NTP Utópia
1/8
MEGÉRI GONDOZNI A TEHETSÉGEKET? - AVAGY: A NEMZETI TEHETSÉG PROGRAM SPECIFIKUS ÉS ASPECIFIKUS TÁRSADALMI HATÁSAIVAL KAPCSOLATOS JÖVŐKÉP Szerző: Kovács Karolina Eszter
Mentor: Dr. Mező Ferenc
Debreceni Egyetem, Pszichológia Intézet
Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet
A Nemzeti Tehetség Program (NTP) elfogadásával (lásd: 126/2008 OGY határozatot) az Országgyűlés 2008. és 2028. között, 20 évre kiemelt lehetőséget ad a tehetségsegítés fejlesztésére, amely a tehetséggel megáldott fiatalok hosszú távú, folyamatos és biztonságos segítését teszi lehetővé. Az alábbiakban az NTP egy általam kiválasztott céljával kapcsolatos „short report” jellegű jövőkép-elemzés vázlata található. Az elemzésre kiválasztott NTP cél: Oktatásfejlesztés. A tehetségek nagyobb mértékű jelentkezése, felszínre kerülése az oktatási rendszerben kikényszeríti a kompetencia centrikus oktatás és különösen az egyénre szabott, kreatív, innovatív oktatási formák terjedését (126/2008. OGY határozat 4.1.4). Helyzetkép: Gyarmathi Éva úgy fogalmaz a tehetségről, mint „természeti erő, amely a megjelenésére alkalmas környezetben alkotóerővé válhat” (Gyarmathy, 2006, idézi H. Nagy, 2013, 21. oldal). Sajátos attitűd és reakciómód, amely a gyermek kiemelkedő képességeinek hatására nyilvánulhat meg, ezek kifejeződése pedig az alkotásban látható. Csermely Péter professzor szerint a tehetség fogalmát érdemes tovább bontani, hiszen más nyelvekben (például az angolban is) több eltérő jelentésű kifejezés létezik a tehetség fogalmára:a „giftedness” a potenciális tehetség, aki a tehetség ígéretét jelöli; a „talented” a már felismert és kifejlődésnek indult tehetséget jelöli; míg a „genius” már csak a párját ritkító szellemi teljesítményre képes emberre, a zsenire értendő (Czeizel, 1997). A tehetség sokféle területen megnyilvánulhat, ugyanakkor a környezet szerepe óriási, különösen az elvárások jelentős befolyással bírnak a tehetség kibontakoztatására vonatkozóan. A kiemelkedő teljesítmény eléréséhez természetesen szükséges a meglévő képességek folyamatos fejlesztése, amelyet természetesen a környezet, az adott kultúra és társadalom értékrendszere jelentős mértékben meghatároz. Mindazonáltal ezen megállapítás is egyértelműen hangsúlyozza, hogy társadalmi feladatnak tekinthető a tehetséggondozás, illetve – fejlesztés, így a tehetséggondozó programok létjogosultsága, azok folyamatos bővítése és fejlesztése is megállapítható.
NTP Utópia
2/8 MEGÉRI GONDOZNI A TEHETSÉGEKET?
