevőszék által említett esetet i l l e t i , a B i zo t t s á g fe l fo g j a k é r n i a p ro gra m i rá ny í tó h ató s á g át, h o g y a z ö ntözö t t é s a z öntözetlen területek közötti különbségtétel érdekében módosítsa az „integrált olivatermelés” intézkedést. Az újonnan javasolt andalúziai agrár-kör nyezet védelmi t á m o g a t á s o k , p é l d á u l a z „ i n t e g r á l t c u k o rr é p a - t e r m e l é s” e s e t é b e n m á r m ű k ö d i k e z a k ü l ö n b ségtétel. L á s d továbbá a 63. pontra adott választ. 65–66. Fr a n c i a o r s z á g a h e g y v i d é k i t a k a r m á ny n ö vények referenciaárán alapuló egységes támogatási összeg alkalmazása mellett döntött, de egyúttal minimális termelési s z i n te t   – 6 to n n a s z á r a z a ny a g   – i s m e g h a tározott a k ülönböző régiók esetében, (forrás: INR A, Avignon). A döntés azon alapult, hogy a támogatott területek többsége hegy vidékeken fekszik (Francia-közép h e g y s é g, A l p o k , Pi re n e u s o k , J u r a ) ( fo r r á s : f é l i d ő s é r t é k e l é s , 9 3 . o. ) . A d ö n t é s b e n a z is vezette Franciaországot, hogy növelje az i nté z k e d és ér thetőségét. Ami a lengyel esetet illeti, a Bizottság szolgálatai megvitatták a kérdést az illetékes hatóságokkal, amelyek úgy döntöttek, hogy a többletköltségek nagysága miatt a támogatási összegek differenciálása nem m e g o l d h a t ó. Í g y a z o k n á l a c é l p ro g r a m o knál, amelyeknél a kötelezettségvállalás s z á n t ó fö l d re é s á l l a n d ó l e g e l ő re i s vo n a t kozik, kifizetés viszont csak szántóföld u t á n j á r, a t á m o g a t á s i ö s s z e g e k e t a s t a n d a r d fe d e z e t i h o z z á j á r u l á s á t l a g a a l a p j á n s z á m í to t t á k k i . A l e n g ye l h ató s á g o k a r ra i s rámutattak , hogy nehéz meghúzni a k ülönböző támogatási összegekben részesülő támogatott területek közötti határokat. Lásd továbbá a 79. pontra adott választ a 2004–2006- os programozási időszak ked ve ző t l e n tapasztalatairól.

67. A támogatási szintek nem rögzíthetők ú g y, h o g y b i z t o s í t s á k e g y a d o t t ré s z vé t e l i arány elérését. Az 1698/2005/EK rende l e t 3 9 . c i k k e k i k ö t i , h o g y a z a g r á r - k ö r nye zetvédelmi támogatások hektáronkénti kifizetései a felmerülő költségeken és az e l m a ra d ó j öve d e l m e k e n a l a p u l n a k é s n e m tartalmazhatnak ösztönző elemeket. Az é r i nte t t ö s s ze g e k m e g á l l a p í t á s a s t a n d a rdköltség-megközelítéssel történik, összh a n g b a n a z a d m i n i s z t rat í v k ö l t s é g e k c s ö kkentésére vonatkozó igénnyel. Az agrár-környezetvédelem, összességé ben néz ve, a többi intézkedéssel együtt vár hatóan hozzá fog járulni a programszinten meghatározott általános környezeti c é l k i t ű zé s e k t e l j e s ü l é s é h e z . A z a l a p s z i n t ű c é l p r o g r a m o k a z a g r á r - k ö r ny e z e t v é d e l e m részei. A z agrár-környezet védelem hatásosságát az intézkedések és a tengelyek szint jén ér tékelik . 68. A 2007–2013-as programozási időszak t e k i n t e t é b e n Le n g ye l o r s z á g e l s ő a l k a l o m m a l 2 0 0 8 - b a n h a j t o t t vé g re a g r á r - k ö r nye zetvédelmi programokat, ekkor még csak a h á ro m l e g e g ys ze r ű b b v á l toz a t b a n . E z a z é v m é g n e m t ü k röz i a z a grá r- k ö r nye ze t vé delmi intézkedés valós területi hatályát. A támogatási összegek még nem érik el a többletköltségek/elmaradt jövedelem szintjét, mivel a lengyel hatóságok a legn a g y o b b k ö r ny e z e t i h a t á s k i v á l t á s a é r d e kében a lehető legtöbb kedvezményezettet k ívánták bevonni a rendszer be.


