MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TISZALÖK VÁROS
2015. NOVEMBER 30.
1
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TISZALÖK VÁROS
Készült Tiszalök Város Önkormányzata megbízásából
Készítette
MEGAKOM Tanácsadó Iroda
2015. Adatgyűjtés lezárva: 2015. november 25.
2
TARTALOM 1
HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ................................................................................... 8
1.1 Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok ................................................................................................................................ 8 1.1.1 1.1.2
A település térségi szerepe ............................................................................................................... 8 A település vonzáskörzetének és funkcióinak bemutatása, elemzése ............................................ 12
1.2 A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata .......................................................................................................... 16 1.2.1 1.2.2
Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK) ............................ 16 Kapcsolódás a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához 18 Egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz való kapcsolódás .................................... 19
1.2.3
1.3
Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása .................................................... 19 1.3.1
1.4
A hatályos integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai ................................. 19
A település társadalma .............................................................................................. 19 1.4.1 Demográfia, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség ................................................................................................................................ 19 1.4.2 Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok ........................................................ 28 1.4.3 Települési identitást erősítő tényezők ............................................................................................ 28
1.5
A település humán infrastruktúrája ............................................................................ 32 1.5.1 1.5.2
1.6
Humán közszolgáltatások ................................................................................................................ 32 Esélyegyenlőség biztosítása ............................................................................................................ 41
A település gazdasága ................................................................................................ 42 1.6.1 1.6.2 1.6.3
A település gazdasági súlya, szerepköre ......................................................................................... 42 A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői ............................................................................... 44 A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése 49 A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők ................................................................... 50 Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) ....................................................................................... 51
1.6.4 1.6.5
1.7
Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere . 51 1.7.1 1.7.2 1.7.3 1.7.4 1.7.5 1.7.6 1.7.7
Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program ................................................................... 51 Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere ................................... 54 Gazdaságfejlesztési tevékenység .................................................................................................... 55 Foglalkoztatáspolitika ...................................................................................................................... 56 Lakás- és helyiséggazdálkodás......................................................................................................... 58 Intézményfenntartás ....................................................................................................................... 58 Energiagazdálkodás ......................................................................................................................... 59
1.8
Településüzemeltetési szolgáltatások ......................................................................... 60
1.9
A táji és természeti adottságok vizsgálata................................................................... 60 1.9.1 1.9.2
1.10
Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek ...................................................................... 63 Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése ....................................................................... 69
Zöldfelületi rendszer vizsgálata .................................................................................. 70 1.10.1 1.10.2
1.11
A települési zöldfelületi rendszer elemei .................................................................................... 70 A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái ....................................................................... 72
Az épített környezet vizsgálata ................................................................................... 72 1.11.1
Területfelhasználás vizsgálata ..................................................................................................... 72
3
1.11.2 1.11.3 1.11.4 1.11.5
1.12
Önkormányzati tulajdon kataszter .............................................................................................. 75 Az építmények vizsgálata (beépítési jellemzők, településkarakter) ........................................... 75 Az épített környezet értékei ....................................................................................................... 76 Az épített környezet konfliktusai, problémái .............................................................................. 79
Közlekedés ................................................................................................................ 79 1.12.1 1.12.2 1.12.3 1.12.4 1.12.5
1.13
Hálózatok és hálózati kapcsolatok .............................................................................................. 79 Közúti közlekedés........................................................................................................................ 80 Közösségi közlekedés .................................................................................................................. 83 Kerékpáros és gyalogos közlekedés ............................................................................................ 83 Parkolás ....................................................................................................................................... 84
Közművesítés ............................................................................................................ 84 1.13.1 1.13.2 1.13.3
1.14
Víziközművek .............................................................................................................................. 84 Energia ........................................................................................................................................ 89 Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények)91
Környezetvédelem ..................................................................................................... 92 1.14.1 1.14.2 1.14.3 1.14.4 1.14.5 1.14.6 1.14.7 1.14.8 1.14.9
1.15
Talaj ............................................................................................................................................. 92 Felszíni és a felszín alatti vizek .................................................................................................... 93 Levegőtisztaság és védelme ........................................................................................................ 95 Zaj- és rezgésterhelés ................................................................................................................. 96 Sugárzás védelem ....................................................................................................................... 97 Hulladékkezelés .......................................................................................................................... 97 Vizuális környezetterhelés .......................................................................................................... 98 Árvízvédelem .............................................................................................................................. 98 Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák ................................................................. 99
Katasztrófavédelem ................................................................................................... 99 1.15.1 1.15.2
Építésföldtani korlátok ................................................................................................................ 99 Vízrajzi veszélyeztetettség .......................................................................................................... 99
1.16
Ásványi nyersanyag lelőhely .................................................................................... 100
1.17
Városi klíma ............................................................................................................ 100
2
HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ.................................................................................102
2.1
A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése ................................... 102 2.1.1 2.1.2 2.1.3 2.1.4 2.1.5 2.1.6 2.1.7 2.1.8 2.1.9
3 3.1.
Társadalom .................................................................................................................................... 102 Humán infrastruktúra és szolgáltatások ........................................................................................ 102 Gazdaság ....................................................................................................................................... 103 Önkormányzati gazdálkodás, önkormányzati politikák ................................................................. 104 Táji és természeti adottságok, zöldfelületek ................................................................................. 104 Épített környezet ........................................................................................................................... 105 Közlekedés ..................................................................................................................................... 105 Közművek ...................................................................................................................................... 106 Környezetvédelem - klímatudatosság/energiahatékonyság ......................................................... 106
HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ ..............................................................................109 A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis ............................................. 109 3.1.1. A folyamatok értékelése ........................................................................................................... 109 3.1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése 110 3.1.3. A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata .......................................................................... 116
3.2.
Problématérkép / értéktérkép ................................................................................. 117
4
3.3.
Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek ........................................................ 122 3.3.1. Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása ............................................................................................. 122 3.3.2. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása, helyzetelemzése ......................................................................................................................................... 136 3.3.3. Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek ................................................................ 141
4
Ábrák, táblázatok, térképek jegyzéke ......................................................................142
5
Mellékletek .............................................................................................................145
5.1
Civil szervezetek Tiszalökön ..................................................................................... 145
5.2
Tiszalök megvalósult Európai Uniós fejlesztései 2007-2013 között............................. 147
5.3
Városrészi statisztikai adatok ................................................................................... 152
5
Bevezetés A jelen megalapozó tanulmány kereteit „A Kormány 314/2012. (XI. 8.) rendelete a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről” szabályozza. A rendelet összefüggő, három elemből álló dokumentum-rendszert hoz létre:
Megalapozó vizsgálat
helyzetfelmérés
helyzetelemzés
helyzetértékelés
Településfejlesztési koncepció
Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS)
A megalapozó vizsgálat közös hátterét képezi mind a hosszú távú koncepciónak, mind a középtávú, operatív jellegű („megvalósítás orientált”) ITS-nek. Ebből adódóan az ITS elkészítésekor a város társadalmi és gazdasági folyamataiban bekövetkezett változásaira koncentrál, hangsúlyosan azon területek elemzésére, értékelésére, melyek összefüggésben lehetnek a hazai, illetve EU szinten meghatározott fő fejlesztési célokkal. A helyzetelemzés tartalma kapcsán a vizsgálati részre vonatkozóan a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az alábbiakat írja le: Kiindulásképpen a jogszabály 3. § rögzíti, hogy
„(2) A koncepció, a stratégia és a településrendezési eszköz a település méretének, sajátosságainak és a településhálózatban betöltött szerepének figyelembevételével készül.
(3) A koncepció, a stratégia és a településrendezési eszköz készítésének módját a korábbi tervekre is figyelemmel kell meghatározni.”
Ezek alapján, a tartalmi követelmények tekintetében az alábbiakat határozza meg: A településfejlesztési koncepció
5. § (3) Az megalapozó vizsgálat és a koncepció tartalmi követelményei kapcsán meghatározott tartalom elemei összevonhatók, átcsoportosíthatók, indokolt esetben egyes elemei elhagyhatók, illetve azokat a település méretének, sajátosságainak, a településhálózatban betöltött szerepének, valamint az adott témakörnek megfelelő részletezettséggel kell kidolgozni.
Az integrált településfejlesztési stratégia
6. § (2) A stratégia készítése során az 1. melléklet (megalapozó vizsgálat) szerinti megalapozó vizsgálatokat szükség szerint aktualizálni kell.
Az ITS célja, hogy a stratégiai tervezés eszközeivel segítse elő az elkövetkező 6-8 év városfejlesztési tevékenységeinek eredményességét. A tervezési munka eredménye, a stratégia fő vonalaiban akkor tekintető eredményesnek, ha
hozzájárul ahhoz, hogy a település összességében a lehető legnagyobb mértékben használja ki fejlődési potenciálját a 2014 – 20 időszakban,
6
olyan módon kerül kialakításra, hogy azt a lehető legnagyobb mértékben tudják támogatni az EU Strukturális és Beruházási (ESB) alapjai, így a város optimálisan képes kihasználni az EU 2014 – 20 közötti időszakának fejlesztési lehetőségeit,
a stratégiába foglalt tevékenységek (projektek) jelentős része megvalósul a következő időszakban,
az ITS a város működésének különböző szereplői közti kommunikáció eszközévé válik, s így céljai és projektjei széles körű támogatást élveznek a város társadalmi és gazdasági szereplőinek körében,
hozzájárul ahhoz, hogy a városban folyó egyes fejlesztési tevékenységek – függetlenül azok finanszírozóitól illetve tulajdonosaitól - egymással térben és időben összehangoltan valósuljanak meg, erősítve ezzel az egyes fejlesztési célú beavatkozások hatását,
a közszféra fejlesztései mellett ösztönzi a magánszféra befektetéseit is.
Jelen tanulmány a fenti eredményességi kritériumokhoz illeszkedve az alábbi fő kérdésekre összpontosít:
a korábbi stratégia megvalósításának tapasztalatai és a megváltozott társadalmi és gazdasági környezet indokolta változások
a szakpolitikai környezet és szabályozás indokolta változások, különös tekintettel az EU Kohéziós Politika szabályainak –ezen belül elsődlegesen az ESB alapok felhasználását érintő szabályok – megváltozására, valamint a 314/2012 (IX.8) Korm. rendelet (a Kormány 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelete a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről) alkalmazásából fakadó követelményekre,
a stratégia érintettjeinek bevonása, partnerség szervezése.
Jelen Megalapozó Vizsgálat olyan tartalmi részletezettséggel kerül kidolgozásra, amely a településfejlesztési stratégia kidolgozásához szükséges. Részletesebb elemzésre a településrendezési terv felülvizsgálata és módosítása során kerül sor. Ez indokolja a kormányrendelet szerinti 1.3., 1.4., 1.5.2., 1.6., 1.6.1., 1.6.2., 1.12.2., 1.12.2.1., 1.12.2.2., 1.14.1.2, 1.14.2.1, 1.14.2.2, 1.14.4, 1.14.5.1, 1.14.5.3, 1.14.5.4., 1.16.3., 1.18.1., 1.18.3 alfejezetek elhagyását, illetve egyes alfejezetek tömörségét.
7
1 HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Településhálózati összefüggések, a településhálózatban, térségi kapcsolatok
1.1 1.1.1
település
helye
a
A település térségi szerepe
Tiszalök Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ÉNy-i részén, a Hajdúháton található Tisza-parti település. Kisváros, népessége nem haladja meg az 5500 főt.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térszerkezetében a Nyíregyházától, a fő közlekedési útvonalaktól, illetve a határátkelőhelyektől való távolság az egyik legfontosabb, a térszerkezetet és a funkciók térbeli eloszlását alakító tényező. Tiszalök közúton a 3611 és 3612. számú utakon közelíthető meg, mely a 36. sz. főútvonalon keresztül biztosítja a közvetlen kapcsolatot a megyeszékhellyel (Tiszalök távolsága a 36. számú úttól 7 km, illetve 14 km a fenti mellékutakon). Az M3-as autópálya legközelebbi felhajtója 16 km-re van, ami hozzájárul a város jobb elérhetőségéhez. Északi irányba a 25 km-re fekvő 38-as út, illetve a Tiszalök-Tiszatardos kompátkelőhely biztosít közlekedési összeköttetést. Tiszalök elhelyezkedése ellentmondásos:
A Nyíregyházától való viszonylag kisebb távolsága ellenére sem érvényesül a megyeszékhely gazdaságfejlesztő hatása, mivel Tiszalök a megye belső perifériáján helyezkedik el.
A város elhelyezkedése periférikus, de a megyeszékhely és a Tisza közelségének előnyeit ki tudja használni elsősorban a kereskedelem és a turizmus területén.
Az M3 autópályához a legközelebbi csatlakozás Hajdúnánásnál 16 km távolságra található. Ez közlekedés-földrajzi szempontból vonzerőt jelent a város életében, hiszen az M3-as autópálya elérhetősége 20 perc alá csökken, s ez így vonzerőt jelenthet a vállalkozások számára is.
A település megyei és térségi szerepköre: Tiszalök az országos városrangsorokon belül a kisvárosok között; a Szabolcs-SzatmárBereg megyei városok sorában – a lakosságszám tekintetében – a 28-ból a 15-ik helyen szerepel. A kisváros népességsúlya csupán 20% a Tiszavasvári járásban. A többi település számára az országon és megyén belüli belső perifériális elhelyezkedés és a kedvezőtlen közlekedési hálózat miatt Tiszalök és Tiszavasvári nyújtja szinte az egyedüli lehetőséget a felzárkózásra, miután a távolsági ingázás a rendszerváltozás után gyakorlatilag megszűnt. Tiszalök, mint az élhető vidék A város megyei szerepét mutatja, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területfejlesztési koncepciója a települést élhető vidék stratégiai célként definiálja. A járás központjaként funkcionáló Tiszavasvári is nagyon gyenge megyei decentrum szerepet tölt be. A megye nem külső perifériás vidéki térségeinek többsége szintén nehéz helyzetben van – fejlődésüket a centrumok és decentrumok kisugárzó hatása önmagában nem képes biztosítani. A vidéki térségekben is integrált, fenntartható beavatkozások szükségesek a problémák kezelésére. Külön figyelmet kell koncentrálni a megyén belüli belső perifériákra,
8
ahol szintén megmutatkoznak a halmozottan hátrányos jellegzetességei (Nyíri Mezőség nyugati falvai, Dél-Nyírség keleti szeglete).1 A Tiszavasvári járás lakosságának 67,56%-át a két város népessége adja, így az urbánus/rurális index 67,6%. Tiszalök 10 000 fő alatti település és a népsűrűsége 120 fő/km2 alatt van, így vidékies területnek számít. 1. térkép: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció földrajzi fókuszai
Fejlett centrum: A nyíregyházi agglomerációnak, mint gazdasági, foglalkoztatási, közszolgáltatási és kulturális centrumnak a fejlesztése. Nyíregyháza Dinamizálódó decentrumok és szolgáltató járásközpontok: A megyei gazdasági decentrumainak és járásközpontjainak funkcióbővítése és összehangolt fejlesztése Decentrum Járásközpont Egyéb város Élhető vidék és felzárkózó külső perifériák: A megye külső perifériáinak komplex felzárkóztatása és a vidéki térségek integrált fejlesztése. Külső perifériák Rurális térségek
Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció, 2013
Kelet-nyugati növekedési és iparfejlesztési tengely A Koncepció három gazdaságfejlesztési növekedési tengelyt jelöl ki. Jelenleg Tiszalök egyik tengelyhez sem tartozik, de a Kelet-nyugati növekedési és iparfejlesztési tengelyhez való kapcsolódás elviekben megvalósulhat, hiszen a tengely egyik végpontja Tiszavasvári. A tengely települései: Tiszavasvári, Nyíregyházi agglomeráció, Nagykálló, Nyírbátor, Mátészalka, Fehérgyarmat, Csenger. Határmenti kapcsolódási pontja Szatmárnémeti, Nagykároly.
1
Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Fejlesztési Koncepciója
9
2. térkép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye növekedési tengelyei, csomópontjai
Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció, 2013
Nyíri Mezőség idegenforgalmi tengely Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében négy nagy idegenforgalmi magterület azonosítható. Nyíri Mezőség idegenforgalmi tengely (Tiszadob, Tiszalök, Tiszavasvári, Rakamaz, Szabolcs): Területileg a harmadik kiemelt desztináció a Nyíri Mezőség, mint néprajzi tájegység területe. Itt szintén jelentős a kulturális és természeti vonzerők koncentráltsága (szabolcsi földvár, tiszadobi Andrássy kastély, a rakamazi Tisza part), valamint a tiszai turizmus fontos magterülete lehet az elkövetkező években ez a terület. Kimagasló állami támogatások érkeztek ezekre a településekre vonzerő és szolgáltatásfejlesztés céljából. Rakamaz jelentős volumenű szállásforgalmat generál évente, illetve elindult itt is turisztikai szervezetrendszer kiépülése. A fentiek alapján indokolt a desztináció fejlesztésének integrált kezelése. Tiszalökön minden évben megrendezésre kerül a Széles a Tisza Hagyományőrző Találkozó, valamint a Városnap, mely mikro térségi szinten vonzza a látogatókat a városba. 3. térkép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rekreációs körzetei és idegenforgalmi tengelyei
Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció, 2013
10
Szabad vállalkozási zóna A vállalkozási zóna olyan termelési és szolgáltató területi egység, amelyre betelepülve kedvezményeket vehetnek igénybe. Létrehozásuk célja az ország adott térségének gazdasági fejlődési érdekében, vállalkozásbarát környezet kialakítása, a befektetésekösztönzése, a foglalkoztatási lehetőségek bővítése, a versenyképesség és jövedelemtermelő képesség erősítése, valamint az infrastrukturális feltételek javítása. Tiszalök is a zóna települései közé tartozik. Összességében Tiszalök a megye városhálózatának térszerkezetileg kevésbé meghatározó, viszont turisztikai szempontból fontos eleme. Mindezt a statisztikai adatok és tendenciák is alátámasztják. 1. táblázat: Néhány összehasonlító adat Tiszalök megyén belüli szerepére vonatkozóan
Tiszalök
SzabolcsSzatmárBereg megye
Részesedés a megyén belül (%)
Lakónépesség száma (2013, fő)
5 441
561 369
0,97
Működő vállalkozások száma (2012, db)
219
25 966
0,84
Kereskedelmi szállásférőhelyek száma (2013, db)
276
10 486
2,63
Vendégéjszakák száma (2013, db)
5009
290 302
1,73
Kiskereskedelmi üzletek száma (2013, db)
74
8 015
0,92
Foglalkoztatottak (2011, fő)
2 287
188 627
1,21
405
41 372
0,98
Munkanélküliek (2014, fő) Forrás: KSH, NFSZ
A település járási szerepe: Tiszalök a Tiszavasvári járáshoz tartozik, amely egyike a 2013-ban újonnan létrehozott járásoknak, a járások 1983-as megszüntetése előtt nem létezett, Tiszavasvári korábban soha nem töltött be járási székhely szerepet. Területe 381,61 km², népessége 27 306 fő, népsűrűsége pedig 72 fő/km² volt 2013. elején. A Tiszavasvári járás lakosságának 67,56%-át a városok népessége adja. Az urbánus/rurális index alapján a járás vidékies terület. 2. táblázat: A Tiszavasvári járás települése
Település Tiszavasvári Tiszalök Tiszadob Szorgalmatos Tiszadada Tiszaeszlár Forrás: jaras.info.hu
jogállás
terület (ha)
népesség (fő)
járásszékhely város város nagyközség község község község
128 53 58 72 82 61 8 44 48 75 54 56
12 964 5 485 2 929 1 039 2 317 2 572
11
4. térkép: Tiszavasvári járás
Forrás: http://www.jaras.info.hu/
Korábban a város a 2013-ban megszüntetett Tiszavasvári kistérség tagja volt az alábbi településeken kívül Rakamaz, Szabolcs, Tímár és Tiszanagyfalu településekkel együtt. A kistérség eredményeket leginkább a szociális és egészségügyi ellátás területén tudott felmutatni. Tiszalök korábban járási központ volt, ennek hatása még ma is érződik, a környező települések (Tiszadob, Tiszadada, Tiszaeszlár) még ma is több tekintetben (oktatás, egészségügy, foglalkoztatás) kötődnek a városhoz. Tiszalök város kis vonzáskörzettel rendelkezik, melyet szolgáltatásai és turisztikai szerepe biztosít. Mikroregionális szinten Tiszalök feladatai kiterjednek a gazdaság és a társadalom szinte minden területére (kereskedelmi ellátás, egészségügy, oktatás, közlekedés, munkahelyteremtés, közigazgatási feladatok, kommunális szolgáltatás, szabadidős tevékenység stb.), a felmerült szükségleteknek a város valódi „mini” centrumtelepülésként képes megfelelni. A település közvetlen vonzáskörzetének bemutatása az 1.1.2-es fejezetben történik meg. 1.1.2
A település vonzáskörzetének és funkcióinak bemutatása, elemzése
A gazdasági és társadalmi folyamatok térbeli szerveződését nagymértékben befolyásolják a funkcionális alapon formálódó központ–vonzáskörzet kapcsolatok. A vonzáskörzet azon településeket foglalja magában, amelyek lakosságára, valamint gazdasági és civil szereplőinek tevékenységére a központi szerepkörű város jelentős és közvetlen hatást fejt ki. Az ország 2013. január 1-től érvényes közigazgatási átszervezése nyomán (218/2012.(VIII.13.) Korm. rendelet) Tiszalök a Tiszavasvári járás városaként került kijelölésre. Tiszalök oktatás, egészségügy, foglalkoztatás tekintetében mikrotérségi szerepet tölt be.
12
Funkcionális vonzáskörzet lehatárolás: Ebben az alfejezetben a vonzáskörzet első szintje – a várossal napi szinten együttműködő települések köre - jelenik meg. Az ITS készítéséhez közzétett útmutatók nem adnak egyértelmű módszertani iránymutatást a városok vonzáskörzeteinek lehatárolásához, célszerű egyéni és rugalmas megoldásokat alkalmazni. Tiszalök esetében a térségi kapcsolatrendszer az alábbi mutatók segítségével rajzolható meg:
közlekedési vonzáskörzet: napi járatszámok közösségi közlekedési eszközökkel;
oktatási vonzáskörzet: bejáró és kollégista diákok száma;
munkaerő-piaci vonzáskörzet: ingázási adatok;
egyéb szempontok alapján kijelölhető vonzáskörzetek
Vonzáskörzet a közösségi közlekedési elérhetőség alapján Azt, hogy egy város szolgáltatásait – beleértve a munkahelyek kínálatát is – más település lakosai, vállalkozásai milyen gyakran veszik igénybe, alapvetően befolyásolják a közösségi közlekedés feltételei. Az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. hivatalos Autóbusz Menetrendje alapján kiszámolt járatsűrűség segítségével vizsgálható Tiszalök elérhetősége az egyes településekről– az iskolai előadási és munkanapokon közlekedő járatokat figyelembe véve. Kizárólag a járatsűrűségre alapozva Tiszavasvári, Tiszadob, Szorgalmatos és Tiszadada településekről lehet a legkönnyebben eljutni Tiszalökre, de a járatszám mellett a távolság és a menetidő is befolyásoló tényező. Ez alapján például Tiszaeszlár is a könnyen megközelíthető települések közé sorolható. A fenti képet csak kismértékben befolyásolja a vasút jelenléte: Tiszalök a 107. számú Debrecen-Tiszalök, illetve a Tiszalök-Görögszállás egyvágányú vasútvonalak végpontja, de a vonattal való utazás csak néhány település esetében jelent gyors és kényelmes összeköttetés, több esetben a buszos közösségi közlekedés a jobb alternatíva. 3. táblázat Tiszalök közösségi közlekedési vonzáskörzetébe tartozó települések (az autóbusz- és a vasúti menetrend alapján)
Kategória jellemzői Kategória
Legrövidebb Átlagos menetidő járatsűrűség
Települések
Rövid menetidejű és nagy sűrűségű összeköttetés
< 0:20
15 db/nap <
Tiszavasvári, Szorgalmatos, Tiszadada
Rövid menetidejű és közepes sűrűségű összeköttetés
< 0:20
5-15 db/nap
Tiszaeszlár
Közepes menetidejű és nagy sűrűségű összeköttetés
0:20-0:40
15 db/nap <
Tiszadob
Közepes menetidejű és közepes sűrűségű 0:20-0:40 5-15 db/nap nincs ilyen összeköttetés Forrás: 2014-2015. évi vasúti menetrend, Helyközi autóbuszjáratok kivonatos jegyzéke (érvényes: 2014. december 14-től), menetrendek.hu,
13
Oktatási vonzáskörzet A KSH által megadott adatok alapján rekonstruálható a város oktatási vonzáskörzete. A 2013-as adatok figyelembevételével a Tiszalökön tanuló általános iskolai diákok (431 fő) közül 3,02% nem helyi lakos, míg a 182 középiskolai diák 9,89%-a kollégista, 58,24%-a pedig bejáró. A 2011. évi népszámlálási adatok alapján a bölcsődébe, óvodába és iskolába naponta Tiszalökre járók száma 252 fő; a gyerekek több településről ingáznak, és nagy részük a középfokú oktatásban vesz részt. Munkaerőpiaci vonzáskörzet A 2011. évi népszámlálási adatok alapján a Tiszalökre munkavállalási céllal ingázók száma 576 fő, ami a helyben foglalkoztatottak 39,2%-a. Míg az oktatási intézményekbe elsősorban a közeli településekről érkeznek, addig munkavállalás céljából nagyobb távolságot is hajlandóak rendszeresen megtenni az érintettek. A város munkaerő-piaci kapacitását mutatja, hogy az 576 bejáróval szemben 788 tiszalöki lakos jár más településre dolgozni, ez azt jelenti, hogy bizonyos munkakörökben van a településnek felvevő kapacitása, míg más foglalkoztatási csoportokban más településekre kell járnia az itt lakóknak. A preferált települések a járásszékhely és a megyeszékhely, valamint a főváros. A helyben lakó és helyben dolgozó foglalkoztatottak száma 2011-ben 1 470 fő volt. Ezek alapján elmondható, hogy valódi munkaerőpiaci vonzáskörzeti szerepet nem tud a város betölteni. Egyéb szempontok alapján kijelölhető vonzáskörzetek Tiszalökön kormányablak működik, a város közigazgatási vonzáskörzetét a Tiszavasvári járás települései jelentik, amely bemutatását az 1.1.2 fejezet tartalmazza. Eseti együttműködések Ebben a fejezetben az eseti együttműködések (kooperáció 2. szintje) jelennek meg, amelyek különböző funkciók és szempontok szerint csoportosíthatók.
Közmű agglomerációk, társulások (víz- és szennyvízszolgáltatás, szemétszállítás) bemutatása a 1.14. fejezetben kerül bemutatásra.
Funkcióhoz kapcsolódó együttműködés:
üzemeltetés,
középfokú oktatás – Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium valamint a Prim Jakab Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium esetében, amely megjelenik az ingázási adatok (1.1.2.1.2. fejezet) esetében,
egészségügyi ellátás tekintetében az Egészségügyi Központ, ahol nem csak települési, hanem tágabb szinten elérhetőek a szakellátási szolgáltatások.
a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás 2004-ben pályázatot nyújtott be a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladékgazdálkodási Rendszer megvalósítására, részletesen a 1.14.6. fejezetben kerül bemutatásra.
Közös fejlesztés környező településekkel: jelenleg egy közös fejlesztés van, amely szeptemberben fejeződött be. Ezen projekt keretében valósult meg Tiszalök, Tiszadob, Tiszaeszlár és Nyírteleken a négy település teljes körű szennyvízberuházása. A projekt részletes bemutatás az 1.13.1.2 fejezetben történik meg. Tiszalök tagja az 1993-ban alapított Tiszatér Társulásnak, amely szintén megvalósított néhány több településre kiterjedő fejlesztést.
14
Tiszalök Nyíregyháza megyeszékhely vonzáskörzetébe tartozik. A felsőfokú oktatás csak a megyeszékhelyen érhető el, valamint speciális szolgáltatások, kereskedelem szélesebb spektruma csak itt érhető el. Tiszalök idegenforgalmi aspektusból számos pozitív vonással rendelkezik, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik turizmusban preferált térsége. A város és vonzáskörzetének együttműködése Tiszalök feladatai – viszonylag kis kiterjedésű – a vonzáskörzete tekintetében magában foglalja a gazdaság és a társadalom szinte minden területét (munkahelyteremtés, oktatás, kereskedelmi ellátás, egészségügy – szociális ellátás, közlekedés, közigazgatási feladatok, kommunális szolgáltatás, szabadidős tevékenység stb.), a felmerült szükségleteknek a város mikrotérségi településként képes megfelelni, és a feladatokat magas színvonalon ellátni. Azonban az egy fontos kérdés, hogy a város milyen mértékben bír gazdasági és társadalmi fejlődést generálni a környező – nemcsak a járásba tartozó – településeken. Egyértelműen leszögezhető, hogy a városnak nem érdeke a pontszerű, elszigetelt fejlődés, hiszen ha nagy a fejlettségbeli kontraszt a központ és környéke között, az negatívan befolyásolhatja a város egészének gazdasági-társadalmi fejlődését. 4. táblázat: Munkamegosztás a Tiszalök és a vonzáskörzetébe tartozó települések között
Tiszalök, mint mikrotérségi központ által nyújtott tényleges és lehetséges szolgáltatások Munkahely Egészségügyi alap- és szakellátás Alap- és középfokú oktatás Kiskereskedelmi szolgáltatások Üzleti és pénzügyi szolgáltatások Kommunális szolgáltatások Turizmus Kulturális lehetőségek Forrás: saját szerkesztés
A környező települések által nyújtott tényleges és lehetséges szolgáltatások Munkaerő Rekreációs tevékenység Lakóterület Mezőgazdasági termékek
A kapcsolatrendszer jól ábrázolja a város és a környező települések közötti szoros és részleteiben is pontosan meghatározható egymásrautaltságot, amelynek alapja az erősségeket építeni és a gyengeségeket megszüntetni kívánó gondolkodásmód és a funkciók ésszerű megosztása. A tiszalöki térség, illetve vonzáskörzetének együtt járó fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy a térség legyen képes szükségleteit és problémáit egységben megfogalmazni, majd ezeket komplex projektekké, integrált programokká alakítani. A párhuzamos kapacitások elkerüléséhez, valamint a város és környéke közötti esetleges konfliktusok (pl. szelektív migráció, párhuzamos kapacitások) megelőzéséhez tehát nemcsak a város, hanem a környező települések fejlesztési igényeit is pontosan kell ismerni. A folyamatos kapcsolattartásnak, a közös gondolkodásnak a projektfejlesztés teljes szakaszára ki kell terjednie. Mind a járásban, mind az egyes önkormányzati szervezetekben jelentős projektmenedzsment tudás gyűlt össze ahhoz, hogy az érintett települések fejlesztési elképzeléseit koordinálni tudják. Ehhez elengedhetetlen:
a térségi szinten megjelenő projektjavaslatok pontos nyilvántartása,
az esetlegesen közösen megvalósítható projektek beazonosítása,
a folyamatos egyeztetés és tájékoztatás a tervezett fejlesztésekről,
a megvalósítást befolyásoló tényezők nyomon követése,
15
a fejlesztések megvalósításának rendszeres (pl. évenkénti) felülvizsgálata,
valamint a kritikai észrevételek, visszacsatolások beépítése a települések és a térség stratégiai fejlesztési dokumentumaiba.
A város és vonzáskörzete közötti együttműködések célja az Európai Unió egyik legfontosabb alapelvének, a szubszidiaritásnak a figyelembevételével
a közös és hatékony feladatellátás,
a funkciók térbeli eloszlásának optimalizálása,
egymást kiegészítő és egymás hatásait felerősítő fejlesztések megvalósítása,
a felesleges, párhuzamos kapacitások felszámolása.
Települési funkciók Tiszalök tradicionálisan jelentős vonzáskörzettel rendelkezik és rendelkezett a múltban is. A város képességeire döntő hatást az ipari betelepülések idején párhuzamosan fejlesztett szociális és városi infrastruktúra fejtett ki és eredményezte a korábbinál nagyobb térszervező erő kialakulását. A város térszervező erejét a kínált szolgáltatások tradicionális sokszínűsége adja, mely jelen van mind az egészségügy, mind az oktatás, mind a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások körében. Tiszalök városi funkcióit meghatározó intézményrendszerek, közszolgáltatások és a város térszervező erejét meghatározó tényezők a 1.11.1.3. fejezetben található táblázatban érhető el. Tiszalök rendelkezik számos olyan valódi városi funkcióval, amelyek meghatározó jelentőségűvé teszik a térségben, amelytől a térség egyik szolgáltató centrumává válik. Tiszalök városi funkciói az egészségügy, a szociális szektor, a közoktatás, a közművelődés, közigazgatás, a gazdasági szféra szintjein is kitapintható, vagyis a város térszervező erejét meghatározó tényezők rendkívül széleskörűek. Tiszalökön a helyben foglalkoztatottak száma 2 046 fő, ennek az 71,85%-a (1 470 fő) helyi lakos. A helyiek közül 887 fő jár el más településre dolgozni, ezzel ellentétben napi bejáró 576 fő. A foglalkoztatásban a következő ágazatok dominálnak: mezőgazdasági termékek előállítása, villamos energia előállítása, hátrányos helyzetűek foglalkoztatása. A helyben és ingázó dolgozók kimutatása a 1.1.2.1.3-as fejezetben részletesebben megtörténik.
1.2
1.2.1
A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK)
AZ OFTK nem nevesíti Tiszalököt. A fejlesztési dokumentumban a Nyíregyházához kapcsolódó fejlesztések jelennek meg, melyek hatást gyakorolnak a kisváros fejlődési pályájára is. Tiszalök a külső városgyűrű közvetlen közelében helyezkedik el, amely fejlődési útvonalat jelenthet a település számára.
16
5. térkép: OFTK városhálózat
Forrás: OFTK, 2014. 6. térkép: Funkcionális térségek az OFTK-ban
Forrás: OFTK, 2014
17
Tiszalök az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) alapján a funkcionális térségek közül a jó mezőgazdasági adottságú területek övezetébe tartozik. Kapcsolódás a Szabolcs-Szatmár-Bereg Koncepciójához és Programjához
1.2.2
Megye
Területfejlesztési
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fejlesztési koncepciója, stratégiai és operatív programja 2014-ben készült el. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fejlesztési koncepciója olyan alapdokumentum, amelynek elsődleges szerepe, hogy meghatározza a megye fejlesztési politikáját, kijelölje a megye fejlesztési céljait, fő fejlesztési irányait és prioritásait, valamint a fejlesztési alapelveket. A koncepcióban megfogalmazott beavatkozási irányok az alábbiak: 5. táblázat: Beavatkozási irányok
I.
Beavatkozási irányok az agrárgazdaság Versenyképes fókuszált módon élelmiszergazdaság
II.
Zöld megye
III.
Proaktív megye
Zöldgazdaság, klímabarát energiagazdálkodás, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás A megyei szintű gazdasági, társadalmi önszerveződés feltételeinek kialakítása rugalmas szakképzési, felsőoktatás és innovációs környezet kialakítása
IV. Képzett megye
V.
Fejlett centrum
VI. Dinamizáló decentrumok szolgáltató járásközpontok
erősítése
és
a nyíregyházi agglomerációnak, mint gazdasági-foglalkoztatási, közszolgáltatási és kulturális centrumnak a fejlesztése a megyei gazdasági decentrumok és járásközpontok funkcióbővítése és összehangolt fejlesztése
Tiszalök szerepe Helyi feldolgozó kapacitások megerősítése Zöld gazdaság, tudatos klímastratégia, megújuló energia hasznosítása Turizmus, befektetésösztönzés a városokban Rugalmas szakképzés, K+F tevékenységek kialakítása az arra alkalmas vállalkozásoknál Az egész megyére kisugárzó nemzetközi turisztikai vonzerő feltételeinek erősítése, nem releváns esetében
Tiszalök
a megye külső perifériáinak Komplex, integrált komplex felzárkóztatása és a felzárkóztatási program vidéki térségek integrált fejlesztése Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területfejlesztési Koncepciója, 2014 VII. Élhető vidék és felzárkózó külső perifériák
Tiszalök a megyei koncepcióban nevesítve a VII.- Élhető vidék és felzárkózó külső perifériák fejlesztési irányban jelenik meg. A I-IV. számú fejlesztési irányok ágazati célok, így azok a megye egész területére vonatkoznak, ami azt jelenti, hogy Tiszalöknek is megvannak a szerepei ezekben a fejlesztési elképzelésekben. Az V-VII. irányok területi lefedettségűek, ebből a V. Nyíregyházát és agglomerációját érinti, a VI. nevesíti a járásközpontokat és a decentrumokat, viszont a VII.-ben Tiszalök és a környezetében lévő települések mind beletartoznak, ezért fontos ennek is a figyelembevétele.
18
1.2.3
Egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz való kapcsolódás
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakképzési koncepció Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2013-ban készült el a megye szakképzési koncepciója azzal a céllal, hogy olyan szakképzés fejlesztési célokat és elveket határozzon meg, melyek alkalmasak a munkaerő-piac igényeinek megfelelő szakmaszerkezet és megyei szakképzési rendszer kialakítására. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakképzési koncepcióban megfogalmazott stratégiai és speciális célok és néhány releváns, hozzájuk rendelt feladat: 1. A szakképzés eredményességének növelése 2. A szakképzési intézményrendszer rugalmasságának növelése 3. Finanszírozhatóság biztosítása 4. A gazdasági kamarák, érdekképviseletek részvétele a szakképzési feladatok megvalósításában 5. Az esélyegyenlősség biztosítása A koncepció megfogalmazza továbbá, hogy a megye hagyományaira, sajátosságaira, lehetőségeire alapozva szükséges a képzések átalakítása, többek között a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakképesítések tekintetében, valamint a hiányszakmákra fókuszálás új képzések kialakításával. Ehhez Tiszalök korlátozott mértékben tud hozzájárulni.
1.3 1.3.1
Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása A hatályos integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai
Integrált Városfejlesztési Stratégia Tiszalök nem rendelkezik Integrált Városfejlesztési Stratégiával.
1.4 1.4.1
A település társadalma Demográfia, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség
Népességszám Tiszalök népesség számának alakulását vizsgálva elmondható, hogy a település népessége az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökken. A két népszámlálási időszak adatait összehasonlítva látható a csökkenés mind az állandó lakosság, mind a lakónépesség adatcsoportban. A két időpont arányosítása szerint a Tiszalökön történő népességcsökkenés hasonló arányú, mint a megyei és az országos szintű adatok is mutatják.
6. táblázat: Tiszalök város népességszám változása 2001-2011
19
Adattípus Állandó népesség (város) Lakónépesség (város) Állandó népesség (megye) Lakónépesség (megye) Állandó népesség (ország) Lakónépesség (ország) Forrás: KSH
Lakónépesség 2011/2001 (%)
2001
2011
6 162
5 629
6 132
5 519
597 582
577 420
587 994
565 317
10 270 425
10 092 081
10 198 315
9 937 628
Lakónépesség / állandó népesség 2001
Lakónépesség / állandó népesség 2011
100%
98%
98%
96%
97%
97%
90
96
97
A hosszú idősoros ábrán jól látható a népesség csökkenésének üteme. Az állandó népessége 2000. év óta 629 fővel csökkent. Ez gyors csökkenésnek számít, és sajnos országos szinten is ez tapasztalható. 1. ábra. Tiszalök népességének változása 2000-2013 6 400 6 200
6 155 6 162
6 000
6 105
6 038 6 023 5 994 5 897 5 897
5 800 5 600
5 824
5 748
5 674 5 629
5 593 5 526
5 400 5 200 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: KSH
Népsűrűség A város népsűrűsége a 2015-ös adatok alapján 96,47 fő/km², amely a megyei (93 fő/km2) és országos (106 fő/km2) átlag között van. Az adattípus évek szerinti alakulásában is folyamatos csökkenés tapasztalható (2000-ben még 104,8 fő/km2 volt), melynek oka a népesség számának csökkenése. Népmozgalom A népesség számának folyamatos csökkenésében nagy szerepet játszik az elvándorlások aránya. Az elvándorlások száma évről évre meghaladja a városba érkezők számát. A város népességének alakulására az 1980-as évek végéig erőteljes növekedés volt jellemző, viszont az utóbbi években gazdasági stagnálással és erőteljes romlással együtt a lakosság száma is csökkenésnek indult. A születések száma – úgy, ahogy az országos átlag is – hullámzó, de csökkenő tendenciát mutat. Különösen drasztikus a csökkenés a 20 évre visszamenő statisztikai adathoz képest, amellyel szemben 1/3-ára esett vissza a születések száma.
20
Emellett jelentős a halálozások és élveszületések arányának eltolódása negatív irányba. A 2009. és 2012. kivételével minden évben a halálozások száma nagyobb értékű, mint az élveszületések száma. 7. táblázat: Tiszalök város népmozgalmi adatai (2001-2011)
Adattípus
2001
2011
59
47
63
64
4
17
13
32
17
49
Élveszületések (előző népszámlálás óta, fő) Halálozások (előző népszámlálás óta, fő) Természetes szaporodás (előző népszámlálás óta, fő) Vándorlási különbözet (előző népszámlálás óta, fő) Teljes népmozgalom (tényleges szaporodás) (előző népszámlálás óta, fő) Forrás: KSH
Tiszalökön a lakosságcsökkenést tehát több tényező is magyarázza. Az elmúlt években a vándorlási egyenleg, ahogy az fentebb is kifejtésre került, folyamatosan negatív volt. A vándorlási veszteség elsősorban a térség kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetének tudható be. A településen hiányoznak a nagy tömegeket felszívni tudó üzemek, vállalkozások, melyek tartós foglalkoztatottságot tudnának biztosítani a munkanélküli lakosság számára. A szelektív migráció fő irányvonalai elsősorban a megyeszékhely, a főváros, valamint külföld. A városban nem érvényesülnek a migrációból adódó mérséklő hatások, hiányoznak a településre költöző fiatal párok, akik odaköltözésükkel ellensúlyozzák a népességfogyást, valamint gyermekvállalással hozzájárulnának a népességnövekedéshez. A népességveszteség másik fő összetevője a természetes szaporodás üteme. A halálozások száma az elmúlt 10 év során folyamatosan meghaladta a születések számát. 2. ábra: Népmozgalmi mutatók Tiszalökön 400 300 200 100 0 -100
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
-200 -300 -400 -500 Élveszületések (előző népszámlálás óta, fő)
Halálozások (előző népszámlálás óta, fő)
Odavándorlások száma
Elvándorlások száma
21
Forrás: KSH
Korösszetétel A népesség korösszetétele tekintetében jól látható, hogy a lakosság több mint 45%-át a 40 év fölöttiek teszik ki mindkét vizsgált évben. A 14 év alattiak 2001-ben még 20%-át tették ki a lakosságnak, de 2011-re még ez is csökkent 5 százalékponttal. A társadalom elöregedő Tiszalökön, az országos tendenciáknak megfelelően. 3. ábra: A lakónépesség korösszetétele 2001, 2011
A lakónépesség korösszetétele 2001
A lakónépesség korösszetétele 2011
-14 20%
15-19
20% 7%
26%
14% 12%
-14 22%
15%
7%
20-29
15-19 20-29
14%
30-39
27%
40-59 60-
15%
30-39 40-59 60-
Forrás: KSH
A városban az eltartott népesség rátája (a gyermeknépesség (0–14 éves) és az idős népesség (65–X éves) összege a 15–64 éves népesség százalékában) 2001-ben 68%, míg 2011 ugyanez a mutató 57% volt. A város öregedési indexe (öregedési index: az idős népesség (65–X éves) a gyermeknépesség (0–14 éves) százalékában) 2001-ben 101%, míg 2011-ben ugyanez a mutató 151% volt. Összességében elmondható, hogy a népesség öregedő tendenciát párhuzamosan az eltartott népesség aránya nőtt 2001 és 2011 között.
mutat
ezzel
A népesség nemek szerinti megoszlása 2011-ben a városban: népesség 52% nő, 48% férfi. A nemek közötti arány 2001-hez képest nem változott. Nemzetiségi összetétel Hazai nemzetiségek A 2011 népszámlálás alapján a városban élő nemzetiségek a következőek: cigány (763 fő), német (17 fő), román (11 fő), ruszin (3 fő), szerb (3 fő), szlovák (5 fő), ukrán (7 fő). 2001 óta a cigány nemzetiség létszáma nőtt (2001-ben 141 fő), ez több mint ötszörös növekedést jelent. Jelenleg Tiszalök Újtelep településrésze a város legelmaradottabb része, melynek a lakói mélyszegénységben élnek. Jellemzően a településrész roma emberek által lakott, alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, többnyire segélyekből, illetve szociálpolitikai ellátásokból élnek, egészségügyi állapotuk általában rosszabb a város egyéb részein élőkhöz viszonyítva. Az Újtelepen élő családokban a gyermekek száma magas. A településrészen a korábbi felmérés szerint összesen 374 fő lakik 89 családban. A településrész részletes bemutatása a 3.4.2. fejezetben történik meg.
