MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KAZINCBARCIKA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KAZINCBARCIKA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

2015 Projekt azonosító: ÉMOP‐6.2.1/K‐13‐2014‐0002 „Észak‐Magyarországi Operatív Program – Fenntartható településfejlesztés a kis‐ és középvárosokban – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása”

1

A megalapozó vizsgálat a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint a Belügyminisztérium Útmutató a kis‐és középvárosok számára az Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014‐2020 elkészítéséhez című dokumentum alapján készült.

2

Közreműködők: Angyal András Bálint Annamária Bánfi Gábor Dézsi Gyula Husztiné Kállai Gabriella Klein György Lakatos Izabella Lipcsei Ágnes Nyíri Arnold Szathmári Balázs Szilágyi‐Fekete Anikó Vincze János Dr.

3

Tartalomjegyzék 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ ......................................................................................................... 11 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok ........................................................................................................................................................... 11 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata ................................................................................................................... 11 1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata ...................................................... 12 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek ‐ az adott település fejlesztését befolyásoló ‐ vonatkozó megállapításai ......................................................................... 14 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása .................................................................. 19 1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai .................................................................................................................................... 19 1.5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések ........................................... 21 1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata ................................................ 21 1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök ....................................................................... 21 1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek .............................. 22 1.7. A település társadalma ............................................................................................................... 24 1.7.1. Demográfia, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség ..................................................................................................................... 24 1.7.1.1. Demográfia ........................................................................................................................... 24 1.7.1.2. Kisebbségek .......................................................................................................................... 28 1.7.1.3. Képzettség ............................................................................................................................ 30 1.7.1.4. Foglalkoztatottság és életminőség ....................................................................................... 31 1.7.1.5. Lakhatási körülmények ......................................................................................................... 41 1.7.1.6. Foglalkoztatási vonzáskörzet ................................................................................................ 41 1.7.2. Térbeli‐társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok ................................................ 45 1.7.3.Települési identitást erősítő tényezők ..................................................................................... 49 1.8. A település humán infrastruktúrája ........................................................................................... 53 1.8.1. Humán közszolgáltatások, Intézmények ................................................................................. 53 1.8.1.1.Oktatás .................................................................................................................................. 53 1.8.1.2. Egészségügy .......................................................................................................................... 57

4

1.8.1.3. Szociális ellátás ..................................................................................................................... 59 1.8.2 Esélyegyenlőség biztosítása ..................................................................................................... 63 1.9. A település gazdasága ................................................................................................................ 64 1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre, gazdasági szervezetek jellemzői ............................. 65 1.9.1.1. A város vállalkozásainak jellemzése ..................................................................................... 66 1.9.1.2 Regisztrált nonprofit szervezetek .......................................................................................... 69 1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői ....................................................................... 69 1.9.2.1. Regisztrált vállalakozások száma nemzetgazdasági áganként ............................................. 72 1.9.2.2. Kereskedelmi egységek jellemzői ......................................................................................... 74 1.9.2.3. Kazincbarcika turizmusra vonatkozó jellemzői .................................................................... 76 1.9.3. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők ........................................................... 82 1.9.3.1. BorsodChem Zrt. ................................................................................................................... 82 1.9.3.2. Ipari Park .............................................................................................................................. 82 1.9.3.3. Üzleti Szolgáltató Park és Inkubátor Ház .............................................................................. 82 1.9.3.4. Svájci‐Magyar Együttműködési Program keretében nyújtott támogatás ............................ 82 1.9.3.5. Közlekedés ............................................................................................................................ 82 1.9.4. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet‐kínálat) ............................................................................... 84 1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz‐ és intézményrendszere .......... 86 1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program ......................................................... 86 1.10.1.1. Az Önkormányzat adóbevételei ......................................................................................... 89 1.10.1.1.1. Egy lakosra jutó iparűzési adó ........................................................................................ 89 1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere ......................... 91 1.10.2.1. Adósságrendezés: ............................................................................................................... 91 1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység .......................................................................................... 93 1.10.3.1. Barcikai Ipari Park ............................................................................................................... 93 1.10.3.2. Üzleti Szolgáltató Park és Inkubátor Ház ............................................................................ 93 1.10.3.3. Pályázati lehetőségek (SVÁJCI‐MAGYAR EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM KERETÉBEN NYÚJTOTT TÁMOGATÁS) ................................................................................................................... 94 1.10.3.4. Helyi befektetést ösztönző rendeletek .............................................................................. 94 1.10.4. Foglalkoztatáspolitika ............................................................................................................ 95 1.10.5. Lakás‐ és helyiséggazdálkodás ............................................................................................... 96

5

1.11 Településüzemeltetési szolgáltatások ..................................................................................... 100 1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata ............................................................................. 103 1.12.1. Természeti adottságok ........................................................................................................ 103 1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet ................................................................................................... 107 1.12.2.1. Tájtörténeti vizsgálat ........................................................................................................ 107 1.12.2.2. Tájhasználat értékelése .................................................................................................... 110 1.12.3. Védett, védendő táji‐, természeti értékek, területek .......................................................... 112 1.12.3.1. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek .......................................... 112 1.12.3.2. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék ........................................................................................................................ 112 1.12.3.3. Ökológiai hálózat .............................................................................................................. 114 1.12.4. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése ........................................................... 114 1.13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata .............................................................................................. 115 1.13.1.1. Szerkezeti‐, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek ....................................................................................................................... 115 1.13.1.2. Zöldfelületi ellátottság értékelése .................................................................................... 116 1.13.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái ............................................................... 117 1.14. Az épített környezet vizsgálata ............................................................................................... 117 1.14.1. Terület‐felhasználás vizsgálata ............................................................................................ 117 1.14.1.1. A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata ................................................... 117 1.14.1.2. Az ingatlan‐nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok .......................................................................................................................................... 118 1.14.1.3. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek ....................................................... 118 1.14.1.4. Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok) ............. 119 1.14.1.5. Alulhasznosított barnamezős területek ........................................................................... 119 1.14.1.6. Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület ........................................... 120 1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata .................................................................................................. 120 1.14.2.1. Telekmorfológia és telekméret vizsgálat .......................................................................... 120 1.14.2.2. Tulajdonjogi vizsgálat ....................................................................................................... 121 1.14.3. Önkormányzati tulajdon kataszter ...................................................................................... 121 1.14.4. Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése ..................................................... 121 1.14.5. Az építmények vizsgálata .................................................................................................... 122

6

1.14.5.1. Funkció, kapacitás ............................................................................................................ 122 1.14.5.2. Beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) .................................... 122 1.14.5.3. Magasság, szintszám, tetőidom ....................................................................................... 123 1.14.5.4. településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, épülettípusok ........................ 125 1.14.6. Az épített környezet értékei ................................................................................................ 126 1.14.6.1. Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag .................................. 126 1.14.6.2. Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület .............................. 128 1. 14. 6. 3. Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők ....... 130 1. 14. 6. 4. Világörökségi, és világörökségi várományos terület ..................................................... 130 1. 14. 6. 5. Műemlék, műemlékegyüttes ......................................................................................... 130 1. 14. 6. 6. A műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely ......................................................................................................................................................... 130 1. 14. 6. 7. Műemléki terület, történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet .. 131 1. 14. 6. 8. Nemzeti emlékhely ........................................................................................................ 131 1. 14. 6. 9. Helyi védelem ................................................................................................................ 131 1.14.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái ...................................................................... 134 1.15. Közlekedés .............................................................................................................................. 135 1.15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok....................................................................................... 135 1.15.2. Közúti közlekedés ................................................................................................................ 136 1.15.2.1. Úthálózat .......................................................................................................................... 136 1.15.2.2. Csomópontok ................................................................................................................... 137 1.15.2.3. Forgalomnagyságok .......................................................................................................... 138 1.15.3. Közösségi közlekedés .......................................................................................................... 139 1.15.3.1. Közúti közlekedés ............................................................................................................. 139 1.15.3.2. Kötöttpályás közlekedés ................................................................................................... 140 1.15.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés .................................................................................... 141 1.15.5. Parkolás ............................................................................................................................... 141 1.16. Közművesítés .......................................................................................................................... 141 1.16.1. Vízi közművek ...................................................................................................................... 141 1.16.1.1. Vízgazdálkodás és vízellátás ............................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1.16.1.2. Szennyvízelvezetés ............................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik.

7

1.16.1.3. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés ....................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1.16.2. Energia ................................................................................................................................. 149 1.16.2.1. Energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhőellátás és más ellátórendszerek) ............................................................................................ 149 1.16.2.2. Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei ...................................................................................................................................... 154 1.16.2.3. Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése ................................... 154 1.16.3. Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) .................................................................................................................................... 154 1.17. Környezetvédelem (és településüzemeltetés) ....................................................................... 155 1.17.0. Domborzat ........................................................................................................................... 155 1.17.1. Talaj ..................................................................................................................................... 155 1.17.2. Felszíni és felszín alatti vizek ............................................................................................... 156 1.17.3. Levegőtisztaság és védelme ................................................................................................ 158 1.17.4. Zaj‐ és rezgésterhelés .......................................................................................................... 160 1.17.5. Sugárzás védelem ................................................................................................................ 160 1.17.6. Hulladékkezelés ................................................................................................................... 161 1.17.7. Vizuális környezetterhelés .................................................................................................. 162 1.17.8. Árvízvédelem ....................................................................................................................... 163 1.17.9. Fennálló környezeti konfliktusok, problémák ..................................................................... 164 1.18. Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) ......................................................................................................................................................... 165 1.18.1. Építésföldtani korlátok ........................................................................................................ 165 1.18.1.1. Alábányászott területek, barlangok és pincék területei .................................................. 165 1.18.1.2. Csúszás‐, süllyedésveszélyes területek ............................................................................. 166 1.18.2. Vízrajzi veszélyeztetettség ................................................................................................... 167 1.18.2.1. Árvízveszélyes területek ................................................................................................... 167 1.18.2.2. Belvízveszélyes területek .................................................................................................. 168 1.18.2.3. Mély fekvésű területek ..................................................................................................... 169 1.18.2.4. Árvíz és belvízvédelem ..................................................................................................... 169 1.18.3. Egyéb ................................................................................................................................... 169 1.18.3.1. Kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl. lejtés, falszakadás) .......................................... 169

8

1.18.3.2. Mélységi, magassági korlátozások ................................................................................... 169 1.18.3.3. Tevékenységből adódó korlátozások ............................................................................... 170 1.19. Ásványi nyersanyag lelőhely ................................................................................................... 171 1.20. Városi klíma ............................................................................................................................ 172 2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ ........................................................................................................ 173 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése ................................................ 173 2.1.1. A település társadalma .......................................................................................................... 173 2.1.2. A település humán infrastruktúrája ...................................................................................... 175 2.1.3. A település gazdasága ........................................................................................................... 176 2.1.4. Turizmus ................................................................................................................................ 177 2.1.5. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők ......................................................... 177 2.1.6. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz‐ és intézményrendszere ....... 177 2.1.7. Önkormányzati lakás állomány ............................................................................................. 178 2.1.8. Közlekedés ............................................................................................................................. 178 2.1.9. A település közművei, energiagazdálkodása ......................................................................... 179 2.1.10. Településüzemeltetés és környezetvédelem ...................................................................... 180 2.1.10.1. Településüzemeltetés ...................................................................................................... 180 2.1.10.2. Környezetvédelem ............................................................................................................ 180 2.2. SWOT elemzés .......................................................................................................................... 182 3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ ..................................................................................................... 183 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis .......................................................... 183 3.1.1. A folyamatok értékelése ........................................................................................................ 183 3.1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése ........................................................................................................................................ 183 3.1.3. A településfejlesztés és ‐rendezés kapcsolata ...................................................................... 185 3.2. Problématérkép/értéktérkép ................................................................................................... 185 3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek ...................................................................... 190 3.3.1. Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása ................................................................................. 190 3.3.2. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) ................................................................................. 193

9

3.3.3. Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) .............................................. 195

10

1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok Kazincbarcika 1954‐ben Barcika, Sajókazinc és Berente településekből létrejött újváros Miskolctól északra a Sajó völgyében. A város a mellé települt Borsodi Vegyi Kombinát és a közelben lévő bányászat lakóterületének kialakítására jött létre, akkor még lakótelep jelleggel, hiányos intézményi struktúrával, tervezett településként. Az eltelt időben a város a térség meghatározó településévé vált mind gazdasági fejlődésénél és erejénél fogva, mind a térség ellátásában, a lakókörnyezet alakításában, oktatási, szociális, egészségügyi és infrastrukturális ellátásban elfoglalt szerepénél fogva. A folyamatosan növekvő város az eredeti tervezett nagyságától már lényegesen nagyobbra nőtt, a sűrű településhálózat miatt a beépített területek a Sajó völgyében szinte összenőttek, a kialakult térszerkezet újragondolása mára ismét aktuálissá vált. 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata A Nemzeti Fejlesztés 2030 ‐ Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció stratégiai vitaanyaga – amelyet az Országgyűlés 1/2014. (I. 3.) határozatával fogadott el – az alábbi fejlesztési irányokat fogalmazta meg Borsod‐Abaúj‐Zemplén megyével kapcsolatban: FEJLESZTÉSI IRÁNYOK: • A minőségi munkaerő foglalkoztatásának növelése érdekében a gazdasági potenciál bővítése, magas hozzáadott értékű termelő tevékenységek letelepítése. Az információs technológia fejlesztése. Speciális gazdasági övezetek kialakítása. • A foglalkoztatás növelése, a meglévő kkv‐k megerősítésével, új vállalkozások indításának és letelepedésének ösztönzése. • A képzetlen munkaerő foglalkoztatása korszerű, környezetbarát bányászati, energetikai technológiákkal, amelyek illeszkednek a fenntartható erőforrás‐gazdálkodáshoz. • A halmozottan hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, mobilitásának elősegítése. • A lakosság egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésének és az esélyegyenlőség megteremtésének fejlesztése. • A minőségi alapfokú oktatás és a vállalati igényekre rugalmasan reagálni képes szak‐ és felnőttképzési tevékenységek továbbfejlesztése. • A gazdasági‐ és társadalmi igényekhez illeszkedő, magas színvonalú oktatási és K+F+I tevékenységek megteremtése a Miskolci Egyetemen. • Miskolc fejlesztése, különösen a tudásigényes, magas hozzáadott értéket képviselő tevékenységek telepítése (infokommunikáció, járműipar, mechatronika), a táji környezeti szempontok figyelembevételével. • Az elővárosi kötöttpályás közösségi közlekedés fejlesztése Miskolcon. • Turisztikai fejlesztés (világörökség, bor‐, kulturális‐, gyógy‐ és termálturizmus). • Komplex, légi közlekedéssel érintett logisztikai centrum kialakítása Mezőkövesden. • Integrált zöldség‐ és gyümölcstermesztési rendszerek kialakítása energia‐ és hulladékhasznosítással.

11

• • • • •

A megújuló energiaforrások hasznosítása a decentralizált energiatermelő, tároló, elosztó és integráló rendszerek létrehozásával. A karsztvízkészlet, mint fontos ivóvízforrás védelme a környezetminőség javításával. Az egészségügy/népegészségügy releváns elemeinek komplex fejlesztése. Integrált állattartási rendszerek kialakítása. Szlovák‐magyar gazdasági együttműködés és az infrastruktúra fejlesztése.

1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata A módosított 2003. évi XXVI. tv. az Országos Területrendezési Terv az alábbiakat tartalmazza: 2. sz. melléklet – Az Ország Szerkezeti Terve

3.1. sz. melléklet – Országos ökológiai hálózat övezete A város igazgatási területét érinti az országos ökológiai hálózat. 3.2. sz. melléklet – Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete A város igazgatási területét nem érinti. 3.3. sz. melléklet – Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete A város igazgatási területét nem érinti. 3.4. sz. melléklet – Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezet A külterületet 14.§ (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

12

3.5. sz. melléklet – Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Fedi a város igazgatási területét. 14/A.§ (5) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni. 3.6. sz. melléklet – Világörökségi és világörökség várományos terület övezete A város igazgatási területét nem érinti.

3.7. sz. melléklet – Országos vízminőség‐védelmi terület övezete A város igazgatási területét szint teljes mértékben fedi. 15.§ (2) …ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, … övezetre vonatkozó szabályokat meg kell állapítani. 3.8. sz. melléklet – Nagyvízi meder és a Vásárhelyi‐terv továbbfejlesztése kertében megvalósuló vízkár‐elhárítási célú szükségtározók területének övezete A város déli részeit, belterületi földrészleteket is érint az övezet. 16.§ A nagyvízi meder és a Vásárhelyi‐terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár‐elhárítási célú szükségtározók területének övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. 3.9. sz. melléklet – Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete i A város igazgatási területét nem érinti.

13

1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek ‐ az adott település fejlesztését befolyásoló ‐ vonatkozó megállapításai Kazincbarcika város Ipari Parkjának területe az igazgatási határig nyúlik, a szükséges elválasztó zóna nem áll rendelkezésre, ezért korábban felmerült az igazgatási határ megváltoztatásának lehetősége, igénye is. Korábban az Ipari Park második ütemét Sajóivánka területére tervezték. A sajóivánkai pincesor területe szintén érinti Kazincbarcika területét.

Forrás: Sajóivánka településszerkezeti terve Kazincbarcika szomszédos települése keleti irányban Berente község. A BorsodChem Zrt. iparvállalat területe Kazincbarcika város és Berente község igazgatási területén fekszik, összefüggő beépített területet képezve a két település között. Az összefüggő beépített iparterület a 26‐ os számú út mentén, elsősorban a Berentén lévő volt Borsodi Hőerőmű területeivel és azok zagytereivel is összefüggő iparterületet alkot egészen Sajószentpéter határáig.

Forrás: Berente község településszerkezeti terve

14

Alacska 398/2003. (XII.10.) határozattal elfogadva Alacska hatályos Településszerkezeti Terve jelenleg felülvizsgálat alatt áll, az új terv Alacska zsák jellegét feloldandó, Berentével és Kazincbarcikával összekötő út kialakítását javasolja. A közlekedési kapcsolatokat az érintett településeknek közösen kell egyeztetni.

Forrás: Alacska településszerkezeti terve

Kondó 4/2005. (I.26.) határozattal elfogadva Kondó hatályos Településszerkezeti Terve a Kazincbarcikával határos területrészekre védelmi erdőt, illetve kertes mezőgazdasági területeket (zártkert, biokertészet) jelöl.

Forrás: Kondó településszerkezeti terve

Tardona 77/2006. (XII.6.) határozattal elfogadva Tardona hatályos Településszerkezeti Terve Kazincbarcika határában hétvégi házas üdülőterületeket, általános mezőgazdasági területet, védelmi erdőt jelölt ki, ezeket Kazincbarcika területén védelmi erdő határolja.

Forrás: Tardona településszerkezeti terve

15

Sajókaza 68/2005. (IV.28.) határozat Sajókaza és Kazincbarcika igazgatási területét a Sajó választja el, Sajókaza oldalán jellemzően általános mezőgazdasági területet, illetve az igazgatási területhez közel fejlesztésre szánt ipari gazdasági területet hoz a Településszerkezeti Terv. A Sajókaza területének jelentős részét fedő bányatelkek területei Kazincbarcika határát nem érintik.

Forrás: Sajókaza településszerkezeti terve

Múcsony 107/2003. (XI.13.) határozat elfogadva A két település között természetes határ a Sajó. Az elfogadás óta többször módosított településszerkezeti terv a Kazincbarcikával szomszédos területekre jellemzően extenzív mezőgazdasági területhasználatot jelöl. Múcsony község területén számos bányatelek került kijelölésre, de ezek területi határa nem érinti Kazincbarcikát. A terv nem tartalmaz olyan új szerkezeti elemet, amely befolyásolná a város területhasználatát. Forrás: Múcsony településszerkezeti terve

16

Dédestapolcsány 111/2006. (VII.11.) határozat elfogadva Dédestapolcsány és Kazincbarcika igazgatási határai kis szakaszon szomszédos, a területhasználat védelmi erdőterület. A hatályos Településszerkezeti Terv nem tartalmaz olyan szerkezeti jelentőségű elemet, amely befolyásolná Kazincbarcika város területhasználatát.

Forrás: Dédestapolcsány településszerkezeti terve

Bánhorváti 25/2004. (IV.11.) határozattal elfogadva Bánhorváti hatályos Településszerkezeti Terve Kazincbarcika határában védelmi erdőterületet jelöl. Szerkezeti elemként turistautat jelöl a terv, amely Kazincbarcika város területével biztosít gyalogos kapcsolatot. Ásványi nyersanyaglelőhely határa is érinti az igazgatási határ menti területeket. Forrás: Bánhorváti településszerkezeti terve

Nagybarca 47/2007. (XII.12.) határozattal elfogadva Nagybarca hatályos Településszerkezeti Terve Kazincbarcika határában védelmi erdőterületet jelöl. A hatályos Településszerkezeti Terv nem tartalmaz olyan szerkezeti jelentőségű elemet, amely befolyásolná Kazincbarcika város területhasználatát.

Forrás: Nagybarca településszerkezeti terve

17

Szuhakálló 49/2002. (IX.26.) határozattal elfogadva Szuhakálló hatályos Településszerkezeti Terve Kazincbarcika határában erdőterületet, mezőgazdasági (extenzív, intenzív) területet és vízgazdálkodási területet (Sajó) jelöl. A hatályos Településszerkezeti Terv nem tartalmaz olyan szerkezeti jelentőségű elemet, amely befolyásolná Kazincbarcika város területhasználatát.

Forrás: Szuhakálló településszerkezeti terve

18

1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása 1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai A város igazgatási területére készült településfejlesztési koncepciót a település képviselő‐testülete a 223/2003. (X.03.) határozatával fogadta el, melynek legfontosabb megállapításai az alábbiak: − Gazdaságfejlesztéshez zöldmezős beruházásra alkalmas, infrastruktúrával ellátott területeket kell biztosítani. − A belső úthálózat korszerűsítése, rendszerének átalakítása a városközpont tehermentesítése céljából. − A városközpont rehabilitációjának folytatása. − Turisztikai fogadókörnyezet kialakítása. − Ökológiai innovációs centrum kialakítása. − Városi zöldterületek, parkok, terek felújítása. Kazincbarcika Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) 2008‐ban készült el. Az IVS főbb megállapításai: − A város jövőképe: megújuló Kazincbarcika, mint térségi szerepkörű élhető város − Stratégiai keretek: vonzó települési környezet fejlett gazdaság minőségi szociális ellátás színvonalas üzleti környezet fejlett infrastruktúra szegregátumok megszüntetése, rehabilitációja fenntartható fejlődés esélyegyenlőség biztosítása − Középtávú célok: helyi foglalkoztatás bővítése a szociális integráció fenntartható megvalósítása a város lakosságmegtartó képességének növelése − A városrészek és céljaik: Belváros: élhető, szolgáltató belváros Újkazinc‐Sajókazinc: lakókörnyezet minőségének javítása Kertváros‐Herbolya: a városhoz való szerves kapcsolat megteremtése Barcika‐Alsóváros: vállalkozói és lakókörnyezet integrációjának biztosítása

19

−

−

A településfejlesztési koncepció kapcsolódó programjai és intézkedései: a gazdaság élénkítése, a belső kohézió erősítése − zöldmezős gazdasági területek előkészítése − kis‐ és középvállalkozások működési feltételeinek javítása − befektetés‐ösztönzés erősítése − komfortos, rendezett élettér, karakteres településkép kialakítása szektor operációs településfejlesztést megalapozó programok, akciók − térség‐ és gazdaságfejlesztést támogató intézményrendszer felállítása − vagyongazdálkodási koncepció − gazdaságfejlesztési stratégia készítése − befektetés‐ösztönzési stratégia készítése Fejleszteni kíván akcióterületek: Városközpont Veress Péter – Mikszáth Kálmán utcai akcióterület Móricz téri lakótelep Pollack úti lakótelep Újkazinc lakótelep Régi telep Hámán Kató úti lakótelep

20

1.5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A település fejlesztési és rendezési eszközei folyamatosan felülvizsgálat és módosítás alatt állnak. A megalapozó vizsgálat készítésekor a helyi építési szabályzatot, a belterületi és külterületi szabályozási tervet, a településszerkezeti tervet az önkormányzat elfogadta, azok a honlapról letölthetők. A gazdasági program és a fejlesztési koncepció előkészítés alatt áll, elfogadása jelen megalapozó vizsgálattal párhuzamosan történik. A város önkormányzata és a BorsodChem Zrt. stratégiai megállapodást kötött az ipari park területére vonatkozó településrendezési eszközök készítésére. 1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata 1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök A település várossá válása óta folyamatosan tervezett formában, hatályos tervek alapján épült, fejlődött. Jelenleg is érvényes településrendezési eszközök állnak rendelkezésre a fejlesztések szabályozására. − 339/2003. (XII.22.) Önkormányzati határozattal elfogadott Településszerkezeti Terv, amely többször módosult, legutoljára a 213/2014. (X.3.) Önkormányzati határozat által − Kazincbarcika Város Önkormányzatának 44/2005. (XII.22.) KT rendelete Kazincbarcika Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről 21

1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek

Hálózati elemek fejlesztései: • A 26. sz. út települést elkerülő szakasza: magasabb szintű tervek határozták meg a nyomvonalat, amely megvalósítása szakaszosan történik. Korábban autópályaként volt jelölve, jelenleg autóútként kerül kiépítésre, Sajószentpéter előtt válik le a meglévő 26. sz. főútról és Kazincbarcika után csatlakozik vissza a meglévő nyomvonalba. Az út kétszer keresztezi a vasutat és a Sajót. • Gázvezeték rekonstrukció: a jelenleg északi lakóterületen keresztülhaladó, Ózd irányába vezető 60 atmoszféra nyomású gázvezeték áthelyezésének megvalósítása tervezett, a nyomvonal kikerül a lakóterületről, a vasúton túli területen halad majd. Jelentősebb terület‐felhasználási elemek: • Ipari park fejlesztése: a város nyugati területén került kijelölésre (Sajóivánka határában), a terület‐előkészítés kapcsán műszaki infrastrukturális (út, teljes közmű kiépítés) beruházások történtek. •

Városközpont továbbfejlesztése: az átmenő forgalom kikerült a város központjából, a belvárost részben újonnan kialakított gyűjtőutak tárják fel, lehetőséget adva a sétálóutca kialakításának. A városközpontban több fejlesztés is megvalósult az elmúlt években, pl. funkcióbővítő város‐ rehabilitáció, panelprogram, Völgy‐park rekonstrukció. Folyamatban van a Herbolyai út menti területek rehabilitációjának megvalósítása és a Hámán Kató úti lakótelep degradált épületeinek elbontása a terület hasznosítása érdekében. • Kertváros nyugati domboldal lakóterületi fejlesztése: a köznyelvben Rózsadombnak nevezett Újkertváros területén ütemezetten épültek és épülnek új lakóházak.

22

Forrás: Kazincbarcika településszerkezeti terve

23

1.7. A település társadalma 1.7.1. Demográfia, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség 1.7.1.1. Demográfia Kazincbarcika állandó‐, illetve lakónépessége is folyamatosan csökkendő tendenciát mutatott a 2000‐ 2013 közti időszakban. A település az ezredfordulón még több mint 34 ezer állandó lakossal rendelkezett, a lélektani 30 ezer alá 2011‐ben csökkent. A lakónépesség vonatkozásában megfigyelhető, hogy az már 2008‐ban 30 ezer fő alá csökkent. A 2013‐as állandó népesség 86,5%‐a a 2000‐es állapotnak, még a lakónépesség esetében a csökkenés nagyobb volt, ott az időszak végi népesség 83,4%‐a a 2000‐esnek. 1.7.1. ábra: Kazincbarcika népessége (fő) 2000‐2013

Forrás: TEIR

A 2001‐es állapot szerint Kazincbarcika korstruktúrája a vizsgált területi szintek vonatkozásában relatíve fiatalos képet mutatott: a 0‐14 évesek aránya meghaladta a járásközponti és országos szintet, még a 60 éven felülieké bőven az országos átlag alatt volt. Ehhez képest 2011‐ben a 0‐14 éves korcsoport megoszlása itt volt a legalacsonyabb; a 60 éven felüliek aránya 10 év alatt 23,1%‐ra emelkedett, megközelítve ezzel az országos és a járásközpontok átlagát. Ebből az adatsorból megállapítható, hogy Kazincbarcika népessége relatíve gyors ütemben öregedett. A város kedvezőtlen demográfiai helyzetével ellentétben, a járásban 2001‐ben és 2011‐ben is magas volt ‐ a vizsgált területi szintek vonatkozásában ‐ a fiatalok és alacsony az idősek aránya. Ez a látszólagos ellentmondás a Kazincbarcikai járásban viszonylag nagy számban élő roma lakosság eltérő korstruktúrájára vezethető vissza.

24

1.7.2. ábra: Korcsoportok megoszlása 2001‐ben (%)

Forrás: Népszámlálás 2001.

1.7.3. ábra: Korcsoportok megoszlása 2011‐ben (%)


25

Az előbbiekben megállapított öregedési folyamat dinamikáját is érdemes megvizsgálni, erre alkalmas a következőben ismertetett öregségi mutató, ami a száz 0‐14 évesre jutó 60‐x évesek számát jelöli. A 1.7.4.‐es ábrából megfigyelhető, hogy a kazincbarcikai trendvonal meredekebb a többihez képest, ami a népesség fokozottabb ütemű elöregedésére utal. A kazincbarcikai értékek a 2000‐2007 közötti időszakban közelítették, majd a 2008‐as évben (148,1%) már meghaladták az országos (147%) és a megyei járásközpontok (147,1%) szintjét. Innentől kezdve a távolság is növekedő trendet mutatott, 2013‐ra a kazincbarcikai mutató (181,3%) már jelentősen meghaladta az országos (+14,6%) és a megyei járásközpontok (+9,5%) átlagát. A vizsgált időszakban (2000‐2013) Kazincbarcikán 88,9%‐kal, a hozzátartozó járásban pedig 62,3%‐kal nőtt az öregségi mutató, amiből következik, hogy a település társadalma a vizsgált területi szintekhez képest nagyobb ütemben öregedett, és bár a hozzá tartozó járás öregedési mutatója még így kedvezőnek mondható, a 2000‐2013 között lezajlott változás mértéke relatíve kedvezőtlen volt. 1.7.4. ábra: Öregségi mutató (%) 2000‐2013

Forrás: TEIR

A 2013‐as állapotok szerint a járásban a legkedvezőtlenebb demográfiai helyzetben lévő települések a Sajótól délre helyezkednek el: Mályinka, Dédestapolcsány, Tardona, Bánhorváti. Ezeken a településeken az öregségi mutató 200% feletti, azaz több mint kétszer annyi időskorú él, mint fiatalkorú. A járáson belül ugyanakkor vannak fiatalos korszerkezetű települések is, amelyek Kazincbarcikától ÉNy‐ra helyezkednek el, név szerint: Vadna, Sajógalgóc, Sajóivánka és Sajókaza. Utóbbi esetében a mutató nem éri el a 100%‐ot, ami országos viszonylatban igencsak fiatalos korszerkezetre utal. Ennek hátterében az áll, hogy a 2011‐es Népszámlálás szerint Sajókazán az összlakosság 25%‐a roma nemzetiségűnek vallotta magát.

26

1.7.5. ábra: Öregségi mutató a Kazincbarcikai járásban (2013)

Forrás: TEIR

A Kazincbarcikán lezajlott öregedési folyamatok látványos szemléltetője a település korfája. A 2001‐ és a 2011‐es népszámlálás alapján összeállított korfák vizuálisan szemléltetik a különböző korcsoportok abszolút számát. A 2001‐es korfát összehasonlítva a 2011‐essel, észrevehető a 0‐14 éves korcsoportok elvékonyodása, még a 65 éven felüli korcsoportok esetében a fa megvastagodása figyelhető meg. 1.7.6. ábra: Kazincbarcika korfája

Forrás: Népszámlálás 2001., 2011. Egy terület népességének csökkenése mögött két tényező áll. Egyrészről a természetes fogyás jelensége, ami esetében a halálozások száma meghaladja az élveszületések számát. Másrészről, a kivándorlás az adott területi egységről, amelyet a vándorlási egyenleg negatív előjele mutat. Kazincbarcika esetében is jelen van a fogyás, de tendenciáját tekintve a vizsgált területi egységek vonatkozásában 2006‐ig a legjobb mutatókkal rendelkezett (0 és ‐3,2‰ között), majd 2007‐2011 között a megyei és az országos érték körül mozgott, azonban 2012‐től azok alá süllyedt (2013‐ban ‐ 5,5 ‰). A Kazincbarcikai járás esetében megemlíthető, hogy 2007‐től a természetes fogyás mértéke a

27

megyei és az országos szint alá csökkent, 2013‐ban már relatíve a járásban volt a legnagyobb a természetes fogyás (‐5,8‰). 1.7.7. ábra: Természetes szaporodás/fogyás 1000 főre vetítve

Forrás: TEIR

A vándorlási egyenleg vonatkozásában egyértelműen látszik, hogy Kazincbarcikáról igen jelentős elvándorlás volt 2000‐2013 között. 2005‐ben a vándorlási egyenleg mutatója ugyan megközelítette a megyei járásközpontok értékét, de összességében megállapítható, hogy a városból kiköltözők aránya magasabb volt a vizsgált időszakban a járásközpontokhoz viszonyítva. 1.7.8. ábra: Belföldi vándorlási egyenleg (‰) 2000‐2013

Forrás: TEIR és KSH

1.7.1.2. Kisebbségek A település etnikai összetételével kapcsolatosan a Népszámlálás 2001‐es és 2011‐es adatai alapján elmondható, hogy bár Kazincbarcikán nőtt a legdinamikusabban (2,7% pont) a romák aránya, még mindig itt volt a legalacsonyabb a vizsgált területi szintek vonatkozásában. A település adatszolgáltatása alapján 2014‐ben a választói névjegyzékben 795 roma választópolgár szerepelt. A Kazincbarcikai járás népszámlálási értékeit tekintve megállapítható, hogy a megyei átlagnál 28

alacsonyabb, a járásközpontok és Kazincbarcika esetében viszont magasabb volt mindkét időpontban. 2011‐ben Sajókazán éltek a legnagyobb arányban romák (25%), de Rudabánya 12%‐os, illetve Szuhakálló 10%‐os statisztikája is bőven járási átlag felett volt. Két településen, Alacskán és Nagybarcán senki sem vallotta magát roma nemzetiségűnek. 1.7.9. ábra: A cigány (romani, beás) etnikai kisebbséghez tartozó népesség aránya (%)

Forrás: Népszámlálás 2001., 2011.

A településen az egyéb hazai nemzetiségek aránya – az országos tendenciának megfelelően – nőtt a 2001‐es népszámláláskor mérthez képest, de elmarad a többi területi szint értékétől. Kazincbarcikán 2011‐ben 1% volt az egyéb hazai nemzetiségek aránya. A városban a roma mellett német és lengyel nemzetiségi önkormányzat is működik. E két nemzetiség létszáma nőtt az előző népszámláláskor mérthez képest: még 2001‐ben 46‐an vallották magukat németnek, addig 2011‐ben már 131‐en, még a lengyelek létszáma 10‐ről 46‐ra emelkedett. Érdekességképpen megemlíthető, hogy a szlovák nemzetiségűek száma jelentősen megcsappant: 2001‐ben 73‐an vallották magukat annak, 2011‐ben már csak 24 fő. 1.7.10. ábra: Hazai nemzeti kisebbséghez tartozó népesség aránya (romák nélkül) (%)


29

1.7.1.3. Képzettség A legfeljebb általános iskola 8. osztályát végzettek aránya Kazincbarcikán csökkent (lásd 1.7.1. táblázat) a 2001‐ben mérthez képest, a vizsgált területi szintek vonatkozásában a legkedvezőbb adattal a város rendelkezett 2011‐ben. A Kazincbarcikai járás esetében ez már nem mondható el, csak a megye rendelkezik nála rosszabb mutatóval. A legfeljebb érettségi nélküli középfokú végzettséggel rendelkezők megoszlása mindkét vizsgált évben magasabb volt a városban és a járásban az országos és a megyei járásközpontok értékeihez képest. A 2001‐2011 közötti csökkenés mértéke Kazincbarcika esetében nagyobb volt az országos és megyei szinteken megfigyeltnél, de elmaradt a megyei járásközpontokétól. A Kazincbarcikai járásban minimális, 0,5%‐os változás volt megfigyelhető, amivel utolsó volt 2011‐ben a vizsgált területi szintek viszonylatában. Az érettségivel, mint legmagasabb iskola végezettséggel rendelkezők esetében minden területi szinten növekedés volt megfigyelhető. Kazincbarcika ebben a mutatóban már 2001‐ben is jobb helyzetben volt az országos és megyei átlaghoz képest, a megyei járásközpontok szintjétől azonban minimálisan maradt el. Ehhez képest 2011‐ben már a legmagasabb értékkel a város rendelkezett. A Kazincbarcikai járásé volt 2001‐ben a legrosszabb mutató a vizsgált területi szintek közül, 2011‐re azonban sikerült a megyei átlag felé nőnie. A felsőfokú végzettségű legiskolázottabb népesség százalékos megoszlása Kazincbarcikán 2001‐ben és 2011‐ben is alulreprezentált volt az országos, ill. a megyei járásközpontok átlagához képest. Az országos átlag 2001‐2011 közötti növekményétől némiképp elmaradt a megye járásközpontjaiban élő felsőfokú végzettségűek arányának emelkedése. Kazincbarcikánál kisebb mértékű javulást ebben a mutatóban Borsod‐Abaúj‐Zemplén megye és a járás tudott felmutatni. A Kazincbarcikai járás 2011‐es értékével elmaradt a megyei átlagtól. 1.7.1. táblázat: Iskolázottsági mutatók a 7 éves és idősebb népességhez viszonyítva Iskolázottsági mutatók (%)

Területi egység Magyarország BAZ megye Kazincbarcikai járás BAZ megyei járásközpontok Kazincbarcika

Legfejlebb 8 Érettségi nélküli ált. isk. középfokú 2001 2011 2001 2011 26,3 25 21,1 19,5 27,4 27,7 21,2 19,8 28,6 27,3 23,8 23,3 23,6 23,2 20,6 18,2 24,2 22,6 24,6 22,7 Forrás: TEIR

Érettségivel 2001 2011 20,5 27,5 19,4 25,7 19,3 26,5 24,6 31 24,3 31,4

Egyetemi, főiskolai 2001 2011 9,8 15,5 7,3 11,3 5,9 9,4 10,6 15,6 8,6 12,7

A 25 évesnél idősebb lakosság vonatkozásában mért felsőfokú végzettségűek aránya ugyanazt a képet adja vissza, mint amit a 7 évesnél idősebb lakossághoz viszonyított állapotok mutatnak. Kazincbarcikán a 25 évesnél idősebb népesség 15,3%‐a rendelkezett felsőfokú végzettséggel 2011‐ ben, a járásban azonban mindössze 11,5% volt a mutató.

30

1.7.2. táblázat: Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

Területi egység Magyarország BAZ megye Kazincbarcikai járás BAZ megyei járásközpontok Kazincbarcika

2001 12,7 9,5 7,7 13,9 11,3 Forrás: TEIR

2011 19 14,2 11,5 19,3 15,3

A legfeljebb általános iskolát végzett lakosok relatíve alacsony, még a középfokú végzettségűek magas aránya a város gazdasági profiljára vezethető vissza. A szocialista iparosítás során létrehozott üzemek nagyszámú, szakképzett munkaerő jelenlétét igényelték, ami a mai napig érezteti hatását az iskolázottsági mutatókban. A felsőfokú végzettségűek alacsonyabb jelenléte az elöregedés és az elvándorlás függvényében különösen hátrányosan érinti a várost. 1.7.1.4. Foglalkoztatottság és életminőség Kazincbarcika foglalkoztatottsági helyzete 2001‐ben és 2011‐ben is az országos adathoz képest kedvezőtlenebbnek volt tekinthető, de megyei összevetésben még így is átlagon felüli. A Kazincbarcikai járás esetében az országostól jelentősen elmaradó mutatóról beszélhetünk, ami 2011‐ ben csak hajszállal előzte meg a megyei átlagot. A foglalkoztatási arány javulásában két tényező játszik szerepet: egyrészről a 15‐64 évesek számának csökkenésével általában javul a mutató, másrészről a foglalkoztatottak számának emelkedése is pozitívan hat. Országos, megyei és járási viszonylatban is csökkent a 15‐64 évesek száma a két legutóbbi népszámlálás között, ez azonban Kazincbarcika esetében nem igaz, itt közel 3000‐rel növekedett a korcsoport létszáma, így ez a tényező minden területi szinttől ellentétesen alakult. A foglalkoztatás bővülésének hátterében különösen nagy szerepet játszik a közmunka program bevezetése, látható, hogy a megyei szinten relatíve nagy emelkedés volt megfigyelhető, ami a többi területi szint esetében is megfigyelhető. 1.7.11. ábra: Foglalkoztatottak aránya a 15‐64 éves népességen belül (%)


31

Kazincbarcika társadalmának munkaerő‐piaci helyzetéről ad információt a regisztrált munkanélküliek számának alakulása. Ebből kiderül, hogy a városban, 2001‐ben volt egy nagyobb visszaesés, majd ezt egészen 2008‐ig stagnálás követte. A gazdasági válság kirobbanását követő évben ugrott a legmagasabbra a regisztrált munkanélküliek száma (2935 fő), majd a közmunkaprogram 2011‐es bevezetése jelentős csökkenést hozott. 2013‐ban 2200 fővel a válság előtti szintre süllyedt vissza. Hozzá kell tenni azonban, hogy a 2009‐es statisztikában még a másodlagos munkerő‐piacon jelen lévő emberek is szerepeltek. A 2009‐es válság utáni csökkenésben szerepe volt a közmunkaprogram 2011‐es bevezetése mellett az elvándorlásnak is ‐ itt a külföldi munkavállalást kell kiemelni. A 2012‐ es kisebb emelkedést a jogi és finanszírozási környezet változása által kiváltott munkaerő‐piaci várakozás okozta. 1.7.12. ábra: Regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma (fő) 2000‐2013

Forrás: TEIR

A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú lakosság számában több területi szint vonatkozásában összehasonlíthatóvá teszi a kazincbarcikai folyamatokat. 2008‐ról 2009‐re a nyilvántartott álláskeresők számának megugrása minden területi egység esetében megfigyelhető volt, a legnagyobb mértékű növekedést azonban Kazincbarcika (4,2%) és járása (4,9%) szenvedte el. A városban és járás területén volt a legmagasabb a nyilvántartott álláskeresők aránya a vizsgált területi szinteken. A Kazincbarcikai járás 2013‐ban mért 12,6%‐os értéke kétszerese az országos átlagnak (6,3%), de a város helyzete sem túl kedvező (10,9%). A járáson belüli területi egyenlőtlenségeket mutatja (lásd 1.7.14. ábra), hogy a legjobb mutatóval rendelkező Dédestapolcsány (8,1%) és a legrosszabb mutatóval bíró Felsőtelekes (24,1) között majdnem háromszoros a differencia. Igen csak rossz mutatóval rendelkezik (21,8%) a jelentős roma lakossággal bíró Sajókaza.

32

1.7.13. ábra: Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség százalékában (%)

Forrás: TEIR

1.7.14. ábra: Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség százalékában (%) 2013

Forrás: TEIR

Kazincbarcikán a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya minimálisan ugyan, de csökkent a két legutóbbi népszámlálás időpontja között. A település háztartásainak foglalkoztatási szerkezete megyei összehasonlításban kedvezőnek mondható, ugyanakkor az országos átlagtól elmaradt. Minden vizsgált területi szinten csökkent a mutató, a legnagyobb mértékben megyei és járási viszonylatban. Ennek hátterében a közmunkaprogram – különösen a munkanélküliséggel súlyosan sújtott megyékben, így Borsodban is – munkaerő felszívó hatása áll.

33

1.7.15. ábra: Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 2001., 2011.


A 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők megoszlása az összes munkanélküli számában mutató jelzi a munkaerőpiac leghátrányosabb helyzetben lévő álláskeresők helyzetének változását. Az egyértelműen látszik, hogy minden itt vizsgált területi szint mutatója magasabb az országos átlagnál, ami a megye kedvezőtlen foglalkoztatási szerkezetére vezethető vissza. A legmagasabb értékkel Kazincbarcika rendelkezett 2013‐ban, ahol a 2011‐es – közmunkaprogramnak köszönhető – visszaesés után már sikerült 60% alá kerülnie a mutatónak. 1.7.16. ábra: 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők aránya (%) az összes munkanélküli számában

Forrás: TEIR

Az álláskeresők csoportján belül a tartós (legalább 360 napig) munkanélküliek/álláskeresők vannak az egyik legnehezebb helyzetben, az ő esetükben különösen nehéz a munkaerőpiacra való visszajutás. Az álláskeresők e csoportjának esetében a 2009‐2013 közti időszakról elmondható, hogy az országos átlaggal együtt mozgott a többi területi szint értéke, azaz a 2011‐es, közmunkaprogramnak köszönhető nagyobb csökkenést egy enyhébb emelkedés után újabb visszaesés követte 2013‐ban. Kazincbarcika esetében elmondható, hogy a tartós munkanélküliek aránya egészen 2011‐ig a megyei 34

járásközpontok szintje alatt volt, 2012‐ben azonban változás állt be, és már a város rendelkezett magasabb mutatóval (4,2%). A járásban élő tartós munkanélküliek/álláskeresők arányának alakulásáról ugyanaz mondható el, mint Kazincbarcika esetében, annyi kiegészítéssel, hogy 2012‐ben (5,4%) és 2013‐ban (4,4%) a legmagasabb érték itt volt megfigyelhető a vizsgált területi szintek vonatkozásában. 1.7.17. ábra: Tartós munkanélküliek aránya (%)

Forrás: TEIR

Kazincbarcikán a legfeljebb általános iskolát végzett álláskeresők kisebb arányban vannak jelen a nyilvántartott álláskeresők létszámában, ennek oka, hogy a város iskolázottsági mutatóiban is alulreprezentált arányuk. A vizsgált időszakban ezen csoport esetén csökkenő tendenciát mutatattak az értékek a város esetében. A 2001‐es bázisról (31,7%) 2013‐ra 20,5%‐ra csökkent a mutató. A Kazincbarcikai járás helyzete az országos átlag viszonylatában kedvezőnek mondható, 2006‐ban a járásban nyilvántartott legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező álláskeresők aránya a megyei járásközpontok szintje alá süllyedt, 2013‐ban 33,7% volt, szemben a megyei járásközpontok 34,1%‐os értékével. 1.7.18. ábra: Legfeljebb 8 általános iskolát végzett regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők aránya (%) az összes munkanélküli számában

Forrás: TEIR 35

A munkanélküliségi mutatók vizsgálatakor bizonyos korcsoportoknak kiemelt szerepet kell tulajdonítani. Kazincbarcika esetében a 25 éven aluli munkanélküliek aránya egészen 2005‐ig együtt mozgott az országos és a megyei járásközpontok átlagával, majd 2006‐tól jött egy nagyobb növekedés, ami 2008‐tól indult csökkenésnek. Ez a hirtelen ugrásszerű növekedés a város és a hozzá tartozó járás esetében volt észlelhető. A mutató a Kazincbarcikai járásban volt összességében a legmagasabb a vizsgált időszakban, 2013‐ban 17,9%‐os értékével itt volt a legmagasabb a fiatal munkanélküliek aránya a vizsgált területi szintek vonatkozásában. Kazincbarcikán, a 25 éven aluli álláskeresők arányszáma 2013‐ra az országos szintre apadt (16,4%), de a megyei járásközpontok (15,8%) átlagától elmaradt. 1.7.19. ábra: 25 év alatti regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők aránya (%) az összes munkanélküli/álláskereső számában

Forrás: TEIR

Egy másik réteg, ami a munkaerő‐piaci versenyben hátrányos helyzettel rendelkezik, a 45 éven felüliek korcsoportja. E mutató tekintetében Kazincbarcika a 2001‐2013 közötti időszakban – a 2009‐ es év kivételével ‐ az országos átlagnál jobb adattal rendelkezett, még a járásközpontokhoz viszonyítva kisebb eltérésektől eltekintve ugyanolyan pályát járt be. 2013‐as adat szerint a járásközpontokban a 45 éven felüli álláskeresők aránya minimálisan volt magasabb a kazincbarcikai mutatónál. A járásban élő vizsgált korcsoport aránya is emelkedésnek indult 2006 után, de végig az országos szint alatt maradva 2013‐ban 34,8%‐on állt. Összességében azonban minden területi szinten emelkedett a 45 éven felüli munkanélküliek aránya, ami azt mutatja, hogy ez a korcsoport egyre nehezebben tud elhelyezkedni a munkaerő‐piacon.

36

1.7.20. ábra: 45 év feletti regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők aránya (%) az összes munkanélküli/álláskereső számában

Forrás: TEIR

A foglalkoztatási struktúráról ad képet az alacsony presztízsű munkakörben dolgozók megoszlási mutatója. Kazincbarcikán és járásában az alacsony presztízsű munkakörökben dolgozók aránya az országos és a megyei járásközpontok átlaga felett volt a vizsgált időszakban, a 2009‐2011 közti időszak emelkedése után 2012‐re a kazincbarcikai mutató a járásközpontok szintje alá süllyedt, azonban a járásban továbbra is relatíve magasnak mondható (30,3%). 1.7.21. ábra: Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban dolgozók megoszlása az aktív korúak számában

Forrás: TEIR

A gazdaságilag nem aktív népesség az inaktív keresők, illetve az eltartottak létszámából áll össze. Kazincbarcika esetében e népesség aránya a lakónépességen belül a 2001‐ben mért 58,7%‐os, országos átlag (59,7%) alatti szintről 2011‐re 54,3%‐ra csökkent, ezzel még mindig országos szint alatti mutatóval rendelkezett a település. Ennek hátterében a 15‐64 évesek számának emelkedése áll. Ugyanakkor komoly problémát jelent, hogy európai uniós összehasonlításban Magyarországon

37

magas a gazdaságilag nem aktívak aránya. Ezt figyelembe véve különösen kedvezőtlen, hogy a járásban élő, gazdaságilag nem aktív népesség aránya 2001‐ben és 2011‐ben is a legmagasabb értékekkel rendelkezett a vizsgált területi szintek között, azonban pozitívumként megemlíthető, hogy a legnagyobb mértékű csökkenés itt volt tapasztalható (6,9% pont). 1.7.22. ábra: A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül (%)


A munkanélküliségi rátát a gazdaságilag aktív népességből számítjuk. Ez alapján a legutóbbi népszámlálás időpontjában a ráta Kazincbarcikán 16,6% volt, a hozzátartozó járásban 19%. Az országos (12,7%) és a megyei járásközpontok (15,8%) mutatóihoz viszonyítva a térség helyzete kedvezőtlenebbnek tekinthető. Az viszont mindenképpen pozitívum, hogy a 2001‐ben mért adatokhoz képest a városban és a járásban volt a legnagyobb mértékű – előbbi esetében 1,7% pont, utóbbinál 2,8% pont ‐ a csökkenés. Borsod‐Abaúj‐Zemplén megyében a munkanélküliségi ráta visszaesése mögött a közmunkaprogramban foglalkoztatottak relatíve – a többi megyéhez viszonyított ‐ nagy száma áll. 1.7.23. ábra: Munkanélküliségi ráta

Forrás: Népszámlálás 2001., 2011. 38

A jövedelmi viszonyokról többet tudhatunk meg, ha megvizsgáljuk a száz lakosra jutó adófizetők számát (1.7.24. ábra), az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelmet (1.7.25. ábra), illetve a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők átlagos számát. A száz lakosra jutó adófizetők tekintetében Kazincbarcika helyzete kedvezőnek mondható, 2003 óta számuk magasabb volt az országos átlaghoz képest. A vizsgált időszakban a Kazincbarcikai járásban volt a legkevesebb adófizető az összlakosság arányában. A járási mutató azonban 2005‐2008 között meredekebben emelkedett a többi területi szintnél mérthez képest, így az országos átlaghoz viszonyított olló valamelyest összébb záródott. Még a 2000‐es adat szerint az országos (42,1 fő) és a járási átlag (36 fő) közötti különbség 6,1 volt, addig ez 2012‐re 2,4‐re csökkent. 1.7.24. ábra: Száz lakosra jutó adófizetők száma (fő)

Forrás: TEIR

Az egy főre jutó nettó belföldi jövedelem esetében hasonló következtetéseket vonhatunk le, mint azt az adózók esetében tettük. Egy kazincbarcikai lakosra az országos átlagot meghaladó jövedelem jutott 2000‐2011 között, 2012‐ben éves szinten a magyarországi adat (680.194,5 Ft) éppen hogy meghaladta a városét (678.520,6 Ft). A legkevesebb egy főre jutó jövedelemmel a vizsgált területi szinteken belül a járás lakosai rendelkeztek. Az ábrából látszik, hogy minden területi szinten meredeken emelkedett a jövedelmi görbe, egészen a 2008‐as világválságig, ami után egy stagnáló időszak következett, majd 2010‐től újabb növekedés volt megfigyelhető. Ugyanakkor a 2008‐as szintet Kazincbarcika és a járás még 2012‐ben sem érte utol, holott a többi területi szinten már a 2012‐es jövedelem túllépte a 2008‐ast. Ebből arra lehet következtetni, hogy a térséget fokozottan hátrányosan érintette a gazdasági válság. Amiről ugyancsak érdemes szót ejteni, az országos átlagtól való eltérés, ugyanis ez a vizsgált időszakban a járás esetében évről‐évre nőtt: a különbség 2012‐ben éves szinten az országos és a járási érték között 113 ezer Ft volt, még 2000‐ben csak 43 ezer.