A tehetségfejlesztésre napjainkban egyre nagyobb igény mutatkozik meg. Talán ez is az egyik ok, aminek következtében egyre több állami és európai úniós forrásokból elinduló pályázat kiírására kerül sor. Fontos kiemelni az Arany János Tehetséggondozó programot, amely 2000-ben vette kezdetét, s azóta töretlenül tart is. Ennek nagy előnye a hátrányos helyzetű gyerekek képességeik, tehetségük fejlesztésében, valamint társadalmi helyzetük javításában és kiemelésükben gyökerezik; számos lehetőséget biztosítva azoknak a gyerekeknek, akik átlag feletti képességekkel rendelkeznek, tehetségesek, ugyanakkor társadalmi helyzetük tekintetében nem lennének képesek a kiemelkedésre, valamint képességeik kibontakoztatására. Kiemelendő program továbbá a Magyar Géniusz Program, amely 2009 júniusában kezdődött és 2011 végén fejeződött be, keretében közel 700 millió forint összegű támogatást nyújtottak a tehetségeket segítő felnőttek számára, hiszen a tehetséges gyermekek és fiatalok képességeinek kibontakozása, társadalmi hasznosulása, valamint integrálása céljából kívántak létrehozni egy országos civil bázisú tehetségsegítő szolgálatot, amelynek keretében a fiataloknak lehetőség nyílt iskolai és iskolán kívüli programok szervezésére. Csaknem 200 iskola és civil szervezet nyert el támogatást a társpályázatokon. A közelmúltban (2013 december) elindult program a Tehetséghidak program, amely Magyarország tehetséges fiataljait köti össze az EU-s támogatással. Ennek keretében is jelentős összegű támogatás biztosításáról beszélhetünk 2014 nyaráig mintegy 2 milliárd forint). A program célkitűzései közé tartozik a kiemelkedő tehetséges fiatalok támogatása, a hátrányos helyzetű tehetségek kiemelése, gazdagító programok létrehozása a tehetséggondozás folyamatában, a tehetséges fiatalok kortárscsoportjainak támogatása, a tehetségek és mentorok közötti kapcsolat fenntartásának segítése és képzésük, továbbá a magyarországi Tehetségpontok támogatása, folyamatos fejlesztésük, illetve a TÉNYKÖR (a nemzeti tehetség életpálya nyilvántartó és követő rendszer) kialakítása. Fontos továbbá kiemelni a Nemzeti Tehetségalap, valamint a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum működését, amely szervezetek szintén a tehetségek felemeléséért hivatottak létrejönni és működni. Továbbá fontos szempont ezeknek a szervezeteknek a nemzetközi tehetségsegítő szervezetekkel (például az ECHA-val) való együttműködés. Tapasztalataim szerint jelenleg a gyerekek többnyire elégedettek a rendelkezésükre álló tehetségprogramokkal és lehetőségekkel, ezekben szívesen vesznek részt. Egy saját példát említve: a Debreceni Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény keretein belül megvalósult kémiai tehetséggondozó tehetségprogramban résztvevő 7. osztályos gyerekeket kérdeztem lehetőségeikről és programbeli tapasztalataikról. A program keretében lehetőségük nyílt kémiával kapcsolatos ismereteiket gazdagították, hiszen témaként felmerült az anyagok megkülönböztetése, a kísérletezés, kémiai számítások és tömegszámítások, továbbá atomok, molekulák és molekulavegyületek, ionok és ionvegyületek megismerése és elemzése. A program pozitív oldalaként emelték ki, hogy ezek a tanulmányok az iskolai tananyagnál bővebbek és mélyebbek voltak, gazdagabb tudást biztosítottak, amellyel közelebb kerültek a kémia világához, így pozitívumként említették meg azt a tényt is, hogy kompetensebbnek érzik magukat kortársaik tudásával összehasonlítva ezen a tudományterületen. A program biztosította kereteken belül továbbá néhány, a kémiával kapcsolatos intézmény meglátogatására, valamint ezek működésének megtekintésére is sor került, így jártak az Atommagkutató Intézetben, a Debreceni Vízműnél, az AKSD Kft. Készült az NTP-ITR-13-041 pályázat keretében
NTP Utópia
3/8 MEGÉRI GONDOZNI A TEHETSÉGEKET?
