Mecsekaljai Óvoda és Általános Iskola
PEDAGÓGIAI PROGRAM
2011. 1
1. TARTALOM 1.
TARTALOM ____________________________________________________________ 2
2.
BEVEZETÉS ____________________________________________________________ 10
3.
AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA ____________________________________________ 11 3.1.
A MECSEKALJAI ISKOLA INTÉZMÉNYEGYSÉGEI _________________________________ 11
4. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ ÉS AZ ÓVODÁBAN FOLYÓ NEVELŐ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI ________________ 11 4.1.
ALAPELVEK _____________________________________________________________ 11
4.2.
CÉLOK _________________________________________________________________ 12
4.3.
FELADATOK ____________________________________________________________ 12
4.4.
ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK ___________________________________________________ 15
5.
A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK _____________________ 16
6.
A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK________________________ 16
7. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG _____________________________________________________________ 17 8.
A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK __________ 17
9.
A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ______________ 18
10. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK, A TANULÁSI KUDARCCAL VESZÉLYEZTETETT ÓVODÁS GYERMEKEK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM ______ 18 11.
A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ PROGRAM ___________________ 19
12.
INTÉZMÉNYÜNK EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJÁNAK ALAPELVEI_____________ 20
13.
INTÉZMÉNYÜNK KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJÁNAK ALAPELVEI __________ 20
14. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI ____________________ 20 15. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A GYERMEK ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI _________________________________ 21 15.1.
AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI _____________________________________________ 21
15.2.
AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI _____________________ 21
16.
A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK MINŐSÍTÉSE, ÉRTÉKELÉSE ___________________ 22
17.
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ALKALMAZÁSAI________________________________ 22
2
17.1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ALKALMAZÁSA A MECSEKALJAI ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZÉKHELYINTÉZMÉNYÉBEN _______________________________________________________ 22 17.1.1. Bevezető ___________________________________________________________________ 22 17.1.1.1. Igazgatói bevezető ________________________________________________________ 22 17.1.1.2. Helyzetelemzés ___________________________________________________________ 23 17.1.1.3. Iskolánk sajátosságai_______________________________________________________ 24 17.1.1.4. Az iskola nevelőtestületének pedagógiai hitvallása, küldetésnyilatkozata _____________ 24 17.1.2. Nevelési Program ____________________________________________________________ 25 17.1.2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai ________________________________________________________________________ 25 17.1.2.1.1. Alapelvek ____________________________________________________________ 25 17.1.2.1.2. Célok ________________________________________________________________ 25 17.1.2.1.3. Feladatok ____________________________________________________________ 26 17.1.2.1.4. Eszközök, eljárások _____________________________________________________ 27 17.1.2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ________________________________ 28 17.1.2.3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ____________________________________ 29 17.1.2.3.1. A személyiség- és közösségfejlesztés színterei _______________________________ 30 17.1.2.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ______ 31 17.1.2.5. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek ________________________ 32 17.1.2.6. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ____________________________ 33 17.1.2.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ________________ 34 17.1.2.7.1. SNI-s tanulók fejlesztésének célja, alapelvei és kiemelt feladatai ________________ 35 17.1.2.7.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő program _____________________________ 35 17.1.2.8. Egészségnevelési- és környezeti nevelési program ________________________________ 36 17.1.2.9. A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok _____________________________ 36 17.1.2.10. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ________________________________________________________________________ 36 17.1.2.11. Minőségirányítás, minőségellenőrzés __________________________________________ 37 17.1.2.11.1. Egyéb tevékenységek __________________________________________________ 37 17.1.3. Helyi tanterv________________________________________________________________ 38 17.1.3.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, valamint azok óraszámai, az előírt tananyag és követelményei __________________ 38 17.1.3.1.1. Csoportbontás ________________________________________________________ 40 17.1.3.2. Az egyes modulok értékelése és minősítése: ____________________________________ 40 17.1.3.3. A „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben” ______ 41 17.1.3.3.1. Kompetenciaalapú programcsomagok bevezetése ___________________________ 41 17.1.3.3.2. Tantárgytömbösítés ____________________________________________________ 41 17.1.3.3.3. Műveltségterület szerinti tanítás tantárgyi bontás nélkül szakrendszerű oktatásban 42 17.1.3.3.4. Moduláris oktatás megvalósítása _________________________________________ 42 17.1.3.3.5. Nem tanórai formában megszervezett kötelező „tananyag-átadás” formái: _______ 42 17.1.3.4. A kompetencia alapú nevelés-oktatás implementációja ___________________________ 43 17.1.3.5. Nem szakrendszerű oktatás _________________________________________________ 45 17.1.3.6. Tanórán kívüli foglalkozások _________________________________________________ 45 17.1.3.7. A mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása _____________________________ 46 17.1.3.8. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét ____________________________ 47 17.1.3.8.1. A kompetenciaalapú oktatás eredményes bevezetéséhez és alkalmazásához szükséges tankönyvek kiválasztásának elvei: ____________________________________________________ 47 17.1.3.8.2. Tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: __________________ 49
3
17.1.3.8.3. A kompetenciaalapú oktatás bevezetéséhez, a programcsomagok alkalmazásához szükséges tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztási alapelveinek meghatározása: _____ 49 17.1.3.9. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ________________________________ 49 17.1.3.9.1. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: ___________________________________ 50 17.1.3.9.2. Az iskolai számonkérések követelményei, formái és korlátai ____________________ 50 17.1.3.9.3. Értékelés, minősítés ____________________________________________________ 52 17.1.3.9.4. Az értékelés rendje ____________________________________________________ 53 17.1.3.10. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok elvei és korlátai ________________________________________________________________________ 56 17.1.3.11. A tanulók fizikai állapotának mérése __________________________________________ 58 17.1.3.12. A tanulók magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei _________ 58 17.1.3.12.1. A magatartás értékelése _______________________________________________ 59 17.1.3.12.2. Szorgalom érékelése __________________________________________________ 60 17.1.3.12.3. Magatartás és szorgalom értékelése ______________________________________ 61 17.1.3.12.4. A jutalmazás formái ___________________________________________________ 62 17.1.3.12.5. Elmarasztalás formái __________________________________________________ 63
17.2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ALKALMAZÁSA AZ ORFŰI FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN ___________________________________________________________________ 64 17.2.1. Bevezető ___________________________________________________________________ 64 17.2.1.1. Az iskola bemutatása ______________________________________________________ 64 17.2.1.2. Iskolánk működésének törvényi feltételei _______________________________________ 64 17.2.1.3. Törvényi szabályozás _______________________________________________________ 65 17.2.2. Nevelési program ____________________________________________________________ 65 17.2.2.1. Pedagógiai alapelveink _____________________________________________________ 65 17.2.2.1.1. Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása ___________________________ 65 17.2.2.2. Az iskolánkban folyó nevelő és oktatómunka céljai, feladatai, eszközei eljárásai _______ 67 17.2.2.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok _______________________ 69 17.2.2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ___________________________________ 70 17.2.2.5. Kulcskompetenciák fejlesztése _______________________________________________ 71 17.2.2.6. Információs és kommunikációs kultúra ________________________________________ 72 17.2.2.7. 2.7 A személyiség- és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák __________________________________________________________ 72 17.2.2.7.1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. ___________________________________________________ 72 17.2.2.7.2. A nevelési és oktatási célok megvalósítását segítő tanítási órán kívüli tevékenységek 72 17.2.2.7.3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: _____ 74 17.2.2.7.4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek: _________________ 74 17.2.2.7.5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: ______________________ 74 17.2.2.7.6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése_________________ 75 17.2.2.7.7. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek: ______________________ 76 17.2.2.8. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái __________________ 76 17.2.2.9. Iskolai egészségnevelési program _____________________________________________ 77 17.2.2.10. Iskolai környezeti nevelési program ___________________________________________ 78 17.2.2.10.1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: ______________ 78 17.2.2.10.2. Az iskolai környezeti nevelést szolgáló tevékenységformák ___________________ 78
17.3.
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ALKALMAZÁSA A JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN __ 79
17.3.1. Bevezető ___________________________________________________________________ 79 17.3.1.1. Az iskola működésének törvényi feltétele _______________________________________ 79
4
17.3.1.2. Törvényi szabályozás _______________________________________________________ 79 17.3.2. Nevelési program ____________________________________________________________ 80 17.3.2.1. Iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ________________________________________________________________________ 80 17.3.2.1.1. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai __________________________________ 80 17.3.2.1.2. Idegen nyelvek oktatása iskolánkban ______________________________________ 83 17.3.2.1.3. Az iskolai nevelés – oktatás alapvető céljai __________________________________ 85 17.3.2.1.4. A kulcskompetenciák fejlesztése __________________________________________ 86 17.3.2.1.5. Tanulással, műveltséggel, munkával kapcsolatos értékek közvetítése – humanista iskola ____________________________________________________________________ 87 17.3.2.1.6. Testi és lelki egészség ___________________________________________________ 88 17.3.2.1.7. Énkép, önismeret ______________________________________________________ 88 17.3.2.1.8. A környezettudatosságra nevelés _________________________________________ 88 17.3.2.1.9. Információs és kommunikációs kultúra _____________________________________ 89 17.3.2.1.10. Gazdasági nevelés ____________________________________________________ 89 17.3.2.1.11. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire _______________________________________ 89 17.3.2.1.12. Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra _______________________________ 90 17.3.2.1.13. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés _____________________________ 90 17.3.2.1.14. Integrált nevelés, beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek ___________________________________________________________________ 90 17.3.2.1.15. Tehetséggondozás ____________________________________________________ 91 17.3.2.1.16. Nem szakrendszerű oktatás _____________________________________________ 92 17.3.2.1.17. A nevelő-oktató munka ellenőrzése, mérése, értékelése _____________________ 93 17.3.2.1.18. Ellenőrzés ___________________________________________________________ 94 17.3.2.1.19. Mérés ______________________________________________________________ 94 17.3.2.1.20. A tanulók körében végzett mérések ______________________________________ 95 17.3.2.1.21. Értékelés ____________________________________________________________ 96 17.3.2.1.22. A szülők, tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái ______________ 102 17.3.2.1.23. A magasabb évfolyamra lépés feltételei és az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei ________________________________________________________________ 103 17.3.2.1.24. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése __________________________________________________________________ 105 17.3.2.1.25. A tanulók magatartásának értékelése ____________________________________ 117 17.3.2.1.26. A tanulók szorgalmának értékelése ______________________________________ 118 17.3.2.1.27. Az iskolai jutalmazás formái ___________________________________________ 119 17.3.2.1.28. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei _____________________ 120 17.3.2.2. Felszerelések mennyisége __________________________________________________ 126 17.3.2.3. Az intézmény helyiségeinek felújításával összefüggő tervezett költségek ____________ 129 17.3.2.4. Tanórán kívüli nevelés színterei _____________________________________________ 130 17.3.2.4.1. Egészségnevelési Program ______________________________________________ 130 17.3.2.4.2. Az egészségnevelés célja _______________________________________________ 137 17.3.2.4.3. Az iskolai sportkör működésének feltételei és keretei: _______________________ 138 17.3.2.4.4. Osztályfőnöki órák ____________________________________________________ 138 17.3.2.4.5. Egészségtan _________________________________________________________ 139 17.3.2.4.6. Technika és életvitel ___________________________________________________ 140 17.3.2.4.7. Tanórán kívüli tevékenységek ___________________________________________ 140 17.3.2.4.8. Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos intézményi feladatok _____________________ 140 17.3.2.4.9. Környezetnevelési Program _____________________________________________ 142 17.3.2.4.10. Napköziotthon tevékenysége __________________________________________ 145 17.3.2.4.11. Szabadidős foglalkozások______________________________________________ 146
5
17.3.2.4.12. 17.3.2.4.13. 17.3.2.4.14. 17.3.2.4.15.
17.4.
Az iskolai munka szerves részei a tanórán kívüli foglalkozások ________________ 146 Diákönkormányzat ___________________________________________________ 147 Gyermek és ifjúságvédelemi program ____________________________________ 149 Katasztrófavédelem __________________________________________________ 150
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ALKALMAZÁSA A KÖZTÁRSASÁG TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN _ _____________________________________________________________________ 152
17.4.1. Bevezető __________________________________________________________________ 152 17.4.1.1. Az iskola küldetése________________________________________________________ 152 17.4.2. Az intézményegység nevelési programja ________________________________________ 152 17.4.2.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai, eszközei _____ 152 17.4.2.1.1. Alapelvek ___________________________________________________________ 152 17.4.2.1.2. Célok _______________________________________________________________ 153 17.4.2.1.3. Kiemelt fejlesztési feladatok ____________________________________________ 153 17.4.2.1.4. A feladatok megvalósítását segítő eljárások, eszközök _______________________ 154 17.4.2.1.5. A tanórán kívüli képzés lehetőségei ______________________________________ 154 17.4.2.2. A képzés rendje __________________________________________________________ 156 17.4.2.2.1. A tanulói jogviszony ___________________________________________________ 156 17.4.2.2.2. Tanulócsoportok szervezése tanórákon ___________________________________ 156 17.4.2.2.3. Az iskolai oktatás választható órakeretének felosztása: _______________________ 157 17.4.2.2.4. A nyelvtanulás alóli mentesítés __________________________________________ 157 17.4.2.2.5. Képzési sajátosságok __________________________________________________ 157 17.4.2.2.6. A képzés belső szakaszai _______________________________________________ 157 17.4.2.3. Nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon ________________________________ 159 17.4.2.3.1. A nem szakrendszerű oktatás tartalmi oldala _______________________________ 160 17.4.2.3.2. Alkalmazható munkaszervezési módok ___________________________________ 161 17.4.2.3.3. A nem szakrendszerű oktatás megvalósításának intézményünkön belüli lehetőségei __ ___________________________________________________________________ 161 17.4.2.3.4. A nem szakrendszerű oktatás megszervezésének folyamata ___________________ 161 17.4.2.3.5. A tanulók teljesítményének értékelése ____________________________________ 162 17.4.2.3.6. Taneszközök _________________________________________________________ 162 17.4.2.3.7. A nem szakrendszerű oktatás dokumentálása ______________________________ 162 17.4.2.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ______________________ 162 17.4.2.4.1. Alapelvünk: __________________________________________________________ 162 17.4.2.4.2. Cél: ________________________________________________________________ 162 17.4.2.4.3. Feladatunk: __________________________________________________________ 163 17.4.2.5. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok __________________________ 163 17.4.2.5.1. Céljaink a közösségfejlesztés területén: ___________________________________ 163 17.4.2.5.2. Feladataink a célok alapján: _____________________________________________ 163 17.4.2.5.3. A feladatok megvalósításának területei: ___________________________________ 163 17.4.2.5.4. 5.4. Tanulói részvétel az iskolai közéletben ________________________________ 164 17.4.2.5.5. Diákönkormányzat: ___________________________________________________ 164 17.4.2.6. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység _____ 164 17.4.2.7. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ______________________ 165 17.4.2.8. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység _____________ 165 17.4.2.8.1. A halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén: ___________________________ 165 17.4.2.8.2. A hátrányos helyzetű tanulóknál: ________________________________________ 165 17.4.2.9. A tanulási kudarcnak kitett tanulók segítése ___________________________________ 166 17.4.2.10. Sajátos nevelési igényű tanulók _____________________________________________ 166 17.4.2.11. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység _____________________________ 166
6
17.4.2.12. Egészség- és környezetnevelési program ______________________________________ 167 17.4.2.12.1. Helyzetelemzés _____________________________________________________ 167 17.4.2.12.2. Az egészségneveléssel, környezeti neveléssel kapcsolatos tevékenység helyzete _ 168 17.4.2.12.3. Céljaink ____________________________________________________________ 170 17.4.2.12.4. A program feladatai, fejlesztési területei _________________________________ 170 17.4.2.12.5. A program megvalósulásának szinterei ___________________________________ 171 17.4.2.12.6. Tevékenységi formák _________________________________________________ 172 17.4.2.12.7. Egészségügyi prevenció _______________________________________________ 173 17.4.2.12.8. Felelősségi körök, kompetenciák________________________________________ 174 17.4.2.12.9. Erőforrások _________________________________________________________ 175 17.4.2.12.10. Ellenőrzés, értékelés, sikerkritériumok __________________________________ 176 17.4.2.13. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ____________________________________________________________________ 177 17.4.2.13.1. Elvek, korlátok: ______________________________________________________ 177 17.4.2.13.2. Befolyásoló tényezők: ________________________________________________ 177 17.4.2.14. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges feltételek ______________________ 177 17.4.2.14.1. Személyi feltételek ___________________________________________________ 177 17.4.2.14.2. 14.2.Tárgyi feltételek _________________________________________________ 178 17.4.2.14.3. Az iskolának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere ___________________ 178 17.4.2.15. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködés formái, továbbfejlesztésének lehetőségei __ 178 17.4.2.16. A szülők által ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások _________________________ 179 17.4.2.17. Pedagógiai Programunk sikerkritériumai ______________________________________ 179
17.5. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ALKALMAZÁSA A PÁZMÁNY PÉTER UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN __________________________________________________________________ 180 17.5.1. Bevezető __________________________________________________________________ 180 17.5.1.1. Iskolánk története ________________________________________________________ 180 17.5.1.2. Iskolánk bemutatása ______________________________________________________ 181 17.5.2. Nevelési program ___________________________________________________________ 181 17.5.2.1. Nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ____ 181 17.5.2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ______________________ 183 17.5.2.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok __________________________________ 185 17.5.2.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység _____ 186 17.5.2.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ______________________ 187 17.5.2.5.1. A tehetség- és képességfejlesztés színterei az iskolánkban ____________________ 188 17.5.2.6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok _________________________ 189 17.5.2.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program _______________ 190 17.5.2.8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység _____________________________ 191 17.5.2.9. Az iskola egészségnevelési programja ________________________________________ 192 17.5.2.9.1. A mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló program ___________ 194 17.5.2.10. Az iskola környezeti nevelési programja _______________________________________ 195 17.5.2.11. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke _____________________________________________________________ 201 17.5.2.12. Szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 202 17.5.2.13. A napközi nevelési programja _______________________________________________ 203 17.5.3. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE __________________________________________________ 206 17.3.2.5. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások rendszere _______________________________________________________________________ 206 17.3.2.6. A helyi tantervben megjelenő modulok _______________________________________ 209 17.3.2.7. Előirt tananyag és követelmények ___________________________________________ 210
7
17.3.2.8. 17.3.2.9.
A kompetencia fejlesztés szerepe a helyi tantervben _____________________________ 210 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: _______________________________________________________________________ 211 17.3.2.10. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei _______________________________ 211 17.3.2.11. A tanulók teljesítménye, magatartása, szorgalma értékelése és minősítése __________ 212 17.3.2.11.1. A magatartás értékelése ______________________________________________ 212 17.3.2.11.2. Szorgalom értékelése: ________________________________________________ 213 17.3.2.12. A jutalmazás és büntetés elvei, formái. _______________________________________ 214 17.3.2.12.1. Jutalmazás _________________________________________________________ 214 17.3.2.12.2. Büntetés ___________________________________________________________ 215 17.3.2.13. Az iskolai írásbeli és szóbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya __________________________________________________ 217 17.3.2.14. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ____________________________________________________ 219 17.3.2.15. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ____________________ 220 17.3.2.16. Világörökség ____________________________________________________________ 221 17.3.2.17. Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése ________________________________ 222
17.6.
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ALKALMAZÁSA A RÁCVÁROSI – ISTENKÚTI ÓVODÁBAN____ 223
17.6.1. Bevezető __________________________________________________________________ 223 17.6.1.1. A Rácvárosi és Istenkúti óvodák sajátos jellemzői _______________________________ 223 17.6.1.2. Szakmai munkánk alapja___________________________________________________ 224 17.6.1.3. A közös program készítésének indokai: _______________________________________ 224 17.6.2. Óvodai nevelésünk alapjai ___________________________________________________ 225 17.6.2.1. Az egyenlő hozzáférés biztosítása ____________________________________________ 225 17.6.2.2. Innovatív pedagógiai törekvéseink: __________________________________________ 226 17.6.2.3. Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése, nevelése__________________________ 226 17.6.2.3.1. Enyhe fokban hallássérült – nagyothalló gyermekek _________________________ 230 17.6.2.3.2. Az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek __________________________________ 230 17.6.2.3.3. A beszédfogyatékos, súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermekek __________ 231 17.6.2.4. Gyermekvédelem _________________________________________________________ 231 17.6.3. A néphagyományőrző óvodai program, a nevelés játékkal, mesével óvodai program integrációja _________________________________________________________________________ 232 17.6.3.1. Néphagyományőrzés a nevelés folyamatában, az évkör, óvodai életünk mindennapjai, ünnepei _______________________________________________________________________ 232 17.6.4. Nevelési felfogásunk, céljaink, feladataink ______________________________________ 237 17.6.4.1. Nevelőtestületünk nevelési felfogása: ________________________________________ 237 17.6.4.2. Nevelési céljaink: _________________________________________________________ 238 17.6.4.3. Gyermekkép _____________________________________________________________ 238 17.6.4.4. Óvodakép _______________________________________________________________ 239 17.6.4.5. Az óvodai nevelés feladatai, tevékenységei ____________________________________ 240 17.6.4.5.1. Az egészséges életmód kialakítása _______________________________________ 240 17.6.4.5.2. Az érzelmi nevelés, szocializáció biztosítása ________________________________ 243 17.6.4.5.3. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása ______________________ 247 17.6.5. Az óvodai élet megszervezésének elvei, az óvoda kapcsolatai ______________________ 250 17.6.5.1. Személyi feltételek ________________________________________________________ 250 17.6.5.2. Tárgyi feltételek __________________________________________________________ 250 17.6.5.3. Az óvodai élet megszervezése _______________________________________________ 250 17.6.5.3.1. Napirendi javaslat: ____________________________________________________ 251 17.6.5.3.2. Heti rendi javaslat: ____________________________________________________ 251
8
17.6.5.3.3. Az óvoda kapcsolatai __________________________________________________ 251 17.6.6. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógusok feladatai_______________ 252 17.6.6.1. Játék ___________________________________________________________________ 252 17.6.6.2. Vers, mese, népi mondóka _________________________________________________ 255 17.6.6.3. Népi dalos játékok, ének, zene ______________________________________________ 258 17.6.6.4. Rajzolás, mintázás, kézimunka, népi kismesterségek ____________________________ 260 17.6.6.5. Mozgás, népi mozgásos játékok _____________________________________________ 262 17.6.6.6. Külső világ tevékeny megismerése ___________________________________________ 264 17.6.6.7. Játék és munka __________________________________________________________ 266 17.6.6.8. Tevékenységekben megvalósuló tanulás ______________________________________ 268 17.6.7. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére__________________________________________ 269 17.6.7.1. A gyermekek tevékenységeinek fejlődése óvodáskor végére_______________________ 269 17.6.7.2. 8. 2. Az iskolakezdéshez szükséges feltételek ___________________________________ 270
18.
ZÁRÓRENDELKEZÉSEK________________________________________________ 272
19.
MELLÉKLETEK ______________________________________________________ 273
9
2. BEVEZETÉS Pedagógiai programunk a TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0067. sz. a „Kompetenciaalapú oktatás bevezetése innovatív intézményekben” c. pályázatnak megfelelően átdolgozásra került. (A módosításokat piros színnel jelöltük.) A Pedagógiai Program kidolgozásának, módosításának további szempontjai: A Közoktatási törvény és a NAT folyamatos módosításának okai: Az iskolákban tapasztalható oktatásközpontúság, „adatbázisok” tanítása az érzelmi nevelés, és a készségek fejlesztése helyett, A hátrányos helyzet növekedése az iskolai tanulmányok alatt, Az idegennyelv-tudás és az informatikai tudás hiánya A Közoktatási törvény és a NAT módosításának célja: Az egész életen át tartó tanulás képességének kialakítása Társadalmi esélyegyenlőség növelése Felesleges túlterhelés megszűntetése A felnőtt konstruktív életvitelhez szükséges kulcskompetenciák erősítése Az intézményünkben folyamatosan követnünk kell ezeket a törvényi és társadalmi változásokat. El kell fogadnunk azt is, hogy az iskola, óvoda szolgáltató intézmény. Az oktatás piacosodik, gazdasági versenytényezővé válik. A piaci igények versenyképes tudást követelnek. Elvárják az iskolától, hogy a gyerekekben társadalmilag hasznos képességeket alakítson ki: konstruktív életvezetésre való igényt, folyamatos tanulásra és önfejlesztésre való igényt, a tolerancia képességét, kommunikációs és együttműködési képességeket, idegen nyelvi kommunikáció képességét, kezdeményező és vállalkozói képességet. Intézményünknek alkalmazkodnia kell ezekhez az igényekhez, folyamatos megújulásra készen. Ehhez állandóan figyelni és értékelni kell az intézmény legfontosabb partnereinek (szülők, tanulók, fenntartó) igényeit és elvárásait. A Mecsekaljai Óvoda és Általános Iskola intézményegységei értékes hagyományaira építve, széles tevékenységkínálattal, a gyerekek sokoldalú fejlesztésével és a fenntarthatóság pedagógiájának felhasználásával törekszik a kor kihívásainak megfelelni. A 2009/2010. tanévtől a TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0067. sz. a „Kompetenciaalapú oktatás bevezetése innovatív intézményekben” c. pályázat megvalósítói között szerepel a Mecsekaljai Óvoda és Általános Iskola székhelyintézménye. A pályázat keretében több területen bevezetik a kompetenciaalapú oktatást.
10
3. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA A Mecsekaljai Iskola egy többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, amely feladatait szakmailag önálló, egymással együttműködő, tevékenységüket összehangoló intézményegységekből álló intézményként látja el. 3.1.
A MECSEKALJAI ISKOLA INTÉZMÉNYEGYSÉGEI Mecsekaljai Iskola (Székhely) Jurisics Utcai Általános Iskola Köztársaság Téri Általános Iskola Pázmány Péter Utcai Általános Iskola Rácvárosi – Istenkúti Óvoda Fekete István Általános Iskola
7633 Pécs, Bánki D. út 2. 7624 Pécs, Jurisics M. u. 17. 7623 Pécs, Köztársaság tér 1. 7634 Pécs, Pázmány P. u. 27. 7635 Pécs, Rácvárosi u. 56. 7677 Orfű, Ady E. u. 6.
4. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ ÉS AZ ÓVODÁBAN FOLYÓ NEVELŐ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI 4.1.
ALAPELVEK Széleskörű általános műveltség, ismeretek nyújtása. Egyenlő hozzáférés, esélyegyenlőség biztosítása a képesség szerinti differenciálás elvének érvényesülése. Az „egész életen át tartó tanulás” megalapozása, kompetenciafejlesztés (képességek, ismeretek, attitűdök – viszonyulások fejlesztése). Intézményünk csak akkor lehet eredményes, ha a szülők és a gyerekek minden méltányolható szükségleteinek és elvárásainak megfelel. Elfogadjuk, hogy gyermekeink különböző háttérrel rendelkeznek. Azért dolgozunk, hogy az intézményeinkben minden gyerek szükségletei szerint megkapja a számára legmegfelelőbb fejlesztést ahhoz, hogy az életben megállja a helyét. A gyerekek számára biztonságos, támogató légkört teremtünk. Fontos számunkra, hogy tanulóink és óvodás gyermekeink testileg és lelkileg egészségesek legyenek. Tiszteljük az alapvető emberi értékeket és alapot adunk az erkölcsös emberi élethez. Védjük és tiszteljük a kultúra és a természet értékeit. Önismereten alapuló jövőképet alakítunk ki.
11
4.2.
4.3.
CÉLOK A gyerekek személyiségének megismerése. A tanulók és óvodás gyermekek pozitív jellemvonásainak erősítése, egyéni képességeik kibontakoztatása. Az iskola oktatási-nevelési tevékenységének és az óvoda nevelési és ismeretnyújtási tevékenységének módosítása annak érdekében, hogy a kompetenciafejlesztés nagyobb teret kapjon a napi tevékenységben. Az anyanyelv helyes használatának megtanítása, a diákok és óvodás gyermekek beszédkultúrájának fejlesztése. A gyerekek logikus gondolkodásának és problémamegoldó képességének fejlesztése. Egy idegen nyelv alkalmazható megtanítása a tanulóknak. A gyerekek megtanítása a számítástechnika korszerű eszközeinek alkalmazására. A tanulók önálló és az óvodás gyermekek kíváncsiságon alapuló, tevékenységközpontú ismeretszerzésének kialakítása. Az általános emberi értékek (becsület, felelősség, tisztelet, az egymás irántitolerancia, emberszeretet, hagyományápolás és tisztelet) tudatosítása diákjainkban, mintaként való közvetítése óvodásaink számára. Intézményeinkből az erőszak kizárása, a tanulók és óvodás gyermekek testi épségének megóvása. Bizalmon, és elfogadáson alapuló tanár-diák, óvónő–gyermek, óvónő-szülő kapcsolat kialakítása. Minden diákunk számára a reális továbbtanulási irány, óvodásaink számára a képességeiknek megfelelő iskolaválasztás irányának kiválasztása, elősegítése. A gyerekek önismeretének fejlesztése, helyes énkép kialakítása. Az egészség, az egészséges életmód és a rendszeres testmozgás szerepének tudatosítása, óvodában az „egészségtudatos” magatartás megalapozása. A környezetvédelem fontosságának tudatosítása a gyerekekben, az óvodás gyermekek környezet iránti érzelmi kötődésének kialakítása. Az egyetemes és nemzeti kultúra megismertetése tanulóinkkal, óvodás gyermekeinkkel a nemzeti kultúrkincsünk alapja, a néphagyományok éltetése. A tudásalapú társadalom megteremtése érdekében az oktatás hatékonyabbá tétele, az egész életen át tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése segítségével. A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése és megerősítése. A TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0067. sz. pályázathoz kapcsolódó célrendszeri egyéb kiegészítéseket jelen Pedagógiai Program Mecsekaljai Óvoda és Általános Iskola székhelyintézményére vonatkozó részei tartalmazzák. FELADATOK Lehetőség szerint már az intézménybe lépéskor és a felsőbb évfolyamba kerüléskor tájékozódni kell a gyermek személyiségéről, képességeiről, egészségi állapotáról, családi körülményeiről. 12
Akkor tekintjük sikeresnek, ha bemeneti mérés és a hozzáadott pedagógiai érték vizsgálata ezt igazolja. A feladatot akkor oldottuk meg, ha a gyermek sikeresen beilleszkedett az új közösségbe, tanulmányi eredménye, óvodások esetében személyiségfejlődésének üteme pedig megfelel a képességeinek. Pedagógusainknak lehetőséget kell biztosítani a kompetenciafejlesztő módszerek, eljárások elsajátítására, tudatosítására. Ki kell alakítani a kompetenciafejlesztés tárgyi feltételeit, és beépíteni elemeit az intézmény tevékenységébe. Feladatunkat akkor oldottuk meg eredményesen, ha a tantestület 75 százalékának képzési kultúrájában legalább 25 százalékban megjelennek a kompetenciafejlesztés helyi tantervben, Óvodai Nevelési Program kiegészítésében részletezett elemei. A gyermekekkel el kell sajátíttatni az ismeretszerzéshez szükséges alap- és kulcskompetenciákat, az óvodás korosztály tekintetében feladatunk az alap- és kulcskompetenciák életkori sajátosságokat figyelembe vevő megalapozása. Munkánk eredményes, ha a gyermekek nagy része képes ~ az egyes tantárgyak szakkifejezéseit jól használva, választékosan kifejezni magát, az óvodai tevékenységterületek szókincskészletét megérteni és elsajátítani, helyzettől függően helyesen alkalmazni. ~ a megszerzett ismereteit a mindennapi életben hasznosítani, ~ problémáit képességeihez mérten megoldani, ~ a hagyományos információforrásokat és az informatika eszközeit tudatosan használni a tudása bővítésére, ~ hétköznapi beszédhelyzetekben iskolánk befejezésekor idegen nyelven megértetni magát. Munkánk eredményességét jelezni fogja az országos kompetenciaméréseken elért teljesítmény is. Az alapkészségek fejlesztésével, a hatékonyabb módszerek és a motiváltság következtében a tanulók szívesebben járnak óvodába, iskolába, nő a teljesítményük, partnereink elégedettsége növekszik. Munkánk eredményes, ha a gyermekek nagy része ~ szeret óvodába, iskolába járni ~ képes az elvárásoknak megfelelően teljesíteni. Munkánk eredményességét jelezni fogják a partneri igény-, és elégedettségmérés eredményei is. A tanulóink már az általános iskolában szerezzenek jártasságot az informatika, a számítástechnika terén, alakuljanak ki és fejlődjenek digitális készségeik. Munkánk eredményes, ha ~ a pedagógusok használják az IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák) eszközöket a tanítás-tanulás folyamatában. ~ a gyermekek megismerik az IKT eszközök használatát, lehetőség szerint képessé váljanak alkalmazásukkal az önálló ismeretszerzésre, az információk elérésére. ~ a gyermekek nagy része eszközként használja a számítógépet, internetet tudásának gyarapítására. A befogadó pedagógiai kultúra támogatása, szegregáció-mentes együttnevelési környezet kialakítása, a lemorzsolódás csökkentése és a differenciált foglalkozás megvalósítása érdekben. 13
Munkánk akkor eredményes, ha ~ az előítéletes megnyilatkozásokat a tanítók és pedagógusok elutasítják. ~ a differenciált képességfejlesztés megvalósul. Bővíteni kell a tanárok és a diákok, óvodapedagógusok és óvodás gyermekek ismereteit, melyek segítik a harmonikus emberi kapcsolatok kialakítását, fejlesztését, fenntartását. Munkánk akkor eredményes, ha ~ a diákok és óvodások között csökken a trágár szavak használata és a verekedések száma, ~ az egymás közötti vitás eseteket tanulóink és óvodás gyermekeink képesek megoldani erőszak nélkül, ~ tanulóink és óvodásaink bizalommal fordulnak hozzánk és kérik segítségünket konfliktus esetén. Diákjainkban ki kell alakítani a reális énképet, és meg kell ismertetnünk őket az egyes foglalkozások jellemzőivel és követelményeivel. Feladatunkat eredményesen oldottuk meg, ha ~ tanulóink tudatában vannak képességeiknek, ~ érdeklődésüknek és képességüknek megfelelő iskolát, szakmát választanak. Ki kell alakítani tanulóinkban és az óvodás gyermekekben, rajtuk keresztül családjaikban is az egészséges élet iránti igényt. Munkánk akkor sikeres, ha ~ a gyerekek táplálkozásuk során előnyben részesítik az egészséges ételeket és italokat, ~ tanulóink és óvodásaink minden nap végeznek testmozgást, ~ felméréseink azt bizonyítják, hogy a gyerekek edzettsége életkoruknak megfelelő és folyamatosan fejlődik, ~ diákjaink tudatosan kerülik a káros szenvedélyeket. El kell érnünk, hogy tanulóink és óvodás gyermekeink csak tiszta és rendezett környezetben érezzék jól magukat. A feladatot akkor oldottuk meg, ha ~ a gyerekek nem szemetelnek, és nem rongálnak; és szóvá merik tenni, ha más ezt teszi, ~ a környezet megóvása érdekében szerzett ismereteiket alkalmazzák az intézményünkben és azon kívül is. Tanulóinkat és óvodás gyermekeinket meg kell ismertetnünk hagyományainkkal, a magyarság helyével és szerepével Európa kultúrájában. Munkánk akkor eredményes, ha minden tanulónk, és óvodásunk többsége ~ ismeri, tiszteli és őrzi hagyományainkat, ~ nemzeti ünnepeinkről méltó módon emlékezik meg, ~ rendelkezik ismeretekkel a határainkon túl élő magyarság helyzetéről, ~ tisztában van az Európai Unió és benne hazánk szerepével. A TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0067. sz. pályázathoz kapcsolódó egyéb új feladatok meghatározását jelen Pedagógiai Program Mecsekaljai Óvoda és Általános Iskola székhelyintézményére vonatkozó részei tartalmazzák.
14
4.4.
ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK A feladatok megvalósításának elsődleges színterei a tanórák, az óvodai életben a szabad játék és irányított játékos tevékenykedtetések. Tanulóinknak tanórán kívül is sokféle, változatos tevékenységet biztosítunk. A tanórán kívüli képzés lehetőségei: ~ napközi, ~ tanulószoba, ~ szakkörök, ~ iskolai sportkör, ~ énekkar, ~ könyvtár. Az óvodák a szülői igényeknek megfelelően a nevelési időn kívül változatos szolgáltatásokat biztosítanak: ~ zeneovi, ~ bábszínház, ~ angol, ~ játszóházak, fonók, ~ néptánc, Az általunk alkalmazott eszközök és eljárások alkalmazkodnak a gyerekek életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez és képességeihez, törekszünk arra, hogy tanulóinkat, óvodás gyermekeinket személyre szabottan fejlesszük alkalmazkodva az egyéni különbségekhez. Az nevelés-oktatás minőségét biztosítja az alapos, rendszeres gyakorlás és a folyamatos ellenőrzés, értékelés. A hatékony nevelés- oktatás és a naprakész tudás érdekében pedagógusainknak továbbképzéseket és szakirodalmat biztosítunk. A tanórákba, az óvodai nevelés folyamatába beépítjük a tanult kompetenciafejlesztő módszereket, tanulásszervezési eljárásokat. Igyekszünk példát adni ahhoz, hogy a gyerekek hogyan töltsék el hasznosan a szabadidejüket, kihasználva a városunk adta lehetőségeket (bábszínház, színház, hangverseny, kiállítás, mozi, könyvtár, kulturális- és sportesemények látogatása,). Nevelési céljaink megvalósítását segítik a szervezett táborozások és tanulmányi kirándulások is.(hagyományos intézményi programok szervezése- pl.: Szüreti mulatság, Pünkösd, stb.). Az újonnan megismert eszközök, eljárások (tantárgytömbösítés, témahét, projekt, IKT eszközök, IPR – Integrált Pedagógiai Rendszerek, erdei iskola) alkalmazása, az új tanulásszervezési eljárások megvalósítása során. Olyan IKT eszközökkel készített tanulói produktumok elvárása, amelyek közös együttműködés eredménye képen jöhetnek létre. Lásd: Mecsekaljai Óvoda és Általános Iskola székhelyintézményére vonatkozó részek.
15
5. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A személyiséget fejleszteni nevelő- oktató munkánk során minden pillanatban tudjuk. Ehhez ismernünk kell a gyermeket, és szeretni őt annyira, hogy ne hagyjunk kihasználatlanul egyetlen lehetőséget sem a fejlesztésre. Igyekszünk megismerni a gyermek személyiségét, családi körülményeit, társai között elfoglalt helyét, és szociális kapcsolatrendszerét folyamatosan nyomon követjük. Intézményünkben tiszta, biztonságos, barátságos környezetet alakítunk ki. A gyerekkel együttműködésre törekszünk, érzelmi és fizikai biztonságot teremtünk számukra. A tanulók és óvodás gyermekek értelmi képességeit az életkoruknak legmegfelelőbb módszerekkel fejlesztjük, kooperatív módszerek alkalmazása. Kialakítjuk a gyerekek reális énképét és a helyes önértékelését. Munkánk során fejlesztjük a gyerekek életpálya-építési és a szociális és életviteli kompetenciáit. Megtanítjuk diákjainkat a tanulás helyes módszereire, az óvodás gyermekek megismerési vágyát, kíváncsiságát ébren tartjuk, motiváljuk. A gyerekeket az egészséges életmódra és a természet szeretetére, védelmére neveljük. Arra neveljük őket, hogy elfogadják a másságot. Egyértelmű követelményeket támasztunk, rendszeresen és következetesen ellenőrzünk, és fejlesztő értékelést alkalmazunk.
6. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Célunk olyan közösségek kialakítása, melyek segítik a gyermekek sokoldalú fejlődését, képességeik kibontakozását, miközben a csoport valódi közösséggé formálódik. Azon dolgozunk, hogy a gyermekek ismerjék meg a közösséghez tartozás érzését, a közös tevékenység örömét, alakuljon ki olyan értékrendjük, amelyben az egyéni és közérdek egyaránt szerephez jut. Arra törekszünk, hogy a gyerekek ismerjék meg önmagukat és társaikat, nevelőiket, tudjanak együtt dolgozni, és a felmerülő konfliktusokat megfelelően kezelni. Megalapozzuk az önálló véleményformálás és véleménynyilvánítás képességét. Fejlesztjük diákjaink vitakultúráját. A különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások létezésének elfogadására neveljük őket. A beteg, sérült, fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó, megértő és segítőkész magatartást alakítunk ki a gyerekekben. Arra neveljük tanulóinkat, hogy kötelességeiket végezzék el és éljenek jogaikkal. A tanulók közös tevékenységük megszervezésére, érdekeik képviseletére és védelmére, az információk közvetítésére diákönkormányzatot hoznak létre. Az IKT alkalmazások szorgalmazása a közösségi eredmények, események, feladatok elérésére az intézményegységi, intézményi honlapokon. 16
Az új módszerek, eljárások, pl.: témahét, projekt hozzájárulhatnak az együttműködés, közösségalakítás fejlesztéséhez.
7. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Itt olyan gyerekekről beszélünk, akik magatartási és beilleszkedési nehézségek miatt sorozatos kudarcnak vannak kitéve tanulmányaik során, óvodában kognitív képességeik fejlesztése során és társas kapcsolataikban. Első lépésben felmérjük, kik azok a gyerekek, akiknek különleges bánásmódra van szükségük. Pedagógusi munkánkban olyan egyénre szabott módszereket alkalmazunk, amelyek segítik ezen gyerekek beilleszkedését a közösségbe. A gyerekek családjával folyamatosan együttműködünk, egyéni fogadó órák és családlátogatás keretében is. Segítségül kérjük az óvoda-iskola pszichológust az eset megbeszélésekhez, vizsgálatkéréshez. Ha ezekhez a gyerekekhez a mi tudásunk kevés, külső intézmények szakembereihez fordulunk, tőlük kérünk segítséget (nevelési tanácsadó, Szakértői és rehabilitációs bizottság, gyermek ideggondozó, gyermekjóléti szolgálat, logopédia).
8. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK Hiszünk abban, hogy minden gyerek valamiben sikereket képes elérni. A tehetséggondozás lehetőséget biztosít a kötelező tananyagon túli ismeretszerzésre, a képességek, készségek magas szintű kibontakoztatására, versenyekre való eredményes felkészülésre. Az óvodás gyermekek esetében az átlagon felüli képességterület fejlesztését differenciált formában biztosítjuk, lehetőség szerint a plusz szolgáltatások kihasználását motiváljuk, az iskolaválasztás előtt erről a szülőt tájékoztatjuk. A tehetséges tanulókkal való foglalkozást a következő területeken valósítjuk meg: iskolai tanítási órákon /a képességeknek megfelelő feladatokat adunk/, emelt szintű oktatás keretein belül, kiscsoportos foglalkozásokon /csoportbontás, nívócsoport/ szakköri munka keretében, tanulmányi versenyeken, tanulói pályázatokon, sportversenyeken, egyéni foglalkozásokon. A választható foglalkozásokról az iskolák minden tanév végén tájékoztatják a szülőket és a tanulókat. A szülők írásban, aláírásukkal ellátva jelzik az iskola vezetőjének, hogy gyermekük 17
a következő tanévben mely választható foglakozásokon kíván részt venni. A választott foglalkozásokon való részvétel egész tanévben kötelező. Az óvodák a választható szolgáltatásokról a szülőket az év eleji értekezleten tájékoztatják, s amelyik szolgáltatást a szülők 20%-a igényli, erről írásban nyilatkozik azt az óvoda megszervezi. Az IKT eszközök, interaktív és digitális tananyagok, CD romok alkalmazása egyéni feladatadás és differenciált alkalmazása tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon.
9. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK A Hátrányos Helyzetű, a Halmozottan Hátrányos Helyzetű valamint a Veszélyeztetett tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység irányítása a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök feladata, szoros együttműködésben az osztályfőnökökkel, óvodapedagógusokkal. Munkájukat az iskolai és óvodai védőnők is segítik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök minden tanév/ nevelési év elején az osztályfőnökök/ óvodapedagógusok segítségével felmérik és nyilvántartásba veszik a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, magatartási vagy tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat. A felmérés eredménye alapján megteszik javaslataikat a további teendőkre. A tanuló, vagy a pedagógus/ óvodapedagógus által jelzett gondok megoldása érdekében az ifjúságvédelmi felelős felveszi a kapcsolatot a szülőkkel, és igyekszik segíteni. A felelősök folyamatos kapcsolatot tartanak külső segítőkkel: nevelési tanácsadóval, gyermek ideggondozóval, logopédiával, gyámhatósággal, szociális központokkal és gyermekjóléti szolgálatokkal. A felelős és az osztályfőnök/ óvodapedagógus részt vesz a gyermekjóléti szolgálatok tanulóinkat/ gyermekeket érintő esetmegbeszélésein. Tájékoztatjuk a szülőket és a tanulókat a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményekről, ezek címét és telefonszámát jól látható helyen tesszük közzé. Az igazolatlan hiányzásokról az osztályfőnök/ óvodapedagógus és/vagy az ifjúságvédelmi felelős értesíti a szülőket és az illetékes hatóságot. Tájékoztatja a szülőket az igényelhető szociális kedvezményekről.
10. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK, A TANULÁSI KUDARCCAL VESZÉLYEZTETETT ÓVODÁS GYERMEKEK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM Minden tanulónak és óvodás gyermeknek biztosítanunk kell az eredményes és örömteli ismeretszerzést.
18
Ennek érdekében feltárjuk a tanulási kudarc/ tanulási kudarcra való veszélyeztetettség tényét, lehetséges okait (óvodás esetében speciális szakemberhez irányítjuk már az okok feltárása érdekében is) és igyekszünk megfelelő segítséget nyújtani. Indokolt esetben a szülőknek szakember felkeresését javasoljuk. A problémák ismeretében azon dolgozunk, hogy minden gyermek a képességeinek megfelelő legjobb teljesítményt érhesse el. A tanórákon, óvodai nevelésben egyénre szabott módszereket alkalmazunk, és diákjainknak, megtanítjuk a számukra legeredményesebb tanulási technikákat. A sajátos nevelési igényű tanulók részére fejlesztő foglalkozásokat tartunk szakirányú végzettségű pedagógusok vezetésével. Az óvodáskorú sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásában a terápia meghatározásához szakember segítségét kérjük, majd ezek alapján az egyéni fejlesztést az óvodapedagógusok is megvalósítják kompetencia határaikon belül. Az IKT eszközök, interaktív és digitális tananyagok, CD romok alkalmazása egyéni feladatadás és differenciált alkalmazása a felzárkóztató tevékenységek megszervezésében. Csoportmunkák: kooperatív tanulásszervezés és differenciált rétegmunka alkalmazásával a tanórák eredményességének biztosítása.
11. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ PROGRAM Az eltérő szociális helyzetből adódó hátrányok enyhítése közös feladata a családnak, az iskolának, az óvodának és a társadalomnak. Megismerjük minden gyermek családi körülményeit, szociális helyzetét. Olyan nyílt, elfogadó légkört teremtünk, melyben a gyermek őszintén mer beszélni gondjairól. Feltárjuk hátrányos helyzetének okait, segítséget nyújtunk beilleszkedéséhez és eredményes iskolai munkájához, óvodai szocializációjához. Tájékoztatjuk a szülőket a szociális juttatások lehetőségeiről, a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározási módjáról. Az osztályfőnök, óvodapedagógusok és a gyermekvédelmi felelős folyamatosan figyelemmel kíséri a család szociális helyzetének alakulását, szükség esetén a gyermek érdekében szakember vagy hatóság segítségét kéri. A szociális kompetencia fejlesztése, mely biztosítja a felzárkóztatást, esélyegyenlőség, empátia, együttélés alapjainak megteremtése. A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét részletesen az intézményegységek, tagintézmények kiegészítései tartalmazzák.
19
12. INTÉZMÉNYÜNK EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJÁNAK ALAPELVEI
Intézményünkben biztonságos, tiszta környezetet teremtünk. Fontos számunkra, hogy a diákok, óvodás gyermekek és a pedagógusok testileg és lelkileg egészségesek legyenek. Arra törekszünk, hogy a gyerekeken keresztül a családokban is kialakítsuk az igényt a harmonikus, az egészséget óvó, tudatos életvitelre. Fontosnak tartjuk a mindennapi testmozgás biztosítását minden gyermek számára. Életviteli és környezeti kompetencia fejlesztése. A részletes egészségnevelési programok az óvodák nevelési illetve az iskolák kiegészítéseiben találhatók, melyek az intézményi pedagógiai program részét képezik.
13. INTÉZMÉNYÜNK KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJÁNAK ALAPELVEI
Fontos számunkra, hogy a gyerekekben kialakuljon a környezettudatos magatartás, megismerjék, megszeressék és óvják, védjék környezetüket. A gyerekek számára nem csak környezetében, hanem működésében is környezetbarát intézményt teremtünk. Környezeti nevelésünkben, egyensúlyban vannak a természettudományos és társadalomtudományos ismeretek. Ökoiskolánkban, az óvodákban az élet minden területét átfogó környezeti nevelés folyik, amely megtanítja a gyerekeket arra, hogy a jelenben a jövőre gondolva éljenek. Életviteli és környezeti kompetencia fejlesztése. A részletes környezeti nevelési programok az óvodák nevelési illetve az iskolák kiegészítéseiben találhatók, melyek az intézményi pedagógiai program részét képezik.
14. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI Fő feladatunk, hogy tanulmányai során minden tanulónk elsajátítsa a továbbtanuláshoz szükséges készségeket és ismereteket. Ehhez szükség van a tanórán tanultak elmélyítésére, melyhez elengedhetetlen az otthoni tanulás és gyakorlás. Ennek egyik formája a házi feladat. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei: Biztosítsa a folyamatos gyakorlást, illeszkedjen a feldolgozott tananyaghoz, 20
legyen megfelelően előkészített, adjon lehetőséget a differenciálásra, adjon hosszabb időt a memoriterekre és a gyűjtőmunkára, legyen arányos a szóbeli és az írásbeli feladatok mennyisége, vegye figyelembe a gyermek életkori sajátosságait. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának korlátai: Hétvégére és tanítási szünetekre a más hétköznapokon szokásosnál nagyobb mennyiségű házi feladatot nem adunk. A házi feladatok elkészítéséhez a tanulók a napköziben és a tanulószobán tanári segítséget kapnak. Az alább megnevezett területek részletezése az iskolák kiegészítéseiben találhatók: Az iskolai írásbeli beszámoltatások: formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát. Az otthoni (napközi, tanulószoba) felkészüléshez előírt írásbeli feladatok: elveit, korlátait. Az otthoni (napközi, tanulószoba) felkészüléshez előírt szóbeli feladatok: elveit, korlátait.
15. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A GYERMEK ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A gyermek harmonikus fejlődése és eredményes tanulmányi munkája érdekében kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő együttműködésre van szükség. 15.1. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI
szülői értekezlet, fogadó óra, szülői szervezet, egyéni kapcsolattartás, nyílt nap, nyílt tanóra, családlátogatás, iskolai és iskolán kívüli közös programok, óvodai és óvodán kívüli közös programok.
15.2. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI
Az együttműködés formáit a gyerekek és a szülők változó igényeinek és elvárásainak megfelelően igyekszünk bővíteni és fejleszteni. Ha igény merül fel, az együttműködésre újabb alkalmakat biztosítunk (rendkívüli szülői értekezlet, szakmai előadás szülőknek, pályaválasztási tanácsadás, üzemlátogatás, tanár-diák fórum, jótékonysági bál, kirándulás). 21
Intézményünkben a pedagógusok új típusú együttműködését alakítjuk ki: megismerjük, megvitatjuk egymás kompetenciafejlesztő gyakorlatát, szakmai tapasztalatainkat folyamatosan megosztjuk egymással. Az új pedagógiai módszerek és eljárások alkalmazása lehetőséget nyújt a pedagógustanuló, a pedagógus-szülő és a tanuló-tanuló viszony korszerű formáinak kialakításához. A szülők, partnerek szerepét, az új oktatásszervezési eljárások alkalmazását részletesen jelen Pedagógiai Program a Mecsekaljai Óvoda és Általános Iskola székhelyintézményére vonatkozó részei tartalmazzák.
16. A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK MINŐSÍTÉSE, ÉRTÉKELÉSE 2010. évi LXXI. törvény, mely a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása, előírja, hogy az általános iskoláknak az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanulók kiválóan, jól vagy megfelelően teljesítették, illetve felzárkóztatásra szorulnak a Helyi Tantervben meghatározott követelmények teljesítésében. A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére az iskola Pedagógiai programja az irányadó. A Mecsekaljai Óvoda és Általános Iskola valamennyi intézményegységében a 2010/2011. tanévtől a második évfolyam, második félévétől érdemjeggyel értékeljük a tanulók teljesítményét, így a második évfolyam végén is érdemjegy kerül a bizonyítványba. Kivétel a Köztársaság Téri Általános Iskola, ahol ez a rendszer a 2011/2012. tanév elejétől lép életbe.
17. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ALKALMAZÁSAI 17.1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ALKALMAZÁSA A MECSEKALJAI ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZÉKHELYINTÉZMÉNYÉBEN
17.1.1. Bevezető 17.1.1.1. Igazgatói bevezető Tisztelt Olvasó! A Mecsekaljai Óvoda és Általános Iskola Székhelyintézménye a 2009/2010. tanévben egyike volt azoknak a pécsi oktatási intézményeknek, amelyek megvalósították a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben c. pályázati projektjét. A program megvalósítása, a kompetencia alapú oktatás bevezetése az iskolai élet számos pontján újítja meg az oktató-nevelő munkát. A projektben megvalósított feladatok pedagógiai programba való beillesztésének kötelezettsége 22
és a tanév során szerzett tapasztalatok összegzése közösen hívták életre az iskola pedagógiai programja módosításának szükségességét. A kötelezettség egyben alkalmat adott arra is, hogy újragondoljuk feladatainkat, és elkészítsük a hagyományainkból táplálkozó, de a ma igényeihez jobban igazodó pedagógiai programunkat és helyi tantervünket. Munkánk eredménye a Mecsekaljai Óvoda és Általános Iskola Székhelyintézmény módosított pedagógiai programja, mely reményeink szerint jó alapot teremt a következő évek sikeres nevelő-oktató munkájához. Pécs, 2010. június 18. Dr. Jelenszkyné dr. Fábián Ildikó igazgató 17.1.1.2. Helyzetelemzés A Mecsekaljai Óvoda és Általános Iskola Székhelyintézményét 1963-ban alapították. Uránváros ebben az időszakban dinamikusan fejlődő új városrész volt. Az urán- és a szénbányászat jó megélhetési lehetőséget biztosított az itt élő fiatalok számára. Az iskolához tartozó körzetben igen sok gyermek lakott. Az iskola oktatási kínálata, a szinte kezdetektől működő és akkor még különlegességnek számító német tagozat szintén fontos vonzerőnek bizonyult a körzeten kívüli gyermekek számára is. A társadalmi változások következtében azonban a korábbi jelentős gyereklétszám erőteljesen lecsökkent. Az Uránváros általános iskoláinak jobb kihasználtsága érdekében az 1996-ban összevonásra került az Esztergár Lajos Utcai és a Bánki Donát Utcai Általános Iskola. Az összevonás következtében a gyermek- és a pedagógus létszám újra magasra emelkedett. Előre látható volt azonban, hogy a születésszám csökkenésével a tanulólétszám is tovább csökken. Jelenleg az iskola 440 tanulója 19 osztályban és 10 napközis csoportban tanul 37 nevelő irányításával. 2004-ben a „XXI. század iskolája” pályázat keretében az iskola felújításra került. A két épületszárny közé építettek egy új aulát, felújították a tantermek villamos hálózatát, kifestettek minden tantermet, valamennyi vizesblokk felújításra került és a tantermekben lévő parkettát felcsiszolták és lelakkozták. A 2007/2008. tanévben Pécs város közoktatási intézményeinek átszervezésére került sor. Ennek keretében a Bánki Donát Utcai Általános Iskola a Mecsekaljai Óvoda, Általános Iskola és Középiskola integrált intézmény részévé vált, azóta annak székhelyintézményeként működik. A 2011. szeptember 1-től hatályos Alapítói Okirat szerint az intézmény neve Mecsekaljai Óvoda és Általános Iskola Székhelyintézmény. Az iskola tárgyi feltételei kedvezőek: Fizika és kémiai előadó, iskolai könyvtár, uszoda, két tornaterem, két sportudvar, orvosi rendelő, fejlesztőszoba, technika tanterem, tanulói konyha, két informatika terem, és információs és kommunikációs technikával (IKT) ellátott tantermek biztosítják a tanulás feltételeit. Az iskola földrajzi elhelyezkedése is kedvező, tömegközlekedési eszközökkel jól megközelíthető. Az iskolában a Kontrasztok Alapfokú Művészetoktatási Intézmény az érdeklődő tanulók számára a délutáni órákban zeneiskolai oktatást biztosít. Tanulóink többségében szakközépiskolákban folytatják tanulmányaikat, de jelentős a gimnáziumokban továbbtanulók létszáma is. Az iskola a 2009/2010. tanévben a fenntartó Pécs Megyei Jogú Város önkormányzata a TÁMOP „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben” c. pályázati programja egyik kedvezményezett oktatási intézménye volt. A program keretében 23
az iskola a 2009/2010. tanévben bevezette a kompetenciaalapú oktatást, 2015-ig pedig kötelezően vállalta a program fenntarthatóságát. 17.1.1.3. Iskolánk sajátosságai Iskolaotthonos nevelés és oktatás Alsó tagozatban 1., 2., és 3. évfolyamon egy osztályban iskolaotthonos nevelés és oktatás. Az évfolyamok további osztályaiban hagyományos napközi otthonos osztályok működnek igény szerint. Úszásoktatás Alsó tagozaton a heti három testnevelés óra mellett heti egy órában úszás oktatás Idegen nyelv oktatás angol vagy német idegen nyelv választható1-8. osztályig Matematika oktatás emelt óraszámú matematika oktatás 1-8. osztályig Az iskola hagyományai Rendezvények, ünnepélyek Nemzeti és társadalmi ünnepek: Tanévnyitó ünnepély Október 23. Mikulás műsor és ajándékozás Március 15. Karácsonyi ünnepély Megemlékezések: Olvasótábor Október 6. Erdei iskola Jeles napok Anyák napja A diákélet hagyományai: Sulihívogató programsorozat Egéravató első osztályosoknak Egészséghét Polgáravatás második osztályban Néptáncosok napja Iskolai farsang Bánki területi matematika verseny DÖK nap Városismereti verseny Balatoni tábor Osztálykirándulások Karácsonyi és húsvéti vásár Ballagás Papírgyűjtés Tanévzáró ünnepély A szülők és az iskola Szülői bál Nyílt tanítási órák
17.1.1.4. Az iskola nevelőtestületének pedagógiai hitvallása, küldetésnyilatkozata A nevelőtestület pedagógiai hitvallásában az alábbi értékeket képviseli: becsület, őszinteség, tisztesség, felelősségtudat, humanista értékrend, a „másság” elfogadása, tolerancia, konfliktus kezelése, hagyománytisztelet, egészségközpontú, környezettudatos életvitel, az egész életen át tartó tanulás. Ennek érdekében a tantestület pedagógiai munkájában kompetencia alapú pedagógiai programot valósít meg, minőségi oktatási gyakorlatot folytat, egyenlő esélyű hozzáférést biztosít, 24
befogadó szemléletű, biztosítja az esélyegyelőséget minden gyermek számára, a gyermek egyéni érdekeit mindenkor szem előtt tartva képességeinek és szükségleteinek megfelelő fejlesztést biztosít, modern pedagógiai módszereket alkalmaz (pl. differenciált módszereket, kooperatív tanulás, tantárgytömbösítés, projekt-módszer, kiscsoportos tanulás), a tanárközpontú tanításról a tanulóközpontú tanításra tér át, törekszik a környezeti fenntarthatóság követelményeinek megfelelni, az informatikai eszközöket a gyakorlatban használni. Az intézmény innovatív oktatási intézményként készen áll arra, hogy pedagógiai kultúráját folyamatosan korszerűsítse, hogy intézményének struktúráját a korszerű, kompetenciaalapú oktatási gyakorlat kívánalmainak megfelelően folyamatosan alakítsa. befogadja, adaptálja, elterjeszti a kompetencia alapú nevelés, oktatás és képzés új tartalmait, módszereit, eszközeit. 17.1.2. Nevelési Program 17.1.2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai 17.1.2.1.1. Alapelvek Iskolánkban olyan általános műveltséget nyújtunk, amelyet tanulóink az életük során a változó körülmények között is tudnak alkalmazni. Segítjük tanulóinkat abban, hogy felfedezzék a bennük rejlő értékeket, és képesek legyenek együttműködni a többi emberrel. Következetes munkával megalapozzuk tanulóink harmonikus testi- és szellemi fejlődését az önálló gondolkodásra neveléssel. Megalapozzuk tanulóink tehetségének kibontakoztatását és a saját sorsuk irányítására való képességüket. Tanulóinkkal megismertetjük a kultúra és a természet értékeit, ezek tiszteletére és védelmére neveljük őket. Az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség biztosítása. A képesség szerinti differenciálás érvényesítése. A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodás elősegítése. Az egész életen át tartó tanulás megalapozása. Kompetenciafejlesztés. 17.1.2.1.2. Célok A tanulók személyes fejlődéséhez, boldogulásához, helytállásához szükséges kulcskompetenciák fejlesztése (lásd Melléklet). A sikeres munkaerő- piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése. Kompetencia alapú oktatás elterjesztése az iskola valamennyi évfolyamán, biztosítva ezzel a felzárkózás lehetőségét, az esélyegyenlőséget. 25
A gyerekek személyiségének megismerése után olyan harmonikus személyiségjegyek kialakítása, amely felkészíti őket az állandóan változó világra. A gyerekek önismeretének a fejlesztése, helyes énkép kialakítása, valamint reális továbbtanulási irány kiválasztása. A gyerekek tanulási kedvének, tudásszomjának és a megismerés örömének a felébresztése. Megtanítjuk őket a kommunikáció modern eszközeinek megfelelő felhasználására. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi sebezhetőségének csökkentése, esélyegyenlőség biztosítása. Az anyanyelv helyes használatának megtanítása. A matematikai gondolkodás fejlesztése. A gyerekek egészséges életmódra nevelése, és környezettudatos magatartásuk megalapozása. Az idegen nyelvismeret fontosságának tudatosítása, egy idegen nyelv megalapozása. Digitális kompetencia fejlesztése, a digitális írástudás, információtechnikai kultúra iskolai gyakorlattá formálása. Az újszerű nevelési és tanulásszervezési eljárások bevezetéséhez, az intézmények közötti hálózati tanuláshoz „Jó gyakorlatok” átvétele, saját kidolgozású „Jó gyakorlatok” átadása.
17.1.2.1.3. Feladatok Személyiség és képességfejlesztés Szegregációmentes, együttnevelésre alkalmas iskolai légkör kialakításával, a befogadó pedagógiai kultúra támogatásával az esélyegyenlőség biztosítása. Tanulóink intézményünkbe érkezésekor és a felsőbb évfolyamba lépésekor fontos, hogy tájékozódjunk személyiségükről, képességeikről, egészségi állapotukról és családi körülményeikről. A személyiség fejlesztését átfogóan, és személyre szólóan kell végeznünk, alkalmazkodva a tanulók egyéni különbségeihez, differenciáltan, egyéni fejlesztési terv alapján. Kompetenciafejlesztés Pedagógusaink számára biztosítani kell a kompetencia fejlesztés módszereinek elsajátítását. Ki kell alakítanunk a kompetencia fejlesztés tárgyi feltételeit, és elemeit be kell építeni az iskola tevékenységébe. A tanulás tanítása Meg kell tanítani a gyerekeknek az egyéni képességeikhez és az egyes tantárgyakhoz alkalmazható tanulási technikákkal. Kompetencia alapú oktatás keretében felkészíteni tanulóinkat az élethosszig tartó tanulásra. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Tanulóinknak meg kell ismerni a magyarság hagyományait, helyét és szerepét Európában és a világban. Egészséges életmódra nevelés Ki kell alakítanunk tanulóinkban az egészséges életmódra való igényt, a betegségek megelőzésének fontosságát, a sport és a mozgás szeretetét, valamint az egészséget károsító függőségek tudatos kerülését. 26
Környezettudatos szemlélet kialakítása A fenntartható fejlődés elméletének és gyakorlatának megismertetése, élményközpontú iskolai gyakorlatban. Információs, kommunikációs tudás fejlesztése Alkalmassá kell tennünk őket arra, hogy eligazodjanak az informatikai ismeretek világában és hatékonyan tudják alkalmazni a mindennapok során. A kompetenciafejlesztés során fontos tanulóinkkal megismertetni az új IKT eszközök használatát, hogy képessé váljanak alkalmazásukkal az önálló ismeretszerzése, az információk elérésére. 17.1.2.1.4. Eszközök, eljárások Törekszünk arra, hogy tanulóinkat személyre szólóan fejlesszük, alkalmazkodva az egyéni különbségekhez. Rendszeresen élünk a dicséret és az elismerés ösztönző módszerével. Ha szükséges, büntetéseknél a fokozatosság elvét alkalmazzuk. Tevékenységünk minőségét biztosítja a következetes követelés, a sokoldalú alapos gyakorlás és a folyamatos ellenőrzés. A hatékony és sikeres oktatás érdekében pedagógusainknak továbbképzéseket biztosítunk. A tanórákba beépítjük a tanult kompetenciafejlesztő munkaformákat, módszereket, tanulásszervezési eljárásokat: - kooperatív tanulás, - egyéni és páros munka, - tanórai differenciálás heterogén csoportokban, - projektoktatás, - dramatikus módszerek és technikák, - önellenőrzés, ön- és csoportértékelés, - témahét, - moduláris oktatás, - kutatómunka. - tantárgytömbösítés - projekt, - témahét, - kutatómunka, - ön- és csoportértékelés A kompetenciaalapú oktatás bevezetése során előnyben részesítjük - a kompetenciaalapú tananyagok, taneszközök, egységes oktatási programok alkalmazását, - az IKT eszközökkel támogatott tanórák szervezését, - digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használatát, digitális készségek fejlesztését. Az új tanulásszervezési eljárások megvalósítása és az IKT eszközök használata során olyan tanulói produktumok keletkeznek, mely közös együttműködés eredményeképpen jöhetnek létre: - tanulói prezentációk, - e-gyűjtemények, online feladattárak és anyagok, - iskolai és osztály honlapok karbantartása és feltöltése, 27
-
multimédia elemek használata, iskolai diákújság szerkesztése, készítése, online információ közreadása, szavazórendszer alkalmazása vélemény nyilvánításra ellenőrzésre, értékelésre, tanulói laptopok/számítógépek és elektronikus feladatok alkalmazása változatos feladatokban és feladathelyzetekben. Az informatika korszerű technikai eszközeit lehetőség szerint minden tantárgy oktatásához felhasználjuk. Azért, hogy újszerűen szervezhessük a tanulás- tanítás folyamatát egyre több tantermet szerelünk fel az informatika korszerű technikai eszközeivel. Az életpálya építését és a szociális kompetencia fejlesztését nemcsak osztályfőnöki órákon, hanem a hagyományos tantárgyak oktatásában és a tanórán kívüli foglalkozásokon is végezzük. Törekszünk a szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítására (oktatási integráció, befogadó pedagógiai kultúra gyakorlata -IPR, egyéni fejlesztési tervek használata, differenciálás) Tanulóink iskolába lépésekor állapotfelmérést végzünk, az egyes oktatási szakaszok váltásakor pedig előrehaladásukat, fejlődésüket mérésekkel ellenőrizzük. Törekszünk arra, hogy tanulóink ismereteiket tapasztalati úton szerezzék meg, ezért a tanórákon a hétköznapi életből vett feladatokat részesítjük előnyben. Rászoruló tanulóinknak felzárkóztatást, a kiemelkedő képességűeknek pedig tehetséggondozást biztosítunk. Sajátos nevelési igényű tanulóink számára biztosítjuk a lehetőséget a fejlődésükhöz szükséges foglalkozásokon való részvételre. Munkánk fontos részét képezi az országos kompetenciamérések iskolai eredményeinek elemzése, fejlesztő beavatkozások tervezése.
Tanulóinknak tanórán kívül a következő tevékenységeket biztosítjuk: napközi tanulószoba szakkörök iskolai sportkör énekkar diákszínjátszás iskolai újság és rádióműsor szerkesztése iskolai könyvtári foglalkozások diákönkormányzati programok versenyek, vetélkedők, bemutatók szabadidős rendezvények gyógytestnevelés 17.1.2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiségfejlesztéséhez ismernünk kell a gyermekeket ahhoz, hogy a kínálkozó lehetőségekkel a megfelelő pillanatban élni tudjunk. Igyekszünk megismerni a gyerek személyiségét, családi helyzetét, és társai között elfoglalt helyét. 28
Kialakítjuk a gyerekek reális énképét, a helyes önértékelés képességét. A kölcsönös bizalmon alapuló tanár-diák kapcsolattal megelőzzük a gyermekek szorongásainak, belső gátlásainak kialakulását. Igyekszünk dicsérettel, biztatással, jutalmazással kialakítani és fenntartani a tanulási kedvet. Tanulóinkat a testi, lelki, etnikai, kulturális „másság” elfogadására neveljük. A gyerekek értelmi és érzelmi képességeit, a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodó módszerekkel fejlesztjük. Pedagógiai tevékenységünk során fejlesztjük a gyerekek életpálya építését, szociális és életviteli kompetenciáit. A társadalom által elfogadott erkölcsi normák kialakítására törekszünk és megtanítjuk a társadalmi érintkezés alapvető szabályaira. Elsajátíttatjuk azokat az ismereteket, amelynek alapján képesek megalapozott, reális és helyes döntéseket hozni. Megtanítjuk a tanulás helyes módszereit, és továbbtanulást megalapozó műveltséget alakítunk ki. Egyértelmű követelményeket támasztunk, rendszeresen és következetesen ellenőrzünk és fejlesztő értékelést folytatunk. A személyiségfejlesztés kompetenciaterületekhez kötődő feladatai: Digitális kompetencia alkalmazása, kommunikációs kultúrára nevelés. Ön- és társértékelési kompetenciák fejlesztése. A természettudományos kompetenciák fejlesztése, környezetvédelmi projektek, témahetek, környezetei nevelési programok. Testi és lelki egészségre vonatkozó kulcskompetenciák fejlesztése: egészségnevelési programok, egészségnapok, egészséghetek szervezésével. Esztétikai, művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciáinak fejlesztése. A komplex személyiség fejlesztése az újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazásával. 17.1.2.3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Célunk olyan közösségek kialakítása, melyek elősegítik az egyén sokoldalú fejlődését, képességeinek kibontakozását, miközben a csoport valódi közösséggé alakul. Olyan csoportok formálása a feladatunk, mely a közös cél érdekében hajlandó a közös értékrend elfogadására, és az iskola szervezett keretein belül ennek megfelelően tud viselkedni, munkálkodni. Törekszünk arra, hogy a gyerekek megismerjék önmagukat, tudjanak társaikkal együtt dolgozni, és a felmerülő konfliktusokat megfelelően kezelni. A közös játékok, tevékenységek, élmények, valamint a már meglévő hagyományok ápolása és új hagyományok teremtése, fejlesztik a közösséghez való tartozás érzését. A sokoldalú és változatos foglalkozások hozzájárulnak a közösségi magatartás erősítéséhez és a pozitív személyiségjegyek kialakításához. Tanulóinkat a különböző szokások, életmódok, kultúrák létezésének elfogadására neveljük. Arra neveljük, hogy beteg, sérült, fogyatékkal élő társaikat ne csak elfogadják, hanem megértő és segítőkész magatartást tanúsítsanak irányukba. A tanulók a közös tevékenységük megszervezésére, érdekeik képviseletére és védelmére az információ közvetítésére diákönkormányzatot működtetnek.
29
Fontos feladatunk a vitakultúra alakítása, a kérdésfeltevés és viták gyakorlata, a kulturált vita lefolytatásának eseményei a tanórákon. Módszertani eszköztárunkban nagyobb teret adunk a vélemények-érvek kinyilvánításának, a kompetenciaalapú oktatás alapját képező kooperatív együttműködésnek. Az új módszerek, új eljárások pl. témahét, projekt, hozzájárulnak az együttműködéshez, közösség fejlesztéshez. A közösségfejlesztésben is fontos az IKT alkalmazások szorgalmazása: a közösségi eredmények, események, feladatok közzététele, iskolai honlap, osztály-honlap létrehozása, frissítése.
17.1.2.3.1. A személyiség- és közösségfejlesztés színterei Tanórákon megvalósuló tevékenységek A gyerekek életkorához igazodó kompetenciafejlesztő módszerek és tanulásszervezési eljárások alkalmazása (pl. csoportmunka, kiselőadás, projekt, témahét stb.) Egyéni képességekhez igazodó feladatokkal a gyerekek sikerélményhez juttatása A hagyományos tanóráktól eltérő foglalkozások szervezése (úszásóra, könyvtári óra, stb.) Tanórán kívüli tevékenységek Osztálykeretben: projekt – Tavaszi néphagyományok témahét – Pécs a mi városunk teadélután színház és kiállítások látogatása filmvetítés kirándulások vetélkedők (tantárgyi, sport, kulturális) „Egéravató” „Polgáravatás” versenyek (tantárgyi, sport, kulturális) osztálydekorálási verseny diákügyelet ballagás Intézményi szinten: hulladékgyűjtés bálok (farsangi, szülői) jeles napok DÖK- nap sportnap egészséghét vetélkedők játszóházak művészeti bemutatók házi bajnokságok Intézmények között: sportvetélkedők 30
művészeti és kulturális bemutatók városismereti verseny versmondó verseny Bánki területi matematika verseny egymás hagyományainak megismertetése és újak teremtése
A diákönkormányzat közösségfejlesztési feladatai iskolánkban A diákönkormányzat iskolánkban a tanulók közösségi életre és a képviseleti szerepre történő nevelésnek a szervezeti kerete. A diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus az iskolaközösség szintjén, az osztályfőnökök az osztályközösségekben támogatják a diákszervezet működését. A diákönkormányzat működéséhez az intézményegység vezetője biztosítja a feltételeket. A diákképviselőket demokratikus úton választjuk. A képviseleti munka során lehetőséget biztosítunk valóságos közéleti szerepek és technikák gyakorlására. A diákönkormányzatnak egyetértési és véleményezési joga van a diákok többségét érintő kérdésekben, ezt a jogát gyakorolja is. Lehetőséget biztosítunk a diákok véleménynyilvánítására (diákközgyűlés, iskolaújság, diáktanács-ülés). a diákönkormányzat részt vállal a szabadidős programok lebonyolításában környezetvédelmi és környezetfejlesztési akciókban. A szabadidős tevékenységek közösségfejlesztő feladatai A szabadidő hasznos eltöltése az iskola oktató-nevelő munka szerves kiegészítője. Intézményünk, pedagógusai fontosnak tartják, hogy gyermekeink szabadidejüket hasznosan, aktívan töltsék el. Úgy véljük, minden gyermek tehetséges valamiben, s pedagógusainknak meg kell találni azt a területet (zene, tánc, sport, internet, könyvtár, irodalom, kézművesség, stb.) amiben tehetségét ki tudja bontakoztatni. A szülők-gyermekek igényeinek összehangolása azért fontos feladta, mert ez befolyásolhatja a továbbtanulást, meghatározó lehet tanulóink egész életére. Tanulóinkat szabadidőben megismertetjük kulturális örökségünkkel, hagyományainkkal, célunk, hogy új és a Mecsekaljai Iskolán belül közös hagyományokat is teremtsünk (pl. versmondó verseny, városismereti verseny). Kialakítjuk gyermekeinkben az „Egészséges életmód” igényét előadásokkal. kirándulásokkal, programokkal, játékos foglalkozásokkal. Foglalkozások indításával már első osztálytól elkezdjük az egyéni fejlesztést, a csoportos tevékenységek pedig közösségfejlesztő lehetőséget is kínálnak. 17.1.2.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység
Első fontos lépés a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók felmérése
31
A gyermek személyisége, viselkedése kizárólag közvetlen környezetében, a családban érthető meg, ezért kiemelt szerepet kap a családokkal való kapcsolattartás (fogadóóra, szülői értekezlet, családlátogatás) A beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdő tanulókkal való foglalkozás különleges bánásmód, pedagógiai módszerek, programok alkalmazását kívánja meg: o egyéni foglalkozás o fejlesztés o korrepetálás o differenciált feladatok tanórákon o életkori sajátosságoknak megfelelő szabadidős programok szervezése Kiemelt feladat e tanulók reális önértékelése, énképe és a kudarc-tűrő képességének növelése. Ha az iskolai pedagógiai módszerek nem vezetnek eredményre, a segítségnyújtás külső intézmények szakembereinek bevonásával történik: o Nevelési Tanácsadó o gyermekorvos, gyermekpszichiáter o iskolapszichológus o védőnő o családgondozó Együttnevelési környezet kialakítására törekszünk a szociális hátrányok enyhítését segítő szegregációmentes, befogadó pedagógiai kultúra kialakításával.
