MARIELUISE VON INGENHEIM Sissy 1. Egy kislányból császárné lesz

MARIELUISE VON INGENHEIM Sissy 1. Egy kislányból császárné lesz Rövid ismertető a hátlapról: Sissy - a magyarok későbbi védangyala -, a vadóc bajor herceglány gyűlöli a kötöttségeket, kóborol, álmodozik, remekül érzi magát liberális felfogású apja társaságában. Nem is volna ez olyan nagy baj, ha az ifjú Ferenc József császár nem szeretne fülig bele első látásra, és nem akarná feleségül venni. Sissy életének első szakaszát meséli el az osztrák írónő. Fény és árnyék, lelkesültség és csűggedés, mulatságos és szomorú fordulatok jellemzik Erzsébet életének ezt az időszakát. A fény Ferenc József rajongó szerelme, az árnyék Zsófia anyacsászárnő féltékenysége, az ókonzervatív bécsi udvar intrikái. 198, - Ft. MARIELUISE VON INGENHEIM Sissy Egy kislányból császárné lesz Rakéta Könyvkiadó KFT. BUDAPEST A borító ERWIN MOSER-BRANDSCH tervének felhasználásával készült Fordította: PATAKY PÉTERNÉ A verseket fordította: PETŐCZ ANDRÁS BuDAPEST

1985 by hpt - VcrlagsgesellschaftmbH Co KG - Neuer Breítschopf Verlag First published in Austria by hpt- VerlagsgesellschaftmbH Co KG, Neuer Breitschopf Verlag, under the title: Ein Mádchen wird Kaiserin All rights reserved throughout the world. No parts of thís publicatíon may be reproduced, stored in a retreviai system, ör transmitted, in any form or by any means, electronic, mechanical, photocopyíng, recording or otherwise, without the prior permission of hpt - VerlagsgesellschaftmbH Co KG. Hungarian translation Pataky Péterné, 1991

Első rész 1. Egy huncut napsugár az orrát csiklandozta meg. Sissy hangos tüsszentéssel ébred, nagyot nyújtózik, és egy ugrással kinn is terem az ágyból. Mezítláb fut az ablakhoz, végig a puha szőnyegen, amelyet apja hozott neki egyik útjáról, és gyors mozdulattal széthúzza a függönyt. Vakító napfény önti el a szobát, az égen egyetlen felhőcske sem látszik. A fiatal lány boldogan tárja ki az ablak szárnyait, kihajol, és jó mélyet szippant a friss levegőből. "Csodálátos egy idő! - gondolja. - Egész nap lovagolhatok Nenével ! " Csinos arcocskája azonban nyomban el is kornorodik. "Ajaj! Hiszen Wulffen bárónő ma törnénelemórát akar nekünk tartani, és ilyenkor nem ismer könyörületet! De én nem akarok egész nap a sötét szobában ücsörögni..." - mérgesen toppant a lábával. A tanuláshoz Sissynek ritkán van kedve, egy ilyen napon pedig, mint ez a mai, végképp nem fűlik a foga a tankönyvekhez. Possenhofen ma tényleg legeslegszebb oldalát mutatja. A család nyári kastélya közvetlen a Starnbergi-tó partján áll. A lágyan fodrozódó víz csillog és szikrázik a napfénybén, a sürű erdőben csicseregnek a madarak, a haragoszöld réten a távolban két parasztfiú birkózik. A közeli istállók felől halk nyihogás hallatszik: a lovak 5 is örülnek a csodálatos időnek, szeretnék, ha máris megfuttatnák őket. Mély sóhajjal fordul el Sissy a pompás kilátástól, és lassan kefélni kezdi hosszú haját, amely a reggeli fényben aranylón csillog. Közben elgondolkodva nézi magát a tükörben: tavaly még vásott kölyöknek látszott, de idén arca már finom, gyöngéd vonásokat kapott. Épp nemrégen állapította meg a papa, hogy lassacskán

már olyan, mint egy igazi, takaros kis bakfis. De mit használ mindez, ha az embert egy ilyen gyönyörű nyári napon unalmas tanórák fenyegetik! "Mindenesetre - határozza el Sissy - a lovaglóruhámat veszem fel. Talán papa rá tudja beszélni majd Wulffen bárónőt, és a tanulást elhalaszthatjuk egy esős napra!" Jókedvűen lép be a reggelizőszobába, ahol már öszszegyűlt a család. Mint mindig, most is az utolsó. A szalonban, úgy tűnik, nyomott a hangulat. A testvérek feltűnően illedelmesen ülnek a nagy asztal körül, ami máskor igencsak ritkán fordul elő. A szülők sötét arccal, szándékosan kerülik egymás tekintetét. "Valószínűleg megint veszekedtek - mormogja Sissy magában. - Igy hát elő sem jöhetek a kérésemmel." - Jó reggelt! - köszönti a jelenlévőket fojtott hangon, és kérdően néz Nenére, nővérére, de az csak tanácstalanul megvonja a vállát. - De Sissy! - dörren rá apja vidáman. - Miért vágsz egy ilyen meseszép reggelen olyan szomorú képet, mint a háromnapos esős idő? Gyere, idd meg gyorsan a teádat, aztán menjünk lovagolni! Anyja erre csak még szorosabban préseli össze ajkait, állapítja meg Sissy egy gyors oldalpillantással. Most aztán tényleg nem tudja, mit mondjon. - Igen; jó, de... - dadogja. - Mi az, hogy de? Egyik napról a másikra elment a kedved a lovaglástól? - Miksa bajor herceg, úgy látszik, elhatározta, hogy feleségét a végsőkig bosszantja. Ludovika hercegnő erre már tényleg elveszíti eddig is nehezen megőrzött önuralmát. A dühtől pirosan, majdnem a sírás határán könnyít a szívén: - Miksa, egyszerűen nem értelek! Egész évben alig látunk, nem törődsz a gyerekeiddel, de ha nagy kegyesen meglátogatsz bennünket, akkor aztán tüstént felfordítod a házat. Míg az apa zavartalanul kanalazza a lágy tojását, egyszerre hat bűntudatos testvér orra hajlik mélyen a

csészék fölé. Mamának igaza van. Apa az ideje legnagyobb részét külföldön tölti, családját csak akkor látogatja meg, amikor Possenhofenban vannak, de ilyenkor aztán alaposan elkényezteti a gyerekeket. Ha a gondtalan kicsiknek épp nincs kedvük tanulni, Sissyt menesztik követségbe apjukhoz, Miksa herceg pedig nagyon is könnyen hagyja, hogy lánya az ujja köré csavarja. Gyakran előfordul az is, hogy hívatlanul betoppan az osztályterembe, az elképedt nevelőnő orra előtt becsukja a könyveket, és jó hangosan kijelenti: mára elég! A gyerekek ilyenkor a herceggel az élen szinte lezúdulnak a lépcsőkön, futnak egyenest egy fa koronájában épült kis kunyhóba, amely a herceg hozzáértő irányításával készült. Ott fenn aztán apjuk kalandos történeteket mesél nekik távoli országokról, idegen népek szokásairól. Sissy nem tud betelni velük. Újra és újra megkéri apját, vigye egyszer magával.oda, ahol egész évben süt a nap, az emberek agyagkunyhókban laknak, és azon a különös nyelven beszélnek, amelyik úgy hangzik, mintha torokbajuk lenne. Pár évvel ezelőtt apa négy néger kisfiút hozott magával Kairóból. Egész München ott volt a szegény ijedt kisgyerekek ünnepélyes keresztelőjén, de titokban mindenfelé suttogtak 67 a herceg különös kedvteléseiről. Miksa keveset tötődik a pletykákkal, az emberek véleménye teljesen közömbös számára. Ludovikát azonban, aki ügyel társadalmi helyzetére, kínosan érinti, ha férje kerül szóba. Gyakran jön el idő előtt a bálokról is, ha úgynevezett barátnői csípős megjegyzéseket tesznek a férjére. Sissy néha hallja, ahogy anyja a hálószobában zokog. Tegnap este újabb terméketlen vita folyt apa szokásairól. Bármennyire szereti is Miksa a feleségét és a gyerekeit - egyszerűen nem bír sokáig otthon maradni. Irtózik a fogadásoktól, színházlátogatásoktól, báloktól és estélyektől. Néhány hét múltán mindig újra elfogja az utazási láz.

- Gyerünk, igyekezzetek! - sürgeti épp a gyerekeket, anélkül hogy Ludovika szemrehányásaira válaszolna. - Különben egyedül fogok kilovagolni! A kicsiknél már rég megnyerte a csatát, ők türelmetlenül csoszognak lábukkal, és sorra lecsúsznak a székekről. Sissy és Nené, akiknek kicsit rossz a lelkiismeretük, tétovázva a mamára pillantanak. Ő pedig jámborul megadja magát sorsának, hiszen végül is ő sem akarja elrontani gyerekeinek ezt a szép napot... - Jól van, mehettek mindannyian - mosolyog kicsit elkínzottan - de ha az első esőcsepp leesik, mindent bepótolunk! Ellenkezés nélkül! Sissy fellélegzik: ma mindenjól sikerül! Mielőtt elmenne, még egy gyengéd puszit nyom anyja homlokára, aztán gyorsan a többiek után szalad. Ludovika egyedül marad. A szobában hirtelen nagy csönd lett. Gondolatai önfejű férje körül keringenek. "Teljesen el fogja rontani a gyerekeketi Hogyan illeszkednek majd be az udvari életbe, ha mindenfélével telebeszéli a fejüket?" - gondolja. Titokban mégis egy kicsit irigyli Ludovika az ő Miksáját. Házasságuk első éveiben még ő is vele mehetett Svájcba, és végigutazták Itáliát is. Bár nem szerelemből ment hozzá feleségül, a házasságot a szülők határozták el, a minden iránt érdeklődő, sokoldalú és vonzó férfi hamar meghódította a szívét. A távoli országokban közösen átélt élmények sok szép órával ajándékozták meg Ludovikát. Nemsokára aztán megszületett Lajos, az első gyerek, és ezzel számára véget is ért a kalandos, csavargó élet. Miksa bajor hercegnek, akinek nem volt semmiféle politikai kötelezettsége hazájával szemben, eszébe sem jutott, hogy ő is feladja vándoréletét. Aztán világra jött Ilona (azaz Nené), aztán Sissy (Erzsébet), Károly Tivadar (Gackel - azaz gágogó lúd, ez volt a beceneve), Mária, Matild (Spatz, azaz veréb), Zsófia és Miksa Emánuel. A gyerekek jövője érdekében, akár tetszett, akár nem, Ludovikának át kellett vennie a családfő szerepét, reprezentálnia

kellett a társaságban, és a gyerekek neveltetésének gondja is az ő vállárá nehezedett. "Hogy fogom a lányokat férjhez adni, ha úgy viselkednek, mint a lovászfiúk? Sissynek jobb lett volna talán, ha polgári családba születik és nő fel - gondolja Ludovika magában. - Ennek a kislánynak nagyon nehéz dolga lesz, ha egyszer majd fel kell adnia a szabadságát. Arra is alig tudom rábeszélni, hogy valami csinosabb ruhát húzzon fel. Még Münchenben sem jár semmi más az eszében, mint a lovak, a lószerszám, legfeljebb még az új lovaglóruhák." Ludovika kitölt még egy csésze teát magának, átül kézzel faragott íróasztalkájához, amelyet Miksa Spanyolországból hozott neki, és levelet fogalmaz nővérének, Zsófiának, Bécsbe. De ma folyton elkalandoznak a gondolatai. "Tulajdonképpen nem szabadna panaszkodnom. Zsófiának összehasonlíthatatlanul nehezebb az élete, mint az enyém." - Nővére Ferenc Károly osztrák főherceghez ment feleségül. A politikai helyzet egész embert, teljes erőkifejtést kívánt: hosszú, szívós harccal Zsófia végül is elérte, hogy 1848-ban ne pipogya férje, hanem legidősebb fia, Ferenc József üljön az osztrák trónra. A fiatal császár első lépései mögött persze érezni lehetett az ő erős, határozott és kemény kezét. "A császár anyja az egyetlen férfi az udvarban" - ez a mondás járja Bécsben. A császár mellé pedig császárné is kell. A nővérek, Zsófia és Ludovika már megállapodtak, hogy Ferenc József Ilonával, Sissy nővérével fog egybekelni. Nené erről még semmit sem sejt, de amióta ez a terv létezik, őt szigorúbban nevelik, mint a testvéreit. Egy leendő császárné talán mégse a fa tetején nőjön fel! A levélben, amelyet Ludovika ma Bécsbe küld, mégis elsősorban Sissyről van szó. Úgy tűnik, Ferenc József öccsének, Károly Lajosnak nagyon tetszik kis unokatestvére. A gyerekek egyszer Innsbruckban ta-

lálkoztak egymással. Ferenc József, akit akor már eljövendő nagy feladatai kötöttek le, nem sokat törődött rokonaival, Károly Lajos viszont egyetlen pillanatra sem maradt el Sissy mellől. Azóta is rendszeresen ír Bécsből, édességeket és préselt virágokat küld, sőt nemrégen kis barátnőjének még egy gyűrűt is küldött. Sissy természetesen mindig rendesen válaszol, de vonzalom jelét nemigen lehet felfedezni a leveleiben. Ludovika egy pillanatra elgondolkodik. Érdekházasságba kényszerítse mindkét lányát? A józan ész végül csatát nyer. "Kedves Zsófia-kezdi tehát a leveletörömmel hallom, hgy Károly Lajos rajong Sissyért." Sissynek közben szinte elröpül a napja. A vacsoránál észreveszi, hogy anyja a reggeli veszekedést láthatóan elfelejtette már, és sokkal barátságosabb hangulatban van. Elhatározza, hogy lefekvés előtt elmond neki egy titkot. - Mama - fuvolázza legédesebb hangján - emlékszel Irene Paumgarttenre? - Persze, anyja, a grófnő pár napja meglátogatott engem. Itt a közelben laknak a rokonai, és az egész nyarat itt szeretné tölteni a gyermekeivel a tó mellett. - Mondd csak, akkor azt is tudod, hogy Irenének van egy bátyja is? Ijedten tartja vissza lélegzetét a hercegnő. Mit fog most hallani? Sissy is elakad egy kicsit. Hogyan mondja meg a mamának, hogy Irene bátyját, Dávidot szíve mélyéből kedveli, egészen másvpopen, mint saját testvérét, Károly Tivadart, akit gyöngéden Gackelnak nevez. Ösztönösen érzi, hogy ez a barátság nemigen fog tetszeni az anyjának. - Nos, mi az, Sissy? - Szóval, tudod, azt akartam... azt szeretném megkérdezni, hogy Irene és David kilovagolhatnak-e majd velünk? Sissynek elillant a bátorsága, hogy titkát felfedje.

Anyja nagyon jól ejti, mit akart lánykája igazából mondani, de jobbnak látja, ha a dolgot egyikük sem mondja ki. Így hát örömmel válaszol a sebtiben kitalált kérdésre. - Persze, annyiszor hívod meg Irenét, ahányszor csak akarod. De te is tudod, hogy majd Münchenben nem láthatod olyan gyakran. Paumgarttenék nem a legmegfelelőbb társaság számodra Ezekkel a szavakkal a hercegnő el is hagyja a szobát. Sissy pontosan megértette a célzást. Még vár egy darabig, amíg elül a léptek zaja a lépcsőn, aztán csöndben kibújik az ágyából, meggyújt egy gyertyát, és a fiókos 10 11 szekrényből előkotorja a naplóját, gondosan elrejtett kincsét. Gondolataiba merülve lapozgat az elmúlt napok bejegyzései között. 2. Sissy naplójában sokat lehet Irenéről és Davidról olvasni. Az idei nyáron ők hárman jóformán elválaszthatatlanok: Ezek a játszópajtások egészen mások, mint akikkel Sissy Münchenben anyja kívánságára szokott együtt lenni. A három gyerek szívesen rejtőzik el az erdőben, ott aztán Sissy felolvassa saját verseit, Irene csuda állatokat eszkábál össze gyökerekből és falevelekből, David fantáziája pedig azokat a hőstetteket színezi ki, amelyeket felnőtt korában fog majd véghezvinni. Sissynek agyon tetszik a fiú álmodozó, kicsit elvarázsolt lénye. Órák hosszat képes hallgatni, amint arról mesél, hogy hogyan fogja őt vadállatok karmaiból kimenteni, a viharos tengeren megoltalmazni és távoli oázisokra szöktetni. Néha, ha Irene épp nem néz oda, David végigsimít Sissy dús haján, és gyöngéden rámosolyog. David Sissyt egy kicsit az apjára emlékezteti. Nagy kár, hogy a fiú egészsége oly gyönge lábakon áll. Gyakran kell ágyban maradnia, ha előző nap túlságosan kifáradt a játékban.

Már Irene is észrevette, hogy bátyja milyen türelmetlenül vár arra, hogy Sissy sötétszőke feje végre felbukkanjon. - Ne hagyjatok majd magamra akkor sem, amikor összeházasodtok! - súgja egyszer Sissy fülébe, aki bár fülig vörösödik, de rábólint. - Rendben, mindenhová magunkkal viszünk téged is! 12 Most azonban Sissy szomorúan néz a gyertya lángjába. Vajon miért gondolja a mama, hogy David és Irene nem a megfelelő társaság számára? Paumgarttenék ugyan nem túl gazdagok, de a családban mindig igen vidám a hangulat. Sissy szászországi és porosz nagynénjeire gondol: bizony még sohasem látta őket szívből nevetni. Elhatározza, hogy másnap megbeszéli az ügyet apjával. Ludovika is éppen ezt tervezi, de nem halasztja,a dolgot holnapra. Miksa herceg ugyan egy kicsit rosszkedvű, hiszen épp indulni készült tudós kerekasztal társaságába, amelynek ő, mint a mondabeli Arthur király, a feje, de Ludovika nem engedi. - Tudod, hogy Sissynk szemmel láthatóan beleszeretett a kis Paumgartten fiúba? - kérdezi szemrehányóan, mintha Miksa tehetne a dologról. - Nem, ez még nem jutott a fülembe. De hát Sissy nerizsokára tizenöt éves lesz, ilyenkor már ébredeznek az első érzelmek. Te sem voltál sokkal idősebb, amikor összeházasodtunk... - Tisztában vagyok vele - szakítja félbe férjét Ludovika türelmetlenül. - De Paumgarttenék nem a rangjához illő társaság. Kedvem lenne megtiltani Sissynek, hogy ezekkel a gyerekekkel játsszon. - Mit jelentsen ez? - kérdi Miksa felháborodva. Most már őt is jobban érdekli a beszélgetés, leteszi a kabátját. -A család nagyon rendes, becsületes, és sokkal barátságosabbak, mint bizonyos uraságok az udvarnál. Minden kislány átéli az első szerelmet, és én

örülök, hogy Sissy ezt a kedves Dávidot választotta magának. Ludovika ismeri férje ellenszenvét a müncheni társasággal szemben, amely társaság - ezt meg kell adnianéha tényleg nagyon fárasztó tud lenni. - Nem erről van szó! Nagyon jól tudod, hogy Sissyt 13 tulajdonképpen már elígértük Ferenc József öccsének. Az esküvő valószínűleg két év múlva lesz, és Zsófia minden levelében érdeklődik, hogy fejlődik Sissy. Talán azt írjam neki, hogy leendő menye ágrólszakadt fiúcskákkal turbékol? Miksa herceg azonban erélyesen kiáll gyermeke mellett, kedvenc lányáról senki sem szólhat semmi rosszat. - Először is David nem akárhonnan szalasztott kis senki. Másodszor pedig Sissy tőlem akár egy parasztfiúhoz is hozzámehet, ha úgy lesz boldog. Vagy netán ugyanolyan házasságot kívánsz neki, mint a miénk? Ludovika levegő után kapkod. - Mit akarsz ezzel mondani? - Mi alig fél évvel a házasságkötés előtt ismerkedtünk meg, és se a te, se az én szüleim nem kérdezték a véleményünket. Azt állítod, hogy te boldog voltál, hogy így kötöttünk házasságot? Amíg én Possenhofenban vagyok, gondoskodni fogok arról, hogy Sissy anynyiszor találkozhasson Dáviddal, ahányszor csak lehetséges! Ezzel Miksa elfordul; veszi a kabátját, és köszönés nélkül elhagyja a kastélyt. Neki, mint liberálisan gondolkodó férfinak, már régen szálka a szemében a jobb körökben szokásos érdekházasság. Ludovika megint csak egyedül és bosszankodva mard otthon. Nem elég, hogy a férje sértegeti, most majd még a gyerekei is hátba támadják? Lajos, a legnagyobbik fiú is gyakran forog rossz társaságban. Lassan több időt tölt a színházban, mint a családdal. Ha pedig megjelenik a közös étkezéseknél, igencsak

radikális nézeteknek ad hangot, és a hercegnő szemére veli, hogy rangkórságban szenved, gőgös és elfogult. Ludovika titokban elhatározta, hogy a két nagylányt amilyen gyorsa csak lehet, férjhez adja. Másnap esik, bánatos az idő. Sissy megadóan készíti elő a füzeteit, Wulffen bárónő mindjárt szólítani fogja az órára. Már kopog is a szoba ajtaján. De Ludovika lép be. - Sissy, tegnap írtam Zsófia néninek. Nem akarsz pár sort hozzáírni Károly Lajosnak? Még meg sem köszönted a gyűrűt! Károly Lajosról Sissy már rég megfeledkezett. - Azt sem tudom, hogy néz ki. Mi a csudát írjak neki? - Biztos eszedbe jut majd valami kedves dolog, gyermekem. A tanórákra sem kellene bemenned. Szeretném a levelet délben elküldeni. - Na jó, máris hozzákezdek - feleli Sissy, miközben megpróbálja diadalmas mosolyát elfojtani. Ha nevelőnőjét bosszanthatja, még bécsi unokatestvérének is szívesen ír levelet. Ludovika is csöndesen mosolyog magában. Déltájt bekocsizik majd Münchenbe, vesz egy szép kis gyűrűt, és beleteszi Sissy Károly Lajoshoz írt levelébe... Sissy elővesz egy világoskék, virágokkal díszített levélpapírt, és rágni kezdi a tollszárat. Ugyan hová lett az a gyűrű? - jut eszébe hirtelen. Ijedten ugrik fel. Figyelmetlenül letette valahová, egyszer sem húzta fel az ujjára. Az ékszeres dobozkájában mindenesetre nincs. "Ha elveszítettem ezt a gyűrűt, mama nagyon mérges lesz. Valami miatt nagyon ügyel arra, hogy mindent, amit Károly Lajostól kapok, gondosan megőrizzek. Hátha leesett az íróasztal mögé?" - gondolja. Sissy félretolja a nehéz bútordarabot. Ott sincs. Talán a fiókos szekrényben? Fehérneműi között turkál, pillanatok alatt felfordítja a fiókokat, de eredménytelenül. A gyűrű eltűnt.

Sóhajtva újra feláll, kutatva körülnéz, közben pil14 15 lantása.az Ikra esik. Mi ez Messze a tóparton Davidot látja; amint egy nagyobb fiúval fogócskázik. Ajaj; biztos meg fog fázni, és megint napokra ágyban kell majd maradnia!" - gondolja Sissy. Fejcsóválva és gondterhelten próbálkozik most Sissy a szőnyegekkel, hátha alájuk gurult? Végre a baldachinos ágy alatt megtalálja a finom kis ékszert. Megkönnyebbülve ül vissza az íróasztalához, hogy megírja a levelet. Kislányos írásával illedelmesen megköszöni az ajándékot, mesél a kis báránykákról, amelyeket apja hozott neki, a lovaglásban tett óriási előmeneteléről, és végül hűvösen így fejezi be: unokatestvéred, Sissy. Szobájában a szokásos rendetlenséget hátrahagyva, máris fut művével anyjához. Ludovika látható nemtetszéssel olvassa a levelet. - Nem tudtál volna egy kicsit barátságosabb hangon írni? És miért nem kérdezed meg tőle legalább azt, hogy érzi magát? Sissynek azonban elege van bécsi rokonaiból. - De mama, riziért jössz folyton Károly Lajossal, hiszen egyáltalán nem érdekel engem! Különben is csak egyetlenegyszer láttam, és annak is már legalább négy éve! - Sissy, figyelj rám, az unokatestvéred mégiscsak az osztrák császár öccse. És olyan gyakran és kedvesen ír neked! - Írjam meg a levelet újra? - duzzog Sissy. - Ne, mára elég lesz. Sietek, mert indulni szeretnék már Münchenbe. Sissy elcsodálkozik. Mióta küldi el mama a leveleket saját kezűleg? Mindegy, biztos igaza van. Elhatározza, hogy a nap hátralévő részében megpróbál minél jobban eltűnni, nehogy a bárónő karmai közé kerüljön. - endet csinálok a szobámban, és utána festek egy képet Hossenhofenról, rendben van? - 16

Késő délután Sissy szobájában még mindig óriási a rendetlenség. Egy gyors vázlat a parkról is már a földön hever összegyűrve, Sissy pedig nagy gonddal dolgozik Wulffen bárónő nem túl hízelgő portréján: a nevelőnő szép hosszú, hegyes orrot kapott, rajta jó nagy bibircsók, amitől olyan, mint egy középkori boszorkány. Felemelt mutatóujjal próbálja padok alá bújt tanulóit jó modorra, erkölcsre, illemre oktatni. Ezt meg kell mutatnom Davidnak és Irenének! - villan Sissy eszébe. Irene pillantásra sem méltatja a tréfás karikatúrát, amikor Sissy pár nap múlva látogatóba megy hozzájuk. - David rettenetesen beteg! - magyarázza kisírt szemmel. - Beleesett a tóba, és tüdőgyulladást kapott! - közli barátnőjével, aki maga is nagyon megijed. Paumgarttenné asszony kilép a betegszobából, tálcával a kezében. - Egy pillanatra bemehetsz hozzá, Sissy, de ne maradj túl soká! David nagyon fáradt; és a doktor azt mondta, sokat kell aludnia, hogy erőre kapjon. Bátortalanul lép be Sissy David szobájába. Milyen más ez a kamrácska az ő otthoni, pompásan berendezett szobájához képest! A helyiség keskenyebbik oldalán egy kis szekrény roskadozik a rárakott könyvek súlya alatt. Vajon miket olvas David szívesen? Sissy elhatározza, beszél majd vele erről, amint egészen meggyógyul. A falakon sok színes kép és szobrocskák, amelyeket Irene készített. David ágya az ablak mellett áll. - Sissy, milyen kedves, hogy eljöttél! - David erőtlenül szorítja meg barátnéja felé nyújtott kezét. Sissy forrónak és száraznak érzi a fiúét. - Hoztam neked valamit, nézd csakr - mutatja a gúnyrajzot. 17 - Szóval ilyen a nevelőnőtök! Biztos nagyon szigorú! Ez itt te vagy! - David kicsit elmosolyodik, és

megpróbál felülni. Görcsös köhögés rázza meg vékony f. kis testét. - Ne gyere túl közel, nehogy megfertőzzelek, Sissy! - mondja gyorsan. - De hát mi történt? - Sissy közelebb húz egy kis fotelt David fekvőhelyéhez, és leül. - Pár nappal ezelőtt esett az eső, és én kiszöktem a házból, pedig mama megtiltotta. A tóparton találkoztam Johannesszel, fogócskát játszottunk, de elcsúsztam a nedves füvön, és beleestem a vízbe. Még egy órába sem telt, máris felszökött a lázam, azóta pedig Í arra várok, mikor látogatsz már meg! - Gyorsan meg kell gyógyulriod, David. Mama megengedte, hogy velünk gyere lovagolni, és az idő is olyan szép már! Az ajtó résnyire kinyílik. - Sissy! - szól be David mamája. - Ennyi elég lesz! Sissy máris feláll. - Viszontlátásra, David, és gyógyulj meg hamar! - Türelem, Sissy, hamarosan újra talpra állok! - Képzeld el - sírja el magát Irene, amikor a lányok már egyedül vannak - tegnap kihallgattam a doktort. Azt mondta a szüleinknek, hogy a legrosszabbra kell számítaniuk. Vajon mit akart ezzel mondani? Mind-. annyian olyan komoran néztek! - Valószínűleg azt jelenti, hogy Davidnak sokkal jobban kell majd vigyáznia magára. Hiszen olyan könynyen megbetegszik, ezt te is tudod. Mi hárman aligha tudjuk majd körülvitorlázni a világot, ha David egy kis vízbe eséstől így meghűl! - próbálja Sissy barátnője figyelmét a gondokról elterelni, habár neki is nagyon rossz sejtelmei vannak. Néhány hónapja apja egyik barátja, egy erőteljes férfi, aki addig még sosem volt 18 beteg, belehalt a tüdőgyulladásba. Hogy fogja David ezt a betegséget átvészelni, David, akit a legkisebb fuvallat is feldöntött? Bánatosan indul hazafelé. Lassan sétál a tóparton, és

próbálja saját magát megnyugtatni. "Biztos most is sikerülni fog neki meggyógyulni! Ha átjön majd hozzánk lovagolni, ügyelni fogok rá, nehogy túlságosan W egerőltesse magát!" - gondolja. Ebben a hangulatban találkozik apjával, aki épp horgászni indult. - Nocsak, napsugaram, milyen csöndes vagy ma! Kire vagy mérges? Gyere ki velem a tóra! Hallgatagon segít Sissy apjának a csónakot vízre tenni. Amikor Miksa már elég messzire kievezett, behúzza az evezőket, bedobja a horgokat, és kisleányához fordul: - No, mesélj ! És Sissy előbb dadogva, majd egyre folyékonyabban beszél David betegségéről, saját félelmeiről. Aztán még azt is bevallja apjának, mennyire szereti pajtását. - Hát igen, a tüdőgyulladást nem szabad fél vállról venni. Sajnos csak várni lehet, hogy a beteg összeszedi-e magát újra. Az pedig, hogy Dávidot kedveled, és egészen másképp, mint a fiútestvéreidet, egészen természetes dolog. Ha a fiúk és a lányok már elég idősek, akkor elkezdenek egymás iránt érdeklődni. Ezt a vonzalmat egész másmilyennek érezzük, mint a testvéri szerétetet. - Azt hiszem, mama nem nagyon kedveli Dávidot! veti ellene Sissy, aki apja utolsó szavait nem értette meg egészen pontosan. - Tudom, tudom! - sóhajt Miksa herceg. - Ő azt szeretné, ha olyan valakihez mennél majd egyszer feleségül, aki rangodhoz méltó életet tud neked biztosítani. Tudod jól, mennyire nem szívesen látja azt sem 19 amikor a barátaimmal találkozom, csak azért, mert ők semmiféle főúri származást nem tudnak felmutatni. Nekem ezek az emberek ezerszer kedvesebbek, mint a beképzelt császárok és királyok, akikkel két értelmes szót is alig lehet váltani. A barátaim értik a tréfát, és aranyszívű emberek. Ez nekem sokkal többet számít,

mint hogy milyen udvari méltóságot viselnek. Ezt a nézetet Sissy teljes mértékben osztja. - Pontosan így is van, papa, gondoljunk csak például Arenbergékre... Góndolatban máris összerázkódik, ha ezek a gyerekek jutnak eszébe, akik magasan hordják az orrukat, semmit nem értenek a lovakhoz, és csak fintorognak, ha Sissy a nyuszijairól mesél. - De - veti közbe - én még egyáltalán nem is akarok férjhez menni. Szeretnék inkább a lovaim mellett maradni. És ha majd elég nagy leszek - teszi hozzá bátran - magaddál vihetnél engem és Dávidot az egyik utazásodra! Miksa herceg rázkódik a nevetéstől, amikor elképzeli, milyen arcot vágna Ludovika, ha most hallaná a lányát. "Remélem, Sissynek nem lesz túl nehéz sorsagondolja aztán elkomolyodva. - Sok tulajdonságomat örökölte..." - Mamának nem szabad elárulni a terveidet! Nem érterie meg téged, és csak fölösleges aggodalmakat okoznánk neki. Helyette gyere mindig hozzám, ha valami nyomja a szívedet! - Rendben van, papácskám! Ezután mindketten nekilátnak, hogy a Starnbergitó halállományát megtizedeljék. A sors nem kegyes Sissyhez ezen a nyáron. Nem sokkal látogatása után David meghal az alattomos betegségben. Sissy vigasztalhatatlan, napokra bezárkózik a szobájába, és keserű könnyeket hullat barátjáért. 20 Csak apja léphet be hozzá. Órákon át ül a lányánál, és karjaiban tartva ringatja. De a kérdésre, amelyet leánya zokogva újra meg újra feltesz, ő sem tudja a választ: - Miért kellett Davidnak meghalnia, apa? Hiszen olyan fiatal volt! A testvérek szomorúan járnak-kelnek a kastélyban. Még Ludovika is azt kérdezi magától, nem bánt-e túl

szigorúan a lányával. Sissy órákat tölt az íróasztala mellett, és naplójának önti ki szíve bánatát. Amikor az első nagy fájdalom már elmúlt, verset ír elhunyt barátja emlékére: Tiéd az ifjú halál Tiszta békességben, Engem nem kért a halál, S magad vagy az égben. 3. Mire a család ősszel visszautazik Münchenbe, Sissy egészen megváltozott. A szélvészkisasszonyból, akinek mintha mindig egy kis kobold kacsintott volna ki a szeméből, komoly leányka lett. A müncheni Ludwigstrassén álló hercegi palota belső udvarában nagy a sürgés-forgás. Tucatn munkás dolgozik, kalapál, szögel egy kupolaszerű építményt, ácsok fűrészelnek, gyalulnak. A nagy nyüzsgés kellős közepén Miksa herceg épp most egyenesedik fel munkájából, nagyot sóhajtva. Noha már jól benne járunk az őszben, a fák még egyetlen levelüket sem hullatták le, és a nap is hétágra süt le a férfiakra. Miksa, aki a többiekhezhasonlóan felgyűrte az 21 ingét, foltos zsebkendővel megtörli gyöngyöző homlokát. - Most pedig szünet, ebédeljünk! - kiáltja. Zajóngva másznak le a munkások a favázakról, kiI!:.. csomagolják a magukkal hozott kenyereket, és leülnek egy padra Miksa köré. A hercegnek dolgozni valóságos élvezet. A többi építtetővel ellentétben Miksa sok időt tölt köztük, nem restell ő maga is alaposan nekilátni a munkának, ha épp arra van szükség, és mindig a szokásosnál hosszabb pihenőket engedélyez. Legújabb tervével Miksának sikerült újabb beszédtémát szolgáltatnia a müncheni társaságnak: a palota udvarán cirkuszt állítanak fel. És bár mindenütt megvetően mosolyognak az ötlet hallatán, mégis mindenki

kíváncsi a magánmanézs megnyitójára. Senki sem akarja elszalasztani az alkalmat, hogy ezen a látványosságon részt vegyen. li A herceg különös ötletei a münchenieket már sok érdekes estével ajándékozták meg. Egy párizsi utazása után Miksa a hercegi palota földszintjén francia mintára egy kis varietét rendezett be. Külföldi művészek lépnek itt fely és hazájuk népi bölcsességeiből, dalaiból adnak elő. Miksa ilyenkor nagyvonalú vendéglátó: az asztalok roskadoznak a legfinomabb étkek alatt, a bor patakokban folyik, és ritkán megy el vendég a mulatságról éjfél előtt. Amikor már hölgyek nincsenek jelen, gyakran előfordul, hogy a herceg kedvenc zeneszerszámán, a citerán maga ad elő dalokat, néha bizony meglehetősen szemteleneket és vakmerőeket. Ilyenkor aztán igazán elemében van: a hajnali órákig játszanak, nevetnek, táncolnak barátaival. Ludovika az ilyen ünnepségeken természetesen soha nem jelenik meg, méltóságán alulinak tartja, hogy ebbe a varietébe betegye a lábát. Az emeleten van egy óriási táncterem, ahol akár száz párnak is jut hely. Miksa ott is rendez ünnepélyeket, amelyekről egész München napokig beszél. Ludovika már sokszor megkérte a férjét, ügyeljen jobban házuk hírnevére. Ezek a vendégségek talán kicsit túl mozgalmasak, túl zajosak. Már Ludovika nővére, Zsófia is hírét vette Bécsben ennek a kész bolondokházának, és félreérthetetlenül megmondta a véleményét róla. Hát még ha Zsófia tudná, hogy sógora az építőmunkásokkal osztja meg ebédjét... Sissy nevetve áll az egyik ablakban, és apját figyeli, amint az épp teli szájjal nevet, combját csapkodva örömében. Már Miksa is észrevette őt: - Gyere le, Sissy, és nézd meg, mennyi mindent csináltunk ma! - kiabál fel lányának az ablakba. Ezt nem kell kétszer mondani! Szélsebesen fut le Sissy a lépcsőn, egyenesen apjához, aki kézen fogja, és körbesétál vele. Nagyon megkönnyebbúilt, mióta úgy látja, hogy Sissy kiheverte kis barátja halálát. Megint

olyan felszabadultan, boldogan nevet, mint régen, és tréfákat eszel ki, amelyekkel anyját és nevelőnőjét kétségbeejtheti. Csak néha suhan át egy-egy árnyék az arcocskáján, olyankor elcsöndesedik, és álmodozóvá válik. Miksa nemcsak azért halasztotta el szokásos őszi utazását, hogy az építkezésre felügyeljen, hanem azért is, hogy szeretett lányára több figyelmet fordíthasson. - Nézd, itt középen lesz az aréna. Ott építjük fel a páholyokat. Tíz nap múlva készen leszünk. Már szerződtettem is egy vándorcirkuszt. Igaz, hogy csak vén gebéik vannak, de a lovaglószámokat magam is be tudom mutatni. - Hadd legyek ott az első előadáson! - könyörög Sissy. - Nem tudom, anyád megengedi-e majd? Az előadás késő este kezdődik, de rendezhetünk egyszer délutáni előadást is. Arra meghívhatnád a barátaidat, nos, mit szólsz hozzá? 22 23 - Az nagyon jó mulatság lenne, papa! Megmutatod nekem lovakat, amelyek tegnap érkeztek? -- Persze; mehetünk az istállókba, csak megkérem Schattenstein grófot; kísérjen el bennünket. Várj meg itt! A Schattenstein név hallatára Sissy fülig pirul. Szerencsére apa semmit sem vett észre. Richard Schattenstein gróf néhány hete áll a herceg szolgálatában. Teljesen elszegényedett családból származik, titkárként kell megkeresnie a kenyerét, de ez a körülmény Richard életkedvét a legkevésbé sem befolyásolja. Húszéves, magas, kisportolt jelenség, állandóan jó kedve van, kiválóan szót ért a szigorú Ludovikával is, sőt még a komor Wulffen bárót is sikerül néha megnevettetnie. Sissy pedig, aki teljes gyászban érkezett Münchenbe, hagyta, hogy vidám lénye őrá is jó hatással legyen. A fájdalom sokkal hamarabb elmúlt, mint bárki gondolta volna. Még senki sem tudja a családban, menynyire vonzódik Sissy Richard grófhoz. Amikor a lány

elmerül álmodozásaiban, a férfi izmos, karcsú alakját látja maga előtt. Richard nagy sötét szeme külön is megigézte: Naplójába újabb vers került: Óh, barnán sötétlő szemek Túlhosszan néztelek titeket, S ezért a pillantásotok Nem hagyja el a szívemet. Ezúttal Sissynek eszébe sem jut, hogy megossza titkát anyjával. Ha már az sem tetszett neki túlságosan, hogy David Paumgartten a legjobb barátai közé tartozott, ugyan mit szólna a Richard Schattensteinnel kötött barátsághoz? Bár Ludovika úgy látja, hogy férje bizalmasa értelmes, okos ember, mégis úgy kezeli, mint egy szolgát. Így hát Sissy gondosabban őrzi a naplóját, mint azelőtt, ruhásszekrénye legalsó fiókjának mélyére rejti. - Sissy, mi van veled? Megint nyitott szemmel álrnodozol! - apja hangjára rezzent fel a lány. -Jó reggelt, nagyságos hercegkisasszony! - Schattenstein gróf illendően meghajol Sissy előtt. Az ő hangja viszont valahogy nem akar szólni. - Jó reggelt! - nyögi ki végül dadogva, és legszívesebben elbújna a papa háta mögé. Miksa igen csodálkozik Sissyn. Mi történt a lányával? Nem ilyen szégyenlősnek ismeri! De ő sem sejti, hogy Sissy menynyire rajong a mellette álló fiatal férfiért. Hármasban lassan átsétálnak az istállókhoz. Míg Miksa a lovak jó tulajdonságait sorolja, Sissy óvatosan átkukucskál Richardra. Milyen egyenes, büszke tartása van, milyen barátságos mosoly játszik az ajka körül! Sissy legszívesebben a karjára tenné a kezét, és hagyná, hogy vezesse... Schattenstein gróf sejti, hogy lángra gyújtotta fiatal kislányszívét. Őrá is nagy hatással van munkaadója lánya. Megcsodálta már dús haját, kecses tartását, amikor a ló hátán ül. Egy esetleges kapcsolatról persze álmodni sem merészel. Már hallotta, hogy Ludovika a lányait a bécsi udvarba akarja férjhez adni. Így hát

megelégszik azzal, hogy Sissyre barátságosan rámosolyog, megtiltotta magának minden továbbinak a gondolatát is. Ha kiderülne, hogy megpróbálja tenni a szépet a herceg lányának, akkor az állásából is rögtön repülne. Közben megérkeznek az istállókhoz. Két nemes paripa áll ott, amelyek már türelmetlenül kaparják patáikkal a földet. A lovászfiúk épp le szeretnék csutakolni őket, de nagy fáradságukba kerül, hogy a türelmetlen állatokat megnyugtassák. 24 25 A herceg máris hozza a nyerget és a kantárt, s felül az egyik lóra. - Richard, jöjjön maga is! - szólítja fel titkárát. Öröm ezen az állaton ülni! Richard szintén nagy lóbolond, kicsit elbizakodottan elhatározza, hogy lemond a nyeregről, megkapaszkodik a másik ló sörényében, és fellendül a hátára. Sissy persze el van ragadtatva! Lelkesedve nézi a két férfit. Milyen szívesen kilovagolna egyszer Richarddal! De ezt soha, de soha nem engedné meg a mama. Épp most kérlelhetetlenül szigorúan ügyel arra, hogy lánya ne kószáljon túl sokat az istállók környékén... - Jaj! - rémülten néz fel Sissy az apjára - egészen elfelejtettem, hogy ebéd után a házban kellett volna maradnom. Mit csináljak most? Mama nagyon meg fog szidni! Apa, segíts! - No, hát mit csináljunk? Tudom már! Richard gróf visszakísér téged, és megmondja anyádnak, hogy én tartottalak fel. Rendben van így? Ettől a megoldástól Sissy szíve egyszeriben gyorsabban ver, de most, hogy itt az alkalom, hogy Richarddal kettesben legyen, megijed a szokatlan helyzettől. - Nem jöhetnél inkább te velem? - Nem, Sissy, én most szeretnék a Vlovakkal néhány gyakorlatot végigpróbálni. És nagyon múlik az idő, ezt belátod, ugye? - Jól van - mormogj Sissy. Megvárja, míg Schat-

tenstein gróf leugrik a lóról, és aztán óriási léptekkel megindul a palota felé, hátra se néz, Richard tudja-e követni. Valóban, a kapuban ott áll mama, arckifejezése nem sok jót ígér. - Hol voltál ilyen sokáig? - köszönti Sissyt, aki egy szót sem tud szólni, annyira kifulladt. - Nem megtiltottam neked, hogy kilépj a házból? De máris felbukkan a fák alól Schattenstein gróf: - A herceg bocsánatot kér. Az új lovak feletti örömében teljesen elfeledkezett áz Ön parancsáról. Kéri, legyen elnéző a gyermekkel - próbálja a haragos hercegnőt megengesztelni. - Hogy hogyan nevelem a gyermekeimet, az kizárólag, az én dolgom - feleli Ludovika nyersen, és a megzavarodott szószólót szó nélkül faképnél hagyja. "Furcsa ma a mama. Máskor nem szokott ennyire mérges lenni, ha egy kicsit kések! Mit követtem el vajon?" - töpreng Sissy, míg szófogadóan követi anyját a szalonba. Ludovika elhatározta, hogy kerül, amibe kerül, leszoktatja a lányát a "teli szájjal" beszélő, rémes bajor tájszólásról. Személyesen ő maga gyakorolja vele az irodalmi német beszédet, minden délután egy óra hosszat. Az eredmény azonban elég soványka, Sissy akármennyire igyekszik, mindig újra és újra visszatér a megszokott beszédmódba. De az anya nem enged. Nővérének, Zsófiának egy tökéletesen nevelt kis menyt szeretne majd adni... Ludovika rosszkedvének most nem ez az oka. Ebéd után, amikor Sissyt kereste, belépett a szobájába, ahol a szokásos szörnyű rendetlenség fogadta. Elkezdte a széthányt ruhákat visszaakasztani a szekrénybe, és eközben felfedezett valamit, amitől a lélegzete is elállt. Az egyik kötény zsebében Schattenstein gróf arcképét találta meg. Ludovikát mintha villám sújtotta volna. "Honnan kaphatta Sissy ezt a képet? - még most is ezen gondolkodik, miközben lánya kezébe nyom egy

könyvet, hogy olvasson fel. - Mi dolga ezzel a gróffal?" Ez a kérdés cikázik át újra meg újra az agyán. Sissy előtt nem akar szót ejteni a képről. Ezt a dolgot másképp kell elintézni! Sissy gondolatai is messzire járnak, miközben gé26 27 piesen felelevenítette emlékezetében, hogy mi roszszat csinálhatott. De hiába töri a fejét, nem jut eszébe semmi. Egyszerre csak elönti a forróság. "A naplóm! Talán mama megtalálta, és belelapozott? De az lehetetlen, épp pár napja zártam be a kis ládikámba Richard képével együtt, és a kulcsot egy kis láncocskán a nyakamba akasztottam. Nem találhatta meg, ez teljesen kizárt!" Sissy olvas tovább. Egyszer csak nagyot koppan a könyv a földön, Ludovika ijedten felugrik. - Sissy, mi baj, egészen fehér lettél! - Semmi, mama, semmi, azt hiszem, vagyis nem tudom... - Sissy nem tudja, mivel magyarázza, hogy hirtelen még a keze is reszketni kezdett. - Mama, nem is érzem jól magam. Felmehetek a szobámba? - Persze, persze, menj csak. De hát mi van veled? - Nem tudom, hirtelen egészen elszédültem. Egy kicsit lepihenek. i; Remegő térdekkel megy fel Sissy a lépcsőn, bezárkózik a szobájába, még hallgatózik egy percet, nem jött-c anyja utána: Minden csendes. Sissy lázasan kutat a ruhásszekrényében, mindent felforgat. Olvasás közben ugyanis az eszébe villant, hogy tegnap este elővette a rejtekhelyről Richard képét, és hosszan nézegette a holdfényben. Később már túl álmos volt, nem zárta vissza a képet a helyére, hanem berakta a köténye zsebébe, és aztán elfeledkezett róla. Itt lóg a kötény a szekrényben, de a zsebek üresek. "Határozottan tudom, hogy a bal zsebébe dugtam! A kötényt meg ide raktam a szék támlájára. Te jó Isten, hát ezért volt a mama olyan dühös! Biztos megtalálta,

amíg papával sétáltam. Mi lesz most?" Ettől aztán tényleg szédelegni kezd. Bágyadtan rogyik rá az ágyára; és halkan sírni kezd. "Olyan szerencsétlen vagyok ebben az életben-zokogja a párriájába. - Minden rosszul sül el. Bárcsak halott lennék, mint David!" Eközben Ludovika magához kéreti az urát. Miksa rögtön érzékeli, hogy hosszabb megbeszélés várható, így hát türelemmel vértezi fel magát. - Nos, mi történt már megint? Ne felejtsd el, hogy a nyáron már beleegyeztél a cirkusz építésébe. - Egyáltalán nem erről van szó - szakítja félbe Ludovika türelmetlenül. - Ezt nézd meg! - és átnyújtja neki Richard arcképét. - Szóval nálad volt, már hiányoltam, nem tudtam, hová lett. A múlt héten lovaglás közben kiesett a kabátzsebemből, és Sissyvel nem tudtuk megtalálni. De hogy kerül ez a kép hozzád? Ennyire tetszik neked a fiatalember? - tréfálkozik Miksa, aki még nem fogtá fel, miről van szó. - Megmondhatom neked, hol találtam: Sissy szobájában! - Ludovika hangja metsző. 4. Ez a közlés még a herceget is megdöbbenti; akit egyébként senki sem tud kihozni a sodrából. - De mit csinál Sissy ezzel a képpel? Csak nem szeretett bele a grófba? - Úgy tűnik. És az a kívánságom, hogy a grófot azonnal bocsásd el! Semmi keresnivalója tovább a házamban! - De Ludovika, nyugodj meg, kérleki Bizonyára csak gyerekes rajongásról van szó, hiszen Richard mindig mellettem van. Legfeljebb pár semmitmondó szót válthatott Sissyvel! De mit is kezdene egy ilyen gyerekkel? 29 - Félreismered a helyzetet. Amíg neked semmi másra

nincs gondod, mint hogy a szutykos munkásokkal kódorogj. Én nagyon is észrevettem, hogy Sissy elváltozik, amikor Schattenstein belép a szobába. Mégis mit gondolsz, kiről álmodozik? - De hát én azt hittem, Sissy a kis Dávidot siratja. Tényleg nagyon kedvelte. - Az valami más volt még. Habár nekem az a közeledés a Paumgartten családhoz nem nagyon volt ínyemre, de David mégsem volt sokkal több, mint egy játszópajtás. Én ebben a Schattensteinben egy cseppet sem bízom meg. Képzeld csak el... - Mit képzeljek el? - Miksa megdühödik. - Sissynek halvány fogalma sincs arról, mi a szerelem. Vagy talán te beszéltél már vele erről? - Nem, természetesen nem. Majd a házassága előtt elmondom neki. Ez most nem a megfelelő időpont, hogy bogarat tegyek a fülébe! - Mi az, hogy bogarat? Sissyben ébredeznek az első érzelmek. Ez teljesen természetes dolog, mint már próbáltam neked elmagyarázni. De mit csináljon szegény, ha senki sem mondja meg neki, mit kezdjen velük? Még a könyvtárt is bezárod, nehogy véletlenül szerelmes regényt olvashasson. Nem elég, hogy az élet legfontosabb dolgait hallgatod el előle, még megfosztod a világirodalom legszebb darabjaitól is! - Az én szüleim is megtiltották, hogy szerelmes regényeket olvassak, amikor még éretlen voltam hozzájuk! - feleli Ludovika méltóságteljesen. - És te még büszke is vagy erre? Tényleg nem óhajtok beleszólni a nevélési módszereidbe, de véleményem szerint Sissyt üvegbúrában tartod. Schattenstein grófot pedig nem fogom elbocsátani. Nagyon intelligens fiatalember, és én tökéletesen megbízom benne. - Akkor is el kell mennie. Ha te nem mondod meg neki, majd megteszem én. Ha Zsófia megtudja, hogy Sissy vele turbékol, akkor befellegzett a házassági terveknek. Légy már egy kicsit belátóbb és tapintatosabb.

Végül is a lányod boldogsága függhet ettől. - Azt sem tudom, Sissy akarja-e egyáltalán, hogy Károly Lajoshoz adjuk feleségül. Először is, amíg lehet, hadd élvezze még a fiatalságát, másodszor pedig, ahogy látom, nem érdekli különösebben az unokatestvére - mérgelődik Miksa, aki nem látja be, miért kellene kis kedvencét ilyen hamar kiröpíteni a családi fészekből. - Sissy akkor is élvezheti még az életét, ha férjhez ment. A bécsi udvar messze földön híres cspdálatos báljairól és kitűnő társaságáról. Ott aztán kedve szerint táncolhat és adhat estélyeket. - Mintha az élet csak táncból állna - mormogja a herceg bosszúsan, de végül is alkalmazkodik felesége kívánságaihoz. Mi mást is tehetne? - Schattenstein grófot egy megbízással Itáliába küldöm - egyezik bele végül is a dologba. - Semmiképpen nem akarom elbocsátani, azt hiszem, a fiatalember fényes jövő előtt áll. - Csinálj, amit akarsz, csak ne engedd Sissy közelébe. Mérgesen vonul vissza Miksa a szobájába, hogy kitaláljon valami jó megbízást, amellyel Richardot Itáliába küldheti. Nem szeretné, ha a gróf észrevenné, hogy nemkívánatos a jelenléte. Néhány nap múlva Sissy meglesi az ablakból, ahogy Schattenstein gró a beszáll a hintóba, amely Itáliába viszi. Bár Ludovika egy szót sem szólt neki az egészről, Sissy gyorsan átlátja az összefüggéseket. Elhagyatottnak és magányosnak érzi magát. Apa is nemsokára elutazik, és akkor nem marad egyetlen bizalmasa sem. 30 31 Már napok ota nem volt az istállókban, és a cirkuszi előadás sem tudta felvidítani. A testvérek rá sem ismeny iriáskor oly vidám nővérükre. Még Ludovika is aggódik: hogy Sissynek örömet szerezzen, meghívja Paumgartten Irenét. Micsoda boldogság, amikor a lányok viszontlátják egymást!

Sissy türelmetlenül húzza be barátnőjét a szobájába, hogy elmesélhesse bánatát. Szívfájdalmát megint versbe foglalta: Virágzik, mint a május, A fiatal szerelem, Az ősz az elmúlásé, Nincs itt a kedvesem. Elment távol-messze tájra, Talán már sose látom, Boldogan futnék utána, Csak tudnám, hol találom. A beköszöntő tél éppen jól illik Sissy búbánatos hangulatához. Csípős hideg van, Sissy alig lép ki a házból, órákat tölt íróasztala mellett. Ludovika fáradozásai végre meghozták gyümölcsüket, Sissy tiszta, szép, kcentus nélküli németet beszél, megadóan tűri, hogy Ludovika pompás ruhákba öltöztesse, el is kíséri a mamát egyik-másik vendégségbe, ahol azonban rettentően unatkozik. Apja csak januárban tér haza, lesülve és kicsattanó jókedvvel. Ijedten állapítja meg, hogy kislánya milyen soványka. - Képzeld, hogy elképesztettem az egyiptomiakat. Magammal vittem a citerámat a Kheopsz-piramisra, és amikor egészen felértem a tetejére, rázendítettem Pgy jó kis bajor rigmusra! Ha láttad volna, milyen képet vágtak! Még ilyen történetekkel sein lehet Sissyt felvidítani. Ellenkezőleg: apja érkezése most még inkább elszomorította, ugyanis Richard Schattenstein, aki a herceggel együtt jött vissza Münchenbe, nagyon beteg. Az orvosok tanácstalanok. Siralom látni, hogy az egészséges, erős férfi mennyire megváltozott. Arca beesett, pirospozsgás arcszíne sápadtra váltott, fájdalmai miatt alig tud kiegyenesedve járni. Ilyen körülmények között természetesen Ludovika beleegyezett, hogy, Richard visszatérjen a házba. Fiatal élete során Sissy már másodszor találkozik a halállal: néhány hét múlva Schattenstein gróf meghal.

Amikor Ludovika egyszer megint megpróbál nagy sóhajtozások közepette rendet rakni Sissy szobájában, az íróasztalon rajzlapot talál. Sissy temetési menetet festett rá: gyászoló emberek lépkednek egy koporsó két oldalán. A gyermeki ügyetlenségek ellenére a kép nagyon megrendíti Ludovikát. Sissy mindig is a legtöbb gondot okozó gyermeke volt, és most is az. Pedig Ludovika már remélte, hogy lánya elfeledte a grófot, mert észrevette, hogy Sissy most egy másik fiatalember iránt érdeklődik. Társaságban Friedrich Rosen grófot gyakran lehetett Sissy mellett látni. Bár Ludovika ezt az ismeretséget sem találja igazán megfelelőnek, de most bármit helyeselne, ami segít elhomályosítani Richard emlékét. Rösen gróf kék szeme valósággal megbűvölte Sissyt. De elég hamar rájön, hogy ő viszont nem érdekli a grófot túlságosan. Ez a visszautasítás megint csak nyomasztja Sissy kedélyét: ha szólnak hozzá, gyakran könny futja el a szemét. Ha csak engedi az időjárás, lovaihoz menekül, és lóháton bebarangolja München környékét. Egyáltalán nem tetszik neki, hogy anyja mindig kísérőt rendel mellé - sokkal szívesebben lenne egyedül. Gyakran 32 33 sikerül elillannia kísérője mellől. Még Miksa sem tudja, mitévő legyen. Ilyen keserűnek és megközelíthetetlennek még nem látta a lányát. Egy áprilisi estén aztán Ludovika és a herceg összeülnek, hogy megtanácskozzák Sissy jövőjét. Ludovika elhatározza, hogy levelet ír nővérének, Zsófának Bécsbe, hogy megegyezzenek, mikor találkozzon hát 41, Nené és Ferenc József Ez alkalommal tartanák meg Sissy és Károly Lajos eljegyzését is. Hamar elmúlik a tavasz, máris itt a nyár, a család átköltözik Possenhofenba. Sissybe megint visszatér a vidámság, ha a szabadban lehet, a melankólia féktelen jókedvbe csap át. Ráadásul Ludovika ezen a nyáron nem veszi annyira szigorúan, hogy Sissy minden tan-

4 órán ott legyen. Most már neki is az a véleménye, hogy hadd élvezze ki a kislány utolsó, gondtalan heteit, hiszen nemsokára komolyabbra fordul az élete. Augusztusban aztán eljön az ideje, hogy a lányok találkozzanak vőlegényeikkel. Egy reggel Ludovika megkéri nagylányait, Ilonát és Sissyt, hogy maradjanak még egy kicsit a szobájában. - Lányok, tíz nap múlva elutazunk Bad Ischlbe közli Ludovika. - Ilonai - fordul most legidősebb lányához. - Ferenc József császár megkérte a kezedet. Nené némán áll. - Ezért is fogtalak valamivel szigorúbban a nevelésben, mint a testvéreidet. Már régen tudtam, hogy belőletek egy pár lesz. Nené még mindig nem szól semmit. Sissy azonban nővére nyakába ugrik: - Gondold csak el, császárné leszel Bécsben! Úgy Í örülök neki, Nené! Nené nagy nehezen kiszabadítja magát húga öleléséből, és csak ennyit kérdez óvatosan anyjától: - És mikor kell férjhez mennem? - Kell!? - kiált fel a hercegnő megbotránkozva. hona, ilyet nem szabad többé mondanod! Nagy megtiszteltetés számodra, hogy császárné lehet belőled! De Nené könnyekben tör ki. Ludovika megértően bólint, hiszen ő is éppígy sírt, amikor küszöbönálló házasságát tudatták vele. - Sírd csak ki magad, majd elmúlik. Nemsokára Bécs első hölgye leszel, és mindenki fel fog nézni rád. Csodaszép lesz; majd meglátod! Ludovika most Sissyre pillant. - Te pedig elkísérsz minket Bad Ischlbe: Ilona ott fogja megismerni a császárt, és te viszontlátod Károly Lajost. Sissy örül az utazásnak, bár Károly Lajos fikarcnyit sem érdekli, de végre külföldre utazhat! Az utazás előtti napokon a nővérek elválaszthatat-

lanok, képzeletükben kiszínezik a bécsi császári udvart, megvitatják, milyen ruhákat vigyenek magukkal Bad Ischlbe, és hogy vajon milyen gyakran láthatják majd egymást, ha Ilonából császárné lesz. Máris itt az utazás napja. Anya és leányai elbúcsúznak Miksától és a többi testvértől, akik pedig szívesen mentek volna velük, beszállnak a hintóba, és máris indulnak. Az út Ausztriába bizony meglehetősen fáradságos és kalandos. Az egyik kocsitengely eltörik, soká tart, míg sikerül megjavíttatni, így augusztus 16-án többórás késéssel, kimelegedve, porosan és fáradtan érkeznek meg a hölgyek Bad Ischlbe. Ludovika idegesen járkál fel s alá a szállodai szobájában. - Hol marad a kocsi a csomagjainkkal? Egy óra múlva már várnak bennünket a császárnál. Hová tűnt Sissy? Sissy, akit öltözéke, szokás szerint egyáltalán nem aggaszt, természetesen lent maradt az udvaron a lo34 35 vaknál. Segít a kocsisnak itatni, nyugtatgatja őket, beszél hozzájuk, és cseppet sem törődik azzal, hogy egyre jobban összepiszkítja a ruháját. - Sissy, azonnal gyere fel, és keféld le magad! Az ég szerelmére, hogy nézel ki? - kiált le neki Ludovika rémülten. Sissy kedveszegetten hagyja ott a lovakat, és indul fölfelé: A hercegnő, amikor meglátja, összecsapja a kezét: - De hiszen csupa zab a ruhád! Már nem tudunk átöltözni, mert az utazóládáink nem érkeztek meg. Az ég szerelmére, legalább a kezedet és az arcodat mosd meg! Feszült, ideges, kapkodó a légkör a szállodai szobákban, amelyeket Ludovika látogatása idejére kibérelt. Egyszer csak kopogtatnak az ajtón: - Ugyan ki lehet ez, nincs már időnk senkire mérgelődik Ludovika a,zavargáson, és kitárja az ajtót:

a küszöbön Zsófia áll, a császár anyja. Nővérét meg sem öleli, belép a szobába, és egyetlen pillantással felméri a helyzetet. i; - Amint hallom, ésve értetek ide. Átküldöm a komornámat, hogy segítségetekre legyen. - Baleset ért bennünket - mentegetődzik Ludovika, aki hirtelen nagyon megszeppentnek látszik. - A fontos csak az, hogy HOZZÁNK időben megérkezzetek - fojt el csírájában minden további magyarázkodást Zsófia: - Nem kedveljük a pontatlanságot. Ilona igen kínosan érzi magát, míg Zsófia tetőtől talpig végigméri. Ez tehát leendő anyósa! Csak Sissy nem hagyja, hogy a félelmet keltő jelenség megijessze: - - Szervusz, kedves néném! - möndja csengő hangon, és odalép hozzá,, hogy erőteljesen megrázza a kezét. Zsófia főhercegnő egy lépést hátrál. - Ki ez a kis koszfészek? - kérdezi Ludovikát, aki most aztán már legszívesebben a föld alá süllyedne. - Erzsébet leányom - nyögi ki végül nagy nehezen. - Remélem, hogy a gyermek megmosakszik, mielőtt megjelenik a császár előtt? Egyébként pedig ahhoz vagyok szokva, hogy önnek szólítsanak. Ezzel Zsófia magasra emelt fővel sarkon fordul, és elhagyja a szobát. Sissy, hölgyhöz igen kevéssé méltóan, a nyelvét nyújtja a bezáródó ajtó felé, Nenéből pedig kitör a sírás. - Mama! - valósággal jajveszékel - én nem maradok itt egy percet sem! Még egyszer nem hagyom, hogy ilyen megalázóan mérjenek végig! Ki tudja, talán a császár is ilyen rideg szívű!? - De Ilona, mi jut eszedbe! Azonnal abbahagyod a sírást! Néhány perc múlva megjelensz a császár előtt, akkor is, ha a karomban kell hogy odavigyelek! Pedig Ludovika is eléggé meg van ijedve. A fogadtatás nem volt valami barátságos. Újra kopognak, a komorna lép be. Máris nekilát, hogy Ilona haját szépen

megfésülje. A jólelkű asszony pillantása folyton viszsza-visszatér Sissyre, aki vastag copfjait maga hozza rendbe. "Micsoda remek kislány - gondolja magában - még ebben a sötét utazóruhában is milyen elbájoló!" Elérkezett a nagy pillanat. Ludovika és két leánya összeszorult szívvel állnak a nagy szalonban. Végre kinyílik a magas szárnyas ajtó, Zsófia, Ferenc József és Károly Lajos lép be rajta. Az üdvözlés elég formálisra sikerül. Mindannyian tudják, mi forog most kockán, és várakozóan néznek Ferenc Józsefre és Ilonára. A fiatal császár igen vonzó jelenség, de most elfogódottnak látszik. Fiatal hfllgyek jelenlétében általában kedves, tréfálkozó, jó társalgó, ma valahogy mégsem 36 37 találja a megfelelő szavakat. Ferenc József már régen tudja, hogy menyasszonya kiválasztásánál nem hallgathat a szívére, Anyja, Zsófia főhercegnő hosszas beszélgetéseik során elmagyarázta már neki, hogy magas hivatala bizonyos áldozatokat kíván. A leendő császárnét tehát gondosan, hosszas politikai mérlegelés után kellett kiválasztani. Ilona is ideges - de más okból. Nagyon jól tudja, hogy fekete, szigorúan szabott utazóruhája egyáltalán nem illik az arcához. Szégyenlősen a padlót nézi, a ruhája övét babrálja, és szeretne nagyon-nagyon messze lenni innen... Ferenc József együttérez Nenével, tulajdonképpen ő sem így képzelte az első találkozást. Mosolyogva figyeli Sissyt, aki teljesen fesztelenül lép oda Károly Lajoshoz, és beszélgetésbe kezd vele. "Vajon miről sugdolóznak ezek ketten? - gondolja a császár. - Milyen aranyos ez a kislány. Ha nevet, huncutul csillan a szeme. És az a bájos gödröcske az arcán..." Tűnődve bámulja Ferenc József az unokatestvérét, aki ma különösen kedvesen fest. Se a hosszú utazás, se az előnytelen sötét ruha nem tudja csorbítani gyermeki

szépségét. Sissy egyáltalán nem veszi észre, hogy Ferenc József milyen nagy érdeklődéssel nézi őt, Károly Lajos figyelmét viszont cseppet sem kerülik el a sűrű oldalpülantások, amelyeket bátyja vet kis unokatestvérükre. Féltékenyen vonja félre Sissyt, és mint a vízfolyás beszél hozzá, hogy lekösse. A nővéreket, Zsófiát és Ludovikát is kínosan érinti a dolog. Az ifjú császár jóformán rá sem néz Ilonára. A főhercegnő végül azzal menti meg a helyzetet, hogy a vendégeket asztalhoz kéreti. Ferenc József vonakodva fordítja el tekintetét Sissyrfíl, és karját nyújtja Ilonának. Az asztalnál aztán végre Sissy is észreveszi, hogy Ferenc József mennyire behatóan foglalkozik vele. Ezzel vége is az elfogulatlanságának, mélyen elpirul, a tányérja fölé hajlik - de amikor megint fel mer pillantani, látja, hogy Ferenc József még mindig őt figyeli. A társalgás az asztalnál vontatottan folyik, Zsófia kissé rosszkedvűen hallgat, Ludovika megpróbál úgy tenni, mintha mi sem történt volna, Károly Lajos viszont dühös képet vág. Amikor asztalt bontanak, mindenki megkönnyebbül, kivéve Ferenc Józsefet, aki nem tud betelni Sissy látványával. 5. Nené zokogva veti magát az ágyára. - Rám se nézett, folyton csak Sissyt figyelte! Ó, mama, induljunk máris haza, olyan rettentően szégyellem magam - Nyugodj meg, Ilona! Ez még semmit sem jelent. Ferenc József valószínűleg csak azért nézte Sissyt, mert olyan lehetetlenül, hölgyhöz nem méltóan viselkedetti Nem szokott hozzá az ilyen modorhoz. Ez ugyan elég sovány kis magyarázat, és ezt Ludovika is pontosan tudja. A hercegnő már attól fél, tervei semmivé válnak. Ugyan mit talált a császár olyan érdekesnek kisebbik lányán? Ludovika nem adja fel egykönnyen.