Hulladékgazdálkodási vállalat debreceni telepén. Emellett országos szintű kémiai tanulmányi versenyen való részvételre is lehetőségük nyílt, amelyet szintén pozitívumként említettek meg. Jövőkép: Legpesszimistább verzió: Soha nem kellemes egy adott folyamat lehető legrosszabb alternatíváit felsorolni, hiszen ez magában rejti azt a tényt, hogy a „gépezet olajozott működésébe” hiba csúszhat. Így célszerű inkább a pozitív oldalra fókuszálni és a lehető legjobbat elképzelni. Ám nyilvánvaló, hogy amennyiben egy adott tényezőt figyelme kívül hagyunk, vagy akár valami új, nem várt hatás jelenik meg, megváltozhat az események menete. Talán az egyik legrosszabb következménye az NTP utópia megvalósulásának a tehetségprogramok megszűnése lehet, amellyel megszakadna az a hagyomány, amelynek részeként a potenciális tehetségek azonosítása és gondozása is megjelent. Megszűnnének az olyan lehetőségek, amelyek biztosították a tehetségesek kiteljesedését. Nem lenne lehetőség a külföldi tehetségekkel való kapcsolatteremtésére sem, továbbá a hátrányos helyzetű gyerekek kiemelése sem történhetne meg ennek hiányában. A gyerekek lelkesedése és elégedettsége a minimumra kerülne, valamint a tanárok se állnának pozitívan az oktatás folyamtához. Mégis talán a lehető legrosszabb alternatíva az lenne, ha a Galton által felvetett eufenika megvalósulna. Erre nyilván akkor kerülhet sor, ha hiba csúszik a tehetséggondozó folyamat menetébe. Nyilvánvalóan fontos hangsúlyozni, hogy az embereket nem szabad semmilyen szempont alapján klasszifikálni vagy kasztokba rendezni, mert a társadalom minden tagja értékes. Egy olyan jövő, ahol tehetségek kitermelése a cél csupán katasztrófához vezetne, tekintve a nácizmus példáját, amely ezen ideológiában gyökerezett és olyan következményeket eredményezett, mint a második világháború vagy a zsidóüldözés. Nem történhet meg, hogy kiváltságosnak tekintett személyek befolyással bírjanak az élet minden területén, hiszen ez a folyamat a fent említett következményekkel járna. Legoptimistább verzió: Amennyiben ez az utópia megvalósul, számos jótékony és pozitív hatással találkozhatunk a tehetséggondozás területén. Mivel számos gyermek és fiatal számára biztosított képességük kibontakoztatása, így kétség sem fér hozzá, hogy elégedettségük mértéke a maximum szintig terjed. Elégedettek lesznek mind saját teljesítményükkel, mind a rendszer működésével és hatékonyságával is. Ebben az esetben pedig ők maguk is részt vesznek a későbbiekben a tehetséggondozás támogatásában és hirdetésében is. Az oktatás különböző színtereit vizsgálva a tanulók motivációja megugrik, nem csupán egy-egy adott területen, hanem akár több területen is. Ugyanakkor a pozitív hatás nem csupán a tanulók szintjén jelenik meg, hanem tanáraik szintjén is, hiszen büszkén tekinthetnek tanítványaikra, valamint kompetenciaérzésüket is erősíti az a tény, hogy ők maguk is részt vettek a tehetséges személy képességeinek kibontakoztatásában, így sikereik elérésben is, nem csupán tudásukkal, hanem személyiségükkel is, így pedig nem csupán jó pedagógusként tekinthetnek magukra, hanem jó emberként is. Ez pedig oktatási kedvüket is megerősíti, minőségileg magasabb szintre emeli. Készült az NTP-ITR-13-041 pályázat keretében
NTP Utópia
4/8 MEGÉRI GONDOZNI A TEHETSÉGEKET?