68

A BIZOT TSÁG VÁLASZAI 69. Ami a Számvevőszék által említett svéd e s e t e t i l l e t i , a z i g a z , h o g y a p a r t i fö l d c s í kokkal kapcsolatos célprogram támogat á s i rát á j a a s vé d v i d é k fe j l e s z té s i p ro gra m 6. módosítását követően 1000 SEK/hektárról 3000 SEK/hektárra nőtt. Korábban, a 2000–2006-os időszakban a támogatási ráta 2700 SEK/hektár volt, így komol y a n f e n n á l l t a v e s z é l y, h o g y a r á t a c s ö k kentése miatt a termelők elfordulnak a célprogramtól. Az újraszámítások azt is kimutatták, hogy a 2007–2013-as időszak elején meghatározott alacsonyabb ráta m e l l e t t j e l e n t ő s v o l t a z a l u l k o m p e n z á c i ó. Emiatt végül megemelték a támogatási rátát, de a teljesítménymutatók at is, amelyek 3500 résztvevőről 4500 résztvevő re, i l l e t ve 7 0 0 0 h e k t á r ró l 9 0 0 0 h e k t á r r a e m e l k e d t e k . A t á m o g a t á s i r á t á t fé l é v e n t e fe l ü l v i z s gálják . 70. Az agrár-környezetvédelem célja, hogy támogassa a környezettel összeegyeztethető mezőgazdasági gyakorlatok bevezetését, de emellett azok fenntar tását is szolgálhatja, amennyiben fennáll a veszély, h o g y fe l h a g y n a k ve l ü k . H a b i zo nyo s té r s é g e k e t a z z a l a z i n d o k k a l z á r u n k k i a z a grá rkörnyezetvédelem hatóköréből, hogy környezeti problémáik más területekénél k e vé s b é s ú l yo s a k , a z z a l vé g s ő s o ro n p o n t e p ro b l é mák fokozódását okozhatjuk . 72. A Bizottság szerint az agrár-környezetvédelemnek a környezeti problémák és igények mellett a tagállamok által programjaikban azonosított potenciállal és e s é l ye k k el is foglalkoznia kell. M ivel a kérdéses problémák regionális jellegűek, megoldásukra ezt figyelembe vevő progr a m o k k e r e t é b e n k e r ü l h e t s o r. E z a z o n ban nem jelenti azt, hogy az egész terül e te t l e fe d ő p ro gra m o k a l k a l m at l a n o k e r re a fe l a d at ra.

A z i n t é z k e d é s e k e t g y a k r a n a v i d é k fe j l e s ztési program teljes területére alk almazzák , anélkül hogy ez sér tené az agrár-környe z e t v é d e l e m c é l j a i t . To v á b b á s o k t a g á l l a m oly módon fogalmazza meg az agrár-környezet védelmi programok jogosultsági feltételeit és kötelezettségvállalásait, hogy a z z a l l e s z ű k í t i k a p o te n c i á l i s i g é ny l ő k s z á mát és/vagy olyan prioritási feltételeket határoznak meg az agrár-kör nyezet védelmi támogatási rendszer igénybevételéhez, amelyek az adott célkitűzések eléréséhez e l s ő d l e g e s e n k i s z e m e l t t e r ü l e t e k e t ré s z e sítik előnyben. 73. A Bizottság egyetér t azzal, hogy szükség va n a z a grá r- k ö r nye ze t vé d e l m i i nté z k e d é sek célorientáltságának javítására, amit a közös agrárpolitika 2013 utáni kereté ben elő is irányoz. A jelenlegi keretben azonban a tagállamoknak teljes területükön nyújtaniuk kell a konkrét céljaikhoz i g a z o d ó a g r á r - k ö r ny e z e t v é d e l m i t á m o g a t á s o k a t . A z i g é ny e k n é h a s z é l e s k ö r ű e k i s lehetnek, nem csak bizonyos területekre kor látozódók . 75. Az EU regionális feltételei eltérőek, így a különböző régiókban különböző megoldások lehetnek célszerűek. Egyes ese tekben egyedi gazdálkodási gyakorlatok támogatása is szükségessé válhat. 77. A Bizottság egyetér t azzal, hogy a célorientáltság fontos eleme az agrár-környe z e t vé d e l m i s z a k p o l i t i k á n a k . A z a g r á r - k ö r nyezetvédelmi kifizetések összegének k i s z á m í t á s a k o r a re gi o n á l i s s a j áto s s á g o k ra i s te k i nte t te l l e h e t l e n n i . U g ya n a k k o r ny i lv á nv a l ó, h o g y e z k ö r ü l m é ny e s é s m e g n ö veli az adminisztratív költségeket. A tagá l l a m o k n a k e zé r t ö s s z h a n g b a k e l l h oz n i u k az ezen megközelítés végrehajtásával járó költségeket és a várható környezeti hasznok at.


69

A BIZOT TSÁG VÁLASZAI 78. Egyes vidékfejlesztési programok igenis a felmerülő költségek és az elér t haszon elemzése révén állapították meg, hogy milyen szintű célorientáltság indokolt, noha lehet, hogy ezek nem estek a jelen ellenőrzés hatókörébe. Románia például a magas természeti ér tékű agrár-környe zetvédelmi kifizetések céljait földrajzi alapon határozza meg, a támogatható területeket pedig makro szintű adatok (települési szintű földterület-lefedetts é g ) fe l h a s z n á l á s áva l, m i ve l a te l j e s í te n d ő kifizetések kapcsán túl drága lett volna a jogosultságot kisebb léptékben megállapítani, noha ez a megoldás kétségkívül p o nto s a bb lenne. 79. B i z o ny o s c é l p r o g r a m o k k a l a v i d é k fe j l e s ztési program teljes területe, vagy annak k o n k ré t régiói is megcélozhatók . A m i Le n g y e l o r s z á g e s e t é t i l l e t i , a z o n á l i s m e g k ö z e l í t é s s e l a 2 0 0 4 – 2 0 0 6 - o s i d ő s z a kban felmerült adminisztratív költségek m i at t h a gytak fel. 80. Azok a termelők, akik egy adott intézke désre jelentkeznek, mind teljesítik már azok at a támogathatósági k r itér iumok at és k öve te l m é nye k e t, a m e l ye k k e l b i z to s í t h ató a l é t re h o z o t t k ö r nye z e t i h a s z n o k / s z o l g á l tatások egyenér ték űsége. Így az agrár-környezetvédelmi források leghatékonyabb és legeredményesebb elköltéséhez nem szükséges kiválasztási kritériumokat előí r n i . U g ya n e z a cé l a j o g o s u l t s á gi k r i té r i u m o k é s a d o t t e s e t b e n a re g i o n á l i s c é l s z á m o k g o n d o s m e g vá l a s z t á s áva l i s e l é r h e tő, á l t a l á b a n s o k k a l o l c s ó b b a n , c s ö k k e nt ve a z a d m i n i s z t rat í v te r h e k e t, n öve l ve a j óvá h a gyási eljárások gyorsaságát és tehermente s í t ve a p o te n c i á l i s a n t á m o g at á s h ató, d e végül sikertelen kedvezményezetteket. A tagállamoknak csak akkor kell további m e c h a n i z m u s o k h oz fo rd u l n i u k , h a a z i g é nyek meghaladják a rendelkezésre álló fo r rá s o k at.

