Készült: Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete, 2011. július 14-én tartott rendkívüli nyílt üléséről.
Jelen vannak:
Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester, Fenyvesi Zoltán, Kiss Anikó, Kovács Gábor, Kószó László, Kucsó István, Szalai László képviselők /7 fő/.
Tanácskozási joggal meghívottak: Gavlik Melinda aljegyző Vörös Zsuzsanna pénzügyi csoportvezető Dr. Új Zoltán jogi főtanácsos Farkas Tibor, a Pénzügyi Bizottság külső tagja Ladányiné Pilisvári Andrea településüzemeltetési ügyintéző.
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönti a Képviselő-testület tagjait, a tanácskozási joggal meghívott munkatársakat, külsős tagokat, minden megjelent személyt. Megállapítja, hogy a Képviselő-testület ülése határozatképes, mivel a 7 főből 7 képviselő jelen van. Dr. Homoki-Szabó Róbert a testületi ülést megnyitja. A meghívóban szereplő –javasolt- napirendi pontok a következők:
JAVASOLT NAPIRENDI PONTOK
1. Tompa Város Közbeszerzési Tervének módosításáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 2. Könyvvizsgálói feladatok ellátására történő szerződéskötés újratárgyalásáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 3. Ajánlati felhívás elfogadása Tompa Város intézményeinek napelem-telepítése tárgyában Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester
2
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Ismerteti az írásos meghívó alapján a tárgyalandó napirendi pontokat, egyúttal hozzáteszi, hogy Önkormányzatunk a Szervezeti és Működési Szabályzat [Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2010.(XII.13.) önkormányzati rendelete „Az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról”] szerint 3 nappal ezelőtt értesítette a Képviselő-testület tagjait a testületi ülés időpontjáról. Az anyagok közül egyhez tegnap este juthatott hozzá a Testület, mert a napelemmel kapcsolatban előző este küldték meg a Hivatal részére a mellékleteket, viszont az idő rövidsége okán –éppen azért, mert a pályázati határidő 2011. szeptember 1-jével lejár- minél előbb lépnünk kell ebben a dologban. 3 napirendi pontot terjesztettünk elő, mindezek előtt 2 beszámolóval szolgálnék: Dávid úrral –Megyei Rendőrfőkapitány úrral- tárgyaltam a múlt héten, illetőleg megérkezett a Közlekedéskoordinációs Központból a buszöböl-pályázatunkra vonatkozó válasz. Ezt majd ismertetném. Van-e a napirendi pontokhoz hozzászólás, vagy új napirendi pontot kíván-e a Testület felvetetni? Kovács Gábor: Egy napirendi pontot szeretnék felvenni: elkészítettem egy olyan kis gondolatot, amelyben összeszedtem azokat a fejlesztési lehetőségeket, azokat a programokat, amelyeket esetlegesen el kell indítsunk ahhoz, hogy Tompa városa fejlődőképesebb legyen. Ezeket a gondolatokat szeretném majd megosztani képviselőtársaimmal. 4. napirendi pontként olvasnám fel ezt, és azt kérem, légy szíves, támogassátok! Arról beszélnék, hogy ebből a helyzetből hogyan lehet elmozdulni. Mindig megkapom azt a Polgármester úrtól, hogy nem járok be a Hivatalba, és nem érdekelnek Tompa ügyei, én ezt messziről cáfolom. És azt gondolom, hogy ez olyan érdekes dolgokat vet fel, amelyek a későbbiekben még egy vitának lehet az alapja, és olyan programokat tudnánk belőle kihúzni, amelyek Tompa városát más pályára állítanák. Ezt a lakosokkal is így meg szeretném osztani, és kérem majd a napirendi pontokhoz csatolni, pl. [például] „Tompa Város fejlesztéséről vitaindító gondolatok”. 5 percnél nem lesz több, ígérem. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Jó, akkor ezt módosító indítványként 4. napirendi pontnak felvennénk ezzel a címmel. Van-e más módosító indítvány? Fenyvesi Zoltán: Igen, én az 5. pontra annyiban tennék javaslatot, hogy a közbiztonság helyzetéről szeretnék kérdezni. Kíváncsi vagyok, Dávid úr mit mondott el a továbbiakkal kapcsolatban, ennek a napirendi pontnak „A rendőrség jelenlegi helyzetéről” címet adnék. Ezt is viszonylag röviden össze lehetne foglalni, illeszkedne a beszámolóhoz, de megér annyit szerintem, hogy ebben az 5. napirendi pontban mindenki, akinek véleménye van róla, elmondja. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm! Szalai László: Ez nem módosító javaslat lesz: Szűcs Zolival [Szűcs Zoltán] beszéltem tegnap az ügyben, hogy miért ilyen sárga a fű. Azt mondta, hogy talán 1 vagy 2 kutat kellene fúrnunk, nem tudom, erre van-e mód, mert a parkra igen nagy összegeket költöttünk, és szerintem kutat kellene fúrni oda, mert ő nem győzi a
3 locsolását. Lehetséges ez? Nem tudom, hogy éjjel kijön-e még locsolni „pluszban”, mert eléggé gyenge [a fű]. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Jó. Maradjunk annyiban, hogy ez nem napirendi pont, hanem még előtte én jelzem, milyen intézkedéseket tettünk ebben a dologban, és akkor eldöntjük. Tehát 5 napirendi pont lenne, a 3 ismerthez képest lenne egy a fejlesztési tervre, illetőleg a közbiztonságra vonatkozóan.
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Aki elfogadja a meghívóban szereplő –javasoltnapirendi pontokat ebben a sorrendben –az előbb említett kiegészítésekkel- kérem, kézfelemeléssel szavazzon! Megállapítom, hogy 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a Képviselő-testület az alábbi –kiegészített- napirendi pontokat fogadta el:
NAPIRENDI PONTOK
1. Tompa Város Közbeszerzési Tervének módosításáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 2. Könyvvizsgálói feladatok ellátására történő szerződéskötés újratárgyalásáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 3. Ajánlati felhívás elfogadása Tompa Város intézményeinek napelem-telepítése tárgyában Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 4. Vitaindító gondolatok Tompa Város fejlesztéséről (szóbeli előterjesztés) Előadó: Kovács Gábor képviselő, a Tompai Víziközmű Társulat és Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete Pénzügyi Bizottságának elnöke 5. Kérdések a Tompai Rendőrőrs jelenlegi helyzetéről (szóbeli előterjesztés) Előadó: Fenyvesi Zoltán képviselő
Napirend előtt: Beszámoló az elmúlt 1 hét eseményeiről Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester
4 Dr. Homoki-Szabó Róbert: Először Dávid úrról beszélnék: 2 héttel ezelőtt csütörtökön, amikor a Rendőrség itt volt, pontosabban Hadar Zoltán, illetőleg dr. Puskás Éva, akkor én jeleztem, hogy milyen problémáink vannak a közbiztonsággal kapcsolatban. Nevezetesen az, hogy nincs rendőr, ugyanis a 10 fős állományból vannak olyan éjszakák, amikor nincsenek szolgálatban rendőrök, ez annak volt köszönhető, hogy el voltak vezényelve az urak, illetve táppénz vagy szabadság okán nincsenek. Kiskunhalasra Husti úr vitte föl a tompai rendőröket, így Tompán nem volt rendőr. Rákövetkező kedden Dávid úrral tárgyaltam, egy közel félórás megbeszélésünk volt, egy rendkívül széles látókörű, intelligens úriembert ismertem meg a személyében, de egy nagyon kemény tárgyalópartnert is. Az én elképzelésem az volt, hogy a 10 fős rendőri állományt visszaállítani Tompán, és nem az 53-as főúton kell szolgálatot teljesíteniük, hanem Tompa településen. Tisztában vagyok vele, hogy az 53-as út is oda tartozik, de igazából a közrendet és a közbiztonságot itt bent kell szerintem elvégezniük. A Tábornok úr folyamatosan jelezte, hogy itt van egy Határrendészeti Kirendeltség, nagyon nagy létszámmal, és innentől kezdve Tompára az 1 m2-re [négyzetméterre] eső rendőrök száma nagyon magas. Nem titok, hogy én világosan jeleztem, hogy hiába van Határrendészetünk, ha a Határrendészetnek határőrizeti és határvédelem feladatai vannak, annak ellenére, hogy ez rendőrség, én mégis úgy gondolom, hogy ez egy határőrizeti szerv, és ennek az a feladata, és nem Tompa közrendjének és közbiztonságának a védelme. A 3. érvem, amikor már próbált sarokba szorítani, az az volt, hogy megnéztem 20 évre visszamenőleg az országgyűlési választásoknak az eredményét, és azt vettem észre, hogy 80 %-ban mindig a jobboldali szavazók, azaz mindig a Fidesz [Fiatal Demokraták Szövetsége] szavazótábora erősödött. Megkérdeztem a Tábornok urat: abban az esetben mit mond majd akkor, ha az állampolgárok majd bejönnek hozzám, és mondják, hogy 2/3-os [kétharmados] többsége van a Fideszkormánynak, és pont akkor megy tönkre egy jobboldali városban a közbiztonság, amikor ők szerezték meg az emberek bizalmát. Erre nem tudott mit mondani. A lényeg az, hogy 1 hetet kért, majd csütörtök reggel felhívott, és jelezte, hogy a 10 főt visszaadja Tompának. Ez azt jelenti, hogy akik eddig el voltak vezényelve, július 16-val Tompán kezdenek, és nem az 53. számú főút lesz a feladatuk, hanem bent a Városnak, illetőleg a tanyavilág közrendjének és közbiztonságának a védelme. Hadar Zoltán kétlaki életet fog élni: Kiskunhalas és Tompa között fog ingázni, és döntően a feladatait Tompán kell ellátnia. Hadar úrral még személyesen nem beszéltem, telefonon jeleztem, hogy július 23-án lakossági fórumot kívánok tartani, ahova szeretném, ha ő is eljönne. De jövő mindenképp le fogok vele ülni, és meg fogom mondani neki az elvárásaimat: itt értelemszerűen a lakosok által / lakosok kárára elkövetett bűncselekményeket minden esetben jegyzőkönyvezni kell, éppen azért, hogy az elkövetők ne maradjanak felderítetlenül, és innentől kezdve én jogosan várom el, hogy a rendőrség végezze a munkáját. A megbeszélés a jövő héten meg fog történni, és július 23-án a lakosságnak pedig ezt jelezni fogom. A Tábornok úr természetesen kért még egy dolgot tőlem, hogy erkölcsileg támogassuk a rendőrséget, én úgy gondolom, hogy ez maximálisan megtörtént, pont azzal, hogy ezek a rendőrök, akik vidékre át voltak helyezve, visszakerültek, ezáltal a lakóhelyükhöz közel vannak, nem kell nekik utazniuk. Ha megfelelő létszámban teljesítenek szolgálatot, ez a 10 fős létszám nem véletlen lett megállapítva, én úgy gondolom, hogy itt tudják a szolgálatukat teljesen feltölteni. Ha akarnak, tudnak dolgozni, az erkölcsi támogatást megkapták. Jeleztem a Tábornok úrnak, hogy
5 mindaddig megvan az erkölcsi támogatás, mert a célunk neki is, és nekünk is közös, amíg normális közbiztonság van. Tehát addig az erkölcsi támogatás meglesz, amíg ez menni fog, és nem azt hallom a lakosoktól, hogy nem látnak rendőrt, hogy a rendőrök nem intézkednek. A Tábornok úrnak jeleztem, hogy abban a pillanatban, amennyiben változás állna be, azonnal meghozom azt a lépést, amit már eddig is kifejtettem, hogy jelezni fogom a lakosság felé, hogy minden egyes bűncselekményről nálam tegyenek bejelentést, jegyzőkönyvezzük, és azt a Miniszterelnök úrnak és a Belügyminiszternek jelezni fogom minden héten, vagy adott esetben minden hónapban. Félre ne értsük: én nem fenyegetni akartam a rendőröket, csak mivel ezt ők vállalták, esküt tettek, ezért kapják a bérüket, jogosan várható el a részünkről, hogy a munkájukat el is végezzék. Abban az esetben pedig, ha a feltételeik nincsenek meg, akkor jelezzék, mert én –mint polgármester- fellépek az adott minisztériumban vagy az adott szervnél, hogy igenis, kapjunk meg minden feltételt ahhoz, hogy a munkájukat el tudják végezni. Ez volt a Tábornok úrral kapcsolatos beszélgetésem. Kiss Anikó: Ha jók az információim, a Budapesti Rendőrfőkapitányságról tudom, hogy Bács-Kiskun megyébe több mint 1000 frissen végzett rendőrt fognak most lehelyezni, értem itt a frissen végzett szakközépiskolásokat, akiket kimondottan ide – Bács-Kiskun megyébe- fognak levezényelni. Azt akartam mondani, hogy ettől kezdve nem jelenthet problémát a rendőröknek, hogy itt Tompán az állományunk megmaradjon. Fenyvesi Zoltán: Ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy ez minden nyáron így szokott lenni, hogy a gyakorlatra ide kerülnek dolgozni, de ezzel az a baj, hogy ez a megerősítés egy rövid időszakra vonatkozik, vagyis nem állandó időre kerülnek ide. A Határőrséggel való összevonás miatt a rendőri státuszok elvonása kerültek, és egy nagyon szűk keret van megszabva a működésre. Nem is akarok belemenni ebbe, de szerintem ezt beszéljük meg az 5. pontban! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönjük szépen! Ma reggel kaptam meg ezt a levelet:
„Tisztelt Polgármester Úr! A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából a közlekedésfejlesztési koordinációs központ 2010 novemberében pályázatot hirdetett „Az országos közutak átkelési szakaszain a forgalom csillapítására, a gyalogosok védelmének növelésére, a járművek sebességének csökkentésére alkalmas beavatkozások társfinanszírozására” címmel önkormányzatok számára, mely pályázat elbírálása lezárult. A pályázatra összesen 235 település jelentkezett, csaknem 1,9 milliárd Ft útpénztári forrásra igényt tartva, az igényelt beavatkozások tervezett összértéke meghaladta a 2,2 milliárd Ft-ot. A pályázat meghirdetésekor az útpénztári beruházásokra fordítható összeg bruttó 500 millió Ft volt, az útpénztárt ért megszorítások ellenére a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Bíráló Bizottság azon javaslatát fogadta el, amelyben a meghirdetett teljes –bruttó 500 millió Ft- útpénztár hozzájárulással hirdet eredményt. A pályázaton az Ön által vezetett település az alábbiak projektekre pályázott:
6
buszöböl-pár az 53. számú főút (78 + 419, 78 + 504-es km-szelvényében), az SFB az 53. számú főút 78 + 400 km[kilométer]-szelvényében. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jóváhagyta a Bíráló Bizottság döntését, melynek értelmében sajnálattal értesítem, hogy a Bíráló Bizottság döntése alapján nem nyert támogatást. A Bíráló Bizottság a döntését az alábbiakban indokolta: az Ön által vezetett település pályázata a pályázati kiírásban szereplő bírálati szempontok alapján felállított sorrendben nem érte el a támogatáshoz szükséges helyezést. A településükön átvezető országos közutak közlekedésbiztonsága továbbra is kiemelt szempont marad, mind a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, mind a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ számára, így amennyiben a források lehetővé teszik, jövőre is tervezzük kisköltségű forgalombiztonsági pályázat kiírását önkormányzatok számára, hasonló feltételekkel. Amennyiben a pályázatban leadottak másolati példányaira igényt tartanak, illetve a bírálattal kapcsolatban további kérdések merülnek fel, azt a pályázati kiírásban levő elérhetőségen kérjük, jelezzék! A pályázaton való részvételét, és a szükséges anyagok előkészítésében való részvételét ezúton is köszönöm! Völgyessy Zsolt főigazgató Közlekedésfejlesztői Koordinációs Központ Budapest” Dr. Homoki-Szabó Róbert: Erre 740.000 Ft-ot költött az Önkormányzat a Képviselő-testület felhatalmazása alapján, a tervek 7 évig jók. 3+2+2 évig meghosszabbíthatóak a tervek. Ugye, nem kell mondanom, mennyire fontos lett volna ott a buszöböl-párnak a kiépítése, azonban nem hallgathatom el azt a tényt, hogy április környékén tudomásunkra jutott, hogy a NIF Zrt. [Nemzeti Infrastrukturális Fejlesztési Zártkörűen Működő Részvénytársaság] ebben az évben nem fogja megerősíteni a 11,5 tonnás forgalom számára az 53-as utat, ami azt jelenti, hogy áttolták 2013-ig. No most, amennyiben a buszöböl-pályázaton nyertünk volna, úgy az új nyomvonalhoz kellett volna a buszöböl-párt kialakítani, ami azt jelentette volna, hogy a kisajátítási költsége is az Önkormányzatot terhelte volna, ill. [illetve] a mostani nyomvonal és a ténylegesen megvalósuló buszöböl-kialakításhoz az utat nekünk kellett volna megerősíteni, ami a pályázatban nincs benne. Nem azt mondom, hogy örülök, hogy nem nyertük meg, de most per pillanat jobban jártunk, mert lett volna egy nyert pályázatunk, és nem tudnánk megvalósítani. Én nagyon bízom benne, hogy az úthálózatot megerősítik 2013-ig, és ez a pályázatunk 2013-ig nyerni fog. Annyit szeretnék még mondani, hogy hétfőn kaptam egy levelet Iványi úrtól, a Magyar Közútkezelő vezetőjétől –ugye nem titok, hogy itt a határtól bejövő szakasz nagyon rossz állapotban van-, írtam egy levelet mind a Közútkezelőnek, mind a BácsKiskun Megyei Közgyűlés elnökének, hogy segítsenek abban, hogy ezt az utat megerősítsék, kijavítsák. Azt a választ kaptuk, hogy júliusban és augusztusban 150 tonna melegaszfaltot fognak az útburkolatra rátenni, tehát elméletileg ugyanolyan módon lesz kijavítva, mint ahogy Tompa és Kiskunhalas között, akik járnak Halasra, láthatják, hogy néhány helyen megerősítették. Elméletileg július - augusztusban
7 megtörténik ennek az úthálózatnak a javítása, karbantartása, de az igazi javítás az lenne, ha a Nemzeti Infrastrukturális Fejlesztő Zrt. ezt a 11,5 tonnás megerősítést elvégezné, de ez 2013-ra van ígérve, tehát ennyit tudnék ebben a 2 dologban elmondani. Van-e ezzel kapcsolatban kérdés? Kovács Gábor: Csak egy teljesen egyértelmű javaslatom lenne: ne augusztusban csinálják! Csinálják szeptemberben! Megmondom, miért. Egyszerű: ha itt fölvonulnak, mert kértek egyszer WC-t az illetékes szervek, stb., nagy lesz a forgalom, fölbontják az utat, gondot fog okozni. A másik: amit nyáron csinálnak, az soha nem fog annyit kibírni, mint amit pl. hűvösebb időben, rögtön szét fogják nyomni. Csak ennyi. Ha lehet, akkor jelezd feléjük, hogy nagy forgalom várható, és nyomassák el szeptemberben. Csinálják meg, ez egyértelmű! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Én is „lementem hídba”, mert tudom nagyon jól, hogy akkor jönnek vissza a vendégmunkások, tehát itt tumultusjelenetek lesznek úgyis, nem kell még az se, hogy a fél útpályát lezárják. Viszont ha megy egy jelzés a részünkről, nehogy az legyen, hogy félretesznek bennünket, és akkor meg nem lesz megcsinálva, ezért én arra gondolok, hogy inkább csinálják meg, mindegy, hogy mikor, csak legyen megcsinálva, és legyen jó az úthálózat. Fenyvesi Zoltán: Pont én is egyébként ehhez kapcsolódtam volna, hiszen nekik egyeztetniük kell a határátlépéssel kapcsolatban, mivel mi vagyunk a 2. legfontosabbak Röszke után, vagyis nekik mindenféleképpen ezt koordináltan kell végezniük, úgy, ahogy az Önkormányzatot is kiértesíti, ha ezt a munkát végzi. Ők koordinálni fogják egymás között, ez biztos, hogy össze lesz hangolva, én nem írnék semmit se sehova. Ez így teljesen jó! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Nem szeretem a névtelen leveleket, nem is kívánom felolvasni: egy család megköszönte a Testületnek az Élelmiszerbanktól kapott csomagot. Köszönjük szépen!
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mivel más kérdés, javaslat, hozzászólás nem hangzott el, kéri a Képviselő-testületet, aki egyetért a Beszámolóban elhangzottakkal, kézfelemeléssel szavazzon!
Megállapítja, hogy a Képviselő-testület 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a Beszámolóban foglaltakat elfogadta, és a következő határozatot hozza:
109/2011.(VII.14.) számú képviselő-testületi határozat: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester beszámolója az elmúlt 1 hét eseményeiről (a 2011.07.07-től - 2011.07.14-ig terjedő időszakról) Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadja Tompa Város Polgármesterének beszámolóját a 2011. július 7-én megtartott munkaterv szerinti
8 képviselő-testületi ülés és a 2011. július 14-én tartandó rendkívüli testületi ülés között elmúlt eseményekről.
A határozatról értesül: - valamennyi képviselő, aljegyző Helyben - Pénzügyi csoport.
A napirendi pontok tárgyalása.
1. Tompa Város Közbeszerzési Tervének módosításáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester Az előterjesztés írásban a jegyzőkönyvhöz mellékelve.
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Az előterjesztést és a határozati javaslatot láthatta a Testület, ezzel kapcsolatban van-e kérdés? Azért kell módosítani, mert bevettük a napelemre benyújtandó közbeszerzési eljárást. Átadom a szót Vörös Zsuzsanna pénzügyi csoportvezetőnek. Vörös Zsuzsanna: A CPV-kód módosult, pontosításra került, mivel nem a helyes szerepel a kiküldött anyagban. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Jó, más ezzel kapcsolatban? Akkor ismertetném a határozati javaslatot.
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mivel több kérdés, javaslat, hozzászólás nem hangzott el, kéri a Képviselő-testületet, aki egyetért az előterjesztésben foglalt határozati javaslattal, kézfelemeléssel szavazzon!
A Képviselő-testület 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot fogadta el:
110/2011.(VII.14.) számú képviselő-testületi határozat: Tompa Város Önkormányzat 2011.évi közbeszerzési terv módosításáról Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete, a melléklet szerinti tartalommal elfogadja Tompa Város 2011. évre vonatkozó közbeszerzési tervének módosítását.
Melléklet:
TOMPA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 2011. ÉVI KÖZBESZERZÉSI TERVE Időbeli ütemezés
A közbeszerzés tárgya és mennyisége
az eljárás megindításának, Tervezett Irányadó illetve a CPV kód eljárásrend eljárási típus közbeszerzés megvalósításának tervezett időpontja
szerződés teljesítésének várható időpontja vagy a szerződés időtartama
Sor kerül (t)-e az adott közbeszerzéssel összefüggésben előzetes összesített tájékoztató közzétételére?
I. Árubeszerzés 30211400-5 30236000-2 48624000-8
Egyszerű eljárásrend
Hirdetmény közzététele nélkül 3 ajánlattal
2011.második negyedév
2011.negyedik
Nem
45232410-9 45232420-2
Közösségi eljárásrend
Nyílt eljárás
2011. harmadik negyedév
2013. második negyedév
Nem
KEOP-4.2.0/A pályázat keretében napelemek 45315100-9 telepítése önkormányzati intézményekre
Egyszerű eljárásrend
Hirdetmény közzététele nélkül 3 ajánlattal
2011.harmadik negyedév
2011.negyedik
Nem
Nemzeti eljárásrend
Hirdetmény közzétételével
2011.harmadik negyedév
2011. negyedik negyedév
Nem
TIOP-1.1.1 pályázat keretében informatikai eszközök
II. Építési beruházás Szennyvíz csatorna és tisztító telep építés
II. Szolgáltatás megrendelése 90511100-3 90511200-4 Szilárd hulladék gyűjtés, 90512000-9 szállítás, elhelyezés 90513100-7 90513200-8
10 Szennyvíz beruházás II.ütem projektmenedzsmenti feladatai
79421100-2 79421200-3
Nemzeti eljárásrend
Hirdetmény közzétételével
2011.harmadik negyedév
2013. negyedik negyedév
Nem
Szennyvíz beruházás II.ütem FIDIC mérnöki feladatok
71312000-8 71631300-3
Nemzeti eljárásrend
Hirdetmény közzétételével
2011.harmadik negyedév
2013. negyedik negyedév
Nem
90430000-0 Szennyvíz csatorna 90420000-7 hálózat és tisztító telep 90470000-2 üzemeltetés 90481000-2
Közösségi eljárásrend
Nyílt eljárás
2013. harmadik negyedév
2013. negyedik negyedév
Nem
A határozatról értesül: - valamennyi képviselő, aljegyző Helyben - Pénzügyi csoport.
2. Könyvvizsgálói feladatok ellátására történő szerződéskötés újratárgyalásáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester Az előterjesztés írásban a jegyzőkönyvhöz mellékelve.
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Megérkeztek a levelek, melyek a Pénzügyi Bizottság ülésén lettek kibontva: a múltkori testületi ülésünkön 5 ajánlatunk volt, most 4 érkezett. 3 küldte el borítékban az ajánlatát, 1 pedig –az ESZ-DA Kft.- email-en jelezte, hogy fenntartja az ajánlatát. A Pénzügyi Bizottság tárgyalta, át is adnám a bizottsági Elnök úrnak a szót! Kovács Gábor: 3 borítékot bontottunk, jött egy email, abban Sutus Viktor, az ESZDA Kft.-nek a képviselője fenntartotta az ajánlatát. A bontás eredménye az volt, hogy a HK Adócontroll Kft. 100.000 Ft-tal olcsóbbat adott, mint Szalontai Mária, pluszszolgáltatásokat is bevállalt, a Pénzügyi Bizottság ülésén azt az álláspontot fogadtuk el, hogy javasoljuk a HK Adócontrollal kötendő szerződést, ami 1 évre fog szólni. Megnézzük, hogy mit tudunk ebből a kapcsolatból kihozni, és jövőre erre a témára visszatérünk. A leglényegesebb az esetleges hitelfelvételnél történő teendői, amelynél sokkal versenyképesebb árat adott a HK Adócontroll, mint a többiek. Ezt el kell ismernünk. Minden a minőségre megy, a mennyiséget, a munkát, a 10 éves kapcsolatot mind kibeszéltük, ez már egy éven nem múlik. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Úgy tűnik, ki fogják írni az energiapályázatokat, ami azt jelenti, hogy a közintézményeknek a nyílászáró-cseréit mindenképp meg kell ejtenünk, ugyanis a nyílászárókon keresztül rengeteg hőenergia távozik. Ha meglesznek ezek a paraméterek, hogy milyen tanúsítványt kap egy épület, egy intézmény, amennyiben nem felelnek meg majd a kritériumrendszernek, attól kezdve az összes többi pályázaton nem vehetünk részt. Tehát ha ősszel kiírják ezekre a nyílászárókra vonatkozó cseréket, mindenféleképp rá kell mozdulnunk, hogy az összes többi pályázati forrást igénybe tudjuk venni. Az intézményeinknek ezt a nyílászáró-cseréit is csak hitelből tudjuk megejteni, ezért oda is kell majd adott esetben egy könyvvizsgálói ellenjegyzés, nem beszélve arról, hogy a közvilágítást is elkezdtük, az egy más kérdés, milyen eredménye lesz majd neki, de azt látom, hogy e kettő esetében lehetséges, hogy kell majd könyvvizsgálói ellenjegyzés a hitelfelvételhez. Kiss Anikó: Az a lényeg, hogy végül is érdemes volt a legutóbbi testületi ülésen újból megkérni ezeket a pályázatokat, elodázni a döntést, mert tulajdonképpen akkor nemcsak 150.000 Ft-os különbségnél tartunk, hanem még plusz 100-nál? Kovács Gábor: Nem, maradt a 100.000 Ft! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Minden maradt! Ugyanazok az ajánlatok érkeztek vissza, amit a múltkori testületi ülésen megkaptunk, csak most annyi változott, hogy mind egyszerre kerültek felbontásra.