A gyerekekkel folytatott beszélgetésekre történő reflexióként fontos kiemelni, hogy a gyerekek számára a lehető legjobb NTP olyan lehetőségeket is biztosít számukra, amely az iskolai körülményekre vonatkozik. Ez olyan elemeket takar, mint a mindenki számára biztosított iskolaszekrény, az olcsóbb, esetleg ingyenes tankönyvek, vagy akár a megfelelően biztosított higiéniai felszerelés. Toleránsabb tanárokat képzelnek el, valamint több kirándulást – akár osztály-, akár iskolai szinten -, valamint kreatív foglalkozásokat és összejöveteleket. Ugyanakkor talán a legfontosabb, hogy a legnagyobb igény a gyerekek részéről képességeik és személyiségük szabad kinyilvánításának irányából fakad, természetesen olyan kritikákat is magába foglalva, amelyek építő jellegűek személyiségfejlődésük tekintetében. A lehető legjobb NTP elérésével számos program lebonyolítására lenne lehetőség. Szinte minden diák fejében megfordult az a gondolat, hogy milyen jó lenne a történelmi csatákat az adott csata helyszínén megtanulni, a különféle hegységek kőzetének tanulása során megtapintani az adott kőzetet vagy akár a Mona Lisa tárgyalásakor magára a festményre rápillantani. Nyilvánvaló, hogy ez jelen körülmények között kivitelezhetetlen, ugyanakkor a lehető legoptimistább jövő képét felvázolva ez is biztosított a gyerekek számára, más szóval saját bőrükön érezhetik az elsajátított tudásanyagot, így jobban átérezhetik a dolgok lényegét is. Végül, de nem utolsó sorban nem elhanyagolható az sem, hogy a legoptimistább jövőben számos olyan eredmény fényesíti a tehetségeket, iskoláikat, illetve nemzetünket is, amely büszkévé tesz mindannyiunkat. Ennek hozomány lehet egy olyan társadalom, amely példaként tekint tehetségeire, valamint hálás is nekik hazánk hírnevének öregbítéséért. Javaslataim a legoptimistább jövőkép-verzió megvalósulása érdekében Véleményem szerint fontos a tehetségsegítő hagyományok őrzése, továbbá ezek folyamatos gazdagítása. Egy optimista jövőképből a hagyományőrző tevékenység semmi esetre sem hagyható ki, hiszen ez lehet minden későbbi folyamat alapja. A jövőben tehát továbbra is fontos a tehetségprogramok jelentőségének hangsúlyozása, amely értelmében számos régi program folytatásra kerül, valamint újabb programok kifejlesztése és létrehozása is megvalósul. Nagyon fontos, hogy az egyenlő hozzáférést biztosítsuk a tehetségsegítség területén. Ezalatt érthetjük azt is, hogy azok a gyerekek és fiatalok, akik hátrányos, esetleg halmozottan hátrányos helyzetben élnek, ne szenvedjenek hátrányt tehetségük kibontakoztatásában, illetve tanulmányaik során sem, hiszen soha sem tudhatjuk, hogy azok a potenciálisan tehetséges személyek, akik nem rendelkeznek a tehetségük kibontakoztatásához szükséges megfelelő lehetőségekkel, nem folytatnak-e olyan tudományos munkát, amely világmegváltó, de legalábbis óriási jelentőségű lenne tudományos vagy akár társadalmi szempontból is. Nagyon fontos emellett a fiatalok számára a kortárscsoportok létrehozása, tehát a közösségformálás lehetőségének biztosítása, ahol másokkal együttműködve állnak lehetőségek képességeik kibontakoztatására. ezt érthetjük egy olyan közösségre is, amely egy adott témán belüli, egy adott szemponthoz köthető, például egy irodalmi tehetségek táborából álló országos szintű csoport, amely feladata az irodalmon belüli tevékenységek folytatása, gyűlések létrehozása, szakmai tapasztalat- és javaslatcsere, ezek megvalósítására való törekvéseik hangsúlyozása és létrehozása (például konferenciák, táborok szervezése, anyagi támogatása gyűjtése). Egy optimista jövőben ez mindenképpen megvalósul. Ugyanakkor törekedni kell az egyes témakörök, tudományágak között kapcsolatok kiépítésére, ezek integrálására és Készült az NTP-ITR-13-041 pályázat keretében
NTP Utópia
5/8 MEGÉRI GONDOZNI A TEHETSÉGEKET?
