Mecsekaljai Óvoda és Általános Iskola
SZERVEZETI ÉS
MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
2011. 1
1. TARTALOM 1.
TARTALOM
2
2.
A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA _________________________ 12
3.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ____________________________________________ 12
4.
AZ INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGI KÖRE, ANNAK FORRÁSAI, FELADATMUTATÓK ____ 13 4.1.
ELLÁTOTT FELADATOK ____________________________________________________ 13
4.2.
AZ INTÉZMÉNY ALAPTEVÉKENYSÉGEI, ALAPVETŐ SZAKFELADATA __________________ 14
4.3.
FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK FORRÁSAI _____________________________________ 15
4.4. AZ ALAPTEVÉKENYSÉGEKRE ÉS A KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGEKRE, VALAMINT AZ SZMSZ-RE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK _____________________________________________________ 15 4.5.
FELADATMUTATÓK MEGNEVEZÉSE, KÖRE ____________________________________ 16
4.6.
VÁLLALKOZÁSI FELADATOK ________________________________________________ 16
4.7.
A MECSEKALJAI ISKOLA JOGÁLLÁSA, GAZDÁLKODÁSI JOGKÖRE ____________________ 16
4.8.
A MECSEKALJAI ISKOLA SZERVEZETI EGYSÉGEI _________________________________ 16
5.
AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ___________________________________ 17 5.1.
AZ INTÉZMÉNY SZERVEZET ________________________________________________ 19
5.2.
INTÉZMÉNYEGYSÉGEK KÖZÖTTI SZERVEZETEK, KAPCSOLATOK ÉS FELADAT MEGOSZTÁSOK ______________________________________________________________________ 20
5.3.
INTÉZMÉNYEGYSÉGEK ÉS AZ INTÉZMÉNYVEZETÉS KAPCSOLATA ___________________ 22
6.
A MECSEKALJAI ISKOLA IRÁNYÍTÁSI STRUKTÚRÁJA __________________________ 22 6.1.
7.
A DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS ÉS DÖNTÉSHOZATAL FÓRUMAI ______________________ 25 7.1.
STRATÉGIAI SZINT _______________________________________________________ 25
7.2.
NEM STRATÉGIAI KÉRDÉSEK DÖNTÉSI FÓRUMAI _______________________________ 28
7.3.
INTÉZMÉNYEGYSÉGEK DÖNTÉSHOZATALI FÓRUMAI ____________________________ 28
8.
9.
A GAZDASÁGI CSOPORT FELÉPÍTÉSE _________________________________________ 24
KÉPVISELETI JOG ______________________________________________________ 30 8.1.
AZ INTÉZMÉNY KÉPVISELETE _______________________________________________ 30
8.2.
INTÉZMÉNYEGYSÉGEK KÉPVISELETE _________________________________________ 31
8.3.
AZ ALÁÍRÁSI JOGKÖR GYAKORLÁSA __________________________________________ 31
A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS_________________________________ 31
2
9.1.
A FŐIGAZGATÓ__________________________________________________________ 31
9.2.
A KINCSTÁRNOK _________________________________________________________ 32
9.3.
AZ IGAZGATÓK __________________________________________________________ 33
9.4.
A HELYETTESÍTÉS RENDJE__________________________________________________ 33
9.5.
A SZAKMAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ___________________________ 34
9.6.
A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ________________________ 34
9.7.
AZ IGAZGATÓK KÖZÖTTI MUNKAMEGOSZTÁS ÉS HELYETTESÍTÉS RENDJE ____________ 35
10.
A MŰKÖDÉS RENDJE___________________________________________________ 35
10.1.
NYITVA TARTÁS _________________________________________________________ 35
10.2.
A VEZETŐK BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE _________________________________ 36
10.3.
NEM JOGVISZONYBAN ÁLLÓK BENNTARTÓZKODÁSA, FOGADÁSA __________________ 36
10.4.
A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI _______________________ 36
10.5.
A MINDENNAPI TESTEDZÉS ________________________________________________ 37
10.6.
AZ INTÉZMÉNYEGYSÉGEK KÖNYVTÁRAINAK MŰKÖDÉSE _________________________ 37
10.7.
VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK ___________________________________________________ 37
10.8.
AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS RENDJE _________________________________________ 37
10.9.
RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK _______________ 37
11.
KÜLSŐ KAPCSOLATOK _________________________________________________ 38
12.
A KÖZÖS TEREK HASZNÁLATA ___________________________________________ 38
13.
AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ________________________________________ 38
14.
A TANKÖNYVTÁMOGATÁS RENDJE _______________________________________ 39
15.
AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA ________________________ 40
16.
REKLÁMTEVÉKENYSÉG _________________________________________________ 40
17.
EGYÉB SZABÁLYOZÁSOK ________________________________________________ 41
18.
A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ALKALMAZÁSAI ____________________ 42
18.1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ALKALMAZÁSA A MECSEKALJAI ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZÉKHELYINTÉZMÉNYÉBEN ______________________________________ 42 18.1.1. Bevezető ___________________________________________________________________ 42 18.1.1.1. Az intézményegység tevékenységei ___________________________________________ 42 18.1.1.2. A székhelyintézmény vezetése _______________________________________________ 44 18.1.1.3. Székhelyintézmény munkarendje. _____________________________________________ 46 18.1.1.4. A székhelyintézmény nyitvatartási ideje ________________________________________ 47 18.1.1.5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ________________________________ 47 18.1.1.6. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel ________________________________________________________ 48
3
18.1.1.6.1. A székhelyintézményben való tartózkodás rendje a következő: ________________ 48 18.1.1.6.2. Az iskolához nem tartozó külső igénybe vevők a helyiségek átengedéséről szóló __ 48 18.1.1.6.3. Az uszoda használati rendje. ____________________________________________ 48 18.1.1.6.4. A hit- és vallásoktatáson való részvétel____________________________________ 48 18.1.1.7. Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje: ______________________ 48 18.1.1.8. Az intézményben történő dohányzás szabályozása: ______________________________ 49 18.1.2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje ___________ 49 18.1.2.1. Intézményünk dolgozói, szervezeti egységei ____________________________________ 49 18.1.2.1.1. Az iskola dolgozói _____________________________________________________ 49 18.1.2.1.2. Az iskola szervezeti egységei. ___________________________________________ 49 18.1.2.2. Az iskola közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel ____________________ 49 18.1.3. A székhelyintézmény igazgató, vagy igazgatóhelyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje. ___________________________________________________________________ 52 18.1.3.1. A helyettesítés rendje: ______________________________________________________ 52 18.1.4. A vezetők és az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája. _____ 52 18.1.4.1. A szülők közösségei: _______________________________________________________ 52 18.1.5. A külső kapcsolatok rendszere, formája, módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást. 53 18.1.6. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok. __________________________________________________________________________ 54 18.1.7. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje. _____________________________ 55 18.1.8. Az intézményegységi védő és óvó előírások. ______________________________________ 57 18.1.9. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők. __________________ 58 18.1.10. Azok az ügyek, amelyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel. _____________________________________ 58 18.1.11. Mindazok a kérdések, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelésioktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni. ________________________ 59 18.1.12. A mindennapi testedzés formái és az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje. ________________________________________________________ 60 18.1.13. Az iskolai könyvtár működési rendje. ___________________________________________ 60
18.2. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ALKALMAZÁSA AZ ORFŰI FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN _________________________________________________________ 64 18.2.1. Bevezető ___________________________________________________________________ 64 18.2.1.1. Az intézményegység tevékenységei ___________________________________________ 64 18.2.1.2. Törvényi szabályozás _______________________________________________________ 64 18.2.1.3. A működés rendje: _________________________________________________________ 65 18.2.1.4. Belső kapcsolatok _________________________________________________________ 66 18.2.1.5. Külső kapcsolatok _________________________________________________________ 66 18.2.2. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása ________________________________________ 67 18.2.2.1. Az iskola szervezete ________________________________________________________ 67 18.2.2.1.1. Az iskola vezetése ____________________________________________________ 67 18.2.2.1.2. Az iskola vezetősége __________________________________________________ 67 18.2.2.1.3. Az iskola dolgozói _____________________________________________________ 67 18.2.2.2. Az iskola szervezeti egységei _________________________________________________ 67 18.2.3. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével _____ 67 18.2.3.1. Az iskolai közösség_________________________________________________________ 67 18.2.3.2. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége ___________________________ 67
4
18.2.3.3. A nevelők közösségei _______________________________________________________ 68 18.2.3.3.1. A nevelőtestület ______________________________________________________ 68 18.2.3.3.2. A nevelők szakmai munkaközösségei _____________________________________ 68 18.2.3.3.3. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok _______________________________ 68 18.2.3.4. A szülői szervezet (közösség) _________________________________________________ 68 18.2.3.5. A tanulók közösségei _______________________________________________________ 69 18.2.3.5.1. Az osztályközösség ____________________________________________________ 69 18.2.3.5.2. A diákkörök__________________________________________________________ 69 18.2.3.5.3. Az iskolai diákönkormányzat ____________________________________________ 69 18.2.3.6. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása ______________________________________ 69 18.2.3.6.1. Az Igazgató és a nevelőtestület __________________________________________ 69 18.2.3.6.2. A nevelők és a tanulók _________________________________________________ 69 18.2.3.6.3. A nevelők és a szülők __________________________________________________ 70 18.2.3.7. Az iskola vezetőjének és közösségeinek külső kapcsolatai __________________________ 71 18.2.3.8. Az iskola működési rendje ___________________________________________________ 72 18.2.3.9. A tanórán kívüli foglalkozások _______________________________________________ 73 18.2.3.9.1. A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok _________________ 73 18.2.3.9.2. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok _________ 73 18.2.3.10. Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok _____________________ 74 18.2.3.11. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje _________________ 76 18.2.3.12. Az iskolai könyvállománynak, munkát segítő dokumentumainak használata __________ 77 18.2.3.13. A mindennapi testedzés formái_______________________________________________ 77 18.2.3.14. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása _________________________ 77 18.2.3.15. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén ______________________________________________________________________ 78 18.2.3.15.1. Az iskola dolgozóinak feladata a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan 78 18.2.3.15.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén _____________________ 79 18.2.3.15.3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján ___________________________________________________________________ 79 18.2.3.16. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők __________________________________ 79 18.2.3.17. Az iskolai tankönyvellátás rendje _____________________________________________ 81 18.2.3.18. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei ________________________ 82 18.2.3.19. A teljesítménypótlék összegére vonatkozó belső szabályok ________________________ 83 18.2.3.20. Az iskola hagyományok ápolása és az ünnepek rendje ____________________________ 83
18.3. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ALKALMAZÁSA A JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN ___________________________________________________________________ 84 18.3.1. Bevezető ___________________________________________________________________ 84 18.3.1.1. Az intézményegység tevékenységei ___________________________________________ 84 18.3.1.2. Törvényi szabályozás _______________________________________________________ 84 18.3.1.2.1. A működés rendje ____________________________________________________ 85 18.3.1.2.2. Belső kapcsolatok _____________________________________________________ 86 18.3.1.2.3. Külső kapcsolatok _____________________________________________________ 86 18.3.1.2.4. Egyéb kérdések: ______________________________________________________ 87 18.3.2. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása ________________________________________ 87 18.3.2.1. Az iskola szervezete ________________________________________________________ 87 18.3.2.1.1. Az iskola vezetése ____________________________________________________ 87 18.3.2.1.2. Az iskola vezetősége __________________________________________________ 87 18.3.2.1.3. Az iskola dolgozói _____________________________________________________ 87
5
18.3.2.2. Az iskola szervezeti egységei _________________________________________________ 88 18.3.3. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével _____ 88 18.3.3.1. Az iskolai közösség_________________________________________________________ 88 18.3.3.2. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége ___________________________ 88 18.3.3.3. A nevelők közösségei _______________________________________________________ 88 18.3.3.3.1. A nevelőtestület ______________________________________________________ 88 18.3.3.3.2. A nevelők szakmai munkaközösségei _____________________________________ 89 18.3.3.3.3. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok _______________________________ 89 18.3.3.4. A szülői szervezet (közösség) _________________________________________________ 89 18.3.3.5. A tanulók közösségei _______________________________________________________ 90 18.3.3.5.1. Az osztályközösség ____________________________________________________ 90 18.3.3.5.2. A diákkörök__________________________________________________________ 90 18.3.3.5.3. Az iskolai diákönkormányzat ____________________________________________ 90 18.3.3.6. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása ______________________________________ 91 18.3.3.6.1. Az iskolavezetés és a nevelőtestület ______________________________________ 91 18.3.3.6.2. A nevelők és a tanulók _________________________________________________ 91 18.3.3.6.3. A nevelők és a szülők __________________________________________________ 91 18.3.3.7. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai _________________________ 93 18.3.3.8. Az iskola működési rendje ___________________________________________________ 94 18.3.3.9. A tanórán kívüli foglalkozások _______________________________________________ 96 18.3.3.9.1. A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok _________________ 96 18.3.3.9.2. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok _________ 96 18.3.3.10. Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok _____________________ 97 18.3.3.11. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje _________________ 99 18.3.3.12. Az iskolai könyvtár működési rendje __________________________________________ 100 18.3.3.13. A mindennapi testedzés formái______________________________________________ 101 18.3.3.14. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása ________________________ 102 18.3.3.15. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén _____________________________________________________________________ 102 18.3.3.15.1. Az iskola dolgozóinak feladata a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan __________________________________________________________________ 102 18.3.3.15.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén ____________________ 103 18.3.3.15.3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján __________________________________________________________________ 104 18.3.3.16. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők _________________________________ 104 18.3.3.17. Az iskolai tankönyvellátás rendje ____________________________________________ 105 18.3.3.18. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei _______________________ 107 18.3.3.19. A teljesítménypótlék összegére vonatkozó belső szabályok _______________________ 107 18.3.3.20. Az iskola hagyományok ápolása és az ünnepek rendje ___________________________ 108
18.4. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ALKALMAZÁSA A KÖZTÁRSASÁG TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN ________________________________________________________ 109 18.4.1. Bevezető __________________________________________________________________ 109 18.4.1.1. Az intézményegység tevékenységei __________________________________________ 109 18.4.2. Az intézményegység szervezeti rendszere, irányítása _____________________________ 109 18.4.2.1. Az intézményegység szervezete _____________________________________________ 109 18.4.2.1.1. Az intézmény vezetése: _______________________________________________ 109 18.4.2.1.2. Az iskolavezetés: ____________________________________________________ 110 18.4.2.1.3. Az iskola dolgozói: ___________________________________________________ 110 18.4.2.1.4. Az iskola szervezeti egységei: __________________________________________ 111
6
18.4.3. Az intézmény működési rendje _______________________________________________ 111 18.4.3.1. Az iskola nyitva tartása: ___________________________________________________ 111 18.4.3.2. A vezetők benntartózkodása: _______________________________________________ 111 18.4.3.3. Helyettesítés rendje: ______________________________________________________ 111 18.4.3.4. A belépés és a bent tartózkodás rendje: _______________________________________ 111 18.4.3.5. Az iskola helyiségeinek bérbeadási rendje: _____________________________________ 112 18.4.3.6. Reklámtevékenység: ______________________________________________________ 112 18.4.4. A munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó szabályok ________________________________ 113 18.4.4.1. A munkaidő-nyilvántartás tartalma: _________________________________________ 113 18.4.4.2. A nyilvántartás vezetésének eljárási szabályai: _________________________________ 113 18.4.5. A pedagógiai munka belső ellenőrzéseinek rendje ________________________________ 113 18.4.5.1. Területei: _______________________________________________________________ 113 18.4.5.2. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: __________________________ 113 18.4.5.3. Az ellenőrzés módszerei: ___________________________________________________ 114 18.4.6. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai ______________________________________ 114 18.4.6.1. Az iskolaközösség: ________________________________________________________ 114 18.4.6.2. A szülői szervezet: ________________________________________________________ 114 18.4.6.3. Az iskolai közalkalmazottak közössége: _______________________________________ 115 18.4.6.4. A nevelők közösségei: _____________________________________________________ 115 18.4.6.4.1. Az intézmény nevelőtestülete __________________________________________ 115 18.4.6.4.2. A nevelőtestület értekezletei, az egy osztályban tanítók értekezletei: __________ 115 18.4.6.4.3. A nevelőtestület döntései, határozatai ___________________________________ 116 18.4.6.5. Szakmai munkaközösségek: ________________________________________________ 116 18.4.6.6. A tanulók közösségei: _____________________________________________________ 117 18.4.6.6.1. A diákönkormányzat _________________________________________________ 117 18.4.6.6.2. Az osztályközösség ___________________________________________________ 118 18.4.6.7. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása: _____________________________________ 118 18.4.6.7.1. Iskolavezetés és a nevelőtestület _______________________________________ 118 18.4.6.7.2. A nevelők és tanulók: _________________________________________________ 118 18.4.6.7.3. A nevelők és a szülők _________________________________________________ 118 18.4.6.8. A helyettesítés rendje _____________________________________________________ 119 18.4.6.9. A nevelőtestület által átruházott feladatok és a beszámolás rendje _________________ 119 18.4.6.9.1. Az igazgató a szakmai munkaközösségekre ruházza: ________________________ 119 18.4.6.9.2. A nevelőtestületnek az átruházott jogkörök gyakorlásáról a __________________ 119 18.4.6.10. Az intézmény kapcsolatai __________________________________________________ 119 18.4.6.10.1. Az iskola rendszeres kapcsolatot tart fenn a Franciaországbeli Jarrie iskolájával. _ 120 18.4.6.11. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ________________________ 120 18.4.6.11.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai ________________________________ 120 18.4.6.11.2. Iskolai ünnepélyt tartunk: _____________________________________________ 120 18.4.6.11.3. Az iskolai életet érintő általános hagyományok ____________________________ 120 18.4.6.11.4. Sporttal kapcsolatos hagyományok ______________________________________ 121 18.4.6.11.5. Kulturális hagyományok_______________________________________________ 121 18.4.6.11.6. A dolgozók életével kapcsolatos hagyományok ____________________________ 121 18.4.6.12. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ___________________________ 121 18.4.6.12.1. Egészségügyi ellátás: _________________________________________________ 121 18.4.6.13. Az intézményi védő-óvó előírások ____________________________________________ 122 18.4.6.13.1. A gyermekbalesetek megelőzését szolgáló előírások: _______________________ 122 18.4.6.13.2. A tanuló - és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége: ____________________ 122 18.4.6.13.3. Rendkívüli esemény: _________________________________________________ 122 18.4.6.13.4. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: ____________ 122
7
18.4.6.13.5. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: ___________________________ 122 18.4.6.13.6. A veszélyeztetett épület kiürítése során ügyelni kell a következőkre:___________ 123 18.4.6.13.7. A tűzriadóval, bombariadóval kapcsolatos tudnivalókat a Tűzriadó tartalmazza, mely a tűzvédelmi szabályzat része. ______________________________________________________ 123 18.4.6.13.8. A dohányzás szabályozása az intézmény területén: _________________________ 123 18.4.6.14. Tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái _________________________________ 124 18.4.6.14.1. A tanórán kívüli foglalkozások célja: _____________________________________ 124 18.4.6.14.2. Napközi otthon: _____________________________________________________ 124 18.4.6.14.3. Tanulószoba ________________________________________________________ 124 18.4.6.14.4. Szakköri foglalkozások ________________________________________________ 124 18.4.6.14.5. Énekkar: ___________________________________________________________ 125 18.4.6.14.6. A képességek differenciált fejlesztésére szolgáló foglalkozások: _______________ 125 18.4.6.14.7. Iskolai sportkör ______________________________________________________ 125 18.4.6.14.8. Tanfolyamok ________________________________________________________ 125 18.4.6.14.9. Országjárás, kirándulás _______________________________________________ 125 18.4.6.15. A mindennapi testedzés formái______________________________________________ 125 18.4.6.15.1. Az első-negyedik évfolyamon __________________________________________ 126 18.4.6.15.2. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon ________________________________________ 126 18.4.6.15.3. A napközi otthonban és a tanulószobán __________________________________ 126 18.4.6.16. Az iskolai könyvtár működési rendje __________________________________________ 126 18.4.6.16.1. Feladatai: __________________________________________________________ 126 18.4.6.16.2. A könyvtárhasználóinak köre ___________________________________________ 126 18.4.6.16.3. A beiratkozás módja: _________________________________________________ 126 18.4.6.16.4. A szolgáltatások igénybevételének feltétele: ______________________________ 127 18.4.6.16.5. A könyvtárhasználat szabályai: _________________________________________ 127 18.4.6.16.6. A nyitva tartás, kölcsönzés idejét szeptemberben határozzuk meg: ____________ 127
18.5. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ALKALMAZÁSA A PÁZMÁNY PÉTER UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN ________________________________________________________ 128 18.5.1. Bevezető __________________________________________________________________ 128 18.5.1.1. Az intézményegység tevékenységei __________________________________________ 128 18.5.2. A MŰKÖDÉS RENDJE ________________________________________________________ 128 18.5.2.1. Az iskola nyitvatartási ideje, az iskolába érkezés rendje __________________________ 128 18.5.2.2. Az intézményben folyó munka rendje _________________________________________ 129 18.5.2.3. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje. ___________________________ 130 18.5.2.4. A dolgozók munkarendje ___________________________________________________ 130 18.5.2.5. A pedagógiai munkát meghatározó egyéb dokumentumok _______________________ 131 18.5.2.6. Az iskola épületére vonatkozó egyéb rendelkezések _____________________________ 132 18.5.3. A pedagógiai munka belső ellenőrzés rendje ____________________________________ 132 18.5.4. Belépés és bent tartózkodás rendje az oktatási intézménnyel jogviszonyban nem állók részére _________________________________________________________________________ 133 18.5.5. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje. Formái, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje ________________________ 134 18.5.5.1. Iskolai szervezeti egységek _________________________________________________ 134 18.5.5.1.1. Munkaközösségek ___________________________________________________ 134 18.5.5.1.2. A nevelőtestület _____________________________________________________ 135 18.5.5.1.3. Diákönkormányzat ___________________________________________________ 135 18.5.6. Az intézményegység-vezető vagy intézményegység-vezető helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje ___________________________________________________________ 135 18.5.7. A vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás formái ________________ 136
8
18.5.8. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések ________________________________________ 136 18.5.9. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja (gyermekjóléti szolgálat, iskola egészségügyi ellátás) _________________________________________________________________________ 136 18.5.10. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok _ 137 18.5.11. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje _____________________________ 138 18.5.12. Intézményi védő, óvó előírások _______________________________________________ 138 18.5.13. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők __________________________________ 138 18.5.14. Azon ügyek melyekben a szülői szervezetet az SzMSz véleményezési, egyetértési joggal ruház fel _________________________________________________________________________ 139 18.5.15. Egyéb rendelkezések ________________________________________________________ 139
18.6. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ALKALMAZÁSA A RÁCVÁROSI – ISTENKÚTI ÓVODÁBAN __________________________________________________________________ 140 18.6.1. Bevezető __________________________________________________________________ 140 18.6.1.1. Általános rész____________________________________________________________ 140 18.6.1.2. Az intézményegység tevékenységei __________________________________________ 140 18.6.2. Az óvoda működési rendje ___________________________________________________ 141 18.6.2.1. Az óvoda nyitva tartása, a gyermekek fogadása: _______________________________ 141 18.6.2.2. Az óvoda zárva tartása, szünetek, nevelés nélküli munkanapok: ___________________ 141 18.6.2.3. A vezető intézményben tartózkodásának rendje ________________________________ 141 18.6.3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ________________________________ 142 18.6.3.1. Az ellenőrzés célja:________________________________________________________ 142 18.6.3.2. Az ellenőrzési terv: ________________________________________________________ 142 18.6.3.3. Ellenőrzésre jogosult személyek: _____________________________________________ 142 18.6.4. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával _________________________________________________________________________ 142 18.6.5. Intézményegységekkel való kapcsolattartás rendje _______________________________ 143 18.6.5.1. Az óvoda kapcsolódása a többcélú közös igazgatású intézmény szervezeteihez: ______ 143 18.6.5.2. Az óvoda szervezeti felépítése, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje: __ 144 18.6.6. A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás ____________________________________________________________________ 144 18.6.6.1. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje: _________________ 144 18.6.6.2. Az óvodavezető, óvodavezető-helyettes jogköre: _______________________________ 145 18.6.6.2.1. Az óvodavezető és óvodavezető-helyettes feladatai: _______________________ 145 18.6.6.2.2. Munkáltatással kapcsolatos feladatai: ___________________________________ 145 18.6.6.2.3. Tanügyigazgatással kapcsolatos feladatai: ________________________________ 146 18.6.6.2.4. Pedagógiai munkával kapcsolatos feladatai: ______________________________ 146 18.6.6.2.5. Gazdálkodással kapcsolatos feladatai: ___________________________________ 147 18.6.6.3. Az óvodavezető, óvodavezető-helyettes hiányzása esetén megbízott helyettesítő személy feladatai: _______________________________________________________________________ 147 18.6.6.4. A helyettesítés rendje: _____________________________________________________ 147 18.6.7. A vezető, vezetőhelyettes és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formái és a szülői szervezetre ruházott véleményezési jog __________________________________________________ 148 18.6.7.1. A szülői szervezettel való együttműködés: _____________________________________ 148 18.6.7.2. A szülői szervezet: ________________________________________________________ 148 18.6.7.3. A szülők tájékoztatásának rendje: ___________________________________________ 149 18.6.8. A nevelőtestület működése, feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámoltatására vonatkozó rendelkezések ____________________________ 149 18.6.8.1. A nevelőtestület és működésének rendje: _____________________________________ 149
9
18.6.8.2. A nevelőtestületi értekezlet: ________________________________________________ 149 18.6.8.3. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: ___________________________________ 150 18.6.8.4. A nevelőtestület véleményezési és javaslattevő jogköre: _________________________ 150 18.6.8.5. A nevelőtestület döntései, határozatai: _______________________________________ 150 18.6.8.6. Az átruházott feladatok ellátásával megbízottak beszámoltatására vonatkozó rendelkezések: _____________________________________________________________________ 150 18.6.9. Külső kapcsolatok rendszere, együttműködés formája, módja ______________________ 151 18.6.10. Az ünnepek, ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyomá-nyok ápolásával kapcsolatos feladatok _________________________________________________________________________ 153 18.6.11. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje _____________________________ 154 18.6.12. Az intézményi védő, óvó előírások _____________________________________________ 154 18.6.12.1. Az épület egészére vonatkozó munkavédelmi rendszabályok: _____________________ 154 18.6.12.2. Az óvoda alkalmazottaira vonatkozó gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos szabályok: _______________________________________________________________________ 155 18.6.12.3. Gyermekbalesetek esetére vonatkozó szabályok: _______________________________ 155 18.6.12.4. Gyermekbalesetek esetére vonatkozó dokumentáció, jelentés: ____________________ 155 18.6.12.5. Egyéb balesetvédelmi szabályok: ____________________________________________ 155 18.6.13. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők _______________________ 156 18.6.14. Az óvodai dokumentumok nyilvánosságra hozatalának módja ______________________ 156 18.6.15. Más jogszabály által az szmsz szabályozásába tartozó kérdések _____________________ 156 18.6.15.1. Az óvodában végezhető reklámtevékenységekről: ______________________________ 156 18.6.15.2. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés feltételeiről ____________________ 157
19.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ________________________________________________ 159
20.
MELLÉKLETEK _______________________________________________________ 160
1. sz. melléklet: Jognyilatkozatok _________________________________________________ 160 2. sz. melléklet: Bélyegző nyilvántartás ____________________________________________ 161 3. sz. melléklet: A Mecsekaljai Iskola Igazgatótanácsának ügyrendje ____________________ 162 4. sz. melléklet: A munkáltatói jogok átruházása ____________________________________ 164 5. sz. melléklet: A Mecsekaljai Iskola Könyvtárának gyűjtőköri szabályzata _______________ 165 6. sz. melléklet: Szabálytalanságok kezelésének szabályzata ___________________________ 166 7. sz. melléklet: Adatkezelési szabályzat ___________________________________________ 171 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATHOZ KAPCSOLÓDÓ FÜGGELÉKEK A MECSEKALJAI ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZÉKHELYINTÉZMÉNYÉBEN ____________________________ 179 1. sz. melléklet: A könyvtári informatika helyi tanterve _______________________________________ 179 2. sz. melléklet: Gyűjtőköri szabályzat _____________________________________________________ 182 3. sz. melléklet: Tankönyvellátás rendje ____________________________________________________ 187
A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATHOZ KAPCSOLÓDÓ FÜGGELÉKEK AZ ORFŰI FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN _________________________________________________ 191 1. sz. melléklet: Gyűjtőköri szabályzat _____________________________________________________ 191 2. sz. melléklet: Adatkezelési szabályzat ___________________________________________________ 193 3. sz. melléklet: Az intézményegység szervezeti felépítése _____________________________________ 195
A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATHOZ KAPCSOLÓDÓ FÜGGELÉKEK A JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN ________________________________________________________ 196
10
1. sz. melléklet: Gyűjtőköri szabályzat _____________________________________________________ 196 2. sz. melléklet: Adatkezelési szabályzat ___________________________________________________ 198 3. sz. melléklet: Az intézményegység szervezeti felépítésének vázlata ___________________________ 200
A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATHOZ KAPCSOLÓDÓ FÜGGELÉKEK A KÖZTÁRSASÁG TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN ________________________________________________________ 201 1. sz. melléklet: Adatkezelési és nyilvántartási szabályzat ______________________________________ 201 2. sz. melléklet: Tankönyvrendelési és terjesztési szabályzat ___________________________________ 202 3. sz. melléklet: Az iskola könyvtár gyűjtőköri szabályzata _____________________________________ 205
A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATHOZ KAPCSOLÓDÓ FÜGGELÉKEK A PÁZMÁNY PÉTER UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN __________________________________________________ 212 1. sz. melléklet: Az iskolai könyvtár működési rendje _________________________________________ 212 2. sz. melléklet: A tankönyvellátás rendje __________________________________________________ 217
21.
FÜGGELÉKEK _______________________________________________________ 223
1. sz. függelék: Vezetői pótlékok, egyéb pótlékok ____________________________________ 223
22.
ELFOGADÓ NYILATKOZATOK __________________________________________ 2234
11
A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 40. paragrafusának (1-3.) bekezdése alapján, valamint a módosított 11/1994. (VI. 8) OM rendelete és a többször módosított 2001. évi XXXVII. a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény alapján a Mecsekaljai Óvoda és Általános Iskola elkészítette a Szervezeti és Működési Szabályzatát.
2. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA Az SZMSZ előírásait be kell tartania az intézmény valamennyi dolgozójának (az intézmény tanárainak és alkalmazottainak), és bizonyos pontjait ismernie kell a szülői szervezeteknek és a diákönkormányzatnak. Az SZMSZ szabályai érvényesek az intézményegységek területén, valamint a pedagógiai program alapján szervezett iskolán kívüli rendezvényeken. Az intézmény elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzata visszavonásig hatályos, illetve addig, amíg új törvény nem szabályozza a módosítást. Jogszabály változások alkalmával az intézmény igazgatója köteles az SZMSZ-t felülvizsgálni, az aktuális módosításokat elvégezni és a megfelelő fórumokkal az új SZMSZ-t véleményeztetni, majd a tantestületnek elfogadásra javasolni. Az SZMSZ-ben előírt jogszabályok betartása kötelező, megszegésük szankciót von maga után. Az SZMSZ alapján hozott döntések ellen jogorvoslattal lehet élni. A dolgozó, a tanuló vagy a szülő a jogorvoslati kérelmét írásban nyújtja be az intézmény főigazgatójának, aki erre 30 napon belül köteles írásban válaszolni. Amennyiben a főigazgató válasza nem kielégítő, a jogszabályokban leírt jogi fórumokhoz lehet fordulni.
3. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az intézmény elnevezése: Rövidített név: OM azonosító: Szakágazati szám: Törzsszám: Székhely címe: Bélyegző felirata: Intézményegységei és telephelyei:
Mecsekaljai Óvoda és Általános Iskola Mecsekaljai Iskola 027246 852010 676450 7633 Pécs, Bánki D. utca 2. Mecsekaljai Óvoda és Általános Iskola 7633 Pécs, Bánki D. utca 2. Jurisics Utcai Általános Iskola 7624 Pécs, Jurisics Miklós u. 17. Köztársaság Téri Általános Iskola 7623 Pécs, Köztársaság tér 1. Pázmány Péter Utcai Általános Iskola 7634 Pécs, Pázmány Péter u. 27.
12
Ellátási terülte:
Számlavezető bankfiók: Bankszámlaszám: Intézmény típusa:
7634 Pécs, Égerköz 5. Rácvárosi – Istenkúti Óvoda 7634 Pécs, Rácvárosi u. 56. 7635 Pécs, Nagydeindoli u. 2/2. Fekete István Általános Iskola 7677 Orfű, Ady Endre u. 6. Pécs Megye Jogú Város közigazgatási területén belül meghatározott óvoda és iskola körzetén kívül Bakonya, Cserkút, Kővágótöttös és Orfű községek közigazgatási területe OTP Baranya Megyei Igazgatóság 11731001-15479226-10330009 Többcélú intézmény, közös igazgatású közoktatási intézmény
Az intézmény alapító és felügyeleti szerve: Az intézmény fenntartója:
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Bakonya Község Önkormányzata Cserkút Község Önkormányzata Kővágótöttös Község Önkormányzata Orfű Község Önkormányzata Az alapító okirat száma, kelte: 08-8/1471-48/2011 2011. június 21. Hatálya: A Mecsekaljai Iskola valamennyi intézményegységére, valamennyi állományban lévő dolgozójára vonatkozik Érvényessége: 2010. január 01-től Jelen SZMSZ a mellékletben felsorolt jogszabályok alapján készült.
4. AZ INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGI KÖRE, ANNAK FORRÁSAI, FELADATMUTATÓK 4.1.
ELLÁTOTT FELADATOK óvodai nevelés általános iskola: 8 évfolyamos
13
4.2.
AZ INTÉZMÉNY ALAPTEVÉKENYSÉGEI, ALAPVETŐ SZAKFELADATA
85 OKTATÁS 85101 Óvodai nevelés 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Ezen belül: A testi (mozgássérült), érzékszervi (látás, hallásérült), beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos tartós és súlyos rendellenességével küzdő, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő gyermekek ellátása. 852 Alapfokú oktatás 8520 Alapfokú oktatás 85201 Általános iskolai nevelés, oktatás alsó tagozaton 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1–4. évfolyam) 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1–4. évfolyam) Ezen belül: A testi (mozgássérült), érzékszervi (látás, hallásérült), beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos tartós és súlyos rendellenességével küzdő, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő gyermekek ellátása. 85202 Általános iskolai nevelés, oktatás felső tagozaton 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5–8. évfolyam) 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5–8. évfolyam) Ezen belül: A testi (mozgássérült), érzékszervi (látás, hallásérült), beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos tartós és súlyos rendellenességével küzdő, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő gyermekek ellátása. 855 Egyéb oktatás 855100 Sport, szabadidős képzés 8559 M.n.s. egyéb oktatás évfolyamonként emeltszintű idegennyelvoktatás 1-4. évfolyamon úszásoktatás 1-3 évfolyamon iskolaotthonos osztályok működése évfolyamonként emelt szintű matematika oktatás képességkibontakoztató felkészítés integrációs nevelés-oktatás gyógytestnevelés Diáksport 85591 Közoktatáshoz kapcsolódó egyéb nevelés 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés
14
855912 855914 855915
Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Ezen belül: A testi (mozgássérült), érzékszervi (látás, hallásérült), beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos tartós és súlyos rendellenességével küzdő, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő gyermekek ellátása. 856 Oktatást kiegészítő tevékenység 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Óvodai intézményi közétkeztetés Iskolai intézményi közétkeztetés városi beiskolázású gyógyúszás ellátása 4.3. -
FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK FORRÁSAI Önkormányzati támogatás Saját bevétel Átvett pénzeszközök (pályázattal elnyert pénzek, alapítvány) Előző évi pénzmaradvány
4.4.
AZ ALAPTEVÉKENYSÉGEKRE ÉS A KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGEKRE, VALAMINT AZ SZMSZ-RE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK -
-
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) számú Kormányrendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) számú Kormányrendelet a közoktatásról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásról szóló 138/1992. (X.8.) számú Kormányrendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) számú OM rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételéről szóló 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) számú MKM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet
15
4.5.
FELADATMUTATÓK MEGNEVEZÉSE, KÖRE
Feladatmutatók megnevezése Köre: Tanulólétszám (fő) Az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók Óvodai gyermeklétszám (fő)
Az óvodákkal jogviszonyban álló gyermekek
Tanulócsoport (db)
Az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulóknak a szervezeti egységeknek megfelelő csoportjai (óvoda, iskola) Intézményi étkeztetést igénybe- Az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók vevők létszáma (fő) Foglalkozásokon résztvevők Létszám száma (fő) Az intézmény közoktatási szol- Az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók gáltatásait igénybe vevők létszáma (fő) Pedagógus továbbképzés (fő) Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógus munkakörben foglalkoztatottak - Alapfokú iskolai oktatás, napközis foglalkozás, sajátos nevelési igényű tanulók foglalkoztatása - Iskola tanulói, tanulócsoportok, az iskola sajátos nevelési igényű tanulói, az iskola közalkalmazottai, napközis tanulók. 4.6.
VÁLLALKOZÁSI FELADATOK
A Mecsekaljai Iskola vállalkozási feladatokat nem lát el, de az intézményegységek helyiségeiket az alapfeladatok ellátásának sérelme nélkül szabadon bérbe adhatják. 4.7.
A MECSEKALJAI ISKOLA JOGÁLLÁSA, GAZDÁLKODÁSI JOGKÖRE
A Mecsekaljai Iskola önálló jogi személy, előirányzatai felett részjogkörrel rendelkező, önállóan működő költségvetési szerv. Gazdálkodását a Pécs Városi Költségvetési Központ Elszámoló Szervezet látja el, a két intézmény között megkötött megállapodás alapján. Többcélú intézmény, közös igazgatású közoktatási intézmény, amely feladatait szakmailag önálló, egymással együttműködő, tevékenységüket összehangoló intézményegységekből álló intézményként látja el. 4.8.
A MECSEKALJAI ISKOLA SZERVEZETI EGYSÉGEI 1. 2. 3. 4.
Mecsekaljai Iskola Intézményvezetés Mecsekaljai Iskola Székhely iskola Mecsekaljai Iskola Jurisics Utcai Általános Iskolája Mecsekaljai Iskola Köztársaság Téri Általános Iskolája
16
5. 6. 7.
Mecsekaljai Iskola Pázmány Péter Utcai Általános Iskolája Mecsekaljai Iskola Rácvárosi – Istenkúti Óvodája Mecsekaljai Iskola Fekete István Általános Iskolája Orfű
5. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE
17
18
5.1.
AZ INTÉZMÉNY SZERVEZET
Az intézményvezetés Az intézmény vezetését a főigazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. A főigazgató közvetlen munkatársait az alábbi vezető beosztású dolgozók alkotják: - Igazgatók - Óvodavezető - Kincstárnok Az intézmény felelős vezetője a főigazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az intézmény belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Meg bízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az intézményvezetés a szükségleteknek megfelelő rendszerességgel tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszéléseket a főigazgató vezeti. Az intézményen belüli értekezletek rendjét, feladatait az SZMSZ a későbbiekben részletezi. A vezetői megbízásokhoz kapcsolódó illetménypótlékok mértékét a függelék tartalmazza. Az intézmény dolgozói Az intézmény dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökre az intézmény főigazgatója alkalmazza. Az intézmény dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. Az intézményvezetéshez tartozó szervezetek, kollégák A gazdasági csoport Pénzügyi és gazdálkodási kérdésekben funkcionális feladatokat ellátó szervezeti egység. Ellátja a költségvetési tervezéssel, az előirányzat felhasználással, a pénzellátással, az intézmény hatáskörébe tartozó előirányzat módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a bér- és munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a beszámolási, valamint a FEUVE-i kötelezettséggel, az adatszolgáltatással, a gyermekélelmezéssel kapcsolatos feladatokat. A gazdasági csoport élén a kincstárnok áll. Feladatainak leírását jelen szabályzat „Vezetők közötti munkamegosztás” című rész tartalmazza. A gazdasági csoport dolgozóinak részletes feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák. A titkárság A Mecsekaljai Iskola főigazgatójának közvetlen irányításával működik. Belső szabályzat alapján végzi az érkező iratok központi iktatását, a központi irattárazást, a központi postázást. Végzi a vezető és a szakmai testületek összehívásával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, vezeti az ülések jegyzőkönyveit, nyilvántartja az állásfoglalásokat és a határidőket.
19
Koordinálja az intézményegységek kapcsolattartásából adódó adminisztrációs feladatokat. A Mecsekaljai Iskola iskolatitkárának részletes feladatait a munkaköri leírás állapítja meg. A főigazgatóhoz tartozó munkatársak Mérési, értékelési és minőségfejlesztési munkatárs Az intézmény teljes óraszámú mérés-értékelés szakvizsgával rendelkező minőségügyi munkatársat alkalmaz az intézményegységekben működő minőségirányítási csoportok tevékenységének összefogására. Feladata: Az intézményi MIP összeállítása. Egységes intézményi értékelési rendszer bevezetése és működtetése. Országos mérések lebonyolítása, az eredmények kiértékelése, nyomon követése és a szükséges következtetések levonása. A munkatárs a feladatait a főigazgató irányításával végzi. Az egyes intézményegységek szervezeti felépítése A Mecsekaljai Iskola a nevelő-oktató munkát és az azzal kapcsolatos feladatait hat intézményegységben látja el. Az intézményegységek: Mecsekaljai Iskola Székhely Iskolája Fekete István Általános Iskola Orfű Jurisics Utcai Általános Iskola Köztársaság Téri Általános Iskola Pázmány Péter Utcai Általános Iskola Rácvárosi – Istenkúti Óvoda Az intézményegységek élén igazgatók, illetve óvodavezető állnak, akiknek helyi vezetőmunkáját a helyettes, valamint munkaközösség-vezetők segítik. Az intézményen belüli vezetési munkamegosztást jelen SZMSZ a későbbiekben részletezi. Jelen szabályzat intézményegységekre vonatkozó fejezete tartalmazza az egyes intézményegységek szervezeti felépítésének ábráját. 5.2.
INTÉZMÉNYEGYSÉGEK KÖZÖTTI SZERVEZETEK, KAPCSOLATOK ÉS FELADAT MEGOSZTÁSOK
Szervezeti együttműködés Az intézményegységek munkájukat összehangolják, egymással együttműködnek. Az együttműködés formái: o központi vezetői értekezletek, o az alábbi pontokban részletezett kapcsolatok, o a közös hagyományok ápolásában való közreműködés. A tanévenkénti szakmai együttműködés formáit és területeit az éves munkaterv tartalmazza, tartalmukról az intézményvezetés – az érintett Igazgatókkal egyetértésben – dönt. A szervezeti szintű, tartalmi szintű, tartalmi együttműködésekre a szakmai munkaközösségek is tesznek javaslatot. Intézményi szintű munkacsoportok Az intézményi szintű munkacsoportokat a Mecsekaljai Iskola főigazgatója hozza létre, élén az általa megbízott munkacsoport-vezetők állnak. Éves program alapján a Mecsekaljai Iskola fő20
igazgató szakmai felügyelete mellett működnek. Működésük személyi és tárgyi feltételeiről az intézményvezetés gondoskodik. A munkacsoport vezetők a munkaterv teljesüléséről minden tanév végén írásos beszámolót készítenek. Intézményegységek közötti kapcsolatok Áttanítások, közös foglalkoztatások A racionális munkaerő-gazdálkodás intézményi gyakorlata, hogy a pedagógusok a kötelező óráikat különböző intézményegységekben tarthatják meg. Az áttanításokat, a közös foglakoztatásokat a tantárgyfelosztásokban véglegesítik. Az érintett pedagógusokat változó munkahelyen foglalkoztatja az intézmény. Közös művészeti és sport csoportok A közös művészeti és sport csoportok a résztvevő intézményegységek igazgatóinak közös szakmai irányításával működnek. Közalkalmazotti Tanács Tagjait az intézmény dolgozóiból, az intézmény dolgozói választják meg. Ez a testület látja el az intézményben az alkalmazottak érdekképviseletét. A választást és a működést a Kjt. tartalmazza. Szülői munkaközösség Az intézményben a szülőknek az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség működik. Az intézményegységek szülői munkaközösségei a szülők köréből intézményegységenként: iskolánként 2-2 főt, óvodai telephelyenként 1-1 főt delegálnak az intézményi munkaközösség sorába. A 12 tagú testület megválasztja: elnök elnökhelyettes Az intézményi szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerv. A szülői munkaközösség akkor határozatképes, ha azon az érdekeltek több mint 50 %-a jelen van, döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az intézményi szülői munkaközösséget az intézmény főigazgatója hívja össze, ahol tájékoztatás ad az intézmény egészének életéről, az intézmény munkatervéről, és a jogszabályokban előírt, valamint aktuális feladatokról. Az intézményi szülői munkaközösséget megillető jogok: megválasztja a tisztségviselőit kialakítja saját működési rendjét az intézményi munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, amelyek a szülőkkel, tanulókkal kapcsolatosak. véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A vezetők és az intézményi szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás rendje: Az intézményben működő szülői munkaközösség részére a főigazgató évente két alkalommal ad tájékoztatást az intézmény munkájáról: tanév elején, illetve tanév végén. Intézményi Diákönkormányzat Az intézményi szintű diákönkormányzat az intézményegységekben működő diákönkormányzatok küldötteiből áll. Vezetőjét és más tisztségviselőjét maga választja. 21
Az intézményi Diákönkormányzat működését az egyik intézményegység diáksegítő pedagógusa támogatja. Amennyiben önként vállalkozó nincs közülük, egyiküket a főigazgató felkéri a feladatra, gondoskodva arról, hogy a támogató munkához a kolléga a szükséges időkerettel rendelkezzen. A vezetők és az intézményi diákönkormányzat közötti kapcsolattartás rendje: Az intézményben működő diákönkormányzat részére a főigazgató évente két alkalommal ad tájékoztatást az intézmény munkájáról: tanév elején, illetve tanév végén. 5.3.
INTÉZMÉNYEGYSÉGEK ÉS AZ INTÉZMÉNYVEZETÉS KAPCSOLATA
Az intézményegységek különböző közösségeinek kapcsolattartása a főigazgatóval az igazgatók, óvodavezető útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: - az igazgatói értekezletek, - megbeszélések. Az igazgatók, óvodavezető kötelesek: - az igazgatói értekezlet ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az őket érintő döntésekről, határozatokról. - az irányításaik alá tartozó dolgozók kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az intézményvezetés, a főigazgató felé. A dolgozók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az intézményvezetéssel, a Főigazgatóval. Az intézményen belüli (intézményegységek közötti) kommunikációs rendszer működtetéséről az intézményi Minőségirányítási Program is rendelkezik.
6. A MECSEKALJAI ISKOLA IRÁNYÍTÁSI STRUKTÚRÁJA
22
23 Az azonos színű és azonos szintű csoportok között „kétirányú” ( ), illetve az azonos színű, de eltérő szintű csoportok között „irányító” ( ) munkakapcsolat valósul meg.
6.1.
A GAZDASÁGI CSOPORT FELÉPÍTÉSE
24
7. A DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS ÉS DÖNTÉSHOZATAL FÓRUMAI 7.1.
STRATÉGIAI SZINT
Az alkalmazotti értekezlet Tagjai: az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozó, akivel az intézmény határozott vagy határozatlan közalkalmazotti jogviszonyt létesített. Az alkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. Döntési jogköre: Az alkalmazotti értekezlet dönt a Mecsekaljai Iskola Minőségirányítási Programjának (IMIP) elfogadásáról. Véleményezési jogköre van: az intézmény átszervezésével (megszüntetésével), feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával vagy módosításával, az főigazgató megbízásával és a megbízás visszavonásával. Összehívás módja, gyakorisága: Az alkalmazotti értekezletet a döntési és véleményezési jogkörébe tartozó minden kérdésben össze kell hívni. Az összehívás az intézményegységekhez eljuttatott hivatalos főigazgatói levél útján történik. A szakalkalmazotti értekezlet Tagjai: a vezetők, valamint az Alapító Okiratban meghatározott alaptevékenységre létesített munkakörökben közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatottak. Az intézmény alaptevékenységével összefüggő szakalkalmazotti munkakörök: óvodapedagógus fejlesztő pedagógus tanító tanár könyvtáros Az alaptevékenységet közvetlenül segítő munkakörök: informatikus rendszergazda uszodamester gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Döntési jogkör: Az intézmény pedagógiai programjának elfogadása, módosítása. Az intézmény szervezeti- és működési szabályzatának elfogadása és módosítása. A szakalkalmazotti értekezlet képviseletében eljáró szakalkalmazottak megválasztásáról. Az éves munkaterv elkészítéséről és elfogadásáról. Az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása. A pedagógiai program valamint a szervezeti és működési szabályzat fenntartói jóváhagyásának megtagadása esetén a bírósághoz történő kereset benyújtásáról. Véleményezési jogkör: Az intézményigazgatói megbízással összefüggő, a jogszabályban előírt véleményezési jogkör. A szakalkalmazotti értekezlet döntési jogköréből az Igazgatótanácsra ruházza:
25
A döntés az éves munkaterv elkészítéséről és a munkaterv elfogadásáról. Az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadását. A szakalkalmazotti értekezlet képviseletében eljáró szakalkalmazottak megválasztását. A szakalkalmazotti értekezletet össze kell hívni, ha azt a napirend megjelölésével az intézmény főigazgatója, az igazgatótanács vagy a szakalkalmazottak egyharmada kéri. A szakalkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A főigazgatói megbízással kapcsolatos rendkívüli szakalkalmazotti értekezlet határozatképességéhez legalább kétharmados jelenlétre van szükség. A vezetésre vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról a szakalkalmazotti értekezlet titkos szavazással határoz. Amennyiben a szakalkalmazotti értekezlet az intézmény működését érintő bármely kérdésben véleményt nyilvánít vagy javaslatot tesz, a főigazgató azt megvizsgálja, és arra 30 napon belül indokolással ellátott írásbeli választ ad. Ennek közzétételéről az igazgatók gondoskodnak. A szakalkalmazotti értekezlet üléseiről jegyzőkönyv készül. Igazgatótanács Tagjai: Szavazati joggal rendelkező tagjai: a Mecsekaljai Iskola főigazgatója az igazgatók óvodavezető az intézményegységek dolgozói közül - az intézményegységben megválasztott két – két fő (Orfűről az igazgató egyszemélyben képviseli az intézményegységet) Tanácskozási joggal jelen lehetnek még: Azok a meghívottak lehetnek jelen tanácskozási joggal, akiket az Igazgatótanács ilyen joggal felruház. Véleményezési joggal jelen lehetnek: Az érdekképviseletek felhatalmazott képviselői véleményezési joggal élhetnek az Igazgatótanácsban folyó munkával kapcsolatban. Az igazgatótanácsi tagság személyhez kötött jog, azt átruházni nem lehet, kivéve az igazgatóét, akit akadályoztatás esetén a meghatalmazott helyettese képvisel. Az igazgatótanácsi tagság létesítése: Az Igazgatótanács intézményegységi képviselőit az érintett egységek alkalmazottai titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel választják meg. Minden közalkalmazotti jogviszonyban álló munkatárs javaslatot tehet és választható az igazgatótanácsi tagságra. A megválasztáshoz a választásra jogosultak 50 %-ának +1 főnek titkos szavazás során megszerzett szavazata szükséges. Második fordulóban csak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt indulhat. A megbízás kettő évre szól. A tagság megszűnik a nem főigazgató vagy igazgató tagok kivételével: a megbízás elteltével a tagságról való lemondással a tagságból való visszahívással a közalkalmazotti jogviszony megszűnésével. A lemondás írásban, az igazgatónak történt átadással, a visszahívás az alkalmazottak 50 %-a
26
+ 1 fő javaslata alapján, a megválasztással azonos javaslati és szavazási folyamat végén, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor az utolsó munkában töltött napon válik hatályossá. A tagság megszűnésekor az új tag megválasztása megkezdhető. Az Igazgatótanács működése Az Igazgatótanács ülései nyilvánosak. Az Igazgatótanács évente legalább négy alkalommal ülésezik előzetes ütemterv alapján. Ügyrendje az SZMSZ melléklete. Rendkívüli ülést a Mecsekaljai Iskola főigazgatója vagy a tagok kétharmada kezdeményezhet az okok megjelölésével. Az Igazgatótanács akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a főigazgató szavazata dönt. Az igazgatói megbízáshoz, a megbízás visszavonásához, a fegyelmi döntéshez, az igazgatótanácsi tagok kétharmadának titkos szavazás keretében adott, igenlő szavazata szükséges. A döntéssel érintett személy a szavazásban nem vehet részt. Az IT tagjainak feladata alkalmazotti közösségeiket tájékoztatni az IT napirendjéről, előterjesztéseiről, állásfoglalásairól, döntéseiről. Minden olyan esetben, amikor jogszabály vagy az IT saját döntése meghatározza, titoktartási kötelezettsége van. Az Igazgatótanács feladata az alkalmazotti értekezlet előkészítése. Ennek keretében dönt az értekezlet összehívásának időpontjáról és napirendjéről. Az értekezlet elé kerülő előterjesztést előzetesen véleményezi. Állásfoglalását ismertetni kell. Az Igazgatótanács készíti elő az alkalmazotti értekezletet akkor is, ha annak összehívását a fenntartó kezdeményezi, kivéve az főigazgatói megbízás tárgyában, amelyet az előkészítő bizottság végez. Napirendi javaslatot az intézmény valamennyi közalkalmazottja tehet az IT választott tagjain keresztül. Az előterjesztők köre kiegészül a javaslattevővel. A javaslattevők által megjelenített alternatívákat az IT választott tagjai képviselik. Az Igazgatótanács üléseiről jegyzőkönyv készül. Az Igazgatótanács személyi döntéseket érintő ügyekben valamint saját hatáskörében zárt üléseket rendelhet el. Döntési jogköre: Az igazgatói pályázatok kiírásának feltételeiről és ütemezéséről. Az igazgatói megbízásról és a megbízás visszavonásáról. Az igazgatókkal szembeni fegyelmi eljárás megindításáról, a fegyelmi büntetés megállapításáról. Az intézményegységek feladatainak összehangolásáról. Szervezeti egységek létrehozásáról és megszüntetéséről. A pedagógiai művelődési programmal összhangban álló szakmai fejlesztésekről és az azt szolgáló személyi, tárgyi feltételekről. Az intézmény belső kitüntetéseinek odaítéléséről. Saját ügyrendjéről. Átruházott hatáskörben dönt: Az éves munkaterv elkészítéséről és a munkaterv elfogadásáról. Az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról. A szakalkalmazotti értekezlet képviseletében eljáró szakalkalmazottak megválasztásáról. Véleményezési jogköre: A kibocsátásra kerülő Mecsekaljai Iskola - szintű szabályzatok, az intézmény éves
27
7.2.
beszámolója. A fejlesztési, beruházási és felújítási tervek. Az intézményi költségvetés belső keretei felosztásának tervezete. A fenntartóhoz továbbítandó felújítási igények. Minden olyan kérdés, melyről az igazgató véleményt kér.