81. Noha sok tagállamban olyan prioritási (például a Natura 2000 területeit előnyben r é s z e s í t ő ) fe l t é t e l e k e t h a t á r o z n a k m e g a z a g r á r - k ö r ny e z e t v é d e l m i t á m o g a t á s i r e n d s ze r i g é ny b e vé te l é h e z , a m e l ye k a cé l p ro gram fő célkitűzéseinek eléréséhez elsődlegesen kiszemelt területeket részesítik előnyben, ugyanez a cél azonban a jogo s u l t s á gi k r i té r i u m o k g o n d o s m e g v á l a s z t á sával is elér hető. Lásd továbbá a 80. pontra adott választ. 82. Lásd a 80. és a 81. pontra adott választ. 83. Mivel a tagállamok előzetes célszámaikat a cé l p ro gra m o k s z i nt j é n á l l a p í t j á k m e g, a z egyik célprogram célszámának túllépése n e m ve ze t a tö b b i cé l p ro gr a m b a n m e g h a tározott célszámok elérésének k udarcához. A tagállamok azonban nem kötelesek célszámaiknak a célprogramok szintjén való m e g h a t á ro z á s á r a . A B i z o t t s á g fe l é c s a k a z intézkedés szintjén megállapított mutatókról és célszámokról számolnak be. A célprogramok célszámai ezér t csak indikatív jellegűek, és módosíthatók. A Bizottság ú g y vé l i , h o g y a l é nye g e s k ö r ü l m é nye k h e z való alkalmazkodóképesség biztosítása érdekében szükség van az effajta rugalmasságra. A programok módosítása arra szolgál, hogy tar talmuk kövesse a tagállamok helyzetének alak ulását. 85. A z Eu ró p a i M e ző g a zd a s á gi Vi d é k fe j l e s z té s i Al a p ( E M VA) h oz z á j á r u l á s i rát á j át a z e g ye s tengelyek szintjén állapítják meg. A 2. ten g e l y rát á j a m a g a s a b b a tö b b i te n g e l yé n é l, a m i a k ö r nye ze t vé d e l m i ü g ye k fo nto s s á g át j e l z i . S ő t, a z e g ye s te n g e l ye k k i a d á s i m i n i mumszintjére vonatkozó rendelkezések szer int a teljes EMVA-hozzájárulás legalább 25%-át minden vidékfejlesztési program esetében a 2. tengelyre kell felosztani.


70

A BIZOT TSÁG VÁLASZAI Ha a társfinanszírozási ráta mértékét összefüggésbe hoznák a célprogram környezeti potenciáljával, akkor az utóbbi értékelése miatt a rendszer szubjektív é r té k í té l e t te l b őv ü l n e. E n n e k e l k e r ü l é s é re egyértelmű kritériumokat kellene meghatározni. A célprogramok nagy száma és az általuk figyelembe vett gazdálko dási gyakorlatok különbözősége miatt ez te k i nté l ye s a d m i n i s z t rat í v tö b b l e t te r h e k e t eredményezne, és jelentősen fokozná az adott programok végrehajtásához fűződő k öve te l ményeket. 8 6–8 7 . A B i zo t t s á g h a t á rozo t t a n t á m o g a t j a , h o g y az agrár-környezetvédelmi célkitűzések és szerződések kapcsán kollektív megkö zelítést alkalmazzanak. Különösen egyes o l ya n cé l k i t ű zé s e k , m i nt a zö l d i n f ra s t r u k t ú ra fe j l e s z té s e va g y a z ö s s ze k ö t te té s e k e t biztosító ökológiai folyosók építése k ap csán várható, hogy az adott területeken t ö b b t e r m e l ő k o l l e k t í v fe l l é p é s e n a g yo b b környezeti hasznot hajt, mint a termelők e g ye d i fellépéseinek összessége. A kollektív megközelítés azonban meglehetősen új elképzelés az agrár-környe zetvédelem végrehajtása tekintetében. Struktúrát, szer vezést, tanácsadási szolgáltatásokat igényel, és gyakran megnö ve l i a t r a n z a k c i ó s k ö l t s é g e k e t . A j e l e n l e g i szabályok mellett már a kollektív szerződések megkötése is nehézségekbe ütközhet, mivel a szabályok betartása érdekében a feleknek közös felelősséget kell vállalniuk. A Bizottság ezeket a kérdéseket a 2013 utáni vidékfejlesztési politika k e re t é b e n m e g k í v á n j a o l d a n i , h o g y e z ze l is elősegítse a kollektív megközelítés vé gre h a j tását.