39

1.7.25. ábra: Egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem (Ft)

Forrás: TEIR

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak meghatározása törvényi szabályozás alapján történik, rászorultsági alapon, az illető érintett gyermeket vagy gyermekeket nevelő család jövedelmi viszonyait figyelembe véve. Éppen ezért e kedvezményben részesítettek számának alakulása valamelyest képet ad a szegényebb rétegek helyzetéről. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek évi átlaga Kazincbarcikán 2006‐2010 között folyamatosan növekedett, majd csökkenésnek indult, 2013‐ra a 2006‐os szintre süllyedt vissza. 1.7.26.ábra: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek átlagos száma (fő)

Forrás: TEIR és Kazincbarcika adatszolgáltatása alapján

40

1.7.1.5. Lakhatási körülmények Az életminőség fogalmára nincs egységes, minden tudomány által elfogadott definíció. Általánosságban a fizikai‐gazdasági‐társadalmi környezet által teremtett objektív tényezőket, és az egyén saját életkörülményeiről alkotott szubjektív megítélését értjük alatta. Objektív mutatóként az OECD többféle komponenst vesz figyelembe az életminőség mérésekor, például a jövedelmi viszonyokat, iskolázottsági adatokat. A következőkben a fizikai környezetre vonatkozó lakhatási körülményekről lesz szó. Az alábbi statisztika szerint (lásd. 1.7.3‐as táblázat) Kazincbarcikán 3%‐kal bővült a lakások és lakott üdülők együttes száma a két népszámlálás közti évtizedben. Ez a növekedés egyértelműen elmarad az országos átlagtól (8%), ugyanakkor a megyeit megelőzi (1%). Kazincbarcikán a 2011‐es népszámlálás szerint a 12.845 lakásból és lakott üdülőből 5,4% volt alacsony komfort fokozatú. A 2001‐es 6,26%‐hoz képest javult a helyzet e tekintetben. A népszámlálási statisztika szerint azonban a komfort nélküli házak száma jelentősen emelkedett, még a szükség‐ és egyéb lakások tekintetében 185 darabos csökkenés volt. Ennek hátterében a városvezetés véleménye szerint a bevallási szokások megváltozása állhat, azaz 2011‐ben azért volt magasabb a komfort nélküli lakások száma, mert az ilyen ingatlannal rendelkező tulajdonosok őszintébben vallottak saját lakókörnyezetükről 2001‐hez képest. A járás esetében csökkenés volt megfigyelhető az alacsonyabb komfort fokozatokba tartozó lakások számában. Összességében, a félkomfortos, komfort nélküli, szükség és egyéb lakások 2011‐ben mért 11,5%‐os járási mutatója a megyei átlagnál (14,7%) kedvezőbb lakáskörülményekről árulkodik. Kazincbarcika 5,4%‐os értéke hátterében az áll, hogy a szocializmus során felépült magasabb komfort fokozatú lakások aránya felülreprezentált a városban. 1.7.3. táblázat: Lakások és lakott üdülők komfortosság szerint Terület

Összkomfortos

Komfortos

Félkomfortos

Komfort nélküli

Szükség- és egyéb lakás

Összesen

Félkomfortos, komfort nélküli , szükség és egyéb lakás %

BAZ megye 2001

134 413

72 420

13 597

49 685

9 163

279 278

25,9

BAZ megye 2011

153 150

89 245

9 700

30 306

1 700

284 101

14,7

Kazincbarcika 2001

9 818

1 834

284

253

241

12 430

6,3

Kazincbarcika 2011

10 155

1 997

259

378

56

12 845

5,4

Kazincbarcika járás 2001

15 313

6 123

1 512

3 077

747

26 772

19,9

Kazincbarcikai járás 2011

16 682

7 513

955

2 022

153

27 325

11,5


1.7.1.6. Foglalkoztatási vonzáskörzet A munkahelyre való eljutás sok térségben nagyfokú mobilitást igényel. A naponta ingázó foglalkoztatottak aránya ‐ az átmenetileg külföldön tartózkodók figyelmen kívül hagyása mellett ‐ a kazincbarcikai járásban kiemelkedően magas volt, 2001‐ben a foglalkoztatottak 42,3%‐a naponta ingázott, ez az érték a 2011‐es adatvételezési időpontban 49,1% volt. A megyei járásközpontok relatíve alacsony rátájához viszonyítva Kazincbarcikán és a hozzá tartozó járásban felülreprezentált volt a naponta ingázók aránya. Az átlagon felüli járási mutató esetében több évtizedes tradícióról beszélhetünk, ami összefügg a térség iparosításával. A Sajó‐völgyében és Miskolcon található ipari üzemek jelentős számú munkaerőt szívtak fel a környező kisebb településekről, ezzel az ingázás gyakorlatilag mindennapossá vált az emberek életében. A Kazincbarcikáról és a járás településeiről ingázók arányának 8,6% pontos, ill. 6,8% pontos változása az országos növekedést (4,6%) bőven meghaladta, ezzel ez a fajta munkavállalási forma még elterjedtebbé vált a térségben.

41

1.7.27. ábra: A naponta ingázó foglalkoztatottak aránya (az átmenetileg külföldön tartózkodók nélkül) (%)


A 2011‐es Népszámlálás szerint Kazincbarcikán 11050 volt a foglalkoztatottak száma, ebből 7293 fő helyben foglalkoztatott (66%), 3288 ember más településen dolgozott, 469 fő pedig átmenetileg külföldön tartózkodott. A helyben foglalkoztatottak országos aránya 65,4%, ami nem sokkal tér el a kazincbarcikai értéktől (66%). A fentebb ismertetett módszer alapján a Kazincbarcikára bejáró munkavállalók létszáma 5050 fő volt, ami jelentősen meghaladja a városból elingázók létszámát (3288 fő). Az 1.7.4‐es táblázatból látszik, hogy Kazincbarcikára legtöbben főleg a környező településekről jártak be dolgozni, 30 fő feletti értékkel 36 település rendelkezik, ebből 20 a Kazincbarcikai járásban, 10 a Putnokiban, 4‐4 az Edelényiben és Miskolciban, 2 az Ózdi járásban található. Ebből a statisztikából kiderül, hogy Kazincbarcikának a saját járásán túl a Putnokira is jelentős mértékben kiterjed a vonzáskörzete. Ami a településeket illeti, a legtöbben Sajószentpéterről és Miskolcról jártak be dolgozni. Miskolc esetében megemlíthető, hogy az 1990‐es népszámláláskor is hasonló számban jártak innen dolgozni, így a városból ingázók száma a rendszerváltás óta stagnál. Sajószentpéterről ez már nem mondható el, innen 1990‐ben közel 1500‐an járták át dolgozni Kazincbarcikára. 1.7.4. táblázat: A Kazincbarcikára bejáró foglalkoztatottak száma lakóhely szerint (30 fő felett) Lakóhely (település) Sajószentpéter Miskolc Múcsony Edelény Sajókaza Kurityán Bánhorváti Rudabánya Putnok Tardona Dédestapolcsány Ormosbánya Sajóivánka Izsófalva Szuhakálló Nagybarca Vadna Felsőnyárád

Lakhely (járás) Kazincbarcikai Miskolci Kazincbarcikai Edelényi Kazincbarcikai Kazincbarcikai Kazincbarcikai Kazincbarcikai Putnoki Kazincbarcikai Kazincbarcikai Kazincbarcikai Kazincbarcikai Kazincbarcikai Kazincbarcikai Kazincbarcikai Kazincbarcikai Putnoki

Foglalkoztatott (fő) Berente 467 Ózd 435 Rudolftelep 330 Sajógalgóc 240 Zubogy 225 Szuhogy 174 Alacska 173 Sajóvelezd 170 Nekézseny 163 Felsőtelekes 148 Varbó 131 Felsőkelecsény 121 Szendrő 114 Dubicsány 109 Mályinka 106 Parasznya 103 Ragály 99 Jákfalva 95

Forrás: Népszámlálás 2011. 42

Kazincbarcikai Ózdi Kazincbarcikai Kazincbarcikai Putnoki Edelényi Kazincbarcikai Putnoki Ózdi Kazincbarcikai Miskolci Putnoki Edelényi Putnoki Kazincbarcikai Miskolci Putnoki Putnoki

84 60 58 57 57 50 48 47 46 44 41 40 37 37 35 35 33 31

Az alábbi táblázatból (1.7.5.) még pontosabb képet kaphatunk az ingázási viszonyokról. (A táblázatban csak a 20% feletti értékkel rendelkező településeket tüntettük fel). A Sajógalgócon élő foglalkoztatottak 47,5%‐a járt be a járásszékhelyre dolgozni, de Sajóivánka is 40% feletti értékkel rendelkezett. A 10 legmagasabb értékkel rendelkező település közül 3 van a Putnoki járásban, ebből a 26‐os főút mentén fekvő Dubicsány közlekedésföldrajzi helyzete mondható a legkedvezőbbnek. A Kazincbarcikával legszorosabb kapcsolatban lévő települések jelentős része földrajzilag közel helyezkedik a járásközponthoz. A táblázatban szereplő települések közül a közúton legtávolabb eső 3 település (Szuhafő, Trizs és Kánó) mindegyike a Putnoki járásban található. Gyakorlatilag a vonzáskörzet határát itt meg is húzhatjuk, ugyanis ettől a három településtől északra már nem jelentős Kazincbarcika szerepe. Ez alapján kijelenthető, hogy a foglalkoztatási vonzáskörzet megegyezik a Kazincbarcikai kistérség területével, ezzel is mutatva a kistérség területszervező hatását. Miskolc földrajzi közelsége egyértelműen érződik, ugyanis Kazincbarcika vonzó hatása dél‐ keleti irányban egyértelműen gyengébb. 1.7.5. táblázat: A Kazincbarcikára bejárók százalékos aránya az összes foglalkoztatott számában Lakóhely településnév Lakhely járás Ingázók száma Össz foglalkoztatott % Sajógalgóc Kazincbarcikai 57 120 47,5 Sajóivánka Kazincbarcikai 114 260 43,8 Tardona Kazincbarcikai 148 373 39,7 Bánhorváti Kazincbarcikai 173 470 36,8 Felsőkelecsény Putnoki 40 110 36,4 Vadna Kazincbarcikai 99 275 36 Dubicsány Putnoki 37 104 35,6 Zubogy Putnoki 57 172 33,1 Szuhakálló Kazincbarcikai 106 324 32,7 Múcsony Kazincbarcikai 330 1009 32,7 Felsőnyárád Putnoki 95 299 31,8 Kánó Putnoki 16 51 31,4 Kurityán Kazincbarcikai 174 558 31,2 Nagybarca Kazincbarcikai 103 331 31,1 Sajókaza Kazincbarcikai 225 744 30,2 Rudolftelep Kazincbarcikai 58 204 28,4 Jákfalva Putnoki 31 110 28,2 Ormosbánya Kazincbarcikai 121 450 26,9 Dédestapolcsány Kazincbarcikai 131 513 25,5 Trizs Putnoki 18 74 24,3 Felsőtelekes Kazincbarcikai 44 181 24,3 Mályinka Kazincbarcikai 35 147 23,8 Szuhafő Putnoki 13 55 23,6 Rudabánya Kazincbarcikai 170 728 23,4 Alsószuha Putnoki 28 121 23,1 Izsófalva Kazincbarcikai 109 477 22,9 Berente Kazincbarcikai 84 404 20,8 Ragály Putnoki 33 165 20 Forrás: Népszámlálás 2011.

43

Az 1.7.6‐os táblázatban a kazincbarcikai lakóhellyel rendelkező, de más településen dolgozó lakosok számát vizsgáltuk. (A táblázatban csak a 20 fő feletti értékkel rendelkező településeket szemléltettük). Ebből kiderül, hogy a legtöbben, 1437‐en Miskolcra ingáztak, ami az összes eljáró 43,7%‐a, illetve a Kazincbarcikán élő foglalkoztatottak 13%‐a . Az utóbbi érték bizonyítja a megyeszékhely szerepének jelentőségét, ami Kazincbarcika esetében fokozottabban jelentkezik a földrajzi közelség miatt. 277‐en jelöltek változó települést munkahelyként, itt elsősorban olyan foglalkoztatottakra kell gondolnunk, akik munkakörükből adódóan (pl. vasutas, ügynök, piaci árus) akár naponta/hetente más‐más településen dolgoznak. Tiszaújvárosra 157‐en jártak dolgozni 2011‐ ben, ami mutatja, hogy az ott lévő nagyobb ipari üzemek miatt igen kiterjedt vonzáskörzettel rendelkezik a település, ráadásul itt is jelen van a vegyipar, ami ugyancsak vonzótényező lehet sok kazincbarcikai számára. A számokból kitűnik, hogy sokan dolgoznak Budapesten (140 fő), ami a főváros széles kínálatú munkaerő‐piacával magyarázható. A többi, 100 fő feletti értékkel rendelkező település – Berente, Edelény, Sajószentpéter, Sajóbábony – mind földrajzilag közelinek mondható. A külföldi munkavállalás szerepe különösen az európai uniós csatlakozás után lett egyre hangsúlyosabb. Ebben az esetben nem csak a napi szintű ingázásra kell gondolnunk, hanem az ennél ritkábban hazautazókra is. A magyarországi tendenciáknak megfelelően Kazincbarcikán is találunk külföldön dolgozó munkavállalókat: Ausztriába 13 fő, Szlovákiába 4 fő, Romániába 2 fő jár dolgozni, a KSH 2011‐es népszámláláson alapuló adatbázisa szerint. 1.7.6. táblázat: A Kazincbarcikáról eljáró foglalkoztatottak száma és aránya az összes eljáróhoz viszonyítva, települési bontásban Munkahely (település) Munkahely (járás) Eljárók száma Eljárók számában (%) Miskolc Miskolci 1437 43,7 Változó település 277 8,4 Tiszaújváros Tiszaújvárosi 157 4,8 Budapest 140 4,3 Berente Kazincbarcikai 139 4,2 Edelény Edelényi 111 3,4 Sajószentpéter Kazincbarcikai 110 3,3 Sajóbábony Miskolci 92 2,8 Múcsony Kazincbarcikai 65 2,0 Sajókaza Kazincbarcikai 54 1,6 Putnok Putnoki 48 1,5 Ózd Ózdi 47 1,4 Izsófalva Kazincbarcikai 38 1,2 Nagybarca Kazincbarcikai 36 1,1 Ormosbánya Kazincbarcikai 27 0,8 Kurityán Kazincbarcikai 26 0,8 Eger Egri 21 0,6 Debrecen Debreceni 20 0,6 Felsőzsolca Miskolci 20 0,6 Forrás: Népszámlálás 2011.

44

1.7.2. Térbeli‐társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok A térbeli‐társadalmi rétegződés vizsgálata bizonyos csoportok közötti eltérő arányokra világít rá. A térbeliség kérdésének tisztázásához szükséges szólni a városrészekről. Kazincbarcika a települési adottságok alapján 4 városrészre osztható, amelyek az alábbiak: 1. 2. 3. 4.

Belváros Újkazinc‐Sajókazinc Kertváros‐Herbolya Barcika‐Alsóváros 1.7.28. ábra: Kazincbarcika városrészei

Forrás: Kazincbarcika IVS 2007.

A városrészek 2001‐es és 2011‐es lakónépességét vizsgálva megállapítható, hogy mindegyikben csökkent a lakosok száma. A város lakónépessége 2011‐ben 89,7%‐ra esett vissza, ennél nagyobb mértékű népességveszteség volt a Belvárosban (86,9%), Újkazinc‐Sajókazinc városrészben (86,6%) és Barcika‐Alsóvárosban (89,1%). Kertváros‐Herbolya lakónépessége is csökkent, igaz itt annak mértéke (91,8%) a városi átlagot nem haladta meg.

45

1.7.7. táblázat: A lakónépesség 2001‐ben és 2011‐ben Mutató megnevezése

Lakónépesség száma 2001 Lakónépesség száma 2011 Csökkenés 2001-2011 (%)

2. KertvárosHerbolya1. RózsadombBelváros Kiserdősor és utcái

4. FelsőbarcikaAlsóbarcikaAlsóváros-BC. Rt. lakótelep

3. ÚjkazincSajókazinc

14307

5731

9558

2756

12432

5261

8281

2455

86,9

91,8

86,6

89,1

Forrás: KSH

A 2011‐es korstruktúra tekintetében megállapítható, hogy a legfiatalosabb korszerkezettel rendelkező városrész Újkazinc‐Sajókazinc, még a legkedvezőtlenebb öregségi mutatóval Barcika‐ Alsóváros rendelkezik. Előbbi esetében a városrészt döntően uraló, az 1970‐es évek végén, 1980‐as évek elején felépült panelházakba beköltöző fiatalok nagy tömege áll. Utóbbi a város döntően családi házas területe, ami köszönhetően annak, hogy a település legelső lakott területét foglalja magába, a város legöregebb korszerkezetével rendelkezik. A külterület igen kedvező demográfiai helyzete mögött a leszakadó társadalmi csoportok felülreprezentáltsága áll. Bár a Belváros és a Kertváros‐ Herbolya öregségi mutatója is meghaladja a városi átlagot, előbbi esetében bizonyos polarizáltságot lehet felfedezni: magas a 0‐14 évesek, és a 60‐x évesek aránya. A 0‐14 évesek magas mutatója a Hámán Kató utcai szegregátumban élők fiatalosabb korszerkezetére vezethető vissza: a szegregátumban a lakosság 26,4%‐a 14 éven aluli. 1.7.8. táblázat: A különböző városrészek korszerkezeti megoszlása Mutató megnevezése

Kazincbarcika összesen*

1. Belváros

2. Kertváros4. HerbolyaFelsőbarcika3. ÚjkazincRózsadombAlsóbarcikaSajókazinc Kiserdősor és Alsóváros-BC. utcái Rt. lakótelep

Külterület

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

13,8

14,1

13,8

13,3

13,5

18,9

Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya

63,1

61,0

62,1

67,9

58,7

64,3 16,8

Lakónépességen belül 60-X évesek aránya

23,1

24,9

24,1

18,8

27,7

Lakónépességen belül 0-14 évesek száma

4003 18305 6701 167,4

1753 7584 3096 176,6

726 3267 1268 174,6

1101 5623 1557 141,4

331 1441 680 205,2

Lakónépességen belül 15-59 évesek száma Lakónépességen belül 60-X évesek száma 60-x évesek/0-14 évesek aránya

Forrás: KSH

103 351 92 88,9

A 2011‐es népszámláláskor a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a Belvárosban meghaladta a városi átlagot. Ennek hátterében a településrészen található Hámán Kató utcai szegregátum kedvezőtlen iskolázottsági mutatói állnak. A KSH szegregátumokra vonatkozó adatbázisa alapján ebben a 928 fős szegregátumban – ami a Belváros összlakosságának mintegy 7%‐a – a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 40,7% volt. A hátrányos helyzetű lakosság nagy számú jelenléte a Belvárosban rontja a településrész vonzerejét, disszonáns a belváros minőségi fejlesztésének irányaival, ezért ezen szegregátum által okozott problémák enyhítése a városvezetés egyik jövőbeli célja. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül két városrészben volt mondható kedvezőnek: Újkazinc‐ Sajókazinc (7,8%) és Barcika‐Alsóváros (9,2%) városrészben, de Kertváros‐Herbolya 10,9%‐os mutatója is a városi átlag alatt volt. A Belváros kedvezőtlen iskolázottsági adatai a felsőfokú végzettségűek arányából is megfigyelhető, a 11,7%‐os mutató elmaradt a városi értéktől (15,3%). Az átlagot meghaladó arányban éltek felsőfokú végzettségűek Barcika‐Alsóvárosban (16,8%), a legkiemelkedőbb e tekintetben Kertváros‐Herbolya (24,2%) helyzete. A felsősokú végzettségűek felülreprezentáltsága mutatja e két városrész magasabb presztízsét. A legkisebb presztízzsel

46

ugyanakkor a város külterülete rendelkezett, az iskolázottsági mutatók messze itt a legkedvezőtlenebbek. 1.7.9. táblázat: Iskolázottsági mutatók a különböző városrészekben Mutató megnevezése

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában


1. Belváros

4. 2. KertvárosFelsőbarcikaHerbolya3. ÚjkazincAlsóbarcikaRózsadombSajókazinc Alsóváros-BC. Kiserdősor és Rt. lakótelep utcái

Külterület

11,7

14,0

10,9

7,8

9,2

35,6

15,3

11,7

24,2

15,3

16,8

3,1

Forrás: KSH

A jövedelmi egyenlőtlenségek térbeliségéről elmondható, hogy a 2011‐es állapotok szerint a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a Belvárosban volt a legmagasabb (44,1%), még a többi városrész értéke nem éri el a városi átlagot (41,1%). A képet tovább árnyalja, ha a jövedelmi viszonyok mellett az iskolázottságot is számba vesszük: a legfeljebb általános iskolai végzettségű és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező lakosok aránya is a Belvárosban a legnagyobb (10,2%), de Kertváros‐Herbolya értéke (8,4%) is csak 0,1%‐kal marad el a városi átlagtól. Ennek hátterében a településrészen található 2 szegregátum áll. Ezek közül a Bükkalja út ‐ Csille u. ‐ Herbolyai út ‐ Gábor Á. u. lehatárolású szegregátumban 58,1% volt a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, ami igencsak magasnak tekinthető. 1.7.10. táblázat: Jövedelmi viszonyok és iskolázottsági mutatók a különböző városrészekben Mutató megnevezése

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül


1. Belváros


Külterület

41,1

44,1

38,7

36,6

40,3

72,1

8,5

10,2

8,4

5,0

7,0

30,5

Forrás: KSH

A foglalkoztatottak aránya a 15‐64 éves népességen belül a legfiatalosabb korstruktúrával rendelkező Újkazinc‐Sajókazinc városrészen volt a legmagasabb (58,2%), de a városi átlagot meghaladó értékekkel rendelkezett Kertváros‐Herbolya (55,3%) és Barcika‐Alsóváros is (54,7%). A városrészek közül a legkedvezőtlenebb mutatóval a Belváros rendelkezett (51,8%). A foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya is e városrészben volt a legmagasabb (46,1%), de az öregebb korstruktúrával rendelkező Barcika‐Alsóváros mutatója (45%) is meghaladta a városi átlagot. E tekintetben a háztartás‐szerkezet Újkazinc‐Sajókazincon (33,1%) és Kertváros‐Herbolyán (37,9%) kedvezőbb megoszlási adatokkal rendelkezett. 1.7.11. táblázat: Foglalkoztatottsági viszonyok a különböző városrészekben Mutató megnevezése


1. Belváros


Külterület

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

54,1

51,8

55,3

58,2

54,7

26,0

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

41,4

46,1

37,9

33,1

45,0

67,9

Forrás: KSH

A lakosság életkörülményei az Újkazinc‐Sajókazinc városrészben mondhatóak a legkedvezőbbnek. A döntően panelházakból álló városrészben alig van alacsony komfort fokozatú lakás, még az egyszobás lakások aránya is kevés. A Belvárosban található lakóházakat már a kor színvonalánál magasabb felszereltséggel építették, ezért az alacsony komfort fokozatú lakások itt alulreprezentáltak, azonban 47

kiemelkedően magas az egyszobás lakások aránya. Kertváros‐Herbolya és Barcika‐Alsóváros tekintetében relatíve magas az alacsony komfort fokozatú lakások aránya. Előbbi esetében az egykori bányászkolóniára és a településrészen található két szegregátum ugyancsak alacsony komfortossági mutatóira vezethető vissza. Barcika‐Alsóváros esetében az átlagosnál régebben épült lakóházak minősége adja az alacsony komfort fokozatú lakások, illetve az egyszobás lakások magas arányát. 1.7.12. táblázat: Életminőségi mutatók a különböző városrészekben Mutató megnevezése

A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül


1. Belváros


Külterület

5,1

3,1

8,1

0,7

8,4

86,1

8,5

10,7

6,3

4,5

9,7

28,7

Forrás: KSH

Az elemzett társadalmi mutatók térbeliségének tekintetében 2011‐ben a legkedvezőtlenebb helyzetben lévő városrész egyértelműen a Belváros, ahol az iskolázottsági, foglalkoztatási‐jövedelmi mutatók a városi átlagtól elmaradtak. Társadalmilag valamelyest polarizáltabbnak tekinthető városrész Kertváros‐Herbolya. A terület déli részén található Régi telepen a társadalom lecsúszott rétegei élnek, még pár utcával északabbra már kiépült, rendezett kertvárosi utcákkal találkozhatunk. A Kertvárosi részen található Rózsadomb elnevezésű területen a város módosabb polgárai építették fel családi házaikat. Összességében elmondható tehát, hogy maga Kertváros‐Herbolyán belül is létezik egyfajta társadalmi‐térbeli elkülönültség. A döntően lakótelepi városrészben, Sajókazinc‐Újkazincban kedvezőnek mondható a korszerkezet, az iskolázottság mértéke és a foglalkoztatási‐jövedelmi helyzet is, emellett a lakások is magasabb komfortfokozatba tartoznak. A negyedik városrész, Barcika‐Alsóváros mutatói alapján egy idős korszerkezetű, de iskolázottabb társadalomról beszélhetünk, ahol a településrész kora miatt relatíve magasnak mondható az alacsony komfort fokozatú lakások aránya. A KSH a 2011‐es népszámlálás adatai alapján lehatárolta a városban lévő azon területeket, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettségű és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők arányából számolt szegregációs mutató 35% feletti. Járásszékhelyek esetében 35%‐os mutató felett a lakótömb szegregált területnek tekinthető a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben megfogalmazottak szerint. A metódus alapján a KSH három szegregátumot határolt le, amelyek a város területén belül szétszóródva helyezkednek el: az 1‐es és 2‐es számmal jelöltek a Kertváros‐Herbolya városrészben, a 3‐as a Belvárosban. Pontos lehatárolás szerint a szegregátumok (lásd 1.7.29. ábra még): 1. Tardonai út – Illyés Gyula út (Herbolya régi telep) által határolt tömb 2. Bükkalja út‐ Csille út – Herbolyai út – Gábor Áron utca által határolt tömb 3. Hámán Kató utca – Május 1. út – Iskola köz által határolt tömb A szegregációs mutató kiszámításakor két lakóterület rendelkezett 30% feletti értékkel, ezek felsorolási szinten a következők: • Kossuth L. u.‐ Mikes K. u. ‐ Hadak útja által határolt tömb • Vécsetal tanya

48

1.7.29. ábra: Kazincbarcika szegregátumai (35%‐os mutató felett)

Forrás: KSH 1.7.3.Települési identitást erősítő tényezők

A mai Kazincbarcika területén egykor két önálló község Sajókazinc és Barcika (Alsó‐, illetve Felsőbarcika) létezett. Az ősi település magvak valószínűleg már a X‐XI. században is állhattak Barcika település nevét a vitás eredetű Barc személynévről kapta. Kazinc esetében a szláv „kecskeól” kifejezést tartják az elnevezés alapjának. A két elődközséget 1947‐ben egyesítették egy településsé, ami 1948‐ban vette fel a Kazincbarcika nevet. Az elődközség, Barcika tornácos épületei a mai napig megtalálhatóak a történelmi városrészben. (Kazincbarcika története, 2004.). 1.7.30. ábra: A város címere

Forrás: nemzetijelkepek.hu Mindkét ősi település életében nagyon sokáig a mezőgazdaság volt a meghatározó megélhetési forma, a szántóföldi művelés mellett a gyümölcs‐ és zöldségtermesztés is jelen volt. Az elődközségek természetföldrajzi adottságaiból adódóan az erdőgazdálkodás is jelentősnek volt mondható. A XIX. században a szénbányászat megjelenésével a helyiek jelentős része a mezőgazdasági munkák befejezte után a különböző feltárásoknál talált magának munkát a téli időszakban. Herbolyán 1894‐ 49

ben megnyitott Anna és Emil‐tárókkal a rendszeres bányászat is megindult. Ebben az időszakban épült a településrészen az a bányászkolónia, amelynek megmaradt épületeiben ma javarészt hátrányos helyzetű lakosság él. A bányász társadalmat erős összetartás jellemezte, ami a település egyik fontos identitási tényezőjeként volt jelen. A rendszerváltás után az ágazatban történt leépítés miatt a bányászat megszűnt. A Borsodi Kooperáció megalakításával a Sajó‐völgyben felépíteni kívánt ipari üzemek jelentős munkaerőigénye miatt új város építését irányozták elő. A döntéshozók választása az akkor már önálló településre, Kazincbarcikára esett. Az építkezések az 1950‐es évek elejétől indultak a területen. Kazincbarcika a Rákosi‐rendszer kirakat településévé vált, az itt felépülő üzemekbe tömegével érkeztek az ország minden részéről a megélhetést kereső munkások. A városi rangot 1954‐ben kapta meg a település. Az 1960‐as évektől kezdve a települést a fiatalok városaként tartották számon, kedvező demográfiai szerkezetének köszönhetően. Kazincbarcikát a hazai településkutatás több kiemelkedő alakja is (Beluszky Pál, Szirmai Viktória) szocialista iparvárosként definiálta. Az ipari múlt, és azon belül a vegyipar jelenléte fontos települési identitási tényező még napjainkban is. A Kazincbarcika és Berente területén felépült Borsodi Vegyi Kombinát különösen fontos része a város történelmének. Ennek az üzemnek köszönhetően a város a magyarországi vegyipar egyik központi településévé vált. A ma már BorsodChem Zrt. néven működő cég számos területen (pl. kultúra, sport) támogatta a várost és ma is elkötelezett híve a térség gazdasági‐társadalmi felvirágoztatásának. A település identitásának kialakulásában jelentős szerepet játszott még a térségi központtá válás. Kazincbarcika központi funkcióinak kiépülése ‐ az 1950‐es évek lakóházainak felépítése után ‐ az 1960‐as évektől folyamatosan zajlott. A település központi funkcióinál fogva (oktatás, egészségügy, szolgáltató szektor) a vonzáskörzetével intenzív kapcsolatban álló térségi központi település. Egyházak Sajókazincon és Barcikán már a XVI.században a református vallás hívei voltak többségben, az utóbbi községben felépített református templom a mai Kazincbarcika legrégebbi épülete. A település másik jelentős egyháza a római katolikus, aminek jelentősége a XIX‐XX. sz. fordulóján növekedett meg, köszönhetően a főleg német, szlovák nemzetiségű bányászok beköltözésének. Első templomukat 1911‐ben építették fel Kazincon. A több oktatási intézményt is fenntartó, a katolikus valláshoz tartozó Szalézi Rend jelenléte tovább növeli az egyház szerepét a város életében. A római mellett görög katolikus és baptista közösség is jelen van a településen. A település 2011‐es statisztikáiból visszatürköződik a két nagy vallási felekezet jelenléte a településen: e szerint a lakosság mintegy negyede katolikus vallású, 18,2%‐a református. A válaszadók negyede nem tartozik vallási közösséghez, még 26,9% nem kívánt válaszolni. 1.7.13. táblázat: Vallási felekezet megoszlás Kazincbarcikán (%) Vallási felekezetek

Megoszlás (%)

Katolikus

25,7

Ortodox keresztény

0,0

Református

18,2

Evangélikus

0,5

Izraelita

0,0

Más vallási közösséghez, felekezethez tartozik

1,5

Vallási közösséghez, felekezethez nem tartozik

25,2

Ateista

2,0

Nem kívánt válaszolni, nincs válasz


50

26,9

Díjak, elismerések A település tervezésénél nagy hangsúlyt fektettek az épületek közti megfelelő mennyiségű zöldfelület, park kialakítására. Ennek eredményeképpen a települést a Magyar Urbanisztikai Társaság 1982‐ben Hild János emlékéremmel díjazta. Kazincbarcika sokat áldoz mind a verseny‐ és mind a tömegsportra, a település ez irányú tevékenységét 1998‐ban a Nemzet Sportvárosa díjjal ismerték el. A település 1999‐ben az Európa Tanácstól megkapta az Európa Diplomát, amit az európai eszmeiség és a nemzetközi kapcsolatok szélesítéséért tett erőfeszítéseivel érdemelt ki. 2002‐ben ugyancsak a Tanács ítélte oda Kazincbarcikának az Európa Becsületzászló kitüntetést. A településen létező nemzetiségi önkormányzatok A településen jelenleg három nemzetiségi önkormányzat működik. A város legnagyobb létszámmal rendelkező kisebbsége, a roma közösség a XIX. század után telepedett le a térségben, kezdetben kovácsmunkából és zenélésből éltek. A roma mellett még lengyel és német nemzetiségi önkormányzat is működik a városban. Testvérvárosok A településnek jelenleg hat testvérvárosa van, ezek felsorolási szinten: • • • • • •

Técső (Tjacsiv) – Ukrajna Nagyszentmiklós (Sannicolau Mare) – Románia Burgkirchen – Németország Knurów – Lengyelország Swidnica – Lengyelország Nagyrőce (Revúca) ‐ Szlovákia

A település építészeti örökségei A település országos jelentőségű műemlékkel rendelkezik, ide tartozik a Sajókazinci Református Templom (916 törzsszámon nyilvántartva), a régészeti lelőhelyeket az 1.14.6.2. fejezet tartalmazza. Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő‐testületének 47/2014. (X.3.) önk.‐i rendelete az épített környezet értékeinek helyi védelméről alapján a településen a helyi egyedi építészeti értékvédelemmel védett épületek száma 80‐nál is több. Ezek közül néhány jelentősebb: 1. A belváros lakó‐ és középületei, 2. Felső‐Barcika református temploma, 3. Barcika régi lakóépületei, 4. Avilai Nagy Szent Teréz római katolikus templom. A városszerkezet a jelentős zöldfelületi rendszerre a háború utáni korai magyar városépítészet egyik legszebb példája, a szobrok városa. Kulturális élet és fesztiválok A város kulturális életének szervezője a BARCIKA ART Kft., ami a szellemi, kulturális, sport és egyéb művészeti kincsek kiaknázása, illetve megőrzése érdekében látja el feladatait 2012 óta. a BARCIKA ART Kft. kezelése alá tartozó kulturális intézmények: ‐ Egressy Béni Művelődési Központ, ‐ Mezey István Művészeti Központ, 51

‐ Gyermekek Háza‐Kézművesház, ‐ Városi kiállítóterem és Kisgaléria. A várossal egyidős Egressy Béni Városi Könyvtár fenntartója Kazincbarcika Város Önkormányzata. A település a Borsodi Művészeti Fesztivál és a vele összefonódott Kolorfesztivál házigazdája. E két rendezvény keretében koncerteket, színházi előadásokat, street art programokat, kézműves foglalkozásokat rendeznek. Egyéb kiemelt rendezvények Kazincbarcikán: Egressy‐napok (nemzetközi szavalóverseny és koszorúzás), Majális, városi gyermeknap, Szent Iván‐éjjele, Szüreti vigalom, Adventtől újévig programsorozat, Mesekuckó‐sorozat, Petőfi Sándor Vers‐ és Prózamondó Verseny, Szabó Zoltán Szépkiejtési Verseny. Állandó bérletes sorozatok a kulturális évadban: felnőtt színházi bérlet, prémiumbérlet, óvodás színházi bérlet, alsós színházi bérlet. A gyermekek kulturális élményét bővítő színházi sorozatokon kívül országosan is egyedülálló kézműves bérlet bevezetése általános iskolás és óvodás korosztály részére is. Sportélet A BARCIKA ART Kft. kezelésében álló sportlétesítmények biztosítják a megfelelő hátteret a tömeg‐, illetve versenysportnak. Utóbbiban Kazincbarcika legnevesebb képviselője a hazai férfi röplabda NB I‐ ben szereplő, háromszoros magyar bajnok és kétszeres kupagyőztes Vegyész Röplabda Club Kazincbarcika. A településen egyébiránt több mint húsz versenysportágból (pl. korcsolyázás, úszás, karate, birkózás) választhatnak az érdeklődök. Az uszodát 1998‐ban nyitották meg először az úszás szerelmeseinek nagy örömére, majd az uszoda újranyitására 2013. szeptember 30‐án került sor Kazincbarcika Város Önkormányzata és Berente Község Önkormányzata között létrejött együttműködés keretében és a BARCIKA ART Kft. üzemeltetésében. A Kazincbarcika‐ Berente Fedett Uszodában minden korosztály számára biztosított az úszástanulás, ezen felül gyógyúszás igénybevételére is van lehetőség. A város lakossága jellemzően aktív részese a különböző városi tömegsport rendezvényeknek. Ennek köszönhetően már két alkalommal (2014 és 2015 években) is elnyerte az országos Kihívás napján a Legsportosabb város címet. Civil szervezetek A város 2015. februári adatszolgáltatása alapján 34 civil szervezet volt bejegyezve Kazincbarcika székhellyel. Tevékenységi körük széles skálán mozog, található köztük a teljesség igénye nélkül: városszépítő, bányász hagyományőrző, természetjáró és népművészeti is. Híres szülöttek A település híres szülötte Egressy Béni, a Szózat megzenésítője. A város emléke előtt tisztelegve szobrot emelt a neves zeneszerzőnek. Nevét viseli Egressy út, az Egressy tér, az Egressy Béni Művelődési Központ és az Egressy Béni Városi Könyvtár.

52

1.8. A település humán infrastruktúrája 1.8.1. Humán közszolgáltatások, intézmények 1.8.1.1.Oktatás Óvodai ellátás Kazincbarcikán az óvodai ellátás intézményi szinten integrálásra került, Kazincbarcikai Összevont Óvodák néven. Az intézményhez jelenleg egy székhelyintézmény, 6 városi és 2 vidéki (Sajókaza és Szuhakálló településeken találhatóak) tagóvoda tartozik. Az óvodai férőhelyek száma 2013‐ban 978 fő, csökkenő tendenciát mutat, és a csökkenő gyermekszám miatt a mutató növekedésére nem lehet számítani a közel jövőben. Az intézmények 96%‐os kapacitás kihasználtsággal működnek, mely valamelyest magasabb az országos és a megyei járásközpontok kapacitás kihasználtságánál. 1.8.1. ábra: Egy óvodai férőhelyre jutó óvodások száma (fő) 2001‐2013

Forrás: TEIR

53

Az egy óvodai férőhelyre jutó 3‐5 évesek számát tekintve az látható, hogy ebben a korosztályban a kapacitás kihasználtság valamivel rosszabb, 76 %, de arányát tekintve megfelel az országos és területi átlagnak. A város által fenntartott intézményekbe a más településekről bejáró óvodások száma 56 fő. 1.8.2. ábra: Egy óvodai férőhely jutó 3‐5 évesek száma (fő) 2001‐2013

Forrás: TEIR

Az Angyalkert Görögkatolikus Óvoda, mint egyházi fenntartású intézmény 2011‐től fogadja a gyerekeket Kazincbarcikán. Európai uniós forrásokból a 2007‐13 időszakban 3 óvodai tagintézmény akadálymentesítése, valamint a korábbi nevén Mátyás Király Úti Tagóvoda (mai nevén: Kazincbarcikai Összevont Óvodák Füzike Tagóvodája) felújítása történt meg. Az óvodai intézmények épületei a megvalósult fejlesztésektől függetlenül további felújításra, rekonstrukcióra szorulnak. A Kazincbarcikai Összevont Óvodákban szakmailag jól képzett, felkészült, kreatív, szeretetet és törődést közvetítő óvodapedagógusok és a nevelőmunkát segítő dolgozók látják el az óvodás gyermekek nevelését, gondozását, fejlesztését. Általános Iskolák Az általános iskolai oktatásban részt vevő tanulók száma Kazincbarcikán 2013‐ban 2483 fő, 2009 óta stagnáló tendenciát mutat. A 2000‐es évek elején tapasztalt drasztikus csökkenés az elmúlt 5 évben lassult és 2500 fő létszám körül stabilizálódni látszik. Az ingázó tanulók létszáma jelenleg 469 fő a város általános iskoláiban, ez a tanulók 18%‐a. Kazincbarcika Város Önkormányzata a város területén működő általános iskolákat átszervezte, létrehozva egy székhely intézményt (Kazincbarcikai Pollack Mihály Általános Iskola) és 5 tagintézményt, melyből egy vidéken Szuhakállóban található. Az intézményi feladatok ellátására a város a környező településekkel feladat‐ellátási szerződést kötött az ésszerű és gazdaságos közoktatás szervezésének ellátása érdekében. Az oktatási intézmények közül az ÉMOP‐4.3.1/2F‐2f Közoktatás térségi sajátosságokhoz igazodó szervezése és infrastruktúrájának fejlesztése (ERFA) pályázati kiírás keretében a Kazincbarcikai Pollack Mihály Általános Iskola székhelyintézmény és az Árpád Fejedelem Tagiskolájának épületei teljes körű infrastrukturális felújításra kerültek. A KEOP 5.3.0/A/09 Épületenergetikai fejlesztések program keretében pedig a korábbi nevén Ádám Jenő Általános Iskola Dózsa György Tagiskolájának

54

mai nevén: Kazincbarcikai Pollack Mihály Általános Iskola Dózsa György Tagiskolája, valamint a Kazincbarcikai Pollack Mihály Általános Iskola Kazinczy Ferenc Tagiskolájának komplex épületenergetikai korszerűsítése valósult meg. Ezen felül az elmúlt időszakban a Dózsa György Tagiskola és az Ádám Jenő Tagiskola külső‐belső akadálymentesítése is megtörtént. Ennek ellenére az oktatási intézményeknek helyt adó épületek többsége még mindig – többek között energetikai ‐ felújításra szorul. 1.8.3. ábra: Általános iskolai tanulók száma 2001‐2013 (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő)

Forrás: TEIR Az általános iskolai feladat ellátási helyek átlagos létszámát tekintve megállapítható, hogy az magasabb az országos és megyei járási központok átlagánál, viszont az átlagos létszám 2009 óta a kazincbarcikai iskolákban is csökken. 1.8.4. ábra: Általános iskolai feladatellátási helyek átlagos létszáma (fő) 2001‐2013

Forrás: TEIR

A városban egyházi fenntartású alapfokú oktatási intézményként a Tompa Mihály Református Általános Iskola működik. A város és egyben a környező települések hátrányos helyzetű gyermekeinek nevelésében meghatározó szerepet tölt be a Don Bosco Általános Iskola, Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium. 55

Az iskola, mely már a kezdetektől fogva a szalézi nevelési módszerrel megegyező alapokon működött, 1991‐ben vette fel a Don Bosco nevet és 1993 óta van a Don Bosco Szalézi Rend fenntartásában. Az intézményben az általános képzés mellett felzárkóztatás, érettségire való előkészítés, szakmunkásképzés és kollégiumi nevelés is zajlik. Az intézmény kapuja nyitva áll a legszegényebbek és legveszélyeztetettebbek előtt is. (Az Szalézi rend hazánkban, 2007.) Középiskolák A városban 4 db gimnáziumi oktatási és szakközépiskolai képzést nyújtó intézmény található. Ezek közül a Klebersberg Intézményfenntartó Központ Miskolci Tankerületének fenntartásában 1 intézmény (Kazincbarcikai Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium, és ennek Deák Ferenc Szakképző és Művészeti Szakközépiskolai Tagiskolája) áll, 3 intézmény (Irinyi János Református Szakközépiskola és Diákotthon, Don Bosco Általános Iskola, Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium, Szalézi Szent Ferenc Gimnázium) pedig egyházi fenntartásúak. 1.8.5. ábra: Nappali tagozatos középiskolai tanulók száma (fő) 2001‐2013

Forrás: TEIR

A középiskolai intézményekben tanuló gyermekek létszáma 2008 óta csökkenő tendenciát mutat, 2013‐ban 2501 fő volt a tanulói összlétszám. A középiskolai férőhelyek száma Szalézi Szent Ferenc Gimnázium: Az iskola kihasználtsága a tantermi és a férőhely‐mutatók alapján közel 100 %‐osnak tekinthető, várhatóan a 2015/16‐os tanévben 625 fő nappali tagozatos tanulóval. Az esti tagozat az intézményben 2015‐ben megszűnik. Don Bosco Általános Iskola, Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium: férőhely alapító okirat szerint 2014‐ben: 1268 fő, tanulói létszám: 563 fő, a kapacitás kihasználtság 44%‐os. A tanulói létszám az elmúlt 5 évben folyamatosan csökken. Irinyi János Református Szakközépiskola és Diákotthon: Az alapító okiratban szereplő tanulói létszám nappali rendszerű iskolai oktatásban 1020 fő, 2014. évben a statisztikai tanulói létszám 719 fő az intézményben. A levelező oktatás engedélyezett létszáma 100 fő, 2014‐ben 26 fő vett részt ebben a képzési formában, ez 26%‐os kapacitás kihasználtságot jelent. A kollégium 110 férőhelyére 2014‐ben 23 tanuló jutott (21%). Más településről bejáró középiskolai iskolai tanulók aránya a nappali oktatásban 81,9 %, ami mutatja, hogy a város jelentős középfokú oktatási központ. 56

Felsőoktatási feladatokat ellátó intézmény Kazincbarcikán nem található. Művészeti oktatás A Kazincbarcikán működő Kodály Zoltán Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a térség egyik szakmailag legelismertebb és legnagyobb létszámú művészetoktatási intézménye. Az iskola négy művészeti ág tanszakán biztosít színvonalas képzést növendékei számára, úgy, mint zeneművészet, táncművészet, képző,‐ és iparművészet valamint színművészet. 1.8.1.2. Egészségügy Kazincbarcikán az egészségügyi alapellátások megoldottak, elérhetőek, valamint a felmerülő igényeket kielégítik. Háziorvos A városban 13 háziorvosi és 5 gyermekorvosi körzet található, ezen felül munkanapokon 17:00‐től másnap 7:00‐ig, valamint munkaszüneti napokon és hétvégén orvosi ügyelet érhető el a városban. 1.8.6. ábra: Egy házi‐ és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma

Forrás: TEIR

Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra átlagosan 1468 lakos jut, ezzel az ellátott lakosok száma körzetenként az országos átlagnak megfelelő képet mutat, viszont a járásközpontokhoz képest Kazincbarcikán a háziorvosok leterheltebbek. A Kazincbarcikai Kórház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságként működik. A kórház működésének a célja az, hogy az egészségügyi ellátások összehangolásával koordinálásával valamint az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtásával, a pályakezdő egészségügyi dolgozók foglalkoztatásával, szakmai továbbképzésének biztosításával és ezek hatékonyan működő rendszerbe történő integrálásával elősegítse, megerősítse a működési körébe tartozó egészségügyi közfeladatok ellátását. A kórház fenntartója a Magyar Állam, mely közhasznú tevékenysége során közfeladatot lát el. Ma a kórház térségi krónikus‐rehabilitációs kórházként működik, a fekvőbeteg osztályok tekintetében megszűnt az intenzív ellátás, a gyermekgyógyászati ellátás, a sebészeti ellátás, a sürgősségi ellátás, csökkentett ágyszámmal működik a szülészet‐nőgyógyászat. A sebészeti ellátás egynapos formában működik, a településen gyermekorvosi ügyelet is biztosított. 57

Jelenleg 78 település tartozik a kórház beutalási területéhez. A járó beteg szakrendelők által ellátott lakosságszám 67063 fő, kivéve a reumatológiát, ahol 106329 lakos ellátásáról gondoskodnak. A kórház a Borsod‐Abaúj‐Zemplén Megyei Kormányhivatal Edelényi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete által 2013‐ban módosított működési engedélye alapján 7 osztályon 219 fekvőbeteg szakellátási ágykapacitással rendelkezik. Ebből aktív ágyszám 55 db 3 osztályon. A krónikus betegek ellátására szolgáló ágyszám összesen 164, ebből a Mozgásszervi rehabilitációs osztályé 66, krónikus osztályé 38, ápolási osztályé 30, a pszichiátriai rehabilitációs osztályé pedig 30 ágy. Az Izsófalvai Pszichiátriai Szakkórház telephelye a kórháznak, 110 ágyon Krónikus Pszichiátria és 32 ágyon Pszichiátriai Rehabilitáció működik. A Borsod‐Abaúj‐Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház közreműködőjeként, általános sebészeti szakmában a kórházban 15 kihelyezett ágy működik. Gazdálkodását tekintve a Kazincbarcikai Kórház Nonprofit Kft. bevételeinek döntő hányada az OEP‐ től, mint közfinanszírozást ellátó szervezettől érkezik. Ez alapvetően meghatározza a kórház gazdasági helyzetét, mert az OEP által kiszabott TVK volumen a legjelentősebb bevételi forrás az aktív ellátásban. A rehabilitációs és krónikus ellátásban már nincs felső korlát az OEP részéről, csak a rendelkezésre álló ágyszámok, kapacitások jelentenek felső határt. Az Új Széchenyi Terv Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében 860.166.493 Forint értékű projekt valósul meg az edelényi Koch Róbert Kórház és Rendelőintézetben, illetve a Kazincbarcikai Kórházban konzorciumi összefogással. A kazincbarcikai kórházban bekövetkezett struktúraváltáshoz kapcsolódóan a jövőben továbbra is fejleszteni szükséges a járó betegek ellátására alkalmas szakrendelői épületet. Az elmúlt évtizedben történt változtatások azt mutatják az itt ellátott betegszám növekedése alapján, hogy az egészségügyi rendszer elmozdult a járó beteg ellátás irányába, amely költséghatékony módon kevesebb betegteherrel gyógyítja a betegeket. A térség lakói számára széles spektrumú járó beteg szakrendelések működnek. A jelenlegi szakrendelői infrastruktúra erősen amortizálódott, a korábbi kórház felújítás ezt a területet csak részben érintette. A jelenleg megvalósuló, TIOP‐2.2.6.‐12/1B‐2013‐0034 számú projekt keretén belül a teljes szakrendelői épületrész felújításra kerül, korszerű, hatékonyan működtethető betegfogadó és ‐ellátó terek kialakításával. Minden felújításra kerülő épületrészek megvalósul a teljes körű akadálymentesítés is. A szakrendelők magas színvonalú munkáját fogja segíteni három darab korszerű ultrahang készülék beszerzése. Az új készülékekkel a nőgyógyászati, urológiai, kardiológiai betegeinket tudják vizsgálni. Minden kórházi ellátásban kulcsszerepet játszik a betegélelmezés is, ezért a kazincbarcikai kórházban megvalósítandó projektelemek között egy teljesen új tálaló konyha kialakítása is szerepel, ahol HACCP előírásoknak megfelelően lehet a napi élelem adagokat tálalni a betegek számára. A tálaló konyha mellett a dolgozói étterem is felújításra kerül.