22
Képzettség Tiszalök lakosságának iskolai végzettsége a 2001-es és a 2011-es népszámlálás adatok alapján az egyes kategóriákban a megyei és az országos átlaggal megegyező, vagy attól picit magasabb. Pozitívumként emelendő ki, hogy a városban javuló tendencia indult el az elmúlt években, közel kétszeresére emelkedett a felsőfokú végzettséggel rendelkezőek száma, amely növekedés a megyei átlagos növekedésen felüli. 8. táblázat: Tiszalök város lakossága iskolai végzettség szerint megyei és országos összehasonlításban (2001, 2011)
Adattípus
10- éves általános iskola első évfolyamát sem végezte el aránya 15- éves korosztályban legalább általános iskolai 8. évfolyammal rendelkezők aránya 18- éves korosztályban legalább érettségivel rendelkezők aránya 25- éves korosztályban egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya Forrás: KSH
Tiszalök Szabolcs-SzatmárBereg megye Magyarország Tiszalök Szabolcs-SzatmárBereg megye Magyarország Tiszalök Szabolcs-SzatmárBereg megye Magyarország Tiszalök Szabolcs-SzatmárBereg megye Magyarország
2001
2011
Változás 2011/2001 viszonylatában (%)
25%
19%
77%
24%
16%
68%
8% 66%
12% 86%
148% 129%
26%
22%
86%
11% 22%
18% 33%
171% 151%
14%
19%
132%
8% 5%
23% 9%
298% 185%
6%
10%
169%
5%
14%
319%
Foglalkoztatottság Tiszalök városban 2011-ben a munkaképes korúak száma 3786 fő volt, ennek 11% a nyilvántartott munkanélküli. Ez az arány, a 2001-es adatokhoz képest nem jelent jelentős változást (A munkaképes korúak száma 3772 fő, a munkanélküliek aránya 9%-a volt). Az alábbi ábrán jól látható, hogy a megyei adatokhoz hasonlítanak a város értékei, míg az országos adatok tekintetében Tiszalökön kevesebb a foglalkoztatott, mint az országos átlag.
23
4. ábra: Tiszalök népessége gazdasági aktivitása szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
1 484
160 091
2 091
169 578
295
40 976
2 287
188 627
3 942 723
Tiszalök
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Magyarország
foglalkoztatott
munkanélküli
2 476 681
2 949 727 568 497
inaktív kereső
eltartott
Forrás: KSH, 2011 5. ábra: Álláskeresők számának változása Tiszalökön 312
900
269
800 700 600
168
186
143
189
191 143
500
137
147 519
200
394
366
421
405 319
335
210
140
156
400 300
218
244
356
400
497
438
500
315
452 356
100 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat
2011-ben a helyben foglalkoztatottak aránya foglalkoztatottakon belül 89% volt, míg a településről ingázók aránya 34%. A helyben foglalkoztatott helyi lakosok aránya 2001 óta nőtt, az ingázók aránya ellenben alacsonyabb. 2014 decemberében a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint a munkaképes korúak 9,29%-a (relatív mutató) nyilvántartott álláskereső. Ez a munkanélküliségi ráta a nyilvántartott munkanélküliek számát tartalmazza, a tényleges munkanélküliek száma ettől eltérhet. A relatív mutató országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya 1,65. 2014 decemberében a nyilvántartott álláskeresők száma 360 fő, amely a 2013as adathoz képest (458 fő) enyhe csökkenést jelent. A regisztrált 360 munkanélküliből az elmúlt év végén 79 fő 365 napnál régebb óta szerepelt a munkaügyi hivatal nyilvántartásaiban, ami a munkakeresők 21%-át jelenti. Ezek az adatok csökkenést
24
mutatnak az év közepéhez képest, amikor is 401 fő volt munkanélküli, és ennek 26%-a szerepelt több mint egy éve a nyilvántartásban. 6. ábra: A munkanélküliség egy naptári éven belüli ciklikussága 500 450
422
464
449
463 432 401
384
400
396 363
388
360
328
350 300 250 200 150
120
121
115
108
105
103
100
77
78
79
70
84
79
50 0
nyilvántartott össz. fő
Folyamatosan nyilv. Hossz > 365nap
Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat
A fentebbi ábrán látható a munkanélküliség egy naptári éven belüli alakulása havi bontásban. Ahogy az látszik, a munkanélküliségi adatok nyár elején enyhe csökkenésnek indultak, majd ősszel kezdett el növekedni ismételten a munkanélküliség. Mindez annak köszönhető, hogy Tiszalökön a munkanélküliség miatt az idénymunkák jellemzőek, amely többnyire fizikai munkát jelent és ekkor tudnak többen munkába állni a mezőgazdaságban, az építőiparban. A munkanélküliség egy éven belüli ciklikusságát nagymértékben befolyásolja a közfoglalkoztatás rendszere. 9. táblázat: A munkanélküliség változása
Dátum
Nyilvántartott száma (fő)
Munkavállalási korú népesség (fő)
Folyamatos nyilv. hossz> 365 nap (fő)
Relatív mutató %
Arányszám
2014. 360 79 3875 9,29 1,65 december 2015. 285 54 3827 7,45 1,5 október Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, http://nfsz.munka.hu adatai alapján saját szerkesztés, 2015.
Jól látszik a fentebbi táblázatban, hogy 2015-ben jelentősen csökkent a munkanélküliség, főként a közmunkaprogramnak köszönhetően. Jövedelmi viszonyok Jövedelem A jövedelmi viszonyokat alapvetően meghatározza a népesség gazdasági aktivitása. Tiszalökön 2013-ben 439 adófizető jutott ezer lakosra, amit kismértékben meghalad a megyei érték (421 fő). Az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó alap 1,5655 millió Ft, a
25
személyi jövedelemadó értéke pedig 687,3 ezer Ft volt, ami kicsit kedvezőbb képet mutat a megyei átlaghoz viszonyítva (629 ezer Ft). Az adó alakulásában erőteljes növekedés látható 2001-2008-ig, majd a gazdasági válság következtében jelentős esés figyelhető meg. Az utóbbi évek tekintetében a jövedelmi viszonyok alakulásában stagnálás jellemző. Ez a tendencia mutatható ki Szabolcs-SzatmárBereg megyére vonatkoztatva is. 7. ábra: SZJA Alapot képező jövedelem alakulása (Ft) 400 000 350 000 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Forrás: KSH
Segélyezés 10. táblázat: Különböző ellátási formákat igénybe vevők száma Tiszalökön
Terület
Tiszalök Szabolcs-SzatmárBereg megye városai Szabolcs-SzatmárBereg megye Magyarország Forrás: KSH 2013
0
Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek átlagos havi száma ezer lakosra 29,32
3,5
37,2
31,
5,0
50,7
38,
3,7
21,4
28,5
Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma
Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők
40,17
Az ezer lakosra vetített foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek átlagos havi száma a megyei átlagtól alacsonyabb és az országos átlagnál is csak kicsit magasabb. Az, hogy a megye városaiban a foglalkoztatást helyettesítő segélyben majdnem kétszer annyian részesülnek, mint Tiszalökön, arra enged következtetni, hogy a munkanélküliségi helyzet a városban kedvezőbb, mint a megye többi részén. A segélyezés településen biztosított típusai a 1.5.1.3 fejezetben kerülnek részletezésre.
26
Életminőség A születéskor várható élettartam Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2013-ban 78,33 év volt, az országos átlagtól 0,4 évvel kevesebb, tehát nem tapasztalható nagy eltérés az ország többi részéhez képest. A városban a háztartások életminősége az alábbiak szerint változott 2001 és 2011 között. 11. táblázat: A lakások minősége, mint az életminőséget befolyásoló tényező
2001
2011
SzabolcsSzatmárBereg megye az összes %-ában 2253 207 838
Tiszalök
Lakások összesen Lakás komfortossága szerint összkomfortos komfortos félkomfortos komfort nélküli szükség- és egyéb lakás Lakás felszereltsége szerint hálózati vízvezetékkel házi vízvezetékkel meleg folyóvízzel vízöblítéses WC-vel közcsatornával házi csatornával Forrás: KSH
SzabolcsSzatmárBereg megye az összes %-ában 2 379 218 084
Tiszalök
34% 39% 6% 16% 5%
40% 33% 5% 19% 3%
37% 44% 3% 10% 0%
47% 38% 3% 11% 0%
83% 1% 82% 79% 27% 57%
81% 2% 79% 76% 35% 48%
85% 1% 82% 83% 44% 41%
90% 2% 87% 88% 59% 34%
Az életminőség a lakhatás szempontjából is a megyei átlaghoz közelít. A lakások közel harmada összkomfortos, és 2001-től 2011-ig nem mutatott nagy változást az eltelt 10 év ellenére sem. A komfort nélküli lakások aránya 6 százalékponttal csökkent ez idő alatt, és a komfortos lakások arányában is 5 százalékpontos növekedés tapasztalható, ami a megyei adathoz hasonló. Az életminőséget, illetve annak anyagi tényezőit áttételesen jellemző mutatók közül viszonyítási alapot jelent a lakosság tulajdonában álló nagy értékű fogyasztási cikkek mennyisége, értéke. Ezek közül az egyik legjellemzőbb mutató az 1000 főre jutó személygépkocsik számának változása. 2008-ig folyamatosan növekvő motorizációt volt jellemző, amely 2012-ben lassú növekedésnek indult, 2013-ban 230 szgk/1000 fő volt. Ez alig marad el a megyei átlagtól.
27
8. ábra: Motorizáció Tiszalökön 320 300
Szgk/1000 fő
280 260
286
280
240
200
241
232
220
300
293
304
301
298
301
298
307
216
254 252 251 250 231 254 250 247 230 229 228 224 222 220
2006
2007
247
205
195
180 160 2004
2005
Magyarország
2008
2009
2010
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
2011
2012
2013
Tiszalök
Forrás: KSH
1.4.2
Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok
A városban jelen van a szegregáció, 1 szegregátum és 1 szegregációval veszélyeztetett terület található külterületi településrészeken. A szegregátumban a konfliktus elsődleges forrása a foglalkoztatásból, munkahelyhiányból adódó problémák, kifejezetten városrészek közötti konfliktusról nem beszélhetünk. Az érintett területek részletes bemutatását a 3.4.2 fejezet tartalmazza. 1.4.3
Települési identitást erősítő tényezők
Történeti és kulturális adottságok Településtörténet A település első írott emlékei 1265-ből származtak, neve több változatban megtalálható. A település nevének írása koronként változott. Egy 1330-as években kelt pápai tizedlajstromban „Luk”, a leleszi országos levéltárnak egy 1450-ben kelt oklevele „Lök”, a Kállay család levéltára 1469-ben „Nagy- és Kislök” néven említi. Egy birtokadományozási perben löki Chépán és Bethem hitbér és leánynegyed fejében Lök déli részén 12 ekényi földet rokonainak hozzájárulásával átengednek. A név igen régi megszállásra valló puszta személynévből álló földrajzi név. A személynév minden bizonnyal a Lőrinc magyar becézett változatával azonos: Lökös --> Lök. Az a tény, hogy 24 évvel a tatárpusztítás után okmány említi a település nevét, azt bizonyítja, hogy a Tisza mocsaras ártere jó búvóhelyet biztosított az itt élőknek. A szomszédos települések – Rázom, Lenged, Gyománfalu, Szilasteleke – elpusztultak. Lök megmaradt, s életerejét, a lakosság élni akarását igazolja, hogy az óta is itt élnek az ősök leszármazottai. A helynevek arra engednek következtetni, hogy a község területe királyi birtok volt. A birtok elosztási adományokból az is kitűnik, hogy kisnemesi település, lakói honfoglalás kori eredetűek, színtiszta magyarok. Jelenlegi helyére a XV-XVI. században települt a község lakossága. Írásos emlékek alapján ettől az időtől kezdve van kompközlekedés a Tiszán, mely kereskedelmi összekötő út volt Erdély és a Felvidék között. A XV. században már fontos kereskedelmi és ipari központ volt. A településnek fontos szerepe volt a Bocskai-szabadságharcban. 1703. október 14-én II. Rákóczi Ferenc Tiszalök és Bűdszentmihály (Tiszavasvári) közötti táborból szólította fegyverbe a kurucokat. Tiszalök 1765-ben Mária Teréziától kapott vásártartási jogot, ezzel a
28
környezet ipari és kereskedelmi centrumává vált. A vásár idejét az adománylevél, illetve rendelet állapította meg (1932-ig a mai sportpálya helyén voltak a tiszalöki országos vásárok). A vásártartási jog egyben mezővárosi rangot is jelentett. Az 1848-49-es szabadságharcban nagyon sok tiszalöki vett részt. A kiegyezés után az út- és vasútépítkezések, a Tiszát szabályozó földmunkák, a gátépítések jó kereseti lehetőséget biztosítottak a lakosságnak. Harminc év alatt – 1869-1900 között – ezer fővel nőtt a település lakóinak száma. A századfordulón már 4477 fő lakja a községet. Vásártartási és mezővárosi jogával a környező jobbágyközségek központjává vált. Később ez is közrejátszott abban, hogy 1870-tõl a Dadai-alsójárás székhelye lett, 10 település vonzás centrumával. Az intézmények, hivatalok kiépítése mellett vonzotta a környék lakosait a kereskedelem is. A „löki réven” bonyolították le az állat- és terményszállítmányokat a Felvidék városainak kereskedői is. 1847-től gyógyszertára, 1867-től postája, 1882-től önálló orvosa, 1884-től Takarékpénztára, 1894-től távíró berendezése, 1896-tól vasútállomása, 1900-tól bábája van. A századfordulón megindultak a gát-, út- és vasútépítések. A Tiszapolgár - Királytelek közötti vonalat (47 km) 1896. október 26-án adták át a forgalomnak. A Tiszalök - Bűdszentmihály közötti vasútvonalat (8 km) 1897. január 16-án adták át. Ekkor már postával és távíróval is rendelkezett, ami a település fejlődését, vonzását erősítette. Az 1900-as évek elején már „Szabolcsi Tiszavidék” címmel hetilapja is volt. A községben szolgabíróság, járásbíróság és börtön is volt. Járási székhely voltának köszönhetően itt volt a legtöbb értelmiségi. Megpróbáltatások, küzdelmek jellemzik Tiszalök életét is az I. világháborút követően, a megindult gazdasági fejlődést, a nyugodt, békés életet szakította meg a háború. A II. világháborús harci eseményeknek Tiszalökön 1944. november 1-jén lett vége, amikor is a hajnalban visszavonuló német csapatok felrobbantották a református és katolikus templomot. 1950. január 1-től megszűnt a Dadai-alsójárás. Az új területi egység neve: Tiszalöki járás (székhelye Tiszalök), egészen 1970-ig. A település infrastruktúrája, funkciója (egészségügyi, oktatási) miatt továbbra is vonzotta a környéken élőket. A települést az 1950-es években felépített vízlépcső és vízerőmű tette országosan ismertté. Régi vágya teljesült Tiszalöknek, 1953. szeptember 1-től gimnázium létesült a településen. Kulturális értékek Tiszalökön fontos a helyi identitás, a lokálpatriotizmus, a múlt emlékeinek ápolása az itt élők számára. A vallásnak jelentős szerepe van az identitástudat kialakításában. A lakosság vallási, felekezeti megoszlásának felmérését a Központi Statisztikai Hivatal végzi kizárólagosan a népszámlálások alkalmával. A legfrissebb 2011. évi népszámlálás értékelése alapján, a Tiszalökön élők közel fele nem kötődik egyházhoz, azaz nem kívánt nyilatkozni, magát ateistának vallja, vagy nem tartozik egyik egyházközséghez sem. A lakosok egynegyede katolikus – többségében római katolikus – egynegyede pedig református.
29
9. ábra: A lakosság vallások szerinti megoszlása
Nem kívánt válaszolni, nincs válasz; 1 493 Ateista; 49
Rómaik atolikus 1 143
Görög katolikus; 247
Vallási Református; 1 közösséghez, 504 felekezethez nem tartozik; 1 624
Más vallási közösséghez, felekezethez tartozik; 80
Evangélikus; 12
Forrás: KSH
A város építészeti és régészeti értékeit a 1.11.4. fejezet tartalmazza. Civil szerveződések A városban 29 bejegyzett civil szervezet működik. A szerveztek a legnagyobb számban oktatás, egészségügy és sport tevékenységet folytatnak. A legjelentősebb civil szervezetek az alábbiak: Tiszalöki Városi Sportegyesület Az egyesületben labdarúgó és kézilabda szakosztály működik. Labdarúgóik a Szi-Zo Sport megyei I. osztályban versenyeznek. Az 1990-es évek végén mind női, mind férfi kézilabda csapatuk megjárta az NB II-es bajnokságot, jelenleg a megyei bajnokságban szerepelnek. A kézilabda csapataikban játszott több egykori és jelenlegi élvonalbeli játékos is. A mostaniak közül Csáki Viktória a DVSC meghatározó játékosa, aki már a felnőtt Magyar Válogatottban is bemutatkozott, illetve Rédei István, aki korábban a Debreceni KSE szintén meghatározó embere volt, majd 5 év és 12 sikeres válogatott mérkőzés után jelenleg a Spanyol 1. osztályban, J.D. Arrate csapatában játszik. Aranyeső Nyugdíjas Egyesület Az egyesület tagjai segítik az elesett nyugdíjas társaikat, gondoskodnak a szabadidő kulturált eltöltéséről. Az egyesület 2000-ben alakult és 2003-tól bíróságnál bejegyzett egyesületként működik. Az egyesületen belül énekkar és művészeti csoport is van, akik bohózatokkal, cigánytánccal, népi tánccal, szavalatokkal szórakoztatják a közönséget. Ezüstfenyő Nyugdíjas Egyesület 2002 novemberében alakult azzal a céllal, hogy összefogja, és közösségi lehetőségeivel támogassa város nyugdíjasait. Gondoskodik a szabadidő kulturált, tartalmas eltöltéséről: összejövetelek szerveznek, illetve ismeretterjesztő, felvilágosító előadásokra kerül sor. Tiszalöki Népzenei Egyesület 1965-ben alakult Tiszalökön az Erkel vegyes kar, mely a nyolcvanas évektől átalakult népzenei együttessé, és az óta is folyamatosan működik. Számtalan fellépésük volt helyi rendezvényeken, a környező településeken, megye, sőt országszerte. Néha határainkon
30
túlra is eljutottak. Többször megfordultak a Magyar Rádió stúdiójában is, előadásukat a Népdalkörök Pódiumában hallhatták. Városi Önkéntes Tűzoltó és Környezetvédő Egyesület Hosszú évek óta megbecsült és elismert csapata a városnak. Segítőkészségüket és rugalmasságukat a város lakói és intézményei egyaránt tapasztalhatják. A hivatásos tűzoltók mellett, esetenként éles bevetésen is tűzoltó munkát végeznek. Népszerűsítik a segítő szakmát a fiatalok és gyerekek körébe. Új Élet Horgász és Környezetvédelmi Egyesület Tiszalök horgászegyesülete 1959-ben alakult kb. 30-50 taggal, Új Élet néven. A két-három hetenkénti folyamatos telepítések (évi közel 60 mázsa hal) következménye az ország, de főként Kelet-Magyarország sok helyéről való tagjelentkezés és az ehhez kapcsolódik az intenzíven növekvő napijegy bevétel. A holtágban az édesvízi halfauna minden fajtája megtalálható, köztük egyre több kapitális méretű. POTE- Polgárok Tiszalökért Egyesület Az egyesületet 2007. május 9-én, 20-fővel alapították a jelenlegi taglétszám 48 fő. Az Egyesület célja: a lakóhely hagyományainak ápolása, gyűjtése és óvása a történeti értékek védelme és megismertetése segíteni a város építészeti, környezeti és természeti értékeinek megőrzését, korszerű és esztétikus fejlesztését a lakosság szülőhely iránti szeretetének erősítése, hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése együttműködés minden olyan társadalmi tényezővel, amelynek célkitűzései nem ellenkeznek az egyesület célkitűzésével. A tevékenység tartalma:
részt vesz a várost érintő hosszú távú és éves fejlesztési és rendezési tervek kialakításában, azokról társadalmi vitákat szervez, kezdeményezi módosításukat, azokat a lakossággal megismerteti és közreműködik megvalósításukban kiadványok, képeslapok készítésével és terjesztésével, előadások segítségével tájékoztatja a közvéleményt lakóhelye értékeiről és azok állapotáról kezdeményezi a város szépítését, fásítását, parkosítását, virágosítását, ennek érdekében telepítési és fenntartási akciókat szervez szervezi a lakosság önkéntes társadalmi munkáját és anyagi hozzájárulását lakóhelye védelmében, szépítésében és fejlesztésében fellép a település környezete és tisztasága védelmében kulturális rendezvényeket, közösségi művelődési alkalmakat szervez és támogat az egyesület együttműködik az önkormányzati szervekkel és társadalmi szervezetekkel.
A Tiszalökön található civil szervezetek listája a mellékletben található. Civil Koncepció, civilekkel kapcsolatos helyi politika nincs. Az önkormányzat részéről jó az együttműködés a civilekkel. Elsősorban pénzbeli támogatással segíti munkájukat az önkormányzat. Másodsorban pályázatírásban is a rendelkezésükre állnak, és ha az egyesület szeretne valami programot megvalósítani, akkor (pl. közterület-használat esetében) soron kívül járnak el az ügyükben.
31
12. táblázat: Civil szervezetek támogatása Tiszalökön
Civil szervezetek támogatása Év
Támogatott civil szervezetek száma (db)
Civil szervezetek támogatására fordított összeg (e Ft)
2005
3
3.100
2006
9
5.600
2007
6
3.900
2008
4
3.200
2009
7
5.600
2010
9
5.080
2011
5
4.100
2012
6
3.500
2013
6
3.770
2014 9 Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
4.174
Az önkéntességre, a közösségi összefogásra is van néhány példa: a pedagógusok vezetésével tiszalöki gyerekek díszítették ki az orvosi rendelő falát falfestéssel; valamint évek óta nagy siker az általános iskolai jótékonysági bál. Civilek szerepvállalása a városban:
Polgárok Tiszalökért Egyesület - adománygyűjtés, üzemeltetése, emlékművek karbantartása stb.
Sportegyesület - sportolási lehetőség biztosítása az óvodás korosztálytól az öregkorig.
Polgárőrség - együttműködésben a legfontosabb a városi rendezvények biztosítása, szeptemberben az iskolások közlekedésének elősegítése.
Tűzoltók - együttműködés: a tűzoltóautóval hordják ki a vizet az önkormányzat ültetvényére öntözés céljából, illetve mikor az önkormányzati területen avart, gallyat égetnek, az egyesület biztosítja az irányított égetést.
1.5 1.5.1
kajak-kenu
sportklub
A település humán infrastruktúrája Humán közszolgáltatások
Oktatás-nevelési intézményhálózat Óvodai feladatellátás Tiszalökön az óvodai feladatellátás egy intézményben (Napköziotthonos óvoda), amelynek a fenntartója és működtetője Tiszalök város önkormányzata. A feladat ellátási helyek száma 5 db, ezek területi elhelyezkedése a városon belül egyenletes. A 181 fő összes óvodai férőhely városi szintű kihasználtsága 94,5%-os. Kihasználtságban az utóbbi évek tendenciája: 2001-től a férőhelyek száma csökkent 11%kal, a beíratott gyermekek száma 27%-kal, így a kihasználtság is csökkent.
32
Az elmúlt időszakban megtörtént a Kisfástanyai feladatellátó hely rekonstrukciója. 13. táblázat: Óvodai intézmények és azok legfontosabb statisztikai adatai (2013/2014 tanév)
Intézmény neve és fenntartója
Feladatellátó hely és annak címe
Férőhely (fő)
2014-ben beíratott gyerekek száma (fő)
Napköziotthonos 4450 Óvoda, Napos Tiszalök, Bölcsőde / 46 Kossuth utca Tiszalök Város 63. Önkormányzata Napköziotthonos Óvoda, Napos Bölcsőde - 3. 4450 számú Tiszalök, 45 Hétszínvirág Arany J. u. Óvoda / Tiszalök 57. Város Önkormányzata Napköziotthonos Óvoda, Napos Bölcsőde - 4. 4451 számú Kerekerdő Tiszalök, 20 Óvoda / Tiszalök Igazság u. 3. Város Önkormányzata Napköziotthonos Óvoda, Napos Bölcsőde - 5. 4452 számú Tiszalök, Ady 45 Aranyalma E. u. 35. Óvoda / Tiszalök Város Önkormányzata Napköziotthonos Óvoda, Napos Bölcsőde - 6. 4453 számú Tiszalök, 25 Napraforgó Akácfa u. 2. Óvoda / Tiszalök Város Önkormányzata Forrás: www.oktatas.hu; http://statinfo.ksh.hu/
168
Kihasználtság (%)
Csoportszobák száma (db)
Torna-szoba léte (igen/nem, db)
2
nem
2
nem
1
nem
2
nem
1
nem
93
Legfontosabb fejlesztési igények az 1.7.6. Intézményfenntartás fejezetben jelennek meg. Felmerült az igény egy központi óvoda létrehozására, de ennek megvalósítása – forráshiány miatt – még nem történt meg. Általános iskolai feladatellátás Általános iskolai nappali oktatásban résztvevő tanulók száma 2013/2014-es tanévben 397 fő volt. Az elmúlt évek (2001 óta) tendenciája szerint ez a szám csökkenő. Nemzetiségi oktatás nincs a városban. A város iskoláiba más településről bejáró általános iskolai tanulók száma 11 fő volt a 2013/2014-es tanévben, amely szintén csökkenő tendenciát mutat.
33
A város két általános iskolájának fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK). 14. táblázat: Általános iskolai intézmények és azok legfontosabb adatai (2013/2014 tanév)
Intézmény neve és fenntartója
Feladatellátó hely és annak címe
Férőhely (fő)
2013/2014 tanévben beíratott gyerekek száma (fő)
Tiszalöki Kossuth Lajos Általános 4450 Tiszalök, Iskola és Kossuth utca 600 Alapfokú 43. Művészeti Iskola / KLIK Frim Jakab Általános Iskola, 4450 Tiszalök, Készségfejlesztő Kossuth utca 20 Speciális 39-41. Szakiskola és Kollégium Forrás: www.oktatas.hu; http://statinfo.ksh.hu/
397
Kihasználtság (%)
Tantermek száma (db)
Tornaterem léte (igen/nem, db)
27
igen - 2 (tornaterem, tornaszoba)
9
igen tornaterem
64
A működtetés és fenntartás feladatainak megosztása a KLIK és az önkormányzat között 1.7.6. fejezetben kerül tárgyalásra Megvalósult fejlesztések 2007-2013 között:
Tiszalök Város Önkormányzata: Tanulói infrastruktúra fejlesztése Tiszalökön
Tiszalök Város Önkormányzata: Oktatási innováció fejlesztés Tiszalökön, a teljes pedagógiai vertikumra
Tiszalök Város Önkormányzata: Tiszalöki Kossuth Lajos Alapfokú Művészeti Általános Iskola épületének energetikai korszerűsítése - napkollektorok elhelyezése, homlokzati és födémszigetelés és nyílászárócsere.
KLIK: Pedagógusok felkészítése az intézmény pedagógiai programjában meghatározott célkitűzések megvalósíthatósága érdekében. A pedagógiai kultúra fejlesztése iskolánkban.
KLIK: Pedagógus továbbképzés a tiszalöki középiskolában
KLIK: A testi és lelki egészség fejlesztése intézményi szinten pedagógusok és tanulók bevonásával.
KLIK: "Sport és egészségfejlesztő programok"
Kossuth L. Ált. és Alapfokú Művészeti Iskola: Könyvtári infrastruktúrafejlesztés a Tiszalöki Kossuth Lajos Általános és Alapfokú Művészeti Iskolában
Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium: Könyvtári fejlesztés a tiszalöki gimnáziumban
Legfontosabb fejlesztési igények az 1.7.6. Intézményfenntartás fejezetben jelennek meg. Középfokú oktatás A középfokú oktatási intézmény vonzáskörzete a szomszédos településekre terjed ki. Fenntartója a Nyíregyházi Szakképzési Centrum.
34
15. táblázat: Tiszalök középfokú oktatási intézménye és annak jellemzői (2013/2014 tanév) Középfokú oktatási intézmény neve, fenntartója / működtetője Teleki Blanka Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium / Nyíregyházi Szakképzési Centrum
Tanulók száma 2013/2014 (fő)
150
Nem városi lakos (%)
Kollégista (fő)
Képzési kínálat
18
4 évfolyamos gimnáziumi nevelésoktatás, szakközépiskolai nevelésoktatás, szakközépiskolai nevelésoktatás (szakképzés), szakiskolai nevelés-oktatás (szakképzés), kollégiumi nevelés-oktatás, Köznevelési Hídprogram keretén belül zajló nevelés-oktatás (HÍD II.)
61,33
Forrás: www.oktatas.hu; http://statinfo.ksh.hu/
2001 óta a tanulók száma fokozatosan csökkent 2007-ig, 2008 és 2011 között növekedés volt tapasztalható, azóta pedig újra drasztikus csökkenés jellemzi a tanulói létszámokat. Gimnáziumi képzés utoljára indult a 2015/2016-os tanévben. 2016-tól csak szakközépiskolai és szakiskolai képzés lesz az intézményben. A képzések struktúrája széles (vendéglátás-turizmus, közszolgálat, szociális szolgáltatások, hegesztő, kőműves, festő-mázoló, kereskedő, fodrász, kozmetikus, ívhegesztő és eladó) illeszkedik a helyi gazdaság igényeihez. Az intézmények kapcsolatot ápolnak a gazdasági szereplőkkel. Kollégiumi ellátást a városban 1 intézmény biztosít. A férőhelyek száma 60, a kihasználtság 30%-os. 10. ábra: Oktatási létszámok változása 2001-2014 között Tiszalökön 800
Óvodába beírt gyermekek száma (fő)
700
Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (fő)
600 500
Gimnáziumi tanulók száma (nappali oktatás, fő)
400 300
Szakközépiskolai tanulók száma (nappali oktatás, fő)
200 100
2014
2013
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
0
Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók száma (nappali oktatás, fő)
Forrás: KSH
A fenti ábrán jól látszik, hogy az általános iskolai és gimnáziumi létszámok tekintetében van drasztikus csökkenés, az óvódások tekintetében jóval kisebb a fogyás mértéke. A szakiskolai és szakközépiskolai képzések esetében növekedési trend tapasztalható. A gimnáziumi létszám csökkenésnek egyik oka az általános iskolások számának fogyása, a másik oka
35
pedig a szakközép- és szakiskolai létszámok emelkedése, a gyerekek az általános középfokú képzés helyett inkább a szakmát adó képzési formákat részesítik előnyben. Ennek következménye az is, hogy a gimnáziumi képzés megszűnik Tiszalökön a nagyon alacsony kihasználtság miatt. Egészségügyi ellátás Alapellátás A városban összesen három háziorvos, egy házi gyermekorvos, egy fogorvosi praxis és két gyógyszertár üzemel. Az orvosok vállalkozóként végzik feladatukat. Betöltetlen praxis nincs a városban. Az ügyeleti feladatok ellátása vegyes ellátási rendszerben történik. A városban körzeti rendszerben 3 védőnő dolgozik. A településen az egészségügyi alapellátás egy ellátóhelyen történik. 16. táblázat: Egészségügyi ellátást biztosító ellátóhelyek főbb jellemzői
Egészségügyi ellátóhely, címe
Ellátás jellege
Egészségügyi Központ Tiszalök, Kossuth u. 70.
alap és szakellátás
Gyakorolt praxisok száma
Betöltetlen praxisok száma
5
0
Infrastrukturális hiányosságok – jogszabályi elvárásoknak való megfelelés Felújítás megtörtént, jogszabályi előírásoknak megfelel
Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, HEP
Szakellátás A városi Egészségügyi Központban 2015 őszétől indultak el a szakrendelések. Jelenleg az alábbi szakrendelések érhetőek el: szülészet-nőgyógyászat, belgyógyászat, gyermekgyógyászat, ultrahang, fizioterápia, sebészet, fül-orr-gégészet. Egészségügyi Központ nemrégiben lett felújítva; megtörtént az épület hőszigetelése, új kazánok beszerzése, nyílászárócsere és napelem rendszer telepítése. Az Önkormányzat a szakrendelések körét szeretné bővíteni, ehhez szükség lenne eszközök beszerzéséra, mert a hely és a rendelők adottak. Tervek között szerepel a reumatológiai és a szemészeti szakrendelés beindítása, illetve az ultrahang rendelés idejének hosszabbítása. Fejlesztések 2007-2013 között: Tiszalök Város Önkormányzata: A tiszalöki egészségügyi intézmény fejlesztése Szociális ellátás Intézmények, szolgáltatások Szociális és gyermekvédelmi alapellátás és szakosított ellátás és intézményei a városban Tiszalök Város Önkormányzata és a Nyírségi Református Egyházmegye fenntartásában működnek. Az önkormányzat tartja fenn a 24 férőhelyes Bölcsődét, az Idősek Gondozó Központját és a Szociális Szolgáltató Központot; a Nyírségi Református Egyházmegye pedig a Bástya Fogyatékosok Református Nappali Házát és a Tiszalöki Református Egyház Oltalmazó Házát. Az intézmények kihasználtsága városi szinten 100%-os. A kihasználtságban jelentős anomáliák nem jelentkeznek. A városban igény nem mutatkozik igény további férőhelyek kialakítására.
36
17. táblázat: Szociális ellátást biztosító intézmények főbb jellemzői 2014-ben
Intézmény
ellátó hely
szolgáltatások
férőhely (fő)
kihasználtság (%)
amennyiben releváns Tiszalök Város Tiszalök, Önkormányzata Idősek Kossuth L. u. Gondozó Központja Tiszalök Város Tiszalök, Önkormányzata Idősek Kossuth L. u. Gondozó Központja Tiszalök Város Tiszalök, Önkormányzata Idősek Kossuth L. u. Gondozó Központja Tiszalök Város Tiszalök, Önkormányzata Idősek Kossuth L. u. Gondozó Központja Tiszalök Város Önkormányzata Tiszalöki Tiszalök, Szociális Szolgáltató Kossuth L. u. 79. Központja Tiszalök Város Önkormányzata Tiszalöki Tiszalök, Szociális Szolgáltató Kossuth L. u. 79. Központja Napköziotthonos Óvoda, Tiszalök, Napos Bölcsőde Kossuth L. u. 63. Tiszalöki Református Tiszalök, Petőfi Egyház Oltalmazó Háza u. 52. Tiszalöki Református Tiszalök, Hősök Egyház Oltalmazó Tere 6. Otthona Bástya Fogyatékosok Református Nappali Háza Tiszalök, / Nyírségi Református Damjanich u. 24. Egyházmegye Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
tartós bentlakás
31
100
szociális étkeztetés
159
n.r.
házi segítségnyújtás
24
n.r.
jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
25
gyermekjóléti családsegítési feladatok
100
és
alternatív napközbeni ellátás
334
n.r.
Megjelenési formája: táborok, nyári napközi 100
bölcsődei ellátás
24
családok otthona
átmeneti
70
100
családok otthona
átmeneti
53
100
30
70
fogyatékosok nappali ellátása
Fejlesztések 2007-2013 között:
Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás: Szeretnénk megújulni - TITKIT Tiszalöki Idősek Gondozó Központjának korszerűsítése"
Tiszalöki Református egyházközség: Fogyatékkal Élők Tiszalöki Református Nappali Háza
Pénzbeni és természetbeni ellátások
37
18. táblázat: Pénzbeni és természetbeni ellátások
2005
2006
2007 2008 2009 2010 2011
Rendelkezésre állási támogatásban/bérpótló juttatásban (11.08.31ig)/foglalkoztatást helyettesítő 170 154 200 támogatásban (11.09.01-től) részesítettek átlagos száma [fő] Lakásfenntartási támogatásban részesültek száma 106 239 212 (pénzbeli és természetbeni) [fő] Átmeneti segélyezésben részesült személyek 45 39 36 száma (pénzbeli és természetbeni) [fő] Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
2012
2013 2014
199
220
213
178
182
126
133
178
185
211
348
350
332
351
15
20
36
21
39
0
53
Rendszeres szociális segély: A rendszeres szociális segély a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező, hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyek részére nyújtott támogatás. Rendszeres szociális segélyre jogosult az a személy, akinek havi jövedelme, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át. 2009-ig folyamatos emelkedés volt tapasztalható a segélyezettek számában. 2009-ben 220 fő volt a segélyezettek száma, azóta pedig folyamatos csökkenés a tendencia; 2014-ben már csak 133 fő. A segélyre fordított összeg 2014-ben 36,1 m Ft. Átmeneti segélyezés esetszámai 2005-2014-es időszakban elég nagy mozgást mutattak, 2008-ban csak 15 eset volt, míg a legmagasabb 2014-ben volt 53 esetszámmal. Átmeneti segélyt a települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére nyújt. Lakásfenntartási támogatásban részesültek száma is elég változó képet mutat az elmúlt időszakban, de összegségében folyamatos emelkedés tapasztalható. 2005-ben csak 106 fő, míg 2014-ben már 351 fő részesült ilyen támogatásban. A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás (vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség) fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásokhoz nyújtott hozzájárulás. Közművelődés, sport, szabadidő Intézmények
művelődési ház: fenntartója az önkormányzat. Szolgáltatásai: tanfolyamok szervezése; helyi szokások és kultúra megismertetése, gondozása, ápolása; amatőr alkotó művelődő közösségek tevékenységének támogatása; szabadidős tevékenységek; városi rendezvények szervezése; helyi újság szerkesztése; információs központ működtetése.
közösségi ház: Tiszalök Újtelep részén található közösségi ház, ahol a településrészen élő hátrányos helyzetű lakosok részére nyújtanak különböző szolgáltatásokat, tartanak foglalkozásokat.
38
könyvtár: Tiszalök város Önkormányzata üzemelteti. Szolgáltatásai: könyvek kölcsönzése; általános és szakreferensi szolgálat; irodalomkutatás, video- és DVD kölcsönzés; nyomtatási szolgáltatás.
múzeumok, galériák: Galéria és Helytörténeti gyűjtemény is található a városban. A Galériában a Tiszalöki Csontváry Nemzetközi alkotótábor festményei tekinthetők meg. A Helytörténeti kiállítás Aranyász Sámuel és Görbedi Miklós gyűjtésében a helyi népi élet mindennapi használati tárgyai mutatja be a "születéstől a halálig". Az emlékszobában Tasnádi Frigyes - a tiszalöki kényszermunka-tábor egykori lakója - állít emléket az tiszalöki vízierőmű építésén foglyoknak.
Fejlesztések 2007- 2013 között:
Közösségi ház építése Tiszalök Újtelep településrészén
Tiszalöki települési könyvtár nyilvános szolgálati terében elhelyezett új bútorok beszerzése
Rendezvények A település rendszeresen megtartott éves rendezvényei:
2015-ben XVII. alkalommal került megrendezésre a Széles a Tisza térségi hagyományőrző találkozó, III. Tiszai Halételek Főzőversenye és XIII. Nemzetközi és Országos Kovácsművészeti Konferencia, Kiállítás és Komplex Népművészeti Bemutató.
Tiszalök életében jelentős a minden évben megrendezésre kerülő városnap, idén XVI. alkalommal. Vele párhuzamosan került megrendezésre a IV. Lecsófőzőverseny.
Művelődési ház és könyvtár rendezvényei: Költészet napja, könyvtári napok, színházi előadások, télűző rendezvények (kiszebáb égetés), adventi rendezvények stb.
39
Sport Infrastruktúra Városi Sporttelep: üzemeltetője az önkormányzat, a pálya természetes gyeppel borított, a kiszolgáló infrastruktúra régi, elavult, kiegészítő szolgáltatások hiányoznak. Tiszaparti Gyermekcentrum, Sportszálló, Sportcentrum, sportpályák: tenisz, foci, röplabda, kosárlabda, asztali tenisz
Camping,
Kikötő
–
Strand: 2015-től a tiszalöki szabad strand Feketeszakáll kalandpark és strand néven üzemel. Szolgáltatások: akadálypálya, kalandalagút, strand, mászófal, kalandhajó, óriás hinta, strandfoci, strandröplabdapálya. Vízi sporttelep: Polgárok Tiszalökért Egyesület az üzemeltetője a sporttelepnek. Sportegyesületek és ezek részvétele a közösségi/tömegsport szervezésében: Jelenleg a Tiszalöki Városi Sportegyesületben labdarúgó és kézilabda szakosztály működik. A labdarúgók a Szi-Zo Sport megyei I. osztályban versenyeznek. Az 1990es évek végén mind női, mind férfi kézilabda csapat megjárta az NB II-es bajnokságot, jelenleg ők is a megyei bajnokságban szerepelnek. A szabadidős sporttevékenységből leginkább a városi kispályás labdarúgó bajnokság emelhető ki. E mellett évente több terem- és szabadtéri torna kerül megrendezésre. A Polgárok Tiszalökért Egyesület 2009-ben megalakította a POTE’07 Tiszalöki Vízi Sport Clubot, ahol 6 évnél idősebb gyermekek, valamint fiatalok, felnőttek sportolhatnak kajak-kenu szakágban versenyszerűen, vagy csak kedvtelésből. Egyesületnek a Sport Club megalapításával kettős célja volt. o Az első, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében egyedülálló módon megteremtsék a verseny célú kajak-kenu vízi sport alapjait, ezzel is szolgálva a Magyar Kajak-kenu Szövetség utánpótlás nevelésének céljait. o A másik, a gyermekek, fiatalok, felnőttek rendszeres testmozgásának biztosítása, fizikai erőnlétük fejlesztése, az egészséges életmódra való nevelés, a Tisza élővilágának megismertetése, természetvédelemre történő nevelés, a kajakozás alapjainak elsajátítása, a vízen való viselkedés és a vízi közlekedés szabályainak megtanítása, úszás és a vízből való mentés oktatása. Tiszalök Város Önkormányzatának segítségével a fenti tevékenységeket az egyesület jól felszerelt vízi sporttelepén végezhetik a vízi sport iránt érdeklődők. A szabadidős sporttevékenységből leginkább a városi kispályás labdarúgó bajnokság emelhető ki. E mellett évente több terem- és szabadtéri torna kerül megrendezésre. 19. táblázat: A város közművelődési és sport infrastruktúrájának jellemzői
Intézmény neve
kihasználtság/ látogatottság
beavatkozási szükségletek
Művelődési ház és könyvtár
magas
nincs
Közösségi ház
magas
nincs
Galéria és Helytörténeti gyűjtemény
magas
nincs
Városi sporttelep
magas
Strand Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
magas
rekonstrukcióra és szolgáltatásbővítésre szorul nincs
40
1.5.2
Esélyegyenlőség biztosítása
A város óvodai intézményeiben a hátrányos helyzetű (HH) és a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek száma 2014-ben 73 fő volt, ami 43,5%-os arányt jelent ebben a korosztályban városi szinten. Az általános iskolában a HH/HHH gyermekek aránya 43,1%. Esélyegyenlőségi Program Tiszalök város helyi esélyegyenlőségi programja 2013-ban készült el. A célcsoportok:
gyermekek, idősek, nők, fogyatékkal élők, romák és mélyszegénységben élők.