12 Kovács Gábor: Egyszerre és azonos feltételekkel, és tényleg Szalontai Mária nem vállalta, ő kimondottan jelezte, külön, hogy ő ebben az árban nem vállalja. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Tehát még egyszer elmondom a Képviselő Asszonynak: szóban Szalontai Máriával én már próbáltam egyezkedni, hogy ő vállalja el a következő évre is, éppen azért, mert az elmúlt 10 évben olyan munkát végzett. Tehát itt nem volt gond, félre ne értsed, mint ahogy a múltkori ülésen is jelezted, hogy „próbáltuk kigolyózni”, meg „hiteltelenek vagyunk”, stb., ezekkel én nem kívánok foglalkozni. Mivel ő nem tudott jobb ajánlatot tenni, ezért indultunk el más cégeket keresni. És az, hogy minél olcsóbban kívánjuk megejteni, az a Városnak az érdeke. Miért a Városnak az érdeke? Mondok egy dolgot: most effektíve 100.000 Ftot spórolunk meg azzal, ha a HK Adócontrollt hozzuk be ebbe a rendszerbe, tehát ha ő lesz a könyvvizsgáló. 100.000 Ft mit jelent? 97.000 Ft egy olyan nyomókutas ivókút, mint amit az Óvodában felszereltek. Rengeteg jelzés érkezett, hogy a két játszótéren napközben a gyerekek kint vannak, és nem tudnak mit inni, nincs ivóvíz. Tettünk lépéseket ebben a kérdésben: két kútpárt alakítanánk ki, azaz 1-1 kutat tennénk ki a kinti játszótérre, illetőleg a benti játszótérre, ennek közel 300.000 Ft lenne a kiépítése. Azért 300.000 Ft, mert az engedélyeztetések ilyen nagy költségűek. Tehát 97.000 Ft egy-egy kút, az ~200.000 Ft lenne, az összes többi költséget pedig az engedélyek teszik hozzá. Két héten belül szeretnénk ezt megejteni, hogy, föl legyen szerelve, hogy a nyáron a gyerekek már úgy játszanak itt. Sőt: én gondolkodtam egy olyanban, még senkivel nem beszéltem erről, tegnap voltam Kecskeméten, és 1-2 helyre bementem, és mindenhol föl van szerelve egy ilyen vékony cső, ahol vizet permeteznek. Fura dolog ez, de felfrissíti az embert. Arra gondoltam, hogy adott esetben megbeszélem Fütyü Mihályékkal, miszerint itt is a kút fölé szereljenek egy ilyen vízpermetezőt. A gyerekek élvezni fogják, ugrálni fognak alatta, de az embereknek is jó, akik itt vannak bent a központban: ha arra járnak, felfrissülhetnek, főleg ezekben a 40 °C-okokban. Ennek költsége elenyésző lesz, de mindenféleképp szeretnénk megoldani. Tehát amikor ezeket a pénzeket megspóroljuk, nem azért spóroljuk meg, mert majd eltesszük valahova, hanem azért mert azonnal visszaforgatjuk egy olyan dologba, aminek van értelme. Ugye, Laci bácsi [Szalai László] jelezte, hogy sárgul a fű, és célszerűbb lenne, ha fúrott kútból locsolnánk, nem pedig a hálózati vízről. A hálózati víznek közel 250-300 ezer Ft/ év a díja, ahhoz, hogy a hálózatról locsoljunk. Nem akarok belemenni, hogy 72 millió Ft-os parkpályázatból nem sikerült megoldani! Megnéztük: 500.000 Ft, ha a Halasvíz Kft. csinálná meg ezt nekünk. Ennyi engedély kell hozzá, hogy ez megvalósuljon. Most per pillanat az Önkormányzatnak nincs 500.000 Ft-ja erre, hogy megcsináljuk. Célszerű és jó lenne, de nincs! Egyszerűen nem tudom, pedig ezt kellene megcsinálni, fúrni egy kutat, 32 m-re [méterre] lemenni, és éjjel-nappal árasztani a parkot, hogy szép zöld legyen! Egyszerűen eszem nincs hozzá, mert a vízdíj meg olyan magas, ha a vezetékes vízről locsolunk, hogy azzal csak elfolyna a víz, és közben pörög az óra. Hallgatom erre a javaslatokat! Érdekel, hogyan lehetne ezt másképp! Fenyvesi Zoltán: Nagyon jól érvelsz, Polgármester úr, hiszen mikor most a parkról van szó, és nincs benne egy öntözési lehetőség, ilyenkor mindig egy hátrányos helyzetbe van beállítva. Ha a hitel szempontját néztük, akkor meg azért, mert hitelt kellett felvenni a Városközpont rekonstrukciójához, mondjuk így, és ezt törleszteni
13 kellett, akkor mindig be volt állítva, mint egy fekete bárány, hogy sokban van, és nem megoldott az öntözés. Amikor meg volt a településünk leépüléséről szóló kisfilmed, akkor meg mutattad a Városközpontot, hogy milyen jó fejlesztés. Láthatóak voltak azok a bezárt üzletek, porták, amik a határ mellett voltak, meg volt egy Városközpontunk, ami tkp. [tulajdonképpen] épül és szépül. Egy adott dolgot mindig be lehet mutatni erről az oldalról is, meg arról az oldalról is, és te ezt mindig az adott témához megfelelően úgy igazítod, hogy ez jól álljon. A könyvvizsgálóhoz visszatérve: persze, megspórolunk 100.000 Ft-ot, amiből lehet építeni kutat, meg sok mindenre fel lehet használni, lehetne itt ötleteket, hogy mit csináljunk 100 ezer Ftból. Van egy 600 millió Ft-os költségvetés, aminek a szakmai részét koordináló 10 éve dolgozó pénzügyi könyvvizsgálót lecseréljük azért, mert 100 ezer Ft-tal többe kerül. Azt gondolom, hogy le kell cserélni, mivel elhangzott, hogy több mindent beleépít az új cég, olyan dolgokat is elvállal, mert a mai világ arról szól, hogy benyomok még több munkát adott pénzért, és így működünk. Mondjuk ezzel a gondolatmenettel egyetértve meg is szavaztam, de azzal a kitétellel, hogy Te [Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester] és Zsuzsi [Vörös Zsuzsanna pénzügyi csoportvezető] kértétek ezt, hogy ezzel szeretnétek dolgozni, és 1 év múlva kiderül, hogyan lehet vele dolgozni. Szerintem nem szerencsés dolog egyik oldalra kisarkítani egy könyvvizsgálót úgy, hogy most 100 ezret spórolok rajta, és aztán meg a másik oldalról, ha rosszul végzi a munkáját, vagy nem az lesz, akkor mennyibe fog kerülni a végén. Mindig utólag derül ki. Ha a könyvvizsgálónál vagyunk, akkor azt kell mondani, hogy spórolni szeretnénk, és ha szerencsénk van, akkor lehet, hogy jól is járunk vele. Anyagi szempontból persze nincsen más út, de nem jó mindig forgatni magunkat. Egyszer ezt mondom, utána meg azt mondom, tehát valami következetes álláspont legyen. A Hivatal azt kérte, hogy cseréljünk könyvvizsgálót, én azt gondolom, hogy ezt mi meg fogjuk nektek szavazni, gyakorlatilag én személy szerint Szalontai Máriának a 100.000 Ft-ján nem akadtam volna föl egy Város életében, hogy most mi lesz. Be lehet ezt úgyis állítani, hogy megspórolok rajta 100.000 Ft-ot, gyakorlatilag ha egy család költségvetése lenne, nyilván az akkor egész más súlyba esne, de ez egy nagyon-nagyon fontos döntés szerintem, olyan szempontból, hogy kivel dolgozunk együtt. Ha kéritek, oda fogjuk szavazni, de nem szerencsés másként beállítani. Köszönöm szépen! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Ha két hitelfelvétellel számolunk, akkor nem 100.000 Ft-ot spórolunk, mondtam már világosan, hanem olyan 500-600 ezer Ft-ot. Pont azt spóroljuk meg, amivel itt meg tudjuk csinálni ezt a fúrott kútból való felhozatalt. Fenyvesi Zoltán: Meg fogjuk szavazni! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Jó, értem, itt nem arról van szó! Az pedig, hogy jól dolgozik-e a cég, vagy nem jól dolgozik, az az én felelősségem lesz, merthogy én hoztam ide. Igaz? Nem a Tiéd, azért mondom, mert mindenhol jeleztétek, hogy tökéletesen meg vagytok elégedve, én is elmondtam, hogy meg voltunk elégedve vele, tehát semmi más nincsen, csak pénzügyi-financiális okai vannak a váltásnak. Semmi más. Köszönöm szépen!
14 Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mivel több kérdés, javaslat, hozzászólás nem hangzott el, kéri a Képviselő-testületet, aki egyetért az előterjesztésben foglalt határozati javaslattal, kézfelemeléssel szavazzon!
A Képviselő-testület 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot fogadta el:
111/2011.(VII.14.) számú képviselő-testületi határozat: Könyvvizsgálói feladatok ellátására történő szerződéskötésről
Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete a HK Adócontroll Könyvelő és Könyvvizsgáló Kft. (6055 Felsőlajos, Hársfa u. 10.) ajánlatát fogadja el és a 2012.évi költségvetésben a bruttó 462.500.-Ft könyvvizsgálati díjat biztosítja. Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete felhatalmazza a polgármestert a szerződés aláírására.
A határozatról értesül: - valamennyi képviselő, aljegyző Helyben - Pénzügyi csoport.
3. Ajánlati felhívás elfogadása Tompa Város intézményeinek napelem-telepítése tárgyában Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester Az előterjesztés írásban a jegyzőkönyvhöz mellékelve.
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Tegnap este megérkezett a Forrás Consulting Kft.-től az ajánlati dokumentáció, átnéztük, ők 3 céget hívnak meg erre a közbeszerzési eljárásra: a - KLNSYS Kft.-t, az - ÖKOHOD Kft.-t Hódmezővásárhelyről, és az - ÉSZAK-BUDAI Tervező, Szerelő és Szolgáltató Zrt.-t Budapestről. A folyamat értelemszerűen az, hogy ezt a 3 céget meghívják, az ajánlati dokumentáció 15 napos gyorsított eljárással fog megtörténni, valószínűleg augusztus elején egy újabb testületi ülésen kellene kiválasztanunk a nyertes pályázót, és amennyiben van keret még ebben a rendszerben, akkor dől el, hogy ezt a 40 millió Ft-os pályázatot megnyertük-e. Tehát a gyorsításra azért volt szükség, hogy
15 maradjon még keret erre a projektre. Kérdés ezzel kapcsolatban van-e? Módosító indítvány?
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mivel több kérdés, javaslat, hozzászólás nem hangzott el, kéri a Képviselő-testületet, aki egyetért az előterjesztésben foglalt határozati javaslattal, kézfelemeléssel szavazzon!
A Képviselő-testület 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot fogadta el:
112/2011.(VII.14.) számú képviselő-testületi határozat: Tompa Város Általános Iskolájának és az Általános Iskola konyhájának villamosenergiaellátásának fejlesztése napelemes rendszer kiépítésének ajánlati felhívása és ajánlatkérési dokumentációjának jóváhagyásáról
Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete jóváhagyja Tompa Város Általános Iskolájának és az Általános Iskola konyhájának villamos-energiaellátásának fejlesztése napelemes rendszer kiépítésének ajánlati felhívását, és ajánlatkérési dokumentációját az alábbi cégeknek kéri kiküldeni: KLNSYS Kft. ÖKOHOD Kft. ÉSZAK-BUDAI Tervező Zrt.
1116 Budapest Nádorudvar utca 10. 6800 Hódmezővásárhely Búzás u. 17. 1037 Budapest Kunigunda útja 74.
A határozatról értesül: - valamennyi képviselő, aljegyző Helyben - Pénzügyi csoport.
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Átadnám a szót a következő napirendi pont előadójának, Kovács Gábornak.
4. Vitaindító gondolatok Tompa Város fejlesztéséről (szóbeli előterjesztés) Előadó: Kovács Gábor képviselő, a Tompai Víziközmű Társulat és Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete Pénzügyi Bizottságának elnöke Szóbeli előterjesztés alapján.
