MÁRTON GÁBOR, KOVÁCS HELGA Miskolci Egyetem, Tüzeléstani és Hőenergia Intézeti Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros

Anyagmérnöki Tudományok, 37. kötet, 1. szám (2012), pp. 285–295.

HÁTRÁNYOS HELYZETŰ KISTELEPÜLÉS LAKOSSÁGÁNAK TÁJÉKOZOTTSÁGA ENERGETIKAI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDÉSEKBEN POPULATION AWARENESS ABOUT ENVIRONMENT PROTECTION AND ENERGY USAGE IN UDERPRIVILIGED SETTLEMENTS MÁRTON GÁBOR, KOVÁCS HELGA Miskolci Egyetem, Tüzeléstani és Hőenergia Intézeti Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros [email protected] Magyarországon az elmúlt évtizedekben erőteljes urbanizációs folyamat figyelhető meg. A lakosság egyre nagyobb része keresi boldogulási lehetőségeit a nagyvárosok határain belül, így teret engedve a kisebb települések elnéptelenedésének és gazdasági problémáinak. A kisebb lélekszámmal rendelkező települések önkormányzatainak anyagi gondjai, lakosságának megélhetési problémái mielőbbi beavatkozást sürgetnek. A napjainkban is folyamatosan mélyülő energiaválság az energiahatékonyság növelésére irányítja a figyelmet mind lakossági- mind önkormányzati szinten. Ennek megoldására jöttek létre azok a településenergetikai modellek, amelyek más országokban már hatékonyan működnek. A településenergetikai modellek kidolgozása nem csak a szakemberek számára kihívás, hanem a későbbi felhasználók számára is. A lakosság környezettudatos életszemléletének kialakulása feltétele egy jól és hatékonyan működő, komplex energetikai rendszer létesítésének. A környezettudatos szemléletformálás első lépése a lakossági ismeretek, vélemények megismerése, és annak felmérése, hogy energetikai szempontból lényeges kérdésekben – pl. szelektív hulladékgyűjtés, energetikailag hasznosítható növényi hulladékok mennyisége – milyen eredményekre számíthatunk. Ennek meghatározására a kiválasztott kistelepülés, Csernely lakosságának körében kérdőíves felmérést végeztünk. Kulcsszavak: településenergetika, szelektív hulladékgyűjtés, biomassza, növényi hulladék égetése. In the recent decades the urbanization is very powerful in Hungary. Most of the people seek their welfare in big cities, therefore small settlements become relatively abandoned, and facing more and more financial problems. The local government of villages with few inhabitants usually has these monetary problems, which calls for urgent action. Nowadays the deepening energy crisis forces the municipality and the people to improve the energy efficiency. Energy models has been created to solve these problems, which proven useful in many other countries. These models are not only a challenge for experts, but also for everyday users. Environment friendly approach is needed from the people in order to establish an effective, complex energy model. The first step to form an environmentally conscious behavior, is to know the inhabitants opinion about essential questions in energy usage, (e.g.: selective waste and combustible domestic waste collection). In order to determine these opinions, we surveyed the inhabitants of a small village called Csernely. Keywords: biomass, combusting floral waste, selective waste collection, energetics.