Intézkedések:
A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége: o Közösségi tér és közösségi programok: igényfelmérés, együttműködések kialakítása, közösségi tér kialakítása és fenntarthatóvá tétele; szemléletmód váltás. o Elhanyagolt lakókörnyezet: tulajdonviszonyok feltárása, kóbor állatok begyűjtése, rágcsálóirtás, infrastruktúra fejlesztése, illemhelyek kialakítása. o Képzettség: felnőttképzési lehetőségek feltérképezése, igényfelmérés, képzések indítása, elhelyezkedés segítése. A gyermekek esélyegyenlősége o Bölcsőde: csecsemők számára étel, játszóudvar, bölcsődei ellátás, tárgyiés személyi feltételeinek biztosítása. o Óvoda: személyi és tárgyi feltételek biztosítása, buszbeszerzés, mai kornak megfelelő óvodák kialakítása o Iskola: kerékpártároló létesítése, parkosítás, pihenőpadok játékok az iskolaudvarra, o Iskolai étkeztetés: higiéniai problémák megoldása, menü kialakítása, minőségi alapanyagok, egészséges táplálkozás kialakítása o Iskola és közlekedésbiztonság: táblák kihelyezése, parkolók létesítése, o Gyermekek és fiatalok szabadidős programja: sportolási lehetőségek bővítése, pályák kialakítása, közösségek létrehozása o Gyermekekkel kapcsolatos egészségügyi ellátás és szolgáltatások: védőnői szolgálat infrastrukturális fejlesztése, gyermekorvosi szakrendelés délután, pszichológia ellátás a településen, nyilvános WC kialakítása, fejlesztő pedagógiai szolgáltatások bővítése A nők esélyegyenlősége o Dolgozónő barát bölcsődei, óvodai nyitva tartás: alternatív gyermekfelügyelet o Szűrővizsgálatok a nők egészségéért: nőgyógyászati vizsgálat infrastrukturális feltételei javuljanak, minél többen jussanak el szűrésre, minél szélesebb körű egészségügyi szolgáltatások biztosítása o 50 év feletti nők foglalkozatása: adatbázis készítése, foglalkozatás megszervezése, értékközvetítése Az idősek esélyegyenlősége o igényfelmérés a szolgáltatásokkal kapcsolatban, önkéntes segítő szolgálatok szervezése, Idősek Gondozó Központjának felújítása és bővítése, krízisszoba biztosítása
41
1.6 1.6.1
A fogyatékkal élők esélyegyenlősége o kataszter kialakítása, szolgáltatások megszervezése, akadálymentesítés
A település gazdasága A település gazdasági súlya, szerepköre
Tiszalök város gazdasági súlyát és szerepkörét érintően nincs kiemelt szerepe a megye területfejlesztési koncepciójában. Viszont a Nyíri Mezőség idegenforgalmi tengely (Tiszadob, Tiszalök, Tiszavasvári, Rakamaz, Szabolcs) részeként megjelenik. A Nyíri Mezőség területileg a harmadik kiemelt desztináció. Jelentős a kulturális és természeti vonzerők koncentráltsága (szabolcsi földvár, tiszadobi Andrássy kastély, a rakamazi Tisza part), valamint a tiszai turizmus fontos magterülete lehet az elkövetkező években ez a terület. A városban a regisztrált vállalkozások száma 586 db, a működő vállalkozások száma 219 db (2012). 2011-ben a regisztrált vállalkozások száma (576 db) kevesebb volt, viszont a működő vállalkozások száma több (240 db). Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 45 vállalkozás jutott ezer lakosra, az országos átlag (64,02) 70%-a. Tiszalök értéke 40 működő vállalkozás/ 1000 lakos. Tiszalök átlag alatti értéket produkál, nagy mértében lemaradva attól. A város e tekintetben kedvezőtlenebb helyzetben van a megye egészéhez képest. A vállalkozások abszolút és lakosságarányos száma nem mutatja kielégítően a város relatív gazdasági erejét ezért fontos megvizsgálni és összehasonlítani a működő vállalkozások szerkezetét alkalmazottal létszáma szerint is. 20. táblázat: Működő vállalkozások száma létszám kategóriánként
Területi egység Tiszalök (db) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (db) A város részesedése a megyén belül (%)
1-9 fő
10-49 fő
50-249 fő
250-X fő
mikro
kis
közép
nagy
206
10
2
0
218
24 833
878
178
27
25 966
0,83
1,14
1,12
0,0
0,84
Összesen
Forrás: KSH, 2012.
A vállalkozások létszám adatai alapján jól látható, hogy mikro vállalkozások adják a teljes darabszám 94,5%-át, 4,5% a kisvállalkozások aránya, a közepeseké közel 1% és a nagyvállalkozás nincs a városban. A város összesen 0,84%-kal részesedik a megyei vállalkozásokból. A város relatív helyzetét tükrözi mindezek mellett a működő vállalkozások ágazatok szerinti megosztása. Ezzel lehetővé válik a domináns ágazatok azonosítása és összehasonlítása a megyei jellemzőkkel.
42
21. táblázat: A működő vállalkozások megoszlása fő gazdasági ágazatonként Tiszalök város %
Gazdasági ág Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar, építőipar Szolgáltatás
3 12,4 84,6
Szabolcs-SzatmárBereg megye % 7 16,2 76,8
Forrás: KSH, 2012.
A működő vállalkozások megoszlása fő gazdasági ágazatonként eltér a megyei összetételtől: közel 85%-a a szolgáltató szektorban tevékenykedik, míg a megye esetében ez az arány „csak” 77%.. Közel 12% az iparban működő vállalkozások aránya és mindössze 3% a mező-, erdőgazdálkodásban, halászatban tevékenykedő vállalkozás aránya, mindkettő esetében a megyei érték magasabb. 22. táblázat: Működő vállalkozások száma és aránya Tiszalökön
Tiszalök Nemzetgazdasági ág
SzabolcsTiszalök Szatmár-Bereg részesedése a megye megyén belül (%) db %
db
%
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (A)
10
4
1 824
7,0
0,55
Bányászat, kőfejtés (B)
0
0
11
0,0
0
Feldolgozóipar (C) Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás légkondicionálás (D) Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés (E) Építőipar (F)
31
12,4
1 876
7,2
1,65
20
0,1
63
0,2
30
12
2 230
8,6
1,35
Kereskedelem, gépjárműjavítás (G)
46
18,4
6 610
25,5
0,7
Szállítás, raktározás (H)
7
2,8
1 126
4,3
0,6
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (I)
17
6,8
1 438
5,5
1,18
Információ, Kommunikáció (J)
3
1,2
612
2,4
0,49
Pénzügyi, biztosítási tevékenység (K)
5
2
1 018
3,9
0,49
Ingatlanügyletek (L)
5
2
598
2,3
0,84
Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (M) Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (N) Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (O) Oktatás (P)
23
9,2
2 798
10,8
0,82
1 137
4,4
5
0,0
16
6,4
1 725
6,6
0,93
Humán-egészségügyi, szociális ellátás (Q)
8
3,2
1 294
5,0
0,62
Művészet, szórakoztatás, szabadidő (R)
4
1,6
451
1,7
0,89
Egyéb szolgáltatás (S)
14
1 130
4,4
Összesen
250
1,24 0,56
1
0,4
1 0,4
29 0
11,6 0
5
1,59
5,6 100,0 25 966
100
2,55 0
Forrás: KSH, 2010
A gazdasági ágazatok szerinti megosztásból jól látszik, hogy Tiszalök esetében a legtöbb vállalkozás a kereskedelem, gépjárműjavítás kategóriába tartozik – a vállalkozások majdnem
43
egyötöde, azaz 18,4%-a -, ami hasonló a megyei adatokhoz. Az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység és az építőipar, feldolgozóipar jelentősebb, mint a megyében; illetve a megyében a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység hangsúlyosabb, de ettől eltekintve nagyjából egyezik az iparágak súlyozottsága a megyei adatokkal. Turizmus egyre hangsúlyosabb a Tiszalökön, a 2010-es adatok alapján szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág közel 7%-a volt a működő vállalkozások arányában. 1.6.2
A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői
Mezőgazdaság A mezőgazdaságban regisztrált vállalkozások száma 190 db volt 2010-ben. A működő vállalkozások száma azonban csak 10 darab. 2012-ben a működő vállalkozások száma a mezőgazdaságban 7 darabra csökken, míg a regisztráltaké 233-ra nő 2013-ra. 11. ábra: Mezőgazdaságban működő vállalkozások aránya (az összes működő vállalkozás százalékában)
Forrás: www.teir.hu
A diagramról jól látszik, hogy a mezőgazdaság szerepe nem hangsúlyos Tiszalökön, bár 2008 óta folyamatosan növekszik az aránya. A működő vállalkozások mindössze 4%-a tevékenykedik a mezőgazdaságban. 12. ábra: Mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezetek állatállománya Tiszalökön 2010-ben Állatfajta
Állatfajta száma (db)
szarvasmarha
1286
tehén
559
sertés
24
anyakoca
5
juh
40
ló
4
Forrás: www.ksh.hu
44
Tiszalökön a szarvasmarha, tehén állományon kívül az állatállomány száma nem jelentős. A városban 2015-ben újraindult a termelői piac, ahol csak kistermelők értékesíthetik a saját gazdaságukból származó mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeiket. Ipar A Tiszalökön működő vállalkozások 25%-a a feldolgozóipar, építőipar szektorban tevékenykedik. Méret és árbevétel alapján nincsenek jelentős különbségek. A külföldi tulajdon nem jellemző. 2010-ben a működő vállalkozások száma az ipar-építőiparban 63 darab volt; ennek megoszlása a következő: 30 db az építőiparban, 31 db a feldolgozóiparban, 1 db a villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ágban és szintén 1 db a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés nemzetgazdasági ágban tevékenykedik. 13. ábra: Ipar-, építőiparban működő vállalkozások aránya (az összes működő vállalkozás százalékában)
Forrás: www.teir.hu
A város ipari hasznosítású területei a 3.3. eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek fejezetben kerül bemutatásra. A város rendelkezik ipari parkkal. Tiszalök Város Önkormányzata kapta meg az Ipari Park címet. Működtető szervezet neve: Tiszalöki Városfejlesztési és Ipari Park Kft. A tulajdonosi összetétel a következő: önkormányzati tulajdon 24%, belföldi magántulajdon 76%. Az ipari park területe 40 hektár, hasznosítható területe 25,6 ha, beépített terület 14 ha, még hasznosítható szabad terület 11,5 ha. Az Önkormányzat az ipari park betelepített területeit eladta a vállalkozásoknak. 10 db vállalkozás működik a területén, amelyek 2014-ben 143 fő alkalmazottat foglalkoztattak. A jó elhelyezkedés, a közlekedési-, szállítási adottságok és a rendelkezésre álló nagy terület révén az ipari park kiválóan alkalmas kereskedelmi, áruelosztó központok, raktárbázisok, és szolgáltató- vagy a közelében lévő három nagyváros (Nyíregyháza, Miskolc, Debrecen) cégeinek beszállító vállalkozások megtelepülésére. Az ipari park területén jelenleg működő vállalkozások a következőek: Pro-Team Kft.; Pellet International Kft.; Tisza-Pellet Kft.; West-Line 72 Kft.; Profertilis Kft.; Lakatos Pál EV.; Bényei Bútor és Faipari Bt.; Complex Jog-Ász Kft.; Agro-Szolg Szövetkezet; Centrum Tender Kft.. Az itt működő vállalkozások 100%-ban a KKV szektorba tartoznak. Az Ipari Park szolgáltatásai: tanácsadás (műszaki, jogi, pénzügyi-üzletviteli, környezetvédelmi, pályázatfigyelés, pályázatkészítés), szolgáltatások (biztonsági, irodai, karbantartás, jogi, információs iroda). A parkolás biztosított 1000 m2-en – kiépített parkolóhelyen – 20
45
személygépkocsi és 5 tehergépkocsi számára. A zöldfelület nagysága 4000 m2. 10 ha-n kiépítésre került a csatorna, víz, villamos energia, gáz hálózat. A közeljövőben a kommunikációs hálózat, a közvilágítás és az úthálózat szempontjából még bővítésre vár. Szolgáltatások Tiszalökön a szolgáltatási szektorban működő vállalkozások száma, közel 70%-a a működő vállalkozásoknak 2010-ben. 14. ábra: Szolgáltatásokban működő vállalkozások aránya (az összes működő vállalkozás százalékában)
Forrás: www.teir.hu
A működő vállalkozások száma ebben az ágazatban 176 db volt 2010-ben. 2008-ban 197 működő vállalkozás volt ebben a szektorban, ez 2009-re 176 db-ra változott, a csökkenés a gazdasági válság hatása. Tiszalökön a szolgáltatás szektorban működő vállalkozások legjelentősebb ága a kereskedelem, gépjárműjavítás (26%). Jelentős még továbbá az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (16,5%) és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (13%) és a turizmus (7%). 23. táblázat: Szolgáltatások megoszlása Tiszalökön
Nemzetgazdasági ág kereskedelem, gépjárműjavítás (G) szállítás, raktározás (H) szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (I) információ, kommunikáció (J) pénzügyi, biztosítási tevékenység (K) ingatlanügyletek (L) szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (M) adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (N) közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás (O)
46
Működő vállalkozás (db) 46 7 10 3 5 5 23 29 0
oktatás (P) humán-egészségügyi, szociális ellátás (Q) művészet, szórakoztatás, szabadidő (R) egyéb szolgáltatás (S) Forrás: www.teir.hu
16 8 4 13
Tiszalökön a kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) 70 darab, az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma 15 db és a ruházati szaküzletek száma 4 db. A szolgáltatások 9,65%-a a turizmushoz kapcsolódik. Turizmus Tiszalök számos régészeti és kulturális értékkel rendelkezik; többek között egy Árpád-kori faluval, illetve 1844-ben itt fedezték fel a Virgina-kódexet egy tiszalöki római katolikus plébánián. A Tisza és a holtága gyönyörű természeti környezete biztosít az itt élők és ide látogató turisták számára. A gyermekek és a sportolni vágyóknak a Tiszalöki Gyermek és Ifjúsági Tábor és a Tiszaparti Gyermekcentrum, Sportszálló, Camping és Kikötő jelenthet szórakozást. A kirándulni vágyóknak a Tiszalöki Parkerdő nyújthat kikapcsolódást. A sokak által jól ismert és kedvelt Tiszalöki Szabad strand az idén, már megújult formában várja vendégeit. Az idei strandszezontól, már nem csak a homokos part, röplabda és strand foci pálya, valamint büfé-étterem várja a látogatókat, hiszen a fejlesztés eredményeként egy minden igényt kielégítő kalandpark is kialakításra került. Az attrakció egyik fő játékeleme, egy 200 négyzetméter alapterületű kalózhajó, amely játszóházzal, kincskereső játékkal, számháborúval és sok egyéb izgalmas játékkal várja a gyerekeket. A kalózhajó egyben az új létesítmény névadója is lett, amely után a szabad strand a "Feketeszakáll Kalandpark és Strand" fantázianevet kapta. Kiemelt látványosság az 1954-ben üzembe helyezett Tiszalöki Vízlépcső mellett, a Tisza bal partján a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság által telepített gyűjteményes kert, parkerdő. A fák és cserjék ma már 30-40 évesek. Eddig 164 fa és cserje fajt sikerült meghatározni, de a növényállomány teljes megismerése után a meglévő fajok száma minden bizonnyal 200 fölé emelkedik. Nem egy közülük botanikai ritkaság. A Tiszalöki Parkerdő összterülete 31,1 ha, a kezelését a TIVIZIG elsősorban a felnövekvő ifjúság környezet- és természetvédelmi nevelése, oktatása, valamint a Tiszántúl idegenforgalmának szolgálatába állítja. Szintén új fejlesztés a Tisza Kenyérgyári-holtágának rehabilitációja, aminek eredményeképpen létrejött a Kis-Tisza Ökocentrum. A működő vállalkozások száma a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban fokozatosan csökkent a gazdasági válság hatására. A vendéglátóhelyek számában is lassú csökkenést figyelhetünk meg; míg 2007-ben 40 db, addig 2013-ra már 31 db-ra csökkent.
47
15. ábra: Vendéglátóhelyek száma (db)
Forrás: www.teir.hu
A város a Tisza, mint vonzerő miatt, számos kiváló szálláshellyel rendelkezik; pl. a Fliboni Panzió, a Neva Vendégház és a Fiesta Farm. A szállásférőhelyek száma 2011-ben volt a legmagasabb 382 darabbal, 2012-ben és 2013-ban 300-ra csökkent le. Ennek ellenére a trendet vizsgálva, 2008-tól folyamatos növekedési tendenciát lehet megfigyelni. 16. ábra: Összes szálláshely szállásférőhelyeinek száma (kereskedelemi és magán szállásadás) (db)
Forrás: www.teir.hu
A vendégéjszakák tekintetében lassú csökkenést tapasztalhatunk, ennek oka a gazdasági válság turizmusra gyakorolt elhúzódó hatása. Míg 2008-ban 9357 vendégéjszakát töltöttek el tiszalöki szálláshelyeken, addig 2013-ban már csak 5009 éjszakát.
48
17. ábra: Vendégéjszakák száma a szálláshelyeken (db)
Forrás: www.teir.hu
A város tagja a 2010-ben alakult Rakamaz és Térsége Turisztikai Desztinációs Menedzsment Szervezetnek, amelyet a következő települések hoztak létre: Rakamaz, Balsa, Gávavencsellő, Szabolcs, Szorgalmatos, Tímár, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszanagyfalu, Tiszavasvári. Az önkormányzatok a szervezet létrehozására támogatásban részesültek az Észak-alföldi Operatív Program keretében meghirdetett „Turisztikai Desztináció Menedzsment Szerveztek támogatása” c. pályázati forrásból. Gazdasági ágazat fejlesztéseit 5.2. melléklet tartalmazza. 1.6.3
A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése
Tiszalökön az iparűzési adóbevételt vizsgálva a következőket tapasztaljuk: 2011-ben 74 748 ezer forint volt a bevétel, míg 2014-ben 101 032 ezer Forintra nőtt az a bevétel ezen formája a településen. 24. táblázat: Iparűzési adóbevételek Tiszalökön (e Ft)
2005
2006
2007 55512
2008 67267
32953 48190 Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
2009 101435
2010 96121
2011 74748
2012 82392
2013 87408
2014 101032
A legtöbb iparűzési adót fizető vállalkozások fő tevékenységi körük és az értékesítésük nettó árbevételük alapján vannak összegyűjtve. A legnagyobbak a Sade-Magyarország Kft. és a Kelet-Alfi Ker Kft. 25. táblázat: Legtöbb iparűzési adót fizető vállalkozások
Vállalkozás neve
Fő tevékenységi kör
Bio-Coop Kft. Szabadság
MG
takarmányozás, mezőgazdasági termék előállítás Mezőgazdasági termék
49
Értékesítés nettó árbevétele (adatok e Ft-ban) 215.465 548.175
Szövetkezet Tiszavíz Vízerőmű Energetikai Kft. Szent Adorján Kft. Nácsa és Nácsa Kft.
előállítás villamos energia előállítás
fogvatartottak foglalkoztatása gyógyszertár csökkent munkaképességűek Pro-Team Nonprofit Kft. foglalkoztatása Bamikó Kft. varroda Kelet-Alfi Ker Kft. élelmiszerüzlet Lökitex Kft. varroda Sade-Magyarország Kft. mélyépítés Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, 2014
3.976.848 2.095.719 202.746 1.137.021 152.745 15.702.101 97.184 11.098.307
Tiszalökön a legtöbb alkalmazottat foglalkoztató a Tiszavíz Vízerőmű Kft. (89 fő) és a Tiszalök Önkormányzata (86 fő). 26. táblázat: Legtöbb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások
Vállalkozás neve Pro-Team Nonprofit Kft. Szabadság Mg szövetkezet Tiszavíz Vízerőmű Kft. Tiszalök Önkormányzata Forrás: önkormányzati adatok
1.6.4
Fő tevékenységi kör
Alkalmazottak száma (fő)
csökkent munkaképességűek foglalkoztatása mezőgazdasági termék előállítás villamos energia előállítás közigazgatás
n.a. 65 89 86
A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők
Tiszalök Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ÉNy-i részén, a Hajdúháton található Tisza-parti település. Tiszavasvári 7,5 km, Nyíregyháza 25,5 km, Hajdúnánás 20 km, Tiszaeszlár 10,5 km, Rakamaz 23,5 km távolságra található. Vonattal elérhető a Debrecen–Tiszalök, Tiszalök-Görögszállás és az Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza-vasútvonalon. A vállalkozások betelepülésének szempontjából a földrajzi és közlekedési adottságok elfogadhatóak, a megyeszékhely és az autópálya csomópont fél órán belül elérhető, a Tisza mellett fekszik közvetlenül, így a vízi útvonalak is elérhetőek. Gazdasági-társadalmi szempontból belső perifériához tartozó település. Egy kisebb térség meghatározó települése, amely rendelkezik bizonyos számú, más települések lakosságát is ellátó, városi funkciót jelentő intézménnyel. Tiszalök korábban járási központ volt, ennek hatása még ma is érződik, a környező települések (Tiszadob, Tiszadada, Tiszaeszlár) még ma is több tekintetben (oktatás, egészségügy, foglalkoztatás) kötődnek a városhoz. A járás lakosságának 20,1%-a él Tiszalökön. A város népsűrűsége 96,47 fő/km2 az országos népsűrűséghez viszonyítva ritkábban lakott település. A népesség képzettsége alacsony, jelentős a csak általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. A felsőfokú végzettségűek aránya kedvező képet mutat, 10,7% a 25 év feletti népesség körében. A képzettségi adatok javuló tendenciát mutatnak. A város rendelkezik szabad munkaerővel, akik inkább alacsony presztízsű munkakörökben alkalmazhatók. Jelen ágazati struktúra szerint leginkább a szolgáltatás, építőipar, feldolgozóipar területén van szükség munkavállalókra. Az önkormányzat ipari parkkal rendelkezik, ahol szabad kapacitások állnak még rendelkezésre; az Önkormányzat igyekszik új vállalkozásokat vonzani az ipari parkba, akik új munkahelyet teremthetnének a városban élők számára. K+F és innovációs tevékenységet végző vállalkozás a városban nincsen.
50
1.6.5
Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat)
A város teljes lakásállománya 2227 db (2013). A lakásállomány 2001-hez képest (2257 db) 2%-kal csökkent. A bérlakások száma összesen 49 darab, ebből 28 a szociális bérlakás. A bérlakások száma városrészenként úgy alakul, hogy 8 db az Intézményi területen, 21 db a Belvárosi városrészben és 20 db a Falusias lakóterületen található. Az ingatlan árakról elmondható, hogy Tiszalökön a megyei átlag négyzetméterár közel feléért lehet már családi házat vásárolni. A városban a négyzetméter árak alakulása 2008ban 106 000 Ft volt, ami a 2011 adatok viszonylatában erős csökkenésként írható le. Azt is meg lehet figyelni, hogy az eladásra kínált házak száma igen alacsony. 27. táblázat: Ingatlan átlagárak alakulása Tiszalökön
Többlakásos társasház Átlagár db 2 (e Ft/m ) -
Családi ház Terület
Átlagár 2 (e Ft/m ) 65
Tiszalök Szabolcs-Szatmár126 Bereg megye városai Szabolcs-Szatmár99 Bereg megye Forrás: KSH Ingatlan adattár, 2011.
1.7 1.7.1
db 11
Lakások összesen Átlagár 2 (e Ft/m ) 70
db 18
759
148
859
137
1762
1168
148
861
120
2173
Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program
Az Önkormányzat és az állam közötti feladatmegosztás módosítása miatt 2013-tól jelentős változások történtek a város költségvetésében. A bevételi oldalon megszűnt az önkormányzat személyi jövedelemadóból való részesedése, az illetékbevételek elkerültek a várostól, valamint a beszedett gépjárműadó 40%-a marad a városnál. A rendszeres állami támogatások jellemzően nominálértéken is csökkennek, különösen igaz ez a normatív támogatásokra. Emiatt megnőtt az önkormányzati saját bevételek jelentősége. Az önkormányzati költségvetés tervezése és végrehajtása során a fő alapelvek a pénzügyi stabilitás és fenntarthatóság, a feladatok magas színvonalú ellátásának biztosítása, valamint a fejlesztési elképzelések megvalósíthatósága és fenntarthatósága. A stabil és kiegyensúlyozott költségvetés fontos eleme a szakmailag átgondolt és pénzügyileg megtervezett adópolitika. Tiszalök a helyi adópolitika kialakítása során három szempontot helyez előtérbe: a lakosság és a vállalkozások teherbíró képességét, a megfelelő minőségi szolgáltatások garantálását, valamint a kiegyensúlyozott költségvetés megvalósítását. Költségvetés Tiszalök város önkormányzatának 2013 és 2014 éves költségvetésének költségvetési főösszege 1,05 és 1,11 Mrd Ft, működési hiány az előző évi pénzmaradvány igénybevételével nem volt. Tiszalök város fő önkormányzati bevételi forrásait az alábbi táblázat szemlélteti:
51
28. táblázat: A költségvetés bevételi tételeinek alakulása (2013-2014)
Év
A
B
(Működési bevételek)
(Helyi iparűzési adó- A-n belül)
C
D
E
(Felhalmozási és tőke (Finanszírozási (Hitelbevételek Összesen jellegű bevételek) D-n belül) bevételek)
2013
870 231
87 280
161 481
14 620
0 1 046 332
2014
882 917
101 032
185 046
37 091
0 1 105 054
Forrás: Tiszalök Város Önkormányzata
A táblázatból jól látható, hogy a működési bevételek nagyjából állandó értéken mozogtak az elmúlt 2 évben. Az iparűzési adó mértéke növekedett, ami azt jelenti, hogy a gazdaság fejlődik, de a mértéke még így is elenyésző (bevétel 9,1%-a 2015-ben). Az összes bevétel kismértékben növekedett. Az önkormányzati költségvetések kiadásait az alábbi táblázat jól mutatja: 29. táblázat: A költségvetés kiadási tételeinek alakulása 2013-2014 között (e Ft)
A Év
(Működési kiadások)
B
C
(Felhalmozási (Beruházási és tőke kiadások B-n jellegű belül) kiadások)
D
E
(Finanszírozási kiadások)
(Hitelek törlesztése D-n belül)
Összesen
2013
823 020
137 593
26 285
341 897
12 302
1 302 510
2014
845 610
159 700
107 879
431 071
56 209
1 436 381
Forrás: Tiszalök Város Önkormányzata
A kiadások tekintetében a működési kiadások nagyjából egy állandó értéken stagnálnak, egyéb típusú kiadások tekintetében elég nagy mozgás tapasztalható, míg teljes kiadás mértéke valamelyest növekedett. Vagyongazdálkodás A vagyongazdálkodás távlati célja az önkormányzat vagyonából származó jövedelmének növelése, és ezzel párhuzamosan a fejlesztési források megteremtése, gyarapítása. Ennek érdekében az alábbi alapelvek érvényesítése szükséges:
El kell kerülni a vagyon csökkenését megakadályozva ez által a vagyonfelélést.
A vagyongazdálkodási alapelvnek megfelelően a vagyonhasznosításból származó hozam nem fordítható a működési költségek fedezésére, a hasznosítás bevételeit mérhető, jövedelmet termelő újabb befektetésekbe kell visszaforgatni („vagyonért vagyont” elv).
Az önkormányzat vagyonát tekintve az adatok szerint 2005 és 2014 között majdnem háromszorosára való növekedés ment végbe (30. táblázat). A vagyon legjelentősebb tételeit a tárgyi eszközök, az üzemeltetésre átadott eszközök és a befektetett pénzügyi eszközök jelentik. Az önkormányzat 14/2012 (XI. 05.) önkormányzati rendelete szól az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól.
52
Önkormányzati törzsvagyon: 2005 óta folyamatos stagnálás tapasztalható. A forgalomképtelen törzsvagyon 331 db elemből áll, ezek közterületek, utak és hozzá kapcsolódó infrastruktúra elemek, egyéb létesítmények (holtág, szemétlerakó, víztorony, gázfogadó, töltés, orvosi rendelő, városháza stb.). A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba nem tartoznak önkormányzati tulajdonú elemek. Korlátozottan forgalomképes vagyon 158 tételből áll; ezek között vannak ingatlanok (oktatási intézmények, kulturális intézmények, posta, piac, sporttelep). Korlátozottan forgalomképes vagyon önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat, és kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el. Az önkormányzat forgalomképes vagyona: 164 db elemből áll; ezek között megtalálható: ingatlanok – lakás, társasház, üzem, szeszfőzde, intézmények, üdülőépület - zöldfelületek, mezőgazdasági területek, kertek, beépítetlen területek stb.. A fejlesztéseknél a beépítetlen területek, mint zöldmezős beruházás és az üresen állón ingatlanok is figyelembe vehetőek. 30. táblázat: Az önkormányzati vagyon alakulása (2005-2014) (e Ft)
Év
Kötvény- és hitelállomány
Törzsvagyon
Üzleti vagyon
2005
-
2.901.250
-
2006
-
2.899.700
-
2007
-
2.898.790
-
2008
30.000
2.906.490
-
2009
400.000
2.903.580
-
2010
613.483
2.905.760
-
2011
597.635
2.907.130
-
2012
645.639
2.906.520
-
2013
261.630
2.907.454
-
2.909.110
-
2014 Forrás: Tiszalök Város Önkormányzata
Gazdasági Program Tiszalök város Önkormányzatának 2014-2019-es évekre szóló gazdasági programja 2014 X. 22-én került elfogadásra. A Program legfontosabb stratégiai céljai a következőek:
Az Ipari Park további fejlesztése, munkahelyteremtés partnerségben a vállalkozókkal.
A belterületi úthálózat- és a járdák felújítása.
A közbiztonság javítása, a köz- és magántulajdon fokozott védelme.
Az egészségügyi szolgáltatások-, a szociális gondoskodás feltételeinek bővítése, javítása.
Turisztikai, idegenforgalmi beruházások támogatása.
Energiaracionalizáló felújítások, az önkormányzati vagyon gyarapítása.
Tiszalök-Kisfástanya, Tiszalök-Újtelep infrastrukturális felzárkóztatása.
Emberközpontú, szolgáltató város megteremtése.
53
Munkahelyteremtés, beruházások Legnagyobb feladat a gazdaság fellendítése, a meglévő munkahelyek fejlesztése és új munkalehetőségek teremtése. Az Ipari Park területére keresik és várják a további befektetőket, pályázókat. Az önkormányzat közreműködésével mezőgazdasági tevékenységen alapuló szociális szövetkezetet létrehozása indokolt. Energiaracionalizálás, takarékosság, infrastruktúra Fel kell újítani a belterületi utakat, a járdákat, bővíteni a belterületi csapadékvíz elvezető rendszert; tovább cserélni a buszmegállókat; gyalogátkelőket, leállósávokat, lassítókat kialakítani; a Tiszalök-Kisfástanya járda- és kerékpárút közvilágítását megújuló energiaforrással bővíteni; Újtelepen murvás útalapot kell készíteni; az Ipari Parkban teljesen kiépíteni az utakat és a közműveket. A városi intézmények felújításai folytatódnak, az általános iskola tetőszerkezetének cseréjére is szükség van. Feladat a Szivárvány óvodában integráltan működő bölcsőde infrastrukturális fejlesztése, bővítése, illetve a szennyvízberuházás után az úthálózat rendbetétele, és tereprendezés. Egészségügy, szociális gondoskodás és oktatás, kultúra A járó beteg szakrendelés hosszú távú működtetési feltételeinek megteremtése. Az időskorúakról-, fogyatékkal élőkről való gondoskodás feltételrendszerének fejlesztése (házi segítségnyújtás, jelzőrendszer, étel kiszállítás, stb.). Az érettségi vizsga feltételeként előírt közösségi szolgálat helyi lehetőségeinek megszervezése (idősek segítése, gyermekekkel kapcsolatos programokba való bekapcsolódás, városszépítés, temetőgondozás, stb.). Prevenciós programok megvalósítása a helyi közösségek és szervezetek bevonásával. Szorgalmazni kell az állami tulajdonban lévő, korábban gyógypedagógiai intézményként működő épületegyüttes oktatási-, vagy szociális célú hasznosítását. Továbbra is célkitűzés a központi óvoda pályázati úton történő megvalósítása. A fiatalok számára szervezett városi kulturális rendezvénysorozat elindítása. Turizmus Szükség van további minőségi szálláshelyek létrehozására. Térségi összefogással a Szabolcs településtől Tiszadobig terjedő kerékpárút megvalósítása. Turistákat vonzó szabadidős programok összeállítása, holtág rehabilitációs pályázat megvalósítása, extrém sportpálya, szabadidő park kialakítása. Szolgáltató önkormányzat, közbiztonság Funkcióbővítő város-rehabilitáció: a városközpont gazdasági funkciójának, szolgáltató jellegének megerősítése, a városi piac megújítása, közösségi tér kialakítása. Városszépítő program elindítása a lakosság és a civil szféra bevonásával. Városrészenként rendszeres képviselői fogadóórák tartása. A szociális bérlakások felújítása, energiahatékonyság növelése. A helyi újság, és a városi honlap megújítása, bővítése. Prevenciós (bűnmegelőzési) programok megvalósítása helyi közösségek és szervezetek bevonásával. 1.7.2
Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere
Tiszalök városában a városfejlesztéssel kapcsolatos döntési jogkörrel a polgármester rendelkezik. A képviselő-testület az általa elfogadott rendeletek és határozatok révén dönt többek között az erre célra rendelkezésre álló pénzeszközök nagyságáról, az egyes ilyen jellegű pályázatokhoz szükséges önerő biztosításáról. Ezen túlmentően a testület feladata a város térbeli fejlődését nagymértékben befolyásoló településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv elfogadása és/vagy módosítása. A képviselő-testület döntéseinek előkészítésében fontos szerepet játszanak a képviselőtestület különböző bizottságai. Bizottságok:
54
Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság
Ügyrendi és Szociális Bizottság
Kulturális, Sport, Ifjúsági, és Köznevelési Bizottság
A városfejlesztési feladatokban közvetlenül a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság vesz részt. A városfejlesztéssel összefüggő döntések végrehajtása a Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodájának a feladata. 18. ábra: Szervezeti ábra
Forrás: Tiszalök Város Önkormányzata
Tiszalök kisváros, a következő években megvalósítandó projektek sikeres koordinálásához, előkészítéséhez nem szükséges a Polgármesteri Hivatalon kívül külön szervezeti formát létrehozni. A javasolt megoldás költség-hatékony, mert az önkormányzati hivatal szakember gárdája a projekt menedzsment feladatokat el tudja látni. Szervezeten belül külön belső ellenőr alkalmazása nem indokolt, a minőségbiztosítás kontroll belső és külső projektmenedzsment szolgáltatással megoldható. 1.7.3
Gazdaságfejlesztési tevékenység
Az elmúlt években az önkormányzat a gazdaság fejlesztését célzóan létrehozta saját Ipari Parkját, emellett infrastrukturális és városképi fejlesztések hajtott végre. A közvetlen gazdaságfejlesztő hatással bíró eszközök között szerepel:
Infrastrukturális feltételek:
o
A város Ipari Parkkal rendelkezik. Közművesítettsége 10 ha-n 100%-os.
o
A megfelelő elérhetőség biztosítása.
55
Szabályozási környezet: Tiszalök területe hozzátartozik a szabad vállalkozási zónák övezetéhez, amely kedvezményekkel ösztönzi a vállalkozások betelepülését. Emellett az Önkormányzat Szabályozási terve az építési szabályokat és a területfelhasználás módját – a lehetőségeihez mérten rugalmasan kezeli, ha megfelelő befektetői igény jelentkezik.
Információáramlás biztosítása: tájékoztatás, pályázati lehetőségek vállalkozásösztönzéshez és -fejlesztéshez kapcsolódóan; valamint folyamatos kommunikáció, közös projektek generálása.
Az önkormányzat közvetett eszközei:
1.7.4
A városi környezet gazdaságélénkítést célzó fejlesztése: Tiszalökön több projekt megvalósult közterület fejlesztés témakörében.
Városi imázs, arculat kialakítása: a vállalkozások betelepülése esetében a döntési tényezők között szerepel a cégvezetők szubjektív, érzelmi döntése a városról. Ezért fontos, hogy tudatos város imázs alakuljon ki. Emellett a meglévő vállalkozások számára is pozitív megerősítést jelenthet a leendő partnereik körében.
Partnerség: az önkormányzat a hatékony együttműködés érdekében rendszeresen egyeztet a meghatározó gazdasági szereplőkkel; őket informálja és tájékoztatja, elvárásaikat és érdekeiket igyekszik minél nagyobb mértékben figyelembe venni a településfejlesztési tevékenységek során, valamint a lehetőségek és adottságok figyelembe vételével közös projektek generálását is segíti (a Partnerségi Terv keretében azonosította azokat a szereplőket, amelyeket a gazdaságfejlesztési munkacsoport tevékenységébe és így az ITS kidolgozásába aktívan bevon).
Gazdasági Program: az Önkormányzat négyévente programjában leírja a rövid-, közép-, hosszú távú célokat és fejlesztési elképzeléseket. Ezzel irányvonalat mutatva, hogy a város hogyan képzeli el jövőbeli pozícióját, szerepét a térségben. A városvezetés nagy hangsúlyt kíván fektetni a fejlesztésekre, a költségcsökkentő megoldásokra, valamint a város térségi szerepére.
Fontos a városban a pénzügyi széleskörű szolgáltatók jelenléte. Hozzájárulnak a vállalkozások pénzügyeinek megfelelő kezeléséhez, lehetőségeket biztosítanak a fejlesztések pénzügyi hátterének biztosításához.
Foglalkoztatáspolitika
2014-ben az önkormányzat 119 fő közfoglalkoztatottnak adott munkát. A program elindulása óta a közfoglalkoztatottak száma nőtt. A településen a közfoglalkoztatás kb. 40 családot érint. A közfoglalkoztatás szervezésében az Önkormányzat vesz részt. Kiemelt feladata a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők, és egyéb regisztrált álláskeresők munkába állítása. Tiszalök városa a közfoglalkoztatás keretin belül oldja meg a közterületek rendben tartását, az önkormányzat fenntartású épületek takarítását (részben), karbantartását. Újdonság, hogy 2015-ben már 3 fóliát is húzott fel az önkormányzat, amiben konyhakerti zöldségeket termesztett, és külterületen, kisebb területen kukoricát, babot és burgonyát termesztettek. A termést az önkormányzati fenntartású Idősek Otthona használta fel, de volt lakossági értékesítés is.
56
31. táblázat: Közfoglalkoztatásban részt vevők létszáma Tiszalökön
Közfoglalkoztatásban részt vevők havi átlagos létszáma * Tiszalök Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Tiszavasvári járás Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása Országos közfoglalkoztatási program támogatása Járási startmunka mintaprogram támogatása összesen: Mezőgazdaság Belvízelvezetés Mezőgazdasági földutak karbantartása Bio- és megújuló energiafelhasználás Belterületi közutak karbantartása Illegális hulladéklerakók felszámolása Téli és egyéb értékteremtő közfoglalkoztatás Helyi sajátosságokra épülő közfoglalkoztatás Mindösszesen: 2 Közfoglalkoztatási mutató Ellátásban nem részesülő álláskeresők száma zárónapon Álláskeresési ellátásban részesülő álláskeresők száma zárónapon Foglalkoztatás helyettesítő támogatásban részesülő álláskeresők száma zárónapon Regisztrált álláskeresők száma zárónapon Forrás: http://kozfoglalkoztatas.bm.hu/
2013 év
2014 év
2015 01-08.hó
38 31
72 28
88 42
32
18
55
1 4 8 11 3 5
1 3 2 12
22 18 13 1
-
-
1
102 2,62%
119 3,10%
185 4,83%
279
246
253
38
38
41
146
121
96
463
405
390
A táblázatból jól látszik, hogy a foglalkoztatás 3 formában valósul meg: hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás, országos közfoglalkoztatási program és járási startmunka mintaprogram. A járási startmunka programban Tiszalökön az alábbi tevékenységeket végzik: mezőgazdaság, belvízelvezetés, belterületi közutak karbantartása, helyi sajátosságokra épülő közfoglalkoztatás és a téli és egyéb értékteremtő közfoglalkoztatás. A mindösszesen adatból látszik, hogy folyamatosan emelkedik a létszámuk. A közfoglalkoztatási mutató is emelkedik. A tiszalöki térségnek is az egyik legnagyobb problémája a munkanélküliség, amely rontja a lakosság életkörülményeit minden szférában. A fiatal korcsoportok munkanélküliségének hátterében több tényező húzódik: Tiszalök belső periférikus helyzete, a városban található kevés munkahely, valamint a tanulmányaikat befejező, felsőoktatásban részt vett hallgatók munkaerőpiacra való kikerülése, akiket tapasztalathiány miatt nem alkalmaznak elsősorban.
2
Közfoglalkoztatási mutató: A mutató a közfoglalkoztatás, mint aktív munkaerő-piaci eszköz súlyát mutatja meg, a közfoglalkoztatásban részt vevők havi átlagos létszámának aránya a munkavállaló korú népességhez viszonyítva. A 2013-as közfoglalkoztatási mutató számításánál a munkavállaló korú népesség - a KSH népszámlási ill. népességnyilvántartási adatai 2013.01.01-i állapot szerinti (15-64 éves férfiak és 15-64 éves nők száma), a 2014-es közfoglalkoztatási mutató számításánál a munkavállaló korú népesség - a KSH népszámlási ill. népességnyilvántartási adatai 2014.01.01-i állapot szerinti (15-64 éves férfiak és 15-64 éves nők száma).
57
1.7.5
Lakás- és helyiséggazdálkodás
Bérlakás állomány Önkormányzati eredeti bérlakás állománya 2015-re 49 db-ra csökkent, ami 10%-os csökkenés. A bérlakások viszonylag koncentráltan helyezkednek el a városban. A bérlakások az intézményi, a belvárosi és a falusias városrészben találhatóak. A bérlakások komfortfokozata: 53% összkomfortos, 44% komfortos 2% komfort nélküli szükséglakás. 32. táblázat: Tiszalök bérlakás állománya
Bérlakások száma Bérlakások száma komfortfokozat alapján (db) szobaszám alapján (db) Összkomfortos 26 1 szobás 10 Komfortos 22 1,5 szobás 2 Félkomfortos 0 2 szobás 22 Szükséglakás 0 2,5 szobás 9 Komfort nélküli 1 3 szobás 6 Összesen 49 3-nál több szobás 0 -ebből szociális bérlakás 28 Összesen 49 Forrás: Tiszalök Város Önkormányzata
Bérlakások száma városrészenként (db) Intézményi városrész Belvárosi városrész Falusias városrész Összesen
8 21 20 49
A bérlakásokra vonatkozó rendelet a 19/2006. (IX. 30.) Az önkormányzati lakások bérletéről és lakbérének megállapításáról, jelenleg is ez van hatályban. Az Önkormányzatnak egyéb bérlemény nincsen. 1.7.6
Intézményfenntartás
Önkormányzat által fenntartott intézmények: Közös Önkormányzati Hivatal, Napköziotthonos Óvoda, Egészségügyi Központ, Idősek Gondozó Központja, Szociális Szolgáltató Központ, Művelődési Ház, Galéria és Helytörténeti gyűjtemény és Könyvtár. 33. táblázat: Önkormányzati intézmények bevételei-kiadásai (e Ft)
Kiadás
Bevétel
2013
2014
működtetés
267 504
548 339
karbantartás
n.a.
n.a.
felújítás
n.a.
n.a.
20 900
75 584
működésből származó bevétel
Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
A fenti ábrán látható, hogy az intézmények esetében a működési kiadások és a bevételek is emelkedtek 2014-ben. 34. táblázat: Önkormányzati működtetésű intézmények és a beavatkozási igények (2015)
Önkormányzati működtetésű intézmény neve Kossuth Lajos Általános Iskola Újtelepi Napraforgó óvoda Napközi otthonos óvoda, Napos
beavatkozási szükségletek
Fűtéskorszerűsítés, vízvezeték rendszer rekonstrukciója, belső teljes körű felújítás Nyílászárócsere, szigetelés, tetőcsere, burkolatok cseréje, fűtéskorszerűsítés, berendezési tárgyak cseréje Nyílászárócsere, szigetelés, tetőcsere, burkolatok cseréje,
58
Önkormányzati működtetésű intézmény neve Bölcsőde Aranyalma Óvoda Hétszínvirág óvoda
beavatkozási szükségletek
fűtéskorszerűsítés, berendezési tárgyak cseréje Nyílászárócsere, szigetelés, tetőcsere, burkolatok fűtéskorszerűsítés, berendezési tárgyak cseréje Nyílászárócsere, szigetelés, tetőcsere, burkolatok fűtéskorszerűsítés, berendezési tárgyak cseréje Teljes körű rekonstrukció Nyílászárók teljes cseréje Fűtéskorszerűsítés, nyílászárócsere, hőszigetelés
cseréje, cseréje,
Szociális bérlakások Idősek Gondozó otthona Családsegítő szolgálat épülete és játszóház Mentőállomás – az épület Tetőszigetelés, nyílászárócsere és hőszigetelés önkormányzati tulajdon Rendőrség – az épület Fűtéskorszerűsítés önkormányzati tulajdon Forrás: Tiszalök Város Önkormányzata
Önkormányzat – KLIK – egyházak viszonya az intézményfenntartásban KLIK fenntartásban van a következő oktatási intézmény: Tiszalöki Kossuth Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, itt az üzemeltetést Tiszalök Város Önkormányzata látja el. A Teleki Blanka Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium fenntartója és üzemeltetője a Nyíregyházi Szakképzési Centrum. A középiskolák közül kettőt alapítvány vagy nonprofit Kft. tart fenn. A Nyírségi Református Egyházmegye szociális szolgáltatásokat nyújtó intézményei: Bástya Fogyatékosok Református Nappali Háza és Oltalmazó Háza, Otthona. A fenntartó és az üzemeltető is a Református Egyház. 1.7.7
Energiagazdálkodás
Az energiagazdálkodás területén az önkormányzat külön koncepcióval, fejlesztési dokumentummal nem rendelkezik, ugyanakkor több olyan lépését is meg lehet említeni, amelyek a hatékonyabb energiafelhasználást támogatják. Egyrészt a város az elmúlt időszakban számos energetikai megújítást hajtott végre az intézményeiben, az alábbi táblázatban szereplő adatok értelmében. 35. táblázat: A város 2007-2014 között megvalósított energiahatékonysági fejlesztései:
Intézmény neve Polgármesteri Hivatal
Az energetikai beruházás Fotovoltaikus rendszerek kiépítése (napelem), valamint biokazán
Egészségügyi Központ
Fotovoltaikus rendszerek kiépítése (napelem), biokazán
Kossuth Lajos Általános Iskola
Fotovoltaikus rendszerek kiépítése (napelem), hőszigetelés, nyílászáró csere
Megvalósulás forrása KEOP 4.10.0/N/14 Fotovoltaikus rendszerek kialakítása ÉAOP 4.1.2/A-12 Egészségügyi alapellátás, egészségházak és járóbeteg szakellátás fejlesztése KEOP 5.7.0/15 Középületek kiemelt jelentőségű épületenergetikai fejlesztése KEOP 4.10.0/N/14 Fotovoltaikus rendszerek kialakítása
Forrás: Tiszalök Város Önkormányzata
A város 2007-2014 között megvalósított energiahatékonysági fejlesztésit az 5.2. melléklet táblázata tartalmazza.