16 09 óra 20 perc Kovács Gábor: Arra kérnélek Benneteket, szavazzátok meg ezt a 4. napirendi pontot. Mindig megkapjuk azt a polgármestertől, hogy mi –képviselők- semmit nem teszünk a Város érdekében, azt gondolom, hogy ez messze nincs így. Egy képviselőnek a munkája rengeteg dologból áll, én naponta 20-30 emberrel beszélek, de azt gondolom, hogy az előző polgármester is megkapta azt a kritikát, hogy mindig bent ült a Hivatalban, és az emberek dolgaival nem foglalkozott. Ez is egy olyan része volt talán esetleg a választási vereségnek, amelynél az emberek mindent mérlegre tettek, de ezt hagyjuk is! Nem azért lettünk megválasztva, hogy Tompa ellen beszéljünk, lehet más véleményünk is, ezt illik elfogadni, és mérlegre tenni, és soha nem beszélünk Tompa ellen, nekünk más véleményünk van. Ha valaki szeretne egy települést vezetni, akkor nem lehet csak egy relatíve szűk érdekcsoport érdekében tevékenykedni, mindenkit meg kell hallgatni, és mindent ki kell tenni az asztalra, ahhoz, hogy itt olyan döntések szülessenek, amelyek a település érdekében felvállalhatóak, illetve a településen mindenkinek az érdekét többé-kevésbé (hangsúlyozom, mert olyan nincs, hogy egy döntés mindenkinek jó lesz) szolgálják. Én elővettem az összes olyan tudásomat, amellyel rendelkezem, és megpróbáltam ebből összehozni egy olyan felvetést, amellyel érdemes lenne ebbe az irányba elmozdulni a Testületnek, illetve a Hivatalnak is. A megválasztásod óta elég sok idő eltelt, ha egy kicsit szakmai dolgok alapján nézzük a település vezetését, akkor érdemes lenne elkészíteni egy problématérképet. Ezzel minden olyan dolgot kitennénk az asztalra, felmérnénk az embereknek a véleményét, megnéznénk, melyek azok a problémák, amelyek a településen felvetődnek, és ezekből mindegyikre megpróbálnánk egy akcióprogramot elkészíteni. Itt összeírtam a problématérképen a legfontosabb dolgokat, amelyekkel foglalkoznunk kellene, egyik a közbiztonság, másik a munkanélküliség, a település elöregedése, a területi egyenlőtlenségek, illetve az a fejlesztési kényszer, amiben a település van. Ugyanis a 2007 és 2013 közötti EU-s [Európai Uniós] időszakban vagyunk most, ebben az időszakban az összes EU-s pályázat vissza nem térítendő támogatást jelent, 2014-től induló pályázatoknál ez vissza nem térítendő támogatás lesz. Ebben a fejlesztési időszakban, ami már nagyon-nagyon szűkre szabott a részünkre, mindent meg kell tegyünk azért, hogy bármi, ami probléma felvetődik a településen, EU-s forrásból ide tudjuk hozni (?), mert később egyszerűen képtelenség lesz visszatérítendő támogatásokból fejlesszük a települést. A másik pedig, a problématérkép elkészítése alapján, ami egy egészen komoly és hosszas előkészítő munkát kell, hogy jelentsen, különböző fejlesztési területeket lehet kijelölni. Én felvetném társadalmi összefogás és a közösségépítésnek a területét, külterületek felhozását, a belterület fejlesztését, oktatás fejlesztését, új vállalkozások betelepülésének elősegítését, itt az önkormányzati szervezet fejlesztését. Ezeket egy olyan módon képzelném el, és a Testületnek ezt érdemes lenne mérlegelni, a társadalmi összefogás és a közösségépítésben sokszor elhangzik az, hogy nekünk társadalmi munkára van szükségünk, és azzal juthat előre a település, vannak olyan területek, ahol ezt érdemes lenne rendezettebb formában csinálni, és rendezettebb formában szervezni. Én ezt egy olyan akcióprogramra keresztelném, hogy adj egy órát Tompának, hiszen 1 évben 365 napon keresztül 24 órában a település bennünket szolgál. Minden lakos mérlegelheti azt, hogy akár ősszel, akár tavasszal csak 1 órás közmunkával olyan, mindenkinek a lehetőségéhez, fizikai lehetőségéhez, és az idejéhez igazítva az Önkormányzat szervezne egy olyan akciót, amelyben semmi mást nem kérnénk, csak
17 egy órát. Az Önkormányzat eszközöket biztosítana, akár vállalkozói felajánlásokat gyűjtene össze, amikor lebontanánk egy feladatot, egy problémát kis apró részletekre: lehet, hogy valakinek csak teszem azt, 10 métert kellene gereblyézni, lehet, hogy valakinek 3 méter árkot kellene kiásnia, azt 1 óra alatt úgy gondolom, hogy átlagos fizikai képességekkel bíró ember meg tudja csinálni. És ezt a munkát hol végeznénk: belterületen vagy külterületen, vagy milyen akcióhoz kapcsolódóan, vagy gyerekekre kellene vigyázni, vagy teát kellene főzni, ez már egy hosszabb előkészítést igényel. Ebbe nem mennék bele. Egy olyan felvetéssel, hogy a társadalmi összefogást és a közösségépítést egy akcióprogram keretében tudnánk Tompán szervezni, ez a település fejlesztésében nagy reményekre adna lehetőséget. A másik a külterületek „felhozása”: fontos tudni, hogy Tompán a külterületek igenis leszakadtak, igenis hátránnyal küzdenek, igenis, ha mondjuk jön egy mentő, és külterületre kell mennie, akkor az ott lakó lakosok hátrányból indulnak, legyen az orvosi szolgálat, iskolába jutás, vagy bármi más. Ezt próbáljuk valamilyen módon kompenzálni, de sokat nem tudunk tenni. Én azt gondolom, hogy ezeket a problématérkép készítése után érdemes lenne felállítani egy Tompa peremprogramot, amelyben összeszednénk azokat a dolgokat, amelyek a külterületek felhozásához szükségesek, itt is az előzőekben vázolt önkéntes munkával lehetne, de meg kell kérdezni az ott lakókat: milyen problémáik vannak, hogyan tudnak benne részt venni, és milyen olyan egyéb segítségre van szükségük, amellyel a külterületeket is fel tudjuk hozni. Pár dolgot említenék meg csak: a mezőőri szolgálat kialakítása, érdemes lenne mérlegelni, és megkérdezni a gazdáktól, hogy az a kár, amit esetlegesen elszenvednek azért, hogy nincsen őrizve a külterület, az mennyit ér meg nekik anyagi ráfordításokban is, és kialakítani egy ilyen szolgálatot. Lehet, hogy nem fog elsőre sikerülni, de jelzem, ezek mind olyan felvetések, amelyek mögött rengeteg munka kell, hogy legyen, mire megvalósul. Amit még fontosnak éreznék a külterülettel kapcsolatban, hogy: ha elkészül a szennyvízberuházásunk, a szennyvízberuházás keretében és az ivóvíz-rekonstrukciós program keretében is Tompa Városában európai szintű művek fognak bennünket szolgálni, de ezeknek a fönntartása igenis pénzbe fog kerülni, és nem kevés pénzbe fog kerülni. Azon, hogy hogyan lehetne csökkenteni ezeket a költségeket, érdemes lenne elgondolkodni, én elgondolkodtam. Ha fölemeljük a vizet, ezt mi kifizetjük, a vizet elszennyezzük, a szennyvíztisztítóban mindenkori árakon drága pénzért kitisztítjuk, és azt a vizet ki fogjuk engedni. Azt gondolom, hogy ennek a víznek a további sorsát érdemes lenne úgy nyomon követni, hogy nekem lenne egy olyan javaslatom arra, hogy energiaerdőt telepítsünk, amelyen az év 7 hónapjában tudnánk a kijövő szennyvízzel locsolni, ilyen módon munkahelyeket teremtenénk, a mostani zöldgazdaságfejlesztési programban erre még támogatást is kaphatunk, vagy ha nem, akkor valamilyen megoldás keretében a tisztított szennyvizet fel kell használjuk. Ha ezeknek mind-mind önkormányzati tulajdonban történik a működtetése, jelentős plusz bevételt jelent az Önkormányzat számára. Amit még szeretnék megemlíteni, és rövidre fogom: a 2007-2013-as EU-s fejlesztési időszak nagy tanulsága az, hogy azok a települések, amelyek képesek az EU-s támogatásokat akár duplán felhasználni, mert saját tulajdonban lévő cégen keresztül „futtatják” a kivitelezéseket, az utolsó pillanatban vagyunk ahhoz, hogy ilyen gondolatot megérleljünk, és létrehozzunk. Lehet, természetes, hogy Tompa Fejlesztési Zrt. névre kereszteltem, de ennek bármi lehet a neve. Az a lényeg, hogy tőkét kell koncentráljunk, tudást kell koncentráljunk, a kockázatokat meg kell osszuk a befektetőkkel, mert igenis Tompán vannak olyan
18 beruházások, amelyek hasznot tudnak hozni, ha nekünk nincsen megfelelő anyagi erőnk, akkor vonjunk be befektetőket, akikkel osszuk meg, és ilyen módon a településen ezek itt maradnak, törzsvagyont képviselnek majd, és a település hosszú távú gazdagodását szolgálják. A másik, ami még fontos lenne: az Önkormányzat szervezetfejlesztése. Egy városfejlesztési irodát gondolnék, ahogy ezzel már az előző Testület is küzdött, de azt gondolom, hogy érdemes volna valami úton-módon létrehozni, illetve azon el kellene gondolkodjunk, hogy az igazgatási irodákat összevonjuk egy épületben. Nekem régi szívügyem lenne az, hogy igazi ügyfélszolgálati irodát alakítsunk ki, és válasszuk el az úgymond „back office”-t és a „front office”-t, tehát ha valaki bejön, akkor el tud intézni, de a háttérben is intéznek a hivatalnokok dolgokat. Arra érdemes lenne időt és energiát fordítani, hogy ezt a gondolatot egyáltalán létre tudjuk-e hozni. Ez sok mindentől fog függni, ha az állam azt mondja, hogy szeretne központosítani, akkor természetesen ez a gondolat nem állja meg a helyét. A másik pedig: fontos lenne nyári gyakornoki programokat indítani, ahol tehetséges tompai fiatalok visszahoznák azt a tudást, lehet, hogy ez évben nem, vagy jövőre sem, de ha ők főiskolán végeznek, tanulnak, és olyan ismeretekkel bírnak, amelyeket itt helyben tudunk hasznosítani, akkor egy nyári gyakornoki program keretében őket hívjuk ide, és szélesítsük ki! Vonjuk be őket a település vezetésébe valamilyen szinten, és ami még fontos lenne sok-sok más mellett: a Képviselő-testület mellett hozzunk létre egy olyan Tanácsot, ahová a saját szakterületükön sikereket elért tompai embereket hívnánk meg, hogy bizonyos dolgokban szakmai döntések tudjanak születni. Kevesen vagyunk képviselők, kevés az információ, nem mindig tudunk olyan döntéseket meghozni, amelyek maximálisan megállják a szakmaiságnak a kritériumát hosszú távon, hangsúlyozom, de ha több nézőpontot tudunk bevonni, akkor ez a településnek az érdekét szolgálja. Még visszakanyarodnék a múltkori testületi üléshez: fölvetődött itt a Tompa alatt lévő termál- vagy gázvagyonnak a kihasználása, vagy kiaknázása. Nem presszionálva a Polgármester urat, de ott abban érdemes lenne nagyon gyorsan elérni eredményeket, vagy tegyük össze az összes tudást, ami a Képviselőknél vagy ami a Hivatalban van, mert ha az állam megváltoztat bizonyos szabályokat –és azért nem akarok előremenni, meg nem akarok részletekbe bonyolódni-, akkor Tompa Városának egy ilyen hatalmas földalatti kincs kiaknázásában a részvétele nullára csökkenhet, és csak és kizárólag iparűzési adóra számíthatunk hosszú távon. Ezt majd kérem a jegyzőkönyvhöz csatolni, és minden képviselőtársamnak meg fogom küldeni. 09 óra 33 perc
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm szépen! Gyorsan válaszolnék, néhány dolgot itt felírtam: azt mondtad, hogy a termálvízzel kapcsolatos bizonyos szabályok változni fognak 2012. január 1-jével. Mondok egy példát: az, aki eddig a termálvizet kinyerte, vissza kell majd sajtolnia a termálvizet, no most: nem tudom, hova kapkodunk, ha itt az elmúlt évek alatt sem sikerült ezt a termálvizet hasznosítani, akkor ezt az elkövetkező 7-8 hónapban vagy akár a következő 1 évben hogyan tudnánk hasznosítani. Az elmúlt testületi ülésen világosan megmondtam, hogy 2 céggel tárgyalok: ugye, mondtam, hogy a metánnak a hasznosítása, illetőleg a termálvíznek fűtésre való hasznosítása. Nem kétnapos projekt egyik sem, és nem
19 kétnapos előkészítést igényel egyik sem. Az, hogy itt rendezettebb formában kellene megvalósítani pl. ezt a társadalmi munkát: amit társadalmi munkában próbálunk megcsinálni, az elég rendezett formában megy, gondolok itt a szemétszedésre. Az Aljegyző Kisasszony felvette Farkas Tiborral a kapcsolatot, Tibor volt a szervezője, én úgy gondolom, az jól működött! Igazából a másik társadalmi munka a buszvárók kiépítése volt, az is elég rendezettnek tűnt. Ott Tomicskó Tibor koordinálta a munkákat, tehát nem rossz az ötlet, csak én azt nem tudom, hogy ennél rendezettebben hogyan tudnánk mi még megvalósítani, mert erre kérnénk egy-egy ötletet. Az, hogy én a képviselőknek én mit mondtam, hogy milyen feladataik lennének: itt az elmúlt 10 hónapban 1 képviselő végzett munkát, egyetlen egy esetet tudok felhozni, ami a Testület előtt is nyilvánossá vált: Kiss Anikó, amikor a fogorvosokat kérdezte. Azaz Dinnyés doktor urat, Buluk urat, tehát végigment, összerakta, 2-3 testületi ülésen tárgyaltuk, ez egy képviselői munka volt. Kapott egy feladatot, összerakta, végigment, lezongorázta, pro és kontra. Majd a végén tájékoztatott bennünket. Én erről beszélek, amikor a képviselői munkát említem. Az, hogy hozol egy ilyen ötletcsomagot: nagyon jó, csak ne 15-öt, hanem 1-2-t, vagy 3at, és ebből a 15-ből a Testület döntse el, mi az, amit érdemesnek tart. Szűkítsük le, feladatként ki kell jelölni, itt van hozzá a Hivatal, és össze kell rakni. Tehát „Homoki Róbert” egyetlen egy esetben sem volt az ellen, hogy itt egy képviselő megcsináljon egy feladatsort. Engem nem zavar az, hogy a Te népszerűséged nő egy dologban, amit jól megcsináltál, itt nem ez a lényeg, hanem az, hogy dolgozzunk, menjünk, haladjunk előre! Én nem voltam, és most sem vagyok ellene ezeknek a dolgoknak, csak nem ötletelni szeretgetnék, hanem akkor konkrét feladatot kitűzni, és végigcsinálni. A mezőőri szolgálat is tökéletes, gondolkodtam benne, csak mivel az ősszel mindenféleképp minden gazdával le kell ülnünk, ugyanis a Településrendezési Tervet elfogadtuk, amelyben én világosan kértem az Építészműhely Kft.-t, hogy a dűlőutak mentén fásításra legyen lehetőségem. Miért veszem föl a gazdákkal a kapcsolatot? Beliczay Istvánnal megbeszéltük, hogy ő ingyen és bérmentve ad fát. Vankó Edével megbeszéltem, ő vesz egy fúrógépet, és kifúrja a lyukakat a fáknak, ezáltal oda kiültetjük. Na most, amikor beszélek a gazdákkal, mert ugye itt lesznek ellenérdekű felek is, és nem mindenki örül majd, hogy a területén a fákat elültetik, ez lesz a másik kérdésem, hogy: szükség van-e mezőőri szolgálatra? Úgy gondolom, az Önkormányzatnak erre nincs pénze. Támogatási összegekről pedig nem tudok, hogy lennének rá. Az lenne a kérésem, hogy a gazdák dobják össze 1 vagy 2 mezőőrnek a díját. Éves szinten megéri nekik, hogy akkor lesz védelem a terményeiknek, kint a földeken. Ez is egy jó ötlet, történetesen ebben már gondolkodtam. A külterületen élőknek hogy milyen problémáik vannak: akkor mondanék két nevet. Harmath József és Törköly Sándor a kérésemre fölvette –tompai mind a 2 úriember- Bús Józseffel – ez egy kiskunhalasi úriember- a kapcsolatot. Bús József csinálja kiskunhalason azt, hogy végigmegy a külterületeken, és egy GPS-rendszernek köszönhetően minden egyes tanyát bejelöl koordináták szerint, és ami érdekes: a mentőknek olyan szolgáltatást nyújt, hogy a koordináta mellé odateszi, hogy hányan élnek az adott tanyán, és döntően milyen ismert betegségeik vannak. Megmondom, miért: természetesen a hozzájárulásukkal ezt az anyagot átadja a mentőknek, és amikor a mentő az adott helyre megy ki, már lesz előtte egy kép, hogy körülbelül mi az a betegség, amiért riaszthatták őket oda. Tehát van egy ilyen elképzelésünk. Harmath úr másfél hete tájékoztatott, most ott tart a folyamat, hogy közel 40 vagy 50 ezer Ftos költséget kell majd ezért az Önkormányzatnak előteremtenie, hogy igazából
20 megvegyük ezt a know-how-t. Amint ez megvan, utána azon fogok gondolkodni, hogyan tudjuk mi is fölmérni. Valószínűleg az egyik tanyagondnoki kocsi mellé ültetek egy embert, végigjárják a tanyákat, és pontosan ott is ugyanígy föl lesznek rögzítve a tanyák, és a tanyákon élő emberek. Tehát ez is egy jó ötlet, de dolgozunk már rajta! Szennyvízberuházás, a vizet energiaerdőre használni: ez egy nagyon jó elképzelés, csak már nem biztos, hogy ezt most kellene felvetni! Akkor, amikor már ott tartunk, hogy a közbeszerzési pályázatot írjuk ki a kivitelezőknél, ugyanis én nem tudom, hogy ezt hogyan gondolod akkor, amikor ugye már megvannak a kész tervek, miszerint a kifolyó tisztított víz belemegy ebbe a csatornarendszerbe, és majd lefolyik a Kelebiai Halastavakhoz. Nem tudom, hogy gondoltad, hogy ezt a vizet elszállítjuk egy energiaerdőhöz: annak a költségeit kinek kell állnia, és hogyan kell állnia? Tehát én ezt úgy gondolom, hogy ezt el lehetett volna dönteni még akkor, amikor a csatornáról beszélgettetek 2006 környékén, akkor kellett volna kimenni Németországba megnézni, hogyan működnek ezek. Ott minden egyes ingatlannál az esővizet begyűjtik, egy ciszternába leengedik, ott megtisztítják, majd mosásra, locsolásra tökéletesen használják, és az ivóvizet effektíve máshonnan nyerik, azaz a hálózatból. Tehát két külön rendszerük van. Ezeknek a költségei elenyészőek: itt volt egy idős úriember 2 hónappal ezelőtt, nem emlékszem épp a nevére, viszont Algyőről jött, Brüsszelben kinn volt titkárként az úriember, 70 éves, az elmúlt 50 évet ebben élte le. Elmondta, hogy hogyan lehetne megvalósítani, csak ingatlanonként 100.000 Ft-ból kivitelezni lehetett volna mindet, és nem kellett volna csatornázni hozzá, mert tökéletesen zárt rendszereket lehetett volna kialakítani. Mondtam neki, hogy későn ért ide. Tehát most már erről fölvetni egy ilyen dolgot, lehet, csak nekem pont az a furcsa, hogy épp Te veted fel, mint a Víziközmű Társulat elnöke, és nem látom a megvalósíthatóságát, ugyanis már egy kész folyamat kellős közepén vagyunk! Itt lassan már a csatornát fogják fúrni. De biztos, én nem látom azt, hogyan lehetne ezt a tiszta vizet elvinni az energiaerdőhöz. Ha jól tudom, a szennyvíztelep környékén nincsen önkormányzati terület, oda az Önkormányzat energiaerdőt nem tud telepíteni, ahová elvezetnénk a vizet. De még egyszer mondom: a tervek szerint nem is tehetjük bele. De akkor biztos én látom ezt is rosszul, mert a tervek arra vonatkoznak, bocsáss meg, hogy bele kell engedni ebbe a csatornarendszerbe. Kovács Gábor: Így van! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Így van. Tehát akkor megint én nem látom, hogyan lehetne ezt megvalósítani. De még egyszer mondom: ez az én hibám. Kovács Gábor: Ez egy teljesen szakmai kérdés. Simán meg lehet valósítani! A közbeszerzésnél a beruházást semmilyen úton-módon nem befolyásolja. Kérdezd meg Farkas Istvánt a Halasvíz Kft.-től ha kiengedjük majd a szennyvizet, annak lesznek olyan paraméterei, amiken a Magyar Állam mindig valahogyan csavarni fog egyet. A kiengedett szennyvíz után nekünk bírságot kell fizetni, ez a bírság beépül a csatorna havi költségébe, a köbméterenkénti tisztításba be fog épülni, és az emberek kifizetik. Ez jelentős tétel is lehet, 30-40-50 Ft is lehet m3-enként [köbméterenként]. Ha Te ezt a vizet –talán nem ennek a nyilvános ülésnek a keretében kellene ezt megtárgyalni-, de az a lényeg, ha Te ezt a vizet valamilyen úton-módon kezeled, valamire fölhasználod, akkor ez a költség nem fog megjelenni. Ezt a költséget Te ki tudod venni a rendszerből.
