Márkó Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2011.(X.12.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott gyermekvédelmi és szociális ellátásokról Márkó Község Önkormányzata Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény 18. §. (2) bekezdésében és a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 32. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 8. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések 1.§ (1) (2)
A pénzbeli és természetbeni szociális ellátás iránti kérelmet az ellátásra jogosult, illetve törvényes képviselője terjeszthet elő. A kérelmet Márkó Község Önkormányzatánál kell benyújtani, vagy az önkormányzat címére postai küldeményként feladni az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon.
(3) A formanyomtatvány Márkó és Bánd Községek Körjegyzőségének hivatalában rendelkezésre áll, vagy a www.marko.hu honlapról letölthető. (4)
2.§ (1)
A kérelemhez csatolni kell a)
a kérelmező és családja, illetve a vele életvitelszerűen közös háztartásban élő személyek jövedelméről szóló igazolást,
b)
büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát vagyoni viszonyairól a (3) bekezdés szerint beszerezhető formanyomtatvány szerint,
c)
a szociális ellátások elbírálásához a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (továbbiakban: Szt.) és végrehajtási rendeletében meghatározott egyéb igazolásokat.
A rendszeres jövedelem számításakor a jövedelemnek a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét kell figyelembe venni.
(2)
A nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelmek esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelmek egyhavi átlagát kell figyelembe venni.
(3)
Ha az igénylő vagy családja jövedelme kizárólag vagy túlnyomórészt vállalkozásból származik, illetve kétség merül fel a nyilatkozat valódisága tekintetében, a körjegyző megkéri a megyei APEH igazolását jövedelemadó alapjuk tárgyában.
(4)
Ha az 1. § (4) bekezdés a) pontja szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltak vitathatók, fel kell hívni a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.
3.§ (1)
4.§.
Az önkormányzat szociális ügyintézője a kérelmező szociális helyzetéről tájékozódik, amennyiben szükséges, környezettanulmányt végez. Környezettanulmányt kell végezni minden olyan esetben, ha a benyújtott igazolások és nyilatkozatok alapján a rászorultság nem állapítható meg egyértelműen.
(2)
Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a hivatal már bármely ügyben 1 éven belül vizsgálta, s nem feltételezhető azokban lényeges változás.
(3)
Kérelmező köteles a szociális helyzetére vonatkozó tájékozódást elősegíteni, annak feltárásában közreműködni.
(4)
A szociális ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozását a változást követő 15 napon belül köteles bejelenteni a körjegyzőség hivatalánál, e kötelezettségről a megállapító határozatban tájékoztatni kell a jogosultat.
(5)
Az e rendeletben foglalt feltételek hiányában, vagy megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni.
(6)
Ha a kérelmező a (4) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, vagy valótlan adatot közöl, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőként kötelezni kell a pénzbeli ellátás visszafizetésére, illetve a természetben nyújtott ellátásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére.
(1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, vagy átmeneti segélyt ugyanazon családban élők részére évente legfeljebb 4 alkalommal lehet megállapítani. (2) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, vagy átmeneti segélyt csak akkor lehet megállapítani, ha az (1) bekezdésben meghatározott támogatás megállapítása óta 90 nap eltelt. (3) Ha a család a kérelem benyújtásának időpontjában egyféle rendszeres ellátásban részesül, akkor az (1) bekezdésben meghatározott támogatást évente legfeljebb 2 alkalommal lehet megállapítani. (4) Ha a család a kérelem benyújtásának időpontjában kétféle rendszeres ellátásban részesül, akkor az (1) bekezdésben meghatározott támogatást évente legfeljebb 1 alkalommal lehet megállapítani.
(5) A (3)-(4) bekezdés alkalmazásában rendszeres ellátásnak minősül a: a) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, b) intézményi térítési díj támogatás (továbbiakban: térítési díj támogatás) c) lakásfenntartási támogatás 5. §. A Képviselő-testület a. a temetési segély, b. a köztemetés, c. a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személyek átmeneti segélye (12.§. (2) bek.) d. az Szt. 7. §. (1) bek. szerinti átmeneti segély e. lakásfenntartási támogatás
megállapításával, megszüntetésével, a jogosulatlanul felvett támogatás visszafizetésére kötelezéssel és annak részletekben történő engedélyezésével, csökkentésével vagy elengedésével kapcsolatos valamennyi eljárásban a hatáskört a Polgármesterre ruházza.