88. A célprogramok akkor tudják elérni a p o te n c i á l i s a n vá r h ató h at á s o k at, h a e g y é r te l m ű é s j ó l m e g a l a p ozo t t b e av a t k oz á s i l o gi k á ra a l a p u l n a k , s ze r ve s e n i l l e s z k e d n e k a programba és megfelelően végrehajtásra kerülnek. A tagállamok számára sok környezeti kutatás eredményei és bizonyítékai állnak rendelkezésre, amelyeket f i g ye l e m b e i s ve s z n e k p ro gra m j a i k k i a l a k í t á s a k o r. M i n d a z o n á l t a l a B i z o t t s á g e g ye t é r t a z z a l, h o g y b i zo nyo s t í p u s ú a grá r- k ö r nyezetvédelmi tevékenységek esetében több kutatásra lenne szükség. A konkrét agrár-környezetvédelmi célprogramok végrehajtásával kapcsolatos ilyen irányú vizsgálatok megkezdése előtt azonban fe l k e l l m é r n i a v o n a t k o z ó k ö l t s é g e k e t é s hasznok at. A vidékfejlesztési programok rendszeres k ü l s ő é r té k e l é s e m a g á b a n fo g l a l j a a p ro gramok környezeti hatásainak vizsgálatát i s, k ü l ö n ö s e n   – d e n e m k i z á ró l a g   – a k özö s felügyeleti és ér tékelési keretrendszerben használt környezeti hatásmutatók alkalmazásával. Az értékelők a program keretében végrehajtott intézkedéseknek é s r e n d s z e r e k n e k m e g fe l e l ő m ó d s z e r e k e t választanak, a költséghatékonyságra is figyelemmel. 89. Lásd a 88. pontra adott választ. 91. A z agrár-kör nyezet védelmi támogatás nem c s u p á n a k ö r nye ze t i p ro b l é m á k k e ze l é s é t , h a n e m a k ö r nye ze t i p o te n c i á l é s a k ö r nye zeti esélyek fenntar tását és javítását is szolgálja.


71

A BIZOT TSÁG VÁLASZAI A Számvevőszék azon megállapítása, amely a javasolt célprogramok és a környezeti problémák közötti összefüggést hiányolja, azokra a helyzetekre utalhat, amikor az agrár-környezetvédelem célja az olyan környezeti potenciál és környezeti esélyek fenntar tása és javítása, mint az ívóvízellátást biztosító vízgyűjtő területek vízminőségének fenntartása, vagy a biodiverzitás állapotának javítása az alapszintű célokat már teljesítő te r ü l e te ken. L á s d továbbá a 70. pontra adott választ. 92. A z 1698/2005/EK rendelet az agrár-kör nye zetvédelem költségvetése tekintetében nem ír elő kötelezettségeket/szabályokat a tagállamok számára. A költségvetést a teljesítendő igényekhez és célkitűzé sekhez kell igazítani. A tagállamoknak az agrár-környezetvédelmi intézkedések és a vonatkozó költségvetési források terve z é s e k o r e g y ré s z t a m ú l t b e l i t a p a s z t a l a t o k r a é s t e l j e s í t m é nye k re, m á s ré s z t a t e r ve ze t t i nté z k e d é s e k tő l vá r t e re d m é nye k re kell támaszkodnia. Ha a tagállamok úgy ítélik meg, hogy a kevésbé szigorú köve te l m é nye k e t t á m a s z tó cé l p ro gra m o k s i k e resek a környezeti hasznok elérésében, a k k o r a k ö r nye z e t i c é l k i t ű z é s e k e l é ré s h e z nyújtott hozzájárulásuk indokolja folytatás u k at é s alk almazásuk k ibővítését. S ő t , a cé l p ro gra m o k a l k a l m a z á s á n a k m e g h o s s z a b b í t á s a é s fo l y t at á s a g ya k ra n k u l c stényezőnek bizonyul a várt környezeti cé l o k e l é résében. A Bizottság szerint az egyedi célprogramok és célkitűzésekkel való összefüggéseik konkrét elemzése nem szükséges ahhoz, hogy programbeli alkalmazásuk indokolható legyen. Az ilyen elemzésekn e k a p ro gra m o k b a n e l ő i rá ny zo t t cé l p ro g ramokra kell összpontosulniuk, amelyek összességükben várhatóan összhangban állnak a célkitűzésekkel és hozzájárulnak m e g va l ó sításuk hoz.

Franciaország úgy döntött, hogy átfogó célokat kitűző agrár-környezetvédelmi célprogramok révén nagy számú terme lőt kíván megcélozni. Ugyanakkor helyi ü g ye k m e g o l d á s á t cé l zó i n té z k e d é s e k e t i s k ialak ított 7 . A m i Pi e m o n t o t i l l e t i , n o h a a v i d é k fe j l e s z tési program az agrár-környezetvédelem tekintetében nem tartalmaz célprogram o n k é nt i p é n z ü g y i ( fo r rá s a l l o k á c i ó s ) b o n tást, az agrár-környezetvédelemmel érintett területek nek vélhetően kevesebb mint 40%-a (a mezőgazdasági üzemek mintegy 50%-a) tartozik az integrált gazdálkodási cé l p ro gra m b a . A z i nte n z í v m e ző g a zd a s á gg a l ö s s ze f ü g g é s b e n a z i nte grá l t g a zd á l k o d á s a z a z é s s ze r ű vá l a s z t á s, a m e l y a l e h e tő legjobban kielégítheti az igényeket és a legtöbb kör nyezeti haszonnal jár hat. 93. A t a g á l l a m o k p é n z ü g y i te r v ü k e t te n g e l ye k szerinti bontásban mutatják be, illetve a teljes időszak tekintetében a vidékfejlesztési intézkedések szerinti bontásban egy indik atív költségvetést is benyújtanak . Az agrár-környezetvédelem része ennek a struktúrának . A környezetvédelmi igények és a kielégítésükhöz szükséges források kapcsolatának elemzése a programok előkészítésének és jóváhagyásának szakaszában történik. A tagállamok azonban az új tényezők és a körülmények változásai k apcsán módo s í t h a t j á k a k ö l t s é g ve t é s t , a k á r a z i n t é z k e d é s e k s z i n t j é n i s. E m ó d o s í t á s o k a t b e k e l l jelenteniük Bizottság felé. Utóbbi megv i z s g á l j a , h o g y a m ó d o s í t á s o k ö s s ze e g ye zt e t h e t ő k- e a n e m z e t i s t r a t é g i a i t e r v ve l é s a jogszabályok k al. 7

