MÁTÉSZALKAI MÓRICZ ZSIGMOND MAGYAR-ANGOL KÉTTANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA

MÁTÉSZALKAI MÓRICZ ZSIGMOND MAGYAR-ANGOL KÉTTANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 4700 MÁTÉSZALKA, MÓRICZ ZSIGMOND ÚT 96-98.

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2014.

Tartalom: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK .................................................................................4 I.1. A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja ...................................4 1.1. Az SZMSZ célja ............................................................................................................4 1.2. Az SZMSZ jogszabályi alapjául szolgáló törvények és rendeletek .............................. 4 2. A szervezeti és működési szabályzat hatálya .....................................................................4 3. A feladatellátását szolgáló vagyon .....................................................................................5 II. AZ ISKOLA MÚKÖDÉSÉNEK RENDJE .......................................................................5 1. Az intézmény nyitvatartási és a benntartózkodás rendje ...................................................5 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ............................................................. 7 2.1. A belső ellenőrzés területei az iskolában............................................................. 8 2.2. A pedagógiai ellenőrzés színterei ........................................................................9 2.3. A pedagógiai munka éves ellenőrzési terve ......................................................10 3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési – oktatási intézménnyel ......................................................................................11 4. Az iskola szervezete, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, a vezetők közötti feladatmegosztás ......................................................................11 4. 1. Az iskola szervezeti egységei ...........................................................................11 4. 2. Az iskola szervezetének vázlata .......................................................................12 4. 3. Az iskola igazgatósága .....................................................................................14 4 .4. Az iskola vezetősége ........................................................................................14 4. 5. Az iskola dolgozói ............................................................................................ 14 5. A vezetők helyettesítési rendje .........................................................................................14 6. A vezetők, az intézményi tanács és a szülői szervezetek kapcsolatai és a kapcsolattartás formái ............................................................................................................................... 15 6.1. A szülők közösségei .......................................................................................... 15 6.2. Az iskolai szülői munkaközösséget megillető jogok.........................................15 6.3. Szülő értekezletek .............................................................................................. 16 6.4. Intézményi Tanács ............................................................................................. 16 7. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések ........................................................17 8. Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja .............................................................. 17 8.1. A kapcsolattartás formái ......................................................................................18 9. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolása .........................................19 9.1. Ünnepélyek ........................................................................................................19 9.2. Megemlékezések ............................................................................................... 19 9.3. Rendezvények, iskolai hagyományok ............................................................... 19 9.4. A hagyományőrzés külső formái .......................................................................20 10. Szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógus munkájának segítésében ........................................................... 20 10.1. A szakmai munkaközösségek szerepe, feladatai .............................................20 10.2. Az intézményben működő szakmai munkaközösségek ..................................21 10.3. A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái, a kapcsolattartás rendje ......................................................................................21 11. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása ..........................................22 12. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló – és gyermekbalesetek megelőzésében (baleset esetén intézményi védő-óvó előírások) ................................ 22 13. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ........................................................... 24 14. Tájékoztatás a pedagógiai programról .........................................................................25 2

15. Az iskolai szülői szervezet véleményezési jogköre a törvényi felhatalmazás alapján .......................................................................................................................... 26 16. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás szabályai .......................... 27 17. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje ...........27 18. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje ....................................................................................27 19. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri-leírás – minták ........................................................................................... 28 III. EGYÉB RENDELKEZÉSEK ........................................................................................40 1. Egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei ................................................40 2. A diákönkormányzat, a diákképviselők valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) .......................................................................................................................42 3. Az iskolai sportkör, mindennapos testnevelés valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje ........................................................................................44 4. A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrendek.....................................................................................................................44 5. Az iskolai könyvtár működési szabályzata ......................................................................45 IV. MELLÉKLET ...............................................................................................................63 1. Iratkezelési szabályzat .............................................................................................. 63

3

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I.1. A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja 1.1. Az SZMSZ célja, hogy meghatározza a Mátészalkai Móricz Zsigmond Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat, és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. 1.2. Az SZMSZ jogszabályi alapjául szolgáló törvények és rendeletek:  2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről  229/2012. évi(VIII.28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló tv. végrehajtásáról  1992. évi XXXIII. tv. a Közalkalmazottak Jogállásáról (Kjt.)  2012. évi I. tv. – a Munka Törvénykönyve  2011. évi CXCV. tv. az Államháztartásról  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről  I/2012.évi (I.12.) KIM rendelet a Kjt. végrehajtásáról  277/1997. (XII:22.) kormányrendelet a pedagógus továbbképzésekről, szakvizsgáról  2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről  16/2013. EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről  23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről  1997. évi XXXI. tv. A gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról  110/2012. (VI.4.) Korm. rend. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról  A 2012. évi CXXIV. tv. az Nkt. módosításáról  32/2012. (X.8.) Emmi rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének irányelveiről  26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról  138/1992. (X.8.) Korm. rend. a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 2. A szervezeti és működési szabályzat hatálya 2.1. A Mátészalkai Móricz Zsigmond Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2014. október 14. napján fogadta el. Az elfogadásakor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat. 2.2. Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának (KLIK – Mátészalkai Tankerülete) jóváhagyásával lépett hatályba, és ezzel az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné vált.

4

A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, intézményvezetői utasítások az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező. Az SZMSZ és mellékleteinek hatályai kiterjed az intézmény valamennyi alkalmazottjára és tanulójára. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelezettsége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, ill. igénybe veszik, használják a helyiséget. Felülvizsgálatára sor kerül: - jogszabály által előírt esetekben - tantestületi határozat 2.4. Az intézmény általános jellemzői 2.4.1. Az intézmény neve: Mátészalkai Móricz Zsigmond Magyar - Angol Kéttannyelvű Általános Iskola OM –azonosító: 033393 2.4.2. Az intézmény székhelye: Mátészalka, Móricz Zsigmond út 96-98. Alapító szerve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapító jogkör gyakorlója: Emberi erőforrások minisztere 2.4.3. Az intézmény alapító okiratának kelte: 2013. 08. 30. 2.4.4. Az intézmény okiratának a száma: 42004/2013 2.4.5. Fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 2.4.6. Fenntartó székhelye: 1051 Budapest Nádor u. 32. 2.4.7. Az intézmény típusa: általános iskola 2.4.8. Vállalkozási tevékenység: vállalkozási tevékenységet nem végez 2.4.9. Az intézmény vezetőjének kinevezése: a mindenkor hatályos Kjt. és a végrehajtásra kiadott kormányrendelet szerint a NEMFI minisztere nyilvános pályázat útján nevezi ki és bízza meg. 2.4.10. Az intézmény képviseletére jogosult: az intézmény mindenkori vezetője 2.4.11. Az intézmény évfolyamainak száma: 8 2.4.12. Az intézmény felvehető maximális tanulólétszám: 600 fő 2.3.

3. A feladatellátását szolgáló vagyon: a székhelyen lévő 108814 hrsz-ú, 13449 m2 alapterületű, önkormányzati tulajdont képező ingatlan a rajta található 3430 m2 hasznos alapterületű iskolai épülettel, az intézmény nyilvántartásában szereplő ingó vagyontárgyak. 3.1. Az intézmény jogköre: ingyenes használati jog 3.2. A KLIK jogköre: ingyenes használati jog 3.3. A működtető neve: Mátészalka Város Önkormányzata 3.4. A működtető székhelye: 4700 Mátészalka Hősök tere 9. II.

AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE

1. Az intézmény nyitvatartási és benntartózkodási rendje 1.1.Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7.00-tól 21.00-ig tart nyitva. A tanulók az utolsó tanítási óra és egyéb foglalkozás után elhagyják az iskola épületét. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. 1.2.Szorgalmi időben az intézmény hivatalos ügyek intézésére munkanapokon 8.00-tól, 16.00-ig tartja nyitva irodái.

5

-

A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, délután ( a vezető távozása után) az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működési rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, a szükséges intézkedések megtételével a helyettesítési rend szerinti felelőst kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. 1.3.Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8.00 és 15.30 között kell megszervezni (azokat 16.40-ig mindenképpen be kell fejezni). A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközti szünetek ideje 10, illetve 15 perc- a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Indokolt esetben az igazgató rövidített tanítási órákat és szüneteket rendelhet el. 1.4.A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik, és legkésőbb 16.40-ig tart. 1.5.Az iskolában reggel 7.00-től 7.30-ig a portás felügyel, 7.30-tól 8.00-ig és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartásával, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. 1.6.Az iskolában szintenként 2 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. 1.7.A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnök (távolléte esetén az igazgató vagy igazgatóhelyettesek), illetve az órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Szülői kérés hiányában az iskola épületének elhagyása csak az igazgató vagy a helyettesek adhatnak engedélyt. 1.8.A tanórán kívüli foglalkozásokat 14.00-tól 17.00 – ig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató engedélyével lehet. 1.9.Szorgalmi időben a nevelői és tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8.00 és 16.00 között. Magánügyek intézése 13.00 óra után, ill. a pedagógus munkaidején kívül történik. 1.10. Az iskola tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente kell megszervezni. 1.11. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használnia. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért tűz- balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért az iskolai SZMSZ-ben, és tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 1.12. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést. 1.13. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon, és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, ill. azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. - az iskola épületébe érkező szülők illetve idegenek belépését a diákügyeleti szolgálat ellenőrzi. Az ügyeleti szolgálat az érkező külső személyeket köteles nyilvántartani. 1.14. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével (átvételi elismervény ellenében) lehet. 1.15. Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyilvántartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az 6

iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevő csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak az épületben. 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzési rendszer kialakításáért, a feltételek megteremtéséért, és az eredményes működéséért felelős  

a maga területén minden vezető, az intézmény egészét tekintve, pedig az intézmény igazgatója.

Az ellenőrzés folyamatos gyakorlása minden szakmai és irányító tevékenységének szerves része. Az intézmény vezetője a belső ellenőrzés operatív irányítója, köteles és jogosult a beosztott dolgozók irányítására, ellenőrzésére. Ellenőrzési jogosultsága és kötelezettségre kiterjed az intézmény összes dolgozójára az általuk végzett munka helyességére és eredményességére. Az intézmény vezetője felelős:  a feladat ellátáshoz a költségvetési szerv kezelésébe, használatába adott vagyon védelméért, rendeltetésszerű használatáért,  az alapító okiratban előírt tevékenységek követelményeknek megfelelő ellátásáért,  az intézmény erőforrásokkal való gazdálkodásában a szakmai hatékonyság, a gazdaságosság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért,  az információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért, biztonságáért és megbízhatóságáért, a gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségek összhangjáért,  az intézményi számviteli rend betartásáért,  az előzetes és utólagos vezetői-és a munkafolyamatba épített belső ellenőrzés megszervezéséért és működtetéséért. A hatásköröket, a felelősséget és a konkrét ellenőrzési feladatokat a Szervezeti-és Működési Szabályzat, a különböző ügyviteli szabályzatok és a munkaköri leírások határozzák meg. A belső ellenőrzés eredményes és hatékony lefolytatása érdekében a belső ellenőrt és az ellenőrzötteket következő jogok és kötelezettségek illetik meg.

7

2.1. A belső ellenőrzés területei az iskolában I. II. Tanügyigazgatás III. Munkáltatói IV. Gazdálkodás Pedagógi feladatok a Lásd. „ A  naplók,  átruházott  beszerzések pedagógia anyakönyvek jogkörök  AV-eszközök i ellenőrzése nyilvántartása és  ellenőrzők, ellenőrzés (munkaközöss tájékoztató füzetek, karbantartása, szinterei ég-vezető, házi feladat és pótlása, állaga c. igazgatóhelyet dolgozatfüzetek  szakleltárak táblázatot tes)  statisztika  biztonságtechnikai  személyzeti előírások betartása  tantárgyfelosztás, munka órarend  besorolások (besorolás,  mulasztások pontos átsorolás, jelölése, összesítése jubileumi hetente majd jutalom, havonta és félévente jutalmazás,  beiratkozás megbízás)  beiskolázás  a munkaidő  vizsgák pontos megszervezése betartása  tanév rendje  új kollégák

8

V. PR-tevékenység   



az iskola közéleti tevékenysége az iskola menedzselése kapcsolattartás más intézményekkel, szervezetekkel, alapítványokkal pályázatokon való részvétel, ennek eredményessége

VI. Egyéb 





  

munka-, tűz és vagyonvédele m rendszeres orvosi ellátás megszervezés e és biztosítása tanuló- és gyermekbales etek megelőzése ügyeletek (reggeli, esti, udvari) dekoráció tantermek, illemhelyek, folyosók, udvar, konyha, szertárak tisztasága

2.2. A pedagógiai ellenőrzés színterei Tanórához és szabadidős tevékenységhez kapcsolódó 

  

 

óralátogatás különböző céllal (pályakezdő, új kolléga, tantárgygondozás, aktivitásmérés) tehetséggondozás dokumentumok ellenőrzése (például tanmenet) taneszköz, tankönyv kiválasztása és felhasználása, gazdaságossága rendezvények, ünnepségek könyvtár, napközi, tanulószoba, fakultáció, szakkör, korrepetálás, verseny

Iskolán kívüli tevékenységek és kapcsolatrendszerek    



tábor kirándulás DÖK Közművelődési intézmények (múzeum, színház, könyvtár, levéltár) Fogadóórák, szülői értekezletek

Minőségfejlesztés

 

 

 

Tanulói szokásrendszer Értékelés (osztályzatok aránya, szülői tájékoztatás) Mérések, vizsgálatok (Tantárgyi neveltségi szintfelmérés, attitűd vizsgálat) partneri elégedettség mérése belső szabályozók betartásának ellenőrzése

9

Pedagógiai attitűdök, módszerek, eljárások  szociális érzékenység  empátia  bánásmód  pozitív értékelés

Egyéb

       

gyermekvédelem továbbtanulás beiskolázás ügyeleti rendszer házirend a tanítás nélküli munkanapok felhasználása továbbképzésen való részvétel ellenőrzése az iskolai, kerületi munkaközösségek együttműködésének szintje

2.3. A pedagógiai munka éves ellenőrzési terve Az ellenőrzés területei Tanmenetek Munkatervek Naplók (haladási és osztályozási rész) Ellenőrzők Anyakönyvek, bizonyítványok Füzetek, dolgozatfüzetek vezetése Javítása Taneszközök, tankönyvek kiválasztása Óralátogatások Napközis foglalkozások, tanulószoba Szakkörök, korrepetálás, Fakultációk Pályakezdő pedagógusok, gyakornokok Új kollégák

VIII. IX. X. XI. XII I. II. III. IV. V. VI. VII. x ☺ ☺ x

☺ x + + + ☺ ☺ ☺

Jelmagyarázat: ☺ igazgató + igazgató helyettes x munkaközösség-vezető Az ellenőrzés területei Gyermekvédelmi munkaközösség Szülői értekezlet A munkaközösségi tervekben szereplő feladatok megvalósulása Mérések szervezése Beiskolázás (nyílt nap, beiratkozás) Továbbtanulások előkészítése Pályázatokon való részvétel Rendezvények, ünnepek Versenyek Erdei tábor Tanulói szokásrendszer Ügyeleti rend DÖK programjai Átruházott ellenőrzési jogkörök Tehetséggondozás

VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. ☺ ☺ + ☺ + ☺ ☺

☺ Folyamatos  ☺

☺

☺

Folyamatos  Folyamatos és DÖK- vez. ☺ ☺ Folyamatos  Folyamatos  *

☺

☺

Jelmagyarázat. ☺ + x *

igazgató igazgatóhelyettesek munkaközösség-vezetők tehetségfejlesztési szakértők 3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési – oktatási intézménnyel

Az iskolával tanulói vagy más jogviszonyban nem álló kiskorú vagy felnőtt személy csak előzetes megbeszélés alapján, a megbeszélt időpontban és időtartamban tartózkodhat az iskola épületében. Az iskola vezetőjének és pedagógusainak fogadóidejét, valamint a szülői értekezletek rendjét a tanévnyitó szülői értekezleteken nyilvánosságra kell hozni és meg kell jeleníteni az iskola honlapján. A szülők gyermekeiket az iskola bejárati kapujáig, illetve a portáig kísérhetik, s a foglalkozások után itt fogadhatják őket. A tanítási, ill. foglalkozási idő alatt az iskolába belépőket a portás fogadja, majd a keresett felnőtt személy megérkezéséig a vendég az iskola előterében várakozik. Ha a keresett személy tanuló, abban az esetben a látogatónak igazolnia kell kilétét. Ha a tanuló felügyeletére jogosult vagy a jogosult által írásban megbízott személy, akkor a földszinti előtérben lehetőséget biztosítunk a személyes találkozásra. Ha a belépő személy az iskola valamely helyiségének alkalmi vagy rendszeres belépője, az előzetes megállapodás szerinti időben és helyiségben, azok épségét és állagát megőrizve tartózkodhat az épületben. Erről szóban vagy írásban történik előzetes megállapodás az intézmény igazgatójával a felügyeletet ez idő alatt biztosító személyek egyidejű értesítése mellett. Az iskola által szervezett rendezvényeken való részvételre a rendezvény jellegétől függően meghívott személyek jogosultak. Az ő fogadásuk és kalauzolásuk az erre kijelölt alkalmazottak feladata. A meghívott személyekről (rendezvénytől függően) listát kell készíteni, amelyet a fogadásukra illetékes nevelők, egyéb dolgozók és tanulók előre megkapnak. Ennek alapján az előre meghatározott helyre kísérik a meghívottakat. Az iskolában és az iskolán kívüli rendezvényeken illetéktelen személyek nem tartózkodhatnak. Amennyiben figyelmeztetés ellenére sem hagyják el az iskola, ill. az iskolai rendezvény helyszínét, az intézmény vezetése nyomban értesíti az eljárni illetékes hatóságot. 4. Az iskola szervezete, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, a vezetők közötti feladatmegosztás 4. 1. Az iskola szervezeti egységei Szervezeti egység: A szervezeti egység élén álló felelős vezető: - iskola igazgató, igazgatóhelyettesek

11

- alsó, felső tagozat

igazgatóhelyettesek, munkaköz. - vezetők

- a nevelő oktató munkát segítők

igazgatóhelyettesek

4.2. Az iskola szervezetének vázlata

12

IGAZGATÓ

KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS

IGAZGATÓHELYETTESEK

ISKOLATITKÁR

 DIÁKÖNKORMÁNYZAT  GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELELŐS  KÖNYVTÁROS

SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGVEZETŐK

PEDAGÓGUSOK

PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK TANULÓK 13

4.3. Az iskola igazgatósága a/ Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják: az általános igazgatóhelyettesek, tagozatvezető. Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Igazgatóhelyettesek csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgatóhelyettesi megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettesek munkájukat munkaköri leírások, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. 4.4. Az iskola vezetősége Az iskola vezetőségének tagjai:

- igazgató - igazgatóhelyettesek - tagozatvezető - szakmai munkaközösségek vezetői - a közalkalmazotti tanács elnöke - a diákönkormányzat vezetője

Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége a munkatervben rögzített időközönként tart megbeszélést aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti le. Az iskola vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. 4.5. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. 5.