59
1.8
Településüzemeltetési szolgáltatások
A 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól a helyi önkormányzatok által ellátandó településüzemeltetési feladatokat a következők szerint definiálja: köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása. Tágabb értelemben a településüzemeltetési feladatok körébe sorolhatjuk a településen élő lakosság, vállalkozások, intézmények közszolgáltatásokhoz, komfortérzethez kapcsolódó igényeinek kielégítéséhez, illetve az élhető, fenntartható települési környezet megteremtéséhez és fenntartásához szükséges, az önkormányzat által nyújtott szolgáltatásokat is (a törvényben definiáltak mellett például: hó- és síkosságmentesítési feladatok, szúnyoggyérítés, köztisztaság, hulladékelszállítás biztosítása, kutak üzemeltetése, csapadékvíz-csatornák karbantartása, utcanév-táblák kihelyezése, külterületi ingatlanok gyommentesítése stb.). Az önkormányzat ezen feladatokat, összetettségük miatt több, az önkormányzat saját intézményén keresztül látja el:
Önkormányzati településüzemeltetésben résztvevő intézménye a „Tiszalöki Városüzemeltetési Intézmény, aki az alábbi önkormányzati feladatokat végzi el: o
Városüzemeltetési feladatok: köztisztasági feladatok (közterületi szemétgyűjtés, köztisztaság biztosítása, utak takarítása, hó- és síkosságmentesítés), közterület fenntartás és parkosítás; utak karbantartása és útburkolatjel festés; kutak üzemeltetése, csapadékvíz-csatornák karbantartása, utcanév-táblák kihelyezése, gyommentesítés,
o
Városgazdálkodási feladatok: sporttelep fenntartása és parkok, játszóterek;
Egyéb, településüzemeltetési feladatot ellátó cégek: o
Kegyeleti feladatok – Orfeusz Kegyeleti és Szolgáltató Kft.
o
Ivóvízellátás és szennyvízkezelés – bérleti-üzemeltetési szerződés szerint: Nyírségvíz Zrt. a szolgáltató.
o
Közvilágítás – E-ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a szolgáltató, EHSZER Kft. végzi a lámpatestek karbantartását, javítását.
o
Gázszolgáltatás – TIGÁZ Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt.
o
Állati hulladék elszállítása – ATEV Kft.
o
Egészségügyi hulladék elszállítása – Septox Kft.
A víz, szennyvíz, áram- és gázellátás részletesen a 1.13. fejezetben kerül kifejtésre. Hulladékgazdálkodás: lakossági szilárdhulladék szállítását és ártalmatlanítását a Térségi Hulladék-Gazdálkodási Nonprofit Kft. végzi közszolgáltatási szerződés keretein belül, melynek részletes ismertetése az 1.13. fejezetben történik meg.
1.9
A táji és természeti adottságok vizsgálata
A település a Hajdúság középtájon, ezen belül a Hajdúhát tájegységen található. A kistáj Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében helyezkedik el. Területe 804 km² (a középtáj 51,3%-a, a nagytáj 1,6%-a). A Hajdúhát Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén helyezkedik el, É-ról a Tisza, K-ről és D-ről a Hajdúság, Ny-ról pedig a Hortobágy határolja. Vízterülete 1.4%, folyóvizei: Fürj-ér, Vidi-ér, Brassó-ér, Pece-ér.
60
7. térkép: Hajdúhát elhelyezkedése
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:HU_microregion_1.11.11._Hajd%C3%BAh%C3%A1t.png 36. táblázat: Területhasznosítás Tiszalökön
Típus
%
Hektár
1. lakott terület 2. szántó
6,7 82,8
5364,2 66551,7
3. kert
1,4
1106,0
4. szőlő
0,0
0,0
5. rét, legelő
5,9
4757,6
6. erdő
1,4
1109,7
7. vízfelszín 1,9 Forrás: Magyarország kistájainak katasztere
1489,4
Domborzat és talajviszonyok A kistáj 93,4 és 161,3 m közötti tszf-i magasságú, lösszel, lösziszappal fedett egykori hordalékkúp síkság peremi részén, a Nyírség és a Hortobágy között helyezkedik el. „Szigetszerű” megjelenését a Ny-i oldalán helyenként éles tereplépcső hangsúlyozza. Az alacsonyabb É-i rész a kis relatív reliefű, max. 5-7 m magas futóhomok-felhalmozódásokkal, a magasabb részeken löszös homokkal, lösszel takart enyhén hullámos síkság. A magasabb fekvésű D-i rész vertikálisan ugyancsak gyengén tagolt, de a lösszel fedett felszínt pleisztocén végi-holocén eróziós-deráziós völgyek (futásirányuk Ny-i és D-i) tagolják, alföldi viszonylatban, nagy sűrűségben. A kistáj felszín közeli képződményei egy hordalékkúpperemi helyzetet valószínűsítenek. A közép-pleisztocénig szárazulati felszínű Hajdúhátat elérő folyók üledéke helyenként lösszel fogazódik össze. Az É-i részeken futóhomokmozgás történt a würm végén, de a főként apró szemű homokból álló 2-4 m vastag összlet keveset szállítódott. Tiszta futóhomok jelenleg nincs a felszínen, valamennyit befedi a feltehetően felső-pleisztocén lösz, löszös homok. A D-i részeket 2-10 m vastag lösz, ill. az iszapos folyóvízi üledékekből diagenetizálódott ártéri infúziós lösz fedi. Ehhez jelentős agyag előfordulások kapcsolódnak. További rövid bekezdés a helyi talajokról, bővebben a 1.17.1 részben. Éghajlat A település és környékének éghajlatára a mérsékelten meleg és száraz éghajlat jellemző. A településtől délre jellemzően száraz, esetleg mérsékelten száraz éghajlat tapasztalható, északon viszont már sokkal inkább a mérsékelten nedves.
61
Éves napfénytartam Az éves napfénytartam 1850-1980 óra között változik, ezen belül nyáron 750-790, télen pedig 170-180 óra napsütés a megszokott. Az évi középhőmérséklet 9,7-10,0 °C között jellemző, amitől eltérés az ápr. 2. és okt. 18. közötti időszakban mérhető, amikor 195-196 napon át a napi középhőmérséklet meghaladja a 10 °C- ot. A területen a középhőmérséklet nem csökken fagypont alá általában 196 napon keresztül. Tiszalökön és környezetében a legmelegebb nyári napok maximum hőmérsékleteinek átlaga 34,0 °C körüli, míg a leghidegebb téli napok minimumainak átlaga -17,0 °C közötti. Csapadék A csapadék évi összege átlagosan 520-580 mm közötti, melyből a vegetációs időszakban 340-350 mm eső valószínű. Tiszalökön és környezetében a hótakarós napok száma 38-40 nap körüli és az átlagos maximális hó vastagság 16-18 cm. Száraz, szeszélyes csapadékeloszlású vidék, és ez elsősorban csak a szárazságtűrő növényfajok termesztését teszi gazdaságossá. Szél Kb. azonos gyakorisággal lehet számítani ÉK-i, É-i és DNy-i szélre. Az átlagos szélsebesség 2,5-3 m/s között van. Vízrajz É-on a Tisza-völgy Balsa-Rakamaz-Tiszalök közötti szakaszára, majd folytatásban a Keletifőcsatornára (110 km) támaszkodik, amely a kistáj Ny-i peremén vagy ennek közelében halad. A természetes vízfolyások Ny-nak lejtve bújtatóval futnak át alatta, és a Hortobágyba folynak. Ezek: Fürj-ér (10 km, 107 km²), Vidi-ér (38 km, 261 km²), Brassó-ér (23 km, 166 km²), Pece-ér (36 km, 131 km²). Vízháztartását szárazság, gyér lefolyás és vízhiány jellemzi. A vízfolyásokban állandó jelleggel csapadékos időszakokban van víz. Máskor csak tavasszal jelentkeznek árhullámok. Vízminőségük II. osztályú. A belvízi csatornahálózat hossza alig 100 km. A Keleti-főcsatornán maximum 80 m³/s vizet vezetnek ki a Tiszalöki-duzzasztó tározó teréből. Ennek minősége még I. osztályú. Állóvizeinek száma csekély, a legnagyobb a Tiszavasvári melletti szikes tó, a Fehér-szik. A mesterséges tározók már nagyobbak. A 6 ilyen állóvíz felszíne közel 260 ha. A Pece-éren berendezett Látókép-tározó 60 ha, a Vidi-éri I. tározó pedig 68 ha felszínű. A „talajvíz” mélysége 2-4 m között van a táj nagyobb részében, de Hajdúböszörménytől D-re 6 m alá mélyül. Mennyisége jelentéktelen. 8. térkép: Tiszalök és környékének vízrajza
62
Forrás: http://okir.kvvm.hu/fevi/
A település és környékének felszíni és felszín alatti vizeinek bemutatását az 1.14.2 fejezet tartalmazza. Növényzet A táj nagy részén a deráziós formákkal tarkított löszplató növényzete jellemző (az általában igen mély, 5-25 m talajvíz miatt kevesebb lösztölgyes, több pusztai cserjés és löszpuszta lehetett egykor uralkodó), melynek maradványai elsősorban mezsgyéken és néhány kurgánon, de néha löszlegelőkön is fellelhetők. A deráziós mélyedésekben szolonyec szikesek, szoloncsák szikesek és szikes tavak, üde rétek és mocsarak találhatók. A kistáj D-i részén, a Hortobágy felé eső szegély olykor láposodik is (helokrén források). Klasszikus agrársivatag, már az I. katonai felmérés térképei is annak tüntetik fel. Természetes erdő nincs, a völgyekben fűz- és nyárligetek, máshol faültetvények vannak, itt-ott erdei fajokkal. A flóra pusztulása az elmúlt évtizedekben már nem volt számottevő, kivéve a városok körüli beépítéseket. Florisztikailag fontos fajok a kopár sziki pitypang (Taraxacum bessarabicum), üde réteken: szép zörgőfű (Crepis pulchra), mezei gólyaorr (Geranium pratense), sárga kígyókapor (Silaum silaus), erdei maradványnövényzetben: kislevelű nőszőfű (Epipactis microphylla), Tallós-nőszőfű (Epipactis tallosii), száraz gyepekben: élesmosófű (Chrysopogon gryluss), öldöklő aszat (Cirsium furiens), hengeres peremizs (Inula germanica), pusztai gyújtoványfű (Linaria biebersteinii), macskahere (Phlomis tuberosa), rekenyő (Rapistrum perenne), kési pitypang (Taraxacum serotinum). Állatvilág A lecsapolások és az erdőirtások előtt nagyvadakban gazdag terület volt, ám ezek alkalmazásával, illetve a divatosabbá lett vadászattal számuk jelentősen megcsappant. A nagyvadak száma csökkent, azonban a rágcsálók egyre inkább elszaporodtak, melyek közül jelentős a mezei nyúl, a hörcsög, az erdei cickány, az erdei pocok és a háziegér. Ideális letelepedési helye számos madárnak, mint a fülemülének, cinegének, és a harkálynak (Borsy Z., 1961.). A lecsapolásokkal nemcsak a nagyvadak száma, hanem a vízimadarainak sokszínűsége is megcsappant. Ennek következtében ma már csak 1–2 faj maradt fent, például: nádirigó, bíbic, tőkés-réce. A Hajdúhát területén is jellemzőek a Magyarországon elterjedt vadak: őz, vaddisznó, róka. Rágcsálói a mezei nyúl, ürge, hörcsög, egérfélék, valamint jellemzőek a kistermetű ragadozók, például görény, nyest, hermelin. A vízparti területeken jellemzőek a vízi életmódhoz kötődő állatok: vízimadarak, vidra, halak, békák. Különlegessége a bátorligeti fauna, mely jégkorszaki maradványelemeket tartalmaz, pl. elevenszülő gyík. 1.9.1
Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek
Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Tiszalök területén és környékén országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete nem lett kijelölve az Országos Területrendezési Terv alapján. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló területek a településen A 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről esetében Tiszalök három nemzetközi területhez tartozik: Felső-Tisza különleges madárvédelmi terület, Felső-Tisza kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület és a Tiszalöki szikesek területe.
63
Felső-Tisza különleges madárvédelmi terület: A madártani jelentőséggel bíró terület nagysága: 14616 hektár Általános leírás: A Tisza hullámtere Rakamaz és Tuzsér között. Ártéri mocsárrétek, kaszálók és szántók, nemesnyár-ültetvények, puhafás ligeterdők, üdülőterületek jellemzik. A terület státusza a Natura 2000 hálózaton belül: Különleges Madárvédelmi Terület, Fontos madár élőhely, különleges természetmegőrzési terület (Natura 2000), Ramsari terület Madártani jellemzés: Itt él Közép-Európa legjelentősebb (legnagyobb számú és legnagyobb sűrűségben fészkelő) partifecske-állománya. Jelentős ártéri madárközössége is, nagy számban táplálkoznak a területen vonuló és kóborló gémfélék. Jelentős feketególya vonuló hely. A környező településeken 100-110 pár fehér gólya költ, amelyek táplálkozás céljából látogatják a területet. Földhasználat: erdőgazdaság, halászat, vadgazdálkodás, vízgazdálkodás.
természetvédelem,
turizmus,
vadászat
és
Veszélyeztető tényezők: Az intenzív erdőgazdálkodás, a természetszerű erdők nemesnyárültetvényre cserélése, a turizmus és tűzifagyűjtés miatti zavarás okoznak problémát. A Tisza áradásai alkalmanként elpusztítják a partifecske-telepeket. 9. térkép: Felső-Tisza különleges madárvédelmi terület
Forrás: http://www.natura.2000.hu/hu/node/252
64
Felső-Tisza kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület: Tervezési terület kiterjedése: 28681,9 ha Egyéb érintett Natura 2000 terület: A területből 14760 ha a Felső-Tisza Különleges madárvédelmi területtel (HUHN10008) van átfedésben. A tervezési terület az Országos ökológiai hálózat övezet ökológiai folyosójának (100%) része. A tervezési terület az Országos ökológiai hálózat övezet ökológiai folyosójának (100%) része. A terület természetvédelmi célkitűzése a jelölő élőhelyek területcsökkenésének megállítása és állapotuk javítása a gyepgazdálkodáshoz, erdőgazdálkodáshoz és vízgazdálkodáshoz köthető intézkedések révén. A gyepgazdálkodás tekintetében ezt a legeltetés intenzitásának és a kaszálás módjának optimalizálása és ellenőrzése, az elszántások megakadályozása, illetve a (főképp idegenhonos inváziós) cserjefajok terjedésének hatékony megakadályozása tudják biztosítani. Az erdőgazdálkodás tekintetében a természetközeli állapotú erdők fenntartása és a tájidegen erdők lecserélése, továbbá a madárfajok védelme tudják biztosítani. Ezt azért szükséges kiemelni, mivel a Natura 2000 terület nagy területeken átfed a (HUHN10001) Szatmár-Bereg és a (HUHN10008) Felső-Tisza különleges madárvédelmi területekkel, ahol fokozott védelemben részesülő madárfajok fészkelnek. Ilyenek a réti sas (Haliaeetus albicilla), barna kánya (Milvus milvus), fekete gólya (Ciconia nigra), darázsölyv (Pernis apivorus). A felsorolt madárfajok Natura 2000 területen fészkelő állománya legalább 2%-át képezi az országos állománynak, így megőrzésük, védelmük a különleges madárvédelmi terület alapvető célját és feladatát képezi. 3 10. térkép: A település és környékének Natura 2000 területei
Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer
Tiszalöki szikesek: Tiszalök külterületén található a Tiszalöki szikesek kiemelt jelentőségű természet megőrzési terület. A Natura 2000 területen a természetvédelmi célkitűzés, hogy közösségi jelentőségű élőhely a 1530 kódú „pannon szikes sztyeppék és mocsarak - legalább az alapállapotfelmérés során tapasztalt nagyságban, karakterét, megőrizve, ökológiai gazdálkodás keretében, a Tiszalöki szikesek területén az élőhelyre jellemző természetes mozaik formájában fennmaradjon. Arra kell törekedni, hogy a természetes élőhelyeik karakterének, egységes táji megjelenésének, természetes biológiai sokféleségének fennmaradása is biztosítható legyen. A jelölő
3
Forrás: A Felső-Tisza (HUHN20001) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve
65
élőhelyek megőrzésével egyidejűleg a célkitűzés része a Natura 2000 területen található jelölő fajok (kisfészkű aszat és a vöröshasú unka) állományainak természetes élőhelyeiken való megőrzése, lehetőség szerint összehangoltan a terület további védett és értékes fajainak igényeivel. Ramsari terület: 2004. 12. 04-én, 22.310 ha területtel vették fel a jegyzékbe. A terület szinte az egész felső Tisza-vidéket lefedi. Növényvilágát tekintve az ártéri erdők, puhafa ligetek, nádassal borított parti zónák, valamint a mocsarak, láprétek, nedves rétek, ligetek teszik változatossá a terület élővilágát. Az ehhez kapcsolódó flóra és fauna igen magas biodiverzitást mutat. Az ártéri erdők otthont adnak számos gémtelepnek, ahol szürke és vörösgém fészkelését figyelték meg. Egyes szakaszokon vidra előfordulást is regisztráltak a kutatók. A Tisza menti ligeterdőkben előfordul a fokozottan védett fekete gólya (Ciconia nigra). A Tisza felső szakasza ökológiai folyosóként is működik, migrációs időszakban számos récefaj talál pihenőhelyre itt. A Felső - Tisza egész szakaszára jellemző, értékes élőhelyeket adnak a löszfalak, melyek a partifecskék (Riparia riparia) fészkelő helyei. Jelentős az ártéri madárközössége is, fészkelő állományai vannak a bölömbikának. A fokozottan védett haris (Crex crex) fészkelő állománya is fellelhető. A terület veszélyeztető tényezői az erdőgazdálkodásból és a környező mezőgazdasági területek kemikáliájából adódnak.4 11. térkép: Ramsari terület Tiszalökön és környékén
Forrás: http://gis.teir.hu/teirgis_termeszetvedelem/
Nemzeti természetvédelmi oltalom alatt álló területek a településen Kunhalmok: Országos jelentőségű "ex lege" védett természeti területeknek a törvény által védetté nyilvánított természeti területeket nevezzük. "Ex lege" védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők.
4
Forrás: http://www.ramsar.hu/teruletek/7.htm
66
A kunhalmok kiemelt természetvédelmi oltalmáról a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23. § (2) bekezdése rendelkezik. A Tvt. a kunhalmokat a védett természeti területeken belül a természeti emlék kategóriába sorolja. A kunhalmokra tehát mindazon szabályok vonatkoznak, amelyet a Tvt. a védett természeti területek esetében előír. A kunhalom olyan kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élővilág védelmi szempontból jelentős domború földmű, amely kimagasodó jellegével meghatározó eleme lehet a tájnak”. 12. térkép: Kunhalmok Magyarországon
Forrás: http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=sub_527
Tiszalök közigazgatási területén több kunhalom található, melyet 11. sz. térkép mutat be szemléletesen (Tiszalök közigazgatási területe türkizzel van jelölve a térképen, a kunhalmokat barna pontok jelölik). Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek: Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a természeti adottságok, rendszerek, valamint az emberi tevékenység kölcsönhatása, változása következtében kialakult olyan területek tartoznak, amelyek a táj látványa szempontjából sajátos és megkülönböztetett fontosságú, megőrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel bírnak. 13. térkép: Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Tiszalök térségében
Forrás: http://www.terport.hu/webfm_send/4214
67
Tiszalökön tájképileg kiemelten kezelendő terület a Tisza vonala és a Tiszát a Tiszavasvári Fehérszik Természetvédelmi területet „összekötő” terület. Érzékeny természeti területek 14. térkép: Érzékeny természeti területek és Kunhalmok Tiszalök környékén
Forrás: http://gis.teir.hu/teirgis_termeszetvedelem/
Az érzékeny természeti területet a térképen lila szín jelöli. A terület a város északnyugati részét érinti közigazgatási határon belül. Olyan extenzív művelés alatt álló területek, amelyek a természetkímélő gazdálkodási módok megőrzését, fenntartását, ezáltal az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség fennmaradását, a tájképi és kultúrtörténeti értékek megóvását szolgálják.E területek különleges, illetve sérülékeny természeti, környezeti értékekkel bírnak, és ezek megőrzése speciális gazdálkodási rendszer alkalmazását, rendszabályok, technológiai előírások betartását kívánja meg a gazdálkodótól. Ökológiai hálózat Az ökológiai hálózat funkcionális elemei az alábbiak, melyek megtalálhatók a település területén és a környező területeken. Magterületek Magterületnek nevezzük a hálózat foltszerű, tetszőleges kiterjedésű területeit, melyek ideális nagyság esetén a lehető legtöbb populációnak, illetve az ezekből felépülő életközösségeknek az élőhelyei és genetikai rezervátumai. Ökológiai folyosók A magterületek közötti kapcsolatot a sávos, folytonos élőhelyek, vagy kisebb-nagyobb megszakításokkal jellemezhető élőhely-mozaikok, láncolatok, az úgynevezett ökológiai folyosók biztosítják. Ezek az élőhelyeket, élőhely komplexumokat kötik össze, egyben biztosítják a génáramlást az egymástól elszigetelt populációk között. Pufferterületek
68
A magterületek és a folyosók körül védőzónát (pufferzóna) kell kijelölni, ahol még a természetközeli élőhelyek aránya lehetőség szerint magas, feladatuk a magterületek és folyosók védelme az esetleges külső káros hatásoktól. 15. térkép: Ökológiai folyosó Tiszalök térségében
Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer
A Tiszalöki szikesek kiemelt jelentőségű természet megőrzési terület, melynek területe 1587,58 ha. A szikesek teljes területe az Országos ökológiai hálózat övezet ökológia folyosó (97%) és magterület (3%) övezetének része. 1.9.2
Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése
Tiszalök közigazgatási területének 8,03%-át települési területek (belterületek) foglalják el. A központi belterület a főközlekedési utak csomópontjában alakult ki. Az ökológiai folyosó a várost északról öleli körül a város külterületén. A lakóövezeti és gazdasági fejlesztési elképzeléseknek teret biztosítva folyamatosan növekszik és tovább fog növekedni a települési terület (a központi belterület). Az új beépítésre szánt területek kijelölésénél szükséges figyelembe venni a tervezett úthálózat szerkezet-átalakító, területhasználat-módosító hatásait, valamint a védett, illetve védelemre tervezett természeti területek helyzetét, hiszen jelentős hatással vannak erre ezek a beavatkozások. A beépítésre szánt területek új, elsősorban mezőgazdasági területeket foglalnak el, természet közeli területeket csak kivételes esetben érintenek. A belterület növekedése során szükséges a települési terület túlzott kiterjedésének, a belterületek összenövésének megakadályozása, az ökológiai hálózat folyamatosságának biztosítása.
69
1.10
Zöldfelületi rendszer vizsgálata
A település összes belterületi park területének nagysága: 2000 m2. Ebből virágos parkterület 400 m2; füves, cserjés parkterület 1300 m2. Játszóterek száma 5 db, területük 2000 m2. Tiszalök belterületi zöldfelületének aránya országos viszonylatban is egyedülálló, a város elnyerte „A megye legszebb települése” címet is. 1.10.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei Szerkezeti-, kondicionáló szempontból meghatározó elemek
lényeges
valamint
a
zöldfelületi
karaktert
A zöldfelületi rendszer alatt a növényzettel időszakosan vagy tartósan fedett, biológiailag aktív, termesztési, ill. kondicionáló célú felületek összességét értjük egy településen belül. Egy település „élhetőségét”, az ott élők életminőségét, a település képét nagymértékben meghatározza a zöldfelületek aránya és azok állapota. A zöldfelületi rendszer különböző elemeit térbeli helyzetük és használatuk módja szerint csoportosíthatjuk. Elhelyezkedésük szerint megkülönböztetünk:
sávos helyzetű zöldterületeket, ilyenek a település telkes lakóterületei;
vonalas helyzetű zöldterületeket, ilyenek az utcai zöldsávok és vízfolyások partja;
szigetes helyzetű zöldterületeket, mint a közparkok, a temetők, sportpálya és az intézménykertek.
Használatuk módja szerint megkülönböztetünk:
Korlátlan használatú közterületeket, ide sorolhatók a belterületi erdők, a közparkok és közkertek, valamint az utcai zöldsávok;
korlátolt használatú közterületeket, ami alatt a zöldterületi jellegű intézmények (temető, sportpálya) és a jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények (iskola, óvoda, művelődési ház, templom stb.) értendők, ahol a használat térben és időben korlátozva van;
közhasználat elől elzárt zöldfelületeket, melyhez a település magántelkein található kertek tartoznak.
Helyi Építési Szabályzat A szabályozási terven megjelölt zöldterületi funkció: közpark, KP övezeti jellel. A szabályozási terv szerinti közpark területen kizárólag pihenőhely és gyermekjátszótér helyezhető el. Zöldfelületi ellátottság értékelése Korlátlan használatú közterületek Közparkok: Az egyik a Kossuth út - Hősök tere találkozásnál, a másik a Kossuth út 67-71-ig a Polgármesteri Hivatal és Rendőrség előtt található. De a Kossuth úton szinte végig széles zöldfelületek vannak, virágosítva, parkosítva. Széles zöldfelület van még a Táncsics és Damjanich utcákon is. Játszóterek: egy található Kisfástanyán a Május 1. téren, de nagyon rossz állapotban van. A Liget úti sportpályán és a Honvéd úti sportpályán lévők állapota sem megfelelő. A Klapka György utcai a legújabb, ez még viszonylag jó állapotban van. Arborétum: Az 1954-ben üzembe helyezett Tiszalöki Vízlépcső mellett, a Tisza bal partján a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság egy gyűjteményes kertet, parkerdőt telepített. Az akkori
70
építési törmelék és föld depónia helyén, több mint ötven év után ma már gyönyörű erdő van. Az Arborétum egy különleges szépségű tájképi kert, angolpark, amely megérett a nagyközönség előtti megnyitásra. A fajgazdag, nem egy botanikai ritkasággal rendelkező növénygyűjteménynek a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a kezelője. Az ökológiai szigetet képező Arborétum nagy gondossággal és precizitással összeállított gyűjtemény, 31 hektáron terül el. A fák és cserjék ma már 30-40 évesek. Eddig 164 fa és cserje fajt sikerült meghatározni, de a növényállomány teljes megismerése után a meglévő fajok száma minden bizonnyal 200 fölé emelkedik. A száraz, alföldi klíma ellenére a folyó közvetlen közelsége jelentősen növeli a páratartalmat. Az évi 600 mm körüli csapadékkal jól gazdálkodnak a növények, a lombok árnyai alatt még a nyári forróság is elviselhetőbbé válik. Utcai zöldsávok: Tiszalök igen szegényes utcai zöldsávokkal rendelkezik annak ellenére, hogy a legtöbb utcában elegendő hely áll rendelkezésre fasorok vagy cserjesávok kialakítására. Sok fa található a településen, de tervezett fásítás nem található. Az utcafásítás és a valódi, gyepesített, ill. sövénnyel betelepített zöldsávok létesítésének nincs hagyománya a településen. Korlátolt használatú közterületek Temető: A város református illetve katolikus temetője a Honvéd utcában található. Az izraelita temető sírkövei nagyrészt még állnak, területe szintén fátlan, gyepes. Sportpálya: A gyepes sportpálya környezete megfelelően fásított, rendezett. Jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények: Református templom: A templom kerítéssel körülvett, közvetlen környezete, melyet egykor temetkezésre is használtak, parkosított. Egyéb intézmények: A település egyéb intézményei (iskolák, óvoda, bölcsőde, közigazgatási és egészségügyi intézmények, templomok) nem rendelkeznek jelentős zöldterülettel, előkertjük kialakításának színvonalával azonban jelentősen befolyásolják az utcaképet. Közhasználat elől elzárt zöldfelületek A lakóházak kertjei Tiszalökön jellemzően hármas tagolódásúak: díszkertként használt előkert, gazdasági udvar és haszonkert alkot egy átlagos telket. A kertek kialakításának színvonala igen különböző a településen belül, találunk jellemzően rendezetlen utcákat is. Általánosságban megoldható, hogy a lakóházakhoz kapcsolódó kertekben kevés a lombtömeg-fedettség mértéke, a fás növényállomány elsősorban gyümölcsfákból és örökzöldekből áll össze. Az elmúlt évek fejlesztései a településen:
Tiszalök Város köztereinek megújítása, fejlesztése: a pályázatban utcabútorok kerültek beszerzésre, szemétgyűjtők, padok, kandeláberek, virágládák, pergolák ezek leginkább a belvárosi részre koncentrálva - kerületek kihelyezésre.
A helyi településfejlesztési akciók végrehajtása Tiszalökön: e projektben került kialakításra a feljebb említett Klapka úti játszótér, és mellette épült egy 40*30 m-es kispálya a gyerekeknek (futball).
Saját erős fejlesztés: Kisfástanyán csak olyan zöldfelületek voltak, ahol sehol nem volt egy virágágyás, fás, bokros terület. Ez a településrész önerőből lett „szépítve”.
71
1.10.2 A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái Összességében elmondható, hogy Tiszalökön nem megfelelő a zöldfelületeknek sem a száma, sem a minősége. A város sport és rekreációs területei nem felelnek meg a mai kor színvonalának, kevés funkcióval rendelkeznek. A városi sporttelep is alulfunkcionált, kihasználtsága alacsony. Ezért fontos, hogy a város sport és rekreációs területei, játszóterei is megújuljanak, valamint új funkciókkal bővüljenek. A lakosság részéről is erős az igény a különféle kikapcsolódási lehetőségekre – nem csak az üdülő területen –, a minél többféle szabadidős tevékenység végzésére (pl. különböző sport funkciók, rekreációs, közösségi helyszínek). A város meglévő zöldfelületei nem kapcsolódnak egymáshoz, nem alkotnak egységes rendszert. A Tisza élőhelyei kevéssé kapcsolódnak a város zöldfelületeihez. Szükség van a városban – a központtól távolabb – további közterület rehabilitációra is, illetve a belterületi zöldfelületek és a természetes külterületi elemek összekapcsolására. Mindezek nagyon fontosak ahhoz is, hogy Tiszalök városi funkcióit teljes mértékben el tudja látni.
1.11
Az épített környezet vizsgálata
1.11.1 Területfelhasználás vizsgálata A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata A településnek több mint 700 éve van írott történelme, valamikor fontos tiszai átkelőhely volt. A város központja jellegzetesen kisvárosias jellegű, benne patinás épületekkel és kiszélesedő utcaszerkezettel. A falu 1316-tól 1893-ig mezővárosi címmel rendelkezett. 1972ig járási székhely volt. 1992. január 1-én várossá nyilvánították. A városhoz a következő külterületi településrészek tartoznak: Tiszalök – Kisfástanya Tiszalök - Újtelep Tiszalök - Rázompuszta Tiszalök - Erőműlakótelep A város sajátos szerkezettel bír. A város magjában található az intézmények nagy része, ezzel sajátos arculatot biztosít a városnak. Itt jellemzően társasházak találhatóak. Ezt a részt körülöleli a belvárosi lakóterület, a körül pedig a falusias lakóterület helyezkedik el. Ez a két családi házas terület elsődlegesen lakófunkciót szolgál, egyéb szolgáltatások és funkciók csak elszórtan találhatóak. A lakóterülettől jól elhatárolhatóan a város DNy-i oldalán található az egybefüggő ipari terület a várost Tiszavasvárival összekötő út mentén. Az egybefüggő belterületi résztől nyugatra, a Tisza mellett található az Üdülőterület, mely kialakulása óta rekreációs funkciókat szolgál. Az üdülőterület nyugati végében található a tiszalöki vízlépcső – vízierőmű. A Tiszadadára tartó út mellett található az erőmű lakótelep.
72
19. ábra: Külterület és belterület megoszlása Tiszalökön
470,64
5388,28
belterület
külterület
Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
Mint a fenti ábrából látható, hogy Tiszalök területének mindösszesen 8,03%-át teszi ki a belterülete, a külterület majdnem 92%. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek A Helyi Építési Szabályzat alapján a város igazgatási területe építési szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre tagozódik. A település igazgatási területének beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi terület felhasználási egységre osztottak. a.) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei: 1./ Lakóterületek:
kisvárosias lakóterületek (KL) kertvárosias lakóterületek (KEL) falusias lakóterületek (FL)
2./ Vegyes területek:
településközpont vegyes területek (TV) központi vegyes területek (KV)
3./ Gazdasági területek:
kereskedelmi gazdasági területek (KG) ipari gazdasági terültek (IG) (nem zavaró hatású ipari gazdasági terület) mezőgazdasági üzemi területek (MÜ)
4./ Üdülő területek:
hétvégi házas üdülőterület (HÜ) üdülőházas terület (Üü)
Településszerkezet, terület-felhasználás 5./ Különleges területek:
73
temető területek (KÜ-1) sport terület (KÜ-2) arborétum (KÜ-4) szennyvíztisztító (KÜ-5) b.) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei: 1) közlekedési-, közmű elhelyezési, hírközlési területek (K, KÖ) 2) zöldterületek (KP) 3) erdőterületek (E) védelmi erdő gazdasági erdő 4) mezőgazdasági területek (M) 5) egyéb területek (vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek) (VT) Funkció vizsgálat Részletesebben kifejtésre kerül a 3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek című fejezetben. A jobb áttekinthetőség érdekében az intézmények és funkciók ismertetése az alábbi táblázatban látható. 37. táblázat: Tiszalök funkcióellátottsága
Funkció Humán funkciók
Alfunkció bölcsőde óvoda általános iskola középiskola egészségügyi ellátás szociális gyermekjóléti szolgáltatások
Közösségi funkciók
könyvtár művelődési ház színház, mozi múzeum szabadidőpark, sportpálya
db
Napköziotthonos Óvoda, Napos Bölcsőde Napköziotthonos Óvoda Kossuth Lajos Általános és Alapfokú Művészeti Alapiskola Teleki Blanka, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Egészségügyi központ Szociális Szolgáltatási Központ Idősek Gondozó Központja Bástya Fogyatékosok Református Nappali Háza Tiszalöki Református Egyház Oltalmazó Háza Városi könyvtár Művelődési ház
1 4
Galéria és Helytörténeti Gyűjtemény Sporttelep Játszótér
1 1 1
4
1 1 0 1 5
közösségi ház
Közösségi ház
1
uszoda, strand
Feketeszakáll kalandpark és strand Református Templom Római Katolikus Templom Rendőrőrs Városi Önkéntes Tűzoltó Környezetvédelmi Egyesület Kormányhivatal
1
templom Igazgatási funkciók
és
Intézmények megnevezése
rendőrség tűzoltóság okmányiroda önkormányzati hivatal kormányablak
Városháza
2 1 és
1 1 1 1
74
Közlekedési funkciók Gazdasági funkciók
autóbusz állomás vasútállomás benzinkút Ipari Park piac pénzügyi szolgáltatók és bankok irodaház szálláshely
kiskereskedelmi üzlet Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
1 2 1 1 1
vasútállomás benzinkút vásártér OTP Bank, Rakamaz és Vidéke Takarék Szövetkezet Szolgáltató ház Fliboni Panzió, Szivárványos Panzió, Robinson Üdülő, Neva vendégház, Fiesta Farm, Ifjúsági Tábor, Tiszaparti Gyermekcentrum, n.a
2 0 7 n.a.
Alulhasznosított barnamezős területek Alulhasznosított barnamezős terület nem található Tiszalökön. Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület A konfliktussal kezelt, szlömösödött terület (1. szegregátum) részletes bemutatása a 3.4.2. fejezetben történik meg. 1.11.2 Önkormányzati tulajdon kataszter Tiszalök Város önkormányzata rendelkezik tulajdonkataszterrel. A tulajdonkataszter 2015. október 29-ei állapotot tükröz. A tulajdonkataszterben az önkormányzat tulajdonában lévő földrészletek, valamint az egyéb önálló ingatlanok is nyilván vannak tartva. Az önkormányzatnak 653 db névjegyzékbe vett tulajdona van, melyből 95 db földrészlet, 22 db telek, 40 db épület, 461 db közterületi vagy infrastrukturális elem és 35 db pedig egyéb elem. Mindez részletesebben kifejtésre kerül az 1.7.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program című fejezet vagyongazdálkodás című alfejezetében. 1.11.3 Az építmények vizsgálata (beépítési jellemzők, településkarakter) A Helyi Építési Szabályzat a következőeket fogalmazza meg kapcsolatban.
az építményekkel
Telekalakítás
Az engedélyezett legnagyobb építménymagasságot célszerű megtartani.
Az övezeti előírások szerinti legnagyobb építménymagasságtól el lehet térni az attól magasabb, meglévő épület újjáépítése esetén, a meglévő építmény magasságának mértékéig. Az eltérés csak természeti katasztrófa, természeti csapás esetén engedélyezhető az OTÉK 1. §. (4) rendelkezésében rögzített és újjáépítés módjára az alkalmazandó tervekre.
Ahol a terv az előkert nagyságát nem jelzi, ott az a már beépült utcákon a kialakult, míg az új utcákon 6 méter.
Az állattartó épületek előírt védőtávolságait a szomszédos telkek építési helyének határától kell megtartani.
75
A terv építési telkein önálló térszint alatti építmény a terménytároló verem kivételével nem helyezhető el.
Településszerkezet, terület-felhasználás A település igazgatási területe
A beépítésre szánt területre, amelyen belül az építési telkek megengedett beépítettség legalább 10%.
A beépítésre nem szánt területre osztott, amelyen belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5% lehet.
A település igazgatásra szánt területének beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi terület felhasználási egységre osztottak. (A terület felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsaikat a szabályozási terv tartalmazza.)
A lakóterületre vonatkozó általános előírások
A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál. A lakóterületen fő-és melléképületek helyezhetők el Valamennyi lakóterületen gondoskodni kell a keletkező csapadékvizek elvezetéséről, ill. ártalommentes elhelyezéséről. o
és
A központi terület Kisfástanya, Újtelep, Erőmű lakótelep lakóterületi építési övezeteit az OTÉK 8. §. (2/a) bekezdés szerinti teljes közművesítéssel kell ellátni. A kisvárosias lakóterületeken (KL), a kertvárosias lakóterületeken (KEL) és a falusias lakóterületeken (FL) teljes közművesítést kell kiépíteni.
Tiszalök lakóterületei sajátos építési használatuk szerint: o o o
szennyvizek
kisvárosias lakóterületek (KL) kertvárosias lakóterületek (KEL) falusias lakóterületek (FL)
Az kertvárosi és falusias lakóterületeken az utcafronti kerítéseket épített jelleggel, az épület homlokzatával egységes építészeti megjelenéssel kell kialakítani: o A kerítésmagassága 1,6-1,8 méter közötti (de a csatlakozó kerítésekhez igazodó) értéken határozandó meg. o A kerítésmezők kitöltéséhez fa, fém (kovácsoltvas) alkalmazható. Tömör lemezkitöltés nem létesíthető. A kerítés lakóépület előtti szakaszának kitöltő mezői áttört formában készítendők.
1.11.4 Az épített környezet értékei A településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag Tiszalök egyik legnagyobb értékét rendkívül gazdag és sajátságos történelme, és az ehhez kapcsolódó meglévő, fennmaradt építmények, valamint a feltárt vagy feltáratlan régészeti emlékek képezik. Az utóbbiak sorában az Árpád-kori falu és a település határában több lelőhelyen talált leletek a késői bronzkorból, vaskorból, korai vaskorból és az egyéb helyi nevezetességek jelentik az említésre érdemes építészeti témaköröket. Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület A település határában találtak anyagot a késői bronzkorból, vaskorból, korai vaskorból. Szkíta nyílhegyet és vaskarperecet is szolgáltattak be. Rázom és Tiszalök között 116 szarmata korabeli gyöngyöt találtak. A gimnázium építésénél Árpád-kori karperecekre
76
bukkantak. Gazdag leletanyagban a Fészakalja, a Kisvajas- és Nagyvajas-domb, a Botospart, a Halmitanya környéke és a Hajnalos tanya melletti rész. 1948-ban az Árpád u. 17. szám alatt népvándorlás kori germán női sír került elő gazdag mellékletekkel (borostyánüveg gyöngyök, arany fülbevaló, bronztükör, két ezüst ruhakapocs (fibula), aranyozott ezüst övcsat, két ezüst karperec, agyag orsógomb). A középső-dűlőben 3 db serleges és 1 db antennás bronzkard került el a korai vaskorból (i.e. 500). Árpád-kori falu Tiszalökön: Az erőmű iparvágányának elágazásától keletre, 1953-ben szarmatakori kemence-csoportot találtak. Előkerült egy 35-házas lakótelep az I. István és I. László kor közötti időből. A rázomi ásatások Árpád-kori falu alapjait tárták fel. A tiszalöki gázvezeték földmunkái során régészeti leletek kerültek felszínre. 1993-ban a Szabadság utcában két helyen is volt kisebb ásatás, hol az egész megyében ritkaság számba menő sírokra akadtak, a leletek a hunkorból származnak. Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők Tiszalök város helyi védelmének előírásait a 17/2015 (IX. 03.) az építészeti és természeti örökség helyi védelméről c. önkormányzati határozat szabályozza. Településszerkezet-városszerkezeti jelentőségű terület
Kossuth utca – közpark, kivett közterület: A védelem célja a település meghatározó főutcája előtti díszpark megőrzése, a meglévő faállomány és növényegyüttes megőrzése, fejlesztése; ennek érdekében a növények szakszerű ápolása.
Hősök Tere – közpark: A védelem célja a Református Templom előtti tér, régi főtér előtti díszpark megőrzése, a meglévő faállomány és növényegyüttes megőrzése, fejlesztése; ennek érdekében a növények szakszerű ápolása.
Táncsics utca – kivett közterület: A védelem célja a zöldterület megőrzése, fejlesztése a terület tér funkciójának erősítésével. A terület jelenlegi növényzetének bővítése további lombos gömbkoronájú köztéri sorfák (pl. gömbakác, gömbjuhar, díszcseresznye) kiültetésével tervezett.
Településkarakter - egységes koncepció alapján épült épületegyüttesek
Tiszalök központja I. (Kossuth utca – Rákóczi utca – József Attila utca kereszteződése): Védendő érték a beépítési szerkezet, mód, utca vonalvezetése, épületek aránya, homlokzat, színezés (tört fehér világos, világossárga, pasztellszínek).
Településkép – karakteres, értékes utcaképek
Hősök Tere - A volt „községháza” és a Református templom előtti tér: Védendő érték a beépítés módja, vonalvezetés, arányok, színezés, világos (sárga és fehér) árnyalat.
Kossuth utca 39-től 43-ig terjedő szakasz, Kossuth és Rákóczi utca találkozása (páratlan oldal) - A volt járásbíróságtól az általános új iskola épületével bezárólag: Védendő érték az épülettömeg, beépítés, homlokzat, vonalvezetés, díszítés, színezés.
Kossuth utca 40-től 42 (páros oldal) - A galéria előtti tértől a könyvtár épületén keresztül a lakóházig bezárólag: Védendő érték az épülettömeg, beépítés, homlokzat, arányok, díszítés, színezés.
77
A Római Katolikus Kápolna előtti tér - Az Ady utca és az Arany János utca kereszteződésénél: Védendő érték a beépítés módja, szerkezete, vonalvezetés, arányok, tér funkciója.
Polgármesteri Hivatal előtti tér – Kossuth utca 67.: Védendő érték a beépítés módja, arányai, utca és a park vonalvezetése.
Egyéb védett területek Világörökségi és világörökségi várományos terület műemlék, műemlékegyüttes, műemlékvédelem sajátos tárgyai, műemléki terület, illetve nemzeti emlékhely nem található Tiszalökön. Helyi védelem Tiszalök város helyi védelmének előírásait a 17/2015 (IX. 03.) az építészeti és természeti örökség helyi védelméről c. önkormányzati határozat szabályozza. 38. táblázat: Helyi védelem alatt álló épületek Tiszalökön
Védett épület megnevezése A volt „Járásbíróság” épülete A volt „Szolgabíróság” épülete
Kossuth utca 39.
1697/1 1697/2
Kossuth utca 41.
1693/1
A volt „Vay kúria”
Rákóczi utca 35.
1581/5
Általános Iskola régi épületszárnya („Református emeletes iskola”)
Kossuth utca 43.
1693/2
Több lakásos lakóház
Rákóczi utca 1. Kossuth u. 37.
Szabadság Mezőgazdasági Szövetkezet irodaháza, volt községháza
Kossuth utca 6.
Címe
Védett érték leírása
Hrsz.
1698
6/2
Városi Könyvtár és Galéria
Kossuth utca 40.
971
Művelődési Ház
Kossuth utca 27.
1722
Polgári lakóház
Kossuth utca 42.
