Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológiai Intézet Szociális munka Tanszék Szociális és ifjúsági munka Miskolc Egyetemváros 3515
Képzészáró portfólió
Név: Medve Ágota Nóra Neptun-kód: XRHA5N Konzultáns: Dr. Szabó-Tóth Kinga Dóra
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ
SZEMÉLYES ADATOK Név Cím Telefon E-mail
Állampolgárság Születési idő
Medve Ágota Nóra 3711 Szirmabesenyő Déryné út 51 +36307273103
[email protected] magyar
Miskolc, 1995.01.09.
ELŐZŐ MUNKAHELYEK/GYAKORLÓHELYEK • Időtartam • Munkáltató neve és címe • Tevékenység típusa, ágazat • Foglalkozás, beosztás • Főbb tevékenységek és feladatkörök
• Időtartam • Munkáltató neve és címe • Tevékenység típusa, ágazat • Foglalkozás, beosztás • Főbb tevékenységek és feladatkörök
• Időtartam • Munkáltató neve és címe • Tevékenység típusa, ágazat • Foglalkozás, beosztás • Főbb tevékenységek és feladatkörök
2013.09.16. – 2013.12. 09 Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény- Módszertani Központ, Avasi Területi Szolgáltatási Központ Családgondozás és gyermekjólét Gyakornok Adminisztratív munka végzése Családlátogatás Esettanulmány készítése Tereptanár klienseivel történő kapcsolattartás
2014.03.10. – 2014.05.12. Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény- Módszertani Központ, Avasi Területi Szolgáltatási Központ Családgondozás és gyermekjólét Gyakornok Adminisztratív munka végzése Családlátogatás Esettanulmány készítése Interjú készítése Tereptanár klienseivel történő kapcsolattartás 2015.01.26. – 2015.05.01. Dialóg a Közösségekért Közhasznú Egyesület Közösségi szociális munka, közösségfejlesztés Gyakornok Adminisztráció Avasi Közösségi Kávézó programjainak szervezése és lebonyolítása Avasi Settlement lakás működtetésében való részvétel Kérdőíves adatfelmérés Lakóközösségekkel történő interjúkészítés Önszerveződő csoportok patronálása Programok népszerűsítése
OKTATÁS ÉS KÉPZÉS • Időtartam • Oktatást/képzést nyújtó szervezet neve és típusa • Érintett főbb tárgyak/készségek • Elnyert képesítés megnevezése • Országos besorolás szerinti szint
2009.Szeptember -2013 május. Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola
• Időtartam • Oktatást/képzést nyújtó szervezet neve és típusa • Érintett főbb tárgyak/készségek
2013.- jelenleg. Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar
• Elnyert képesítés megnevezése • Országos besorolás szerinti szint
Szociális munkás asszisztens felsőoktatási szakképzés
Humán- reáltantárgyak, pszichológiai- és pedagógia szaktárgyak Pedagógia szakképzés
Szociális munka alapjai, területei
EGYÉNI KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK
-
Magánélete ill. munkahelyi pályafutása során megszerzett, de hivatalos oklevéllel vagy diplomával nem feltétlenül igazolt készségek és képességek.
ANYANYELV
Empatikus személyiség Jó kapcsolatteremtő képesség Kiváló kommunikációs készség Közvetlen, dinamikus személyiség
magyar
EGYÉB NYELVISMERET • Olvasási készség • Íráskészség • Beszédkészség
angol ALAP SZINTŰ ALAP SZINTŰ ALAP SZINTŰ
SZOCIÁLIS KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK Másokkal való együttélés és közös munka multikulturális környezetben, kommunikációt igénylő beosztásban, csapatmunkát feltételező helyzetekben (például a kultúra és a sport területén), stb.
Eddigi gyakorlati helyeimen kivétel nélkül: a csapatmunka meghatározó volt kommunikáció elsődleges szerepet kapott
SZERVEZÉSI KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK Személyek, projektek és költségtervek koordinálása és adminisztrálása; munkahelyen, önkéntes munkában (például a kultúra és a sport területén) vagy otthon, stb.
-
Együttműködő, csapatjátékos személyiség Szociális érzékenység Szorgalmas, megbízható, feladatorientált személyiség
TECHNIKAI KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK Számítógép, speciális berendezések, gépek, stb.
Felhasználói szintű számítógépes ismeretek (Word, Excell, Power Point, Internet stb.)
MŰVÉSZI KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK
Általános Iskolai tanulmányaim alatt zongoráztam, balettoztam, furulyáztam, drámáztam
Zene, írás, képzőművészet, stb.
EGYÉB KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEKET
-
A fentiekben nem említett képességek.
Megbízható, toleráns személyiség Szeretek gyerekekkel foglalkozni szabadidőmben
II. A képzés során megszerzett kompetenciák és ezek gyakorlati II. A képzés során megszerzett kompetenciák és ezek gyakorlati hasznosítása
Kompetenciák – elméleti és gyakorlati tudás, attitűdök –, melyeknek meglétét a
Tevékenységek a gyakorlat során
hallgató a tevékenység során bizonyította A féléves szakmai gyakorlat során az Avasi Közösségi
Kávézóba
személyek
betérő
számára
érdeklődő
teljes
körű
információnyújtása a kávézó célja, funkciója és programjait illetően. A kérdőívezés során a
lakosság
informálása
Egyesületről,
céljáról
a és
Jó kommunikációs készség
Dialóg eddigi
tevékenységeiről A féléves szakmai gyakorlat során a Dialóg Egyesület Avasi Settlement lakásában a settlement lakosokkal
szolgáltatást folytatott
igénybevevő
beszélgetés
során,
emellett az Avasi Közösségi Térben a lakossági
ügyfélfogadásra
Empátia
betérő
személyekkel és életkörülményeikkel való megismerkedés során. Váratlan helyzetekre való reagálás a Avasi Közösségi Kávézó és Settlement lakás Problémamegoldó készség működése
során.
Valamint
gyakornoki
tevékenységeim konfliktusok
felmerülő
során elemzése
egyénileg
és
csoportosan. Konfliktusok elemzése. Adminisztratív
részfeladatok
során
(fénymásolás, szkennelés, iratok rendezése)
Ügyviteli készségek fejlődése
Gyakornoki tevékenységeim során számos esettel találkoztam, ahol mérlegelnem kellett mi a helyes és mi a helytelen valamint mi a
Ítélőkészség
jó és a rossz. A
gyakornoki
tevékenységeim
során
különböző esetekben rejtett minőség, nem közvetlenül megfigyelhető tulajdonságok
Szociális észlelés
érzékelése, észlelése, értelmezése. A féléves gyakorlat során a rám bízott feladatokat mindig becsületesen végeztem Feladatok pontos, precíz megoldásának el, közben törekedve a pontosságra és képessége precizitásra. Ügyintézésben való jártasság (helyfoglalás, kérvények).
