BÁNHIDI OLIVÉR, HUTKAINÉ GÖNDÖR ZSUZSA Miskolci Egyetem, Kémiai Intézet 3515 Miskolc, Egyetemváros

Anyagmérnöki Tudományok, Miskolc, 36/1. kötet. (2011) pp. 3–13

A KÖRNYEZETÁLLAPOT-ÉRTÉKELÉS SZEREPE, JELENTŐSÉGE A KÖRNYEZETPOLITIKÁBAN THE ROLE AND IMPORTANCE OF THE EVALUATION OF THE ENVIRONMENT’ STATUS IN THE ENVIRONMENTAL POLICY BÁNHIDI OLIVÉR, HUTKAINÉ GÖNDÖR ZSUZSA Miskolci Egyetem, Kémiai Intézet 3515 Miskolc, Egyetemváros [email protected] [email protected]

A környezetpolitikai döntések előkészítésében, a környezettel kapcsolatos hoszszú távú tervezésben nagyon fontos szerepe van a környezetállapot-értékelésnek, hiszen az ebben található információk képezik a döntésen szakmai alapjait. A környezetállapot értékelést meg kell előznie a környezetállapot felmérésének, de ezen túlmenően egy olyan szempont-rendszer kialakítása is szükséges, amely lehetővé teszi a környezettel kapcsolatos folyamatok, trendek felismerését, a jelenségek okainak feltárását és a hatékony beavatkozás megtervezését. Kulcsszavak: döntéselőkészítés, szempontrendszer, környezetpolitika The evaluation of the environment’s status has a very important role in the preparation of the decisions on the environmental policy and in the long-term planning, as the decisions must be based upon the information included in that. The evaluation follows the survey of the environment’s status, but it also needs a special set of viewpoints, which makes possible to recognise the processes and trends relating to the environment, to disclose the reasons for the phenomena, and to plan the efficient intervention. Keywords: decision-preparation, set of viewpoints, environmental policy Bevezetés ,,A környezet védelme, a természeti értékek megőrzése napjainkra a társadalmigazdasági élet meghatározó részévé vált. Ennek alapvető oka egyrészt a hosszú távon nem fenntartható gazdálkodás következtében a természeti erőforrások egyre gyorsabb ütemű felhasználása, másrészt a gazdasági tevékenységek hatásaként a környezetbe kibocsátott szennyező anyagok növekvő mennyisége. Ugyanakkor a megfelelő környezeti feltételek nélkülözhetetlenek a jelen és a jövő nemzedékek jólétének, egészséges életének biztosításához. A társadalmigazdasági feladatok végrehajtásával párhuzamosan, azokkal együtt kell a környezetvédelem problémáit megoldani” [I. Nemzeti Környezetvédelmi Program]. A II. Nemzeti Környezetvédelmi Program legfőbb törekvése is a fenntartható


