MBMWBWW Pl i II mi...i... X. É V F O L Y A M A. S Z. S Z E R K E S Z T I : LA JTA A N D O R Á PR ILIS 1

-1—..

V IG H B E IR T A L A N , TANÜGYI FŐTA NÁCSOS. AZ ORSZÁGOS M O ZG Ó FÉN Y K ÉP GÉPKEZEL ŐI ÉS ÜZEM VEZETŐI TANFOLYAM IGAZGA TÓJA

I-l-.ilI

X. É V F O L Y A M A. S Z .

— ♦

—

Pl i

.IMII

M. ......................................

II mi...... ............................... II .............. .

■I........... .... ....................... ■—

MBMWBWW—— — —

SZE R K E SZT I : LAJTA A N D O R

♦

.......

1937. Á P R I L I S

1.

r

Április legelső napjaiban megkezdjük a H unniáb an első filmünk, a

PESTI MESE forgatását-. írja: Rendezi: Zeneszerző: G yártásvezetá: O p eratár: Hang: Díszlettervező:

VADNAI LÁSZLÓ G AÁL BÉLA ÁBRÁHÁM PÁL FALUS ISTVÁN EIBEN ISTVÁN LOHR FERENC VINCZE MÁRTON

Turai Ida, Dobos Annié, Páger An­ tal, Kabos G yula, Békássy István

FŐ SZEREPLŐ K:

A legkisebb szerepekben is közkedvelt- nagynevű művészek. E l ő k é s z ü l e t b e n további 2 nagyszabású magyar filmünk:

MALVIN NÉNI

es

KEZET C S O K O L O M

H A J D U - F I L M PRODUKCIÓ.

Forgalomba Fiozza :

K O V Á C S EM IL é s T Á R S A Budapest, V II., Erzsébeft-körut 8.

— Telefon: 1-459-48.

^

FILMMŰVÉSZETI ES TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT

X. ÉVFOLYAM.

4. SZÁM.

Mikortól meddig érvényesek a Budapesti Nemzetközi V ásár nagyarán y ú utazási ked­ vezményei? A Budapesti Nemzetközi Vásár utazási igazolványai M agyarországon 50% kedvezményre jogosítanak és pedig a Buda­ pestre utazásnál április 20-tól m ájus 10-ig. a visszautazásnál április 30-tól május 20-tg. A szomszédos országok közül Ausztriában a kedvezmény 25—30% (érvényes Budapestre április 25-től m ájus 10-ig, vissza április 30tól m ájus .lo-ig), Csehszlovákiában 330,', Romániában 25% , Jugoszláviában 50% . Ez utóbbi három országban a kedvezmény az odautazásnál április 20-tól május 10-ig, a visszautazásnál április 30-tól m ájus 20-ig é r­ vényes. A vásárigazolvánvtulajdonosok ezen­ kívül Olaszországban 30, Svájcban, Német­ országban, Belgiumban, Hollandiában, F ra n ­ ciaországban 25, Angliában, Lengyelország­ ban, Litvániában 33, Lett-, Észt- és F innor­ szágban 25% vasúti kedvezményt élveznek. Ez utóbbi kedvezmények érvénye országon ként változóan a vásár nyitása előtt 5—10 nappal kezdődik és a vásár bezárása után 5 10 nappal fejeződik be. A vásárigazolvá­ nyokat már árusítják.

MAGYAR YILÁGHIRADÓ H etenként 18 p é ld án yb an szám ol be a h azai és külföldi e sem én yekrő l. Bem utatásra kerül az ö s s z e s m a g y a r m o zg ó kép szín h ázakb an . K ia d ja a

FILMIRODA

l.

A BNV J E L E N T I:

HANGOS

MAGYAR

1937. ÁPRILIS

R.

T.

Budapest, IX ., Hungária alsó-körut 15. sz. T e le fo n : 1-463-46. Hangos és ném a film felvételek trükkfilm készités, kópiák és film feliratok, keskenyfilm munkók, utószinkronizálás.

Külföldi társasutazások a Nemzetközi V ásárra. M ár most óriási érdeklődés nyilvá­ nul meg a külföldről a Budapesti Nemzet­ közi V ásárra rendezett társasutazások iránt. Különvonatok fognak érkezni Ausztriából, Németországból, Jugoszláviából, Csehszlová­ kiából, Olaszországból és Svájcból, nagyobb csoportos utazásokat szerveznek E gyiptom ­ ból, Török- és Görögországból. A m agyar szén propagandája a Nemzet­ közi Vásáron. M agyarország szénfogyasz­ tása az elmúlt évben 6.1% -kai emelkedett, amely növekedés még nincsen arányban az ország konjunkturális helyzetének javulásá­ val. A szénfogyasztás további fokozása an­ nál időszerűbb, mert míg a faárak emelked­ tek M agyarországon, addig a szénárak vál­ tozatlanok m aradtak. A szénfogyasztás pro­ pagandája érdekében a M agyar Bánya- és Kohóművek Szövetsége nagyszabású és rend­ kívül érdekes kiállítást rendez a Budapesti Nemzetközi Vásáron, amelynek keretében demonstrálni fogja a magyar szenek kalóriatartalm át és felhasználási m ódjait az ipar­ ban és a háztartásban.

HANGOS HÍRADÓ versenyen kívül áll. A 300 magyar mozgószinház 75%-a l e k ö t ö t t e .

1

CASTIGLIONE HENRIK m. kir. k ereskedelm i tanácsos, a b u d ap esti Corso Film színház igazgatója :

SZÍNVÁLTOZÁSOK a m a g y a r f i l m f o g y a s z t á s MOZAIKJÁBAN agyarország film szükséglete nag y részt az egy kép­ ből álló játék ren d , rész­ ben — a kisebb jelentő­ ségű tényezőket figyel­ men kívül h ag y v a — a m ag y ar film g y ártás szám ­ szerű fejlődésének h atása alatt az ¡936—3 7 -i szezon első 7 hónapjában közel i o % ]r kal csökkent. A fogyatko­ zás m érve a teljes szezonra k iterje­ dően elő reláthatólag ugyanezt az a rá n y t fogja elérni, am i annyit jelent, hogy az 19 3 5— 36 . évi 226 darabból álló film fo g y a s z tá s u n k az idén 200— 203-rc csökken. A fo g yasztás ilyetén alakulásának nem zetgazdasági jelentőségét csak ak ­ k o r értékelhetjük, ha az adato k at rész­ letesebb vizsgálat alá vesszük. V olt a m a g y a r film szükséglet au g u sz­ tustól fe b ru á rig bezárólag:

alig érinti. V iszont a m ag y ar piacnak — részben a szabad verseny k o rláto ­ zottsága, részben m éretének szeré­ nyebb volta m iatt — erre az im port-' ra árnivelláló hatásánál fo g va elen­ gedhetetlenül szüksége van. A francia film ek növekvő behozata­ lát (a tavalyi hét hónapi 6 -tal szem ­ ben, ezidén 1 3 -at im p o rtáltu n k ) az o sztrák és angol anyag csökkenése el­ lensúlyozza. A m ag y ar íilm konzum sajátos ala­ kulásának ra jz a nem zetközi m egvilá­ gításban m ég szem léltetőbben dom bo­ rodik ki. A u sz tr ia film szükséglete évről-évre növekszik. B ár alábbi ad atain k n ap ­ tári évre vonatkoznak, ez a körülm ény m it sem von le jelentőségükből. V olt az o sztrák film konzum m enynyisége darab o n k én t: Szárm azási ország: Összesen: ebből: hazai am erikai ném et m agyar

Összesen e b b ő 1 Össze- m agyar német amer. sen p r o d 11 k t u m drb db % db % db % 1932/33-ban 119 2 2 74 62 38 32 1933/34-ben 140 7 5 43 31 73 52 1934/3'5-ben 141 8 6 30 22 79 56 1935/36-bari 139 13 9 30 21 68 49 1936/37-ben 120 17 14 19 15 56 47

1933. 249 17 92 119 4

1934. 1935. é v e k b e n: 299 313 14 110 129 5

27 126 116 3

m ű. 345 23 155 112 10

A n é m e t és az a m e rilkai f ilm e k rés z e s e d é si a r á n y a a fe n ti 4 évben1 ezek s z e r in t a ’ k ö v e tk e z ő k é p p a la k u lt: 33% 37 43 ném et film 48 40 45% 37 am erikai film 36

A z utolsó két g azd aság i évben a m ag y ar film g y ártás növekedésével — nagyjában — arán y lag o san csökkent a ném et im port. A m agyar film ezek szerint a ném et p ro d u ktu m helyét f o g ­ lalta el. A fo g ya sztá s visszaesésé ilyen kö­ r ülm én yek között úgyszólván kizáró­ lag az amerikai film re esik, ami n e m ­ zetgazdasági szem pontból alárendelt jelentőségű, tekintettel a rra , h ogy az am erikai im p o rt — közism ert okoknál fogva — az o rszág fizetési m érlegét

A z évről-évre n övekv ö k o n zu m cí­ lenére a német film e k arányszáma ál­ landóan csökken. Az utolsó évben tel­ jes szükségletének pontosan m á r csak eg y h a rm ad át tette ki, szemben az am erikai részesedés em elkedésével, am ely az idén valószinűleg az 5 o%'-ot fo g ja elérni. R o m ániában hasonló a helyzet. Az

2

+ dekes, hogy a csökkenés m érve p aral­ lel halad a m ag y ar piaci helyzetével. V olt a rom án szükséglet:

am erikai film ek a ném et produkció rov ására egyre nagyobb arányban foglalják le a színházak m űsorait. É r ­ • Összesen: ebből: német am erikai

1932/33-1>an drb. % 210 100

1933/154-ben % drb. 225 100

1934/35-ben drb. % 100 '220

105 77

04 120

48 128

49 30

29 53

77

36 132

17 59

den anderen Spei film en. D a sieht das B ild gleich anders aus:

Az am erikai im port intenzív nőve-* kedését g y á rtá s hiányában nem befo­ lyásolja a hazai term elés. H ivatalos statisztik a szerin t a szóbanforgó négy gazdasági évben m indössze 2 román film jelent meg. Euró pa legnagyobb film fo g yasztó állama: N ag y-B ritan nia . 19 3 6 -ban a film konzum 7 5 3 -at tett ki. A ném et piac részesedése m indössze 5 film volt, alig 1 százalék. M ég egy m o zaikszerü illusztráció. Finnországban a ném et film ek ré­ szesedési a rán y a az 1 9 3 5 . évi 1 7 . 5 %ról 19 3 6 -ban 1 2 . 5 % -ra esett. A ném et film keresked elem világ­ piaci volum en je ezek szerint hrr öl­ évre szükül. V ájjo n m ódosítja-e a té­ nyeket a L icht Bild B ühne sta tisz ti­ kája, am ely a ném et konzum analizá­ lásával kapcsolatban a következőket írja:* „ b e m e rk en sw ert sind die S chw an­ kungen im V e rh ältn is d er einheim i­ schen zu den ausländischen F ilm e n : von 197 u ra u fg e fü h rte n Spielfilm en sind: 10 (01%) deutscher H erstellung auslän dis eher 11e rste llimg

22 58

1935/36-ban drb." % 225 100

deutschsprachige Spielfilme frem dsprachige Spie 1í iIme

135 (68.5%) 02 (31.5%)

U n d da w ird das 2 3 -V erhältnis ganz anders, es heisst 5 : 1 1 ; nun ist bei fünf ausländischen F ilm en, die aus elf deutschsprachige kom m en, das E r ­ gebnis w irklichkeitsnäher. D as neben den O rig in alfassu n g en auch viele E in ­ deutschungen laufen, verschiebt das V e rh ä ltn is noch m ehr zu unseren G unsten/* TTa a szám ok játékával fel lehet ja ­ vítan i egy o rszág fizetési mérlegének alakulását, ak k o r a L B B .-nek igaza van. A zonban alig hisszük, hogy az o rszág p énzügyi politikája m egtűrné a LB B . új („élő“ ) statisztikai elm éle­ tét. A m a g y a r k o n zu m értékelésénél a hazai produkció részesedése a legfon­ tosabb faktor. A statitsztik ai m egfigyelés su g á r­ kévéje visszapillantást kíván az előző gazd asági évek szóbanforgó viszon y a ir a : f i Imf 0 ga/.da sági év

(39%)

A ber diese übliche theoretische S ta ­ tistik erfasst ninclit das, w as sie m it dem knappen T o rv e rh ältn is 2 : 3 e r­ fassen will und soll. D ie EB B . legt m ehr w ert au f leben­ diges statistisches M aterial, sie o rd ­ net die Zahlen des Jahres anders, be­ rü ck sich tig t die deutschsprachigen P ro d u k tio n en und ihr V e rh ältn is zu

1932/33 1933/34 1934/35 1935/30 1936/137

összesen drb. 200 228 220 220 205*)

yasztás ebből m agyar film drb. % 5 2 10 4 12 0 10 7 22 11

A szám szerű fejlődés — m int lát­ juk — am erikai m éreteket ölt: az idei szezonban a szükségletnek m á r 1 1 százalékát fed ezi a m agyar film. * Becslés.

1937 január 1-i szám.

3

4-

+

am erikai film ek a ném et produkció dekes, hogy a csökkenés m érve p aral­ ro v ására egyre nagyobb arányban lel halad a m ag y ar piaci helyzetével. V olt a rom án szükséglet: foglalják le a színházak m ű so rait. É r ­ • 1934/35-ben 1935/36--ban 1932/33-ban 1933/ti4-ben drb. % d rb / drb. % % drb. % Összesen: ebből: német am erikai

216

100

225

100

220

100

225

100

105

49 36

64 120

29 53

48 128

22 58

36 132

17 59

77

am erikai im p o rt intenzív növekedését g y á rtá s hiányában nem befo­ lyásolja a hazai term elés. H ivatalos statisztik a sze rin t a szóbanforgó négy g azdasági évben m indössze 2 román film jelent, meg. Európa legnagyobb film fo g y a s z tó állama: N agy-B ritannia. 19 3 6 -ban a film konzum 7 5 3 -at te tt ki. A ném et piac részesedése m indössze 5 film volt, alig 1 százalék. M ég egy m o zaikszerü illusztráció. Finnországban a ném et film ek ré­ szesedési arán y a az 1 9 3 5 . évi 1 7 .5 %ról 19 3 6 -ban 1 2 .5 % -ra esett. A n ém et film kereskedelem világ­ piaci volum en je ezek szerint évrölévre szűkül. V ájjo n m ódosítja-e a té­ nyeket a L ieht Bild Biihne statiszti­ kája, am ely a ném et konzum analizá­ lásával kapcsolatban a következőket írja:* ..b em erk en sw ert sind die S chw an­ kungen im V e rh ältn is d er einheim i­ schen zu den ausländischen F ilm en: von 197 u ra u fg e fü h rte n Spielfilm en sind: deutscher H erstellung ausländischer H erstellung

den anderen Speifilm en. Da sieht das B ild gleich anders aus: deutschsprachige Spielfilme frem dsprachige Spielfilme

135 (68.5%) 62 (31.5%)

U n d da w ird das 2 : 3 -V erhältnis ganz anders, es heisst 5 : 1 1 ; nun ist bei fünf ausländischen F ilm en, die aus elf deutschsprachige kom m en, das E r ­ gebnis w irklichkeitsnäher. D as neben den O rig in alfassu n g en auch viele E in ­ deutschungen laufen, verschiebt das V erh ältn is noch m ehr zu unseren G unsten.“ TTa a szám ok játékával fel lehet ja ­ vítan i egy o rszág fizetési mérlegének alakulását, ak k o r a L B B .-nek igaza van. A zonban alig hisszük, hogy az o rsz ág pénzü gyi politikája m eg tű rn é a LB B . új („élő“ ) statisztikai elméle­ tét. A m a g y a r k o n z u m értékelésénél a hazai produkció részesedése a legfon­ tosabb faktor. A statitsztik ai m egfigyelés su g á r­ kévéje visszapillantást kíván az előző g azdasági évek szóbanforgó viszo­ nyaira :

!0 ((>1%) 77 (39%)

gazdasági év

A ber diese übliche theoretische S ta ­ tistik e rfa sst nincht das, w as sie mit dem knappen T o rv e rh ältn is 2 : 3 e r­ fassen will und soll. Die E B B . legt m ehr w ert auf leben­ diges statistisches M aterial, sie o rd ­ net die Zahlen des Jahres anders, be­ rü cksichtigt die deutschsprachigen P ro d u k tio n en und ihr V erh ältn is zu

1932/33 1933/34 1934/35 1935/36 1936/37

f i I m f 0 g y a s z t. á s ebből összesen m agyar film drb. drb. % 200 52 228 10 4 226 12 6 16 7 226 22 11 205*)

A szám szerű fejlődés — m int lát­ juk — am erikai m éreteket ölt: az idei szezonban a szükségletnek m á r 1 r százalékát fedezi a m agyar film. Becslés.

1987 január 1-i szám.

3

Az érem nek azonban m ás oldala is van: a film ek hozadékának kérdése. K ö ztu d o m ású, hogy a m a g y a ro r­ szági szín h ázak által fizetett film kölcsöndíj évi összege 5 m illió pengő kö­ rül m ozog. E z e k szerint egy film átla­ gos bruttó hozadéka kereken 25.000 pengő. F ilm en k én t huszonötezer pengő nyershozadék, figyelem be véve a tria ­ noni já rm o t hordozó o rszág szerény k eretek között ú jjá é p íte tt gazdasági

eredm ény. A piac sorvadásának előjelei m ár m ost, az utószezon kezdetén m utatkoznak — mi lesz egy évvel később?! . . . A m ag y ar film ek kötelező játék ­ rendjével kapcsolatban ta rto tt belügy­ m iniszteri értekezleteken főleg csak a film g y ártás érdekeinek védelm ében tö rtén tek felszólalások, elhanyagolva a kérdés k ö rfo rg ássze rű jelentőségét a színházak és az im portőrök szem-

A magyar filmfogyasztás alakulása az egyes gazdasági évek első 7 hónapjában.