58

1.8.7. ábra: Ezer lakosra jutó működő kórházi ágyak száma (db) 2001‐2013

Forrás: TEIR

Az ezer lakosra jutó működő kórházi ágyakat tekintve a város az országos átlagnál jobb helyzetben van, a megyei járásközpontokhoz viszont hasonló az ellátottság mértéke. 1.8.1.3. Szociális ellátás Bölcsődék A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás részeként a gyermekek napközbeni ellátásának egyik formája. A bölcsőde a családban nevelkedő – 20 hetestől ‐ 3 éves korú – gyermekek szakszerű gondozását és nevelését végző intézmény. Ha a gyermek a 3. életévét betöltötte, a bölcsődei gondozási‐nevelési év végéig maradhat a bölcsődében. Továbbá egyedi esetekben a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. NM rendelet 36.§ (2) bekezdése értelmében „ha a gyermek a 3. életévét betöltötte, de testi v. szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre és jelentkezését a bölcsőde orvosa nem javasolja, bölcsődében gondozható a 4. életév betöltését követő augusztus 1‐éig”, valamint a 35. § (3) bekezdése értelmében „a bölcsőde vállalhatja a 6 éven aluli SNI gyermekek nevelését és gondozását, amennyiben az ellátásához szükséges tárgyi feltételekkel rendelkezik.” A város két bölcsődei intézményt tart fent (Kazincbarcikai Szociális Szolgáltató Központ I. és II. Bölcsőde). A működő férőhelyek száma 216 fő, 2011‐től jelentős, mintegy 35%‐os emelkedést mutat a korábbi időszakhoz képest, melyben szerepe van az ÉMOP 4.2.1/B pályázati konstrukcióban megvalósult Kazincbarcika város I. számú bölcsődéje kapacitásbővítését és rekonstrukcióját tartalmazó projektnek. 59

1.8.8. ábra: Egy működő bölcsődei férőhelyre jutó bölcsődések száma (fő) 2001‐2013

Forrás: TEIR Az egy működő bölcsődei férőhelyre jutó bölcsődések száma alapján az intézmények kapacitás kihasználtsága magas, mintegy 92 %, a korábbi évek fejlesztéseinek köszönhetően viszont az addig jellemző túlterheltség megszűnt. A bölcsődei ellátottság az országos átlaghoz (98% kihasználtság) képest jobbnak mondható, a megyei járásközpontokkal (92%) azonos képet mutat. Az egy működő bölcsődei férőhelyre jutó 0‐2 évesek száma alapján megállapítható, hogy a bölcsődei ellátottsága javuló tendenciát mutat a 2000‐es évektől kezdődően, Kazincbarcika esetében (2013‐ban 3,2 fő) az országos és megyei járásközpontok átlagánál kedvezőbben alakul. 1.8.9. ábra: Egy működő bölcsődei férőhelyre jutó 0‐2 évesek száma 2001‐2013

Forrás: TEIR

Kazincbarcikai Szociális Szolgáltató Központ a szociális törvény (1993. évi III. törvény) valamint a gyermekvédelmi törvény (1997. évi XXXI. törvény) alapján az ellátásokat igénybe vevők részére személyes gondoskodást nyújtó feladatokat lát el, ami magában foglalja a szociális alap‐ és szakosított ellátásokat, valamint a gyermekjóléti alapellátásokat. 60

A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatási formák az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás valamint a családsegítés. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási formák az ápolást‐gondozást nyújtó intézmény (I‐II. Sz. Idősek Otthona), az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (Időskorúak Gondozóháza, Éjjeli Menedékhely), valamint a nappali ellátást nyújtó intézmény (I. Sz. Idősek Klubja, Fogyatékos Személyek Nappali Ellátása, Nappali Melegedő). A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások a Gyermekjóléti Szolgálat és a gyermekek napközbeni ellátása (I‐II. Sz. Bölcsőde). Intézményi egységek: •

Szociális étkeztetés szolgáltatás nyújtásával egyszeri étkezés, meleg ebéd biztosítása azon szociálisan rászorult személyek részére, akik ezt saját részükre más módon nem képesek megoldani (2014‐ben 475 fő ellátott).

•

Házi segítségnyújtás keretében olyan idős, vagy beteg emberek saját otthonában történő gondozása‐ápolása, akik intézményi ellátásra nem szorulnak (2014‐ben 107 fő ellátott).

•

A családok támogatását, a gyermekek védelmét segíti a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat tevékenysége (2014‐ben 6296 esetszám).

•

Elemi létfeltételek teremtése a hajléktalan, perifériára szorult személyek részére az Éjjeli Menedékhely és Nappali Melegedő (2014‐ben 70, illetve 63 fő ellátott) működtetésével.

•

Nappali tartózkodást, szociális és mentális támogatást, társas és közösségi kapcsolatok megtartását teszi lehetővé az Idősek Klubja (2014‐ben 70 fő ellátott) szolgáltatás.

•

A Fogyatékos Személyek Nappali Ellátása (2014‐ben 31 fő ellátott) elő kívánja segíteni a fogyatékos személyek társadalmi integrációját, esélyegyenlőségét, célja a fogyatékkal élők, értelmileg akadályoztatott személyeket nevelő családok tehermentesítése, a szülők, hozzátartozók munkaerő‐piaci reintegrációjának segítése.

•

Tartós bentlakásos elhelyezést, ápolást‐gondozást biztosítanak az idősotthonok (I‐II. Sz. Idősek Otthona 2014‐ben 48, illetve 16 férőhely), melyben azon – önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes – idős betegeket gondozzák, akiket házi segítségnyújtás keretében már nem lehet ápolni‐gondozni.

•

Az Időskorúak Gondozóháza (2014‐ben 19 férőhely) ideiglenes jelleggel, bentlakással teljes körű gondozást‐ápolást nyújt azoknak az időskorúaknak, betegeknek, akik gondozása otthonukban időlegesen nem megoldható.

•

A Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtás szolgáltatás (2014‐ben 136 fő ellátott) az önálló életvitel fenntartása mellett a felmerülő krízishelyzeteket hárítja el.

•

Két bölcsődében, (2014‐ben 104, illetve 86 fő ellátott) a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátása, szakszerű gondozása, és nevelése történik. Továbbá egyedi esetekben a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. NM rendelet 36.§ (2) bekezdése értelmében „ha a gyermek a 3. életévét betöltötte, de testi v. szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre és jelentkezését a bölcsőde orvosa nem javasolja, bölcsődében gondozható a 4. életév betöltését követő augusztus 1‐éig”, valamint a 35. § (3) bekezdése értelmében „a bölcsőde vállalhatja a 6 éven aluli SNI gyermekek nevelését és gondozását, amennyiben az ellátásához szükséges tárgyi feltételekkel rendelkezik.”

61

Míg az idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága Kazincbarcikán valamivel alulmarad az országos átlagtól, addig az önkormányzat kezelésében lévő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények teljes kapacitás kihasználtsággal működnek. 1.8.10. ábra: Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ezrelék)

Forrás: TEIR

62

1.8.11. ábra: Önkormányzati kezelésben lévő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények kapacitás kihasználtsága

Forrás: TEIR

1.8.2 Esélyegyenlőség biztosítása Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63/A. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat, valamint a többcélú kistérségi társulás ‐ a külön jogszabályban meghatározott szempontok figyelembevételével ‐ öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el. A Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás településeire vonatkozó Kistérségi/Települési Esélyegyenlőségi Program 2011‐ben készült és került elfogadásra a törvény előírásainak megfelelően. A program kiemelt figyelmet fordít az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre, az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre. Hangsúlyt helyez az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, valamint az olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő‐piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. Kazincbarcika Város Önkormányzata rendelkezik továbbá Helyi Esélyegyenlőségi Programmal, mely 2013‐ban készült. A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja érvényesíteni az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történ egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket ‐ az óvoda kivételével ‐ érintő intézkedések érdekében Kazincbarcika Város Önkormányzata együttműködik az Klebelsberg Intézményfenntartó Központ területi szerveivel. Az esélyegyenlőségi program a település területén élő hátrányos helyzetű csoportokra irányul, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és 63

beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Az esélyegyenlőségi terv potenciálisan kiemelt hátrányos helyzetű társadalmi csoportnak tekinti a mély szegénységben élőket és a romákat, valamint a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élő személyeket. 1.9. A település gazdasága „Sajókazincot 1240‐ben említik először a források Cozonch néven. 1576‐ban már önálló egyházközség, amelynek filiái Barcika, Berente, majd a közeli Szuhakálló is. A XIX. század közepén a már Sajókazincnak nevezett falu jelentős agrártelepülés. A falu birtokosai az 1850‐es években bányát nyitottak, ennek következtében a község lakóinak egy része az ipar felé kezdett orientálódni.” „A Borsodi Szénbányák Rt. 1922‐23‐ban erőművet épített Barcikán a kitermelt szén helyi felhasználása érdekében. Az erőművet a következő évtizedben bővítették, ami nemcsak a környező településeket látta el villamos árammal, hanem távvezetéken keresztül Egert és a dél‐borsodi vidéket is. 1940‐ben indult újra a bányászat a Barcikai Kőszénbánya Vállalat révén.” „A mezőgazdaság nitrogénműtrágyával való ellátására vegyi üzem létesült a Sajó vizére és a bányák kokszolt szenére alapozva. Hőerőmű, szénosztályozó, kokszolóüzem, bányagépjavító és műtrágyagyár építése, a bányák korszerűsítése, bővítése miatt a munkaerőigényt a környék településeinek lakossága nem volt képes kielégíteni, ezért határozat született egy új város felépítéséről. Az 1947‐ben közigazgatásilag összevont Sajókazinc és Barcika (mely a következő évben a Kazincbarcika nevet vette fel), valamint az ipari építkezések által érintett Berente alkotta az új város vázát.” „1954‐ben Kazincbarcikát városi rangra emelték. A várossá történő avatásban szerepet játszott a kor gazdaságpolitikája, a nagy vegyipari üzemek geopolitikai okokból történő elhelyezése. Ennek a mára és a jövőre vonatkozóan is igen jelentős kihatása van, s a BorsodChemhez fűződő viszony mindmáig meghatározó a város szempontjából.” „A ’80‐as évek azonban már számos elsősorban gazdasági jellegű problémát hoztak a város számára. Kazincbarcikán és környékén sorra zárták be a gazdaságtalanná vált bányákat. Az évtized végére megszűnt a szén kitermelése. Ennek következtében szintén megszűnt a szénosztályozó üzem és a bányagépjavító. A helyi építőipar szerepe is csökkent. A válság a vegyipart is érintette. A Borsodi Vegyi Kombinátban (BVK) a foglalkoztatottak száma csökkent, de a gyártás korszerűsítésével, új termékek, tevékenységek bevezetésével talpon tudott maradni. A munkahelyek csökkenésére, az álláshelyek beszűkülésére a népesség elvándorlással reagált.” „A rendszerváltás számos változást hozott a város fejlődésében. Megváltozott a település presztízse, ipari fellegvár helyett gondokkal küzdő város képe került be a köztudatba. A bányászat, a szénfeldolgozás, az építőipar válságba került vállalatainak nagy részét felszámolták, 1994‐re a munkavállalók harmada munka nélkül maradt. A többi ágazatot is érintette a létszámleépítés.” „Az 1990‐es évek második felére Kazincbarcika túljutott a mélyponton. Új vállalkozások születtek, de a munkahelyteremtés továbbra is kiemelt feladat. Az utóbbi években nőtt a vállalkozói kedv, azonban több magánvállalkozás rövid életű. A város gazdasági fejlődését több probléma nehezíti. A munkaerő kínálat egyoldalú szakmakínálattal párosul, a bányászati, vegyipari munkanélküliek átképzésre szorulnak. A bányászat megszűnését követően felhagyott infrastruktúra üzemeltetése, új funkcióval való megtöltése, természeti környezet rehabilitálása komoly feladatok elé állítja a várost. A fejlődés motorja: a műszaki‐technológiai megújulás, intenzív fejlesztés nagyon tőkeigényes, ahhoz külföldi tőke bevonása szükséges.” 64

(idézve: Kazincbarcika Városi Önkormányzat Gazdasági Stratégiájára (2007‐ 2013.), Gazdasági Programjára (2007‐2010.) és Operatív Programjára (2007‐2008.) vonatkozó előterjesztés, 2007.) A Borsodi Vegyi Kombinát (BVK) 1991. évben átalakul BorsodChem Zrt.‐vé, majd több gyártástechnológia beindítás (MDI, TDI) és szervezeti átalakulás után 2010. évtől együttműködik a kínai Wanhua Industrial Corp., P.R. vállalattal, illetve a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karával. 1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre, gazdasági szervezetek jellemzői A gazdaság teljesítőképességének vizsgálatához szükséges megnéznünk az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték mutató alakulását. A diagram alapján látható, hogy a vizsgált időszakban Kazincbarcika jelentősen meghaladta az országos, megyei járásközponti átlagot, amiből látszik, hogy jelentős ipari‐termelőkörzetről van szó. A válság után volt némi visszaesés, de még ekkor is fölötte volt az országos átlagnak, 2012. évben pedig ismét dinamikus növekedés kezdődött. Az egy lakosra jutó Bruttó Hozzáadott érték 2004. évről 2012. évre több mint a kétszeresére nőtt, azaz, 1.428 e Ft‐ról 3.112 e Ft‐ra változott. (lásd.: 1.9.1. ábra) Mind az országos átlaghoz, mind a megyei járási központokhoz és a járási átlagokhoz képest kimagasló érték, illetve a dinamikus növekedés javarészt a BorsodChem Zrt. működésének köszönhető. (lásd.: 1.9.1. ábra) 1.9.1. ábra: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték (1000 Ft)

Forrás: TEIR

Az egy lakosra jutó jegyzett tőke mértéke 2000. évtől 2006. évre növekedő tendenciát mutat (1041,7 e Ft), majd 2012. évre lassú mértékű csökkenés tapasztalható (915,4 e Ft). Ezen érték meghaladja a Borsod‐Abaúj‐Zemplén megyei járásközpontok, és a Kazincbarcikai járás átlagát, viszont az országos átlagtól jelentős mértékben elmarad. 65

1.9.2. ábra: Az egy lakosra jutó jegyzett tőke (1000 Ft)

Forrás: TEIR

1.9.1.1. A város vállalkozásainak jellemzése A regisztrált vállalkozások számában kisebb hullámzások voltak, de folyamatosan 2400‐2500 db körül alakult Kazincbarcikán ezen mutató, mely stabil gazdaságra utal. A regisztrált vállalkozások számában tapasztalható differencia a járáson belül jelentős, ugyanis a legkevesebb vállalkozással rendelkező település (Alsótelekes ‐ 7 db) és a legtöbb vállalkozással rendelkező település között több mint 300‐szoros. (lásd.: 1.9.3. ábra) 1.9.3. ábra: Regisztrált vállalkozások száma (db) 2013‐ban

Forrás: TEIR

66

Az 1‐9 fős regisztrált vállalkozások száma Kazincbarcika településen 2006. év és 2013. év között hullámzott, a válság után ugyan volt egy visszaesés a mikrovállalkozások számában, ami átmenetileg ugyan kisebb növekedésnek indult, de 2011. évtől újra jelentősen csökkent, méghozzá a válság utáni szint alá. Az emelkedés hátterében a kényszervállalkozások számának megugrása húzódhat. (lásd.: 1.9.4. ábra) 1.9.4. ábra: Az 1‐9 fős regisztrált vállalkozások (mikrovállalkozások) száma (db)

1850 1800 1750 1700 1650 1600 1550 Kazincbarcika

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

1720

1730

1812

1729

1737

1774

1690

1658

Forrás: TEIR

Az 10‐49 fős regisztrált vállalkozások száma a válság időszakában előbb csökkenő, majd növekedő tendenciát mutatott. Ez utalhat arra, hogy a mikrovállalkozások egy része a válság után néhány évvel kisvállalkozássá nőtte ki magát. 1.9.5. ábra: 10‐49 fős regisztrált vállalkozások (kisvállalkozások) száma (db) 70 60 50 40 30 20 10 0 Kazincbarcika

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

60

63

62

57

49

48

46

54

Forrás: TEIR

67

Az 50‐249 fős regisztrált vállalkozások száma Kazincbarcika településen 2006. év és 2013. év között folyamatosan változott. 2012. évben volt a csúcson, akkor 21 db értéket mutatott. (lásd: 1.9.6. ábra) 1.9.6. ábra: 50‐249 fős regisztrált vállalkozások (középvállalkozások) száma (db) 22 21 20 19 18 17 16 Kazincbarcika

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

20

18

19

18

19

19

21

18

Forrás: TEIR

A 250 főnél többet foglalkoztató regisztrált vállalkozások száma Kazincbarcika településen 2006. év és 2013. év között folyamatosan változott: 2008. évre 5 db nagyvállalkozás volt található Kazincbarcikán, majd valószínűsíthetően a válság hatására jelentősen lecsökkent. (lásd: 1.9.7. ábra) 1.9.7. ábra: 250‐x fős regisztrált vállalkozások (nagyvállalkozások) száma 6 5 4 3

.

2 1 0 Kazincbarcika

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

3

4

5

5

4

2

2

2

Forrás: TEIR

Ahogy fentebb is látható, a városban regisztrált vállalkozások számát több mint 95%‐ban a mikrovállakozások adják. (lásd.: 1.9.1. táblázat) 1.9.1. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma Regisztrált vállalkozások száma (db)_2013. évben Vállalkozás formája Darabszám % 1‐9 fős_mikrovállalkozás 1658 95,73 10‐49 fős_kisvállalkozás 54 3,12 50‐249 fős_középvállalkozás 18 1,04 250‐x fős_nagyvállalkozás 2 0,12 Összesen 1732 100 Forrás: TEIR

68

1.9.1.2 Regisztrált nonprofit szervezetek A nonprofit szervezetek száma ezer lakosra nézve 2011‐2013. években állandó, azaz változatlanul 14 db. Főként a kultúra, hagyományok ápolása, szociális és településfejlesztés területen tevékenykednek ezen civil szervezetek. Kazincbarcika a járáson belül a nonprofit szervezetek számában Mályinka települést követi. (lásd.: 1.9.8. ábra) 1.9.8. ábra: Regisztrált nonprofit szervezetek száma ezer lakosra (db)

Forrás: TEIR

1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői Kazincbarcika városában a múlt és jelen gazdasági alakulásai miatt a mezőgazdaság és az idegenforgalom nem volt jellemző, a település neve régen egybenőtt a bányászattal és a vegyiparral, így napjainkban is leginkább iparvárosként említhetjük, mely egybefonódik a BorsodChem Zrt.‐vel. Kazincbarcikán a mezőgazdaságban regisztrált vállalkozások aránya annak ellenére, hogy minimális növekedés tapasztalható, továbbra is elmarad a járási, megyei és az országos átlagtól.

69

1.9.9. ábra: Mezőgazdaságban regisztrált vállalkozások aránya (%) 30 25 20 15 10 5 0

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Magyarország

24,8

25,6

25,6

26,2

26,9

27,3

Kazincbarcikai járás

9,3

10,3

10,6

11,5

12,8

13,5

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok

12,3

13,3

13,4

14,2

14,9

15,5

Kazincbarcika

5,3

5,9

6

6,8

7,5

7,9

Forrás: TEIR

A mezőgazdasági vállalkozások a járás falvaiban jelentősebb arányúak, és a városokban ‐ nem meglepően – alacsonyabbak. (lásd.: 1.9.10. ábra) 1.9.10. ábra: Mezőgazdaságban regisztrált vállalkozások aránya 2013. évben

Forrás: TEIR

70

A településen az ipari, építőipari regisztrált vállalkozások száma változó, arányaiban egyszerre mozog a megyei járási és az országos változásokkal. 1.9.11. ábra: Ipar‐, építőiparban regisztrált vállalkozások aránya 15

%

10 5 0

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Magyarország

11,4

10,8

10,6

10,6

10,3

10,1


13,4

12,7

12,8

13,5

12,9

12,6

12

11,4

11,1

11,3

11

10,7

11,6

10,4

10,8

11,6

11,1

10,9

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok Kazincbarcika

év

Forrás: TEIR

A regisztrált vállalkozások száma a válság hatására csökkent, viszont 2013. évben növekvő tendenciát mutat a 2012. évi legalacsonyabb mértékhez képest. 1.9.12. ábra Szolgáltatásokban regisztrált vállalkozások aránya 100 80 %

60 40 20 0

2008

2009

2010

2011

Magyarország

63,8


77,3

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok Kazincbarcika

2012

2013

63,6

63,8

63,1

62,7

62,7

77

76,7

75

74,3

73,9

75,6

75,3

75,5

74,5

74,1

73,8

83,1

83,7

83,2

81,6

81,5

81,2

év

Forrás: TEIR

71

1.9.2.1. Regisztrált vállalakozások száma nemzetgazdasági áganként A városban a legjellemzőbb nemzetgazdasági ágazatok a kereskedelem, gépjárműjavítás (G), ingatlanügyletek (L), szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (M), míg közepes mértékben van jelen az oktatás (P), mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (A) és az építőipar (F). A településen a bányászat, kőfejtés (B), közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (O), valamint a háztartás munkaadói tevékenysége, termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra (T) nemzetgazdasági ágazatokban nem jellemzően, vagy egyáltalán nincs jelen vállalkozás. A mezőgazdaság nemzetgazdasági ágazatot Kazincbarcika településen a növekedés jellemzi az elmúlt időszakban, azaz 2008. évhez képest 2013. évre közel 50 újabb vállalkozás jött létre a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágazatban (így 2013. évben a vállalkozások száma: 184 db) A bányászat, kőfejtés nemzetgazdasági ágazatban a 2010. év óta nincs jelen egyetlen regisztrált vállalkozás sem. A humán‐egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágazatban a regisztrált vállalkozások számát nézve 2010. évről 2012. évre több mint 20 %‐os növekedés jellemezte. A 2008. évtől 2010. évig tartó kismértékű csökkenés után 2011. évről 2013. évre 437 db‐ról 383 db‐ra csökkent a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágazatban lévő vállalkozások száma. A művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágazatban a vállalkozások száma 2008. évi 56 db‐ról 2013. évre a másfélszeresére nőtt (84 db). A pénzügyi, biztosítási tevékenység nemzetgazdasági ágazatban a vállalkozások száma 2008. évről közel 20 %‐kal nőtt 2011. évre, majd közel ugyanekkora visszaesés történt 2013. évre (így három éves növekedés, majd 2 éves visszaesés után a vállalkozások száma 2008. évről 2013. évre 112 db‐ról 117 db‐ra változott) A szakmai, tudományos, műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágazatban a vállalkozások száma hullámzó formában, de az utóbbi időszakban csökkenő tendenciát mutat, így 2008. évről 2013. évre 301 db‐ról 272 db‐ra csökkent a vállalkozások száma. A szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágazatban a vállalkozások száma 2008. évről 2012. évre 48 db‐ról 34 db‐ra csökkent, majd 2013. évben kismértékű növekedés figyelhető meg (39 db). Kazincbarcikán a villamosenergia‐, gáz‐, gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ágban a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés nemzetgazdasági ágban a vállalkozások száma 5 db és 6 db között változik, 2013. évben 6 db vállalkozás volt jelen. Az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység nemzetgazdasági ágazatban a vállalkozások száma 2010. évben volt a legmagasabb (153 db), majd 2013. évre több mint 40%‐os csökkenés történt (86 db). Az egyéb szolgáltatás nemzetgazdasági ágazatban 2011. évig csökkenő tendencia volt jellemző, majd ettől az évtől 2013. évig kismértékű emelkedés figyelhető meg. Az építőipar nemzetgazdasági ágazatban 2008. évtől csökkenés, majd 2011. évre növekedés tapasztalható, viszont ettől az évtől nagymértékben csökkent a vállalkozások száma (2013. év: 129 db)

72

Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágazatban 2013. évben mintegy 10 db vállalkozással kevesebb van, mint 2008. évben (92 db‐ról 82 db‐ra csökkent).

Regisztrált vállalkozások aránya

Az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágazatban 2008. évről 2009. évre történő kisebb növekedés után nagymértékű csökkenés következett a vállalkozások számának tekintetében. 2008. évről 2013. évre közel 35 %‐os csökkenés következtében 493 db‐ról 330 db‐ra csökkent a vállalkozások száma. Kazincbarcikán az oktatás nemzetgazdasági ágban regisztrált vállalkozások száma 176 db‐ról 210 db‐ ra módosult (2011. évre), majd 205 db vállalkozásra állandósult 2013. évre. Kazincbarcika településen a szálláshely‐szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban a vállalkozások darabszáma hullámzó tendencia mellett jelenleg 91 db. 1.9.13. ábra: Regisztrált vállalkozások aránya megyéhez viszonyítva (%) 35,00 30,00 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 0,00 A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

K

L

M

N

O

P

Q

R

S

T

Nemzetgazdasági ágazati kód Kazincbarcika (%)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye %

Forrás: TEIR*

*Jelmagyarázat: • A = mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat • B = bányászat, kőfejtés • C = feldolgozóipar • D = villamosenergia‐, gáz‐, hőellátás, légkondicionálás • E = vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés • F = építőipar • G = kereskedelem, gépjárműjavítás • H = szálláshely‐szolgáltatás, vendéglátás • I = szállítás, raktározás • J = információ, kommunikáció • K = pénzügyi, biztosítási tevékenység • L = ingatlanügyletek • M = szakmai, tudományos, műszaki tevékenység • N = adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység • O = közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás • P = oktatás • Q = humán‐egészségügyi, szociális ellátás • R = művészet, szórakoztatás, szabadidő • S = egyéb szolgáltatás, (például szakszervezeti érdekképviselet, egyházi tevékenység, számítógép javítás, fodrászat, temetkezés stb.) • T = háztartás munkaadói tevékenysége, termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra

73

1.9.2.2. Kereskedelmi egységek jellemzői Kazincbarcikán az ezer lakosra jutó kiskereskedelmi hálózati egységek száma 17‐20 db körüli értéket mutat, mely értékkel szinte folyamatosan az országos, megyei járásközpontok és járás átlaga felett van, kivéve a 2008‐2012. év közötti időszakot, amikor is a megyei járásközpontok átlagos értéke, habár kismértékben, de meghaladja a települési adatot. 1.9.14. ábra: Ezer lakosra jutó kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül)

Forrás: TEIR* * 2010. évi adat nem került feltüntetésre, ugyanis az adatbázisban nem volt fellelhető adat erre az évre vonatkozóan Az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma 2000. évről 2013. évre folyamatosan csökken, közel a felére, melynek lehetséges oka a nagy bevásárló központok megjelenése és erősödése, és a velük szemben versenyben alulmaradt kisebb méretű családias jellegű üzletek megszűnése. 1.9.15. ábra: Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma

Forrás: TEIR* 74

* 2010. évi adat nem került feltüntetésre, ugyanis az adatbázisban nem volt fellelhető adat erre az évre vonatkozóan A ruházati üzletek száma 2000. évről 2013. évre folyamatosan csökken, közel a felére, mely abból adódhat, hogy a közelben lévő nagyvárosok üzleteinek választékával a kazincbarcikai vállalkozások nem tudnak versenyezni, aminek velejárója a lakosság részéről felmerülő keresletcsökkenés. (lásd.: 1.9.16. ábra) 2013. évben a környező településekkel összevetve még így is kimagasló az érték (49 db), ugyanis a járáson belül ez az érték 0 és 4 db között mozog (de a leggyakoribb érték a 0). 1.9.16. ábra: Ruházati szaküzletek száma (db)

Forrás: TEIR* * 2010. évi adat nem került feltüntetésre, ugyanis az adatbázisban nem volt fellelhető adat erre az évre vonatkozóan Kazincbarcika városában az alábbi főbb gazdasági szereplők és foglalkoztatók vannak jelen (vállalkozói szektor): • BORSODCHEM ZRT. Foglalkoztatottak száma (2014. évben): 2481 fő • BARCIKA ART KFT. Foglalkoztatottak száma (2014. évben): 69 fő • BARCIKA PARK NONPROFIT KFT. Foglalkoztatottak száma (2014. évben): 421 fő (közfoglalkoztatottakkal együtt) • BARCIKA PRIMA KFT. Foglalkoztatottak száma (2014. évben): 75 fő • BARCIKA SZOLG KFT. Foglalkoztatottak száma (2014. évben): 71 fő 75

• • • • •

DON BOSCO ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Foglalkoztatottak száma (2014. évben): 68 fő ÉRV ZRT. Foglalkoztatottak száma (2014. évben): 1134,5 fő (ebből kazincbarcikai: 374 fő) FRAMOCHEM KFT. Foglalkoztatottak száma: 113 fő Z.V.G. IPARI, KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Foglalkoztatottak száma (2014. évben): 54 fő KAZINCBARCIKA SÜTŐIPARI KFT. Foglalkoztatottak száma (2014. évben): 63 fő (ebből Kazincbarcikai: 50 fő)

•

ONGROBAU KFT. Foglalkoztatottak száma (2014. évben): 80 fő

•

ONGROELEKTRO KFT. Foglalkoztatottak száma (2014. évben): 75 fő

•

KAZINCBARCIKAI KÓRHÁZ NONPROFIT KFT. Foglalkoztatottak száma (2014. évben): 358 fő

1.9.2.3. Kazincbarcika turizmusra vonatkozó jellemzői Ahogyan országosan is jellemző, a turizmus kínálata Borsod‐Abaúj‐Zemplén megyében is a nyári főszezonra koncentrálódik. Kazincbarcikának nincs jelentős idegenforgalmi potenciálja, a turisztikailag vonzó célpontok mind a település szomszédságában találhatóak. Ezek közül a két legfontosabb az UNESCO világörökség részét képező Aggteleki Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park. A leghíresebb cseppkőbarlangot ‐ a Baradlát ‐ 98 ezren látogatják évente, a Bükkben a regisztráltan látogatható helyszíneken 98 ezer turista fordul meg. A város térségében található kirándulóhelyek kora tavasztól őszig az aktív kikapcsolódást keresők ‐ túrázók, kerékpárosok ‐ célpontjai. A város a főszezont kulturális turisztikai eseményekkel színesíti, ezek közül a 2001. év óta kiemelkedik a regionális szinten népszerű Borsodi Művészeti Fesztivál, ezzel párhuzamosan pedig 2013. óta az országos szinten is ismertté vált Kolorfesztivál. Kazincbarcikán a vendégforgalom a 2000‐2013. időszakban közel 7000‐es látogatószám körül hullámzik (2013. évben: 6931 db)

76

1.9.17. ábra: Vendégforgalom

10000 8000

db

6000 4000 2000 0

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2011 2012 2013

Kazincbarcika 8091 6350 8293 8100 7161 7896 6690 7781 7813 7259 8140 6651 6931 év Forrás: TEIR* * 2010. évi adat nem került feltüntetésre, ugyanis az adatbázisban nem volt fellelhető adat erre az évre vonatkozóan Kazincbarcika településen a vendéglátóhelyek száma évről évre változik, de átlagosan 150 db átlagos értéket mutat. 2007. évben volt a legmagasabb (169 db), majd innen a gazdasági válság hatására erőteljes csökkenésbe kezdett. 2011. évtől lassú növekedés tapasztalható (2013. évben 141 db), szemben a megyei értékkel, ugyanis a 2008. évtől kezdve folyamatos csökkenést mutat, továbbá a járáson belül ezen érték 2013. évben kimagasló. 1.9.18. ábra: Vendéglátóhelyek száma

Forrás: TEIR* * 2010. évi adat nem került feltüntetésre, ugyanis az adatbázisban nem volt fellelhető adat erre az évre vonatkozóan

77

A település összes szálláshely férőhelyeinek száma erőteljes hullámzást mutat. A csúcson 2009. évben volt (344 db), majd 2011. évre jelentős visszaesés volt, ugyanis közel 100 db‐os csökkenés tapasztalható. 1.9.19. ábra: Az összes szálláshely szállásférőhelyeinek száma (kereskedelmi és magán szállásadás)

Forrás: TEIR* * 2010. évi adat nem került feltüntetésre, ugyanis az adatbázisban nem volt fellelhető adat erre az évre vonatkozóan Kazincbarcika településen a vendégéjszakák száma erősen változó tendenciát mutat. Értéke 2003. évben a legalacsonyabb (13939 db), míg a legmagasabb 2011. évben (23328 db) 1.9.20. ábra: Vendégéjszakák száma

Forrás: TEIR* * 2010. évi adat nem került feltüntetésre, ugyanis az adatbázisban nem volt fellelhető adat erre az évre vonatkozóan 78

A városban a külföldi vendégéjszakák aránya a szálláshelyeken növekvő tendenciát mutat (2013. évben: 43,8%). Láthatóan 2009. évtől történt nagyobb mértékű kiemelkedés és ebből valamint a BorsodChem Zrt. és a Wanhua Industrial Corp., P.R. vállalat ezen időszaktól történő együttműködéséből adódóan arra következtethetünk, hogy a külföldi üzletemberek szállnak meg nagyobb számban. 2009. évtől olyan mértékű ezen mutató esetében a növekedés, hogy a megyei járásközpontok és a járás átlagát jelentős mértékben meghaladja, valamint az országos átlagot erőteljesen megközelíti (ebben közrejátszik az is, hogy az országos átlag csökkenő tendenciát mutat). 1.9.21. ábra: Külföldi vendégéjszakák aránya a szálláshelyeken

Forrás: TEIR* * 2010. évi adat nem került feltüntetésre, ugyanis az adatbázisban nem volt fellelhető adat erre az évre vonatkozóan A vendégforgalom és a vendég éjszakák adataiból adódóan megállapítható, hogy egy vendég átlagosan mennyi időt tölt el a településen, azaz az átlagos tartózkodási időt. Az eredményből is azt láthatjuk, hogy a településen a turizmus nem jelentős, illetve a településen megtalálható turisztikai értékek (természeti és épített környezet), turisztikai attrakciók csekély számából arra következtethetünk, hogy leginkább a környező települések látogatása, illetve az üzleti turizmus az, ami Kazincbarcika turizmusát jellemzi.

79

1.9.22. ábra: Átlagos tartózkodási idő

3,50 v e n d é g é js z a k a

3,00 2,50 2,00

2,69

2,31 2,38

2,42

2,21 2,23

2,44

2,90 2,87 2,89 2,71

1,63 1,72

1,50 1,00 0,50 0,00 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2011 2012 2013 év Kazincbarcika

Forrás: TEIR* * 2010. évi adat nem került feltüntetésre, ugyanis az adatbázisban nem volt fellelhető adat erre az évre vonatkozóan A településen az összes szálláshelyférőhelyeinek száma 2009. évben volt a legmagasabb, majd 2013. évre lecsökkent a 253 db‐ra. Kazincbarcikán a szállodai szállásférőhelyek aránya kimagasló a járási, a megyei járásközpontokhoz, és az országoshoz képest, ugyanis a település kiemelkedő ipari volta miatt az üzleti partnerek igényeinek megfelelően alakultak. 1.9.23. ábra: Szállodai szállásférőhelyek aránya

Forrás: TEIR* * 2010. évi adat nem került feltüntetésre, ugyanis az adatbázisban nem volt fellelhető adat erre az évre vonatkozóan 80

Kazincbarcika látnivalói nevezetességei (Forrás: település honlapja www.kazincbarcika.hu): KAZINCBARCIKA ‐ „FALUSI” TELEPÜLÉSRÉSZE A XIX. Század nyugodt világát idézik Kazincbarcika falusi településrésze, ahol még láthatóak tornácos házak, gémes és kerekes kutak, pajta, istálló, orgonabokrok, falusi kis utcák. KAZINCBARCIKA ‐ EGRESSY ÚT: A rendszerváltás előtti Lenin út az 50‐es,60‐as évek szocialista realista lakóépületei ritkaság számba mennek ma hazánkban. Az U lakú elrendezés, ablakok, bejáratok kialakításai, a köztes kis terek, az épületek erkélyei, domborművei mind‐mind az akkori építészet emlékeit őrzik. KAZINCBARCIKA ‐ PINCESOR: A szőlő a városi címerben is meghatározó díszítőelem. Pincesorokat találhatunk a város déli dombjain és északi területein. A modern város kontrasztja a szép és régi borospincék világa. CSÓNAKÁZÓ‐TÓ: Közkedvelt pihenőpark, horgászparadicsom, csónakázó tó. Rengeteg virág, változatos faállomány színesíti. KAZINCBARCIKA LEGÖREGEBB ÉPÜLETE: A 15. században épült Kazincbarcika alsói református templom. SZÍNES FALAK A „Kazincbarcika és vonzáskörzete munkahelyteremtő fejlesztése” svájci‐magyar projekt jóvoltából 2013 és 2015 között 30 kazincbarcikai lakó‐ és középület egy‐egy homlokzata újul meg képzőművészeti alkotásokkal.

Helyi rendezvények, fesztiválok és azok látogatottsága, helyi/térségi/regionális jelentősége 2001. és 2012. között a leglátogatottabb kazincbarcikai rendezvény a Borsodi Művészeti Fesztivál volt, amely 2013. évben összefonódott a modern, arculatformáló, a képzőművészetéről egyre ismertebbé váló Kolorfesztivállal. A több napos rendezvénysorozat nemcsak a környező településekről, hanem a megyehatáron túlról is csalogatja a közönséget, így az egykori 15.000‐20.000 fős látogatottság rövid időn belül közel a duplájára nőtt. Ez a fesztivál nem csak Kazincbarcika turizmusát lendíti fel, hanem a környező települések közötti kohéziót is erősíti, ugyanis az összművészeti rendezvénysorozathoz több önkormányzat is helyszínt biztosít. Az állami és a nemzeti ünnepek mellett megemlíthető jelentősebb rendezvények: ‐ Egressy‐napok (nemzetközi szavalóverseny és koszorúzás), ‐ majális, ‐ városi gyermeknap, ‐ Szent Iván‐éjjele, ‐ adventi műsorok, adventi korzók, karácsonyi komolyzenei hangverseny („Muzsikáló templom”), újévi hangverseny, ‐ szüreti vigalom, ‐ rendszeres képzőművészeti kiállítások, ‐ kulturális évad színházi és kézműves bérletes sorozatai, ‐ Mesekuckó‐sorozat,

81

‐ Petőfi Sándor Vers‐ és Prózamondó Verseny, ‐ Szabó Zoltán Szépkiejtési Verseny. 1.9.3. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők 1.9.3.1. BorsodChem Zrt. Kazincbarcikán a gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezőjeként közvetve megemlíthetjük a napjainkban már 100%‐os külföldi érdekeltségű vegyipari óriás vállalatot, a BorsodChem Zrt‐t. A BorsodChem Zrt. jelenléte és tevékenysége vonzhat még egyéb olyan vállalkozásokat, melyek a vegyipari vállalat tevékenységeit szolgálhatják, illetve „köré” települhetnek. 1.9.3.2. Ipari Park A település rendelkezik ipari parkkal, mely 2007. év novemberében nyerte el az „Ipari Park” címet. Az Ipari Park 32,78 ha törzsterülettel, 1,55 ha fejlesztési területtel, továbbá 9,10 ha Ipari Parkhoz kapcsolódó, de Ipari Park címmel nem rendelkező területtel rendelkezik. A törzsterületen már kiépült a vonalas infrastruktúra. „A jó elhelyezkedés, a közlekedési‐, szállítási adottságok és a rendelkezésre álló nagy terület révén az ipari park kiválóan alkalmas kereskedelmi, áruelosztó központok, raktárbázisok, vámudvar és szolgáltató‐ vagy a közelében lévő Miskolc nagyváros cégeinek beszállító vállalkozások megtelepülésére” (Forrás: http://www.bipkft.hu) A betelepülő és fejlesztő vállalkozásokat az önkormányzat egyablakos ügyintézési rendszerrel, személyes kapcsolattartással, illetve a munkaügyi központtal való szoros együttműködéssel kívánja segíteni. 1.9.3.3. Üzleti Szolgáltató Park és Inkubátor Ház A városközpontban egy jelenleg üresen álló iskolaépület átalakításával kerül létrehozásra 2016. évben az Üzleti Szolgáltató Park és Inkubátor Ház. Erre vonatkozóan konkrét tervekkel és célkitűzésekkel rendelkezik a város. A térségbe újonnan betelepülő és új szolgáltatásokat bevezető vállalkozásoknak (főként az információs technológia mindennapi használatán alapuló, illetve kreatív tevékenységet végző, magas hozzáadott értéket teremtő vállalkozások számára) kíván helyet adni a település. Az inkubációs funkció mellett kedvezményes bérleti díjjal és üzleti tanácsadással kívánja kecsegtetni az új vállalkozásokat Kazincbarcika. 1.9.3.4. Svájci‐Magyar Együttműködési Program keretében nyújtott támogatás A Svájci‐Magyar Együttműködési Program mintegy 110 millió Ft‐tal kívánja élénkíteni a térség gazdaságát a 2015. márciustól 2016. júniusig tartó időszakban, melynek célja, hogy a Kazincbarcikai kistérség gazdaságfejlesztési prioritásaival összhangban ösztönözze új munkahelyek létrehozását, a térségben székhellyel illetve telephellyel rendelkező vagy ott beruházó kezdő‐, illetve már működő vállalkozások fejlesztésével. 1.9.3.5. Közlekedés Kazincbarcika Budapest felől az M3‐as, az M30‐as autópályán és a Miskolcot Bánrévével (határátkelőhely) összekötő 26‐os főúton, valamint a 92‐es számú (Miskolc – Bánréve – Ózd) vasútvonalon közelíthetők meg. Kazincbarcikáról a megyeszékhelyig (Miskolcig) a leggyorsabb útvonal hossza 23,3 km, mely 25 percet jelent, míg a legrövidebb út hossza 23,1 km.

82

1.9.24. ábra: Útvonal a megyeszékhelyig

Forrás: www.utvonalterv.hu

Kazincbarcikáról Budapestig a leggyorsabb útvonal hossza fizetős autópálya használatával 205 km, mely 2 óra 9 percet jelent, míg fizetős autópálya nélkül 194,9 km, mely időben jóval hosszabb, 3 óra 23 perc. 1.9.25. ábra: Kazincbarcikáról Budapestig a leggyorsabb útvonal hossza

Forrás: www.utvonalterv.hu

Kazincbarcikáról Budapestig a legrövidebb útvonal hossza fizetős autópálya használatával 184,7 km, mely időben 3 óra 13 percet jelent, míg fizetős autópálya nélkül 185,5 km, míg ez időben 3 óra 43 percet jelent.

83

1.9.26. ábra: Kazincbarcikáról Budapestig a legrövidebb útvonal hossza

Forrás: www.utvonalterv.hu 1.9.4. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet‐kínálat)

Kazincbarcikán az ingatlanpiaci viszonyok heterogén képet alkotnak. A település központjához közel eső részeken vannak frekventáltabb, és kevésbé frekventáltabb környékek. Térképen is csak utcabontás szerint jelölhetőek. A fenti megállapítást az is erősíti, hogy a kertváros (Herbolya) északi része igen keresett terület a beköltözők körében, viszont a Kertváros déli fele már sokkal kevésbé. A kevésbé keresett területeken (Építők útja, Május 1. út, Kertváros‐ Herbolya‐ Tardona, Felsőbarcika, Alsóbarcika) 40‐70e Ft/m2 összegért már kapható lakás, míg a keresettebb területeken (a Belváros, Újkazinc lakótelep, Mátyás király út, Derkovits tér, Paál László út, Alsóvárosi körút, Kertváros eleje) eléri akár a 100e Ft/m2 árat is. (Beköltözhető családi házak ára: 10 M Ft‐80 M Ft között, de átlagosan 18‐25 M Ft közzé tehető.) Az önkormányzati és magán lakásépítés jellemzői Kazincbarcikán az új lakások építése és használatbavétele évről évre csökken. 1.9.27. ábra: Új építések és új használatba vett lakások száma 50

44

db

40 30 20

31 20 8

10

12

7

6

7

2010

2011

12 4

1

4

3

3

0 2008

2009

2012

2013

2014

év Új építések száma (db)

Új használatba vett lakások (db)

Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás 84

Az önkormányzat által lakásépítésre újonnan kijelölt terület a Kazincbarcika Tardonai út (településből kifelé vezető szakasza) és az Illyés Gyula út találkozásánál található terület. A zárkerti ingatlant az önkormányzat termelésből kivonta, belterületbe csatolása megtörtént, a település szabályozási tervének megfelelően és így 11 db építési telek került kialakításra. A terület nagysága: 8.330m2 1.9.28. ábra: Az önkormányzat által lakásépítésre újonnan kijelölt terület

(Forrás: maps.google.hu)

85

Beépíthető és erre kijelölt szabad (zöldmezős) terület nagysága, elhelyezkedése: A településszerkezeti terv alapján beépítésre szánt terület, így beépíthető és erre kijelölt terület: ‐ a Hámán Kató út és a Veres dűlő közötti ,,Kiserdő” néven ismert terület, melynek kb. nagysága: 115000 m2 ‐ az Aranyalma utca jobb oldala – Galagonya utca – Kutyás dűlő által közrefogott terület (Újkiosztás dűlő), melynek kb. nagysága: 125.000 m2 ‐ Tardonai út és Tárna utca kereszteződéstől a Tardonai út – Herbolya‐Régi telepig tartó, a Tardonai út jelenleg részben hétvégi házakkal beépített oldala, melynek kb. nagysága: 28.000 m2 ‐ Csónakázó tó és a Ménes utca közötti terület, melynek kb. nagysága: 192.100 m2 ‐ Hajcsár út ‐ volt lőtér és a Jószerencsét út közötti része ‐ melynek kb. területe: 26600 m2 ‐ Hámán Kató utca páratlan oldalán kijelölt fejlesztési terület, melynek beépítése csak fejlesztési tanulmányterv elkészülte és jóváhagyása után történhet. A városok versenyében szokás volt kínálati Településrendezési eszközöket készíteni, Kazincbarcikán is jelentős túlkínálat jellemzi a Településrendezési tervet a lakóterületek vonatkozásában. A mai szemlélet a fenntartható fejlődés elvét teszi a középpontba, ezért ezeknek a fejlesztési területeknek a felülvizsgálata, mérséklése szükséges. Válság hatása az ingatlanpiacra: Az utóbbi időszakban lejtőre került a város ingatlanpiaca. A romlás oka a 2008‐ban kirobbant gazdasági válság, mely után az ingatlanpiac soha nem látott visszaesést mutatott. A projektek leálltak, az eladások száma és értéke nagymértékben csökkent. Az Önkormányzattól kapott statisztikák szerint 2009‐ben 5%‐ot, 2010‐ben 17%‐ot, 2011‐ben további 24%‐ot csökkent az ingatlanügyek száma. Kazincbarcikán ezt tükrözik a 40‐100e Ft/m2 nagyságrendű ingatlanárak. 1.10. Az Önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz‐ és intézményrendszere 1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program A költségvetés főbb bevételei és kiadásai a Kazincbarcika Város Önkormányzat 2013. évi költségvetésének végrehajtásáról készült beszámoló alapján: Az Önkormányzat 2013. évi költségvetésének alakulása Kazincbarcika Város Önkormányzatának 2013. évi költségvetését 8.702.331e Ft‐tal fogadta el a Képviselő‐testület. Az Államkincstár által megadott 1.266 e Ft – bejáró gyermekek utaztatása, lakott külterület támogatása ‐ „kötelező számmal” módosult az eredeti előirányzat. A beszámolási időszakban az előirányzat 10.041.849 e Ft‐ra módosult.

86

A bevételek 2013. évben 9.320.368e Ft‐ban realizálódtak. A teljesítés a módosított előirányzathoz viszonyítva 92,8 %‐os. 2.636.886 E Ft • Közhatalmi bevételek • Intézményi működési bevételek

28,3 %

1.108.226 E Ft

11,9 %

59.005 E Ft

0,6 %

• Támogatások, kiegészítések

1.562.040 E Ft

16,8 %

• Átvett pénzeszközök államháztartáson belülről

1.331.091 E Ft

14,3 %

• Átvett pénzeszközök államháztartáson kívülről

2.569 E Ft

0,1 %

406.897 E Ft

4,4 %

14.815 E Ft

0,1 %

2.222.851 E Ft

23,8 %

‐ 24.012 E Ft

‐ 0,3 %

• Átengedett központi adók

• Felhalmozási célú bevételek • Kölcsön visszatérülés • Finanszírozási bevételek • Átfutó, függő, kiegyenlítő bevételek

MINDÖSSZESEN: 9.320.368 E Ft 100,0 % A költségvetési bevételek az összes forráson belül 76,5 %‐ot, a finanszírozási bevételek 23,8 %‐ot, míg az átfutó, függő bevételek ‐ 0,3 %‐ot tesznek ki. Kazincbarcika Város Önkormányzata kiadásainak megoszlása az alábbiak szerint alakult: 4.811.710 E Ft 68,8 % • Működési költségvetési kiadások • Felhalmozási költségvetési kiadások

2.001.927 E Ft

28,6 %

21.800 E Ft

0,3 %

• Finanszírozási kiadások

207.349 E Ft

3,0 %

• Függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások

‐ 51.584 E Ft

‐ 0,7 %

6.991.202 E Ft

100,0 %

• Kölcsön nyújtása

MINDÖSSZESEN:

Az összes kiadáson belül meghatározó a működési kiadások és a felhalmozási költségvetési kiadások aránya.

87

Az Önkormányzat kötelező, önként vállalt és állami (államigazgatási) feladatai

Az I – IV. negyedéves teljesítés bevételeinek – kiadásainak megoszlása kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok között: ezer Ft‐ban MEGNEVEZÉS

Kötelező feladatok

Önként vállalt feladatok

Államigazgatási feladatok

Mindösszesen

BEVÉTELEK Közhatalmi bevételek Intézményi működési bevételek Átengedett központi adók Támogatások Átvett pénzeszközök államháztartáson belülről Átvett pénzeszközök államháztartáson kívülről Felhalmozási bevételek Kölcsön visszatérülés Költségvetési bevételek Finanszírozási bevételek Átfutó, függő bevételek BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN:

12.048 984.926 59.005 1.040.383

123.300 ‐ 83.006

2.624.838 438.651

2.636.886 1.108.226 59.005 1.562.040

1.104.563

226.528

1.331.091

580

1.989

2.569

191.677 14.815 3.407.997 1.034.541 ‐ 24.012 4.418.526

215.220

3.063.489 3.063.489

406.897 14.815 7.121.529 2.222.851 ‐ 24.012 9.320.368

650.043 1.188.310 1.838.353

KIADÁSOK Működési költségvetési kiadás 3.355.567 928.439 527.704 4.811.710 Felhalmozási költségvetési kiadás 1.478.371 523.556 2.001.927 Kölcsön nyújtása ‐ 21.800 21.800 Költségvetési kiadások 4.833.938 1.473.795 527.704 6.835.437 Finanszírozási kiadások 207.349 207.349 Átfutó, függő kiadások ‐ 51.584 ‐ 51.584 KIADÁSOK MINDÖSSZESEN: 4.782.354 1.681.144 527.704 6.991.202 Költségvetési hiány, többlet ‐ 363.828 157.209 2.535.785 2.329.166 Az összes kiadásnak 68,4 %‐a kötelező feladat, 24,0 %‐a önként vállalt feladat, 7,6 %‐a pedig államigazgatási feladat. Az összes bevételnek a 47,4 %‐a biztosít fedezetet a kötelező feladatok ellátására, 19,7 %‐a önként vállalt feladatokra, 32,9 %‐a pedig államigazgatási feladatokra. A bevételeken belül az állami támogatások 66,6 %‐a a kötelező feladatokat, 5,3 %‐a az önként vállalt feladatokat, míg 28,1 %‐a az államigazgatási feladatokat finanszírozza. A kötelező feladatokat jelentős, több mint 363.828.e Ft‐os hiánnyal tudta csak ellátni, az önként vállalt feladatait több mint 157.209.e Ft‐os többlettel , az államigazgatási felaadat ellátást pedig 2.535.785‐e Ft többlettel teljesítette.