21
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Egy dolgot ígérek: amint vége ennek a testületi ülésnek, Farkas Istvánt felhívom, és rákérdezek erre, mert elég sokat beszélgettünk, most hétfőn voltunk Kunfehértón az alakuló ülésen, beszélgettünk pont pl. erről a csatornáról, és a német példáról is, nekem ilyet nem mondott, de akkor most rá fogok erre kérdezni! A másik: az EU-s támogatások. 2007 és 2013 között lezárul ez a ciklus, és ugye a 8000 milliárd Ft-ból 6000 milliárdot lenyelt az előző Kormány, ugye most 2000 milliárd Ft-ra pályázhatunk. Pont tegnap voltunk fönt Kecskeméten Vörös Zsuzsannával és Ladányiné Pilisvári Andreával, és tárgyaltunk egy céggel a külső földutak aszfaltozását elvégezzék. Megnéztem azokat a terveket, amiket az előző Testületben végez(te)tek, és pl. a kelebiai útnak az aszfaltozásához 298 millió Ft-ot vélelmeztetek. Jók ezek, csak ugye, itt az önrészt is oda kell tenni mellé, mert most per pillanat 85 %-os vissza nem térítendő állami támogatás van, a 15 %-ot mellé kell tenni. Én azt mondom, hogy mindenre rámozdulunk, csak én azt nem látom, hogyan tudjuk ezt megvalósítani! Mert ha az előző Testület nem tudta megvalósítani a 298 millió Ft-ot, azóta eltelt cirka 3 év, mert ezek 2008-as tervek, azóta az infláció szerintem egy kicsit nőtt, tehát az 300 millió Ft fölött van. Ha csak a 15 %-át nézem, az is 45-50 millió Ft, amit nekünk kellene előteremteni, vagy az ott lakóknak, és ez csak a Külsőújsor! Még nem beszéltem a Belsőújsorról, a Vörösmarty utcáról, a Katonasorról, és ott kint a Báró-major melletti területről. Nem beszélve arról, hogy most kiírták a belterületi utaknak az aszfaltozására, de ez mind külterület. Igazából itt lehet szondáztatni, hogy nem mozdulunk rá dolgokra: ott vagyunk, próbáljuk a megoldást keresni, de nem tudom, hogyan lehet megvalósítani. Ott van a kerékpárút, erről tegnap is tárgyaltunk: mondok egy példát, hogy milyen problémáim vannak a kerékpárúttal, mert egyszer hallottam, hogy a kerékpárutat sem csináltam még meg, pedig ígértem Lakhandiba. Azt tudjuk, hogy 20 millió Ft-ba kerülne a legolcsóbb megoldás, ha mi csinálnánk mindent. 20 millió Ft-unk nincs rá! A pályázati pénzzel mi a probléma? Az elnyerhető összeg 500 millió Ft projektenként, ami azt jelenti, hogy 100 %-os támogatású, tehát az Önkormányzatnak nem kellene mellétenni pénzt. 500 millió Ft-ban csak akkor gondolkodhatnánk, ha a körforgalomtól a határig megcsinálnánk. Igen ám, de oda 2 településnek kell pályáznia: Kisszállásnak és Tompának! Megnéztük a pályázati útmutatót: 60 pontot kell elérni ahhoz, hogy beadhassuk ezt a pályázatot. Ha vért izzadunk, sem tudunk összeszedni 60 pontot a mostani ismereteink szerint. A legszörnyűbb, hogy olyan dolgokat várnak el ebben a pályázati útmutatóban, hogy ha a halálos baleset 2-nél több, az már 10 pont, az a maximum. Tudom, hogy voltak ott balesetek, de az elmúlt 3 évre vetítve nem voltak, hála Istennek. Ugyan a pályázati beadáshoz ez kell. Nem tudom azt mondani, hogy legyen, hiába, mert a forgalom sem kellően nagy. Megkérdeztük a Közútkezelőt: 2538 autót/ kamiont számolnak per nap. Ahhoz, hogy a maximum pontot kapjuk, közel 6500 fölött kell lenni. Nincs meg! Tehát mind-mind olyan rossz paraméterekkel rendelkezik ez a pályázati kiírás, amire nem biztos, hogy rá tudunk mozdulni. Ne beszéljünk erről a teljes szakaszról, beszéljünk csak kisebb szakaszról: ugye, ott sem tudunk a pályázati útmutató szerint rámozdulni, és ami a legrosszabb az egészben, hogy a területet nekünk kellene kisajátítani. Az, amiről már az előbb beszéltem, a nyomvonal szélesítését majd a NIF megcsinálja, de most kezdődtek el a kisajátítások, és a NIF-nek a tervében nem szerepel kerékpárút. Most azon vakarózunk, és hétfőre kértem konkrét választ ettől a cégtől,
22 aki ezt vállalta, hogy megcsinálja, hogy hogyan lehet ezt megvalósítani. Nem tudom még, per pillanat ezt sem tudom! Azért mondom: hiába vannak itt EU-s támogatások, ha nem tudunk rámenni!
9 óra 44 perckor Kiss Anikó távozott az ülésteremből. Dr. Homoki-Szabó Róbert: A másik pedig: a legrosszabb az egészben, hogy 5000 fő alatti város vagyunk, rengeteg pályázatról azért csúszunk le, mert 5000 fő fölötti városok kaphatják meg, illetve 5000 fő alatti nagyközségek vagy falvak. Itt van az, hogy a lehető legrosszabb konstrukció vagyunk. Adott esetben ettől a városi címtől lehet, hogy meg kellene szabadulni, hogy rá tudjunk mozdulni, de be vagyunk zárva, és nem tudunk mindenre rámozdulni! Hirtelen, első felindulásban ennyit tudtam volna elmondani. Ezek után kellenének ötletek. Ezért mondtam azt, hogy amikor a képviselők nem dolgoznak, valóban elindult egy rossz folyamat, és amikor a képviselők közül Kiss Anikó mondta azt az előző testületi ülésen –aki most kiment-, hogy én mocskolódok, és mindig a képviselőket mocskolom, egy dolgot azért szeretnék tisztázni, és ezt nagy nyilvánosság előtt mondom el. Az, hogy a képviselők nem tudnak a polgármesterrel, és a polgármester nem tud a képviselőkkel dolgozni, nemcsak a képviselők hibásak: én is hibás vagyok benne, mert én sem vagyok partner ebben. Az első pillanattól kezdve nem voltam partner ebben, ezt elismerem, ez az én hibám, de innentől kezdve ezen felül kellene emelkedni. Azt hiszem, az elmúlt 10 hónapban én jeleztem azt, hogy nyitott vagyok mindenre, és mindig előtte az érintettnek jeleztem, itt volt pl. az Iskolaigazgató példája: vártam 3 hetet, jeleztem, milyen lépésem lesz, és megmondtam, milyen következményei lesznek neki.
9 óra 46 perckor Kiss Anikó visszaérkezett az ülésterembe. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Tehát nem alattomosan, hanem nyíltan mondom el, mi a probléma, és nyíltan mondtam el mindig, hogy mit fogok tenni! És megmondtam azt is, mit kellett volna tenni ahhoz, hogy ne következzen be a baj. Az, hogy én nem teszek meg mindent ahhoz, hogy itt egy kölcsönös és jó munka kialakulhasson, én úgy gondolom, hogy azon már Nektek is változtatni kellene. Én megtettem a lépést, ezt az elmúlt 10 hónap is jelezte, Nektek kellene most már lépni, és akkor elkezdenénk dolgozni már végre. Hosszú ez a 4 év ahhoz, hogy ne csináljunk semmit! És itt nem azt kell kampányolni, hogy most szép vagyok - szép vagyok, majd 4 év múlva megválasztanak, nem! Ezt a 4 évet meg kellene csinálni, hogy Tompa ne maradjon le! Pici lépésekkel menni előre, és a hibákat kijavítva haladni előre, ezt én így látom. Fenyvesi Zoltán: Végighallgattunk itt sok mindent. Én, amióta elindult ez a 4 éves ciklus, azt mondtam, hogy ha lehet, akkor legyen összhang a képviselők meg a polgármester között, ezt több fórumon is elmondtam. Nagyon kicsi esélyt láttam arra, hogy ebből legyen bármi is, de mivelhogy Téged megválasztottak az emberek polgármesternek, bennünket meg képviselőnek, ez egy összezárt történet volt, együtt kellett volna működni. Én azt látom, hogy az első perctől fogva bármilyen kezdeményezésre, kinyújtott kézre mindig rácsaptál, és ez azért volt, mert Neked is
23 egy újszerű helyzet volt, és szeretted volna bebizonyítani azt, hogy Te értesz ehhez a munkához, amit most elvállaltál. A többi képviselő, akik régebb óta itt ültek, nagy kerek szemekkel néztek bizonyos helyzetekben, hogy ezekre hogy gondolsz, vagy hogyan reagálod, és messzemenőkig sok mindennel nem értettek egyet, de ez addig jutott, hogy megszavaztunk minden olyan jellegű dolgot Neked, hogy dolgozhassál. Megkaptad azokat az embereket, akiket kértél, megkaptad azokat a cégeket, akiket kértél, megkaptad a kezdeményezési jogot olyan ügyekben, mint pl. a csatorna, amihez abszolút nem értettél mondjuk így semmit. A kijött leveleid alapján, amikben megírtad, hogy kedvező önrész lesz, a lakosoknak nem lett belőle semmi. Az lett, hogy az ünnepélyes átadáson ugyanazokkal a számokkal át lett adva a csatorna, mint amivel Belágyi [Mihály] elkészítette. Ez egy Belágyi-féle csatorna. Gyakorlatilag az a probléma ezzel, hogy sok ügyet föl lehetne vonultatni, amibe belefogtál, és azt mondtad, hogy „majd én megmutatom, mert Ti nem értetetek hozzá”, gyakorlatilag ugyanazt a csatornát néztük, mikor idekerültünk októberben, ugyanazokat az anyagokat. Én azt láttam belőle, hogy az önrészen változtatni ezekkel a paraméterekkel nem lehet, Te meg mindig elmondtad, hogy olcsóbb lesz ez a csatorna. Kovács Gábor azt mondta, hogy ebben van egy akkora tartalék képezve, ami lehet, hogy a végén majd annyiban olcsóbbá teszi a csatornát, hogy lehet, hogy a lakások udvarában lévő bekötési részt is bele tudjátok ebbe tenni, vagy van benne valamekkora tartalék, de az a tartalék, amiről Te beszéltél, nincs benne! Nem baj az, hogy az ember mondjuk tesz politikai ígéreteket, én azt gondoltam, hogy ezeket, mikor meglesz a választás, gyorsan elfelejti az ember, mint amikor a nagypolitikát nézzük, hogy nem emlékeznek, mit mondtak korábban, s azt gondoltam, hogy értelmes dolgok mellett el lehet majd indulni. De az az én személyes problémám, és ezt most be kellett látnom, hogy ahhoz, hogy együttműködés legyen, ahhoz egy olyan partner kell, amihez szót kell érteni. Az elmúlt 10 hónap alatt 2 olyan alkalom volt, amikor mi személyesen beszéltünk egymással, gyakorlatilag én azt láttam, hogy Te a Te utadat járod, nem erőltettem, viszont szükséged sem volt arra, hogy – mondjuk- velem bármiről is beszélj. Ez valamilyen szinten jelzi azt, hogy hova jutottunk a munkában. És most azt mondod, hogy dobjunk sutba mindent, és menjünk előre. Ehhez az kellene, hogy Neked olyan emberi képességeid legyenek, ami a párbeszédre, a kompromisszumkészségre épül, amit én az elejétől fogva elmondtam, hogy arra szüksége van egy polgármesternek, ezek legyenek meg. Én azt kérdezem, ezek vannak? Dr. Homoki-Szabó Róbert: Kezdem az elején: beszéljünk a csatornáról: miről szólt a fáma, a Belágyi-féle csatorna és az előző Testület? 260.000 Ft + rákötés. Mit mondtam én el minden levelemben? A rákötés ingatlanonként –Vankó Ede megerősítette- 100-150 ezer Ft pluszt jelent, tehát az azt jelenti, hogy 260.000 Ft + 150.000 Ft-ba kerülne a csatorna! Mit ígértem én? Én azt mondtam, hogy a lehető legolcsóbban akarom megoldani, a rákötést pedig beletenni ebbe a 260.000-be. Megvalósult még a csatorna? Még ott tartunk, hogy a közbeszerzési eljárást kell majd kiírni a kivitelezőnél. Tehát egy kicsit furcsa a Te szádból azt mondani, hogy „még nem valósult meg”, hát hogy valósult volna meg, mikor még csatorna sincs? Itt a végén kell majd lobogtatni, és azt mondani, hogy politikailag felelőtlen ígéretet tettem, vagy végigzongoráztam azt, amit én szerettem volna. Ez az egyik. Az pedig, hogy kompromisszum kész vagyok, vagy nem, egy dolgot tisztázzunk: minden egyes döntésem a Városnak az érdekét szolgálta. Az, hogy olcsó legyen, és
24 jó legyen. Minden egyes! Ha problémád van velem, akkor mondj egyetlen egy olyan döntést, ami nem ezt a célt szolgálta! Erre mondom azt, hogy az elmúlt 10 hónap alatt nem tudtatok [ilyet felhozni], az pedig, hogy a saját utamat járom, nem véletlen: azért járom így, mert eltökélt szándékom, hogy ezt lehet jól is csinálni. Lehet, hogy ez nem tetszik bizonyos embereknek, azért nem tetszik, mert érdekeket sért. Világosan elismertem, hogy rengeteg emberrel konfrontálódtam. Az a stílus, amit Te képviselsz, hogy mindenkinek megfelelünk, és mindenkinek a szemében jó fiúk leszünk, ezt lehet, de nem vezetőként! Ugyanis én bármilyen döntést hozok –fehéret vagy feketét-, valakinek az érdekét sérteni fogom, és én ezt felvállaltam! Tehát én nem akarok itt jófiú-szerepet játszani, van egy cél, amit el akarok érni, és abban az irányba megyek. És lesznek sérelmek, úgy ahogy volt az Óvodánál, van az Iskolánál, rengeteg konfrontációm van, tisztában vagyok vele, hogyha itt egy új választás lenne, engem nem választanának meg. De nem adok belőle! Azért nem engedek belőle, mert meggyőződésem szerint ez a jó irány. Ahány ember, annyiféleképp látja ezt a kérdést, de már az előző testületi ülésen is mondtam, abba a szerencsétlen helyzetbe került ez a Képviselő-testület, hogy én vagyok a Polgármestere.