A vezetők helyettesítési rendje Az intézményvezetőt távollétében teljes jogkörrel az általános igazgatóhelyettesek helyettesítik. A vezető-helyettesek távolléte esetén a jelen lévő munkaközösség-vezető helyettesíti a következő sorrendben: Bajkán Barbara, Erdősné Horváth Judit, Erdős Ákos, Futkos Andrásné, Máté Judit.

14

Az igazgatóság rendszeresen (hetente) tart megbeszélést aktuális feladatokról. A megbeszéléseket az igazgató vezeti. 6. A vezetők, az intézményi tanács és a szülői szervezetek kapcsolatai és a kapcsolattartás formái 6.1. A szülők közösségei Az iskolában a szülőknek az oktatási törvényben meghatározott jogok érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség (SZMK) működik. Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői munkaközösségei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: - elnök - pénztáros Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott osztály SZMK – elnök, vagy az osztályfőnökök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola SZMK választmánya. A választmány munkájában az osztályok szülői munkaközösségeinek elnökei vehetnek részt. Az SZMK választmány a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskolai alábbi tisztségviselőit: - elnök - elnökhelyettes - pénztáros Az iskolai SZMK elnöke közvetlenül az intézmény igazgatójával tart kapcsolatot. Az iskolai SZMK választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekeltek több mint 50 %a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai SZMK választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább két alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. 6.2. Az iskolai szülői munkaközösséget megillető jogok: -

megválasztja saját tisztségviselőit kialakítja saját működési rendjét az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint az SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel illetve a tanulókkal kapcsolatosak véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben

15

6.3 Szülő értekezletek Az iskola szülői értekezletet tanév elején, pályaválasztás előtt, félévkor, beiskolázás után és tanév végén tart. A szülőkkel való közvetlen kapcsolattartás további formái: nyílt napok, fogadóórák, családlátogatások. Az iskolai szülői szervezet(ek) jogait a Kt. 59. § tartalmazza. Iskolai szülői munkaközösség megválasztási rendje:  a tanév első szülői értekezletén minden osztály szülői munkaközösséget (két - három fős vezetőséggel) alakít, akik közül egy fő képviseli az osztályt az iskolai szülői munkaközösségben,  az osztályok képviselői alkotják az iskolai szülői munkaközösséget,  az iskolai szülői munkaközösség tagjai demokratikusan választják meg az iskolai szülői munkaközösség vezetőjét és a vezetőség tagjait. A választásokhoz legalább ötven százalékos részvétel, illetve több mint ötven százalékos támogatottság szükséges. Az iskolai szülői munkaközösség az általa meghatározott munkaterv szerint működik. Összejövetelt rendes, pl. szülői értekezletek napján, és rendkívüli esetekben tart. Rendkívüli értekezletet összehívhat:  az iskolai szülői munkaközösség vezetője,  az iskolai szülői munkaközösség a tagok egyharmadának kezdeményezésére, az ok megjelölésével. A rendkívüli értekezletet a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. Az iskola támogatja a szülői munkaközösségek működését. Az osztályok szülői munkaközösségeivel az osztályfőnökök és az igazgató, az iskolai szülői munkaközösséggel az igazgató tartja a kapcsolatot. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. Az említett intézményekkel kapcsolatot tartó nevelők nevét az iskola éves munkaterve rögzíti. 6.4. Intézményi Tanács A 2013. évi CXXXVII.Törvény 8.§ (4) bekezdése és a NKt. 97.§ (27) bekezdése szerint az iskola igazgatójának össze kell hívnia az Intézményi Tanácsot, a szülők, a nevelőtestület és a működő önkormányzat delegáltjaiból. A tagokat az intézmény vezetője írásban megbízta a feladat ellátására. Az Intézményi Tanács célja: a helyi közösségek érdekeinek képviselete Neve: Mátészalkai Móricz Zsigmond Magyar – Angol Kéttannyelvű Általános Iskola Intézményi Tanácsa Székhelye: 4700 Mátészalka Móricz Zsigmond u. 96-98. Választott elnöke: Miholeczné Somodóczki Tímea Az Intézményi Tanács jogi személy Az Intézményi Tanács ügyrendje: - Az Intézményi Tanács tanévenként legalább 2 alkalommal ülésezik - Az ülést az elnök hívja össze - Az Intézményi Tanács döntési jogköre: saját működési rendje és programja, tisztségviselőinek megválasztása, minden olyan ügy, amelyben a döntési jogkört a nevelőtestület átruházza - Az Intézményi Tanács véleményezési jogköre: az intézmény Pedagógiai Programja, Szervezeti és Működési Szabályzata, Házirendje, éves Munkaterve, köznevelési szerződések, valamint az intézmény működésével kapcsolatos bármely kérdés. - Az Intézményi Tanács üléseit az elnök távollétében az ülés elején megválasztott tag vezeti

16

Az Intézményi Tanács határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök dönt. - Az Intézményi Tanács határozatképes, ha a tagok fele + 1 fő jelen van. - Az Intézményi Tanács üléseiről az elnök jegyzőkönyvet készít. - Az Intézményi Tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használja az iskola által biztosított helyiségeket, berendezéseket. - Az Intézményi Tanács az iskola működésének támogatására alapítványt hozhat létre. A kapcsolattartás: - Az iskola igazgatója az Intézményi Tanács ülésein beszámol az intézmény működéséről. - Az Intézményi Tanács az iskola igazgatójának beszámolója alapján kialakított álláspontját eljuttatja a fenntartónak (KLIK Mátészalkai Tankerület) -

7. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot, munkacsoportot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre vagy a szülői munkaközösségekre. A nevelőtestület a következő jogköreit ruházhatja át: - a nevelési – oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése - a nevelési – oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása - a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozó vizsgára való bocsátása - az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása - Jogszabályban meghatározott más ügyek. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházási jogköre nem alkalmazható a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat és a házirend elfogadásánál. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása esetén tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni arra vonatkozóan, hogy mely témában, milyen időtartamra, kinek, milyen tájékoztatási kötelezettséggel adta a megbízást. A megbízottnak az eljárt ügyben végzett munkájáról írásban kell elkészíteni tájékoztató beszámolóját a nevelőtestület részére a megállapodási jegyzőkönyv előírása szerinti időpont (ok)ban és módon. A jegyzőkönyvet és az írásos tájékoztatást az irattárban iktatni kell. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházásáról a nevelőtestület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. 8. Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: - a fenntartóval: KLIK Mátészalkai Tankerülete Mátészalka, Hősök tere 9.

17

-

-

-

-

-

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Mátészalka, Hősök tere 9. Megyei Pedagógiai Közművelődési Intézet és Továbbképző Központja 4400 Nyíregyháza, Sóstófürdő Tölgyfa út 68. A helyi oktatási intézmények vezetősége - Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Kazinczy út 5. A városi óvodákkal: Négy Évszak Óvoda Alkotmány út 15. Mesevonat Tagóvoda Móricz Zsigmond út 17 Napsugár Tagóvoda Szatmár út 1. Eszterlánc Tagóvoda Kalmár u 23. Kikelet Tagóvoda Balassi B. u. A város közművelődési intézményeivel: Művelődési Központ, Mátészalka, Kölcsey u 2. Képes Géza Városi Könyvtár, Mátészalka, Bajcsy Zsilinszky út Szatmári Múzeum Kossuth út Szatmár Alapfokú Művészeti Iskola Kölcsey tér 1. Az egyházak képviselőivel Az intézményt támogató alapítvány kuratóriumával: „6-ért Oktatási Nevelési Alapítvány” Mátészalka, Móricz Zsigmond út 96-98. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Gyermekvédelmi Központ 4700 Mátészalka, Képes G. út 2 MTK Sportszakosztály Egészségügyi Alapellátással SZMK-val Vállalatokkal, KFT-kel, és vállalkozókkal

8.1. A kapcsolattartás formái:  napi, ahol a megbeszélés lehet személyes, történhet telefonon, elektronikus levelezésen keresztül,  heti, mint az iskolavezetőség összejövetelei,  havi, pl. a kibővített szakmai vezetőség tanácskozásai,  adott feladathoz, témakörhöz kapcsolódó,  az éves munkatervben szereplő, illetve rendkívüli értekezletek. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek kapcsolatát az igazgató, az igazgató helyettesek, tagozatvezető és a munkaközösség-vezetők szervezik. A nevelőtestület, a tanulóközösségek és a diákönkormányzat közötti kapcsolattartást az igazgató, a diákönkormányzatot segítő tanár és az osztályfőnökök alakítják ki. Az iskola biztosítja a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket, pl. termek, technikai eszközök, berendezések igénybe vétele, az e célra rendelkezésre álló anyagiak felhasználása. A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetve működési szabályzatának jóváhagyását, a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével az igazgató útján kéri. A tanulók véleménynyilvánítása:  iskolai ügyeikben a tanulók az osztályfőnöknek (pl. osztályfőnöki óra), tanítóknak, tanároknak, indokolt esetben az igazgatónak személyesen,  csoportot, közösséget, iskolát érintő kérdésekben a diákönkormányzat tanári segítőjének, pl. diákönkormányzat tanácskozásain, mondhatják el véleményüket.

18

A rendszeres tájékoztatás rendje és formái:  tanítók, tanárok, a tanórákon szóban és írásban, pl. tájékoztató füzetben,  osztályfőnökök, az osztályfőnöki órákon szóban és írásban, pl. tájékoztató füzetben,  igazgató, tagintézmény-vezető, a tanulókat személyesen tájékoztatja, pl. versenyek eredményei. 9. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolása Az iskolai ünnepségek, megemlékezések az éves munkaterv és a havi ütemterv eseménynaptára alapján kerülnek megrendezésre. 9.1. Ünnepélyek - tanévnyitó ünnepély - október 23-i ünnepély - március 15-i ünnepély - ballagás, tanévzáró ünnepély 9.2. Megemlékezések - október 6. Aradi vértanúk napja - november 13. Magyar nyelv napja - január 21. Magyar kultúra napja - február 25. Kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapja - március 25. A tehetség napja - április 11. Magyar költészet napja - április 16. Holokauszt áldozatainak emléknapja - április 22. A Föld napja - május első vasárnapja: anyák napja - május 21. Hősök napja - május utolsó vasárnapja: gyermeknap - június 4. Nemzeti összetartozás napja - június 1. vasárnapja: pedagógusnap - aktuális évfordulókról történő megemlékezés 9.3. Rendezvények, iskolai hagyományok A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai: a, Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése, bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. b, Az intézmény hagyományos kulturális és nemzeti ünnepekhez fűződő rendezvényei: - Szüreti kavalkád - Csibeavató - Halloween - Szülők – nevelők jótékonysági bálja - Mikulás - Karácsony - Farsang - Nyílt napok, bemutatóórák, foglalkozások - Az iskola névadójával kapcsolatos rendezvények (Móricz-hét) 19

-

Non-stop – fordított nap „Erdei iskola” – program

9.4. A hagyományőrzés külső formái Az iskola emblémája A tanuló kötelező ünnepi viselete: - lányok: sötét szoknya, fehér blúz - fiúk: sötét nadrág, fehér ing Az iskola hagyományos sportfelszerelése: fehér póló, tornanadrág 10. Szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógus munkájának segítésében A pedagógusok szakmai munkaközösséget hozhatnak létre a feladatok ellátására. A szakmai munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési – oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. A szakmai munkaközösségek a jogszabályokban megfogalmazott jogkörrel rendelkeznek. 10.1. A szakmai munkaközösségek szerepe, feladatai -

-

Szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját, részt vesznek az iskolai nevelő – oktató munka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés). Tájékoztatják tagjaikat a legfontosabb jogszabályi ismeretekről. Javaslatot tesznek az egységes követelményrendszer kialakítására: a tanulók ismeretszintje folyamatos mérésének, értékelésének formáira. Javaslatot tesznek az iskolába felvett tanulók osztályokba, ill. csoportokba sorolására. Az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket illetően javaslattételt tesznek. Javaslatot tesznek az iskola szervezeti egységei közötti együttműködés rendjét, kapcsolattartási formáit és azok tartalmát érintő kérdésekben. Tanulói pályázatokat, tanulmányi versenyeket írnak ki, szerveznek, bonyolítanak le. Különböző szintű iskolai rendezvények, ünnepélyek, projektek, tematikus napok szervezése, lebonyolítása és értékelése feladatát végzik. Városi, területi, megyei és országos versenyekre történő felkészítésben, az azokra történő eredményes szereplés lehetőségének biztosításában járnak el. Részt vesznek a szakmai munka belső ellenőrzésében. Közreműködnek a gyermek – és ifjúságvédelmi feladatok, a szabadidő hasznos eltöltésével összefüggő feladatok, a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját szolgáló feladatok megvalósításában. Szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez. Közreműködnek az intézmény országos szakmai – pedagógiai ellenőrzések feladataiban. Összeállítják a tanulmányok alatti vizsgák tételsorait, feladatlapjait – értékelik a vizsgaproduktumokat. Segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját. Javaslatot tesznek a munkaközösség – vezető személyére. Segítséget nyújtanak a munkaközösség – vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez.

20

-

Arányos munkamegosztást valósítanak meg a szakmai munkaközösségen belül. Rendszeresen tartják a kapcsolatot a többi iskolai szakmai munkaközösséggel.

10.2. Az intézményben működő szakmai munkaközösségek -

alsós munkaközösség humán munkaközösség reál munkaközösség nyelvi munkaközösség

A szakmai munkaközösség az iskola programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy tanévre szóló munkaterv szerint végzi tevékenységét. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség – vezető irányítja. A szakmai munkaközösség-vezetőt feladatainak ellátásáért a jogszabályban rögzítettek szerinti pótlék jár. 10.3. A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái, a kapcsolattartás rendje A szakmai munkaközösségek tevékenységüket összehangoltan, az éves iskolai munkaterv alapján, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint végzik. A szakmai munkaközösségekben folyó munka fontos területe az intézményben történő pedagógiai munka összehangolásának, egységes működésének. A szakmai munkaközösségek vezetői egyeztetnek az iskolavezetőséggel és egymással az iskolai munkaterv, a tanév helyi rendje, a munkaközösségi munkaterv, a félévi, valamint az év végi beszámolók, továbbá az iskolai rendezvények, projektek szervezését, s minden – az iskolavezetőség által kiadott – feladat teljesítését érintő valamennyi kérdésben. A szakmai munkaközösségek vezetői közötti kapcsolattartás színterei: - személyes beszélgetések, konzultációk - adott témakörben tartott szakmai munkamegbeszélések - kibővített iskolavezetőség ülései - nevelőtestületi értekezletek - munkaértekezletek - a vezetők és a pedagógusok teljesítményértékelésével, az országos szakmai – pedagógiai ellenőrzéssel kapcsolatos megbeszélések - szakmai konferenciák A szakmai munkaközösségek tagjainak együttműködése megvalósul: -

személyes beszélgetések, konzultációk adott témakörben tartott szakmai munkamegbeszélések szakmai műhelymunkák osztályszintű értekezletek problémamegoldó fórumok esetmegbeszélések munkamegbeszélések nevelőtestületi értekezletek munkaértekezletek

21

- iskolai rendezvények, versenyek szervezése során. 11. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása az iskola és az Egészségügyi és Alapellátás megállapodása alapján működik. A megállapodásnak biztosítania kell: - az iskolaorvos heti egy alkalommal történő rendelését az iskolában (tanévenként meghatározott időpontban) - a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: fogászat- évente két alkalommal hallásvizsgálat – évente egy alaklommal belgyógyászati vizsgálat – évente egy alkalommal szemészet - évente egy alkalommal - a tanulók fizikai állapotának mérését évente két alkalommal - a tanulókat a körzeti védőnő által végzett higiéniai – tisztasági szűrővizsgálat évente két alkalommal. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. 12.

Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló – és megelőzésében (baleset esetén intézményi védő-óvó előírások)

gyermekbalesetek

Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket adja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. a, Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatban: Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a munkabiztonsági szabályzat, valamint a Tűzvédelmi Utasítás és a Tűzriadó terv rendelkezéseit. b, Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében, oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. c, A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásokban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, a balesetvédelmi szabályokat betartani. d, Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetniük kell az egészségük, és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal, a következő esetekben: a tanév megkezdésekor (az első osztályfőnöki órán) ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat a házirend balesetvédelmi előírásait rendkívüli esemény (baleset, tűz- vagy bombariadó, természeti katasztrófa) bekövetkezésekor szükséges - tanulmányi kirándulások, túrák előtt - közhasznú munkavégzés megkezdése előtt - rendkívüli események után - a tanév végén

22

e, A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, az esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. f, A közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. g, A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, technika, kémia) vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait a munkaköri leírásuk tartalmazza. h, Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét, és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. i, Rendkívüli esemény esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a tűzriadó terv előírásai szerint kell elvégezni. A tűzriadó tervben meg kell határozni - a rendkívüli esemény jelzésének módját - a dolgozók, tanulók riasztásának rendjét - a dolgozóknak a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalóit kiürítés, mentés, rendfenntartás, biztonsági szervek (rendőrség, tűzoltóság) értesítése, fogadásuk előkészítése, biztonsági berendezések kezelése. - az iskola helyszínrajzait, - az építmények szintenkénti alaprajzait (a menekülési útvonalakkal, a vízszerzési helyekkel, a helyiségeket és a veszélyességi övezeteket a tűzveszélyességi osztály feltüntetésével, közművezetékek központi elzáróival). Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén a, A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tenni a következő intézkedéseket: - a sérült tanulót elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges, orvost kell hívni - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást (a tőle telhető módon) meg kell szüntetni - minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelezni kell az iskola igazgatójának, illetve bejegyzést tesz a füzetbe. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. b, A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tenni, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. c, Az iskola igazgatójának az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat, és azt, hogy miként lett volna elkerülhető a baleset. Meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló esetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. d, A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: - a tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani - a 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, és az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell fölvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egyet pedig át kell adni a tanulónak (ill. a szülőnek). Egy példányt az iskola őriz meg. - A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálása legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

23

Az iskola – igény esetén – biztosítja a diákönkormányzat képviselőjének jelenlétét a balesetek kivizsgálásában. Az iskola nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes szabályokat a munkabiztonsági előírás tartalmazza. -

13. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül: - a természeti katasztrófa (villámcsapás, árvíz, belvíz) - tűz - robbanással történő fenyegetés Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult vezető: - igazgató - igazgatóhelyettesek - távollétük esetén a vezető(k) helyettesítésével megbízott munkaközösség-vezetők - tűzvédelmi felelős - polgárvédelmi parancsnok Rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: - a fenntartót - tűz esetén a tűzoltóságot - robbanással történő fenyegetés esetén a rendőrséget - személyi sérülés esetén a mentőket - egyéb esetekben az események jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket az iskolarádió, illetve csengetéssel történő vészjelzés után riasztani kell, valamit haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benn tartózkodó tanulócsoportoknak a Tűz illetve bombariadó terv mellékleteiben található Kiürítési terv alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezéséért, valamint a várakozás alatti felügyeletéért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősök. A veszélyetetett épület kiürítés során fokozottan kell ügyelni a következőkre: - Az épületből minden tanulónak távozni kell, ezért az órát (foglalkozást) tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. a mosdóban, szertárban) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell. - A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell. - A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e valamelyik tanuló az épületben. - A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezésekor a nevelőnek meg kell számolni.

24

Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról - a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról - a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról a vízszerelési helyek szabaddá tételéről - az elsősegélynyújtás megszervezéséről - a rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szervek, (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófa elhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: - rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről - a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszín rajzáról - az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről, vegyszerekről) - a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről - az épületben tartózkodó személyek létszámától, életkoráról - az épület kiürítéséről A rendvédelmi illetve katasztrófa elhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szerve illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a (Tűzriadó terv) című igazgatói utasítás tartalmazza: - A robbanással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az (Intézkedési terv, robbanással való – fenyegetés esetére bombariadó terv) című igazgatói utasítás tartalmazza. - A tűz és bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. - Az épületek kiürítését a tűz – és bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. - A tűz – és bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűz-, illetve bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény igazgatói szobájában kell elhelyezni. 14. Tájékoztatás a pedagógiai programról Az intézmény pedagógiai programja nyilvános, az intézmény honlapján minden érdeklődő számára szabadon megtekinthető. Nyomtatott formában, az az alábbi felsorolt helyek nyitva tartási, ill. fogadási idejében tekinthető meg: - az iskola igazgató-helyettesi irodájában - az iskola könyvtárában A pedagógiai programról ezen túl tájékoztatást kaphatnak 1. Az iskola alkalmazottjai:

25

az alkalmazotti közösség értekezletein és a felettesi jogkört gyakorló vezető beosztású alkalmazottaktól a munkaközösség – vezetőktől a munkaközösségi megbeszéléseken az iskolavezetőségtől a nevelőtestületi és munkaértekezleteken, megbeszéléseken 2. a tanulók: az osztályfőnöktől az osztályfőnöki órán a diákönkormányzatot segítő pedagógustól a diákönkormányzat megbeszélésein iskolavezetéstől a diákközgyűlésen és egyéb más a nevelőkkel megbeszélt formában 3. a szülők: a nevelőktől, osztályfőnököktől a szülői értekezleteken és fogadóórákon az igazgatótól a szülői választmányi tájékoztató értekezleten és egyéb más a nevelőkkel megbeszélt formában 4. az iskolával kapcsolatban nem álló személyek: az intézményi közzétételi listán (KIR) az intézményi honlapon indokolt esetben személyes tájékoztatás útján. 15. Az iskolai szülői szervezet véleményezési jogköre a törvényi felhatalmazás alapján:

- a Szervezeti és Működési Szabályzatnak a szülőket érintő rendelkezéseiben - a szülőket anyagilag érintő ügyekben - a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában - az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában - a Házirend meghatározásában - a fenntartónak ki kell kérnie a szülői szervezet véleményét a közoktatási intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatainak megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával kapcsolatban - a fenntartónak ki kell kérnie a szülők véleményét az iskola vezetőjének megbízása és e megbízás visszavonása előtt - a szülői szervezet kezdeményezheti az iskolaszék létrehozását A fenntartót semmi sem kötelezi arra, hogy figyelembe vegye a szülők véleményét, de a vélemény kikérésének elmulasztása szabálysértés. A szülői szervezet működése feltételezi az intézmény és a szülők közötti élő kapcsolatot, a pedagógusok és a szülők kölcsönös együttműködését. A szülői munkaközösség dönt saját működéséről. 16. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás szabályai Azt a tanulót, aki – tanulmányi kötelezettségét folyamatosan nem teljesíti - a házirend előírásait megszegi - igazolatlanul mulaszt - bármely módon árt az iskola hírnevének, büntetésben lehet részesíteni Az iskolai büntetés formái: - szaktanári figyelmeztetés - osztályfőnöki figyelmeztetés - osztályfőnöki intés 26

- igazgatói figyelmeztetés - igazgatói intés - tantestületi figyelmeztetés - tantestületi intés - tantestületi megrovás Az iskolai büntetések kiszabásánál az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A büntetés adásáról az erre jogosult nevelő illetve nevelőtestület dönt. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. A tanuló súlyos kötelesség szegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülei a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét az igazgató határozza meg. 17. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az elektronikusan előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papíralapú formában is előállítani. Az elektronikus nyomtatványt – az igazgató utasítása szerinti gyakorisággal – papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően: - el kell látni az igazgató eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével; - az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást: „elektronikus nyomtatvány”; - az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát; - a vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni. A papír alapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az igazgató felel, valamint a hitelesítésről az igazgatónak kell gondoskodnia. 18. Elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje A köznevelési ágazat irányítási rendszerével a Köznevelés Információs Rendszere (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmaz az intézmény a jogszabályi előírásoknak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: - az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása; - az október 1-jei Országos Statisztikai Adatszolgáltatás (OSA) adatállománya; - az október 1-jei pedagógus és tanulói lista;

27

-

az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések; a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések.

A tanulóbalesetek elektronikus úton történő bejelentőlapja papíralapú nyomtatványának hitelesítésére és tárolására a fent leírt eljárásrend vonatkozik. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az igazgató által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. 19. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás-minták Munkaköri leírás Munkakör megnevezése: igazgatóhelyettes Közvetlen felettese : igazgató Főbb felelősségek és tevékenységek összefoglalása Általános feladatkör - az igazgatót annak akadályozása esetén helyettesíti - ellenőrzi az igazgató utasításainak végrehajtását, az igazgató útmutatása szerint intézkedik az intézmény mindennapi életében - a nevelőtestület tagjaként alakítója és részese a jó munkahelyi légkörnek, részt vesz a testületi és vezetőségi értekezletek elkészítésében, vitájában, támogatja végrehajtásukat - a pedagógiai program, az SZMSZ, az intézményi munkaterv, a hatályos rendelkezések, továbbá az igazgató útmutatása alapján tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi a tanárok munkáját - elkészíti a tanárok munkabeosztását Pedagógiai munkavégzésében alapvető szempontok - a nevelőtestülettel egyetértésben, figyelembe véve a diákönkormányzat véleményét, elkészíti a házi- és napirendjének tervezését, valamint elfogadása után ellenőrzi annak betartását és betartatását - tanácsaival segíti a tanárok pedagógiai munkáját - szakmai, gyakorlati segítséget ad a pályakezdő, kevés gyakorlattal rendelkező tanároknak, tanárjelölteknek - segíti a diákönkormányzat tevékenységek kibontakozását, az önkormányzati és érdekvédelmi jogok és feladatok érvényesülését és megvalósítását - koordinálja a szabadidős tevékenységet - együttműködik a szakmai, szülői és tanulói érdekképviseleteivel - módszeres tanácsokkal segíti a pedagógiai munkavégzés folyamatát - törekszik az iskola dolgozóinak alapos megismerésére, a nevelőtestületen belül az egymást segítő emberi kapcsolatok kialakítására - elvégzi a munkájából kapcsolatos adminisztrációt, statisztikai adatszolgáltatást végez

28

Különleges felelőssége Személyekért: - az igazgató akadályoztatása esetén képviseli az iskolát az állami szervek, hatóságok, intézmények, tömegszervezetek és magánszemélyek előtt - az igazgató nevében, helyette a kimenő levelezésben az iskolai munka egész területére kiterjedően aláírási joggal rendelkezik Tervezésért: - elkészíti az óra és terembeosztásokat - őszinte, naprakész tájékoztatással és aktív közreműködéssel segíti az igazgatót korszerű vezetési eljárásainak minél eredményesebb érvényesülésében - önállóan és teljes felelősséggel - elkészíti a szabadságolási tervet és azt nyilvántartja - intézi a nevelők munkaidő-beosztását - tervezi, irányítja, összehangolja és rugalmasan kezeli az iskola kötött és irányított szabadidős programját Pénzügyi döntések: - a nevelőtestület véleményének figyelembevételével meghatározza a nevelőtestület tárgyi feltételeinek javítását, szinten tartását, és javaslatot tesz a költségvetésből biztosítható anyagi eszközök beszerzésére - javaslataival segíti a nevelők, a tanulók jutalmazása vonatkozó pénzügyi tervezést - közreműködik a pályázatok elkészítésében - utalványozási jogkörét az SZMSZ –ben meghatározottak szerint gyakorolja Bizalmas információk kezelése: - munkája során a vezető állású dolgozók számára megfogalmazott és az SZMSZ-ben rögzítettek szerint jár el az információk kezelésében - a személyiségjogokat érintő (tanári, szülői, gyermeki), illetve titkosnak minősített információkat megőrzi, a mindenkor hatályos jogszabályok szellemében jár el - minden rendkívüli eseményről az igazgatót, akadályoztatása esetén a helyettesítésre kijelölt személyt azonnal tájékoztatja Ellenőrzés foka - ellenőrzi a pedagógiai célkitűzések, a nevelőtestületi határozatok megvalósulását - ellenőrzi szaktanárok munkavégzését - ellenőrzi a tanárok munka- és foglalkozási rendjét, a tanári munkavégzés adminiszrációját - félévkor értékeli a pedagógiai és tanulmányi munkát - cél- és tematikus ellenőrzést végez az intézményi ellenőrzési terv alapján - ellenőrzi és értékeli az ifjúságvédelmi felelősök munkáját - ellenőrzi a pedagógiai munkát végzők és segítők túlóráit, - elvégzi annak elszámolását - ellenőrzi az iskola területén a biztonságos munkafeltételeket, a baleset- és vagyonvédelmet, az iskola rendjét és a közegészségügyi előírások betartását - ellenőrzéseit az SZMSZ, az iskolai munkaterv és a belső ellenőrzési terv, valamint az igazgatói utasítás alapján végzi Kapcsolatok - részt vesz az intézmény vezetőségi ülésein, a nevelőtestületi fórumokon, az értekezleteken - kapcsolatot tart a közoktatási és közművelődési intézményekkel

29

Járandóság - vezetői pótlék - egyéb juttatások a kollektív Szerződés szerint Fenti feladatain kívül elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekkel az igazgató megbízza. Munkakör megnevezése: tagozatvezető Közvetlen felettese: igazgató Főbb felelősségek és tevékenységek összefoglalása Felel: - az intézmény szakszerű és törvényes működéséért - pedagógiai munkájáért - az IPR feladatainak koordinálása az intézményben - az ifjúságvédelmi feladatokért - a nevelő- és oktatómunka feltételeinek megteremtéséért - az intézmény rendezvényeiért Különleges felelőssége - irányítja az intézményben dolgozó pedagógusok IPR munkáját - elkészíti az iskolai IPR működési és munkarendjét - felel az integráció törvényes és szakszerű működéséért, megoldja a mindennapi technikai feladatokat Ellenőrzés foka - az SZMSZ alapján szervezi az iskolai integráció ellenőrzését PEDAGÓGUS ÁLTALÁNOS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

-

-

-

1. A pedagógus feladatai általában: A pedagógus felelősséggel és önállóan a tanulók nevelése érdekében végzi munkáját. Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a Közoktatási Törvény és a pedagógiai szaktárgyi útmutatók, módszertani levelek, az iskolai munkaterv, a nevelőtestület határozatai, továbbá az Igazgató, illetőleg a felettes szerveknek az Igazgató útján adott útmutatásai alkotják. Nevelő-oktató munkáját egységes elvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi. A pedagógus alaptevékenysége azokat a tanórai és tanórán kívüli teendőket foglalja magában, amelyek az intézmény rendeltetése szerint nevelő-oktató munkából az egyes munkaköröknek (tanító, tanár, napközis nevelő) megfelelően minden nevelőre kötelezően vonatkoznak. Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében. Alkotó módon részt vállal a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, - a közös vállalások teljesítéséből, az ünnepélyek és megemlékezések rendezéséből, - az iskola hagyományainak ápolásából, tanulók folyamatos felzárkóztatásából, a tehetséggondozást szolgáló feladatokból, pályaválasztási feladatokból, a gyermekvédelmi tevékenységből, a tanulók egész napos foglalkoztatásának tervezéséből, szervezéséből, irányításából, a diákönkormányzat kialakításából,

30

-

-

-

az iskolai élet demokratizmusának fejlesztéséből. Tanítási (foglalkozási) órán minőségi munkát végez (felkészülés, szervezés, ellenőrzés, értékelés). önképzés, továbbképzés, munkaközösségi munkában való aktív részvétel. A nevelt-oktató munkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleteken való részvétel. Egyes adminisztratív és szervezési feladatok elvégzése, melyeket az intézmény nevelő-oktató munkája tesz szükségessé, illetve az érvényben lévő jogszabályok előírnak. Nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. A tanmenetet az Igazgató által meghatározott időpontban a munkaközösség-vezető véleményével, az Igazgatónak jóváhagyásra bemutatja. Ha az alapdokumentumok nem változnak, a bevált tanmenet – folyamatos kiegészítéssel – több éven át használhatja. Saját tanmenettel minden pedagógusnak rendelkeznie kell, melyet ellenőrzéskor kérésre be kell mutatni. Az írásbeli dolgozatokat, felmérő témazáró feladatlapokat legkésőbb 6 napon belül kijavítja. A felmérő dolgozatok megírását előre jelzi. A házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli. Az alsó tagozaton az írásgyakorlatokat a következő órára javítja. Részt vesz az iskola szülői értekezletein, fogadó órát tart. Az intézmény egészére kötelezően háruló feladatok közül egyes teendőket, - az intézményen belüli szakértelmen és az egyenlő teherviselés elvein alapuló munkamegosztás szerint – egyegy pedagógus lát el. 2. A pedagógus kötelességei

-

-

-

-

A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben az alábbi kötelességei vannak: A tanulók fejlődését figyelemmel kísérje és elősegítse. A szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon. Nevelő-oktató tevékenységében, a tanítás során a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan nyújtsa. Az oktatói tevékenység során az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse. Nevelő és oktató tevékenysége során vegye figyelembe a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociális helyzetét, fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve a bármilyen okból hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkóztatását a tanulótársaihoz. A tanulók részére az egészségügyi és a testi épség megőrzéséhez szükséges ismereteket adja át és ezek elsajátításáról győződjön meg. Ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, tegye meg a szükséges intézkedéseket. Működjön közre a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A gyermek, tanulók, emberi méltóságát és jogait tartsa tiszteletben. A reggeli és óraközi felügyelet ellátása. 3. A pedagógus jogai A pedagógust munkakörével összefüggésben az alábbi jogok illetik meg: A pedagógiai program alapján a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválaszthatja. A szakmai munkaközösség véleményének meghallgatásával megválaszthatja az alkalmazott taneszközöket, tankönyveket és tanulmányi segédleteket. Irányítsa és értékelje a tanulók munkáját.