NEM STRATÉGIAI KÉRDÉSEK DÖNTÉSI FÓRUMAI
Az igazgatói értekezlet Az intézmény operatív döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő szerve, amely a más testületek elé nem tartozó belső szabályzatok megállapításában, valamint a főigazgató által meghatározott ügyekben döntéshozó testületként is működhet. Előkészíti az Igazgatótanács elé kerülő és az érdekképviseletekkel egyeztetendő döntésre váró feladatokat. Információt közvetít a napi működés formájáról, tartalmairól. Az igazgatói értekezletet a főigazgató vezeti. Tagjai: a Mecsekaljai Iskola főigazgatója és helyettese (Székhelyintézmény igazgatója) az igazgatók az óvodavezető Az igazgatói értekezlet saját munkaprogramja szerint kéthetente ülésezik, a témától függően meghívhat még más tagokat is. 7.3.
INTÉZMÉNYEGYSÉGEK DÖNTÉSHOZATALI FÓRUMAI
Az alkalmazotti értekezlet Tagjai: az intézményegységben foglalkoztatott valamennyi dolgozó: a nevelők és a közalkalmazotti jogviszonyban lévő adminisztratív és technikai dolgozók. Az alkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. Döntési jogköre: Az alkalmazotti értekezlet dönt az adott intézményegység törvényileg előírt dokumentumainak elfogadásáról, az intézményegység személyi képviselőinek megválasztásáról. Véleményezési jogköre: Az intézményegység igazgatójának megbízásával és a megbízás visszavonásával kapcsolatos kérdésekben. Összehívás módja, gyakorisága: az alkalmazotti értekezletet a döntési és véleményezési jogkörébe tartozó minden kérdésben össze kell hívni. Intézményegységi nevelőtestületi értekezlet Tagjai: az intézményegység minden pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja. Döntési jogkör: a pedagógiai program és módosításának elfogadása; az éves munkaterv elkészítése és elfogadása; az intézményegység munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása;
28
a házirend elfogadása; a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; a tanulók fegyelmi ügyei, osztályozóvizsgára bocsátása; a továbbképzési, beiskolázási terv jóváhagyása; a minőségi bérpótlék elveinek és szempontjainak kidolgozása, elfogadása; Véleményezési jogkör: az igazgatói, főigazgatói megbízással kapcsolatban; tantárgyfelosztás; SZMSZ; a működést érintő minden kérdésben; az egyes pedagógusok külön megbízatása. A döntések végrehajtásáról való beszámoltatás a nevelőtestületi értekezleten történik. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az igazgatói megbízással kapcsolatos rendkívüli nevelőtestületi értekezlet határozatképességéhez legalább kétharmados jelenlétre van szükség. A vezetésre vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról a nevelőtestületi értekezlet titkos szavazással határoz. A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyv készül. Intézményegységi igazgatói értekezlet Az intézményegység döntés-előkészítő, véleményező, elemző, javaslattevő fóruma. Tagjai: az intézményegység igazgatója és helyettesei, a munkaközösség-vezetők, az érdekképviselet, a DÖK-segítő tanár. A témától függően további meghívottak is jelen lehetnek. A testület szükség szerinti gyakorisággal ülésezik. Munkaközösségi értekezlet A munkaközösségek az intézményegység pedagógusainak szakmai alapon szerveződő közösségei. Feladatuk a szakmai munka összehangolása: Elvégzik és koordinálják a pedagógiai program szakterületükre vonatkozó feladatait. Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, módszertanát. Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket. Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. Ellátják a felzárkóztatást és a tehetséggondozást. Összeállítják a belső vizsga, a felvételi anyagait, lebonyolítják a méréseket. Javaslatot tesznek a tantárgyfelosztásra. Támogatják az új kollégák munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget. A munkaközösség-vezetőket intézményegységi szinten a munkaközösségek demokratikusan választják meg tagjaik közül. Az igazgatóknak egyetértési joguk van a választással kapcsolatosan.
29
Vezetőik részt vesznek az iskolavezetés munkájában: a tervezésben, a szervezésben és az ellenőrzésben. Tagjai: az adott munkaközösséghez tartozó pedagógusok Döntési és véleményezési jogkör: dönt a munkaközösség szakterületét érintő továbbképzési programról; az iskolai tanulmányi versenyekről; saját működéséről és munkatervéről; a pedagógiai program elveinek megfelelően arról, hogy milyen tankönyvet használ. Véleményét ki kell kérni a szakterületét érintően: a szakmai munka eredményességével kapcsolatban, a munka továbbfejlesztéséről, a pedagógiai program elfogadásához. a felvételi követelmények meghatározásához. a tantárgyfelosztásról, új kollégák pályázatáról. A munkaközösségek évente legalább négy alkalommal tartanak megbeszélést. Ezekről az alkalmakról írásos emlékeztetőt készítenek. A munkaközösség-vezetői tevékenységéért járó pótlék részletezését a Függelék tartalmazza.
8. KÉPVISELETI JOG 8.1.
AZ INTÉZMÉNY KÉPVISELETE
Az intézményt a Mecsekaljai Iskola főigazgatója képviseli harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. A főigazgató e jogkört az ügyek meghatározott csoportjára nézve az intézmény dolgozóira az alábbiak szerint ruházza át: az igazgatókra a szakmai képviseletet abban az esetben, ha a képviselet nem haladja meg az érintett intézmény illetékességét bármely ügyben egyedi írásbeli meghatalmazás alapján A képviselet főbb elvei, szabályai: a Mecsekaljai Iskolát a nyilvánosság előtt képviselő csak olyan kérdésekről nyilatkozhat, amelyekről van információja és nyilatkozattételre jogosult. A jogosultságot jelen SZMSZ fejezetei tartalmazzák az intézmény egészét, terveit, stratégiai céljait illetően az intézmény nevében a főigazgató jogosult nyilatkozni az alkalmazottak csak az illetékes vezető engedélyével nyilatkozhatnak az intézmény nevében nem adható nyilatkozat a titoktartási körbe tartozó tényekről, adatokról a közölt adatok valódiságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozat adó a felelős a nyilatkozattevő nem járulhat hozzá nyilatkozatának közléséhez a tartalma előzetes megismerése nélkül
30
8.2.
a nyilatkozattevő kötelessége a nyilvánosság előtt a Mecsekaljai Iskola jó hírnevének megőrzése
INTÉZMÉNYEGYSÉGEK KÉPVISELETE
Az intézményegység szakmai képviseletét abban az esetben, ha a képviselet nem haladja meg az intézményegység illetékességét az intézményegység igazgatója látja el. A vezető e jogkört az intézményegység dolgozóira az alábbiak szerint ruházza át: Akadályoztatása esetén –helyettesére Képviseleti jogát írásbeli meghatalmazás alapján az intézményegység más dolgozójára. 8.3.
AZ ALÁÍRÁSI JOGKÖR GYAKORLÁSA
Az intézmény nevében aláírásra a főigazgató jogosult. Távolléte, akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó iratokat helyette helyettese (székhelyintézmény igazgatója), vagy a helyettesítéssel megbízott igazgató írja alá. A pénzkezeléssel, gazdálkodással kapcsolatos iratokon a Pénzkezelési és Utalványozási Szabályzat által meghatározott módon kell aláírni. Az igazgatók aláírási jogköre a vezetésük alá tartozó egység szakmai tevékenységével kapcsolatos levelekre, a saját hatáskörben tett intézkedésekre, a tanügyigazgatás és a szakmai kompetencia körébe tartozó ügyekre terjed ki.
9. A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS Az intézményben a vezetéssel kapcsolatos feladatokat a főigazgató az intézményegységek esetében pedig az igazgatók és helyetteseik látják el. 9.1.
A FŐIGAZGATÓ
A Mecsekaljai Iskola élén a magasabb vezető beosztású főigazgató áll, akinek feladata és hatásköre az alábbiakra terjed ki: Felel a vezetői feladatok szakszerű ellátásáért és összehangolásáért. Irányítja és ellenőrzi az intézmény szakmai, igazgatási és gazdasági életét. Gondoskodik a pedagógiai-művelődési program megvalósításának személyi, tárgyi és módszertani feltételeiről. Gondoskodik az ágazati, városi és a lakóterületi feladatok végrehajtásáról, a szervezeti egységek tevékenységének koordinálásáról. Gyakorolja – az illetékes igazgatóval történt egyeztetés után– közalkalmazotti jogviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos, valamennyi közalkalmazottra kiterjedő kizárólagos munkáltatói jogkört, valamint a közvetlen irányítása alá tartozó közalkalmazottak tekintetében a teljes munkáltatói jogkört.
31
Előkészíti az Igazgatótanács jogkörébe tartozó döntéseket, ellenőrzi végrehajtásukat. Irányítja és ellenőrzi az intézmény gazdálkodását, figyelemmel kíséri az üzemelés folyamatosságát és gazdaságosságát, rendelkezik az eszközállomány és a helyiségek kihasználásának optimális módjáról. Gondoskodik a munka- és tűzvédelmi, valamint a katasztrófavédelemmel összefüggő feladatok ellátásáról. Az Igazgatótanács állásfoglalása alapján dönt a dolgozók anyagi és erkölcsi elismerésének elveiről és módjáról. Dönt az intézményen belül felmerülő hatásköri és egyéb vitákban, ha azokat a jogszabály vagy az SZMSZ nem utalja más hatáskörbe. Eleget tesz a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségeinek a szakszervezet szerveivel és a Közalkalmazotti Tanáccsal kapcsolatban. Teljes körűen képviseli az intézményt a külső szervek előtt, de a képviseletre – meghatározott ügyekben – eseti vagy állandó megbízást adhat; meghatározza a képviselet mértékét és gyakorlatának módját, e megbízás nélkül képviseleti jog csak az intézményigazgatót illeti meg. Érvényesíti az aláírási és kötelezettségvállalási jogosultságát. Mint az intézmény egyszemélyi vezetője, rendkívüli esetben, indoklás alapján jogosult bármely ügyet magához vonni, és abban személyesen dönteni. A tanulók, a szülők kiértesítését megelőzően felülvizsgálja a tanulói felvételekkel kapcsolatos vezetői döntéseket és a létszám és csoportszám alakulását. Jóváhagyja az iskolák tantárgyfelosztását, túlórakeretét, pótlékkeretét. A hatáskörök átruházása A Mecsekaljai Iskola főigazgatója – egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett – a következő hatásköröket ruházza át: A képviseleti jogok köréből: - A hatáskör átruházásának szabályait jelen SZMSZ tartalmazza. A munkáltatói jogköréből - A közalkalmazotti jogviszony létesítése és megszüntetése kivételével a munkáltatói jogkört az igazgatókra az irányításuk alá tartozó közalkalmazottak tekintetében. Az erre vonatkozó összefoglaló táblázat az SZMSZ melléklete. 9.2.
A KINCSTÁRNOK határozatlan idejű vezetői megbízását a főigazgató adja, aki gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, irányítja, szervezi és ellenőrzi a gazdasági csoport munkáját, a számviteli és pénzügyi vonatkozású kérdésekben az intézmény egészére kiterjedő érvényű intézkedéseket készít elő az intézmény főigazgatójának egyetértésével, amelyeket az főigazgató foganatosít, folyamatosan aktualizálja az intézmény belső gazdálkodási szabályzatait, összeállítja a költségvetést, és az Igazgatótanáccsal együttműködve a végrehajtás során irányítja és ellenőrzi a költségvetési előírások betartását, ellenőrzi az intézmény vagyon-nyilvántartási és bizonylati rendjének betartását, az intézmény vagyonvédelmét, gondoskodik az intézményegységek gazdasági ügyintézőinek rendszeres tájékoztatá32
sáról. A költségvetés tervezésének folyamatát az Intézményi Minőségirányítási Program: Tervezés intézményi folyamatai című fejezete tartalmazza. 9.3.
AZ IGAZGATÓK
Vezetői megbízásukról és a megbízás visszavonásáról az Igazgatótanács véleményének meghallgatása után a Mecsekaljai Iskola főigazgatója dönt, és gyakorolja a munkáltatói jogokat. Irányítják, szervezik intézményegységük szakmai munkáját, szakmai ügyekben képviselik az intézményegységet. Döntenek az intézményegységük működésével kapcsolatos minden olyan szakmai kérdésben, amelyek előzetes egyeztetése nem tartozik a Mecsekaljai Iskola intézményvezetéséhez, ill. amelyekben a döntés nem tartozik az intézményegység más közösségének hatáskörébe. A hatáskörükbe tartozó ügyekben eleget tesznek a szakszervezeti és közalkalmazotti tanácsi egyeztetéseknek. A jogszabályban meghatározottak szerint végzik tanügyigazgatási, illetőleg más, törvényben előírt kötelezettségeiket. Gondoskodnak a munkaerő-gazdálkodási feladatok ellátásáról, ezek során egyeztetnek a Mecsekaljai Iskola főigazgatójával. A Pedagógiai Program és a Mecsekaljai Iskola belső szabályzataiban szereplő valamennyi lehetséges területen együttműködnek egymással. Gyakorolják az egyeztetési jogot az intézményegység alapfeladatára létesített munkakörre benyújtott pályázat elbírálásakor. Szervezik az együttműködést külső szervekkel, civil szervezetekkel. Szorosan együttműködnek egymással. Végzik a gazdálkodás területén a vezetők részére előírt, valamint a munka- és tűzvédelmi szabályzatban előírt ellenőrzéseket. Ellátják és irányítják a pedagógiai, szakmai munka belső ellenőrzését az intézményegység belső működési szabályzatának megfelelően. Az eredményes gazdálkodás érdekében az éves költségvetés tervezésének időszakában felmérik és a gazdasági szervezet vezetőjéhez eljuttatják az intézményegység következő évi személyi és dologi jellegű igényeit. Felelősségük a feladataik ellátásáért, az általuk vezetett intézményegység szakmai munkájáért a költségvetési fegyelem betartás érdekében tett intézkedésekért áll fenn. Elkészítik az éves munkatervet. 9.4.
A HELYETTESÍTÉS RENDJE
A főigazgatót távollétében a helyettes (székhelyintézmény igazgatója) helyettesíti. A főigazgató tartós akadályoztatása1 esetén, és amennyiben a vele való egyeztetés nem lehetséges, teljes körű döntési jogkörrel rendelkezik. 1
Akadályoztatásnak tekintendő: baleset, tartós betegség, külföldi tartózkodás.
33
Mindkettőjük távolléte esetén a helyettesítési feladatokat a főigazgató által írásban megbízott igazgató látja el. Ez utóbbi esetben a helyettesítő felelőssége és intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 9.5.
A SZAKMAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE
Az intézmény belső ellenőrzési feladatai: - biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését; - segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; - segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését; - az intézményvezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről; - feltárja és jelezze az intézményvezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt; - szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A szakmai munka belső ellenőrzésére az intézményben az alábbi személyek jogosultak: - A Mecsekaljai Iskola főigazgatója - A Mecsekaljai Iskola kincstárnoka - Az intézményegységek igazgatói, helyettesei A vezetők ellenőrzéssel kapcsolatos feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák. A főigazgató közvetlenül ellenőrzi az igazgatók, óvodavezető és a hozzá közvetlenül beosztott szakemberek szakmai munkáját. Az ellenőrzés formái: beszámoltatás célvizsgálat, amelynek megállapításait az érintettel kell megbeszélni. dokumentumelemzés értekezleteken való részvétel tanügyi dokumentumok ellenőrzése az ellenőrzési- értékelési rendszer működtetése. A visszacsatolás formái és fórumai Az intézményegység-vezetés tájékoztatása Munkaközösségi, nevelőtestületi értekezletek Igazgatótanács Személyes tájékoztatás az ellenőrzött személyekkel A Mecsekaljai Iskola főigazgatója az intézményegységekben a szakmai munka ellenőrzését az igazgatókkal való egyeztetés alapján végzi. Ld.: Intézményi Minőségirányítási Program: Ellenőrzés, mérés, értékelés c. fejezet. 9.6.
A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE
A pedagógiai munka belső ellenőrzésére az intézményben az alábbi személyek jogosultak:
34
A Mecsekaljai Iskola főigazgatója Az intézményegységek igazgatói, helyettesei Az ellenőrzés formái: beszámoltatás óralátogatás dokumentumelemzés értekezleteken való részvétel tanügyi dokumentumok ellenőrzése az ellenőrzési- értékelési rendszer működtetése. A visszacsatolás formái és fórumai Az intézményegység-vezetés tájékoztatása Munkaközösségi, nevelőtestületi értekezletek Igazgatótanács Személyes tájékoztatás az ellenőrzött személyekkel A Mecsekaljai Iskola főigazgatója az intézményegységekben a pedagógiai ellenőrzést az igazgatókkal való egyeztetés alapján végzi. Ld.: Intézményi Minőségirányítási Program: Ellenőrzés, mérés, értékelés című fejezet. Az ellenőrzési tervet az éves munkaterv tartalmazza. 9.7.
AZ IGAZGATÓK KÖZÖTTI MUNKAMEGOSZTÁS ÉS HELYETTESÍTÉS RENDJE
Az igazgatók közötti munkamegosztást, és a helyettesítés rendjét jelen szabályzat intézményegységekre vonatkozó fejezete tartalmazza.
10. A MŰKÖDÉS RENDJE Az intézmény működésének helyi rendjét az éves munkaterv határozza meg. A Mecsekaljai Iskola munkatervét az Igazgatótanács fogadja el átruházott hatáskörben. A munkatervben kell szabályozni a nevelő-oktató munkához szükséges helyiségek használatát, a vezetők munkaidő-beosztását és a vezetők fogadóóráit. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait az intézmény kollektív szerződése tartalmazza összhangban a Munka Törvénykönyve, ill. a Közalkalmazotti Törvény rendelkezéseivel. A munkavégzéshez kapcsolódó jogokat, kötelességeket, a munkaidő beosztását a munkaköri leírások tartalmazzák. A munkaköri leírásokat az igazgatók, az Intézményvezetés dolgozói esetében az Mecsekaljai Iskola főigazgatója készíti el. Minden év szeptember 15-ig felül kell vizsgálni azokat. 10.1. NYITVA TARTÁS A Mecsekaljai Iskola székhelyén a Titkárság 8.00 órától 16.00 óráig tart nyitva. Tanítási szünetekben a Fenntartó által megjelölt napokon és időintervallumban ügyeletet lát el. A Mecsekaljai Iskola székhelyén működő központi Gazdasági csoport szorgalmi időszakban 35
hétfőtől csütörtökig 7.30-tól 16.00-ig, pénteken 7.30-tól 13.30-ig tart nyitva, 16.00-ig ügyeletet biztosít. A Gazdasági csoport szorgalmi időn kívül évente a munkatervben meghatározott módon működik. Az ügyfélfogadás rendje évenkénti felülvizsgálatot követően kerül szabályozásra, melyet a helyben szokásos módon közzéteszünk. Az intézményegységek nyitva tartását, valamint „a közoktatási intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, melyek megtartása kötelező a közoltatási intézmény területén tartózkodó szülőknek, illetve a közoktatási intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek” jelen szabályzat intézményegységekre vonatkozó fejezete tartalmazza. Ezen rendelkezéseket bárki számára hozzáférhetővé kell tenni, hogy annak tartalmát megismerhesse. 10.2. A VEZETŐK BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE A Mecsekaljai Iskolában a hivatali nyitvatartási időben a főigazgató, vagy a kincstárnok tartózkodik. A hivatali nyitvatartási időn kívül a főigazgató által megállapított ügyeleti rend szerinti vezető felel az intézményért. Az igazgatók benntartózkodásának pontos beosztását jelen szabályzat intézményegységekre vonatkozó fejezete és az éves munkatervek tartalmazzák. 10.3. NEM JOGVISZONYBAN ÁLLÓK BENNTARTÓZKODÁSA, FOGADÁSA
A Mecsekaljai Iskola szolgáltatásainak igénybe vétele a külső használók számára nyitottságot feltételez. Az intézményben való benntartózkodás azonban nem zavarhatja a nevelő, nevelő-oktatói munka nyugodt feltételeit, körülményeit. A Mecsekaljai Iskolában hivatali időben megjelenő külső személyek a portásnak bejelentik jövetelük célját, akik szükség esetén megfelelő tájékoztatást adnak, és elkísérik az ügyintézés helyére. A fenntartó képviselőit, illetve más hivatalos szervtől érkezőket először a főigazgató fogadja, abban az esetben is, ha a megbeszélés, ellenőrzés, szaktanácsadás az intézményegységeket érinti. A szülők fogadásának rendjét jelen szabályzat intézményegységekre vonatkozó fejezete tartalmazza. Azok számára, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel, a belépés és benntartózkodás rendjét az intézményegységek szabályozzák, illetve a benntartózkodás szabályait az egységekben kifüggesztett házirendek tartalmazzák. 10.4. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI Az intézmény intézményegységein keresztül az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működhetnek: - napközi otthon - tanulószoba - szakkörök
36
énekkar iskolai sportköri foglalkozások tömegsport foglalkozások felzárkóztató foglalkozások egyéni foglalkozások tehetséggondozó foglalkoztatások továbbtanulásra előkészítő foglalkozások, és szükség szerint más jelenleg nem ismert feladatok ellátásához kialakítandó szervezeti egység. A tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó szabályokat e jelen szabályzat intézményegységekre vonatkozó fejezete tartalmazza. -
10.5. A MINDENNAPI TESTEDZÉS Jelen szabályzat intézményegységekre vonatkozó fejezetei rendelkeznek róla. 10.6. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉGEK KÖNYVTÁRAINAK MŰKÖDÉSE Jelen szabályzat intézményegységekre vonatkozó fejezetei rendelkeznek róla. 10.7. VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK Az intézmény tanulói a gyerekek biztonsága érdekében minden tanév elején intézményegységenként balesetvédelmi oktatásban részesülnek, melyről jegyzőkönyv készül. Az intézmény dolgozói évente tűzvédelmi, baleset-, és munkavédelmi oktatásban részesülnek, melyről jegyzőkönyv készül az oktatási naplókba. A felnőtt és gyermekbalesetek esetén megteendő intézkedésekről folyamatszabályozás készült, mely minden egységben megtalálható. 10.8. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS RENDJE Az intézmény- a fenntartó és a házi gyermekorvosi szolgálat közötti megállapodása alapján – biztosítja az iskolai tanulók és az óvodai gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét. Az iskolai tanulók és az óvodás gyermekek félévente fogorvosi szűrővizsgálaton vesznek részt. Minden intézményegységben védőnő közreműködésével zajlik a tanulók egészségügyi szűrése. Az egészségügyi ellátás időpontja a Házirendben olvasható. 10.9. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK
Az intézményegységekben történt rendkívüli eseményekről az igazgatók, óvodavezető a főigazgatót és a fenntartót egyidőben, haladéktalanul tájékoztatni kötelesek, valamint a helyzettől függően a rendőrséget, a tűzoltóságot, a mentőket, a katasztrófavédelmet.
37
Bomba- és tűzriadó esetén az intézmény érvényes bomba- és tűzriadó terve szerint kell eljárni. Az eljárási és szervezeti rendjét az intézményi és intézményegységi bomba- és tűzvédelmi szabályzat tartalmazza.
11. KÜLSŐ KAPCSOLATOK
A Mecsekaljai Iskola széles körű szakmai kapcsolatot tart fenn a városi, megyei és országos szakmai szervezetekkel, illetve tagja számos szakmai egyesületnek. Ld.: Intézményi Minőségirányítási Program: Partnerkapcsolatok című fejezete. A külső kapcsolatok rendszerét és szintjeit az intézmény főigazgatója határozza meg. A főigazgató szervezik a kapcsolattartást a Mecsekaljai Iskolával kapcsolatban álló intézményekkel, állami, önkormányzati, civil szervezetekkel és vállalkozásokkal. Az Igazgatók szakmai ügyekben közvetlenül is tartják a kapcsolatot a szakmai szervezetekkel. Kiemelt kapcsolatot tart fenn az intézmény a megyei Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézettel, a városi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, nevelési-oktatási, közművelődési intézményekkel, iskola-egészségügyi szolgálattal. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal való közvetlen kapcsolattartás a gyermek és intézményegységek ifjúságvédelmi felelőseinek, valamint az Igazgatók feladata. Az iskola-egészségügyi szolgáltatóval szintén ők tartanak közvetlen kapcsolatot.
12. A KÖZÖS TEREK HASZNÁLATA Közös rendezvények helyei: a Mecsekaljai Iskola aulája a különböző telephelyeken lévő nagy befogadóképességű terek A Mecsekaljai Iskolában a közös terek használatáról, és a más intézményegységekben nyert terek használásáról az igazgatói értekezleteken történt egyeztetések után, az Igazgatótanács állásfoglalása alapján a főigazgató dönt. Az intézményegységek helyiségeinek külső szervek, magánszemélyek általi igénybevétele díjazás ellenében, terembérleti szerződéssel történik, az Önköltség-számítási szabályzatban előírtak figyelembevételével. Az intézményi házirend fejezetei tartalmazzák a használatukban lévő létesítmények és helyiségek használati rendjét.
13. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és a gyermekközösség minden tagjának kötelessége. Az intézmény közös rendezvényeit (tanévnyitó, tanévzáró) az éves intézményi munkaterv
38
tartalmazza. Koordinálásuk főigazgató feladata. Jelen szabályzat intézményegységekre vonatkozó fejezete és az éves munkatervei tartalmazzák hagyományos és újonnan bevezetésre kerülő rendezvényeit, programjait.
14. A TANKÖNYVTÁMOGATÁS RENDJE A tanulói tankönyvtámogatás rendjét a 2001. XXXVII. Tv a tankönyvpiac rendjéről és a 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelete szabályozza. Az abban nem szabályozott kérdéseket jelen intézményi szabályozás rögzíti. Igénybejelentés Az intézmény a rendeletben megfogalmazott azon kötelességét, hogy minden év november 15-ig fel kell mérnie a következő tanévre szóló támogatási igényeket, úgy teljesíti, hogy legkésőbb október 31-ig a tájékoztatóval kiegészített igénylőlapot minden családnak hazaküldi, és azt a fenti határidőre visszagyűjti. A szülőknek az igénylőlapon jelzett igazolásokat eddig a határidőig kell bemutatniuk. A felmérést és összesítést az egyes intézményegységekben megbízott felelősök végzik, melynek egyéb szabályozásait jelen szabályzat intézményegységekre vonatkozó fejezete tartalmazzák. Pótigény, ill. lemondás Amennyiben a jogosultság állapotában év közben változás áll be (új igény, vagy jogosultság elévülése), a szükséges igazolások bemutatásával írásban be kell jelenteni az intézményegységek titkárságán. Támogatási lehetőségek: Ingyenes tankönyvellátás Az intézménynek az ingyenes tankönyvellátás megoldásához normatív állami támogatási keret áll rendelkezésére. A keretet az előzetes igényfelmérés alapján kapjuk. Az igénylés benyújtása a szülő feladata, melyet az iskola által kiküldött nyomtatványon tehet meg. A nyomtatványon a nemleges választ is fel kell tüntetni, aláírni és visszaküldeni. Normatív támogatás csak az Oktatási Minisztérium által közzétett tankönyvlistán szereplő könyvekre használható fel. Az állami normatívaként rendelkezésére bocsátott keretből kötelezően ki kell elégíteni: - az ingyenes tankönyvellátásra való jogosultságot az igénylőlap kitöltésével. - a keret legalább 25%-át az intézményegységi könyvtár számára tartós tankönyv vásárlására kell fordítani. Az intézményegységi könyvtárból kell kielégíteni a napközi és a tanulószobai feladatok ellátásához, és a délelőtti tanításhoz szükséges kölcsönzési igényeket. A további támogatás lehetséges formái: - kölcsönzés a könyvtárból, A tankönyvrendelés összeállításakor a szülőket tájékoztatjuk, hogy mely könyvek ill. munkafüzetek, segédletek nem szerepelnek az OM listáján. Az OM listán nem szereplő könyveket a szülői közösség jóváhagyásával lehet a tankönyvlistára felvenni. További kedvezmények igénylése: Pénzbeli támogatást az intézmény nem tud nyújtani.
39
Támogatás igénybevétele kölcsönzéssel A kölcsönzéssel igénybe vehető tankönyvek listáját darabszámmal együtt a tankönyvrendelés elkészítése előtt meghirdetik az intézményegységek, ill. felteszik honlapjukra. A kölcsönzött tankönyvek állapotára a kölcsönző tanulónak különösen ügyelnie kell, és azt a szorgalmi idő végén a könyvtárba vissza kell hozni. Több évig használható taneszköz esetében.- pl. példatár, atlasz - a használati periódus végén kell visszahozni. A vissza nem hozott könyvért a szülő kártérítési felelősséggel tartozik, amely az új könyv árának 50%-a. Használt tankönyvek Az intézményegységek minden tanévben egy meghirdetett időpontban visszagyűjtési akciót szervez az előző tanév tankönyveiből. A visszahozott tankönyvekkel a szülők az intézményegységeket (a rászoruló tanulókat) támogatják, ezért azokért nem fizetünk. Az iskolai diákönkormányzat részt vesz a visszagyűjtésben és a könyvek szétválogatásában. A jó állapotú könyveket tartós kölcsönzésre használjuk. A tankönyvtámogatás rendszerével kapcsolatos egyéb helyi szabályokat jelen szabályzat intézményegységekre vonatkozó fejezete tartalmazza.
15. AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA A Mecsekaljai Iskola Pedagógiai, Nevelési Programja, Szervezeti és Működési Szabályzata, Házirendje, Kollektív Szerződése, Minőségirányítási Programja, stb. minden intézményegység könyvtárában minden intézményegység honlapján az intézmény titkárságán az intézmény honlapján kerül elhelyezésre. A dokumentumok nyilvánosak, melyeket hivatali időben, illetve a könyvtár nyitvatartási idejében megtekinthetők. Átfogó, intézményi szintű felvilágosítást a dokumentumokkal kapcsolatban előzetes időpont egyeztetés után a főigazgató, illetve az általa megbízott vezető, kolléga adhat. Az intézményegységek dokumentumainak nyilvánosságra hozataláról jelen szabályzat intézményegységekre vonatkozó fejezete rendelkezik.
16. REKLÁMTEVÉKENYSÉG Az intézményben reklámtevékenység alapvetően nem engedélyezhető, kivéve, ha a reklám az alábbiakban felsorolt célokat szolgálja: A közoktatási törvényben megfogalmazottak szellemében kizárólag olyan reklám engedélyezhető, amely az intézmény használói részére pozitív értékeket közvetít, ezen belül a gyermekek, tanulók személyiségének fejlődésére pozitív hatással van, nevelési, oktatási, művelődési célt szolgál: a pedagógusok által közvetíteni kívánt társadalmi-erkölcsi értékrendet erősíti, a környezettudatos magatartási formák, a fogyasztóvédelmi oktatás hatékonyságát elősegíti, 40
az egészséges életmóddal összefüggésben az egészséges táplálkozást, testedzést szolgálja, a sportolási lehetőségeket bővíti, a kultúra, a művelődés közvetítésére szolgál. A társadalmi, közéleti tevékenységgel összefüggésben csak olyan reklámtevékenység engedélyezhető, amely jogszabályokba nem ütközik. Az országos és helyi választások alkalmával – a választási törvénynek megfelelően – az intézmény területén az egyes eseményekkel kapcsolatos szervezési információk kifüggeszthetők. Politikai pártok plakátjainak kifüggesztése nem engedélyezhető. Az intézmény épületének külső falain a különféle cégek reklámjainak elhelyezéséhez önkormányzati engedély szükséges. Minden konkrét megkeresés esetén a főigazgató személyesen tárgyal és köt szerződést. Szerződéskötés előtt az önkormányzat illetékesének előzetes engedélyét be kell szerezni. Az intézmény területén reklámanyag, tájékoztató elhelyezése – amennyiben társadalmi, közéleti tevékenységgel függ össze, és így az intézmény használóinak körét érinti, érintheti a főigazgató személyesen ad engedélyt.
17. EGYÉB SZABÁLYOZÁSOK Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: az Alapító Okirat – a fenntartó adja ki, ebben meghatározza az intézmény által kötelezően ellátandó feladatok körét, az intézmény Pedagógiai Programja, az éves munkaterv, mely tartalmazza az éves munka ellenőrzésének tervét a jelen SZMSZ és mellékletei, a Kollektív Szerződés Esélyegyenlőségi Terv Egyéb kötelező belső szabályzatok: Étkezési szabályzat Iratkezelési szabályzat Adatkezelési szabályzat Pénzkezelési és utalványozási szabályzat Leltározási szabályzat Selejtezési szabályzat Tűzvédelmi szabályzat Munkavédelmi szabályzat Önköltség-számítási szabályzat Külföldi kiküldetési szabályzat Telefon-adó szabályzat Közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések szabályzata Élelmiszer-biztonsági és minőségellenőrzési szabályzat FEUVE és Költségvetési ellenőrzés
41
18. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ALKALMAZÁSAI
18.1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ALKALMAZÁSA A MECSEKALJAI ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZÉKHELYINTÉZMÉNYÉBEN 18.1.1. Bevezető 18.1.1.1. Az intézményegység tevékenységei Alaptevékenysége:
alapfokú oktatás 1-8. oszt. általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása sport, szabadidős képzés évfolyamonként emelt szintű idegennyelv oktatás 1 – 4. évfolyamon úszásoktatás 1 - 3. évfolyamon iskolaotthonos osztályok működése 5 – 8. évfolyamon emelt szintű matematika oktatás képesség kibontakoztató felkészítés integrációs nevelés – oktatás gyógytestnevelés diáksport napközi otthoni nevelés tanulószobai nevelés iskolai intézményi közétkeztetés városi beiskolázású gyógyúszás ellátása 4 § (1) Az intézmény szervezeti és működési szabályzata meghatározza a helyi szervezeti és működési szabályzat általános rendelkezéseit A működés rendje, ezen belül a gyermekek, a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásnak rendje Általános rendelkezések A Mecsekaljai Iskola Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza székhelyintézményre is vonatkozó általános rendelkezéseket, a székheiyntézményi SzMSz annak a dokumentumnak mellékletét képezi. Az intézmény általános jellemzői Az intézmény elnevezése: Mecsekaljai Óvoda és Általános Iskola Székhelyintézmény Székhely: 7633 Pécs, Bánki Donát u.2. Az intézmény szakmai tekintetben önálló. Tevékenységünket az intézményi Alapító Okiratban (220/2011. (05. 26.) rögzítetteknek megfelelően végezzük. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Hosszú bélyegző: Mecsekaljai Iskola 42
7633 Pécs, Bánki D. u. 2. Körbélyegző: Mecsekaljai Iskola 7633 Pécs, Bánki D. u. 2. A bélyegzők nyilvántartását, használati rendjét külön füzetben a központ vezeti. A székhelyintézmény képviseletére jogosultak: A székheinytézmény mindenkori vezetője, illetve akadályoztatása esetén az általa megbízott személy. A székhelyintézményben folyó munka sajátosságait az intézményi, illetve székhelyintézményi pedagógiai program tartalmazza. Egyéb tevékenységek: - helyiségek bérbeadása, - tanfolyamok szervezése, - alapítvány működtetése Vállalkozási tevékenységet a székhelyintézmény nem folytat.
43
18.1.1.2. A székhelyintézmény vezetése
Szülői Munkaközösség
Pedagógus Szakszervezet
Diákönkormányzat vezető
IGAZGATÓ
Helyettes
Munkaközösség-vezetők
Gazdasági ügyintéző
Adminisztráció
Technikai dolgozók
Pedagógusok
44
A székhelyintézmény vezetője A székhelyintézmény élén az igazgató által kinevezett igazgató áll, aki vezetői tevékenységét igazgatóhelyettes közreműködésével látja el. Az igazgató képviseli a székhelyintézményt. Az igazgató felelős: A székhelyintézmény szakszerű és törvényes működéséért, a pedagógiai munkáért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, Kiadmányozási aláírási jogkör: A székhelyintézmény nevében szakmai aláírási joga az igazgatónak van. Akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó szakmai ügyiratokat az ügyeletes igazgatóhelyettes írja alá. A székhelyintézmény igazgatója írja alá a szülő felszólítását a tanuló első igazolatlan mulasztása esetén, a feljelentéseket, valamint az értesítéseket az iskolaváltozásról és a beiratkozásról. Az igazgató közvetlen munkatársai: igazgatóhelyettes - megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja gazdasági ügyintéző iskolatitkár Az igazgatóhelyettes tevékenységét az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. A székhelyintézményi vezetőség rendszeresen tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgató közvetlen munkatársai tevékenységüket munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. A vezetők munkáját középvezetők segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel, a székhelyintézmény-vezetés velük együtt alkotja a pedagógiai tanácsot. A pedagógiai tanács tagjai: A székhelyintézmény igazgatója, az igazgatóhelyettes, szakmai munkaközösségek vezetői, a diákönkormányzat vezetője, a szakszervezeti főbizalmi, alkalmanként: ifjúságvédelmi felelős A pedagógiai tanács, mint testület, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, melyek a következő területekre terjednek ki: a székhelyintézmény helyi pedagógiai program a székhelyintézmény éves munkaterve, nevelési értekezletek, továbbképzések tematikája, a nevelőtestületi döntések előtti vélemények összegyűjtése, összegzése, a szülői házzal való kapcsolattartás formái, a pedagógiai munka belső ellenőrzésének tervezése, helyi tanterv kiválasztása, adaptálása. A pedagógiai tanács rendszeresen ülésezik, az ülésekről emlékeztető készül. Összehívása az igazgató feladata, de szükség szerint a tanács bármely tagja kezdeményezheti az összehívást.
45
18.1.1.3. Székhelyintézmény munkarendje. A tanítás minden reggel 7.45 órakor kezdődik. A tanítási órák rendje: Délelőtti foglalkozásoknál: 7.45 -8.30 8.45 - 9.30 9.45 -10.30 10.40 -11.25 11.35 -12.20 12.30 -13.15 13.20 -14.05 Délutáni foglalkozások: Tanulószobában: 12.30 - 15.30 Napköziben a tanóra: 1-2. évfolyam: 14.30 - 15.00 3-4. évfolyam: 14.30 - 15.30 Iskolaotthonos csoportban: 2 vagy 3 tanítási óra: 12.30 - 14.15 illetve 12.30 - 15.15 tart. Ügyelet 7.00 órától működik. A folyosó ügyeletes nevelők 7.30 –kor kezdik meg munkájukat a kijelölt helyen, s a 6. óra kezdetéig tart. Az ügyeleti beosztást úgy készítjük el, hogy a nevelők számára a legkedvezőbb legyen: a hét napjaira és a helyekre az órarendek és az egyéb elfoglaltságok ismeretében vállalkozhatnak. Megosztott ügyelet (fél nap) is megvalósítható. A tantermekben, a székhelyintézmény folyosóin minden esetben biztosítani kell a tanári felügyeletet. A sportudvaron és a tornateremben tanítási idő alatt a tanuló csak a pedagógus felügyeletével tartózkodhat. Külső személyek a létesítményeket az igazgatóval történő szerződés alapján használhatják. A teremközi mozgás fegyelme érdekében biztosítanunk kell a tanórák pontos bejezését és megkezdését. Ez utóbbira jelzőcsengetést használunk. A becsengetést megelőzően 3 perccel, jelzőcsengetéssel jelezzük a termek előtti sorakozást, illetve a nevelőknek az órára indulást! A tanítási órák zavartalanságát biztosítjuk. Óralátogatást tanítási óra közben megkezdeni vagy a tanítási óra előtt befejezni, a tanítás menetét zavarni nem szabad. A tanítási órák 45 percesek az óraközi szünetek 15, illetve 10 percesek. Az első és második szünetben a 1. és 2. osztályosok, a második szünetben 3. - 8. osztályos tanulók étkeznek. Ezt a 15 percet más célra (hirdetés, iskolagyűlés stb.) felhasználni nem lehet. A szünetek rendjéért az ügyeletes nevelők a felelősek. Az órák befejezése után a tantermeket bezárjuk, az osztályok védnökségvállalása a termek rendjéért hagyomány. Ha a tantárgy jellege megkívánja az előkészületet, az kifejezetten a szaktanár jelenlétében történhet. Az órarendet az igazgató felkérése alapján egy megbízott pedagógus készíti el, az alábbi szempontok figyelembe vételével: a.) Pedagógiai szempontok: - a tanulók egyenletes terhelése, - az adott tantárgy kötelező óraszáma, - a tanítási órák változatossága, - az órák arányos elosztása, b.) a szaktantermek kihasználtsága. 46
c.) d.) e.) f.)
a technika és testnevelés vagy uszoda órák órarendje. a felső tagozatos nevelők délutáni elfoglaltsága. a helyettesítések ellátása. a nevelők egyéni kérelmei. (ezt írásban kell leadni, melyet a pedagógiai tanács véleményez, az igazgató dönt). Az órarend készítésének szempontjait a nevelőknek ismerniük kell. Az órarendet véglegesítése előtt mindenki megtekintheti. Ha kifogást emel és az jogos, a lehetőségek és a pedagógiai szempontok figyelembe vételével módosítunk. Az alsó tagozatos nevelők csak akkor készítik el osztályuk órarendjét, ha a szakosított órák beosztását ismerik. Az órarendünk melléklete a tanórán kívüli foglalkozások rendje. A hiányzó nevelők helyettesítését meg kell oldanunk. Az illetékes intézményegységvezetőhelyettes készíti el a beosztást. A helyettesítendő órákra is fel kell készülni. Az órarendben valamennyi nevelőnél H órák beiktatása szükséges, az arányos elosztásra ügyelünk. A 4. és 5. órákban helyettesítést a napközis nevelők is vállalhatnak, vagy a hiányzó nevelők helyettesítését egész délelőtt elvégezhetik. Az ún. Gyereknapok arányos felhasználására vigyázunk, természetesen biztosítva a gyerekes anyák részére a 14/1984. (VIII.22.) MK. sz. rendeletben megfogalmazott jogokat. A tanév kezdetét és befejezését a nemzeti erőforrás miniszter 30/2011. (VI. 7.) NEFMI rendelete alapján végezzük, ha az ettől való eltérést semmi sem indokolja. Tanítási napnak minősül az a nap, amelyen a foglalkozási órák száma eléri a hármat. Tanórán kívüli foglalkozásnak számítanak az intézményegység pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály-, vagy csoportfoglalkozások, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény. Tanítás nélküli munkanapok felhasználását az intézményegység éves munkaterve tartalmazza. A tavaszi kirándulás két napra tervezhető, ha az osztály a tanév során jutalomnapot nyer el. A plusz egy napot a tantárgyak tömbösítésével tesszük lehetővé. 18.1.1.4. A székhelyintézmény nyitvatartási ideje Szorgalmi időben reggel 7.00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig tart. Az iskolavezetés részéről 1 nevelő az iskolában tartózkodik 17.00 óráig. Szombaton vasárnap és munkaszüneti napokon zárva tartjuk. A szokásos nyitvatartási rendtől eltérésre az igazgató ad engedélyt. 18.1.1.5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje
A belső ellenőrzésnek a legfontosabb feladata a székhelyintézményben folyó pedagógiai munka hatékonyságának mérése, annak feltárása, hogy milyen területeken kell és szükséges ellenőrizni a pedagógusok munkáját. A pedagógiai munka ellenőrzése az intézmény vezetésével történt egyeztetés után az éves munkatervben megjelölt területeken és módszerekkel folyik. A szakmai munkaközösségek javaslata alapján az igazgató készíti el a pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét. A főigazgató és az igazgató rendelkezése alapján rendkívüli ellenőrzés is elrendelhető. Az ellenőrzési terv végrehajtásáért az igazgató és helyettese a felelősek. A belső ellenőrzés tervét, a résztvevők körét úgy kell kialakítani, hogy az intézményi belső ellenőrzési tervvel összhangban legyen. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett pedagógussal mindig meg kell beszélni, adott esetben szükséges javaslatot tenni intézkedés megtételére. 47
A belső ellenőrzés formái: - Az intézményi belső ellenőrzési terv tartalmának megfelelően.
18.1.1.6. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel 18.1.1.6.1. A székhelyintézményben való tartózkodás rendje a következő: A szülők intézményünk éves munkatervében rögzített időpontokban - szülői értekezletek, fogadóórák – kereshetik fel a pedagógusokat, sürgős esetben csak tanítási órák után. Minden pedagógusnak heti fogadóórája van. Az időpontokat időben, az ellenőrzőben közöljük a szülőkkel. A nevelési – oktatási problémát jelentő tanulók szülőit szükség esetén levél útján hívjuk az iskolába. Az első szülői értekezleten ismertetjük iskolánk belső rendjét és a tanulói házirendet. Idegenek az iskola területén indokolatlanul nem tartózkodhatnak. Valamennyiünk kötelessége az indokolatlanul itt tartózkodókat távozásra felszólítani. 18.1.1.6.2. Az iskolához nem tartozó külső igénybe vevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. Az igénybe vevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskola munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat. Az iskola helyiségeit térítésmentesen használhatják: - a hitoktatók hittanórára, - diákönkormányzat. A közoktatási törvény 39. paragrafusa (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. 18.1.1.6.3. Az uszoda használati rendje. Az iskolai tanuszodát használni csak a főigazgató és az igazgató engedélyével lehet. Az éves (órarendi) rendnek megfelelően 7.30 – 12.30-ig a Mecsekaljai Óvoda és Általános Iskola Székhelyintézményének tanulói, egyéb esetben – az önkormányzat által meghatározott időpontokban – a város többi intézményének tanulói használhatják. Szerdai és csütörtöki napokon 14.00 – 17.00 óra között mozgáskorlátozott gyermekek gyógyúszását biztosítjuk. A fennmaradó időpontokban az uszoda használatát külön szerződésben kell rögzíteni. 18.1.1.6.4. A hit- és vallásoktatáson való részvétel tanulóink számára önkéntes. Iskolánk együttműködik a területileg illetékes egyházakkal. A hittanórákhoz a tantermeket biztosítjuk. 18.1.1.7. Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje: Az iskolaépület címtáblával, az osztály és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épület lobogózása a Zipernovszky utcai főbejáratnál biztosított. A zászló tisztántartásáról a gazdasági ügyintéző gondoskodik. Az iskola minden tanulója és dolgozója felelős a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért. Az iskola leltárában szereplő vagyontárgyak csak az igazgató előzetes engedélyével vihetők ki az intézményből.
48
Az iskola minden dolgozója, tanulóink is felelősek: az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energia-felhasználással való takarékoskodásért, a tűz- és a balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. 18.1.1.8. Az intézményben történő dohányzás szabályozása: A székhelyintézmény területén dohányozni csak a dohányzásra, táblával kijelölt helyeken lehet. A kijelölt dohányzóhelyeken kívül a dohányzás a törvényben meghatározott módon büntetést von maga után. Tanulók az iskola területén, még a dohányzásra kijelölt helyen sem dohányozhatnak! Intézményükben a dohánytermék árusítása tilos! A fentiek betartásáért az igazgató felelős. 18.1.2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 18.1.2.1. Intézményünk dolgozói, szervezeti egységei 18.1.2.1.1. Az iskola dolgozói a magasabb jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélyezése alapján a következők: (1993. évi LXXIX. tv. 1. sz. melléklete) Pedagógusok: Szaktanárok Tanítók Napközis nevelők Könyvtáros tanár Ifjúságvédelmi felelős Ügyviteli dolgozók: Gazdasági ügyintéző Iskolatitkár Kisegítő dolgozók: Karbantartó Uszodatakarító Házmester Udvaros Uszodamester Portások Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. 18.1.2.1.2. Az iskola szervezeti egységei. Alsó tagozat Felső tagozat 18.1.2.2. Az iskola közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel Az iskolai közösséget: a tanulók a közalkalmazottak a szülők alkotják. 49
Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége: Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók. A nevelők közösségei. A nevelőtestület: a székhelyintézmény pedagógusainak a közössége, nevelési és oktatási kérdésekben intézményegységünk legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: az intézményi és székhelyintézményi pedagógiai program elfogadása és módosítása, az intézményi és székhelyintézményi SzMSz elfogadása és módosítása, helyi tanterv kiválasztása, adaptálása, a pedagógiai program, illetve az SzMSz jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtása (tv. A közoktatásról 57 §) az intézmény és székhelyintézmény éves munkatervének elfogadása, a székhelyintézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a házirend elfogadása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása, a nevelési értekezletek témájának kiválasztása, az osztályozó vizsga engedélyezése (R.20.§.6.bek.) nevelőtestületi értekezlet összehívása, ha azt a szülők tanácsa kezdeményezi (R.29.§.1.bek.) A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: (R.29.§.) az intézmény költségvetésében a székhelyintézmény számára szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, tantárgyfelosztás előtt, az egyes pedagógusok külön megbízatásainak elosztása során, az igazgatóhelyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, iskolaotthonos osztályok indításakor, a tanulók jutalmazásai elveinek és formáinak megállapításakor, az iskolai hagyományok kialakításakor, a szülőkkel való kapcsolattartás rendjében és formáiban, a tanórán kívüli foglalkozások rendjében. A döntéseket értekezleten nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozzuk. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményegység-vezető szavazata dönt. Értekezleteink: o tanévnyitó vagy tanévzáró o nevelési értekezlet o félévi és év végi jegymegállapító értekezlet. Az értekezleten minden nevelőnek részt kell venni. Meghívott vendégek is jelen lehetnek. Meghívásukról a témától függően az igazgató dönt. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet hívunk össze: ha az iskola lényeges problémáinak megoldásához a nevelőtestület 51 %- a ezt szükségesnek érzi, ha a pedagógiai tanács üléseinek megállapodásairól kívánjuk tájékoztatni a kollégákat. Egy-egy osztályközösség problémáinak megoldásához mikroértekezlet is összehívható. Erről az osztályfőnök gondoskodik. A székhelyintézmény közösségeinek kapcsolattartása A székhelyintézmény vezetés és a nevelőtestület kapcsolata
50
A kapcsolattartás fórumai: Vezetőségi ülések A pedagógiai tanács ülései Különböző értekezletek (időpontjait az iskolai munkaterv határozza meg), megbeszélések Körözvények – írásbeli tájékoztató A székhelyintézmény vezetés és a pedagógiai tanács tagjai az ülések után kötelesek tájékoztatni a pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, kötelesek a pedagógusok kérdéseit, véleményeit, javaslatait közvetíteni az iskolavezetés felé. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei: A közoktatási törvény 58. §-a szerint a szakmai munkaközösségek módszertani kérdésekben segítséget adnak a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktatómunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A szakmai munkaközösségek vezetőjét az igazgató bízza meg a szakmai munkaközösségek kezdeményezése alapján évente. A szakmai munkaközösségek a székhelyintézmény pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított 1 évre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség dönt szakterületén: működési rendjükről, munkaprogramjukról, továbbképzési programokról, az iskolai tanulmányi versenyekről, pályázatokról (tanulói), a tankönyvek kiválasztásáról. A szakmai munkaközösségek véleményét ki kell kérni: a helyi pedagógiai program elfogadásához, a nívócsoportok szervezéséhez (idegen nyelv, matematika) A szakmai munkaközösségek feladatai: javítják, koordinálják az iskola nevelő-oktató munkájának színvonalát fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat elvégzik a tantárgyakkal kapcsolatos versenyek szervezését, lebonyolítását, javaslatot tesznek jutalmazásra rendszeresen felmérik, értékelik a tanulók ismeretszintjét szervezik a pedagógusok továbbképzését részt vesznek (szükség esetén) pedagógiai kísérletekben támogatják a pályakezdők munkáját megvalósítják az éves munkatervükben megtervezett feladatokat kiemelten foglalkoznak a speciális törődést igénylő tanulókkal (tehetséges, veszélyeztetett, SNI) segítik a tanórán kívüli nevelési lehetőségek megvalósítását javaslatot tesznek a szaktárgyi felszerelések fejlesztésére, gondoskodnak szakszerű védelmükről rendszeresen tanulmányozzák a szakmai folyóiratokat kapcsolatot tartanak a munkaközösségi munkát alapozó vagy továbbfejlesztő munkaközösségekkel. A szakmai munkaközösség-vezetők jogai és feladatai:
51
összeállítja a székhelyintézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség 1 éves munkatervét irányítja a munkaközösség tevékenységét felelős a munkaközösségek szakmai munkájáért, a szaktárgy oktatásáért ellenőrzi a munkaközösség tagjainak szakmai munkáját, munkafegyelmét módszertani és szaktárgyi értekezletet tart részt vesz az iskola pedagógiai munkájának belső ellenőrzésében bemutató órákat, foglalkozásokat szervez segíti a munkaközösség tagjainak önképzését rendszeresen tanulmányozza a szakmai folyóiratokat elbírálja, és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, szakmai továbbképzésre összefoglaló elemzést, értékelést készít szükség esetén a munkaközösség tevékenységéről, illetve egy-egy tantárgy helyzetéről állásfoglalása, javaslata előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait.
Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok: Az iskolai munka egyes feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy székhelyintézmény-vezetés döntése alapján. Tagjait vagy a nevelőtestület választja meg, vagy a főigazgató, székhelyintézmény-vezető bízza meg – ezt mindig a feladat határozza meg. 18.1.3. A székhelyintézmény igazgató, vagy igazgatóhelyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje. 18.1.3.1. A helyettesítés rendje: Az igazgatót akadályoztatása esetén teljes felelősséggel az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. (Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes folyamatos távollét). Mind a két vezető távolléte esetén az igazgatót az általa kijelölt személy helyettesíti. 18.1.4. A vezetők és az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája. 18.1.4.1. A szülők közösségei: Iskolánkban szülői munkaközösség működik. Az osztályok szülői képviselőiből álló szülői választmány választja meg a szülői munkaközösség vezetőségét az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítésére. Tájékozódnak az iskola feladatairól, tevékenységeiről. Javaslattevő jogaik vannak a gyerekeket érintő kérdésekben. A vezetőség közvetlenül az intézményegység-vezetővel tartja a kapcsolatot. A szülői munkaközösséggel az igazgató tart kapcsolatot. Képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjaihoz meghívjuk, amelyben jogszabály szülői véleményezési jogot ír elő. A szülői munkaközösség tanácsa részére biztosított jogok: 52
Döntési joga van: saját működéséről a szülői képviseletről Véleményezési joga van: tanévrendjének kialakítása Pedagógiai Programról Minőségirányi programról az SzMSz szülőket is érintő rendelkezéseiben a házirend megállapításában a szülőket anyagilag érintő ügyekben hit- és vallás oktatás idejének, helyének meghatározásáról, az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában. Egyetértési jog: A Szülői szervezet egyetértési jogot gyakorol minden jogszabályban előírt kérdésben. A nevelők és a szülők kapcsolata: Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról. Az igazgató: a szülői munkaközösség ülésén, (okt., febr.,) évente a tanév elején az első szülői értekezleten, iskolarádión keresztül tájékoztatja a szülőket. Osztályfőnök: szülői értekezleteken, (szept., jan.,) fogadóórákon (nov., ápr.,) tájékoztatja a szülőket. A szülői értekezletek, és a fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A tanulók egyéni haladásának tájékoztatására szolgálnak: szülői fogadóórák a családlátogatások az írásbeli tájékoztatók Szülői Levél Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató (ellenőrző) füzetbe beírni. 18.1.5. A külső kapcsolatok rendszere, formája, módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást. Az iskolai munka megfelelő szintű irányítása érdekében az iskola vezetőjének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: Pécs MJ. Város Polgármesteri Hivatal Oktatási és Kulturális Referatúra 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Pécs MJ. Város Önkormányzat Közoktatási Bizottsága 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja 7626 Pécs, Egyetem u. 2.
53
Elszámolóház 7621 Pécs, Bercsényi u.3. A munkakapcsolatok szervezéséért, alakításáért az igazgató a felelős. Iskolánk rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel: Nevelési Tanácsadó Felelős: Ifjúságvédelmi felelős. Gyermekjóléti Szolgálat Felelős: Ifjúságvédelmi felelős. Népjóléti Iroda Területi Szociális Központjai Felelős: Ifjúságvédelmi felelős. Baranya Megyei Munkaügyi Központ Felelős: pályaválasztási felelős. Gyermekeinkért Alapítvány Felelős: kuratórium elnöke. Gyermekorvosi rendelőintézet Felelős: igazgatóhelyettes. Gyermek ideggondozó Felelős: ifjúságvédelmi felelős. Óvodák – 1. osztályos tanítók Gyermekvédelmi Központ Felelős: ifjúságvédelmi felelős. Népjóléti Iroda – ifjúságvédelmi felelős Szivárvány Gyermekház – szabadidő szervező A kapcsolattartás módja: A felelősök heti rendszerességgel, illetve szükség szerint tartják a kapcsolatot. A Mecsekaljai Iskola többi intézményegységeivel folytatott együttműködés tartalmát és formáját az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint az intézményi éves munkaterv tartalmazza. 18.1.6. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok. Az iskolai hagyományok Elvünk: a hagyományok megszépítik közösségeink életét hagyományaink ápolása, ezek fejlesztése, az iskola jó hírnevének megőrzése öregbítése, iskolaközösségünk minden tagjának joga és kötelessége. Iskolánk jelvénye: A Mecsekaljai Iskola közös jelvénye Indulója is van iskolánknak. Iskolánk hagyományos ünnepi rendezvényei: Tanévnyitó ünnepély, Ballagás, Tanévzáró ünnepély, Október 23. – a forradalom ünnepe,
54
Március 15. – a forradalom ünnepe, Egéravató Polgárrá avatás Karácsonyi műsor Zenei világnap október 1. Aradi vértankról megemlékezés október 6. Magyar kultúra napja – január 22. Hagyományos kulturális és szórakoztató rendezvényeink: tantárgyi, illetve komplex vetélkedők és versenyek sorozata, karácsonyi játszóház, szülők-nevelők bálja, farsang, anyák napja, madarak és fák napja, kulturális bemutató, sportversenyek és vetélkedők, iskolai és osztálykirándulások, osztályrendezvények, a Föld napja, sportnap gyermeknap hulladékgyűjtés Valamennyi rendezvény részletesen (időpont, felelős, forma) az éves munkatervben kerül beírásra. Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: Fehér blúz, sötét szoknya, illetve fehér ing, sötét nadrág. Egyéb iskolai hagyományaink: iskolaújság (kéthavonta) az osztályok védnökségvállalása a szaktantermek felett osztálytalálkozók óvodások vendéglátása 18.1.7. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje.
A tanulók iskola-egészségügyi ellátásban való rendszeres részvétele érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt az egészségügyi intézmény vezetőjével. Az iskolaegészségügyi ellátás az iskolaorvos és védőnő együttes szolgáltatásából áll, amelyet fogorvos közreműködésével látnak el. A szűrővizsgálatok idejére a nevelői felügyeletet és helyiséget az iskola biztosítja. Az iskola tanulóit az osztályfőnökök tanévenként 2 alkalommal fogászati vizsgálatra viszik el, hagyományosan sor kerül tanévenként a 8. osztályosok tüdőszűrésére, illetve szemészeti vizsgálatra. A tanulók belgyógyászati szűrővizsgálatát (időszakos vizsgálatát) évente 1 alkalommal az iskolaorvos elvégzi. (Minimális követelmény 1., 3., 5., 7. évfolyamon, a védőoltások előtt, illetve 8. osztályban az iskolaváltás miatt.)
55
Az iskolaorvos által ellátandó feladatok a 26/1997. (IX.3.) NM rendelet alapján: A tanulók szűrővizsgálatának elvégzése. Üdülés, táborozás előtti orvosi vizsgálatok elvégzése. Alkalmassági vizsgálatok elvégzése: pályaalkalmassági vizsgálatok, gyógytestneveléssel, testneveléssel kapcsolatos egészségügyi. feladatok. Közegészségügyi és járványügyi feladatok ellátása. Részvétel a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelő tevékenységében. Az ellátott tanulókról nyilvántartás vezetése, szükséges jelentések elkészítése. A védőnő által ellátandó feladatok a 26/1997. (IX.3.) NM rendelet alapján: Alapszűrések végzése. A gyermekek, tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése, testi, szellemi fejlődésük ellenőrzése, regisztrálása. Az orvosi vizsgálatok előkészítése. A védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatok elvégzése. Pályaválasztás segítése. Az elvégzett feladatok dokumentációjának vezetése (egészségügyi törzslapok, védőoltások, veszélyeztetettek nyilvántartása stb.) Rendszeres kapcsolatot tartunk a terület gyermekorvosaival és a védőnőkkel. Iskolánkban heti két napon az iskolaorvosok ügyeletet tartanak. Részvétel az intézményegység egészségnevelő tevékenységében. Az iskolaorvosi rendelő minimális alapfelszerelése a 26/1997. (IX.3.)NM rendelet alapján: 1. vérnyomásmérő 1 db. 2. phonendoscop 2 db. 3. kötszerdoboz (kisméretű) 1 db. 4. nyelvfogó 1 db. 5. reflexkalapács 1 db. 6. személymérleg 1 db. 7. magasságmérő 1 db. 8. mérőszalag 2 db. 9. olló (kötszervágó) 1 db. 10. olló egyenes 1 db. 11. olló (Cooper) 1 db. 12. csipesz (horgas) 1 db. 13. csipesz (anatómiai) 1 db. 14. lázmérő (3 perces) 3 db. 15. nyelvlapoc (fa) szükség szerint 16. egyszer használatos fecskendő szükség szerint 17. Mantoux fecskendő szükség szerint 18. injekciós tű (egyszer használatos) szükség szerint 19. elsősegélynyújtó láda 1 db. 20. szemészeti vizsgáló tábla (saját megvilágítással) 1 db. 21. színlátás vizsgáló könyv 1 db. 22. írógép (táska) 1 db. 23. vesetál 2 db. 24. ivópohár 3 db. 25. mosdótál (kisméretű, fertőtlenítéshez) 1 db. 26. vizsgálóasztal vagy ágy 1 db. 56
27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38.
műszerszekrény műszerasztal íróasztal támlásszék (forgatható) támlásszék öltözőszekrény iratszekrény hulladékgyűjtő (lábpedálos, fém) hűtőszekrény (60 literes) reflektor (flexibilis) hordágy (összecsukható) íróasztallámpa
1 db. 1 db. 2 db. 2 db. 2 db. 1 db. 1 db. 1 db. 1 db. 1 db. 1 db. 1 db.
18.1.8. Az intézményegységi védő és óvó előírások. Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a Munkavédelmi szabályzat, valamint a Tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. A NAT és az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon, a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben. A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat a házirend balesetvédelmi előírásait a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban tanulmányi kirándulások, túrák előtt közhasznú munkavégzés megkezdése előtt rendkívüli események után a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk szabályozza. 57
Az igazgató az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenként 2 alkalommal, szeptember és május hónapokban történnek. A tanulókra vonatkozó előírásokat a házirendje tartalmazza. 18.1.9. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők. Bombariadó terv: Bombariadó esetén szükséges teendők: Az iskola hangosító berendezésén keresztül jelezni a riadó tényét. Erről a Rendőrséget a 107-es telefonszámon értesíteni kell. Az intézmény kiürítése a tűzriadó tervben szabályozott levonulási rend szerint történik, a tanulók és a dolgozók elfoglalják a számukra kijelölt várakozási helyüket. Tűzriadó terv: Lásd a Belügyminiszter 4/1992.IV.7. rendelete alapján az iskolai tűzriadó tervben. 18.1.10. Azok az ügyek, amelyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 1. A tankönyv- és étkezési szociális támogatás iránt a jogszabályban előírt nyomtatványokon írásbeli kérelmet kell benyújtani. 2. A kérelemhez a nyomtatványon is kért hivatalos igazolás(oka)t kell csatolni. 3. Az igénylések differenciálása az eltartottak száma és az egy főre jutó jövedelem alapján történik, amelyben segélyt befolyásoló egyéb adatok ismeretében az osztályfőnökök is közreműködnek. 4. A tankönyvellátás helyi rendjét a 3. számú melléklet részletezi. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, ill. elengedésével összefüggő kérdések. 1. Az iskolai könyvtár állományában meglévő tankönyveket a tanuló egy tanévre kölcsönözheti. (Pótvizsga esetén a vizsga letételéig). 2. A tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, szándékos megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. (Szándékos rongálásnak minősül, ha a kölcsönzött dokumentumba beleírtak, rajzoltak, azt összefirkáltak vagy lapot téptek ki belőle). 3. A tankönyv elvesztése esetén a tanuló (szülő) vagy megtéríti a kárt vagy az elvesztett dokumentumot ugyanolyannal pótolja. 4. A kölcsönzött könyvek épségéért a kölcsönző (kiskorú esetén a szülő) a könyvek értékének: - 1. év végén 75%-kal - 2. év végén 50%-kal - 3. év végén 25%-kal -4. év végén 0%-kal felel. 5. Szociális helyzet miatt osztályfőnök vagy ifjúságvédelmi felelős kérésére az intézmény igazgatója ettől eltérő egyéni döntést hozhat.
58
18.1.11. Mindazok a kérdések, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni. A nevelési-oktatási intézményben végezhető reklámtevékenység. Intézményünkben lehetőleg tartózkodunk a reklámok elhelyezésétől. Kivételt képeznek az oktató-nevelőmunkát segítő kiadványok. A közoktatási intézményben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok. A tanulói és alkalmazotti adatok nyilvántartási és kezelési szabályait az intézményi SzMSz mellékletét képező Adat- és Iratkezelési Szabályzat tartalmazza. 4.§ (2) Az iskola, szervezeti és működési szabályzata az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza: a.) A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái. 1. A képességek differenciált fejlesztését szolgáló munkaformák közül megszervezzük a felzárkóztatást és a tehetséggondozást. A felzárkóztató foglalkozásokat úgy szervezzük, hogy lehetőleg valamennyi évfolyamon a továbbtanulás szempontjából legfontosabb tantárgyakból a rászoruló tanulók részt tudjanak venni – az intézmény anyagi lehetőségeihez mérten. A tehetséges tanulók érdeklődését, képességeiket figyelembe véve a pedagógiai tanács tesz javaslatot, hogy a nevelők közül kik, mely területen, milyen formában foglalkozzanak a tehetséges tanulókkal. 2. Az érdeklődő gyerekek részére szakköröket szervezünk az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembe vételével. Célunk: - Képességfejlesztés, - Személyiség fejlesztés, - Tehetséggondozás, - Szabadidő hasznos eltöltése. A szakkörbe való jelentkezéshez szülői hozzájárulás kell, melyet a szülő egy erre készített nyomtatványon aláírásával igényel. A jelentkezés egész tanévre szól. A szakköri aktivitása tanuló szorgalmában tükröződhet. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Szakköri naplót kell vezetni. b.) A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzati működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása). 1. A tanulók közösségei: a.) Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. Ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket a munkaköri leírás alapján végzik. Az osztályok tisztségviselői: - osztálytitkár – Ő képviseli az osztályt a diáktanácsban /a felső tagozat esetében/, - titkárhelyettes, - hetesek, - 1-1 feladat ellátására megbízott vagy választott tisztségviselők, 59
- a szaktanárok által megbízott speciális felelősök. b.) A tanulók érdekeinek képviseletét a diáktanács látja el. Pedagógus vezetőjét a nevelőtestület véleményének kikérésével az igazgató nevezi ki. A diákönkormányzat törvény szerinti jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesíti. Diáktanácsunk havi rendszerességgel tanácskozik. Végzett munkájukról a diáktanács vezetője az iskolagyűléseken számol be. Az iskola a diáktanács működéséhez szükséges feltételeket biztosítja (pl.: klubszoba, tantermek használata, iskolarádió, fénymásolás.) 18.1.12. A mindennapi testedzés formái és az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje. 1.) A mindennapi testedzés formái: Iskolánkban minden tanuló részére: - heti 4 alkalommal a kötelező testnevelési órák, (ebből egy óra úszás az alsó tagozatban) - felső tagozatban heti 2,5 óra - iskolai sportkör - a délutáni tömegsport órák biztosítják a mindennapi testedzés lehetőségeit. Az iskolai sportkör csoportjaiba minden tanuló jogosult bekapcsolódni. Munkájukat a testnevelő tanárok segítik. Az iskolai sportkör a hét minden délutánján biztosít mozgáslehetőséget kézilabda, floorball, labdarúgás, röplabda, kosárlabda sportágakban igény és lehetőség szerint. Néptáncosaink 2 csoportban dolgoznak. Az iskolai sportkörök működéséhez a személyi és a tárgyi feltételeket biztosítjuk. Cél: a gyerekek mozgásigényének kielégítése, a mozgás és a sport megszerettetése. Az igazgató biztosítja és ellenőrzi a ISK szervezeti szabályzatában foglaltak megvalósítását. 2.) A munkaközösség vezető havonta beszámol a végzett munkáról az igazgatónak. A naplók ellenőrzése havi rendszerességgel történik. Ellenőrzi az igazgatóhelyettes. Az aktuális problémákról, illetve a versenyek eredményeiről azonnal beszámol a munkaközösség vezető. 18.1.13.
Az iskolai könyvtár működési rendje.
Működési Szabályzat. A Mecsekaljai Óvoda és Általános Iskola Székhelyintézmény könyvtárának működését az érvényes jogszabályi előírásoknak megfelelően a következők szerint szabályozom. Az iskolai Könyvtári Szabályzat intézményünk Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képezi. Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok: a.) A könyvtár neve és címe: Mecsekaljai Óvoda és Általános Iskola Székhelyintézmény 7633 Pécs, Bánki Donát u.2. Tel: 72/255-368 Fax: 72/251-346 b.) A könyvtár helye: Könyvtárunk az intézmény 2. emeletén található, bejárata a folyosóról nyílik, külső meg60
c.) d.) e.)
f.)
közelítése nem lehetséges. 2003. évi korszerűsítésnek és bővítésnek köszönhetően iskolánk ma az egyik legszebb könyvtárral büszkélkedhet a városban. Két, egymásba nyíló helyiség – a szabadpolcos tér a kölcsönző pulttal és a folyóiratolvasó – biztosítja diákjaink számára a tanuláshoz, önálló ismeretszerzéshez valamint a szabadidő hasznos eltöltéséhez szükséges kellemes környezetet. A szabadpolcos tér 105 m², itt kaptak helyet a tanulói asztalok is. Ezáltal a helyben olvasáshoz, jegyzeteléshez, könyvtári órákhoz, kisebb rendezvények lebonyolításához ideális feltételek alakultak ki. A folyóirat-olvasó a régi könyvtár helyére került, alapterülete 40 m². Itt kényelmes bútorok biztosítják a kikapcsolódáshoz a családias hangulatot. Az iskolai könyvtár jellege: Zárt könyvtár, csak az iskola dolgozói és tanulói vehetik igénybe. Használata ingyenes. Személyi feltételek: 1 könyvtáros fél munkaidőben, heti 20 óra könyvtárosi munkával. A dokumentumok száma (2011. okt. 1-i állapot): 33.940 darab, ebből tankönyv 13.750 Elektronikus dokumentum: 645 db Fenntartás, felügyelet: A könyvtár fenntartója a Pécsi Városi Önkormányzat. A Mecsekaljai Iskola felügyelete alatt működik, felelős az iskola igazgatója. Koordinációs központ: Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum.
Az iskolai könyvtár feladatai: az oktató-nevelő munka elősegítése rendelkezésre álló dokumentumok segítségével a szakmai munka szinten tartása, fejlesztése. az általános műveltség kiszélesítése az állomány korszerűsítésével új ismeretek közvetítése az iskola szervezeti és működési szabályzatában és a pedagógiai programban rögzített célok megvalósításában segédkezik biztosítja az iskola nevelői és tanulói részére az oktatáshoz és a tanuláshoz szükséges információkat, ismerethordozókat gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza, rendelkezésre bocsátja központi szerepet tölt be a tanulók önálló könyv és könyvhasználatának (Könyvtári informatika helyi tanterve – 1. sz. melléklet) a fenntartó részére statisztikai adatokat szolgáltat Az intézményegység könyvtárának szakfeladatai-állományalakítás (részletesen: Gyűjtőköri Szabályzat – 2. sz. melléklet) 1. Az állomány bővítését, korszerűsítését az iskolai helyi tantervének figyelembe vételével kell végezni. Kikérve az intézmény nevelőinek, a könyvtár használóinak véleményét, javaslatait. 2. A könyvtár állományába csak a gyűjtőkörnek megfelelő dokumentum kerülhet (a gyűjtőköri szabályzatban meghatározottak alapján) vétel, csere, vagy ajándék útján. 3. A dokumentumok vásárlása tervszerűen az iskolai beszerzési keret figyelembe vételével történik. A beszerzési keret felhasználásáért a könyvtáros a felelős. Az Ő beleegyezése nélkül ezt a keretet felhasználni nem lehet.
61
4. A beszerzett, megőrzésre átvett dokumentumokat 6 napon belül nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartásnál alkalmazott dokumentumok a következők: - 1 címleltárkönyv a könyvek bevételezésére - 1 címleltárkönyv az AV és a számítógépes dokumentumokhoz - 1 brosúra-nyilvántartás a tanári kézipéldányokhoz, útmutatókhoz, gyorsan avuló dokumentumokhoz - 1 tankönyv – nyilvántartó könyv - Cardex-lap a folyóiratok nyilvántartásához 5. A törlést évente legalább 1 alkalommal kell elvégezni, megnevezve a törlés okát. 6. Leltározást a fennálló rendelet értelmében az állomány nagyságától függően kell elvégezni. 7. Az állomány elhelyezése: Kézikönyvtár a könyvtár helyiségen belül külön polcon, színcsíkkal megjelölve. Kölcsönözhető állomány – szabadpolcon Folyóiratok – polcon, ill. szekrényben AV dokumentumok – zárt szekrényben Letéti állomány – tantermekben 8. Az állomány feltárása: katalógus készítése minden dokumentumról, - raktári, betűrendes és szakkatalógus elkészítése. A brosúra-leltárba vett könyvekről katalógus nem készül. 9. A könyvtár szolgáltatásai: Könyvkölcsönzés, helyben olvasás, tájékoztatás, tanácsadás, könyvtárt bemutató órák tartása, könyvtárhasználati ismeretek nyújtása. Nyitvatartás: külön füzetben a nevelők kölcsönzése, a tanulók évfolyamok szerint iskolai könyvtári kölcsönző füzetben vezetve. 10. A könyvtár gazdálkodása: A könyvtárnak minden évben szerződése van a Könyvtárellátó Közhasznú Társasággal. Az évi összeg változó. Emellett átutalással és készpénzzel is vásárolhat a könyvtár dokumentumokat a költségvetésben megállapított összeg terhére. Az ellátmány csak könyvtári dokumentumok (könyv, folyóirat, AV dok., CD ROM.,) ill. nyomtatványok beszerzésére fordítható. Könyvtárhasználati Szabályzat 1. Az iskola könyvtára zártforgalmú könyvtár, csak az iskola tanulói és dolgozói (nevelők és technikai személyzet) használhatják. 2. A beiratkozás és a különböző könyvtári szolgáltatások ingyenesek. 3. A beiratkozás az iskolai kölcsönző füzetbe való bevezetéssel történik. 4. A kölcsönzés ideje 2 hét, a kölcsönzési időt kétszer lehet meghosszabbítani. Tankönyvek kikölcsönzése esetén ez az idő 1 tanév is lehet. 5. A kölcsönözhető dokumentumok száma: a.) Alsó tagozatban, 1-4. osztályig az évfolyam számának megfelelő darabszám (pl.: 3. osztályban 3 db.) b.) Felső tagozatban 5-8. osztályig egységesen 6-6 darab. 6. A könyvtár szolgáltatásai: a.) A könyvtár állományának egyéni és csoportos helyben használata. b.) A könyvtárban csoportos foglalkozások megtartása. c.) Kölcsönzés (kivéve: Hírlapok, folyóiratok, kézikönyvek, enciklopédiák, stb. – színcsíkkal megjelölve). d.) A könyvtárban adott időpontban nem található dokumentumok előjegyeztetése.
62
e.) Adott szaktárgyhoz irodalomkutatás, témafigyelés. 7. A dokumentum elvesztése, vagy megrongálása esetén a kölcsönző köteles a dokumentumot pótolni vagy a kárt megtéríteni. 8. Nyitvatartási idő: szorosan igazodik a tanév tanítási napjaihoz, az iskolai szünidőben zárva tart. Heti nyitvatartási rend: minden évben változó, a könyvtár ajtaján kihelyezett formában megtekinthető.
63
18.2. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ALKALMAZÁSA AZ ORFŰI FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN 18.2.1. Bevezető 18.2.1.1. Az intézményegység tevékenységei alaptevékenységek: A szakfeladat megnevezése - Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás; - Képesség-kibontakoztató felkészítés; kiegészítő tevékenységek: A szakfeladat megnevezése Gyermek-, tanuló felügyelet, készenlét Intézményi vagyon működtetése Önkormányzatok elszámolásai Napközi otthoni és tanulószobai ellátás
Száma 80121-4
Száma 55137-1 75176-8 75192-2 80511-3
18.2.1.2. Törvényi szabályozás Jogszabályi előírások: Az SZMSZ szabályozási tárgyai A közoktatási intézmény (óvoda, iskola, kollégium) szervezeti és működési szabályzatára vonatkozóan a jogszabályok az alábbi tárgykörökben adnak jogi norma-alkotási felhatalmazást: Strukturális szabályozási felhatalmazás: A Ktv. 40.§.(1) bekezdése az SZMSZ szabályozási körébe utal három nagy témakört: 1. a közoktatási intézmény működésére, 2. a belső kapcsolatokra, 3. a külső kapcsolatokra, vonatkozó rendelkezéseket. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM-rendeletnek és más kapcsolódó jogszabályoknak az SZMSZ-re vonatkozó előírásai ezen a törvényi rendelkezésen alapulnak, ezt a hármas szerkezetet bontják ki, s ezt töltik meg szabályozási tartalommal. Ennek megfelelően a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata ebben a szerkezetben, e három fő szabályozási tárgykörnek megfelelő fejezeti tagolásban készült el. Konkrét szabályozási felhatalmazás: Ktv. 12.§. 59.§.,81.§, 118.§, 122.§, 129.§, 1. sz. melléklet, 2. sz. melléklet 6. pont R. 4.§, 5.§, 6/A §, 6/C §, 8.§, 11.§, 20.§, 21.§, 50.§, 3. sz. melléklet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 5/1998. (II.18.) MKM rendelet 17.§. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 29.§. (3) bekezdés A diákigazolványról szóló 30/1999. (II.15) kormányrendelet 9.§. (1) bekezdés, 6.§. (5) bekezdés e) pont A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. Törvénynek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X.8.) kormányrendelet, 7.§.(2) bekezdés b) pont
64
Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) kormányrendelet 9.§., 10.§, 17.§, 145/A-B. Nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 4.§. (7) bekezdés A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 37/2001. (X.12) OM rendelet 3.§. (2) bekezdés
Általános szabályozási felhatalmazás: A Ktv. 39.§. (1) bekezdése szerint a nevelési-oktatási intézmények szakmai tekintetben önállóak. Szervezetükkel és működésükkel kapcsolatosan minden olyan ügyben döntenek, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Ezzel a törvénybe foglalt általános szabályozási felhatalmazással összhangban áll az R. 4.§. r) pontja, amely szerint a nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni mindazokat a kérdéseket – a jogszabály által előírt szabályozáson túl – amelyek a nevelési-oktatási intézmény működésével függnek össze, s amelyeket jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni. Az SZMSZ tehát kitágítja az intézményi jogi szabályozás törvényi és rendeleti kereteit. Az SZMSZ a jogszabályokban előírt tartalmakon kívül bármilyen kérdést szabályozási körébe vonhat, amely más jogi szabályozásnak nem tárgya, s amely a közoktatási intézmény szervezetével és működésével összefügg. A nevelőtestület döntésétől – és az egyetértési jog gyakorlóinak álláspontjától – függ az a nagyon fontos kérdés, hogy a közoktatási intézményben mely magatartások kerülnek a jogi szabályozás körébe, s mely magatartások maradnak kizárólagosan a jogon kívüli normák (szakma, erkölcs, illem, kultúra, hagyomány hit, presztízs) világában. 18.2.1.3. A működés rendje:
Működés rend, ezen belül a gyermekek, a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje. (R.4.§. (1) bekezdés a) pont) Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok. (R. 4.§. (1) bekezdés j) pont) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje. (R. 4.§. (1) bekezdés b) pont) Az intézményi védő, óvó előírások. (R. 4.§. (1) bekezdés n) pont) Tanulóbalesetek megelőzése érdekében tervezett feladatok. (R. 6/A §. (3) bekezdés) Katasztrófavédelem, tűzvédelem, polgári védelem szervezeti és végrehajtási rendje. (A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 37/2001. (X.12.) OM rendelet 3.§. (2) bekezdés) Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők. (R. 4.§. (2) bekezdés a) pont) A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái. (R. 4.§. (2) bekezdés b)pont) Tankönyvrendelés szervezésének és a tankönyvtámogatás megállapításának helyi rendje. (A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tvény 29.§. (3) bekezdés) Tankönyvrendelés elkészítésének rendeletben nem szabályozott kérdései. (A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 5/1998. (II.18.) MKM rendelet 17.§. (7) bekezdés) Adatkezelési szabályzat- iratkezelési szabályzat hiányában. (Ktv. 2. sz. melléklet 6. pont) Keresetkiegészítés feltételei- ha jogszabály vagy kollektív szerződés erről nem rendelkezik. (Ktv. 118.§. (10) bekezdés) Teljesítménypótlék összege meghatározásának elvei – a kollektív szerződés rendelkezésének hiányában. (Ktv. 1. sz. melléklet, Ktv. 129.§. (11) bekezdés) 65
Költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának tartalma. (Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) kormányrendelet 10.§. (4)-(5) bekezdés) Költségvetési szerv vállalkozási tevékenységének lehetősége. (Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) kormányrendelet 9.§.) Gazdasági szervezet felépítése és feladata. (Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) kormányrendelet 17) Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje. (Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) kormányrendelet 145/A §.) Ellenőrzési nyomvonal. (Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) kormányrendelet 145/B §.)
18.2.1.4. Belső kapcsolatok
A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje. (R. 4.§. (1) bekezdés e) pont) Vezetők akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje. (R. 11.§., R. 4.§. (1) bekezdés f) f) pont) A helyettesítő közalkalmazott felelősségének, intézkedési jogkörének terjedelme. (A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben rendelkező 138/1992 (X.8.) kormányrendelet 7.§.) A vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, valamint az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája. (R. 4.§. (1) bekezdés g) pont) A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések. (R. 4.§. (1) bekezdés h) pont) Azok az ügyek, amelyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel. (R. 4.§. (1) bekezdés p) pont) A szülői szervezet számára további jogok megállapítása. (Ktv. 59.§. (1) és (6) bekezdés) A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltét4elek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás) biztosítása. (R. 4.§. (2) bekezdés d) pont) Tájékoztatás kérés módja az iskolai belső jogi normákról. (R. 8.§. (3) bekezdés)
18.2.1.5. Külső kapcsolatok
A belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel (R.4.§.(1)) bekezdés c) pont A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást. (R.4.§.(1) bekezdés i) pont) Reklámtevékenység szabályai a nevelési-oktatási intézményben. (Ktv. 122.§.(12) bekezdés) A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje. (R.4.§.(1) bekezdés m) pont)
Egyéb kérdések: A nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdés, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni. (R. 4.§.(1) bekezdés r) pont) 66
18.2.2. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása 18.2.2.1. Az iskola szervezete 18.2.2.1.1. Az iskola vezetése Az iskola vezetését az Igazgató, látja el. Az iskola felelős vezetője az Igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az Igazgató munkáját a tantestület tagjai segítik. Az Igazgatót távollétében teljes jogkörrel az erre kijelölt munkaközösség-vezető helyettesíti. Az Igazgató kapcsolattartása folyamatos a tantestület tagjaival. Rendszeresen, szükség szerinti gyakorisággal tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélést az Igazgató vezeti. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. 18.2.2.1.2. Az iskola vezetősége Az Igazgató, a szülői szervezet vezetője, Az iskolavezetés megbeszéléseit az Igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola Igazgatója a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellát. 18.2.2.1.3. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. 18.2.2.2. Az iskola szervezeti egységei Az iskola szervezeti egységei: alsó tagozat, napközi otthon. A szervezeti egység élén az iskola igazgatója áll. 18.2.3. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével 18.2.3.1. Az iskolai közösség Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 18.2.3.2. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai alkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a közoktatásról szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek) valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzítik. 67
18.2.3.3. A nevelők közösségei 18.2.3.3.1. A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, 2 alkalommal nevelési értekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 50 százaléka kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van, a nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másképpen nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztású dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. 18.2.3.3.2. A nevelők szakmai munkaközösségei Az iskolában nem működik szakmai munkaközösség, a kis létszámra tekintettel. 18.2.3.3.3. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgató döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgató hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoport tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. 18.2.3.4. A szülői szervezet (közösség) Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet (közösség) működik. Az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőségét az Igazgatónak tanévenként legalább 1 alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységeiről. Az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: megválasztja saját tisztségviselőit, kialakítja saját működési rendjét, az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét,
68
képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
18.2.3.5. A tanulók közösségei 18.2.3.5.1. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az Igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. 18.2.3.5.2. A diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákkörök fajtáit a házirend tartalmazza. A diák körök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 18.2.3.5.3. Az iskolai diákönkormányzat Az iskolában nem működik diákönkormányzat a kis létszám és a gyermekek kora miatt. 18.2.3.6. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 18.2.3.6.1. Az Igazgató és a nevelőtestület A nevelőtestület kapcsolattartása az Igazgató segítségével valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: a különböző értekezletek, megbeszélések. Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Tekintettel a kis létszámra, a legfőbb kapcsolattartási forma: a közvetlen, napi kommunikáció. Az Igazgató az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az Igazgató köteles: tájékoztatni a távollévő pedagógust az ülések döntéseiről, határozatairól, a pedagógusok kéréseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az illetékesek felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban közölhetik az igazgatóval, vagy a szülői szervezet vezetőjével. 18.2.3.6.2. A nevelők és a tanulók A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az intézményegység-vezető: o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén 3 havonta, o a diákközgyűlésen évente legalább 2 alkalommal, o a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, az osztályfőnökök: o az osztályfőnöki órákon 69
tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján – az iskolavezetéshez, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezethez fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskolavezetéssel, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel. 18.2.3.6.3. A nevelők és a szülők A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az Igazgató: o a szülői szervezet (közösség) vezetőségi ülésén évi 2 alkalommal, o a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül, o az időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül, az osztályfőnökök: o az osztályszülői értekezleteken, o fogadóórákon tájékoztatják. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: családlátogatások, szülői értekezletek, a nevelők egyéni fogadóórái, a nyílt tanítási napok, az írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, illetve ellenőrző könyvben. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján az iskolavezetéshez, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, vagy a szülői szervezethez fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskolavezetéssel, nevelőtestületével vagy a szülői szervezettel. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az Igazgatótól, az iskolai munkatervben évenként meghatározott fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskolai SZMSZ, mint a pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél illetve intézményeknél található meg: az iskola fenntartójánál, az iskolacentrum központjában, az iskola irattárában, az igazgatónál.
70
A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető: az iskolacentrum központjában, az iskola irattárában, az iskola tanári szobájában, az Igazgatónál , az osztályfőnököknél A házirend egy rövidített példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. 18.2.3.7. Az iskola vezetőjének és közösségeinek külső kapcsolatai Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola vezetőségének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (7621 Pécs, Széchenyi tér 1.) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Oktatási Bizottsága (7621 Pécs, Széchenyi tér 1.) Iskolaszolgálat (7621 Pécs, Bercsényi u. 3.) Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálatok és Szolgálatok Központja (7623 Pécs, Egyetem u. 6.) Nevelési Tanácsadó (7632 Pécs, Apáczai Cs. J. krt.1.) Mecsekaljai Óvoda, Általános Iskola és Középiskola 7633 Pécs Bánki Donát u. 2. Intézményegységei Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ 7632 Apáczai Csere János körtér 1. Pécsi Kistérség A munkakapcsolatok megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: múzeumok színházak Társadalmi egyesületekkel: o Duna-Dráva Nemzeti Park Termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal: o BIOKOM Gyermek- és ifjúsági szervezetekkel A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az Igazgató a felelős. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola pedagógusai rendszeres kapcsolatot tartanak fenn az illetékes egészségügyi dolgozókkal: Háziorvos Védőnő Gyermekfogászat Segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját a szervezeti és működési szabályzat 13. pontja szabályozza. 71
A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősei rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a Gyermekjóléti Szolgálattal a munkakapcsolat felügyeletéért az Igazgató a felelős. Az iskola helyiségeit, épületét az Igazgató és Orfű Község Önkormányzata döntése alapján használhatják térítésmentesen. A közoktatási törvény 39.§. (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. 18.2.3.8. Az iskola működési rendje Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 645 órától délután 1800 óráig tart nyitva. Az Igazgatóval történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején reggel 7 30 óra és délután 1530 óra között az Igazgatónak vagy helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A vezető benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben, írásban kell meghatározni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az Igazgató vagy helyettese rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 745 óra és 1220 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10 –20 perc. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 1600 óráig tart. Az iskolában reggel 700 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületrész rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában egyidejűleg 1 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületrészekre terjed ki: előtér, folyosók, udvar (lenti betonos, fenti füves, bokros részek. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az Igazgató, illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az Igazgató, adhat engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásokat 1300 órától 1600 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az Igazgató beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a nevelői és tanulói hivatalos ügyek intézése az Igazgatói irodában történik 7 30 óra és 15 30 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az Igazgató határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet igény szerint kell megszervezni. Az iskola épületét, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: 72
az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az Igazgató adhat felmentést. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az Igazgatótól engedélyt kaptak (pl. helyiségbérlet esetén). Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az Igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az iskola épületében dohányozni csak a kijelölt helyen lehet. A dohányzóhely kijelölése az Igazgató feladata. Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az intézményegység-vezető felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. 18.2.3.9. A tanórán kívüli foglalkozások Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: napközi otthon, szakkörök, felzárkóztató foglalkozások, egyéni foglalkozások, tehetséggondozó foglalkozások, 18.2.3.9.1. A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján. A napközi otthon működésének rendjét a nevelők munkaközössége állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján, és azt a napközis tanulók házirendjében rögzíti. A napközis tanulók házirendje az iskolai tanulói házirend részét képezi. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az Igazgató adhat engedélyt.
18.2.3.9.2. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képes73
ségeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az intézményegység-vezető adhat. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az intézményegység-vezető bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente 2 alkalommal az iskola éves munkatervében meghatározott időpontban osztályaik számára kirándulást szerveznek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a pedagógusok a felelősek. Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. Külön szülői kérésre lehetőséget biztosít az iskola ezen tanulóknak a menza igénybevételére. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatásokon való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. 18.2.3.10. Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok Az iskola belső ellenőrzési feladatai: biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és az egyéb belső szabályzataiban előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését, az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről,
74
feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: o az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni, o az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, o az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni, o az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: o az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni, o az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni, o az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével, o hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: Az ellenőrzött dolgozó jogosult: o az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni, o az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. Az ellenőrzött dolgozó köteles: o az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni, o a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: o a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét, o a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: Igazgató: o ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek, o ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját, o ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását, o elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát, o összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet, 75
o felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. o a pedagógusok munkavégzését, munkafelügyeletét, o a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét, o a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket Az Igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az Igazgató a felelős. Az intézményben, mint közpénzek felhasználásában résztvevő költségvetési szervben, belső ellenőrzési rendszer működik abból a célból, hogy az intézményegység-vezető számára bizonyosságot nyújtson a pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelőségét illetően. A pénzügyi belső ellenőrzés független, tárgyilagos, bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy az intézmény működését fejlessze, és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az intézmény céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az intézmény kockázatkezelési, valamint ellenőrzési és irányítási eljárásainak eredményességét. Az intézményben folyó pénzügyi belső ellenőrzés a pénzügyminiszter által közzétett minta alapján elkészített belső ellenőrzési kézikönyv szerint történik. A pénzügyi belső ellenőrzési tevékenység megszervezéséért a belső ellenőrzési vezető a felelős. A belső ellenőrzési vezetői feladatokat az intézményben az ISZ látja el. A gazdálkodás folyamatára és sajátosságaira való tekintettel kialakított és működtetett FEUVE rendszert részletesen tartalmazza az iskola Ellenőrzési Szabályzata. 18.2.3.11. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: intézményegység-vezető, Az Igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: a pedagógusok munkafegyelme, a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: o az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, o a tanítási óra felépítése és szervezése, 76
o a tanítási órán alkalmazott módszerek, o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a pedagógusai javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg.) a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás. Az iskolacentrum igazgatója valamennyi ellenőrzési módra jogosult.
18.2.3.12. Az iskolai könyvállománynak, munkát segítő dokumentumainak használata Iskolánkban nem működik hagyományos értelemben vett könyvtár. A tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumokat az osztályokban, ill. az irodában tároljuk. Szükség esetén innen kölcsönözhetik ki a pedagógusok. A leltárt Tóth Béláné vezeti. A könyvállomány gyűjteményének gyarapítása az SZMSZ 1. sz. mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők javaslatának figyelembe vételével történik. 18.2.3.13. A mindennapi testedzés formái Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: Az első-negyedik évfolyamon o a heti három kötelező testnevelés óra o a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztő testmozgás Az ötödik-nyolcadik évfolyamon o a heti kettő vagy három kötelező testnevelés óra, o az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai, o a hét minden napján szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak. A napközi otthonban és a tanulószobán o a játékos, egészségfejlesztő testmozgás. A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportköri foglalkozások, illetve az iskolában működő diáksportköri egyesület szakosztályainak, valamint az iskolai tömegsport órák keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai diáksportkör diákönkormányzatként működik, melynek munkáját az intézményegység-vezető által megbízott tanár segíti. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportkör szakmai programjában kell meghatározni. A tanórán kívül szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy az őszi és a tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem, a téli időszakban: a tornaterem testnevelő tanár felügyelete mellett a hét 5 napján 14,00 óra és 17,00 óra között a tanulók számára nyitva legyen. A tömegsport- foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben kell meghatározni. 18.2.3.14. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása
77
A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt az Egyesített Egészségügyi Intézmények vezetőjével. A megállapodásnak biztosítania kell: az iskolaorvos heti egy alkalommal történő rendelését az iskolában (tanévenként meghatározott napokon és időpontban), a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: o fogászat: évente 2 alkalommal belgyógyászati vizsgálat: évente 1 alkalommal az 1.- 4 évfolyam számára. a tanulók fizikai állapotának mérését évente 2 alkalommal a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente 3 alkalommal egészségvédő, egészségnevelő tevékenység. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. 18.2.3.15. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 18.2.3.15.1. Az iskola dolgozóinak feladata a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamin tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt köteles a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartani. Az osztályfőnököknek, pedagógusoknak megfelelő órák keretén belül ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és a testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első órán. Ennek során ismertetni kell: o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, o a házirend balesetvédelmi előírásait, o rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, o A tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások, stb.) előtt. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve 78
tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó, valamint a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. Az intézményegység-vezető az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. 18.2.3.15.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az Igazgatónak. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az Igazgatónak ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okot és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 18.2.3.15.3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányát pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskolának igény esetén biztosítania kell a szülői szervezet részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. 18.2.3.16. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható 79
eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.) a tűz, a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az Igazgatóval, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: Igazgató pedagógusok A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: az intézmény fenntartóját, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az Igazgató szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az intézményegység-vezető, vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket hangjelzéssel értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban, stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! Az Igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek, stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az intézményegységvezetőnek, vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:
80
a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), a közmű (víz, gáz, elektromos, stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv! c. utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)” c. Igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézményegység-vezető a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az intézményegység-vezető a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségében kell elhelyezni: igazgatói iroda 18.2.3.17. Az iskolai tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola Igazgatója a felelős. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozóinak a nevét, aki az adott tanévben: elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, részt vesz az iskola tankönyvterjesztésben. A tankönyvrendelésben, illetve tankönyvterjesztésben résztvevő pedagógus vállalását írásban rögzíti az Igazgató. Ebben szerepelnek: a tankönyv felelős feladatai, a szükséges határidők, a tankönyv kiosztásának módja, helye, ideje A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről évente a nevelőtestület dönt az alábbiak figyelembe vételével: A nevelőtestület döntése előtt az intézményegység-vezető – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani, valamint tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre. A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot.
81
A felmérés eredményéről az Igazgató tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt, és erről az Igazgató írásban értesíti a szülőket. Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. Az intézményegység-vezető kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. A fent felsorolt kritériumok figyelembe vételére jelenleg nincs szükség, mert Orfű Község Önkormányzata minden tanuló számára ingyenesen biztosítja a tankönyveket. Az iskolai tankönyvrendelést az Igazgató által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a pedagógusok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az Igazgató beszerzi az iskolai szülői szervezet véleményét. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az Igazgató határozza meg. 18.2.3.18. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei Az Igazgató kereset-kiegészítéssel ismerheti el a dolgozók munkateljesítményét, illetve – a helyettesítést kivéve – a többletfeladatok ellátását, minőségi munkavégzést. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható – a közoktatási intézmény vezetője és bármely alkalmazottja részére – egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A havi rendszerességgel fizetett kereset-kiegészítés egy tanítási évnél hosszabb időre nem szólhat, de több alkalommal is megállapítható. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei: iskolai ünnepségekért felelős nevelő, iskolán kívüli rendezvények felelőse, tanulmányi, kulturális és sportversenyekre felkészítő nevelők, bemutató tanítást végző nevelő sikeres pályázatok írását végző nevelő tanítási időn kívül szervezett kirándulás, színház, mozi, múzeum, stb. látogatásért, iskolai, szintű rendezvény megszervezéséért falu szintű rendezvények megszervezéséért. A költségvetésben a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésre az adott gazdasági évre biztosított összegből esetlegesen fennmaradó összeget a tárgyév végén az iskola dolgozóinak jutalomként lehet kifizetni a tartósan magas színvonalú, kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munka szempontjainak figyelembe vételével. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés, dolgozóknak történő odaítéléséről az iskolai vezető tanács tagjainak javaslata alapján az intézményegység-vezetője dönt. 82
18.2.3.19. A teljesítménypótlék összegére vonatkozó belső szabályok Az intézményben az egyes munkaköröket, munkaköri feladatokat ellátó alkalmazottak teljesítménypótlékát a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 1. sz. mellékletének alkalmazásával, az érintett pedagógus besorolásának megfelelően meghatározott összeg alapján kell megállapítani. A jelenleg alkalmazott számítási mód a túlmunkára vonatkozólag: tanító esetében alapbér osztva 90,93-dal; napközis és tanulószobás nevelő esetében alapbér osztva 99,59-dal. Osztályfőnöki feladatot ellátó pedagógus részére heti 1 óra adminisztrációs kedvezmény és a törvényben szabályozott teljesítménypótlék jár. osztályfőnöki munkakör esetében a számítási alap 30%-a. * 18.2.3.20. Az iskola hagyományok ápolása és az ünnepek rendje A hagyományok célja: a fiatalok nemzeti identitástudatának fejlesztése, a hazaszeretet elmélyítése. A különféle közösségi rendezvények a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik. Ünnepélyek: Intézményegységi szintű ünnepélyt tartunk az alábbi ünnepek alkalmából: Szeptember – tanévnyitó ünnepély Október 6. Aradi vértanúkról való megemlékezés Idősek napja Október 23. November 1. Márton nap December - Karácsonyváró ünnepély Február - farsang Március 15. az 1848-as forradalom és szabadságharcra való emlékezés Április –Költészet napja Húsvét megünneplése osztályon belül Anyák napja - közösen ünneplünk Gyermeknap - Önkormányzat szervezésében, közreműködésünkkel Negyedikesek búcsúztatása Tanévzáró ünnepéllyel zárjuk az évet. Az iskolai ünnepélyeken és rendezvényeken pedagógusoknak és diákoknak egyaránt az alkalomhoz illő ruhában kell megjelenni. A hagyományápolással kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint a felelősöket a munkatervben határozzuk meg.