9 óra 52 perckor Kószó László távozott az ülésteremből. Dr. Homoki-Szabó Róbert: És addig, amíg nem tudtok olyan tényeket mondani, hogy én korrumpálódtam, vagy pénzt vittem el, vagy rossz döntést hoztam, mert kicseréltettem mondjuk a bútoraimat, vagy új autót vetettem a Város pénzéből, innentől kezdve én azt mondom, hogy eddig jó! Az egy más kérdés, hogy még egyszer mondom, rengeteg sérelem ér embereket. Valóban: itt van pl. a szikkasztóárkoknak a létesítése, van, akinek nem tetszik, van, akinek tetszik. Volt egy hölgy, aki ott fél órán keresztül ordibált velem a házam előtt a múlt héten. Nincsen semmi gond, mondtam Neki, hogy az ő háza előtt is lesz, úgy, ahogy az én házam előtt is mind a két oldalon lesz szikkasztóárok, azért, mert nem vagyok én sem kivétel! Tehát csinálgatom a saját eszem szerint, és ez majd 4 év múlva, vagy az új választásnál kiderül, hogy jól döntöttem, vagy nem döntöttem jól! De addig, amíg én itt vagyok, ezt az irányt képviselem. No most, emellé kellene felsorakozni, vagy olyan értelmes javaslatokat tenni a Képviselő-testületnek, ami mentén el tudunk menni! Én úgy gondolom, hogy az elmúlt 10 hónapban, ami értelmes javaslat volt, én azonnal odaálltam mellé, és csináltam. Adott esetben az elképzeléseimmel ellentétesen is, mert rájöttem, hogy az a jó, amit adott esetben a másik személy mond! Volt itt ilyen a buszmegállóknál is, én letettem egy javaslatot, hova tegyük, Kucsó István mondta, hogy oda ne, hanem tegyük máshova. Azonnal léptünk, mert célszerű volt. Itt nem arról szól, hogy „Homoki eltalálta, és azt kell csinálni”. Nem! A legjobbat keresem mindenben, és amíg Ti nem segítetek, addig én úgy vagyok vele, hogy az a legjobb, amit én találtam ki. De ha jön egy értelmes javaslat, abban a pillanatban váltok, mert rájövök, hogy az a jó! De amíg nem jön –még egyszer mondom-, azt csinálom, amit én kitaláltam. Fenyvesi Zoltán: Ehhez annyit tennék hozzá, hogy tőlem gyakran elhangzott az, hogy szakmai érvek mellett kellene menni, ha most számot vetnénk arról, hogy az elmúlt 4 évben, 8 évben, vagy 16 évben mit csináltak a Hivatalban a hivatali dolgozók, milyen ügymenetek voltak, és milyen feladatok mellett kellett felsorakozni,
25 akkor itt egy hosszú listát lehetne átbeszélni, hogy kinek mi a feladata, meg miért csinálta azt.
9 óra 54 perckor Kószó László visszaérkezett az ülésterembe. Fenyvesi Zoltán: Az a Hivatal, amiben most Te Polgármester vagy, ez a Te Polgármesteri Hivatalod abból a szempontból, hogy valamilyen szinten a saját képedre formáltad. Én úgy érzem, hogy a pénzügyi vonalon veszteség érte a Hivatalt Nyers „Judit” távozásával, itt volt a jegyzői poszt, itt volt a titkári poszt, itt volt Szrenkó „Józsi” műszaki osztályos posztja, mind olyan fontos pozíció egy Hivatalon belül, amivel a Te munkádat lehet erősíteni vagy gyengíteni. Ezekkel a posztokkal, ahogyan most alakultak, mondhatod azt, hogy nem tehetsz arról, mert Nyers „Judit” nyugdíjba ment, és igazából nem dolgozik itt, ez az élet rendje, ez így van, de gyakorlatilag ha az átirányításokkal akkor egy kicsit körültekintőbben bánik az ember, akkor a mai napig rendelkezésedre áll mondjuk ez a munkaerő, ha szükséged volna rá. Szrenkó József egy olyan kategória, aki azóta is nagyon sokszor föl van hívva, hogy „Józsikám, mi a helyzet”, ő a saját lábán is megáll, az egyik legnagyobb üzletet önállóan tervezte és kiviteleztette Kiskunhalason. Talált rögtön munkát, azonnal két kézzel kaptak utána. Az, hogy mondjuk Neked nehezebb az életed, ez azért is nehezebb, mert a munkatársaid, akik tulajdonképpen segíthetnék a munkádat, ezek most nem segítik, és azok, akik mondjuk jó képességűek, és a helyükre léptek, nekik a betanulásuk sokkal nehezebb. Ezt akkor is elmondtam, most is elmondom. Ha pedig azt a részét nézem, hogy a Te emberi egyéni képességeiddel ma hogy tudod magad mellé állítani az embereket, ahhoz az kell, és ez most nemcsak bárkit, aki itt a teremben ül, hanem nyilván egy lakosság érdekeit kell szolgálnod. Lehet, hogy Te keménykezű vezetőként úgy gondolod, hogy sok embernek az érdekét sérted, ez lehet, hogy részben igaz is, de ezt lehet úgy is tenni, hogy ebben valamilyen szinten partnerek vagy elfogadóbbak legyenek az emberek. Ha én ezzel a mentalitással szolgáltam volna ki őket bármilyen területen, ahol dolgoztam eddig, akkor most nem ülnék itt. És ez nem arról szólt, hogy nem kellőképpen volt kezelve az ügye, ahol határozottnak kell lenni, ott igen, ahol meg el kell fogadni mások véleményét, ott meg igen! Igazából én nem akarok itt ebbe nagyon belemenni, én azt látom, hogy akkora ellentmondás van a személyiséged meg a poszt között, ami betöltesz, hogy nem tudom, hogy ezt össze lehet-e majd fésülni. Nagyon sokszor megkérdeztem a képviselőket, hogy „Lehet-e Homoki Róbertből polgármestert csinálni?”, ők azt mondták erre, hogy „Akar-e polgármester lenni?”. Te nagyon akarsz, de egyszemélyes Polgármesteri Hivatalt szeretnél, ami a Tiéd. Ha komolyan gondolod ezt az együttműködést, akkor át kell értékelned a dolgokat, mert én egyszer hallottam Tőled ilyen konstruktív dolgot egy zárt ülésen délelőtt, amikor valamilyen szinten egy témában egyet tudtál érteni Kiss Anikóval. Ha ez egy nyílt ülésen lenne, akkor rögtön az lenne, hogy Kiss Anikóval semmiben nem tudok egyetérteni, mert Kiss Anikó olyan, akit folyamatosan ütni kell, mert az egy jó dolog, ebből csinálunk tőkét. Tehát döntsd el, hogy milyen úton szeretnél menni, ha úgy érzed, hogy képes vagy rá, akkor dolgozzunk közösen, ha nem, akkor pedig tökéletesen fölösleges ilyen köröket futni, hogy „Kovács Gabi” energiát fektet egy munkába, Te meg azt mondod rá, hogy „nem kellene itt ötletelni”. Ennek így nem sok értelme van, szerintem.
26 Dr. Homoki-Szabó Róbert: A létszámról: Nyers Julianna, Kovacsics Istvánné elmentek. Mindig azt mondjátok, hogy egy 650 millió Ft-os költségvetésből mindenre kellene jutnia: ez a költségvetés 2 millió Ft-os hiánnyal készült el úgy, hogy igazából nagyobb mozgásterünk nincsen. Nem 10 milliókat tettünk be pályázatokra, nincsenek 10 milliók jutalmakra, semmire sem. A legszükségesebbekre vannak beállítva a pénzek, és így van 2 millió Ft-os működési hiányunk. Miért? Azért, mert 5 %-os leépítést írt elő a Kormány az Önkormányzatoknál, igaz? No most, hogyan tudjuk ezt a lehető legjobban megoldani? A nyugdíjba vonulók helyére effektíve nem veszünk föl. Eddig csak és kizárólag a pénzügyről volt elmenetel, illetőleg Szrenkó úr ment el. A legnagyobb probléma Vörös Zsuzsanna pénzügyi csoportvezetőnél jelentkezik, mert minden teher az ő nyakába szakad. Az, hogy milyen munkaerő Szrenkó úr? Láthatjuk, a buszmegállók az ő tervei alapján készültek el: szépek, gusztusosak. Azonban 3 másik munkát is mondanék: ugye, a Soltút itt most vakarózik, és teszi helyre azokat a munkákat, amelyeket tavaly júliusban átvett az Önkormányzat. Ki vette át? Szrenkó József vette át. A zászlótartó rudakat is úgy, hogy decemberben dőltek el, előtte júliusban lettek berakva. Műszaki szakemberként nem biztos, hogy így kellett volna neki átvennie. Itt volt, az volt a munkája, hogy ez a 72 millió Ft-os beruházás úgy készüljön el, hogy az 10-20-30-40 év múlva is ugyanígy legyen. Na mármost: nem így történt! Az Iskola vízelvezetése: 2005-ben történt, Szrenkó úr akkor is itt volt, ez egy 24 millió Ft-os beruházás volt, és a vízelvezetés nem történt meg! Most csináltuk meg 300.000 Ft-ért. Szrenkó úr miért vette át azt a munkát is? A harmadik: kint a játszótér. Ott most veszítettünk el közel 400.000 Ft-ot, mert ugyanis benne volt a tervben, hogy ültetnek ilyen cserjéket, ezek nem kerültek elültetésre, ennyivel kevesebb lett, de mi ezt már kifizettük. Az más kérdés, hogy majdnem az egész 9200.000 Ft-ot elbuktuk, és nem azért, mert „Homoki Róbert volt itt”, vagy valaki, hanem azért, mert voltak bizonyos problémák ezzel a projekttel is! Tehát akkor, amikor arról beszélünk, hogy megfelelő szakemberekkel pótolom-e az eltávozottakat, vagy az eltávozottak milyen jó szakemberek voltak, akkor ezeket is mellé kell tenni! Én úgy gondolom, hogy először nézd meg mindig, hogy kit védesz, és miért véded, és akkor utána nem biztos, hogy fel kéne hozni. Én Szrenkó úrtól elköszöntem úgy, hogy „sajnálom, hogy elmegy”, „köszönjük, hogy itt volt”, ennyi, megadtam a tisztességet Neki! Fenyvesi Zoltán: Én ehhez annyit tennék hozzá, hogy nyilván mindenki végez egy munkát, nagyon könnyű egy munkavégzés során a hibákat fölsorolni, biztos, hogy voltak is, és itt a felelősök elővétele kapcsán itt kérdéseket vetne fel, ha bármilyen jellegű hibáról beszélnénk, hogy ki hibázott. Nyilván van egy másik oldala is, amit letesz az asztalra, és amit elvégez munkaként, és az a része is egy fontos része. Sok olyan dolog volt, amit letettek, és érdemi munkavégzés volt! Én nagyon sajnálom azt, hogy az előző vezetés úgy működött, hogy voltak olyan projektek, mint a kinti játszótér, ahol az egyik ajánló beletette, hogy odaviszi a vizet, meg megoldja azt is, hogy mosdólehetőség legyen, és mégis meg lett fúrva ez a projekt azért, mert kihozták azt, hogy nem volt neki ajánlólevele. Elkészített egy játszóteret, ami még nem volt használatba véve, ezért nem volt neki egy ajánlólevele, ami érvényes lett volna, és ezért egy sokkal előnytelenebb megállapodást írtak alá a Soltúttal, holott a település érdeke nem ezt kívánta volna. Voltak olyan emberek, akik igenis azért dolgoztak, hogy az ő érdekeik érvényesüljenek, és ezek a dolgok működjenek. Én azt
27 gondolom, hogy ezeket a hibákat nézve vannak olyanok, akiknek mondjuk az előző Testületből is sok mindent nem lehet megbocsátani. Itt szó sincs arról, hogy én mondjuk egy oldalra érvelnék, de az, hogy valaki jó szakember, vagy nem jó szakember, az nyilván, aki dolgozik, hibázik, és lehetnek hibák is, mondjuk összességében pozitív a mérlege az embernek, mert amit letett az asztalra, az egy eredmény. Azt nagyon sajnálom egyébként, hogy mindig oda lesüllyed a sztori, hogy villongások vannak, az biztos, hogy jó csapattal könnyebb dolgozni, és ez a Te kompetenciád volt, hogy Te kivel szeretnél dolgozni, én biztos nem így raktam volna össze. De nem én vagyok a polgármester, Te vagy, a Te irányításod, és az első számú vezető is Te vagy, tehát gyakorlatilag a Te csapatodnak kell elvégeznie azokat a munkákat, maximum mi véleményezési joggal vagyunk. Az, hogy mondjuk kinek milyen kedve van nekiszaladni ügyeknek, az meg azért volt szerencsétlen megállapítás, mert a Te esetedben szinte mindig ki van forgatva a sztori, mindig úgy van beállítva, hogy Te már nem tudsz elkezdeni úgy egy testületi ülést, hogy ne azzal kezdenéd, ki-miért nem vett részt miben, mi hogy nem működött. Szinkronizálni kellene az ügyeket, és akkor azt gondolom, sokkal gördülékenyebben menne! De lehet, hogy már valaki nem is akar Veled dolgozni, tehát –mondjuk- lehet, ez is benne van a pakliban. Annyiszor mondtad, hogy mondjon le, hogy lehet, le is fog! Köszönöm! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Más? Farkas Tibor: Lehet, hogy Teveled se sokan dolgoznának szívesen! A Polgármester úr az előbb befejezte a mondanivalóját, és annyit mondott, hogy ő kompromisszumkészséggel rendelkezik Felétek a továbbiakban. Ugye? Te innentől kezdve elkezdtél fölhozni mindenféle tücsköt-bogarat, szerintem a semmiről beszéltél. Majd hallgasd vissza, amit mondtál! Köszönöm! Fenyvesi Zoltán: Tudod –Tibor- nagyon egyszerű a helyzet: ha Te 10 hónap munkáját meg problémáit semminek nevezed, akkor azt gondolom, hogy teljesen felesleges a mikrofont kézbe venni. Tök[életesen] felesleges! Farkas Tibor: Te mit tettél eddig Tompáért? Mondd meg nekem! Fenyvesi Zoltán: Ez nem a kérdések órája, Tibor! Problémákat kezelünk. Tudod? Tehát én azt gondolom, hogy tök[életesen] fölösleges utcába mégy bele, nem fogsz tudni jól kijönni belőle, szerintem inkább ezt most függesszük föl, hogyha mindenáron itt akarod lerendezni! Kiss Anikó: Most testületi ülés van, tehát szerintem megint a testületi tagoknak kellene csak hozzászólni! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Tisztázzunk egy dolgot: a vendégeknek tanácskozási jogot a polgármester ad, én megadtam, és ne felejtsük el –Farkas Tibor külső bizottsági tag-, tehát effektíve ha valakinek van létjogosultsága hozzászólni, akkor Neki pláne! Ugye, itt múltkor is fölmerült, hogy Tumbász Pista bácsi és Cseke Éva néni miért szól bele, azért, mert a polgármester megadta a tanácskozási jogot. És akkor, amikor a választók megkérdeznek, mint választott képviselőt, Téged, és Te ezt