88

A feladatok (kötelező, önként vállalt és államigazgatási) megoszlása önkormányzat és intézmények között: ezer Ft‐ban MEGNEVEZÉS

Intézmények

Polgármesteri Hivatal

Önkormányzat

Mindösszesen

211.436

76.254

9.032.678

9.320.368

139.778

43.391

4.235.357

4.418.526

71.658

32.863

1.733.832

1.838.353

‐

‐

3.063.489

3.063.489

1.899.607

306.583

4.785.012

6.991.202

1.050.780

242.649

3.488.925

4.782.354

694.392

91.971

254.020

1.040.383

417.862

40.352

1.222.930

1.681.144

9.750

‐

73.256

83.006

430.965

23.582

73.157

527.704

401.018

‐

37.633

438.651

Összes bevétel •

kötelező feladat

•

önként vállalt feladat

•

államigazgatási feladat

Összes kiadás •

kötelező feladat ebből: állami támogatás

•

önként vállalt feladat ebből: állami támogatás

•

államigazgatási feladat ebből: állami támogatás

A kötelező feladatokra 4.782.354e Ft‐ot fordított az önkormányzat a beszámolási időszakban, melynek 73,0 %‐a az önkormányzatnál, 5,0 %‐a a hivatalnál, 22,0 %‐a pedig az intézményeknél került felhasználásra. 1.10.1.1. Az Önkormányzat adóbevételei 1.10.1.1.1. Egy lakosra jutó iparűzési adó Kazincbarcika település egy lakosra jutó iparűzési adójára vonatkozó mutató mértéke jelentős mértékben meghaladja az országos, megyei járásközpontok, és a járáson belüli átlagot. 2010. évben tapasztalható jelentősebb visszaesés, mely 2011. évre ismételten az elmúlt évek szintjére emelkedik vissza. 1.10.1. ábra: Egy lakosra jutó iparűzési adó (1000 Ft) 70 60 50 40 30 20 10 0

2006

2007

2008

2009

2010

2011

29

32,9

36,2

36,8

34,2

37,5


28,9

35,6

38,4

32,3

25,1

32,9

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok

32,9

37,7

42,9

42,6

36,5

42,6

Kazincbarcika

42,6

52,5

59,2

51,3

39,8

50,4

Magyarország

Forrás: TEIR 89

Az önkormányzat által szolgáltatott adatok alapján 2008 2009 2010 2011 2012 Adatok millió Ft‐ban Iparűzési adó bevételek 1 757 1 501 1 151 1 456 1 711 Vállalkozások nettó 391 453 376 300 270 112 273 156 361 071 árbevétele

2013

2014

2 054 477 058

2 281 545 502

1.10.1.1.2. Egy lakosra jutó idegenforgalmi (épület+tartózkodás után) adó Kazincbarcikán az egy lakosra jutó idegenforgalmi adójának mértéke TEIR adatok alapján 0 Ft (2006. évtől 2010. évig). Az önkormányzat adatszolgáltatása alapján 2011. évben 1.709.‐e Ft, 2012. évben 1.793.‐e Ft, 2013. évben 2.453.‐e Ft, 2014. évben pedig 2.601.‐e Ft volt az éves idegenforgalmi adó bevétel. Ezen jellegű adóbevétel csekélynek mondható, ugyanis kevés a szállásadók száma, továbbá a helyi adottságok miatt a vendégéjszakák egy része adómentes körbe tartozik, melynek köszönhetően adóbeszedési és ‐befizetési kötelezettség nincs (Pl.: BorsodChem Zrt. munkavállalói által eltöltött vendégéjszakák), illetve a 18 év alattiak adómentessége is befolyásoló tényező). Így megállapítható, hogy a város idegenforgalmi bevétele igen csekély. 1.10.2. ábra: Egy lakosra jutó idegenforgalmi (épület és tartózkodás után) adó

Forrás: TEIR

1.10.1.2. Az Önkormányzat segélyezési rendszeréből adódó kiadások: A segélyek, támogatások kifizetése 2011. évben volt a legmagasabb, közel 600 millió Ft, viszont ez az összeg 2013. évre 500 millió Ft alá csökkent. Ezen kategóriában a Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra felhasznált összeg volt a legnagyobb „tömeg”, melynek összege 354.786.‐e Ft volt. 90

Adósságcsökk entési

Óvodáztatási támogatásban

Rendszeres gyermekvédel

Foglalkoztatás t helyettesítő

Ápolási díjra felhasznált

Rendkívüli gyermekvédel

Átmeneti segélyre

400 000 350 000 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 Lakásfenntartá si támogatásra

összeg (Ft)

1.10.3. ábra: Kazincbarcika segélyezési rendszeréből adódó kiadások alakulása

segély/támogatás kategóriák 2011. év

2012. év

2013. év

Forrás: KSH

1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere 1.10.2.1. Adósságrendezés: 2013. június 27. napon megkötött tartozásátvállalási szerződés értelmében a Magyar Állam 11.265.936,03 CHF összegben átvállalta az OTP Bank Nyrt. felé fennálló fizetési kötelezettséget. A 2014. február 23‐án fennálló 10.641.415,81 CHF összegű kötvénnyel kapcsolatos összes (tőke és járulékai) fizetési kötelezettség is törlesztésre került „tartozásátvállalási” szerződés keretében. Ez forintosítva: I. ütem 2.715.766 E Ft (tőke) II. ütem 2.677.144 E Ft (tőke) 19.923 E Ft (járulék) 2.697.067 E Ft 1.10.2.2. Városfejlesztés Városfejlesztő Társaság Kazincbarcika településen nincs, azonban az ingatlangazdálkodással az Önkormányzat a Barcika Szolg Kft‐t bízta meg. Jelenleg még az önkormányzati cég foglalkozik városi szinten az ingatlangazdálkodással, de az elkövetkezendő fél évben az önkormányzati cégcsoport átszervezése következtében ez a feladat kiszervezésre kerül a Barcika Szolg Kft‐től a létrehozandó BARCIKA Ingatlanmenedzsment Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft‐be, mert az előbbinél már csak a távhőszolgáltatás fog maradni. A városfejlesztési csoport projektek szakmai és pénzügyi előkészítésével, engedélyes és kiviteli tervek elkészítésével, pályázatok megírásával, és a megvalósítás alatti projektek pénzügyi és szakmai lebonyolításával foglakozik. A fejlesztésekkel kapcsolatos döntési jogkör a Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő‐testületének, mint tulajdonosi jogokat gyakorlónak a kezében marad . 91

Az Önkormányzat Stratégiái és fejlesztési Programjai Kazincbarcika Városban a gazdasági program készítése folyamatban van, készítése és elfogadása jelen tanulmánnyal párhuzamosan történik. A város hosszú távú jövőképe Kazincbarcika város lakossága jólétének és életszínvonalának javítása és a település gazdasági, valamint társadalmi viszonyainak tartós fejlődési pályára állítása a környezeti és szociális adottságok figyelembevételével. A település 2014‐20‐as EU‐s programozási időszakra vonatkozó középtávú céljai a következők: 1. Helyi foglakoztatás bővítése, vállalkozások megújulásának ösztönzése 2. A társadalmi integráció fenntartható megvalósítása 3. A város lakosságmegtartó képességének javítása A középtávú célok elérését az alábbi fejlesztési programok szolgálják: 1. Vállalkozás‐fejlesztés, innováció ösztönzése 2. Turizmus fejlesztése 3. Társadalmi megújulás 4. Fenntartható települési környezet fejlesztése A Város Új Gazdasági Programja 2015.májusában kerül elfogadásra, mely a 2015‐2023 időszakra vonatkozik, mely utal 2014‐2020 Programozási időszakra is. Az önkormányzat az alábbi stratégiákkal és koncepciókkal nem rendelkezik: • Közlekedésfejlesztés • Hulladékgazdálkodási terv • Energetikai program • Oktatási koncepció • Gyermek‐és ifjúságvédelmi koncepció • Egészségügyi ellátás fejlesztésére vonatkozó koncepció • Zöldterület‐fejlesztési koncepció Az önkormányzat az alábbi stratégiákkal és koncepciókkal rendelkezik: • Turizmusfejlesztési • Környezetvédelmi stratégia • Gazdasági program (elfogadás alatt) • Esélyegyenlőségi terv • Szociális szolgáltatások szervezésének koncepciója • Sport koncepció • Közbiztonsági, bűnmegelőzési koncepció A 2015. évben Gazdasági program megújítása mellett az esélyegyenlőségi program felülvizsgálatra kerül, majd új sportkoncepció készül. Az önkormányzat folyamatosan újítja a lejárt, illetve hatályon kívüli működési dokumentumait.

92

1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység Üzleti infrastruktúra (Barcikai Ipari Park, Üzleti Szolgáltató Park és Inkubátor Ház ) bemutatása, kihasználtsága, eddigi kapcsolódó fejlesztések, és tervezett fejlesztések 2015‐2020 között Az önkormányzat az alábbi gazdaságfejlesztési tevékenységekkel befektetést ösztönző eszközökkel kívánja élénkíteni a város gazdaságát: 1.) Barcikai Ipari Park 2.) Üzleti Szolgáltató Park és Inkubátor Ház 3.) Pályázati lehetőségek 4.) Helyi befektetést ösztönző rendeletek 1.10.3.1. Barcikai Ipari Park Kazincbarcika a 43,43 ha területen elhelyezkedő ipari parkban 100%‐os alapinfrastruktúrával ellátott területekkel, valamint zöldmezős területekkel várja a betelepülő és fejlesztő vállalkozásokat, továbbá az önkormányzat egyablakos ügyintézési rendszerrel, személyes kapcsolattartással, illetve a munkaügyi központtal való szoros együttműködéssel kívánja segíteni az Ipari Parkba jelentkező vállalkozásokat. Alapadatok: Alapítás éve: 2007 (IPC‐002/2007) Ipari Park cím viselője: Kazincbarcika Város Önkormányzata Nagysága (ha) Ipari Park törzsterülete 32,78 Ipari Park fejlesztési területe 1,55 Ipari Park területe összesen 34,33 Az Ipari Parkhoz kapcsolódó, Ipari Park címmel még nem rendelkező 9,10 önkormányzati tulajdonban lévő infrastruktúrával ellátott terület Mindösszesen 43,43 Infrastruktúra fejlesztés: Az ipari parkban az ÉMOP‐1.1.1 konstrukció keretében infrastruktúra fejlesztés valósult meg 2010. március 4. és 2014. szeptember 30. között, mintegy 184.300.000.‐Ft beruházási értékben. Tervezett fejlesztések 2015‐2020 között: A BorsodChem közelségére építve egy olyan beszállítói ipari park létrehozását tervezi a város, ahol a kis‐ és közepes vállalkozások létrehozhatják telephelyeiket, termelő egységeiket, ezért szükséges a jelenlegi ipari park bővítése, illetve szükség szerint a jelenlegi ipari parkhoz fizikailag nem kapcsolódó új iparterületek kialakítása. További cél az ipari park által nyújtott szolgáltatások körének fejlesztése. 1.10.3.2. Üzleti Szolgáltató Park és Inkubátor Ház A városközpontban egy jelenleg üresen álló iskolaépület átalakításával kerül létrehozásra az Üzleti Szolgáltató Park és Inkubátor Ház. Erre vonatkozóan konkrét tervekkel és célkitűzésekkel rendelkezik a város. Kazincbarcika az inkubációs funkció mellett kedvezményes bérleti díjjal és üzleti tanácsadással kívánja segíteni az új vállalkozásokat. Alapadatok: Alapterülete: 4114m² (pince+3 szint) 93

Infrastruktúra fejlesztés: Üzleti Szolgáltató Park: A pénzügyi üzletágban outsourcing tevékenységet végző üzleti szolgáltatások befogadásához és az inkubációs program első lépése a volt Központi Általános Iskola épületének átalakítása mintegy 4114 m2‐en. Az épületben főleg irodai funkciók kerülnek kialakításra, de az adottságok figyelembe vételével korlátozott alapterületen műhely jellegű funkciót is terveznek létrehozni az igényeket figyelembe véve. Üzleti Szolgáltató Park és Inkubátor Ház: A helyi gazdaság megerősítése, és további diverzifikáció érdekében az export‐értékesítésre alkalmas termékeket, vagy szolgáltatásokat előállító kezdő, vagy mikro‐vállalkozások támogatása egy inkubációs program keretében valósul meg. Az inkubációs programba első körben az informatikai alapú szolgáltatásokat nyújtó, illetve kreatív, több felhasználási lehetőséggel bíró kézműves termékeket előállító vállalkozásokat vonna be a Település igényfelmérés alapján. Kihasználtság: A Svájci‐Magyar Együttműködési Program keretében a Pályázati Alap nyertes vállalkozásai közül 6‐8 cég jelezte igényét a szolgáltatások igénybevételére a felújítás befejezését követően(a 2013. és 2014. évi nyertes pályázók közül). Tervezett fejlesztések 2015‐2020 között: A betelepülni kívánó vállalkozások igényei alapján a belső terek kialakítása. Pályázati forrásból támogató szolgáltatások nyújtása, úgy, mint mentorálás az üzleti tervezés és termékfejlesztés és piacra jutás időszakában, igény szerinti jogi, marketing, tanácsadói szolgáltatások biztosítása. 1.10.3.3. Pályázati lehetőségek (SVÁJCI‐MAGYAR EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM KERETÉBEN NYÚJTOTT TÁMOGATÁS) A SVÁJCI‐MAGYAR EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM keretében mintegy 110 M Ft kerül pályáztatásra 2015.04.‐2016.06. hónap között azzal a céllal, hogy a Kazincbarcikai kistérség gazdaságfejlesztési prioritásaival összhangban ösztönözze új munkahelyek létrehozását, a térségben székhellyel illetve telephellyel rendelkező vagy ott beruházó kezdő‐, illetve már működő vállalkozások fejlesztésével. A program prioritásai és céljai egyben: 1. Az info‐kommunikációs technológiákhoz, kreatív iparágakhoz kapcsolódó és távmunkán alapuló üzleti szolgáltató tevékenységek létrehozása. 2. Új termékek fejlesztése, illetve bevezetése a műanyagipari feldolgozó, vegyipari ágazatban és gépiparban. 3. A turisztikai szolgáltatások (szálláshely és melegkonyhás vendéglátás) színvonalának javítását (pl. kategóriaváltással) és kapacitásának bővítését szolgáló beruházások támogatása, melyek térben vagy együttes szolgáltatás‐kínálatban illeszkednek a projekt keretében megvalósítani tervezett tevékenységekhez, így a turisztikai vonzerőfejlesztés és kistérségi promóció témákhoz (Kolorcity‐koncepció) 4. Kezdő vállalkozások elindításának, illetve mikro‐vállalkozások növekedésének az ösztönzése. A támogatás mértéke a pályázó cégek vállalkozási formájától és a vissza nem térítendő támogatás formájától függően 50‐100% között lehet. 1.10.3.4. Helyi befektetést ösztönző rendeletek Kazincbarcika Város Önkormányzata rendeletben rögzített támogatási rendszer keretében kíván támogatást nyújtani a Kazincbarcika város közigazgatási területén működő, illetve letelepedni szándékozó vállalkozások számára. 94

A támogatási rendszer hatálya kiterjed a nagyvállalatokra és a mikro‐, kis‐ és közepes vállalkozásokra egyaránt, amelyek beruházási támogatásra, illetve foglalkoztatási támogatásra nyújthatnak be kérelmet az Önkormányzathoz, amennyiben vállalják az előírt beruházási illetve foglalkoztatási‐ bővítési elvárások teljesítését. A támogatást az Önkormányzat vissza nem térítendő támogatásként kívánja nyújtani a mindenkori költségvetési rendeletben erre a célra meghatározott összeg erejéig. 1.10.4. Foglalkoztatáspolitika Kazincbarcika város vezetése és Önkormányzata elkötelezetten támogatja a munkahelyteremtést. Ezt különösen indokolja, hogy a városban és a kistérségében, 2010‐ben a 15‐64‐es korosztályban összesen közel 20 %‐os volt a munkanélküliség. A mintegy 4.500. munkanélküliből 1.730. középfokú és 147 fő felsőfokú végzettségű volt. A város vezetése partnerséget kíván kiépíteni a vállalkozásokkal. A munkahelyteremtés elősegítése érdekében a város folyamatosan fejleszti infrastruktúráját. A 26‐os út mentén elkezdte egy ipari park kiépítését, melyből a fejlesztési törzsterület 32,78 ha. Az ipari parkba a betelepülő vállalkozásoknak teljes közmű infrastruktúrával kiépített telephelyet tudnak biztosítani. Az ipari park a MÁV 92‐es vasúti pályaszakasza közelségében fekszik, így a vasútvonalat iparvágány kiépítésével érheti el. A betelepülő és fejlesztő vállalkozásokat az önkormányzat egyablakos ügyintézési rendszerrel, személyes kapcsolattartással, illetve a munkaügyi központtal való szoros együttműködéssel igyekszik segíteni. (www.bipkft.hu) A Kazincbarcikai Város Önkormányzata és a kazincbarcikai kistérség néhány települése a Svájci Hozzájárulási Program támogatásával egy fejlesztési programot kíván megvalósítani. Az elfogadott program átfogó célja: „Közép és hosszú távú munkahelyteremtés keretfeltételeinek megteremtése a kistérségben” A programot a Kazincbarcikai kistérség imázsának javításával, a kistérség turisztikai szolgáltatás és vonzerő kínálatának növelésével és a munkahelyteremtés ösztönzése érdekében történő üzleti környezet fejlesztésével kívánják megvalósítani. Mindezt munkahelyteremtést ösztönző támogatásokkal, képzési programokkal, valamint munkahelyek létrehozását ösztönző infrastrukturális és turisztikai attrakciófejlesztési beruházásokkal kívánják elérni (Pl.: Kiállító‐, konferencia és tehetséggondozó központ kialakítása, Pályázati Alap) . A foglalkoztatottak száma 2008. évben volt a legalacsonyabb, viszont a legtöbb közfoglalkoztatott 439 fő 2013. évben volt foglalkoztatva. A közfoglalkoztatottak főként városüzemeltetési feladatok ellátásában vesznek részt (közterület tisztántartása, ár‐belvízvédelem, parképítés), továbbá mezőgazdasági munkában is. 1.10.4. ábra: Foglalkoztatottak/Közfoglalkoztatottak aránya 500

439 384

400 fő

152 105

200 100

328 279

311 256

300

47

204 158 55

421 367

49

46

190 159 55

31

54

0 2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

2013.

2014.

év Foglakoztatott

Közfoglalkoztott

Összesen

Forrás: Önkormányzat adatszolgáltatása 95

1.10.5. Lakás‐ és helyiséggazdálkodás Kazincbarcikán a lakások darabszámának 2001. évi csökkenése után egyenletes növekedés figyelhető meg, majd 2011. évről 2012. évre hirtelen növekedés, melynek eredményeként 2013. évben a lakásállomány eléri a 12.862 db‐ot. 1.10.5. ábra: Lakásállomány (db)

Forrás: TEIR

Kazincbarcikán lévő lakások több mint a fele kétszobás lakás. 2013. évre 4 lakással nőtt a lakás állomány a négy és több szobás lakások kategóriájában. 1.10.6. ábra: Lakás állomány megoszlása

15000 10000 5000 0

Lakásállomány Az egyszobás

A kétszobás

2012. év

12858

1139

7829

2790

1100

2013. év

12862

1139

7829

2790

1104

2012. év

2013. év

Forrás: TEIR 96

A háromszobás A négy és több

A 2012. június 30‐i állapotot bemutató beszámoló óta Kazincbarcika Város bérlakásainak száma csökkent 83 darabbal. Valamennyi lakástípust figyelembe véve a jelenlegi lakásszám 470 db. A csökkenés egyrészt az előző időszakhoz hasonlóan, a bennlakó bérlők részére történő felajánlás következtében történő lakáseladásoknak, és az üresen álló összkomfortos lakások licit útján történő értékesítésének tudható be. Másrészt annak, hogy a Hámán Kató út egy lépcsőházas épületek közül három elbontása megtörtént. - Az elbontott lakások száma: 48 db - Az értékesített lakások száma: 35 db Az Önkormányzat lakás állománya 2014.10.31. állapot szerint lakás típusa

Összesen

Bérleti szerződés határozott idejű

határozatlan idejű db 206

m2 8.475

db 126

m2 5.488

nincs (üres, jogcím nélküli) db m2 138 5.632

Összesen db 470

m2 19.595

Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás Kazincbarcika Város 2015. évben csökkenteni kívánja a hasznosítani kívánt lakások számát. Azon lakásokat, melyeket az önkormányzat már nem hasznosít, lebontja. Az alábbi táblázat tartalmazza a további hasznosításra nem tervezett lakások számát a lakások hasznosításának jogcímét biztosító szerződések szerinti kategóriánként, valamint a továbbra is hasznosítani kívánt lakások számát. Tervezett 2015. évre tervezett lakásállomány: lakás típusa

Összesen

További hasznosításra nem tervezett lakások Bérleti szerződés Összesen határozatlan határozott idejű nincs (üres, idejű jogcím nélküli) db 11

m2 467

db 4

m2 180

db 91

m2 3.180

db 106

m2 4.457

További hasznosításra tervezett lakások Összesen db m2 364 15.222

Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás 1.10.6 Intézményfenntartás A városi intézmények fenntartási feladatait a város saját többségi tulajdonában lévő nonprofit cégek látják el. Barcika Szolg Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft. A Kft. többségi tulajdonosa Kazincbarcika Város Önkormányzata, a tulajdonosi jogokat a Képviselő‐ testület gyakorolja. Társaság tevékenységi körei az ingatlangazdálkodás (lakás‐ és nem lakás helyiségek kezelése, fenntartása, felújítása, korszerűsítése, értékesítése (önkormányzati és saját tulajdonú ingatlanok), távhőszolgáltatás, városfejlesztés, tervezés, valamint az ipari parkkal kapcsolatos feladatok koordinálása. Kazincbarcikán az országos szinten 2014‐ben jelzett növekedés még nem tapasztalható. Kevés a vétel, nőtt az illegális bérbeadás. A kazincbarcikai távhőszolgáltatás 1965‐ben indult. Jelenleg a Barcika Szolg Kft. látja el a távhőszolgáltatói feladatokat a városban. A teljes távhő vagyon a Kft. tulajdona. A távhőszolgáltató a 97

fűtéshez szükséges hőenergiát 2002‐től kezdődően a Kazinc‐Therm Kft‐től vásárolja, egy 2022‐ig hatályos hosszú távú háromoldalú szerződés keretén belül. A kazincbarcikai távhőszolgáltatás helyzete több szempontból is speciális. Egyfelől a város méreteihez képest rendkívül kiterjedt a távhővezeték hálózat, és az összes lakásszámhoz viszonyítva magas a távfűtéses lakások száma. A városban összesen mintegy 13.000 lakás van, melynek hatvanöt százaléka, 8.260 lakás távfűtött. A kiterjedt távhőhálózat ellenére új fogyasztók bekapcsolása a rendszerbe nehézkes, mivel az újonnan épült vagy felújított létesítmények/épületek tulajdonosai előnyben részesítik az egyedi, többnyire gázalapú felhasználást. Az ügyfélszerkezet Kazincbarcikán a 2008‐2014 időszakban nem változott. Mintegy 83%‐ban a lakosságnak, ~13%‐ban a közfeladatot ellátó külön kezelt intézményeknek (önkormányzati fenntartású intézmény, közhivatal, állami ellátórendszer épületei, egészségügyi ellátást biztosító épületek, stb.) és ~3%‐ban az egyéb felhasználóknak értékesítik a hőenergiát. A távhőszolgáltatás versenyképességére jelentős hatást gyakorol az, hogy az ármegállapító jogkör az egyéb felhasználók kivételével a Nemzeti Fejlesztési Miniszter hatáskörébe került át a termelői és szolgáltatói díjak vonatkozásában. Az egyéb felhasználók díjainak megállapítása továbbra is önkormányzati jogkör maradt. Barcika Park Városüzemeltetési Nonprofit Kft. A Barcika Park Kft. közhasznú és közcélú munkavállalók foglalkoztatásával alapvetően önkormányzati feladatellátás körébe tartozó városüzemeltetési feladatokat lát el Kazincbarcikán. Ezek közé tartozik a városi zöldfelület kezelése, belvízvédelmi feladatok, szökőkutak üzemeltetése, rágcsálóirtás, állategészségügyi feladatok, szilárd burkolat nélküli utak karbantartás, gépi úttisztás, téli síktalanítás, autóbuszvárók karbantartása, minősített játszóeszközök karbantartása, kegyeleti közszolgáltatás. A Barcika Park Kft. többségében költségvetésből származó forrásokból gazdálkodik, ennek megfelelően szoros együttműködésére van szükség az Önkormányzattal, a területileg illetékes Munkaügyi Központ kirendeltségével. Barcika Príma Kft. a kazincbarcikai városi intézmények közétkeztetésének zavartalan és színvonalas működése érdekében jött létre. A társaságnál jelenleg 75 fő dolgozik a Pollack Mihály Általános Iskola és városi tagiskolái; az önkormányzat által működtetett óvodák, bölcsődék; valamint a szociális intézmények mindennapi közétkeztetését biztosítva. Emellett a Barcika Príma Kft. vendéglátási tevékenységet is folytat; illetve szakács‐ és felszolgáló‐tanulókat képez. Fejlesztési elképzelései közt szerepel egy Központi Konyha kialakítása (kb. 3000 adagos), ezen kívül tészta‐, cukrász‐, savanyító üzem, zöldség és gyümölcs feldolgozó, ehhez tároló kapacitás, hűtési lehetőség létrehozása. Ezekkel a fejlesztésekkel a város közétkeztetési igényét (intézmények, iskolák, óvodák, éttermi kiszolgálás) biztonsággal fedezni tudja a Kft. Barcika Art Kommunikációs, Kulturális és Sport Szolgáltató Kft. A cég 2012. október elsejétől látja el Kazincbarcika város kulturális, sport, kommunikációs és városmarketing feladatait. A jelenleg 69 főt foglalkoztató cég aktívan részt vesz a város közösségépítő tevékenységében, kulturális programok szervezésében, szorosan együttműködve a városi civil szervezetekkel és a lakossággal. A Kft. tevékenységéhez tartozik az Egressy Béni Művelődési Központ, a Mezey István Művészeti Központ, Kazincbarcika‐Berente fedett uszoda valamint a Kazincbarcikai sport központ üzemeltetése. 98

1.10.7 Energiagazdálkodás Nem megújuló energiaforrások használata: Kazincbarcika Város Önkormányzata a földgázt a TIGÁZ Zrt. ‐től, a villamos energiát a JAS Budapest Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt‐től vásárolja a jelenleg hatályos szerződések alapján. A Távhőszolgáltatást a Barcika Szolg Kft. látja el a városban, a szükséges hőenergia megvásárlásával kifejezetten hőszolgáltatási tevékenység végzésével. A város saját maga számára nem termel energiát. A megújuló energiaforrások közül a szélenergia és vízenergia hasznosítása az önkormányzati intézmények esetében nem jelent fejlesztési célt a nem megfelelő potenciál és a ráfordítás várható hosszú megtérülése miatt Az Önkormányzat rendelkezik saját erdővel, az abból nyerhető biomassza közvetlen hőtermelésre felhasználható lenne, de a közvetlen elégetés növelné a város és térségének légszennyezettségét, ezért ilyen irányú felhasználása nem célja a városnak. Gazdaságosan kiaknázható geotermikus energiával az eddigi kutatások szerint nem rendelkezik a város, így a megújuló energiaforrások közül az önkormányzati intézmények tekintetében a napenergia hasznosítása az elsődleges cél. A napenergia hasznosítása történhet napkollektorral, vagy napelemmel. Napkollektort fűtési, vagy használati meleg víz előállítására lehet használni. A Városban a Pollack Mihály úti Általános Iskola 2010. évi teljes infrastrukturális felújítása során került négy db napkollektorból és egy 500 l‐es hőszigetelt, fűtőcsöves HMV tartályból álló egység beépítésre, mely az intézmény használati meleg vízzel történő ellátásába segít be. Bár a telepített napkollektorok az intézmény teljes hőszükségletének csekély (0,01 %) részét biztosítják, de így is a használati meleg víz előállításához szükséges energia 11 %‐át adják. A napkollektorok további telepítésének lehetőségét meg kell vizsgálni, főleg a jelentőseb használati meleg víz igényű intézményeknél. A napenergia hasznosításának másik módja a napelem alkalmazása, mellyel közvetlenül villamos energia állítható elő. Jelenleg nem üzemel önkormányzati intézmény épületére telepített napelem. Az Önkormányzat elkötelezett a megújuló energiák hasznosításában, ezért már 2013‐ban tervet készíttetett tizenegy intézményére történő napelem telepítésre. 2014 évben pályázat útján támogatást nyert az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal és a Napsugár Tagóvoda épületére telepítendő napelemek megvalósításához, melynek kivitelezése 2015 évben fog megtörténni. A két épület mértékadó éves villamosenergia‐fogyasztása 80 621 kWh. Az összesen telepítendő 284 db napelem modul számított várható villamos energia hozama 67 820 kWh/év, így a két intézmény igényének 84 %‐át tudja biztosítani. Mivel minden intézménynek szüksége van villamos energiára, ezért törekedni kel a napelem szélesebb körben történő alkalmazására. A közvetlen gazdasági hasznon kívül a középületekre és oktatási intézményekre telepített napkollektoroknak szemléletformáló hatása is van a lakosság és főleg a diákok körében.

99

1.11 Településüzemeltetési szolgáltatások Vízi közmű szolgáltatás Az Észak‐magyarországi Regionális Vízművek Zrt. (ÉRV Zrt.) fő tevékenysége a víztermelés, ‐kezelés, ‐ elosztás és a szennyvíz gyűjtése, kezelése, együttesen víziközmű‐ szolgáltatás. A cég északkelet‐ magyarország meghatározó víziközmű szolgáltatója. A Társaság többségi tulajdonosa a Magyar Állam, Kazincbarcika Város Önkormányzata tulajdoni részesedéssel rendelkezik az ÉRV ZRt‐ben. A városban az ivóvízellátás biztosítása, a csatornaszolgáltatás és a szennyvíztisztítás az ÉRV Zrt‐ vel kötött közszolgáltatás keretein belül történik. Kazincbarcika város ivóvízrendszere: Kazincbarcika város saját víztermelő bázissal nem rendelkezik. A város ivóvíz ellátását az ÉRV Zrt. Ózdi Regionális Vízellátási Rendszer Lázbérci Vízműve és a Borsodi Regionális Vízellátási Rendszer Borsodsziráki Vízműve biztosítja. Kialakítása az 1950‐es évektől folyamatos. A város által átvett ivóvíz mennyiség évente 1,5 millió m3. Az ivóvízzel ellátott ingatlanok száma 12.656 db (99,5%) számottevően nem változik. A városi ivóvíz rendszer a következő elemekből épül fel: elosztó hálózat; nyomásfokozó; átemelő; víztároló medencék. Elosztó hálózat A város jellegéből adódóan az ivóvíz elosztó rendszer körvezetékes és ágas rendszerű, a csomópontokban kiszakaszolási lehetőségekkel. A város ivóvíz gerincvezetékének hossza 87.092 m, átmérője DN50 – DN400 között változik, de zömében DN80 és DN100‐as, anyagát tekintve acél, azbeszt‐cement, öntöttvas és műanyag csöveket találunk. Az elosztó hálózat része a gerincvezetékeken lévő ~307 db tűzcsap és ~86 db közkifolyó. Nyomásfokozó A Galagonya utca végén a víztároló medence mellett található a Bodza, Vadrózsa és Mogyoró utcák vízellátását biztosító nyomásfokozó. A nyomásfokozó és a hozzá tartozó rendszer csak a város ezen jól lehatárolt részét látja el megfelelő nyomású ivóvízzel. A nyomásfokozó hidroforos kialakítású, automatikus működésű és 2‐4 bar közötti nyomást biztosít a fenti három utcában. A rendszer vízhálózatának bővítése a nyomásfokozó szállító kapacitásának szűkössége miatt nem lehetséges. Átemelő A Tardonai és Kiserdősor utcák kereszteződésében található a város egyetlen ivóvíz átemelője, ami a 2x1500m3‐es medencéből emeli át az ivóvizet a Galagonya utca végén lévő 1000 m3‐es medencébe. Az átemelő feladata az 1000 m3‐es medencével közösen a kertvárosi rész zavartalan vízellátása. Víztároló medencék A városban két víztároló medence található. Az egyik a kórház mögötti dombtetőn, a másik a Galagonya utca végén. A kórház mögötti dombon található 2 db egyenként 1500 m3‐es víztároló medence. A medencék ellennyomó rendszerben biztosítják a város jelentős részén a 2‐5 bar nyomású ivóvizet. A medence töltése a regionális rendszerről történik. A Galagonya utca végén lévő 1000 m3‐es medence a Kertvárosi és a Herbolyai rész megfelelő nyomású (2‐5 bar) ivóvízzel történő ellátását szolgálja. A medence töltését a Tardonai és Kiserdősor utcák kereszteződésében található átemelő biztosítja. 100

Ivóvíz hálózat értékelése: Az elmúlt időszakban (2008 – 2014) csak mintegy 4.300 m ivóvíz gerincvezeték épült. Ezen új gerincvezetékeknek egy része új fogyasztók (ingatlanok) rendszerbe illesztését egy másik része a régi kritikus gerincvezetéki szakaszok havária jellegű cseréje volt. A vizsgált időszakban (2008 – 2014) jelentős rekonstrukció a településen nem volt. A vezetékhálózat több mint 30%‐a (27.182 m) 1970 előtt épült, azbesztcement és acél (horganyzott acél) kivitelű. Ezen hálózati elemek cseréje az elkövetkezendő években elengedhetetlenül fontos a település ivóvíz ellátásának biztonsága érdekében. A 24.486 m hosszú azbeszt‐cement anyagú elosztó hálózat azon túl, hogy elöregedett (1970 előtti) még anyagát tekintve is veszélyeztetheti az egészséges ivóvíz ellátást. Kazincbarcika város szennyvízrendszere: Kazincbarcika város szennyvíz hálózatának kialakítása az 1950‐es évektől kezdődött és folyamatos a mai napig. A szennyvíz elvezető rendszer jellemzően gravitációs elválasztott rendszerű, esésnövelő átemelőkkel. A város ingatlanjainak majd mindegyike csatlakoztatható a vezetékes szennyvíz elvezető rendszerre olyan nagyobb település rész nincs, ahol a szennyvízelvezetés nem megoldott. Jelenleg egy ‐ két utcában nincs szennyvíz elvezető rendszer, de annak kiépítése is folyamatos. A vezetékes szennyvízelvezetéssel érintett ingatlanok száma 10.878 db (86%). A városi szennyvíz rendszere a következő elemekből épül fel: szennyvízelvezető hálózat; szennyvíz átemelők; szennyvíztisztító telep. Szennyvíz hálózat: A város szennyvíz csatorna gerinchálózat hossza 78.075 m, átmérője DN150 –DN1000‐es jellemzően tokos beton és azbesztcement csőből épült (56.104 m) az 1950‐es évektől folyamatosan, lejtése 3 – 25 %. Az újabb szakaszok már KG‐PVC csőből épültek. A városi szennyvíz rendszer része a szennyvíz nyomóvezetéki hálózat, ami 2791 m hosszú és DN90—160 –as csőből került megépítésre jórészt a 2000‐es évek után. A településen házi szennyvízátemelés nincs. Szennyvíz átemelők: A településen 9 db közterületi szennyvíz átemelő van. Az átemelők automatikus működésűek és URH központi irányításúak, az irányító központ a szennyvíztisztító telepen van. Szennyvíztisztító telep: Kazincbarcika város rendelkezik saját szennyvíztisztító teleppel, ami a városban keletkező szennyvízen túl még a város agglomerációjának szennyvizét is tisztítja. A tisztító telep kapacitása 15.000 m3/nap (50.048 LEÉ). A telep rekonstrukciója 2015‐ben kezdődik, egy teljesen új szennyvíztisztítási technológia kerül kialakításra. A tisztított szennyvíz befogadója a Sajó folyó 86+300 km szelvénye. Kazincbarcika város csapadékvíz elvezető rendszere: Kazincbarcika város csapadékvíz elvezető rendszere két részre osztható. A belvárosi bérházas területen az 1960‐as évektől és kertvárosi részen az 1970‐es évektől a zárt felszín alatti csapadékvíz elvezetés a jellemző, addig a régi település részeken a nyíltárkos felszíni vízelvezetés a domináns. A csapadékvizek befogadója mindkét rendszer esetében a Tardona patak, illetve a Sajó folyó. A zárt csapadékvíz hálózat hossza bekötésekkel együtt 66.360 m, a bekötések száma 2.180 db. A település zárt csapadékvíz elvezető rendszerének műszaki állapota nem kielégítő az elöregedő, nem 101

kellően karbantartott, feliszapolódott vízelvezető rendszer egyre nehezebben birkózik meg a feladatával. A vezeték hálózat majd teljes egésze 1980 előtt épül. A hálózat teljes körű rekonstrukciója (bélelése, cseréje) az elkövetkezendő években elengedhetetlenül fontos a település csapadékvíz elvezetésének biztonsága érdekében. A felszíni vízelvezető rendszert javarészt burkolt árkok jelentik, amik még az ’60‐as ’70‐es években kerültek kialakításra, bár a perem területeken találhatunk földmedrű szakaszokat is. Kivételt képeznek ez alól a fő vízelvezető árkok, amik minden esetben burkoltak, egy részük lefedésre került. A meglévő felszíni vízelvezető rendszer állapota nem kielégítő. A település egyes – főleg a régi település részeken – területein a korábbi árkok teljesen feliszapolódtak eltűntek. Ezáltal a magas talajvizes területekről a csapadék nem kerül levezetésre, ezáltal napi gondokat okoz. A 2014 – 2020 időszakban szükséges e település részek felszíni vízelvezetésének teljes körű megoldása (új árkok kialakítása, a meglévők felújítása burkolása), valamint a meglévő árokrendszer felújítása. Hulladékgazdálkodás Kazincbarcika Város és Sajókaza Község Önkormányzata, mint alapító önkormányzatok, valamint további 116 csatlakozó település 2000 októberében létrehozta a Sajó‐Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulást azzal a céllal, hogy a társult önkormányzatok közigazgatási területén összehangolt fejlesztésként megoldja a hulladékgazdálkodással összefüggő kötelezően ellátandó önkormányzati feladatokat. Ennek keretében többek közt regionális települési szilárdhulladék lerakó telephely és lerakó tér létesült Sajókaza térségében kiszolgáló és működtető létesítményekkel együtt, bevezetésre került a szelektív hulladékgyűjtés az ehhez szükséges felvilágosító munka és PR tevékenység elvégzésével, a kiszolgáló gyűjtő, szállító és kezelő‐rendszer kiépítésével, a szükséges eszközpark megteremtésével. Regionális hulladékkezelő és feldolgozó telep is létesült, hulladékválogató, hulladék‐komposztáló és építési hulladék feldolgozó üzemrészekkel, valamint egy regionális hulladék átrakó állomás. A Társulás (és ennek alapító tagjaként Kazincbarcika Város Önkormányzata) hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést kötött a Zöld Völgy Közszolgáltató Nonprofit Kft.–vel a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás elvégzése érdekében. A települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatás legnagyobb fogyasztói köre a településen élő lakosság, illetve az általuk alkotott háztartások. Második legnagyobb igénybevevői kör a gazdálkodó szervezetek, amelyek intézményi, vállalkozási, vagy egyéb formában végzik tevékenységüket, amely tevékenység során a háztartási hulladékhoz hasonló összetételű hulladékuk képződik. A vegyes hulladék képződés alapvető tendenciája csökkenő, de fontos irány a szemléletformálás, és az elkülönített gyűjtés minél szélesebb körű igénybevételi lehetőségének biztosítása. Közvilágítás: A városban a közvilágítási feladatokat a KÖZVIL Első Magyar Közvilágítási Zrt. látja el a vonatkozó szerződés keretein belül. A szerződés alapján a Zrt. megvalósította az önkormányzat illetékességi területén található közvilágítási berendezések energiatakarékos rekonstrukcióját, illetve bővítését majd e korszerűsített közvilágítási rendszeren keresztül végzi a közszolgáltatást, valamint az aktív közvilágítási elemek karbantartását. A passzív hálózati elemek üzemeltetési és karbantartási feladatait az ÉMÁSZ Hálózati Kft. látja el. A város közvilágítási hálózata a belvárosban és a lakótelepeken földkábeles, családi házas környezetben szabadvezetékes. A közvilágítás kiépítettsége kb. 98%‐os. A város területén jelenleg 3.262 db lámpatest üzemel, melyek éves villamos energia igénye az alábbiak szerint alakul. 102

1.11.1. táblázat: Közvilágítás energiaigénye Kazincbarcikán Év 2007.12.31‐én aktuális állapot 2008.12.31‐én aktuális állapot 2009.12.31‐én aktuális állapot 2010.12.31‐én aktuális állapot 2011.12.31‐én aktuális állapot 2012.12.31‐én aktuális állapot 2013.12.31‐én aktuális állapot 2014.12.31‐én aktuális állapot

Beépített telj. (kW) 269,690 270,290 270,290 275,910 278,690 274,415 274,715 272,237

Lámpatestek száma (db) 3152 3154 3154 3247 3262 3262 3262 3262

Éves üzemidő (óra) 3990 3990 3990 3990 3990 3990 3990 3990

Éves vill. energia igény (kWh) 1076063 1078457 1078457 1100881 1111973 1108008 1096113 1091169

Forrás: Kazincbarcika Város Önkormányzatának adatszolgáltatása Helyi közösségi közlekedés 2015. január 16‐tól az Észak‐magyarországi Közlekedési Központ Zrt., mint a Borsod Volán Zrt. jogutódja biztosítja a városban a helyi közúti közforgalmú személyszállítási közszolgáltatói‐ üzemeltetési feladatokat, ami helyi menetrend szerinti autóbusz közlekedési hálózatot jelent. 1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata 1.12.1. Természeti adottságok Kazincbarcika Város Borsod‐Abaúj‐Zemplén megyében, a borsodi iparvidéken. A város Miskolctól közel 24 km‐re északra, a Sajó völgyében található. Miskolc és Ózd után a megye harmadik legnagyobb városa, a Kazincbarcikai járás székhelye. A város közigazgatási területe 45,867 km2. Lakosainak száma 28.249 fő; belterülete: 1.246,1 ha; külterülete: 2.864 ha; zártkertek területe: 476,7 ha (foldhivatal.hu). 1.12.1. ábra: Kazincbarcika elhelyezkedése a Kazincbarcikai járáson belül

Forrás: TEIR 103

Kazincbarcika tájbesorolása: • Északi‐középhegység nagytáj • Észak‐magyarországi medencék középtáj • Borsodi‐dombság kistájcsoport • Sajó‐völgy kistáj (Dr. Marosi S. ‐ Dr. Somogyi S. (szerk.): Magyarország kistájainak katasztere I‐II. szerint ‐ 1990, átdolgozva 2010 , MTA), valamint • Bükkvidék középtáj • Tardonai ‐ dombság kistáj (TEIR és MÉTA növényföldrajzi tájbeosztás szerint) 1.12.2. ábra: Kazincbarcika kistáji besorolása

Forrás: TEIR

Domborzati adatok A Sajó‐völgy kistáj szerkezeti árokban kialakult aszimmetrikus, teraszos folyóvölgy. A felszín fele ártér, fele pedig a közepes magasságú tagolt síksági domborzattípusba sorolható. Az abszolút tengerszint feletti magasság 123 és 260 m között változik, az átlagos relatív relief 34 m/km2. A Tardonai‐dombság kistáj a Bükk‐hegység északi hegylábfelszíne, mely nem emelkedik 350 m fölé a vizsgált térségben. A dombság északkeleti irányba lejt, a keleti részen gyengén, nyugati oldalán viszont erősen tagolt. Éghajlat A város éghajlata mérsékelten hűvös – mérsékelten száraz, de közelíti a mérsékelten nedves éghajlati típust. Az évi napfénytartam 1850 óra körüli. A nyári napfényes órák száma 740‐750 óra, a téli csak kevéssel 150 óra fölötti. Gyakori a köd, különösen a folyó völgyben. A hőmérséklet téli és nyári félévi átlaga 8,7‐9,3 °C közötti, ill. 15,5‐16,2 °C. A fagyoktól mentes időtartam 165‐170 nap. Kezdete április 25. utánra esik, a vége október 7. körül várható. Az évi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletek sokévi átlaga 33,4 °C ill. ‐15,7 és ‐16,0 °C közötti. 104

Mind az évi, mind a nyári félévi csapadékmennyiségben a nyugati és a keleti területek között eltérés van (nyugaton: 650 mm fölött, ill. 400‐420 mm; keleten: kevéssel 600 mm alatt, ill. 370‐400 mm). A 24 órás csapadékmaximum 100 mm. A hótakarós napok száma átlagosan évi 40‐45 nap, az átlagos maximális hó vastagság 20 cm körüli. Az északi és az észak‐nyugati részeken az ariditási index 1,04‐1,10, a Sajó és a Bódva összefolyásánál viszont 1,15‐1,20. Leggyakoribb szélirányok az észak‐nyugati és a dél‐keleti; az átlagos szélsebesség kevéssel 2 m/s fölött van. A megművelhető területeken a szántóföldi és a kevésbé hőigényes kertészeti növények termesztéséhez kedvező az éghajlat. Vízrajz A terület fő vízgyűjtője a Tardona‐patak, mely északon még a város közigazgatási területén a Sajóba ömlik. A Sajó vízminőségi osztályozási eredményei rendkívül változóak. Az eredmény függ a vizsgált paramétertől és főként a mérési szelvény helyétől, de általában „ … a mért paraméterek 85%‐ában tűrhető, vagy annál jobb minőségű”. (Sallai Ferenc – ÉMI KTVF 2008) Növényzet A Sajó‐völgy és a Tardonai‐dombság kistáj növényföldrajzi tértagozódás tekintetében a Magyar vagy Pannóniai flóratartomány (pannonicum) Északi‐középhegység flóravidékének (Matricum) Tornense flórajárásába tartozik. A terület potenciális erdőtársulásai a szubmontán égerligetek (Alnetum glutinosae‐incanae), a pannóniai cseres tölgyesek (Quercetum patraeae‐cerris) és a gyertyános tölgyesek (Querco petraeae‐Carpinetum). A nyílt helyeken magaskórós társulások (Filipendulo‐ Petasition), fragmentáltan gyapjúsásos láprétek (Carici flavae‐Eriophoretum), magassásosok (Carex acutiformis, Carex gracilis), nedves kaszálók és mocsárrétek (Molinietum) húzódnak. A jellemzőbb lágyszárú fajok között a lóhere (Trifolium pratense), a sásfélék (Carex montana; C. pilosa. C. brizoides stb.), stb. említhető. A mezofil rétek jellemző növényfajai mondjuk a terebélyes harangvirág, kakascímer fajok, réti margitvirág, réti kakukkszegfű, réti és kúszó boglárka. A folyóvölgy potenciális növényzete a puhafás ligeterdő. Mára ebből kis kiterjedésű állományok maradtak. Jelentősebb méretűek a mocsárrétekkel, bokorfüzesekkel jellemezhető folyószakaszok. Sajnos a terület az inváziósan terjedő növények terjeszkedési folyosója is egyben. A terület növényzetének fajszáma kevesebb, mint 400; a védett fajok száma 20 alatti. Özönfajok: zöld juhar (Acer negundo), bálványfa (Ailanthus altissima) , gyalogakác (Amorpha fruticosa) , selyemkóró (Asclepias syriaca) , tájidegen őszirózsa‐fajok (Aster spp.), amerikai alkörmös (Phytolacca americana), japánkeserűfű‐fajok (Reynoutria spp.), akác (Robinia pseudoacacia), aranyvessző‐fajok (Solidago spp.) stb. A mezőgazdasági művelés jellemzőbb kultúrái: gabona félék és zöldség félék. A természeti adottságok a mezőgazdasági területhasznosítás számára általában kedvezőtlenek, vagy csak mérsékelten kedvezőek.

105

1.12.3. ábra: Kazincbarcika területhasználata

Forrás: TEIR Az erdőművelésbe vont területeket vegyeskorú kemény‐, részben lágylombos erdők borítják. 1.12.4. ábra: Kazincbarcika erdőterületei

Forrás: TEIR

Sajátos táji adottságok– művi elemek A város két település, Barcika és Sajókazinc összenövéséből jött létre több évszázad folyamán. Szerkezetét meghatározza a Sajó völgye, a Tardona‐patak völgye és a déli dombvidék. A Tardona‐ völgy belakható, betelepült az utóbbi két évszázad folyamán, míg a Sajó‐völgy és a dombvidék továbbra is az ember alkotta művi elemek terjeszkedésének természetes gátja. Kazincbarcika, fontos ipari központ ma is, bár a 90‐es évektől kezdődően jelentős ipari depressziós terület (munkanélküliség, szegénység, elvándorlás stb.) is egyben. A város ipari park cím viselésére 106

jogosult területtel ma is rendelkezik. Az ipari tevékenységből származó környezetszennyezés esetenként jelentős. Gyakori a riasztási küszöbérték feletti PM10 szállópor koncentrációja levegőben. A város közigazgatási területének középső részén, a déli külterületeken jellemzőek a felhagyott bányaterületek. 1.12.5. ábra: Kazincbarcika – felhagyott bányák területe

Forrás: TEIR

A város és környékének üdülési potenciálja adott, de a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztendőek ahhoz, hogy az itt jelentkező üdülési, kiránduló turista igények helyben kielégíthetőek legyenek. 1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet 1.12.2.1. Tájtörténeti vizsgálat A települési táj változásairól a 18. századtól kezdődően a katonai felmérések biztosítanak számunkra adatokat. A 18. századi felmérésen három jól elkülönülő település rajzolódik ki: Felső Barczika, Alsó Barczika és Kazincze. Már ezen a felmérésen megjelenik a Sajó‐völgyben a Barczikai Malom és a településektől D‐ re a mai Pincesor utca helyén a Wein Keller felirat, melyek bizonyítják, hogy a kedvezőtlen adottságú, de művelésbe vonható területeket már akkor is szőlőművelésre használták. A lakott területektől D‐re eső településrészen az erdőművelés volt uralkodó gazdálkodási forma. A felmérésen már a mai nyomvonalon rajzolódik ki a Tardona‐patak és a Kazinczi‐patak völgye. 107

1.12.6. ábra: Kazincbarcika – I. katonai felmérés (1780‐1784)

Forrás: Arcanum

A II. katonai felmérésen Barczika Felső terjeszkedett, gyarapodott a korábbi állapothoz képest, míg Kazincz inkább besűrűsödött, azaz már a XIX. században egyértelművé vált, hogy a természeti adottságok – északon a Sajó, délen a dombság – határozott gátját szabják az észak‐déli irányú települési terjeszkedésnek Barczika Felső és Kazincz esetében. Éppen ez az oka annak, hogy a XX. század eleji iparosodást követően a település Barczika Alsó észak‐déli tengelye mentén kezdett el terjeszkedni délre, a Tardona‐völgy felé. Jelentős számban lelhetők már fel a szőlőművelés nyomai e felmérésen, különösen a Tardona‐patak bal partján. A dűlőnevek is erre utalnak: Kis‐Szőlő‐Völgy, Nagy‐Szőlő‐Völgy stb. 1.12.7. ábra: Kazincbarcika – II. katonai felmérés (1806‐1869)

Forrás: Arcanum

A III. katonai felmérésen Barczika Felső gyarapodása, terjeszkedése egyértelmű. Kazincz kis mértékben észak és dél felé terjeszkedik. A lakott területtől északra megjelenik a vasút. Az első bányákat a század 50‐es éveiben nyitják. 108

1.12.8. ábra: Kazincbarcika – III. katonai felmérés (1869‐1884)

Forrás: Arcanum

A IV. katonai felmérésen a két Barczika nevében már egyesült, Kazincz neve Sajó‐Kazincz lett. Jelentős változás a korábbihoz képest a bányák megjelenése (délen Herbolya bánya a Kakas‐völgyben) a felmérésen is, valamint a patak menti parti sávok és a magaslati erdők határán megjelenő tanyák. A tanyák bizonyítják azt, hogy a patak völgy belakható. A XX. század folyamán a település a Barczika és Sajó‐Kazincz között húzható északkelet‐délnyugati tengely mentén fejlődik és foglalja el a Tardona‐ patak völgyét. Sajó‐Kazincz ekkor már bányászfaluként említett. A 20‐as években Barczikán megépült az erőmű. 1.12.9. ábra: Kazincbarcika – IV. katonai felmérés (1896‐1914)

Forrás: Arcanum

A település 1948‐ban felvette a Kazincbarcika nevet. 1954‐ben városi rangot kapott, ugyanebben az évben a bővülő település magába olvasztotta Berente községet. Ekkor már 11 000 embernél is több lakosa volt. Az 1970‐es években a lakosság létszáma elérte a harmincezer főt. Berente 1999‐ben levált a városról. 109

1.12.10. ábra: Kazincbarcika ma

Forrás: maps.google.com

1.12.2.2. Tájhasználat értékelése 1.12.11. ábra: Kazincbarcika ‐ Egy lakosra jutó zöldterület nagysága

Forrás: TEIR

Kazincbarcika város területe 45,867km2. Kazincbarcika összes belterületi zöldterületének nagysága 2013‐ban 111.256 m2 volt a TEIR adatbázisa szerint mely érték 2009 előtt közel 114.000 m2 volt. A két érték közötti különbség új iparterület kialakítására és új beépítésre szánt területek kijelölésére vezethető vissza. A 2013. évi adatszolgáltatás szerint az erdőterületek nagysága a város közigazgatási területén 1890 ha (TEIR). Az erdők rendeltetés szerinti megoszlása az alábbi (2013 TEIR): • talajvédelmi erdő: 255 ha; • vízvédelmi erdő: 1 ha; • településvédelmi erdő: 5 ha; • műtárgyvédelmi erdő: 8 ha; 110

• faanyagtermelő erdő: 1584 ha; • egyéb: 65,8 ha. Földrészlet statisztika a város közigazgatási területéről (takarnet.hu): • erdő 1955,8 ha 42,64 % • fásított terület 0,1 ha 0,003 % • gyep (legelő) 169,7 ha 3,70 % • gyep (rét) 114,2 ha 2,49 % • gyümölcsös 43,0 ha 0,94 % • kert 142,9 ha 3,12 % • kivett 1591,3 ha 34,69 % • szántó 457,6 ha 9,98 % • szőlő 112,1 ha 2,44 % Az elérhető földrészlet statisztika alapján egyértelmű, hogy a tájhasználatot elsősorban a művi elemek (kivett terület: 34,69%) és az erdőterületek (42,64%) határozzák meg. A mezőgazdasági termelés a művelés szempontjából kedvezőtlen adottságú domborzaton és a tápanyagban szegély talajokon nem jelentős (szántó: 9,98%). A legeltetésre alkalmas területek aránya viszonylag kedvező (rét és legelő: 6,19%), a szőlőterületek aránya azonban a történeti hagyományok ellenére csekély (2,44%).