2. Gyermekvédelmi ellátások 6.§.
(1) A gyermeket nevelő család akkor tekinthető időszakosan létfenntartási gonddal küzdőnek, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg: a) 2-4 személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át, b) 5-6 személy esetében a 130 %-át, c) 6-nál több személy esetében a 115 %-át. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítható: a) pénzbeli ellátásként b) természetbeni ellátásként ba) élelmiszercsomag formájában bb) térítési díj támogatásként (3) Természetbeni ellátást kell megállapítani abban az esetben, ha a) a kérelem erre irányul b) amennyiben az ellátásban részesülő életvitele alapján az ellátás természetbeni nyújtása az indokolt és célravezetőbb. (4) Ha a család életvitelének ismeretében attól lehet tartani, hogy a törvényes képviselő a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást nem a kérelemben meghatározott célra használja fel úgy az ellátást a családgondozó részére kell folyósítani. (5) Az (4) bekezdésben foglalt esetben a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás felhasználásáról a családgondozó az átvételtől számított 15 napon belül a gyermek nevére szóló számlával köteles elszámolni.
7. §. (1) Térítési díj támogatásra jogosult a gyermek, fiatal felnőtt, ha: a) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg: aa) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, ab) egyedülálló szülő vagy törvényes képviselő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, b) nem jogosult 100 %-os normatív étkezési kedvezményre és c) bölcsődei, óvodai ellátásban részesül, vagy közoktatási intézményben (továbbiakban együtt: intézmény) a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat. (2) A térítési díj mértéke legfeljebb a ténylegesen igénybe vett étkezések után fizetendő térítési díj 50 %-a. (3) A térítési díj támogatást utólag, az intézmény által közölt igénybevétel alapján kell folyósítani az (1) bekezdés d) pontja szerinti intézménynek vagy annak pénzügyeit bonyolító szervezetnek. (4) Ha a térítési díj támogatásra jogosult a jogosultság időszaka alatt intézményt vált, jogosultsága az új intézményben változatlanul fennáll.
3. Szociális ellátások 8. § (1) Az aktív korúak ellátásának keretén belül amennyiben a kérelmező személy a támogatásra jogosulttá válik, lakókörnyezete rendezettségének biztosítása érdekében köteles a) az általa életvitelszerűen lakott ingatlanán háztartásonként 1 db szeméttároló edényt elhelyezni, és azt rendeltetésszerűen használni, a heti szemétszállítás alkalmával az ingatlana elé (az intézményes szemétszállítás hivatalos útvonalába) kihelyezni, b) a tulajdonában lévő lakáshoz tartozó udvart, kertet, földterületet, szántót, legelőt stb műveléssel illetve gyepesítéssel rendezett állapotban kell tartani. A terület gyomtalanításáról minden évszakban a növényvédelmi előírások betartása mellett gondoskodni kell. Továbbá e területen építési törmelék, lom, veszélyes illetve kommunális hulladék szeméttároló edényzeten kívüli tárolása tilos. (pl. autóroncs, elhasznált bútor, háztartási szemét). c) az ingatlan előtti járdaszakasz téli síkosság mentesítéséről gondoskodni, az ingatlan előtti vízelvezető árkot kitisztítani és karbantartani, az ingatlan előtti közterületet virágosítással vagy gyepesítéssel rendben tartani. (2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság időtartama alatt és azt követően is fenntartani. (3) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a juttatásra jogosult személynek, aki az (1)-(2) bekezdésben foglalt kötelezettségét felhívás ellenére határidőre sem teljesíti. (4) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak betartását az önkormányzat a falugondnok bevonásával végzi. 9. §.
(1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki: a) legalább 40 %-os egészségkárosodást szenvedett b) munkaképességét legalább 50 %-ban elvesztette c) mentális állapota vagy pszichiátriai betegsége következtében legalább hat hónap időtartamban munkaképtelen, vagy d) várandós rendszeres szociális segélyre jogosult. (2) Az (1) bekezdésben foglalt állapot fennállását: a) az a)-b) pont esetében a Nemzeti Rehabilitációs és szociális Hivatal érvényes szakhatósági állásfoglalásával, b) a c) pont esetében pszichiáter vagy addiktológus szakorvos által kiállított egy hónapnál nem régebbi keltezésű igazolással, c) a d)pont esetében a terhesgondozási kiskönyvvel kell igazolni. (3) Az együttműködés keretében a rendszeres szociális segélyre jogosult köteles együttműködni Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatával (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) és ezt nyilatkozatában vállalnia kell.