Ügyviteli
készség Csoportos
60+számítástechnikai
és
csoportos feladatmegoldás
klubfoglalkozás, korrepetálás. Az egyetemi tanulmányaim során javult a figyelmem,
emlékezetem,
pontosságom, Tanulási képesség
valamint megoldási képességem.
önálló
munkavégzés,
III. Záró önértékelés Milyen tudásokkal, képességekkel, készségekkel, attitűdökkel, tapasztalatokkal jött a hallgató a képzésbe (ahogy azt az első terepgyakorlat előtti önértékelésben leírta)? Evangélikus
Kossuth
Lajos
Gimnáziumban tanultam 4 évig pedagógia szakon.
Középiskolában, legjobban a pszichológia irányzat érdekelt. De idővel rájöttem, hogy inkább az emberekkel való kapcsolattartásban szeretnék részt venni. Inkább ilyen területen tudtam magam elképzelni ahol emberekkel foglalkozom. Az évek során körvonalazódott bennem hogy melyik területen pontosan A gyakorlataimon több helyzetben is kipróbálhattam magam és úgy érzem a közösségfejlesztés területén teljesítettem a legjobban. Rengeteg tapasztalatot szereztem a féléves összefüggő gyakorlatom során. Sokat tanultam az emberekkel való kapcsolattartásról, az empátiáról, problémamegoldásról hisz itt sok olyan feladattal találkoztam, amivel régebben se gyakorlatban se elméletben nem. Számos olyan helyzetben volt részem ahol az elméleti tudásomat is fel tudtam használni, és kamatoztatni. Milyen tudásokat, képességeket, készségeket, attitűdöket fejlesztett a hallgató a képzés által kínált tanulási tapasztalatok során? Tudások, képességek, készségek, attitűdök
Tanulási tapasztalatok, melyek során ezeket fejlesztette, elmélyítette
A szociális munka részfeladatainak vállalásához szükséges társadalomismereti, pszichológiai, szociálpolitikai, jogi, igazgatási és pedagógiai felkészültség A szociális ágazatban működő civil, nonprofit és egyházi szektor szervezeteinek, működésének és jellemzőinek ismerete A különböző társadalmi csoportok (pl. vallási, etnikai) kultúrájához kapcsolódó ismeretek
Az intézmény működéséhez szükséges törvényekkel, jogszabályokkal ismerkedtem a gyakorlat során Kapcsolattartásban voltunk az Avasi Családsegítővel, a Máltai Szeretetszolgálattal és a tanodákkal is. Így betekintést nyerhettem az ő feladatkörükbe is. Az gyakorlatom során nagyon sok a roma származású gyermekkel, felnőttel találkoztam. Megismerhettem őket, kicsit némelyikük közelebb engedett magához.
Tájékozottság az alapvető emberi
Kérdőívezés közben gyakran kibuktak más
szükségletek, a szociális problémák és az
problémák is, nem csak a kérdőívekben
ezekkel összefüggő társadalmi jelenségek
felsorolt problémákról esett szó.
területén A kérdőívezéseken rengeteg olyan emberrel A szolgáltatást igénybe vevők problémái iránti érzékenység, a szocializációs, életvezetési és mentálhigiénés nehézséggel küzdők támogatása
találkoztunk, akinek sok problémája volt és egy-egy kérdés után megnyílt és teljesen elkanyarodtunk a kérdőíves kérdésektől és a magánéleti gondok átbeszélése volt a fő irányzat. Én úgy éreztem helyén tudtam kezelni ezeket a helyzeteket A gyakorlat során sokszor láttam el
Tájékozottság a szociális munka adminisztrációjában
adminisztratív feladatokat. Gépeltem interjúkat, rögzítettem kérdőíveket, projektzárásban való könyvelésből is kivettem a részem.
Felkészültség olyan információk gyűjtésében és adminisztratív úton történő
Az első féléves gyakorlaton volt alkalmam
feldolgozásában, amelyek a szociális
elsajátítani a szociális munka
alapszolgáltatásban, a szakellátásban, és más,
adminisztrációját. Iratok rendezése számlák
hivatali szociális adminisztrációban
kezelése, adatok felvétele.
részfeladatként jelen vannak Jártasság a korszerű informatikai
Felhasználói szinten kezelem az Office
technikákban
programokat.
Felkészültség a szociális munka
Könnyen teremtek kapcsolatokat, jó
alapkészségeinek alkalmazásában
kommunikációs készséggel rendelkezem, de
(önismeret, kapcsolatteremtés,
még van mit fejlődnöm, empatikus, megértő,
kommunikáció, empátia)
toleráns ember vagyok.
Felkészültség a személyközi viszonyokban általánosan elfogadott normák, szabályok valamint a Szociális munka Etikai kódexében megfogalmazottak alkalmazására
Etika Kódexet úgy gondolom, betartom, ha valaki megoszt velem valamit, akkor azt tiszteletben tartom és diszkréten kezelem.
Alkalmasság a szociális szolgáltatásokat
Az Avasi Családsegítőben töltöttem kettő
nyújtó illetve azokkal kapcsolatban álló
féléves gyakorlatomat is. Itt több ilyen
intézményekben a szociális munka
feladattal is találkoztam és megoldottam
részfeladatainak ellátására
önállóan.
Alkalmasság a szociális területeken megjelenő adminisztratív feladatok végzésére
Mind a három gyakorlatom során találkoztam ilyen feladatokkal. Úgy gondolom meg tudom őket az elvárásnak megfelelően oldani. Az összefüggő gyakorlatom során többször is
Alkalmasság a fejlesztésekben, innovációban
kipróbálhattam magam ilyen
folytatott adminisztratív tevékenységekre
tevékenységekben így helyt tudok állni ezen a területen is.
Alkalmasság intézményi, valamint egyéni, családi, csoportos és közösségi munkában szervezési, megvalósítási részfeladatok ellátására
Az összefüggő gyakorlatom során számos ilyen feladattal találkoztam. Azt gondolom, hogy elég gyakorlati tudást szereztem, hogy akár egyedül is megoldjak ilyen jellegű feladatokat.
Összefoglalás: Milyen területeken fejlődött elsősorban a hallgató a képzés során? Mennyiben tartja önmagát alkalmasnak arra, hogy szociális intézményben dolgozzon? A gyakorlat során – úgy gondolom - fejleszteni tudtam a problémamegoldó készségemet, illetve a kreativitásomat is. Sokszor vontak be olyan feladatokba, amivel azelőtt sosem találkoztam klubok megszervezése vezetése hirdetése, mint plakátokkal, mint szóban tájékoztatásszerűen. Az első éves gyakorlat alatt leginkább adminisztratív munkák végzése volt a feladatunk. Így úgy érzem abban is helyt tudnék állni. Gyakorlataimon elsajátított tapasztalatok miatt alkalmasnak érzem magam, hogy szociális intézményben dolgozzak.