111

1.12.3. Védett, védendő táji‐, természeti értékek, területek 1.12.3.1. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek A környék értékes társulásai a természetközeli állapotú erdők a település D‐i területein a dombvidékeken; a folyó menti vizes élőhelyek É‐on a Sajó mentén és a település ÉK‐DNy‐i tengelyében a Tardona‐patak mentén. Értékesek a dombhátak gyeptársulásai is. A település nyilvántartott egyedi tájértékeinek száma: 94. Ezek zöme pontszerű művi elem (emlékmű, szobor, pince, forrásfoglalás, kút, feszület, műemlék épület stb.), melyek környezetükkel együtt jelentős tájképi értéket képviselnek. 1.12.3.2. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Természeti területek A város jelentős mértékben iparosodott, a belakható területek évszázadok alatt betelepültek. A jelentős reliefű dombság nehezen művelhető, így természetes, vagy természetközeli állapotú terület É‐on csak a Sajó mentén fordul elő. Kazincbarcika külterületének K‐i részén nagy kiterjedésű természetközeli állapotú terület található a változatos domborzati viszonyok között. A védett társulások a Bükk északi hegylábának vonulatairól húzódtak egészen a Tardona völgyig. A város közigazgatási területének külterületi részét gyakorlatilag lefedik ezek a területek. A széles sáv befordul Ny‐ra, keresztezi a Tardona‐patakot és a belterületet, ezt követően a külterület Ny‐i oldalán fut ki. A védelemre tervezett természeti területek gyakorlatilag azonosak a Nemzeti Ökológiai Hálózat Magterületeként nyilvántartott területekkel. Platókon és enyhe lejtésű oldalakon a terület döntő részén cseres‐tölgyesek találhatók. Ezek állapota eléggé degradált, elegyként gyakran található erdeifenyő, akác, továbbá jellemző a mezei juhar és a gyertyán is. A lágyszárú szintben jellemzőek a gyom jellegű fajok. A terület gyertyános‐tölgyesei jellegtelenek, fajszegények. A bükkösök átmeneti helyzetűek, extrazonálisak, elegyesek. Patakvölgyekben füzes‐égeres ligeterdők húzódnak acsalapus magaskóróssal. A település körül kiterjedt fátlan vegetációtípusok maradtak fenn. Terjed bennük a siskanád (Calamagrostis epigeios) és a magas aranyvessző (Solidago gigantea); ritkábbak a csenkeszes, árvalányhajas gyepek. A védett növényfajok, botanikai nevezetességek főként utóbbiakban fordulnak elő: csillagőszirózsa (Aster amellus), dunai szegfű (Dianthus collinus), kornistárnics (Gentiana pneumonanthe), szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopsea), lenfajok (Linum spp.), kosborfajok (Orchis spp.), macskahere (Phlomis tuberosa), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), hosszúlevelű árvalányhaj (Stipa tirsa). Igen sok helyen találkozunk akácossal és telepített erdei fenyvessel. Inváziós módon terjed az akác, a bálványfa. Gyakori élőhelyek: • Gyertyános‐kocsánytalan tölgyesek • Jellegtelen száraz‐félszáraz gyepek • Cseres‐kocsánytalan tölgyesek • Galagonyás‐kökényes‐borókás száraz cserjések • Franciaperjés rétek

112

Védett természeti területek ‐ nemzeti Országosan védett természeti területek Kazincbarcika Város Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) és Szabályozási Tervéről szóló 44/2005. (XII.22.) önkormányzati rendelet 3. melléklete szerint a Tardona‐vulkán, a Sajó‐völgy és a Herbolya‐tölgyes. A később bemutatott Nemzeti Ökológiai Hálózat Magterülete védelemre tervezett területként nyilvántartott az illetékes hatóságnál. A Tardona‐patak jobb partján a Várhegy‐tetőn országos jelentőségű természeti emlék, egy késő Árpád‐kori terepalakulat, földvár található. Ugyanezen rendelet 4. sz. melléklete szerint helyi védelemre kijelölt természetvédelmi terület a Csónakázó‐tó és környéke, valamint a Herbolya‐bánya és környéke. Ez utóbbiak turisztika‐rekreációs célú hasznosításának fejlesztése a település középtávú stratégiai céljai között szerepel . Védett természeti területek ‐ nemzetközi A KvVM adatbázisa szerint Kazincbarcika területén nemzetközi jelentőségű (Natura 2000) védett, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (SCI ‐ Sajó‐völgy HUAN 20006) és madárvédelmi terület (SPA ‐ Bükk‐hegység és peremterületei HUBN 10003) egyaránt található. 1.12.12. ábra: Kazincbarcika ‐ Natura 2000 területek

Forrás: TEIR

113

1.12.3.3. Ökológiai hálózat A KvVM adatbázisa és a TEIR információs rendszere szerint Kazincbarcika közigazgatási területén az Országos Ökológiai Hálózat övezetei megtalálhatóak. 1.12.13. ábra: Kazincbarcika elhelyezkedése az Országos ökológiai hálózatban

Forrás: TEIR

A magterület övezet gyakorlatilag azonos a természeti területeknél leírt Tardonai‐dombság területével, míg az ökológiai folyosóként nyilvántartott területek a Sajó‐völgy természetközeli állapotú védelemre tervezett területei, melyek nemzetközi irányelvek alapján már védett területek (Natura 2000 SPA). 1.12.4. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése • • • • •

• • • • •

A település jelentős természeti értéket képviselő területek közé ékelődött be (Sajó‐völgy, Tardona‐patak völgye, Tardonai‐dombság). Nagy kiterjedésű erdőterületeken gyakoriak a tájidegen haszonfák. A belterület környéki fás társulásokban gyakoriak a gyomfák. A település környéki ligetes és fátlan vegetációk gyakran gyomosak, degradáltak. Jelentős az egyedi tájértékek száma, de ezek helyi szintű védelme nem elég széles körű. Nyilvántartás, tudatos kezelés nélkül nehezen képzelhető el turisztikai célú tematikus összefűzésük és hasznosításuk. Az egyedi tájértékek hálózatára szervezhető kulturális‐, turisztikai programok nem kellően propagáltak. A felhagyott bányák területe jelentős, rekultivációt igénylő területek jellemzőek a külterületen. Az egykori tájsebeken a növényzet spontán megújulása folyamatban van, de a gyomok visszaszorítása nem kap elég figyelmet. A szőlőművelés helyi múltjára való tekintettel arculatformáló potenciál lehet a településen. A legrégebbi pincesorokat a város keleti dombvidékén találhatjuk. Kazincbarcika falusias településrésze, mely a 19. század világát idézi (tornácos házak, gémes‐ és kerekes kutak, pajta, istálló stb.) különleges helytörténeti érték.

114

•

•

•

A Sajó folyó és a Tardona patak medre az ökológiai folyosó mag‐ és puffer‐területébe tartoznak, fontos élőhelyei az élővilágnak. Ezek állapota nagy részben elhanyagolt, kevésbé rendezett, élővilág védelmi és korridor szerepét csekély mértékben tudja betölteni. Kazincbarcika Város Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) és Szabályozási Tervéről szóló 44/2005. (XII.22.) önkormányzati rendelet 3‐7. mellékletei értékes és a közadatoktól eltérő információkat tartalmaz(hat) a városkörnyéki védett‐ és védelemre tervezett területekről, objektumokról, melyeket a stratégia gyártás folyamán figyelembe kell venni. A földhivatali nyilvántartásokban elérhető statisztikák alapján a város közigazgatási területe 45,867 km2. A közadatok eltérését célszerű tisztázni.

1.13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata A zöldfelületi rendszer elemeinek egyik lehetséges csoportosítása azok kiterjedése alapján történik. Ebben a felosztásban a rendszerelemek lehetnek: • pontszerűek, • vonalasak, • felületszerűek. A felületszerű rendszerelemeket használatuk korlátlan, részében korlátos, vagy korlátozott volta szerint csoportosítjuk és ismertetjük. 1.13.1.1. Szerkezeti‐, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek Pontszerű zöldfelületi elemek Védett fáról, facsoportról nincs tudomásunk. A város helyi jelentőségű természeti, ezen belül zöldfelületi értékeinek feltérképezése még feladat. Vonalas zöldfelületi elemek A városi fasorok faj összetétele, kiterjedése és állapota változó. Egységes fasor ritka, a fásítás inkább szakaszosan jellemző annak ellenére, hogy a 20. század második felében tervezett, széles úthálózattal jellemezhető településszerkezet elviekben az intenzív, egyidejű fásítást lehetővé teszi. Az Egressy Béni út promenádszerű, impozáns megjelenése zöldfelületi szempontból is jobban kihasználható és fejleszthető. Városi fakataszter nincs. Felületszerű zöldfelületi elemek A rendszerelemeket használatuk szerint csoportosítjuk: • korlátlan közhasználatú rendszerelemek; • korlátozott közhasználatú rendszerelemek; • közhasználat elől elzárt rendszerelemek. Korlátlan közhasználatú rendszerelemek Kazincbarcika belterületi zöldfelület ellátottsága kedvező különösen a D‐i településrészen, ahol a 20. század közepén létrehozott lakótelepek körül nagy kiterjedésű zöldfelületeket tartottak meg. Példaértékű a Belváros megújított térrendszere és a Völgy park. A Hild díjat a város elsősorban a kiemelten kezelt zöldfelületi rendszere miatt kapta meg. A lakótelepi parkok növényállománya kevés kivételtől eltekintve monoton, gyakran csupán kétszintes (gyep és lombkorona szint). A közparkok funkcionális értéke a közelmúltban rehabilitációba vont területeken kívül általában alacsony. A játszóterek száma megfelelő, műszaki karbantartásuk, felülvizsgálatuk a kormányrendeletben előírtaknak megfelelően történik.

115

Szintén korlátlan használatúak a város környéki, ill. belterületi véderdők (pl. Pincesor utca környéke), melyek helyenként mesterséges telepített erdők erős gyomosodási hajlammal, míg más területeken a természet közeli állapotú vegetáció éri el a beépített, lakott területeket. Jelentős rekreációs potenciállal bír a Belváros közeli Csónakázó‐tó és a Herbolya‐bánya környéki tavak. Ez utóbbiak környéke tudomásunk szerint jelenleg részben korlátozott használatú zöldfelület. Korlátozott közhasználatú rendszerelemek Ide tartoznak a nagy kiterjedésű, de zárt sportterületek, kórházak és a köztemetők; minden olyan intézmény, melyet elvileg bármely állampolgár határozott céllal – mely lehet akár egy séta is – nyitvatartási időben felkereshet. A város legnagyobb kiterjedésű köztemetője a Jószerencsét úttól, illetve az egykori Kazincz településrésztől D‐re található. Közhasználat elől elzárt rendszerelemek Ide tartoznak azon intézménykertek, melyek azok számára látogathatók csupán, akik az adott intézmény szolgáltatásából részesedni kívánnak; de ide soroljuk pl. a magánkerteket is. Kazincbarcika közigazgatási területén több mint 20 különböző telephellyel működnek nevelési‐oktatási intézmények és közel 10 telephellyel egészségügyi szociális ellátó intézmények (ide értve a bölcsődéket is). A város több kulturális közművelődési intézményt, ill. telephelyet működtet. Az intézményi zöldfelületek állapota kielégítő, karbantartásuk megfelelő színvonalú. A korlátlan használatú zöldfelületektől eltérően e csoportban már a cserjeszint megléte és változatossága is jellemző a bejárt zöldfelületeken. 1.13.1.2. Zöldfelületi ellátottság értékelése Kazincbarcika egy lakosra jutó belterületi zöldfelületeinek nagysága átlag alatti (TEIR 2013), bár a jelenleg elérhető adatok véleményünk szerint a korábbi évek adatszolgáltatási hiányosságaiból eredően nem megbízhatóak. Kazincbarcika zöldfelületei a településökológiai szerepüket jelenlegi formájukban csak részben képesek betölteni, mivel a rendszerelemek nem alkotnak összefüggő, szövetszerű állományt a város közigazgatási területén, így a zöldfelületek települési környezetminőséget javító hatása – kiegyenlítettebb mikroklíma, kedvezőbb talajvíz‐háztartás, átszellőzés, zajártalom csökkentés, stb. – csak részben érezhető. A vizsgált zöldfelületi rendszerelemek nem minden esetben igazodnak az adott létesítményhez, annak feladatához. A vizsgált intézménykertek dendrológiai összetételében kertépítészeti szerkezetében, kialakításában nem köszön vissza a kapcsolódó intézményi sokszínűség. Már korábban leírtuk, hogy a vizsgált rendszer nem szövetszerű, ebből az is következik, hogy a növényzet településszerkezeti szerepköre hiányos, azaz hiányoznak településrészeket összekötő, vagy éppen szétválasztó rendszerelemek, kedvezőtlen környezeti hatásokat csökkentő, vagy kiküszöbölő növény együttesek, stb. Korábbi fejezetünkben írtuk, hogy a cserjeszint gyakran hiányos, ebből következik az, hogy a zöldfelületek tértagoló, tömegformáló esztétikai szerepkörüket csak korlátozottan képesek betölteni. Cserjék hiányában ritkák a zöldfelületi hangsúlyok, kiemelések; a növények inkább csak az épületek, terek körítései, nem pedig az építészeti, településszerkezeti kompozíció részei. A zöldfelületek kondicionáló hatása leginkább akkor érvényesül, ha az előző szerepkörök – funkcionális, településszerkezeti, esztétikai, településökológiai – betöltése minél inkább teljes értékű. Kazincbarcika vizsgált zöldfelületei valamennyi szerepkörben hordoznak értékeket, de fejleszthetőek és fejlesztendőek. 116

1.13.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái • •

• • • • • •

Értékes belvárosi lépcsőzetes parkrendszer, mely funkcionálisan, településszerkezeti szempontból, esztétikai minőségében és kondicionáló hatásában fejlesztendő. A nagy kiterjedésű lakótelepi zöldfelületek találhatóak, melyek az 50‐es, 60‐as évek szocialista realista lakóépületeinek zöldfelületei ma is jelentős potenciált hordoznak, de mint közösségi zöldfelületek az előbbi bekezdésben leírt módon fejlesztendőek és fejleszthetőek. A stratégiával megalapozott fejlesztések sora a közelmúltban megvalósult városrehabilitációs projektek révén már megkezdődött. A város helyi jelentőségű természeti, ezen belül zöldfelületi értékeinek feltérképezése még feladat. Az érték kataszter a fejlesztéseket megalapozó adatbázis lehet. Jelentős városkörnyéki és Belváros közeli, melyek sport‐ és rekreációs, ill. turisztikai célokra fejleszthetők, fejlesztendők (Csónakázó‐tó, Herbolya környéki tavak, város környéki véderdők stb.). Kazincbarcika az emlékművek, emléktáblák, memorandumok, domborművek, térplasztikák városa. Ezen objektumok zöldfelület‐fejlesztési potenciálját a jövőben ki kell használni. Értékes adatbázis és fejlesztési potenciált rendszerez a város 47/2014 (X. 3) Önkormányzati rendelete az épített környezet értékeinek helyi védelméről. Számos a közterületi sport‐ és rekreációs célú, korlátlanul látogatható, igénybe vehető zöldfelület, melyek jó karban tartása folyamatos, jövőbeli fejlesztésük azonban indokolt A zöldfelületi rendszer elemei nem képeznek szövetet, így az ipari termelés révén a környezeti elemeket érő káros, ill. kedvezőtlen hatások nem kellő mértékben küszöbölhetők ki, ill. csökkenthetőek a meglévő rendszerelemek révén. A zöldfelületi rendszer szerkezeti összefüggésében is fejlesztendő.

1.14. Az épített környezet vizsgálata 1.14.1. Terület‐felhasználás vizsgálata 1.14.1.1. A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata A településrészek története: (Sajó) Kazinc: A katonai felmérések alapján a település egykori eredeti településszerkezete ‐ patak és út mellé települt egyutcás település volt. Sajó‐ kazinc település jelentős agrártelepülés volt, a termékeny talaj, a Sajó árterének dús legelői és a községet érintő postaút kedveztek fejlődésének. A szőlőművelés, a zöldség‐ és gyümölcstermesztés bolgárkertész jellegű intenzív kertkultúrává fejlődött az 1930‐as évekre. A sajókazinc‐herbolyai szénlelőhelyeket már a XIX. század elején ismerték, de csak az 1850‐es években nyitottak bányát a falu birtokosai, melynek barnaszenét uradalmaik használták fel. Az ipartelepek, illetve az új város építésének Sajókazinc jórészt áldozatul esett. Barcika: A katonai felmérések alapján Alsó‐ és Felső‐Barcika egykori eredeti településszerkezete út mellé települt egyutcás település volt. Az egyutcás, szalagtelkes településrészek az árvízjárta terület magasabb, védettebb térszínére húzódtak. A Borsodi Szénbányák Rt. 1922‐23‐ban erőművet épített 117

Barcikán a vasút mellett a kitermelt szén helyi felhasználása érdekében. 1940‐ben indult újra a bányászat a Barcikai Kőszénbánya Vállalat révén. A volt településmag sokat megőrzött az 1950 előtti állapotokból. Nem változott a településrész szerkezete, a telekosztások, a lakóház állomány is csak lassan épült át. A településkép, a lakásviszonyok falusias jellegű. Sajókazinc és Barcika az 1930‐40‐es évekre polgárosodottabb képet mutatott a környező településekhez képest. Az ipari üzemek vonzották a munkaerőt, felbomlott a hagyományos mezőgazdálkodási rendszerű településszerkezet. 1.14.1.2. Az ingatlan‐nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok 1.14.2. ábra: Kazincbarcika földrészlet statisztika Az ingatlan nyilvántartás szerinti földrészlet statisztika főbb adatait a mellékelt ábra összegzi. A település igazgatási területén az erdőterületek részaránya a legmagasabb. A művelés alatt álló földrészletek átlagos AK értékére vonatkozóan a földhivatal friss adatszolgáltatást nem nyújtott. Forrás: Földhivatali adatszolgáltatás

1.14.1.3. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek 118

A város igazgatási területének területhasználatai:

Beépítésre szánt területek Területfelhasználási mód Lakóterület nagyvárosias kisvárosias kertvárosias falusias Településközpont vegyes Gazdasági kereskedelmi, szolgáltató ipari Különleges egészségügyi közlekedési szabadidő strand sport temető szennyvíztisztító közmű pince garázs tanya

terület (ha) 51,74 36,67 184,63 50,85 71,45 64,25 235,75 4,01 1,31 23,46 4,35 30,42 27,71 4,04 2,99 31,61 13,45 2,28

Beépítésre nem szánt területek Területfelhasználási mód terület (ha) Közlekedési vasút 25,71 közút 304,01 Zöldterület zöldterület 31,98 Erdő védelmi 155,93 egészségügyi 1 867,66 Vízgazdálkodási állandó vízfolyás 50,14 ideiglenes vízfolyás 4,22 Mezőgazdasági általános 90,15 kertes 310,65 szőlő 20,00

1.14.1.4. Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok) 1.14.3. ábra: Közintézmények Kazincbarcikán A város közintézményeinek elhelyezkedését ábrázolja a mellékelt térképi kivonat. A főbb intézmények, úgy, mint Polgármesteri Hivatal, Járási Hivatal, Városi Kórház és Rendelőintézet, Mentőállomás, Bíróság, Ügyészség, Munkaügyi Központ, ÁNTSZ relatíve közel, egy csoportban található. Az autóbusz‐pályaudvar körül van számos oktatási intézmény (óvoda, zeneiskola, általános iskola, szakközépiskola, szakképző iskola) és a piac. Forrás: Kazincbarcika önkormányzatának adatszolgáltatása 1.14.1.5. Alulhasznosított barnamezős területek

119

A város barnamezős területei: ¬ A 26. sz. főút északi területe a vasútig a Múcsonyi úttól keletre ¬ Vasúton túli területek a Múcsonyi úttól keletre ¬ Egykori bányaterületek ¬ Egykori ÉMÁSZ telephely

1.14.1.6. Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület A városban az alábbiak jelentettek, jelentenek konfliktust: ¬ régi telepi kolóniák a Herbolyai városrészben: nem megfelelő lakhatási körülmények ¬ Hámán Kató utcai lakótelep: központi fekvésű területen avult, romos épületállomány 1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata 1.14.2.1. Telekmorfológia és telekméret vizsgálat 1.14.1. táblázat: Művelési ágak statisztikái Kazincbarcika területén A mellékelt táblázat a földhivatali nyilvántartás szerinti földrészlet statisztika adatait összegzi. A legkisebb alrészlet területnagyság szinte valamennyi művelési ág esetében kezelhetetlen, amely művelési ág váltásával, telekhatár‐ rendezéssel korrigálható. Forrás: Földhivatali adatszolgáltatás Külterületi földrészletek esetében 9 m2‐es szántó, 15 m2‐es legelő, 20 m2‐es gyümölcsös stb. önmagában történő használata

120

1.14.2.2. Tulajdonjogi vizsgálat A város ingatlanjai jellemzően magántulajdonban (magánszemély, vállalkozás), önkormányzati és állami tulajdonban vannak. A város 12441 lakásából önkormányzati tulajdonban van 470 lakás (3.8%), a lakóterületek közel 100%‐a magán, ill. társasházi tulajdonban található. A közterületek, közutak, terek 58%‐a van önkormányzati tulajdonban, a többi állami, ill. magántulajdonban található. Önkormányzati tulajdonú park 0,56 ha, köztemető 7,00 ha. Az egyes beavatkozási területeken a tulajdonjog a megvalósíthatósági‐terv készítése során vizsgálandó. 1.14.3. Önkormányzati tulajdon kataszter A város jelentős ingatlan‐vagyonnal rendelkezik, melyek az alábbiak szerint csoportosíthatók: Forgalomképtelen ingatlanok: közutak, közterületek, kerékpárút, járda, parkoló, meddőhányó, árok, vízmosás, patak mindösszesen 1.998.408 m2 nagyságban {∑ 517 db ingatlan}; továbbá a Völgy‐park beépítetlen terület 23.392 m2 nagyságban. Korlátozottan forgalomképes ingatlanok: bölcsőde, óvoda, általános iskola, középiskola, szakképző iskola, tornacsarnok, sporttelep, idős klub, nyugdíjasház, gondozóház, városháza, kultúrház, orvosi rendelő, üzem, transzformátorház, szemétlerakó, csatorna, távhő‐vezeték, temető mindösszesen 737.738 m2 nagyságban {∑ 136 db ingatlan}. Forgalomképes ingatlanok: lakóház, társasház, lakótelep, iroda, műhely, üzlet, gazdasági épület, családsegítő ház, óvoda, szakiskola, áruház, vásártér, garázs, udvar, sporttelep, strandfürdő, uszoda, műjégpálya, beépítetlen terület, gyep, gyümölcsös, szőlő, szántó, rét, kert, mocsár, erdő, fásított terület, vadászház, présház, lőtér (homokbánya) mindösszesen 3.940.175 m2 nagyságban {∑ 1289 db ingatlan}. 1.14.4. Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése A város teljes igazgatási területére vonatkozó hiteles digitális alaptérkép rendelkezésre áll, a különböző munkarészek elkészítése ezen térképek alapján történt 121

1.14.5. Az építmények vizsgálata 1.14.5.1. Funkció, kapacitás A város épületállománya jellemzően fiatalkorú, funkcióját tekintve lakó, igazgatási és szolgáltatási, valamint gazdasági funkciót szolgál. A lakásállomány állapota vegyes, ugyanakkor területegységenként homogén állapotokat mutat. Egyrészt vannak az 1950‐1990 között épült, korszerűnek mondható és minden igényt kielégítő lakótelepek, melyek kisebb részben felújításra, korszerűsítésre kerültek, másik részük a közeljövőben felújításra szorul. A családiházas övezetekben a 60‐as évektől napjainkig terjedő időben épült vegyes minőségű és nagyságú lakások találhatók, és megtalálhatóak a döntően a 60‐as évek előtt épült komfort nélküli szükséglakásokkal rendelkező lakóterületek is. Az igazgatási intézmények állapota, kapacitása megfelelő, karbantartásuk, felújításuk rendszeres időközönként megtörténik. Az oktatási és egészségügyi intézmények kapacitása megfelelő a jelenlegi igényeknek, de az épület‐ állomány jelentős része felújításra, korszerűsítésre szorul (belső közműhálózatok, közösségi terek, vizes‐blokkok stb.). A főleg ipari jellegű gazdasági épületek többsége megfelelő, illetve jó minőségű építmény. 1.14.5.2. Beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) A hatályos szabályozási előírások szerint az alábbiak jellemzik a beépítésre szánt területeket: − Lakóterületek nagyvárosias: szabadonálló – korábban úszótelkes, jelenleg telkesített, illetve zártsorú beépítési mód; 50‐80%‐os beépítettségi jellemzőkkel, de közvetlen zöldterületi kapcsolatokkal. Jellemzően a városközpontban találhatóak, az 50‐es és 70‐es évek között épültek F+3 emeletes, a 70‐es és 90‐es évek között épültek F+4 és F+10 emeletesek; kisvárosias: szabadonálló korábban úszótelkes, jelenleg telkesített, illetve oldalhatáron álló beépítési mód; 30‐50%‐os beépítettségi jellemzőkkel kertvárosias: szabadonálló, oldalhatáron álló, illetve ikres beépítési mód; max. 30%‐os beépítettséggel. Jellemzően a Kertváros beépítési formája, többnyire földszintes, ill. F+1 szintes beépítéssel; falusias: szabadonálló, oldalhatáron álló beépítési mód; 20‐30%‐os beépítettséggel. Többségében az északi településrészen találhatóak. − Településközpont terület: szabadonálló beépítési mód; 50‐80%‐os beépítettséggel − Gazdasági terület kereskedelmi, szolgáltató: szabadonálló, oldalhatáron álló, zártsorú beépítési mód; 30‐60%‐os beépítettséggel ipari: szabadonálló beépítési mód; 30‐50%‐os beépítettséggel − Üdülő terület: szabadonálló beépítési mód; 15%‐os beépítettséggel − Különleges terület: szabadonálló beépítési mód; 10‐40%‐os beépítettséggel A kialakult beépítési sűrűség az egyes városrészekben eltérő, de általában az országosan kialakult tipikus városias beépítési sűrűség alatt van. 122

1.14.4. ábra: Herbolya (balra) és Újkazinc‐Sajókazinc (jobbra) településszerkezete

Forrás: maps.google.com 1.14.5.3. Magasság, szintszám, tetőidom A város területén az épületmagasságok jelentős különbségeket mutatnak, de az iparosított építési módra jellemzően az eltérő magasságok azonos típusok előfordulását is mutatják. A nagyvárosias lakóterületeken 33 m‐es (F+10 emelet) épületmagasság is előfordul, míg az egyéb lakóterületek esetében jellemzően a 18 m‐es (F+4 emelet) és a 4,5‐7,5 m‐es építménymagasságok között változnak az értékek. A sűrűbben lakott lakótelepeken 10 emeletes panelházak, a lazább beépítésű falusias és kertvárosias lakóterületeken földszintes családi házak épültek. A településközpontban lévő épületállomány jellemzően nem terjeszkedik 3‐4 emelet fölé. Az ipari területeken (BorsodChem Zrt.) a technológiától függően vannak toronyszerű létesítmények. A tetőidomok az épület típusától, illetve az alkalmazott technológiától függően lapos tető (elsősorban panelházak esetében), illetve magas tető különböző fedési formákkal és anyaghasználattal.

Mikszáth Kálmán utca

Építők útja

Paál László utca

Alsóvárosi körút

123

Liliom utca

Pesti Barnabás utca

Mogyoró utca

Egres utca

Muskátli utca

Alsóvárosi körút

124

1.14.5.4. településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, épülettípusok A város karaktere egyes területrészeken az átlagos városképeknél homogénebb képet mutat, az egyes városrészek egy időben történő építése miatt. Ezek az azonos karakterek azután idővel egyre inkább eltérnek az átlagostól, míg hosszabb távon teljesen változatos képet mutatnak. Ezek az eltérések azonban az épületek minőségi besorolására kevésbé jellemzőek. A városközpontra jellemző a szocreál építészeti stílus, mely napjainkra sok részletében modernizálódott. A városközpont körül a paneles lakóépületek csoportos telepítése a jellemző. A Kertváros területén, a Herbolya völgyben a családiházas és kistársasházas beépítés a jellemző. Az északi területen pedig a korábbi települések beépítéséből megmaradó régi falusias karakterek a jellemzőek.

Polgármesteri Hivatal épülete Fő tér 4. Jellemző közepes méretű középület többszintes, lapostetős kivitelben. Kazincbarcikai Városi Kórház Május 1. út 56. Jellemző nagyméretű középület, függőleges terjeszkedésű, középmagas, a funkciók egymás felett helyezkednek el.

125

Szent János apostol evangélista templom Jószerencsét út Utólagos beépítésű, egyedi stílusú középület, mely már nem alkalmazkodik a homogén stílusirányzatokhoz. Lakóház Rákóczi tér – Egressy Béni út – Munkácsy tér A városközpont szocreál épületei a városközpont rehabilitációja után.

Kereskedelmi egység, Penny Egressy Béni út ‐ Tóth Árpád út Egyedi, pavilonos jellegű, laza beépítésű, inkább a lakótelepekre jellemző kereskedelmi‐gazdasági épületek a városközpontban. Lakóház Kossuth L. utca 18. Hagyományos lakóépület még a várossá válás előtti időből.

Kis‐Bondor pincesor Vegyes formavilágú pincesor, a szabályozatlanság miatt. A legkülönbözőbb forma és anyaghasználat jellemzi, az épületek a környezetet a legkevésbé sem kívánják figyelembe venni.

1.14.6. Az épített környezet értékei 1.14.6.1. Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag Kazincbarcika kialakulásában a természetföldrajzi és a közlekedés‐földrajzi tényezők együttesen játszottak szerepet. A város a Bükk hegységtől északra elterülő dombvidéken jött létre, ahol a dombságot széles völggyel átszelő Sajó folyóba ömlik a Tardona patak. A Sajó‐völgy emberemlékezet óta közlekedési folyosóként működik, jelenleg a Miskolc‐Bánréve 26. számú főközlekedési útnak, továbbá a Miskolc‐Bánréve vasútvonalnak ad helyet. Kazincbarcika egyike Észak‐Magyarország 126

szocialista iparosítása eredményeként, mesterségesen létrehozott iparvárosainak. Kazincbarcika több település összeolvadásából jött létre. Barcika és Sajókazinc a Borsodi‐medence apró falvai voltak, amelyek már az Árpád‐korban is léteztek. Sajókazinc első okleveles említése 1240‐ ből származik, így a két kis falu településszerkezetének legkorábbi rétege az Árpád‐korra vezethető vissza. Barcika egyes források szerint Alsó‐ és Felső‐Barcika néven is szerepelt. Kazincbarcika jelenlegi településszerkezete kettősséget mutat. A három kis középkori település archaikus jellemzői ma már alig ismerhetők fel, az utcák vonalvezetésében azonban még mindig felfedezhetőek archaikus vonások. Sajókazinc a Tardona‐patak völgyében alakult ki, eredeti szerkezete az Első Katonai Felmérés térképlapján tanulmányozható. A település szerkezete patakmenti vonásokat tükröz. A patak északi és déli partján egy‐egy egymással párhuzamos utca alakul ki. Az utcára merőlegesen szorosan állnak egymás mellett a telkek. Az utcára merőlegesen tájolt házak mögött nagy méretű kertek húzódnak. A történeti település helyzetét a mai Vasvári Pál, Eötvös tér, Széchenyi utca és Dózsa György utca vonalvezetésében ismerhetjük fel. Alsó‐Barcika egy utcás település volt, amelynek futását a Táncsics Mihály utca vonala őrzi. Felső‐Barcika szintén egy utcás település volt. Észak‐déli irányú utcája az északi végén tölcsérszerűen kiszélesedett, és ott állt a település középkori temploma. A jelenlegi Budai Nagy Antal utcában ismerhetjük fel az egykori település főutcáját. Kazincbarcika történeti településmagját a Felső‐Barcikai és a sajókazinci templom környezete rajzolja ki. 1.14.5. ábra: Kazincbarcika az I. (balra) és a II. (jobbra) katonai felmérésen

Forrás: Arcanum

A XIX. század végén XX. század elején készült Negyedik Katonai Felmérés térképlapján egyedüli változásként a vasút kiépülését figyelhetjük meg. Az 1870‐es években megnyitott vasútvonal azonban településszerkezeti változásokat még nem indított el. A térség fejlődése a XIX. század utolsó harmadában indul meg. A diósgyőri és ózdi vaskohászat fejlődése keresletet támasztott a Sajó‐ völgy ásványkincseire, Sajókazinc bányafalu lesz, Barcika továbbra is elsősorban mezőgazdasági település marad. Az I. Világháborút követően 1921‐ben a Sajókazinchoz közeli Berentén alapította meg Kandó Kálmán az Imperiál petrolkémiai alapon működő szénlepárlót, amely a nehézipar első jelentős beruházása volt a Sajó‐völgyben. Erre az időszakra tehető a kiserőmű megépítése is, amely elektromos árammal látta el a környező településeket, bányákat és ipari üzemeket. Az 1950‐es években új lendületet vesz a település fejlődése, megépülnek a nagy ipari üzemek: a Borsodi Vegyi Kombinát, a Borsodi Hőerőmű, a Szénosztályozó. Az ipari beruházásokhoz pedig az ország egyik legnagyobb lakásépítési programja kapcsolódik. A három települést 1947‐ben összevonják, majd 1954‐ben Berente is csatlakozik, amely majd 1999‐ben ismételten önállósul. 127

1.14.6. ábra: Kazincbarcika településszerkezete

Forrás: Arcanum, ill. OSM

Az új beépítések gyakorlatilag érintetlenül hagyják a város északi részén húzódó történeti településrészeket, egyedül Sajókazinc központjában épülnek lakótelepek. A város a Tardona‐patak völgyében terjeszkedik déli irányba, itt épül ki a város új adminisztratív központja, valamint a Békeváros. Az új központtól délre az 1990‐es évektől egy kertvárosi beépítésű településrész alakult ki. Kazincbarcika településszerkezete napjainkig őrzi a XX. század második felében kialakult kettősséget. A 26. számú főközlekedési út élesen elválasztja egymástól a falusias és nagyvárosi településrészeket. 1.14.6.2. Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület A XIX. századi lecsapolási munkák megkezdése előtt az ország vízben gazdag táj volt. Számos ér, patak, folyás, folyócska kanyargott itt, amelyek vízmentes magaspartjai pedig kiváló körülményeket kínáltak a régészeti korokban a településnek. Kazincbarcika a Sajó folyó völgyében, a Tardona‐patak torkolatánál jött létre, igen kedvező természeti feltételek mellett. Kazincbarcika nem tartozik a régészeti szempontból jól kutatott települések közé. A település határában szisztematikus régészeti topográfiai kutatások még nem történtek, így nem került feltérképezésre a település teljes határa. A mellékelt lista csak egy reprezentatív mintavételnek tekinthető, és nem szabad azt a következtetést levonni belőle, hogy ismerjük Kazincbarcika közigazgatási határában található valamennyi régészeti lelőhelyet. A földmunkával járó beruházások tervezése során mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a jelenleg lehatárolt területeken kívül is kell régészeti leletek előkerülésére számítani. A fenti körülményt ma már a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény is tükrözi, hiszen a jogszabály legutóbbi módosítása megkülönbözteti a régészeti lelőhely és a nyilvántartott régészeti lelőhely fogalmát. A településen komoly örökségvédelmi kockázatot jelenthetnek a zöld mezős beruházások. Ahogyan fentebb említettük, Kazincbarcika nem tartozik a régészeti szempontból jól kutatott települések közé, így újabb régészeti lelőhelyre gyakorlatilag a település határában bárhol rá lehet bukkanni különböző földmunkák során. A nagy felületű zöldmezős beruházásoknál mindenképpen számolni kell régészeti lelőhelyek előkerülésével, így különösen fontosnak tartjuk, hogy a zöldmezős beruházások előkészítésénél nagy hangsúlyt kapjon a régészeti örökség felmérése. Javasoljuk, hogy az ilyen típusú beruházások esetén a tervezés legkorábbi fázisában készüljön el a próbafeltárást is magába foglaló előzetes régészeti dokumentáció, ugyanis csak ennek a dokumentációnak a segítségével lehet csökkenteni a régészeti örökség által jelentett kockázatot. Javasoljuk, hogy a vállalkozások telephelyeinek kiválasztása során a régészeti örökségvédelmi szempontokat is vegyék figyelembe. A régészeti örökségvédelmi kockázat tovább csökkenthető már korábban kialakított telephelyek korszerűsítésével, azaz a barna mezős beruházások ösztönzésével. 128

Kazincbarcika közigazgatási határában található nyilvántartott régészeti lelőhelyek 1.14.2. táblázat: Kazincbarcika közigazgatási határában található nyilvántartott régészeti lelőhelyek az alábbiak: • Vécsetal‐tanya • Libalegelő • Tardona patak partja • Kakas‐tanya • Sajópart • Berentei hőerőmű • Felső‐Rétek • Felsőbarcika, ref. templom • Sajókazinc ref. templom • Felső‐rétek II. • Felső‐rétek III. Kazincbarcika közigazgatási határában található védett régészeti lelőhelyek 1620‐121/1951 KM rendelet a Várdomb nevű régészeti lelőhelyet nyilvánította védett régészeti lelőhellyé. azonosító név rendelet helyrajzi szám 15976 Várdomb 1620‐121/1951 KM 0252/1, 11266/1 Kazincbarcika közigazgatási határában húzódó régészeti érdekű területek Felsőbarcika, református templom környezete; Sajókazinc, református templom környezete Felsőbarcika és Sajókazinc középkori központja a református templom környékén alakult ki. Számos jel utal arra, hogy a jelenlegi református templomok a középkori templom felhasználásával épült meg: az épület keletelt, szentélye egyenes záródású. A templom épülete a település középkori központjában áll. A templom helyén, illetve a település középkori központjában régészeti kutatás még nem folyt. Ennek következtében nem ismerjük a középkori templom és a körötte elhelyezkedő középkori település pontos kiterjedését, és alaprajzát. A római katolikus templom felújítása során is számítani kell a középkori templom maradványainak előkerülésére. A középkori település maradványait a belterületen modern építési törmelék borítja, amelynek vastagságát régészeti kutatás hiányában nem ismerjük, azonban azt valószínűsíthetjük, hogy egy‐egy építkezés pinceszintjén már lehet számítani késő középkori‐kora újkori településmaradványok előkerülésére. A fentieknek megfelelően a település központjában, a mélyebb alapozási síkkal rendelkező építkezések esetén különös gonddal kell eljárni. Az építkezések földmunkáihoz pedig javasolt a régészeti felügyelet által biztosított próbafeltárás megrendelése. Kazincbarcika határában további régészeti érdekű területeket találunk az egykori élővíz folyások magaspartjain. A Sajó, Tardona‐patak, Ádám‐völgy, Káros‐völgy teljes Kazincbarcika közigazgatási határába eső szakasza, illetve annak vízmentes magaspartja régészeti érdekű területnek minősül, ahol a kulturális örökség védelméről szóló törvény értelmében régészeti leletek előkerülésére kell számítani.

129

1. 14. 6. 3. Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők A jelenlegi településszerkezetben az archaikus elemek az utcák vonalvezetésében, a terek alakulásában ma már alig vehetők észre. A város településképe kettősséget mutat. Kazincbarcika falusias településképe a 26. számú főközlekedési úttól északra található. Alsóbarcika egykori főutcáján, a mai Budai Nagy Antal utcában még számos tornácos, kontyolt nyeregtetős, a helyi népi építészeti karaktert őrző épület található. Ebben a településrészben komoly konfliktushoz vezethet az itt található öreg épületek korszerűsítési igénye. Fontosnak tartjuk, hogy a hatályos településrendezési eszközökben megfogalmazott helyi építési szabályok tudják biztosítani, hogy a településkép szempontjából értékes épületek esetén az örökségvédelmi szempontok teljes körű figyelembevételével történhessen meg azok modernizálása. A helyi szempontból értékes épületek esetén az egyedi arculatot, eredeti arányokat, homlokzati beosztásokat, nyíláskiosztást megtartó korszerűsítések, felújítások valósulhassanak meg. A nem egyházi épületek esetén a legnehezebb feladat a mai XXI. századi funkció megtalálása, amely szinte az egyedüli biztosítéka ezen régi épületek fennmaradásának. A megtalált funkció mellett fontos szerepet játszik még az új funkcióhoz kapcsolódóan az épületek modernizálása, esetleges bővítése, amelyet csak az épületek építészeti értékeinek figyelembevételével, hangsúlyozásával, megőrzésével lehet megvalósítani. Hasonlóan Sajókazinc történeti központjában, a Széchenyi és Dózsa György utcában, azonban itt már megjelennek a lakótelepek többszintes, lapostetős társasházai. Az 1950‐es évektől kezdődően a város új adminisztratív központja a történeti településrészektől elkülönülten épül ki. A város tervezői különös gonddal ügyeltek arra, hogy az épületek, közintézmények emberléptékű méretben, szellősen, sok zöldfelülettel, parkkal körülölelve épüljenek. A város helyi arculatát ma már a lakótelepek adják. 50‐es,60‐as évek szocialista realista lakóépületei ritkaság számba mennek ma hazánkban. Az U lakú elrendezés, ablakok, bejáratok kialakításai, a köztes kis terek, az épületek erkélyei, domborművei a XX. század közepének jellegzetes építészeti elemei. Az 1950‐es évek erőltetett iparosítása eredményezte azonban a városképet jelenleg meghatározó beépítéseket. Új városközpont épül ki, amely közigazgatási és kereskedelmi funkciókat is ellát. Az új adminisztrációs központban többszintes panelépületekből álló lakótelepek épülnek. Az ipari és lakótelepi fejlesztések együttesen eredményezték Kazincbarcika ipari városi arculatának kialakulását. A 2000‐es években lehetőség nyílt a panelépületek felújítására, így ezek nagy része Kazincbarcikán a panelprogramnak köszönhetően tudtak megújulni. A település arculatának kialakulása szempontjából meghatározó jelentőséggel bírnak a közeli dombokon húzódó pincesorok. 1. 14. 6. 4. Világörökségi, és világörökségi várományos terület Világörökségi és világörökségi várományos terület nem található Kazincbarcika határában. 1. 14. 6. 5. Műemlék, műemlékegyüttes törzsszám 916

cím Dózsa Gy. utca

név Sajókazinci ref. templom

helyrajzi szám 2293

1. 14. 6. 6. A műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely Kazincbarcika közigazgatási területén a műemlékvédelem sajátos tárgyai közé sorolt történeti kert, temető és temetkezési hely nem található.

130

1. 14. 6. 7. Műemléki terület, történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet Kazincbarcika területén műemléki terület, történeti táj, műemléki jelentőségű terület nem került kijelölésre. Az országos műemléki védelem alatt álló épületek esetén a védéshez kapcsolódóan, külön jogszabályban nem jelöltek ki műemléki környezetet. Ennek megfelelően műemléki védelem alatt álló objektumok műemléki környezetének megrajzolásakor a kulturális örökség védelméről szóló 2001. LXIV. törvény rendelkezései az irányadóak. 1. 14. 6. 8. Nemzeti emlékhely Kazincbarcika területén a kulturális örökség védelméről szóló 2001. LXIV. törvény alapján kijelölt nemzeti emlékhely nem található. 1. 14. 6. 9. Helyi védelem Az épített környezet értékeinek helyi védelméről szóló 47/2014. (X.3) önkormányzati rendelet városképi jelentőségű útvonalakat, városképi jelentőségű területet, és helyi értékvédelmi területet is lehatárol. A városképi jelentőségű helyi területi védelemmel érintett lakótelepek és védett utcaképek esetében mindennemű építési tevékenységhez településképi eljárást kell lefolytatni. Kazincbarcika városképi jelentőségű útvonalai: 1. 26. számú országos főútvonal keleti bevezető szakasza 2. Hadak útja 3. Ózdi út 4. Budai Nagy Antal utca 5. Vasút utca 6. Kossuth Lajos utca 7. Jószerencsét út 8. Alsóvárosi körút (A Hadak útjától az Attila útig) 9. Attila út 10. Egressy út 11. Mátyás király út 12. Lini István tér 13. Építők útja 14. Május 1. út 15. Tavasz köz keleti szakasza 16. Hámán Kató utca 17. Szent Erzsébet sétány, Liget utca 18. Lini István tér, Paál László utca meglévő és tervezett szakasza 19. Pollack Mihály út 20. Herbolyai út 21. Gábor Áron utca 22. Tardonai út 23. Irinyi út 24. Bólyai tér 1.14.7. ábra: Városképi jelentőségű útvonalak, közterületek

Forrás: 47/2014 (X.3.) Önk. rendelet 131

Kazincbarcika városképi jelentőségű területei: 1. Készenléti lakótelep és BorsodChem Zrt. főbejárat környezete, Irinyi János út 2. Újkazinci lakótelep I. Patak utcai lakótelep és környezete, 3. Újkazinci lakótelep II. Mikszáth úti lakótelep 4. Újkazinci lakótelep III. Csokonai úti lakótelep 5. Móricz‐Radnóti téri lakótelep 6. Tavasz úti lakótelep és Kazincbarcikai Kórház 7. Mátyás király út keleti oldal lakótelep és környezete 8. Derkovits téri lakótelep és környezete 9. Lini István téri alközpont 10. Herbolya, Régi telep városrész 11. Csónakázó tó és környezete 12. Pincés terület 13. Városi köztemető 14. Kiserőmű lakótelep Kazincbarcika helyi védett területe: 1. A városközpont: Jószerencsét utca, Egressy Béni út, Keleti gyűjtőút, Lini István tér, Május 1. út, Szabó Ervin utca, Építők útja 2. Sajókazinc Kossuth utca és környezete 3. Felső‐Barcika régi faluközpont 1.14.8. ábra: Város helyi védett területei

Forrás: 47/2014 (X.3.) Önk. rendelet

132

A rendelet 83 épületet helyez egyedi helyi védelem alá, amelyek elsősorban a szocreál építészet jellegzetességeit mutató lakó‐ és középületek. A helyi védett épületek az Építők útja, Egressy Béni út, Szabadság tér, Lini István tér, Ságvári tér, Ifjúmunkás tér területére korlátozódnak. 1.14.9. ábra: Város helyi védett területei

Forrás: 47/2014 (X.3.) Önk. rendelet

Kazincbarcika területén igen kevés országos védelem alatt álló műemléképület található, az is egyházi épület, így az a település képére jelentős hatással nem bír. Fontosnak tartjuk, hogy a helyi településképet, településkaraktert befolyásoló, a helyi építészeti hagyományokat tükröző épületek helyi védelem alá kerüljenek. Ezek az épületek ugyanis elsősorban a település szempontjából fontosak és értékesek, az országos műemlékvédelmi kritériumoknak nem felelnek meg, azonban meghatározó utcaképi jelentőséggel bírnak. A helyi, egyedi arculatot biztosító házaknál komoly kockázatot jelent az öreg épületek korszerűsítési igénye. Fontosnak tartjuk, hogy a hatályos településrendezési eszközökben megfogalmazott helyi építési szabályok tudják biztosítani, hogy a településkép szempontjából értékes épületek esetén az örökségvédelmi szempontok teljes körű figyelembevételével történhessen meg azok modernizálása. A helyi szempontból értékes épületek esetén az egyedi arculatot, eredeti arányokat, homlokzati beosztásokat, nyíláskiosztást megtartó korszerűsítések, felújítások valósulhassanak meg. A nem egyházi épületek esetén a legnehezebb feladat a mai XXI. századi funkció megtalálása, amely szinte az egyedüli biztosítéka ezen régi épületek fennmaradásának. A megtalált funkció mellett fontos szerepet játszik még az új funkcióhoz kapcsolódóan az épületek modernizálása, esetleges bővítése, amelyet csak az épületek építészeti értékeinek figyelembevételével, hangsúlyozásával, megőrzésével lehet megvalósítani. Az igen kevés országosan védett értékek mellett jobban kellene tudatosítani a város arculata szempontjából fontos, a környezet minőségére kisugárzó hatással bíró építészeti értékeket.

133

1.14.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái A város lakásállománynak legnagyobb része az 1960‐1980 közötti években épült, illetve a teljes lakásállomány több mint 90%‐a még az 1990‐es évek előtti. A lakótelepi lakásállomány közösségi tulajdonrészei (külső homlokzat, szigetelés, fűtési rendszer stb.) – a pályázati források függvényében – folyamatosan felújításra kerülnek, de az épületekben lévő lakások belső karbantartásai széles skálán mozognak. A lakásállomány a komfortosságot tekintve jó helyzetben lévőnek mondható, a térségben lévő települések közül az egyik legmagasabb az összkomfortos lakások részaránya. Az alacsony komfortfokozatú lakások részaránya 6%. Az avult állapotú lakásállomány rendezését, kezelését (különösen a frekventáltabb városrészeken) a településvezetés egyre nagyobb erőkkel próbálja megoldani. A bérlakás‐állomány fejlesztésével egyre magasabb komfortfokozatú lakhatást tud biztosítani a város az arra rászorulóknak, jogosultaknak és ezzel párhuzamosan a bontásra ítélt lakásállomány helyét újabb funkciók tölthetik meg. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy egyes szegényebb társadalmi rétegek a magasabb komfortfokozatú lakásállományt nem megfelelően tartják fenn, „lelakják”, azaz részben újratermelik a rosszabb állapotú lakásokat. A lakásállomány nagy arányban rá van kötve az ivóvíz, illetve szennyvízcsatorna‐hálózatra. A statisztikai adatok értelmében a rákötések száma csökkent, a korábbi évek 99‐100%‐os vízrákötései, és 91‐93%‐os szennyvíz‐ rákötéseivel szemben 2013‐ben már csak 93% volt ivóvíz‐, 89% szennyvízhálózatra rákötve, annak ellenére, hogy a hálózat kiépítettsége teljes. Az ipari park közelében, illetve a fő közlekedési utak mentén fekvő lakóterületek állapota nagyobb mértékben van kitéve külső hatásoknak, hamarabb figyelhetők meg pl. a homlokzati elszíneződések, rezgésterhelés okozta repedések, stb. melyek gyakoribb karbantartást, felújítást tesznek szükségessé.