(4) Az együttműködési kötelezettségről a segélyt megállapító határozatban rendelkezni kell. (5) Az együttműködés keretében a rendszeres szociális segélyre jogosult személy köteles a) a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a Családsegítő Szolgálatnál megjelenni nyilvántartásba vétel céljából, b) a beilleszkedést segítő program kidolgozásában részt venni, c) a beilleszkedést segítő programról a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül írásban megállapodni, a Családsegítő Szolgálat munkatársával az előírt rendszeres kapcsolatot tartani. d) teljesíteni a beilleszkedési programban foglaltakat. (6) A beilleszkedési programok típusai: a) egyéni tanácsadás b) szociális esetkezelés c) komplex családgondozás d) álláskeresési motiváció erősítése e) tájékoztatás a munkaerő-piaci képzésekről, szolgáltatásokról f) mentálhigiénés tanácsadás, családi kapcsolati problémák kezelése g) egyéb ellátásba juttatás elősegítése. (7) Az együttműködési kötelezettségét a rendszeres szociális segélyre jogosult személy megszegi, ha neki felróhatóan a (3) bekezdésében foglaltaknak nem tesz eleget. (8) Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a Családsegítő Szolgálat a kitűzött határidő lejártát követő 8 napon belül felhívja a rendszeres szociális segélyre jogosultat az együttműködési kötelezettség teljesítésére. A felhívásban tájékoztatja a jogosultat az együttműködési kötelezettség két éven belüli ismételt megszegésének jogkövetkezményeiről is. (9) A Családsegítő Szolgálat az együttműködési kötelezettség ismételt megszegése esetén – az együttműködési kötelezettség megszegését igazoló iratok egyidejű megküldésével- 8 napon belül értesíti a körjegyzőt. (10) Az együttműködési kötelezettség elmulasztása csak orvosi igazolással igazolható. (11) A rendszeres szociális segélyre vonatkozó egyéb szabályokat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szabályozza. 10. §. (1) Amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségét két éven belül neki felróhatóan ismételten megszegi, a rendszeres szociális segély folyósítását meg kell szüntetni. (2) Az együttműködési kötelezettség megszegésének esetei: a) a nyilvántartásba vétel céljából megadott időpontban önhibájából nem jelenik meg, b) az együttműködési megállapodást a Családsegítő Szolgálatnál nem írja alá, c) a kapcsolattartásra előírt időpontban nem jelenik meg, és távolmaradását nem igazolja. 11.§. 1) Átmeneti segély annak a szociálisan rászoruló egyedül élő személynek, illetve egy lakásban élő közeli hozzátartozóknak (továbbiakban: család) biztosítható, akik
létfenntartásukat tartósan veszélyeztető élethelyzetbe kerültek, vagy időszakosan létfenntartási gondokkal küzdenek. (2) Átmeneti segély pénzben vagy természetben nyújtható. (3) Átmeneti segélyben azt a személyt vagy családot lehet részesíteni, a) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 200%-a, továbbá b) annak az egyedülálló, vagy gyermekét egyedül nevelő személynek, akinél az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 250 % c) eseti megszorultság esetén az a) és b) pontokban meghatározott jövedelemhatároktól függetlenül átmeneti segély állapítható meg az arra rászorultnak. (4) Az átmeneti segély összege legfeljebb 15.000 forint lehet. (5) Átmeneti segély természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha a) a kérelem erre irányul vagy b) amennyiben az ellátásban részesülő életvitele alapján az ellátás természetbeni nyújtása indokolt és célravezetőbb. 12.§ (1) Az átmeneti segély iránti kérelem ügyében a Képviselőtestület dönt. (2) A polgármester átmeneti segélyt állapíthat meg a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került azon személyek vagy családok részére (különösen elemi kár, baleset, betegség) akiknek azonnali segítségre van szüksége a rendkívüli esetre tekintettel. (3) A polgármester az általa megállapított átmeneti segélyekről a Képviselőtestületet utólagosan tájékoztatja. (4) Az Szt. 7.§ (1) bekezdése alapján nyújtható átmeneti segély összege legfeljebb 1000,Ft/fő lehet a tárgyévben. 13.§ (1) Születési támogatásban részesül az a márkói állandó lakóhellyel rendelkező személy, akinek gyermeke született és annak ellátásáról, neveléséről saját háztartásában gondoskodik. (2) A születési támogatás összege 30.000 Ft, amely a jogosult személynek szociális helyzetétől függetlenül jár. (3) A születési támogatás –a polgármester döntése alapján, indokolt esetben- pénzbeli ellátás helyett természetbeni juttatás formájában is nyújtható. (4) A születési támogatás megállapítására gyermek születési anyakönyvi kivonatának bemutatása alapján kerül sor.
14.§.
(1) Kérelemre temetési segély állapítható meg a temetés költségeit viselő személy részére, ha az eltemettetésre nem volt köteles vagy az elhalt tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) A temetési segély összege 30.000,- Ft. (3) A temetési költségek igazolására a kérelmező nevére a temetési szolgáltatást végző szerv által kiállított számla eredeti példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonat másolatát a kérelemhez mellékelni kell, ezt követően kerülhet sor a segély kifizetésére. (4) Amennyiben a temetési segély megállapítására a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 33. §-a szerint kerül sor, a határozatban elő kell írni az utólagos elszámolási kötelezettséget. Amennyiben e kötelezettségét a segélyben részesülő nem teljesíti, vele szemben úgy kell eljárni, mint aki az ellátást jogosultatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe.
15.§.