286

Márton Gábor–Kovács Helga

Bevezetés A vidéki kistelepüléseken élők életkörülményeit az elnéptelenedés és nagyarányú munkanélküliség kilátástalan helyzetbe sodorta. Igaz ez az Észak-magyarországi, ózdi régióban található Csernelyre is. Ahhoz, hogy az ilyen, nehézségekkel küzdő települések fennmaradása biztosítva legyen, a felmerülő problémák megoldási lehetőségeit vizsgálni kell. A Miskolci Egyetem mérnökökből, szociológusokból, antropológusokból, közgazdászokból és jogászokból álló kutatócsoportja egy olyan településenergetikai modell megalkotását tűzte ki célul, amelynek megvalósulásával a község olyan előnyökhöz juthat, ami a térségben energiagazdálkodási szempontból egyedülállóvá teheti [1]. A modell olyan jövőbeli megoldásokat vizsgál, ami – energetikai fejlesztésekkel – a helyi adottságokat kihasználva csökkenti a vezetékes energiafüggőséget (földgázfelhasználást), miközben új munkahelyek létesülhetnek ennek eredményeképpen. E tervek egyike olyan decentralizált fűtőmű (vagy fűtőművek) tervezése, amely a helyben termesztett energianövények felhasználásával üzemelhet, és a termelt hőt távvezetéki hálózaton juttathatja el a fogyasztók felé – olcsóbban, mint a jelenleg használt földgáz. A folyamatosan növekvő megélhetési problémák, és a magas energiaárak miatt egyre nagyobb figyelem irányul az alternatív technológiák irányába a lakosság részéről is. Ilyen megoldásként mutatkozik egy olyan biomassza fűtőmű telepítése, amely által termelt hőenergia távvezeték-rendszeren keresztül juthat el a csatlakozott fogyasztókhoz. A távhőszolgáltatás a fűtési és használati melegvíz-igények kielégítésének környezetkímélő módja. Ez egy komplex rendszer, mely a hőtermelő berendezésből, a szállítórendszerből és felhasználó alrendszerből tevődik össze. A rendszernek műszaki, gazdasági és környezetvédelmi kritériumoknak kell megfelelnie annak érdekében, hogy optimálisan üzemelhessen. Amennyiben ez teljesül, a távhőszolgáltatás az egyedi fűtéssel szemben versenyképesebb [2]. A modell kidolgozásának megalapozásához kérdőíves felmérést végeztünk 2011 nyarán a lakosság körében. A feldolgozott adatok eredményei alapján az elsődleges célunk volt, hogy a település háztartásainak jelenlegi életkörülményeit energetikai szempontból vizsgáljuk, valamint a modell megalkotásával járó változások hatását a lakosság körében megismerjük. Ahhoz, hogy a modellt megfelelően elkészíthessük, statisztikai adatok szükségesek a helyszín kiválasztásához. Hazánk népesség-eloszlására jellemző, hogy a lakosság közel 20%-a fővárosban él, ezt követik a nagyvárosok, és a vidéken élők, mintegy 30%-kal (körülbelül 3 millió ember). Az 1. ábra szemlélteti a lakosság megoszlását a különböző településtípusokban.

Hátrányos helyzetű kistelepülés lakosságának tájékozottsága…

287

1. ábra. Városokban és községekben, valamint Budapesten élők aránya a mindenkori népességhez viszonyítva Magyarországon 2008–2011. között [3] Magyarországon több hasonló kérdőíves felmérés is született, elsősorban kistérségi vagy megyei szinten [4, 5]. Az egyik ilyen csereháti felmérésben megkérdezték a lakosokat a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos ismeretükről. Az eredményt a 2. ábra mutatja be.

2. ábra. A megújuló energiaforrások ismertsége a lakosság körében, % [5] A feldolgozás eredményei alapján megállapították, hogy a megújuló energiaforrások közül a nap-, a víz- és a szélenergia a leginkább ismert, míg a bioetanol a legkevésbé. A biomassza energetikai hasznosításának lehetőségével a megkérdezettek 10-20%-a van tisztában a technológiától függően. Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet Módszertani Központjának NEGAJOULE 2020 projekt keretein belül is készült egy felmérés, amely 2000 háztartás körében zajlott le. A felmérésben hazai lakóépületek energiafelhasználását vizsgálják, és a kapott adatok egy


288

olyan energetikai modell kidolgozását teszik lehetővé, amely növeli az épületek energiahatékonyságát. 1. A kutatási helyszín A kutatási tevékenységet az Észak-magyarországi, Ózd térségében található Csernelyben végeztük. Azért ezt a kistelepülést választottuk, mert hazánkban sok hasonló helyzetű község van, melyek lélekszámban is megegyeznek. Az itt élők száma 800 fő, ami a kidolgozandó modell szempontjából előnyös lehet. A 3. ábra mutatja be hazánk kistelepüléseinek és az ott élőknek a számát.

3. ábra. Magyarországi kistelepülések a lakosság számának függvényében [6] Az ország fűtési energiafelhasználásának jelentős százalékát a lakossági épületek energiaigényei adják. A kisebb településeken található épületek átlagos alapterülete nagyobb, mint a városokban találhatóké (4. ábra). A kistelepülések épületeinek energiaracionalizálása tehát nem csak az ott élők életkörülményeinek javítása szempontjából, hanem az országos energiaigény csökkentése érdekében is fontos.

