Marosi Zsuzsanna A spanyol Nemzeti Biztonsági Stratégia
Az elemzés röviden bemutatja Spanyolország biztonságpolitikával foglalkozó stratégiáját, amely az elkövetkező évekre meghatározza az ország biztonságát érintő kérdésekre adott válaszokat, kijelöli és kibővíti a spanyol érdekszférát, valamint láttatni engedi, hogy Madrid milyen szerepvállalásra készül az Európai Unió és a NATO biztonságpolitikai tevékenységében. 1. Spanyol biztonsági koncepciók és a 2011. évi Biztonsági Stratégia Spanyolország biztonságpolitikáját a demokratikus átmenet időszakától, majd az ország EU és NATO csatlakozása óta hagyományosan védelempolitikai dokumentumok1 határozták meg, több ágazatra kiterjedő, multidiszciplináris stratégiákat nem dolgoztak ki.2 A biztonság fogalmát az ország területének védelmével és a belső rend fenntartásával társították, az ezzel járó feladatokat a fegyveres és rendvédelmi szervezetek látták el. Az a felismerés, hogy az államot és a nemzetközi közösséget érintő kockázatok és fenyegetések nem csak katonai jellegűek, rámutatott a katonai mellett a politikai, gazdasági, társadalmi és környezeti elemek figyelembe vételére.3 A 2008-2011 közt kormányzó baloldali Zapatero-kabinet úgy ítélte meg: globális kitekintéssel rendelkező, a nemzeti biztonságot szélesebben értelmező és problémáira többféle területen választ adó stratégiára van szükség. A Spanyol Biztonsági Stratégia. Mindenki felelőssége című4 dokumentumot Javier Solana irányításával dolgozták ki, akit azt követően kértek föl a feladatra, hogy 2009-ben véget ért az EU kül- és
1
Védelmi Fehér Könyv (Libro Blanco de la Defensa), 2000; http://www.defensa.gob.es/Galerias/politica/seguridad-defensa/ficheros/DGL-Libro-Blanco-de-la-Defensa2000.pdf Letöltve: 2015.04.20. Nemzeti Védelmi Irányelvek (Directivas de Defensa Nacional) 1992-től négyévente jelent meg - a legutóbbit 2012-ben adták ki. http://www.defensa.gob.es/Galerias/politica/seguridad-defensa/ficheros/DGL-DDN-1-1992.pdf http://www.defensa.gob.es/Galerias/politica/seguridad-defensa/ficheros/DGL-DDN-1-1996.pdf http://www.defensa.gob.es/Galerias/politica/seguridad-defensa/ficheros/DGL-DDN-1-2000.pdf http://www.defensa.gob.es/Galerias/politica/seguridad-defensa/ficheros/DGL-DDN-1-2004.pdf http://www.defensa.gob.es/Galerias/politica/seguridad-defensa/ficheros/DGL-DDN-1-2008.pdf http://www.defensa.gob.es/Galerias/politica/seguridad-defensa/ficheros/DGL-DirectivaDefensaNacional2012.pdf Letöltve: 2015.04.20. Védelmi Stratégia Felülvizsgálata (La Revisión Estratégica de la Defensa), 2003; http://www.defensa.gob.es/Galerias/politica/seguridad-defensa/ficheros/RED-Revision-Estrategica-Defensaespanol.pdf Letöltve: 2015.04.20 Nemzetvédelmi Törvény (Ley Orgánica de la Defensa Nacional), 2005 http://www.boe.es/buscar/pdf/2005/BOE-A-2005-18933-consolidado.pdf Letöltve: 2015.04.20. 2 BUDAI, 2013. 1,3 3 MESTRES, 2011. 5 4 Estrategia Española de Seguridad Una responsabilidad de todos., 2011 http://www.defensa.gob.es/Galerias/politica/seguridad-defensa/ficheros/DGL-2011EstrategiaEspanolaSeguridad.pdf Letöltve: 2015. 03.26.