83
18.3. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ALKALMAZÁSA A JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN 18.3.1. Bevezető 18.3.1.1. Az intézményegység tevékenységei Alaptevékenységek: A szakfeladat megnevezése - Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás; - Képesség-kibontakoztató felkészítés; - Integrációs nevelés Kiegészítő tevékenységek: A szakfeladat megnevezése Gyermek-, tanuló felügyelet, készenlét Iskolai intézményi étkeztetés Intézményi vagyon működtetése Önkormányzatok elszámolásai Napközi otthoni és tanulószobai ellátás Diáksport
Száma 80121-4
Száma 55137-1 55232-3 75176-8 75192-2 80511-3 92403-6
18.3.1.2. Törvényi szabályozás Jogszabályi előírások: Az SZMSZ szabályozási tárgyai A közoktatási intézmény (óvoda, iskola, kollégium) szervezeti és működési szabályzatára vonatkozóan a jogszabályok az alábbi tárgykörökben adnak joginorma- alkotási felhatalmazást: Strukturális szabályozási felhatalmazás: A Ktv. 40.§.(1) bekezdése az SZMSZ szabályozási körébe utal három nagy témakört: 4. a közoktatási intézmény működésére, 5. a belső kapcsolatokra, 6. a külső kapcsolatokra, vonatkozó rendelkezéseket. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM-rendeletnek és más kapcsolódó jogszabályoknak az SZMSZ-re vonatkozó előírásai ezen a törvényi rendelkezésen alapulnak, ezt a hármas szerkezetet bontják ki, s ezt töltik meg szabályozási tartalommal. Ennek megfelelően a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata ebben a szerkezetben, e három fő szabályozási tárgykörnek megfelelő fejezeti tagolásban készült el. Konkrét szabályozási felhatalmazás: Ktv. 12.§. 59.§.,81.§, 118.§, 122.§, 129.§, 1. sz. melléklet, 2. sz. melléklet 6. pont R. 4.§, 5.§, 6/A §, 6/C §, 8.§, 11.§, 20.§, 21.§, 50.§, 3. sz. melléklet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 5/1998. (II.18.) MKM rendelet 17.§. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 29.§. (3) bekezdés A diákigazolványról szóló 30/1999. (II.15) kormányrendelet 9.§. (1) bekezdés, 6.§. (5) bekezdés e) pont
84
A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. Törvénynek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X.8.) kormányrendelet, 7.§.(2) bekezdés b) pont Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) kormányrendelet 9.§., 10.§, 17.§, 145/A-B. Nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 4.§. (7) bekezdés A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 37/2001. (X.12) OM rendelet 3.§. (2) bekezdés Általános szabályozási felhatalmazás: A Ktv. 39.§. (1) bekezdése szerint a nevelési-oktatási intézmények szakmai tekintetben önállóak. Szervezetükkel és működésükkel kapcsolatosan minden olyan ügyben döntenek, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Ezzel a törvénybe foglalt általános szabályozási felhatalmazással összhangban áll az R. 4.§. r) pontja, amely szerint a nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni mindazokat a kérdéseket – a jogszabály által előírt szabályozáson túl – amelyek a nevelési-oktatási intézmény működésével függnek össze, s amelyeket jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni. Az SZMSZ tehát kitágítja az intézményi jogi szabályozás törvényi és rendeleti kereteit. Az SZMSZ a jogszabályokban előírt tartalmakon kívül bármilyen kérdést szabályozási körébe vonhat, amely más jogi szabályozásnak nem tárgya, s amely a közoktatási intézmény szervezetével és működésével összefügg. A nevelőtestület döntésétől – és az egyetértési jog gyakorlóinak álláspontjától – függ az a nagyon fontos kérdés, hogy a közoktatási intézményben mely magatartások kerülnek a jogi szabályozás körébe, s mely magatartások maradnak kizárólagosan a jogon kívüli normák (szakma, erkölcs, illem, kultúra, hagyomány hit, presztízs) világában. 18.3.1.2.1. A működés rendje Működés rend, ezen belül a gyermekek, a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje. (R.4.§. (1) bekezdés a) pont) Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok. (R. 4.§. (1) bekezdés j) pont) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje. (R. 4.§. (1) bekezdés b) pont) Az intézményi védő, óvó előírások. (R. 4.§. (1) bekezdés n) pont) Tanulóbalesetek megelőzésében feladatok. (R. 6/A §. (3) bekezdés) Katasztrófavédelem, tűzvédelem, polgári védelem szervezeti és végrehajtási rendje. (A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 37/2001. (X.12.) OM rendelet 3.§. (2) bekezdés) Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők. (R. 4.§. (2) bekezdés a) pont) A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái. (R. 4.§. (2) bekezdés b)pont) Könyvtár igénybevételének és működésének szabályai. (R. 6/C §. (2) bekezdés, R. 4.§. (2) bekezdés j) pont, R. 3. sz. melléklet 3. pont) Tankönyvrendelés szervezésének és a tankönyvtámogatás megállapításának helyi rendje. (A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tvény 29.§. (3) bekezdés) Tankönyvrendelés elkészítésének rendeletben nem szabályozott kérdései. (A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 5/1998. (II.18.) MKM rendelet 17.§. (7) bekezdés) Adatkezelési szabályzat- iratkezelési szabályzat hiányában. (Ktv. 2. sz. melléklet 6. pont)
85
Keresetkiegészítés feltételei- ha jogszabály vagy kollektív szerződés erről nem rendelkezik. (Ktv. 118.§. (10) bekezdés) Teljesítménypótlék összege meghatározásának elvei – a kollektív szerződés rendelkezésének hiányában. (Ktv. 1. sz. melléklet, Ktv. 129.§. (11) bekezdés) Költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának tartalma. (Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) kormányrendelet 10.§. (4)-(5) bekezdés) Költségvetési szerv vállalkozási tevékenységének lehetősége. (Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) kormányrendelet 9.§.) Gazdasági szervezet felépítése és feladata. (Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) kormányrendelet 17) Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje. (Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) kormányrendelet 145/A §.) Ellenőrzési nyomvonal. (Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) kormányrendelet 145/B §.)
18.3.1.2.2. Belső kapcsolatok A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje. (R. 4.§. (1) bekezdés e) pont) Vezetők akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje. (R. 11.§., R. 4.§. (1) bekezdés f) f) pont) A helyettesítő közalkalmazott felelősségének, intézkedési jogkörének terjedelme. (A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben rendelkező 138/1992 (X.8.) kormányrendelet 7.§.) A vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, valamint az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája. (R. 4.§. (1) bekezdés g) pont) A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések. (R. 4.§. (1) bekezdés h) pont) Azok az ügyek, amelyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel. (R. 4.§. (1) bekezdés p) pont) A szülői szervezet számára további jogok megállapítása. (Ktv. 59.§. (1) és (6) bekezdés) A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltét4elek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás) biztosítása. (R. 4.§. (2) bekezdés d) pont) Tájékoztatás kérés módja az iskolai belső jogi normákról. (R. 8.§. (3) bekezdés) 18.3.1.2.3. Külső kapcsolatok A belépés és benttartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel (R.4.§.(1)) bekezdés c) pont A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást. (R.4.§.(1) bekezdés i) pont) Reklámtevékenység szabályai a nevelési-oktatási intézményben. (Ktv. 122.§.(12) bekezdés) A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje. (R.4.§.(1) bekezdés m) pont)
86
18.3.1.2.4. Egyéb kérdések: A nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdés, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni. (R. 4.§.(1) bekezdés r) pont) 18.3.2. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása 18.3.2.1. Az iskola szervezete 18.3.2.1.1. Az iskola vezetése Az iskola vezetését az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: az igazgatóhelyettes a gazdasági ügyintéző Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézményalapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgató munkáját igazgatóhelyettes segíti. Az igazgatóhelyettes megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja, a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A megbízás visszavonásig érvényes. A tantestület az igazgatóhelyettes személyéről titkos szavazással nyilvánít véleményt. Az igazgatóhelyettes és más vezető beosztású dolgozó munkáját munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgatót és az igazgatóhelyettest távollétében a Közalkalmazotti Tanács tagja, vagy az erre kijelölt munkaközösség-vezető helyettesíti. Az intézmény vezetője, helyettese és gazdasági ügyintézője kapcsolattartása folyamatos. Az iskolavezetés rendszeresen, szükség szerinti gyakorisággal tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A vezetőségi megbeszélést az igazgató vezeti. 18.3.2.1.2. Az iskola vezetősége az igazgató, az igazgatóhelyettes, a szakmai munkaközösségek vezetői, a közalkalmazotti tanács tagja, a szülői szervezet vezetője, a diákönkormányzat vezetője, a diákközgyűlésen megválasztott diákképviselő. Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége rendszeresen, szükség szerinti gyakorisággal tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. Az iskolavezetés megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. 18.3.2.1.3. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola főigazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói 87
munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. 18.3.2.2. Az iskola szervezeti egységei Az iskola szervezeti egységei: alsó tagozat, felső tagozat, napköziotthon. A szervezeti egység élén az alábbi felelős beosztású vezető áll: Felső tagozat igazgatóhelyettes alsó tagozat alsós munkaközösség-vezető napköziotthon napközis munkaközösség-vezető gazdaságvezetés gazdasági ügyintéző Az iskola szervezeti felépítésének vázlata (mellékletben). 18.3.3. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével 18.3.3.1.
Az iskolai közösség
Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 18.3.3.2.
Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége
Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai alkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a közoktatásról szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek) valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzítik. 18.3.3.3. A nevelők közösségei 18.3.3.3.1. A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, az iskola gazdasági ügyintézője, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő alábbi felsőfokú végzettségű dolgozók: ifjúságvédelmi felelős könyvtáros A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, 2 alkalommal nevelési értekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 50 százaléka kéri, illetve ha az iskola főigazgatója vagy az iskola igazgatója, vezetősége ezt indokoltnak tartja. 88
A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van, a nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másképpen nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztású dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. 18.3.3.3.2. A nevelők szakmai munkaközösségei Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: Felsős – humán Felsős – reál Alsós Napközis A munkaközösségek szükség és igény szerint átszervezhetők, vagy megszüntethetők. Erről a nevelőtestület nyílt szavazással, egyszerű többséggel dönt. A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen: a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, javaslattétel az intézményegység-vezetőnek a munkaközösség-vezető személyére, segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve, valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított 1 tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslata alapján az igazgató bízza meg. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. 18.3.3.3.3. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az iskolavezetés döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. 18.3.3.4. A szülői szervezet (közösség) Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet (közösség) működik. A szülői szervezet a 2007. október 16-án elfogadott és ugyanakkor hatályba lépett a MECSEKALJAI 89
OKTATÁSI KÖZPONT JURISICS UTCAI INTÉZMÉNYEGYSÉGE SZÜLŐI SZERVEZETÉNEK BELSŐ FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA alapján működik. Az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőségét az igazgatónak tanévenként legalább 1 alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységeiről. Az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: megválasztja saját tisztségviselőit, kialakítja saját működési rendjét, az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 18.3.3.5. A tanulók közösségei 18.3.3.5.1. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: osztálytitkár, 2 fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 18.3.3.5.2. A diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákkörök fajtáit a házirend tartalmazza. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 18.3.3.5.3. Az iskolai diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segíti nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 2 alkalommal össze kell hívni, melyen az igazgatónak vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak 90
végrehajtási tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés 1 tanév időtartamra a tanulók javaslatai alapján a fő diákképviselőt választhat. 18.3.3.6. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 18.3.3.6.1. Az iskolavezetés és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: az iskolavezetés ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések. Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az iskolavezetés az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kéréseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével, és a szülői szervezet vezetőjével. 18.3.3.6.2. A nevelők és a tanulók A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén 3 havonta, o a diákközgyűlésen évente legalább 2 alkalommal, o a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, az osztályfőnökök: o az osztályfőnöki órákon tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján – az iskolavezetéshez, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezethez fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskolavezetéssel, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel. 18.3.3.6.3. A nevelők és a szülők A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: o a szülői szervezet (közösség) vezetőségi ülésén évi 2 alkalommal, o a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül, 91
o az időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül, az osztályfőnökök: o az osztályszülői értekezleteken, o fogadóórákon tájékoztatják. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: családlátogatások, szülői értekezletek, a nevelők egyéni fogadóórái, a nyílt tanítási napok, az írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, illetve ellenőrző könyvben. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján az iskolavezetéshez, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezethez fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskolavezetéssel, nevelőtestületével vagy a szülői szervezettel. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az igazgatótól, valamint az igazgatóhelyettestől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél illetve intézményeknél található meg: az iskola fenntartójánál, az iskolacentrum központjában, az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola tanári szobájában az igazgatónál és az igazgatóhelyettesnél. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető: az iskolacentrum központjában, az iskola portáján, az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola tanári szobájában, az igazgatónál, az igazgatóhelyettesnél, az osztályfőnököknél, a diákönkormányzatot segítő nevelőnél. A házirend egy rövidített példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.
92
18.3.3.7. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola vezetőségének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (7621 Pécs, Széchenyi tér 1.) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Oktatási Bizottsága (7621 Pécs, Széchenyi tér 1.) Elszámolóház (7621 Pécs, Bercsényi u. 3.) Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálatok és Szolgálatok Központja (7623 Pécs, Egyetem u. 6.) Éltes EGYMI Nevelési Tanácsadó (7633 Pécs, Türr István u. 2.) Mecsekaljai Óvoda és Általános Iskola 7633 Pécs Bánki Donát u. 2. Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 7623 Pécs, Mezőszél utca 1. Budai-Városkapu Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 7629 Pécs, Komlói út 58. Megyervárosi Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium 7632 Pécs, Testvérvárosok tere 1. Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ 7632 Apáczai Csere János körtér 1. Éltes Mátyás Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium 7633 Pécs, Építők u. 9. Miroslav Krleza Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon 7633 Szigeti u. 97. PTE I. sz. Gyakorló Általános Iskola (7624 Pécs, Alkotmány u. 38.) PTE Deák Ferenc Gimnázium és Általános Iskola (7624 Pécs, Őz u. 2.) Pécsi Református Gimnázium és Általános Iskola (7630 Pécs, Engel János u. 15.) Szent Mór Katolikus Iskolaközpont (7621 Pécs, Hunyadi u. 10.) A munkakapcsolatok megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: Az iskolát támogató alapítványok kuratóriumával: o Jurisics Iskola Tanulóinak Segítése Alapítvány (7624 Pécs, Jurisics M. u. 17.) o Idegen nyelvi Alapítvány (7624 Pécs, Jurisics Miklós u. 17.) Az alapítvány szociális célra felhasználható összegéről és a támogatás módjáról az osztályfőnökök, és az iskola gyermekvédelmi felelőseinek előterjesztése alapján az alapítvány kuratóriuma dönt. Közművelődési intézményekkel: o Pécsi Ifjúsági Központ (7621 Pécs, Nagy Lajos király út 13.) 93
o Berze Nagy János Művészeti Iskola o Múzeumok o Könyvtárak o Színház o Mozi Társadalmi egyesületekkel: o Duna-Dráva Nemzetipark Termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal: o BIOKOM Gyermek- és ifjúsági szervezetekkel:
A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola vezetősége rendszeres kapcsolatot tart fenn az illetékes egészségügyi dolgozókkal: Iskolaorvos – dr. Szauer Edit (7624 Pécs, Jurisics Miklós u. 17.) Védőnő – Rézbányai Mónika (7624 Pécs, Jurisics M. u. 17.) Gyermekfogászat – dr. Sági Éva (7633 Pécs, Kőrösi Cs. S. u.) Segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját a szervezeti és működési szabályzat 13. pontja szabályozza. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősei rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a Gyermekjóléti Szolgálattal (7621 Pécs, Megye u. 22.) a munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős. Az iskola helyiségeit, épületét az igazgató döntése alapján térítésmentesen használhatják az alábbi törvényesen bejegyzett, gyermek- illetve ifjúsági szervezetek helyi csoportjai: Bornemissza Utcai Óvoda (7624 Pécs, Bornemissza Gergely u. 3.) Budai Nagy Antal Utcai Óvoda (7624 Pécs, Budai Nagy Antal u. 5.) Aradi vértanuk Úti Óvoda (7624 Pécs, Aradi vértanuk útja 14.) A közoktatási törvény 39.§. (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. 18.3.3.8. Az iskola működési rendje Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7,00 órától délután 20,00 óráig tart nyitva. Az igazgatóval történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7,00 óra és délután 16,00 óra között az igazgatónak vagy helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben, írásban kell meghatározni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettese rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tarterv alapján 7,45 óra és 14,05 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 15 – 10 – 5 perc. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 17,00 óráig tart.
94
Az iskolában reggel 7,00 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületrész rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában egyidejűleg 4 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületrészekre terjed ki: főbejárati lépcsőház, alsó folyosók, felső folyosók, udvar a főbejáratnál, nagy pálya, hátsó játszótér, füves focipálya, bokros részek. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásokat 13,00 órától 20,00 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a nevelői és tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 7,30 óra és 16,00 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az igazgató határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente egy alkalommal kell megszervezni. Az iskola épületét, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az igazgató adhat felmentést. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az igazgatótól engedélyt kaptak (pl. helyiségbérlet esetén). Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező külső személyeket a portaszolgálat köteles a megfelelő helyre irányítani. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az iskola épületében dohányozni TILOS! Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az igazgató felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgok vagyoni jogát átruházza, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 50 százaléka, melyet az adott dolog elkészítésé95
ben közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján, az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az igazgató dönt. Amennyiben a tanuló középfokú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal, illetve azzal egyenértékű idegen nyelv tudást igazoló okirattal rendelkezik és ezt az iskolában bemutatja, a tanulót az igazgató az adott idegen nyelvi órák látogatása alól felmenti. 18.3.3.9. A tanórán kívüli foglalkozások Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: napközi otthon, tanulószoba, szakkörök, énekkar, iskolai sportköri foglalkozások, tömegsport foglalkozások, felzárkóztató foglalkozások, egyéni foglalkozások, tehetséggondozó foglalkozások, továbbtanulásra előkészítő foglalkozások. 18.3.3.9.1. A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján. A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelők munkaközössége állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján, és azt a napközis tanulók házirendjében rögzíti. A napközis tanulók házirendje az iskolai tanulói házirend részét képezi. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 18.3.3.9.2. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az igazgató adhat. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente 2 alkalommal az iskola éves munkatervében meghatározott időpontban osztályaik szá96
mára kirándulást szerveznek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. Külön szülői kérésre lehetőséget biztosít az iskola ezen tanulóknak a menza igénybevételére. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatásokon való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. 18.3.3.10. Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok Az iskola belső ellenőrzési feladatai: biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és az egyéb belső szabályzataiban előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését, az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről, feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: o az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni, o az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, o az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni,
97
o az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: o az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni, o az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni, o az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével, o hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: Az ellenőrzött dolgozó jogosult: o az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni, o az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. Az ellenőrzött dolgozó köteles: o az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni, o a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: o a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét, o a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: Igazgató: o ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek, o ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját, o ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását, o elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát, o összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet, o felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. Igazgatóhelyettes: o folyamatosan ellenőrzi a hozzája beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: o a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét, o a pedagógusok munkavégzését, munkafelügyeletét, o a pedagógusok adminisztrációs munkáját, o a pedagógusok adminisztrációs munkáját, o a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét, o a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. Gazdasági ügyintéző:
98
o folyamatosan ellenőrzi az intézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdálkodási, a műszaki és a pénzügyi-számviteli szabályok betartását, ennek során különösen: - az intézmény pénzgazdálkodását, költségvetésének végrehajtását, fizetőképességét, - a pénzkezelés, a pénztár szabályszerű működését, - a tanulók és a dolgozók élelmezésével összefüggő tevékenységet, - az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket, - a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását, - a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását. o folyamatosan ellenőrzi a hozzá tartozó dolgozók szabályszerű munkavégzését, munkafegyelmét. Munkaközösség- vezetők: o folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen, o a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket, o a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel). Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. Az intézményben, mint közpénzek felhasználásában résztvevő költségvetési szervben, belső ellenőrzési rendszer működik abból a célból, hogy az igazgató számára bizonyosságot nyújtson a pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelőségét illetően. A pénzügyi belső ellenőrzés független, tárgyilagos, bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy az intézmény működését fejlessze, és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az intézmény céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az intézmény kockázatkezelési, valamint ellenőrzési és irányítási eljárásainak eredményességét. Az intézményben folyó pénzügyi belső ellenőrzés a pénzügyminiszter által közzétett minta alapján elkészített belső ellenőrzési kézikönyv szerint történik. A pénzügyi belső ellenőrzési tevékenység megszervezéséért a belső ellenőrzési vezető a felelős. A belső ellenőrzési vezetői feladatokat az intézményben az Elszámolóház látja el. A gazdálkodás folyamatára és sajátosságaira való tekintettel kialakított és működtetett FEUVE rendszert részletesen tartalmazza az iskola Ellenőrzési Szabályzata. 18.3.3.11. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,
99
szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetők. Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: a pedagógusok munkafegyelme, a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: o az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, o a tanítási óra felépítése és szervezése, o a tanítási órán alkalmazott módszerek, o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg.) a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás. Az iskolacentrum főigazgatója valamennyi ellenőrzési módra jogosult. 18.3.3.12. Az iskolai könyvtár működési rendje Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár vezetője, a könyvtáros tanár rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal: Csorba Győző Megyei Könyvtár (7621 Pécs, Apáca u. 8.) Az iskolai könyvtár működéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtárostanár a felelős. A könyvtárostanár részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a szervezeti és működési szabályzat 1. sz. mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, 100
könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, könyvtári dokumentumok kölcsönzése, számítógépes informatikai szolgáltatások és számítógép használatának biztosítása, tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. A könyvtár szolgáltatásait csak azon iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskör közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtárostanár tudomására kell hoznia. Az iskolai könyvtár tanítási napokon 11,00 órától 15,00 óráig tart nyitva. Ezen belül a könyvtári dokumentumok 11,00 órától 15,00 óráig kölcsönözhetőek. A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtárostanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral egyeztetniük kell. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 2 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő 3 alkalommal meghoszszabbítható. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: kézikönyvek, számítógépes szoftverek, muzeális értékű dokumentumok. A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár vagy -tanító javaslata alapján az igazgató határozza meg. 18.3.3.13. A mindennapi testedzés formái Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: Az első-negyedik évfolyamon o a heti három kötelező testnevelés óra o a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztő testmozgás Az ötödik-nyolcadik évfolyamon o a heti kettő vagy három kötelező testnevelés óra, o az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai, o a hét minden napján szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak. A napközi otthonban és a tanulószobán o a játékos, egészségfejlesztő testmozgás. A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportköri foglalkozások, illetve az iskolában működő diáksportköri egyesület szakosztályainak, valamint az iskolai tömegsport órák keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai diáksportkör diákönkormányzatként működik, melynek munkáját az igazgató által megbízott tanár segíti. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az
101
iskolai sportkör szakmai programjában kell meghatározni. A tanórán kívül szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy az őszi és a tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem, a téli időszakban: a tornaterem testnevelő tanár felügyelete mellett a hét 5 napján 14,00 óra és 17,00 óra között a tanulók számára nyitva legyen. A tömegsport- foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben kell meghatározni. 18.3.3.14. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt az Egyesített Egészségügyi Intézmények vezetőjével. A megállapodásnak biztosítania kell: az iskolaorvos heti egy alkalommal történő rendelését az iskolában (tanévenként meghatározott napokon és időpontban), a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: o fogászat: évente 2 alkalommal o tüdőszűrés: 8. évfolyam számára o belgyógyászati vizsgálat: évente 1 alkalommal az 1. évf., 3. évf., 5. évf., 7. évf. számára o szemészet: 8. évfolyam számára 1 alkalommal a tanulók fizikai állapotának mérését évente 2 alkalommal a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente 3 alkalommal egészségvédő, egészségnevelő tevékenység. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. 18.3.3.15. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 18.3.3.15.1. Az iskola dolgozóinak feladata a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamin tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt köteles a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartani. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és a
102
testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, o a házirend balesetvédelmi előírásait, o rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, o A tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások, stb.) előtt. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó, valamint a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. Az igazgató az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. 18.3.3.15.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az igazgatónak. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az igazgatónak ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okot és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.
103
18.3.3.15.3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányát pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskolának igény esetén biztosítania kell a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. 18.3.3.16. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.) a tűz, a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az igazgatóval, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: igazgató igazgatóhelyettes gazdasági ügyintéző szaktanár munkaközösség-vezető A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: a főigazgatót, az intézmény fenntartóját, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az igazgató szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató, vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket hangjelzéssel értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más 104
foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban, stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek, stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az igazgatónak, vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), a közmű (víz, gáz, elektromos, stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv! c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az igazgató a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az igazgató a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségében kell elhelyezni: igazgatói iroda 18.3.3.17. Az iskolai tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az igazgató a felelős. 105
Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben: elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, részt vesz az iskola tankönyvterjesztésben. A tankönyvrendelésben, illetve tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az igazgató megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: a felelős dolgozók feladatait, a szükséges határidőket, a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. Az igazgató iskolán kívüli vállalkozóval is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A megállapodásnak tartalmaznia kell: az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját, a tankönyvrendelésben résztvevő iskolai dolgozók díjazásának módját és mértékét, a szükséges határidőket, a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét. A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről – a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével – évente a nevelőtestület dönt az alábbiak figyelembe vételével: A nevelőtestület döntése előtt az igazgató – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani, valamint tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre. A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A felmérés eredményéről az igazgató tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt, és erről az igazgató írásban értesíti a szülőket. Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. Az igazgató kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. Az iskolai tankönyvrendelést az igazgató által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az igazgató beszerzi az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét.
106
Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az igazgató határozza meg. 18.3.3.18. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei Az intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el a dolgozók munkateljesítményét, illetve – a helyettesítést kivéve – a többletfeladatok ellátását, minőségi munkavégzést. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható – a közoktatási intézmény vezetője és bármely alkalmazottja részére – egy alkalomra. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei: fejlesztő osztály nevelője, első és nyolcadik osztály osztályfőnöke, iskolai ünnepségekért felelős nevelő, iskolán kívüli rendezvények felelőse, tanulmányi, kulturális és sportversenyekre felkészítő nevelők, bemutató tanítást végző nevelő sikeres pályázatok írását végző nevelő tanítási időn kívül szervezett kirándulás, színház, mozi, múzeum, stb. látogatásért, iskolai, városi szintű rendezvény megszervezéséért. A költségvetésben a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésre az adott gazdasági évre biztosított összegből esetlegesen fennmaradó összeget a tárgyév végén az iskola dolgozóinak jutalomként lehet kifizetni a tartósan magas színvonalú, kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munka szempontjainak figyelembe vételével. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés, dolgozóknak történő odaítéléséről az iskolai vezető tanács tagjainak javaslata alapján az igazgató dönt. 18.3.3.19. A teljesítménypótlék összegére vonatkozó belső szabályok Az intézményben az egyes munkaköröket, munkaköri feladatokat ellátó alkalmazottak teljesítménypótlékát a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 1. sz. mellékletének alkalmazásával, az érintett pedagógus besorolásának megfelelően meghatározott összeg alapján kell megállapítani. A jelenleg alkalmazott számítási mód a túlmunkára vonatkozólag: tanár esetében alapbér osztva 86,6-del; tanító esetében alapbér osztva 90,93-dal; napközis és tanulószobás nevelő esetében alapbér osztva 99,59-dal. Osztályfőnöki feladatot ellátó pedagógus részére heti 1 óra adminisztrációs kedvezmény és a törvényben szabályozott teljesítménypótlék jár. Osztályfőnöki munkakör esetében a számítási alap 30%-a. Diákönkormányzati munkakör esetében a számítási alap 12%-a. Munkaközösségvezetői munkakör esetében a számítási alap 12%-a. Számítástechnikai munkakör esetében a számítási alap 36%-a. Különleges szakértelem esetében a számítási alap 70%-a. Munkatársi pótlék a számítási alap 25%-a. Főmunkatársi pótlék a számítási alap 75%-a. Tanácsosi pótlék a számítási alap 50%-a. Főtanácsosi pótlék a számítási alap 100%-a.
107
18.3.3.20. Az iskola hagyományok ápolása és az ünnepek rendje A hagyományok célja: a fiatalok nemzeti identitástudatának fejlesztése, a hazaszeretet elmélyítése. A különféle közösségi rendezvények a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik. Ünnepélyek: Intézményi szintű ünnepélyt tartunk az alábbi ünnepek alkalmából: Szeptember 1. tanévnyitó Október 6. Aradi vértanúk ünnepén koszorúzás a hősök emlékére állított szobornál Október 23. Magyar Köztársaság kikiáltása Őszbúcsúztató November 1. Haaloween December 20. karácsonyi ünnepély Február farsang Március 15. az 1848-as forradalom és szabadságharcra való emlékezés Húsvét megünneplése osztályon belül Anyáknapja osztálykeretben történik az ünneplés A gyereknapot közös kirándulással ünnepeljük Jurisics Kupa városi szintű megmozdulás Juniális szülők – tanulók – tanárok összejövetele Június 13. városi szintű műsorral emlékezünk Kiss Ernő születésének évfordulóján a Pécsi Városvédő és Városszépítő Egyesülettel. Ballagással köszönünk el a búcsúzó nyolcadikosoktól Tanévzáró ünnepéllyel zárjuk az évet. Az intézmény hagyományos rendezvényei: Jurisics Akadémia tanulmányi versenyek és vetélkedők, sportversenyek, nyári tábor. A hagyományápolás további formái: Tízévenként évkönyv szerkesztése, kiadása. Az iskola honlapjának szerkesztése, folyamatos frissítése. A mindenkori nyolcadikosoknak pólót ajándékozunk, melyen az iskola lógója és a végzős diákok neve szerepel. „Jurisicsért Emlékplakettet” adományoz a tantestület a 8. évfolyamot végzett tanulóknak „Kiemelkedő tanulmányi munkájáért, szorgalmáért, jó magatartásáért és közösségi tevékenységéért. Jurisicsért elismerő oklevelet és jelvényt adományoz a tantestület az egy témában, tantárgyban (verseny, vetélkedő), kiemelkedő munkát végző tanulóknak. Az iskola ünnepélyeken és rendezvényeken pedagógusoknak és diákoknak egyaránt az alkalomhoz illő ruhában kell megjelenni. A hagyományápolással kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint a felelősöket a munkatervben határozzuk meg.
108
18.4. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ALKALMAZÁSA A KÖZTÁRSASÁG TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN 18.4.1. Bevezető 18.4.1.1. Az intézményegység tevékenységei Alaptevékenység(ek) és forrásaik: A szakfeladat megnevezése Száma Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás 1-8. évfolyamon, évfolyamonként 2 osz- 80121-4 tályban emelt szintű idegen nyelv oktatás További szakfeladatok és forrásaik: A szakfeladat megnevezése Gyermek-, tanuló felügyelet, készenlét Iskolai intézményi étkeztetés Intézményi vagyon működtetése Sajátos nevelési igényű gyerekek nappali rendszerű iskolai nevelése, oktatása Önkormányzatok elszámolásai Napközi otthoni és tanulószobai ellátás Diáksport Intézményi feladatmutatók és köre Feladatmutató megnevezése Évfolyamok száma Tanulólétszám
Forrása Költségvetés
Száma 55137-1 55232-3 75176-8
Forrása Költségvetés
80122-5
Költségvetés
75192-2 80511-3 92403-6
Költségvetés Költségvetés
Mennyiségi egysége évfolyam fő
Mennyisége 8 max. 620
Költségvetés
Egyéb tevékenységek: helyiségek bérbeadása, tanfolyamok szervezése. 18.4.2. Az intézményegység szervezeti rendszere, irányítása 18.4.2.1. Az intézményegység szervezete 18.4.2.1.1. Az intézmény vezetése: Az igazgatója: dr. Molnárné Szoldatics Katalin Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét két helyettes közreműködésével látja el. Az igazgató jogállását a vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a közoktatási törvény 54.55.§-a állapítja meg. Az igazgató hatásköréből átruházza: 109
a felsős helyettesre a munkavédelmi feladatok és a tűzvédelmi feladatok közvetlen irányítását és ellenőrzését, a gazdasági ügyintézőre a "műszaki" és a "kisegítő dolgozó" elnevezésű munkakörben foglalkoztatottak irányítását és ellenőrzését. Az igazgató közvetlen munkatársai: az alsóstagozat helyettese a felső tagozat helyettese az iskolatitkár Igazgatóhelyettes A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettes vezetői tevékenységét az igazgató irányítja. A helyettes megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Helyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. A helyettes megbízatása határozott időre szól. Az iskolatitkár hatásköre és felelőssége a munkaköre szerinti feladatokra terjed ki. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. Az igazgató közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. 18.4.2.1.2. Az iskolavezetés: Az igazgató döntés előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. A szűkebb iskolavezetés tagjai: igazgató igazgató helyettes A szakmai vezetőség tagjai (szakmai tanácsadó testület) az előzőeken kívül: szakmai munkaközösségek vezetői a diákönkormányzat vezetője közalkalmazotti tanács intézményegységi tagja az intézményegység szakszervezeti titkára Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége rendszeresen megbeszélést tart. A szűkebb iskolavezetés hetente egyszer, a szakmai tanácsadó testület az igazgató által megállapított munkaprogram alapján havi egy alkalommal tanácskozik. A megbeszélésre - a napirendi pontoktól függően - tanácskozási joggal más is meghívható. Az operatív vezetési ügyekben az igazgató és a helyettes heti rendszerességgel – szerdánként megbeszélést tartanak. Az iskola vezetősége együttműködik az iskola más közösségeinek képviselőivel (szülői szervezet, diákönkormányzat) 18.4.2.1.3. Az iskola dolgozói: Az iskola dolgozóit a jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban a Mecsekaljai Iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik.
110
18.4.2.1.4. Az iskola szervezeti egységei: Alsó tagozat: 1-4. évfolyam Felső tagozat: 5-8. évfolyam Napközi otthon Tanulószoba 18.4.3. Az intézmény működési rendje 18.4.3.1. Az iskola nyitva tartása: Iskolánk szorgalmi időben reggel 6,30-tól a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 17 óráig tart nyitva. A reggeli ügyelet 6,30-kor kezdődik és 7,30-ig tart. Az intézmény tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az igazgató határozza meg és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, tanulók és a pedagógusok tudomására hozza. Az ügyeleti rendet a bejáratnál ki kell függeszteni . Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon - rendezvény hiányában - zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt - eseti kérelmek alapján. 18.4.3.2. A vezetők benntartózkodása: Az iskola nyitvatartási idején belül 7-17 óra között felelős vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodási rendjét az éves munkaterv mellékleteként írásban kell meghatározni, és a tanáriban lévő hirdetőtáblára ki kell függeszteni. 6,30-7,00 óráig a reggeli ügyeletet ellátó pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. 18.4.3.3. Helyettesítés rendje: Az igazgató távollétében - a munkáltatói jogkör gyakorlásának kivételével - teljes jogkörrel az igazgatóhelyettes helyettesíti. Helyettesítés során feladata: a működőképesség fenntartása, tájékoztatás az igazgató felé. Ha az igazgatóhelyettes akadályozott a helyettesítés ellátásában, az igazgató telefonon is adhat megbízást bármely pedagógusnak, aki akkor az iskolában tartózkodik. 18.4.3.4. A belépés és a bent tartózkodás rendje: Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 7,45 és 15,00 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc. Az oktatás és nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévő ciklusos A-B heti órarend alapján történik. A tanórákat az iskola órarendjén megjelölt termekbe kell megtartani a pedagógus vezetésével. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után tervezhetők. Összevontan lehet tartani – amennyiben a tanulók utolsó 2 órájáról van szó – a technika, illetve rajz órákat. 111
Rendkívül indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A napközis csoport és tanulószoba munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik. Hétfőtől csütörtökig 17 óráig, pénteken 16 óráig tart. A tanulók tanítási időben csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére hagyhatja el az iskola épületét. Ebben az esetben az osztályfőnök, a helyettes vagy az igazgató ad erre engedélyt. Az engedélyt a portán ügyeletet teljesítőnek le kell adni, a portai ügyeletet ellátónak pedig fel kell írni a tanuló nevét és osztályát, valamint az engedélyt adó nevét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató és a helyettes adhatnak engedélyt. Az iskolában tartózkodás további rendjét a házirend szabályozza. Az iskolával közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók, szülők és idegenek részére vagyonbiztonsági okok miatt - az alábbi módon határozzuk meg az intézmény látogatását: A szülők reggel 7.30-tól 15 óráig a zsibongóig kísérhetik gyermekeiket. Az első osztályos tanulók szülői számára szeptember 15-ig lehetővé tesszük, hogy gyermeküket a terembe bekísérjék. 7.30-tól 15 óráig a szülők a zsibongó előtti helyiségben várakozhatnak. Akik az iskola épületébe ezidő alatt szeretnének belépni, a portán kérhetnek felvilágosítást és útbaigazítást, és csak a portai szolgálatot teljesítő engedélyével léphetnek be az iskola területére. Az iskolába be- és kilépőket a portán ügyeletet teljesítőknek nyilván kell tartaniuk. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből kivinni csak az igazgató engedélyével átvételi elismervény ellenében lehet. 18.4.3.5. Az iskola helyiségeinek bérbeadási rendje: Az iskolai létesítmények, helyiségek külső szervek rendszeres és tartós használatra történő átengedésének intézője a gazdasági ügyintéző. A gazdasági ügyintéző az igazgató és a helyettes ill. a szakos kollégákkal való egyeztetés után az érvényben lévő vonatkozó rendelkezések alapján -: elkészíti a szerződés tervezetét gondoskodik a szerződésben megfogalmazott feltételek - mindkét fél által történő - betartásáról, végzi az adminisztrációs feladatokat. A szerződést a Mecsekaljai Iskola igazgató köti, írja alá. Az iskola helyiségeinek bérbeadása során az önköltségszámítás alapján megállapított díjat kell a bérlőnek fizetnie. Ettől eltérni nem lehet. A bérleti díjak összegét minden tanévben felülvizsgáljuk. A tornaterem használatában elsőbbséget élvez az iskolai sportkör. Előnyben részesülnek azok a külső szervek, akikkel együttműködési szerződése van az iskolának. Az iskolához nem tartozó külső igénybevevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani a munka - és tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat. 18.4.3.6. Reklámtevékenység: Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az igazgató felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, ill. a kulturális tevékenységgel függ 112
össze, illetve együttműködési megállapodás keretében. Az iskola területén elhelyezett faliújságokra , hirdetményt csak az igazgató vagy helyettes engedélyével lehet kihelyezni. 18.4.4. A munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó szabályok 18.4.4.1.
A munkaidő-nyilvántartás tartalma:
A nevelési-oktatási intézményben munkaidő-nyilvántartást a technikai dolgozók vezetnek. A pedagógusok munkaidejét az osztálynaplók, foglalkozási naplók, szakköri-, sportköri naplók és az értekezetek jelenléti ívei dokumentálják.
18.4.4.2. A nyilvántartás vezetésének eljárási szabályai: A munkaidő nyilvántartása a POK rendszer alapján számítógéppel történik. A munkaidő nyilvántartását naponta, a végzett munkával szinkronban kell elvégezni. Külön kell jelölni az ellátott tanítási órákat, helyettesített órákat és a tanórán kívül tevékenységeket, az egyéni foglalkozások és szabadidős foglalkozásokat. A nyilvántartás a tanítási időkeret teljesítésére és a heti 40 órás munkaidő elszámolására szolgál. A munkaidő dokumentálása és vezetése a pedagógus feladata. A nyilvántartási lapokat összesítve a helyettesnek kell leadni, a havi elszámoláshoz. Az dokumentumok és a nyilvántartás szinkronjának ellenőrzése a helyettes feladata. 18.4.5. A pedagógiai munka belső ellenőrzéseinek rendje 18.4.5.1. Területei: A nevelő-oktató munka ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed: a tanórán kívüli foglalkozásokra, iskolai dokumentációra, ügyviteli tevékenységekre, az osztályközösségek fejlődésére, a nevelő-oktató munka speciális területeire, az intézmény munkájának egyéb területeire. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét az iskolai munkaterv mellékletét képező Ellenőrzési terv és a Pedagógus Értékelési és a Vezetői értékelési rendelkezés tartalmazza. Az itt nem szereplő eseti ellenőrzések a igazgató-helyettes és a gazdasági ügyintéző döntési jogkörébe tartoznak. 18.4.5.2. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: az igazgató, helyettes, a munkaközösség-vezetők, a munkaközösségi tagok külön megbízás szerint. Az igazgató az intézménybe folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi a helyettes munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. A helyettes ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő saját terüle113
tükön végzik. Ellenőrzési tapasztalataikról tájékoztatja az igazgatót. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják a helyettest ill. az igazgatót. Az említésre méltó vagy kirívó esetekről legkésőbb a következő iskolavezetőségi megbeszélésen tájékoztatják egymást a vezetőség tagjai. 18.4.5.3. Az ellenőrzés módszerei: a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, írásos dokumentumok vizsgálata, tanulói munkák vizsgálata, beszámoltatás szóban, írásban, beszélgetések, információk, tapasztalatok gyűjtése, felmérések, attitűd vizsgálatok, eredményvizsgálatok végzése. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával - tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. Az intézmény ellenőrzésének kérdéseit, formáit a Belső Ellenőrzési Szabályzat tartalmazza. 18.4.6. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai 18.4.6.1. Az iskolaközösség: Az alkalmazotti, szülői és tanulói közösségek összessége. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket és jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 18.4.6.2. A szülői szervezet: Az iskolában a szülőknek a közoktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezet működik. Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezetei a szülők köréből: elnököt, elnökhelyettest és gazdasági felelőst választanak. Ezen közösségek kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői szervezetének legmagasabb szintű döntéshozó szerve a szülői szervezet választmánya. Választmány munkájában az osztály szülői közösségek elnökei és elnökhelyettesei vesznek részt. Az iskolai szülői szervezet választmánya a szülők javaslatai alapján megválasztja a választmány: elnökét, elnökhelyettesét, gazdasági felelősét. A választmány elnöke közvetlenül az igazgató tart kapcsolatot. A választmány akkor határozatképes, ha azon az érdekeltek több mint 50 %-a jelen van, dönté114
seit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A szülői szervezet választmányát az igazgatónak tanévenként legalább 2 alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól tevékenységéről. Az iskolai szülői szervezetet az alábbi jogok illetik meg: megválasztja saját tisztségviselőit, kialakítja saját működési rendjét, az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, képviseli a szülőket a közoktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, egyetértési jogot gyakorol a tankönyvellátási szerződés megkötésekor, valamint a heti órarend összeállításánál, hogy az egyes tanítási napokon a tanuló által bevitt tankönyvek súlya ne haladja meg a 3 kg-ot, véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint az SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel ill. a tanulókkal kapcsolatosak, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 18.4.6.3. Az iskolai közalkalmazottak közössége: Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelezettségeit, juttatásait valamint az iskolán belüli érdekérvényesítés lehetőségeit a jogszabályok, az intézmény Közalkalmazotti Szabályzata és a Kollektív Szerződés rögzítik. 18.4.6.4. A nevelők közösségei: 18.4.6.4.1. Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület - a közoktatási törvény 56.§-a alapján - az iskola pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácsadó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. Az iskola nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyetértési egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Döntés jogkörébe tartozó ügyeket a Ktv. 57. §-a tartalmazza. A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: nevelőtestület alakuló értekezlete, tanévnyitó értekezlet, félévi értekezlet, év végi osztályozó értekezlet, tanévenként egy nevelési értekezlet. tanévzáró értekezlet, Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a nevelőtestület tagjainak 1/3-da, valamint az intézmény vezetője vagy vezetősége szükségesnek látja ill.11/1994. (VI.8.) MKM. rend. 29. § (1) értelmében. A nevelőtestület értekezletein jegyzőkönyv és jelenléti ív készül. 18.4.6.4.2. A nevelőtestület értekezletei, az egy osztályban tanítók értekezletei: A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését, az osztályközösségek problémáinak megoldását az egy osztályban taní-
115
tók értekezleteinek keretében végzi. Az egy osztályban tanítók értekezletén - kötelező jelleggel csak az adott osztályközösségben tanítók vesznek részt. A megbeszélések időpontjait a munkaterv rögzíti, felelősök az igazgatóhelyettes. Egy osztályban tanítók értekezlete - szükség szerint, az osztályfőnök megítélése alapján - bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megoldására. 18.4.6.4.3. A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az iskola iktatott iratanyagába kerülnek. 18.4.6.5. Szakmai munkaközösségek: Az iskolában az alábbi munkaközösségek működnek: 1-4. osztály nevelőinek közössége Tagjai: 1-4. osztályok osztályfőnökei Osztályfőnöki munkaközösség Tagjai: 5-8 osztályok osztályfőnökei Napközis munkaközösség Tagjai: napköziben dolgozó nevelők Társadalomtudományi munkaközössége Tagjai: 5-8. osztályban - anyanyelvet - éneket - hon- és népismeretet - irodalmat - tánc – és drámát - történelmet - vizuális kultúrát tanító pedagógusok és az iskolai könyvtáros. Természettudományi munkaközösség Tagjai 5-8. osztályban - matematikát - fizikát - kémiát - biológiát - földrajzot - természetismeretet - testnevelést tanító pedagógusok. Idegen nyelvi munkaközösség Tagjai: 1-8. osztályig idegen nyelvet tanítók. A szakmai munkaközösségek a jogszabályokban meghatározott, valamint a nevelőtestület által átruházott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül: szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját, részt vesznek az iskolai nevelő-oktató munka belső fejlesztésében,
116
kialakítják az egységes követelményrendszert, mérik és értékelik a tanulók ismeret - és tudásszintjét, végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, ezek elbírálását valamint az eredmények kihirdetését, szervezik a pedagógusok belső továbbképzését, az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek, javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját, segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítésében, megválasztják a munkaközösség vezetőjét. Szakmai, módszertani területen együttműködnek a többi intézmény- egységgel. A szakmai munkaközösség az iskola Pedagógiai Programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv alapján tevékenykedik. A szakmai munkaközösséget vezető irányítja, aki tagja az iskola szakmai tanácsadó testületének. A munkaközösség vezetőjét az igazgató egyetértésével a munkaközösség tagjai választják. A munkaközösség-vezetők munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. Minden pedagógusnak részt kell vennie legalább egy szakmai munkaközösség munkájában. Az osztályfőnökök az osztályfőnöki munkaközösségek munkájában is vegyenek részt. Annak a pedagógusnak, aki nem tagja a szaktárgyával foglalkozó munkaközösségnek, a munkaközösség által hozott határozatokat a tanítás során meg kell valósítania. Szükség esetén a szakos - nem munkaközösségi tag - pedagógusokat a munkaközösség-vezető szóban, vagy információs füzet segítségével tájékoztatja a hozott határozatokról. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a tantestület vagy az iskolavezetés döntése alapján. Ha az alkalmi munkacsoportot az iskolavezetés hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok vezetőjét vagy a tantestület választja vagy az igazgató bízza meg. 18.4.6.6. A tanulók közösségei: 18.4.6.6.1. A diákönkormányzat A közoktatási törvény 62-63. §-a rendelkezik a tanulóközösséget és a diákönkormányzatot érintő kérdésekben. Az iskola diákönkormányzatának a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti rendje az SZMSZ 3. sz. mellékletét képezi. A diákönkormányzat élén a diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diák önkormányzat segítő tanára fogja össze és támogatja. Munkakörét amunkaköri leírás tartalmazza. A diákbizottság mellett egyéb bizottságok is működnek, melyek munkáját egy-egy pedagógus segíti. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt a diákbizottság képviseli. A diákönkormányzat az említett pedagógusokon keresztül is érvényesítheti jogait és fordulhat az igazgatóhoz is. A diákközgyűlést évi egy alkalommal össze kell hívni. Ez az iskola tanulóinak legmagasabb tájékoztató-tájékozódó fóruma. A megrendezés módját a diákönkormányzat működési rendjében kell meghatározni. A diákönkormányzat jogosult a számára biztosított helyiség használati rendjének kialakítására, 117
szabályozására. Igénybe veheti a működéséhez szükséges eszközöket (telefon, fax, fénymásoló), ha az iskola munkáját nem akadályozza. Levelezését az iskolai levelezésekkel együtt bonyolíthatja. 18.4.6.6.2. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség megválasztja az osztály titkárát és képviselőt választ az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. 18.4.6.7. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása: 18.4.6.7.1. Iskolavezetés és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás formái: a szűkebb iskolavezetés ülései, a szakmai tanácsadó testület megbeszélései, különböző értekezletek, megbeszélések. A vezetőségi ülések és az értekezletek időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az iskola vezetősége az aktuális feladatokról hirdetőtáblákon keresztül is értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük ill. választott képviselőik útján közölhetik az igazgatóval, vezetőséggel. 18.4.6.7.2. A nevelők és tanulók: Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató az iskolai diákbizottság ülésén és a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal, az iskola valamennyi nevelője a zsibongóban elhelyezett hirdetőtáblán keresztül, az osztályfőnökök osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat. A tanulót és a tanuló szüleit a gyermek fejlődéséről egyéni haladásáról a tanítóknak és a szaktanároknak szóban és írásban folyamatosan tájékoztatniuk kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az igazgatóigazgatóval, a nevelőtestülettel. 18.4.6.7.3. A nevelők és a szülők Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: - a szülői szervezet választmányi ülésén, ill. az iskolai szülői értekezleten. - a zsibongóban elhelyezett hirdetőtáblán keresztül, az osztályfőnök: - az osztály szülői értekezleten, valamint írásban az üzenő füzeten és az ellenőrzőn keresztül tájékoztatják a szülőket. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: 118
családlátogatás, szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt tanítási napok, negyedévente megjelenő Hírlevél www.kozterpecs.hu honlap. Az iskola Pedagógiai programja a szervezeti és működési szabályzat illetve a Házirend az iskola könyvtárában áll az érdeklődők rendelkezésére a könyvtár hivatalos nyitvatartási idejében. A Házirend 1 példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. A felmerülő kérdésekre elsősorban a könyvtáros, hiányzó ismeretei esetén az igazgató illetve helyettese ad felvilágosítást. A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az igazgatóval, vezetőségével, nevelőtestületével. Az iskolai sportkör saját működési szabályzattal rendelkezik. Az iskolai sportkör vezetője tanácskozási joggal részt vehet a szakmai tanácsadó testület megbeszélésein. 18.4.6.8. A helyettesítés rendje A helyettesítés rendje lásd korábban. 18.4.6.9. A nevelőtestület által átruházott feladatok és a beszámolás rendje A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköreiről valamint a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és módosításai alapján: 18.4.6.9.1. Az igazgató a szakmai munkaközösségekre ruházza: a tantárgyfelosztás előtti, a pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatos véleményezési jogkörét. Az egy osztályban tanítók közösségére a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása döntési jogkörét. A szakmai tanácsadó testületre az iskola költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében való véleményezési jogkörét. 18.4.6.9.2. A nevelőtestületnek az átruházott jogkörök gyakorlásáról a a szakmai munkaközösségek az éves munkáról szóló beszámolóban, az egy osztályban tanítók közösségei nevében az alapozó szakasz és az osztályfőnöki munkaközösség vezetője a félévi ill. a tanévzáró értekezleten, a szakmai tanácsadó testület nevében az igazgató a tanévzáró értekezleten ad számot. 18.4.6.10. Az intézmény kapcsolatai Intézményünk a Mecsekaljai Iskola intézményegységeként közvetlen kapcsoltban áll a központtal és az intézményegységekkel. Ezekkel az intézményekkel a Mecsekaljai Iskola központi Szervezeti és működési szabályzata 3.1 és 3.2 fejezetében meghatározottak szerint tartja a kapcsolatot. Az iskola rendszeres kapcsolatban áll: a fenntartóval, az iskolát támogató "Iskolánkért - Pour Notre École" alapítvány kuratóriumával, 119
a Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központjával, a tanulókat fogadó középiskolákkal a nevelési tanácsadóval, a Szivárvány Gyermekházzal, a Köztársaság téri és Közraktár úti óvodákkal, a tanulók egészségügyi ellátásában résztvevőkkel. A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység eredményes végzése érdekében munkakapcsolatban állunk a Gyermekjóléti Szolgálattal, a gyámhivatallal és a rendőrséggel. A Gyermekjóléti Szolgálattal és a gyámhivatallal - közvetlenül - a gyermek és ifjúságvédelmi felelős tartja a kapcsolatot, aki szükség esetén az esetmegbeszéléseken is részt vesz. Az iskolaorvossal és a védőnővel közvetlenül az igazgatóhelyettes tartja a kapcsolatot. Az egészséges környezet biztosítása érdekében tett javaslataikat az iskola lehetőségei függvényében megvalósítja. Az együttműködés módjával az iskola Egészség- és környezetnevelési programja is foglalkozik. Egyéb kapcsolatok: Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság PVSK Baranya Megyei Állami Közútkezelő Kht. Mecseki Erdészeti Részvénytársaság 18.4.6.10.1. Az iskola rendszeres kapcsolatot tart fenn a Franciaországbeli Jarrie iskolájával. A közoktatási törvény 39.§ (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. 18.4.6.11. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok 18.4.6.11.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint a felelősöket a nevelőtestület éves munkatervében határozza meg. Az ünnepélyek, megemlékezések idejét, formáját, rendezőit az iskola ill. a társadalomtudományi munkaközösség éves munkatervében kell meghatározni. 18.4.6.11.2. Iskolai ünnepélyt tartunk: október 6-a október 23-a február 24-e március 15-e és június 4-e tiszteletére. Az iskola épületét az ünnepnaphoz méltóan és jellegének megfelelően kell díszíteni. Az ünnepélyek rendezése, az előkészítő munkában való részvétel minden pedagógus kötelessége. 18.4.6.11.3. Az iskolai életet érintő általános hagyományok ügyeleti tevékenység - ügyeleti szabályzat alapján nyílt tanítási napok: a szülők igényeinek megfelelően ballagás
120
"Gyermekhét" szervezése „Egész-ség” nap
18.4.6.11.4. Sporttal kapcsolatos hagyományok az "Év sportolója" cím odaítélése, dr. Fischerné Varga Emő sport emlékverseny, kirándulás, táborozás. 18.4.6.11.5. Kulturális hagyományok szavalóverseny a Költészet Napja alkalmából, művészeti szemlék, Mikulás és karácsonyi ünnepségek, iskolai farsangi bál, volt diákok találkozója, országjárás, idegen nyelvi tábor, franciaországi csereutazások, "Bemutatkozik a Köztér" műsoros est, iskolai versenyek, vetélkedők, Köztér fesztivál. 18.4.6.11.6. A dolgozók életével kapcsolatos hagyományok gyermekeink Mikulása, a nevelőtestület karácsonyi ünnepe, nőnapi megemlékezés, pedagógusnapi megemlékezés, kezdő nevelők fogadása - mentori rendszer, nyugdíjasok búcsúztatása évzáró vacsora 18.4.6.12. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 18.4.6.12.1. Egészségügyi ellátás: A közoktatási törvény 41§ (5) bekezdései alapján biztosítjuk a tanulók szűrővizsgálatokon való részvételét. Az iskola tanulói az iskolaorvosi feladatokat ellátó gyermekorvos, és a város szakorvosi feladatokat ellátó rendelőintézetének beosztása alapján vesznek részt a különböző orvosi vizsgálatokon. A gyermekek ellátás iskolai védőnő segíti. A tanuló a szülő írásbeli kérésére nem köteles az előírt orvosi vizsgálaton részt venni, de a vizsgálat elvégzéséről a szülő köteles gondoskodni. Amennyiben szülői mulasztás miatt a gyermeken bármilyen látható egészségügyi probléma tapasztalható, a gyermekvédelmi felelős köteles az illetékes szerv felé jelenteni. Az iskolán kívül végzett orvosi vizsgálatokra a pedagógusok beosztás szerint kísérik el a tanulókat, és ott felügyeletet biztosítanak.