IV. Milyen területen szeretne a hallgató a képzés befejezése után dolgozni, és miért? Az 560 órás szakmai gyakorlatomat a Dialóg a Közösségekért Közhasznú Egyesületnél
töltöttem,
ahol
megismerkedtem
a
közösségi
szociális
munka,
közösségfejlesztési tevékenységgel. A jövőben el tudnám magam képzelni, mint közösségfejlesztő szakember és szívesen dolgoznék ebben a szakmában. Ezért szeretném ismertetni a tevékenység jellegét, az Egyesületet és tevékenységét valamint a gyakorlat során szerzett tapasztalatokat. Közösségfejlesztés, közösségi szociális munka A közösségfejlesztés célja Nyugaton és Magyarországon egyaránt a társadalmi kirekesztettség elleni harc, a demokratikus részvétel és önszerveződés fokozása. A közösségfejlesztés szakmai profilja közösségfejlesztés (community development), vagy közösségszervezés (community organisation) felfogásunkban elsősorban települések, térségek, szomszédságok közösségi kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztését jelenti. Kulcsszerepe van a polgároknak, közösségeiknek és azok hálózatainak, valamint a helyi szükségletek mértékében a közösségfejlesztőknek is.1 Definíciók:
„olyan
társadalomfejlesztési
gyakorlat,
mely
a
legkülönbözőbb
társadalmi
problémákra, lehetőségekre az emberek szűkebb-tágabb csoportjainak közös fellépésében, közösségi problémamegoldások kiérlelésében hisz, ezeket a folyamatokat támogatja” Kátai Gábor: Gondolatok az ifjúságpolitikáról és eszközeiről, 146. oldal
A közösségfejlesztés a közösséget összekovácsoló,összefogó rendszer. Amely lépésről lépésre építi fel a közösséget.
1
http://www.kozossegfejlesztes.hu/_Kozossegi_Adattar/DOKUMENT.Nsf/329cd37724344b0
6c12568a9006c35fd/60b6b371bc651fd1c12568900073ac98?OpenDocument#legr%C3%B6vi debben
„Társadalmi igazságosság – az emberek képessé tétele arra, hogy érvényt szerezzenek emberi jogaiknak, kielégítsék szükségleteiket és nagyobb beleszólásuk legyen az életüket befolyásoló döntéshozatali folyamatokba. Részvétel – az emberek demokratikus bevonásának elősegítése az életüket befolyásoló kérdések megoldásába a teljes állampolgáriság, az autonómia és a közösen gyakorolt hatalom, valamint a készségek, tudás és tapasztalat alapján. Egyenlőség – az olyan egyéni megnyilvánulások, illetve intézményi és társadalmi gyakorlatok megkérdőjeleződése, melyek diszkriminálják és marginalizálják az embereket. Tanulás – az olyan készségek, tudás és szakértelem elismerése, mellyel az emberek hozzájárulnak
a
társadalmi,
gazdasági,
politikai
és
környezetvédelmi
problémák
megoldásához, illetve melyeket a folyamat során sajátítanak el. Együttműködés – közös munka a megfelelő tevékenységek meghatározásában és végrehajtásában, a különböző kultúrák és hozzájárulások kölcsönös tisztelete alapján. Paul Henderson: A közösségfejlesztés alapelvei és gyakorlata
Alapelvei: A szeméyliségekből alakult közösség sajátmaga is képes fejlődni. Nem generálható külső segítséggel csak inspirálható fejlődése.
A közösségfejlesztés lépései kétirányúak. Első lépésben a csoport közösség tagjainak fejlesztésére, második lépésben a közösség saját maga fejlődése. Közösségfejlesztésnek mondunk minden olyan szándékos tettet amit a közösség embere vagy kialakuló közösségek tagjai lépnek meg a közösség megalakulása újítása érdekében.
http://www.tamop544c.pli.sze.hu/attachments/article/49/v._kozossegfejleszto_folyamato k_szervezese.pdf
Settlement mozgalom
A
settlement
mozgalom
1877-ben
indult
el
Londonban
szociológusok
kezdeményezésére, súlyos társadalomkritikai tartalommal és szociális problémákkal küzdők iránti morális elkötelezettséggel. A londoni szegénynegyedek életét feltérképező kutatás eredményeként Samuel Barnett anglikán lelkész és a melléálló fiatal szociológusok hirdettek egy új elvet mely szerint, ha a szegények életén, sorsán kívánunk változtatni akkor valóban ott, kell élni ahol ők, velük együtt közösen kell kitalálni a szegénységből kivezető utat. Kivezető útnak a tudást tekintették. A settlement egy központi épület volt, ami helyet biztosított azoknak a találkozóknak, amelyeket fontosnak tartottak. A settlement munkatársaira ma joggal tekinthetünk úgy, mint a szociális munka elődjeire. Az itt létrejövő megközelítés módok alapul szolgáltak a csoportmunka és közösségi munka létrejöttében.2
A második félév során az összefüggő szakmai gyakorlatomat 560 órában a Dialóg a Közösségekért Közhasznú Egyesületnél töltöttem. Dialóg a Közösségekért Közhasznú Egyesület A Dialóg a Közösségekért Közhasznú Egyesület 2002 júniusában jött létre. A Királdon zajló közösségfejlesztési terepmunka motiválta a szervezetet, melyet baráti kör alakított ki. Az egyesület létrejöttének fő szempontja, hogy együtt dolgozzunk a közösségiközösségfejlesztői területen Borsod-Abaúj-Zemplénben, egy csapatot felépítve, együtt próbáljunk javítani a települések, kistérségek életének közösségi kapcsolatain. Az egyesület tagjai különböző területekről érkeztek és így több nézőpontból is meg tudják vizsgálni a problémákat, javaslatokat. Dialóg a Közösségekért Közhasznú Egyesület alapszabálya az alábbi pontokat tartalmazza: Az egyesület célja, az észak-magyarországi, és a környékbeli magyarok által lakott
területek
fejlesztése
a
társadalom
fejlődése
erősebbé.