E választások logikáját az agrár-környezetvédelmi

gazdálkodásról szóló fejezetben fejtik ki (5.3.2.1.4. fejezet, 189–196. o., PDRH 5. változat, 2. kötet).


72

A BIZOT TSÁG VÁLASZAI 94. A tagállamok nem kötelesek arra, hogy a g r á r - k ö r ny e z e t v é d e l m i k ö l t s é g v e t é s ü k e t a különböző környezeti célok és prioritások szerint is bemutassák. Mindazonáltal agrár-kör nyezet védelmi programjaik at kör nye ze t vé d e l m i i g é nye i k k e l é s p r i o r i t á s a i k kal indokolják. Ezért ha az intézkedések megfelelnek utóbbiaknak, akkor úgy kell te k i nte n i , h o g y a z a grá r- k ö r nye ze t vé d e l m i költségvetés is megfelel ezeknek az igé nye k n e k és problémák nak . Andalúzia esetében a Számvevőszék észrevételei a 2000–2008-as időszak adatain a l a p u l n a k 8. B r a n d e n b u r g é s B e r l i n e s e t é b e n a fő k ö r nyezeti problémákat a vidékfejlesztési p r o g r a m í r j a l e , a l e í r t p r o b l é m á k m e g fe lelnek a végrehajtott célprogramoknak. A legmagasabb kiadásokkal járó agrárk ö r nye ze t vé d e l m i cé l p ro gra m o k ( k ü l te r j e s gyepterület-gazdálkodás és biogazdálko d á s ) e g ys ze r re tö b b k ö r nye ze t i cé l k i t ű zé s s e l i s fo g lalkoznak .

A Hexagon vidékfejlesztési programnak n e m c é l j a , h o g y m i n d e n k ö r ny e z e t i p r o b l é m á r a m e g o l d á s t k í n á l j o n , t e k i n t ve h o g y pénzügyi erőforrásai végesek. A program néhány többcélú intézkedést tar talm a z a b i o d i ve r z i t á s s a l é s a v í z m i n ő s é g g e l kapcsolatos ügyek megoldására, illetve n é h á ny k o r l átozo t t h ató k ö r ű e g ye d i i nté zk e d é s t. A p ro gra m a zo n b a n n e m a z e g ye tl e n e s z k öze a b e av a t k oz á s n a k , h i s ze n m á s k ö r nye ze t i p ro b l é m á k ra a n e m ze t i s z a k p o litikák9 és/vagy a közös agrárpolitika első pillérével fennálló komplementaritás is megoldást k ínálhatnak . Lásd továbbá a Számvevőszék 38. pont sze r inti észrevételeit. 6. háttérmagyarázat Lásd a 94. pontra adott választ. Lásd továbbá a Számvevőszék 38. pont sze r inti észrevételeit. 9

Ilyen például az éghajlati terv, az energiahatékonysági terv stb.,

amelyekről a program 5. változatának 1 kötete a 3.2.2.1. fejezet 8

A kiadások és az azonosított környezeti problémák

40–46. oldalán számol be.

összehangolásának szükségességét a stratégiai tervezésre vonatkozó megközelítés bevezetésével összhangban a 2007–2013-as programozási időszakra vonatkozó vidékfejlesztési rendeletek írják elő, de a 2000–2006-os programozási időszak tekintetében még nem volt kiemelt kérdés a környezeti problémák és az intézkedések közötti összefüggés bemutatása. Ezenkívül az azonosított környezeti problémákat nem kizárólag agrár-környezetvédelmi intézkedések útján lehet megoldani (a vízgazdálkodás hatékonyságával kapcsolatos kérdésekre például a 121. és a 125. intézkedés vonatkozik).


73

A BIZOT TSÁG VÁLASZAI KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK 95. A Bizottság örömmel fogadja a Számve vőszék elismerését, miszerint az agrárk ö r nye ze t vé d e l m i p o l i t i k a b e ve ze t é s e ó t a j e l e ntő s haladás figyelhető meg. 96. A Bizottság a program jóváhagyási eljárása s o r á n a l e h e t s é g e s m é r té k b e n m e g g yőző dött ar ról, hogy az intézkedések és a célk i t ű zé s e k k o n k ré t a k , m é r h e tő k , m e g va l ó s í t h ató k , re alisztik usak és időszerűek . A környezeti problémák és az agrár-környezet védelmi célprogramok összefüggése egyér telmű, noha az agrár-környezetvé delmi célprogramok a kör nyezeti potenciál és a környezeti esélyek megragadását is s zo l g á l h a t j á k , i l l e t ve a k ö r nye ze t i p ro b l é mák agrár-kör nyezet védelmi célprogramok é s / va g y m á s v i d é k fe j l e s z té s i i nté z k e d é s e k ú t j á n i s megoldhatók .