- Ilona, kérlek, szedd össze magad. Nézd, már megjöttek a koffereink is. Holnap a vacsoránál te leszel a legszebb, mindenkit elhomályosítasz majd. Ferenc József le sem veszi majd rólad a szemét. Mit szeretnél holnap felvenni? A ruhakérdés meghozta a várt eredményt: Nené ki38 39 fújja az orrát, és egyik ruhát a másik után próbálja föl a nagy tükör előtt. Sissy jobbnak látja, ha délután nem mutatkozik. Habár Ilona és mama egy szót sem szóltak, Sissy érzi, valami félresikerült. Hosszú sétára indul, és közben azon gondolkodik, mit csinált már megint rosszul, milyen hibát követett el délben? "Nené biztos szomorú, hogy Zsófia néni olyan szigorúan végigmérte. Hát tényleg, elég félelmetes tud lenni, ami azt illeti. Engem meg egyenesen koszfészeknek nevezett! Remélem, hamarosan túlesünk ezen a családi találkozón..." Éppúgy, mint Sissy, Ferenc József is szándékosan elkerüli a mamáját ezen a délutánon. "Ha megkérdezné, hogy tetszett Nené - gondolja - nem tudnék neki válaszolni. Ilona szép lány, az biztos, de a kishúga ezerszer bájosabb. Hová tettem a szememet, amikor pár éve itt volt Innsbruckban látogatóban? Károly Lajosnak tényleg nincs rossz ízlése..." Ferenc József összeszedi magát, és végül mégiscsak felkeresi Zsófia főhercegnőt, aki épp a másnapi vacsora ülésrendjét ellenőrzi. Ferenc József a válla fölött belepillant az ültetési rendbe, és meghökkenve kérdezi: - Hol fog ülni Sissy? - Ó, azt a kis fruskát nem akarom többet az asztalomnál látni! Erzsébet nem való a mi társaságunkba. Nagy tévedés volt az is, hogy meghívtam Bad Ischlbe. Károly Lajossal komolyan kell beszélnem ez ügyben, jó lenne, ha nem foglalkozna most már annyit ezzel a gyerekkel. Zsófiá ilyen módon kívánja fia értésére adni, hogy nem helyesli a Sissy iránti nagy lelkesedést, de ezzel

csak a fia védekezőösztönét ébresztette fel. - De mamai Sissy olyan bűbájos! Ilyen kedves lányt egész Bécsben nem találnék. Zsófia hangja fojtottnak tűnik, amikor kimondja: - Az Ilonával való házasságod már elintézett ügy. - Nem, még nem született végső döntés. Én holnap Sissy asztalszomszédja akarok lenni! Ferenc József ritkán mer anyjával szembeszegülni, ebben a dologban azonban keresztül kell vinnie akaratát. A főhercegnő bölcsebbnek találja, ha teljesíti fia kívánságát. Talán így Ferenc József még hamarabb is észreveszi, hogy vonzalmát rossz helyre pazarolja. Ha Sissy nem tud viselkedni társaságban - márpedig nem tud - akkor Ferenc József gyorsan el fogja feledni. Végül is jól tudja, mivel tartozik népének! - Rendben van, akkor jöjjön holnap ő is. Mindenesetre köztem és Hesseni Lajos között kell ülnie, másképp nem megy. Ferenc József mosolyog magában. Természetesen ő is észrevette, hogy Sissyről még hiányzik az utolsó csiszolás, de épp romlatlan természetessége volt már az első pillanattól fogva, ami elbűvölte. Azonnal át is küld egy követet Ludovika szállására. A császár nen tudja, micsoda bajt okoz ezzel az üzenettel: Ilona, akinek közben sikerült megnyugodnia, elsápad, amikor a meghívót átadják. - Most meg egyenesen személyesen hívja meg Sissyt! Te kis boszorkány - azzal dühösen nekiesik a húgának - mit tervezel? Tönkre akarod tenni a boldogságomat? - De Nené, mi van veled? Én nem tehetek semmiről! Jaj, kérlek, ne veszekedj velem! Én igazán nagyon szeretném, hogy császárné legyen belőled. Ha akarod, egész nap itt maradok benn a szobában, ki se dugom az orromat. Vagy írok apának, megkérem, jöjjön el értem: Nené, ne sírj már megint! Könnyben úszó szemmel néz Nené a kishúgára.

- Bocsáss meg, Sissy, kérlek, bocsáss meg! Nem 40 41 akartalak megszidni! Nem tudom, mi van velem. Ma már minden rosszul sikerül. Ne utazz el! Ludovika, aki eddig csöndben hallgatta lányai szóváltását, most bekapcsolódik: - Így van jól, béküljetek ki! Ma balszerencsénk volt, és mindannyian kicsit feszültebbek vagyunk. Holnap minden másképp lesz. Sissy meghívásában pedig egész biztos Károly Lajos keze van, csak mivel ilyen dologban nem dönthet egyedül, megkérte a bátyját, hogy segítsen. A nővérek megkönnyebbülnek egy pillanata, de Ludövika változatlanul gondterhelt. Ezt az utazást, úgy látszik, tényleg balszerencse kíséri. Mi lesz, ha Ferenc József valóban beleszeret Sissybe? Zsófia soha, de soha nem egyezne bele ebbe a kapcsolatba. És mi legyen akkor Ilonával? "Bárcsak el se hoztam volna Sissyt, csak zavart okoz" - gondolja a hercegnő, és elhatározza, hogy a másnapi vacsora után megbeszéli Zsófiával aggályait. Másnap heves szívdobogással lép be Sissy a császári család nyári kastélyába. "Talán nem vesz észre a császár, ha jól összehúzom magam, és nem keltek feltűnést" - gondolja, és egy gyors imát küld az ég felé. De a tegnapi játék megismétlődik. A császár teljesen megfeledkezik Nenéről, aki pedig mellette ül, és épp csak egy-egy szót beszél a többi vendéggel is. Rendületlenül Sissyt bámulja, aki egyszerű kis nyári ruhájában még csinosabbnak látszik, mint tegnap. Zavarában Sissy egy falatot sem bír lenyelni. A hesseni herceg, aki mellette ül, már jó ideje csodálkozik bájos kis szomszédnőjén. "Csak egy kanál levest evett, és a többi ételhez is alig nyúl hozzá. Talán böjtöl?" - gondolja. Bármennyire igyekszik Lajos hesseni herceg, Sissyvel sehogy sem jön össze a társalgás. A lány mozdulatlanul és paprikapirosan ül az asztalnál. Zsófia arca mindent elárul. Most aztán már az egész asztaltársaság tudja: a

császár szíve e csinos, fiatal kis teremtése. Sissynek mindez rettenetesen kínos: gyűlöli, ha ő a középpont. Mégis elfogja valami diadalmas érzés, igen, Sissy egy kicsit büszke is arra, hogy a császár a többi hölgyről tudomást sem véve csak az ő szemlélésében merül el. Előző éjszaka, amikor nővére végre elaludt, Sissy csendben az ablakba ült, és Ferenc Józsefre gondolt. Egyszerre ráébredt, hogy egyáltalán nem közömbös neki a császár. Újra és újra átélte, ahogy a barátságos, kedves pillantás rajta nyugodott. "De hát ezt nem tehetem meg Nenével, neki kell majd boldognak lennie Ferenc Józseffel..." Soká vívódott, tépelődött Sissy ezen az éjszakán. Végül a testvére iránti szeretet győzött. "Olyan kevéssé feltűnően fogok viselkedni, amennyire csak lehet. Holnap a császárnak egész egyszerűen csak Ilonával szabad foglalkoznia, különben szegény nővérem teljesen kétségbe fog esni!" Mégis most, néhány órával később, minden előzetes jó szándéka elpárolgott. Sissy valami egész különös bizsergést érez a gyomra tájékán, amikor találkozik a pillantása Ferenc Józsefével. A vacsora véget ér, a vendégek szétszóródnak a kertben, csak a nővérek, Zsófia és Ludovika maradnak a házban. - Most mi lesz? - kérdezi a hercegnő magas rangú nővérét. - Ha nem hoztad volna magaddal Sissyt, minden térv szerint zajlott volna! - zsémbeskedik Zsófia, és mérgében azt is elfelejti, hogy Ludovikát előkelően önnek szokta szólítani. - Csakhogy most már nemigen lehet elküldeni a kislányodat. Ismerem Ferenc Józsefet, eget-földet megmozgatna, hogy visszahozza. Szembe kell hát nézni a tényekkel, mást nem tehetünk: Ferenc Józsefet egyáltalán nem érdekli Ilona. 43 - Zsófia, minket sem kérdeztek meg soha, hogy kihez akarunk hozzámenni - emlékezteti Ludovika a főhercegnőt leánykorukra. De Zsófia váratlanul meg-

enyhül. - Az idők változnak, kedves Ludovikám. A mi gyermekeink már önállóbbak. Engedjük, hogy Ferenc József maga válasszon. Beszélni fogok vele valamelyik nap. Holnap lesz a születésnapja, és ha van valami szívbéli kívánsága, ezen a napon biztos elmondja majd. De egyet már most megmondok neked, Ludovika teszi hozzá szinte fenyegetően - ha tényleg az a szándéka, hogy Erzsébetet vegye nőül, akkor még igencsak lesz mit tanulnia a lányodnak! Zsófiának nem is kell másnapig várnia. Miután elment, Ferenc József lép hozzá, és szinte megostromolja kérésével: szeretné az esti bálon a füzértáncot, a kotillont Sissyvel táncolni, és nem Ilonával, ahogyan eredetileg tervezték. Most aztán Zsófia már teljesen biztos lehet a dolgában. Aki valaha táncolt már udvari bálon, az tudja, mit jelent az éjféli kotillon-tánc: felér egy leánykéréssel... Ez Sissy élete első igazi bálja, amelyen még éjfél után is fennmaradhat, persze hogy rettentően izgatott előtte. Ilona viszont, aki - úgy tűnik - belenyugodott, hogy a császár a kishúgát szerette meg, csodálatosan nyugodt. A nővérek Ferenc Józsefről egy szót sem ejtenek, ezzel szemben egész délután arról tanácskoznak, hogyan öltözzenek majd föl estére. Ludovika nem ismer rá kisebbik lányára: Sissy, akit általában a legkevésbé sem érdekeltek az estélyi ruhák, most nagyon igyekszik kicsinosítani magát. Az ifjú bajor nővérek a bálon valóban elhomályosítják az összes többi hölgyet a szépségükkel. Még Z,sófiának is el kell ismernie, hogy nagyon csinosak. Ilonán csodaszép fehér selyemruha van, hajába borostyánkoszorút font, amely kicsit enyhíti szigorú vonásait. Sissy pedig, aki végül egy egyszerű szabású rózsaszín muszlinruhát választott, valósággal elbűvöli a jelenlevőket. Aranyló hajában egy gyémántnyíl ragyog és szikrázik... 6.

Természetesen már elterjedt a híre, hogy Ferenc József mennyire el van ragadtatva Sissytől. Amikor most báli ruhájában belép a terembe, minden jelenlévő szeme rászegeződik. A császár odalép hozzá, és mélyen meghajol előtte. Ekkor Sissy csúnya hibát követ el - ahelyett, hogy az udvarban kötelező pukedlit vágná ki, barátságosan kezet nyújt Ferenc Józsefnek! A császár csöndben somolyog, és van annyi lélekjelenléte, hogy viszonozza a kézfogást. A vendégek is jókedvűen mosolyognak Sissy elfogulatlan természetességén, csak Zsófia főhercegnő rezzen össze. Még mindig azt reméli, le tudja beszélni fiát erről a lányról. "Hát nem tanulta meg ez a teremtés, hogy hogyan kell viselkedrüe egy császár előtt? - gondolja mérgelődve. - Ha Ferenc József komolyan feleségül akarja venni, akkor Sissynek legelőször is az illemet és jó modort kell megtanítani. Még rágondolni is rossz, mi lesz, ha Bécsben is ilyen szokásokat akar majd bevezetni! Úgy látszik, Ludovika egyáltalán nem törődött a nevelésével..." A bál gyors polkával kezdődik. Ferenc József még nem akar táncolni, szeretné előbb egy kicsit Sissyt nézni. Megkéri hát Weckbecker bárót, hogy kérje fel. A fiatal őrnagynak nem kell kétszer mondani: udvariasan táncra kéri Sissyt. Bár még látni a lányka mozgásán, hogy egyenest a tánciskolából jött, de pillekönnyűen simul a báró karjába, és engedi, hogy az ve44 45 zesse. Amikor a táncnak vége, Weckbecker báró ezt suttogja egy barátja fülébe: - Azt hiszem, a leendő császárnéval táncoltam éppen! Most már mindenki azon igyekszik, hogy Sissyt a táncparkettra vezethesse. Minden perccel nő a biztonsága; önbizalma, és boldogan suhan a tükörfényes padlón. Szeme ragyog, hajából egy elszabadult kis tincs kacéran a homlokába hull, arca finoman kipirultma tényleg olyan szép, hogy azonnal bele kell szeretni.

Még Zsófia is elismeri, hogy a fiának van ízlése. "Hogy feléledt egyszerre - gondolja magában. - Olyan, mint egy rózsabimbó, amelyik hirtelen nyílni kezd. A táncnál különösen kecses a tartása..." Az órák rőpüinek, mindjárt éjfél. Ferenc József felemelkedik a helyéről, és kimért léptekkel Sissyhez megy. A vendégek még a lélegzetüket is visszafojtják kíváncsiságukban. És valóban! Ferenc József Sissyvel nyitja meg a kotillont! A jelenlévők csodálattal bámulják a gyönyörű szép párt. Ludovika mélyen meg van hatódva. De bármennyire büszke kisebbik lányára, nem feledkezik meg Ilonáról sem, egy gyors oldalpillantást vet rá. De Nené szerencsére már egészen elfeledte a bánatát, és mosolyogva figyeli kishúgát. A tánc túl hamar véget ér, Sissy legalábbis így érzi. Ferenc József ineghajol partnernője előtt, és átnyújtja neki füzércsokrát. Azután odaint egy lakájt, aki az összes többi virágcsokrot is átadja Sissynek, amelyeket pedig a hagyomány szerint a császárnak azok között a hölgyek között kellett volna szétosztania, akikkel az este táncolt. Sissy két karja tele virággal, ő maga meglehetősen zavarban van. Micsoda csodálatos bál! Csak ne lenne itt ennyi ember. De Ferenc József olyan kedves! Milyen jól tud táncolni! És ahogy egész este rám nézett... Sissy agyában ezer gondolat kergeti egymást: Amikor végre a szállásukon ágyba fekszenek, egyszerűen nem bír elaludni: - Nené, ébren vagy még? - suttogja. - Nem - susogja vissza a nővére. - Mit akarsz? - Hát nem volt gyönyörű a mai este? Ha császárné leszel, minden este adhatsz majd ilyen bálokati Kis időre cserid lesz. Aztán Ilona felül az ágyában: - Sissy, én sosem leszek Ferenc József felesége. Nem vetted észre, hogy a császár csak téged bámul? Most Sissy hallgat zavartan. - Szerintem ez nem jelent semmit. Egyébként is úgy tűnt nekem, hogy mindenki engem bámult. Ferenc József biztos meg fogja kérni a kezedet, hiszen így szólt

a megállapodás, vagy nem? Nené úgy gondolja, most már tényleg legfőbb ideje, hogy komolyan beszéljen a húgával. - Sissy, még sosem hallottál arról, mit jelent, ha valakik egymással táncolják a füzértáncot? Az majdnem annyit tesz, mint egy ünnepélyes eljegyzés. Ferenc József veled táncolta, nem velem. - De Nené, én még nem mehetek férjhez, még fiatal vagyok! És Zsófia néni se engedné meg soha. Azt hiszem, egyáltalán nem kedvel engem. Képzeld el, mit mondana a mama... - Jaj, Sissy, te tényleg nagyon fiatal vagy még. Ha a császár egyszer akar valamit, akkor senki sem fog vele ellenkezni. Biztos vagyok benne, hogy megkéri a kezedet a mamától. Most egészen elcsendesedik Sissy. Persze hogy észrevette Ferenc József pillantásait, és kicsit büszke is rájuk. De hogy a feleségé legyen - erre egy pillanatig sem gondolt. Szíve hevesebben kezd verni, hiszen érzi, hogy a fiatal, fess császár neki sem közömbös. De legutóbbi nagy bánata még túl friss. "Hátha nem is gondolja őszintén? - merül fel Sissyben. - Talán minden 47 lánynak udvarol egy kicsit, és végül majd egy előkelő királykisasszonyt vagy hercegnőt vesz feleségül. Csak tudnám, hogyan viselkedjek vele!" Sissy még sokáig forgolódik álmatlanul az ágyában, míg végre sikerül elaludnia. Ezen az éjszakán Ferenc József is nyugtalanul aludt. Amikor másnap, 23. születésnapján felébred, ömlik az eső. idégesen járkál feh-alá a szobájában, türelmetlenül várja már, hogy anyja is felkeljen végre. Ma miég fogja kérni, hogy bontsa fel a Ludovika nénivel kötött megállapodást. Sissyt akarja feleségül venni, és ebben most már egészen biztos. "De ki tudja, hogy ő akar-e majd a feleségem lenni? - gondolja magában. - Nem könnyű feladat az én nehéz helyzetemben osztozni. Talán többre becsülne egy

nyugodtabb, kötetlenebb életet valaki másnak az oldalán. Bárcsak felébredne már a mama..." Végre felkelt ő is, és Zsófia főhercegnő fogadja a fiát. Ferenc József hevesen ostromolja anyját, hogy beszéljen Ludovikával, kérdezze meg, hajlandó lenne-e Sissy őt férjéül elfogadni. - De drága gyermekem, minden asszony boldog lenne, ha életét veled oszthatná meg, és gondjaidat vidámságával és kedvességével elfeledtethetné! Ha leghőbb kívánságod az, hogy Sissyt nőül vedd, akkor beszélek a húgommal. Természetes, hogy Sissy bele fog egyezni. De jól meggondoltad-e, hiszen ő végül is,még félig gyermek? Ez a kislány még nem érett arra, hogy a császárné nehéz hivatalát betöltse. - Ezen egyáltalán nem is akarok töprengeni. Sissy olyan varázslatos, olyan természetes, hogy a bécsieket egy csapásra meghódítja majd. Nagyon eszesnek is találom. Mama, kérlek, hívd meg a családot ma ébédre! Sóhajtva enged Zsó a fia kívánságának. A késői ebéden Sissy már a császár mellett ül. Ferenc József beszél hozzá, mint a vízfolyás, nevet, és tréfálkozik vele, Sissy pedig nemsokára leveti kezdeti elfogultságát. Még mindig zuhog az eső. Ferenc József azt javasolja, hogy ebéd után kocsizzanak ki csukott hintóban. Ludovika fejfájással kimenti magát, de Zsófiának meg sem fordul a fejében, hogy az ifjú párt egy pillanatra is magára hagyja. Ilonának is mennie kell, aminek ő persze egyáltalán nem örül. A hintóban a hangulat meglehetősen feszült. Ferenc József észreveszi, hogy anyja állandóan Sissyt nézegeti, tetőtől talpig többször is feltűnően végigméri. Sissy nagyon kényelmetlenül érzi magát szigorú nagynénje vizslató pillantásaitól. Az egyetlen, aki megkísérli a társalgást ébren tartani, az Nené, de élénksége minden másnak hat, csak épp természetesnek nem, így hát mindenki örül, amikor a kirándulás véget ér. Zsófia magához kéreti Ludovika hercegnőt délutáni

teára. Kertelés nélkül, egyenesen a lényegre tér: - Ferenc Józsefnek leghőbb vágya, hogy Erzsébet leányodat feleségül vegye, Ludovika. Gondolod, hogy igent fog mondani? Mélyen megindulva, könnyekkel a szemében ragadja meg Ludovika nővére kezét: - Zsófia, de kérlek! Az osztrák császárnak az ember nem ad kosarat! A hercegnő szerfölött megkönnyebbült, mert már igencsak kételkedett tervei megvalósulásában. Zsófia is elégedett, hiszen Ferenc József félig-meddig mégis csak neki engedelmeskedett: az általa kiszemelt menyasszony húgát veszi most feleségül. Már csak Sissynek kell beleegyeznie, és megint minden a legnagyobb rendben lesz. Este Ludovíka óvatosan kopogtat Sissy szobája aj48 49 taján. A fiatal lány álmodozva ül az ablakpárkányon, és észre sem veszi, hogy az eső beesik a szobába. - Sissy, meg fogsz fázni, gyere le, és csukd be az ablakot! Beszélnem kell veled. A szigorú hang megijeszti Sissyt. "Ajaj - gondolja most hát mindennek vége. A császár nem akarja elvenni Ilonát, haza kell utaznunk, és a mama engem okol majd mindenért, csak mert táncoltam vele..." Valóban, anyja ezekkel a szavakkal kezdi a beszélgetést: - Tudod, ugye, hogy azért jöttünk Bad Ischlbe, hogy Nenét eljegyezzük Ferenc Józseffel. Nos, a császárnak más tervei vannak... - Mama - szakítja félbe Sissy a hercegnőt - de hát én nem is akartam vele táncolni! Hidd el nekem, tényleg nem én tehetek róla! - De gyermekem, mi az; hogy nem akartad? Hiszen meg fogja kérni a kezedet! Zavarodottan bámul Sissy az anyjára: - Meg... megkéri a kezemet? Feleségül akar venni? Ez igaz?

A kislány könnyekben tör ki. Egész délután az ablakban ült, és egyre inkább úgy érezte, hogy Ferenc Józsefet szíve legmélyéből, bensőségesen szereti. Ugyanakkor egy szörnyű félelem is összeszorította szívét: mi lesz, ha a császárnak engedelmeskednie kell anyjának, és mégis Ilonát veszi el? Vagy ha egyikük sem tetszik neki igazán, és csak udvariasságból foglalkozott velük? Sissy egyre szomorúbb lett, és egyre jobban kétségbeesett. Most meg ez a hír! Alig tudja elhinni. - Szereted Ferenc Józsefet? - kérdi Ludovika. - Hogy lehet őt nem szeretni? De hogyan gondolhatott egyáltalán énrám? Hiszen olyan fiatal és jelentéktelen vagyok! Ki tudja, boldoggá tudom-e majd - tenni? De tényleg igaz? - Igen, Sissy, nyugodj meg végre, Ferenc József feleségül akar téged venni. Neked is észre kellett venned, hogy az első pillanattól fogva mennyire tetszettél neki. - Igen, láttam, hogy nagyon gyakran rám nézett, de ez engem csak feszélyezett. Azt hittem, Zsófia néni az első nap elmondta neki, hogy én egy kis koszfészek vagyok. Nem emlékszel, milyen mérges volt rám a néni? Így hát azt hittem, azt figyeli rajtam, tényleg koszos vagyok-e? Ludovikának muszáj szívből nevetnie. Milyen naiv tud lenni néha az ő kisleánya. De mindjárt újra elkomolyodik: - Sissy, egy császárral a házasság nem könnyű dolog, azt tudod, ugye? Nagyon sok kötelezettséged lesz, mindig kifogástalanul kell viselkedned, és nem engedhetsz többé a hangulataidnak és a szeszélyeidnek. Te leszel Ausztria első asszonya. Minden ember fel fog nézni rád. Azt a szabad életmódot, amelyet otthori megszoktál, nem folytathatod a bécsi udvarban. - Bárcsak ne császár lenne! - sóhajt Sissy, aki Ludovika szavai hatására bensejében egészen megborzongott. - Nem szeretem, ha annyi sok ember van kö-

rülöttem. Hirtelen nagyon elcsügged, eszébe jut, hogy most már nemsokára el kell hagynia a szülői házat, Bécsbe fog költözni, ahol egy teremtett lelket sem ismer. Kihez forduljon majd, ha gondja, baja, bánata lesz? - Zsófia néni szörnyen szigorú és félelmetes - vallja be Sissy a mamájának. - Zsófia néninek sok a gondja. A politikai helyzet Ausztriában nem volt mindig könnyű. Gyakran kellett Ferenc József mellett állnia, tanácsokkal, de tettekkel 50 51 is. Hamar rászokik így az ember, hogy energikusan és határozottan lépjen fel. Emiatt nem kell tőle félned. Azt hiszem; igazán kedvel téged. Ha szigorú hozzád néha, gondolj arra, hogy ez is a te érdekedben történik. Ezen az éjjelen szinte egy szemhunyást sem aludtak a hölgyek. Sissynek ezernyi kérdése van anyjához. Később Ilona is hozzájuk csatlakozik, és őszintén gratulál a húgának. A hajnali órákig ülnek ők hárman együtt, egyétértően, a jövőt színezgetve. Ludovika kíméletesen, készíti fel lányait a házasélet örömeire és gondjaira. Másnap már kora reggel átviszik a császárnak Sissy válaszát. Ferenc József túláradóan boldog, majd kiugrik a bőréből, azonnal a müncheniek szállására siet. Sissy az ajtóban áll, szendén, szemét lesütve. A császárt úgy elbájolja ez a kedves látvány, hogy teljesen megfeledkezik az etikettről, és mint egy normális szerelmes fiatalember rohan oda hozzá, egy lendülettel a karjába is kapja, felemeli, megforgatja, úgy teszi vissza, és kicsit kifulladva megcsókolja Sissyt mindkét orcáján. Ezzel a természetes, szívből jövő üdvözléssel végképp meghódította kis menyasszonyát. Sissy valami szépen megformált házassági ajánlatot, leánykérést várt, egy merev meghajlást, esetleg még egy kézcsókot. Ilyen boldog, önfeledt köszöntésre egyáltalán nem számított. Minden aggodalmát el is feledi rögtön.

"Tényleg szeret! - gondolja dobogó szívvel. - És egyáltalán nem olyan mereven formális, mint Zsófia néni. Mennyire örülök! Nagyon jól meg fogjuk érteni egymást." A császárra alig lehet ráismerni. Izgatottan szalad ide-oda Sissy és az anyja közt, sietteti őket, szeretné mindjárt magával vinni az egész családot a császári villába. Most már hivatalos az eljegyzés. A nagy szalonban gybegyűltek mindannyian: Zsófia főhercegnő, Károly Lajos, Grünne gróf (a császár bizalmasa), a többi szárnysegéd, Erzsébet porosz királyné, Sissy keresztanyja, és Ludovika. Mindenki a boldog pár körül tömörül, csak Károly Lajos ácsorőg szomorúan az egyik sarokban. Még mindig nem tudja elhinni, hogy elveszítette ifjúkori szerelmét. Végül mégis erőt vesz magán; ő is sok boldogságot kíván Sissynek. Tizenegy órakor elindulnak a misére. A ragyogó napsütésben egész Bad Ischl ott tolong, és amikor Sissy és Ferenc József a templom előtt kiszállnak a hintójukból, az emberek rákezdenek az osztrák himnuszra. Ferenc ozsef kézen fogja Sissyt, a paphoz vezeti, és mélyen megindulva így szól: - Tisztelendő atyám, kérem, áldjon meg bennünket, ő az én menyasszonyom! Éljenek harsannak mindenfelől, ahogy kilépnek a templom kapuján. Sissy máris kap egy kis ízelítőt eljövendő kötelességeiből. Ő legszívesebben elbújna a sálja mögé, és észrevétlenül, ismeretlenül eltűnne a tömegben, de Ferenc József szorosan fogja a kezét. Kénytelen hát mindenfelé barátságosan bólintani, és a véget nem érő jókívánságokat udvarias köszönő szavakkal viszonozni. Félve szorítja Ferenc József kezét. A császár most érzékeli először igazán, mennyire zavarban van Sissy. Gyorsan átvezeti a tömegen, és besegíti a hintóba. Sissy felszabadultan sóhajtva dől hátra az ülésen. - Miért kell mindenkinek így rám bámulnia, mintha

fel akarnának falni? Ezt én nem tudom többé elviselni! - Erzsébet, a népnek joga van arra, hogy lássa jövendőbeli császárnéját! - figyelmeztetí Zsófia főhercegnő, aki a jegyespárt kíséri. - Ó, néném, de félek, hogy agyonnyomnak - pa52 53 naszkodik Sissy; aki egyáltalán nem kedveli, ha Erzsébetnek hívják. - Most már szólíthatsz mamának - emlékezteti Zsófia leendő kis menyét. - Akár tetszik, akár nem, hozzá kell mindehhez szoknod, Ausztria császárnéja nem bújhat el! Sissy rosszkedvűen hallgat, Ferenc József gyöngéden riézi; majd egy lendülettel áthajol hozzá,. és a fülébé susog: - El sem tudod képzelni, mennyire boldog vagyok! Amikor Zsófia ezeket a szavakat hallja, elnyomja magában a feltámadó bosszúságot, és arra gondol, talán mégis jobb, hogy Ferenc József olyan lányt vesz el, akit igazán szeret. Sissy ugyan elég ügyetlen, de a császár nehéz életét biztosan megszépíti majd. Hogy ő is kedveli Ferenc Józsefet, azt rögtön látni, elég csak ránézni, és talán férje kedvéért igyekezni fog, hogy jó császárné váljon belőle. Az estebédet Hallstadtban tervezik elfogyasztani. Az úton odafelé Sissy kicsit megborzong, nincs nála melegebb kabát. Ferenc József gondosan bebugyolálja vékony kis testét saját jó meleg katonakabátjába. Szorosan menyasszonya mellett ül, és mutatja neki a tájat, amely az esős nap után teljes szépségében ragyog. Csak késő este kocsiznak vissza Bad Ischlbe, ahol Sissyt csodálatos meglepetés várja. Eljegyzése ünnepére a kisvárosban ezer és ezer gyertyát gyújtanak az emberek. A Szíriusz-hegy tetején sok kis lámpából egy menyasszonyi koszorú rajzolódik ki az esti égboltra, amelynek közepén az FJ és az E kezdőbetűk világítanak. A város népe türelmesen várta az utcákon a császári jegyespár visszaérkezését. Sissy mélyen megha-

tódik eme hűség láttán, amelyet az emberek császáruk iránt éreznek és mutatnak. Néhány nap múlva megérkezik Miksa bajorherceg. 54 Sissy az örömtől sugárzóan ugrik apja nyakába. - Sissy, te ördögfióka, hát osztrák császárné lesz belőled? Ki hitte volna! Miksa érkezése Zsófiának egyáltalán nincs ínyére. Legszívesebben egy szót sem ejtene a menyasszony apjáról, akinek udvarellenes beállítottsága és őrült ötletei mindig is szálkák voltak a szemében. Viszont az ő vbeleegyezésére is szükség van. Ludovika természetesen nagyon jól tudja, hogy Miksa nem szívesen látott vendég itt. De hát most árulja el Zsófiának, hogy Miksával nagy titokban, gyorsan elhozatta Sissy legjobb ruháit is? A napok csak úgy röpülnek. Az egyik ünnepség követi a másikat, Sissy az egyik fogadásról a másikra siet, közben türelmesen modellt kell ülnie az udvari festőnek is, hiszen a császárváros, Bécs szeretne minél ha" marabb megismerkedni leendő uralkodónőjével, legalább képről. Ilyenkor, amikor festik, Ferenc József mindig Sissyvel van. Ha türelmetlenné válna az egy helyben üléstől, vőlegénye vigasztalóan, kedvesen, vidáman beszél hozzá, tréfákkal üzi el az unalmát. A művész el van ragadtatva Sissy finom vonásaitól, és nem győzi hangsúlyozni, hogy még sohasem festett ilyen bájos arcocskát. Sissy mindenfelől értékes ajándékokat kap. Ennyi ékszere még sosem volt. Ferenc József egyik reggel egy csoiiálatos, smaragdokból és gyémántokból virágfüzért formázó fejéket tett az ölébe. Sissy mégis legjobban annak a hintának örül, amelyet a császár a nyári lak kertjébén állíttat fel, külön neki. A fiatal kislány napról napra elegánsabb lesz. Lassan már megtanulja azt is, hogy az emberek előtt hogyan őrizze meg nyugodt, előkelő magatartását-bár félelme

semmit sem csökkent. Csak a Ferenc Józseffel és 55 Grürme tábornokkal tett sétái idején panaszkodik arról; milyen nehéz állandóan a figyelem középpontjában lerini. Grünne mélyen együttérez a fiatal lánnyal, és gondterhelten figyeli, ahogy Zsófia főhercegnő egyre nagyobb befolyással van rá. Ludovika bizalmába fogadta a tábornokot, és kiönti neki a szívét: - Nehéz idők várnak még Sissyre! Ki tudja, Ferenc József szerelme elég segítség lesz-e majd, hogy komoly hivatását betöltse? Egy ízben Sissy és Zsófia közt már majdnem viszály támadt. Rodi, Sissy névelőnője bizalmasan kifecsegte kis növendékének a főhercegnő egy igen kevéssé hízelgő megjegyzését. Zsófia kisebb társaságban egyszer becsmérlően nyilatkozott Sissy sárga fogairól. Sissy valósággal fellázad, amikor erről tudomást szerez. - Folyton úgy bánik velem, mint egy kisgyerekkel! Akárhányszor mellette. állok, mindig van valami kifogásolnivalója rajtam. Hajolj meg, ne hajolj meg, mosolyogj, ne mosolyogj! És most még azt is ő akarja megmondani, hányszor mossak fogat? - Sissy szitkozódik, mint egy kocsis, és határozottan tiltakozik az ellen, hogy az aznapra előirányzott estélyen megjelenjék. Ludovika tanácstalan. Hogyan magyarázza meg konok, önfejű lányának, hogy ez még csak a kezdet? A hercegnő nagyon is jól tudja, hogy a bécsi arisztokrácia hölgytagjai micsoda éles és kegyetlen megjegyzéseket tartogatnak a tarsolyukban. Lányának még egészen mást, rosszakaratot és gonoszságot is el kell majd viselnie, túl kell élnie. Végül áthívatják Ferenc Józsefet. Szeretettel próbálja megnyugtatni Sissyt, aki kiengesztelődve mégis megjelenik a bálon, de Zsófiával minden érintkezést kerül. A vendégek lassan észreveszik, hogy Zsófia és 56

menye közt valami feszültség van. Bécsben az ismeretlen Sissyvel való eljegyzés híre bombaként robbant. A küszöbönálló házasságot meglehetős vegyes érzelmekkel fogadják. Zsófia az 1848-as forradalom vérbe fojtása óta nem túl népszerű; és mindenki világosan látja, hogy ebben az eljegyzésben is az ő keze van. Másrészt viszont örülnek az emberek, hogy Ferenc József keresztülvitte az akaratát, és Sissy mellett döntött. Természetesen a menyasszony családfáját nagyítóval vizsgálják át, és rosszallóan jegyzik meg, hogy őseinek galériája nem éppen császárnéhoz való. Bajorországi Miksa herceg a maga különös kedvteléseivel persze újabb ürügy a gonosz pletykálkodásra. Azt beszélik, hogy gyerekei ugyan ragyogóan tudnak lovagolni, ezzel szemben nem tudnak franciául, ami a bécsi arisztokrata társaságban igen nagy szégyennek számít. Egyes grófkisasszonyok, akik úgy számítgattak, talán van esélyük Ferenc Józsefnél, most riválisukat, Sissyt egyszerűen "cirkuszi gyermeknek" nevezik. Még a herceg kastélyait is alapos vizsgálatnak vetik alá, és bizony Possenhofen nemigen állja ki a próbát. Nemsokára elhangzik a gőgös bécsi udvarban a megvető "koldusvircsaft" szó is, mint ahonnan a leendő császárné származik. Ráadásul még az a hír, hogy ott Miksa polgárokkal és parasztokkal barátkozik mindez egyáltalán nem segít abban, hogy Sissyt megkedveltessék a rangkórságos bécsiekkel. Amikor a róla készült első festmények megérkeznek a császárvárosba, egy csapásra vége minden becsrriérlő sugdolódzásnak. Sissy vonzereje alól senki sem tudja kivonni magát. És most megfordul a hangulat - legalábbis a népé. Türelmetlenül várják, hogy ezt a szép kislányt végre közelebbről, az életben is láthassák. 57 Badíschlben közben elérkezett a búcsú órája. Ferenc József császárnak vissza kell térnie Bécsbe, mert a kötelességeket a legnagyobb szerelem mellett sem lehet elhanyagolni. Az eljegyzés és az együtt töltött szép

napok emlékére a császár és anyja elhatározzák,. hogy a villát, amelyet eddig csak béreltek a nyári pihenés idejére, most véglegesen megvásárolják, és két további szárnyat építenek még hozzá, hogy alaprajza így E betűt formázzon, Erzsébet tiszteletére. Sissy és Ferenc József Salzburgig együtt utaznak, ott gyöngéd búcsút vesznek egymástól. Ferenc József visszatér Bécsbe, Sissy pedig Possenhofenba. 7. Possiban végre van ideje Sissynek arra, hogy átgondolja, mi történt. Alig néhány napja, hogy mit sem sef tő bakfisként elutazott e kastélyból, és most mint az osztrák császár menyasszonya tért vissza. Az óriási birodalom fejének felesége lesz, királyné egy olyan országbán, amelynek történelmét alig ismeri. "De hát mi történt velem?" - töpreng Sissy, míg vágyakozva nézi a fecskéket, akiket már oly sokszor irigyelt. Egyszer csak elfogja a félelem a jövőtől. "Ó, bárcsak elrepülhetnék veletek! - suttogja magában. Ki tudja, mi vár rám Bécsben? Ferenc Józsefet igazán nagyon szeretem, de hogy fogok kijönni Zsófia nénivel? Biztos nem könnyű dolog császárnénak lenni. És papa is borzasztóan fog hiányozni!" Ludovika és Miksa sem tudja még eldönteni, örüljenek-é leányuk szerencséjének, vagy inkább sajnálják a rá váró nehézségek miatt. Miksa elképzelni sem tudja, szabadságszerető lánya hogyan fog a bécsi udvari sok közt eligazodni, ott a helyét megtalálni. ez túlságosan liberálisan nevelték. Possenhofenban Sissy még utoljára kedve szerint ombolhatja magát. Minden tanulás alól fel van most entve, és Ludovika akkor sem szól egy szót sem, ha pya egész napját a lovainál tölti. A szülők lesik Sissy minden kívánságát. Attól a perctől kezdve azonban, hogy visszatérnek Münchenbe, minden idejét a tanulásra kell majd fordítania, hogy magas hivatására felkészüljön. Zsófia máris igen átfogó programot állított

össze. Szeptember közepén itt az idő. Zsófiától levél érkezik Possenhofenba: az esküvőt a következő év áprilisára tűzte ki. Előtte még be kell szerezni a házassághoz a pápai beleegyezést, hiszen Sissy és Ferenc József elsőfokú unokatestvérek. A főhercegnő azt kívánja, hogy Sissy amilyen hamar csak lehet, lásson neki a tanulnivalóinak. Az esküvőig hátralévő néhány hónapban gyorsvonati sebességgel kell mindazt bepótolnia, amit nevélésében eddig elmulasztottak. Rodi, a nevelőnő, Wulffen -bárónő és Ludovika hercegnő most már minden pillanatban ott vannak Sissy mellett. Miksa szemrehányásokat tesz magának, hogy olyan gyakran "ellopta" Sissyt a tanórákról. Összeráncolt homlokkal mondja a feleségének: - Gyermekeinknek nincs sok tehetségük a tanuláshoz. Az egyetlen dolog, amit Sissy tényleg jól tud, az az angol nyelv. De a francia már nehezen megy, és emiatt Bécsben sok baja lesz Zsófiával. Az ottani udvarhölgyek hibátlanul és ráadásul tökéletes kiejtéssel beszélnek franciául. Csak ki ne nevessék Sissyt! Hiszen olyan könnyen megbántódik, olyan érzékenyi Nem l;ellett volna olyan sokszor elvinnem lovagolni a franciaóra helyett... Ludovika szokatlanul gyengéden válaszol: 58 59 - De Miksa; ez nem a te hibád. Mi a gyermekeinknek nagyonsok szeretetet adtunk, és ez fontosabb volt, mint a történelem- vagy franciatanulás. Büszkék lehetünk rájuk akkor is, ha a fejükben esetleg kevesebb a tudás, mint a többiekében. Ki sejthette volna, hogy Sissyből egy nap Ausztria császárnője lesz? Nené lehet, hogy jobban tudott volna a sorsához alkalmazkodni, mint ez az önfejű Sissy, de a bécsi udvarban; azt hiszem, családunk egyetlen tagja sem érezné jól magát. Néha azt kívánom, bár sose mentünk volna Bad Ischlbe! Egész életünk megváltozott azóta. E miatt az eljegyzés miatt az egés, világ mireánk és minket figyel,

és ez meglehetősen kellemetlen. Miksa csodálkozik egy kicsit, ilyen hangokat még soha nem hallott a feleségétől. Nagyon is jól tudja, mire gondolt... Ő is kapott már levelet Zsófiától, aki jéghideg hangnemben közölte vele, hogy neki, mint a menyasszony apjának, kötelessége a nevét mindenféle botránytól távol tartani. Sissynek most aztán egyetlen szabad perce sincs. Ő, aki ahhoz volt szokva, hogy lehetőleg sokat legyen egyedül, egyszerre a középpontban találja magát. Ha kilovagol, mindjárt összeverődik egy csomó ember, és lesik minden mozdulatát. Zsófia mindjárt három festőt is küldött Bécsből, akik képek tucatjait festik róla. Rodi minden reggel, amikor bemegy Sissyhez, arra kényszeríti, hogy a kényelmes háziruhák helyett díszes estélyi ruhákban gyakorolja a mozgást, a járást. Sissyt eddig sem igen érdekelték a ruhák, most mindig újra és újra bosszankodik a túl szoros fűző miatt, amelytől jóformán alig kap levegőt. Bécsből állandóan ékszerek érkeznek, a császár és az anyja ajándékai. Ezeket persze nem lehet figyelmetlenül, csak úgy félretenni, hordani kell őket. Sissy néha úgy érzi magát; mint egy feldíszített karácsonyfa. Csak egy ékszer van, amelyet sosem tenne le: futár hozta Bécsből Ferenc József miniatűr képét, egy gyémántos karperecbe belefoglalva. Reggeli után rögtön megjelenik Wulffen báróné, aki Zsófiától egy listát kapott az osztrák előkelő társaság tagjairól: Sissynek kívülről meg kell tanulnia a miniszterek, udvarhölgyek és császári szárnysegédek nevét, és mindjárt azt is meg kell jegyeznie, melyikükkel mikor és hogyan érintkezhet. Egyes udvarhölgyeket például csak hetente egyszer hív meg teára, másoknak viszont nem is szabad Sissyhez szólniuk, csak akkor válaszolhatnak, ha Sissy szólítja meg őket. Az üdvözlés ceremóniái is zavarba ejtőek. Sissy mindent összekavar. Ráadásul a listán felfedezte néhány közeli rokonát, és ném képes belátni, miért ne ölélhetné meg őket üdvözlésképpen:

- Te jó ég, hogy jegyezzek én meg ennyi mindent? Miért nem viselkedhetek úgy, mint itthon? Wulffen bárónő azonban kérlelhetetlen. Ő az egyetlen, aki száz százalékig örül a házasságnak. Rendíthetetlen türelemmel vizsgáztatja Sissyt, napról napra ismétli vele a neveket és címeket, és ügyel arra, hogy Zsófia hercegnő minden kívánságát kínos pontossággal betartsák. Az előírások pedig úgy záporoznak Bécsből, mint a jégeső. Zsófia figyelmeztet, hogy Sissyt tartsák távol a lovaktól, mert vigyáznia kell törékeny egészségére, ráadásul nem is illik, hogy a leendő császárné úgy lovagoljon, mint egy kis vadóc. Ebben maga Ludovika mond ellent, noha eddig kevés megértést mutatott Sissy lovaglószenvedélye iránt. - A gyerekeknek kell valami változatosság, kikapcsolódás. A friss levegő és a mozgás nem árthat. Amikor Zsófia egy Bad Ischl-i akvarellt küld, Sissy jólnevelten megköszöni egy levélben, amelyben azonban újra csak tegezi nagynénjét, a főhercegnőt. A dor61 gáló válaszlevélre nem kell soká várni: "Ez a bizalmas hangnem a császári családban nem szokásos. Még fiamnak, Ferenc Józsefnek is magáznia kell engem, kivéve néhány különleges alkalmat!" Sissy teljesen kimerült. Ferenc Józsefnek írt számtalan levelében is panaszkodik a főhercegnőre: "Az örökös tanulás meghaladja erőmet. A protokoll előírásait a józan ésszel ellenkezőeknek érzem. Adelgunda unokatestvéremet például arra intik, hogy kezet csókoljon nekem!" A fiatal császár mindig megtalálja a megfelelő vigasztaló szavakat. Amikor levél érkezik tőle, Sissy újra és újra bátorságot merít belőlük. "Ő majd gondoskodik arról, hogy ne legyen minden túl formális. Ebben bízom. És én is igyekezni fogok, hogy a fogadásokon mindig méltóan jelenjek meg. Amikor viszont nem kell a nyilvánosság elé lépnünk, Zsófia néni nem szólhat

bele az ügyeinkbe!" A legfontosabb tantárgy most a Monarchia történelme. Zsófia ezen a téren átengedte a jogot húgának, hogy megfelelő tanárt keressen. Miksa herceg a barátját, Majláth János grófot bízza meg ezzel a feladattal, mert a nagy tudású magyar nemes Münchenben meglehetősen szerény körülmények között él. Könyvei jövedelméből épp csak tengődik. Hetente háromszor jön hát Majláth- gróf a ludwigstrassei palotába, hogy Sissynek felolvasson könyvéből, az "Osztrák császárság történelmé"-ből. Sissy rögvest jó barátságba kerül az életvidám öregúrral. A leendő császárné még be sem tette a lábát magyar földre, de szívét már betölti a vonzalom ez iránt a büszke, lovagias nép iránt. Majláth költői szavakkal ecseteli a magyar történelmet, mesél e vakmerő lovasnemzet bátorságáról és erejéről, tüzes népdalokat énekel, beszél a csodálatos tájról. Amikor azonban Zsófia megtudja, hogy Sissy tanára egy magyar, azonna tiltakozik. Gyűlöl mindent, ami Magyarországról jön. Ez a nép újra és újra megpróbálta a császári igát levetni a nyakából, de Zsófia hallani sem akar a magyarok elszakadási törekvéseiről. Ű azt látná szívesen, ha a birodalom továbl gyarapodna. A főhercegnő kívánsága szerint tehát Sissy új tanárt kap. De már késő. Sissy, aki olyan sokra becsüli a szabadságot, megérti, hogy a magyarok különleges jogokért küzdenek, és az irántuk érzett szeretetet és megértést már nem lehet kitépni a szívéből. Ez a Sissy és Zsófia közti ellentét később még igen sok vitára fog alkalmat adni. A fiatal leánynak egyelőre eszébe sem jut, hogy valamikor majd befolyásolni tudja a kormányzati ügyeket Ausztriában. Ferenc József azt írta; hogy a lehető leghamarabb eljön látogatóba. Sissy magánkívül van az örömtől. Október közepén jön is a császár Münchenbe. Ahogy az üdv etikett előírja, először a bajor királyt,

Ludovika unokaöccsét látogatja meg. Sissy az érkezés napján korán ébred. Egyszerűen nem tud tovább aludni, és már a hajnali órákban a palota termeiben bolyong. Végül nem bírja tovább, felébreszti a nevelőnőjét: - Rodi, mit vegyek ma fel? Gyere, ébredj, és segíts nekem, Ferenc József nemsokára itt lesz! Rodi megadóan felkel; és tanácsokat ad a ruhakérdésben. A dolog azonban egyáltalán nem olyan egyszerű. Az egyik ruha szűk Sissynek, a másikat egyszerűnek találja, a harmadikat meg régimódinak. Hosszas huzavona után Sissy egyszerű világoskék ruhát választott, amely még az eljegyzés ideje előtti ruhatárából származik. - De Rodi, miért akarsz így kiöltöztetni? - mérge62 63 lődik Sissy, amikor a nevelőnő egy gyönyörű fejdíszt akar a hajába fonni - nem bálba megyek! Ha Ferenc József megérkezik, sétálni szeretnék vele. Rodi morcosan hallgat. Ő azon fáradozik, hogy a varró- és hímzőnőkkel a legszebb ruhákat készíttesse Sissynek, az pedig valami régi ruhát vesz fel, ráadásul ilyen alkalomra. És ékszert sem akar hordani, semmilyet sem, kivéve azt a gyémántos karperecet, amelybe Ferenc József arcképe van foglalva. Amikor mindennel kész van, Sissy lecövekel a bejárati hallban, hogy ott várjon Ferenc Józsefre. Eltelik egy óra, lassan ébredezik a ház is. Ludovika jön le, hogy Sissyt reggelihez hívja. - Nem, mama, itt szeretnék inkább várni. Ferenc biztos nemsokára itt lesz... Egy újabb óra múlva már türelmetlenül billeg a lábujjáról a sarkára meg vissza. Tekintete folyton visszatér a hallban lévő nagy állóórára. Az órák telnek. - Mindjárt dél van! Hol marad Ferenc József, remélem, nem történt vele valami baj útközben? Ká Most végre patkócsattogást hall a kapu felől! Szíve

hevesen dobogni kezd. Mindjárt nyílik az ajtó, és Ferenc József fog állni előtte. - Sissy, hol bujkálsz? - Miksa hívja kiáltva lányát. Sissy kénytelen levenni szemét az ajtóról. "Mit akarhat most apa?" - Sissy, üzenetet hoztam neked. Ferenc József a királynál költi el az ebédjét. Délután fog ideérkezni, és már most szívbéli üdvözleteit küldi. Sissy kővé dermed. - Már Münchenben van? És miért nem ide jön? - A bajor király meghívását nehezen utasíthatná vissza, ezt, gondolom, belátod, kislányom? - engeszteli Miksa a lányát, aki közel áll a síráshoz. - Nem, egyáltalán nem látom be! Hozzám jött látogatóba! Mit keres akkor a király kastélyában? Kit akar feleségül venni? Engem vagy a királyt? - Ne légy már ilyen önfejű! Amikor a császár egy idegen országba utazik, kénytelen először az ottani királynál tiszteletét tenni. - Mindig csak ez a protokoll! Most aztán tényleg elegem van belőle! Ferenc József ne is jöjjön már ide. Mondd meg neki ! Azzal felszáguld a lépcsőkön, bevágja maga után szobája ajtaját, és zokogva az ágyára veti magát. "ietekig nem láttuk egymást, eljön Müncheribe, és erre ott ül a királynál! Biztos, hogy emögött is Zsófia néni keze van. Talán azt mondta neki, várakoztasson csak meg engem. Na, most majd meglátja Ferenc, mire jut, ha mindig csak az anyjának enged. Én ma innen el nem mozdulok!" Ludovika és Miksa ugyan jót mosolyognak leányuk temperamentumos reakcióján, de mindketten úgy gondolják, Sissy ilyen szeszélyeit bizony nem tűrhetik. - Képzeld, ha Zsófia ezt hallotta volna! Miksa fejcsóválva pillant feleségére: - Ha Sissy nem tudja keresztülvinni az akaratát, akkor tényleg lehetetlenül viselkedik. Úgy látom, túlságosan elkényeztettük. Ludovika feladata lesz Sissy rosszkedvét Ferenc

Józseffel tudatni, mert Miksának nem olyan jó a kapcsolata leendő vejével. - Ó, hát ez nem lesz gond. Hiszen én is sokkal szívesebben jöttem volna kerülő út nélkül, egyenesen ide. Kérem, mondja meg Sissynek, hogy itt vagyok, talán már meg is békült! - kéri Ferenc József a hercegnőt. Ludovika bekopog Sissy ajtaján: - Sissy, a császár megérkezett. Türelmetlenül vár rád. Mondhatom neki, hogy rögtön megjelensz? - Nem! - hangzik komorán az ajtó mögül. - Most 64 65 várjon rám ő: Ha pedig túl hosszúnak találja az időt, mehet vissza a királyhoz! Mérgesen megy le Ludovika a lépcsőkön. - Sajnálom, felség, de Sissy makacskodik. Meg kell bocsátania, nem is tudom, mi bújt belé. Ferenc József félvállról veszi az ügyet. Megkéri Ludovikát, mutassa az utat, most ő maga kopog be finoman az ajtón: - Sissy, nem akarsz kijönni és engem üdvözölni? De a szobában csönd van. Lélegzetét visszafojtvá kuporog Sissy a díványon, és fülel kifelé. Ferenc József még egyszer beszól: - Sissy, ne légy hát ilyen keményszívű, gyere elő a rejtekhelyedről. Komolyan sajnálom, hogy elkéstem. Sissy legszívesebben felrántaná az ajtót, és vőlegénye karjába bújna,.de a makacskodás nyeri meg a csatát. Dacosan a szájára szorítja mindkét kezét, nehogy valami meggondolatlan szó kicsússzon. A léptek újból eltávolodnak. - Mit tegyünk most? -Az ifjú császár tanácstalan. Megértem Sissyt, de hát nem hanyagolhatom el a kötelességeimet! Grünne gróf elhatározza, hogy kézbe veszi az ügyet. - Császárom, majd én lehozom az ifjú hölgyet! Energikus léptekkel megy Sissy ajtajáig, és kéri a bebocsá?ást. - Grünne gróf áll az ön ajtaja előtt! Beléphetek

"Ó, már csak ez hiányzott! - gondolja Sissy - ha őt is kinn várakoztatom, elmeséli Zsófia néninek, hogyan viselkedtem!" Megszeppenve nyit ajtót. - Ha jól értem, Ausztria császárát a hallban kívánja várakoztatni? - gúnyos mosollyal méri végig a gróf a pulykavörös Sissyt: - Nem, nem így gondoltam... - mentegetődzik Sissy. - Csak azt akartam... - Mit akart ön? Bármi is legyen az, ne tartson túl soká. A császár várakozik. Peckesen hátat fordít a gróf, és szó nélkül elhagyja a szobát. - Na, ennek is megmutatom én még! Az iróniáját tartsa csak meg valaki másnak! - Sissy néhány perc alatt elkészül, és máris a szalonban van. Ferenc József örömmel tárja ki felé a karját: - Sissy, kedvesem, tudtam, hogy nem tudsz sokáig haragudni rám! - öleli magához boldogan ményaszszonyát. - Nos, nem sétálunk egyet a kertben? Sissy bólint. Hosszú ideig sétálgatnák fel s alá, kart karba öltve. Illő távolságban követi őket Wulffen bárónő. Sissy nagy szemével felpillant Ferenc Józsefre: - Bárcsak egy szabólegény lennél! Milyen szépen élhetnénk... - Igaz, de hát nem változtathatunk azon, hogy császár vagyok. Szívesen viselem ezt a hivatalt, még ha időnként nem is könnyű feladat. Tudod, szeretem a népemet. Igen, néha áldozatot is kell hozni. Tőled is ezt várják majd el, ha császárné leszel. - Én nem akarok áldozatokat hozni! Én csak veled szeretnék boldog lenni, ez az egyetlen kívánságom. Nem érted ezt, Ferenc József? - kérdezi Sissy. - Néha valóban olyan vagy, mint egy kisgyerek. Az én helyzetem iránt is kellene egy kis megértést érezned és mutatnod. Nem olyan egyszerű egy országot kormányozni.