A
helyi
közösség
érdekérvényesítő képességének, embereknek az erősítése, az életminőség javítása. Az Egyesület feladatai közé tartozik az, hogy felméréseket végezzen a közösségekben, cselekvéseket indítson a helyi lakosságnak. Humán erőforrás fejlesztésének, ezzel egyhuzamban olyan képzéseket szervez, és támogat, amelyek segítik a helyi mozgalmi programok beindítását. Helyi, társadalmi, és az azt mozgató erők, kapcsolatrendszerek
2
http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:soyAjjCzZioJ:users.atw.hu/deszocpol/kozmaszocmunk
agyermekvedelem/hegyesigaboreskozmajudit2.doc+&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu
kutatása, az eredmények publikálását (audiovizuális és nyomtatott formában). Programjai között szerepel:
rendezvények konferenciák szervezése
bemutatni a közösségfejlesztés módszereinek lehetősége
partnerség építése, külföldi kapcsolatok kialakítására
feladatok megvalósításához szükséges források megteremtése,
információs hálózat kialakításában közreműködik az elindult fejlesztések bemutatása céljából.3
Az Egyesület az alábbi három közösségi teret hozta létre az Avason, különböző projektek és a helyi önkormányzat segítségével. Avasi Közösségi Tér Miskolcon 2014 májusában jött létre az Avasi Közösségi Tér a Szentgyörgy út 42-44 szám alatt. A közösségi tér az Avas városrészben élő lakosok számára nyújt különböző programokat a szabadidő hasznos eltöltése végett, mindemellett helyet biztosít a lakossági önszerveződő csoportok működéséhez. Az Avasi Közösségi térben futó programok a közösségfejlesztésre törekednek, hogy az avasi lakosok a szabad idejüket hasznosan töltsék el.4 Avasi Közösségi Kávézó A Dialóg Egyesület majdnem 5 éves munkájának köszönhetően a lakossági kérdőívezés interjúzás valamint a közösségi beszélgetés általi véleménynyilvánítás alapján jött létre 2014 októberében. Az avas újabb közösségi tere az Avasi Közösségi Kávézó. A kávézó funkciója hogy pótolja azt a hiányt, hogy az avasi lakótelepen nem épült művelődési ház mozi valamint kultúrközpont. Az Avasi Közösségi Kávézó teret és lehetőséget biztosít az avasiak ötleteinek megvalósításához, valamint a különböző önszerveződő csoportok összejöveteléhez.5 Avasi Settlement Lakás
3
http://www.dialogegyesulet.hu/index.php/egyesuletunk/tortenetunk
4
http://avasikozossegek.hu/index.php/avasi-koezoessegi-ter/az-avasi-koezoessegi-ter-bemutatasa
5
http://avasikozossegek.hu/index.php/akk/az-avasi-koezoessegi-kavezo-bemutatasa
Az Avas városrész második ütemében, a Szilvás utca 19 szám alatt egy négyemeletes lépcsőház földszintjén helyezkedik el az Avasi Settlement lakás, amelynek megálmodói és létrehozói a Dialóg Egyesület valamint a helyi lakosok. Ez az új típusú, közösségi funkciókkal rendelkező lakás kínálja a lakótelep lakóinak találkozás lehetőségét, helyet ad kisebb közösségek rendszeres programjainak valamint elősegíti az információhoz való folyamatos hozzáférést. A Settlementben zajló közösségfejlesztő tevékenységek az alábbiak:
helyi lakosság aktivizálása
lakosság életminőségének javítása, képessé tétele
információnyújtás
emberek és csoportok között létrejövő kommunikáció elősegítése
oktatás, képzés szakemberek bevonásával
mindenki számára elérhető, nyitott közösségi ház funkciójának betöltése
Az Avasi Settlement Lakás a Megújulás- Jelenlét program akció területére fókuszál, tehát a szomszédos lépcsőházak lakóira. A helyiek számára az alábbi szolgáltatások elérhetőek:
6
életvezetési tanácsadás
munkaerő piaci re integráció segítése
kortárssegítés6
http://avasikozossegek.hu/index.php/koezoessegi-lakas/az-avasi-settlement-lakas-bemutatasa
A gyakorlataim során több olyan jellegű feladattal is találkoztam, amivel még előtte nem. Az első két félévemben az Avasi Családsegítő központban voltam minden hétfőn. Ezen a helyen túlnyomó részt csak adminisztrációs feladatokat oldottam meg. Párszor voltunk kint terepen ahol olyan dolgokkal szembesültem, ami számomra nagyon meglepő volt, az hogy ilyen körülmények között élnek emberek. Ugyanezen a gyakorlaton részt vettem segítőbeszélgetésen, amit itt tapasztaltam, hogy nem zárkózottak ezek az emberek nem zavarta őket hogy ott ülök ugyan úgy elmondták a problémáikat attól függetlenül hogy életükben először láttak Az összefüggő szakmai gyakorlatomat a Dialóg közösségekért Közhasznú Egyesületnél töltöttem. Számos érdekes feladatot kaptam. Ilyen volt, például amikor a közösségi rendőrrel kellett interjút készítenem, örültem neki hogy ilyenbe is ki próbálhatom magam és egy kihívásnak éltem meg, hogy olyan feladatot bíznak rám, aminek van tétje is. Ezt az
interjút begépeltem átszerkesztettem és megjelenik majd az Avasi Panellevélben. Több interjút is végighallgattam hetekig volt ez a feladatom, hogy vigyem fel a gépbe az elkészített interjúkat,hogy később majd ezek is megjelenjenek a panellevélben. Rengeteget segítettünk az Avasi Közösségi Kávézó programjainak szervezésében és lebonyolításában. A gyakorlat végére egy klub vezetését teljesen ránk bízták mi vezettük le az egészet és a klub tagjai teljesen hozzánk nőttek és már nem csak a számítástechnikával kapcsolatos információkról hanem minden hétköznapi eseményről tudtunk beszélni. A Settlement lakás minden programjának szervezésében részt vettem, akár a hirdetésében akár a kivitelezésében. Legtöbb időmet itt töltöttem. Itt volt közösségi főzés, amiben mi a gyakornokok is kivettük a részünket.1 hónap után körülbelül kialakult a lakókkal is egy viszony először csak köszönő majd minket is úgy kezeltek mintha ott dolgoztunk volna. Fordultak hozzám problémával is de én ezt továbbítottam a Settlement lakás dolgozóinak. A jó kapcsolat kialakulása nyilván annak köszönhető, hogy rendszeresen jártam programokra és ott találkoztam velük és nem csak akkor, amikor a lépcsőházban elmentek mellettem. A Dialóg Egyesület dolgozóival is jó kapcsolatot ápoltam, mivel minden stábon részt vettem hiába a területem leginkább a settlement ház volt ahol tudtam be segítettem. Legszorosabb kapcsolatom talán a settlement lakás dolgozóival alakult ki, velük volt a legközvetlenebb. Többször is az Avasi közösségi térben kellett ügyelnem ahol egy irodába ültem, és akik bejöttek a térbe nekik adtam tájékoztatást, kit, mit hol találnak, vagy ha tudtam én is segítettem. A tér dolgozói is sokszor kértek tőlem segítséget különböző feladatokban, amire nekik már nem volt kapacitásuk. Összességében nagyon jól éreztem magam a gyakorlaton rengeteg tapasztalatot és tudást gyűjtöttem.