együttműködésére is, hiszen az összetartás nagyon fontos a különböző emberek között is. közös erővel nagyobb dolgok létrehozására lehetünk képesek, amelyek nagyszabásúak, nagyobb hatékonyságúak, illetve komplexebbek lehetnek, pozitívabb és jobb lehetőségeket nyújtva nemcsak a résztvevőknek, hanem az egész társadalomnak a szemszögéből. Az összetartás hangsúlyozása tehát mindenképp kiemelendő, így a legoptimistább jövőben a rendszer egyen elemeinek együttműködése, az alkatrészeinek összeilleszkedése és hatékony egymásba fonódása is megjelenik. A tehetség kibontakozásában nem vitatható az a tény sem, hogy a társadalom, a környezet befolyása jelentős. Így kétség sem férhet ahhoz, hogy a tehetségek kiteljesedése nem valósulhat meg egy intoleráns, elutasító társadalomban, tehát egy optimista jövőben egy tehetségbarát társadalom képe látható, amely nem idegenként és kitaszíthatóként gondol a tehetségekre, hanem mint támogatandó, esetleg követendő példa. Egyértelmű, hogy szükség van személyekre és szervezetekre, akik támogatják a tehetségek beteljesedését, úttörő munkáját, egyszóval munkásságukat. Ezen tény tehát azt sugallja, hogy ezen személyeket és szervezeteket meg kell becsülni, hangsúlyozni kell szerepük fontosságát. Továbbá ezen szervezetek, illetve a különböző oktatási szinteken működő intézmények közötti kapcsolatok létrehozása és megerősítése szintén egy optimista jövő része. Nem csupán a hazai oktatási intézményekkel való együttműködés javasolt, hanem a nemzetközi kapcsolatok kiépítése is legalább ilyen fontossággal bír. Számos olyan tehetség él országunk határain túl, aki magyarnak vallja meg, tehát róluk sem szabad megfeledkezni, számukra is meg kell próbálni megfelelő körülményeket biztosítani tehetségük kibontakoztatása érdekében. Esetükben példaként említhető a Tehetséghidak program, amelynek keretében mentorukkal folyamatosan tarthatják a kapcsolatot, akár országuk területéről. Így hasonló célú programok működése a jövőben is létjogosult. A nemzetközi kapcsolattartásba nem csupán a határon túli tehetséges magyarok felemelése tartozik, hanem a magyar fiatalok elért eredményeinek nemzetközi szintű ismertetése is, akár az Európai Unió tagállamain, akár kontinensünkön kívül is. Továbbá külföldi tanulmányutak segítségével a tehetséges fiatal számára lehetővé válik más országok kultúrájának, lakóinak megismerésére, valamint számos tapasztalat szerzésére, külföldi tehetségekkel, valamint szakemberekkel való megismerkedésre és kapcsolatok kialakítására, így vitathatatlan, hogy ezen programok is nagy mértékű segítséget nyújtanak a tehetségeknek, egy optimista NTP-ben mindenképpen szerepel. Ugyanakkor véleményem szerint egy optimista jövőben nem csupán a kifejezetten tehetséges gyermekek fejlesztésére kellene a hangsúlyt helyezni, hanem azon gyerekekre is nagyobb figyelmet kellene fókuszálni, akik átlagosak, illetve az átlagos szintet meghaladják, de nem tekintenek rájuk tehetségesnek, mert azt a küszöböt még nem érték el. Véleményem szerint ezekben a gyerekekben is meg lehet találni a potenciált egy-egy adott területen, hiszen nem olyan sokkal maradnak el tehetséges társaiktól és nem tudhatjuk, hogy esetleg motivációjukkal és kitartásukkal nem érhetnének-e el ugyanolyan, vagy akár jobb eredményeket is. Így a legoptimistább jövőben az átlagos gyerekek számára is biztosított az ezen programokban való részvétel, a tapasztalatszerzés lehetősége. Úgy gondolom, fontos az átlagos és az átlagosnál valamivel jobb, a tehetséges küszöböt el nem érő gyerekek oktatása, fejlesztése is, amennyiben megfelelő motivációval rendelkezik. Számtalan szülőtől hallottam már azt a megállapítást, hogy miért erőltetik a Készült az NTP-ITR-13-041 pályázat keretében
NTP Utópia
6/8 MEGÉRI GONDOZNI A TEHETSÉGEKET?