- Te folyton csak a politikára és a protokollra gondolsz, és énrám sose. Mamád is mindig mindent csak előír nekem. Egyáltalán nem is lesz magánéletünk? Sohasem leszünk kettesben, egyedül? 67 - Nem lesz olyan rossz, mint ahogyan most elképzeled - vigasztalja Ferenc József a menyasszonyát, de magábaii ezt gondolja: "Tényleg meglehetősen önfejű és.makacs. Pedig ha ki akar majd jönni mamával, jó adag türelemre lenné szüksége." Sissy hamar megbékül. Boldogan, vidáman beszélgetve sétálnak a nagy kertben. Sissy megmutatja Ferenc Józsefnek a cirkusz kupoláját, amelyben bizony már régen nem lépett fel serki, aztán az istállóknál elbüszkélkedik neki a lovaival. - Holnap kilovagolhatunk, ha te is szeretnéd, mert amíg itt vagy, fel vagyok mentve az összes utálatos tanóra alól! - Mi is jövünk, mi is jövünk! - vad kiáltozás hallatszik hirtelen. Sissy kisebb testvérei titokban követték az ifjú párt, és most váratlanul előugrottak egy fali fülkéből. - Hohó, mi ez? - Ferenc József meglepődik, egyszeriben leveti tartózkodó modorát, és végighancúrozza a gyerekekkel az istállót. - Na, várjatok csak, mindjárt megfoglak benneteket! - kiáltja nevetve, és már egyáltalán nem is tűnik olyan császárosnak. 8. Csodálatos napok következnek. A császár olyan, mint egy pajkos gyerek. Napközben Sissyvel és a testvéreivel bolondozik, bemutatják Irene Paumgarttennek, hosszú sétékat tesznek Sissyvel, vagy együtt kilovagolnak. Esténként menyasszonyával bálba vagy estélyekre hivatalosak. Sissy mindenhol büszkén jelenik meg csodaszép új ruháiban, kedvesén és barátságosan mosolyog jobbra-balra, mintha gyerekkorá óta meg-

szokta volna már ezt a most felé áradó hódolatot. gyetlen alkalmat sem mulaszt el, ha Ferenc Józseffel táncolhat. Egyik esté a müncheni udvari színház díszelőadásán vesznek részt. Itt majdnem hiba történik, mert a színház intendánsa, anélkül hogy tú! sokat gondolkodott volna, a Tell Vilmos című operát tűzte aznap este műsorra. Csak II. Miksa királynak tűnik fel az, amire az igazgatónak kellett volna gondolnia - hogy ugyanis ebben az operában a gonosz osztrák helytartó, Gessler áll szemben a szabad és büszke svájci Tell Vilmossál. Gyorsan változtatnak hát a műsoron, de ezúttal is szerencsétlen kézzel nyúlnak a dologhoz: az új darab egy ünnepélyes eskü megszegéséről szól, és ráadásul egy császár gyötrelmes halálával végződik. Ferenc József olyan vidám hangulatban van, hogy a színház hibája fölött kegyesen szemet huny. Az előadás alatt Sissyhez hajol, és a fülébe súgja: - Ilyesmi soha, de soha nem történhet meg velünk, igaz, kedvesem? Az ifjú császár sajnos nem maradhat sokáig Münchenben. Az elutazása előtti estén a bajor király nagyszabású ünnepséget rendez a kastélyában. Igazán csak jót akart, de Sissyt, mint eddig mindig, most is felkavarja és zavarba ejti a rengeteg ember. II. Miksa király mindenkit meghívott, akinek csak neve és rangja van közel s távol. A világ minden országának müncheni követe is eljött, hogy megnézze Ausztria császárának menyasszonyát. Mindenkit elbűvöl Sissy szerény és bájos fellépése, még az udvarhölgyek sem találnak a menyasszonyon semmi kifogásolnivalót, pedig ők mindig hamar készen állnak egy-egy éles megjegyzéssel... Csak egyetlenegy valaki, mégpedig a brüsszeli követ veszi észre, hogy Sissy a síkos társasági parketten bizony nem szívesen és még ügyetlenül mozog. A diplo68 69 mata ismerőse Miksa hercegnek, és tudja, hogy Sissy - tulajdonképpen még egy félénk kislány, aki

utálja, ha a közfigyelem felé fordul. Pár nap múlva megemlíti Ludovika hercegnőnek és férjének: - Lányuk érdekében jobb lenne az esküvőt júniusra áttenni. Ebben az időben a bécsi arisztokrácia már elutazott nyaralni, így Sissynek nem kellene annyi szenvedést kiállnia. - Igaz, de hát nem hinném, hogy ez lehetséges. Végül is Ausztria császára nem köthet házasságot a nyilvánosság kizárásával. Nem, nem, inkább Sissynek kell mindent megtennie, hogy a nagy társaságoktól váló irtózást legyőzze - feleli Ludovika. Ferenc József Münchenből így ír az anyjának Bécsbe: "Sissy elragadóbb, mint valaha. Anyámnak a sok lovaglás miatti aggodalma teljesen alaptalan. I3ad Ischl óta még hízott is egy kicsit, és ez rendkívül jól áll neki. Kedves jó anyám gondossága folytán most már a fogai is egészen fehérek. Csak kicsit ijedtnek tűnik, amikor a nyilvánosság előtt kell fellépnünk. Kérem, legyen türelemmel menyasszonyom iránt, ő kész arra, hogy Öntől mindent megtanuljon." Ferenc József Itt egy kicsit szélhámoskodott, mertaz elutazás előtt Sissy világosan értésére adta, hogy Zsófia gyámkodása egyáltalán nem tetszik neki: - Úgy tesz, mintha ő.lenne az anyám, folyton leveleket ír, amelyekben mindent, de mindent kifogásol rajtam. Képzeld el, azt sem engedi, hogy tegezzem, pedig a nagynéném, és nemsokára az anyósom lesz. Ferenc József, nem akarok panaszkodni, hidd el. Azt már tudom, hogy nagyon sok mindent nem tudok még. Nagyon fogok igyekezni, hogy ne hozzak rád szégyent. De nem hiszem, hogy anyáddal jól megértjük majd egymást... - Sissy, nem szabad összehasonlítanod a te mamá70 dat az enyémmel. Nézd, Ludovika néninek sosem kellett politikával foglálkoznia. Ő sosem állt úgy a nyilvánosság fényében, mint az én családom, s így könnyű gondtalanul élni. Anyám már fiatal éveiberi is

legjobb tudása szerint, nagy jóakarattal foglalkozott a Monarchiával. Képzeld el, az én kedvemért, az én érdekemben még arról is lemondott, pedig joga lett volna rá, hogy ő legyen Ausztria császárnéja. Nem apám (aki a trónutódlásban következett volna), hanem én lettem a császár, és ezt anyámnak köszönhetem. Nagyon fiatal voltam még, amikor trónra léptem; s épp hogy 18 éves. Mama látott el tanácsokkal. Amikor egy ilyen óriási ország sorsát kell irányítani, bizony más dolgokban sokszor meg kell keményíteni a szívet. Hidd el nekem, drágám, biztos nem volt neki könnyű beleegyeznie a házasságunkba. Az én pozíciómban, mint tudod, ritkán kötnek szerelemből házasságot. Itt egészen más meggondolások, főleg politikaiak játszanak szerepet. De Sissym, ne lógasd az orrod, végül is nekünk kettőnknek mégiscsak nagy szerencsénk volt, nem gondolod? Ilyen komolyan még sosem beszélt Ferenc József a menyasszonyával. Sissy most valósággal önzőnek érzi magát, mert mindig csak magára gondolt: - Milyen belátó vagy, Ferenc József! Megígérem neked, hogy a te kedvedért mostantól kezdve nagyon fogok igyekezni, hogy mindent megtanuljak, ami ahhoz szükséges, hogy népeidnek jó császárnéja legyek. - Így lesz jól. Cserébe szavamat adom, hogy amennyit csak lehet, veled leszek. Ezekkel a szavakkal búcsúznak el egymástól a fiatal szerelmesek. Ferenc József már az utazás alatt felad egy gyöngéd hangú levelet mindenekfelett szeretett Sissyjének. Sissy pedig hihetetlen buzgalommal esik neki a ta71 nulnivalóknak. Egy reggel azzal képeszti el Wulffen bárónőt, hogy hibátlanul felsorolja az összes udvarhölgy összes nevét és címét. A francia nyelvben is észrevehetően javul. Szíve mélyén azonban még mindig nem tudja belátni a merev udvari rangsor és szokások értelmét.

- A legjobb államforma tulajdonképpen a köztársaság lenne - jegyzi meg egyszer Miksa hercegnek, aki ijedten néz a lányára. - Sissy, ilyet nem szabad mondanod! - Miért, papa, hiszen neked is ez a véleményed? - Persze, gyermekem, de gondold csak meg, hogy te rléhány hónap múlva császárné leszel. Ha Zsófia hallott volna téged - rossz rágondolni! Képes és visszacsinálja a házasságot! - Ne félj, papa, néném előtt ilyen megjegyzéseket nem teszek. De akkor is igazam van. - Hát igen, valószínűleg igazad van. De gondold el, még ha Zsófia előtt fékezed is a nyelved, az ilyen gondolatokkal nem fogod megkönnyíteni a helyzetedet Bécsben... Ha Zsófia néni most látna téged!" - ez a mondat már szállóigévé vált Sissy családjában. Ahányszor csak becsúszik valami kis hiba Sissy viselkedésében, máris ezt a mondatot kell hallania. A főhercegnő, úgy látszik, mindenütt jelen van... A napok futnak, itt az ősz, nemsokára a november is elmúlik, közeledik a karácsony. Megszámlálhatatlanul sok levél utazik Bécsből Münchenbe és vissza. Nem sokkal karácsony előtt Sissy félénken előáll szíve nagy kérésével: vajon láthatja-e vőlegényét az ünnepnapokon? "Mivel deceml?er 24-e egyben a születésnapom is, így mindjárt két legyet üthetsz egy csapásra. Nem is kellene semmilyen ajándékot küldened, leghőbb kívánságom az lenne, hogy kéz a kézben mehessek veled az éjféli misére." Ferenc Józsefmeghatódik jegyese ragaszkodásán, és rögtön megkérdezi a főhercegnőt, egyetért-e a tervvel; de amilyen diplomatikus, kissé másként formálja a meghívást: - Mama, a herceg és a hercegné szívesen üdvözölné önt Münchenben a karácsonyi ünnepek alkalmából. Óhajtja elfogadni ezt a meghívást? Zsófia nem akarja elhagyni a császárvárost. Fél egy

esetleges kellemetlen összetűzéstől Sissyvel vagy apjával, Miksával. "Az utóbbi hetekben, úgy tűnik, a lány végre ráeszmélt, hogy kötelességei vannak. Ludovika komoly előrelépésekről tudósított legutóbb. Sissy leveleiből viszont nem árad valami nagy rokonszenv irántam. Talán jobb lesz, ha most távol tartom magam Münchentől. Olyan könnyen kitörhet valami kis csekélységen a veszekedés, márpedig az esküvő előtt jobb minden nézeteltérést elkerülni." Így hát Zsó ia lemondja az utazást, de fiának engedélyezi, hogy Münchenben töltse az ünriepeket. Hogy Sissynek megmutassa, nem is olyan gonosz anyós ő, nagyon gondosan válogatja össze az ajándékokat. Tél kellős közepén beszereztet egy óriási nagy csokor harmatfriss piros rózsát. Egy icipici célzásról mégsem tud lemondani: egy díszes kis rózsafüzért is küld Sissynek. Gazdag ajándékokkal megrakottan érkezik a császár késő éjjel Münchenbe. Még nagyon is jól emlékszik legutóbbi érkezésére, Sissy rosszkedvére és makacskodására, így hát néhány perccel éjfél után, anélkül hogy bárhol máshol megállt volna, egyenesen a ludwigstrassei palota elé hajtat. Sissy, aki csak másnapra várta Ferenc Józsefet, egyszerre nevet és sír örömében, gyorsan újra felöltözik, lefut a lépcsőn, és egyenesen vőlegénye karjába repül. Ezúttal Grünne 72 73 tábornok is Bécsben maradt, így hát Sissy teljesen szabadnak érezheti magát, senki nem figyeli, nem kell a formaságokra ügyelnie. - Fennmaradhatok még egy kicsit? - kérdi Ludovikát, aki Miksa oldalán a szalonban fogadja vejét. Hiszen holnapután már tizenhat éves leszek! - henceg huncutul, és szeméből most újra a régi kis kobold kacsint ki:. Ludovika é Miksa beleegyezően bólint. Igen, ez újra az ő régi kislányuk. Ilyen vidám már régen volt, az utóbbi hetekben nyomott hangulatban, némán ült a szobájában, és francia szavakat magolt.

- Sissy, születésnapi kívánságodat, íme, teljesítettem, a karácsonyi ünnepeket és a születésnapodat itt fogom tölteni nálatok. Mama persze nem akart lemondani arról, hogy külön is ajándékokat ne küldjön neked, de ezeket csak két nap múlva fogod megkapni. Viszont van itt valami, amit addig nem akarok rejtegetni. Várj egy pillanatot! Néhány perc múlva Ferenc József visszatér a szalonba. - Találd ki, mi van a kezemben? - egy nagy, négyszögletes, fehér kendővel letakart valamit tart két kézzel maga előtt. Sissy összeráncolja a homlokát: - Talán utazókoffer? - Nem, nem, egészen más! - Történelemkönyv-sorozat Zsófia nénitől? - találgat Sissy tovább, rémült-csintalan arckifejezéssel, úgyhogy Ferenc József hangosan felnevet. - Megint nem talált! Nézz csak ide, megmutatom. Gyors mozdulattal lerántja a kendőt: egy nagy, fehérre festett madárkalitka tűnik elő, benne színesen csillogó papagáj. A madár felháborodva, hogy zavarni 74 merészelik, felfújja magát, megrázza a tollait, és hangos rikácsolásba kezd. - Papagáj ! Már olyan régen vágytam rá! Micsoda gyönyörű ajándék! - Tudom, hogy mennyire szereted az állatokat. Örülsz neki egy kicsit? - Egy kicsit? Rettenetesen örülök! Ez aztán tényleg jó ötlet volt! Sissy elővigyázatosan közeledik a papagájhoz, óvatosan bedugja az ujját a kalitka rácsai közt. - Légy óvatos, Sissy, az én ujjamat már megpróbálta megcsípni - figyelmezteti Ferenc József. De Sissy nem hagyja zavartatni magát, a madarat gurgulázó hangokkal magához csalogatja. - Gyere csak egy picit közelebb, nem kell félned tő-

lem, csak szeretnélek megsimogatni. A papagáj gyanakodva, félrehajtott fejjel szemléli Sissy kezét, és közelebb ugrál hozzá. - Nézd csak, egészen szelíd, nem is tudom elhinni, hogy a te ujjadat megcsípte volna! Meghatódva nézi Ludovika, Miksa és Ferenc József a bájos jelenetet: A papagáj kióvakodik a kalitkájából, végigsétál Sissy karján, felmászik a vállára, megkapaszkodik, végül odasimul fejecskéjével Sissy arcához. - Tessék, nézd a te vérszomjas madaradat - nevet Sissy, és egész figyelmét új kis barátjának szenteli. - Meg kell etetnem! jelenti ki, és pár percre eltűnik vele a konyhában. - Így ni, máris elláttam Ferenc Józsefet! - közli, amikor visszatér a szalonba. - Hogyan? Csak nem rólam nevezted el a papagájt? - De bizony. Talán nincs ínyedre? - érdeklődil Sissy ártatlanul mosolyogva. - Ezen még gondolkodnom kell - felel Ferenc József, 75 megjátszott komolysággal. - Ki tudja, összeegyeztethető-e császári méltóságommal? Nevetve ül le Sissy a kandalló mellé, amelyben vidáman pattog a tűz. - Jó, csak gyorsan döntsd el, mert különben még Zsófiának találom elnevezni! - Sissy, mi jut eszedbe? Úgy viselkedsz ma este, mint valami kis csibész! - dorgálja még nyomban Ludovika, ijedt oldalpillantást vetve a császárra. - Kedves jó anyósom, ne szidja meg Sissyt, ma kivételes estét rendezünk, Sissy kimondhatja, ami csak az eszébe jut, igaz? - védi meg Ferenc József a menyasszonyát, és ő is odaül mellé a jóleső melegbe. -Ebben a pár napban szeretnék én is mindent elfelejteni, és csak Sissy kedves társaságát élvezni! A család még sokáig fenn maradt. Megbeszélik, mit is csinálnak majd az ünnepnapok alatt. Sissy közben édesdeden elaludt. Ferenc József gyöngéden szemléli a

fotelban macskaként összegömbölyödött, mélyen alvó menyasszonyát... - Térjünk mi is nyugovóra-javasolja végül- Sissy jó példát mutat nekünk. 9. Sissy és Ferenc József teljes nyugalomban élvezheti az i ünnepi napokat. Széntestén a leendő házasok mint gondtalan gyerekek ülnek az óriási karácsonyfa alatt, és kíváncsian bontogatják csomagjaikat. Ferenc József nek nagyon tetszik a bajor szokás szerint feldíszített fa. Bécsben mindig csak csillogó üveggömbök és ezüstlametta van a karácsonyfán, itt azonban mézeskalács figurák himbálódznak az ágvégeken, piros almák és mulatságos toboztörpék, amelyeket Sissy és nővérei maguk készítettek-festettek. Miksa néhány fenyőgalylyat a tűzre is vetett, így csodálatos gyantaillat árad szét a szobában. Nené almát próbál sütni a kandallótüzön, Károly Tivadar pedig a karácsonyfát dézsmálja. "Micsoda békés ünnep! Sissynek Bécsben nagyon fog majd hiányozni ez a kedélyes otthonosság. Igyekeznem kell majd, hogy legalább mellettem mindig jól érezze magát!" - határozza el magában a császár. - Jaj, de gyönyörű! - Sissy épp egy kecses, ezüstből készült reggelizőkészletet fedezett fel, amelyen a császári korona közepébe még egy E betűt is véstek. Hálásan ugrik Ferenc József nyakába. - Arra gondoltam, hogy már a nászutunkon felavathatnád - mondja a császár. - Szeretnék az ünnepségek után hamarosan elindulni Bécsből egy hosszabb utazásra, ha hivatali. ügyeim engedik. Mit szólnál, ha Itáliába mennénk? Velence tavasszal nagyon vonzó hely, és a Lombardia-Velence tartomány lakosai örülni fognak, ha elsőként üdvözölhetik majd uralkodónőjüket. - Csodálatos lenne, még sohasem voltam ilyen messzire! Papa mindig nagyon érdekes dolgokat mesélt áz útjairól. Egyszer én is nagyon szívesen elmen-

tem volna vele egy igazi nagy utazásra! - Türelem, Sissy, sok országot rüeg fogunk majd látogatni. Szeretném, ha mindig velem jönnél, ha a kötelesség elszólít Bécsből. - Ilyenkor az összes fogadáson is részt kell majd vennem? Tudod, mennyire nem szeretem a ceremóniákat! Ludovika hercegnő, aki a beszélgetést figyelemmel kísérte, most bekapcsolódik. - Sissy, ne sértődj meg mindjárt, végül is nagyon jól tudod, hogy császárné létedre nem bújhatsz majd el az emberek elől. És kérlek, ne kezdj veszekedni karácsony szent estéjén! 76 77 - Hagyja csak, kedves anyósom - szól közbe Ferenc József - Sissy nem akar veszekedni. Meg tudom őt érténi, ha a reprezentációs kötelezettségek eleinte kicsit nehezére esnek majd. Néha én is nehezen veszem rá magam, hogy kevésbé kellemes kötelességeimet teljesítsem, pedig én már gyerekkorom óta megszoktam mindezt. Hát micsoda kínt jelenthet akkor Sissynek, aki oly szabadon és természetesen nőtt föl! Majd vigyázok rá, hogy azt ketten azért boldogok legyünk, igaz? - fordul most menyasszonyához, akinek az arca Ferenc József szavaitól újból földerült. Ludovika közbeszólása révé Sissynek és Ferenc Józsefnek épp hogy csak sikerült elkerülniük a veszekedést. A császár most újra rádöbbent, hogy menyaszszonya igencsak önfejű. Ha nem teljesül az akarata, akkor egyszerűen addig duzzog, amíg megkapja, amit kíván. Ludovika és Miksa nem tudják soká elviselni, ha lányuk bezárkózik a szobájába, és végül mindig engednek. Ferenc Józsefnek most igazán komoly aggályai vannak a jövőt illetően - de a mai estéjét nem akarja komor gondolatokkal elrontani. Különben is Sissyjére nem is tud sokáig haragudni... - Nézd csak meg, én mit szántam neked! - azzal Sissy egy nagy lapos csomagot nyújt át Ferenc József

nek, aki türelmetlenül tépi le a papírt a csodaszép festményről, amely Sissyt ábrázolja lóháton, mosolyogva. - A festők, akiket Zsófia néni küldött Münchenbe, mind azt kérték, hogy komoly képet vágjak. Gondoltam, örülnél egy olyan képnek is rólam, amelyiken nem bámulok olyan ünnepélyesen a semmibe. - Zseniális ötlet! Ez a festmény díszhelyet kap majd a szobámban. Milyen jó alakod van! Mama egyébkérit még mindig azt gondolja, hogy a lovaglás árthat az egészségednek. Ez a kép talán jobb belátásra bírja! Így a házi béke teljes mértékben helyreállt. Miksa herceg behozatja a citeráját, belekezd egy karácsonyi dalba, a többiek énekelnek, a család nyugodalmas, békés estét tölt együtt. A következő napokban sincs semmilyen társadalmi kötelezettség. A bajor király megérti az ifjak boldogságát, és csak egy követet küld át újévi jókívánságaival. II. Miksa a legutóbbi estélyen, amelyet a jegyesek tiszteletére rendezett, észrevette, hogy Sissy még igencsak félénken viselkedik. Ő is azon tűnődik, vajon ez a riadt kislány, akiből pár hónap múlva császárné lesz, hogyan fogja tudni teljesíteni kötelességeit, vajon fel fog-e nőni feladataihoz? Inkább lemond hát a nagyszabású szilveszteri. bálról, hogy a fiatalok az 1854-es újesztendő kezdetét egészen csendesen, békésen, együtt ünnepelhessék. Miksa herceg is úgy dönt, hogy most csak néhány nagyon közeli barátját hívja meg szűk családi ünnepségre, noha ilyenkor hajnalig tartó dáridók dukálnak. Éjfélt üt az óra: Sissy és Ferenc József az erkélyen állnak, egymás szemébe nézve: - Sissy, remélem, ebben az évben mindaz beteljesedik, amit csak kívánsz: kettőnknek pedig azt kívánom, hogy még nagyon sok ilyen szilveszterestét töltsünk el egymás oldalán. Most viszont gyere gyorsan vissza a jó melegbe, hiszen reszketsz, mint a nyárfalevél ! Ferenc József gyöngéden visszavezeti agyonfagyott

menyasszonyát a szalonba. Miksa már türelmetlenül várakozik: - Meggyújthatjuk a tűzijátékot? A vendégek megigézve nézik a tiszta téli eget. Miksa fantasztikus tűzijátékot hozatott Angliából: tarackmozsár-durranások hallatszanak, és az égből színes szikraeső hullik. Sissy végtelenül boldog. Ebben a környezetben 78 79 gondtalanul nevethet, sírhat, nem kell minden szavára vigyáznia. - Miért is nem lehet ez mindig így? - suttogja Ferenc József fülébe, aki természetesen nem tágít mellőle egy pillanatra sem. - Sissy, nem kell félned. Megígértem neked, hogy csodaszép életed lesz. Higgyél nekem végre! Mama sem olyan szörnyen szigorú, mint amilyennek néha látszik! Sissy bizalommai telve teszi rá kezét Ferenc József karjára: - Tudom, hogy valószínűleg már valóságos csapás vagyok számodra, de értsd meg, nekem minden olyan szokatlan. Még sohasem kaptam ennyr értékes és szép ajándékot, azt sem tudom, hogyan kellene megköszönnöm. A legnagyobb örömöt mégis a papagájjal szerezted nekem. Mit mondanak az emberek, ha majd azt hallják, hogy leendő császárnőjük jobban örül egy színes kismadárnak, mint a csodaszép és értékes ékszereknek? - Drága Sissym, maradj te csak olyannak, amilyen most vagy, többet nem is kívánhatnék magamnak. A mamának írandó köszönőlevél miatt pedig ne fájjon a fejed. Holnap leülünk,.és együtt megírjuk, segítek majd, hogy eltaláld a megfelelő hangot, nehogy megint szidást kapj tőle! Sissy és Ferenc József a kora hajnali órákig fennmaradnak, mert a császárnak már másnap haza kell utaznia Bécsbe, és egyetlen együtt tölthető pillanatot

sem akarnak elveszíteni. A következő találkozásig hosszú hetek fognak eltelni, Ferenc József csak márciusban tud újra "szabadságra" menni. A feszült balkáni helyzet miatt most állandóan Bécsben kell tartózkodnia. Újév napján a késői reggelihez az egész társaság ál80 mos szemmel jelenik meg. Sissy és Ferenc József gondterhelten ülnek egymás mellett. Túl hamar jött el a búcsú órája.... - Írjuk meg még gyorsan azt a levelet, Sissy! Mehetünk? - sürgeti a császár. - Jó, gyerünk, kíváncsi vagyok, mit fogsz nekem diktálni! - Sissy lendületesen belekezd szokásos megszólításába: Kedves Zsófia néni, ezer köszönet a gyönyörű ajándékokért..." - Nem, Sissy, ez így nem lesz jó! Figyelj csak: "Kérem, fogadja, mélyen tisztelt néném, hálás köszönetemet az értékes karácsonyi ajándékokért. Egyben fogadja alázatos jókívánságaimat az új esztendőre; amely az Ön közelébe vezet majd engem. Biztosíthatom Önt, hogy méltónak mutatkozom majd arra a szeretetre, amelyet Ön tanúsít irányomban..." - Te jó ég, ilyen kimért levelet sosem tudnék írni! Biztos vagy benne, hogy Zsófia néni örülni fog egy ilyen lélektelen írásnak? - Igen, igen. Ha így küldöd el a levelet, akkor mama ebből is tudni fogja, hogy lassan kezdesz hozzászokni ahhoz a hangnemhez, amely nálunk az udvarban szokásos. Meg fogod tanulni, meglásd. Velem persze úgy társaloghatsz majd, ahogy épp kedved tartja. Legyen ez egy csak kettőnk közti megállapodás, amelyről nem kell tudnia senki másnak. Jó? - Ahogy kívánja, császári felség. Biztosíthatom önt; hogy kívánságait a legmesszebbmenőkig tekintetbe fogom venni - gúnyolódik Sissy, mialatt gyorsan befejezi a levelet. Ferenc József Sissy két arcára nyomott egy-egy

nagy puszival búcsúzik még egyszer kis menyasszonyától, aki egészen a hintóig lekíséri. A császár beszáll kocsijába, a lovak elindulnak, s lassan eltűnnek a messzeségben... Szomorúan sétál vissza Sissy a palo81 tába. A lépcsőn Nené jön vele szemben, jó nagyot ásítva. Sissy belekarol a nővérébe: - Jaj, Nené, segíts, kérlek, már tényleg nem tudom, mit is gondoljak. Amikor Ferenc József itt van látogatóban, és a lelkemre beszél, akkor egyáltalán nem félek a jövőtől. De amint elutazik, szörnyű kétségek gyötörnek. Épp most diktált nekem egy Zsófia néninek szóló levelet. Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy valaha is megszokom majd ezeket a merev érintkezési formákat. - Sissy, azt hiszem, túlbonyolítod a dolgot. Nézd, az elmúlt hetekben igazán sok mindent megtanultál. Szerintem már nagyobb társaságokban is, amelyeket azelőtt gyűlöltél, egészen jól feltalálod magad. Hogy közben mit gondolsz, ahhoz senkinek semmi köze. Azt sem szabad elfelejtened, hogy Ferenc József Bécsben mindig melletted lesz, és biztos segíteni fog, ha majd valamiben vége a tudományodnak. Most pedig hagyd - abba homlokráncolást, mert egyáltalán nem áll jól nekedi Gyere inkább velem, elhatároztam, hogy megtanítom beszélni a papagájodat. Szegény kis madarat teljesen elhanyagoltad, amíg Ferenc József itt volt! Egyetértően sietnek fel a testvérek az emeletre. Amilyeri hamar elcsügged vagy elszomorodik Sissy, éppolyan hamar el is tudja feledni bánatát, és újra víg a kedve. A következő napokat és heteket megint csak az esküvő előkészületei töltik ki. A varrónőknek bizony épp elég gondjuk van a türelmetlen Sissyvel. Már az sem könnyű feladat, hogy rábeszéljék egy ruhapróbára. Kellemetlenül húzza fel a gazdagon hímzett pompás ruhákat, amelyek a legfinomabb anyagokból készül-

tek. Megadóan tűri ezeket a procedúrákat, és egy pillanatig sem törődik a hozományához készült ruhákkal. 82 Ferenc József elutazása után néhány nappal egy futár csodálatos prémkabátot hoz Sissynek a császár kísérőlevelével: "Emlékszel még, drága Sissy, hogy szilveszter éjjelén mennyire dideregtél a balkonon? Hogy akkor is melegíthesselek, amikor messze vagyok tőled, kérlek, viseld ezt a kabátot." Sissy gyorsan magára kapja a bundát, lefut a kertbe; ahol Miksa herceg a mély hóban gázolva ellenőrzi, vajon a rózsatöveket elég gondosan betakarták-e. Ez a tél tényleg rettentő hidegre fordult. - Ide nézz, papa! - kiált Sissy boldogan. - Sissy, olyan vagy, mint egy orosz nagyhercegnő! Gyere, sétálj velem egy kicsit. Sissy szíves örömest karol bele apjába. - Igazi ifjú hölgy lett belőled. Talán már császárnénak szólítsalak? - De papa, közöttünk semmi sem fog változni! Sőt gyakran meg kell majd látogatnod Bécsben! - Sissy, sajnálom, de azt hiszem, csalódást kell neked okoznom. Tudod, hogy már hosszabb ideje levelezésben állok Zsófia nénivel a stafírungod ügyében. Eddig egyetlen levélben sem mulasztotta el, hogy ne figyelmeztessen kötelességeimre, amelyeket mint a menyasszony apjának teljesítenem kell. Azt hiszem, a bécsi udvarban nem vagyok szívesen látott vendég. Nem akarok szégyent hozni rád, vagy zavarba hozni téged. Ezért úgy gondolom, okosabb, ha nem látögatlak meg Bécsben. Ha nagyon hiányzik majd öreg, méltatlan apád, itt bármikor megtalálsz. Valószínűleg az utazásaimat is csökkentenem kell majd, Zsófia tetszését ez a szokásom sem nyerte el. Sissy ijedteri hallgatja az. apját: - De papa, azt csak nem tilthatja meg, hogy lássalak néha! - Hát kerek perec megtiltani nem fogja, annál ő

83 okosabb. De megtalálja az útját-módját, hogy téged Bécshez kössön. Ha meg. majd boldog feleség leszel, biztos, hogy más dolgok fognak érdekelni, mint hogy a szülői házba kapaszkodj ! - Nem! Soha, de soha nem fagok megfeledkezni rólatok! Bármi történjen is! Miksa okosabbnak tartja, ha ezt a témát nem feszegetik tovább, nehogy Sissyt még jobban feltüzelje Zsófia ellen. Így a beszélgetést ügyesen más vágányra tereli. - Eközben Zsófia azzal tölti idejét, hogy az ifjú párnak lakást rendezzen be a bécsi Burgban, a császári palotában. Noha igazán mindent szeretettel és nagy gonddal választ ki, Sissy mégis újra csak azt érzi, gyámkodnak fölötte. Amikor Ferenc József egyik levelében leírja a lakás berendezését, Sissynek feltűnik, hogy a háztartásukban nem lesz-konyha. Mit sem sejtve érdeklődik vőlegényétől, hogy ugyan hol készítik majd el számukra az ételeket. Amikor aztán Ferenc József végül nagy nehezen megírja, hogy az étkezések a közös császári termekben lesznek Zsófiával együtt, Sissy igen hűvös harlgú levelet küld: "Azt hittem, szilveszterkor megígérted nekem, hogy magunk között; amikor kettesben leszünk, úgy élünk majd, mint egy igazi, normális házaspár. Vajon hogyan lesz ez lehetséges, ha kötelesek leszünk állandóan Zsófia szeme előtt, sőt szinte félügyelete alatt élni?" Ferenc Józsefnek most is sikerül Sissyt megnyugtatnia. Mégis, minél jobban közeledik az esküvő időpontja, annál inkább úrrá lesz a félelem Sissyn. Egyre gyakrabban keres vigasztalást és tanácsot az édesanyjánál: - Ne csüggedj hát el annyira, kislányom. Hiszen tudod, mennyire szeret téged Ferenc József. Bizalommal teheted sorsodat az ő kezébe. Sissynek nem is marad sok ideje arra, hogy magában tépelődjön. Sok dolgot el kell intézni. Még mielőtt

Ferenc József az esküvő előtti utolsó látogatására megérkezne Münchenbe, Sissynek ünnepélyesen alá kell írnia egy nyilatkozatot, hogy lemond a bajor trónöröklési jogáról. Sissy úgy gondolja, hogy az úgynevezett lemondási aktus nevetséges formalitás. Hiszen a mellékágból való hercegkisasszonyok csak akkor jöhetnek szóba a trónöröklésnél, ha a bajor király és a hercegi ág már egyetlen fiú örököst sem tud felmutatni, de Sissynek magának is három fültestvére van. Mégis engedelmeskedik, és végigszenvedi a hosszadalmas ceremóniát. A királyi trónteremben összegyűlt az egész udvar, az összes magas tisztség,viselője, a miniszterek... A lemondó nyilatkozatot felolvassák, Sissyt felesketi az érsek, és végül ünnepélyesen aláírja a dokumentumot. Otthon aztán kipanaszkodja magát: - Eddig egyetlen ember sem törődött velem ezek közül. Kinek jutott volna az eszébe, hogy ezt a papírt aláírassa velem? Csak mert véletlenül Ausztria császárához megyek feleségül, kénytelen vagyok elviselni a formalitásokat. Ráadásul ehhez jön még ez a kínos kimutatás a kelengyémről. Minden darab fehérneműt jegyzékbe vesznek! Talán az illik új császárnéi méltóságomhoz, ha egész Bécs tudni fogja, hány harisnyát hozok magammal a házasságba? Miksának és Ludovikának mostanában sok bajuk van lázadozó lányukkal. Ha pár hete még ijedt és rémült volt, mostanra megváltozott a felfogása: Sissy igencsak makrancos, lázad és védekezik minden Bécsből jövő utasítás ellen. Igaz, néha még Miksának is uralködnia kell magán. Amikor márciusban aláírja a házassági szerződést, egy percre az az érzése támad, hogy valamilyen személytelen kereskedelmi cikkről 85 köti a szerződést. Mégis mindent magába fojt, ami a nyelvére kívánkozna. "Legfelségesebb leányával" (így áll az iratban) 50 000 forint hozományt ad, ezt, a szerény összeget Ferenc József 100000 forinttal megeme-

li, "A lányom gazdag ember lesz" - gondolja Miksa, ahogy tovább olvas. Mert Sissy még évi 100000 forintot kap tűpénzként, csak ruhákra és apróbb kiadásokra, hiszen a többi költséget, mint például a cselédek fizetését vagy az új berendezési tárgyak árát, a császár állja. Ludovika ezzel szemben már csak a ruhalista összeállításával törődik, mert ezekbe aztán tényleg mindent bele kell venni. A ruhák, kalapok, cipők felsorolása mellett a hercegnőnek az éjszakai főkötők, zsebkendők, esernyők, fésülködőköpenyek és fogkefék listájának összeállításával is bajlódnia kell. Még a hajtűk számát is rögzítik... Mindenesetre Sissy ékszerei mégiscsak jelentős értéket képviselnek. Bár ha közelebbről megvizsgáljuk a dolgot, kiderül, hogy szép ékszerei nagy részét Ferenc Józseftől és Zsófiától kapta az eljegyzés ideje alatt. - Mama, hiszen én hihetetlenül gazdag vagyok! csodálkozik Sissy, amikor egyik este anyjával a listákat ellenőrzik. - Ó, gyermekem, ezt csak hiszed, mivel mindig is olyan szerény voltál. De bécsi mérce szerint a hozományod bizony nem a rangodhoz méltó. - De mama, a stafirungommal huszonöt nagy kof fert töltöttél meg! Mikor vegyem föl ezt a tengersok ruhát mind? - Sissy, valószínűleg hozzá kell majd szoknod a gyakori átöltözéshez. A bécsi dámák naponta négyszer-ötször is ruhát cserélnek. Ünnepélyes alkalmakkor valószínűleg még gyakrabban kell majd átöltöznöd. Zsófia éppen tegnap írta meg, hogy ő is csináltatott a méretedre még néhány báliruhát. Sissy csodálkozva csóválja a fejét. Ekkora fényűzés tényleg szokatlan dolog számára. Milyen szép is volt Possenhofenban, ahol reggeli előtt gyorsan belebújt egyszerű kis ruhájába, és aztán egész nap felügyelet nélkül kószálhatott az erdőben: De Ludovika még nem fejezte be, amit elkezdett mesélni: - Úgy látszik, hogy a cipőid sem felelnek meg Zsófia

elképzeléseinek. Csináltatott neked egy tucatnyi új csizmácskát is: Az a szokás, hogy Ausztria császárnéja csak egy napig visel egy cipőt, azután elajándékozzák. Sissy alig tért magához az ámulatból. - Micsoda pazarlás! Mama, emlékszel még, amikor játék közben kicsit bepiszkítottam a ruhámat, akkor azért másnap még felvehettem egyszer, és csak egy kötényt kellett eléje kötni? Ludovika tűnődve bólint. Épp csak egy évvel ezelőtt volt még mindez - és most a szeleburdi, zabolátlan kis Sissyből Ausztria császárnéja, Erzsébet lesz... Az esküvő előtt egy hónappal - most már biztos, hogy április 24-én lesz - Ferenc József még egyszer ellátogat Münchenbe. Sissy megint izgatottan várakozik a ludwigstrassei palota bejárati halljában. De ez a látogatás nem úgy zajlik, ahogy elképzelte. Először is a császárt már három nap múlva várják vissza Bécsbe, másrészt pedig egy sor bálon és fogadáson kell részt venniük. Sissynek alig van alkalma, hogy Ferenc Józseffel kettesben legyen, és bizalmasan beszélgethessenek. De hogy vőlegényét ilyen röviddel az esküvő előtt ne szomorítsa, egyetlenegyszer sem duzzog, és mindent Ferenc József kedvére tesz. - Sissy, nagyon meg kell hogy dicsérjelek - súgja Ferenc József menyasszonya fülébe egy igencsak unalmas opera-előadás alatt. - Ma este már én is elveszítettem volna a türelmemet. 87 Kicsit szomorúan mosolyog Sissy a császárra. - Csak a te kedvedért csinálom. Remélem, cserében X Bécsben majd megszabadítasz néhány kellemetlen kötelességtől! Sissy ezen az estén Ferenc József eddigi legnagyobb ajándékát viseli: Zsófia főhercegnő kívánságára a császár azt a csodálatos, opálkövekből és gyémántokból kirakott diadémot és a hozzá való nyakláncot és fülbevalót hozta magával, amelyet Zsófia a saját esküvőjén

viselt. A császár büszkén néz újra meg újra ragyogó menyasszonyára. "Sissy a legszebb közel s távol - gondolja, miközben elmerül szemléletében. - Ha mama ma láthatná! Sissy olyan kecsesen és előkelően tartja magát; azt hiszem, a bécsieket könnyen meghódítja majd. Ki ne szeretne bele az első pülantásra?" Már a császárnak is a fülébe jutott, hogy egyes félÍ tékeny grófkisasszonyok, akik Ferenc József esküvője a miatt úgy érzik, hogy egy kedves gavallért veszítettek el, meglehetősen becsmérlő megjegyzéseket terjesztenek Sissy hozományáról. Az idő röpül, Ferenc Józsefnek megint búcsúznia kell. - Ne légy szomorú; amikor legközelebb találkozunk, már nem kell többet búcsúzkodni. Akkor már örökre együtt maradhatunk! - vigasztalja Sissyt, akinek könnyek csillognak a szemében. A Sissy elutazása előtti utolsó napokban Ludovika szemet huny afölött, ha Sissy néha kioson a házból, és Wulffen bárónőt magára hagyja a francia tankönyvekkel. Nemsokára indulnia kell Bécsbe! Sissy nyugtalanul kószál a kertben és a házban. Nemsokára el kell hagynia az otthonát, és nagyon soká nem is fog visszajönni. A gondtalan gyermekévek végérvényesen elmúltak. Sissy órákat tölt az állatainái, nem engedi, hogy lo88 vait más etesse és csutakolja. Gyakran kuporog a nyúlketrec előtt is, és kedvesen, szeretettel beszél az állatokhoz, akiket itt kell hagynia. - Ha magammal vihetnélek benneteket, nem volna a szívem ilyen nehéz. De sajnos minden, amit szeretek, itt kell hogy maradjon. Nyulacskáknak semmi keresnivalójuk a császári családban! - mormogja maga elé. Egyre jobban közeledik Sissy életének. egyik legfontosabb napja. Szép lassan küldözgetni kezdik Bécsbe a kelengyeládákat.

Húsvét vasárnap a királyi udvarban gálahangversenyt adnak. Természetesen Sissynek is meg kell jelennie. Legpompásabb ruháját vette föl, homlokán ragyog a drága diadém. Mindenkit mélyen megindít a menyásszony fiatalos szépsége. De mindenkinek feltűnik az is, hogy Miksa vidám kislánya milyen sápadt és komoly. Az udvar tagjai megértik Sissy érzelmeit. Az összes diplomata odalép a kislány elé, és országaik nevében boldog jövőt kívánnak neki a császár oldalán. Sissy szeretne még egyszer utoljára kimenni Possenhofenba. Egész nap apjával sétál kéz a kézben a hatalmas parkon keresztül, és csendben búcsúzik azoktól a helyektől, ahol olyan boldog volt. Aztán április 20-án elérkezik az indulás napja. Könnyekben úszva száll be a hatfogatú hintóba, amely a Dunáig viszi le, ahol császári hajó vár rá. Az utakat emberek ezrei szegélyezik, ámerre csak halad. Sissy mindkét kezével integet az embereknek, de aztán hátradől az ülésen, és kikiált a kocsisnak, hogy hajtson gyorsabban. Így indult el bizonytalan császárnéi sorsa elébe. 89 Második rész 1. Az 1854-es esztendő egyik ragyogó szép tavaszi reggele. Az égen fehér bárányfelhőket terel a könnyű szél, a Duna nyugodtan, méltóságteljesen folyik széles ágyában, a levegő tele van az első cseresznyevirágok édes illatával. A folyó mindkét partján száz és száz ember gyűlt össze, és feszülten figyelnek a távolba. Egy fiatal parasztfiú fürgén felkúszik a meredek töltésből kiálló sziklára, és kezét szeme elé eméli: - Jönnek! Már jönnek! -kiált fel hirtelen boldogan. - Már látom a hajót! A tömeg felmorajlik. Valóban, ki lehet venni a messzeségben az óriási kerekes gőzöst, amely méltó-

ságteljesen hasítja a vizet. Lassan közeledik a csodálatosan felékesített hajó: oldalát egészen a víztükörig leérő rózsafüzérek díszítik, a fedélzet olyan, mint egy virágtenger, és a kéményen három zászló lobog vidáman a szélben; a bajor kék-fehér, az osztrák pirosfehér-piros és a Habsburgok fekete-sárga lobogója. Sissy, aki eddig a fedélzeten behunyt szemmel álmodozott, most kíváncsian dugja ki fejecskéjét a rózsalugas mögül. Amikor észreveszi a parton integető embereket, feláll és a korláthoz lép. Egyik kezével kalapkáját tartja, a másikkal barátságosan üdvözli az embereket, és boldogan mosolyog rájuk. - Vivát! - kiált fel a fiatal fiú a töltés oldalában, és lelkesedésében a levegőbe dobja a sapkáját. - Vivát! - kapcsolódik be a tömeg is. - Éljen Erzsébet! Éljen császárnénk! Sissy hálás, hogy Ausztriában ilyen szeretettel fogadják, így ő is szorgalmasan integet át a partra csipkekendőcskéjével, amíg anyjának, Ludovika hercegnőnek hangját nem hallja. - Sissy, meg fogsz fázni. Húzódj visszá egy kis időre a lugasba. Sissy engedelmesen visszaül, és az erősen illatozó rózsák védelmébeu átadja magát a gondolatainak. "Még egypár óra, és Bécsben leszek" - suttogja dobogó szívvel. Tűnődve, mosolyogva emlékezik az utolsó hónapokra. Alig egy évvel ezelőtt volt, amikor mámával és Ilona nővérével meglátogatta az osztrák császárt Bad Ischlben. Ferenc Józsefet és Nenét a szülők egymásnak szánták, de a sors másképpen akarta. Ferenc József az első perctől kezdve szinte csak őt látta. Zsófia főhercegnő, a császár anyja kénytelen volt engedni fia szívbéli kívánságának. Most pedig Sissy, aki alig pár hónappal múlt tizenhat éves, úton van Bécs félé, hogy Ferenc Józseffel az esküvői oltár elé lépjen. Mint minden fiatal menyasszony, Sissy is hol nevet, hol sír. Ferenc Józsefet szívnől szereti, hanem az a nehé feladat, amely mint leendő császárnét várja, néha

bizony nagy félelemmel tölti el. Sissyt a szülei meglehetősen liberálisan nevelték, szabadon és kötetlenül nőtt fel, most pedig alkalmazkodnia kell a bécsi udvar merev ceremóniáihoz. Csak eljegyzése rövid ideje alatt készítették fel a protokollra, tanították meg neki az udvari szokásokat, és úgy kiöltöztették, mint egy igazi hercegkisasszonyt. Bizony volt néhány vita is Zsófia főhercegnővel, akinek szálka a szemében Sissy romlatlan, természetes viselkedése. Ferenc József iránt 90 91 érzett szerelme kedvéért Sissy mindezt a fáradságot könnyedén viselte, de anyósa iránt nem tud igazi vonzalmat érezni. A császárnak újra meg újra lelket kell önteni menyasszonyába, és elmagyarázni neki, hogy hiszen Zsófia csak jót akar. Sissynek félóránként kell félbeszakítania álmodozását, hogy a partot szegélyező embereket köszöntse. Már nagyon sokat hallott mindenki Sissy vonzó ked vességéről, az egész országban megcsodálták bájos arcképeit, most tehát mindenki szeretné a leendő császárnét végre "élőben" is megnézni. Egyre közelebb érnek céljukhoz. A gőzös elhalad Melk apátsága alatt, elhagyja Dürnstein várát, majd Krems városát. Sissy megigézve nézi a Wachau gyönyörű táját. "Ó, ha Ferenc József nem császár lenne gondolja már ezredszer. - Milyen szép lenne, ha ezen a tájon ismeretlenül kószálhatnánk erdőkön, mezőkön keresztül. Már Bad Ischlben is minden lépésünket figyelték, mindenhol kíváncsi emberek tolongtak. Állandóan küldöttek érkeztek, hosszú és unalmas beszédeket tartottak, és ráadásul még ennél is unalmasabb fogadásókra is meghívtak bennünket, ahol legszívesebben mindig elaludtam volna..." Gongütés,hallatszik - ez a jel Sissynek, hogy vissza kell mennie a kabinjába átöltözni. Ludovika már türelmetlenül várja. - Igyekezz egy kicsit, nemsokára kikötünk Nussdorfban.

Két komorna segít Sissynek, aki zúgolódik, hogy a széles krinolint is fel kell húznia. - Muszáj ezt felvennem? - kérdezi kétségbeesett arccal: - Mama, el sem tudod képzelni, mennyire szorít! - Ne feleselj, légy szíves, gondolom, Ferenc Józsefet nem az utazóruhában szeretnéd üdvözölni. Egész 92 Bécs itt lesz, hogy téged lásson, nagy hatást kell keltened! Sissy sóhajtva bújik bele rózsaszínű selyemruhájába, amelyet ezüstszálak szőnek át. A komórna óvatosan a vállára teríti a fésülködőköpenyt, kifésüli hosszú haját, és vastag copfokba fonja, amelyeket gondosan elrendezve feltűz a fejére. Mindez nagyon soká tart, és Sissy már alig bír mozdulatlanul iziaradni. Végül a fehér kis kalapka is jól áll már, és Sissy magára teríti a fehér csipkemantillát. - Itt maradsz, hová akarsz menni? - Ludovika épp hogy csak megállítja lányát. - Szeretnék visszamenni a fedélzetre. Itt olyan fojtó a levegő. - Mi jut eszedbe? Minek fésültettem akkor meg a hajadat? A szél teljesen szétfújná a frizurádat. Zsófia is úgy rendelkezett, hogy csak röviddel a kikötés előtt engedjelek fel a fedélzetre. Sissy sóhajtva dől le egy karosszékbe. - azonnal állj föl, összegyűröd a ruhádat! - Ludovika ingerülten csóválja a fejét. - Hol jár az eszed ilyenkor? Most én is átöltözködöm. Jaj neked, ha elmozdulsz innen! Sissy szemében könnyek csillognak. - De mama, nem tudok egy álló órán keresztül itt állni! Nagyon meleg van, a krinolin szorít, el fogok ájulni. - Sissy, nem tudok rajta segíteni. Képzeld csak el, mit szólnának az emberek, ha csak egyetlen gyűrődést is látnának a ruhádon! Hagyd abba a sírást. -Bécs su-

gárzóan szép menyasszonyt vár. Vagy szeretnéd már a megérkezésednél felbosszantani Zsófiát? Értsd meg, minden szem terád fog szegeződni. Nem követhetsz el hibát, és a lehető legjóbb benyomást kell keltened. A komornák gondterhelten nézik úrnőjüket. Rodi, 93 a..... z...-. Sissy nevelőnője is ezt gondolja: "Rémes ez a lány! Bécsbe utazik, hogy császárné legyen, és pont olyan arcot vág, mintha a saját temetésére indulna..." Eközben Ludovika elhagyta a kabint, hogy ő is felcserélje útiöltözékét ünnepi ruhájára. Ujjai remegnek, amikor a haját igazítja. "Nem kellett volna Sissyvel így veszekednem - gondolja magában. - Szegény kislánynak igazán nem könnyű, de nem engedhetem, hogy rögtön kivívja Zsófia nemtetszését. Na, néhány nap múlva vége az esküvői ünnepségeknek, akkor majd egy kicsit kipiheni magát." Végre megváltják Sissyt szenvedéseitől. - Gyere, mindjárt kikötünk! - Ludovika elindul a lányával a fedélzetre, segít neki a meredek lejárón felkapaszkodni, és vigyáz, hogy a széles ruha sehová se akadjon be. A fedélzeten Sissy végre egy mélyet lélegzik, és megdermed a rémülettől. A nussdorfi kikötőben végeláthatatlan embertömeg várakozik. Egy óriási diadalkapu alatt állnak a birodalom méltóságai, ágyúlövések hallatszanak, az összes haráng megkondul. "Éljen Erzsébet!" - hangzik minden torokból. Mindenki eljött, hogy a menyasszonyt fogadhassa. Sissy kutató szeme végigsiklik a minisztereken, az arisztokrácián, a Habsburg-Lotharingiai-ház összes tagján. Végre megtalálja, akit keresett. - Ott, mama! Ott áll Ferenc József! Sissy előreszaladna a korláthoz, hogy vőlegémyének egy csókot dobjon, de Ludovika még éppen vissza tudja tartani. - Nem, Sissy, az ég szerelmére, maradj itt! Nem

vagyunk otthon! A protokoll úgy írja elő, hogy Ferenc Józsefnek kell tehozzád jönnie! - Jó, jó, várok - duzzog Sissy. - Azonnal hagyd abba a duzzogást! Mosolyogj! Sissy engedelmesen mosolyra húzza a száját. Ferenc József a partról figyeli menyasszonya elkínzott arcjátékát. Ismeri Sissy idegenkedését a tömegtől; és elhatározza, hogy a ceremóniát egy kicsit megváltoztatja, hogy segíthessen neki. A hajó még ki sem kötött, amikor Ferenc József egyetlen ugrással a fedélzeten terem, és menyasszonyához siet. Az egész társaság döbbenten figyeli, ahogy a császár átöleli Sissyt, kétoldalról megcsókolja, és így üdvözli. - Ne félj, Sissy, a fogadás nem fog nagyon soká tartani. És különben is, most már én is itt vagyok melletted! - súgja gyorsan még a fülébe, mielőtt mélyen meghajplna Ludovika előtt, és gálánsan kezet csókolna leendő anyósának. Most aztán Sissy valóban ragyog. Ez az a mosoly, amellyel egy csapásra meghódítja a bécsiek szívét. Most mindenki láthatja, hogy a császár nem olyan házasságot köt, amelyet az anyja hozott csak össze, hanem olyan lány lesz a felesége, aki őt szívből szereti, és akit ő is szeret. "Igazán szép pár" - gondolja büszkén Zsófia, aki most mél2óságteljesen lépked fölfele az ingó pallón. Ferenc József a tábornagyi egyenruhájában, amelyen keresztbe fut a bajor Hubertus-érdemrend széles szalagja, valóban nagyon jól fest. Miután Zsófia főhercegnő és fia köszöntötte a hajón utazó esküvői társaságot, elindul a menet. Üdvrivalgás hallatszik, amint Sissy először teszi lábát osztrák földre. A leendő császárné megindultan állva marad egy pillanatra, és integet a bécsieknek. Ferenc József gyöngéden továbbvezeti menyasszonyát. - Most kezdődik a hivatalos rész, egy kis türelmet kérek tőled! A diadalív belseje olyan, mint egy elvarázsolt kert. Mindenfelé szikrázó tükrök lógnak, a földet süppedő,

drága szőnyegek borítják, még a mennyezetről is azok 95 lógnak le. Most Sissy egy kicsit megpihenhet. Mialatt Ferenc József mellett helyet foglal, felsorakoznak a magas rangú katonák, a főpapok, a tartományok helytartói, külföldi államok követei, a nemesség és a bécsi városi tanács tagjai - természetesen szigorúan rangjuk szerinti sorrendben. Zsófia alig látható. biccentésére Rauscher bíboros, a hercegérsek emelkedik szólásra. Üdvözlőbeszédében köszönti a Bécsbe érkezett Erzsébetet és szüleit, és a jegyespárnak sok boldogságot kíván jövendő házasságukban. Ezután Ferenc József császár emelkedik fel, és az összes jelenlévőt egyenként magához kéreti, hogy bemutassa őket menyasszonyának. Sissy lélekben megkönnyebbülten sóhajt, miután majdnem egy óra hosszat kellett számtalanszor kegyesen biccenteni.e. - Olyan jó, hogy vége ennek a parádénak - közli Ferenc Józseffel kertelés nélkül. - Mikor lesz a következő? - Szegény Sissym, ma még nagyon sok embert kell megismerned. Schönbrunnban rád vár az egész udvar. A császár udvariasan besegíti Sissyt a hintójába, amelyet pompás lipica lovak húznak. Megindul a menet. Legelöl Ferenc József Sissy apjával, Miksa herceggel, a következő hintóban Sissy és Zsófia főhercegnő, a harmadikban pedig Ludovika beszélget a még hátralévő mai napi prógramokról Ferenc József apjával, Ferenc Károly főherceggel. Egész Bécsen keresztülkocsiznak. Az emberek az utcákon szorosan egymás mellett állnak, kék-fehér és piros-fehér-piros zászlócskákat lengetnek, lelkesen éltetik Sissyt, amerre csak elhalad. A császár. nyári rezidenciájának, a schönbrunni kastélynak a kertjébe is csakúgy tülekednek az emberek. Sissyn már észrevenni, hogy kifárasztotta a fogytonos üdvözlés, biccentés és mosolygás. De nincs mit tenni megint csak ki kell lépnie az erkélyre, és ide-oda

fordulva integetnie kell. A nagy szalonban folytatódik az ünnepség. Előbb Zsófia főhercegnő mutatja be Sissynek a Habsburgház női tagjait. Sissynek már zúg a feje, nem tudja a neveket megjegyezni, egyik arc olyan; mint a másik, de azért hősiesen kitart. Végre túl van az utolsó főhercegnő üdvözlésén is, és már megkönnyebbülten felsóhajt, amikor Ferenc József lép mellé, és a ceremónia elölről kezdődik: a császár bemutatja neki az udvar férfi tagjait. - Nem bírom tovább - susogja neki Sissy - ráadásul éhes is vagyok! Zsófia megmerevedik, amikor ezt a halk panaszt meghallja, de Ferenc Józsefnek mosolyognia kell magában. - Türelem, türelem - válaszol neki éppoly halkan. Nemsokára szabadulsz! Bár Sissyt az utazás alatt felkészítették arra, hogy az esküvőig még hátralévő napok nagyon fárasztóak lesznek, de nem gondolta volna, hogy a fogadások ennyire kimerítik. A protokoll gördül tovább a maga útján. Most Ferenc József átnyújtja menyasszonyának a pompás nászajándékot: egy szikrázó smaragdokkal ékesített, káprázatosan ragyogó gyémántkoronát. Sissy nagy örömében megfeledkezik arról, hogy megőrizze méltóságát. - Milyen gyönyörűen csillog! - kiált fel félhangosan. Zsófia máris ott terem mellette. - Nem szabad ilyen viharosan örülnöd, Erzsébet! suttogja mérgesen a főhercegnő. - És ne beszélj ilyen hangosan! Sissy szégyenkezve lesüti a szemét. Bűntudatosan ül Zsófia főhercegnő mellett, a császár pedig Sissy ko97 rábbi nevelőnőjét, Rodit, és tanárnőjét, Wulffen bárónőt jutalmazza éppen szolgálataikért. E két hölgyre itt már ném lesz szükség, helyükre az udvarhölgyek

lépnek, akiket Zsófia választott ki. A vendégek elhagyják a szalont, Sissy egy percre egyedül maradhat családjával, Ferenc Józseffel és Zsófiával. - Már nagyon fáradt vagyok - panaszkodik. - Még hány embert kell ma este megismerném? - Gyermekem, remélem, nem azt hitted, hogy majd a hátsó lépcsőn lopakodsz be a Burgba? - kérdi Zsófia metsző hangon. Sissy mélyen elpirul, de szerencsére Ferenc József máris csillapítóan közbelép. - Mama, ne legyen annyira szigorú az én kis Sissymmel. Így gondolom, mindent nagyon jól csinál. Jusson az is eszébe, anyám, hogy a hosszú út is igen kifárasztotta Sissyt. - Az az ő baja. Érzsébet, megmagyaráznád, kérlek, miért korog a gyomrod olyan hangosan? - A hajón nem ebédeltem - vallja be Sissy töredelmesen - túlságosan izgatott voltam. - De hát, gyermekem, nem mondta neked senki, hogy ma este csak nagyon későn ülünk majd asztalhoz? Nagyon ccodálkozom rajtad. Nos, mindenesetre most megparancsolom, hogy hozzanak neked egy kis imbiszt. Különben még a vendégek előtt fogod magad teletömrü, mint egy parasztlány! - Mama, most már elég! Nem veszi észre, hogy Sissy mindjárt sír? Valóban. Egyre pirosabb és pirosabb lesz Sissy, már könnyeivel küszködik. "Mit követtem el, hogy ennyire leszid már megint?" -gondolja magában, de nyel egyet, és összeszorítja a fogait. Zsófia ne lássa őt sírni! - Gyere velem! - Ferenc József óvatosan megfogja 98 menyasszonya könyökét, és egy kicsit arrébb vezeti. Kedvesem, ezt valóban nem érdemelted meg. De kérlek, ne búsulj, mama is ideges ma, ilyenkor kicsúszik néhány meggondolatlan szó. Ne emészd magad, biztos, hogy nem úgy gondolja!

Sissy hangja remeg, amikor válaszol: - Én annyira igyekszem, Ferenc József, anyád igazságtalan hozzám! Kérlek, ne hagyj magamra! - Ez sajnos lehetetlen, mert éppen most fognak téged a lakosztályodba vezetni. Mama ott majd átad az új udvarhölgyeidnek és a személyzetnek. Azután át kell öltöznöd a vacsorához. Ugye ma este te leszel a legszebb? - Mikor lesz végre időnk egymásra is? - panaszkodik Sissy. - Még nem is tudtalak úgy igazán üdvözölni! - Megint csak türelmet kell hogy kérjek tőled. Holnapután lesz az esküvő, azután itt hagyunk csapot-papot, és kimegyünk Luxenburgba. - Már alig várom - mosolyog Sissy, akinek sikerült kicsit összeszednie magát. - No, akkor lássuk azokat az udvarhölgyeket! Készségesen követi Zsófiát. A Sissy lakosztályához vezető magas ajtó előtt vár a személyzet, amely ezentúl az ő szolgálatára áll. Egy titkár, egy komorna, két öltöztetőnő, két szobalány, egy komornyik, egy ajtónálló, négy inas, egy háziszolga és egy szolgáló lesz ezentúl felelős azért, hogy a leendő császárné kívánságai teljesüljenek. - Kedves anyósom, kérdezhetek valamit? - Igen, tessék! - Miért van ekkorá személyzetem? A fele is elég lenne nekem. Azt sem tudom, kinek mi a dolga. - De Erzsébet, kérlek! Nem fér a fejedbe még mindig, hogy te leszel Ausztria császárnéja? Talán magad 99 szeretnéd a cipőidet kipucolni, mint egy koldusaszszony? Egész Bécs a császárnén gúnyolódjon? A személyzet feladatait majd az udvarhölgyek elmondják neked. És most lépj be. A három udvarhölgy és a főudvarmester már jó ideje várakozott. Zsófia bemutatja őket Sissynek: - Az első udvarhölgy Esterházy Zsófia grófnő, ő fog

téged megismertetni az udvar szokásaival. Mellette áll Paula Bellegarde és Caroline Lamberg grófnő. Itt pedig főudvarmestered, Lobkowitz herceg. Amikor Esterházy grófnőt meglátta, Sissy szíve a gyomráig süllyedt. Az ötvenhat éves első udvarhölgy valóban nem keltett valami bizalomgerjesztő benyomást. Zsófia főhercegnő azért választotta ezt az erkölcsös grófnőt, mert tudta, hogy bátran rábízhatja Sissy további nevelését. Sissy máris sejti, hogy az asszony valószínűleg még szigorúbb és kérlelhetetlenebb lesz, mint Wulffen bárónő, akiből csak nagy ritkán lehetett mosolyt kicsalni. Ezzel szemben a két fiatal grófnő sokkal kedvesebbnek tűnt, Sissy rögtön barátságosan rájuk mosolygott. Zsófia főhercegnő azonban meglehetősen félreérthetetlenül menye tudtára adja, hogy ezzel a két udvarhölggyel sem szabad semmiféle személyes kapcsolatot kialakítania. - Most pédig magadra hagylak. A vacsoránál találkozunk újra. Lobkowitz főudvarmester is elhagyja a termet, és Sissynek fogalma sincs, hogy viselkedjen az udvarhölgyeivel. A teremben kínos csönd van. A helyzetet az menti meg, hogy kopognak az ajtón, és felszolgálják Sissynek.az ennivalót. Miközben a leendő császárné f e megpróbálja a lehető legkisebb falatokat enni, a három hölgy tiszteletteljes hallgatásba merül. "Ugyan miért nem mondanak semmit? - töpreng Sissy. - Talán nekem kellene valamit kérdeznem tőlük? Dé mit? El kellene őket küldenem? De hát rendelkezésemre kell állniuk. Tulajdonképpen egyáltalán nem szeretem, ha evés közben figyelnek. Meg kell majd kérdeznem Ferénc Józsefet; hogy mit kezdjek az udvarhölgyeimmel..." Miután leszedték az asztalt, bejön a komorna és az öltöztetőnő, hogy ráadják Sissyre az estélyi ruhát.