1
biztonságpolitikai főképviselői mandátuma. Az 1995 és 1999 között a NATO főtitkári posztot betöltő Solana nevéhez köthető a 2003-ban elfogadott első Európai Biztonsági Stratégia is. 5 A 2011-től kormányzó Néppárt által kidolgozott és 2013-ban elfogadott Nemzeti Biztonsági Stratégia6 kisebb módosításokkal ugyan, de szellemiségében az első dokumentum folytatása. A nemzeti biztonsági stratégiák tartalmi ismérveinek megfelelően a két spanyol dokumentum részletesen bemutatja és értelmezi a biztonsági környezetet, megnevezi és elemzi a nemzeti biztonságra kihívást, kockázatot vagy fenyegetést hordozó tényezőket, kísérletet tesz az ezekre adandó válaszok megtalálására, és kidolgozza az együttműködési mechanizmusokat.7 A stratégiák leszögezik, hogy a nemzeti biztonság biztosításához a korábbiaktól eltérő struktúrákra és eljárásokra van szükség. A két stratégia közti egyik különbség terjedelmi: a Biztonsági Stratégia 18, a Nemzeti Biztonsági Stratégia 60 oldalas. A fejezetek száma megegyezik, a tartalmuk különbségére a fejezetcímek utalnak. 8 Spanyol Biztonsági Stratégia: 1. A szükséges stratégia, 2. Spanyolország biztonsága a világban, 3. A kockázatot növelő tényezők, 4. Fenyegetések, kockázatok és válaszok, 5. Az integrált intézményi modell. Nemzeti Biztonsági Stratégia: 1. A biztonság integrált képe, 2. Spanyolország biztonsága a világban, 3. Kockázatok és fenyegetések, 4. A stratégiai cselekvés irányai, 5. Az új nemzeti biztonsági rendszer. A két dokumentum egyetért abban, hogy Spanyolország biztonságának tényezői túlnyúlnak az országhatárokon, ami alkalmanként megköveteli a távoli térségekben való spanyol fellépést, illetve nem zárja ki, hogy egyes esetekben más országoktól függetlenül is szükséges védelmezni a spanyol érdekeket. A biztonság, a béke és a stabilitás fontos feltételének tekintik a stratégiák a nemzetközi szervezetek megújulását. Különbség mutatkozik a két stratégia között a Spanyolország számára prioritásként kezelt térségek, országok és nemzetközi szervezetek sorrendjében. Spanyol Biztonsági Stratégia: Európai Unió, Egyesült Államok, Oroszország, LatinAmerika, déli szomszédság, Afrika, Ázsia, ENSZ, NATO, mások. Nemzeti Biztonsági Stratégia: Európai Unió, Földközi-tenger térsége, LatinAmerika, Egyesült Államok és Kanada, Afrika, Ázsia, Oroszország, ENSZ, NATO, mások. 9 Ez arról tanúskodik, hogy az első stratégia felülvizsgálatára az ún. arab tavasz következtében az észak-afrikai / közel-keleti spanyol érdekszférában kialakult biztonsági helyzet miatt volt elsősorban szükség. A dokumentumok egybehangzóan az Európai Uniót kezelik a spanyol 5
ANALISIS COMPARATIVO… 2011. 1-2 Nemzeti Biztonsági Stratégia. Közös projekt (Estrategia de Seguridad Nacional. Un proyecto compartido), 2013 http://www.lamoncloa.gob.es/documents/seguridad_1406connavegacionfinalaccesiblebpdf.pdf Letöltve: 2015.03.26 7 CSÍKI, 2013. 2 8 OLMOS JIMÉNEZ, 2013. 2-3 9 RUÍZ GONZÁLEZ, 2013. 6-7 6
2
nemzetközi fellépés elsődleges kereteként, Madrid az uniós szerepvállalásban való részvétellel szándékozik visszaállítani a nemzetközi színtéren a gazdasági-pénzügyi válság következtében megfogyatkozott tekintélyét. A Spanyol Biztonsági Stratégia a védendő nemzeti érdekeket két csoportba osztja: létfontosságúak és stratégiaiak, míg a 2013-as dokumentum nem alkalmaz ilyen felosztást. A korábban keletkezett stratégia külön fejezetet szentel a biztonsági kockázatokat növelő olyan tényezőknek, mint a szegénység, a társadalmi egyenlőtlenség, a szélsőséges ideológiák vagy a klímaváltozás, míg a jelenleg hatályos együtt tárgyalja ezeket a kockázatokkal és fenyegetésekkel - a kiváltó okok kezelése helyett a kockázatokkal és fenyegetésekkel szembeni közvetlen fellépés kerül előtérbe. A 2011-ben felsorolt kockázatok és fenyegetések listáját a 2013-es dokumentum a következőkkel bővíti: titkosszolgálati tevékenység, a tengeri térség sebezhetősége, a kritikus infrastruktúrák és alapvető közszolgáltatások sebezhetősége.10 Mindkét stratégia szükségesnek látja, hogy a biztonsági stratégiában meghatározott cselekvési irányok végrehajtása érdekében új, tárcaközi intézményi rendszert hozzanak létre, illetve – szintén újszerű módon – bevonják a civil társadalmat. A szükséges intézményrendszert a két stratégia eltérően képzeli el: 2011-ben többféle szervezet létrehozását helyezték kilátásba(Spanyol Biztonsági Tanács, tárcaközi bizottságok, társadalmi konzultatív fórum, integrált külföldi reagáló egység, gazdasági hírszerzési intézményrendszer, szervezett bűnözés elleni koordinációs bizottság), míg a 2013-as stratégia a Nemzeti Biztonsági Tanács és a munkáját támogató szakbizottságok felállítását javasolja. A két biztonsági stratégia kidolgozását politikai konszenzus övezte; tartalmukat több minisztérium és a biztonsági közösséghez tartozó kormányzati szervezet képviselőiből álló munkacsoport határozta meg. Konzultációs folyamat keretében a megfogalmazásukba bekapcsolódtak a politikai pártok, a civil szervezetek, a magánszektor, valamint hazai és nemzetközi szakértők is.11 2. A 2013. évi Nemzeti Biztonsági Stratégia A 2013-ban elfogadott Nemzeti Biztonsági Stratégia végső változatát a miniszterelnökség nemzeti biztonsági főosztálya dolgozta ki. 12 Mariano Rajoy kormányfő a stratégiához írt bevezetőjében leszögezi: „a biztonság az egyik alapköve a szabad társadalom növekedésének és fejlődésének”, valamint „garantálja a polgárok jólétét és az állam stabilitását”. A fejlődés, a jólét és a szabadság előtérbe helyezésével a dokumentum az egyes ember biztonságának koncepcióján alapul. A bevezető hangsúlyozza, hogy a nemzeteket érintő hagyományos kockázatok és fenyegetések mellett megjelentek az országhatárokon átnyúlóak, amelyekre az ágazati intézmények és többdimenziós struktúrák együttműködésével lehet hatékony válaszokat adni. Újdonság annak a hangoztatása, hogy a nem állami szereplők által kiváltott, valamint a nem csak államokat érintő fenyegetésekkel szemben a magán- és az állami szektor, az intézmények és az 10
RUÍZ GONZÁLEZ, 2013. 7-8 RUÍZ GONZÁLEZ, 2013. 9 12 RUÍZ GONZÁLEZ, 2013. 4. 11
3
állampolgárok összefogásával lehet fellépni. Végezetül a bevezető kiemeli a rendelkezésre álló források ésszerű felhasználásának, a biztonság kérdéseit érintő döntéshozatal jó szervezésének és az új nemzeti biztonsági intézményrendszer megteremtésének szükségességét.13 A kormányfői bevezetőt és a vezetői összefoglalót követően a dokumentum öt fejezetből áll. Az első fejezetben adott meghatározás szerint a nemzeti biztonság: „az állam törekvése arra, hogy védelmezze állampolgárai szabadságát és jólétét, hogy biztosítsa Spanyolországnak, valamint érdekeinek és értékeinek a védelmét. Partnereinkkel és szövetségeseinkkel együttműködve teljesítjük nemzetközi kötelezettségeket a nemzetközi biztonság érdekében. A stratégia tehát a biztonságot állami politikává, közszolgáltatássá kívánja tenni. Ez a rész felvázolja azt az integrált megközelítésű, tágan értelmezett és dinamikus biztonsági elgondolást, amely alapján a spanyol kormány biztonsági és védelmi kérdésekben összehangolja a központi állami szervek, valamint a tartományok és autonóm közösségek intézményeinek tevékenységét. A nemzeti biztonsággal kapcsolatos feladatok során kiemelt cél a cselekvés egysége, az anyagi eszközök hatékony és fenntartható felhasználása. 