31

-

Minősítse a tanulók tudását. Hozzájusson a munkájukhoz szükséges ismeretekhez. A nevelőtestület tagjaként részt vegyen az iskola pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, kutatómunkában. Szakmai egyesületek, kamarák tagjaként, vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában. Személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét elismerjék. MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐ MUNKAKÖRI LEIRÁSA 1. Éves munkája meghatározására munkatervet készít. 2. A munkaközösség munkatervét az iskola éves munkatervében meghatározott időre az igazgatónak átadja. 3. Irányítja, ellenőrzi a hozzátartozó tantárgycsoportokat tanító nevelők oktató-nevelő munkáját. 4. Szervezi a munkaközösségen belüli továbbképzési programot. 5. Segíti a mozgalmi munkát. 6. Ellenőrzi a tanmeneteket, és határidőre leadja az illetékes igazgatóhelyettesnek. 7. Előkészíti a munkaközösségi javaslatokat, döntéseket. 8. Évi 30 órát látogat, majd tanácsaival segíti a munkaközösségi tagok nevelő-oktató és gyakorlati munkáját. 9. Az iskola vezetőitől kapott feladatokat továbbítja a munkaközösségek tagjaihoz, azok elvégzéséről beszámol. 10. Gondoskodik a kezdő fiatal pedagógusok segítésének lehetőségeiről. 11. Szorgalmazza a kölcsönös óralátogatásokat, hospitálásokat. 12. Szervezi a munkaközösségekhez tartozó tantárgyi vetélkedőket iskolai szinten. 13. Javaslatot tesz munkaközössége döntése alapján a kiegészítő programokra, taneszközökre, egyéb tanulmányi segédletek beszerzésére. 14. Irányítja és ellenőrzi a tantárgyi minimum kidolgozását. 15. Kísérje figyelemmel a szakköri munka beindítását, majd ellenőrizze a szakköri tevékenységet. 16. Irányításával dolgozza ki a munkaközösség az egységes eljárásokat a tanítás egész folyamatában, a számonkérésben, az értékelésben, a felzárkóztatást és tehetséggondozást szolgáló módszerek kialakításában. 17. Javaslataival, véleményével hozzájárul a nevelési és munkaértekezletek színvonalának, tartalmi munkájának emeléséhez. 18. Tevékenyen részt vesz a házirend végrehajtásának ellenőrzésében, a tanulói munkaerkölcs javításában. 19. Félévenként beszámol és értékeli az elmúlt időszak elvégzett feladatait. 20. A munkaközösség-vezetők a felméréseket értékeli és elemzi.

32

AZ OSZTÁLYFŐNÖK MUNKAKÖRI LEÍRÁSA Feladatai: 1. Elkészíti az osztályfőnöki foglalkozási tervet. 2. Felelős tantermének rendjéért, dekorációjáért. 3. Osztálya naplóját megnyitja, egész évben vezeti, rendben tartja. 4. Mulasztások igazolása, összesítése, dicséret, büntetés adása, bejegyzése naplóba, ellenőrzőbe. 5. Szervezi és ellenőrzi az ügyeleti teendőket. 6. Az anyakönyvet megnyitja és vezeti, a tanév végi adatok egyezését két összeolvasó nevelő segítségével ellenőrzik és az egyezést aláírásukkal igazolják. 7. Kiállítja a bizonyítványt. 8. Feladata a tanulók személyiségének sokoldalú és alapos megismerése. 9. Szükségszerűen családlátogatást végez. 10. Koordinálja a továbbtanulást. 11. Kapcsolatot tart az osztályban tanító nevelőkkel, esetleg hospitál. 12. Gondoskodik a jó képességűek tehetséggondozásáról a tanulási nehézségekkel küzdők felzárkóztatásáról. 13. Osztályban felméri a hátrányos, potenciálisan veszélyeztetett, veszélyeztetett helyzetű tanulókat, ifjúságvédelmi feladatokat lát el. 14. Évente szülői értekezletet, fogadóórát tart az éves munkaterv meghatározása szerint. 15. Ellenőrzi, hogy minden érdemjegy be van-e írva tanulóinak ellenőrzőjébe, és hogy a szülők tudomásul vették-e a beírt értesítéseket. 16. Kapcsolatot teremt és tart tanulóinak szüleivel, összehangolja az iskola és a család nevelőmunkáját, igyekszik őket bevonni az iskolai rendezvények lebonyolításába. 17. Figyelemmel kíséri tanulóinak órán kívüli tevékenységét, viselkedését. 18. Feladata a tanulók órán kívüli tevékenységének megszervezése. 19. Tanulmányi kirándulás szervezése, lebonyolítása. 20. Engedélyt adhat tanulóinak indokolt esetben a távolmaradásra. 21. Javaslatot tesz félévkor és év végén tanulóinak magatartás és szorgalom érdemjegyére, melyet az ott tanító nevelőkkel megbeszél. KIEGÉSZÍTÉS AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKAKÖRHÖZ Iskolánkban beindított komplex integrált tehetségfejlesztésben résztvevő csoportok osztályfőnökeinek feladatköréhez tartozik még: 1. Szervezi, irányítja csoportján belül az egyéni érdeklődésnek megfelelően a tantárgyorientációt. 2. Alkalomszerűen ellenőrzi a délutáni foglalkozások látogatottságát. 3. Hospitál és szakmai kérdésekben konzultál a szakos tanárokkal. 4. Külön feljegyzési naplót vezet minden tanulóról, ahol fejlődését, elért eredményeit vezeti. 5. Lehetőség szerint közös táborozáson vesz részt osztályával. 6. Szervezi, irányítja, ellenőrzi a különböző fakultációs programok látogatottságát, különböző kulturális és egyéb programokat szervez. 7. Rendszeres kapcsolatot tart a blokkban tanító nevelőkkel.

33

8. Rendkívüli szülői értekezletet hív össze a hatásvizsgálat értékelésére 5. osztály év elején illetve év végén, továbbá 8. osztály év végén Dr. Balogh László pro-dékán Úr közreműködésével 9. Az önköltséges blokk óradíját beszedi a tanulóktól és elszámol vele a VIGASZ pénztárosának SZAKTANÁR, TANÍTÓ MUNKAKÖRI LEÍRÁSA Feladatai a pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenően a következők: -

-

Az általa tanított tantárgyra tematikus, éves tanmenetet készít, az új tankönyvek alapján, illetve a követelményeket figyelembe véve. A tanítási órákra felkészül, az írásbeliség a kezdő nevelőknél kötelező. A taneszközöket a munkaközösség-vezetőktől beszerzi, egy tanévre átveszi, majd tanév végén elszámol azokkal. Az általa átvett eszközöket megőrzi, hiány esetén anyagi felelősséggel tartozik. Írásbeli munkájára gondot fordít. A tanulók számára a témazáró dolgozatot előre jelzi. A tanulók füzetét számonkérés alkalmával láttamozza és jelzi az esetleges hiányokat. Félévenként minden füzetet ellenőriz (helyesírás javítás minden tárgyból kötelező). A házi feladatot közösen javítja a tanulókkal és értékeli. Ügyeletet, helyettesítést vállal és megbízott feladatát ellátja. Személyi adataiban történt változást (név, lakcím, szabadság idején a tartózkodás helyét) az Igazgatónak azonnal jelenti. Távolmaradása esetén időben, előre értesíti az Igazgatót és gondoskodik, arról, hogy a tanmenet, a tankönyv, a kulcs a helyettesítő nevelő rendelkezésére álljon. Az iskolai rendezvényeken a részvétel kötelező. A tanítási időn kívül a tanév programjának megfelelően szakmai tanácskozáson, értekezleteken részt vesz. A nevelői házirend betartása kötelező, vétség esetén fegyelmi eljárás kezdeményezhető. Oktató nevelő tevékenysége során ellátja a tehetséggondozás, tehetség-kiválasztás feladatát, tevékenységét. Az általános iskolák számára meghirdetett versenyekre felhívja a tanulók figyelmét, s a munkaközösség megbízásának értelmében részt vesz a diákok jelentkezésének, felkészülésének megszervezésében, az iskolai fordulók lebonyolításában. A fentieken kívül elvégzi azokat a feladatokat, amelyekkel az igazgató vagy helyettes megbízza. DIÁKÖNKORMÁNYZAT VEZETŐJÉNEK MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

-

Összefogja, irányítja a gyermekönkormányzatot (diákönkormányzat), akik havonta illetve alkalomszerűen üléseznek. A diákönkormányzat által javasolt programtervet összegyűjti, munkatervben rögzíti. Irányítja a kis és nagyközösségek munkáját.

34

-

Az iskolavezetőség tagja, tájékoztatja az iskolavezetést a tartalmi, illetve szervezési munkáról. Részt vesz, illetve felelős az ünnepségek szervezésében, lebonyolításában. Szervezi a tanulók táboroztatását, versenyeztetést. Rendszeres tájékoztatást nyújt a hirdetőtábla segítségével a tanulók részére. Jó kapcsolatot alakít ki az SZMK-val. Tájékoztatja a szülőket a programtervről. Kéri a segítségüket a rendezvények szervezésében, lebonyolításában. Évente két alkalommal FÓRUMOT tart az osztályok küldötteinek. Megszervezi a diákönkormányzat gyermekvezetőjével együtt a FORDÍTOTT NAPOT. A tanulók szabadidejének hasznos eltöltése érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn a Művelődési Központtal. A tanítás nélküli munkanapokra javaslatot tesz az iskolavezetés felé. Rendszeres kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel. Szponzorokat keres a különböző diákrendezvények anyagi támogatásához. Rendszeres kapcsolatot tart a tagintézmény diákjaival, nevelőivel. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELELŐS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

Feladatai: - A veszélyeztetett hátrányos helyzetű tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével. - A veszélyeztető okok feltárása érdekében családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét. - Ezek alapján a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű tanulókról nyilvántartást készít. - A veszélyeztetettség, hátrányos helyzet típusának és súlyosságának mérlegelése alapján egyéni pedagógiai tervet, javaslatot készít – szükség esetén a gyermekvédelem más szereplőinek bevonásával – a probléma kezelésére. - A veszélyeztető okok, hátrányos helyzet megszüntetése, a tanuló problémájának megoldása érdekében kapcsolatot tart: - az igazgatóval (vagy helyettesével) - az osztályfőnökökkel - az IDB patronáló tanárral - pedagógus kollégáival - az IDB vezetőivel - a szülői szervezet tagjaival. - A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók problémáinak megoldása érdekében együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal (védőnő, egészségügyi ellátók, családsegítő szolgálat, nevelési tanácsadó, alapítványok, egyesületek). - Gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb, pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. - A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. - Anyagi okokból eredő veszélyeztetettség esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakó-, illetve ennek

35

hiányában tartózkodási helye szerinti illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél. Szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására. Az anyagi veszélyeztetettség, a szociálisan hátrányos helyzet megoldására a támogatások más formáit is felkutatja, számba veszi a rendelkezésre álló lehetőségeket (például ingyenes étkeztetés, tankönyvvásárlási támogatás, ösztöndíjak, pályázatok). - A veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek szabadidős tevékenységét és tanulási előmenetelét figyelemmel kíséri, és adott esetben javaslatot tesz a változtatásra (pl. viselkedésmódosító eljárások, mentálhigiénés programok – szükség esetén külső szakemberek bevonásával). - Kiemelt figyelmet fordít a szenvedélybetegségek megelőzésére, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére. Drog- és bűnmegelőzési programokat szervez. - A veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek számára lehetőséget kínál a szünidő hasznos eltöltésére (táborok, művelődési házak, pályázatok). - Részt vesz a tanulók fegyelmi tárgyalásán és eljár érdekükben. - Fogadóóráin meghallgatással, pedagógiai eszközökkel, tanácsadással segít -a tanulóknak, szülőknek, pedagógus kollégáinak – az ifjúságvédelemmel kapcsolatos problémák megoldásában. - Osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat, szülői értekezleten a szülőket arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. - Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (gyermekjóléti, családsegítő, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély-telefon, gyermekek átmeneti otthona) címét, illetve telefonszámát. - Javaslatot tesz az iskola általános prevenciós gyermekvédelmi tevékenységére az iskolát körülvevő szociális társadalmi környezet függvényében. - Szorgalmazza a mentálhigiénés programok bevezetését. - Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. - Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadással segítséget nyújt a tanulóknak és a szülőknek. - A rendelkezésre álló eszközökkel segíti az iskola pedagógusainak gyermek-és ifjúságvédelmi munkáját. - Gyűjti és terjeszti az ifjúságvédelemben felhasználható új pedagógiai módszereket, eszközöket, szakirodalmat. Figyelemmel kíséri az e témában meghirdetett pályázatokat, és azokat közzéteszi, illetve pályázatot készít. - Minden esetben a gyermekek érdekeit képviseli. - Figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁROS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA 1. A könyvtáros jogállása Az iskolai könyvtáros feladatait teljes munkaidőben látja el. Munkáját az igazgató irányításával, és ellenőrzése mellett látja el.

36

Az iskolai tanár könyvtáros felsőfokú iskolai végzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkezik. 2. A könyvtáros feladatai 2.1. Általános feladatok: a, ellátja a könyvtár vezetésével, ügyvitelével kapcsolatos feladatokat, b, középtávú és éves munkatervet készít a könyvtár működési feltételeinek és tartalmi munkájának fejlesztésére, közösen az iskola igazgatójával (vagy kijelölt igazgatóhelyettesével), c, tanév végén beszámolót készít, tájékoztatja a tantestületet a könyvtárhasználók (tanárok, tanulók, egyéb dolgozók) könyvtárhasználatáról, d, szervezi és lebonyolítja a könyvtár pedagógiai felhasználását, e, kapcsolatot tart más intézményekkel, f, végzi az iskolai könyvtár ügyvitelét, statisztikát készít, g, részt vesz a könyvtárosok részére szervezett szakmai találkozókon, továbbképzéseken, értekezleteken, h, figyelemmel kíséri a könyvtári célokra biztosított beszerzési könyveket, tervszerű és gazdaságos felhasználását, i, részt vesz a könyvtári időszaki és soron kívüli leltározásában 2.2. Szakmai feladatok Teljes szakmai felelősséggel végzi az iskolai könyvtár állományalakítását az alábbiak szerint: a, segíti az iskola oktató-nevelő munkáját a gyűjtőköri szabályozásban meghatározott információhordozók gyűjtésének feldolgozásával, b, tervszerűen és folyamatosan végzi a könyvtári állomány gyarapítását, a beszerzési lehetőségekről, kínálatról folyamatosan konzultál az iskola vezetőivel, munkaközösségeivel c, a megrendelésekről, azok teljesítéséről és a beszerzési keret felhasználásáról nyilvántartást vezet, d, tájékozódik a megjelenő kiadványokról, szükség esetén – ellátmánya terhére – eseti beszerzéseket is végez, e, állományba vételi tevékenysége során a beszerzett dokumentumokat meghatározott módon a könyvtári működési szabályoknak megfelelően nyilvántartásba veszi, f, a nyilvántartásokat naprakészen vezeti, g, a feldolgozást igénylő dokumentumokat feldolgozza, h, naprakészen építi, rendezi, szerkeszti a könyvtár betűrendes-és szakkatalógusait, i, rendszeresen (évente) állományapasztást végez a felesleges, elhasználódott, s az ezzel kapcsolatos nyilvántartás, ügyviteli feladatokat is ellátja, j, gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról, k, végzi a letétek megfelelő helyekre történő kihelyezését, annak nyilvántartását, rendszeres gyarapítását, ellenőrzését, l, végzi a kölcsönzési tevékenységet és annak adminisztrációját, m, könyvtárbemutató foglalkozásokat, könyvtárhasználati ismereteket nyújtó órákat vezet, s előkészíti a könyvtári szakórákat, n, a könyv-és könyvhasználati ismeretek elsajátítását könyvtárhasználati tematika összeállításával segíti, o, rendszeres tájékoztatást ad a könyvtár új szerzeményeiről faliújság hirdetés útján,