17.1.2.5. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos tényező, hogy a pedagógusok oktató munkája a lehetőségekhez képest a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményhez. A nevelőoktató munka egyik feladata a tehetséggondozás. E célokat az alábbi területeken valósíthatjuk meg: az iskolai tanítási órákon kiscsoportos foglalkozásokon (csoportbontás) szakkörökön versenyeken (tanulmányi, sport) tanulói pályázatokkal témahét és projektek szervezésével egyéni feladatadással és interaktív feladatok differenciált alkalmazásával tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon. IKT eszközök és CD romok, internet használatával Az órán kívüli tanulói tevékenység egyik formája a szakkör. A szakkör a tehetségkutatás és gondozás színtere. A szakkörök szervezésével az a célunk, hogy a tanulók érdeklődését felkeltsük, ill. kielégítsük adott területen mélyebb ismereteket szerezhessenek képességeik fejlesztése élményszerű legyen a kutatómunka elemeivel is megismerkedhessenek a pályaválasztási lehetőségekről tájékozódhassanak 32
szabadidejének tartalmas eltöltését segítsük (érzelmi gazdagság, művészi képességek) A részvétel szülői kérésre, a tanulók igényei és érdeklődési körének megfelelően, önkéntes jelentkezéssel valósul meg. A választható foglalkozásokról az előző tanév végén az intézmény igazgatója tájékoztatja a szülőket és a tanulókat, majd a szülők aláírásukkal ellátva írásban jelzik az iskola vezetőjének, hogy gyermekük az adott tanévben mely választható foglalkozáson kíván részt venni. E nyilatkozat alapján a foglalkozásokon való részvétel a tanév végéig kötelező. A foglalkozások jellegük szerint lehetnek felzárkóztató jellegű tehetséggondozó szabadidő eltöltését célzó életmódhoz kötődő Az alapképzést kiegészítő tanórán kívüli tevékenységekbe sorolás szempontjai: a szülők, tanulók igényei, nevelők javaslatai érdeklődés tehetséggondozás, hátránykompenzáció differenciált képességfejlesztés továbbtanulás, pályaválasztás elősegítése versenyekre való felkészítés az iskola profiljából, fő feladataiból adódó lehetőségek pedagógus képzettsége, szaktudás Nevelőink ismereteit és készségeit figyelembe véve, és a szabadon felhasználható órák számától függően a következő szakkörök, szabadidős tevékenységek szervezésére van lehetőség: matematika idegen nyelv számítástechnika rajz énekkar gyógytestnevelés színjátszó néptánc kézműves iskolaújság szerkesztés sportköri foglalkozások természetjárás A legtehetségesebb tanulóinkat fejlődésük érdekében sportegyesületbe, zeneiskolába irányítjuk. 17.1.2.6. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az ifjúságvédelmi munka legfontosabb feladata a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzése, feltárása, megszüntetésében való segítségnyújtás. Ennek érdekében
33
Az osztályfőnökök jelzései alapján az ifjúságvédelmi felelős nyilvántartja a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő tanulókat. Tájékoztatja a szülőket és tanulókat arról, hogy problémáikkal az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel. Az iskolában jól látható helyen közzéteszi az előbb említett intézmények elérhetőségét. Szorosan együttműködik a polgármesteri hivatallal, a gyermekorvossal, a védőnővel, a pszichológussal, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal, a nevelési tanácsadóval, a gyámhatósággal, a rendőrséggel, a bírósággal, a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, alapítványokkal. A tanulókkal kapcsolatos problémák megoldása érdekében az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős felveszi a kapcsolatot a szülőkkel, családlátogatáson vesz részt. Az igazolatlan hiányzásokról az ifjúságvédelmi felelős értesíti a szülőket és az illetékes hatóságot. A szülőket tájékoztatja az igényelhető szociális ellátásokról, kedvezményekről.
17.1.2.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program
Esélyt teremtő nevelési és oktatási környezet kialakítása. A szociális helyzetükből és fejlettségükből eredő hátrányok ellensúlyozása. Befogadó szemlélet elterjesztése.. Intenzív bizalomra épülő kapcsolat kiépítése a pedagógus és a kudarcos gyerek között. Tanulási kudarccal bíró gyerek elfogadtatása a kortárs csoporttal. A tanulási kudarcos gyerek személyiségének alapos feltérképezése. A hátrányos helyzet, mint a tanulási kudarc egyik lehetséges okának figyelembe vétele a tanítás-tanulás folyamatában, számonkérésben. A diagnosztizálás elsősorban a pedagógusok jelzése alapján a szakszolgálat feladata. A szakszolgálatok munkatársaival az ifjúságvédelmi felelős tartja a kapcsolatot, szervezi a véleményezésekből következő feladatok koordinálását. A speciális megsegítésre szoruló tanulók fejlesztő pedagógusa és az osztálytanító közötti aktív munkakapcsolat kialakítása.
A felzárkóztatást segítő lehetőségek, feladatok: differenciált feladatokra épülő óravezetés tanulásmódszertan tanítása a tanórákon és a napköziben is nívócsoportos oktatás szervezése IKT eszközök alkalmazása a differenciált tanulásszervezés megszervezéséhez, egyénre szabott fejlesztéshez. kooperatív tanulásszervezés alkalmazása, dramatizálás lehetőségei, differenciált egyéni munka elterjesztése a tanórákon. Egyéni felzárkóztatás szervezése, lehetősége: fejlesztő foglalkozások biztosítása korrepetálás lehetősége
34
17.1.2.7.1. SNI-s tanulók fejlesztésének célja, alapelvei és kiemelt feladatai A fejlesztés célja, feladata Az SNI-s tanulók nevelésének, oktatásának célja, hogy a sérülésből illetve valamely részképesség zavarából adódóan kialakult hátrányos következményeket segítsen csökkenteni vagy ellensúlyozni. Fontos feladat a képességek tervszerű fejlesztése, pszichés gondozás, a megfelelő motiváció és feladattudat kialakítása. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat az egészséges énkép és önbizalom kialakítása a kudarc-tűrő képesség növelése önállóságra nevelés A fejlesztés alapelvei A tanulók egyéni és kiscsoportos fejlesztése megfelelő szakember bevonásával. A tanulók fejlesztése fejlesztő foglalkozásokon illetve rehabilitációs célú órakeretben történik, egyéni fejlesztési terv alapján. A fogyatékosság mozgássérülés illetve a megismerési funkciók vagy viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető (vagy vissza nem vezethető) tartós és súlyos rendellenessége jellegének megfelelően érvényesülnek a számonkérési, - indokolt esetben Szakértői Bizottság javaslata alapján – egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés. Az SNI-s tanulók értékelése Az SNI-s tanulókkal foglalkozó szakemberek a tanév végén értékelést készítenek a gyermek haladásáról, az értékelést tartalmazza az egyes fejlesztési területen elért eredményeket és nehézségeket. A tanítás és tanulás szervezeti keretei, formái Tanórán belüli: fejlesztő illetve rehabilitációs célú foglalkozásokon: - egyéni - kiscsoportos
osztályközösségben való fejlesztés: - páros - csoport - kooperatív - differenciált foglalkoztatás Tanórán kívüli: szakkörök könyvtárhasználat számítógép, internet használat gyógyúszás gyógytestnevelés 17.1.2.7.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő program A kedvezőtlen gazdasági, szociális és családi problémák hatására iskolánkban is nő a nehezebb körülmények között élő tanulók száma, ezért kiemelt feladatunk: A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének javítása A gyermek családi körülményeinek megismerése
35
A hátrányos okok feltárása, további tennivalók meghatározása, szükség esetén megfelelő szakemberhez irányítása Szülők tájékoztatása a szociális juttatásokról, kedvezményekről Különböző programok szervezése a hátrányos helyzet csökkentése érdekében Tanulási folyamatok segítése (tanulószobai illetve napközis ellátás, korrepetálások, fejlesztő foglalkozások, könyvtár- és internet használat, szakkörök) Kompetencia alapú programok, projektek, témahetek, és az új tanulási technikák alkalmazása A hátrányok feltárásában és enyhítését segítő tevékenységben kiemelt szerepet játszik az osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi felelős szoros együttműködése. 17.1.2.8. Egészségnevelési- és környezeti nevelési program Lásd Melléklet 17.1.2.9. A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok Lásd Melléklet 17.1.2.10. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az iskolai nevelés eredményességének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség összehangolt, aktív együttműködése. Az 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény 13 – 14. § részletezi a szülők jogait és kötelességeit. Ezen együttműködés feltétele a gyermek iránt érzett nevelési és oktatási felelősség. Együttműködés lehetőségei a következők: A szülők részéről: aktív részvétel az iskolai rendezvényeken együttműködő, elfogadó magatartás, a szülő bízzon meg a pedagógus szakvéleményében, szakmai tudásában a nevelési problémák őszinte megbeszélése, közös megoldása, segítségkérés anyagi, tárgyi segítségnyújtás („Gyermekeinkért Alapítvány”, Diákönkormányzat, szakkörök, egyéb rendezvények) Pedagógusok részéről: törődés a tanulókkal, a nevelési problémák feltárása, megoldás keresése együttműködő nyitott magatartás a szülőkkel pályázatokra, versenyekre való benevezés, a tanulók felkészítése, részvétel Iskolakönyv vezetése Tanulók részéről: a házirend betartása oktató-nevelő munkában való aktív részvétel a közösség által megfelelőnek tartott erkölcsi-magatartási formák betartása A tanulók, a szülők, a pedagógusok együttműködéséhez iskolánk következő tevékenységi formákat kínálja: változatos témájú szakkörök szervezése táborok szervezése „Sulihívogató" 36
farsangi bál nyílt tanítási napok projektzáró, témahét záró rendezvényeken való részvétel, közreműködés
17.1.2.11. Minőségirányítás, minőségellenőrzés Bevezetés Az iskola egészség- és környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az intézmény életének más területein alkalmazottaktól. Nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás, hiszen a családok környezetkultúrája, életvitele meghatározó szerepet játszik. Diákjaink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítésében jelenik meg. Célok Fejlesztjük tanulóink környezettudatos életvitelének alakulását Igyekszünk kijavítani gyermekeink helyes értékrendjét, életvitelét Megpróbáljuk áthangolni a környezet-közömbössé vált családok gyermekeinek attitűdjeit Fejlesztjük diákjaink környezeti attitűdjeit, szokásait Feladatok Tanulóink neveltségi szintjének és érzelmi beállítódásának visszatérő mérése, értékelése A fejlődést folyamatosan nyomon követjük és az iskolai célokkal folyamatosan egyeztetjük A családok szociológiai helyzetének mérése, értékelése a korszerű kompetenciafejlesztési módszerek, eljárások alkalmazása A nevelői követelmények teljesítéséről az intézmény belső ellenőrzési szabályzata előírásokat tartalmaz. Továbbképzések Belső Nevelési értekezlet Helyi tanfolyamok Külső Városi és országos konferenciák rendezvények Akkreditált továbbképzéseken való részvétel Távoktatás Online oktatás 17.1.2.11.1. Egyéb tevékenységek Az iskola kapcsolatainak ápolását célzó tevékenységek (PR): Arculattervezés Feladatai: - Az iskola sajátos arculatának felmutatása: - Hagyományos és hagyományt teremtő rendezvények, akciók - Sajátos jelképek használata (logó, zászló, induló). - Kiadványok megjelentetése (évkönyv, DVD, szórólap, plakát, módszertani kiadványok). - A honlap folyamatos frissítése. 37
- Ajándék- és jutalomtárgyak. Az iskola ismertségének növelése Sokoldalú és hatékony tájékoztatás az intézmény pedagógiai programjáról, képzési kínálatáról, munkájáról, és elért eredményeiről. Kapcsolatok ápolása: - a fenntartóval, - a város oktatási intézményeivel, - a helyi és megyei közművelődési intézményekkel, - gazdasági szervezetekkel, - a sajtó, a média képviselőivel.
17.1.3. Helyi tanterv A helyi tanterv alapjai: a közoktatási rendszer intézményeinek működtetésére vonatkozó jogszabályi előírások, a Nemzeti Alaptanterv műveltségterületekre és a Kerettantervek tantárgyakra vonatkozó előírásai, az iskola sajátosságai. 17.1.3.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, valamint azok óraszámai, az előírt tananyag és követelményei Óraterv Kötelező NAT műveltségterületek Magyar nyelv és irodalom Matematika Ember és társadalom Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlati ism. Ember a természetben
Földünk és környezetünk Testnevelés és sport Élő idegen nyelv Kötelező összesen
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom, tánc és dráma Matematika Történelem Osztályfőnöki Ének-zene Rajz Informatika Technika Fizika Kémia Biológia, egészségtan Természetismeret, környezetismeret hon- és népismeret, egészségtan Földrajz Testnevelés Angol/német
38
1
2
1-8. osztály 3 4 5
8
8
8
7,5
4,5
4
4
4
5
5
5
4
1 1
1 1
1 1
1 1
1
1
1
1
4 2 1 1 1,5 0,5 0,5
4 2 1 1 1 0,5 0,5
4 2 1 1 1 0,5 0,5 1,5 1,5
4 2 1 0,5 1 0,5 0,5 1,5 1,5
1,5
2
1,5 2,5 3 25,5
1,5 2,5 3 25,5
6
7
8
1
1
1
2
2
3
3
3
3
20
20
20
3 3 22,5
2,5 3 22,5
2,5 3 22,5
Szabadon tervezhető/választható órák
Idegen nyelv Emelt szintű idegen nyelv Informatika Technika Mozgóképkultúra és médiaismeret Etika
1
2
2
2 2 0,5 0,5
2 0,5 0,5
2 0,5 0,5
2 0,5 0,5 0,5
0,5
Szabadon tervezhető/választható összesen Összesen (köt. és szab. választható órák) Tanuló maximális terhelése Úszás
1
2
2
2
3
3
3,5
3,5
21 22 1
22 22 1
22 22 1
24,5 24,5 1
25,5 25,5
25,5 25,5
29 29
29 29
A tantárgyakhoz előírt tananyag és követelmény megtalálható a Helyi tantárgyi tantervben. Emelt szintű vagy emelt óraszámú tantárgyak angol vagy német idegen nyelv Az iskolában az idegen nyelv tanulása első osztálytól kötelező. Óraszáma az 1. osztályban heti 1 óra, 2. osztályban heti két óra, harmadik osztályban heti 2 óra. A 4. osztályban a kötelező 3 óra idegen nyelv mellé még 2 tanóra idegen nyelv választható. A többletórákat az iskola a nem kötelező órakeretéből biztosítja (Kt. 52. § (7) bek.). Angol nyelvből emelt szintű oktatás választható: o heti 5 óra angol nyelv választásával felmenő rendszerben 4- 8. osztályig. o Az emelt szintű oktatás az angol nyelv ismeretanyagának a helyi tanterv szerinti magasabb követelményekkel történő oktatását jelenti. Német nyelvből emelt óraszámú oktatás választható: o a kötelező 3 óra idegen nyelv mellé még 2 tanóra választásával felmenő rendszerben 4-8. osztályig. o Az emelt óraszámú oktatás a német nyelv helyi tanterv szerinti bővebb ismeretanyaggal történő oktatását jelenti. Idegen nyelv tanulás kötelező óraszámai évfolyamonként: Évfolyam 1 2 3 4 5 6 7 8 Óraszám 1 2 2 3 3 3 3 3 Emelt szintű angol nyelv tanulás óraszámai évfolyamonként: Évfolyam 1 2 3 4 5 6 7 8 Óraszám 1 2 2 5 5 5 5 5 Emelt óraszámú német nyelv tanulás óraszámai évfolyamonként: Évfolyam 1 2 3 4 5 6 7 8 Óraszám 1 2 2 5 5 5 5 5
39
Az idegen nyelvi órák választásának módja: Első osztályban a beiratkozásnál a szülők nyilatkoznak arról, hogy gyermekük számára melyik idegen nyelv tanulását választják. A választott idegen nyelvet harmadik évfolyamig a helyi tanterv szerint előírt óraszámban minden tanuló kötelezően tanulja. A tanulók 3. osztály tanév végi eredményei alapján a szaktanárok javaslatot tesznek a 3 és 5 órás csoportbontásra. Az emeltszintű csoportba javasolt tanulók szülei erről írásos tájékozatót kapnak. A szülők a tanév végén írásban nyilatkozhatnak arról, hogy gyermekük az idegen nyelvet heti 5 tanórában tanulhatja. Aki az emeltszintű képzésben részesül, tanulmányait 4. osztálytól 8. osztályig felmenő rendszerben emelt szinten folytatja. A csoportok közötti átmenet a tanulók számára indokolt esetben valamennyi évfolyamon biztosított. A szaktanár, az igazgató engedélyével, minden tanév végén írásban javaslatot tehet arra, hogy a tanuló az idegen nyelv tanulását alacsonyabb óraszámban folytassa. Testnevelés-úszás alsó tagozaton Az 1-4. évfolyamon kötelező heti három testnevelés óra kiegészül 1 óra úszás órával, így a tanulók összesen heti 4 óra testnevelés és sportfoglalkozáson vesznek részt tanórába illesztve. Az úszás órák a tanulói kötelező foglalkozások számát egy tanórával megnövelik a törvény által engedélyezett módon (48. § (2)). Az óraszámot a nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretéből biztosítjuk. Az úszás órák helyszíne az iskola tanuszodája. Matematika emeltszint Felső tagozaton a kötelező 4 óra matematika óra mellé választható 1 szakköri óra, összesen heti 5 óra, mely emeltszintű matematika oktatást tesz lehetővé. Az emelt szintű oktatás a matematika tantárgy ismeretanyagának a helyi tanterv szerinti magasabb követelményekkel történő oktatását jelenti. A többlet óraszámot a tanulók a tanórán kívüli foglalkozások keretében választhatják a szaktanár javaslata alapján. A javaslatról a szülők 4. osztály végén írásbeli tájékoztatást kapnak, akik aláírásukkal igazolják annak tudomásulvételét. A szaktanár, az igazgató engedélyével, minden tanév végén írásban javaslatot tehet arra, hogy a tanuló a matematika tanulását alacsonyabb, csak a kötelező óraszámban folytassa. A többlet óraszámot az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretéből biztosítja. 17.1.3.1.1. Csoportbontás A matematika és idegen nyelv tanulását csoportbontással biztosítjuk, a szabadon felhasználható tanórák és a fenntartó által biztosított tanórák számától függően. Iskolaotthonos nevelés és oktatás Az iskolaotthonos osztályokban az oktatás megszervezése a délelőtti és a délutáni tanítási időszakban a kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a napközis foglalkozások, a mindennapos testedzés foglalkozásai időkeretében történik. Ez idő alatt a tanulók elsajátítják az új ismereteket, tananyagot, és a következő tanítási napra is felkészülnek. 17.1.3.2. Az egyes modulok értékelése és minősítése: Tánc és dráma modul 5. évfolyam Az 5. osztályos Magyar nyelv és irodalom tantárgyba integráltan jelenik meg. Hon és népismeret modul 6. évfolyam A 6. osztályos természetismeret tantárgyba integráltan jelenik meg. 40
Egészségtan modul 6. és 8. évfolyam A 6. osztályos természetismeret tantárgyba integráltan jelenik meg. A 8. osztályos biológia tantárgyba integráltan jelenik meg. Társadalom ismeret, etika modul 7. évfolyamon A 7. osztályban önálló tantárgyként jelenik meg. Mozgóképkultúra és médiaismeret modul 8. évfolyam A 8. osztályos Rajz tantárgyba integráltan jelenik meg. Az ember és társadalomismeret, etika modul önálló tantárgyként szerepel a 7. évfolyamon, melynek értékelése félévkor és évvégén érdemjeggyel történik. A magasabb évfolyamba lépés feltétele, ha a tanuló legalább elégséges érdemjegyet kap. A Tánc és dráma, Hon- és népismeret, Egészségtan, Mozgóképkultúra- és médiaismeret modulok követelményrendszere teljesítésének értékelése: érdemjegy, a tantárgy értékeléséi rendjéhez igazodóan. 17.1.3.3. A „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben” c. pályázati program 2009/2010. évi implementációja alapján az iskola tantárgyi rendszere, az oktatás gyakorlata a következő elemekkel egészül ki: 17.1.3.3.1. Kompetenciaalapú programcsomagok bevezetése Szövegértés-szövegalkotás „A” programcsomag Alsó tagozaton legalább egy tanulócsoportban o a bevezetés évében 2009/2010. 2. évfolyamon, o a fenntartási időszak éveiben az éves munkaterv alapján megállapított évfolyamon valósul meg. Matematika „A” programcsomag Felső tagozaton legalább két tanulócsoportban o a bevezetés évében 2009/2010. 7. évfolyamon, o a fenntartási időszak éveiben az éves munkaterv alapján megállapított évfolyamokon valósul meg. Idegen nyelv „A” programcsomag Alsó tagozaton legalább két tanulócsoportban. o a bevezetés évében 2009/2010. 3. évfolyamon, o a fenntartási időszak éveiben az éves munkaterv alapján megállapított évfolyamokon valósul meg. Az „A” programcsomag teljes tanévet átfogó, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási programcsomag bevezetését, alkalmazását jelenti. 17.1.3.3.2. Tantárgytömbösítés Vállalás: Tantárgytömbösítés módszertannal szervezett tanórák aránya (a kötelező tanórai foglalkozások teljes intézményi időkeretéhez képest): a bevezetésének évében 2009/2010. 5 %, a következő évben 2010/2011. 10 %, majd a fenntartási időszak végéig (2013/2014) legalább 15 %. A tömbösítés tantárgyai, évfolyamai a bevezetés évében 2009/2010. 7. évfolyam biológia, földrajz, technika, informatika,
41
a fenntartási időszak éveiben az éves munkaterv alapján megállapított tantárgyak bevonásával valósul meg. Értékelés módja: a bevont tantárgyak értékeléséi rendjéhez igazodóan érdemjeggyel. 17.1.3.3.3. Műveltségterület szerinti tanítás tantárgyi bontás nélkül szakrendszerű oktatásban Vállalás: Műveltségterület szerinti tanítás tantárgyi bontás nélküli szakrendszerű oktatását megvalósító tanulócsoportok száma 2 tanulócsoport/tanév a fenntartási időszak végéig (2013/2014). a bevezetés évében 2009/2010. 1 tanulócsoport 6. évfolyamon Ember és társadalom műveltségterület 1 tanulócsoport 8. évfolyamon Ember és társadalom műveltségterület a fenntartási időszak éveiben az éves munkaterv alapján megállapított műveltségterületek/tantárgyak bevonásával valósul meg. Értékelés módja: a bevont tantárgyak értékeléséi rendjéhez igazodóan érdemjeggyel. 17.1.3.3.4. Moduláris oktatás megvalósítása Vállalás: Moduláris oktatás egy tanulócsoportban a fenntartási időszak végéig (2013/2014). a bevezetés évében 2009/2010. 5. évfolyam Egészséges életmód modul három alkalommal 5 tanórában a fenntartási időszak éveiben ez a modul az éves munkaterv alapján megállapított tantárgyak bevonásával valósul meg. Értékelés módja: a bevont tantárgy értékeléséi rendjéhez igazodóan érdemjeggyel. 17.1.3.3.5. Nem tanórai formában megszervezett kötelező „tananyag-átadás” formái: Témahét „Pécs a mi városunk” témában egy tanulócsoportban. módszerek, szervezési módok
évfolyam 1
2
3
4
tantárgytömbösítés projektoktatás
x
x
x
x
x
6
7
8
x
x
x
x
x
x
x
x
x
műveltségterület tantárgyi bontás nélküli tervezés három hetet meghaladó projekt megtervezés
5
x
x
témahét megtervezése
x
42
moduláris oktatási programok megtervezése
x
önálló intézményi innováció
x
x
x
x
a bevezetés évében 2009/2010. 8. évfolyamon, a fenntartási időszak éveiben ez a témahét mindig a 8. évfolyamon valósul meg.
Projekt „Tavaszi néphagyományok” három hetet meghaladó projekt egy tanulócsoportban a bevezetés évében 2009/2010. 4. évfolyamon, a fenntartási időszak éveiben az éves munkaterv alapján megállapított évfolyamon valósul meg. 17.1.3.4. A kompetencia alapú nevelés-oktatás implementációja
A kompetencia alapú oktatás implementációja
Tevékenységek
évfolyam
kompetenciaterület
Sikerkritérium
2.
szövegértés; szövegalkotás
A tanulók mindegyike sikeresen elsajátította a kompetencia-alapú tananyagot
matematikai logika
A tanulók mindegyike sikeresen elsajátította a kompetencia-alapú tananyagot
Idegen nyelv
A tanulók mindegyike sikeresen elsajátította a kompetencia-alapú tananyagot
Természettudományos
Az érintett tanulócsoportok tanulói sikeresen elsajátították a tananyagot
műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása
Ember és társadalom
Az érintett tanulócsoportok tanulói sikeresen elsajátították a tananyagot
digitális tartalmak, taneszközök használata (25 %)
25 %
Az érintett tanórák legalább 25 %-ban használják a IKT –t.
IKT
A tanulók aránya emelkedik a középiskolában továbbtanulók között.
Kompetencia alapú oktatás
A pedagógusok fele napi szinten alkalmazza az új tanulásszervezési eljárásokat és eszközöket,
teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag
7.
egy választott kulcskompetencia területi programcsomag
3.
tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban(5-10-15 %)
7.
A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása új módszerek intézményi alkalmazása,elterjesztése,
1-8.
1-8.
43
Tevékenységek
évfolyam
kompetenciaterület
Sikerkritérium
önálló intézményi innováció megvalósítása
1-4.
Szövegértés, szövegalkotás
Ha tanulók mindegyike használja a tanuláshoz gyermekkiadványt. Minden tanuló képességei szerint sikeresen részt vesz a programban A tanulók több mint fele aktív szerepet vállal a megvalósításban A tanulók és a pedagógusok több mint fele sikeresen használja a feladatokat.
8.
Témahét
1-8.
Projekt
Feladatgyűjtemény jó gyakorlatok átvétele 1-8. évfolyam
Célok, indikátormutatók
Tanulói laptop program nyertes TIOP pályázat esetén
Implementáció éve
A tanulók készség szinten tudják használni a tanulói laptopokat.
Fenntarthatóság
2009/2010
2010/2011
teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag
Matematika –logika, szövegértésszövegalkotás
Felső tagozaton legalább két tanulócsoportban.
egy választott kulcskompetencia területi programcsomag
Idegen nyelv angol
Alsó tagozaton legalább két tanulócsoportban.
tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban(5-1015 %)
5
2011/2012
2012/2013
2013/2014
2014/2015
Alsó tagozaton legalább egy tanulócsoportban.
10
15
15
15
15
műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása
Ember és társadalom 2 tanulócsoportban
Az éves munkaterv alapján megállapított műveltségterületek/tantárgyak bevonásával legalább két tanulócsoportban.
digitális tartalmak, taneszközök használata(25 %)
25
Legalább 30 %. Sikeres tanulói laptop pályázat esetén nagyobb arányban.
44
Célok, indikátormutatók
Implementáció éve
Fenntarthatóság
2009/2010
2010/2011
2011/2012
2012/2013
2013/2014
2014/2015
A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása
IPR teljes tantestületet érintő képzések
A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének a javítása az éves munkatervek alapján.
új módszerek intézményi alkalmazása,elterj esztése,
2-8. osztályig évfolyamon legalább egy tanulócsoportban
1-8. évfolyamon legalább egy tanulócsoportban.
önálló intézményi innováció megvalósítása
Tavaszi néphagyományok Pécs a mi városunk témahét, Tappancs és Tudorka fejlesztőprogram, Ötlettár a kompetencia alapú szövegértés – szövegalkotás programcsomag bevezetéséhez
Egészséghét, Pécs a mi városunk témahét, Tappancs és Tudorka fejlesztőprogram, Ötlettár a kompetencia alapú szövegértés – szövegalkotás programcsomag bevezetéséhez c. intézményi innovációk megvalósítása. Kompetencia alapú digitális óraterv gyűjtemény. Linkgyűjtemény összeállítása és használata
jó gyakorlatok átvétele
Tanulói laptop program nyertes TIOP pályázat esetén
Tanulói laptop program megvalósítása.
17.1.3.5. Nem szakrendszerű oktatás A nem szakrendszerű oktatás szabályozása a Mellékletben található. 17.1.3.6. Tanórán kívüli foglalkozások Tanórán kívüli foglalkozásokra a szabadon felhasználható tanórák és a fenntartó által biztosított tanórák számától függően az alábbi lehetőségeket biztosítjuk: Napközis és tanulószobai foglalkozások. Szakkörök: rajz, matematika, néptánc, énekkar, számítástechnika, szorobán igénytől és a lehetőségektől függően. 45
Diáksportköri foglalkozások A törvényileg előírt és sportcsoportok számától függő óraszám arányában az alábbi sportágakat lehet választani: Röplabda,kosárlabda, foci, floorball. Egyéb: tanulmányi, kulturális versenyek, rendezvények, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap, az iskola pedagógiai programjában rögzített projekt, témahét megvalósításához kapcsolódó tevékenységek, tanulmányi kirándulás, környezeti és egészségneveléshez kapcsolódó tevékenységek.
17.1.3.7. A mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása A közoktatási törvény módosítása megteremtette a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás jogszabályi feltételeit, az 52. §. (9-10)., valamint az 53. §. (9) bekezdéseiben foglaltak, továbbá a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról szóló 243/2003. (XI. 17.) kormányrendelet alapján. Célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Törvényi előírás: minden testnevelési óra része a gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna (lásd a 243/2003. (XI. 17.) kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait), a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és izületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittségmérések testhelyzeteire (lásd a 243/2003. (XI. 17.) kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait, valamint az OM „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” című, 2000-ben megjelent kiadványt, Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent az eltérő adottságú tanulóknak is, a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek, a testmozgásprogram életmódsportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében), minden gyermek minden nap részt vehet a testmozgás-programban, minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalommal megtörténik a keringési rendszer és légzőszervek megfelelő terhelése, a testmozgásprogram játékokat és táncot is tartalmaz. A fenti szempontok együtt, egyformán fontosak és jelentősek. A mindennapos testmozgás lehetőségei tanórákon és tanórán kívüli (DSK) foglalkozásokon: Az első és második évfolyamon: Tanórai keretben: 3 óra testnevelés és 1óra úszás Tanítási napon szünetekben: 30 perc játékos testmozgás Tanórán kívül választható: 45 perc mozgásfejlesztő játék hetente egyszer (Mocorgó) A harmadik és negyedik évfolyamon: Tanórai keretben: 3 óra testnevelés és 1 óra úszás Tanítási napon szünetekben: 30 perc játékos testmozgás Tanórán kívül választható: 45 perc mozgásfejlesztő játék hetente egyszer (Mocorgó) 46
2X45 perc labdajáték Az ötödik-nyolcadik évfolyamon: Tanórai keretben: 2,5 óra testnevelés Tanórán kívül (DSK) Röplabda,kosárlabda, foci, floorball választható a tanulók érdeklődésének megfelelően. Az iskolaotthonos osztályok számára a szabadidő foglalkozásokon lehetővé tesszük a játékos testmozgást a szabad levegőn. Részükre azon a napon, amikor nincs testnevelés óra, délelőtt vagy délután a szabadidő foglalkozás keretében játékos egészségfejlesztő foglalkozást tartunk. A napközis csoportok számára szintén biztosított a testmozgás. A foglalkozási tervek fontos részét képezi a mozgásos játékok megtanítása, és az úszás óra beiktatása. Az alsó tagozatos tanítóink és a napközis nevelőink döntő többsége elvégezte a gerinctorna tanfolyamot, melyet eredményesen alkalmaznak tanulóink körében. 17.1.3.8. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét 17.1.3.8.1. A kompetenciaalapú oktatás eredményes bevezetéséhez és alkalmazásához szükséges tankönyvek kiválasztásának elvei: Segítse, támogassa a kompetencia alapú oktatás, nevelés eredményességét. Jelenjenek meg benne az új tanítási-tanulási formákhoz igazodó feladattípusok. Az alaptankönyvekhez tartozzon feladatlap vagy munkalap, lehetőség szerint e-tananyag a megerősítés, a gyakorlás, a tanulók önálló munkáltatásának megszerzésére. Előnyben részesítjük azokat a tankönyveket melyeket digitális tananyagok készülnek CD melléklettel, vagy interneten elérhető tananyagokkal. Előnybe részesítjük azokat a tankönyveket: o amelyek differenciált képességfejlesztésre adnak lehetőséget, több éven áthasználhatóak, o amelyek valamely kompetenciaalapú programcsomaghoz alkalmazhatók. Kiválasztásuk szempontjai megegyeznek a tankönyvválasztás szempontjaival. A szükséges tankönyvek és programcsomagok a Tankönyvjegyzékről, azon belül a kompetencia alapú oktatás céljainak megfelelők közül, ill. az oktatási és kulturális miniszter által kiadott kompetencia lapú oktatási programcsomagok közül választható. A TÁMOP 3.1.4. pályázat bevezető évében pályázati pénzből megvásárolt tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök ingyenesen igénybe vehetők a fenntartás éveiben is. Az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak feldolgozásához szükséges taneszközöket a helyi tanterv figyelembevételével a szakmai munkaközösségek határozzák meg. A tanév során használható tankönyveket az Oktatási Hivatal a hivatalos tankönyvjegyzéken teszi közzé az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján. A rendelni kívánt taneszközöket minden munkaközösség-vezető köteles az intézményegység-vezetővel és a Közoktatási Törvény 22. § (10) bekezdés alapján a Szülői Munkaközösséggel egyeztetni, és a tankönyvfelelősnek leadni. A tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök nem változtathatók meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. Tankönyvválasztáskor biztosítani kell, hogy a normatív kedvezményre (ingyenességre) jogosult tanulók a tankönyveket térítésmentesen kapják meg az iskolától, melyeket a tanév utolsó napjáig kötelesek megfelelő állapotban visszaadni. Az iskolából évközben távozó tanulónak az iskolában töltött utolsó napon a tankönyveit le kell adni. 47
A fenntartótól kapott támogatás összegének egészével az iskola szabadon gazdálkodhat az ingyenesség biztosítása érdekében. Tehát a rendelkezésre álló pénzügyi keretet az évfolyamok, osztályok között átcsoportosíthatja, mivel az állami hozzájárulás nem tanulókhoz kötött. A tankönyvrendeléssel kapcsolatos feladatokat külön Tankönyrendelési szabályzat tartalmazza. Főbb elemei: o Az ingyenességre jogosultak felmérése o A tankönyvlisták egyeztetése a Szülői Munkaközösséggel o Tankönyvek megrendelése o A Szülők tájékoztatása a következő évre várható tankönyvekről, az ingyenességre jogosultak ismételt felmérése o A tankönyvrendelés utolsó módosításának határideje június 30. A tankönyv választás szempontjai: Legyen alkalmas egyéni képességfejlesztésre és differenciálásra. Tartalmazzon kiegészítő ismereteket, ajánlatokat. A tankönyv összhangban legyen a helyi tantárgyi tanterv tananyagával és követelményeivel, segítse a kompetencia alapú oktatás megvalósítását. A pedagógus jól ismerje a választott tankönyv szerkezetét és használhatóságát. A tankönyv a tanulók és a pedagógusok számára egyaránt jól használható legyen, segítse az ismeretek elsajátítását, illetve elsajátíttatását. Feleljen meg az önálló tanulást segítő didaktikai alapelveknek: o érthető, tagolt és logikus felépítésű, o szerkezete legyen világos, egyszerű, o motiváljon, keltse fel a tanulók érdeklődését, o szövege az életkornak megfelelő megfogalmazású legyen, o kerülje az idegen kifejezéseket, szavakat, o ábrái, betűméretei, szerkesztésük segítse az önálló ismeretszerzést, o ösztönözzön az ismétlésre, rendszerezésre, o adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre, o adjon mintát az önálló feladatmegoldásokra. Mérete legyen kézbe vehető, borítója érdeklődést keltő, színes és tartós. Lehetőleg több éven át használható legyen. A tankönyv ára a szülők számára elfogadható legyen, ne jelentsen túlzott anyagi terhet. Tanulók által megvásárolandó kiegészítő tankönyv csak akkor kérhető, ha az érintett szülői közösség annak beszerzését egységesen vállalja. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. Közoktatási törvény 44§. (2) Megfelelő minőségű (tartós) és napi használatot nem igénylő tankönyveket a könyvtár viszszagyűjti, és saját szabályzata szerint újból biztosítja a használatát.
48
17.1.3.8.2. Tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: A tanulók számára szükséges taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről minden évben összesítés készül, s ezt a májusi szülői értekezleten ismertetjük a szülőkkel. – a Szülői Munkaközösség által jóváhagyott összeg befizetése alapján – az iskola szerzi be. Az eszköz- és felszerelésjegyzékben előírtak biztosítására készített intézkedési tervben nem szereplő tanulmányi segédletek, elektronikus ismerethordozók és taneszközök pótlásáról, cseréjéről évente – a költségvetés elfogadását követő – vezetőségi értekezlet dönt. A döntés szempontjai: Segítse az iskolai tananyag teljesítését. Segítse, támogassa a kompetencia alapú oktatás, nevelés eredményességét. Járuljon hozzá a képességfejlesztéshez. Gazdagítsa a módszertani eszköztárat. Segítse a tehetséggondozást és a felzárkóztatást. Hozzájáruljon hozzá a pedagógusok munkakörülményeinek a javításához. 17.1.3.8.3. A kompetenciaalapú oktatás bevezetéséhez, a programcsomagok alkalmazásához szükséges tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztási alapelveinek meghatározása: Biztosításuk a fenntartási időszakban: Minden esetben az iskola, a pedagógusok és az érintett szülők egyezsége alapján. A TÁMOP 3.1.4. pályázat bevezető évében pályázati pénzből megvásárolt tanulmányi segédletek, taneszközök ingyenesen igénybe vehetők a fenntartás éveiben is. A kompetencia alapú oktatás bevezetéséhez szükséges taneszközök, oktatási segédletek beszerzése a 11/1994. (VI.8) MKM rendelet 7. sz. melléklete alapján lehetséges. 17.1.3.9. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Bevezető szakasz: 1-2. évf. A bevezető szakasz két évben történő meghatározása az óvodából az iskolába való sikeres átmenet előfeltétele: az első két évet az óvodára jellemző időigényesebb tevékenység- és tanulásszervezési formák felé orientálja. A teljesítménymotiváció és a képességek fejlesztése területén a szabályozás nagy tered enged az egyéni érdeklődésnek, és lehetővé teszi az ebben az életkorban különösen jelentős egyéni különbségek kezelését. A szakasz végén - funkciójából fakadóan - még nincs szükség az iskolai teljesítmények követelményként történő meghatározására, minősítő jellegű értékelésére. Ennek megfelelően a Nat az első két évfolyamot nem tekinti önálló képzési szakasznak. Kezdő szakasz: 3-4. évf. A fentiekkel összhangban a kezdő szakasz elnevezés azt kívánja kifejezni, hogy ebben a szakaszban erőteljesebbé válnak - a negyedik évfolyam végére már meghatározóak - az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A motiválás és a tanulásszervezés már a Nat fejlesztési feladataiban is kifejeződő teljesítményekre összpontosít.
49
Alapozó szakasz: 5-6. évf. Az alapozó szakasz funkciója elsősorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képesség együttesek megalapozása. Ebben a szakaszban történik az iskolai tudás (és a tanítás folyamatának) erőteljes tagolódása, amely megköveteli az ilyen típusú tanuláshoz szükséges és ehhez rendeződő képességnyalábok, kompetenciák célzott megalapozását. Fejlesztő szakasz: 7-8. évf. A fejlesztő szakasz alapvető feladata - az előző szakaszokhoz kapcsolódva - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságának, variabilitásának növelése. 17.1.3.9.1. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: Tantárgyanként a magasabb évfolyamba lépés feltételei a helyi tantervben szereplő minimum-követelmények teljesítése. Részleteit tantárgyanként és évfolyamonként a helyi tanterv tartalmazza. A tanuló az első-harmadik évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A tanuló részére engedélyezhető az iskolai évfolyam ismétlése szülői kérésre. A szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyamismétlést. Magasabb osztályba negyedik évfolyamtól az a tanuló léphet, aki valamennyi tantárgyból teljesítette a tantárgyi programokban lefektetett minimumkövetelményeket (elégséges szintet), illetve annál magasabb szintet. Ha a tanuló a tanév végén - a tantárgyak számától függetlenül - elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. A javítóvizsgáról elfogadható indok nélküli távolmaradás osztályismétlést von maga után, egyéb esetben egy másik időpont jelölhető meg. Aki a tanév során a minimum-követelményeket nem teljesítette, de augusztusban sikeres javító vagy osztályozó vizsgát tett, magasabb évfolyamba léphet. Sikeres osztályozóvizsga alapján léphet magasabb évfolyamba a tanuló, ha mulasztása egy tanévben a 250 órát, illetve egy tantárgyból a kötelező óraszám 30 %át meghaladja; egy tanév alatt két tanév elvégzését a szülő írásban kéri; magántanulóként folytatja tanulmányait, vagy a külföldön végzett tanulmányait itthon folytatja (utóbbinál csak a külföldön nem tanult tantárgyakból), iskolaváltás esetén az emelt szintű idegen nyelvből, amennyiben ott kívánja tanulmányait folytatni. Osztályozó vizsgára kötelezett tanuló a készségtárgyakból felmenthető a vizsga alól, kivéve, ha mulasztása abból a tárgyból haladja meg a tanévi óraszám 30 %-át. A követelményektől való lemaradásról és a lemaradás mértékéről az igazgató az osztályfőnök javaslatára írásban tájékoztatja az érintett tanulók szüleit. Az értesítés időpontja a tanévsorán az első félév és a második félév zárását megelőző egy hónap. 17.1.3.9.2. Az iskolai számonkérések követelményei, formái és korlátai A számonkérés követelményei
50
A tan motiváció erősítése és az aktivitás növelése érdekében szükségesnek tartjuk az önként vállalt többletfeladatok pozitív értékelését. A hibák önálló megkeresésével és kijavításával a tanulók önellenőrzési képességének kialakítását segítjük: a saját és társaik feleletének, szóbeli és írásbeli munkájának értékelésével az önértékelő képességüket fejlesztjük. A tantárgyhoz hozzáállásból vagy hanyagságból eredő mulasztásokat, amelyek megakadályozzák a gyermek képességének fejlesztését (pl. rendszeresen nem hoz felszerelést órára, nem vesz részt a közös tanórai munkában, stb.) beszámítjuk a tantárgyi értékelésbe. A számonkérés formái: szóbeli, írásbeli, gyakorlati, informatikai eszközökkel, online és pedagógus által összeállított interaktív programokkal. Szóbeli beszámoltatás Lehetőség szerint minél gyakrabban, melynek célja a kommunikációs készség fejlesztése, az önbizalom erősítése, szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlesztése. Formái: az adott tantárgy jellegének megfelelőek. Írásbeli beszámoltatás Írásbeli feleltet. Tartalma: egy-egy tananyagrész. Célja: ellenőrzés, a továbbhaladáshoz szükséges tudás felmérése. Nem kell előre bejelenteni, számát nem korlátozzuk. Jellemzője, hogy a következő órára a tanárnak ki kell javítani, a kijavított írásbeli feleletet a tanulók hazavihetik. Érdemjegye egy jegynek számít. Az írásbeli feleletet hiányzás és egyéb indokolt esetben nem köteles pótolni a tanuló. Témazáró dolgozat Tartalma: A tantárgy egy összefüggő, több tanóra anyagát magában foglaló témája. Célja: A gyakorlás és összefoglalás után a téma lezárása, a megszerzett tudás ellenőrzése és mérése. Egy héttel korábban be kell jelenteni, egy nap legfeljebb két témazáró íratható. A megírás tervezett időpontját a naplóban előre jelezni kell, egy héten belül ki kell javítani. Érdemjegye meghatározó a félévi, év végi értékelésben. A témazáró dolgozat hiányzás és egyéb indokolt esetben egy újraírt dolgozattal javítható. Központi feladatlap csak a helyi tantárgyi tanterv követelményeivel való megegyezés esetén használható. A témazáró pontszámainak százalékokra váltása intézményünkben a következő: 0 - 35 % 1 35 % fölött – 55 % 2 55 % fölött – 75 % 3 75 % fölött – 90 % 4 90 % fölött – 100 % 5 51
Az átlagostól eltérő pedagógiai szituációban és tanulói csoportban az iskolavezetéssel egyeztetve – indokolt esetben – eltérhetünk a fenti kategorizálástól. A szülők számára lehetőséget biztosítunk fogadó órákon vagy más előre egyeztetett időpontban, hogy betekinthessenek gyermekeik írásbeli munkájába. Gyakorlati munka értékelése Rajz órán, technika órán és egyéb tanórákon készített produktum: rajz, vizuális munka, térbeli modell, plakát. IKT munka - IKT eszközökkel készített tanulói prezentációk, képgyűjtemények. felhívó plakátok, hírek, képek készítése, gyűjteménybe rendezése, prezentáció, képes, mozgófilmes, multimédiás produktum Az értékelés korlátai
hatodik órában a tanulókkal témazáró dolgozat nem iratható egy napon két témazáró dolgozatnál több nem iratható a részképesség zavarral küzdő gyerekek esetében a számonkérés csak a szakvéleményben foglaltak alapján történhet
17.1.3.9.3. Értékelés, minősítés Alapelvei tervszerű, a tanulók életkori sajátosságait és a tantárgyak jellegét figyelembe vevő demokratikus, nyitott, a tanulók véleményének megfogalmazására módot adó nevelő hatású, önértékelésre, az elért eredmények továbbfejlesztésére ösztönző, feladat-meghatározó reális, az ellenőrzés során feltárt tényekre épülő, indokolt változatos, az értékelés különböző formáinak alkalmazására törekszik Célja reális értékítélet magalapozása véleménynyilvánítás, érvelés, indoklás képességének fejlesztése a tanulói teljesítmények mögött rejlő munka elismerése pontosságra, rendszerességre, igényességre nevelés információ nyújtása a folyamatban résztvevőknek (tanuló, szülő, pedagógus) Formái Az előírt követelmények teljesítést az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája alapján értékeljük. formatív értékelés (tudáspróba, írásbeli felelet, röpdolgozat) a nevelő belátása szerint történik kisebb mennyiségű tananyagot kér számon a tanulási hibák, hiányosságok feltárását szolgálja elsősorban a tudáselemekre irányul és nem nagyobb egységekre osztályzattal értékeljük szummatív értékelés témazáró nagyobb szakaszok, témák lezárásakor íratjuk; a tanuló valós tudását tükrözi; 52
a munkaközösségek az egységes értékelés céljából közösen állítják össze a feladatokat; az egy osztályban tanító nevelők a témazárók íratásának időpontját jelzik a naplóban, két témazárónál több egy napon nem iratható; osztályzattal értékeljük, a hibákat megbeszéljük, javíttatjuk; a témazárók jegyét a naplóban más színnel írjuk, a félévi és az év végi értékelésnél ezek a jegyek nagyobb hangsúlyt kapnak; nagy dolgozat elsősorban magyar nyelv és irodalomból, valamint az idegen nyelvekből íratjuk tartalom, helyesírás és külalak osztályzattal értékeljük, amit a naplóban eltérő színnel jelzünk; év végi vizsgadolgozat; a nyolcadikos diákok év végén, írásbeli vizsgán adnak számot tudásukról; a vizsga érdemjegyei két témazáró jegynek felelnek meg; azok a tanulók, akik elégtelen érdemjegyet kaptak, szóban javíthatnak; a feladatok megoldására 2 x 45 perc áll rendelkezésre; a nívócsoportos tanulók szóbeli vizsgán is beszámolnak. A dysgraphiás tanulók számonkérése írásban nem lehetséges, ezért az ő feleltetésük csak szóban történhet meg. A kompetencia alapú oktatás, újfajta tanulásszervezéshez bevezetésével a tanulók munkájának értékelése, minősítésének új formái: Modul, témahét, projekt munkákhoz kapcsolódó tanulói produktum. Pl. poszter, portfólió, modell, fotó, film, digitális munka szóbeli és írásbeli értékelése. 17.1.3.9.4. Az értékelés rendje Szöveges értékelés A szöveges értékelés az érintett diákot tanító pedagógusok véleménye alapján az osztályfőnök által megfogalmazott, a tanuló teljesítményét értékelő, személyiségfejlődését segítő, hiteles, megalapozott tájékoztatást adó dokumentum. 1 – 4. évfolyamon a tanulók szöveges értékelést kapnak: Az értékelés módja Év közben
Félévkor
Szóbeli értékelés, dicséret, szöveges értékelés 1 – 3. osztályban, érdemjegyek a 2-4. és 4. o. félévig, 4. év végén az ötfokú skála szerint érdemjegyekkel. Kiválóan, jól megfelelt, megfelelt, vagy felzárkózatásra szorul.
Az értékelés dokumentálása Füzet, munkafüzet, tájékoztató füzet
Tanító, szaktanár, napközis nevelő
Tájékoztató füzet melléklete. Szöveges értékelés külön dokumentálva.
Az osztálytanító, a készségtárgyat tanító szaktanár, a napközis nevelő
53
Ki értékel?
Az értékelés módja Év végén
Kiválóan, jól megfelelt, megfelelt, vagy felzárkózatásra szorul vagy tanévi munkája előkészítő jellegű volt. Tanulmányait az általános Iskola első osztályában folytatja (a szülő egyetértésével).
Az értékelés dokumentálása Bizonyítvány. Iskolalátogatási bizonyítvány. Szöveges értékelés külön dokumentálva.
Ki értékel? Az osztálytanító, a készségtárgyat tanító szaktanár, a napközis nevelő
Szöveges értékeléskor A „felzárkóztatásra szorul” minősítés esetén a szülők bevonásával értékeljük a tanuló teljesítményét, illetve a felzárkóztatás módjáról írásban és szóban tájékoztatást adunk. Ha a tanuló az 1-3. évben teljesítette a tanulmányi követelményeket, magasabb évfolyamba léphet. Ha mulasztás miatt a követelményeket nem tudta teljesíteni, évfolyamismétlésre utasítható. Első osztályban havi rendszerességgel rövid szöveges értékelést alkalmazunk, amely elsősorban diagnosztizáló ill. segítő, formáló célt szolgál. A tanulókat, szülőket erről a tájékoztató füzetben értesítjük; szóbeli tájékoztatást fogadóórán és szülői értekezleten kaphatnak az érintettek. A helyi adottságokat figyelembe véve az előre meghatározott, nyomtatott skála szerinti értékelést alkalmazzuk az 1-3. évfolyamon, valamint a 4. évfolyamon félévkor, amely regisztrálja a félévi eredményeket. Az alsós munkaközösség által kidolgozott értékelő lapot a fenti évfolyamokon a félévi értesítőhöz mellékeljük. Az év végi szöveges értékelést a bizonyítványhoz mellékelt pótlapon kapják meg a tanulók. Érdemjegyek, osztályzatok: jeles (5) o a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz o a tananyagot ismeri, érti, tudja alkalmazni o a tantárgy szaknyelvét használja, szabatosan fogalmaz jó (4) o a tantervi követelményeknek megbízhatóan, kevés, jelentéktelen hibával tesz eleget o az összefüggéseket némi segítséggel megérti, képes felidézni a témához kapcsolódó előző ismereteit o kommunikációja nem zökkenőmentes közepes (3) o a tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget o gyakran sorul a számonkérés során tanári segítségre o kommunikációja szakadozott elégséges (2) o az adott tanítási egység (tartalom) csak egy részéről képes számot adni a tanár segítő kérdései alapján o a nevelő útmutatása segítségével sem képes az ismeretet tágabb összefüggésbe helyezni o a konkrétumoktól nehezen vonatkoztat el o fogalmakat önállóan nem alkot, önálló feladatvégzésre nem képes
54
o a tantervek követelményekből a továbbhaladáshoz csak a szükséges minimális ismeretekkel, jártasságokkal rendelkezik o a kommunikáció egyirányú elégtelen (1) o az adott tanítási egységről nem rendelkezik ismeretekkel o nevelői segítséggel sem tud a kérdésekre válaszolni o ismeretek hiányában nem képes összefüggések meglátására, az előző ismeretek felidézésére o valódi kommunikáció nem valósul meg.
Önértékelés Az értékelés egyik fontos értelme, hogy a tanulókat megtanítsuk saját teljesítményük körültekintő és elfogulatlan értékelésére, ezzel a saját tanulási folyamatainak aktív részesévé tenni.. Ez csak úgy lehetséges, ha minden értékelési szituációban lehetőséget adunk a tanulónak, hogy munkája eredményét összevesse a célokkal, minél differenciáltabban feltárja a hiányosságokat és levonja a tanulságokat. Minél inkább alkalmazás jellegű feladatról van szó, annál inkább lehetséges ez. Problémamegoldás, tárgyi alkotómunka vagy dramatikus megjelenítés esetén döntő jelentőségű lehet, hogy a tanuló milyennek látja munkájának eredményét, és miben látja saját erősségeit, illetve gyengeségeit. Az önértékelés azonban nem korlátozódhat az egyes teljesítményekre. Nagyon fontos, hogy kialakítsuk annak rendszerét, hogy a tanuló hosszabb időszakokon keresztül is figyelemmel kísérje teljesítményének alakulását, és átgondolja, milyen téren fejlődött, miben áll ez a fejlődés, és hol vannak hiányosságok, amelyeket le kell küzdeni. A társak értékelése A többi tanuló érdekes új szempontokat tehet hozzá az értékeléshez. Különösen az összefoglaló értékelések idején járhat komoly előnyökkel a közösség bevonása az értékelés folyamatába. A teljesítmények figyelemmel kísérése A produktumok gyűjtése (portfólió) a tanulói produktumok következetes gyűjtése. A folyamatosan gyarapodó dosszié (portfólió) az egyes tanulók év közben végzett tevékenységének dokumentációja: írásos munka, rajz, múzeumlátogatás során kitöltött feladatlap, tanári értékelő feljegyzés, az önálló gyűjtőmunka eredményei stb. A füzet vezetése csak az egyik, és nem is a legfontosabb tanulói feladat. A füzet értékelése esetleg módosíthatja, árnyalhatja az osztályzatok nyomán kialakult szummatív értékelést. A portfolió funkciója ezzel szemben az, hogy az egész tevékenység tükre legyen. Értékelő füzet Az értékelő füzet értékelő feljegyzéseket tartalmaz, a tanár feljegyzései, a tanuló önértékelő gondolatai és az abból levont következtetések, a társak, az osztály értékelő megnyilvánulásait, akár egyes teljesítményekre, akár a tanuló általános előmenetelére vonatkoznak. Lehetőség nyílik arra is, hogy a szülők is megfogalmazzák gyermekük teljesítményére, haladására vonatkozó gondolataikat. Míg a portfolió a produktumok gyűjtésének, az értékelő füzet az értékelő gesztusoknak a segítségével törekszik arra, hogy a tanulmányok hű – és egyénre szabott – tükre legyen. 55
17.1.3.10. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok elvei és korlátai Tantestületünk azt az álláspontot képviseli, hogy: a tanulónak írásbeli és szóbeli házi feladata legyen a tanuló egyéni képességeinek megfelelő mennyiségű és minőségű házi feladatot kapjon olyan feladatokat is adunk, amely könyvtári vagy internetes kutatómunkát igényel, a gyűjtőmunkát külön jutalmazzuk a házi feladatokat rendszeresen számon kérjük, ebben alkalmazzuk az önellenőrzés és mások ellenőrzésének módszerét is az elkészített házi feladat minősége visszajelzés számunkra a tanuló szorgalmáról és tudásáról a tanuló elvégzett munkáját lehetőség szerint értékeljük, az elmaradt házi feladatot pótoltatjuk Alapelvek: a tanulóknak legyen írásbeli és szóbeli házi feladata. a tanuló egyéni képességeinek megfelelő mennyiségű és minőségű házi feladatot kapjon. könyvtári vagy internetes kutatómunkát igénylő feladatokat is adunk, a gyűjtőmunkát külön jutalmazzuk a házi feladatokat rendszeresen számon kérjük, ebben alkalmazzuk az önellenőrzés és mások ellenőrzésének módszerét is. a tanuló elvégzett munkáját lehetőség szerint értékeljük, az elmaradt házi feladatot pótoltatjuk a projektmunkával, témahéttel kapcsolatos otthoni felkészülés feladatai (plakát, leporelló, kiselőadás, digitális produktum, prezentáció, modell stb. készítés) a hagyományos tanórai feladatokkal azonos értékű és fontosságú. A házi feladat célja: a tananyag elsajátításának elősegítése, a tanórán tanultak rögzítése, készségfejlesztés, a tanultak gyakorlati alkalmazása, az új anyag előkészítése, motiváció, a tantárgyhoz való érzelmi viszony kialakítása, az elkészített házi feladat minősége visszajelzés a tanuló szorgalmáról és tudásáról a szülők tájékoztatása. Típusai: Írásbeli feladatok o egységes minden tanuló számára (alapkészségek fejlesztése), o differenciált fejlesztést szolgáló feladatok, o házi dolgozat vagy projekt: az adott tantárgyi ismereteken kívül egyéb készségek fejlesztését szolgálja. Projekt: o a téma elkezdésekor kell meghirdetni, 56
o a téma lezárása után egy héttel kell beadni, o két héten belül kell értékelni , o érdemjegyének értéke azonos a szóbeli vagy írásbeli felelet érdemjegyével, Szóbeli feladatok: o a tantárgy jellegéből adódó feladatok. o Tartalom megfogalmazása saját szavakkal. o Magyar nyelv és irodalom tantárgyból memoriterek, vers tanulás, prózai szöveg tanulása. Egyéb (választható) feladat. Otthoni feladatok újabb típusai az új tanulásszervezési eljárások keretében: projekt, témahét, moduláris oktatás: gyűjtőmunka, digitális anyagok gyűjtése, tablókészítése, információgyűjtés, számítógépes tanulói produktumok. Tanulmányi munka a napköziben és a tanulószobában: a tanulmányi munkát a törvényben előírt időkeretben meghatározott módon, az ehhez kapcsolódó foglalkozásokon valósítunk meg a hatékony tanulási módok megismertetése alapvető feladat tanórán a napközis nevelő segíti, ellenőrzi, értékeli a gyermekek tanulmányi munkáját a délutáni tanóra akkor lehet hatékonyabb, ha tanítóval ill. szaktanárral és a tananyaggal összhangban van helyes időtervezéssel, a tanulók képességéhez és délutáni elfoglaltságához alkalmazkodva optimális körülményeke megteremtésére törekszünk. Korlátai: csak a tanórán megtanított tananyag adható fel házi feladatnak hétvégére és a tanítási szünetekre a szokásosnál több feladatot nem adunk a hétvégére csak akkor adunk írásbeli házi feladatot, ha azt az órarend vagy a számonkérés szükségessé teszi a tanítási szünetekre írásbeli feladatot nem adunk, de szorgalmi feladat adható. A házi feladatok mennyisége olyan mértékű legyen, hogy ne akadályozza a tanulók napi, hétvégi ill. tanítási szünetek alatti kikapcsolódását. Várt eredmények: sokoldalú képességfejlesztés a tananyag elsajátítása, elmélyítése, a problémamegoldó képesség fejlődése, felkészítés az élethosszig való tanulásra. Elvárások napköziben és a tanulószobában: A tanulmányi munka tartalma összhangban van a tanulók házi feladatának céljaival, eszközeivel, elvárt eredményeivel. Tanórán a napközis nevelő segíti, ellenőrzi, értékeli a gyerekek tanulmányi munkáját. A délutáni tanóra hatékonysága érdekében a foglalkozásvezető pedagógus a tanítóval illetve szaktanárral egyeztetett és a tervezett és elvégzett munka a tananyaggal összhangban van.
57
Fontos szempont a helyes időtervezés, a tanulók képességéhez és délutáni elfoglaltságához alkalmazkodó optimális körülmények megteremtése. A hatékony tanulási módok megismertetése, elsajátíttatása.
17.1.3.11. A tanulók fizikai állapotának mérése Célja A tanulók fizikai teherbíró képességében mutatkozó hiányok feltárása, és ennek ismeretében olyan felzárkóztató programok készítése, mely lehetőséget biztosít az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása a tanulók körében. Mérési módszere Iskolánk a HUNGAROFIT mérési módszert választotta. Választásunk indokai: egyszerű kevés eszközt igényel, így bárhol végrehajtható nem időigényes alkalmas az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésére Tájékoztatás A szülőket ősszel és tavasszal írásban tájékoztatjuk gyermekük fizikai állapotáról, értékelő lapok segítségével annak minősítéséről a központilag megadott minősítő kategóriák szerint. A felmérés osztályonkénti összesített adatlapjait elküldjük az országos adatfeldolgozó központba. Az iskolai összesített minősítő adatlapot elküldjük az iskolaorvosnak. 17.1.3.12. A tanulók magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei A tanulók jogait és kötelességeit az intézményegység Házirendje részletesen tartalmazza. Alapelvek Segítse az iskola nevelési és oktatási céljainak elérését. Segítse a tanulók önismereti fejlődését, adjon lehetőséget önnevelésre is. Az értékelés a tanulók iskolai tevékenységére vonatkozzon. Mindig legyen személyre szabott. A szorgalom jegy a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzését, kötelességtudatát értékeli. Helytelen viselkedés, kötelességteljesítés elmulasztása miatt szaktárgyi elégtelen osztályzat nem adható. A magatartás és szorgalom értékelésének rendjét a tantestület alkotja meg, és köteles egységesen alkalmazni.
58
A magatartás és a szorgalom értékelésének módja és gyakorisága évfolyam 1-2-3.
4.
gyakoriság hetente (szóban) havonta (érdemjeggyel) osztályfőnök belátása szerint 4. év végén
5.
Havonta
6-8.
Havonta
8. évf. végén
megjegyzés oka: a megfelelő szokásrend kialakítása szükség esetén sűrűbben is lehet érdemjegy a naplóban és ellenőrzőben 1. évfolyamon szöveges értékelés
Ki végzi? osztálytanítók, napközis nevelők
önértékelés+ osztálytanítók+ érdemjegy a naplóban és ellenőrzőben szaktanárok+ napközis nevelő „Kicsinyek közt a legkiválóbb” cím osztályfőnök + szakta(4 éves munka alapján) nárok osztályfőnök+ érdemjegy a naplóban és ellenőrzőben +önértékelés + oszt.-ban tanító ped. önértékelés érdemjegy a naplóban és ellenőrzőben +diáktanács +osztályfőnök +oszt.-ban tanító ped. jelölés után szavazással: „Az év diákjai” cím (8 éves munka alapján a osztályonként 3 tanuló legkiemelkedőbb tanuló kapja) +tantestület
A félévi és év végi magatartás és szorgalom érdemjegy a részjegyek, ill. az osztályban tanító pedagógusok véleményén alapszik. Problémás esetekben az osztályozó konferencián az osztályfőnök segítséget kérhet szavazás formájában. Ha a szavazás döntetlen helyzetet teremt, akkor végleges döntést az osztályfőnök hoz. 17.1.3.12.1.
A magatartás értékelése
Magatartás
fegyelmezettsége
viselkedéskultúrája, hangneme társaival és az iskola minden dolgozójával
hatása közösségre, társas emberi kapcsolatai
PÉLDÁS - nagyfokú, állandó - másokra pozitívan kiható - példaértékű - képes kultúráltan fellépni saját maga és szűkebb környezete érdekében - tisztelettudó - udvarias - elismerést vált ki társaiból - aktív - segítőkész - pozitív irányban kezdeményező - szeretettel kö-
JÓ - megfelelő, még nem teljesen a sajátja - nem zavarja a tanórát - kevés kivetnivalót hagy maga után - tisztelettudó - udvarias - nem használ trágár, durva kifejezéseket
VÁLTOZÓ - ingadozó, de igyekszik javulni - kifogásolható - zavarja a tanórák rendjét - tiszteletlen - udvariatlan - durva kifejezéseket használ
ROSSZ -erősen kifogásolható - másokat és a tanórákat szándékosan zavarja - rossz, példát mutat társainak - durva, goromba - trágár kifejezéseket használ - közönséges - hangoskodó
- jóra vágyó hajlam irányítja - a közösségért vállalt munkára önként nem vállalkozik, de a felkéréseknek
- közösségi munkában, játékban néha durva - sérelmeit néha önbíráskodással torolja meg - közömbös
- bomlasztó hatású - gyakran boszszantja társait, tanárait - visszaél fizikai fölényével
59
Magatartás
házirend betartása
felelősségérzete
hiányzás
PÉLDÁS zelít társai felé - védi, segíti a kisebbeket, vagy a rászorulókat - tiszteli és elismeri mások értékeit - betartja és szükség esetén be is tartatja
JÓ maximálisan eleget tesz
- életkorához képest nagyfokú felelősségtudat
- időnként feledékeny
- néha hibázik (nem rosszindulatból)
Csak igazoltan hiányzik - legfeljebb 1 szaktanári figyelmeztetés
büntetési fokozat
jutalmazás
17.1.3.12.2.
nincs
közösségi munkáért
VÁLTOZÓ
ROSSZ - félelemben tartja, esetleg zsarolja társait
- részben tartja be - a szabályok betartására gyakran figyelmeztetni kell - ingadozó
- sorozatosan megszegi, elutasítja
Igazolatlan óráinak száma 6-nál kevesebb - kettő vagy több szaktanári figyelmezetője van, vagy osztályfőnöki figyelmeztetésben , intésben részesült.
igazolatlan órái meghaladják az 1 napot - igazgatói, nevelőtestületi elmarasztalásban részesült (igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intő, nevelőtestületi figyelmeztetés) - fegyelmi eljárás -
-
- felelőtlen - megbízhatatlan
Szorgalom érékelése
Szorgalom tanulmányi munkája
munkavégzése tanszerei, munkájának külalakja
PÉLDÁS - céltudatosan törekvő - értékrendjében fontos szerepet tölt be a tudás - kitartó - pontos - megbízható - önálló
JÓ - képességeihez mérten viszonylagos állandóság jellemzi -igyekvő, törekvő - többnyire önálló - rendszeres
rendezett
rendezett
60
VÁLTOZÓ
ingadozó
- rendszertelen - hullámzó - önállótlan - felületes kifogásolható
HANYAG - képességei alatt teljesít - rendszertelen - nemtörődöm - megbízhatatlan - gondatlan - rendetlen - hiányos rendetlen, csúnya
Szorgalom
kötelességtudata
tanórán kívüli információk felhasználásai, többletmunka
PÉLDÁS - kifogástalan - precíz - szükség esetén haladéktalanul pótolja hiányait - házi feladata mindig készen van
JÓ - megfelelő - ösztönzésre szorul - felszerelése hiánytalan - házi feladata néha hiányzik
VÁLTOZÓ - nem képességeihez mérten dolgozik - felszerelése gyakran hiányos - házi feladata hiányos vagy hiányzik
HANYAG - kötelességtudata nincs - felszerelése többnyire hiányos - rendszeresen nem készít házi feladatot
- aktív önműveléssel fejleszti tudását - szívesen, aktívan vesz részt a tanórán kívüli programokban, akár szervezőként is - versenyeken való részvétel
- érdeklődő - szívesen olvas szakirodalmat, de csak az érdeklődési körén belül - ösztönzésre dolgozik
- ritkán végez önművelést vagy többletmunkát
- egyáltalán nem végez többletmunkát
Egy szaktanári figyelmeztetés
büntetési fokozat
jutalmazás
nincs
tanulmányi munkáért
- kettő vagy több szaktanári figyelmezetője van, vagy osztályfőnöki figyelmeztetésben, intésben részesült.
-
- Igazgatói, nevelőtestületi elmarasztalásban részesült (igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intő, nevelőtestületi figyelmezetés) -
17.1.3.12.3. Magatartás és szorgalom értékelése A magatartás értékelése: Példás (5) a magatartása annak a tanulónak, aki tanórán és azon kívül is megtartja az írott szabályokat; viselkedése megfelel az általánosan elfogadott normáknak, és valamilyen tevékenységért dicséretben részesült. Jó (4) minősítést kap az a tanuló, aki szabálytartó, de dicséretet érdemlő tevékenységet nem végzett, vagy apró viselkedési hiányok mellett több dicséretet kapott. Egy szaktanári figyelmezetője lehet. Változó (3) magatartású az a tanuló, aki gyakran megsérti a viselkedési szabályokat, s a szerzett dicséreteknél több elmarasztalásban részesült. Magatartása miatt kettő vagy több szaktanári figyelmezetője van, vagy osztályfőnöki figyelmeztetésben, intésben részesült. Rossz (2) a magatartása annak a tanulónak, aki rendszeresen megsérti az írott szabályokat, viselkedése nem felel meg az általánosan elfogadott normáknak, és többször igazolatlanul hiányzik, ill. igazgatói elmarasztalásban részesült (igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intő, nevelőtestületi figyelmeztetés).
61
A szorgalom értékelése: Példás (5) szorgalmi jegyet érdemel az a tanuló, aki a tanórákra hiánytalanul felkészült, a tanórán képességei szerint aktívan részt vesz, és önálló feladatot is végez. Jó (4) a szorgalma annak a tanulónak, aki a tanórákra rendszeresen készül, azokon megfelelően dolgozik, s képességeinek megfelelő teljesítményt nyújt, egy szaktanári figyelmeztetője lehet. Változó (3) szorgalmú az a tanuló, akinek a tanórákra való felkészülése többször hiányos, s a tőle elvárhatónál gyengébben teljesít. Kettő vagy több szaktanári figyelmeztetője van, vagy osztályfőnöki figyelmeztetésben, intésben részesült. Hanyag (2) minősítést kap az a tanuló, aki az iskolai és otthoni tanulást is elhanyagolja, mélyen képességei alatt teljesít, ezért igazgatói elmarasztalásban részesült (igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intő, nevelőtestületi figyelmezetés). A fentiek a havi értékeléskor az előző hónapban mutatott magatartásra és teljesítményére vonatkoznak. A következő hónapban mutatott magatartás és szorgalom értékelése az előzőtől független. A félévi és tanév végi magatartás és szorgalom értékelése során meghatározó a havi érdemjegyek összesített eredménye. Ettől az osztályozó értekezleten csak nagyon indokolt esetben, a tantestület javaslatára lehet eltérni. Tanév végi elégtelen tanulmányi eredmény elérése esetén a tanuló szorgalma csak hanyag minősítés lehet. Amennyiben az elégtelen eredmény a tanuló önhibáján kívüli okból következett be, a tantestület mérlegelheti a minősítés fokát. 17.1.3.12.4. A jutalmazás formái Egyéni: Fokozatok: szaktanári szóbeli dicséret szaktanári írásbeli dicséret, ha valamelyik szaktárgyban az elvártnál többet teljesít, kimagasló eredményt ér el osztályfőnöki szóbeli dicséret osztályfőnöki írásbeli dicséret, ha valamelyik szaktárgyban az elvártnál többet teljesít, kimagasló eredményt ér el, közösségéért egyszer sokat, vagy folyamatosan többet vállal, iskolai rendezvényeken való szereplésért, ill. az iskola képviseletében nyújtott teljesítményéért, igazgatói szóbeli dicséret igazgatói írásbeli dicséret (versenyeken és programokon való részvételért a szaktanár illetve az osztályfőnök javaslata alapján) ha az előzőekben említett tevékenység folyamatos és/vagy olyan eredményt ér el, amellyel az iskolának dicsőséget szerez (megyei, területi, regionális és országos versenyeken, pályázatokon az iskola képviseletében nyújtott kimagasló teljesítményért), az iskola közösségéért egyszer sokat, vagy folyamatosan többet vállal, nevelőtestületi dicséret (kitűnő tanulmányi eredményért, kimagasló teljesítményért pl. tanulmány, sport, stb.) ha egész tanévi tanulmányi és közösségi munkája, magatartása példamutató. Más elismerési formák: „Kicsinyek közt a legkiválóbb” cím (4. évf. tanulói számára), átadása a tanévzáró ünnepélyen 62
„Az év diákja” cím ( 8. évf. tanulói számára, beadott pályázat alapján a tantestület dönt), átadása a tanévzáró ünnepélyen Az „Jó tanuló-jó sportoló” cím (a cím odaítéléséről a tantestület dönt), átadása a tanévzáró ünnepélyen „Solti Csilla díj” a matematika és számítástechnika tantárgyakban mutatott kiváló teljesítményért 7-8. osztályos tanulónak (alapítva 2010.), átadása a tanévzáró ünnepélyen Tanulmányi, művészeti, sportversenyeken elért jó helyezések ismertetése a hangosbemondón. Kisebb értékű tárgyjutalommal díjazás iskolagyűlésen.
Csoportos A DÖK ill. az iskola munkatervében megjelölt célfeladatok osztályszintű kiemelkedő végrehajtásáért: 1 jutalomnap (adományozó: DÖK, tantestület, igazgató) Felhasználásáról az osztály tetszés szerint dönthet. Tervezett időpontját legalább két héttel korábban egyezteti az iskola igazgatójával. 17.1.3.12.5. Elmarasztalás formái Egyéni: Fokozatok: szaktanári, napközis nevelői figyelmeztető: ha valamelyik tantárgyhoz kapcsolódó kötelességeit részben vagy egészben nem teljesíti, magatartásával sérti a házirendet. osztályfőnöki figyelmeztető: ha kötelességei közül többet elhanyagol, magatartásával többször sérti a házirendet (három szaktanári figyelmeztetés után mindenképpen), osztályfőnöki intő: ha a kötelességmulasztás többször fordul elő, valamely (önként vállalt vagy rábízott) feladatát nem teljesíti, magatartásával ismételten sérti a házirendet (két osztályfőnöki figyelmeztetés után mindenképpen) igazgatói figyelmeztetés: ha az előző elmarasztalások ellenére sem változtat viselkedésén, vagy kifogásolt szorgalmán, egyszeri súlyos vétséget követ el a házirend ellen (egy osztályfőnöki intés után mindenképpen). igazgatói intő: ha az igazgatói figyelmeztetés után is súlyosan megszegi kötelességeit, vét a házirend ellen. nevelőtestületi figyelmeztetés: ha az előző elmarasztalások ellenére sem változtat viselkedésén, vagy kifogásolt szorgalmán, vagy egyszeri kirívó vétséget követ el (igazgatói intés után mindenképpen). Fegyelmi eljárás kezdeményezése, ha nevelőtestületi figyelmeztetés ellenére sem változtat viselkedésén, vagy kifogásolt magatartásán, ill. egy újabb súlyos fegyelmi vétség esetén az ügyben fegyelmi bizottság dönt (a közoktatási törvény 76. §-a szerint). a) választott foglalkozástól, iskolai programokon való részvételtől való eltiltás, b) áthelyezés az évfolyam másik osztályába, c.) az iskolából való eltanácsolás.
63
17.2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ALKALMAZÁSA AZ ORFŰI FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN 17.2.1. Bevezető Mottó:
„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni." (Szent-Györgyi Albert) 17.2.1.1. Az iskola bemutatása Orfű 900 fős község Pécstől 15 km-re. Iskolánk, a jelenlegi helyén - Mecsekrákoson – 1972 óta működik. A 60-as, 70-es éveket megelőzően minden - akkor még önálló – településen volt iskola, az Abaligeti Egyházközséghez tartozva. Később az Abaligeti Általános Iskola tagiskolájaként működött. 1997-től Orfű Község Önkormányzata önállósította az iskolát, majd 1998/99-es tanévtől az óvodával közös igazgatású intézményként működteti. A 2007/08-as tanévben egy évig tagintézménye lett az abaligeti óvoda. A 2008/09-es tanévtől a Mecsekaljai Iskola Intézményegységeként működik tovább. Alapfeladatunk Orfű község beiskolázási körzetébe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása. E feladat megvalósításának érdekében intézményünkben négy évfolyamos általános iskola működik. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. 17.2.1.2. Iskolánk működésének törvényi feltételei Iskolánk fenntartója Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata és Orfű Község Önkormányzata. Az általuk kiadott Alapító Okirat szerint 1-4 évfolyamos általános iskola vagyunk, melynek alapfeladata a tanköteles tanulók általános műveltségének megalapozása.
64
17.2.1.3. Törvényi szabályozás
138/1992. (X.8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és módosításai: 1996. LXII. törvény és 1999. LXVIII. törvény, valamint a 2003. szeptember első napjától hatályos módosításai. 3/2002. (II.15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről. 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet A nevelési és oktatási intézmények működéséről és módosításai, a 16/1998. (IV.8.) MKM rendelet és a 8/2000. (V.24.) OM rendelet. 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról és módosításai. 211/2007. (VIII.7.) Korm. rendelet. 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 2003. évi LXI. törvény az Alapító Okirat, a Pedagógiai Program és a Házirend kötelező felülvizsgálatáról. A 15/2003. (V.28.) OM rendelet az 5/1998. (II.18.) MKM rendelet módosításáról. A 2002. évi LXII. törvény a 2003. évi költségvetésről (83.§. és 103.§., XI. melléklet). A 75/2003. (V.28.) Korm. rendelet az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontról szóló 105/1999. (VII.6.) Korm. rendelet módosításáról 2001. évi XXXVII. törvény 8.§. 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról [202/2007. (VII.31.) Kormányrendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt szöveg] 17/2004. (V.20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendejéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról
17.2.2. Nevelési program 17.2.2.1. Pedagógiai alapelveink 17.2.2.1.1. Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása A Fekete István Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni: Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyermekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: o tanuló és tanuló, o tanuló és nevelő, o szülő és nevelő, 65
o nevelő és nevelő között. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit, szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat, nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle községi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett községi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, 66
képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: o nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, o a természet, a környezet értékeit, o más népek értékeit, hagyományait, o az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy e tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkánk azonban arra irányul, hogy minél több felsorolt tulajdonsággal rendelkezzenek a 4. osztály végére, illetve az itt felsorolt személyiségjegyeket tekintsék értéknek, s elérendő célnak. 17.2.2.2. Az iskolánkban folyó nevelő és oktatómunka céljai, feladatai, eszközei eljárásai Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi 67
értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. A szülőföldünk, Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.