VI. Mellékletek Mellékletek:
1. melléklet: William Golding: A legyek ura 2. melléklet: interjú egy klienssel 3. melléklet: repülés elmélete
William Golding: A legyek ura
„Egy csapatnyi angol kamasz, akiknek repülőgépe lezuhan egy lakatlan szigetre, nekilát, hogy Robinsonként megpróbálja újrateremteni a civilizációt. A fiúk testületeket választanak, törvényeket hoznak, igyekeznek ésszerűen berendezni életüket, ahogyan a brit gyarmatosító szellemet dicsőítő kalandregényekben szokás. A Legyek Urának azonban más a kifejlete: ezek az alig tizenéves gyerekek fokozatosan elvadulnak, lehámlik róluk a civilizációs máz, és immár nem komiszak, hanem gonoszak, ölni is képesek, és félelmükben csinálnak maguknak istent, aki megfelel démonikus mivoltuknak: a Legyek Urát. Azt teszik, önmaguktól, saját bensőjüktől vezérelve, amit ez a század tett a legszörnyűségesebb időszakaiban. A csoport
Az egyének között kommunikáció zajlik. A csoportok célja, hogy a tagjai számára normarendszert, tapasztalatrendszert és tevékenységi rendszert közvetít. A csoporttagok egymás kapcsolatát a kölcsönös függés, véleménycsere jellemzi, valamint elmondható, hogy a tagok hatással vannak egymásra. Bruce W. Tuckman szerint a csoportok négy fejlődési szakaszon mennek keresztül. Minden szakasznak van egy központi kérdése. A csoporttagok még nem ismerik egymást, általában még nem egyértelmű, hogy miért jött létre a csoport, vagyis, hogy mi a célja. Kialakulatlanok a szerepek, és a szabályok a csoporton belül, valamint még azt sem tudni, hogy kié a „vezető” szerep. Erre a szakaszra főleg a bizonytalanság jellemző. A csoporttagok bizonytalanok a csoportban elfoglalt helyükkel kapcsolatban. A fő, tisztázásra váró kérdések a „Ki vagyok én?”, „kik a többiek?” és „Mi ennek a csoportnak a célja?”
A szigetre került gyermekek 6-12 éves korúak. A kisebbek még azt sem értik pontosan, hogy mi is történt velük, míg a nagyobb gyermekeknek ugyan vannak naív elképzeléseik a történtekről, mégis elmondható, hogy senki sem tudja egyből, hogy mit is kéne csinálniuk, ebben az új helyzetben. Ralph az, aki a kagyló segítségével, mely mint szimbólum kíséri végig a történetet, összehívja a gyerekeket, és amolyan alakuló gyűlést szervez. Ebben segítségére van Röfi, aki egy meglehetősen hátrányos helyzetű gyermek, hiszen a fizikai adottságai,
melyek
fontossága
adott
körülmények
között
nem
elhanyagolható,
megakadályozzák abban, hogy a csoport vezetőjévé váljon. Röfi gondolkodása messze fejlettebb, mint a többieké, és ugyan a feladatok gyakorlati megvalósításában nem vállal szerepet, mégis ő az, aki a háttérből segíti a jó kiállású, jó kommunikációs készséggel megáldott Ralph-ot. Jack, a kórus vezetője, szintén jó képességű fiú, aki eleinte konstruktív ötletekkel támogatja a csoportot, és aki Ralph mellett szintén vezető szerepre pályázik. Tehát, Jack és Ralph azok, akiknek van esélyük a csoport vezetőjévé válni, mert mind a fizikai, mind a szellemi adottságaik megvannak a szerep betöltéséhez. Röfi egyrészt, mint „ész” van jelen, akit azonban a gyermekek nem tudnak értékelni, mert leragadnak a Röfi fizikai adottságai miatti ellenszenvnél. Ő lesz az a személy, aki mint szerencsétlen, sajnálnivaló figura él a csoport szemében, és az állandó csúfolódások céltáblájává válik. Ennek a szakasznak a legfőbb jellemzője a konfliktusok kialakulása. A tagok keresik a helyüket a csoportban, versengés alakul ki a különböző szerepekért, valamint mindenki igyekszik elkerülni azokat a szerepeket, melyeket mások rájuk próbálnak erőltetni. A viták során megtörténik a csoport feladatának, céljának meghatározása, kialakul a csoport szerkezete és a belső hierarchiája. Ezen szakasz végére a csoport formális és informális vezetői kiválasztódnak, és kialakulnak a szerepek a csoportban. Fő kérdés a: „Hol van a helyem a csoportban?”. A szigeten kialakulnak a főbb szerepek. A vezető szerepért versengő Ralph és Jack közül Ralph kerül ki nyertesen, azonban ez szinte véletlen, mert a vezérválasztást főként az érzelmek befolyásolják nincs köze a realitáshoz. Jack eleinte elégedetlen a helyzettel, de Ralph mintegy megérezve ezt egy amolyan másod-vezető szerepet kínál fel neki, vagyis azt, hogy legyen a kórus vezetője, azon kórusé, amelyet a gyerekek vadászoknak neveznek el. Jack-et látszólag kielégíti az új szerep, vezetőnek érezheti magát, ha nem is az egész csoport vezetőjének, de legalább a legfontosabb alcsoporténak, akik az élelem, azaz a hús beszerzésével foglalkoznak. Látszólag a vezető szerepért folytatott konfliktus megoldódik, viszont annál nagyobb szakadék alakul ki Jack és Röfi között, akik sehogy sem tudják elviselni egymást. Jack túlságosan kukacoskodónak, okoskodónak véli Röfit, és ezt folyamatosan a tudtára is adja, minden gyűlésen lehurrogja és kigúnyolja, aminek eszközéül Röfi kövérségét, szemüvegét és tunyaságát használja. Röfi pedig nem tudja elviselni a fiú rosszindulatát, akarnokságát. A két vezér látszólag jól kijön egymással, egyes pillanatokban cinkostársaknak tekintik egymást, azonban a feszültség, melyet főleg Ralph igyekszik
eloszlatni mindig, megmarad közöttük. A többi gyermek csoportbeli szerepe pedig általában attól függ, hogy melyik vezetőhöz tartoznak. A Jack-hez kötődő fiúk általában vadabbak, mozgékonyabbak, agresszívebbek, míg a Ralph mellett állók inkább ötletességükkel, emberségességükkel tűnnek ki. Azonban Jack-en kívül minden fiúra elmondható, hogy időnként úrrá lesz rajtuk a félelem, kétségbeesés illetve a kétkedés a cselekedeteik helyességében.