37

p, az iskolai munkatervben meghatározott feladatokat (a nevelési értekezlet, évfordulós események, tanulmányi versenyek, vetélkedők, stb.) ajánlójegyzék összeállításával segíti, r, igény szerint tájékoztatást végez, irodalomkutatással, témafigyeléssel is foglalkozik, 2.3. Egyéb feladatok a, kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel, munkaközösség-vezetőkkel, szaktanárokkal a pedagógiai feladatok ellátásának segítése érdekében, b, együttműködik az oktatás technikussal az audiovizuális ismeretközlő eszközök folyamatos, zökkenőmentes üzemeltetése terén, c, az iskolai könyvtáros eseti beszerzési feladatai elvégzése érdekében ellátmányban részesül. Az ellátmány összegét az intézmény vezetője határozza meg. Az ellátmány csak az iskolai könyvtári Működési Szabályzatban rögzített célokra használható fel. A könyvtáros a rendelkezésre bocsátott ellátmánnyal rendszeresen, meghatározott időközben elszámol a gazdasági területnek (pénztárnak) d, részt vesz az iskolai könyvtári szabályzat aktualizálásában, korszerűsítésében, jogszabályi változás esetén javaslatot tesz a Szabályzat módosítására. 3. A könyvtáros munkaideje Teljes munkaidő esetén: 40 óra/hét 36 óra belső munkára fordított idő 4 óra külső kapcsolattartásra fordított idő Zárórendelkezések 1. Az iskolai könyvtár az iskola szerves része 2. Az iskolai könyvtár Működési Szabályzata az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzatnak mellékletét képezi 3. Jelen szabályzatban nem tárgyalt kérdésekben az érvényben lévő jogszabályokat kell érvényre juttatni 4. Az iskolai könyvtár Működési Szabályzatának aktualizálása, karbantartása, az iskola igazgatójának a feladata 5. Az iskolai könyvtár Működési Szabályzatát mindenki által hozzáférhető helyen kell elhelyezni: - a könyvtárban, - a tanári szobában, - az igazgatói titkárságon ISKOLATITKÁR MUNKAKÖRI LEÍRÁSA Iskolatitkár: Közvetlen felettese: az intézmény igazgatója Feladata: -

figyelemmel kíséri az ügyiratok bonyolítási rendjét, a határidő betartását, végzi az iktatást, vezeti a postakönyvet illetve a bélyeg elszámolást kimutatásokat, tájékoztatásokat készít illetve rendszerez,

38

-

ellátja a telefonügyeletet elvégzi az intézmény működésével kapcsolatos levelezéseket végzi a munkaszerződésekkel, kinevezésekkel, átsorolásokkal kapcsolatos feladatokat, nyomtatványokat rendel és kezel, vezeti és megküldi a TÁKISZ-nak a táppénzes okmányokat, jelenti a betegszabadságon lévő dolgozókat, elkészíti a megrendeléseket, vezeti a személyi nyilvántartó lapokat, a hónap végi túlóra és helyettesítési elszámolások elkészítésébe bekapcsolódik, a személyi anyagokat rendezi az intézmény vezetőjével, a nevelőtestületi ülések, vizsgálati jegyzőkönyvek, munkavédelmi és tűzvédelmi szemlék, baleseti jegyzőkönyveket vezeti, a betegbiztosítási kártyák ügyintézése, az intézményi jelentési kötelezettségekkel együtt, ellátja a tanuló balesetbiztosítási feladatait, ellátja a gépjármű ügyintézői feladatokat, a hóvégi üzemanyag elszámolást, szigorú számadású nyomtatványokat kiad, elszámol és kezel, nyilvántartja és kezeli a pedagógus igazolványokat, nyilvántartja és kezeli az új diákigazolványokkal kapcsolatos jogszabályban előírtteendőket, vezeti és aktualizálja a tanuló nyilvántartást, fogadja és rendszerezi a naponta érkező postai küldeményeket, pedagógiai és adminisztrációs írásos anyagot sokszorosít, fogadja a vendégeket

Bizalmas információk kezelése: Munkája során telefonbeszélgetéskor, levelezés kezelésekor rendkívül körültekintően jár el, személyi, pénzügyi adatokat csak igazgatói engedéllyel adhat ki. - Bizalmasan kezeli a dolgozók személyi adatait, az intézmény vezetőjével folytatott beszélgetések témáit, - Nem szolgáltat indokolatlanul adatot a tanulókról, - Kezeli a diákokról, pedagógusokról, technikai és adminisztratív dolgozókról szóló nyilvántartást, - Feljegyzéseket vezet a pedagógusok, a többi dolgozó adatváltoztatásairól. Feladata továbbá mindaz, amivel az intézmény vezetője szóban vagy írásban megbízza. PEDAGÓGIAI-ASSZISZTENS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

Feladatai: A pedagógiai asszisztens az intézmény, nevelő-oktató munkáját segítő munkatárs. Munkáját az igazgató irányításával – a felmerült nevelői igények, figyelembevételével, teljesítésével – végzi. MUNKAKÖRI TEENDŐI:

39

kérések

-Az igazgató irányításával összeállított foglalkozási rend, és tematika szerint felügyeli és korrepetálja az idegen nyelvi képzésben részt nem vevő tanulókat. -Felkészül és szervezi a tanítási órákon kívüli tevékenységeket (vetélkedők, kulturális műsorok, NON-STOP, társasági összejövetel stb.) -Nevelői felkérésre szemléltető eszközöket készít, és javít. -Szükség esetén (tanórán és tanórán kívül) felügyeletet gyakorol. -Szervezi az osztályok közötti tisztasági versenyeket és egyéb mozgalmakat. -Tanulókat kísér kulturális és egészségügyi intézményekbe. -Részt vesz és segíti az iskolai, nemzeti állami ünnepekre való felkészülést és annak színvonalas megtartását.

III.

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretek Az egyéb foglalkozás olyan a tanórákon kívüli e3gyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja. Az egyéb foglalkozások szervezeti formái a következők: - felzárkóztató foglalkozás (korrepetálás) - fejlesztő foglalkozás (képességfejlesztés) - tehetséggondozó foglalkozások, szakkörök - művészeti csoportok - tömegsport - tanulmányi, kulturális, sport versenyek - tanulmányi kirándulás Az egyéb foglalkozások célja: -

-

-

-

A felzárkóztató foglalkozás (korrepetálás) és a fejlesztő foglalkozás (képességfejlesztés) célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. Az alsó tagozaton a felzárkóztató foglalkozások órarendbe illesztett időpontban történnek. A felső tagozaton a korrepetálás/fejlesztés differenciált foglalkozás, ami az egyes tanulókra (egyéni foglalkozás 1-3 fő részvétele esetén) vagy tanulócsoportokra vonatkozóan kerül megszervezésre a nevelők, tanárok jelzése, továbbá a szintfelmérések eredményei alapján. a szakkörök, érdeklődési körök, művészeti csoportok a tanulók érdeklődésétől függően a munkaközösség-vezetők javaslatának figyelembe vételével indíthatók. Tételes felsorolásukat a tantárgyfelosztás tartalmazza. E foglalkozások elsődleges célja a tehetség kibontakoztatása, egy- egy ismeretterületen való tudományos igényű elmélyülés, amely párosul a tanulók kezdeményezőkészségén alapuló öntevékeny munkáltatással, s a kreativitás fejlesztésével, mely az élményszerű tanulás révén a tanórai tartalmakhoz is szervesen kapcsolódik. Az iskolai tömegsport foglalkozások célja, hogy a tanulók mindennapi testedzésének lehetőségét biztosítsa és járuljon hozzá az egész intézményi tevékenységet átfogó teljes körű egészségnevelés megvalósításához. A tanulmányi, kulturális, sport versenyeken való részvétel diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, kistérségi, megyei és

40

-

országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt a pedagógus felkészítő munkáját igénybe véve. A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében.

Az egyéb foglalkozások működési rendje: -

-

Az egyéb foglalkozásokra való jelentkezés módját az iskolavezetés határozza meg. Az egyéb foglalkozásokon a tanuló egyéni jelentkezés útján, szülői beleegyezés alapján vehet részt. A jelentkezés egy évre szól, a jelentkezést követően a foglalkozásokon való részvétel kötelező, a mulasztásokról szülői vagy orvosi igazolást kell hozni. Az egyéb foglalkozások megtartása előre meghatározott tematika (foglalkozási terv) alapján történik. Az egyéb foglalkozásokról a foglalkozást vezető foglalkozási naplót köteles vezetni. A CSENGETÉS RENDJE 1. ó. 2. ó. 3. 6. 4. ó. 5. ó. 6. ó.

08.00 09.00 10.00 11.00 11.55 12.50

- 08.45 - 09.45 - 10.45 - 11.45 - 12.40 - 13.35

Iskolaotthon: -

Ebéd ütemezés szerint - játék, séta a szabadban 13.30-ig -Délelőtt: 08.00 - 11.45 vagy 12.40-ig

-

Délután: 11.45 - 16.10

Tanítási órák:

vagy

13.35 – 14.20

13.35 – 14.20

14.30 – 15.15

14.25 – 14.55 Önálló m.

15.25 – 16.10 Önálló munka

15.00 – 16.10 Foglalkozás

Foglalkozások, szakkörök: - ideje és időtartama a heti beosztás szerint történik - Ebéd: ütemezés szerint - 14.00 – 1 vagy 1,5 óra tanulmányi munka - Manuális vagy kulturális foglalkozások, játék heti terv szerint 16.10-ig. 1. Az étkezés ebédlőben (uzsonna a tanteremben) történjen. 2. A helységek otthonosak, barátságosak legyenek. 3. Működésének időtartama megegyezik a tanévvel.

41

4. A térítési díjat a szülőknek a hónap 15-ig kell befizetni. 5. A nevelő tevékenysége: a. Tanulmányi munka: - A tanulási időben a tanulóknak fel kell készülni a másnapi tanítási órákra. - Időtervet kell készíteni. - A nevelő adjon segítséget a gyengén haladóknak. - Segédeszközök használatának megtanítása (lexikon, helyesírási szótár, manipulációs eszközök). A tanulók önellenőrzésre nevelése. b. Ellenőrzés - értékelés: - Mennyiségi, részben minőségi ellenőrzés legyen! 6. Heti értékelő tevékenység: - A felelősök beszámolója a végzett munkáról. 7. Játékfoglalkozás: - Havi két alkalommal szervezett legyen! 8. Kulturális tevékenység: - Aktualitásnak megfelelően. - Koncentráció a tananyaggal, nevelési célokkal. - A tanuló érdeklődése, kreativitása, szabad választás érvényesülése. - Gyűjtőmunka szervezése. 9. Manuális tevékenység: - Koncentráció a tananyaggal, iskolai munkatervi feladatokkal, szabadidős foglalkozásokkal, gyűjtőmunkával. - A készített tárgyakból a kiállító szekrények folyamatos feltöltése, havonkénti cserével. 10. Étkezés: - Kulturált étkezés (eszközhasználat, zajszint, hangnem). - Az étkezési ABC megismerése. - Az étkezőhelyiség rendje, tisztasága étkezés előtt és után. 11. Egyéb tevékenységek: - Folyamatos megbeszélés az osztályfőnökkel, illetve osztályban tanító nevelőkkel, szaktanárokkal. - Szülői értekezleten való részvétel. - Családlátogatás szükség esetén az osztályfőnökkel. - Együttműködés a kulturális intézményekkel (színház, múzeumlátogatás, könyvtári foglakozás). 12. Adminisztrációs munkák pontos elvégzése. 2. A diákönkormányzat, a diákképviselők valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) A DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

42

Ezen szervezeti és működési szabályzat a Mátészalkai Móricz Zsigmond Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola tanulói, tanulóközösségei által létrehozott diákönkormányzat szervezeti felépítését és működési rendjét szabályozza. A., A diákönkormányzat célja és feladata 1. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 2. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 3. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet alábbi területeinek segítésében, szervezésében is: - tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok) - sportélet - túrák, kirándulások szervezése - kulturális programok szervezése - iskolaújság B.,

A diákönkormányzat tagjai

1. A diákönkormányzatot az iskolai tanulócsoportok alkotják: A diákönkormányzat tagjai lehetnek az iskolával tanulói jogviszonyban álló, a diákönkormányzat vezető szerveinek választásában résztvevő tanulók. A diákönkormányzati tagság megszűnik, ha a tanulói jogviszony megszűnik. A diákönkormányzat tagjai egyidejűleg más diákönkormányzatnak is lehetnek tagjai. 2. A diákönkormányzat minden tagjának joga a tisztségviselők megválasztásában részt venni mint választó és választható személy. 3.A diákönkormányzat minden tagjának joga a diákönkormányzat bármely tisztségviselőjéhez kérdést intézni és arra érdemleges választ kapni. C.,

A diákönkormányzat szervezeti felépítése és működése:

1, A tanulóközösségek A diákönkormányzathoz tartozó tanulóközösségek tagjaik közül két fő képviselőt választanak a diákönkormányzat vezetőségébe. A tanulóközösség választott küldöttsége a tanulóközösség érdekvédelmét, életének szervezését látja el. Munkájáról köteles folyamatosan tájékoztatni az őt megválasztott közösséget. A tanulóközösség által választott küldöttek tájékoztatják megválasztóikat az iskolai vezetőség tevékenységéről, az aktuális feladatokról. 2, A diákönkormányzat vezetősége Az iskolai diákönkormányzat vezetőségét a diákönkormányzat tagjai egyénileg, titkos szavazással választják meg. A diákönkormányzat vezetősége négy főből áll. A diákönkormányzat diákvezetője vezetőség elnöke (hetedikes tanuló). A diákvezető feladata a vezetőség üléseinek összehívása, levezetése, a hozott döntések, határozatok végrehajtásának figyelemmel kísérése. A vezetőség üléseit éves munkaterv szerint kéthavonta tartja. A vezetőség döntéseit szóban, egyszerű többséggel hozza. Külön döntés alapján a döntést titkos szavazással is meg lehet hozni. A diákönkormányzat vezetősége: - megválasztja a diákönkormányzatot képviselő személyeket az iskola igazgatóságával, nevelőtestülettel való kapcsolattartásra, illetve az iskolaszékbe.

43

- Részt vesz a tanulók szabadidős, tanórán kívüli iskolai programjaik megszervezésében, - Tagjain keresztül tájékoztatja a tanulóközösségeket az igazgatóság tevékenységéről, döntéseiről. A tanulóközösségek alapján felkéri a diákönkormányzat munkáját segítő nagykorú személyt. Az iskola szervezeti és működési szabályzata alapján együttműködési megállapodást köt a nevelőtestülettel. Elfogadja a diákönkormányzat éves munkatervét. Rendelkezik a diákönkormányzat által felhasználható pénzeszközök felett. Csatlakozhat a diákönkormányzatok területi vagy országos szervezetéhez, szövetségéhez. A diákönkormányzat vezetőségének kötelessége, hogy - személyi döntései, a szervezeti és működési szabályzat, valamint éves munkaterv elfogadása előtt kikérje az őt megválasztó tanulóközösségek, tanulók véleményét, - évente két alkalommal a diákönkormányzat tagjai összehívja és tájékoztassa a vezetőség által végzett munkáról. A diákönkormányzat vezetőségének megbízatása egy tanévre szól. 3. Képviselet, kapcsolattartás A diákönkormányzatot az iskola igazgatójával, a nevelőtestülettel való kapcsolattartásban, tárgyalásokon a vezetőség diákvezetője, vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. D., Záró rendelkezések 1. A szervezeti és működési szabályzat módosítását a diákönkormányzat bármely tagja kezdeményezheti. 2. A szervezeti és működési szabályzatot a tagok véleményének meghallgatása után a diákönkormányzat vezetősége fogadja el, majd a nevelőtestület jóváhagyása után lép életbe. 3. Az iskolai sportkör, mindennapos testnevelés valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje -

Intézményünkben tömegsport működik, melynek célja, hogy a tanulók mindennapi testedzésének lehetőségét biztosítsa és járuljon hozzá az egész intézményi tevékenységet átfogó teljes körű egészségnevelés megvalósításához: a fokozódó szellemi terhelés elviselése, a fizikai tevékenység fokozása, az edzettség folyamatos számszerűsítése, a reális edzettség önértékelő rendszerének megalapozása, mozgáskoordinációs képességek fejlesztése, a mozgáskultúra ügyességi, koordinációs tartalmai révén, felkészítés az ártalmak, káros szenvedélyek elleni stabil védekezésre, pozitív személyiség fejlesztés.

-

A mindennapos testedzés szervezeti keretei: a mindennapi játékos testmozgás, amely a tanítási órák és foglalkozások, valamint az iskolaotthonos iskola szabadidős tevékenységeibe szervesen beépülnek; óratervi testnevelésórák; tömegsport foglalkozások; sportversenyeken történő részvétel; jó idő esetén az udvari szünetben való mozgásos tevékenység. Az iskola vezetőségével való kapcsolattartás rendje: kibővített iskolavezetőségi megbeszélések, munkaközösségi megbeszélések.