X/X j

tp 32/33 osrz esen

x r - illll

ig 33/ 3 U

ig 3 k/3 S

19 35/36 ném et

&m eri ka i

1936/3/

ni

m agyar

pontjából. A m ag,var film élet strukturá ja an n y ira egybefonódott, hogy eg y egy üzletág viszonyainak lényeges m ódosulása kihatással van a m ásik két tag o z a tra is.

s tru k tú rá já t, az első pilanatban nem látszik veszélyesnek. A zonban m ás eredm ényt kapunk, ha szám ításba vesszük, h ogy a m ag y ar produkcióba invesztált tőke — d arabonként átlag 100.000 p en g őt véve alapul — , az idén 2 . 200.000 pengőt tett ki. M iután a gyártás költségét ezidaszerint ú g y 1 szólván kizárólag a hazai piac téríti m e g , az importált film ekre eső hozadék-átlag csak 75.000 pengő. Az ország film sziikségletének ki­ elégíthetőségét veszélyezteti ez az

A m ag y ar film g y ártás szám szerű előtörése veszélyezteti a szakm a gaz­ dasági egyensúlyát, am inek kiegyenlí­ tése o rszágos érdek. A megoldás mód­ ja a m agyar film kvalitásának világviszonylatra való felemelése és ezzel a kid földi értékesítés lehetőségének biz­ tosítása. r

M indenki szám á ra n é lkü lö z­ hetetlen az uj 1937. évi

Film m űvészeti E vuönvv

T artalm azza többek között: a teljes szakm ai cím tárt, a film gyártáshoz szükséges színészcim tárat, az ö ssz e s m agyarországi mozik adatait, az uj tüzrendészeti rendeletetstb. _ M egrendelhető A ra u pengő (portó 70 fill.) •£» a Film ku ltú ra kiadóhivatalában

4

SIMONYI VILMOS az MMOE szakértő-m érnöke

A MAGYAR FILMSZÍNHÁZAK ÉS A BIZTOSÍTÁS ÜGYE z elm últ napokban felhí­ vást intéztem a M M O E tagjaihoz, am elyben a film tűzbitosítási kérdői sck fontosságává és azok rendezésére hívtam fel figyelm üket. Fontos ez a kérdés két szem pontból is. E gyrészt a film kölcsönzők nem szállítanak film et olyan m oziknak, am elyeknek m egfe­ lelő biztosítása nincs, m ásrészt az egye« sülét tag jain ak vagyonbiztonsága és az előfordulható káresetek súlyos kö­ vetkezm ényei alól való m entesülés szem pontjaiból. A P aritásos Tilalm i B izottság az O. M. M. E. bejelentésére legutóbbi ülésén több biztosítás nélküli mozi ügyét tárg y alta és határo zata alapján film szállítási tilalom rendelhető el a film- és b etö résb izto sítást nélkülöző m ozgókra. Ehhez a jogalapot a szak* mai keretmegállapodás idevonatkozó intézkedései meg is adják. N em tudom azonban eléggé hangsú­ lyozni, hogy nem elegendő úgy, ahogy b izto sítást kötni. A m últkori felhívá­ som ra beérkező kötvények között alig volt olyan, am elyik minden s z e m p o n t­ ból helyesen és a mozgószínház igazi érdekeit védő m ódon lett volna meg* szerkesztve, illetve összegszerűség he­ lyessége szem pontjából helyesen fel­ állítva. A mozgószín háztulajdonosok legna­ gyobb részének ezek szerint fogalma sincs kár esetén annak lebonyolítási módjáról. B iztosítva van pl. a gépházi béren* dezés 1000 pengőre abban a hiszemben, hogy 1000 pengőnél nagyobb kára nem igen fo rd u lhat elő és ha az 1000 pengőt m egkapja, kára m egtérül. N a g y tévedés. A kár lebonyolítása a következő: A

biztosító társaság m egállapítja, hogy az 1000 pengőre b izto síto tt gépházi be­ rendezés pl. 5000 pengő értékű, akkor egy 1000 pengős kár esetében összesen 200 P az az összeg, am 't a biztosító meg is fizet, tek in tettel arra, hogy az értéknek csak 1/5 része volt biztosítva. U gyanez áll bárm ilyen más k ár eseté* ben is.U gy kell teh át a biztosítási öszszegeket felállítani, hogy azok a teljes kár fedezésére alkalmasak legyenek. Az irányelvek a m ozgóképüzem biz­ tosításánál a következők: Feltétlenül kell biztosítani a ve títés alatt álló és vetítőgépen található film mennyiséget az ú. n. futófilmet, az erre felveendő összeg 80 P. D íjtétele 15 ezrelék. Ezt a té telt csak 90% erejéig vállalják a biz­ tosítók 10 %-os önrészesedés fenntartá* sával. A tartalék film m ennyiségre 1500 pengő, ezután is 15 ezreléket szám íta­ nak fel. Ezt a d íjté te lt azonban a M oziegyesület nem tartja reálisnak, és a biztosítóktól annak 10 ezrelékre való leszállítását és a 10 % önrészesedés tö r­ lését kértük. Az egyesületnek ez a kívánsága an ­ nál is inkább jogos, m ert 1 . a hangosfilm 24 képkockás vetí­ tési sebességénél a tűzveszély általá­ ban lényegesen csökkent a némafilm' 30—35 képkockás vetítési sebességével szem ben. C sökkent a film szakadási lehetőség és ezzel a begyulladási ve­ szély is. 2. A ta rta ’ékfilm a tűzrendészeti elő­ írások szerint csak a vetítőtől külön* választott helységben az úgynevezett tekercselő helységben tarta n d ó és ott is csak tűzbiztos film ládában, ahol még a vetítőgépen égő film esetében is biztonságban van a tartalék filmm ennyiség. A lacsonyabb díjtétele te ­ hát indokolt. 3. Az új tűzrendészeti kódex a moz­

gószínházak biztonságát ism ét m inden tek in tetb en fokozta, az újonnan léte? sült színházaknál a tűzbiztonsági k é r­ dés úgy a fokozottabb tűzrendészeti biztonsági szabályok, valam int a legn p d crn eb b vetítőgépek használata folytán (hátsóblende, önm űködő fény­ elzáró, vízzel h ű tö tt kapuban futó film, gépbe b eép ített légfúvó stb.) ideálisnak m ondható. A z egyesület beadványára választ még nem kaptunk, de rem éljük hono# rálják k ívánságainkat akkor, m ikor vi­ szont az egyesület az általános és tel­ jes értékű biztosítások m egkötését aján lja. A gépház berendezés b iztosítási öszszegét m ár nehezebb általánosságban m egadni, m ert az a berendezés minő# ségétől, gépek stb. szám ától függ. G ép­ házi berendezés díjtétele 1 ezrelék. A nézőtéri berendezés díjtétele 3 ezrelék, ennek helyes összegét is csak a berendezés ism eretével lehet feltün­ tetni. B etörés biztosítási összeg film re leg­ alább 1500 pengővel kell, hogy szere# peljen. A színes film eket gyakran játszó m ozgószínházaknak gondolnia kell arra is, hogy a színes film értéke a fekete­ fehérnél lényegesen nagyobb. B iztosí­ táskötésnél teh át ezt a körülm ényt is figyelembe kell venni. B árm ilyen tűzbiztosítási kérdésben helyesen cselekszenek a mozgószínházak, ha a M. M. O. E.#hez fordulnak tan ácsért, az egyesület m érnöke pedig díjtalanul áll bárm elyik napon ki 1 és Vi2 közt tag jai rendelkezésére.

Magyar Mozgófénykép gépkezelők Országos Egyesülete B u d ap est, V II.f A lm á ssy -té r 12. s z . T e le fo n : t-375-98

A

Hivatalos ó r á k : 2— 6-ig. munkaügyeket S za b ó István a Capitolmozgó gépésze intézi.

Hivatalos órán kívül hívható d. e. 10—12-ig 1-457-11» este pedig 6—I2-ig az 1-321-75, telefonszám alatt.

A MOZINAK TŰRNIE KELL A JOGOS KRITIKÁT A sá toraljaújhelyi „Z em plén“ lap m árcius 7-iki szám ában su k : É rd ek es felm entő ítélet rospataki „C om enius“ mozgó perében.

cimíi olvas­ a sá ­ sajtó­

Dr. Harsány i István sárospataki gim názium i tan ár a „ H atárő r“ egyik m ultévi szám ában cikket irt a „C om e­ nius“ m oziról, am ely cikkben azt állí­ to tta , hogy a mozi csak nagyritkán ad egy-egy tű rh ető filmet, általában rossz és régi film ek kerülneK előadásra és a képek levetítése is tökéletlen. A cikk m iatt a „C om enius“ mozgószínház bérlői sajtó p e rt in d íto ttak dr. llarsámyi ellen, aki a törvényszéki tá r ­ gyaláson azzal védekezett, hogy csak jogos k ritik át gyakorolt a közönség é r­ dekében, m ert éttől a k ritik átó l a mozi előadásainak javulását várhatta. Dr. B e n y o v s z k y László védő a való­ diság bizonyítása irán t te tt előterjesz­ tést, a főimagánvádló képviselője p e­ dig szakértő m eghallgatását kérte. A törvényszék m indkét in d ítv án y t eluta­ sítva dr. Harsánvi Istv án t felm entette a rágalm azás v ád ja alól. A bíróság indokolásában kim on­ d o tta, hogy a m ozinak közművelődési célokat kell szolgálnia és ezért a jogos kritikáit tűrnie kell. A z ítélet nem jog­ erős. Kollektív szerződés készül a Moziegyesü­ let és a Film tisztviselők Egyesülete között egyrészt és a Mozigépészek Egyesülete kö­ zött m ásrészt. A MMOE a tárgyalások foly­ ta tására bizottságot küldött ki, am elynek tagjai: Morvay Pál, Hirsch Lajos és Mutschenbacher István. Ez a bizottság igyek­ szik most a két érdekképviselettel meg­ egyezni. Békéscsabán az ottani Apolló-mozi telje­ sen újonnan átalak ítv a és modernizálva augusztus 1-én nyílik meg az engedélyes Miskolczy László vezetésével. Az Apolló ügyvezető igazgatója azonban Juhász László lesz, aki j elenleg a pestszenterzsébeti In­ tim-mozit vezeti. A békéscsabai új filmszín­ ház 600 személy befogadására alkalm as, és naponta fog játszani.

IFJ. SZABÓ FERENC a Béke-m ozgóképszinház üzletvezetője (Budapest)

A MOZIREKLÁM A KÜLTELKEN m ikor lehelletnyi rizspapí­ szi figyelem be és a legnagyobb csodál­ ron színes tussbetűkkel kozással tapasztalja, hogy a mozi ahhoz először dicsérte a kínai is alkalm azkodik. M inden olyan cím, am ely a férfierő kereskedő az áru ját és küldte szét a birodalom ­ dicsőségét, az állhatatos női szerelm et ban a röpcédula ősét, — vagy az anyai szeretetet dom borítja ki, m ondhatnám — a m eg­ elsőrendű érdeklődésre tarthat szám ot. születésétől a legnagyobb fejlődést A szövegezéshez pedig a hum ort é rté ­ azóta érte cl a reklám , m ióta a mozi kelik elsősorban. A mozi kirakatában bőven elhelye­ szolgálatába állott. ¿Amint fe jlő d ö tt a m ozikultúra és egyre több pénzbe k e­ zett fotók előtt, ellentétben a belvárosi rült a fokozottabb igények kielégítése, közönséggel, élénk m egbeszélés folyik olyan m értékben k ellett a nagyobb tö ­ az o tt állók csoportjában: , . .„N ézd, megek érdeklődését is felkelteni. A o tt egy jó t behúznak! . . . “ értve alatta, mozik ren tab ilitásának biztosítása érd e­ hogy az egyik szereplőt a főhős alapo­ kében egyre szélesebb rétegeket kellett san állón vágja. A díszes k irak a t m aga m eghódítani és ebben a h ad járatb an a is reklám , m ert a közönség olyan reklám fegyvereivel harcol a mozi. arányban értékeli a film et, m int am i­ A kültelki mozik reklámlehetőségei­ lyen a reá fo rd íto tt reklám nagysága vel szeretnék pár sorban foglalkozni, és ha a rendesnél kisebb alakű a pla­ azok lélektanával, hatásával a k özön­ kát, m ár m egjegyzéseket hallani: „Mi ségre; a jól elgondolt, alkalmas, ízléses az? Olyan rosszul megy inár, hogy nem reklámmalf ami gyüm ölcsöztető b efek­ telik nagyobb papirosra? “ A z alkalom szerű röplapoknak is tetés és jó propaganda a legfiatalabb m ű vészetn ek — a film m űvészetn ek és meg van a hatásuk. A film m eséjéhez gazdasági haszon a m o zin a k. jól m egválasztott, ötletesen hum oros N agy általánosságban a következő­ és találó szöveg jobban m egragad az képpen csoportosítanám a reklám lehe­ em lékezetben. így kerüljük el a sab­ tőségeket: a) a nyom datechnikai úton lont és m inden, ami eltér a m egszokot­ végzett reklám betűvel, írással, b) tól, nagyobb érdeklődésre is ta rth a t képpel alkalm azott, m ozgóképekkel el­ szám ot. A meghívó alakú k arto n pl. ért propaganda és c) az élőszóval el­ a „V acsora nyolckor“ ; katonai behívó m o ndott reklám . form átum a „Kék d an d á r“ ; házassági A mozi m űsorának hirdetésénél kü­ an ya k ö n yvi kivonat a „T itkos házas­ lönösen a külvárosokban nagy szere­ ság“ és címezetlen sürgöny a „C ím zett pet játszik a jól összeállított, alkalm as ism eretlen“ című film eket reklám ozta. kivitelű piákéit, am i „ o rd ít“ a deszka­ M indenkinek okvetlen felkelti a fi­ palánkról a járókelőkre. A jól kiem elt gyelm ét, ha különböző m ódon reggel, cím, különösen, ha jól sikerült, kifejező délben és este ugyanannak a film rekcíme van a film nek, igen fontos té n y e ­ lám aival találkozott. zője a sikernek. R övid pár sor m egvi­ ¡Milyen is lehet az a film ? — ha m ár lágítja a film tém áját, feltünteti a sze­ annyit írnak és beszélnek ról? Ennek replőket. M indenki nézi és olvassa a a bizonyos kíváncsiságnak a felkeltése plakátot, — term észetesen emberi fe­ a mozis feladata. ¿A kíváncsiság fokolületességgel — m ert pl. a fe ltü n tetett zottab felkeltését szolgálja 1 . a diapoelőadáskezdéseket egyáltalán nem ve­ z.tívvetítés is, am ikor a szünetben

unatkozó közönség jó szórakozást ta ­ lál a következő m űsorok találó jellem ­ zésében és 2 . a film egyes részeinek vetítése — az előzetes. Sokkal h atásosabb a mozgófilm, m int a holt betű. Egy-cgy jól összeál­ líto tt clőzctecs, nagy h atást gyakorol és befolyásolja a v árh ató üzleti ered ­ m én y t. H a a le v e títe tt film reklám a jól cso p o rto síto tt epizódok sorozatával a figyelm et, az érdeklődés és a kíván­ csiságot felk eltette — teljesítette hiva­ tását. Egy-egy előzetesnél végigfut a m oraj a nézőtéren, a csodálkozás só­ h ajait hallani s itt-o tt m egjegyzések röpködnek: „Ez jó lehet!“ „Ezt o k v et­ len m egnézzük!“ „M ikor já tssz á k ? !“ N agy jelentősége van az elöszóreklámnak is! A külvárosokban m indent m eg­ csodálnak az em berek, m ert távolabb a nagyvárosi zajtó l olyan az élet, m int egy nagy faluban. K evés a helyi ese­ mény és külön szórakozás a p letykál­ kodás. A tábláth o rdozó „szendvics'’-cm ber m ár csoportosulás középpontja. Egy jelm ezes felvonulás világraszóló ese­ m ény, am it term észetesen jó! be lehet állítani a mozi reklám jának a szolgála­ tába. D öntő jelentőségű a siker szem ­ pontjából a színház külső feldíszítése is — közönséget vonz azok köréből, akik különben nem gondolnának arra, hogy megnézzék a film et és a sok szájtátó gyerek nagyszerű p ropagan­ d át fe jt ki a mozi érdekében. A szájreklám m egfizethetetlen ér­ ték, de a legnehezebb is elérni, m ert n agyrészt független a m ozistól. Ügye­ sen vezetve „d iv atb a“ kell hozni a színházat! N agy érték és nagy dicsé­ ret, ha a közönség körében kialakul az a vélem ény: „liz a m ozi mindig jót játszik!“ Sok gondot, o d aad ást igényel a rek­ lám, hogy a közönség ízléséhez alkal­ m azkodjék, kielégítő eredm ényt hoz­ zon a m ozinak, am ellett esztétikailag is kell, hogy megfelelő legyen és a kul­ turális nevelő h a tá sá t se hanyagol­ ju k el.

S zám talan m ódon, fáradhatatlan energiával kell kezünket a közönség érverésén tartani. A reklám m unkához meg egészen különleges érzés és ösztön kell. m ert egészen másfajta reklámlehe­ tőségek vannak a kültelken, m int a vá­ ros belterületén. Ezt legjobban bizo­ nyítja az a tény, hogy a városi m ozik hatalm as sajtó rek lá m ját igen kis m ér­ tékben tu d ja csak értékesíteni és á t­ venni a kültelki mozi. Kevés az újság­ olvasó közönség. Fáradt, agyondolgo­ zott, munkában kim erült emberek tö­ mege keresi itt pár órára a szórakozást. A moziban a híradó az újságja, — a film a könyve. Erkölcsi kötelességünk gondosan és jól kiszolgálni közönségünket, am ely­ nek anyagi teljesítőképessége 40—60 fillér k ö zö tt mozog és hajlandó 2 —3 óra hosszat türelmesen várakozni, míg olcsó jegyével vasárnap délután b eju t­ h at az előadásra. Széles lehetőségeket nyú jt a reklám tudománya, ami még nagyon kiakná­ zatlan terület. Az idő sürget; az em beri elme talá­ lékonysága m érfföldes léptekkel halad előre, hogy újabb és újabb segédesz­ közöket állítson harcba a közönség meghódítására. E ljön az idő, am ikor m int első kollektív m ozireklám —• a kék tavaszi égre hatalm as füstbetűk kel ez lesz felírva: „M enjünk moziba!“

K O V Á C S ÉS FALUD1 F ILM G Y Á R ÉS LA B O R A TÓ R IU M

B U D A P E S T , XIV., G Y A R M A T -U . 35. T E L E F O N :

2 -9 7 8 -5 5 .

Magyarország legnagyobb és legmodernebb gépekkel felszerelt l a b o r a t ó r i u m a K é s z í t ; hangosfilmeket és kópiákat, film­ feliratokat, pedagógiai-, kultur-, reklámés rajztrükk-filmeket

8

TR IC O LO R FILMFORGALMI ÉS FILHKERESKEDELHI RT. BU DAPEST, V I I I, ERZSÉBET K Ö R Ú T 8. II. E H . —

T ELEF O N : 1-412-53.