fejlődés megvalósításának környezeti megalapozása, környezeti és természeti értékeinek megőrzése, a környezeti károk megelőzése, valamint a környezeti problémák okainak felszámolása hatékonyabb eszköztár alkalmazásával. [1] Környezetünk állapota folyamatosan változik részben a geomorfológiai és bioszféra-formáló erők hatására, részben az ember társadalmi, gazdasági tevékenységének hatása miatt. Utóbbival együtt jár az erőforrások egyre nagyobb mértékű koncentrálása, továbbá a termelés, fogyasztás, és szolgáltatás területén a végtermékek (hulladék) nagyarányú és folytonos növekedése, ezzel együtt a társadalomban egyre növekszik a megfelelő környezeti minőség iránti igény is. Megoldásra vár az ellentmondás: meg kell teremteni a növekvő civilizációs igények és a csökkenő természeti erőforrások közötti egyensúlyt. Ez a feladat a környezetgazdálkodásra hárul. [2] 1. A Települési Környezetvédelmi Program jelentősége Napjainkban egyre nagyobb az igény a környezet állapotára vonatkozó minőségi mutatók, valamint a környezeti állapotot befolyásoló hatásokra jellemző információk, adatok megismerésére. [3,4] A lakosság növekvő hányada kíváncsi környezete minőségére, és az ezzel kapcsolatos egészségügyi kockázatokra. Az 1995. évi LIII. sz. Környezetvédelmi Törvény kimondja, hogy mindenkinek joga van a környezet állapotának, a környezetszennyezés mértékének, a környezeti tevékenységeknek, valamint a környezet emberi egészségre gyakorolt hatásainak megismerésére. A környezeti kérdésekben kompetens hatóságok éppen ezért kötelesek a környezet állapotát és annak az emberi egészségre gyakorolt hatását figyelemmel kísérni, és igény esetén a rendelkezésére álló környezeti információt rendelkezésre bocsátani. Az 1995. évi LIII. sz. Környezetvédelmi Törvény értelmében a települési önkormányzatoknak Települési Környezetvédelmi Programot (TKP) kell készíteniük. [6] A programban elemzik, értékelik a környezet állapotát saját illetékességi területükön belül, és arról évente legalább egyszer tájékoztatják a lakosságot, fejlesztési feladataik során pedig érvényesítik a környezetvédelem követelményeit, és elősegítik a környezeti állapot javítását. [5] A TKP tartalmi elemeinek, illetve alapelveinek összhangban kell állniuk a Nemzeti Környezetvédelmi Program alapelveivel, ezért a TKP-nak a Kvt. 47. § (1) bekezdése szerint részletesen foglakoznia kell a települési környezet tisztaságának, a csapadékvíz-elvezetésének, a kommunális szennyvíz gyűjtésének, elvezetésének, tisztításának, a kommunális hulladék kezelésének, közszolgáltatásoknak, a zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelemnek, a helyi közlekedésszervezésnek, az ivóvízellátásnak, az energiagazdálkodásnak, egy esetleges rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének az adott településre vonatkozó kérdéseivel.

4


A felsorolt kötelező tartalmi elemek mellett szükséges foglakozni a természeti erőforrások állapotával (víz, talaj), valamint az élővilág és a táj helyzetével is. Elengedhetetlen tartalmi eleme a környezettudatos magatartás és szemlélet állapotának elemzése, valamint a civil szervezetek bevonása ebbe a tevékenységbe. A program kulcsfontosságú része az emberi egészség állapotának környezeti hatásokkal kapcsolatos összefüggéseit vizsgálja. A TKP-t a helyi önkormányzat képviselőtestülete hagyja jóvá, majd gondoskodik a programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, valamint a végrehajtás felülvizsgálatáról. [1] 2. A környezet állapotának felmérése, értékelése A környezeti állapotfelmérés a környezet egészével, mint komplex rendszerrel foglalkozó információszabályozás, szűkebb értelemben a környezeti állapot leírása, a hatótényezők és a hatások elemzése, értékelés nélkül. Ebben a felfogásban alapvető feladata a környezetállapot jellemzéséhez szükséges információs keretek meghatározása. Tágabb értelemben a környezeti politika fejlesztésének eszköze, amellyel hiteles képet alkothatunk céljaink és a környezeti jelenségek kapcsolatairól. A TKP-k alapját a területi környezetállapot értékelés adja, amely számos adatot, jellemzőt, ismeretet igényel az állapot aktuális jellemzésének, értékelésének, minősítésének, és a káros hatások feltárásának érdekében. A környezeti állapot felmérése, értékelése ugyanis nem más, mint a környezet elemeinek (talaj, víz, levegő, élővilág, táj) és egészének jellemzésére szolgáló paraméterek meghatározása és összehasonlítása a kívánatos és/vagy szabványokban rögzített állapot jellemzőkkel.[7] 2.1. A környezeti adatok beszerzése, adatgyűjtés A környezetvédelmi program elkészítését meg kell előznie a térségre vonatkozó környezeti állapot felmérésnek. Az önkormányzatok ennek a feladatnak csak úgy képesek eleget tenni, ha a TKP szerkezetének megfelelő adatbázis áll rendelkezésükre, melynek adatait feldolgozva, elemezve következtetések levonására, feladat meghatározások céljára hasznosíthatják. A környezeti adatok gyűjtése elsőrendű a sikeres környezetvédelmi igazgatás szempontjából, ez biztosítja ugyanis a környezet állapotát védő és javító programok szakmai alátámasztását, és teszi lehetővé, hogy megfelelő döntések születhessenek. A környezeti állapot monitorozására, az igénybevételi és terhelési adatok gyűjtésére, feldolgozására és nyilvántartására a környezetvédelemért felelős miniszter országos mérő-, észlelő- és ellenőrző (monitoring) hálózatot hozott létre, és működteti az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszert. [3, 4] A rendszer segítségével a környezet igénybevétele, terhelése és állapotának vál5