134

1.15. Közlekedés 1.15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok Kazincbarcika a Sajó‐völgy Miskolctól északra eső szakaszának legfontosabb, fejlődő ipari települése. Ózd és Miskolc között hozzávetőlegesen félúton a Sajó völgyét feltáró fő artéria, a 26. sz. Miskolc‐ Bánréve másodrendű főút két oldalán és a 92 számú Miskolc‐Bánréve‐Ózd vasútvonal mellett fekszik. A miskolci agglomeráció északi határát képezi, de még Miskolc vonzáskörzetéhez tartozik. Ez a helyzet jelentős mértékben meghatározza a város forgalmi súlyvonalait, mind az egyéni, mind a közforgalmú közlekedés szempontjából. A Nyugat‐Cserehát és az Aggteleki‐karszt területei a Szuha‐patak völgyének "közvetítésével" csatlakoznak a Sajó‐völgyi közlekedési csomópontokhoz. Az innen érkező 2606. sz. út Kazincbarcika érintésével vezeti át a forgalmat Miskolc irányába. Ennek megfelelően Kazincbarcika városa természetes központja is a jelzett tájegységeknek. Ugyanakkor akár a kereskedelmi, akár az oktatási vagy a felsőfokú funkciókat tekintjük Miskolc vonzása is erős, mely jelentős átmenő forgalmat generál Kazincbarcikán. Az átmenő forgalom a 26. sz. főúton és a 2606. sz. összekötő úton (Múcsonyi út) jelenik meg. A város településszerkezetét tekintve kedvező helyzetben van, mert ez a ‐ földrajzi meghatározottság következtében generálódó ‐ átmenő forgalom a városközponti területeken kívül tud áthaladni a városon. Ugyanakkor a főút átkelési szakaszát a közelmúlt kereskedelmi, szolgáltató és gazdasági tevékenységet folytató fejlesztései „benőtték”, fokozva a letelepedett funkciók és az átmenő forgalom egymásra gyakorolt zavaró hatását. A térségi úthálózat szempontjából fontos a város közvetlen bükki kapcsolata a Tardonai út révén. Az út forgalma ugyan nem nagy, de hálózati szerepe jelentős. A Kazincbarcikai járás települései viszonylag kedvező helyzetben vannak, hiszen a főútvonal, a térségi központ és a megyeközpont is rövid időn belül elérhető. A szomszédos városok, Edelény, Szendrő, Putnok és Ózd elérhetősége jó, a megyeközponttal a közlekedési kapcsolat jó. A 26‐os út 2x1 sávos szakaszai túlterheltek, és ez a körülmény a közúti eljutási időket negatívan befolyásolja. A probléma megoldására évtizedek óta szerepel a térségi és településrendezési tervekben Sajószentpétert és Kazincbarcikát elkerülő szakasz, mely még nem valósult meg. A térségi kapcsolatokat biztosító mellékutak az alábbiak:

‐

2606 sz. Kazincbarcika‐Múcsonyi összekötőút

‐

25127 sz. Tardonai bekötőút

‐

26304 sz. Vasútállomási bekötőút

A Tardonai bekötőút Kazincbarcika területén nem állami közút, az Önkormányzat kezelésében üzemel. Közúti minimális eljutási idő leggyorsabb utat tekintve Miskolcra 25 perc (23,3 km), Budapestre 2 óra 9 perc (205 km), Egerbe 1 óra 6 perc (55 km), Putnokra 20 perc (16,5 km), Ózdra 38 perc (35 km), Edelényre 26 perc (16 km) és Szendrőre 37 perc (30 km).

135

1.15.2. Közúti közlekedés 1.15.2.1. Úthálózat A város az úthálózat szerkezete szempontjából is két karakteresen eltérő jellegű területre osztható. A BorsodChem Zrt. jelenléte által meghatározott iparterületi zónában a közlekedési infrastruktúra főhálózati elemei a Sajóval párhuzamosan futnak. (26‐os sz. főút, vasút, Ipari út). Ugyanakkor a város lakó‐ és intézményi, valamint városközponti területei a Sajó völgyre merőleges Tardona völgyébe nyúlnak, ahol a fő‐ és mellékút (forgalmi és gyűjtőút) hálózati elemek jellemzően a Tardona patakkal párhuzamosan észak‐déli irányúak. Mindkét terület esetében a fő hálózati problémát a keresztirányú átkötések hiánya, ritkasága és/vagy nem megfelelő minősége jelenti. A Sajóval párhuzamos és az arra merőleges hálózati struktúrát a Jószerencsét út‐Attila út útvonal fél körútja kapcsolja össze. Innen indul a város(központ) három tengelye. Középen az Egressy út, két szélen a Mátyás király út és az Építők útja. Az Egressy út volt a városközpont forgalmi főtengelye, azonban az elmúlt évek legnagyobb fejlesztése, a „városközpont akcióterület funkcióbővítő rehabilitációja” projekt keretében az Egressy utca és kapcsolódó terei gyalogos‐forgalomcsillapított zónává épült át, melynek kapcsán az átmenő forgalom kizárásra került. A főutca és a városközpont kiszolgáló útjainak megközelítésére két új gyüjtőút épült a keleti és a nyugati oldalon. A városközpont körüli külső forgalmi út gyűrűt az Építők útja‐Jószerencsét út‐Mátyás király út alkotja. A forgalmi út gyűrű déli záródása (Mátyás király út‐Tardonai út közötti kapcsolat) jelenleg megoldatlan, az Egressy út egy szakaszát is igénybe vevő kettősen tördelt vonalvezetés mind az autóbusz, mind a személygépkocsi forgalom szempontjából kedvezőtlen. A belvárostól délre eső Kertváros területének feltárására szolgáló úthálózat egy tiszta „létrás” struktúra. A létra szárait két forgalmi út, a Tardonai út (nyugaton) és a Herbolyai út (keleten) alkotják, míg a létra fokai a két út közötti gyüjtőút és lakóutca átkötések. A létra déli vége egyelőre féllábú, minthogy a Herbolyai út csak a Tárna utcáig épült ki. A 26‐os út és a vasút közötti gazdasági területekkel átszőtt családiházas övezet – az ófaluk: Felsőbarcika, Sajókazinc területe – úthálózata rendszertelen, sok zsákutcával, tördelt vonalvezetésű, keskeny burkolattal kiépült, vagy kiépítetlen utcákkal. Ezért jellemzőek a főútra kifutó utcák, és ennek nyomán az, hogy az egyes területek közötti mozgások gyakran a főút igénybevételével történnek. Az úthálózat hierarchiája, útosztályba sorolás Belterületi főutak: I. rendű belterületi főút (főforgalmi út):

26 sz. Miskolc‐Bánréve országos másodrendű főútvonal települési átkelési szakasza

II. rendű belterületi főút (forgalmi út): • • • • • • •

Múcsonyi út (2606 sz. összekötő út) Jószerencsét út‐Alsóvárosi körút‐Attila út Egressy út (26‐os sz. főút és Jószerencsét út között) Mátyás király út Herbolyai út Építők útja Tardonai út

136

Belterületi mellékutak (gyűjtőutak): • • • • • • • • • • • • • • •

Keleti gyüjtőút Nyugati gyüjtőút Liget utca Pollack Mihály út Május 1. út Akácfa utca Galagonya utca Tárna utca Mikszáth K. utca Babits M. utca Széchenyi utca Vasút utca Budai‐Nagy Antal utca Irinyi János utca‐ Szent Flórián tér. Ipari út

A városi úthálózat adatai Belterülerületi közutak hossza:

79,783 km – területe: 446,945 ezer m2

5,244 km


8,818 km

ebből kiépítetlen:

Külterületi közutak hossza:

ebből kiépítetlen:

Bel‐ és külterületi közutak összesen: 90,607 km – területe: 458,987 ezer m2


Gyalogutak és járdák:

Kerékpárutak:


1.15.2.2. Csomópontok A város legfontosabb csomópontjai a 26‐os úton és a belváros körüli forgalmi út gyűrűn találhatóak: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

26‐os főút‐BorsodChem Zrt. 4. kapu‐kamionparkoló (elsőbbségi szabályozás) 26‐os főút‐Múcsonyi út‐Jószerencsét út (kettős jelzőlámpás csomópont) 26‐os főút‐Egressy út‐Vasút utca (kettős elsőbbségi szabályozású csomópont) 26‐os út‐Attila út‐Budai‐Nagy Antal utca (jelzőlámpás csomópont) Jószerencsét út.‐Mátyás király út‐Iskola utca (körforgalom) Jószerencsét út.‐Egressy út (körforgalom) Jószerencsét út –Építők útja (elsőbbségi szabályozás) Építők útja‐Tardonai út (elsőbbségi szabályozás) Mátyás király út‐Herbolyai út (elsőbbségi szabályozás)

Kazincbarcikán is – mint általánosan másutt – a legbiztonságosabban működő csomópontok a körforgalmak. Ezért a 2, 7, és 9‐es csomópontok körforgalommá átépítése indokolt a közeljövőben. A legnagyobb forgalmi problémát az 1. csomópont jelenti. Minthogy a BorsodChem Zrt. területi fejlesztésének jelenleg a 26‐os út határt szab, az üzem saját területén csak részben tudja megoldani a 137

ki‐ és beszállító kamion forgalom parkoltatását. A kamionparkolók egy része a főút túloldalára került. A főúton áthajtó kamionok, valamint a 4‐es porta és a főút közötti kis távolság miatt a forgalmi helyzet időnként kaotikus. A problémát fokozza a benzinkút és a személygépkocsi parkoló csomópontra terhelő hatása. 1.15.2.3. Forgalomnagyságok Az alábbi táblázatban bemutatjuk a 26. sz. Miskolc‐Bánrévei másodrendű főút és a 2606. sz. Kazincbarcika‐Múcsonyi összekötő út forgalomnagyságának alakulását 1995‐2014 között. Az alábbi táblázatban bemutatjuk a 26. sz. Miskolc‐Bánrévei másodrendű főút és a 2606. sz. Kazincbarcika‐Múcsonyi összekötő út forgalomnagyságának alakulását 1995‐2014 között. 26. sz. főút

BC előtti szakasz

1995

2000

26. sz. főút

Barcika Nyugati szakasz

2606 sz. összekötő út

8882 E/nap

7296 E/nap

6241 E/nap

9296 E/nap

5306 E/nap

4817 E/nap

2005 12773 E/nap

6403 E/nap

7938 E/nap

2010 10882 E/nap

6897 E/nap

7891 E/nap

2011 12379 E/nap

5298 E/nap

6796 E/nap

2012 11695 E/nap

4972 E/nap

6369 E/nap

2013 11785 E/nap

5083 E/nap

5671 E/nap

A város többi útjára vonatkozó forgalmi adatokkal a kerékpárutak építése kapcsán 2010‐13 között készült forgalomfelvételekből van információnk. Az eredmények az alábbiak: Jószerencsét út: gépjármű forgalom: 12119 E/nap kerékpáros forgalom: 1833 j/nap gyalogos: 3932 gy/nap tehergk. + autóbusz 207 j/h Mátyás király út: gépjármű forgalom: 8195 E/nap kerékpáros forgalom: 672 j/nap tehergépjárművek aránya: 4,7 % Építők útja: gépjármű forgalom: 5930 E/nap kerékpáros forgalom: 267 j/nap gyalogos: 4729 gy/nap tehergk. + autóbusz 94 j/h 138

Tardonai út: gépjármű forgalom: 5173 E/nap kerékpáros forgalom: 234 j/nap gyalogos: 1080 gy/nap tehergk. + autóbusz 53 j/h Herbolyai út: gépjármű forgalom: 3992 E/nap kerékpáros forgalom: 374 j/nap tehergépjárművek aránya: 14,2 % 1.15.3. Közösségi közlekedés 1.15.3.1. Közúti közlekedés Kazincbarcika helyközi autóbusz közlekedését az Észak‐magyarországi Közlekedési Központ Zrt. látja el. A város központi autóbusz pályaudvara térségi központ szerepű. A környéki közlekedésen túlmenően közvetlen autóbusz kapcsolat van az Észak‐magyarországi régió 3 megyeszékhelyével (Miskolc, Eger, Salgótarján), melyek autóbusszal az alábbiak szerint közelíthetők meg: Miskolc: Miskolc Búza téri, központi autóbusz pályaudvarára 84 járat indul Kazincbarcikáról egy átlagos hétköznap. Ebbe a járatszámba beletartoznak a nem Kazincbarcikáról (Ózdról) induló, de a városban megálló járatok is. Minden járat átszállás nélküli, utazási idő 45‐50 perc. Eger: Átszállás nélkül 6 járat áll a rendelkezésre, 1 óra 23 perc – 1 óra 40 perces menetidővel, valamint 19 járat segítségével, 1 átszállással (KMKK Középkelet‐magyarországi Közlekedési Központ Zrt. járatára ) is el lehet jutni Egerbe. Ekkor a menetidő 1 óra 35 perc és 3 óra között változik. Salgótarján: Egy átlagos hétköznapon átszállás nélkül 2 járat közlekedik Kazincbarcikáról Salgótarjánba, 2 óra 43 perces menetidővel. Egy átszállással 4 járat igénybevételével lehet eljutni 2 óra 41 perc – 4 óra 5 perces menetidővel nemti vagy egri átszállással (a KMKK Zrt. járataira) . Budapest: Átszállás nélkül minden nap az Aggtelekről érkező járat 15 óra 35 perckor indul a kazincbarcikai autóbusz végállomásról és 3 óra 55 perces menetidő elteltével érkezik meg a Stadion buszpályaudvarra Budapesten. Kazincbarcika közigazgatási területén a helyi közforgalmú autóbusz‐közlekedési tevékenységet a Borsod Volán Zrt. (2015. január 15.‐től Észak‐magyarországi Közlekedési Központ Zrt.) végzi közszolgáltatási szerződés alapján. A helyi személyszállítási feladatok végzésére 5 db (4 db szóló és 1 db csuklós) autóbusz áll rendelkezésre. Kazincbarcikán a menetrend szerinti járatok 8 viszonylatban közlekedtek, a nettó vonalhálózat hossza 18,1 km. A közlekedtetett járatok száma munkanapokon 73, szabadnapokon 39, munkaszüneti napokon 39 db járat. A helyi autóbuszmegállók száma a városban 32 darab, az átlagos utazási távolság 3,2 km. A járatokkal a város mindegyik városrészébe el lehet jutni (Kertváros‐Herbolya, Belváros, Újkazinc‐Sajókazinc, Barcika‐Alsóváros). A központi autóbusz állomáson kívül a BorsodChem Zrt. főbejárata előtt, a Szent Flórián téren is üzemel autóbusz állomás, mely a helyi járatok, és a beforgatott járatok kezelését végzi.

139

1.15.3.2. Kötöttpályás közlekedés Kazincbarcika a 92 sz. Sajóecseg‐Tornanádaska villamosított, egyvágányú vasúti fővonal mentén fekszik. A térségi vasúti közlekedés tekintetében Kazincbarcika kedvezőtlenebb helyzetben van, mint a közúti közlekedés esetében. Két megállóhely van a városban, Kazincbarcika vasútállomás és Kazincbarcika‐Alsó megállóhely. Ez utóbbi a Múcsonyi út keresztezésénél van. A vasútállomás megközelítésére szolgáló Vasút utca (26304 sz. bekötőút) keskeny és vegyeshasználatú. A vasútállomási előtér nem megfelelően kiépített. Buszmegálló peron nincs, a gyalogos megközelítés nem megoldott. A kialakítás színvonala jelzi a vasúti közlekedés szerepét a térségi közlekedésben. A vonalon csak személyvonatok közlekednek, naponta 15 vonatpár. Budapest: A fővárosba csak miskolci átszállással lehet eljutni. Kazincbarcika és Miskolc között személy, Miskolc és Budapest között gyors, vagy IC vehető igénybe. Ezzel a kombinációval 11 InterCity vonat érhető el, az utazási idő átlag 2 óra 42 perc. Miskolc: A megyeszékhelyre, Miskolc‐Tiszai Pályaudvarra a Gömöri Pályaudvaron keresztül 14 vonat közlekedik, mind átszállás nélkül, 1 órás gyakorisággal. A menetidő 30‐32 perc. A Miskolc Gömöri Pályaudvarra 15 vonat közlekedik, 26 perces menetidővel, átszállás nélkül. Eger: Egerbe 2 átszállással (Miskolc és Füzesabony) lehet eljutni. A menetidő 1 óra 37 perc – 3 óra 37 perc. Salgótarján: Kazincbarcikáról egy átlagos hétköznap 19 vonat igénybevételével lehet eljutni Salgótarjánba. Mindegyik átszállásos, a legkevesebb átszállás 2, ebben az esetben a menetidő 3 óra 51 perc, vagy 4 óra 51 perc. Ózd: 9 személyvonatpár közlekedik 2 órás gyakorisággal. Távolság 33 km, menetidő 42 perc. Edelénybe vasúton szintén 9 vonatpár a kapcsolat, de egyszer át kell szállni. Az átlagos eljutási idő 1 óra. Személyvonattal az utazási idő Kazincbarcika vasútállomás és Miskolc Tiszai pályaudvar között átlag 30 perc. Összevetve az ÉMKK Zrt városközpont‐városközpont közötti utazási szolgáltatásával, vasúttal ugyanez átszállással érhető el. Ehhez járul a buszközlekedés hatszoros(!) járatsűrűsége, amely alapján megállapítható, hogy a vasúti közlekedés jelen állapotában nem versenyképes a közúti közforgalmú közlekedéssel. Személyszállítás A vasúti közlekedés és a vasútállomás helyzetére a térségi kapcsolatok elemzésénél már kitértünk. Városi kötöttpályás közlekedés Kazincbarcikán nincsen. A vasúti közlekedés helyzetbe hozása érdekében tanulmány tervek születtek a Miskolccal kiépítendő városközpont‐városközpont Tramtrain kapcsolat kazincbarcikai nyomvonalára. A tervek előkészületi állapotban vannak, a város rendezési tervébe még nem épültek be. Közúti‐vasúti átjárók A város területén kettő kiépített közúti átjáró van a Múcsonyi úton, mely fényjelzővel és félsorompóval védett. Itt kell megjegyezni, hogy a vasút elhelyezkedése az iparterület keleti részén komoly iparterület fejlesztési akadályt képez. A főút és a vasút közelsége akadálya az észak‐déli út átkötések és vasúti átjárók korszerű kiépítésének.

140

Iparvágányok Jelentős területigényű, többvágányú lírával kiépített iparvasúti rendező van a vasúti fővonal és az ipari út között. A vágányhálózat csak részben van használatban. A líra keleti végétől az erőműig vezető iparvágány használaton kívül van. A vágányhálózat indító pontja a vasútállomás. A vasútállomás és az említett iparvágány a talppontjai a rudabányai vonal vasúti deltájának. Teljesen önálló iparvágány hálózattal és üzemen belüli teher‐rendező pályaudvarral rendelkezik a BorsodChem Zrt.. A vágányhálózat megközelítését biztosító iparvágány Berente, illetve Sajószentpéter területén ágazik le a fővonalról. 1.15.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés A város a közelmúltban kezdte meg a kerékpárút hálózat kiépítését. Ennek során belvárosi forgalmi út gyűrű mentén, valamint a belváros és a BorsodChem Zrt. között épültek ki kerékpárutak. A jelenlegi hálózat hossza több mint 7 km. Ehhez a hálózati maghoz kapcsolódóan fontos a hálózat további, az egész városra kiterjedő bővítése, Tardona község bekapcsolása. 1.15.5. Parkolás Kazincbarcikán a gépjármű parkolás jelenlegi megoldása, illetve megoldatlansága a város komoly gondját jelenti. A korai lakótelepek építésekor még nem számoltak a motorizáció felfutásával, így parkolók és épület alatti garázsok nem épültek. Ezek pótlását később épült közterületi parkolók és garázstelepek biztosították. Ez utóbbi területigényes és esztétikailag megkérdőjelezhető tárolási mód mára több területen a városfejlesztés akadályává vált. A város a közelmúltban különös hangsúlyt fektetett a parkolóhely folyamatos kiépítésére, különösen az intenzív beépítésű belvárosi területeken. Kazincbarcika Város Önkormányzata korábban támogatást nyert „Kazincbarcika városközpont akcióterület funkcióbővítő rehabilitációja” tárgyú projektre, melynek kapcsán parkolási koncepció került kidolgozásra. A parkolási koncepció a belvárosi funkcióbővítő beruházás során megvalósult. Az Egressy út átépítése, mind a csatlakozó terek fejlesztése kapcsán új forgalmi rend került bevezetésre, melynek nyomán meglévő parkolók szűntek meg és újak épültek pozitív mérleggel. Az új parkolóhelyek száma 152 db. A város egész területén mintegy 4200 db parkoló található, a további bővítésekre sürgető igény van. A városban a továbbiakban is folytatni szükséges a P+R, parkolók és B+R, csomópontok bővítését, kiépítését. Legnagyobb a kapacitáshiány az Egressy út elején, a piac és autóbusz pályaudvar térségében, a Városi Strandfürdőnél, a Mátyás király út és a Keleti gyűjtőút közötti területen, valamint az Építők útja és Május 1. út közötti tereken. 1.16. Közművesítés 1.16.1. Vízi közművek 1.16.1.1. Vízgazdálkodás és vízellátás Ivóvíz szolgáltatás Kazincbarcika város vízellátását teljes egészében az ÉRV Zrt üzemelteti. A város víz betáplálása az ÉRV Zrt. Ózdi Regionális Vízellátási Rendszer Lázbérci Vízművéről és a Borsodi Regionális Vízellátási Rendszer Borsodsziráki Vízművéről vezetékeken keresztül történik.

141

Kazincbarcika város saját víztermelő bázissal nem rendelkezik. 2005‐ig a város önálló vízmű teleppel is rendelkezett. A vízművet üzemeltető ÉRV Rt. vízminőségi, vízforgalmi és gazdasági okok miatt kezdeményezte a II. és II/A. vízműtelep bezárását. Ennek megfelelően az ÉRV Rt. 2005‐2006. években a II. és II/A. vízműtelep kútjait vízjogi létesítési engedély alapján eltömedékelte. A város által átvett ivóvíz mennyiség évente 1,5 millió m3 , azaz napi átlagban 4110 m3 /nap. A nagyfogyasztók (100 m3 /év felett) száma csökken; 2008‐ban 209, 2010‐ben 178, 2012‐ben 176, 1014‐ben 159 céget tartott nyilván a szolgáltató. Az ivóvízzel ellátott ingatlanok száma csaknem teljes, 12.656 db (99,5%), napjainkban gyakorlatilag nem változik. A városi ivóvíz hálózat kiépítése az 1950‐es évektől folyamatos. A következő elemekből épül fel: elosztó hálózat; nyomásfokozó; átemelő; víztároló medencék. Elosztó hálózat A város jellegéből adódóan az ivóvíz elosztó rendszer körvezetékes és ágas rendszerű, a csomópontokban kiszakaszolási lehetőségekkel. A város ivóvíz gerincvezetékeinek összes hossza 87.092 m, átmérőik DN50 – DN400 között változnak, de zömében DN80 és DN100‐as vezetékek. Az elosztó hálózat része a gerincvezetékeken lévő ~307 db tűzcsap és ~86 db közkifolyó. Az üzemelő ivóvíz rendszer a jelenleg felmerülő lakossági, intézményi igényeknek megfelel, üzembiztonsága kielégítő. Ugyanakkor hálózat 30%‐a (27.182 m) elöregedett, 1950 és 1970 között épült azbesztcement, öntött vas és acélcső anyagú. Ezen hálózati elemek cseréje az elkövetkezendő években elengedhetetlenül fontos a település ivóvíz ellátásának biztonsága érdekében. A 24.486 m hosszú azbeszt‐cement anyagú elosztó hálózat azon túl, hogy elöregedett még anyagát tekintve is veszélyeztetheti az egészséges ivóvíz ellátást. A 40‐50 éves acélvezetékek korukból adódóan erősen korrodáltak, több helyen lyukasak, hálózati veszteségeket eredményeznek. A veszteség hatékony csökkentése, a biztonságos üzemelés csak az elöregedett vezetékek rekonstrukciójával, ütemezett cseréjével valósítható meg. A 2008 – 2014 közötti időszakban mintegy 4.300 m ivóvíz gerincvezeték épült. Ezen új gerincvezeté‐ keknek egy része új fogyasztókat kapcsolt be, más része a régi kritikus gerincvezetéki szakaszok tűzoltás jellegű cseréje volt. Az elmúlt 7 éves időszakban jelentős rekonstrukció a településen nem volt. Víztároló medencék A városban két víztároló medence található. Az egyik a kórház mögötti dombtetőn 2 db egyenként 1500 m3‐es, a másik a Galagonya utca végén lévő 1000 m3‐es ellennyomó medence. 2‐5 bar közötti nyomást biztosítanak. A Galagonya utcai medence a Kertvárosi és a Herbolyai rész ellátását szolgálja. Töltését a Tardonai és Kiserdősor utcák kereszteződésében található átemelő biztosítja. 142

Átemelő A fent jelzett átemelő a város egyetlen ivóvíz átemelője, ami a 2x1500m3‐es medencéből emeli át az ivóvizet a Galagonya utca végén lévő 1000 m3‐es medencébe. Az átemelő feladata az 1000 m3‐es medencével közösen a kertvárosi rész zavartalan vízellátása. Nyomásfokozó A Galagonya utcai medence mellett található néhány kertvárosi utca vízellátását biztosító nyomásfokozó. A rendszer vízhálózatának bővítése a nyomásfokozó szállító kapacitásának szűkössége miatt nem lehetséges. Ipari víz ellátás A város nagyüzemei ipari vízellátásukat többnyire saját rendszerekkel és hálózatokkal oldják meg. Vízforrásuk felszíni vízkivétel, illetve saját talajvíz kút. Kazincbarcika város szűkebb környezetében található felszíni vízfolyás szakaszokon a Vízügyi Igazgatóság nyilvántartásában, az alábbi táblázatban ismertetett, vízjogi engedéllyel rendelkező felszíni vízhasználók (azaz felszíni vízből való vízkivételek, illetve felszíni vízbe való vízvisszavezetések) szerepelnek. A talajvíz kutakkal történő vízkivételt a következő pont ismerteti. 1.16.1. táblázat: Felszíni vízkivételek a vízjogi engedélyek alapján Kazincbarcikán Vízkivétel célja Vízfolyás Szelvény Engedélyes neve Engedélyezett neve szám vízkivétel/ [fkm]

bevezetés (e m3/év)

Sajó

83+800

BorsodChem Zrt.

10 000

üzemi kommunális és ipari szennyvíz visszavezetés

Sajó

84+565

BorsodChem Zrt.

20 000

iparivíz kivétel

Sajó

86+300

ÉRV Zrt.

5475

Kazincbarcikai szennyvíztisztító telep tisztított szennyvíz bevezetése

Forrás: EVIZIG Vízbázisok Felszín alatti vízkivételek, figyelőkutak A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 24. §‐a értelmében a települési önkormányzat jegyzőjének hatósági engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez, használatbavételéhez és megszüntetéséhez, amely a létesítő házi vízigényének 500 m3/év mennyiségig terjedő kielégítését szolgálja, valamint – parti szűrésű és a karszt‐ vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül – kizárólag a talajvíz felhasználásával működik.” Kazincbarcika város közigazgatási területén lévő, a Vízügyi Igazgatóság nyilvántartásában szereplő – vízjogi engedéllyel rendelkező – kutak elhelyezkedését az 1. Kép mutatja, melyen látható, hogy Kazincbarcika közigazgatási területét nézve a talajvízkivétel jelentős. 143

1.16.1. ábra: Vízjogi engedéllyel rendelkező kutak

Forrás: EVIZIG

A 2011. évi VKJ bevallások alapján a talajvízre a vízjogi engedélyekben rögzített lekötés 8.600 m3/év, de 2011. évben 10.542 m3/év talajvízkivétel történt. Ennek oka, hogy a Borsod Volán Rt. gépkocsimosó ellátását szolgáló kútja az engedélyezett vízkivételhez képest túltermelt. A képről az is leolvasható, hogy jelentős számú monitoring kút figyeli a talajvíz minőségét. A város területén rétegvíz kitermeléséről nincs tudomásunk. Kazincbarcika közigazgatási területén egy darab hévízkút is üzemel: az uszoda 1. sz. kútja. A kút 1997. évben létesült 756 m talpmélységgel. A kút létesítésekor a kitermelt víz hőfoka 36,5 °C volt. A tárgyi hévízkútból, valamint az uszoda 2. számú 98,5 m talpmélységű hidegvizes kútjából a VKJ3 nyilvántartás szerint vízkivétel nem történik. Felszíni vízbázisok védőidoma Az felszíni vízkivételek vízbázisául szolgáló vizek közül egyedül a Lázbérci víztározó és felszíni vízkivételi mű esetében került sor védőidom kijelölésére. A Lázbérci víztározó és felszíni vízkivételi mű védőterület rendszerét (belső‐ külső védőövezet, hidrológiai védőterület) az Észak‐magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 3241‐1/2008. számú, 2008. február 15‐én kelt határozata jelöli ki.

144

A határozatban rögzítettek szerint, a 120 napnál rövidebb tartózkodási idejű tározók és tavak esetén a hidrológiai védőterület a teljes vízgyűjtő terület. Ennek megfelelően a Lázbérci víztározóra jellemző 99,4 nap átlagos tartózkodási idő figyelembe vételével a tározóhoz tartozó hidrológiai védőterület a tározó teljes vízgyűjtő területe. A határozatban foglaltak alapján a Lázbérci víztározó és felszíni vízkivételi mű védőterület rendszere, illetve annak legnagyobb kiterjedésű hidrológiai védőterülete, azaz a tározó vízgyűjtő területe határos Kazincbarcika közigazgatási területének észak‐nyugati határával (Kazincbarcika és Dédestapolcsány külterületek határvonala), azonban a lefolyási viszonyokat tekintve Kazincbarcika közigazgatási területe nem része a védőterület rendszernek, így arra vonatkozóan korlátozások nem állnak fenn. A Lázbérci‐tározó védőterülete és egyéb felszíni vízbázis határozatban kijelölt védőterület Kazincbarcika közigazgatási területét nem érinti. Felszín alatti vízbázis védőidoma A Kazincbarcika II. és II/A. vízműtelepek megszüntetése miatt indokolatlanná vált az addig lehatárolt védőövezet‐rendszer. Jelenleg Kazincbarcika közigazgatási területét felszín alatti ivóvízbázis védőterülete nem érinti. 1.16.1.2. Szennyvízelvezetés A szennyvíz elvezető rendszer jellemzően gravitációs elválasztott rendszerű, esésnövelő átemelőkkel. A csatorna hálózat kiépítése az 1950‐es években kezdődött, és azóta folyamatos. A kiépítettség közel teljes, a város ingatlanjainak majd mindegyike csatlakoztatható a szennyvíz csatorna rendszerre. Olyan nagyobb település rész nincs, ahol a szennyvízelvezetés nem megoldott. Jelenleg csak néhány utcában nincs szennyvíz elvezető rendszer, de annak kiépítése folyamatos. A csatorna hálózatra rákötött ingatlanok száma 10.878 db, a rákötési arány 86%. A városi szennyvíz rendszer elemei: szennyvízelvezető hálózat; szennyvíz átemelők, szennyvíztisztító telep. Szennyvízelvezető hálózat A város szennyvíz csatorna gerinchálózat hossza 78.075 m, átmérője DN150 –DN1000‐es, jellemzően tokos beton és azbesztcement csőből épült (56.104 m), lejtése 3 – 25 %o. Az újabb szakaszok anyaga már KGPVC. A városi szennyvíz rendszer része a szennyvíz nyomóvezetéki hálózat is, amely 2791 m hosszú és DN90‐160‐as csőből épült, jórészt a 2000‐es évek után. A településen házi szennyvízátemelés nincs. A város szennyvízrendszerének teljes hossza a bekötésekkel együtt 94.592 m. A 2008 – 2014 évek közötti időszakban 1.197 m gravitációs szennyvíz csatorna, 744 m nyomóvezeték és 4 db szennyvíz átemelő épült. A vezetékhálózat több mint 68%‐a (64.802 m) régi elöregedett, azbesztcement és tokos beton kivi‐ telű. Ezen hálózati elemek cseréje, felújítása (bélelése) az elkövetkezendő években elengedhetetlenül fontos a település szennyvíz elvezetésének biztonsága érdekében. Ezekben a vezeték szakaszokra egyre jellemzőbb a gyökérbenövés és törésből adódó dugulás. Az elöregedett korszerűtlen rendszerből kiszivárgó szennyvíz szennyezi a talajt, valamint a jelentős infiltráció a szennyvíztisztító terhelését növeli.

145

Szennyvíz átemelők: A városban 9 db szennyvízátemelő üzemel az alábbi helyeken: - Márka átemelő – a 26‐os út és az Egressy út kereszteződésénél; - ÉMÁSZ átemelő – az un. Hőerő lakótelepen; - Kacsóh P. úti átemelő – a Kacsóh P. és Balassi utcák kereszteződésében; - Budai N. A. úti átemelő – a Budai N. A. u. 11. sz. mellett; - Lórántffy úti átemelő – a Lórántffy utca 30 sz. előtt; - Ménes utcai átemelő – Ménes Vadvirág utcák kereszteződésében; - Arany J. utcai átemelő – Gorkij és Puskin köz sarkán; - Balázs‐völgyi átemelő – a Balázs‐völgy elején; - Újtelepi átemelő – a Herbolyai „barakok”‐nál. Az átemelők automatikus működésűek és URH központi irányításúak, az irányító központ a szennyvíz tisztító telepen van. Szennyvíztisztító telep: Kazincbarcika város rendelkezik saját szennyvíztisztító teleppel, melyet az ÉRV Zrt üzemeltet. A tisztító telep a városban keletkező szennyvízen túl a város agglomerációjának szennyvizeit is tisztítja. Éppen ezért a telep tulajdonosai a szennyvízhálózattal rendelkező Önkormányzatok: Alsótelekes, Dövény, Égerszög, Felsőkelecsény, Felsőnyárád, Felsőtelekes, Izsófalva, Jákfalva, Kánó, Kazincbarcika, Kurityán, Martonyi, Meszes, Múcsony, Ormosbánya, Rudabánya, Sajóivánka, Szalonna, Szendrő, Szőlősardó, Szuhogy, Teresztenye és Zubogy. A szennyvíztisztító telepre egy gravitációs csatornán érkezik a nyers szennyvíz. A telepre jelenleg kommunális szennyvizek érkeznek, ipari szennyvízzel nem kell számolni. A csatornán érkezett szennyvizeken kívül a telepre szippantott szennyvíz beszállítása is történik. A tisztító telep kapacitása 15.000 m3/nap (50.048 LEÉ). A tisztított szennyvíz befogadója a Sajó folyó 86+300 km szelvénye. A tisztító telep jelenlegi technológiája a következő fő technológiai elemekből tevődik össze: rácsakna, homokfogó, átemelő, kétszintes ülepítő, levegőztető medence (biológiai tisztítás), utóülepítő, fertőtlenítő, árvízi átemelő. Kiegészítő (szennyvíziszap) technológiai elemek: recirkulációs műtárgyak, iszapszivattyú, Iszapsűrítő, iszapkezelő gépház, anaerob rothasztó, utósűrítő, iszapvíztelenítő, iszaptároló. A telep rekonstrukciója folyamatban van. A felújítás során a meglévő szennyvíztisztító telep területén jelenleg üzemelő elavult technológiai létesítményei helyett teljesen új szennyvíztisztítási technológia kerül kiépítésre: új átemelő, előmechanikai fokozat, biológiai fokozat, új iszapvonal új rothasztóval és új biogázvonal építésével.

146

A mértékadó hidraulikai szennyvíz mennyiségi adatok az alábbiak: Csatornahálózatból érkező szennyvíz összesen: A mértékadó napi hidraulikai tisztítókapacitás Csapadékidei csúcs

Teljes szennyvízvonalra mértékadó külső terhelés

15.000 m3/d

Szárazidei csúcs

Teljes szennyvízvonalra mértékadó külső terhelés

6500 m3/d

Mértékadó óracsúcsok

Csapadékidei csúcs

Előmechanikai egységek (durva rács, nyers szennyvíz átemelő, finomrács, homokfogó, előülepítő)

940 m3/h

Szárazidei csúcs

Biológiai fokozat

625 m3/h

Csapadékos óracsúcs

Fertőtlenítő, árvízidei végátemelő

940 m3/h

A biogáz vonali létesítmények és berendezések méretezése illetve kiválasztása az alábbi mértékadó biogáz hozamra történt: Qd.= 1040 Nm3/d A szennyvíztisztító telep elavult technológiai létesítményei jelenlegi állapotuknak megfelelően megmaradnak, nagyrészt tartalék funkciót kapnak, illetve egyes meglévő medencék csapadékos csúcsok betározására lesznek felhasználva. A fejlesztést követően a kommunális szennyvizek tisztítását mechanikai tisztítást követően két párhuzamos tisztító sorból álló, szelektorelvű, aerob eleveniszapos biológiai technológia fogja biztosítani biológiai foszforeltávolítással, ezt szükség szerint kiegészítő szimultán foszforkicsapatással, a meglévő fertőtlenítési lehetőség automatikus‐, mennyiségarányos adagolórendszer beépítésével történő kiegészítésével, új iszap‐víztelenítési, sűrítési, tárolási és rothasztási vonallal, valamint új biogáz hasznosító rendszerrel. A technológia átmenetet képez a szakaszos és a folyamatos technológiák között. A szippantott szennyvíz kezelése a csatornán érkező szennyvízzel teljesen közös módon fog történni. A jelenlegi gravitációs, a befogadó magas vízállásakor szükséges átemelős tisztított szennyvízelvezetés a Sajóba változatlan formában marad a meglévő gépészet újra cserélése mellett. A BorsodChem saját speciális szennyvízelvezető és tisztító rendszerrel rendelkezik.

147

1.16.1.3. Csapadékvíz elvezetés felszíni vízrendezés Csapadékvíz elvezetés: A város vízelvezető rendszere kettős. A belvárosi, intenzív beépítésű területeken és az újabb családi házas övezetekben zárt csapadékcsatorna hálózat üzemel, míg a peremterületeken és a régi település részeken az útmenti nyíltárkos felszíni vízelvezetés a domináns. A csapadékvizek befogadója mindkét rendszer esetében a Tardona patak, illetve a Sajó folyó. A csapadékvizek fő befogadókba való vezetését szolgálják még a Pincesori árok, vécsetal‐tanyai árok, a Kiserdősor utcai árok és övárkok. A zárt csapadékvíz rendszer hossza bekötésekkel együtt 66.360 m, a bekötések száma 2180 db. A gerinccsatornák zömmel NA30—NA60‐as tokos beton csőből épültek. A település zárt csapadékvíz elvezető rendszerének műszaki állapota nem kielégítő az elöregedő, nem kellően karbantartott, feliszapolódott vízelvezető rendszer egyre nehezebben birkózik meg a feladatával. A vezeték hálózat majd teljes egésze a 1980 előtt épül. A hálózat teljes körű rekonstrukciója (bélelése, cseréje) az elkövetkezendő években elengedhetetlenül fontos a település csapadékvíz elvezetésének biztonsága érdekében. A felszíni vízelvezető rendszert javarészt burkolt, kisebb részben földárkok képezik. Az árkok állapota nem kielégítő. A település egyes területein – főleg a régi település részeken – az árkok teljesen feliszapolódtak eltűntek. Ezáltal a magas talajvizes területekről a csapadék nem tud elfolyni. Különösen komoly gondok jelentkeznek a 26‐os út és a vasút közötti mélyebb fekvésű területeken, Felsőbarcikán és Sajókazinc területén. Ár‐ és belvízveszélyes területek Kazincbarcika a Sajó jobb partján, a folyó 83,8 – 91,8 fkm szelvényei között fekszik, közigazgatási területe azonban a 88,7‐89,8 fkm szelvények között, illetve a Szuha‐patak torkolata alatti szakaszon átnyúlik a Sajó bal parti hullámterére is. A település bel‐és külterülete három ártéri öblözet által is érintett: • a Sajó jobb parti 2.31. sz. Hosszúrévpuszta‐Sajókeresztúri nyílt ártéri öblözet, • a Sajó bal parti 2.22. sz. Múcsony‐Sajókazai ártéri öblözet, • a Sajó bal parti 2.21. sz. Boldva‐Múcsonyi ártéri öblözet. A Miskolc‐Ózd vasútvonal és a folyó közötti bel‐és külterületi ingatlanok, valamint a Sajó bal parti hullámtéri ingatlanok a Sajó folyó nagyvízi medrében fekszenek, a település nyugati részének árvízvédelmét a Kazincbarcika‐vadnai töltés megnevezésű MÁV kezelésű MÁSZ+1,0 m magassági biztonsággal rendelkező vasúti töltés, mint elsőrendű védvonal biztosítja.

148

Kazincbarcika területére jellemző mértékadó árvízszintek a 11/2010 (IV.28) KvVM rendeletben meghatározottak szerint az alábbiak:

Fkm

MÁSZ (mBf)

megjegyzés

1.

81,00

128,67

Kazincbarcika közúti híd (Hőerőmű)

2.

83,80

130,57

Kazincbarcika közig. terület K‐i határa (számított)

3.

86,55

132,45

Kazincbarcika‐Múcsony közúti híd

4.

91,80

135,87

Kazincbarcika közigazgatási terület nyugati határa (számított)

5.

95,10

137,80

Sajókaza közúti híd

A magas talajvíz illetve belvíz korlátozza a város alacsonyabb térszínű részeinek hasznosíthatóságát. Ezeken a területeken a talajvíz általában kis mélységben található. A talajvíz a város északi részén rendszeresen megjelenik belvíz formájában a felszínen. Mennyisége árvízkor megemelkedhet, de tartós alacsony vízállás mellett jelentősen lesüllyedhet. Nagyobb árvizek alkalmával a talajvízszint jelentős megemelkedése, vagy hosszabb csapadékos időszakok után alakulhatnak ki a városban belvízzel borított területek. Ezen probléma részbeni kezelésére a város 2000‐es évek elején a talajvíz szintjének csökkentésére a város Északi részén — a legkritikusabb helyeken – 5 db talajvízszint csökkentő kutat alakított ki. A szintvezérlésű kutak talpmélysége 8,0 m, a kiemelt víz mennyisége kutanként 2.500 – 8.000 m3/hó között van a csapadék mennyiségétől függően. A kialakított kutak nem szüntették meg a teljes mértékben a terület belvíz veszélyeztetettségét, ezen a vízrendezés, a felszíni vizek megfelelő elvezetése, kezelése valamint további talajvízszint süllyesztő kút létesítése segíthet. 1.16.2. Energia 1.16.2.1. Energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhőellátás és más ellátórendszerek) Villamos energia A középfeszültségű szabad vezetékek és földkábelek az ÉMÁSZ Hálózati Kft. elosztóhálózatának részei, ezek több helyen magántelkeken haladnak. Ezek oldják meg közép/kisfeszültségű transzformátorokon keresztül a terület villamos energia ellátását. A lakosságot, az intézményeket és vállalkozásokat közvetlenül ellátó kisfeszültségű hálózatok, valamint az önálló közvilágítási hálózatok szintén az ÉMÁSZ Hálózati Kft. elosztóhálózatának a részei. A meglévő középfeszültségű hálózatok alkalmasak a területek folyamatos energiaellátására. Az ÉMÁSZ Nyrt. adatszolgáltatása szerint a települést 36 db 22/0,4 kV‐os és 55 db 11/0,4 kV‐os TR látja el villamos energiával. A 22 kV‐os villamos hálózatok főleg vasbeton és faoszlopon lévő légvezetékekkel vannak kialakítva, melyet igény esetén légkábelre, illetve földkábelre építenek át. A belvárosi és lakótelepi részeket a 11 kV‐os hálózat földkábeles.

149

A meglévő TR állomások leterheltségei és bővíthetőségei eltérőek. Kisebb átlagos fejlesztéseket az állomások jelenlegi állapotukban is elviselnek. TR cserével további bővítések hajthatóak végre. Nagyobb igények kielégítésére újabb TR állomást kell telepíteni. A településen beton‐, acél és faoszlopokon elhelyezett út és közvilágítás található. A közvilágítási feladatokat a KÖZVIL Első Magyar Közvilágítási Zrt. látja el, az aktív elemek (lámpatestek) az ő tulajdonukban vannak. A közvilágítási elosztóhálózat az ÉMÁSZ Hálózati Kft. tulajdona, az áramszolgáltatás költségét a város fizeti. A településen az alábbi típusú közvilágítási lámpatestek találhatóak: 224 db Philips FGS 103/024 E típusú lámpatest, 353 db Philips FGS 104/036 E típusú lámpatest, 34 db Philips URBANA GPS 300/42 típusú lámpatest, 365 db Tungsram‐Schréder Altra 36 W‐os lámpatest, 513 db Tungsram‐Schréder Glób 70 W‐os lámpatest, 443 db Tungsram ‐ Schréder Z1/70 típusú lámpatest, 4 db Philips URBANA GPS 308/70 típusú lámpatest, 71 db Philips SGP 253/100 típusú lámpatest, 426 db Tungsram ‐ Schréder Z1/100 típusú lámpatest, 402 db Philips SGP 253/100 típusú lámpatest, 49 db Philips SGP 340/100 típusú lámpatest, 125 db Tungsram ‐ Schréder Z2/150 típusú lámpatest, 25 db Philips SGP 253/150 típusú lámpatest, 10 db Philips SGP 253/250 típusú lámpatest, 7 db 35 W‐os fényvető, 6 db Arcluce 70 W‐os fényvető, 4 db Arcluce 150 W‐os fényvető, 22 db Disano 70 W‐os fényvető, 10 db Disano 150 W‐os fényvető, 54 db Tungsram‐ Schréder PIANO MINI 16 LED lámpatest, 28 db Tungsram ‐ Schréder PIANO MINI 24 LED lámpatest, 7 db Tungsram ‐ Schréder PIANO MIDI 32 LED lámpatest, 52 db Tungsram ‐ Schréder PIANO MIDI 48 LED lámpatest, és. 28 db Tungsram ‐ Schréder PIANO MIDI 56 LED lámpatest.

150

Köf/ Kif hálózat nyomvonal rajza 1.16.1. ábra: Kazincbarcika 22 kV‐os hálózatának térképe (1.rész) Forrás: saját szerkesztés 151

1.16.2. ábra: Kazincbarcika 22 kV‐os hálózatának térképe (2.rész) Forrás: saját szerkesztés

152

1.16.3. ábra: Kazincbarcika 11 kV‐os hálózatának térképe

Forrás: Kazincbarcika Város Önkormányzatának saját szerkesztése

153

1.16.2.2. Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei A megvalósítandó fejlesztések során elsősorban napenergiára kell gondolni megújuló energiaforrás alkalmazásával kapcsolatban, hisz a város fekvését és egyéb adottságait is figyelembe véve, szél erőművek telepítése és energiatermelés céljából történő üzemeltetése nem lenne gazdaságos. A villamos energia, mint vezetékes energiahordozó távlatban is csak világításra és technológiai célú energiaigények kielégítésére javasolható. Bár alkalmas lenne termikus célú energiaigények kielégítésére is, beruházási és üzemeltetési költségigénye miatt ilyen célú alkalmazása csak a kis teljesítményű, tartalék (időszaki kiegészítő fűtésre, vagy ahol más energiahordozó valamely okból nem alkalmazható, kizárólag a völgyidőszakban) hőtárolós fűtésre javasolható. 1.16.2.3. Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése A nem felújított önkormányzati intézmények többségében a világítótestek elavultak, üzemeltetésük nem gazdaságos. Ezért javasoljuk azokat lecserélni energiatakarékos izzóval ellátott elektronikus előtétű egyedi kompenzálású lámpatestekre. Javasoljuk ezen kívül az elektromos hálózat felújítását is. Különös figyelmet kell fordítani a különböző intézmények térvilágításának gazdaságos működésére, tehát javasoljuk ezek alkonykapcsolóval történő működtetését, de kézi lekapcsolásra való lehetőséggel. Ezen kívül szem előtt kell tartani az esetleges fényszennyezés elkerülését. Ennek érdekében a lámpatesteket úgy kell elhelyezni, hogy: • •

csak kizárólag a megvilágítandó felületre és annak irányába világítson. csak megfelelő, szükséges időszakban világítson.

Ennek érdekében megfelelő ernyőzésű és energiafelhasználású lámpákat kell elhelyezni. Ezek azok a lámpatestek, amelyek IDA (International Dark Sky Association) minősítéssel rendelkeznek. Az IDA nagyon szigorú szempontrendszer alapján választja ki azokat a világítótesteket, melyekkel teljesen fényszennyezés mentes világítás létesíthető. 1.16.3. Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) A telefonhálózat jól kiépített alépítményes, föld‐ és légkábeles hálózat, melyet a Magyar Telekom Nyrt. folyamatosan bővít, korszerűsít. A településen a T‐ mobil, a Pannon és a Vodafone GSM állomások jól foghatóak, Kazincbarcikán szélessávú kommunikációs és televíziós műsor terjesztés szolgáltatásokat a Magyar Telekom Nyrt., az Invitel Távközlési Zrt, UPC Magyarország Kft. valamint a Parisat Kft. biztosítja.