A legnagyobb választék világsikert aratott s lá g e rfilm e k b e n , minh Vörös Pimpernel, Bosambo, Gróf Monté Christo, Feltámadás, Fekete Angyal, Utolsó éjszaka, Mi lesz holnap? India cézárja, Eladó kisértet stb. stb. 40 drb. színes W alt-D isney és 25 drb. M ic k e y-M o u s frükkfilm ünk a közönség kedvencei, a miisorkiegészités gyöngyszemei. Magyar kisfilmjeink az egy magyar filmek eseményei.

Legendás múlt

íelvonásos

(Magyarország nagy-

jainak élete) Megj, febr.

26-tól március 12-ig Décsi és Kamara mozgókban is kivé­ tel nélkül minden előadáson dörgő tapsok­ ban nyilvánuló frenetikus sikert aratott.

A riport születése és halála a szak- és

sajtó bemutatón viharos tetszést váltott ki. A c s o k o lá d é g y á r t á s 2 hétig ment az

Uránia-mozgóban a legnagyobb érdeklődés és tetszés mellett.

K ö sse le mielőbb ezt az óriási anyagot! K é rje n a zo n n a l árajánlatot!

9

A VILÁG FILMSZÍNHÁZAI SZÁMOKBAN őst jelent meg az am erikai ke resked el m i m in iszté• rium évi film színházi k i­ m utatása, am ely az elm últ évre, illetve helyesen az r- *9 «, < 1937. év első hónapjára vonatkozik. A kim utatás teh át az 1937. év elején fennállott ál­ lap o to t ism erteti. A kim utatásból lá t­ h atjuk, hogy E urópában m indössze 1251 új hangosfilm színházat helyeztek üzem be. N em sok ebben a zsúfoltan lak o tt földrészen és annak, hogy csak ennyi új hangosfilm színház n y ílh ato tt meg, valóban az általános rossz gazda­ sági viszonyok, a bizonytalan politikai

helyzet, háborús rémhírek, diktatúrák és a vállalkozási szabadság megszorí­ tása az okai. A z am erikai korm ány ezidei kim utatása m ár közelebb áll a valósághoz és főleg a m agyarorsiügi kim utatás m egbízható, m ert a b u d a­ pesti am erikai követség kereskedelm i osztálya valóban em berfölötti lelkiis­ meretességgel dolgozott a helyes és a tényeknek megfelelő statisztik a össze­ állításán. Az idei új világkim utatás egyébként a következő: Világrészek szerint a világ m ozgó­ képszínházai (hangosak és ném ák) a következőképpen oszlanak meg: 1933 30.623 19.042 4.922 5.546 1.100 621 61.926

1937 1936 1935 1934 Európa 66.876 39.347 60.150 29.693 USA — 16.258 10.143 15.378 19.000 5344 Ázsia 4.639 5.185 4.718 5.292 5.044 Lat in-Amerika 5.002 5.270 K anada 1.033 905 823 1.100 689 Afrika — 676 637 643 Összesen: 95.379 87.299 60.347 60.918 (Auszt rália Ázsiával egviitf van.) A hangosmozgók száma igy alakul: 1937 1934 1936 1935 29.207 20.984 Európa 27.956 23.460 15.378 10.143 USA — 16.258 15.000 4.387 3.712 2.539 3.362 Ázsia 4.068 3.338 2.783 2.208 Latin-A m erika 1.033 K anada — — 833 710 710 610 411 432 Afrika — — 480 41.823 Összesen: 55.563 40.860 51.697 Hollandia. — Jugoszlávia — N orvégia — Finnország — Írország —

Országok szerint a következőképpen oszlanak meg a világ film színházai: Európa: N ém etország —— Anglia —— — Franciaország —— O laszország —— Oroszország —— Svédország —— Spanyolország — — (Jsehszlováida — Belgium —— — A usztria —— — Lengyelország — M agyarország —— D ánia — —— — Svájc — —— — Rom ánia — — —•

— — — — — — — — — — — — — — —

— — — — — — — —■— — — — — — —

1933 17.822 14.000 2.147 1.830 377 379 36.955

5271 4950 3900 2800 2285

P o rtu g á lia

Görögország L ettország B ulgária — Törökország Észtország L itvánia —

1641 1600 1343 740 692 657 385 352 328 350

Albánia — Távoli Kelet: A usztrália Jap án IJjzéland

India —

10

—— — —— — — —

—— — —

297 263 240 210

190 180 140 98 89 93 55 44

14 1420 1237 610 600

Kína — — — — — Holland-lndia — — — Fiilöpszigetek — — — Maláji félsziget — — • Straits Settlém Krancia-Indokína — , — Korea — — — — — Ceylon — — Fidzsi-ézigetek Kisebb szigetek

— -— -

183 172 148 9(5

—

50 29

— — — *— — — — — —

M 3 3

MAGYARORSZAG FILMFORGALMA 1936-BAN A S tatisztikai H avi K özlem ények most m ejelent 10 — 1 2 . füzete közli az egész 1936. évről szóló filmforgalmi statisztik ai kim utatást. E szerint 1936 évben behoztunk összesen 418 q nyersfilmet (1935-ben 404 q-t) 972.000 pengő értékben. Ebből N ém etországból jö tt 233 q, O laszországból 122 q, A m eri­ kából 37 q és 26 q különböző országok­ ból. K ikészítés céljából behoztunk 2 q-t. A z elm últ évben 87 q készfilm et hoztun k be 439.000 pengő értékben (1935-ben 102 q-t 460.000 pengő é r té k ­ ben.) Ebből 9 q érk ezett A usztriából, 45 q N ém etországból, 12 q Franciaországból, 10 q A m erikából, 4 q Svájc­ ból, 1 q O laszországból, 6 q különböző országból. A behozott készfilmekből 5 q jö tt be kikészítés céljaira. A készfüm ekböl kivittiink 21 q-t 133.000 p en ­ gő értékben és pedig 6 q-t A usztriába, 3 q t N ém etországba, 2 q-t Franciaországba, 4 q-t Svájcba, 2 q-t O lasz­ országba, 3 q-t az Egyesült Állam okba és 1 q-t különböző országba. A meg­ világított negatívokból 5 q-t hoztunk be 24.000 pengő értékben. B ehoztunk egvenkint 3 q-t A usztriából és 2 q-t N ém etországból. Megvilágított nega­ tívból kivittiink 1 q-t és pedig A usz­ triába. —Filmhulladékból behoztunk 1 q-t N ém etországból.

Dél- és K özép-A m erika: Brazília — — — A rgentína — — — Mexikó — — — Kuba — — — — Peru — — — — Csile — — — — K olumbia — — — U ruguay — — — Venezuela — — Portorieo — — — Panam a — — — Costa Rica — — Ecuador — — — H onduras — — Salvador — — — G uatem ala — — N ikaragua — — San Domingo — — Brit-Guinea — — Bolívia — — — T rinidad '— — — Francia N yugatindia Jam aika — — — Berm uda — — — P arag u ay — — — Haiti Holland N yugat-India Baham a-szigetek — Barbados — — — Brit-H onduras — —

— — — — — — — — — — — — — — — — — • — —

— — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — ~ ■— — — —— —

— — — — — — —

1700 1000 402 800 180 1.59 150 124 111 100 47 30 34 '29 27 25 25 23 23 19; 19 ló 15 8 0 0 6 5 3 1

— — — — — — — • — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — —

250 130 102 29 25 24 '24 11 7 O 2

Afrika és Kisázsia: Délafrika — Algéria — Egyiptom — Palesztina — Irán — — Tunisz — Szíria — — K elet-A frika Xyugat-IA b ik a Irak — — M adagaszkár K ü lö n Á lla m o k

k e ll

— — — — — — — — — — —

s z á m íta n i

az

16.258 és K a n a d a

S p eciális film szállitások a világ m inden ré sz é b e .

leggyorsabb vámkezelés a Nyugati és Keleti pálya­ udvarokon, a fővámhivatalban és a hajóállomásokon

n

E g y e sü lt-

nem zetközi szállítm ányozási és elvám o lási v á lla la t,

1033 s z ín ­

h á z á t.

IV .,

VÁ C I - UT

T e l e f o n :

11

1.

1-159-47.

VITNER ARTIIUR : P árizs

v il á g k iá l l ít á s é s f il m k o n g r e s s z u s o k zévi júniusában rendezik az idei nem zetközi film­ kongresszust Párizsban, am elynek id ő p o n tjá t a N em zetközi F i'm kam arának legutóbb Lehnich tan ár elnökletével ta rto tt v ég rehajtóbizottsági ülésében h atároz­ ták meg. Ez a végrehajtó bizottság a következő h atáro zato k a t hozta: 1. A kon g resszust 1937. junius 7—12 k ö zö tti időben ta rtjá k Párizsban. 2. A kongresszus helyettes elnökévé Demaria u rat, az újonnan alakult fran ­ cia csúcsszervezet elnökét választják meg. 3 . Az a bizottság, am ely eddig csak a szerzői jogi kérdésekkel foglalkozott, jogi bizottsággá alakul á t és elnökévé Lussiezt (Franciaország) választo tták meg. H elyettesei: Biamonte (O laszor­ szág) és d r Roeber (N ém etország). 4. A N em zetközi F ilm kam ara szék­ helyét a következő évre P árizsba t e t ­ ték át. 5. Az idei nem zetközi fii m kong reszszus elnökévé franciát választanak mjeig. (Itt m indenki elsősorban I.ussiezre, a francia M oziszövetség elnö­ kére gondol.) 6 . A n e m ze tkö zi filmkereskedelem előm ozdítására alakult bizottság m ost ülésezik m ajd elsőízben. Ennek elnö­ kévé M e y d a m o t, az U fa igazgatóját v álaszto tták me. H ely ettese Lourii úr, a párizsi T obis igazgatója. 7. E lhatározták, hogy külön bizott ságot küldenek ki, am ely kizárólag a film nevelésügyi és o k tatási k érd ései­ vel foglalkozik. Ennek a bizottságnak A FILM K U LTÚ R A mai számának boríték lapját

az elnöke Lúciano de Feo (Roma). 8 . A b b a a francia bizottságba, amely P árizsban a kongresszust előkészíti, egy ném et és egy olasz delegátust is beválasztottak. 9. Ennek a bizottságnak az a fel­ adata, hogy nem csak a hivatásos film­ szakm a szám ára rendezze meg az idei kongresszust, hanem, célja az is, hogy a laikus köröket is az érdeklődés köz­ p o n tjáb a vonja. Ezen a m egbeszélseken N ém eto r­ szág, A usztria, Belgium, Franciaország, M agyarország, O laszország, Lengyelország, Svédország, Svájc és C seh­ ország kiküldöttei v ettek részt. R om á­ nia, Jugoszlávia, A nglia és D ánia nem jelen tek meg ez alkalom m al a tárg y a­ lásokon. Érdekgs, hogy valamennyi bizottságban csak a nagy filmgyártó országok vesznek részt, ellenben ki­ hagyták azokat az állam okat, amelyek főleg ezeknek az állam oknak a vevői. Sem az aránylag sokat gyártó A u s z t ­ ria, sem pedig az úttörő Dánia nincse­ nek képviselve az egyes bizottságok­ ban! Ezek m inden bizonnyal legalább azoknak az országoknak az érdekeit k épviselték volna, am elyek a nagy film ­ állam oknak a vevői. A bban a b izo tt­ ságban, am ely a nem zetközi filmcsere és filmforgalom k érd éseit tárgyalja, jogosan m egkövetelik, hogy m in dkét fél résztvegyen az egész film kereske­ delmet érdeklő ügyek tárgyalásain. Eddig nagyon kevés kongresszusi h a­ tározat valósult meg, úgy az 1926. évi párizsi, m int az 1934. évi berlini filmkongresszus határo zatai legföljebb a különböző könyvszekrények fiókjaiban pihennek . . . E zért a párizsi nem zetközi filmkon­ gresszusnak olyan légkört kell terem ­ tenie, am ely érvén yt szerez a tekin­ biztosítja a f e l l ő t t e G télynek és automatice nyomták! leendő határozatok keresztülvitelét.

12

A NÉMET FILMKAMARA m árciusi első nagygyűlése ékes bizo­ nyítéka annak, hogy nem lehet kom oly és m élyreható alkotóm unka ott, ahol i yesületek és azok tagjai egym ás k ö ­ zött torzsalkodnaK, veszekszenek, intri# kainak és e közben elvérzenck á rta t­ lan em berek, eszmék, gondolatok. A ném et Film kam ara csak szervezetében lehet a mi ideálunk is, m ert együtt van m indenki, aki a film szakm a összessé­ géhez tarto zik és 'm ert a tek in tély el­ vén alapulván, nem lehetnek sem tár­ gyi, sem szem élyi ellentétek a Kamara érdekrétegei és azok tagjai között. H a nézzük azt a különbséget, am ely a né* m et K am ara az olasz Federazionc vagy a bécsi ö sterreich isch e Film konferenz intézm énye k ö zö tt és a m a ­ gyarországi Vereinsmayerei kö zö tt fennáll, ak k o r m inden józanul gondol­ kodó em ber lá th a tja a — különbséget. Elm életi és eszm ei ellentétek o tt is lehetnek. O tt is előfordul, hogy vala­ mely „S parte“ azaz ágazat bizonyos ö tletet vagy kívánságot vet föl és eb képzehető az is, hogy ez az ötlet vagy ez a kívánság nem tetszik néhány más ágazatnak. E rre az történik, hogy a k a ­ m arai vagy federációs elnök, vagy a film konferencia elnöke megállapítja, hogy az egyik ágazat részéről fölve­ te tt elgondolás nem időszerű és ezzel ez az ügy lekerül a napirendről. M ert hiszen tévedni lehet, és lehet jóhisze­ műen elképzelni azt is, hogy valam ely elgondolás talán m indenkinek megfelel és nem csak annak az ágazatnak, amely? nck a képviselője az elgondolást felve­ tette. N álunk eh ely ett gyanúsítások, — hozzá még anyagi term észetű gya­ núsítások — és egyéb kom oly em b e­ rekhez nem m éltó felzúdulások döfik le azt, akinek az volt az egyéni hite és meggyőződése, hogy esetleg valam elyes ú jítá st kellene bevezetni. H a valam i nem tetszik a szakm a egyik ágazatá­ nak, akkor még m indig van m ód és alkalom arra, hogy egy másik helyről érkezett, de meg nem felelő indítvány

vagy elgondolás lekerüljön a napirend? ről, de nem olyan m ódon, ahogy az nálunk történik. F ájdalm as nézni azt a szöünyű destrukciót, ami nálunk egy-egy ötlet nyom án tám ad, ha valam elyik olda­ lon az a bizonyos „ügy“ nem tetszik. Film körökben épen a napokban ju ­ to tta k arra az egyedüli helyes m eg­ győződésre, hogy nem a m inisztérium i szaladgálás, m em orandum ozás és elő# szobázás a film szakm ai kérdések igazi m egoldási m ódja, hanem az, hogy a szakm ai ágazatok egym ás k ö z ö tt be­ csületesen, tisztességesen, úri módon m ondják meg, hogy mi a jó és mi a rossz, nem pedig az, hogy a miniszteri ankét okon egym ást csepülik. V égre nálunk is meg kell terem teni azt a szervet, am ely a m agyar film ­ szakma parlamentje kell, hogy legyen. V annak m ár film hez értő kapacitá­ saink, akiknek kellő tekintélyük és hozzáértésük van ahhoz, hogy a szak? mai összevisszaságban az eg y etértést m egterem tsék. Itt van S c 'to v s zk y Béla, K ozma M iklós volt belügym iniszterek és m ások, akik mégis csak ism erik a film szakm át és akik valóban hivatva volnának arra, hogy valam ilyen, az egyesületek fölött álló kom oly szak­ m ai testületben a tekintély elve alap­ ján a ma uralkodó ta rth a ta tla n és eléggé bizarr helyzetet m egszüntessék és új, kom oly és nívós szellem et be­ vezethessenek. V S A W W W yV W sW V N W vW V W V Sokkal jobban fog boldogulni, ha osztálysorsjegy van a zsebében. Mindjárt, meglesz a reménysége, hogy rövidesen nagy öszszeget nyer. T udjuk, hogy a remény az éltető eleme mindennek. Április 10-én kez­ dődik az új sorsjátéK. Elsőrangúan fontos tehát, hogy rendeljen v agy vegyen egy sorsjegyet még ma bárm elyik l'őárusítónál. H ivatalos árak : nyolcad 3.50, negyed 7, fél 14, egész 28 pengő.

[ ^

A MŰTEREM ^

1

árciusban a H unnia-film gyár mű? term ében szünetelt a m unna. Csak előkészületek folytak a m egkezdődő idényhez. E llenben áprilisban 3 film készül a H unniában. Az egyik, am elyre nagy lendülettel és felkészültséggel in­ dulnak a Hajdu-filmprodukció filmje és am elyet a Kovács Emil és társa cég hoz forgalom ba. Ennek a film nek a cím e: Pesti mese. Vadriai László írta a tém át és a könyvet. Gaál Béla ren? dezi a film et, am elynek kitűnő m űvé­ szi együttese lesz. A film főszereplői a következők: T uray Ida, Págér A n ­ tal, Kabos G yula, D obos A nnié és Béká ssy István. A filmhez Ábrahám Pál írja a zenét, Eiben István fotografál és Lohr Eerenc készíti a hangfölvételt. V incze M árton a díszlettervező. Ap? rilis 2 -án k ezdődnek meg a fölvételek, am elyek körülbelül április 20 -ika táján fejeződnek be. A rendkívül ötletes és érdekes zenésvígjáték producere egyébként Falus István. K özvetlenül ezután a film után k é­ szül a Reflektor-film első idei filmje, am elynek ideiglenes címe A férfi m int örült. T ö rö k R ezső regénye u tán ké? szül a film, am elynek rendezője Gertler V iktor, aki a M ária nővérbeli ren ­ dezésével g y arap íto tta eddigi sikereit. A film; zen éjét M árkus A lfréd szerzi, Eiben Istv án fényképez, Lohr Ferenc a hangm érnök és V in cze M árton te r­ vezi a diszeletekct. A film főszereplői k ö zö tt találju k Lázár M ária, Páger A ntal, Jávor Pál, V aszary Piri, Mály Gerő, Salamon Béla, Pethes Sándor, D a jbu kát Ilona neveit. Ennek a zenés vígjátéknak a fölvételeit m ájus első n ap jaib an fejezik be. A. h arm adik film nek, am ely a közeli hetek b en a H unniában elkészül, A z én leányom nem olyan a címe. Az áprilisra terv ezett Júliusi éjsza­ kák című film te rv é t egyelőre clcjtct? ték. H ír szerint a nyáron készítik el.