tehetséggondozást, hiszen ugyanolyan fontos lenne az átlagos gyerekek képességeinek és készségeinek fejlesztése is. Így reflexiójukra való tekintettel magam is ezt javaslom a NTP jövőjére tekintve. Továbbá véleményem szerint a legoptimistább NTP által a lehető legtöbb területen történő tehetségfejlesztés biztosított a különböző korosztályok számára. Mindenki számára ismert, hogy az egyes tantárgyaknak megfelelő tehetségfejlesztés egyre több iskolában biztosított a kiemelkedő gyerekek számára: matematika, irodalom, természettudományok (kémia, földrajz, fizika, biológia), stb. Megjelenik készségtárgyak esetében is a tehetséggondozás: rajz, fotográfia, szobrászat, énekzene, tánc, sport (sportáganként külön-külön). Ugyanakkor célszerű lenne olyan területeken is tehetségek felkutatása és nevelése, amelyek nem tantárgyhoz kötöttek, hanem inkább a mindennapokhoz, a hétköznapi élet apró dolgaihoz. Példaként említhető a főzés és a sütés a leendő szakács-, és cukrász jelöltek esetében, vagy akár a varrás, asztalosmunka, kőművesmunka stb. Ez nyilvánvalóan nem egyszerű feladat, sokkal nagyobb erőfeszítést igényel, hiszen nem kézenfekvő a gyerekek felkutatása sem, ugyanakkor hosszútávon jelentős eredményeket hozhat. Egy nemzetközi hírű szakácstehetség például a későbbiekben támogathatja akár saját területének, akár az egész tehetségprogramnak a fejlesztését, továbbá társadalmi profitot is eredményez, hiszen közben nem felejtendő el, hogy a tehetség honnan indult. Egy szó, mint száz, nem csupán a kötött és berögzült területeken szükségeltetik a tehetségfejlesztés, hanem szokatlan, új területeken is, amelyek inkább kötődnek a mindennapi élethez, mint az iskolapadhoz. Ezek is olyan eredményekkel járulhatnak hozzá a tehetségprogramhoz, amelyekre talán nem is számítanánk: elismerést nyújthatnak mind a társadalom, mint a különböző nemzetek köréből nem csupán a tehetségnek, hanem mentoraiknak és az egész tehetségprogramról pozitív képet festhetnek. Fontosnak tartom a lehető legszélesebb körű tájékozódást egy adott tehetségprogram elindítása előtt a résztvevők tekintetében. Egyértelmű, hogy bizonyos kritériumoknak meg kell felelni a tehetségprogramban való részvételhez, tehát szükséges az előzetes szűrés a lehetséges résztvevők körében. Általánosságban bevett módszer a Renzulli-féle tehetségmodell, tehát a 3 pilléren nyugvó kiválasztási rendszer, amely a motiváció, a kreativitás és a kivételes képességek talaján gyökerezik. Az összesítés során gyakran figyelmen kívül hagyják azokat a gyerekeket, akik valamely területen hiányosságokkal küzdenek, például eléggé motiváltak és megvannak a kiemelkedő képességeik, ugyanakkor kevésbé kreatívak; így ezek a gyerekek kieshetnek a tehetséggondozási folyamatból. Mivel azonban ezen gyerekekben is benne rejlik a potenciál, számukra is lehetőséget kellene biztosítani saját tehetségterületükön belül, illetve esetleges hiányaik pótlására vagy éppen valamilyen módon történő kompenzációra való bíztatásuk mellett. Egy másik esetben a kiválasztási kritérium lehet egy olyan határvonal is, amely csupán a felső néhány százalékot találja megfelelőnek a tehetséggondozó programban való részvételre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az összes potenciális tehetség számára biztosított a fejlesztés, hiszen előfordulhat, hogy a gyermek éppen lecsúszik erről szintről. Számukra szintén biztosítani kellene a fejlesztést. Ahhoz, hogy elkerüljük az esetleges csoporton belüli kommunikációs és együttműködési problémákat, számukra akár külön csoport indítása is javasolt lehet a megfelelő együttműködés tekintetében. Végül saját tapasztalataimmal szeretném kiegészíteni az eddig felsoroltakat. A kémiai tehetséggondozó program esetében a megkérdezett gyerekek alapvetően csak a pozitív jellemzőit ragadták meg a tehetséggondozó programnak, mégis úgy Készült az NTP-ITR-13-041 pályázat keretében
NTP Utópia
7/8 MEGÉRI GONDOZNI A TEHETSÉGEKET?