4. ábra. A lakások átlagos mérete településtípusok szerint [7]


289

A tervezett településenergetikai modell kidolgozásában az épületek energiaszükségletének csökkentése mellett a fűtési rendszer(ek) fejlesztése és a fűtésre használt tüzelőanyagok összetételének felülvizsgálata is fontos szerepet játszik. A Csernely településen található energetikai rendszerek fejlesztéséhez és átalakításához szükséges a jelenlegi állapot megismerése kérdőíves felmérés alapján. 2. A kérdőív elemzésének módszertana A lakossági kérdőíves felmérés célja Csernely település lakosságának szocio-ökonómiai paraméterek mentén való vizsgálata, valamint annak feltérképezése, hogy a lakosság menynyire tájékozott környezetvédelmi kérdésekben, hogyan viszonyulna egy esetleges biomassza alapú fűtési rendszer bevezetéséhez, mit gondol és tud erről, és milyen hajlandóságot mutat ennek tevékeny megvalósításában [8]. A kérdőíves felmérés során a 420 háztartás körülbelül 50%-a – 222 – vállalta az együttműködést. A kérdezés a családok szintjén valósult meg: egy-egy helyszínen egy személy (például a családfő) adhatott választ. Az 50 kérdéséből azokat választottuk ki és dolgoztuk fel, melyek szoros kapcsolatban állnak a környezetvédelemmel és energetikával. A rendelkezésünkre álló, számunkra releváns információkat 6 témakörre osztottuk fel. A számszerű, egyértelmű adatok feldolgozása mellett, az egyénenként eltérő válaszokat kategorizáltuk, s diagramba foglaltuk. 3. Lakossági életkörülmények energetikai vonatkozásai A felmérésben környezetvédelmi és energetikai vonatkozásban közel három tucat kérdést tettünk fel a településen élőknek. Az energetikai szempontból releváns kérdőívrészeket az előzőekben bemutatott módszertannal elemeztük. A házak alapterületére vonatkozó válaszokból megállapítható, hogy a legtöbb ház (133 háztartás) 50–100 m2 alapterületű, amely megfelel a szakirodalomban található országos felmérési adatoknak. A 222 megkérdezett háztartás 30%-ában a kommunális ellátottság kiépítettsége nem megfelelő. Ez azt jelenti, hogy az ilyen, közművesítés nélküli épületekben élő embereknek nem áll rendelkezésükre folyó víz, használati melegvíz (HMV), nem tartoznak a szennyvízelvezető-rendszerhez, és egy részüknek fürdőszobája sincs. Számszerűen, körülbelül 50 ilyen háztartás lehet a településen. Ilyen szempontból a legkisebb problémának Csernelyen a villamosenergia-ellátás mondható, amely a háztartások 2,7%-ban nincs kiépítve. A hiányos közművesítés hátrányosan hathat a tervezett energetikai fejlesztésekre is. 3.1.

Háztartások fűtési igénye

A felmérésben arra vonatkozóan is gyűjtöttünk információt, hogy a háztartások milyen energiahordozóval fedezik a fűtési energiaigényüket. A válaszok száma nem volt maximalizálva, így a háztartások minden felhasznált energiahordozót jelölni tudtak. Az eredményekről ad tájékoztatást az 5. ábra.

290


5. ábra. Fűtési célra leggyakrabban felhasznált energiahordozók a lakosság körében A megkérdezett háztartások 87%-a (193 darab) nyilatkozta, hogy az energiaigényük kielégítésére fa tüzelőanyagot használ. Emellett a földgáz és szén alapú energiaellátás jelent meg a válaszadók nagyobb számánál. A település adottságait figyelembe véve, a lakosságnak erdészeti fakitermelésből származó tűzifa hasznosítására van lehetősége. A szén ilyen kismennyiségű tüzelésének az oka, hogy a közeli bányák megszűnésével az eddiginél jóval messzebbről kell vásárolni, ami a szállítási költségek növekedésével gazdaságtalanabbá tette a beszerzést. A földgázból nyerhető energiát 70 háztartás veszi igénybe, míg PB-gázzal és egyéb megoldásokkal viszonylag kevesen (mindösszesen 12 háztartás) tüzelnek. 3.2.

Hulladék, mint tüzelőanyag

A háztartási hulladékok bizonyos frakciói olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amely közvetlenül, vagy kiegészítő technológia alkalmazása mellett környezetkímélő módon elégethetők. A 6. ábra mutatja be, hogy a válaszadók szerint mennyi települési szilárd hulladék keletkezik egy-egy háztartásban.