tozása mennyiségileg és minőségileg is jellemezhető, és a nemzetközi tendenciákkal összehasonlítható. Az adatok kiértékelése alapján meghatározható a környezet állapotának változása és a társadalmi-gazdasági változások közötti kapcsolat, valamint az előbbinek a lakosság egészségi állapotára gyakorolt hatása. Az információk elemzésével a környezetet veszélyeztető hatások is idejében felismerhetővé válnak, így a szabályozási feladatok és a hatósági intézkedések időben megtehetők. Alkalmazható a rendszer tervezéséhez is. [5] A környezeti folyamatok és a környezeti állapot vizsgálatánál sarkalatos kérdés az adatok hozzáférhetősége, és az eltérő vizsgálati szinten gyűjtött adatok összevethetősége. Annál nehezebb az összehasonlíthatóságot biztosító adatok beszerzése, minél kisebb területi egységeket vizsgálunk. Külön gonddal jár, ha a környezeti adatokat a területfejlesztés számára fontos igazgatási egységekre, a tervezési statisztikai kistérségekre vonatkozóan kell beszerezni, mivel a közvetlenül beszerezhető környezeti adatok települési szinten eléggé hiányosak. Ha az adatokat a területfejlesztés számára is fontos és lényeges környezeti folyamatok jellemzésére használják fel, be kell határolni azokat a tematikus területeket, amelyekkel valóban szükséges foglalkozni egy, a környezet állapotát bemutató regionális értékelésnek.[8] 2.2 Környezeti elemek Az alábbi tematikus területeket érdemes számba venni: levegőminőség, vízminőség, talajállapot, hulladékgazdálkodás, környezetbiztonság, természetvédelem, zajvédelem. [9] Az első három tematikus terület a főbb környezeti elemek közé tartozik, és a természetvédelem, a biológiai rendszerek (ökoszisztémák), valamint az élettelen természeti és táji értékek vizsgálatával foglalkozik, míg a hulladékgazdálkodás, a környezetbiztonság és a zajvédelem önálló területként szerepel. [10] E tematikus területek és a területfejlesztés kapcsolatát az alábbiak szerint fogalmazhatjuk meg: A levegőminőség vizsgálata és javítása azért fontos, mert a levegő elszennyeződése kivédhetetlen egészségügyi kockázattal jár, amely a társadalom fejlődésének alapfolyamatait gátolhatja. A rendelkezésre álló felszíni és felszínalatti vizek tisztasága, vagy szennyezettsége, valamint a rendelkezésre álló vízmennyiség befolyásolja a gazdaság ágazatainak eredményes működését, a vízhasználat biztonságát, az emberi egészséget és az élővilág egészségi állapotát. A talaj ésszerű és fenntartható használata és megóvása az életminőség javításának egyik feltétele. A jó minőségű talaj a mezőgazdasági termelés alapvető erőforrásaként és az ipari beruházások telephelyeként a gazdaság alapvető működési feltételeihez járul hozzá. A hulladékgazdálkodás a hulladék begyűjtését, tárolását, hasznosítását és ártalmatlanítását végző, a környezetterhelést csökkentő tevékenység. A jól mű6