"Micsoda fontoskodás! Magam is fel tudok öltözködni! Ha pedig valamit nem tudok egyedül bekapcsolni, akkor elég egyetlen lány, aki segít nekem." Sissy még mindig nem érti, miért kerítenek mindennek akkora feneket. És persze egyáltalán nem tetszik neki, hogy egy pillanatra sem lehet egyedül, mindig van valaki a szobájában. Egy percre sem éngedheti el magát igazán. "Olyan szívesen lefeküdtem volna pihenni egy kicsit - gondolja magában. - De ezek az udvarhölgyek itt állnak körülöttem, bizonyára nem illik egy jövendő császárnéhoz, hogy fáradtságát kimutassa. Ráadásul még azt sem tudom, melyik ajtó mögött van a hálószobám. Bárcsak vége lenne már ennek a napnak..." Sissyt Esterházy grófnő vezeti át Zsófia fogadótermeibe. A főhercegnő kritikus szemmel méri végig a lányt, feje búbjától cipője orráig, de nem talál rajta semmi kivetnivalót. Sissy ugyan egy kicsit sápadt, de csipkeruhájában csodálatosan fest. Minden haja szála is a helyén van. A díszvacsorán Sissy megint számtalan új arcot lát maga körül. A- hölgyek rendkívül elegánsan vannak öltözve, az urak mind föltűzték a kitüntetéseiket, Sissy egy kicsit félelmetesnek találja a társaságot. "Az egész teremben senki sem mutat egy cseppnyi vidámságot sem. Milyen más volt, amikor a papa hívott vendégeket! De hát hol is ül tulajdonképpen?" 100 101 Y Zsófia a menyasszony nem túlságosan kedvelt apját valahol az asztal vége felé ültette le. Legszívesebben egyáltalán meg sem hívta volna Miksa hérceget, akinek folyton szokatlan ötletei vannak, és nem csinál titkot abból, hogy nem kedveli a merev udvari szokásokat. Ludovika sem ül Sissy közelében, így hát a megfélemlített kis menyasszonynak egész este olyan emberekkel kell társalognia, akiket még életében nem látott.

Minden kérdésre lehetőleg röviden válaszol, és rettenetesen vigyáz arra, nehogy visszaessen bajor tájszólásába, amelyről Zsófia kívánságára már olyan szépen leszokott. Hála istennek, hamar asztalt bontanak, és Sissy végre visszavonulhat. De még mielőtt bebújhatna a nagy ágyba, Esterházy grófnő átad neki egy nagy köteg írást, hogy még olvassa át. "Ő Császári Fensége Erzsébet hercegnő nyilvános bevonulása alkalmával követendő szertartások" - ez áll az elején. Ez a holnapi nap protokoll-előírásait tartalmazza. A teljesen kimerült kislány homlokát ráncolva lapozgat benne. Milyen zavarba ejtő mindez. "Úgy látszik, sosem lesz belőlem jó császárné. De egyáltalán ki az, aki ezeket a ceremóniákat kitalálja?" - ennél a gondolatnál Sissy kezéből kiesnek a papírok, egyik pillanatról a másikra álomba merül. Kicsit később az első udvarhölgy kopog az ajtón, és mivel nem kap választ, halkan belép. Helytelenítve csóválja a fejét, összeszedi a lapokat és eioltja a lámpát. "Vajon hogy fog holnap minden baj nélkül lezajlani, ha Erzsébetet nem is érdekli az egész? Úgy látszik holnap egész nap mögötte kell állnom, hogy súghassak neki. 2. Másnap egész Bécs már korán talpon van. Ma lesz Sissy hivatalos bevonulása a váiosba. Az ácsolt tribünöknél már ott tolonganak a birodalom minden részéből érkezett emberek, akik kíváncsiak erre a látványosságra. Minden ablakból virágfüzérek lógnak, az osztrákok mind felvették ünneplő ruhájukat. Igen, a bécsiek értik a módját, hogy hogyan kell igazán ünnepelni. Ma pedig két okuk is van az ünneplésre. A császár kihirdettette, hogy esküvője után kétszáz politikai fogolynak ad amnesztiát, további száz fogoly büntetését pedig felére csökkentették. Minden jegyespár, aki szintén holnap tartja az esküvőjét, ajándékot

kap: 500 forintnyi hozományt, amely egy munkás egyévi keresetének a kétszerese. És még ez sem elég, Ferenc József megnyitja a kincstárát. Kétszázezer forintot költenek arra, hogy az országban a legnagyobb nyomorúságot enyhítsék. Így kap Tirol ötvenezer forintot, hogy a betegeket támogathassa. Eécsben is ötvenezer forintot osztanak szét a legszegényebbek között, akik a legjobban szenvednek a nagy drágaság miatt. Az esküvő napján az arra rászoruló gyermekek új ruhát kapnak, a szüleiknek tűzifát és kenyeret osztanak. Természetes, hogy minden ember szeretné azt az asszonyt látni, akinek Ferenc József nagylelkűségét köszönhetik. De Sissynek ez a hagyományos bevonulás csak újabb szenvedést jelent. Már nagyon korán felébresztik, mert a mai napra való felkészülés, az öltözködés; a fésülködés órákat vesz igénybe. Sissy lakosztályában egészen délig lázas lótás-futás folyik. Követek suhannak ide-oda, a komorna szigorú pillantással ellenőrzi, hogy Sissy haja rendben van-e, a magas szárú csizmácskája rendesen be van-e fűzve, és 102 103 hogy a ruháján a redők milliméter pontosan a helyükön omoljanak le. Sissynek semmi más dolga nincsen, csak fdrognia kell ide-oda, fel kell állnia, le kell ülnie, és az egész kálváriát el kell szenvédnie. Közben Esterházy g:ófnő monoton hangon olvassa föl neki a másnapi ceremónia lefolyását, és Sissynek nagy fáradságába kerül, hogy ásításait elnyomja. Végre minden készen van. Zsófia főhercegnő jön el a menyéért. Sissy még csinosabb, mint tegnap, megint egy ezüsttel átszőtt, leheletfinom ruhát vett fel, dús barna hajában ragyog a gyémántdiadém, nehéz selyemből készült uszálya zizeg mögötte. Az esküvői társaság hatfogatú hintóban megy a Thercsiannig, amely Mária Terézia városi palotája volt. Ott már készen áll a bevonulási ünnepi menet,

élén egy üvegből készült díszhintó, amelyet nyolc csodálatos lipicai fog majd vontatni. A tüzes állatok láttán Sissy jókedve egy kicsit visszatér. A fehér lovak sörényébe piros és arany zsinórokat és bojtokat fontak, fejükön fehér tollbokréta reszket a szélben, az arannyal kivert lószerszám szikrázik a napon. Nem sokkal azután, hogy Sissy anyja, Ludovika kíséretében beszáll a díszhintóba, megindul a menet. A kocsi előtt hat császári és királyi udvari trombitás lovagol, mellette kétoldalt két-két lakáj lépked teljes díszben, hófehér parókában, mögötte pedig a testőrcsendőr század halad, díszegyenruhában. Éljen kiáltások hangzanak, szólnak a mozsárágyúk, az egész nép Sissyt élteti és ünnepli. A rémült menyasszony aligalig veszi észre mindezt a fenséges pompát. A kiállott izgalmaktól és a fáradtságtól megállíthatatlanul potyognak a könnyei. - De Sissym, miért sírsz? Nézd, egész Bécs a te tiszteletedre áll sorfalat! Kérlek, hagyd abba, mondd 10 mitől félsz? - Ludovika maga sem tudja, hogyan nyugtathatná meg a lányát. - Ó, mama, olyan elhagyatottnak érzem magam! Senkinek sincs egy kedves szava hozzám, mindenki csak előír mindent. Az egyetlen, aki mellettem áll, az Ferenc József, de őt meg jóformán alig látom. - Nyugodj meg, kicsim, egypár nap múlva túl leszel rajta. Hát nem érted meg, hogy a bécsiek szeretnék látni a császárnéjukat? Nézd, a te kedvedért milyen gyönyörűen feldíszítették a várost. A nép szeretné kimutatni, hogy örül neked, ettől igazán nem kell félned. Könnyes szemmel néz fel Sissy. A hintó előtt fiatal kislányok szaladnak, és virágszirmokat hintenek szerteszét, minden ember neki integet. Sissy is összeszedi magát, üdvözlésre emeli a kezét, ebben a pillanatban éljenzés harsan. A városkapu előtt a fogat megáll egy percre. A díszlövések abbamaradnak, és a belváros összes templo-

mában megkondulnak a harangok. A menet lassan végighalad a Kárntnerstrassén; a Grabenen, a Kohlmarkton keresztül a Szent Mihály-templomig. Régen látott Bécs ilyen pompás ünnepséget. Végre megáll az üveghintó a Burg, Sissy új otthona előtt. A lakájok kinyitják az ajtót, Sissy felemelkedik, hogy kiszálljon, és ekkor egy kis baleset történik: ahogy le akar lépni, a diadémja beleakad az ajtó keretébe, Sissy megbotlik, és majdnem elesik. Az utolsó pillanatban sikerül megkapaszkodnia,. és szerencsére nem történik baj. Az üdvözlésére összegyűltek arcjátékából azonban egyértelműén sugárzik a megvetés ügyetlenkedése miatt. Zsófia főhercegnő rosszallóan csóválja a fejét. Sissy segélykérően körülnéz, Ferenc József máris siet hozzá: - Na, most szerencsénk volt, minden jól ment 105 - De mi történt veled, egész bedagadt a szemed? - Nem bírom tovább, bocsáss meg! -. Még egy félórácskát kell csak bírnod, és akkor mára vége ! Valóban, a jelenlévők tiszteletteljesen búcsúzkodnak, így Sissyre ezen a napon már nem vár több kötelesség. Ferenc József bevezeti Sissyt a Burgba. - Gyere, meséld most el, mi nyomja a szívedet. Tegnap olyan derekasan tartottad magad, és ma, egy nappal életünk legszebb pillanata előtt könnyekben úszol! - Ö, Ferenc József; csupa barátságtalan, idegen arcot látok magam körül. Tegnap legalább velem voltál, akkor nemr féltem annyira. De ma? Órákig kellett öltözködnöm csak azért, hogy aztán mint egy kiállítási tárggyál végigkocsikázzanak velem Bécsen. Miért nem lehet velem mama vagy Ilona nővérem? Egyetlen emberrel sem tudok beszélgetni. Vajon mindig így lesz már? - De hát mondd, mitől félsz tulajdonképpen? Senki

sem akar téged bántani, ellenkezőleg. Egész Bécs büszke gyönyörű császárnéjára. Ma aztán nemsokára véget érnek az ünnepségek. Az esküvő után még egy hétig maradunk Bécsben, hogy tényleg mindenkinek bemutathassalak, és aztán minderien túl leszünk. Sissy mélyet sóhajt. - Látod, összeszedem magam. De valahányszor anyád ilyen megvetően bánik velem, legszívesebben elbújnék egy sárokba. Esterházy grófnő is olyan lekezelő velem. - Ezt csak beképzeled magadnak. Az udvarban mindenkinek a legnagyobb tisztelettel kell viseltetnie veled szemben. Senki sem írhat elő semmit a császárnénak, elhiszed? Csak a protokollon nem tudsz te sem 106 változtatni. De ha jobb szeretnéd, elküldöm az első udvarhölgyedet, és az esküvői ceremónia leírását majd együtt tanulmányozzuk! Egy csapásra eltűnik Sissy minden bánata. - Ó, az nagyon pompás lenne. Gondolod, hogy most végre átöltözhetek? - Persze, menj csak - mosolyog Ferenc József- ma már nem várunk több látogatót. Olyan gyorsan, mint otthon Münchenben, itt a Hofburgban nem lehet átöltözni. Sissynek el kell tűrnie, hogy mindenhová elkísérik. Nem szaladliat csak úgy végig a termeken, mint ahogyan megszokta. Először is hívnia kell egy szolgát, aki megmutatja az utat. Ez a szolga azonban álmában sem gondolna arra, hogy egy ajtót maga nyisson ki, hanem ezt a feladatot átadja az ajtónállónak. Így hát já kis időbe telik, amig Sissy eléri a szobáit. Csodálkozva néz körül: hát így rendezte be Zsófia a császárí lakosztályt. "Nem takarékoskodott, az biztos - gondolja Sissy, mialatt kezdi kifűzni a cipőit. - De azért nem igazán otthonos még itt. Na, talán Ferenc Józseffel majd változtathatunk egy-két dolgon." Nyílik a tapétaajtó, belép a komorna. Döbbenten

nézi Sissyt, aki éppen azon igyekszik, hogy kibújjon a krinölinjából. - De hát nem veheti le egyedül... - Jaj, már megint rosszul csináltam valamit mondja Sissy. "Ezek szerint egy császárnénak semmit sem szabad egyedül csinálnia. Na jó, akkor szolgáljanak ki. De fogadok, hogy egyedül sokkal hamarabb készen lennék! Valószínűleg most egy negyedórát arról fogunk tanácskozni, melyik ruhámat szabad felvennem." Sissy nem tévedett. Elég soká tart, míg visszatérhet Ferenc Józsefhez. A szalonban közben összegyűlt 107 Zsófia hercegnő, Ludovika és Ilona is. Ferenc József pedig előkészítette a két irományt. Sissy elborzad, amikor meghallja, mi vár rá holnap. Minden lépését előírják. - Hiszen azt mondtad, hogy a császárral senki sem ellenkezhet - szakítja félbe Ferenc Józsefet a felolvasás kellős közepén - miért nem változtatod hát meg egyszerűen az esküvői ceremóniát? Lánya szavai hallatán Ludovikában még a lélegzet is elakad. Zsófia máris készíti az éles választ, de a császár megelőzi: - Az udvar élete a spanyol etikett szerint zajlik. Azzal szemben még én is tehetetlen vagyok. Tudod, egy császárnak másképpen kell viselkednie, mint egy grófnak. És hogy ne keletkezzen zavar, egyszer s mindenkorra rögzítettek minden magatartásformát. - Jó, jó, engedelmeskedem. - Sissy csak attól békül meg ilyen hirtelen, mert észreveszi Zsófia pillantását. Magában azonban zt gondolja: "Micsoda őrültség. Mindenki azt állítja, én vagyok ebben az országban az első asszony, mindenkinek áz én utasításaimat kellene követrüe, de a valóságban a komornám is sokkal szabadabb nálam..." A másik papírt Sissy maga olvassa át. - Mit jelent az, hogy udvarképes dámák? - kérdezi

kíváncsian. Most már Zsófia ragadja magához a szót: - Remélem, lassan felfogod végre, hogy milyen finom különbségeket teszünk az udvarban jelen lévő asszonyok között. Rangjuk szerint kapnak gedélyt, hogy nálad bizonyos órákban tiszteletüket tehessék. Az udvarképes hölgyek társadalmilag alacsonyabb fokon állnak, és csak bejelentés után jöhetnek hozzád. Sissy szeme ez alatt a kiselőadás alatt egyre jobban elkerekedik. 108 - Azt jelenti mindez netán, hogy az úgynevezett főméltóságú és méltóságos asszonyokat a kijelölt időpontokban köteles vagyok fogadni? Mindegy, hogy akarom-e látni őket vagy sem? - Pontosan ezt jelenti. Egyébként pedig szeretnélek arra emlékeztetni, hogy az első udvarhölgyed feladata lesz, hogy beavasson a szokásainkba. Vagy a császár anyját szeretnéd nevelőnővé lefokozni? - Nem, nem, bocsánat - dadog Sissy. A fagyos hang nagyon mélyen megbántja. "Mindent rosszul csinálok. Pedig tudja, hogy nekem még mindez mennyire új. Miért nem segít inkább? Persze mindig éppen Ferenc József előtt kell lejáratnia!" Hogy témát váltson, Ferenc József megkéri, hogy még egyszer menjenek végig a holnapi protokollon. - Remélem, mindent megtudok jegyezni holnapig, te mit gondolsz? - Hát persze, nem olyan rémes ez az egész. Különben is holnap egész nap melletted leszek. Csak figyelned kell, hogy én mit csinálok, és minden jól fog sikerülni! A vacsora után, amelyen a családtagok mind részt vesznek, Sissyt nemsokára ágyba küldik. A következő napon mintha csak repülne az idő. Sissy szokatlanul engedelmes, alig szól egy szót, és szinte észre sem veszi, hogy a szolgahad ott sürög-forog körülötte. Az öltözködés még tovább tart, mint

tegnap, de Sissy egyszer sem dohog közben. Gondolatai messze járnak. Ma végérvényesen el kell búcsúznia gyermekéveitől. Milyen szép is volt, amikor papával mindennap kilovagolhatott! "Ha legalább már egyedül lehetnék Ferenc Józseffeli Hogyan is mondhatnám el neki, hogy mi bánt, amikor Zsófia folyton a közelünkben van? De azt gondolom, a császár megért engem, és meg fog védelmezni. Majd, ha már össze109 házasodtunk, az anyja nem fogja magát mindig a mi ügyeinkbe beleártani..." Hat órakor indul a társaság a Burgból az Ágostonrendiek templomába, ahol az esküvő lesz. A templomban már egybegyűltek a meghívott vendégek. A gyertyafénnyel versenyt ragyognak az ékszerek és kitüntetések, a falakról vörös bársonydrapériák lógnak, és az oltár előtt színpompás virágcsokor-költemének állnak. Mindenki,. akinek a császári birodalomban neve és rarigja van, itt várja a jegyespár érkezését. Most kinyitják a nágykaput, és a csöndben minden szem a középső folyosón közeledő menetre tekint. Elöl Ferenc József halad büszkén, karcsún, táborszernagyi egyenruhában. Mögötte Zsófia és Ludovika fogja közre Sissyt. Az ifjú menyasszony csodálatos, fehér mirtuszokkal telis-tele szórt ruhában vonul közöttük. Fejét lehajtva szemét a fehér rózsacsokorra szögezi, amelyet két kézzel szorít. Imazsámolyához lép, letérdel, fejét változatlanul lehajtja. Mintha álmodná, úgy hallja Sissy, hogy felzúg az orgona, és Rauscher bíboros megáldja a jegygyűrűket. Aztán feláll, és Ferenc Józseffel együtt az oltár elé lép. Távoli messzeségből hallja a pap kérdését, alig hallhatóan mondja ki az igent. Most Ferenc József kezébe fogja a kezét, és ráhúzza az ujjára a keskeny karikagyűrűt. Sissy felmosolyog rá. Míg vékony ujjai még Ferenc József kezében nyugszanak, felhangzanak a díszlövések a várfalakról. A fiatalasszony ijedten összerezzen.

Megint csönd van. Rauscher bíboros előlép, és beszédet mond az újsütetű párnak. S folyamát nem lehet megállítani, és Sissy hirtelen tiszteletlenül arra gondol, hogy inkább Plauscher, vagyis fecsegő bíborosnak kellene nevezni. Trombita harsan és dob pereg, amikor a fiatal ural110 kodópár kilép az Ágoston-rendiek templomából.. Mennek vissza a Burgba, ahol Sissynek késő éjszakáig kell a meghívott vendégek gratulációit fogadnia. A fogadószobában már várakoznak a követek és küldöttek. Sissynek nincs egy perce, amikor átadhatná magát az ézzéseinek. Buol külügyminiszter mutatja be neki egyenként az urakat, és Sissy kegyes mosollyal fogadja a szerencsekívánatokat. Ezután átvonulnak a tükörterembe, mert a követek feleségeit is be kell mutatni Sissynek. Ezután az ifjú párt a szertartásterembe kísérik. Most a palota- és lakosztályképes hölgyeken van a sor, utánuk következnek a császári-királyi első főudvarmesterek és az udvartartás lovagjai. Mostanáig Sissy még uralkodott magán, hagyta, hogy az egyik teremből a másikba vezessék, de most, ahogy megint egy végeláthatatlan tömegnyi idegen és kíváncsi arcot pillant meg, végére ért erejének. Egyszerre kiszakítja magát Ferenc József kezéből, és befut az egyik oldalsó szobába. Kezét arca elé kapva zokogni kezd. Egy fél percbe sem telik, máris belép a császár anyja. - Mi jut eszedbe, te esztelen teremtés! Nem tudsz legalább úgy viselkedni, mint egy jól nevelt lány? Sissynek közben sikerült újra összeszednie magát, és az egyik tükörhöz lép, hogy a könnyek nyomait eltüntesse arcáról. - Nem is válaszolsz nekem? Az újdonsült fiatal császárné dacosan hallgat, és a bosszankodó Zsófia mellett elhaladva visszamegy a szertartásterembe. Esterházy grófnő áll mellette, és csak sorolja, sorolja a hölgyek különböző címeit. Ezután kínos csönd lesz, mert a protokoll előírásai szerint

a nemes kisasszonyok arra várnak, hogy Sissy megszólítsa őket, hiszen saját maguk semmilyen körülmények között sem szólhatnak a császárnéhoz. De Sissynek a legjobb akarattal sem jut eszébe semmilyen ide111 illő beszélgetési, társalgási téma. Végül Esterházy gróf nő menti meg a helyzetet, amikor megengedi a hölgyeknek, hogy néhány szót szóljanak Sissyhez. Így hát előlépnek az arisztokrata dámák, elmondják jókívánságaikat, és kezet csókolnak Sissynek. Zsófia főhercegnő egy kicsit távolabb áll, de gyanakodva figyeli menyét a szeme sarkából: "Te jó ég, már megint mit csinál?" Sissy felfedezte a kisasszonyok között Adelgundát, bajor unokatestvérét, és szívből köszöntve átöleli: Máris ott terem Zsófia, érősen megragadja Sissy karját, és félrehúzza. - Nem hallottad, hogy az udvari hölgyeknek kezet kell csókolniuk? - De hiszen ez az unokatestvérem volt, gyakran látogatott meg bennünket Possenhofenban a Starnbergi-tó partján - ellenkezik Sissy izgatottan, és kiszabadítja a karját az erős szorításból. - Itt most teljesen lényegtelen, hogy gyerekkorodban kivel játszottál! Most Ausztria császárnéja vagy! Menj vissza, és engedd, hogy az unokatestvéred kezet csókoljon neked. Sissy kelletlenül bár, de engedelmeskedik. Természetesen mindenki észrevette, mi történt, és máris megindul a suttogás a teremben. Egyes hemesasszonyok megsajnálják Sissyt, de a legtöbb dáma nem takarékoskodik a félharagosan kiejtett kárörvendő megjegyzésekkel, hogy az új császárné még viselkedni sem tud rendesen. Szerencsére Ferenc József megint ott van a felesége mellett. - Még egyszer ki kell kocsíznunk, Sissy, hozass magadnak egy vállkendőt, elég hűvös ván odakint.

A rövid kocsikázás végre egy kis lélegzethez juttatja az ifjú párt, amire már nagyon nagy szükségük volt. A Kohlmarkton és a Szent Mihály téren ezer és ezer lámpa és gyertya ég. Sissy és Ferenc József nyitott kétfogatú hintóban teszik meg ezt a kört, barátságosan bólingatva fogadják alattvalóik ovációját, éljenzését, majd visszatérnek a Burgba, ahol már mindent előkészítettek a díszvacsorához. Sissy megint jól van, és érdeklődve, élénken vesz részt az asztalnál a beszélgetésben. Végre elbúcsúznak a vendégek. Most következik a ceremónia utolsó felvonása, amelyet a szégyenlős Sissy kedvéért egy kicsit mégiscsak megváltoztattak. A szokás szerint ugyanis az egész udvartartás tanúja lenne annak, amikor a császári pár az ágyba bújik. Először az összes férjezett hercegnő első udvarhölgyeik kíséretében bekíséri a menyaszszonyt a hálószobába, segítenek a toalettjénél, és együtt imádkoznak. Csak ezután vezetik a férjet a férjezett hercegek az ágyhoz. De ez a programpont mégsem várható el Sissytől, ezt mindenki belátta. Így hát csak Ludovika és Zsófia van ott, amíg Sissyt a komorna átöltözteti éjszakára. Sissynek még az anyósa jelenléte is nagyon kínos. Gyorsan bebújik a takarói alá, amíg jó éjszakát kívánnak neki. Most vezetik Ferenc Józsefet a szobába. Ludovika még egy utolsó pillantást vet a lányára, mielőtt becsukná maga mögött az ajtót. "Szegény Sissy, olyan, mint egy ijedt madárka, aki a fészkébe bújik" - gondolja. Másnap reggel Sissy és Ferenc József éppen első közös reggelijüknél ülnek, kézen fogva, amikor kopognak az ajtón. - Ki lehet ez? - a fiatalasszony nem örül a zavarásnak, de Ferenc József bátorítóan mosolyog rá. - Biztos mama lesz az, szeretné megkérdezni, hogy vagyunk. 112 113 - Kérlek, mondd meg neki, hogy nem szeretnénk

há most zavarna bennünket. - Attól biztos megbántódna. Még nagyon sok időnk lesz egymásra! Zsófia és Ludovika, a két anya szívből köszönti gyermekeit, leülnek hozzájuk az asztalhoz, és eszükbe sem jut, hogy az ifjú párt magára hagyják. Sissy arca egyre jobban megnyúlik. "Nekem vetik a szememre, hogy nem tudok rendesen viselkedni, pedig Zsófiában annyi tapintat sincsen, hogy belássa, hogy egy fiatal házaspár első közös reggelijét egyedül szeretné elkölteni. Nemsokára mennem kell átöltözni; mert fogadnom kell Karintia és Stájerország követeit. Ebéd előtt megint ruhát kell cserélnem, és délután, mielőtt a magyarok jönnek, fel kell vennem az ő nemzeti viseletüket. Talán azt hiszi Zsófia, megelégszem azzal egész házasságunk folyamán, hogy folyton átöltözzek, és Ferenc Józsefet csak a hivatalos fogadásokon lássam?" De egy szóval sem árulja el a gondolatait. Elhatározta, hogy következő éjszaka hosszan fog erről Ferenc Józseffel beszélni, megkéri, hogy kapcsolatukat Zsófiával a legszükségesebbekre korlátozzák. Egyébként pedig nem hagyja, hogy jó hangulatát elrontsák, hiszen már előre örül a Ferenc Józseffel töltendő mézesheteknek, amelyeket az elkövetkezendő hetekben Luxenburgban fognak eltölteni. Addig azonban még rengeteg bálon kell részt venni, kihaligatást tartani, a Práterban a Renz-cirkuszdíszelőadását megnézni, és még ezer más apró kötelességnek eleget tenni. Ez a hét is elmúlik. Lassacskán megszokja Sissy magas hivatalát, amelyet néha tréfásan meglehetősen fárasztó hivatásnak nevez, és közben egyre öntudatosabb és magabiztosabb lesz. Végre mindenen túl vannak, előáll az utazóbatár, Sissy átöleli Ludovikát és Ilona nővérét, akik visszatérriek Bajorországba, boldogan beugrik Ferenc József mellé a kocsiba, és máris indulhatnak Luxenburgba.

3. A hintóban Sissy bizalommal simul férjéhez. - Végre egyedül! - kiált fel lelkesen. - Micsoda gyönyörű napok várnak ránk! Órák hosszat sétálgathatunk, nem kell minden étkezéshez átöltözni, és végre nyugalmunk lehet! Talán még Velencébe is elutazhatunk! Ferenc József császár hallgat. Hogy magyarázza meg Sissynek, hogy a mézeshetek egészen másképpen fognak zajlani, mint ahogy ő most elképzeli. - Mi baj van, Ferenc József? Talán elhallgattad, hogy az egész udvartartás követ bennünket Luxenburgba? Sissynek még jó a kedve, dé nagyon hamar meg fog változni. - Sissy, figyelj egy kicsit rám, és ne haragudj meg rögtön., Sajnos az elkövetkező napokban is be kell mennem Bécsbe minderinap. Az íróasztalomat nem hagyliátom magára. Napközben egyedül kell elfoglalnod magad, de este, amilyen gyorsan csak lehet, jövök vissza hozzád. A fiatalasszony közel áll a síráshoz. - De, de... hiszen megígérted, hogy mint minden más házaspárnak, nekünk is lesznek mézesheteink! És akkor most megint csak nem lehetek veled! - Ne sírj, Sissy, nagyon kérlek. Mit csináljak, nem megy másképp. Nem hanyagolhatom el a hivatalomat két egész hétig. Egy császárnak nincs szabadsága. - Amikor nem voltunk összeházasodva, akkor meg 114 115 tudtál látogatni Münchenben? Egyáltalán nem azon törted a fejed, hogy mi történik Bécsben, amíg nem vagy otthon! - De igen, Sissy, gondoltam arra is, csak nem beszéltem neked róla. És ha visszaemlékezel, eszedbe fog jutni, hogy ezek a látogatások bizony feltűnően rövidek voltak. Kérlek, ne sírjál. Hiszen nem leszel egészen egyedül. Weckbecker báró, a szárnysegédem kijön

Luxenburgba, és mama is fog veled törődni. Egyébként pedig a rendelkezésedre állnak az udvarhölgyeid, ha bármire szükséged van. Kérlek, ne ráncold így a homlokodat! Sissynek eszébe sem jut, hogy ettől megnyugodjon. - Vajon miért házasodtunk össze, hogyha sohasem látjuk egymást? Nagyon könnyen le tudnék mondani a báróról, Zsófiáról és az udvarhölgyekről is, ha te foglalkoznál velem. Miről beszélgessek az udvarhölgyeimmel? Nem ismerem őket, Esterházy grófnő ráadásul nem is jóindulatú, ezt már az első pillanatban észrevettem. Anyád is csak azért jön Luxenburgba, hogy a hibáimat lesse és mindent kifogásoljon: Ferenc József, olyan boldogtalan vagyok! Feltartóztathatatlanul folynak a könnyei, és még a császár sem tudja megnyugtatni. Szívéből szereti a feleségét, de az államügyeket, akármekkora is a szerelem, nem hagyhatja figyelmen kívül. - Figyelj egy kicsit rám, júniusban Cseh- és Morvaországba kell utaznom, nem akarsz elkísérni? - Ugyan minek, talán azt gondolod, hogy ott többet láthatlak majd? Ott is az egyik kötelesség követi majd a másikat, megint egy csomó emberrel kell megismerkednem, akik egyáltalán nem érdekelnek! Most már Ferenc József is teljesen tanácstalan. De amilyen türelmes, ezt gondolja magában: "Talán idővel meg fogja szokni, hogy nem lehetünk egészen olyanok, mint minden más házaspár. Nemsokára megértést fog majd mutatni magas hivatalom iránt is, és igazi jó császárné lesz. Valószínűleg még nagyon ijedt, hiszen annyi új benyomás érte rövid idő alatt." A pár llallgatásba burkolódzva utazik tovább. Sissy is a saját gondolataival foglalkozik: "Bárcsak ne adtam volna fel a szabadságomat! Persze elhiszem, hogy Ferenc József szeret engem, de én nem tudom ezt a ren-T geteg császárnéi kötelességet elviselrü. És még papa sincs itt, aki legalább megvigasztalna!" Mintha minden összeesküdött volna Sissy ellen.

Még az idő is elromlott, szakadatlanul ömlik az eső. Szomorúan ül hát az ablaknál, és kibámul a ködös parkra. Ferenc József korán reggel itt hagyta, és délutánra Zsófia főhercegnő jelentette be magát látogatásra. "Még sétálni sem tudok elmenni, gondolja Sissy, mert Esterházy grófnő folyton a nyomomban van. Ha kinyitom az ablakot, ő becsukja, ha esernyőt kérek, elmagyarázza, hogy a császári Fenségeknek nem szabad kimenniük az esőbe. De hát cukorból vagyok én? Mi a csudát csináljak egész nap?" Zsófia hercegrrő megoldja ezt a problémát, amikor délután megérkezik: - Kedves Sissy - kezdi nagyon szertartásosán észrevettem, rogy még nem ismered ki magad egészen szokásainkban. Első udvarhölgyed elmondta nekem, hogy egyáltalán nem figyelsz rá, amikor valamit szeretne neked elmagyarázni. Így hát kénytelen vagyok én megtanítani arra, mi a kötelességed ebben a felelősségteljes rangban: mostantól kezdve minden délután beszélgetni fogunk az udvar szokásairól! Sissy elborzad. Semmit sem gyűlöl annyira, mint az etikettről szóló hosszú előadásokat. Amikor Ferenc József este betoppant Luxenburgba, elébe siet. Az előző napi veszekedést már elfelejtette, és 116 117 újong, hogy végre itt van vele a férje. Vacsoránál szeretné kiönteni neki a szívét, de Weckbecker báró keresztülhúzza a számítását. Zsófia ugyanis megbízta a szárnysegédet, hogy valamennyi étkezésnél legyen jelen. Anyósa figyelmét nem kerülte el, hogy Sissy még meglehetősen ügyetlenül társalog, és így kívánja elérni, hogy gyakorolja a választékos, asztal körüli társalgást. Sissynek sejtelme sincs erről a megállapodásról, és nagyon elcsodálkozik, amikor a bárót meglátja az étkezőasztalnál. Csak lassan dereng fel neki, ki rejtőzhet a jelenléte mögött. Csinos arcocskája megkeményedik, egyszavas válaszokat ad a báró próbálkozásaira, hogy a

társalgást fenntartsa, pár falatot bekap, és fejfájásra hivatkozva visszavonul. A császár és szárnysegédje nyomott hangulatban ülnek az asztalnál. Ferenc Józsefnek is elment az étvágya, kedvetlenül turkál az ételben. A báró végre belevág: - Császári felség, bocsássa meg, hogy én szólok önhöz... Ferenc József felpillant a tányérjából. - Tessék. - Szeretném, hogyha jelenlétemet nem értené félre, nem értelmezné tolakodásnak. Én csak édesanyja kívánságát teljesítem. - Báró, kérem, beszéljen egészen őszintén! - Édesanyja, a főhercegnő ragaszkodik ahhoz, hogy jelen legyek az étkezéseknél, és felséged feleségével társalogjak! Vajon mit fdg szólni erre a császár? De a bárónak nem kell félnie Ferenc József haragjától. A császár röviden felnevet, még ha egy kicsit elkínzottan is. - Szóval erről van szó. Már csodálkztam, hogy va csorára is itt maradt, de azt hittem,. hogy Sissy hívta meg önt. Mama ugyan nekem is mondta, hogy itt lesz, de csak annyit, hogy Sissyt fogja napközben szórakoztatni. Nos; Weckbecker, ezek szerint a következő két hétben ön állandó vendégünk lesz. - Felség, higgye el, nekem is rettentőkellemetlen. Ha ön úgy parancsolja, természetesen azonnal visszavonulok. - Nem, maradjon csak, hiszen nem szeretnénk a szigorú főhercegnő haragját magunkra vonni: De legyen őszinte, báró, mit gondol az én kis Erzsébetemről? - Ha felséged megengedi, az ifjú császárné végtelenül kedves és bájos. Felséged talán emlékezik, hogy már a bálon, Bad Ischlben abban a szerencsében részesültem, hogy a felséges hercegnővel táncolhattam.

- Jól van, jól, Weckbecker, azt magam is észrevettem, hogy Erzsébet elbűvölő teremtés. Inkább azt szeretném tudni, mit mondanak az udvarban? Ismerem a bécsieket, ha egy új arcot mutatnak nekik, rögtön megkezdődik a suttogás és pletykálkodás. - Ó, felség, kérem, kíméljen meg attól a feladattól, hogy nekem kelljen közölnöm önnel a gonosz fecsegéseket! - Nem, nem, Weckbecker, én bízom önben, ön égy őszinte fiatalember, aki az igazságot fogja nekem mondani. Épp elég olyan ember van körülöttem, akik szemrebbenés nélkül hazudnak a szemembe. Nem gondolja, hogy a császárnak is tudnia kell, mit gondolnak a házasságáról és az esküvőjéről? Weckbecker báró meglehetősen kínos helyzetben van. Hiszen amit a császár mond, az bizony kétségtelenül igaz. Ő maga is irtózik az udvari képmutatóktól. De hogyan mondja meg a császárnak, hogy sokan milyen kárörvendően és kajánul beszélnek a feleségéről, 118 119 anélkül, hogy megbántaná? A báró görcsösen keresi a szavakat. - Nos, sokan úgy gondolják, hogy a császárnétól talán még túl sokat kívánnak... - Báró, igazán nagyon kedves öntől, hogy az igazságot ilyen kíméletesen szeretné tudtomra adni. Más szóval tehát a főhercegnő jól tette, amikor felkérte önt; hogy Sissyvel gyakorolja a társalgást. Nos, szerintem nagyon nehéz dolog a mi szokásainkhoz és etikettünkhöz alkalmazkodni olyanvalakivel, akinek annyira szabad élet adatott meg eddig, mint a feleségemnek. Mindenesetre nagyon köszönöm az őszinteségét. Biztos lehet henne, hogy nem fogja megbánni. Ezekkel a szavakkal Ferenc József is föláll, és Sissyhez siet, aki már türelmetlenül várja. - Ferenc József, mit gondolsz, hogy lesz ez ezután? Biztos vagyok benne, hogy anyád parancsolta meg a bárónak, hogy minden este figyeljen bennünket. Hát

nem elég, hogy napközben Bécsben vagy, most már este az asztalnál sem tudunk majd egymással nyíltan beszélni? - Igan, Sissy, a megérzésed nem csal. Éppen erről beszélgettem az imént a báróval. De nem szabad őrá haragudnod, hiszen azt kell tennie, amit mama parancsol neki. - De miért nem akar bennünket Zsófia egyetlen percre sem felügyelet nélkül hagyni? Miért jó ez neki? -Sissym, ha most megígéred, hogy nem fakadsz sírva, elmesélem neked, amit a báró bizalmasan közölt velem. Nézd, te eddig teljesen kötetlen, szabad életet élhettél, sohasem kellett azzal foglalkoznod, hogy mit beszélnek rólad. Sajnos itt a bécsi udvarban mindenki minderíkit gyanakodva méreget, és ha valaki ezen a síkos társasági parkettán megbotlik, akkor ennek az ügyetlenségnek a híre szélsebesen elterjed. Ha az ország első asszonya valamilyen hibát követ el, akkor gondolhatod, hogy abból micsoda szóbeszéd lesz. Nos tehát, úgy tűnik, udvartartásunk éles szeme megfigyelte, hogy bizony meglehetősen bizonytalan vagy. Mama tényleg csak jót akar neked, amikor megtanít az udvari szokásokra. Azért választotta Weckbecker bárót is, hogy megtanítson téged az asztal körüli társalgás minden finomságára. Sissy, aki Ferenc József szavait nagy figyelemmel hallgatta, igencsak csendben van. Elgondolkodva rágja az alsó ajkát. - Ez tehát azt jelenti, hogy tulajdonképpen szégyent hozok rád? Pedig igazán nagyon-nagyon igyekszem! Tudod, egyrészt tökéletesen megértem, hogy mint császárné nem viselkedhetem már olyan szabadosan. De ez az erőltetett magatartás, ami nálatok szokásban van, sőt a jólneveltséghez tartozik, nekem szívem mélyéből gyűlöletes. Emlékszel még, amikor az esküvőnk napján meg akartam ölelni az unokatestvéremet? Annyira boldog voltam, hogy a sok idegen ember után végre egy ismerős arcot látok. De csak azért, mert csá-

szárné lettem, most már annak a lánynak, akivel valaha együtt homokoztam, hódolatteljesen kezet kelljen nekem csókolnia - nem találod ezt te is nagyon különösnek? - Tudom, szegénykém. Nekem már a legelején is azért tetszettél annyira, mert olyan természetes és elfogulatlan a lényed. Remélem, nem is fogsz megváltozni. De ha nem tartod magad az előírt szokásokhoz, akkor bizony nem sok barátot fogsz magadnak szerezni. Sajnos az udvartartásunk az embereket nem a belső értékeik szerint ítéli meg, hanem aszerint, hogy hogyan tudnak viselkedni. - Nos, az ilyen barátságokról készségesen lemondok! - fortyan fel Sissy dühösen. L Azt is tudom, hogy 120 121 anyád mit tart az én apám felől. Papa egyáltalán nem törődik azzal, hogy mit gondolnak róla. Én tőle tudtam meg; hogy mit jelent az igazi barátság. Azok az emberek, akiket a legjobban kedvél, polgárok, sőt parasztok, akik tisztelik apámat, azért, mert szeretik is, és nemcsak azért, mert herceg. - Ó, kedvesem, én szívesen vagyok császár, és szeretem a népemet, bár amióta veled összeházasodtam, gyakran kívánom, bárcsak valamilyen más foglalkozásom lenne. Csak éppen szabólegény nem szeretnék lenni, ahogy azt te egyszer tréfából kívántad, hiszen ujjaim tele lennének tűszúrásokkal, és a hátam is görbe lenne. Látod, milyen jó, hogy megint nevetsz! Ferenc József szeretettel kapja karjába fiatal feleségét, és így suttog dús hajába: - Talán mégiscsak sikerül majd elboldogulnod ezzel a sok bonyolult szokással és hagyománnyal, úgy, hogy mégis az én természetes és jószívű Sissym maradsz! - Mit csinálsz te tulajdonképpen egész nap az íróasztalodnál? - érdeklődik Sissy kíváncsian. - Miért nem viszel például holnap magaddal a Burgba, és engeded végignézni, hogyan dolgozik egy császár? Megígérem neked, hogy csörides és jó leszek, beülök a

sarokba, meg sem mozdulok. Akkor másnap legalább már azt tudnám, hogy hol vagy és mit csinálsz. Vigyél magaddal holnap, kérlek! - Könyörögve néz föl Ferenc Józsefre. - Tulajdonképpen nem is tudom, hogy illik-e ez? - Ó, kérlek, tedd meg nekem ezt a szívességet. Talán pontosabb elképzeléseim lesznek arról is, mik egy császár kötelességei. Megígérem, hogy utfána este nagyon fogok igyekezni, hogy- a báróval kifinomult beszélgetést-folytassak majd az asztalnál. "Miért is ne teljesíthetném ezt a kívánságát? Tényleg elég unalmas lehet a napját mindig csak az első ud122 varhölgyével tölteni" - gondolja Ferenc József, és végül beleegyezését adja. - Egyre kérlek csak, kedvesem, ne haragudj a báróra. Azt hiszem ugyanis, hogy őbenne bizalmast találtunk. Nagyon nyíltan és őszintén beszélt velem, ezt pedig rendkívül értékelem az emberekben. Valószínűleg belátod, hogy nem teheti túl magát a főhercegnő parancsain. Ha azonban neked annyira kellemetlen, megkérhetem rá, hogy külön étkezzen. - Nem; nem, Ferenc József, megértem, amit mondtáj. Ezt nem tehetjük meg vele, és ha valóban olyan rendes ember, mint ahogy mondtad, akkor talán eltölthetünk együtt egypár kellemes estét. Biztos nem fog bennünket beárulni a mamádnál. Különösen, ha arra gondolok, milyen gyorsan elterjedne a híre, hogy ő egy másik szobában eszik! Azt hiszem ugyanis, hogy Esterházy grófnő mindenről beszámol Zsófiának, ami csak itt a kastélyban történik. - Óhó, úgy látom, a császárné gyorsan tanul! Nevetve öleli át egymást a házaspár. Sissy újra bizakodik. 4. Sissy és Ferenc József másnap reggel nagyon korán kelnek fel. Az udvarhölgyek még alszanak, hiszen ter-

mészetesen fogalmuk sir!cs róla, hogy védencük kitörni készül az aranykálitkából. Sissy gyorsan felöltözik, és büszkén szemrevételezi az eredményt a tükörben: "Na tessék, ki meri még azt mondani, hogy nem tudok egyedül felöltözni? Ráadásul még gyorsabban is megy így." A napjuk szinte elröpül. Ferenc József beh.ozatott egy kényelmes fotelt a dolgozószobájába, és az ablak 123 mellé állíttatta. Onnan Sissy kíváncsian és óriási tudásvággyal figyelhet meg mindent, ami történik. A miniszterek ugyan csodálkoznak a szokatlan látogatón, de udvariasak ahhoz, hogy bármit is éreztetnének. Csak mély meghajlással érzékeltetik, hogy észrevették a császárné jelenlétét. Az előszobákban azonban rögtön megindul a szorgalmas susogás és pletykálás. Mit keres itta császárné, mik a tervei? Talán szeretne beleszólni a hivatali ügyekbe? A hazafele úton Sissyből ömlik a sző. ígéretéhez híven egész nap meg, se mukkant, nehogy megzavarja Ferenc Józsefet. Most viszont mindent pontosan tudni szeretne, és ezernyi kérdést tesz fel. Miért olyan kényes a helyzet a Balkánon? Miért szeretnének a magyarok elszakadni a császári háztól? Miért olyan lázongóak az olaszok? A császár igyekszik minden kérdésre pontos magyarázatot adni, így Sissy ez alatt a néhány óra alatt többet tanul, mint amikor Münchenben tanították neki az osztrák történelmet. Mélyen elmerülve a beszélgetésben, kéz a kézben lép be az ifjú pár a luxenburgi palota halljába. Ott azonban rögtön Esterházy grófnő döbbent arcával találkoznak. - Császári felség, hol volt hát? Már nagyon aggódtunk ! A mai nap és a tegnapi beszélgetés nagymértékben megnövelték Sissy önbizalmát. Ahelyett, hogy bűntudatosan összérezzenne, mint eddig, büszkén felemeli a fejecskéjét, és valahonnan onnan fentről próbál válaszolni:

- Ott voltam, ahol a helyem van: a császár oldalán! Ferenc József mosolyog magában. Ezt aztán jól csinálta! Igen, kis felesége energikus is tud lenni, csak előtte szüksége van a megfelelő támogatásra. Az első udvarhölgyet a színte goromba helyreigazítás mélyen megbántja. Nem minden elégtétel nélkül közli: 124 - A főhercegnő várja a felségeket a kis szalonban. Most a császár rezzen össze. Ez a hangnem nem sok jót ígér. De Sissy még nem hagyja magát megfélemlíteni. - Nemsokára jövök, amint kicsit felfrissítettem magam. Köszönöm, nincs szükségem a segítségére! közli a grófnővel, és méltóságteljesen elvonul. Ferenc József azonban tudja, hogy nem szükséges anyját most még jobban felbosszantani, így hát rögtön a szalonba megy, hogy az első villámokat ő fogja fel. - Tulajdonképpen mit képzeltetek? - mindenfélé üdvözlés nélkül rohanja le Zsófia a fiát. - Azt, hogy Sissy nem tud viselkedni, már az utóbbi idők eseményeiből világosan látom. Tőled azonban több tapintatot vártam volna! - Mama, kérem, legyen belátással. Sissy halálra unja itt magát. Végül is már egy hete házasok vagyunk, és jóformán nincs magánéletünk. Ezenkívül nem is volt az ötlet rossz. Hallania kellett volna, anyám, mennyire érdeklődött az ügyeim iránt. Biztosíthatom arról is, hogy rendkívül méltóságteljesen viselkedett. Bizonyára ön is büszke lett volna rá. Zsófia barátságtalanul a szavába vág: - Úgy, szóval hagyod, hogy forradalmi ötletei megfertőzzenek téged is? Fiam, én mondom neked, Erzsébetnek semmi köze a te államügyeidhez! Ugyan mit érthetne ez a tapasztalatlan kis teremtés a politikához? Neked csak egyetlenegy ember adhat tanácsokat, és az én vagyok! Itt lép be Sissy. Lehetőleg elfogulatlanul szeretné Zsófiát üdvözölni, de őt is ugyanaz a merev visszáuta-

sítás fogadja. - Még egyszer elő ne forduljon ilyesmi! Még mindig nem voltál képes felogni, hogy nem viselkedhetsz úgymint a possenhofeni parasztudvarban? 125 Sissy azonban felvértezte magát jó előre, és készen áll, hogy ezt a hatalmi próbát kiállja anélkül, hogy könnyekben törne ki. - Mama, Possenhofen nem parasztudvar, hanem a nyári kastélyunk. És valóban el sem tudom képzelni, milyen hibát követhettem el ma! - Nem futkoshatsz a férjed után, mint egy kis zászlós, világos? Az ő dolgai pedig ne érdekeljenek réged. Amíg Ferenc József a Burgban hivatalos ügyei el foglalkozik, neked más feladataid vannak. A császár helye a Burgban van. De ha te valóban segíteni szeretnél neki, akkor tanuld már meg végre, hogy magas rangodnak megfelelően viselkedjél. Ha sikerül megértened, akkor fogadhatod majd a miniszterek feleségeit, vagy teljesítheted egyéb reprezentációs kötelességedet! Amennyiben nem tartod magad az utasításaimhoz, az egész világ előtt lehetetlenné teszel bennünket. - Ezzel Zsófia el is hagyja a termet. - Miért nem védtél meg? - fordul Sissy Ferenc Józsefhez, sápadtan a haragtól. - Mennyi megaláztatást kell még elviselnem a mámádtól? - Hiszen megvédtelek! Csak egyszerűen nem is hallgatott arra, amit mondtam! Kopognak, és Weckbecker báró lép be. Hallott a vitáról, és ennek megfelelő gondterhelt ábrázattal jön be. Ferenc József szárnysegédje nagyon megszerette császára feleségét, és nagyon együttérez most vele. Mélyen meghajol az uralkodópár előtt, és Sissynek kezet csókol. - Ó, báró, kétségbe vagyok esva Úgy tűnik, bármit teszek, minden rossz. Ön tegnap nyíltan beszélt a császárral, ros, kérem, ma hozzám is legyen őszinte. Valóban olyan lehetetlenül viselkedem?

- Felséges asszonyom, nekem nagyon imponált az ön látogatása a Burgban. Magam is úgy gondolom, 126 hogy a császárnénak tudnia kell mindarról, ami a korona országaiban történik. Sajnos azonban államférfiúink töblzségének nyilvánvalóan más a véleménye az ön kötelességeiről. Ök úgy gondolják, hogy a császárné látogassa csak az árvaházakat, és ne törődjön politikával. - Most aztán már valóban nem értek semmit. Soha, de soha nem lesz belőlem jó császárnéja az országnak, hogyha nem tudom, mi történik. Kérem, fáradjon az asztalhoz, már igen megéheztem. Így mindjárt az asztal körüli társalgás magasiskoláját is gyakorolhatja velem. Hiszen ez a feladata, igaz? A báró elvörösödik, de amikor észreveszi, hogy Sissy nem rosszindulatból mondta, mosoly fut át az arcán. A fiatal császárné egyre jobban beveszi a szívét. Bárcsak több ilyen asszony lenne, mint ő, töpreng a vacsora alatt, miközben Sissy nyíltan és kertelés nélkül beszél a nézeteiről. - Megenged egy megjegyzést, felség? - kérdezi a báró a császárhoz fordulva. - Természetesen, mondja csak! - bátorítja Sissy. Legyen a mi szövetségesünk, és fejtse ki a véleményét ön is szabadon. Megbízom az ön ítéletében. - Azt hiszem, ismerem Zsófia főhercegnő szigorúságának az okát. A főhercegnő a fia kedvéért - itt Weckbecker kicsit meghajol Ferenc József irányábanlemondott az összes magas méltóságról. A császár egyetértően átveszi tőle a szót. - Sissy, hiszen erről beszéltem már neked. Mama gondoskodott arról; hogy engem koronázzanak császárrá, pedig papa lett volna soron, és akkor mama lenne most Ausztria császárnéja. Ez a lemondás bizonyára nagyon nehezére esett. Most pedig folytassa, báró, mit szeretett volna még közölni velünk? - Kérem, bocsássanak meg nekem, ha megsérteném

127 az érzéseiket, de egészen nyíltnak kell lennem. Úgy látom; hogy mindaz, ami a főhercegnőnek fontos és értékes, az önnek, felséges császárné, semmit sem jelent. A főhercegnőnek, aki az ország első asszonya lehetrie, végig kell néznie, ahogy ön ezt a magas méltóságot csak tehernek tartja. - Báró, látom már, ön átlát rajtam. Azt hiszem, értem, mire gondol. Valóban, nekem mindez bizonyos terhet jelent. De azért nagyon büszke is vagyok, hogy Ferenc József oldalán állhatok. Csak nem tudom elfogadni azokat a majdhogynem embertelen szokásokat, amelyeket rám akarnak erőszakolni. Én az embereket nem a látszat, hanem a belső tulajdonságaik, értékeik szerint szeretném megítélni. Ferenc József egyetértően bólint. Tetszik neki Sissy komoly beszéde. - Valóban, szívemből szóltál. Viszont ezen a ponton mamával sohasem fogsz egy nevezőre jutni. Fejezzük be mára a komoly dolgokat! Sissy és Ferenc József visszavonulnak. A császárné elgondolkodva ráncolja a homlokát. - Sajnos megint szívességet kell tőled kérnem; Ferenc József. - Ajaj, mit forgatsz a fejedben már megint? Újra ilyen zavarba akarsz hozni? - Ne félj, nem okozok többet ilyen kellemetlenséget. Dé mivel úgy látom, hogy a Burgban tett látogatásaimnak egyszer s mindenkorra vége, azt szeretném tőled kérdezni, nem hívhatnám-e meg a bátyámat. Akkor nem érezném magam annyira egyedül, és ez ellen mama sem szólhat egy szót sem. - Igen, ezt meg lehet csinálni. Azt hiszem, egyre diplomatikusabb leszel, kis Sissy. - Igen, de lenne még egy kérésem. Ezt biztos nem fogod annyira diplomatikusnak találni. A jó Gackel, vagyis hogy Károly Tivadar biztos szívesen elhozná magával Possenhófenból a kedvenc lovamat. Akkor

néha itt Luxenburgban is lovagolhatnék. Be kell neked vallanom, nagyon hiányóznak a lovaim. - Ez viszont egyáltalán nem fog tetszeni mamának. Hiszen tudod, mennyire aggódik az egészségedért. Amikor még csak jegyesek voltunk, már akkor is megkért arra, hogy vigyázzak, ne vidd túlzásba a lovaglást. - És ha itt és most ünnepélyesen megígérem, hogy nem fogok mértéktelenül sokat lovagolni? - Ferenc József nem tud Sissy kedvességének ellenállni; megadóan bólint. - Csak nagyon óvatosan kell eljárnunk: Károly Tivadar bátyádnak úgy kell tennie, mintha a saját ötlete lenne, hogy ezt az ajándékot hozza neked. Sissynek felragyog az arca. - Milyen okos gondolat! - kiált fel lelkesen. - Lám, némi finom érzékkel és néhány ravasz furfanggal talán sikerül anyád utasításait úgy teljesíteni, hogy ő se szólhasson egy szót se, de nekünk is jó legyen. Nagyon fogok igyekezni, hogy minden olyasmit elkerüljek, ami ellen bármit felhozhatna. Idővel mindent meg fogok tanulni, meglátod, még nagyon sok örömöd lesz bennem! Néhány nap múlva megérkezik Károly Tivadar Luxenburgba. Ezen a délutánon Zsófia is ott van, így hát Gackel az üdvözlések után a megbeszélés szerint így szól: - Sissy, szerettem volna neked egy kicsit elkésett esküvői ajándékot hozni. Arra gondoltam, legjobban akkor örülnél, ha elhoznám neked a kedvenc lovadat, a Liesít. Néhány óra múlva meg is kell érkeznie. Hogy el ne árulja magát, Sissy nem mutatja ki mérhetetlen örömét, pedig magában szinte ujjong. Mielőtt Károly Tivadarral kisétálnának a kertbe, Zsófia fő128 129 hercegnő még utánuk szól figyelmeztetőleg: - Sissy, tudod, hogy nem szabad fárasztani magad. Légy hát jó, és ne lovagolj túl gyakran. - Igenis, mama - mormogja Sissy, és türelmetlenül

húzza ki bátyját a kezénél fogva a nagy parkba. - Ez tökéletesen sikerült - mosolyog boldogan. - Holnap reggel mindjárt ki is lovagolhatunk mi ketten. De most mesélj! Hogy van mama? Papa újra elutazott valahová? Voltál már idén Possenhofénban? A testvéreknek rengeteg mondanivalójuk van egymás számára. Amikor Ferenc József megjelenik este, Weckbecker báróval kell a keresésükre indulnia, anynyira elfeledték az idő múlását. A következő héten Sissy maradéktalanul boldog. Szeretett Gackeljével végigbolondozzák az egész palotát, nagy lovaglótúrákra indulnak, és Sissy egyáltalán nem törődik az első udvarhölgy fagyos tekintetével. Általában Weckbecker báró kíséri el Sissyt és Károly Tivadart a kirándulásokra. Ilyen felszabadultnak és boldognak még sosem látta a báró a császárnét. Úgy tűnik, egyre magabiztosabban és energikusabban lép fel, és már nem tűri ellénkezés nélkül a főhercegnő és az udvarhölgyek gyámkodását. Esterházy grófnő természetesen megpróbálja Sissyt rávenni arra, hogy fogadja a miniszterfeleségeket, akik már nagyon régen várnak arra, hogy a császárnő színe elé léphessenek. Sissynek azonban eszébe sem jut, hogy ilyen feladatokat magára vállaljon. Egyre inkább meggyőződésévé válik: "Én vagyok Ausztria császárnéja. Én vagyok az ország első asszonya. Ki akar itt nekem parancsolgatni? Gond nélkül teszi túl magát az összes előíráson. Amikor Weckbecker báró éppen nem ér rá, Esterházy grófnő kíséri el a császárnét és bátyját a kirándulásokra. Ilyenkor Sissy rögtön olyan tempót vesz fel, hogy a grófnő ne tudjon lépést tartani velük. Néha angolul beszélget Gackellel, ezen a nyelven ugyanis a grófnő nem tud, mivel ő az udvarképes francia nyelvet tanulta. A grófnő legnagyobb megdöbbenésére Sissy ragaszkodik ahhoz, hogy Renzet, a cirkuszi műlovart Luxenburgban fogadja. Ez a férfi, akit az esküvői ünnepségek során látott egyszer a Práterban, azóta sem megy ki a fejéből. A cirkuszkirály tudása legjavát sze-

retné nyújtani ezen az előadáson. Összes alkalmazottját középkori ruhákba öltözteti, és a legnehezebb lovasszámokat mutatja be velük. Az előadás végén tizenkét fehér és tizenkét fekete ló négyszöget alkot, majd különböző mutatványok után félkörben állnak fel, és színes léggömböket eregetnek a levegőbe. Renz maga egy csodálatos arabs ménen ül, és a lovas magasiskola legbonyolultabb figuráit mutatja be: Sissy egészen odavan a gyönyörűségtől. Ez a parádé Münchenre emlékezteti, ahol apja, Miksa herceg a müncheni palota udvarán egy kis cirkuszt építtetett föl. Az előadás után nem mulasztaná el, hogy Renznek és személyzetének maga mondjon köszönetet. Érdeklődve nézegeti végig a lovakat, kenyérdarabkákat ad az állatoknak, és egyik-másik pompás paripa orrán is végigsimít. - Milyen gyönyörűek! - kiált fel lelkesen. - Milyen boldog ember lehet ön! Mindig ezekkel a nemes állatokkal foglalkozhat. Renz jóformán nem is tudja, mi történik vele. Eddig még egyetlen császári méltóság sem érdeklődött a lovai iránt. Néha-néha egy-egy cirkuszi előadás után kiküldtek egy lakájt, aki néhány aranypénzt adott át neki. Most meg a császárné személyesen jön-megy az állatok között. A műlovar mélyen meghajol uralkodónője előtt. - Ha felséged megengedi, számomra igen nagy meg130 131 tiszteltétés volna, hogyha arabs lovamat alázatos tiszteletern csekély jeléül elfogadná. - do de kedves Renz-hárítja el Sissy az ajánlatotnem rabolhatom el öntől a legdrágább, legértékesebb levát. Renz egyre jobban csodálkozik. Ugyan melyik pazarló arisztokrata csinál magának efféle gondot? Az is rendkívül szokatlan, szinte kellemetlen számára, hogy egyenesen a felséges asszonnyal beszélhet. Sissy ki segíti zavarából:

- Amennyiben azonban mindenképpen szeretne nekem ajándékozni valamit, úgy arra kérem, engedjen át nekem egy kancát, amelyik nem túlságosan tüzes. A legnagyobb örömöt pedig azzal szerezheti, ha némsokára újra láthatom egy előadásukat. - Felséges császárné, a mai naptól fogva minden este fenntartok felségednek egy helyet legszebb páholyunkban. Az ön jelenléte a legnagyobb megtiszteltetés számomra. Már másnap ott áll a luxenburgi istállóban egy éjfekete kanca. Sissy különös kedvtelésének a híre szélsebesen terjed el a fővárosban. Megindul a pletyka Bécsben. A nép jóindulattal szemléli Sissy kicsit szabados viselkedését. Eddig az uralkodók mindig kínos gondossággal kerülték, hogy alattvalóikkal közelebbi kapcsolatba kerüljenek. Sissy császárné ezzel szemben egyértelműen kimutatja, hogy együttérez az egyszerű emberekkel. Még azt is suttogják, hogy a cirkuszi lovasnak kedvesen kezet nyújtott. Ez a híresztelés az arisztokrácia körében kering, és ez a kör ugyancsak megszólja Sissyt a viselkedéséért. Az egész udvar, de különösen a hölgyek nem fukarkodnak a csípős megjegyzésekkel. Némelyikben még az a gondolat is felmerül, hogy az ő lánya bizony méltóbb császárné lett volna. Zsófia főhercegnő, aki előtt természetesen nem maradnak titokban ezek a híresztelések, magánkívül van a mércgtől. "Várj csak, kedves Sissy, jössz te még vissza Bécsbe - gondolja dühösen. - Egyetlen lépést sem tehetsz az én. beleegyezésem nélkül! Majd én megzabolázom a hangulataidat. Még szerencse, hogy Esterházy grófnő az én oldalamon áll." Mielőtt azonban ez bekövetkezne, Sissy, még ha akaratlanul is, újabb borsot tör anyósa orra alá. Véletlenül felfedezte a Burg átépítésének terveit; és megmutatja Gackelnek, hogy ő is képet kaphasson arról, milyen lesz az új lakosztály. Károly Tivadar észreveszi, hogy a Burgból egy sor zegzugos folyosón keresztül el lehet jutni a Várszínházba. Rögtön elhatározzák,

hogy kipróbálják ezt az utat. Ferenc Józsefet is ráveszik, jöjjön velük. A császár mosolyog magában a gondolatra, hogy előzetes bejelentés riélkül fog megjelenni a színházban. Máskor, ha kifejezi azt a kívánságát, hogy megtekintene egy élőadást, a tiszteletére majdnem mindig megváltoztatják a műsorrendet. Még arra is van udvari ember, hogy bevezesse őt színházi páholyába... Senkit sem avatnak be a tervükbe. Sissy az udvarhölgyét valamilyen ürüggyel Bécsbe küldi, este kivételesen megtanácskozza Ferenc Józseffel, hogy melyik ruháját vegye fel, és máris indul a titkos "utazás". Már egészen sötét van, mire a hintó megáll a Burg előtt. Lábujjhegyen lopódzik végig a három összeesküvő a folyosók és termek homályán át, míg belépnek egy tapétaajtón át a színház előcsarnokábá. Ott már nincs senki, az előadás néhány perce megkezdődött. A császári páholy előtt sem áll ott az őrszem. Ferenc József gyorsan kinyitja az ajtót, Sissy belép, Ferenc József megigazítja a székét. Egy ideig senki sem veszi észre a császári párt, de nemsokára moraj fut végig a nézőtéren. Mindenki feláll ültéből, hogy az uralkodónak ki132 133 fejezze hódolatát. A színházigazgató, aki gyorsan megérkezett, amint a hírt hallotta, a zenekarral a császári himnuszt kezdi játszatni. Ferenc József rámosolyog Sissyjére: - Ez valóban jó ötlet volt. Többször is meg kellene jelennem. váratlanul különböző helyeken, talán megtudhatnám, milyen vélemények hangzanak el, amikor senki sem sejti, hogy a közelben vagyok. Zsófia ezt az ártatlan mulatságot sem méltányolja. Makacsul ragaszkodik ahhoz, hogy Károly Tivadar minél hamarabb elutazzon. Gackelnek tehát vissza kell mennie Bajorországba, Sissy pedig átköltözik Luxenburgból Bécsbe. Itt aztán Zsófia minden percben szemmel tartja menyét. Sissynek nemsokára indulnia kell férjével első hivatalos utazásukra Cseh- és Mor-

vaországba. Újra naponta gyakorolnia kell magát a francia nyelvben, meg kell tanulnia a legfontosabb cseh mondatokat, és újabb illemtanórákban is része van. Amikor Zsófia észreveszi, hogy Sissy és Weckbecker báró milyen jól megvannak egymással, tudja a módját, hogy hogyan tartsa távol a fiatalembert a menyétől. A báró helyére Karl Grünne gróf tábornok lép, Ferenc József atyai jó barátja és főhadsegéde. A tapasztalt idősebb ember eleinte félelmet kelt Sissyben; de lassacskán bizalommal van iránta. Grünne érvényesíti a befolyását, így Sissy újra kilovagolhat néha. Zsófia főhercegnő csak azt a feltételt szabja, hogy mindig Grünné kíséretében tehet lovas kirándulást - de ezzel csak Sissynek kedvez, hiszen a főhadsegéd, aki egyben császári főistállómester is, az egész ország legismertebb lószakértője. Sissy órákig tud vele beszélgetni, bár nem ugyanolyan bizalmas a hangnem közöttük, mint Weckbecker báróval, de Grünne képes Sissyt józanságával, megfontoltságával valamennyire fékezni. Amivel Esterházy grófnő már hetek óta hiába próbálkozik, neki néhány nap alatt sikerül. Sissy ráeszmél felelősségére, és lassacskán meggondoltabban és érettebben cselekszik. 5. A császári pár nagyszámú kísérettel érkezik Olmützbe, ahol Ferenc József 1848-ban trónra lépett. Szárnysegédek, katonatisztek, testőrök, papok, doktor Séeburer, az udvari orvos, és Grünne főhadsegéd kíséri el Sissyt és Ferenc Józsefet. Ehhez jön még Sissy szűkebb környezete: főudvarmester és első udvarhölgy, két udvarhölgy és egy titkár. Emellett illendő számú személyzet, lakájok, inasok, fodrászok, fürdetőasszonyok, komornák gondoskodnak a császári párról. A várost gyönyörűen feldíszítették. Fehér ruhás lányok szegélyezik az utat, és virágszirmokat szórnak, a helyi méltóságok hosszú beszédeket tartanak németül és csehül, majd a városatyák értékes ajándékokat adnak

át. Bár Sissy a hivatalos fogadásokat nagyon fárasztóaknak találja, az azonban érdekli, hogy az országról, az ott lakó emberekről és szokásaikról minél többet megtudjon. A beszélgetésekből megpróbál inkább kimaradni, hiszen nem szeretne Ferenc József politikájába beavatkozni, ezzel szemben igencsak nyitva tartja szemét és fülét, hogy saját magának képet alkothasson erről a tartományról. Míg a császár kihallgatást tart, a császárné szegényházakat, ispotályokat, iskolákat, árvamenhelyeket látogat. Nagyon mélyen érinti a szegénység, amit lát, elhatározza, hogy megkérdezi Ferenc Józsefet, hogyan lehetne legalább a nyomoron enyhíteni. Olmützben, Brünnben és Prágában az alattvalók reménykedve veszik észre, milyen természetesen 134 135 és könnyedén tud Sissy az alsóbb néprétegekkel beszélgetni, mennyire érdeklődik gondjaik iránt. A sűrű program egy pillanatnyi kikapcsolódást sem engedélyez. Sissy és Ferenc József lerakja egy templom alapkövét, fogadja a cseh nemességet, megnyit egy ünnepélyes lövészversenyt, valamint meglátogat egy mezőgazdasági kiállítást, ahol egy egészen modern sütőkemencét mutatnak be nekik. Már Cseh- és Morvaországba is eljutott a hír, hogy a császárné kifejezetteri érdeklődik a lovak iránt, így elhatározzák, hogy pompás látványosságot szerveznek: a prágai Waldstein-palota nagy lovardájában középkori lovagi tornát rendeznek. Sissy megcsodálja a káprázatos kosztümökbe öltözött tüzes lovasokat, de az idesereglett arisztokrácia miatt kicsit kényelmetlenül érzi magát. Míg a nép mindig és mindenhol lelkesen ünnepli, Sissy pontosan érzi, hogy az arisztokrácia hűvösebben fogadja. A cseh nemesség a bécsi udvarban is hangadó, és a rokonok természetesen élénk levélváltásban állnak k egymással. Nincsenek túl nagy véleménnyel a császárnéról, aki még a protokoll legegyszerűbb szabályait sem ismeri. Ferenc József igyekszik a hivatalos

alkalmakkor mindig felesége mellett maradni, hogy súghasson neki szükség esetén. Ezt természetesen mindenki észreveszi, s így Sissyt bár tüntető udvariassággal, de egy kis leereszkedéssel fogadják. Sissy néha egyenesen boldog, hogy Esterházy bárónő ott van mellette. A nagy izgalomban időnként elfelejt franciául, és nehézségei vannak a cseh arisztokrata hölgyekkel folytatandó társalgásban is. Az első udvarhölgy szerencsére ügyesen átsegíti Sissyt minden társalgási csapdán, de az arisztokráciának kifinomult érzéke van ehhez, és észreveszi a bizonytalanságot. Két hét után megváltják Sissyt szenvedéseitől, hazamehet Bécsbe, míg a császár még egy darabig Csehországban marad. Amikor Ferenc József is végre hazaérkezik Bécsbe, Sissy örömhírt mondhat neki: már biztos, hogy gyermeket vár. A császár szinte magánkívül van az örömtől: - Sissy, tényleg igaz? Micsoda gyönyörű meglepetés! - azzal átöleli feleségét mindkét karjával, felemeli, és éppen körbeforgatná, amikor ijedten leteszi. - Ó, bocsáss meg, most nagyon kell rád vigyázni! A lovaglást is abba kell hagynod, megígéred nekem? Mit szólnál hozzá, ha előreutaznál Bad Ischlbe, ott jól tudsz pihenni, én pedig amint tudok, jövök utánad. Sissy mindennel egyetért, csak elkerüljön Zsófia környezetéből. A terhesség természetesen meglehetősen kimerítő, hiszen Sissy még csak karácsonykor lesz tizenhét éves. Gyaltran panaszkodik rosszullétről és fejfájásról; nagyon könnyen elfárad, és mint régebben, most is gyakran áll közel a síráshoz. Zsófia viszont túlzásba viszi gondoskodását. Ő még hisz abban az ősrégi babonában, hogy a születendő gyerek arra fog hasónlítani, amit anyia a terhesség alatt megcsodált. Így hát energikusan eltávolítja a papagájt, amely Ferenc József ajándéka volt. - Inkább a tükörben nézegesd magad minél gyak-

rabban, hogy a kicsi is olyan kedves és szép legyen, mint te vagy... Sissy ilyen badarságot még nem hallott, de meg se mert mukkanni. Még Ferenc Józsefnek sem mondja, hogy mit gondol minderről. Észreveszi, hogy a császárt ezekben a napokban nagyon igénybe veszi a keleti politika, nem szeretné ilyen csekélységekkel is terhelni. A főhercegnő és a császár idejét szinte teljesen ki136 137 töltik az uralkodás gondjai, így hát Ludovikát kérik meg, jöjjön el Bad Ischlbe, és vigyázzon a kismamára. Egy reggel, már Bad Ischlben, Sissy a következő táviratot kapja Bajorországból: "Verébbel és lúddal érkezem-Mimi." "Micsoda meglepetés! Mama elhozza Károly Tivadart és Matild húgocskámat isi" - gondolja, és átnyújtja a táviratot a becsengetett lakájnak. - Gondoskodjon kérem arról, hogy a társaságot várják a vasútállomáson! A szegény szolga, aki nem ismerte Sissy családjában a beceneveket, azt gondolta, hogy egy Mimi nevű szobalány érkezik majd két madárral. Mivel a császári rokonság az Erzsébet Szállóban fog majd megszállni,-így hát a szálló egyik szolgáját küldi ki a pályaudvarra két madárkalitkával. A szálloda alkalmazottja majd elsüllyed szégyenében és rémületében, amikor kiderül hogy a veréb és a lúd (Gackel) egyenesen a császárné mamája. A kétségbeesett szolga bocsánatért esedezik. - Hagyja csak - hárítja el Ludovika - hiszen nem történt semmi baj. Az én hibám volt, miért nem fogalmaztam érthetőbben a táviratomat. Ha azonban most sikerülne nekünk kocsit kerítenie, valóban sokat segítene. Sissy nem tudja abbahagyni a nevetést, amikor testvérei elmesélik, micsoda jelenet játszódott le a pályaudvaron. - Mama, te szegény! Remélem, nem rázott nagyon össze a kocsi, amit sebtiben találtatok! Hanem erről az

esetről mélyen hallgatnunk kell, nehogy Zsó ia bármit megtudjon, különben megint csak civakodás lesz. Sajnos a főhercegnő nagyon is hamar megtud mindent a csúfos érkezésről. Zsófia mindenről értesül, ami Bad Íschlben történik, amíg ő nincs ott. Közben ugyanis megérkezett Ferenc József apja és legkisebb öccse, Lajos Viktor, akik a nyári császári villában laknak. A császárné alig tizenkét éves sógora szinte naponta ír levelet anyjának, és igencsak panaszkodik a Sissy háziasszonysága alatti lazaságokra. Sissy például elrendelte, hogy a reggelit nem kell a nap egy bizonyos meghatározott órájában tálalni, mindenki akkor kel fel, amikor kedve tartja, és a büfénél kiszolgálja saját magát. Lajos Viktor, akit, mint bátyjait is, a lehető legszigorúbban neveltek, és az udvari illemet már az anyatejjel szívta magába, minden apró szabály megszegését felháborítónak tartja. Időközben mindenki, aki valamit is számít, összegyűlt már a kis nyaralófaluban, Bad Ischlben. Délutáni teára főrréltóságú vendégek érkeznek a császári villába - aki azonban nincs jelen, az Sissy. Szívesebben mozog egy kicsit a friss levegőn, beszélget az édesanyjával, vagy kiül a kertbe olvasni. Fe renc József gyakran jön látogatóba, de sohasem tud hosszabb ideig maradni. Sissy ebben az időben szokik rá arra, hogy gondolatban saját magával beszéljen és vitatkozzon, így egyre jobban magába fordul. A legszívesebben a szabad természetberi tartózkodik. Arcá leheletfinom aranybarna színt kap, amely sokkal jobban áll neki, mint az előkelő sápadtság. Hanem a többi kisasszony, akik napernyők alá menekülnek, kárörvendően vihognak: - Sissy olyan, mint egy parasztlányka! Vajon a császár tudja, hogy neje ilyen fekete képpel fog visszatérni Bécsbe? Szeptemberben Sissynek el kell búcsúznia a mamájától, mert visszahívták Bécsbe. Zsófia úgy gondolja, itt az ideje, hogy Sissy másállapotát a népnek is

bemutassa. Már valóban van egy pici kis kerek hasa. Zsófia jóformán kényszeríti Sissyt arra, hogy kikocsizzon, és nyilvánosan mutatkozzon, hogy mindenki lássa, valóban gyermeket vár. A császári kismama 138 139 szinte iszonyodva teljesíti ezt a kötelességét, hiszen még alig-alig látni rajta valamit, így cl kell tűrnie, hogy mindenki hosszan és kíváncsian bámuljon rá. Kellemetlen érzéseit csak egyetlenegyszer említi férjének. Ferenc József azonban félresöpri aggályait, nevetve mondja: - De kedvesem, nem szabad, hogy ez kínos legyen neked, minden ember együtt örül velünk. Teljesen természetes, hogy azt is tudni szeretnék, mikor következik be az örömteli esemény! Az ősz egyre hidegebb lesz. Sissy álífandóan fázik, mert a Burgban a fűtőalkalmatosságok nem tudják bemelegíteni a tágas és magas termeket. Sissy, aki azelőtt sohasem törődött egy kis náthával, most folyton köhög és meleg takarókba burkolódzik. Esterházy grófnő megpróbálja szórakoztatni: fáradhatatlanul meséli neki a Ipgújabb pletykákat, Sissyt ez rettenetesen untatja. Zsófia új főudvarmestert nevezett ki mellé: Lobkowitz herceg, aki a császárnét értékes információkkal látta el a művészetekről és a történelemről, át kell adja helyét Thurn és Taxis hercegnek, akinek egy csepp érzéke sincs a kultúrához. Ha Síssy az irodalomról kezdeményez beszélgetést, nem tud hozzászólni, és a társalgást áttereli az udvari érdekességekre, amelyekkel viszont Sissy nem tud mit kezdeni. A császárné új rokonai, akik a szülés előtt néhány hónappal udvariassági látogatást tesznek nála, gátlástalanul kibeszélik, hogy Sissy még nem a társalgás művésze. Így például Sándor hesseni herceg anyjának írt levelében nem lesz lakatot a szájára: "Erzsébet az előrehaladott terhesség ellenére még mindig gyönyörű, de egyre jobban észrevenni a rangjához méltó nevelés hiányát. A bevezető kérdés után, hogy ugyanis

meddig leszek Bécsben, úgy tűnik, semmi sem jutott az eszébe, és a társalgás bizony erősen akadozott. 140 Minden sajnálatom Zsófiáé és Ferenc Józsefé, akiket ez a bajor kislány az egész világ előtt nevetségessé tehet." Az amerikai követ, John Mopley egyike azon kevés magas rangú embernek, akik értékelni tudják Sissyt. Sokakkal ellentétben ő egyáltalán nem tartja Sissyt műveletlennek és örül annak a friss levegőnek, amelyet ő hozott a császári palotába. Megvan a különvéleménye az úgynevezett jó társaságról is: "Bécs tudomásom szerint az a város, ahol a világon a legkevesebbet olvasnak, ezzel szemben a legtöbbet táncolnak. A társaságba való bejutás egyetlen feltétele a megfelelő családfa. E nélkül az igazolás nélkül egy bennszülött éppoly kevéssé juthat be a főméltóságú társaságba, mint a holdra. Ezért is olyan kicsi és zárt ez a társaság, alig vannak háromszázan, mindig egymás között házasodnak, így többszörösen rokonai egymásnak. Mindenki mindenkit ismer, a bejutás közéjük lehetetlen. Legyen bár egy osztrák Shakespeare, Galilei és Nelson admirális egy személyben, ide akkor sem nyerne bebocsátást, ha nem tudná felmutatni azt a bizonyos tizenhat nemesi őst. Az intelligencia fokmérője itt az, hogy ki mennyire ismeri a protokollt, milyen jól tud táncolni és milyen díszesek a ruhái. Erzsébet császárnénak, ennek az olvasott, művelt és igen érdekes személyiségnek nem lehet könnyű dolga az udvarban." De ugyan mit használtak Sissynek ezek a baráti szavak, amikor a saját családja is hátba támadja. Karácsony estéjén különösen érzi új családja hűvösségét. Fájó szívvel gondol szüleire, akik most vidáman ünnepelnek testvéreivel; Münchenre, ahol az egész palota diótól s fenyőágaktól illatozik, és szívből jövő ajándékokat cserélnek a családtagok. A Burgban szinte mellbe vágja Sissyt a feléje áramló ellenszenv. A rokonok mereven és szertartásosan nyújtják át egymásnak

141 csomagjaikat, egy külön erre a célra iderendelt kis kóruselénekel egy karácsonyi dalt, aztán felszolgálják a vacsorát a szalonban. A merev protokoll még a családtagok között sem engedélyezi a jó hangulatot. Mint kismama hamar elbúcsúzik, állapotára hivatkozva: Szobájában szomorúan dől le ágyára, és csendesen sírdogál. Most még Ferenc Józseftől sem várhat segítséget. Bármennyire szereti a feleségét, és igyekszik a szeméből kiolvasni a kívánságait, alig-alig veszi észre,, hogy ezenközben mennyire boldogtalan. Hiszen ő az udvarban nőtt fel, és az itt uralkodó szokásokat egyáltalán nem érzi természetellenesnek. Sissy pedig, aki nem szeretne Franzijának szükségtelen gondokat okozni, leszokott már a panaszkodásról és jajgatásról. Végül is a császár politikai ügyekben anyja tanácsaira szorul, így hát Sissy nem kívánja, hogy két tűz közé kerüljön. Azt is belátja lassan, hogy Zsófia valóban jót akar akkor is, amikor csak úgy záporoznak az előírások és tiltások. Sissy rájön, hogy csak akkor fogadják el császárnénak, ha aláveti magát az etikettnek, és makacs természetét megzabolázza. Karácsony után Sissyt minden reprezentációs kötelezettség alól felmentik. Most már csak vigyázzon az egészségére, és készülődjön a közeledő szülésre. Sissy azt kérte, hogy hívják meg anyját Bécsbe, de Zsófia szándékosan elengédte a füle mellett ezt a kívánságot. Bár Ludovika édestestvére, mégis megpróbálja, hogy Sissy szüleit és testvéreit lehetőség-szerint távol tartsa a birodalmi fővárostól. 1855. március 5-én, alig egy évvel az esküvő után elérkezett az idő. Kora hajnalban Ferenc József izgatottan ront be Zsófia hálószobájába: - Mama, jöjjön gyorsan! Azt hiszem, megindultak a fájások! Zsófia mosolyog türelmetlen fián: - Semmi pánik. Nem megy az olyan hamar. Ha azonban ez téged megnyugtat, átjövök hozzátok.

Ferenc József visszaszalad Sissy hálószobájába, letérdel ágya elé, megfogja felesége mindkét kezét. Sissy könnyedén sóhajt, és viszonozza a kézszorítást. - Csak minden jól sikerüljön! Nagyon nagy fájdalmaid vannak már, kicsim? Sissy bólint, a császár pedig felpattan, hogy utánanézzen, hol marad anyja. Zsófia már jön is kézimunkával a kezében. - Mama, csak nem akar most elkezdeni kézimunközni? - néz csodálkozva Ferenc József az anyjára, aki azonban csak mosolyog. - Fiam, már épp elég tapasztalatom van, hogy tudjam, az bizony még eltart egy ideig, míg a kisgyermek először felsír. Ne futkossál itt, mint egy tigris, fel és alá. - De mama, hogy tud ilyen nyugodt maradni? Megyek, és elhívom a bábát.. Fájdalmai ellenére Sissynek mosolyognia kell Ferenc Józsefen: - Maradj csak itt velem, anyádnak igaza van, még messze van a vége. A bába egyébként itt várakozik már az előszobában. Meghatódva figyeli Zsófia, aki valpban teljes lelki nyugalommal ült le az ablak alá kézimunkázni, hogy Ferenc Jázsef hogyan sürgölődik a felesége körül. Hol teát hozat neki, hol friss törülközőket, amelyekkel Sissy forró hómlokát szeretné hűteni; és közben tartja a fejét. Ebéd után Zsófia kiküldi fiát a szobából. A fájdalmak egyre erősebbek, és egyre rövidebb időközönként jelentkeznek. Ferenc József azonban nem tud nyugton ülni, újra meg újra kopog a szoba ajtaján, hogy érdeklődjön, hogy halad a dolog. A bábának bizony elég gondja van a leendő apával, és igencsak össze kell szednie magát, hogy ne veszítse el a türelmét. Há142 143 rom óra körül Ferenc József éppen megint be akar kukkantani a. szobába, a kilincs már a kezében van amikor egyszer csak halk sírást hall, amely gyorsan erősödik.

- Most megszületett! Végre véget ért a várakozás! De vajon miért nem jönnek ki még mindig értem? Még egy darabig eltart; míg a császár is bemehét. Akkor azonban szinte beront a szobába. Sápadtan, de boldogan tart Sissy egy kislányt a karjában. Örömmel sóhajt föl: - Most már minden jó, most már az is mindegy, mennyit szenvedtem! Ferenc József óvatosan simogatja meg a kis fejecskét. - Hát nem aranyos? - kérdezi büszkeséggel eltelve az anyját. - Úgy látom, kicsit hasonlít rám! Zsófia, aki az icipici arcocskában semmilyen felismerhető arcvonást nem talál még, fiának igazat ad: Igazi erőteljes kislány, és olyan hangja van, mint egy hathetes gyereknek. - Na tessék, ezt is tőlem örökölte! Ferenc József még egy ideig Sissy mellett marad kezét fogva, míg felesége el nem alszik, azután.bátyjával kiül a teraszra, és nagyon boldogan néz körbe a világban. Az egész országban hálaadó miséket tartanak, eközben Károly Lajosnak véget érni nem akaró dicshimnuszt kell végighallgatnia az újszülött tulajdonságairól. Másnap reggel Ferenc József már korán felkeresi Sissyjét. Anya és leánya jól vannak. - Hogy nevezzük el a kicsit? - szeretné Sissy tudni. - És kik legyenek a keresztszülők? - Azt hiszem, mama már eldöntötte. Ő lesz a keresztanya is. - De hiszen ez a mi gyerekünk! Szerettem volna Matild húgom után elnevezni, és Gackel is jelentkezett már keresztapának. Remélem, nem akarod megbántani? - Ha szeretnéd, beszélek erről mamával, de azért ne legyél túl szomorú, ha ő szeretne lenni a keresztanya. Végül is most lett először nagymama. Természetesen minden a főhércégnő akarata szerint

történik. A kislányt Zsófiának keresztelik, és a nagymama a keresztmama is egyben. Még ez sem elég, Zsófia azt is maga dönti el, hol rendezzék be a gyerekszobát: nem a császári pár közelében, hanem az ő szobái mellett. Zsófia szilárd elhatározása, hogy unokája nevelését az első perctől kezdve kézben fogja tartani. Sissy teljesen el van keseredve, amikor ráébred, hogy elválasztják a saját gyermekétől. Zsófia termeit csak szűk lépcsőkön és huzatos folyosókon át lehet megközelíteni, ezenkívül olyan a beosztásuk, hogy a főhercegnő azonnal megtudja, hogy Sissy mikor látogatja kislányát. A nevelőnő kiválasztásakor sem kérdezik meg a császárnét. Zsófia ezzel a hivatallal Welden bárónőt bízza meg. Ennek a gyermektelen özvegynek semmiféle tapasztalata nincs a csecsemőgondozás területén, és csak elhunyt férje érdemei elismeréseképpen választották őt. Welden báró a magyar forradalom és szabadságharc leverésében szerzett magának nevet. Úgy tűmk, Sissy helyzetét még gyermeke születése sem tudta az udvarban jelentősen javítani. Zsófia azért is csalódott, mert Sissy nem trónörököst hozott a világra. Világosan menye értésére adja, hogy fiúunokára vár. Az első hetekben Sissy még megpróbál kislányáért harcolni. Reggel addig vár, amíg Zsófia és Ferenc József visszavonul a kormányzási ügyeket megtanácskozni, és akkor titokban feloson a gyerekszobába. Welden bárónő azonban árgus saemekkel figyeli, 144 145 ügyel kis védencére. Udvariasan, de határozottan küldi ki.acsászárnét néhány perc elteltével a szobából. "A gyermeknek most aludnia kell" - mondja egyszer, máskor pedig: "Zsófiának jön az első foga, és nagyon nyugtalan." Sissy szeretné kisbabáját kivinni a friss levegőre, sétálni vele a parkban, de a bárónő megint csak tiltakozik: "Zsófia még nagyon gyönge. A szélben esetleg megfázhatna." Végül Sissy feladja, megelégszik azzal, hogy kislá-

nyát csak előre meghatározott órákban és csak Zsófiá -felügyelete alatt tarthatja a karjában. Ajkát egyetlen zokszó sem hagyja el, de bensejében csak úgy forr a méreg. Mindennap arra gondol csak, hogyan tudná anyósát kikerülni. Néha saját maga is csodálkozik azon, mennyi gyűlölet halmozódott fel benne. Ő, aki korábban minden emberrel csak jót tett, senkire sem tudott sokáig haragudni, most minden alkalmat megragad, hogy Zsófiának megmutassa: nem hagyja magát! Sissy nemsokára talál egy olyan pontot, amelyben hadat üzenhet Zsófiának. A főhercegnő még mindig annak a híve, hogy az alattvalókat keményen meg kell büntetni, ha vétenek a törvények ellen. Sissy erre föl érvényesíti befolyását a császárnál, hogy a különböző büntetőtörvényeken enyhítsenek. Ferenc József pedig nagyon is szívesen hagyja; hogy Sissy jótékonysága megfertőzze. Sok olyan intézkedés, amelyet ő hozott a bűnösök megbüntetésére, nem az ő, hanem Zsófia neve alatt jelent meg. Bár sohasem ellenkezett anyjával, de mindig azon auvéleményen volt, hogy Zsófia túlságosan kemény kézzel bánik az emberekkel. Így most lassan-lassan megszüntetik a vesszőfutást és a kínpadra vonást, bizonyos esetekben a büntetés mértékét is csökkentik. A nép pontosan tudja, kinek köszönheti ezt. És ami korábban soha nem lett volna lehetséges, lassacskán szabályszerű intézménnyé válik: először csak alkalmankérit, később azonban egyre gyakrabban érkeznek kérvények a császárnénak címezve. Sissy pedig, aki előtt elhallgatták az ország állapotát, döbbenten áll ennyi szükség, szegénység és nyomor előtt. Most tehát felfedezett egy területet saját maga számára, ahol hasznos lehet. Alig múlik el nap, hogy ne látogatna meg árvaházat, ne bátorítana betegeket a kórházakban. Ferenc Józsefet arra is ráveszi, hogy nagyvonalú pénzadományokat juttasson a szükségben szenvedőknek. A főhercegnő természetesen gyanakodva nézi Sissy működését. Ha azonban a beszéd a nép

közé tett kirándulásaira terelődik, menye az ártatlant játssza: - De mama, nem értem önt. Nem azt szeretné, hogy jó császárné legyek? Ha népünkkel törődöm, akkor ez csak azért történik, hogy az ön akaratát teljesítsem. Kérem, javítson ki, ha nem így van. Ebben az esetben megkérdezem Ferenc Józsefet, vajon milyen más feladatot tudna nekem adni! Ezzel a módszerrel Sissy ügyesen megköti Zsófia kezét. Finom beleérz képességével megérezte, hogy Ferenc József is egyre inkább érdekelt abban, hogy alattvalói élégedettek legyenek. Azt is tudja, ha befolyását szeretné megőrizni, akkor nem szabad a császárt a szociális kérdésekben maga ellen hangolnia. A Zsófia és Sissy közti konfliktus már olyannyira nyilvánvaló, hogy a főhercegnő politikájának ellenzői is egyre-másra fordulnak a császárnéhoz. Ezen a téren azonban Sissynek még hiányzik a kellő tapasztalata, így titkárságával együtt kitalálnak egy mondatot, és ezzel válaszolják meg az összes politikai természetű kérvényt: "Őfelsége, a császárné ezen a téren nem bír befolyással." 146 147 6. Júli.üsbar Sissynek sikerül apró győzelmet aratniaz Zsófia felett. Ferenc Józsefet már régen ostromolta, hogy pihenjen egy kicsit. Végül a császár engedett, és most kéthetes "szabadságot" terveznek. Az udvar tagjaival ellentétben nem Bad Ischlbe szándékoznak utazni, hanem Stájerországba és Karintiába. Sissy nagyon ügyesen készítette elő a menekülést. Felhívtá Ferenc József figyelmét arra, hogy ő az osztrák császárságból eddig még csak Bécset és Bad Ischlt ismeri, így hát. Ferenc József kész arra, hogy feleségének megmutassa az országot. Zsófia csak a legutolsó pillanatban értesül a tervről, és már nem tud közbelépni. Csak Weckbecker báró és egy szobalány kíséri el

őket erre az utazásra. A császári párra aig lehet ráismerni. Sissy és Ferenc József egyszerű vendégfogadókban éjszakáznak, a polgármesterekkel már jó előre tudatják, hogy nem óhajtanak semmiféle fogadást, és eszükbe sem jut, hogynást is fölvehetnének, mint egyszerű szövetruhákat. Zavartalanul indulhatnak hoszszú hegyi sétautakra, néha betérnek egy-egy alpesi kis kunyhóba, előszeretettel esznek vastagon kerít vajas kenyeret, a puha mohára fekszenek, és végre igazi bizalmas beszélgetésbe merülhetnek. Egyik este Sissy, amikor a szobájában a vacsorához frissíti fel magát, az udvarról tüzes hegedűszót hall. Kíváncsian hajol ki az ablakon, és egy kis csoport cigányt pillant meg, akik a fogadó mögött tábortüzet gyújtottak, és tiszta életörömből énekelnek és táncolnak körülötte. Ausztrián keresztülvándorló magyarok ők, akik császárnéjukat még sohasem láthatták. Egy fiatalember felpillant az ablakon kinéző szép "kisaszszonyra", barátságosan mosolyogva integet néki. Sissy visszaadja az üdvözlést, erre a fiatal fiú idegen nyelven kiált fel neki valamit. Sissy csak a fejét rázza. A fekete hajú fiatal cigány férfi lehajol egy fiatalasszonyhoz, akin színes szoknyák vannak: Egy darabig sustorognak egymás között, aztán a lány kicsit tört németséggel felkiált Sissynek, hogy jöjjön le: - Mi ünnepelni ünnep. Mi meghívni! - Kivel beszélgetsz te ott? - érdeklődik Ferenc József, aki épp akkor lép a szobába. - Vacsorameghívást kaptunk, kedvesem, nézd csak, milyen vidám a hangulat odalent! - De Sissy, hiszen ezek cigányok: a fogadósék épp most mesélték, hogy mindenüket, amijük csak van, gondosan elzárták, nehogy ellopjanak tőlük valamit. - Ó, ez csak egy buta előítélet! Possenhofenban gyakran voltak ilyen vendégeink a kastély körüli mezőkön, és sohasem raboltak ki bennünket. Nagyon kedves emberek! Hallgasd csak, micsoda gyönyörűen muzsikálnak! Legalább pár percre menjünk le. Hiszen

végül is mi van abban? - Na jó, ha mindenképpen így szeretnéd, de ne feledkezz meg arról sem, hogy a vacsora már vár bennünket. Nekem korog a gyomrom. Sissyt és Ferenc Józsefet a vidám társaság örömkiáltásokkal fogadja. Kicsit nehezen értik meg egymást, mivel a császári pár egyetlen szót sem tud magyarul. "Micsoda szégyen - gondolja Sissy. - Ha Magyarország már a korona országai közé tartozik, akkor legalább a legfontosabb szavakat meg kellene tanulni. Ezen változtatnom kell..." Éppen Ferenc Józsefhez szeretne fordulni, hogy megossza vele gondolatait, amikor a fiú, aki az imént felintegetett neki az ablakba, hirtelen megragadja a derekát, rávillantja fekete szemét, és táncba viszi a tábortűz köré. Ferenc József már éppen nevetve tiltakozni akar, amikor egy sötét hajú lány incselkedve ránevet, és őt is felkéri táncolni. 148 149 A császár átpillant Sissyre, aki, úgy tűnik, pompásan szórakozik, megvonja a vállát, és hagyja, hogy bevonják a táncolók körébe. Közben a tüzes magyar fiú, a németet kerékbe törve, társalogni kezd Sissyvel: - Én János, te? - Erzsébetnek hívnak, de nyugodtan mondhat Sissyt is. - Sissy szép asszony. Szép asszony, enni kell! János kézen fogja Sissyt, aki a vad táncban egészen kifulladt, és átvezeti a másik tűzhöz, ahol két öregaszszony egy kövér malacot forgat nyárson. A fiú kihúzza hosszú kését a zsebéből, és levág egy darab húst, Sissynek nyújtja, de figyelmezteti: - Nagyon forró! Sissy óvatosan harap bele. Bár ez a valami egy kicsit nagyon zsíros, még Sissy ruhájára is jut belőle, de nem hagyja zavartatni magát; másodszor is jóízűen beleharap. János rámutat Ferenc Józsefre: - Te férj? Sissy bólint, szorgalmasan rágcsálva. A fiú elma-

gyarázza: - Ott Mira. Hamaros esküvő! Aztán odahívja a barátnőjét, Mira oda is siet Ferenc Józseffel együtt. - Na, úgy látom; nagyon jól érzed itt magad, Sissy. Csak vigyázz, nehogy ennek a fess fiúnak elcsavard a fejét! - ugratja a császár a feleségét. - Ő már jó kezekben van. Éppen leendő feleségével táncoltál az előbb. Azt ajánlom neked, ne mosolyogj rá túl hosszan, Jánosnak éles kése van! - Ne aggódj, Sissy, te vagy és maradsz az én egyetlenem. Hanem mondd csak, mit eszel? Úgy látom, nagyon ízlik, még a ruhádat is leetted. Lassacskán idejönnek a táncolók, és körbeülik a tüzet. A feketébe öltözött asszonyok darabokra vágják a húst, kenyeret szeletelnek, majd kiosztják az ennivalót. - Gyerünk, ne kelljen nógatni! Valóban csuda finom! - szólítja fel Sissy Ferenc Józsefet, hogy vegyen ő is, mert a császár még vonakodik. Végül félreteszi aggályait, és ő is enni kezd. Mira, aki egészen jól beszél németül, Jánossal odaül Sissy és Ferenc József mellé a fűbe, és mesélni kezdi a történetüket: - Az én őseim magyarok, de anyám és apám kivándorolt, így Franciaországban jöttem világra. Egy évvel ezelőtt találkoztunk Jánossal és a pereputtyával. Szeretnénk összeházasodni, és most hazafele tartunk Magyarországra János szüleihez. Ők már öregek, és a Balaton közelében telepedtek le. Ott fogjuk megtartani az esküvőt. Míg Mira mesél, egy nagy hasú borospalack jár körbe szájról szájra. János nekidől egy fatörzsnek, tűnődve felnéz a csillagos égre, és belekezd egy melankolikus nótába. Mira rögtön bekapcsolódik, az egyik fiú felkapja hegedűjét, és kísérni kezdi a dallamot. Sissy álmodozva simul Ferenc Józsefhez: - Képzeld el, milyen szép lenne, ha ilyen szabadon és kötetlenül vándorolhatnánk át az életen! Mira meghallotta Sissy szavait, egy darabig elgon-

dolkodva hallgat, majd így szól: - Nem jó élet ez! Gyakran kergetnek el bennünket a táborhelyünkről. Tegnapelőtt éjjel pedig parasztok jöttek, és vasvillával kergettek el bennünket. Ha nem mentünk volna el, talán még valami szerencsétlenség is történt volna. - De hát miért? - Sissy tudni szeretné, mert igazságérzete már lázong. - Az emberek azt hiszik, hogy lopunk és gyilkolunk, pedig ez egyáltalán nem igaz. A fiatal fiúk minden munkát elvállalnak a földeken, de nagyon kevés bért 150 151 kapnak érte. Abból nem tudnánk megélni, így néha előfordul, hogy az erdőkben vadászunk, vagy megsütünk egy nyulat. Asszonyaink néha éjszaka kiosonnak a földékre, hogy kikaparjanak egy kis krumplit. Tudom, hogy ezt nem szabad, de hát mit tehetnénk, ha egyszer ilyen kevés a bérünk? Egyes parasztok megcsináltatják velünk a munkát, aztán amikor a pénzért megyünk, kövekkel dobáltatnak meg bennünket. János azt mondja, hogy az esküvő után szeretne a szüleivel maradni, és ott munkát vállalni. Dea vándorlás a vérében van, és nekem is: Azt hiszem, nemsokára újra felkerekedünk. Csakhogy mi lesz akkor a gyermekeinkkel? Már kicsi koruktól érezni fogják, hogy az emberek megvetik őket. Sissynek fáj a szíve, amikor ezt hallja. - Nem tudnál segíteni rajtuk? - suttogja Ferenc József fülébe, aki Mira elbeszélését megütközve hallgatta. - Nagyon sajnálom ezeket az embereket, de mit tegyek, ha a lakosság fél a cigányoktól? Képzeld csak el, ha adnánk Mirának és Jánosnak egypár aranyat: ha megtalálnák náluk, mindenki azt hinné, hogy lopták az érméket. Ezzel aztán nem segítenénk rajtuk. - Nem tudnál egy törvényt hozni, hogy ezeket az embereket éppolyannak tekintsék, mint az összes többit, és úgy is bánjanak velük?

- Ez talán lehetséges lenne, de ugyan ki ellenőrizhetné, hogy betartják-e ezt a rendeletet? Sissy szomorúan fordul oda Mirához: - Nagyon szeretnék nektek nászajándékot adni, mivel segíthetnék a legjobban? - Hallottam, amit a férjed mondott. Sajnos igaza van. De hát kik vagytok ti, hogy csak úgy beszéltek a törvényekről? - Ó, tudod, a férjem a kormányzatnál dolgozik füllent Sissy, aki nem szeretné, ha felfédnék inkognitóját. Mirát azonban nem ejtették a fejére. Egy ifjú pár, akiket Ferenc Józsefnek és Erzsébetnek hívriak, és egészen nyíltan arról beszélnek, hogy egyszerűen csak kibocsátanak egy törvényt, az nem lehet más... Mira kerekre tágult szemekkel nézi szomszédnőjét: - Csak nem te vagy a... - Csöndesen, csak csöndesen, ne árulj el bennünket, Mira! Olyan jó dolog végre egyszer ismeretlenül együtt lenni más emberekkel. Ne félj hát! - teszi még hozzá Sissy, amikor látja, hogy a cigánylány ijédten felkászálódik. - Én is csak olyan fiatalasszony vagyok, mint te, maradj ülve, és mesélj még magadról. Nem harapok! Mira vonakodva ül vissza. - Miért rejtőzködik el, felség? - kérdezi egész másmilyen hangon. - Ó, kérlek, maradjunk a tegezésnéli Tudod, csupa olyan ember vesz örökösen körül, akik hajlongának előttem. Ezekkel pedig nem lehet értelmesen szót váltani. - Nem vagy szívesen császárné? - kérdezi Mira kíváncsian. - Hiszen elképzelhetetlenül gazdag lehetsz, és bizonyára sok szép ruhád van. - Cseréljünk csak egyszer! Te Jánossal felülsz a trónra, és Ferenc József meg én vándorlunk a világban, jó? - nevet Sissy. János is visszatér hozzájuk, Mira vele is közli a

szenzációs újságot, mire a férfi is elkerekedett szemmel bámul Sissyre. Szóval épp az imént kérte fel táncolni Ausztria császárnéját. Ferenc József, aki szintén hallotta Sissy szavait, bekapcsolódik: - Mira, mondd meg, kérlek, Jánosnak, hogy szeretnénk nektek nászajándékot adni, de a vőlegényed152 153 nék meg kell ígérnie, hogy nagyon jól elrejti, nehogy kellemetlénségetek legyen belőle. Mira fordít, János elgondolkodik, bólint, majd Mirával beszélnek. - Ő is szeretne nektek ajándékot adni. Elfogadjátok? Kérem, mondj igent, különben nagyon megbántod. - Hát persze, nagyon örülök. Várj, adok neki egy írást, amelynek segítségével holnap reggel beengedik hozzám. De jó korán jöjjön, mert mi reggel indulunk tovább. Ferenc József néhány sort ír egy darab papírra, majd János kezébe nyomja. Örömtől sugározva kezd bele János hazája legszebb nótáiba, a császári pár tiszteletére. Sissy és Ferenc József elragadtatva hallgatják a gyönyörű dallamokat, mig a tűz lassan elhamvad; és mindannyian lefekvéshez készülődnek. Sissy már alig tudja nyitva tartani a szemét. Fáradtan búcsúzik új barátaitól: - Köszönjük nektek a csodálatos estét. Soha nem foglak benneteket elfelejteni. Még elalvás előtt is elégedetten suttogja: - Jó lenne sokszor még ilyen estét átélni, nem gondolod? Ferenc József még egyszer lemegy a fogadó nagy szobájába, és elmagyarázza a csodálkozó gazdának a helyzetet, majd megbízza, hogy Jánosnak reggel adjon át egy degeszre tömött pénzeszacskót. - És kérem, készítsen össze nekünk jó adag úti elemózsiát. Nagyon korán szeretnénk indulni, kihagyjuk a reggelit.

Amikor Sissy másnap reggel kinyitja a szemét, Ferenc József már felkelt. - Nézd csak, mit kaptál! - Egy színes hímzett ka-bátkát tart a kezében. 154 - Gyönyörű! Mit gondolsz, fel is vegyem mindjárt? Becsomagoltattam egy fekete szoknyát meg egy fehér blúzt, ezekhez nagyon jól fog illeni. Sissy gyorsan felöltözik, és újra behívja Ferenc Józsefet. - Na,. nem úgy nézek ki, mint egy hamisítatlan cigánylány? - kérdezi, megpördül a sarkán, úgy, hogy szoknyái röpülnek. - Ennivaláan nézel ki. De most gyere, szeretnénk indulni. Reggelit majd a hintóban kapsz. A napok nagyon gyorsan telnek. Ferenc Józsefnek annyira jó a kedve, hogy Sissy megkockáztatja, és belevág a gyereknevelés kínos témájába. Először fordul elő, hogy Ferenc József elhatározza, energikusan fellép az anyjával szemben. Mivel mindennap úgyis négy órakor felkel reggel, hogy a Bécsből utána küldött aktahalmokat átnézze, gyorsan megír egy levelet is a főhercegnőnek. Igen udvariasan kéri, hogy vegye tekintetbe a felesége kívánságát, miszerint szeretné kislányát saját szobája közelében tudni. Zsófia válasza nem várat soká magára. Amikor Sissy és Ferenc József megérkezik Bad Ischlbe, ahol az utolsó néhány napot szeretnék eltölteni, már ott van a Bécsből érkezett levél. Zsófia kemény szavakkal adja tudtára, hogy nem engedi ki kezéből unokája nevelését, mivel Sissy maga is gyermek még, és nem ért a csecsemőápoláshoz. Zsófia azzal fenyegetőzik, hogy kiköltözik a Burgból, ha a fiatalok nem alkalmazkodnak az ő elképzeléseihez. Ferenc József ugyan megijed, de nem áll szándékában gyorsan engedni. Így hát megkéri anyját, hogy legalább egy köztes megoldásba menjen bele. Továbbra is felügyelheti a nevelést, de a gyerekszobát helyezzék át arra az emeletre, ahol a császári pár

szobái is vannak. Azzal az érvvel, hogy a jelenlegi gyerekszoba túl sötét és hideg, sikerül kifognia a szelet a 155 főhereegnő vitorláiból. Így végül is a kívánságuk teljesül. Sissy ázónban nem tervezi, hogy egyhamar megjelenik Bécsben. Meg szeretné várni, míg Zsófiának az átrendezés feletti haragja egy kicsit elcsitul, ezért megkéri Ferenc Józsefet, hadd utazzon tovább Possenhoffenba. Bár a császár nem szívesen engedi, hogy Sissy egyedül utazzon, de belátja, hogy minden érintettnek jobb lesz egyelőre, ha csak akkor találkoznak, amikor Zsófia megengesztelődött. Így hát Sissy boldogságban úszva ír a szüleinek, és beharangozza látogatását. Augusztus elején érkezik meg Possenhofenbá, ahol boldogan öleli és csókolja testvéreit. - Csakhogy végre láthatlak benneteket! Az öröm mindkét részről nagy. Egész nap sülvefőve együtt vannak, felforgatják a kastélyt, W int annak idején, amikor Sissy még nem volt császárné. Ilona gyakran beszélget húgával, és fejcsóválva hallgatja, milyen az élet Bécsben. Sissy egyszer még ezt is bevallja nővérének: "Ha nem szeretném Francit annyira, akkor talán jobb lett volna, ha belőléd lesz a császárné és nem belőlem!" - De Sissy, ilyen nem szabad mondanod! Azt hiszem, én sem érezném magam jól Bécsben. Most szeretnék neked egy titkot elárulni. Megismerkedtem Miksával, Thurn és Taxis herceggel - Nené elpirul egy kicsit, de aztán folytatja: - valószínűleg nemsokára megkéri a kezemet. Sissy nagyon örül nővére szerencséjének. - Milyen jó, hogy te is olyan valakihez mész férjhez, akit szeretsz. Tudod, néha tényleg csak Ferenc József szerelme az, amely segít kibírnom mindezt. Néha annyira kétségbe vagyok esve, hogy legszívesebben elrohannék. De hát nem hagyhatom ott Francit a pácban!

156 7. Sissy augusztus végén érkezik meg Bécsbe. Ferenc József végtelenül boldog, hogy feleségét megint maga mellett tudhatja, és megpröbálja a hivatalos órákat, amilyen gyorsan csak lehet, maga mögött tudni. Közbenjárásának köszönhetően Sissy most sokkal gyakrabban keresheti fel kisleányát. Nyáron az uralkodópár a schönbrunni kastélyban lakik, és ott is Sissy közvetlen közelébe költöztették a gyerekszobát. A császárné már kora délelőtt elhozza a kis Zsófiát, és órák osszat sétálgat vele a kertben. Délután Ferenc József is időben érkezik, sétálgat Sissyvel, és örömmel nézi, kislánya hogy kúszik-mászik a bokrok között. Míg ő a vállalkozó kedvű kis Zsófia minden mozdulatát aggódva figyeli, Sissy sokkal nyugodtabb: - Túlságosan félted őt, Ferenc József Ugyan mi van abban, ha egy kicsit összepiszkítja magát? Azt a kis földet könnyen le lehet mosni. Nézd csak, most a pillangót szeretné megfogni. Hát nem aranyos? Valóban, Zsófia ruhácskái a fűben tett felfedezőutak következtében meglehetősen foltosak. Welden bárónő, aki a kicsit legszívesebben vattába csomagolná, nem mulasztja el, hogy Zsófia főhercegnőt erről is bizalmasan értesítse: "A gyerek még összeszed valamilyen betegséget! Folyton piszkos kövekkel játszik, megfogja a bogarakat, és láttam, hogy egyszer füvet dugott a szájába!" Zsófia, aki ugyan megfogadta magában, hogy unokája nevelése miatt nem kezd újra vitát, most mégis Ferenc Józsefhez fordul, és megkéri, hogy vessen ennek gátat. A császár nagyon óvatosan beszél Sissynek arról, mitől fél az anyja, de Sissy váratlanul engedékenynek mutatkozik: - Jól van, mielőtt megint kitörne a vihar, megígé157 rem, hogy Zsófiát nem fogom olyan gyakran kitenni a

fűre. Egyébként az a véleményem, hogy a kastély fojtó levegője sokkal egészségtelenebb, mint a szabadban való tartózkodás. Nekem és a testvéreimnek mindenesetre nem ártott egy cseppet sem, hogy sokat voltunk a szabadban. De nem akarom megint magunkra vonni anyád haragját vagy rosszkedvét. Legyen úgy, ahogy ő akarja. Egy nap Sissy elhatározza, hogy végigsébál a bécsi belvároson. Csak komornáját, Bellegarde grófnőt avatja be a dologba. A két asszony között idővel meglehetősen bizalmas viszony alakult ki. - De felség! Nem mehet egészen egyedül és ráadásul csak úgy gyalog sétálni! Mit szólnak majd az emberek? - Grófnő, azt hittem, hogy időközberi már jobban megismert engem. Teljesen közömbös számomra; hogy mit szólnak az emberek. De ha ön aggódik, maradjon inkább itthon, elindulok magam. Nem fog semmi bajom történni. Münchenben gyakran elmentem kirakatokat nézni, és soha nem esett bántódásom. Paula Bellegarde megadja magát a sorsának. Kíséret nélkül még kevésbé szeretné Sissyt elengedni, így hát a két asszony együtt oson ki titokban a schönbrunni kastélyból. Jókedvűen halad Sissy boltról boltra, régiségek között kutat, élvezi a szabadságot. Persze felismerik, és a hír, hogy a császárné itt van kint a városban, szájról szájra terjed, nemsokára egész kis csapat követi a két hölgyet. Sissy nem fél a néptől. Barátságosan mosolyogva int oda az embereknek; de a legcsekélyebb mértékben sem engedi, hogy bevásárlásait megzavarják. Az udvarhölgy arra irányuló kísérletét, hogy Sissynek elmagyarázza, egy császárné soha, de soha nem vásárolhat egyedül, Sissy elengedi a füle mellett. - Ne nyugtalankodjék, kérem, gondoskodom arról, hogy az én önkényeskedésemet senki se kérhesse számon önön.

Fáradtan, de igen jó hangulatban tér vissza délután a palotába. Rögtön bezárkózik, selyempapírt keres, majd magához kéreti Ferenc Józsefet. - Tudod, milyen nap van ma? - kérdezi huncutul amint a császár belép az ajtón. - Ma, amennyire tudom, augusztus 15-e van; de miért kérded? - Nem jut erről semmi az eszedbe? - igazán nem tudom, mire gondolsz - mondja Ferenc József komoly képpel, noha pontosan tudja, mire akar kilyukadni a felesége. - Szép kis férj vagy, mondhatom! Most az egyszer megböcsátok, hiszen annyi más dolgot kell fejben tartanod. Szóval figyelj: ma két éve láttuk egymást először Bad Ischlben. Ezt a napot megünneplendő, kapsz tőlem egy ajándékot. Sissy átnyújt egy hosszúkás, nehéz csomagot. Ferenc József kíváncsian bontogatja, nemsokára egy Bécset és környékét ábrázoló csodaszép régi metszet kerül elő. - Micsoda kincs! Hálásan köszönöm, kedves Sissym! Hol tettél szert erre a gyönyörű rajzra? - Ma a városban voltam, és egy kicsit körülnéztem a boltokban. - Högyan? Egészen egyedül mentél el ajándékot keresni? Nem történt semmi bajod? - Amint látod, épen és egészségesen hazatértem. Különben is Bellegarde grófnő elkísért. - Sissy, te egy ördögfióka vagy. Mik jutnak az eszedbe! Most azonban nekem is be kell vallanom va158 159 lamit: természetesen én sem feledkeztem el erről a napról, és vettem neked valamit. - Ferenc József, nahát! Hogy meg tudod játszani magad! Most gyorsan mondd meg, mi az? - Ehhez előbb le kell fáradnod velem a kertbe. Az ajándék egy kicsit nagyra sikeredett, nem tudtam felhozatni ide. Kéz a kézben fut végig Ferenc József és Sissy a

hosszú folyosókon, az ajtónállók legnagyobb csodálkozására. Ilyet uralkodópártól még nem láttak... Amikor a kertben az istálló felé közelednek, Sissy agyában világosság gyúl. - Csak nem egy lovat akarsz nekem ajándékozni? szeretné rögtörn tudni. - Eltaláltad! Előtted valóban nem lehet semmit titokban tartani. Gyere, nézd meg, milyen szép állat! Sissy két régi lova mellett egy fiatal, fekete-fehér foltos almásderes áll. Sissy ragyogó arccal ugrik Ferenc József nyakába. - Álmomban sem gondoltam volna, hogy tőled valaha is lovat kapok! Tudom, hogy nem szereted, ha lovagolok. - Ez igaz, de már beláttam, hogy semmi értelme neked bármit megtiltani. Különben pedig nagyon örülök annak, hogy annyira szereted az állatokat. Terhességed alatt egyetlenegyszer sem lovagolhattál! A lóvásárlásnál Grünne tábornok segített. Azt mondták, kifejezetten szelíd állat, így nem kell aggódnom, hogy nyakadat szeged.. A csődör közben kidugta keskeny fejét a bokszból, és óvatosan megbökdöste Sissy vállát. - Hé, te szemtelen fickó! - Sissy megfordui, és megvakarja a ló füle tövét. - Nézd, milyen szelíd és bizalmas velem rögtön. Bárcsak lenne nálam egy darab kenyér! 160 Ferenc József magához int egy lovászfiút, és parancsot ad neki. Pár perc múlva a fiú visszatér, és átnyújt a császárnénak egy maroknyi.almát. Sissy odaadja az állatnak a finom csemegét. - Milyen puha orrod van. Holnap reggel kilovagolunk együtt, barátom, és majd meglátjuk, meg tudjuk-e szokni egymást! Beleegyezése jeléül a ló fúj egyet, és óvatosan kaparja a földet a patájával. - Te tényleg nagyon jól tudsz bánni az állatokkal.

Tulajdonképpen kár, hogy a possenhofeni nyúlcsaládodat nem lehet az udvarnál elhelyezni. Kis Zsófia biztos nagyon örülne a nyuszikáknak! - Igen, én is úgy gondolom, hogy a gyerekeknek már kicsi koruktól együtt kellene lenniük állatokkal. De anyád egészen biztosan megakadályozná. Menjünk most vissza, különben elkésünk a délutáni teáról. A főhercegnő nem mutatja ki a Sissy önkényes kirándulásai és ötletei feletti mérgét. Egészen más terveket sző, hogy leleplezze Sissyt a férje előtt. A délelőtti kapkodó indulás során Sissy elfelejtette elzárni a naplóját, amelyet még mindig szorgalmasan vezet. Kisgyerek kora óta ez a könyv rejti legtitkosabb gondolatait, verseit és rajzokat. A főhercegnő a könyvecskét délután fedezte fel az íróasztalon, és természetesen azonnal beleolvasott. Most hát feketén-fehéren láthatta, mit gondol róla Sissy, mennyire nincs ínyére az udvari élet, és hányszor szenved a honvágytól. Zsófia magához vette a naplót, hogy reggel megmutathassa fiának. "Ez majd felnyitja a szemét!" - gondolja nem kevés elégtétellel. Amikor Sissy másnap reggel az istálló felé sétál, Ferenc József apjával találkozik össze. - Jó reggelt, kedves apósom! - üdvözli az öregurat 161 jó hangosan, mivel Ferenc Károly egy kicsit nagyothall. - Hová indulsz, Sissy? - Ferenc Józseftől tegnap kaptam egy lovat, azt szeretném ma a Práterban kipróbálni. - Találtál már kíséretet? - Nem, éppen Grünne tábornokot keresem, őt szerettem volna megkérni, hogy velem jöjjön. Nem látta véletlenül? - Azt hiszem, nem lesz rá szükségünk. Nincs ellenedre, ha én lovagolok ki veled? - Természetesen nincs, kedves apósom, menjünk hát!

- Akkor jó, legalább végre egyszer zavartalanul beszélgethetünk. Ferenc Károly megparancsolja, hogy nyergeljék fel a lovakat, és egygyors vágta után máris megérkeznek a Práterba. Sissy szép kényelmes ügetésre áll be. - Nagyon jól mutatsz a lovon, ezt el kell ismerni! dicséri Ferenc Károly a menyét. - Gyere egy kicsit közelebb, kedves Sissy, szeretnék egy titkot elárulni neked. Sissy engedelmesen apósa mellé irányítja lovát. - Ha majd legközelebb együtt leszünk, nem kell olyan hangosari beszélned velem. Ugyanis nom vagyok nagyothalló, épp csak mindig azt hallom meg, amit akarok. Ha valami nem tetszik, egyszerűen süketnek tettetem magam. Ez a módszer eddig igen jól bevált. Hitetlenkedve bámul Sissy Ferenc Károlyra, aki vidáman tovább beszél: - Egyébként nyugodtan tegezhetsz. Az utóbbi hónapokban nagyon a szívemhez nőttél. Fáj a szívem, amikor látom, mennyit szenvedsz néha. Zsófia meg tudja nehezíteni az ember életét, igaz? Sissy nem hisz a fülének. Egészen váratlan oldalról kap egyszerre csak segítséget. - Ez aztán a meglepetés! llár azt gondoltam, te is megvetsz, mint a többiek, mert alig törődtél velem. - Nem, kedves Sissy, én Ferenc József választásával kezdettől egyetértettem. Hiszen látom, milyén boldoggá teszed. De okosabbnak tartottam, hogy ne mutassam ki nyíltan a rokonszenvemet, legalábbis Zsófia előtt ne. Nem vetted észre, hogy minden olyan embert, aki bevallotta irántad érzett rokonszenvét, rögtön eltávolított a közeledből? Ezért nem lehet már Weckbecker bárót meghívni, és ezért kellett mennie Lobkowitz hercegnek is. De mi ketten majd okosabbak leszünk, rendben? - Kedves apósom, annyira boldog vagyok. Már csak maga a tudat, hogy te is jóindulattal vagy irántam, nagyon megkönnyíti az életemet. Nem fogom senkinek

elárulni, hogy nem is vagy süket! Micsoda vidám ötlet! - Igen, tudod, nem te vagy az egyetlen ember az udvarban, aki fölött a feleségem gyámkodik. Sajnos én is e "kiválasztottak" körébe tartozom. Zsófia, azt hiszem, nem tart valami nagyra, és úgy gondolja, mindent elő kell írnia nekem. Te is tudod, milyen nehéz dolog ellentmondani neki. Így hát kitaláltam magamnak ezt a kis betegséget. Ha Zsófia próbál túlságosan beleavatkozni az ügyeimbe, azt egyszerűen nem hallom meg. - Milyen kár, hogy én nem viselkedhetek így! kuncog Sissy. - De hát nekem már senki sem hinné el! - Nem, és azonkívül túl fiatal is vagy. De ha gondjaid vannak, kérlek, tudasd velem valamilyen módon. Kilovagolhatunk olyankor együtt, és legalább kiöntheted a szívedet. Mialatt Sissy a Práterban élénk beszélgetésbe merül új szövetségesével, anyósa megpróbál a házastársak 162 163 közé éket verni. Bejelentés nélkül beront Ferenc József dolgozószobájába, megparancsolja Grünne tábornoknak, hogy a inai napra az összes hátralévő kihallgatást mondja le, és fia figyelmét kéri. Diadalittasari tartja elébe Sissy naplóját: - Olvasd, és csodálkozzi - Mi ez? - szeretné Ferenc József tudni, és nagyon bosszankodik a zavarás miatt. - Ez a te kedves kis feleséged naplója. Vessél csak rá egy pillantást! - Hogy kerül önhöz ez a könyvecske? - A császár alig tudja leplezni rosszkedvét és mérgét. - Ez jelen pillanatban lényegtelen. Ha elolvasod, végre felnyílik a szemed! - Egyetlen sort sem fogok olvasni belőle! Sissynek joga van a magánéletre. Ha ő maga kívánja, természetesen szívesen belenézek. De amíg nem kér fel erre ő maga nyomatékosan, addig hozzá sem érek ehhez a könyvhöz.