M

14

A közeli hetekben rengeteg gyártási terv valósul meg, úgyhogy kilátás van arra, hogy a két m űterem ben állan­ dóan dolgoznak. A Magyar Filmiroda m űterm ében igen szorgalam san dolgoztak m árcius­ ban és be is fejezték a Torockói m enyasszony című film fölvételeit. M árcius 3-án kezdték meg a fölvéte? leket és 25-én fejezték be. A m űterem udvarán nagy torockói u d v art é p íte t­ tek, ahol a B udapesten tanuló székely egyetem i hallgatók jártá k az eredeti székely csiirdöngülőst székclycsárdással és eredeti székely zenekisérettel. Az egész fölvétel rendkívül érdekes? ségű néprajzi filmnek is Ígérkezik, úgyhogy a filmnek ez a része különös­ képen szenzációs lesz. A film zenéjét Poígár T ibor, a kitűnő zeneszerző és karnagy állította össze, aki ezúttal is tökéletes zenei m unkát végzett. Üj rendezőt av a tta k ez alkalom m al: K e­ leti M ártont, a m űvészi érzékű fiatal rendezőnek ez az első önálló nagy m unkája, am ely hirck szerint m inden tek in tetb en kiválóan sikerült. A for­ gatókönyvet is Keleti írta Indig Ottó? val együtt. A film et K urzm ayer Károly fotografálta, a hangfölvétel Pulvári K ároly nagyszerű m unkája, diszletter­ vező Pán József, kosztüm tervező B. Kokas Klára. A Gál Ernő produkció­ jában készülő film főszerepeit a kö­ vetkezők játsszák: D ayka M argit, Já­ vor Pál, Kabos G yula, Sziklai Szeréna, Mály G erő, Kiss M anyi, Rózsahegyi Kálm án, Juhász József, Pethes Sándor, Vágóné M argit és mások. Á prilisban a Phöbus^film rt. dolgo­ zik a M agyar Film iroda m űterm ében Gál E rnő gyártási vezetésével. Hamar egy gyereket! a vígjáték ideiglenes címe, azonban valószínűleg más cim et kap a sikeresnek Ígérkező film. N ó t i K ároly írta a filmet, am elynek rende­ zését Székely István vállalta m agára. A képet K urzmayer K ároly készíti, a hangfölvétel Pulvári szerint készül. A film főszereplői: Erdélyi Miéi, Rádai

Imre, Kabos G yula, Csortos G yula, Makláry Z oltán, M ihályffy Béla, M ály G erő stb. A fölvételek április elején kezdődnek és körülbelül a hónap vé­ gén fejeződnek be. A külső fölvételeket B udapesten fotografálják. A fii ti se­ gédrendezője Keleti M árton, a fölvé­ telvezető Szirtes László. V ágó: Féld György. A MMOE és a Film iroda közötti m egálla­ podás a Híradó kölcsöndíjára vonatkozóan létrejött. Eszerint 290 mozi egy héttel előbb kapja a híradót, m int ahogy eddig kapta. Ezek közül 12 mozi Budapesten, 52 a kör­ nyéken és 226 mozi a vidéken egy héttel előbb ju t a híradóhoz. A legutóbbi tá r­ gyalások során a híradók kölcsöndijait is leszállították és pedig 198 mozinál 178 pen­ gővel, 13 környékbeli mozinál 53 pengővel, 51 vidéki mozinál 121 pengővel. Viszont ezzel szemben 88 mozi kölcsöndíját emelték. A Filmiroda legutóbb is emelte a forga­ lomba hozott kópiák szám át, de az ősszel további három kópiával ak a rja a gyorsabb lebonyolítást elősegíteni. A pénzügym iniszter legutóbb rendeletet adott ki, amely szerint a jótékonycélú elő­ adásokat kérő beadványokra ezetúl okm ány­ bélyeget ragasztani nem kell, vagyis ezek a kérvények ezentúl bélyegm entesek. A Film kultúra a m últkor m egírta, hogy több m ozitulajdonost azért, m ert nem alkal­ m aztak megfelelő számú hadirokkantat, m egbüntettek. A m ozitulajdonosok egy ré­ sze előterjesztéssel élt és igazolta, hogy a legnagyobb jóhiszeműséggel já rt el, m ert a kerületi Frontharcos Szövetség igazolványa és beajánlása alapján vette föl azt, akit azután a honvédelmi m iniszter kiküldöttje néni talált a kötelező keretbe illeszthető­ nek vagy hadirokkant minőségben alkalm azhatónak. Ebből is látszik, hogy m ennyire szükséges volna olyan egységes intézkedés bevezetése, amely egyöntetűen m egállapítja a hadirokkant m inősítését. Ha a Frontharcos Szövetség igazolása nem alkalm as, akkor közölni kellene annak a hatóságnak a ne­ vét és címét, am elynek a beajánlása és iga­ zolása m érvadó volna. Ennek a rendezése azért is szükséges, m ert itt nem csak pénz­ bírságról van szó, hanem erkölcsi megszé­ gyenítésről is, amit a mozitulajdonos nem érdemel meg akkor, am ikor jóhiszeműen frontharcos szövetségi igazolás alapján ve­ szi föl a h ad irokkantakat. E tekintetben he­ lyes volna, ha a Moziszövetség a honvédel­ mi minisztériumon kívül az érdekelt front­ harcos és hadirokkant testületekkel is érint­ kezésbe lépne.

& A KESKENYFILM

*

Az idei nemzetközi keskenyfilm-kongreszszust szeptember (5— 12-én rendezik P aris­ ban a világkiállítás keretén belül. Ez lesz a hatodik nemzetközi kongresszus, amelyet természetesen értékes és érdekes versenyszá­ mokkal tarkítanak. A keskenyfilm a műszaki életben. Berlin­ ben Miller mérnök igen érdekes és tanulsá­ gos előadást tarto tt a keskenyfilm gyakor­ lati céljairól és használhatóságáról. Az elő­ adó kiemelte, hogy különösen a műszaki szakmákban lehet a keskenyfilmnek nagy hasznát venni, mert oktatási célból könnyeb­ ben és kényelmesebben lehet kezelni, mint a normálfilmet. A propaganda és reklám szemj Oiitjából is számos előnye van a keskeny­ filmnek és e tekintetben az előadó igen ér­ dekes adatokat ism ertetett. Végül közölte az e’őadó, hogy Németországban ezidőszerint 3 millió keskenyfilm leadógép van haszná­ latban. Érdekes szám adatok az am erikai mozik­ ról. Az Egyesült-Államok kereskedelemügyi m inisztérium a legutóbb statisztikai kim uta­ tást közölt az amerikai m ozik látogatottsá­ gáról. E szerint az 1936. évben hetenként át­ lag 88 m illióra emelkedett a nézők száma. Az utolsó 10 év legjobb eredményét 10%kal m úlja felül ez a szám. Az amerikai mo­ zik évi összbevétele eléri a 6 m illiárd pen­ gőt. A pénzügyminisztérium statisztikája pe­ dig az adóbevételek növekedéséről is számol be. A mozgófényiképszínházak tavaly, az amerikai válság legnehezebb esztendejéhez: 1931-hez viszonyítva 15% -kai több forgalmi adót fizettek. Ez az eredmény azt is m utat­ ja, hogy nemcsak a látogatottság nőtt, ha­ nem az egyes helyekért fizetett árak is emelkedtek. A két m inisztérium egyidejűleg közölte az egyes am erikai m ozitrösztök ke­ zén lévő mozik összes helyeinek férőszámát is. Legelői já r a Param ount 1100 mozival és 1 millió férőhellyel, továbbá a W arner a 20th Fox a Loews a Radio Keith a United A rtist

mozival 400 400 170 340 150

férőhellyé 600.000 500.000 275.000 200.000 100.000

M egjelentek a BNV propagandanyom tat­ ványok. A B. N. V. plakátjai, tájékoztatói, reklámbélyegei és egyéb propagandanyom­ tatványai számos változatban 15 nyelven, több millió pédányban megjelentek és szét­ osztásra kerültek a vásár tb. képviselői és az utazási irodák között, ahol az érdeklődők rendelkezésére állanak.

15

NEMZETKÖZI FILMESEMÉNYEK PÁRIZSBAN 1937. JUNIUS 6 - 1 4 . — A FILMKULTÚRA 14 NAPOS TANULMÁNYÚTJA PÁRIZSBA 1937. JUNIUS 4 - 1 8 . z év jú n iusában a világkiállítás m egnyitása u tán nagyarányú nem ­ zetközi film esem ények színhelye lesz Párizs. Egy évvel ezelőtt, am ikor a p á ­ rizsi film m ozgalm ak nyilvánosságra ju to tta k , szóba került, hogy a Film­ kultúra az österreichische Filmzeitunggül k arö ltv e közös társasutazást ren­ dez, am elyen résztvenne, m int 1928? bán, a volt m onarchia m inden népe. Közben teltek a hónapok és mi nem h allo ttu n k a bécsi lapvállalat részéről sem m it sem. így m erült föl az a gondolat, hogy az Égisz-szel együtt rendezzük meg a magyar film szakm a részére a párizsi tan u lm án y u tat. Junius 6 -án kezdődik a három napos Fipresci-kongresszus, mely alatt a társasu tazás résztvevői Párizs ismertebb mozijait látogatnák szak­ értők vezetésével. Június 7-én kezdő­ dik a N em zetközi Film kongresszus, am ely június 12-én. végződik. P éldátla­ nul érdekes és felejth etetlen n ek ígér­ kező esem ények színhelye lesz a p á­ rizsi film világ és m indazok, akik ezen a nyolc-tíznapos m anifesztáción résztvesznek, örökké em lékezetes benyo­ m ásokkal térn e k vissza B udapestre. A z Égisz irodái a Pesti M agyar Ke­ reskedelm i B ank székházában találha­ tók (félem. 24) és tek in te tte l arra, hogy júniusig még k ét teljes hónap áll a rendelkezésünkre, a társasutazás részt­ vevői addig a P esti M agyar K ereske­ delmi Bank Erzsébet-köruti fiókjánál nyitandó „Égisz—Filmkultúra“ filmtársasutazás című számlájára h eten ­ kén t tetszés szerinti összegeket fizet­ h etn ek be, h o g y 'm áju s 25-ig, am ikor is a résztvevők jelentkezését lezárjuk, eg y ü tt legyen a szükséges utazási költség. Még a mai részletfizetéses világban is elég ritk án fordul elő, hogy valaki

E

heti részletfizetéses alapon utazhasson. A m agyar társaság június 4-én reg­ gel nyolckor indul B udapestről, az éj­ jelt Innsbruckban tö ltjü k , ahonnan m ásnap reggel fo ly tatju k u tu n k at Pá­ rizsba, ahová 5-én este érkezünk. A z Égisz; elsőrendű elszállásolásból gondoskodik és teljes figyelm et for­ dít arra is, hogy ugyancsak elsőrendű élelm ezésben részesüljünk. A kongreszszusi napok alatt több b an k e tte t ren­ deznek. a külföldi vendégek tisztele­ tére, azonkívül a m űterm i és esetleg néhány nagyobb m ozilátogatás alkal­ m ával is m egvendégelik a külföldi k artá rsak a t. Ennyivel olcsóbb lesz a magyarok számára a párizsi tartózko­ dás és ezért az egész kalkuláció úgy alakult, hogy az Égisz a II. ill. III. osz­ tályú utazáson kívül csakis a szállodai szobáit a reggelivel kalkulálta, úgyhogy sem ebédet, sem vacsorát nem szám í­ tunk, és itt m indenkinek a saját belá­ tására bízzuk a párizsi tartó zk o d ás be­ osztását. Ilyen hatalm as, milliós város­ ban talán jobb is így, m ert nem kell estén k é n t vagy délben előre megálla­ píto tt időkben a szállodában összejön­ ni és az esetleges kellem esebb szóraprogram ja a következő lenne: A párizsi ünnepségek program m ját m ost dolgozza ki a rendezőség. Ma még erről részleteket nem írhatunk. Ha 40—50 résztvevő akad a m agyar film ­ szakm ából, esetleg néhány nem -szak­ m ai vendéggel, úgy az Égisz rendkí­ vül kedvező árak m ellett bonyolítja le. a párizsi fiim utat. Ennek az útnak a program ja a következő lenne: Június 4-én indulás Budapest Keleti p. u.ról külön Árpád-kocsival, érkezés Becsbe kb. 11 órakor. Indulás W ien—W estbahnhofról 12.25 órakor, érkezés Innsbruckba este 20.15 órakor. Ebed az étkezőkocsi­

4

csramijS»

♦

bán. Megszállás Innsbruckban elsőrendű szállóban, vacsora és reggeli itt. Az este szabad. Június 5-én indulás Innsbruckból reggel 7.20 órakor, Svájcon át érkezés P árizsba este 211.30 órakor. Ebéd az étkezőkocsi.ban. Pá, rizsban beszállásolás a megfelelő szállóba. Június 4—13-ig kongresszusi részvétel és ez­ alatt az idő alatt a szálloda és a reggeli kölltségei az utazási részvételi díjban benne foglaltatnak. Június 13-án kirándulás valamelyik mondén francia fürdőhelyre. Június 14-én reggel indulás Párizsból, ér­ kezés Münchenbe este. Megszállás első­ rendű szállóban, ott másnap reggeli. Este szabad. (Vacsora nélkül.) Ebéd napköz­ ben az étkezőkocsiban. Június 15-én tartózkodás Münchenben. Az ottani filmgyár, mozik, esetleg múzeumok megtekintése. Megszállás vacsora nélkül, de a másnapi reggelivel. Június 16-án indulás délben Passauba, érke­ zés oda este. Megszállás a DGT elsőrendű hajójának első osztályán. Este szabad. Június 17-én indulás reggel Passauból, érke­ zés Bécsbe este. Ebéd a hajón. Este sza­ bad. Elszállásolás természetesen a hajón. Június 18-án reggel nyolckor indulás a hajó­ val Bécsből, ebéd a hajón, vacsora már nincsen, m ert este 9.20 órakor ’ érkezünk Budapestre. A hajöutat azért választottuk, m ert a 12 fárasztó párizsi nap után valóban pihenés tesz a kétnapos gyönyörű hajóút.

A z odautazásnak m inden körülm é­ nyek k ö zö tt együttesnek kell lennie, csak a visszautazás tö rtén h etik egyen­ ként a szolgáltatások m egszűnésével együtt. Az árak tek in tetéb en az Égisz az alábbi, valóban olcsó és m éltányos, fil­ lérre k iszám íto tt költségeket szám ítja fői, ezenfelül, hogy az utazás m inél több résztvevő szám ára váljék lehető­ vé, négy k ateg ó riát állíto tt föl. Ezek a következők: A ) Utazás Budapest—P árizs—München Passau 11. oszt. vonaton és 1. oszt. ha­ jón. Elszállásolás Párizsban első osz­ tályú szállóban. (Pl. Hotel du Louvreban), P 496.— B) Utazás Budapest—P árizs—München— Passau II. oszt. vonaton, első oszt. ha­ jón, de második osztályú szállóban való elszállásolással P 446.— C) Utazás Budapest—P árizs— München— Passau III. oszt. vonaton, első oszt. hajón, de elszállásolás I. oszt. kategó­ riájú szállóban P 416.—

D) U tazás Budapest—Párizs-—München— Passau III. oszt. vonaton, első oszt. hajón, (m ert a hajóút mindig első osztályon történik) és 11. oszt. kategó­ riájú szállóban P 366.—

M inden utas köteles 1000 francia frank és 20 ném et m árka hivatalos el­ len érték ét letétbe helyezni, m ert enynyit ‘m indenkinek m agával kell vinnie. A valutát, valam int a vonatkozó en­ gedélyt az Égisz szerzi meg, m ert az Égisz bonyolítja le az összes valuta­ technikai ügye ket a /Magyar N em zeti Bank engedélyével. A z útlevelet m in­ denki m aga szerzi be, ugyancsak a francia vízum ot is, azonkívül a világkiállítási igazolvány külön 5 pengőbe kerül. (M úzeum látogatások díjai nin# csenek az összegekben, de társa slá to ­ gatásoknál ren d szerin t félárat engedé­ lyeznek a m úzeum ok.) A zok a k artársak , akik pl. a v idék­ ről B udapest m egkerülésével (pl. G y ő r­ ből, Sopronból vagy Szom bathely— N agykanizsa—Pécs-vonalról utaznak velünk), Bécsben a W estbanhofon csatlakozhatnak hozzánk és ezek a részvételt csak Bécstől kezdve fize­ tik. (Az erre vonatkozó bejelentést az Égisz idegenforgalm i és utazási irodánál, B udapest, IV., Ferenc József tér 3. alatt, írásban kell bejelenteni.) A z utazási jelentkezéseket akár a Film­ kultúránál, akár közvetlenül az Égisz­ nél! ¡lehet m egtenni. A bejelentéssel egyidejűleg 100 pengőt kell befizetni a fent jelze tt folyószám lára. A teljes részvételi díjat, valam int a valutáris igényléshez szükséges összegeket m á­ jus 25-ig okvetlenül be kell fizetni. Hisszük, hogy igen tisztelt K a rtár­ saink szívesen vesznek részt ezen a ritkán és valóban olcsónak Ígérkező tanulm ányi utón és kérjük, hogy a b e­ jelentéseket minél előbb tegyék meg, m ert az Égisz csak akkor vállalhatja az ú t m egrendezését, ha legalább 40—■ 50 utas akad és ha ezek a kellő időben jelentkeztek is. A Filmkultúra kiadóhivatala Budapest, XIV, Thököiv-út 75. Telefon: 2-970-76.