44

4. A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrendek A tanulók az ébrenléti idejük nagy részét az iskolában töltik, ezért különösen fontos, hogy a tantermi világítás, a táblavilágítás, a székek minősége, a padok magassága stb. megfelelő legyen. Ennek érdekében az elmúlt években a következőket intézkedéseket hoztuk: - minden évben a gyermek magasságához igazodva alsó tagozaton lecseréljük a padokat - minden tanteremben táblavilágítást szereltettünk fel - az ebédlőben minden évben új terítőket vásároltunk (higiénia miatt) - csak saválló acél evőkészlet és üvegpohár használható - a közétkeztetés felé folyamatosan jelezzük, ha a gyermekeknek nem megfelelő az ételek minősége - az aulában a korlát veszélyessége miatt virágládákat helyeztünk ki - télen váltócipő ajánlott - a mellékhelyiségeket alkalmankénti festése - az udvari játékokat biztonsági okokból ellenőriztetjük, felújíttatjuk - az iskolai lépcsőket csúszásmentesítettük - folyamatosan hívunk mentálhigiénés előadókat - minden évben egészségnapot rendezünk - a kertbe minden évben növényeket ültetünk - télen jegesedés esetén bio - sóval csúszásmentesítést végzünk - az asztmás, légúti fertőzött tanulóink igénybe vehetik sószobánkat. 5. Az iskolai könyvtár működési szabályzata A Mátészalkai Móricz Zsigmond Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola könyvtárának működését az érvényes törvényi szabályozással összhangban a következők szerint szabályozom. Az Iskolai Könyvtári Szabályzat intézményünk Szervezeti Működési Szabályzatnak mellékletét képezi. 1. Az iskolai könyvtárra vonatkozó általános adatok: 1.1. A könyvtár neve: Móricz Zsigmond Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola Könyvtára 1.2. A könyvtár címe, telefonszáma: Mátészalka, Móricz Zs. út 96-98. Tel:44-500-074 Fax: 44-300-170 1.3. A könyvtár fenntartójának neve: Polgármesteri Hivatal Mátészalka 1.4. A könyvtár fenntartójának címe: Mátészalka Hősök tere 9. 1.5. A könyvtár jellege : zárt könyvtár (csak az iskola dolgozói, tanulói vehetik igénybe) 1.6. A könyvtár elhelyezése : az iskola földszintjén működik 1.7. A könyvtár használata: ingyenes 1.8. Az iskolai könyvtár dokumentumainak a számát 4600 darabban határozom meg. 1.9. A könyvtár bélyegzője: cégtulajdonos: Móricz Zsigmond Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola

45

Az iskolai könyvtár nyitvatartási rendje Tanéven belül: 2011. szeptember 1-től június 15 -ig Az iskolai könyvtár működése igazodik a tanév tanítási napjához, az iskolai szünidőben zárva tart. Hétfő 8.00 - 16.00 Kedd 8.00 - 15.00 Szerda 8.00 - 15.00 Csütörtök 8.00 - 15.00 Péntek 8.00 - 13.00 2. Az iskolai könyvtár működésének célja Az intézményben működő iskolai könyvtár működésének alapvető célja - segítse elő az oktató-nevelő munkát / mint tevékenységet/ - rendelkezésre álló szakkönyvek, kiadványok, folyóiratok segítségével biztosítsa a szakmai munka /oktató-nevelő munka/ színvonalának szinten tartását, fejlesztését, - segítse elő az iskolai könyvtárhasználók / nevelők, tanulók, egyéb dolgozók / általános műveltségének kiszélesítését, - a folyamatosan korszerűsített könyvtárállomány segítségével közvetítse az új, modern ismereteket. 3. Az iskolai könyvtár feladata 3.1 Az intézmény könyvtárának általános feladatai Az intézmény könyvtárának- mint a nevelő –oktató tevékenység szellemi bázisánakfő feladatai a következők: - elősegíti az iskola szervezeti és működési szabályzatában és pedagógiai programjában rögzített célok helyi megvalósulását, - biztosítja az iskola nevelői és tanulói részére az oktatáshoz és a tanuláshoz szükséges információkat, ismerethordozókat ( szak és általános jellegű könyvek , folyóiratok, audiovizuális eszközök stb.) - gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja, - rendszeres, folyamatos tájékoztatást nyújt a könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól - központi szerepet tölt be a tanulók önálló könyv - és könyvtárhasználatának felkészítésében, - részt vesz, illetve közreműködik az intézmény – oktatási, nevelési helyi tantervének megfelelő – könyvtári tevékenységben (tanóra tartása a könyvtárban, bevezetés a könyvtárhasználatba, művelődési és iskolai egyéb programok, vetélkedők szervezése, segítség nyújtása különféle könyvtári dokumentumok, segédeszközök biztosítása, stb.) - biztosítja más könyvtárak állományainak és szolgáltatásainak hozzáférhetőségét, - a fenntartó részére statisztikai adatokat szolgáltat. 3.2 Az intézmény könyvtárának szakmai feladatai Az intézmény könyvtárának a céljai, illetve az általános feladatai teljesítése Érdekében az alábbi szakfeladatokat kell ellátnia. - az iskola helyi tantervének figyelembevételével folyamatosan bővíti, korszerűsíti állományát az intézmény tanárai , nevelőközösségei és más iskolai könyvtárhasználók javaslatainak, igényeinek figyelembe vételével,

46

- az iskolai könyvtár állományának gyarapítását (beszerzés, ajándék, csere stb.) az éves munkatervben foglaltak alapján, az iskolai beszerzési keret figyelembevételével végzi, - a beszerzett, megőrzésre átvett dokumentumot 6 napon belül bevételezi és leltárba veszi, - naprakészen vezeti az egyedi (cím) letárt tartalmazó könyvet, valamint az összesített állomány - nyilvántartást (csoportos) - a tanári kézipéldányokról, útmutatókról, gyorsan avuló kisebb terjedelmű kéziratokról ún. brossura- nyilvántartást vezet, - az avult, feleslegessé váló, vagy fizikailag használhatatlanná vált dokumentumokat, vagy az olvasók által elvesztett könyveket az iskola Selejtezési Szabályzatával összhangban 2 évente állományból kivonja, az ezzel kapcsolatos nyilvántartást elvégzi, - a könyvtárállomány leltározását az intézmény Leltározási Szabályzatának megfelelő időben és módon végzi, - a könyvek elhelyezését, tagolását azok tartalmának, jellegének figyelembe vételével végzi: - kézi könyvtár (olvasótermi könyvtár) - segédkönyvtár melyek tanárok, iskolai dolgozók részére kikölcsönzött könyvekből áll, - kölcsönözhető állomány - időszaki kiadványok (napilapok, hetilapok, folyóiratok, szaklapok, szakkatalógusok, stb.) - nevelői, oktatói kéziratok (tankönyvek, tantervek, útmutatók stb.) - a könyvtárból kihelyezett dokumentumok az ún. letétek, melyek az iskola adott szak- illetve funkcionális tevékenységeihez kapcsolódnak szaktantermekben, napköziben, tagiskolákban, szakkörökben, - egyéb írásos dokumentumok - a könyvtári állományt a katalógusépítés szabályainak és szempontjainak megfelelően alakítja ki és tartja karban, - gondoskodik a könyvtári állomány magfelelő tárolásáról, - rendszeres gyakorisággal ellenőrzi az állományt. 4. Az iskolai könyvtár használata Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményeivel, szolgáltatásaival az iskolában folyó oktató-nevelő munkát és egyéb szakfeladatok ellátását segítse. Az iskolai könyvtár használata során (melyben az olvasót a keresett dokumentumhoz el kell juttatni az olvasót) az alábbi fő feladatokat kell teljesíteni: 4.1. A könyvtárhasználót segíteni kell tájékoztatással, tanácsadással az iskolai munkához kapcsolódó irodalom felkutatásában, témafigyelésében. 4.2. A könyvtárhasználó részére a megfelelő irodalmat kell ajánlani és az ilyen igényét könyvkölcsönzéssel, illetve helyi olvasás biztosításával kielégíteni. 4.3. Amennyiben keresett anyag a könyvtárban nem áll rendelkezésre, akkor törekedni kell előjegyzés, másolatkészítés, könyvtárközi kölcsönzés, vagy helyben használat (olvasóterem) útján azt biztosítani. 4.4. A könyvtár használókról nyilvántartást vezetni. 4.5. A kikölcsönzött dokumentumokról – a kiadástól a visszavételig nyilvántartást kell vezetni. A vissza nem hozott könyveket felszólítással, térítési kötelezettség megvalósításával kell a könyvtár állományába visszajuttatni. 4.6. Közreműködik a könyvtárbemutató, könyvtárismertető és könyvtárhasználatra épülő tanórák, szakköri, napközis foglalkozások előkészítésében és megtartásában. 5. Az iskolai könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladataihoz szükséges pénzügyi, tárgyi feltételeket az éves intézményi költségvetés alapján kell kialakítani, meghatározni. Az iskolai könyvtár működését az iskola igazgatója biztosítja, irányítja, ellenőrzi.

47

A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtáros tanár rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. Az ellátmány csak az alábbi célra fordítható: - szakkönyvek vásárlása - könyvtárban szükséges információhordozók beszerzése - nyomtatványok beszerzése Egyéb – az ellátmánynál nagyobb értékű könyvtári eszközök vásárlása csak az intézmény vezetőjének, vagy gazdasági vezetőjének írásbeli hozzájárulásával történhet. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRE Állományalakítása A Mátészalkai Móricz Zsigmond Magyar-Angol Kéttanyelvű Általános Iskola könyvtári állományának gyűjtését, állományalakítását az alábbiak szerint kell végezni. 1. Az iskolai könyvtár feladataival összefüggő gyűjtési Tevékenység Az oktatási intézmény a Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint az iskolai könyvtár az alábbi szempontok szerint gyűjti állományát: 1.1 Gyűjtés köre 1.2 Gyűjtés mélysége, nyelvi, időbeli határai 1.3 Gyűjtés dokumentumtípusai 2. A gyűjtés köre A könyvtár állományába tartozó dokumentumokat fő gyűjtőköri és mellék gyűjtőköri szempont szerint kell gyűjteni. Az iskola alapvető feladatainak (oktatási) megvalósításához kapcsolódó dokumentumok az intézmény fő gyűjtőkörébe tartoznak ,a másodlagos iskolai funkcióhoz kapcsolódó dokumentumok pedig a mellék gyűjtőkörbe. A könyvtár fő gyűjtőkörébe tartoznak az alábbi könyvek, dokumentumok: - lírai, prózai és drámai antológiák - klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei - klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei - népköltészet, meseirodalom, azok gyűjteményes kötetei - nemzetek irodalma (klasszikus és modern irodalom) - tematikus antológiák - életrajzok, történelmi regények, - gyermek- és ifjúsági regények, elbeszélések, versek, - nemzetiségi gyermek és ifjúsági irodalom - általános lexikonok, - enciklopédiák, - a tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődés történet alapszintű és középszintű elméleti és történeti összefoglalói, - a tananyagokhoz kapcsolódó alap és középszintű segédkönyvek történeti összefoglalók, ismeretközlő művek, - az iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok

48

- Mátészalkára, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok, - az intézmény névadójával, Móricz Zsigmond életével, munkásságával kapcsolatos anyagok gyűjtése - a helyi tantervhez kapcsolódó „kötelező” és ajánlott olvasmányok - a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek, - a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek - pszichológiai művek, enciklopédiák, szakszótárak, gyermek- és ifjúkor lélektana, - tantárgyi bibliográfiák - felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok, - az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások, folyóiratok, napilapok, szaklapok, - zenei irodalom, kották - állománygyarapításhoz kiadványok, jegyzékek, mintakatalógusok tantárgyi bibliográfiák, - oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások - családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteménye, - tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteménye. 3. Gyűjtés mélysége, nyelvi, időbeli határai Az iskolai könyvtár az iskola feladataival összhangban: a, teljesség igényével gyűjti a magyar nyelven megjelenő kiadványok közül a következőket: - lírai, prózai és drámai antológiák, /általános iskolában/ - klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei /általános iskolában/ - népköltészet, meseirodalom, azok gyűjteményes kötetei, - alap- és középszintű általános lexikonok, - alap- és középszintű enciklopédiák, - a tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet alapszintű és középszintű elméleti és történeti összefoglalói, - a tananyaghoz kapcsolódó alapszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek - szaktantárgyakhoz kapcsolódó, alapszintű elméleti és történeti összefoglalók, - az általános iskolában használt tantervek, óratervek, tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok, - a helyi tantervekhez kapcsolódó „kötelező” és ajánlott olvasmányok - a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek - a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek, - az intézmény történetével, életével, névadójával, ifjúsági szervezeteivel kapcsolatos anyagok (Pl. Móricz Zsigmond) - felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok, - iskolai könyvtártevékenységet érintő jogszabályok, állásfoglalások, - oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások - családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteménye - oktatással kapcsolatos jogszabályok és azok gyűjteménye - tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteménye

49

b, válogatva gyűjti magyar nyelven az iskola céljait, feladatait, valamint a pénzügyi, tárgyi szempontokat figyelembe véve: -tematikus antológiák, - életrajzok, történelmi regények, - gyermek – és ifjúsági regények, elbeszélések, versek, - nemzetiségi gyermek és ifjúsági irodalom, regények, versek, - alapszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek, - szaktantárgyakhoz kapcsolódó közép és felsőszintű elméleti és történeti összefoglalók, - az általános iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok, - a középiskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok, - Mátészalkára, Szabolcs – Szatmár – Bereg megyére vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok, - pszichológiai művek, enciklopédiák, szakszótárak, gyermek és ifjúkor lélektana, - tantárgyi bibliográfiák, folyóiratok, napilapok, szaklapok, zenei irodalom, kották, állománygyarapításhoz kiadványok, jegyzékek, mintakatalógusok. c, Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljes mélységű, szintű dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtésszintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása a pénzügyi és tárgyi, egyéb feltételektől függően esetemként történik a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény vezetőjének írásbeli jóváhagyása alapján, abban az esetben, ha a könyvtáros részére átadott ellátmányi összeget a beszerzés meghaladja. Ha az eseti állománygyarapítást az adott időszak ellátmányi összege fedezi, a beszerzésről a könyvtáros dönt, kikérve a felettese szakmai véleményét. 4. Gyűjtés dokumentumtípusai A könyvtár gyűjtőköre magába foglalja az iskola feladatainak ellátásához szükséges, alább felsorolt dokumentumtípusokat, illetve információhordozókat: a.) a könyvek és könyvjellegű kiadványok b.) folyóirat jellegű kiadványok - napilapok - pedagógiai folyóiratok - tanügyigazgatással kapcsolatos folyóiratok - gazdálkodással kapcsolatos lapok c.) egyéb dokumentumok - iskola és ifjúsági szervezetek életének dokumentumai - pedagógiai elemzések, értékelések, jelentések d.) audiovizuális ismerethordozók - képes dokumentumok, oktatófilmek, egyéb filmek, diakazetták, fotókópiák, stb. - hangzó dokumentumok: magnószalagok, hanglemezek, kazetták, stb. KÖNYVTÁRI ÁLLOMÁNYALAKÍTÁS Az intézmény könyvtári állománya az általa összegyűjtött dokumentumok összessége. Az iskolai könyvtár állományalakítási tevékenysége az állománygyarapítási és tapasztalási tevékenységéből tevődik össze. Az állományalakítási tevékenységet az alábbiak szerint szabályozom:

50

1. Állománygyarapítás forrásai, mértéke 2. Állományba vétel munkafolyamata 3. Katalógus készítés és szerkesztés általános szabályai 4. Állományapasztás , törlés 5. Állománygondozás, védelem, ellenőrzés 1. Állománygyarapítás forrásai, mértéke A könyvtár szakmai és gazdaságossági szempont alapján, pénzügyi keret figyelembevételével köteles gyarapítani állományát. 1.1. Az állománygyarapítás forrásai: Beszerzés: könyvkereskedésektől, kiadóktól, magánszemélyektől, számla vagy szerződés alapján történik a gyarapítás. Csere: iskolák, pedagógiai intézetek, pedagógusképző intézmények és más egyéb intézmények könyvtáraitól kap az intézmény új dokumentumot, előzetes megállapodás alapján. Ajándék: az iskolai könyvtár más könyvtáraktól, intézményektől jogi és nem jogi személyektől térítésmentesen kap a gyűjtőkörébe tartozó dokumentumokat. Egyéb: olyan dokumentumok, melyek az iskola belső irataiból, anyagaiból, oktatási segédletekből, stb. tevődnek össze. 1.2. A gyarapítás mértéke A fő gyűjtőkörbe tartozó új beszerzések példányszámát a felhasználók számának, valamint a beszerzési keret figyelembevételével az alábbiak szerint állapítom meg: - lírai, prózai és drámai antológiák - klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei - klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei - népköltészet, meseirodalom - nemzetek irodalma (klasszikus és modern irodalom) - életrajzok, történelmi regények - gyermek és ifjúsági regények, elbeszélések, versek - általános lexikonok - enciklopédiák - a tananyaghoz kapcsolódó alap és középszintű segédkönyvek - történeti összefoglalók, ismeretközlő művek - az iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok - az adott környezetre (Szabolcs- Szatmár- Bereg megye, Mátészalka) vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok: - az intézmény történetével, életével, névadójával, szervezeteivel kapcsolatos anyagok, - helyi tanterekhez kapcsolódó „kötelező” és ajánlott olvasmányok - a nevelés oktatás elméletével foglalkozó kézikönyvek - különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek - enciklopédiák, szakszótárak, - gyermek és ifjúkor lélektana - felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok, - iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok,