ködő hulladékgazdálkodási rendszerek hozzájárulnak a lakóterületek, természeti területek és az iparterületek elszennyeződésének és károsodásának megelőzéséhez, másrészt a begyűjtött hulladékfajták, nyersanyagforrásként és energiatermelésre is hasznosíthatók, kiváltva a felhasznált nem megújuló energiaforrások egy részét. A szelektív hulladékgyűjtő rendszerek az ipari termelés számára másodnyersanyagokat biztosítanak, ezáltal csökkentik a felhasznált nyersanyagok és természeti erőforrások kiaknázásának volumenét. A környezetbiztonság fogalma integrálja azokat a valószínűsíthető káreseményeket, és az ezek ellen teendő intézkedéseket, amelyek egyrészt a váratlan és szélsőséges természeti folyamatok következményeként, másrészt az emberi gondatlanság miatt bekövetkező mérgezések, veszélyes anyagokkal okozott haváriák miatt okozhatnak súlyos környezeti krízishelyzeteket. Területfejlesztési vonatkozásban természeti környezet alatt a természeti területek és ökológiai rendszerek összességét értjük, amelyek működésében a természetes folyamatok az uralkodóak, és amelyek fenntartásával, megőrzésével és fejlesztésével a természet- és tájvédelem foglalkozik. A természet- és a tájvédelem nemcsak mint az egyes fejlesztések korlátozó és kötelezően betartandó tényezője, hanem a turisztikai fejlesztések egyik fontos feltételeként, a lakosság életminőségét pozitívan befolyásoló tevékenység, és az ökológiai gazdálkodáshoz szükséges feltételek megteremtője. A zajvédelem a zaj természeténél fogva elsősorban a településfejlesztéssel kapcsolatos környezeti problémákra keres megoldást. A környezetállapot értékeléséhez szükséges környezeti adatok általában e rendszerterv alapján kerülnek begyűjtésre és adatbázisba szervezésre. A környezet állapotának vizsgálatát környezeti elemenként kell elvégezni és értékelni, mert a környezetminőséget az egyes környezeti elemek állapota határozza meg. Mindezen elemek együttes vizsgálata és elemzése teszi lehetővé a környezetminőség javításához szükséges önkormányzati stratégia kialakítását. A nyert információk segítségével kifejleszthető egy olyan összetett környezetminősítő rendszer, mely figyelembe veszi a környezet elemeinek minőségét, térbeli és időbeli változásait. E minősítő rendszer alapját, eszközét adja a környezet állapotának folyamatos javítását szolgáló intézkedéseknek, beavatkozásoknak. 3. A környezetállapot-értékelés szerepe környezetpolitikában A területi környezeti információk hozzáférhetősége alapvető fontosságú a döntés-előkészítésben, a tervezési-értékelési folyamatokban, valamint a nyilvánosság tájékoztatásában. Az adatok feldolgozásával és értékelésével szerzett információk ismeretében lehet intézkedéseket tenni, programokat indítani a környezeti károk és szennyezések felszámolására, a veszélyforrások megszüntetetésére, hatásaik csökkentésére. Ugyanígy a fejlesztési programok és a már korábban 7