6. ábra. Hulladéktárolóba helyezett települési szilárd hulladék mennyisége hetente


291

A diagram alapján megállapítható, hogy a háztartások nagy része 100-200 liter űrtartalomnak megfelelő mennyiségű hulladékot szállíttat el hetente. A válaszadók többsége nem válogatja szét a hulladékot éghető és nem éghető frakciókra, hanem a teljes mennyiséget elszállíttatják. 4. Környezetvédelmi és energetikai ismeretek a lakosság körében A lakosság környezetvédelmi informáltsága fontos szempont a tervezett településenergetikai modell kidolgozásánál. Ismernünk kell, hogy a lakosok milyen mértékben vannak tisztában a témakör tekintetében lényeges információkkal. 4.1. Környezetvédelem A lakosság kérdőívben szereplő válaszai alapján megállapítható, hogy a háztartások 82,8%-a hallott már a környezetvédelemről, mint fogalomról. Azonban a felmérés szempontjából nem csak az lényeges, hogy a háztartások 17,2%-a semmilyen információval sem rendelkezik ebben a témakörben, hanem az is, hogy az „igen” válaszadók közel 7%-ának tájékozottsági szintje rendkívül alacsony, vagy teljesen téves. A tervezett településenergetikai fejlesztés tekintetében mindenképpen pozitív tényezőként értékelhető, hogy a háztartások nagy része tisztában van a környezetvédelem fogalmával. 4.2.

Biomassza, mint energiahordozó

A biomassza mint fogalom, nagy területet ölel fel. A témakör említésekor az emberek elsősorban növényi eredetű fűtőanyagokra gondolnak, azonban azon belül beszélhetünk például erdészeti kitermelésből származó faanyagról (vágási hulladék), az erre a célra termesztett energianövényről, vagy faipari, mezőgazdasági melléktermékekről. Egyre több helyen alkalmaznak ún. biomassza-kazánokat, illetve telepítenek decentralizált biomassza-erőműveket a dráguló, és olykor bizonytalan forrású földgáz kiváltására. Más okok miatt is előnyben részesítik: nagy előnye (jelenlegi álláspontok alapján), hogy széndioxid-semleges, azaz a fejlődése során megkötött CO2-ot bocsátja ki elégetése során, így jobban lehet gazdálkodni a rendelkezésre álló CO2-kvótával. Gyors számítással hamar meghatározható az egységnyi tüzelőanyag elégetésekor a légtérbe lépő szén-dioxid mennyisége. Rendelkezésünkre áll 1 kg bükkfa, amely 44%-a éghető karbon, valamint 1 kg földgáz (ami 1,4 m3) 100% metán-tartalommal. A fa elégetésével 1,63 kg, a földgáz elégetésével 2,75 kg CO2 kerül ki a környezetbe, normál állapothoz tartozó értékek figyelembe vételével és tökéletes égést feltételezve. A válaszok feldolgozása után megállapítottuk, hogy a háztartások 52%-a hallott a biomassza alapú fűtési rendszerről, viszont 48%-uk nem rendelkezik semmilyen információval. A nagyobb hányadba tartozó lakosok ismerete sem minden esetben kielégítő. A lakosság döntő hányada ugyan használja a fát fűtési célokra, ennek ellenére azt láthatjuk, hogy sokan nem tudják beazonosítani biomasszaként ezt az energiahordozót – hiányos, minimális az ismeretük. Születtek olyan válaszok, amikből egyértelműen kiderül, hogy semmiféle információval nem rendelkeznek, s tévesen értelmezik ezt az újkeletű fogalmat. A probléma megoldása lehet a rendszeres és megfelelő színvonalú tájékoztatás.


292

4.3. Szelektív hulladékgyűjtés A szelektív hulladékgyűjtés fogalmát az elmúlt években egyre gyakrabban hallhatjuk és láthatjuk különböző hírforrásokon keresztül, és környezettudatos emberektől. A keletkező hulladékot érdemes szétválogatni olyan frakciók elkülönítése érdekében, melyek újrahasznosíthatók (üveg, műanyag, papír, fémhulladék). A megkérdezett 222 fő 83%-a hallott a szelektív gyűjtésről. Megállapítható, hogy az emberek tisztában vannak a hulladékkezelés fontosságával. Igaz, egyelőre alig két tucat háztartásban válogatják szét a hulladékot, de az ő jó példájukat látva egyre többen cselekedhetnek ekképp, hiszen sokan tudják, miről van szó, és annál is többen jól tájékozottnak tekinthetők – ráadásul a településen rendelkezésre áll egy hulladékgyűjtő sziget. A szelektív hulladékgyűjtés energetikai jelentősége abban nyilvánul meg, hogy a hasznosítható hőmennyiség csökken azoknak az alkotóknak a fűtőértékével, melyeket ily módon válogattak szét (s újrahasználatra vagy újrahasznosításra elszállították). 4.4. Növényi hulladékok A kistelepülési háztartásoknál – főként a nagyobb telkekkel rendelkezőknél – keletkeznek olyan hulladékok, melyek energetikailag hasznosíthatók, ilyenek a lágy- és fás szárú növények. A 7. ábra négy kategóriára osztva mutatja be, hogy mennyi ilyen hulladék keletkezik havonta háztartásonként.