68
Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek 1. Szokások kialakítását célzó, - Követelés. beidegző módszerek. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.
2. Magatartási modellek be- - Elbeszélés. mutatása, közvetítése. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. 3. Tudatosítás (meggyőződés - Magyarázat, beszélgetés. kialakítása). - A tanulók önálló elemző munkája.
Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.
Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a negyedik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy iskolaváltást követően a későbbiekben megfeleljen, beilleszkedése minél kevesebb nehézségekkel járjon. ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, 17.2.2.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakításai A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.
69
Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felkeltése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 17.2.2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. 70
Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 17.2.2.5. Kulcskompetenciák fejlesztése A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Fejlesztendő területek kritikus gondolkodás kreativitás kezdeményező-képesség problémamegoldás kockázatértékelés döntéshozatal érzelmek kezelése A kiemelt fejlesztés irányai A tanulás tanítása Hon- és népismeret Testi és lelki egészség. Énkép, önismeret Környezettudatosságra nevelés Információs és kommunikációs kultúra Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés A kiemelt területek Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményező-képesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség
71
17.2.2.6. Információs és kommunikációs kultúra Fontos feladat a megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik. Kommunikációs kultúránk szerves része az anyanyelv tudatos és igényes használata, valamint az idegen nyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere. A közoktatás egész időszakában minden műveltségi területen nagy gondot kell fordítani a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. Iskolánk a különböző médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására, szelektív használatára nevel. Olyan eszközökkel kell felvértezni diákjainkat, melyeket sikerrel használnak fel az élethosszig tartó tanulás során. Legyen az információs és kommunikációs kultúra részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. 17.2.2.7. 2.7 A személyiség- és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 17.2.2.7.1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanításitanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. 17.2.2.7.2. A nevelési és oktatási célok megvalósítását segítő tanítási órán kívüli tevékenységek Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola igazgatója javaslata alapján nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.
72
Hagyományőrző tevékenységek Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: tanévnyitón, 1956. október 23-a, 1849. október 6-a, 1848. március 15-e évfordulóján, Idősek napján, Márton napkor, karácsonykor, Anyák napján, tanévzárókor. Napközi otthon, tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, – amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamon napközi otthon működik. Diákétkeztetés. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott az élelmezésvezetővel egyeztetett módon kell befizetni. (Jelenleg ingyenes) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a rászorulók felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti egy-két felzárkóztató órát szervezünk. A foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola igazgatója javaslata alapján a nevelőtestülete dönt. Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők végzik. Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számra évente egy-két alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az a tanuló nem vehet részt kiránduláson a nevelőtestület döntése alapján, aki évközben folyamatos figyelmeztetéseket kapott. Erdei iskola. (Mint lehetőség.) A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Színházi előadások látogatása. Minden évben a jelentkezések függvényében szervezünk színházi látogatásokat. Ezeken való részvétel önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit,
73
illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak, evangélikus, református és római katolikus, – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hités vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 17.2.2.7.3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: szoros kapcsolat a beiskolázási körzet óvodáival, gyermekjóléti szolgálattal, a nevelési tanácsadóval, és a tanulási képességet vizsgáló bizottsággal. az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a felzárkóztató órák; a napközi otthon; a tanulószoba (szükség esetén); a felzárkóztató foglalkozások; a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; a családlátogatások; a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése. 17.2.2.7.4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, a tehetséggondozó foglalkozások; a szakkörök; úszótanfolyam versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; az iskolaválasztás segítése. 17.2.2.7.5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus - különösen az osztályfőnök - közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat az önkormányzat családgondozója és a népjóléti szolgálat jelzőrendszer segítségével látja el. A jelzőrendszerbe bekapcsolódik a háziorvos és a védőnő, az iskola részéről az igazgató, az osztályfőnökök, napközis nevelők és a szaktanárok. Az osztályfőnökök feladata a gyermekvédelemmel kapcsolatban: o a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, o a családgondozóval családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, 74
o segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, o a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, o tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Az iskolai gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a családgondozói és a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: o fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, o meg kell keresni a problémák okait, o segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, o jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: o nevelési tanácsadóval, o gyermekjóléti szolgálattal, o családsegítő szolgálattal, o polgármesteri hivatallal, o háziorvossal, o továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: o a felzárkóztató foglalkozások, o a tehetséggondozó foglalkozások, o az indulási hátrányok csökkentése, o a differenciált oktatás és képességfejlesztés, o a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), o egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, o a családi életre történő nevelés, o a napközis és a tanulószobai foglalkozások, o az iskolai étkezési lehetőségek, o az egészségügyi szűrővizsgálatok, o a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), o a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), o a szülőkkel való együttműködés, o tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
17.2.2.7.6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a napközi otthon; az egyéni foglalkozások; 75
a felzárkóztató foglalkozások; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; szülői kérésre az iskolaválasztás segítése.
17.2.2.7.7. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a felzárkóztató órák; a napközi otthon; a tanulószoba; a diákétkeztetés; a felzárkóztató foglalkozások; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése; a családlátogatások; iskolaválasztás irányítása, segítése; az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége; a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek; (jelenleg ingyenes) az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek; (jelenleg ingyenes) szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. 17.2.2.8. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: o folyamatosan írásban, o szóban, o ill. a faliújságon keresztül. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel. 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: o az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, o az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Családlátogatás. Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. 76
Szülői értekezlet. Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása: o az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, o az országos és a helyi közoktatáspolitika alakulásáról, változásairól, o a helyi tanterv követelményeiről, o az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, o saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, o a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, o az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, o a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. Fogadó óra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. 6. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 7. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülői szervezettel. 17.2.2.9. Iskolai egészségnevelési program 1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel; o a táplálkozás, o az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, o a családi és kortárskapcsolatok, o a környezet védelme, o az aktív életmód, a sport, o a személyes higiénia, 77
o a szexuális fejlődés területén. 2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák; játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; az iskolai sportkör foglalkozásai; tömegsport foglalkozások; napközis szabadidős foglakozások: úszásoktatás; (úszásoktatást megfelelő számú jelentkező, befizető esetén szervezünk). az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele: a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez. 17.2.2.10. Iskolai környezeti nevelési program 17.2.2.10.1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: o a környezet fogalmával, o a földi rendszer egységével, o a környezetszennyezés formáival és hatásaival, o a környezetvédelem lehetőségeivel, o lakóhelyünk természeti értékeivel, o lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásnak feladata. 17.2.2.10.2. Az iskolai környezeti nevelést szolgáló tevékenységformák A környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: környezetismeret, természetismeret, technika és életvitel, valamint az a környezeti nevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére; minden évben a „Föld napja” ill. Madarak és fák napja alkalmából történő megemlékezés a környezetvédelemmel kapcsolatos játékos vetélkedővel, akadályversennyel; minden tanévben egy alkalommal „környezetvédelmi őrjárat” szervezése a településen; a iskola és környékének tisztítása
78
17.3. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ALKALMAZÁSA A JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN 17.3.1. Bevezető Mottó: „Helytálljunk, mégis szabadon szaladjunk…” /Illyés Gyula/ 17.3.1.1. Az iskola működésének törvényi feltétele Iskolánk fenntartója, a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata. A fenntartónk által kiadott alapító okirat (melléklet) szerint 8 évfolyamos általános iskola vagyunk, melynek alapfeladata a tanköteles tanulók általános műveltségének megalapozása. 17.3.1.2. Törvényi szabályozás
138/1992. (X.8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és módosításai: 1996. LXII. törvény és 1999. LXVIII. törvény, valamint a 2003. szeptember első napjától hatályos módosításai. 3/2002. (II.15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről. 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet A nevelési és oktatási intézmények működéséről és módosításai, a 16/1998. (IV.8.) MKM rendelet, a 8/2000. (V.24.) OM rendelet és a 2010. (VIII.30.) módosítás. 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról és módosításai. 211/2007. (VIII.7.) Korm. rendelet. 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 2003. évi LXI. törvény az Alapító Okirat, a Pedagógiai Program és a Házirend kötelező felülvizsgálatáról. A 15/2003. (V.28.) OM rendelet az 5/1998. (II.18.) MKM rendelet módosításáról. A 2002. évi LXII. törvény a 2003. évi költségvetésről (83.§. és 103.§., XI. melléklet). A 75/2003. (V.28.) Korm. rendelet az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontról szóló 105/1999. (VII.6.) Korm. rendelet módosításáról 2001. évi XXXVII. törvény 8.§. 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról [202/2007. (VII.31.) Kormányrendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt szöveg] 17/2004. (V.20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról
79
17.3.2. Nevelési program 17.3.2.1. Iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai azonosak a MECSEKALJAI ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJÁBA foglaltakkal. Részletes kidolgozása ott található. 17.3.2.1.1. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai A tanórai foglalkozások Az egyes évfolyamokon a tanulók tanórai foglalkozásokon vesznek részt. Az egyes tanulók tanórai foglalkozáson való részvételi lehetősége és kötelezettsége eltérően alakulhat a többi tanulóhoz képest. A tanórai foglalkozások megszervezésének kereteit a közoktatásról szóló törvény 52. §-nak (15. és 17.) bekezdése határozza meg. A tanítási órák két nagy csoportra oszthatók: Kötelező tanítási órák, amelyeken a tanulóknak részt kell vennie Szabadon választható tanítási órák, amelyeken a tanuló választása és elhatározása alapján vesz részt A kötelező és szabadon választható foglalkozások időkereteit a közoktatásról szóló törvény 52. §-nak (3.) bekezdése alapján állapítjuk meg. A programokat az igények és a lehetőségek figyelembevételével indítjuk. A szabadon választható tanórai foglalkozások iránti igények felmérése mindig a megelőző tanév májusában történik és tanítási évre szól. Év közben le nem adható. A szabadon választható tanórán a tanuló köteles részt venni, az ott szerzett ismeretekről számot adni. A tantárgyválasztással kapcsolatos kérdéseket az iskola Házirendje szabályozza. A tantárgyfelosztás alapjául szolgáló óraszámokat a következő táblázatok tartalmazzák. Az 1 – 8. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika Idegen nyelv Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Szabadon tervezhető Kötelező óraszám a törvény alapján
1. Éves 296 148 37 37 55,5 37 111 18,5 740
2. Heti 8 4 1 1 1,5 1 3 0,5 20
80
Éves 296 148 37 37 55,5 37 111 18,5 740
3. Heti Éves Heti 8 296 8 4 148 4 1 37 1 1 55,5 1,5 1,5 55,5 1,5 1 37 1 3 111 3 0,5 0 0 20 740 20
4. Éves Heti 259 7 111 3 37 1 111 3 74 2 37 1 55,5 1,5 37 1 111 3 0 0 832, 22,5 5
Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Ember és társadalomismeret, etika Osztályfőnöki Modul Egészségtan Mozgókép és médiaismeret Kötelező óraszám a törvény alapján
Éves 148 74
5. Heti 4 2
6. 7. 8. Éves Heti Éves Heti Éves Heti 148 4 148 4 148 4 74 2 74 2 74 2
111 148 18,5 74 37 55,5 37 92,5 37 832,5
3 4 0,5 2 1 1,5 1 2,5 1 22,5
111 3 111 3 37 1 55,5 1,5 37 1 37 1 55,5 1,5 37 1 92,5 2,5 18,5 0,5 18,5 0,5 832,5 22,5
81
111 111 37 55,5 55,5 55,5 55,5 37 37 18,5 92,5 18,5 18,5 925
3 3 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 0,5 2,5 0,5 0,5 25
111 111 37 55,5 55,5 55,5 55,5 37 18,5 18,5 92,5 18,5 37 925
3 3 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 0,5 0,5 2,5 0,5 1 25
Érvénybe lépő tantervek kötelező és nem kötelező óraszámok 2010. szeptemberétől
1. évfolyam
Tanév
Köt.
2010/2011.
Nem köt.
2. évfolyam
Terh. felső hat.
Köt.
22
20
NAT
heti (óra)
20
napi (óra)
4
2011/2012.
2
20
napi (óra)
4
Terh. felső hat.
Köt.
22
20
NAT 2
2
20 4
Terh. felső hat.
Köt.
Nem köt.
2
22
22,5
2,25
2
20 4
Terh felső hat.
Köt.
24,5
22,5
2
22,5 4,5
Terh. felső hat.
Köt.
2,25
24,5
22,5
2,25
22,5
2,25
4,5
NAT = a 2003. évi törvénymódosítás és a NAT 2003 alapján felülvizsgált helyi tanterv CS = a 2003. évi költségvetési törvény 103.§ (4) bekezdésében előírt óraszám- és tananyagcsökkentés alapján felülvizsgált helyi tanterv
82
Terh. felső hat.
Köt.
2,25
24,5
25
22,5 4,5
Terh. felső hat.
7,5
2,25
Köt.
Nem köt.
25
7,5
25 5
29
5 NAT
24,5
Terh. felső hat.
CS 29
5 NAT
24,5
Nem köt.
8. évfolyam
NAT
4,5 NAT
24,5
Nem köt.
7. évfolyam
NAT
4,5 NAT
22
Nem köt.
6. évfolyam
NAT
4,5 NAT
22
5. évfolyam
NAT
4 NAT
22
Nem köt.
4. évfolyam
NAT
4 NAT
heti (óra)
Nem köt.
3. évfolyam
7,5
NAT 29
25 5
7,5
29
A szabadon választható órák: Élő idegen nyelv Történelem Magyar nyelv és irodalom Természetismeret Matematika Testnevelés Informatika Szabadon választható órák osztályonként: Osztály
Választható órák száma
1.
2
2.
2
3.
2
4.
2,25
5.
2,25
6.
2,25
7.
7,5
8.
7,5
Választható tantárgyak Idegen nyelv, magyar, matematika, testnevelés, informatika Idegen nyelv, magyar, matematika, testnevelés, informatika Idegen nyelv, magyar, matematika, testnevelés, informatika Idegen nyelv, magyar, matematika Idegen nyelv, magyar, informatika, természetismeret Idegen nyelv, magyar, matematika, természetismeret Idegen nyelv, magyar, matematika, természettudományi tárgyak Idegen nyelv, magyar, matematika, természettudományi tárgyak
A szabadon választható órákon való részvétel szabályai: A szülők tájékoztatása írásban, a szabadon választható tanórákon való részvétel feltételeiről beiratkozás előtt. A szülők írásbeli nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a szabadon választott tantárgyakra és az órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul veszik. 17.3.2.1.2. Idegen nyelvek oktatása iskolánkban Iskolánkban a választható idegen nyelv és óraszám tekintetében széles körű lehetőséget biztosítunk tanulóink számára. Választható idegen nyelvek: angol, német, orosz.
83
Az idegen nyelv óraszámainak alakulása évfolyamonként:
1. évfolyam 2. évfolyam 3.évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam
Kötelező 3 óra 3 óra 3 óra 3 óra 3 óra
Szabadon választható 1 óra + 4 óra 2 óra 2 óra 1 vagy 2 óra 1 vagy 2 óra 1 vagy 2 óra 1 vagy 2 óra 1 vagy 2 óra
Két idegen nyelv választása esetén a második nyelv tanulása térítésköteles. Óraszáma igény szerint. A szabadon választott órák év közben nem adhatók le. Az idegen nyelv tanítása csoportbontásban történik. A csoportok indításának, alakításának feltételei: igény létszám képesség tudásszint A 2011/12-es tanévtől - felmenő rendszerben - az első osztályban új angol nyelvi metodikaként az angol nyelvet óravezetési nyelvként használjuk a rajz-, technika- és testnevelés órákon, amennyiben ezt a szülők igénylik. Az angol nyelvi óravezetés kibővített tantárgyi használatának célja: minél több idegen nyelvi input biztosítása életszerű helyzetekben. olyan életszerű helyzetekben alkalmazni az angol nyelvet, ahol a szövegkörnyezet, a cselekvések és a szituációk segítségével megértik a tanulók, amit a tanító mond. az angol nyelv és a tevékenykedtetés összekapcsolása, ahol az angol nyelv nem gátolja a tevékenykedtetést, a képességek, készségek fejlődését. a megnövekedett időtartamú idegen nyelvi kommunikáció segítségével nagyobb szókincs elsajátíttatása, begyakoroltatása a tanulókkal, valamint az angol nyelvi órákon tanult szókincs megerősítése, bővítése. Elsődleges cél a beszédértés, valamint az idegen nyelvi kompetencia fejlesztése. a tanulók nagyobb magabiztosságának, sikerélményének elérése idegen nyelvi környezetben Ezzel a kezdeményezéssel az iskola az OM 2004-es ajánlását figyelembe véve szervezi az oktatómunkát. Az OM 2004-es ajánlása az iskolák részére az esélyteremtő és a jelenleginél hatékonyabb idegennyelv-oktatás érdekében, hogy szorgalmazzák az idegen nyelv használatát bármely tantárgy keretén belül, ahol a tanító/ tanár kreatívan használhatja az idegen nyelvet. Nyelvtanulás alóli mentesítés Az 1993. évi LXXIX.sz. törvény 69.§./ 2. bekezdés.
84
Osztályba sorolás elve Hagyományos évfolyamra épített osztályok működnek iskolánkban. 1-8. évfolyamon párhuzamos osztályok, a napközis csoportok, tanulószoba igény szerint. Első évfolyam: azonos létszám, kb. egyenlő fiú-lány arány, egyenlő színvonalú képzés biztosítása. Új tanuló érkezése: az iskolavezetőség döntése szerint, pedagógiai és pszichológiai adottságok figyelembevételével. A NAT-ban meghatározott képzési szakaszok: 1 - 4. évfolyam o 1 - 2. évfolyam Bevezető szakasz o 3 - 4. évfolyam Kezdő szakasz 5 - 6. évfolyam Alapozó szakasz 7 - 8. évfolyam Fejlesztő szakasz Bevezető szakasz – az óvodából az iskolába való átmenet (1 – 2. évfolyam). Kezdő szakasz – erőteljesebbé válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási – tanulási folyamatok (3 – 4. évfolyam). Alapozó szakasz – az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek megalapozása (5 – 6. évfolyam). Fejlesztő szakasz – a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, megerősítése, bővítése, hatékonyságának növelése (7 – 8. évfolyam). 1-4. évfolyamon osztálytanítói rendszer, 2. évfolyamtól tantárgycsoportos oktatással, ha van párhuzamos osztály. 5-8. évfolyamon osztályfőnökök vezetik az osztályokat, szakos tanárok felmenő rendszerben tanítanak, illetve az 5-6. évfolyamon tanítók segítenek az alapkészségek fejlesztésében. A napköziben az életkori szakaszoknak leginkább megfelelő nevelői személyiség a csoportvezető. Tanulói csoportok A hagyományos osztálystruktúrát szisztematikusan, több ízben megbontjuk lehetőség és igény szerint a szaktanár javaslata és a szülő igénye alapján. A csoportbontás során létrejövő jellemző tanulói szervezetek: nívócsoportok: idegen nyelv oktatás évfolyamonként egyéni differenciálás: korrepetálás, 8. évfolyamosok középiskolába való előkészítése, hiányzás, más iskolából jött tanulók felzárkóztatása; egyéni foglalkozás szükséglet szerint; testnevelés tantárgynál évfolyamonkénti fiú-leány bontás; összevont évfolyamok (előadói csoportok): napközi, ISK-csoportok, szakkör, énekkar; egyéb: versenyek, vetélkedők, műsorok; projekt oktatás 17.3.2.1.3. Az iskolai nevelés – oktatás alapvető céljai A NAT-ban és a helyi tantervben képviselt értékek és követelmények teljesítése a tanulók személyiségének sokoldalú kibontakoztatását segítik elő. A pedagógiai programunk teret ad a tanulóink eredményes személyiségfejlődésére, műveltségük és világnézetük megalapozására. Így lehetőség nyílik tanulóink eredményes személyiségfejlesztő oktatására, műveltsé-
85
gük és társadalmi attitűdjeik fejlesztésére. Az iskolai munkát, tanulást, játékot úgy kell megterveznünk, hogy fejlessze tanulóink önismeretét, együttműködési képességét, akaratát. Pedagógiai munkánk középpontjába tanulóink személyiség-komponenseinek - értelem - érzelem - fizikum - jellem - harmonikus és differenciált fejlesztését kell állítanunk. 17.3.2.1.4. A kulcskompetenciák fejlesztése „Egyetlen gramm tapasztalat többet ér egy tonna teóriánál.” /John Dewey/ A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Fejlesztendő területek kritikus gondolkodás kreativitás kezdeményező-képesség problémamegoldás kockázatértékelés döntéshozatal érzelmek kezelése A kiemelt fejlesztés irányai A tanulás tanítása Testi és lelki egészség. Énkép, önismeret Környezettudatosságra nevelés Információs és kommunikációs kultúra Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés A kiemelt területek Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményező-képesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség
86
17.3.2.1.5. Tanulással, műveltséggel, munkával kapcsolatos értékek közvetítése – humanista iskola Ez az iskola alapfeladata. A tanulás magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Minden nevelő feladata, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. A tanulók tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátítása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: Az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása Az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése A csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka Az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása A gondolkodási kultúra művelése Az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása Az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása Az alapkészségek kialakítása, az értő olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtár használatát és információszolgáltatás igénybevételének lehetőségeit. Váljanak rendszeres könyvtárhasználóvá, igazodjanak el a lakóhelyi, az iskolai, valamint a regionális és országos könyvtárakban. Ismerjék a könyvtári rendszert, a könyvtárban való keresés módját, a keresést támogató eszközöket, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. Sajátítsák el az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáját és alakuljon ki bennük a rendszerezett tudás átadásának képessége. Tanulják meg használni az informatikai eszközöket és az elektronikus oktatási segédanyagokat. A pedagógus tanulási módszereik kialakításában törekedjen a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós és szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztése, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, a mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Nagy hangsúlyt kell helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végig gondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, kockázatvállalás, az értékelés, az érvelés és a legjobb lehetőségek kiválasztásának területeire. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Elengedhetetlen, hogy a tanulók megismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Mélyedjenek el a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységének, munkásságának tanulmányozásában. Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit.
87
Segítsük elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozzuk meg tanulóinkban a nemzettudatot, mélyítsük el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megbecsülését. Ösztönözzük a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Késztessük őket az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. 17.3.2.1.6. Testi és lelki egészség Az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. A fiatalok felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés – leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. A pedagógusok nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat. Foglalkozzanak a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, fordítsanak figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. 17.3.2.1.7. Énkép, önismeret Iskolánkban önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. Olyan tanulási környezetet célszerű biztosítanunk, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. Tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Törekedjünk a tanulók ön- és világszemléletének folyamatos formálására. Arra törekszünk, hogy tanulóink ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk értékeit. 17.3.2.1.8. A környezettudatosságra nevelés A környezeti nevelésünk célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását. A felnövekvő nemzedék képes legyen az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését elősegíteni. Tanulóink kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkezzenek, igazodjanak el a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállaljanak egyéni vagy közös tetteikben. A környezettudatosságra nevelés során a tanulóink ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit.
88
Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. 17.3.2.1.9. Információs és kommunikációs kultúra Kiemelt feladat a megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik. Kommunikációs kultúránk szerves része az anyanyelv tudatos és igényes használata, valamint az idegen nyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere. A közoktatás egész időszakában minden műveltségi területen nagy gondot kell fordítani a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. Iskolánk a különböző médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására, szelektív használatára nevel. Olyan fiatalokat kell kibocsátanunk, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. Legyen az információs és kommunikációs kultúra részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. 17.3.2.1.10. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világa általános műveltségünk részévé vált. Érdekünk, hogy tanulóink nyitottak legyenek a gazdaság világa felé, az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Az iskolai nevelés során a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Váljanak képessé a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Az iskolai nevelés során kellő figyelmet kell fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, az okos gazdálkodás képességének kialakítására, továbbá, hogy tanulóink tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. 17.3.2.1.11. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Tanulóinknak meg kell ismernie a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmát, követelményeit és a hozzájuk vezető utakat és lehetőségeket. Önismeretük fejlesztésével egyéni adottságaik, képességeik figyelembevételével tudjanak választani. Legyenek képesek a valóság, a vágyak és a realitások összehangolására. Tudatosuljon bennük, hogy életük során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Iskolánknak a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció területén található kulcskompetenciák közül kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonyta-
89
lanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. Tanulóink hatékony társadalmi és szociális beilleszkedését tudatosan megtervezett pedagógiai motívumrendszer kialakításával kell segítenünk. Kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erősítése. Jogaikat érvényesítő, a közéletben résztvevő és közreműködő tanulók képzése szükséges. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint pl. a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség, szoros összefüggésben az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztésével. 17.3.2.1.12. Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra Tanulóink szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóink már az Európai Unió polgáraiként fogják felnőtt életüket leélni, ezért arra kell törekednünk, hogy iskolás éveik alatt olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek birtokában meg tudják majd találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Nem kevésbé fontos az sem, hogy európai identitásuk megerősödésével legyenek nyitottak és elfogadóak az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. 17.3.2.1.13. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Az oktatás egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk (pl. felelősség, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás – és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosítja. 17.3.2.1.14. Integrált nevelés, beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Az egyéni különbségek tiszteletben tartására különösen nagy gondot kell fordítani. Fő célkitűzések: Az iskola természetes közege legyen minden tanulónak, függetlenül egyéni adottságaitól, képességeitől, fejlődési ütemétől. Kiemelt feladat minden gyermeknél a biztos alapképesség biztosítása.
90
A gyermekek egyéni fejlődési ütemük figyelembevételével saját lehetőségeiknek megfelelően a lehető legoptimálisabb szintre jussanak el. Az arra rászoruló tanulók nevelése egyéni fejlesztési tervek alapján szakemberek bevonásával, útmutatásával történik. A különböző képességű tanulók fejlesztését differenciált módszerek alkalmazásával végezzük. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok: A kudarcok okainak felderítése (szakember segítségével) Szakember által tartott egyéni foglalkozások A tanulságok hasznosítása, korrepetálás (egyéni és csoportos) Differenciált foglalkozások Elvárás a pedagógusoktól, hogy módszertani ismereteiket fejlesszék. A tanítási órákon differenciáló eljárásokat alkalmazzanak. Fejlesztő foglalkozások Az 1-4. évfolyamon a tanulmányi követelményeket nem teljesítő tanulók részére a Kt. 71.§ (4) bekezdése értelmében biztosítjuk az egyéni foglalkozásokat. Feltételrendszer megteremtése: Tárgyi feltételek: megfelelő területű osztályterem speciális felmérések, eszközök Személyi feltételek: Az iskolavezetésnek biztosítania kell a szakmai háttérgárdát. Folyamatos konzultációs lehetőséget kell biztosítani. A befogadó-differenciáló kollégát nem szabad magára hagyni. A befogadó osztályt, a gyerekeket és a szülőket is fel kell készíteni. El kell magyaráznunk a szülőknek, hogy nem veszünk el semmit az ő gyerekétől, ha a másikkal is foglalkozunk. 17.3.2.1.15. Tehetséggondozás Pedagógusaink nevelő és oktató tevékenységük során figyelembe veszik a gyermek egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, segítik képességének, tehetségének kibontakozását. Az iskola egyik kiemelt céljának tekinti a magas szintű műveltségközvetítő, elsősorban tehetséggondozó oktatást. Az iskola tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységeit 2 csoportba oszthatjuk: A tanulási időben kötelezően igénybeveendő iskolai szolgáltatások A kötelező tanítási időn túl igénybe vehető iskolai szolgáltatások szabadon választható tanórákon és a tanórán kívül. Tehetséggondozás a kötelező tanítási órákon: Differenciált órai foglalkozások (egyéni haladási ütem) Egyénre szabott külön feladatok adása Szakkönyvek, folyóiratok ajánlása, megbeszélése A tanulási módszerek tudatosítása és a tanulási folyamat gyorsítása Önálló munkára nevelés Tervek, projektek (egyéni vagy csoportosan végezhető külön feladatok) Tehetséggondozás a szabadon választott tanórákon és a tanórákon kívüli foglalkozásokon: Második idegen nyelv tanulása
91
Szakkörök (indításáról a szülői és tanulói igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt) Iskolai sportkör Sakk Berze Nagy János Alapfokú Művészeti Iskola (néptánc, népi ének, kézművesség) Internet használati lehetőség Iskolai könyvtár Kulturális rendezvények kínálata (kiállítás, múzeum, színház, koncert) Versenyfelkészítés, versenyeztetés, pályázatokon való részvétel segítése A továbbtanulás a reális pályaválasztás segítése (egyéni foglalkozás) Diák-önkormányzati munka Tanulmányi kirándulások, táborok Az iskola honlapjának gondozása
17.3.2.1.16. Nem szakrendszerű oktatás Törvényi háttér: A közoktatási törvény szerint az iskolai oktatás alapozó szakaszában, az 5 – 6. évfolyamon a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozás időkeretének 25 - 50%-ban nem szakrendszerű oktatás folyik. Cél: Az alapozás kiterjesztésével, a tanulók elemi képességeinek fejlesztése, és azoknak a tanulás módszertani eljárásoknak a kialakítása, amelyek az ismeretelsajátítás minőségét és eredményességét növelik. Alapelv: Az alapvető készségek, képességek fejlesztése nem kötődik tantárgyakhoz, a szövegértés fejlesztése bármely tantárgy keretében megoldható feladat. Az iskolai oktatás alapozó szakaszában nagyobb lehetőséget kap az alapvető készségek képességek fejlesztése. Az 5. és 6. évfolyamon a tanítói tanulásszervezés teret és időt nyer, és a tanári tanulásszervezéssel egységet alkotva jelenik meg. Egymáshoz viszonyított arányukat az adott osztálycsoport igényei alapján határozzuk meg. A nem szakrendszerű oktatás megvalósítása Tanórák keretein belül Projektoktatás alkalmazásával Évi óraszám: 832,5 óra 25%: 208 óra Megosztás: Heti 1 óra magyar 1 óra matematika 1 óra idegen nyelv 1 óra testnevelés Összesen: Heti: 4 tanóra Évi: 148 óra tanítási órák keretein belül. Projektoktatás óraszáma: 5 x 12 óra
évi =
60 óra 60 óra
92
Októberben 2 x 6 óra = Decemberben 2 x 6 óra Februárban 2 x 6 óra = Márciusban 2 x 6 óra = Májusban 2 x 6 óra = Össz óraszám: 60 óra
12 óra = 12 óra 12 óra 12 óra 12 óra
A csoportok kialakítása: Mindig az adott évfolyam osztályainak igényei határozzák meg a módszer, az időkeret, a bontás alkalmazását. A tervezést mindig egy diagnosztizáló mérés előzi meg, amelynek eredményétől függ, hogy az adott évfolyamon hogyan történik a fejlesztés, a csoportok kialakítása. A párhuzamos osztályok bontása mérés alapján. A nem szakrendszerű tanítási órák mindkét osztályban azonos időpontban vannak, két-két tanár tanít párhuzamosan. A csoportok közötti átjárhatóság félévenként lehetséges. Projektnapok: A projektnapokat külön felelősök szervezik, azon tanárok bevonásával, akik a nem szakrendszerű oktatásban nem vesznek részt, de a témához kapcsolódnak. A tanulók teljesítményének értékelése A tanév eleji diagnosztikus mérést szövegesen értékeljük, dokumentáljuk. A nem szakrendszerű foglalkozásokon külön osztályzatot a tanulók nem kapnak, szövegesen értékelünk. A nem szakrendszerű órákon nyújtott teljesítményt a tantárgyi értékeléskor vesszük figyelembe, amely osztályzattal történik. Az ellenőrzés és értékelés a Pedagógiai Programban meghatározott módon történik. Taneszközök: A Pedagógiai Program taneszköz-jegyzékében meghatározottak szerint. Dokumentálás Tantárgyfelosztás Tanmenet Órarend Napló Nem szakrendszerű oktatás a: 2010/2011-es tanévben 5 – 6. évfolyamon 2011/2012-es tanévben 6. évfolyamon történik. A nem szakrendszerű oktatást iskolánkban 2012. szeptemberétől megszüntetjük. 17.3.2.1.17. A nevelő-oktató munka ellenőrzése, mérése, értékelése Az iskolában folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban (elsősorban a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban és a házirendben) meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja.
93
17.3.2.1.18. Ellenőrzés Az iskolai belső ellenőrzés rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl a szervezeti és működési szabályzat, a belső ellenőrzési szabályzat, illetve az évente - az iskolai munkaterv részeként - összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg. A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti: pedagógusok esetében: a főigazgató, az igazgató, az igazgató-helyettes, a munkaközösség-vezetők, a munkaközösségek, az ellenőrzésre az igazgató által felkért pedagógusok, valamint külső szakértők; tanulók esetében: az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők. A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki: A pedagógusok nevelő-oktató munkáján belül: A tanár-diák kapcsolatra, a tanulói személyiség tiszteletben tartására. A szülőkkel való kapcsolattartásra. A nevelő és oktató munka színvonalára a tanítási órákon. Ezen belül különösen fontos ellenőrzési területek: A nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája. A tanítási óra felépítése és szervezése. A tanítási órán alkalmazott módszerek. A tanulók ellenőrzése, értékelése. A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán. Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. A felzárkóztatás és tehetséggondozás. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítésére. A tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésére, az ezeken való részvételre. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására. A tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására. A pedagógusra bízott tanterem rendezettségére, dekorációjára. A tanulók iskolai munkáján belül: A tanulók értékválasztására, jellemvonásaira. A helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményre. Az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységre. A tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére. A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az évente öszszeállított - és az iskolai munkaterv részét képező - belső ellenőrzési terv alapján. A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alapján. 17.3.2.1.19. Mérés Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az előírt időközönként:
94
A pedagógusértékelést, az egységesített IMIP tartalmazza. Magában foglalja a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. Az IMIP tartalmazza továbbá az irányított önértékelést, amelyet minden intézmény 4 évente hajt végre. Az irányított önértékelés területei: Az irányítási és működési jellemzők és adottságok területén: A vezetés értékelése. Stratégiai és operatív tervezés. A dolgozók irányításának értékelése. Erőforrások értékelése. Az oktatási-nevelési és a működési folyamatok, valamint szabályozottságuk értékelése. A folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintje. A szervezeti kultúra és klíma értékelése. Az eredmények területén: A munkatársak részvétele (bevonásának mértéke) az intézményi programok és fejlesztések végrehajtásában. A külső partnerek (ebben a mérésben: szülők, gyermekek) elégedettsége: a képzési tevékenységről (az oktatás/nevelés színvonaláról) alkotott kép, az intézmény dolgozóiról alkotott kép, az iskolai légkörről alkotott kép, tanár-diák viszonyról alkotott kép, tanár-szülő viszonyáról alkotott kép, az iskola felszereltsége. A belső partnerek (pedagógusok és pedagógiai munkát segítő munkatársak) elégedettsége: a munkakörülményekkel, a rendelkezésre álló pénzügyi források elosztásával, a munkájuk nem anyagi megbecsülésével kapcsolatban, az iskola menedzselése, a szakmai irányítással kapcsolatban, az iskolai légkörrel kapcsolatban, a szakmai munkával kapcsolatban. Közösségi, társadalmi szerepvállalás. Az intézményegységek oktatási, nevelési eredményei. A területek köre a későbbiekben felülvizsgálandó, esetleges változtatás esetén jelen szabályozást módosítani kell. Felelős a mindenkori mérési-értékelési és minőségfejlesztési munkatárs. 17.3.2.1.20. A tanulók körében végzett mérések A tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések: Szociometriai vizsgálat a 4., a 6. és a 8. évfolyamban. (Évente.) Felelős: osztályfőnökök. Tanulói elégedettség mérése kérdőíves módszerrel a felső tagozatos osztályokban. (Évente.) Felelős: osztályfőnökök.
95
A tanulók alapvető személyiségvonásainak mérése az 5. és a 8. évfolyam elején. (Évente.) Felelős: osztályfőnökök. A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések: Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell végezni. Felelős: osztálytanítók, szaktanárok. A tantárgyi méréseket a munkaközösség-vezetők és szaktanárok végzik az 1 - 4 - 6 - 7 - 8. évfolyamon a következő területeken: o
1. évfolyam:
o
4. évfolyam:
o
6. évfolyam:
o
7. évfolyam:
o
8. évfolyam:
olvasási készség íráskészség számolási készség matematika magyar nyelv és irodalom idegen nyelv természetismeret történelem magyar nyelv és irodalom matematika idegen nyelv természettudományok: fizika kémia biológia földrajz
o Testnevelés tantárgyból minden évfolyamon, év elején és év végén. Az alsó tagozatos évfolyamokon a tanév végén a tanulók teljesítményét a magyar irodalom, a magyar nyelv, a matematika és a környezetismeret tantárgyakból a tantárgynak az addig feldolgozott teljes tananyagát és fő követelményeit átfogó méréssel kell vizsgálni. 4 – 6 – 8. évfolyamok kompetenciamérése Felelős: alsó tagozatos munkaközösség vezetője, osztálytanítók. 17.3.2.1.21. Értékelés Az iskolánkban folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek. A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő és oktató munka fejlesztésére. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka értékelése a következő területekre terjed ki: az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelésére, a pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelésére, a tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelésére,
96
a tanulók személyiségfejlődésére, tanulmányi munkájára, magatartására és viselkedésére. Az intézmény nevelő-oktató munkáját az igazgató tanév végén, valamint a vezetői megbízatás lejártakor - a tanulók, a szülők és a nevelők véleményének figyelembevételével - átfogóan értékeli. A nevelő-oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázási adatai). A nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok). A tanítási-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, bukások száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása). A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlődése, szabadidős tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, gyermek- és ifjúságvédelem, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók). A pedagógusok nevelő és oktató munkája (tanítási módszerek, program és tantervfejlesztés, továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalása). Az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külső kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, az iskola a helyi médiában, a középiskolák visszajelzése, az iskola és a tantestület hírneve). A pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelését az alábbiakban következő szempontok alapján az igazgató, helyettese és a nevelői munkaközösségek vezetői folyamatosan, szóban - az érintett nevelő kérésére azonban írásban - végzik. A tanítási órák megfigyelésének és értékelésének szempontjai Az óra célja és tartalma Helyesen határozta-e meg a nevelő az óra oktatási és nevelési célját? Illeszkedett-e a tanóra az éves, illetve a témaköri tervezésbe? Van-e eltérés a tanmenetben az adott időszakra tervezett témáktól, tananyagtól? Az óra tartalma (a feldolgozott tananyag) megfelelt-e a szakmai (pedagógiai) szempontoknak, a tudományosság elvének, a tanulók életkori sajátosságának? Az óra felépítése és szervezése Az óra felépítése megfelelt-e a feldolgozott tananyagnak, az adott didaktikai feladatnak? Milyen az óra technikai szervezése, a nevelő időbeosztása? Sikerült-e kihasználni az óra minden percét tanulásra, munkára? Mennyire szervezett a tanulók tevékenysége? Volt-e üresjárat? Milyen szervezeti formákat alkalmaz a nevelő a tanórán (frontális, csoportos, egyéni tevékenység)?
97
Szervezett-e differenciált munkát a nevelő? Melyek a differenciálás szempontjai? Az órán alkalmazott módszerek Milyen módszereket alkalmazott a nevelő a bemutatásra, szemléltetésre (tanári magyarázat, nyomtatott taneszközök, szemléltetőeszközök, kísérlet, interaktív tananyagok, stb.)? Megfelelő volt-e ezek didaktikai szerepe, célszerű volt-e a felhasználásuk? Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ismeretek rögzítésére, a képességfejlesztésre? (Ismétlés, koncentráció, vázlat készítése, részösszefoglalás és összefoglalás, az ismeretek gyakorlati alkalmazása, gyakoroltatás, az önálló tanulás módszerei stb.) Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ellenőrzésre és értékelésre? Az ellenőrzés formái: szóbeli vagy írásbeli? Folyamatos-e az ellenőrzés és értékelés a tanórán? Van-e kialakult rendje a folyamatos értékelésnek, megfelelő e ez? A házi feladat kijelölése mennyiben szolgálta a tananyag feldolgozását? Biztosította-e a nevelő a tanulók érdeklődésének felkeltését? Milyen volt a tanulók motiválása? Az órán alkalmazott módszerek megfeleltek-e az óra céljának, a tananyagnak és az adott didaktikai feladatnak? A tanulók munkája és magatartása Milyen volt a tanulói aktivitás, figyelem? Hogyan alakult az órán az aktív, a passzív és a renitens (rendetlen) tanulók aránya? Milyen a tanulók tantárgy iránti érdeklődése, motiváltsága? Milyen az osztályban a fegyelem? (Van-e kialakult munkarend? Mi jellemzi a tanulók viselkedését, hangnemét? Hogyan fogadják a tanulók a nevelői utasításokat? Történik-e fegyelmezetlenség az órán?) Milyen a tanulók kapcsolata a nevelővel? Milyen a tanulók kapcsolata egymással? A nevelő munkája, egyénisége, magatartása Milyen a nevelő megjelenése, öltözködése? Mennyire tanulásra, munkára ösztönző a pedagógus magatartása? Mennyire barátságos, biztató, együtt érző? Mi jellemzi a nevelő beszédkultúráját, kérdésfeltevését? Jellemzi-e a nevelőt: felkészültség, tudatos tervezés, rendszeretet, következetesség, türelem, tekintély? Vannak-e a nevelőnek újszerű ötletei, elgondolásai? Milyen a nevelő kapcsolata a gyerekekkel? Tiszteletben tartja-e a nevelő a gyerek személyiségét? Adódott-e tudatosan tervezett vagy spontán nevelési szituáció az órán? Hogyan oldotta meg ezeket a nevelő? Milyen a tanterem rendje, tisztasága? Az óra eredményessége El tudta-e érni a nevelő a kitűzött didaktikai és nevelési célt? Meggyőződött-e a nevelő az óra eredményességéről?
98
Milyen jártasságok és készségek kialakítását, képességek fejlesztését segítette elő a nevelő? Milyen mértékben járult hozzá az óra a tanulók eszköztudásának gazdagításához? (Pl.: önálló tanulás módszereinek megismertetése, értő olvasás gyakoroltatása, szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése, problémamegoldó gondolkodás, összefüggések felismerése stb.) Adott-e a tanóra valami pluszt a tanulóknak a tananyagon kívül? A pedagógusok munkájának értékelése A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása. Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház, múzeumlátogatás, kirándulás) és iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő közös programok szervezése, segítése azon való részvétel. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel. A diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. A diák-önkormányzati rendezvények szervezése, segítése, felügyelete. Iskolai szintű kirándulások, táborok szervezése, segítése, részvétel. A tehetséges tanulók gondozása. Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutató pályázatok stb. szervezése, segítése, részvétel. A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli és kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb. A felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása Gyenge tanulmányi eredményű, lemaradó tanulók korrepetálása, segítése. Az érintett tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. Szakirányú foglalkozások biztosítása az érintett tanulók számára. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében Szerepvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. Részvétel a különböző feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. Belső továbbképzések, előadások, bemutatóórák szervezése, megtartása. Továbbképzéseken részvétel, önképzés. A nevelő önként keresi a továbbképzés, önképzés lehetőségeit. A továbbképzéseken tanultakat munkájában hasznosítja és a lehetőségekhez mérten továbbadja a nevelőtestület tagjainak. Az iskolai munka eredményességének javítása. Pályázatokon való részvétel, ezek eredményessége. Az eredményes pályázatok céljainak megvalósításába való bekapcsolódás. Az iskolai alapítvány működésének segítése. Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése, megvalósítása (innováció). Munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalások Díjazás nélküli iskolai feladatok vállalása (szertár, beszerzések stb.).
99
A pályakezdő vagy iskolánkba újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. Önként vállalt feladatok, megbízások, a nevelőtestület közösségi életében (rendezvények, kötetlen összejövetelek szervezése, segítése, részvétel). Az iskola képviselete Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken, azok segítése. Tudósítások készítése és közreadása a helyi társadalom számára az iskola életével, eredményeivel kapcsolatban a sajtóban. Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai, illetve érdekképviseleti tevékenységekbe. Érdeklődés a városi rendezvények, események iránt, azokon való részvétel. Aktív részvétel, tisztségek vállalása a város társadalmi, kulturális, sport stb. életében. Tanulásirányítás, a tanórai oktató-nevelő munka színvonala Előzetes felkészülés a tanítási órára. A motiválás, differenciálás, tanulói aktivitás formái és mértéke. A tanulók életkorához, a didaktikai feladatokhoz illeszkedő módszerek, szemléltetés, szervezeti formák, ellenőrzés és értékelés. A tanulók munkája és magatartása a nevelő óráján. A nevelő munkája, megnyilvánulásai, magatartása a tanítási órán. A nevelő tanórai munkája elősegíti-e a tanulók fejlődését (tudásuk gyarapítását, személyiségük alakítását? A tanulók eredményes (hasonló szinten történő) továbbhaladása a magasabb évfolyamokon (felső tagozat, középiskola). A tanórán kívüli nevelő munka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás. Megfelelő magaviseletű, az iskolai munkában aktív osztályközösség, napközis csoport kialakítása. A nem osztályfőnökként irányított tanulói közösség (pl. szakkör, sportkör, énekkar) eredményes, közös tevékenysége. A problémás tanulókkal (sajátos nevelési igényű, halmozottan hátrányos, hátrányos, beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarral küzdő tanulókkal) való foglalkozás. Gyermekvédelmi feladatok ellátása. A nevelő különböző megbízásainak eredményes, jó színvonalú teljesítése. Az alkalmanként vagy folyamatosan végzett tevékenységek eredménye, minősége (pl.: iskolai rendezvények, ünnepélyek stb.). A nevelő szakmai, pedagógiai kapcsolatai a nevelőtestület tagjaival A nevelő rendszeres kapcsolatot tart a rábízott tanulócsoport többi pedagógusával (osztályfőnök a szaktanárokkal, napközis csoportvezető az osztályfőnökökkel, szaktanárok az osztályfőnökkel és egymással). Személyes példamutatás A tanulókkal, a szülőkkel, a nevelőtársakkal szemben betartja a pedagógus etika alapvető normáit. Magatartása, viselkedése, öltözködése, a munkához való viszonya példamutató a tanulók és a többi nevelő számára.
100
Munkafegyelem, a munkához való viszony A munkaköri kötelességek teljesítése. A tanítási órák pontos és eredményes megtartása. Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása. Pontos adminisztrációs munka (formai követelmények, határidők, külalak, pontosság). A különféle feladatok pontos, határidőre történő megoldása. A rábízott osztályterem, szaktanterem legyen gondozott, ápolt és pedagógiailag szakszerű. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában Részvétel a szakmai döntések előkészítésében: saját ötletek, megfelelő elemzőkészség, vitakészség, önálló vélemény. Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában a célok eléréséért. A vezetői feladatok ellátása A különféle nevelői közösségek vezetői (igazgató, helyettes, munkaközösség-vezetők) milyen szinten látják el az egyes vezetői feladatokat: tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés. A vezetők mit tesznek a rájuk bízott közösség formálásáért, az emberi kapcsolatok javításáért? Megfelelő kapcsolat a tanulókkal, a szülőkkel és kollégákkal. Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés, valamint a személyiség tiszteletben tartása mindhárom irányban. A nevelő a szülő felé ellátja az iskola képviseletét, pedagógiai tanácsot ad, törekszik az együttműködésre. Kellő figyelem, érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé. Egymás segítése, a tapasztalatok átadása. Észrevételek, bírálatok elfogadása. A tanulók ismereteinek, képességeinek fejlődése A helyi tantervi követelmények teljesítésének szintje. A tanulók tapasztalható és mérhető fejlődése. Szakmai felkészültség Milyen szintű továbbképzésbe kapcsolódik be a nevelő? (tanfolyam, felsőfokú képzés, szakvizsga stb.) Az iskolában hasznosítható szakképesítések száma. Idegen nyelvek ismerete, nyelvvizsga. Tudományos fokozat. Publikációk szakmai folyóiratokban, kiadványokban. A felzárkóztatásra szoruló tanulók eredményes fejlesztése A tanterv minimum követelményeinek teljesítése és lehetőség szerinti meghaladása a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknál. Eredményes középiskolai jelentkezés elősegítése az előbb felsorolt tanulók esetében is.
101
Tehetséggondozás, a tehetséges tanulók eredményes fejlesztése A nevelő által tanított vagy felkészített tanulók, tanulócsoportok eredményei a különböző szintű tanulmányi, kulturális, sportversenyeken, vetélkedőkön, nyelvvizsgákon. A tanuló továbbtanulásának, középiskolai jelentkezésének eredményei A nevelő által tanított tárgyból a középiskolai felvételin elért eredmények. 17.3.2.1.22. A szülők, tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái A kapcsolat törvényi szabályozásait, az 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény írja elő. Az együttműködés célja: a szülők tájékozódjanak az iskolai nevelés céljáról, feladatairól, módszereiről, házirendjéről, Pedagógiai Programjáról. A szülőkkel való kapcsolattartás színterei Szóbeli szülői értekezlet fogadóóra családlátogatás nyílt órák, nyílt napok telefon "véletlenszerű" találkozás Szülői értekezlet Iskolánk évenként 2, a munkatervben rögzített időpontú szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. Rendje, lebonyolítása a munkatervben leírtak alapján. Fajtái: Réteg szülői értekezlet a 7-8. osztályosoknak a pályaválasztással kapcsolatban; 1. osztályosok szüleinek előzetes tájékoztató; táborozók szüleinek tartott tájékoztató; rendkívüli szülői értekezlet a felmerülő aktuális problémák megbeszélésére. Fogadóóra Intézményünk tanévenként 2, a munkatervben rögzített időpontú fogadóórát tart. Célja: párbeszéd a szülők és a pedagógusok között. Rendje, lebonyolítása a munkatervben leírtak alapján. Egyéni fogadóóra – egyénileg meghatározott időpontban. Családlátogatás Az osztályfőnök a szülővel való egyeztetés után családlátogatást tesz, a tanuló jobb megismerésének érdekében. Nyílt órák, nyílt napok Célja: lássák a szülők a pedagógusok eljárásait, módszereit, gyermekük munkáját az osztályközösségben. Nyílt napok rendje a munkatervben rögzítve. Telefon Telefonon értesíti a nevelő a szülőt, ha gyermekét baleset érte, vagy olyan rosszul érzi magát, hogy haza kell küldeni. Ha a szülő a tájékoztatóba, ellenőrzőbe bejegyzett információkról nem vesz tudomást, arra nem reagál, a nevelő telefonon veszi fel vele a kapcsolatot. Akár telefonon, akár levélben tudatni kell a szülővel, ha gyermeke nyilvános iskolai kitüntetést
102
kap, illetve fegyelmi ügyének tárgyalására kerül sor. A szülőnek joga van mindkét eseményen részt venni. Véletlenszerű találkozás Alkalmat nyújt arra, hogy iskolán kívül a szülő és a pedagógus megbeszélje a gyermekkel kapcsolatos aktuális problémákat. Írásbeli tájékoztató füzet, ellenőrzőkönyv hírlevél levél Tájékoztató füzet, ellenőrzőkönyv Ezek a dokumentumok a szülőkkel való napi kapcsolattartás lehetőségét biztosítják. Írásban értesíti az osztályfőnök a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról. A tanuló értékelését érdemjegyeit a szaktanárok kötelessége bejegyezni. Az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet, ellenőrzőkönyv érdemjegyeinek azonosságát. Hírlevél Az Iskolavezetés a tanév során több alkalommal írásos formában tájékoztatja a tanulók szüleit az adott tanév addigi fontos eseményeiről, problémáiról. Illetve közérdekű információkkal látja el őket. Levél Ha a pedagógus más útját nem látja a kapcsolatteremtésnek, levélben értesíti a szülőt a gyermek tanulmányi előmeneteléről, az időközben felmerülő problémákról. Az iskola és a család együttműködésének szervezett formái: Szülői Szervezet A szülők által ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások: Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás Képesség kibontakoztató felkészítés Integrációs nevelés-oktatás Gyermek-, tanuló felügyelet Napközi otthoni ellátás, tanulószoba Iskolai sporttevékenység Az iskolai könyvtár használata Szabadidős tevékenységek 1-4. évfolyamon a mindennapos testedzést 1-4. évfolyamon egyéni foglalkozás a követelményeket nem teljesítő tanulók számára 17.3.2.1.23. A magasabb évfolyamra lépés feltételei és az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.
103
A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. 1. évfolyamon szöveges értékelés. Folyamatos továbbhaladás. Évismétlés csak a szülővel történő egyeztetés alapján. 2. évfolyamon félévkor szöveges értékelés. 2-8. évfolyamon minden tantárgyból legalább elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a 2-8. tanév végén elégtelen osztályzatot szerez, javító vizsgát tehet. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; magántanuló volt. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 1-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret. 5-6. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelv, történelem, matematika, Természetismeret, idegen nyelv, informatika. 7-8. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, idegen nyelv, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, informatika. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei Iskolánk a beiskolázási körzetéből - melyet a fenntartó határoz meg - minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek tanköteles korú legyen. Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; a gyermek felvételét javasló óvodai szakvéleményt; a nevelési tanácsadó felvételét javasló szakvéleményt (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); szükség esetén a szakértői bizottság véleményét; a gyermek lakcímkártyáját; a szülő lakcímkártyáját. A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni: a tanuló anyakönyvi kivonatát; az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. A 2-8. évfolyamba jelentkező tanulóknak - az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított - szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában - a bizonyítvány bejegyzése alapján nem tanult. Az iskolai beiratkozás körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az igazgató dönt.
104
17.3.2.1.24. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Év végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. A nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban ellenőrzik. Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatban adnak számot tudásukról. Szóbeli, írásbeli számonkérés szabályozása: Nevelőtestületi döntés alapján: Az írásbeli értékelések alapján szerzett érdemjegyek a félévi és tanév végi osztályzatok megállapításánál a munkaközösségek által megállapított mértékben számíthatók be. szóbeli feleltetés korlátlan számban, bejelentési kötelezettség nélkül röpdolgozat korlátlan számban, bejelentési kötelezettség nélkül felmérés (év eleji, félévi, év végi) naponta 1 iratható előzetes egyeztetés szükséges témazáró dolgozat naponta 2 iratható, előzetes egyeztetés szükséges. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel szóban: az ének-zene, a rajz, a számítástechnika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, a többi tantárgy esetében egy-egy témakörön belül. a testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. Házi feladat Nevelőtestületi döntés alapján: Az egyes tantárgyakra vagy műveltségi területekre vonatkozóan az otthoni felkészülés elveit a munkaközösségek határozzák meg. A tanultak elmélyítése érdekében házi feladat adható. Kivétel a tavaszi, őszi, téli szünet, illetve péntekről hétfőre sem szóbeli, sem írásbeli házi feladat nem adható. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak - fejlődtek-e vagy hanyatlottak - az előző értékelés óta. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Az 1. évfolyamon minden tantárgy esetében szöveges értékelést adunk. A 2. évfolyamon félévkor szövegesen, év végén osztályzattal minősítünk.
105
A 3-8. évfolyamokon a tanuló munkáját minden tantárgyból év közben érdemjegyekkel, a félév és a tanév végén osztályzattal minősítjük. A 2-8. évfolyamokon a pedagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben minden tantárgyból rendszeresen érdemjegyekkel értékeli, félévkor és a tanév végén osztályzattal minősíti. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. A modulok értékelése nevelőtestületi döntés alapján „részt vett” Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább egy érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta egy érdemjeggyel értékeljük, de minimálisan 3 érdemjegynek kell lennie minden tanulónak félévente az adott tantárgyból, hogy osztályozható legyen. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítőkönyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. Az 1 – 8. évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre: 1 – 4. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, idegen nyelv, informatika (4.o) 5. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelvek, matematika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, informatika. 6. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelvek, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, földrajz. Modul: egészségtan 7. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelvek, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. Modul: etika 8. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelvek, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. Modul: mozgókép és médiaismeret
106
SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS 1. ÉVFOLYAM
MAGATARTÁSA Kapcsolata társaival: o Társaira odafigyel, velük udvarias. o Társaival együttműködik. o Társaival közömbös. o Gyakran kerül konfliktusba társaival. Segítőkészsége: o Szívesen segít. o Csak kérésre segít. o Nem segítőkész. Közösségi munkája: o Sokat tesz a közösségért. o Együttműködik társaival. o Nem kzdeményez, de nem is gátolja társait. o Hátráltatja társait. Kapcsolata a felnőttekkel: o Mindig illemtudóan viselkedik. o Néha illetlenül viselkedik. o Gyakran kerül konfliktusba felnőttekkel. o Nem keresi a kapcsolatot a felnőttekkel. Tanórán kívüli viselkedése: o Szeret, tud együtt játszani társaival. o Gyakran félrehúzódik. o Sokszor kerüli társait. SZORGALMA Önálló munkája: o Általában önállóan dolgozik. o Kevés segítséggel dolgozik.
o Gyakran igényel segítséget. o Indokolatlanul is kér segítséget. o Probléma esetén sem kér segítséget. Munkája csoportban: o Aktívan vesz részt a csoport munkájában. o Csoportját ötletekkel segíti. o Végrehajtja az utasításokat. o Hátráltatja a csoport haladását. Házi feladatok elkészítése, felszerelése: o Felszerelése, leckéje mindig hiánytalan. o Felszerelése, leckéje ritkán hiányos. o Felszerelése, leckéje gyakran hiányos. Órai aktivitása: o Órákon figyel, sokat jelentkezik. o Gyakran lemarad. o Nem figyel, mással foglalkozik. o Általában lemarad.
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Kultúrált nyelvi magatartása, beszédművelés Hangképzése: o A hangokat tisztán képzi. o Hangképzése fejlesztésre szorul. o Logopédiai képzést igényel. Légzéstechnikája: o Légzéstechnikája megfelelő. o Légzéstechnikája fejlesztésre szorul. Szókincse: o Szókincse gazdag, választékos. o Szókincse korosztályának megfelelő. o Szókincse szegényes, fejlesztésre szorul. 107
Kifejezőkészsége: o Egész mondatokban fejezi ki magát. o Csak kérdések segítségével fejezi ki magát. o Kérdésekre is csak „igen-nem” feleletet ad. Olvasás Betűismerete: o A tanult betűket biztosan ismeri és olvassa. o A tanult betűk felismerésében és olvasásában bizonytalan. o Bizonyos betűket téveszt. Hangos olvasása: o Olvasása kifejező, folyamatos. o Olvasása szótagoló. o Olvasása betűző. Értő olvasása: o Szövegeket önállóan megért. o Szöveget segítséggel ért meg. o Mondatokat ért meg. o Szavakat ért meg. o Értő olvasása még nem alakult ki. Olvasott szöveg tartalmi kifelezése: o Az olvasott szöveg tartalmát lényegretörően, pontosan mondja el. o Az olvasott szöveg tartalmát pontatlanul mondja el. o Az olvasott szöveg tartalmát csak kérdések segítségével mondja el. Írás Betűismerete: o A tanult betűket biztosan ismeri és írja.
o A tanult írott betűk felismerésében és írásában bizonytalan. o Bizonyos betűket téveszt. Másolása: o Munkája mindig pontos, hibátlan. o Néha hibázik. o Gyakran és sokat hibázik. Írása diktálás után: o Pontosan ír. o Kevés hibával ír. o Sok hibával ír. Önálló írása: o Lendületes, gyors. o Tempója megfelelő. o Lassú. o Kapkodó. Írásképe: o Esztétikus. o Tetszetős. o Egyéni. o Rendezetlen. o Szabálytalan.
MATEMATIKA Számfogalma a tanult számkörben: o Kialakult. o Kialakulatlan. o Fejlesztésre szorul A számszomszédokról: 108
o Biztosak. o Pontatlanok az ismeretei. Számok tulajdonságai: o Önállóan felismeri és megnevezi. o Segítséggel ismeri fel. A számok bontott alakjait: o Biztosan ismeri. o Hiányosan ismeri. A műveletet: o Pontosan értelmezi, végzi. o Pontatlanul értelmezi, végzi. o Hiányosságok: ……………………………………… Egyszerű szöveges feladatot: o Önállóan oldja meg. o Kevés segítséggel oldja meg. o Sok segítséggel oldja meg. Függvények, sorozatok: o Szabályt önállóan megállapít, folytat. o Adott szabályú sorozatot képes folytatni. o Adott szabályú sorozatot is hibákkal folytat. Mértékegységek: o A tanult mértékegységeket, átváltásokat biztosan tudja, alkalmazza. o A tanult mértékegységeket, átváltásokat pontatlanul tudja, alkalmazza. Problémamegoldása: o Nyitott a matematikai problémákra, szívesen oldja meg azokat. o Kerüli a kihívásokat, csak megoldja a feladatokat. Síkidomok:
o A síkidomokat felismeri és megnevezi. o Még nem ismeri fel a(z) ………………………… síkidomot. KÖRNYEZETISMERET
Megfigyelései: o Pontosak. o Felületesek. o Pontatlanok. Tapasztalatait: o Pontosan fogalmazza meg. o Pontatlanul fogalmazza meg. o Segítséggel fogalmazza meg. A tanultakról: o Biztos a tudása. o Egy-egy részletben bizonytalan. o Hiányosak az ismeretei. Tájékozottsága: o Átlagon felüli. o Korának megfelelő. o Hiányos. Az összefüggéseket: o Mindig felfedezi. o Rávezetéssel ismeri fel. o Nehezen ismeri fel.
RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA
109
A festés-rajzolás iránti érdeklődése: o Kiemelkedő. o Jó. o Visszafogott. Színhasználata: o Munkáin változatosan használja a színeket.
o Munkáin sajátos módon használja a színeket. o Munkáin visszafogottan használja a színeket. Eszközhasználata: o A rajzeszközöket kiemelkedően használja. o A rajzeszközöket biztonságosan használja. o A rajzeszközöket megfelelően használja. o A rajzeszközöket bátortalanul használja. Kreativitása: o Kreatív, tele van ötlettel. o Inkább az utasításokat követi. Térkihasználása: o A rajzfelületet maximálisan használja. o A rajzfelületet bátortalanul használja. o A rajzfelületet aránytalanul használja.
o A rajzeszközöket biztonságosan használja. o A rajzeszközöket megfelelően használja. o A rajzeszközöket bátortalanul használja. ÉNEK-ZENE
TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL
Anyagismerete és megmunkálása: o A tanult anyagokat, megmunkálásukat biztosan ismeri. o A tanult anyagokat, megmunkálásukat felszínesen ismeri. Kézügyessége: o Kiemelkedő. o Jó. o Megfelelő. o Fejlesztésre szorul. Munkadarabjai: o Pontosak. o Esztétikusak. o Gyakran pontatlanok. Eszközhasználata: o A rajzeszközöket kiemelkedően használja.
A tanult dalokat: o Önállóan énekli. o Szívesen énekli. o Segítséggel énekli. o Csoportban énekli. Énekhangja: o Tiszta. o Még fejlődésben van. A tanult ritmusértékeket: o Alkalmazza. o Megnevezi. o Nem ismeri. Dallam-, szövegismerete: o A tanult dalok dallamát, szövegét ismeri. o A tanult dalok dallamát, szövegét nem ismeri. Dalos játékokban: o Szívesen vesz részt. o Passzívan vesz részt. o Rendbontóan vesz részt.
TESTNEVELÉS ÉS SPORT
110
Mozgása: o Harmonikus. o Összerendezett. o Fejlesztésre szorul. A gyakorlatok elsajátítása:
o A bemutatott gyakorlatokat könnyen sajátítja el. o A bemutatott gyakorlatokat kevés segítséggel sajátítja el. o A bemutatott gyakorlatokat sok segítséggel sajátítja el. A mozgásos játékokban: o Aktívan vesz részt. o Szívesen vesz részt. o Nem szívesen vesz részt. A szabályok betartása: o A szabályokat kiemelkedően tartja meg. o A szabályokat megfelelően tartja meg. o A szabályokat alig tartja meg. Csapatjátékokban: o Együttműködően vesz részt. o Közömbösen/rombolóan vesz részt. o Önző módon vesz részt. A terhelést: o Kiválóan bírja. o Jól bírja. o Megfelelően bírja. o Alig bírja.
111
SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS 2. ÉVFOLYAM FÉLÉV MAGATARTÁSA Kapcsolata társaival: o Társaira odafigyel, velük udvarias. o Társaival együttműködik. o Társaival közömbös. o Gyakran kerül konfliktusba társaival. Segítőkészsége: o Szívesen segít. o Csak kérésre segít. o Nem segítőkész. Közösségi munkája: o Sokat tesz a közösségért. o Együttműködik társaival. o Nem kezdeményez, de nem is gátolja társait. o Hátráltatja társait. Kapcsolata a felnőttekkel: o Mindig illemtudóan viselkedik. o Néha illetlenül viselkedik. o Gyakran kerül konfliktusba felnőttekkel. o Nem keresi a kapcsolatot a felnőttekkel. Tanórán kívüli viselkedése: o Szeret, tud együtt játszani társaival. o Gyakran félrehúzódik. o Sokszor kerüli társait. SZORGALMA Önálló munkája: o Általában önállóan dolgozik. o Kevés segítséggel dolgozik.
o Gyakran igényel segítséget. o Indokolatlanul is kér segítséget. o Probléma esetén sem kér segítséget. Munkája csoportban: o Aktívan vesz részt a csoport munkájában. o Csoportját ötletekkel segíti. o Végrehajtja az utasításokat. o Hátráltatja a csoport haladását. Házi feladatok elkészítése, felszerelése: o Felszerelése, leckéje mindig hiánytalan. o Felszerelése, leckéje ritkán hiányos. o Felszerelése, leckéje gyakran hiányos. Órai aktivitása: o Órákon figyel, sokat jelentkezik. o Gyakran lemarad. o Nem figyel, mással foglalkozik. o Általában lemarad.
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Kultúrált nyelvi magatartása, beszédművelés Hangképzése: o A hangokat tisztán képzi. o Hangképzése fejlesztésre szorul. o Logopédiai képzést igényel. Légzéstechnikája: o Légzéstechnikája megfelelő. o Légzéstechnikája fejlesztésre szorul. Szókincse: o Szókincse gazdag, választékos. o Szókincse korosztályának megfelelő. o Szókincse szegényes, fejlesztésre szorul. 112
Kifejezőkészsége: o Egész mondatokban fejezi ki magát. o Csak kérdések segítségével fejezi ki magát. o Kérdésekre is csak „igen-nem” feleletet ad. Olvasás Hangos olvasása: o Olvasása kifejező, folyamatos. o Olvasása szótagoló. o Olvasása betűző. Értő olvasása: o Szövegeket önállóan megért. o Szöveget segítséggel ért meg. o Mondatokat ért meg. o Szavakat ért meg. o Értő olvasása még nem alakult ki. Olvasott szöveg tartalmi kifelezése: o Az olvasott szöveg tartalmát lényegretörően, pontosan mondja el. o Az olvasott szöveg tartalmát pontatlanul mondja el. o Az olvasott szöveg tartalmát csak kérdések segítségével mondja el. Írás Írásmunká:: o Pontosak, rendezettek. o Pontatlanok. o Jellemző hibái: …………………………………. Írása diktálás után: o Pontos ír. o Kevés hibával ír. o Sok hibával ír.
Írásának tempója: o Lendületes, gyors. o Tempója megfelelő. o Lassú. o Kapkodó. Írásképe: o Esztétikus. o Tetszetős. o Egyéni. o Rendezetlen. o Szabálytalan. Nyelvtani, helyesírási ismeretek: Az abc ismerete: o Az abc-t pontosan tudja. o Az abc-t pontatlanul tudja. o Az abc-t nem tudja. Betűrendbe sorolni: o Önállóan tud. o Segítséggel tud. o Segítséggel sem tud. A helyesírási elveket, szabályokat: o Biztosan alkalmazza. o Kevés hibával alkalmazza. o Sok hibával alkalmazza. A mondatokról tanult ismeretei: o Biztosak. o Pontatlanok. A j/ly-s szavakat: o Biztosan, hibátlanul írja. 113
o Kevés hibával írja. o Sok hibával írja.
o Önállóan felismer, előállít, adott szempont szerint szétválogat. o Segítséggel felismer, előállít, adott szempont szerint szétválogat. o Sok tévesztéssel felismer, előállít, adott szempont szerint szétválogat.
MATEMATIKA
Számfogalma a tanult számkörben: o Kialakult. o Kialakulatlan. o Fejlesztésre szorul. A műveletet: o Pontosan értelmezi, végzi. o Pontatlanul értelmezi, végzi. o Hiányosságok: ……………………………………… Egyszerű szöveges feladatot: o Önállóan oldja meg. o Kevés segítséggel oldja meg. o Sok segítséggel oldja meg. Függvények, sorozatok: o Szabályt önállóan megállapít, folytat. o Adott szabályú sorozatot képes folytatni. o Adott szabályú sorozatot is hibákkal folytat. Mértékegységek: o A tanult mértékegységeket, átváltásokat biztosan tudja, alkalmazza. o A tanult mértékegységeket, átváltásokat pontatlanul tudja, alkalmazza. Problémamegoldása: o Nyitott a matematikai problémákra, szívesen oldja meg azokat. o Kerüli a kihívásokat, csak megoldja a feladatokat. Síkidomokat, testeket:
KÖRNYEZETISMERET
Megfigyelései: o Pontosak. o Felületesek. o Pontatlanok. Tapasztalatait: o Pontosan fogalmazza meg. o Pontatlanul fogalmazza meg. o Segítséggel fogalmazza meg. A tanultakról: o Biztos a tudása. o Egy-egy részletben bizonytalan. o Hiányosak az ismeretei. Tájékozottsága: o Átlagon felüli. o Korának megfelelő. o Hiányos. Az összefüggéseket: o Mindig felfedezi. o Rávezetéssel ismeri fel. o Nehezen ismeri fel.
RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA
114
A festés-rajzolás iránti érdeklődése:
o Kiemelkedő. o Jó. o Visszafogott. Színhasználata: o Munkáin változatosan használja a színeket. o Munkáin sajátos módon használja a színeket. o Munkáin visszafogottan használja a színeket. Eszközhasználata: o A rajzeszközöket kiemelkedően használja. o A rajzeszközöket biztonságosan használja. o A rajzeszközöket megfelelően használja. o A rajzeszközöket bátortalanul használja. Kreativitása: o Kreatív, tele van ötlettel. o Inkább az utasításokat követi. Térkihasználása: o A rajzfelületet maximálisan használja. o A rajzfelületet bátortalanul használja. o A rajzfelületet aránytalanul használja.
ÉNEK-ZENE
TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL
o Pontosak. o Esztétikusak. o Gyakran pontatlanok. Eszközhasználata: o A rajzeszközöket kiemelkedően használja. o A rajzeszközöket biztonságosan használja. o A rajzeszközöket megfelelően használja. o A rajzeszközöket bátortalanul használja.
Anyagismerete és megmunkálása: o A tanult anyagokat, megmunkálásukat biztosan ismeri. o A tanult anyagokat, megmunkálásukat felszínesen ismeri. Kézügyessége: o Kiemelkedő. o Jó. o Megfelelő. o Fejlesztésre szorul. Munkadarabjai:
A tanult dalokat: o Önállóan énekli. o Szívesen énekli. o Segítséggel énekli. o Csoportban énekli. Énekhangja: o Tiszta. o Még fejlődésben van. A tanult ritmusértékeket: o Alkalmazza. o Megnevezi. o Nem ismeri. Dallam-, szövegismerete: o A tanult dalok dallamát, szövegét ismeri. o A tanult dalok dallamát, szövegét nem ismeri. Dalos játékokban: o Szívesen vesz részt. o Passzívan vesz részt. o Rendbontóan vesz részt.
TESTNEVELÉS ÉS SPORT
115
Mozgása:
o Harmonikus. o Összerendezett. o Fejlesztésre szorul. A gyakorlatok elsajátítása: o A bemutatott gyakorlatokat könnyen sajátítja el. o A bemutatott gyakorlatokat kevés segítséggel sajátítja el. o A bemutatott gyakorlatokat sok segítséggel sajátítja el. A mozgásos játékokban: o Aktívan vesz részt. o Szívesen vesz részt. o Nem szívesen vesz részt. A szabályok betartása: o A szabályokat kiemelkedően tartja meg. o A szabályokat megfelelően tartja meg. o A szabályokat alig tartja meg. Csapatjátékokban: o Együttműködően vesz részt. o Közömbösen/rombolóan vesz részt. o Önző módon vesz részt. A terhelést: o Kiválóan bírja. o Jól bírja. o Megfelelően bírja. o Alig bírja.
116
Idegen nyelv szöveges értékelése 1 – 2. évfolyamon Beszédértés A tanári instrukciókat és a hallott idegen nyelvű szöveget pontosan megérti. 2. oszt. A tanári instrukciókat és a hallott idegen nyelvű szöveget általában megér- 1. oszt. félév ti. A tanári instrukciókat és a hallott idegen nyelvű szövegeket még nem pontosan érti meg. Beszédkészség A tanult fordulatokat, kifejezéseket pontosan tudja használni. 2. oszt. 1. oszt. A tanult fordulatokat, kifejezéseket többnyire tudja használni. félév A tanult fordulatokat, kifejezéseket még nem tudja önállóan használni. Szókincs A tanult témakörhöz kapcsolódó szókincse pontos, kifejező. 2. oszt. 1. oszt. A tanult témakörökkel kapcsolatban legtöbbször odaillő szavakat használ. félév A tanult témakörökkel kapcsolatos szókincse hiányos. Olvasott szöveg értése Az olvasott szövegek lényegét önállóan kikövetkezteti, megérti. 2. oszt. ____ Az olvasott szövegek lényegét kis segítséggel megérti. félév Az olvasott szövegek lényegét csak tanári segítséggel érti meg. 17.3.2.1.25. A tanulók magatartásának értékelése A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél a 2-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanuló magatartását az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök szöveges értékeléssel minősíti. A 2. évfolyamon félévkor szöveges értékelést kap a tanuló, év végén pedig érdemjegyet. A 3 – 8. évfolyamokon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek, és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: a házirendet betartja; tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; kötelességtudó, feladatait teljesíti; önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; tisztelettudó; az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz. Jó (4) az a tanuló, aki: a házirendet betartja; tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt. Változó (3) az a tanuló, aki: 117
az iskola házirend előírásait megsérti; feladatait rendszertelenül teljesíti; magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlanul viselkedik; viselkedése az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; több alkalommal igazolatlanul mulaszt; Szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki intése, vagy ennél magasabb fokú büntetése. Rossz (2) az a tanuló, aki: a házirend előírásait sorozatosan megsérti; feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; több alkalommal igazolatlanul hiányzik, az órákról késik; több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki intője, vagy ennél magasabb fokú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 17.3.2.1.26. A tanulók szorgalmának értékelése A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél a 3 – 8. évfolyamokon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat alkalmazzuk. A tanulók szorgalmát az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök szöveges értékeléssel minősít. A 2. évfolyamon félévkor szöveges, év végén érdemjegyeket kap a tanuló. A 3 – 8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; munkavégzése pontos, megbízható; a tanórákon kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Jó (4) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi eredményt nyújt; rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; a tanórákon többnyire aktív; többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; taneszközei tiszták, rendezettek. 118
Változó (3) az a tanuló, akinek: tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől; tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; érdemjegyeit, osztályzatait több tantárgyból is lerontja; önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. Hanyag (2) az a tanuló, aki: képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; feladatait folyamatosan nem végzi el; felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 17.3.2.1.27. Az iskolai jutalmazás formái Azt a tanulót, aki képességeihez mérten: példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális, stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: tanítói, szaktanári dicséret; napközis nevelői dicséret; osztályfőnöki dicséret; igazgatói dicséret; nevelőtestületi dicséret. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: szaktárgyi teljesítményéért; példamutató magatartásáért; kiemelkedő szorgalmáért; példamutató magatartásáért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az osztály közössége előtt vehetnek át. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.
119
A "Jurisicsért Emlékplakett" átadására az iskola tanévzáró ünnepélyén kerül sor. A tantestület adományozza a 8. évfolyamot végzett tanulóknak "Kiemelkedő tanulmányi munkájáért, szorgalmáért, jó magatartásáért és közösségi tevékenységéért." A "Jurisicsért" - elismerő oklevelet és jelvényt adományoz a tantestület az egy témában, tantárgyban (verseny, vetélkedő), kiemelkedő munkát végző tanulóknak. Azt a tanulót, aki: tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben kell részesíteni. Az iskola büntetések formái: tanítói, szaktanári figyelmeztetés; napközis nevelői figyelmeztetés; osztályfőnöki figyelmeztetés; osztályfőnöki intés; igazgatói figyelmeztetés; igazgatói intés; nevelőtestületi figyelmeztetés. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben súlyára való tekintettel el lehet térni. 17.3.2.1.28. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvek kiválasztása a Kt. 19. § (3) bekezdése, illetve a 44. § (2) bekezdése előírásainak figyelembe vételével történik. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói eszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleten) tájékoztatjuk. A taneszköz beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének! Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. Felhasznált tankönyvcsaládok: A Nemzeti, az Apáczai, a Mozaik, a Műszaki, a Konsept-H, a Lexika, az Oxford, könyvkiadók által forgalmazott tankönyvek.