gondolják, hogy van mit fejleszteni. Elsősorban a program időtartamát kevesellték (30 óra), továbbá gazdagítást és dúsítást javasolnak a jövőre nézve mind a programok számának, mind a programok mélységének és tartalmának vonatkozásában. Lehetséges szerepem a legoptimistább jövőkép-verzió alakításában: Jelen pillanatban úgy érzem, javaslataimmal tudok részt venni ezen lehető legjobb jövőcél elérésében, hiszen szakmai tapasztalatom mértéke minimális ebben a témában, ugyanakkor fiatalként talán jobban rálátok a nálam csupán néhány évvel fiatalabb személyek érzéseire, azokat közelinek érzem saját érzéseimhez. Amennyiben lehetőség nyújtott a tehetséggondozással kapcsolatos gyakorlatokban való részvételre, ezek megvalósításában szívesen részt vennék, hiszen a tehetségek feltárására és gondozására nagy igény mutatkozik. Ebben a folyamatban személyiségem segítségével én magam is szerepet vállalhatok, továbbá a másoknak való segítségnyújtás keretében én magam is fejlődhetek, mind személyiségemet, mind kompetenciáimat tekintve. Saját tapasztalatként említeném meg a nemrégiben lezajlott „Tehetségmaratont”, amely a Medgyessi Ferenc Gimnázium belépő osztályainak tanulói (7. és 9. osztályok) és a Debreceni Egyetem BTK Pszichológia szakos hallgatói közreműködésével zajlott le. A gyerekekkel való közös munka során én magam is sokat gyarapodtam, hiszen komoly tapasztalatokat szereztem a serdülőkkel folytatott munka technikáját, az együttműködést tekintve, így büszkén tekintek vissza mind a projektmunka keretében elkészült produktumokra (a tárgyakra, a Power Point prezentációra, az előadott produkcióra, valamint a kisfilmre is). Számomra nem kétséges, hogy az ehhez hasonló programok szervezése nagyon fontos mind a gyerekek számára, akik ekkor ízlelgetik a közösen végzett projektmunka folyamatát, mind számunkra, pszichológusokra (de akár a tanárokra nézve is hasznos lenne), akik ebben az időben tapasztaljuk a különböző korosztályokkal való kapcsolatteremtés technikáit, valamint a szakmai segítségnyújtás és a kompetenciaérzés örömét. Természetesen vitathatatlan, hogy a programok megvalósítása az anyagi erőforrások hiányában nem következhet be. éppen ezért szükség van támogatókra, szponzorokra, akik biztosítják a megfelelő pénzügyi alapokat a NTP programjainak tekintetében. Nyilvánvaló, hogy a magyar Állam és az Európai Unió számos anyagi erőforrást biztosít ezen folyamatokhoz, ugyanakkor minél nagyobb összeg áll rendelkezésre, annál több, illetve annál színvonalasabb és tartalmasabb programok létrehozása biztosítható. Így szorgalmaznám és magam is részt vennék olyan személyek felkutatásában és támogatásukra irányuló felkérésében, akik hozzájárulhatnak ehhez a folyamathoz. Napjainkban - amikor számos cél érdekében rendeznek jótékonysági adományozást, gyűjtéseket és rendezvényeket – ez a folyamat is felmerül lehetőségként, amely nem csupán az erőforrások begyűjtésében hivatott segíteni, hanem a cél elérésének fontosságát, a tehetségfejlesztés szükségességét is terjeszti és népszerűsíti. Ilyen jellegű programok, események szervezésében való részvétellel magam is hozzájárulnék az NTP utópia elérésében.
Készült az NTP-ITR-13-041 pályázat keretében
NTP Utópia
8/8 MEGÉRI GONDOZNI A TEHETSÉGEKET?
Felhasznált irodalom: 126/2008. (XII. 4.) OGY határozat a Nemzeti Tehetség Programról Czeizel E. (1997): Sors és tehetség. Budapest, Minerva Kiadó. Dr. Szvathné dr. Szalay M. (2013): A jövő tudósai Csermely Péter gondozásában. Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Letöltve: 2014. május 11. innen: http://www.matud.iif.hu/2013/05/17.htm Sarka Ferenc: A magyar tehetséggondozás történetének főbb állomásai, Tehetség 2009/5. szám http://geniuszportal.hu/magyar-geniusz-program http://www.tehetsegpont.hu/96-16841.php
Készült az NTP-ITR-13-041 pályázat keretében