121
18.4.6.13. Az intézményi védő-óvó előírások 18.4.6.13.1. A gyermekbalesetek megelőzését szolgáló előírások: Az intézmény dolgozói évenként ismétlődő munkavédelmi oktatásban részesülnek. A felkészítést a Pécsi Arkangyal KKT végzi. A pedagógusoknak munkavédelmi (balesetmegelőző) oktatásban kell részesíteni a tanulókat tanévkezdéskor, valamint technika órákon, testnevelés, sportfoglalkozásokon, fizikai, kémiai kísérlet, tanulmányi kirándulás, társadalmi munkavégzés megkezdése előtt valamint súlyos baleset bekövetkezése után. Mindezt a haladási naplóban dokumentálni kell. A tanuló - és gyermekbalesetekkel összefüggő általános feladatokat a 16/1998. (VI.8.) MKM rendelet 1. sz. melléklet tartalmazza. A tanulóktól baleset észlelése esetén elvárható viselkedésmódokról az iskolai házirend intézkedik. 18.4.6.13.2. A tanuló - és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége: A baleseteknek kivizsgálási alapja a "Baleseti jegyzőkönyv" pontos kitöltése, az abban foglalt kérdésekre adott szakszerű és a valóságnak megfelelő válasz. A kivizsgálás során elvégzendő feladatok a Munkavédelmi Szabályzatban találhatók. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanuló - és gyermekbaleseteket - haladéktalanul ki kell vizsgálni, a Munkavédelmi Szabályzat szerint. A súlyos balesetet (halál, érzékszervi károsodás, egészségkárosodás, csonkulás, bénulás) a nevelési-oktatási intézménynek - telefonon, telefaxon, vagy személyesen - azonnal be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével az intézmény fenntartójának. A nevelési-oktatási intézménynek lehetővé kell tenni a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló - és gyermekbalesetek kivizsgálásában. 18.4.6.13.3. Rendkívüli esemény: Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, ill. az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az iskola épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés stb.), a tűz, a robbantással történő fenyegetés. Ha az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt közölni az igazgatóval, ill. valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. 18.4.6.13.4. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: igazgató, helyettes. 18.4.6.13.5.
A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: 122
az intézmény fenntartóját, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, ill. katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az igazgató szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket kolomp segítségével kell riasztani, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épületrész kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a bent tartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadóban található kiürítési terv alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. 18.4.6.13.6. A veszélyeztetett épület kiürítése során ügyelni kell a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért a foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell (pl. mosdó, szertár stb.), A kiürítés során a mozgásba, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell, A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia, Az épület elhagyásáról a konyha dolgozóit értesíteni kell. A veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg gondoskodni kell: a kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi ill. katasztrófaelhárító szervek fogadásáról. 18.4.6.13.7. A tűzriadóval, bombariadóval kapcsolatos tudnivalókat a Tűzriadó tartalmazza, mely a tűzvédelmi szabályzat része. A fenti tervekben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. Az épület kiürítését az előzőekben megfogalmazottak szerint évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az igazgatóhelyettes a felelős. 18.4.6.13.8. A dohányzás szabályozása az intézmény területén: A nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. tv. 4§ (9) bekezdés alapján az intézmény területén dohányozni, csak a kijelölt helyen lehet. A dohányzásra kijelölt hely biztosításáról az igazgatója gondoskodik. A helyiséget csak 18 éven felüliek használhatják (az intézmény alkalmazottai, szülők, vendégek). A kijelölt hely szellőztetéséről a takarítónő gondoskodik. A szellőztetés csak kifelé történhet.
123
18.4.6.14. Tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái 18.4.6.14.1. A tanórán kívüli foglalkozások célja: Az iskola a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez a közoktatási törvény 53. §-a alapján. Az intézményben az alábbi tanórán kívüli foglalkozási formák léteznek: napközis foglalkozások, tanulószoba, szakkörök, énekkar, iskolai sportkör, képességek differenciált fejlesztésére irányuló foglalkozás, tanulmányi, kulturális és sportversenyek, tanfolyamok, országjárás, kirándulás, táborozás. A tanórán kívüli foglalkozások általában 13,30 -17 óráig tartanak. 17 óra után csak az igazgató engedéllyel szervezhetők. A fenti foglalkozások helyét és idejét az iskola órarendjében kell rögzíteni. 18.4.6.14.2. Napközi otthon: Napközi otthon szervezése - a szülők kérésétől függően - elsősorban 1-4. évfolyamon történik. A csoportok kialakításának szempontja - lehetőség szerint - az évfolyamok szerinti működtetés. A napközi otthon a szorgalmi időszak alatt működik. Iskolai szünetekben a városi napközis ügyeletet lehet igénybe venni. A napköziben a foglalkozások időtartama 60 perc. A tanórai foglalkozások kezdési időpontját és időtartamát a napközis munkaközösség munkaterve tartalmazza. A napközi az utolsó óra utáni kicsengetéskor kezdődik és hétfőtől csütörtökig 17 óráig; pénteken 16 óráig tart. A napközis tanórák után a létszám függvényében az ittmaradó gyerekek számára összevont csoportokat szervezünk. A napközis foglalkozásokról való eltávozás csak a szülő írásos kérelme alapján, a napközis nevelő engedélyével történhet.A tanóra védelme érdekében, a gyerekeket vagy az óra kezdete előtt vagy a befejezést követően lehet elvinni. 18.4.6.14.3. Tanulószoba A tanulószobai foglalkozásokat felsős tanulóink számára szervezzük. A hátrányos helyzetű, illetve tanulási nehézségekkel küzdő diákjainkat meg kell nyerni a foglalkozásokon való rendszeres részvételre. 18.4.6.14.4. Szakköri foglalkozások Az iskola a hagyományainak megfelelő szakköröket hirdeti meg, de a tanulók és a szülők újak szervezését is kezdeményezhetik. A szakkörvezetőket az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakköri foglalkozásokra való jelentkezés, a munkában való részvétel minden tanuló joga. Egy tanuló egy, esetleg két szakkör tagja lehet. Ha a tanuló kéri felvételét valamely szakkörbe, ott tanév végéig részt kell vennie a munkában. Amennyiben a tanórán kívüli tevékenység a tanulmányi munka rovására megy, az osztályfőnök kezdeményezheti ezen tevékenységek csökkentését. A szakkörök munkáját az igazgatóhelyettes felügyeli. A szakköröket fel kell tüntetni a tantárgyfelosztásban. A működés feltételeit az iskola költségvetésében kell biztosítani.
124
18.4.6.14.5. Énekkar: Az énekkar a tanév folyamán heti két órában az órarendben rögzített időpontban működik. Az énekkarba a jelentkezés önkéntes, a felvételről a kórusvezető dönt. Jelentkezés és felvétel után az adott tanévben az énekkar munkájában való részvétel kötelező. Indokolt esetben a szülő írásos kérelmére adunk felmentést. 18.4.6.14.6. A képességek differenciált fejlesztésére szolgáló foglalkozások: Szervezéséről az igazgatóhelyettes a munkaközösségek javaslatai alapján döntenek. A foglalkozások óraszámát a tantárgyfelosztás tartalmazza. 18.4.6.14.7. Iskolai sportkör Az iskola a mindennapi testedzést, a tanórai foglalkozások mellett, az iskolai sportkör működésének támogatásával valamint iskolai tömegsport foglalkozások szervezésével biztosítja. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportkör szakmai programjában kell meghatározni. Az iskola biztosítja, hogy a sportudvar, a tornaterem és a játékterem foglalkozásokra rendelkezésre álljon. 18.4.6.14.8. Tanfolyamok Az iskola a tanulók érdeklődésének és a szaktanár vállalkozásának függvényében indít tanfolyamokat. A tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri. A tanfolyamokon való részvételért térítési díj fizetendő. 18.4.6.14.9. Országjárás, kirándulás Az őszi kirándulást iskolai szinten, az igazgató helyettes szervezi meg. A tavaszi kirándulások szervezése az osztályfőnökök feladata. A kirándulási tervek elkészítésében az osztályfőnöki munkaközösség nyújt segítséget. Az országjárást - a tanulók javaslatait figyelembe véve - az osztályfőnök szervezi. A tervekről, várható költségekről az osztály szülői munkaközösségének véleményét ki kell kérni. Az országjárás helyét, a résztvevők létszámát az igazgató helyettesnek kell jelenteni okt. 15-ig. Az országjárások időpontja az éves munkatervben kerül meghatározásra. A résztvevők létszámának megfelelő felnőtt kísérőről (20 tanulónként 1 fő) az osztályfőnök javaslatának figyelembevételével az igazgató gondoskodik. Az országjáráson, kiránduláson a részvétel nem kötelező, de ajánljuk a szülők és a tanulók számára. A költségeket a szülők, az iskolai alapítvány valamint a diákönkormányzat biztosítja. A franciaországi utazáson az iskola 6. 7. osztályos franciát tanuló diákjai vehetnek részt. A jelentkezők közül az osztályfőnök javaslatát figyelembe véve a kísérő pedagógusok választják ki az utazáson résztvevőket. Az utazás megszervezése a kísérő pedagógusok feladata, melyhez az idegen nyelvi munkaközösség vezetője segítséget nyújt. Az utazás szervezésére kétévenként kerül sor. 18.4.6.15. A mindennapi testedzés formái Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják:
125
18.4.6.15.1. Az első-negyedik évfolyamon a heti három kötelező testnevelés óra, különféle sportszakkörök, játékos, egészségfejlesztő testmozgás, gyógytestnevelés. 18.4.6.15.2. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon a heti kettő és fél vagy három kötelező testnevelés óra, az iskolai sportkör foglalkozásai, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy- egy alkalomra is bekapcsolódhatnak, különféle tömegsport foglalkozások, gyógytestnevelés. 18.4.6.15.3. A napközi otthonban és a tanulószobán a játékos, egészségfejlesztő testmozgás. A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportköri foglalkozások, valamint az iskolai sportfoglalkozások keretében kell szervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. A sportfoglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai órarendben kell meghatározni. 18.4.6.16. Az iskolai könyvtár működési rendje Az iskolában függetlenített könyvtáros működik. 18.4.6.16.1. Feladatai: a könyvtár szolgáltató jellegének megteremtése, a tanítási órák segítése, együttműködés a tanítókkal, tanárokkal, könyvtári bemutató órák tartása, könyvtár használatra való nevelés, olvasóvá nevelés, önálló ismeretszerzésre nevelés, a könyvtár állományának tervszerű gyarapítása a munkaközösségek javaslatai alapján, az állományok folyamatos feltárása (katalógusok), jól használható kézikönyvtár kialakítása, áttekinthető statisztika készítése. Könyvtár működési szabályzata: 18.4.6.16.2. A könyvtárhasználóinak köre Az iskola nevelőtestülete Az iskola tanulói 18.4.6.16.3. A beiratkozás módja: A könyvtárhasználat ingyenes A könyvtárba beiratkozó személy legfontosabb adatait a könyvtáros a kölcsönzési füzetbe nyilvántartásba veszi. A személyi adatokban történt változást a könyvtárhasználó a legközelebbi kölcsönzéskor köteles jelezni a könyvtárosnak.
126
18.4.6.16.4. A szolgáltatások igénybevételének feltétele: A könyvtárhasználó lehet mindenki, aki az intézménnyel tanulói ill. közalkalmazotti jogviszonyban áll. 18.4.6.16.5. A könyvtárhasználat szabályai: A kölcsönzési idő 1 hónap. Indokolt esetben a könyvtárossal való egyeztetés alapján meghoszszabbítható. A tanév végén a tanulók kötelesek a kölcsönzött könyveket visszaszolgáltatni. Az egy alkalommal kölcsönözhető könyvek száma tanulónként 3 db. felnőtteknek: 6 db. A könyvtárhasználó köteles az általa kölcsönzött könyvet a kölcsönzés idejekor átvett állapotban visszahozni. A könyvekbe jegyzetelni, azokat aláhúzni, lapokat kitépni, összegyűrni tilos! Az elveszett, megrongált könyv napi árát meg kell téríteni. A felnőtt kölcsönzők a könyvtáros felkérésére kötelesek a hosszabb idő óta kint lévő könyvekkel elszámolni, a mindenki általi hozzáférhetőség érdekében. A kézikönyvek, lexikonok, újságok, folyóiratok a tanulók számára csak olvasótermi használatra vehetők igénybe. A tanuló, illetve kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolai könyvtárnak megtéríteni a beszerzéstől számított 1. év végén 70% 2. év végén 50% 3. év végén 25% térítéssel, vagy helyette ugyanolyan, de jó állapotú tankönyv visszaadásával. Szociális helyzet miatt az osztályfőnök, vagy az ifjúságvédelmi felelős kérésére az igazgató ettől eltérő, egyéni döntést hozhat. Az olvasóteremben csendben, másokat nem zavarva köteles mindenki viselkedni. 18.4.6.16.6. A nyitva tartás, kölcsönzés idejét szeptemberben határozzuk meg: Az időpontot jól látható helyen, a könyvtár ajtaján ill. a földszinti hirdetőtáblán ki kell függeszteni. A könyvtár gyűjtőköri szabályzata az SZMSZ mellékletét képezi.
127
18.5. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ALKALMAZÁSA A PÁZMÁNY PÉTER UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN 18.5.1. Bevezető Jelen dokumentum célja az intézményi struktúra és működés alapvető rendszerének és irányelveinek meghatározása. Tartalma vonatkozik valamennyi, az intézménnyel jogviszonyban álló személyre illetve mind zokra, akik belépnek az intézménybe, használják az intézményt. Célja szabályozni a pedagógiai programban rögzített cél- és feladatrendszer hatékony megvalósítását. Ennek érdekében szövegezésében és formájában az egyszerűségre, áttekinthetőségre törekszik, figyelembe véve és tételezve, hogy egyes magatartási módok szabályzattal nem meghatározhatók, de az alkalmazottaktól, iskola-használóktól, elvárhatók. 18.5.1.1. Az intézményegység tevékenységei Az intézmény alaptevékenysége: Alapvető szakfeladata: 80121-4 Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás Évfolyamonként emeltszintű idegennyelv oktatás Integrációs nevelés-oktatás További szakfeladatai: 75195-2 Iskolai intézményi közétkeztetés 80511-3 Napköziotthoni és tanulószobai ellátás (szorgalmi időben) 80122-5 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű iskolai nevelése, oktatása 92403-6 Diáksport 18.5.2. A MŰKÖDÉS RENDJE 18.5.2.1. Az iskola nyitvatartási ideje, az iskolába érkezés rendje Tanítási napokon az iskola 6.30-17.00 óra között tart nyitva. Az ettől eltérő nyitva tartást – egyes programok lebonyolításához – az intézményegység-vezető engedélyezheti. A tanulók számára az iskola 6.30-tól ügyeletet biztosít. 6.30-7.15-ig a portás ügyel a gyerekekre. 6.30-7.30 óra között a földszinti zsibongóban van a gyülekező. 7.15-től jó idő esetén az udvarra mennek a gyerekek pedagógus felügyelete mellett. 7.30-tól és valamennyi szünetben pedagógus látja el az ügyeletet külön aktuális beosztás szerint. A tanulóknak az iskolába 7.45-ig kell megérkezniük. A pedagógusok az órájuk előtt 15 perccel kötelesek megjelenni. Egyéb dolgozók a munkaköri leírásban meghatározott munkarendjüknek megfelelően érkeznek. Tanítási napokon az iskola udvara 19.00 óráig, illetve télen sötétedésig vehető igénybe. Minden bent tartózkodó köteles a környezet tisztaságát és épségét, a felszerelési tárgyakat megóvni, egymás testi épségére vigyázni. Kutyát, illetve bármilyen állatot engedéllyel lehet az iskola területére (az udvarra is) behozni.
128
18.5.2.2. Az intézményben folyó munka rendje A tanítás az iskolában reggel 8.00 órakor kezdődik. Amennyiben valamely körülmény indokolja, az első óra 7.10-től is megtartható. A tanítási óra 45 perces. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására csak a tantestület tagjai jogosultak. Egyéb esetekben a látogatásra az intézményegység-vezető és az órát tartó pedagógus adhat engedélyt. A csengetés rendje: 1. óra 8.00-8.45 2. óra 9.00-9.45 3. óra 10.00-10.45 4. óra 10.55-11.40 5. óra 11.50-12.35 6. óra 12.45-13.30 7. óra 13.35-14.20 A csengetés rendjét kötelező betartani. A tanóra kezdetét jelző csengetés előtt 3 perccel jelzőcsengetés van. A tanulóknak ekkor kell sorakozniuk a tantermek előtt, és a pedagógusok ekkor indulnak el a tantermekbe, hogy az órák pontosan kezdődhessenek. Szükség esetén az intézményegység-vezető rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítás befejezése után folyamatosan következik a napközis munka és a délutáni programok, a házirendben illetve az éves munkatervben meghatározott rend alapján. A tanterem használata A tantermeket 7.30-kor nyitják ki az ügyeletesek. A szaktantermek minden szünetben zárva vannak, a zárásról az órát tartó pedagógus köteles gondoskodni. Amennyiben rongálást tapasztal, haladéktalanul köteles jelenteni az ügyeletes vezetőnek. A tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat gyermek. A napközi és a tanulószoba rendje A napköziben minden csoportban 14.00-15.00 óráig védett tanóra van. A tanulási idő alatt a napközis nevelő feladata a nyugodt tanulás körülményeinek megteremtése. Ezen időszakban a gyermeket a napköziből csak kivételes, indokolt esetben szabad elkérni. Szükség esetén a tanulási idő hosszabb is lehet. A napközis nevelő kötelessége a tanulási időn kívüli időtartam változatos, tartalmas, az iskola pedagógiai programjával összhangban álló megszervezése. A napközi 17.00 óráig működik. A tanulószoba minden délután 13-16 óráig áll a felső tagozatosok rendelkezésére. A tanulószobába való felvétel szülői kérésre illetve szaktanári vagy osztályfőnöki javaslatra történhet. A tanulószobára beírt tanulóknak esetleges hiányzásukat igazolniuk kell. A tanulószobai tagság megszüntetése év közben csak írásbeli szülői kérésre, indokolt esetben, intézményegység-vezetői engedéllyel történhet. Az iskolai könyvtár Az iskolai könyvtár működését a könyvtár működési szabályzata határozza meg. SZMSZ 1. számú melléklete A tanórán kívüli foglalkozások A tanulást segítő foglalkozások: Napközi otthon (alsó tagozaton) 129
tanulószoba (felső tagozaton) Szabadidős tevékenységek: szakkörök énekkar diáksportkör versenyekre való felkészülés, versenyek egyéb rendezvények Minden tanórán kívüli foglalkozásról naplót kell vezetni. A foglalkozások esetleges elmaradására előzetesen az intézményegység-vezető vagy vezető helyettes adhat engedélyt, és erről a tanulókat illetve a szülőket előzetesen tájékoztatni kell. Az iskolán kívüli foglalkozásokat (tanórai, szakköri, napközi stb. keretében) a foglalkozást vezető tanár – legalább két munkanappal előbb – írásban köteles bejelenteni az iskolavezetésnek. Ehhez szükséges űrlapok a tanáriban. 18.5.2.3. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje. Munkanapokon 7.30-16.30-ig az intézményben vezetői ügyelet van. Az ügyeletet 17.00-ig az intézményegység-vezető, vagy az intézményegység-vezető helyettes látja el. A vezetőség munkaidő beosztását minden év szeptember 1-jén készíti el az intézményegységvezető és megküldi az igazgatónak. Nyári ügyeleti napok munkarendjét június 15-ig határozza meg az intézmény-vezető az önkormányzat utasítása szerint. 18.5.2.4. A dolgozók munkarendje A pedagógus munkarendje Teljes munkaidő: heti 40 óra Napi munkarendje a tantárgyfelosztás, az órarend és az ügyeleti rend alapján történik. A közoktatási törvény rendelkezésének értelmében a pedagógus a teljes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében ellátja a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat. Így pl.: felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat, értékeli a tanulók teljesítményét, elvégzi a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet, részt vesz a nevelőtestület munkájában, a hátrányos helyzetű tanulók és a tehetséges tanulók képességeinek fejlesztésében, az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében, a tanulók felügye-letének ellátásában, a diákmozgalom segítésével, a gyermekés tanulóbalesetek megelő-zésével, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok végrehajtásában, az intézményi doku-mentumok készítésében. Óracserét illetve órarendi, ügyeleti változást indokolt esetben az intézményvezető engedélyezhet. Az iskolavezetéssel engedélyeztetni kell minden olyan tanórai vagy tanórán kívüli foglalkozást, mely az iskola elhagyásával jár. Az engedélyeket írásban kell benyújtani az esemény előtt legalább 2 munkanappal, pontosan feltüntetve az időpontot, a célt, az érintett gyerekcsoportot és a kísérőket. Az iskolavezetést tájékoztatni kell a délutáni foglalkozások elmaradásáról, áthelyezé-séről is. Egyéb technikai és adminisztrációs, oktatást segítő dolgozók munkarendje. A munkaköri leírásokban egyénileg meghatározott heti 40 óra. Munkájuk ellátása a feladat-ellátási helyen történik, indokolt esetben más intézményegységhez meghatározott időre áthelyezhetők. 130
A munkarend módosítását közvetlen felettese engedélyezheti indokolt esetben. Amennyiben munkavégzésük közben szükséges az intézményegység elhagyása erről az intézményegységvezetőt tájékoztatni kell. Munkából való távolmaradás rendje Szorgalmi időszakban a munkából való távolmaradást (szabadság, gyereknap) legalább három munkanappal előbb előzetesen egyeztetni kell a közvetlen felettessel. Rendkívüli esetben a munkaidő megkezdése előtt legalább 30 perccel jelezni kell a távolmaradást. A helyettesítési rend megszervezése a közvetlen felettes feladata. A szabadság kiadásának rendje A dolgozók szabadságának tervezésekor és kiadásakor figyelembe kell venni a következőket: biztosítva legyen az intézmény akadálymentes működése lehetőség legyen a szakszerű helyettesítésre, és feladatellátásra. A dolgozók szabadsága elsősorban a tanítási szünetekben adható ki. A szabadság kiadása összehangolt, előre elkészített szabadságolási terv alapján történik. A szabadságolási terv elkészítése minden év januárjában történik meg, és január hónapban nevelőtestületi értekezleten ismertetésre kerül. A nem pedagógus dolgozók szabadságolási tervét közvetlen felettesük ismerteti január hónap folyamán. A helyettesítés rendje Tartós távollét (1 hónapot meghaladó hiányzás) esetén a helyettesítés alapelvei: biztosítani kell az intézmény zavartalan feladatellátását a dolgozók egyenletes terhelését a helyettesítő személynek rendelkeznie kell kellő szakmai felkészültséggel, rátermettséggel. A szakszerű helyettesítés megvalósítása és a tantervi követelmények teljesíthetősége érdekében a tanmeneteket a tanári szobában kell tartani. Feladat-ellátási megbízás rövidtávú, alkalmankénti megbízást közvetlen felettes adhat 3 hónapnál hosszabb megbízást igazgató adhat. 18.5.2.5. A pedagógiai munkát meghatározó egyéb dokumentumok Munkaterv Az iskola munkatervét az Oktatási Minisztérium által kiadott, a tanév rendjére vonatkozó miniszteri rendelet alapján kell meghatározni. A pedagógusok határidős adminisztratív, tervezési feladatainak ütemezését az intézményegység-vezető az éves feladattervben szabályozza A munkatervben kell meghatározni az alábbiakat: az éves feladatok továbbképzések rendje munkaértekezletek rendje tanítási szünetek ünnepélyek rendje szülői értekezletek, fogadóórák rendje egyéb rendezvények Az éves munkaterv alapján a vezető helyettes készíti el a havi ütemterveket. 131
Tantárgyfelosztás, órarend A tantárgyfelosztás az érvényes óratervek és a pedagógusok kötelező óraszámai alapján készül. Az iskolavezetés készíti el, a nevelőtestület véleményezi. A tantárgyfelosztás összeállításánál az alábbi elveket vesszük figyelembe: kötelező óraszámok, órakedvezmények az osztályfőnök osztályában lehetőleg minden általa tanítható tárgyat taníthasson felmenő rendszerben lehetőleg biztosítani a folyamatosságot arányos terhelés ökoiskolai program, tanulók, szülők igényei alapján szabadidős tevékenységek nem szakrendszerű oktatás korrepetálás szakkör, sportkör Az órarendet az intézményvezetés állítja össze. Órarend összeállításának fő szempontjai: a tanulók egyenletes terhelése az azonos órák egyenletes elosztása továbbtanuló, tanfolyamra járó tanárok tanulási idejének figyelembe vétele egyéb egyéni kérések indokolt esetben 18.5.2.6. Az iskola épületére vonatkozó egyéb rendelkezések A tanulókkal való foglalkozáson kívül a tornatermet délutáni illetve esti órákban bérbe adjuk. A bérbeadásnál fő szempont, hogy ne korlátozza az iskolai programok lebonyolítását. A bérlővel bérleti szerződést kötünk, melyet az iskola részéről az igazgató ír alá. Az iskola lehetővé teszi az Eck Imre Művészeti Iskola számára termeink használatát. A szerződést az iskola igazgatója írja alá. Egyéb rendezvények terembérleti igényeiről az intézményegység-vezető véleményének figyelembe vételével az igazgató dönt. Az iskola épületében dohányozni csak az arra kijelölt helyen lehet. A dohányzó helye: C épület első emeletén kialakított dohányzó. Egyéb iskolai rendezvé-nyeken az arra kijelölt helyen. 18.5.3. A pedagógiai munka belső ellenőrzés rendje A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai nevelő-oktató munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. A belső ellenőrzés szervezése A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az iskola intézményegység-vezetője felelős. Az ellenőrzéshez, mérésekhez az ellenőrzést végzők tervet készítenek, ütemezik azt a pedagógiai program és az éves munkatervek alapján. A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerűen, illetve az ellenőrzés természetének megfelelően bejelentés nélkül is sor kerülhet az ellenőrzésre. Az ellenőrzés általános követelményei Az ellenőrzés segítse elő az iskola feladatkörében a nevelés-oktatás haté-konyabbá tételét. 132
Az ellenőrzések során a tantervi követelményeknek megfelelően vizsgálja az eredményeket. Segítse a szakmai és egyéb feladatok legcélszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, továbbá a belső rendet, a társadalmi tulajdon védelmét. Legyen a fegyelmezett munka elősegítésének eszköze. Támogassa a helyes kezdeményezéseket, kellő időben figyelmeztessen az intézmény működése során felmerülő megalapozatlan vagy helytelennek minősülő intézkedésekre, hibákra, hiányosságokra. Segítse a vezetői utasítások végrehajtását. Járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, a szabálytalanságok megelőzéséhez. Az ellenőrzést végezhetik: igazgató intézményegység-vezető intézményegység-vezető helyettes munkaközösség vezetők a munkaközösség tagjai egy-egy feladatnál a munkamegosztás alapján az osztályfőnök saját osztályában Az ellenőrzés területei pedagógiai, szervezési, tanügy-igazgatási feladat ellenőrzése időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések dokumentumok ellenőrzése munkavédelmi, balesetvédelmi szabályok betartásának ellenőrzése Formái óralátogatások foglalkozások látogatása beszámoltatás eredményvizsgálatok, felmérések adminisztratív ellenőrzés A nevelőtestület által elfogadott ellenőrzési, mérési- értékelési feladatok részletes meghatározását és ütemezését, az Intézményi Minőségirányítási Program tartalmazza. 18.5.4. Belépés és bent tartózkodás rendje az oktatási intézménnyel jogviszonyban nem állók részére Idegenek az iskola épületében csak a vezetőség valamely tagja engedélyével tartózkodhatnak. Irodai szinten, illetve tanári szinten tartózkodhatnak. Tanulók az iskolában idegeneket nem fogadhatnak. Szülők a gyermeküket a zsibongóban vagy az udvaron várhatják. Ebédbefizetéskor a pénztár folyosóján tartózkodhatnak. A szülők a pedagógusokat egyéni fogadóórájukon, előre egyeztetett időpontban, a tanáriban kereshetik. Reklámanyagot hozók a titkárságon adhatják le anyagukat és csak az intézményegység-vezető engedélyével helyezhető el az iskolában. Főiskolai, egyetemi hallgatókat oktatási intézményük felkérésére fogadunk. Az iskola belső udvarára gépkocsival csak az intézmény dolgozói hajthatnak be. Egyéb iskolahasználók az északi oldalon lévő parkolókat használhatják.
133
18.5.5. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje. Formái, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az iskola vezetési szerkezete: Iskolavezetés: intézményegység vezető, intézményegység vezető helyettes Kibővített iskolavezetés: intézményegység vezető, intézményegység vezető helyettes, munkaközösség vezetők tevékenység terület koordinátorok. A vezetők közötti feladatmegosztást a munkaköri leírások tartalmazzák. (SZMSZ 2. számú melléklete)
18.5.5.1. Iskolai szervezeti egységek 18.5.5.1.1. Munkaközösségek A szakmai munkaközösség vezető feladatait munkaköri leírás tartalmazza. Díjazásukat a kollektív szerződés tartalmazza. Vezetői tevékenységterület - koordinátorok. A nevelőtestület tagjai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösségi megbeszéléseket az éves munkaterv tartalmazza. A munkaközösség vezetők havonta beszámolnak munkájukról az iskola-vezetésnek. A munkaközösség feladatai: Az adott tevékenység - területen folyó munka megtervezése, szervezése, bonyolítása, értékelési szempontjainak megalkotása, értékelése a pedagógiai programmal összhangban. Gondozza a munkaközösséghez, tevékenység területhez tartozó tantárgyakat, szakmai fóruma az adott területen tevékenykedő kollégáknak. Javaslatot tesz az adott tevékenységterület továbbfejlesztésére, korszerűsítésére, taneszközökre, egyéb segédletekre. Feladata a tanmenetek áttekintése, az egységes követelményrendszer biztosítása. Szakmai foglalkozásokat, továbbképzéseket szervez Óralátogatásokat, tapasztalatcsere céljából egyéb látogatásokat kezdeményez. 134
Véleményezési jogkörébe tartozik szakterületének minden olyan kérdése, amelyben a nevelőtestületnek véleményező jogköre van. Megszervezi és lebonyolítja a munkaközösség által gondozott tantárgyak tanulmányi versenyeit. A munkaközösségek éves munkaprogram alapján tevékenykednek, melynek elkészítéséért a munkaközösség vezető felelős.
18.5.5.1.2. A nevelőtestület Az iskolát érintő legfontosabb nevelési - módszertani kérdésekkel a testületi értekezlet foglalkozik. Ezek számát, témáját és előterjesztését az iskolaközösségek javaslatai alapján a munkatervekben kell ütemezni. Munkaértekezlet az éves munkatervben meghatározottak szerint kéthetente tartandó külön a tanárok, tanítók, illetve a napközis nevelők számára. Osztályozó értekezlet évente kettő van: félévkor és tanév végén. A résztvevők köre: osztályban tanító tanárok, a napközis nevelők. Vezetője: az intézményegység-vezető Feladata: az osztályok tanulmányi helyzetének, az osztályközösségek alakulásának számbavétele, a magatartás és a szorgalom elbírálása; év végén felsőbb osztályba lépés, javítóvizsgára vagy évismétlésre utalás. A tanuló tantárgyi értékeléséről, érdemjegyeiről, félévi és tanév végi osztályzatáról a tantárgyat tanító pedagógus, magatartása és szorgalma minősítéséről az osztályban tanító szaktanárok, és a napközis nevelők javaslata alapján az osztályozó értekezlet dönt. Az értekezleteken való megjelenés mindenki számára kötelező, akadályoztatásról az iskolavezetést előre tájékoztatni kell. 18.5.5.1.3. Diákönkormányzat Az intézményegység-vezető a diákönkormányzatot véleményezési és egyetértési jogköre kapcsán érintő kérdésekről a diákönkormányzat vezetőjén keresztül közvetlenül tájékoztatja. A kölcsönös tájékoztatásra bármely fél kérésére kezdeményezett előre egyeztetett időpontban kerülhet sor. A diákönkormányzat programjai lebonyolítására az iskola létesítményeit használhatja. A programok lebonyolításáról előzetes egyeztetés szükséges. Az intézményegység-vezető a nem pedagógus dolgozókkal személyesen tartja a kapcsolatot. 18.5.6. Az intézményegység-vezető vagy intézményegység-vezető helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az intézményegység vezető távollétében feladatait a helyettes látja el. Hatásköre munkaköri leírásában meghatározott. Mindkettőjük akadályoztatása esetén a vezetői ügyeletet megbízott pedagógus végzi. Hatásköre és felelőssége az intézmény működésével és a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.
135
18.5.7. A vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás formái A szülői szervezettel az iskola részéről az intézményegység-vezető a szülői munkaközösség elnökével közvetlenül tartja a kapcsolatot. A szülői munkaközösség részére az intézményegység-vezető félévente tájékoztatást ad az iskola feladatairól, működéséről és a tanulókkal összefüggő kérdésekről. Az intézményegység-vezető rendkívüli értekezletet hív össze minden olyan kérdésben, melyben az SZM jogosult a véleményezésre. A szülői munkaközösség által kezdeményezett értekezletekre, rendezvényekre előzetes egyeztetés alapján az iskola helyet biztosít. 18.5.8. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelését az adott osztályban tanítók közössége végzi. Szükség esetén a fegyelmi ügyekben fegyelmi bizottság dönt. A nevelőtestület a szakmai munkaközösségekre ruházza az alábbi feladatokat: a helyi tanterv kidolgozása, módosítása a taneszközök, tankönyvek kiválasztása továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel jutalmazásra, kitüntetésre, kiemelt munkáért való kereset kiegészítésre való javaslattétel a szakmai munkaközösség-vezető véleményezése (A beszámolási kötelezettséggel a munkaközösség-vezető rendelkezik) 18.5.9. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja (gyermekjóléti szolgálat, iskola egészségügyi ellátás) Rendszeres orvosi felügyelet rendje Az iskolaorvos rendszeres orvosi felülvizsgálatot tart, melyről egyeztet az intézményegységvezető helyettessel. Minden felülvizsgálatról, oltásról, előadásokról, egyéb ezekkel összefüggő dolgokról tájékoztatni kell az iskolavezetést. Az orvosi vizsgálatok időpontjának meghatá-rozásánál figyelembe kell venni az egyes tanórák védelmét. A védőnő rendszeresen, egyeztetés szerint jön az iskolába. Iskolafogászat Az iskola fogászat évente két alkalommal tart szűrővizsgálatot, melyről az iskolavezetést időben értesíti. Orvostanhallgatók Szövetsége Előzetes egyeztetés alapján évente egy-két alkalommal előadást tartanak előre megbeszélt témában. Egyeztetés az intézményegység-vezető helyettessel történik. Gyermek és ifjúság védelem Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Uránvárosi Egysége Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Népjóléti Főosztály Szociálpolitika osztály III. k. 136
Területi Szociális Központ Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Gyámügyi Csoport Az ifjúságvédelmi felelős tartja velük a rendszeres kapcsolatot. Havi rendszerességgel tájékoztatja az intézmény vezetőjét. Rendkívüli esetekben az intézményegység-vezető segítségét kéri Az iskola egyéb kapcsolatainak rendszerét az intézményi MIP tartalmazza a részletezve a partnereket, a kapcsolattartókat, a kommunikációs csatornákat. Minden kapcsolatról, tevékenységről tájékoztatni kell az iskolavezetést. Partnereinket és a kapcsolattartó személyeket az IMIP tartalmazza 18.5.10. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az éves munkatervben meghatározott módon és keretek között történik. Az éves munkaterv tartalmazza a pontos időpontokat, helyszíneket és a felelősöket. Megjelenés mindenki számára kötelező. A tanulók számára az iskolai ünnepélyeken a megjelenés fehér blúzban vagy ingben illetve sötét szoknyában vagy nadrágban kötelező. Hagyományos iskolai rendezvényeink: Tanévnyitó, tanévzáró Nemzeti ünnepeink Családi nap Alapítványi bál Karácsonyi hangverseny Gyerek nap Mikulás Advent Karácsonyi vásár Farsang Nyelvi napok Jeles napok (részletesen tartalmazza az éves munkaterv) Leendő első osztályosok számára Iskola nyitogató ÖKO-iskolai rendezvényeink FÖLD NAPJA VÍZ HETE Madarak és fák napja ÖKO-nap Öko karácsonyi és húsvéti játszóház Terepgyakorlatok Osztálykeretben tartott rendezvényeink: Karácsony Húsvét Anyák napja És ezen felül a tanmenetek tartalmazzák. Iskolánk által szervezett versenyek 137
Városi történelem verseny Angol megyei civilizációs verseny Pázmány Kupa
18.5.11.
Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje
Minden dolgozó részére kötelező a foglalkozás egészségügyi orvosi felülvizsgálatán a megjelenés. Évente kötelező a tüdőszűrés. Az intézményi nyilvántartást a gazdasági ügyintéző vezeti. Amennyiben a dolgozó nem tesz eleget ezen kötelezettségének munkaviszonya megszüntethető. 18.5.12.
Intézményi védő, óvó előírások
Az intézmény valamennyi dolgozójának kötelessége, hogy az épület állagát, berendezését, a természeti környezetét megóvja, mindennapi munkájával a tanulókat is erre nevelje. Az észlelt károkról, meghibásodásokról tájékoztassa az intézményegység -vezetőt vagy a helyettest. Az épület helyiségeinek, azok felszerelésének, dekorációjának, az udvar és létesítményeinek, és az élő természet megóvása minden, az iskolában tartózkodó felnőtt és gyermek kötelessége. Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. Az intézményegység-vezető helyettes és a gazdasági ügyintéző feladata a kár felmérése, a kártérítés részleteinek a szülővel, gondviselővel történő tisztázása. Az osztálytermeket és szaktantermeket a foglalkozások befejezése után az órát tartó tanárnak be kell zárni. A tornateremben és az udvaron csak tanári felügyelet mellett tartózkodhat tanuló. Az eszközökért, felszerelésekért az ott foglalkozást tartó pedagógus a felelős. Tanulóink és a környék lakói tanítási időn kívül is használhatják az udvari területet és a sportpályát, a használatra vonatkozó szabályok betartásával. Tanuló az iskola épületét tanítási időben csak az intézményegység-vezető, helyettese vagy osztályfőnök engedélyével hagyhatja el. Az iskolán kívüli foglalkozások, kirándulások, és egyéb programok esetén megfelelő számú kísérőt kell biztosítani (legalább két felnőtt). Minden tanuló és dolgozó kötelessége a baleset- és munkavédelmi előírások betartása és betartatása. Az észlelt balesetveszélyről azonnal tájékoztatni kell az iskolavezetést. Az intézmény területén történő minden balesetet haladéktalanul jelenteni kell az intézményegység-vezetőnek vagy helyettesének. A baleset és munkavédelmi felelős köteles 24 órán belül jegyzőkönyvet felvenni. A súlyos balesetekről tájékoztatni kell az önkormányzatot. Az SZMSZ 3. számú melléklete a Munka és balesetvédelmi szabályzat 18.5.13.
Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők
Tűzriadó Tűzjelzés esetén az épületet el kell hagyni a menekülési útvonalon át mindenkinek. A helyszínen jelen lévő vezető beosztású személynek meg kell győződnie a jelzés valóságosságáról és arról, hogy mindenki elhagyta-e az épületet, majd intézkednie kell.
138
A részletes teendőkről a Tűzvédelmi szabályzat rendelkezik. (A Tűzvédelmi szabályzat önálló dokumentum.) Bombariadó Bombariadó esetén az épület azonnali kiürítését kell elrendelni, tűz jelzőrendszer beindításával. Az iskola-vezetőséget a rendőrséget és az önkormányzatot azonnal értesíteni kell. Bombariadó esetén a tanítási nap egy szombati napon ledolgozásra kerül. A hatékony megelőzés érdekében (a tűzvédelmi szabályzatban megfogalmazottak értelmében) évente legalább 2 alkalommal előre nem ismert időpontban tűzriadót végez az iskola. 18.5.14. Azon ügyek melyekben a szülői szervezetet az SzMSz véleményezési, egyetértési joggal ruház fel A szülői szervezet véleményének kikérésével és egyetértésével zajló iskolai rendezvényeink, melyek szervezésében a szülői közösség aktív részt vállal: Farsangi bál Alapítványi bál Családi nap ÖKO-iskolai program Aktuális kérdések 18.5.15.
Egyéb rendelkezések
Mindennapos testnevelés Az 1-4. évfolyamokon, azokon a tanítási napokon, amelyeken nincs testnevelés óra, biztosítani kell játékos egészségfejlesztő testmozgást legalább 30 perc időtartamban. Lehetőség van arra, hogy 2x15 percben a tanítási órák részeként, valamint óraközi szünetben, annak 50%-nak felhasználásával. A tanító dönti el, hogy melyik lehetőséggel kíván élni. A napköziben minden nap, amikor nincs testnevelés óra 20 perces játékos sport foglalkozást tartanak a nevelők. Iskolánk minden tanulója igénybe veheti a délutáni sportköröket. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az SZMSZ 5. számú melléklete tartalmazza.
139
18.6. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ALKALMAZÁSA A RÁCVÁROSI – ISTENKÚTI ÓVODÁBAN 18.6.1. Bevezető
18.6.1.1. Általános rész A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) célja, hogy meghatározza az óvoda: szervezeti felépítését, működésének belsőrendjét, külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat, azokat a rendelkezéseket, melyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe, pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális megvalósítását, illetve az egyéb dokumentumok megvalósításának összehangolását (MIP, Házirend, Adatkezelési Szabályzat, Tűzvédelmi Szabályzat, Munka- és Balesetvédelmi Szabályzat,) 18.6.1.2. Az intézményegység tevékenységei Az óvoda alapfeladata: Az óvoda alapfeladata az Alapító Okiratban meghatározott óvodai nevelés, és sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, amely a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. Az óvoda a gyermek 2,5 éves korától ellátja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. Az óvodai nevelőmunka az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épülő- a nevelőtestület által elfogadott és a fenntartó által jóváhagyott- Helyi Óvodai Nevelési Program alapján folyik. Az alaptevékenységre vonatkozó jogszabályok: a Közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. Tv. az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának kiadásáról szóló módosított 137/ 1996. (VIII. 28.) Kormányrendelet a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. Tv. a nevelési- oktatási intézmények működéséről szóló, többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM Rendelet a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet módosításáról szóló16/2008.OKM rendelet A működésre vonatkozó egyéb jogszabályok: a Közoktatásról szóló Törvény végrehajtására kiadott, többször módosított 20/ 1997. (II. 13.) kormányrendelet a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Tv. az 1992. évi XXXIII. Tv. végrehajtására kiadott 138/ 1992.(X. 8.) kormányrendelet a közoktatás minőségbiztosításáról, és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet Az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló törvények módosításáról szóló 2008. évi XXXI. Törvény
140
18.6.2. Az óvoda működési rendje 18.6.2.1. Az óvoda nyitva tartása, a gyermekek fogadása:
Éves nyitva tartás: A nevelési év szeptember 01.- augusztus 31.-ig tart. A szorgalmi idő május 31.-ig tart. A nyári élet június 1.-től kezdődik és augusztus 31.-ig tart. Napi nyitva tartás: Az óvoda ötnapos munkarenddel üzemel hétfőtől-péntekig. A gyermekek számára naponta 600 és 1700 óra között vehető igénybe az óvodai ellátás. Ebben az időben óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. A gyermekek legkésőbb 9 óráig, szülői kísérettel érkezzenek be az óvodába, és a nyitvatartási időn belül gondoskodjanak a gyermekek hazaviteléről. Nyitvatartási időn túl a gyermek elhelyezéséről az ügyeletes óvónő dönt. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvodavezetője engedélyezheti. Összevont csoporttal működik az óvoda: reggel 600- 700 között, délután 1630-1700 között, szakmai továbbképzések esetén, nyári szabadságolások idején, ha az összevonást a gyermekek létszáma indokolja
18.6.2.2. Az óvoda zárva tartása, szünetek, nevelés nélküli munkanapok:
Az őszi, téli és tavaszi iskolai szünet idejére szülői igényfelmérés után az óvodavezetője, és az óvodavezető-helyettes zárás engedélyt kérhet a Fenntartótól. A Fenntartó engedélyezése alapján az óvoda a nyári takarítási és felújítási munkák idejére 4 hetes szünetet tart. A Fenntartói engedélyezést követően a szünet pontos idejéről február 15-ig faliújságon tájékoztatjuk a szülőket. Ebben az időszakban a szülők gondoskodnak gyermekük elhelyezéséről. A szülők adott év május 01.-ig felmért igénye alapján az óvodavezetőjének, és helyettesének feladata a jelzett gyermekek elhelyezése a működő óvodákban. A 11/1994. (VI.8.) A nevelési- oktatási intézmények működéséről szóló MKM –rendelet 2.§(2) alapján a nevelési év rendjében a felhasználható 5 nevelés nélküli munkanap – melyet az óvodapedagógusok szakmai továbbképzésre, és nevelési értekezletek tartására fordíthatnak. Idejét meghatározzuk, s erről a szülőket 7 nappal az aktuális időpont előtt tájékozatjuk. A nevelés nélküli munkanapok ütemezése az éves munkatervben történik. Ezeken a napokon ügyeletet biztosítunk.
18.6.2.3. A vezető intézményben tartózkodásának rendje
Az intézmény nyitvatartási ideje alatt felelős vezető tartózkodik az óvodában. Az óvodavezető, és az óvodavezető-helyettes munkarendjét, óvodában tartózkodását az éves munkaterv tartalmazza. Akadályoztatásuk esetén a helyettesítési rendben kijelölt óvodapedagógus felel az intézmény biztonságos működéséért. 141
18.6.3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 18.6.3.1. Az ellenőrzés célja: Az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése. A feltárt pozitívumok megerősítése, hibák, hiányosságok okának feltárása, pedagógiai hatékonyság növelése. Legtipikusabb ellenőrzési terület az óvodában a pedagógiai munka, minden egyéb ellenőrző tevékenység ennek van alárendelve. A pedagógiai ellenőrzés rendszere az intézmény Minőségirányítási Programjában került kidolgozásra. 18.6.3.2. Az ellenőrzési terv:
Az óvoda Minőségirányítási Programjának megfelelően, a minőségirányítási csoport vezetőjének javaslatát is figyelembe véve az óvodavezető készíti el, s az óvoda Éves Munkatervében rögzíti. Az ellenőrzési terv az intézmény Minőségirányítási Programjának megfelelően tartalmazza az ellenőrzés: területeit, módszerét, ütemezését, A terv nyilvánosságra hozatala az Éves Munkaterv megismertetésekor történik. Az óvodavezető, óvodavezető-helyettes minden óvodapedagógus munkáját évente a pedagógus teljesítményértékelési szabályzat alapján végzi. Az ellenőrzés tapasztalatainak ismertetése -az érintett óvodapedagógussal - közvetlen az aktuális ellenőrzés után történik.(amelyre az érintett óvodapedagógus szóban vagy írásban reflektálhat). A nevelési év záró értekezletén kerülnek értékelésre a pedagógiai munka belső ellenőrzésének tapasztalatai, eredményei. Az ellenőrzési tervben nem szereplő rendkívüli ellenőrzést kezdeményezheti: főigazgató, óvodavezető, óvodavezető-helyettes, minőségirányítási, programbeválással foglalkozó csoport képviselője,
18.6.3.3. Ellenőrzésre jogosult személyek:
többcélú közös igazgatású intézmény főigazgatója, óvodavezető, óvodavezető- helyettes minőségirányítási képviselője
18.6.4. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával Az óvodában csak azok a személyek tartózkodhatnak, akik jogviszonyban állnak az intézménnyel (dolgozók, óvodás gyermekek,). A fent említetteken kívül az óvodában tartózkodni illetve valamely tevékenységet végezni csak az óvodavezető, óvodavezető-helyettes tudtával és engedélyével lehet. Az óvodával jogviszonyban nem álló személyek belépési szándékát, s annak okát az óvodavezetőnek, óvodavezető-helyettesnek kell bejelenteni.
142
Az óvodavezető, óvodavezető-helyettes feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az óvodavezető, óvodavezető-helyettes a többcélú közös igazgatású intézmény főigazgatójához, kincstárnokához jelenti be. A Fenntartói, szakértői, szaktanácsadói szakhatósági és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt előzetes egyeztetés szerint történik. A látogató számára tájékoztatást, adatszolgáltatást, benntartózkodási engedélyt csak az óvodavezetője, óvodavezető-helyettese adhat a magasabb vezetővel történt egyeztetés után. Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek részére az óvodavezető, óvodavezető-helyettes engedélyezi. Az óvodában munkavégzés céljából (pl. karbantartás,) érkező személyekről az óvodavezetőjét, óvodavezető-helyettesét és az intézmény kincstárnokát azonnal értesíteni kell. Az óvodában munkát végző, de nem az intézmény alkalmazásában álló dolgozó (pl. ételszállítók,) kizárólag az ételek, edények átadásáig, átvételéig tartózkodnak az intézményben. Az óvoda helyiségei közül csak a számukra kijelölteket használhatják. A konyhai feladatok ellátásával megbízott személy a számára kijelölt helységet használhatja, ügyelve a rend és az állagmegóvásra, a tűz és balesetvédelmi szabályokra.
18.6.5. Intézményegységekkel való kapcsolattartás rendje 18.6.5.1. Az óvoda kapcsolódása a többcélú közös igazgatású intézmény szervezeteihez: Közös igazgatású, Kapcsolattartás rendje többcélú intézmény szervezetei Magasabb vezető: a többcélú közös igazgatású Szóban, írásban, munkamegbeszélések, szakmai intézmény főigazgatója, kincstárnok programok, beszámolók során, ellenőrzések, látogatások során, rendszeresen és szükségszerűen alkalmanként / kapcsolattartó: óvodavezető, óvodavezető-helyettes/. Vezető beosztásúak: igazgatók, igazgató helyettes, Munkaügyi, szakmai megbeszélések, írásbeli jelenóvodavezetők, óvodavezető-helyettes tések, adatszolgáltatások, ellenőrzések során. napi rendszerességgel / kapcsolattartó: óvodavezető, óvodavezető-helyettes /. Igazgatótanács: fő igazgató, igazgatók+2 fő min- Évente legalább négy alkalommal den iskolából illetve óvodavezető, óvodavezetőhelyettes, kincstárnok, érdekképviseleti szervezetek és a Közalkalmazotti Tanács képviselője. Igazgatói értekezlet: főigazgató, igazgatók, óvoda- Kéthetente rendszeresen, vezető, óvodavezető-helyettes Közvetlen, az ügyektől függő azonnali megbeszélések. /kapcsolattartó: óvodavezető, óvodavezető-helyettes /. Összalkalmazotti közösség: a székhelyen és telep- A közoktatásról szóló törvényben meghatározott helyen foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott. fenntartói döntések előzetes véleményezésére, amelyek az összes intézmény működését, feladat ellátását érintik. /kapcsolattartó: az alkalmazotti közösség/. Nevelőtestület: a székhelyen és telephelyen fog- Az összes intézmény nevelő munkáját érintő dönlalkoztatott összes pedagógus, kincstárnok tések véleményezésére, előkészítésére. / kapcsolattartó: a nevelőtestület tagjai/.
143
Közös igazgatású, Kapcsolattartás rendje többcélú intézmény szervezetei Szakmai munkaközösség: alsós szakmai munkakö- Óvoda-iskolai átmenet megkönnyítésével kapcsozösség, latos nevelési együttműködések, programlátogatátermészettudományi munkaközösség, sok, megbeszélések, Öko-iskolai programok, szakmai továbbképzések, látogatások megbeszélése, /kapcsolattartó: óvodavezető, óvodavezetőhelyettes ,óvodapedagógusok/. Közalkalmazotti Tanács: Az óvoda képviselteti magát a tanácsban. A közalkalmazotti törvényben biztosított véleményezési jogkör gyakorlása a tv. által biztosított esetekben.- /kapcsolattartó: tanácstag /. Iskolatitkár, gazdasági ügyintézők, munkaügyi Alkalomszerűen segítséget nyújt az óvoda dokudolgozók, óvodatitkár mentációs feladatainak ellátásában, a dolgozók egészségügyi dokumentációjának nyilvántartásában, dolgozók bér és munkaügyi nyilvántartásában , az óvoda gazdasági ügyeinek napi ellátásában/ kapcsolattartó: óvodavezető, óvodavezető-helyettes, alkalmazottak/.