120
Az alábbi eszközök használata szükséges 1. osztályban 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41.
betűtartó sín (papír vagy műanyag) 1 db kivágva a betűkkel, zacskóba téve grafitceruza (nem Rotring!) HB-s 5 db piros és kék színes ceruza 2-2 db színes ceruza legalább 6 színű postairon 2 db számolókorong 1 doboz számolópálca 1 köteg mérőszalag (papírcenti) 1 db dobókocka 2 db 30 cm-es műanyag vonalzó (átlátszó) 1 db logikai készlet (szappantartó dobozba téve) 1 doboz matematika füzet (27-32) 3 db játékpénz vonalas füzet (14-32) 4 db írólap 5 csomag rajzlap (félfamentes) dossziéba téve 30 db zsírkréta legalább 6 színű vízfesték legalább 12 színű tempera (tubusos – piros, sárga, kék, fehér) legalább 4 színű ecset 4-es 1 db ecset 6-os 1 db ecset 10-es 1 db gyurma (1 doboz) egyszínű ½ kg vizes edény + rongy filctoll 6 színű olló (használható) 1 db színes papírkészlet 2 csomag technika csomag és újságpapír 1 csomag órarend 1 db tisztasági csomag (ivópohár, törölköző, szappan) 1 csomag tornafelszerelés: lányoknak - dressz, fiúknak - sort, fehér trikó (fehér zokni, cipő) úszófelszerelés párna radír – hegyező fénymásolópapír 1 csomag játékóra 1 db hurkapálcika 20 db folyékony ragasztó 1 tubus stift (papírragasztó) 1 db számkártya (1 – 20-ig) lehet saját készítésű is papír zsebkendő, szalvéta munkaruha (köpeny, kötény, póló)
Az alábbi eszközök használata szükséges 2. osztályban 1. 2. 4.
grafitceruza (nem Rotring!) HB-s piros és kék színes ceruza színes ceruza
5 db 2-2 db legalább 6 színű
121
5. 6. 7. 8. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37.
postairon 2 db mérőszalag (papírcenti) 1 db dobókocka 2 db 30 cm-es műanyag vonalzó (átlátszó) 1 db logikai készlet (szappantartó dobozba téve) 1 doboz matematika füzet (27-32) 3 db játékpénz vonalas füzet (16-32) 4 db vonalas szótárfüzet 1 db kottafüzet (36-16) 1 db írólap 2 csomag rajzlap (félfamentes) dossziéba téve 40 db famentes rajzlap 10 db zsírkréta legalább 6 színű vízfesték legalább 12 színű tempera (tubusos – piros, sárga, kék, fehér) legalább 4 színű ecset 4-es 1 db ecset 6-os 1 db ecset 10-es 1 db gyurma (1 doboz) egyszínű ½ kg vizes edény + rongy filctoll 6 színű olló (használható) 1 db színes papírkészlet 2 csomag technika csomag és újságpapír 1 csomag órarend 1 db tisztasági csomag (ivópohár, törölköző, szappan) 1 csomag tornafelszerelés: lányoknak - dressz, fiúknak - sort, fehér trikó (fehér zokni, cipő) radír – hegyező fénymásolópapír 1 csomag ragasztó (Suli), ragasztó (stift 1-1 db zsebtükör 1 db
Az alábbi eszközök használata szükséges 3. osztályban 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
grafitceruza (Rotring!) HB-s piros és kék színes ceruza golyóstoll (kék) színes ceruza dobókocka 30 cm-es műanyag vonalzó (átlátszó) háromszög alakú műanyag vonalzó (átlátszó) matematika füzet (27-32) vonalas füzet (12-32) vonalas szótárfüzet természetismeret füzet (sima) kottafüzet (36-16) írólap rajzlap (félfamentes) dossziéba téve famentes rajzlap zsírkréta
122
5 db 1-1 db 1 db legalább 6 színű 2 db 1 db 1-1 db 3 db 6 db 1 db 1 db 1 db 2 csomag 30 db 10 db legalább 6 színű
17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39.
vízfesték legalább 12 színű tempera (tubusos – piros, sárga, kék, fehér) legalább 4 színű ecset 4-es 1 db ecset 6-os 1 db ecset 10-es 1 db vizes edény + rongy filctoll 6 színű olló (használható) 1 db színes papírkészlet 2 csomag technika csomag és újságpapír 1 csomag órarend 1 db tisztasági csomag (ivópohár, törölköző, szappan) 1 csomag tornafelszerelés: lányoknak - dressz, fiúknak - sort, fehér trikó (fehér zokni, cipő) radír – hegyező fénymásolópapír 1 csomag ragasztó (folyékony) 1 db ragasztó (stift) 1 db zsebtükör 1 db papírmérőszalag 1 db játékpénz 1 db logikai lap 1 db hőmérő 1 db Dobókocka
Az alábbi eszközök használata szükséges 4. osztályban 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.
grafitceruza (Rotring!) HB-s piros és kék színes ceruza golyóstoll (kék) színes ceruza mérőszalag (papírcenti) dobókocka 30 cm-es műanyag vonalzó (átlátszó) háromszög alakú műanyag vonalzó (átlátszó) matematika füzet (27-32) vonalas füzet (12-32) vonalas szótárfüzet kottafüzet (36-16) játékpénz írólap rajzlap A/4-es (félfamentes) dossziéba téve famentes rajzlap zsírkréta vízfesték tempera (tubusos – piros, sárga, kék, fehér) ecset 4-es ecset 6-os ecset 10-es vizes edény + rongy filctoll olló (használható)
123
5 db 2-2 db 2 db legalább 6 színű 1 db 2 db 1 db 1-1 db 3 db 4 db 1 db 1 db 3 csomag 40 db 10 db legalább 6 színű legalább 12 színű legalább 4 színű 1 db 1 db 1 db 12 színű 1 db
26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37.
színes papírkészlet 2 csomag technika csomag (4. oszt.) és újságpapír 1 csomag órarend 1 db tisztasági csomag (ivópohár, törölköző, szappan) 1 csomag tornafelszerelés: lányoknak - dressz, fiúknak - sort, fehér trikó (fehér zokni, cipő) radír – hegyező fénymásolópapír 1 csomag ragasztó (folyékony) 1 db ragasztó (stift) 1 db zsebtükör 1 db iránytű 1 db körző 1 db
Az alábbi eszközök használata szükséges 5. osztályban 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.
matematika füzet 4 db sima füzet 6 db vonalas füzet 4 db kottafüzet 1 db 30 cm-es műanyag vonalzó (átlátszó) 1 db háromszög alakú vonalzó (átlátszó) 1-1 db papírszögmérő 1 db körző 1 db színes ceruza 6 színű ceruza (puha) 3 db toll 2 db radír 1 db rost toll 1 db félfamentes rajzlap A/4-es fénymásolópapír 1 csomag egyéb papírok szükség szerint (írólap, színes lap, stb.) tempera vízfesték ecsetek (vékony, vastag) törlőrongy vizes tál ragasztó olló (használható) zsírkréta testnevelés órára: fehér trikó, fehér zokni, sportnadrág, sportcipő melegítő, vagy szabadidőruha, hosszú haj esetén hajgumi
Az alábbi eszközök használata szükséges 6. osztályban 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
matematika füzet sima füzet vonalas füzet kottafüzet 30 cm-es műanyag vonalzó (átlátszó) háromszög alakú vonalzó (átlátszó) papírszögmérő
4 db 6 db 4 db 1 db 1 db 1-1 db 1 db
124
8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.
körző 1 db színes ceruza 6 színű ceruza (puha) 3 db toll 2 db radír 1 db rost toll 1 db félfamentes rajzlap A/4-es fénymásolópapír 1 csomag egyéb papírok szükség szerint (írólap, színes lap, stb.) tempera vízfesték ecsetek (vékony, vastag) törlőrongy vizes tál ragasztó olló (használható) zsírkréta testnevelés órára: fehér trikó, fehér zokni, sportnadrág, sportcipő melegítő, vagy szabadidőruha, hosszú haj esetén hajgumi
Az alábbi eszközök használata szükséges 7. osztályban 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.
matematika füzet 5 db sima füzet 6 db vonalas füzet 4 db kottafüzet 1 db 30 cm-es műanyag vonalzó (átlátszó) 1 db háromszög alakú vonalzó (átlátszó) 1-1 db papírszögmérő 1 db „mm” papír 2 db körző 1 db színes ceruza 6 színű ceruza (puha) 3 db toll 2 db radír 1 db rost toll 1 db félfamentes rajzlap A/4-es fénymásolópapír 1 csomag egyéb papírok szükség szerint (írólap, színes lap, stb.) tempera vízfesték ecsetek (vékony, vastag) törlőrongy vizes tál ragasztó olló (használható) zsírkréta varrótű, hímzőtű, gombostű testnevelés órára: fehér trikó, fehér zokni, sportnadrág, sportcipő melegítő, vagy szabadidőruha, hosszú haj esetén hajgumi
125
Az alábbi eszközök használata szükséges 8. osztályban 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.
matematika füzet 5 db sima füzet 6 db vonalas füzet 4 db kottafüzet 1 db 30 cm-es műanyag vonalzó (átlátszó) 1 db háromszög alakú vonalzó (átlátszó) 1-1 db papírszögmérő 1 db „mm” papír 2 db körző 1 db színes ceruza 6 színű ceruza (puha) 3 db toll 2 db radír 1 db rost toll 1 db félfamentes rajzlap A/4-es fénymásolópapír 1 csomag egyéb papírok szükség szerint (írólap, színes lap, stb.) tempera vízfesték ecsetek (vékony, vastag) törlőrongy vizes tál ragasztó olló (használható) zsírkréta varrótű, hímzőtű, gombostű testnevelés órára: fehér trikó, fehér zokni, sportnadrág, sportcipő melegítő, vagy szabadidőruha, hosszú haj esetén hajgumi
17.3.2.2. Felszerelések mennyisége Igazgatási és szociális helyiségek Irodahelyiségek összesen ebből önálló igazgatói iroda ebből önálló helyettesi iroda ebből önálló gazdaságvezetői iroda ebből önálló ügyviteli iroda Nevelőtestületi szoba ebből önálló nevelőtestületi szoba Számítógép Sport- és szabadidő helyiségek Sportudvar önállóan kialakított célnak megfelelően kialakított szabad terület Futópálya önállóan kialakított Távol-, magasugró gödör
126
Mennyiség
Szükséglet
2 1
1 1 1 2
4 1 1 1 1 1 1 2
3 2 3 1 1 1
3 2 3 1 1 1
önállóan kialakított Játszóudvar önállóan kialakított Tornaterem önálló, a szabványosnál kisebb Tanulói öltöző önállóan kialakított Hideg-melegvizes zuhanyzó önállóan kialakított Kultúrális, közösségi helyiségek Könyvtár önállóan kialakított Aula Egészségügyi, szociális helyiségek Orvosi szoba Személyzeti wc Dohányzó Tanulói wc Porta önállóan kialakított Szertár ebből sportszertár ebből tantárgyi szertár Raktár ebből általános célú ebből karbantartó műhely ebből tisztítószer, takarítóeszközök és gépek tárolója ebből szárazáru raktár és földesáru raktár Szemét-, kukatároló Étkezéssel összefüggő helyiségek Étkező önállóan kialakított Főzőkonyha Tálaló - mosogató Mosléktároló Irodahelyiségek Irodai íróasztal Irodai szék Számítógépasztal Iratszekrény Lemezszekrény Telefon Telefax Fénymásoló Számítógép Nyomtató Írógép Fogas
127
Mennyiség 1 1 1 1 1 3 2 1 1
Szükséglet 1 1 1 1 1 3 2 1 1
1 1 1
1 1 1
1 3 0 18 1 1 3 1 2 8 3 1 2 2 1
1 3 0 18 1 1 3 1 2 8 3 1 2 2 1
1 1 1 1 1
1 1 1 1 1
5 9 1 1 2 5 1 2 4 2 0 2
5 9 1 1 2 5 1 2 4 2 0 2
Nevelőtestületi szoba Fiókos asztal Irodai szék Naplótartó Számítógép Projektor Laminálógép Nyomtató Fogas Tükör Mosdókagyló Sportudvar Kézilabda kapu Kosárlabda palánk (kültéri) Magasugró állvány, léc Tornaterem Kislabda Labda Tornaszőnyeg Tornapad Zsámoly Bordásfal Mászókötél Gumikötél Ugrókötél Medicinlabda Stopper Kosárlabda palánk Gyűrű Mászórúd Könyvtár Tanulói asztal Tanulói szék Egyedi világítás Nevelői asztal Szék Szabadpolc Polc Létra Telefon Fénymásoló Számítógép Nyomtató Video (lejátszó, felvevő) Televízió CD lejátszó erősítővel HIFI torony Írásvetítő
Mennyiség
Szükséglet
16 34 1 3 1 1 2 1 1 1
16 40 1 3 1 1 2 1 1 1
4 2 2
4 2 2
22 150 10 6 6 20 6 4 35 25 1 2 1 1
30 200 12 8 8 20 6 10 40 25 4 2 1 2
5 20
5 20 20 1 1 12 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1
10 1 1
2 1 1 1
128
17.3.2.3. Az intézmény helyiségeinek felújításával összefüggő tervezett költségek
Irodahelyiségek Igazgatói iroda Gazdasági iroda Ügyviteli helyiség Nevelőtestületi szoba Sportlétesítmények Sportudvar Futópálya Távol-, magasugró gödör Tornaterem Tanulói öltöző Hideg-melegvizes zuhanyzó Kulturális helyiségek Könyvtár Aula Egészségügyi, szociális helyiségek Személyzeti wc Orvosi szoba Tanulói wc Porta Szertár Étkezéssel összefüggő helyiségek Ebédlő Iskolai nevelés és oktatás Osztályterem Számítástechnikai szaktanterem Természettudományi szaktanterem Művészeti nevelés szaktanterem Technikai szaktanterem Felújítással összefüggő költségek eFt-ban Felújítással összefüggő fel nem osztott költségek eFt-ban ebből tetőszerkezet felújítása ebből külső burkolat felújítása ebből belső burkolat felújítása ebből elektromos hálózat felújítása ebből vízvezeték, vizesblokk felújítása Felújítás költsége mindösszesen eFt-ban
2010. Költség
2011. Költség
2012. Költség
2013. Költség
2014. Költség
20 eFt 15 eFt
20 eFt 15 e Ft 10 eFt
20 eFt 15 eFt
30 e Ft 20 e Ft 10 e Ft
20 e Ft 15 e Ft
80 e Ft 100 eFt 10 eFt 25 eFt 10 eFt 10 e Ft
100 e Ft 150 eFt 10 eFt 30 eFt 150 eFt 10 eFt 10 eFt
25 e Ft
200 eFt 10 eFt 30 eFt 150 eFt 10 eFt 10 eFt
100 e Ft 200 e Ft 10 e Ft 30 e Ft 200 e Ft 20 e Ft 20 e Ft
30 eFt 50 eFt
200 e Ft 10 e Ft 30 e Ft 100 e Ft 20 e Ft 20 e Ft 50 e Ft
60 e Ft
20 eFt 15 eFt 70 eFt
20 eFt 15 eFt 80 eFt 10 eFt 10 eFt
20 eFt 15 eFt 2500eFt
20 e Ft 15 e Ft 2500 eFt 10 e Ft 10 e Ft
20 e Ft 15 e Ft 2500 eFt
50 eFt
200 eFt
50 eFt
200 e Ft
50 e Ft
300 eFt 50 eFt 30 eFt 30 eFt 400 eFt 1260 e Ft
300 eFt 150 eFt
300 eFt 500 e Ft 500 e Ft 50 eFt 150 e Ft 50 e Ft 150 eFt 200 e Ft 150 eFt 150 eFt 150 e Ft 1500 eFt 40 eFt 50 eFt 100 e Ft 100 e Ft 1430 e Ft 3860 e Ft 4255 e Ft 5500 e Ft
1050 e Ft
5220 e Ft
2250 e Ft 3300 e Ft
2300 e Ft
4000eFt 800 eFt 250 eFt
220 eFt
2310 e Ft
1000 eFt 6650 e Ft
129
2000 e Ft 250 eFt
2000 e Ft 2000 e Ft 300 e Ft 300 e Ft
6110 e Ft
1000 e Ft 7555 e Ft
7800 e Ft
17.3.2.4. Tanórán kívüli nevelés színterei 17.3.2.4.1. Egészségnevelési Program Az egészséges életmódra nevelés hangsúlyosabb szerepet kapott a közoktatásban. Az egészség alapvető jog, amelynek biztosítása és fenntartása egyéni és társadalmi cél, de ugyanakkor megléte a hosszú távú társadalmi és gazdasági fejlődés egyik döntő feltétele. A programot meghatározó törvények, rendeletek Az Alkotmány 10.§. a gyermekek jogairól egészségügyi törvény környezetvédelmi törvény Nemzeti Környezeti, Egészségügyi Akcióprogram 1996. Nemzeti Egészségfejlesztő Stratégia 1995. LXXIX. Tv. A közoktatásról 1999. évi LXVIII. tv. A közoktatásról 243/2003.(XII.17.) Korm. Rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról melléklete kiemelten taglalja a testi-lelki egészség fejlesztési feladatait az iskola házirendje az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata Önkormányzat rendeletei, irányelvei. Helyzetelemzés Iskolánkat 1978-ban adták át. 14 osztálycsoportban, 5 napközis és 1 tanulószobás csoportban folyik a tanulás. Az épület alapterülete 1510 m2. Zöldterület fákkal, játszóterülettel 2170 m2. Betonozott terület 1705 m2. Ezen a területen található egy-egy kézi- illetve kosárlabdapálya, két udvari ping-pong asztal, 1 focipálya. Szociális helyiségek: 2 fiú wc (2-2 csészével), 2 leány wc (4-4 csészével), 2 tanári wc,. Wc papír, folyékony szappan minden helyiségben folyamatos ellátással. A wc-k száma és felszereltsége az előírtaknak megfelelő. Évente megtörténik a tisztasági festés. (ÁNTSZ folyamatos ellenőrzése) Tornaterem területe 160 m2. Öltöző 3 db, zuhanyzó tálca 3 db. Tantermek állapota jó. A festés gyakorisága megfelelő. A bútorzat részben új, a régi állandó javításra szorul. A világítás korszerűsítése részben megtörtént. Fűtés mérőóra szerint (távfűtés). Hulladék elhelyezése 1 db 5m3-es konténer. Szintenként 1 db beltéri hulladékgyűjtő edény. Udvaron rögzített hulladékgyűjtő 1 db. Mobil hulladékgyűjtő 5 db. Ebédlő - konyha Vállalkozó működteti. Helyben főznek. Az ebédlő berendezése megfelelő, festés az előírtaknak megfelelően megtörténik. Büfé Vállalkozó működteti. Az üzemeltető törekszik a pénz- és egészségbarát árukészlet kialakítására. Takarítás - vállalkozásban történik. Karbantartás - saját alkalmazottal oldjuk meg. Tanulók száma:
298 fő 130
Pedagógusok: alsós: felsős napközis:
9 fő 16 fő 5 fő
Iskolaorvos: Dr. Szauer Edit Védőnő: Tasi Adrienn, Rézbányai Mónika Iskola pszichológus: Benbachir Selima Iskolaegészségügyi szolgálat egészségnevelési program A 2005/2006-os tanévben valósult meg az a régóta érlelődő terv, hogy az általános iskolákban is folyamatosan működjön védőnői szolgálat. A felgyorsult, rohanó világ, az egyre több kihívás, a gyermekeinkre leselkedő veszélyek számának növekedése, a biztonságot jelentő családi háttér egyre nagyobb számban történő szétesése, mind arra ösztönöznek, hogy sokkal jobban fel kell készítenünk gyermekeinket arra, hogy milyen módon kell okosan élniük! Kulcsfontosságú nézetünk, hogy egészségesnek lenni, a testi, fizikai egészséggel együtt a lelki és érzelmi kiegyensúlyozottságot is jelenti. A védőnő csak úgy lehet hiteles, ha maga is nagy figyelmet fordít az egészségére és példát mutat az iskolai közösségben. ,,Ha nem tudjuk a pusztaságot legelővé változtatni, akkor törekedjünk legalább arra, hogy ott, ahol azelőtt egy fűszál nőtt, nőjön most kettő: már ez is valami.” /C.H.Spurgeon / Az iskolavédőnői tevékenység célja: Közreműködés az alap- és középfokú tanintézményekben oktatott és nevelt gyermekek egészséges szomatikus, mentális és szociális fejlődésének biztosításában, egészségi állapotuk védelmében és egészségük fejlesztésében. Továbbá együttműködés a krónikus beteg vagy fogyatékkal élő gyermekek intézményi integrációjának elősegítésében. Hosszú távú cél: Olyan szellem kialakítása, amely tudatos egészségfejlesztő magatartásra ösztönöz, amelynek során tanulóink fokozatosan kontrollt nyernek életük és egészségi állapotuk felett. Képesek legyenek elkerülni az egészségkárosító magatartásformákat. Tudatában legyenek, hogy a korai szűréseken való részvétellel bizonyos betegségeket meg lehet előzni. Tudjanak sajátos étrendet, mozgásprogramot kialakítani egészségük megőrzése érdekében. Erősítsék a társas-kommunikációs készségeiket és a konfliktuskezelési magatartásformákat. Elégedett, boldogságra képes emberek nevelése. Középtávú cél Korszerű ismeretek közvetítése a gyermekek aktív bevonásával, szemléletformálás. A család és a közösség értékei megőrzésének hangsúlyozása. Egészséges életmód kialakítása.
131
Sikeres és elégedett emberek nevelése, akik ismerik önmagukat, környezetüket, elérhető célokat tűznek ki maguk elé és jó döntéseket hoznak.
Állapotfelmérés Testi egészség: szervi problémák allergiás gyermekek mozgáskorlátozottak gyógyszerérzékenység túlsúlyos vagy kórosan sovány tanulók fogászati szűrővizsgálat kontrollja gyógytestnevelésre járók testnevelés alól felmentettek iskolai balesetek A tanulók szociális helyzete: hátrányos helyzetű, veszélyeztetett nagycsaládos gyermekét egyedül nevelő szülő Az iskola, mint környezet tantermek, tornaterem folyosó, WC ebédlő, büfé udvar, sportpályák Lelki egészség: hangulati állapot, közérzet, önértékelés iskolához fűződő viszony Drogfogyasztás Az iskolavédőnői tevékenység feladata általában Rendszeres egészségügyi felügyelet Meghatározott életkorban / osztályban/ önálló kompetenciakörbe tartozó szűrővizsgálatok elvégzése. A krónikus és fogyatékkal élő gyermekek gondozásában való részvétel. Akut megbetegedések, balesetek esetén elsősegélynyújtás. Környezet-egészségügyi teendők: - az intézmény vezetésével egyeztetve az illetékes ANTSZ szakmai segítségével rendszeres közreműködés az intézmény környezetegészségügyi, balesetvédelmi, táplálkozás-egészségügyi teendőinek ellátásában. Járványügyi teendők ellátása. Egészségfejlesztés A gyermekek egészségmagatartásának alakítása, befolyásolása.
132
Az iskolába járó gyermekek gondozása folyamatos, elsődlegesen az oktatási intézményben, az iskolát ellátó orvos, pedagógus, szülő, ill. a törvényes képviselő tájékoztatásával, szükség szerinti bevonásával valósul meg. A védőnő kiemelt figyelmet fordít a gyermek pszichoszomatikus fejlődésére, az egyéni sajátosságait figyelembe vevő pályaválasztásra, a másodlagos szocializációs színtér egészségessé formálására. Gondoskodik a szűrővizsgálatok, a védőoltások elvégzéséről, az életkornak megfelelő egészségfejlesztésről, az érvényes jogszabályok, szakmai irányelvek és protokoll figyelembe vételével. A hatályos jogszabályok, szakmai irányelvek, protokollok, módszertani irányelvek alapján a gyermek szükségleteinek és családi környezetének megfelelően történik a gondozás, munkaterv alapján. A munkaterv kialakítása az oktatási intézmény vezetésével egyeztetve történik, tanév végén az elvégzett munka értékelése, az erősségek, gyengeségek feltárása megtörténik. Az oktatási intézményt ellátó védőnő kapcsolatot tart: a gyermek szüleivel, törvényes képviselőjével a gyermek területi védőnőjével háziorvosával az oktatási intézményt ellátó orvossal szükség szerint a gyermek szakorvosával pedagógusokkal a gyermek-és ifjúságvédelmi felelősökkel pedagógiai szakszolgálatok szakembereivel a gyermek szükségleteiből adódó egyéb szakemberrel fogászati szakrendeléssel Magyar Vöröskereszt Városi Szervezetével ANTSZ Megyei és Városi Intézményével Kapcsolattartás külső szakemberekkel: D.A.D.A. program foglalkozásai a BM. Rendőr főkapitányság szakembere által BM. Önkormányzati Drogellenes Munkacsoportjának szakembereivel Magyar Vöröskereszt Városi Szervezete Az Egészségügyi Főiskola Hallgatóinak bevonása Környezetünkért Közalapítvány szakembereivel Baranyai Fiatalok Egészséges Életvitelért Alapítvány munkatársaival Erdészeti Rt.-vel A munkánk külső támogatói: 1. Johnson cég serdülőkori programja 2. NUTRIKID táplálkozási program 3. Felkért cégek támogatása esetenként 4. Dohányzás megelőzési program/ a Megyei ANTSZ támogatásával/ 5. ALWAYS 6. BIOKOM Kft. 7. PÉCSI VÍZMŰ 8. Egészséges Városért Alapítvány 9. BM. Tűzoltóság 133
Iskolák iskola-egészségügyi ellátása: A védőnő ismerje az iskola pedagógiai programját, tájékozódjon az egészségfejlesztés, az egészséges életmódra nevelés helyéről az adott iskola pedagógiai programjában, kapcsolódjon ahhoz szakmai és módszertani tudásával. Az iskolavédőnő feladatai részletezve: A gyermek egészségi állapotának követése, szűrővizsgálatok végzése, 1.3.5.7.9.11. évfolyamon. Alapszűrések végzése a vonatkozó módszertani irányelvek szerint: - testi fejlődés ellenőrzése- súly, magasság mérése, mell körfogat mérése - pszichomotoros, mentális, szociális fejlődés nyomon követése - érzékszervek szűrése- látásélesség, színlátás - mozgásszervek szűrése / lúdtalp, gerincváltozások, mellkas deformitások/ - vérnyomásmérés - golyvaszűrés- tapintásos vizsgálattal A gyermekek személyi higiénéjének ellenőrzése. A védőoltásokkal kapcsolatos szervezés, tájékoztatás, előkészítési és jelentési feladatok elvégzése. Krónikus beteg és fogyatékkal élő gyermekek kiemelt gondozása, életvitelének segítése. Elsősegélynyújtás. Pedagógusok, tanulók oktatása, elsősegélynyújtásra való felkészítése. Testnevelési csoportbesorolással, gyógytestneveléssel, iskolai sporttal kapcsolatos feladatok ellátása. Környezet és az étkezés higiénés ellenőrzésében való részvétel. A pedagógiai munkával kapcsolatos közegészségügyi feladatok ellátása. Az oktatási-nevelési folyamat közegészségügyi vonatkozásainak nyomon követése, értékelése. Részvétel a környezettudatos magatartásra nevelésben. Segítségnyújtás abban, hogy az iskolai környezet egészséget támogató legyen. Kapcsolattartás a szülőkkel, szülői értekezleten való részvétel. Pályaválasztás segítése. Pályaalkalmassági vizsgálatokhoz, az időszakos szakmai alkalmassági vizsgálatokhoz kapcsolódó feladatok ellátása- szakmai képzést nyújtó oktatási intézményekben. Egészségfejlesztés- egyéni és kiscsoportos foglalkozások, tanórai keretek között és tanórán kívüli alkalmakkor. Részvétel egészségfejlesztő programokon. Az iskola egészségfejlesztő munkájának segítése, facilitása. Az orvosi vizsgálatok előkészítése. A szűrővizsgálatok eredményeinek értékelése, szülők, háziorvos, pedagógus tájékoztatása. Személyes beszélgetés, egyéni és csoportos tanácsadás. Az elvégzett feladatok dokumentációjának vezetése. Mentálhigiénés feladatok- protektív tényezők erősítése és a rizikótényezők hatásainak csökkentése az egészséges személyi fejlődés érdekében. Az un. Normál krízisek időszakában / serdülés/ a szülők és a gyermek felkészítése a változásokra, változásokhoz történő alkalmazkodás segítése. Egészségfejlesztés a védőnői munkában: Az 1-8. osztályos fejlesztés spirálisan ismétlődő témakörei az Európai Unió ajánlása szerint: - Mozgás, napirend, személyi higiéné - Egészséges táplálkozás - Környezet és egészség - A biztonság megőrzése 134
- Káros szenvedélyek - Családi élet és emberi kapcsolatok - Növekedés, változás, szexualitás - Betegség megelőzés - Egészséges fogyasztóvá nevelés A kötelezően előírt programok mellett a fenti témaköröket az iskolák igényei szerint alakítjuk az éves programunkban. Az egészségnevelés módszerei: Az egészségnevelés módszereiben jelen kell lennie az egészség állapotáról, a társadalom és az egészség viszonyáról szóló információgyűjtésnek, az információk feldolgozásakor irányítani a helyes döntéshozatal felé. Az egészségnevelés eredményességéhez szükséges, hogy ezeket a módszereket a diákok minél többször, valós globális és helyi problémákkal, értékekkel kapcsolatban maguk alkalmazzák. serdülőkori önismeret csoportfoglalkozások, problémamegoldó gyakorlatok, értékeléssel, szituációs játékok, részvétel helyi egészségvédelmi programokon, kritikai gondolkodás fejlesztése, modellezés, oktatófilmek megtekintése- megvitatása, interaktív oktatóprogramok használata, sport, kirándulás, egészségnap(ok) szervezése, környezetvédelmi tevékenységek kialakítása, véradás szervezése, melybe az iskola dolgozói ill. a gyerekek szülei is bevonhatók Az egészségnevelés feladata: Fő feladat a gyermekek egészségben való megtartása, szervezetük edzése, a stresszhatások feldolgozására való felkészítés. Mindez a mindennapos gondozó- nevelő- oktató munka elválaszthatatlan része és folyamatos tennivalója. Az egészségnevelő feladata abban áll, hogy késztesse a gyermeket életének egészséges irányítására, feszültségek feloldására. - az élet és testi épség védelme, - az egészség védelme és fejlesztése, - egészséggondozás, az egészséges táplálkozás biztosítása, - a világ tevékeny megismerése, - az értelmi és érzelmi fejlesztés megvalósítása Az egészségnevelés színterei: Iskolai környezet: tanóra tanórán kívüli tevékenység napközi szakkör versenyek Iskolán kívüli tevékenység: lakókörnyezet versenyek kirándulások 135
pályázatok túrák tábor Dokumentálás: elkészült projektek fényképek a programokról beszámolók versenyek/ városi, regionális, megyei, országos vetélkedők/ videofilmek elégedettségi felmérések/ minőségbiztosítás/ Személyi feltételek: védőnői hálózat pedagógusok/ szaktantárgyakra építünk/ szülők/ példaadás, együttműködés/ külső szakemberek iskolaorvos iskola fogorvos kortársoktatók /KOPÉ Egyesület- Kortárs Oktatók Pécsi Egyesülete/ D.A.D.A. rendőrségi koordinátor egyéb partnerek, támogatók- az adott programnak megfelelően A személyi feltételeket a továbbképzésekkel lehet és kell szinten tartani. Lehetőségek nyílnak erre Pécs városán belül, és országosan szervezett szimpóziumokon, konferenciákon, intézményi továbbképzéseken. Információáramlás: plakátok értesítők faliújság ellenőrző, üzenő füzetek helyi újság televízió /Pécs TV/ szakmai fórumok, továbbképzések Versenyek, vetélkedők, világnapok, rendezvények: 1. Elsősegélynyújtó verseny 2. Egészségnap 3. Föld napja 4. Dohányzásmentes Projekt az ANTSZ szervezésében Erőforrások: a törvény által előírt csatornák állami pályázatok Minisztériumi támogatások Földművelési Minisztérium Vöröskereszt Városi és Megyei Szervezete Egyéb források /alapítvány, szponzorok/ Jogszabályi háttér: 1. 1993. évi LXXIX tv. A közoktatásról 2. 1996. évi LXII tv. Az előző módosítása 136
3. A népjóléti miniszter 26/1997./IX.3./NM. rendelete az iskola-egészségügyi ellátásról. Az egészségügyi miniszter 11/1999./V.14./EüM rendelete az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997./IX.3./NM rendelet módosításáról. 4. 51/1998./VI.24./NM rendelet 2. és 3. számú melléklete az életkorhoz kötött szűrővizsgálatokról. 5. 33/1998./VI.24./NM rendelete a munkaköri, szakmai, ill. személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatról és véleményezésről /módosítás 80/2003./XII.23./ESZMCS rendelet/ 6. 7006/1983./EüM sz.,,A 0-18 évesek audiológiai szűrővizsgálatáról” című szakmai nyelv 7. Országos Alapellátási Intézet Védőnői Szakmai Kollégium Módszertani Útmutatói OALI 2007. IV. sz Módszertani Útmutató 8. 18/1998./VI.3./NM rendelet a fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről. 9. Védőnői ellátási standardok (VES- Eü. Közlöny 2005/12). 17.3.2.4.2. Az egészségnevelés célja Az egészség megőrzési tevékenységünk fő célja, hogy képessé tegye tanulóinkat, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek az egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Egészségfejlesztésünk magába foglalja egészségünk megőrzését (promóciót), a betegség megelőzését (prevenció), és a betegség mielőbbi gyógyításához szükséges nevelést, oktatást, vagyis az egészségnevelést. Korszerű ismeretek, értékek közvetítésével a tanulók ismerjék meg: az életkorukkal járó biológiai, higiénés, életmódbeli tennivalókat, az egészégre káros szenvedélyeket, szokásokat és azok következményeit (dohányzás, alkohol, drogfogyasztás hatásai), az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztésének lehetőségeit, a mindennapi testmozgás szükségletét, pozitív hatásait, a másságot, fogadják el a beteg, fogyatékos (sérült) embereket, az emberi szervezet felépítését, a párkapcsolatok jelentőségét, a szexuális kultúrát, a környezeti ártalmak és egészségkárosodás közötti összefüggéseket (talaj – levegő - víz szennyezettség, sugárzás, vegyi terhelés, konzerváló- és adalékanyagok), az emberi szexualitás, az AIDS veszélyeit, tüneteit, a médiatermékek, reklámok káros hatásait, határolják el magukat az egészségre káros szokások és anyagok reklámozásától, az alternatív gyógymódokat, de akadályozzák meg a tévhitek elterjedését, legyenek tisztában a kuruzslók, csodadoktorok félrevezető magatartásával. Környezethigiénia Egészséges táplálkozás (bulímia, anorexia) Megelőzésre nevelés (szűrővizsgálatok) Alakítsunk ki tanulóinkban: olyan szellemet, amely tudatos egészségmegőrző és fejlesztő magatartásra ösztönöz, olyan egészséges állapotot, melyek pozitív élményként tudnak megélni, olyan egészségügyi kultúrát, hogy igényeljék a természetes életmódot és környezetkímélő gondolkodást. 137
Belső harmónia, boldogság, jó közérzet kialakítása Kudarctűrés, konfliktusok megoldása, problémamegoldás Önismeret, dönteni tudás Pozitív értékrend kialakítása Család, barát, közösség fontossága, előnyei
Tanítási órákon folyó egészségnevelés Az egészségnevelés egyik legfontosabb színtere az iskola, mert hosszú éveken keresztül látogatja minden korosztály. Ebben a korban főleg az alapfokú iskolákban igen fogékonyak a tanulók. A tantervek lehetőséget adnak az egészséget támogató magatartásmódok kialakítására. Az iskola egészségügyi programja hatást gyakorol az iskola szűkebb és tágabb környezetére, a környezet viselkedésére is. Alsó tagozatban: helyes napirend kialakítása, korszerű táplálkozás, egészséges életmód feltételei, helyes testtartás, személyi higiénia, helyes fogápolás, évszakoknak megfelelő öltözködés, az öltözködés anyagának helyes megválasztása, az emberi szervezet megismerése, életkoruknak megfelelően a betegségek ismerete, wc helyes használata, ártalmas anyagok szerepe életükben, odafigyelés a környezetükre, egymásra, termek folyosók rendje, tisztasága, mindennapi mozgás jelentősége, közlekedés alapjainak megismerése, környezetük védelme (védett állatok, növények), technika órákon a szerszámok, eszközök helyes, balesetmentes használata Felső tagozatban: Minden órán lehetőséget kell biztosítani a tudatformálás, a helyes szokások és magatartásformák kialakítására, a tanulók egészségi állapotának megőrzésére, a betegségek megelőzésére, a helyes testi-lelki fejlődésre. Ennek legfőbb színterei az osztályfőnöki, a testnevelési és az egészségtan órák. 17.3.2.4.3. Az iskolai sportkör működésének feltételei és keretei: Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját az iskola munkatervének részeként kell elfogadni. A program tartalmazza: Mely sportágban, milyen tevékenységi formában és milyen feltételekkel lehet részt venni a sportkör tevékenységében. A tevékenységek körét meghatározza: a szülők és a tanulók igényei, az iskola tárgyi és személyi feltételei. A testnevelő-tanári munkaközösség a tanulók és a diákönkormányzat véleménye alapján tesz javaslatot az iskolai sportkör szakmai programjára. A mindennapos testnevelésben az eltérő adottságú tanulóknak is a mozgás örömöt és sikerélményt jelentsen. 17.3.2.4.4. Osztályfőnöki órák A 28/2000. (IX.21.) OM rendelet szerint az iskola Helyi Tanterv-ében az osztályfőnöki nevelő és oktató munkához kapcsolódva be kell építeni az egészséges életre nevelést, illetve egészségvédelmet szolgáló tananyagot, amelynek időkerete 5 – 12. évfolyamon nem lehet kevesebb tanévenként 10 tanórai foglalkozásnál. (10.§. 5. pontja)
138
5. évfolyam: Életmódok és egészség Tanulóink gondolják át mi teszi őket és az embereket egészségessé, mit tehetnek saját egészségükért, kik segíthetnek abban, hogy egészségesek maradjanak. Tudatosodjon bennük mennyit mozognak, hogyan táplálkoznak, milyen fontos a számukra a személyi higiénia, milyenek az emberi kapcsolataik. Ismerjék a korszerű táplálkozást, a túlzott só- és zsírfogyasztás károsító hatását, a testi és fizikai biztonság mellett kiemelkedő a lelki biztonság fontosságát. Tanulják meg, hogy az erős érzelmi hatás (idegesség, izgalom) okozhat balesetet is. Tanulóink figyelmét hívjuk fel a cigaretta, alkohol és kábítószerek káros hatásaira, valamint ezeknek a későbbi életükre gyakorolt hatására. Gyerekeink ismerjék meg a növekedéssel járó testi-lelki változásokat, közvetlen és távolabbi környezetüket és annak alakulását. 6. évfolyam: Korlátok és lehetőségek Tanulóink érezzék a döntés jelentőségét, a döntéssel járó felelősséget és annak következményét. Merjenek igent és nemet mondani. Tudatosan válasszanak a lehetőségek közül. (reklám, gyorséttermek) Ismerjék és fogadják el a kényszerdiétákat (tejérzékenység, cukorbetegség). Rendszeresen mozogjanak. Megfelelően tudjanak dönteni, ha olyan helyzetbe kerülnek, hogy egészségre káros anyagokkal kínálják őket. Tudatosan formálják és javítsák környezetüket. 7. évfolyam: Függetlenségi törekvések és az egészség Ez az életszakasz a változások kora (testi, érzelmi). Legyenek képesek önmaguk elfogadására, a családi konfliktusok kezelésére. Kerüljék az egészséget veszélyeztető magatartásformákat. Legyenek képesek kapcsolatok teremtésére (diákszerelmek, barátságok). Tudják távol tartani magukat a káros, veszélyes anyagoktól. 8. évfolyam: Felelősség a jövődért Vegyék észre és értékeljék környezetük szépségeit, tegyenek lépéseket a környezetvédelem érdekében. Táplálkozzanak egészségesen, ismerjék meg a különböző étkezési rendeket (vallások, tiltások, előírások). Összegezzék életmódjuk, testi-lelki fejlődésük változásait. Tervezzék meg jövőjüket, fogalmazzák meg céljaikat az élet minden területén. 17.3.2.4.5. Egészségtan 6. évfolyam Tanulóink ismerkedjenek meg: az egészséges életvitellel, viselkedésformákkal, a személyes biztonság megőrzésének fontosságával, a jó közérzettel, kiegyensúlyozott lelkiállapottal, veszélyekkel, kockázatos helyzetekkel, az étkezés és az italfogyasztás formáival, egészséges táplálkozással, a reklámok káros hatásával, a rendszeres szükségességével, az életükben bekövetkezett fizikai és lelki változásokkal, személyi higiéniával, az emberi szexualitással, a férfi és női nemi szerepek eltérő sajátosságaival, a pszichoaktív szerekkel. 8. évfolyam A tanulók mélyítsék tovább ismereteiket: az egészséges életvitel szempontjából létfontosságú viselkedéselemekkel, 139
a lehetséges veszélyek és kockázatok felismerésével és kezelésével, az egészséges és kevésbé egészséges élelmiszerek, táplálékok, étrendek elkészítési módjával, a legális és illegális szerek szervezetre, személyiségre, viselkedésre gyakorolt hatásával.
Legyenek tisztában: hogy az egészség nem a betegség hiányát jelenti, hanem természetes állapot, hogy a dohányzás, alkohol- és kábítószer fogyasztás egészségügyi, jogi és társadalmi következményekkel jár, a mindennapi mozgás kedvező élettani hatásaival, a kiegyensúlyozott táplálkozás alapvető jelentőségével, a szexualitás társadalmi vonatkozásaival, a nemi és családi szerepekben, a szexuális élet alapvető higiéniájával (óvszer, tisztálkodás, AIDS). 17.3.2.4.6. Technika és életvitel Alakítsanak ki egészséges táplálkozási szokásokat, tudjanak egészséges étrendet összeállítani. ismerjék fel a biozöldségek, gyümölcsök jelentőségét. Használják balesetmentesen a szerszámokat, eszközöket. Ismerjék a közlekedés szabályait, kerüljék el a baleseteket. Háztartástan óra keretén belül az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjának egészséges táplálkozással foglalkozó részét dolgozzuk fel. 17.3.2.4.7. Tanórán kívüli tevékenységek A napköziben kialakult tevékenységi formák hatékonyabbá teszik az iskolánkban folytatott nevelési - oktatási munkát, a tanulók egészséges életmódra nevelését. A napközi tanítsa meg és erősítse a tanulóinkban: az étkezéssel kapcsolatos teendőket (kézmosás, szalvéta, evőeszköz használata), a wc használatát (papír, kézmosás), a szabadidő helyes beosztását, értelmes eltöltését (sport, kézműves foglalkozások), a környezet szépítését (virágültetés, udvar rendje), helyes napirend kialakítását. A napközis étkeztetésnél a vállalkozó törekedjen az egészséges ételek (gyümölcs, zöldfőzelék) készítésére. Kéréseinket (tanár és gyermek) vegye figyelembe az étlap összeállításánál. 17.3.2.4.8. Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos intézményi feladatok A fogyasztóvédelmi oktatás célja: Tudatos és kritikus fogyasztói magatartás kialakítása Ökológiai fogyasztóvédelem Környezettudatos fogyasztás Fenntartható fogyasztás Preventív vagyis megelőző fogyasztóvédelem
140
A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban: Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Például: Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák); Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz ) Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) Az iskola fogyasztóvédelmi működése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások Témanap A hagyományos JURISICS NAPOK keretében: környezetnevelési- és egészségnevelési program, közlekedésbiztonsági program. Jeles napok a témák folyamatos feldolgozása írásban, Víz Világnapja Egészségügyi Világnap Föld Napja Nemzetközi Vöröskereszt Napja Madarak és Fák Napja Dohányzásmentes Világnap Környezetvédelmi Világnap Autómentes Nap Állatok Világnapja Madárfigyelő Világnap Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja Füstmenetes Nap AIDS elleni Világnap Biodiverzitás Védelmének Napja 141
Projektnap
Felvilágosító programok Szexuális felvilágosítás, gyermeknőgyógyász által 6 – 8. évfolyamokon, Kortárs oktatók (AIDS, dohányzás), Magzatvédők 8. évfolyamon (abortusz), PTE orvostanhallgatók, Helyi és országos akciókban való részvétel, Drogprevenció (rendőrségi előadás). Következő évek feladatai DADA programba való bekapcsolódás, Baleset-megelőzési előadások (rendőrség), Kapcsolatfelvétel a PTE Egészségügyi Főiskolai Karral, Zöldsarok kialakítása Lakóhelyi akciókban való részvétel Kirándulások, túrák (Kirándulási Terv alapján), Városi, megyei sportversenyeken való részvétel, Elsősegélynyújtó tanfolyam beindítása, mentőorvos felkérésével (volt tanítvány), Egészséges Iskoláért Hálózat Magyarországi Egyesületébe való belépés. Az egészséges városért programjába való belépés. PTE Általános Orvostudományi Kar, Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete BM Rendőrség Bűnmegelőzési Osztálya PTE Szülészeti Klinika Gyermekgyógyászat Körzeti gyermekorvos, körzeti védőnők Vöröskereszt Iskolapszichológus 17.3.2.4.9. Környezetnevelési Program Természet- és környezetvédelem jogi szabályozása Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai Környezetvédelmi törvény 1995. évi LIII. Természetvédelmi törvén y1996. évi LIII. Állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény 1998. évi XXVIII. Hulladékgazdálkodásról szóló tv. 2000. LIII. Közoktatásról szóló tv. 1995. évi LXXIX. (módosított) Nemzeti Környezet Egészségügyi Akcióprogram 1996. Nemzeti Környezetvédelmi Program 2031/1998. határozat Nemzeti Környezeti Nevelési stratégia 1998. Az önkormányzat rendeletei és irányelvei A környezeti nevelés célja: természettudat kialakítása a tanulókban, ismerjék az ember és természet kapcsolatát, legyen igényük az épített és a természeti környezet szeretetére, tiszteletére és védelmére, 142
alakuljon ki bennük kötődés saját környezetük és Földünk iránt, keressenek választ a szűkebb és tágabb környezetük problémáira, tudjanak kritikusan gondolkodni és felelősen dönteni ezekről, tudatosuljon a tanulókban, hogy az ember része a természetnek, ami nem előjogokkal, hanem a Föld iránti kötelezettséggel jár, tanulóink ismerjék a helytelen fogyasztói szokásokat és azok káros hatásait.
A környezeti nevelés színterei: Hagyományos iskolai órák: természettudományi tárgyaink pillérei a környezeti nevelésnek, mivel ezeken élő és élettelen környezetünket ismerhetik meg tanulóink, társadalomtudományok, humán tárgyak alakítják ki tanulóinkban a környezeti válság megoldásához szükséges világképet és erkölcsi értékrendet, technika, életvitel tantárgyak keretében tanulóink gyakorlati szempontból megismerik és elemzik a környezetbarát létformát, rajz, ének (művészeti) tantárgyak alkalmasak a környezeti nevelés érzelmi megközelítéséhez, a környezet szépségének átéléséhez, az élmények és gondolatok művészi megfogalmazásához, testnevelés és egésztan tantárgyakban tudatosítjuk tanulóinkban a környezet és egészség szoros kapcsolatát, az osztályfőnöki órák lehetőséget kínálnak a környezeti kérdések megbeszélésére, a fogyasztói társadalom problémáinak megvitatására: táplálkozási szokások, iskolai büfé, szükségtelen túlcsomagolás, szemétkezelése, anyagés enegiatakarékosság. Minden tantárgyba beépítjük a kerettantervben megtalálható környezetvédelemmel kapcsolatos globális és regionális gondokat, cselekvési feladatokat. 5. évfolyam: Tanulóink közösségben elfoglalt helye, saját környezetük megteremtése. 6. évfolyam: A környezet károsítása, rombolása. Természetvédelmi környezetvédelmi rendszerek. 7. évfolyam: A fogyasztói társadalom hatása tanulóinkra. A hulladék. 8. évfolyam: A varázsszó: energia. Napközi: Kézműves foglalkozásokon újra hasznosítható anyagok felhasználása. Udvaron található növények védelme, ápolása. Ismerkedés környezetünk védett növényeivel, állataival ezek lerajzolása. Nem hagyományos órák: Erdei iskola:
Szakkör: hetőség
programja egy vagy több napos, természettudományos ismeretanyagra épül, a tanulók aktív, együttműködő, cselekvő, megismerő tevékenysége segítségével. természetjáró, természetvédő tematikus szakkör – igény és le-
szerint BIOKOM órák: ZÖLDSULI, a szelektív hulladékgyűjtéssel, a hulladék újrahasznosításával kapcsolatos ismeretek elmélyítése. 143
A nem hagyományos keretek között történő tanórák esetleges költségeit – előzetes egyeztetés alapján – a szülők vállalják. A költségeket vállalni nem tudó, arra rászoruló tanulók terheit az iskolai alapítványokból finanszírozzuk. Amennyiben erre nincs lehetőség, a programból kimaradó tanulók számára biztosítjuk az iskolai oktatást. Környezeti nevelés módszerei Előadás, beszélgetés, bemutatás, kutatómunka (könyvtár), szituációs játékok, csoportos témamegbeszélés, kooperatív tanulás Környezeti nevelést segítő szervezetek, támogatók, kapcsolatok Kortárs oktatók ÁNTSZ, Szűrővizsgálatot végző orvos Gyermekjóléti szolgálat Az iskolán kívüli környezeti nevelés Kiállítások: év végi iskolai szakköri kiállítás Pécsi Vízmű Damjanich Utcai Állandó Kiállítása Akciókban való részvétel (hulladékgyűjtés) Akvárium-Terrárium látogatása. Zoo-Suli alsó és felső tagozatban. Vetélkedők, tanulmányi versenyek. Tanulmányi kirándulások. „Zöldkönyvtár”: kialakítunk az iskolai könyvtárban egy külön polcot, melyen a környezet és egészségnevelési témákkal foglalkozó könyveket, folyóiratokat helyezzük el. Iskolai Vízmű Sarok: feladatainak folyamatos megoldása, környezetvédelmi totó. „Erdők Hete” versenyen való részvétel. Látogatások: az Eperfás Úti válogatómű- és hulladékudvarba, Pécsi Vízmű szennyvíztelepére. Környezeti nevelés módszerei: szerepjáték, kooperatív (együttműködő) tanulás, szituációs játék, kutatómunka, előadás, csoportos témamegbeszélés, gyűjtés, tevékenység. projektoktatás A környezeti neveléshez segítséget nyújtó szervezetek, támogatók, kapcsolatok: BIOKOM, Pécsi Vízmű, Duna-Dráva Nemzeti Park Mecseki Erdészeti Rt. Állatkert, Akvárium- Terrárium, 144
Zöld Lovagrend PTE Botanikus Kert Környezetünkért Közalapítvány Pécsi Ifjúsági Központ Árpádtetői Erdei Iskola
Az iskolai felhasználó szerepe: A diákönkormányzat véleményét kikérjük, ötleteiket lehetőség szerint megvalósítjuk. A szülők igényeit, elvárásait felmérjük, lehetőség szerint megvalósítjuk. 17.3.2.4.10. Napköziotthon tevékenysége A napközi feladatai: Felkészíti a tanulókat a következő napi órákra. A tanulók túlterheltségét oldja a szabadidős tevékenységgel. A mindennapi életben használható, gyakorlati tudást nyújt. Biztosítja a mindennapos sporttevékenységet. Felkarolja a gyengébb tanulókat. Tehetséggondozásban segítséget nyújt (könyvtár használat, gyűjtőmunka). Barátságos, jó kapcsolatot alakít ki a gyermekekkel, szülővel egyaránt. Munkáját összehangolja a tanító kollégákéval. A napköziben kétféleképpen csoportosítjuk a gyermekeket. Életkor szerinti tanulási csoportok Szabadidős tevékenységek, érdeklődés szerinti csoportok. A csoportok a tanulási szakasz végéig zártak. Ezután újabb „rendezési elv” alapján a tanulók érdeklődési körük, kedvük szerint választanak csoportot, melyhez csatlakozni kívánnak életkoruktól függetlenül. Szabadidős tevékenységet kínálunk a szabadidős sávban: Sport: ez lehet tornatermi, udvari mozgás, játék, labdajáték, de lehetőség van rövid kirándulásra, sétára is. Ide tartozik a sakk és malomjáték is. Kreatív tevékenység: keretében papírhajtogatás, kerámiázás (só-liszt), gyöngyfűzés, főzés, fonás technikájával ismerkedhetnek a gyerekek. Tanulás: művelődésre, ismeretek szélesítésére, pótlására van lehetősége a gyerekeknek (tanulmányi séták, kirándulások, hagyományápolás). Munkarend: Az iskolai tanórák után csoportonkénti ebédeltetés, majd levegőztetés, szabadidős tevékenység. 14,00 – 15,30 óráig Tanulási szakasz rövid pihenővel, uzsonna szünettel 15,30 – 16,00 óráig Játék, mozgás a szabadban, közben folyamatos szervezési feladatok ellátása, gyerekek újabb csoportokba sorolása. 16,00 – 17,00 óráig Három csoportban foglalkoztatjuk a napköziben maradó összes gyereket: tanulás sport kreatív tevékenységek 145
17.3.2.4.11. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényeken és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (tanórák, kirándulások, klubdélutánok, színház- és múzeum látogatások – gyakran egy-egy tantárgy bizonyos témáinak feldolgozását elősegítve). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskolai szabadidős foglalkozásokat a helyi szabadidő-szervező koordinálja az 1999. évi LXVIII. törvénynek megfelelően. E pedagógus segítő-támogató felnőtti magatartásra nemcsak a nevelés folyamatában vagy a szabadidő értelmes eltöltésére való sikeres rávezetés terén hozhat eredményeket, hanem egyéb területeken is, bizonyos helyzetekben ugyanis szociális, sőt, még terápiás funkciókat is betölthet. Napközben a lyukasórás gyerekek a szabadidő-szervező felügyelete mellett minél hasznosabban tölthessék a szabadidejüket, például gyöngyfűzéssel, sakkozással, udvari játékkal, tanulással. Felbecsülhetetlen szabadidős lehetőséget kínál a gyerekeknek az iskolai könyvtár. A napközis tanulóknak minden nap 16 órától 17 óráig pedagógusok felügyelete mellett különféle sport és kézműves foglalkozásokra, tanulásra, gyakorlásra van lehetőségük. 17.3.2.4.12. Az iskolai munka szerves részei a tanórán kívüli foglalkozások Iskolai sportkör tevékenységei: - játékos sportversenyek, foci, kosárlabda, floorball, röplabda, ritmikus gimnasztika, téli sportok Szakkörök: - sakk, informatika, fizika, matematika, gyöngyfűző, természetjáró – igény és lehetőség függvényében Iskolánkban folyó egyéb tanórán kívüli tevékenységek: - hittan - alapfokú művészetoktatás - tanulmányi (helyi, megyei, országos) és kulturális versenyekre, pályázatokra való felkészülés - egyéb tanfolyamok helyszíne is lehet az iskola (pl. társastánc) - ünnepélyek, kulturális- és diák rendezvények - iskolai dekoráció készítése Iskolán kívüli szabadidős tevékenységek - múzeumlátogatások – tantárgyhoz kötötten - színház- és mozi látogatás A tanórán kívüli foglalkozások a nevelés fontos részei. A személyiség fejlesztésben szerepük kiemelkedő. Az iskola a tanórán kívüli foglalkozások közül az iskolai sportkört, az énekkart és egyes szakköröket a Kt. 52.§-nak alapján biztosított nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete terhére szervezi. A tanórán kívüli foglalkozások megvalósítása a fenntartó által tanévenként meghatározott óraszükséglet megállapításának függvénye.
146
17.3.2.4.13. Diákönkormányzat Az iskola diákönkormányzata közösségi szervezet, melynek tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi tevékenységre kiterjed. A diákönkormányzat nem politikai közösségi szervezet, nem kíván semmilyen iskolán kívüli egyesülés, egyesület, szervezet részeként tevékenykedni. A diákönkormányzat célja, feladata: A diákönkormányzat feladata, hogy tagjai érdekeit képviselje, az érintett tanuló érdekében eljárjon. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet alábbi területein: félévenkénti iskolagyűlés diákönkormányzati nap farsang havonkénti diákönkormányzati megbeszélés A diákönkormányzat tagjai az iskolával jogviszonyban álló, a diákönkormányzat vezető szerveinek választásában részt vevő tanulók. A diákönkormányzat minden tagjának joga a képviselő megválasztásában részt venni, mint választó, és mint választható. A diákönkormányzat minden tagjának joga a diákönkormányzat bármely képviselőjéhez kérdést feltenni, és arra választ kapni. A diákönkormányzat szervezeti felépítése: A diákönkormányzat szervezeti alapegységei az osztályközösségek. Öntevékeny közösségi életük szervezésében az osztályfőnökök segítenek. A diákönkormányzat képviselőtestületébe minden osztály két főt küldhet. A diákönkormányzat 1 fő segítő pedagógus segítségével végzi tevékenységét. A tanulóközösség választott vezetősége, érdekvédelmét, életének szervezését látja el. Munkájáról és a diákönkormányzat képviselőtestületének ülésén elhangzottakról köteles folyamatosan tájékoztatni az őt megválasztókat. A diákönkormányzat: megválasztja a vezetőségét, tisztségviselőit. elfogadja a diákönkormányzat éves munkatervét. véleményezi az iskolai házirendet. dönt saját működéséről, a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, a diákönkormányzati nap programjáról, a tanulóközösség minden tagját érintő kérdésekről. kapcsolatot tart az iskolavezetéssel, nevelőtestülettel, szülők szervezetével A diákönkormányzat jogai: Döntési jogkör A tanulóközösségek döntenek saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében, értékelésében, valamint a diákönkormányzati tagok megválasztásában és visszahívásában. A diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásában. 147
A diákönkormányzati nap programjának megállapításában. Véleményezési jogkör o A diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol: a munkatervnek, a tanév rendjének meghatározásakor a tanulókat érintő programok kialakításában a házirend összeállításában a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor a tanulókat érintő kérdésekben kulturális és iskolán kívüli programok szervezésében. Javaslattevő jogkör A diákönkormányzat javaslatot tehet az iskolai élet minden diákot érintő kérdésekben. Egyetértési jogkör Az ünnepélyek, megemlékezések rendjével, a hagyományok ápolásával kapcsolatban. A diákképviselők és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás formájának és rendjének meghatározásában. Az iskolai sportkör tevékenységével kapcsolatban. A tanulók szervezett véleménynyilvánítása és a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjével és formáival kapcsolatban. A tanulók jutalmazásának elveivel és formájával, illetve a fegyelmező intézkedések formáival és alkalmazásának elveivel kapcsolatban.
A diákönkormányzat legfelsőbb fóruma az iskolagyűlés: évente kétszer ülésezik (szükség esetén bármikor összehívható) meghallgatja a diákönkormányzat testületének beszámolóját, a diákönkormányzat elnökének előterjesztéseit a feladatok végrehajtásáról, eredményekről javaslatot tehet a diákönkormányzatot és az iskola életet érintő bármely kérdésekben. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: minden pedagógusnak, iskolai szervezetnek (Diákönkormányzat, SzM) a saját működési szabályzatában foglaltak alapján kell közreműködnie a tanulóközösségek megszervezésében, működtetésében, fejlesztésében. a tanuló ismerje meg önmagát, alakítson ki együttműködést társaival, és tudjon felelősségteljes döntést hozni önmagáért és a közösségért. az együttlét során legyen képes pozitív emberi kapcsolatok kialakítására, érezze a közösségi munka során a másokkal való morális, tisztességes, becsületes együttműködés örömét. legyenek nyitottak, megértők különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások és a másság iránt. szerezzenek tapasztalatokat a környezeti konfliktusok kezelése, megoldása terén. kapcsolódjanak be környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába, tanuljanak meg harmonikus kapcsolatot kialakítani természeti és társadalmi környezetükkel. tevékenységrendszerünk a tanulóktól aktivitást, együttműködést kíván. a pedagógus együttműködő magatartásával, megnyilatkozásaival segíti minél magasabb hatásfok elérését. új információs környezetben eligazodó, beilleszkedni képes fiatalokat nevelünk. 148
tanulóinkban kialakítjuk a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. olyan struktúrát kívánunk működtetni, amelyben maguk a gyermekek teremtik meg életük normáit, határozzák meg együttélésük paramétereit, amelyben élvezhetik azt a biztonságot, erőt és szigort, amelyet a közösség nyújt számukra.
17.3.2.4.14. Gyermek és ifjúságvédelemi program Az 1997. évi XXXI. törvény megalkotásával és beiktatásával a Parlament nemcsak deklarálta a tiszteletet a gyermek és ifjúság iránt, hanem egyértelművé tette valamennyi Magyarországon élő gyermek alapvető jogosultságát.. A törvény értelmében segítséget kell biztosítani ahhoz, hogy a szülők gyermekeiket saját családjukban nevelhessék, hogy meg tudják oldani a gyermekneveléssel kapcsolatos problémáikat. A gyermekvédelemben is a megelőzés biztosítása a humánusabb megoldás. Iskolánkban is érvényesítjük a törvény elemeit ezért: a gyermekeket, mint önálló személyt tekintjük; tevékenységünket kiszélesítjük a megelőzés, kezelés és gondoskodás résszel is; a családot állítjuk a középpontba, mely a gyermek fejlődésének fő színtere; figyelmet fordítunk a családon belüli erőszak feltárására, megoldására; gyermekvédelmi szakemberek segítségét kérjük szükség esetén; segítjük a családokat a megnövekedett, gyakran változó feladatuk ellátásban; biztosítjuk a gyermekek esélyegyenlőségét, tiltunk bármilyen hátrányos megkülönböztetést. A tevékenység szintje Tanulók
Célja
Módszer
- A veszélyeztetett tanulók számára kompetencia
Tevékenység
- konzultáció - evolutív fejlesztő
- pedagógus - gyermekjó-
léti kiépítése. tevékenység szolgálat - Zavarok, problémák, korai - tanév eleji - családsegítők felismerése, kezelése. állapotfelmérés - Konzultációs lehetőség - ismeretátadó gyermekjóléti megteremtése. tevékenység szolgálattal - Énhatárok védelme. - korrekciós, terápiás együttműködés tevékenység - pedagógus, - magatartási zavarokat, Nevelési Tanácsadó
Szülők
személyi fejlődést pszichológusa helyreállító pszichoterapeuta tevékenység - Tájékoztatás a Gyermek- - családdal konzultációs és ifjúságvédelmi felelősök lehetőség, fogadóórájáról. kapcsolattartás - Konzultációs lehetőség 149
Pedagógusok
Iskolán kívül
megteremtése a szülők részére. - Családra irányuló prevenció, - konzultáció változás előidézése gondolkodásban, nevelési szokásban. - Esetmegbeszélések, - konzultáció módszertani kérdések megbeszélése, tanulságok. - Hatékony együttműködés - rendszeres kapcsolattartás kialakítása a Gyermekjóléti Szolgálattal.
A tevékenységek megvalósításáért felelős: ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnök, igazgató A tevékenységet segítő külső kapcsolatok: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Nevelési Tanácsadó, Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Gyermekjóléti Szolgálat A szociális hátrányok enyhítésére irányuló tevékenységeink: törekvés arra, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók napközis vagy tanulószobai ellátásban részesüljenek; pályaorientációs tevékenység, pályaválasztási felelős irányításával; felvilágosítás a szociális juttatásokról, segélyezési lehetőségekről, gyermekjóléti szolgálat feladatairól, segítségnyújtás lehetőségeiről; nagycsaládosokra vonatkozó támogatottság biztosítása; indokolt esetben rendkívüli támogatás, gyors segítség; anyagi támogatás nyújtása a nyári táborokhoz – alapítványból Munkánk során pontosan vezetjük a gyerekekről készített nyilvántartást. A tanuló személyiségében, életminőségében bekövetkezett változást azonnal jelezzük az osztályfőnöknek. A jelzéseknek, intézkedéseknek jól nyomon követhetőnek kell lennie a gyermek nyilvántartásában. 17.3.2.4.15. Katasztrófavédelem Törvényi szabályozás szerint: az iskola egyik fontos feladata, hogy felkészítse diákjait az esetleges katasztrófák következtében előálló kritikus helyzetekben tanúsítandó értelmes, higgadt magatartásra. A program célja: a tanulók ismerkedjenek meg a körülöttük lévő veszélyekkel, tanulják meg azokat a magatartási szabályokat, amelyeket önmaguk és társaik érdekében a veszélyhelyzetben be kell tartaniuk. Alapismeretek nyújtásával és a már meglévő ismeretek rendszerezésével történik a gyerekek felkészítése a veszélyhelyzetekre, valamint az olyankor betartandó magatartási szabályokra. A gyerekek fejlettségének megfelelő tájékoztatás, figyelemfelkeltés, az óvatosságra intés, nem pedig az elriasztás vagy a tiltás a cél. Főbb témák: 150
veszélyhelyzeti ismeretek természeti katasztrófák civilizációs katasztrófák megelőzés segítségkérés menekülés elemi elsősegély A katasztrófavédelmi ismeretek oktatása beépül a kerettantervbe. Alsó tagozaton a környezetismeret tantárgy keretében oktatjuk, felső tagozaton pedig az osztályfőnöki órák egy részét ezen ismeretek oktatására fordítjuk. Az oktatáshoz szükséges segédkönyvek az iskola könyvtárából kikölcsönözhetők.
151
17.4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ALKALMAZÁSA A KÖZTÁRSASÁG TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN 17.4.1. Bevezető Mottó: „Csupán két dolog van, Amit tanítványainknak adhatunk: A gyökerek és a szárnyak.” 17.4.1.1. Az iskola küldetése Iskolánk, a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelő, színvonalas nevelő-oktató munkával várja azon családok gyermekeit, akiknek fontos: a gyermek személyiségének fejlesztése a gyermekközpontú, barátságos, erőszakmentes iskolai légkör, a harmonikus emberi kapcsolatok és az együttműködés képességének kialakítása, a kulcskompetenciák fejlesztése, az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés, a francia, angol és német nyelv emelt szintű oktatása, a változatos szabadidős programok, és az érdeklődésnek, tehetségnek, képességnek megfelelő továbbtanulásra való felkészítés. Pedagógiai programunk megvalósulását az iskola minőségirányítási programja is segíti. 17.4.2. Az intézményegység nevelési programja 17.4.2.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai, eszközei Az intézmény cél- és feladatrendszere a NAT-ra, a kerettantervekre, Pécs M. J. V. Önkormányzatának "Közoktatási intézkedési tervé"-re, a Mecsekaljai Iskola Pedagógiai Programjára, valamint legfontosabb partnereink igényeire, elvárásaira épül. 17.4.2.1.1. Alapelvek A nevelés és az oktatás nem választható el egymástól, az oktatás a nevelés része. Kellemes, támogató, biztonságot nyújtó iskola légkör kialakítása. Magas színvonalú pedagógiai munka biztosítása. Alapos, továbbfejleszthető ismeretek, készségek és képességek nyújtása. Az általános emberi értékek - becsület, kötelesség, felelősség, nemzettudat, együttműködő képesség - kapjanak helyet a tanulók értékrendjében. A tanulás iránti motiváció fenntartása.
152
17.4.2.1.2. Célok Alapvető célunk az: anyanyelvi kompetencia, idegen nyelvi kompetencia, matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia, digitális kompetencia a hatékony, önálló tanulás kompetenciája, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejező képesség kulcskompetenciák fejlesztése, valamint a tanulók felkészítése az élethosszig tartó tanulásra, az önálló ismeretszerzésre. Célunk, hogy testileg, lelkileg egészséges, megfelelő módon szocializált fiatalok lépjenek ki az intézmény falai közül, akik kellő önismerettel, döntési képességgel rendelkezve, reális továbbtanulási irány választásával határozzák meg további sorsuk alakulását. 17.4.2.1.3. Kiemelt fejlesztési feladatok A test és lélek harmonikus egységének kialakítása Az „Egész-ség” program céljai közül az alábbiak megvalósítása pozitív énkép kialakítása (önismeret, önértékelés, önbizalom, önbecsülés) az alapvető erkölcsi értékek közvetítése erőszakmentes konfliktuskezelés stresszkezelés pedagógusok példamutatása egészséges életstílusok megismerése, egészséges életmódra nevelés a testnevelés és a sport egészségügyi és prevenciós értékeknek tudatosítása a rendszeres fizikai aktivitás igényének elérése. A nemzeti identitás- és az európai azonosságtudat egymással összhangban történő fejlesztése A nemzettudat megalapozása, a hazaszeretet elmélyítése Az egyetemes civilizáció és hazánk kultúrájának, hagyományainak, kiemelkedő értékeinek, eredményeinek bemutatása Az Európai Unió története alakulásának megismertetése Hazánk helye az Európai Unióban Testvérkapcsolatunk révén közvetlen szerepvállalás a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Az emberi jogok, a demokrácia tisztelete. A társadalmi együttélés szabályainak betartása, konfliktuskezelés Az együttműködés képessége A diákönkormányzat hatékony működtetése Gazdasági nevelés A tanulók tudatos fogyasztóvá válása Ismerjék a fenntartható fogyasztás és egyéni érdekeik kapcsolatát Pénzzel való bánni tudás képessége Okos gazdálkodás képességének kialakítása 153
Marketinghatások és viselkedésmódok reális értékelése Környezettudatosságra nevelés Környezetvédelem A természettudományos gondolkodásmód fejlesztése Környezetkímélő magatartás A környezet értékeinek megőrzése, gyarapítása A természettisztelete, felelősség iránta. A tanulás tanítása Az „Egész-ség” program céljai közül elsősorban a tanulás módszertani ismeretek A gondolkodási és probléma megoldási készség fejlesztése Az önálló ismeretszerzéshez szükséges technikák megismertetése és alkalmazása Hatékony tanulásszervezési módszerek alkalmazása Az egyéni képességek kibontakozásának elősegítése A tehetséges tanulók fejlődési lehetőségeinek bővítése A tanulási nehézségek, vagy egyéb okok miatt lemaradó tanulók folyamatos segítése Az ismeretszerzés iskolán kívüli lehetőségeinek megismertetése /múzeum, színház, kiállítás stb./ Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az Egész-ség program idevonatkozó részei. Átfogó kép a munka világáról Az élethosszig tartó tanulás és a pályamódosítások lehetőségei Pályaorientáció 17.4.2.1.4. A feladatok megvalósítását segítő eljárások, eszközök A feladatok megvalósításának elsődleges színtere a tanítási óra. Pedagógusainknak továbbra is biztosítani kell azokat a lehetőségeket - továbbképzések, tréningek, megfelelő szakirodalom - melyek segítségével hatékonyabban tudunk felkészülni a megváltozott pedagógusi szerepre. Biztosítani kell a nevelőtestület szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztését. Bemutató órák szervezésével, tanórák videóra vételével tudatosítani lehet a hatékony tanulásszervezési módok előnyeit, segíteni lehet a motiválás, differenciálás, aktivizálás korszerű, sokszínű módjainak megismerését, elterjesztését. Meg kell nyerni a szülőket és a környezetet arra, hogy minél többen válasszák idegen nyelvként a franciát. A helyi tantervben található Világörökség programmal, illetve a nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának bemutatásával segítjük szűkebb környezetünk alaposabb megismerését. Sokoldalú, színes tanórán kívüli tevékenység biztosítása. 17.4.2.1.5. A tanórán kívüli képzés lehetőségei Tanulási időn és iskolán kívül szervezett programok is elősegítik a céljaink megvalósulását. Napközi otthon A maga lehetőségeivel jó esélyeket biztosíthat a tanulni tudás megalapozására, a művelődési igények formálására, az egyéni képességek megismerésére. A napközis csoportokat elsősorban 1-4. osztályos tanulók számára szervezzük. Bárki kérheti felvételét, a jelentkezők minde154
gyikének biztosítjuk a napközis ellátást. A csoportok szervezését az adott éven napközis ellátást kérő tanulók létszáma befolyásolja. A napközis csoportok kialakításánál a következő szempontokat tartjuk fontosnak: az 1-3. évfolyamon egy osztály egy napközis csoportot alkosson, a napközis tanár lehetőség szerint 3 évig dolgozzon csoportjával, a létszámbeli eltéréseket a felsőbb évfolyam napköziseivel egyenlítjük ki. Tanulószoba 5-8. osztályos tanulók számára szervezzük. A tanulási nehézségekkel küszködőknek ajánljuk a foglalkozásokon való részvételt. Szakkörök Iskolánk fejlesztési programjában mindig kiemelt helyet foglalt el a szabadidő kultúrált, értelmes eltöltésére nevelés. Ezért intézményünkben változatos, sokszínű a szakköri élet. A szakköri foglalkozás szabadon választható tevékenység. Amelyik évben a tanuló kéri felvételét a szakkörbe, abban az évben ez számára kötelező elfoglaltságot jelent. A szakkör indításának feltétele minimum 10 fő jelentkezése. Énekkar A felvételre az énektanár tesz javaslatot. Jelentkezés után az énekkar munkájában az adott tanévben a részvétel kötelező. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör bővíti a tanulók mozgáslehetőségeit, és a tantervben szereplő mozgásismereteket elmélyíti, gyakoroltatja. A tárgyi, anyagi és személyi feltételek függvényében törekszik a diákok érdeklődésének megfelelő, változatos, élménynyújtó foglalkozásokat szervezni, a játékigényt kielégíteni, a rendszeres versenyzést biztosítani. Az iskolai sportkör foglalkozásai a kötelező testnevelés órákkal és a tömegsporttal együtt biztosítja az alsó tagozatban a mindennapos testedzés lehetőségét. A részvétel megegyezik a szakköröknél leírtakkal. Könyvtár Az iskolai könyvtár segíti a tanulók önálló ismeretszerzésének fejlődését, a dokumentumfajták megismerését. Állományával lehetővé teszi, hogy a diákok tapasztalatokat szerezzenek adatgyűjtésben, témafeldolgozásban. Hozzájárul az iskolai könyvtárhasználók általános műveltségének kiszélesítéséhez, az új, modern ismeretek közvetítéséhez. Rendezvények A különböző rendezvények (szülői értekezletek, Köztér Fesztivál, Sulikóstolgató, nyílt napok, bemutató órák, francia hét stb.) segíthetik, hogy környezetünk jobban megismerje munkánkat, információt szerezzen céljainkról, lehetőségeinkről. Versenyek A sokszínű, színvonalas helyi versenyek, vetélkedők jó terepe a tehetség felismerésének, a rá való felkészítés az átlagot meghaladó készségek, képességek fejlesztésének.