Ennek a szakasznak a legfőbb jellemzője a konfliktusok kialakulása. A tagok keresik a helyüket a csoportban, versengés alakul ki a különböző szerepekért, valamint mindenki igyekszik elkerülni azokat a szerepeket, melyeket mások rájuk próbálnak erőltetni. A viták során megtörténik a csoport feladatának, céljának meghatározása, kialakul a csoport szerkezete és a belső hierarchiája. Ezen szakasz végére a csoport formális és informális vezetői kiválasztódnak, és kialakulnak a szerepek a csoportban. Fő kérdés a: „Hol van a helyem a csoportban?”. A szigeten kialakulnak a főbb szerepek. A vezető szerepért versengő Ralph és Jack közül Ralph kerül ki nyertesen, azonban ez szinte véletlen, mert a vezérválasztást főként az érzelmek befolyásolják nincs köze a realitáshoz. Jack eleinte elégedetlen a helyzettel, de Ralph mintegy megérezve ezt egy amolyan másod-vezető szerepet kínál fel neki, vagyis azt, hogy legyen a kórus vezetője, azon kórusé, amelyet a gyerekek vadászoknak neveznek el. Jack-et látszólag kielégíti az új szerep, vezetőnek érezheti magát, ha nem is az egész csoport vezetőjének, de legalább a legfontosabb alcsoporténak, akik az élelem, azaz a hús beszerzésével foglalkoznak. Látszólag a vezető szerepért folytatott konfliktus megoldódik, viszont annál nagyobb szakadék alakul ki Jack és Röfi között, akik sehogy sem tudják elviselni egymást. Jack túlságosan kukacoskodónak, okoskodónak véli Röfit, és ezt folyamatosan a tudtára is adja, minden gyűlésen lehurrogja és kigúnyolja, aminek eszközéül Röfi kövérségét, szemüvegét és tunyaságát használja. Röfi pedig nem tudja elviselni a fiú rosszindulatát, akarnokságát. A két vezér látszólag jól kijön egymással, egyes pillanatokban cinkostársaknak tekintik egymást, azonban a feszültség, melyet főleg Ralph igyekszik eloszlatni mindig, megmarad közöttük. A többi gyermek csoportbeli szerepe pedig általában attól függ, hogy melyik vezetőhöz tartoznak. A Jack-hez kötődő fiúk általában vadabbak, mozgékonyabbak, agresszívebbek, míg a Ralph mellett állók inkább ötletességükkel,
emberségességükkel tűnnek ki. Azonban Jack-en kívül minden fiúra elmondható, hogy időnként úrrá lesz rajtuk a félelem, kétségbeesés illetve a kétkedés a cselekedeteik helyességében. Kialakul egy közös norma-, és értékrendszer, a személyközi kapcsolatok is szorosabbá válnak, és megjelenik az összetartozás érzése. Nő az egyes csoporttagok közötti összhang, egymás iránti megbecsülés tisztelet. Ennek a szakasznak a központi kérdése a „Hogyan működjünk?”. Az előző szakasznál már említettem, hogy a szigeten a vezetőválasztás után úgy tűnik, hogy nagyjából kialakul egy csoport, amelyről azonban később kiderül, hogy nem az elhatározott formában működik. Azonban már jól látszanak a személyközi kapcsolatok, például Röfi és Ralph barátsága, ahol ugyan Ralph nem mutatja ki, hogy mennyire hallgat Röfire, mégis jól látszik, hogy a fiú szinte minden gyakorlatias ötletét felhasználja, és követi a tanácsait. Szintén említettem, hogy a két vezető fiú is cinkostársai egymásnak, ez azonban egy nagyon labilis kapcsolat, végig érezhető, hogy előbb-utóbb vége lesz ennek a barátságnak.
Miután kialakul a csoportstruktúra, a csoportban úgynevezett kommunikációs csatornák létesülnek. Az információ minden csoportban egyenlőtlenül oszlik el, és jellemző, hogy a személy annál pozitívabban érez csoportja iránt, minél inkább hozzáférhet az információhoz. Az információk és a döntések a szigeten lévő csoportban, (később csoportokban) is egyenlőtlenül oszlanak el. A két vezér dönti el a fontosabb kérdéseket, melyeket demokratikusnak tűnő gyűléseken hoznak a többiek tudomására, akiknek azonban nem sok beleszólásuk van a döntésekbe. Még Röfi se nagyon tud hozzászólni ezekhez, mert Jack folyton nevetségessé teszi a többiek előtt, annyiban azonban különleges a szerepe, hogy ő legalább hátulról, nem nyilvánosan irányítja Ralph-ot, olyan formában, hogy tanácsokat, ötleteket ad neki, felhívja a figyelmét a megoldandó kérdésekre és a megvalósítandó feladatokra.
A csoportkohéziót a szerint határozhatjuk meg, hogy mennyire elkötelezettek a tagok a csoport közös normái és céljai iránt és mennyire pozitív érzelmek fűzik őket egymáshoz és csoporthoz. Minél erősebben azonosul valaki egy csoporttal, annál valószínűbb, hogy egyéni
viselkedését a csoportfolyamatok képesek megváltoztatni tehát nem ritka, hogy a csoporttagok értékei, attitűdjei megváltozhatnak a csoporthoz való alkalmazkodás során. A szigeten lévő fiúknak eleinte speciális helyzetük van abból a szempontból, hogy nem volt választásuk abban, hogy akarnak-e csatlakozni a csoporthoz, hiszen az számukra is egyértelmű volt, hogy ezen a lakatlan szigeten csak akkor tudnak boldogulni, ha alkalmazkodnak a kialakult helyzethez. Később, amikor szétválik a csoport, és két másik jön helyette létre, akkor már van választási lehetőségük, hogy eldöntsék, hogy az autokratikusabb vezetőt, Jack-et, vagy a demokratikusabbat, Ralph-ot válasszák. Azok, akik Jack-et választották kénytelenek voltak a legmesszebbmenőkig lojálisak lenni hozzá, mert egy ilyen vezető nem tűri az ellentmondást, másrészt a későbbiekben, a Jack vezetése alatt elkövetett etikátlan cselekedetek jobban magyarázhatóak voltak ezen csoport tagjai számára azzal, hogy azt cselekedték, amit a vezető megparancsolt, illetve amit a csoport elvárt tőlük. Elmondható, hogy a kevesebb önbizalommal rendelkező, kevésbé önálló gyerekek csatlakoztak Jack-hez, míg az érzékenyebb, de magabiztosabb gyerekek választották Ralph csapatát. Amikor az erősen összetartozó csoportok egy karakán vezető hatására elszigetelődnek a valóságtól, és bizonyos helyzeteket, problémákat csak egyetlen nézőpontból képesek vizsgálni azt nevezzük csoportgondolkodásnak. Ha az erős csoportkohézió megakadályozza a lényeges, de a vezetőétől különböző vélemények kifejtését, fennáll annak a veszélye, hogy a valóságnak nem megfelelő döntések születnek. A Jack által vezetett csoportban a csoportgondolkodás, mint szociálpszichológiai jelenség sokkal jellemzőbb volt, mint Ralph csoportjában. Viszont az is látszik, hogy ugyan Ralph csoportja demokratikusabban működött, a körülmények miatt kialakult félelem és kétkedés Ralph ellen fordította a csoportja tagjait, akik így más lehetőség nem lévén Jack-hez csatlakoztak, és korábbi vezetőjük ellen fordultak. A csoportközi kapcsolatokat főleg az ellenségeskedés oldaláról szoktak vizsgálni. Magyarázatok a csoportközi ellenségeskedésre 1, a tömegben kontrollálatlan az indulat 2, előítéletes gondolkodás 3, versengés következménye (Sherif) Jellemző, hogy az emberek a saját csoportjukat túlértékeljék, míg más csoportokat, melynek nem tagjai, alulértékelnek. A kutatások szerint ezen folyamat, azaz a tőlünk független
csoportok leértékelésének gyakori eredménye a megkülönböztetés, szélsőséges esetben az előítélet kialakulása. Egy másik csoport hátrányos megkülönböztetése saját csoportunk felsőbbrendűségének érzését kelti. Konfliktus forrásai lehetnek a félreértések, érték és hiedelemkülönbségek, érdekkülönbségek, személyek közötti eltérések, érzések, érzelmek. A legyek urában a csoportközi konfliktusok forrásai elsősorban az érzelmek voltak, azaz a gyermekek bizonytalansága. Egy teljesen ismeretlen helyre kerültek, és többnyire ismeretlen társakkal kellett együttműködniük. A 6-12 éves gyermekeknek, fiatalságuk és éretlen gondolkodásmódjuk miatt az ösztöneikre kellett hallgatniuk, hiszen nem volt birtokukban semmilyen, a helyzet megoldását segítő tapasztalat. Mivel nem volt a csoportban olyan vezető személyiségű gyermek, aki hosszútávon tudott volna magasabb erkölcsi normákat közvetíteni számukra, így adódott, hogy Jack-et tekintették követendő mintának. Olyan helyzetekben, ahol ennyire erős a csoportnyomás, még felnőtt, egészséges értékítélettel rendelkező felnőttek is úgy ítélik meg, hogy saját túlélésük érdekében alkalmazkodniuk kell a csoporthoz, akármennyire távol állnak tőlük a csoport által közvetített normák és értékek.