- Na jó, akkor majd én fogom neked felolvasni. Hangjában gúnnyal kezd idézni Zsófia. - Hallgass csak ide, mit ír Erzsébet alig két héttel az esküvő után: "Ó, bárcsak sohasem hagytam volna el azt az ösvényt, amely a szabadsághoz vezetett..." Most mondd meg nekem, F József, ilyen szavakat várnál egy friss feleségtől? Ferenc József egészen elcsendesedett. "Nem is tudtam, hogy Sissynek ilyen fájdalmasan hiányzik a szabadság. Vajon miért nem szól nekem erről semmit?" - gondolja, hangosan pedig így szól: - Úgy gondolom, van tehetsége, a vers szép. Mégis szeretném tudni, mama, honnan kerül önhöz a napló? Zsófia nem hagyja magát zavartatni: - Erzsébet itt meg azt írja, hogy úgy érzi, rosszul bánok vele. Ez a hála a sok fáradozásomért? Vagy ezt hallgasd meg: "Úgy vágyom az otthoni napsütés, az Isar partja után!" Mi igazán mindent megteszünk, hogy gazdagságban és gond nélkül élhessen. De most már rájöttem, hogy Erzsébet nem érdemli meg a szeretetünket! - Most aztán elég legyen, anyám! Nem tűröm, hogy feleségemről ilyen hangon beszéljen! A főhercegnőnek azonban eszébe sem jut, hogy abbahagyja. Túl sokáig hallgatott már. - Azt is mondták nekem, hogy amnesztiát adtál, igaz ez? - Igen, természetesen. Boldog és elégedett vagyok, szeretném, ha az emberek a birodalombán osztoznának az én örömömben. - Mindjárt gondoltam! Természetesen emögött is Sissy rejtőzik. Fiam, egy országot ésszel és nem érzésekkel kell kormányozni. Nem veszed észre, hová vezet majd, ha mindig reá hallgatsz? Csak annyit moridok neked, légy sokkal erélyesebb! A végén még kikiáltja a köztársaságot! Engem minden lépéséről azonnal informálnak. Talán azt hiszed, nem tudom, hogy milyen kínos helyzetekbe kerülsz miatta? Még arra is rákény-

szerített, hogy te is arra a földre lépj, ahol az emberiség söpredéke táborozott! - Hát ez meg micsoda már megint - Pontosan értesültem a cigányokról, akikkel karintiai utazásotok során találkoztatok. Nem gondolod, hogy ez már egy kicsit túlzás? - Mama, először is szabad akaratomból mentem Sissyvel a cigánytáborba. Másodszor pedig megállapíthattam, hogy az emberiség úgynevezett "söpredékének" legalább van szíve. Ezt az estét, amelyre ön utal, egészen különleges módon élveztem! - Na tessék, nem üeszed észre, mennyire Erzsébet befolyása alatt állsz? Ki tudja, elvakult szerelmedben 164 165 még mi mindent hagysz bebeszélni magadnak. Te csak csinos kis arcocskáját látod, de én e mögé az álarc mögé is látok! Hálásnak kellene lenned, hogy a családban egyetlenként legalább én megőriztem az éleslátásomat! - Mama, kérem, azonnal hagyja abba a rágalmazást! - Ferenc Józsefnek a dühtől lassan kipirosodik az arca. - Sissy nagyon jószívű, és kiváló a jelleme. Csak nagy ritkán hagyja el panaszszó az ajkát, pedig ön az én mindennél jobban szeretett feleségemmel újra és újra csak legmélyebb megvetését érezteti. Egyetlen más ana sem tűrte volna el, hogy gyermekétől elszakítsák. Sissynek talán bizony azön összes parancsát ellenkezés nélkül teljesítenie kellene? Lássa be végre, mama, hogy Sissy a maga ura! Eddig mindig megpróbáltam, hogy közvetítsek ön és a császárné közöttr de ha ön továbbra is uszít az én feleségem ellen, akkor én is taktikát változtatok. Amennyiben ki szeretne költözni a Burgból, nem fogjuk ebben megakadályozni. És most arra kérem, hogy a naplót tegye vissza a helyére. Jobb, ha Sissy nem tudja meg, mennyire ellenséges érzülettel viseltetnek itt egyesek az országában. Ezzel Ferenc József nyersen elfordul az ablak felé. Zsófia döbbenten hagyja el a termet. "Mielőtt Ferenc

Józsefet e elveszíteném - gondolja - ki kell békülnöm ez islánnyal. Ki hitte volna?" Ferenc József közben fel s alá járkál. "Miért nem beszél Sissy a gondjairól? - töpreng- Nem jó dolog, hogy ennyire visszahúzódik még tőlem is. Vagy talán kímélni szeretne? De hiszen annyira szeretnék segíteni neki! Megpróbálok többet törődni vele mostanában." Hogy Sissynek örömet szerezzen, a császár a közelgő születésnapjának megünneplésére vonatkozó összes tervet felrúgja. Behívatja a ceremóniamestert, és sokáig beszélget vele. Egy óra múlva a jéles férfiú elképedve távozik. Fejcsóválva hívja beosztottait, és különös utasításokat ad ki. 8. Sissy nem tud semmit az anya és fia közti kellemetlen vitáról. Mindenesetre csodálkozva állapítja meg, Zsófia milyen nyájasan beszél vele az utóbbi időben, és hogy Ferenc József egyáltalán nem igyekszik reggelente az íróasztalához. - "Valószínűleg szeretné magát a holnapi születésnapi ünnepség előtt kipihenni gondolja. - Biztos valamilyen nagyszabású ünnepség lesz. Csak azt nem értem, miért nem jött már rég Esterházy grófnő, hogy elmondja, hogyan kell holnap viselkednem. Különben mindenki attól fél, hogy talán tele szájjal fogok beszélni, vagy esetleg utcai ruhában jelenek meg az estélyen..." Ferenc József Sissynek a születésnapi ünnepségeket illető kérdéseire kitérően válaszol. - Ne kímélj, kérlek, inkább ma mondd meg, mi vár rám holnap, hogy fel tudjak rá készülni. - Nem, Sissy, szeretném, ha meglepetés lenne, méghozzá örömteli. Többet nem tudott most elárulni neked. Ferenc József egész nap nem mozdul Sissy mellől, lehozza a kis Zsófát a kertbe, és bejelenti, hogy anyja a vacsoránál sem fog megjelenni. Sissy annyira boldog,

hogy nem is gondolkodik tovább. A következő nap még több meglepetést hoz. Sissy jó korán felkel, hogy férje születésnapján legalább a reggelinél vele lehessen. "Biztos örülni fog, hogy ezt a néhány percet együtt tölthetjük - gondolja. - Mert azután kihallgatást kell tartania, és este az egész udvartartás megjele166 167 nik, hegy felköszöntse, úgyhogy szót sem tudunk váltani egész nap!" Hanem a reggelizőasztal még meg sincs terítve. Sissy megkeresi Ferenc József belső inasát. - Őfelsége talán a szokottnál korábban kelt fel ma? kérdezi gondterhelt ábrázattal. - Nem, felség, a császár még nem kelt föl. - Ez esetben, kérem, jelentsen be. Ferenc József éppen öltözködik. - Nocsak, mióta vagy ilyen korán kelő, kedves kis feleségem? - Hogyhogy? Én csak szerettem volna veled reggelizni, de még nem szolgálták fel az ételt. Kicsit el vagy késve. Minden jót kívánok a születésnapodra, isten éltessen, kedvesem! - Köszönöm a jókívánságokat. Úgy határoztam, hogy a születésnapomat élvezni fogom. Becsomagoltatunk magunknak egy kis ennivalót, felnyergeljük a lovakat, és kirándulni megyünk! - Kedvesem, egyre titokzatosabb vagy. Meg tudnád mondani, mi okozta ezt a pálfordulást? Máskor soha nem hagyod, hogy elszakítsanak a munkádtól! - Ez az én titkom. Most siess, öltözz át. Vedd fel a lovaglóruhádat és húzzál jó erős cipőt. Késő dél Sissy és Ferenc József egy napsütötte virágos mezo ellős közepén fekszenek, a magukkal hozott finomságokból csipegetnek, és élvezik a nyugalmat. - Egy pohár hideg sör most milyen jólesne! Kár, hogy Bécsben még nem ismerik ezt az italt. Ferenc József csendesen somolyog. Hogy fog csodál-

kozni Sissy, amikor este visszaérkeznek a kastélyba... - No de komolyan! Tegnapelőtt este óta egyfolytában somolyogsz. Te valamit elhallgatsz előlem! - Nos, még egy császárnak is lehetnek néha titkai. 168 De mondd csak, nincs kedved betérni egy igazi bécsi kiskocsmába? Ezt a különlegességet még nem is ismered. A szabadban lehet ülni fából ácsolt padokon, egy-egy negyed liter bort kortyolgatva, és ha valaki enni is szeretne, magának kell elhozrüa a tálalószekrényről. Bizonyára tetszeni fog neked. Sissy lelkesen pattan fel: - Nagyon jó, szívesen kipróbálnám! Újra felszállnak a lóra, és Nussdorf felé indulnak tovább. Egy darabig a Duna partján lovagolnak végig. - Nézd csak, Sissym, ez itt a kikötő. Emlékszel még, amikor az esküvőnk előtt ide érkeztél? Nagyon ijedten néztél akkor még körül. Azóta sokat változtál, nem gondolod? - Igaz, be kell vallanom, hogy egy kicsit már megszoktam itt, amennyire lehet. De te is tudod, hogy bizonyos dolgokat sohasem fogok megszokni. Beszéljünk ma inkább valami vidámabbról! Hosszas keresgélés után betérnek az egyik helyre. A kisvendéglő falát vastag szőlőindák takarják.. A kertben csak kevesen ülnek. Ferenc József bemegy a fogadós kocsmájába, ahol természetesen azonnal felismerik. Nevetve szólítja fel a köpcös kis gazdát, hagyja abba a hajlongást, inkább hozzon ki nekik kétszer negyed liter bort. - Kérem gondoskodjon arról is, hogy a vendégek ne rohanjanak le bennünket, engem és a császárnét. Valóban ritkán van arra alkalmunk, hogy nyugodtan magunkban legyünk, és élvezzük egy ilyen kiskocsma vendégszeretetét. A fogadós alázatosan állítja az asztalra a boroskancsót, és kéretlenül is hoz friss sonkát, egy kosár gyümölcsöt és ropogós kenyeret. Sissy jó étvággyal lát

hozzá. 169 - Ez aztán finom! Miért nem szolgálnak fel nálunk is ilyen csemegéket? - Tudod, Zsófiának az a véleménye, hogy ezek az ételek maradjanak csak a nép ételei. A vendégek természetesen észrevették, ki ült le közéjük, és tiszteletteljesen üdvözlik őket. Sissy egyik kezében egy szelet kenyérrel barátságosan integet át az embereknek. - A te bécsijeid ugyan nagyon kedvesek, de olyan jó lenne egyszer átélni, hogy nem ismernek fel bennünket. Hát ott meg mi történik? A fogadós mindenképpen szeretett volna magas vendégeinek örömet szerezni. Gyorsan elküldött egy kisinast a zenészeiért; és megkérte, jöjjenek azonnal át. Már hangolnak is. - Ó, ezt el is felejtettem. Pedig a zene elválaszthatatlan ezektől a kis kertvendéglőktől. A muzsikusok az egyik asztaltól a másikhoz mennek, és azt játsszák, amit csak kívánnak a vendégek. Sissy boldogan fülel. - Ki komponálja ezeket a dalokat? - A leghíresebb zeneszerzők, Lanner és Strauss: Keringőiket egész Bécsben éneklik. Ha akarod, egyszer rendezhetünk egy hangversenyt, amelyre meghívjuk az ő szeiket. A baj csak az, hogy ezek ketten riválisok. Így hát két hangversenyt kell szerveznünk, különben valamelyiküket még megsértenénk. Én úgy gondolom, hogy mindketten egyformári jók. - Ebből is látható, mennyire diplomatikus császár vagy. De vajon anyád nem fog tiltakozni, hogyha a Burgban ilyen slágereket játszatunk? Tudod,, menynyire távol tartja magát az egyszerű emberektől. - Ezeknél a keringőknél kivételt teszünk. A Burgban éppolyan szívesen táncolnak rájuk, mint a polgárházakban. - Esetleg megismerhetem a komponistákat is?

- Biztos meg lehet valahogy szervezni. De most kérlek, idd ki a borodat, riemsokára haza kell indulnunk, hiszen még hosszú út áll előttünk. Nem szeretném, ha este túl fáradt lennél. Amikor Schönbrunn kapui elé érkeznek, Sissynek még eszébe jut egy kérdés: - Mit vegyek fel ma este? Melyik ruhám lenne a legmegfelelőbb? - Ma estére nincs semmiféle előírás. Akár el is árulhatom: az összes vendéget lemondtam, és csak egy kis családi ünnepséget terveztem. Néhány igazán jó barátunkat hívtam meg, akiket te is szívesen látsz. Legjobb lenne, ha a csinos színes müncheni viseletedet vennéd fel, amelyet úgy szeretek. Akkor hát nemsokára találkozunk az asztalnál, kedvesem! A csodálkozástól Sissy egy szót sem tud szólni, és mielőtt még összeszedné magát, Ferenc József már el is tűnt. "Ez nem lehet igaz! A születésnapját mindig a lehető. legnagyobb pompával ünnepeltük meg. Most már aztán igazán kíváncsi vagyok..." Sissy gyorsan átöltözik, és éppen készen lesz, mire a vacsorára hívó gong megszólal. Szobájából szélsebesen fut az étkezőterembe. Durva szövés" lenvászonból készült dirndlijében, amelyhez hófehérblúzt vett föl, bűbájosan néz ki. A császár szülei, Grünne tábornok, Weckbecker szárnysegéd és Rauscher bíboros már az ebédlőben vannak. Ferenc József is épp belép, és elégedetten mosolyog Sissyre. - Nagyon csinos vagy ebben a dirndliben, ráadásul éppen illik a mai estéhez! És most, hölgyeim és uraim, üljünk asztalhoz! Amikor mindannyian ülnek már, Zsófia csodálkozva jegyzi meg: 170 171 - de fura poharak állnak itt az asztalon. Sissy csak most veszi észre: - De hiszen ezek müncheni söröskorsók! - kiált fel

boldogan. Ebben a percben nyílnak a magas szárnyas ajtók, és két lakáj lép be. Óvatosan töltögetni kezdik a poharakat. - Sört hozattál Münchenből, Ferenc József! Ez aztán a meglepetés! Köszönöm szépen. Egy pillanat! szól rá a lakájokra. - A sört egészen lassan szabad csak kitölteni, mert úgy a legfinomabb! Ferenc József megemeli poharát: - Nos, lássunk hozzá, próbálják ki önök is! Igazán pompás ital, éppen a megfelelő az ilyen forró napokon. Egészségükre! Az urak nem kéretik magukat, máris megkóstolják, csak Zsófia ül mozdulatlanul. - Igyon ön is, mama, nem méreg! De a főhercegnő nem hagyja magát rábeszélni. Ferenc, József elfordul, nem engedi, hogy anyja elrontsa a jókedvét. - Nos, bíboros, mit szól hozzá? - Igazán kitűnő! Kérek még kóstolót! Ferenc Károly nem szól semmit. Ő már odaintett magához egy lakájt, és a második poharat üríti éppen. Weckbecker és Grünne Sissyre emelik poharukat. - Meg kell próbálnunk ezt a finom italt az udvarban is meghonosítani - véli Grünne: - Egészen biztos nagy sikere lenne. Milyen szép, felséges asszony, hogy ma este hazájának egy kis darabkájával találkozhat. Újból nyílik az ajtó. A szolgák óvatosan egyensúlyozzák a tálcákon a nagy gőzölgő tálakat; és az asztal közepére állítják őket. Kíváncsian hajol előre Sissy. - Virslii Savanyú káposzta! Már sosem lesz vége a meglepetéseknek? Milyen régen nem ettem már ilyet! 172 - Talán megbocsátják, hiszerrez kicsit egyszerű étel egy császári születésnapi vacsorán - magyarázkodik Ferenc József. - De ezzel régi vágyamat teljesítettem, és egyben Sissy hazája előtt is kifejezhetem hódolatomat.

Rauscher bíboros nem kéreti magát, máris hozzálát, és jó nagy adag savanyú káposztát rak a tányérjára. Sissy nagyon örül, hogy a bajor ételeknek ilyen sikerük van, és apósát is felszólítja, vegyen csak újra, amikor látja, hogy a tányérja üres. - Mit mondasz, gyermekem? - feleli Ferenc Károly, és a füle mögé kanyarítja tenyerét. "Hoppá, most majdnem elárultam!" - gondolja Sissy ijedten, és gyorsan felemeli hangját: - Vegyen ki még egy kis kóstolót, papa! Rauseher bíboros elégedetten kulcsolja át kezét teli hasán: - És most, felséges asszony, meséljen nekünk néhány történetet az ön szép Bajorországáról! Sissyt nem kell kétszer kérni erre. Megindult szavakkal ecseteli a táj szépségeit, beszél az emberekről, akik különleges humorral vannak megáldva, közben figyelmetlenségből áttér megszokott bajor- tájszólására. Most Zsófia is belészól a beszélgetésbe: - Nagyon remélem, Ferenc József, hogy nem kívánod az udvarba is bevezetni ezeket a parasztos szokásokat. Meglehetősen kellemetlenül érintene, ha a schönbrunni kastélyból sörözőt csinálnál. Én most engedelmetekkel visszavonulok. Nem esett jól a szokatlan étel. Ezzel egy fenséges fejbólintással kivonul a szobából, de az ajtóból még visszafordul: - Később szeretnék veled beszélni, Ferenc Károly. A császár apja azonban, úgy tűnik, nem hallott 173 " semmit; és látszólag a söröskorsójával van elfoglalva. Sissy ném tudja elfojtani vidám mosolyát. Ezt a szűk körű kellemes estét még sok másik is követi, amelyek éppilyen otthonosan zajlanak. Ferenc József tartja magát szándékához, és nem hagyja Sissyt annyiszor magára. A főhercegnő elismeri, hogy ezt a

játékot most elveszítette, és csendben várakozik. A legközelebbi adandó alkalommal majd megmutatja a menyének, ki az úr itt a bécsi udvarban! Eközben Sissy, legutóbbi utazásuk alatt tett elhatározásának megfelelően, szorgalmasan tanul magyarul. Még soha nem volt abban az országban, mégis érzi, mennyire részese a magyarok sorsának. Ezzel azonban, anélkül hogy tudná, újra csak magára vonja Zsófia haragját. A magyarok újra és újra megküzdenek a szabadságukért, már számos összeesküvést fedtek fel. A bécsi udvar és mindenekelőtt a főhercegnő végletesen magyarellenes. Az 1848-as forradalom után tizenhárom lázadó tábornokot nyilvánosan felakasztottak Aradon, számtalan magyar került börtönbe, a legtöbb nemesi családnak is van olyan tagja, akinek külföldre kellett menekülnie. Sissyre természetesen ezek a büszke szabadságharcosok mély benyomást tesznek. Közbenjárásának köszönhetően már sok politikai fogolynak megkegyelmeztek. Ferenc József az engesztelődés jeleként ősszel Sissyvel Magyarországra akar utazni. Andrássy Gyula gróf, a magyar függetlenségi politika egyik legradikálisabb képviselője, akit a forradalom után távollétében halálra ítéltek és jelképesen fel is akasztottak, még mindig nem mer visszatérni a hazájába. Párizsban él száműzetésben, és ott lép fel nyilvánosan annak érdekében, hogy az ország béküljön ki Ferenc Józseffel. Késő ősszel - igencsak hűvös van - indul el az uralkodópár Budára. Bár van már vasút is, Sissy inkább 174 hajóval szeretne utazni. Férjével hosszan állnak a császári gőzös fedélzetén, és elmerülnek a táj szépségében. Sissy a kabinban hagyta bundáját, Ferenc József gondosan a vállára teríti meleg katonakabátját. Amikor megérkeznék Pestre, végeláthatatlan embertömeg várakozik a rakparton. - Érdekes - csodálkozik Sissy - azt hittem, hogy a magyarokkal mindig csak vitáid voltak. Nézd csak,

milyen barátságosan üdvözölnek bennünket! - Ezek az emberek mind csak azért jöttek, hogy téged láthassanak. A magyarok szeretik a szépasszonyokat, és türelmetlenül várták, hogy végre megismerhessenek téged. Mint mindig, Budán is a legkülönbözőbb ünnepségek töltik ki a napot. Sissy, aki máskor mindig korán bocsánatot kér és visszavonul, itt egészen kivirágzik. A fogadásokon táncol, élénken beszélget asztalszomszédjával, végigkocsikázik Budán és Pesten, és igyekszik minden arcot megjegyezni, akit csak bemutatnak neki. A magyarok el vannak ragadtatva a császárnétól. Első gyermeke születése után Sissy szépsége kezd igazán kiteljesedni. Bárhová megy, mindenhol egyhangú "éljen" kiáltás fogadja. Sissy is viszonozza ezt a rokonszenvet, amelyet olyan nyíltan éreztetnek vele, méghozzá szíve mélyéből. Olyan jól, mint Magyarországon már nagyon régen nem érezte magát. Szeméből szinte süt a szeretet az ország és az emberek iránt. Óvatosan kipróbálja friss magyartudását is, és mindenhol hálásan fogadják igyekezetét. Ugyan mikor vette magának utoljára a fáradságot egy osztrák uralködő, hogy a kötelező francia mellett más nyelvet is megtanuljon? Magyarországon is tudnak a Zsófia és Sissy közti feszültségről. Ennélfogva úgy gondolják, jogos reménységet táplálhatnak, hogy Sissyt megnyerhetik a magyar 175 ügy szövetségesének. Mindenki azon igyekszik, hogy budai tartózkodását a lehető legkellemesebbé tegye. Tudják azt is, mennyire nem kedveli a merev protokollt. Így történhet meg, hogy a fogadások meglehetősen fesztelen hangulatban zajlanak. Kamarazene helyett rüzes hegedűszó szólít fel a táncra, az arisztokraták nem az ünnepi estélyi ruhájukban jelennek meg, hanem gazdagon hímzett magyaros öltözékekben. Egyik reggel Sissy egy csodálatos ruhát talál a szobájában, amely szoknyából, blúzból és mellénykéből

áll. A főkomorna akarata ellenére rögtön fel is próbálja. Ezen a napon a program kirándulás lesz Pest környékére. Sissy ámulatba ejti vendéglátóit azzal a kívánságával, hogy a pusztát lóhátról szeretné megtekinteni. Deák Ferenc, a kiváló ügyvéd kicsit aggódik: - elséged el fog fáradni. Talán jöjjön velünk egy hintó is? - Nem, kedves Deákom, megszoktam, hogy hoszszan üljek nyeregben. Kérdezze csak meg a császárt! Ferenc József biztos nem fog ellenkezni. A császár valóban örömmel adja beleegyezését: - Azért mégis jöjjön utánunk egy hintó. Legalább a visszaúton egy kicsit pihenhetsz. Könnyű vágtában indul a társaság. Sissyt elbűvöli a táj. A végtelen síkságon juhnyájak legelésznek, a gémeskutaknál cigányok táboroznak. Sissy Ferenc József mellé irányítja a lovát. - Miért rejtegetted előlem eddig ezt a csodálatos helyet? Magyarország gyönyörű szép. Nem tudnánk hamarosan visszajönni ide? - De igen, természetesen, ha neked itt ennyire tetszik. Csak előbb a meglévő feszültségéket kell valahogy feloidanunk. A magyarok telhetetlenül követelődznek. Úgy látom, a tárgyalások nagyon el fognak húzódni. 176 - Nem tudnál némi engedményt tenni? Azthiszem, ezek a büszke férfiak nem fogják egykönnyen feladni a függetlenségükért folytatott harcot. Neked is feltűnt, hogy itt egész másképpen gondolkodnak az emberek; mint az osztrákok? - Sissy, csak ne olyan hangosan! Ha az urak meghallják, rögtön szószólójukká választanak téged! Ami azt illeti, van némi igazság a szavaidban. Nagyon nehéz a távoli Bécsből ezt a különleges népet kormányozni. De azt hiszem, te sem szeretnéd, hogy elveszítsem a Monarchiának ezt a nagy darabját. - Nos, te bizonyára jobban tudod, mit kell tenni, én

csak egyet kérek tőled: légy megértő a barátainkkal. Nem tudnád elrendelni, hogy Andrássy gróf végre hazatérhessen? Annyi mindent hallottam róla. Rendkívül okos ember lehet. - Majd meglátjuk, mit lehet tenni. De nézz csak oda a fák közé! Nem csodászép kis kastély az ott? A lovasok a gödöllői kastélyhoz közelednek. Deák Ferenc a császárné mellé lovagol: - A kastélyt Mária Terézia idejében építették. Egy szlovák pásztor fia építtette fel, aki nem egészen tisztázott körülmények között lett híres és gazdag. Azóta a grófi család már kihalt, és a kastély üresen áll. Bent az udvarban van egy emlékmű, amelyet a volt tulajdonos kedvenc lovának állíttatott. - Ezt meg kell néznem! - kiált fel Sissy lelkesen, megsarkantyúzza a lovát, és sebes vágtában indul a kapu felé. - Az ég szerelmére, felség, a kastély majdnem öszszeomlik! Figyelmeztetni kell a felséges asszonyt, könynyen baleset érheti ! Deák Ferenc nagyot kiált, és most az egész társaság a császárné után vágtat. Sissy meg akarja mutatni üldözőinek, hogy milyen jól lovagol, így hát a ló nyaka fölé 177 hajlik; és még vadabb vágtába kezd. A kastély kapuja előtt megáll, leugrik a nyeregből, és boldogan felnevet. Deák Ferenc érkezik először mellé. - Felség, majd elállt a szívverésem. Már azt hittem, be akar menni a kastélyba. Nagyon könnyen eltalálhatta volna egy elszabadult kő! Erre már Sissy is elsápad. Szófogadóan adja át magát az ügyvéd szakértő vezetésének. - Nem szabad bemenni az udvarba, veszélyes. De ha ideáll a kapu elé, innen láthatja a szobrot. Kíváncsian kukucskál be Sissy a belső udvarba. Egy idő után odafordul Ferenc Józsefhez. - Nem kár, hogy ez a gyönyörű kastély lassan már az enyészeté? Miért nem állítja senki helyre az épületet?

- Felséges császárné, ez a tájék túl barátságtalan. Húsz kilométeres körzetben nem találni emberi lelket. "Éppen ez lenne nekem való! - villan át Sissyn. Ide vissza tudnék vonulni, Zsófia biztos nem tenné be a lábát. Egész nap nyugalom lenne, és annyit lovagolhatnék, amennyit csak akarok. Kitűnő vadászatokat is lehetne rendezni Ferenc Józsefnek..." Az elhagyatott kastély lelki szemei előtt máris az életöröm és boldogság színhelyévé változik. "Ide meg lehetne hívni mindazokat az embereket, akiket én kedvelek. Kis Zsófia szabadon nőhetne fel, mama és papa is szívesen jönnének el látogatóba, Ferenc Józsefnek végre alkalma lenne mindazokat a könyveket elolvasni, amelyeket most félre kell tennie..." - Sissy, te máris álmodozol! Gyere, visszalovagolunk! Biztos nem vagy fáradt? Sissy kitépi magát álmodozásából, és máris indul. "Meg fogom kérdezni Ferenc Józsefet, nem tudnánk-e ezt a kastélyt megvenni, biztos nem kerül túl sokba" gondolja közben. Néhány nap múlva az uralkodópár visszatér Bécsbe. 178 Sissy rengeteg,ajándékot kapott a magyaroktól. Két gyönyörű fekete mént küldenek vonaton Bécsbe, és a szobalányoknak épp elég gondjuk van, hogy a sok új blúzt és ruhát becsomagolják. Majdnem mindennap leadnak a szeretett császárnénak egy festményt ulagyarországról, de a legkedvesebb ajándékot Sissy folyton magához is szoríthatja. A budai utcán sétálva egy icipici fehér kutya futott a lábaihoz. Sissy az első pillantásra beleszeretett a puha kis gombócba. - Megtarthatom, kérem? - nézett a tulajdonosára könyörögve. Az pedig szíves örömest neki ajándékozta a kiskutyát. Esterházy l;rófnő kelletlenül emelte szemét az égre, Ferenc Józ;;ef elkínzottan sóhajtott fel, de Sissy keresztülvitte az aharatát. A kocsiban hamarosan kiderült, hogy az állat még messze nem szobatiszta. De Sissyt az ilyen apróságok nem zavarják:

- Majd én megtanítom rá - biztosítja Ferenc Józsefet, aki azonban meglehetősen gyanakodva néz: - Tudod-e, hogy ezek a pásztorkutyák szörnyű nagyra nőnek? Hol szeretnéd tarrani? T - A szobámban, természetesen! - Sissy fel van háborodva. - Talán tegyem kí ezt a kis állatot az utcára, vagy adjam idegen kezekbe? Na, ez megint ok lesz a hadakozásra mamával" gondolja Ferenc József, de nem akarja Sissy örömét elrontani. Különben is nagyon kedves kis szőrgombolyag ez a kicsi kuvasz. Azt sem lehet még tudni, hol van elöl és hol hátul... Bécsbe érkeaésük után a császári család újra visszakö!tözik a Burgba. Ivtoha Sissy nem érzi magát otthonosan a nagy, hűvös termekben, jókedvét megőrzi. Egyik este Ferenc József kíváncsian kérdezi feleségét: - Egész nap dalolsz, ragyog a szemed, és mindig 179 mosoly játszadozik az ajkaidon. Mitől vagy hát ilyen boldog? - Akár el is árulhatom. Seeburger doktor ma megállapította: második gyermekünket várom! - Sissy, micsoda öröm! - Ferenc József felpattan, és kétoldalt megcsókolja a feleségét. - Ennél szebb meglepetést nem szerezhettél volna nekem! Béla, az időközben már meglehetősen nagyra nőtt kuvasz boldogan és hangosan ugatva ugrálja körül a házaspárt. Egy percre Sissy ijedten gondol arra: vajon most már végre a hőn várt trónörökös jön-e? Harmadik rész 1. Sebesen robog át egy hintó a bécsi városkapun. Néhány sétáló csodálkozva néz utána, hiszen az ajtón a

császári címer látható. Vajon kinek olyan sietős? A kocsiban Erzsébet császárné dől hátra sóhajtva. Szája sarkában egy keserű vonás jelent meg. - Ezt már nem tűrhetem - susogja maga elé - nem bánhatnak így velem! Mi történt hát? Sisgy, aki még most sincs egészen tizenkilenc éves, néhány hete szülte második leánykáját, Gizellát. Nem sokkal a szülés után anyósa, Zsófia főhercegnő megint csak úgy döntött, hogy unokája nevelését saját kezébe veszi, és a gyerekszobát a szülők megkérdezése nélkül saját lakosztálya mellett rendezte be. Sissy a leánykáját csak Zsófia felügyelete alatt látogathatja. Már első lányát, kis Zsófiát is ugyanilyen módon vették el Sissytől: Csak hosszas huzavona után volt Ferenc József császár anyja hajlandó arra, hogy kis Zsófia szobáját legalább Sissy közelébe helyezzék. De ezzel vége is volt az engedményeknek. Mindent, amit Sissy a gyermek körül elrendelt, Zsófia azonnal megváltoztatott. Egyszer kis Zsófi túlságosan soká volt a friss levegőn legalábbis a főhercegnő véleménye szerint - másszor nem a megfelelő ételt kapta, harmadik alkalommal az 180 181 anyjával való játék során túlságosan bepiszkította a ruháját: Végül. Sissy feladta a lányáért folytatott küzdelmet. De hogy most már a második gyermekét is el akarják venni, ezt egyáltalán nem tudja belátni. Ma délelőtt heves vitája volt a főhercegnővel. Zsófia nem táplál különösebb rokonszenvet a menye iránt. Az esküvő óta eltelt két év alatt megpróbálta, hogy Sissyből méltó császárnét faragjon, de hiába. Sissyt, aki Zsófia húgának, Ludovikának a lánya, szülei igen liberálisan nevelték. Miksa hercegnek nem volt Bajorországban jelentős politikai feladata, így egész életében alig kellett törődnie a spanyol udvari ceremóniák íratlan szabályaival, Ludovika pedig túlságosan szerette a gyermekeit ahhoz, hogy ilyen előírásokkal tegye tönkre a

gyermekkorukat. Így történt, hogy Sissyben, aki amúgy is a legönfejűbb volt a testvérek között, mérhetetlen szabadságszeretet fejlődött ki. A Ferenc József fel kötött házasság életét alapjaiban változtatta meg, forgatra fel. Most már nem dönthet semmiről saját maga, és minden lépését figyelik. Császárnéként természetesen egészen máshogy kellene viselkednie, de ezt nem és nem akarja sem felfogni, sem elfogadni. Majdnem mindennap vitája támad Zsófiával, aki állandóan attól retteg, hogy Sissy nevetségessé teszi a bécsi udvart a mágatartásával. Általában Ferenc József kénytelen közvetíteni a két asszony között, és elsimítani a veszekedéseket. De ma Sissy nem várta meg még azt sem, hogy a császár visszatérjen a Burgból, ahol dolgozni szokott. Mint akinek elment az esze, megparancsolta, hogy fogjanak be, csomagoljanak, és anélkül, hogy bárkitől is elbúcsúzott volna; elutazott. A Bad Ischl-i császári villában szeretne elbújni. "Nekem már úgyis mindegy, 182 mit beszélnek rólam - gondolja durcásan. - Ez az állandó gyámkodás már meghaladja az erőmet: Nem így képzeltem az letemet..." Sissynek valóban nem könnyű a helyzete a bécsi társaságban. A mindenható tikett pontosan előírja a császárnénak, hogyan kell élnie. Minél magasabb a rangja egy arisztokratának, annál szigorúbbak a reá vonatkozó előírások. Sissy ugyan az ország első asszonya, de ez még távolról sem jélenti azt, hogy azt csinál, amit csak akar. Ellenkezőleg: szabályok szoros fűzőjébe van zárva, amely egyáltalán nem hagy neki személyes szabadságot. Gyakran az egész délelőtt azzal telik el, hogy el kell viselnie a felöltöztetés hosszú és fárasztó procédúráját. Sissyt soha nem érdekelte a cicoma. Otthon Münchenben vagy a Starnbergi-tó partján a possenhofeni nyári kastélyban csak bele kellett bújnia egy ruhába, és nem kellett különösebben azzal törőd-

nie, hogy fest. Most azonban Esterházy grófnő, az első udvarhölgy előírja neki, mika melyik ruhakölteményt kell felvennie. És micsoda felhajtást csinálnak gyönyörű haja körül is! Még este lefekvés előtt is jön az egyik komorna, hogy hosszú haját százszor átkefélje, hogy fényesebb legyen. És lehet akármilyen fáradt, a komorna nem ismer irgalmat. Kora délután azokat a nemesasszonyokat, akiknek a rangja megengedi, hogy a császárnét meglátogassák, fogadnia kell. Sissy gyűlöli ezeket az órákat, amikor olyan emberekkel kell társalognia, akik teljesen idegenek a számára. A bécsi udvarban csak egyetlen beszédtémát ismernek: az udvari pletykákat. Részletekbe menően megtárgyalják, ki kivel táncol, melyik gróflzisasszony kihez akar hozzámenni, és mi a helyzet ezzel vágy azzal a bállal vagy ünnepséggel: ki rendezi, mit vegyünk fel, milyen lesz a díszítés stb. Sissyt ezek a pletykák egyáltalán nem érdeklik. 183 Ő szívesen olvas, érdeklődik; színházi újdonságok iránt; és szeretné tudni, mi történik körülötte a világban. Ezekkel a témákkal azonban a jó társaságbeli hölgyeknél nem arat sikert. Ennélfogva a kihallgatások gyakran kínos hallgatásba fulladnak: Sissy alig tud a hölgyeknek valamit mondani, és mivel azoknak viszont nincs megengedve, hogy a császárnéhoz szóljanak, a társalgás bizony igencsak akadozik. Amennyire csak lehet, Sissy megpróbál kibújni az ilyen kötelességek alól. A bálokat, fogadásokat, estélyeket egyformán utálja. Csodaszép ruhái mind rettentő kényelmetlenek, a haját túlságosan szorosan fonják be, a mosoly is egy idő múlva az arcára fagy, és elmondhatatlanul unatkozik azokon az ünnepségeken, ahol az a lényeg, hogy lehetőleg minél bőbeszédűbben beszéljenek semmiségekről. Eleinte még ezeket a kínzatásokat némán tűrte. Sokszor magányos és szomorú, magába fordult, nyomasztó, titkos gondolatait csak naplójával osztja meg,

amelyet már kora gyermekkora óta vezet. De nemsokára újra feltámad benne az önfejű makacsság. "Végül is én vagyok a császárné - írja egyszer naplójába - ki akar itt nekem bármit is előírni?" Most hát Sissy napközben kimenti magát fejfájásra hivatkozva, hogy ne kelljen kihallgatásokat tartania. Csakhogy amíg Sissy állítólag a lakosztályában pihen, gyakran lehet látni, amint a Práterban vadul vágtázik a réteken. Egyre sűrűbben kirándul. Szívesen hagyja ott a kastélyt, hogy a bécsi belvárosban sétálgasson. Gyakran eiőfordul, hogy bejelentés nélkül felbukkan egyik vagy másik kórházban, ágyról ágyra jár, vagy kiutazik az elővárosokba, és a szegény emberekkel beszélget gondjaikról. Ezek a kiruccanások természetesen megbocsáthatatlanok az udvar szemében. Minden arisztökratának megvan a bizalmi embere a császári kastélyban. Lakájok, szobalányok és titkárok jelentik naponta Sissy legújabb ötleteit. Minden haragos szó, amely a főhercegnő és menye között elhangzik, azonnal továbbadatik. Merőben tiszteletlenül még azt is gyakran hallani, hogy Sissy jobban tette volna, ha bajor paraszti udvarukban marad. Természetesen Sissy és Zsófia egyaránt tudomást szerez a rosszindulatú pletykákról. De minél inkább próbál a főhercegnő a császárné lelkére beszélni, annál jobban ellenáll Sissy, hogy bármire tekintettel legyen. Makacsságában és mindenáron ellenkezésében nem veszi észre, hogy Zsófia végül is jót akar. "Miért legyek én barátságos olyan emberekkel, akik csak akkor tisztelnek, hogyha az ő elképzeléseiknek megfelelően viselkedem? Nagyon könnyen lemondok X. Y. grófnő tiszteletéről, aki nevet rajtam csak azért, mert nem a protokoll szerint cselekszem" gondolja Sissy. Legutóbbi összetűzése anyósával, aki megint szabályosan leszidta, már valóban meghaladta Sissy tűrőképességét. "Így nem mehet tovább! Ferenc József nek beszélnie kell az anyjával. Abba kell végre hagynia,

hogy folyton beleszól az én vagy a mi ügyeinkbe. Ahhoz igazán semmi köze, hogy hogyan nevelem a gyermekeimet. Nem akarom, hogy a lányaim udvarképes kirakatbábukká váljanak" - mérgelődik tovább Sissy, mialatt már utazásának céljához közeledik a hintó. Már másnap reggel megérkezik a futár Ferenc Józseftől. Sissy türelmetlenül nyitja ki a levelet; és elsápadva olvassa, amit férje kurtán parancsol: "Kedves Sissym, fejvesztett menekülésed nagy butaság volt, amelyet nem is tudok megbocsátani. Mindannyian reméljük, hogy közben jobb belátásra tértél, és megérted magatartásod értelmetlenségét és esztelenségét. Elvárom, hogy azonnal indulj vissza!" 184 185 Sissy szíve hevesen dobog. Ilyen jeges hangot házasságuk két éve alatt egyszer sem hallott Ferenc Józseftől. Most mit csináljak? - töpreng kétségbeesetten. Nem szeretném, ha Zsófia miatt Ferenc Józseffel enynyire összevesznénk. De hát miért nem ért meg engem, miért nem áll mellém? Ha most visszautazom Bécsbe, úgy festene, mintha engednék az anyjának." Szerencsére van, aki leveszi a döntés kényszerét Sissyről: Ferenc József hamarosan megbánta levelének hűvös hangját, beült a hintajába, és még aznap este megérkezik Bad Ischlbe. Sissy túláradó boldogsággal ugrik férje nyakába: - De jó, hogy itt vagy! Már azt hittem, hogy komolyan haragszol rám. - Haragszom is. Ilyen butaságot nem szabad többet elkövetned. Ráadásul aggódtunk is miattad. Néhány óra hosszat senki sem tudta, hová tűntél. Nem látod be, hogy az ilyen gyerekes viselkedés egyáltalán nem illik egy császárnéhoz? - De akkor mondd meg, mit tegyek, Ferenc József! Értsd meg, hogy számomra szívet tépő, ha azt látom, hogy anyád teljesen magáénak tekinti a gyermekeinket! Kis Zsófia úgy néz rám, mint egy idegenre, és nem

úgy, mint az anyjára! - Sissy, nagyon hiányolom a belátásodat. Hányszor ígérted már meg, hogy teljesíted a kötelességeidet? Igaz, hogy tele vagy jó szándékkal, de másnapra mindent elfelejtesz, órák hosszat lovagolsz, ahelyett hogy feladataidat végeznéd. Mama természetesen fél, hogy gyermekeink kis csavargókként fognak felnőni. É ha így egyszerűen csak elrohansz; akkor aztán nem fog téged komolyan venni, hát nem tudod ezt belátni? Sissy mérgesen toppant a lábával: - Most még védelmedbe is veszed anyádat! Igazán szeretném tudni, miért vettél feleségül! Olyan valakit kerestél, aki tökéletesen tud viselkedni, vagy valakit, akit szívből szeretsz? Most már Ferenc József is türelme végére ért: - Ezt nem óhajtom még egyszer hallani! Nagyon jól tudod, hogy szeretlek. Azt is tudod, hogy gyakran szemet hunyok afölött, amikor elhanyagolod a kötelességeidet. De egy kevés belátást azért mégiscsak elvárhatok tőled, vagy nem? - De hiszen annyira igyekszem! - Sissy már közel áll a síráshoz. - Úgy, szóval azt nevezed te igyekezetnek, amikor szívesebben beszélgetsz Renzcel, a cirkuszi műlovarral; mint mama rokonaival? Amikor szívesebben tanulsz magyarul, ahelyett hogy franciatudásodat tökéletesítenéd, pedig tudod, hogy az udvarban ezt várják el? Vagy amikor lovagolsz, ahelyett hogy azzal törődnél, hogy az esti fogadásra mit ír elő a protokoll? Igazán megértéssel viseltetem a szabadságvágyad iránt, és megkönnyítem a feladataidat, ahol csak tudom. De egyáltalán nem vagy tekintettel magas rangodra! Máris égy kiadós veszekedés kellős közepén vannak. Sissy annyira megijedt, hogy visszakozni próbál. - Tudom, hogy csak szégyent hozok rád. De néha egyszerűen nem tudok mást tenni, ki kell törnöm! Ha tudnád, mennyire untat az élet a bécsi udvarban! Hiszen még te magad is mondod néha, hogy ezek az elő-

írások már túlságosan szigorúak, pedig te ezek között nőttél fel. És én nem akarok veled veszekedni! Te vagy az egyetlen, akiben megbízom! Ferenc József megilletődve simítja végig Sissy haját. - Ne sírj hát, nem is haragszom már rád. De ha továbbra is így fogsz viselkedni, csak saját helyzetedet nehezíted. Nem tudod megérteni, hogy segíteni sze186 187 retnék neked, amikor felhívom a figyelmedet a hibáidra? Sissy és Ferenc József hamar kibékülnek. Még együtt töltenek néhány gondtalan napot Bad Ischlben, azután a politika újra visszahívja a császárt Bécsbe. Sissy elkíséri őt, és még a főhercegnőtől is bocsánatot kér: Vlostanában engedelmesen megtartja minden délután a kötelező kihallgatást. "Senki ne mondja rólam, hogy nem igyekszem jó benyomást kelteni - gondolja. Hanem hogy belül mi zajlik, az mostantól fogva senkire sem tartozik. Igyekezni fogok minden alkalmat megragadni, hogy elmehessek Bécsből..." Sissy ügyesen rábeszéli a császárt, hogy vigye magával az itáliai utazására. Hallotta, hogy az olasz lakosság nem kér az osztrák. uralomból, és fagy az elégedetlenség. Emlékezteti férjét arra, hogy amióta együtt látogattak el Budára, a lázadozó magyarok is sokkal inkább hajlandóak tárgyalásokra, mint azelőtt. Ezt az érvet még Ferenc Józsefnek is tiszteletben kell tartania; hiszen maga is tapasztalhatta, hogy bájos felesége mindenkit elbűvöl. Talán Sissy segítségével Olaszországban is enyhíteni lehet a feszült helyzeten. Ferenc József ugyan egy kicsit csodálkozik felesége javaslatán, de álmában sem gondolja, hogy Sissy csak alkalmat keres, hogy anyósától minél távolabb lehessen. Amint Sissy észreveszi, hogy első diplomatikus lépéseit sokkal nagyobb siker koronázza, mint az eddig szokásos dacos magatartását, egy újabb terv fögan meg benne: Hirtelen feltűnően csendes lesz, keveset eszik, és úgy tesz, mint akinek nagy gondjai vannak. Zsófia

főhercegnő az egyik közös vacsoránál meg is kérdezi Sissytől, mi a gondja. - Attól félek, mama, kis Zsófia beteg. Nem találja ön is, hogy egy kicsit sápadt, és le is fogyott? - véli Sissy nagy szomorú szemmel. - Mit beszélsz, Sissy? Egyáltalán nem vettem semmi ilyesmit észre.! Ferenc József aggódva fordul anyjához: - Mi baja van a kislányunknak? Zsófia ugyan betegségnek seínmilyen jelét nem vette észre unokáján, de nem akarja, hogy bármit a szemére vethessenek, így szól: - Igaz, kis Zsófia néhány nap óta alig akar enni. - Bizonyára nincs ok az aggodalomra - szól közbe újra Sissy - ha mama úgy gondolja, hogy semmi komoly veszély nincs, akkor nem kell nyugtalankodnunk, Ferenc József. De ha szeretnéd, itt maradok Bécsben, amíg te Itáliába utazol, hogy mamának segíthessek az ápolásban. - Nem, nem, Sissy, ez igazán nem szükséges - tiltakozik a főhercegnő - a kicsinek talán csak levegőváltozásra lenne szüksége, és máris visszatérne az étvágya. Elutazom vele néhány napra Bad Ischlbe. - De mama, hiszen ez lehetetlen, önre itt Bécsben van szükség! - mondja Ferenc József. - Nem vihetnénk magunkkal Zsófiát az utazásra? Az észak-olaszországi klíma biztos egészséges, mi a véleményed, Sissy? - De Ferenc József, nem gondolod, hogy a gyerek mamánál sokkal jobb kezekben van, mint egy utazáson? - kérdezi Sissy szendén, magában azonban ezt gondolja: "Na tessék, hát ez tökéletesen működik." És valóban, rövid gondolkodás után Zsófia beleegyezik: - Nem, én is azt gondolom, magatokkal vihetitek. Az enyhébb levegő biztos jót fog neki tenni. Így hát Sissy újra keresztülvitte az akaratát, anélkül hogy anyósával veszekednie kellett volna.

188 189 2. issy itáliai utazása már kezdettől nem áll jó csillagzat alatt. Az uralkodópár késő délután érkezik Triesztbe. A hegycsúcson, amely a város fölé magasodik, Sissy egy percre megállítja a hintót. Innen csodálatos a kilátás. A tenger ragyog a lemenő nap fényében, a trieszti kikötőben nagy a sürgés-forgás, és egy könnyű szellő vidáman lobogtatja az osztrák zászlókat. - Olyan szép.itt, nem igaz? - Sissy férjéhez fordul. De annak most kisebb gondja is nagyobb annál, hogy a gyönyörű panorámát csodálja. - Igyekezz egy kicsit, már így is el vagyunk késve. Holnap mindent alaposan megnézhetsz majd. A hintók sietve gördülnek le a hegyről. A főtéren katonai parádé és a városatyák várják őket. Sissy itt éli át először, hogy a császárt nem fogadják mindenütt jóindulattal. Az üdvözlés ugyan a lehető legnagyobb tisztelettel zajlik, de a tömeg néma marad. Az emberek kíváncsian lökdösődnek, hogy az állítólag olyan csodaszép császárnét láthassák, de egyetlen vivát" sem hangzik el. Sissy megpróbál barátságosan integetni, amikor azonban senki sem int vissza, elbátortalanodva leengedi a kezét. Kérdően néz Ferenc Józsefre, aki, úgy tűnik, fel sem veszi ezt a hűvös fogadtatást. Sissy egészen különösen érzi magát. Szorongva lép a csodálatos hajó, a "Galeggiante" fedélzetére. A program szerint kikötői körutazás következik, majd a hajó szalonjában vacsora. Még Sissy is csodálkozva állapítja meg, hogy a társaság bizony meglehetősen kicsiny. Lopva Ferenc József közelébe férkőzik, és csendesen kérdi: - Hol vannak a többiek? - Milyen többiek? - súgja vissza Ferenc József. - Nos, hát az arisztokraták! Az összes herceg és gróf, akik máskor mindig körülöttünk tolonganak? - Sissy, te is tuáod, hogy az olaszoknak milyen a vi-

szonyuk velünk. Az urak tüntetően kimentették magukat, hogy ezzel is bosszantsanak bennünket. De ne törődj vele, még többször elő fog fordulni. Sissy elgondolkodva megint a polgármesterre fordítja figyelmét, aki az üdvözlőbeszédet mondja, amikor egyszer csak fülsüketítő csörömpölés hallatszik. Mindenki ijedten rezzen össze, egy percre halálos csend támad, majd mindenki ide-oda futkos. Izgatott kiáltások hallatszanak. - Mi történt? - Sissy dobogó szívvel kapaszkodik Ferenc József karjába. Váratlanul egy lakáj támolyog be a szalonból. Arca elé szorított kezeiből vér csöpög hófehér livréjére. - Az ég szerelmére, mi történt ezzel a szegény emberrel? - Sissy aggódva fut oda a szolgához, aki fojtott hangon mormog maga elé. - Orvost kell hívni, bizonyára nagy fájdalmai vannak! - Sissy idegesen megragadja a hozzá legközelebb álló karját. - Rendelye el, hogy azonnal forduljunk vissza, segítenünk kell rajta! A polgármester óvatosan fejti le karjáról Sissy kezét. Felséges asszony, nyugodjori meg, nem történt semmi, csak egy kis baleset. Nincs ok az aggodalomra. Nézze meg Felséged is, csak sok kis üvegcserép. Sissy egy pillanatra megnyugszik, de aztán megkérdezi a polgármestert: - De hát mondja csak, mi szólt ekkorát? Csak nem lőnek ránk? - Csak baleset! - A férfi esküre emeli a kezét. - Ne féljen Felséged, hiszen csak... - Igen, mi történt, mondja hát el! - Mi történt? - kérdezi most már Ferenc József is, fegyelmezett hangon. 190 191 - A kurona, Felség, a korona! Vigasztalhatatlan vagyokt A császári korona leesett a helyéről! Ferenc József, aki már többször volt ezen a hajón, igen elcsodálkozik. - Az üvegből készült császári korona? Hogyan tör-

ténhetett ez, hiszen szilárdan rögzítve volt az emelvényhez? A polgármester tanácstalanul néz: - Bocsássanak meg, kérem, magam sem tudom, hogyan történhetett ez a felfoghatatlan baleset. Talán a bóra? Látják, feltámadt a szél. Valóbari, a hegyek felől friss szél fújt. Sissy hallott már arról, hogy a bóra néhány másodperc alatt is óriási sebességet tud elérni, és ez már sok halász életébe került. De ez a szél még a könnyű sálat sem fújta le a válláról - ugyan, hogyan tudta volna a nehéz koronát elmozdítani a helyéről? És ha ezek a bóraszelek vesedelmesek, ugyan miképpen várhatják el tőle, hogy ezen az ingó hajón költse el a vacsoráját? Itt valami nem stimmel" - gondolja gyanakodóan, n és a homlokát ráncolja. - Ha óhajtod, Sissy, rögtön megparancsolom, hogy forduljunk vissza! - Ferenc József észrevette, mi zajlik Sissyben. Ő is úgy érzi, valami nincs rendjén. Felesége megkönnyebbülten bólint, így a vacsora végül is a városháza nagytermébe lesz áthelyezve. Sissy nagyon örül, amikor az összes esti ünnepségnek vége. Amint egyedül marad Ferenc Józseffel, kiönti neki a szívét: - Te elhiszed ezt a történetet a bórával? - kérdezi nyomatékosan. - Nos, éppenséggel lehetne, csakhogy... - Nem is kell tovább mondanod, tudom, mire akarsz kilyukadni. Te is úgy gondolod, ugye, hogy a koronát szándékosan dobták le, hogy félelmet keltsenek bennünk? - Talán nem használnék ilyen erős kifejezést, mint te, de mégiscsak igazad lehet. Ez után a jeges fogadtatás után semmin sem csodálkozom. Azt reméltem, hogy az olaszokat is olyan gyorsan meghódítod majd, mint a magyarokat. Hogy megnyugodjál, van egy ötlctem: küldjük előre kicsi Zsófiát Velericébe, és mi majd, amilyen gyorsan csak lehet, utazzunk utána.

Rendben van? Sissy megkönnyebbülten sóhajt föl. Ő maga ugyan nem fél, de a gondolat, hogy leánykájának valami baja eshet, valósággal elborzasztja. A következő hír már másnap kora reggel eléri őket. A császári pár Triesztben töltendő második estéjére tűzijátékot terveztek. A világító rakéták a városháza egyik raktárában voltak. Az éjjel tűz ütött ki ebben a raktárban, a lángok tomboltak, több sebesültet is kórházba kellett szállítani. És már megint a bórát hozták föl mentségként. - Ilyen sok véletlen egyszerre nem történhet! Sissy most egyszerre igazán megijed. Azonban ebben a helyzetben mutatkozik meg igazán, milyen rendkívüli lény a császárné. Mosolyogva, mintha mi sem történt volna, végigcsinálja Ferenc József oldalán az aznapi parádét, és az emberekrek sugárzóan boldog arcát mutaija. - Büszke vagyok rád! - suttogja a császár egy óvatlan pillanatban a fülébe. - Senki se higgye, hogy félelmet tudtak kelteni bennünk - válaszol bátran mosolyogva, noha egyáltalán nincs vidám kedvében. A következő napok említésre méltó közjáték nélkül zajlanak, a légkör azonban még mindig nagyon feszült. Trieszt nemescsaládjai közül még mindig nem jelent meg egyetlenegy sem a császári pár előtt, hogy tiszteletét tegye. Végre-valahára továbbindulnak Velencé192 193 be. A hintóban Ferenc József szorosan magához vonja kimerült feleségét: - Igazán tökéletesen viselkedtél! Épp ezért kigondoltam egy meglepetést neked. Nézz csak ki az ablakon! - Elmaradtunk a többiektől, mit tervezel, drágám? Már csak Weckbecker báró intója jön mögöttünk. - Úgy gondoltam, meg kell hogy jutalmazzalak a bátorságodért. Tudom, milyen szívesen kóborolsz is-

meretlenül. Mivel Velencében csak holnapra várnak bennünket, azt gondoltam, örülnél neki, ha egy napra önállósítanánk magunkat. Ráadásul pihenned is kell, hiszen Velencében aligha lesz barátságosabb a hangulat. - Micsoda jó ötlet! Nagyon örülök neki! - Sissy lelkesen tapsol. Egy csapásra újra azzá a régi gondtalan, vidáman nevető kislánnyá változik, akit Ferenc József Bad Ischlben megismert. - Nem állhatnánk meg most rögtön? Szeretném érezni a tenger illatát. - Ahogy Felséged parancsolja! - Ferenc József nevetve állítja meg a hintót. Nem is jut hozzá, hogy Sissyt illendően kisegítse a kocsiból, mert felesége egyetlen ugrással a földön terem, átfut az úton, és máris a parton áll. - Jöjjön hát ön. is, báró! - kiált felszabadultan. - Sissy, ne menj olyan közel a vízhez! - akarja Ferenc József figyelmeztetni, de már késő. A hullámok eláztatták Sissy utazóruháját, ez azonban őt egy cseppet sem zavarja. Még egy lépést tesz előre, lehajol, és mélyen belemártja kezét a sós tengervízbe. - Ilyen vidámnak ritkán látni Felségedet, ha megengedi nekem ezt a megjegyzést - állítja Weckbecker báró, a császár szárnysegéde, egyike azon keveseknek akik Sissy őszinte hívei. - Az utóbbi napok valóban nem voltak könnyűek. Erzsébet nagyon szomorú volt a triesztiek jeges magatartása miatt. De ma egyetlen szomorú gondolatot sem tűrünk meg körünkben! Engedje meg, hogy a feleségemmel egy kicsit sétáljunk a parton. - Bármilyen gyönyörű is a tenger, nem lakunk jól tőle - sóhajt fel Sissy egy idő után - nem tudnánk betérni valahová? A következő falucskában nekiállnak tehát vendéglőt keresni. Sissy mindenáron gyalog akar menni. Szinte minden percben elragadtatottan kiált fel: kóbor macskák szaladnak át előtte az úton a zegzugos ut-

cácskákban, fejük felett lóg a színes, tisztára mosott ruha, evőeszköz csörög, valahol egy fiatalasszony varázslatos dallamot énekel. - Hallgasd csak, ide színesen bemennék. Az "osteria" szó vendégfogadót jelent, nemde? Egy alacsony, fehérre meszelt ház mellett néhány asztal áll a szabadban, piros-fehér kockás abroszokkal letakarva. Szőlőlugas borít rájuk kellemes, hűs árnyékot. - Ha gondolod... dp nem túl piszkos itt? - Ferenc József csak vonakodva jön közelebb, de Sissy már helyet is foglalt. Weckbecker báró, mivel ő beszél egy keveset olaszul, feladja a réndelést a kedves fiatalasszonynak, - Mi lesz ebédre? - kérdezi Sissy kíváncsian. - Meglepetés lesz, Felség. De biztos vagyok benne, hogy ízleni fog! - A báró csendesen mosolyog magában. Nem sokkal.később visszajön a vendéglősné három tányérral. Mint a vízfolyás, beszél Sissyhez, és barátságosan bólingat hozzá. - Mit mondott? Weckbecker báró segít: 194 195 -Ha felséged megengedi, a hölgy úgy gondolja, hogy felséged túl sovány, és sokat kellene ennie. Éppen ezért különlegesen nagy adagot hozott Felségednek. Sissy vidáman felnevet: - Hát így áll a dolog! Tehát fel akarnak itt hízlalni! Mondd, Ferenc József, mit beszéltél meg a báróval? Egyébként pedig, kedves barátom,. igencsak kínos helyzetbe hozott. Vagy talán elfelejtette, hogy én még életemben nem ettem spagettit? - Felség, odavagyok, ez valóban az én hibám! A szárnysegéd valósággal belesápad. De Sissy rögtön megnyugtatja: - Hagyja csak, hiszen csak tréfáltam, egyáltalán nem

kellemetlen számomra, ha ön oktat valamire. - Be kell vallanom, ezen a téren én sem vagyok valami tapasztalt - szól közbe Ferenc József is. - Rajta, báró, mutassa hát meg nekünk, mit tanult a tanulmányútjain Itáliában! Sissy folyton félrenyel a nevetéstől: ez a spagetti sehogy sem akar a villákon maradni: Csak amikor a kanalat is segítségül hívja, akkor tesz gyors előrehaladást. - Var egy ötletem! Ha visszaértünk Bécsbe, adunk majd egy nagy itáliai estélyt. És tudod, mi lesz majd vacsorára, Ferenc József? Nem? Pedig nagyon egyszerű: spagetti, rengeteg paradicsomszósszal! Azokat az arcokat szeretném én látni! Fogadjunk, hogy egyetlen udvarhölgy sem fogja házunkat paradicsomfoltok nélkül elhagyni! A fogadósnő megint hozzájuk lép, elégedetten pillant Sissy üres tányérjára, és ropogós, friss salátát szolgál fel. Azután még firiom gyönge csirkehús következik, amelyet bazsalikommal és majoránnával fűszereztek. A sajt után Sissy sóhajtva dől hátra a székén. - A tengeri levegő nemcsak a lányunknak, de neked 196 is meghozta a jó étvágyat! Otthon néha csak csipegetsz, mint egy veréb! - örül Ferenc József. - Most pedig keressünk egy árnyékos, félreeső helyet a parton. Weckbecker és én elszívunk egy szivart, te pedig szunyókálhatsz egy kicsit. Azután tovább kell indulnunk. Túlságosan gyorsan repül el ez a csodaszép nap. Már este csatlakozik a három szökevény a társasághoz, akik már Mestrében, Velence elővárosában várnak. Sissy fáradtan dől az ágyába. A lagúnavárosban hetek óta lázas készülődés folyt a császár fogadására. A királyi palotát rendbe hozták, de itt is történt néhány különös dolog. Például kicserélték a függönyöket és a bútorok kárpitját, mégpedig a Monarchia tiszteletére piros és fehér szövetet használtak. Hanem a helyreállítási munkák során ez a két szín hirtelen kifogyott, sehol sem volt található. Így hát úgy

döntöttek, a hiányzó helyeken zöld szövetet fognak használni. így azonban a termek az itáliai trikolór színeiben pompáztak. Talán véletlen? Vagy utalás arra, hogy az olasz tartományok is szeretnének szabadulni a Habsburgok uralma alól? A császári pár hajóval érkezik. A hatóságokmindent megtettek, hogy lehetőleg fényes fogadtatás látszatát keltsék. De a lakosság itt is mély hallgatásba burkolódzik, amikor Sissy és Ferenc József átvágnak a Szerit Márk téren. A császári párt a palotához gondolával viszik. A palota előcsarnokában néhány tekintélyes polgár áll, hogy a császár előtt tisztelegjen, de az arisztokrata családok nem jelennek meg. Amikor egyedül maradnak, Sissy elindul a palotában körülnézni. "Milyen nedves és nyirkos itt minden - bösszankodik - a kis Zsófia biztos meg fog fázni. Meg is kérdezem rögtön Ferenc Józsefet, nem lehetne-e őt máshol elszállásolni." 19? Sissy azonban nem ismeri ki magát a szobák labirintusában, eltéved a végtelen folyosók hosszú során. Néhány perc múlva hangosan kiált Ferenc József után, szorongva füleli, érkezik-e válasz, de minden csendes. Sissy ide-oda bolyong, nyitogatja az ajtókat egymás után, közben felfedezi, hogy a velenceiek bizony nem sok gondot fordítottak a berendezésre. Csak néhány termet állítottak igazán helyre, a többiek elhagyatottan burkolódznak félhomályba. Még a pókhálókat sem szedték le. Végre Sissy megtalálja a hálószobáját. Esterházy gróf nő éppen a nagy utazóládák kicsomagolását ellenőrzi. Afelett való örömében, hogy végre ismert arcot lát, Sissy barátságosan kérdi tőle: - Hogy tetszik önnek Velence, grófnő? Úgy tűnik, Sissy első udvarhölgye sem érzi magát túlságosan jól: - A város, Felség, varázslatos. De az emberek meg-

lehetősen tartózkodóak. - Hogyan tudnám őket elvcsalogatni a csigaházukból? Ön az efféle kérdésekben sokkal több tapasztalattal bír, mint én - hízeleg egy kicsit a császárné. - Lehetne egy fogadást adni - veti fel tűnődve a grófnő. - Ha Felséged személyesen hív meg mindenkit, bizonyára senki sem merészel majd távol maradni. Az ünnepség során pedig talán lesz alkalom kapcsolatok teremtésére. Felségednek azonban nem szabad engedni, hogy észrevegyék, mennyire kívánja az ismerkedést. Az itáliaiak érezzék csak, hogy ők a Monarchia alattvalói. A népnek nem szabad gőgösnek lennie. Már néhány nap múlva megrendezik ezt az estélyt. Akik eljöttek, soká nem fogják elfeledni... 3. Még így is nagyon sok család kimentette magát, köztük a Pisaniak is, ezzel szemben eljöttek a Dolfinek, a Giustinian család tagjai és mások. Ahhoz, hogy a császári palota kapujához érjenek, ki kellett szállniuk a gondoláikból, és még körülbelül kétszáz lépést kellett megtenniük gyalog. Az ünnepség estéjén dühös embertömeg gyűlt össze ezen a kis téren. A nagy neveket viselő szép hölgyek és urak kénytelenek voltak átvágni ezen a tömegen, amely szidta és sértegette őket. A lakosság.dühös, amiért a nemesek elfogadták a meghívást, és nem bojkottálták az estélyt. Az este eleve nagyon rossz hangulatban kezdődik, az egész palotában jeges légkör uralkodik. Sissy mosolyoghat, amennyit csak akar - a vendégek elutasítóak maradnak. A császárné gyorsan megtanult néhány olasz mondatot, de még ez az igyekezete sem arat elismerést. Egyetlenegy vendég sem marad egy perccel sem tovább, mint amennyit az udvariasság előír. Sissy és Ferenc József nemsokára egyedül állnak ott, és bizony meglehetősen zavart arcot vágnak. - Nos, felkészítettél valami ilyesmire, tehát nem