970
A teljes épület. Eklektikus stílusban épült. Az épület alapozása 1892-ben kezdődött, 1893-ban adták át. Tulajdonos: Magyar Állam A teljes épület (kőkerítésével együtt). Az épület 1889ben épült. Eklektikus jegyekkel rendelkező épület. Tulajdonos: Magyar Állam A teljes épület. 1830-ban épült. 1946-tól általános iskolai kollégiumként működött. Jelenleg a helyi gimnázium kollégiumaként működik. Tulajdonos: Tiszalök Város Önkormányzata A teljes épület. Az épület eredeti formájában egyszintes épületként - 1890-ben készült, végső, kétszintes formáját 1929-ben nyerte el. Eklektikus stílusú. Tulajdonos: Tiszalök Város Önkormányzata Az épület tömege, homlokzata, díszei (1870-1895), színezése. Eklektikus stílusú. Tulajdonos: Tiszalök Város Önkormányzata A teljes épület. Eklektikus stílusban, az 1910-es években épült, községházként. Tulajdonos: Szabadság Mezőgazdasági Szövetkezet Az épület tömege, homlokzata. Művelődés- és kultúrtörténeti jelentőségű épület. A galéria eredeti épületrésze 1870-1880 között épült. Könyvtár épülete 1961-ben épült. Tulajdonos: Tiszalök Város Önkormányzata A teljes épület, belső kialakításával együtt. Kultúrtörténeti jelentőségű. Az eredeti épület 1896-ban épült, terményraktárként. 1945-után kultúrház céljára kapta meg, az 50-es években került átalakításra, bővítésre. Eklektikus stílusú. Tulajdonos: Tiszalök Város Önkormányzata Az épület tömege, homlokzata, tetőszerkezete, díszei, kapuja, színezése. Tulajdonos: magántulajdon
78
Református templom
Hősök tere 6.
Református Parókia épülete
Petőfi 7.
Római Katolikus Kápolna
Ady Endre utca 8.
1352
Kisfástanyai Szent Erzsébet Kápolna
Kisfástanya, Szent István utca
3564/1
Tiszalöki Vízerőmű
Lakóház Lakóház („régi Posta”) épülete
utca
Vízerőmű Rákóczi utca 22. Szabadság utca 1. Táncsics utca
178
174/2
0526/4
1642 1971
A teljes épület, belső kialakításával együtt. Eklektikus stílusban épült (1968. május 12-én került felszentelésre) Tulajdonos: Református Egyházközség. Az épület tömege, homlokzata, színezése, díszelemei, belső tornácos kialakítása. Eklektikus stílusú épület. Tulajdonos: Református Egyházközség A teljes épület, belső kialakításával együtt. Modern építészeti stílusú. Tervezők: B. Greskovics Klára, Becker Gábor (1986-1987). Tulajdonos: Római Katolikus Egyházközség A teljes épület. A Kápolnát 1990-ben szentelték fel. Tulajdonos: Római Katolikus Egyházközség Kiemelt stratégiai fontosságú besorolásban nyilvántartott létesítmény. Dr. Mosonyi Emil tervei alapján épült 1951-1954 között. Ipartörténeti és történelmi jelentőségű mű. Tulajdonos: Magyar Állam A teljes épület, homlokzata, tetőszerkezete, díszítése. Eklektikus stílusban épült. Tulajdonos: magántulajdon A teljes épület. Tulajdonos: magántulajdon
A teljes épület. Tulajdonos: Magyar Állam, kezelő: MÁV Magyar Államvasutak Zrt. A volt „Hajnalosi A teljes épület. Tulajdonos: Szabadság Mg. Külterület 0247/2 iskola” épülete Szövetkezet. Forrás: 17/2015 (IX. 03.). számú önkormányzati határozat Vasútállomás
1221
Ezen kívül a határozatban szerepel még 16 db szobor, képzőművészeti alkotás, emlékmű és 3 db síremlék. 1.11.5 Az épített környezet konfliktusai, problémái Lakosság véleményét erősen megosztó beruházás nem volt Tiszalökön. Azonban van kihasználatlan épület a Tiszalöki Ifjúsági Ház (Hősök tere 7.). Az egyház tulajdonában van, egy hatalmas, karbantartott, de üres épület. Az ipari park a másik terület: közművesítés nem teljes körű, és van még egy nagykiterjedésű terület ahova befektetőket kell bevonzani.
1.12
Közlekedés
1.12.1 Hálózatok és hálózati kapcsolatok Tiszalök földrajzi fekvését tekintve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nyugati csücskében, a Tisza partján fekszik. A város megközelítése vasúton és közúton egyaránt ideális. Budapestről 2 óra alatt elérhető az M3 autópálya polgári szakaszán. A város közel van Magyarország keleti részének nagyvárosaihoz: Nyíregyháza 30 km, Miskolc 60 km, Debrecen 65 km távolságra található. Tiszalökről egy-két óra alatt elérhető mind az ukrán, a román, és a szlovák határ is. Tiszalök város nevét az első tiszai vízlépcső és a Keletifőcsatorna megépítése tette országosan híressé. Nagy változást jelentett a város könnyebb megközelíthetőségében és közlekedésében az M3 autópálya, amely 16 kilométerre érhető el. A főváros irányába jelentősen javult a közlekedés, az utazási idő gépjárművel lecsökkent, mely a város gazdasági fejlődésére pozitív hatással bír. A közúti és vasúti közlekedési lehetőségek mellett fontos tiszai átkelési csomópontok: a rakamazi és délről a polgári Tisza-híd, a tiszadobi Ponton-híd, és a tiszalöki kompátkelőhely.
79
A tiszalöki átkelő éves forgalma hozzávetőleg 80-100 ezerre tehető. Említendő még közlekedés vonatkozásában a Tiszán mintegy öt éve működő személyhajózás, ami nem igazán települések közötti közlekedési kapcsolatokat jelent, inkább turisztikai célú charterjáratot. 16. térkép: Tiszalök elhelyezkedése
Forrás: www.teir.hu
1.12.2 Közúti közlekedés Tiszalökön a 3612. sz. közút halad át, amely út a 36-os számú főutat köti össze Tiszalúccal. Tiszavasvárival a 3632 sz. közút köti össze. A tiszai komphoz a 36314. ötszámjegyű út vezet. A város úthálózata inkább sugaras szerkezetű. A város központja a két négyszámjegyű út találkozásánál található. 17. térkép: Tiszalök úthálózata
Forrás: http://www.openstreetmap.hu/?zoom=14&lat=48.01866&lon=21.37622
Az alábbiakban látható a város úthálózatának kiépítettségi adatai.
80
39. táblázat: Tiszalök úthálózatának kiépítettségi adatai
Tiszalök úthálózata
hossza (m)
Állami belterületi utak hossza Önkormányzati belterületi utak hossza - burkolt - burkolatlan Külterületi utak hossza - burkolt - burkolatlan Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
3700 154600 20600 134000 110000 8220 1780
Az állami utak csak 2,3%-át teszik ki az úthálózatnak. Belterületen az önkormányzati utak mindösszesen 13,32% ellátott burkolattal. A burkolatlan utak 57,5%-a dűlőút vagy földút; 42,5%-a érinti valamelyik városrészt, melynek a megoszlása a következőm táblázatban látható. 40. táblázat: Belterületi burkolatlan utak hossza városrészenként
Belterületi burkolatlan utak hossza városrészenként Intézményi Belvárosi Falusias Ipari fejlesztési üdülő házas és hétvégi házas Összesen Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
m 0 2000 30000 0 25000 57000
Ezen felül a városban az önkormányzati dűlőutak és földutak hossza 77 000 m, amelyek szintén nem rendelkeznek burkolattal. Motorizáció A bővülő járműállomány a város fogyatkozó lakossága mellett 2008-ig lassan, de folyamatosan növekvő motorizációt eredményezett, amely 2012-ben ismét kismértékű növekedésnek indult, 2013-ban 23 szgk/100 fő volt. Ez mind az országos, mind megyei alatti értéket mutat. 20. ábra: Száz lakosra jutó személygépkocsik száma (db)
81
Forrás: www.teir.hu
Tiszalök esetében - az idő szerinti optimalizálás tekintetében - a leggyorsabb út a megyeszékhelyig 34,6 perc 2013-ban, míg 2010-ben ez csak 20 perc volt. A megyeszékhely elérése a megyei átlag tekintetében 60 perc 2013-ban, 2010-ben 53 perc volt. Tiszalök esetében az idő szerinti optimalizálással a leggyorsabb út hossza az autópálya csomópontig 2013-ban 23,6 perc volt. A megyei átlag 2012-ben 63 perc volt, 2013-ban 38 perc. Tiszalök esetében az idő szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza a járásközpontig 2013-ban 13 perc volt, 2012-ben 11,7 volt. A megyei átlag 16 perc volt 2013-ban. Minden adat tekintetében a város értékei kedvezőbbek, mint a megyei adatok. 41. táblázat: Baleseti statisztika a városban
Összes személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset
Lakott területen történt összes közúti közlekedési baleset
Lakott területen kívül történt összes közúti közlekedési baleset
Járművek okozta összes baleset száma
2005
5
3
2
4
2006
4
4
0
4
2007
8
6
2
8
2008
6
4
2
6
2009
14
11
3
13
2010
6
6
0
5
2011
7
5
2
7
2012
6
3
3
6
2013
12
11
1
11
2014 Forrás: KSH
8
7
1
8
A legnagyobb problémát, hiányosságot a burkolatlan utak nagy aránya jelenti a városban.
82
1.12.3 Közösségi közlekedés Közúti közlekedési kapcsolatok Helyi autóbusz közlekedés nincs Tiszalökön szervezett formában. Városon belül a közlekedés helyközi buszjárattal lehetséges. Tiszalökön az autóbusz-megállóhelyek száma 14 darab. A várost érintő helyközi autóbusz szolgáltatást az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. autóbuszai látják el, közszolgáltatói szerződésben foglalt feltételekkel. Tiszalökről Budapestre közvetlen járat nem indul; hétköznaponként – két átszállással – napi 5 járat indul. A menetidő 4 óra 40 perctől akár 9 óra 35 percig is tarthat. Tiszalökről Nyíregyházára hétköznaponként 16 közvetlen járat indul. A menetidő 44 perctől 1 óra 20 percig tarthat. Kötöttpályás közlekedés A vasúti közlekedés mellékvonalai, illetve a vasúti szolgáltatások területén jelentős problémák vannak (pl. az eljutási idő magas, az utazási komfort alacsony). Két vasúti pályaudvar van Tiszalökön. A vasúti közlekedés jelenlegi rendszere nem segíti a hátrányos település lakosságának mobilitását. Tiszalökön a szintbeli vasúti átjárók száma 3 darab. Tiszalökről Budapestre hétköznaponként 33 járat indul. Az utazás minimum 1 átszállást igényel, maximum 4-et. Az utazási idő 4 órától, akár 9 óra 29 percig is tarthat. Tiszalökről Nyíregyházára hétköznaponként 13 járat indul, mindegyik esetében átszállással; a menetidő 45 perc. Tiszalökről közvetlen járat megy Debrecenbe naponta 9alkalommal, a menetidő 1,5 óra. 1.12.4 Kerékpáros és gyalogos közlekedés Kerékpáros közlekedés Egy sikeresen elnyert projekt keretében 2006-ban kiépítésre került a TiszavasváriSzorgalmatos-Tiszalök településeken áthaladó, 7271m hosszúságú, bel- és külterületi kerékpárút. Így biztonságossá és kényelmesebbé vált a - főleg nyáron jellemző - kerékpáros forgalom által leginkább érintett Tiszavasvári-Tiszalök közút. Közvilágítás a külterületi szakaszokon nincs. 42. táblázat: Kerékpárutak megoszlása városrészenként
Kerékpárutak hossza városrészenként Intézményi Belvárosi Falusias Ipari fejlesztési Üdülő házas és hétvégi házas Összesen Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
m 1000 1000 3000 500 0 5500
Nagy problémát az jelenti, hogy a viszonylag hosszúnak mondható kerékpáros infrastruktúra nincs teljes körűen kiépítve a településen, illetve az utak állapota nem minden esetben megfelelő.
83
Gyalogos közlekedés A település helyi gyalogos forgalma részben a kiépített járdákon, részben az utakon történik. A helyközi forgalmat bonyolító utakon távlatban mindenképpen járda építése szükséges. A kisebb önkormányzati utak esetében nem jelentős a balesetveszély. 43. táblázat: Járda hossza városrészenként
Járda hossza városrészenként Kiépített járda hossza Kiépítetlen járda hossza Belterületi kiépített járda hossza Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
m 275000 8000 200000
A városban 8 km járda nincs kiépítve, ez a probléma a Falusias és Üdülőházas városrészeket érinti. 44. táblázat: Kiépítetlen járdák hossza városrészenként
Kiépítetlen járdák hossza városrészenként Intézményi Belvárosi Falusias Ipari Fejlesztési Üdülő házas és hétvégi házas Összesen Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
m 0 0 6000 0 2000 8000
1.12.5 Parkolás A településen kijelölt ingyenes parkolók száma 100 db, amely kiszolgálja Tiszalök autóhasználóit. A kisebb önkormányzati utak mentén a csekély forgalom miatt nem okoz problémát, ha az egyéb parkolást a közterületeken, az útpadkán oldják meg.
1.13
Közművesítés
1.13.1 Víziközművek A 90-es évek elején a nyíregyházi agglomeráció közműtulajdonossá vált önkormányzatai a térség ivóvízellátását, valamint szennyvízelvezetését-tisztítását saját tulajdonú szervezetben akarták megvalósítani. E célból alapították meg 1992-ben a Nyíregyháza és Térsége Víz- és Csatornamű Vállalatot. 1996. november 1-jei hatállyal a vállalat részvénytársasággá alakult – NYÍRSÉGVÍZ ZRT. néven – és tulajdonosai sorába immár a Magyar Állam is belépett. Működési területe Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nyugati részén, 86 településre terjed ki. Az ellátott népességszám több mint 450 000 fő. A működési területen a vízellátottság teljes körű. 2012-ben Tiszalökön az ivóvízvezeték hálózatba bekapcsolt lakások száma 2229, míg a közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma 1120. A 2010-es adatokhoz képes emelkedett a bekapcsolt lakások száma, mind az ivóvízvezeték (2190 db), mind a közcsatorna hálózatba (1075 db).
84
21. ábra: Közüzemi ivóvízvezeték-, és közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db)
Forrás: https://www.teir.hu
Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) Ivóvíz, vízbázis Tiszalökön 4 kút üzemel; vízmű 1/A területen 2 kút, a vízmű 3/A kút és a vízmű 4. Minden kút a város DK-i részén található. Hidrogeológia B védőterület. A 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet értelmében az ivóvíz-minőségű, az ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló igénybe vett, vagy távlati hasznosítást szolgáló közcélú vízbázisok esetén, ahol a védőidomnak van felszíni metszete, akkor védőidomot, védőövezetet kell kijelölni. Minden más esetben a védőidom, védőterület kijelölhető. 18. térkép: Tiszalök vízrajza
Forrás: www.okir.hu
85
Ivóvízellátás Tiszalök ivóvízellátása felszín alatti vizekből történik. A feladatellátást a Nyírségvíz Zrt. végzi. Ivóvíz-hálózat ki van építve a teljes településen, az Észak-alföldi Régió ivóvízminőség javító program keretében került sor a vízművek vízkezelési berendezéseinek korszerűsítésére, melynek köszönhetően tisztább, egészségesebb víz folyik a csapokból. A legnagyobb fogyasztó a Kossuth Lajos Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, esetükben az 1 km-re eső meghibásodások száma 3 db. A háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége 2011-es évben 175,3 ezer m³ volt. 2014-ben 184,1 ezer m³-re nőtt. Az összes szolgáltatott víz mennyisége 2011-ben 284,9 ezer m³ volt, 2013-ban 289,9 ezer m³-re nőtt. A közüzemi ívóvízvezeték- hálózat hossza 2014-ben 51,4 km volt. Az üzemelő közkifolyók száma 101 db. A hálózatba bekapcsolt lakások száma 2000-ben 2015 darab volt, 2014-re 2070-re nőtt. Évek óta közel 100%-os az ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya. 22. ábra: Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%)
Forrás: https://www.teir.hu
Termálvízhasználat A Tiszavasváriban felszínre hozott és felhasznált gyógyvízzel azonos termál kincs található Tiszalök alatt is, mennyiség elegendő, hőfoka 55 fok körüli, gyógyvízzé minősíthető. Szennyvízelvezetés
Szennyvízgyűjtő-hálózat
Tiszalökön a Nyírségvíz Zrt. működteti a csatornázási szolgáltatást. A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatban (közcsatornában) elvezetett és tisztított összes szennyvíz mennyisége 2011-ben 251,4 ezer m³. 2013-ban 183,5 ezer m³-re csökkent. A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat (közcsatorna-hálózat) hossza 2005-ben még csak 6,8 km volt. 2009-ben ez 24,2 km-re nőtt a fejlesztésnek köszönhetően, jelenleg 24 km. A kiépített csatornahálózat vegyes rendszerű; nyomott és gravitációs rendszer is megtalálható a településen.
86
A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatorna-hálózatba) bekapcsolt lakások száma 2011-ben 1070 darab volt, ez 2013-ra 1068-ra csökkent. A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 2012-ben elérte az 50%-ot, 2007 óta folyamatos emelkedés tapasztalható, mint ahogy az alábbi ábrán is látszik. 23. ábra: Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%)
Forrás: https://www.teir.hu
A közműolló tekintetében is folyamatos emelkedés tapasztalható 2012-ben 1 km vízvezetékre már 470 m szennyvízvezeték jutott. 2012-ben a megyei érték 584 m, az országos átlag 659 m, jól látszik, hogy a város ekkor még elmarad az átlagtól. 24. ábra: Közműolló (egy km vízvezeték hálózatra jutó csatornahálózat) (km)
Forrás: https://www.teir.hu
87
Szennyvíztelep Az Alsó-Szabolcsi Víziközmű Beruházási Társulás által kezdeményezett KEOP-1.2.0/09-112011-0016 azonosító számú Alsó-Szabolcsi Szennyvízelvezetési és Tisztítási projektnek köszönhetően több mint 4 milliárd forint támogatást nyert Tiszalök Város, Nyírtelek Város, Tiszadob Nagyközség és Tiszaeszlár Község a szennyvízhálózatuk kiépítésére, korszerűsítésére. A Tiszalök-Tiszaeszlári fejlesztés a 4,3 milliárd forint értékű alsó-szabolcsi szennyvízberuházás részeként valósult meg, amelynek keretében a Nyíregyházával szomszédos kisvárosban, Nyírteleken is bővítik a hálózatot, míg Tiszadobon szintén új vezetékrendszer készül. Tiszalökön, a város kétharmadán már korábban kiépült a csatornahálózat, amit a projekt keretein belül bővítettek, minden belterületi ingatlant csatlakoztattak a rendszerhez. Növelték a szennyvíztisztító telep kapacitását is, napi 550 köbméterről 1260 köbméterre. A telepen tisztítják meg a szomszédos Tiszaeszlár szennyvízét is, ahol ugyancsak 100 százalékos kiépítettségű a hálózat. A bővítés óta biztonságosan képesek megtisztítani a vonatkozó szigorú határértékeknek megfelelően Tiszalök városban a már meglévő és újonnan kiépített csatornahálózatról, valamint a projekt részeként Tiszaeszláron megvalósított csatornahálózatról érkező szennyvizet. A tisztító telep technológiája eleveniszapos biológiai tisztítás, biológiai tápanyag eltávolítással, kémiai egységgel kiegészítve. A tisztító telep működése a 21. század követelményeinek teljes mértékben megfelel, modern gépekkel, berendezésekkel felszerelt, automatikus üzemeltetést biztosító folyamatirányító rendszerrel épült. Az érkező szennyvíz átlagos mennyisége 630 m3/nap. A telep technológiája: merített fixfilmmel intenzifikált, szakaszos működésű (SBR), kétreaktoros eleveniszapos biológiai tisztítás. Szennyvízkibocsátás Háztartásokból a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatban elvezetett szennyvíz mennyisége 2011-ben 107,6 ezer m³ volt. 2013-ban 78,6 ezer m³-re csökkent. A csatornahálózaton összegyűjtött szennyvizek tisztítás után általában felszíni víz befogadóba kerülnek. A tisztított szennyvizek biológiailag bontható szerves anyagot, növényi tápanyagokat és kisebb mennyiségben előforduló egyéb anyagokat (nehezen bontható szerves vegyületeket, sókat, fémeket, esetenként toxikus vagy hormonháztartást befolyásoló anyagok) is tartalmaznak. A szerves- és tápanyagok vonatkozásában a felszíni vizek közvetlen terhelését legnagyobb arányban a kommunális szennyvízbevezetések okozzák. A vízi ökoszisztémák ezeket az anyagokat általában a terhelés nagyságától és a befogadó vízhozama által biztosított hígulás mértékétől függően képesek tolerálni. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés A belterületi vízrendezés kifejezetten önkormányzati feladat és a települések felszíni vizeinek az elvezetésével foglalkozik. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése tartalmazza a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat, melynek 11. pontja szerint az önkormányzat feladata a helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás. A települések belterületén elvégzendő vízrendezési munkákat befolyásolják a települést jellemző körülmények, mint például a település szerkezete, vízhálózata, hidrológiai jellemzők, lejtési viszonyok, talajtani adottságok, stb. A település szerkezete, beépítettsége nagyban meghatározza a vízrendezési művek vonalvezetését, a nyílt vagy zárt rendszerű árkok, csatornák kialakítását. A sűrűn lakott, burkolattal ellátott helyeken a zárt rendszerek szükségesek (bár számos hátrányt hordoznak), míg a laza, falusias vagy zöldövezetes településeken a nyílt, tájba illő vízelvezető árkok kialakítása javasolt. Tiszalökön a csapadékvíz elvezető hálózat hossza 20,2 km.
88
1.13.2 Energia Energiagazdálkodás és energiaellátás Áramellátás A településen levő energiaszolgáltató E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. Közvilágítás 526 db fényforrás biztosítja, melyek beépített teljesítménye 0,83 KW/db, az éves összes fogyasztás mértéke 2014-ben 22070776 KWh volt. A legnagyobb fogyasztó a Kossuth Lajos Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, az ő esetükben az 1 km-re eső meghibásodások száma 2 db. Háztartási villamos energiafogyasztók száma 2011-ben 3008 darab volt, ez 2013-ban 2989 db-ra csökkent. A háztartások részére szolgáltatott villamos energia mennyisége 2011-ben 6542 ezer kWh volt, ez 2013-ra 6107 ezer kWh-ra csökkent. Az összes villamos energiafogyasztók száma 2011-ben 3265 darab, 2013-ban 3225 db volt. 2013-ban 11280 ezer kWh-ra csökkent a szolgáltatott összes villamos energia mennyisége. A kisfeszültségű villamos energia elosztóhálózat hossza 2013-ben 58,2 km volt. Tiszalökön a háztartási villamos energiafogyasztás 2009 óta csökkenést mutat. 2013-ban 1,12 ezer kWh csökkent az egy főre eső villamos energiafogyasztás 25. ábra: Háztartási villamos energiafogyasztás (1000 kWh/fő)
Forrás: https://www.teir.hu,
Gázszolgáltatás A gázszolgáltatást a Tigáz Zrt. látja el. Tiszalökön egy darab gázfogadó és nyomásszabályozó állomás található. A gázfogyasztók száma 2011-ben 1685 darab volt, ami 2013-ra 1602 darabra csökkent Ezen belül a nem háztartási gázfogyasztók száma 96 db. A háztartási gázfogyasztók száma 2000-ben 1108 db volt, aztán a gázfogyasztás terjedésével folyamatos emelkedés mutatkozott meg 2010-ig (1655 db). Azóta csökkenő tendenciát mutat a háztartási gázfogyasztók száma (2014-ben 1482 háztartás), ennek oka a
89
gáz magas piaci ára. Az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége Tiszalökön 2011ben 2440,2 ezer m³ volt. 2013-ban 2333,2 ezer m³-re csökkent ez a mutató. Ebből a háztartásoknak szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége 2011-ben 1408,7 ezer m³, 2013-ban 1366,5 ezer m³-re volt. Az összes gázcsőhálózat hossza 2013-ban 69,1 km-re volt Tiszalökön. A városban 2010 óta csökken az egy főre jutó háztartási gázfogyasztás, 2013ban 0,43 ezer köbméter volt. Távhőellátás nincs Tiszalökön. 26. ábra: Háztartási gázfogyasztás (1000 m3/fő)
Forrás: https://www.teir.hu
Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Biomassza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kiváló adottságokkal rendelkezik a mezőgazdasági eredetű biomassza energetikai célú hasznosítására. A mezőgazdasági termelés ágazati megoszlása változatos, a tömegtakarmány termesztésére alkalmas területeken az állattenyésztés került előtérbe, míg az átlagos vagy annál jobb termőhelyi adottságokkal rendelkező területeken a növénytermesztés dominál. Geotermikus energia Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földrajzi felépítése és vízföldtani adottságai alapján geotermikus energia feltárása különösen kedvezőnek mondható a Tiszavasvári-NagyhalászKisvárda-Fehérgyarmat-Nagyecsed-Nagykálló által bezárt terület – ennek közvetlen közelében helyezkedik el Tiszalök is. Nap- és szélenergia A napenergia hasznosíthatóságát az átlagos éves napfénytartam határozza meg, ebből a szempontból Tiszalök helyzete Magyarországon átlagosnak mondható (1900-1930 óra), ami alkalmas napelemes és napkollektoros rendszerek hatékony üzemeltetéséhez. A napenergia használata önkormányzati, vállalkozói és lakossági szinten is egyre elterjedtebb. Tiszalökön az éves átlagos szélsebesség 2,5 m/s közötti, ami elegendő a szélenergiában rejlő lehetőségek kiaknázásához.
90
Magyarországon a napsugárzás légkör feletti 1352 W/m2 intenzitásából - a felhőzet következtében beálló veszteségeket követően - 137 W/m2 fajlagos teljesítménnyel lehet számolni. Az éves átlaghoz képest igen nagy az évszakonkénti ingadozás: decemberben 32 W/m2, júliusban 238 W/m2, ami több mint hétszeres különbséget jelent. Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Az önkormányzati tulajdonú intézmények és létesítmények esetében az elmúlt években számos energetikai beruházás történt, amelynek célja egyrészt az alternatív energiaforrások alkalmazása az a minél nagyobb mértékű önellátás érdekében, másrészt a gépészeti, hőszigetelési rekonstrukció a hatékony működtetés céljából. Az önkormányzati intézmények felújításáról szóló információkat az 1.7.7. Energiagazdálkodás fejezet tartalmazza. 1.13.3 Elektronikus hírközlés hírközlési építmények)
(vezetékes
elektronikus
hálózat,
vezeték
nélküli
Az elektronikus hírközlési szolgáltatás olyan szolgáltatás, amely jeleknek (bármely értelmezhető formában előállított jel, jelzés, írás, kép, hang) elektronikus hírközlő hálózaton történő átvitelét, továbbítását biztosítja. Az elektronikus hírközlési infrastruktúra lehet távközlési ellátás, műsorszórás, kábel tv ellátás. Tiszalökön a nyilvános távbeszélő állomások száma 2011-ben 3 db, ez 2013-ra kettőre csökkent. Az egyéni analóg távbeszélő lakásfővonalak száma 2011-ben 969 darab volt, 2013-ra 1052 darabra nőtt. Tiszalökön az üzleti analóg távbeszélő fővonalak száma 2011ben 116 darab volt, 2013-ra 112-re csökkent. Tiszalökön 2013-ban a szolgálati üzemi fővonalak száma 2 darab. Tiszalökön a kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma dinamikusan növekszik (2011-ben 117 darab, 2013-ban 208 darab). 2011-ben az ISDN vonalak száma ellenben csökkenő tendenciát mutat (2011-ben 144 darab, 2013-ban 100 darab). Tiszalökön az internet-előfizetések száma 2013-ban 790 darab volt az alábbi megosztásban: xDSL hálózaton 720 db, kábeltelevízió hálózaton 33 darab, vezeték nélküli hálózaton, mobil internet nélkül 33 darab, egyéb 4 db. 2011-ben A legalább 30 Mbps sávszélességre képes vezetékes internet-hozzáféréssel rendelkező lakosság számában jelentős növekedés tapasztalható Tiszalökön, míg 2011-ben nulla volt, 2012-ben 103,7db, 2013-ban már 723 hozzáférés lett. 27. ábra: Legalább 30 Mbps sávszélességre képes vezetékes internet-hozzáféréssel rendelkező lakosság száma (fő)
Forrás: https://www.teir.hu
91
1.14
Környezetvédelem
Tiszalök Város Önkormányzata a települési környezeti elemek (levegő, felszíni és felszín alatti vizek, föld, élővilág, épített környezet), a táj és az emberi egészség megőrzése, védelme, minőségének javítása érdekében a környezetvédelem helyi szabályozására a helyi önkormányzatokról szóló módosított 2011. évi CLXXXIX. törvényben kapott felhatalmazás, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Tv. 47. §. (3) bekezdése alapján 8/2003 (IV.01.) számú rendeletét megalkotta. A Környezetvédelmi Rendelet célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, az emberi egészség, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása. A környezet védelme érdekében az Önkormányzatnak, a természetes és jogi személyeknek, szervezeteknek – az elővigyázatosság és a megelőzés elve szerint – körültekintő gondossággal kell eljárniuk és együttműködniük. Az Önkormányzat együttműködik a szomszédos önkormányzatokkal, a környezetvédelmet ellátó hatóságokkal, felügyelőségekkel, a nemzeti parkokkal és a társadalmi szervezetekkel. A környezet minősége szempontjából kedvező, hogy Tiszalökön jelentős környezetterheléssel üzemelő telephely, tevékenység nincs. Környezetbiztonsági szempontból azonban megemlítendő, hogy Tiszavasváriban olyan jelentősebb ipari üzemek találhatók, melyek potenciális környezetszennyező források. Az egyes környezeti elemek állapota összességében meghatároz egy környezetminőséget, melynek romlása volt tapasztalható az XX. század utolsó évtizedeiben. Az 1990-es évektől javult a környezetminőség állapota a gyárbezárásoknak köszönhetően. A környezetállapot értékelése és a környezetminőség vizsgálata alapján megállapítható, hogy kritikus helyzetről nincs szó a régióban. Az eddig elvégzett kutatások alapján azonban fény derült arra, hogy a Tisza mente természeti környezete terhelhetőségének határán van. 1.14.1 Talaj A táj az É-ról érkező folyók lösszel fedett hordalékkúpján fekszik, helyenként a lösz alól a felszín közelbe jut az elborított homok. É-ról Hajdúnánás vonaláig a gyengén tagolt síkság, attól D-re az enyhén hullámos ármentes síkság a jellemző felszínalakzat. A talajtakaró 95%a löszös üledékeken képződött igen jó termékenységű (int. 80-110) alföldi mészlepedékes csernozjom talajból (72%) és a táj ÉNy-i részén a Taktaközből és Hortobágyról átnyúló mészlepedékes csernozjom talajból (1%) áll. A szikes talajvizű területeken a csernozjom talaj mélyben sós, az 50-60 (int.) talajminőségi kategóriába sorolt réti csernozjom (1%) és az erősebben szikes, a 40-55 (int.) termékenységi kategóriába sorolt, mélyben szolonyeces réti csernozom változata (11%) fordul elő. A csernozjom talajok főként (90-100%) szántóként hasznosulhatnak. A mély fekvésű, szikes talajvizű terrületek löszös anyagin a réti szolonyec talajok 3%-ot, az igen gyenge termékenységű (int.<25) sztyepesedő réti szolonyecek 4%-ot, a szolonyeces réti talajok pedig <0,5% területet foglalnak. Kb fele-fele részben legelőkként és szántóként hasznosíthatók. A Hajdúhát É-i részén az erdő talajok közül a löszös anyagon képződött, homokos vályog mechanikai összetételű, az 50-60 (int.) földminőségi kategóriába sorolt csernozjom barna erdőtalajok 1%-ot, a homokterületeken kialakult, gyenge termékenységű (int. 25-35) kovárványos barna erdőtalajok pedig 3%-ot tesznek ki. Zömmel szántóként (80-85%) és részben (0-15%) erdőterületként hasznosulhatnak. A talajvízhatás alatti, nem szikes területek réti talajai1%-ot, a tiszai értéren pedig az agyagos vályog mechanikai összetételű nyers öntéstalajok 2%-ot tesznek ki. A réti talajok 15%-a és a nyers öntések 75%-a rét-legelőként és szántóként hasznosítható. A kistáj mezőgazdaságilag hasznosítható, de fokozott figyelmet kell fordítani a szél és víz-erózió elleni védekezésre, az öntözési lehetőségek jobb kihasználására, valamint a talajszerkezet megóvását szolgáló növénysorrend és agrotechnika alkalmazására. A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, kőzetekre, ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira. A föld felszínén vagy a
92
földben olyan tevékenységek folytathatók, ott csak olyan anyagok helyezhetők el, amelyek a föld mennyiségét, minőségét, folyamatait, a környezeti elemeket nem szennyezik, károsítják. A földhasználó a fenntartható és környezetbarát talajerő-gazdálkodás érdekében köteles a talajvédelmi előírásokat betartani:
a természeti adottságoknak megfelelő talajvédő művelést folytatni,
talajpusztulás (erózió, defláció stb.) ellen megfelelő talajfedettséget biztosító növényi kultúrákat telepíteni (a betakarítás után is),
a talajviszonyoknak gondoskodni.
(talajszerkezet,
talajtípus)
megfelelő
tápanyagbevitelről
A földmunkák során kitermelt talajokat, földet elkülönítve kell tárolni, hogy szükség esetén ismét felhasználható legyen. Természeti terület valamennyi olyan földterület (erdő, gyep, nádas, vizes élőhelyek stb.), melyet elsősorban természet közeli állapotok jellemeznek. A mező-, erdő-, nád-, hal-, vadgazdálkodás során biztosítani kell a fenntartható használatot, ami magába foglalja a tartamosságot, a természetkímélő módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét. Erdő telepítése – ha a termőhelyi adottságok lehetővé teszik – kizárólag honos vagy őshonos fafajokkal, természetes elegyarányban, természetkímélő módon történhet. 1.14.2 Felszíni és a felszín alatti vizek A vízgazdálkodás a környezetgazdálkodás meghatározó részterülete. A víz, mint környezeti erőforrás nagyon sokféle módon és alapvetően befolyásolja a társadalom életét és a környezetminőség alakulását. Amellett, hogy az ivóvízbázisok rendkívüli értéket képviselnek, éppen ezeket a vízbázisokat fenyegeti hosszú távon a használt vizek által okozott talajvíz- és mélységi vízszennyezés. A felszín alatti vizek döntő jelentőségűek életfeltételeink biztosítása szempontjából. Kiemelt szerepük van az ivóvízellátásban, a balneológiai hasznosításban, valamint a környezet egyéb elemeivel való összefüggésük révén. A felszín alatti vizek minősége kapcsolatuk révén kihatással van a felszíni vizek – így a holtágak és a Tisza – vízminőségére is. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a közvetlenül felszín alatt található vizek elszennyeződtek, emberi fogyasztásra alkalmatlanok. A felszínről érkező ammóniaszennyezés egyre több helyen éri el a mélyebb rétegeket is. Tiszalök város rendelkezik sérülékeny földtani közegű vízbázisra épült vízművel, amely hidrogeológia B védőterület. Továbbá Tiszaeszlár üzemelő sérülékeny földtani közegű vízbázis becsült védőterülete részben érinti Tiszalök közigazgatási területét, arra átnyúlik. A felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos szennyeződésérzékenységi besorolására az érvényes szabályozás a 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet és a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet. E rendelkezések alapján Tiszalök város és közigazgatási területe „Érzékeny” illetve „Fokozottan érzékeny” terület. A szennyezések hatása fokozottan és gyorsan jelentkezik, melyet elősegít még a magas talajvízszint is. Tiszalök felszíni és felszín alatti vizeinek szennyezettsége (elsősorban nitrát- és foszfátterhelése) nagyrészt helyi eredetű. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy a közműolló igen nagy: a vezetékes ivóvízellátás teljes körű, ugyanakkor a szennyvízcsatorna-hálózat csak nemrég épült ki teljes mértékben. A házak gyűjtőaknái, a szennyvízszikkasztó kazetták nem vízzáró módon voltak megépítve, ezért a talajvíz szennyezettsége jelentős mértékű. További terhelést jelent az állattartó telepek csatornázatlansága (Szabadság Mezőgazdasági Szövetkezet szarvasmarhatelepe stb.) és a mezőgazdasági földek trágyázása. (Magyarországon a műtrágyák nitrogéntartalmának átlagosan 40%-a hasznosul – azaz épül be a termesztett növényekbe. A többi kimosódással a vizekbe jut.)
93
A felszíni vizek esetében a közvetlen vízszennyezés mellett további problémát okoz a belvizek és esetenként a nagy mennyiségben lehulló csapadék elvezetése. Az erőmű miatti duzzasztás a Tisza vízszintjét 7 méterrel emelte meg, ezért a belvizes területek aránya meghaladja a 40%-ot. (A mélyen fekvő területeken már a középkorban is gondot okozott a belvíz.) Tiszalök területének mindössze egyharmadán megoldott a csapadékvíz elvezetése. A 10 km-nyi hálózat 40%-án a víz elvezetése nyílt rendszerű árkokon keresztül történik, melynek nagyobbik hányada (2,5 km) földmedrű. Az árvízvédelmet szolgáló létesítmények kiépítettsége megfelelő. A víz védelme kiterjed a felszíni és a felszín alatti vizekre, azok készleteire, minőségére és mennyiségére, a felszíni vizek medrére és partjára és a víztartó képződményekre. A vizek igénybevétele, terhelése, a vizekbe történő használt- és szennyvizek bevezetése – megfelelő kezelést követően – csak olyan módon történhet, hogy az a természetes folyamatokat és a vizek mennyiségi, minőségi megújulását nem veszélyezteti. A felszíni vizek (Holt-Tisza, Tisza, Strand-tó stb.) természetes és természet közeli állapotú partjait – a vizes élőhelyek védelme érdekében – meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni. A szippantó kocsik szennyvízürítése kizárólag a hatóságilag kijelölt szennyvíztisztítókban történhet. Az ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvizét, hulladékát, illetve egyéb szennyező vagy mérgező anyagot csapadékvíz-elvezető csatornába, vízfolyásba, üzemelő vagy használaton kívüli kútba, illetve bármilyen módon a talajba vagy a vizekbe juttatni tilos. A csapadékvízcsatornába, csapadékvíz-elvezető árokba szennyvizet vagy az állattartás hulladékait tartalmazó vizet még előtisztítás után, vagy tisztítottan sem szabad bevezetni. A csapadékvíz akadálytalan lefolyása érdekében a vízelvezető árkok ingatlanok előtti szakaszait az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles rendszeresen tisztítani és tisztán tartani. A mezőgazdasági tevékenység során – amennyiben lehetőség nyílik rá – előnyben kell részesíteni a természetes módszerek alkalmazását (biológiai védekezés, szerves trágyázás stb.) a kemikáliák és műtrágyák használata helyett. Hullámtéren szántóföldi művelésbe újabb területeket bevonni tilos. A környezetet erősen terhelő víziszárnyastartótelep létesítése a településen nem engedélyezett. Horgászati és halászati, haltenyésztési tevékenység folytatása kizárólag az illetékes hatóság által engedélyezett területeken lehetséges. A Holt-Tiszán illetve más felszíni vizeken:
tilos nem őshonos halfajok telepítése,
a telepítendő éves halmennyiség megállapításakor halbiológus szakember szakértői javaslata alapján figyelembe kell venni az élőhely teherbíróképességét,
a mindenkori telepített halmennyiség max. 20%-al térhet el a legutolsó telepítés óta kifogott becsült halmennyiségtől,
az éves szinten telepítésre kerülő halmennyiséget az év folyamán egyenletesen kell eloszlatni.
A vízminőség védelme érdekében:
a horgászvizeken és egyéb felszíni vizeken az etetés tilos,
stégépítés, horgászállások kialakítása (nádas, parti növényzet irtása) tilos.
Zöldterületeken, védett természeti területeken, a Holt-Tisza és a Strand-tó közvetlen környezetében az átmenő forgalom (gépjárművek, terepjárók közlekedése, terepmotorozás stb.) kizárólag a kijelölt közlekedési úton engedélyezett, célforgalomnál törekedni kell a természeti környezet minél kisebb mértékű terhelésére. Parkolás a természeti területek határától, illetve a felszíni vizek partjától számított 20 m-en belül tilos.
94
1.14.3 Levegőtisztaság és védelme „A levegő védelméről” szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján az ország területét és településeit a légszennyezettség mértéke alapján a környezetvédelmi és a közegészségügyi hatóság javaslatának figyelembevételével zónákba kell sorolni. A zónák kijelölésére „a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről” szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendeletben (a továbbiakban: 4/2002. KvVM rendelet) került sor. A rendelet az egyes zónákban 11 szennyező anyagot értékel, ezekre A, B, C, D, E, F csoportokba, valamint a talaj közeli ózon esetében O-I és O-II csoportokba tipizálja a zónát. A 4/2002 (X. 7.) KvVM rendeletben Tiszalök nem szerepel a kiemelt települések között, a 10. légszennyezettségi zónába tartozik (csakúgy, mint a jogszabályban nevesített területek kivételével az ország nagyobb része). A levegő védelme kiterjed a település légkörének egészére, annak folyamataira és összetételére, valamint a település klímájára. A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely azt, vagy közvetítésével más környezeti elemet sugárzó, folyékony, légnemű, szilárd anyaggal minőségét veszélyeztető, vagy egészségét károsító módon terheli. A szalma, tarló, parlag és gyepterületek égetését - levegőminőség-védelmi érdekekből - lehetőleg kerülni kell. A gabonafélék betakarítása után a porszennyezettség csökkentése érdekében a gazdálkodóknak lehetőségeikhez mérten biztosítaniuk kell a szántóföldek további növényfedettségét. Bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. A szántóföldek, ingatlanok gyomoktól és allergiát okozó növényektől való mentesítése a tulajdonos illetve a használó kötelessége. A település közterületeinek és közterületnek minősülő zöldterület gondozását, karbantartását, gyomtalanítását az önkormányzat Polgármesteri Hivatala alkalmazásában álló, illetve közhasznú foglalkoztatásban lévő dolgozókkal végzi. A gyomnövények vagy allergén növények irtásáról virágzásuk előtt – rendszeres gyakorisággal – kell gondoskodni, mely kizárólag mechanikus eszközökkel (kézi és motoros kaszával, kézzel gyomlálva) történhet. Kommunális és termelési hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos. A háztartásban kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése megengedett. Nagy mennyiségű falomb és házi kerti növényi hulladék égetése tilos. Ezeket elsősorban komposztálni kell, de nagy mennyiségű hulladék elszállításáról az évenkénti lomtalanítások idején (márciusban és októberben) a Kelet-Környezet Kft. gondoskodik. Engedély nélküli nyílt téri égetésnek minősül, ha a hulladék – elemi kár kivételével – bármilyen más okból eredendően kigyullad. A településen lakók egészségének megőrzése érdekében tilos:
káros légszennyezést okozó helyhez kötött pont- és épületforrás üzemeltetése, illetve a levegőtisztaság-védelmi előírások és tilalmak megsértése
jogszabályban tiltott, illetőleg jogszabályban előírt levegőtisztaság-védelmi követelményeknek nem megfelelő anyag, termék, berendezés termelése, felhasználása, forgalmazása, üzemeltetése.