155
Kapcsolataink Kapcsolataink (középiskolák, óvodák, rendőrség) élővé tétele lehetővé teszi, hogy megismerjük az intézménnyel szembeni elvárásokat, tudásuk, tapasztalatuk figyelembevétele pedig segíti iskolai céljaink megvalósítását. Művelődési intézmények A szabadidő kultúrált eltöltésére nevelésben, a nemzeti értékek és a kultúra iránti fogékonyság megteremtésében törekszünk optimálisan kihasználni a nagyváros adta lehetőségeket (színház, bábszínház, hangverseny, mozi, könyvtár, kulturális események látogatására stb. való szoktatás). Kirándulások Országjárás: Az országjárást - az igények és lehetőségek függvényében - az iskolai diákönkormányzat által kért szabadnapon szervezzük meg. A kirándulások nem kötelezőek sem a tanulók, sem a pedagógusok számra, de a közösségépítés, motiválás, tanultak szemléltetése szempontjából fontosnak tartjuk ezért megszervezését és a tanulók részvételét mindenkinek ajánljuk. Az 5-6. osztályosok számára május utolsó péntekén, 7-8. osztályosok számára május utolsó péntek és szombatján szervezzük meg, az országjárási szabályzat szerint. Az országjárás költségeit a szülők fizetik. Utazás Franciaországba: 2 évenként az emelt szinten franciát tanuló 6-7. osztályosok számára fakultatív módon szervezzük meg. A költségeket a szülők fizetik és a következő évben a családok látják vendégül a francia gyerekeket. A vendégek számára egy budapesti kirándulást az iskola költségvetéséből finanszírozunk. Táborozás A balatoni tábort, a nyári szünetben a 4-7. osztályos tanulók számára önkéntes jelentkezés alapján szervezzük. A költségeket a szülők fizetik, de az iskolai alapítvány is hozzájárul a kiadásokhoz. A nyelvi tábor, közvetlenül a tanév végét követő héten kerül megrendezésre: francia, angol és német nyelvből éves váltással. A táborozás költségei a szülőket terhelik, de hozzájárul az iskolai alapítvány is. A tanórán kívüli foglalkozások órakeretét a közoktatási törvény 52. 53. §-ban leírtaknak megfelelően biztosítjuk. A tanulási időn és iskolán kívül szervezett foglalkozások nem kötelezőek, a célok ezek nélkül is teljesíthetőek. 17.4.2.2. A képzés rendje 17.4.2.2.1. A tanulói jogviszony A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvételről ill. az átvételről az igazgató dönt. 17.4.2.2.2. Tanulócsoportok szervezése tanórákon Iskolánkban évfolyamonként 2-3 párhuzamos osztály működik. A hagyományos osztálystruktúrát több esetben megbontjuk: a) kiscsoportos bontás: - idegen nyelv 1-3. évfolyam 156
- informatika 7-8. évfolyam b) egyéni képességek szerinti differenciálás alapján: - idegen nyelv 4-8. évfolyam c) egyéb: - testnevelés évfolyamonkénti 2 osztály nemenkénti összevonása 7-8. évfolyam 17.4.2.2.3. Az iskolai oktatás választható órakeretének felosztása: Kötelező órák: az irodalom megnövelt órakerete az 5. és 7-8. évfolyamon heti 1 óra a matematika megnövelt órakerete 6-8.évfolyamon heti 1 óra a testnevelés megnövelt órakerete 5-6. évfolyamon heti 0,5 óra történelem megnövelt órakerete 7-8. évfolyamon heti 0,5 óra Nem kötelezően választható órák: az idegen nyelv az emelt órakerete, heti 2 óra A nem kötelező tantárgyakra történő jelentkezés az előírásoknak megfelelő formában történik. Az első osztályosok szülei a beiratkozáskor, a többi évfolyamokon május 20-ig írásban jelzik a részvételi szándékot. /Az órakeret összefoglaló táblázatát a Helyi tanterv is tartalmazza/ 17.4.2.2.4. A nyelvtanulás alóli mentesítés 1-3. évfolyamon az idegen nyelv tanulása nem kötelező. Azok a tanulók, akiknek szülei nem igénylik a tantárgy oktatását egy osztályba kerülnek. Ha létszámuk alacsony, számukra differenciált foglalkozást biztosítunk anyanyelv és matematika tárgyakból abban az esetben, ha nyelvi óra nem első illetve utolsó órára esik. 4. osztálytól egy idegen nyelv tanulása kötelező. Azon tanulók csoportja, akik az idegen nyelv tanulását 4. osztályban kezdik kiegészül az 1-3. osztályban kevés sikerrel foglalkoztatott tanulókkal. Ők egy kezdő angol nyelvi csoportot alkotnak majd. 17.4.2.2.5. Képzési sajátosságok Iskolánk a város egyedüli francia nyelvet emelt szinten oktató általános iskolája. A francia mellett első osztálytól kezdve angol és német nyelv tanulására van lehetőség. 1-3. osztályig évfolyamonként csoportbontásban francia, angol és német nyelvet oktatunk. 3. osztály végén szintfelmérés alapján (anyanyelv és idegen nyelv) történik a tanulók nívócsoportokba osztása. 4-8. osztályig emelt szinten (heti 5 óra), ill. normál szinten (heti 3 óra) folytatódik az idegen nyelv tanítása. Csoportváltásra 6. évfolyam végéig van lehetőség. 17.4.2.2.6. A képzés belső szakaszai Bevezető szakasz: 1-2. évfolyam Kezdő szakasz: 3-4. évfolyam Alapozó szakasz: 5-6. évfolyam Fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyam 157
1-4. évfolyam: egytanítós rendszer, kivéve az idegen nyelvet. 5-6.évfolyam részben nem szakrendszerű, 2012. szeptember 1-től szakrendszerű oktatás 7-8. évfolyam: szakrendszerű oktatás A 6-12 éves korosztályban legfontosabb feladatunk az alapkészségek kialakítása, azok továbbfejlesztése. Mivel a 6-10 éves gyerek számára meghatározó jelentőségű a szülő és a tanító véleménye, ezt a lehetőséget arra kell felhasználnunk, hogy megalapozódjék erkölcsi ítéletalkotása. 9-12 éves korban a kapcsolatok rendszere bővül, a gyerek leginkább társai felé fordul. Az „Egész-ség”-program révén ebben az időszakban lehetőség nyílik a kapcsolatok harmonizálására, az érzelmek kifejezésének gyakoroltatására. A 12-14 éves korosztályban a szilárd alapkészségekre építve sokoldalú, a mindennapi életben is hasznosítható ismereteket nyújtva kell a tanulókat felkészíteni, hogy érdeklődésüknek, képességeiknek megfelelő továbbtanulási irányt tudjanak választani. Az „Egész-ség”program lehetőséget nyújt arra, hogy önismeretük megalapozódjon, konfliktusaikat képesek legyenek erőszakmentesen feloldani, önállósodási törekvéseik minél kevésbé nehezítsék a maguk és a körülöttük lévők életét. Óraterv Évfolyam Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv Magyar irodalom Környezetismeret Természetismeret Természetismeret/egészségtan Történelem Földrajz Matematika Fizika Kémia Biológia Biológia, egészségtan Technika Rajz Mozgókép és média ismeret Ének Ének , tánc és dráma Testnevelés Osztályfőnöki Idegen nyelv Informatika Hon és népismeret
1 8
1
2 8
3 7,5
4 7
5
6
7
8
2 2+0,5
2 2
2 1,5+1
2 1,5+0,5
1,5+0,5 1,5 3,5+0,5 1,5 1,5 1,5
1,5+0,5 1,5 3+1 1,5 1,5
1 1,5
1,5
2 2
2,5 2
4,5
4,5
4
4
4
3+1
1 1,5
1 1,5
1 1,5
1 1,5
1 1,5
1 1,5
1 1
1
1
1,5
1,5
1
1
1,5+0,5 1 0,5 0,5 1
2+0,5 1 3+2 0,5 0,5
2,5 1 3+2 1
2,5 1 3+2 1
magyar 1
magyar 0,5
matemat. 0,5 történelem 0,5
matemat. 1 történelem 0,5
3
3
3
3
2
2
2
3+2
1,5 2,5+0,5 1 3+2
magyar 0,5 matemat. 1
Kötelezően választható
158
Évfolyam
1
2
3
4
Összes választható óra
id. nyelv 2 2
id. nyelv 2ó 2
id. nyelv 2ó 2
Heti óraszám:
22
22
22
Összesen- ciklus
44
44
44
emelt nyelv 2ó 2 22,524,5 45-49
Nem kötelezően választható
5 testnev. 0,5 emelt nyelv 2ó 3 23,525,5 47-51
6 testnev. 0,5 emelt nyelv 2ó 3,5
7
8
emelt nyelv 2ó 4
emelt nyelv 2ó 4
24-26
29-27
25-29
48-52
50-58
50-58
17.4.2.3. Nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon A 2010-es törvény értelmében, 2011. szeptember 1-től felmenő rendszerben az 5-6. évfolyamon visszatérünk a szakrendszerű oktatásra. Alapelv: Az azonos korú általános iskolások fejlettségében akár két év eltérés is lehet. Vannak jó képességű, később érő tanulók és vannak, akik családi körülményeik miatt maradtak le. Az oktató-nevelő munkát úgy szeretnénk megszervezni, hogy fejlesztésükhöz, fejlődésükhöz a lehető legoptimálisabb feltételrendszert, biztosítsunk, és esélyt adjunk felzárkózásukra. Ennek érdekében, a nem szakrendszerű oktatás 6. évfolyamig terjesztjük ki. Cél: Az alapozás kiterjesztésével, a tanulók elemi képességeinek fejlesztése, és azoknak a tanulás módszertani eljárásoknak a kialakítása, amelyek az ismeretelsajátítás minőségét és eredményességét növelik. Sikerkritérium: Munkánkat akkor tekintjük eredményesnek, ha a nem szakrendszerű oktatás intézményi megszervezése során a törvényi előírás, a tanulók igényei és a személyi feltételek összhangját meg tudjuk teremteni és a 6. évfolyamos kompetenciamérések javuló tendenciát mutatnak. Törvényi háttér 1. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.törvény 8.§ határozza meg a nevelő oktató munka szakaszait és előírja, hogy az 1-4. évfolyamon, a bevezető és kezdő szakaszban nem szakrendszerű oktatásnak, az 5-6. évfolyamon az alapozó szakaszban pedig részben nem szakrendszerű oktatásnak kell folynia. 2. A 2003. évi LXI. törvény előírja, hogy az 5-6. évfolyamon a kötelező tanórai foglalkozások 25-50 %-ban nem szakrendszerű oktatást kell szervezni. 3. A közoktatásról szóló törvény 2006. LXXI. módosítása az 5-6. évfolyamon a nem szakrendszerű keretbe bevonja a nem kötelező tanórai foglalkozásokat is. A nem szakrendszerű oktatás bevezetését a 2008/2009-es tanévtől, először az ötödik évfolyamon majd azt követően az ötödik és hatodik évfolyamon felmenő rendszerben kell megvalósítani.
159
17.4.2.3.1. A nem szakrendszerű oktatás tartalmi oldala Általánosan, minden tantárgy tanítása során fejleszthető képességek: Olvasáskészség: A betűző olvasási kézség helyett, biztos olvasás technika kialakítása, amely a szövegértő élményszerző olvasás és minden tantárgy tanulásának alapja. Íráskészség: az írásbeli kifejezés, a közlés és az iskolai tanulás alapfeltétele, így a kiírt íráskészség. Elemi számolási készség: a számírás készségét, és a négy alapművelet 100-as számkörbeli készség színtű alkalmazása. Elemi rendszerező képesség: a Piaget-féle gondolkodási műveletrendszer fejlesztése (elvonatkoztatás, általánosítás, közös és egyedi jegyek keresése stb.) Tanulás módszertani kompetenciák: önálló tanulás, jegyzetelési technikák, az információszerzés- és feldolgozás (szelektálás, rendszerezés, felhasználás) képességének kialakítása Kommunikációs képesség: műfajok ismerete, nyelvhelyessége, alkotása hétköznapi helyzetekben. Szociális kompetenciák fejlesztése. Térbeli, időbeli mennyiségi viszonyokban való tájékozódás. A matematika kiemelt fejlesztési területei: Természetes számfogalom kiépítése tízezres számkörben Biztonságos eligazodás a tíze számrendszerben 100-as számkörben biztonságos szám- és műveletfogalom Sík- és térbeli tájékozódási képesség Egyszerű transzformációk Problémalátás, problémamegoldási képesség Valószínűség számítási játékokkal, megfigyelésekkel a valószínűségi szemlélet erősítése A matematikában szerzett kompetenciák alkalmazása a mindennapokban. Az irodalom kiemelt fejlesztési területei: Spontán helyzetekben köszönés, megszólítás, kérés, tájékoztatás Társalgásban kérdezés, kapcsolódás mások mondanivalójához Különbségtétel közlési stílusok és kifejezési módok között. Egyszerű metakommunkációs jelzések ismerete Szavak jelentése, toldalékolása, a szövegalkotás elemi szabályai Egy oldalnyi - életkornak megfelelő - szöveg néma olvasása utáni értelmezése Véleménynyilvánítás olvasott szövegről Nyomtatott szöveg hibátlan, olvasható másolása Adott témáról másfél oldal terjedelmű szöveg írása Dramatikus játékokban, megfelelő intonációval való szövegmondás A magyar nyelv tantárgy fejlesztési területei: Szó és mondathatárok jelzése. A mondatvégi írásjelek közül a pont és a kérdőjel használata. Magán és mássalhangzók időtartamának helyes jelölése Tulajdonnevek kezdőbetűjének helyes írása Kiejtéstől eltérő helyes hangkapcsolatok alkalmazása 160
A „j” hang helyes jelölése Igekötős igék helyesírása Egyszerű szavak helyes elválasztása.
17.4.2.3.2. Alkalmazható munkaszervezési módok A nem szakrendszerű oktatásban, a kiemelt területek fejlesztése a tantárgyak tartalmától függetlenül, minden tárgyban megvalósítható, mert a tanításnak nem az ismeretekre, hanem a képességek megszerzésére kell irányulnia, amelyek lehetővé teszik az önálló tanulást. A képességfejlesztésben ezért a tanulásszervezésnek és a módszereknek van a legnagyobb szerepe. A leggyakrabban alkalmazható munkaformák: 1. Frontálisan irányított egyénre szabott munka 2. Páros munka hasonló szinten lévő tanulók közös feladatmegoldása különböző szinten lévő diákok kooperációja Mindkét szervezési mód segíti a szocializációt, a kommunikációt, empátiát, egymásra figyelést, együttműködést. 3. Csoportmunka: Heterogén csoport Képességek szerinti homogén csoport 4. Nívócsoportok alakítása az adott évfolyamon belül. Az egyéni képességek mellett, fejleszti a szocializációt, a kommunikációt, empátiát, egymásra figyelést, együttműködést. 5. Projektmunka: Előnye az újfajta tanár-diák viszony, teret biztosít a közélethez szükséges készségek elsajátítására. 17.4.2.3.3. A nem szakrendszerű oktatás megvalósításának intézményünkön belüli lehetőségei 1. Az egyes tantárgyak tananyagának csökkentése mellet, hagyományos osztály és tanórakereten belül megvalósított képességfejlesztés: képességfejlesztő feladatok alkalmazása az óra bizonyos részében tanmenetbe meghatározott egész tanórák felhasználása. 2. Hagyományos osztálykeretben tanórák tömbösítése. 3. Azonos évfolyamon belül, osztályok közötti nívócsoportok szervezése. 4. Azonos évfolyamon belül, osztályok közötti felzárkóztató foglalkozások szervezése. 17.4.2.3.4. A nem szakrendszerű oktatás megszervezésének folyamata 1. A helyi tantervben az 5-6. évfolyam ismeretanyagának 20-25 %-os csökkentése, a minimumkövetelmények átdolgozása. Az időkeret 50- 75%-ában szakrendszerű oktatás, a fennmaradó 7-14 órában nem szakrendszerű oktatás szervezése folyik. 2. Az osztály képességeinek előzetes felmérése A 4. osztályos országos kompetencia mérés eredményeinek áttekintése. Az első négy évfolyamon tanító kollégákkal való konzultáció. A tanulási nehézséggel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók feltérképezése, problémájuk megismerése. 3. A fejlesztésre szoruló tanulók kiválasztása és a fejlesztési területek meghatározása. 4. Személyi feltételek felmérése 161
A törvényben meghatározottak szerint a nem szakrendszerű oktatásban alkalmazható kollégák összegyűjtése 5. A tanulócsoport igényei és a személyi feltételek összehangolásával a nem szakrendszerű oktatásra fordítható tantárgyak és az időkeret meghatározása. 6. A tantárgyfelosztás elkészítése. 7. Mivel a tanulók képességei és a személyi feltételek tanévenként változnak, a nem szakrendszerű oktatás aktuális feladatait és a megvalósítás módjait az adott tanév éves munkatervében határozzuk meg. 7. Szeptemberben az év eleji ismétlés előtt diagnosztikus mérés végzése: tanulók különböző fejlettségűek. Más a szocializációs szintjük, más a feladatvégzéshez való viszonyuk, heterogén az érdeklődési körük, nagyok közöttük az egyéni eltérések, így egyre nehezebb életkori sajátosságokról beszélni. Az első és legfontosabb feladat a tanulók eltérő képességének, lemaradásának, tehetségnek, valamint az egyéni érdeklődésnek a feltárása. A diagnosztikus mérés alapján, szöveges értékelés készítése. Az alapok, hiányosságok tisztázása a pedagógus, szülő, tanulók számára. 8. Tanév végén a mérés megismétlése, az elért eredmények elemzése, további feladatok meghatározása. 17.4.2.3.5. A tanulók teljesítményének értékelése A tanév eleji diagnosztikus mérést szövegesen értékeljük. A projekt munkánál az ötfokozatú jegyet szöveges értékeléssel is kiegészítjük.. A differenciált képességfejlesztésre használt, felzárkóztató foglalkozásokon nem osztályozzuk a tanulókat csak szöveges értékelést kapnak. A többi tantárgy esetében a Pedagógiai Programban meghatározott ellenőrzési és értékelési módokat alkalmazzuk. 17.4.2.3.6. Taneszközök A Pedagógiai Program taneszköz jegyzékében meghatározottak szerit. 17.4.2.3.7. A nem szakrendszerű oktatás dokumentálása Tantárgyfelosztás Tanmenet: nem szakrendszerű oktatásra fordított órákat, óra részeket Órarend Tanmenet: nem szakrendszerű oktatásra fordított órákat, anyagrészeket jelöljük. Napló: nem szakrendszerű oktatásra fordított órákat, óra részeket a naplóban jelöljük. 17.4.2.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 17.4.2.4.1. Alapelvünk: Iskolánk legyen olyan hely, ahol a gyermek szabadon és félelem nélkül bontakoztathatja ki személyiségét. 17.4.2.4.2. Cél: Iskolai nevelésünk az önmagáért és környezetéért felelős személyiség kialakítását állítja középpontba. Az iskola értékrendjében fontos szerepet szánunk a gyerekek és felnőttek közötti bizalom, együttműködés, a hatékony kommunikáció és a teljesítményértékek emberformáló hatásának. 162
17.4.2.4.3. Feladatunk: Az egyes életkorokban, személyiségtípusokban, nevelési helyzetekben döntő szerepet játszó: egyedi értékek, pozitívumok, motívumok felismerése, erősítése, továbbfejlesztése. A tanítási-tanulási folyamat középpontjában a tanulói személyiség fejlesztése áll. Ezért a személyiség fejlődését segítő konkrét tevékenységi formákat az Alapelvek c. fejezet részletesen tartalmazza. 17.4.2.5. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 17.4.2.5.1. Céljaink a közösségfejlesztés területén: Azon képességek, készségek fejlesztése, amelyek a környezethez való harmonikus, konstruktív kapcsolat megteremtéséhez szükségesek. A demokrácia követelményeinek megfelelően a tanulók olyan értékrendjének kialakítása, amelyben, az egyéni és a közérdek egyaránt szerephez jut. A fent megfogalmazott célok megvalósításával, gyakorlásával a társadalomba való beilleszkedés előkészítése. 17.4.2.5.2. Feladataink a célok alapján: Az ön- és társismeret, kooperáció, feszültségmentes konfliktuskezelés és az empátia kialakítása, fejlesztése. Önálló ismeretszerzés, véleményformálás és nyilvánítás képességének kialakítása. A vitakultúra fejlesztése. Az új audiovizuális környezetet értő, szelektíven használni tudó viselkedés kifejlesztése. A különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránti nyitottság, megértés, tisztelet kialakítása. A beteg, fogyatékos, sérült embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartása megalapozása. A tágabb és szűkebb környezeti értékek megismerése, megőrzése, gyarapítása. A természeti és épített környezet iránti felelősségtudat kiépítése-. A jogok és kötelességek gyakorlásának megalapozása. 17.4.2.5.3. A feladatok megvalósításának területei: A különböző oktatási, tanulási tevékenységek: A közösségi nevelés feladatainak megvalósulásához szükséges ismeretek, készségek, képességek kialakítását az egyes tantárgyak, tantárgyi modulok / pl.: hon- és népismeret, történelem, osztályfőnöki órák stb. /követelményrendszerében fogalmazzuk meg részletesen. Az iskolai környezet, mint a közösségi magatartás gyakorlásának terepe. Iskolánk a különböző iskolai közösségek létrehozásával működtetésével a közvetlen tapasztalatszerzést, a közösségi magatartás megélésének lehetőségét biztosítja Legfontosabb közösségeink az osztály, az évfolyam, az alsó tagozat, a felső tagozat, a napközi otthon, a szakkörök, a sportkörök és a diákönkormányzat.
163
17.4.2.5.4. 5.4. Tanulói részvétel az iskolai közéletben Iskolánk több területen is lehetőséget biztosít tanulói számára az öntevékeny munkavégzésre. 17.4.2.5.5. Diákönkormányzat: Az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére a tanulók érdekeinek képviseletére, védelmére, az információk közvetítésére diák önkormányzatot hoznak létre. A diákönkormányzat vezetője a Diák Tanács. Tagjait az iskola tanulói választják. Diákstúdió A diák önkormányzat jogkörei: Döntési jog: saját működési szabályzatáról, az iskolai újság és az iskola rádió működéséről. Egyetértési jog: az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatával kapcsolatban, az iskolai Házirenddel kapcsolatban. Véleményezési jog: a tanulókat érintő valamennyi kérdésben, az iskola működésével kapcsolatban. Javaslattevő jog: az iskolai élettel kapcsolatos, minden kérdésben kezdeményezési lehetősége van Tanórai és tanórán kívüli lehetőségek: felelősi rendszer működtetése, ügyeleti teendők ellátása, szervezési feladatok végzése az iskolai élet különböző területein. 17.4.2.6. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység
Az osztályfőnöki munkában olyan tevékenységek, módszerek alkalmazása, amelyek segítik a tanuló beilleszkedését az osztályközösségbe. Lásd "Egész-ség" program: közös játékok, önismeret, konfliktus kezelés stb. A tanuló családjával partneri kapcsolat kialakítása, együttműködés. Családlátogatás, egyéni fogadó óra. Segítségkérés pszichológustól. Esetmegbeszélések. A Nevelési Tanácsadóba, Gyermek ideggondozóba való irányítás, ahol speciális foglalkozások, terápiák segítik a magatartászavarok és beilleszkedési nehézségek csökkentését, illetve segítségkérés az iskolapszichológustól, az Éltes Mátyás Általános Iskola pedagógusaitól. Egy osztályban tanítók értekezlete.
164
17.4.2.7. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A tehetség gondozás lehetőséget biztosít a kötelező tananyagon túli ismeretek szerzésére, készségek, képességek magas szintű kibontakoztatására, versenyekre való eredményes felkészülésre. A tehetséges tanulókkal való foglalkozás elsősorban: emeltszintű idegen nyelvi órákon, nívócsoportos oktatással, szakköri munka keretében, képességeknek megfelelő feladatok nyújtásával, valamint egyéni konzultációkon valósul meg. Az érdeklődés alakulásától és lehetőségeinktől függően évenként többféle szakkört működtetünk. A sportban tehetséges tanulóinkat városi sportegyesületekbe irányítjuk. Fejlődésüket az osztályfőnökön kívül a szaktanár is figyelemmel kíséri, szükség esetén tanárával, edzőjével felveszi a kapcsolatot. A művészetek terén tehetséges tanulóink fejlesztése érdekében alapfokú művészetoktatás intézményekkel együttműködési megállapodást kötünk, külső óraadóknak lehetőséget biztosítunk tanfolyamok szervezésére. 17.4.2.8. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység Iskolánkban viszonylag kevés a halmozottan hátrányos helyzetű (1,5 % körüli), viszont elég jelentős (kb. 50%) a valamilyen okból hátrányos helyzetű tanuló. A velük kapcsolatos pedagógiai tevékenység irányítása a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök feladata. 17.4.2.8.1. A halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén: az osztályfőnökkel együttműködve: az egyéni sorsok történetének, hátterének, motivációinak ismeretében dönt a pedagógiai befolyásról és a követendő eljárásról, kapcsolatot keres a családdal, és megkísérli a családot együttműködésre bírni, napközis ill. tanulószobai foglalkozáson való részvételt javasol, egyénileg foglalkozik a gyerekkel (segítő, támogató beszélgetések, érzelmi megnyerés, stb.) szociálisan rászoruló családok esetén segít, hogy hozzájussanak a különböző segélyekhez, kapcsolatot tart a külső szervekkel (gyámhatóság, rendőrség, egészségügyi intézmények, családsegítő központ és gyermekjóléti szolgálat stb.) 17.4.2.8.2. A hátrányos helyzetű tanulóknál: évente összegyűjti osztályonként a tanulók nevét és a hátrányos helyzet okát (ebben a munkában az osztályfőnökökre támaszkodik) tapasztalatairól évente legalább egy alkalommal tájékoztatja a tantestületet, A nevelőtestület törekszik a gyerekekben felkelteni a szolidaritás érzését, s különböző alkalmak, rendezvények kapcsán lehetőséget teremt annak gyakorlására (pl. ruha-játék börzék, karácsonyi meglepetés gyűjtése stb.) Ebben a tevékenységben számítunk a szülői szervezetre is. 165
17.4.2.9. A tanulási kudarcnak kitett tanulók segítése A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása csak akkor lehet sikeres, ha az örömszerző légkörben, önbizalmat építő módon történik. Lehetőségeink: A tanítási órán történő felzárkóztatás, egyénre szabott feladatokkal, módszerekkel, differenciált óravezetéssel. A tanítási órákon kívüli, az iskola által biztosított (finanszírozott) korrepetáláson való egyéni vagy kiscsoportos foglalkozás. Napközis illetve tanulószobai foglalkozásokon való felzárkóztatás. Amennyiben felmerül a gyanú, hogy a tanuló valamilyen részképesség hiányában szenved, szakemberhez való irányítás, szakértői véleménykérés. Mindehhez a szülői együttműködés szükséges. A kapott szakértői vélemény figyelembevételével, a fejlesztés mikéntjére vonatkozó szakmai iránymutatásnak megfelelően az iskolai felzárkóztatás folytatása. A szakértői vélemény és javaslat alapján adott tantárgyból az értékelés alóli felmentés, illetve a közoktatási törvény előírásai értelmében hosszabb idő biztosítása a tanuló felzárkózására. 17.4.2.10. Sajátos nevelési igényű tanulók Az SNI-s tanulók fejlesztésére a törvény által biztosított órakeretet, a fenntartó önkormányzat az Éltes Mátyás Iskola számára adja át, így az SNI-s tanulók fejlesztését, felzárkóztatását, utazó gyógypedagógusok végzik. A nevelési-oktatási folyamatban figyelembe vesszük, beépítjük a szakvéleményben megfogalmazott javaslatokat. Ezen tanulók óráit, minden tanévben az órarend részeként szervezzük meg. 17.4.2.11. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatban fontos, a személyes kontaktus kialakítása a tanulókkal és szüleikkel a következő módokon: szülői értekezleten, fogadóórán, rendszeres családlátogatáson. Szükség esetén egyéni foglalkozás, tanácsadás, információszolgáltatás a tanuló és a szülő részére. Ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnök, igazgató rendszeres, folyamatos együttműködése az adott pedagógus közösséggel a felmerülő problémák megoldása érdekében. A hátrányos helyzetű gyerekek tanulmányi előmenetelének, szabadidős tevékenységének figyelemmel kísérése - elsősorban a gyermek - és ifjúságvédelmi felelős, illetve az osztályfőnök részéről - adott estben javaslat a változtatásra, lehetőség felkínálása a szabadidő hasznos eltöltésére (pl. tanulószoba igénybevétele, szakkörbe, sportkörbe irányítás). Egyéb segítő intézkedések és más szakemberek (pszichológus, pszichiáter, logopédus, védőnő, gyógypedagógus, orvos stb.) bevonása, illetve a tanuló irányítása valamely intézménybe, szervezethez.
166
Rendszeres kapcsolattartás a segítő intézményekkel, esetmegbeszéléseken való részvétel (pl. Családsegítők, Gyermekjóléti Szolgálatok, Nevelési Tanácsadó, Gyermek ideggondozó, Népjóléti Irodák, Gyámhivatal stb.) Anyagi támogatások igénylése.
17.4.2.12. Egészség- és környezetnevelési program Mottó: „Mindenki egész lélekkel születik, és ezt az egészséget soha el nem vesztheti” Hamvas Béla Jövőképünk: Olyan iskolát szeretnénk létrehozni, ahol az intézmény mindennapjainak szervezése, a nevelés és az oktatás az ember és a környezet, a test és a lélek harmóniája, azaz az „egész-ség” szellemében történik. 17.4.2.12.1. Helyzetelemzés Az intézményi körzet és környezet természeti, társadalmi jellemzői A Mecsekaljai Iskola Köztársaság Téri Általános Iskolája belvárosi iskola. Szomszédságában bölcsőde, óvoda, két középiskola és több intézmény található. Pécs művelődési, kulturális és sport létesítményeinek közelsége lehetővé teszi az általuk kínált ismeretszerzési, személyiségfejlesztési lehetőségek felhasználást az iskola tevékenységébe. A jó megközelíthetőség, a kis forgalmú, parkkal övezett, konszolidált környezet a gyerekek számára biztonságot és jó munkafeltételeket biztosít. A körzethez tartozó gyerekek családi házakban, kisebb bérházakban laknak. A környék beiskolázási szempontból öregszik, ezért a tanulók fele a körzeten kívüliekből kerül ki. Személyi feltételek Családi háttér Az iskolánkba kerülő gyerekek 74%-a teljes családban nevelkedik. A legtöbb helyen, - hozzávetőlegesen 55 % -, két gyermeket nevelnek és 19 % a 3 és több gyermekes családok aránya. Tanulóink 13 %-a a nagyszülőkkel, többgenerációs családban él. Tapasztalataink szerint a gyerekek mögött többnyire támogató,, gondoskodó szülői háttér áll. Az apák 30 %-a felsőfokú, 62%-a középfokú és 8%-a alapfokú végzettséggel rendelkezik. Az anyák végzettség szerinti megoszlása ettől néhány százalékkal tér el a középfok javára. A szülők káros szenvedélyének vizsgálata során azt tapasztaltuk, hogy az apák 35 %-a, az anyák 27 %-a dohányzik, és néhány családban alkoholista valamelyik szülő. A tanulók jellemzői Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló az összlétszám 1,5 %-a.Hátrányos helyzetűek 50 % körüli. A hátrányok elsősorban szociális jellegűek. Tanulási nehézséggel a tanulók 10 %-a küzd, az SNI-s tanulók száma 5 % körüli. Tapasztalataink szerint mindkét kartegóriában emelkedés várható. A tanári kar jellemzői A pedagógusok mellett, a munkát szakképzett gyermek– és ifjúságvédelmi felelős, szabadidő szervező, iskolapszichológus, mentor tanár, iskolaorvos és védő segítik. A szakos ellátottság 100%-os, a pedagógusok 30 %-a egyetemi végzettséggel rendelkezik.
167
Tárgyi feltételek Az iskola épülete, bútorzata az alapvető követelményeknek megfelel, de elhasználódott, és zsúfolt. Ez a zsúfoltság a csoportok számának korlátozása következtében előreláthatólag csökkenni fog. A tantermek egy része déli tájolású és az udvarra néz, ezért a zaj és a meleg rontja a tanulási feltételeket. Az épület a város távfűtési rendszerébe van bekapcsolva, a világítás korszerűsítése 2010-ben megtörtént, a szabánynak teljes mértékben megfelel. A 28 tantermünkből 15 helyiség 30 fős, emellett 4 nyelvi kisterem került kialakításra. A szaktantermek száma kilenc. Az informatikaoktatás két helyiségben folyik, itt 15-15 számítógép és internet hozzáférési lehetőség áll tanulóink rendelkezésére. Az 1-4. osztályosoknak állandó helyük van, a többiek a szaktantermi oktatás és a terem hiány miatt „vándorolnak”. Az iskolában 1 tornaterem és 1 tornaszoba van. Téli időszakban a testnevelés órák 20 %-át csak a folyóson lehet megtartani. A földszinti három és az emeletenként egy-egy mellékhelyiség blokk az elmúlt években került felújításra. Az épületben önálló könyvtár, orvosi szoba, szabadidő szoba, fejlesztő szoba és a technika tantárgy oktatásához kiskonyha is van. Dohányozni csak a kijelölt helyiségben lehet. Az iskola épületének elhasználtsága és szűkössége mellett problémát okoz a tornatermi öltözőkhöz kapcsolódó nemenkénti zuhanyzó és egy nagyobb zsibongó vagy aula hiánya. Az udvar többnyire aszfalttal borított, 1 kosárlabda -, 1 kézilabdapálya, távolugró gödör, futópálya, fajátszótér biztosítja a sportolási lehetőséget és a kikapcsolódást. A zöld terület ugyan kicsi, de az épület másik oldalán található felújított park és játszótér pótolja ennek hiányát. Az étkeztetést a MEVID látja el. Az iskola saját konyhával, 64 fős étteremmel és iskolai büfével rendelkezik. Az iskolában 2007. szeptemberében bevezettük a szelektív hulladékgyűjtést.A tanulók által behozott szárazelemeket a Környezetünkért Közalapítvány szállítja el. Évente több alkalommal rendezünk papírgyűjtést. 17.4.2.12.2. Az egészségneveléssel, környezeti neveléssel kapcsolatos tevékenység helyzete Tantestületünk már az 1990-es évek eleje óta kiemelten foglalkozik az egészségneveléssel. A szülők, a gyerekek és a pedagógusok részéről az interperszonális kapcsolatok javításának igénye inspirálta a mentálhigiénére alapozott „Egész-ség” tanterv kidolgozását. A programban az egészséget meghatározó tényezők közül a személyi környezethez való viszonyt emeltük ki, mert amíg a táplálkozás, a mozgás és az élvezeti szerek önálló egységet alkotnak, ez a másik három elemet is befolyásolja. Már a címmel is igyekeztünk kifejezni, hogy az egészséget nemcsak a fizikai állapotra és a betegség hiányaként értelmeztük, hanem a személyiség egészére és az iskola valamennyi dimenziójára is. Célunkat a következőképpen foglaltuk öszsze: testileg, lelkileg szociálisan egészséges fiatalok nevelése, akik megfelelő önismerettel, döntési képességgel rendelkezve harmóniában élnek önmagukkal, a természeti és tárdsadalmi környezetükkel. A kereszttanterv jellegből adódóan valamennyi tantárgy követelményeit megfogalmaztuk, a speciálisabb témák osztályfőnöki órákon és a napköziben kerültek feldolgozásra. A minőségirányítás keretében végzett igény- és elégedettségmérés hívta fel a figyelmet a tanulók magatartásának és egymáshoz való viszonyának hiányosságaira, ezért ez a terület nagyobb hangsúlyt kapott és a programba beépítettük a 28/2000. ( IX 21.) OM rendelet 10. § ( 5.) bekezdése által előírt egészségvédelmet szolgáló tananyagot is.
168
Továbbképzések Az “Egész-ség” program kapcsán az egész tantestületet érintő tréninget , több nevelési értekezletet, előadást szerveztünk, továbbképzéseken és tanfolyamokon vettünk részt. Az egészségneveléssel és környezetvédelemmel kapcsolatban megszerzett képesítések felsorolása az erőforrások fejezetben található. Szakkirodalom, segédanyagok Helyi fejlesztési programunkban fontosnak tartottuk a szakirodalom megismerését és beszerzését. Ezért a szükséges szakkönyvek, segédletek, videós felvételek, számítógépes programok intézményünkben megtalálhatók, és az új kiadványokkal folyamatosan bővülnek. Munkánkat segíti még saját videófelvétel és játékgyűjteményünk is. Versenyek, vetélkedők, pályázatok A Biokom, az Egészséges Városért Alapítvány, Környezetünkért Alapítvány, a Pécsi Vízmű és a Vöröskereszt egészségnevelési, környezetvédelmi versenyein, vetélkedőin, rajzpályázatain rendszeresen, jó eredménnyel szerepeltünk. Közülük az egészséges életmód és a csecsemőgondozás országos és városi versenyén elért második helyezéseket emelnénk ki. Kiemelkedő volt annak a rajzpályázatnak az eredménye is, amelynek következében, iskolánk egyik tanulójának a vöröskereszttel kapcsolatos rajzát vitte fel Charles Simonyi az űrbe. A testnevelés és a sport mindig fontos és sikeres része volt munkánknak. Számtalan országos, területi és megyei eredménnyel büszkélkedhetünk. Ezek alapján intézményünk elnyerte az Arany Fokozatú Tornász Iskola címet. ”Egész-ség” programunkkal több pályázati támogatást is nyertünk a Baranya Megyei Közalapítványtól, az Ifjúsági és Sport Minisztériumtól, a Mobilitás Regionális Irodájától és az Egészséges Városért Alapítványtól. Francia szakosaink a lakókörnyezet állapotmérésére vonatkozó, nemzetközi környezetvédelmi pályázaton szerepeltek eredményesen. Iskolánk csapata tapasztalatait Párizsban mutathatta be. Szülők részvétele az egészségnevelésben, környezeti nevelésben “Egész-ség” programunk céljáról, tartalmáról szülői értekezleten, a szülői szervezet összejövetelein és Hírlevelünkön keresztül rendszeres tájékoztatást adtunk. Az egészségneveléssel kapcsolatos előadásokra az érdeklődőket meghívtuk. Tanórán kívüli sport és művészeti foglalkozások vezetésére tanulóink hozzátartozóit kértük fel. Az iskola esztétikusabbá tétele, az udvari játszótér kialakítása, fásítása szülői segítséggel történt. Több alkalommal szerveztünk véradást, amelyen a tantestületen kívül apukák, anyukák is résztvettek.A hagyományosan megrendezésre kerülő “Egész-ség” nap programjaiba a szülőket is bevonjuk. Kapcsolatrendszerünk Egészségnevelési tevékenységünkhöz elméleti, szakmai segítséget kaptunk a Pécsi Tudományegyetem Pedagógia Intézetétől és Szociológia tanszékétől. 2001/2002-es tanévtől a Magyar Vöröskereszt Bázisiskolájaként tevékenykedünk. A Baranya Megyei ANTSZ kortársoktatói a felvilágosító munkában segítenek. A Pécsi Tudományegyetem Orvos Kara és Egészségügyi Főiskolai Kara osztályfőnöki órák tartásával, az “Egész-ség” nap lebonyolítása során járul hozzá az egészségneveléshez. Részt veszünk a Környezetünkért Közalapítvány, a Biokom , a Pécsi Vízmű, a Magyar Vö169
röskereszt és az Erdészeti Rt. egészségvédelmi , környezetvédelmi programjain, akcióin. A Terrárium szervezésében a Zoo iskola nyújtotta lehetőségeket is kihasználjuk. Alsósaink Erdei iskolába “jártak”. A Baranya Megyei Rendőrfőkapitányság tíz éve segíti munkánkat a DADA bűnmegelőzési programmal. Rendezvényeinken a Misina Állatvédő Egyesület több alkalommal tartott bemutatót és tanulóink rendszeresen látogatják programjaikat. Az étkezést biztosító és a büfét üzemeltető MEVID–del jó munkakapcsolat alakult ki, kéréseinket szolgáltatásainál figyelembe veszi.
17.4.2.12.3. Céljaink Átfogó- vagy hosszú távú célunk Lásd a jövőképben megfogalmazottakat. Rész- vagy középtávú céljaink Alapvető célunk, hogy az iskolai élet minden területe biztosítsa a benne élők testi, lelki és szociális egészségének fejlődését. Értékrendünkbe épüljön be a globális egészség fogalom és a környezet tisztelete. Az egészséges életvitel kialakításához szükséges ismeretek birtokában a helyes magatartások és szokások kialakításával alkalmassá váljunk az egészséges életvitelre. Ismerjük azokat a tényezőket, folyamatokat, amelyek következtében a környezeti válság jelei mutatkoznak és tudatosuljon saját felelősségünk. Életünkbe, mindennapjainkba gyakoroljuk azokat a tevékenységformákat, amelyek a környezetvédelmet szolgálják. Mindezeket alapja és meghatározója programunk fő tartalma, a mentális egészség kialakítása és a tanárok személyes példája. Rövidtávú céljaink Rövidtávú céljainkat iskolánk mentálhigiénés kereszttantervében, az „Egész-ség” program célok fejezetében, az iskola és az osztályfőnöki munkaközösség éves munkatervében fogalmazzuk meg. 17.4.2.12.4. A program feladatai, fejlesztési területei Tanulók Testi jellemzők Személyi higiénia Egészséges táplálkozás Testmozgás Szexualitás Káros szenvedélyek Mentálhigiéné Önismeret Konfliktuskezelés, problémamegoldás Stressz kezelés Döntéshozatal Környezetei tényezők A személyes biztonság megőrzése 170
Az ember felelőssége a természet iránt Környezetvédelmi ismeretek és tevékenységek Katasztrófavédelem
Pedagógusok Szakmai, módszertani fejlődés biztosítása. A tantestület interperszonális viszonyainak javítása Az egészséges iskolai munkahely feltételeinek megteremtése Szülők, családok, lakóhelyi környezet Szülők bevonása az egészségneveléssel kapcsolatos nyitott programokba, tájékoztatásuk a problémákról. A szülők, családok és a lakókörzet bevonása a környezetvédelmi tevékenységbe. Tárgyi feltételek Az iskola épületének, és udvarának folyamatos karbantartása, esztétikussá és biztonságossá tétele. Fásítás, virágosítás, növények gondozása. A napirend és a heti rend kialakításánál az egészségügyi szempontok figyelembe vétele Az reggelizés és az ebédelés nyugodt körülményeinek biztosítása Az étrend és a büfé kínálatának összeállításánál az egészséges táplálkozás szempontjainak figyelembe vétele A tantermek rendszeres szellőztetése Tanítás előtt és az 1-3. szünetben az udvaron való tartózkodásnak a megszervezése Energiatakarékosság Szelektív hulladékgyűjtés, szárazelemgyűjtés. 17.4.2.12.5. A program megvalósulásának szinterei Iskolán belüli lehetőségek A tanórán az egyes tantárgyak anyagában rejlő lehetőségek A tantárgyak ismeretanyagát és követelményrendszerét a Pedagógia Program, Helyi tanterv fejezete és az „Egész-ség” program részletesen tartalmazza. Tanórán kívüli lehetőségek A mindennapos testmozgás biztosítása: o Gyógytorna lehetősége, könnyített testnevelés o Sportkör, tömegsport szervezése o Úszásoktatás a 3. évfolyamnak Napközi otthon: o Klubnapközi szervezése o Mindennapos testmozgás, levegőzés biztosítása o Művészeti tevékenységek folytatása Szakkörök: o Vöröskeresztes szakkör Művészeti tevékenység: o Berze Nagy János Alapfokú Művészeti Iskola foglalkozásai o Kontrasztok Alapfokú Művészetoktatási Intézmény foglalkozása 171
o Kolping Alapfokú Művészetoktatási Intézmény foglalkozásai o Dekor szakkör o Énekkar Díjak, elismerések: o A Köztéri Iskoláért Díj pedagógusok számára o Az Év Embere Díj o A Köztér Örökös Tanára Cím o A Köztér Érdemes Diákja Cím o Az Év Sportolója Díj o A Köztéri Iskoláért Elismerő Oklevél szülők számára Hagyományok: o „Egész-ség” nap o Ballagás o Bemutatkozik a Köztér o Dr.Fischerné Varga Emő Sportverseny o Elsősök köszöntése o Gyermekhét rendezvényei o Iskolai karácsony o Karácsonyi Koncert o Köztér Fesztivál Környezetvédelmi akciók: o Őszi, tavaszi hulladékgyűjtés o Őszi, tavaszi takarítás o Szárazelem gyűjtési akció Egyéb: o Teddy maci kórház o Fejlesztő pedagógiai foglalkozások o Házi versenyek, vetélkedők o Iskolarádió o Véradás Iskolán kívüli lehetőségek o Állatkert, terrárium, Zoo iskola o Erdei iskola o Hétvégi túrák o Kulturális programok: színház, bábszínház, mozi, hangverseny o Mentőállomás látogatása o Múzeumlátogatások o Őszi, tavaszi kirándulás, országjárás o Versenyeken, pályázatokon való részvétel o Színház, bábszínház, hangverseny o Táborok 17.4.2.12.6. Tevékenységi formák Iskolán belül a tanórákon folytatható tevékenységek o Beszélgetések, viták o Diavetítések, videó és filmbemutatók o Drámajátékok 172
o Fogalmazások o Forráskutatás o Kiselőadások o Megfigyelések, kísérletek o Mérések, környezeti adatok gyűjtése, elemzése o Projekt módszer o Rajzok, plakátok készítése o IKT A tanórákon kívüli tevékenységek o Állatbemutató, állatsimogató, kisállatok gondozása o Faliújságok készítése o Iskolai előadások szervezése o Növényápolási feladatok o Vetélkedők, versenyek Iskolán kívüli tevékenységek o Pályázatok o Sajtófigyelés, tévé, rádióműsorok figyelése 17.4.2.12.7. Egészségügyi prevenció Iskolaorvosi ellátás Az egészségügyi ellátást a népjóléti miniszter 26/1997 (IX. 3.) NM rendelete és a Szervezeti és Működési Szabályzat szabályozza. Az iskolaorvos által ellátandó iskola egészségügyi feladatok a következők: A gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése és azok dokumentálása A könnyített- és gyógytestnevelésre való javaslat elkészítése A tanulók egészségügyi állapotának szűrése Egészségügyi felvilágosító órák tartása. Járványügyi intézkedések Környezet egészségügyi feladatok A tanulók egészségügyi törzslapjának vezetése A védőnők által ellátandó feladatok: Alapszűrések: testi- pszichomotoros-, mentális fejlődés, golyvaszűrés, mozgásszervek szűrése, BCG oltás hegesedése Az elvégzett feladatok dokumentálása Környezet egészségügyi feladatok Orvosi vizsgálatok előkészítése Részvétel az oktatásban Személyi higiéné ellenőrzése A kötelező orvosi vizsgálatokat, iskolaorvosi szűréseket (kétévente, de minimálisan 1., 5. és 7.évfolyamon),védőoltásokat, az egészségügyi dolgozókkal történt egyeztetés alapján úgy kell megszervezni, hogy a tanulmányi munkát a legkisebb mértékben zavarja, az évente két fogászati szűrést délutáni időpontban kell lebonyolítani. Testnevelés, mindennapos testmozgás Iskolánkban a tanulók egészséges fejlődése érdekében kiemelt feladatként kezeljük a testmozgás megszervezését. Ezért biztosítjuk a tanulók: Mindennapi testedzését az alsó tagozatban 173
Játékos egészségfejlesztő testmozgást a szabadban Iskolai sportkör működtetését Könnyített és gyógytestnevelést a rászorulóknak. Az 1-6. évfolyamokon heti 3, 7-8.-ban heti 2,5 testnevelés órát tartunk. A tanulókat a testnevelés alól csak szakorvosi vélemény alapján lehet felmenteni. A mindennapos testmozgást a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokkal biztosítjuk. Az 1-4. évfolyamon heti rendszerességgel sportfoglalkozásokat tartunk, amelyeken az egész osztály részt vehet, felső tagozatban sportköri foglalkozásokat szervezünk. A napközis és tanulószobai foglalkozások előtt az időjárás függvényében naponta a 60 perc játékos mozgást biztosítunk a szabadban. A tanulók egy részét – egészségi állapota miatt – az iskolaorvos vagy a szakorvos könnyített vagy gyógytestnevelésre utalhatja. A könnyített testnevelésre javasoltaknak – állapotuktól függően – az órarendi testnevelésen bizonyos gyakorlatokat, mozgásokat nem kell elvégezniük, fejlesztésüket differenciált feladatokkal biztosítják a testnevelők. A gyógytestnevelés órákat gyógytestnevelő végzettségű kolléga tartja, heti két alkalommal, órarendbe épített 6 - 7. órákban. Balesetmegelőzés A tanuló– és gyermekbalesetek megelőzése érdekében a következő tevékenységet végezzük: Tanév elején baleset- és tűzvédelmi oktatást végzünk a tanulók és az iskola dolgozói számára. Tanév elején a gazdasági ügyintéző és a karbantartó balesetvédelmi szempontból bejárást végez az iskola létesítményiben, és a szükséges intézkedéseket megteszik. A tanítási órák szüneteiben a tanulók felügyeletét az ügyeleti szabályzat alapján biztosítjuk. A tanév során észlelt hibákat, baleseti forrásokat „Hibanaplóban” rögzítjük, a karbantartó a gazdasági ügyintézővel együtt, ennek alapján intézkedik a folyamatos karbantartásról. A baleset esetén a tanulók által követendő magatartást a Házirend szabályozza. (Lásd még a Szervezeti és Működési Szabályzatot ) 17.4.2.12.8. Felelősségi körök, kompetenciák Az egészségneveléssel- környezeti neveléssel kapcsolatos feladatok irányítását, koordinálását, az „Egész-ség” program gondozását és továbbfejlesztését, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője a külső szervezetekkel a kapcsolattartást az igazgató végzi. Az iskolaorvosi ellátás és a fogászati prevenciós szűrésekkel kapcsolatos tevékenység szervezése, az igazgatóhelyettes feladata. A tantárgyakban, az osztályfőnöki órákban, a napköziben és a szakkörökben rejlő lehetőségek kihasználása, megvalósítása az éves tantárgyfelosztás alapján a szaktanárok feladata. A mindennapos testmozgás biztosításához kapcsolódóan a gyógy-testnevelési, sportköri foglalkozások felelőseit is a tantárgyfelosztás határozza meg, de szükség esetén külső óraadókat kérünk fel. A külső szervezetek által szervezett foglalkozásaiért az adott intézmények oktatói és vezetői felelősek. Az Év Sportolója Díjat a testnevelési munkaközösség, a Köztér Érdemes Diákja címet - a diákok pályázati eredményeit figyelembe véve - a nyolcadikos osztályfőnökök és a felsős igazgatóhelyettes előterjesztése alapján a tantestület ítéli oda. 174
A dr.Fischer Emő Sportverseny szervezése a testnevelés szakos kollégák feladata, a versenyszámok lebonyolításáért a felkért tanárok, a gyerekek kíséréséért, felügyeletéért az osztályfőnökök és helyetteseik a felelősek. A ballagás lebonyolításáért az éves munkatervben kijelölt személy, és a 7. évfolyam osztályfőnökei a felelősek. A zöldnap programjának megszervezése az iskolai diákbizottságot segítő tanár feladata.. Elsőseink fogadását az alsós munkaközösség-vezető, a tanítók, napközis párjaik és a testnevelés szakos kollégák bonyolítják le. A hulladékgyűjtés, az iskolatakarítási akciók megszervezése, a gyermekhét rendezvényei, a tisztasági verseny meghirdetése, az iskolai diákbizottságot segítő tanár feladata, akinek az osztályfőnökök és helyetteseik valamint a felkért szaktanárok segítik munkáját. A madarak, fák napján és a Föld napján az iskolarádióban történő megemlékezés a stúdióért felelős tanárok feladata. A szárazelemgyűjtés szervezését, a felhalmozott elem elszállíttatását a diákbizottságot segítő tanár végzi, az akció népszerűsítése, a figyelem felhívása osztályfőnöki kompetencia. A tűz- és balesetvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása a igazgatóhelyettes munkaköréhez tartozik. Az iskolán kívüli egészségnevelési és környezetvédelmi lehetőségek igénybevétele, versenyeken, pályázatokon való részvétel minden osztályfőnök és szaktanár feladata. 17.4.2.12.9. Erőforrások Tárgyi, anyagi erőforrások: Az alapvető feltételeket az iskola tárgyi feltételei biztosítják. Az anyagi bázist a költségvetésen kívül az iskolai alapítvány és pályázati lehetőségek kihasználása jelenti. Humán erőforrások: A program megvalósulását az egészség- és környezeti nevelés számára elkötelezett tantestület mellett a szülői szervezet és a Kapcsolatrendszerünk fejezetében felsorolt szervezetek is támogatják. A célok realizálódását segítik a tantestület által megszerzett egészségvédelemmel, környezetvédelemmel kapcsolatos képesítések is: “Encore” erőszakmentes konfliktuskezelés: Somos Judit “Légy az egészség rabja”: Palotai Kornélia, Szilágyi Tiborné, Stefán Andrea Autogén tréning: Barabás Erika Családi életre nevelés: Bakkné Molnár Teodóra Csendes Éva: Életvezetési ismeretek és készségek: tantestületi tréning volt Drámapedagógia: Gergicsné Pál Irén, dr. Puskás Mártonné, Somos Judit, Stefán Andrea Fiatalok az élet küszöbén: Nagyréti Judit Gordon tanfolyam: Somos Judit, Stefán Andrea Gyógytestnevelés szak: Schvara Beáta Konfliktuskezelés az iskolában: Gradwol Gáborné, Prekopcsékné Kvéder Orsolya, Nagyréti Judit, Rudolf Zsoltné, Szilágyi Tiborné Környezetei nevelés: Somos Judit Környezetvédelmi szak: dr. Molnárné Szoldatics Katalin Meixner –féle dyslexia prevenciós és reedukációs tanfolyam: Barabás Erika Önismereti: Bakkné Molnár Teodóra, Szőke Sándorné Pedagógai szak: dr. Molnárné Szoldatics Katalin, Tánczos Istvánné, Vágai Valéria, Soros tréning: Györkő Zsuzsa,dr.Molnárné Szoldatics Katalin, Nagyréti Judit, Palotai Kornélia, 175
Somos Judit, Stefán Andrea, Szilágyi Tiborné, Vágai Valéria. Szociálpedagógia szak: dr. Borsayné Parrag Ildikó Tánc és mozgás: Stefán Andrea Tanulási zavarok (diszkalkulia, dyslexia-prevenció): Barabás Erika, Fábiánné Dorcsi Tünde, Nagyréti Judit, Tánczos Istvánné Testi- lelki egészség: Kelemen János, Stefán Andrea 17.4.2.12.10. Ellenőrzés, értékelés, sikerkritériumok Ellenőrzés Az egészségnevelési és környezeti neveléssel kapcsolatos tevékenység az iskolai élet szerves része, ezért a tanulók és a pedagógusok munkájának ellenőrzésére az iskola különböző dokumentumaiban meghatározott elvek és eljárások érvényesek. A folyamatok ellenőrzését meghatározó dokumentumok: o Az egyes munkaközösségek munkatervei o Az iskola éves munkaterve o Belső szabályzatok (Ügyeleti szabályzat, Kirándulási szabályzat stb.) o Ellenőrzési terv o Minőségirányítási program o Munkaköri leírások o Pedagógia Program o Szervezeti és Működési Szabályzat Értékelés 1.1. A program értékelését több tevékenység is biztosítja. A célok tantárgyakban történő megvalósulását az óralátogatások, szakköri és napközis foglalkozások látogatása során kísérjük figyelemmel. Ezt a munkát segíti a minőségirányítási program keretében végzett dokumentumok felülvizsgálata is. A szülők, a gyerekek és pedagógusok körében végzett igény és elégedettségméréseink is tartalmaznak az egészségnevelésre, környezeti nevelésre vonatkozó kérdéseket. Ezek értékelése, elemzése, a tapasztalatok nyilvánossá tétele a feladatok meghatározása az iskola minőségirányítási programjában foglaltak szerint történik. A célok megvalósulásának elemzése több szinten történik meg: a munkaközösségek beszámolói és az igazgatóhelyettes értékelései alapján készíti el az igazgató a tanév értékelését. Ugyanezeken a szinteken a tapasztalatok beépítésével határozzák meg a következő tanév célkitűzéseit. Sikerkritériumok Tanulóink életét, viselkedését családi körülményeik és számtalan társadalmi folyamat határozza meg. Ezeket az iskola nem képes megváltoztatni, kiszűrni, csak hatásukat csökkentheti. Az egészségnevelési és környezeti nevelési programunkban megfogalmazott célok megvalósulása, tevékenységünk sikere így nehezen mérhető és számszerűsíthető. Ezért a sikerkritériumokat a program megvalósulásának szintereihez kötjük. Sikeresnek ítéljük munkánkat, ha A tantárgyakban és az osztályfőnöki tanmenetben megfogalmazott témák teljes egészében feldolgozásra kerülnek. A mindennapos testmozgás biztosítása érdekében a programban felsorolt tevékenységeket megvalósítjuk. 176
Növeljük, de legalább szinten tartjuk a tanórán kívüli sportfoglalkozásokon résztvevők számát. Megszervezzük a klubnapközi feltételeit, és folytatjuk a programjait. A felsorolt szakköröket megszervezzük és működtetjük. Megőrizzük és ápoljuk a programunkban felsorolt hagyományokat. Megemlékezünk a Madarak és fák napjáról és a Föld napjáról. Évente hulladékgyűjtést és takarítási napot szervezünk. Az iskolában keletkező hulladékot szelektíven gyűjtjük Évente véradást szervezünk. Kapcsolatainkat ápoljuk, és programjainkhoz igénybe vesszük.
17.4.2.13. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása 17.4.2.13.1. Elvek, korlátok: a 1-6 évfolyamon, az alapozó szakaszban az írásbeli házi feladatok az alapkészségek fejlesztését célozzák, ezért ez a forma a domináns a 7-8. osztályokban az írásbeli feladatok elsősorban az elmélet alkalmazását, gyakorlását szolgálják, tehát inkább a szóbeli házi feladatok nagyobb mennyisége a jellemző csak az órán megtanított anyag adható fel házi feladatként figyelembe kell venni – elsősorban az írásbeli házi feladatoknál – az osztályok órarendjét, illetve aktuális terhelését (például a naplóba előre beírt 2 témazáró dolgozat!), valamint az 1.-4. évfolyamon a pénteki klub-napközis foglalkozást, az írásbeli házi feladatok különböző módszerekkel például frontálisan vagy a füzetek beszedésével mindig ellenőrizendők, a hét végére lehetőség szerint csak akkor adjunk írásbeli házi feladatot, ha az órarend vagy egy számonkérés szükségessé teszi a tanítási szünetre írásbeli házi feladat nem, szorgalmi feladat viszont adható az írásbeli házi feladat hiányát a tantárgyi felelős jelenti, jegyzi. Az öt hiány karikás elégtelent írunk a naplóba, ellenőrzőbe. Ez nem érdemjegy, hanem a szorgalmi minősítés fontos része, a félévi és az év végi osztályzatnál orientáló értéke van. 17.4.2.13.2. Befolyásoló tényezők: a tanórán feldolgozott tananyagból a feladandó szóbeli és írásbeli házi feladat mennyiségét több tantárgynál az alacsony óraszám emeli meg – a tanterv teljesítése csak így lehetséges a tanítási órára fel nem készülő (nem tanuló, házi feladatot nem író) tanulókkal pótoltatni kell a hiányt. Kapjanak lehetőséget a következő órán beszámolásra, illetve a munka bemutatására. 17.4.2.14. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges feltételek 17.4.2.14.1. Személyi feltételek Pedagógiai képesítéssel rendelkező nevelő-oktató munkát végző főállású alkalmazottak száma a közgyűlés döntése alapján indítható osztályok számától függően a törvényben meghatározottak szerint évente változó. Az intézmény szakos ellátottsága 100%-os. 177
Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős 0,5 álláshely Könyvtáros 0,5 fő Munkánkat 7 fős technikai személyzet segíti.
17.4.2.14.2. 14.2.Tárgyi feltételek Az iskola épületének legfőbb jellemzői: az 1963-ban készült épületen az 1998-99-es tanévben a fenntartó 16 millió forintért részleges felújítást végeztetett. Ennek ellenére eléggé elhasználódott állapotban van. A vasútállomáshoz, buszpályaudvarhoz közel, viszonylag szép környezetben helyezkedik el. Komfortfokozata megfelelő. A tantermekre vonatkozó adatok: izikai-kémiai előadó 1 normál méretű tantere 18 kisméretű tanterem 1 nyelvi terem 4 technika terem 1 számítástechnika terem 2 kiskonyha 1 tornaterem 1 kistornaterem 1 könyvtár 1 orvosi szoba 1 szabadidő szoba 1 fejlesztő szoba 1 Étterem 1 2 Az udvar kb. 4.000 m (kosárlabdapálya, kézilabdapálya, játszótér). 17.4.2.14.3. Az iskolának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere A kötelező (minimális) eszköz és felszerelés jegyzékben meghatározottak rendelkezésre állnak. A fent említett jegyzék szerint külön lány és fiú zuhanyozót kell kialakítani. A szükséges eszközök a helyi tantervben a tantárgyakhoz kapcsolódóan részletesen is megtalálhatók. 17.4.2.15. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködés formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Iskolánkban az intézményi közösségeket, valamint a kapcsolattartás formáit és rendjét az iskolai SZMSZ szabályozza. A felsorolt együttműködési formákban a szülő, a tanuló, a pedagógus a közös pedagógiai feladatokra épít. Alapelvek: A kölcsönös bizalom egymás irányában Ezekben a kapcsolatokban meg kell tartani az egymás kölcsönös tiszteletén alapuló autonómiát. A kapcsolatokat olyan szintig kell mélyíteni, amennyire a feleknek szükségük van. Biztosítani kell, hogy a különböző szülői, tanulói, pedagógus szervezetek a jogszabályok178
ban meghatározott jogosítványaikat gyakorolhassák. Az érintettek a létrehozott fórumokon az iskolai élettel kapcsolatban: véleményt nyilváníthatnak, javaslattal élhetnek, eszmecserét folytathatnak, aktuális problémákra megoldást kereshetnek. A szülők szülői értekezleten, fogadóórákon, szülői szervezeten keresztül, egyéni megkereséssel kapcsolódhatnak be az iskolában folyó nevelő munkába. A pedagógus segítséget nyújthat a szülőnek: partneri viszony létesítésével, igények, elvárások figyelembevételével, megoldások közös keresésével, speciális esetekben intézményhez, szakemberhez való irányítással, szociális hátrányok enyhítésével. A szülő az iskola nevelő-oktató munkáját segítheti: az osztállyal kapcsolatos tevékenységekben való részvétellel, kulturális, szabadidős programok szervezésében, lebonyolításában való közreműködéssel, a tanulók kíséretével, szállításával, az iskola tárgyi feltételeinek, karbantartásával, javításával, az iskola, az osztályterem otthonosabbá tételével, a pályaorientáció segítésével, munkahely látogatás biztosításával, osztályfőnöki órák tartásával, a tanulók felügyeletének segítésével. A tanulókkal való együttműködés konkrét formáit az SZMSZ-ben valamint a közösségi nevelésről szóló fejezetben fogalmaztuk meg. 17.4.2.16. A szülők által ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások A Közoktatási Törvény 114. §-nak 1. bekezdése b. pontjában foglaltakon túl egyéb ingyenes szolgáltatást nem biztosítunk. 17.4.2.17. Pedagógiai Programunk sikerkritériumai Pedagógiai Programunkat, akkor tartjuk sikeresnek, ha intézményünk a törvényi előírások betartásával, szakszerűen, korszerűen, hatékony működik. Programunk megvalósítása elősegíti a partneri igényeknek való megfelelést, azaz az országos kompetenciaméréseken elérjük a törvényben meghatározott szintet és évente két első osztályt tudunk indítani,
179
17.5. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ALKALMAZÁSA A PÁZMÁNY PÉTER UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN 17.5.1. Bevezető Mottónk: „Te vagy a csoda Életünk minden másodperce az Univerzum új és egyedülálló pillanata, egy pillanat, mely soha többé nem tér vissza. Ezzel szemben mire tanítjuk gyermekeinket? Arra, hogy kettő meg kettő az négy, és hogy Párizs Franciaország fővárosa. Mikor tanítjuk meg őket arra, hogy mik valójában? Mindegyiküknek azt kellene mondanunk: - Tudod, mi vagy te? Csoda. Páratlan a magad nemében. Soha ezelőtt nem született hozzád fogható. Csodálatos a lábad, a karod, az ügyes ujjaid, a mozgásod. Lehet belőled Shakespeare, Michelangelo vagy Beethoven. Képes vagy bármire. Igen, te vagy a csoda. Vajon ha felnősz, tudsz –e majd ártani valakinek, aki éppolyan csoda, akárcsak te magad? Mindannyiunknak azon kell fáradoznunk, hogy a világot gyermekeihez méltóvá tegyük.” Pablo Casals 17.5.1.1. Iskolánk története Iskolánk múltja egészen Mária Teréziáig nyúlik vissza. Rácvároson 1777-től működött iskola, kezdetben 1 tanteremben, 1 tanítóval és 68 tanulóval. A folyamatos fejlődés eredményeképpen a település és így az iskola is egyre bővült. 1929-ben Rácváros, Patacs, Magyarürög és Szentkút Mecsekalja néven egyesült, majd 1950től Pécs részévé vált. A Rácvárosi Iskola tagiskolájaként Patacson a 70-es évek elejéig működött alsó tagozat. A jelenlegi épület 1959-ben nyitotta meg a kapuit a környéken élő gyermekek számára. Az akkor korszerű iskola 45 év elteltével ismét megújulásra várt, és mivel az istenkúti iskolával összevonásra került, állandó helyhiánnyal kellett küzdenünk. 2004. szeptemberében a 8 tantermes épület helyett egy új 16 osztály befogadására alkalmas, korszerű, aulával, étkezővel és könyvtárral kibővített iskola várta a gyerekeket. 2005-ben, 2008-ban és 2011-ben elnyertük az Ökoiskola címet. 2007. július 1-jétől a Mecsekaljai Óvoda, Általános Iskola és Középiskola Intézményegységeként működtünk. 2011. szeptember 1-jétől a Mecsekaljai Óvoda és Általános Iskola Intézményegységeként működünk. Jelenleg 377 gyerek tanul iskolánkban 30 pedagógus segítségével.
180
17.5.1.2. Iskolánk bemutatása Az intézményünk Pécs nyugati peremterületén helyezkedik el. Nagy beiskolázási körzettel rendelkezünk, ahol közoktatási feladatokat látunk el. A nagy kiterjedésű körzetből adódóan az intézmény társadalmi környezete heterogén képet mutat. Az iskola megkezdésekor a gyerekek egy részét már ismerjük, hiszen volt tagóvodáinkból jönnek. Az óvodák és iskola közötti kapcsolattartás, tájékozódás lehetővé teszi az esetleges problémák korai felismerését, egységes szemlélettel és módszerekkel történő kezelésüket, ami egyik legfontosabb feltétele az eredményes fejlesztésnek. Feladatunknak tartjuk a gyermek- és partnerközpontú működést, a családias légkör megőrzését. A mi iskolánk olyan általánosan képző intézmény, ahol fő célunk a korszerű ismeretek közvetítése, a képességfejlesztés, az egységes, differenciált tevékenységrendszer és tanulásszervezés megvalósítása. Fontosnak tartjuk az angol nyelv emelt szintű oktatását. Feladatunk, hogy a tanulók magas szinten sajátíthassák el a továbbtanuláshoz szükséges ismereteket, rendelkezzenek a képességek és készségek megfelelő szintjével. A továbbhaladást illetően az elmúlt évek adatait tekintve a tanulók 70-75%-a érettségit adó intézményekbe tanult tovább. 17.5.2. Nevelési program Mottó: „Helytálljunk, mégis szabadon szaladjunk…” /Illyés Gyula/ 17.5.2.1. Nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelveink: Pedagógiai alapelveink a társadalomban deklarált, a Nemzeti Alaptantervben és a kerettantervekben meghatározott és a nevelőközösség által elfogadott értékekből kibontott célokra épülnek. A célok eléréséhez, az értékek hatékony közvetítéséhez, belsővé válásához is nagy segítséget nyújt a nevelés-oktatás minden területére pozitív hatást gyakorló családias légkör, melyet iskolánk megőrizendő erényének tartunk. Valljuk, hogy az iskola csak akkor lehet eredményes, ha érzékeny a felhasználók igényeire, folyamatos és építő együttműködést folytat környezetével. Ha nem elválaszt, hanem összeköt, ha lehetőséget ad az együtt-gondolkodásra, a közös munkára, az alkotásra. Így a gyerekek is megtapasztalhatják az együttműködés szükségességét, annak lehetőségeit, formáit. Az iskola azzal, hogy erre is mintát ad, gyakorlatot biztosít, felkészíti tanítványait a valós világ tényezőivel való együttélésre. Munkánk alapelveként eddig is a hagyományos értékekre épülő, a gyermek-szereteten, a gyermeki jogok tiszteletben tartásán alapuló pedagógiai felfogást tartottuk. Ez az alapelv ezentúl is meghatározza tevékenységünket. A másik fontos alapelv szorosan kapcsolódik az előzőhöz; az egységes és differen-ciált pedagógiai tevékenységek megvalósítása. Ezen azt értjük, hogy a gyerekeknek az egységes követelmények elsajátításához biztosítjuk az egyéni képességeiknek megfelelő fej181
lesztést. Következésképpen lehetőséget biztosítunk a tehetség-gondozásra és a hátránykompenzálásra egyaránt. Alapelvként tételezzük általánosan képző iskola révén a kulcskompetenciák, az alapképességek, készségek kialakítását, fejlesztését, a tanulási képességek, problémamegoldó képesség fejlesztését, a későbbi eredményes tanulás, a napjaink-ban megkerülhetetlenné váló „élethosszig való tanulás” megalapozása érdekében. A tudás és annak megszerzésének képessége értékként való tételezése szintén fontos alapelvünk. Ökoiskolai létünkből fakadóan alapelvünk a környezet értékeinek megóvására, a környezettel való felelős, tevékeny együttélésre, valamint az egészséges életmódra való nevelés.
Céljaink: Az óvodából érkező kisgyermek számára biztonságos, családias légkör meg-teremtése. A játékosságot megőrizve, tapasztalás útján a gyerekek minél több érzékét, készségét és képességét fejlesszük az iskolai, közös tevékenység során. Tegyük fogékonnyá tanulóinkat saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, a társadalom értékei iránt. Iskolánk adjon teret és lehetőséget a gyermekek játék és mozgás iránti vágyának kielégítésére; alakítsuk ki az egészséges életmódra való igényt. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában közvetítsünk elemi ismereteket, fejlesszünk alapvető képességeket és alapkészségeket, kulcskompetenciákat. Életkori sajátosságoknak megfelelő, korszerű ismereteket közvetítsünk. Neveljük együtt a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket. Esélyegyenlőség biztosítása. Mindenki számára a tudás értékké váljon. Tanulóinkat – érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően – készítsük fel a továbbtanulásra, az élethosszig tartó tanulásra. Készítsük fel tanulóinkat jogaik, kötelességeik törvényes gyakorlására. Feladataink: A tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon a gyerekeket a folyamatok aktív részeseivé tegyük. Permanens motiváció biztosítunk. Tudatosítjuk a tevékenységek célját. Hatékony tanári kommunikációval változatos szemléltetést alkalmazunk. Differenciált szervezett, strukturált tanulási módokat alkalmazunk. Olyan tanulási alkalmak biztosítása, amikor az ismeretek készség, ill. képesség szintű elsajátítására van lehetőség. Tanulói munkáltatás, önálló ismeretszerzés lehetőségének biztosítása, az ehhez szükséges képességek fejlesztése. Lehetőség szerint az ismeretek valós fellelhetőségének megtapasztaltatása. Az értékelés adekvát módjainak folyamatos alkalmazása (diagnosztikus, formatív, szummatív).
182
Iskolánkban folyó nevelő-oktató munka eszköz- és eljárásrendszere A feladatok megvalósításának elsődleges színterei a tanórák. Tanulóinknak tanórán kívül is sokféle, változatos tevékenységet biztosítunk. A tanórán kívüli képzés lehetőségei: napközi, tanulószoba, szakkörök, iskolai sportkör, énekkar, könyvtár. Az általunk alkalmazott eszközök és eljárások alkalmazkodnak a gyerekek életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez és képességeihez, törekszünk arra, hogy tanulóinkat személyre szabottan fejlesszük alkalmazkodva az egyéni különb-ségekhez. Az oktatás minőségét biztosítja az alapos, rendszeres gyakorlás és a folyamatos ellenőrzés, értékelés. A hatékony oktatás és a naprakész tudás érdekében pedagógusainknak továbbképzéseket és szakirodalmat biztosítunk. A tanórákba beépítjük a tanult kompetenciafejlesztő módszereket, tanulásszervezési eljárásokat. Igyekszünk példát adni ahhoz, hogy a gyerekek hogyan töltsék el hasznosan a szabadidejüket, kihasználva a városunk adta lehetőségeket (bábszínház, színház, hangverseny, kiállítás, mozi, könyvtár, kulturális- és sportesemények látogatása). Nevelési céljaink megvalósítását segítik a szervezett táborozások és tanulmányi kirándulások is. Sikerkritériumok: Az önértékelési kérdőívek pozitív visszajelzéseinek növekedése (szülők, tanulók). Az önkormányzat elismerő jelzései az intézmény hatékonyságát illetően. Növekvő érdeklődés az intézmény iránt a szűkebb és tágabb környezetben. Alacsony fluktuáltság a tantestületben. 17.5.2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A Nemzeti Alaptantervben képviselt értékek, az egységes alapkövetelmények azt a célt szolgálják, hogy a tanulók minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Általános iskolában az általános személyiségfejlesztés dominál. Szem előtt tartjuk, hogy a pedagógusnak a személyisége a legfőbb munkaeszköze, hogy a nevelés, a személyiség-fejlesztés nemcsak a tanórán, hanem a gyerekekkel való együttlét minden formájában megvalósul. A személyiségfejlesztés komplex folyamatában feltárjuk, értelmezzük azokat a hatásokat is, amelyek a tanulókat az iskolai környezeten kívül érik. Célunk: Olyan nyitott, önálló, önművelésre képes, helyes önértékeléssel bíró, együttműködésre képes, toleráns fiatalokat kívánunk nevelni, akik rendelkeznek az alapvető erkölcsi normákkal, a döntéshozatalhoz szükséges képességek birtokában vannak, törekszenek az egészséges életmód elsajátítására, felelősségteljesen gondolkodnak a természeti és az épített környezet megóvásáról, őrzik és ápolják nemzeti hagyományainkat. 183
Olyan felnőttként szeretnénk látni őket, akik kiegyensúlyozott személyiséggé válva eredményesek a pályaválasztásban és megtalálják az egyéni boldogulásuk útját is. A fenti célok megvalósulását a következő feladatok elvégzésével törekszünk elérni: A lehetőségekhez mérten megismerjük az iskolánkba beiratkozó gyerekek személyiségét, családi körülményeit, társak közt elfoglalt helyüket. Folyamatosan figyelemmel kísérjük szociális kapcsolatrendszerük változását. Színes, változatos és fejlesztő programokat alakítunk ki, lehetőségeket biztosítva a képességek, tehetség kibontakoztatására (vetélkedők, versenyek, pályázatok, szakkörök). Iskolagyűlésen, diákönkormányzat fórumain (iskolaújság, iskolarádió) osztály-főnöki órákon lehetőséget teremtünk a tanulók véleményeinek kívánságaiknak megfogalmazására és közlésére. Folyamatos teret biztosítunk az önértékelésre. Felmérjük, és folyamatosan segítjük korrepetáláson, egyéni foglalkozáson, differenciálással a lemaradó, lassabban haladó problémás tanulókat. Siker-élményhez juttatjuk őket is, felfedezve pozitív oldalaikat, elfogadtatva osztály-közösségükkel a másságot, példát mutatva saját empatikus és toleráns maga-tartásunkkal. A célok megvalósítását segítik az osztály és az iskola közös rendezvényei, napközis és tanulószobás foglalkozásaink. Törekszünk arra, hogy a tanulók felmérjék döntéseik, cselekedeteik eredményeit, következményeit tanórákon és szünetekben egyaránt. Feladatunk, hogy a tanulókkal a különböző foglalkozások keretében (osztályfőnöki óra, tanórák, tanórán kívüli foglalkozások) megtapasztaltassuk a döntési folyamatokat. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyerekek az iskolán kívüli élményhez juthassanak (amennyiben a szülő vállalja a program költségeit, vagy pályázati úton az iskola biztosítani tudja) kirándulás, táborozás, kulturális programok, környezetünk, városunk megismertetése, természetvédelmi feladatok, közös munkálkodás. Arra törekszünk, hogy a tanulók a tervezéstől a megvalósításon, részvételen át az összegzésig, értékelésig részei legyenek a folyamatoknak. Felnyitjuk a gyerekek szemét a globális problémákra (környezetszennyezés, erdők pusztulása, káros szenvedélyek művelése). Az osztályterem, az iskola belső terei és külső területeinek rendben tartatásával a munka fontosságát tudatosítjuk. A Világörökségi program megvalósításával a haza, a szülőhely múltjának és jelenének megismerését tesszük lehetővé. A nemzeti hagyományok ápolása, megbecsülése az iskolai ünnepségeken való közreműködés és részvétel segítségével valósulhat meg. Már alsó tagozatban megkezdődik a pályaorientációs tevékenység. A gyermek olvasmányai, kirándulások, múzeumlátogatások kapcsán különféle foglalkozást ismer meg, így könnyebben tud majd dönteni saját pályairányultságáról. A személyiségfejlesztés színterei: Tanórák órakeretei, tanórákon kívüli szabadidős tevékenységek (sportkörök, szakkörök, kirándulások, könyvtári foglalkozások, énekkar). Ökoiskolai rendezvények. Közéleti tevékenység általános iskolai fórumai (diák-önkormányzat, osztály-közösségek, iskolagyűlés, iskolaújság szerkesztősége).