18.6.5.2. Az óvoda szervezeti felépítése, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje: Az óvoda szervezeti felépítése: Vezető beosztású: Az óvodavezetőt hiányzása esetén helyettesítő személy: Óvoda alkalmazotti közössége:
Óvoda nevelőtestülete: Dajkák közössége: Kisegítő alkalmazott: Óvodatitkár:
Kapcsolattartás rendje: az óvodavezető, óvodavezető-helyettes az óvodavezető által megbízott személy /az éves munkatervben jelölve/. Értekezlete biztosítja a szakmai munkát végző óvodapedagógusok, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dajkák, a műszaki és kisegítő dolgozók együttműködését. Az óvodában foglalkoztatott összes közalkal-mazott. Az óvoda éves munkatervében tervezett alkalmakkor illetve jogszabályban meghatározott esetekben ül össze. Értekezlet tartása évente min. 3 – szor. Az óvodákban foglalkoztatott óvodapedagó-gusok közössége. Értekezlet tartása havonta min. 1 - szer. Az óvoda dajkáinak közössége, megbeszélések tartása havonta 1-szer. Udvaros- karbantartó, kézbesítő, takarítónő dajkák megbeszélésein való részvétel- havonta 1 –szer. Folyamatos
18.6.6. A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás 18.6.6.1. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje: Az Igazgatói-, és vezetői értekezleteken kívül személyes megbeszélést tart az óvodavezető: a többcélú közös igazgatású intézmény főigazgatójával,
144
az intézményegységek igazgatóival, intézményegységek igazgatóhelyetteseivel, a kincstárnokkal, munkaügyi, gazdasági ügyintézőkkel, az Rácvárosi- Istenkúti Óvoda vezető helyettesével.
A kapcsolattartás rendszeres, tervezett, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak megbeszéléseket. 18.6.6.2. Az óvodavezető, óvodavezető-helyettes jogköre: Az óvodavezető és óvodavezető-helyettes jogkörét, felelősségét, a Közoktatási törvény, valamint a közös igazgatású többcélú intézmény főigazgatója határozza meg, melyek a következők: a pedagógiai munka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, az intézmény képviselete, az óvoda működéséhez szükséges személyi- tárgyi feltételek biztosítása - a rendelkezésre álló költségvetés alapján,- az intézmény főigazgatójának engedélye szerint, együttműködés biztosítása: Polgármesteri Hivatallal, intézményegységekkel, szülői közösséggel, Nevelési Tanácsadóval, Iskolaszolgálattal, Gyermekjóléti szolgálattal, BPSzSzSzK-val, egyéb szakmai szervezettel, a nemzeti és egyéb intézményi ünnepek munkarendhez igazodó színvonalas megszervezése, gyermekvédelmi munka, valamint a gyermekbalesetek megelőzésének irányítása, Alapelvek: a feladatokat a jogszabályi előírásoknak és tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon kell ellátni, racionális és gazdaságos működtetésre kell törekedni, helyi adottságokat, körülményeket figyelembe kell venni, 18.6.6.2.1. Az óvodavezető és óvodavezető-helyettes feladatai: Felelős az óvoda szakszerű és törvényes működéséért. Képviseli az intézményt. Az intézmény és intézményegység vezetőjének tájékoztatása után dönt az óvoda szakmai működésével kapcsolatos kérdésekben. 18.6.6.2.2. Munkáltatással kapcsolatos feladatai: Munkatársait maga választja a magasabb vezetővel, intézményegység vezetővel történt egyeztetés alapján. Elkészíti a dolgozók munkaköri leírását. Folyamatosan ellenőrzi az óvoda működésének rendjét és a dolgozók munkafegyelmét. /Az ellenőrzésekről esetenként feljegyzést készít./ Konkrét tények alapján minősítéseket készít. A vonatkozó jogszabályoknak megfelelően ellátja a gyermekvédelem a munka-, baleset-, tűzvédelem, bombariadó feladatait. Elkészíti a dolgozók munkabeosztását, az összehangolt munkarendet az irodában kihelyezi.
145
Ellenőrzi a jelenléti ív vezetését. Elrendeli és nyilvántartja a helyettesítéseket, kiszámolja és nyilvántartja a túlmunkát. Elkészíti az óvoda éves szabadságtervét, és nyilvántartja a szabadságokat. Az óvoda nevelőtestülete és összes dolgozója számára értekezletet szervez és tart. Az intézményen belüli érdekcsoportok véleményét megismeri. Az éves munkatervében tervezi az óvoda napi nyitva tartását. Megszervezi az őszi, téli, tavaszi, nyári szünetek, és a nevelés nélküli munkanapok alatt az óvoda zavartalan működésének biztosítását, gyermekek ellátását. Éves munkatervében tervezi és rögzíti a nevelés nélküli munkanapok számát és tartalmát.
18.6.6.2.3. Tanügyigazgatással kapcsolatos feladatai: Elkészíti az óvoda statisztikáját. Megszervezi a gyermekek óvodai felvételét, vezeti a felvételi és előjegyzési naplót, jelentést küld a fenntartónak. Naprakészen vezeti az óvoda törzskönyvét. Ellenőrzi az óvodába felvett gyermekek nyilvántartását, a felvételi és mulasztási napló pontos vezetését. Ellenőrzi a csoportnaplókat. Tanköteles gyermekek igazolatlan hiányzása esetén felszólítást küld a szülőnek, szükség esetén értesíti a jegyzőt. Az elköltöző tanköteles korú gyermeket nyomon követi és jelzi az új lakóhelyénél. A gyermek beiskolázásához szakvéleményt ad, szükség esetén véleményt kér a pedagógiai szakszolgálatoktól. Segítséget nyújt a gyermekek beiskolázásának megszervezéséhez. 18.6.6.2.4. Pedagógiai munkával kapcsolatos feladatai: A nevelőtestület véleményének figyelembe vételével megszervezi az óvodai csoportokat. Az óvoda pedagógiai- szakmai irányítójaként megszervezi, és figyelemmel kíséri, ellenőrzi a nevelőmunkát. A nevelőtestület javaslatai alapján elkészíti az óvoda Nevelési programját, Éves munkatervét és Éves beszámolóját. Elkészíti az intézmény Házirendjét, SZMSZ-t, Minőségirányítási Programját, Adat és iratkezelési Szabályzatát, az udvari játszóeszközök ellenőrzési és karbantartási tervét. Összehangolja és jóváhagyja a csoportok napirendjét és heti tervét. Az óvodapedagógusokat segíti a nevelés tartalmának megszervezésében. A nevelési folyamat, a pedagógiai munka vizsgálatát az IMIP szerint végzi, felel a Minőségirányítási Program működtetéséért. Szóbeli és írásbeli értékelést készít, a további feladatokhoz útmutatást ad. Figyelemmel kíséri a gyermekek egyéni fejlesztésének megvalósítását és dokumentációját. A nevelőtestület szakmai fejlődés érdekében belső továbbképzéseket szervez, segíti a dolgozók önművelését és továbbképzését, tapasztalatcseréket szervez. A pedagógiai innováció érdekében szakanyagok, feldolgozását szervezi meg. Segíti és működteti az óvoda kapcsolatrendszerét. Kapcsolatot tart a szülői szervezettel, szervezi és nyomon követi a szülői értekezleteket. Felelős az óvoda hagyományainak ápolásáért az óvoda programjainak ünnepeinek méltó módon való megszervezéséért.
146
18.6.6.2.5. Gazdálkodással kapcsolatos feladatai: Az óvodavezető, óvodavezető-helyettes a Fenntartó által biztosított keretein belül a magasabb vezető által meghatározott pénzkerettel szabadon rendelkezik. Az óvoda felújításával kapcsolatosan javaslatot ad a főigazgatónak, Fenntartónak. Az óvoda épületének, berendezésének, udvarának karbantartásáról gondoskodik, a környezet-egészségügyi, munka-, és balesetvédelmi előírásainak megfelelően. Pályázati lehetőségek kihasználásával az óvoda felszerelését és eszközeit folyamatosan fejleszti. Kapcsolatot tart a gyermekétkeztetési vállalkozó dolgozóival. Ellenőrzi az étel mennyiségét, minőségét kiosztását. Vezeti és jelenti a gyermekétkeztetéssel kapcsolatos adatokat a székhelyintézmény, a vállalkozó megbízottja és az Elszámolóház felé. Felelős a középtávú pedagógus továbbképzési program s az éves beiskolázási terv elkészítéséért. A tárgyi eszközök, az óvodai vagyon rendeltetés szerinti használatáért, tárolásáért, állagmegóvásáért, leltári vagyontárgyi felelősséggel tartozik. A leltározásban és selejtezésben részt vesz. 18.6.6.3. Az óvodavezető, óvodavezető-helyettes hiányzása esetén megbízott helyettesítő személy feladatai: Az óvodavezető, óvodavezető-helyettes akadályoztatása esetén korlátozott jogkörben- el nem halasztható ügyek intézésével- ellátja az óvodavezető, óvodavezető-helyettes helyettesítését. Személye az éves munkatervben megjelölve. Az óvodavezető, óvodavezető-helyettes tartós távollétében a közös igazgatású többcélú intézmény magasabb vezetőjének megbízása alapján végzi feladatát.(Tartós távollétnek minősül a két hetet meghaladó távollét,). 18.6.6.4. A helyettesítés rendje:
Az óvoda nyitva tartása alatt az óvodavezető, óvodavezető-helyettes vagy megbízottja az intézményben tartózkodik. Az óvodavezető, óvodavezető-helyettes távollétében intézkedésre jogosult személy lehet: a többcélú közös igazgatású intézmény főigazgatója, az óvodavezető által megbízott személy. Az óvodavezető, óvodavezető-helyettes által megbízott személy az óvodavezető, óvodavezető-helyettes helyettesítését a halaszthatatlan ügyekben teljes felelősséggel látja el. Intézkedési jogköre: az intézmény zavartalan működésével, a gyermekek biztonságával öszszefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Rendkívüli esetben köteles azonnal értesíteni a magasabb vezetőt. Az óvodavezető, óvodavezető-helyettes vagy a megbízott helyettes egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az épületben tartózkodó óvodapedagógus feladata. A reggeli és délutáni csoportösszevonás alatt az óvodavezető, óvodavezető-helyettes helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok.
147
18.6.7. A vezető, vezetőhelyettes és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formái és a szülői szervezetre ruházott véleményezési jog 18.6.7.1. A szülői szervezettel való együttműködés:
A szülői szervezettel való együttműködés szervezése az óvodavezető, óvodavezetőhelyettes feladata. A csoportok életét érintő ügyekben a szülői szervezettel a csoportos óvónők tartanak fenn közvetlen kapcsolatot. Az együttműködés tartalmát és formáját a munkatervben rögzítetteknek megfelelően állapítják meg. Az óvodaszintű szülői közösség vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezletek azon napirendi pontjainak tárgyalására, amely ügyekben a szülői szervezetnek egyetértési vagy véleményezési joga van. A meghívókhoz mellékelni kell az előterjesztés írásos anyagát. A meghívót, az értekezletet megelőzően nyolc nappal korábban kell megküldeni. A szülői szervezet működési rendjéről saját maga dönt. Azokban az ügyekben, amelyekben a jogszabály véleményezési, javaslattételi jogkört ad a közösségnek, írásban kérjük véleményüket. Az óvodavezető, óvodavezető-helyettes évenként legalább kétszer hívja össze a szervezetet, ahol tájékoztatást ad az óvoda munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét, javaslatait. A szülői szervezet, tájékoztatást kérhet a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésben. A kérdést az óvodavezetőhöz, óvodavezető-helyetteshez kell címezni. A tájékoztatás megállapodás szerint történhet szóban vagy írásban. A szóbeli tájékoztatásról emlékeztető készül, amelynek egy példányát át kell adni a szülői szervezet képviselőjének. A szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal vesz részt a gyermekek nagyobb csoportját (30%-át) érintő ügyek nevelőtestületi vagy egyéb fórumon történő tárgyalásánál. A meghívásról az óvodavezetőnek, óvodavezető-helyettesnek kell gondoskodnia. Ha a szülői szervezet a gyermeki jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése során megállapításokat tesz, az óvodavezető, óvodavezető-helyettes gondoskodik arról, hogy azt a nevelőtestület a szülői szervezet képviselőjének részvételével megtárgyalja.
18.6.7.2. A szülői szervezet: a) Egyetértési jogot gyakorol: az SZMSZ elfogadásakor a jogszabályban meghatározott kérdésekben, a Házirend elfogadásakor, az óvoda Adatkezelési szabályzatának elfogadásakor a gyermekek adatainak kezelése és ezek továbbításának szabályozása tekintetében, b) Véleményezési joga van: a Minőségirányítási Program elfogadása előtt, a Nevelési Program elfogadása előtt, az óvoda Éves Munkatervének, Éves Beszámolójának elfogadása előtt, c) Javaslatot tehet: az óvoda működésével kapcsolatos bármely kérdésben,
148
az óvoda irányítását, a vezető személyét érintő kérdésekben, az óvoda egészét vagy a gyermekek legalább 30%- át érintő kérdésekben, az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakítására,
18.6.7.3. A szülők tájékoztatásának rendje: a) Szóbeli tájékoztatás formái: beszoktatás időszakában, családlátogatások: első óvodába lépés előtt, illetve alkalmanként szükség szerint. Probléma esetén a gyermekvédelmi felelőssel együtt, szülői értekezleteken, fogadóórákon, alkalmankénti egyéni beszélgetéseken, napi kapcsolattartás során, az intézmény dokumentumainak ismertetése a jogszabályban előírt alkalmakkor és módon (HOP, MIP, Házirend, SZMSZ, Éves Munkaterv, Éves Beszámoló elkészítése, módosításakor). b) Írásbeli tájékoztatás, értesítés: óvodai elhelyezés, illetve megszűnés esetén, a gyermek fejlettségével kapcsolatos döntéséről, ha a tanköteles korú gyermek az óvodából 7 napot igazolatlanul hiányzik (szülőt illetve a lakóhely szerint illetékes jegyzőt kell értesíteni), 18.6.8. A nevelőtestület működése, feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámoltatására vonatkozó rendelkezések 18.6.8.1. A nevelőtestület és működésének rendje: A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagjai együttműködnek a nevelőmunka fejlesztése, a nevelőtestületi egység kialakítása érdekében. Az intézmény nevelőtestülete a nevelési kérdésekben, a nevelési intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvényben, és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként, pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 18.6.8.2. A nevelőtestületi értekezlet: A nevelőtestületi értekezletet az óvodavezető készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja: a Nevelési Program, az SZMSZ, a Házirend, az Éves Munkaterv, az óvodai munkára irányuló átfogó elemzés, az Éves Beszámoló, elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat. A nevelőtestülettel 8 nappal az értekezlet előtt meg kell ismertetni az írásos előterjesztés anyagát. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához meg kell hívni az egyetértési jogot 149
gyakorló szülői szervezet képviselőjét. A nevelőtestület a nevelési év folyamán tervezett és rendkívüli értekezletet tart. Az óvodavezető, óvodavezető-helyettes a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend 3 nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok 1/3-nak aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet foglalkozási időn kívül, a kezdeményezéstől számított 8 napon belül össze kell hívni. 18.6.8.3. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik:
a Nevelési Program és módosításának elfogadása, az SZMSZ és módosításának elfogadása, a Házirend elfogadása, a nevelési intézmény éves munkatervének elkészítése és jóváhagyása, a nevelési intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések és beszámolók elfogadása, a Nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, saját feladatainak és jogainak részleges átruházása a minőségügyi csoportra, a gyermekvédelmi felelősre jogszabályban meghatározott más ügyek, a Nevelési Program, SZMSZ jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz való kereset benyújtásáról
18.6.8.4. A nevelőtestület véleményezési és javaslattevő jogköre:
a nevelési intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, egyes pedagógusok külön megbízásai során, főigazgatói, óvodavezetői, óvodavezető-helyettesi pályázathoz készített vezetői programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása.
18.6.8.5. A nevelőtestület döntései, határozatai: A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az óvodavezető szavazata dönt. Az intézmény vezetésére vonatkozó program és fejlesztési elképzelések támogatásáról (vagy elutasításáról) a nevelőtestület titkos szavazással határoz. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Titkos szavazás esetén szavazatszámlálót jelöl ki a nevelő testület a tagja közül. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott irat anyagába kerülnek. A nevelőtestület értekezleteinek éves tervezése az óvoda éves munkatervében kerül részletezésre. 18.6.8.6. Az átruházott feladatok ellátásával megbízottak beszámoltatására vonatkozó rendelkezések:
a) átruházott feladatok: minőségirányítási tevékenység koordinálása, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok koordinálása
150
b) átruházott feladatok gyakorlása: Minden nevelési év elején a nevelőtestület által a gyermekvédelmi és minőségirányítási feladat elvégzésére kiválasztott legalkalmasabb óvodapedagógus. A megbízottak a feladatok éves ütemezése érdekében éves munkatervet (Gyermekvédelmi terv, Minőségügyi terv) készítenek, melyet a nevelőtestülettel és a szülői szervezettel elfogadtatnak, véleményeztetnek. Évente két alkalommal januárban és májusban, írásban a nevelőtestületnek, májusban a szülői szervezetnek is beszámolnak a munkatervben foglalt feladatok megvalósításáról.
18.6.9. Külső kapcsolatok rendszere, együttműködés formája, módja Külső kapcsolatot ápolunk azokkal a szervezetekkel és közösségekkel, akik elvárásokat fogalmaznak meg az intézmény folyamataival, eredményével szemben, illetve együttműködésükkel segítik az intézményt céljai elérésében. Az óvoda külső kapcsolatainak ápolásáról, alakulásáról az óvodavezető írásban vagy szóban félévente beszámol a magasabb vezetőnek. A kapcsolattartás során az intézményből kikerülő dokumentumok (levelek, meghívók, tájékoztatók, stb.) az e dokumentumokat készítők és/vagy az óvodavezető együttes aláírásával továbbíthatóak. Szervezet, közösség neve: Felügyeleti szervek: Oktatási Minisztérium Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat
Együttműködés formája, módja:
Humán Főosztály illetékesével szóban: - értekezleteken, személyes megbeszélések, munkaértekezletek alkalmával, - intézménylátogatás alkalmával, - konferenciák, szakmai napok, - egyéb szakmai konzultációk, írásban: - éves munkaterv és beszámoló megküldése alkalmával, - pályázatok kiírása és benyújtása, jelentések kapcsán, - fenntartó által kiadott adatlapok kitöltése, visszaküldése, - a fenntartó Közoktatási intézkedési terve, ÖMIP, Fenntartói ellenőrzési terv, intézményekre vonatkozó elvárások, segédanyagok kiadása során, - írásbeli dokumentumok elkészítése, jóváhagyása során, - egyéb hivatalos ügyintézés,
Szakmai szervezetek: Baranya Megyei Pedagógiai Szakmai Szol- - szakmai szolgáltatások igénybevétele során, gáltatások és Szakszolgálatok Központja - konzultációkon, módszertani bemutatókon, továbbképzések alkalmával, Éltes Mátyás - szakvélemények kiadása alkalmával írásban és szóban, Egységes Módszertani Intézmény - értekezletek alkalmával, Egységes Pedagógiai Szolgálat, Nevelési - személyes konzultációk során, Tanácsadó - sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
- sajátos nevelési igényű gyermekek vizsgálatának megkérése, - beiskolázás előtti vélemények kialakításához írásbeli szakvélemény megkérése, 151
Szervezet, közösség neve: Éltes Mátyás Egységes Módszertani Intézmény
Együttműködés formája, módja: - egyéni fejlesztési tervek elkészítésében való segítségnyújtás során, - részképesség problémákra való hajlam diagnosztizálása során, - írásbeli kérelmek, vélemények, - szóbeli és írásbeli esetmegbeszélések, esetleírások, - előadások meghallgatása, - sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása
Szociális és Egészségügyi Intézmények: Védőnő, - szóban a vizsgálatok megszervezése, POTE ÁOK- Gyermekfülészeti szakrendelő, - írásban a vizsgálati eredmények rögzítése, Gyermekszemészet, - szükség esetén beutalók továbbítása, - rendelési idők nyilvántartása, - szükség esetén vizsgálat kérése szóban, - konzultációk kirívó esetek alkalmával, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat - hivatalos ügyintézés során, - konzultációk, esetmegbeszélések, - évnyitó értekezleten ismerkedés a szolgálat ügyintézőjével, - felmerülő problémák megbeszélése, tanácsadás, közbenjárás, közös családlátogatás, - a gyermekvédelmi felelős alkalmankénti részvétele az óvodánkban járó gyermekekkel kapcsolatos esetmegbeszéléseken, INFRA-MED KFT. - vizsgálati időpontok egyeztetése, - szóbeli tanácsadás Bölcsődék - gyermekek átvételéhez szükséges megbeszélések Szent Lőrinc Gondozóotthon Gazdasági szervezetek: Elszámolóház
Magyar Államkincstár
- öregekkel való kapcsolattartás, műsorok, közös kézműves délutánok - havi nyilvántartások- gazdasági hivatalon keresztül, - munkavédelemmel, balesetvédelemmel, épület állagával kapcsolatos problémák esetén személyesen, - munkaügyi nyilvántartások, adatszolgáltatás a gazdasági hivatalon, ig. helyettesen keresztül,
Iskolák, Óvodák: „Óvodai Nevelés játékkal, mesével ” programmal működő óvodák megyei munkakö- szakmai együttműködés, éves továbbképzések, zössége Általános Iskolák beiskolázással kapcsolatos feladatok idején Óvodák szakmai együttműködés, tapasztalatcsere, konzultációk, gyermekek felvétele, átvétele során Kulturális és Civil szervezetek: Környezetünkért Közalapítvány pályázatok benyújtása Civil Szféra Szivárvány Gyermekház Pázmány P. U. Ált. Isk. Könyvtára Pécsi Kulturális Központ Bóbita Bábszínház Kulturális programok megvalósítása Hangoló Márkus Színház 152
Szervezet, közösség neve: Zengő Együttes Egyéb szervezetek: Történelmi Egyházak
Együttműködés formája, módja:
Óvodai hitoktatás megszervezése során
18.6.10. Az ünnepek, ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyomá-nyok ápolásával kapcsolatos feladatok A hagyományápolás célja: Az óvoda eddigi hagyományainak ápolása fejlesztése, valamint az óvoda hírnevének megerősítése az óvoda minden dolgozójának kötelessége. A nemzeti ünnepek, megemlékezések a gyermek identitás tudatát fejlesztik, hazaszeretetüket mélyítik. Az intézmény helyi hagyományai a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják. A hagyományokkal kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint a felelősöket az éves munkaterv határozza meg. Alapelv a színvonalas felkészülés. A gyermekközösséggel kapcsolatos ünnepek, hagyományok: Hagyományok, ünnepek: Néphagyományok ápolása: Névünnepekhez, időjósló napokhoz kapcsolódó szokások, hagyományok. (pl.: Mária-, Erzsébet-, Katalin-, András-, Vince-, Dorottya-, Luca-, stb.) Jeles napokhoz kapcsolódó óvodai ünnepek: Szüreti Mulatság, Mikulás, Karácsony, Farsang, Húsvét, Pünkösd, Környezet- és természetvédelmi jeles napok: Állatok világnapja, Víz világnapja, madarak és fák napja, stb., Nemzeti ünnepeink: Október 6.; Március 15. ; Június 4. Az emberi élet fordulóinak ünnepei: Születésnap, gyermeknap, Anyák napja, nagyok búcsúztatója, évzáró, Egyéb: Tanulmányi kirándulások, szánkózás, korcsolyázás, sport tevékenységek, stb.
Megünneplés módja, formája: A gyermekek mindennapos tevékenységének tartalmát átszőve a csoportok életének az alapja.
Nyilvános ünneplések, melyekre a szülőket, barátokat, érdeklődőket is meghívják a gyermekek. A gyermekek aktuális napi tevékenységének alapját képezi. A gyermekek aktuális napi tevékenységének alapja. Csoporton belüli közös ünneplés. Szülőkkel együtt szervezett közös ünneplés. A gyermekek számára szervezzük, az éves munkaterv szerint.
A felnőtt közösséggel kapcsolatos ünnepek, hagyományok: Ünnepek, hagyományok:
Megünneplés módja, formája:
Ünnepek: Köszöntés, egymás megajándékozása. Hagyományok: Pályakezdő, új dolgozó támogatása, Betanítás, betanulás megszervezése, intézményi hagyományok megszervezése. Távozó, nyugdíjba menő dolgozó búcsúztatása, Közös ünneplés. Névnapok, Karácsony, Pedagógus nap,
Évzáró kirándulás,
Kirándulás szervezése.
Zöldóvoda - munkaközösség
Folyamatos kapcsolattartás, programok nyomon követése, rendezvényeken való részvétel.
153
18.6.11.
Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje
Az óvoda rendszeres felügyeletét szerződés alapján az intézmény háziorvosa és védőnője végzi el. Feladatai közé az alábbiak tartoznak: korosztályonként a gyerekek vizsgálata évente 1 alkalommal, a nagycsoportos gyerekek iskolába lépés előtti vizsgálata, járvány esetén kezdeményezi a zárlat elrendelését, Az óvodavezető, óvodavezető-helyettes gondoskodik a szükséges óvónői felügyeletről, és szükség szerint a gyermek vizsgálatokra történő előkészítéséről. Az óvónők a szükséges iratokat (beutalók,) figyelemmel kísérik és biztosítják a szülő és az orvos közötti információcserét. Az óvodában évente egyszer szemészeti-, fogorvosi-, hallásszűrés történik. Középső csoport év végén logopédus szűri a gyermekeket. A vizsgálatok eredményéről a szülőket az óvónők tájékoztatják. Betegségre gyanús, lázas gyereket az óvodába bevenni nem szabad. A napközben megbetegedett gyermek szülőjét haladéktalanul értesíteni kell. Minden betegség esetén csak orvosi igazolás ellenében jöhet újra a gyermek óvodába. Az óvodában történt balesetnél a gyereket lehetőleg óvónője kísérje orvoshoz, a szülőt az óvodavezető, óvodavezető-helyettes köteles értesíteni. Az egészségügyi előírások az óvoda dolgozóira is kötelező érvényűek. A dolgozók alkalmassági és munka - egészségügyi ellátását szerződésben foglaltak szerint üzemorvos látja el. Az óvodavezető, óvodavezető-helyettes előzetes időpont egyeztetés után gondoskodik a törvényben meghatározott kötelező szűrésekről. Amennyiben a közalkalmazott ezen nem vesz részt közalkalmazotti jogviszonya megszüntethető.
18.6.12.
Az intézményi védő, óvó előírások
Az óvodavezető, óvodavezető-helyettes felelőssége: A gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység szervezése, ellenőrzése. Védelmi előírások, tilos és elvárható magatartásformák gyermekekkel történő megfelelő ismertetésének ellenőrzése. Az óvoda házirendjében határoztuk meg azokat a védő, óvó előírásokat, melyeket a gyermekeknek és szüleiknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. 18.6.12.1. Az épület egészére vonatkozó munkavédelmi rendszabályok: Az óvoda teljes területén köteles minden személy az alábbiakat betartani: 1. a közösségi tulajdont védeni, 2. a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, 3. a rendet és a tisztaságot megőrizni illetve helyreállítani, 4. az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, 5. a munka és egészségvédelmi szabályokat betartani, Az intézmény helyiségei nyitvatartási időben csak akkor is olyan módon használhatók, hogy az ne veszélyeztesse a nevelői tevékenységet, illetve az intézmény egyéb feladatainak ellátását.
154
A karbantartó - udvaros felelős a helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért. A berendezések hibáját a csoportos óvónő köteles az óvodavezető, óvodavezető-helyettes tudomására hozni és a hibás eszközöket javításra vagy selejtezésre, leadni.
18.6.12.2. Az óvoda alkalmazottaira vonatkozó gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos szabályok: 1. Folyamatosan biztosítani kell a felnőtt jelenlétét a gyermek minden tevékenysége közben. 2. Óvodán kívüli program esetén gondoskodni kell megfelelő számú felnőtt kísérőről. (10 gyermek/1 felnőtt). A kísérők felelnek a rájuk bízott maximum 10 gyerekért, akiket indulás előtt név szerint vállaltak. A nehezen kezelhető gyerekek csak a saját óvónőjéhez lehet beosztva. 3. Balesetveszélyes tevékenységek esetén egyszerre kevesebb gyerekkel, fokozott figyelemmel lehet csak foglalkozni, (vágás, varrás, tornaszerek használata). 4. A pedagógusok által készített eszközök csak az európai szabványnak megfelelő, gyermekek számára biztonságos anyagokból, biztonságosan előállítva készülhetnek. 5. Az óvoda csak megfelelő jellel ellátott játékokat vásárolhat. A játékot használó óvónő köteles a játékon feltüntetett vagy ahhoz mellékelt utasítást gondosan áttanulmányozni és a játékszert e szerint kell alkalmazni. 6. A gyermekekkel - életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell minden tevékenységükkel kapcsolatos veszélyforrást, annak elkerülési lehetőségeit. Az ismertetés tényét a csoportnaplóban dokumentálni kell. 18.6.12.3. Gyermekbalesetek esetére vonatkozó szabályok: 1. Meg kell győződni a gyermek állapotáról, a baleset súlyosságáról. 2. Ennek ismeretében a vele foglalkozó óvónő, és az elsősegélynyújtó kötelessége az elsősegélynyújtás. Súlyosabb esetben a mentők értesítése az óvodavezető, óvodavezető-helyettes vagy a megbízott feladata. 3. A balesetről értesíteni kell a szülőt, felelős az óvodavezetője, óvodavezető-helyettes 4. Ha a balesetet vagy veszélyforrást a dajka észleli, köteles azonnal intézkedni, a csoportos óvónő és az óvodavezető, óvodavezető-helyettes figyelmét a veszélyforrásra azonnal felhívni. 18.6.12.4. Gyermekbalesetek esetére vonatkozó dokumentáció, jelentés: 1. A három napon túl gyógyuló sérülést, okozó gyermekbalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és közreható személyi-, tárgyi-, és szervezési gondokat. 2. A balesetről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek 1-1 példányát a kivizsgálás befejezése után meg kell küldeni a Fenntartónak, a gyermek szülőjének, egy, pedig az intézmény irattárába kerül. 3. Súlyos balesetet az intézménynek telefonon, telefaxon vagy személyesen azonnal be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével a székhely intézményben, intézményegységben tartózkodó magasabb vezetőnek s a mindenkori munkavédelmi megbízottnak. 18.6.12.5. Egyéb balesetvédelmi szabályok:
A csoportszobában a szülő csak az engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat. Az intézményben szeszesitalt fogyasztani tilos. 155
Takarítási munkákat a gyermekek távollétében kell elvégezni. Vegyszereket, maró anyagokat a gyermekek elől elzárt helyen kell tartani. Ezek biztonsági adatlapjait a tároló helyen meg kell őrizni. A munka -, tűzvédelmi és bombariadóval kapcsolatos elemi szintű, részletes oktatást minden évben egyszer tartanak a megbízottak, melyről jegyzőkönyvet készítenek. Az oktatásokon a részvétel és az ott elhangzottak tudomásul vétele minden alkalmazottnak kötelező.
18.6.13.
Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők
Az óvoda minden dolgozója köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az óvodavezető, óvodavezető-helyettes dönt a szükséges intézkedések megtételéről és a fenntartó értesítéséről. Akinek a tudomására jut a bombariadó, annak haladéktalanul és pánik keltés nélkül értesítenie kell a vezetőt vagy az őt, helyettesítő pedagógust. Az óvodavezető, óvodavezető-helyettes értesíti a tűzoltóságot és a rendőrséget. Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyerekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az óvodavezető, óvodavezető-helyettes vagy megbízottja dönt. A további teendőket a tűz- és bombariadó terv tartalmazza, melynek betartatása az óvodavezető, óvodavezető-helyettes felelőssége. A bombariadóról és a hozott intézkedésekről az óvodavezető, óvodavezető-helyettes rendkívüli jelentésben értesíti a Fenntartót. Az óvodaépületbe való visszatérés után a gyermekek megnyugtatása, ellátása az óvónők és dajkák feladata.
18.6.14.
Az óvodai dokumentumok nyilvánosságra hozatalának módja
A Nevelési Program, a Házirend az SZMSZ, a MIP megtekinthetősége: Az óvodavezető, óvodavezető-helyettes irodájában kell elhelyezni a fenti dokumentumok hitelesített másolati példányát. Ezt a szülők az óvodavezetőtől, óvodavezető-helyettestől vagy megbízottjától megtekintés céljából szabadon elkérhetik, az óvodából el nem vihetik. A szülők az óvodavezetőtől, óvodavezető-helyettestől vagy megbízottjától kérhetnek szóbeli tájékoztatást előzetesen egyeztetett időpontban az óvoda programjával vagy a fent írt bármely dokumentummal kapcsolatban. Tájékoztatás adható a szülői értekezletek alkalmával is. A szülők tájékoztatása az óvodai beíratás, gyermekek felvétele alkalmával történik. Minden érdeklődőt rövidített formában az óvodavezető, óvodavezető-helyettes tájékoztat a nevelési programról, megismerteti a Házirendet. 18.6.15.
Más jogszabály által az szmsz szabályozásába tartozó kérdések
18.6.15.1. Az óvodában végezhető reklámtevékenységekről: Az intézmény vezetője felel azért, hogy milyen reklámhordozót engedélyez az óvodában. Döntésekor figyelemmel kell lennie mindazon pedagógiai elvárásokra, amelyeket a törvény fogalmaz meg a nevelési - oktatási intézményekkel szemben. Mindenből következik, hogy olyan rek156
lám, amelyik veszélyezteti a gyermek helyes fejlődését, nem jelenhet meg az óvodában. Nem tehető közzé olyan reklám, amely: Erőszakra, a környezet-, természet károsítására ösztönöz. Félelemérzetet kelt. A gyermek tapasztalatlanságát és hiszékenységét kihasználva a gyermeket arra szólítja fel, hogy szüleit vásárlásra ösztönözze. Dohányárut, vagy alkoholt reklámoz, ez az intézmény bejáratától 200 m-es körzetre terjed ki. 18.6.15.2. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés feltételeiről Alapfeltétel: A munkaköri leírásban rögzítettek betartása. Az óvónő gyermekközpontú magatartása, gyermeki jogok tiszteletben tartása, egyénhez igazodó fejlesztés, érzelmi - indulati élet kiegyensúlyozottsága illetve gazdagsága. Kapcsolat a munkatársakkal, szülőkkel, együttműködés kezdeményezése, mások javaslatainak mérlegelése, pozitív esetben azok felkarolása, csapatmunkára való alkalmasság, kapcsolatteremtő és fenntartókészség, tapintat, jóindulat, türelem, frusztráció, tolerancia, Pedagógus dolgozók esetében: Felkérésre végzett állandó megbízatás vagy jelentős eseti feladat végrehajtása (pontosság, szorgalom, igyekezet, áldozatvállalás, lelkiismeretesség). Saját kezdeményezésű feladat, terv megvalósítása, pedagógiai illetve fejlesztési kezdeményezőkészség. Az óvoda feltételrendszerének javításában elért eredmény: pályázat írása, szponzori támogatás elnyerése, helyzetmegoldó hatékonyság, megvalósított kreatív alkotás, eszközfejlesztés Minőség bevitele a csoportba: a továbbképzéseken illetve szakirodalomból kiszűrt új ötletek felhasználása, szakmai fejlődőképesség, új ötletek, ismeretek átadása, sokoldalú érdeklődés. A csoport neveltségi szintjének fejlődése önmagához mérve, hivatástudat, felelősségérzet, szorgalom, a végzett munka kiemelkedő színvonala. A csoportban dolgozókkal kiegyensúlyozott jó együttműködés kialakítása, fenntartása. Szakmai elismertség, szakmai hitelesség. A környezet esztétikájának fejlesztése, rendjének erősítése. Más intézményekkel tartott rendszeres kapcsolat, együttműködés. Óvoda pedagógiai programját színesítő események, tevékenységek, szakmai bemutatók, előadások, beszámolók vállalása. A pedagógus teljesítményértékelési rendszer eredményei. Nem pedagógus dolgozók esetében: A gyermekekhez való pozitív viszony alakítása. Szülőkkel, munkatársakkal alakított segítőkész, együttműködő kapcsolat. Toleráns, jóindulatú magatartás. Érzelmeit megfelelően tudja kezelni, illetve a munkájára nincs hatással. 157
Kritikai érzéke összhangban áll az önkritikával. Munkához való pozitív viszony: feladattudat, pontosság, szorgalom, rendre-, tisztaságra való igény. Ismerje az óvoda programját a tőle telhető módon, segíti azok megvalósítását.
A megítélés eljárásrendje: A pénzkeret elosztása a rendelkezésre álló összegből az óvodavezető, óvodavezetőhelyettes feladata.
158
19. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Szervezeti és Működési Szabályzatot a szakalkalmazotti értekezlet fogadja el, az intézményegységek szakalkalmazotti közösségei és az Igazgatótanács előzetes véleményezése után. A Szervezeti és Működési Szabályzatot a fenntartó hagyja jóvá, és az a jóváhagyással válik érvényessé. A hatálybelépés napja az SZMSZ fenntartói jóváhagyásának napja. Amennyiben az SZMSZ felterjesztésére válasz nem érkezik, a hatálybelépés napja a felterjesztést követő 30. nap utáni első képviselőtestületi ülés napja. Az SZMSZ hatálybalépésével érvényét veszti az intézmény eddig hatályos jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzata. A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni a Mecsekaljai Iskola azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a szakalkalmazotti értekezletnek, valamint a szülőkkel és más intézményhasználókkal. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megtartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése fegyelmi felelősséggel jár. A Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálatát elrendelheti a fenntartó, kezdeményezheti a Mecsekaljai Iskola főgazgatója, az Igazgatótanács valamint a szakalkalmazotti közösség 50%-a + 1 fő. Magasabb szintű jogszabályi változás átvezetése – az SZMSZ módosítása nélkül – a Mecsekaljai Iskola főigazgatójának felelőssége. A Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvánossága: Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az intézményegység helyi Szervezeti és Működési Szabályzata megtekinthető minden intézményegység könyvtárában minden intézményegység honlapján az intézmény titkárságán az intézmény honlapján A Mecsekaljai Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát a szakalkalmazotti értekezlet megtartott határozatképes ülésén elfogadta.
Pécs, 2011. december 15.
Csirke Ernő a Mecsekaljai Iskola főigazgatója
159
20. MELLÉKLETEK
1. sz. melléklet: Jognyilatkozatok Az intézményt a Mecsekaljai Iskola főigazgatója képviseli. A főigazgató e jogkört az ügyek meghatározott csoportjára nézve –az SZMSZ rendelkezés szerint– az intézmény adott dolgozójára átruházhatja. Az intézmény nevében tett írásbeli jognyilatkozat meghatározott formában történő megtétele a cégjegyzés (cégszerű aláírás). A cégszerű aláírása (cégjegyzés) formája: a Mecsekaljai Iskola képviseletre jogosult az intézmény cégnevéhez (körbélyegző használatával) saját névaláírását csatolja. 1. Az intézményegységek saját szakmai feladataik ellátásához tartozó valamennyi iratát az igazgató írja alá, az intézményegységi bélyegző egyidejű használatával. Az aláírás jogszerűségét jelen SZMSZ, illetve egyedi speciális esetben az igazgató egyedi, írásbeli rendelkezése kiterjesztheti. Jogosulatlan aláírás és bélyegző használatból származó kárért az aláíró a felelős. 2. Az intézmény és valamennyi intézményegység nevében kötelezettséget csak a Mecsekaljai Iskola főigazgatója vállalhat. Ettől eltérő bármilyen aláírás és bélyegző használat érvénytelen, az esetleges jogkövetkezmények az aláírót terhelik. Formája: intézményi körbélyegző és a főigazgató aláírása. 3. Az intézményegységekben használt speciális bélyegzőkre vonatkozó egyedi szabályokat a használó intézmény dolgozza ki, betartásáért az igazgató felel. Egyéb bélyegzők és használatuk: Az intézményegységek által a napi munkavégzést segítő téglalap alakú bélyegzők, amelyeket általában a kézírás kiváltására használnak. A gyakorlat során használatuk melletti kézjegy, szignó, aláírás stb. csak jelzés értékű.
160
2. sz. melléklet: Bélyegző nyilvántartás Személyre vagy munkakörre vonatkozó bélyegzőhasználatot a Mecsekaljai Iskola főigazgatója engedélyezi, írásos igényelés alapján. Az intézményi és intézmény egységi bélyegzőkről (lenyomat mintájuk, használatra jogosult személy megnevezése és aláírása, a kiadás dátuma feltüntetésével) nyilvántartás vezetése kötelező. A nyilvántartásban rögzíteni kell, ha a bélyegző használója személyében változás történik, vagy a bélyegző elvész. A nyilvántartás vezetéséért és annak naprakészségéért a titkárság vezetője a felelős. Az intézményi és az intézményegységi bélyegzők tárolásáról oly módon kell gondoskodni, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá. Az intézményi és az intézményegységi bélyegző jogos használója felelősséggel tartozik a jogosulatlan használatot lehetővé tevő mulasztásért, gondatlan őrzéséért. Az intézményegységekben használt speciális és egyéb bélyegzőket az adott intézményegység tartja nyilván, (lenyomatuk mintája, használatra jogosult személy megnevezése és aláírása, a kiadás dátuma feltüntetésével). Őrzésükről gondoskodik, jogosulatlan használatukért az adott intézményegység igazgatója a felelős.
161
3. sz. melléklet: A Mecsekaljai Iskola Igazgatótanácsának ügyrendje 1. Üléseit az intézmény éves munkatervében rögzítetteknek megfelelően tartja. 2. Az időpontról legalább 1 héttel előtte értesíteni kell a tagokat, a javasolt napirend és az egyes pontokban készült előterjesztések közzétételével együtt. 3. A rendkívüli IT-ülések időpontjáról a tagokat legalább 2 nappal az értekezlet előtt tájékoztatni kell a napirend pontos közlésével, ellenkező esetben az ülésen való részvétel nem kötelező. 4. Az IT üléseit a főigazgató, vagy helyettese (székhelyintézmény igazgatója), ill. a főigazgató által megbízott elnök vezeti. 5. Minden olyan napirendi ponthoz, mely igazgatótanácsi döntést igényel, előterjesztés készítése kötelező. 6. Az IT döntéseiről szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a Mecsekaljai Iskola főigazgatója az ülés után legfeljebb 1 héttel megküldi valamennyi intézményegység alkalmazotti közösségének. 7. A napirendi pont előterjesztője az az IT-tag, aki a napirendi javaslatot tette. 8. Az IT határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Személyi kérdésekben titkos szavazással dönt. Több javaslat előterjesztése vagy felvetése esetén többlépcsős szavazást alkalmaz. 9. Az előterjesztések feletti vita menete (szabályai): A szó jelentkezési sorrendben illeti meg az IT tagjait. Az előterjesztő legfeljebb két alkalommal kaphat szót, melynek együttes időtartama nem haladhatja meg a hozzászólások időtartamának kétszeresét. A vitában 20 perc után váltott érvelési technikát kell alkalmazni. A vitában a hozzászólások időtartama, témánként és személyenként nem haladhatja meg a kettő percet. A vita lezárása után viszontválaszra 3 perc áll rendelkezésre. 10. Az elnök feladatai és kötelességei: A tárgyalandó témák felvétele előterjesztésre A tárgyalandó témák felvétele a vitához az IT ülésen Az előterjesztések és témák sorrendjének meghatározása A napirend vitára bocsátása A határozatképesség megállapítása A témák megvitatására szánt időhatár megszavaztatása Az ülés vezetése A szó megadása A szavazás elrendelése A szavazás eredményének megállapítása A határozat kimondása A hozzászólások időtartamának elrendelése szükség esetén Szünet elrendelése Az ülés berekesztése Az ülés rendjének fenntartása Az IT tagjaként az elnök is szavaz Döntés előtt, a döntéshez köteles valamennyi javaslatot szavazásra feltenni. Ügyrendi kérdésekben soron kívül ad szót. 162
163
4. sz. melléklet: A munkáltatói jogok átruházása Magasabb vezető: Vezetők:
a Mecsekaljai Iskola főigazgatója a Mecsekaljai Iskola igazgatói a Mecsekaljai Iskola igazgatóhelyettesei
A magasabb vezető által közvetlenül gyakorolt munkáltatói jogok: Munkakör 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. az intézmény alkalmazot+ + tai kincstárnok + + + + + + + igazgatók * * + + * + * az Intézményvezetés al+ + + + + + + kalmazottjai. a * – gal jelölt feladatok esetén az Igazgatótanács véleményezési joggal rendelkezik Az igazgatók által közvetlenül gyakorolt munkáltatói jogok Munkakör 1. 2. 3. 4. 5. az intézményegység + + + alkalmazottai 1. Közalkalmazotti jogviszony létesítése és megszüntetése 2. Közalkalmazotti jogviszony módosítása 3. Átsorolások 4. Jutalmazás 5. Büntetés, fegyelmi 6. Kártérítési kötelezés 7. Vezetői és egyéb megbízás adása és visszavonása 8. Minősítés
164
6. -
7. -
8. + + +
8. +
5. sz. melléklet: A Mecsekaljai Iskola Könyvtárának gyűjtőköri szabályzata A könyvtárak gyűjtőköri szabályzatait jelen szabályzat intézményegységekre vonatkozó fejezetei tartalmazzák.
165
6. sz. melléklet: Szabálytalanságok kezelésének szabályzata Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/A. § (5) bekezdése alapján a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét az alábbiak szerint állapítom meg. A Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatalban (a továbbiakban: hivatal) előforduló szabálytalanságok kezelésére az itt meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni. Szabálytalanság A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat stb.) való eltérést, az ott megfogalmazott elvárás be nem tartását jelenti. A szabályok be nem tartása adódhat: nem megfelelő cselekményből, mulasztásból, hiányosságból. Alapesetei lehetnek: a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés stb.), a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból származó szabálytalanság). A szabálytalanságok körének meghatározása Jelen eljárásrend tekintetében szabálytalanságnak minősülnek azok a szabálytalanságok, melyek mértékük alapján büntető-, szabálysértési-, kártérítési-, illetve fegyelmi eljárás megindítására adnak okot, valamint kisebb hiányosságok, korrigálható mulasztások. A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja a szabálytalanságok (újbóli) előfordulásának megelőzése. A megelőzés érdekében a szabálytalanságok kiküszöbölésére, megakadályozására a FEUVE rendszerbe olyan elemeket kell beépíteni, hogy az előzetes, a folyamatos, valamint az utólagos vezetői ellenőrzés eszközével a szabálytalanság előfordulása, illetve ismételt felmerülése kivédhető legyen. A FEUVE rendszerben az ellenőrzési pontok kialakításakor figyelembe kell venni a független belső ellenőrzés érintett területre vonatkozó megállapításait, különös tekintettel a mulasztások, hiányosságok, helytelen cselekmények tényeire, okaira, körülményeire, illetve a felelősökre. A FEUVE rendszer karbantartása, fejlesztése során a független belső ellenőrzési tapasztalatokat úgy kell hasznosítani, hogy az adott területre meghatározott részletes szabályozással, a
166
szabályozás megismertetésével, a szabályozás betartatásával, illetve közvetlen felelősök meghatározásával az újabb szabálytalanságok kivédhetőek legyenek. Általános elvek Az intézményvezetőnek, mint a FEUVE rendszer kialakításáért felelős vezetőnek kell gondoskodnia arról, hogy az első szintű pénzügyi irányítási és kontroll rendszer megfelelőségének és hatékonyságának vizsgálatával és értékelésével a szabálytalanságok bekövetkezése elkerülhető legyen. A FEUVE rendszer kielégítő működését biztosítani kell az intézmény minden tevékenysége vonatkozásában. Az intézmény azon tevékenységeire, működési folyamataira, ahol a szabálytalanságok előfordulásának kockázata magas, külön figyelmet kell fordítani. A FEUVE rendszer ezen területekhez kapcsolódva meghatározza azokat a feladatokat, amelyek kiküszöbölik az elkövetés lehetőségét, illetve korlátozzák az okozható kár mértékét. Az intézményvezető a szabálytalanságok észlelése, kezelése, illetve megakadályozása érdekében munkacsoportot hoz létre. A munkacsoport tagjai: intézményegység vezetők, kincstárnok A munkacsoport tagjainak feladata: Egyrészről: az általuk irányított terület tekintetében a tevékenységek szabályszerűségének folyamatos figyelemmel kísérése, szabálytalanság észlelése esetén a szükséges intézkedések megtétele, a szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárások nyilvántartása, a szabálytalanságok kezelésének nyomon követése. Másrészről: az intézmény egészét érintően értékelik a működés során előforduló szabálytalanságokat, és javaslatot tesznek a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedésekre. Szervezeti egységhez nem köthető szabálytalanság esetén a nyilvántartás és a nyomon követés feladatáról a főigazgató dönt. A nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok kiemelt kezelése a szabálytalanságok megelőzése érdekében Nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok a következő területeken jelentkezhetnek: a tervezési folyamatok egyes területei; az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek, a szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek, a pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek. A tervezési folyamatok esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: A korábbi évek tapasztalatai alapján, - a költségvetési beszámolók adatait is figyelembe véve, - meg kell keresni azokat a tételeket, melyek különösen magas kockázatot hordoznak (elsősorban olyan területek, ahol nagyobb összegű kifizetések történnek). Biztosítani kell egyes, az elmúlt évek tapasztalatai, illetve a megváltozott szabályozások miatt megnőtt jelentőségű területek fokozott ellenőrzését, a szabályosság kont-
167
rollálását. Figyelembe kell venni a külső ellenőrzés által tett észrevételeket, melyek kihatnak a tervezési tevékenységre is. A fentieket figyelembe véve az intézménynél ezek a területek a következők: személyi juttatások tervezése; intézményüzemeltetés kiadásainak tervezése; működési bevételek tervezése. Az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: Gondoskodni kell arról, hogy az intézmény dolgozói számára ismert eljárásrend legyen arra az esetre, ha illegális pénzügyi cselekmény gyanúja merül fel. Ismertnek kell lenni az ilyen esetek bejelentési, illetve vizsgálati szabályainak. Folyamatosan tájékozódni kell az illegális pénzügyi cselekmények előfordulási típusairól, területeiről, feladathoz, intézményhez, esetleg személyhez köthetőségéről. Az illegális pénzügyi cselekmények külön figyelmet igénylő területeit, folyamatait az alábbi ismérvek alapján kell meghatározni: Az adott terület költségvetési terv, illetve tényszám adatai költségvetési főösszeghez viszonyított nagyságrendjének vizsgálatával azt a százalékot, melytől jelentős tételnek számítható az adott terület. Az adott terület ellenőrzéssel, közvetlen irányítással való kapcsolatának vizsgálatával, azaz annak ellenőrzésével, hogy a terület milyen mélységig szabályozott, a szabályozást az érintettek megismerték-e, a szabályok betartását a tevékenység során ellenőrzik-e, utólag mikor történik ellenőrzés, illetve, hogy a területet érintette-e a független belső ellenőri, illetve esetleg külső ellenőri tevékenység. Az a terület lesz figyelmet érdemlő, mely az ellenőrzés szempontjából a legkevésbé lefedett. A fenti két fő szempont együttes értékelésével kell meghatározni azokat a területeket, melyek a legnagyobb figyelmet igénylik. A szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: rendszeresen át kell tekinteti a szerv belső eljárásrendjét, különös tekintettel a belső szabályozottságra, és az ott szabályozott folyamatokra, vizsgálni kell a tényleges folyamatok és a folyamatleírások közötti összhangot, eltérés esetén meg kell keresni az okokat, és a szabályosság követelményének megfelelően gondoskodni kell a szabályok módosításáról, illetve a betartatás ellenőrzéséről. Ilyen eljárások például: 1. képzések, továbbképzések pénzügyi lebonyolítása; 2. Uniós forrásból támogatott tevékenységek pénzügyi lebonyolítása. A pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: A valódisági és hitelesség érdekében egyes pénzügyi tranzakciók folyamatában való teljes végigkísérése történik meg. Ilyen pénzügyi tranzakció csoportok: dologi kiadások esetén a beszerzéseinek nyomon követése a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások köre, a beruházások pénzügyi lebonyolítása, egyes kiemelt, jelentős pénzmozgással járó alapfeladatok lebonyolítása. 168
Az egyes pénzügyi tranzakciócsoportok esetében ellenőrzési feladat a jogszabályokban, belső szabályzatokban, ügyrendekben és eljárásrendekben meghatározott tevékenységek, kötelező kellékek meglétének ellenőrzése. Például beszerzés esetén az ellenőrzési feladatok az alábbiak: a beszerzés kezdeményezése körülményeinek, dokumentumának vizsgálata, a beszerzés kezdeményezés ellenőrzése, áttekintése jogosság, célszerűség szempontjából, a megrendelés áttekintése az alábbi szempontokból: gazdaságosság elvét szem előtt tartották-e; megrendelés, kötelezettségvállalás megfelelőségének, átlátható rendszerben történő kezelésének ellenőrzése, a megrendelés beérkezésekor a szakmai teljesítés igazolása körülményeinek áttekintése, a pénzügyi teljesítést követő számviteli folyamatok nyomon követése. Az intézményvezető értékelési feladata a szabálytalanságok megakadályozása érdekében Az intézményvezető a szabálytalanságok megakadályozása érdekében legalább évente egy alkalommal vezetői értekezlet keretében a munkacsoport tagjaival együttesen értékeli az intézmény egyes működési folyamatait. Az értékelés során át kell, hogy tekintsék legalább a következőket: a feladatellátás során mennyire tudatos a FEUVE tevékenység, a FEUVE rendszer fejlesztése, javítása megfelelő ütemben történik-e, kellő rugalmassággal válaszol-e a feltárt szabálytalanságok kezelésére, az ellenőrzési tapasztalatok nem utalnak-e olyan területekre, ahol a FEUVE rendszer még nem került kialakításra, a FEUVE rendszerhez kapcsolódóan megfelelőek-e a kialakított ellenőrzési nyomvonalak. Az intézményvezető a FEUVE tevékenységet köteles értékelni a független belső ellenőr, valamint a külső ellenőri szervezet megállapításai alapján is. Feladatok a szabálytalanságok észlelése esetén A FEUVE rendszernek a következő feladatai lehetnek, ha működése során szabálytalanságot észlel: a) amennyiben a FEUVE rendszerben feladatot ellátó személy az ellenőrzési tevékenysége során - a korábban már meghatározott - szabálytalanság gyanúját észleli, haladéktalanul köteles értesíteni az intézményvezetőt, b) amennyiben a intézményvezető észleli a szabálytalanság gyanúját, köteles erről a felügyeleti szerv vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni, illetve a felügyeleti szerv vezetőjének érintettsége esetén gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve az eljárások megindításáról. A büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárások A büntetőeljárás megindítása A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény bünte-
169
tés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén a büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni. Szabálysértési eljárás A szabálysértésekről szóló LXIX. törvény 1. § (1) bekezdése szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. Kártérítési eljárás A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a „Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi. XXXIII. Törvény (Kjt.) megfelelő rendelkezései. Fegyelmi eljárás Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., illetve a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók. A szabálytalanságok kezelésének nyomon követése. A munkacsoport tagjai a feladatkörükbe tartozó feltárt szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedéseket folyamatosan nyomon követeik annak érdekében, hogy azok a megfelelő eredményre vezessenek. A szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárás nyilvántartása A szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyilvántartása során az alábbiakról kell gondoskodni: szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok nyilvántartásának naprakész és pontos vezetése, egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat, nyilván kell tartani a megtett intézkedéseket, valamint az azokhoz kapcsolódó határidőket. Hatálybalépés Jelen szabályzat a Fenntartó jóváhagyását követően lép érvénybe.