A helyi, kommunális eredetű levegőszennyezés a földgáz-használat növekedésével párhuzamosan fokozatosan csökkent 2010-ig. 2010 óta csökkent a gázt használók száma, így újra növekszik a kommunális eredetű légszennyezés. A mezőgazdasági művelésből kivont, parlagon hagyott területek gyomnövényei, és az üdülőterületeken helyenként gyakori parlagfű okoznak némi pollenszennyeződést a város levegőjében, különösen a nyárvégi időszakban. A jelenleg alkalmazott agrotechnikai eljárások miatt a szántók az év nagy részében növénytakaró nélkül vannak, ezért a településen a szél okozta defláció miatt a szálló por mennyisége esetenként megemelkedhet a levegőben. A levegőminőség romlását okozza kora tavasszal az avar-, a parlag- és a gyepterületek felégetése, nyáron pedig a
95
határban történő tarló- és szalmaégetések is (a szalmára, mint alomanyagra-napjainkra lecsökkent a kereslet). A levegő tisztaságára potenciális veszélyt jelentenek a településen működő faipari üzemek, azonban ezek megfelelő porelszívó berendezéssel vannak felszerelve. A város területén az alkalmazott termelési és fűtési technológiák miatt számottevő ipari légszennyező forrás nem található, a gépjárműforgalomból adódó terhelés nem jelentős. 1.14.4 Zaj- és rezgésterhelés Tiszalökön a térség kisebb településeihez képest nagyobb az átmenő és a belső forgalom, azonban a széles, parkosított főutaknak köszönhetően a zajszennyezés mérsékelt (kivétel a Damjanich u. azon szakasza, ahol a házakhoz közel húzódik az út). A településen nincs jelentős állandó zajforrás. A nagyobb gépjárművek átmenő forgalma a József A. - Rákóczi utakon rezgésvédelmi problémákat okozhat. A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza az üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken. A szórakoztatással összefüggő hangosító berendezések zajkibocsátását és az ezen építményekkel, helyiségekkel szemben támasztott követelményeket önálló önkormányzati rendelet szabályozza. A megállapított zajterhelési határértékeket a hatályos szabvány szerinti megítélési pontokon kell figyelembe venni. Közterületre irányuló hangszórás (ide tartoznak ünnepi műsorok, koncertek, utcabál és szabadtéri diszkó, zenés felvonulások, áruházak, üzletek térzenei szolgáltatása) - hangosító berendezéssel - csak engedéllyel végezhető. Az engedélyezett, illetve a meg lévő hangosító berendezések által okozott zajra vonatkozó bejelentés esetén a hatóság végeztet ellenőrző zajvizsgálatot. A zajvizsgálat költségeit a hangosító berendezés üzemeltetője köteles viselni, amennyiben a vizsgálat a határérték túllépését igazolja. A város és a városhoz tartozó üdülőterületek belterületén az előzőekben leírtakat megsértve, továbbiakban tilos:
akár emberi hanggal, akár hangszerrel, vagy más technikai és egyéb eszközzel történő, köznyugalmat és közrendet sértő zaj okozása,
erős zajjal járó ipari, kisipari tevékenység folytatása,
zajt keltő munkák (fűnyíró gép, kapálógép, betonkeverő gép, fűrészgép stb.) végzése 22.00-6.00 h között. 45. táblázat: 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete szerinti zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken
Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre* (dB) nappal éjjel 06-22 óra 22-06 óra
Zajtól védendő terület Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület Gazdasági terület Forrás: 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet
96
45
35
50
40
55
45
60
50
1.14.5 Sugárzás védelem A légkörben található sugárzó anyagok terjedésének követésére hazánkban országos sugárzásfigyelő rendszer épült ki. A rendszer legfontosabb része a több mint 130 mérőállomásból álló hálózat. Ezek a szabadtéren álló állomások mérik az óránkénti sugárzási dózist, azaz a dózisteljesítmény értékét. A figyelmeztető szint 250 nSv/óra, ami a valós veszélyt jelentő szint töredéke és a szakembereket figyelmezteti a kivizsgálás megkezdésére. Nagyecsedhez legközelebbi mérőállomás déli irányban Nyíregyháza Napkoron, északi irányban Záhony Közút Kht.-nál található, mindkettő tulajdonosa az OMSZ. A természetes háttérsugárzás mértéke Magyarországon 50-180 nSv/óra körül ingadozik. Ez az érték függ a magasságtól, és a talaj típusától. Az ingadozást természeti hatások, időjárási körülmények (légnyomás, csapadék mennyiség) változásai befolyásolják. Mesterséges eredetű sugárzások tekintetében élettani hatás szempontjából, a távvezetékeknek két jellemzőjét kell figyelembe venni: a kibocsátott villamos és a mágneses terét. A villamos vezetékek által kibocsátott térerősség nagyságát a feszültségszinten kívül befolyásolja a vezetékek föld feletti magassága, a fázisvezetők és védővezető geometriai elrendezése, magas objektumok, épületek (a villamos teret 85-90%-ban leárnyékolják). A Magyarországon érvényben lévő védőtávolság különböző feszültségszintű távvezetékektől: 750 kV esetén 40 m, 400 kV esetén 20 m, 220 kV esetén 10 m, 120 kV esetén 5 m. Ezen védőtávolságok betartását a településrendezési eszközök és az építéshatósági engedélyezési eljárások során figyelembe kell venni. Napjainkban a különböző sugárzások ipari alkalmazása (orvosi diagnosztika, ipari szerkezetvizsgálatok, élelmiszeripari tartósítások) is egyre inkább elterjedt, ezek esetleges káros hatása azonban lokális. Atomerőmű működésével kapcsolatos többletsugárzás havária esetén fordulhat elő. A hazai települések esetén Paks, Mochovce, vagy Bohunice atomerőművek tekinthetők vizsgálandónak, a település ezektől való távolsága. Amennyiben a település 300 km-es távolságon belül van, akkor az Élelmiszer-fogyasztási Korlátozások Óvintézkedési Zónája (ÉÓZ) területére esik, amennyiben 30 km-es távolságon belül, akkor a Sürgős Óvintézkedési Zónába tartozik. Tiszalök esetén egyik sem releváns. 1.14.6 Hulladékkezelés A hulladék kezeléséért - a további kezelésnek megfelelő gyűjtésért, hasznosításának és ártalmatlanításának megoldásáért - a hulladék termelője, illetőleg a hulladék birtokosa a felelős. A települési szilárd hulladék esetében a lakosságot terhelő felelősség érvényesíthetősége érdekében a települési önkormányzatnak kell a kezelést biztosító szolgáltatást megszervezni. A kommunális hulladék gyűjtése a legtöbb helyen szervezett formában zajlik, ennek ellenére számos probléma adódik, többek között a nem megfelelő elhelyezésük miatt, ami fokozottan érvényes a veszélyes hulladékokra (pl. gyógyszerek, vegyszerek). Települési szilárd hulladék közszolgáltatás fejlesztése a Tiszatér kistérségben címmel elnyert pályázatnak köszönhetően 2002 januárjában nyolc településen hatezer darab százhúsz literes hulladékgyűjtő edény került elhelyezésre. Több településen szelektív gyűjtőpont is kialakítottak, melyeket 2005 végén új szigetek kialakításával folytatnak. Ezzel egy időben a Tiszatér Társulás fórumokat szervezett a szilárd hulladék közszolgáltatás térségi szintű megoldása és a települési környezet védelme érdekében. A program végrehajtása után a településeken a hulladékelhelyezési viszonyok jelentősen javultak. A települési hulladék kezelését, azaz összegyűjtését, elszállítását, ártalommentes elhelyezését, valamint a szolgáltatás folytonosságának biztosítását az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Kft. közszolgáltató biztosítja, a közszolgáltatást a Térségi Hulladékgazdálkodási Kft. alvállalkozó bevonásával végzi. Az alvállalkozó tevékenysége a hulladék gyűjtésére, szállítására, valamint az adminisztratív feladatok ellátására terjed ki. Az
97
alvállalkozói tevékenység közszolgáltatási egészéhez viszonyított aránya 70%. A rendszeres hulladékszállításba bevont területen az ingatlanhasználó köteles a szervezett közszolgáltatást igénybe venni. A gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képező vegyes hulladék tekintetében köteles a közszolgáltatás igénybevételére. Az ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező papír, műanyag és fém hulladékot a közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott sárga vagy kék színű, a közszolgáltató emblémájával ellátott 120 literes hulladékgyűjtő zsákba gyűjti. A közterületen keletkező háztartási és egyéb szilárd hulladékról, illetve az illegális hulladéklerakók felszámolásáról az önkormányzat gondoskodik. A települési hulladék előkezelése és ártalmatlanítása kizárólag az erre a célra kijelölt létesítményben, jelenleg a Nyíregyháza és Térsége Regionális Hulladékkezelő Központban végezhető. A zöldhulladék átvételét a közszolgáltató a Nyíregyházi Hulladékkezelő Központ Komposzttelepén biztosítja. A működési engedéllyel rendelkező vállalkozások a veszélyes hulladékaikat előírásszerűen kezelik, az olajszármazékokat a MOL Nyrt. kezeli. Az Alkaloida vegyi gyár veszélyes hulladékainak tárolására korszerű veszélyes-hulladék tárolót, illetve az éghető veszélyes hulladékok megsemmisítésre hulladékégetőt működtet. A korábbi évtizedek során a hulladéklerakóban (pl. derítők) felhalmozott különféle vegyi anyagok lehetőség szerinti mentesítése, és a lerakó rekultivációja lezajlott. A törvényi szabályozás ellenére az illegális hulladéklerakás okoz gondot, mely az egész kistérségben általánosan jellemző probléma. Az állati tetemek kezelése évek óta nem megfelelő. A település kül- és belterületén tilos bármilyen eredetű folyékony, iszapszerű vagy szilárd hulladék hatósági engedély nélküli elhelyezése. Szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya Tiszalökön 40%-os 2011-ben, ez a megyei átlag alatt van egy kevéssel (41,6%). A lakosságtól szelektív hulladékgyűjtésben elszállított települési szilárd hulladék aránya 2011-ben 7%, 2013-ban 0%-os volt. 1.14.7 Vizuális környezetterhelés Gazdasági jellegű vizuális környezetterhelés nem jellemző Tiszalökre, mivel a jelentősebb ipari üzemek egy jól körülhatárolt területen, az Ipari Parkban találhatóak. Az Országos Bűntetés-végrehajtási Intézet a város külső részén található, nem befolyásolja a város látképét. Tiszalök városképe nem tekinthető egységesnek, jelentős különbségek vannak a városrészek közötti rendezettség tekintetében, az Intézményi városrész egységesebb, rendezettebb képet mutat, azonban az alacsonyabb presztízsű lakóterületek, szegregátumok már vizuális környezetterhelést okoznak. A Tiszavasváriból bevezető út mentén üzemek helyezkednek el, változó arculattal – van, ami rendezett, van, ami régies, s van, ami teljesen elhanyagolt, lepusztult-, ezt követően családi házas övezet következik. A zöldfelület gondozott, de parkosítás és virágosítás nincsen. Ez alapján a városba bevezető utak egy része rendezetlen, amely problémát jelent, hiszen a Tiszalökre érkezők számára ezek adják az első impulzusokat, impressziókat a városról, vagyis a városi imázs tekintetében ezeknek a területeknek kiemelt jelentősége van.” 1.14.8 Árvízvédelem Tiszalök a Tisza mellett, a 2,78 számú Tiszanagyfalu – Tiszalöki ártéri öblözetben, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén található. Az ártéri öblözet területe 57 négyzetkilométer. Északnyugati és északi határát a Tisza bal parti és a Keleti főcsatorna bal parti árvízvédelmi töltései, déli határát a Tiszavasvári felett húzódó magasvonulat, keleti határát a Nyírség nyugati nyúlványai képezik.
98
Tiszalök árvízi szempontból kissé veszélyeztetett, Tiszalök térségében bekövetkező, mértékadó árhullám levonulása esetén feltételezett töltésszakadásból a település egy része elöntésre kerülhet. 1.14.9 Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák A fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák az alábbiak:
A belvíz levezetését szolgáló csatornarendszer fenntartása, karbantartása folyamatos feladatot igényel.
Kiemelt figyelmet kell fordítani a bezárt és rekultivált; valamint a működő hulladéklerakó környezeti terhelésére.
A településen a felszín alatti vizet és földtani közeget érintő szennyezések bekövetkezhettek mezőgazdasági tevékenységből is, melyek diffúz szennyezéseket okozhatnak.
Jelentős környezetvédelmi konfliktust jelentenek az illegális hulladéklerakók, melyek potenciális veszélyt jelentenek a környezeti elemekre és vizuális konfliktust okoznak.
Belvízvédelmi szempontból a létesítendő építmények csapadék elvezetésének megfelelő biztosítása mindenképpen szükséges. A felszíni vízrendezés eszközeivel biztosítani kell a terület csapadékvíz kártétele elleni, illetve a belvizek elleni megfelelő védelmét. A csapadékvíz elvezetését a szomszédos ingatlanok érdeksérelme nélkül kell megoldani.
1.15
Katasztrófavédelem
Összefoglalásra kerülnek a településen lévő katasztrófavédelmi szempontból jelentős tényezők melyek hatással vannak a fejlesztési célokra. Tiszalök II. katasztrófavédelmi osztályba tartozik. 1.15.1 Építésföldtani korlátok Tiszalökön működő homokbánya található. Felhagyott bánya, csúszás-, süllyedésveszélyes terület, földrengés által veszélyeztetett terület nem található.
és
1.15.2 Vízrajzi veszélyeztetettség Árvízveszélyes területek Az 1.14.8 fejezetben foglaltaknak megfelelően a településnek árvízzel veszélyeztetett területei nincsenek. Belvízveszélyes területek A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet melléklete szerint Tiszalök erősen veszélyeztetett „A” kategóriába tartozó település. Mély fekvésű területek Tiszalök mély fekvésű területei a következőek:
Szabadság u. – Bercsényi u. – Wesselényi utca által határolt mélyfekvésű tömbbelső
Árpád u. – Töltés u. – Tisza bal parti védőtöltés által határolt tömb É-i része (tervezett területfelhasználás közpark)
99
Árpád u. – Petőfi utca által határolt tömb belseje (kert)
Liget úti sportpálya
József A. u. – Petőfi u. – Kisfaludy u. – Irinyi utca által határolt tömb belseje (falusias lakóterület kertjei)
Bocskai u. – Honvéd u. között lévő sportpálya
Garai u. – Bocskai u. – Damjanich u. – Honvéd utca által közrefogott régi lőtér (tervezett területfelhasználás közpark)
Sziget utcától délre elterülő vásártér területe (tervezett területfelhasználás ipari gazdasági terület)
Búzavirág u. – Alkotmány utca kereszteződésétől DK-re fekvő terület (kert)
Árvíz és belvízvédelem A településnek a Tiszával van közvetlen kapcsolata, a folyó ártéri öblözetéhez tartozik. A belvízveszélyes területek ideiglenesen a belvíz miatt nem építhetők be mindaddig, amíg a kiváltó ok meg nem szűnik, vagy művi beavatkozással megszüntetésre nem kerül.
1.16
Ásványi nyersanyag lelőhely
Tiszalökön az alábbi érvényes hatósági engedéllyel rendelkező bányászati területek, kutatási engedéllyel rendelkező területek és Műszaki üzemi terv határozattal rendelkező bányák találhatóak: „Tiszalök-I. homok” védnevű bányatelek, ahol 2019. december 31-ig van külfejtéses bányaüzem működtetésére engedély.
1.17
Városi klíma
Az általános éghajlati viszonyok leírását az 1.9. fejezet tartalmazza. Magyarországon 2007-ben jött létre a Klímabarát Települések Szövetsége, melynek célja, hogy a településeknek legyen saját, szakmailag megalapozott klímastratégiája, egyben elősegítse a klímaprogramok megvalósítását és segítse a települések érdekképviseletét klímavédelmi kérdésekben. Tiszalök még nem csatlakozott a szövetséghez, a város területén nem történtek kutatások a városi klímáról. A városban sajátos klimatikus viszonyok alakulnak ki (városklíma), amelyek hőhullámok idején különösen megterhelőek lehetnek. A városi klíma bemutatásánál fontos kitérni a klímaváltozás és a települési szinten erre adható-adandó válaszokra. A városi éghajlat különbözik a tágabb térség éghajlatától, az urbanizált területek beépített felületei jobban felmelegszenek, mint a nem burkolt területek, és a légszennyezés miatt az üvegházhatású gázok koncentráltan jelennek meg a városi területen és tovább növelik a környezet felmelegedését. Ehhez adódnak a fűtésből, gépek használatából, közlekedésből származó további hőterhelések és a vízháztartás felborulásának negatív hatásai (pl. levegő páratartalmának csökkenése). Mindezek azt jelentik, hogy a klímaváltozás hatásai a településeken fokozottabban jelentkeznek. Az így kialakuló lokális klimatikus helyzetet nevezzük városi klímának. Az egyes városok klímája között jelentős eltérés lehet, mely eredhet az épületek, építmények, burkolatok fizikai jelenlétéből, vagyis az összetett beépítési struktúrából, a burkolatokon használt vízzáró anyagok (aszfalt, beton) miatt megváltozott lefolyási viszonyokból, az alacsony növényborítottságból, a sokféle emberi tevékenység általi (közlekedés, fűtés, ipar) kibocsátásból (hő, vízgőz, szennyező anyagok, stb.).
100
A városon belüli klíma eltérő lehet városrészenként, de akár kisebb egységenként is. Az épületek, utcák, terek, parkok mind sajátos klimatikus adottságokkal rendelkeznek, amiket tervezésüknél, használatuknál figyelembe kell venni. Ezek a tényezők együttesen jelentősen módosítják a városok klimatikus viszonyait a szabad térszínekéhez képest. Ennek legszembetűnőbb megnyilvánulásai például:
a város légterében kialakult hőtöbblet (ún. városi hősziget), a megváltozott átszellőzési viszonyok, a levegőminőségi problémák.
A fentieknek megfelelően szükségszerű, hogy a településszerkezeti, a szabályozási és beépítési tervekben, a zöldterületi rendszer tervezésében és a közút- és közműtervezés során nagyobb hangsúlyt kapjanak a klimatikus szempontok. A jövőben az éghajlati szempontokat is hangsúlyosan figyelembe kell venni a városfejlesztési és –irányítási döntésekben, kiemelt figyelmet fordítva a kibocsátás-csökkentésre és –megelőzésre, valamint az alkalmazkodás elősegítésére. A városklímát befolyásoló pozitív tényező az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban a következők révén:
Az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a közcélú infrastruktúrákban, beleértve a középületeket és a lakóépületeket is;
A megújuló forrásokból nyert energia előállításának és elosztásának támogatása.
A Helyi Építési Szabályzat így fogalmaz:
Új létesítmények elhelyezésénél érvényesíteni kell az átszellőzés szempontjait, és meg kell követelni a kibocsátási határértékek betartását (betarthatóságát).
Vízháztartás és klímamódosítás érekében törekedni kell minél kisebb felületű beépítettségre és burkoltságra.
A már meglévő, nagy kiterjedésű, összefüggő burkolt felületek kedvezőtlen megjelenése és ökológiai hatása három módon orvosolható: o o o
a burkolat felszedésével, zöldfelülettel való kiváltásával a burkolt felületek részleges megbontásával, növényzettel beültetett foltok, faverem ráccsal kialakított fakelyhek közbeiktatásával kevésbé igénybevett területeken vízáteresztő burkolat alkalmazásával.
101
2 HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ 2.1 2.1.1
A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése Társadalom
Tiszalök 2001 utáni népességfejlődését vizsgálva negatív tendenciák figyelhetőek meg. Az elmúlt 10 év során az állandó népessége 629 fővel csökkent. A város népsűrűsége a 2015ös adatok alapján 96,47 fő/km², az adattípus évek szerinti alakulásában is folyamatos csökkenés tapasztalható (2000-ben még 104,8 fő/km2 volt). A lakosságcsökkenését több tényező magyarázza. Az elmúlt években a vándorlási egyenleg folyamatosan negatív volt, azaz többen hagyták el a települést, mint ahányan odaköltöztek. A vándorlási veszteség elsősorban a térség kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetének tudható be. Hiányoznak a nagy tömegeket felszívni tudó üzemek, vállalkozások, melyek tartós foglalkoztatottságot tudnának biztosítani a lakosság számára. Jelentős elszívó hatást vált ki a nagyobb városi központok által kínált kedvezőbb életminőség. A népességveszteség másik fő összetevője a természetes szaporodás mérlege. A halálozások száma az elmúlt 10 év során folyamatosan meghaladta a születések számát. A népesség korösszetétele tekintetében jól látható, hogy a lakosság több mint 45%-át a 40 év fölöttiek teszik ki mindkét vizsgált évben. A 14 év alattiak 2001-ben még 20%-át tették ki a lakosságnak, de 2011-re még ez is csökkent 5 százalékponttal. A társadalom elöregedése – az országos tendenciákhoz igazodva – Tiszalökön is kimutatható. Tiszalök lakosságának iskolai végzettsége a 2001-es és a 2011-es népszámlálás adatok alapján az egyes kategóriákban a megyei és az országos átlaggal megegyező, vagy attól picit magasabb. Pozitívumként emelendő ki, hogy a városban javuló tendencia indult el az elmúlt években a felsőfokú végzettséggel rendelkezőek száma - megyei átlagon felül - közel kétszeresére emelkedett. Tiszalök városában 2011-ben a munkaképes korúak száma 3786 fő volt, ennek 11%-a a nyilvántartott munkanélküli. Ez az arány, a 2001-es adatokhoz képest nem jelent jelentős változást. A jövedelmi viszonyokat alapvetően meghatározza a népesség gazdasági aktivitása. Tiszalökön 2013-ben 439 adófizető jutott ezer lakosra, amit kismértékben meghalad a megyei érték (421 fő). Az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó alap 1,5655 millió Ft, a személyi jövedelemadó értéke pedig 687,3 ezer Ft volt, ami kicsit kedvezőbb képet mutat a megyei átlaghoz viszonyítva (629 ezer Ft). Összefoglalva a város foglalkoztatási és munkanélküliségi helyzetét komplexen, több tényező együttes hatása determinálja. A 2008-2009 között kibontakozó gazdasági válság létbizonytalanságot teremtett a megye vállalkozói struktúrájában, mely kiadáscsökkentésre sarkalta a vállalkozásokat, ennek keretében elbocsátások következtek be, emelkedett a munkanélküliség aránya lakosságon belül. A kis cégek tőkehiányosak, a KKV-k éppen csak a megélhetéshez szükséges bevételeket tudják kitermelni. Tiszalök munkaügyi piacára a szinten tartás jellemző, az elvándorlások száma magas. 2.1.2
Humán infrastruktúra és szolgáltatások
A humán közfeladatok és a közszolgáltatások ellátását az önkormányzat tudatos és átgondolt módon tervezi és valósítja meg, így a város minden lakosa számára biztosított a magas minőségű szolgáltatások elérhetősége – az egyenlő hozzáférés elvének érvényesítésével. Az intézmények infrastrukturális fejlesztése, felújítása folyamatosan zajlik, illetve a még szükséges kisebb-nagyobb léptékű beruházások előkészítése folyamatban van.
102
Az alap- és középfokú oktatás intézményrendszere néhány évvel ezelőtt jelentős átalakuláson esett át, de a helyi alap- és középfokú oktatási rendszerben jelen lévő 702 helybeli és bejáró diák hosszabb távon biztosíthatja a munkaerő utánpótlását, még akkor is, ha az intézményekbe járó gyermekek száma ingadozik. Ennek érdekében szakképzési kínálat tervezése során továbbra is folyamatosan figyelemmel kell kísérni a munkaadók szükségleteit. Az egészségügyi, valamint a szociális alapellátás rendszere jól szervezett, minőségi és mennyiségi mutatói megfelelőek most már mind az infrastruktúra, mind a szolgáltatások szempontjából. A város folyamatosan törekszik a szakellátások bővítésére, hogy helyben minél szélesebb körű egészségügyi ellátást tudjanak nyújtani a városi polgárok és a környező településeken élők számára. A kulturális és szabadidős szolgáltatások intézményi, szervezeti feltételrendszerét tekintve Tiszalök adottságai megfelelnek az ilyen méretű városokénak. A város kulturális intézményeinek és közösségi tereinek (Művelődési Ház, Könyvtár, Helytörténeti Gyűjtemény és Galéria, közösségi ház) programkínálata nemcsak a helyi, hanem a térségi lakosoknak is széleskörű kulturális kínálatot nyújt. Programjai sorából kiemelkedik a Széles a Tisza, amely 2015-ben XVII. alkalommal került megrendezésre. További fontos rendezvények még: Városnap, Lecsófőzőverseny, télűző rendezvények, Művelődési ház egyéb programjai, koncertek, színházi előadások. Szabadidős és sport tevékenységek területén a lakosság részéről is igény jelentkezik a szolgáltatások bővítésére és a kiszolgáló infrastruktúra folyamatos fejlesztésére (pl. a Városi Sporttelep fejlesztése és bővítése). A településen több sikeres sportegyesület működik. A megfelelő minőségű humán infrastruktúra és szolgáltatások hosszú távon pozitívan befolyásolják a lakosság életszínvonalát, elégedettségét, ami közvetett módon az elvándorlás mérséklődéséhez is hozzájárulhat. 2.1.3
Gazdaság
Gazdasági szerepkörét tekintve a megyei fejlesztési koncepció Tiszalököt nem említi. A városban a regisztrált vállalkozások száma 586 db, a működő vállalkozások száma 219 db (2012). Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 45 vállalkozás jutott ezer lakosra, Tiszalök értéke 40 működő vállalkozás/1000 lakos. Tiszalök átlag alatti értéket produkál, nagy mértében lemaradva attól. A vállalkozások többsége mikro vállalkozás, KKV-k aránya mindösszesen 5,5%, nagyvállalkozás nem működik a városban. A város részesedése a megye vállalkozásaiból 1% alatti. A működő vállalkozások megoszlása fő gazdasági ágazatonként eltér a megyei összetételtől. A működő vállalkozások közel 85%-a a szolgáltató szektorban tevékenykedik, míg a megye esetében ez az arány „csak” 77%. Közel 12% az iparban működő vállalkozások aránya és mindössze 3% a mező-, erdőgazdálkodásban, halászatban tevékenykedő vállalkozás aránya, mindkettő esetében a megyei érték magasabb. A gazdasági ágazatok szerinti megosztásból jól látszik, hogy Tiszalök esetében a legtöbb vállalkozás a kereskedelem, gépjárműjavítás kategóriába tartozik (18,4%), hasonlóan a megyei adatokhoz. Az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység és az építőipar, feldolgozóipar jelentősebb, mint a megyében; illetve a megyében a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység hangsúlyosabb, de ettől eltekintve nagyjából egyezik az iparágak súlyozottsága a megyei adatokkal. Turizmus hangsúlyos volt 2000-es években a Tiszalökön, a 2010-es adatok alapján szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág közel 7%-a volt a működő vállalkozások arányában.
103
Tiszalök természeti és régészeti, építészeti értékekben gazdag település. A Tisza-partján fekszik, nemrég történt meg a Kenyérgyári-holtág rehabilitációja, ahol a Kis-Tisza Ökocentrumot hozták létre. A Tiszához kapcsolódóan alakították ki a régi szabadstrand helyén a Feketeszakáll kalandparkot és strandot, ahol minden korosztály számára szórakozást és kikapcsolódást tudnak nyújtani. Néhány szálláshely működik a település Üdülőterületén. A gazdasági válság hatására visszaesett a szállásférőhelyek száma és a vendégéjszakák száma is. De hosszú távon a trendet vizsgálva növekedés tapasztalható a turizmus területén, az elmúlt időszak fejlesztései is alátámasztják. Tiszalök szerepel a 27/2013. (II. 12.) a szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól szóló Kormány rendeletben. A foglalkoztatás-bővítés, az új munkahelyek teremtésének ösztönzésére a szabad vállalkozási zónákban működő, valamint betelepülő vállalkozások támogatásban részesülnek. Összefoglalásképpen kijelenthető, hogy a város gyenge gazdasági kapacitással rendelkezik, van néhány nagyobb ipari gyártó, feldolgozó tevékenységet folytató cég, de így sem tölt be jelentős szerepet. Tiszalök versenyképességét elsősorban a következő tényezők befolyásolják: a megfelelő, de fejlesztésre váró ipari-gazdasági fejlesztési területek jelenléte, a turizmus, a Tisza, mezőgazdasági feldolgozóipar megjelenése, alternatív mezőgazdaság térhódítása, a potenciális munkaerő egyre javuló képzettségi szintje,. 2.1.4
Önkormányzati gazdálkodás, önkormányzati politikák
Az önkormányzati költségvetés tervezése és végrehajtása során a fő alapelvek a pénzügyi stabilitás és fenntarthatóság, a feladatok magas színvonalú ellátásának biztosítása, valamint a fejlesztési elképzelések megvalósíthatósága és fenntarthatósága. A stabil és kiegyensúlyozott költségvetés fontos eleme a szakmailag átgondolt és pénzügyileg megtervezett adópolitika. Nagyecsed a helyi adópolitika kialakítása során három szempontot helyez előtérbe: a lakosság és a vállalkozások teherbíró képességét, a megfelelő minőségi szolgáltatások garantálását, valamint a kiegyensúlyozott költségvetés megvalósítását. Az önkormányzat átgondoltan valósítja meg a szakpolitikai tevékenységét részben a polgármesteri hivatal szakembereire, részben az önkormányzati tulajdonú vállalkozásokra építve:
a komplex településfejlesztéshez kialakította a megfelelő szervezeti struktúrát, amelyet nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek alkotnak mind stratégiai, mind operatív szinten – valamint igyekszik biztosítani a fejlesztésekhez szükséges önerőt;
a gazdaságfejlesztés tekintetében biztosítja a beruházásokhoz és a vállalkozások hatékony működéséhez szükséges infrastruktúrát, vállalkozásbarát jogi szabályozást vezetett be, igyekszik célzott befektetés-ösztönzési tevékenységet folytatni, és szoros partnerséget alakított ki a meghatározó gazdasági szereplőkkel;
az önkormányzat szerepe a foglalkoztatáspolitikában: a közfoglalkoztatási program révén csökkenti a munkanélküliséget és növeli az érintettek jövedelmét, értékőrzést végez, másfelől intenzív együttműködés keretében – vállalkozásokkal, középiskolákkal, munkaügyi központokkal, iparkamarával – elősegítheti a térségi szintű munkaerőpiac stabilitását.
2.1.5
Táji és természeti adottságok, zöldfelületek
A település a Hajdúság középtájon, ezen belül a Hajdúhát tájegységen található.
104
Tiszalöki szikesek kiemelt jelentőségű természet megőrzési terület, melynek területe 1587,58 ha. A szikesek teljes területe az Országos ökológiai hálózat övezet ökológia folyosó (97%) és magterület (3%) övezetének része. A település összes belterületi park területének nagysága: 2000 m2. Ebből virágos parkterület 400 m2; füves, cserjés parkterület 1300 m2. Játszóterek száma 5 db, területük 2000 m2. Tiszalök belterületi zöldfelületének aránya országos viszonylatban is egyedülálló, a város elnyerte „A megye legszebb települése” címet is. A yízlépcső mellett található az arborétum 27,3 ha-n, ahol sok botanikai ritkaság található. A település közparkjai, közkertjei, valamint a jelentős zöldfelülettel rendelkező intézményterületek szigetes helyzetűek, egyéb területfelhasználási egységek által körülzárva jelennek meg a település szerkezetében. A település területén, általában a perifériákon szántóterületek és gyepterületek helyezkednek el kisebb foltokban. A település zöldfelületei, zöldfelületi létesítményei a használat jellege és a tulajdonviszonyok szerint magántulajdonú és közcélú zöldfelületekre oszthatók. Használatukat tekintve a közcélú zöldfelületek: korlátlan közhasználatú, korlátozott közhasználatú és közhasználat elől elzárt zöldfelületek lehetnek. Fontos feladat a korlátlan közhasználatú zöldfelületek, zöldfelületi intézmények növényanyagának gazdagítása, a meglévő idős állományok védelme. Szükség van az utcai fasorokra, mivel ezek a sávos elhelyezkedésű, közhasználatú elemek csak így tudják ellátni rendszerszervező feladatukat. 2.1.6
Épített környezet
A településnek több mint 700 éve van írott történelme, valamikor fontos tiszai átkelőhely volt. A város központja jellegzetesen kisvárosias jellegű, benne patinás épületekkel és kiszélesedő utcaszerkezettel. A falu 1316-tól 1893-ig mezővárosi címmel rendelkezett. 1972ig járási székhely volt. 1992. január 1-től várossá nyilvánították. A városhoz a több külterületi településrész tartozik. A város sajátos szerkezettel bír. A város magjában található az intézmények nagy része, ezzel sajátos arculatot biztosít a városnak. Itt jellemzően társasházak találhatóak. Ezt a részt körülöleli a belvárosi lakóterület, a körül pedig a falusias lakóterület helyezkedik el. Ez a két terület elsődlegesen lakófunkciót – családi házas terület szolgál, egyéb szolgáltatások és funkciók csak elszórtan találhatóak. A lakóterülettől jól elhatárolhatóan a város DNy-i oldalán található az egybefüggő ipari terület a várost Tiszavasvárival összekötő út mentén. Az egybefüggő belterületi résztől nyugatra, a Tisza mellett található az Üdülőterület, mely kialakulása óta rekreációs funkciókat szolgál. Az üdülőterület nyugati végében található a tiszalöki vízlépcső – vízierőmű. A Tiszadadára tartó út mellett található az erőmű lakótelep. A település gazdag régészeti leletekben, találtak anyagot a késői bronzkorból, vaskorból, korai vaskorból, szarmata korból. A rázomi ásatások Árpád-kori falu alapjait tárták fel. Tiszalök város helyi védelmének előírásait a 17/2015 (IX. 03.) az építészeti és természeti örökség helyi védelméről c. önkormányzati határozat szabályozza. A következő kategóriákban határoztak meg helyi védett értékeket: településszerkezet - városszerkezeti jelentőségű terület, településkarakter - egységes koncepció alapján épült épületegyüttesek, településkép – karakteres, értékes utcaképek, helyi védelem alatt álló épületek. Tiszalökön barnamezős és alulhasznosított terület nem található. 2.1.7
Közlekedés
Tiszalök földrajzi fekvését tekintve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nyugati csücskében, Tokajtól 13 km-re a Tisza partján fekszik. A város megközelítése vasúton és közúton egyaránt ideális. Budapestről 2 óra alatt elérhető az M3 autópálya polgári szakaszán. A
105
város közel van Magyarország keleti részének nagyvárosaihoz: Nyíregyháza 30 km, Miskolc 60 km, Debrecen 65 km távolságra található. A Tisza folyón való átkelést északi irányba komp segíti. A település közúti közlekedésében hiányosságok jelentkeznek a burkolt belterületi utak arányában. A parkolóhelyek száma elégséges a városban. A helyközi és távolsági közösségi közlekedés elérhető a városban, de a menetidők és járatgyakoriságok nem minden település irányába elégségesek. A vasúti közlekedés szolgáltatási színvonala nem túlkedvező, a fontosabb központok közül Budapest, Debrecen és Nyíregyháza is elérhető, de több átszállással és/vagy hosszú menetidővel. Helyi közlekedés nincs. A kerékpárút kiépítettségében szakaszok hiányoznak, a járdák hálózata is fejlesztésre szorul. 2.1.8
Közművek
A közművesítettség, illetve a telekommunikációs eszközök elérhetősége a modern gazdaságok alapvető eleme. Bár a közművek megléte önmagában nem indukál jelentős fejlődést, hiányuk akadályozza a gazdasági tevékenységek bővülését, valamint a lakosság életminőségének növekedését. Tiszalök területén a Nyírségvíz Zrt. végzi a vízellátási és csatornázási feladatokat, a szennyvíz-hálózat kiépítése 2015-ben befejeződött. Az ivóvíz-hálózat a település egészén kiépített (51,4 km), a közüzemi ivóvíz-hálózatba bekapcsolt lakások száma 2014-ben 2070 db. Az Észak-alföldi régió ivóvízminőség javító programnak köszönhetően került sor a vízművek vízkezelési berendezéseinek korszerűsítésére. A város alatt hévízkészlet található, jelenleg hasznosítatlan. A belterületi vízrendezés kifejezetten önkormányzati feladat. A csapadékvíz elvezetés tervezésénél gondolni kell a felületi vizek elvezetésén kívül a talajvízszint süllyesztésére is. Tiszalök vezetékes gázszolgáltatója a TIGÁZ Zrt. A városban meglévő hálózat teljes körű lefedettséget ad. A járás villamos energia szolgáltatását az E.ON Energiaszolgáltató Kft. végzi. A város telekommunikációs ellátottsága fokozatosan emelkedik. Az adatátvitelre is alkalmas hálózatok kiépítése folyamatos. A vezetékes telefon a mobiltelefonok térhódításával és az internetes telefonszolgáltatók megjelenésével egyre kisebb jelentőségű. 2.1.9
Környezetvédelem - klímatudatosság/energiahatékonyság
Tiszalök Város Önkormányzata a települési környezeti elemek (levegő, felszíni és felszín alatti vizek, föld, élővilág, épített környezet), a táj és az emberi egészség megőrzése, védelme, minőségének javítása érdekében a 8/2003 (IV.01.) számú rendeletét megalkotta. A Környezetvédelmi Rendelet célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, az emberi egészség, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása. A környezet védelme érdekében az Önkormányzatnak, a természetes és jogi személyeknek, szervezeteknek – az elővigyázatosság és a megelőzés elve szerint – körültekintő gondossággal kell eljárniuk és együttműködniük. A környezet minősége szempontjából meghatározó, hogy a térség alapvetően mezőgazdasági jellegű. A környezet minősége szempontjából kedvező, hogy Tiszalökön jelentős környezetterheléssel üzemelő telephely, tevékenység nincs. A belvíz levezetését szolgáló csatornarendszer fenntartása, karbantartása folyamatos feladatot igényel. Belvízvédelmi szempontból a létesítendő építmények csapadék elvezetésének megfelelő biztosítását mindenképpen szükséges. A felszíni vízrendezés eszközeivel biztosítani kell a terület csapadékvíz kártétele elleni, illetve a belvizek elleni
106
megfelelő védelmét. A csapadékvíz elvezetését a szomszédos ingatlanok érdeksérelme nélkül kell megoldani. A településen a felszín alatti vizet és földtani közeget érintő szennyezések bekövetkezhettek mezőgazdasági tevékenységből is, melyek diffúz szennyezéseket okozhatnak. Az önkormányzat törekszik arra, hogy intézményeiben és a közterületeken hatékony energiafelhasználási módszereket alkalmazzon. Az energiagazdálkodás keretében ütemezetten elvégzi az érintett épületek energetikai felújítását, a közvilágítás korszerűsítését, továbbá egyre nagyobb mértékben használja a megújuló energiaforrásokat, amihez megfelelő természeti adottságokkal rendelkezik. Mindez lehetővé teszi az önkormányzati tulajdonú létesítmények költséghatékony üzemeltetését, a település környezeti állapotának javítását, valamint a klímaváltozás mértékének és hatásainak mérséklését. Az alábbi táblázat összefoglalóan ábrázolja a vizsgált tényezők jelenlegi kölcsönhatását.