184
Munkánk sikerkritériumait a következőkben határoztuk meg: Szociometriai mérések és összehasonlításuk. A hozzáadott érték vizsgálata a kompetenciaméréseknél. Neveltségi szint mérése. Rendezvények látogatottsága. Versenyeken való részvétel. Szakkörök létszáma. Zénó-díj. Nyelvi napok. Az iskola által szervezett városi történelem és megyei angol civilizációs verseny, valamint a Pázmány kupa. 17.5.2.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A gyermek, amikor iskolába kerül, már vannak tapasztalatai különböző közösségekbe tartozásról, az abban való létről, tevékenységekről. Az iskola fontos feladata, hogy tudatosan tervezze meg a közösségalakítás folyamatát. Célunk: A tanulókban olyan személyiségvonások alakítása, fejlesztése, melyek birtokában aktív, alkotó részesei lehetnek szűkebb és tágabb közösségeknek. Ehhez rendel-kezniük kell: önismerettel, a mások megismerésére való képességgel és készséggel, felelősségtudattal, felelősségvállalással, együttműködési képességgel, toleranciával, a másság elfogadására való készséggel és konfliktuskezelési képességgel és készséggel. Az egyén és közösség viszonyának megtapasztaltatása valós helyzetekben. Ismerjék meg az emberi közösségek különböző formáit. Az iskolai közösségekhez tartozás, annak vállalása legyen érték. Ismerjék meg a nagyobb, tágabb közösség-hez tartozás érzését, az abban való tevékeny részvételt (nemzet, magyarság, Európa, emberiség). Feladataink, a közösségfejlesztés területei, szervezeti formái iskolánkban Olyan alkalmakat teremtünk, olyan tevékenységeket szervezünk, melyek során a gyerekek megtapasztalhatják a közösségben, illetve a közösségért végzett munka örömét, ahol alkalmuk van a tevékenységekben való részvételre a tervezéstől a megvalósításon át az eredmények értékeléséig. Tanórai keretben A tanítási óra, egység szervezésekor alkalmakat teremtünk a közös célmegfogalmazásra, a feladatok együttes értelmezésére, az együttes munkára. A differenciált tanulásszervezés részeként a tanulók tapasztalják meg, hogy különböző utakon is el lehet jutni a megoldáshoz. Differenciált tanulásszervezés keretében szerezzenek tapasztalatot a munka megszervezésében, a feladatok megosztásában, ütemezésében, a részeredmények összegzésében, a munka koordinálásában. A tanulók szerezzenek tapasztalatot a közösen, illetve a közösségért végzett munka értékelésében, hogy az eredmény szempontjából mindenki végzett tevékenysége fontos, értékelendő, elismerendő. Fejlesszük a tanulók problémafelismerő, problémamegoldó képességét. 185
Tanórán kívüli alkalmak Olyan alkalmakat kell biztosítanunk, melyekkel színes és változatos közösségi élet folyhat az iskolában:
szakkörök, napközi, tanulószoba, diákönkormányzat tevékenysége, versenyek (házi versenyek megszervezése, a tanulók felkészítése a magasabb szintű versenyeken való részvételre), osztály, illetve iskolai szintű kirándulások, táborozás, országjárás, osztály, illetve iskolai szintű rendezvények, diáksportkör, iskolai rendezvények a szülőkkel közösen, terepgyakorlatok és erdei iskolai foglalkozások (megszervezésük pályázati pénzből, partnerek illetve szülők támogatásával lehetséges).
Sikeresnek mondhatjuk a munkánkat, ha a különféle páros-, és csoportmunkák száma, és az ezekben végzett munka minősége javul, az osztályszintű ünnepek (közös névnap, születésnap, húsvét, karácsony, évszakok stb.), megmozdulások (kirándulás, séta, múzeumlátogatás stb.) a részt vállalók száma nő, a szakköri tagok számának növekedése, a napközis és tanulószobát igénybe vevő tanulók számának minimális csökkenése a tanév végére, létszámnövekedés a házi és magasabb szintű versenyekre való jelentkezésben, a kirándulások megszervezésében feladatot vállaló tanulók számának növekedése, a rendezvények lebonyolításának minősége (előkészületek, a programon való viselkedés, a helyszín visszarendezése), a sportkör tagjai számának növekedése, a csapattagok stabilitása, a szülőkkel közösen tartott rendezvényeken megjelentek számának emelkedése, az erdei iskolai programokon az osztályok összetartó közösséggé kovácsolódnak, a feladatok elvégzésében együtt vesznek részt. 17.5.2.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Olyan gyerekekről kell említést tennünk, akik magatartási és beilleszkedési nehézségeik miatt sorozatos kudarcoknak vannak kitéve tanulmányaik, szociális beilleszkedésük folyamán. Az utóbbi időben e gyermekek száma megnövekedett, ezért nagy feladat hárul az iskolákra, pedagógusokra a probléma felismerése, kezelése tekintetében. Leggyakrabban az alábbiakkal találkozunk: Tanulási képességek fejletlensége, figyelemzavar, szorongás, iskolai kudarcélmények és azok feldolgozatlansága, hyperaktivitás, deviáns viselkedés, antiszociális viselkedés.
186
Célunk: Az esélyegyenlőség biztosítása, lehetőségeinkhez mérten a szociális háttér kompenzálásával. A magatartási, beilleszkedési zavarok tüneteinek megismerése, a tünetek korai felismerése, okok feltárása, a diagnosztizálás. Megfelelő módszerek alkalmazásával az ilyen problémával küzdő gyermekek segítése, pozitív magatartásjegyeik megerősítése, fejlesztése. Olyan tevékenységi lehetőségek biztosítása, melyek során a tárgyalt problémával küzdő gyermekek is sikeresek lehetnek. A gyerekek toleranciájának fejlesztése a másság iránt és olyan pozitív, elfogadó, ugyanakkor következetes légkör megteremtése, melyben a gátlások feloldódhatnak, lehetőség nyílik a hibák korrigálására. Szükség esetén a gyermekek további szakemberhez, szakszolgálathoz irányítása. Feladataink: A pedagógusok rendszeres továbbképzése, önképzése a témában, hogy képesek és készek legyenek a tünetek felismerésére, a problémakezelésre. Az iskolába kerülő gyermekek megfigyelése, a probléma észlelésekor: anamnézis felvétele, tüneti lista összeállítása, diagnózis megállapítása, fejlesztés megkezdése. Felzárkóztatással, egyéni foglalkozással esélyadás. Változatos tanulási és munkaformák biztosítása, motiválás. Konzultáció, kapcsolattartás a szülőkkel, szakemberhez irányítás. Kapcsolattartás a szakszolgálatokkal. Sikerkritérium: A tantestület kompetenciájának növekedése a probléma felismerésére és kezelésére (gyógypedagógus, mentortanár, pszichológus, szakirányú tanfolyamot végzettek). A felsőbb osztályokban egyre kevesebb számú mentális probléma észlelése. A felzárkóztató órákon való részvétel csökkenése. Szociometria méréseknél a leszakadók, kívül lévők számának csökkenése. Személyes sikerlisták bővülése. Az érintett szülők pozitív visszajelzésének növekvő száma. A kapcsolattartás kialakított rendszere. 17.5.2.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Kik a tehetséges gyerekek? Nincs valójában pontos definíció arra, hogy milyen is a tehetséges gyerek. Hitünk szerint minden egyes gyereknek megvan a maga sajátos tehetsége (talentuma), megvannak a maga képességei, és a nevelésnek az a célja, hogy ezeket a képességeket kibontakozásukban sokféle módon segítse. Jellemzőik: Iskolaérettségükön túlmutató érdeklődés már első osztályban, az átlagosnál magasabb színvonalon jelentkeznek. Valamely reál- vagy humán tudományágban kiemelkedő teljesítményt nyújt, jeleskedik valamilyen önkifejezési formában. Céljaink: 187
Fontosnak tartjuk a tehetség minél korábbi felismerését, a képességek kibontakoztatását, az egyéniség kiteljesedését. E területen is célunk, az esélyadás azok számára is, akik mögött nem áll segítő, támogató családi háttér. Lehetőségeinkhez mérten iskolánk falain belül biztosítunk alkalmat tehetségük kibontakoztatására, vagy megfelelő helyre irányítjuk őket. Az utóbbi esetben is figyelemmel kísérjük, segítjük fejlődésüket.
Feladataink: Jó képességű tanulóink számára lehetőséget biztosítunk arra, hogy az angol nyelvet emeltszinten tanulhassák. Pozitív környezetben, megfelelő anyag- és eszköz ellátottsággal lehetőségeink szerint folyamatosan fejlesszük képességeiket. Fontos a pályaorientáció segítése, a továbbtanulási lehetőségek biztosítása, az érdeklődéseknek és képességeknek megfelelő továbbtanulás megalapozása. Feladataink közé tartozik a motiválás, a dicséret, a példaként állítás, továbbá a tehetséges gyerekeink folyamatosan sikerélményhez juttatása, valamint a következetes értékelés. Tanulóink számára folyamatosan lehetőséget kell biztosítanunk arra, hogy különböző tantárgyi versenyeken, vetélkedőkön tudásukat összemérhessék más iskolák jó képességű tanulóival is. Alkalmakat, lehetőségeket kell teremtenünk arra is, hogy tanulóink életében szerepet kapjon a zene (hangversenyek, koncertek keretében), színházlátogatások, kiállítások megtekintése. Ugyanakkor szükségesnek tartjuk, hogy teret kapjanak saját alkotásaik, kiemelkedő képességeik bemutatásához is: iskolai ünnepélyeken, iskolai kiállításokon. Olyan érzelmi atmoszférát kell teremtenünk tehetséges tanítványaink számára, amely biztonságos hátteret ad, hogy szembeszökő adottságai mellett, rejtett képességeit is bátran kimutathassa. Tanításunknak is változatosnak kell lenni, ne csak ismeretek közvetítéséből álljon. Tájékoztatnunk kell tehetséges tanulóinkat az iskolán kívüli tehetségfejlesztő programokról, lehetőséget biztosítva arra, hogy képességeiket, tehetségüket kibontakoztathassák, ezáltal sikerélményhez juthassanak. Tehetséges gyerekeink fejlődéséről a szülőket folyamatosan tájékoztatjuk, együttműködünk velük. 17.5.2.5.1. A tehetség- és képességfejlesztés színterei az iskolánkban Tehetségfejlesztés a tanórák keretében: Fontos, hogy jó képességű tanulóinknak a tanórákon is lehetőséget biztosítsunk arra, hogy differenciált feladatokkal, személyre szabott értékeléssel szabad teret kapjanak tehetségük kibontakozásához bármely tantárgyból. Fontosnak tarjuk a tankönyveken kívül a gyerekek korának megfelelő ismeretközlő könyvek ajánlását, a gyermeklexikonok, kisenciklopédiák, szótárak, atlaszok használa-tának megtanítását. Irányítsuk könyvtárba tanulóinkat, alkalmazzunk szituációs és dráma-játékokat a tananyag feldolgozásakor. "Könyves környezet" kialakítására próbáljuk meg biztatni a családokat is. Tanórákon kívüli tehetséggondozás iskolánkban: A tanórákon kívüli foglalkozások segítik tanulóinkat, hogy átlagon felüli képességeik teret nyerjenek, hogy elismerést szerezzenek, ezáltal sikerélményhez jussanak (szakkörök, tantár188
gyi versenyek, iskolai sportkörök, különféle pályázatok, előadások iskolai és iskolán kívüli rendezvényeken, iskolai kiállítások rendezése a gyerekek munkáiból, alapfokú művészeti iskola intézményünkben működő kihelyezett tagozata foglalkozásainak igénybevétele). Tanórákon kívüli tehetséggondozási formák iskolánkban: szakkörök, tantárgyi versenyek, iskolai sportkörök, sportversenyek, felvételire való felkészítés, pályázatok, előadások (iskolai rendezvényeken), iskolai kiállítások rendszeres szervezése a gyerekek produktumaiból. Természetesen nem zárjuk ki a kevésbé tehetséges vagy átlagos képességekkel rendelkező tanulók részvételét sem a tehetséggondozó foglalkozásokról. Sikerkritériumok A szakkörök érdeklődési körnek megfelelő számú működtetése (lehetőségeinkhez mérten). Tantárgyi versenyeken való részvétel, eredményes szereplés. Sportkörökön, sportversenyeken való részvétel, eredményes szereplés. Különféle pályázatokon részvétel, valamint eredményes szereplés. Iskolai és iskolán kívüli előadások, szereplések, kiállítások. Az alapfokú művészeti iskola igénybevétel. Visszajelzések, tehetséges tanulóink, felnőttként elért sikereiről. 17.5.2.6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Iskolánkban egyaránt megtalálható a biztos családi háttérrel rendelkező és a társadalom peremén élő családból származó gyermek. Egyre több a csonka és az anyagi problémákkal küszködő család. Ezért egyre fontosabb szerep jut a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek. Az iskola minden pedagógusa elhivatott arra, hogy kiemelt figyelmet fordítson ezekre a gyerekekre. Cél:
A preventív gyermekvédelem megerősítése, elsődlegességének biztosítása. A rászoruló gyermekek számára a gyermekvédelmi eszközökkel történő segítségnyújtás, problémakezelés. A gyermek testi, lelki egészségének fenntartása, a családban történő nevelés elősegítése.
Feladatok: Megelőzni, elhárítani, enyhíteni a gyermek egészséges testi és szellemi fejlődését gátló tényezőket. A problémák minél korábbi felismerése, az okok felderítése. A tanuló személyiségének, családi környezetének megismerése, baráti-kortársi kapcsolatának felderítése. 189
Időben történő jelzés a megfelelő segítő szervezetekhez, folyamatos kapcsolattartás, együttműködés. A problémák helyi kezelése a deviáns magatartás megelőzésére.
A megoldásban segítő személyek, intézmények: Iskola: osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős, igazgató, valamennyi nevelő, védőnő, iskolaorvos, iskola pszichológus. Szakszolgálatok: Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Területi Szociális Központok. Sikerkritériumok Az érintett szülőkkel folyamatos kapcsolattartás. A szükséges családlátogatások. Drogmegelőző programok. Igazolatlan hiányzások csökkenése. Az egészségmegőrző programokon minél szélesebb körű részvétel. Élő kapcsolat a gyermekvédelmi szervezetekkel. 17.5.2.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Bárki rászorulhat segítségre. Minden szokványostól eltérő jelzés, mely a gyermek tanulmányi előmenetelében vagy a magatartásában jelentkezik, egyéni elbírálást igényel. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulási kudarcokat ideje korán felismerjük és megtegyük a szükséges lépéseket. Mi okozhatja a tanulási kudarcot? családi háttér, érdektelenség, a gyermek képességei és a szülői elvárások közötti nagy eltérés, figyelemzavar, hiányosság az elsajátított tananyagot illetően, nem megfelelő vagy hiányzó tanulási módszerek, figyelemzavar, megértési problémák, osztályközösséget érintő gondok. Nagyon fontos, hogy a tanulási kudarc okát megtaláljuk, mert ezzel elősegíthetjük a probléma megoldását. Cél:
Kiszűrni a segítségre szoruló tanulókat. A tanulási kudarcok okainak felismerése, lehetőség szerint mielőbbi korrekció kezdeményezése. A gyermekek képességeinek megfelelően a legjobb teljesítmény elérése. Az egyenlőtlen esélyek kompenzálása, esélyadás. Olyan tanulási módszerek kialakítása, mely az egyes tanulók számára a legmegfelelőbb és legeredményesebb.
190
Feladat: Rendszeres továbbképzéseken való részvétel, hogy felismerjük a tanulási gondokkal küzdő gyermekeket. Differ felmérés. A mindennapos együttlét, a közös munka során olyan alkalmak teremtése, mely lehetőségeket kínál tanítványaink jobb megismerésére. Érintett és érdeklődő szülők továbbképzésének segítése. Rendszeres kapcsolattartás a pszichológussal. A tanórákon: türelmes, szeretetteljes, elfogadó tanító-nevelő magatartás, lassú, érthető beszédstílus alkalmazása, az alapkövetelmények megtanítása, differenciált képességfejlesztés differenciált értékelés, szemléltetés, cselekedtetés, szerepeltetés a tanórákon, helyes tanulási szokások elsajátíttatása, egyéni, személyre szabott fejlesztés egyéni napirend és heti rend kialakításának segítése, Sikerkritériumok: Bukások számának minimalizálása. Tanulmányi eredmények javulása. Továbbtanulási mutató. Kevesebb hiányzás. Stabil osztálylétszámok. 17.5.2.8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A mai társadalomban az emberek illetve a családok anyagi helyzete különböző, gyakran szélsőségesen eltérő. A szülő nehezen nyilatkozik anyagi gondjairól, sokszor a pedagógus veszi észre, hogy a család problémával küzd. Az év elejei tanszervásárlás, a havi ebédbefizetések, kirándulások több szülőnek gondot okoznak. Az otthoni gondok mindig kihatnak a tanulók tanulmányi munkájára, sőt magatartására is. Ez a legfontosabb jelzés a pedagógus számára. Ha egy gyerek megváltozik – főleg negatív irányba – ott a problémát elsősorban a családban kell keresni. Amennyiben otthon a gondok sokasodnak, a szülők is türelmetlenebbek, nyugtalanabb háttérből kerül hozzánk a tanuló. A tanulók szociális hátrányai adódhatnak: A gyermek optimális fejlődése szempontjából nem megfelelő családi háttér (alacsony jövedelem, rossz lakáskörülmények, munkanélküliség, szülők alacsony iskolázottsága, elhanyagoló nevelés, szeretetet nélkülöző légkör, felnőtt család-tagok deviáns viselkedése, brutalitás, erőszak, büntetett előélet, tartósan beteg, munkaképtelen szülők). A gyermek egészség-károsodása (pl.: asztma, allergia, cukorbetegség, szívbetegség, lisztérzékenység, tejérzékenység). Értelmi vagy érzékszervi fogyatékosságból adódó okok. Faji-nemzetiségi hovatartozás miatti hátrányok. 191
A hátrányok kompenzálása, enyhítése, megszüntetése közös feladata az iskolának, társadalmi szervezeteknek, egyéb szakmai szerveknek, családnak. Célunk: Olyan toleráns, elfogadó légkör kialakítása. illetve fenntartása, ahol a gyerekek problémái felszínre kerülhetnek. Az okok feltárása, diagnosztizálás. Kapcsolattartás a segítő szervezetekkel és a családokkal. A családokat partnerként vonjuk be a gyermekeikkel kapcsolatos problémák megoldásába. Az esélyek biztosítása, esélyadás a szociálisan hátrányos indulási helyzetben lévő gyermekeknek. Az iskola rendelkezésére álló eszközökkel a szociális hátrányok csökkentése. Feladataink A hátrányt szenvedő gyerekeknek megértő, szerető, elfogadó közösséget igyekszünk teremteni, élén a segítőkész pedagógussal, osztályfőnökkel. Családlátogatáson a rászorultság felmérése, a szülők tájékoztatása a lehetőségeikről. Kapcsolattartás és tájékoztatás a védőnővel, a családorvossal, a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal. A gyermek számára olyan programok szervezése, melyekhez otthon nem juthat, napközi-tanulószoba biztosítása. Az iskola ifjúságvédelmi felelőse és az osztályfőnök rendszeresen konzultál a gyermek helyzetéről és a változásról tájékoztatják egymást. Szülők részére előadások, nyílt órák, továbbképzések biztosítása, melyeken aktuális gondjaiban szakemberek segítségére számíthat. Anyagi juttatások, támogatások, segélyek, javaslatok a segélyek utalásához (étkezési támogatás, tankönyv, tanszersegély...). Sikerkritériumok Szociometriai felmérések szerint szociális hátrányok miatt egyre kevesebb gyermek kerül csoporton kívülre. A fenti probléma megoldásában a családlátogatások, a segítő szervezetekkel való kapcsolat számának csökkenése. Az iskolai színház, mozi, múzeumlátogatás, kirándulás, táborozás résztvevői közül hány szociálisan hátrányos helyzetű tanuló jutott el. Hány esetmegbeszélés zajlott le az érintett tanulók osztályfőnökei és az iskola ifjúságvédelemmel foglalkozó tanára között. Hány – a témában segítséget adható – előadást szervezett az iskola a szülők számára. A rászoruló tanulók egyre nagyobb számban jutnak ingyen tankönyvköz. Nincs éhező gyermek az iskolában. 17.5.2.9. Az iskola egészségnevelési programja Bevezetés Az egészség a fizikai, szellemi, szociális, érzelmi, értelmi, egyéni (szakmai) jóllét állapota. A természeti tényezőkön kívül a pszichikai és szociális környezet tényezőinek a vizsgálata, is192
merete, lehetőségekhez mérten történő kedvező alakítása is az egészségnevelésre is tartozik. Célok: Segítse elő a tanulók egészséges életvitelének kialakulását. A felnövekvő gyermek tudjon alkalmazkodni a változó, megváltozott környezetéhez. Legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni. Mutassanak elfogadó és segítőkész magatartást, beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársaik iránt. Ismerjék meg a környezet leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, a közlekedési balesetek elkerülések módjaira készüljenek fel. Legyenek képesek- különösen a serdülőkorban - a káros függőségekhez vezető szokások és helytelen életmódok (a dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás, öltözködési szokások)- kialakulásának megelőzésére. Erősítsék a társas-kommunikációs készségeik fejlesztését és a konfliktuskezelési magatartásformák fejlesztését. Feladataink: Felmérések készítése az iskola közvetlen partnerei és az egészség viszonyáról. Serdülőkori önismereti csoport-foglalkozások tartása. Kortárssegítők képzése lehetőség szerint. Problémamegoldó gyakorlatok, értékeléssel; érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony kommunikáció elsajátítása); kritikai gondolkodás fejlesztése. Szituációs játékok, drámapedagógiai elemek alkalmazása. Részvétel a helyi egészségvédelmi programokon. Sport, kirándulás, egészségnapok, egészséghét rendszeres szervezése. Az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése. Környezetvédelmi tevékenységek kialakítása (madárvédelem, faültetés). A szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése. Az egészséges életmódra nevelés (testi és lelki egészség). Egészséges táplálkozás. Projektek készítése (tanórákon belül és iskolán kívüli programokon). Oktatófilmek megtekintése-megvitatása. Interaktív oktatóprogramok használata. Az egészségnevelés színterei: Iskolai környezetben a tanóra, a tanórán kívüli tevékenység, napközi, szakkör, versenyek. Iskolán kívüli tevékenységben a lakókörnyezet, múzeum, állatkert, versenyek, tábor, kirándulások, pályázatok, terep (erdő, vizek, vízpartok), erdei iskola, túrák (Rácvárosi túrák). Egészségnevelés a tantárgyakban: Tananyag tartalmak és a hozzájuk kapcsolódó általános és részletes követelmények Pedagógiai Program Helyi Tanterveiben található.
193
Az egészségnevelési program segítői: pedagógusok (programok szervezése, lebonyolítása, értékelés, dokumentálás, informálás), szülők (elvárások, igények felmérése, döntés a térítésköteles programokról, példaadás, együttműködés), iskolaorvos (végzi a gyermekek egészségügyi szűrését és kötelező oltását. A szűrővizsgálatok alapján szakorvosi beutalóval látja el a gyerekeket), védőnő (segíti az iskolaorvos munkáját, vezeti a dokumentációt, szűréseket végez, aktualizálja a tanulók egészségügyi törzskönyvét, amelyet a gyermek iskolából való távozása után a következő iskolába továbbít. Előadásokat tart az iskola vezető-ségével egyeztetett témákban. Részt vesz az iskolai egészség napok megszer-vezésében és lebonyolításában), fogorvos (rendszeres szűrővizsgálat), rendőrségi koordinátor (baleset megelőzési osztály), kortársoktatók lehetőség szerint (KOPÉ Egyesület – Kortárs Oktatók Pécsi Egyesülete). Sikerkritériumok: Balesetek visszaszorítása az iskolában. A helyes táplálkozási szokások kérdőíves helyzetfelmérés pozitív eredményei. Kevesebb fegyelmi eset. Egészségvédelmi nap, hét. Rácvárosi túrák. Az iskolai sportkörök, valamint a városi sportegyesületek igazolt játékosainak száma. Az iskolában működő Gyermekbarát büfében fogyasztott egészséges ételek és italok arányának növekedése. A témához kapcsolódó versenyeken, pályázatokon való résztvevők száma. Témahetek, témanapok a tanévben. 17.5.2.9.1. A mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló program Az iskolánk tanulóinak egészségmegőrzése érdekében fontosnak tartjuk a mindennapi testedzés lehetőségének megteremtését. Cél: Egészséges, aktívan gondolkodni, cselekedni tudó generáció felnevelése. Feladat: Rendszeres és szakszerű irányítással folyó testedzés. A mozgás örömének megtapasztaltatása. A sportágak megismertetése, megszerettetése. A kitartó munkára, a nehézségek leküzdésére való nevelés. A tömegsport iránti érdeklődés felkeltése. Megvalósulása: A helyi tantervben meghatározott testnevelés órákon. Alsó tagozaton a napközis foglalkozások keretében.
194
A testnevelés órán felül azokon a napokon, alsó tagozaton, amikor nincs testnevelés óra a napirendbe beillesztve a gyerekek életkorának és érdeklődésének megfelelő mozgásos, játékos foglalkozásokat tartunk. Tanórán kívüli, választható sportköri foglalkozásokon Játékos sport, labdajátékok, Túra havi rendszerességgel Néptánc: Alsó tagozatos gyerekek részére, alapfokú művészeti iskola kihelyezett tagozataként, annak szakmai vezetésével. Versenyeken, iskolán kívüli sport rendezvények. Iskolai kirándulások.
17.5.2.10. Az iskola környezeti nevelési programja Iskolánk 2002-ben csatlakozott az országos Ökoiskola Hálózathoz. 2005-ben pályázat útján elnyertük az Ökoiskola címet, azóta a környezettudatos nevelés mindennapjaink része. A pályázati kiírás szerint a címet legalább háromévente pályázat útján meg kell újítanunk. A környezeti nevelési program a Magyarországi Ökoiskolák kritériumrendszere figyelembevételével készült. Tartalmazza azokat az elvárásokat, amelyek alapján az ökoiskolai program iskolánkban megvalósul. Az ökoiskolák célja, hogy az iskolai élet minden területén érvényesülnek a környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiájának alapelvei. A helyi értékek és gondok részét képezik az iskolai élet pedagógiai programjának. A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése, a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása A fenntarthatóság pedagógiája a környezetért felelős, aktív kiscsoportok és tágabb közösségek kialakítására törekszik, előtérbe emelve azokat a tanulásszervezési módszereket, amelyekben felerősödhet a társas részvétel, felértékelődhet a felelős együttműködés. Ennek megvalósítása rendszerszemléletű megközelítést, új tanítási-tanulási stratégiát igényel, amely messzemenően figyelembe veszi az egyéni (személyes) különbségeket, esélyt teremt minden gyermek számára a környezeti kultúra és az ezzel összefüggő kompetenciák elsajátításában. E pedagógiai törekvés sajátos tartalmakat és módszereket igényel a testi vagy szociális hátrányokkal küzdő gyerekeknél, hiszen életük során halmozódhatnak környezeti konfliktusaik. A környezeti nevelés – a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata – kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcsolat bemutatására és formálására, egyben elősegíti a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését. A pedagógiai gyakorlatban kiterjed a testilelki egészségnevelésre, a társas készségek (mindenekelőtt a konfliktus-kezelés, döntés, együttműködés) fejlesztésére és a mentálhigiénés nevelésre is. A környezeti nevelés iskolai gyakorlatában harmonikusan ötvöződik a környezettudományi és a társadalomtudományi ismeretek köre, hiszen csak az ember biológiai és társastársadalmi természetének sajátosságaira építve történhet az értékrend, az erkölcs és az életviteli szokások formálása. A környezeti nevelés célja az ember és környezete viszonyának, kapcsolatának alakítása. Tehát vizsgálódásának, tevékenységének középpontjában szükségszerűen a valóságos, megtapasztalható környezet, annak megélhető állapota, változásai állnak. Ehhez kapcsoló-dóan 195
fontos szerepe van az élmény alapú, tevékenység-központú, a környezeti problémákra érzékennyé tevő interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának. Cél Az iskola a fenntartható fejlődés alapelve szerint működik, mindennapi életében és fejlesztő munkájában érvényesülnek a környezeti szempontok.
Feladat Az iskola tevékenységeiről és ezek környezetre való hatásáról legalább évente felmérés készül.
Megvalósíthatóság kritériumai Beszámoló készül a, az iskola minőségbiztosítási programjához illeszkedően a tanulók és a nevelőtestület környezet-tudatosságáról; b, az iskola mindennapi működése: víz-, gáz,- áram-, fűtőanyag-használat, anyag- és hulladékgazdálkodásáról c, rendezvények, kirándulások környezeti hatásairól (utazások módja, keletkezett hulladék)
Az iskola arculata határozottan képviseli a fenntarthatóság, a környezettel harmonikus életvitel pedagógiai értékeit. Az iskola hozzájárul a helyi társadalom igényeinek kielégítéséhez, kiemelten a fenntarthatóság elveinek pedagógiai képviseletével.
A bemutatkozó anyagok, az épület külleme, az udvar tartozékai, a folyosók, tantermek dekorációja mind anyagában, mind megjelenésében legyen környezetbarát, egészséges. Az oktató-nevelő munkában helyet kapnak a helyi közösség életéhez kapcsolódó tevékenységek. Az iskola aktív kapcsolatot tart fenn a fenntarthatóságért tevékenykedő a, helyi civil szervezetekkel, b. országos hatókörű civil szervezetekkel, c. termelő tevékenységet folytató szervezetekkel Iskolán kívüli tevékenységek szervezésében együttműködünk a hasonló célokkal szerveződő partnerszervezeteinkkel
196
Szórólap, faliújság, iskolaújság, falburkoló anyagok.
Együttműködési szerződések: Zöld Híd Zöld Kör Környezetünkért Közalapítvány Környezeti Nevelési Egyesület Mecsek Egyesület Magyar Madártani Egyesület Baranya Megyei Csoportja Misina Természet és Állatvédő Egyesület Biokom Pécsi Vízmű Állatkert és Akvárium Terrárium Duna-Dráva Nemzeti Park
Cél Olyan készségek, képességek fejlesztése, mellyel tanítványaink a környezetért felelős, a környezeti problémákra érzékeny, aktív állampolgárokká válnak.
Olyan szemlélet kialakítása, mellyel a tanulók képessé válnak a problémák megértésére, a tanuló és környezete viszonyának, cselekvési, döntési lehetőségeinek tisztázására az iskola természeti és épített környezetének megismerésén keresztül.
Feladat Az iskola, messzemenően figyelembe véve a gyermekek életkorát és egyéni sajátosságait, sokféle pedagógiai módszert vesz igénybe, előtérbe helyezve azokat a tanulásszervezési módszereket, amelyekben felerősödhet a társas részvétel, felértékelődhet a felelős együttműködés. Szempontok a módszer kiválasztásához: - alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz, - vonjanak be minél több tanulót, - az iskola keretein túl is legyenek hatással, - a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen, - a lakóhelyi vagy közeli példára alapozzanak, - nyújtsanak sok élményt a tanulónak, - az érzelmekre hassanak, a személyes megtapasztaláson alapuljanak, - legyen bennük sok játékos elem. A diákok bevonása az őket érintő döntések előkészítésébe. A környezeti értékek beépítése a tanítás tartalmába és tevékenységrendszerébe. élmény alapú, tevékenységközpontú módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásával. E célból az iskola minden tanévben munkatervében tervez az ökoiskola arculatához kapcsolódó programokat. A napköziben szervezett szabadidős foglakozások keretét a népi kalendárium mindennapjaira épülő események adják.
197
Megvalósíthatóság kritériumai Projektmódszer Drámapedagógia Szerepjáték Kooperatív tanulás A lakóhely, illetve az iskola környékének valamilyen környezeti értékét vagy problémáját vizsgáltatjuk a projekt módszer alkalmazásával. A tevékenységet lehetőség szerint a szabadban
A diákönkormányzatnak van környezetvédelmi felelőse Témanap, témahét Szakkörök Vetélkedők, tanulmányi versenyek Iskola-nyitogató foglalkozások
Cél
Feladat A Világörökség részévé nyilvánított helyszínek megismerése, kiemelten a magyarországi természeti és épített értékeket. A tevékenységek tervezése az éves munkatervben.
A mindennapi környezetgazdálkodás részévé váljon az iskolahasználók életének.
Az iskola a lehető legkisebb szinten tartja a hulladékkibocsátását, a keletkező hulladékokat környezetkímélő módon kezeli. Ahol lehetséges, törekszik a termékek és anyagok újrafelhasználására, hasznosítására. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás, energia-takarékosság, vízgazdálkodás megszervezése. A környezettudatos fogyasztási szokások kialakítása a tanulók mindennapi döntéseiben
A környezetterhelés csökkentését eredményező szemlélet, magatartás fejlesztése, környezetkímélő anyagok használatának elterjesztése. Az iskola takarékos működtetése
Az iskola technikai és adminisztratív dolgozói részt vállalnak az intézmény környezetbarát működtetésében Az iskola takarékosan és ésszerűen bánik a vízzel.
Az iskola takarékosan bánik az energiával Az iskola a lehető legkisebb mértékben szennyezi a levegőt
198
Megvalósíthatóság kritériumai Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében, tanulmányi kirándulások, országjárások keretében megismertetni tanulóinkat a világörökség védelmével, a világörökség részévé nyilvánított helyszínekkel. Megfelelő mennyiségű szelektív hulladékgyűjtő (papír, műanyag, kommunális hulladék, elemgyűjtő), iskolai komposztáló, esővízgyűjtő használata
Gyermekbarát Büfé működtetése, Tudatos vásárlásfoglalkozások
Környezetbarát iroda, szelektív hulladék-gyűjtés, tiszta, egészséges környezet Víztakarékos berendezések felszerelése és szakszerű használata. A csapok és WC-tartályok rendszeres ellenőrzése, a csepegések, szivárgások azonnali megszüntetése. Esővíz használata a lehetséges, arra alkalmas helyeken Takarékosság a hőenergiával. Takarékosság az elektromos árammal. A kémények, szellőztető berendezések anyagkibocsátása szabályozott és rendszeresen ellenőrzött. A szabadtéri burkolt felületek (sportpályák, udvar) gondozottak, pormentesek. Az iskolakert mentes az allergén növényektől.
Cél A természetismereti tanulmányok összegzése, rendszerezése, alkalmazása
Feladat Erdei iskolai program szervezése
Megvalósíthatóság kritériumai Az erdei iskola költségeinek (szállás, étkezés) egy részét lehetőség szerint az iskola pályázati forrásokból igyekszik biztosítani. Így az anyagi terhek fennmaradó része a családokra hárul. Azoknak a tanulóknak, akik nem kívánják, vagy nem tudják igénybe venni ezt a programot, a továbbhaladást az iskola az abban való részvétel nélkül biztosítja.
A szabadtéri tevékenységek, programok tervezett, állandó részei a pedagógiai munkának, a szervezés fontos szempontja az egészséges életvitel.
A természet tanulmányozása tantermen, iskolán kívül, a szabadban is folyik. Az iskola ösztönzi a tanulókat, szülőket, pedagógusokat a természetjárásra Az iskolában a környezeti nevelési munkacsoport figyelemmel kíséri, véleményezi, javaslataival segíti az iskola környezeti nevelési, ökoiskolai tevékenységét. Az iskola a fenntarthatóság pedagógiájához kapcsolódó pedagógus és más szakmai továbbképzéseket szervez, illetve részt vesz ilyen képzések szervezésében, a tapasztalatok átadásában Az iskola felhasználja a különböző kommunikációs csatornákat és a helyi médiát annak érdekében, hogy munkájáról minél többen hírt kapjanak. Szülők tájékoztatása az ökoiskolai tevékenységről, az együttműködés eredményeiről Az iskola folyamatosan fejleszti a fenntarthatósággal kapcsolatos információs bázisát (könyvek, újságok, CD-k, internetes kapcsolat).
Terepgyakorlat Tanulmányi kirándulás Tanóra a szabad levegőn Természetjárás
A környezeti nevelésiökoiskolai tevékenység összehangolt működése, harmonikus fejlesztése az oktatónevelő munka szerves részeként. A nevelőtestület képzett a környezetvédelmi, fenntarthatósággal kapcsolatos témák tanításában, legyen jártas a módszertanában, és ezt alkalmazza is. Az iskola környezeti nevelésiökoiskolai tevékenysége váljon ismertté a helyi és tágabb környezet számára
A környezeti nevelésiökoiskolai munkához fontos információk naprakész ismerete
1.2.
199
Ökoiskolai munkaközösség működtetése (a tagok között van reál, humán, ill. művészeti tárgyak, testnevelés tanárai is)
Évente munkaterv szerint legalább egy tantestületi továbbképzés.
Új Dunántúli Napló Pécs TV esetenkénti tájékoztatása Iskola újság Iskolai honlap frissítése
Iskolai könyvtár
Az iskola tagjainak, partnereinek feladatai az iskolai környezeti nevelés és egészségnevelés terén Humán erőforrások Iskolavezetőség
Feladat, szerepkör
Erősségek
Támogatja az iskolai környezettudatos tevékenységet, melyet a minőségi munka részének tekint, hozzá megfelelő anyagi forrásokat teremt. Az eredményes munka érdekében ösztönző rendszert dolgoz ki. Fontosnak tartja a személyes példamutatást, ezért aktívan részt vesz az egyes programokban.
Hiteles, a program iránt elkötelezett személyiségek legyenek mind a pedagógusok, mind a diákok számára. Hasznosítható kapcsolatrendszerrel rendelkezzenek. Vezetői munkájukat kreativitás, nyitottság, tolerancia jellemezze. Minden tanár folyamatos feladatának tekintse a környezetegészségvédelemre nevelést tantárgyától függetlenül. Személyiségének, érdeklődésének megfelelően gazdagítsa az iskola e területeken nyújtott szolgáltatásait. Használja ki az aktualitásokat osztályközösségi megbeszéléseken. Működtesse a felelősi rendszert. Az osztályok közösséggé fejlesztésének segítése (szociometria). A személyiségfejlesztést segítő kezdeményezések. Családok bevonása, konkrét segítségadás, vagy közvetítés.
Tanárok
Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes természetvédelmi-, környezetvédelmi és egészségnevelési tartalmakat. Folyamatosan frissítik e témájú ismereteiket és pedagógiai módszereiket.
Osztályfőnökök
Összehangolják osztályuk környezeti- és egészségnevelési tevékenységét. Kapcsolattartók a szülők és a gyermekek között, szervező, tájékoztató munkát végeznek.
Pszichológus
Segíti a lelki egészségnevelést. Egyéni és csoportos beszélgetések a tanulókkal és a szülőkkel. A pályaválasztás segítése.
Gyermekvédelmi A hátrányos és a veszélyeztetett tanulók segífelelős tése. Kapcsolattartás a szülőkkel, a családsegítőkkel. Iskolaorvos, vé- Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása dőnő az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. Segíti a tanár munkáját az egészségmegőrzésben. Technikai dolgo- A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, zók tantermek, vizesblokkok, világítási hálózat, iskolaudvar karbantartása.
Diákok
A tervezett éves programban részt vesznek (hallgatóság, tevékeny részvétel, megfigyelések, kezdeményezések). Felelősséggel használják az épületet és az iskolaudvart.
200
Szakmai kompetencia, személyes ráhatás, személyes kapcsolattartás a gyerekekkel, szülőkkel. Az iskola kertjében és az épületben lévő növények, a füves felület ápolása, gondozása, szelektív és folyamatos hulladékgyűjtés segítése. Havi rendszerességgel osztálytermek dekorálása, napi rendszerességgel a tanterem rendjéért, tisztaságáért való felelősség. A fő hangsúly a szemléletformáláson van.
Humán erőforrások Szülők
Feladat, szerepkör Előadások tartása, szemléltető eszközök gazdagítása, anyagi támogatás, szervezés, kísérési tevékenység, külső erőforrások felkutatása.
Erősségek Tevékeny részvétel a programokban, az ő szemléletük is formálódik, a környezeti- és egészségnevelés túlmutat az iskola falain.
17.5.2.11. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 7. sz. melléklete határozza meg azoknak a minimálisan kötelező eszközöknek és felszerelé-seknek a jegyzékét, amelyekkel iskolánknak rendelkeznie kell. Ennek alapján folyama-tosan ellenőrizzük, hogy rendelkezünk-e a szükséges eszközökkel, a hiányok pótlásáról gondoskodunk. Cél:
Oktatáshoz szükséges eszközök hiánytalan megléte. A meglévő eszközök biztonságos üzemeltetése. Az IKT eszközök beszerzése és folyamatos alkalmazása (E-tábla, projektor, számítógép). Taneszközök változatos használata a tanórán (szemléltetés).
Feladat: Az eszközök felülvizsgálata, megújítása, a hiányzók pótlása. A meglévő eszközök kihasználtságának és mindenki számára történő hozzáférésének biztosítása. Meglévő szemléltető eszközök felhasználása. A korszerű eszközök megjelenésének figyelemmel kísérése. Kollégák továbbképzése. Sikerkritérium: E- táblával felszerelt tanterem és kihasználtsága, számítógépekkel felszerelt terem és kihasználtsága, könyvtár állománya és látogatottsága, IKT –s tanítási órák száma, tanórák változatossága, Mivel a törvény megadja az alapvető eszközök jegyzékét, itt csak a mi iskolánk Pedagógiai Programjában szereplő speciális területek végrehajtásához szükséges alapvető eszközöket és felszereléseket soroljuk fel. Ökoiskola programhoz az iskola jelenlegi környezete, növényesített külső feltételt biztosít, eszközök növényültetéshez és gondozáshoz, ÖKO-kuckó, amely az öko -foglalkozásoknak ad helyt, szelektív hulladékgyűjtéshez megfelelő tárolók, elemgyűjtő láda, komposztáló. 201
udvara
ehhez
minden
Angol nyelv oktatásához nyelvi szemléltető eszközök, videó- és hanganyag, nyelvi labor. Kompetencia fejlesztő oktatáshoz interaktív tábla, Internet csatlakozású számítógépek, könyvtár, számítástechnika terem. 17.5.2.12. Szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Olyan iskolai légkör kialakítására törekszünk, amely feltétele és garanciája a vélemények nyílt, őszinte megfogalmazásának, amelyben megteremtődnek az együttműködés lehetőségei. Iskolánk akkor működik még eredményesebben, ha tanulóink érdeklődésére épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket is. A gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és pedagógus közösségünk koordinált, aktív együttműködése. Ezen együttműködés: Alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. Feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás. Célok: Tanúsítsanak együttműködő magatartást. Jelezzék nyíltan a problémákat. Kísérjék figyelemmel az iskolai előmenetelt. Vegyenek részt aktívan az iskolai élethez kapcsolódó programokon. Jelezzék a nevelési problémákat. Igényeik, és véleményeik a megfelelő formában kerüljenek érvényesítésre. Nyilvánítsanak véleményt az iskola működésével kapcsolatban, nyújtsanak szervező segítséget céljaink eléréséhez. A családokkal való együttműködés tovább fejlesztése. Feladatok: Nyílt napokon, nyílt órákon való részvétel. Rendszeres tájékoztatás és tájékozódás. Előadásokon való részvétel. Pályaválasztási tanácsadás. Családlátogatás. Gyermekvédelmi felelős szociális és nevelési problémákban nyújtott támogatása. Konzultációs alkalmak megteremtése az iskolapszichológussal. Közös szabadidős programok szervezése (Rácvárosi esték, Alapítványi Bál, Családi Nap). A tanulókkal való együttműködés a mindennapokban folyamatosan megvalósul. Fontos, hogy a pedagógus-tanuló viszony a kölcsönös tiszteleten, megbecsülésen alapuló, nyílt, őszinte légkörben valósuljon meg. Iskolánkat eddig is a családias légkör jellemezte. Ennek megőrzése fontos feladatunk. Arra törekszünk, hogy még több alkalmat teremtsünk az 202
együttes tevékenységekre, a szülőket minél sikeresebben vonjuk be iskolánk mindennapi életébe. Sikerkritériumok: A nyílt napok és nyílt órák látogatottsági mutatói. A tájékoztatás formái és számossága. A szülői értekezletek látogatottsága. A rendkívüli szülői értekezletek tematikája. A fogadóórák szülői létszáma, az egyéni fogadóórák kihasználtságának mutatói. Iskolanyitogatók száma, látogatottságának növekedése. A Szülők iskolája program témái és részvételi aránya. Pályaválasztási megbeszélések száma. Családlátogatások számának, okának és eredményességének mutatói. A gyermekvédelmi felelős esetszámai. A pszichológus, mentortanár és szülő konzultációinak száma, meghiúsult találkozások száma, oka. Szülői Munkaközösség tevékenységi listája. A szülők minél nagyobb arányú részvétele iskolánk életében. Rácvárosi esték, Alapítványi bál, Családi nap. 17.5.2.13. A napközi nevelési programja Pedagógiai alapelveink Napközi otthonos tevékenységünk sokrétű: meghatározója maga az iskolai környezet, hiszen a gyermekek itt töltik napjuk több mint egyharmadát. Ezért kiemelkedő fontosságú ennek a környezetnek a tudatosabb használata, óvása, a hozzá fűződő érzelmi viszonyulások és értékek formálása. A tanulók összetételéből fakadóan többféle neveltségi szint, szocializáció, tanulási motiváció jellemzi csoportjainkat. A jó képességűek mellett vannak gyengébb iskolai teljesítményt nyújtó, magatartás-zavaros vagy kiegészítő fejlesztést igénylő gyerekek is. Programunk megtervezésekor és megvalósításakor ennek külön figyelmet szentelünk a tehetséggondozás és a felzárkóztatás lehetőségeinek biztosításával. Kiemelten fontos a megismerés, a megértés, a tanulás iránti érdeklődés és nyitottság kialakítása. A tanulás tanításakor építenünk kell a gyerekek természetes kíváncsiságára, érdeklődésére. Törekszünk a munkavégzéshez kapcsolható értékek (szorgalom, kitartás, rendszeresség, alaposság, minőség) kialakítására, megőrzésére. Gyermekeinkkel igyekszünk elsajátíttatni a mások és önmaguk elfogadásának, az önismeretnek és önértékelésnek a képességét. Pozitív jellemvonásaikat erősítjük, így erkölcsi normarendszerük kialakulását segítjük elő. Év végén a napközis munkaközösség által kidolgozott szöveges értékelést adjuk át a tanulóknak és a szülőknek. A napközi jutalmazási és büntetési rendszerét a napközis házirendben leírtak szerint alkalmazzuk. Nevelési tervünk szerint a népi kalendárium mindennapjaira épülő események adják a keretét szabadidős foglalkozásainknak. Így programunkat hozzá lehet igazítani e természetes idő minden részletéhez. Az eseménynaptárunk tartalmaz minden fontos, megemlékezésre méltó dátumot, tevékenységekre vonatkozó javaslatot. Ezt mindenki a saját csoportjával dolgozza fel, természetesen figyelembe véve a tanulók életkorát, érdeklődését, képességeit. Alkalmat teremtünk közös, a témaidőszakokat összegző találkozókra, ahol a gyerekek megismerik egymás munkáit, bemutatják a tanult verseket, dalokat, együtt játszhatnak. A „jeles” és 203
„zöld” napokról való megemlékezések, iskolai környezetünk tudatosabb használata, óvása megegyezik ökoiskolai törekvéseinkkel. Fejlesztőmunkánkban tehát megkülönböztetett figyelmet szentelünk a környezeti és az egészséges életmódra nevelésnek, a sport, játék és kézműves tevékenységeknek a napköziben is. Fontos feladatunknak tekintjük a tanulási képességek - készségek fejlesztésén és a szabadidő értelmes, tervezett eltöltésén túl a viselkedéskultúra kialakítását, megerősítését is. Igyekszünk gondoskodni a nyugodt, kultúrált étkeztetés feltételeiről, a személyi higiénia szabályainak betartásáról. Pedagógiai tevékenységünk fő alapelve tehát az a gyermekközpontúság, amelyen az empátiát, pozitív késztetést, bizalmat, önbizalom növelését, a sikerhez való segítést és szeretetet értjük. Céljaink: Gyermekeink tudatosan fejlesszék önmagukban az egymás iránti toleranciát, az udvarias magatartást, megfelelő viselkedési kultúrát, konfliktuskezelő képességüket. Arra törekszünk, hogy a tanulók szerezzenek tapasztalatot a közösségért, illetve a közösen végzett munka értékelésében, elismerésében. Szerezzenek ismeretet és igyekezzenek megértetni a körülöttünk zajló élet valóságát, tudjanak a létező problémákról. Legyenek fogékonyak a közös értékrend kialakítását célzó törekvéseinkre. Tevékenységeinkben feleljünk meg az ökoiskolai kritériumrendszernek! A tanítási - tanulási folyamatba változatos, hatékony módszerek, tanulási technikák beépítésével segítjük az ismeretek hatékonyabb elsajátítását. A szabadidősáv programjainak kialakításában a tanulók is alkotó módon vegyenek részt. Erősítjük az étkezési kultúra és higiénés szokások kialakítását. Feladataink: Folyamatosan figyelemmel kísérjük tanulóink fejlődését a tanulás és a társas kapcsolatok vonatkozásában szorosan együttműködve az osztálytanítókkal. Ügyelünk a közvetlen környezetünk rendben tartására, szépítésére a tantermekben és a parkban. Következetesen betartatjuk az étkezési kultúra és higiénés szokásokra vonatkozó szabályokat. Fokozottan ügyelünk a tanóra védelmére. A napközis tanulást tervezzük. A tanítási - tanulási folyamatba változatos, hatékony módszereket, tanulási technikákat építünk be, segítjük a diákokat ezek elsajátításában. A kötelező házi feladatok elkészítésén túl, annak minőségi javítására is törekszünk. Fokozatosan az egyre önállóbb feladatvégzésre tanítjuk gyermekeinket. A gyenge, vagy lassan teljesítő tanulókat korrepetáljuk, gyakorlásukat segítjük. A jó képességű tanulók számára plusz feladatokat biztosítunk. Versenyek, vetélkedők rendezésével, fejlesztő programokon, pályázatokon való részvétellel segítjük gyermekeink tehetségének kibontakoztatását. Minden gyermekben van olyan terület, amiben jól fejleszthető, ezért ösztönözzük őket a tehetséggondozó foglalkozások, szakkörök látogatására. A szabadidős sáv programjait az eseménynaptár ajánlásainak és a tanulók véleményének figyelembe vételével az éves munkatervben rögzítjük, az esemé-nyekről (kirándulás, 204
üzemlátgatás, mozi- és színházlátogatás stb.) készült beszá-molókat a faliújságon is láthatóvá tesszük. A témaidőszakokat közösen szervezett játszóházzal zárjuk, ahol a csoportok megismerkednek egymás tevékenységével, együtt játszanak. A délutáni időbeosztást meghatározott rend szerint alakítjuk.
Sikerkritériumok: A napközis termek nem szemetesek. Az ebédlőben az asztalok és a székek tiszták. 14.00-15.00 óráig a napközis tanulók csak engedéllyel vannak távol, minden gyereknek kész a házi feladata. A gyerekek ismerik az egyes tantárgyak tanulást könnyítő módszereit. Pontos kimutatás a napközis tanulók szakköri és sportköri, valamint egyéb délutáni elfoglaltságáról. A napközis faliújság naprakészsége. A játszóházak látogatottsága. Az elégedettségi kérdőív napközire vonatkozó kérdése(i)re adott pozitív válaszok növekedése.
A helyi pedagógiai program egészségnevelési és környezeti nevelési tematikája a napköziben Célkitűzéseink az egészségnevelés területén: Olyan módon szervezzük meg, hogy a szülők és tanulók igényei szerint tegyen eleget az iskolai felkészítéssel, a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. A tanulási idő alatt a diákok számára optimális feltételeket kell teremteni. Törekszünk a balesetmentes környezet kialakítására. Higiéniai szokások kialakítása, megerősítése minden gyermeknél. Az egészséges táplálkozás lehetőségét és az étkezés megfelelő körülményeit a napköziben biztosítani kell. A gyerekek társas kapcsolatainak, önismeretének, önbecsülésének fejlesztése. Megfelelő foglalkoztatás a sajátos nevelési igényű gyermekekkel. A napközi szabadidős tevékenységei közé az egészséges életmóddal kapcsolatos programok beillesztése. Feladataink: A mindennapi testmozgást kötött (Iskolai Sportkör) vagy kötetlen módon, játékosan valósítjuk meg a délután folyamán is. A napközis termekben és az étkezésnél ügyelünk a megfelelő világításra. Életkoruknak megfelelő székek biztosításával a gyermek helyes testtartását, elhelyezkedését, kényelmét szolgáljuk. Javaslatokat teszünk az egészségesebb ételek tartós étlapon tartására. A tanulási nehézséggel küzdő gyerekek szakemberhez történő eljuttatását támogatjuk. Az éves terveinkbe egészségvédő programokat, vetélkedőket iktatunk be. Sikerkritérium: 205
Nyilvántartás a délutáni kötött vagy kötetlen testmozgásról. Az iskolai étkezésben egyre több az egészséges étel. A napközis programok tartalmaznak-e egészségvédő programokat, vetélkedőket.
Célkitűzéseink a környezeti nevelés területén: Tevékenységeinkben legyen hangsúlyos a tanulók természetismeretre, a környezet védelmére irányuló nevelése, az ehhez fűződő érzelmi viszonyulások és értékek pedagógiai eszközökkel történő formálása. A hagyományok tiszteletével egy sajátos környezettudatos szemléletet kívánunk kialakítani. Arra törekszünk, hogy a gyermekek rendben tartsák a közvetlen környezetüket, felszerelésüket is, lássák annak értékét. Megjelenésük esztétikus, ruházatuk tiszta legyen. Következetesen ügyelünk arra, hogy szépen, helyesen használják anyanyelvünket. A gyerekeknek legyen alapvető ismerete a helyes közlekedésről, balesetvédelmi szabályokról. Tanulóink ismerjék és szeressék városunkat, tudjanak a Világörökségről. Feladataink: Megemlékezünk a Nevelési tervünk alapját adó "Jeles"- és a "Zöld" napokról. Iskolai környezetünket megfelelően használjuk (takarékosság, tisztaság, rongálások elkerülése). Gondozzuk a környezetünkben élő állatokat és madarakat. A délutáni szabadidős tevékenységek közé beépülnek a közlekedési ismeretek életkornak megfelelő elméleti és gyakorlati szabályainak elsajátítását és a balesetek elhárítását célzó foglalkozások. A Világörökségi kereszttanterv ajánlásain alapuló, a gyermekek életkorának megfelelő játékos programokkal, kirándulásokkal segítjük a Világörökség helyszíneinek megismerését. A tanulókat arra ösztönözzük, hogy megemlékezéseken, versenyeken induljanak. Sikerkritériumok: „Jeles” és „Zöld” napokon részt vevő napközis tanulók. Kevesebb rongálás, tisztább iskolai környezet (tervezett és/vagy véletlenszerű ellenőrzések eredményeinek összehasonlítása). A közlekedési és balesetelhárítási foglalkozásokon megjelentek száma. A Világörökségi helyszíneken látottak, tapasztaltak eredményét rögzítő beszámoló, plakátok, gyűjtőmunkák stb. megtekintése. 17.5.3. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 17.3.2.5. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások rendszere 2004/2005-ös tanévtől kezdve a tantervi változásoknak megfelelően, felmenő rendszerben a következő tantervi rendszerek szerint folyik az oktatás intézményünkben. A választható órák a táblázatban plusz óraszámként vannak feltüntetve.
206
2003. évi NAT tantárgyi rendszere és óraszámok Bevezetése 2004/2005 tanévben, 1. évfolyamtól felmenő rendszerben Tantárgy
Évfolyam 1.
2.
3.
4.
5.
6.
8
8
8
7+1
4+1
4+1
2
2
2
2
3
3+2
3+2
3+2
3+2
4+1
4+1
3+1
3+1
3+1
1
1
1
1,5+0,5
1,5
1,5
1,5+0,5
1,5+0,5
1,5
1,5
1,5+0,5
magyar nyelv és irodalom történelem és állampolgári ismeretek idegen nyelv
+2
Matematika
4
+2 +2 4
4
Informatika természetismeret/környezetismeret
1
1
1
2
2
7.
3,5+0,5 3,5+0,5
1,5+0,5
Fizika biológia és egészségtan Kémia Földrajz ének-zene
1
1
1,5
1
rajz és vizuális kultúra
2
2
1,5 1,5
technika és életvitel
1
1
1
1
testnevelés és sport
3
3
3
3
8.
1
1
1
1
1,5
2
1
1+0,5
1,5
1
1
1
2,5
2,5
mozgóképkultúra és médiaismeret 2,5+0,5 2,5+0,5
Etika
0,5
Osztályfőnöki
1
1
Egészségtan
0,5+0,5
1
0,5
Kötelező óraszám
20
20 20 22,5
22,5
22,5
25
25
Választható emelt angolosoknak
2
2
2,5
3
3,5
3,5
2,5
3
3
3
2
Választható nem emelt angolosoknak
2
A kerettanterv tantárgyi rendszere csökkentett kötelező óraszámokkal Bevezetése 2003/2004 tanévben, 1. és 5. évfolyamtól felmenő rendszerben Közoktatási törvény 52 §. (3). alapján. Tantárgy
magyar nyelv és irodalom
Évfolyam 1.
2.
3.
4.
5.
6.
8
8
8
7
4
4
2
2
2
2
történelem és állampolgári ismeretek idegen nyelv Matematika
+2 +2 4
4
1
1
207
8.
3,5+0,5 3,5+0,5
+2
3
3+2
3+2
3+2
3+2
4
4
4
3+1
3+1
3+1
1
1
1
Informatika természetismeret/környezetismeret
7.
1,5
2
1,5
1,5
Tantárgy
Évfolyam
Fizika biológia és egészségtan Kémia Földrajz ének-zene rajz és vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret technika és életvitel testnevelés és sport
1
1,5
1,5
1,5+0,5
1,5+0,5
1,5
1,5
1,5+0,5
1,5 1,5
1
1
1
1
1,5 1,5 1,5 1,5
2
2
1
2
1,5+0,5
1
1
0,5+0,5
2,5
2,5
2
2
1
1
1,5+0,5
1
1
1
2,5 2,5 2,5 2,5
Etika
0,5
Osztályfőnöki
1
Egészségtan
1
1
1
0,5
Kötelező óraszám
20 20
20 22,5
22,5
22,5
25
25
Választható emelt angolosoknak
2
2
2,5
3
3,5
3,5
0,5
1
2,5
3
2
Választható nem emelt angolosoknak
Választható tanórai foglalkozások Az iskolánk pedagógiai programjában megfogalmazott célok minél hatékonyabb elérése érdekében évfolyamonként lehetőséget adunk néhány tárgy növelt óraszámú választhatóságának. Iskolánkban a negyedik évfolyam kivételével minden évfolyamon az angol nyelv emelt szintű oktatása folyik. Az ehhez szükséges órakeretet minden évben a választható óra keretből gazdálkodjuk ki. A fenntartó felé többlet óraszám igényünk nincs. A nem kötelező (választható) tanítási órákon való részvétel célja: Az angol nyelv emelt szintű elsajátítása; első három évfolyamon a jelentkezők, 5-8. évfolyamon azok számára, akik a választás mellett a 4. év végi szintfelmérőn 75% fölött teljesítettek. A kulcskompetenciák megfelelő kialakítása, fejlesztése az élethosszig tartó tanulás megalapozása, továbbtanulás elősegítése, az esélyegyenlőség megteremtése. A környezeti nevelés, egészségnevelés minél szélesebb körű megvalósítása. A választás a tanévet megelőző év május elsejéig történik írásban. Azok számára, akik választottak, kötelezővé válik e tanórákon való részvétel. A választható tárgyak egy részét kisebb (10-12) létszámú csoportba oktatjuk. 10 főnél kevesebb jelentkező esetén nem tudjuk biztosítani a választható foglalkozás megtartását. Azok számára, akik nem választották egyik foglalkozást sem, ha a választható óra közbülső tanóra, akkor felügyeletet biztosít az intézmény. Elsőtől harmadik évfolyamig választható: - heti 2 óra angol - heti 1 óra magyar+ 1óra matematika vagy Negyedik évfolyamon választható: 208
-
heti 1 óra matematika és heti 1 óra magyar nyelv
Ötödik évfolyamon választható: - heti 2 óra angol vagy - heti 1 óra magyar+ 1óra matematika - heti 0,5 testnevelés és Hatodik évfolyamon választható: - heti 2 óra angol vagy - heti 1 óra magyar+ 1óra matematika - heti 0,5 óra természetismeret+0,5 testnevelés és Hetedik évfolyamon választható: - heti 2 óra angol vagy - heti 0,5 óra magyar+ 1óra matematika - heti 0,5 óra fizika+0,5 óra kémia+ 0,5 óra osztályfőnöki és Nyolcadik évfolyamon választható: - heti 2 óra angol vagy - heti 0,5 óra magyar+ 1óra matematika - heti 0,5 óra biológia+0,5 óra földrajz+ 0,5 óra technika és Csoportbontások: A következő tantárgyaknál alkalmazunk csoportbontást: 4. évfolyamtól angol nyelv, 6.-8. informatika, 7. és 8. évfolyam nemek szerinti bontás testnevelés és technika tanórákon, 8. évfolyam nívó csoportos oktatás a nem készség tárgyakból. Az egyéni foglalkozásra fordítható órakeret: Az egyéni foglalkozásra fordítható órakeret felhasználásáról minden év szeptember 1-jéig dönt a nevelőtestület, figyelembe véve az erre vonatkozó törvényi kötelezettségeket. Az órakeret felhasználása a Nevelési Tanácsadó által előírt fejlesztések elvégzésére fordítódik. 17.3.2.6. A helyi tantervben megjelenő modulok Tantárgyakba beépített modulok (A NAT-ban megjelenő modul tartalmak feldolgozása az adott tantárgy tananyagába építve történik): Nép és honismeret: 5-6. osztály- rajz Tánc és dráma: 1.- 6. osztály- magyar Közlekedési ismeretek: 1.-6. – természetismeret, 5-8. osztály- technika és életvitel Mozgókép és médiaismeret: 7-8. osztály –rajz Egészségtan: 8. osztály- biológia Értékelése a tantárgyi osztályzatba beépítve történik félévkor és év végén. Önálló modulként megjelenő tantárgyak: Egészségtan: 6. osztály 209
Etika: 7. osztály
17.3.2.7. Előirt tananyag és követelmények Az egyes tantárgyak tanterveit az 1. sz. melléklet tartalmazza. Az évfolyamokra lebontott óraszámok összesítő táblázatát a 2. számú függelék tartalmazza. Az egyes tantárgyak tanterveinek kidolgozása az alábbi szerkezetben történt: 1. A tantárgy neve, évi és heti óraszáma 2. Cél és feladatok a tantárgy tanításában 3. Tananyag (tartalom) ismeretanyag (témakörök) fejlesztési területek 4. Minimum követelmények 5. Ellenőrzés, értékelés 6. A továbbhaladás, magasabb évfolyamra lépés feltételei 17.3.2.8. A kompetencia fejlesztés szerepe a helyi tantervben Tanítási óráinkon az alábbi kompetenciákat kívánjuk fejleszteni: anyanyelvi, idegen nyelvi, matematikai, természettudományos, vállalkozói, szociális és állampolgári, digitális, a tanulás tanulása, esztétikai és művészeti. A kompetenciák beépítését a tantárgyak helyi tantervei tartalmazzák. A tanórákon beépítjük az alábbi kompetenciafejlesztő módszereket és tanulás-szervezési eljárásokat: projektmódszer (problémamegoldás, kognitív képességek, tolerancia, kooperáció, képességfejlesztés), tréningmódszer (önfejlesztés, döntésképesség), drámapedagógia (motiváció, szerepek, önismeret), Kritikai Gondolkodás Fejlesztése RWCT, együttműködő (kooperatív) tanulási módszerek, szerepjáték (szereptanulás, megfelelési motiváció), modellezés (szituációs játék). Alkalmassá tesszük a tantermeket arra, hogy a hagyományostól eltérő óraszervezési módok lehetőséget kapjanak. A történelem- ének terembe interaktív táblát használhatnak tanórán. Az IKT eszközöket a legtöbb tantárgy oktatásában felhasználjuk a következő tevékenységekhez: házi feladatok elkészítése számítógéppel, tanári prezentációk, 210
tanulói prezentációk, interaktív tábla használata, Internet használat (gyűjtőmunka, kutatómunka), tehetséggondozás, felzárkóztatás. Az életpálya építést és a szociális kompetencia fejlesztését egyrészt osztályfőnöki óra keretében, másrészt a hagyományos tantárgyak oktatásába is beépítjük néhány elemét, melyeket a helyi tanterv tantárgyi részei tartalmaznak. Fejlesztjük a tanulók szövegértési képességét minden tanórán és minden évfolyamon. Az olvasóvá nevelés fontos lépése, hogy már az alsó tagozattól könyvtárhasználati órákat tartunk, valamint a 6. évfolyamon könyvtári informatikát tanulnak gyerekeink, mellyel többek között megtanítjuk őket az információ széleskörű megszerzésére. Az egyes oktatási szakaszok váltásakor diagnosztizáló méréseket végzünk szövegértésből a fejlesztés megalapozásához.(4. 6. 8. országos kompetenciamérés). A rászorulóknak felzárkóztató foglalkozást szervezünk. Törekszünk arra, hogy a tanítási órákon életszerű feladatokat adjunk a tanulóknak, a tanultakat lehetőség szerint kössük a tapasztalatokhoz. Ennek érdekében folyamatosan aktualizáljuk a tanmeneteinket és figyelemmel kísérjük a tankönyvpiac választékát. A hagyományos tantárgyak szummatív értékelésekor kompetenciamérő feladatokat is adunk. 17.3.2.9. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei:
Szerepeljenek a hivatalos tankönyvjegyzékben. A tantervi követelményekhez igazodjanak. Elősegítse a kulcskompetenciák fejlesztését. A tanulói felszerelések, tankönyvek árban legyenek elérhetőek a nehezebb anyagi körülmények között élők számára is. A tanulói segédletek (tankönyv, munkafüzet) a tanuló számára áttekinthető, érthető legyen, a tanuló életkori sajátosságainak megfelelő szinten alkalmazza az adott terület szaknyelvét. A feladatgyűjtemény kapcsolódjon a tankönyvhöz. A tankönyv sokoldalú legyen, ösztönözze a tanulókat gondolkodásra, problémamegoldásra, adjon lehetőséget önellenőrzésre, nyújtson lehetőséget differenciált foglalkoztatásra. Külső megjelenésében tetszetős, figyelemfelkeltő, a tanuló számára könnyen kezelhető. Lényeges ismereteket, összefüggéseket kiemelő. Környezet-és egészségkímélő alapanyagból készüljön. A taneszközök és felszerelések beszerzéséről a szülőnek kell gondoskodnia. A tanulói tankönyvellátás és tankönyv támogatás rendjéről külön iskolai szabályzat rendelkezik. Sikerkritérium: a tankönyveket legalább 3 évig használják 17.3.2.10. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei A továbbhaladás feltételeit az iskola helyi tanterve tantárgyanként és évfolyamonként tartalmazza. A továbblépésről a tantestület az év végi konferencián dönt.
211
17.3.2.11. A tanulók teljesítménye, magatartása, szorgalma értékelése és minősítése Alapelvek: Segítse az iskolai nevelés-oktatás folyamatát. Segítse a tanulók önértékelésének fejlődését. Személyre szabott legyen. Vegye figyelembe a gyermek fejlődését. Az értékelés legyen: Az értékeltek által elfogadott normarendszer alapján kidolgozott, az iskolai követelményrendszerre épülő, személyre szóló, differenciált, fejlesztő, ösztönző hatású és önértékeléssel párosuló. Célok: Segítse az iskola nevelési és oktatási céljainak elérését. Segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre és az önértékelésre is. Az értékelés általában a tanuló iskolai tevékenységére és az iskolán kívüli viselkedésére is vonatkozzon. Mindig legyen személyre szabott. Pozitívumokra épüljön. Kapjon elismerést a fejlődés, az egyéni erőfeszítés, a képességekhez mért kiemelkedő teljesítmény. A magatartás és szorgalom értékelésének módja: Az osztályfőnökök havonta értékelik a tanulók magatartását és szorgalmát, kikérve a szaktanárok és az osztály véleményét. Az osztályzatokat beíratja a tájékoztató füzetbe. Félévkor és év végén – a havi jegyek és a szaktanárok véleményének figyelembevételével – az osztályfőnök érdemjegyet javasol. A magatartás és szorgalom jegyekről a félévi és év végi osztályozó konferencia dönt. Vitás esetekben az osztályfőnök véleményének nagyobb súlya van. 17.3.2.11.1. A magatartás értékelése Példást érdemel az a tanuló, aki: Jó hatást gyakorol a közösségre és annak egyes tagjaira. A közösségért végzett munkában aktív, véleményét elmondja. Részt vesz iskolai rendezvényeken. Vállalja az iskolai követelmények teljesítését. Felelősséget vállal érte a tanulótársai előtt is. Segítőkész, másokat buzdít, megkeresi, megtalálja a mások helyzetén való javítás útjait, módjait. Viselkedése különféle körülmények között (az iskolában és az iskolán kívüli rendezvényeken is) példamutató. Tisztelettudó, udvarias, megfelelő hangnemet használ a felnőttekkel, tanulótársaival. Házirendet betartja, és társait annak betartására ösztönzi. A tanítási órákon fegyelmezett. Jót érdemel az a tanuló, aki: Részt vesz a közösségi életben, de nem törekszik annak alakítására, befolyásolást nem gyakorol. 212
A követelményeket megtartja. Fegyelmezett, de másokkal nem foglalkozik, közömbösen veszi tudomásul a laza viselkedést. A felnőttekkel és társaival szemben tisztelettudó, udvarias. A tanítási órákon általában fegyelmezett. Házirendet betartja. Változó annak a tanulónak a magatartása: Tudatosan nem árt a közösségnek vagy egyes tanulótársainak, de számítani sem lehet rá, mert megnyilvánulásai megbízhatatlanok. A követelményeket csak többé-kevésbé teljesíti. Gyakran kell figyelmeztetni a helyes viselkedés szabályaira. A felnőttekkel, tanulótársaival udvariatlan. Többszöri írásbeli figyelmeztetés automatikusan „változó” érdemjegyet eredményez. Házirendet részben tartja be. Rossz annak a tanulónak a magatartása, aki: Szándékosan árt a közösségnek, a követelményeket megszegi, szemben áll a tanulóközösség és a felnőttek céljaival. Durvaság, gorombaság jellemzi (szóbeli) is. Házirend ellen sokat vét. Az adott időszakban igazgatói intőt kapott. 17.3.2.11.2. Szorgalom értékelése: Példás szorgalmú az a tanuló, akinek: Tanulmányi munkájában megnyilvánul a tudás megszerzésének igénye. Munkavégzése pontos, megbízható. Aki: céltudatosan megtervezi munkáját, minden tantárgyból elvégzi a feladatot, az érdeklődésének megfelelően többletfeladatokat is végez; rendszeresen készül, figyel, érdeklődik. Képességei szerint a tőle telhető legjobban felkészül az órákra, vagy egyéb feladatok elvégzésére. A legtöbb tantárgy iránt érdeklődő, szorgalmasan tanul. Képességeinek megfelelően teljesít. Tanítási órákon aktív. Szívesen végez többletmunkát; a különböző versenyeken részt vesz. Házi feladatát elkészíti. Felszerelése hiánytalan, rendezett. Jó szorgalmú az a tanuló, aki: órán figyel, feladatait elvégzi, az órákra rendszeresen és lelkiismeretesen készül, önellenőrzést végez, a feladatok megoldásához segítséget kér, az érdeklődése megmarad a szorosan vett iskolai tananyag keretein belül, szorgalmasan tanul, általában készül a tanórákra, csak bizonyos tantárgyakból teljesít képességeinek megfelelően, tanítási órákon ritkán aktív, többletmunkát ritkán vállal, előfordul, hogy a házi feladata hiányos, felszerelése esetenként hiányos. 213
Változó a szorgalma annak a tanulónak, akinek: A tanulmányi munkában való részvétele ingadozó. Figyelmesen, pontosan, önállóan csak akkor dolgozik, ha erre mindig felhívják a figyelmét; nem ellenőrzi önmagát. Szétszórtság jellemzi. Csak azt tanulja kellő szorgalommal, ami érdekli. Felkészülése nem egyenletes; keveset tanul. Képességeihez mérten gyengén teljesít, gyakran felületes. Tanítási órákon többnyire mással foglalkozik, nem aktív, ritkán jelentkezik, többletmunkát nem vállal. Házi feladata gyakran hiányzik. Felszerelése hiányos, rendetlen. Hanyag a szorgalma annak a tanulónak, aki: A tanulmányi munkában megbízhatatlan, figyelmetlen; a feladatait nem végzi el. Önellenőrzésre nem hajlandó; érdektelenség. A tanulmányi eredményei messze elmaradnak a képességeitől. Egyik tantárgy iránt sem mutat érdeklődést; közömbös tanulmányai iránt, nem tanul. Tanítási órán nem figyel, mással foglalkozik, hátráltatja a munkát. Többletmunkát nem végez, rossz példát mutat társainak. Házi feladatot nem készít. Felszerelése gyakran nincs vagy hiányos, rendetlen. Sikerkritériumok: magatartás Csökken a fegyelmi tárgyalások száma. Az önértékelési kérdőív. Az iskola környezetében élők véleménye. Csökken a negatív osztályfőnöki és a szaktanári bejegyzések száma.
szorgalom A gyenge teljesítményű tanulók közül egyre nagyobb arányban veszik igénybe a napközit és a tanulószobát. Kevesebb a minimumkövetelményt nem teljesítők száma. A tanulók képességeiknek megfelelően teljesítenek. Növekvő számot mutat a versenyekre, pályázatokra jelentkezők száma.
17.3.2.12. A jutalmazás és büntetés elvei, formái. 17.3.2.12.1. Jutalmazás Szaktanári, osztálytanítói dicséret: tantárgyban nyújtott kimagasló teljesítmény, példamutató szorgalom, kitartó munka, iskolán belüli versenyen elért helyezés, egyéb versenyen való részvétel, szakköri munka, tanulmányi munkában, teljesítményben kiemelkedő fejlődést mutat. Osztályfőnöki dicséret: kiemelkedő közösségi munka, 214
saját magához mérten kitartó, egyenletes munka, fejlődés, színvonalas szereplés, példamutató magatartás.
Igazgatói dicséret: városi, megyei versenyeken elért I.-III. helyezés (tanulmányi- és sportversenyek), iskola jó hírnevét növelő teljesítmény, nagyobb nyilvánosság előtti szereplés, kiemelkedő tanulmányi munka, év végi kitűnő tanulmányi eredmény és példamutató magatartás, kiemelkedő közösségi munka. Nevelőtestületi dicséret (anyakönyvben, bizonyítványban): országos tanulmányi versenyen elért kimagasló eredmény, helyezés, több versenyen elért kimagasló eredmény. Napközis dicséret: napköziben nyújtott kiemelkedő közösségi munka, példamutató szorgalom. Egyéb év végi jutalmak Év végi igazgatói dicsérő oklevél adható: városi megyei és országos versenyen elért kiemelkedő eredmény, kiemelkedő tanulmányi munka, kiemelkedő sport vagy közösségi tevékenység, kiemelkedő szakköri, sporttevékenység. Könyvjutalommal társul: kitűnő tanuló, több versenyen elért kiemelkedő teljesítmény, iskolai hírnév öregbítéséért, jó tanuló, jó sportoló cím esetén. Anyagi hozzájárulás (DÖK, Alapítvány): Osztályfőnök, DÖK javaslata alapján tábori részvételhez, kiránduláshoz, színház-látogatáshoz. 17.3.2.12.2. Büntetés Fegyelmező intézkedések Szaktanári figyelmeztetés: többszöri hiányos felszerelés, házi feladat többszöri hiánya, az órai munka zavarása.