28 sérelmesnek veszed, akkor nem Ők a hibásak, kedves Anikó! Hanem Neked kellene végre megérteni, hogy fordítva ülsz a lovon: mi tartozunk beszámolással Nekik, nem Ők nekünk! Kiss Anikó: Ez egy testületi ülés, a fórumodon, ott majd, de ezt már elmondtam. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Nem „fórumodon”, a fórumunkon! Fórumunk! Ez közös. Kiss Anikó: De akkor ezzel az erővel, hogyha ez így megy, akkor akár kiülhetünk a Colorado Pub elé, vagy a parkba, és aki arra jár, bárki beleszól, bárki magához ragadja a mikrofont. Dr. Homoki-Szabó Róbert: De nem a Coloradoban vagy a parkban tartjuk a testületi ülést, hanem a Tanácsteremben, és itt a Tanácsteremben megpróbálom normális keretek között tartani. Ezért mondtam azt, hogy megcsinálhatjuk, hogy 2 perces hozzászólás napirendenként, és akkor nincs miről beszélni! Bizottsági üléseken órákat beszélhettek, átbeszélitek, hogy az adott témához mit tesztek hozzá, majd a Testület elé kerül, és akkor az egy gyors, pörgős kis testületi ülés lesz. És nincs miről beszélni. Ugye, a bizottsági ülésekre el kell jönni! Tehát a Pénzügyi vagy az Ügyrendi Bizottsági ülésre nemcsak a tagok jönnek el, hanem eljössz Te is, és akkor kifejted a véleményed! Mert ha nem jössz el, akkor a testületi ülésen maximum 2 percet kapsz. Megcsinálhatjuk ezt is, ezért mondtam azt, hogy „Homoki Róbert engedélyezi, hogy beszélj”. [közbevetés] Kiss Anikó: Ezt meg kell szavazniuk a képviselőknek! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Kérem? Kiss Anikó: Gondolom, a képviselőknek meg kell hozzá szavazni! Tehát ez megint nem a te egyéni döntésed! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Micsodát kell megszavazni? Kiss Anikó: A 2 perces hozzászólást. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Nem kell megszavazni: benne van az SzMSz-ben! [Szervezeti és Működési Szabályzat] Egyszer már szavaztatok róla, hogy napirendenként 2 percet szólhattok hozzá. Nincs szavazás, tisztázzunk már egy dolgot, nincs szavazás róla! Ha azt mondom, hogy maximum 2 percet kap a képviselő, akkor ott az SzMSz, elolvasod, és akkor 2 percig beszélsz. Utána elveszem a szót, és megyünk tovább. Ennyire egyszerű ez a dolog! Nincs ebből harag, ez az, amit nem értetek meg: sokkal több jogotok van, mint amit az SzMSz előír, és azért van több jogotok, mert a polgármester engedélyezi! Kiss Anikó: Hálás köszönet!
29
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Nem kegyet gyakorlok, értsük már meg! Ezt próbálom elmagyarázni, csak úgy látom, a fény nehezen gyullad meg. Tehát azért, hogy a képviselői jogotokkal tudjatok élni, és a téma mindig körbe legyen járva minden részről. Ez az, amit nem értesz meg, vagy nem akarsz megérteni, és másképp tálalod a lakosság felé. De majd megcsináljuk egy 2-3 testületi ülésen, hogy betartjuk ezt a 2 percet, és akkor meglátjuk, hogy tetszik-e vagy nem. Már csak játékból! Jó? István, Te egy régi képviselő vagy: szerinted kell szavazni erről a 2 percről? Mert úgy tudom, volt itt olyan polgármester, akinél nem volt ennyi mozgásteretek! Kucsó István: Mozgásterünk azért mindig volt. Az előző ciklusban volt egy erre vonatkozó próbálkozásunk, hogy a hozzászólások időtartamát korlátozzuk. Nem tettük meg, mert azt gondolom, hogy 2 percbe nem lehet besűrűsíteni azokat a témákat. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Akkor van egy nagyon komoly problémám: az SzMSzben viszont benne van! Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatában, amely a Képviselő-testület működéséről rendelkezik. Azért mondom, hogy én is úgy vagyok vele, hogy 2 percben nem lehet elmondani a véleményt igazából, de mivel a Működési Szabályzatban ez van benne, a polgármesternek joga van erre, hogy használhassa! Kucsó István: Persze, hogy joga van, ha egyszer ott van a Szervezeti és Működési Szabályzatunkban a hozzászólások rendje, és ott nemcsak az van, ott sok minden benne van, amit ha következetesen tartunk, akkor picit megnehezíti a Képviselőtestület munkáját, megnehezíti a határozathozatalok sorrendjét. Rendben van, hogy benne van az SzMSz-ben, azt gondolom, hogy talán működőképesek a testületi ülések így, ahogy mennek, igaz, hogy néha vannak olyan dolgok, amikre nem biztos, hogy szükség van, és nem biztos, hogy az SzMSz szerint történik, de akkor nemcsak az SzMSz szerinti 2 perc sérül, hanem mások is sérülnek. Én most ebben nem kívánok különösebben állást foglalni, nem néztem át, fejből az SzMSz-t meg nem ismerem. Nem tudom. De azt gondolom, nem ezen a 2 percen múlik, hiszen rövid napirendet voltak, 3-4 napirend, és itt ülünk elég régóta, semmi probléma, mert ha ki tudunk beszélni egy témát, akkor azt gondolom, hogy sokkal hatékonyabb, mint elmenni úgy, hogy bennünk maradtak bizonyos dolgok. Kovács Gábor: Visszakanyarodva az előzőhöz: én ezt beadom, ez egy jó vitaindító lehet, ahogy elmondtam. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Nekem ezzel kapcsolatban az a kérésem, hogy nézzél meg magadnak egy feladatot, és akkor azt járd körbe, tedd le! Még egyszer mondtam: a Képviselő-testület Hivatala rendelkezésre áll, és segítenek ebben a kérdésben, csak Neked kell koordinálni, hogy ez a feladat el legyen végezve, pontosabban: egy olyan anyag kerüljön a Testület elé, amivel érdemben tudunk foglalkozni. Mert az, hogy itt előhoztál egy sok pontból álló javaslatcsomagot, az még kevés! Kovács Gábor: Mondom: vitaindító.
30
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Vitaindító, O.K. ! Jó, csak Cseke Éva néni mondta ezt, hogy sokat beszélünk, és nem haladunk előre. Azért mondom, hogy ebből a vitaindítóból egy-kettőt ki kellene emelni, amely mentén el kellene indulni! De most eljutottunk oda, hogy beszéltünk 1 órát, és nem tudjuk, hogy ezekből melyiket lehetne használni. Itt van a mezőőri szolgálat. Ez például egy jó sztori, szeptemberre, mikorra már beszéltem a gazdákkal, addigra tudunk majd valami konkrétumot mondani. A Bús József-féle külterület is megoldódik, azt is csináljuk. Az EU-s támogatásoknál nem igazán tudom, mit tudunk kezdeni, mert mindenre rámozdulunk, ami jó a Városnak, és 100 %-os támogatási aránya van, meg ami mellé semmit nem kell odatenni. A szennyvízberuházásról Farkas Istvánt meg fogom kérdezni, a következő testületi ülésen majd ebben is választ tudunk adni, de ott volt még ilyen termálvíz meg ilyenek, akkor vegyél ki magadnak valamit, és 1-et mutass föl! Kovács Gábor: Nézd, ezeknek –amiket itt javasoltam- a 85 %-uk már egyszer Testület elé került, van, amiről döntés is született, van, ami megállt. Van olyan, amit képviselőként hiába jövök be, én nem tudok elintézni, egyrészt azért, mert ha hivatalokhoz, hatóságokhoz kell fordulni, azt nem képviselőként kell megtegyem. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Azért mondtam azt, és olvasd majd vissza azt a mondatot, hogy „a Képviselő-testület Hivatala a segítségedre van”, pontosabban „a képviselők segítségére van”. Neked ezt a feladatot koordinálni kell! Akkor leírom, hogy ez érthető legyen. Erről a napirendről, amit Gábor előterjesztett, szavazni kell? Kovács Gábor: Nem, nem! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Akkor lezárom ezt a napirendi pontot. Kucsó István: Elgondolkodtam, milyen drága egy kút fúrása, éppen ezért egy egyszerűbb megoldást javasolnék: a Szabó Dénes Általános Iskola udvarán van egy fúrott kút, amelyet ritkábban használunk, most már csak a tuják locsolására. Érdemes lenne megnézni annak a költségét, hogy hogyan lehetne annak a fúrott kút kitermelt vízmennyiségének az átjuttatását valahogy megoldani a parkban. És akkor máris egy plusz vízvételi forrás lenne, amit fel lehetne használni locsolásra, mert ott már van egy kút, és két kútról már talán hatékonyabban lehetne. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Néztük ezt a verziót is, csak nagyon nagy a távolság, és elveszíti a nyomást. Kucsó István: Mi sokkal messzebbről vezettük el a vizet, és tudtunk vele locsolni, megfelelő vastag csővel szerintem érdemes volna. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Jó. Megnézzük, utánajárunk ennek! Kucsó István: Egyetlen egy probléma, hogy az út alatt át kell valahogy vezetni a vizet. Oda egy cső kell. Ez az egyetlen egy probléma a számomra, és áthozni a
31 parkba a park innenső részén, illetve a főút felőli részén egy kis aknába belevinni, ahonnan utána már lehetne tömlőkkel továbbszórni. Legalább ezt az északkeleti oldalát el tudná látni. Dr. Homoki-Szabó Róbert: A kutak fúrásának nézett utána Ladányiné Pilisvári Andrea. Légy szíves, akkor tájékoztasd már a képviselőket, hogy a parkban mennyibe kerülne! Mondtál egy összeget, 417.000 Ft. Ladányiné Pilisvári Andrea: Igen, 417.000 Ft lenne szabályosan, tehát erről a sekély mélységű kútról beszélünk, amelynek engedélyezési eljárása a jegyző hatáskörébe tartozik, viszont mivel a saját területünkről van szó –tehát önkormányzati tulajdonról-, ezért a Kormányhivatal kijelölése alapján csak a szomszédos önkormányzatok közül intézkedhetnek. Ha mélyebben találnak vizet, akkor ez még nagyobb összeget jelent, mert akkor az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőségtől kell kérni további engedélyeket, további rajzokat, tehát szerintem itt 100-150 ezer Ft-tal még több lenne. Dr. Homoki-Szabó Róbert: A két játszótérre tervezett két másik ivókútról is számolj be légy szíves. Ladányiné Pilisvári Andrea: Lakossági kérés érkezett több anyukától is, hogy mind a két játszótéren a nagy meleg miatt a kisgyerekeknek nincs megoldva az ivóvíz. Ezt én magam is tapasztaltam, a megoldás az lenne, hogy saválló kis kutat kellene készíteni, ez olyan, mint ami az óvodában van. Azt mindenki látta. Ez ősszel 97.000 Ft-ba került, akkor cseréltük ki az óvodában. Ez a kicsi kút jelenleg 107.000 Ft, tegnap kérdeztük meg az árát. Ehhez még kell ugye betonmunka, a kötési munkák, rajzok, tehát ennek a lehelyezése is itt a parkban olyan 150.000 Ft körül van. A kinti játszótéren nagyobb a probléma, mert ott a másik oldalon van a víz, azaz ott még közel 100.000 Ft-tal többre számolhatunk. Dr. Homoki-Szabó Róbert: És ugyanezt meg kell játszani itt bent is! Az Iskolaigazgató úrnak volt egy fölvetése, hogy itt a parkban ne fúrjunk egy új kutat, hanem vannak már fúrt kutak, és onnan vezessük el a vizet, de az úttest alatt kell elvinni, és ahogy néztük kinn a játszótérnél, ott is több mint 100.000 Ft csak az engedélyeztetési eljárás, az, hogy átvisszük az út alatt a csövet. Azért mondom, hogy nagyon komoly költségei vannak ennek is, és igazából a papírok kerülnek a legtöbbe ebben, sajnos azt kell mondanom. Ladányiné Pilisvári Andrea: Igen, a tervezés is több mint 100.000 Ft oda kintre is, plusz mivel KPM-útról [Közlekedési és Postaügyi Minisztérium egykori rövidítése] van szó, itt külön engedélyezési eljárásról beszélünk, ami még hozzávetőlegesen megemeli egy 60.000 Ft-tal. Kucsó István: Tudom, hogy ez nem megoldás, de erre a kánikulára egy kényszermegoldást vagy valamit találni kell, mert tényleg tönkremegy ez a több millióért megépített park, ami adott esetben szép lenne, ha lehetne locsolni. Világos, hogy ezek a költségek ha ilyen magasak, akkor meg kell próbálni megkeresni az olcsóbb költséget, és én arra gondoltam, hogy akkor, amikor mi azt a kutat nem