A köztemetésre vonatkozó szabályokat a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló1993. évi III. törvény 34. §-a szabályozza.
16.§
(1) Méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg annak a szociálisan rászorult személynek, akinek esetében a (2) vagy (3) bekezdésekben foglalt feltételek fennállnak. (2) A szociális rászorultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén 300 %-át és Veszprém Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve által megállapított havi rendszeres gyógyító ellátás költsége a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 15 %-át meghaladja (3) Akinek esetében a Veszprém Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve által megállapított havi rendszeres gyógyító ellátás költsége a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-át meghaladja a (2) pontban megállapított jövedelemhatárt további 25 %-kal növelt összeghatárig kell figyelembe venni.
17. §. (1) Az önkormányzat az Szt. 38. §-ában szabályozott feltételek fennállása esetén az igényjogosultak részére megállapítja és folyósítja a normatív lakásfenntartási támogatást. (2) Az önkormányzat a helyi lakásfenntartási támogatást önálló ellátásként nyújtja. 18.§. (1) Méltányosságból helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 260%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs Szt. szerinti vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával. A fogyasztási egység összegének meghatározása a Szt. 38.§-ának (2a), (2b) valamint (2c) bekezdéseiben foglaltak alapján történik. (2) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság: ha a háztartásban egy személy lakik 35 m2 ha a háztartásban két személy lakik 45 m2 ha a háztartásban három személy lakik 55 m2 ha a háztartásban négy személy lakik 65 m2
ha a háztartásban négy személynél több lakik a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m2 , de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. (3) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 2011. évben 450 Ft. A 2011. évet követően az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege tekintetében az éves központi költségvetésről szóló törvény az irányadó. (4) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összegének megállapítására a Szt. 38.§ (3)-(6) bekezdéseiben meghatározottak az irányadóak azzal, hogy a számítás alapján megállapítandó összeg egy hónapra jutó,100 forintra kerekített összege nem lehet kevesebb 2500 forintnál, de nem haladhatja meg az 5.000 forintot. (5) Nem állapítható meg a helyi méltányossági lakásfenntartási támogatás abban az esetben, amennyiben az eltartási-, öröklési-, vagy életjáradéki szerződés kötelezettséget ír elő a tartásra kötelezett részére - az átruházott ingatlan fejében - az ingatlan fenntartása költségeinek viselésére. (6) Nem állapítható meg a helyi méltányossági lakásfenntartási támogatás annak a személynek: a.) akinek lakáshasznosításból származó jövedelme van, b.) aki nem lakik a lakásban, kivéve ha gyógykezelés alatt áll. 19.§. (1) Az Sztv. 41. § (2) bekezdés szerinti ápolási díjat a települési Önkormányzat jegyzője állapítja meg. (2) A Sztv. 43/B. §. (1) bekezdésére figyelemmel ápolási díjra jogosult az a személy is, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, feltéve, hogy: a) a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülállónál 200 %-át, b) kérelmező és ápolt személy lakóhelye ugyanazon a településen van, c) a gondozott állapota miatt a gondozó keresőtevékenységet legfeljebb napi négy órában folytathat. (3) Amennyiben a 18. életévét betöltött, tartósan beteg személynek nincs olyan – az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező – hozzátartozója, aki a gondozást elláthatná, az ápolási díj az önkormányzat illetékességi területén tartózkodási hellyel rendelkező személy részére is megállapítható. (4) A (2) bekezdés szerinti ápolási díj összege az éves költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a. (5) Az ápolási kötelezettség teljesítését – függetlenül attól, hogy az ápolási díj megállapítására milyen jogcímen került sor – a képviselő-testület a Családsegítő Szolgálat útján rendszeresen ellenőrzi. (6) A (2) bekezdés szerinti ápolási díjról a Képviselőtestület dönt. (7) Az ápolási díjra való jogosultságot a Sztv. 42. §.-ának rendelkezésein túl meg kell szüntetni akkor is, ha: a) az e rendeletben foglaltak már nem állnak fenn b) az ápoló vagy az ápolt ezt kéri c) a felülvizsgálat során az ápoló nem működik együtt a hivatallal
d) az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét nem teljesíti. (8) Az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha: a) több egymást követő napon az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről b) az ellátott lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról c) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről nem gondoskodik. (9) Az ápolási díjra vonatkozó egyéb szabályokat az Sztv. 25. §. (4)-(10) bekezdése, 40-44 §-a tartalmazza.
4. Záró rendelkezések 19. §. (1)A rendelet 2011. november 12-én lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Márkó Község Önkormányzatának 2/2007.(III.21.) sz. rendelete a szociális gondoskodás helyi szabályozásáról. (2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik. Márkó, 2011. október 11.
Hartmann Antal polgármester
Láng Zsanett körjegyző
Kihirdetve 2011. október 12.
Láng Zsanett körjegyző