51

- zenei irodalom - állománygyarapításhoz kiadványok, jegyzékek, - oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások - családjog, gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, - rendeletek és azok gyűjteménye - oktatással kapcsolatos jogszabályok és azok gyűjteménye - gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteménye A mellékgyűjtőkörbe tartozó dokumentumok példányszámát eseti jelleggel. Az állománygyarapodás időpontjában szabom meg, figyelembe véve a felhasználók számát, a beszerzés indokoltságát. 2./ Állományba vétel munkafolyamata A könyvtári állománybavétel menete az időbeli sorrendben az alábbiak szerint történik. 2.1 A számla (szállítólevél) és a szállítmány összehasonlítása Átvételkor össze kell hasonlítani a számla (szállítólevél) tartalmát a beérkezett küldeménnyel. Ha a szállítmány hiányos, vagy külalakilag hibás, akkor azt reklamálni kell, s bevételezni nem szabad. Amennyiben a számla (szállítólevél) és a küldemény tartalma között nincs eltérés, akkor a dokumentumot leltárba kell venni. 2.2. Bélyegzés Az iskolai könyvtár állományába tartozó minden dokumentumot az iskola által használt bélyegzővel le kell pecsételni az alábbi módon: - könyveknél, kiadványoknál a címlap hátlapját, valamint a könyv, kiadvány 17. oldalát, - időszaki kiadványoknál, folyóiratoknál a külső borítólapot, - audiovizuális dokumentumoknál a csatolt, rögzített cimkét. 2.3 Előrendezés A beérkezett könyveket, dokumentumokat rendezni kell aszerint, hogy azok egyedi, vagy összesített nyilvántartásba kerülnek. 2.4 Nyilvántartásba vétel 2.4.1. Az összesített nyilvántartásúnak minősített dokumentumokat összegezve kell nyilvántartásba venni, illetve leltározni oly módon, hogy az azonos módon érkezett szállítmányt egy tételként kell figyelembe venni a szállítmány darabszámától. A nyilvántartás az összesített leltárkönyvben történik, mely egyben Pénzügyi okmány is, az időszaki leltár egyik dokumentuma. Az összesített leltárkönyv kötelező tartalma: - sorszám, tételszám - dátum (leltározás dátuma) - a dokumentum jellege (kiadvány, irodalmi mű, tájékoztató stb.) melynél vegyes beérkezés esetén a többségi elv követendő, - darabszám (összes példány együttesen), - a beszerzés módja, - beszerzési érték (az összes példány együttes összege Ft-ban). 2.4.2. A könyvtári dokumentumok egyedi nyilvántartásba vétele

52

a, címleltárkönyv b, cédulaleltár c, csoportos (összesített) leltárkönyv segítségével az alábbi módon történik: a, Címleltárkönyvi nyilvántartás Könyvek, kiadványok, brossúrák esetében címleltárkönyvet kell vezetni, melynek kötelező kitöltendő adatai: - leltári egyedi szám - leltározás dátuma - a dokumentum adatai (címe, szerzője, kiadója) - darabszám - raktári jelzet száma - beszerzés módja, értéke - megjegyzés (mely rovatban a törlés rovatát kötelező kitölteni). Egy-egy számla (szállítólevél) tartalmának egyedi nyilvántartásba vett művek darabszámát, értékét folyamatosan göngyölítve összesíteni, majd azt záradékkal el kell látni („leltárba került a címleltárkönyv …-tól…-ig tételszám alatt ……db könyv…….Ft értékben.) b, Cédulaleltár folyóiratok, (melyek végleges, illetve tartód megőrzésre kerülnek), cédulaleltár formájában kell egyedi módon nyilvántartásba venni. A cédulaleltár a bekötött folyóiratokról készül, mely a következő adatokat tartalmazza: - raktári jelzet száma, cím, - évfolyam száma - megjelenés éve c, Csoportos, (összesített ) leltárkönyv - sorszám - egyedi állományba vétel kelte, - beszerzés forrása, - gyarapodás módja, - állományba vett dokumentum típusa, - a dokumentum tartalma, jellege, - beszerzési érték, - egyedi állomány-nyilvántartás tételszámai tól-ig. 2.4.3. A lepecsételt időszaki sorozatban érkező kiadványokat, folyóiratokat időlegesen állományba kell vételezni, függetlenül attól, hogy azok az adott időszak végén selejtezésre, vagy bekötésre kerülnek. Évközben az időleges nyilvántartás céljára olyan cédulakatalógust kell alkalmazni, melynek segítségével ellenőrizhető, hogy a dokumentumsorozat minden tagja a könyvtárba beérkezett –e a (kardex). 3./ Katalóguskészítés és szerkesztés általános szabályai Ahhoz, hogy a könyvtári állomány a könyvtárhasználók számára hozzáférhetővé váljék olyan nyilvántartást kell kialakítani, melynek révén az olvasók eligazodhatnak a könyvtárban elhelyezett dokumentumok között. Ezek az eligazító nyilvántartások, tájékoztatók a katalógusok.

53

3 .1. A katalógusépítés szempontjai A Mátészalkai Móricz Zsigmond Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola könyvtárában az alábbi katalógusok elkészítése kötelező: - betűrendes katalógus - szakkatalógus - tárgyszó katalógus - címszó katalógus 3.2. A katalóguskészítés általános szabályai a.) a katalógus készítés az iskolai könyvtáros feladata, b.) a bármilyen úton gyarapított állományi könyvekről, dokumentumokról, ismerethordozókról katalóguscédulát kell készíteni, c.) a szükséges katalóguscédulák számát a katalógustípusok számának figyelembevételével a bibliográfiai leírás alapján kell megállapítani, d.) minden mű minden példányáról legalább kettő darab katalóguscédulát kell készíteni, melyből az egyik a kölcsönző lap, másik pedig a raktári lap, e.) a katalóguscédulán- a címleírás formai szabályai szerint- szerepeltetni kell legalább az alábbi adatokat: - a mű címét, (alcímét) szerzőjét, - a kiadás sorszámát, - a megjelenés helyét, idejét, - a kiadás szerzőségi közlését, -a nyomda nevét, címét, - felelős kiadó nevét, - a könyv terjedelmét, - a könyv méretét - sorozat esetén annak számát, arab számmal jelölve, - a raktári jelzetet (esetleg egyedi leltári számot) a katalóguscédulák sarkában fel kell tüntetni, - az osztályba sorolási (ETO) számot a katalógus cédulákon fel kell tüntetni, - ISBN számát, 3.3. A katalógusszerkesztés elvei a.) a dokumentumokat tudományterületek, ismeretágak, tárgykörök, műfajok szerint az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) alapján kell osztályozni, b.) a katalógusépítési szabályok alapján több példányban készült katalógus cédulákon aláhúzással kell jelölni az alkalmazott szakjelzetet, rendszavakat, c.) a katalógusok készítésénél, rendezésénél az alábbi szempontokat figyelembe kell venni: - a katalóguscédulákon ellenőrizni kell, hogy szerepelnek-e rajta a szükséges besorolási adatok, ha nem, akkor a hiányzó tétellel ki kell egészíteni azt, - a cédulán meg kell jelölni- aláhúzással- a rendszót, vagy szakjelzetet, ETO számot, - a cédulákat elő kell rendezni a sorrend, betűrend minél pontosabb kialakítása céljából, - az előrendezett cédulákat be kell sorolni a katalógusba a betűrendbe sorolás szabályai szerint, - a cédulák besorolásával párhuzamosan ún. utalókat kell készíteni, ha könyvben közölt adatok más besorolásra is vonatkoztathatók, - a katalógust az áttekinthetőség követelményének szempontjából osztólapokkal kell tagolni,

54

- a katalógust folyamatosan gondozni, rendezni, - ha szükséges- javítani kell, d.) a betűrendes katalógus összeállításánál a c.) pontban felsoroltakon túlmenően az alábbi besorolási szempontokat is figyelembe kell venni, illetve azokat a cédulákon feltüntetni, - a szerző(k) nevét, - a mű címét (gyűjtemény esetén minden mű címét, többkötetes könyv esetén a közös címet, a sorozat címét, stb.) - a közreműködők felsorolását (szerkesztő, összeállító, átdolgozó) - azon személyek, intézmények, földrajzi helyek nevét, amelyről a mű szól, e, a szakkatalógus rendjét az ETO szakrendje szerint kell kialakítani, rendezni. A szakkatalógusok szerkesztésénél a c.) pontban felsorolt követelményeket figyelembe kell venni. A szakkatalógusok rendezésénél is ún. osztólapokat kell alkalmazni, melyeken emelkedő sorrendben az ETO számok sorakoznak. Az osztólapok mögött szakmai besorolás szerint betűrendes sorrendben kell felsorakoztatni a katalóguscédulákat, f, a könyvtár által gyűjtött bibliográfiákat, mintajegyzékeket, stb. a példányszámtól függően kell elhelyezni pl. a kézikönyvtárba, az olvasóterembe, stb. 4. Állományapasztás 4.1. Az állomány törlésének okai, indokoltsága Az iskolai könyvtár állományának apasztása, törlése abban az esetben történhet meg, ha - a dokumentum tartalmi, szakmai szempontból elavult, - a dokumentum felesleges példányának minősül (olvasó igényhiány miatt, vagy nem tartozik a könyvtár gyűjtőkörébe), - a dokumentuma használat következtében elrongálódott, - a dokumentum elveszett, megsemmisült, - leltár során hiányként jelentkezett 4.2. Az állomány törlésének időbeli hatálya Az állomány törlése - rendszeres jelleggel 2 évente - elemi kár, vagy lopás esetén a hiány észlelése időpontjában történik. 4.3. Az állomány törlésének dokumentálása A selejtezendő, vagy egyéb okból törlendő dokumentumokról típusonként és a törlés okának feltüntetésével jegyzéket kell készíteni 4 példányban. A törlési jegyzékben fel kell sorolni: - leltári számot, - mű címét, szerzőjét, - dokumentum nyilvántartási értékét, - dokumentum szakjelzetét, - törlés indokoltságát. A törlésre vonatkozó jóváhagyást követően az egyedileg nyilvántartott dokumentumokat ki kell vezetni. - a címleltárkönyvből oly módon, hogy át kell húzni a leltári számot és a megjegyzés rovat törlés rovatába be kell írni a törlési dokumentum sorszámát, vagy iktatószámát, - a csoportos leltárkönyv vonatkozó rovataiból a címleltárkönyvnél leírt módon, - a katalóguscédulát ki kell emelni a betűrendes szak- és raktári katalógusból.

55

Az összesített nyilvántartású anyagok törlése ún. törlési ügyiraton történik, amelyen fel kell tüntetni az - ügyirat számát, keltét, - törlés indokát, - törölt művek összes darabszámát. A törlési eljárásról szóló jegyzéket, illetve ügyiratot az iskola vezetőjével jóvá kell hagyatni, s az engedélyezés után annak egy-egy példányát át kell adni a gazdasági területnek könyvelés, illetve- ha szükséges-pénzügyi rendezés céljából. 5. Állománygondozás,- védelem,- ellenőrzés 5.1 A könyvtári állomány elhelyezése Az áttekinthetőség és a világos rendszerezés céljából biztosítani kell a könyvtári állomány megfelelő elhelyezését és raktári rendjét. Ezért az alábbi fizikai feltételeket kell biztosítani: - a könyvtári állomány kölcsönözhető részét szabadpolcon kell elhelyezni, - a könyvtári dokumentumok nem kölcsönözhető állományát az olvasóteremben (sarokban) szintén szabad polcon kell elhelyezni, - külön polcon kell elhelyezni azokat a dokumentumokat, melyek kevésbé keresettek, vagy részben elavultnak tekinthető, - a hasonló témakörű dokumentumok elhelyezését a rendszó betűrendjében kell biztosítani, - az elrendezést eligazító táblák, feliratok, jelek teszik áttekinthetővé, - a napilapokat, folyóiratokat külön polcon kell elhelyezni, időbeli sorrendben, - a térképet, kottákat, zenei anyagokat külön polcon kell elhelyezni, hogy az hozzáférhető és áttekinthető legyen. 5.2. A könyvtári állomány védelme A könyvtári állomány fizikai állapotát védeni kell. Ennek érdekében gondoskodni kell szakszerű tárolásról, a könyvtári helyiségek megfelelő tisztaságáról. A könyvek, dokumentumok, ismeretközlő eszközök kíméletes használata minden iskolai könyvtárhasználó kötelessége. A könyvek, dokumentumok, ismeretközlő eszközök karbantartásáról, javíttatásáról gondoskodni kell, mely a könyvtáros egyik munkaköri kötelessége. 5.3. A könyvtári állomány ellenőrzése Az iskola könyvtári tevékenységének tárgyi, személyi és egyéb ezzel összefüggő feltételek biztosításáért az intézmény vezetője, a tényleges könyvtári munka szabályszerűségéért, az állomány megőrzéséért, megfelelő kezeléséért pedig a könyvtáros a felelős. E kötelességből fakadóan a könyvtárosnak rendszeresen ellenőriznie kell az állomány hiánytalanságát, a nyilvántartások pontosságát. A könyvtári állomány ellenőrzését az iskola Leltározási Szabályzatában foglaltak alapján kell elvégezni. Az ellenőrzést az alábbiak szerint kell elvégezni: - az állományt ellenőrizni kell meghatározott időszakonként,azaz, kétévente, a könyvtári állomány mennyisége függvényében, - soron kívül kell ellenőrizni, ha az állományt valamilyen okból károsodás éri,

56

a.) állományellenőrzéshez leltározási ütemtervet kell készíteni, b.) a leltározást legalább két személynek kell végezni, c.) az állományellenőrzést nyilvántartások rendezésével, valamint az állományok rendezésével elő kell készíteni, d.) az állomány ellenőrzése a dokumentumok és a könyvtári nyilvántartások összehasonlításával történik, annak egyezősége esetén a leltárkönyvek megfelelő rovatait le kell pecsételni, e.) az állományellenőrzés során fellelt hiányosságokról hiányjegyzéket kell összeállítani, f.) a leltár eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben fel kell tüntetni a leltár jellegét (időszaki, vagy soron kívüli), számszerű adatokat és a hiány, vagy többlet mennyiségét. A KÖNYVTÁRHASZNÁLAT RENDJE 1. Jogok és kötelezettségek 1.1. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. 1.2. Az iskolai könyvtárhasználókat megilletik ingyenesen az alábbi alapszolgáltatások: - könyvtárlátogatás - könyvtári gyűjtemény helyben használata, - állományfeltáró eszközök használata, - információ a könyvtár szolgáltatásairól. 1.3. Az iskolai könyvtáros köteles az ingyenes szolgáltatások igénybevevőinek adatait regisztrálni. 1.4. Az 1.2. pontban felsoroltakon kívül más egyéb szolgáltatások csak a könyvtárba való beiratkozás után vehetők igénybe. A beiratkozás ingyenes. 1.5. A beiratkozáskor az alábbi adatokat kell felvenni a könyvtárhasználótól: - név - anyja neve - születési hely, idő - lakcíme A könyvtár a személyes adatok védelméről az adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével köteles gondoskodni. A könyvtáros a beiratkozó adatait beiratkozási naplóban nyilvántartásba veszi. 2. A könyvtár szolgáltatásai Az iskolai könyvtárban az alapszolgáltatásokon kívül az alábbi szolgáltatások vehetők igénybe: 2.1. A könyvtár állományának (alább felsorolt egyes dokumentumainak) egyéni és csoportos helyben használata: - olvasótermi, kézikönyvtári könyvek, - folyóiratok, - értékesebb dokumentumok, - audiovizuális információhordozók. A csak helyben használható dokumentumokat az oktatók egy-egy tanítási órára kikölcsönözhetik. 2.2. A könyvtárban tanórák és egyéb csoportos foglalkozások megtartása.

57

2.3.