14 A második fejezet stratégiai prioritásokként Európát és a Földközi-tenger teljes térségét jelöli meg. Az Európai Unió tekintetében fontos érdeknek nevezi a hiteles közös biztonság és védelempolitika kidolgozását, valamint a gazdasági válság következtében a többi tagállam kárára megvalósított nemzeti érdekérvényesítés visszaszorítását. A stratégia az észak-afrikai instabilitás jelentette kockázatokra spanyol részről a választ a térség országainak gazdaságitársadalmi felemelkedésének elősegítésében látja. A fejezet a továbbiakban Latin- Amerikát, az Egyesült Államokat, Afrikát (kiemelten a Száhel-övezetet, a Horn-fokot és a Guineaiöblöt), Ázsiát (a Közel-Kelet mellett az India és Kína vezette geopolitikai átrendeződés miatt) és Oroszországot (az európai energiaellátásban játszott szerepe miatt) nevezi meg Spanyolország szempontjából kiemelkedő térségekként vagy országokként. A nemzetközi intézmények vonatkozásában a spanyol biztonságnak fontos érdeke fűződik az ENSZ reformjához. A NATO-val kapcsolatban a stratégia nem fejti ki azokat a helyzeteket, amikor Spanyolországnak esetleg az érdekeivel ellentétes katonai fellépésben kell részt vennie, illetve amikor a Szövetség nem avatkozik be a spanyol érdekek védelmében. Ugyancsak nem részletezi a dokumentum, milyen nemzeti biztonsági érdekek fűződnek Spanyolország G-20 tagságához, vagy részvételéhez a Pénzügyi Stabilitás Tanácsában.15 A harmadik fejezet sorra veszi a Spanyolország biztonságát érintő hagyományos és országhatárokon átnyúló kockázatokat és fenyegetéseket. Ezek a következők: fegyveres konfliktusok, terrorizmus, szervezett bűnözés, gazdasági és pénzügyi instabilitás, energetikai sebezhetőség, tömegpusztító fegyverek proliferációja, kiberfenyegetések, illegális migráció, 13
OLMOS JIMÉNEZ, 2013. 3-4 OLMOS JIMÉNEZ, 2013. 5-7 15 OLMOS JIMÉNEZ, 2013. 7-9 14
4
veszélyhelyzetek és katasztrófák, kémkedés, a tengeri térség sebezhetősége, a kritikus infrastruktúrák és az alapvető közszolgáltatások sebezhetősége. A fejezet nem választja szét, hogy ezeken a területeken mit tart kockázatnak és mit fenyegetésnek. Nem elemzi például a radikális iszlámon alapuló terrorizmus vagy a szervezett bűnözés kialakulásának okait, így azzal is adós marad, hogy a megelőzés lehetőségeit számba vegye. A titkosszolgálati tevékenység kapcsán a stratégia nem azonosítja fenyegetésként a szövetséges államok egymás ellen alkalmazott lehallgatási gyakorlatát. Nemzetközi színtéren a kockázatokat, kihívásokat és fenyegetéseket fokozó tényezőkként említi a szegénységet, a társadalmi egyenlőtlenséget, az ideológiai szélsőségességet, a demográfiai egyensúlyvesztést, a klímaváltozást és az új technológiák ártó célú használatát. A fejezet kockázatnak tekinti, hogy a gazdasági-pénzügyi válság következtében a nyugati nemzetállamok csökkentik védelmi kiadásaikat és leszögezi: Spanyolországnak fenn kell tartania védelmi képességeit azért, hogy válsághelyzetekben vagy konfliktusokban eleget tudjon tenni a nemzetközi szervezetekben való részvételéből fakadó kötelességének. A terrorizmus kapcsán az ETA baszk terrorszervezetet úgy értékeli, mint ami további fenyegetést nem hordoz. A dzsihád terrorizmus szervezetei közül az Iszlám Magreb AlKaidáját emeli ki, amelynek egyik célpontja Spanyolország. A kultúrák párbeszédének erősítésére 2005-ben a spanyol és a török kormány kezdeményezése alapján létrehozott Civilizációk Szövetsége nem szerepel a dokumentumban, holott a 2011. évben elfogadott első változat még tartalmazta. A Spanyolország területét érintő kockázatok közül a fejezet megemlíti, de nem kezeli kiemelten az észak-afrikai területen található két enklávé (Ceuta és Melilla) helyzetét vagy a katalán szeparatista – autonomista törekvéseket. A stratégia felsorolja, de nem kezeli kockázatként a gazdasági és pénzügyi válság súlyos spanyolországi következményeit (munkanélküliség, elszegényedés), a kedvezőtlen demográfiai tendenciákat, illetve a kritikus infrastruktúrák magánkézbe vagy multinacionális vállalatok tulajdonába kerülését. 