32 használjuk, annak a kútnak a vizét lehetne itt használni, és mehetne éjjel-nappal az a szivattyú. Mi már csak a tujákat locsoljuk, így nekünk 2-3 naponta kell 1-2-3 órára a víz, és utána pedig szabad. És még ha kisebb is a nyomás, mert nyilvánvaló, hogy meghatározott távolságokon valamennyivel csökken is a nyomás, hiszen van egy ellenállása annak az áramlásnak, akkor is a semmitől sokkal több! Költségeit tekintve pedig nagyságrendileg kisebb, és érdemes lenne megpróbálni. Mivel ez az út önkormányzati tulajdonban van, szerintem alatta átfúrni nem kerülne ilyen sokba ez a munka. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Nézd meg Andrea ezt is, jó? Fenyvesi Zoltán: Én még annyit tennék hozzá István elgondolásához, hogy ott van 2 műszaki akna, amit mi kiviteleztünk annak idején, amikor a fejállomás épült, és át kellett fúrni az út alatt. Ez egy 4,5 méteres szakasz, amiről itt beszélünk, és igazából ott sárgahomok van. Amikor nekünk fúrták, akkor ez nagyon egyszerűen megoldható volt, majd Ladányiné Andreával ezt megbeszélem, hogy ezt hol csinálták. Itt saját, a műszaki udvarban lévő emberek meg tudják oldani azt, hogy ott legyen egy út alatti átfúrás. Nem kell hozzá túl nagy gondolat. Abban az esetben, ha ezzel az egyszerűbb megoldással, kézi munkával megcsinálják, kb. 1 óra alatt át lehet fúrni úgy, hogy ott át lehet vinni a vezetéket, de ha most „Vankó Edés” verzió van, az is működhet. Én azt gondolom, hogy át kell vinni. Kovács Gábor: Arra is fel kell készülni, hogy nehogy elektromos kábel legyen ott a föld alatt. Fenyvesi Zoltán: Ott meg kell keresni azt a nyomvonalat, ami Neked teljesen jó, de ez műszaki kérdés. Ezt teljesen ott Andreáéknak meg kell nézni, hogy a tervrajzokon mi szerepel, aztán Te ott elviheted a Tiédet. Maximum kérsz egy véleményezést, hogy mi a helyzet, engedélyezi-e, hogy az ő közműve mellett elmégy. Kovács Gábor: Az biztos kell! Szalai László: Ott megy el alatta a gáz, víz, telefon. Arra ügyelni kell! Fenyvesi Zoltán: Persze. Minden! Kucsó István: A közvilágítási hálózat is ott alatta, a földben halad. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Amiről itt beszélgettünk, mind a 2 verziót meg fogjuk játszani. Mind a kettőnek komoly költségvetési vonzata van, tehát elméletileg a Képviselő-testület beleegyezését adja, hogy mind a 2 játszótérre vigyünk ilyen nyomókutas ivóvizet, tehát ivóvízvételi lehetőséget, illetve hogy oldjuk meg a parknak a locsolását arról a távolabbi fúrott kútról. Nem fúrnánk újat, hanem ezt a verziót pórbálnánk ki, amivel elvisszük a vizet oda. Körülbelül látjátok a két ivóvízkútnak a költségét, olyan 300.000 Ft körül van. Tehát akkor ez járható? Kovács Gábor: Akkor hozzatok róla rendes határozatot, még ha ez most rendkívüli is lenne.
33
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Nem, azért nem hoztunk, mert még tegnap sem volt előkészítve. Én azért szeretném, mert a testületi ülés nem mostanában lesz, hanem augusztus elején, ezért azt szeretném, hogy ez működjön! 1 héten belül lehozzák ide ezt a saválló két kutat, fölszereljük, 2 héten belül tudják használni, tehát a nyár kellős közepén. De ha augusztus elején kezdünk el vele vakarózni, akkor az augusztus végére van kész, vagyis a nyár végére. Azért mondom, hogy ezt saját hatáskörben én ezt megengedhetem, de szeretném, ha ilyen előzetes hozzájárulás lenne a Testület részéről a kinti játszótérre, meg az ittenire. Kószó László: Eddig csak a piactérnél lévő játszótérről nem beszéltünk, az teljesen mostoha, ott teljesen ki van égve a fű. Dr. Homoki-Szabó Róbert: De ott van nyomókutas ivóvíz. Kószó László: Igen, de azt használja vagy kezeli valaki? Mert ott van olyan rész, ahol már teljesen kiégett a fű. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Akkor azt is rendbe rakjuk! Ott van ivóvízvételi lehetőség, most erről beszélünk. Tehát akkor az előző járhatónak tűnik? Fenyvesi Zoltán: Járható! Kiss Anikó: Igen. Kószó László: Igen. Kucsó István: Igen. Kovács Gábor: Persze! Szalai László: Igen. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Akkor ezt csináljuk! Köszönöm szépen!
5. Kérdések a Tompai Rendőrőrs jelenlegi helyzetéről (szóbeli előterjesztés) Előadó: Fenyvesi Zoltán képviselő Szóbeli előterjesztés alapján.
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Most áttérünk a közbiztonságra. Fenyvesi Zoltán: Ezt a napirendi pontot azért kértem, hogy vegyük fel, mert a rendőrséggel kapcsolatban itt elhangzott sokféle információ, hogy bizonytalankodás volt. Én a magam részéről azt sajnáltam, hogy a Polgármester úr a kettővel ez előtti
34 testületi ülésen azt mondta, hogy meg fog szűnni a Rendőrőrs, vagy ez sanszos. Kevés a járőr, aki tényleges munkát végez, olyan, aki szabadon kapacitálható, nem igazán van, főleg, hogyha vannak szabadságok vagy betegségek. Pozitív fordulat, hogy egy tárgyalás után addig lehetett jutni, hogy az eredmény felmutatható, én azt sajnálom, hogy a tényszerűsége a dolognak nincs a helyén kezelve olyan szempontból, hogy ha van egy Rendőrőrsünk, és Kiskunhalasról lejönnek helyettesíteni, akkor még mindig ugyanazokat az állapotokat találja, mint amiket 18 éve, fölmerülnek kérdések, mint az örök klasszikus 101-esi vasútállomásnál, hogy mi lesz a sorsa. Ha odamegyek tárgyalni a közbiztonsággal kapcsolatban, akkor meg kell nézni, hogy milyen forrásaink, lehetőségeink vannak arra, hogy mi azokat az állapotokat elviselhetővé tegyük, ami ott van. Ha a benzinkártyához adok neki 20.000 Ft-ot, akkor meg kell néznem azt a megoldást, hogyan tudnám az életkörülményeiket normális szintre vinni úgy, hogy ez a tompai rendőröknek a komfortérzetén javítana. Ha el tudunk különíteni pénzt, hogy reprezentációs költség legyen ételre augusztus 20-án vagy bármelyik ünnepen, akkor arra is meg kell hogy legyen egy kis forrás, hogy hogyan tudunk hozzájárulni ahhoz, hogy ez működőképes legyen. Én mindenféleképpen ezt bátorkodnám javasolni, aztán a részleteket meg megírni, kidolgozni. Azt gondolom, hogy ha egy iskolába jártatok Hadar Zoltánnal, akkor a viszony valószínűleg olyan, hogy lehet normalizálni is, tehát én azt gondolom, hogy előre lehet lépni ebben a dologban. Köszönöm. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Hadar Zoltánnal nem kell normalizálni a viszonyt, mert normális. Ebből indulunk ki. Említetted a 101-es vasútállomást: nem titok, hogy abban a pillanatban, hogy tudtam tárgyalni a MÁV-nak a szegedi Ingatlankezelő és Ingatlanforgalmazó Részlegének a vezetőjével, aki egy hölgy, lépés fog történni! A vállalkozóktól kérek majd segítséget arra, ha összegyűjtenének annyi pénzt, hogy ezt fel lehessen újítani. Az, hogy maga a váróterem, vagy az egész épület lesz felújítva, innentől kezdve ez már a MÁV-nak a hozzáállásán múlik. Minket csak és kizárólag a váróterem része érdekel. A rendőrség épületében én is voltam bent, láttam, hogy néz ki. Tudomásom van arról, hogy már az előző Testület is gondolkodott abban, hogy tulajdonba venné ezt az épületet, felújítaná, és kialakítana szolgálati lakásokat, illetőleg a rendőrség épületét. Mivel ez a rendőrségi leépítés 3-4 hónapja zajlik, én arra vártam, hogy a rendőrség tegyen meg egy gesztust, és legyen közrend, közbiztonság, azaz ne körzeti megbízotti szolgálat legyen itt, hanem rendes rendőrőrs! A Tábornok úrnál elértük a célunkat, és itt vannak a rendőrök. Hogy miért értük el a célunkat? Kovács Gábor mondta, hogy ő járja az embereket, és hallja, akkor javaslom Neked is, menjél el a külterületekre, és beszélgessél emberekkel, és akkor kiderül, hogy nem a statisztikák a valósak, hanem a valós tény sokkal rosszabb ennél! Azért, mert az emberek nem jönnek be, és nem tesznek bejelentést, nem tesznek feljelentést, onnantól kezdve az a rendőrség látókörében nincsen, nem szerepel aktaként, tehát nagyon szépek a mutatók. Én ezt mondtam a Tábornok úrnak is. Onnantól kezdve, ha én gyűjtöm össze ezeket az adatokat, akkor nagyon csúnya számok fognak megjelenni a rendőrség statisztikájában, és már nem biztos, hogy a Belügyminiszter vagy a Miniszterelnöki Hivatal ezt úgy fogja kezelni, mint ahogy most mi tudtuk ezt kezelni. A Tábornok úr nem véletlen állt mellém, és adta vissza az embereket, mert ő is tisztában van ezzel.
35 A rendőrségi ingatlant értelemszerűen ugyanúgy tudnánk megoldani, hogy a vállalkozókkal összefognánk, és a lakossággal. Meg fog történni, egyáltalán megnézem, hogy milyen támogatásokat tudunk lehozni rá, milyen segítséget tudunk erre szerezni, nem beszélve, hogy a rendőrség is mennyire tud belenyúlni a saját zsebébe, hogy egy kicsit hozzájáruljon ahhoz, hogy ne csak az Önkormányzat támogassa ezt a sztorit. Fenyvesi Zoltán: Egy gondolatot tennék még hozzá, és akkor részemről ennyi is: igazából a külterületi problémákkal kapcsolatban én azt is meg tudom mondani név szerint, hogy kik a csibészek, tehát nem az a probléma, hogy nem vagyok képben azzal, hogy mi van a lakosokkal, én azt gondolom, hogy Neked volt a programod az, hogy tegyük rendbe ezt a kérdést. Mellszélességgel kell nyomulni, ha bármiben kell a segítségem, akkor én nagyon szívesen adom ehhez, akár a rendőröknek, akár Neked is. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Nagyon szépen köszönöm Zoltán, csak ne feledjük el: volt itt tavasszal ilyen sztori, amikor félkatonai szervezetek vonulgattak 1-2 településen, és a Miniszterelnök meg a Belügyminiszter is világosan, egyértelműen kijelentette, hogy a rendőrség feladata. Én most elértem azt, hogy itt megfelelő számú rendőr legyen. Innentől kezdve nem a polgármesternek, nem a képviselőnek a feladata az, hogy itt rend legyen, hanem a rendőrségé. Ők kapnak ezért fizetést, esküt tettek, jogosan várjuk majd el tőlük a következő évi beszámolónál, hogy itt rend legyen! Amit tudtunk, megtettünk, tehát nem körzeti megbízotti szolgálat lett, hanem rendőrőrs megfelelő létszámmal, innentől kezdve Hadar úrnak és stábjának a feladata, hogy ezt a feladatot elvégezze. Fenyvesi Zoltán: Korábban volt olyan gondolat a rendőrségen belül, hogy Kiskunhalas után Tompát is kapitánysági szintre emeli azért, mert a határátkelő forgalma miatt ennek a térségnek is szüksége lenne közbiztonságra. Gyakorlatilag ez nagyon jó dolog, hogy néhány fővel megerősödik az őrs, de a jövőt tekintve megéri majd nyomni ezt a gombot, hogy erősítsék föl arra a szintre, ha az ő oldalukon is van valamilyen szintű késztetés, és az állománylétszámmal összeegyeztethető feladat lehet. Lehet, hogy ettől sokkal jobb helyzet is ki fog alakulni. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Igen, de itt innentől kezdve a Képviselő-testületnek meg a Polgármesternek az a feladata, hogy presszionálja a helyi rendőrséget, hogy igenis lássa el a feladatát. Ha nem tudja ellátni, akkor majd Hadar Zoltánnak kell felfelé kiabálnia, hogy nem elég ez a létszám hozzá, mert nő a statisztikában a felderítetlen bűncselekményeknek a száma, és akkor már fönt is érzékelik, hogy itt bizony van probléma. Ez már Hadar Zoltánnak a feladata, ezt neki kell csinálnia. Más van-e ezzel kapcsolatban? Ha nincs, akkor köszönöm szépen a megjelenést, ha nem találkoznánk, kellemes nyaralást kívánok!
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mivel további hozzászólás, interpelláció nem hangzott el, köszöni a megjelenést, a rendkívüli nyílt ülést berekeszti.
36
Kmft.
Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester
Káposzta József címzetes főjegyző megbízásából:
Gavlik Melinda aljegyző