A

könyvtárban

tartandó

olvasást,

könyvtárhasználatot

segítő

rendezvények

megszervezése, lebonyolítása. 2.4. Kölcsönzés. 2.5. A könyvtárban az adott időpontban nem található könyvek, dokumentumok előjegyeztetése, majd a könyvtár értesítése után azok kölcsönzése. 2.6. A könyvtár gyűjteményében megtalálható dokumentumokról másolat készítése. 2.7. Az adott szaktantárgyhoz kapcsolódó témafigyelés, irodalomkutatás. 3. A kölcsönzés szabályai: 3.2. Minden beiratkozott olvasó jogosult a kölcsönzésre. 3.2 . A kölcsönözhető állomány a könyvtárban szabadpolcról kiválasztható. 3.3 . A kölcsönözhetőség szempontjából az alábbi kategóriákba sorolhatók a dokumentumok: - kölcsönözhetők - részlegesen kölcsönözhetők (kötelező irodalom) - csak helyben használhatók. 3.4. Egy olvasó egyszerre maximum 2 könyvet kölcsönözhet. 3.5. A kölcsönözhető dokumentumok időtartama 7 nap. Hosszabbítás csak indokolt esetben kérhető. 3.6. A részlegesen kölcsönözhető anyagok időtartama 3 nap. Hosszabbítás nagyon indokolt esetben kérhető. 3.7. Nem kölcsönözhetők az olvasóteremben található dokumentumok (kézikönyvek, lexikonok, szótárak, enciklopédiák) 3.8. Az iskolai könyvtár ún. letéti állományt helyez el az oktató-nevelő munka segítése érdekében az alábbi helyeken: - igazgatói irodában - szaktantermekben - napköziben - tanári szobában. Az ideiglenesen kikölcsönzött dokumentumokat a tanév elején veszik át, s a tanév végén adják vissza a megbízott olvasók, tanítók, akik anyagi felelősséggel tartoznak a rájuk bízott könyvekért. Tankönyvtári szabályzat 1. Tartós tankönyv fogalma: az a tankönyvvé nyilvánított tankönyv, könyvhöz kapcsolódó kiadvány pl. (atlasz, feladatgyűjtemény), amely nem tartalmaz a tankönyvbe történő bejegyzést igénylő feladatokat, nyomdai kivitele az előírt technológiai feltételeknek megfelel, és legalább 4 tanéven keresztül használható. (16/2013 EMMI rendelet) Az iskola tankönyvellátásáért az intézményvezető felelős. Az intézményvezető bízza meg a tankönyvfelelőst, aki tankönyvek megrendelését, beszerzését, értékesítését végzi. 1. Az ingyenes (iskolai tulajdonú) tankönyvi ellátás rendje: 1.1. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok a könyvtár időleges, összesített nyilvántartásába vett tankönyveket kapják meg használatra. (Amennyiben tartós tankönyvről van szó). Az ingyenes, de nem tartós tankönyv kezelése nem az iskolai könyvtár feladata. 1.2. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtár kölcsönzési szabályai szerint kölcsönzik ki, és a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. 58

1.3. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegből megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, a könyvtár időleges, összesített nyilvántartásába kerül. 2. A tankönyvek kölcsönzési rendje: 2.1. A tanulók a tanév során használt tankönyveket szeptemberben a könyvtárból kikölcsönzik. Aláírásukkal (1. osztályban a szülő) igazolják a könyvek átvételét és a nyilatkozatban foglaltakat elfogadását a tankönyvek használatára és visszaadás ára vonatkozóan. Jogi szabályozás • Az iskolai könyvtárakat érintő 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről • 2011. évi CLXVI. Törvény 14.§-a a tankönyvtörvény módosításáról • 2011. évi CXC. Tv. 97.§ (22) bekezdés és a 46§ (5) bekezdés • 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. • 2013. CCXXXII. törvény a tankönyvellátásról • 17/2014.(III.12.) EMMI-rendelet • 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, • 7.2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról. • 8.16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről. • 9.22/2013. (III.22.) EMMI rendelet Egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról . 72/2013. IX. 26. EMMI és a 16/2013. II. 28. EMMI rendelet módosítása Az iskolai tankönyvrendelés teendőit 2014. január 1-ig hatályos jogszabályok: a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: tankönyvtörvény), és a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet (a továbbiakban: tankönyvrendelet) előírásai szabályozták. A tankönyvellátásról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény 2014. január 1-jén lépett hatályba, felváltva a 2001. évi XXXXVII. törvényt A 2013/2014. tanévi tankönyvellátás A Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény 14. §-a - a tankönyvtörvény módosításával bevezették a tankönyvellátás új rendszerét. 2. A könyvtáros feladata 2.1. A tanulók számára biztosított tartós tankönyvek  könyvtári nyilvántartásba vétele,  a tanulók rendelkezésére bocsátása,  a használatot követő beszedése,  indokolt esetben selejtezése. 2.2. A könyvtár fejlesztése a 16/2013 rendelet alapján, mely szerint:

59

A Könyvtárellátó a tankönyvterjesztéssel összefüggésben felmerült kiadásai és a közfeladata ellátásának költségei levonását követően fennmaradó összeget átadja az iskolai tanulólétszámok arányában a) a központ által fenntartott iskolák esetében a központ bevonásával az iskoláknak, b) a nem a központ által fenntartott iskolák esetében az iskoláknak az iskola könyvtári állományának a Nemzeti alaptantervben meghatározott célok teljesítését támogató könyvekkel történő fejlesztésére. (16/2013) 2.3. Közzé teszi legkésőbb május 31-ig – a helyben szokásos módon– azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. 3. A tankönyvek tulajdon viszonyai  a munkafüzetek, munkatankönyvek, ellenőrző feladatlapok mivel újra felhasználni nem lehet, ezért könyvtári állományba nem kerülnek,  a többi tankönyv a könyvtár tulajdonát képezi. (4) A köznevelési törvény 46. § (5) bekezdése alapján az állam által biztosított ingyenes tankönyveket – a munkafüzetek kivételével – az igazgató az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében meghatározottak szerint. 4. Tartós tankönyvek nyilvántartása A tankönyveket külön gyűjteményként kell kezelni. A tartós tankönyveket a könyvtár bélyegzőjével és az állományba vétel évszámával, látjuk el. A tankönyvek nyilvántartásba vételének adatai: sorszám, cím, évfolyam megjelölése, a tankönyv kiadói száma, egység ár, darabszám, érték. A számítógépes nyilvántartás nyomtatott formáját pénzügyi okmányként kell kezelni. 5. Selejtezése A tartós tankönyvek selejtezése azok tartalmának elévülése, természetes elhasználódás, az újra felhasználás évében nem tankönyvvé nyilvánítás, illetve a szaktanárok által kezdeményezett tankönyvváltás esetekben lehetséges. A leselejtezett tartós tankönyvekről törlési jegyzék készül. A törlési jegyzék adatai: sorszám, cím, évfolyam megjelölése, nyilvántartásba vétel éve, a tankönyv kiadói száma, egység ár, darabszám, érték. A törlést a tagintézmény vezetője hagyja jóvá. 6. Tankönyvek kölcsönzése Tartós tankönyveket elsősorban az alanyi jogon tankönyvtámogatásban részesülő gyerekek kölcsönözhetnek. Az esetlegesen fenn maradó példányokból az iskolánkba évközben érkező tankönyvtámogatásban részesülő tanuló kölcsönözhet, valamint az, az évközben érkező tanuló, aki megvásárolt tankönyveit a helyi sajátosságok miatt nem tudja használni. Illetve ezekből a példányokból biztosítjuk a délutáni napközi és tanulószobai tankönyv igényeket. 2013/2014 tanévtől az 1. évfolyam tanulói, azt követő években felmenő rendszerben valamennyi tanuló ingyen kölcsönzi az iskola könyvtárából a tankönyveket. 6.1. A kölcsönzés időtartama:

60

-

az egy évfolyamon használt tankönyvek esetében egy tanév, a több évfolyamon használt dokumentumok esetén (pl. atlaszok, feladatgyűjtemények) a használat utolsó évének vége.

6.2. A kölcsönzés módja Legkésőbb az első tanítási napon a tanulók megkapják a könyvtárból kölcsönzött tankönyveiket. A könyvtári tankönyvek átvételét aláírással igazolják az átvevők (gyerek, szülő vagy a gyerek képviselője). A könyvtáros csak a könyvtári példányok kiosztásáért és azok megfelelő időben történő összegyűjtéséért felelős. A könyvtár állományát nem képező tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok kiosztása az intézményvezető által megbízott tankönyvfelelős feladata. Az iskolából távozó tanuló esetében, aki a könyvtárból kölcsönözte a tankönyveit, a tagintézmény vezetőjének feladata a távozási dokumentumok aláírása előtt megbizonyosodni a könyvtári tartozások rendezéséről. 7. Kártérítés szabályai Ha a tanuló a kölcsönzött tankönyvet elhagyja, nem megfelelő használat miatt külsejét vagy belső tartalmi egységeit megrongálja köteles azt megvenni az iskolai könyvtár számára vagy az értékét megtéríteni. Az iskola tulajdonát képező tankönyvekkel kapcsolatos kártérítés rendje: A tanuló tartós tankönyvet és az iskola tulajdonát képező tankönyveket köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: - az első év végére legfeljebb 25 %-os - a második év végére legfeljebb 50 %-os - a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os - a negyedik év végére 100 %-os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módja: ugyanolyan könyv beszerzése. Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása a könyvtáros feladata. Vitás esetben az igazgató szava döntő. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie: - az első év végén a tankönyv árának 75 %-át - a második év végén a tankönyv árának 50 %-át - a harmadik év végén a tankönyv árának 25 %-át A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható. A tartós tankönyvek kölcsönzése: Pedagógus: Kölcsönzési idő: 1 év, de legkésőbb a munkaviszonya megszűnése. Tanuló: Kölcsönzési idő osztályonként: 1 év

61

Egyénenként 1 év Tankönyveket tanév közben nem kölcsönöz a könyvtár. A nyilatkozat szövege: Tudomásul veszem, hogy a kölcsönzött tankönyv a Mátészalkai Móricz Zsigmond Magyar – Angol Kéttannyelvű Általános Iskola tulajdona. A tankönyvet rendeltetésszerűen használom, tudatosan nem rongálom. A tanév végén visszajuttatom az iskola könyvtárába. Tudomásul veszem iskolánk Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített kártérítési kötelezettséget. 8. A pedagógusok tankönyvellátása A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket. A tanárok munkájához szükséges dokumentumok (a tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok, megoldási kulcsok, atlaszok, tanári kézikönyvek, útmutatók, közoktatási kézikönyvek, pályaválasztási útmutatók, tantervek, elektronikus tananyag stb.) un. összesített nyilvántartásba kerülnek. Összesített nyilvántartásba vétel: Az összesített nyilvántartás vezetésére folyamatosan számozott A/4 nagyságú füzetet használunk. Időleges megőrzésre beszerzett dokumentumok nyilvántartására szolgál. A brosúra nyilvántartó füzet a következő adatokat tartalmazza: - a nyilvántartásba vétel dátuma, - a számla sorszáma, - tételszám: egytől folyamatosan számozva, ”B” betűjellel kiegészítve, - a dokumentum címe, - a dokumentum darabszáma, - értéke. A brosúra nyilvántartásba vett dokumentumokat három évig őrizzük meg. Külön selejtezési jegyzék nem készül róla. Raktározása a szekrényben, a tanulói könyvektől elkülönítve történik.

62

Mellékletek 1 sz. melléklet Adatkezelési szabályzat Általános rendelkezések A Magyar Köztársaság Országgyűlése Magyarország európai uniós jogharmonizációs kötelezettségeinek érdekében megalkotta a 2003. évi XLVIII. törvényt a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvény módosításáról. Adatkezelési szabályzatunk jogszabályi alapja és célja Az intézményünkben folyó adatkezelés és továbbítás rendjét jelen adatkezelési szabályzat határozza meg. a) Adatkezelési szabályzatunk az alábbi jogszabályok alapján készült: - A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII: törvény (adatvédelmi törvény) - A 2003. évi XLVIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvény módosításáról - A közoktatásról szóló 1992. évi LXXIX. Törvény b) Az adatkezelési szabályzat legfontosabb célja Az adatkezelésben érintett személyek egyértelmű és részletes tájékoztatása az adataik kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. Az adatkezelési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése A Mátészalkai Móricz Zsigmond Magyar – Angol Kéttannyelvű Általános Iskola működésére vonatkozó adatkezelési szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el. Jelen adatkezelési szabályzatot a tanulók, szüleik megtekinthetik az iskola könyvtárában, valamint a titkárságon. Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya. Az adatkezelési szabályzat betartása az intézmény igazgatójára, valamennyi közalkalmazottjára és tanulójára nézve kötelező érvényű. Az adatkezelési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Az adatkezelési szabályzatot a jóváhagyást követő dátummal létesített közalkalmazotti jogviszony esetén a közalkalmazott köteles tudomásul venni. Az alkalmazottak nyilvántartott és kezelt adatai: Név, születési hely és idő, állampolgárság Állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám Munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen: - Iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása - Munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, - Alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, - Munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, - Munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, - Szabadság, kiadott szabadság,

63

- Alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, - Az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, - Az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, - A többi adat az érintett hozzájárulásával A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai: A tanuló neve születési helye és ideje, állampolgársága, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma A szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen: - felvétellel kapcsolatos adatok, - a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, - tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, - a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok A tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok A tanuló diákigazolványának sorszáma, azonosító száma A többi adat az érintett hozzájárulásával Az adatok továbbításának rendje A pedagógusok adatainak továbbítása Az intézmény pedagógusainak nyilvántartott adatai továbbíthatók a fenntartónak, a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. A tanulók adatai továbbíthatók: - fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat - tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre, a beilleszkedési zavarra, sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményének - a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének - a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat, - a tanuló iskolai felvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, középiskolai intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett intézményhez és vissza - az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából - a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek gyermek-és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából Az intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság (például ingyenes tankönyvellátás, tanulók 50%-os étkezési kedvezményre) elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. Az adatkezeléssel foglalkozó alkalmazottak körének meghatalmazása Az intézmény adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat karbantartásáért az intézmény igazgatója az egyszemélyi felelős. Jogkörének gyakorlására az ügyek alább

64

szabályozott körében helyetteseit, az egyes pozíciókat betöltő pedagógusokat, a gazdasági felelőst és az iskolatitkárt hatalmazza meg. A nem szabályozott területeken az adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat az intézmény igazgatója személyesen vagy – utasítási jogkörét alkalmazva – saját felelősséggel látja el. Az iskolai Weblap szerkesztésével megbízott személy: Sebestyénné Fülöp Éva - Beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól, diákoktól és szülőktől, akikről a weblapon személyes adatokat tartalmazó információk jelennek meg - Beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól, és diákoktól, akikről kiemelten a személyüket ábrázoló fénykép jelenik meg a honlapon (a csoportképeken szereplő személyektől hozzájárulást kérni nem szükséges) - A fentiekben említett hozzájárulás általában szóbeli, kritikus esetben írásos Az adatkezelés technikai lebonyolítása Az adatkezelés általános módszerei Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet: - Nyomtatott irat - Elektronikus adat - Az iskola weblapján elhelyezett (elektronikus) adat, fénykép Az alkalmazottak személyi iratainak vezetése Személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. A személyi iratok köre az alábbi: - A közalkalmazott személyi anyaga - A közalkalmazott tájékoztatásáról szóló irat - A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok - A közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja: - A közirat vagy a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata - A munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése - Bíróság vagy más hatóság döntése - Jogszabályi rendelkezés A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak: - Az intézmény vezetője és helyettesei - Az intézmény gazdasági felelőse - Az iskolatitkár, mint az adatkezelés végrehajtója - A vonatkozó törvény szerint jogosult személyek (Pl.: ellenőr, stb.) - Saját kérésére az érintett közalkalmazott A személyi iratok védelme A személyi iratok kezelői kizárólag az alábbi személyek lehetnek: - Az intézmény igazgatója - Az intézmény gazdasági felelőse - Az iskolatitkár A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb

65

informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés) kell tennie. A személyi anyag vezetése és tárolása A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a közalkalmazott személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt (páncél) szekrényben őrizzük. A személyi anyag része az 1992. évi XXXIII. Törvény 5. sz. melléklete szerint vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartás. A közalkalmazotti alapnyilvántartás első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel is vezethető. A számítógéppel vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következő esetekben: - A közalkalmazotti jogviszony első alkalommal való létesítésekor - A közalkalmazott áthelyezésekor - A közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor - Ha a közalkalmazott adatai lényeges mértékben megváltoznak A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. A személyi anyag vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az intézmény vezetője felelős. Utasításai és az alkalmazottak munkaköri leírása alapján az anyag karbantartását a gazdasági felelős és az iskolatitkár végzi A tanulók személyi adatainak vezetése A tanulók személyi adatainak védelme A tanulók személyi adatainak kezelői kizárólag az alábbiak lehetnek: - Az intézmény igazgatója - Az igazgatóhelyettesek - Az intézmény gazdasági vezetője - Az iskolatitkár Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozás, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdelében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés) kell tennie. A tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása A tanulói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a tanulók személyi adatainak összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi adatokat osztályonként csoportosítva az alábbi nyilvántartásokban kell őrizni: - Összesített tanulói nyilvántartás - Törzskönyvek - Bizonyítványok - Beírási napló - Osztálynaplók - A diákigazolványok nyilvántartó dokumentuma Az összesített tanulói nyilvántartás

66

Célja az iskolában tanuló diákok legfontosabb adatainak naprakész tárolása, a szükséges adatok biztosítása, igazolások kiállítása tanügy-igazgatási feladatok folyamatos ellátása céljából. Az összesített tanulói nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza: - A tanuló neve osztály - Születési helye és ideje, anyja neve - Állandó lakcíme, tartózkodási helye, telefonszáma - A tanuló általános iskolájának megnevezése A nyilvántartást az igazgató utasításait követve az iskolatitkár vezeti. A tanulói nyilvántartás minden év szeptember 1.-ig első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel vezethető. A tanulói nyilvántartás folyamatosan pontos és teljes vezetéséért az iskolatitkár felelős. Tárolásának módjával biztosítani kell, hogy az adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Az elektronikus formában vezetett tanulói nyilvántartás másodpéldányban történő tárolását biztosítani kell. A tanuló és szülője a tanuló adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni az osztályfőnököt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. Az adatnyilvántartásban érintett alkalmazottak, tanulók és szülők jogai és érvényesítésük rendje Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintett adatainak módosítására Az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétel előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. A közalkalmazott, a tanuló vagy gondviselője tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti személyi adatainak helyesbítését, illetve kijavítását, amelyet az adatkezelő köteles teljesíteni. A közalkalmazott, a tanuló, illetve gondviselője jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen célból és milyen terjedelemben továbbították. A közalkalmazott a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti. Az érintett közalkalmazott, tanuló, illetve gondviselője kérésére az intézmény vezetője tájékoztatást ad az intézmény által kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézmény igazgatója a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül írásban, közérthető formában köteles megadni a tájékoztatást.

67