16 A negyedik fejezet a stratégiai cselekvés 12 fő irányát vázolja a harmadik fejezetben felsorolt kockázatoknak, kihívásoknak és fenyegetéseknek, valamint a velük kapcsolatos célkitűzéseknek megfelelően. Az alábbi táblázat összefoglalja a specifikusabbakként értékelhető cselekvési irányokat.17 Célterület
Cselekvési irányok a fegyveres erők, valamint a védelmi kultúra folyamatos megújítása; a spanyol hadiipar erősítése Megelőzés: okok felszámolása; radikalizáció megakadályozása; összehangolt politika kidolgozása a demokratikus országokkal
Honvédelem
Terrorizmus elleni fellépés
16 17
OLMOS JIMÉNEZ, 2013. 10-13 LABORIE IGLESIAS, 2013. C-1 – C-6
5
Védelem: a sebezhetőség minimalizálása; érzékeny célpontok védelme; a határőrizet erősítése; az információcsere bővítése Szervezett bűnözés elleni fellépés a társadalmi érzékenység fejlesztése; a rendészeti fellépés hatékonyságának javítása; a titkosszolgálatok közti együttműködés javítása Gazdasági ás pénzügyi biztonság fenntartható gazdasági fejlődési modell erősítése; a piaci esélyegyenlőtlenségek enyhítése Energiabiztonság az energiamix bővítése; a nemzeti energiaellátó-rendszerek rugalmas elősegítése; az működésének energiatakarékosság és energiahatékonyság előmozdítása; az energetikai fenntarthatóság ösztönzése Kiberbiztonság a megelőző kapacitások növelése; felderítés, nyomozás és válasz; a nemzetközi együttműködés erősítése; szilárd kiberbiztonsági kultúra kialakítása Tömegpusztító fegyverek non-proliferációja a non-proliferációs rendszerek erősítése; az iráni nukleáris program nem csak polgári célokat szolgál; a nemzetközi erőfeszítések támogatása a rövid- és nagy hatótávolságú rakéták proliferációjának visszaszorítására Migráció ellenőrzése a határokon és egyben az EU külső határán migráció megelőzése, megjelenő ellenőrzése és megfelelő csatornákba terelése Védelem veszélyhelyzetek és katasztrófák Integrált megközelítés; a jogi keretek esetére tökéletesítése; a megelőzés kultúrájának kialakítása az állampolgárok körében; hozzájárulás az európai és nemzetközi együttműködés mélyítéséhez; járványügyi tervek Kémelhárítás A törvényi háttér aktualizálásának kidolgozása; a nemzeti titkosszolgálatok kapacitásainak erősítése Tengerek biztonsága A rendelkezésre álló korlátozott erőforrások optimalizálása és hatékony felhasználása; a nemzetközi együttműködés támogatása; a magánszektorral folytatandó együttműködés előmozdítása Kritikus infrastruktúrák védelme az állami és magánszektor megosztott felelőssége és együttműködése; differenciált tervezés; nemzetközi együttműködés 6