17

'■ *t

■v-.v;

UJ REND AZ ÜZEMVEZETŐI ÉS GÉPKEZELŐI SZAKTANFOLYAMON I z Országos Mozgófénykép GépI kezelői és Üzemvezetői Tan| folyamon új rend lép életbe. A legfontosabb változás az eddigiekhez képest főleg az > lesz, hogy az üzem vezetőket és gépkezelőket külön szakon képezik ki. A bizonytívány, am elyet a ta n ­ folyam látogatói a vizsga sikere esetében kapnak, vagy az üzemvezetői, vagy a gépkezelői teenlők végzésére jogosít. A kétféle jogo­ sítványt egyszerre ugyanazon a tanfolya­ mon megszerezni nem lehet. A tanfolyam mind a két szakon — úgy mint eddig — előism ereti és szakism ereti részből áll. Az J. rész tan an y ag át a villam ossági alapis­ m eretek képezik. Akik a villam ossági alap­ ism eretekben já rtasak , az előadások lá to g a­ tása alól felm entést nyerhetnek és csupán vizsgát kell tenniök. A II. részen a k övet­ kező ta n tá rg y a k a t tanítják: 1. hangos filmtechnika, 2. m ozgóképvetítő berendezés és annak kezelése, 3. mozgóképiizemek tűzrendészete, 4. mozgóképüzemek rendészete és közbiztonsága. 5. üzemvitel. Az új szervezet szerint a ta n tárg y ta n ­ anyaga a korszerű követelm ényeknek meg­ felelően bővül és úgy az elmélet, mint a gyakorlat tekintettel van az üzemvezetők és a gépkezelők szaktudásának különös igé­ nyeire. Feltűnő újítás az üzemvezetői sza­ kon az üzem vitel című tantárgy, amely a m ozgószínházak vezetése körüli teendőkre tanít és röviden összefoglalja mindazt, amit a gyakorlatban csak hosszú évek ta p asz ta­ latai során lehetne elsajátítani. A tanfolyam vezetősége a legközelebbi tanfolyam ot, úgy az üzemvezetők, mint a gépkezelők szám ára naponként

v a a ’w

;

’

lilis hó 6-tól június 26-*g tervezi. A 2.— pengős okm ánybélyeggel ellátott felvételi kérvényeket a tanfolyam Elnökéhez címezve a tanfolyam igazgatóságánál (Budapest, V ili., Tavaszm ező ucca 15.) mielőbb be kell ny ú jtan i és csatolni keli a születési anya­ könyvi kivonatát, a 3 hónapnál nem régibb erölcsi bizonyítványt, az alkalm asságot igazoló tisztiorvosi bizonytíványt. Azonkí­ vül igazolni kell az iskolai végzettséget és jelenlegi foglalkozást. A fizetendő díjak összesen 140 pengőt tesznek ki. Ebből 40.— pengőt a felvételi kérvény benyújtásával egyidejűleg kell befieztni. A felvételi k ér­ vény elintézése felől a kérvényezők írásbeli értesítést kapnak. Tervezik egy olyan tanfolyam rendezé­ sét is, csakis üzemvezetők részére, melynek előadásai m ájus hó 3-tól junius hó 26-ig hétfői és keddi napokon egész napokon át folynak.

KIS SZÁMOK FILM AMERI KÁBÓL A merikában minden filmből átlagban 200 kópia készül és kerül forgalomba. Nagyobb filmeknél, amelyeknek kivételes nagy sike­ rük van, a kópiák száma eléri a 3ö0—»300-et is. Amerikai filmekről az angol filmpiac ré­ szére rendszerint 35—60 kópiát szoktak ké­ szíteni. Nagy-Ncwyorkban 50 új filmpalota épül, amelyek közül 10 már építés alatt áll, míg a többi csak terv. Az új fimszínházak nem tartoznak egyik film gyártó tröszthöz sem, ellenben mint független mozik egymással kooperáni fognak. Kanadában az elmúlt évben 200 új mozi kezdte meg működését, úgyhogy a kanadai mozik száma most már 1033. Az új mozik legnagyobb része azonban régóta szünetelő mozik, amelyeket most ismét üzembehelyez­ tek. A rgentínának sokat használ a spanyol pol­ gárháború. A spanyol film ipar számos elő­ kelősége és ism ert alakja telepedett meg Argentiniában. Volt m adridi és barceloniai filmgyártók most nagyrészt Buenos-Ayresben dolgoznak, ahol ezidén 50 spanyol filmre számítanak. Az északamerikai filmgyárak közül egyik-másik hajlandó a délamerikai spanyol filmek egy részét kihelyezésre át­ venni.

este 6—9 óráig tartandó előadásokkal áp-

18

MIT TÁRGYALT A NÉMET FILMKAMARA E Z ID E I ELSÓ KÖZGYŰLÉSÉN C/\ német fiimlapok oldalakon keresztül zA számolnak be arról a nagygyűlésről, amelyet a Németbirodalmi Film kam ara m ár­ ciusban tartott. Ezen a nagygyűlésén első­ sorban filmművészeti kérdésekről tárgyaltak igen sokat és nagyon komolyan. — Szóbakerült a beszámolók során a filmtechnikai kérdések egész tömege, a felvétel techniká­ tól kezdve a leadó technikáig minden és ennek következtében a Kroll-operában ismét megnyílt egy kisebbszerű filmtechnikai ki­ állítás. H a sokat nem is, de valam it mindig lehet az ilyesmin ta n u ln i. . . A film gazda­ ság ezernyi kérdését igazi szakértelemmel tárgyalták komoly film gyári és mozgóképszínházi igazgatók, mint pl. Klitzsch, az Ufa igazgatója, dr Quadt, a K am ara egyik vezetője, Kaelber igazgató, dr Schw artz és mások. Ezek az előadók beszámoltak a filmgyártás minőségi kérdéseiről, a gázsikérdésekről, a kölcsöndíjakról, a gyártási költségekről, a filmszínházak gazdasági alá­ támasztásáról, a mozik látogatásának az emelését célzó törekvésekről, a külföldi üz­ letről, a film statisztikáról, a mozgóképszín­ házak építési kérdéseiről, a mozik és köl­ csönzők között még fennálló gazdasági jel­ legű ellentétek áthidalásáról, stb.-ről. Ha az ember olvassa ezeket a beszámoló­ kat, fáj a szíve, hogy nálunk kávéházi asz­ talok fölött és m inisztérium i előszobákban harcolnak egymás ellen emberek, akiket sem eszmék, sem szakm ai elgondolások nem hat­ nak át.

FILMSZAKMÁI MÉRLEGEK A Paramount Film forgalm i rt. most tette közzé ezidei mérlegét. A vállalat 150.000 pengő részvénytőkével dolgozik, tartalékai 20.000 pengőt tesznek ki. A cég bruttófor­ galma 2115.128.97 pengő volt, az 1936. évi vesztesége pedig 27.908.28 pengő. A Népnevelő Film ipari rt. mérlege 9184.11 pengős veszteséget tüntet föl. A vállalat alaptőkéje 60.000 pengő, ezenkívül más terhe nincs. Az évi forgalma 91.750.11 pengőt tett ki. A miskolci Uránia mozgóképszínház rt. 1936. évi mérlege az 1935. évi 239-18 pen­ gős veszteséggel szemben m ár 15311.53 pen­ gős nyereséget tüntet föl 32.000 P alaptőke és 155.469.52 pengős bruttóforgalom mellett. A mérleg szerinti jegybevételi 152.363.80 pengőt tett ki.

19

HAVI 185 PENGŐ ÁRAMMEGTAKARITÁS, 100%-kal JOBB KÉPEK AZ OLYMPIA-MOZIBAN A tökéletes vetítés a mozgóképszín# ház legfontosabb problém ája. A közön# ség árgus szeme is rögtön látja, hogy a m ozi nagy gondot fordít a legfonto­ sabb technikai felad atra: a tiszta és helyes vetítésre. A gondos és szak­ szerű vetítésen kívül ezenkívül fontos körülm ény az is, hogy a vetítés olcsó is legyen és hogy a m ozis e téren is lényeges m eg tak aritáso k at érhessen el. Az új, im m ár világhírűvé vált GloriaPrizmatonnal csodálatos h atású és tö ­ kéletesen plasztikus képvetítés érhető el, am ellett, hogy a mozis óriási őszszegeket takarít meg az áramon. Lás­ sunk itt egy p éd át: A budapesti Olym pia-m ozi nem régiben sze reltetett föl ilyen Gloria-Prizmaton-vetítővásznat és szem ben az eddigi 22 A m pérrel je ­ lenleg csak 10 A m pérrel vetítenek és ebben az esetben a m egtaka­ rítás 160 pengő. A z eddig használatos 9 X 12 szén helyett 6X9-es szenet hasz­ nálnak a m oziban és e révén is 25 p en­ gőt lehet havonta megtakarítani. A z összm egtakarítás e szerint havonta 185 pengő, teh át 100%-kal jobb képek mellett a Glós ria-Prizmaton-vászon négy hónap alatt tejesen amortizálódik. De nem csak B udapesten, hanem szerte Európában so rra szerelik föl ezt a csodálatos hatású vetítővásznat, am elynek színpompás képvetítése álta­ lános feltűnést keltett mindenütt. Az újonnan épülő H ollyw ood filmszalónban, B udapest legmodernebb m ozijá­ ban is Gloria-Prizmaton vetítővászon kerül felszerelésre. Az új Glória-Prizmatont kedvező részletfieztési feltételek m ellett szál­ lítja a Glória vetítőfelület gyártó és kereskedelmi vállalat, B udapest, V I., B ajnok u. 19. TI. 13. Telefon: 1-287-17.

A

H Í R A D Ó J A A korm ányzó a miniszterelnök előterjesz­ tésére dr. tom csányi Tom csányi Kálm án ál­ lam titkárnak kiválóan értékes szolgálatai elismeréséül a M agyar Érdem rend középkeresztjét a csillaggal adom ányozta. Binger János, a Hunnia-film gyár igazga­ tója, a husvét előtti héten néhány napig P rágában tartózkodott, ahol hosszabb tá r­ gyalása volt hivatalos fihnkörökkel és P rusa őrnaggyal, a csehszlovák filmköl­ csönző szövetség elnökével. P alugyay Miklós dr az OMME nem régi­ ben m egválasztott ügyvezető elnöke, levél­ ben közölte Pogány Frigyes dr h. állam ­ titk árral, az OMME elnökével, hogy állásá­ ról lemond. Levelében azzal indokolja a lem ondását, hogy működéséhez nem kapta meg azt a tám ogatást, am elyet elvárt és így lehetetlenné vált szám ára az ügyveze­ tő elnöki tisztség további m egtartása. Az egyesület ügyvezetését a legközelebbi rend­ kívüli közgyűlésig Horovitz Richárd végzi. U gyancsak lem ondott tisztéről dr Franki Dezső titk á r is, aki azonban a legközelebbi rendkívüli közgyűlésig ideiglenesen ellátja a titk á ri teendőket. A rendkívüli közgyű­ lés időpontjáról a legközelebbi áprilisi vá­ lasztm ányi ülés határoz. Mary Pickíord, a világhírű am erikai filmszínésznő, aki férjétől, Douglas Fairbankstől elvált, a N. Fr. Presse jelentése szerint új férjével Bécsbe és Budapestre utazik. A bécsi lap szerint Mary Pickford m ár április­ ban jön Budapestre. Erm ete Santucci, az ism ert olasz filmvál­ lalkozó a húsvéti ünnepek a latt a Treno danubio olasz kiránduló-vonattal Budapesten tartózkodott és ez alkalom mal tanulm á­ nyozta a m agyar filmpiac helyzetét. A Moziegyesület március hónapban foly­ ta tta a Zeneszerzők Szövetkezetével a már régebben m egkezdett tárgyalásokat és főleg a kisebb mozik részére történő enyhítése­ ket követelte. A tárg y aláso k at ezúttal is G yárfás Gyula folytatta a Szövetkezettel. Hollywood-filmszalon név alatt nyílik meg Budapest legújabb mozija a Bethlen Gábortéren, a volt Bethlen-téri színnáz helyiségé­ ben. A moziban 550 ülőhely lesz. Az új film­ színházat április 15-én nyitják meg. A szín­ házhelyiséget a legmodernebb kivitelben épí­ te tté k át.

Tánccal egybekötött Tea-estélyt rendez a Film tisztviselők Egyesülete április 6-án, kedden este K>10 orakor a Magyar Film­ otthon helyiségeiben (Eötvös u. 25/b. A tea-jegy ára 1.60. Megjelenés estélyi vagy sötét ruhában. Tekintve, hogy ez lesz az Egyesület első idei nyilvános összejövetele, ezért minél nagyobb számban való megjele­ nést kérnek. A belügym inisztérium — mint a Filmkul­ tú ra más helyén közöljük moziengedélyt ad o tt a Lipótvárosi Mozgófénykép Kt.-nak, amely a Hollán uccában nyitja meg az új mozit. Ennek a filmszínháznak a lefogadó­ képessége 460 személyes lesz és mint után­ játszó színház n yitja meg kapuit, valószí­ nűleg m ár augusztusban. Az új filmszi ’házvállalatnak a következő igazgatósági tagjai vannak: Balogh Elemér, a H angya elnöke, Láng József, a Gazdák Biztosító Intézeté­ nek elnöke, Marék Lóránt, a G azdák Biz­ tosító Intézetének az igazgatója és Steingassner Pál, a H angya igazgatója. A mozit előreláthatólag Sam arjai Leölkes Kálmán fogja vezetni. Az OMME kötelékében működő filmgyár­ tók elhatározták, hogy külön egyesületet alapítanak. Az erre vonatkozó alapszabá­ lyokat már be is terjesztették a kereske­ delmi m irűszttrium hoz. A film gyártók remé­ lik, hogy az új érdekképviselethez az OMME-n kívül levő film gyártók is csatla­ koznak. Az új egyesület elnökévé Törs Ti­ bor orszgy. képviselőt, ügyvezető elnökévé pedig dr. Vitéz Miklósnét választották meg. A Tricolor íilmkereskedelmi és filmforgal­ mi rt. február 28-án közgyűlést tarto tt, ame­ lyen új igazgatóságot v álasztottak. Uj igaz­ g atósági tagok lettek: F ark as Kálm án, Mol­ nár A ntal és Reismann Zoltán. A vállalat elköltözött eddigi Népszínház uccai helyi­ ségéből és az Erzsébet körút 8. alatti Film­ házban v ett ki új helyiséget. Telefonja: 1-412-53. A vállalatot Baróti Bertalan ve­ zeti cégjegyzői jogosultsággal. A Magyar M ozgótenyképgépkezelők Or­ szágos E gyesülete m árcius hó 5-én tarto tt rendes évi közgyűlésén a következő tagjait választotta tisztikarába: Elnök: Brill Béla. Alelnök: Deszpotovits Mihály. T itkár: Braun A ntal. Jegyző: Nemes László. Pénztáros: Bozóki József. M unkaközvetítő: Weisz Hen­ rik. K önyvtáros: Valkó Endre. Pénztári el­ lenőrök: Herz Sándor és Szattler Miklós. H áznagy: Klatiser István. Gaubek József, a kispesti Hungária-mozi társengedélyese, Pestszenterzsébeten a vá­ sárcsarnokkal szembeni nagy téren h atal­ mas bérpalotát építtet, amelyben egy 1500 személy befogadására alkalm as filmszínház is épül. Az erre vonatkozó engedélyt már k iadták.

20

4. MEGJELENÉSI STATISZTIKA ERSCHEINUNGSSTATISTIK

II BUDAPES TE R FILMMARKT f♦ » *

Március hónap (Monat März 1937): M agyar (ungarischer) film 0 Német (deutscher) film 2 Amerikai (amerikanischer) film í> Osztrák (österreichischer) film 2 Angol (englischer) film 1 összesen (Zusammen) 17 fii

IM M ONAT MÄRZ 11)37 Bioscop-Fiíni: Hortobágy. Radius Film thea­ ter, Omnia-Kino. Jf. (Ung.) Fox-Film: Chan at the opera. Radius F ilm ­ theater. Jv. — Ladies in love. Kammerlichtspielc, Décsi-Kino. Jf. — W hite hunt er. Omnia-Kino. Jf. Harmonia-Film: Frauenparadies. Kamm erlichtspiele, Décsi-Kino. Jf. Hirsch & Tsuk: Silhouette. Kamm erlichtspiele, Dccsi-Kino. Jf. Kárpát-Film : S t jenka Rasin. Omnia-Kino. Jf. Metro-Film: Devil Dull. M etro-Film palast. Jf. — Libelled Ladies. Forum -Film theater. Jf. — Camille. M etro-Film palast. Jf. Pátria-Film : Zahlen Sie, Fräulein. Scala, F o­ rum -Film theater. Jf. (Ung.) — A wo man rebels. Forum -Film th. Jv. Ufa-Film: Boccaccio. U rania Film theater. Jf. — Pass' auf auf meine Frau. U raniaFilm theater, City-Kino, A trium -Film ­ palast. Jf. Unitas-Füm: Men arenotgods. Royal Apollo. Jf. — The Garden of Allah. Royal Apollo und Corso-Kino. Jf. — Do'fw o r fh Radius Film theater, Cor­ so-Kino. Jf.

EDDIG M EG JE LE N TE K : 1937 jan u ár 1-től: Seit dein 1. Januar 1937 erschienen: M agyar (ungarischer) film 8 M agyarországon készült német (In U ngarn gedrehter deutscher) film 1 Német (deutscher) film 8 Amerikai (amerikanischer) film 25 O sztrák (österreichischer) film 5 Francia (französischer) film 4 Angol (englischer) film 2 Cseh (tschechoslovakischer) film 1 összesen (Zusammen) 54 film

1936 augusztus 1-től: Seit dem 1. August 1906: M agyar (ungarischer) film M agyarországon gyártott idegen nyelvű (in U ngarn gedrehter f re mdsp rach ige r) film Német (deutscher) Í ilm Amerikai (amerikanischer) film O sztrák (österreichischer) film Francia (französischer) film Cseh (tschechischer) film Angol (englischer) film

Sopron város nagyközönsége előtt nagy szenzációként hato tt Friedrich K árolynak, a soproni Városi Mozi agilis és nagytehet­ ségű igazgatójának legutóbbi fihnfölvétele, am elyet Hőgyészi Pál soproni főispán be­ ik tatása alkalm ából készített. A filmen megelevenedett a tőispáni beiktatás minden ünnepélyes m ozzanata és az esti bem utatón olyan frenetikus sikere volt, mint a legna­ gyobb filmszenzációnak. Friedrich Károly amatőrfilmezésével ezúttal is őszinte sikert aratott.

20

21

(»5

12

13 2 9

összesen (Zusammen) 4137 film

Kecskem éten rövidesen megnyílik a má­ sodik filmszínház Otthon-mozi névvel. Az új engedélyt régebben özv. Haintz Jenőné kapta, most azonban az engedélyt átírták az Otthon-Mozi kft. nevére. Az új kft. ta g ­ jai: Irányi Pálné, budapesti lakos, Szappa­ nos Sándor dr kecskem éti ipartestületi fő­ jegyző és Tóth K ároly. Az új mozi vezetője Tóth Károly lesz. Az új filmszínház helyi­ ségét az Ipartestület székházának díszter­ mében rendezik be és valószínűleg április­ ban már meg is nyílik.