107
46. táblázat: Összefoglalás a vizsgált tényezők kölcsönhatásairól Hatásviselő
Társadalom
Humán infrastruktúra és szolgáltatások
+/-
Gazdaság
Önkormányzati gazdálkodás
Táji és természeti adottságok, zöldfelületek
Épített környezet
Közlekedés
Közművek
Környezetvédelem / energiahatékonyság
+/-
+/-
0
+
+/-
0
0
+
+
0
+
0
+
+
+
+/-
+/-
-
0
-/0
+
+
+
+
+
0
0
+
+
+/-
+
0
+/-
+/-
Hatótényező Társadalom Humán infrastruktúra és szolgáltatások
+
Gazdaság
+
0
Önkormányzati gazdálkodás
+
+
+
Táji és természeti adottságok, zöldfelületek
+
0
+
+
Épített környezet
+/-
+
0
+/-
+/-
Közlekedés
+/-
+
+
0
0
0
Közművek
+
+
+
+/-
+
+
0
Környezetvédelem / energiahatékonyság
0
0
-
-
-
0
0
108
+
+
3 HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ 3.1.
A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis
3.1.1. A folyamatok értékelése Az öregedő népességű Tiszalök esetében is jellemző a térség kisvárosait sújtó szelektív elvándorlás, amely elsősorban a magasan kvalifikált munkaerőt és a fiatalokat érinti. Ennek hatása a képzettségi adatokban is megjelenik: magas a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya. Pozitív tendencia azonban, hogy az elmúlt 10 évben nőtt a felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti korosztály esetében, viszont a városban kevés olyan vállalkozás van, ahol a magasabb végzettségűeket tudják alkalmazni. A stabil gazdasági fejlődéshez hozzájárulni képes ipari cégek száma viszonylag alacsony, s ők sem foglalkoztatnak sok munkavállalót. 2007-ig a jövedelmek növekedtek, a válság óta fokozatos csökkenés tapasztalható. Jövőbeli cél, hogy a településen már működő, valamint betelepülő vállalkozások minél nagyobb bruttó hozzáadott értéket termeljenek. Az is kiemelendő, hogy a magasabb végzettséggel rendelkező lakosok számára kedvezőbb feltételek kell biztosítani, s megfelelő munkahelyeket teremteni, hogy minél többen itt maradjanak Tiszalökön. A képzett munkaerő helyben tartásához az alábbi feltételek adottak: az alapszolgáltatásokkal való kitűnő ellátottság, az oktatási rendszer infrastruktúrája megfelelő és képzés palettája széles; a szabadidő eltöltéséhez megfelelő adottságok és programok kínálkoznak. Ami hiányosság: az elegendő számú magasabb végzettséget igénylő munkahely. A városvezetés egy olyan várost szeretne, ahol van elegendő munkahely, a városkép folyamatosan fejlődik, s az itt élő lakosság igényei teljes mértékben kielégítik. Tiszalök a természeti adottságoknak is köszönhetően turista célpont is kíván lenni. A további vállalkozások bevonzásához tervben van az Ipari Park szabad kapacitásainak feltöltése betelepülő vállalkozásokkal, és a szabad vállalkozási zónában rejlő lehetőségek kiaknázása. A város a Tisza mellett helyezkedik el és viszonylag közel fekszik a megyeszékhelyhez, Tokaj-Hegyaljához, ebből a kedvező helyzetből többet lehetne kamatoztatni, kapcsolatépítéssel mindhárom szférában és gazdasági együttműködésekkel. Az elképzelésekben a több lábon állás jelenik meg; a betelepülő ipar mellett nagyon hangsúlyos szerepet kap a mezőgazdaság, s egyre preferáltabb lesz az idegenforgalom és a turizmus is, hiszen a település és környezete sok látványosságot nyújt. Ehhez szervesen kapcsolhatók a kiegészítő szolgáltatások (szállás, vendéglátás) is. Igény mutatkozik a turizmus térségi szintű összefogására, hiszen a vendégéjszakák és a tartózkodási idő növeléséhez rendszerben kell gondolkozni. Ehhez szorosan kapcsolódik a város imázs is; a tudatos városi arculat kiépítése (itt az épített környezet és a zöldfelületek rendszerben való kezelésének is meg kell jelennie továbbra is). A Tiszalök környéki településeken az adottságok megfelelnek a mezőgazdasági termelésnek. Ehhez kapcsolódóan a településen további igény lenne feldolgozóüzemek telepítésére, ami a helyben termelt terméket feldolgozását helyi munkaerővel meg tudná oldani. A tercier szektorban van a vállalkozások legnagyobb része. Ez igen jelentős területe a város gazdaságának. Jóllehet ezen vállalkozások nagy része mikro vállalkozás, de aktív gazdasági részvételükkel a város kereskedelmi-szolgáltató központként is funkcionál a helyi és térségi lakosok számára is. Önkormányzati gazdálkodás szempontjából elmondható, hogy a vállalkozások által befizetett iparűzési adó – kis mértékben – évről-évre emelkedik. Az önkormányzat feladatfinanszírozásnak köszönhetően a feladatok elvégzésére kap támogatást, viszont a felújítási fejlesztési feladatok elvégzésére saját forrásra van szüksége. Ez származhat saját
109
bevételből (nagyrészt adókból) vagy pénzügyi közvetítő által biztosított forrásból. Egy ekkora város esetében folyamatosan fejlesztésekre, rekonstrukciókra, javításokra van szükség ahhoz, hogy a város egésze fejlődni tudjon – ehhez pedig minél több saját bevételre van szükség. Az önkormányzat minden lehetőséget megragad, hogy vállalkozásokat vonzzon be a nagyobb iparűzési adóbevétel érdekében: vannak szabad gazdasági területei, a szabályozási környezetet is – a lehetőségeihez mérten – próbálja a vállalkozások betelepüléséhez kedvezően alakítani, valamint a területhasználat esetében is rugalmasan kezeli a módosítási igényeket. Összefoglalva jól látható, hogy az alap probléma a szakképzett, kvalifikált munkaerőt foglalkoztató vállalkozások és az általuk biztosított munkahelyek hiánya. Az alábbi alágazatok jelenthetnek potenciált: feldolgozóipar, építőipar, szolgáltató szektor és turizmus. Ezek feltétlenül nem magas bruttó hozzáadott értéket termelő vállalkozás típusok, de megvan a lehetőség, hogy az adott cég az itteni üzemébe telepítse a fejlesztési részlegét s abban az esetben a fiatal kvalifikált munkaerő számára is lesz munkahely. Ha elegendő munkahely lesz a településen, az már tovább generálja a folyamatot, lesz több bevétele az önkormányzatnak, s tud több beruházás fejlesztést megvalósítani; másrészt az embereknek is több jövedelmük lesz, így több szolgáltatást tudnak igénybe venni, aminek köszönhetően a szolgáltató szektor és a humán infrastruktúra is folyamatosan fejlődik. 3.1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése Tiszalök város helyzetfeltárásának, helyzetelemzéseinek eredményeit, a főbb következtetéseket egy klasszikus SWOT elemzés keretében összegezzük, amelyek egyértelműen bemutatják a város fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezőket. 28. ábra: Belső tényezők összefoglaló értékelése Erősségek
Gyengeségek
1. Társadalom: demográfiai viszonyok és tendenciák Oktatási kapacitás kihasználtsága - a A lakosságszám az elmúlt évekhez gimnáziumot kivéve - is megfelelő képest csökkent, vándorlási egyenleg negatív A munkanélküliek száma csökkent az elmúlt időszakhoz képest Halálozások száma emelkedik 1000 lakosra jutó adófizetők száma A képzett fiatalok elvándorlása kicsit magasabb, mint a megyei átlag A lakosság képzettségi szintje (421 fő) alacsony Az elmúlt évekhez képest emelkedett Folyamatos a társadalom a lakosság iskolázottsági szintje elöregedése, a fiatalok aránya emelkedik csökken, az időskorúaké nő SZJA alapot képező jövedelem alacsonyabb mint a járási, megyei, országos átlag Több szempontból hátrányos helyzetű munkanélküliek Kedvezőtlen vitalitási index Két szegregált lakóterületek is van a városnak 2. Települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) – a közösség, mint településfejlesztési erő Tiszalök mikro szintű térségi képző Forrásszegény a civil szféra centrum Városmarketing alacsony A település térségi szerepköre hatékonysága jelentős Hátrányos helyzetű társadalmi
110
csoportok problémáinak kezeléséhez Erős lakossági aktivitás a nincs gazdasági háttér közösséget érintő ügyekben Aktívan tevékenykedő a város civil szférája Aktív közösségi és kulturális élet, hagyományok, kulturális potenciál Szoros az együttműködés a civil szféra és az önkormányzat között Szellemi örökség 3. Intézmény-rendszer (közszolgáltatások) és városüzemeltetés A települési alapszolgáltatások Fiatalok szabadidős tevékenységét infrastrukturális feltételei kiépültek, szolgáló infrastruktúra nem teljes biztosítottak körű Szociális alapszolgáltatások magas Sport infrastruktúra állapota változó színvonala Egyes közintézmények (pl. köznevelési intézmények) Térségi jelentőségű művelődési házzal rendelkezik infrastruktúrájának minősége nem teljesen megfelelő napjaink Alap- és középfokú intézmények kívánalmainak ellátottsága megfelelő Szakképzési kínálat a piaci Az önkormányzat befolyása az oktatás esetében megváltozott, a igényekhez részben igazodik fenntartói viszonyok megváltozása Alap- és szakorvosi ellátás jó miatt korlátozott színvonalú Kormányablak van a településen A szolgáltatások egyenlő elérhetősége biztosított a város, ill. egyes esetekben a térség lakosai számára is 4. Gazdaság szerkezet és dinamika Széles tevékenységi körrel Tőkeerő hiánya, feldolgozóipar rendelkezik Tiszalök vállalkozói hiánya rétege A városban alacsony a működő Az Ipari Parkban szabad területek vállalkozások száma állnak rendelkezésre a betelepülni A gazdasági szereplők közötti kívánó vállalkozások számára együttműködésnek még nem Folyamatosan bővül az üzleti alakultak ki intézményesült formái a szolgáltatások kínálata településen Tercier szektorban működő Mikrovállalkozások dominanciája a vállalkozások száma emelkedik jellemző, nagyvállalkozás egyáltalán nincs a településen Jelentős mennyiségű munkaerő található meg helyben a vállalkozói Évek óta stagnáló jövedelmi réteg számára viszonyok jellemzőek a településre Javul a helyi vállalkozások Helyi és térségi vásárlóerő és gazdasági potenciálja kereslet gyenge Turisztikai fejlesztések Nem megfelelő az együttműködés a turizmus ágazatban K+F tevékenységet végző szervezet nincs a városban A pénzügyi-gazdasági válság hatása még mindig érződik a város gazdasági életében 5. Önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya A helyi adók kiszabásában Az önkormányzatnak nem elég a figyelembe veszik a lakosság és saját bevétele a fejlesztések, vállalkozók érdekeit felújítások elvégzéséhez 6. Táji és természeti adottságok
111
Tiszalöki szikesek kiemelt Természeti értékek rendszerezett jelentőségű természetmegőrzési bemutatása nem megoldott terület Termálforrás nem hasznosított Tisza, Kenyérgyári-holtág 7. Zöldfelületek Közösségi zöld területek mozaikos A városi zöldfelületekben rejlő szerkezete potenciál részben kiaknázatlan Tisza és holtága, mint egybefüggő Játszótéri ellátottság gyenge környezeti elem (mennyiségi és minőségi hiányosságok) Sportlétesítmények területe, mint összefüggő nagyméretű környezeti Utcafásítások hiánya elem Arborétum 8. Épített környezet (épített örökség is) Kisvárosi jelleg Az egységes településkép még kialakulóban van A települési környezet kellemes, a város élhető Alacsony lakásépítési kedv Jelentős, imázs teremtő történelmi Két szegregált terület is található a múlt városban Régészeti leletek gazdagsága Egyedi művi értékek – épületek, területek Lakásállomány nőtt 9. Közlekedési hálózat és minősége (belső és külső) Jó közlekedési kapcsolatokkal A város a megye belső perifériáján rendelkezik a város fekszik Parkoló helyek száma elegendő A településen található járdák és utcák helyenként felújításra Tiszalök-Tiszavasvári kerékpárút szorulnak Városi kerékpár úthálózat hiányos, a biztonságos kerékpáros közlekedés megoldatlan Kötöttpályás közlekedés nem jelent valós alternatívát a megyeszékhely és a főváros megközelítésében 10.Közművek és elektronikus hírközlés A településen a vízellátottság 100%- A szennyvízhálózatra való rákötés os hiányos A szennyvízcsatorna hálózat A közművek folyamatos kiépítése az egész településre karbantartást igényelnek elkészült A gázvezeték hálózat lefedettsége a településen közel 100%-os és jó állapotú A villamos-energia hálózat kiépítettsége szintén 100% és bővítésre is alkalmas Hírközlési hálózat tekintetében a település teljesen ellátott Megoldott a szilárd és szelektív hulladékgyűjtés és -szállítás 11. Környezetvédelem - klímatudatosság/ energiahatékonyság Jó levegőminőség, nincs jelentős Alternatív energiahordozókban rejlő zajterhelés a városban lehetőségek kihasználása alacsony szintű Nincsenek kiemelkedő ipari
112
veszélyforrások Alternatív energiaforrások használatához az adottságok jók
29. ábra: Külső tényezők összefoglaló értékelése Lehetőségek
Veszélyek
1. Társadalom: demográfiai viszonyok és tendenciák Általános életszínvonal emelkedése A vidéki térségek népességmegtartó Magyarországon ereje tovább csökken A vidéki térségek népességmegtartó Képzett munkaerő elvándorlása a erejének növekedése megfelelő minőségű munkahelyek hiányában, ezzel is csökken a város Pozitív vándorlási index potenciális munkaerő bázisa Munkahelyteremtés a képzett és fiatal A hátrányos helyzetű csoportok munkaerő városba vonzásához száma növekszik, erősödik a Mélyszegénységben élők szegregáció felzárkóztatása külső források A társadalmi konfliktusok kiéleződnek bevonásával Foglalkoztatás növelése a hazai A megyeszékhely elszívó hatása erősödik gazdasági ágazatokban Munkanélküliek száma országosan megnő Születésszám tovább csökken 2. Települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) – a közösség, mint településfejlesztési erő Összefogás a három szféra szereplői Az országos/megyei/járási fejlesztési között elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a város szükségletei, Társadalmi felzárkózást segítő igényei programok elindítása Az európai uniós források tekintetében A kvalifikált fiatalabb nemzedék élesedő verseny várható helyben tartása településfejlesztési húzóerő lehet Nem javul a térségi együttműködés A betelepülő fiatal családok Forráshiány miatt a civil szervezetek érdeklődése nő a város iránt működési intenzitása lecsökken A közösségi tevékenységek és a civil szervezetek további erősödése országos szinten Létrejön a térségi szemlélet és tovább javul a települési együttműködés Információs társadalom kibontakozása nyomán erősödik a város gazdasága Önszerveződés segítése, elindítása 3. Intézmény-rendszer (közszolgáltatások) és városüzemeltetés A térségi szakmai kooperáció, Közintézmények épületének tapasztalatcsere erősödése állagromlása Piacképes szakmák, idegen nyelvi Fiatalok elvándorlása képzések bővülése Középfokú oktatás képzési szintjének romlása Felnőttképzés erősödése Közszolgáltatások és városi funkciók Egészségügyi személyzet bővülése utánpótlásának hiánya Szociális foglalkoztatás körének Szociális olló nyílása bővülése Foglalkoztatási problémák kezelésének elmulasztása szociális További jelentős pályázati források megjelenése várható válsághoz vezethet
113
Lehetőségek
Veszélyek
Kulturális programkínálat beszűkülése Az országos/megyei/járási fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a város szükségletei, igényei Ellenérdekek felmerülése a város és környező települések között Az európai uniós források tekintetében élesedő verseny várható
4. Gazdaság szerkezet és dinamika Gazdasági nyitása az EU felé, Innovációs tevékenység hiánya intenzívebb nemzeti szerepkör A fejlesztések előre nem tervezett Kis környezeti terheléssel járó hatásai iparágak betelepülése Forráshiány veszélyezteti a további A térség befektetés ösztönző fejlesztéseket tevékenysége nyomán gazdasági Az ország gazdasági lehetőségei fellendülés beszűkülnek Nonprofit szektor térségfejlesztésbe Kiskereskedelmi tevékenység való bevonása kedvezőtlen helyzetbe kerülhet a multinacionális kereskedelmi láncok Üdülő és kulturális turizmus élénkülése és a jogszabályi változások miatt Önkormányzat és a vállalkozói szféra Helyi vállalkozások nem tudnak között az együttműködés erősödik megerősödni K+F tevékenységek jelennek meg a A gazdasági válság tovagyűrűző primer és a szekunder szektorban hatása miatt csökkenhet a befektetői érdeklődés a térség és az ország iránt Szabad vállalkozói zóna nyújtotta lehetőségek Erősödnek a város gazdasági szereplőinek hazai és nemzetközi A vállalkozói kedv megerősödik a versenytársai térségben A vállalkozási feltételek Elterjednek az alternatív kedvezőtlenebbé válnak mezőgazdasági tevékenységek Gazdasági szereplők közötti Az országos/megyei/járási fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kapcsolatok megerősödnek kellő súllyal a város szükségletei, Előtérbe kerül az örökség- és igényei szabadidő turizmus Csökken az idegenforgalom A térségben kiéleződik a verseny a lehetséges fejlesztési forrásokért szezonalitása A város vonzerő- és szálláshely kínálata nő az intenzív befektetői érdeklődés miatt További jelentős pályázati források megjelenése várható Mikro- és kisvállalkozások innovációja 5. Önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya Az önkormányzatok állami Az önkormányzat feladatés forrásai/támogatásai növekszenek hatásköre kedvezőtlenül alakulhat A települési önkormányzatok terhei Az önkormányzatok állami csökkennek, bevételeik növekednek forrásai/támogatásai csökkennek Pályázati források a fejlesztési A bevételek csökkenése miatt a igényekre, ami így kevésbé terheli fejlesztési forrásokat a működésre kell meg az éves költségvetést fordítani A települések anyagi problémai fokozódnak 6. Táji és természeti adottságok
114
Lehetőségek
Veszélyek
Felismert, újrateremthető természeti értékek, az ezirányú ökológiai és turisztikai érdeklődés kihasználása (Szikesek) Fenntarthatóságot figyelembe vevő fejlesztések A táji-természeti adottságok kihasználása nagyobb hangsúlyt kap Fokozódik a természet megőrzése és védelme Ökológiai, környezeti rehabilitációs együttműködés szomszédos településekkel 7. Zöldfelületek Települési zöldfelületi rendszer és a természeti környezet térben összefüggő ökológiai egységbe foglalása, a külterületi és belterületi biológiailag aktív zöldfelületek összekapcsolása fasorokkal – külső források bevonásával Társadalmi összefogás egy-egy zöldfelület rendbetételére, megújítására a civilekkel összefogva 8. Épített környezet (épített örökség is) Pályázati források rendelkezésre állása a település arculatának fejlesztésére A város arculatához illeszkedő beépítések történnek Nő a magánerős építkezések és felújítások száma Meglévő értékek arculat teremtő felhasználása a városközpont fejlesztése kapcsán; egységes városi arculat
Természeti-táji értékek károsodnak az ökológiai szemlélet hiányában, A térség természeti adottságai veszélybe kerülnek
Nem lesz forrás a zöldfelületek rehabilitációjára és fejlesztésére Nincs civil és önkormányzati akarat a felületek karbantartására
Forráshiány miatt az értékes épületállomány állagromlása A potenciális természeti és települési értékek tulajdoni/financiális akadályok miatt kihasználatlanok maradnak Tradicionális városszerkezet felbomlik Előfordulhat a szegregátumok térbeli növekedése, a degradálódó folyamatok más utcákra is átterjednek Az országos/megyei/járási fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a város szükségletei, igényei Az európai uniós források tekintetében élesedő verseny várható 9. Közlekedési hálózat és minősége (belső és külső) Kulturált gyalogos és kerékpáros Forgalomnövekedés, fokozott közlekedés kialakítása külső források balesetveszély bevonásával megvalósul A további közlekedési fejlesztése Környezetbarát közlekedési módok elhúzódása miatt a város elérési egyre inkább elterjednek mutatói nem javulnak További jelentős pályázati források Növekszik a személy- és gépkocsi megjelenése várható forgalom a betelepülő vállalkozások miatt Az országos/megyei/járási fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a város szükségletei, igényei Az európai uniós források tekintetében
115
Lehetőségek
Veszélyek
élesedő verseny várható 10. Közművek és elektronikus hírközlés A meglévő vízellátó hálózat A csapadékvíz-elvezető rendszer felülvizsgálata hiányossága miatt a talajvízszintje megemelkedik A településre egy általános csapadékvíz-elvezetési terv Lakossági forrás hiányában a készíttetése, majd ezt felhasználva a szennyvízcsatornára való kapcsolódás kiviteli tervek elkészítése mértéke nem javul 11. Környezetvédelem - klímatudatosság/ energiahatékonyság Pályázati források felhasználása A pénzügyi lehetőségek és a energiahatékonysági gazdasági érdekek miatt a intézkedések/fejlesztések környezettudatosság nem javul bevezetéséhez Forgalomnövekedés miatt levegőszennyezés, zajterhelés Növekedik az alternatív erőforrásból származó energia előállítása iránti fokozódik igény Az ország energiafüggősége fokozódik Természeti-környezeti értékek károsodnak az ökológiai szemlélet hiányában
3.1.3. A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata A helyzetértékelés alapján azonosíthatók azok a szükséges módosítások, amelyek által biztosíthatók a tervezett fejlesztések feltételei. Ezek közül a legnagyobb változást az alábbiak jelenthetik:
külterületi ingatlanok belterületbe vonása,
egyes területek más övezeti, területhasználati kategóriába sorolása,
vonalas infrastruktúra tervezett nyomvonalának kijelölése,
építési szabályok módosítása az OTÉK figyelembevételével.
30. ábra: Településrendezési eszközök módosítása Tiszalökön változás Településrendezési terv, 2009
Településrendezési terv, 2010 Ősiüdülő Településrendezési terv, 2013 „Kikötő és Kalandpark” Településrendezési terv, 2014 „Ipari területek övezeti előírásainak módosítása” Településrendezési terv, 2014 gazdasági terület - 2014 Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
célzott fejlesztés Gazdasági területen övezeti átsorolások (mezőgazdaságiból ipari gazdasági és védelmi erdő), valamint Településközponti vegyes terület létrehozása a város északi részén ipari gazdasági és kertvárosias lakóterületből övezeti besorolás módosítása (hétvégi házas üdülőterületből – üdülőházas üdülőterület és zöldterület kialakítása) Övezeti átsorolás a fejlesztés érdekében (különleges egyéb terület – vízgazdálkodási terület) Ipari gazdasági övezeten (IG/6 övezet) belül épület elhelyezés szabályozási előírásának részletezése övezeti besorolás módosítása (mezőgazdasági területből ipari gazdasági terület)
116
A módosítások alkalmával a hatályos településrendezési eszközöket tekintve új beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre, csupán a területfelhasználás módosul. Az önkormányzat településrendezési eszközök módosításával kívánja a település szabályozási előírásait pontosítani, beépíthetőségét javítani. A legutóbbi módosítások célja a városban végbemenő fejlesztések (gazdasági, turisztikai) számára a megfelelő feltételek biztosítása.
3.2.
Problématérkép / értéktérkép 19. térkép: Értéktérkép Tiszalök
Forrás: Saját szerkesztés
117
20. térkép: Értéktérkép Tiszalök Üdülőterület
Forrás: Saját szerkesztés 21. térkép: Értéktérkép Tiszalök Újtelep
Forrás: Saját szerkesztés
118
22. térkép: Értéktérkép Tiszalök Holtág
Forrás: Saját szerkesztés
119
47. táblázat: Tiszalök értékei
Sorszám
Érték
1
Tiszalöki Kossuth Lajos Általános és Alapfokú Művészeti Iskola
2
Művelődési Ház
3
Városi Könyvtár és Galéria
4
Polgármesteri Hivatal
5
Nyíregyházi Szakképző Centrum Teleki Blanka Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
6
Tiszalök Város Önkormányzata Városüzemeltetési Intézménye
7
Szociális Szolgáltató és Családsegítő Központ
8
Idősek Gondozó Otthona
9
Egészségügyi Központ
10
Mentőállomás
11
Rendőrőrs
12
Bástya Nappali Ház, Fogyatékosok Nappali Otthona
13
Családok Átmeneti Otthona
14
Családok Átmeneti Otthona
15
Vízerőmű
16
Arborétum
17
Új és Ősi kiosztású üdülőterület
18
Szabad strand és kalandpark
19
Kis-Tisza Ökocentum fogadóépület
20
Kis-Tisza ökocentrum látogatóközpont
21
Református templom
22
Katolikus templom
23
Szennyvíztelep
24
Vízműtelep
25
Kenyérgyári Holt-Tisza
26
Kis-Tisza tanösvény
27
Kossuth tér
28
Csillag Ház – közösségi ház
29
szennyvízberuházás
30
kerékpárút
Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
120
23. térkép: Problématérkép Tiszalök
Forrás: Saját szerkesztés 48. táblázat: Tiszalök problémái
Sorszám
Probléma
Megjegyzés
1
kátyús úthálózat
Kivéve: Kossuth út, József Attila út, Rákóczi út, Arany János út, Kisfaludy út, más utak mindegyike rossz állapotban van
2
járdák rossz állapota
Szinte az egész város ellátott járdával, de a Kossuth utcán lévő aszfaltos járda kivételével szinte mindegyik felújításra szorul
3
közvilágítás hiánya
Ősi és Új üdülőtelep, és részlegesen Kisfástanya. Illetve ott ritkán vannak a lámpák, és rossz a fényerejük, mert régiek nagyon
4
kerékpárút megvilágítás
A kerékpárút külterületi részen nincs megvilágítva
5
térfigyelő rendszer hiánya
Összesen 6 db kamera van a városban, sokkal több kellene
121
6
ipari park közművesítés hiánya
Az ipari parkunkban nincs még úthálózat, és nincs közművesítve
7
leromlott játszóterek
Mind a négy – Klapka u., Kisfástanya Május 1 tér; Honvéd u. sportpálya, Liget úti sportpálya
8
bérlakások rossz állapota
Korompay féle ház – Rákóczi u. 1., Kossuth u. 8.
9
egyéb szabadidős tevékenységek hiánya
Nincs uszoda, sportcsarnok, kondipark
Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
3.3.
Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek
3.3.1. Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása 24. térkép: Városrészek ábrázolása
Forrás: KSH
Tiszalök városrészei:
Intézményi városrész
Belvárosi városrész
Falusias városrész
Üdülőházas és hétvégi házas városrész
Ipari Fejlesztéses városrész
A városrészi lehatárolást irányító tényezők:
Történelmi jelleg, a városrészek átörökített funkciói,
Városon belüli közlekedési hálózat, utak, utcák elválasztó szerepe,
122
Épületállomány minősége és funkciója, mely egyúttal határozottan körvonalazza a városrész a város egészében betöltött funkcióját. 49. táblázat: Tiszalök városrészeinek lehatárolása
Városrész
Lehatárolás
Intézményi városrész
Kossuth L. út páratlan oldala 39-69. szám, Kossuth L. út páros oldala 40-72 szám, Ady Endre út 2. szám Belvárosi városrész Széchenyi I., Arany J., Vörösmarty M., Petőfi S., Hősök tere, Árpád, Virág, Töltés, Bocskai, Rákóczi, József Attila, Honvéd, Kölcsey, Baross, Kossuth út 1-39., 69-137.,2-40.,74-120., Garai út 13-35., Arany János 1-45., 20-48. Falusias városrész Csokonai, Wesselényi, Szabadság, Baross, Petőfi, Kölcsey, Damjanich, Liget, Táncsics, Damjanich, Kazinczy, Garai 1-13.,212.,Vay Ádám, Iskola, Szabadság, Bercsényi, Wesselényi, Virág, Deák, Nyírfa, Vay Ádám, Vásárhelyi, Kisfaludy, Jókai, Virág, Deák, Vásárhelyi, Kisfaludy, Jókai, Klapka, Dobó, Eötvös, Mező, Búzavirág, Alkotmány, Szántó, Mester, Erzsébet, Sziget, Bem, Garai, Dózsa György, Erőmű lakótelep, Egység, Igazság, Szabolcs, Béke, Harmat, Bartók Béla, Köztársaság, Körte, Szent István, Gyomán, Rózsa, Akácfa, Nefelejcs, Kőrisfa, Móricz Zsigmond, Galamb, Hunyadi, Gárdonyi utcák Üdülőházas és hétvégi házas Pázsit, Tölgyes, Tavasz, Nyár, Csalogány, Pillangó, Hableány, városrész Jázmin, Rozmaring, Pacsirta, Margaréta, Hajnal, Szellő, Szivárvány, Orgona, Boglárka, Napsugár, Lányi, Benedek, Vedres, Pál, Vásárhelyi Sétány, Aranypatak, Tábor, Nyárfa, Avar, Szépleak,m Tiszavirág, Fövény, Napfény, Fagyöngy, Cserfa, Hársfa, Liliom, Kagyló, Keleti, Fény, Őz, Széchenyi sétány utak Ipari Fejlesztéses városrész Kossuth út 120. számtól a városhatárig Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás 31. ábra: A lakónépesség számának megoszlása városrészenként, 2011 32. ábra: A lakások számának megoszlása városrészenként, 2011 Üdülő házas és hétvégi házas városrész ; 1,04%
Üdülő házas és hétvégi házas vr.; 50
Belvárosi városrész ; 26,25%
Falusias városrész ; 66,14%
Belváros i vr.; 649
Intézmén yi városrész ; 6,58%
Falusias vr.; 1389
Intézmé nyi vr.; 170
Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés alapján saját szerkesztés
123
Mint jól látszik a fenti két ábrából, hogy arányaiban nincs nagy különbség a lakónépesség és a lakások számának városrészenkénti megoszlásában. A legnagyobb népességgel és így a legtöbb lakással a Falusias városrész rendelkezik, őt követi a Belváros, a harmadik az Intézményi városrész s legkevesebben az Üdülőházas és hétvégi házas városrészben élnek. De a városrészek nevei, lehatárolása is ezt támasztja alá, hiszen a Falusias városrész szinte csak lakófunkciót takar; a Belvárosi városrész lakó és szolgáltató funkciót, az Intézményi területen a közszolgáltatások találhatóak és a népesség majdnem 7%-a él itt, míg üdülőházas rész elsősorban rekreációs célokat szolgál. 33. ábra: A lakónépesség korcsoportos összetétele városrészenként, 2011
100,0
22,6
25,7
19,4
61,7
60,5
67,5
15,7
13,8
13,1
25,0
80,0 60,0 40,0 20,0
68,8
6,3
0,0 Belvárosi vr. Intézményi vr. Falusias vr.
Üdülő házas és hétvégi házas vr.
Lakónépességen belül 60-X évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés
Korcsoportos összetétel tekintetében a fiatalok aránya a Belvárosban a legmagasabb, legalacsonyabb az Üdülőterületen. A 60-éven felüliek aránya az Intézményi városrészben a legmagasabb, s a Falusias Városrészben a legalacsonyabb. A munkaképes korúak aránya az Üdülőterületen a legnagyobb, de egyben itt a legöregebb a korszerkezet is.
124
34. ábra: Tiszalök városrészeinek végzettségi adatai
45,0 8,2
40,0 35,0 30,0 25,0
15,3 18,6
20,0
20,7
34,5
15,0 10,0
16,3 9,1
9,0
5,0 0,0 Belvárosi vr.
Intézményi vr.
Falusias vr.
Üdülő házas és hétvégi házas vr.
Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés
A városrészek közül a legmagasabb a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a Falusias városrészben, s ezzel fordítottan arányosan itt a legalacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya. Az alacsony kvalitásúak aránya a legkedvezőbb értéket az Intézményi városrészben mutatja, és a legtöbb felsőfokú végzettségű is ebben a városrészben él. 35. ábra: Foglalkoztatási adatok a városrészekben
47,6
Üdülő házas vr.
42,6
Falusias vr.
64,0
50,6
27,6
Intézményi vr.
64,0 39,0
Belvárosi vr. 0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
54,2 50,0
60,0
70,0
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés
A foglalkoztatottak aránya az Üdülőtelepen és az Intézményi városrészben a legmagasabb, a legalacsonyabb a Falusias városrészben, de itt is eléri az 50%-ot. Azon háztartások aránya
125
hol nem él foglalkoztatott az Intézményi városrészben a legkevesebb, 47,6%-kal az Üdülőházas városrészben a legnagyobb. Ebből az ábrából jól látszik, hogy az Intézményi városrész rendelkezik a legjobb foglalkoztatási adatokkal. A KSH városrészekre vonatkozó népszámlálási adattáblája az 5.3. mellékletben található. Tiszalök esetében területileg összefüggő rendszert alkot az Intézményi, a Belvárosi és a Falusias városrész. Az Üdülőházas és hétvégi házas városrész térben távolabb a Tisza partján található. Az Ipar Fejlesztési Városrész a Falusias városrészhez kapcsolódik a város délnyugati oldalán. 25. térkép: Tiszalök városrészei
Forrás: KSH
126
Intézményi városrész bemutatása A városrész demográfiai és szociális jellemzői A demográfiai adatokat tartalmazó 5.3. melléklet táblázatából megállapítható, hogy az Intézményi városrész Tiszalök lakosságának kisebb részét tömöríti: a lakónépesség száma 405 fő, mely a város összlakosságának 6,6%-át képezi. A népesség kormegoszlására jellemző az időskorúak dominanciája, a lakónépesség 25,7%-át alkotják, mely a legmagasabb a városrészek között. A 0-14 évesek százalékos aránya a városi átlag közelében van, a középső korosztály esetében itt a legalacsonyabb az érték. A két szélső életkor csoportot összehasonlító öregedési index a városi átlaghoz (0,68) még idősebb népességet jelez (0,54). Az Intézményi városrész döntően idősebb és képzettebb lakosságot tömörít a városi átlaghoz képest, ez tetten érhető mind a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányának városi átlaghoz viszonyított csökkenésében, mind a felsőfokú végzettséggel rendelkezők magasabb arányában. A városrészben az egy lakásra jutó lakosok száma 2,38, ami alacsonyabb, mint a városi átlag (2,76). A lakásállomány 1,2% alacsony komfortfokozatú, az egyszobás lakások aránya 2,5% a lakott lakásokon belül; mindkét érték a legalacsonyabb a városrészek között. A városrész lakosainak jövedelmét vizsgálva megállapítható, hogy a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül az egyik legalacsonyabb a városrészek között (32,7%), s itt a legalacsonyabb a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező és a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (4,1%). A foglalkoztatási adatokat tekintve itt a legmagasabb a foglalkoztatási ráta a 15-64 éves népességen belül (64%), így a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya itt a legalacsonyabb (27,6%). Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban a foglalkoztatottak 31% dolgozik. Ettől függetlenül 50% felett van a gazdaságilag nem aktívak aránya, mivel a városrészben is magas az inaktív, idősek aránya. A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői
A városrész Tiszalök szívében helyezkedik el, a Kossuth utca mentén található. Közlekedési szempontból a szomszédos településekről érkező utak itt futnak össze a Kossuth u., József Attila utca és a Rákóczi utca találkozásánál. A városrészben burkolatlan út és kiépítetlen járda nem található. A kerékpárút hossza: 1 km. Jellemzően 4-6-12-20 lakásos társasházak találhatóak a városrészben. Parkolási probléma nem jellemző. A városközpont gyönyörűen parkosított, viszont játszótérrel nem rendelkezik.
A városrész rendelkezik a legszélesebb körű intézményhálózattal, mint a neve is mutatja. A következő intézmények találhatóak itt: óvoda, bölcsőde, általános iskola, Egészségügyi Központ, Idősek Gondozó Otthona, okmányiroda, polgármesteri hivatal, kormányablak. Az elmúlt időszakban több fejlesztés is megvalósult a területen: megújult az Egészségügyi Központ, a Polgármesteri Hivatal, az általános iskola részleges felújítása most van folyamatban. Az önkormányzati fejlesztési szükségletek a 1.7.6. fejezetben jelennek meg, de elmondható összefoglalva, hogy az intézményhálózat folyamatos fejlesztésre szorul, a külső-belső megújulásokon kívül szükség van a fenntartási és működési költségek csökkentésére, ehhez megújuló energiaforrású beruházásokra.
A városrész gazdasági adottságai – a városrészben a gazdasági tevékenységek közül csak a szolgáltató és pénzügyi szolgáltató ágazat jelenik meg a városrész központi fekvéséből adódóan. Sűrűsödés tapasztalható a kiskereskedelmi üzletek, szolgáltatások tekintetében.
127
A városrész funkcióellátottsága: Az Intézményi városrész funkció ellátottsága Gazdasági funkció Funkciók száma Bankok száma 1 Kiskereskedelmi üzlet 32 Vendéglátó egységek száma 6 Szálláshely 0 Közlekedési, távközlési funkciók Funkciók száma Távolsági autóbusz megállók 0 Postahivatal 1 Közüzemi vízhálózat 100%-ban kiépített Közüzemi szennyvízhálózat 100%-ban kiépített Közösségi funkciók Funkciók száma Könyvtár 1 Galéria és helytörténeti gyűjtemény 1 Park 1 Állami, igazgatási, hatósági, Funkciók száma igazságszolgáltatási funkciók Önkormányzat 1 Okmányiroda 1 Kormányablak 1 Rendőrség 1 Mentőállomás 1 Humán szolgáltatási funkciók Funkciók száma Körzeti orvosi (háziorvosi) székhely 3 Gyógyszertár 2 Központi körzeti (háziorvosi) ügyelet 1 Fogászati szakrendelés 1 Idősek Gondozó Otthona 1 Bölcsőde 1 Óvoda 1 Általános iskola 1
Városrészi SWOT elemzés Erősségek Központi elhelyezkedés Kiemelkedő szolgáltatáskínálat és funkcióellátottság Pénzügyi szolgáltatások jelenléte Humán szolgáltatási funkciók koncentrációja Kedvezőbb foglalkoztatottsági szint a városi átlagtól Történelmi épületek jelenléte Kulturális hagyományok, történelmi múlt Lehetőségek Szolgáltatások minőségi javítása a vállalkozói és civil szféra bevonásával Az egész településre és a vonzáskörzetre kiható szolgáltatás koncentráció Integrált város rehabilitáció lehetősége (komplex beavatkozás
Gyengeségek Elöregedő korszerkezet A központ gazdaságélénkítő funkciói nem teljeskörűek Városrész nem tölt be kiemelkedő szerepet a város gazdasági életében Egységes arculat nem jellemző az egész városrészre Kevés a kerékpárút Intézményrendszer egyes épületei elavultak Veszélyek A térség gazdasági élete nem fejlődik Közszolgáltatások színvonala országos szinten csökken Színvonalas városközpont rehabilitáció hiányában folytatódó demográfiai és gazdasági hanyatlás Újszerű városszerkezeti problémák
128
sorozaton keresztül kezelni a városrész problémáit) Pályázati források segítségével a városrész fejlesztési programja beindul Térségi szerepkör erősítése a központ fejlesztésével.
kialakulása a fejlesztések megvalósítását követően A városrész, városközpont helyzete nem változik, a lakosság Tiszavasváriban és Nyíregyházán keresi fel a helyben nem elérhető szolgáltatásokat. A gazdasági versenyképesség további romlása a környező városokhoz képest
Belvárosi városrész bemutatása A városrész demográfiai és szociális jellemzői A demográfiai adatokat tartalmazó 5.3. melléklet táblázatából megállapítható, hogy a Belvárosi városrész Tiszalök lakosságának kb. 25%-át foglalja magába, 1616 fő él itt. A népesség kormegoszlására itt is jellemző az időskorúak dominanciája. A 15 év felettiek a népesség 84,3%-át adják. A fiatalok aránya itt a legmagasabb a városrészek között, de itt is csak 15,7%. A két szélső életkor csoportot összehasonlító öregedési index a városi átlaghoz (0,68) hasonló népességet jelez (0,69). A városrész képzettségi adatait tekintve a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 16,3%, a felsőfokú végzettségűek aránya 15,3%, ami egy középértéket jelent a városrészek között. Foglalkoztatás tekintetében 54,2% a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 39%, alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportban a foglalkoztatottak aránya 41,4%. Viszont ebben a városrészben a legmagasabb a gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül (58,3). A KSH szerinti munkanélküliségi ráta szintén itt a legmagasabb 2011-ben, 11,6%. Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül 42,3%. A Belvárosi városrészben az egy lakásra jutó lakosok száma 2,49 fő, ami alacsonyabb, mint a városi átlag (2,76). Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 10%, s az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 5,3%; mindkét érték a városrészek összehasonlítását tekintve középértéket jelenít meg. A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői
A városrész körülöleli az Intézményi városrészt. A Lakófunkció mellett egyéb városi funkciók is koncentráltan jelennek meg, a területre a családi házak a jellemzőek. A terület a szomszédos településekről bejövő utak mentén terül el, azokat összeköti. Megközelíthetősége ennek köszönhetően jó. A városrészben 2 km burkolatlan út van (Árpád, Töltés, Virág u.). Kiépítetlen járdaszakasz nincsen, a kerékpárút hossza 1 km. Itt található a városi sporttelep, jelen állapotában nem szolgál ki minden lakossági igényt, a funkciók és szolgáltatások nem teljes körűek.
A városrészben a következő intézmények vannak: óvoda, középiskola, Szociális Szolgáltató Központ, így az intézményellátottság jó. Az önkormányzati fejlesztési szükségletek a 1.7.6. fejezetben jelennek meg, de elmondható összefoglalva, hogy az intézményhálózat folyamatos fejlesztésre szorul, a külső-belső megújulásokon kívül szükség van a fenntartási és működési költségek csökkentésére, ehhez megújuló energiaforrású beruházásokra.
129
A városrész gazdasági adottságai: a városrész leginkább kereskedelmi funkcióval rendelkezik, így a gazdasági ágazatok között a tercier szektor jelenik meg dominánsan, valamint itt található a városi piac.
A városrész funkcióellátottsága A városközpont funkció ellátottsága Gazdasági funkció Funkciók száma Kiskereskedelmi üzlet 22 Piac 1 Vendéglátó egységek száma 4 Szálláshely 1 Közlekedési, távközlési funkciók Funkciók száma Távolsági autóbusz megállók 1 Benzinkút 1 Közüzemi vízhálózat 100%-ban kiépített Közüzemi szennyvízhálózat 100%-ban kiépített Közösségi funkciók Funkciók száma Park 1 Sporttelep, Játszótér, Többfunkciós játszótér 1 Templom 2 Állami, igazgatási, hatósági, Funkciók száma igazságszolgáltatási funkciók Polgárőrség 1 Szociális Szolgáltató Központ 1 Humán szolgáltatási funkciók Funkciók száma Óvoda 1 Középiskola 1
Városrészi SWOT elemzés Erősségek Központi elhelyezkedés Kiemelkedő szolgáltatáskínálat és funkcióellátottság Humán és szociális szolgáltatási funkciók koncentrációja a városrészben Lehetőségek Színvonalas közterület rendezés külső források bevonásával Parkok, rekreációs területek kialakítása civil összefogással Szolgáltatások minőségi javítása Pályázati források segítségével a városrész fejlesztési programja beindul
Gyengeségek Elöregedő korszerkezet Városközpont gazdaságélénkítő funkciói nem elégségesek Közösségi terek kevés száma Van néhány burkolatlan útszakasz, kevés a kerékpárút Intézményrendszer épületei részben elavultak Veszélyek A térség gazdasági élete nem fejlődik Közszolgáltatások színvonala csökken A hátrányos helyzet fokozódása, leszakadás növekedése
130
Falusias városrész bemutatása A városrész demográfiai és szociális jellemzői A demográfiai adatokat tartalmazó 5.3. melléklet táblázatából megállapítható, hogy a Falusias városrész rendelkezik a legnagyobb népességgel a városrészek között, a teljes városi lakosság 66,14% él ezen a területen. Ezen városrészhez tartozik a Kisfástanya és Újtelep is. A népesség kormegoszlására itt is az idősebb korúak dominanciája jellemző, a fiatalok aránya mindösszesen 13,1%. A 15-59 évesek aránya itt a második legmagasabb a városrészek között (67,5%). A két szélső életkor csoportot összehasonlító öregedési index a városi átlaggal megegyező (0,68). A Falusias városrész rendelkezik a legrosszabb képzettségi mutatókkal; itt a legmagasabb a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (34,5%), s itt a legalacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya 8,2%. Döntően idősebb korosztályú és képzetlenebb lakosság él ezen a területen. A foglalkoztatást vizsgálva kiderül, hogy a 15-64 éves népesség fele dolgozik, ennek megfelelően magas a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (46,2%) és itt a legkedvezőtlenebb a helyzet az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak arányát tekintve (61,1%). A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül 58,1%, ami szintén magas érték. A KSH szerinti munkanélküliségi ráta értéke 11,5%, ami magas munkanélküliséget jelent. Lakáshelyzetet vizsgálva az egy lakásra jutó lakosok száma magasabb (2,93 fő/lakás), mint a városi átlag, itt a városrészben. Itt a legmagasabb az alacsony komfortfokozatú lakások aránya (16,3%); valamint a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül is itt a legmagasabb 13,5% értékkel. A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői
A városrész a közigazgatási határ és a Belvárosi Városrész közötti területet foglalja el. Dominánsan lakófunkció jelenik meg a területen, zömében kertes családi házas övezet. Megközelítése a várost átszelő úthálózatnak köszönhetően megfelelő, bár Kisfástanya és Újtelep nagy távolsága miatt csak személyautóval vagy távolsági busszal érhető el könnyebben. Újtelepről a városközpont még kerékpárral is egyszerűbben megközelíthető, mivel 3 km-re található, de Kisfástanya már 9 km-re fekszik. A falusias városrészben a burkolatlan utak hossza 30 km, ami a városi érték 52,6%. A kiépítetlen járdák hossza 6 km, ami a városra vonatkozó érték 75%. A kerékpárút hossza 3 km. Közművek esetében Újtelepen nincs bevezetve sem a gázszolgáltatás, sem a szennyvízhálózat nincs kiépítve; Kisfástanyán is hiányzik a szennyvízhálózat. Zöldfelületek, közösségi terek, játszóterek száma kevés a városrészben.
A városrész intézményi funkciója korlátozott. Kisfástanyán és Újtelepen is van egy-egy óvoda, továbbá egy közösségi ház Újtelepen, illetve a vasútállomás a belterületi részen. A közösségi ház nemrég készült el, a Kisfástanyai óvoda is néhány éve újult meg. Az Újtelepi óvoda teljes rekonstrukcióra és eszközbeszerzésre szorul.
A városrész gazdasági adottságai: Ez a városrész érintkezik fizikailag az Ipari Fejlesztési városrésszel a Kossuth utcán. Alapvetően kiskereskedelmi üzletek találhatóak a városrészben.
A városrész funkcióellátottsága A városközpont funkció ellátottsága Gazdasági funkció Funkciók száma Kiskereskedelmi üzlet 43
131
Vendéglátó egységek száma Szálláshely Közlekedési, távközlési funkciók Távolsági autóbusz megállók Vasútállomás Közüzemi vízhálózat Közüzemi szennyvízhálózat
4 3 Funkciók száma 2 1 100%-ban kiépített 100%-ban kiépített a belterületen, Kisfástanyán és Újtelepen 0% Funkciók száma 1 Funkciók száma 2
Közösségi funkciók Közösségi ház Humán szolgáltatási funkciók Óvoda
Városrészi SWOT elemzés Erősségek Demográfiai és gazdasági szempontból egyaránt dinamizálható városrész A város legnagyobb lakóövezete
Lehetőségek Parkok, rekreációs területek kialakítása külső források bevonásával Városi funkciók bővítése, fejlesztése a területen külső források bevonásával Pályázati források segítségével a városrész fejlesztési programja beindul Szolgáltatások minőségi javítása Humánerőforrás fejlesztési programokat indít a város pályázati források segítségével A város területi bővülésének színtere
132
Gyengeségek Parkok, közterületek rendezésének hiánya Közmű infrastruktúra hiányos Funkcióellátottsága rendkívül alacsony Közösségi terek hiánya Szegregált terület Magas munkanélküliség Magas a munkavállalás szempontjából képzetlen rétegek aránya. Veszélyek Közszolgáltatások színvonala csökken A fejlesztések elmaradásával tovább növekedhet a szegregált területek nagysága Szociális válság kialakulása Elmaradó városképi rendezés Újabb szegregátum kialakulása Munkanélküliség fennmaradása és súlyosbodása Fejlesztési források hiánya
Üdülőházas és hétvégi házas városrész bemutatása 26. térkép: Üdülőházas és hétvégi házas városrész
Forrás: KSH
A városrész demográfiai és szociális jellemzői A demográfiai adatokat tartalmazó 5.3. melléklet táblázatából megállapítható, hogy az Üdülő házas és hétvégi házas városrész Tiszalök lakosságának legkisebb részét tömöríti: a lakónépesség száma 64 fő, mely a város összlakosságának 1,04%-át képezi. A népesség kormegoszlására ebben a városrészben a legkedvezőtlenebb: itt a legalacsonyabb a fiatalok aránya, mindösszesen 6,3%, a 15 év feletti mindkét korosztály esetében itt a legmagasabbak az értékek. A két szélső életkor csoportot összehasonlító öregedési index a városi átlaghoz (0,68) képest sokkal idősebb népességet jelez (0,25). Az üdülőterület döntően idősebb korosztályú és képzettebb lakosságot tömörít a városi átlagnál, ez tetten érhető mind a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányának városi átlaghoz viszonyított csökkenésében, mind a felsőfokú végzettséggel rendelkezők magasabb arányában. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül itt a legalacsonyabb a városban 31,8%. A foglalkoztatottak aránya is itt a legmagasabb a városrészek között, de a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya is elég magas (47,6%). A foglalkoztatottak mindösszesen ¼-e dolgozik alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportban, ezt a képzettségi adatok is alátámasztják. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya ebben a városrészben a legalacsonyabb a városrészek között. Az egy lakásra jutó lakosok száma 1,28, ami jóval alacsonyabb, mint a városi átlag (2,76), ami utal arra, hogy viszonylag sok egyedül élhet a városrészben. A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői
A városrész területileg elkülönül kissé a várostól a Tisza partján helyezkedik el. Eredeti funkciója a turizmushoz kapcsolódik, kialakulásától kezdve üdülőterületként funkcionált. Idővel néhányan életvitelszerűen laknak a területen. Jelenleg a rekreációs funkció mellett némi lakófunkcióval is rendelkezik, ennek megfelelően a lakásállomány üdülő- és hétvégi házakból áll. Helyileg a Tiszalököt Tiszadadával összekötő út mentén fekszik a Tisza partján. A burkolatlan utak hossza 25 km, ami a teljes városi érték 43,9%-a; a kiépítetlen járdák esetében ez az arány 25% (2 km). A városrészben nincs közvilágítás és kiépített szennyvízhálózat.
A városrészben közintézmény nem található.
A városrész gazdasági adottságai: a városrészben a gazdasági ágazatok közül a turizmus a legjelentősebb ágazat, a legnagyobb vonzerővel és potenciállal rendelkezik. A
133
turisztikai szolgáltatók nagy része ide tömörül. Itt található a Feketeszakáll kalandpark és strand.
A városrész funkcióellátottsága A városközpont funkció ellátottsága Gazdasági funkció Funkciók száma Kiskereskedelmi üzlet 1 Vendéglátó egységek száma 3 Szálláshely 4 Közlekedési, távközlési funkciók Funkciók száma Távolsági autóbusz megállók 1 Közüzemi vízhálózat 100%-ban kiépített Közvilágítás 0% Közüzemi szennyvízhálózat 0% Közösségi funkciók Funkciók száma Strand 1
Városrészi SWOT elemzés Erősségek Fejlesztésekhez a szabadterületek rendelkezésre állnak Gazdasági szempontból egyaránt dinamizálható városrész A város turizmusának kiemelt színtere Strand és kalandpark Lehetőségek Parkok, rekreációs területek kialakítása civil összefogással Városi funkciók bővítése, fejlesztése a területen külső források bevonásával Szolgáltatások minőségi javítása Humánerőforrás fejlesztési programokat indít a város pályázati források segítségével
134
Gyengeségek Kedvezőtlen korösszetétel Közmű infrastruktúra hiányos Gazdasági teljesítménye nem kiemelkedő Funkcióellátottsága rendkívül alacsony Veszélyek Közszolgáltatások továbbra sem jelennek meg a városrészben A városrész lakossága elköltözik a területről, ha nem fejlődik környezete Fejlesztési források hiánya
Ipari Fejlesztési városrész bemutatása 27. térkép: Ipari Fejlesztési városrész
Forrás: KSH
A városrész demográfiai és szociális jellemzői A városrészben nem élnek lakosok, kizárólag gazdasági terület. A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői
A városrész Tiszalök déli oldalán található, a Tiszavasvárit a várossal összekötő út két oldalán. A városközpontból a Kossuth utcán közelíthető meg. A terület megközelítése a 36-os számú út irányából könnyen elérhető. A terület mellet vasútvonal elhalad.