154

1.17. Környezetvédelem (és településüzemeltetés) Kazincbarcika Város környezetvédelmi helyzetértékelésének alapját a 2011‐ben a GEON system Kft. által a 2012‐2017 időszakra készített Települési Környezetvédelmi Program képezi. Az 1995. évi LIII. törvény értelmében ugyanis minden településnek el kell készítenie saját környezetvédelmi programját. Az iparvárosok világszerte környezeti gondokkal küzdenek, és nincs ez másképpen Kazincbarcikán sem. A különbség legfeljebb a problémák súlyosságában van, amire pedig jelentős hatást gyakorol az a körülmény, hogy mely iparág a jellemző az adott településen, és mennyire tekinthető modernnek az alkalmazott technológia. Mindemellett fontos az is, hogy a település milyen környezeti adottságokkal rendelkezik, hiszen egy lakókörnyezet minőségét nem csak az ipari kibocsátások és azok lakóövezettől mért távolsága határozza meg, hanem a domborzat, az éghajlati adottságok, jellemző időjárási helyzetek, lefolyási irányok, a környező zöldfelületek. Az is meghatározó, hogy milyen környezetvédelmi intézkedéseket tesznek az iparral foglalkozó vállalatok „kerítésen belül” és milyen intézkedések történnek a környezet és életminőség javítása érdekében a településen. Összességében hatékony és eredményes e párbeszéd, a kompromisszum a környezet védelme és az ipar adta fejlődési ‐ megélhetési lehetőségek közt. Fentiek ellenére nem csak és kizárólag az ipar tehető felelőssé egy település környezeti állapotáért, még az olyan városokban sem, mint Kazincbarcika. A lakosság is jelentősen hozzájárulhat jellemzően a légszennyezettség alakulásában a közlekedési eredetű kibocsátással, vagy a napjainkban újra egyre jellemzőbb téli szilárdtüzeléssel. Domborzat Kazincbarcika a Borsodi‐medencében helyezkedik el a Sajó folyó és Tardona patak torkolatánál. A kistáj aszimmetrikus, teraszos folyóvölgy, mely egy szerkezeti árokban alakult ki. 1.17.1. Talaj A területen jellemző talajtípus a magasabb dombok harmadidőszaki üledékeit borító glaciális vályog és löszszerű üledékein képződött agyagbemosódásos barna erdőtalajok, valamint azok erodált változatai. E talajváltozatok mechanikai összetétele vályog vagy agyagos vályog. Vízgazdálkodásuk az erodált, sekély termőrétegű változatok esetében szélsőséges. Az enyhe lejtésű, déli kitettségű lejtőkön csernozjom barna erdőtalajok is találhatók, ezek a csernozjomosodással együtt járó szervesanyag‐felhalmozódás és a kedvezőbb talajszerkezet miatt a legtermékenyebb talajok, elsősorban szántóföldi hasznosítással. A Sajó völgyben és völgytalpon ártéri, öntés és réti talajok találhatóak, agyagos vályog – vályog szerkezettel, jó víztartó, de csökkenő vízvezető képességgel, alapvetően savanyú kémhatással (5,5‐6,8 pH). A Tardona patak völgyében és a lejtők alján lejtőhordalék talajok a jellemzőek. A talajok humusztartalma jellemzően 3%‐ot meghaladó, az átlagos rétegvastagság 30 – 60 cm között váltakozik. A talajok minőségi állapotváltozásainak nyomon követésére országos megfigyelő rendszer került kiépítésre (Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer ‐ TIM). Borsod‐Abaúj‐Zemplén Megyében ezt a mérő ‐és megfigyelő hálózatot a Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóság üzemelteti. A rendszeres mérések célja a termőtalajok minőségi állapotának objektív megítélése, a folyamatos változások és azok tendenciáinak megismerése. A talajokban végbemenő 155

folyamatok változásainak ismerete lehetőséget ad az eredményes és hatékony állapotszabályzásra, a kedvező változások elősegítésére, erősítésére, a kedvezőtlen változások megelőzésére, vagy bizonyos határon belül tartására. A rendelkezésre álló vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a város és környezetének talajminősége megfelelőnek minősíthető. Kazincbarcika Város és közvetlen környezete ipari hatásoknak kitett terület, hiszen a város közigazgatási területén nincs jelentős mezőgazdasági tevékenység. A talajerózió elsősorban a meredekebb lejtőkön kialakult barna erdőtalajokat veszélyezteti, leginkább a tarvágással vagy helytelen erdőgazdálkodási tevékenységgel érintett területeken. A mára már felhagyott legelők helyén bozótosokkal takart vízmosások őrzik a régebben jellemző túllegeltetés okozta vízerózió nyomait. Az erózión kívül a talajra jutó szennyező anyagok veszélyeztetik a talajok termékenységét. Ezek közül is a savas ülepedés a talajok kémiai degradációjának fő forrása. Mivel a természetes folyamatok hatásaként is alapvetően savanyú kémhatású talajokat találunk a város környékén, ezért érzékenységük e téren kiemelkedő. A talajok savasodásának másik forrása a műtrágyahasználat. A talajvédelem országos szinten is a környezetvédelem legkevésbé frekventált szakterülete. A hatékony talajvédelmi intézkedéseket a kibocsátott szennyezőanyagok mennyiségi és minőségi számbavételével, terjedésük modellezésével, a degradációnak kitett talajfelszínek lehatárolásával lehet megtenni. 1.17.2. Felszíni és felszín alatti vizek A város és környezetének meghatározó felszíni vízfolyásai a Sajó folyó, és a Tardona‐patak. Kazincbarcika közigazgatási területén állóvíztestként nyilvántartott vízfelület nem található. A Sajó folyó a Magyar Állam tulajdonában áll, kezelője az Észak‐magyarországi Vízügyi Igazgatóság. A Tardona‐patak nem minősül állandó vízfolyásnak, a meder alsó 13 km‐es szakasza áll az ÉMIVIZIG kezelésében. Szabályozottságot tekintve a Sajó folyó mentén összefüggő árvízvédelmi töltésrendszer nem épült ki, így a folyó keresztirányú átjárhatósága biztosított. A kisvízfolyások esetében a belterületek védelme érdekében történtek mederrendezések. A Sajó folyó vízjárását, lefolyási viszonyait meghatározó környezeti, éghajlati tényezők kedvezőtlenek, a kis és nagyvizek levonulása hossz mentén erősen változik. A folyó szlovákiai vízgyűjtőjén lehulló nagycsapadékokból rövid időn belül környezetbiztonságra is kockázatot jelentő árhullámok is kialakulhatnak. Ezek a vízfolyás víztestek a használt és szennyvízelvezetés szempontjából a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 2. sz. melléklete alapján a „4. általánosan védett területen lévő befogadók” területi kategóriába tartoznak. A várost érintő vízfolyások esetében a szerves anyag terhelések a szennyvíztisztító telepek esetleges nem megfelelő üzemeléséből, a nem csatornázott településrészek ellenőrizetlen szennyvízkezeléséből adódnak. Fő vízszennyezőként mindenképpen meg kell említeni a BorsodChem Zrt. tevékenységével összefüggő terheléseket, amik egyrészt az üzemi szennyvíztisztítóból, valamint az ipari hő, só és egyéb ipari eredetű veszélyes anyagok okozta terhelésekből származnak. A Sajó vízgyűjtőjének felső, szlovák területén is jelentős szennyezésnek van kitéve, így Sajópüspökinél már gyakran szennyezetten érkezik hazánkba. A Sajó szennyezettsége a 70‐es években érte el a maximumát, az azóta eltelt időszakban a vízminőség folyamatosan javul, ami annak köszönhető, hogy a szennyező üzemek erőfeszítéseket tettek a vízszennyezés csökkentésére, a technológiai korszerűsítésre.

156

Vízszennyezettség szempontjából problémát jelenthet még az illegális hulladéklerakás, különösen a várost átszelő Tardona‐patak medrének környezetében, valamint a közutak, vasutak nyomvonala mentén esetlegesen előforduló havária jellegű szennyezések. A felszín alatti vizek közül a talajvíz a leginkább veszélyeztetett. A Sajó völgysíkját kb. 2 méter vastag iszapos agyag alkotja, mely alatt 5‐6 méter vastag folyóvízi kavics hordalék helyezkedik el, ami víztárolóként funkcionál. Az itt raktározott vizet több vízmű csapolja meg, csekély mélységű kutakkal. Mivel a vízbázis felszín közeli, ezért ez egyben a sérülékenységét is jelenti. Mivel a talajvíz áramlási iránya É‐D i, a kazincbarcikai szennyvíz kibocsátások nem veszélyeztetik a város fölött elhelyezkedő kutakat. Kazincbarcika a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete szerint felszín alatti víz szempontjából „érzékeny” felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő település. Nitrátérzékenység szempontjából a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006 (II.7.) Korm. rendelet az irányadó. A rendelet értelmében a város közigazgatási területe a nitrátérzékeny kategóriába sorolható. Az ÉMIVIZIG Kazincbarcika terültén 1 db. talajvíz figyelő monitoring kutat üzemeltet, a 26‐os főút mentén a Vasvári Pál tér magasságában. A 003469 törzsszámú, 10,5 m terepszinttől mért talpmélységű figyelőkútban rendszeres talajvízszint észlelés történik. A város területén rétegvíz kitermelés nincsen, viszont a talajvízre települt felszín alatti vízkivételek jelentősnek mondhatók, a 2011. évi Vízkészlet járulék bevallások alapján 10.542 m3/év. A város terültén 1 db. hévízkút van nyilvántartva, ez pedig az uszoda 1 számú (Kazincbarcika K‐46 kataszteri számú) kútja. A kút 1997‐ben létesült 756 m talpmélységgel, a kitermelt víz hőfoka 36,5 °C. Az uszoda vízellátásra szolgál továbbá a Kazincbarcika K‐47 kataszteri számú, 98,5 m talpmélységű hidegvizes kút. Kazincbarcika városa 2000‐es évek elején a talajvíz szintjének csökkentésére a város Felsőbarcikai részén — a legkritikusabb helyeken – 5 db talajvízszint csökkentő kutat alakított ki. A szintvezérlésű kutak talpmélysége 8,0 m, a kiemelt víz mennyisége kutanként 2.500 – 8.000 m3/hó között van a csapadék mennyiségétől függően. A város szempontjából kiemelt jelentőségű felszín alatti víztestek mind mennyiségi mind minőségi állapota jó, e víztestekkel kapcsolatban átfogó jellegű probléma nem került azonosításra. A város vízellátása jelenleg a Lázbérci tározóból és a Borsodsziráki vízműről történik. A vízellátó rendszert az ÉRV Zrt. üzemelteti. A korábban üzemelő Kazincbarcika II. és II/A vízműtelepek kútjai eltömedékelésre kerültek, ugyanis diagnosztikájuk során megállapították, hogy vizük több paraméter tekintetében (nitrát, szulfát, összes keménység és mangán) is meghaladja az ivóvíz minőségi követelményekben rögzített határértékeket. A Lázbérci‐tározó védőterülete és egyéb felszíni vízbázis határozatban kijelölt védőterület Kazincbarcika közigazgatási területét nem érinti.

157

1.17.3. Levegőtisztaság és védelme A közösségi jogalkotás hagyományosan nagy súlyt fektet a levegőszennyezés elleni küzdelemre. A szabályozás két leggyakoribb fajtája: a légszennyező anyagok kibocsátási értékeinek meghatározása rögzített és mozgó emisszió forrásokra, valamint a kibocsátott szennyező anyagokra előírt levegőminőségi normák, imissziós határértékek. A város levegőminőségét döntő mértékben a villamosenergia‐ipar, vegyipar és építőanyag‐ipar határozza meg, de a légszennyezés alakulását jelentősen befolyásolja a közlekedés (26‐os út), kommunális kibocsátók, lakossági fűtés. A város lakóterületeinek és ipari üzemeinek elhelyezése levegővédelmi szempontból eredetileg helyesen történt, az uralkodó szélirány a város központja felől az ipari területek felé mutat. Ez azért nem zárja ki azt, hogy időnként ellenkező irányú szél is fújhat, ezért a levegőminőség megítélését csak erre alapozni nem lehet. Kazincbarcika város levegőjének jelentős ipari eredetű szennyezői elsősorban a város közigazgatási területén kívül találhatók. Levegőtisztaság‐védelmi szempontból a BorsodChem Zrt. (erőmű, veszélyes hulladékégető, technológiai pontforrások), illetve az AES Borsodi Hőerőmű Kft. Berentei erőműve érdemel kiemelt figyelmet ez utóbbi a hazai szenek magas kén‐ és hamu tartalma miatt jelentős légszennyező volt, viszont az erőmű jelenleg nem üzemel. Hazánkban a levegőminőség mérését, értékelését az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) végzi. A hálózat alapvetően két részből áll: az automata állomások folyamatos mérést végeznek, melyek a légszennyező komponensek széles körét ölelik fel; a manuális hálózat (RIV) pontjain gyűjtött minták elemzése laboratóriumban történik, és kén‐dioxid, nitrogén‐dioxid (kivételes helyeken ülepedő por) összetevőkre korlátozódik. Kazincbarcika Város területén az Egressy Béni út 1. szám alatt található automata mérőállomás, az itt mért légszennyezettségre vonatkozó adatokat a következő táblázat mutatja. 1.17.1. táblázat: Immissziós értékek Kazincbarcikán

vizsgált komponens/év

Éves átlag‐ immisszió

Órás határérték‐ túllépés





µg/m3

%

µg/m3

%

µg/m3

%

2011

2012

Nitrogén‐oxid

20,2

19,8

18,8

Nitrogén‐dioxid

14,1

0

13

0

12,4

0

Kén‐dioxid

9,6

0

11,4

0

9,7

0

Szén‐monoxid

516

0

503

0

541

0

Forrás: KSH

158

2013

1.17.2. táblázat: Ózon immisziós értékei Kazincbarcikán

Éves átlag‐ immisszió Mérőállomás

Hosszú távú Éves átlag‐ célkitűzés‐ immisszió túllépés

µg/m3

µg/m3

% 2011

Ózon

Hosszú távú Éves átlag‐ célkitűzés‐ immisszió túllépés µg/m3

% 2012

51,7

13,89

Hosszú távú célkitűzés‐ túllépés % 2013

48,5

9,86

44,8

3,07

Forrás: KSH 1.17.3. táblázat: Kis méretű szállópor immissziós értékei Kazincbarcikán Éves átlag‐ immisszió

Napi határérték‐ túllépés





µg/m3

%

µg/m3

%

µg/m3

%

Mérőállomás

2011 PM10

41

2012 27,45

37

2013 24,52

31

16,9

Forrás: KSH 1.17.4. ábra: levegőminőség összesített index az OLM automata mérőhálózat alapján

Időszak

Mérőállomás

2011 Kazincbarcika 2012 Kazincbarcika 2013 Kazincbarcika

Légszennyezettségi index a SO2 NO2 NOx PM10 CO O3 legmagasabb indexű komponens alapján szennyezett (4) kiváló (1) kiváló (1) kiváló (1) szennyezett (4) kiváló (1) jó (2) kiváló (1) kiváló (1) kiváló (1) megfelelő (3) kiváló (1) jó (2) megfelelő (3) kiváló (1) kiváló (1) kiváló (1) jó (2) kiváló (1) kiváló (1) jó (2)

Forrás: OLM automata mérőhálózat alapján Az automata mérőhálózat adatai alapján látható, hogy a város levegőjének minősége a vizsgált időintervallumban folyamatosan javuló tendenciát mutat. Megállapítható, hogy a kén‐dioxid, nitrogén‐dioxid, nitrogén oxidok és szén‐monoxid koncentráció folyamatosan a kiváló tartományba esik, az összesített indexben a szálló por koncentráció jelenik meg, mint a város levegőminőségét jelentősen rontó komponens. A hőerőmű leállása óta azonban ez a légszennyező komponens is javuló tendenciát mutat, ezért 2013‐ra a város levegőjének minősége már jónak minősül.

159

1.17.4. Zaj‐ és rezgésterhelés A városban a legfontosabb zajforrást a közlekedés jelenti. Kiemelkedő zajterhelést a várost átszelő 26‐os út jelent, melyen a Szlovák Köztársaság felé irányuló kamionforgalom jelentős megnövekedése okozza a zaj és rezgésvédelemmel kapcsolatos problémákat. A város zajvédelmi szempontú feltérképezése még nem történt meg, bár tapasztalat alapján elmondható, hogy a zajterhelés elsősorban a közlekedéssel, a forgalom nagyságával függ össze. Az EU 2002‐ben fogadta el azt az irányelvét, ami stratégiai zajtérképek és ezeken alapuló zajvédelmi intézkedési tervek készítését írja elő különböző agglomerációs és nagy forgalmú közutakra, vasutakra és repülőterekre vonatkozó lehatárolások szerint. Az irányelvet Magyarország 2004‐ben vette át a 280/2004.(X.20.) Kormány rendelet a környezeti zaj kezeléséről és értékeléséről, valamint a 25/2004.(XII.20) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól –rendeletek megalkotásával. A 280/2004. (X. 20) Korm. rendelet értelmében stratégiai zajtérképet és intézkedési tervet kell készíteni a 6.000.000 jármű/évnél forgalmasabb közutakra 2008. július 18‐ig és stratégiai zajtérképet kell készíteni a 3.000.000 jármű/évnél forgalmasabb közutakra, 2012. június 30‐ig. A feladat elvégzésére a Közlekedés‐tudományi Intézet Kht. kapott megbízást. A 26‐os út vizsgálata viszont csak a 0+000 – 2+992 szelvényei közötti szakaszra történt meg. 2011‐évben egy forgalomszámlálás történt a Kazincbarcikán, melynek adatai alapján 21 439 gépjármű / nap forgalom mellett, az éves forgalom kizárólag hétfő – szombat vonatkozásában meghaladja a 6.688.968 jármű/év értéket. Az adatok alapján a stratégiai zajtérkép és intézkedési terv elkészítése alapvető célkitűzése a városnak, a feladat fontosságát jelzi többek közt a 2011‐ben készült környezetvédelmi program is. A zaj elleni védekezés alapvetően kétféle módon történhet meg. Az aktív védekezés során a zajforrások számát és a keletkező zaj erősségét kell csökkenteni. Ez történhet forgalomszabályozással, sebességkorlátozással, zajos járművek kiszűrésével, elterelésével, kevésbé zajos járművek forgalomba állításával leginkább pl. a tömegközlekedésben. A passzív védekezés során pedig a zaj terjedésének megakadályozása a cél, ez leginkább hang‐gátló fal építésével, vagy sűrű sövények telepítésével érhető el. 1.17.5. Sugárzás védelem Az a tény, hogy ionizáló sugárzások (röntgensugarak, magsugárzások) biológiai ártalmakat okozhatnak, már nem sokkal a XIX. század végén történt felfedezésük után nyilvánvalóvá vált. Mindamellett, hogy a bioszférát kialakulása óta érik különböző eredetű ionizáló sugárzások, ehhez az itt élő szervezeteknek, ha eltérő mértékben is de alkalmazkodniuk kellett. Az emberi tevékenységtől független sugárterhelést természetes sugárterhelésnek nevezzük, ezek egy része közvetlenül a Napból származik, a másik része pedig egyéb kozmikus sugárzás. A teljes természetes eredetű sugárterhelés Magyarországon 2 és 4 mSv/év között van, ennek terhelésnek a legnagyobb részét (felét‐kétharmadát) a radon okozza, amely a talajból származik és a lakó valamint egyéb helyiségekben feldúsul. A mesterséges ionizáló sugárzások felhasználási területe az elmúlt évszázadban óriási ütemben és mindvégig töretlenül nőtt. Életünk során folyamatosan és több forrásból ki vagyunk téve ionizáló sugárzástól származó terhelésnek. A mesterséges eredetű sugárterhelés 95%‐a az orvosi diagnosztikai‐ és terápiás eljárások következménye. A maradék 5%‐ot elsősorban a légköri kísérleti atomrobbantások máig ható következményei okozzák. Ezután következik csak a nukleáris technológiákból adódó sugárterhelés. 160

Az ionizáló sugárzást érzékszerveinkkel nem vagyunk képesek felfogni, viszont a sugárzást megfelelő eszközökkel nagyon pontosan lehet mérni. A természetes sugárzási szintet az országban folyamatosan mérik (Országos Sugárzásfigyelő Jelző‐ és Ellenőrző Rendszer ‐ OSJER ), az adatok az Interneten hozzáférhetők. Kazincbarcikához legközelebb eső mérési pontok Gödöllő és Debrecen, az itt mért értékek 90‐100 nSv/h. Kazincbarcikán a sugárzással összefüggően helyi specialitás nem mutatkozik sem természetes, sem mesterséges eredetű sugárforrásból. 1.17.6. Hulladékkezelés Kazincbarcika Városa, mint a Sajó‐Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési önkormányzati Társulás székhely települése, regionális hulladékkezelési rendszerben oldja meg a hulladékkezeléssel összefüggő feladatokat. A rendszer elemei a Sajókaza Hulladékkezelő centrum, mint regionális hulladékkezelő központ, a szelektív hulladékgyűjtő rendszer, valamint lakosság felé történő szemléletformáló kommunikáció a hulladékgazdálkodás hatékonyságának fejlesztése érdekében. A városban a hulladék gyűjtését és szállítását közszolgáltatás keretében a ZV Zöld Völgy Közszolgáltató Nonprofit Kft. látja el 2014. október 1‐től. A települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatás kiterjed a lakosságra, intézményekre, illetve a gazdálkodó szervezetekre, a begyűjtött hulladék jellegét, összetételét tekintve zömében vegyes, települési szilárd kommunális hulladéknak minősül. A közszolgáltatás része ezen felül a szelektív hulladékgyűjtő rendszer üzemeltetése is, valamint az évi egy alkalommal történő lomtalanítás. A városban a rendszeres szilárd hulladékgyűjtésbe és szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya a korábbi évek folyamatosan javuló tendenciáit követően 2012‐ben elérte a 100 %‐ot, ami mindenképpen figyelemreméltó eredmény. 1.17.1. ábra: A lakosságtól szelektív hulladékgyűjtésben elszállított települési szilárd hulladék aránya (%)

Forrás: TEIR

Ha viszont a lakosságtól szelektív hulladékgyűjtésben elszállított települési szilárd hulladék arányát vizsgáljuk, nem ennyire kedvező a helyzet. Az országos trend folyamatos növekedést mutat, és 2012‐ ben már meghaladta az 5 %‐ot, de ez az arány összességében még mindig alacsony.

161

Kazincbarcikán a szelektív hulladékgyűjtésben elszállított hulladék mennyisége hullámzó az országos szintnél is alacsonyabb, annak ellenére, hogy a gyűjtésbe bevont háztartások aránya 100 %, tehát a szelektív rendszer mindenki számára elérhető a városban. A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék tömege 2013‐ban 7091 tonna volt, míg ugyanebben az évben a lakosságtól szelektív hulladékgyűjtésben elszállított települési szilárd hulladék pedig 98,8 tonna. Kazincbarcikán 2013‐ban összesen 8775 tonna szilárd nem veszélyes hulladék és 2278 tonna veszélyes hulladék keletkezett és került elszállításra és kezelésre. A kezelés döntő többségében a Sajókazai Hulladékkezelő Centrumban történt A kevert település szilárdhulladék összetétele alapján megállapítható, hogy abban a veszélyes hulladékok aránya kevesebb, mint 1 %, ez az országos átlagnak megfelelő. A településről elszállított szilárd hulladék azonban jelentős mennyiségben tartalmaz biológiailag lebomló hulladékokat (33,5 %), továbbá szintén jelentős mennyiségben fordul elő benne műanyag (13,9 %), papír, (7,7 %), üveg (3,2%). Ezek kapcsán megállapítható, hogy a szelektíven gyűjthető hulladékok vonatkozásában még sok kihasználatlan lehetőség van a rendszerben, a szelektív gyűjtés erősítésével a településen képződő hulladék mennyisége, térfogata csökkenthető, ezzel pedig jelentős környezeti haszon érhető el, hiszen a regionális hulladékkezelő centrum kapacitásai tovább használhatók, ezáltal a környezetvédelem és a hulladékgazdálkodás magasabb rendű céljai valósulhatnak meg. A város területén jelenleg két hulladékudvar üzemel, az I. számú a Herbolyai úton, a II. számú pedig a Múcsonyi úton. A hulladékudvarok a lakossági eredetű, a közszolgáltató által használt gyűjtőgépjárművekhez rendszeresített hulladékgyűjtő edényben el nem helyezhető, illetve többlet hulladékok elkülönített begyűjtése érdekében kerültek kialakításra a , lakosság által könnyen elérhető helyen. A hulladékudvarok körülkerített, szilárd burkolattal és a szükséges közművekkel ellátott területek, ahol a hulladékokat megfelelően elkülönítve gyűjtik, a környezet szennyezését kizáró módon. 1.17.7. Vizuális környezetterhelés Vizuális környezetterhelésként leginkább a fényszennyezettség, az illegális hulladéklerakás, valamint a kedvezőtlen beépítések, nem rendeltetésszerű épülethasználatok értelmezhetők alapján Kazincbarcikán. Mára egyre inkább elfogadott, hogy a fényszennyezés érzékenyen érinti a természeti környezetet, az élővilág jelentős részét, az éjszakai tájképet, ráadásul egészségügyi kockázatot is jelent, bár ennek alátámasztására kevés egzakt mérési eredmény áll rendelkezésre. Kazincbarcika esetében már a BorsodChem Zrt. üzemi területe is jelentős fényszennyező, hiszen az ipari létesítmények egész éjjel erős megvilágításban vannak. Mindemellett további fényszennyezést okoz a közvilágítás is. Az illegális hulladéklerakások felszámolása elsősorban jegyzői hatáskör, ebben viszont hatékony együttműködésre van szükség a területileg illetékes Észak‐magyarországi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel, valamint a hulladékkezelést végző Zöld Völgy Nonprofit Kft‐vel, mivel a vizuális környezetterhelés mellett tevőleges környezetszennyezést is okozhat. Az illegális hulladéklerakás elsősorban a szegregációval érintett városrészeken, a kiskertek illetve a település közigazgatási határa mentén jellemző. Az utóbbi években jelentős erőfeszítések történtek a közterületeken jellemző graffitik felszámolása érdekében, melyek szintén jelentősen rontják a városképet.

162

A város közigazgatási területén jelenleg üzemelő bánya nincsen, a város területére eső Ádám‐völgyi meddőhányó 2001 évben rekultiválásra került. A Kazincbarcika Tervtáró bányatelek szintén lezárásra került. 1.17.8. Árvízvédelem (készült az ÉMVIZIG által 2012‐ben elkészített komplex vízügyi szakvélemény alapján) A település a Sajó jobb partján, a folyó 83,8 – 91,8 fkm szelvényei között fekszik, közigazgatási területe azonban a 88,7‐89,8 fkm szelvények között, illetve a Szuha‐patak torkolata alatti szakaszon – két lefűződött Sajó kanyarulat vonatkozásában – átnyúlik a Sajó bal parti hullámterére is. A Sajó‐folyó a Tisza jobboldali mellékfolyója. A Sajó mellékvizei a vízgyűjtő alegység területén a Keleméri‐patak, Hangony‐patak, Bán‐patak, Tardona‐patak, Szuha‐patak, Nyögő‐patak, Bódva, Szinva‐patak, Hernád, Szerencs‐Takta és az Inérháti‐főcsatorna. A folyó teljes magyarországi szakaszának hossza 125,1 fkm, az átlagos folyómeder esése 1,2 m kilométerenként. A település bel‐és külterülete ennek megfelelően három ártéri öblözet által is érintett: 1. a Sajó jobb parti 2.31. sz. Hosszúrévpuszta‐Sajókeresztúri nyílt ártéri öblözet, 2. a Sajó bal parti 2.22. sz. Múcsony‐Sajókazai ártéri öblözet, 3. a Sajó bal parti 2.21. sz. Boldva‐Múcsonyi ártéri öblözet. A Miskolc‐Ózd vasútvonal és a folyó közötti bel‐és külterületi ingatlanok, valamint a Sajó bal parti hullámtéri ingatlanok a Sajó folyó nagyvízi medrében fekszenek. A település nyugati részének árvízvédelmét a Kazincbarcika‐vadnai töltés megnevezésű MÁV kezelésű MÁSZ+1,0 m magassági biztonsággal rendelkező vasúti töltés, mint elsőrendű védvonal biztosítja. Kazincbarcika területére jellemző mértékadó árvízszintek a 74/2014.(XII.23.) BM rendeletben meghatározottak szerint az alábbiak:

Fkm

MÁSZ (mBf)

megjegyzés

1.

81,00

129,76

Kazincbarcika közúti híd (Hőerőmű)

2.

83,64

132,18

3.

86,55

133,54

Kazincbarcika‐Múcsony közúti híd

4.

91,00

136,31

5.

95,10

138,55

Sajókaza közúti híd

Az elmúlt évtizedben több alkalommal vonultak le az addigi maximális vízszinteket meghaladó árhullámok, amelyek előfordulásával és tulajdonságaikkal kapcsolatban megállapítható, hogy az LNV meghaladások esetenként rövid időn belül megismétlődtek, a növekedés több esetben drasztikus volt. Ezt lehetett tapasztalni a Sajó folyón 2010. május‐júniusban levonuló rendkívüli árvíz során. Az árvízi kockázatot jelentősen növeli, hogy nőtt a magas vízszintek tartóssága, több árvíz esetében szokatlanul hosszú időszakra nyújtva a töltések terhelését. Kedvezőtlen irányú változásként említhető a medrek és az árterek vízszállító kapacitásának csökkenése.

163

Az említett időszak anomáliáinak okai között elsősorban a még eddig elő nem fordult hidrometeorológiai szituációk bekövetkezte, és az emberi beavatkozás okozta kedvezőtlen változások állnak első helyen, ugyanakkor nem szabad elfeledkezni az éghajlat változásával kapcsolatos új hatásokról sem, így a jövőben mindenképpen számítani kell arra, hogy az elmúlt hidrológiai eseményekben bővelkedő időszak nem egyedi jelenség és a tendenciákat figyelembe véve a vízfolyásokon a jövőben is kialakulhatnak szélsőséges helyzetek. 1.17.9. Fennálló környezeti konfliktusok, problémák A környezetvédelem és a környezeti tényezők helyzetértékelése alapján a fejlesztendő területek Kazincbarcika városában a következők: Kazincbarcika város területén a környezetvédelemmel szoros kapcsolatban lévő infrastruktúra magas szintű. Ezen a területen kiemelendő az ivóvízellátás, a szennyvízelvezetés és tisztítás, a szennyvíztisztítás során keletkező hulladékok kezelése, a települési szilárdhulladékok kezelésének rendszere, a levegőtisztaság‐védelmi monitoring rendszer alapját képező helyi automata mérőállomás. Fentiektől függetlenül azonban a települési szilárdhulladék gazdálkodás és a szennyvíztisztítás területén a fejlesztési irányok adottak. A környezetvédelmi feladatok a város környezeti állapotának fényében bizonyosan megváltoznak, növekvő hangsúlyt kap az újabb környezeti problémák megoldása, a környezeti ártalmak megelőzése, az erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, a környezet védelmet szem előtt tartó tervezés és a környezetgazdálkodás továbbfejlesztése, új eszközök és módszerek (pl. az együttműködés, szemléletformálás, stb.) alkalmazása. A település hosszú távú környezetvédelmi céljai a környezetminőség javítása, az élhető, egészséges városi környezet kialakítása, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, a környezeti tudatosság javítása, a szemléletformálás, a hatékony környezetgazdálkodás. A környezetvédelmi tevékenységek eredményességét értelemszerűen befolyásolja a rendelkezésre álló infrastruktúra, eszközök, erőforrások, az elért eredmények hatásfoka és az eredmények hatásainak visszacsatolása. A jelentősebb meglévő környezeti problémák közül a BorsodChem Zrt. üzemi területén az utóbbi években jelentős fejlesztéseket hajtottak végre a technológiai kibocsátások csökkentésére, valamint a meglévő szennyezések felszámolása érdekében kármentesítéseket végeztek. A város Múcsonyi úti, műszaki védelem nélkül felhagyott régi hulladéklerakója megszüntetésre került, rekultivációját elvégezték, nem jelent kiemelt környezetszennyezési kockázatot. A Borsodi Hőerőmű jelenleg nem üzemel, ezzel főleg a város levegőminőségében történt jelentős javulás, különös tekintettel a szálló por koncentrációra. Az egykori Borsod Volán Zrt. kazincbarcikai műszaki telephelyén szénhidrogén eredetű talaj és talajvízszennyezést tártak fel. Ennek kármentesítése folyamatban van, a szennyezés nyomon követésére 5 db figyelőkút létesült.

164

1.18. Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) 1.18.1. Építésföldtani korlátok 1.18.1.1. Alábányászott területek, barlangok és pincék területei

A város igazgatási területére bányászati szakvélemény készült (ENVIRA Kft., 2012.). A város területét az alábbi megnevezésű bezárt bányatelkek találhatók: − Berente II., III. IV. telep − Berente‐altáró É I.‐IV. telep − Sajószentpéter III. − Hársas I. telep − Kakucsa IV. telep − Morgó II., III., IV. telep − Béka akna IV. telep − Harica II., III., IV. telep − Tardona II.‐III. telep − Harica bővítés II., III. telep − Tardona K II.‐III. telep − Tervtáró II., III., IV., V. telep − Tervtáró Ny IV. telep

Forrás: ENVIRA Kft., 2012. A kicsiny bányákban művelt széntelep csekély vastagsága, kicsiny területe és a művelés befejezése óta eltelt időszak miatt (legalább 61 év) a külszínen kőzetmozgás nem várható.

165

2010 nyarán a Bányavagyon‐hasznosító Kft megbízásából elvégzésre került a Kazincbarcika és Berente környéki volt bányák külszínre nyíló bányalétesítményeinek ellenőrzése. Összefoglalóan megállapításra került, hogy a külszínre nyíló létesítmények jelenlegi helyzete megnyugtató, beavatkozást zömében nem igényelnek. A lefejtett területeket nem kellett tömedékelni. A mellékelt térképi kivonat a város azon aláfejtett részeit mutatja, ahol építkezés, beavatkozás előtt bányászati szakvélemény beszerzése szükséges.

1.18.1.2. Csúszás‐, süllyedésveszélyes területek A Miskolci Bányakapitányság adatszolgáltatása {üsz. MBK/369‐3/2015} szerint a város igazgatási területén az alábbi csúszás‐veszélyes területek vannak nyilvántartva: − Ádám‐völgy melletti domblejtő Kazincbarcikától keletre, domblejtő {0531‐000‐1} mozgás lefolyása, időtartama sebessége: a régi csúszásoké ismeretlen; az új csúszások gyors lefolyásúak a mozgás kiterjedése: függőlegesen 17 m, hosszúsága 25 m, szélessége 500 m, mozgó tömeg kb. 37 em3; tengerszint felett 158‐170 m elmozdulás mértéke: vízszintesen 0,5‐2,0 m; függőlegesen 0,5‐1,0 m a terület földtani viszonyai: homok, homokkő, aleurit és agyag, pár dm vastagságú pleisztocén fedő üledékkel vízföldtani viszonyok: a csapadékvíz mélyre leszivárog a homokos kifejlődésben és a lejtő irányába áramlik beépítettség: mély és magasépítményekkel beépített, fás, füves, kertes 25° lejtésű terület. vizsgálatok: 1973‐ban az ÉSZAKTERV 9 db kutató fúrást mélyített 5‐3 m mélységig; a területről talajmechanikai vizsgálatokat és szakvéleményt készítettek; jó vízelvezetést javasoltak és a mélyépítés csökkentését megépített védekezési művek: vízelvezető árkok és mély csatornák épültek, fákat telepítettek − Ádám‐völgyi meddőhányó területe {0531‐000‐2} Az Ádám‐völgyi meddőhányó területére a Borsodi Bányavagyon‐hasznosító Kft. 1999‐ben tájrendezési tervet készített. A felszínmozgással érintett meddőhányó területét lehatároló sarokpontok: Töréspont koordinátája Y X 1. 766000 321700 2. 766650 321900 3. 766750 321730 4. 766000 321520 − A Borsod‐Abaúj‐Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Csónakázó tó feletti Bondor dombon mintegy 800 m hosszan elnyúló homokfalon rögzített földomlásokat

166

1.18.1.3. Földrengés veszélyeztetett területei A város területét földrengés által veszélyeztetett terület nem érinti. A térségben kisebb rengések időszakosan előfordulnak, de ezek mértéke és hatása csekélynek tekinthető, és a korszerű építéstechnológia erre méretezve lett, így épületkárok nem várhatóak. 1.18.2. ábra: Magyarország szeizmikus zóna‐(balra), illetve földrengéseinek térképe

Forrás: foldrenges.hu 1.18.2. Vízrajzi veszélyeztetettség 1.18.2.1. Árvízveszélyes területek Ár‐ és belvízveszélyes területek: Kazincbarcika a Sajó jobb partján, a folyó 83,8 – 91,8 fkm szelvényei között fekszik, közigazgatási területe azonban a 88,7‐ 89,8 fkm szelvények között, illetve a Szuha‐patak torkolata alatti szakaszon – két lefűződött Sajó kanyarulat vonatkozásában – átnyúlik a Sajó bal parti hullámterére is.

A Sajó‐folyó a Tisza jobboldali mellékfolyója. A Sajó mellékvizei a vízgyűjtő alegység területén a Keleméri‐patak, Hangony‐patak, Bán‐patak, Tardona‐patak, Szuha‐patak, Nyögő‐patak, Bódva, Szinva‐patak, Hernád, Szerencs‐Takta és az Inérháti‐főcsatorna. A folyó teljes magyarországi szakaszának hossza 125,1 fkm, az átlagos folyómeder esése 1,2 m kilométerenként. A település bel‐és külterülete ennek megfelelően három ártéri öblözet által is érintett: − a Sajó jobb parti 2.31. sz. Hosszúrévpuszta‐Sajókeresztúri nyílt ártéri öblözet, − a Sajó bal parti 2.22. sz. Múcsony‐Sajókazai ártéri öblözet, − a Sajó bal parti 2.21. sz. Boldva‐Múcsonyi ártéri öblözet. A Miskolc‐Ózd vasútvonal és a folyó közötti bel‐és külterületi ingatlanok, valamint a Sajó bal parti hullámtéri ingatlanok a Sajó folyó nagyvízi medrében fekszenek, a település nyugati részének

167

árvízvédelmét a Kazincbarcika‐Vadnai töltés megnevezésű MÁV kezelésű MÁSZ+1,0 m magassági biztonsággal rendelkező vasúti töltés, mint elsőrendű védvonal biztosítja. A Kazincbarcika igazgatási területére jellemző mértékadó árvízszinteket a 74/2014. (XII.23) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjéről az alábbiak szerint határozta meg: MÁSZ Ssz. Fkm EOV Y (m) EOV X (m) Megnevezés, a mérce helye (mBf) 53 81,000 771904,06 322862,50 129,76 Kazincbarcika közúti híd 54 82,330 771364,63 323746,28 131,12 55 83,640 770568,24 324165,86 132,18 56 86,000 769718,72 325168,94 133,58 Szuha‐patak, torkolat 57 86,550 769312,59 325154,92 133,54 Kazincbarcika ‐ Múcsonyi közúti híd 58 86,980 768930,79 325081,90 133,62 Kazincbarcika vasúti híd 59 87,450 768761,72 325931,72 133,86 Kazincbarcika – Szuhakállói vasúti híd 60 89,450 767111,03 326392,98 135,03 Kazincbarcika 61 90,000 766340,10 326150,88 135,91 62 91,000 765552,70 326850,93 136,31 63 93,000 763938,21 327559,75 137,38 A Vásárhelyi‐terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározó területével Kazincbarcika közigazgatási területe nem érintett.

1.18.2.2. Belvízveszélyes területek A város csapadékvizeinek fő befogadója a Tardona‐patak, részben közvetlenül, a Sajó folyó. A Tardona patak üzemeltetője az Észak‐magyarországi Vízügyi Igazgatóság Miskolci Szakaszmérnöksége. A patak belterületet érintő burkolt szakasza rendezett, de elhanyagolt, a mértékadó vízhozam vezetésére alkalmas, problémák a csónakázó tó alatti szakaszon vannak, ahol a part menti kiskerttulajdonosok illegális területhasználata miatt a meder nehezen megközelíthető. A belvárosi településrészeken zárt csapadékcsatornák épültek, míg a peremterületeken az út menti árkok biztosítják a csapadékvizek elvezetését. A Sajó magas vízállása esetén a csapadékvizek főbefogadóba vezetése csak átemeléssel lehetséges ezért az övárkokra a vasút keresztezése mellé telepített árvízi kapukkal és átemelő teleppel kerül sor a többlet vizek eltávolítására.

168

Kazincbarcika városa belterületi belvízveszély csökkentésére a város Felsőbarcikai részén — a legkritikusabb helyeken – 5 db talajvízszint csökkentő kutat alakított ki. A szintvezérlésű kutak talpmélysége 8,0 m, a kiemelt víz mennyisége kutanként 2.500 – 8.000 m3/hó között van a csapadék mennyiségétől függően. 1.18.2.3. Mély fekvésű területek A vasúti pályatest és a Sajó folyó közötti terület tekinthető mély fekvésűnek a település viszonylatában. A mélyebb fekvésen túl a vasút, illetve a Sajó védőterülete is korlátozza a területhasználatot. A hatályos Településszerkezeti terv a területet mezőgazdasági gyep, erdő és ipari terület‐ felhasználással határozza meg. 1.18.2.4. Árvíz és belvízvédelem A mértékadó árvízszint megemelkedett, az árvízvédelmi vonalként figyelembe vett Kazincbarcika‐ Vadna közötti vasútvonal és a MÁV kezelésében lévő árvízvédelmi töltés magassági biztonsága nem biztos, hogy megfelelő; az újonnan készülő Nagyvízi Mederkezelési Tervek adnak majd választ, hogy a meglévő árvízvédelmi vonal fejlesztése szükséges‐e. 11/2010. (IV.28.) 74/2014. (XII.23.) változás KvVM rendelet BM rendelet Sajó folyó 86,60 fkm 132,49 mBf 133,55 mBf +1,06m Sajó folyó 87,00 fkm 132,77 mBf 133,63 mBf +0,86m Sajó folyó 88,00 fkm 133,18 mBf 134,18 mBf +1,00m Sajó folyó 89,00 fkm 133,36 mBf 134,77 mBf +1,41m Sajó folyó 90,00 fkm 134,77 mBf 135,91 mBf +1,14m Sajó folyó 91,00 fkm 135,40 mBf 136,31 mBf +0,91m Sajó folyó 91,80 fkm 135,87 mBf 136,74 mBf +0,87m 1.18.3. Egyéb 1.18.3.1. Kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl. lejtés, falszakadás) A város domborzati adottságai (lejtés) révén egyes településrészek víz‐ és szél‐erózióveszélyes területnek minősülnek, a domborzati adatokat tartalmazó térképszelvényekről (topográfiai térképekről) leolvasható a veszélyeztetett területek helye. Az erózió elleni védekezést a magasabb szintű előírások szerint kell biztosítani (lásd. hatályos termőföldvédelmi törvény). 1.18.3.2. Mélységi, magassági korlátozások A közműhálózatok védőtávolságait be kell tartani. Kazincbarcika város felszíni‐ vagy felszín alatti ivóvízbázis kijelölt hidrogeológiai védőterületén nincs rajta, így ezen okból korlátozás nem érinti a települést. 169

A külterületen TV átjátszó antennatorony (vasbeton alapú csőtorony) üzemel, amin B2B összeköttetések is biztosítva vannak. Az antennatoronyról vezeték nélküli internet szolgáltatás biztosítható, az üzemeltető az Antenna Hungária Zrt. Az antennatorony miatt beépítési korlátozásról nincs ismeret. A Vodafone két bázisállomást üzemeltet, melyeket figyelembe kell venni: − Sajó utca 2. 50 m magas rácsos torony (EOV 767675; 325433) − Pollack Mihály u. 2. épület teteje (EOV 766918; 324194) 26/2007. (III. 1.) GKM‐HM‐KvVM együttes rendelet a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről 3. melléklet szerint:

1.18.3.3. Tevékenységből adódó korlátozások A BorsodChem Zrt. vegyipari tevékenységéből adódóan veszélyes üzem (2006‐tól Membráncellás Klór Üzem beindítása, 2011‐től új TDI üzem és salétromsav gyártás beindítása). A veszélyes üzemek adatai: − BorsodChem Zrt. – 3700 Kazincbarcika, Bolyai tér 1. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X.20.) Kormányrendelet alapján felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: ahol a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége az 1. melléklet alapján meghatározható felső küszöbértéket eléri vagy meghaladja − BorsodChem MDI Termelő Kft. – 3700 Kazincbarcika, Bolyai tér 1. − 219/2011. (X.20.) Kormányrendelet alapján felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: ahol a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége az 1. melléklet alapján meghatározható felső küszöbértéket eléri vagy meghaladja − BC‐KC Kft. – 3700 Kazincbarcika, Bolyai tér 1. − 219/2011. (X.20.) Kormányrendelet alapján felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: ahol a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége az 1. melléklet alapján meghatározható felső küszöbértéket eléri vagy meghaladja − Framochem Kft. – 3700 Kazincbarcika, Bolyai tér 1. − 219/2011. (X.20.) Kormányrendelet alapján felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: ahol a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége az 1. melléklet alapján meghatározható felső küszöbértéket eléri vagy meghaladja A 219/2011. (X.20.) Kormányrendelet alapján felső küszöbértékű − Linde Gáz Magyarország Zrt. – 3700 Kazincbarcika, Bolyai tér 1. − 219/2011. (X.20.) Kormányrendelet alapján felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: ahol a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége az 1. melléklet alapján meghatározható felső küszöbértéket eléri vagy meghaladja

170

1.19. Ásványi nyersanyag lelőhely A Miskolci Bányakapitányság adatszolgáltatása {üsz. MBK/369‐3/2015} szerint a város igazgatási területén nyilvántartott, megkutatott, ipari készlettel rendelkező ásványi nyersanyag előfordulások: − 12756 – Ivánka II felderítő kutatás − 22749 – Tervtáró V telep kutatás − 22750 – Tervtáró II‐III telep kutatás − 22751 – Tervtáró Nyugat – kutatás − 32759 – Tardona‐Peres kutatás − 32733 – Kakucs IV telep − 32743 – Kakucs V telep − 32730 – Hársas – kutatási terület − 42772 – Tardona‐kelet megkutatott tartalék terület − 42723 – Harica bővítés – Kazincbarcika I. – Sajószentpéter I. szén törölt − 92703 – Berente bezárt bánya − 92704 ‐ Tervtáró

171

1.20. Városi klíma A városi klímát befolyásoló tényezők: − természeti‐környezeti adottságok (domborzati viszonyok, éghajlat, széljárás, stb.) − beépítettség, burkolt felületek − térségi területhasználat Kazincbarcika az Észak‐Magyarországi Középhegység nagytájhoz, Észak‐Magyarországi medencék középtájhoz, Borsodi dombság kistáj‐csoporthoz, a Sajó‐völgy kistájhoz tartozik. A kistáj aszimmetrikus, teraszos folyóvölgy. Mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz éghajlatú. Az évi napfénytartam 1850 óra, a nyári 740‐750 óra, a téli mindössze 150 óra körüli a nagy ködgyakoriság miatt. A hőmérséklet évi és nyári félévi átlaga 8,8‐9,2°C, illetve 15,7‐16,0°C; a fagyoktól mentes időtartam 165‐170 nap. A csapadék sokéves átlagos értéke 600‐700 mm. A leggyakoribb szélirány az észak‐nyugati és a dél‐keleti, az átlagos szélsebesség 2 m/s. A város beépítésre szánt területei és a közlekedési területek burkolt felületei jelentős részt foglalnak el az igazgatási területből. A lakott területek nemcsak horizontálisan, de vertikálisan is terjeszkednek, a lakótelepi részeken nagyon sűrű beépítettség és kedvezőtlen hatású mikroklíma jellemzi a lakásállományt. Az ipari park ugyan a város délkeleti határában helyezkedik el, de jelentős mértékben befolyásolja a város és a környékbeli települések környezet‐állapotát, klímáját is. Ahogyan a város környezetében lévő településeken üzemelő vállalkozások, bányászati tevékenységek, növekvő burkolt területarányok is hatással vannak Kazincbarcika környezetállapotára, „élhetőségére”. A város igazgatási területének több mint 40%‐a erdő, a lakott területeket délről határoló összefüggő, jellemzően védelmi célú erdőterület kedvezően befolyásolja a települési klímát, de hatásai inkább az erdőhöz közelebbi, az ipari parktól távolabbi, zöldbe ágyazott kertvárosias lakóterületeken érezhető. Az erdőterületek a Bükk északi lábához tartoznak. Kazincbarcika város az ún. 8. Sajó‐völgye zónához tartozik levegőminőségi szempontból. Az Észak‐Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség Levegőtisztaság‐ és Zajvédelmi Osztálya intézkedési programot készített (2004.) a térségre. A város képviselő‐testülete a levegőminőség védelme érdekében helyi rendeletet alkotott az avar és kerti hulladék nyílttéri égetésének tilalmára {33/2004. (X.29.) KT rendelet}. Fűtési időszakban a városban és környékén (Sajó‐völgye) rendre határértéket meghaladó a szálló por koncentráció.

172

2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése 2.1.1. A település társadalma A település lakossága folyamatosan csökken. Ehhez jelentős mértékben hozzájárul a természetes fogyás mellett a magas negatív vándorlási mérleg. Kazincbarcika és a hozzá tartozó járás esetében azonban jelentős különbség az, hogy még a 0‐14 évesek aránya az országos viszonyokhoz képest előbbiben alacsony, addig utóbbiban relatíve magas. A település öregedési mutatója a vizsgált területi szintek vonatkozásában a legkedvezőtlenebb képet mutatja. Kazincbarcikán sem a roma, sem az egyéb hazai nemzetiségűek aránya nem haladja meg az országos átlagot. Az országos viszonyoknak megfelelően azonban a nemzetiségek aránya az összlakossághoz viszonyítva itt is növekedett. A településen a roma mellett két nemzetiségi önkormányzat működik ‐ lengyel és német. A németek száma a 2001‐ben mérthez képest 46 főről 2011‐re 131‐re emelkedett, még a lengyeleké 10‐ről 46‐ra. Általánosságban elmondható, hogy a település iskolázottsági mutatói jelentősen javultak. A szocialista iparosítás során létrehozott üzemek nagyszámú, szakképzett munkaerő jelenlétét igényelték, ami a mai napig érezteti hatását. Éppen ezért Kazincbarcikán relatíve alacsony a nyolc általános iskolai végzettségű emberek aránya, ugyanakkor felülreprezentált a középfokúaké (érettségi nélkül, ill. érettségivel). A felsőfokú végzettségűek alacsonyabb jelenléte az elöregedés és az elvándorlás függvényében különösen hátrányosan érinti a várost. A foglalkoztatottak arányában javulás volt megfigyelhető, a 2001‐ben mért 47,3%‐ról 2011‐re 54,5%‐ ra javult a mutató, ami még így is az országos átlag alatt maradt, de megyei összevetésben kedvezőnek mondható. Külön ki kell emelni, hogy még minden vizsgált területi szinten csökkent a 15‐ 64 évesek száma, addig Kazincbarcikán nőtt. Mindenképpen kedvező folyamat, hogy bár a vizsgált korcsoport száma nőtt, emellett is jelentős javulás volt megfigyelhető a foglalkoztatási mutatóban. A foglalkoztatás bővülésének hátterében különösen nagy szerepe játszik a közmunka program bevezetése, látható, hogy megyei szinten relatíve nagy emelkedés volt megfigyelhető, ami a többi területi szint esetében is megfigyelhető. A településen regisztrált munkanélküliek száma sokáig stagnált, majd a 2009‐es gazdasági válság eredményeképpen 10 éves csúcsot döntött. A munkanélküliek száma ezután – leszámítva a 2012‐es évet ‐ csökkenő tendenciára állt, aminek egyéb, a várostól független, külső okai is voltak (pl. a közmunkaprogram beindítása). 2013‐ban a mutató a válság előtti szintre süllyedt vissza. Ha a nyilvántartott álláskeresők számát az összlakossághoz viszonyítjuk, megállapítható, hogy Kazincbarcika és térsége is igen kedvezőtlen helyzetben van. Még tovább rontja a helyzetet az, hogy a válság során a járásban és a városban nőtt a legtöbb százalékponttal a mutató, ami arra enged következtetni, hogy a térség munkaerő‐piacát fokozottabban megviselte a válság. A település háztartásainak foglalkoztatási szerkezete ugyanakkor megyei összehasonlításban kedvezőnek mondható, azonban az országos átlagtól elmaradt. A foglalkoztatottak közül országos átlagot meghaladó mértékben dolgoznak alacsony presztízsű munkakörökben, a járás vonatkozásában még kedvezőtlenebb kép rajzolódik ki. A regisztrált munkanélküliek között viszonylag magas a 180 napnál hosszabb ideje munka nélkül lévők aránya. Az egész megye rosszul szerepel e mutatóban, azonban Kazincbarcika 2013‐as állapota, különösen annak fejében, hogy a közmunkaprogram 2011‐ben bevezetésre került, igen kedvezőtlennek mondható, az országos átlagtól jelentősen eltér. Ugyanez a tendencia rajzolódik ki a tartós munkanélküliek arányában: az országos átlagot jóval meghaladja. 173

A településen relatíve alacsony a gazdaságilag nem aktívak aránya az összlakossághoz viszonyítva, aminek hátterében a 15‐64 évesek létszámának növekedése áll. A járás esetében ez már nem mondható el, itt volt a legmagasabb a mutató a vizsgált területi szintek közül. A gazdaságilag aktív népesség belül azonban kevésbe kedvező, hogy relatíve magas a munkanélküliek aránya mind települési, mind járási szinten. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a regisztrált munkanélküliek körében a magyarországi átlaghoz viszonyítva alacsonynak mondható a településen, emellett évről évre csökkenő tendenciát mutatott. Ennek hátterében az iskolázottsági mutatókra lehet visszautalni, Kazincbarcikán az ezzel az iskolai végzettséggel rendelkezők összlakossághoz viszonyított aránya alacsony. A munkanélküliek korosztályos bontásából az látszódik, hogy a Kazincbarcikán és a járásban regisztrált fiatal állástalanok (25 éven aluliak) esetében 2004 és 2007 között a többi területi szinthez képest nagyobb emelkedés volt megfigyelhető, ami ezután folyamatosan csökkenő trendet vett fel: a város az országos átlaggal megegyező adattal rendelkezett 2013‐ban még a járás ennél rosszabbal. Hozzá kell tenni, a 2008 utáni csökkenés hátterében az elvándorlás igen nagy szerepet játszott. Ami az idősebb generáció helyzetét illeti: a 45 éven felüli munkanélküliek aránya minden területi szinten emelkedett, ugyanakkor a város helyzete relatíve jónak mondható ebben a mutatóban. A település jövedelmi mutatói (100 lakosra jutó adófizető, egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem) relatíve kedvező képről árulkodnak, ugyanakkor a nettő belföldi jövedelem esetében látszódik, hogy a 2008‐as szintet Kazincbarcika és a járás még 2012‐ben sem érte utol, holott a többi területi szinten már a 2012‐es jövedelem túllépte a 2008‐ast. Ebből arra lehet következtetni, hogy a térséget fokozottan hátrányosan érintette a gazdasági válság. Ami ugyancsak negatívum, hogy a jövedelmi szint tekintetében a járás leszakadásban van az országos átlagtól, a 2000‐es differencia jelentősen eltér a 2013‐astól. A kazincbarcikai munkavállalókról ‐ tekintve, hogy a város jelentős ipari üzemeknek ad otthont ‐ kevésbé mondható el, hogy nagyfokú mobilitás jellemezné őket. A naponta ingázók aránya a járásban azonban az országos szint felett volt 2001‐ben és 2011‐ben is: az utóbbi évben mért statisztika szerint a járás majdnem minden második munkavállalója naponta ingázott munkahelyére. Kazincbarcika a térség jelentős munkaadója, a bejáró munkavállalók létszáma 5050 fő volt, ami jelentősen meghaladja a városból elingázók létszámát (3288 fő). A település foglalkoztatási vonzáskörzete túlnyúlik a járás közigazgatási határán, gyakorlatilag megegyezik a Kazincbarcikai kistérség területével. Miskolc földrajzi közelsége egyértelműen érződik, ugyanis Kazincbarcika vonzó hatása DK‐i irányban egyértelműen gyengébb. Az elemzett társadalmi mutatók térbeliségének tekintetében 2011‐ben a legkedvezőtlenebb helyzetben lévő városrész egyértelműen a Belváros, ahol az iskolázottsági, foglalkoztatási‐jövedelmi mutatók a városi átlagtól elmaradnak. Társadalmilag valamelyest polarizáltabbnak tekinthető városrész Kertváros‐Herbolya. A döntően lakótelepi városrészben, Sajókazinc‐Újkazincban kedvezőnek mondható a korszerkezet, az iskolázottság mértéke és a foglalkoztatási‐jövedelmi helyzet is, emellett a lakások is magasabb komfortfokozatba tartoznak. A negyedik városrész, Barcika‐ Alsóváros mutatói alapján egy idős korszerkezetű, de iskolázottabb társadalomról beszélhetünk, ahol a településrész kora miatt relatíve magasnak mondható az alacsony komfort fokozatú lakások aránya.