1. ajánlás – máso dik francia b ekezdés A B i zo t t s á g e g ye té r t a z z a l, h o g y e g yé r te l m ű vé k e l l te n n i a k ö r nye ze t i p ro b l é m á k é s az agrár-kör nyezet védelem közötti k apcso l ato t. M i n d a m e l l e t t a k ö r nye ze t i p o te n c i á l és a környezeti esélyek fenntar tása is az agrár-kör nyezet védelmi k ifizetések meg fe lelő indok ának tek inthető. A célprogram és az alapjául szolgáló környezeti problémák közötti összefüggés jellege rendszerint kikövetkeztethető a célp ro gra m t a r t a l m á b ó l, e zé r t n e m k e l l k ü l ö n meg fogalmazni. Az agrár-környezetvédelmi intézkedése ket kiegészítik más alternatív szakpolitik ák . A szubszidiar itás elvével összhangban a tagállamok szabadon eldönthetik, hogy a k ívánt kör nyezeti eredmények eléréséhez a grá r- k ö r nye ze t vé d e l m i é s / va g y a l te r n at í v szak politik ák at alk almaznak .

A célprogramok tényleges környezeti haszna csak végrehajtásuk után bizonyos idővel állapítható meg. A 2010 végén b e ny ú j to t t fé l i d ő s é r té k e l é s i j e l e nté s e k k e l e l s ő í z b e n ny í l i k l e h e tő s é g a v i d é k fe j l e s z tési programok , köztük az agrár-kör nyezetvé d e l m i t á m o g a t á s o k h a t á s á n a k é r té k e l é s é re. M i n d a zo n á l t a l a 2 . te n g e l y b e t a r tozó i n t é z k e d é s e k vé g re h a j t á s a é s e l v á r t e re d m é nye i n e k te l j e s ü l é s e fe l ü g ye l e t a l a t t á l l, a m e l y rő l a B i zo t t s á g a z é ve s e l ő re h a l a d á s i j e l e nté s ek révén ér tesül.

97. A B i z o t t s á g e g ye t é r t a z z a l, h o g y a z a g r á r k ö r nye z e t vé d e l e m s i k e re a t e r m e l ő k a k t í v rész vételén áll vagy buk ik .

Lásd még a 47. és a 91. pontra adott vá l a s z t.

A támogatási összegek kiszámítása a tagállamok feladata, egy független testület e l l e n ő r zé s e m e l l e t t. H a a j ava s o l t t á m o g atási összegek kapcsán kételyek merültek fe l, a t a g á l l a m o k n a k ré s z l e te s i n fo r m á c i ó k at kellett szolgáltatniuk számításaik ról, és szükség esetén módosítaniuk kellett azok at. A t á m o g at á s i ö s s ze g e k k i s z á m í t á s a k o r sor kerülhet „célszerű” k iigazítások ra.

1 . a j á n l ás – első francia b ekezdés A Bizottság még jobban ki fogja emelni annak szükségességét, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell a célprogramokban szereplő célkitűzések és az általános agrár-környezetvédelmi célkitűzések ö s s z h a n gját.

A b e v á l t g y a k o r l a t o k a z E u r ó p a i Vi d é k fe j l e s z t é s i H á l óz a t i n t é z k e d é s e i n e k k öz p o n t i elemét képezik, továbbadásuk különböző k i a d vá nyo k é s re n d e z vé nye k ú t j á n va l ó s u l meg. Terjesztésüket a tagállamok képzések és mezőgazdasági tanácsadó szolgálatok útján is segíthetik .


74

A BIZOT TSÁG VÁLASZAI 2 . a j á n l ás A Bizottság egyetér t az ajánlással, mivel az m e g fe l e l a jelenlegi jogi keretnek . A Bizottság ellenőrzi, hogy a jogi keret által előírt számítási elemek mind megtalálhatók-e a programokban, és a megalapozottságot is vizsgálja. Ha a javasolt t á m o g at á s i ö s s ze g e k k a p c s á n k é te l y m e r ü l fel, a tagállamoknak részletes informáci ó k a t k e l l s zo l g á l t a t n i u k s z á m í t á s a i k ró l, é s s z ü k s é g esetén módosítaniuk kell azok at. A támogatási összegek kiszámításakor sor kerülhet „célszerű” kiigazításokra; a számítások gyakran élnek a s t a n d a rdköltség-megközelítéssel. 98. A Bizottság egyetér t azzal, hogy szükség va n a z a grá r- k ö r nye ze t vé d e l m i i nté z k e d é sek célorientáltságának javítására, amit a K A P 2 0 1 3 u t á n i k e re té b e n e l ő i s i rá nyoz . A tagállamoknak ugyanakkor összhangba kell hozniuk az ezen megközelítés végre hajtásával járó költségeket és a várható környezeti hasznokat. Emellett az agrárk ö r nye ze t vé d e l e m b e n n e m a cé l o r i e n t á l t ság az egyetlen alk almazható érdemi megközelítés. Egyes vidékfejlesztési programok pedig igenis a felmerülő költségek és az elér t haszon elemzése révén állapították meg, hogy milyen szintű célorientáltság i n d o k o l t. Az agrár-környezetvédelmi források leghatékonyabb és legeredményesebb elköltéséhez nem szükséges kiválasztási kritériumokat előírni. E célra támogathatósági feltételek és regionális célszámok is a l k a l m a z hatók . A j e l e n l e gi s z a b á l yoz á s i k e re t n e m í r j a e l ő a társfinanszírozási ráták célprogramok szintjén tör ténő differenciálását. Ennek bevezetése tekintélyes adminisztratív tö b b l e t te r h e k e t e re d m é nye z n e é s j e l e ntő s e n fo k oz n á a z a d o t t p ro gra m o k vé gre h a j t á s á h oz f űződő követelményeket.