7. ábra. Lágy és fás szárú növényi hulladékok mennyisége A felmérésben rögzített számadatok alapján elmondható, hogy az összes lágyszárú hulladék mennyisége eléri a 70 m3-t, a fás szárúaké mindössze 18 m3 körüli érték. Ez utóbbi – jóval kisebb – mennyisége nem meglepő, ugyanis a fás növényeket (cserjéket, bokrokat, gyümölcsfákat stb.) csak akkor vágják ki, ha azok elhalnak, vagy további (esztétikai) céloknak nem felelnek meg.. Ezek a hulladékok jó fűtőértékkel rendelkezhetnek, megfelelő körülmények biztosítása mellett. Azt, hogy mennyien hasznosítják épületfűtési célra, a 8. ábra mutatja be.


293

8. ábra. Lágy és fás szárú növények fűtésre történő hasznosításának mértéke Az összesített adatok alapján láthatjuk, hogy a legtöbb háztartásban nem mutatkozott igény arra, hogy a lágyszárú növényi hulladékokat eltárolják, és a fűtési szezonban hasznosítsák. Jó példával öt válaszadó szolgál, ahol a teljes mennyiséget begyűjtik és megfelelő technológiai háttérrel (kazánházban) elégetik. Sokan a szabad ég alatti égetéssel válnak meg a feleslegessé vált hulladékaiktól. A bálákba összehordott biomassza égetése – csakúgy, mint a tarlóégetés – környezetterheléssel jár: szállópor, korom és egyéb, veszélyes vegyületek (például policiklikus aromás szénhidrogének) kerülhetnek a légtérbe, vagy a nem szakszerű, megfelelő légfelesleggel való égetés velejárójaként szén-monoxid. A környezetbarát megoldásra törekedve célszerű lenne e mennyiséget szabályozott körülmények között begyűjteni (természetesen ügyelve arra, hogy a folyamat alatt minél kevesebb káros anyagot bocsássanak ki a gépek), előkészíteni és tárolni, majd a fűtési idényben a fűtőműben elégetni – ami rendelkezik a kor követelményeinek megfelelő technológia színvonallal. Azok a lakosok, akik sem kazánházban, sem a szabadban nem égetik el a növényi hulladékaikat, elszállíttatják, komposztálják, vagy állattartással összefüggő tevékenység során való hasznosítják. 5. A lakosság hozzáállása a településen tervezett energetikai fejlesztésekhez A folyamatosan növekvő megélhetési problémák, és a magas energiaárak miatt egyre nagyobb figyelem irányul az alternatív technológiák irányába a lakosság részéről is. Ilyen megoldásként mutatkozik egy olyan biomassza fűtőmű telepítése, amely által termelt hőenergia távvezeték-rendszeren keresztül juthat el a csatlakozott fogyasztókhoz. Az ilyen és ehhez hasonló kistelepülési energiaellátási rendszer tervezésére és kiépítésére már számos, jól működő európai példa van. Az ilyen irányú törekvéseket a településen élők több, mint fele támogatná (214 válaszadó közül 139-en). A támogató hozzáállás mögött – nem titkoltan – reményteli elképzeléseik vannak a válaszadóknak arról, hogy a meg-