170
7. sz. melléklet: Adatkezelési szabályzat A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben meghatározottak szerint a Mecsekaljai Óvoda és Általános Iskola adatkezelési szabályzata az alábbiak szerint került megállapításra:
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A szabályzat jogszabályai -
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvény (adatvédelmi törvény). A 2003. évi XLVIII. Törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvény módosításáról. A közoktatásról szóló 1992. évi LXXIX. törvény. 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet A 32/2008. (XI. 24.) OKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról.
1.2. Az adatkezelési szabályzat célja A szabályzat célja az adatkezelésben érintett személyek egyértelmű és részletes tájékoztatása az adataik kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyekről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. 1.3. A szabályzat megtekintése Az adatkezelési szabályzatot a tanulók és a szülők megtekinthetik az intézmény titkárságán, honlapján, valamint az intézményegységek könyvtáraiban és honlapjain. 1.4. A szabályzat személyi és időbeli hatálya - Az adatkezelési szabályzat betartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára és tanulójára nézve kötelező érvényű. - A szabályzat az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képezi, ezért az SzMSZ fenntartó általi jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. - Az adatkezelési szabályzatban foglaltakat a jóváhagyást követő dátummal létesített közalkalmazotti jogviszony, illetve munkaviszony esetén a közalkalmazott (alkalmazott) köteles tudomásul venni, erről a munka törvénykönyve 76§ (6-7) bekezdése, valamint a 76/B § szerint készült írásos tájékoztatóban fel kell hívni a figyelmét. 2. AZ INTÉZMÉNYBEN NYILVÁNTARTOTT ADATOK KÖRE A kötelezően nyilvántartandó adatok körét a közoktatási törvény 2. számú melléklete, "A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok" fejezete rögzíti az alábbiak szerint.
171
2.1. A közoktatási törvény alapján nyilvántartott közalkalmazotti adatok 1. név, születési hely és idő, állampolgárság, 2. állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám, 3. munkaviszonyra és közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, az alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történt megbízás, munkavégzésre irányuló további ·jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, - szabadság, kiadott szabadság, az alkalmazott részére történő ki fizetések és azok jogcímei, az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai és azok jogcímei, a többi adat az érintett hozzájárulásával. A törvény által előírt kötelezően kezelendő adatokon kívül az intézmény az illetmények átutalás a céljából kezeli az alkalmazottak bankszámlájának számát. 2.2. A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai A közoktatási törvény alapján nyilvántartott tanulói adatok: 1. a tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma 2. szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma 3. a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen felvételivel kapcsolatos adatok. a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok, 4. a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, 5. a tanuló diákigazolványának sorszáma - a tanuló azonosító száma, 6. a többi adat az érintett hozzájárulásával. 3. AZ ADATOK TOVÁBBÍTÁSÁNAK RENDJE 3.1. A pedagógusok adatainak továbbítása Az intézmény pedagógusainak a jelen szabályzat szerint nyilvántartott adatai továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak.
172
3.2. A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai Az intézmény csak azokat a tanulói adatokat továbbítja, amelyeket jogszabály rendel el. Az elrendelést a közoktatási törvény 2. számú mellékletének "A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok" fejezete rögzíti. Ennek legfontosabb és iskolánkban leggyakoribb eseteit közöljük az alábbiakban: A tanulók adatai továbbíthatók 1. fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat 2. tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre, a beilleszkedési zavarra, sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek 3. a magatartás, szorgalom és tudás értékelésévei kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének 4. a diákigazolvány - jogszabályban meghatározott - kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat, 5. a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez és vissza 6. az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából 7. a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából 8. az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából Az intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelynek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság (például ingyenes tankönyveIlátás, tanulók étkezési kedvezménye) elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.
4. KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK SZÁMÁRA 2009. augusztus 31-én lépett életbe a 32/2008. - XI.24. OKM rendelet melynek értelmében, minden nevelési-oktatási intézmény köteles az interneten is elérhetővé tenni a törvényben meghatározott adatokat: 10. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez Különös közzétételi lista a nevelési-oktatási intézmények részére (A lista személyes adatokat nem tartalmazhat) Óvodák 1. Óvodapedagógusok száma 2. Óvodapedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége 3. Dajkák száma 4. Dajkák szakképzettsége 5. Óvodai nevelési év rendje 6. Óvodai csoportok száma, illetve az egyes csoportokban a gyermekek létszáma
173
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Iskolák A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége Az országos mérés-értékelés eredményei, évenként feltüntetve Az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói Általános iskolákban a volt tanítványok nyolcadik évfolyamon elért eredményei, évenként feltüntetve, középiskolai, szakiskolai továbbtanulási mutatók Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai Iskolai tanév helyi rendje Iskolai osztályok száma, illetve az egyes osztályokban a tanulók létszáma
5. AZ ADATKEZELÉSSEL FOGLALKOZÓ ALKALMAZOTTAK KÖRÉNEK MEGHATALMAZÁSA Az intézmény adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat karbantartásáért az intézmény igazgatója az egyszemélyi felelős. Jogkörének gyakorlására helyetteseit, az egyes pozíciókat betöltő pedagógusokat, a kincstárnokot és az iskolatitkárt hatalmazza meg, az alább szabályozott ügyekben. A nem szabályozott területeken az adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat az intézmény igazgatója személyesen vagy - utasítási jogkörét alkalmazva - saját felelősségével látja el. Az igazgató személyes feladatai: a 2.2 fejezet 1. és 2. pontjában meghatározott adatok továbbítása, a 3.2 fejezet 1. és 2. pontjában meghatározott adatok továbbítása, a 2.1 és 2.2 fejezetekben meghatározott adatok kezelésének rendszeres ellenőrzése, a 3.1 és 3.2 fejezetekben meghatározott adattovábbítás rendszeres ellenőrzése, a 3.2 fejezet 3. pontjában meghatározottak közül a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok továbbítása iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, a 2.2 fejezet 6. pontjában meghatározott egyéb adatok kezelésének elrendelése, az érintettek hozzájárulásának beszerzése. Az intézményben folyó adatkezelési tevékenység során adatkezelői feladatokat látnak el az alábbi közalkalmazottak a beosztás után részletezett tevékenységi körben. Igazgatóhelyettes a munkaköri leírásukban meghatározott felosztás szerint felelősek a 2.2 fejezet 3. 6. pontjában meghatározott adatok kezeléséért, a 3.2 fejezet 5, 6, 8. szakaszaiban szereplő adattovábbításáért. Kincstárnok Beosztottjainak az érvényes munkaköri leírások szerint feladatait továbbadhatja, az adatkezelői feladatkörért azonban személyes felelősséggel tartozik az alábbi körben, a 2.1 fejezet 3. pontja szerint munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó összes adat kezelése, a 2.1 fejezetben részletezett adatok továbbítása a 3.1 fejezetben meghatározott esetekben, a pedagógusok és alkalmazottak személyi anyagának kezelése,
174
a közalkalmazottak bankszámla számának kezelése Iskolatitkár a tanulók adatainak kezelése a 2.2 1,2, 5 pontja szerint a pedagógusok és alkalmazottak adatainak kezelése a 2.1 1. és 2. pontja szerint adatok továbbítása a 3.2 4. pontjában meghatározott esetben Osztályfőnökök a 3.2 fejezet 3. pontjában szereplők közül kezeli az alábbiakat: a magatartás, szorgalom és tudás értékelésévei kapcsolatos adatok az érintett osztályon, a nevelőtestületen belül, valamint a szülők felé a 2.2 fejezet 4. pontjában meghatározott tanulói baleseteket a tudomásszerzés napján köteles továbbítani a munkavédelmi felelősnek Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a 2.2 fejezet 4. pontjában szereplő adatok, a 3.2 fejezet 7. pontjában szereplő adattovábbítás Munkavédelmi felelős 2.2 fejezet 4. pontjában meghatározott nyilvántartás vezetése és az adatok jogszabályban előírt továbbítása. Az iskolai weblap szerkesztésével megbízott rendszergazda beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól, diákoktól és szülőktől, akikről a weblapon személyes adatokat tartalmazó információk jelennek meg beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól és diákoktól, akikről kiemelten a személyüket ábrázoló fénykép jelenik meg a honlapon (a csoportképen szereplő személyektől hozzájárulást kémi nem szükséges) a fentiekben említett hozzájárulás általában szóbeli, kritikus esetekben írásos 6. AZ ADATKEZELÉS TECHNIKAI LEBONYOLÍTÁSA
6.1. Az adatkezelés általános módszerei Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet: nyomtatott irat elektronikus adat az iskola weblapján elhelyezett (elektronikus) adat, fénykép Az adatkezelő lapok hagyományos nyomtatott formában vagy számítógépes módszerrel is vezethetők. Az oktatási miniszter az elektronikus módszert kötelezően is elrendelheti.
6.2. Az alkalmazottak személyi iratainak vezetése Személyi iratok köre Személyi· irat minden - bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett - adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és a közalkalmazott személyévei összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. A személyi iratok köre az alábbi: a közalkalmazott személyi anyaga a közalkalmazott tájékoztatásáról szóló irat
175
a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok (például illetményszámfejtéssel kapcsolatos iratok) a közalkalmazott bankszámlájának száma a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja: a közokirat vagy a közalkalmazotti írásbeli nyilatkozata, a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés. A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak: az intézményvezető, az intézmény kincstárnoka és - munkaköri leírásuk alapján - beosztottai, az iskolatitkár, mint az adatkezelés végrehajtója, a vonatkozó törvény szerint jogosult személyek (például adóellenőr, belső ellenőr, revizor) saját kérésére az érintett közalkalmazott. A személyi iratok védelme A személyi iratok kezelői kizárólag az alábbi személyek lehetnek: az intézmény igazgatója az intézmény kincstárnoka az adatok kezelését végző iskolatitkár A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisülés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés) kell tennie. A személyi anyag vezetése és tárolása A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a közalkalmazott személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagban az e fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. A személyi anyag része az 1992. évi XXXIII. törvény 5. sz. melléklete szerint vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartás. A közalkalmazotti alapnyilvántartás számítógépes módszerrel készül. A számítógéppel vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következőesetekben: a közalkalmazotti jogviszony első alkalommal való létesítésekor a közalkalmazott áthelyezésekor ha a közalkalmazott adatai lényeges mértékben megváltoztak A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. A személyi anyag vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az intézmény vezetője a felelős. Utasításai és az alkalmazottak munkaköri leírása alapján az anyag karbantartását a kincstárnok és a munkaügyi előadók végzik. 176
6.3. A tanulók személyi adatainak vezetése A tanulók személyi adatainak védelme A tanulók személyi adatainak kezelői az alábbiak lehetnek: az intézmény igazgatója az igazgatóhelyettes az iskolatitkár intézményegység-vezető és helyettese intézményegység iskolatitkára Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés) kell tennie. A tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása A tanulói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a tanulók személyi adatainak összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A diákok személyi adatai között a 2.2 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi adatokat osztályonként csoportosítva az alábbi nyilvántartásokban kell őrizni: összesített tanulói nyilvántartás törzskönyvek beírási napló osztálynaplók a diákigazolványok nyilvántartó dokumentuma Az összesített tanulói nyilvántartás Célja az iskolában tanuló diákok legfontosabb adatainak naprakész tárolása, a szükséges adatok biztosítása, igazolások kiállítása tanügy-igazgatási feladatok folyamatos ellátása céljából. Az összesített tanulói nyilvántartás a következő adatokat tartalmazhatja: a tanuló neve, osztálya születési helye és ideje, anyja neve állandó lakcíme, tartózkodási helye, telefonszáma A tanulói nyilvántartás minden év szeptember l-jéig első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel vezethető. A számítógéppel vezetett tanulói nyilvántartás folyamatosan pontos és teljes vezetéséért az igazgató felelős. Tárolásának módjával biztosítani kell, hogy az adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Az elektronikus formában vezetett tanulói nyilvántartás másodpéldányban történő tárolását biztosítani kell. A tanuló és szülője a tanuló adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni az osztályfőnököt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. 6.4. Az adatnyilvántartásban érintett alkalmazottak, tanulók és szülők jogai és érvényesítésük rendje Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintettek adatainak módosítására Az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatke-
177
zelést elrendelő jogszabályt is. A közalkalmazott, a tanuló vagy gondviselője tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti személyi adatainak helyesbítését, illetve kijavítását, amelyet az adatkezelő köteles teljesíteni. A közalkalmazott, a tanuló, illetve gondviselője jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen célból és milyen terjedelemben továbbították. A közalkalmazott a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti. Az érintett közalkalmazott, tanuló, illetve gondviselője kérésére az intézmény vezetője tájékoztatást ad az intézmény által kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézmény igazgatója a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül írásban, közérthető formában köteles megadni a tájékoztatást. Az érintett személyek tiltakozási joga Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el. a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik, a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi. Az intézmény igazgatója - az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével - a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést - beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is - megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbított, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet, az ellen annak közlésétől számított 30 napon belül - az adatvédelmi törvény szerint bírósághoz fordulhat. A bírósági jogérvényesítés lehetősége Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett közalkalmazott, tanuló vagy annak gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.
178
A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATHOZ KAPCSOLÓDÓ FÜGGELÉKEK A MECSEKALJAI ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZÉKHELYINTÉZMÉNYÉBEN
1. sz. melléklet: A könyvtári informatika helyi tanterve Könyvtárhasználat – Könyvtárpedagógia Helyzetelemzés: Könyvtárunk az intézmény 2. emeletén található, bejárata a folyosóról nyílik, külső megközelítése nem lehetséges. 2003. évi korszerűsítésnek és bővítésnek köszönhetően iskolánk ma az egyik legszebb könyvtárral büszkélkedhet a városban. Két, egymásba nyíló helyiség – a szabadpolcos tér a kölcsönző pulttal és a folyóirat-olvasó – biztosítja diákjaink számára a tanuláshoz, önálló ismeretszerzéshez valamint a szabadidő hasznos eltöltéséhez szükséges kellemes környezetet. A szabadpolcos tér 105 m², itt kaptak helyet a tanulói asztalok is. Ezáltal a helyben olvasáshoz, jegyzeteléshez, könyvtári órákhoz, kisebb rendezvények lebonyolításához ideális feltételek alakultak ki. A folyóirat-olvasó a régi könyvtár helyére került, alapterülete 40 m². Itt kényelmes fotelek biztosítják a kikapcsolódáshoz a családias hangulatot. Állományunk bővítését, korszerűsítését az iskola helyi tantervének, pedagógiai programjának és a gyűjtőköri leírásnak figyelembevételével, valamint az intézmény nevelőinek és diákjainak véleménye és javaslatai alapján végezzük. Kiemelten, a teljesség igényével gyűjtjük az iskola tananyagának megfelelően a házi – és ajánlott olvasmányokat; teljességre törekvően a tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők válogatott műveit; a magyar és külföldi népköltészetet és meseirodalmat reprezentáló antológiákat és gyűjteményes köteteket; az alap- és középszintű általános lexikonokat és enciklopédiákat; a tudományok, a kultúra, a hazai és egyetemes művelődéstörténet alap- és középszintű elméleti és történeti öszszefoglalóit. Válogatással gyűjtjük a kiemelkedő, de a tananyagban nem szereplő kortárs magyar és külföldi alkotók műveit ill. a tananyagot kiegészítő vagy ahhoz közvetve kapcsolódó alap- és középszintű ismeretközlő irodalmat. Pedagógiai gyűjteményünk – lexikonok, a pedagógia klasszikusainak működését reprezentáló könyvek, a nevelés és oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek, az iskola és a szülői ház kapcsolatával valamint a személyiségfejlesztéssel foglalkozó alapvető munkák és tanári kézikönyvek az iskolában oktatott valamennyi tantárgyhoz – mind pedagógusaink felkészülését és szakmai továbbképzését segítik. Összegezve, könyvtárunk szorosan az iskolai oktatáshoz kötődik. Mint ahogy a sebészeti osztály sem tudja ellátni a szemészeti betegeket, úgy az egyes könyvtári funkcióknak is megvan a sajátosságuk. Az iskolai könyvtári funkcióhoz általában a csoportfoglalkozás kötődik. Mivel teljes osztályok látogatják egyszerre, állományunkat úgy alakítottuk ki, hogy kellő példányszámú legyen kézikönyvtárunk, csoportfoglalkozáson minden gyermek kézbe vehesse a szükséges kiadványokat. Működésünket, tevékenységünket, állományunk fejlesztését az iskola pedagógiai programja határozza meg. Célkitűzések, feladatok
179
A könyvtár megfelelő használata, a könyvtárhasználat tanítása szükségessé teszi a könyvállomány mielőbbi feltárását. Betűrendes és szakkatalógus folyamatos elkészítése. A könyvtár berendezésének korszerűsítése. Az állománykorszerűsítés. Könyvtári informatika – könyvtárpedagógia A könyvtárhasználat tanításának tervezése: Kerettantervi elvárások Tantestületi igények Iskolánk helyzete (peremkerület, mellettünk gyermekkönyvtár működik) Mindezekből következően a megvalósíthatóság. Óraterv 1.-4. osztály: beépítve a Magyar nyelv és irodalom tantárgyba 5.-6. osztály: 3-3 óra / tanév kiscsoportos formában. 7.-8. osztály: 2-2 ill. 3-3 óra / tanév kiscsoportos formában. Tananyag, követelmény 1.-4. osztály: Könyvtár bemutatás Mesekönyvek, mesegyűjtemények – érdeklődés felkeltése a könyvek, az olvasás iránt. A könyv jellemzői. Viselkedés a könyvtárban, könyvtári szabályok. Ellenőrzés, értékelés: csak szóban, játékos formában. 5. osztály: Az írás, a könyv és a könyvtár története. A könyv felépítése jellemző adatai. Kézikönyvek típusai használatuk. 1. osztály: Betűrend és szakrend. A sajtótermékek legfontosabb jegyei. Információgyűjtés sajtótermékekből. Katalóguscédula értelmezése. A betűrendes katalógus felépítése, használata Otthoni feladat: Egy tetszés szerint kiválasztott könyv bemutatása, jellemzése. Értékelés: Órai aktivitás, otthoni feladat értékelése érdemjeggyel. 2. osztály: Nemzeti könyvtár, szak-, köz- és iskolai könyvtár. Híres hazai könyvtárak. Összefoglaló kézikönyvek, adattárak, térképek, atlaszok. Anyaggyűjtés, jegyzetelés, idézés. Otthoni feladat: Egy bizonyos témában a TV és rádióadások kigyűjtése A család kézikönyvei, audiovizuális eszközei. Értékelés: Órai aktivitás, otthoni feladat értékelése érdemjeggyel. 3. osztály: A szakkatalógusok és tárgyszó-katalógusok felépítése és használata. Jegyzetek rendezése, vázlatkészítés, szövegalkotás.
180
Egy téma feldolgozása a könyvtár dokumentumainak és az Internetnek a felhasználásával. Otthoni feladat: Bibliográfia készítése egy megadott témában. Egy fülszöveg elkészítése. Értékelés: Otthoni feladat értékelése érdemjeggyel.
181
2. sz. melléklet: Gyűjtőköri szabályzat Helyzetelemzés A Mecsekaljai Óvoda és Általános Iskola Székhelyintézményének jelenlegi könyvtára az 1996/97-es tanévben alakult meg 2 iskola összevonásával. A két iskola könyvtárának állománya így egy helyre került. A jelenlegi könyvtárunk 2003-ban készült el, azóta korszerű körülmények között folyik a munka a könyvtárban. Iskolánk 22 tanulócsoporttal (kb.529 diák) 46 pedagógussal működik, 8 osztályos rendszerben. Napközis csoport minden alsós évfolyamon van, felső tagozatban 2 tanulószobás csoport indítására van engedélyünk, ami szükség szerint esetleg változhat. Iskolánkban az angol és német nyelvet emelt szinten oktatjuk, második idegen nyelvként az előzőek mellett az olasz nyelv oktatása is folyik, kellő számú jelentkező esetén, amennyiben az iskola órakerete erre lehetőséget ad. A felső tagozatosok szaktantermi rendszerben tanulnak. A könyvtárunk támogatására szánt összegből és a tankönyvsegélyből úgy döntöttünk, hogy nagyobb mértékben kell gyarapítani a tartós könyvek állományát. Kellő megfontolás után a tantestülettel egyeztetve a következő témakörökben kívánunk tartós tankönyveket beszerezni: - szótárak (idegen- és magyar nyelvi, helyesírási stb.) - atlaszok (földrajzi, történelmi stb.) - szöveggyűjtemények - feladatgyűjtemények (minden tantárgyhoz - igény szerint) - enciklopédiák, lexikonok, melyek tankönyvként funkcionálnak pl.: Usborne Gyermekenciklopédia, Ablak-Zsiráf stb. Gyűjtőköri leírás. 1. A könyvtár gyűjtőköre formai szempontból a.) Írásos dokumentumok: könyv perodika kisnyomtatvány b.) Audiovizuális ismerethordozók: - Hangkazetta, CD - Videokazetta - CD-ROM 2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköréből kizárt dokumentumok - irodalmi, esztétikai értéket nem képviselő szórakoztató olvasmányok - tantárgyakkal kapcsolatos, de túlzottan részletező, magas szintű szakirodalom - egyetemi, főiskolai jegyzetek - könyvritkaságok - tartalmilag elavult könyvek - az iskolában oktatott nyelven kívül más nyelven íródott dokumentumok 3. Beszerzés forrásai - az „Új könyvek” állomány-gyarapítási tanácsadó által ajánlott dokumentumok közül válogatva - szakmai folyóiratok könyvismertetései alapján válogatva - könyvesbolti válogatás - ajándék (csak gyűjtőkörbe illő dok.) - csere (hasonló gyűjtőkörű könyvtárral) 182
4. A gyűjtés szintje és mélysége - az oktatásban felhasználható tudományterületek enciklopédikus szintű gyűjtése elsőbbséget élvez - szépirodalmi művek közül a tananyagban szereplő írók, költők válogatott művei – kiemelten gyűjtendők a tananyagban meghatározott házi- és ajánlott olvasmányok, a munkáltatóeszközként használható művek lírai-, drámai-, és prózai antológiák, szöveggyűjtemények, állami, iskolai, vallási ünnepélyek megrendezéséhez, műsorfüzetek, gyűjteményes kötetek - iskolánk könyvtárának gyűjtőköre alapszinten az ismeretek minden ágára kiterjed - nyelvi határok: az iskolában oktatott – angol, német, olasz – csak a tanításhoz szükséges segédleteket szerezzük be erős válogatással - időhatárok: állomány-gyarapításunk elsősorban az újonnan megjelenő dokumentumokra terjed ki, de esetenként – ha az oktató-nevelő munkában elengedhetetlen - régebbi kiadású műveket is beszerzünk - földrajzi határok: iskolánk történetével kapcsolatos dokumentumokat a teljesség igényével, kiemelten gyűjtjük. Pécs és Baranya életével foglalkozó helytörténeti kiadványokat teljességre törekvően szerezzük be. Részletes gyűjtőköri utasítás 1. Szépirodalom A gyűjtés terjedelme és szintje
A gyűjtés mélysége
Átfogó lírai, prózai, drámai antológiák a világ- és magyar irodalom bemutatására
A teljesség igényével
Az iskola tananyagának megfelelően a háziés ajánlott olvasmányok
Kiemelten, a teljesség igényével
A tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők válogatott művei és gyűjteményes kötetek
Teljességre törekvően
A magyar és külföldi népköltészetet és meseirodalmat reprezentáló antológiák és gyűjteményes kötetek
Teljességre törekvően
A nemzetek irodalmát bemutató klasszikus és modern antológiák
Válogatással
Kiemelkedő, de a tananyagban nem szereplő kortárs magyar és külföldi alkotók művei
Erős válogatással
Tematikus antológiák
Válogatással
183
Regényes életrajzok, történelmi regények
Válogatással
Ifjúsági regények
Válogatással
Az iskolában tanított nyelvek (német, angol, olasz) oktatáshoz a nyelvtudás szintjének megfelelő olvasmányos irodalom
Erős válogatással
2. Ismeretközlő irodalom A gyűjtés terjedelme és szintje
A gyűjtés mélysége
Alap- és középszintű általános lexikonok és enciklopédiák
Teljességre törekvően
A tudományok, a kultúra, a hazai és egyetemes művelődéstörténet alap- és középszintű elméleti és történeti összefoglalói
Teljességre törekvően
A tananyaghoz kapcsolódó, a tudományok egészét, vagy azok részterületeit bemutató alap- és középszintű könyvek
Válogatással
A tantárgyak alap- és középszintű elméleti és történeti összefoglalói
Válogatással
Munkáltató eszközként használatos alap- és középszintű ismeretközlő irodalom
Válogatással
A tananyagot kiegészítő vagy ahhoz közvetve kapcsolódó alap- és középszintű ismeretközlő irodalom
Bő válogatással
A tanult tantárgyakban való elmélyülést és a tananyagon túlmutató tájékozódást kielégítő alap- és középszintű ismeretközlő irodalom
Erős válogatással
Az iskolában érvényben lévő általános iskolai tankönyvek, tantervek, munkafüzetek, feladatlapok
Teljésséggel
A továbbtanulást segítő pályaválasztási útmutatók, kiadványok
Teljességgel
Az iskolában tanított idegen nyelvek oktatáshoz felhasználható idegen nyelvű
Válogatással
184
segédletek Pécsre és Baranyára vonatkozó helytörténeti kiadványok
Teljességre törekvően
Az iskola történetével, életével kapcsolatos dokumentumok
Teljességgel
3. Pedagógiai gyűjtemény A pedagógusok felkészülését, szakmai továbbképzését segítő pedagógiai szakirodalom és határtudományai: - pedagógiai lexikonok - neveléstörténeti összefoglalások - a pedagógia klasszikusainak működését reprezentáló könyvek - a legfontosabb magyar pedagógia-történeti munkák - a nevelés és oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek - az iskola és a szülői ház kapcsolatával, a családi életre neveléssel foglalkozó művek - művelődés- és oktatáspolitikával foglalkozó művek - tanári kézikönyvek az iskolában oktatott valamennyi tantárgyhoz - a személyiségfejlesztéssel foglalkozó alapvető munkák A pedagógia határtudományai közül elsősorban a pszichológiai szakirodalom: - pszichológiai alapfogalmakat, a tudományág fejlődését tárgyaló enciklopédiák, szakszótárak - általános-, fejlődés-, személyiség-, és csoportlélektan, gyermek-, és serdülő-, és ifjúkor lélektanának alapvető művei - a pszichológiában alkalmazott kutatási, vizsgálati módszerek problémáit tárgyaló módszertani kézikönyvek, összefoglaló munkák 4. A könyvtáros segédkönyvtára A tájékoztató munkához a kézi- és segédkönyvek mellett válogatva gyűjtjük: - elsőfokú általános bibliográfiák, a legfontosabb másodfokú-, valamint szakbibliográfiák - könyvtári, könyvkereskedői, és kiadói katalógusok - a könyvtári feldolgozó munkához szükséges segédletek - az olvasásra neveléssel kapcsolatos módszertani kiadványok - az iskolai könyvtárak állományára vonatkozó alapjegyzékek, tantárgyi bibliográfiák - az OPKM és a B.M. Pedagógiai Intézet iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványai 5. Hivatali segédkönyvtár Az iskola vezetősége részére az iskola nevelőmunkájának irányításához az igazgatás a gazdálkodás és az ügyvitel körébe tartozó legfontosabb kézikönyvek, jogszabálygyűjtemények: - a munkaviszonnyal, munkarenddel, munkaügyi vitákkal, bérezéssel, munkaidővel, munkavédelemmel kapcsolatos irodalom - intézményi költségvetéssel, gazdálkodással kapcsolatos dokumentumok - az iskolavezetéssel kapcsolatos munkák 6. Periodika gyűjtemény
185
-
pedagógiai, pszichológiai folyóiratok a tantárgyak módszertani folyóiratai könyvtári szakmai folyóiratok a tananyaghoz kapcsolódó rendszeresen felhasználható tudományos, művészeti és idegen nyelvi folyóiratok - iskolánk újsága 7. Kisnyomtatványok - az iskola pedagógiai dokumentációja - az iskola életével kapcsolatos dokumentumok - szabványok 8. Audiovizuális gyűjtemény ( CD, hangkazetta, videó, CD-ROM) - az ének-zene oktatását segítő klasszikus énekes és hangszeres művek CD-n és kazettán - az idegen nyelvek (német, angol, olasz) oktatását segítő alapfokú hangdokumentumok - az iskolai ünnepélyekhez és egyéb rendezvényekhez szükséges hangzó felvételek - a tantárgyak oktatását segítő, azt kiegészítő videofilmek - az oktatást segítő CD-ROM-ok - helytörténettel kapcsolatos videofilmek - az iskola eseményeit megörökítő videofilmek
186
3. sz. melléklet: Tankönyvellátás rendje
1. Igénylés során ingyenes tankönyvellátást (normatív kedvezményt) biztosít az iskola az igényjogosultság igazolása esetén a következő tanulók számára: Tartósan beteg (szakorvos igazolása alapján). Sajátos nevelési igényű (szakértői és rehabilitációs bizottság igazolja). Három vagy többgyermekes családban élő (a megállapított családi pótlék igazolja). Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő (az erről szóló határozat igazolja). A felsoroltakon túl az iskola további kedvezményeket állapíthat meg az egyéb körülmények miatt rászorulók részére. Előnyben részesíthető, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a minimálbér másfélszeresét (Igazolás szükséges.). A támogatás módjáról a nevelőtestület dönt, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményének meghallgatásával, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős kezdeményezése alapján. 2. Az évi normatív támogatás módozatai: Teljes mértékben az iskolai könyvtár tulajdonába kerülő tankönyvek vásárlására fordítja, és kölcsönzéssel biztosítja a tanulók számára. Napköziben vagy tanulószobán elhelyezett könyvekkel teszi lehetővé. E két módszer együttes alkalmazásával végzi. A nevelőtestület döntése: Fent említett „további kedvezményeket“ nem állapít meg, a normatív támogatást a két módszer együttes alkalmazásával végzi. 3. Az igényt az igénylőlap kitöltésével és benyújtásával jelenti be a szülő. Az igénylőlapot és a gyermek és ifjúságvédelmi felelős által összeállított tájékoztatót az iskolában kapja kézhez minden tanuló október 31-ig az osztályfőnökétől. A szülőknek november 15-ig áll módjukban visszajuttatni az osztályfőnökön keresztül a gyermek és ifjúságvédelmi felelőshöz, aki ellenőrzi az igazolásokkal alátámasztott igényjogosultságot. (A határidő be nem tartása jogvesztő.) Az iskolába felvett új tanulók esetében a beiratkozáskor jut a szülő az igénylőlaphoz. 4. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, az iskola könyvtárosa és a tankönyvfelelősök felmérik, hány tanuló kíván az iskolától a következő tanévben tankönyvet kölcsönözni és kik jogosultak normatív kedvezményre. E felmérés eredményéről november 30-ig a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és a tankönyvfelelősök tájékoztatást nyújtanak a nevelőtestületnek, szülői szervezetnek és a diákönkormányzatnak. 5. Ha a normatív kedvezmény iránti igényjogosultság az igénylés határideje után keletkezik az iskola könyvtárosa a tankönyvek kölcsönzésével, napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvek rendelkezésre bocsátásával is teljesítheti az igényt, amennyiben módja van rá. 6. A tankönyvfelelősök február 15-ig elkészítik a tankönyvrendelést oly módon, hogy minden tanuló hozzájusson a tankönyvhöz (Az új osztályok tanulóinak várható létszámát is figyelembe véve.). A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt a tankönyvfelelősök lehetővé teszik faliújságon való elhelyezés útján, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni‚ vagy egyes tankönyvek beszerzését más módon kívánja megoldani (p1. használt tankönyvvel). A tankönyvellátási szerződés megkötéséhez be kell szerezni az iskolai szülői szervezet
187
egyetértését. A tankönyvrendelés alapján kell meghatározni, hogy a tankönyvvásárlás során a rendelkezésre álló összeg mely tankönyvek vásárlására fordítható. Az iskola könyvtárosa június 10--ig közzé teszi azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. 7. A kölcsönzött tankönyveket a tanuló részére addig kell biztosítani, ameddig az adott tárgyból felkészítés folyik, vagy vizsgázik, azután leadni köteles. 8. A tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, szándékos megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. (Szándékos rongálásnak minősül, ha a kölcsönzött dokumentumba beleírtak, rajzoltak, azt összefirkáltak vagy lapot téptek ki belőle). 9. A tankönyv elvesztése esetén a tanuló (szülő) vagy megtéríti a kárt vagy az elvesztett dokumentumot ugyanolyannal pótolja. 10. A kölcsönzött könyvek épségéért a kölcsönző (kiskorú esetén a szülő) a könyvek értékének: - 1. év végén 75%-kal - 2. év végén 50%-kal - 3. év végén 25%-kal -4. év végén 0%-kal felel. 6. Az év közben iskolát váltó olyan tanuló, aki számára kölcsönzés útján biztosították az ingyenes tankönyvet, a távozását megelőző utolsó napon a nála lévő kölcsönzött könyveket és tankönyveket a könyvtárban köteles leadni. 7. Az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók, a tankönyvfelelősökön keresztül évfolyamonként legfeljebb 2 alkalommal. 8. Ha a tanuló iskolát vált, az új iskolában alkalmazott tankönyvet a tankönyvjegyzékben szereplő áron jogosult megvásárolni. Lásd: Nyilatkozatok Tájékoztató és igénykőlap tanulói tankönyvtámogatáshoz
188
Nyilatkozatok A tankönyvellátás rendjét az iskolai szülői szervezet 20………… napján véleményezte, annak tartalmával egyet ért. …………………………………………….. A szülői szervezet nevében A tankönyvellátás rendjét az iskolai diákönkormányzat 20……... napján véleményezte, annak tartalmával egyet ért. …………………………………………….. A diákönkormányzat nevében
189
Melléklet: 23/2004.(VIII.27.)OM rendelet 2004. szeptember 26. - © 2002. Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft. Tájékoztató és igénylőlap tanulói tankönyvtámogatáshoz Az intézmény neve: Mecsekaljai Óvoda és Általános iskola Székhelyintézmény Az intézmény címe: 7633 Pécs, Bánki Donát u. 2. OM-azonosítója: 027246 I. Normatív kedvezmény iránti igény A tanuló: Neve: Osztálya: Lakcíme: Diákigazolványszáma: A szülő (gondviselő)2: Neve: Lakcíme:
Azonosító iratának Száma: típusa: Alulírott – a fent nevezett tanuló nevében – a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (4) bekezdésében biztosított normatív kedvezmény igénybevételére vonatkozó igényt nyújtok be, mert a hivatkozott jogszabályban meghatározott feltételek közül az alábbi teljesül3. A tanuló: a) tartósan beteg, b) sajátos nevelési igényű, c) három- vagy többgyermekes családban él, d) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, e) rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül. Büntetőjogi felelőségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, azok változásáról a változást követő 15 napon belül értesítem az intézményt. II. Igénylés további kedvezményekre* Kedvezményre jogosult az, akinek az egy főre jutó jövedelme nem éri el a 79 500 Ft-ot, melyről munkáltatói igazolás szükséges. Alulírott – a fent nevezett tanuló nevében – a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (4) bekezdésében biztosított normatív kedvezményeken túl az alábbi kedvezmény igénybevételére jelentkezem: Dátum: ............................................ ........................................................ Szülő vagy nagykorú tanuló aláírása A normatív kedvezményre** való jogosultság igazolásához, illetőleg a normatív kedvezményen túli további** tankönyvtámogatáshoz a szükséges okiratok bemutatása megtörtént: igen – nem*** Kelt: ................................................ ........................................................ iskola igazgatójának aláírása
2
Nagykorú kedvezmény esetén nem kell kitölteni
3
Aláhúzással jelölje a felsorolásban!
190
A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATHOZ KAPCSOLÓDÓ FÜGGELÉKEK AZ ORFŰI FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN
1. sz. melléklet: Gyűjtőköri szabályzat A Mecsekaljai Óvoda, Általános Iskola és Középiskola Fekete István Intézményegységének könyveinek, alapdokumentumainak, folyóiratainak körét, az állománygyarapítás módját, a gyűjtés szintjét és mélységét a jelen gyűjtőköri szabályzat határozza meg. Ezen gyűjtőköri szabályzat az iskola szervezeti és működési szabályzata alapján készült, és annak 1. sz. mellékletét képezi. 1.
Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők: Az iskolán belüli tényezők: o Az iskola tanulói összetétele. o A Nemzeti Alaptantervben, valamint az iskola által alkalmazott kerettantervben megfogalmazott alapvető közművelődési, nevelési és oktatási feladatok. o Az iskola nevelési, oktatási céljai. o Az iskola helyi tanterve, tantárgyi követelményrendszere. o Az iskola tehetséggondozási és felzárkóztatási programja. Az iskolán kívüli tényezők: o Lehetőség az iskola könyveinek folyamatos és közvetlen igénybevételére. o A kölcsönzés lehetőségének kihasználása.
2.
Az állománygyarapítás módjai (a beszerzés forrásai): Vásárlás könyvkereskedőktől, kiadóktól számla alapján. Ajándék más könyvtáraktól, intézményektől, jogi és nem jogi személyektől térítésmentesen.
3.
A gyűjtés szintje és mélysége: Kézikönyvtári állomány: o Gyűjtendőek a műveltségi területek alapdokumentumai az életkori sajátosságok figyelembe vételével: általános és szaklexikonok, általános és szakenciklopédiák, szótárak, fogalomgyűjtemények, kézikönyvek, összefoglalók, adattárak, atlaszok, térképek, tankönyvek.
Ismeretközlő irodalom: o Gyűjtendőek a helyi tantervnek megfelelő ismeretterjesztő és szakkönyvek, a tantárgyakhoz meghatározott házi és ajánlott olvasmányok, a tanulói munkáltatáshoz használható dokumentumok.
Szépirodalom: o Gyűjtendőek a tantárgyak tantervi és értékelési követelményeinek megfelelő kiadványok, a tantervben meghatározott antológiák, házi és ajánlott olvasmányok, életművek, népköltészeti alkotások.
191
4.
Pedagógiai gyűjtemény: o Válogatva gyűjtendők a pedagógiai szakirodalom és határtudományainak dokumentumai: Pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiák. Fogalomgyűjtemények, szótárak. Pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalók. A pedagógiai programban megfogalmazott nevelési és oktatási célok megvalósításához szükséges szakirodalom. A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalma. A tantárgyak módszertani segédkönyvei, segédletei. A tanításon kívüli foglalkozásokhoz kapcsolódó szakirodalom. Az iskolával kapcsolatos jogi, statisztikai szabálygyűjtemények. Oktatási intézmények tájékoztatói. Általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratok. Az iskola történetéről, névadójáról szóló dokumentumok.
Könyvtári szakirodalom (segédkönyvtári anyag): o Válogatva gyűjtendők a következők: A könyvtári munka módszertani segédletei, összefoglaló munkák. Könyvtári jogszabályok, irányelvek. Az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványok, folyóiratok.
A könyvtár gyűjtőköre dokumentum típusok szerint: Könyvek, térképek, atlaszok, időszaki kiadványok, folyóiratok, közlönyök, évkönyvek, audiovizuális dokumentumok, hangkazetták, videofilmek, diafilmek, CD, DVD.
192
2. sz. melléklet: Adatkezelési szabályzat 1.
Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie a személyes adatok védelméről szóló és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1992. évi LXXIX. törvény előírásainak.
2.
Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (pl. statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál, stb.) ez alól az intézményegység vezetője felmentést adhat, de ebben az esetben az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes.
3.
Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő: papír alapú nyilvántartás, számítógépes (elektronikus) nyilvántartás.
4.
Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézményegység Igazgatója egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon.
5.
Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: Az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják: o intézményegység-vezető helyettes, o gazdasági ügyintéző, o iskolatitkár.
6.
A tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják: o gazdasági ügyintéző o iskolatitkár, o osztályfőnök o napközis nevelők o gyermek- és ifjúságvédelmi felelős
Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a közoktatási törvény 2. sz. mellékletében engedélyezett esetekben: Az alkalmazottak adatait továbbíthatják a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: o intézményegység-vezető helyettes, o gazdasági ügyintéző, o iskolatitkár. A tanulók adatait továbbíthatja: o Fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adatot továbbíthatja: intézményegység-vezető.
193
o A sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségre vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek továbbíthatja: Igazgató, osztályfőnök. o A magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatokat az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének továbbíthatja: Igazgató, osztályfőnök o A diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adatot továbbíthatja: iskolatitkár. o A tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához kapcsolatosan adatot továbbíthat: az Igazgató, osztályfőnök. o Az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából adatot továbbíthat: Igazgató. o A családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából adatot továbbíthat: Igazgató, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. 7.
Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás.
8.
A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az iskolacentrum vezetője a felelős.
9.
A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva az alább felsorolt nyilvántartásokban kell őrizni: összesített tanulói nyilvántartás (vezetéséért felelős: Igazgató), törzskönyv (vezetéséért felelős: Igazgató, osztályfőnök), bizonyítvány (vezetéséért felelős: igazgató, osztályfőnök), beírási napló (vezetéséért felelős:osztályfőnök), osztálynaplók (vezetéséért felelős: igazgató, osztályfőnök), napközis és szakköri naplók (vezetéséért felelős: Igazgató, napközis nevelő, szakkört vezető pedagógus) diákigazolványok nyilvántartása (vezetéséért felelős: osztályfőnök)
10. A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi nyilvántartáshoz csatolva kell nyilvántartani. Ennek kezeléséért az intézmény gazdasági ügyintézője a felelős. 11. Az intézmény adatkezelési szabályzatának a jogszabályi előírásokhoz igazodó mindenkori módosításáért az igazgató a felelős.
194
3. sz. melléklet Az intézményegység szervezeti felépítése
IGAZGATÓ osztályfőnök pedagógusok
195
A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATHOZ KAPCSOLÓDÓ FÜGGELÉKEK A JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN
1. sz. melléklet: Gyűjtőköri szabályzat A Mecsekaljai Óvoda és Általános Iskola Jurisics Utcai Intézményegységének könyvtára által gyűjtött alapdokumentumok körét, az állománygyarapítás módját, a gyűjtés szintjét és mélységét a jelen gyűjtőköri szabályzat határozza meg. Ezen gyűjtőköri szabályzat az iskola szervezeti és működési szabályzata alapján készült, és annak 1. sz. mellékletét képezi. 1. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők: Az iskolán belüli tényezők: o Az iskola tanulói összetétele. o A Nemzeti Alaptantervben, valamint az iskola által alkalmazott kerettantervben megfogalmazott alapvető közművelődési, nevelési és oktatási feladatok. o Az iskola nevelési, oktatási céljai. o Az iskola helyi tanterve, tantárgyi követelményrendszere. o Az iskola tehetséggondozási és felzárkóztatási programja. Az iskolán kívüli tényezők: o Lehetőség az iskolai könyvtár szolgáltatásainak folyamatos és közvetlen igénybevételére. o A könyvtárkölcsönzés lehetőségének kihasználása. 2. Az állománygyarapítás módjai (a beszerzés forrásai): Vásárlás könyvkereskedőktől, kiadóktól számla alapján. Ajándék más könyvtáraktól, intézményektől, jogi és nem jogi személyektől térítésmentesen. 3. A gyűjtés szintje és mélysége: Kézikönyvtári állomány: o Gyűjtendőek a műveltségi területek alapdokumentumai az életkori sajátosságok figyelembe vételével: általános és szaklexikonok, általános és szakenciklopédiák, szótárak, fogalomgyűjtemények, kézikönyvek, összefoglalók, adattárak, atlaszok, térképek, tankönyvek.
Ismeretközlő irodalom: o Gyűjtendőek a helyi tantervnek megfelelő ismeretterjesztő és szakkönyvek, a tantárgyakhoz meghatározott házi és ajánlott olvasmányok, a tanulói munkáltatáshoz használható dokumentumok.
Szépirodalom: o Gyűjtendőek a tantárgyak tantervi és értékelési követelményeinek megfelelő kiadványok, a tantervben meghatározott antológiák, házi és ajánlott olvasmányok, életművek, népköltészeti alkotások.
Pedagógiai gyűjtemény: 196
o Válogatva gyűjtendők a pedagógiai szakirodalom és határtudományainak dokumentumai: Pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiák. Fogalomgyűjtemények, szótárak. Pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalók. A pedagógiai programban megfogalmazott nevelési és oktatási célok megvalósításához szükséges szakirodalom. A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalma. A tantárgyak módszertani segédkönyvei, segédletei. A tanításon kívüli foglalkozásokhoz kapcsolódó szakirodalom. Az iskolával kapcsolatos jogi, statisztikai szabálygyűjtemények. Oktatási intézmények tájékoztatói. Általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratok. Az iskola történetéről, névadójáról szóló dokumentumok.
Könyvtári szakirodalom (segédkönyvtári anyag): o Válogatva gyűjtendők a következők: A könyvtári munka módszertani segédletei, összefoglaló munkák. Könyvtári jogszabályok, irányelvek. Az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványok, folyóiratok.
4. A könyvtár gyűjtőköre dokumentum típusok szerint: Könyvek, térképek, atlaszok, időszaki kiadványok, folyóiratok, közlönyök, évkönyvek, audiovizuális dokumentumok, hangkazetták, videofilmek, diafilmek, CD, DVD.
197
2. sz. melléklet: Adatkezelési szabályzat 1. Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie a személyes adatok védelméről szóló és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1992. évi LXXIX. törvény előírásainak. 2. Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (pl. statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál, stb.) ez alól az igazgató felmentést adhat, de ebben az esetben az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes. 3. Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő: papír alapú nyilvántartás, számítógépes (elektronikus) nyilvántartás. 4. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az igazgató egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon. 5. Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: Az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják: o igazgatóhelyettes, o gazdasági ügyintéző, o iskolatitkár. A tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják: o igazgatóhelyettes, o gazdasági ügyintéző, o iskolatitkár, o osztályfőnökök, o napközis nevelők, o gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök. 6. Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a közoktatási törvény 2. sz. mellékletében engedélyezett esetekben: Az alkalmazottak adatait továbbíthatják a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: o igazgatóhelyettes, o gazdasági ügyintéző, o iskolatitkár. A tanulók adatait továbbíthatja: o Fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adatot továbbíthatja: igazgató. o A sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségre vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. 198
o A magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatokat az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a tanulószerződés kötőjének, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, iskolatitkár. o A diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adatot továbbíthatja: iskolatitkár. o A tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához kapcsolatosan adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök. o Az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából adatot továbbíthat: igazgató. o A családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. 7. Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért a főigazgató felelős. 8. A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva az alább felsorolt nyilvántartásokban kell őrizni: összesített tanulói nyilvántartás (vezetéséért felelős: iskolatitkár), törzskönyv (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnök), bizonyítvány (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök), beírási napló (vezetéséért felelős: iskolatitkár), osztálynaplók (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök), napközis és tanulószobai csoportnaplók (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, napközis nevelők, tanulószoba vezető), diákigazolványok nyilvántartása (vezetéséért felelős: iskolatitkár). 9. A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi nyilvántartáshoz csatolva kell nyilvántartani. Ennek kezeléséért az intézmény gazdasági ügyintézője a felelős. 10. Az intézmény adatkezelési szabályzatának a jogszabályi előírásokhoz igazodó mindenkori módosításáért az igazgató a felelős.
199
3. sz. melléklet: Az intézményegység szervezeti felépítésének vázlata
IGAZGATÓ IGAZGATÓHELYETTES MUNKAKÖZÖSSÉGVEZETŐK
GAZDASÁGI ÜGYINTÉZŐ
OSZTÁLYFŐNÖKÖK PEDAGÓGUSOK
KARBANTARTÓ
ISKOLATITKÁR
PORTÁS – UDVAROS
KÖNYVTÁROS TANÁR
PORTÁS- HIVATALSEGÉD
MENTOR-TANÁR
200
A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATHOZ KAPCSOLÓDÓ FÜGGELÉKEK A KÖZTÁRSASÁG TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN
1. sz. melléklet: Adatkezelési és nyilvántartási szabályzat Az intézményegységben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges valamint közérdekű adatok és ezek továbbítása Az alkalmazottak és tanulók nyilvántartott adatait az 1993. évi LXXIX. törvény 2. sz. melléklete, illetve a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 4. sz. melléklete szabályozza. Intézményünkben az alkalmazottak adatait a gazdasági ügyintéző, a tanulókét az iskolatitkár vezeti papíralapú és számítógépes formában. Az adatok kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos törvényi előírásokat az intézmény alkalmazottai megismerték, betartásuk mindenki számára kötelező. Adattovábbításra az igazgatója, vagy az általa megbízott személy jogosult. Személyes adatok közlése: az intézmény alkalmazottai személyes adataiból közölhető a név és beosztás, illetve a telefonszám, ha a telefonkönyvbe megtalálható vagy erre a dolgozó felhatalmazást ad, a tanulók személyes adatai közül a név és osztály kivételével a többi csak a tanuló, kiskorú esetén a szülő felhatalmazásával közölhető. Beadványok esetén az intézmény alkalmazottai a beadvány átvételén felül kizárólag a beadvány iktatószámáról, ügyintézőjéről és az elintézés időpontjáról adhatnak felvilágosítást. Az ügy érdemi részéről csak az igazgatója, illetve az ügyet intéző felhatalmazása alapján adható információ. Érdemi felvilágosítást csak az ügyben érdekelt személy kaphat. A pedagógusokat a törvényi előírásoknak megfelelően titoktartási kötelezettség terheli. A tanulók személyes adataként kell kezelni érdemjegyeit és osztályzatait. Erről osztály-, csoporttársain, valamint a szülőn kívül mások a pedagógustól nem kaphatnak tájékoztatást. Az intézmény a 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 4. sz. mellékletének II. fejezete szerinti záradékokat alkalmazza. Néhány záradék – az iskolai munkához szükséges, és a záradékok között nem található – saját szövegezésű. A kötelező nyilvántartásokat és nyomtatványokat a 4. sz. melléklet III. fejezete alapján alkalmazzuk. A versenyfeladatok, országos felmérések és egyéb felirattal ellátott iratok felbontás nélkül az igazgatóhoz kerülnek, aki felhasználásig a szükséges intézkedések megtételét követően, az igazgatói irodában levő lemezszekrénybe őrzi azokat. Hatálybalépés A fenti szabályzat az iratkezelési szabályzat része. Kihirdetve: 2004. május 26-án, hatályos a következő naptól.