A részvételi szinteket (a kedvezménye zettek számát és az érintett területeket) a tagállamok a környezeti igényeik és a célk itűzéseik alapján határozzák meg. A B i zo t t s á g e g ye té r t a z z a l, h o g y b i zo nyo s típusú agrár-környezetvédelmi tevékenységek esetében több k utatásra lenne szükség. A konkrét agrár-környezetvédelmi cé l p ro gra m o k vé gre h a j t á s áva l k a p c s o l ato s i l ye n i rá ny ú v i z s g á l ato k m e g k e zd é s e e l ő t t a zo n b a n fe l k e l l m é r n i a vo n at k ozó k ö l t s é geket és hasznok at. 3. ajánlás – első francia b ekezdés A B i zo t t s á g e g ye té r t a z z a l, h o g y a k ö r nye zeti hasznok növelése és az intézkedések h at á s o s s á g á n a k j av í t á s a é rd e k é b e n cé l o r i entáltabbá kell tenni az agrár-környezet vé d e l m i k i a d á s o k at. A cé l o r i e nt á l t s á g j av í t á s a k o r a k o n k ré t k ö r nye ze t vé d e l m i i g é nye k m e l l e t t a l é t e z ő k ö r nye z e t i p o t e n c i á l r a é s környezeti esélyekre is figyelemmel kell lenni. 3. ajánlás – máso dik francia b ekezdés – első alb ekezdés A tagállamok az agrár-környezetvédelmi célprogramokra vonatkozó javaslatokat azzal támasztják alá, hogy bemutatják a javasolt célprogram és az azonosított igények (akár probléma, akár potenciál) k özö t t i k a p c s o l a t o t . A p o t e n c i á l e s e t é b e n új gazdálkodási módszerek bevezetése va g y a j e l e n l e gi g ya k o r l ato k fe n nt a r t á s a i s szükségessé válhat. M indkét esetben megfelelő indokolást kell adni. 3. ajánlás – máso dik francia b ekezdés – máso dik alb ekezdés A Bizottság egyetért a Számvevőszék ajánlásával. 3. ajánlás – máso dik francia b ekezdés – harmadik alb ekezdés A részvételi szinteket (a kedvezménye zettek számát és az érintett területeket) a tagállamok a környezeti igényeik és a célk itűzéseik alapján határozzák meg.


75

A BIZOT TSÁG VÁLASZAI 3 . a j á n l ás – máso dik francia b ekezdés – n e g ye d i k alb ekezdés A Bizottság egyetért a Számvevőszék a j á n l á s ával. 3 . a j á n l ás – harmadik francia b ekezdés Ha a társfinanszírozási ráta mértékét összefüggésbe hoznák a célprogram környezeti potenciáljával, akkor az utóbbi értékelése miatt a rendszer szubjektív é r té k í té l e t te l b őv ü l n e. E n n e k e l k e r ü l é s é re egyértelmű kritériumokat kellene meghatározni. A célprogramok nagy száma és az általuk figyelembe vett gazdálko dási gyakorlatok különbözősége miatt ez te k i nté l ye s a d m i n i s z t rat í v tö b b l e t te r h e k e t eredményezne és jelentősen fokozná az adott programok végrehajtásához fűződő k öve te l ményeket. 99. A konkrét környezeti igényeket kétfajta p ro g r a m m a l l e h e t k i e l é g í t e n i : a l a p s z i n t ű ekkel és magasabb szintűekkel. A Bizotts á g a z a grá r- k ö r nye ze t vé d e l e m 2 . p i l l é r j é b e n m i n d a z a l a p s z i nt ű, m i n d a m a g a s a b b szintű programokat folytatni szeretné, mivel ezek kombinált alkalmazásával sok igény és probléma kezelhető, és a területek széles köre vonható be. Az alapszintű programok megfelelő k ialakítás és végrehajtás esetén viszonylag alacsony költséggel jelentős környezeti hasznok at e re d m é nyezhetnek . 4 . a j á n l ás A B i z o t t s á g ú g y í t é l i m e g, h o g y a z a g r á r környezetvédelmi tevékenységeket a szubszidiar itás elvével összhangban nem az EU, hanem a tagállamok szintjén kell m e g h at á rozni. A környezeti célk itűzések megvalósításáh o z a S z á mve vő s z é k á l t a l e m l í t e t t h á ro m fajta célprogram mindegyikére szükség van. Mindegyikük azon az elven alapul, hogy a támogatási összegeket a bevételkiesés és a felmerült költségek alapján k e l l k i s z á m í t a n i . E z z e l e l k e r ü l h e t ő, h o g y önkényes módon legyenek megállapít va az e g ye s i ntézkedések összegei.