294


valósulással egyidőben álláslehetőséget kapjanak. Számuk eléri a száz főt, a válaszadók 45%-át. A már említett, külföldön sikerrel működő gyakorlatokat véve alapul, a lakosok saját földterületen is termelhetnek ilyen energianövényeket, melyet a fűtőmű átvesz. A megkérdezettek közel fele támogatja az elképzelést, és rendelkeznek is erre alkalmas földterülettel. A biomassza alapú fűtési rendszer üzemeltetéséhez olyan – helyben termesztett – növényekre van szükség, melyek gyorsan nőnek, és jó fűtőértékkel rendelkeznek (például energianövények, így fűzfa, akácfa és nyárfa). Összefoglalás A hátrányos helyzetben lévő falvak fejlődéséhez nagymértékben hozzájárulnak olyan operatív programok, melyek EU-s és állami forrásokból valósulnak meg. Ha egy ilyen kutatási projekt segítségével a tervezett településenergetikai rendszer megvalósul, akkor a jövőben Csernely község példaértékkel szolgálhat más hátrányos helyzetű kistelepülések számára. A projekt megvalósításának tudományos megalapozásához megfelelő előkészületekre van szükség: fel kell mérni az adott helység tervezés szempontjából előnyös és hátrányos adottságait és a lehetséges kockázatokat. Ennek okán a cikkünkben – tavaly nyáron a lakosság körében végzett felmérés eredményeire támaszkodva – általános környezetvédelmi és energetikai kérdésekre vonatkozó adatokat dolgoztuk fel, megmutatva a település erősségeit és gyengeségeit. A számszerű kutatási eredmények azt mutatják, hogy a lakosság tájékozottságában és környezettudatosságában (pl.: szelektív hulladékgyűjtés, megújuló energiahordozók hasznosítási lehetőségei) hiányosságok vannak, de megfelelő segítséggel – oktatással, információszolgáltatással – ezek orvosolhatók (például szelektív gyűjtésről összesen 184-en hallottak). A háztartások válaszaiból egyértelművé vált, hogy a térségben élők szeretnének javítani az életminőségükön, elsősorban azok az emberek, akik további életüket is e településen szeretnék élni. A tervezett településenergetikai fejlesztések megvalósulásában partnereknek tekinthetők, hiszen nagy részük (214 válaszadóból 139) támogatja a fűtőmű létrehozását, melyhez a tüzelőanyag egy részét helyben termelhetik meg. Nemcsak az önkormányzat, de a lakosság egy része is (közel 100 fő) rendelkezik olyan földterületekkel, amelyek lehetőséget biztosítanak arra, hogy olyan energianövényeket termesszenek rajtuk, amik egy ilyen fűtőmű alapanyagául szolgálhatnak. A felmérés eredményeiből következtetésként levonhatjuk, hogy a település az elmúlt évtizedekben demográfiai és szociális változásokon ment át, mely gazdaságilag és társadalmilag is negatív hatással volt az ott élők életminőségére. Egy ilyen komplett energetikai modell sikeres megvalósulása olyan előnyökhöz juttathatja e kis lélekszámú községet, ami a térségben egyedülállóvá teheti, s más, hátrányos helyzetben lévőket hasonló cselekvésre ösztönözhet, továbbá az emberek hosszú távú megelégedettségét hozhatja el az életszínvonaluk emelkedése révén.


295

Köszönetnyilvánítás A kutatás a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projekt keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg

Irodalom [1] [2] [3] [4] [5]

[6] [7] [8]

Szemmelveisz Tamásné, Kovács Helga, Koós Tamás: Biomassza szerepe a kistelepülések hőenergia-ellátásában, Anyagmérnöki Tudományok, II. sorozat, 36. kötet (1. füzet) 2011. Zsebik Albin: Vezetékes energiaellátás. Oktatási segédanyag. Budapest, 2004. szeptember Központi Statisztikai Hivatal. www.ksh.hu URD Város- és Vidékfejlesztési Tanácsadó Kft.: Megújuló Energiaágazat Kistérségi szintű feltérképezése a Bodrogköz és Ung-vidéken, Tanulmány, 2010. Pénzes János, Tóth Tamás, Baros Zoltán, Boros Gábor: A Megújuló Energiaforrások Társadalmi Támogatottsága a Cserehát Területén, EUREGA–RES Konferencia, Debrecen, 2005. november 28. Zongor Gábor. Sok kicsi sokra megy, avagy települési önkormányzatok vagy járási tanácsok? Pécs, 2011. Power Point előadás. http://www.negajoule.hu/ Szabó-Tóth Kinga: Csernely esete a biomasszával. Csernely energiagazdálkodási modelljének kidolgozását megalapozó lakossági felmérés eredményeinek bemutatása, Szellem és Tudomány, 2012/1.

MÁRTON GÁBOR, KOVÁCS HELGA Miskolci Egyetem, Tüzeléstani és Hőenergia Intézeti Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros

Recommend Documents