csodálkoztam igazán. Nem lehetne kitalálni valamit, hogy megfordítsuk a hangulatot? - kérdezi Sissy a férjétől. - Ez bizony elég nehéz lesz. Tudod, szeretnék kibékülni Itáliával, de nem teljesíthetem az összes követelésüket. Nem mutathatom magam túlságosan engedékenynek. - Nem lehetne megint amnesztiát adni? Magyarországon segített ez a gesztus. Ezzel nem mondasz le semmiről, de az olaszok mégis érzik, hogy jóindulattal vagy irántuk - javasolja Sissy. - Kedves kicsi asszonyom, ez valóban kitűnő ötlet. 198 - 199 Már holnap reggel megbeszélem Weckbeckerrel Most viszont sétáljunk még egy keveset, az este olyan enyhe, és még egyáltalán nincs késő. Nem akarsz átöltözni? Ha gondolával megyünk, összegyűrődik az estélyi ruhád. Egyébként meg kell mondanom, hogy a konfliktusok ellenére téged mindenki csodált. Szépségednek senki sem tud éllenállni! Sissy besiet a szobájába, hogy átöltöztessék. Eközben Esterházy grófnővel találkozik. - Legyen óvatos; Felség. Már meglehetősen sötét van. Ki tudja, mi történhet ezekben a szűk kis utcácskákban? - De grófnő! - nevet Sissy gondtalanul. - Az olaszok azért talán nem gyűlölnek bennünket annyira, hogy merényletet terveznének ellenünk! A fiatal pár kéz a kézben sétál a Szent Márk téren, ahol még zajlik az élet. Fiatal zenészek kis csoportja játszik, a kávéházak elé asztalokat állítottak, az emberek békésen beszélgetve ülnek kint a szabadban. Ekkor egy embercsoportból hirtelen kiválik egy férfi, és kettőjük felé igyekszik. Néhány mély meghajlás után folyékony németséggel kézd könyörögni: - Felség, kérem, hallgasson meg, csak egy percet kérek Felségedtől! Ferenc József már bosszankodva tovább kar lépni,

de Sissy megragadja a karját, és így szöl: - Engedd, hogy elmondja a kérését, hiszen nem sietünk sehová. Az olasz - egy Jura nevezetű, kvietált katonatiszt hálásari pillant Sissyre, és belekezd a történetébe: - Felség, szegény öregember vagyok, és most még a nyugdíjamat is elveszítettem. Nem tudom, miből fogok tnegélni. - Hogyan történhetett ez? - érdeklődik Sissy részvéttel. - Felség, be kell vallanom, részt vettem a kilenc évvel ezelőtti forradalomban. Bőségesen megfizettem már ezért, és ma már mélyen bánom akkori viselkedésemet. Ráadásul emiatt az őrnagyi nyugdíjamat is megvonták. - Nem tehetnénk valamit ezért a férfiért? - néz Sissy kérdően a férjére, aki gyors döntést hoz: - Hozzon nekem holnap egy kérvényt, megígérem, személyesen fogok foglalkozni az üggyel. Jura meghajol, és kételkedésének.ad hangot: - Nem fognak Felséged elé engedni. - Emiatt ne csináljon magának gondot, odaadom a kesztyűmet, és ha holnap reggel bemutatja az őrszemnek,, beengedik majd a palotába - találja meg Sissy gyorsan a megoldást. Az idős ember arcán örömsugár fut végig. - Felség, legalázatosabban köszönöm nagy jóságát. Amint továbbmennek, Ferenc József megszólal: - Nagyon kedves voltál az őrnagyhoz. tulajdonképpen nem lenne szabad kivételeket tennerri: Az ilyen esetek híre ugyanis gyorsan elterjed, és aztán már nem fogunk tudni kilépni az utcára anélkül, hogy kérvényezők ne rohannának meg bennünket. - Igaz, de annyira megsajnáltam! És éppen az imént beszéltünk arról, hogyan lehetnénk barátságosabbak az olaszokhoz. Úgy gondolom, ez éppen jó alkalom volt erre is, vagy nem? - Nahát, néha azokell gondolnom, sokkal diploma-

tikusabb vagy, mint én. Én bizonyára arra utasítottam volna ezt a férfit, hogy járja csak be a hivatalos utat. - Látod, végül mégiscsak jó császárné válik belőlem! - ugratta Sissy a férjét. - Most pedig, ha beleegyezel, menjünk és keressük meg a Teatro Fenicét. Holnap este meg vagyunk híva egy előadásra, de akkor bizonyára megint rengeteg ember áll majd előtte, úgy200 201 hogy nem tudom megnézni magamnak az épületet. Ezenkívül áz sincs ellenemre, hogy egy kicsit sétáljunk. Utazásainkban az az egyetlen bosszantó dolog, hogy nem tudom a lovaimat magammal hozni. A napi lovaglás nagyon hiányzik. - Megint túlzol, kedvesem. Magyarországon igazán volt elég lehetőséged a lovas kirándulásra. De hát képzeld el, hogyan tudnál lovagolni Velencében! Itt csak egy tengeri csikó hátára pattanhatnál fel! Egyébként pedig biztos vagyok benne, hogy meglesz a kívánt sétád, mert bár voltam már néhányszor itt, de eddig még mindig eltévedtem. Valóban nem találják meg azonnal a színházat, egy darabig bölyonganak a zegzugos utcácskákon. Néha, amikor Ferenc József már azt hiszi, megtalálta az utat, egy csatorná partján lyukadnak ki, ahol nem vezet át híd. Nincs más hátra, mint megfordulni, és újra kezdeni a keresést. Sissy nem panaszkodik, ő sem tudja kivonni magát a város varázsereje alól. Csak a klíma fárasztja egy kicsit. Már napok óta levertnek érzi magát. "Remélem, nem leszek beteg - gondolja a séta során. - Ferenc József legalább karácsonyig szeretne itt maradni. Egyedül pedig semmiképpen sem akarok visszautazni Bécsbe..." Következő este, amikor Ferenc József és Sissy belépnek a Teatro Fenicében a páholyukba, nem hisznek a szemüknek. A színház az utolsó székig tele van: az összes család, akik eddig nem mutatkoztak, most megjelent. Úgy tűnik, a Jura őrnaggyal történteknek híre ment. Minden vendég feláll a helyéről, és hango-

san tapsol a császári párnak. Sissy elpirul az örömtől, annyira boldog a rokonszenv-megnyilvánulástól, és ezt még a másnapi újságokban is megjegyzik. Most már megy minden, mint a karikacsapás. Ferenc József nemcsak amnesztiát ad, hanem visszaadja a politikai menekültek lefoglalt birtokait is a családtagoknak. Az utcán az emberek örömmel üdvözlik a császári párt, és egyszerre csak úgy záporoznak a meghívások. Még az első udvarhölgy is nagyon elégedett a különben oly önfejű császárnéval. Sissy minden délután szorgalmasan fogadja az előkelő patríciuscsaládok hölgytagjait, és rendkívül kedvesen és szeretetreméltóan cseveg velük. Ezekkel a természetüknél fogva vidám emberekkel sokkal jobban megtalálja a hangot, mint a bécsiekkel. Még a beszédtémák sem fogynak el. Sissyt minden érdekli, ami Velencében történik, a legrövidebb időn belül megismeri a város történelmét, és akkor is fülel, amikor a Monarchiával kapcsolatos politikai viszonyokról van szó. Olasztudása napról napra gyarapodik. Néha látni lehet, ahogy nyelvtanárával egy gondolában ülve a szigetek körül ide-oda utazgat. A kárácsonyesti ünnepségek kisebb nehézségekbe ütköznek. Sissy ragaszkodik a karácsonyfához, de Velencében a fenyőfa különlegességnek szám Ekkor a polgármester azt javasolja, hozassanak egy kis fenyőfát a botanikus kert faiskolájából. Sissy a segítőkész embernek hálája jeléül nemsokára értékes ajándékot ad: egyenesen Bécsből hozat számára egy Augarten-porcelánkészletet. - Legjobb lesz, ha egymásnak nem ajándékozunk most semmit, Ferenc József, de szeretném a karácsonyt most az egyszer úgy megünnepelni, ahogyan otthon szoktuk. A szüleink sem adtak nekünk drága ajándékokat, a karácsonyesték mégis mindig csodaszépek és békések voltak. - Tudom, Sissy, emlékszem, hiszen jegyességünk alatt egyszer éppen a karácsonyi ünnepek alatt láto-

gattalak meg. Igen, igazad van. Ne rendezzünk olyan pompás ünnepséget, mint Bécsben, inkább töltsünk el 202 203 egy kellemes, nyugodt estét. De Weckbeckert és a grófnőt meg kell hívnunk, ugye, nincs ellenedre? - Dehogy, ők ketten se töltsék a szentestét egyedül. Különben is, a báró már majdhogynem a családhoz tartozik. Esterházy grófnővel pedig mintha egy kicsit jobban megértenénk egymást. Azt hiszem, neki is egészen jót tesz, ha nincsen anyád közelében... jaj! Ijedten kapja Sissy a szája elé a kezét. Vajon Ferenc József megharagszik rá ezért? De a császár egy mosollyal napirendre tér afölött, ami felesége száján kiszaladt, és így szól: - Újra írnunk kellene mamának, ne felejtsd el, kérlek. Most pedig gyerünk, díszítsük fel a fát, hogy meglephessük a vendégeinket! Sissy örömmel fogadja a javaslatot, és utasítja a komorriáját, hogy hozzák be a karácsonyfadíszeket. A csillogó gömbök láttán arca megnyúlik. - Így nem tetszik nekem! Figyelj csak, ha segítesz szalmacsillagokat csinálni, akkor elküldök valakit, aki beszerzi, amire szükségünk lenne hozzá! - Jól van, ha gondolod, én beleegyezem, de figyelmeztetlek, néha nagyon ügyetlen vagyok. - Majdcsak készen leszünk, hiszen előttürik az egész délután. Itt találkozunk két óra múlva, jó? Azt hiszem inkább magam megyek bevásárolni. A velenceiek igencsak csodálkoznak, amikor látják, hogy császárnéjuk az egyik üzletből a másikba siet: Kíváncsian érdeklődnek; mit vásárolt. Ugyan mit fog majd kezdeni a szalmával és vékony madzaggal? Sissy nemsokára visszaér, és utasítja Ferenc Józsefet, hogy mit hogyan csináljon: - Először át kell hurkolni a fonalat az almán, aztán csomót kell kötni, és egy hosszú fület is hagyjál, hogy az almát fel lehessen akasztani az ágakra. Én közben felvágom a megfelelő nagyságra a szalmát.

Ferenc Józsefnek bizony nem csekély munkájába kerül ez. A vékony fonalak újra meg újra kicsúsznak a kezéből. De azért lassacskán már egész sor alma himbálódzik a fán. - Úgy, és most elég! Most nekem segíts a csillagocskáknál! Én összerakom a szalmákat, ahogy kell,,te jó szorosan csavard köréjük a fonalat, ott, ahol kereszteződnek. Sissy az egyik szalmaszálat a másikra helyezi, míg egy vastag, széles csillag nem keletkezik. - Most csináld a csomót - szólítja fel Ferenc Józsefet, amikor kész. Engedelmesen csomózza a császár a szálakat, de nem tudja elég szorosan meghúzni, így a szalmák folyton újra kicsúsznak a kis hurkon. - Jaj, jaj, most újra elölről kezdhetjük az egészet! Legközelebb, kérem, jobban húzd meg a csoinót, különben még holnap este is itt fogunk ülni. Sissy boszorkányos ügyességgel újra összerakja a szalmacsillagot, most jobban is sikerül. Egy óra múlva a fa igazán karácsonyiasan fest.. - Most már csak a gyertyákat kell fölerősítenünk. Te rakd a pirosakat, én meg a fehéreket. Kicsit fáradtan, de nagyon büszkén lép hátra Sissy ésferenc József, hogy művüket megszemléljék. - Nagyon szép lett a fa! - dicséri a császár a feleségét. -Most pedig már mehetünk is átöltözni. A grófnőt és a bárót nyolc órára hívtam. Sissy igyekszik, és nemsokára fut már le a szalonba. Egy perccel nyolc óra előtt csilingel a kis harangocskával, és kinyitja a nagy szárnyas ajtót. Ferenc József, a két vendég és kis Zsófia belép. Sissy az összes többi lámpát és gyertyát eloltotta, csak a karácsonyfa világít. - Boldog karácsonyt! - kívánja kedvesen. - Micsoda gyönyörű karácsonyfa! - szalad ki Es204 205 terházy grófnő száján akaratlanul is. - És milyen szokatlanul díszítették...

- Sissy ötlete volt - magyarázza Ferenc József büszkén. - Én meg segítettem neki. -Az első udvarhölgy elképed. Amióta Itáliában vannak a császárnéval, meg kell állapítania, hogy Sissy valóban igen rokonszenves és megnyerő egyéniség. "Talán Zsófia főhercegnő túlságosan szigorúan bánik vele - gondolja magában. - Nem mondhatom, hogy hiányozna a fiatal császárnéból a jóakarat. A nyilváriosság előtt is nagyon méltóságteljesen tud már fellépni. És azt, hogy még a karácsonyfáról is ő gondoskodik, egészen különlegesen kedves dolognak tartom. Csak kedvező dolgokat jelenthetek róla Bécsbe." Az asztalnál élénk beszélgetés alakul ki. Természetesen azért a karácsonyeste nem telik el ajándékozás nélkül, most mindenki a kis Zsófiára figyel. A velenceiek is küldtek ajándékokat. Sissy meg van hatódva a figyelmességtől, és most kifaggatja Ferenc Józsefet, mi az oka az itáliaiak lázongásának. Weckbecker báró és Esterházy grófnő Ferenc Józseffel azonos véleményen van, így aztán nemsokára heves vita alakul ki. Sissy ugyanis úgy véli, nem kellene a gyeplőt ennyire feszesen tartani. Az első udvarhölgy megütközik Sissy liberális beállítottságán, de azért meg kell adnia, hogy a császárné szavaiban van némi igazság. Az újévet még Velencében töltik, csak azután indulnak tovább. Észak-Itáliában közben már elterjedt a hír, hogy a csinos császárnőnek mekkora befolyása van Ferenc Józsefre. Sissyt mindenütt éltetik, a császárral szemben azonban tartózkodóak. A helyzet még távolról sincs megmentve: az egyszerű falusi lakosság ugyan már sokkal barátságosabb, de a patríciuskörök és a nemesi családok még mindig hűvösek. Vicenzában pél206 dául csak két arisztokrata hölgy mutattatja be magát Sissynek. Veronában ugyan nagyon szívélyesen fogadják az uralkodópárt, de itt is történik egy kínos eset. Sissy megtudja, hogy január 9-én van a nemzeti

ünnepük, és rábírja Ferenc Józsefet, hogy szakítsák meg itt az utazást. - Nem gondolod, hogy áz olaszok barátságos gesztusként értékelnék, hogy ha részt vennénk a Bacchanali dei gnocchin? Hiszen nem sietünk annyira Milánóba. Ferenc József beleegyezik, így hát megjeiennek mindketten ezen a nemzeti ünnepen, amelyen egyebek között az a szokás, hogy egymást "gnocchi"-val, vagyis tésztagombóccal etetik meg az emberek. Sissy és Ferenc József éppen helyet foglalt a megközelíthetetlenség hírében álló helytartó, Jordis báró mellett, amikor a tömeg éljenezve az ünnepi páholyhoz közelít. Egy parasztlányka a többiek lelkes kiáltozásaitól feltüzelve átmászik a korláton, odalép a helytartóhoz, kezével belemarkol a karján tartott nagy tál gombócba, és megjátszott alázatossággal kínálja meg Jordis bárót az étellel. A helytartó rettenetesen kínosan érzi magát, de megadóan tűri, hogy megetessék. Ferenc József somolyog, hiszen ismeri helytartója gőgösségét. Egy pillanat múlva azonban torkán akad a nevetés... A tömeg nevetésétől felbátorodva a lány most Ferenc Józsefhez lép. Sissynek is ajkára fagy a mosoly, gyors döntéssel kiveszi a hamiskásan mosolygó lány kezéből a gombócot, és ő maga kínálja meg vele Ferenc Józsefet. A császár nem akarja megbántani népét, így bátran lenyel néhány apró gombócot. Az ünnepség muzsikával és tánccal folytatódik, de Sissy és Ferenc József nemsokára kimenti magát, és visszavonul. Milánóban a hangulat sokkal jegesebb és elutasítóbb. Az egyszerű lakosság is vonakodik megjelenni a császári pár üdvözlésén. A városi hivatal súlyos bün207 tetéssey fényegetőzik, és amikor ez sem segít semmit, úgy dönrenek, hogy mindenki, aki hajlandó felvonulni az út mentén, egy lírát kap. Ezenkívül közhírré teszik, hogy a császár általános amnesztiát ad majd, és csökkenteni fogja az adókat. Amikor Sissy és Ferenc József megérkezik a város-

a, az utak egészen a palotáig valóban zsúfoltak. sakhogy.a bevonulást fagyos hallgatás kíséri. Még a rendőrség is tehetetlen, semmilyen parancsra nem hajlandók az emberek újongani és éljenezni. A balkonokról, amelyek szintén a városi közigazgatás parancsára népesültek csak be, egyetlen zászló sem lengedez. A császári pár nyomott hangulatban szenvedi végig az üdvözlési ceremóniát, és a lehető leghamarabb visszavonul. Sissy, akinek igen finom beleérző képessége van, azonnal rájön, hogy ebben a városban lesz a legnehezebb dolguk. Ferenc József sokkal bizakodóbb: - Várjál csak, nemsokára barátságosabbak lesznek irántunk a milánóiak is. Amilyen hamar csak lehet, kihirdetem az amnesztiát. A tábornokaim ugyan mind ellenzik, de ez a módszer általában sikeres. Sissy továbbra is kételkedik. Hogy mennyire igaza van, még aznap este kiderül a milánói operában, a Scalában. A hatóságok minden igyekezetükkel azon voltak, hogy a hatalmas színházat megtöltsék. Minden páholytulajdonosnak jelentenie kellett, hogy igénybe veszi-e ezen az estén a páholyát. Ha nem, hivatalnokakat és katonatiszteket hívták meg. De a milánói arisztokrácia szeretné a császárpárt vérig sérteni. Azt jelentik, hogy igénybe veszik a páholyukat, de aki este megjelenik az előadáson, azok nem az arisztokraták, hanem a szolgáik. És még ezek az emberek sem hajlandók Ferenc Józsefet és Sissyt éltetni. Még amikor az adócsökkentést bejelentik, akkor sem áll be a remélt fordulat. Ellenkezőleg, átlátnak a császár lekenyerezési szándékán, és megvetéssel viszonozzák. A milánói helytartónak nem marad más választása, mint hogy a további koncertekre és más hivatalos alkalmakra a polgárságból hív meg hölgyeket és urakat. De ők is lemondanak a megtiszteltetésről. Ha Sissy kikocsizik a palotából, a járókelők nemhogy nem emelnek kalapot előtte, hanem még csak nem is köszöntik. A császárné lassacskán visszavágyik Bécsbe. A nyilvánvaló sikertelenség miatt, és már elege

van fogadásokból is, amelyek arra kényszerítik, hogy folyton átöltözzön és az ékszereit viselje. Végre márciusban hazaindulnak. Sissy és Ferenc József viharosan üdvözlik Gizella babájukat. A szülők azonban csaknem fél évig távol voltak, és Gizella közben teljesen a nagymamához szokott. Zsófiát is, aki az utazáson egészen megerősödött, rögtön oltalma alá veszi Zsófia főhercegnő. Bár Sissy az utazás vége felé már nagyon unatkozott, nem találja a helyét Bécsben sem. Itáliában legalább saját maga ura volt, de itt Zsófia megint minden lépését figyeli vagy fngyelteti. Amilyen gyakran csak tud, Sissy elmenekül a Hoftburgból. 4. Ferenc József gondterhelten és aggódva figyeli, hogy Sissy megint begubódzik. Most jóformán csak az állataival foglalkozik, vett két kutyát, és folyton velük sétál. Ferenc József egyáltalán nincs elragadtatva attól, hogy a két terrier mindenhová követi Sissyt. Gyakran esik az eső, és amikor a vizes kutyák elterülnek a kandalló előtt, bizony nem túl kellemes illatot árasztanak. A császár mégsem szól egy szót sem. Sissy olyan töké208 209 letesen viselkedett Itáliában, annyit segített, hogy most egyetlen kérését sem tudja megtagadni. Egyébként Sissy egyre gyakrabban panaszkodik fejfájásról, és azt állítja,.. hogy a friss, szabad levegőn sokkal jobban érzi magát, mint a Burg fojtó levegőjű termeiben. A fűtés még mindig nem működik rendesen, így egyes termekbén kegyetlenül hideg van, míg esetleg épp a mellette levőben fullasztó hőség. A fájdalmakat azonban Sissy csodálatos dús, hosszú haja is okozza, amely már a derekán is túl ér. Naponta kétszer kell ezt a pompás hajat átkefélni, és a fodrásznő utána szoros copfba fonja. Néha, hogy kicsit megkönnyebbüljön, Sissy nyitva hagyja a haját, szabadon engedi vállára és hátára omlani, Zsófia azonban nagyon el-

lenzi, hogy menye így jelenjen meg a nyilvánosság előtt. Sissy kiagyalt hát egy szerkezetet, amelyet akkor használ, ha fejfájása túlságosan erős. A mennyezetre hosszan lelógó fonalakat erősíttetett, és ezekre akasztja fel nehéz, hosszú cop azt. A ruhái is szorítanak. Sissy valóban majdhogynem sovány, mégis minden reggel befűzik a nagyon szoros fűzőbe, amely alig engedi levegőhöz jutni. Ehhez jön még az éppen divatos rendkívül széles kr:nolin. A merevítőpántokat belevarrják a szoknyákba, ezek üléskor borzalmasan nyomnak. Sissy jobban szereti azokat a ruhákat, amelyek úgy vannak szabva, mint a lovaglóruhája, tehát mozgási szabadságot engednek. A csodálatos ékszerek is sokszor hetekig hevernek tokjaikban. Az Itáliából történt visszatérése után az arisztokrata hölgyek újra élni kívánnak azon jogukkal, hogy részt vehessenek a császárné kihallgatásán, azaz a cercle-en. Sissy még mindig irtózik ettől a minden délutáni kötelességétől, de mivel most olyan sokáig nem volt Bécsben, kénytelen teljesíteni ezt a feladatát. Persze 210 nem jelenhet meg egyszerűen öltözve, előtte órák hosszat csinosítják. Az etikett pontosan előírja, ki vehet részt egy ilyen cercle-en. Aki nem rokona a huszonhárom nagy osztrák arisztokrata családnak, annak nem sok esélye van, hogy bejusson ebbe a körbe. Mivel ezek a hölgyek naponta találkoznak egymással, a beszédtémák a családi ügyekre korlátozódnak. Sissyt azonban ez egyáltalán nem érdekli. Ő nagyon szívesen beszélgetnp mindenkivel, aki neki tetszik, de természetesen nem tehet kivételt. A rokonokról és ismerősökről való pletykálkodás már csak azért sem érinti, mert ő nem ebbena körben nőtt föl, csak házassága révén került bele. Ezt a "hibáját" nagyon gyakran éreztetik Sissyvel. Őt azonban a fennhéjázó fontoskodás egyáltalán nem hatja meg. Néhány nap múlva már nem jelenik meg; és az

arisztokrata dámák sokatmondó mosollyal fogadják a hírt, hogy megint fejfájása miatt kell kimentenie magát. Sissy ugyan gyakran hivatkozik erre, de még Zsófia is kénytelen észrevenni és elismerni, hogy menye aggasztóan sápadt. Sissy, aki nagyon vigyáz az alakjára, radikális fogyókúrába kezdett. Az utazás során felszedett néhány kilót, és most azon igyekszik, hogy minél hamarabb visszafogyjon. Ez a kúra egyáltalán nem szükséges: Sissy rendkívül bájos, és cseppet sem telt meg az alakja. De most páni félelem gyötri a túlsúlytól. Ferenc József szeretne megint Magyarországra utazni, és elhatározza, hogy feleségét is magával viszi. Zsófia főhercegnő először tiltakozik: - Nem szívesen látják az emberek, ha a császárné olyan gyakran van távol. Sissy itt maradhatna Bécsben, hogy téged képviseljen, amíg nem leszel itthon. Ráadásul úgy látom, túlságosan összebarátkozott a magyarokkal, és ez egyáltalán nem tetszik nekem. At211 tól is félek, rábeszél majd, hogy engedményeket tegyél a magyaroknak. - De mama, hiszen ön is tudja, milyen kedvezően fogadják Sissyt a korona országaiban. Itáliában is sok jót tett, nagyon örültem, hogy ott volt velem. A legfontosabb azonban az, hogy újra erőre kapjon, a levegőváltozás erre éppen megfelelő lenne. Kis Zsófiának is jót tenne a klímaváltozás. Sissy semmit sem tud erről a beszélgetésről. Mostanában gyakran van Luxenburgban, sokat lovagol, és időnként meglátogat egy-egy kórházat. Nem szeretné, ha azt mondanák róla, hogy megfeledkezik a kötelességeiről, és ha már az arisztokráciával nem tudott öszszebarátkózni, szeretne legalább népével törődni. Valóban, nóha sikerül enyhítenie a legnagyobb nyomorúságon. Gyakran tesz látogatást népkonyhákon is, ahol rendkívül olcsón vagy ingyen osztanak a szegény: embereknek meleg ételt. Az ennivaló persze nem túl ízletes. Sissy egyszer az egyik szakácsot szörnyű za--

varba hozza, amikor megkóstolja a levesét: - Az ég szerelmére! - háborodik fel. - Ki eszi mega ezt az ételt? Azok a szegény emberek, akik idejönnek; valószínűleg mind betegek. És nekik adják ezt a szemetet? Nem csoda, hogy olyan sok a beteg Bécsben::. - Felség - próbál a szakács védekezni és magyarázkodni - nem az én hibám, higgye el Felséged! Annyir kevés pénz áll a rendelkezésemre, hogy nem tudok en nél jobbat kínálni. Sissy most már kíváncsi lett: - Kérem, mondjon el mindent szégyenkezés nélkül - szólítja fel a szakácsot. Az összeszedi a bátorságát, hiszen már annyi minrt dent hallott a császárné jóságáról, hogy elősorolja gondjait: - Felség, nem tudok friss árut venni, ehhez túl kév 212 a pénzem. Csak amikor a zöldség már napok óta hever a piacon, akkor ad ák a kereskedők olcsóbban. De hát nézzen csak ide! A salátalevelek félig rohadtak, a kenyér kőkemén. - Jóember, megígérem önnek, hogy ezen változtatni fogunk. Kérem, küldjön valakit a kastélyba egy költségtervvel, körülbelül mennyi pérízre lenne szüksége ahhoz, hogy egészséges és ízletes ételeket tudjon főzni. Gondoskodni fogok róla, hogy a népkonyhák támogatása jelentősen nőjön! Este elbeszéli Ferenc Józsefnek, milyen élményei voltak aznap: - A leg sürgősebben változtatnod kell ezen a helyzeten. Valóban senkitől sem lenne szabad megkívánni, hogy ilyen ételt egyen. Szegény ördögöket szívem mélyéből sajnálom. A császár is fel van háborodva: - Sissy, erről semmit sem tudtam! Megígérem neked, hogy tenni fogok valamit, amint a költségtervezet megérkezik. Milyen jó, hogy ezeket a feladatokat leveszed a vállamról. Nekem soha nincs időm, hogy

ilyen dolgokkal foglalkozzam. - Ez nem egészen igaz, azt hiszem. A szakács azt mondta nekem, hogy már egyszer küldött neked kérvényt. - Nem létezik! Sohasem láttam ilyesféle kérvényt. De az is lehet, hogy az előszobámban valaki úgy gondolta, hogy ez az ügy túlságosan jelentéktelen ahhoz, hogy én magam foglalkozzam vele. Talán nem akartak ezzel is terhelni. - Ami azt illeti, én úgy gondolom, egyáltalán nem jelentéktelen dolog, ha az alattvalóid éhen vesznek. Figyelned kell arra is, hogy az előszobádban a szárnysegédek nehogy visszaéljenek a hatalmukkal. Ki tudja, mi mindent hallgattak már el előled. 213 Sissy valósággal belelovalja magát mérgébe: - Majdhogynem azt hiszem, anyád keze van ebben is. Magad is tudod, mit tart a lakosság felől. Ha valaki munkanélküli és éhezik, akkor Zsófiát még az sem érdekli, hogy legalább a szegénység okát megtalálja. Semmiféle szánalmat és részvétet nem érez alattvalói iránt! - Nyugodj meg hát, kedves Sissym! Igaz, hogy mama nem tud a néppel olyan jól bánni, mint te, viszont a javára kell írnod, hogy ő általában csak a nagypolitikával foglalkozik, és ilyenkor a kisebb ügyek néha elsikkadnak. De most már itt vagy te, hogy az ehhez hasonló tarthatatlan állapotokat, visszás helyzeteket felkutasd és megszüntesd. Vagyis - majd csak akkor, ha hazatértünk Magyarországról. - Magyarországról? - Sissy tágra mereszti a szemét. - Hiszen erről még semmit sem tudok! - Igen, mert meglepetést szerettem volna szerezni neked. Sem karácsonyra, sem a születésnapodra nem kaptál külön ajándékot tőlem. És mivel tudom, menynyire szívesen voltál legutóbb Magyarországon, úgy döntöttem, magammal viszlek;, Sissy nevetve borul férje nyakába.

- Ó, te jóságos angyal! Ez aztán az öröm! El sem tudom nehed mondani, milyen rossz most itt Bécsben. Még az olaszoknál is sokkal vidámabb volt a helyzet. Anyád annyira lefoglalja magának a lányainkat, hogy már alig-alig láthatom őket. Na, és hogy a dámákat nehezen viselem el, már te is tudod. - De Sissym, nem tudtam, hogy ennyire szenvedsz. Abban igazad van, hogy a bécsi társaság bizony meglehetősen merev és szertartásos. De hát sosem szólsz erről egy szót sem. Azt gondoltam, hogy már beleszoktál. Olaszországban sem okozott neked semmi gondot, hogy a reprezentációs kötelességeinket teljesítsük. - Ezt könnyen meg tudom neked magyarázni. Először is segíteni akartam neked, másodszor pedig még a legellenségesebb olasz is intelligensebb és szórakoztatóbb, mint egy előkelő bécsi. Az egyetlen téma, amit ismernek, az öltözködés. Kinek van új ruhája, milyen alkalomra vette fel, és kinek kivel van kapcsolata? Mindez pedig engem egyáltalán nem érdekel. - Nos, ne kelj ki ilyen hevesen az arisztokráciánk ellen. Mit szólnál hozzá, ha megkérném a mamát, hogy mindkét lányunkat elvihessük Magyarországra? - Ferenc József, ez csodálatos lenne! Végre egyszer úgy utaznánk, mint egy igazi család, talán még vakációzni is lehetne! Mikor indulunk? - Május elején, úgy gondolom. Ez azonban még bécsi ügyeimtől is függ. Azért annyira családi nem lesz ez a kirándulás. Nagyon sok tárgyalásom lesz a magyarokkal. Egyébként Andrássy gróf, aki annyira érdekelt téged legutóbb, visszatért Budára. Bizonyára lesz alkalmad, hogy megismerkedj ezzel a megtért forradalmárral. Az eddigiekkel ellentétben igen mérsékelt hangot üt meg, és úgy tűnik, van néhány józan és ésszerű javaslata. - Ez jó hír. Talán mégiscsak lehet találni olyan megoldást, amely mindkét országnak elfogadható. Azt hiszem, hogy a magyarok követelései igenis jogosak.

Amennyire én meg tudom ítélni, egészen egyszerűen nem Ausztria alatt, hanem mellett szeretnének élni. - Ó, Sissym, ha ez ilyen egyszerű volna! Gondold csak el, ha a magyaroknak engedek, akkor másokat teszek azonnal ellenségeimmé. Bécsben még ma is az a legelterjedtebb vélemény, ilogy a magyar szabadságtörekvéseket el kell fojtani. - Biztos vagyok benne; hogy megtalálod majd a 214 215 legjobb megoldást - mondja Sissy nyugodtan. - De móndd csak, akkor megint elutazhatok Gödöllőre is? Ez a romos kastély nagyon tetszik nekem. - Hát persze, kedvesem. Azt teheted, amihez csak kedved van. Májusban szép az idő, nyugodtan kirándulhatsz majd a lányokkal. Csak meg kell ígérned, högy nem mész a kastély közvetlen közelébe, hiszen olyan könnyen beomolhat a tető vagy ledőlhet egy fal! - Ezt megígérem neked. Remélem, anyád is igent mond majd! A főhercegnő ugyan jó darabig ellenzi a dolgot, de végül is enged. Ő is szeretne egy kicsit hikapcsolódni, hiszen a két élénk kislány néha bizony meglehetősen fárasztó. Május elején gyorsan csomagolnak, és többvagonnyi télen koffert küldenek előre Budára. Az uralkodópár ugyan csak néhány hetet szándékozik Magyarországon tölteni, de a protokoll több tucat fogadást és meghívást ír elő, ennek megfelelően Sissynek sok ruhát kell magával vinnie. Az utazás szerencsétlenül kezdődik. Gizella megbetegszik, és Sissynek minden meghívást le kell mondani. Szomorúan virraszt kisebbik lánya ágyánál, és keserű szemrehányásokat tesz magának. A tíz hónapos kisbabának magas láza van, és szívszaggatóan sír. Seeburger, a háziorvos tanácstalari. A magyarok nagyon sajnálják a fiatal anyát. Szerencsére Gizella állapota jobbra fordul. Sápadtan, de boldogan jelenih meg Sissy újra a nyilvánosság előtt.-A magyarok őszintén

örülnek a kis Gizella gyógyulásának, és óriási virágcsokrokat küldenek. Néhány nap múlva azonban kicsi Zsófia kezd heves fájdalmakról panaszkodni. Sissy kétségbeesik. Seeburger doktor megnyugtatja a császárnét: - Felséges asszony, utazzon csak el nyugodtan a terv 216 szerint Debrecenbe. Úgy látom, nem komoly a dolog, Zsófia nemsokára újra egészséges lesz. Sissy nehéz szívvel hagyja kislányát Budán, és indul férjével az ország belsejébe. A magyarok ismerik Sissyt, tudják, hogy nem kedveli a szertartásos alkalmakat, ezért elég fesztelen programot állítottak össze. Szeretnék a gondterhelt anyát egy kicsit felvidítani, ezért pompás népünnepélyeket rendeznek, vadászatra hívják meg Sissyt - ő azonban gondolatban mindig kicsi Zsófiánál van. Öt nap múlva azt a hírt kapja, hogy lánya állapota romlott. Sissy otthagy csapot-papot, és a legrövidebb úton visszatér Budára. Seeburger doktor izgatottan fogadja: - A helyzet rosszabbodott. Semmilyen étel nem marad meg a kicsiben, és vért köhög föl. Sissy a rémülettől sápadtan siet a gyerekszobába. Kicsi Zsófia bágyadtan fekszik párnáin. - Mama! - suttogja vékony kicsi hangocskáján. Sissy úgy érzi, mintha tőrt döftek volna a szívébe. Néhány óra múlva Ferenc József is megérkezik, magához kéreti az orvost, aki kénytelen elismerni, ahogy vége a tudományának. - Már csak imádkozni tudunk, hogy Felséged lánya megérje a reggelt. Sissy egy percre sem hagyja el a betegágyat. Végtelen türelemmel eteti a lányát, kiskanalanként adva szájába a húslevest. De Zsófia mindent kihány és kiköp Félelemtől remegő szívvel cseréli a császárnő gyermeke lázas homlokán a vizes kendőket, abban a reményben, hogy ez egy kis enyhülést hoz neki. Sokórányi szenvedés után az éppen csak kétéves kislány

reggelre meghal. "Kicsink. már angyal az égben - táviratozza Ferenc József Bécsbe. - Hosszas küzdelem után ma reggelre elhunyt. Le vagyunk sújtva." 217 Sissyn szörnyű kétségbeesés vesz erőt. Haját tépi, órák hosszat sír; és önmagát vádolja azzal, hogy megölte a kislányát. Ferenc József sem tudja megnyugtatni. Az utazást félbeszakítják, a házaspár visszautazik Bécsbe. Sissy senkit sem akar látni, Luxenburgba viteti magát, és ott bezárkózik. Napokon keresztül jóformán egy falatot sem eszik, csak ül az íróasztala előtt, és naplójának önti ki szívét. Egymás után telnek meg az oldalak. Még Ferenc Józsefnek sem szabad belépnie hozzá. A világ minden tájáról érkeznek a részvétlevelek Bécsbe. Zsófia főhercegnő éppúgy szenved, mint Sissy, első kis unokája a kedvence volt. Mégsem tesz egyetlen gonosz megjegyzést sem, ellenkezőleg, ő próbálja Ferenc Józsefet vigasztalni: - Meg hell értetned szegény feleségeddel, hogy ez a szerencsétlenség Bécsben is éppúgy megtörténhetett volna. Sissynek nem szabad ennyire beletemetkeznie bánatába. Lassan-lassan csillapodik Sissy fájdalma. De még nem érzi magát képesnek arra, hogy visszatérjen Bécsbe. Ferenc József végül is elhatározza, hogy a magyarország utazást egyedül folytatja, és megkéri Sissy anyját, Ludovika hercegnőt, hogy jöjjön el Bécsbe, amíg ő nem lesz itthon. 5. Ludovika hercegnő két teljes hónapot tölt a lányánál, aki teljesen magába roskadt. Végre-valahára magához tér Sissy szomorúságából, és azt kéri, hogy Gizella leányát láthassa. Zsófia főhercegnő kihasználja az alkalmat, és felkeresi a menyét Luxenburgban. A tragikus esemény óta a két asszony csak levélben érintkezett

egymással, Sissy nem óhajtotta, hogy a gyász ideje alatt még anyósa szemrehányásának is ki legyen téve. Most azonban kiderül, hogy ez a gyakran oly kemény szívű asszony félre tudja tenni a büszkeségét, és Sissynek vigaszt próbál nyújtani. Személyesen hozza ki a kis Gizellát Luxenburgba. A kis kastélyban nagyon gyászos a hangulat, a zemélyzet lábujjhegyen járkál, Sissyt és anyját nem is lehet látni. Homlokát ráncolva megy ki Zsófia a kertbe, ahol hirtelen kiáltást hall maga mögött; és amikor megfordul, húga, Ludovika hercegnő igyekszik feléje: - Zsófia, bocsásd meg, kérlek; hogy nem fogadtunk méltóképpen, de hát nem tudtunk a jöveteledről semmit. - Legfőbb ideje, hogy én is törődjek Sissyvel. Nincsen rendjén, hogy ennyire sokáig szenved. Vissza kell térnie az életbe. - Bárcsak tudnám, hogyan segítsek neki. Sissy nem eszik, alig szól egy szót is, és egész álló nap a kertben járkál föl-alá. Egyszerűen nem tudja túltenni magát ezen a veszteségen. Ráadásul úgy érzi, ő a felelős a szerencsétlenségért, mert tanácsod ellenére elvitte magával a kicsit Magyarországra, és most szinte nem mer a szemed elé kerülni - magyarázza Ludovika. - De hát ennyire embertelennek és kegyetlennek tart engem? Már Ferenc Józsefnek is megmondtam, hogy Sissynek nem szabad szemrehányást tennie magának. Hol van hát? Beszélnem kell ezzel a gyerekkel. Ludovika némán az egyik kerti lugas felé mutat. Ott ül Sissy a padon, sápadtan és soványan, kisírt szemmel. Gépiesen simogatja két terrier kutyáját, akik úrnőjük kezét nyalogatják. Sissy a gondolataiba merülve, búskomoran néz a távolba. Zsófia energikusan odalép Sissyhez, aki nem hallotta a lépteket, és ijedten ugrik fel, ahogy Zsóiia melléje ül. 218 219 - Kedves anyósom, üdvözlöm! Nem vártam a látogatását.

- Édes kislányom, ülj vissza. Nagyon aggódunk miattad, tudod-e? Hidd el, mindannyian veled érzünk, a kicsi Zsófia halála engem is nagyon megrázott. De nem járja, hogy elbújsz, mint egy sebesült állatka. Bécsben a helyed, Ferenc József oldalán. - Ó! - zokog fel Sissy. - Ha látta volna a szerencsétlen kis teremtést, mennyire szenvedett! Nem tudom kitörölni a szívemből. Miért ilyen igazságtalan a világ? Bárcsak ne vittem volna magammal Magyarországra! - De Sissym, a szerencsétlenség éppúgy megtörténhetett volna Bécsben is, lásd ezt be végre, kérlek! Egyébként pedig senkinek nem használsz, hogy most még saját rnágadat is beteggé teszed. Ferenc József egyáltalán nincs megelégedve azzal, ahogy mast kinézel. Nézd csak, mennyire lefogytál! Vigyázni kell az egészségedre, és örülnöd kell a megmaradt kislányodnak, amíg majd újra anyai örömök elé nézel. - Nem akarok több gyereket - sírdogál Sissy, továbbra is csendesen - nem akarok több fájdalmat átélni. - Ugyan, ugyan - csitítja Zsófia. - Nem szabad így beszélned. Magad is tudod, menrfyire vágyik Ferenc József egy trónörökösre. Meglátod, ha velem jössz most Bécsbe, hamarabb elfelejted a fájdalmadat. Annyi minden történtközben. Gyere, fújd ki az orrod, és nézd meg, kit hoztam magammal. Sissy engedelmesen letörli a könnyek nyomát az arcáról, és követi anyósát a kastélyba. Zsófia valóban őszintén jót akart a szavaival. De Sissynek, aki sokkal érzékenyebb az átlagnál, most még jobban az az érzése, hogy nem úgy bánnak vele, mint a császár feleségével, hanem mint egy kisgyermekkel. Örömmel öleli át kis220 lányát, de amikor a meleg kabátkát le szeretné venni róla, Zsófia figyelmezteti: - Vigyázz, nehogy megfázzon! És amikor Sissy a kicsivel bolondozik és csiklandozza, a főhercegnő megint csak figyelmezteti:

- Nc vidd túlzásba! Éppen most kapott enni, könynyen kihányhatná. Sissy őszintén örült, hog kislányát megint a karjában tarthatja, hónapok óta ez volt az első fénysugár az életében, de ezek után a finom dorgálások után megint csak visszabújik a csigaházába. "Igaz, hogy nyíltan nem vádol azzal, hogy én okoztam Zsófia halálát gondolja - de minden rendelkezéséből süt a rejtett szemrehányás, hogy lám, nem hallgattam az ő bölcs tanácsára. Hát akkor tartsa csak meg Gizellát. Most már egyetlen leányom sincsen..." Amennyire kevéssé tudja Zsófia beleélni magát Sissy helyzetébe, épp ugyanannyira képtelen Sissy megérteni az anyósát. Még a közös gyász sem tudta közelebb hozni egymáshoz őket. Sissy nem hiszi el, hogy Zsófia vigasztaló szavai mögött nincs semmilyen hátsó gondolat. Elkeseredettségében csak azt hallja ki belőlük, hogy megint meg kell hajolnia a főhercegnő akarata előtt. Végül is úgy dönt, hogy egyik nap beutazik Bécsbe, de csak azért, hogy Ferenc Józsefet megkérje, hadd menjen el Possenhofenba Ludovikával. Anyjával is megállapodik, bár ő mindenképpen szeretné lebeszélni erről a tervéről. Ludovikának épp elég gondja van mostanában: három gyermekének közeleg az esküvője. Thurn és Taxis főherceg, Miksa, Sissy nővérének, Ilonának kérte meg a kezét, Máriát pedig,.Ii. Ferenc nápolyi királyhoz adják feleségül. Legnagyobb gondja mégis Lajos fia, aki beleszeretett egy polgári származású leányba, Henriette Mendelbe, és már évek óta bensőséges kapcsolat köti össze őket. 221 A fiú mindeddig tekintettel volt szüleire, és nem kérte meg Henriette kezét. Most azonban jó ideje csak azt hallja, milyen boldogtalan Sissy az udvarban, és úgy döntött, lemond az örökségéről, hátat fordít az udvari életnek, és Henriettével nyugodt, polgári életet fog élni., Apja, Miksa bajor herceg cseppet sem lepődik meg ezen a rangon aluli házasságon. Ő azt is ellenezte,

hogy Máriát hozzáadják a nápolyi királyhoz, akit soha nem látott még, és aki csak politikai okokból kérte meg a kezét: De Ludovika mindenáron szeretné, ha lányai jól mennének férjhez, így hát beleegyezését adta a házassághoz. Most aztán minden erejét és figyelmét lekötik az előkészületek. - Nem fogok tudni túl sok időt szánni rád, még ha haza is jössz - mondja Sissynek. - És nem gondolod, hogy Zsófiát csak bosszantod azzal, ha most elutazol? -- Mama, mindez nem érdekel. Egyszerűen szeretnék elmenni most Bécsből. Possenhofenban nem kell majd velem foglalkoznod, biztos, hogy nem leszek a terhedre. - Nos jó - sóhajt Ludovika - de mindenekelőtt kérjél engedélyt Ferenc Józseftől. Ha ő beleegyezik, velem jöhetsz. Így hát Sissy egy nap bejelentés nélkül megjelenik a Burgban, és felszólítja Grünne gróf főhadsegédet, hogy engedje be. A tábornok udvariasan arra kéri, várjon egy keveset, és ezt a kis időt arra használja fel, hogy néhány meleg szóval részvétét fejezze ki. Azután bejelenti a császárnét a császárnál. Ferenc József mérhetetlenül csodálkozik: -- Sissy, kedves kis feleségem, mi szél hozott erre? - Ferenc József, szeretném anyámat elkísérni Bajorországba, és néhány hetet pihenni a Starnbergi-tó partján, - Hát nem kapsz meg itt is mindent, amit csak kí222 vánsz? Ha akarod, átköltözhetünk már most Schönbrunnba. Ha azonban szívesebben maradsz Luxenburgban, akkor meglátogathatlak minden este. Ne gondold, hogy elhanyagollak, csak azért maradtam eddig is Bécsben, mert úgy gondoltam, szeretnél inkább egyedül lenni. Én nem tudnék neked segíteni, édes Sissym? - Ferenc József, annyira jó vagy hozzám. De most szeretnék inkább egy keveset a családommal lenni. Itt

még minden a kislányunkra emlékeztet. Képzeld el, amikor Gizella Luxenburgban volt, egyenesen abba a kis piros fotelba ült bele, amely Zsófia kedvenc helye volt, és onnan nevetett rám. Persze nem értette szegény, miért kezdtem el sírni. Meg aztán azt gondolom, anyád lassan türelmetlenné válik, mindenképpen azt szeretné, hogy visszajöjjek Bécsbe. Csakhogy én nem tudok ilyen hamar felejteni, és ragyogó mosollyal a nyilvánosság elé lépni. - Megértelek, szegénykém. Én is ugyanígy érzek, este, amikor egyedül vagyok, nagyon gyakran gondolok kedves kicsi gyermekünkre. Nos, nem áll szándékomban, hogy megtiltsam az elutazásodat, de nagyon szomorúvá tesz, hogy ilyen rnesszire mész. - Kedvesem, megígérem neked, hogy nem maradok túl soká. Szeretném magamat most egy kicsit a családom körében biztonságban, védetten érezni. Bocsáss meg-nekem, hogyha ezzel a kívánságommal megbántlak, de nem tudok másként cselekedni. - De Sissy, hiszen tudod, hogy megértelek. Gyakran írsz majd, ugye? - Ezt megígérhetem. Most azonban búcsúzni jöttem, holnap reggel már indulunk. Kérem, add át anyádnak is üdvözleteimet. Sissy néhány nap múlva megérkezik Possenhofenba. Csak egészen kevés csomagot hozott magával, 223 minden Cicomát és ékszert otthon hagyott. Írt előzőleg apjának, de megkérte, hogy minden hivatalos meghívást mondjon le, mert az a terve, hogy ezt a pár hétét teljes nyugalomban és visszavonultságban tölti el. A bajor udvarban megértik a gyászoló anya érzelmeit, és csak egy csodálatos virágcsokrot küldenek neki, ezzel véve tudomást érkezéséről. Késő este, amikor Sissy szülei és testvérei már lefeküdtek aludni, Sissy kioson a kastélyból, hogy a holdfényes parkban sétáljon egyet. Tűnődve szemléli a szikrázó csillagokat, amikor hirtelen szófoszlányokat

sodor felé a szél. - Ki van ott? - kiált fel ijedten. - Ó, te még ébren vagy, Sissy? - a bokrok között Lajos és Ilona alakja tűnik fel. - Mi is lejöttünk egy kicsit sétálni. Nem vagy fáradt a hosszú utazás után? - Nem tudtam elaludni, és újra felkeltem. Miről beszélgettetek? Lajos és Nené gyors pillantást váltanak, és nem válaszolnak azonnal, de végül is Sissy bátyja bevallja: - Rólad, kishúgunk. - Rólam, miért? - akarja Sissy tudni, és belekarol Nenébe: - Menjünk oda ahhoz a padhoz, ülve valahogy jobban lehet beszélgetni. - Nos, talán tudod már, hogy mindketten az esküvőnk előtt állunk. A jövőnket tárgyaltuk éppen. - És hogy kerülök ebbe bele én? - Nos igen, tudod, annyit hallottunk arról, hogy nem vagy mindig boldog. Éppen azt tárgyaltuk, vajon nem okozunk-e neked még több bajt, ha most rarigon alul kötünk házasságot. Bécsben már így is épp eleget pletykálnak a származásodról és a családodról. Magad is tudod, hogy papa liberális beáhítottsága is mindenki által ismert dolog. - De Lajos, Nené, nem mondhattok le énmiattam a 224 boldogságotokróli Egy úgynevezett jó parti sem változtat már semmit az én helyzetemen. Meg kell adni, néha tényleg sírhatnékom van. Ferenc József azonban a legfigyelmesebb és leggyöngédebb férj, akit csak el lehet képzelni, az ő szerelme sok mindenen átsegít még ma is. De az úgynevezett társasági élettel sosem fogok megbarátkozni. Nem, nem, nagyon jól tettéték, hogy kitűztétek az esküvőket. Alapjában véve csak irigyelni tudlak benneteket. - Szegény kicsi húgunk - suttogja Lajos. - Nagyon még tudlak érteni, mit gondolsz, miket beszélnek az én Henriettémről? Pedig igazán pompás egy lány. Mégis megvetik, csak azért, mert a bölcsőjére nem volt koro-

na faragva. Nem érdekel, lemondtam elsőszülötti örökösödési jogomról, és ezzel egy nagy halom pénzről is. - Mit csinál ez a te Henriettéd? - érdeklődik Sissy kíváncsian: - Nem ismerkedhetnék meg vele? - Sissy, én boldogan megismertetnélek vele. Biztos vagyok benne, hogy tetszeni fog neked. Csak attól félek, hogy ezzel kellemetlen helyzetbe hozlak. Képzeld el, amikor egyszer magammal akartam vinni egy estélyre, az utolsó pillanatban lemondták az én meghívásomat is. Persze valamilyen átlátszó ürüggyel, de én tudtam, miről van szó: Henriettét akarták megbántani. Szerencsére őt nem foglalkoztatják a nemesi címek. Én azonban gyakran aggódtam azért, hogy esetleg a házasságommal kellemetlen helyzetbe hoználak. És most visszatérve a kérdésedre: Henriette nagyon tehetséges színésznő, és már tizennyolc éves kora óta kénytelen magát eltartani. - Miattam né aggódj, Lajos. Vedd csak feleségül Henriettét, és legyetek boldogok, tiszta szívből kivánom nektek. Talán egyszer titokban ismeretlenül beülhetnék a színházba, hogy megnézzem, hogy játszik. - Mit gondolsz? Vagy meg lehetne hívni ide a menyaszszonyodat? - Ennek mama nem örülne, Sissy - veti közbe tétován Nené. - Ő ugyanis azt hiszi, hogy ez a kapcsolat a többi házassági terveit romba döntheti. Én is csak titokban találkozhattam Lajos menyasszonyával. Talán majd egyszer később, ha már Mária esküvőjén túl leszünk... - No de ilyet! - háborodik fel Sissy. - Most akarom csak igazán megismerni Hénriettét. És te, Nené, mondd meg őszintén, tényleg szerelmes vagy Miksába? - Igen, nagyon! - suttogja bele Ilona az éjszakábade itt is hasonló nehézségek merültek fel, hiszen a Thurn és Taxis család sem egészen egyenrangú velünk. De - folytatja Nené nevetve - mama boldog volt, hogy végre valaki megkérte a kezemet, olyannyira, hogy mindjárt bele is egyezett.

- De Ilona, hiszen még csak huszonkét éves vagy. Örüij, hogy ilyen soká vártál. Az arisztokraták egymás közti házasságkötése különben is szörnyű intézmény. Már gyerekkorban eladják az embert valakinek, és többé.sohasem kérdik a véleményét. - Sissy, de hiszen te szereted Ferenc Józsefet, vagy nem? - érdeklődik Lajos, megdöbbenve húga keserű szavain. - De igen, persze. Valóban szívemből szeretem. De az életemet egészen másképpen képzeltem. Emlékeztek még arra, amikor valaha régen megesküdtünk egymásnak, hogy papával el fogunk egyszer utazni? Milyen más lehetne mindannyiunk élete, ha polgári családban születtünk volna! Gondoljátok csak el Mária sorsátt El kell utaznia egy vadidegen országba, sohasem látta még a vőlegényét, még a nyelvet sem ismeri, és ráadásul elvárják, hogy örüljön a jó partinak. Még mama sem látta ezt a Ferenc királyt. Az egész ügyet levélben bonyolították le. Mondjátok hát meg magatok, szerintetek rendben van így? A testvérek elgnndolkodva hallgatják Sissy szavait. Csak Nené meri közbevetni: - De hát ez a szokás... Sissy türelmetlenül vág a szavába: - Hallgass! Hallani sem bírom ezt. Képzeld csak el, mi lett volna, ha mama kívánsága teljesül! Most egészen más lenne a helyzet. Te lennél Ferenc József felesége, én pedig az öccséé, Károly Lajosé. Mind a kettőnknek Bécsberi kellene ülnünk olyan férfiak oldalán, akit talán tisztelnénk, de nem szeretnénk. És ez az egész színjáték abban a barátságtalan, rideg, sőt ellenséges környezetben játszódnék le. Az, hogy ma mind a hárman nagyjából boldogok vagyunk, csak a véletlennek köszönhető. - Nos, úgy látom, ma este megint forradalmi hangulatban vagy! Papá örülne, ha hallaná, amit mondasz! - ugratja Lajos a húgát, aki egyébként az ő szíve szerint is beszélt. - De mit akarsz tenni a jövőben? - Elhatároztam, hogy a lehető légkevesebb időt töl-

töm Bécsben. Szeretnék Ferenc József anyjának és körének útjából kitérni. Csakhogy ez, sajnos, azt is jelenti, hogy Ferenc Józsefet sem láthatom majd elég gyakran. Amikor elutazik, természetesen elkísérém, ezt már megbeszéltük. A fennmaradó időt Ba Ischlben vagy Luxenburgban töltöm majd, és talán - teszi hozzá mosolyogva - ti is meghívtok majd magatokhoz, ha már saját családotok lesz. - Persze, mindig szívesen látunk, Sissy! De most már menjünk be, nagyon elálmosodtam - ásít Nené. A három testvér nagy egyetértésben ballag.a kastély felé. Az elkövetkező hetekben Sissy valóban el tudja magát engedni. Ludovika csak az esküvői előkészületekkel foglalkozik, nem marad ideje erre a lányára. Miksa megadja Sissynek azt a szabadságot, amire 226 227 szüksége van, és még a kisebb testvérek is tekintettel vannak nővérükre: nem zavarják hosszú sétaútjain. Egy este Sissy kölcsönveszi Nené egyik estélyi ruháját, arcát sötét fátyol mögé rejti, és elkíséri Lajost a müncheni színházba. Senki sem ismeri fel a császárnét. Az előadás után Lajos lekíséri húgát az öltözőkbe. - Gratulálok, igazán jó ízlésed van - mondja Sissy elismerően, és Lajos büszkén mosolyog. Máris ott állnak Henriette ajtaja előtt: - Szabad bejönni? - kérdezi Lajos, és kopog. - Gyere csak be! - hangzik fel bentről egy tiszta, friss hang. - Jó estét, Henriette, vendéget hoztam magammal. Bemutathatlak Erzsébet húgomnak? - Ó, Felség... - Henriette alázatosan térdre ereszkedik. - Nem, nem, kérem, álljon fel! - Sissy gyengéden felemeli a lányt. - Hívjon egyszerűen Erzsébetnek, kedves Henriette. Hiszen nemsokára rokonok leszünk, és nagyon kérem, ne feledje el, hogy inkognitóban vagyok itt Münchenben. Szerettem volna egy fáradságos fogadást megtakarítani, így hát Lajossal titokban jöt-

tünk ide. Mit gondolna egy közös vacsoráról, hármasban? Lajos, te biztos ismersz egy éttermet, ahol zavartalanul tudnánk beszélgetni. Sajnos a fátylat magamon kell tartanom, különben rögtön nagy csomó ember venne körül bennünket. Kérem, öltözzön át hamar, már igen éhes vagyok. Lajos és Sissy a színészbejárónál várnak, míg Henriette remegő kézzel fölöltözik. "Milyen kedves a császárnétól, hogy idefáradt - gondolja. - És milyen barátságosan beszélt velem. De hát Laj os testvére, nem is lehet másmilyeri, csak elragadó. Vajon azért jött, hogy szerrirevételezzen? Eh, mit, akkor sem fogok másképpen viselkedni, mint egyébként. Ahogy hallottam, nem szereti a pózolást." Valóban, Sissyt hamar meghódítja Henriette üde, nyílt lénye. A fiatal színésznő érdekes és vidám történeteket mesél a színészvilágból, és Sissy, aki már nagyon régen nem nevetett, ma este többször is elmosolyodik. A vacsora vége fels aztán a küszöbönálló esküvőre tereli a szót: - Henriette, sok boldogságot kívánok egész életükben. Kérem, ne feledje el, hogy mindig számíthat rám, ha tanácsra vagy segítségre van szüksége. Talán a férjemnél is cl tudok érni valamit az ön érdekében, hiszen nemesi címeket felnőttkorban is lehet kapni. - Fens..., bocsánat, Erzsébet, nem szeretném megbántani, és támogatásáért igazán hálás vagyok, de azt hiszem, jól megleszünk nemesi cím nélkül is. - Henriette, higgyen nekem, egy ilyen cím könynyebbé teheti az életüket. Egyébként én is osztom a véleményét, tőlem aztán minden ember egyenlő lehetne. Ön, kedves barátném, és Lajos biztos, hogy elég erősek ahhoz, hogy hátat fordítsanak a világnak. De ha majd gyermekeik lesznek, azok szegények szenvedni fognak. Gondolom, szeretnék utódaiknak megspórolni, hogy megvetéssel büntessék őket? Az emberek kegyetlenek tudnak lenni, ez a tapasztalatom. - Sissynek igaza van, Henriette, erre még nem is

gondoltam. Jó lenne, ha megbeszélnénk ezt a javaslatot. De ki tudja, akar és tud-e Ferenc József segíteni gondolkodik Lajos hangosan. - Most azonban lassan indulhatnánk haza, már igen késő van. Beszóltam a müncheni palotánkba, előkészítik ma éjszakára a szobáinkat, úgyhogy nem kell most még Possenhofenba kikocsíznunk. - Akkor viszont maradjunk még egy kicsit-kiált fel 228 229 Sissy -, avagy ön már fáradt, Henriette? Én nem győzöm hallgatni a történeteit! Az éjfél már régen elmúlt, amikor Sissy és Lajos megérkezik a palotájukhoz. - Jó éjszakát, kedves bátyám. Még egyszer hadd gratuláljak a választásodhoz: Henriette nemcsak gyönyörűszép; hanem igen nemes jellem is. Jó éjszakát, és kérlek, ne kelts fel túl korán. Már régen nem fordult elő, hogy ennyire későn kerültem volna ágyba. Bármilyen jól érzi magát Sissy Possenhofenban, lassacskán foglalkoznia kell a visszatérés gondolatával. Ír hát Ferenc Józsefnek, és.közli vele, hogy néhány nap múlva Bad Ischlbe érkezik. "Ha időd engedi, nagyon örülnék, ha el tudnál jönni te is, kedves jó férjem. Annyi mindent szeretnék elmesélni, hiszen oly régen nem láttuk egymást. Természetesen készen állok arra is, hogy visszatérjek veled Bécsbe." Ferenc Józsefnek ugyan egyáltalán nincs ideje, de Sissy levelének gyöngéd hangjára rögtön elfelejti az összes fontos államügyet. Mint a villám, máris a kisvárosban terem. - Annyira örülök, hogy megint jobban vagy, kedvesem! - mondja, amint találkoznak. - Már egészen belebetegedtem az aggódásba. Mama is szívből üdvözöl, és köszöni a sok levelet, amelyeket Bajorországból küldtél neki. Most már azonban, köztünk legyen szólva, legfőbb ideje, hogy újra mutatkozzál Bécsben. Mindenki nagyon csodálkozik azon, hogy miért bújsz el ennyire. Még azt is pletykálják, hogy nagyon sokat

veszekedtünk. Meg szeretném mutatni ezeknek a szégyenteleneknek az ellentétét, jó? Rövidesen itt van már Miksa öcsém esküvője, remélem, nem fogsz cserbenhagyni! De most mesélj, mi újság a családodban? Sissy legelőször is Henriette Mendellel való titkos találkozását meséli el, és azt a kívánságot, hogy a menyasszonynak szeretne nemesi címet ajándékozni. - Nos, ez megint jellemző rád. Feleségem, a császárné titokban jár színházba! A javaslatodon még gondolkodnom kell, de biztos lehet valamit csinálni. Most pedig gyerünk ki a szabadba! Már megint olyan szép aranybarna színed van, hogy én egészen hókának látszom melletted. Sissy és Ferenc József végre megint néhány gondtalan napot tölthet el együtt. - Látod, így szeretlek a legjobban! Újra olyan boldog és vidám vagy, mint az eljegyzésünk idején... Ferenc József rövid időre leteszi az uralkodás nyomasztó gondjait. Az olaszországi lázongások egyre komolyabb formát öltenek, Zsófia főhercegnő pedig naponta gyötri azzal, hogy fegyverrel nyomja el a felkelést. Ferenc József azonban nem akar háborút. Egyik követséget a másik után fogadja, hogy az gyet jóindulatúan rendezhessék. Még arra is kész, hog bizonyos politikai engedményeket tegyen, de az olaszok telhetetlenül és mértéktelenül követelődznek. Ezzel szemben a magyarokkal való kibékülésnek már alig áll valami az útjában. Andrássy gróf gyakran járt Bécsben, és a császárral tárgyalt. Itt más nehézségek bukkantak fel. Zsófia taktikájának követői még ma is magyarellenesek, és Ferenc József igyekezetét ott akadályozzák, ahol csak tudják. Mialatt a császár Sissyjével Bad Ischlben sétál, mindjárt el is meséli neki a legújabb fejleményeket. - Mi a véleményed, ne menjünk el még egyszer Magyarországra, amint azt egyéb terveink engedik? Ezzel megmutathatnánk a bécsieknek, hogy melyik oldalon állunk. A magyarokra is nagyon jó hatással

lenne, hiszen legutóbbi látogatásunkkor annyira igyekeztek, és olyan mély részvétet mutattak, amikor kis230 231 lányunk meghalt. Meg kell velük értetnünk, hogy Zsófia halálában nem felelős az országuk. Sok kondoleáló levélből azt tudtam kiolvasni, hogy úgy gondolják, talán az idegen klíma és a másmilyen táplálék lehetett oka a betegségének. Ezt a félreértést egyértelmű gesztussal kell eloszlatni. 6. Visszatérve Bécsbe, Sissynek újabb gonddal kell szembenéznie. Új sógornője, Sarolta, a belga királylány - Miksa, a későbbi mexikói császár felesége nemcsak szép és gazdag, de kifogástalan a családfája is. Zsófia és környezete mindent megtesz annak érdekében, hogy ezt kijátssza Sissy ellen. Állandóan dicsérik kitűnő neveltetését, okosságát, tökéletes viselkedését. Zsó ia főhercegnő egyetlen alkalmat sem mulaszt el, hogy Saroltát példaképként állítsa Sissy elé. A császárné, aki korábban elhatározta, hogy sógornőjét szeretettel fogja fogadni, hamarosan már inkább kitér az útjából. Sarolta pedig leereszkedő megvetéssel bánik a fiatal császárnéval. A tervezett magyarországi utazásból sem lesz semmi. Ferenc Józsefnek Bécsben kell maradnia, naponta tár al az olasz követekkel, hogy a fenyegető háborút gy elkerüljék. Sissy teljesen elszigetelődik a családtól, és kizárólag azzal foglalkozik, hogy a lakosság nyomorán enyhítsen. Ő az, aki a császárt rábeszéli, hogy a középkori bécsi városfalakat bontassa le. A szűk belváros helyét nagyvonalú és tágas, modern főváros fogja elfoglalni. Építészeket bíznak meg azzal, hogy széles, pompá utakat tervezzenek, a következő évben már az építkezést is el akarják kezdeni. Sissy óriási buzgalommal veti rá magát erre a tervre. 232

9! 4." 1,I Igaz ugyan, hogy az építészethez nem sokat ért, de kiváló az ízlése. Igazából az egész csak arra ürügy, hogy reprezéntációs kötelességeitől szabaduljon. Még egy terve van, amely igen foglalkoztatja: szeretné, ha dökI u tor Seeburgert, az udvari orvost felmentenék hivatalából. Kislánya halála óta nem bízik az orvos szaktu-II II dásában és képességeiben. Nemrégen a kezén csontkinövés támadt, és úgy látja, hogy az orvos módszere, ahogyan ezt kezelni próbálja, a sarlatánsággal határos. Seeburger két ezüsthúszas közé szorította a kezét, és reméli, hogy a pénzdarabok nyomása eltünteti a csontkinövést. Sissy egy napig tűri, aztán letépi a kötést, és egyszerű masszírozással segít a bajon. Az orvos olyan tanácsai, hogy ne lovagoljon sokat az egészsége érdekében, már az idegeire mennek. Zsófia főhercegnő azonban védőszárnyai alá veszi az orvöst, még Ferenc Józsefnek sem sikerül elérnie, hogy elmozdítsák, pedigil ő sem bízik benne túlságosan. Sissy hosszas huzavona után, feladja a küzdelmet. De amikor ősszel csúnya, száraz köhögés kezdi kínozni, tüntetően szülei háziorvosát, a fehér hajú doktor Fischert hívja el. Az orvos el is jön, megvizsgálja Sissyt, és azt javasolja, utazzon el kezeltetni magát. Úgy tűnik, Sissy tüdejét támadta meg a kór, és a bécsi Burg rosszul fűtött termeiben csak rosszabbodik az állapota. De elutazásra egyelőre nem is gondolhat. Zsófia főhercegnő nem hallgat Fischer doktorra, csak Seeburgerre aki viszont nem akar tudomást venni Sissy betegségéről. Újra csak azt javasolja, hogy a csá-I szárné hagyja abba a fogyókúráit és a lovaglást. Ez a terápia éppen Zsófia szája íze szerint való. Sissy ugyan darabig védekezik személyes szabadsága újabb korlátozása ellen, de decemberben önként lemond a

napi lovaglásokról. Minden jel arra mutat, hogy harmadik gyermekét viseli a szíve alatt. 233 Most aztán Seeburger doktor a leglehetetlenebb tanácsokkal látja el, hogyan viselkedjen terhessége első hónapjaiban, mit tegyen, hogy gyermeke fiú legyen. Sissy ugyan gyakran értetlenül rázza a fejét ennyi babona láttán, végül mégis hálás, mert az összes kellemetlen feladat alól felmentik. Azzal foglalkozhat, ami érdekli, tucatszámra olvassa a könyveket, és újra elkezd festeni. De míg első két terhessége alatt semmilyen problémája nem volt, most állandóan fájdalmakról és rosszullétről panaszkodik, nehezen viseli állapotát. A nyári nagy melegben az a kérése, hogy néhány napot Luxenburg egészségesebb levegőjén tölthessen még a szülés előtt. A baba azonban a vártnál korábban érkezik a világra. 1858. augusztus 21-én délután Sissynél hirtelen megkezdődnek a fájások. Nagy sietve értesítik Ferenc Józsefet és anyját, akik Bécsben időznek. Amikor Seeburger doktor és a bába megérkeznek, Sissy már nagyon nagy fájdalmaktól szenved. Bár megpróbálja kiáltásait elfojtani, de fájdalmában görcsösen összegömbölyödve ide-oda hánykolódik az ágyán. Tíz óra körül Ferenc József velőt rázó sikolyt hall a hálószoba felől. Reszketve esik térdre, hogy felesége életéért imádkozzon. Negyedóra múlva kinyílik az ajtó: - Ferenc József - suttogja a főhercegnő - kisfiú! - Minden rendben van? - szeretné tudni a császár, akinek az első pillanatban nem is jut el a tudatáig, hogy régen várt utóda, a trónörökös jött a világra. - Anya és gyermeke jól vannak. Sissy nagyon kimerült, igen nehéz szülés volt. Bejöhetsz hozzá. Ferenc József nagyon megrémül, amikor meglátja Sissyt párnáin feküdni, sápadtan és teljesen kimerülten. Felesége félénken, vékony hangon kérdezi: - Megint kislány lett, ugye?