A z egyszerűbb célprogramok k al a ter melők s z é l e s e b b k ö re é s t á g a b b t e r ü l e t i h a t ó k ö r érhető el, a szigorúbb követelményeket támasztó célprogramok viszont sikeresebb n e k b i zo ny u l h at n a k o l ya n e s e te k b e n , a m i kor konkrét problémákat kell megoldani v a g y k o n k r é t k ö r ny e z e t i h a t á s t k e l l k i v á lt a n i . E k é t te vé k e nys é g t í p u s a zo n b a n n e m mindig k ülöníthető el egyér telműen, mivel a z e g ys ze r ű b b te vé k e nys é g e k e re d m é nye i is jelentős kör nyezeti ér ték kel bír hatnak . Ami a biogazdálkodást illeti, a Bizottság figyelembe fogja venni a Számvevőszék ajánlását. A biogazdálkodás olyan intézk e d é s , a m e l y i g e n s z i g o r ú k ö v e t e l m é ny e ket támaszt a gazdálkodókkal szemben, és amelyet az EU egész területén konkrét cé l o k k i t ű zé s e n é l k ü l h a j t a n a k vé gre. E m iat t a S z á mve vő s zé k á l t a l j ava s o l t fe l o s z t á s esetén k ülönálló intézkedésnek minősülne. 100. A B i z o t t s á g e g ye t é r t a z z a l, h o g y a z a g r á r kör nyezet védelmi szak politik a hatásossága kapcsán van még mit javítani. A jelenlegi jogi keret megfelelő alapot teremtett, amelyet a programozás szintjén kell megerősíteni. Az agrár-környezetvédelem hatásossága és a szakpolitika eredményessége csak a jelenlegi programozási időszak befejező dése után lesz átfogóan ér tékelhető. A kör nye ze t i h at á s o k tö b b té nye ző k o m b i n á c i ó j á b ó l e re d n e k , í g y a z e g ye s fe l l é p é s e k h e z társítható konkrét hozzájárulás mértéke nem mindig azonosítható. Ezt világossá te s z i a z a s t raté gi a i m e g k öze l í té s i s, a m e l y szerint az intézkedéseket a kívánt eredmény elérése érdekében logikai keretbe kell szer vezni.


77

Európai Számvevőszék 7/2011. sz. különjelentés Megfelelő-e az agrár-környezetvédelmi támogatások rendszerének kialakítása és irányítása? Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala 2011 – 76 o. – 21 × 29,7 cm ISBN 978-92-9237-206-4 doi:10.2865/44008

HOGYAN JUTHAT HOZZÁ AZ EURÓPAI UNIÓ KIADVÁNYAIHOZ ? Ingyenes kiadványok: •

az EU-könyvesbolton (EU Bookshop) keresztül (http://bookshop.europa.eu);

• az Európai Unió képviseletein és küldöttségein keresztül. A képviseletek és küldöttségek elérhetőségeiről a http://ec.europa.eu weboldalon tájékozódhat, illetve a +352 2929-42758 faxszámon érdeklődhet. Megvásárolható kiadványok: •

az EU-könyvesbolton keresztül (http://bookshop.europa.eu).

Előfizetéses kiadványok (az Európai Unió Hivatalos Lapjának sorozatai, az Európai Bírósági Határozatok Tára stb.): • az Európai Unió Kiadóhivatalának forgalmazó partnerein keresztül (http://publications.europa.eu/others/agents/index_hu.htm).

QJ-AB-11-005-HU-C

AZ AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELEM AZ EGYIK LEGALAPVETŐBB UNIÓS SZAKPOLITIKA, AMELYNEK CÉLJA, HOGY KIELÉGÍTSE A KÖRNYEZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÁSOK

IRÁNTI

EGYRE

ERŐSEBB TÁRSADALMI

IGÉNYT.

A JELENTÉS AZT VIZSGÁLJA, HOGY MEGFELELŐ-E E SZAKPOLITIKA KIALAKÍTÁSA ÉS IRÁNYÍTÁSA. A SZÁMVEVŐSZÉK MEGÁLLAPÍTOTTA: NEM ADOTTAK AZOK A FELTÉTELEK, AMELYEK ALAPJÁN ÉRTÉKELNI LEHETNE, HOGY MEGVALÓSULTAK-E A SZAKPOLITIKAI CÉLOK. A GAZDÁLKODÓK ELIGAZÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDSZEREKET ÁLTALÁBAN MEGFELELŐEN ALKALMAZTÁK. A TÁMOGATÁSOK ÖSSZEGÉT TEKINTVE AZONBAN JELENTŐS

PROBLÉMÁKAT

ÁLLAPÍTOTT

MEG

A SZÁMVEVŐSZÉK.

A LEGTÖBB KIADÁS HORIZONTÁLIS CÉLPROGRAMOKAT FINANSZÍROZOTT ANÉLKÜL, HOGY KIVÁLASZTÁSI ELJÁRÁSOKRA KERÜLT VOLNA SOR, ÉS A TÁMOGATÁSNYÚJTÁS CÉLZOTTSÁGÁNAK MÉRTÉKÉRŐL SEM SZÜLETTEK EGYÉRTELMŰ DÖNTÉSEK. NOHA A SZÁMVEVŐSZÉKI ELLENŐRZÉS KÖVETENDŐ PÉLDÁKAT IS TALÁLT, A MEGÁLLAPÍTOTT HIÁNYOSSÁGOK ÁLTALÁBAN AKADÁLYOZTÁK A FŐ AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLOK OPTIMÁLIS MEGVALÓSÍTÁSÁT, AZAZ AZ UNIÓS SZINTŰ PRIORITÁSOK TÁMOGATÁSÁT (A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG, A VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS TERÉN), ILLETVE A KÖRNYEZET ÉS A TÁJKÉPI JELLEG JAVÍTÁSÁT.


MEGFELELŐ-E AZ AGRÁR- KÖRNYEZETVÉDELMI TÁMOGATÁSOK RENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA ÉS IRÁNYÍTÁSA?

Recommend Documents