Interjú egy klienssel: Az interjú a kliens és a tereptanárom engedélyével végeztem, egy előre egyeztetett időpontban. Az interjút Máriával készítettem az avasi családsegítő központ által, az hanganyagot rögzítettem. 2014.04.07-interjú
Hogy hívják? Tóth Mária Hol lakik? Miskolcon, az avasi lakótelepen. Hányan élnek egy háztartásban? Rajtam kívül még 3-an. Milyen körülmények között? Viszonylag normális, de dolgozom rajta hogy jobbak legyenek. Hogyan került kapcsolatba a családsegítővel? Én kerestem fel őket, férjemmel elváltunk és így a három gyerek nevelése rám maradt.
Tudtak segíteni? Ha igen milyenek ítéli meg a segítségnyújtást? Igen! Nagyon kedvesek voltak, miután felkerestem őket többször is volt tanácsadás, amin azt beszéltük át, hogy osszam be a pénzem, hogy vásároljak mi a fontos mi kevésbé.. A havi kereslete elég lenne a gyermekek ellátására? Nem keresek túl sokat de. Már három éve én nevelem egyedül a gyerekeket. Az apjuk egy évben párszor látogatja meg őket és ennyi...pénzt tőle nem kapunk nincs keresete. Van-e esetleg hitele? Nincs hitelem. De nem is terveztem, attól félnék, hogy nem lenne miből törleszteni. A számlákat tudja rendszeresen fizetni?A számlák fizetésével soha nem voltak gondok, igyekszem, jól beosztani a pénzem a számlákra mindig félre rakok,és ha jól gazdálkodunk, akkor van, hogy egy-két új dolgot is tudunk venni. A gyermekek számára biztosítottak az alapvető szükségletek? Én mindig arra törekszem, hogy mindent megadjak a gyermekeimnek elsősorban az étel és a tisztasági dolgok. Rendszeresen el vannak látva étellel, vitaminokkal…stb.? Minden másnap, harmadnap szoktam általában főzni, igyekszem mindig olyat csinálni, amit szeretnek, hogy a kedvükben járjak. Milyen idősek a gyermekek? A legkisebb gyerek Béla ő 4 éves, most kezdte az óvodát és nagyon szeretni. Tamás 10 Zoltán pedig 13 éves. Milyen tanulók? Jól tanulnak, de Zoltánnal mostanában vannak kisebb problémák, de azok a kamaszkorral járnak. Van-e valamilyen tantárgy, ami esetleg nehézséget okoz nekik? Igen! Zoltánnak nem megy a történelem de a családsegítőnél e probléma felvetődésénél azonnali segítséget kaptunk, így jár külön órákra, amivel javultak az eredményei és jobban oda is tud figyelni az órákon.(ezekben mi is jelen voltunk) Milyen a kapcsolata a gyermekével? Elég jó, úgy érzem, elég sok mindent megosztanak velem. Tesz-e különbséget a gyerekek között? Nem! Dehogy, ha valamelyikkel több a probléma, akkor is ugyanúgy szeretem mindegyiküket!
Az apukát nem zavarja, hogy csak ennyiszer látja a gyerekeit? Nem, mivel neki van egy új kapcsolata és ott is van már egy kisebb gyerek, őt jobban magáénak érzi elmondása szerint.
A gyerekeket nem viseli ez meg, hogy apa "nélkül"kell felnőniük? Igazából a Bélának már ez a normális, hogy ritkán látja az apukáját. A két nagyobb fiammal biztos, hogy zavarja, de ez nem egy mindennapi téma nálunk így nem tudom pontosan mennyire is. Önnek van bármi féle egészségügyi problémája, ami a gyerek szempontjából nehézséget okozhat nekik? Nem nincs! Szerencsére teljesen egészséges vagyok És ön milyen kapcsolatot ápol volt férjével? Igazából felszínes a kapcsolatunk, csúnyán váltunk el, de ez már mind a kettőnkben lecsillapodott és mostanra már csak a gyerekek miatt is próbálunk normálisabb viszony kialakítani. Mit gondol a jövőre nézve? Továbbra is szeretne kapcsolatban maradni a családsegítő központtal és segítséget kérni tőlük? Igen mindenképp rengeteget segítettek nekem, mint a pénzügyi, mint a lelki dolgokban is és támogattak is sok mindenben!
Az interjú az elején kicsit zárkózott volt a hölgy majd a végén úgy éreztem teljes őszinteséggel beszél a magánéletéről, családjáról. Ez lehet annak is köszönhető, hogy segítettünk gyermekei fejlesztésében még korábban és ez által úgy gondolom egy közös szimpátia is kialakult. Néha olyan dolgokra is kitért, ami nem is szerepelt a kérdésben, ez szerintem megint csak annak a jele, hogy mennyire megnyílt előttem és hogy „átléptük a gátat”. A családlátogatás során azt tapasztaltam, hogy a körülmények rendben vannak, a lakás rendezett és a gyerekek ellátása is megfelelő. Az interjú során pedig látszott rajta hogy egy rendes anya, aki szereti a gyermekeit és mindent megtenne értük. Számomra példaértékű, hogy így egyedül is azon dolgozik "éjjel-nappal", hogy jobb legyen gyermekeinek!