174

2.1.2. A település humán infrastruktúrája A város két bölcsődei intézményt tart fenn. A 216 fő működő férőhellyel rendelkező intézmények kapacitáskihasználtsága magas, viszont a korábbi évek fejlesztésének, kapacitásbővítésnek, valamint az édesanyák munkaerőpiacra történő korábbi visszatérésének köszönhetően a túlterheltség csökkent, így azok 92 %‐os kihasználtságon működnek. Az óvodai ellátás intézményi szinten összevonásra került Kazincbarcikai Összevont Óvodák néven. Az intézményhez jelenleg egy székhelyintézmény, 6 városi és 2 vidéki (Sajókaza és Szuhakálló településeken) tagóvoda tartozik. Az óvodai férőhelyek száma 2013. évben 978 fő, mely 96 %‐os kapacitás kihasználtság mellett valamelyest magasabb az országos és megyei járásközpontok kapacitás kihasználtságánál. A más településekről bejáró óvodáskorúak száma 56 fő. Az egyházi fenntartású intézmény, az Angyalkert Görögkatolikus Óvoda, 2011. évtől fogadja a gyerekeket Kazincbarcikán. Az önkormányzat által a város területén működő egy székhellyel és 5 tagintézménnyel rendelkező általános iskolában az iskolai oktatásban résztvevő tanulók száma évek óta stagnáló, azaz 2013. évben is megközelíti a 2500 fős létszámot (2483 fő). Az ingázó tanulók létszáma 469 fő, mely a tanulók 18 %‐át teszi ki. A városban egyházi alapfokú oktatási fenntartású intézményként a Tompa Mihály Református Általános Iskola, míg a város és egyben a környező települések hátrányos helyzetű gyermekeinek nevelésében meghatározó szerepet tölt be a Don Bosco Általános Iskola, Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium. A városban 4 db gimnáziumi oktatási és szakközépiskola képzést nyújtó intézmény található. A középiskolai intézményekben tanuló gyermekek létszáma 2008 óta csökkenő tendenciát mutat, 2013‐ban 2501 fő volt a tanulói összlétszám. Zeneművészet, táncművészet, képző,‐ és iparművészet valamint színművészetet oktató alapfokú művészetoktatási intézmény is működik Kazincbarcikán. Kazincbarcika település 13 háziorvosi és 5 gyermekorvosi körzete mellett 1468 fő lakos jut egy orvosra (így ez jelentősnek mondható). Emellett Kazincbarcikai Kórház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság által működtetett kórház látja el 78 település beutalási területét, a járó beteg szakrendelők által ellátott lakosságszám 67 063 fő. A kórház az ÁNTSZ 2013‐ban módosított működési engedélye alapján 7 osztályon 219 fekvőbeteg szakellátási ágykapacitással rendelkezik. Kazincbarcika város igyekszik ellátni a személyes gondoskodást igénylő embereket, a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási formák az ápolást‐gondozást nyújtó intézmény (I‐II. sz. Idősek Otthona), az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (Időskorúak Gondozóháza, Éjjeli Menedékhely), valamint a nappali ellátást nyújtó intézmény üzemeltetésével (I. sz. Idősek Klubja, Fogyatékos Személyek Nappali Ellátása, Nappali Melegedő). Míg az idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága Kazincbarcikán valamivel alulmarad az országos átlagtól, addig az önkormányzat kezelésében lévő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények teljes kapacitás kihasználtsággal működnek. A város kulturális életéről a Barcika Art Kommunikációs, Kulturális és Sport Szolgáltató Kft gondoskodik.

175

2.1.3. A település gazdasága Kazincbarcika település a múlt és jelen gazdasági alakulásai miatt a mezőgazdaság és az idegenforgalom nem volt jellemző, a település neve régen egybenőtt a bányászattal és a vegyiparral, így napjainkban is leginkább iparvárosként említhetjük, mely egybefonódik a BorsodChem Zrt.‐vel, mint 2481 főt foglalkoztató vállalattal, amely 100%‐ban külföldi érdekeltségű vegyipari óriásvállalat, a Wanhua Industrial Group tulajdonában áll. A regisztrált vállalkozások számában kisebb hullámzások voltak, de folyamatosan 2400‐2500 db körül alakult Kazincbarcikán ezen mutató, mely stabil gazdaságra utal. A településen a mikrovállalkozások száma közel 96 %, míg a nagyvállalkozások aránya elenyésző (0,12%). A vállalkozások számát, és típusát jelentős mértékben befolyásolta a világválság. Némiképp hullámzott, a válság után volt egy visszaesés a mikrovállalkozások számában, ami átmenetileg ugyan kisebb növekedésnek indult, de 2011. évtől újra jelentősen csökkent, méghozzá a válság utáni szint alá. Ez utalhat arra is, hogy sokan próbálkoztak még vállalkozásként túlélni a válságot, illetve sok vállalkozás próbálkozott még életben maradni. A kisvállakozások száma a válság időszakában csökken, majd ismételt növekedő tendenciát mutat, azaz a mikrovállalkozások egy része a válság után néhány évvel kisvállalkozássá nőtte ki magát. Kazincbarcikán a mezőgazdaságban regisztrált vállalkozások aránya annak ellenére, hogy minimális növekedés tapasztalható, attól függetlenült továbbra is elmarad a járási, megyei és az országos átlagtól, 2013. évben 8 % alatti a primer szektorban tevékenykedő vállalkozások száma. Az ipar‐, építőiparban regisztrált vállalkozások száma változó, arányaiban egyszerre mozog a megyei járási és az országos változásokkal. A szolgáltatásokban regisztrált vállalkozások száma a válság hatására csökken, viszont 2013. évben növekvő tendenciát mutat, de ennek ellenére közel tízszerese a primer szektorban tevékenykedő vállalkozások darabszámának. Az önkormányzat a helyi gazdaságfejlesztésének érdekében elsősorban a szekunder és a tercier szektor újabb szereplőinek betelepülését kívánja ösztönözni. A 2001 évi adatokhoz képest a 2011. évi népszámlálási adatok alapján, Kazincbarcikán a foglalkoztatottak aránya a 15‐64 éves népességen belül javul, megyei viszonylatban kedvezőnek mondható (54,5%), azonban az országos átlagtól elmarad. A település lakosságának 31,1%‐a a környező településeken helyezkedik el, és e munkavállalók közel 43,7%‐a Miskolcon vállalt munkát, viszont az egyéb településekről Kazincbarcikára bejáró munkavállalók száma is jelentősnek mondható (főként Sajószentpéter, Miskolc és Múcsony településekről).

176

2.1.4. Turizmus Kazincbarcikának nincs jelentős idegenforgalmi potenciálja, a turisztikailag vonzó célpontok mind a település szomszédságában találhatóak. Ezek közül a két legfontosabb az UNESCO világörökség részét képező Aggteleki Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park. A város térségében található kirándulóhelyek kora tavasztól őszig az aktív kikapcsolódást keresők ‐ túrázók, kerékpárosok ‐ célpontjai. A város a főszezont kulturális turisztikai eseményekkel színesíti, ezek közül a 2001. év óta kiemelkedik a regionális szinten népszerű Borsodi Művészeti Fesztivál, ezzel párhuzamosan pedig 2013. óta az országos szinten is ismertté vált Kolorfesztivál, mely a települések közötti kohéziót is erősíti. A településen található a Városi Strandfürdő , mely a szlovák vendégek körében kedvelt célpont. Kazincbarcikán a külföldi vendégéjszakák arányában 2009‐től van nagyobb mértékű emelkedés, és ebből, valamint a BorsodChem Zrt. és a Wanhua Industrial Corp., P.R. vállalat ezen időszaktól történő együttműködéséből adódóan arra következtethetünk, hogy a külföldi üzletemberek szállnak meg nagyobb számban. 2.1.5. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők A 2007. évben Ipari Park címet elnyert terület 34,33 ha, továbbá a hozzákapcsolódó Ipari Park Címmel még nem rendelkező terület 9,10 ha területtel várja a betelepülni vágyó vállalkozásokat. A Városközpontban kerül kialakításra Üzleti Szolgáltató Park és Inkubátor Ház, mely a térségbe betelepülő és új szolgáltatásokat bevezető vállalkozásoknak kíván helyet adni. A város a Svájci‐Magyar Együttműködési Program keretében több mint 100 millió Ft‐tal kívánja élénkíteni a térség gazdaságát, munkahelyteremtéssel egybekötve. Kazincbarcika és térségében a munkanélküliek száma jelentős, melynek „köszönhetően” átképezhető humáninfrastruktúrával rendelkezik, így a betelepülő vállalkozások számára szükséges kellő szakképesítésű munkaerő rendelkezésre bocsátható. Kazincbarcikán a gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezőjeként közvetve megemlíthetjük a napjainkban már 100%‐os külföldi érdekeltségű vegyipari óriás vállalatot, a BORSODCHEM ZRT‐t. Ezen településre vonzhat még egyéb olyan vállalkozásokat, melyek a vegyipari vállalat tevékenységeit szolgálhatják, illetve „köré” települhetnek. 2.1.6. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz‐ és intézményrendszere Kazincbarcika Város Önkormányzatának 2013. évi költségvetése alapján az összes kiadáson belül meghatározó a működési kiadások (68,8%) és a felhalmozási költségvetési kiadások (28,6) aránya. Az összes kiadásnak 68,4 %‐a kötelező feladat, 24,0 %‐a önként vállalt feladat, 7,6 %‐a pedig államigazgatási feladat. Kazincbarcikán az egy lakosra jutó iparűzési adó mértéke jelentősen meghaladja az országos, megyei járásközpontok, és a járáson belüli átlagot. 2010. évben tapasztalható jelentősebb visszaesés, mely 2011. évre ismételten az elmúlt évek szintjére emelkedik vissza, mely a BorsodChem Zrt‐nek , mint jelentős mértékű iparűzési adóbefizetőnek köszönhető. A segélyek, támogatások kifizetése 2011. évben volt a legmagasabb, közel 600 millió Ft, viszont ez az összeg 2013. évre 500 millió Ft alá csökkent. Ezen kategóriában a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra felhasznált összeg volt a legnagyobb „tömeg”, melynek összege 354.786.‐e Ft volt. 177

Városfejlesztő Társaság nincs Kazincbarcikán, azonban az ingatlangazdálkodással az Önkormányzat a Barcika Szolg Kft‐t bízta meg. Jelenleg még az önkormányzati cég foglalkozik városi szinten az ingatlangazdálkodással, de az elkövetkezendő fél évben az önkormányzati cégcsoport átszervezése következtében ez a feladat kiszervezésre kerül a Barcika Szolg Kft‐től a létrehozandó BARCIKA Ingatlanmenedzsment Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft‐ be, mert előbbi a jövőben csak a távhőszolgáltatással kapcsolatos feladatokat fogja ellátni. Kazincbarcika város kulturális, sport, kommunikációs és városmarketing feladatait Barcika Art Kommunikációs, Kulturális és Sport Szolgáltató Kft látja el. A településfejlesztést szolgáló önkormányzati rendeletek, stratégiák, tervek a települési problémák megoldására készültek, illetve határoztak meg irányvonalakat. A koncepciók, stratégiák, programok nagy részének a hatálya lejárt, viszont Kazincbarcika Önkormányzata 2015. évben több, a gazdasági program mellett az esélyegyenlőségi tervet és a sport koncepciót felülvizsgálja. A Város Új Gazdasági Programja jelen tanulmánnyal egy időben kerül elfogadásra. 2.1.7. Önkormányzati lakás állomány A 2012. június 30‐i állapotot tekintve Kazincbarcika Város bérlakásainak száma csökkent 83 darabbal. Valamennyi lakástípust figyelembe véve a jelenlegi lakásszám 470 db. A csökkenés egyrészt az előző időszakhoz hasonlóan, a bennlakó bérlők részére történő felajánlás következtében történő lakáseladásoknak, és az üresen álló összkomfortos lakások licit útján történő értékesítésének tudható be, másrészt pedig a lakhatásra alkalmatlanná vált Hámán Kató úton található épületek elbontásának. Kazincbarcika Város 2015. évben csökkenteni kívánja a hasznosítani kívánt lakások számát. Azon lakásokat, melyeket az önkormányzat már nem hasznosít, lebontja. 2.1.8. Közlekedés Kazincbarcika a Sajó‐völgy Miskolctól északra eső szakaszának legfontosabb, fejlődő ipari települése. Ózd és Miskolc között hozzávetőlegesen félúton a Sajó völgyét feltáró fő artéria, a 26. sz. Miskolc‐ Bánréve másodrendű főút két oldalán és a 92. számú Miskolc‐Bánréve‐Ózd vasútvonal mellett fekszik. A Kazincbarcika közelségében lévő természeti környezet (Nyugat‐Cserehát és az Aggteleki‐karszt) területei és Miskolc közelsége turisztikai, kereskedelmi, oktatási, vagy felsőfokú funkciókat tekintve jelentős átmenő forgalmat generál a településen. Az átmenő forgalom a 26. sz. főúton és a 2606. sz. összekötő úton jelenik meg. A város településszerkezetét tekintve kedvező helyzetben van közúti közlekedés szempontjából, mert ez a ‐ földrajzi meghatározottság következtében generálódó ‐ átmenő forgalom a városközponti területeken kívül tud áthaladni a városon. Ugyanakkor a főút átkelési szakaszát a közelmúlt kereskedelmi, szolgáltató és gazdasági tevékenységet folytató fejlesztései „benőtték”, fokozva a letelepedett funkciók és az átmenő forgalom egymásra gyakorolt zavaró hatását. A térségi úthálózat szempontjából fontos a város közvetlen bükki kapcsolata a Tardonai út révén. A 26‐os út 2x1 sávos szakaszai túlterheltek, és ez a körülmény a közúti eljutási időket negatívan befolyásolja. A probléma megoldására évtizedek óta szerepel a térségi és településrendezési tervekben Sajószentpétert és Kazincbarcikát elkerülő szakasz, mely még nem valósult meg.

178

Kazincbarcika helyközi autóbusz közlekedését az ÉMKK Zrt látja el. A város központi autóbusz pályaudvara térségi központ szerepű. A környéki közlekedésen túlmenően közvetlen autóbusz kapcsolat van az Észak‐magyarországi régió 3 megyeszékhelyével. Kazincbarcika a 92 sz. Sajóecseg‐Tornanádaska villamosított, egyvágányú vasúti fővonal mentén fekszik. A térségi vasúti közlekedés tekintetében Kazincbarcika kedvezőtlenebb helyzetben van, mint a közúti közlekedés esetében, ugyanis összevetve az autóbusz közlekedés szolgáltatásaival és járatsűrűségével, megállapítható, hogy a vasúti közlekedés jelenlegi állapotában nem versenyképes a közúti közforgalmú közlekedéssel. A Sajó jelenléte ellenére a vízi közlekedés nem megoldott, ugyanis az teljes hosszában nem hajózható, illetve kikötői infrastruktúra sem a városban, sem a térségben nem került kiépítésre. 2.1.9. A település közművei, energiagazdálkodása Kazincbarcika város vízellátását teljes egészében az ÉRV Zrt .üzemelteti. A város víz betáplálása az ÉRV Zrt. Ózdi Regionális Vízellátási Rendszer Lázbérci Vízművéről és a Borsodi Regionális Vízellátási Rendszer Borsodsziráki Vízművéről vezetékeken keresztül történik. A település közmű ellátottsága jónak mondható. Az ivóvízzel ellátott ingatlanok száma csaknem teljes (99,5%‐os). A város nagyüzemei ipari vízellátásukat többnyire saját rendszerekkel és hálózatokkal oldják meg. Vízforrásuk felszíni vízkivétel, illetve saját talajvíz kút. A szennyvíz elvezető rendszer jellemzően gravitációs elválasztott rendszerű, esésnövelő átemelőkkel. A kiépítettség közel teljes, olyan nagyobb település rész nincs, ahol a szennyvízelvezetés nem megoldott. Jelenleg csak néhány utcában nincs szennyvíz elvezető rendszer, de annak kiépítése folyamatos. A csatorna hálózatra rákötött ingatlanok száma 10.878 db, a rákötési arány 86%. A tisztított szennyvízelvezetés a Sajóba változatlan formában marad a meglévő gépészet újra cserélése mellett. A BorsodChem Zrt. saját speciális szennyvízelvezető és tisztító rendszerrel rendelkezik. A belvárosi, intenzív beépítésű területeken és az újabb családi házas övezetekben zárt csapadékcsatorna hálózat üzemel, míg a peremterületeken és a régi település részeken út menti nyíltárkos felszíni vízelvezetés a jellemző. A magas talajvíz illetve belvíz korlátozza a város alacsonyabb térszínű részeinek hasznosíthatóságát, melyen a vízrendezés, a felszíni vizek megfelelő elvezetése, kezelése segíthet. A középfeszültségű szabad vezetékek és földkábelek az ÉMÁSZ Nyrt. elosztóhálózatának részei, ezek több helyen, magántelkeken haladnak. Ezek oldják meg közép/kisfeszültségű transzformátorokon keresztül a terület villamos energia ellátását és közvilágítását. A lámpatestek nagy energiafelhasználású lámpatestek, melyet a szolgáltató energiatakarékosra kíván cserélni. Az állami és önkormányzati támogatásoknak köszönhetően közel 3000 (távhővel ellátott és/vagy panel) lakás vált korszerűbbé, szabályozhatóbbá, melynek köszönhetően a lakások energiatakarékosabbá válhatnak. A település tovább is folytatni kívánja a lakások korszerűsítését. Az önkormányzat több intézményét korszerűsítette már energetikailag, viszont még mindig jelentős azon intézmények száma, ahol energetikai korszerűsítés szükséges, ugyanis a nem felújított

179

önkormányzati intézmények jelentős részében elavult, korszerűtlen lámpatestek vannak, melyek energiatakarékos lámpatestekre való cseréjét tervezi az önkormányzat. 2.1.10. Településüzemeltetés és környezetvédelem 2.1.10.1. Településüzemeltetés A településüzemeltetési szolgáltatások, mint helyi közügyek helyi önkormányzati feladatok közé tartoznak. A zöldfelületek gondozását, köztisztasági tevékenység ellátását és egyéb városüzemeltetési feladatokat (közúti jelzőeszközök karbantartása, csapadékvíz elvezető hálózat karbantartása, játszóterek karbantartása, utcabútorok kihelyezése, javítása) a Barcika Park Városüzemeltetési Nonprofit Kft látja el. Az Észak‐magyarországi Regionális Vízművek Zrt. (ÉRV Zrt.) fő tevékenysége a településen a víztermelés, ‐kezelés, ‐elosztás és a szennyvíz gyűjtése, kezelése, együttesen víziközmű‐ szolgáltatás. A cég északkelet‐magyarország meghatározó víziközmű szolgáltatója. Kazincbarcika Város és Sajókaza Község Önkormányzata, mint alapító önkormányzatok, valamint további 116 csatlakozó település 2000. októberében létrehozta a Sajó‐Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulást azzal a céllal, hogy a társult önkormányzatok közigazgatási területén összehangolt fejlesztésként megoldja a hulladékgazdálkodással összefüggő feladatokat. A városban a közvilágítási feladatokat a KÖZVIL Első Magyar Közvilágítási Zrt. látja el a vonatkozó szerződés keretein belül. A szerződés alapján a Zrt. megvalósította az önkormányzat illetékességi területén található közvilágítási berendezések energiatakarékos rekonstrukcióját, illetve bővítését, majd ezen korszerűsített közvilágítási rendszeren keresztül végzi a közszolgáltatást, valamint az aktiv hálózati elemek karbantartását. A közvilágítási elosztóhálózatot az ÉMÁSZ Hálózati Kft. üzemelteti és tartja karban. A város közvilágítási hálózata a belvárosban és a lakótelepeken földkábeles, családi házas környezetben szabadvezetékes. A közvilágítás kiépítettsége kb. 98%‐os. A város területén jelenleg 3262 db lámpatest üzemel. 2015. január 16.‐tól az Észak‐magyarországi Közlekedési Központ Zrt., mint a Borsod Volán Zrt. jogutódja biztosítja a városban a helyi közúti közforgalmú személyszállítási közszolgáltatói‐ üzemeltetési feladatokat, ami helyi menetrend szerinti autóbusz közlekedési hálózatot jelent. Az egyéb városüzemeltetési feladatokat az alábbi szervezetek látják el: • Barcika Szolg Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft.: ingatlan gazdálkodás • Barcika Park Városüzemeltetési Nonprofit Kft. :közhasznú és közcélú munkavállalók foglalkoztatásával összefüggő városüzemeltetési feladatok • Barcika Príma Kft. közétkeztetésének zavartalan és színvonalas működtetése • Barcika Art Kommunikációs, Kulturális és Sport Szolgáltató Kft.: Kazincbarcika város kulturális, sport, kommunikációs és városmarketing feladatait látja el. 2.1.10.2. Környezetvédelem Kazincbarcika város területén a környezetvédelemmel szoros kapcsolatban lévő infrastruktúra magas szintű. Ezen a területen kiemelendő az ivóvízellátás, a szennyvízelvezetés és tisztítás, a szennyvíztisztítás során keletkező hulladékok kezelése, a települési szilárdhulladékok kezelésének rendszere, a levegőtisztaság‐védelmi monitoring rendszer alapját képező helyi automata mérőállomás A város környezeti állapotát tekintve megállapítható, hogy az egyre szigorodó jogszabályi előírásoknak, a lakossági és vállalati környezettudat fejlődésének, valamint az ipari üzemek 180

technológiai korszerűsítésének és a meglévő szennyezések felszámolásának köszönhetően a környezeti állapot fokozatosan javul. A város levegőminősége folyamatosan javuló tendenciát mutat. Megállapítható, hogy a kén‐dioxid, nitrogén‐dioxid, nitrogén oxidok és szén‐monoxid koncentráció folyamatosan a kiváló tartományba esik, egyedül a szálló por koncentráció jelenik meg, mint a város levegőminőségét jelentősen rontó komponens. A hőerőmű leállása óta azonban ez a légszennyező komponens is javuló tendenciát mutat, ezért 2013‐ra a város levegőjének minősége már jónak minősül. A légszennyezés jelenlegi fő forrása a 26‐os út átmenő forgalma. Szintén a 26‐os út forgalmával függnek össze elsődlegesen a város zaj és rezgésvédelemmel kapcsolatos problémái. Az EU 2002‐ben fogadta el azt az irányelvét, ami stratégiai zajtérképek, és ezeken alapuló zajvédelmi intézkedési tervek készítését írja elő különböző agglomerációs és nagy forgalmú közutakra, vasutakra és repülőterekre vonatkozó lehatárolások szerint. A vonatkozó 280/2004. (X. 20) Korm. rendelet értelmében, ‐ melyet alátámasztanak a 2011 es forgalomszámlálási adatok is ‐ stratégiai zajtérkép és intézkedési terv elkészítése mindenképpen szükséges. Kazincbarcikán a szelektív hulladékgyűjtésben elszállított hulladék mennyisége és ezzel aránya hullámzó és még az országos szintnél is alacsonyabb (<2%), annak ellenére, hogy a gyűjtésbe bevont háztartások aránya 100 %, tehát a szelektív rendszer mindenki számára elérhető a városban. A szelektíven gyűjthető hulladékok vonatkozásában pedig még sok kihasználatlan lehetőség van a rendszerben, a szelektív gyűjtés erősítésével a településen képződő kommunális hulladék mennyisége, térfogata csökkenthető, ezzel pedig jelentős környezeti haszon érhető el, hiszen a regionális hulladékkezelő centrum kapacitásai tovább használhatók. E téren szükségesnek látszik a környezettudat további erősítése, a szelektív hulladékgyűjtés elősegítése. A városban az árvízi kockázatot jelentősen növeli, hogy a Sajón nőtt a magas vízszintek tartóssága, több árvíz esetében szokatlanul hosszú időszakra nyújtva a töltések terhelését. Kedvezőtlen irányú változásként említhető a medrek és az árterek vízszállító kapacitásának csökkenése. A jövőben mindenképpen számítani kell arra, hogy az elmúlt évek hidrológiai eseményekben bővelkedő időszakai nem egyedi jelenség és a tendenciákat figyelembe véve a vízfolyásokon a jövőben is kialakulhatnak szélsőséges helyzetek.

181

2.2. SWOT elemzés Kazincbarcika Város fejlesztését befolyásoló belsős és külső tényezők összefoglalását az alábbi SWOT elemzés tartalmazza (2.2.1 ábra) 2.2.1. ábra:Kazincbarcika SWOT analízise ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK •

• • • • • •

• •

•

•

•

Vállalkozások versenyképességét javító, széles vertikumú és magas színvonalú infrastruktúra rendelkezésre áll (pl. Ipari Park, Inkubátorház) Hagyományokkal, nagy múlttal rendelkező vegyipar Járáson túlnyúló foglalkoztatási vonzáskörzet Jelentős középfokú oktatási központ Megyei átlagot meghaladó gazdasági mutatók A környezet állapota fokozatosan javul Jelentős kulturális rendezvények, fesztiválok (pl. Kolorcity) Egyedi, jellegzetes városkép Jól szervezett, megfelelő infrastruktúrával rendelkező, térségi szerepkört betöltő egészségügyi ellátás. A járásközponti funkciót támogató közszolgáltatásokat nyújtó intézmények működése megfelelő A településen működő vállalkozások tevékenységét támogató szolgáltatások rendelkezésre állnak Erős és aktív civil szféra

• • • • •

•

• • •

•

•

• • •

LEHETŐSÉGEK •

•

•

•

• •

•

•

• •

•

VESZÉLYEK

Nemzetközi kapcsolatok (elsősorban a kínai‐magyar) erősödésével további ipari üzemek települnek a városba A város kulturális rendezvényeinek bővítésével növekszik a városba látogatók száma Felszámolt szegregátumok helyén fejlesztési területek kiaknázása Országhatár közelségéből fakadó előnyöket kihasználja a város A piaci igényekhez alkalmazkodó átképzések kiterjesztése A megújuló energiaforrások szerepe felértékelődik az energiagazdálkodásban. A helyi, települési és nemzetközi együttműködések szerepe erősödik. A természetközeli turizmus felértékelődik, térségben található természeti értékeire alapozva Városmarketing erősödése. Gazdaságfejlesztést célzó Európai Uniós források hatékony felhasználásával nő a kis‐ és középvállalkozások versenyképessége A Kolorcity országos branddé növi ki magát

•

• • •

• •

• •

•

182

Folyamatosan csökkenő lakosságszám Elöregedés Magasan képzett munkaerő elvándorlása Alacsony turisztikai potenciál A képzetlen munkaerő foglalkoztatása helyben nem megoldott A település nem rendelkezik elegendő szabad területtel új beruházások számára Egyoldalú gazdasági szerkezet Útfüggőség/múltfüggőség Az önkormányzati kiadások döntő többsége működési költség, a beruházási és fejlesztési célú kiadások aránya alacsonyabb Számos közintézmény nem megfelelő energiahatékonyságú épülettel rendelkezik Városközpontként funkcionáló településrész és vonzó városkép hiánya A településen élők helyi identitástudata gyenge ivóvíz és szennyvízhálózat részben elavult nagyszámú, megújításra váró zöldfelületek A népesség tovább csökken a természetes fogyás és az elvándorlás következtében A társadalom elöregszik. A leszakadó társadalmi rétegek létszáma növekszik. A legnagyobb helyi foglalkoztatók megszüntetik tevékenységüket a településen vagy jelentős leépítést eszközölnek A megyeszékhely elszívó hatása erősödik Az állami kezelésben lévő út‐ és vasúthálózati fejlesztések elmaradnak. A hazai jogi környezet gyakran változik. A környező országok kedvezőbb adópolitikája eltéríti a befektetőket. A közigazgatás további centralizálásával az önkormányzat szuverenitása csökken

3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis 3.1.1. A folyamatok értékelése Kazincbarcika településen népességszám csökkenés figyelhető meg, melynek okai a természetes fogyás és az elvándorlás. A 2000. év óta közel 4500 fővel csökkent a település lakosságszáma, melynek köszönhetően 2013. évben 29.516. fő él itt. A település helyzete nem mutat túlságosan jó képet a foglalkoztatás terén, ugyanis a városban és járásában volt a legmagasabb a nyilvántartott álláskeresők aránya azaz, a Kazincbarcikai járás 2013. évben mért 12,6%‐os értéke kétszerese az országos átlagnak (6,3%), de a város helyzete sem túl kedvező (10,9%). A település mezőgazdasági tevékenysége elenyésző, ipari és szolgáltató szektorban vannak jelen a vállalkozások. A BorsodChem Zrt‐nek, mint a település nevével egybenőtt vállalkozásnak köszönhetően a város iparvárosnak tekinthető, gazdasága ebből kifolyólag kiegyensúlyozott, viszont egyúttal egyoldalú, mely rejthet magában kockázatot. A település elkötelezett az új vállalkozások betelepülésének bevonzására, a meglévő vállalkozások fejlesztésének, munkahelyteremtő beruházásának segítésére a gazdaságot élénkítő eszközökkel (Svájci‐Magyar Együttműködési Program, Inkubátorház létrehozása, Ipari park) Kazincbarcikának nincs jelentős idegenforgalmi potenciálja, a turisztikailag vonzó célpontok mind a település szomszédságában találhatóak. A város a főszezont kulturális turisztikai eseményekkel színesíti, ezek közül a 2001. év óta kiemelkedik a regionális szinten népszerű Borsodi Művészeti Fesztivál, ezzel párhuzamosan pedig 2013. óta az országos szinten is ismertté vált Kolorfesztivál. A város infrastrukturális ellátottsága 100 %‐osnak mondható, viszont egyes részeken a fejlettségi rész eltérő, ugyanis rendelkezik mutatósabb, látványosabb település részekkel, de rendelkezik olyan városrészekkel, melyek rontják az egységes képet. A település igyekszik a leromlott városrészeket felszámolni, és helyére beruházásokat, bérlakás programokat elindítani. 3.1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A település és környezetének fejlődését és fejlesztését külső és belső tényezők határozzák meg. A külső tényezők azok, melyek befolyásolják Kazincbarcika jövőjét, azaz milyen lehetőségei vannak, illetve milyen veszélyek akadályozhatják fejlődését, tehát pozitív és negatív irányba is lendíthetik a települést. Kazincbarcika a szlovák határtól 23,3 km‐re fekszik, a Bükk hegységtől északra, Miskolctól, a megyeszékhelytől közel 24 km‐re. A közeljövőben elkészül a Kazincbarcikát elkerülő 26‐os út, mely közlekedési szempontból számos előnyt hordoz. Megemlíthető azonban egy hátrányos hatása is, az elkerülő út elvágja a településre vezető utak kerékpárforgalmát a várostól, így a kerékpáros átjárásról külön gondoskodni kell. 183

Negatívan befolyásolja a települést, hogy az állami kezelésben lévő út‐ és vasúthálózati fejlesztések elmaradnak. A város társadalma elöregszik, a népessége a természetes fogyásnak és az elvándorlásnak köszönhetően csökken. A megyeszékhely (Miskolc) elszívó hatása erőteljesen jelentkezik. A Kazincbarcikán képzettségükhöz megfelelő munkalehetőséget nem találó emberek más településekre járnak át dolgozni. A csak 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők és diplomával nem rendelkezők hiánya miatt alacsony iskolázottság jellemző (kivéve középiskolai végzettségűeket), így a megfelelő végzettséggel rendelkezők ingázása, esetlegesen későbbi elvándorlása miatt a leszakadó társadalmi réteg növekedhet. Az alacsony iskolázottságú emberek képezhetők, azaz a betelepülésre váró vállalkozások számára és a piaci igényekhez alkalmazkodóan átképzések szervezhetők. A településen a felszámolt szegregátumok, és leromlott városrészek helyén fejlesztési területek alakulhatnak ki, ahol beruházások, vállalkozások, és bérlakás programok telepíthetők. Ez megoldást jelenthet arra, hogy a város már a határain van, azaz faltól falig kinőtte magát, nincsenek szabad területek fejlesztésekhez. A BorsodChem Zrt, mint a településen legnagyobb múlttal rendelkező, és legnagyobb adóbefizetőnek köszönhetően, a város neve egybeforrt a vállalattal. A ma már kínai tulajdonban lévő vegyipari cégnek köszönhetően a nemzetközi kapcsolatok erősödésével (kínai‐magyar) további ipari üzemek/vállalkozások települhetnek a városba. Ennek köszönhetően a helyi, települési együttműködéseken túl a nemzetközi együttműködések száma is nő. Ugyanakkor a legnagyobb foglalkoztatók megszüntethetik tevékenységüket a településen, vagy nagyszámú leépítést eszközölhetnek, mely a település jövőjét, foglalkoztatottságát jelentős mértékben befolyásolja. Turizmus szempontjából országhatár közelsége és a település szomszédságában található turisztikailag vonzó célpontok (Aggteleki Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park, kiránduló helyek), és a városi strand olyan lehetőségek, melyeket kiaknázhat a település. Az utóbbi években nagy sikert arató, és a környező településeket is együttműködésre késztető Kolorfesztivál országos jelentőségű fesztivállá nőheti ki magát. A település városmarketingje erősödésével, és a város kulturális rendezvényeinek bővítésével növekedhet a városba látogatók száma. A település szűk turisztikai kínálata miatt, és a település szomszédságában található turisztikailag jelentős célpontok összehangolásának, illetve a települések között turisztikai együttműködés elősegítése érdekében Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezet létrehozása célszerű. A település működését nagyban befolyásolja, hogy a közigazgatás további centralizálásával az önkormányzat szuverenitása csökken, illetve, hogy a hazai jogi környezet gyakran változik, és a környező országok kedvezőbb adópolitikája eltéríti a befektetőket. Viszont a gazdaságfejlesztést célzó európai uniós források hatékony felhasználásával nő a kis‐ és középvállalkozások versenyképessége. A település a belső értékeit, és hiányosságait alapul véve, illetve azokra támaszkodva szükséges a várost vonzóbbá tenni mind a lakosság, befektetők, turisták számára, valamint a működtetését hatékonyabbá tenni. A hagyományokkal, nagy vegyipari múlttal rendelkező településen a vállalkozások versenyképességét javító, széles vertikumú és magas színvonalú infrastruktúra rendelkezésre áll (pl. Ipari Park, 184

Üzleti Szolgáltató Park és Inkubátor Ház ), továbbá a településen működő vállalkozások tevékenységét támogató szolgáltatások rendelkezésre állnak. A jelentős foglalkoztatással rendelkező nagyvállalatnak köszönhetően a megyei átlagot meghaladó gazdasági mutatókkal rendelkezik a település, viszont az egyoldalú gazdasági szerkezet miatt útfüggőség/múltfüggőség veszélye áll fenn. A város jelentős középfokú oktatási központtal rendelkezik, viszont alacsony energiahatékonysági közintézményi épületei vannak. A térségi szerepkört betöltő egészségügyi ellátás jól szervezett, megfelelő infrastruktúrával rendelkezik. A járásközponti funkciót támogató közszolgáltatásokat nyújtó intézmények működése megfelelő. Az önkormányzati kiadások döntő többsége működési költség, a beruházási és fejlesztési célú kiadások aránya alacsonyabb . Kazincbarcikának egyedi, jellegzetes városképe van, viszont a városközpontként funkcionáló településrész és vonzó városképe hiányzik. 3.1.3. A településfejlesztés és ‐rendezés kapcsolata Országosan a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet írja elő, hogy a településeknek koncepciót, stratégiát és településrendezési eszközöket kell készíteni. A stratégia megalapozó vizsgálata a TEIR (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) adatbázisán, továbbá a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) 2011‐es népszámlálási adatain, valamint a korábbi és folyamatban lévő városi rendeleteken és helyi koncepciókon, valamint programokon alapul. 2008. évben készült el Kazincbarcika Integrált Városfejlesztési Stratégiája, valamint 2015. első félévben kerül elfogadásra a település 2015‐2019. évre vonatkozó gazdasági programja. 3.2. Problématérkép/értéktérkép A probléma‐ és érték térkép készítése során felhasználásra kerültek a megalapozó vizsgálat helyzetfeltáró részének megállapításai, ugyanakkor a településen folytatott helyszíni bejárás tapasztalatai, és a személyes konzultáción a jelenlévők által elmondott vélemények. A település infrastrukturális problémáinak térképi ábrázolásához a Kazincbarcika város településrendezési eszközeiként meghatározott térképek is alapot adtak, amelyek a 3.2.1./a,b,c,d ábrákon láthatók. Közlekedési Infrastruktúra: A 26‐os elkerülő út 2. és 3. ütemének hiánya, aminek köszönhetően a városon áthalad az átmenő forgalom. A kerékpárút hálózat összeköttetésének hiánya. A településen belüli közúti átjárás és a különböző városrészek közötti átjárhatóság nem biztosított. Az autóbusz állomás és a vasútállomás megközelíthetősége és a parkolási problémák sem megoldottak. Fejlesztésekkel kijelölt területek: A zöld‐ és barnamezős területek hasznosításából adódó problémák oldása Funkcióbővítési céllal, illetve a rehabilitációra kijelölt terültek és ingatlanok a Belváros körül helyezkednek el A lakótelepi, illetve a belvárosi zöldterületek és közterületi rendszerek felújításra szorulnak, az ökológiai folyosók úgyszintén A település szabadidős tevékenységre alkalmas területeinek állapota nem megfelelő, ezért fejleszteni szükséges A BorsodChem Zrt. területének rendezése és fejlesztése

185

A város számos lakó‐ és gazdasági területén nem valósultak meg tervezett fejlesztések, ezek felülvizsgálata szükséges Felszámolandó szegregátumok problémája Közművek: A település közműellátottságával kapcsolatban az alábbi problémák várnak megoldásra: A Város két nagyobb (Kertváros‐Herbolya, és Barcika Alsóváros középső része), valamint két kisebb terület a Kertváros‐Herbolya településrész nyugati részén szennyvízcsatornával ellátatlan terület. Barcika‐Alsóváros nyugati részén belvíz által veszélyeztetett területek vannak, melyeket szükséges kezelni. A város egészére nézve vízrendezési tanulmányterv készítése szükséges a fejlesztések és rekonstrukciók ütemezésével. A belváros zárt csapadékhálózat átjárhatóságának felülvizsgálata, illetve fejlesztését szükséges megoldani. Alábányászottság: A település egy része érintett alábányászottsággal

186

3.2.1./a ábra: problématérképe

Közlekedési

infrastruktúra 3.2.1./b ábra: Fejlesztésre kijelölt területek, kockázati tényezők problématérképe

3.2.1./c ábra: Közművek problématérképe

3.2.1./d ábra: Alábányászottság problématérképe

A település megismert társadalmi, környezeti, gazdasági értékei és problémái térképen a 3.2.2. ábra alapján kerülnek bemutatásra. Természetesen minden érték és probléma nem került feltüntetésre, ugyanis azok ábrázolása annak ellenére, hogy fontosnak mondhatóak, térképi megjelenítésével nem lesz szemléletesebb. Például értéknek mondható a Kolorfesztivál, mely évente megrendezésre kerül, és egyre több embert vonz, de problémaként felvethető, hogy kevés a szabad földterület az új vállalkozások és beruházások bevonzására (kivéve az ipari parkot és ipari területet). Ezek olyan problémák/értékek, melyek térképi megjelenítése az alábbi léptékű térképen nem rendelkezik hozzáadott értékkel, így inkább a jelmagyarázatban „jelölés nélkül” kerül megjelölésre. A probléma‐ és érték térkép összevonásra került, mely jobban szemléltetheti az értékek és a problémák közötti kapcsolatot. Azaz megjelölésre kerültek olyan értékek, melyek problémát is

187

felvetnek egyúttal, ugyanis azok fejlesztése szükséges ahhoz, hogy a település értékei, erősségei, lehetőségei kiaknázásra kerüljenek. (csónakázó tó, strandfürdő) 3.2.2.ábra: Kazincbarcika probléma‐ és értéktérképe

Forrás: OSM alapján saját szerkesztés 188

Értéktérkép/Problématérkép jelmagyarázata Jelölés ÉRTÉK Jelölés É1.1 Nép lakóház (Kossuth utca 18.) P1.1 É1.2

Lakóház (Rákóczi tér 2‐4‐6.)

P1.2

É1.3

Református templom (Budai Nagy Antal utca) Nép lakóház (Budai Nagy Antal utca 63.) Lakóház (Budai Nagy Antal utca 19.)

P2

P3

P4

P5

É2

Református templom (Dózsa György utca) Fő tér

P6

É3

Polgármesteri Hivatal

P7

É4 É5

Kazincbarcikai Kórház Nonprofit Kft. Sportközpont

P8 P9

É6

Csónakázó tó

P10

É7

Strand és Szabadidő Központ

P11

É8

BorsodChem Zrt.

Jelölés nélkül

É9

Ipari Park

Jelölés nélkül Jelölés nélkül Jelölés nélkül

É1.4 É1.5

É1.6

Jelölés Kolorfesztivál nélkül

189

PROBLÉMA Leromlott városrész (Herbolya‐ Kertvárosi rész vége) Leromlott városrész (Hámán Kató utca) BORSODCHEM ZRT. fejlesztési területeinek korlátozottsága Korszerűsítendő Óvodák Korszerűsítést igényelő egészségügyi alapellátást biztosító épületek korszerűsítendő idősellátást szolgáló intézmények Belvárosi rehabilitációval érintett terület Korszerűsítendő, megújítandó csónakázótó(élménypark létrehozása) Felújítandó játszóterek Fejlesztésre szoruló strand terület Autóbusz‐pályaudvar és vasútállomás megközelíthetőségének javítása, és parkolók építése Építendő körforgalmú csomópont Csapadékvíz és felszíni vízelvezető rendszerek építése, rekonstrukciója Városi kerékpárút hálózat fejlesztése Kevés szabad földterület a kitöréshez Nem energiatakarékos intézmények, melyek energetikai korszerűsítése szükséges

3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek 3.3.1. Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása Kazincbarcika településfejlesztési stratégiájának kialakítása során a helyzetelemzés alapján 4 városrész lehatárolása történt meg, melyek a következők: 3.3.1 ábra: Kazincbarcika településrészei

Forrás: Kazincbarcika IVS 2007.

Belváros A belváros a várossá váláskor létrejött épületek és közintézmények együttese körül alakult ki. Az eltelt időben jelentős részében átépült, átalakult, modernizálódott, keleti részén új épületekkel egészült ki. Városrész utca lehatárolása: Augusztus 20 tér, Árpád fejedelem tér, Barátság tér, Derkovits tér, Dobó tér, Építők útja, Fő tér, Hriszto B. tér, Mátyás király út, Pollack M. út, Béke tér, Egressy B. tér, Egressy B. út (1‐41‐ig ill. 2‐60‐ ig), Gyermekek útja, Hámán Kató utca, Ifjúmunkás tér, Iskola köz, Jókai tér, Kikelet köz, Liget utca, Május 1 út, Munkácsy tér, Rákóczi tér, Ságvári tér, Szabadság tér, Szabó E. utca, Tavasz utca Újkazinc‐Sajókazinc Részben az ősi Sajókazinc területe, de egyes területei már teljesen átépültek, új területrészekkel egészültek ki, a régi beépítésből már csak egy kis rész maradt meg. Városrész utca lehatárolása: Babits M. út, Csokonai út, Csók I. út, Deák tér, Egressy B. út 43‐45‐47, Gyulai P. utca, Iskola út, Kazinczy tér, Mikszáth K. út, Móricz Zs. tér, Nagy L. utca, Patak út, Radnóti M. tér, Szemere B. tér, Thököly tér, Vajda J. utca, Vasvári P. tér, Veres P. utca. Kertváros‐Herbolya 190

A legkésőbb kialakult városrész, döntően telkes, családiházas beépítésű terület a Tardona patak völgyében. Városrész utca lehatárolása: Akácfa utca, Aknász utca, Ádám völgy, Balázs völgy, Barabás M. utca, Bartók B. utca, Batthyányi L. utca, Berkenye utca, Bodza utca, Bükkalja út, Csalogány út, Csákány utca, Csille utca, Csontváry utca, Erdész utca, Galagonya utca, Gábor Á. utca, Gépész utca, Gyöngyvirág utca, Hadik A. út, Herbolya Erdészház, Herbolya Régitelep, Herbolyai út, Hóvirág utca, Illyés Gy. út, Kert utca, Kiserdősor utca, Klapka Gy. út, Kökény utca, Liliom utca, Margaréta út, Mányoki Á. utca, Mogyoró utca, Munkás utca, Műszerész utca, Paál L. utca, Pesti B. utca, Pincesor, Sallai I. köz, Sáros völgy, Szeder utca, Szegfű utca, Tardonai út, Tárna utca, Tervtáró utca, Tulipán utca, Vadrózsa utca, Vadvirág utca, Vak Bottyán utca, Vájár utca, Vegyész utca, Vécsetal tanya, Völgy utca. Barcika‐Alsóváros Két jelentős része van a városrésznek, a 26. sz. út és a vasút közötti terület, mely még részben megőrizte a régi település néhány épületét, valamint a településszerkezetet, de folyamatosan átépül a terület. A másik része a BorsodChem és a köré települt kisebb ipari üzemek, valamint a hozzá kapcsolódó lakótelep. Városrész utca lehatárolása: Alsóvárosi körút, Attila út, Alkotmány utca, Arany J. utca, Bercsényi utca, Bolyai tér, Budai N. A. utca, Dózsa Gy. utca, Fenyő utca, Hadak útja, Hársfa utca, Hegyköz utca, II. Rákoczi F. út, Irinyi J. utca, Jószerencsét út, Kacsóh P. utca, Kálmán I. út, Kis köz, Kiserőmű lakótelep, Kossuth L. utca, Kuruc út, Lórántffy Zs. út, MÁV lakótelep, MÁV‐őrház, Muskátli utca, Pattantyús utca, Rezeda utca, Sajó utca, Széchenyi utca, Táncsics M. utca, Tompa M. utca, Tölgyfa utca, Vasút utca, Zemplény utca, Zrínyi I. utca. A városrészek jellemző mutatóit az alábbi táblázat tartalmazza, melyből látható, hogy Kazincbarcika település egészéhez viszonyítva Újkazinc‐Sajókazinc városrész rendelkezik a legjobb jellemzőkkel, míg a Belváros a legkedvezőtlenebb jellemzőkkel. (A Külterület jellemzőit kivéve, ugyanis az torzítaná a kimutatást). 191

3.1.1. táblázat: Városrészek jellemzői 4. 2. Felsőbarcika‐ Kertváros‐ 3. Alsóbarcika‐ Külterüle Herbolya‐ Mutató Kazincbarcika 1. Újkazinc‐ Alsóváros‐ t megnevezése összesen* Belváros Rózsadomb‐ Sajókazinc BC. Rt. Kiserdősor lakótelep és utcái Lakónépesség száma 29010 12432 5261 8281 2455 546 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 35,6 11,70 14,00 10,90 7,80 9,20 az aktív korúakon (15‐59 évesek) belül Rangsor 4,00 3,00 1,00 2,00 Felsőfokú végzettségűek a 25 15,30 11,70 24,20 15,30 16,80 3,1 éves és idősebbek arányában Rangsor 4,00 1,00 3,00 2,00 Alacsony komfort fokozatú lakások 5,40 3,40 8,20 1,10 10,60 86,1 aránya Rangsor 2,00 3,00 1,00 4,00 Foglalkoztatottak aránya a 15‐64 éves 54,10 51,80 55,30 58,20 54,70 26,0 népességen belül Rangsor 4,00 2,00 1,00 3,00 Foglalkoztatott nélküli háztartások 41,40 46,10 37,90 33,10 45,00 67,9 aránya Rangsor 4,00 2,00 1,00 3,00 Rendszeres munkajövedelemme l nem rendelkezők 41,10 44,10 38,70 36,60 40,30 72,1 aránya az aktív korúakon (15‐59 évesek) belül Rangsor 4,00 2,00 1,00 3,00 Rangsorösszesítés 22 13 8 17 Forrás: KSH

192

3.3.2. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) 3.3.2. ábra: A KSH adatszolgáltatása szerint az alábbi szegregátumok találhatók a városban:

Forrás: KSH Az ún. szegregációs mutató értéke szerint: A. 35% feletti szegregációs mutató a) 1. sz. szegregátum: Tardonai út – Ilyés Gyula út (Herbolya régi telep) b) 2. sz. szegregátum: Csille utca – Bükkalja út – Gábor Áron utca – Herbolyai út c) 3. sz. szegregátum: Hámán Kató utca – Május 1. út – Iskola köz 3.3.3. ábra: Lakónépesség és lakásállomány a szegregátumokban

A szegregátumokról általánosságban elmondható, hogy magasabb a városi átlaghoz képest ¬ magasabb a gyermekek (≤14 év) aránya; ¬ magasabb az alacsony végzettségűek aránya; ¬ magasabb a munkanélküliségi ráta; ¬ alacsonyabb a foglalkoztatottsági arány; ¬ magasabb a komfort nélküli, illetve egyszobás lakások aránya.

193

3.3.4. ábra: Szegregátumok I.

Tardonai út – Ilyés Gyula út

Csille utca – Bükkalja út – Gábor Áron utca – Herbolyai út Forrás: maps.google.com B. 30% feletti szegregációs mutató a) 1. sz. szegregátum: Tardonai út – Ilyés Gyula út b) 2. sz. szegregátum: Csille utca – Bükkalja út – Gábor Áron utca – Herbolyai út c) 3. sz. szegregátum: Hámán Kató utca – Május 1. út – Iskola köz d) 4. sz. szegregátum: Kossuth Lajos utca – Mikes Kelemen utca e) Vécsetal tanya (külterület) 3.3.5. ábra: Szegregátumok II.

Hámán Kató utca – Május 1. út – Iskola köz Kossuth Lajos utca – Mikes Kelemen utca Forrás: maps.google.com 3.3.6. ábra: Lakónépesség és lakásállomány

Forrás: KSH. A külterületi Vécsetal‐tanyán a város lakosságának mindösszesen 1,5%‐a lakik, de ők elég rossz körülmények között; a tartós munkanélküliek (>360 nap) aránya itt a legmagasabb (61%); és a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya is a lakásállomány közel 95%‐a. Az itt élő háztartások 72,4%‐ában nincs foglalkoztatott. 194

3.3.3. Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) A város további rendezendő ill. fejlesztendő területei: • A volt vízmű környeztében kijelölt ipari‐gazdasági terület kialakítása új befektetők fogadására • A 26. sz. úttól északra lévő területek elsősorban a főút településen átvezető szakaszának rendezése céljából, az egyes területrészek jobb hasznosíthatóság érdekében • A kertváros legdélibb területei

195

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KAZINCBARCIKA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

Recommend Documents