215
Osztályfőnöki figyelmeztetés: házirend megsértése, társai órai munkájának rendszeres zavarása, többszöri késés, igazolatlan hiányzás (tanóra + választott foglalkozás + tanulószoba, napközi), kihívó viselkedés, öltözködés. Osztályfőnöki intő: előbbiek ismételt előfordulása Igazgatói figyelmeztetés: a házirend megszegése, társainak veszélyeztetése, rendszeres szabálysértések, tiszteletlen magatartás tanáraival szemben. Igazgatói megrovás: magatartásával rendszeresen megsérti mások jogait, a házirend súlyos megsértése, többszöri osztályfőnöki figyelmeztetés után, szándékos rongálás. Nevelőtestületi megrovás: kirívóan súlyos kötelességszegés, szándékos veszélyeztetés és károkozás, a házirendet többször súlyosan megsértő magatartás. A fegyelmező intézkedések alkalmazásakor kirívó esetben a fokozatosságtól eltekinthet a nevelőtestület. Napközis figyelmeztetés napközi munkájának zavarása, késés a napközis tanóráról. Napközis megrovás a házirend napközire vonatkozó tételeinek rendszeres megsértése A dicséretek és a fegyelmező intézkedések egyaránt bejegyzésre kerülnek az osztály-naplóba is. Fegyelmi intézkedés Fegyelmi tárgyalás A közoktatási törvényben meghatározottak alapján történik súlyos fegyelmi vétség elkövetése esetén. Egyéb büntetések
216
eltiltás rendezvényektől, kirándulásról, szervezett, de nem kötelező iskolai foglalkozásokról
17.3.2.13. Az iskolai írásbeli és szóbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az iskolai beszámoltatás alapelvei: Tanulóink tudásbeli gyarapodásának, képességeik fejlődésének értékelésében fontos eszköz a beszámoltatás. Az ismeretek beszámoltatását a tantárgyban tanítandó tananyag sajátosságai, követelményei határozzák meg. Ezeket a Helyi tanterv foglalja magába. A tanulók folyamatos beszámoltatása, az ismeretek és azok alkalmazásának számonkérése biztosítja a pedagógus, a diák és a szülők számára azt, hogy figyelemmel kísérhessék a tanuló egyéni előrehaladását, a felmerülő problémákat időben észrevegyék, a jól teljesítők megerősítést nyerjenek, a lemaradó tanulók segítséget kaphassanak. Elvei: Az értékelés, minősítés mindig előremutató legyen, soha ne megbélyegző. Lényeges feladatnak kell tekinteni a tanulói önértékelés rendszerének kialakítását. A tantárgyi tudás értékelésébe a viselkedési problémák nem számíthatók be. Célok: A tanulók önmagukhoz mért teljesítményének javulása. A kulcskompetenciák folyamatos fejlesztése. A feldolgozott ismeretanyag elsajátítása és annak alkalmazása. Az önálló tanulási folyamat kialakítása. A rendszeres felkészülés igényének kialakítása. A meglévő tudás ismétlése és folyamatos bővítése. A folyamatos tájékoztatás diák, szülő felé az elsajátított tananyagról. Feladatok: A reális önértékelés fejlesztése. Az építő kritika elfogadtatása. A tanulócsoportok eredményeinek viszonyítása általános (standard) értékekhez, illetve országos eredményekhez. A következtetés, a tanítás-tanulás hatékonyságára. A követelmény teljesítésének szintjei alapján a korrekció és további gyakorlás témáinak kijelölése. A tanuló egyéni eredményeinek viszonyítása a korábbi teljesítményéhez. A tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének minősítése érdemjeggyel. Beszámoltatás formái: Szóbeli felelet: Az előző tanítási órán feldolgozott ismeretanyag rendszeres ellenőrzése, önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján. Írásbeli beszámoltatás: 217
-
-
Egy adott témakörben szerzett tudás mérése önálló feladatok megoldásán keresztül. Házi dolgozat. Gyakorlati számonkérés: A kísérletek, mérések elvégzésében elért gyakorlottság mérése azokban a témakörökben, amelyekben a tanulónak megfelelő lehetősége volt a gyakorlásra. Önálló kiselőadás: Egy adott téma önálló feldolgozása és előadása. Tanórai munka: Az órai munkába való bekapcsolódás, munkavégzés minősége. Versenyeken való eredményes részvétel
A beszámoltatás korlátai: A témazáró dolgozatot a megírása előtt legalább egy héttel korábban be kell jelenteni. Egy nap legfeljebb két témazáró megírására kerülhet sor. A tanuló hiányzása után, a hiányzás mértékétől függően (szaktanári kompetencia) adjunk időt és lehetőséget a pótlásra. A tanulási problémával küszködő tanulókat elsősorban a felkészülésben és az elmaradás okainak megszüntetésében, vagy csökkentésében kell segíteni. Igény esetén a felkészülésükre és a beszámoltatásra hosszabb időt biztosítunk. Az év végi osztályzat az évi összteljesítményt értékelje, és ne csak a jegyek átlagaként jelentkezzen. Sikerkritériumok: A feladatlapok, tesztek, felmérő és témazáró dolgozatok eredményei. A feleltetés, a házi dolgozat, a kiselőadás, a beszámoló színvonala (formai és tartalmi). A félévi és az év végi tanulmányi eredmény. Tanulók értékelése 2010. évi LXXI. törvény, mely a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása, előírja, hogy az általános iskoláknak az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanulók kiválóan, jól vagy megfelelően teljesítették, illetve felzárkóztatásra szorulnak a Helyi Tantervben meghatározott követelmények teljesítésében. A 2010/2011. tanévtől a második évfolyam, második félévétől érdemjeggyel értékeljük a tanulók teljesítményét, így a második évfolyam végén is érdemjegy kerül a bizonyítványba. A szöveges értékelés módjai: Havonta a haladási naplóba (1. évfolyamon és 2. évfolyam 1. félévében) minden tanulóról szöveges értékelések kerülnek tantárgyanként. A 2. évfolyamon már motiváló érdemjegy is adható. Félévkor az alsós munkaközösség által elfogadott és használt szöveges értékelést tartalmazó napló alapján, a tanuló fejlettségi szintjét jellemző fogalmak aláhúzásával történik az értékelés. Ezt az értékelést a szülők a félév zárása után megkapják.
218
Év végén (1. évfolyamon) értékelést készítenek tanítóink, amelyben tantárgyanként részletesen értékelik a tanuló éves teljesítményét. Az év végi szöveges értékelés a bizonyítvány mellékletét képezi. Összegzésként a következő minősítést kaphatják a tanuló: Kiválóan teljesített Jól teljesített Megfelelően teljesített Felzárkóztatásra szorul ………… tantárgyakból dicséretet érdemel
17.3.2.14. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Iskolánk fő célja az alapképességek, tanulási képességek, problémamegoldó képesség fejlesztése, valamint a tudás és annak megszerzésének képessége. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy a tanulók magas szinten sajátíthassák el a továbbtanuláshoz szükséges ismereteket, rendelkezzenek, ezen képességek és készségek megfelelő szintjével. A gyermekek személyiségjegyeik, valamint képességeik szerint különböznek, ezért egyaránt fontosnak tartjuk a tehetség kibontakozásának lehetőségét adó tevékenység rendszer megteremtését, a tehetséggondozást, illetve az esetleg hátrányos indulási helyzetben lévőknek az esélyadást, a felzárkózás lehetőségének biztosítását. Ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson, szükség van az ismeretek elmélyítésére, a képességek, készségek begyakorlására, melyhez elengedhetetlen az otthoni tanulás. Ennek egyik formája a házi feladat. Célok: Az ismeretek elmélyítése. A képességek kibontakoztatása. A készségek begyakorlása. Feladat: Biztosítani a feldolgozott tananyaghoz illeszkedő folyamatos gyakorlást. Megfelelően előkészített, differenciált, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő legyen. Teljesüljön a szóbeli és írásbeli feladatok megfelelő aránya. Memoriterekre, gyűjtőmunkára hosszabb időt adni. Sikerkritérium: A sikeresen elkészített és megtanult házi feladatok. A gyűjtőmunkák mennyiségének és minőségének javulása. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei: Biztosítsa a folyamatos gyakorlást. A feldolgozott tananyaghoz illeszkedjen. Legyen megfelelően előkészített. Adjon lehetőséget a differenciálásra. Teljesüljön a szóbeli és írásbeli feladatok aránya. Illeszkedjen az életkori sajátosságokhoz. Memoriterekre, gyűjtőmunkára hosszabb időt ad. 219
Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának korlátai: A feladatok mennyisége olyan legyen, hogy ne jelentsen a tanulók számára aránytalanul nagy terhet. Vegyük figyelembe, hogy a tanulók több tantárgyból is kapnak házi feladatot. A feladatok a tanítási órán tanult ismeretekkel megoldhatók legyenek. A hétvégére (péntekről hétfőre) nem adható kötelező írásbeli házi feladat. A házi feladatok elkészítéséhez az alsó tagozatos tanulók a napköziben, a felsősök a tanulószobán tanári segítséget kapnak. 17.3.2.15. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Mérési rendszerünk több összetevőből áll. Az egészség és a fizikai teljesítőképesség egymástól szét nem választható egységet alkotnak, mindennapi életünk állandó elemei, meghatározói. Az orvosi vizsgálatok eredményei a motorikus tesztek adataival összevetve irányadóak. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során leképezhetőek az egyes képességeknél felmerülő hiányosságok. Mérési rendszerünk így átfogó képet adhat tanulóink egészségi állapotáról. Testi fejlődésük nyomon követhető, feljegyzett mérési adataink életük egy-egy momentumára magyarázattal szolgálhatnak. Az így feltárt problémás területek a gyerekek életmódjának ismeretével kiegészítve megfelelő kiindulási alapot biztosítanak az egyén illetve a közösség felzárkóztató, fejlesztő tervének elkészítéséhez. Orvosi szűrővizsgálatok: Az iskolaorvos és a körzeti védőnő által végzett tevékenység, amelynek vizsgálati eredményei fontos információkat nyújtanak a testnevelők számára, egyes esetekben elő-írhatják, szabályozhatják a testnevelés órákon történő részvételt. Motorikus képességek felmérése: Méréseket, minden évfolyamon, tanévenként két alkalommal végzünk. Ősszel: szeptember 30-ig. Tavasszal: május 31-ig. Mérésekre a testnevelés órákon kerül sor, melyeket az osztályban testnevelést tanító tanár végez el. A tesztsorozat összeállításának kritériumai: a tesztek végzése semmilyen egészségkárosító hatást nem válthat ki, feleljenek meg a tudományos kritériumoknak, elsősorban az egészségben meghatározó szerepet játszó összetevőket mérje (szív- és légző rendszeri (kardiorespiratorikus) állóképesség, erő, izomerő állóképesség), legyenek egyszerűen végrehajthatók, minimális eszközt igényeljenek, nemzetközileg összehasonlíthatók legyenek. Tesztek elvégzésének sorrendje: helyből távolugrás sit-up fekvőtámaszban karhajlítás- nyújtás hason- fekvésből törzsemelés- leengedés Cooper- teszt 220
Eredmények rögzítésének módja: A mérés helyszínén, adatlapon, melyet számítógépes feldolgozás követ. Az adatlap táblázatos formában rögzíti a mért eredményeket, úgy hogy azok össze-hasonlíthatóak legyenek a más időszakokban rögzítettekkel. Adatértékelés: Az Oktatási Minisztérium által a fizikai és motorikus képességek méréséhez kiadott segédanyag táblázataiból. Kiegészítő mérések: testmagasság, testtömeg, mellkas kerület, pulzus, bőrredő, Maligen teszt (a mozgékonyság mérése). Eszközszükséglet: öltözők, mosdók, orvosi szoba, elsősegély készlet, testmagasságmérő állvány, mérleg, mérőszalag, ágy, vérnyomásmérő, számítógép, tesztlapok, kérdőív a sportolási szokások feltérképezéséhez. Sikerkritériumok: állóképesség, magasság, súly, az 5 teszt eredményei az országos átlaghoz képest, egészségesebb gyerekek. 17.3.2.16. Világörökség Bevezető Városunkat az ókeresztény emlékek a világörökség részévé tették. Iskolánk pedagógusai feladatuknak tekintik, hogy a Világörökséggé nyilvánított helyszíneket és ezen belül a pécsi ókeresztény emlékeket megismertessék tanulóinkkal. A helyi tanterveinkben, elsősorban 48. osztályos tanulóink számára készített tanmeneteinkben jelennek meg e témák. Természetesen a humán és a földrajz tárgyakat tanítók tudják a legjobban megtalálni a kapcsolódási területeket. Tantárgyi anyagként a világörökséggel történelem és rajz órákon kiemelten foglalkozunk, de ezeken kívül is számtalan lehetőség adódik, így olvasás, magyar irodalom, földrajz, osztályfőnöki, természetismeret, technika, angol, informatika, etika tantárgyak esetében a téma említésére. Szeretnénk, ha iskolánk tanulói rendelkeznének egy többletismerettel: olyan városban élnek és tanulnak, mely a világörökség része, ezt gondozni, őrizni mindannyiunk közös felelőssége! Céljaink A világörökség városában lakó tanulóink ismerjék meg városuk korabeli történetét és lakóit. Történeti áttekintésen keresztül jussanak el a városban található ókeresztény emlékekig. Tudatosuljon bennük, hogy a világörökségi címmel jogok és kötelességek járnak együtt. Lássák be, hogy a műemlékek védelme fontos, ismerjék meg a világörökség védelmének feladatait! Pécs múltja, történelme iránti tisztelet kialakítása, az aktív „tükeség” fejlesztése. Tanulóinknak olyan szemlélete legyen, amely a hagyománytiszteletre építve hozzájárul ahhoz, hogy figyeljenek a jelen értékeire, s hogy fontos ezek átörökítése az utókorra. Érdeklődés felkeltése múltunk iránt. Érdeklődés felkeltése a korabeli emberek életmódja iránt. 221
Az ismeretek megszerzésekor a tanulói tevékenység domináljon! Megszerzett ismeretek kreatív, tevékenység központú felhasználása. Alakuljon ki tanítványainkban: megmutatás, bemutatás, továbbadás hármassága! A világ és Magyarország világörökségi helyszínek megismertetése. Helyünk az Európai Unióban.
Feladataink A világörökség fogalmának, tartalmának bemutatása. A világörökség legfontosabb magyar és nemzetközi szervezeteinek és jeleinek megismerése. A címmel járó előnyök, kötelességek és lehetőségek ismerete. A más tantárgyakban meglévő lehetőségek és kapcsolódások a témához. Pécs ókeresztény emlékeinek bemutatása: személyes találkozás útján, tanulói készítésű tablóról, videóról, CD-ROM-ról, internetről, könyvekből, folyóiratokból, prospektusokból. A megvalósítás formái: tanórák, szakkörök, vetélkedők, otthoni anyaggyűjtés. Sikerkritériumok: Fel tud sorolni magyarországi világörökségi helyszíneket. Látogatja a pécsi világörökségi helyszíneket. Ismer világörökségi helyszíneket. A világörökséghez kapcsolódó tantárgyakban fellelhető a témához kapcsolódás. Tanulói munkák megjelenése a témában: tabló, IKT bemutató, házi dolgozat. A könyvtár állományában fellelhetők a téma kötetei. 17.3.2.17. Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése Cél:
SNI-s gyerekek integrált oktatása. Az adott osztályközösségbe történő beilleszkedés. A tanulási kudarcok csökkentése sikerélményhez juttatás. Kulcskompetenciák fejlesztése. A továbbhaladás feltételeinek megfeleljenek. Feladatok: Az SNI-s gyermek fejlesztésre szoruló területeinek feltérképezése. Éltes Mátyás Iskolaközponttal kapcsolat felvétele. Fejlesztőpedagógus segítségével fejlesztési terv készítése. A gyermekkel foglalkozó pedagógusok együttműködő fejlesztő munkája. A törvényben meghatározott keretek biztosítása. Sikerkritériumok: Társaik általi elfogadás. Sikerélményhez juttatás. Továbbhaladás. Mivel az SNI-s tanulók csoportja folyamatosan változik, ezért minden év szeptember 20-ig ellenőrizzük az érintett tanulók dokumentumait, a fejlesztendő területeket és a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot készítünk, amely a Pedagógiai Program Függelékében kerül elhelyezésre. 222
17.6. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ALKALMAZÁSA A RÁCVÁROSI – ISTENKÚTI ÓVODÁBAN 17.6.1. Bevezető 17.6.1.1. A Rácvárosi és Istenkúti óvodák sajátos jellemzői A Rácvárosi Óvoda Pécs város nyugati részén egy öreg városrész és egy épülő, új összeolvadásának mezsgyéjén található. Előzőekből fakad sajátossága, hogy egymás mellett van jelen a régi és az új. Rácváros és Patacs - régi szőlőtermelő vidék - apró, eldugott dűlőiből és a most épített, egyre bővülő új lakótelepről egyaránt érkeznek hozzánk a gyermekek. Az óvoda épülete műemlék jellegű, 1904-ben épült. Óvodaként az 1940-es évek végétől működik. Az önkormányzat több óvodát egy igazgatás alá hozó döntésének következtében 1995-tól a Magyar Lajos úti Óvoda intézményegysége lett. Kezdetben csak 1 csoportban, napjainkra 3 vegyes életszervezésű csoportban folyik a nevelőmunka. Az Istenkúti Óvoda eredetileg önálló óvodaként működött 4 évig. 1972-ben adott engedélyt Pécs Város Tanácsa egycsoportos óvoda építésére. A mellette bővülő, építkező iskolával és a Művelődési házzal többcélú intézménnyé vonta össze a Tanács 1976-ban és vette fel az Istenkúti ÁMK elnevezést. 1978. december 1.-től a szülői igények biztosítására az iskolaépületben még 1 csoport részére biztosítottak helyet. 1982. év decemberében az óvoda saját konyhájának átalakításával újabb 1 csoport elhelyezésére nyílt alkalmunk. 1998. augusztus 1.-től az iskolában működő csoportot megszüntették, s így az óvoda épületében két vegyes életszervezésű csoport befogadására van azóta is lehetőségünk. A 1997-98. tanévtől a Közgyűlés az intézmény-racionalizálás keretében a 297/1997-es (06. 26.) határozatával óvodáinkat, mint tagintézményeket a Rácvárosi iskolához csatolta, Rácvárosi és Istenkúti ÁMK néven. 2002. 07. 01-től intézményeink a Pázmány Péter Utcai Általános Iskola és Óvoda Rácvárosi/ Istenkúti Tagóvodája nevet viselik. 2008. július 1.-től a Mecsekaljai Óvoda Általános Iskola és Középiskola Pázmány Péter Utcai Általános Iskola és Óvoda- Rácvárosi/ Istenkúti Tagóvodája. 2011. szeptember 01.-től Közgyűlési határozat döntése alapján a két óvoda önálló intézményegységként működik tovább Mecsekaljai Óvoda és Általános Iskola, Rácvárosi – Istenkúti óvoda néven. Az óvodai beiratkozások tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy a szülők folyamatosan érdeklődnek óvodáink iránt, férőhelyeinket évek óta maximálisan kihasználjuk, sőt túl is lépjük. Az óvodáinkba járó gyermekek szociokulturális háttere széles kört ölel fel, mind a szakmunkás, az alkalmazotti, mind az értelmiségi réteg családjaiból származnak, sok a kis és középvállalkozó is köztük. A szülők örülnek az óvodák nyitottságának, s annak hogy bevonjuk őket a nevelés folyamatába, és sok a szülőkkel közösen szervezett óvodai program. A városrészek, ahol élünk, jó lehetőséget kínálnak arra, hogy az óvoda falain kívül is vigyük a népszokásokat, még szorosabbá fűzve ez által az óvoda és a családok kapcsolatát.
223
17.6.1.2. Szakmai munkánk alapja A 255/2009.(XI. 20.) kormányrendelet által módosított 137/1996. (VIII. 28.) Korm. Rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról. 1987-1988-ban a Rácvárosi óvoda a „Nevelés játékkal –mesével” minősített program bázisóvodája. A Baranya Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete felkérésére vállalta továbbképzések és bemutatók szervezését nemcsak a város, hanem a megye érdeklődő pedagógusainak is. 1998-tól a Rácvárosi óvoda élére új óvodavezető került, aki a néphagyományőrzés iránt elkötelezett volt. Mivel törekvését a nevelőközösség támogatta az önálló program megírásának lehetőségét választotta a testület. Évkörös néphagyományőrző programot készítettek a Zilahi program módszertani bázisára építve. Az Istenkúti Óvoda dolgozói megismertek több hagyományőrzést, a változatos tevékenységeket fontosnak tartó minősített programot. Ezekből választották ki a nekik legmegfelelőbbet, ami tapasztalataiknak, elképzelésünknek és a mindennapos gyakorlatunknak is megfelelt, érdeklődésüket, feladataikat is tükrözi. A játék és a mese az a két fő tevékenység, amely a gyermekek életkori sajátosságainál fogva a legalkalmasabb a környezeti, szociális és életmódbeli különbségek leküzdésére. A játék valamennyi tevékenységformát magában foglalhatja, ami az óvodás korú gyermekeknek érdekes és fontos lehet. A gyermek ebben él és fejlődik. A nevelőtestület az 1998. februári nevelőtestületi értekezleten döntött az Óvodai Nevelési Országos Alapprogramjából kiinduló, „Óvodai nevelés játékkal és mesével” „B” változatának adaptálása mellett. 17.6.1.3. A közös program készítésének indokai:
1998-2010-ig a két óvoda szoros együttműködésben dolgozott, rendszeresen látogattuk egymás programjait, közös nevelőtestületi értekezleteket, szakmai továbbképzéseket szerveztünk. 2007-től folyamatosan szakmai önképzésen, közös értekezleten meghívott előadóval ismerkedtünk a kompetencia alapú óvodai neveléssel. 2008-tól a családok életében bekövetkezett változások- a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, a sajátos nevelési igényű gyermekek számának fokozatos növekedése illetve törvényi kötelezettségünknek való megfelelés szükségessé tette az integráció kérdésével való kiemelt foglalkozást. 2008-ban a két óvoda testülete közösen szervezte a Néphagyományőrző Óvodák Országos Egyesületének jubileumi X. Országos Konferenciáját. 2009-ben együtt pályáztunk a „Zöld óvoda cím” elnyerésére. Mivel évek óta kiemelten kezeltük a környezeti nevelést, fenntarthatóságra törekvést, környezettudatos magatartás formálását-, a címet mindkét óvoda el is nyerte. Mindkét program kiemelten kezelte az anyanyelvi nevelés fontosságát, a játék elsődleges szerepét a személyiségformálásban. Mindkét óvoda egyre több néphagyományőrző programot szervezett egyre magasabb színvonalon, egyre több tapasztalattal az óvoda falain kívül is víve a néphagyomány ápolást-, közművelődési faladatot is vállalva a város életében. Mivel a testületek szakmai álláspontja, módszertani kultúrája egyre közelebb került egymáshoz, a 2010. évben szükséges program felülvizsgálat eredményeképp közös program megírása mellett döntöttünk. Az évkörös néphagyományőrző óvodai program alapján a közös elvek, 224
célok, és feladatok megfogalmazása mellett mindenki megtartja saját, eddig jól bevált módszertani gyakorlatát. A Rácvárosi óvoda a néphagyományőrző tevékenységek prioritását, az Istenkúti óvoda a mese szerepének kiemelt kezelését. Programunk biztosítja a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatását, a gyermekeket megillető jogok érvényesítésének lehetőségét az egyenlő hozzáférés biztosítását. 17.6.2. Óvodai nevelésünk alapjai Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján mindkét óvoda testülete fontosnak tartja, hogy nevelésünk: A gyermeki személyiségből induljon ki, abból a tényből, hogy az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. Az óvodai nevelés a személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok, és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartására kell, hogy irányuljon. A gyermeket különleges védelem illeti meg. A gyermek érdeke mindenek felett áll. A gyermeknek joga van szükségletei kielégítéséhez. A nevelés elsősorban a család joga és kötelessége, az óvoda kiegészítő szerepet játszik Az óvodás gyermek személyiségének teljes kibontakozására a célunk A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés kell, hogy övezze. Óvodai nevelésünk tegye lehetővé és segítse a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatását. 17.6.2.1. Az egyenlő hozzáférés biztosítása Intézményeinkben kiemelt figyelmet fordítunk az egyenlő hozzáférés biztosítására. Ennek folyamata: Kiemelt feladat: Az óvodák felvételi körzetébe tartozó HH-s, HHH-s, gyermekek felmérése A HH-s, HHH-s, gyermekek óvodai felvételének biztosítása
Gyermekvédelmi rendszerről, kedvezményekről való tájékozottság biztosítása a szülők számára Tanköteles korú gyermekek, védelembe vett gyermekek rendszeres óvodába járásának biztosítása
Tevékenység megnevezése: Kapcsolat felvétel a Területi Szociális és Családsegítő Központ dolgozójával, védőnővel. A felvételre jelentkezettek közül a HH-s, HHH-s, igazolással rendelkező gyermekek felmérése, ezek elsődleges felvételének biztosítása. szóbeli és írásbeli tájékoztatás, óvodai jogviszony igazolása,
Határidő:
Felelős/ érintettek:
Minden év beiratko- óvodavezető, gyerzást megelőző hó- mekvédelmi felelős, napja családsegítő, védőnő, családok, Minden évben, a óvodavezető, gyerbeiratkozás időpont- mekvédelmi felelős, jában. családok,
folyamatos
óvodavezető, gyermekvédelmi felelős, családok
Tanköteles korú gyerme- folyamatos kek, védelembe vett gyermekek rendszeres óvodába járásának nyomon követése
óvodavezető, gyermekvédelmi felelős, óvodapedagógusok, családok
225
Kiemelt feladat: Sajátos nevelési igényű gyermekek és egyéb magatartási zavarral, más fejlődésmenettel rendelkező gyermekek együttnevelésének biztosítása,
Tevékenység Határidő: megnevezése: Sajátos nevelési igény, folyamatos MÁS-ság fennállásának felderítése, fejlesztés folyamatának nyomon követése, szakszolgálattal való együttműködés, tárgyi és személyi feltételeinknek megfelelő támogatás megvalósítása.
Felelős/ érintettek: óvodavezető, gyermekvédelmi felelős, óvodapedagógusok, szakszolgálat munkatársai, gyermek, családok
17.6.2.2. Innovatív pedagógiai törekvéseink: Óvodáinkban az óvodapedagógusok nyitott, rugalmas személyisége, folyamatos önművelése és a továbbképzéseken való aktív részvétele biztosítja az innovatív légkör kialakulását és fenntartását. Pedagógiai módszertani törekvéseink, nézeteink eredményeként mindkét intézményünkben kiemelten kezeljük: A fenntarthatóságra nevelés pedagógiájának gyakorlati alkalmazása Zöld óvodai működés fenntartása „Óvodai nevelés játékkal, mesével” alternatív program adaptálása, helyi sajátosságoknak megfelelő folyamatos fejlesztése Évkörös néphagyományőrző program kidolgozása, folyamatos fejlesztése Kompetencia alapú nevelés megismerése, helyi programban való alkalmazása 17.6.2.3.
Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése, nevelése
Az elmúlt években világszerte rohamos változás tapasztalható a társadalmi integráció területén. Ez jelenti egyrészt a sajátos szükségletű személyek általános elfogadását, még inkább a szükségletek figyelembevételét a társadalom legkülönbözőbb területein. Programunkban kitüntetett figyelmet kell szentelnünk a nevelés-oktatás területén megvalósítható módosításoknak, változásoknak. Pedagógiai munkánkban egyre dominánsabbá kell válnia a befogadó, inkluzív hozzáállásnak. Ez utóbbi legfontosabb ismérve, hogy az intézmény aktív a folyamatban, nemcsak hozzájárul a sajátos szükségletű gyermek felvételéhez, hanem különböző intézkedéseket is tesz meghatározott módszertani változásoktól kezdve az objektív akadályozó tényezők minél teljesebb felszámolásáig. Ez az ideális hozzáállás, amely megkönnyíti a sajátos nevelési igényű gyermek beilleszkedését a normál óvodai csoportba. Az integrációs folyamatok sikeressége nagymértékben függ a pedagógusok és a szakemberek folyamatos kapcsolattartásán, információcseréjén. Csak így valósulhat meg a speciális nevelési igényű gyermek beillesztése a társadalomba. Az óvodai pedagógiai tevékenység alapvető elve „…a kisgyermek emberi méltóságának, jogainak biztosítása…a gyermekek egyéni különbözőségeinek tiszteletben tartása, a szereteten, őszinte érdeklődésen és elfogadáson alapuló magatartás, a nagyfokú tolerancia.” (ÓNAP) Óvodánkban a 2/2005. (III. 1. OM rendelet irányelvei alapján integráltan, egyéni és csoportos keretek között látjuk el a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését.
226
A fejlesztés alapelvei: Olyan befogadó környezet kialakítása, ahol az integrációt elfogadja a gyermek a pedagógus, a dajka és a szülő. Olyan tárgyi környezet biztosítása, ahol a sajátos nevelési igényű gyermekek biztonságban nevelkedhetnek. A sajátos nevelési igényű gyermeket a fejlesztés ne terhelje túl – az elvárások igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez. A fejlesztési tartalmak a gyermekek fejlettségének megfelelően: sajátos fejlesztő, korrekciós, rehabilitációs, terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazása és ehhez a legmegfelelőbb szervezeti megoldások biztosítása. A sérülés arányában a sajátos nevelési igényű gyermekben is ki kell alakulnia az alkalmazkodó készségnek, akaraterőnek az önállóságra való törekvésnek. A multiszenzorális fejlesztés alkalmazása, amely magában foglalja a vizuális akusztikus, taktilis, kinesztikus, vesztiburális, mozgásos észlelés és a motoros képességek, beszéd – nyelvi készségek fejlesztése - az a terület, kap nagyobb hangsúlyt ahol a lemaradás észlelhető. Az együttnevelés során a játékban szerzett spontán tanulás, a társakkal való együttműködés, a kommunikáció fejlődési lehetőségének hangsúlyossága, ami az élményen és mintán alapul és elősegíti a szocializációt. Nevelőtevékenységünkkel elősegítjük a derűs, nyugodt tevékeny érzelmi biztonságot adó óvodai életet, mert ezzel hozzá járulunk, hogy képességeiket jobban ki tudják bontakoztatni. A napi tevékenységek során a fejlődés mértékének megfelelően a sikerélmény fokozott biztosítása az integráló környezetben. Célunk: A másságot elfogadó környezet megteremtése, az egészséges és sajátos nevelési igényű gyermekek kommunikációs készségének, részképességeinek fejlesztése, önállóságuknak, alkalmazkodó képességüknek, együttműködésüknek fejlesztése, a szükséges speciális módszerek, terápiás eljárások alkalmazása a sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztése érdekében. Feladatunk: Személyi, tárgyi feltételek biztosítása sérülés specifikusan. Empatikus magatartás, másság elfogadása és elfogadtatása gyermekekkel, szülőkkel. Érzelmi élet gazdagítása (élmények, mintakövetés, szocializáció). Értelmi képességek területén mutatkozó hiányosságok, eltérések csökkentése, kiegyenlítése. Pszichikus funkciók, részképességek fejlesztése. Sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztés differenciált módszerekkel. Egyéni fejlesztés – kétszemélyes kapcsolatban, mikrocsoportosan és makrocsoportosan. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleményében meghatározott diagnózis és javaslat alapján kell elkészíteni a fejlesztés rövidtávú tervét, melynek tartalmazni kell a célokat, feladatokat. Együttműködés a Szakértői Bizottsággal, Pedagógiai Szakszolgálattal (szakvélemény, kontrollvizsgálatok, tanácsadás). Együttműködés a családdal másság elfogadása.
227
A foglalkoztatási forma a napirendben Fejlesztés formája csoportos mikrocsoportos egyéni
Fejlesztés ideje játékidőben szervezett tevékenység utazó gyógypedagógussal, logopédussal, fejlesztőpedagógussal egyeztetett időpontban
A fejlesztő személye óvodapedagógus óvodapedagógus gyógypedagógus vagy fejlesztő pedagógus, logopédus
A fejlesztés jellege spontán tervezett tervezett
A fejlesztés anyaga: a napirendben a helyi program szerinti fejlesztés anyaga, egyéni vagy mikrocsoportos fejlesztés, mely: o logopédia, o tartásjavító torna, o fejlesztési terv szerinti anyag. A fejlesztési tervek elkészítésében (max. 3 hónap) az utazó gyógypedagógus segítséget nyújt. A megvalósítás során felmerülő eredményekről rendszeres konzultáció óvodapedagógusfejlesztőpedagógus – gyógypedagógus között. A székértői vélemények alapján a diagnózis és fejlesztés irányai szerint a pszichológus segíti az óvodapedagógus munkáját. Sérülés–specifikus fejlesztés elvei feladatai az óvodai élet során Enyhe fokban testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek A mozgáskorlátozott gyermek sérült és fejlődésben veszélyeztetett funkcióinak, képességének fejlesztése, korrekciója segítségével a harmonikus gyermeki személyiség kibontakoztatása. A tágabb- szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése az életkornak megfelelő tapasztalatok megszereztetése a megtanult mozgás alkalmaztatása. A gyermekek állapotának megfelelő mozgás és élettér biztosítása az önállóságra nevelés biztosítása. Az óvodai napirend egészét átszövi a mozgásfejlesztés az elsajátított mozgásminták rögzítése és az életkor függő játékos fejlesztés alkalmazása. Törekedni kell, hogy a gyermekekben egészséges én-kép, önbizalom és kudarctűrő képesség kezdjen kialakulni. Esélyegyenlőség alapjainak megteremtésére törekvés a család bevonásával, kompetenciájuk, erőforrásaik aktivizálása. Enyhe fokban látásfogyatékos, gyengén látó gyermek A látássérült gyermek koncentrikusan bővülő spontán ismeretszerzése rendkívül beszűkült – közelebbről kistérben tudják használni látásukat s így tájékozódásuk a világban tapasztalati bázison igen szegényes marad – ezért a nevelésben szükség van a többi érzékszervre hallásra, tapintásra hangsúlyt fektetni. A gyengén látó gyermek gondolkodás és beszédfejlődését a látásos élmények hiányossága jelentősen befolyásolja ezért a környezet vizuális megismertetésében a kommunikációra fokozottan kell figyelnünk.
228
Feladatunk a fejlesztés kiemelt területein belül: Önkiszolgálás terén életkoruknak és sérüléseik mértékének figyelembe vételével önállóság kialakítása, a környezetük megismerése – biztonságos téri tájékozódás - a tapintásos tájékozódásra támaszkodva. Látásnevelés Játékos szituációkba ágyazva – mozgásos és konstruáló játékok során. o építőjátékok (legó, mozaik), o dobójátékok, o horgászjáték, o labdázás, o mozgótárgyak követése különböző irányba (pl. autó, labda, golyó), o állótárgyak követése mozgás közben (pl. labda, kocka, baba körbejárása, ugrálása). Látásélesség óvodáskorban még fejlődő stádiumba van – fejleszthető: mozaik-játék, gyöngyfűzés, színezés, puzzle játék segítségével. A látásneveléshez szükséges a vizuális megismerő tevékenység, pszichikus funkcióinak fejlesztése – a vizuális gondolkodás fejlesztése. Vizuális megfigyelő és megkülönböztető képesség fejlesztése: amely a tárgyak lényeges tulajdonságait kiemelve és az azonosságokat, különbözőségeket megfigyeltetve ismerik meg a gyermekek. o tárgyak csoportosítása, szín, forma nagyság szerint, o párosítási feladatok – különböző alakok, formák, méretek felismerése o eltérések hasonlóságok felismerése tárgyakon, kártyákon ábrákon. o vizuális minták másolása – egyszerűbb, bonyolultabb. Vizuális emlékezet fejlesztése: A látóképesség eredményes használatához könnyen felidézhető képzeteket kell emlékezetében rögzítenie – melyet gyarapítania kell a képzetek mennyiségét és a vizuális emlékezet terjedelmét. Fejlesztő játékok: o memória játékok o dominók o mozaik játékok o logiko o vizuális minta lemásolása, sordísz o egyszerű testmozgás bemutatás utáni lemozgása Vizuális képzelet fejlesztés: A látássérülés miatt a valóságból csak kevesebbet ismerhet meg a gyermek. Az ismeretszerzésben ezért nagyobb szerepe van a képzeletnek, emlékképek felidézésének. Képzelet fejlesztő tevékenységek: o építés o konstruálás o formázás o képalakítás o szerepjátékok Nagymozgások fejlesztése – térbeli tájékozódás a látás felhasználásával – mozgáskoordináció, mozgás biztonság. Finommozgás fejlesztése – kézügyesség fejlesztése, írás előkészítése.
229
A fogási mechanizmusok gyakorlását, a kézmozgások ügyesítését a szem-kéz koordináció fejlesztését a következő játékok segítik: építés, fűzés, vágás, rajzolás, gyűrés, festés, stb. Személyiségfejlesztés speciális feladatai: o Önállóság iránti igény fejlesztése, önkiszolgálás, mozgás és tájékozódás terén. o A környezet a látható világ megismerése iránt az érdeklődés felkeltés. o Valamennyi érzékszerv fokozott fejlesztése. o Akarati tulajdonságok, önbizalom pozitív énkép kialakítására törekvés. o Látássérült gyermek fizikai terhelhetőségének figyelembevétele, szembetegség – szemvédelem megalapozására nevelés.
17.6.2.3.1. Enyhe fokban hallássérült – nagyothalló gyermekek A nagyothalló óvodáskorú gyermek az emberi beszédhang, a környezeti hangok korlátozott felfogására – differenciálására képes. Beszédfejlődése késve – sokszor speciális segítséggel indul meg. A hallássérült gyermekek óvodai nevelésében a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása és fejlesztése az elsődleges feladatunk. A fejlesztésben az óvodai napirendünknek megfelelően hangsúlyt kap a nyelvi kommunikáció megindítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése, a beszédértés, szókincsfejlesztés, a beszédérthetőség folyamatos javítása. A hallásállapottól függően, hallókészülék, adó-vevő készülék használatának alkalmazása. Feladatunk: A kommunikációk során figyelnünk kell arra, hogy közel legyünk a nagyothalló gyermekhez és feléje fordulva beszéljünk. Az óvodástársak számára is mintát adunk a vele való beszédre. A feladatok adása során győződjünk meg arról, hogy a gyermek megértette e mondanivalónk lényegét. A tevékenységek során annyi segítséget adjunk számára, amennyire igazán szüksége van. A hallásfejlesztéskor hangélményhez jutott gyermek figyeljen a hangra- a hallásmaradványt maximálisan ki kell használnunk. A családdal szoros kapcsolatalakítás hogy teljes mértékben bekapcsolódjanak a kommunikációs – fejlesztés rendszerébe-, a hallókészülék használatára szoktatás. Harmonikus személyiség fejlesztésük során törekednünk kell a módosult életvitel elfogadtatására a gyermekkel. 17.6.2.3.2. Az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek Az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek személyiség fejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű örökölt, vagy korai életkorban szerzett sérülésével, vagy funkciózavarával van összefüggésben. A kongnitív funkciók lassabb fejlődése miatt a megértés a nyelvhasználat lassabban alakul ki – s ez a beszédkészség fejlődésében mutatkozik meg – ez által az önállóság kialakulása is lassul. Feladatunk: A gyermek az óvodai életében az élmények és minták alapján a társakkal való együttműködése során a fejlődés biztosítása. A játék adta spontán tanulás és a kommunikációs képesség – a mindennapi érintkezés nyelvi formáinak megértetésének, elsajátítatásának biztosítása. 230
Legyen lehetősége az óvodában folyó valamennyi tevékenységben részt vennie, figyelve a fejlettségére, teherbíró képességére. Az enyhe fokú értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében elsődlegesen a játék adta lehetőségeket kell megragadnunk tudatosan és spontán is. A szerepjátékokban való részvételben kapjanak lehetőséget az egyéniségüknek megfelelően.
17.6.2.3.3. A beszédfogyatékos, súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermekek A beszédfogyatékosság a gyermekeknél megjelenhet a beszédfejlődés kiterjedt és hoszszantartó elmaradásában, a beszédfolyamatosság és beszéd – és hangképzés sérüléseiben. A fejlesztés az anyanyelvi nevelést központba állító, speciális terápiákat alkalmazó intenzív, komplex nevelési környezetben valósítható meg- amely során az anyanyelvi nevelés, mozgás, kommunikáció, illetve vizuomotoros koordinációs készségek fejlesztése történik. Feladatunk: A beszéd beindítása, beszélőkedv felkeltése a kommunikációs készség fejlesztése, szókincs bővítése a logopédus iránymutatásával. Az óvodai nevelés során a gyermek szabad önkifejezésének, közlési vágyával, kapcsolatteremtési készségének elősegítése. Az óvodai kommunikációs környezet a társas kapcsolatok a közös tevékenység mintái és motiválói legyenek a gyermekek fejlődésének. A megvalósítás eredményei a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésében Céljainkat akkor látjuk megvalósultnak ha: A sajátos nevelési igényű gyermekek megkapják fejlődésükhöz szükséges pedagógiai ráhatásokat (eljárásokat) a napirendjük sérülése nélkül biztosítottan. A befogadó csoport tagjai elfogadják a másságot, megkönnyítik sérült társaik beilleszkedését az által, hogy pozitív magatartási minták mutatkoznak meg viselkedésükben. A szülők viszonyulásában megjelennek az empatikus vonások a sajátos nevelési igényű gyermekek és családjaik iránt. Magatartásukban megmutatkoznak a tolerancia jegyei, amely mintául szolgál saját ép gyermekeinknek is. A befogadó gyermek csoport tükrözi a pedagógus által feléjük közvetített pozitív viszonyulásokat – az elfogadást. A pedagógusok nevelési hatásai mérhetőek lesznek a sajátos nevelési igényű gyermekek alkalmazkodó készségének, akaraterejének önállóságának, együttműködésének szintjében. A sajátos nevelési igényű gyermekek állapotában mérhető javulás tapasztalható, amely növeli az esélyegyenlőség javításának esélyeit. Az integrált gyermekcsoport mikroklímájában, valamint a szülői közösségben érzékelhető a pozitív változás. 17.6.2.4. Gyermekvédelem Gyermekvédelem az óvodában Az óvodai gyermekvédelem az óvodai nevelőmunka szerves része, minden gyermekre megkülönböztetés nélkül gondoskodást jelent. Ez a tevékenység elsődlegesen pedagógiai jellegű, 231
mely jelenti egyrészt személyiségük meg-figyelését, valamint érzelmi, akarati, szociális jólétük biztosítását, a gyermeki jogok érvényesítését. A gyermekvédelem rendkívül sokrétű, öszszetett tevékenység, mely az óvodai nevelő- oktató folyamatban preventív, megelőző jellegű. A gyermekvédelemről szóló 1997./XXXI. számú törvény alapelve, hogy a gyermek nevelésére első sorban a családja jogosult és köteles, amelyhez csak segítséget nyújt az állam, illetve az a nevelési- oktatási intézmény, amelyet a gyermek rendszeresen látogat. A gyermek személyigének folyamatos megfigyelésével lehetővé válik a problémák korai felismerése, felderítése. Az általános, minden gyermekre kiterjedő megfigyelésen túl, speciális feladatunk a hátrányos helyzetű, a veszélyeztetett és a nehezen nevelhető gyermekek kiszűrése. Az óvodapedagógus feladata a gyermekvédelem területén A család körülményeinek megismerése (munkanélküliség, nem meg-felelő lakáskörülmények, anyagi létbizonytalanság, gyermekét egyedül nevelő szülő, deviáns élethelyzetek) A szülő és a pedagógus kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapuló együttműködésének kialakítása a gyermek pozitív személyiségfejlődése érdekében A csoportos óvónők véleményezése alapján az óvoda vezetőjével egyeztetve az anyagilag hátrányos helyzetű családok részére hozzá-járulás biztosítása Szülők folyamatos tájékoztatása a törvényi változásokról, segélyezési lehetőségek formáiról Kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal, védőnővel, gyermek-orvossal, Nevelési Tanácsadóval, logopédussal Feltáró munka után a hátrányok kompenzálására szakemberekhez történő irányítás A gyermek állapotának dokumentumokban történő folyamatos nyomon követése (csoportnapló, személyiséglap) Amennyiben indokolt, különböző segélyezési formák, étkezési térítési díjhoz való hozzájárulás vagy mentesség juttatása, illetve segély-kérelmek továbbítása Óvodánk hagyományőrző programja, a programot átható természetesség, nyitottság, természetközelség, az itt dolgozók szemlélete, munkája, olyan közeget, légkört biztosít, hogy a gyermek mindenek felett álló érdekei érvényesülhessenek. 17.6.3. A néphagyományőrző óvodai program, a nevelés játékkal, mesével óvodai program integrációja 17.6.3.1.
Néphagyományőrzés a nevelés folyamatában, az évkör, óvodai életünk mindennapjai, ünnepei
Néphagyományőrzés a nevelés folyamatában Óvodánkban a nevelőtestület szemléletmódjának megfelelően gyermekeink egyéni fejlettségét figyelembe véve, az együttéléshez szükséges szokások alakítását, a gyermekek személyiségének fejlesztését az Évkörös szokásrend gyakorlásának keretén belül kívánjuk megvalósítani. Az istenkúti óvodában kiemelt fontosságú a játék, mese-vers, mint alapvető nevelési eszköz alkalmazása. A program bőséges lehetőséget kínál, nemcsak a népművészet és a szokásőrző jeles napok, hanem a mindennapi élethez kapcsolódó tevékenységek elemeinek gyakorlására, a hagyományos szokásrend értékeinek jelenkori megjelenítésére is.
232
A néphagyományőrzés célja: az óvodai nevelésben is a múlt értékeinek átörökítése, éltetése, a napjainkban is élhetővé, s a gyermekek számára érthetővé tétele. Néphagyományőrző tevékenységek tartalma Játékidőben a természetes anyagok közelsége motiválja a gyermekeket, kíváncsiságából fakadóan nyúl az agyaghoz, gyapjúhoz, bőrhöz, fához. Alkotása során elkészült tárgyak, népi gyermekjátékszerek tovább motiválják tevékenységét, gazdagítják játékát, alkotásra kész emberré teszik. Az óvónők segítség nyújtása közben jó alkalom nyílik a beszélgetésre, a népi mondókák, népmesék, népdalok, népszokások felidézésére. A népszokásokhoz fűzött, az óvónő által elmesélt történetek hatást gyakorolnak erkölcsi ítéleteik alakulására, magatartáskultúrájukra, viselkedésmódjukra. Az udvari játéktevékenység során a természetes anyagokkal való kézműveskedések mellett a népi dalosjátékok, népi sportjátékok játszására is sor kerülhet. Az óvoda udvara, környéke, a séták, barangolások, kirándulások jó lehetőséget biztosítanak a természet, a környezet megszerettetésére, az évszakok változásaiból fakadó időjóslások felidézésére. A gyermekeket a közösen átélt élmények környezetükhöz kötik, amelynek védelmezőivé válhatnak. Az óvónő a folyamatban Az óvónő néprajzi ismereteit folyamatosan bővíti, a tárgyalkotás, a környezetalakítás technikai fogásait elsajátítja, a néphagyományőrzés elemeit a gyermekek életkorának megfelelően gyakorolja az óvodában. A helyi lehetőségekhez igazodóan alkalmazza az évkörös rendezési elvet. Kiválasztja a jeles napokat, a mindennapos hagyományőrző tevékenységeket, a kapcsolódó irodalmi, zenei alkotásokat, népművészetőrző, kézműves technikákat. Megteremti az óvodai nevelés folyamatában a hagyományőrző tapasztalatszerzés feltételeit és lehetőségeit. A napirendben, a játéktevékenységekbe ágyazottan tervezi és szervezi a hagyományőrző cselekvési formákat, majd a családok együttműködő részvételével is megfelelő alkalmakat teremt. A gyermekek és szülők ez által a természethez, a hagyományokhoz való kötődést egyénileg és együttesen is átélhetik, és azokat önmaguk számára újra teremthetik. Céljaink, feladataink sikeresen valósulnak meg, ha: Ha a néphagyományőrző szellemben nevelkedett gyermekek alkotó kölcsönhatásban élnek a természettel, ráéreznek arra, hogy a világot alakítani képesek. Megismerik a közös alkotás örömeit, a múlt értékeit, a környezetért érzett felelősséget, érzelmileg gazdagabbá, értelmileg fogékonyabbá válnak. Megalapozódnak bennük a környezet, a hagyományos értékek, a haza iránti szeretet. A néphagyományőrző tevékenységeket tartalmilag és időrendileg egységes rendszerbe foglalja, évszakonkénti rendezésben az Évkör. Az évkör A természet szüntelen körforgásában a napok mellett az esztendő a legkerekebb időbeli egység. Az ember felismerte, hogy eme változásoknak időről időre, visszatérő rendje, ritmusa van, és érzékelésből származó hite és meggyőződése szerint rítusaival részt is vett a változásokban, a téli-nyári napfordulásban és a tavaszi-őszi napéjegyenlőség szokásaiban. Így a vál233
tozáspontok fokozatosan ünneppé nemesedtek, s szinte kivétel nélkül a pogány ünnepek helyébe léptek: Karácsony, Húsvét, Pünkösd, stb. Erről tanúskodik egy Galga - menti találós mese is. Kerek Isten fája Szép tizenkét ága Szép tizenkét ágán Ötvenkét virága Ötvenkét virágán Három arany alma Ki ezt kitalálja Hull az áldás arra. A kerek Isten fa egy esztendő, a tizenkét ág a tizenkét hónapot, az ötvenkét virág a heteket jelenti. A három arany alma pedig a három nagy ünnepet. Az évkör szokásainak és ünnepeinek gyermekjátékainkban megjelenő kulturális formáival szeretnénk megéreztetni gyermekeinkkel az idő ciklikusan ismétlődő körkörös rendszerét. Az évkörös szokásrend névünnepekhez fűződő hagyományokat, a pogány ünnepek helyébe lépett keresztény ünnepek szokásait, a gazdasági év fordulataihoz fűződő szakrális cselekvéseit (vetés, aratás, szüret) jelenti. Az életérzés, amit ilyenkor átélünk, gyermek és felnőtt számára egyaránt ismerős. Az évkörben megtalált jeles napokhoz, névnapokhoz, ünnepekhez kapcsolódó népszokásokkal, népmesékkel, mondákkal, legendákkal, énekekkel, rigmusokkal, mondókákkal, gyermekjátékokkal ismerkedünk meg. Mindegyikkel ott, ahol helye és ideje meghatározó. Naptár-csere ideje, Véget ér az év. Sorakoznak névnapok Hemzseg annyi név! Flórián a tüzet oltja, Mátyás meg a jeget oldja, Bogyót szemel Borbolya, Orsót perget Orsolya, Ballag Péter, Pál a ködben, Márk ingéből madár röppen, Margit kertben kerepel, Szép Magdolna szüretel, Segít néki Lőrinc, Klára, Bertalan a vesszőt vágja, (némelyiket rég tudom, Másikat most álmodom, Olyikat rosszul jelentem, Majd megtréfál ő is engem). Naptár váltás évszaka Orion ragyog; Boldog, ki úgy változik, Mint a csillagok. /Weöres Sándor: Csízió /
234
Ősi kultúránkban a felgyülemlett tudást mindig beágyazták az életről szóló történetekbe – amit átadtak a későbbi nemzedékeknek – melyek magukkal ragadták a gyerekeket és megtanították nekik az élet fontos tanulságait. A természet szeretetére nevelést már az óvodában el kell kezdenünk. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy abban méltó helyet kapnak hagyományaink, a népi kultúra, mert az átörökítés folyamata nem szűnhet meg. Ha egy nép szereti saját kultúráját, elfogadja nemzeti értékeit, akkor védi, óvja, megbecsüli azt a környezetet, amelyben él. Néphagyományaink, a jeles napokhoz és névünnepekhez fűződő szokások az élet szépségét és megbecsülését hirdetik. Őszi ünnepkör Szeptember- Szent Mihály hava Szeptember 1. Egyed Szeptember 3. Lőrinc Szeptember 8. Mária Szeptember 21. Máté Szeptember 29. Mihály Október- Mindszent hava Október 4. Ferenc Október 8. Magyarok Nagyasszonya Október 15. Teréz Október 18. Lukács Október 20. Vendel Október 28. Dömötör November- Szent András hava November 1. Mindenszentek November 2. Halottak napja November 11. Márton November 19. Erzsébet November 25. Katalin November 30. András - Advent kezdete
Téli ünnepkör December- Karácsony hava December 4. Borbála December 6. Miklós December 13. Luca December 24. Ádám, Éva December 25. Karácsony December 26. István December 27. János December 28. Aprószentek December 31. Szilveszter Január- Boldogasszony hava Január 1. Újév Január 6. Vízkereszt, Három Királyok napja Január 18. Piroska Január 20. Sebestyén Január 21. Ágnes Január 22. Vince Január 25. Pál Február- Böjtelő hava Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony Február 3. Balázs Február 6. Dorottya Február 14. Bálint Február 19. Zsuzsanna Február 22. Üszögös Szent Péter Február 24. Mátyás, Farsang – mozgó nap
235
Tavaszi ünnepkör Március- Böjtmás hava Március 4. Kázmér Március 12. Gergely Március 18. Sándor Március 19. József Március 21. Benedek Március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony Április- Szent György hava Április 1. Bolondok napja Húsvét („Vándorló” ünnep) Virágvasárnap Nagypéntek Nagyszombat Húsvét vasárnap Húsvét hétfő Április 14. Tibor Április 24. György Május- Pünkösd hava Május 1. Ősi tavasz ünnep Május 4. Flórián Május 12. Pongrác Május 13. Szervác Május 14. Bonifác Május 23. Orbán Pünkösd „Vándorló” ünnep, húsvét utáni 8. vasárnap
Nyári ünnepkör Június- Szent Iván hava Június 8. Medárd Június 13. Antal Június 24. Iván Június 26. János, Pál Június 29. Péter, Pál Július- Szent Jakab hava Július 2. Sarlós Boldogasszony Július 11. Dániel Július 22. Mária, Magdolna Július 25. Jakab Július 26. Anna Augusztus- Kisasszony hava Augusztus 5. Havi boldogasszony Augusztus 7. Donát Augusztus 10. Lőrinc Nagyboldogasszony Augusztus 24. Bertalan Augusztus 29. Keresztelő Szent János
236
Óvodai életünk mindennapjai, ünnepei A környezetvédelem és a természetvédelem jeles napjai Március 22. A víz világnapja Március 23. Meteorológiai világnap Április 18. Műemlékvédelmi világnap Április 22. A Föld napja Május 10. Madarak és fák napja Június 5. Környezetvédelmi világnap Június 9. Országos parlagfű mentesítő nap Szeptember 23. Takarítási világnap Október 4. Az állatok világnapja Október 21. Földünkért világnap Nemzeti ünnepeink Március 15. Október 6. Október 23. Az emberélet fordulói, ünnepei Születésnap Anyák napja Gyermeknap Nagyok búcsúztatója, faültetés Évzáró 17.6.4. Nevelési felfogásunk, céljaink, feladataink 17.6.4.1. Nevelőtestületünk nevelési felfogása: Meggyőződésünk, hogy gyermekeink kiváltsága, hogy nemzetünk éltető hagyományait megismerje, ezekről pozitív élményeket szerezzen, gyakorlásuk által hiteles, követendő mintákat kapjon. A gyermekek, családtagjaik, az évkör szokásrendszerének gyakorlásán keresztül olyan visszatérő élményeket élnek át, melyek otthonukhoz, szülőföldjükhöz kötik, életre szóló útravalót kapnak. Programunk az óvodáskorra egyedülállóan jellemző érzelmi fogékonyságra és sajátos aktivitásra alapoz. A gyermekek játéka, amely ebben az életkorban legfőbb sajátosságuk, ami örömet és boldogságérzetet ad, jól ötvözhető a néphagyomány ápolással, természetszeretettel, az istenkúti óvodában a komplex fejlesztő munka keretét adja. Az anyanyelvi nevelés, mesélés, verselés, mondókázás mindennapos tevékenység óvodáinkban, az istenkúti közösségben azonban a fejlesztő munka leghangsúlyosabb eszköze. Egyik helyi sajátosságunk, hogy állandó kapcsolatot tartunk fenn a természettel, sokat tartózkodunk a szabadban, sétálunk, játszunk, óvjuk – védjük a minket körülölelő természeti környezetet. Másik helyi sajátosságunk a néphagyományok ápolása, továbbörökítése, őrzése. Hisszük, hogy csak ily módon tudjuk a természettudatos óvó –védő, értékekre figyelő magatartás alapjait lefektetni.
Óvodáink közössége mottójának tekinti Kósa László - Szemerkény Ágnes: Apáról fiúra egyik gondolatát. „Mindenkinek van szülőhelye, de ezt nem mindenki vallja szülőhelyének. A szülőhely eleven kapcsolatok híján semmitmondó puszta név marad. A szülőföld többet jelent. Életre szóló élményekkel kapcsolódunk hozzá, a valahová tartozás biztonságérzetét nyújtja. A bontakozó értelmű kisgyermeknek a szülőföld jelenti a világ közepét. Innen vezetnek az utak sugarasan a távolba. A szülőföld, összefügg az anyanyelv, a család, a pajtások, az ember magára találásának felejthetetlen élményével.” Nevelőtestületünk szemléletét az alábbi értékek határozzák meg: Eszmei értékek:
Ember gyermek központúság
Erkölcsi és közösségi magatartás értékek: az „én” tisztelete, udvariasság, másság elfogadása, nyitottság, őszinteség, szeretet, felelősségtudat, a család, a haza tisztelete, szeretete
Kulturális értékek:
az ember és környezet harmóniája, a hagyomány tisztelete a kultúra iránti érzékenység az élő és élettelen környezet védelme az „élet” tisztelete
17.6.4.2. Nevelési céljaink:
Gyermekek harmonikus fejlesztése az évkör szokásrendszerének gyakorlásával. A gyermekekben a hagyományok és a természet iránti fogékonyság megalapozása a népi játékok, játék és mese szimbolikus nyelvén keresztül. Kiemelten kívánjuk kezelni az irodalmi nevelés eszközeivel, -mindennapos mesélés, verselés, dramatizálás,- az anyanyelv, beszédkultúra fejlesztését. A néphagyomány ápolás és a természet szeretet átörökítése a gyerek érzelmein át a családi nevelést kiegészítve, az eltérő fejlődési ütem, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével. A természeti és környezeti értékeink iránti tiszteletre nevelés, az otthon, óvoda, a lakóhely, szülőföld és a hozzájuk kapcsolódó személyek; szülők, óvónők, az itt élő emberek, megismerése vezethet el oda, hogy a gyermek később egyértelmű és semmi mással öszsze nem téveszthető fogalomként értse mi a hazaszeretet. További törekvésünk, hogy az óvodai élet folyamatában alakuljanak azok a készségek, jártasságok, melyek képessé teszik a kiegyensúlyozott együttélésre, s majd a kiegyensúlyozott iskolai élet elfogadására.
17.6.4.3. Gyermekkép „… Nézd, de nagy a családfám! Ott csücsülnek az ágán: Kisszülém meg nagyszülém, Dédszülém meg ükszülém, Szépszülém, az őseim: Ők az én gyökereim. 238
Én belőlük fakadtam, Rügyeikből pattantam, S itt az édes anyaföldbe Kapaszkodom gyökerükbe.” Nagy áldás volt régen a gyermek a családban: úgy tartották, hogy vele napocska, csillagocska született a Földre. Ezt a sugárzó kicsi lényt nevelőkre bízták, hogy szeressük, neveljük, gondozzuk, lehető legjobb tudásunk szerint. Szeretnénk a gyermeket éppen gyermekségükben megerősíteni: a szülőkkel karöltve biztosítani a boldog, önfeledt, szabad gyermekkort. Felelősséggel a gyermek életét olyan alapokra helyezni, hogy majdan egészséges, igazságkereső, önmagukat vállaló, dönteni és szeretni tudó emberekké váljanak. A gyermek, aki ártatlanságával, tisztaságával megrendít bennünket, felnőtteket, aki nyíltságával és őszinteségével a gyűlöletet szeretetté, a viszálykodást békés nyugalommá képes változtatni, olyan kincs számunkra, hogy őt nevelni és tanítani csak nagyon nagy felelősséggel és elhivatottsággal lehet. ”Szentnek kell tartanunk a gyermek érintetlen lelkét, amit abba ültetünk, minden próbát kiálljon. Ha rosszat ültetünk bele, megmételyezzük egész életére… S ha jó magot ültetünk bele, egész életében virágzik.” Óvodáink befogadó légkör megteremtésével biztosítják a nemek közti esélyegyenlőséget, az előítélet-mentes egyenlő hozzáférést. Az óvodai életbe való befogadást, az óvodai beíratást követően a szülőkkel együtt, a nevelési év során folyamatosan tervezzük, figyelembe véve a gyermekek egyéni szükségleteit. 17.6.4.4. Óvodakép „Keresem minden gyermek titkát és kérdezem Hogyan segíthetnék abban, hogy önmaga lehessen.” J. Korczak Óvodánk a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye. A családi nevelés kiegészítője, a gyermekek 3. életévétől- férőhely esetén 2,5 éves kortól- az iskolakezdéshez szükséges fejlettség eléréséig- legfeljebb 7. életév betöltéséig. Óvó – védő, szociális, nevelő,– személyiségfejlesztő funkcióval bír. Célunk a gyermekek személyiségének kibontakoztatása, optimális fejlesztése az egyéni életkori sajátosságok figyelembevételével. Olyan óvodát szeretnénk, ahol a gyermekek: Biztonságban vannak, szívesen járnak hozzánk Jól érzik magukat, sokféle tevékenységet kipróbálhatnak Élményekkel telve mennek haza Fejlődésük érzékelhető, az óvodapedagógusok által vezetett személyiséglapokon, nyomon követhető A szülők: Aktívak, együttműködőek gyermekeik érdekében Nevelési elveinket és gyakorlatunkat irányadónak tekintik Részesei az óvodai mindennapoknak Jó, kedvező tapasztalataikat továbbadják
239
Ennek érdekében mi dolgozók: Elfogadó, befogadó, bizalommal teli, szeretetteljes, nyitott légkört teremtünk, napi gyakorlatunk mindig a gyermekek személyiségéhez igazodnak, biztosítva sokszínű tevékenységeket a szabad játékot. Nevelő munkánk türelmes, következetes, nyugodt, kreatív, érdeklődő, körültekintő A pedagógiai tevékenységrendszer és a tárgyi környezet segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását Emberi kapcsolatainkban példaadóak, toleránsak vagyunk Őszinte, probléma felvető magatartásunkkal a kritika, önkritika egészséges arányával hozzájárulunk a közös eredményekhez Amennyiben óvodánkba hazájukat elhagyni kényszerülő gyermekek jelentkeznek, biztosítjuk számukra az önazonosságuk megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integrációt. 17.6.4.5. Az óvodai nevelés feladatai, tevékenységei 17.6.4.5.1. Az egészséges életmód kialakítása A helyes életritmus kialakítása a családban már a születéssel megkezdődik. Az óvoda erre építve alakítja ki a gyermekben az egészséges életvitel utáni igényt. Az egészséges testi, lelki, szellemi fejlődésnek alapvető feltételei a rendszeres, ugyanabban az időben végzett cselekvések, melyek a gyermek számára biztonságérzetet nyújtanak. Az egészséges életmódra nevelés célja: A gyermek testi szükségleteinek kielégítése során, olyan egészség- és test- kulturális magatartáskészségek, szokások megalapozása, melyek az egészséges életvitelhez szükségesek A családok egészséges életvitelének segítése, életmódbeli szokásaik pozitív befolyásolása gyermekeik egészséges nevelése érdekében, szükség esetén szakemberek bevonásával Az egészséges életmód formálás lényeges célja a megelőzés fontosságának felismertetése Élő és élettelen környezet védelme Feladatai: Egészséges óvodai környezet kialakítása Egészségre nevelés, gondozás A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása Az egészséges óvodai környezet kialakítása Cél: A gyermekek egészséges testi, lelki fejlődéséhez szükséges optimális feltételek kialakítása. Az óvoda közvetlen környezetét az óvoda épülete, és az egyéni domborzatú udvar adja. Az óvoda épülete Maga az épület csoportszobákra, és az azokhoz kapcsolódó öltözőkre, mosdókra, a tornaszobára, illetve a felnőttek által használt helyiségekre tagolódik. A csoportszobák falai világosak, barátságosak, és minden szobában található két - három ablak, amely a természetes fény besugárzását, illetve a naponta többszöri szellőztetést bizto240
sítja. A szobák levegőjét – főleg a délutáni pihenő alatt – aromalámpával tisztítjuk. A csoportszobák berendezési tárgyainak kiválasztásakor fő szempont volt, hogy természetes anyagból készüljön (fa, vessző, nád); a gyermekek testi adottságaihoz igazodjanak méretei; illetve, hogy a gyermekek számára is könnyen elmozdíthatók legyenek. A szobák elrendezését igyekeztünk úgy alakítani, hogy elegendő hely legyen a gyermekek természetes mozgáskedvének gyakorlására, ugyanakkor megfeleljen a balesetvédelmi előírásoknak is. A gyermekek által használt játékok, eszközök megfelelő magasságú polcokon vannak elhelyezve a könnyű elérhetőség, illetve azok, gyermekekkel együtt történő tisztántartása érdekében. Az öltözőben találhatóak a gyermekek jeleivel ellátott polcok, és zsákok, melyekben a váltóruhát, váltócipőt és váltócipőt tárolják. Az öltözőben található a szülők tájékoztatását szolgáló faliújság, mely az információkra, aktualitásokra hívja fel a figyelmet. A mosdóban a gyermekek jellel ellátott törölközője, fésűje, fogmosó felszerelése kap helyet. A W.C. helyiségeket válaszfal és függöny határolja, tiszteletben tartva a gyermek személyiségjogait. A tornaszoba padlója csúszásmentes, méretéből adódóan csak kisebb csoportok foglalkoztatását teszi lehetővé. Berendezési tárgyait mozgásfejlesztő eszközök adják. Az óvoda udvara: Udvarunk változatos domborzatú és felületű, megtalálható a sík terep és a lejtő, a füves és homokos, a napos és árnyékos hely egyaránt. Sokszínűsége lehetőséget nyújt a természetes mozgások gyakorlására. Mindegyik udvar részen található homokozó, mely a szabadban végzett játéktevékenységhez biztosítja a feltételeket. A gyermek természetes szükséglete a földdel, homokkal, vízzel végzett tevékenység. Egészségük megóvása érdekében a homokot évente cserélni kell, napi szinte lazítani, locsolni. Az udvar sík területén lehetőség nyílik a gyermekek számára a biciklizésre, rollerezésre és a labdajátékok gyakorlására. A veteményeskert, és a virágágyások rendben tartása, ápolása, minden csoport feladata. Tevékenység közben a gyermekeknek fejlődik testi képességük, esztétikai érzékük, kitartásuk. Az udvar alakítását, formálását, építését, a szülők is tevőlegesen segítik. Egészségre nevelés, gondozás: A gyermek testi szükségletei kielégítése során a szokások alakításához elengedhetetlen a felnőtt mintája, szeretete. Az érzelmi biztonság segíti az önmagát kipróbáló gyermeket az önkiszolgálás tevékenységrendszerében. A néphagyományőrző szemléletű nevelés olyan életrendet kínál a gyerekeknek, amely figyelembe veszi a gyermek fejlődésének egyéni ütemét, és az életrendi tevékenységeket a népi hagyományok eszköztárával gazdagítja. Az egészségre nevelés célja: Az egészség gondozásához szükséges készségek alapozása. Feladatai: Helyes életritmus kialakítás Esztétikus terítés, kulturált étkezési szokások kialakítása 241
A gyermek tisztaságigényének, egészségügyi szokásainak meg-alapozása Az öltözködés a gyermeki önállóságot, ízlésvilágot alapozza A gyermek mozgásigényének kielégítése változatos tevékenységeken keresztül A szabadban eltöltött idő növelésével a gyermekek edzése, ellenálló képességének növelés A gyermekek egyéni alvásigényének kielégítése, nyugodt légkör biztosítása Speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása szakemberek bevonásával
Az egészségre nevelés tartalma: Táplálkozás Testápolás Öltözködés Mozgás Edzés Pihenés A folyamatos napirend rugalmassága és kötetlensége, lehetőséget ad a gyermeknek, hogy saját ritmusa és igénye szerint végezhesse napi tevékenységeit. A napirend mégis biztosít egy keretet, hogy mely tevékenységnek mikor van az ideje, hisz az étkezések (reggeli, ebéd, uzsonna), a mozgás, a kinti játék, a pihenés a napnak mindig ugyanabban a szakában zajlik, s a helyes életritmus kialakítására nyújt lehetőséget. A táplálkozás területén, mivel saját konyhával nem rendelkezünk, nagy hangsúlyt fektetünk a kultúrált, helyes étkezési szokások kialakítására. Fontos számunkra az esztétikus terítés, melyet a gyerekek már maguk végeznek, valamint az étkezés közbeni kultúrált viselkedés szabályainak megismerése, betartása: az asztalnál egyenesen ülünk, lábunk a szék előtt, evés közben nem beszélgetünk, stb. Emellett törekszünk arra, hogy megismertessük a gyerekeket az egészséges táplálkozás fontosságáról, napirendünkbe beiktatva zöldség- és gyümölcsnapokat. A testápolás a gyermek tisztaságigényének, egészségügyi szokásainak megalapozását szolgálja. Testápolás közben a gyermekek utánzással sajátítják el a tevékenységeket, szokásokat, ezért nagyon fontos a felnőttek példamutatása. Az öltözködés a test védelmét szolgálja az időjárás változásaival szemben. A gyermek ruházata a sokféle tevékenység gyakorlásához, az időjárás változásaihoz igazodó, kényelmes, könnyen fel és levehető legyen. A mozgás belső igény, élmény a gyermek számára, melyet felszabadultan, jókedvűen, örömmel végez. A gyerek mozgásigénye egyénileg eltérő. A gyermeki mozgásigény kielégítését változatos tevékenységek biztosítják, mint például a népi mozgásos játékok. Az edzés folyamatában a gyermek ellenálló képessége fokozódik, szervezete alkalmazkodik az évszakok változásaihoz, ezért fontos, hogy a gyerekek minden évszakban minél több időt töltsenek a szabadban. A pihenés a gyermek egyéni alvásigényének kielégítését, testi fejlődését szolgálja. A nyugodt pihenés feltételeinek megteremtése minden óvodai dolgozó feladata: külső zavaró ingerek megszüntetése, a szoba levegőjének cseréje, frissítése. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása: Szelektív hulladékgyűjtés Vásárlási szokások alakítása 242
Környezetükre való igényesség alakítása Energiatakarékosságra nevelés (víz, elektromos energia) Természetes alapanyagú használati eszközök, dekorációk használata
Speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása szakemberek bevonásával: Logopédiai szűrés, foglakozás Pszichológus által egyéni esetvizsgálat, esetkonzultációk pedagógussal, szülővel Többszintű együttműködés a korai fejlesztővel, Nevelési Tanácsadóval Együttműködés, részvétel az Éltes Mátyás Iskola iskolaelőkészítő foglakozásain 17.6.4.5.2. Az érzelmi nevelés, szocializáció biztosítása A hagyományőrző szemléletű nevelés, az óvodáskorú gyermek érzelmi, értelmi fogékonyságára alapoz. A program összetett tevékenységrendszeréből fakadó motivációk, az érdekes élményekkel a gyermek érzelmi életében maghatározó változásokat idéz elő. A népi mondókák ritmikussága, az énekes játékok mozgáselemei, a hangulatőrző népdalok, a népmesék varázslatos világa is sajátos érzelmi hatást hordoznak. Az érzelmi nevelés célja A gyermek biztonságérzetének megalapozása, az önbizalom erősítése, a szocializálódás elősegítése Erősödjön meg az empátiás készsége Az aktív érzékenység alapozása az emberi és természeti környezet hatásaira Erősödjön a gyermek esztétikai-, erkölcsi-, és szociális érzelmei A hagyományőrzés és természetóvás motiváló hatásának éltetése Az óvónő a folyamatban A családi háttér ismeretében törekszünk megismerni, megérteni a gyermek érzelmi megnyilvánulásait. Alkalmat és lehetőséget teremtünk a gyermek pozitív érzelmeinek kiváltására: a testi-lelki szükségletek kielégítésével a felnőttől való függőség csökkentésével tehesse, amire képes: „Én akarom!” „Majd én!” „Én egyedül!” saját fejlődési tempójának követésével: akkor tehesse meg a dolgokat, amikor megérett rá a derűs, biztonságos légkör megteremtésével a „kötődés”- szükséglet kielégítésével a megerősítő, elfogadó magatartással az értékek, élmények nyújtásával. A dajka a folyamatban A dajkai feladatokban mutatkozó technikai-kiszolgáló (szolgáltató) feladatkör mellett egyre hangsúlyosabbá válik az egészségnevelésre való felkészültség, vele együtt: magasabb szintű egészségnevelő-dajka hivatás társadalmi igénye. A dajka az egészségvédő felkészültségével az óvónő pedagógiai segítőtársa lesz az egészségnevelés - egészséggondozás terén. Egészségnevelési feladatai közé tartoznak:
243
az egészségnevelés, egészségfejlesztés, testi épség védelme környezeti, tárgyi feltételeinek biztosítása, az elemi higiénés viselkedésre szoktatás, az egészséges életmód igénnyé alakítása, a szabad, kellemes mozgás, játék segítés a kulturált étkezés biztosítása egészségvédő pozitív mintaadás az óvodapedagógus irányítását elfogadó együttműködés, a szülők mozgósítása, társadalmi akciókra szervezése
A felnőtt-gyermek kapcsolat az óvodás korban alapvető, meghatározó kapcsolat. Arra törekszünk, hogy az óvoda valamennyi felnőtt dolgozójának magatartása legyen határozott, következetes, barátságos, szeretetteljes őszinte, elfogadó, toleráns, a gyermek számára minta érték. Az óvónő és a dajka a kisgyermek természetes igényét, a gondolkodás vágyát, a szabadságvágyát rugalmas viselkedéssel, és kiegyensúlyozott életmód nyújtásával elégítik ki. Tudják, hogy a gyermek akkor fejlődik, ha szeretve érzi magát, mert elfogadjuk olyannak amilyen. Számára fontos az állandó, megbízható, személyes kapcsolat. Az óvónő tudatosan törekszik saját érzelmi kifejezésmódját hitelessé, sokszínűvé tenni, és a gyermeki érzésvilágba való beleélési képességét fejleszteni. Átérzi, hogy a gyermek-óvónő és gyermek-gyermek viszonyát az együttes tevékenységek élményei határozzák meg. Ennek tudatában alakítja a gyermek erkölcsi érzelmeit: szeretet, barátság, tisztelet. Formálja erkölcsi tulajdonságait, mint például a tettrekészség, együttérzés, bátorság. Az óvónő a gyermek intellektuális érzelmeit, - a kíváncsiságot, a rácsodálkozást, a felfedezést, a sikert, az aktivitást- a néphagyományőrzés és természetszeretet hatásrendszerével tudatosan ébren tartja, fejleszti. Segíti a gyermeket azzal, hogy hagyja egyedül dönteni az őt érintő dolgokban, és engedi cselekedni saját kezdeményezéséből. Ez nagyban növeli önbizalmát és belső erejét. Az esztétikai érzelmek kialakításában a harmonikus környezet, a népművészeti alkotások nyújtotta élményekre épít. Népmeséink a legalkalmasabbak arra, hogy az erkölcsi és esztétikai tulajdonságokat élesen megjelenítsék. A népmese egy olyan nyelvi közeg, melyben a kisgyermek biztonsággal el tud igazodni. A népköltészet alkotásainak katartikus élménye (népmese, népdal, legenda, monda) segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) alakulását. Énekes játékaink és gyermekjátékaink önállóságra, önfegyelemre, kitartásra szoktatnak. A gyermek kíváncsisága és nyitottsága révén, ha figyelmét egy kicsit terelgetjük, tapasztalását a világról bővítjük, akkor rácsodálkozik a természetben és az emberi környezetben mutatkozó jóra és szépre, megtanulja tisztelni és becsülni a körülötte lévő Élő Világot. Megismeri szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. Végtelenül fontos, hogy idejében jó mintákat lásson és tanuljon meg, mert ezek döntően befolyásolni fogják későbbi beilleszkedését a társadalomba. Az óvónő fokozza a szülőkben az igényt, hogy felelősséggel vegyenek részt gyermekük testi, érzelmi, értelmi fejlesztésében, felhasználva az óvoda nyújtotta lehetőségeket. Céljaink, feladataink sikeresen megvalósulnak, ha: Az értelmi funkciók integrálódnak az érzelmi átélésekkel A tevékenység, a megismerés öröme gazdagítja a gyermek érzelmeit, ezáltal állandóan aktivitásra készteti A valós világ jelenségeihez, a társakhoz és önmagához való viszony kapcsolatrendszerében megtanulja érzelmeinek kifejezését, kezelését 244
Erkölcsi érzelmei, tulajdonságai alakulnak, erkölcsi értékrendszere megalapozódik Konfliktushelyzetekben társaival egyezkedik, képes az együttérzésre Érzelmi élete kiegyensúlyozottá válik, amely alapul szolgál testi, értelmi, szocializációs fejlesztéséhez, fejlődéséhez
Szocializáció A szocializáció alapja a gyermek biológiai fejlődését segítő, gondoskodó környezet kommunikációs kapcsolatrendszere. A hagyományápoló nevelés visszatérő közös tevékenységei, hagyományai megteremtik az együttélés egyedi kommunikációs kapcsolatrendszerét. A hagyományőrzés sajátos teret nyújt a gyermek szocializálódásához. A játékban megjelenő hagyományápoló tevékenységekben gyakorolja az önkifejezés formáit, a társas érintkezés mintáit, a közös élmények hatására valamit megérez a közösség ősi összetartó erejéből. Ha az óvónő ölelő szeretete átsegíti a gyermeket a kapcsolatfelvétel nehézségein, és mindezt melegséggel teli élmények, társaktól kapott elfogadó jelzések erősítik, a gyermekben létrejön az a biztonságérzet, ami a további szocializálódás alapja. A gyermek ebben az életkorban nem a verbális elemekre, hanem a metakommunikációra érzékeny. Ha a tekintet, a gesztus, a mimika, a testtartás, a térköztávolság összhangban áll a szóbeli közléssel, a gyermekben felébreszti a kipróbálás, az utánzás vágyát, a felnőtt viselkedése minta lesz számára. A szocializálódást segítő nevelés célja, feladatai: Az együttéléshez szükséges készségek, jártasságok formálása, amelyek által alapozódnak a szocializálódáshoz szükséges erkölcsi, akarati tulajdonság jegyek. Már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket. Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolat pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését és én tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek. Az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit, nevelje a gyermeket a másság különbözőségek elfogadására, tiszteletére. Kiegyensúlyozott, boldog gyermekek nevelése. A szocializálódás színterei: A befogadás időszaka Az óvodai mindennapok Az óvodai ünnepek A befogadás időszaka: A gyermekek három-négy éves korukban elszakadnak szüleiktől, édesanyjuktól, s találkoznak egy számukra addig még ismeretlennel: új hellyel, új emberekkel. Az elválás nem könnyű, ezért a legfontosabb feladatunk megteremteni egy bensőséges, szerető, családias légkört, ahová majd szívesen jár óvodásunk. A beszoktatás időszaka sok figyelmet, körültekintést és odaadást kíván tőlünk, mert ez az időszak határozza meg a gyermek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához. A befogadás célja: Az új környezetben a gyermek rövid idő alatt szerezzen olyan biztonságérzetet, mely segíti további szociális viselkedésének alakulását 245
Az óvónő a folyamatban: Az óvodai beíratás az első kapcsolatteremtésre nyíló alkalom, amikor az óvónők találkozhatnak a gyermekekkel, szülőkkel. Az ismerkedés az óvoda épületével, udvarával kezdődik, majd ezt követően az intézményben dolgozó felnőttekkel. A kapcsolat kiépítésének következő lépése, az új gyermekeknek tartott szülői értekezlet, ahol a szülők megtudják, hogy gyermekük melyik csoportba nyert felvételt, tájékoztatást kapnak az óvoda nevelési programjáról, valamint itt nyílik az első lehetőség arra, hogy megtegyük az első lépéseket a konkrét ismerkedés felé. A szülőktől, a gyermekről kapott előzetes ismeretek alapján megegyezés születik a befogadás módjáról (lehetőség van az anyával együtt beszokásra). Az év kezdetén az óvónő a gyermekeket az új társak elfogadására, segítésére hangolja. Az óvodába lépéshez barátságos, melegséget, árasztó környezetet alakít ki, s a „régi” óvodások segítségével fokozatosan ismerteti meg, vezeti be az óvodai élet szokásaiba, mindennapjaiba az új környezettel ismerkedő gyermekeket. Az óvónő az év közben érkező gyermekek fogadásában is körültekintő. Programunk a befogadási időszakot tekinti a családdal való együttnevelés kiindulópontjának. Az óvodai mindennapok A befogadás időszakában szerzett pozitív érzelmi benyomások segítik a gyermeket a szociális tanulás folyamatában. Az óvodáskor ideje alatt a legfontosabb, amit nyújthatunk a gyermeknek, az érzelmi biztonság. Ha a gyermek biztonságban érzi magát, akkor bontakoznak ki a tanulás előfeltételei (figyelem, tudatos észlelés, gondolkodás). Csak úgy nyújthatunk a gyermeknek tökéletes érzelmi biztonságot, ha jó a kapcsolatunk a szülőkkel, nagyszülőkkel is. A közösen átélt élményekkel és a közösen végzett tevékenységekkel megalapozzuk a közösségi nevelés feltételeit. A csoportok szimbólumai, hagyomány és szokásrendszere még jobban elmélyíti a gyermekek összetartozását, együttérzését. Példaadó magatartásunkkal a társak megbecsülésére, és szeretetére neveljük őket. Ápoljuk a gyermekbarátságokat, tiszteljük és szeretjük a perifériára szorult gyerekeket is. Megmutatjuk, elfogadtatjuk és megszerettetjük értékeiket (pl. lehet, hogy sokat verekszik, hangos, állandóan konfliktusba keveredik, de ő az, aki „olyan gyönyörűen énekel, mintha angyalok csengettyűi csilingelnének a hangjában”. Úgy gondoljuk, a gyermekek akkor válhatnak képessé a csoport normáinak, szabályainak betartására, ha kevés, de szükségszerű szabályokat állítunk eléjük. Teret engedünk önérvényesítő törekvéseiknek, mert ez teszi majd őket képessé arra, hogy olyan foglakozást és olyan társat válasszon, amely, és aki mellett boldog és elégedett lehet. A gyermeket el kell juttatni az ÉN- től a TE- ig, és az ÉN -től a MI- ig. Az óvónő a folyamatban: Az óvónő a befogadási időszakban megteremtett bensőséges kapcsolatokat a mindennapok tevékenységformáiban, a gyermek szocializációs fejlődése, fejlesztése érdekében segíti, követi. A gyermekről szerzett benyomások segítik egyéni bánásmódjának megválasztásában. A különleges gondozást, bánás módot igénylő gyermekeket elfogadó szeretettel, példát mutató figyelemmel segíti. Lehetőséget nyújt arra, hogy a gyermek gyakorolja azokat a viselkedési, udvariassági formulákat, amelyek az emberi kapcsolattartáshoz, a csoportban éléshez nélkülözhetetlenek. A közös élményekkel az összetartozás érzését erősíti. A csoportban kialakult biztonságot nyújtó szokásrenddel segít elfogadtatni a gyermekkel a csoport viselkedési szabályait. 246
17.6.4.5.3. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Anyanyelvi nevelés: Az anyanyelvi nevelés áthatja az élet minden mozzanatát, az óvodai élet teljes folyamatában jelen van, annak szerves része. A hagyományőrző szemléletű nevelés tudatosan ráirányítja a figyelmet az anyanyelv szépségeire. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző tulajdonsága, hogy szenvedélyes beszélő. Fontos, hogy mindig meghallgassuk őket. Az anyanyelv fejlesztését elsősorban a népmesék, bábozás, dramatizálás szolgálja, de énekes játékaink líraisága is segíti. A mondókák segítségével tisztítható a magán- és mássalhangzók helyes ejtése, megfelelő artikulációja, a hangkapcsolatok törvényszerűsége. Az anyanyelv jelrendszerét a gyermek a játékos tevékenységek, a társas érintkezések során, utánzás alapján sajátítja el. A beszédtanulást befolyásolja a gyermek ép idegrendszere, a családi, bölcsődei és óvodai környezete. A gyermek óvodába lépéskor különböző szintű anyanyelv- ismerettel rendelkezik. Az anyanyelvi nevelés célja, feladatai: A gyermek beszédkészségének gondozása, fejlesztése Oldott, derűs légkör megteremtése, amelyben a gyermek természetes közlési vágya, kapcsolatteremtő beszédkészsége fejlődik és fejleszthető Az óvónő a folyamatban: Tudatosan törekszik saját és felnőtt környezete beszédkultúrájának csiszolására. Érzi felelősségét, hogy beszédpéldája hat a gyermekre, szülőre, munkatársaira. A metakommunikációval együtt gondot fordít beszédének hangszínére, erősségére és tempójára. Nyitott légkört teremt, melyben könnyen létrejön a kommunikációs helyzet: a szülő, a gyermek szóra nyílik. Fontos a nyugodt, természetes helyzet, ahol teret nyújt a gyerek közlési vágyának, ahol a gyermek nyíltan, őszintén beszélhet arról, ami őt foglalkoztatja. A gyereket sikerélményhez juttatja, a beszédöröm a gyermekre ösztönzően hat. Kultúrált, rövid, pontos megfogalmazással segíti a gyermek beszédértésének alakulását. A gyermek a szóbeli közlés elemeit utánzással sajátítja el, amit az óvónőhöz való érzelmi kötődés megerősít. A testközelség a gyermek elemi szükséglete. A személyes segítségnyújtás közben jó lehetőség adódik arra, hogy a felnőtt beszélgessen a gyerekkel. A beszéd nemcsak az érintkezés, a viselkedés-szabályozás, hanem a gondolkodás eszköze is. A beszéd és a gondolkodás fejlődése szorosan összefügg. A gyermeki gondolkodás szemléletes cselekvő tevékenység, ezért feltétele a szókincs gyarapításának az állandó cselekvés fenntartásának. A program sajátossága, hogy az óvónő a gyermeket tapasztalásos, érzékszervi élményeken át fejleszti, így beszéde a változatos tevékenységek, érintkezések során fejlődik. A játékot, a hagyományőrző és természetszerető tevékenységeket kísérő kommunikációs helyzetek lehetőséget nyújtanak a gyermek differenciált fejlesztésére. A szerep vagy „mintha” játékok párbeszédei, a társasjátékok, a mozgásos játékok szabály megfogalmazásai mellett a népszokásőrző tevékenységek is gazdagítják a gyermek szókincsét. Az óvónő figyelemmel kíséri egyes gyermekek beszédértési, beszédtechnikai szintjét. A gátlásos gyermekeknek játékos segítséget nyújt, a felismert beszédzavarok, hibák esetén a szülővel és az érintett szakemberekkel együttműködik. Napi nevelőmunkájában a gyermek helytelen, rossz kiejtését helyesen ismétli meg, hasonló értelmű mondatba helyezve, nem feltűnően. A kompenzálás mindig egyénre szabott. 247
Az anyanyelvi nevelés szerves része a képeskönyvek nézegetésén keresztül, a könyvek szeretetére, az „olvasásra” nevelés. Az óvoda környezetében megtalálható könyvek (mese, vers, természetismeretek, hagyományápolás) az irodalmi élménynyújtáson túl hozzájárulnak a gyermek esztétikai ízlésformálásához, és lehetőséget nyújtanak az anyanyelvi szókincsük gyarapodásához. Céljaink, feladataink sikeresen megvalósulnak, ha: A gyakori mondókázás elvezeti a gyermeket a beszéddallam, az anyanyelv ritmusának megérzéséhez A mindennapok szokásőrző tevékenységeihez fűződő kifejezések a gyakorlás során valódi tartalmat kapnak A jeles napokat kísérő hangulatfokozást, érzelemelmélyítést kifejező szavak átkerülnek a gyermek mindennapi szóhasználatába Az oldott, elfogadó környezetben a gyermek szabadon fejezi ki önmagát, közlési vágya érvényesül Befogadó és érdeklődő, másokat is képes meghallgatni Élményeit képes elmondani, mondatokban fejezi ki magát Helyesen használja a nyelvtani kifejezésmódokat, ismeri a szavak tartalmát Figyelme, koncentráló képessége fejlődik, gondolkodása fogalmi szintre tevődik Magabiztossága abban tükröződik, hogy szívesen beszél Értelmi nevelés és fejlesztés A sikeres értelmi nevelésnek előfeltétele az érzelmi biztonság, a derűs légkör megteremtése. Szenvtelen, rideg környezetben még a legkiválóbban megkomponált értelmi nevelés hatásfoka is alacsony mértékű marad. A program játékba ágyazott hagyományőrző tevékenységeivel kínálja a gyermeknek a változatos cselekvésen alapuló tapasztalatszerzés lehetőségeit. A gyermek érzelmeiben kommunikál – az értelmi nevelés lényegét itt kell megragadnunk. A gyermek kíváncsiságára és érdeklődésére alapozhatjuk az értelmi fejlesztést. Minél több tapasztalatot szerez a gyermek, annál könnyebben tud környezetében, annak összefüggéseiben eligazodni. Ezért sokszínű és gazdag tevékenységi lehetőségeket kell biztosítani számukra minden nap, hogy a gyermek maga választhasson a tevékenységek közül. Így fenntarthatjuk cselekvési kedvüket, és fantáziájuk szabadabban szárnyalhat. A képzelet, az alkotó képzelet is akkor jön működésbe, ha minél tágabb teret engedünk a spontán szerzett tapasztalatoknak. A tapasztalatokat a gyermek érzékszervei útján szerzi, ezért tartjuk fontosnak az érzékelő, animációs játékot. A gyermek érzékleteit, benyomásait szavakkal kíséri – így beszédkészsége is fejlődik. Jó ha a tapasztalatszerzést élmények kísérik, mert könnyebben megmarad emlékezetében és ezáltal fejleszthetjük a hosszú távú memóriát. Miután elegendő érzékleti és élményalapú tapasztalatot szerez a gyermek, csak aztán bővítjük ismereteit a világról, rendezzük tudását. Mivel az emberi megismerés valamennyi formája a mozgásból alakul ki, ezért az értelmi képességek fejlesztésénél kellő hangsúlyt kell fektetnünk a mozgás fejlesztésére. Az értelmi nevelés célja: A gyermek értelmi képességeinek alapozása, fejlesztése
248
Aktív cselekedtetéssel, az érzelmi hatások felerősítésével eljuttatni a gyermeket a szimbolikus, egocentrikus gondolkodástól a szemléletes, a tapasztalatszerzésen alapuló gondolkodásig, fogalomalkotásig
Az óvónő a folyamatban: Megteremti a gyermek értelmi fejlesztéséhez szükséges optimális feltételrendszer egyensúlyát. A néphagyományőrzés tevékenységeinek szervezése, beillesztése nagy körültekintést kíván, mert az ingerekkel elárasztott gyermek könnyen passzivitásba vonul. A játéktevékenységen keresztül megismeri a rábízott gyermekek egyéni sajátosságait. Megfigyeli, ki mivel foglakozik, mi érdekli, milyen ismeretekekkel, tapasztalatokkal rendelkezik, az értelmi funkciója milyen fokon áll. A gyermekek játékában milyen élmények jelennek meg, amit „mintha” játékukban játszanak. Követi, fejleszti képzeteiket, gyakoroltatja a megismerési funkciókat. Ha szükséges, élményeket nyújt, s olyan érzelmi hatásokat, amelyek megerősítik a cselekvésen keresztül szerzett ismereteket. Megfigyelése során tapasztalatokat gyűjt a gyermek mozgásfejlettségéről: hogyan végzi az egyszerű mozgásokat, a nagymozgásokat, milyen a kéz- szem, szem- láb koordinációja, a finom motorikus mozgások szintje, a test ismerete (jobb, bal irány), a térészlelése. A megfigyelések az egyes gyermek értelmi képességszintjének megállapításához szolgálnak adalékul, ez az egyéni fejlesztés kiinduló alapja. Az óvónő a megfigyelés során, számon tartja azokat a gyerekeket, akiknél nem tapasztalható belső szükségletből fakadó érdeklődés, nem fejtenek ki alkotó tevékenységet, a társas kapcsolatokban nem kezdeményezők. Kialakítja az egyes gyermekekhez igazodó módszereket, amellyel az érintett gyermeket elindítja a fejlődés útján. A program tartalma jó lehetőségeket nyújt, az olyan helyzetekre is, amikor a gyermekek maguk vizsgálódhatnak, megbeszélhetik a jelenségeket. Az óvónő magyarázatkeresésre, elgondolkodtatásra indítja őket, fedezzék fel a világot, éljék át az „aha” élmény örömét. Fontos a motivációs helyzetek átgondolása, és a gyermek értékelése. A pozitív megerősítés hatására megtanul bízni önmagában. Céljaink, feladataink sikeresen megvalósulnak, ha: A hagyományápolás során átélt közös alkotó tevékenységek fejlesztik a gyermek értelmi képességeit, intellektuális élményeket kelt bennük A sikerélmények hatására az emlékezeti bevésés erősödik, és újra átélésre ösztönzi a gyermeket Az érzelmi többlet fokozza az értelmi fogékonyságot A közös beszélgetések során ráérez az együttgondolkodás örömére Alakul kifejező- és problémamegoldó készsége, fejlődik gondolkodása Kialakul szándékos figyelme.