201
2. sz. melléklet: Tankönyvrendelési és terjesztési szabályzat Cél: A tankönyvrendelés iskolán belüli rendjének illetve a tartós- és ingyenes tankönyvek nyilvántartásának és kezelésének szabályozása. Alkalmazási terület, hatálybalépés: Mecsekaljai Iskola Köztársaság Téri Általános Iskolája Kihirdetéstől visszavonásig érvényes A szabályzattal együtt érvényes dokumentumok, hivatkozások: 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 2004. évi XVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi törvény módosítása 23/2004. (VIII.27.) OM r. A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyv támogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről Közoktatási törvény 19.§. 1.c. 2 bekezdés 94.§. 6.8. bekezdés 118.. 5. bekezdés Költségvetési törvény Pedagógiai program: Helyi tanterv I. 6. pont Az alkalmazható tankönyvek tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Házirend: A normatív kedvezményű tankönyvellátáson felüli további kedvezmények SZMSZ: A tankönyvkölcsönzéssel, elvesztéssel, kártérítéssel összefüggő kérdések Felelősök: igazgató, tankönyvfelelős, könyvtáros, gazdasági ügyintéző, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. A könyvtárból kölcsönzött tankönyvek összegyűjtésében, a szülők tájékoztatásában részt vesznek az osztályfőnökök. Bizonylatok, feljegyzések Tankönyvrendelési nyomtatványok, igénylőlap az ingyenes tankönyv igényléshez, átvételi elismervény az ingyenes tankönyvekről, kölcsönzési igazolások. Az ingyenes és tartós tankönyvek nyilvántartása. Jegyzőkönyvek a tantestület, a szülői szervezet, valamint a diákönkormányzat jogainak gyakorlásáról. Kölcsönözhető tankönyvek, kötelező és ajánlott irodalom jegyzéke. Alapelv: Az iskolában használatos tankönyvek a tanítási év során az iskola tanulói részére folyamatosan megvásárolhatók, kölcsönözhetők legyenek Az eljárás leírása 1. A tankönyvellátás iskolán belüli rendje Az osztályfőnökök levélben tájékoztatják a szülőket a kedvezményes tankönyvigénylés módjáról, illetve a további támogatás lehetőségéről, és átadják az ehhez szükséges igénylőlapot a határidő előtt legalább 15 nappal. H.i.: október 30. F.: osztályfőnökök Az igénylőlapokat a szükséges igazolásokkal együtt a gazdasági ügyintéző gyűjti össze az osztályfőnökökön keresztül. 202
H.i.: november 15. F.: gazdasági ügyintéző A gazdasági ügyintéző összesíti az ingyenes tankönyvre jogosultakat H.i.: november 30. F.: gazdasági ügyintéző Az igazgató tájékoztatja a nevelőtestületet az IDB-t; az Iskolaszéket és a és a Szülői Szervezetet a felmérés eredményéről. H.i.: november 30. F.: igazgató Az igazgató kijelöli és megbízza a tankönyvfelelőst, aki részt vesz a tankönyvrendelésben, a tankönyv értékesítésében, illetve a tankönyvekkel kapcsolatos további feladatokban. H.i.: december 15. F.: igazgató A tartós tankönyvek, kötelező olvasmányok leltári készletének felmérése. H.i.: december 15. F.: könyvtáros A tankönyvek kiválasztása. H.i.: január 20. F.:igazgató-helyettes, mk. vezek. A tankönyvlisták elkészítése. H.i.: január 30. F.: intézm. vez. helyettes A szülők nyilatkozata, hogy mely könyveket rendeli meg. H.i.: február 10. F.: osztályfőnökök A tankönyvfelelős az igazgató helyettes segítségével elkészíti a tankönyvrendelést, melyhez kikéri a munkaközösségek véleményét A tankönyvrendelés elkészítésénél figyelembe veszi a könyvtár állományában lévő kikölcsönözhető tankönyveket, melyek darabszámáról a könyvtáros ad felvilágosítást. H.i.: február 15. F.: tankönyvfelelős, könyvtáros Az igazgató a tankönyvrendelés elkészítéséhez beszerzi szülői szervezet véleményét. H.i.: február 15. F.: igazgató Az iskola tankönyvellátási szerződést köt a tankönyvforgalmazóval (jelenleg D+D), melyhez beszerzi a szülői szervezet egyetértését. H.i.: február 28. vagy 29. F.: igazgató Az iskola igazgatóje közzéteszi a tankönyvellátás rendjét. H.i.: március 31. F.: igazgató Az iskola könyvtárából kikölcsönözhető tankönyv, valamint az ajánlott és kötelező olvasmányok jegyzékének a szülők és tanulók számára egyaránt hozzáférhető helyen történő közzététele (könyvtár, zsibongó) H.i.: május 31. F.: könyvtáros Az iskolába beérkezett tankönyveket árusításra, illetve kiosztásra a tankönyvfelelős készíti elő, melyhez a könyvtáros nyújt segítséget. H.i.: augusztus vége F.: tankönyvfelelős A tankönyvek kiosztása és árusítása minden év augusztus 25-e után történik. H.i.: augusztus 31. F.: tankönyvfelelős Az „ingyenes” tankönyvek átvételét a szülő átvételi elismervényen igazolja. H.i.: szeptember első hete F.: tankönyvfelelős Új tanuló érkezésekor szükség esetén a tankönyvfelelős segítséget nyújt a szülőknek a tankönyvek beszerzéséhez. Amennyiben „ingyenes” tankönyvellátásra jogosult, ezt könyvtárból való kölcsönzéssel lehet megoldani. H.i.: alkalmanként F.: tankönyvfelelős, könyvtáros 2. A tartós tankönyvek, segédkönyvek, könyvtárból kölcsönözhető könyvek nyilvántartása, kezelése: Külön leltárkönyvben tartjuk nyilván. 203
o Bélyegző, leltári szám a címoldalon és az utolsó számozott lapon. o A selejtezést a leltári szám aláhúzásával és a „törölve” bélyegzéssel jelöljük. o Minerva könyvtári program alapján számítógépen dolgozzuk fel. Az iskolai könyvtár állományában meglévő tankönyveket a tanuló egy tanévre kölcsönözheti, kivéve, ha az adott tankönyvből a felkészítés a helyi tanterv szerint tovább folyik. (Pótvizsga esetén a vizsga letételéig.) A kölcsönzéskor dátum, név, leltári szám, cím és kölcsönzői aláírással nyilvántartás készül, mely alapján a dokumentum a kölcsönzési idő lejártakor ( a tanév utolsó tanítási hetében) visszaadandó a könyvtárba. A tankönyvek összegyűjtésében segítséget nyújtanak az osztályfőnökök. o A nyilvántartási lapon a leltári szám piros vonallal történő áthúzása jelzi a visszaszolgáltatást. Ez a nyilvántartás nem selejtezhető. o A szöveggyűjtemények, példatárak, atlaszok, szótárak többéves használatra adhatók kölcsönzésre. o A dokumentum selejtezése és pótlása szükségességét a könyvtáros jelzi a tankönyvfelelősnek. A nevelői segédletek (tankönyv, tanmenet, feladatlap, témazáró stb.) o Éves használatra kölcsönzi a könyvtár az iskola nevelőinek. o Erről nyilvántartás kölcsönzési füzetben történik. o Tanév végén a dokumentumot vissza kell adni a könyvtárba. (Kivéve: ha a nevelő több évig ugyanazt a tárgyat és évfolyamot tanítja.) A napköziben és tanulószobán évfolyamonként 1-1 tankönyvi és munkafüzeti sorozatot az iskolai könyvtár letéti állományként a tanulók rendelkezésére bocsát a tanórákra való felkészüléshez. Az iskola minden tanulója és nevelője jogosult ingyenes kölcsönzésre a raktári készlet erejéig. Évközi igény esetén a tankönyvfelelős az igazgatóval megbeszélve lehetőséget keres a megoldásra. A kölcsönzési igények kielégítésekor a tanulók elsőbbséget élveznek a nevelőkkel szemben. Az elveszett vagy szándékosan megrongált dokumentumot a tanuló (nevelő) téríteni köteles a beszerzéstől számított - 1. év végén: 70% - 2. év végén: 50% - 3. év végén: 25% térítéssel (selejtezési értékcsökkenés), vagy helyette ugyanolyan, de jó állapotú könyvet ad vissza. - 4. év végén a dokumentum törölhető az állományból, melyből törlési jegyzék készül. A törlési jegyzéket az igazgató hagyja jóvá. Az elveszett, szándékosan rongált dokumentum térítését a könyvtáros számfejti, a kincstárnoknál elismervény ellenében a kölcsönző (kiskorú esetén szülő) köteles megtéríteni. (Szociális helyzet miatt osztályfőnök vagy ifjúságvédelmi felelős kérésére az igazgató ettől eltérő, egyéni döntést hozhat.) A dokumentumokba írni, rajzolni, azt összefirkálni, lapot belőle kitépni nem szabad. Ez szándékos rongálásnak minősül! Állományba vett tartós tankönyv nem vásárolható meg a könyvtártól, mert ez akadályozná a következő évfolyam munkáját. A tartós tankönyvek külön gyűjteményt képeznek. Nem vegyíthetők a kölcsönözhető állományba. 3. A fenti szabályzat kihirdetésének időpontja: 2007. szeptember 01.
204
3. sz. melléklet: Az iskola könyvtár gyűjtőköri szabályzata Iskolánk könyvtára kizárólag belső használatra működik, tanáraink és diákjaink kölcsönözhetnek, illetve egyes állományrészeket kizárólag helyben használhatnak. Gyűjtési szempontok dokumentumtípusok szerint Könyvek: a 6-14 éves korosztály számára írt ismeretközlő és szépirodalom a NAT követelményeit megvalósító dokumentumokat, Iskolánk pedagógiai programjához, egészségprogramunkhoz és a minőségbiztosításhoz kapcsolódó szakirodalmat, a helyi tantervben meghatározott kötelező és ajánlott irodalmat, az óravezetés menetében munkáltató eszközként használatos műveket, a tananyagot kiegészítő ismeretközlő és szépirodalmat, az intézmény történetével kapcsolatos dokumentumokat helyismereti és helytörténeti kiadványokat a felvételi követelményeiről és a továbbtanulás lehetőségeiről szóló kiadványok az oktatással kapcsolatos valamint az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások könyvtári szakirodalom, módszertani kiadványok, folyóiratok hivatali segédkönyvtár, az iskola irányításával, igazgatásával, gazdálkodásával, ügyvitelével, munkaüggyel kapcsolatos dokumentumok Tankönyvek: Az általános iskolai közismereti tankönyvek, nyomtatott taneszközök (válogatva). Periodikák: Pedagógiai folyóiratok Tudományos szaklapok erős válogatással Ifjúsági folyóiratok válogatva Kéziratok: Továbbképzések záródolgozatai (gépiratok) Plakátok, aprónyomtatványok: csak az intézmény tevékenységével kapcsolatos anyagokat gyűjtöttük. Hangzódokumentumok: (magnókazetta, CD - lemez) Elsősorban a tanórai munkához kapcsolódó hanganyagok Videofelvételek: Elsősorban a pedagógusok továbbképzésében felhasználható, felvételeket gyűjtjük. Gyűjtendő minden, ami a mozgóképkultúra és médiaismeret tanításához szükséges. Multimédiás kiadványok (cd-romok) számítógépes oktatóprogramok: Az általános iskolai oktató-nevelő munka segítéséhez, a számítástechnikai ismeretek tanításában segítő programok. Letétben a számítástechnika szaktanteremben. A szolgáltatásokat igénybevevők köre: a.) Iskolánk tanárai b.) Iskolánk tanulói A fentieken túl az iskolai könyvtár szolgáltatásait indokolt esetben végzett diákok, más iskolában tanító pedagógusok, Külsős kollégák is igénybe vehetik. Pl.: Hitoktató, DADA … 205
Szolgáltatások: Helybenhasználat: A dokumentumok közül csak helyben használhatók: kézikönyvtári, olvasótermi állomány folyóiratok. Kölcsönzés: könyvek: kölcsönzési határidő 1 hónap (4 hét), indokolt esetben meghosszabbítható. Olvasói nyilvántartás az iskola minden tanulójáról készül, osztályonként kölcsönzőfüzetet vezetünk. A tanulók a tanév végén kötelesek a kölcsönzött könyveket visszaszolgáltatni. Egy alkalommal kölcsönözhető tanulónként 3 db. könyv felnőttenként 6 db. könyv. A könyvtárhasználó köteles az általa kikölcsönzött könyvet a kölcsönzéskori állapotában visszahozni. Az elveszett, megrongált könyv napi árát meg kell téríteni. A gyűjtés szintje és mélysége: Az iskolai könyvtár a dokumentumok gyűjtését erős válogatással végzi. A tantárgyi és pedagógiai programokhoz szükséges irodalmat teljeskörűen gyűjtjük. Kiemelten gyűjtendők a helyi tantervekben meghatározott házi és ajánlott olvasmányok, a munkáltató eszközként használatos kiadványok. Szépirodalmi műveknél a tananyagban szereplő írók, költők válogatott műveit, antológiák, szöveggyűjtemények gyűjtése. Nyelvi elhatárolás: A könyvtár elsősorban magyar nyelven gyűjti a dokumentumokat, de az iskolában tanított nyelvek oktatásához felhasználható segédleteket, a nyelvtudás szintjének megfelelő gyermekirodalmat válogatva gyűjti az adott (angol, német, francia) idegen nyelven. Részletes gyűjtési szabályok: Ismeretközlő irodalom: Kiemelt területek az iskola speciális képzéseiből, hagyományaiból adódó konkrét területek felsorolása: A teljesség igényével gyűjtjük: alap és középszintű általános lexikonokat, enciklopédiákat, a tudományok, kultúra, hazai és egyetemes művelődéstörténet alapszintű és középszintű összefoglalóit, a munkáltató eszközként használatos alapszintű ismeretközlő irodalmat, az intézmény érvényben lévő tanterveit, tankönyveit, munkafüzeteit, feladatlapjait, a továbbtanulást elősegítő pályaválasztási útmutatókat, felvételi követelményeket tartalmazó kiadványokat, a városra vonatkozó helytörténeti kiadványokat, az iskola történetével foglalkozó dokumentumokat. Válogatva gyűjtjük: munkáltató eszközként használható középszintű ismeretközlő irodalmat az iskolában tanított nyelvek oktatásához felhasználható idegennyelvű segédletet. 206
Erős válogatással gyűjtjük: a tanult tantárgyakban való elmélyülést szolgáló és a tananyagon túlmutató alap - és középszintű irodalmat. Szépirodalom: A teljesség igényével gyűjtjük: átfogó, lírai, prózai antológiák a helyi tantervben meghatározott házi és ajánlott olvasmányokat a tantárgyi programban meghatározott klasszikus és kortárs szerzők műveit a magyar és külföldi népköltészetet és meseirodalmat bemutató gyűjteményes köteteket a nevelési program megvalósításához szükséges alkotásokat Válogatással gyűjtjük: a tematikus antológiákat gyermek és ifjúsági regényeket elbeszélés és versesköteteket Erős válogatással gyűjtjük: a tanított nyelvek oktatásához megfelelő olvasmányos irodalmat regényes életrajzokat, történelmi regényeket a kiemelkedő kortárs magyar és külföldi alkotók műveit Pedagógiai irodalom: alapvető pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiák a pedagógiai programban meghatározott nevelési és oktatási célok megvalósításához szükséges szakirodalmat a tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalmát a műveltségterületek módszertani segédkönyveit a tanításon kívüli foglalkozások dokumentumait az oktatási intézmények tájékoztatóit az általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratokat. Könyvtári szakirodalom: az iskolafoknak megfelelően a tájékoztató munkához szükséges kézi és segédkönyveket a könyvtárügyi jogszabályokat és irányelveket a könyvtárhasználati ismeretek tanításához használható segédleteket az iskolai könyvtárakra vonatkozó alapjegyzékeket. Hivatali segédkönyvtár: Gyűjteni kell az iskola irányításához, gazdálkodásához, ügyviteléhez szükséges legfontosabb kézikönyveket, jogszabálygyűjteményeket, folyóiratokat. Kéziratok: Gyűjteni kell: az iskola pedagógiai dokumentációit: a pályázati munkákat az iskolai rendezvények forgatókönyveit az iskolarádió dokumentációit Periodikagyűjtemény: pedagógiai folyóiratokat módszertani folyóiratokat (könyvtáros) szakmai folyóiratokat (Iskolakönyvtáros) tananyaghoz kapcsolódó szakfolyóiratokat 207
pályázati figyelőt a helyi tantervben javasolt ifjúsági folyóiratokat
A műveltségterületek fontosabb dokumentumai Anyanyelv és irodalom általános és szaklexikonok, enciklopédiák irodalomtörténeti összefoglalók közmondások gyűjteménye adattárak nyelvtani kézikönyvek szótárak: etimológiai, szinoníma, értelmező, helyesírási nyelvtani összefoglalók nyelvművelő segédkönyvek nyelvi gyakorlókönyvek kifejezésgyűjtemények nyelvi játékok verselemzési gyűjtemények vers, mese, népköltészeti antológiák szemelvénygyűjtemények színháztörténet írás, - könyv, - könyvtártörténet szépirodalom klasszikusai kötelező és ajánlott olvasmányok sorozatok módszertani segédletek gyermekfolyóiratok pl. Kincskereső Idegennyelv szótárak (lehet a szaktantermekben + helyben használható) kifejezésgyűjtemények nyelvkönyvek tesztek módszertani segédletek Matematika lexikonok, enciklopédiák összefoglalók képlet és feladatgyűjtemények gyakorlókönyvek fejtörők, rejtvények matematikatörténet adattárak módszertani segédletek Ember és társadalom lexikonok, enciklopédiák adattárak kronológiák atlaszok forrás és szemelvénygyűjtemények 208
módszertani segédletek napilapok, folyóiratok fogalomtárak monográfiák felvilágosító, tanácsadó, mentálhigiénés szakirodalom ismeretterjesztő művek 2. Egészségprogramhoz: Ember és természet lexikonok, enciklopédiák összefoglalók atlaszok feladatgyűjtemények állat, - növény, - ásvány … határozók földrajzi, biológiai albumok természettudományos folyóiratok fizika, - kémia képlet és feladatgyűjtemények a fizika és kémia története módszertani segédletek természettudományi ismeretterjesztő könyvek egészségügyi könyvek 2. Egészségprogramhoz Földünk és környezetünk természettudományos lexikonok, enciklopédiák összefoglalók atlaszok albumok folyóiratok adattárak évkönyvek módszertani segédletek Művészetek zenei, színházi, művészeti lexikonok, enciklopédiák művészettörténeti összefoglalók hangversenykalauzok dalgyűjtemények albumok audiovizuális, auditív dokumentumok a tananyaghoz kapcsolódóan módszertani segédletek szakfolyóiratok Informatika könyv és könyvtártörténeti dokumentumok lexikonok oktatókönyvek játékprogramok feladatgyűjtemények gyakorlókönyvek 209
szakfolyóiratok szoftverek Életvitel és gyakorlati ismeretek lexikonok szótárak technikatörténet szakkönyvek háztartási mindentudók pályaválasztási tanácsadók munkavédelmi és Kresz kiadványok ismeretközlő sorozatok szakfolyóiratok módszertani segédletek Egészségprogramhoz kapcsolódó Testnevelés és sport lexikonok, enciklopédiák sporttörténeti összefoglalók játékszabálykönyvek módszertani segédletek Egészségprogram: Egészséges iskola jellemzői: az iskolai élet minden vonatkozása egész-ség modell: testi-lelki és társadalmi környezeti jellemzők egymásra hatására épülve hiedelmek, értékek szokások jártasságok kialakítása, módszerek megválasztás pozitív önkép - jó egészségi állapot a tárgyi környezet esztétikai és fiziológiai hatása az iskolai személyzet ("jóléte"), mentális egészsége szülői támogatás, szülőkkel való együttműködés szűrés, megelőzés az egészségmegőrzés tananyagba való beépítése Az egészséget holisztikus értelemben értelmezzük, azt az egész iskolai életre alkalmazzuk, minden tantárgyba rugalmasan beépítjük. Egészségneveléshez kapcsolódva gyűjtünk: személyi higiéne helyes fogápolás helyes és helytelen táplálkozás táplálékösszetevők, vitaminok egészség - betegség helyes életmód, egészséges napirend sport, mozgás, egészség káros szenvedélyek élvezeti szerek károsító hatásai barátság, érzelmek, társas kapcsolatok ápoltság, divat, egészség nemi higiéné egészséges környezet, egészséges iskola 210
egészséges otthon otthoni étrend, konyhatechnikai ismeretek elsősegélynyújtás önismeret, párválasztás, szerelem szexuális felvilágosítás Minőségbiztosítás a könyvtárban 1. Dokumentumok állománybavétele: tulajdonbélyegzővel való ellátás leltári nyilvántartásban való rögzítés nyilvántartás: leltárkönyvben cím, szerző (rövidíthető) kötetszám beszerzési ár kelet Határidő: 1 hét 2. Időleges nyilvántartás: kardexlapokon összesített folyóiratok nyilvántartása Határidő. 1 nap 3. Állományapasztás: selejtezés - elavulás - rongálás - hiány Határidő: folyamatos 4. Kölcsönzések nyilvántartása: Kölcsönzőfüzetben Vezetése elvitelkor és visszahozatalkor dátummal, aláírással. Szakértette: Emmer Gáborné Közoktatási szakértő (Veszprém)
211
A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATHOZ KAPCSOLÓDÓ FÜGGELÉKEK A PÁZMÁNY PÉTER UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN
1. sz. melléklet: Az iskolai könyvtár működési rendje I. Az iskolai könyvtár működési szabályzatának alapdokumentumai: A 2003. évi LXVI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény módosításáról Az 1997. évi CXL. törvény a kulturális alapellátásról és a kulturális tárgyi örökség védelméről A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény és módosításai A 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM sz. együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről és az állományból való törléséről. Irányelvek a 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM sz. együttes rendelettel megállapított szabályzattal kapcsolatos kérdésekről A 130/1995. (X. 26.) korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról A 63/2000. (V.26) korm. rendelet a 130/1995. (X. 26.) korm. rendelet módosításáról A 28/2000. (IX. 21) rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról Az iskola pedagógiai programja A művelődési és közoktatási miniszter 16/1998.(IV:8.) MKM rendelete a nevelési- oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet módosításáról A művelődési és közoktatási miniszter 5/1998. (II.18.) MKM rendelete tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről Az MKM tájékoztatója a funkcionális taneszközjegyzékről. Ajánlás a taneszközfejlesztéshez. (Művelődési Közlöny, 1998. jan. 2.) A 2004. évi XVII. törvény. A tankönyvpiac rendjéről és a közoktatásról szóló törvények módosítása. II. A könyvtár azonosító adatai: A könyvtár neve: Mecsekaljai Iskola Pázmány Péter Utcai Általános Iskola könyvtára Pontos címe : 7634 Pécs, Pázmány Péter utca 34. A könyvtár létesítésének időpontja: 1976 A könyvtár érvényes bélyegzője: Pázmány Péter Utcai Általános Iskola Könyvtára III. Tárgyi és személyi feltételek: Elhelyezése: A könyvtár az iskola „C” épületében kapott helyet, 3 helyiségből (kölcsönző, olvasóterem, raktár) áll. Alapterülete 100 m 2 . Berendezése: Helyiség megnevezése Szék Asztal Polc
Egyéb
Kölcsönző 13 6 Egyedi beépített tékák (fal mellett 4 db egyoldalas, középen 1 kétoldalas) 6 db számítógép 1 db folyóirattartó polc (egyoldalas fal mellett)
Olvasóterem
Raktár
27 9 1 Egyedi beépített tékák Fémvázas fal mellett 2 db (fal mellett 3 db egy- egyoldalas oldalas) 1 db tábla
1 db fénymásoló 1 db katalógusszekrény
212
Személyi feltételek: 1 fő részmunkaidős könyvtárostanár (2. sz. melléklet: munkaköri leírás) Jellege: Nem nyilvános könyvtár. Az iskola tanulói és dolgozói számára szolgáltat. Használata ingyenes. IV. A könyvtár fenntartása, felügyelete és szakmai irányítása A Mecsekaljai Iskola Pázmány Péter Utcai Általános Iskola könyvtára az iskola szervezetében működik, fenntartásáról és fejlesztéséről a fenntartó önkormányzat az iskola költségvetésében gondoskodik.. Az iskolai könyvtár felügyeletét és működését az igazgató ellenőrzi és irányítja. A könyvtár munkáját szakmai szolgáltató tevékenységgel (szaktanácsadás, pedagógiai tájékoztatás, továbbképzés) a Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja segítheti. A könyvtár munkájának értékelését csak az országos szakértői listán szereplő szakember végezheti. V. Az iskolai könyvtár feladatai V.1. A könyvtár működésének célja: A rendelkezésre álló szakkönyvek, kiadványok, folyóiratok segítségével a szakmai munka segítése, az oktató-nevelő munka színvonalának szinten tartása, fejlesztése az iskola nevelőinek, tanulóinak, egyéb dolgozóinak könyvtári ellátása V.2. A könyvtár feladata V.2.1. Általános feladatok Segíti az iskolában folyó oktató-nevelő munkát, az iskola szervezeti és működési szabályzatában és pedagógiai programjában rögzített célok helyi megvalósítását biztosítja az iskola nevelői és tanulói részére az oktatáshoz és a tanuláshoz szükséges információkat, ismerethordozókat (szak- és általános jellegű könyvek, folyóiratok, audiovizuális eszközök, stb.) gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza, és rendelkezésre bocsátja rendszeres, folyamatos tájékoztatást nyújt a könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól fontos szerepet tölt be a tanulók önálló könyv és könyvtárhasználatának kialakításában részt vesz az iskola helyi tantervének megfelelő könyvtári tevékenységben (tanóra tartása a könyvtárban, bevezetés a könyvtárhasználatba, művelődési és egyéb iskolai programok, vetélkedők szervezése) egyéni és csoportos helyben használat biztosítása könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését. a fenntartó részére statisztikai adatokat szolgáltat. V.2.2. Szakmai feladatai Állományának bővítésekor figyelembe veszi az iskola helyi tantervét, illetve az intézmény tanárainak, nevelőközösségeinek és más könyvtárhasználók javaslatait és igényeit. az állomány gyarapítását (beszerzés, ajándék, csere, stb.) gyűjtőköri szabályzatának megfelelően (1. sz. melléklet), a beszerzési keret figyelembevételével végzi. a megvásárolt, megőrzésre átvett dokumentumokat bevételezi és leltárba veszi naprakészen vezeti az egyedi / csoportos leltárt tartalmazó könyvet. 213
a tankönyvekről, tanári kézipéldányokról, útmutatókról, gyorsan avuló kisebb terjedelmű kéziratokról ún. brosúra-nyilvántartást vezet; az elavult, feleslegessé váló, fizikailag használhatatlanná vált, vagy az olvasók által elvesztett könyveket a 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM sz. együttes rendeletével ( a könyvtári állomány ellenőrzéséről és az állományból való törléséről) összhangban állományából kivonja és az ezzel kapcsolatos nyilvántartást elvégzi
VI. A könyvtár szolgáltatásai: Könyvtári dokumentumok helyben használata: vonatkozik minden könyvtári egységre, de vannak olyan dokumentumok, amelyek csak helyben használhatók: a kézikönyvtár könyvei. A könyvtári dokumentumok kölcsönzése: könyvek, tanári kézikönyvek, tankönyvek, videofilmek, CD-k. A könyvtár csoportos használata: könyvtárhasználati, illetve szakórák tartása, Könyvbarát szakkör foglalkozásai. Tájékoztatás: vonatkozik a könyvtár állományára, szolgáltatásaira, a könyvtári rendszerre és annak szolgáltatásaira. Fénymásolás: indokolt esetben (a könyvtáros dönti el) a nem kölcsönözhető állományrész dokumentumaiból történő másolás téritésmentes az iskola tanulóinak és dolgozóinak. Számítógépek - Internet használat az iskola tanulóinak és dolgozóinak a Számítógépes Internet használat c. szabályzat alapján. (X melléklet) VII. A gyűjtemény szervezése A könyvek beszerzése, nyilvántartása, raktározása és feltárása 1. Beszerzés: a könyvtár állománya vásárlás és ajándékozás útján gyarapodik. A vásárlás történhet: jegyzékekről, katalógusokról, kiadóktól, intézményektől, könyvesboltokból, stb. Ajándékozás: az ajándékozás független a könyvtár költségvetésétől, de csak a gyűjtőkörbe tartozó könyvet lehet elfogadni és állományba venni. 2. A könyvtár állományának nyilvántartása: Végleges nyilvántartás A tartós megőrzésre szánt dokumentumok egyedi nyilvántartásba kerülnek: a könyvtáros darabonként rögzíti az egyedi, illetve címleltárkönyvbe. Az egyedi leltárkönyv pénzügyi okmány. Nem selejtezhető, a címoldalon a fenntartó bélyegzőjével hitelesíteni kell. Számítógépes állomány-nyilvántartás: A könyvtár könyveit és tankönyveit a Minerva integrált számítógépes program segítségével tartjuk nyilván. Csoportos leltárkönyvet vezetünk a könyvtár gyarapodásáról 2003. szeptemberétől. Időleges nyilvántartás: Időleges nyilvántartásba kerülnek mindazok a dokumentumok, amelyeket a könyvtár átmeneti időtartamra (legfeljebb három évre szerez be), (1. sz. melléklet: Gyűjtőköri szabályzat) Az időleges nyilvántartásba vett dokumentumok később végleges nyilvántartásba kerülhetnek, vagy törölhetők az állományból. 3. A könyvtár állományának feltárása: a katalógusok: A könyvtár állományát számítógépes adatbázisban tartjuk nyilván. Cédulakatalógus – raktári lap katalógus és minta (bemutató) betűrendes keresztkatalógus és sorozati katalógus készül. 4. A tervszerű állományapasztás 214
A tervszerű, folyamatos állományapasztás szerves része a könyvtári munkának. A dokumentumok állományból való kivonása a következő jogcímeken történhet: természetes elhasználódás: az elszakadt, ill. megrongálódott dokumentumok tartalmi elavulás több példányban meglévő, fölösleges dokumentumok elveszett dokumentumok hiány: az olvasónál maradt, vissza nem hozott, illetve az eltulajdonított, elveszett dokumentumok. Megengedett mértékét a 3/1975. KM-PM rendelet rögzíti. Elháríthatatlan esemény: eltűnt, megsemmisült, elemi csapás miatt használhatatlanná vált dokumentumok A dokumentumok állományból való kivonását a 3/1975. KM-PM sz. együttes rendelete alapján folyamatosan kell végezni. 5. Az állomány ellenőrzése – leltározás A könyvtári állomány ellenőrzése lehet időszaki vagy soron kívüli, teljes vagy részleges. Az ellenőrzést a 3/1975. KM-PM rendeletben és az MSZ 3448-78. szabványban előírtak szerint kell elvégezni. 6. A könyvek elhelyezés, tagolása: Az ismeretközlő irodalom az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) rendjében, a szépirodalom pedig abc sorrendben van elrendezve. A tankönyvek és a tanári kézikönyvek a nevezett tantárgy nevének abc sorrendjében találhatóak. Tagolása: Olvasóterem – kézikönyvtár, helyismereti gyűjtemény, pedagógiai szakirodalom, versek, kötelező irodalom Kölcsönzőtér - ismeretközlő és szépirodalom, mesefal Raktár - tankönyvek, tantervek, útmutatók, nevelői – tanulói kéziratok Az állomány jogi védelme: A könyvtáros anyagilag és fegyelmileg felel a gyűjtemény tervszerű, folyamatos gyarapításáért, a rendelkezésre álló anyagi eszközök felhasználásáért, a nyilvántartások pontos, naprakész vezetéséért. (2. sz. melléklet: A könyvtáros munkaköri leírása) A könyvtáros hozzájárulása és tudta nélkül a könyvtár számára dokumentumokat senki nem vásárolhat. A könyvtáros felelősségre vonható a dokumentumok és/vagy eszközök hiányáért, * ha bizonyíthatóan nem tartotta be a könyvtár kezelési, használati és működési szabályait, * kötelességszegést követett el, * a leltárhiány meghaladja a megengedett mértéket. A kölcsönző személy anyagilag felel az általa okozott kárért. Az intézmény dolgozóinak munkaviszonyát csak a könyvtárral szemben fennálló tartozás rendezése után lehet megszüntetni. A könyvtáros betegsége esetén a munkáját ellátó helyettes részarányos anyagi felelősséggel tartozik. Ugyancsak részarányos anyagi felelősséggel tartoznak azok dolgozók, akik a könyvtár helyiségét valamilyen célból (pl. tanóra, értekezlet) egyedül vagy csoporttal a könyvtáros távollétében igénybe veszik. Az állomány védelme érdekében a tűzrendészeti szabályokat be kell tartani, gondoskodni kell a dokumentumok fizikai ártalmaktól való megvédésről. VIII. A könyvtár használata 215
A Mecsekaljai Iskola Pázmány Péter Utcai Általános Iskola könyvtárát az iskola tanulói, nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. Minden olvasó - aki betartja a Könyvtárhasználati szabályokat - jogosult a kölcsönzésre. A kikölcsönzött dokumentumokról - a kiadástól, a visszavételig - nyilvántartást kell vezetni. A vissza nem hozott könyveket felszólítással, térítési kötelezettség megvalósításával kell a könyvtár állományába visszajuttatni. A könyvek kiadása minden olvasó számára kölcsönzőfüzettel történik. Az olvasó aláírásával kötelezi magát a könyvtár szabályainak betartására. Az elveszett, megrongálódott könyv pótlásáról az olvasónak kell gondoskodnia annak megvásárlásával vagy forgalmi értékének megtérítésével. Az óvodás és alsó tagozatos olvasók 1 kötetet kölcsönözhetnek egy-egy alkalommal. A kölcsönzés időtartama három hét. Nem kölcsönözhetők, illetve a kölcsönzés bizonyos szabályokhoz kötött a kézikönyvek, a tankönyvek, a kötelező olvasmányok és az AV-dokumentumok esetén. (lásd. Könyvtárhaszálati szabályzat) A tanórák és egyéb csoportos foglalkozások ideje alatt a kölcsönzés szünetel.
A könyvtár nyitvatartási rendje: Hétfő: 12.30-13.30, 15.30-16.30 Kedd: 11.30-13.30 Szerda: 11.30-13.30 Csütörtök: 11.30-13.30, 15.30-16.30 Péntek: 10.30-11.30, 12.30-13.30
Szakkör: péntek 11.50-12.35
216
2. sz. melléklet: A tankönyvellátás rendje
Az iskolai tankönyvellátás törvényi háttere: - az 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról, - a 2001. évi XXXVII. Törvény a tankönyvpiac rendjéről, - a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről. - az adott évre szóló központi költségvetési törvény Fogalmak, kifejezések értelmezése: Általános hozzájárulás (normatíva) = az éves központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott egy tanulóra jutó tankönyvtámogatás összege, amely felhasználható a tanulói tankönyvvásárlás költségeinek átvállalására és csökkentésére, továbbá az iskolai tankönyvrendelés teljesítésére (általános hozzájárulás) Ingyenes tankönyvellátás (normatív kedvezmény) = igénylés esetén köteles az iskola biztosítani a nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanuló számára, ha a gyermek: - tartósan beteg (szakorvos igazolja), - sajátos nevelési igényű (szakértői és rehabilitációs bizottság igazolja), - rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő (az erről szóló határozat igazolja). A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként az iskolának el kell fogadnia a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt. Iskolaváltás esetén az osztályfőnök jelzi a tankönyvfelelősnek és az ifjúságvédelmi felelősnek, ha az osztályba tanév közben új tanuló érkezik. Az ifjúságvédelmi felelős az ingyenes vagy kedvezményes tankönyvellátásra vonatkozó igénylőlapot átadja a tanulónak, illetve szülőjének, aki azt 1 munkanapon belül visszajuttatja az ifjúságvédelmi felelősnek a szükséges igazolások bemutatásával egyidejűleg. Az ifjúságvédelmi felelős jelzi az ingyenes tankönyvellátásra való jogosultságot a tankönyvfelelősnek. 1. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulónak a tankönyveket az iskola köteles biztosítani kölcsönzéssel, a napköziben vagy a tanulószobán elhelyezett tankönyvek helybeni használatra való rendelkezésre bocsátásával. Amennyiben a tanév közben érkező tanulók száma miatt ez nem, vagy csak részben megvalósítható, a tankönyvfelelős a tankönyvforgalmazótól a szerződésben foglalt feltételeknek megfelelően megvásárolja az iskolai könyvtár részére a tankönyveket és munkafüzeteket, amelyeket a tanuló kikölcsönözhet. 2. Ingyenes tankönyvellátásra nem jogosult tanuló esetén a tankönyvfelelős a szülővel történő egyeztetés után a szülő kérésére megrendeli a szükséges tankönyveket és munkafüzeteket a tankönyvforgalmazótól. A megrendelt tankönyvek és munkafüzetek ellenértékét a szülő előre átadja a tankönyvfelelősnek. A tankönyvfelelős a tankönyvek beszerzése után azokat és az erről szóló számlát eljuttatja a szülőnek. Tankönyvellátás keretében a tanuló évfolyamonként legfeljebb kettő alkalommal jogosult a tankönyvjegyzékben szereplő áron megvásárolni ugyanazt a tankönyvet. Iskolaváltás esetén a távozó tanuló számára kiállított iskolai igazolás teszi lehetővé a tankönyvvásárlást az új helyen. Kedvezményes tankönyvellátás (további kedvezmény) = a felsoroltakon túl az iskola – hirdetmény útján (amely közzé teszi a további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit) - további kedvezményeket ál217
lapíthat meg az egyéb körülmények miatt rászorulók részére. Előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. Ehhez a család egy főre jutó jövedelmének megállapításáról szóló igazolás szükséges. A tanuló (szülő) az iskolában – a rászorultsági jogcímek figyelembevételével, továbbá a család anyagi helyzetétől függően – ingyenes vagy kedvezményes tankönyvellátást igényelhet. Az igényt az igénylőlap értelemszerű kitöltésével és benyújtásával kell bejelenteni. Az igénylőlapot az iskolában kapja kézhez minden tanuló, s minden év november 15-ig kell visszajuttatni. Az iskolába felvett új tanulók esetében legkésőbb a beiratkozáskor kell az igénylőlapot leadni. Ha az időben megkapott igénylőlapot határidőre nem juttatja vissza az iskolába az igénylő, az iskola nem köteles később a bejelentett igényt kielégíteni. Az igénylőlaphoz igazolásokat csatolni nem kell, de az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A bemutatás tényét az iskola ifjúságvédelmi felelőse rávezeti az igénylőlapra. Az igénylő az általa közölt adatok valódiságáért büntetőjogi felelősséget visel. Ellenőrzés során az iskola, a fenntartó önkormányzat vagy az Állami Számvevőszék bekérheti az igazolásokat. Kiegészítő hozzájárulás az ingyenes tankönyvellátáshoz (normatíva) = a fenti rászorultsági jogcímek szerint figyelembe vehető tanulók száma alapján jár a fenntartónak (mindenkori költségvetési törvény szerint). Kis példányszámú tankönyv = Nemzetiségi, szakmai, speciális tankönyv, amely megvásárolható az iskolai könyvtárból az iskola szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feltételekkel és használati idő eltelte után. Kölcsönzött tankönyv = az iskola könyvtárába beleltározott tankönyvek kölcsönzése egy tanévre a tanulók részére. A kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. A kölcsönzött könyvek épségéért a könyvek értékének: az 1. év végén 75%-kal, a 2. év végén 50 %-kal, a 3. év végén 25 %-kal, a 4. év végén 0 %-kal felel. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. Kötelező és ajánlott irodalom = A pedagógiai program végrehajtásához felhasználható (alkalmazható) bármely könyv, melyről az adott munkaközösség, szaktanár dönt. Normatíva = lásd. Általános hozzájárulás Tankönyv = Tankönyv a nyomtatott formában megjelentetett, vagy elektronikus adathordozón rögzített kiadvány, könyv, imprimatúra, az oktatási program (pedagógiai rendszer) részeként jóváhagyott információhordozó (a továbbiakban együtt: könyv) és a digitális tananyag. Tartós tankönyv (a tankönyvpiaci törvény szerint) = az a tankönyv (szöveggyűjtemény, atlasz, szótár stb.), amely tartalma és kivitele alapján alkalmas arra, hogy a tanulók több éven keresztül használják. Az iskolai tankönyvellátás folyamata 1. Minden év október 30-ig az osztályfőnökök kiosztják minden tanulónak az ifjúságvédelmi felelős által elkészített kedvezmények iránti igény bejelentésére szolgáló igénylőlapot, amelyet november 15-ig vissza kell juttatni az ifjúságvédelmi felelősnek, aki az igényeket összesíti normatív és további kedvezmény szerinti bontásban. 218
2. November elején az iskolai tankönyvrendelés elkészítésére az iskola igazgatója kijelöli a tankönyvfelelőst, aki a munka elvégzésénél figyelembe veszi: a szakmai munkaközösségek véleményét, a helyi tantervben megfogalmazott kritériumokat, továbbá az általános igazgatóhelyettes közreműködésével beszerzi az iskolai szülői szervezet véleményét, valamint a diákönkormányzatot segítő pedagógus közreműködésével az iskolai diákönkormányzat véleményét. 3. Az igazgató megbízza a tankönyvfelelőst és a könyvtárostanárt, hogy november15-ig mérje fel: hány tanuló kíván a következő tanévben az iskolától tankönyvet kölcsönözni, hány könyvre van szükség a napközis, illetve a tanulószobai foglalkozásokon. 4. E felmérés során – a helyben szokásos módon - tájékoztatjuk a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre, amely kedvezmény iránti igényt az iskolától kapott – a 23/2004.(VIII. 27.) OM rendelet 5. sz. mellékletében meghatározott – igénylőlapon lehet benyújtani és melyek azok az igazolások, amelyeket be kell mutatni. A határidő jogvesztő, ha a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott határidő (november 15.) után állt be – beleértve az iskolaváltást is, úgy az iskola a tankönyvek kölcsönzésével, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvek rendelkezésre bocsátásával teljesítheti az igényt. 5. A leendő elsősökre vonatkozó feladatokat a beiratkozás napjáig kell elvégezni. 6. A felmérés eredményéről a tankönyvfelelős, az ifjúságvédelmi felelős és a könyvtárostanár tájékoztatja: nevelőtestületet, szülői szervezetet, diákönkormányzatot. Határidő: november 30. 7. November 30-ig fenntartó tájékoztatása azon tanulókról, akiknek a tankönyvellátását az iskolai támogatás rendszere nem tudja megoldani. 8. December 15-ig a nevelőtestület meghatározza a tankönyvtámogatás módját és erről írásban a helyben szokásos módon a szülőt értesíti. 9. A tankönyvjegyzéken nem szereplő könyvek tankönyvrendelésbe vételét csak a szakmai munkaközösség, iskolaszék (szülői szervezet), diákönkormányzat egyetértésével lehet felvenni. 10. Az igazgató megbízza a tankönyvfelelőst a következő tanév tankönyvellátási munkájának lebonyolítására. Időpont: január hónap (a Magyar Közlönyben megjelent időpont szerint) 11. Az iskolai könyvtár tankönyvállományának felmérése. Időpont: január 12. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt a tankönyvfelelős megismerteti a szülőkkel a tankönyvek listáját, s a szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. 13. Február 28-ig elkészül a tankönyvrendelés, melyben az új osztályok várható, becsült létszámát is figyelembe vesszük. 14. Az iskola minden év június 10-ig közzéteszi az iskolai könyvtárból kölcsönözhető tankönyvek, kötelező és ajánlott olvasmányok jegyzékét. 15. A szülők, a tanulók értesítése a tankönyvárusítás idejéről és módjáról. Határidő: június 30. 219
16. A megrendelt példányok módosításának lehetősége július 31-ig. 17. A megrendelt tankönyvek fogadása, átvétele, őrzése és kiosztása: augusztus vége 18. Tartós tankönyvek beleltározása, az ingyen tankönyvek biztosítása a könyvtárból: szeptember eleje 19. Hibás tankönyvek cseréje: szeptember 10. 20. Elszámolás a forgalmazóval: szeptember 15.,illetve a mindenkori szerződés szerint 21. Gondoskodás a tanév közben felmerülő tankönyvigények kielégítéséről: október-június, felelősei: osztályfőnökök, ifjúságvédelmi felelős, tankönyvfelelős, könyvtárostanár 22. A tanév során kikölcsönzött tankönyvek visszavétele, selejtezése: június Az iskolai tankönyvellátás kronológiai sorrendje:
Igénylőlapok elkészítése, sokszorosítása, öszszesítése November Tankönyvfelelős kijelöeleje lése Tankönyv választás, 11. 10 véleményezés Felmérés tanulói igé11. 15-ig nyekről A felmérés eredményéről tájékoztatás adása a fenntartónak, szülőnek, 11. 30. nevelőtestületnek, szülői szerv.-nek, diákönk.nak Tankönyvtámogatás 12. 15. módja, szülők értesítése Tankönyvjegyzékben nem szereplő könyvek December tankönyvrendelésbe vétele A következő tanév Január tankönyvell. munkájának megszervezése Az iskolai könyvtár tanJanuár könyv-állományának felmérése Tankönyvrendelés 02. 15. elkészítése Február 15- A szülők megismerteté10. 30
Osztályfőnök
Ifjúság-védelmi fel.
Könyvtáros
Tankönyv-felelős
Diáktanács
Szülői munkaköz.
munkaSzakmai közösség
Tantestület
Gazdasági üi.
Feladat megnevezése Igazgató
Időpont
Általános igazgató h.
A feladatot ellátó intézmény, személy
X X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X X
X X 220
Osztályfőnök
Könyvtáros
Tankönyv-felelős
Diáktanács
Szülői munkaköz.
munkaSzakmai közösség
Tantestület
Ifjúság-védelmi fel.
se a tankönyvlistával Példányszámok 05. 10. módosítása Az iskola könyvtárából 06. 10. kölcsönözhető tankönyvek jegyzéke Szülők tájékoztatása a 06. 10. tankönyvek érkezéséről A megrendelt példányok 07. 31-ig módosításának lehetősége Augusztus Tankönyvek fogadása és vége árusítása Szeptember Tartós tankönyvek leltáeleje rozása, kölcsönzése 09. 10 – Hibás tankönyvek cserészept. 30. je Szeptember, ill. a szerző- Elszámolás dés szerint Igazolás aláíratása az Szeptember ingyenesen átvett tan15-30-ig könyvek értékéről Októbertől Tanév közbeni tanjúniusig könyvellátás Kölcsönzött tankönyvek Június begyűjtése, selejtezése
Gazdasági üi.
Feladat megnevezése Igazgató
Időpont
Általános igazgató h.
A feladatot ellátó intézmény, személy
X
X
28.
X X X X X X X
X
X
X X
X X
Tartós tankönyvek, segédkönyvek nyilvántartása, kezelése 1. A tankönyveket és segédkönyveket egyedi címleltárkönyvben tartjuk nyilván. Megkülönböztető jele T, amely minden könyve belekerül – megkülönböztetve a többi könyvtől. Pl. 1015/T 2. A könyvtár bélyegzője a verzón és az utolsó számozott oldalon, benne a könyv leltári száma. 3. A tankönyvek és segédkönyvek rögzítése a Minerva integrált könyvtári programmal is megtörténik. 4. Az állományba vett tartós tankönyvek nem vásárolhatók meg a könyvtártól. 5. A tartós tankönyvek különgyűjteményt képeznek. A raktárban, külön polcokon kerülnek elhelyezésre.
221
Ingyen tankönyvek nyilvántartása, kezelése Tanulói kölcsönzések: 1. Minden beleltározott tankönyv előzéklapjára pecsét kerül, amely tartalmazza a kölcsönző nevét, osztályát, valamint a tanév végén visszakapott példány állapotát. 2. Az iskolai könyvtár állományában meglévő tankönyveket a tanulók egy tanévre kölcsönözhetik. Pótvizsga esetén a vizsga letételéig. Bukás esetén a kikölcsönzött tankönyveket a következő évben is használhatja. 3. A kölcsönzést a Kölcsönzési füzetben tartjuk nyilván. A kölcsönzés idejét, a tankönyv leltári számát, címét írjuk le. A tanuló aláírással igazolja az átvételt. A tankönyvek kölcsönzése nem befolyásolja a könyvtárból kikölcsönözhető könyvek számát. A visszahozatal idejét rögzítjük a füzetben. 4. A tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. A kölcsönzött könyvek épségéért a könyvek értékének: 1. év végén 75%-kal, 2. év végén 50 %-kal, 3. év végén 25 %-kal, 4. év végén 0 %-kal felel. 5. A szülő a befizetett összegről elismervényt kap. Az így befolyt pénzt az iskolai könyvtár fejlesztésére fordítjuk. 6. A selejtezést törlési jegyzék készítésével végezzük. A leltárkönyvben a leltári szám áthúzásával és a megjegyzés rovatban a törlési jegyzék számával, valamint a törlés éve (1/2004) bejegyzéssel jelöljük. A könyvben a „Törölve” pecséttel kiütjük a tulajdonbélyegzőket. Nevelői kölcsönzések: 1. A nevelők a munkájukhoz szükséges tankönyveket, munkafüzeteket, tanmeneteket, témazárókat stb.) egy tanévre kölcsönözhetik az iskola könyvtárából. 2. A kiadóktól ingyen kapott dokumentumokat nem leltározzuk be, de az iskola pecsétjét a címlapra beütjük és egy „I” betűt írunk bele. Csak ezután lehet kölcsönözni a példányokat. 3. A kölcsönzést a Kölcsönzési füzetben tartjuk nyilván. A kölcsönzés idejét, a tankönyv leltári számát, címét írjuk le. 4. Tanév végén a nevelők minden kikölcsönzött könyvet visszaadnak a könyvtárba. Kivétel, ha a nevelő több évig ugyanazt a tárgyat és évfolyamot tanítja. Szaktantermi letétek: 1. Egyes tankönyvek, a szöveggyűjtemények, a példatárak, az atlaszok, a szótárak többéves használatra szaktantermi letétként adhatók kölcsönzésre. 2. A könyveket a szaktanár veszi át a könyvtárostól jegyzékkel (2 példányban), melyet mindketten aláírnak. Egy marad a könyvtárosnál, a másikat a nevelő teszi el. Minden tanév végén ketten ellenőrzik a letétet. A könyvek javításáról, selejtezéséről és pótlásáról a könyvtáros gondoskodik. 3. A napköziben és a tanulószobában évfolyamonként 1-1 tankönyvi és munkafüzeti sorozatot is szaktantermi letétként kezelünk.
222
21. FÜGGELÉKEK 1. sz. függelék: Vezetői pótlékok, egyéb pótlékok A vezetői munkakörökhöz kapcsolódó illetménypótlékok kialakításánál a hatályos jogszabályokat vesszük figyelembe. Az adott jogszabály Az intézmény által által meghatározott folyósított mértéke Pótlék megnevezése mértéke (a pótlékalap (a pótlékalap %-ában) %-ában) Vezetői pótlék: 200-250 200 Magasabb vezető: 100-200 100-200 vezető: Címpótlék: 25 25 munkatársi cím: 50 50 tanácsosi cím: 75 75 főmunkatársi cím: 100 100 főtanácsosi cím: Egészségkárosító kockázat esetére járó pótlék: 100 Idegennyelv-tudási pótlék: 50 középfokú nyelvvizsga: 100 felsőfokú nyelvvizsga: Osztályfőnöki pótlék: 38-100 38 Diákönkormányzatot segítő pótlék: 12-30 12-20 Munkaközösség-vezetői pótlék: 12-30 12; 25 Gyógypedagógiai pótlék: 38-100 Nemzetiségi pótlék: 18-42 Számítástechnikai pótlék: 36-60 36; 60
223
22. ELFOGADÓ NYILATKOZATOK
-
A Mecsekaljai Iskola szakalkalmazotti értekezletének jegyzőkönyvei, jelenléti ívei A Közalkalmazotti Tanács nyilatkozata A Mecsekaljai Iskola diákönkormányzatának nyilatkozata A Mecsekaljai Iskola szülői szervezetének nyilatkozata Fenntartói határozat a Pedagógiai Program jóváhagyásáról
224