21

VÁLTOZÁSOK A MOZI­ EN G E DÉ LY ES EK KÖRÉBEN U j engedélyek: Budapest: Lipótvárosi MozgófényképUccu: Rt. Székhelye: Budapest, Károly körút 10, Budapest, V., Hollán u. 5—7 alatti helyi­ ségre. Zsánibék: Payer Mihály zsámbéki lakos, Zsámbék községben, Bicskei u. 354. szám alatti helyiségre. Üzembe helyezett mozi: Szöreg: E.: Kasza Pál, Szöreg, Otthon-m. Rk.: 359. J.: sze., csü., szó., vas.

vában, az ottani M űvészszínháznál kezdte pályafutását, m ajd átm ent a filmhez, hol újszerű rendezési elgondo­ lásaival és stílusával csakham ar magá# ra vonta a világ figyelm ét. Sokáig dol­ gozott Berlinben, m ajd Párizsba ment, ahol néhány filmet rendezett. Egyik legnagyobb alkotása a Pausole király volt, ez a filmje azonban világszerte m egbukott, annak ellenére, hogy szívvel-lélckkel készítette. A z elm últ esz­ tendőben hónapokig dolgozott Ma­ gyarországon is és itt forgatta Taras Búiba című filmjét. N ehéz szívvel bú# csúzott el M agyarországtól és meg­ ígérte, hogy visszajön. Sajnos, korai halála m egakadályozta ebben és más m űvészi terveinek a m egvalósításában.

A F IL M H A L O T T A T G ró f T eleki Sándorné (Szikra) az is­ m ert írónő, hosszas szenvedés u tán 84 éves ko ráb an B udapesten m eghalt. Az elh u n y t évek óta tag ja volt a filmcenzurának, ahol m indig szeretettel és m eggyőződéssel szolgálta a filmet. G om bos Hugó a Fihnszállítási kft. igazgatója m árcius 7-én szívszélhiidés következtében hirteleniil m eghalt. Gombos H ugó a m agyar film szakm a szor­ galmas és törekvő m unkása volt. Éve­ ken k eresztül vezette az Ibusz filmszállítás'i o sztály át és szakértelm ével, konciliáns m odorával nem csak idehaza, h a­ nem a külföldön is rokonszenvet szer­ zett m agának. K ét évvel ezelőtt m eg­ vált az Tbusztól, am ikor több. vele eg y ü tt onnan á tjö tt társával meg# alap íto tta a Film szállítási kft.-t. A imagvar belföldi és a m agyar-külfödi filmszállítás terén szám os ú jítá st lép tetett életbe és m indenkor igyekezett az idöszerű gazdasági viszonyokhoz alkalm azkolni. A film vállalatok igaz b a rá t­ ju k at v esztették el G om bosban, aki sokszor seg ítette ki m egszorult ügyfe­ leit. H irteleniil balt meg otthon, csa­ ládi körben, ahol ugyanolyan vidám és szeretetrem éltó volt. m int irodájában, am ikor a szaktársakkal elm ókázott és viccelődött. T em etésén igen sokan je ­ lentek meg a m agyar filmvilágból. H a­ lála m élységes m egdöbbenést k e lte tt és korai táv ozását m indenütt őszintén fájlalták. J. Allén am erikai film színésznő, aki több ízben egvütt já tsz o tt Shirlev Tem plevel, a délkaliforniai árvíz alkal­ mával h ivatásának áldozata lett. Két színésztársa, akik jelen voltak a fölvé­ telnél és ímea ak a rták m enteni a ful­ doklót, szintén o tt veszett a m egáradt folyóban. A lexis G ranovsky, az orosz szárma# zású párizsi film rendező, m árcius ele­ jén. egy párizsi klinikán hirtelcnül, alig 44 éves korában m eghalt. M oszk-

a iik W

A W

m

v »

w

a w

(rm v o m - w r A - w « n a s ;

Nehezen halad előre az angol filmoktatás. Nem hinnénk, hogy Angliában az iskolai filmoktatás' ügye milyen nehezen és körül­ ményesen mozog. Minden erőfeszítés elle­ nére az angol királyságban minde/.ideig esak 500' iskolában szereltek föl iskolai filmleadógépet, holott ugyanakkor Ameriká­ ban m ár 10.000 iskolában m utatnak be fil­ meket, Jap án b an pedig már minden elemi iskolának van saját vetítőgépe. F ranciaor­ szágban is évente 50.000 filmet adnak ki az iskolák szám ára, ezzel szemben Angliában az iskolai film oktatást részint magánembe­ rek. részint az angol Film intézet látja el, ezek azonban nem fejtenek ki olyan inten­ zív m unkásságot, m int am ilyent tőlük el lehelne várni. Most angol korm ányzati kö­ rökben is fölmerült annak a gondolata, hogy nagyobb lendülettel és alaposabb szer­ vezettséggel kell az iskolai film oktatást újjáépíteni. (A kis M agyarország ezzel szemben elő­ nyösebb helyzetben van. Nagy anyagi ál­ dozatok árán a vallás- és közoktatásügyi korm ány, valam int a főváros évek óta igen öntudatos és komoly kultúrpolitikát folytat, am elynek gyüm ölcsét immár az egész ma­ gyar kultúra, főleg azonban a fiatalabb ta ­ nuló-nemzedék élvezi. Ha Magyarország olyan anyagi Helyzetben volna, mint Ang­ lia, minden bizonnyal első helyen állnánk Európában. A következő iskolaévben — mint halljuk — további kiépítésre vár a m agyar film oktatás és így csak büszkék lehetünk arra, hogy a gondokkal küszködő, területének legnagyobb részétől megfosztott M agyarország viszonylag többet nyújt az iskolai film oktatás terén, mint Anglia, a világhatalom .)

22

%

A \^ fIL H T E C "

írja : Brückner' János oki. gépészmérnök.

T an u lju n k — a hibákból A hibák sohasem hiányoznak. Kisebb-nagyobb üzem zavarok m indenütt előfordul­ nak. Ezek együtt járn ak az anyag, a gépek elhasználódásával és főleg ott gyakoriak, ahol helytelen vagy gondatlan a kezelés. Egy-egy hiba sokszor figyelm eztetőként hat, amely egy küszöbön álló nagyobbra hívja fel a figyelmet. Figyeljük meg az üzemünkben beállott zavarokat, hibákat. Gondoljunk utána, miért van ez, különösen akkor, ha rendszeresen fordul elő. Beszél­ jük meg egym ásközött az egyes eseteket. Sok mindenre jövünk rá ilyen műszaki eszmecserében. A m agyar gépkezelőknek igen jó hírük van. Nem egy' külöldi cég ve­ zetett be hasznos újítást vetítőberendezésein éppen a m agyar gépkezelők tanácsára. Igen jó volna az egészen különös és nem minden­ napi hibakereteket a nyilvánosságra hozni, amelyekből aztán valam ennyien okulhat­ nánk. Aki ilyent tapasztal vagy tapasztalt és erről úgy gondolja, hogy többi kollégá­ ját is érdekelheti, az írja le alaposan az ész­ lelt jelenséget és küldje meg címemre: (Bu­ dapest, VI., M agyarádi út 72). Ezekről majd azután összegyűjtve, időnkint az „Öt perc lilmtechnika“ keretében hírt adunk.

könnyű dolog. Akinek alkalm a volt nagy gyárak és üzemek laboratórium aiban ilyen­ nek készítésében részivenni, az tudja csak igazán, milyen hatalm as szaktudás, mennyi mérés, műszer, állítás, kísérletezés, ellenőr­ zés szükséges ahhoz, hogy egy erősítő k i­ fogástalan legyen. Egy házi m űhelynek so­ hasem állnak rendelkezésére azok a műsze­ rek, alkatrészek és főleg az a sokirányú szaktudás, amely az erősítőépítés minden fázisához szükséges. Ne feledjük el, egy erősítőhöz nem a kipróbált kapcsolási rajz a legfőbb kellék és hogy nem a legfino­ mabb m árkás alkatrészek egyedüli g a ra n ­ ciái a tökéletes készüléknek, hanem az egész célszerű elrendezésében, az egész helyes elektromos összeillesztésében, a huzalozás kellő alakjában, az összes feszültségek pon­ tos beállításában és legelsősorban az erősí­ tés technikájának elmélyedő alapos te o re ti­ kus és gyakorlati ism eretében vannak azok a kritérium ok, am elyek egy leadó erősítő üzembiztos és kvalitásos kivitelezését biz­ tosítják. Aki sok kollégájának példáját nézi, arí rá fog jönni, hogy a legolcsóbb erősítő az, am elyet komoly szakcégtől vásárol, amely m ögött annak szaktudása, garanciája és ellenőrzése áll.

V igyázzunk a gondos szigetelésre! Egy külföldi filmszínházban fordult elő az alábbi egészen különös és nagy k árt oko­ zott hiba. A filmvetítő fényforrása itt egy vízszintes szénhelyzetű tükörlám pa volt, még hozzá meglehetősen elhanyagolt állapotban. A széntartók erősen kopottak és a negatív (a hátsó) széntartó haladása közben súrolta tükörben fúrt lyuk belső peremét. A plusz­ saruk szigetelése is bizonytalan volt. Az egyik bekapcsoláskor hirtelen leolvadt a tü ­ kör foncsorja, az üveg felületének csiszo­ lása teljesen tönkrem ent és a tükör így hasznavehetetlenné vált. A felújítására, az újból való foncsorozására gondolni sem le­ hetett. Mi volt ennek a bajnak előidézője? Két dolog! Az egyik az elgörbült széntartó, amely haladása közben érintette a tükör­ furat peremét. Ez m ár m agában véve olyan hiba, amely nagyon sok zavart okoz, de itt különösen veszélyes volt, mert a másik hi­ bához a rossz szigetelés okozta zárlathoz adódva súlyos bajt idézett elő. A pozitív pólus sérült szigetelése m iatt ugyanis az egész lám paszerkezet a negatív széntartót kivéve, pozitív feszültségen állott. Ugyan­ csak pozitív feszültségen állott a tükör vé­ kony íoncsor rétege: a tükröző felület is. Bekapcsoláskor tehát az áram a negatív széntartó érintkezése m iatt a íoncsoron keresztül ívalakjában átfolyt. Ez az ív egy­ részt elolvasztotta a tükröző réteget, m ás­ részt a nagy meleg m egolvasztotta m agát az üvegfelületet is.

A leadó erősítő építése házilag Többen próbálkoztak meg azzal, hogy filmszínházak nagy erősítőjét saját maguk építsék meg. A gépkezelők között igen nagy számban vannak olyanok, akik az elektro­ technikai ism eretek mellett rádiószerelési gyakorlatot is szereztek és ez bátorítja el őket az erősítő m egépítésére. A legfontosabb és erősen csalogató szempont ilyen esetben a gazdaságosság, vagyis, hogy jóval olcsób­ ban sikerül egy jó erősítőhöz jutni. Sajnos, az esetek legnagyobb százalékában mégis ez az erősítő lesz a legdrágább! Az elkészült erősítő nem adja azt a teljesítm ényt, amely a színházunk részére elegendő, vagy a hang­ minőség olyan alacsony, hogy alig élvez­ hető, vagy egy csomó alkatrészt, csövet kell az építés folyamán átcserélni, újat venni s végül is az a helyzet, hogy bizonyos idő múlva készen kell vennünk egy kifogástalan berendezést. Hiába, az erősítő megépítése, annak megtervezése és kivitelezése nem

23

1IMTECHNIKA A Z U F A 25 É V E S M Ű T E R M E Szép és érdekes jubileum ot ült m os­ tan áb an az U fa, am elynek babelsbcrgi m űterm einek első csarnokát pontosan 25 évvel ezelőtt ép ítették föl és he­ lyezték üzembe. A neubabelsbergi te ­ lepen 1912 február 12 -én kezdték meg az akkori első üvegházban a m űterm i fölvételeket. Az első operatőr, aki eb ­ ben a m űterem ben dolgozott, G uido Seeber volt, akit ebből az alkalom ból a N é m e t Kinotechníkai Társaság m ele­ gen üdvözölt. Az A gfakolor színesfilm. Több ¡/.ben meg­ em lékeztünk már az európai szenzációja A gfakolor színes anyagról, am ely 4 egy­ m ásra öntött emulzióból áll és egyetlen hí­ vási folyam at alatt képződik elő a fordításos 3 alapszínből felépített tökéletes színes kép. Jelenleg az Agfakolor 1(5 mm-es keskenyíilm form ájában kapható. Forgalom ba került m ár normál-film form ájában is a Leicagépek szám ára. Az A gfakolor felvételek k i­ dolgozása. Berlinben történik, azonban olyan híreink is vannak, melyek szerint minden nagyobb európai országban létesítenének Agfáék kidolgozó laboratórium okat. Így szó van arról, hogy Budapesten is fognak a kőze 1jövőben hasonlót felállítani. Forradalm i újítások előtt a hangtechniká­ ban. A ném et és főleg az am erikai szak­ lapokból mind sűrűbben értesülünk egy egyre kom olyabb arányban kibontakozó hangfelvételi m ódszerről, amellyel a mai visszaadást sokszorosan m eghaladó tökéle­ tességgel lehet feljavítani. Ez az új eljárás lényegében abból a m egállapításból indul ki. hogy a. jelenlegi hangleadási módszer az emberi hallás rendes form ájától eltérő. Mi ugyanis a hangbenyom ásokat két füllel hallgatjuk, vagyis két hangbenyom ásokat felvevő orgánum unk van, am elyek más-más helyzetben lévén, különböző irán y íto ttsá­ gnak és így a hallgatóban a plasztikus

hangbenyom ást keltik. Ezzel szemben a mai felvételi módszernél az egy füllel való hallgatás van m egvalósítva, még abban az esetben is, h a több mikrofon veszi fel ugyanazt a hang jelenetet. Az új hangfelvé­ teli módszer a k é t füllel való hallgatás sze­ rint k é t egym ással teljesen szinkron haladó, de külön mikrofonon, külön erősítőn, külön exponáló orgánum on keresztül két hang csi­ kó c készít és ezt hasonló módon k ét külön leadóberendezésen adja le. A kísérleti ered­ mények meglepőek, jelentékenyen magasabbrendü és a term észetes hangleadást lénye­ gesen megközelítő hangosfilm et tudtak elő­ állítani ilv módon. W alt Disneynek, a világhírű ra jzosf ilmkészítőnek január 31-én já rt le a szerződése a United A rtists-tal. Az újonnan készült Sillv Svmphonieket és a M iki-filmeket az R. T\. O. Radio fogja forgalomba hozni. A United A rtists N orm ann Stephensonnak. W alt Dis­ ney volt gyártásvezetőjének és Kenneth Mc Lellannak, W alt Disney operatőrfőnökének'a vezetésével új rajzosfilm műtermet szerve­ zett. Az új rajstudióban 5 operatőr és 1(1 rajzoló fog dolgozni és még ebben a hónap­ ban megindul a gyártás. Az első évben 9 filmet készítenek Technicolor-eljárással. Ezeknek a filmeknek a főszereplője az ismert amerikai humoristának, Tercy R. Crosbvnak egy mu­ latságos figurája: a ,,Skipy‘ lesz. H atalm as tőkebefektetések Hollywoodban. A színesfilm terjedése folytán a hollywoodi filmgyárak ismét óriási tőkéket fektetnek be a m űterm ek ■ m odernizálásába. Amíg 1935ben még csak 31 millió dolárt fordítottak újításokra, pótlásokra és javításokra, addig lÓM-han már 10 millió dollárt kellett in­ vesztálni. Ez a háromszoros újabb tőkebe­ fektetés kapcsolatban van a színesfilm re való áttéréssel. A legtöbbet eddig Warnerck, Foxék és Param ounték fordítottak a színesfilm bevezetésére, de a többi gyár is hatal­ mas összegeket vett igénybe. A Technicolor társaság Angliában. J a ­ nuár végén nyílt meg Angliában a Techni­ color társaság üzeme, noha az első Angliá­ ban készült színes technicolor film (Wings of the norning) kidolgozása még Holly­ woodban történt. Az anglai Technicolorüzem havi teljesítménye 2 millió láb (600 ezer méter) szines film. Az üzemnek 150 angol alkalm azottja van, akiknek betanítá­ sát amerikai technicolor-mérnökök végzik. Az üzem technikai veztője Franck R. Catos.

24

Tafel I Entw ickeltes S ilb e r

B r o m s ilb e r -E m u ls io n

Ü S V o rla g e

B la u e m p fin d l. S c h ic h t m it G e lb k o m p o n e n te G e lb filte r G riin o m p fin d l. S c h ic h t

Rohfilm

m it

P u rp u rk o m p o n e n te

R o te m p fin d lic h e S c hich t m . B la u g rü n k o m p o n e n te C e llu lo id

US Belichtung und S ch w arz-W e iß Entwicklung

2 . Belichtung u. F arb e n tw icklg .

E n tfe r n e n

des S ilb e rs

i

1=3

B ild

Schem a des neuen A g fa co lo r-V e rfa h re n s

25

A d d itive G ru n d fa rb e n : rot

grün

blau

A d d itive M ischfarb en: ” ~j + rot

fc:- "■

= grün

:

W

=

+

blau

gelb

grün

!b lau

b lau g rü n =

rot

p urp u r

■ rot

grün

b la u

w e iß

A d d itive Farbenm ischung aus d rei G ru n d farben (Mischung fa rb ig e r Lichter)

26

Tafel III

p urp u r (m inus g rün)

b la u g rü n (m inus rot)

g elb (m inus b lau

S u b tra k tiv e M ischfarb en: p r

grün

b lau g rü n

g elb •

|

p u rp u r

g elb

■

| b lau g rü n

b la u g rü n

b lau

p urp u r

schw arz

Su b trak tive Farbenm ischung aus drei G run d farb en (Mischung von K ö rp e rfa rb e n )

27

Tafel IV

O riginal V o r la g e

A d d itive F a rb w ie d e rg a b e : K opie vom Rotauszug

K opie vom G rü n a u szu g

K opie vom B la u au szu g

Rotfilter

G rü n filte r

B la u filte r

D re i g e tre n n te F a rb a u s z u g sp o sitiv e S c h w a r z - w e iß h in ter Fa rb filte rn mit w e iß e m Licht durchleuchtet.

n e b e n e in a n d e r

S u b trak tive F a rb w ie d e rg a b e : K o p ie vom B la u a u szu g , in ein G e lb b ild ü b e rfü h rt

K opie vom G rü n a u s z u g , in ein P u rp u rb ild ü b e rfü h rt

K o p ie vom R o tau szu g , in ein B la u g rü n b ild ü b e rfü h rt

D rei g e fä rb te F a rb a u s z u g sp o sitiv e h in te re in a n d e r mit w e iß e m Licht durchleuchtet.