megvalósított projektek környezetre gyakorolt káros hatásai is csökkenthetők a tervezési és megvalósítási szakaszba integrálódó környezeti értékeléseknek köszönhetően. [8] A környezetgazdálkodás egyes szakterületein, elsősorban az önkormányzatok feladat- és felelősségi körébe tartozó területeken a környezetállapot értékelése alapján kell meghatározni azokat a lépéseket, stratégiai döntéseket és intézkedéseket, amelyek szükségesek a környezetminőség romlásának megállításához. Amint már fentebb is hangsúlyoztuk, elengedhetetlen az aktuális környezeti állapot felmérése ahhoz, hogy a környezetvédelmi programok szakmai és információs szempontból is megalapozottak legyenek. A környezetállapot felmérése révén kiderül az is, hogy a jövőképben meghatározott célokat milyen tényleges környezeti állapotból kiindulva kell elérni, és segítségével fontossági sorrendet állíthatunk fel a TKP készítése során a környezeti minőségjavító intézkedések között. A környezeti állapot felmérésére legelterjedtebb és egyben legelfogadottabb logikai keret az OECD és az EU által is alkalmazott ún. Hatás (terhelés) → Állapot → Válaszrendszer (1. ábra.) Az ábrán jól láthatók az emberi tevékenység következtében jelentkező terhelések, valamint a környezet állapota és erőforrásai közötti összefüggések és kölcsönhatások. Ezek az állapotjelzők információul szolgálnak a gazdaság szereplői (közigazgatás, háztartások, vállalkozások stb.) számára, ahonnan társadalmi válaszok, visszahatások, akciók indulnak be az emberi tevékenységek okozta terhelések mérséklése, megszüntetése irányába. A környezeti elemek állapotát döntően a termelésből és közlekedésből származó hatások befolyásolják, a lakosság okozta direkt terhelés kisebb mértékű.[1] A cél az, hogy a környezeti politika révén előzzük meg a környezeti károsodás kialakulását, ne utólag kerüljön sor a kárelhárításra. A felmerülő feladatok ellátásához nélkülözhetetlen a környezet minőségét befolyásoló hatások megismerése, a változásokat előidéző okok és azok várható következményeinek feltárása. Ebből következően olyan információk szükségesek, melyek megadják a környezet mindenkori állapotát, feltárják az ok-okozati összefüggéseket, és jelzik a változások várható irányait. Látható, hogy a környezetpolitikai célok és eszközök megfogalmazása, és kidolgozása nem lehetséges az aktuális állapot feltárása, a változások előrejelzése, a környezeti erőforrások értékelése nélkül.

8


1.ábra. OED ajánlás: a környezetállapot felmérésére vonatkozó logikai keret

A környezetpolitikai célok elérésének első lépcsőfoka tehát a környezeti állapotfelmérésen alapuló környezetállapot-értékelés. A környezetállapotértékelés az átfogó környezetgazdálkodás része. Ennek keretében a környezeti rendszerekben (talajban, vízben, levegőben) végbemenő állapotváltozások és az ezeket nagyrészt kiváltó gazdasági, társadalmi folyamatok kölcsönhatásainak elemzése szükséges. A környezetállapot-értékelése alapján a végbemenő folyamatok ismertté és leírhatóvá válnak, így a hatások számíthatóak és prognosztizálhatók lesznek. [2] A Kv. tv. 49. §-ában az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) létrehozása nyomán megfogalmazott célok tulajdonképpen kiterjeszthetők a környezeti állapotfelmérésre is. A módszert azért hozzák létre, mert alkalmas a környezet állapotváltozásának meghatározására, elősegíti a nemzetközi összehasonlíthatóságot, segít a hatások okainak megállapításában, biztosítja a környezetveszélyeztetés felismerését. Segítségével szabályozási feladatokat látnak el, hatósági intézkedéseket alapoz meg, és tervezéskor felhasználható [7].