A városrész gazdasági adottságai: Itt található a város 40 Ha-s Ipari Parkja, a még hasznosítható szabad terület nagysága 11,5 ha. Jelenleg 10 KKV működik az Ipari Parkban, összesen 143 főt foglalkoztatva. A tevékenységi kör széles palettán mozog: pelletgyártás, faipari munkák, bútorgyártás, mezőgazdasági szolgáltatások, raklapgyártás, papír-csomagolóeszköz gyártás, fatömegcikk gyártás, pellet gyártás, textil nagykereskedelem, épületasztalos, különböző szolgáltatások (pénzügyi, jogi, műszaki stb.). Az Ipari Park infrastruktúrája hiányos: közvilágítás, úthálózat és infokommunikációs rendszer fejlesztésre szorul.
A városrész funkcióellátottsága – csak gazdasági funkció van jelen a területen. Városrészi SWOT elemzés Erősségek Fejlesztésekhez a szabadterületek rendelkezésre állnak A város területi bővülésének színtere Gazdasági szempontból egyaránt dinamizálható városrész Szabad területekkel rendelkező Ipari Park Lehetőségek Pályázati források segítségével a városrész fejlesztési programja beindul Szolgáltatások minőségi javítása Az ipari terület közművesítésével vonzó befektetési lehetőség
Gyengeségek Gazdasági teljesítménye nem eléggé kiemelkedő a városrésznek Funkcióellátottsága rendkívül alacsony
Veszélyek A város gazdasági élete nem fejlődik Szolgáltatások színvonala csökken A vállalkozások betelepülésének fokozódása jelentős környezeti terhelést eredményez Fejlesztési források hiánya
135
teremtése Gazdasági központ létrejötte
3.3.2. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása, helyzetelemzése A KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján szegregátumként azon egybefüggő, körülhatárolható területek kerültek meghatározásra, ahol legalább 50 fő népességet alapul véve, a szegregációs mutató (legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül) értéke az érintett területen 35% feletti. A 30-34% közötti szegregációs mutatóval rendelkező helyek veszélyeztetett területnek számítanak. Tiszalök esetében belterületen egy szegregátumot és egy veszélyeztetett területet különíthetünk el. A 2001-es népszámlálásban – az akkori határértékek alapján - nem került lehatárolásra szegregátum Tiszalökön.5 50. táblázat: Szegregátumok Tiszalökön
Szegregátum
1. szegregátum 2. szegregátum veszélyeztetett terület
Városrész
2011-es népszámlálás szerint – 30%-os szegregációs mutató felett
Falusias városrész Falusias városrész
Gárdonyi u. – Tulipán u. – Kőrisfa u. – Rózsa u.- Gyomán u.- Nefelejcs u. Egység u. – Köztársaság u. – Szabolcs u.
Forrás: KSH
28. térkép: Szegregátumok elhelyezkedése a településen
Forrás: KSH
5
Ez nem jelenti azt, hogy a kijelölt területeken egyértelműen negatív folyamatok következtek be, lehet, hogy csak a megváltozott határérték miatt kerültek ezek a területek a szegregátumok közé.
136
Jól látszik az ábrán, hogy mindkét terület nem az összefüggő belterületen, hanem a különálló településrészeken van. 1. szegregátum A szegregátum Tiszalök Újtelep településrészén a Falusias városrészben helyezkedik el. 29. térkép: 1. szegregátum Tiszalökön
Forrás: KSH
A terület egésze szegregátumnak minősül, a szegregációs mutató a teljes területre 35% felett van. A szegregátum statisztikai adatai a következőek: Mutató megnevezése
Tiszalök
1. szegregátum
Lakónépesség száma
6157
258
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya
14,0
38,4
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya
65,5
60,5
Lakónépességen belül 60-X évesek aránya
20,5
1,2
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
28,8
89,7
Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában
10,7
0,0
Lakásállomány (db)
2230
70
Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
13,7
87,1
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
44,8
74,4
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül
17,5
66,0
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül
52,0
25,3
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
40,6
44,8
137
Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya
53,7
92,5
A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül
58,1
81,4
Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta)
11,4
16,7
Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya)
5,6
8,3
A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül
11,1
83,9
4,6
1,8
Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül Forrás: KSH
Demográfia, képzettség, foglalkozottság A szegregátum lakónépessége 258 fő, ami a város lakosságának 4,2%, a Falusias városrész népességének 6,3%-a. A népesség megoszlásában nagyon jól látszik, hogy a városi adatokkal ellentétben itt a szegregátumban egy fiatal korstruktúra tapasztalható. A városi 14%-kal szemben, itt majdnem 40% a gyermekkorúak aránya. Ennek megfelelően a középső korcsoport aránya is kevesebb, de csak kis mértékben, viszont 60 év feletti mindösszesen 3 fő élt a területen 2011-ben. A népesség etnikai összetételét tekintve csaknem kizárólag romák élnek a szegregátumban. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 3-szorosa a városi értéknek, ezzel fordított arányban van a felsőfokú végzettségűek aránya, egy fő sincs a teljes szegregátum területén. Az aktív korúakon belül a lakosság 74,4%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A foglalkoztatottak aránya 15-64 éves korosztályon belül 25,3%, ami azt jelenti, hogy minden negyedik ember dolgozik. Ehhez képest a foglalkoztatott nélküli háztartások arányában nincs ekkora eltérés a városhoz képest, mivel itt többen élnek egy lakásban, így nagyobb az esélye, hogy a háztartásból legalább egy személy dolgozzon. A munkavállalóknak azonban 92,5%-a alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban tud csak elhelyezkedni, aminek egyik fontos oka a képzettség alacsony szintje. A munkanélküliségi ráta 5 százalékponttal magasabb a városi átlagtól, ezen belül a tartós munkanélküliek aránya is kedvezőtlen képet mutat. Épített környezet Az egy lakásra jutó lakosok száma 1 fővel több, mint a városi átlag (3,69 fő). Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 87% körül mozog, ami több mint hatszorosa a városi értékeknek. A lakások méretében is van különbség, itt az egyszobásak aránya alacsonyabb, mint a városi átlag. A lakások szinte 99%-a szociálpolitikai támogatással épített lakás. Mindegyiken az Államkincstár jelzáloga van rajta. Általános probléma az ingatlanok tisztázatlan tulajdonviszonya (sok esetben ózdi és miskolci tulajdonosok is vannak). A lakásokon a nyílászárók hiányosak, vakolat lemállott, nincs a ház alatt rendes alap. A telepen csótány, patkány, kóbor kutya jelen van. Alapszolgáltatások elérhetősége: A szegregátumban található óvodába az újtelepi gyerekek járnak (a jogszabálynak megfelelően 3 éves kortól). Most épült pályázati forrásból egy közösségi ház, ahol az általános iskolás tanárok alapvető dolgokra tanítják az itt élőket (pl. életvezetés, mosás, főzés, tisztálkodás, pénzbeosztás stb.).
138
A városközpontból az elérhetőség gyalog, kerékpárral, saját autóval megoldott. Az iskolás gyerekek szállítását önkormányzati busszal oldják meg. A közszolgáltatások részletes bemutatása 1.5 és 1.13 fejezetekben történik. 2. szegregátum A 2. szegregátum veszélyeztetett terület, Tiszalök Kisfástanya településrészén a Falusias városrészben helyezkedik el. 30. térkép: 2. szegregátum Tiszalökön
Forrás: KSH
A terület egésze veszélyeztetett területnek minősül, a szegregációs mutató a teljes területre 30% felett van. A szegregátum statisztikai adatai a következőek: Mutató megnevezése
Tiszalök
2. szegregátum
Lakónépesség száma
6157
118
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya
14,0
20,3
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya
65,5
57,6
Lakónépességen belül 60-X évesek aránya
20,5
22,0
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
28,8
54,4
Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában
10,7
0,0
Lakásállomány (db)
2230
47
Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
13,7
38,3
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
44,8
64,7
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül
17,5
33,8
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül
52,0
32,4
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
40,6
64,6
139
Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya
53,7
83,3
A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül
58,1
67,8
Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta)
11,4
36,8
5,6
21,1
11,1
37,8
4,6
11,1
Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül Forrás: KSH
Demográfia, képzettség, foglalkozottság A szegregátum lakónépessége 118 fő, ami a város lakosságának 1,9%, a Falusias városrész népességének 2,93%-a. A népesség megoszlásában hasonlít a városi adatokhoz, de kicsit fiatalabb a korstruktúra. A lakosok 1/5-e 15 év alatti, ez magasabb, mint a városi átlag. Ennek megfelelően a két idősebb korcsoportban alacsonyabbak az értékek, mint a város egészére. Az öregedési index 0,92, ez fiatalabb társadalmat jelent. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 54,4%, ez 25%-kal több mint a városi átlag. Felsőfokú végzettségű ezen a területen sem él. Az aktív korúakon belül a lakosság 64,7%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel (ez 20 százalékponttal magasabb, mint a városi érték). A foglalkoztatottak aránya 15-64 éves korosztályon belül 32,4%, ami azt jelenti, hogy minden harmadik ember dolgozik. Ezen a területen a foglalkoztatott nélküli háztartások arányában nagy eltérés tapasztalható a városhoz képest (64,6%), mivel itt kevesebben élnek egy lakásban (2,5 fő/lakás). A munkavállalóknak azonban 83,3%-a alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban tud csak elhelyezkedni, aminek egyik fontos oka a képzettség alacsony szintje. A munkanélküliségi ráta (36,8%pont) 25 százalékponttal magasabb a városi átlagtól, ezen belül a tartós munkanélküliek aránya is sajnos ilyen rossz képet mutat (városi érték 377%-a). Az itt élők javarészt nyugdíjasok. Öregedik el ez a településrész, idősek, és munkanélküliek laknak itt. Épített környezet Az egy lakásra jutó lakosok száma 1,25 fővel alacsonyabb, mint a városi átlag. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 38,3% mozog, ami majdnem triplája a városi átlagnak. A lakások méretében is mutatkozik különbség, az egyszobásak aránya magasabb 6,5%-kal, mint a városi átlag. Lakások mindegyike nagyon régi építésű, 40 évesnél idősebb vályogházak. Mivel az itt élők rossz anyagi körülmények között élő idősek és munkanélküliek, a lakások felújítására nincs pénzük, azok leromlott állapotúak, szinte mindegyik felújításra szorul. Ennek ellenére a porták tisztál és rendezettek, kártevők előfordulása nem jellemző. Alapszolgáltatások elérhetősége A szegregátumban óvodájába a kisfástanyai gyerekek járnak. Posta is van minden nap 2 óra időtartamban mobil postai szolgáltatással. A városközpontból az elérhetőség gyalog, kerékpárral, saját autóval megoldott. Az iskolás gyerekeket a város busza hozza-viszi iskolába. A településrésznek van saját vasútállomása, de vonat nagyon ritkán jár. A közszolgáltatások részletes bemutatása 1.5 és 1.13 fejezetekben történik.
140
Összegzés Korösszetétel tekintetében a város egészére vonatkozó adatokhoz viszonyítva a fiatalkorúak aránya mindkét szegregátumban jelentősebb, a középső korosztály tekintetében mindkét terület mutatói alacsonyabb, a 60 év felettiek esetében az újtelepi szegregátum értéke nagyon alacsony, míg a 2. szegregátum értéke a városi átlag körül mozog. Iskolázottság tekintetében jelentős lemaradás tapasztalható minden területen. A diplomások nem élnek egyik területen sem, a legmagasabb végzettség jellemzően a 8 osztályos általános iskola, melynek értéke mindkét esetben nagyon magas. Így elmondható mindkét szegregátum esetében, hogy a népesség képzettségi szintje alacsony; magas a munkanélküliség, a családok egy jelentős részében nincsen kereső családtag. A foglalkoztatottak többsége alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportban dolgozik. A lakásokra és az épített környezetre általában elmondható, hogy rossz állapotúak, felújításra szorulnak. Az infrastruktúrára a rákötések elmaradtak pénz hiányában, ezért sok helyen víz sincs a lakásokban. Egy lakásban az 1. szegregátum esetében többen élnek, mint a városi átlag, a 2. szegregátumban kevesebben, ott viszont magasabb az idősek aránya, akik egyedül vagy házaspárként élnek a területen. Lakásokon belül az egyszobás lakások aránya szegregátumonként változó képet mutat. Viszont az alacsony komfortfokozatú lakások aránya mindkét terület esetében magas. Mindkét szegregátumban van óvoda, az elsőben közösségi ház is működik; a többi szolgáltatás városi szinten érhető el. Összességében – a statisztikai mutatók alapján – kedvezőbb helyzetben 2. szegregátum van, negatívabb adatokkal az 1. szegregátum rendelkezik. Így megállapítható, hogy a legsürgősebb és legjelentősebb humán jellegű beavatkozást az Újtelepen található, társadalmilag, szociálisan erősen leromlott területen szükséges eszközölni. A felzárkóztatásra, a szegregátum méretének csökkentésére folyamatosan történnek lépések, de ez egy hosszú folyamat, amit továbbra is folytatni kell, hogy az itt élők életminősége is javuljon. A szegregátumokban eddig folytatott antiszegregációs ill. felzárkóztató tevékenység részletes bemutatása, valamint a tervezett további intézkedések bemutatása az integrált településfejlesztési stratégiában jelenik meg. Most épült pályázati forrásból egy közösségi ház az 1. szegregátumban. Ide járnak ki az általános iskolából a tanárok és alapvető dolgokra próbálják az itt élőket megtanítani (pl. életvezetés, mosás, főzés, tisztálkodás, pénzbeosztás stb.). 3.3.3. Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek Tiszalökön alulhasznosított és barnamezős terület nem található.
141
4 Ábrák, táblázatok, térképek jegyzéke Ábrajegyzék 1. ÁBRA. TISZALÖK NÉPESSÉGÉNEK VÁLTOZÁSA 2000-2013 .............................................................................................. 20 2. ÁBRA: NÉPMOZGALMI MUTATÓK TISZALÖKÖN ............................................................................................................. 21 3. ÁBRA: A LAKÓNÉPESSÉG KORÖSSZETÉTELE 2001, 2011 ................................................................................................. 22 4. ÁBRA: TISZALÖK NÉPESSÉGE GAZDASÁGI AKTIVITÁSA SZERINT........................................................................................... 24 5. ÁBRA: ÁLLÁSKERESŐK SZÁMÁNAK VÁLTOZÁSA TISZALÖKÖN ............................................................................................. 24 6. ÁBRA: A MUNKANÉLKÜLISÉG EGY NAPTÁRI ÉVEN BELÜLI CIKLIKUSSÁGA .............................................................................. 25 7. ÁBRA: SZJA ALAPOT KÉPEZŐ JÖVEDELEM ALAKULÁSA (FT) .............................................................................................. 26 8. ÁBRA: MOTORIZÁCIÓ TISZALÖKÖN ............................................................................................................................. 28 9. ÁBRA: A LAKOSSÁG VALLÁSOK SZERINTI MEGOSZLÁSA .................................................................................................... 30 10. ÁBRA: OKTATÁSI LÉTSZÁMOK VÁLTOZÁSA 2001-2014 KÖZÖTT TISZALÖKÖN ................................................................... 35 11. ÁBRA: MEZŐGAZDASÁGBAN MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK ARÁNYA (AZ ÖSSZES MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁS SZÁZALÉKÁBAN) .............. 44 12. ÁBRA: MEZŐGAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ GAZDASÁGI SZERVEZETEK ÁLLATÁLLOMÁNYA TISZALÖKÖN 2010-BEN ........ 44 13. ÁBRA: IPAR-, ÉPÍTŐIPARBAN MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK ARÁNYA (AZ ÖSSZES MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁS SZÁZALÉKÁBAN)............... 45 14. ÁBRA: SZOLGÁLTATÁSOKBAN MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK ARÁNYA (AZ ÖSSZES MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁS SZÁZALÉKÁBAN).............. 46 15. ÁBRA: VENDÉGLÁTÓHELYEK SZÁMA (DB) ................................................................................................................... 48 16. ÁBRA: ÖSSZES SZÁLLÁSHELY SZÁLLÁSFÉRŐHELYEINEK SZÁMA (KERESKEDELEMI ÉS MAGÁN SZÁLLÁSADÁS) (DB) ......................... 48 17. ÁBRA: VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA A SZÁLLÁSHELYEKEN (DB) ............................................................................................ 49 18. ÁBRA: SZERVEZETI ÁBRA......................................................................................................................................... 55 19. ÁBRA: KÜLTERÜLET ÉS BELTERÜLET MEGOSZLÁSA TISZALÖKÖN ....................................................................................... 73 20. ÁBRA: SZÁZ LAKOSRA JUTÓ SZEMÉLYGÉPKOCSIK SZÁMA (DB) ......................................................................................... 81 21. ÁBRA: KÖZÜZEMI IVÓVÍZVEZETÉK-, ÉS KÖZCSATORNA-HÁLÓZATBA BEKAPCSOLT LAKÁSOK SZÁMA (DB) ................................... 85 22. ÁBRA: KÖZÜZEMI IVÓVÍZVEZETÉK-HÁLÓZATBA BEKAPCSOLT LAKÁSOK ARÁNYA (%) ............................................................. 86 23. ÁBRA: KÖZCSATORNA-HÁLÓZATBA BEKAPCSOLT LAKÁSOK ARÁNYA (%) ............................................................................ 87 24. ÁBRA: KÖZMŰOLLÓ (EGY KM VÍZVEZETÉK HÁLÓZATRA JUTÓ CSATORNAHÁLÓZAT) (KM) ....................................................... 87 25. ÁBRA: HÁZTARTÁSI VILLAMOS ENERGIAFOGYASZTÁS (1000 KWH/FŐ) ............................................................................ 89 26. ÁBRA: HÁZTARTÁSI GÁZFOGYASZTÁS (1000 M3/FŐ) ................................................................................................... 90 27. ÁBRA: LEGALÁBB 30 MBPS SÁVSZÉLESSÉGRE KÉPES VEZETÉKES INTERNET-HOZZÁFÉRÉSSEL RENDELKEZŐ LAKOSSÁG SZÁMA (FŐ).. 91 28. ÁBRA: BELSŐ TÉNYEZŐK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE .................................................................................................. 110 29. ÁBRA: KÜLSŐ TÉNYEZŐK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE ................................................................................................. 113 30. ÁBRA: TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA TISZALÖKÖN ............................................................................... 116 31. ÁBRA: A LAKÓNÉPESSÉG SZÁMÁNAK MEGOSZLÁSA VÁROSRÉSZENKÉNT, 2011 ................................................................ 123 32. ÁBRA: A LAKÁSOK SZÁMÁNAK MEGOSZLÁSA VÁROSRÉSZENKÉNT, 2011 ......................................................................... 123 33. ÁBRA: A LAKÓNÉPESSÉG KORCSOPORTOS ÖSSZETÉTELE VÁROSRÉSZENKÉNT, 2011 ........................................................... 124 34. ÁBRA: TISZALÖK VÁROSRÉSZEINEK VÉGZETTSÉGI ADATAI ............................................................................................. 125 35. ÁBRA: FOGLALKOZTATÁSI ADATOK A VÁROSRÉSZEKBEN .............................................................................................. 125
Táblázatjegyzék 1. TÁBLÁZAT: NÉHÁNY ÖSSZEHASONLÍTÓ ADAT TISZALÖK MEGYÉN BELÜLI SZEREPÉRE VONATKOZÓAN ......................................... 11 2. TÁBLÁZAT: A TISZAVASVÁRI JÁRÁS TELEPÜLÉSE ............................................................................................................. 11 3. TÁBLÁZAT TISZALÖK KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI VONZÁSKÖRZETÉBE TARTOZÓ TELEPÜLÉSEK (AZ AUTÓBUSZ- ÉS A VASÚTI MENETREND ALAPJÁN) ......................................................................................................................................................... 13 4. TÁBLÁZAT: MUNKAMEGOSZTÁS A TISZALÖK ÉS A VONZÁSKÖRZETÉBE TARTOZÓ TELEPÜLÉSEK KÖZÖTT ...................................... 15 5. TÁBLÁZAT: BEAVATKOZÁSI IRÁNYOK ........................................................................................................................... 18 6. TÁBLÁZAT: TISZALÖK VÁROS NÉPESSÉGSZÁM VÁLTOZÁSA 2001-2011 .............................................................................. 19 7. TÁBLÁZAT: TISZALÖK VÁROS NÉPMOZGALMI ADATAI (2001-2011) .................................................................................. 21 8. TÁBLÁZAT: TISZALÖK VÁROS LAKOSSÁGA ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINT MEGYEI ÉS ORSZÁGOS ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN (2001, 2011) ...................................................................................................................................................................... 23 9. TÁBLÁZAT: A MUNKANÉLKÜLISÉG VÁLTOZÁSA ............................................................................................................... 25
142
10. TÁBLÁZAT: KÜLÖNBÖZŐ ELLÁTÁSI FORMÁKAT IGÉNYBE VEVŐK SZÁMA TISZALÖKÖN............................................................ 26 11. TÁBLÁZAT: A LAKÁSOK MINŐSÉGE, MINT AZ ÉLETMINŐSÉGET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐ ......................................................... 27 12. TÁBLÁZAT: CIVIL SZERVEZETEK TÁMOGATÁSA TISZALÖKÖN ............................................................................................ 32 13. TÁBLÁZAT: ÓVODAI INTÉZMÉNYEK ÉS AZOK LEGFONTOSABB STATISZTIKAI ADATAI (2013/2014 TANÉV) ................................ 33 14. TÁBLÁZAT: ÁLTALÁNOS ISKOLAI INTÉZMÉNYEK ÉS AZOK LEGFONTOSABB ADATAI (2013/2014 TANÉV) .................................. 34 15. TÁBLÁZAT: TISZALÖK KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSI INTÉZMÉNYE ÉS ANNAK JELLEMZŐI (2013/2014 TANÉV) ................................... 35 16. TÁBLÁZAT: EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁST BIZTOSÍTÓ ELLÁTÓHELYEK FŐBB JELLEMZŐI ................................................................ 36 17. TÁBLÁZAT: SZOCIÁLIS ELLÁTÁST BIZTOSÍTÓ INTÉZMÉNYEK FŐBB JELLEMZŐI 2014-BEN ........................................................ 37 18. TÁBLÁZAT: PÉNZBENI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK ................................................................................................... 38 19. TÁBLÁZAT: A VÁROS KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS SPORT INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK JELLEMZŐI........................................................... 40 20. TÁBLÁZAT: MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA LÉTSZÁM KATEGÓRIÁNKÉNT ....................................................................... 42 21. TÁBLÁZAT: A MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK MEGOSZLÁSA FŐ GAZDASÁGI ÁGAZATONKÉNT ....................................................... 43 22. TÁBLÁZAT: MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA ÉS ARÁNYA TISZALÖKÖN ........................................................................... 43 23. TÁBLÁZAT: SZOLGÁLTATÁSOK MEGOSZLÁSA TISZALÖKÖN .............................................................................................. 46 24. TÁBLÁZAT: IPARŰZÉSI ADÓBEVÉTELEK TISZALÖKÖN (E FT) ............................................................................................. 49 25. TÁBLÁZAT: LEGTÖBB IPARŰZÉSI ADÓT FIZETŐ VÁLLALKOZÁSOK ....................................................................................... 49 26. TÁBLÁZAT: LEGTÖBB ALKALMAZOTTAT FOGLALKOZTATÓ VÁLLALKOZÁSOK......................................................................... 50 27. TÁBLÁZAT: INGATLAN ÁTLAGÁRAK ALAKULÁSA TISZALÖKÖN .......................................................................................... 51 28. TÁBLÁZAT: A KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELI TÉTELEINEK ALAKULÁSA (2013-2014) .................................................................. 52 29. TÁBLÁZAT: A KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSI TÉTELEINEK ALAKULÁSA 2013-2014 KÖZÖTT (E FT) .................................................. 52 30. TÁBLÁZAT: AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON ALAKULÁSA (2005-2014) (E FT) ..................................................................... 53 31. TÁBLÁZAT: KÖZFOGLALKOZTATÁSBAN RÉSZT VEVŐK LÉTSZÁMA TISZALÖKÖN ..................................................................... 57 32. TÁBLÁZAT: TISZALÖK BÉRLAKÁS ÁLLOMÁNYA .............................................................................................................. 58 33. TÁBLÁZAT: ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYEK BEVÉTELEI-KIADÁSAI (E FT) .......................................................................... 58 34. TÁBLÁZAT: ÖNKORMÁNYZATI MŰKÖDTETÉSŰ INTÉZMÉNYEK ÉS A BEAVATKOZÁSI IGÉNYEK (2015) ........................................ 58 35. TÁBLÁZAT: A VÁROS 2007-2014 KÖZÖTT MEGVALÓSÍTOTT ENERGIAHATÉKONYSÁGI FEJLESZTÉSEI: ...................................... 59 36. TÁBLÁZAT: TERÜLETHASZNOSÍTÁS TISZALÖKÖN........................................................................................................... 61 37. TÁBLÁZAT: TISZALÖK FUNKCIÓELLÁTOTTSÁGA ............................................................................................................. 74 38. TÁBLÁZAT: HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK TISZALÖKÖN...................................................................................... 78 39. TÁBLÁZAT: TISZALÖK ÚTHÁLÓZATÁNAK KIÉPÍTETTSÉGI ADATAI........................................................................................ 81 40. TÁBLÁZAT: BELTERÜLETI BURKOLATLAN UTAK HOSSZA VÁROSRÉSZENKÉNT........................................................................ 81 41. TÁBLÁZAT: BALESETI STATISZTIKA A VÁROSBAN ........................................................................................................... 82 42. TÁBLÁZAT: KERÉKPÁRUTAK MEGOSZLÁSA VÁROSRÉSZENKÉNT ........................................................................................ 83 43. TÁBLÁZAT: JÁRDA HOSSZA VÁROSRÉSZENKÉNT ............................................................................................................ 84 44. TÁBLÁZAT: KIÉPÍTETLEN JÁRDÁK HOSSZA VÁROSRÉSZENKÉNT ......................................................................................... 84 45. TÁBLÁZAT: 27/2008. (XII. 3.) KVVM-EÜM EGYÜTTES RENDELET 1. SZ. MELLÉKLETE SZERINTI ZAJ TERHELÉSI HATÁRÉRTÉKEI A ZAJTÓL VÉDENDŐ TERÜLETEKEN ............................................................................................................................ 96 46. TÁBLÁZAT: ÖSSZEFOGLALÁS A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK KÖLCSÖNHATÁSAIRÓL....................................................................... 108 47. TÁBLÁZAT: TISZALÖK ÉRTÉKEI ................................................................................................................................ 120 48. TÁBLÁZAT: TISZALÖK PROBLÉMÁI ........................................................................................................................... 121 49. TÁBLÁZAT: TISZALÖK VÁROSRÉSZEINEK LEHATÁROLÁSA............................................................................................... 123 50. TÁBLÁZAT: SZEGREGÁTUMOK TISZALÖKÖN .............................................................................................................. 136
Térképjegyzék 1. TÉRKÉP: A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FÖLDRAJZI FÓKUSZAI ..................................... 9 2. TÉRKÉP: SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE NÖVEKEDÉSI TENGELYEI, CSOMÓPONTJAI ......................................................... 10 3. TÉRKÉP: SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE REKREÁCIÓS KÖRZETEI ÉS IDEGENFORGALMI TENGELYEI ...................................... 10 4. TÉRKÉP: TISZAVASVÁRI JÁRÁS .................................................................................................................................... 12 5. TÉRKÉP: OFTK VÁROSHÁLÓZAT ................................................................................................................................. 17 6. TÉRKÉP: FUNKCIONÁLIS TÉRSÉGEK AZ OFTK-BAN .......................................................................................................... 17 7. TÉRKÉP: HAJDÚHÁT ELHELYEZKEDÉSE .......................................................................................................................... 61 8. TÉRKÉP: TISZALÖK ÉS KÖRNYÉKÉNEK VÍZRAJZA .............................................................................................................. 62
143
9. TÉRKÉP: FELSŐ-TISZA KÜLÖNLEGES MADÁRVÉDELMI TERÜLET .......................................................................................... 64 10. TÉRKÉP: A TELEPÜLÉS ÉS KÖRNYÉKÉNEK NATURA 2000 TERÜLETEI ................................................................................. 65 11. TÉRKÉP: RAMSARI TERÜLET TISZALÖKÖN ÉS KÖRNYÉKÉN ............................................................................................... 66 12. TÉRKÉP: KUNHALMOK MAGYARORSZÁGON ................................................................................................................ 67 13. TÉRKÉP: TÁJKÉPVÉDELMI SZEMPONTBÓL KIEMELTEN KEZELENDŐ TERÜLETEK TISZALÖK TÉRSÉGÉBEN ...................................... 67 14. TÉRKÉP: ÉRZÉKENY TERMÉSZETI TERÜLETEK ÉS KUNHALMOK TISZALÖK KÖRNYÉKÉN ............................................................ 68 15. TÉRKÉP: ÖKOLÓGIAI FOLYOSÓ TISZALÖK TÉRSÉGÉBEN .................................................................................................. 69 16. TÉRKÉP: TISZALÖK ELHELYEZKEDÉSE .......................................................................................................................... 80 17. TÉRKÉP: TISZALÖK ÚTHÁLÓZATA .............................................................................................................................. 80 18. TÉRKÉP: TISZALÖK VÍZRAJZA .................................................................................................................................... 85 19. TÉRKÉP: ÉRTÉKTÉRKÉP TISZALÖK ............................................................................................................................ 117 20. TÉRKÉP: ÉRTÉKTÉRKÉP TISZALÖK ÜDÜLŐTERÜLET ...................................................................................................... 118 21. TÉRKÉP: ÉRTÉKTÉRKÉP TISZALÖK ÚJTELEP ................................................................................................................ 118 22. TÉRKÉP: ÉRTÉKTÉRKÉP TISZALÖK HOLTÁG ................................................................................................................ 119 23. TÉRKÉP: PROBLÉMATÉRKÉP TISZALÖK ..................................................................................................................... 121 24. TÉRKÉP: VÁROSRÉSZEK ÁBRÁZOLÁSA....................................................................................................................... 122 25. TÉRKÉP: TISZALÖK VÁROSRÉSZEI ............................................................................................................................ 126 26. TÉRKÉP: ÜDÜLŐHÁZAS ÉS HÉTVÉGI HÁZAS VÁROSRÉSZ ................................................................................................ 133 27. TÉRKÉP: IPARI FEJLESZTÉSI VÁROSRÉSZ .................................................................................................................... 135 28. TÉRKÉP: SZEGREGÁTUMOK ELHELYEZKEDÉSE A TELEPÜLÉSEN........................................................................................ 136 29. TÉRKÉP: 1. SZEGREGÁTUM TISZALÖKÖN .................................................................................................................. 137 30. TÉRKÉP: 2. SZEGREGÁTUM TISZALÖKÖN .................................................................................................................. 139
144
5 Mellékletek 5.1 Civil szervezetek Tiszalökön Tevékenység
Civil szervezet neve
A Kulturált Tiszalökért Közalapítvány Kulturális tevékenység
Alapítvány a Mentőtiszt Hallgatókért
Oktatási tevékenység: A mentőtiszt hallgatók önképzésének elősegítése, kiemelkedő képességű, illetve munkásságú mentőtiszt hallgatók jutalmazása, oktatási tevékenység és egyéb az alapító okirat szerint.
Aranyeső Nyugdíjas Egyesület
egészségügyi, oktatási, kulturális
Észak- Kelet Magyarországi Közösségi Gazdaság-fejlesztési Társaság
egyéb
Ezüstfenyő Nyugdíjas Egyesület
egészségügyi, oktatási, kulturális
HARMÓNIA Egészségvédő Egyesület
egészségügyi
Jézushoz jöjjetek! Alapítvány
egészségügyi, oktatási, szociális, kulturális
KONTAKTUS Egyesület
szociális, egyéb
NIMRÓD Vadásztársaság
sport, egyéb
Óvodás Gyermekekért Közalapítvány
intézményi, oktatási, kulturális
Polgárok Tiszalökért Egyesület
sport, természetvédelem, szociális, kulturális
Roma Polgárjogi Mozgalom Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Szervezete
szociális
Település II. Világháborús Áldozataiért Emlék-mű Alapítvány Tiszalök Középfokú Oktatásáért Közhasznú Alapítvány
oktatási, egyéb
Tiszalök Városi Sportegyesület
sport
Tiszalökért Közalapítvány
145
Tiszalöki Dárda Egylet Tiszalöki Idősekért Közalapítvány
szociális
Tiszalöki Iskolás Gyermekekért Közalapítvány
intézményi, oktatási, kulturális
Tiszalöki Nagycsaládosok Egyesülete
szociális
Tiszalöki Országos Büntetésvégrehajtási Intézet Szakszervezete
érdekképviselet
Tiszalöki Önkéntes Tűzoltó Egyesület
tűzoltó, egyéb
Tiszalöki Polgárőrség Egyesület
közbiztonság, egyéb
Tiszalöki Tűzoltó és Környezetvédő Közhasznú Alapítvány
tűzoltó, sport, egészségügyi, oktatási, egyéb
Tiszalöki Városi Önkéntes Tűzoltó Egyesület
tűzoltó
TISZATÁJ Környezet-és Természetvédelmi Közalapítvány Tiszavirág Hagyományőrző és Gasztronómiai Rendezvényszervező Egyesület TISZAVÍZ Vízerőmű Energetikai Kft. Munkahelyi Szakszervezet Top-Gáz Autósport Közhasznú Egyesület Új Élet Horgász és Környezetvédelmi Egyesület Forrás: www.helyicivil.hu
természetvédelem, környezetvédelmi
kulturális
érdekképviselet
sport, oktatási sport
146
5.2 Tiszalök megvalósult Európai Uniós fejlesztései 2007-2013 között Pályázó neve Bamiko Termelő és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
Projekt megnevezése
Kódszám
A BAMIKO KFT új telephelyének kapacitásbővítést célzó és foglalkoztatást ösztönző fejlesztése Tiszalökön
"CHARON-TRADE" Tömlő és gégecsőgyártó gépsorhoz eszközök Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. beszerzése a Charon-Trade Kft.-nél
Megítélt támogatás (HUF)
ÉAOP 1.1.1/D-12 Telephelyfejlesztés
60 128 347
GOP 2.1.1-09/A/2 Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztése
11 854 660
TÁMOP 2.3.6.B-12-1/9 Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása a konvergencia régiókban ÉAOP 1.1.3-12 A régió innovációs potenciáljának fejlesztése innovatív start-up cégek létrehozásával
Csáki Zita
Mobil office system
ESW Egyes Számú Webshop Korlátolt Felelősségű Társaság
IncentQuiz közvéleménykutató és közösségösztönző alkalmazás fejlesztése
Fekete-Takács Csilla
"Zöld Pékség" - Sütőipari üzem kialakítása a tiszalöki ipari park területén
ÉAOP 1.1.1/D-12 Telephelyfejlesztés
37 010 724
Fortis Alapítvány
Egészségfejlesztési életmódprogram a Tiszalöki Büntetés-végrehajtási Intézetben
TÁMOP 6.1.2-11/1 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok - lokális színterek
9 800 000
G-N Keri Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Vízi akadályverseny a Tiszán
ÉAOP 2.1.1/H-11 Turisztikai szolgáltatások fejlesztése
18 681 964
HIDROKULTÚRA Víz- és Környezetgazdálkodási Kft.
Hidrokultúra Kft. technológiai fejlesztése Tiszalökön.
GOP 2.1.1-11/M Mikrovállalkozások fejlesztése
1 760 000
TÁMOP 2.4.3.D.2-13/1 Szociális gazdaság fejlesztése a konvergencia régiókban
49 484 200
Hús-Tanya Szociális Szövetkezet Szövetkezeti húsfeldolgozás Tiszalök térségében.
147
3 000 000
8 894 025
INVESTMENT-SAVING Pénzügyi GOP 2.1.1-09/A Mikro-, kis- és Az Investment-Saving Bt. technológiai fejlesztése középvállalkozások technológia fejlesztése Tanácsadó Bt.
48 428 500
Pedagógusok felkészítése az intézmény pedagógiai programjában meghatározott célkitűzések megvalósíthatósága érdekében. A pedagógiai kultúra fejlesztése iskolánkban.
TÁMOP 3.1.5-09/A-2 Pedagógusképzések (a pedagógiai kultúra korszerűsítése, pedagógusok új szerepben)
12 000 000
Pedagógus továbbképzés a tiszalöki középiskolában
TÁMOP 3.1.5-09/A-2 Pedagógusképzések (a pedagógiai kultúra korszerűsítése, pedagógusok új szerepben)
9 870 580
A testi és lelki egészség fejlesztése intézményi szinten pedagógusok és tanulók bevonásával.
TÁMOP 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése
65 024 894
"Sport és egészségfejlesztő programok"
TÁMOP 3.1.4.C-14 Innovatív iskolák fejlesztése 2. ütem
12 000 000
Könyvtári infrastruktúra fejlesztés a Tiszalöki KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ÉS Kossuth Lajos Általános és Alapfokú Művészeti ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA Iskolában Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Térségi elérhetőség javítása a 3612. j. úton Részvénytársaság
TIOP 1.2.3-11/1 Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra-fejlesztése "Tudásdepó Expressz"
5 361 300
ÉAOP 3.1.1 4 és 5 számjegyű közutak fejlesztése
165 984 877
Novák Norbert egyéni vállalkozó
Faipari CNC megmunkálóközpont beszerzés
GOP 2.1.1-08/A Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése
10 112 000
Novák Norbert egyéni vállalkozó
Novák Norbert egyéni vállalkozó Biesse élzáró automata gép beszerzése és technológia fejlesztése.
GOP 2.1.1-09/A Mikro-, kis- és középvállalkozások technológia fejlesztése
8 400 000
Novák Norbert egyéni vállalkozó
Novák Norbert egyéni vállalkozó technológiai fejlesztése 2010-ben.
GOP 2.1.1-10/A Mikro- és kisvállalkozások technológiai fejlesztése
19 538 400
KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT
148
Novák Norbert egyéni vállalkozó
Novák Norbert egyéni vállalkozó technológiai fejlesztése Tiszalökön.
Pellet-International Korlátolt Felelősségű Társaság
A Fashion Export-Import Kft. telephelyfejlesztése ÉAOP 1.1.1/D-11 Telephelyfejlesztés
Pellet-International Korlátolt Felelősségű Társaság
A Fashion Export-Import Kft. technológiai fejlesztése
GOP 2.1.1-11/B Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára
99 188 490
Pellet-International Korlátolt Felelősségű Társaság
Telephelyfejlesztés a Fashion Export-Import Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. tiszalöki telephelyén.
ÉAOP 1.1.1/D-12 Telephelyfejlesztés
100 000 000
"Pro-Team" Rehabilitációs Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
"Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód TÁMOP 6.1.2-11/1 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok - lokális programok megvalósítása a PRO-TEAM színterek Rehabilitációs Nonprofit Kft.-nél"
GOP 2.1.1-11/A Mikro- és kis- és középvállalkozások technológia fejlesztése
16 803 696
99 990 000
9 948 650
Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület
"Hogyan?- Másképp!"
TÁMOP 5.6.1.A-11/2 Büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak és pártfogó felügyelet alatt állók társadalmi integrációs esélyeinek növelése képzési és foglalkoztatási programokkal
SERVER-COM Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.
Server-Com Bt. technológiájának fejlesztése egy gyémántfejes automata párhuzamcsiszoló megvásárlásával.
GOP 2.1.1-10/A Mikro- és kisvállalkozások technológiai fejlesztése
19 780 000
TELEKI BLANKA GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM
Könyvtári fejlesztés a tiszalöki gimnáziumban
TIOP 1.2.3-11/1 Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra-fejlesztése "Tudásdepó Expressz"
5 361 300
TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
Tiszalök város belvízrendezése
ÉAOP 5.1.2/D2-11 Belterületi bel- és csapadékvíz-védelmi fejlesztések
71 843 670
TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
Szervezetfejlesztés megvalósítása Tiszalökön a ÁROP 1.A.5-2013 Szervezetfejlesztés hatékonyabb működtetés és a költségcsökkentés konvergencia régiókban lévő önkormányzatok
149
88 410 586
20 248 920
jegyében.
számára
TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
Fotovoltaikus rendszerek kialakítása Tiszalökön
KEOP 4.10.0/N/14 Fotovoltaikus rendszerek kialakítása
36 416 984
TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
A tiszalöki egészségügyi intézmény fejlesztése
ÉAOP 4.1.2/A-12 Egészségügyi alapellátás, egészségházak és járóbeteg szakellátás fejlesztése
130 407 816
TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
Tiszalöki Kossuth Lajos Alapfokú Művészeti Általános Iskola épületének energetikai korszerűsítése
KEOP 5.7.0/15 Középületek kiemelt jelentőségű épületenergetikai fejlesztése
145 804 777
Tiszalök Város Önkormányzata
Helyi településfejlesztési akció végrehajtása Tiszalökön
ÉAOP 5.1.1/E Helyi településfejlesztési akciók
24 015 079
Tiszalök Város Önkormányzata
Oktatási innováció fejlesztés Tiszalökön, a teljes pedagógiai vertikumra
TÁMOP 3.1.4-08/2 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben
57 000 000
Tiszalök Város Önkormányzata
Egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása az önkormányzati ügyfélszolgálat területén Tiszalökön
ÉAOP 4.1.5-09 Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz (Akadálymentesítés)
29 762 431
Tiszalök Város Önkormányzata
Tanulói IKT infrastruktúra fejlesztése Tiszalökön
TIOP 1.1.1-09/1 A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése
7 387 094
Tiszalök Város Önkormányzata
Komplex telep program Tiszalökön
TÁMOP 5.3.6-11/1 Komplex telep-program (komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása)
147 504 611
Tiszalök Városi Önkormányzat
Tiszalök Város Polgármesteri Hivatalának energiaracionalizálással egybekötött felújítása
ÉAOP 5.1.1/E-09 Helyi településfejlesztési akciók
22 064 684
"Tiszalökért Közalapítvány"
Fiatal munkatársak alkalmazása a Tiszalökért Közalapítványnál
TÁMOP 1.4.1-12/1 Hátrányos helyzetű célcsoportok foglalkoztatásának támogatása a nonprofit szervezetek foglalkoztatási kapacitásának erősítésével
19 979 052
150
Tiszalöki Református Egyházközség
"Galagonya Családi Program"
TÁMOP 5.5.1.B-11/2 A családi közösségi kezdeményezések és programok megerősítése
26 579 094
Tiszalöki Református Egyházközség
Fogyatékkal Élők Tiszalöki Református Nappali Háza
ÉAOP 4.1.3/A Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése
49 541 664
Tiszavasvári "Bölcs Baglyok" Szögi Lajos Alapítványa
Kis-Tisza Ökocentrum létesítése Tiszalökön
ÉAOP 2.1.1/A.I-12 Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése
222 421 853
TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS
"Szeretnénk megújulni - TITKIT Tiszalöki Idősek Gondozó Központjának korszerűsítése"
TIOP 3.4.2-11/1 Önkormányzati, állami, egyházi, nonprofit fenntartású bentlakásos intézmények korszerűsítése
81 985 603
Forrás: https://www.palyazat.gov.hu/
151
5.3 Városrészi statisztikai adatok Tiszalök
Belvárosi városrész
Intézményi városrész
Falusias városrész
Üdülő házas és hétvégi házas városrész
Lakónépesség száma
6157
1616
405
4072
64
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya
14,0
15,7
13,8
13,1
6,3
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya
65,5
61,7
60,5
67,5
68,8
Lakónépességen belül 60-X évesek aránya
20,5
22,6
25,7
19,4
25,0
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
28,8
16,3
9,0
34,5
9,1
Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában
10,7
15,3
18,6
8,2
20,7
Lakásállomány (db)
2230
649
170
1389
50
Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
13,7
10,0
1,2
16,3
8,0
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
44,8
42,3
32,7
46,2
31,8
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül
17,5
10,7
4,1
20,5
4,5
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül
52,0
54,2
64,0
50,6
64,0
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
40,6
39,0
27,6
42,6
47,6
Állandó népesség száma – a mutató a település egészére állítható elő, szegregátumokra nem
5606
Mutató megnevezése
152
Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya
53,7
41,4
30,9
61,1
25,0
A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül
58,1
58,3
53,6
58,1
46,9
Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta)
11,4
11,6
6,9
11,5
5,9
Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya)
5,6
5,5
4,3
5,7
5,9
A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül
11,1
7,3
0,6
13,5
4,8
Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül
4,6
5,3
2,5
4,4
9,5
Forrás: KSH
153