Schem atische D arstellung e in e r ad d itiven und sub traktiven F a rb w ie d e rg a b e

28

KARBAN JÓZSEF film o p e ra tö r:

AZ U J AGFACOLOR-SZINESFILM ELJÁRÁS S zem elrcnyek prof. dr. J . E g g ert, a D eutsche P resse berlini székhazában ta r to tt előadásából.

z A G F A nyersfilm gyár évtizedek ó ta jelentős m unkával vesz részt a színesfilm tökéletesítésén. A következő sorokban le­ írom azokat az ered m é­ nyeket, am elyeket az új AGFACOLO R színeseljárással az utóbbi időkben elértek. A legrégibb eljárások a szem cse­ raszter (K o rn raster) segítségével dob goztak, még pedig piros, zöld, kék szí­ nekkel. Az ism ert fordító eljárással a rétegben találh ató színszem csék egy része láth ató v á vált, míg a m ásik ré­ sze részben ezüsttel fed ett m aradt. Ezt az eljárást legelőször a lem ezeken alkalm azták, később m int raszter alá­ tétet filmeken. A legutóbbi eredm énye­ ket a fényérzékeny emulzió tökélete­ sítése hozta magával, úgyhogy a k o ­ rábban használt narancsfényszűrő hasz­ nálata elm aradt és ezzel együtt az ex­ pozíciós idő is lényegesen m egrövi­ dült. (A gfacolor-U ltra lemezek). M int következő eljárást hozta az A G F A a 16 m m -es keskenyfilm cn alkalm azott lencseraszter-rendszert, amely később m int kisfotografia n a­ gyon elterjed t. (Leica.) Ennél az eljá­ rásnál az alkalm azott raszter a film alapanyagába n yom ott apró lencserendszer, ism ét piros, zöld és kék sz í­ nű. Ez a rendszer a felvételnél o p ti­ kai utón a fényérzékeny rétegre vetítődik és a színbontást önm agától el­ végzi. A z előhívó eljárás ugyanaz mint a szem cseraszter filmnél. A felvé­ telnél szükséges egy különleges h á r­ mas fényszűrő, am ely úgy a felvétel­ nél, m int a vetítésnél m értanilag ugyan­ azt a helyet foglalja el. Ezek a színeljárások az u. n. adcli-

iiv rendszerek. Ügy jellem ezhetjük, hogy a felvétel közvetlen szem lélésé­ nél a fehér képelem ek a piros, zöld és kék sugarakból tevődnek össze. Az alapsugarak két-két színe ad ja a színkeveréket. Piros és zöld ad ja az ad d i­ tív sárgát. Piros és kék a biborszínt. Kék és zöld az ad d itív kékzöldet. Ezek az eljárások azonban fénysze­ gények. Hogy szem ünk fehéret lásson a felhasznált fényforrás sugara m ind a három alapszínen, teh át piroson, zö l­ dön és kéken kell hogy áthatoljon. Ezek a sugarak egyesülve, bár fehér fényt adnak, mégis a felhasznált fény­ forrás erejének csak csekély töredékét jelentik. U gyanez vonatkozik a másik színkeverékre, am ely a piros és zöld­ ből k ap o tt additív sárgából áll. Ez a keverék lényegesen sötétebb, m int a közvetlenül a fényforrás elé állított sárgaszínszűrő. Ez az alapja annak is, hogy az ad d itív rendszer nem alkal­ mas a színes papirosképek előállítá­ sára, m ert a fehér képelem ek erősen fe­ dettek lennének. M int a színes illusztrációk iga­ zolják, itt egy más ren d szert alkalm az­ nak a színes papirképek előállítása céljából. A színek szubtraktív úton jönnek létre. A fehéret m aga a papi­ ros alap ad ja és az egym ás után rá ­ n yom ott további színek a feketével együtt adják a színes képet. (Pigm ent). A pigm entképek nem csak az additivrendszer alapszínei, (piros, zöld, kék), hanem a kiegészítő színek sora, sárga, bibor és kékzöld. E színek összesége ad ja a feketét. Ez a szubtraktív rend­ szer. A tulajdonképeni színnyom at előál­ lításához, három színkivonat szüksé­ ges, am elyeket a színes tárgyról kék,

29

zöld és piros fényszűrők segítségével kaptunk. A három fekete-fehér nega­ tívról, három ugyanilyen pozitivképet k észítünk akár nyom áshoz is, am elye­ ket a három kom plem enter színnel kiilön-külön festékezve, egym ásra nyom ­ tatv a színes képet kapunk. A z am atőr fotográfia színnyom ása (P inatypie) hosszadalm as és pepecselő m unka. C sak a legkitartóbb és k ísér­ letező am atőrök foglalkoznak ezzel az eljárással. Ú jab b an arra törekszenek, hogy a szükséges három színkivonat helyett olyan lem ezt, vagy film et használjanak alapanyagul, am ely három egym ásra ö n tö tt fényérzékeny em plzióréteget tartalm az. A réteg egyike esak kék, a m ásik csak zöld, a harm adik pedig piros színű sugarakra érzékeny. Az első lépés — a felvétel, — az így elké­ szített filmre, vagy lem ezre m inden további nélkül lehetséges lenne, m ert m inden réteg egy-egy színkivonatot is ad. H a ezen az ideális úton to v áb b h a­ ladunk és a pozitív képrészben alko­ to tt ezüst h ely ett a három szubtraktiv színanyagot, sárg át, bíb o rt és zöldet alkalm azunk (akárcsak a színnyom ás­ nál) vagyis a kékszínkivonat réteg ez ü stjét sárga, a zöld kiv o n at bibor, a piros színkivonatot kékeszöld szín helyettelsíti, akkor a feladat tökélete­ sen m egoldódott. D r. Fischev R udolf berlini kém ikus évek ó ta foglalkozik olyan fényérzé­ keny réteg előállításával, am elyben előhíváskor organikus színanyagok is képződnek. K orábbi ad ato k ra tám asz­ kodva, az előhívóhoz színtelen an y a­ gokat kevert, am elyek előhíváskor az em ulzióban, az előhívó alkatrészek oxydációs term ékeivel együtt színkép­ ző anyaggá alkuinak át. A színanyagok tulajdonsága az, hogy o tt jönnek létre, ahol előhíváskor a redukált ezüst k ép ­ ződik. S ikerült dr. Fischernek három ilyen különleges anyagot találnia, am e­ lyek a lappangó kép előhívásakor egyegy szu b trak tiv alapszínt adnak. Erre az eljárásra b e je le n te tt szabadalm ak

m ár (1911— 12) lejártak, anélkül, hogy a szubtraktiv három színfotografia hasz­ nát vehette volna. E nnek ellenére a m unka nem szűnt meg a laboratórium okban. M a o tt ta r­ tunk, hogy a három em ulziós film fe j­ lődése biztosítva van, am it a későb­ biek igazolni fogják. A z eljárás a régi form ájában kötve volt különleges m un­ kam enetekhez, am elyekhez az eljárás során feltétlenül ragaszkodni kellett. A m unkam enet röviden a következő volt: E lsősorban a kék-zöld réteget hívták elő és a két legfelsőbb rétegben lévő festéket eltáv o líto tták (a legalsó réteg m egsem m isítése nélkül); a felső két réteget m egújították ill. m egfestet­ ték biborszín előhívással. M ost a leg­ felsőbb rétegből ism ét eltáv o líto tták a biborszínt, hogy ugyanazt sárga színelőhívással végérvényesen m egfest­ hessék. E ltekintve elég sok jelen ték ­ telen m unkától, m inden új színelőhí­ vás új előhívóban tö rtén t, am ely a k í­ vánt színhez való anyagost tartalm azta. V ilágos, hogy ilyen eljárás csak a legaprólékosabb ellenőrzés m ellett és esak az erre b erendezett laboratóriu­ m okban a d h a to tt százszázalékos ered ­ m ényt, de az am atőr és kereskedő elő tt elérhetetlen álom m aradt. H a az am atő r és kereskedő követel­ m ényét teljesíteni akarjuk, akkor olyan film et kell előállítanunk, am elyben az előhívás ta rta m a alatt m inden réteg­ ben a színező anyagok egyidejűleg képződnek. Ez csak úgy lehetséges, ha m inden egyes rétegben m egvan­ nak a különböző anyagok am elyeket Fi&'cher dr. előbb csak külön-külön, m inden egyes előhívóhoz adagolt. Ennek a célnak az elérése érdekében az A G F A hosszú évek során á t ren ­ geteg m unkát és pénzt áldozott. A fel­ adat a m aga nem ében valóban nem v őlt egyszerű. M agát a többréteges emulzió felkenését rengeteg kísérlet előzte meg. A z utóbbi időkben sike­ rült 0.005 mnn. vékony rétegrészt és közte még egy 0.002 mm-cs közréteget felkenni. De előbb el kellett hárítani

azokat a nehézségeket, am elyek a szu btraktiv sárga, bíbor és kékeszöld színek előhívását m eg n e h e zít d t t ék. Ezek a „kom ponensek“ nem befolyá­ solhatják a réteg fényérzékenységét és a színérzékenységet. O lyan legyen a tulajdonságuk, hogy az emulzió előál­ lításánál teljesen oldóképesek, de a la­ boratórium i feldolgozás során teljesen o ldhatatlanok m aradjanak, a m ásik ré­ tegbe való m inden átszivárgás nélkül. M int látjuk, itt tisztán organikus k é­ miai feladatról van szó és az í. G. F arbenindustrie tám ogatásával, a tech ­ nikai és tudom ányos laboratórium ok összm unkája révén sikerült ezt a fel­ ad ato t tökéletesen megoldani. A z eljárás nagyjából most m ár a következő: A z optikai segédeszközök és szűrő nélkül (nappali világítás) h á­ rom réteges m egvilágított filmben a lappangó kép egy-egy színkivonatát kapjuk. A kék iránt érzékeny réteg alatt lévő sárgaszínszűrő segítségével az alatta lévő további k ét réteget m en­ tesítjü k a kék sugarak hatásától. Ezt a három latens képet rendes negatív előhívóban ide zve a rendes m unkam e­ nettől eltérőleg nem rögzítjük, hanem az előhívás után jól átvilágítjuk és azután egy p-P henylendiam in hívóban ism ét előhívjuk. Ebbein az előhívóban a három réteg m aradék brom ezüstje ugyancsak ezü stté redukálódik; azon­ kívül ugyanazokon a helyeken a szín­ anyagok is létrejönnek, am elyek k é­ sőbb a tulajd o n k éppeni színes fotog­ ráfia elem eit alk o tják . ‘M int látju k a redukált ezüst m ellett az előhívóban oxydációs m clléktermlék is képződik, am ely egyetlen m unkam enet alkalm á­ val a három réteg „kom ponenseivel“ színanyaggá alakul át. Végül szüksé­ ges az, hogy a k épet egy gyenge oxydáló szerrel m entesítsük a m egm aradó ezüsttől, am ely a tulajdonképpen szí­ nes képet még tak arja. Ezzel a színes kép előhívása v ég étért és a szu b trak ­ tiv színes pozitív kép kész. Igv teh át színes tran sp arens-képet kap tu n k le­ hető egyszerű eljárással. Ida m ár m ost

az előhívást központilag az A G F A vállalja, csak azért van, m ert előnyös, hogy az összeg y ű jtö tt tap asztalato k at később a fogyasztók jav ára fel lehes­ sen használni. Az új A G F A C O L O R -film előnye, hogy m inden meglévő kam erával fel­ használható és m inden eddig használt vetítőgéppel vetíthető. M inden új és drága b efektetéstől m entes. U gyanak­ kor figyelmen kívül hagyhatók a kü­ lönleges szűrők, optikák és előtétek, am elyek gyakran a hibák okozói. A z eljárás m entes a zavaró színátcsuszásoktól, parallaxistól és életlenségtől, m ert a három 1 réteg olyan vékony, m int a •normálfilm egyetlen rétege. A vetítő fén y fo rrás intenzitását sem kell m egváltoztatni. A képek szem csem entessége külön figyelmet érdem el. M int feljebb olvas­ tuk a képből az ezüst ta rta lm a t ki kell oldani. E nnélfogva a kép gyakor­ latilag szem csem entes, m ert a szín­ anyag a gyakorlatban egyetlen „szem ­ ese“ . A nyugodt szem lélést ez az álla­ pot nagyon emeli és a h atása jóval fe­ lülm úlja a m egszokott fekete-fehér ké­ pét. A film fényérzékenysége bár kisebb, m int a fekete-fehér anyagok m agas érzékenysége, ide elegendő, hogy az általános gyakorlatban használhassák. N apsütésnél m ár 4.5—5.6-os nyílással készíthetők m ozgóképfelvételek, míg a kiskép-kam erákkal már 3.5 fényerejű optikákkal 1050— 1'lOd mp exponálha­ tunk. E lőtérbe nyom ul az a kérdés, hogy lehet m ajd ezzel az eljárással normáljátékfilm eket is felvenni? A lapjában véve ennek sem m i akadálya nem vol­ na. Ezen a téren a m unka tovább h a­ lad. A kérdés csupán az, hogy milyen eredm énnyel? Ism eretes, hogy a m á­ solás bizonyos színvcszteséggel jár, el­ tekintve attól, hogy a film gradációja bizonyos változásoknak van alávetve és éppen ez v álto ztath atja meg a szí­ nek összetételét.

31

A

-O K T A T Ó F IL M

z

A NÉMET OKTATÓFILM ROHAMOS FEJLŐDÉSE ém etországban 1934 ben ren d eletet a d tak ki a Reichs'telle fiir den deutsch &n U nterrich tsfitm nevű intézm ény felállí­ tása érdekében és am ióta e^ az állami szerv m ű­ ködik, a Ném ietbirodalom ban az ok­ tatófilm hallatlan fejlődésnek indult. A zó ta a legtöbb főiskolán és sok ezer közép, valam int alsófokú iskolában ve­ zették be az oktatófilm -előadásokat. Egy m ost m egjelent ném et hivatalos kim utatás szerint több m int 14.000 né­ m et iskolában szereltek föl filmlcadókészülékeket. Ez a szám pontosan így oszlik meg:

gyerm ekeinek a kivételével az iskola­ növendékek 20 P fenniget fizetnek ne­ g yedévenként és ezekből a pénzekből fedezik a gépjavítási kiadásokat és a kópiák költségeit. T udo m án yos filmek elkészítéséért m inden főiskolai hall­ gató szem eszterenként 1 m árkát fizet. A következő iskolaévben közel va­ lam ennyi iskolában legalább egy keskenyvetítőgépet szerelnek föl. Ezidő; szerint több iskolának kö zö s v e títő ­ gépe van. Ezenkívül m inden iskoíla lassanként saját filmarchivum fö lö tt fog rendelkezni és fokozatosan beszer­ zi a szükséges sa já t képanyagot.

Az általános iskolákban — — — 13.789 Főiskolákon és tanitóképezdóken — 198 Külföldi német iskolákban — — 51 összesen 14.038

Előkészületek a párizsi Fipresci-kongreszszusra. A bécsi Fipresci végrehajtó bizott­ sági ülés legutóbb elhatározta, hogy a leg­ közelebbi kongresszust a párizsi világkiállí­ tás alkalmából Párizsban rendezi meg június (i—8. között. A kongresszuson az eddigi be­ jelentések szerint 19 nemzet kiküldöttei vesz­ nek részt. A kongresszus védnökségét Delbos ¡ran d a külügyminiszter és Jean 7ay neve­ lésügyi m iniszter vették át. A kongresszus rendkívül tanulságosnak Ígérkezik, m ert a francia rendezőbizottság minden rendelke­ zésre álló szakmai tanulmányi lehetőséget n yú jtja a kongresszusi résztvevőknek/ akik számára a párizsi Fipresci-kongresszus még szebb és még felejthetetlenebb lesz, mint voltak az eddigiek. A program teljes és rész­ letes kidolgozása most van folyamatban.

V^AAAAZV^AA/^✓vVVW^Al^AAAAAAA✓vV

A fent em lített iskolákban 141 filmet m u tatn ak be és 125 film áll készítés alatt. T íz film készült a szakiskolák szám ára és további 11 film van elő­ készületben. A m ezőgazdasági iskolák részére 9 filmet készítettek, míg a fő­ iskolákban 96 filmet m áris vetítenek és további 138 film van elkészítés alatt. Ezekben az iskolákban összesen 72.655 keskenyfilm kópiát m u tatta k be közel 9 millió m éter hosszúságban. A szegény és keresetnélküli szülők

IS K O L Á K // F IL M K O L C S O N Z O K // E G Y E S Ü L E T E K KULTURFILM SZÜ KSÉG LETÉRŐ L AZ

EGÉSZ

VILÁGRA

KITERJEDŐ

í

i

SZERVEZETÉVEL

í

GONDOSKODIK

A

b

FILMFORGALMI B U D A P E S T ,

V II.,

E R Z S É B E T - K Ö R U T

32

S

//

T E L E F O N :

1 -3 7 A -3 8 .

N agyarányú angol film gyártási és film­ kereskedelmi tömörülés. Március elején 150 különböző irányzatú angol film gyártó és filmkereskedelmi vállalkozás közös céggé egyesült, am elynek tá rg y a film gyártás, műtermi bérlet, különböző kisebb fil­ mek g yártása, híradók készítése és labora­ tóriumi üzem fenntartása. Az új n ag y a rá­ nyi cégnek Film Producers Association a neve és alkalm asint a korm ány részéről is nagyarányú állami segítségben részesül. (Magyar szemnek az első pillanatra sok­ nak tűnik föl 150 film vállalat egyesülése. De Angliában sok százra rúg az alkalmi film gyártással és filmkereskedelemmel fog­ lalkozó cégek száma és ezek úgylátszik - a mai nehéz időkben néni állhatták meg a saját lábukon, A fúzió rendkívül gyorsan bonyolódott le. E pillanatban még bizony­ talan, hogy a cégek fenntartják-e esetleges önállóságukat és csak közös kereskedelmi szervezet keretében kívánnak-e a jövőben működni, vagy pedig teljesen föladják-e ön­ állóságukat és egy céggé olvadnak össze.) Olasz-francia filmesére. Március 1-én lé­ pett életbe az új francia-olasz filmegyez­ mény, amely a két ország közötti film for­ galmat szabályozta. Eszerint évente 48 fran­ cia film mehet O laszországba és 32 olasz film h ranciaországba, vagyis negyedéven­ ként 12 t rancia, illetve 8 olasz film mehet a másik országba. Az új egyezmény azt is lehetővé teszi, hogy bizonyos olasz városok­ ban és mozikban francianyelvű filmeket is lehet bemutatni olaszfeliratokkal. Ez az első eset — az abbaziai és fiumei magyar film­ bemutatók kivételével hogy O laszország­ ban a szigorú szinkronizálási törvény beve­ zetése óta idegennyelvű filmet m utathatnak be. Ez alól kivétel a római Quirinetta nevű mozgóképszínház, ahol a Róm ában élő és ott megforduló idegenek részére idegen filmeket játszanak eredeti változatban. Az olasz­ francia filmegyezm-ny korlátozása nem vo­ natkozik tudományos és oktatófilmekre. Az új egyezmény szabályozza a fizetési módohangzatokat is. Az egyezmény március 1-én lépett életbe és 198(7 dec. 31-én jár le, de minden negyed előtt egy hónappal mindkét íéi részéről íe'■mondható. Film a losangelesi egyetem en. A losangelesi egyetem en nemrégiben külön tanszéket állítottak föl a film szám ára. *A tanítás a következő szakokra oszlik: 'Forgatókönyv készítés és tém aválasztás. A művészi veze­ tés technikája. Laboratórium i metódusok. Színészi játék és kifejezés. Filmfölvélel. le­ adás. Külön szakokon előadásokat tartanak a filmrendezésről, a filmzenéről, a kultúrfilmről és a film kritikáról. A filmkölosonzés technikájáról, a propagandáról és film keres­ kedelemről külön szakokon tanítanak.