9


4. Környezeti állapotfelmérés módszerei A környezetállapot felmérésének, értékelésének és minősítésének számos módszere létezik, nézzük ezek közül az alábbi három leggyakrabban használtat [2]: 4.1 Sztohasztikus módszer – Klasszikus megközelítés A környezet elemeinek, a föld, víz, levegő, élővilág valamint a táj és a települések állapotának ismétlődő felmérését (mintavételezését), rögzítését célozza, melyek alapján a változást, két egymást követő állapotminta közötti különbséggel lehet jellemezni. E módszer alapvető hiányossága, hogy a változást előidéző okokat nem tartalmazza, így prognóziskészítésre, okszerű védelem, vagy tervszerű fejlesztés megalapozására nem, vagy csak igen korlátozottan alkalmas. 4.2 Determinisztikus módszer Az előbbiekben említett hiányosság kiküszöbölhető a külső hatások, a károsító anyagok és/vagy hatások (zaj, rezgések, sugárzások) környezetbe kerülésének és ezek következményeinek feltárásával. E komplex vizsgálati módszer nem áll meg a fázishatároknál, a talaj, víz és levegőminőség-védelem választóvonalainál, hanem az egész transzformációs folyamatot (és hatásait) igyekszik nyomon követni az információszerző (mérő-megfigyelő) és elemző tudás meglévő határáig. A módszer azonban így is analitikus, egyszerre csupán egyféle hatás követő jellegű vizsgálatára alkalmas. E hatások elvileg összegezhetőek, de a módszer így sem képes leírni az összes rendszer valóságos állapotváltozásait. 4.3 Holisztikus módszer Az elemzés-értékelés a különféle tevékenységek, beavatkozások, valamint az egyes vagy összes környezeti elemből álló rendszerek kölcsönhatásait vizsgálja a hatásterületen. A prognózis készítését a következményeikben is ismert alternatívák és a megvalósításukhoz tartozó szabályozási, fejlesztési beavatkozások kidolgozását ez a módszer, illetve a hozzá tartozó mérő-megfigyelő, adatgyűjtő, információ-feldolgozó és elemző-értékelő fázisok egységes technológiává szervezése teszi lehetővé. 5. A környezeti állapotfelmérés szerkezete, területei Cikkünk korábbi fejezetében már tettünk említést arról, hogy a környezetállapotértékelésekor nyert adatokat, információkat, a belőlük levonható következtetéseket és az ennek nyomán jelentkező feladatokat a környezetvédelmi jelentésekben foglalják össze és használják fel a készítők. Ennek értelmében a környezeti álla10


potfelmérést és állapotértékelést is ennek a célnak a figyelembevételével célszerű felépíteni, tagolni. Az így felépített szerkezetben a természeti adatokra és a társadalmi-gazdasági háttérre vonatkozó információkat az egyes környezeti elemek (levegő, víz, talaj) állapotával kapcsolatos fejezet követi. Ezek mindegyike tartalmazza az adott környezeti elem állapotának, sajátosságainak, az adott elemre ható erőknek és környezeti terheléseknek a leírását. 5.1 SWOT alkalmazása a környezeti állapot értékeléésében Az állapotfelmérés során elsődleges feladat az adatok, információk minél teljesebb körű összegyűjtése. Az információkat viszont a kiértékelés során már a kedvező és kedvezőtlen voltuk és következményük szerint célszerű elemezni. A meglévő értékeket, erősségeket hasznos ismerni, mivel ezeket meg kell őrizni, és erősíteni kell a jövőben. A problémák ismerete pedig azért szükséges, mert megoldásuk elengedhetetlen a fejlődéshez. Az értékelés döntés előkészítő módszerei közül gyakran az ún. SWOT értékelést alkalmazzák, mely az információkat úgy rendezi, hogy világosak legyenek az erősségek („Strengths”) és a gyengeségek („Weaknesses”), kirajzolódjanak a megoldások és a továbblépés lehetőségei („Opportunities”), valamint kitűnjenek a jelenlegi állapotból eredő kockázatok, és veszélyek („Threats”). 5.2 A környezeti állapotértékelés szempontrendszere A döntések meghozatalát támogató állapotértékelésekhez megfelelő szempontrendszerek, és értékelő módszerek alkalmazása szükséges. Szempontok nélkül ugyanis nem lehet minősíteni, csak leírni az állapotot anélkül, hogy tudnánk, mit is gondoljunk az észlelésekről. Az értékelési szempontok szerinti követelmények alapján valamely környezetállapotot, vagy környezeti folyamatot jónak, vagy rossznak tekinthetünk. Ezek tehát az értékelés vonatkoztatási alapjai. Ebben a minősítési rendszerben az embernek a környezettel kapcsolatos hosszú távú biológiai és gazdasági-társadalmi igényeit tekintjük értékelési kritériumnak. E szempontrendszer érvényesítése több, egymástól viszonylag jól elkülöníthető szempont együttes, optimalizált figyelembevételét teszi szükségessé. Ezek közé tartozik a környezeti elemek és rendszerek sajátos fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságaiból adódó tűrőképessége, természetes megújulásuk, ill. megújíthatóságuk feltételrendszere. Az értékelési szempontokban a környezet állapotára, minőségére vonatkozó követelmények fogalmazódnak meg. A szempontok sokfélék lehetnek, azonban az ökológiai, humánökológiai, gazdasági értékelési szempontok lefedik a környezettel szemben támasztható igények teljes spektrumát. Ahhoz hogy ezek alkalmazhatók legyenek, a környezetállapot-értékelés során meg kell határozni azt a paraméterkészletet, amely segítségével a változás adott szempontok szerint minősíthető. Ezen paraméterek által felvehető értékek11