Az ötödik fejezet bemutatja és létrehozza a nemzeti biztonságért felelős intézményi struktúrát. Az integrált és összehangolt működés érdekében javaslatot tesz a Nemzeti Biztonság Tanács létrehozására, amelynek fő feladata a nemzeti biztonsággal kapcsolatos feladatok összehangolása, a kormányzati döntéshozatal támogatása, a Nemzeti Biztonsági Stratégia végrehajtásának elősegítése és ellenőrzése, a parlamentnek benyújtandó éves jelentés elfogadása. A tanács elnöke a miniszterelnök (illetve az államfői szerepet ellátó király), állandó tagjai a miniszterelnök-helyettes, a külügy-, a belügy-, a védelmi és a pénzügyminiszter, a biztonságért felelős államtitkár, a vezérkari főnök, a Nemzeti Hírszerző Központ igazgatója, a miniszterelnökség kabinetfőnöke. Emellett, egy-egy téma kapcsán bármely, a központi államigazgatásban vagy a tartományokban dolgozó miniszter, helyi önkormányzati vezető, illetve egy-egy terület szakértője is részt vehet a Tanács munkájában.18 Összegzés A Nemzeti Biztonsági Stratégia – és a Spanyol Biztonsági Stratégia – fontos lépésnek számít a spanyol célok és cselekvési irányok kijelölésében. Korábban nem állt a spanyol kormányok rendelkezésére a nemzeti biztonságot több ágazat szempontjából és több dimenzióból vizsgáló dokumentum. Ahogy két stratégia címe is utal rá: meghaladták azt az álláspontot, mely szerint a biztonságért és a védelemért kizárólag az állami rendvédelmi szervek és a fegyveres erők a felelősek.19 A stratégiák megalkotása az elképzelések szerint 10 éves időszakra meghatározott nemzeti biztonsági politika első állomása, amit a stratégia ötévenkénti felülvizsgálata során hangolnak újra. Újabb fontos lépés lesz a törvénytervezetként jelenleg parlamenti elfogadás előtt álló, a miniszterelnökség, a védelmi, a bel- és a külügyminisztérium által kidolgozott Nemzeti Biztonsági Törvény20 életbe lépése.21 A kormány - ennek megfelelően – éves jelentést22 nyújt be a parlamentnek a nemzeti biztonság helyzetéről. A Nemzeti Biztonsági Stratégia szükségessé teszi a Nemzeti Védelmi Stratégia és a Nemzeti Védelmi Irányelv felülvizsgálatát és összehangolását a dokumentumban kifejtett kormányzati célkitűzésekkel.
Források RUÍZ GONZÁLEZ, Francisco J.: La nueva “estrategia de seguridad nacional”: continuidad y cambio. Fundación Ciudadanía y Valores. (julio de 2013) http://www.funciva.org/uploads/ficheros_documentos/1372756446_la_nueva_estrategia_naci onal_de_seguridad.pdf Letöltve: 2015.03.25. 18
OLMOS JIMÉNEZ, 2013. 16-17 ANÁLISIS COMPARATIVO… 2011. 1-2 20 Ley Orgánica de Seguridad Nacional 21 OLMOS JIMÉNEZ, 2013. 25 22 Informe Anual de Seguridad Nacional 2013. évi nemzeti biztonsági jelentés: http://www.lamoncloa.gob.es/serviciosdeprensa/notasprensa/Documents/_Informe_Seguridad_Nacional%20Acc esible%20y%20Definivo.pdf Letöltve: 2015.04.20. 19
7
OLMOS JIMÉNEZ, Javier: Estrategia de Seguridad Nacional 2013. Observatorio PSyD, Zaragoza, 2013. http://catedrapsyd.unizar.es/archivos/documentacion/javier_jimenez_esn_2013.pdf Letöltve: 2015.03.25. ANÁLISIS COMPARATIVO de la Estrategia Española de Seguridad “Una responsabilidad de todos”. Instituto Español de Estudios Estratégicos Documento Análisis 17/2011 (junio de 2011) http://www.ieee.es/Galerias/fichero/docs_analisis/2011/DIEEEA17_2011EstrategiaEspanolaS eguridad.pdf Letöltve: 205.03.20. MESTRES, Laia: The long road to the Spanish security strategy. Notes Internacionals CIDOB 39. September 2011 Megtekintve: 2015. 03.26. LABORIE IGLESIAS, Mario: Las estrategias de seguridad nacional de Francia y España: un analisis comparado. Instituto Español de Estudios Estratégicos Documento de Análisis 42/2013 (julio de 2013)http://www.ieee.es/en/Galerias/fichero/docs_analisis/2013/DIEEEA422013_LibroBlancoFrancia2013_MLI.pdf Letöltve: 2015.03.31. BUDAI Ádám: Mérlegen a NATO-tagállamok – Spanyolország. biztonságpolitika.hu – NATOnettó, 2013. http://www.mat.hu/hun/downloads/docs/NATO-NETto_SP_final.pdf Letöltve: 2015.03.27. CSIKI Tamás: Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében. Nézőpontok – 2013/3 http://hhk.uni-nke.hu/uploads/media_items/2013-3.original.pdf Letöltve: 2015.03.27.
8