Film a párizsi világkiállításon. Az idei párizsi világkiállítás alkalmából a szovjet el­ határozta, hogy az orosz kiállítási területen mozit is berendez, ahol orosz propaganda­ filmeket fognak bem utatni. Ez az ötlet nagy feltűnést, de egyben kínos érzést is keltett. Most a francia kormány, hogy ezt a propa­ gandát ellensúlyozhassa, elhatározta, hogy a kiállítás területén ,1000 személyes hatalm as mozgószínházat épít és helyez üzembe. Ez a filmszínház valamennyi nemzet szolgálatá­ ban fog állani és egy-egy napi előadás kere­ tén belül csak egy bizonyos nemzet m utat­ hatja be filmjeit. A kiállítási moziban nem tartanak vegyes filmelőadásokat, hanem úgy állítják össze a műsorokat, hogy azokon be­ lül csak egy ország filmtermelését m utat­ hatják be. Francia körökben remélik, hogy ez a filmszínház bőséges módot ad az egyes nemzeteknek arra, hogy alkotásaikat, gazda­ sági, művészeti berendezéseiket a világnak bemutassák. (A francia korm ánynak ezt az ötletét az egész világ ö r ö m m e l é s h á l á v a l ve­ heti tudomásul. Bizonyos, hogy minden nemzet nem építhetett volna mozit a kiállí­ tási területen, de azzal, hogy a francia kor­ mány k ö z p o n t o s í t o t t a a filmvetítés lehetőségét, nemcsak, hogy valóban komoly és veszélyes „k o n k u rren st“ csinált a szov­ jet mozijának, azonkívül a világkiállítás kö­ zönsége szempontjából is jobb, ha e g y film­ színházban m u tath atják a népek a bem uta­ tásra szánt filmjeiket. M agyarország remél­ hetőleg k e l l ő s z a k a v a t o t t s á g g a l é s é r d e k e s s é g g e l á l l í t j a majd öszsze m űsorát, hogy kellőképpen résztvehessünk ezen a nemzetközi filmversenyen. Ez — és ezt tévedések elkerülése végett kell m egírnunk néni lesz olyan filmverseny, mint a velencei, hanem kizárólag az egyes egyes népek hazai viszonyainak a bem uta­ tását célozza. Hisszük, hogy M agyarország szereplése csak hírt és büszkeséget hoz szá­ munkra.) A milánói Scala történetéről és zenei je­ lentőségférői szól az o la s z o k egyik legszebb film je a Regina dél la Scala, amely mostaná­ ban készült el Rómában. A film annyira megtetszett az am erikaiaknak, hogy a PaiTviount megvásárolta film világjogát és fiókjai ú tján hozza az új idényben forga­ lomba. Fejhallgatók nagyothalló nézők részére. Több francia moziban kísérletek folynak arra, hogy egyes székek karfájára erősített rádiófejhallgató-szerűen szerkesztett erősítőm ikrofónokat helyezzenek üzembe. Ezeket a székeket erősen nagyothalló emberek számá­ ra tartanák fenn. Ilymódon a nagyothallók zavartalanul élvezhetnék a hangos filmszín­ házak előadásait.

BU DAPESTI FILM P IA C . Film m egjelenéselc 1937. m árcius hónapban. JELMAGYARÁZAT: Megj. — Megjelenési hely. — H. = Hossza. — F. = Felirás. — M. = Műfaj. Fősz. = Főszereplők. R. — Rendező. — C. = cenzúra. — a. — aluli. — f. — felüli.

BIOSCOP FILM k .f .í. Erzsébet-körut 9. Telefon: 1-334-95.

111. 18

Hortobágy. — M egj.: Rádius, Omnia. — II.: 1700 in. — M.: Életkép. — R.: Höllering György. — C.: Aluli.

111. 4

M efissto az operában. — M egj.: Rádius. — H .: 1890 m. — M.: Det. dráma. — F .: Szántó A. — Fősz.: W arner Oland, Boris K arloff. — R.: Bruse Hunterstone. — C.: Felüli.

1)1. 19

Szerelemből elégtelen. — M egj.: K am ara. — H .: 2300* m. —- M.: Színmű. — F .: Pásztor Jó zsef.— Fősz.: Simoné Simon, Janet Gaynor, Loretta Young, Lukács Pál. — R.: Edwat'd H. G riffith. — C.: Aluli.

111. 25

Safari. — M egj.: Omnia. — H .: 190 m. — M.: Dsungel dráma. — F.: P ásztor József. — Fősz.: W arner Baxter, June Láng. — R.: Irving Cunnings. — C.: Aluli.

111. 13

Asszonyok a paradicsomban. — Meg.: Décsi, Ka­ mara. — FL: 2350 m. — M.: Operett. 1— Fősz.: H ortcnse Raky, Petrovics Iván, Georg A lexan­ der. — C.: Aluli.

111. 27

Egy férfiért sem érdemes. — M egj.: Décsi, K a­ mara. — EL: 2800 m. — M .: Színmű. — F.: Siklósy. — Fősz.: Fred. Hennings, Luli v. Hohenberg. — R.: W . Reisch. — C.: Aluli.

111. 4

A cár katonái. — Megj.: Omnia. — H .: 2490 m. — M.: Dráma. — F.: lvarla Béla. — Fősz.: H. A. Schlettow, H einrich George, V era Engel. 11.: Alexander Volkoff. — C.: Aluli.

111. 4

Ördög bábája. — M egj.: Metró. — FI.: 2176 m. M .: Grandguignol. — F'.: Erb Benito. — Fősz.: L. B arrym ore, M. O. Sullivan. — R.: Tód Browning. — C.: Aluli.

111. 25

Harcias hölgyek. — M egj.: Fórum . — Ff.: 2741 m. — M.: V ígjáték. — F.: Erb Benito. — Fősz.: W. Powell, J. Harlow, M. Loy, S. Tracy. — R.: Jack Conway. — C .: Aluli.

111. 25

Camile, a végzet asszonya. — M egj.: Metró. — 11.: 3003 m. — M.: Dráma. — F .: Radó István. — Fősz.: G. Garbó, R. Taylor, L. Barrymore. R.: Cukor György. — C : Aluli.

111. 1

Lázadó asszony. — M egj.: Fórum . — FF: 2630 m. — M .: Színmű. — Fősz.: Katherine Hepburne. — R.: M. Sandrick. - C.: Felüli.

111. 11

Fizessen Nagysád. — M egj.: Scala, Fórum. H .: 2167, — M.: Zenés bohózat. — F.: Nóti Károly. — Fősz.: M uráti L., Távor Pál, Gomba­ szögi Ella, Kabos Gyula, Lata bár Kálmán. — R.: Ráthonyi Ákos. — C.: Aluli

FOX FILM r.-í., Rákóczi-út 19. Tel.: 1-394-37 és 1-316-58.

'

HARMÓNIA-FILM Akácfa-u. 7. Tel.: 1-352-87.

HIRSCH é s TSUK, Rákóczi-út 14. Tel.: 1-438-35.

KÁRPÁT-FILM VII., Erzsébet-körut 8. T. 1-375-70, 1-325-35.

METRO-GOLDWYN V III., Sándor-tér 3. Tel.: 1-444-24 és 25.

PÁTRIA-FILM Erzsébet-körút 8. Tel.: 1-406-25.

34

111. 9

Bocaccio. — M egj.: Uránia. — H .: 2332 m. M.: Vígjáték. — F .: Lándor Tivadar. — Fősz.: W illy Fritsch, Albrecht Schönhals,. Gina Falkenberg, F ita Benkhoff, Heli Finkenzeller. — R.: H erbert Maisch. — C.: Aluli.

111. 18

Rád bízom a feleségem. — M egj.: Uránia, City, Átrium. — H .: 2578 m. —• M.: Vígj. — Fősz.: P áger Antal, Erdélyi Mici, Tvomár Júlia, Vaszary P iri. A jtay Andor. — R.: V aszary J. — C.: Aluli.

111. 9

' férfiak nem istenek. — M egj.: Apolló. — H .: 2453 m. — M.: Társ. dráma. -—- F.: Pacséry. — — Fősz.: M iriam Hopkins, Sebastian Shaw, Rex H arrison — R .: W alter Reisch.— C.: Aluli.

111. 22

Allah kertje. — M egj.: R. Apolló és Corso. — 14.: 2201 m. — M .: Színmű, színes. — F.: Siklóssy. — Fősz.: Marlene Dietrich, Charles Rover. — R.: Boleslawsky. — C.: Aluli.

111. 24

Dodsworth (egy élni vágyó asszony). — M egj.: Rádius, Corso. — H .: 2782 m. — M.: Színmű. F.: Pacséry. — Fősz.: W alter Huston, Ruth Chatterton, M ary Astor, Lukács Pál. — F.: W illiam W yler. — C.: Aluli.

UFA-F1LM RT., Kossuth Lajos-u. 13. Tel: 1-838-58.

U n itas film fo r g a ln ii é s film k ö lc s ö n z ő kft. Erzsébet-körut 45. Telefon : 1-444-87 és 88.

llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll

l e m z e l L ö z i , n é g y n y e lv ü filmszótár! Németül, olaszul, fran ci ul és angolul. Összeáll ¡tolta :

Ernesto

Cauda,

Roma,

A négyszázoldalas filmszótor 18.000 filmszakmai műszál- ismertetnégy nyelven Írásban és képben. A filmszótár felöleli a film­ technika, a filmművészei- és a filmkereskedelem valamennyi fogalmát- és szakkifejezéséi". Komoly, nemzehközi filmvállalat" nem nélkülözheti, Á ra Líra 100—, pengőben po rtóval, i g é n y l é s i költség ekkel együtt kereken P 30.—

Magyarországon csak a F i l m k u l t ú r a utján rendelhető meg: Budapest, X IV ., Thököly-ut 75. = T e le fo n : 2-970-76.

ÜA

'■.....

M IRODALOM SZAKSAJTÓ Oskar Messter: M ein W eg m it detn Film. Lebenserrinnerungen. Max Hesse Verlag, Berlin—Schöneberg 1. Á ra: kötve RM 6.75. ízléses és szép kivitelben jelentek meg mo t O skar M esster emlékiratai. Messter a német kincm atografia ma is élő nagymestere és alapítója. Német alapossággal és egysze­ rű-éggel • megírt munkája szépirodalmi él­ mény is. Évtizedekre vezet vissza bennün­ ket az író, aki az események középpontjában áll és aki átélte azt a négy évtizedet, amely alatt a filmművészet a mai fokig eljutott. Kultúrtörténeti munka Messternck ez a 150 oldalas könyve, amely hogy stílszerűek legyünk filmszerűen varázsolja elénk an­ nak a boldog kornak a történetét, amikor a film, illetve mozgókép még a világ csodája '■'dí egészen addig, amíg elérte világhatalmi állását. M esster négy évtizede a film törté­ nete. A benne mozgó alakok eleven, húsból való emberek, akik alkottak, dolgoztak és jövőt terem tettek az utána következő nem­ zedéknek. Filmtörténelem, filmtechnika, film ­ művészet, filmgazdaság minden együttvéve O skar Messter emlékirata. A könyvben 90 oldalon érdekes képeket is látunk, olyanokat is, amelyek ezúttal első ízben jelennek meg a nyilvánosság előtt. A Messtcr-könyv két­ ségtelenül a filmirodalom egyik legszebb műve, mert nem egyoldalú filmtörténelem, száraz stílusban, hanem a film története és vele együtt egy letűnt korszak hűséges tük­ re is. A nmiaire T iranty 1936. Photo Cinema. Kiadó: Éditions T iranty, Paris, 5, Rue de la Paix. Francia fényképészeti évkönyv, amelynek azonban -ok hasznát veszi a kinematografus is. Tucatszám ra találunk benne remeknétremokebb fényképeket, amelyék különösen a megvilágítás szempontjából érdekelhetik a filmest. A könyv számos cikkben emlékezik meg a keskenvfilmről is és e tekintetben szép és figyelemreméltó tudnivalókat tartalm az. Részletes technikai leírást találunk a hangos és néma keskeny filmekről is. Az évkönyv ezután az am atőrizmus intézményeit sorolja föl.

36

Kino-Kalender 1937. Kiadó: Lichtbildbühnc, Berlin W. 35. Á ra P 3.— Im m ár 2(i. évfolyama jelenik meg a köz­ ismert ,,fekete“ német évkönyv, amely ma úgyszólván a leghasznosabb középeurópai filmalmanach, m ert számos külállam filmvállalatainak a címeit tartalm azza. A németországi filmvállalatok címein kívül megtalál­ juk benne Magyarország, Ausztria, Csehor­ szág, Lengyelország, Franciaország, H ollan­ dia, Olaszország, Románia, Svájc, Jugoszlá­ via és Danzig filmcímtárát. Almanach dér internationalen Filmschau 1937. Prag. A lap kiadása. P rága egyik legrégibb és legismertebb filmszaklapja, az Internationale Filmschau évente szokta kézikönyvét megjelentetni, amely a cseh filmviszonyokat, főleg a film­ vállalatok és mozik címeit szokta tartalm az­ ni. Az idei évkönyv is a megszokott ta rta­ lommal jelent meg és a 17. évi kötete éji olyan hasznos és nélkülözhetetlen, m int az előző 16 könyv.

FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT ELŐFIZETÉSI ÁR: 1 évre 10 pengő. — y, évre 5 pengő. Felelős szerkesztő és kiadó: L ajta Andor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, XIV., THÖKÖLY-ÜT 75. Telefon: 2-970-76. Párizsi szerkesztőség: Artúr Vitner, Paris, 3, rue Erű est Psichari. Megjelenik minden hónap elsején. Minden cikkért a szerző felel. AAAA^VW NAAA/SAAAAAAAAA/SAAAAAA

N yom atott: OTTHON-nyomda, IX., Lónyay u. 50. Telefon: 1-872-87.

H A

még nincs osztálysorsjegye, s i e s s e n v e n n i vagy re n­ delni, mert az uj játékterv páratlan nyerési esélyeket nyújt.

H A

gazdag szeretne lenni, n e m u 1a s s z a el a f e n t i aján lást! 86.000 sorsjegy közül 43.000 darabot okvetlenül kisorsolnak.

H A

súlyt helyez arra, hogy állandó jó érzése és remény­ sége legyen, rendeljen azonnal egy sorsjegyet!

H A

nem nyert eddig osztálysorsjegyen, ne c s ü g g e d j e n , ne adja fel a r e m é n y t , mert a szerencse forgandó.

H A

sorsjegyét s z e m é ly e s e n szo k ta átvenni, sürgősen intéz kedjék, mert az uj sorsjátéknál a főárusitóknak nem átl módjukban az eddigi sorsjegyszámokat mind rezerválni.

H A

bármily okból nem óhajt résztvenni az uj á p r i l i s 10-én kezdődő sorsjátékon, küldje a z o n n a l vissza a kapott sorsjegyet, különben kárt és veszteséget okoz !

AZ AGFA-POZITIV a legjobb és a legtartósabb kóp iaanyag

VEZÉRKÉPVISELŐ Magyarország részére:

S U P E R P Á N Is a P A IN K l NIE »H«

A LEGTÖKÉLETESEBB KÉPNEGATIVOK

Lajta Andor BUDAPEST

XIV., T h ö k ö ly - u t 75. T e l e f o n : 2-970-76.

< icg a DUP-NEGATIV, D U P -P O Z IT IV ,

HANG-NEGATIV

Tf4

H A N G - P O Z I T I V

16 é s 3 2 m ilim éteres k e s k e n y f i l m e k

MIT HOZ MÉG AZ

?!

CSUPA NAGYSIKERŰ Ü ZLETFILM ET!! 1. H á d

U nom

a

$ e U $ ty e * n

Vaszary Dános pom pás Írói és rendezői alkotása. Egyszerre három színházban : URÁNIA—ÁTRIUM—CITY mindent felülmúló BOMBASIKER!

2.

U

u

&

z

é

v

id á * *

Eggert M árta gyönyörű énekes filmje. A harmadik szakmai bem utató egyik nagy sikere. Dátsza a Rayal-tröszt ké t szín h á za .

3.

A Tolsztoj és Beethoven mesterművei nyomán. Á szezon e g yik leg n ag yo b b slá g e re .

Főszereplők: LIL DAGOVER, PETER PETERSEN, ALBRECHT SCHÖNHALS. Dátsza: Az URÁNIA és a ROYAL TRÖSZT.

4 .

A&

e lő a d o d

Modern, kalandos film, óriási méretű, hatalm as jelenetekkel. Főszereplők: BRIGITTE HORNEY, GUSTAV FRÖHLICH, FRITZ KAMPERS. A harmadik szakmai bem utatón óriási siker, Nagy üzletfilm I

s. A

N agyszabású, páratlanul izgalmas kalandfilm. HANS ALBERS és TURAY IDA főszereplésével. Rendezte: GUSTAV UCICKY.

Ez az anyag is igazolja jelmondatunkat:

Legjobban jár, aki az U FÁ -v a l tart! N yom atott: Otthon-nyomda (Kiss Iván) Budapest, IX , Lónyay ucca 50. — T elefon: 1-872-87 és 1-875 77.