hez olyan skálát kell rendelni, amellyel az állapot nemcsak leírható, hanem minősíthető is. Olyan gépesíthető algoritmusokra is szükség van, melyekkel egyrészt a minősítés objektívvé, megismételhetővé tehető, és kezelhetővé válnak a csak nagy paraméterkészlettel jellemezhető kölcsönhatások is, lehetővé téve ezáltal számos lehetséges következmény vizsgálatát is [2]. 6. Összefoglalás A fentebb leírtakat röviden összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a döntéselőkészítő környezetértékelési rendszer kialakításának feltétele a célszerinti értékelési szempontok egyértelmű tisztázása, és az ennek megfelelő paraméterkészlet összeállítása, majd az ehhez kapcsolódó (ezt szolgáló) monitoring-hálózat kialakítása. Ennek segítségével a környezet állapotának kedvezőtlen változásait időben lehet jelezni, a szükséges beavatkozások megtervezhetők, várható költségeik pedig számíthatók. Köszönetnyilvánítás A tanulmány/kutató munka a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projekt részeként – az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében – az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Irodalom [1]

[2]

[3]

[4] [5]

[6]

http://halaspgh.extra.hu/hirdetmeny/halaskornyved.pdf: Mezei László, RexTerra Építőipari Kivitelező és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft.,Kiskunhalas város Környezetvédelmi Programja, 208–2013. http://www.kep.taki.iif.hu/file/Bulla_modszertan.doc: dr. Bulla Miklós: Környezetállapot-értékelés Módszertani Fejlesztési Lehetőségek, Környezeti Management munkacsoport http://www.kvvm.gov.hu/cimg/documents/0104_magyar.pdf: Hazánk környezeti állapota, KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM, Budapest, 2005. http://www.kvvm.gov.hu/index.php?pid=9&sid=50: Környezet állapot és hatásvizsgálat, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Dr. Kollányi László: Táji indikátorok alkalmazási lehetőségei a környezetállapot-értékeléséhez, BKAE Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék, Bp., 2004. http://www.tekir.hu/?page_id=15: Települési Környezetvédelmi Információs Rendszer

12

Anyagmérnöki Tudományok, Miskolc, 36/1. kötet. (2011) pp. 3–13 [7] http://www.kep.taki.iif.hu/file/Forjan_koros.doc: Dr. Forján Mihály: Módszertan a Körösök völgye és a Maros hordalékkúp környezeti állapotának értékelésében. [8] http://geogr.elte.hu/TGF/TGF_Doktorik/czira_t.pdf: Czira Tamás: A területfejlesztési tervezést támogató területi környezeti értékelés elméleti kérdései és módszertana Magyarországon. Doktori értekezés tézisei, ELTE, TTK, Földrajz-Meteorológia PhD program, Budapest, 2007 [9] http://www.otk.hu/cd04/1szek/Czira%20Tam%C3%A1s.htm#top: Czira Tamás, VÁTI Kht.: A környezeti állapot és a természeti környezet térségi folyamatainak területfejlesztési szempontú vizsgálata térinformatikai környezetben. [10] http://www.okoret.hu/okoret/okoret.head.page?nodeid=162: Lakott területek komplex környezeti állapotának vizsgálata.

13

BÁNHIDI OLIVÉR, HUTKAINÉ GÖNDÖR ZSUZSA Miskolci Egyetem, Kémiai Intézet 3515 Miskolc, Egyetemváros

Recommend Documents