249
17.6.5. Az óvodai élet megszervezésének elvei, az óvoda kapcsolatai 17.6.5.1. Személyi feltételek Munkakörök: Óvodapedagógusok Nevelőmunkát Dajkák segítő alkalma- Takarítók zottak Udvaros karbantartók Óvodatitkár Összesen:
Rácvárosi Óvoda: 6 fő 3 fő 1 fő 1 fő félállású 1 fő félállású 11 fő
Istenkúti Óvoda: 4 fő 2 fő 1 fő 1 fő 8 fő
Az óvodában dolgozó felnőttek összhangban a törvényi előírásokkal, biztosítják a befogadó légkör megteremtését. A dajkák, óvodapedagógusok kiemelten kezelik a rendszeres kommunikációt a gyermekekről- segítve ezzel a gyermekek szükségleteire való folyamatos odafigyelést, egyéni bánásmód biztosítását. Az óvodapedagógusok, és nevelőmunkát segítő alkalmazottak jó együttműködése lehetővé teszi a gyermekek számára nyújtott egységes mintaadást, modellkövetést. Amennyiben óvodáinkba migráns gyermekek is felvételt nyernek, biztosítjuk számukra egymás kultúrájának, anyanyelvének megismerését. 17.6.5.2. Tárgyi feltételek Helységek megnevezése: Csoportszobák száma: Gyermeköltözők: Gyermekmosdók: Felnőtt mosdók: Fogadó előtér: Fejlesztő szoba/ tornaszoba Iroda Tálaló- melegítő konyha Játszóudvar
Rácvárosi Óvoda: 3 szoba 3 öltöző 3 mosdó 2 mosdó 1 előtér 1 szoba 1 iroda 1 tálaló 3 udvarrész
Istenkúti Óvoda: 2 szoba 2 öltöző 2 mosdó 1 mosdó 1 előtér --------1 iroda 1 tálaló 2 udvarrész
Óvodáinkban az óvoda épületét, udvarát oly módon igyekszünk kialakítani, hogy a gyermekek számára biztonságos, kényelmes legyen, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlesztését. Körülményeinkhez mérten a lehető legoptimálisabban lehetővé tesszük mozgás-, és játékigényük kielégítését- szűkös belső tereinket ellensúlyozva sokat tartózkodunk minden évszakban az udvaron. A játékeszközök, egyéb tárgyi felszerelések, mind az udvaron, mind a csoportszobákban a gyermekek számára hozzáférhető módon, de biztonságosan elhelyezve találhatóak. Az óvodapedagógusok megbeszélései, értekezletei, a szülők fogadása- más helységünk híján,- a fogadó előtérben biztosítható. 17.6.5.3. Az óvodai élet megszervezése A gyermekek egészséges fejlődésének biztosítása érdekében ügyelünk a napirendben és heti rendben a párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésére, szervezésére és a gyermekek egyéni szükségleteire. A tevékenységek időkereteinek meghatározását csoportonként és óvodánként rugalmasan a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakításával biztosítjuk. Szem előtt tartjuk a játék kitüntetett szerepét a gondozási feladatok kiemelt fontosságát, a gyermekek önállóságának fejlesztését.
250
A gyermekek fejlődését személyiséglapon dokumentáljuk. Ennek eredménye alapján amely gyermeknél szükséges egyéni fejlesztési tervet készítünk. Munkarendünket úgy alakítjuk ki, hogy az óvoda teljes nyitvatartási idejében, a foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. 17.6.5.3.1. Napirendi javaslat: A gyermekek fogadása. Játék, játékhoz kapcsolódó egyéb tevékenységek. Játékba integrált egyéni, makro- és mikro csoportos tevékenységek (mese, vers, báb, énekzene, énekes játék, mondókázás, mozgás, ábrázolás, kézimunkák, környező világ megismerésére irányuló tevékenységek, séták, ) Higiénés teendők, folyamatos tízórai. Játék az udvaron, séta a levegőn, barangolások. Készülődés az ebédhez, ebéd. Készülődés a délutáni pihenéshez. Mese. Pihenés, alvás. Folyamatos felkelés, uzsonna. Játék hazaindulásig. 17.6.5.3.2. Heti rendi javaslat: Heti rendünk rugalmas, a gyermekek igényeihez, szükségleteihez, érdeklődéséhez alkalmazkodó. A testnevelés foglalkozások zökkenőmentes lebonyolítása érdekében a tornaszoba kihasználtságát koordináljuk. Az óvodai élet tevékenységformái kiegyensúlyozottan jelennek heti rendünkben: Játék Munkajellegű tevékenységek Mozgás, népi mozgásos játékok Ének, zene, népi dalos játékok Mese, vers, népi mondóka Ábrázolás, kézimunka, népi kismesterségek A külső világ tevékeny megismerése 17.6.5.3.3. Az óvoda kapcsolatai Az óvoda a családi nevelés kiegészítő szerepét foglalja magába. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelességes ebben az óvoda kiegészítő szerepet játszik. A gyermek intelligenciája, viselkedése, érzelmi élete, társas kapcsolatai főként a családi minta szerint formálódik. Az óvoda megerősít, korrigál, fejleszt az egyéni sajátosságok figyelembevételével. Ahhoz, hogy nevelési folyamataink, céljaink megvalósuljanak a nevelőmunkánkat szorosan a családokkal együtt, egymást segítve, kiegészítve kell azt megvalósítani. Így érezzük biztosítottnak az „együtt nevelés” elvének létrejöttét, megvalósulását. A néphagyományőrző program megvalósítása során újszerű kapcsolat alakul ki az óvodán belül, a nevelőtestület és a többi munkatárs között, illetve az óvoda és a családok között. A belső és külső kapcsolatrendszer tartalmának bővülése a program egyik éltetője.
251
A nevelőtestület és a többi munkatárs A hagyományőrzés létrehozza a testület sajátos arculatát. A hagyományápoló tevékenység összekovácsolja a közösséget, és igényes munkavégzésre készteti. Az évről évre visszatérő szokások, jeles napok ünneplése a gyermekeket körülvevő felnőttekben is elindítják a várakozás örömét, izgalmát, s ez a gyermekek érzelmeinek kielégítésére motivál. Az óvoda és a család Az óvoda a néphagyományőrzés és az értékteremtés kezdeményezőjeként a hagyományőrzés gyakorlásával új megvilágításba helyezi a család és a közösség biztonságadó szerepét. Igyekszik megteremteni az egyensúlyt a családi és az intézményes nevelés között úgy, hogy kiegészíti, gazdagítja azt. Az óvodában folyó hagyományápolás hatására az egyes családok életmódjában szemléletváltás jelenik meg: magukénak kezdik vallani a múlt értékeit. A családok aktív részvétele során kiderül, minden emberben él a derűs együttlétek, a közös játékok iránti igény. A hagyományőrző szemlélet a kapcsolatteremtés – és tartás hagyományos formáit megtartja, és gazdagítja. Családokkal való kapcsolattartás formái: Szülői értekezlet Fogadóóra Családlátogatás Mindennapi találkozások Kézműves délutánok Közös kirándulások Hagyományápolás Ünnepek Az óvodáink kapcsolattartására minden partnerünkkel a nyitottság és kezdeményezőkészség jellemző. Az óvoda partnerei az óvoda minőségirányítási programjában felsorolva. 17.6.6. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógusok feladatai 17.6.6.1. Játék „… és a játék, út a gyermekek számára annak a világnak megismeréséhez, amelyben élni fognak, amelyet megváltoztatni hivatottak.” M. Gorkij A játék legfontosabb ismérve, hogy önkéntes és szabad. Ez az a tevékenység, amelyet magáért a folyamatért, az azt kísérő érzésekért folytatunk. Rendkívül jól érezzük magunkat benne, mert túllép a mindennapok megszokottságán nincsenek korlátok sem térben, sem időben. Nagy hangsúlyt fektetünk a kisgyermek alapvető pszichikai szükségleteinek kielégítésére, elsősorban a SZABAD JÁTÉKra, figyelembe véve annak feszültségoldó, önértékelés kialakulását elősegítő képességfejlesztő és személyiség formáló hatását. Az egészségesen fejlődő, kiegyensúlyozott gyermek játéka ötletgazdag, elmélyült, nyugodt, örömteli, melyben kellemes élményeit újra átélheti, félelmei, elfojtott indulatai oldódhatnak, vágyai beteljesülhetnek.
252
A játék és a hagyományőrzés kapcsolata: Régen a gyermekek nevelése a több generáció együtt éléséből adódóan nem csak a szülő feladata volt. A nagyszülők, dédnagyszülők a saját gyerekkorukban játszott játékokat átadták, tanítgatták, szórakoztatták unokáikat lehetővé téve a játékok fennmaradását, továbbélését – hagyományt őriztek. Ezzel szemben a ma gyermekei mesterséges világban élnek, mely világban nem tapasztalhatnak valódi, kerek életet, ebből nem kapnak mintát. Az életkörülmények és a családszerkezet is teljesen átalakultak. Eltűntek a nagycsaládok, ahol a nagyobb testvérek a kisebbek példaképei voltak, ahol a nagyszülők bölcsessége és gyermekszeretete kísérte útján a felcseperedőt. És eltűntek a játszó gyermekcsapatok is, ahol az összeverbuválódott különböző életkorú gyermekek egymástól oly sok mindent tanulhattak. A világ mostanában igen-igen rohamosan változik és ezáltal nyilván az ember is másképp szocializálódik. De szocializálódik, aminek alapja a játék, a játék közben alakuló kapcsolatok, az érzelmek alakítása, a normák elsajátítása. Óvodánk vegyes élet-szervezésű, családias légkörű, rugalmas életrendű. Az óvodai nevelés keretein belül folyó hagyományőrzést kívánja folytatni. A szülőföld sajátos kultúráját, annak megőrzését, óvását tűztük ki célunkul. Szülőhazánk és nemzetünk szellemi értékei döntőek jövendő sorsunkra. Ha egy közösségben élnek a hagyományok, nemzedékek folytonosságát alapozzuk meg. Ránk, pedagógusokra vár a feladat, hogy közös örökségünket, a régi korok emberének a természettel való együttélését megőrizzük, és továbbadjuk azokat az értékeket, amelyek a mai világunkat is harmonikusabbá tehetik. Bízunk benne, hogy a népi játékokba, a mondókákba sűrített bölcs megfigyelések, évszázados tapasztalatok belopják magukat a gyermek szívébe és összekötő láncszemévé válunk múlt és jövő között. Törekszünk a játékeszközök készítésének a már ismeretlen játékoknak, népszokásoknak a felelevenítésére. Bővül nevelésünk eszköztára, és színesedik a gyermekek érzelmi élete. A játék feltételrendszere: „Mindenhez van jogom, hát játszom. Föntről gyereknek, lentről embernek látszom.” (Ratkó József)
Nyugodt, biztonságérzetet keltő, szeretetteljes légkör, a toleráns óvónői minta. A hely, amely biztosítja a gyermekek szabad mozgását, biztonságát, megfelelő teret adva kibontakozásukhoz. (csoportszoba, udvar, környék barangolásra alkalmas területei) A játékidő a folyamatos napirendből fakadóan rugalmas. Addig folytatódhat a kedvelt tevékenység, míg a gyermekek számára élményt és örömet adó. A napirendben szereplő egyéb tevékenységek bele simulnak a játék folyamatába, s megszakítják ugyan, de nem tördelik szét. Játékeszközök: játékszereinket programunknak megfelelően körültekintő igényességgel válogatjuk. Igazodnak a gyermekek életkorához, elősegítik a sokoldalú fejlődést, fontos számunkra, hogy fantáziálásra, gondolkodásra, probléma megoldásra serkentsenek. A szobákban állandóan jelenlévő eszközöket a természettől kapott kincsekkel egészítjük ki (falevelek, csuhé, ágak, csutaszár, kóró, csigaházak, kagylók, mákgubó, bőr, gyapjú, stb.). A gyermekek maguk készíthetik el játékeszközeiket: rongybuba, nádi hegedű, nemezlabda, lovas szekér, stb. Így átélheti az „ezt én csináltam” örömét és izgalmát, egyben fejlesztve én tudatát. Az óvodás gyermeknek minden játékfajta gyakorlására szüksége van,
253
végig kell járnia a fokozatokat és ahogy fejlődik időnként vissza is nyúlhat a régihez. (pl.: a hat éves is játszhat gyakorló játékot). A gyakorló játék irányításában lehetőségeinkhez képest biztosítjuk a mozgásteret és mindazokat a játékszereket, eszközöket, anyagokat, amelyek alkalmasak a gyerekek mozgásigényének és manipulációs vágyának kielégítésére. A megfelelő eszközök, anyagok, a csoportszobában és a szabadban is állandóan a gyerekek rendelkezésére állnak. A szerepjáték nevelési szempontból a leggazdagabb lehetőséget nyújtó játékfajta. A gyerekek szerepjátéka tapasztalataikat, ismereteiket, elképzeléseiket és az ezekhez fűződő érzelmeiket tükrözi. Itt bontakoznak ki igazán a probléma helyzetek és a konfliktusok önálló megoldására kialakuló képességek. A gyermek játéka közben ismerkedik a külvilággal, egyben önmagát is tanulja: utánoz, kitalál, kipróbál, kérdez. A gyerek játékában különösen a hozzá érzelmileg közel álló felnőtteket és társakat utánozza. Kedvező csoportlégkörben, megértő, elfogadó, szeretetteljes óvónői magatartás esetén az azonosulás intenzívebb. Törekszünk arra, hogy minden gyerek szerepjátéka egyéni képességeinek legfejlettebb szintjén bontakozhasson ki. A dramatikus játékeszközök ösztönzik a gyermekeket fantáziájuk szárnyalására. Lehetőséget adunk a gyermekeknek arra, hogy mese, vers elmondása után saját elgondolásaik alapján játsszák el a lerövidített mesét, történetet. A bábjátékban a gyerekek közvetlenül nyilvánulnak meg, játéktevékenységük a környezethez való viszonyukat, az átélt cselekvés vagy történés általuk fölfogott tartalmát tükrözik. A gyerek a bábot azért is érzi közel magához, mert az még nála is kisebb, cselekvéseit, sorsát ő irányítja. Minden játék pontos, meghatározott szabályok szerint zajlik. A játék jellegéből következik, hogy fontos a szabályok pontos betartása, a szabályoknak megfelelő viselkedés. A szabályjátékok egyes fajtái főként a gyerekek mozgását, mások elsősorban értelmi képességeiket fejlesztik. Mozgásos szabályjátékokhoz tartoznak: a testnevelési játékok, a dalok és mondókás népi játékok, fogócskák, bújócskák, körjátékok, labdajátékok, mozgásos versenyjátékok. Az értelmi képességet fejlesztő játékok: különböző társasjátékok, képes kirakók, dominók, kártyajátékok, nyelvi játékok.A szabályjátékok kiválasztásánál figyelembe vesszük a gyerekek kívánságait, fejlettségét, a csoport létszámát, a helyi adottságokat, a játék előzményeit. Segítjük a gyerekeket a játék kiválasztásában, vezetésében, a szabályok betartásában. A játék legyen mindig öröm a gyermek számára. A játékok elősegítik a konfliktusok csökkentését (például az agresszívnak tűnő játékok), lehetőséget adnak a gyermekek helyzetéből adódó nehézségek kompenzációjára (pl. a papás-mamás játékok), és feldolgozatlan vágyaik megélésére szerepcserével (amikor a gyenge győz, az erősebb-, a kicsi a nagy felett).
A játék tartalma: A hagyományőrző életmódban is a gyermekek saját elhatározásuk és kedvük szerint játszanak. A játék „klasszikus” tartalma kiegészül népi játékokkal, s ezek új tartalmakkal töltik meg a gyermekek játékát. A játék kicsiben maga az élet; az, amit a kisgyermek felfog és rekonstruálni képes az őt körülvevő világból. Éppen ezért az életre nevelés is a játékból indul ki, és a játék segítségével teljesedhet ki.
254
Az óvónő a folyamatban: Az igazán jó játék kialakulásának fontos feltétele, motiváló ereje maga az óvónő játék iránti fogékonysága, játékra való hajlama, humorérzéke, rugalmassága. Az óvónőt jellemezze a fantáziát serkentő és kíváncsiságot ébresztő derű. Törekedjen a gyermeki személyiség megismerésére, kihasználva a játék adta sokrétű lehetőségeket. Az óvónő elemző képessége, beleérző képessége adjon eligazítást abban, hogy az adott gyermeki játék igényli-e egy újabb ötlet, vagy eszköz adását. Mérlegelje jelent-e tovább lépést, ha a felnőtt bekapcsolódik (nem irányít), és egy-egy apró cselekvéssel, mozzanattal új lendületet adhat, perspektívát kínálhat. Fontos, hogy a felnőtt is szeressen és tudjon játszani, mert kezdetben valódi játszótárs a felnőtt, csak ezután lesz érdekes a társakkal való játék. Az óvónő a hagyományos játékeszközök motiváló hatása mellett gondoskodjon a dramatikus népszokások játékaihoz szükséges kellékekről, hangulati elemekről. Az együttes játékban az óvónő lehet egyenrangú játszótárs, alárendelt – irányított, vagy mintaadó modell is. Az óvónő tartsa tiszteletben a gyermeki önállóságnak a játék szabadságában való kiteljesedését. A játékszabadság nélkülözhetetlen elemei a szabályok is. Segítse elő a szabályok szokássá válását, mellyel megteremti a tevékenység nyugalmát. Tudatosítsa a szülőkben, hogy a játék a személyiségfejlesztés legfőbb eszköze. Céljaink, feladataink sikeresen megvalósulnak, ha: Az átélt játék örömet vált ki a gyermekből, a sikerek és kudarcok kiváltotta erős érzelmek kezelését gyakorolja. A játékkörnyezet derűs harmóniája, áttekinthető rendje ösztönzi a gyerekeket a játékrend betartására. A játék közben felmerülő nehézségek leküzdése során fejlődnek a gyermekek intellektuális képességei. A szituációk létrehozása megmozgatja a gyermekek produktív képzeletét, erősíti szellemi aktivitásukat, beszédkészségüket, helyzetfelismerő képességüket. Közel kerülnek az erkölcsi szokások felismeréséhez, elfogadásához. Formálódik erkölcsi ítéletalkotásuk, viselkedésük. Játékukban a gyermekek felfedezik a másik gyermeket, s alakul a képük önmagukról is. Fejlődik együttérzésük, megjelenik viselkedésükben a kibékülés, vigasztalás, kivárás, alakul kommunikációs készségük. Pontosabbá válik a gyermekek érzékszerveinek működése, fejlődik az észlelés, megfigyelőképesség, önkéntes és szándékos figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás. Fejlődést mutatnak szenzomotoros képességeik, mozgáskészségük, térérzékelésük, nagymozgásuk, ideg-izom koordinációjuk. Képesek az önmaguk által kitalált játék kiegészítőket önállóan, vagy kis segítséggel elkészíteni. Képesek a szerepjátékban való szerepváltásokra, ötleteikkel, elképzeléseikkel gazdagítják játéktevékenységeiket. Ügyesen oldanak meg a játékhelyzetekben felmerülő problémahelyzeteket, konfliktusokat. Fejlődik a gyermekek szellemi aktivitása, beszédkészsége. 17.6.6.2. Vers, mese, népi mondóka „Elindul újra a mese! Fényt porzik gyémánt szekere! Minden csillag egy kereke! 255
Ezeregy angyal száll vele! Jön emberek, jön, jön, az égből Isten szekerén a mese!” Irodalom és néphagyományőrzés A néphagyomány-ápoló irodalmi nevelésben nagy szerep jut - a népszokásokhoz, a jeles napokhoz, ünnepekhez, a természeti jelenségek változásaihoz kapcsolódó – meséknek, regéknek, mondáknak, mondókáknak, szólásoknak, közmondásoknak, találós kérdéseknek, verseknek és dramatikus népszokásoknak. Programunk anyagát javarészt a népköltészet kincsestárából válogatjuk, mert a népköltészet az anyanyelv zenéje és észjárása. Az irodalmi nevelés célja, feladata Pozitív szemléletmód kialakítása a népi kultúra, valamint a néphagyomány ápolás területén A gyermekek szívesen hallgassák a meséket, mondókákat, verseket, és váljanak aktív, érzékeny befogadóvá Legyenek képesek a szokásköltészeti és a jeles napokról, ünnepekről szóló gyermekköltészeti alkotások élményszerű bemutatására Az anyanyelv áthatja az élet minden mozzanatát, a néphagyományőrző programban kiemelt szerepe van A mindennapok egyszerű szóbeli megértésén, közlésén túl, fontos feladat, hogy a tájszavak, régies szavak és kifejezések beépüljenek nyelvünkbe és ismerjük jelentését, gyarapodjon szókincsünk. „Anyanyelvem kedves, drága, fészkelj anyám mosolyába, bevésődve szívbe, fába, be a szívem pitvarába. Magyar nyelvem - szépen szóló Éhséget és szomjat oltó, Dobban lábam, lépek büszkén, Ahogy szólok, - az vagyok én.” Változatos irodalmi élmények nyújtásával, esztétikai élményekre érzékeny, művelt ember váljon majdan belőle. Az irodalmi anyag tartalma: A mese az óvodai nevelés egyik fő eszköze. A mese lüktetése, ritmusa, folyamatossága, képi ereje, hangulata fogva tartja a képzelőerőt. Fontos a lélektanilag jól kiválasztott mese. A mese az egyetlen közlésforma, amelynek segítségével szólhatunk arról, ami leginkább foglalkoztatja a gyermeket a valóságon és a kézzelfoghatón túl. A mese a teljes világ kerek tükörképe. A gyermeknek lelki szükséglete a rendszeres, naponkénti mesehallgatás. Az óvodai élet zajában a csend szigete. A népmesék feloszthatók: Állatmesékre Novellamesékre Tündérmesékre
256
A mondókák jellegzetessége, hogy sajátos tempójuk, ritmusuk, dallamuk, hanglejtésük is funkció közben nyilvánul meg. A mondókáknak két nagy csoportjuk van: Prózai és mondóka jellegű, párbeszédes vagy felelgetős szövegek Énekelt, felelgetős játékszövegek A prózai mondókák főbb csoportjai: Szórakoztató, oktató, nevelő, szoktató mondókák Dajkarímek Természeti és társadalmi környezettel való kapcsolatot tükröző mondókák Társas mondókák Természettel kapcsolatos mondókák, melyben az ősi hitvilág, varázslás szertartásainak nyoma fedezhető fel Állatok hangját utánzó mondókák Állathívogató, köszöntő, bosszantó mondókák Növényekhez fűződő mondókák Csúfolók Mondókák gyermekjátékokban Kiolvasó Játékba hívó Játékot bíztató, csúfoló Cselekménybe ágyazott mondókák Mondókák a jeles napi köszöntő szokásokban Rege, monda, szólások és közmondások, találós kérdések, dramatikus népszokások Az évkörös szokásrend névünnepeihez, pogány ünnepek helyébe lépett keresztény ünnepekhez kapcsolódva építjük be irodalmi nevelésünkbe. Pl.: Szent Erzsébet legendája, Betlehemezés, stb. Nagy magyar klasszikusok, mai magyar és határon túli magyar íróink, költőink gyermekek számára írt meséi, elbeszélései, versei, mondókái is beépültek az irodalmi nevelés anyagába. Fontos a helyes arányok megtartása. A dramatizálás és bábozás eszközrendszerével tudjuk színesebbé, élményszerűbbé tenni az irodalmi nevelés anyagát. Az óvónő a folyamatban: A jó mesélő ma is azt az illúziót felidézni, mintha megtörtént eseményeket keltene életre belső vizualitással. A képzeletbeli képeket láttatja meg. Azé a mese, aki életre kelti, életet lehel belé. Az óvónő az irodalmi kezdeményezést kötetlen formában szervezi, feladata: Átgondolt meseválasztás (fejből mondható, jól előadható mese választása) Tudatos ütemezés Állandó idő és hely biztosítása Mindennapos mesélés A drámapedagógiai szemlélet jegyében segíti a gyermekek önálló dramatizálását, bábos kezdeményezését. A gyermekek által használt könyvek, hangszerek, bábok, kellékek állandó helyének kialakítása Fontos feladata a nevelőnek a biztonságot adó, családias, szeretetteljes légkör megteremtése, melyben a gyermek biztonsággal indulhat el a képzelet, a mese, vers birodalmába, oda, ahol ebben az életkorban a legjobban érzi magát. 257
Az irodalmi nevelés olyan segítségével erősítse a gyermekek értelmi, érzelmi alapjait. Vegye figyelembe az óvónő a fejlesztés során az egyéni érés ütemét, a család szociokulturális hátterét, irodalmi, művészeti érdeklődését. Céljaink, feladataink megvalósulnak, ha: Természetes hanghordozással, ritmust érzékelve, tiszta kiejtéssel beszélnek, adják vissza a megismert verseket, meséket. Önként, szívesen hallgatnak irodalmi kezdeményezést, és önállóan el tudják mondani amit hallottak. Érdeklődve forgatnak könyveket, és a könyv értékké válik számukra. Maguk is szívesen mesélnek. Használják a népmesék, mondókák szavait, népi kifejezéseket. Kezdeményeznek dramatizálást, bábozást. Képesekké válnak maguk is mesét kitalálni. 17.6.6.3.
Népi dalos játékok, ének, zene
„Az óvodával, annak zenéjével foglakozni nem mellékes kis pedagógiai kérdés, hanem országépítés.” Kodály Zoltán A néphagyományőrzés és a zene kapcsolata A népi mondókák, népi játékok, a népdalok, hozzátartoztak az emberek mindennapjaihoz, fennmaradniuk is ezért sikerült. Munkájuk egyhangúságát énekléssel oldották fel, sokszor érzelmeiket, örömüket, bánatukat is eképpen fejezték ki. Minden népzenei nevelésnek saját néphagyományából kell kiindulnia. A néphagyomány ápolása ebben az életkorban kétszeresen indokolt. Egyesít, a gyermek észrevétlenül tanulja meg a mondókákat, gyermekdalokat, mint az anyanyelvét. Másrészt, mert a néphagyomány a zenét a szöveg és a dallam tökéletes egységében tárja a gyermek elé. A program erre a néphagyományra építkezve alakítja ki zenei nevelését. A zenei nevelés célja, feladatai: Az énekes játékok, a zene megszerettetése, a szép tiszta éneklésre való szoktatás A gyermek zenei hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének fejlesztése Játékos zenei alkotókedvük ösztönzése Az esztétikai, zenei ízlés és mozgáskultúra formálása A zenei nevelés tartalma: Népi mondókák Pentaton karakterű, 6 hangterjedelmű népi dalos játékok Zenehallgatás dalanyaga (hangulatokat, érzelmeket közvetítenek, mintát nyújtanak) Énekes népszokások Készségfejlesztés zenei elemei A mondókákat – népünk költészetének legbűbájosabb tartományát – évszázadokon át mezítlábas lánykák és fiúcskák alkották, vagy ha szüleiktől, nagyszüleiktől hallották, akkor a maguk észjárása szerint alakították, csiszolták, gazdagították és szájról – szájra átadva napjainkig megőrizték mindannyiunk számára. A mondóka (dallam nélküli, ritmikus, mozgásos) elsajátítása egyetlen központ a bal agyfélteke fokozottabb fejlettségét kívánja. 258
Az énekes játék segíti a szocializációt, mert egy időben, egyszerre cselekszünk. Egy mosoly, egy gesztus, egy szerepválasztás is elég a kapcsolat felvételére. A csoporthoz tartozás biztonságos érzése (a kör legteljesebb védelme) az egyéni felelősség a közös éneklésért, szép mozgásért, növeli a gyermek társai iránti vonzalmát, kapcsolat igényét. Az énekes játék, a testi fejlődést, a mozgás összerendezettséget, fegyelmezettséget is természetes módon segíti. A gyermeknek kialakul harmonikus, ritmikus mozgása, ami a tánc alapja. Feladatunk minél több közös, emberi közelségű kapcsolattal zenei örömöt szerezni a gyermeknek. Az óvodában játszható énekes népszokások Azok az énekes népszokások fordulhatnak elő az óvodában, amelyek megfelelnek a gyermek életkori sajátosságainak, kapcsolódnak az évszakok változásaihoz, az évente visszatérő naptári ünnepekhez. Nem a szereplés, hanem a játék öröme, egyedi íze ami indokolja ezeknek az énekes népszokásoknak az éltetését. Ilyenek: Lucázás, pásztorjáték, farsang, kiszebáb, lakodalmas, komatálazás, Szent György nap, pünkösdölés, szüret. A néptánc az óvodában, a gyermekjátékokban előforduló egyszerű táncos mozgások, változatos játékmozdulatok és térformák kényszer nélkül fejlesztik a gyermekek ritmusérzékét, mozgását. Előkészítik a későbbi néptánc tanulást. A hangszerekkel való ismerkedés különleges izgalmat és élményt jelent a gyermekeknek. A hangszerhasználat a zenei készségfejlesztésben fontos szerepet játszik. Lehetőség nyílik a népi hangszerek megismerésére, készítésére. Ilyenek: köcsögduda, doromb, citera, hegedű, lopótök duda, dob, levélsíp, nádsíp, cserépsíp, fűzfa síp, furulya. A gyermekek által önállóan elkészíthető: dióhéj pengető, kukorica hegedű, dob, csörgő, bürök síp. A készségfejlesztés zenei elemei Idetartoznak a tiszta, csengő hangképzés, az egyenletes lüktetés, a dallam és ritmusmotívum visszaadása, a tempó (gyors, lassú), a dinamikus (halk, hangos), a hangmagasság (magas. mély) érzékelése, énekelése, és a zenei hangsúlyok kiemelése, valamint a természet hangjainak, zörejeinek felismerése (madarak éneke, a szél, az eső zenéje, az állatok hangja, anyagok: üveg, fa, fém), melyek a finom hallás fejlesztését szolgálják. A zenehallgatás anyaga az óvónő igényes válogatását tükrözi, népdalok és műdalok alkotják, élő előadásban. Az óvónő a folyamatban A zenei nevelés megkívánja, hogy az óvónő szeressen, és tisztán tudjon énekelni, rendelkezzen hangszeres tudással. Fontos az óvónő módszertani kultúráltsága és napra készsége, a dalanyag igényes válogatása. Az énekhang olyan tiszta örömforrás, ami a másik lelkét megérinti. A zenei nevelés, ha jól végezzük, felkeltheti a gyermek zenei érdeklődését, formálja zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Éneklés közben fejlődik hallása, éneklési készsége, ritmusérzéke, harmonikus, szép mozgása.
259
Az óvónő teret, lehetőséget teremt a gyerek zenei önkifejezésmódjának gyakorlására. A tanult mondókák, dalok, mozgáselemek gyakorlása mellett segíti az egyéni improvizációs megnyilvánulásokat: szövegben, dalban, ritmikus mozgásban. Céljaink sikeresen megvalósulnak, ha: Kialakul pozitív érzelmi viszony az énekhez, zenéhez A fiúknak fejlődik küzdő szellemük, erősödik nemi hovatartozásuk A lányoknak kialakul „lányos” mozgásuk, viselkedésük Hallott dallamot pontosan visszaadják Zenei emlékezetük fejlődik, hallott dallamot pontosan visszaadják Dalban képes a halk- hangos, gyors – lassú, magas – mély különbségét érzékeltetni Dallam, ritmus, szöveg, mozgás összhangba kerül Mozgásuk harmonikus, rendezett 17.6.6.4. Rajzolás, mintázás, kézimunka, népi kismesterségek A tárgyi népművészet anyag, forma, szín és díszítő világa ma is követendő modell az alkotó ember számára. A parasztság és a paraszti ízlésvilághoz igazodó iparosok által használt szimbólumrendszernek mély tartalmi jelentése van. ” A kisgyermekben – hasonlóképpen az ihletett művészhez, és a természetben élő emberhez- a veleszületett adottságok s a javarészt tudattalan élmények munkálkodnak.” Az óvodai vizuális nevelés lehetőségei a népi kismesterségek, növényi játékeszközök készítésének gyakorlása által gazdagodunk. A műalkotásokkal való ismerkedés és az óvodai környezet alakítása a hagyományőrzés jegyében történik.” A vizuális nevelés célja, feladata: A gyermekeket körülvevő világ (apró) szépségeinek észrevétetése – esztétikai fogékonyságuk, igényességük alakítása. A gyerekek tevékenység iránti vágyának kielégítése a rajzolás, mintázás, kézimunka biztosításával, a népi kismesterségeket őrző technikák használatával Egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően alakítani kézügyességüket, elemi képolvasási , komponáló, térbeli tájékozódó és rendező képességüket, esztétikai igényeiket a múlt és a jelen értékei iránt. Tér, forma és színképérzékük gazdagítása. Fejlődjön önismeretük Önbizalmuk erősödjék az alkotások igényes, esztétikus kivitelezésével. A vizuális tevékenység tartalma: Az óvodában ismert és használt tevékenység formák a hagyományőrző díszítő művészet technikáival, művészetőrző formáival bővülnek. Előnyben részesítjük a természetes anyagok használatát, úgy mint: Termések: dió, mogyoró, gesztenye, kukorica, makk, zöldségek Növények: nád, szalma, vessző- fa, csuhé, rafia Állati eredetűek: gyapjú, bőr, toll, méhviasz Textíliák, fonalak, agyag, kavics, homok
260
A rajz: a festés a kézimunka mellett megjelennek a népi kismesterségeket őrző elemek is: a.) A népi kismesterségek technikái közül a fazekassággal, nemezezéssel, gyertyaöntéssel, szövéssel, fonással, a hímzéssel, tojás írókázással, fafaragással és a batikolással ismerkedünk b.) A jeles napi készülődések során a gyerekek részt vesznek az ünnephez kapcsolódó jelképek közös készítésében. Ilyenek a Márton napi rétesnyújtás, az adventi koszorú készítés, mézeskalács gyúrás- díszítés, karácsonyi gyertyaöntés, Luca búza- vetés, farsangi maszk készítés, húsvéti tojásfa díszítés, pünkösdi koszorú készítés. Az óvónő a folyamatban: Megismerkedünk a családok vizuális kultúrájával, bevonjuk őket az óvodai készülődésbe, ismereteket szerzünk a gyerekek vizuális készség szintjéről. A nyugodt vizuális alkotás szempontjából nagyon fontos a kézműves sarok. Itt kapnak helyet a gyűjtött anyagok, eszközök, elkészült munkák és a munkálatokhoz használt védőkötények is. Fontosnak tartjuk, hogy az általunk ismert ábrázoló tudást a gyerekek természetes kívánságára, tevékenység vágyára alapozva hitelesen, utánzásra, alkotásra késztetően tudjuk átadni. „Mutassuk meg neki, hogy a ceruza mire való, s a zsírkréta, a toll, az ecset, a festék és az íróka; agyagnak, csuhénak, pálcikának, gesztenyének, diónak, virágnak mi a „beszéde”, melyik mikor, mely napszakban vagy évszakban és miféle ünnepen szól a legékesebben; abban a világban, amelyben az esztendő (és az emberélet is) kerek istenfa.” Lehetővé tesszük, hogy bármikor kedvük szerint fessenek gyurmázzanak, agyagozzanak, rajzoljanak, vagdossanak, hajtogassanak, barkácsoljanak. A technikákat, az anyagokkal és eszközökkel való bánásmódot mutatjuk meg, hogy miből mit lehet készíteni. A kezdeményezések során az ábrázolás anyagaival ismerkedés közben a (készítendő) tárgyakhoz kapcsolódó rítusok, népköltészeti alkotások élményével a gyerekek örömmel és kreatívan alkotnak. Szemléletünk szerint nem annyira az eredmény, inkább a tevékenység a fontos. Az udvar, a parkok, rétek adta lehetőségeket is kihasználjuk, hogy a gyerekek vizuális funkcióit, tevékenységét gazdagítsuk (virágkoszorú fonás, virágszőnyeg készítés, őszi erdő színei). Tervszerűséggel és rugalmasságunkkal igyekszünk megteremteni az egyensúlyt a játék és a hagyományőrző tevékenységek között. (A népi kismesterségek, a tájházak, a népviseletek, a környezet megfigyeltetésével gazdagítjuk a hagyományos élményanyagot). A változatos tevékenységek gyakoroltatása során nem feledkezünk el a rajzban megnyilvánuló jelzések követéséről – hiszen a kisgyerek „hagyja, hogy eszköze legyen a létet igazító törvénynek; akaratával, nyiladozó értelmével alig tud beavatkozni annak megvalósulásába. Rajzai ezért mondanak el sokkal többet a világról, mint amennyit feltételezünk róla szellemi képessége, érettsége alapján.” A környezet esztétikája: Az esztétikai nevelés érzékszerveket, érzelmeket átható folyamat. A gyerek fogékonysága által minden őt körülvevő ingerre érzékenyen reagál. Az óvodai környezetet a tagoltság és egyszerűség jellemzi. Fontos a természetes anyagok jelenléte. A csoportszobákat díszítő textíliák, tárgyak egy- egy vidék jellegzetes népművészeti mintáival díszítettek. Az óvoda igyekszik megtartani az egyensúlyt a régi és mai világ között. 261
Az ünnepnapokon az egész óvoda „ünnepi ruhát ölt”. Esztétikai érzékformáló hatást, ízlés és hangulatfokozást nyújt az óvónők, dajka nénik, társak ünnepi öltözékének látványa. Erősíti a gyerekek összetartozás élményét, és az esztétikus környezet, öltözködés iránti igény is alapozódik. A néphagyomány- ápoló szemléletű nevelés része, hogy a gyerekek maguk is tevékeny részesei lesznek környezetük, óvodájuk rendbetartásának, esztétikus kialakításának. Céljaink, feladataink megvalósulnak, ha: A képalkotásban, formázásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket Örülnének és megbecsülnék az elkészült alkotásokat Rácsodálkoznak a szépre és tudnak gyönyörködni benne. A megerősítő légkörű környezetben a természetes anyagok sokrétű lehetőséget nyújtanak a jókedvvel, szívesen végzett alkotáshoz, önbizalmuk nő, kezdeményezőkké válnak. A vizuális technikák gyakorlása által minden alkalommal átélik az alkotás örömét és a változatos vizuális tevékenységek gyakorlásával a finom- motorika, problémamegoldó készségek fejlődnek, fantáziájuk csiszolódik, amely hat értelmi képességeik fejlődésére is. Alakul képszerű gondolkodásuk, fogalomalkotásuk konkréttá válik, megtanulnak elvonatkoztatni. A természet látványa segíti a vizuális funkciót, azaz szín, forma, alak észlelésük fejlődik.
17.6.6.5. Mozgás, népi mozgásos játékok A mozgás és a néphagyományőrzés Az emberi megismerés valamennyi megnyilvánulási formája a mozgásból alakul ki. A mozgás fejlesztése az egész személyiség fejlesztését biztosítja, és kedvezően befolyásolja a testi, a lelki, a szellemi és a szociális képességek alakulását. A népi életmódban a szülők gondoskodtak gyermekük ügyességéről, erőnlétéről, az esztétikus, harmonikus mozgás kialakításáról. A gyermek mintát kapott (a játék, a dramatikus szokások viselkedésmintái és a néptánc mozgáselemeinek területén) családjában, és az őt körülvevő tágabb közösségben. Az emberi test (tartás) elődeink életében is az egyén meghatározó jellemzője volt. A mozgásfejlesztés célja, feladatai: A gyermekek testi képességeinek sokoldalú fejlesztése A természetes mozgások gyakorlása, fejlesztése Mozgástapasztalataik folyamatos bővítése, különös tekintettel az egyensúly- és ritmusérzék fejlesztése érdekében a népi gyermek-játékokon és a néptáncon keresztül Térbeli, időbeli tájékozódás fejlesztése A testséma, szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése A testtartás javítása, helyes testtartás kialakítása Együttmozgás megtapasztaltatása, mozgásritmus kialakítása a népi mozgásos és egyéb játékokkal Nagymozgások gyakorlásából kiindulva finom motorika fejlesztése Differenciálás, egyéni képességek figyelembevételének elvét szem előtt tartva
262
A mozgásfejlesztés tartalma: Természetes, szabad mozgás Szervezett testnevelés Természetes, szabad mozgás A gyermek számára a mozgás akkor lehet fejlesztő hatású, ha azt kellemes, nyugodt, biztonságos környezetben végezheti. Óvodaudvarunk és annak sajátosságai (nagy füves terület, lépcsőzetesen emelkedő domboldal, fák, bokrok, famászókák, hinták) lehetővé teszik a természetes mozgások különböző terepeken való, sokoldalú gyakorlását, kibontakoztatását, mint járások, futások, mászások, gurulások, labdajátékok, fogócska, függés, lengés, átfordulás, egyensúly megtartása, szerek biztos fogása. A mozgásos népi játékok gyakorlásához is a legideálisabb környezet az udvar, hisz teret kívánnak a botos játékok, a célba dobások, a labdacica különböző formái, a szembekötősdi, az ugróiskola, a kötélhúzás is. Udvarunk, domborzati adottságaiból adódóan a téli időszakban is lehetőséget biztosít a szabadban végezhető mozgásokhoz. Havas időszakban módunk van csúszkálni, szánkózni, hócsatázni. A természetes, szabad mozgások, mozgásos játékok gyakorlása önkéntes alapú, módjukat, formájukat a gyermek választhatja meg, betartva a balesetvédelmi szabályokat. Szervezett testnevelés Mindennapos testnevelés – naponta 10-15 perc, melynek gyakorlatait a testnevelés foglalkozások aktuális anyaga adja, sok játékkal, népi mozgásos játékkal és a gyermek néptánc elemeivel. Testnevelés foglalkozás – heti egy-két alkalommal, kötelező jelleggel; tartalmát a természetes mozgások adják, úgy, mint: járás, futás, ugrás, dobás, mászás, kúszás, csúszás, emelésekhordások, egyensúlyozások alkotják. Az óvónő a folyamatban: Megfigyelések, a személyiséglapok kitöltése folyamán, valamint családlátogatás alkalmával tapasztalatokat szerez a gyermek mozgás kultúrájáról, mozgás-fejlettségi szintjéről. Megteremti azokat a feltételeket, amelyben a gyermek életkori sajátosságainak és egyéni képességeinek megfelelően tud mozogni. A játéktevékenység során a gyermekek spontán kezdeményezéseit segíti, erősíti, valamint mozgásos játékokat kezdeményez, különös tekintettel a népi mozgásos játékokra. Tevékenység közben tudatosan hangsúlyozza, kiemeli az együtt-mozgás, együtt játszás örömét, fontosságát. A mozgásfejlesztésben az óvodapedagógus számára kiemelt terület a testséma, szem-kéz, szem- láb koordinációjának fejlesztése. A szervezett testnevelés anyagát, annak fejlesztő hatását és a foglalkozások egymásra épülését az óvodapedagógus tudatosan tervezi. A mindennapos testnevelés, valamint a testnevelés foglalkozás lebonyolítható a tornaszobában, a csoportszobában, illetve kint a szabadban is. Az óvónő feladata ennek összehangolása a többi csoporttal, illetve a foglalkozáshoz szükséges eszközök biztosítása. A jó hangulatú szervezett testnevelést szolgálja: az alapos szervezés, a foglalkozás pergő üteme, egyszerű, érthető utasítások, kevés várakozási idő, játékos hangvétel. Az óvónő példamutatása, jókedvvel végzett mozgása pozitív megerősítésként hat a gyermek számára. 263
Céljaink, feladataink sikeresen megvalósulnak, ha: A gyermekek teljesítőképessége növekszik, állóképessége javul Mozgásuk összerendezetté, harmonikussá válik Testtartásuk javul, helyes testtartás kialakul A testséma kialakulása fejlődést mutat Mozgáskoordinációjuk, mozgásműveltségük a népi mozgásos játékok és egyéb játékok által fejlődik, bővül Egyensúly- és ritmusérzékük fejlődik a népi mozgásos játékok, illetve a gyermek néptánc segítségével Térbeli, időbeli tájékozódásuk fejlődést mutat Finommotorikájuk fejlettségi szintje emelkedik 17.6.6.6. Külső világ tevékeny megismerése A környezet és a néphagyományőrzés A külső világ, azaz a környezet megismerése iránti vágy, a gyermekben születése pillanatától működik. A következő generációk jövője, léte függ attól, hogy milyen szemlélettel, értékrenddel, viselkedéskultúrával rendelkeznek, hogyan viszonyulnak természeti és társadalmi környezetükhöz. Ennek alakítása, megalapozása már kisgyermekkorban megkezdődő folyamat. Programunk tudatosan épít a: gyermek életkori jellemzőire, a természetben gyökerező tevékenységek, és a néphagyomány-ápoló tevékenységek érzelemfokozó hatásaira. A népszokások megismertetésére, helyi hagyományokra. A néphagyományok ráéreztetnek az idősebb generáció megbecsülésére, elfogadására. A külső világ megismerésére nevelés célja, feladatai: A közvetlen tapasztalás, érzékelésen, észlelésen, tevékenységen, cselekvésen alapuljon. A természeti és a szűkebb környezethez való érzelmi viszonyulás alapozása. Az élő és élettelen világ megismertetése, megszerettetése. A környezet harmonikus viselkedéshez szükséges készségek, jártasságok megalapozása Érzelemgazdagítás a természethez kapcsolódó hagyományőrző tevékenységekkel A környezethez való pozitív érzelmi viszony kialakítása A természet és közvetlen környezetünk védelme A növény- és állatfajok védelme, megbecsülése, a védett növény- és állatfajok megismertetése Természeti és környezeti értékeink iránti tiszteletre nevelés Szülőföld, haza megismerése, hazaszeretet megalapozása – nemzeti ünnepeink méltó megünneplése a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevételével A hagyományőrző tevékenységek gyakorlásán keresztül a munka jellegű tevékenységek megszerettetése, az elvégzett munka megbecsülésére nevelés A környező világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedeztetése, megtapasztalása játékos formában A szerzett tapasztalatok rendezése, összefüggések megláttatása A külső világ megismerésének tartalma: A külső világ tevékeny megismerése tartalmában és feladataiban konkrét összefüggést mutat a közösségi, a vizuális, a zenei, a matematikai neveléssel. Minden nevelési terület és óvodai 264
tevékenységforma a maga sajátos eszközeivel és módszereivel hozzájárul, segíti a világ megismerését. Környezeti nevelés és hagyományápolás Környezetvédelem Környezetalakítás Környezeti nevelés és néphagyomány-ápolás Az ember, a természet, a hagyomány szoros kapcsolatban állnak egymással. Ezt a kapcsolatot a következő tevékenységek őrzik, erősítik: Az évszakok változásából fakadó időjárás megfigyelő tapasztalat-szerzések – időjósló jeles napokhoz fűződő természeti jelenségek Időjárás változásaiból fakadó, a hagyományos népi életmódot utánzó környezetalakító munkálatok (palántázás, növénygondozás) Termések, gyógynövények gyűjtése, az óvoda udvarán és környékén, szüret, kukoricatörés családoknál, befőzések, gyümölcs-szárítások Téli madárvédelem, madarakról való gondoskodás Jeles napok előtti készülődések Rendszeres környezetismerő séták, tájmegismerő kirándulások A régi szokások, ünnepek felelevenítése a kulturális örökség ápolásával formálja az óvodások magyarságtudatát, erősíti bennük az együvé tartozást, színesíti, szebbé teszi mindennapjaikat. Környezetvédelem A gyermekek érzelmi kötődésen keresztül jutnak el környezetük megbecsüléséhez és védelméhez. A természeti és környezeti értékeink iránti tiszteletre nevelés a szülőföld, a lakóhely, az óvoda és a hozzájuk kapcsolódó személyek, szülők, óvónők, az itt élő emberek megismerése vezethet el oda, hogy a gyermek később egyértelmű és semmi mással össze nem téveszthető fogalomként értse, mi a hazaszeretet. A különböző séták, kirándulások, tevékenységek, a megfelelő szokások, szokásrendszerek, magatartási formák kialakítását szolgálják, amelyek belsővé válása a természetben való kulturált viselkedést eredményezi. Fontos az Ábeli kérdés megválaszolása: „mi végre vagyunk itt a földi világban? Azért, hogy valahol otthon legyünk benne.” Környezetalakítás A környezettel való aktív ismerkedés áthatja az egész óvodai életet, a nevelés komplex folyamatát. Az óvodai környezet alakítása, óvása folyamatos tevékenységet jelent. Sokféle alkalom kínálkozik a környezet alakításra: Csoportszobai élősarokban való tevékenykedés (dugványozás, hajtatás) Természetsarokban történő ismeretszerzés (termések, levelek, kövek, stb. válogatása) Veteményeskertben zöldségfélék termesztése a mindennapi étkezéshez Virágok ültetése – gyermek- és népdalokban előforduló növények (pl. gyöngyvirág, nefelejcs, pünkösdirózsa) Az óvónő a folyamatban Az óvónő környezethez, természethez fűződő viszonya, értékrendje minta a gyerek számára: Harmonikus, esztétikus környezet létrehozására ösztönöz
265
Megteremti és ötvözi a környezeti nevelés és a néphagyomány- ápolás feltétel és tevékenységrendszerét Az élővilág sokoldalú megismertetésére törekszik azáltal, hogy elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközt biztosít a tapasztalatszerzésre, cselekedtetésre. Családokkal történő munkatevékenységek, séták, kirándulások (jeles napokhoz fűződő szokások közös gyakorlása) Törekednünk kell arra, hogy saját példamutató magatartásunkkal formáljuk a gyermek környezetéhez fűződő pozitív viszonyát, minden tevékenységünkkel és minden cselekedetünkkel megerősítve azt.
Céljaink sikeresen megvalósulnak, ha: Közvetlen tapasztalás útján felébred bennük a felfedezés, tudás öröme, érdeklődéssel fordulnak a környezetükben történő változások felé – világ egészre való nyitottság Környezetére ügyel, vigyáz, védi a természetet Elemi ismeretekkel rendelkeznek önmagukról és környezetükről A környezetükben élő növényeket, állatokat felismerik, megnevezik, fontos számukra ezek gondozása, védelme Ismerjék fel az időjárás és öltözködés közötti ok-okozati összefüggéseket Kialakulnak a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükséges elemi ismeretek Meg tudja nevezni a testrészeit, ruházatunk darabjait Térbeli irányokat, helyzeteket ismer, megnevez Idővel kapcsolatos folyamatokat ismer (évszakok, hónapok, napok, napszakok nevei) 10-es számkörön belül kialakul szám- és mennyiségfogalma tud hozzátenni, elvenni, ugyanannyivá tenni, mennyiséget egyeztet érdeklődik a matematikai tevékenységek iránt, szívesen vállal feladatot kialakuljon pozitív viszonyuk a problémahelyzetek megoldásához Tud megadott szempontok szerint halmazokat létrehozni, csoportosítani, párosítani környezettel kapcsolatos valósághű, reális ismeretei vannak A külső világ megismerési folyamatában a gyermek érzelmeire, cselekvéseire hatva formáljuk személyiségét. A néphagyományőrzésből és természetközelségből fakadó élményekkel lehetőségünk nyílik arra, hogy a gyermeket eljuttassuk a természettel való együttélés és a hagyomány tiszteletéhez. 17.6.6.7. Játék és munka „Ha csak lehet játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában megtalálja a valamikori játék hangulatát.” /Sütő András/ Sokat tanulhatunk eleinktől akiknél a nevelés fontos része volt a munkára nevelés. A fiúgyermekeknek apja, öregapja volt a minta, a leányoknak anyja, öreganyja volt a minta. A kisfiúk együtt jártak a mezőre, határba s a játék mellett elsajátíthatták a szükséges ismereteket, „fogásokat”. A kislányok együtt sütöttek, főztek, takarítottak eleikkel.
266
„Igaziból” is süthettek a tésztából kapott kis darabból süteményt, kézimunkázhattak, segíthettek a portörlésben, takarításban. Játék volt ez a javából, s mégis kibontakoztak azok a tulajdonságok, képességek, melyek később a munkához való hozzáállást segítették. Óvodánkban a néphagyományőrző életmód tevékenységei gazdagítják a gyerekek cselekvési lehetőségeit. A természetközelségben, a természetes anyagok használata során a rendszeresen visszatérő munkálatok ráébresztik a gyermekeket, hogy az emberi élet velejárója egy-egy cselekvéssor. A gyermekek utánzási vágyából fakad, hogy a környezetükben látott munkacselekvéseket játékukban utánozzák. A hiányzó eszköz sem lehet akadály, a mássá változtatás vágya ezen átrepíti őket, s a cselekvésben minden áron ki akarják próbálni magukat. A gyermekek a gyermek méretű, valósághű eszközökkel is „mintha” cselekvést végeznek, játszanak. Ez a fajta cselekvés, ha rendszerességgel tér vissza, az egyén, a környezet, s a társak javát szolgálja, munkajellegű tevékenységgé válik. Mozgatója a gyermekek aktivitási vágya és a felnőtt megerősítő, dicsérő értékelése. A munkajellegű tevékenységek célja, feladata: A gyermekek sajátítsák el azokat a készségeket, jártasságokat, melyek a társas együttélés fenntartását szolgálják. Az elvégzett munka megbecsülésére nevelés, a munkajellegű tevékenységek megszerettetése a hagyományőrző tevékenységek gyakorlásán keresztül. Felelősségérzet, kitartásra nevelés alapozása, eljuttatni a gyermekeket a célirányos kötelezettségvállalás befejező mozzanatáig. A gyermeki kipróbálási vágy sokrétű kielégítése, kezdeményező készségének formálása Az önkéntességnek, nyitottságnak, megismerési vágynak tudatos felhasználása A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybe eső munka és munka jellegű játékos tevékenység Munkajellegű tevékenységek tartalma: Önkiszolgálás –öltözködés, -testápolási teendők, -étkezéssel kapcsolatos munkálatok Közösségért végzett tevékenységek Munkajellegű, közösségért végzett tevékenységformák: Naposi munka –önként vállalt tevékenység Mindennapi élettel kapcsolatos állandó és alkalomszerű munkák –környezet rendjének biztosítása,-segítés felnőtteknek, egymásnak, -egyéb megbízatások teljesítése Növény- és kisállat gondozás Az évszakokhoz kapcsolódó tevékenységek A naposság vállalásában az önkéntesség dominál. A hagyományőrző cselekvések bővítik a naposi teendők körét (befőzések, sütések, kerti eszközök előkészítése, öntözések). A mindennapi élettel kapcsolatos állandó és alkalomszerű munkákhoz tartozik: Udvar és teremrendezés Élethelyzetekben való együttműködés, egyéni megbízatások 267
Ünnepi készülődés Házimunka jellegű tevékenységek
A növény-, kisállat gondozás munkálatai közben a gyermekek megismerkednek az egyes munkafolyamatokkal. A kisebbeket az eszköz, a cselekvés vágya vonzza, a nagyobbak már tudatosan végzik feladataikat. Az óvónő a folyamatban Az óvónővel kialakult érzelmi kapcsolat, a megerősítés motivációja ösztönzi a gyermekeket a munkajellegű tevékenységek elvégzésére. Fontos, hogy az óvónő megismerje az óvodába lépő kisgyermekek önkiszolgálási szintjét, tudatosan kezelve annak fejlesztési lehetőségeit. Mindig tartsa szem előtt a gyermekek egyéni fejlettségi szintjét, teherbírását.(differenciálás) A gyermeki munka irányítása tudatos szervezést, együttműködést igényel. Szükséges a folyamatos, konkrét, a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelése. Ösztönözze az óvónő a szülőket, hogy a gyermekek otthon is minél többet gyakorolják az önkiszolgálást, s a családtagokért végzett munkajellegű tevékenységeket. Mutasson példát az óvónő a munkához való viszonyában a gyerekeknek, a munkatársainak, a szülőknek. (igényesség, szervezettség, jókedv) Kísérje figyelemmel, hogy a tevékenységek végzése során a kisebb gyermekek önállóságra törekvését a nagyobb gyermekek segítőkészsége ne nyomja el. Tájház, Néprajzi Múzeum látogatása, vidéki kirándulások alkalmával az óvónő ismertesse meg a gyermekekkel elődeink munkaeszközeit. 17.6.6.8. Tevékenységekben megvalósuló tanulás Tudást és melegséget, komolyságot és játékot, valóságot és fantáziát kellő arányban nyújtunk-e gyermekeinknek: az óvodás korban melegséget, játékot, fantáziát kell nyújtanunk első sorban, mert „nem az, az ifjú lesz erős absztrakt gondolkodásra képes, akit már négy éves korában absztrakt gondolkodásra készítettek fel, hanem az, akinek korának megfelelően négy éves korában elég konkrét, képi gondolkodási lehetőséget kínáltak a mesén, játékon keresztül”. Nevelési koncepciónkból fakad, hogy programunk gyakorlatában a tanulás nem önálló tevékenységformaként jelenik meg. Az óvódás korú gyermekek életkori sajátosságaiból következik, hogy a gyermek cselekvésein, érzékszervi, mozgásos, tapintásos észlelésén keresztül tanul. A gyermeki tevékenység motorja a játékkedv, a mozgásigény, az utánzási vágy. A gyermekeket a környezetükben lévő ingerek aktivitásra késztetik, kiváltják a hatékony viselkedés igényét, közben ismereteket szereznek, készségeik, szokásaik gyarapodnak, tanulnak. Ebben az önkéntelen tanulási helyzetben bővíthetők a 3-7 éves gyermekek ismeretei. A hagyományos tevékenységi formák tartalmát a hagyományőrzésből, a természetvédelemből, a családokkal való együttműködésből fakadó folyamatok gazdagítják. A gyermekek ezekben a folyamatokban többször átélik, tanulják mikor, és miként figyeljenek a környező világra. Ebben az életkori szakaszban a gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez az érzelmi fogékonyság szolgál alapul. A gyermek úgy tanul, miközben játszik.
268
A játék belső indítékai és az érzelmi biztonságot nyújtó külső környezet elegendőek ahhoz, hogy a gyermek tanuljon. Minden új ismeret csak úgy épülhet be a gyermeki gondolkodásba, ha ő nyitott és befogadó állapotban van. A tanulás célja: A változatos tevékenységformák gyakorlása során ismeretek elsajátítása, készségek, jártasságok kialakítása. Tudás-, ismeretgyarapítás A tanulás lehetséges formái: Utánzáson, mintakövetésen alapuló szokások kialakítása Játék, spontán tapasztalatszerzés A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés Gyakorlati probléma- és feladat megoldások Az óvónő a folyamatban Teremtsen elfogadó, megerősítő légkört, amelyben a gyermek számára az önkéntelen tanulás lehetősége az egész nap folyamán adott. Juttassa sikerélményhez a gyerekeket, melynek motiváló hatására a későbbiekben tudatosan építhet. A játékos tapasztalatszerzés lehetőségeit, a kezdeményezéseket szervezze a gyermekek önkéntelen tanulási sajátosságainak figyelembe vételével. A hagyományőrzés, a természetvédelem változatos tevékenységeit tudatosan használja a spontán, a szervezett és az utánzásos tanulásra. Használja ki a vegyes életszervezésű csoportok adta lehetőséget, tudatosítva a nagyobb gyermekekkel, hogy mintát adnak a kisebbek számára – s egyben erősítse ezzel az idősebbek önértékelését, buzdítsa az idősebbeket a folyamatokban való segítségnyújtásra. A családokkal való együttműködés során fogadtassa el az óvónő a szülőkkel a gyermeki tanulás sajátosságait. Céljaink, feladataink sikeresen megvalósulnak, ha: Megszilárdul gyermekeinkben a konkrét képi gondolkodás. Ha kialakulnak a fogalmi gondolkodás csírái Problémamegoldásukban megtalálják a helyzetnek megfelelő legjobb megoldást Fejlődik értelmük és alapozódik érzelmi intelligenciájuk. Gyarapodik tudásuk, ismeretük az őket körülvevő világról, s önmagukról 17.6.7. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére 17.6.7.1. A gyermekek tevékenységeinek fejlődése óvodáskor végére Programunk elkészítésekor tevékenységterületenként és az óvodai nevelési feladatok részletezésénél a „Céljaink, feladataink sikeresen megvalósulnak, ha…” címszavak alatt fogalmaztuk meg részletesen e kritériumokat, hogy céljainkkal, feladatainkkal könnyebben összevethetővé váljanak.
269
17.6.7.2. 8. 2. Az iskolakezdéshez szükséges feltételek A feltéteket a 11/1994 (VI. 8) MKM Rendelet 16. § , és az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja szerint: formai tartalmi szinten határozhatjuk meg. Az iskolakezdés formai, adminisztratív feltételei: Az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolás: Óvodai szakvélemény megléte, akinek van Nevelési Tanácsadó, Szakértői Bizottság szakvéleménye Az iskola által kért személyes adatokat igazoló iratok, melyek a beiratkozáshoz szükségesek.(születési anyakönyvi kivonat, lakcím kártya, TAJ- kártya) Az iskolakezdéshez szükséges tartalmi feltételek: A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként az óvodás gyermekek többsége az óvodáskor végére, olyan fejlettségi szintre jut, amely lehetővé teszi számára az eredményes iskolakezdést. Az iskolai tanulmányok megkezdésének testi, lelki és szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges az eredményes kezdéshez. A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.) Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama: a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés. Megjelenik a tanulása alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele. A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Egészségesen fejlődő gyermek érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél: gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni. Minden szófajt használ: mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek), végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről: tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival szemben, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségleteit. Feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megérté270
sében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg. Kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. A sajátos nevelési igényű, halmozottan hátrányos küzdő gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett korrekció mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint.
271
18. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK A Pedagógiai Programot a szakalkalmazotti értekezlet fogadta el. A Pedagógiai Programot a fenntartó hagyja jóvá, és az a jóváhagyással válik érvényessé. A hatálybelépés napja az Pedagógiai Program fenntartói jóváhagyásának napja. Amennyiben az Pedagógiai Program felterjesztésére válasz nem érkezik, a hatálybelépés napja a felterjesztést követő 30. nap utáni első képviselőtestületi ülés napja. Az Pedagógiai Program hatálybalépésével érvényét veszti az intézmény eddig hatályos jóváhagyott Pedagógiai Programja. A Pedagógiai Programban foglaltak megtartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése fegyelmi felelősséggel jár. A Pedagógiai Program felülvizsgálatát elrendelheti a fenntartó, kezdeményezheti a Mecsekaljai Iskola Főigazgatója, az Igazgatótanács. Magasabb szintű jogszabályi változás átvezetése – az Pedagógiai Program módosítása nélkül – a Mecsekaljai Iskola Főigazgatójának felelőssége. A Pedagógiai Program nyilvánossága: Jelen Pedagógiai Program, az intézményegység helyi Pedagógiai Programja megtekinthető - minden intézményegység könyvtárában - minden intézményegység honlapján - az intézmény titkárságán - az intézmény honlapján A Mecsekaljai Iskola Pedagógiai Programját a szakalkalmazotti értekezlet megtartott határozatképes ülésén elfogadta.
Pécs, 2011. december 15.
_______________________________ Csirke Ernő a Mecsekaljai Iskola Főigazgatója
272
19. MELLÉKLETEK Mellékletek: - A Mecsekaljai Iskola szakalkalmazotti értekezletének jegyzőkönyvei, jelenléti ívei - A Közalkalmazotti Tanács nyilatkozata - A Mecsekaljai Iskola diákönkormányzatának nyilatkozata - A Mecsekaljai Iskola szülői szervezetének nyilatkozata - Fenntartói határozat a Pedagógiai Program jóváhagyásáról
273