Repülés elmélete (The Theory of Flight) elemzése: Repülés elmélete Először egy férfit ismerhettünk, meg akinek az első 5-10 percben is kiderül, hogy nem egyszerű az élete. Ezt utána ki is bontja a rendező lassan elszórva a filmben. Amikor épp kezdünk rá hangolódni a férfi életére, karakterére akkor jön a másik főszereplő a filmben a tolószékben ülő lány. Végig két szálon fut az esemény az egyik a férfi magánélete és a feleségével való viszonya, aminek még a film végégre se sikerül rendeződnie, a másik pedig Jane és Richard viszonya. A Történet elején kicsit még zárkózottnak és mogorvának mutatják be, de ez folyamatosan
enyhül a film folyamán, ahogy az ő kapcsolatuk is majd egyre szorosabb és szorosabb lesz. Az első találkozásukkor azt gondolhatjuk, hogy egyáltalán nem két hasonló személyiségről van szó. A férfi vissza is akarja utasítani ezt a munkát vagy, hogy egyáltalán lánnyal kelljen dolgoznia pedig mindössze egy héten 2 délelőttről van szó de ő úgy gondolja h nem neki való ez a munka ahogy ez a lány sem. De nem tud mit tenni mivel a lekell dolgoznia a közmunkát így hát „együtt kell maradniuk” Az első fordulópont a kapcsolatukban talán az amikor elmennek egy vidámparkba és Jane beül a körhintába ott rosszul lesz és a korházban köt ki. Ekkor Richard magát hibáztatja, de a lány nem ad neki igazat ebben, mert ő erőltette, hogy beszeretne ülni a körhintába. Eközben a férfi saját álmán dolgozik, amely az h egy repülőgépet „feltaláljon”.Ehhez kibérel egy nagyobb hangárt és ott dolgozik rajta egyedül Ezt követően egy újabb közös nap jön, amikor elmennek egy bevásárlóközpontba és ott a lány lop dolgokat, ami Richardot teljesen megzavarja. Ezután egy gyorsétteremben esznek és itt kicsit Jane érdeklődik Richard magánéletéről, ami egy újabb lépcső a kapcsolatukban. Majd a férfi mesél Jannek a repülőgépéről ezután következik egy nagy fordulópont, amikor a lány nem kis szívességet kér a férfitől mégpedig, hogy vegye, el a szüzességét mielőtt meghal, vagy legalább segítsen neki ebben, a férfi nem tudja, mit reagáljon erre, majd elutasítja. Majd egy új szociális gondozót kap Jane nem tudni milyen okból, kifolyólag akit teljesen unszimpatikusnak
mutatnak
be
abszolút
rossz
ellenszenves
tulajdonságokkal.
Richardot is átrakják egy idősebb nőhöz, aki szintén nem szimpatikusan jelenik meg. A férfi úgy dönt, segít a lánynak a szüzessége elvesztésében mégpedig hogy felbérel egy férfit. De a férfi, akit fel szeretnének bérelni rengeteg pénzt, kér érte, itt kezdődik a bonyodalom. Richard úgy dönt, kirabolja a bankot. A lány megijed, amikor már odakerülne a férfival pont ekkor ér vissza Richard is a bankrablásból, ami szintén meghiúsult mivel ő is megijedt,Jane és Richard együtt alszanak, majd a felesége felkeresi ismét összevesznek. A filmben az első és egyben utolsó romantikus jelenet következik, ami nem is tar sokáig,Jane ezután megint azzal huzakodik elő, hogy segítsen már neki a szüzessége elvesztésében még mielőtt meghalna. Itt már érezhetőek egy kicsit az érzelmi szálak is köztük. A film lezárását talán a lány utolsó hangüzenet jelenti, mindent magában foglal a kapcsolatukról és róluk is ebben bíztatja a további szabad életre Richardot. Majd elhangzik egy furcsa mondat”Bár nem sikerült a magasban a föld fölött szárnyalnod, de nem is fekszel 2 méterrel a föld alatt az én perspektívámból ez a legtöbb, amit bárkinek elmondhatok…”ez ami
a legjobban összefoglalja a filmnek a lényegét és azt amit meg akar nekünk mutatni. Majd a narrátor mondd még egy idézetet:”az életünk lehet könnyebb, de sohasem lesz teljes!”Ez is úgy gondolom, hogy a film mondanivalóját szeretné nekünk összefoglalni egy mondatban. A filmben öt szereplő van, ebből kettő az igazán fontos személy, akiknek az életét bemutatja a film. Ez a két ember Jane és Richard, akiknek kapcsolatuk elég szoros lesz a film végére,és szerintem kijelenthető hogy nem csak baráti ez a kapcsolat, hanem érzelmi is egyben. Egyiküknek sincs könnyű élete, Richardnak volt egy kapcsolata, amely tönkre ment ezt csak visszamenőleg tudhatjuk meg nagyvonalakban,Jane pedig tolószékben éli az életét halálos betegségéből kifolyólag, talán a nyomorúságuk, ami őket ennyire összekovácsolja. A többi szereplőről csak keveset tudunk, van Jane anyukája Anne akin a lánya kezelése miatt megfáradt,meggyötört szereplőként ábrázolnak. Másik két szereplőnek annyira nincsenek főbb jellemvonásai. Richard mindenképp laikus segítőként mutatkozik meg, mivel semmit nem ért az ilyesfajta emberek kezeléséhez és épp ezért rendelik őt Jane mellé. A film végére teljes értékű emberként kezeli Janet. Professzionális segítő az Anne a lány anyukája ő teljesen beletanult már ebbe a szakmába az évek során, de talán mégse ő kezeli a legjobban Janet hanem Richard. Professzionális segítő még az ápoló nő, aki lány mellett van ő abszolút érti a dolgát de ő is betegként tekint Janere.
Értékelőlap Felsőoktatási szakképzés
A záró portfoliót készítette: Értékelés: A portfolió teljessége (maximum 10 pont)
A képzésben kínált tudás elsajátítása (maximum 10 pont) A szociális munka értékelkötelezettségének tükröződése a portfolióban (maximum 10 pont) A megszerzett kompetenciák és azok gyakorlati hasznosítása (maximum 10 pont) Források használata, hivatkozások (maximum 10 pont) A szakmai nyelv elsajátítása, nyelvhelyesség, stílus (maximum 5 pont) A portfolió külalakja, igényes kivitelezése (maximum 5 pont) Összes pontszám (maximum 60 pont) Érdemjegy: szám (betű) elégséges: 20-29 pont; közepes: 30-39 pont; jó: 40-49; jeles: 50Összefoglaló szöveges értékelés A záróvizsga kérdései: 1. …………………………………………………………………….. 2. …………………………………………………………………….. 3. ……………………………………………………………………..
Miskolc, év, hó, nap
A konzultáns aláírása