- Nem, drágám, kisfiunk születetti Sissy arca felragyog, de a következő pillanatban bizalmatlanul megkérdezi: - Nem csak azért mondod, hogy megnyugtassál? Amikor a bába belép a szobába a kisfiúval, Sissy megnyugszik, és boldogan elalszik. Ezúttal azonban nem tudja magát olyan gyorsan összeszedni a szülés után, mint eddig, sokáig ágyban kell még feküdnie. Ferenc József magánkívül van az örömtől, hogy trónörököse született. A fiatal anyának legszívesebben a világ összes drágakövét lába elé hintené. A koronaherceg születésének hírét az egész országban kitörő örömmel, nagy lelkesedéssel fogadták, már csak azért is, mert Ferenc József rlagylelkű adományokat osztogat. Bár úgy látja, fia nem kifefezetten szép, ezzey szemben igen erős kis fickó. Már élete első napján kinevezi Rudolfot hadserege ezredésévé. A keresztelőkor Ferenc József az aranygyapjas rendet helyezi a bölcsőbe, és büszkén kijelenti: - Azt kívánom, hogy Isten kegyelméből született fiam születésétől fogva hadseregem tagja legyen. Ez a cselekedete sokfelé megütközést kelt. A hadseregnek már úgyis túl nagy a hatalma az országban. Ezzel a gesztussal Ferenc József előre eldöntötte, hogy fia katona lesz, akár akarja majd később, akár nem. Amikor Rudolf felnő, ez az előzetes gyámkodás sok vita forrása lesz apa és fia között. Elmúlik az ősz és a tél is anélkül, hogy Sissy állapota jelentősen javulna, Gyakran van láza, gyengeségről és étvágytalanságról panaszkodik, gyakran elájul. Újra Ludovikát hívják Bécsbe, de ő sem tud most a lányán segíteni. Még Fischer doktor, aki januárban keresi fel betegét, sem találja Sissy gyengeségének okát. Újra csak a kúrát javasolja. Úgy gondolja, a betegségnek lelki okai lehetnek. Hogy a lelkiismeretes orvosnak 234 235 mennyire igaza van, akkor derül ki, amikor Sissy testvére, Mária megáll rövid időre Bécsben, megszakítva a

Nápolyba vezető utazását. Mint mindig, amikor Sissy együtt lehet a testvéreivel, láthatóan javul az állapota. Egy csapásra megszűnik minden panasza. Rudolf születése nem enyhítette a viszályokat a császárné és anyósa között. Sissy már régen keresi az alkalmat, hogyan menekülhetne el a Burg barátságtalan légkőréből. Most megkéri Ferenc Józsefet, engedje meg, hogy elkísérje húgát Triesztig. A császár szinte oda sem figyelve adja a beleegyezését, túl sok és túl nagy gondja van most, hogysem feleségével alaposabban tudna törődni. Januárban a három testvér - Lajos, a legidősebb báty is csatlakozott - elindul Itáliába. Triesztben egy nápolyi követség fogadja a leendő királynőt. Sissy és Lajos fejcsóválva figyeli a menyasszony átadásának ceremóniáiát. A helytartó palotájának nagytermében keresztben kifeszítettek egy selyemzsinórt, ez jelképezi a határt Bajorország és Nápoly között. A zsinór alatt áll egy asztal, két lábbal a bajor, másik kettővel a nápolyi oldalon. A delegációk a zsinór fölött cserélik ki dokumentumaikat, tiszteletteljesen meghajolnak egymás előtt, és hosszú beszédeket tartanak. Végre átvágják a zsinórt, és Mária átléphet a képzeletbeli határon. Ez után az ünnepélyes aktus után a menyasszonyt felkísérik a hajóra, amely új otthonába és hazájába viszi majd. A testvérek sírva búcsúznak egymástól. Lajos és Sissy még néhány hétig a kikötővárosban marad, nagyokat kirándulnak és jókat beszélgetnek. Lajos végleg eldöntötte, hogy elveszi Henriettét feleségül, Sissy pedig rábeszéli, hogy hamarosan, tartsák meg az esküvőt. Kelletlenül tér vissza Bécsbe. Ferenc József mostanában gyakran bent alszik a dolgozószobájában, és a 236 közös étkezéseken is ritkán jelenik meg. Sissy magányosnak és elhanyagoltnak érzi magát. Alig pár nap telik el, máris kiújulnak régi panaszai. Az orvosok tanácstalanok, nem találják a betegség okát. Egyes na-

pokon a császárné annyira gyenge, hogy nem is tud felkelni. Még Zsófia is halódik. Közben az észak-itáliai osztrák tartományokban, Lombardiában és Velencében fokozódnak a lázongások. A Habsburg hercegségekben, Toscanában és; Modenábanaem jobb a helyzet. Szardínia és Piemont pedig titokban Franciaországgal szövetkezett, és még tüzeli is a lázadókat. Ferenc József bele is esik ebbe a csapdába. Áprilisban nehéz szívvel bár, de kiadja a parancsot, hogy csapatai vonuljanak be Piemontba. Most aztán az egész világ előtt ő a támadó. Frangiaország az olaszok segítségére siet. Ferenc József a poroszokkal szeretne szövetkezni, de azok cserbenhagyják. Nekik az osztrák birodalom meggyengüh lése jönne jól. Újabb adókat vetnek ki, hogy a háborút legyen miből fmanszírozni. A lakosság szenved a makacs drágulási hullámtól: az élelmiszerárak a magasba szöktek, és a lakbérek, amelyek Európában már úgyis majdnem a Tegmagasabbak, követik őket. De semmi sem segít. Ausztria az egyik csatát veszíti a másik után. A hadsereg,,amelyre éveken át annyi pénzt költöttek, csődöt mond. A szervezés katasztrofális: az élelmiszer-utánpótlás egyáltalán nem működik, a katonák sokszor kiéhezve mennek a csatába. Ferenc József úgy dönt, hogy kiutazik a frontra, hogy seregének legalább erkölcsi támaszt nyújtson. Ezzel azonban nagy hibát követ el: tulajdonképpen kizárja a békés megegyezés lehetőségét. Sissy teljesen pánikba esik. Sírva kapaszkódik Ferenc Józsefbe, és kéri, könyörög, hogy ne menjen a háborúba. A csaszár azonban eltökélte, hogy 237 hadserege mellé áll. Nehéz szívvel kíséri el Sissy bátor férjét Mürzzuschlagig, ahol Grünne tábornokkal még megígérteti, hogy vigyázni fog a császár épségére. Szegény Sissy mindkét szemét kisírja, nem tud aludni, éjszaka nyugtalanul bolyong a Burgban. A császárné

annyira ideges, hogy Gizella és Rudolf rettentően sírnak, ha anyjukkal vannak. Sissy naponta hosszú, többoldalas leveleket ír Ferenc Józsefnek, könyörög neki, térjen minél hamarabb haza, vagy engedje, hogy ő utazzon hozzá Itáliába. A császár csak ennyit válaszol: "Sajnos most nem tudom kívánságodat teljesíteni, bármilyen szívesen tenném is. A főhadiszállás mozgalmas életébe nem valók az asszonyok, és hadseregemnet sem járhatok rossz példával elöl. Kérlek; édes angyalom, ha szeretsz még, ne gyötörd magad ennyire. Pihenj, szórakozzál, amennyit jólesik, lovagoljál, de csak mértékkel és céllal, és vigyázz számomra oly drága egészségedre." Júniusban Ferenc József átveszi a főparancsnokságot csapatai felett. A solferinói csata is szörnyű veszteségeket követel, sőt talán az egész értelmetlen háború legvéresebb és legszerencsétlenebb ütközete. A császár hamarosan érzi veresége következményeit. Ezekben a hónapokban népszerűsége a nullára csökkent. Az elszegényedett lakosság el van keseredve császáruk ügyetlen politikája miatt, amely ézer és ezer apánk és fiúnak az életét követelte. Bécsbe naponta érkezik sebesültvonat. A kórházak már tele vannak, a sebesülteket huzatos templomokban és hiányosan felszerelt udvarházakban helyezik el. Sissy legalább talált egy területet, ahol dolgozhat, és elmenekülhet kínzó gondjai elől. Már hajnalban látogatja a sebesülteket, leül az ágyuk szélére, bátorságot önt beléjük, vagy segít az orvosoknak a kötést váltani és sebeket tisztítani. Végül egy kórházat is berendez 238 Luxenburgban, Amikor látja, hogy ez a háború micsoda nyomorba taszította az embereket, megpróbálja leveleiben rábeszélni Ferenc Józsefet a békére. De amilyen körültekintő és óvatos máskor mindig a császár, most nem ismeri fel a helyzet komolyságát. Még mindig abban reménykedik, hogy a porosz csapatok segítségére sietnek, és nem hajlandó elismerni a vere-

séget. Nem is hallgat felesége tanácsaira, és így válaszol neki: "Bár sok jó ötlet van politikai tervedben, most még nem szabad feladni a reményt, hogy a poroszok mégiscsak beavatkoznak. Nem is vagyok hajlandó az ellenséggel tárgyalni. Bízom Istenben, hogy mindent a legjobban fog elrendezni. Arra kérlek, ne higgy el mindent, ami az újságokban áll, vagy amit az emberek beszélnek. Túl sok buta és hamis hír kering." De néhány nappal azután, hogy Ferenc József elutasította Sissy javaslatát, be kell látnia helyzetének kilátástalanságát, és elfogadja III. Napóleon fegyverszüneti ajánlatát. Az ezt követő béketárgyalások során leggazdagabb tartományáról, Lombardiáról kell lemondania. De még a békét is vegyes érzelmekkel fogadja a nép. A svájci követ így tájékoztatja hazáját: "A tisztelet, amely a császárt eddig övezte, még az alsóbb néprétegeknél is jelentősen csökkent. Már évek óta hatalmas pénzeket emésztett föl a katonaság, és most kiderült, hogy mind a sok milliót az ablakon dobták ki, csak azért, hogy a császár kedvenc játékát fenntartsák." Végre-valahára visszatér Ferenc József Bécsbe, de Sissy továbbra is aggódik szeretett uráért. Magyarországon esetleges újabb forradalom fenyeget, Bécsben pedig az utolsó pillanatban akadályoztak meg egy merényletet, amelyet a császár és anyja ellen terveztek. 239 A harag Grünne gróf ellen fordul. Nehéz szívvel bocsátja el a császár főhadsegédét, Grünnének csak a főistállómesteri hivatal marad meg. 7. Sissy nyilvánvaló igyekezete, hogy a császárt rábeszélje a békére, még mélyebbé és áthidalhatatlanabbá tette a szakadékot közte és Zsófia főhercegnő között. A császár anyja minden értelmes megfontolás ellenére

kitart az elnyomás politikája mellett. Így hát most azt kell látnia, hogy Ferenc József lassan eltávolodik tőle, szinte kicsúszik a kezéből. A császár elfordul azokt5l az államférfiaktól és miniszterektől is, akiket anyja támogat, és egyre inkább Sissy liberális gondolatait teszi magáévá. Zsófia megpróbálja hát Sissyt befeketíteni. Erzsébet a háború alatt rászokott a dohányzásra, Zsófia rendkívül fel van háborodva. Sissy van olyan tapintatos, hogy nyilvánosan nem gyújt rá, de a lakájok bárkivel közlik, aki tudni szeretné, mit csinál Sissy, amikor egyedül van a lakosztályában. Az utóbbi időben kilovagolásaikor az új angol istállómester, Henry Holmes kíséri el. Zsófia nyomatékosan közli Ferenc Józseffel, hogy gondoskodjon arról, hogy ezt a rangjuk alatti személyt eltávolítsa a császárné közeléből. Sissy mérhetetlenül dühös, amikor észreveszi; hogy Holmest, feje fölött átnyúlva, egyszerűen hazaküldték Angliába. Természetesen megkezdődött a szokásos kötélhúzás a trónörökös nevelése körül is. A dajka naponta kap ellentmondó utasításokat. Ha Sissy eldönt valamit, biztos, hogy pár perc múlva Zsófia az ellenkezőjét mondja. A dajka azonban jobban tiszteli a főhercegnőt, mint a császárnét, így Zsófia parancsait követi. Sissy egy darabig tűr, aztán úgy dönt, legjobb, ha Ferenc 240 ózsefnél anaszkodik. Ezúttal azonban nem talál táJ mogatásra. Ferenc József nyakig ül a gondokban, nem óhajt a családi vitákba beavatkozni. Ötéves házasságuk alatt most először tör ki igazi elkeseredett veszekedés kettőjük között. A kibékülés sokáig várat magára. Sissy elhatározta, hogy most nem enged. Dacosan visszahúzódik Ferenc Józseftől is, és csak hogy bosszantsa, a társasági életbe veti bele magát. Az egyik bált a másik után rendezi anélkül, hogy a császártól engedélyt kérne. Hogy megakadályozza Zsófia megjelenését ezeken az estélyeken, Sissy hallatlan dolgot követ el, megtöri a ha-

gyományokat: egyetlenegyszer sem hívja meg a jelen lévő ifjú hölgyek édesanyját! Ilyesmi még soha nem történt az udvarban. Zsófia egy darabig figyeli, mit művel Sissy, azután megtiltja a menyénék, hogy még egyszer bált rendezzen anélkül, hogy előtte neki megmutatná a meghívott vendégek listáját. Sissy erre nem ad több fogadást, de eszébe sem jut, hogy visszavonuljon. Időközben már benne járunk a farsangi időszakban, és egyre-másra jönnek a meghívások. Sissy nem válogat, Ferenc József nélkül is elmegy estélyekre, és gyakran csak a hajnali órákban tér haza. Az udvar értetlenül figyeli gátlástalan viselkedésé t. Még mielőtt kitörne a botrány, Sissynek hirtelen elmegy a kedve a táncolástól. Megint odaadóan foglalkozik a lovaival, és megtanulja az akadályugratást. Ferenc József nyugtalan, de egy szót sem szól. A ritka közös étkezések gyakran teljes némaságban zajlanak. Csak 1860 májusában vált a császár és a császárné újra néhány személyesebb szót. Garibaldi bevonult csapataival Szicíliába, és a nápolyi királyságot fenyegeti. Sissy kétségbeesett levelet kap Mária húgától, amelyben a nápolyi királyné Sissy támogatását kéri. 241 A császárné izgatottan hívja Bécsbe téstvéreit, Lajost és Kárly Tivadart. Hármasban mennek a testvérek a császárhoz, hogy kieszközöljenek valamilyer segítséget Máriának és férjének, de bármennyire kedveli és nagyra értékeli Ferenc József felesége rokonságát, gondolni sem tud sem katonai, sem anyagi segítségre. Ez az elutasítás még inkább elkeseríti Sissyt. Néhány kínos és kellemetlen vita után Gizella lányával elutazik Possenhofenba. De most ott sem tud sokáig megmaradni. Apja éppen elutazott, legtöbb testvére már kirepült a szülői házból, így Sissynek szinte naponta kell végighallgatnia anyja szemrehányásait. Ludovika még mindig élénk levélváltásban áll nővérével, Zsófiával, így pontosan ismeri, mennyire feszült

a helyzet Bécsben. Ludovika felszólítja a lányát, legyen egy kicsit hálásabb és alázatosabb. Sissy idegileg kimerülve vonul vissza Bad Ischlbe, ahol levelet kap anyósától. Már egész Bécs Ferenc József és Sissy válásáról beszél. Hogy legalább a látszatot megőrizzék, Sissy jelenjen meg augusztusban a császár születésnapján Bécsben - így szól a parancs. Sissy ugyan engedelmeskedik, de mindenki láthatja, hogy a házasfelek között nem a legjobb a viszony. Amint visszaérkezik a császárné Bécsbe, egészségi állapota rohamosan romlik. Az állandó, gyakran az éhezéssel felérő fogyókúrák, a cigarettázás és a kimerítő lovaglás mind hozzájárulnak ehhez. Doktor Skoda, a tüdőgyógyász végül is úgy dönt, hogy Sissynek a telet melegebb klímán kell eltöltenie. - Felséges asszony, közvetlen életveszély áll fenn. El kell mennie kezeltetni magát. Miért ne mehetne például Meránba? - javasolja a vizsgálat után. - Nos, megfontolom a javaslatát. Muszáj feltétlenül Meránba mennem? Éppen nemrégen érkezett haza a császár öccse Madeiráról, és csodálatos dolgokat me242 sélt erről a gyönyörű szigetről. Állítólag az éghajlat is I kitűnő. - Orvosi szempontból nem szólhatok semmit Madeira ellen. Ha kívánja, azt fogom javasolni a császárnak, hogy tegye lehetővé önnek a Madeirán való pihenést. - Ez igen jól alakul - mormogja Sissy magában, amikor az orvos a császárhoz indul. - Így mindenki elől el tudok menekülni! Madeira messze van ahhoz, hogy a látogatás kérdése egyáltalán felmerüljön. Fél éven át szabad leszek! Remélem, Ferenc József beleegyezik. A császár nem szeretne ellenkezni az orvossal. Ugyan csodálkozik egy kicsit, hiszen feltétlenül a tüdőbajosok gyógyhelyeként ismerik, de

nem tiltakozik. Talán jobb lesz, ha hagyja Sissyt, hogy csinálja, amit jónak lát. "Ha majd hazajön, remélhetőleg megint helyreáll köztünk a jó viszony. Most az a fontos, hogy újra egészséges legyen" - gondolja magában. jl Az udvarban természetesen azonnal megindul a II pletyka. Nem igazán hisznek a császárné súlyos betegségében, ugyanis amióta tudja, hogy Madeirán töltheti a telet, csuda boldognak és vidámnak látszik. Ill " Fürstenberg Terézia grófnő nem rejti véka alá a véleményét: "Végtelenül sajnálom a császárt, hogy olyan felesége van, aki többre becsüli azt, hogy férjét és gyermekeit hat hónapra magára hagyja; mint hogy szép nyugodtan éljen velük Bécsben, ami a gyógyulását is jobban elősegítené. Egyébként pedig ez a betegség nem lehet olyan nagyon veszélyes, hiszen felelősségtudatáról híres császárunk folyton vadászni jár, a császárné pedig a nyári ruhatárának összeállításával foglalkozik. Sissy keresztülviszi, hogy első udvarhölgye, Ester 243 Windischgrátz utazik Madeirára. A Zsófia főhercegnő pártján álló udvarhölgyek kárörvendően jegyzik meg, hogy a császárt ugyan sajnálni kell, de azért most fellélegezhet. Ha Sissy nem lesz a házban ez az általános vélemény - anya és fia újra közelebb kerülnek egymáshoz, és nem lesz ok a veszekedésre. Sissy október végén elutazik. Néhány napot Münchenben tölt, és végül Antwerpenben száll föl a hajóra, amely Madeirára viszi. Az átkelés a tengeren nagyon viharos, és mindenki csodálkozva állapítja meg, hogy egyedül az állítólag halálosan beteg császárné nem lesz tengeribeteg, sőt kitűnő étvágya van. Sissy udvartartása rettenetesen unatkozik a szigeten, ahol semmi lehetőség a szórakozásra. Sissynek viszont egy cseppet sem hiányoznak a társasági kapcsolatok. Órákig sétál a tengerparton, és szert tesz egy

csomó kutyára, papagájra és pónilóra, amelyeket szer.etettel gondoz. A köhögése ugyan hamar megszűnik, idegessége azonban marad. Mozdulatai kapkodók, többet dohányzik, mint eddig, most is csak csipeget az ételből, igen sovány. Ferenc Józsefnek nagyon ritkán ír. A hírnökök, akik Madeira és Bécs között ide-ocla utaznak, sokat panaszkodnak a barátságtalan szigetre. Nobili gróf például egyáltalán nem érti, miért tartózkodik a császárné szívesen ezen a helyen: "Mindként nembeli őslakosoknak vastag sárgás bőrük van, és rettentő csúnyák. Funchal városa kicsi és piszkos, az utcákat hegyes kövekkel rakták ki, így sétálásra teljésséggel alkalmatlanok. A kevés boltban csak igen szegényes holmikat lehet kapni. Dúsan csak az egzotikus fűszernövények teremnek, ezeknek illata azonban már néhány nap múlva kábultságot okoz" meséli a császárnak rövid ott-tartózkodás után. Sissy lassacskán jobban érzi magát. Megtanul man244 újra elkezd magyarul tanulm. De hamarosan híre kel, hogy tanítója, Hunyady Imre gróf igen odaadó híve a császárnénak. Sissy kicsi udvartartásában mindenki mindenkit figyel, és minden apró kedvezést féltékenyen megjegyeznek. Amikor Ferenc József hírt kap ! Sissy gavallérjáról, gondoskodik arról, hogy Hunyadyt azonnaí rendeljék vissza Bécsbe. Karácsonyra Nobili grófot egy fenyőfa kíséretében újra Madeirára küldi a császár. Sissyt azonban ebben az egzotikus országban nem fogja el igazi karácsonyi hangulat. Nem törődik az ajándékokkal, sem a karácsonyfa díszítésével, és december 24-én csak néhány percre jelenik meg a bérelt villa szalonjában. A születésnapi jókívánságokra sincs egy kedves mosolya. Visszavonul a szobájába, hogy levelet írjon. Ezúttal nem Ferenc Józsefliez intézi szavait, hanem Grünne grófhoz, akihez még mindig szívből ragaszkodik. Elgondolkozva kezdi levelét: "Huszonharmadik születésnapomon különös dolgok jutnak az

eszembe. Ha egészen őszinte akarnék lenni, bevallanám, ha nem volnának gyerekeim, elviselhetetlen lenne a gondolat, hogy újra folytassam régi életmódomat. A főhercegnőre borzongással és rettegéssel tudok csak gondolni, és a tádolság sem teszi a szemembén kevésbé kiállhatatlanná. Az orvosok azt akarják, hogy még áprilisig maradjak, de kezdek unatkozni. Minden hajóról, amely itt úszik el ablakom előtt, az jut eszembe, milyen nagy kedvem lenne egy igazán nagy utazást tenni. Teljesen mindegy, hogy Brazíliába vagy Afrikába; csak mehetnék. Természetemtől idegen, hogy ilyen sokáig egy helyen maradjak. És hogy mennyire hiányzik a rendszeres igazi lovaglás, el sem tudom ön- e nek mondani. Alig várom már a pillanatot, hogy újra felülhessek nemes paripámra, a Vörös Rózsára. Itt, 245 ezen a szörnyű terepen órákon át csak lépésben ügethetek. Ki tudja, talán nemsokára viszontlátjuk egymást, grófom. Egyrészt nem szeretném a bécsi májust lmulasztani, különösen a lóversenyek hiányoznának nagyon. Más szempontból viszont igen kellemes lenne, ha nem kellene ilyen hamar a főhercegnő közelébe visszatérnem, aki távollétem idejét bizonyára jól kihasználta, hogy a császárt és gyermekeimet dirigáha. Bizonyára jó időbe telik majd, amíg újra megszokom ezt a keresztet." Grünne gróf nem él vissza Sissy bizalmával. Sejti ugyan, hogy Sissy a férjével szemben nem ilyen nyílt a leveleiben. Ferenc József természetesen tudja, hogy kiknek ír a felesége, egyszer magához hívatja Grünne grófot, hogy óvatosan kikérdezze, de egykori szárnysegéde hallgat, mint a sír. Hat hóriapi távollét után Ferenc József végre újra karjába veheti Sissyjét. Már Triesztben fogadja, és néhány napot együtt töltenek, mielőtt a császár viszszatérne Bécsbe. A házasfelek azonban már túlságosan eltávolodtak, alig van mit mondaniuk egymásnak. Amit a madeirai tartózkodásról el lehetett mondani,

azt Sissy már megírta a leveleiben. Ferenc József, aki újra teljesen anyja befolyása alatt áll, nem gondol arra, hogy feleségének az ország politikai helyzetéről beszéljen. Mindketten igen szomorúak, hiszen egymástól függetlenül, de másképpen képzelték el a viszontlátást. Sissy és Ferenc József megpróbálják elrejteni egymás elől legtitkosabb gondolataikat. Hogy Bécs zordabb klímája teszi-e, vagy lelki okai vannak, nem tudni, mindenesetre Sissy a császárvárosban eltöltött negyedik napon már újra beteg. Láza van; köhög, és nagy fájdalmai miatt nem tud aludni. Újra doktor Skodával konzultálnak. Fokozmdó tüdőbajt állapít meg, és azt javasolja Sissynek, hogy ami246 lyen gyorsan csak lehet, hagyja el a várost. Madeiráról hazafelé egy napot Sissy Korfun töltött, és nagyon megtetszett neki ez a görög sziget. Így hát az a kívánsága, hogy most Korfura mehessen hosszabb időre. Ferenc József és Zsófia, akik talán csak most hiszik el l igazán, hogy Sissy halálos beteg, teljesítik ezt a kívánságát. A császárné egy percet sem vár tovább, és azonnal utazik. Valóban rossz bőrben van. Két nappal elutazása után végigfut Bécsen a hír, hogy Sissy meghalt. Ii Ezzel szemben Sissy szerencsésen megérkezik Korfura, ahonnan a legellentmondóbb jelentések érkeznek. Egyszer az, hogy Sissy friss és jókedvű, másszor az, hogy csontig lesoványodott. Ferenc József szeretne tisztán látni, ezért Grünne grófo küldi a szigetre. Grünnének nemcsak az a feladata, hogy Sissy egészségi állapotáról beszámoljon a császárnak, hanem közvetíteni is szeretne a házasfelek között. A császár tudja, hogy felesége megbízik a grófban, így ő is sokat remél ettől a titkos küldetéstől. Grünne azonban súlyos hibát követ el, amely még Sissy barátságától is megfosztja. Amikor megérkezik Korfura, úgy látja, hogy a csá-

szárné jobban van, így hát békítői feladatának szenteli magát. Egy este úgy érzi, itt az alkalom. Sissy és Grünne a teraszon ülnek és beszélgetnek. - Nem tudom, meg tud-e érteni engem, grófom. Néha elfog valamilyen határozatlan, de erős vágyakozás itlegen országok iránt. Ha erősebb és egészségesebb lennék, legszívesebben egész életemben utaznék, és csak nagyon ritkán mennék Bécsbei Grünne teljesen félreérti Sissyt, amikor így válaszol: - Megértem a helyzetét, Felség. Egy házasság, amelyet ennyire korán kötöttek, bizony egy idő után terhére lehet az embernek. De azért nem kell elcsüg247 gednie: mindig, akadnak utak és módok, hogy ezt a problérriát megoldjuk. Felségednek csak egyvalamire kell felelnie: tehet, amit csak akar, de soha egy szóval el ne árulja magát, főleg ne írjon le semmit. Sissy dühtől pirosan ugrik fel, olyan hevesen, hogy a széke is felborul: - mit enged meg magának, gróf!? Azt hiszi, hűtlen lettem a császárhoz? ! Hogy merészel ilyen aljasságot feltételezni? Azonnal hagyjon magamra! Grünne hallgatagon megy be a házba, de Sissy egész éjjel nem tud megnyugodni. "Ezt igazán nem érdemeltem - gondolja. - Soha életemben nem szerettem egyetlen más férfit sem. Már maga a feltételezés is szemtelenség! És akkor még teljes lelki nyugalommal ül mellettem, és tanácsokat ad, hogy hogyan tussoljam el állítólagos félrelépéseimet! Egyszerűen hihetetlen! Nem, ezek a szavak nem származhatnak tiszta szívű embertől. Hallani sem akarok többé a grófról. Csak azt szeretném tudni, hogy Ferenc József is így gondolkodik-e rólam..." A Grünne gróf ostoba magatartása miatti izgalom Sissy egészségét is visszaveti. Mégis ír Ferenc József nek, és megkéri, hogy amilyen gyorsan csak lehet, látögassa meg. Sissy feltétlenül szeretné megtudni, hogy

Grünne beszélt-e a császárral is a gyanújáról. Mégis októberig kell várnia, csak akkor tud eljönni a császár, hogy maga győződjön meg arról; hogy minden rendben van. Amikor meglátja Sissyt, alig tudja leplezni megdöbbenését, sőt ijedtségét. Még megérkezése napján így ír Bécsbe: "Sissy már sokkal kevesebbet köhög, és a mellkasa sem fáj annyit. Arca azonban kikerekedett, kicsit olyan, mintha felfúvódott volna." Ferenc József azt hiszi, hogy Sissy meghívását Grünne gróf látogatásának köszönheti, és ezúttal olyan fesztelen és könnyed a 248 viselkedése, mint már régen. Óvatos kérdésekkel Sissy kideríti, hogy Grünne nem beszélt képtelen gondolatairól. Ferenc József és Sissy lassan újra egymásra találnak: A császárné azonban még nem meri a telet Bécsben tölteni, szívesebben menne Velencébe egy időre. Ez ellen Ferenc József sem emel kifogást. - Ha Velencében leszel, gyakrabban meg tudlak lá-i togatni. Hanem mondd csak, egészen elfeledkeztél a gyermekeinkről? Ha szeretnéd, Gizella és Rudolf néhány hétre elutazhatnak hozzád Velencébe. Jó lesz? Sissy gyöngéden átöleli Ferenc Józsefet. - Hogy kérdezhetsz ilyet? Érezned kell, hogy mennyire hiányoznak mindketten. De kérni sem mertem ilyet! Tudod jól, mit fog szólni hozzá az anyád. - Emiatt ne fájjon a fejed. Ezt majd én elintézem. Nekem a legfontosabb az egészséged. Ha az orvosok azt mondják, hogy még néhány hónap pihenésre van szükséged, készen állok arra is, hogy áldozatokat hozzak. Ne utazzunk most mindjárt együtt Velencébe? Üzenhetek, és akkor megtesznek minden előkészületet az érkezésünkre. Amikor a főhercegnő megkapja Ferenc József levelét, amelyben közli, hogy készítse föl a gyerekeket egyi hosszabb velencei tartózkodásra, először határozottan tiltakozik. Közben Sissy és Ferenc József teljes egyetértésben és boldogságban érkeznek meg a lagúnák vá-

rosába. Néhány nap múlva a császár Bécsbe megy, és igen bosszús, amikor azt kell látnia, hogy utasításait nem teljesítették. Zsófia ugyan egy egész sor érvet hoz fel, hogy az unokákat magánál tarthassa, többek között azt is állítja, hogy Velencében rossz az ivóvíz. Ferenc József erre csak annyit mond, hogy akkor majd naponta küldet friss forrásvizet Schönbrunnból. Egészségi állapota ellenére Sissy egyetlen percig sem hagyja abba az anyósa elleni lázadozást. Több249 éves kűzdelem után végre sikerül elérnie, hogy első udvarhölgyét, Esterházy grófnőt elbocsássák. Paula Bellegarde, aki közben férjhez ment Königsegg gróf hoz, lép az örökébe. Ezzel a lépéssel Sissy újra okot adott a gonosz bécsi pletykálkodóknak. Bellegarde grófnő nem igazi arisztokrata, így hát tulajdonképpen nem jogosult erre a hivatalra. Mint a császárné komornáját elsőbbség illeti meg a többi hölggyel szemben, vagyis még a vérbeli arisztokrata dámákkal szemben is. Ez utóbbiak természetesen nem hagynak egy ilyen provokációt éles megjegyzések nélkül. Sissynek azonban ez az egész irigykedő társaság teljesen közömbös. Anélkül, hogy Bécsben megállna, Bad Kissingenbe utazik, hogy nemzetközileg elismert orvosokkal is konzultáljon. Sissy udvarhölgyeit különösen az bosszantja, hogy e gyógyhelyen az egész bajor rokonság is megjelenik kíséretével. Sissy állapotában tartós javulás áll be. Az orvosok mindent megtesznek. Lassan lelohadnak a dagadt lábak is. A köhögés teljesen megszűnik. Fischer doktor mindenesetre még megállapítja, hogy a vérképző szervek nincsenek rendben. Júliusban Sissyt nagyjában-egészében egészségesen bocsátják haza. De még mielőtt Bécsbe indulna, ellátogat Possenhofenba. 8. Sissy néhány nappal a császár augusztus tizennyolcadikai születésnapja előtt érkezik Bécsbe, előzetes be-

jelentés nélkül. Teljesen egészségesnek érzi magát, lénye tejes szépségében ragyog, és nagyobb önbizalommal lép fel, mint eddig valaha is. Sissy Schönbrunnba küldi a kíséretét, ő maga kiszáll a Hofburgnál, ahol Ferenc József szokás szerint délutáni audienciáját 250 tartja. Ezen a meleg nyári délutánon kivételesen senki sem várakozik a császárnál kihallgatásra. Sissy nevetve lopódzik az ajtajához, bekukucskál a kulcslyúkon, és aínikor látja, hogy a császár egyedül van, egy mozdulattal felrántja a magas szárnyas ajtót. Ferenc József ijedten ugrik fel, majd hitetlenkedő, meleg mosoly ömlik el az arcán. - Sissy! Te itt? Nem vártalak méhaza! Mil en g csodálatos meglepetés! És milyen gyönyörű szép vagy. Gyere, hadd öleljelek emg! Egész Bécs örül a császárné hazatérésének. Szinte nem is hittek abban, hogy újra meggyógyul. A viszontlátás örömére este a Práterben pompás fáklyás felvonulást rendeztet Ferenc József. Itt van alkalma Sissynek először összetalálkozni későbbi fő ellenségével, Pauline Metternich hercegnével. Az éles nyelvű hölgy a párizsi osztrák követ felesége, de házassági viszályok miatt visszaköltözött Bécsbe. Azok alatt a hónapok alatt, míg Sissy nem volt Bécsben, Pauline Metternich a társaság első hölgye lett. Míg Sissy a lampionos felvonulást csodálja, Ferenc József minden fontosat elmond neki a hercegnőről. Nem hallgatja el találó csúfnevét sem, amellyel a mindig keményen ítélkező hölgyet illetik: - Szívesen hívják Mauline Petternichnek is - somolyog Ferenc József - ez igazán találó név. A következő hetekben a két hölgy igen kifinomultan becsmérli egymást. Természetesen sohasem cselekednek nyíltan, de nemsokára egész Bécs a rejtett, de igen csípős tréfákon nevet, amelyet a két hölgy vonultat fel egymás ellen. Még egy évvel ezelőtt Sissy mélyen

megbántva bújt volna el lakosztályában, most azonban áll a kihívás elébe, mégpedig szívesen. Pauline Metternich egy ideig a bécsi divat irányadó Rossznyelvü, nagyszájú 251 hölgye volt. Mindig a legújabb párizsi modelleket hozatta meg magának, már néhány nap múlva az összes bécsi aresztokrata hölgy hasonló szabású ruhát rendelt a szabójánál. A hercegnének meglehetősen különleges az ízlése, szívesen és gazdagon díszíti magát tollakkal, flitterekkel, és nagyon erősen festi az arcát. Siss az ellenkezőjére készül: ő mindig is egyszerűen, de nagyon választékosan öltözködött. Most is ezt hangsúlyozza. Finoman gúnyolódik a társaság azon hölgyein, akiknek nem elegendő a természetes szépségük, és mindenféle cicomával kénytelenek feldíszíteni magukat, hogy figyelmet kélthessenek. Nem sokkal Sissy visszatérése után észrevehető, hogy nagyon sok nemes kisasszony egyszerre csak feltűnően egyszerűen kezd öltözni, és még este is arcfestés nélkül jelennek meg, Sissy példáját követve. Metternich hercegnő okos asszony, tudja, hogy ezt a csatát elveszítette. Gyorsan keres tehát egy újabb tevékenységi területet, ahol a császárné orrára koppinthat- Váratlanul nagy örömét leli abban, hogy jótékonysági rendezvényeket szervez. Sissy természetesen azonnal észreveszi, milyen szándék húzódik a nagy adományok mögött: Pauline Metternich tüntetően át akarja venni azt a feladatot, amely hagyományosan a császárnét illetrié. Sissynek azonban nemkell aggódnia, a nép, akinek e segélyeket szánták, már régóta mellette áll. Mint régebben, most is felkeresi a szegény embereket, de nem olyan feltűnően végzi jótékonykodását, mint Pauline Metternich. Szeret jó tündérként megjelenni, és gyakran ismeretlenül segíteni. Sokszor csak percekkel később veszi észre a család, hogy ki volt az, aki ajtajuk elé élelmiszert, tűzifát vagy pénzt rakott. A.gőgös hercegnő nem tudja a lakosság rokonszenvét

elnyerni. Amikor a két hölgy nyilvánosan találkozik, negédes és keresett udvariassággal fordulnak egymás252 hoz. Ferenc József néha hasát fogja a nevettében, amikor Sissy beszámol egy-egy ilyen találkozóról. A császár természetesen egyre jobban csodálja okos és kívánatos feleségét, és egyetlen kérésére sem tud nemet mondani. Sissy tökéletesen tudatában van annak, milyen hatással van a császárra. Most, ha valamilyen kívánsága van, nem kezd el nyafogni és panaszkodni, mint régebben, hanem egyszerűen bájosan és gyöngéden mosolyog. A császár szíve máris olvadozni kezd, mint a jégtömbök a napon. Zsófia is észrevette menye egyéniségének változását, és szívesen mutatkozik Sissy oldalán. Nem lehet azt állítani, hogy a két asszony megkedvelte volna egymást, de legalábbis fegyverszünet van. Életükben egyetlen alkalommal lép Zsófia és Sissy szövetségre, amikor Rudolf trónörökös neveléséről van szó. Mindkettőjük véleménye szerint nevelője, vagy inkább kiképzője túl kemény kézzel bánik a kisfiúval. Ferenc József még mindig nagyon kedveli a katonaságot, és fiából kiváló katonát szeretne faragni. Rudolfnak azonban, aki végtelenül intelligens és koraérett gyerek, nem megfelelő az a katonai drill, amelyben már kora gyermeksége óta nevelik. Beteg lesz, állandóan lázas, fáj a gyomra vagy a torka. Sissy néhány napig figyeli, hogy Rudolf nevelője, Leopold Gondrecourt gróf hogyan bánik a fiával. A szegény gyerek nyilvánvalóar szenved a gróf szigorúságától. Sissy igen okosan most nem a császárhoz fut panaszával, hanem a főhercegnőhöz fordul, aki forrón és bensőségesen szereti az unokáját. Sissy senkinek nem óhajt szemrehányásokat tenni, csak felszólítja Zsófiát, hogy figyeljen egy időre a trónörökös testi és szellemi megerősítésére szolgáló gyakorlatokra. Teljesen magánkívül kéreti Zsófia a menyét néhány nap múlva magához, hogy megbeszéljék, mit lehet tenni a szinte szadista kínzások ellen.

253 - Nekem az a véleményem, kedves mama - mondja Sissy - hogy a legsürgősebben ki kell venni Rudolf nevelését Gondrecourt kezéből. De nem szeretném azt sem, hogy Ferenc József csalódjon, mindig is egy kis katonát kívánt magának. Viszont úgy tűnik, Rudolf tehetsége egészen más téren jelentkezik. Észrevette, kedves mama, hogy egy kicsit tud már olvasni? Talán ön tudna a férjemmel erről a témáról beszélni. Mindannyian tudjuk, hogy milyen nagy súlyt helyez az ön tanácsaira. Zsófia örömében nem veszi észre, hogy mindez csak hízelgés, és azt sem, hogy Sissy már régen eldöntötte, ki legyen az új nevelő: Latour von Thurmburg ezredes fogja megkapni a megüresedett állást. A legközelebbi beszélgetésük során Sissy futólag utal arra, hogy Latour ezredes volt az, aki annyira megsajnálta a kis trónörököst, és felhívta Sissy figyelmét a szörnyű nevelési módszerekre. Valamivel később elejt egy megjegyzést arról, hogy az ezredes egészen különlegesen művelt és képzett ember. A főhercegnő felfigyel, és elhatározza, hogy Ferenc Józsefnek ezt a férfrt fogja ajánlani mint unokája új nevelőjét. Előbb azonban magához kéreti Latourt egy bizalmas beszélgetésre. Őt azonban Sissy már rég előkészítette erre, és most pontosan a főhercegnő szája íze szerint vázolja terveit. Sissy elmagyarázta neki, hogyan kell viselkednie, hogy Zsófiát is megnyerjék. A valóságban Latour igen liberális beállítottságú: Végül minden úgy történik, ahogyan Sissy kívánta: Latour a főhercegnő kezdeményezésére megkapja a nevelői áltást, a katonai kiképzés a legszükségesebb gyakorlatokra korlátozódik, és a szellemi nevelés kap előnyt. Rudolf, így szeretné Sissy, legyen sokoldalú és minden iránt érdeklődő férfi felnőttkorára, aki majd nem az arisztokráciára, hanem a polgárságra támaszkodik modern államának kiépítésekor. Ez a nevelés később aztán súlyos konfliktusokat robbant ki a kon-

zervatív Ferenc Józseffel. Most azonban Sissy nagyon örül, hogy bájával és okosságával megint csak csatát nyert. De az örökös taktikázás lassan az idegeire megy. A császárné egyre inkább olyan bizalmi emberekkel veszi körül magát, akiket ő maga választott ki. Most szeretne egy új udvarhölgyet, méghozzá lehetőleg magyart, hogy nyelvtudását jávíthassa. Alrriássy grófnő Budáról hosszú listát küld a szóba jöhető főnemesi kisasszonyokról, és ahol lehet, a jelentkezőkről képet is csatol. A lista végén még szerepel egy név, amelyről senki sem tudja, hogy került oda, hiszen egyáltalán nem származott magas körökből. Sissy ösztönösen választja ki ezt az egyszerű nevet, Ferenczy Idáét. A császárnénak első pillantásra ez a név tetszett meg a legjobban a sok arisztokrata jelentkező közül. Amikor a fiatal Ida bemutatkozik Bécsben, Sissy rögtön tudja, hogy a kislányt felfogadja szolgálatába. Még ugyan nem tudják, hogy az új udvarhölgyet hogyan lehet majd besorolni a szigorú hierarchiába. Szerény dzsentriszármazása miatt nem lehet udvarhölggyé kinevezni azonnal, mert ez a többi családot sérthetné. Sissynek az az ötlete támadt, hogy Idát brünni alapítványi hölggyé nevezi ki, ezzel legalább a hölgy megszólítást kiérdemelte, és mint "Őfelsége a császárné felolvasónője" kap állást. Sissy az első pillanatban elmondja Idának, micsoda viperafészekbe került. - Szeretném, ha kizárólag az én bizalmasom és barátném lenne, kedves Ida. Az ég szerelmére, egyetlen udvarhölgynek és senkinek se áruljon el semmit abból, amit tőlem hall! Valóban nem tart soká, és az udvarhölgyek máris "rávetik" magukat új társnőjükre, megpróbálják őt is 254 255 Zsó a pártjára állítani. Az udvar még mindig ketté van szakítva; vagy Sissy, vagy Zsófia oldalán állhat valaki. Idá azonban fenntartás nélkül hű császárriéjához. Amikor Sissy észreveszi, hogy a többi udvarhölgy

hirtelen lekezelően bánik magyar társnő;ével, mert az nem árul él semmit, máris tudja, hogy igazi barátnét talált. Most végre van Sissynek valakije, akire minden gondolatát rábízhatja. Ida arra is hajlandó, hogy a császárné legbolondabb ötleteiben is részt vegyen. Egy este, amikor a császár nincsen Bécsben és Sissy szörnyen unatkozik, elhatározzák ők ketten, hogy teljes inkognitóban elmennek egy bálba. Sissy és Ida dominónak öltöznek, a császárné sárga, Ida pedig piros jelmezbe: Sikerült észrevétlenül megérkezniük a bálterembe, és belevetik magukat a forgatagba. Sissynek feltűnik egy elegáns fiatalember, akit még soha nem látott az udvarnál. Előreküldi Idát, hogy hozza föl neki a fiút a galériára, ahol ültek. Néhány perc múlva a fiatal minisztériumi tisztviselő, Fritz Pacher a császárné előtt áll. Sissy drága öltözékéről első pillantásra tudja, hogy a jó társaság valamelyik híres hölgyével áll szemben, de ő is szívesen belemegy a bújócskába. Amikor azonban Sissy jellegzetesen lágy hangján beszélni kezd, és amikor észreveszi csodálatos haját, amelyet ugyan megpróbált elrejteni a jelmez alá, kezd neki derengerü, hogy kivel van dolga. Szívdobogva vár egy újabb jelre, de Sissy résen van. Csak sokkal később bátorodik fel, és kezdi a fiatalembert faggatni: - Mondd csak, ismered talán a császárnét? Mit beszélnek róla az emberek? Most már Fritz Pacher biztos abban, hogy Erzsébet ül vele szemben. És amikor Sissy a beszélgetés során megkérdezi, milyen idősnek gondolja a sárga dominót, a császárné valódi életkorát mondja. Sissy ijedten rezzen össze, most ő is gyanakodni kezd: "Tudja már, hogy ki vagyok. Nagyon hamar el kell tűnnünk" gondolja ijedten, és jelt ad Idának. A minisztériumi kistisztviselő azonban nem akarja elengedni dominóját ilyen gyorsan. A császárné kezébe nyomja a lakcímét, és megígérteti vele, hogy legalább egyszer írni fog. Sissy csak nehezen szabadul tőle. A hintóban megkönnyebbülve fordul Idához:

- Egy percre már az volt a gyanúm, hogy átlátott rajtunk. Ne menjünk egyenesen a Burgba. Ida utasítja a kocsist, hogy tegyen egy kerülőt a külváros felé. Azután megállítja, és gondosan körülnéz, nem követi-e őket valaki. Ezenközben Fritz Pacher teljesen megzavarodva jár föl s alá szerény kis szobájában. Vajon a császárné volt-e, vagy sem? A következő napokban a Burg körül ólálkodik, hogy legalább egy pillanatra lássa Sissyt. Elmegy a Práterba is, ahová Sissy gyakran szokott kilovagolni. Sissy és Ida még hetek múlva is beszélnek erről a kis kalandról. Ida az, aki újra feléleszti Sissy szívében a magyarok iránti szeretetet. A császárné előkeresi magyar nemzeti viseletét, amelyet egyszer ajándékba kapott, és rögtön fel is próbálja. - Ferenc Józsefet komolyan meg kell kérnem, hogy vigyen magával újra Magyarországra. Mennyire vágyódom ez után az ország, ezek után az emberek után! Hála Istennek, kedves Ida, hogy honfitársai nem hagyták magukat fellázítani az olasz példa nyomán. Milyen szívesen mennék újra Gödöllőre! Egy este a császári pár az udvari színház középső páholyában ül. Erzsébet tüntetőleg aranyhímzésű főkötőt tett a fejére, olyat, amilyet a magyar mágnásaszszonyok viselnek. A császár anyja a szomszédos páholyban ül, és amikor Sissyt meglátja, lornyonján keresztül feltűnően bámulni kezdi a menyét, még a pá256 1 257 holybol mint aki nem hisz a szemének. Aztán újra visszaül a székébe, fejét csóválva. Ezt még néhányszor megismétli, mire Sissy az előadás kellős közepén idegesen felpattan, és kimegy. Ez után az eset után Sissy a nyilvánosság előtt kevesebb magyarpárti megjegyzést enged meg magának. Nem szeretné, ha Zsófia már csírájában elfojtaná a terveit, hogy megkéri Ferenc Józsefet, vegye meg Gödöllőt, és alakítsa át nyaralónak. Akkor bármikor el-

menekülhetne magyar barátaihoz. Bad Ischlt már egyáltalán nem szereti, télen halálra unja magát ott az ember, nyáron pedig egész Bécs odagyűlik, úgyhogy pihenésről szó sem lehet. "Gödöllőre Ferenc József anyja sohasem követne bennünket, mivel méltóságán alulinak tartja, hogy magyar földre tegye a lábát" gondolja Sissy. Ferenc Józsefnek a legszebb színekkel festi ki jövendő életüket a helyreállított kis kastélyban, és arra is felhívja figyelmét, hogy az elkövetkezendő magyarországi utazások is olcsóbbak lesznek, ha már meglesz Gödöllő. - Furcsa egy asszony vagy te-válaszolja a császárahelyett, hogy ékszereket kívánnál magadnak, mint a többi császárné, te egy romot szeretnél kapni. De ha azt gondolod, hogy ott igazi otthont teremthetsz, fontolóra vesszük... Egyelőre azonban szó sem lehet semmi ilyesmiről, mert küszöbön áll a háború a poroszokkal. 1866 nehéz év lesz a császár számára, de Sissy hősiesen áll mellette, és segíti mindenben. Július 3-án a königgrátzi csatában Ausztriát szörnyű vereség éri, ezzel Zsófia reményei a nagy német császárságról végleg meghiúsulnak, Ausztria örökre elveszti vezető szerepét. Sissy most mát politikai téren sem tiszteli anyósát, és Ferenc József is egyre jobban közeledik felesége liberálisabb nézeteihez. Úgy dönt, a gyermekekkel Budára indul, látszólag csak sebesülteket látogatni, de valójában ő készíti elő az udvar esetleges Budára menekülését. Jó politikai érzékkel a magyarok lovagiasságához folyamodik, hogy ne támadják hátba a már több sebből vérző Ausztriát. - Utazz a gyerekekkel Budára, védd ott az érdekeimet, tartsd féken az embereket - Ferenc József ezekkel a szavakkal küldi feleségét a magyar fővárosba. A különben kritikus császárné most szívvel-lélekkel kiáll megingott helyzetű férje mellett. Budán Erzsébet teljesen Andrássy Gyula gróf befolyása alá kerül, aki ügyesen elhiteti vele, hogy ő,

csakis ő képes megmenteni a helyzetet, előkészíteni a kiegyezést a magyarokkal, és így egyben tartani a Monarchiát. Erzsébet meglehetősen erőszakosan akarja véghezvinni, amit kigondolt. Meghívatja Bécsbe Andrássyt és Deák Ferencet, akik kifejtik érveiket a kiegyezés mellett. Ferenc József sokáig habozik, hiszen a többi monarchiabeli nép érdekét nagyon is sértené ez a lépés, ő pedig szeretne egész birodalmára tekintettel lenni. 1867. február 18-án végül kinevezi Andrássyt miniszterelnökké. A magyarok ragaszkodnak a koronázáshoz, ugyanis ennek az az előfeltétele, hogy a király ismerje el a magyar alkotmányt. Csaknem húszévi vérrel-vassal való kormányzás után a császár enged. A kiegyezés egyértelműen Sissy és Andrássy műve. Az ünnepségeket júniusra tervezik, mégpedig közösen, Erzsébetel együtt készülnek inegkoronázni Ferenc Józsefet. A régi szokás szerint ugyanis a királynét néhány nappal később kellene csak megkoronázni. Ez terrészetesen gesztus Erzsébetnek, -aki azonban egészen másképpen fogja fel a dolgot: - Igen kellemes hír, hogy közösen koronáznak meg 258 259 s-. bennünket. Így bizonyára nem lesz olyan fárasztó, nintha több napon át tartana mindez. A budai királyi palotában húsz éve nem volt igazi udvartartás, csak néhány díszterem maradt meg épségben, rengeteg lakószobát és egyéb helyiséget kellett rendbe hozatni, és mindent Bécsből kell ideszállítani. Június hatodikán kezdődnek az ünnepségek, de közben állandóan próbálni kell még a bonyolult szertartást, ami persze megint csak sok éles megjegyzésre ad alkalmat Sissynek. A hagyományoknak megfelelően Sissy dolga megfoltozni Szent István koronázási palástját és a harisnyákat. Ezekre igen ráfér mindez, hiszen Kossuth elásatta őket a forradalom után, négy évig voltak a nedves földben. Éppen a császári pár es-

küvője idején, 1853-ban találták meg őket. A koronázási menet hajnali hét órakor indul a királyi palotából a budavári templomba. Elöl főnemesi zászlóvivők, aztán Andrássy, kezében a koronával, mögötte főrendek a koronázási jelvényekkel, majd Ferenc József lovon, táborszernagyi díszegyenruhájában. A menet csúcspontja mégis Erzsébet, aki nyolcfogatú hintójában csodálatos magyar ruhában, bársony pruszlikkal, csipke főkötővel ül, elbűvölően szép és sugárzó. A pillanat ünnepélyessége őrá is nagy hatással van. Szinte könnybe lábad a szeme; amikor a prímás felkeni Ferenc Józsefet Magyarország királyává, és a nádort helyettesítő Andrássy az uralkodó fejére teszi a koronát. Ezután ősi szokás szerint Erzsébet jobb válla fölé tartják a Szent Koronát, ezzel Magyarország királynőjévé koronázzák. A koronázási mise hangjai szíve mélyéig hatolnak. 7jjongva fogadják őket, amikor kilépnek a templomból. Ferenc József ezután felvágtat a koronázási dombra, a négy égtáj felé négy kardvágást tesz, ezzel elképezve, hogy minden irányból érkező veszedelem ellen megvédi országát. Estélyek, fogadások, vacsorák követik egymást több napon át. Harmadik nap nyűjtják át az uralkodópárnak szánt koronázási ajándékot: ötven-ötven ezer aranyat. Mindenki tudja, hogy ezt a pénzt Magyarország valamilyen módon visszakapja, de senki sem hitte volna azt, ami végül is bekövetkezett: azoknak a rokkant honvédeknek és a honvédek özvegyeinek, árváinak szánják a pénzt, akik valaha Ausztria ellen harcoltak. A király emellett közkegyelemben részesítette az öszszes politikai elítéltet. Bécsben természetesen óriási a felháborodás. Erzsébet azonban legjobban a természetbéni ajándékoknak örül, elsősorban Gödöllőnek, amely a nemzet Sissynek szánt ajándéka volt, és amelyet a figyelmes Andrássy időközben rendbe is hozatott. Végre

megvalósíthatja dédelgetett terveit! A királyné gyermekien örül még a csodálatos virágoknak, valószínűtlen nagyságú gyümölcsöknek, kedves báránykáknak és a trónörökösnek szánt kiscsikónak is, amelynek sörényébe és farkába nemzetiszínű pántlikát fontak. Sissy az elkövetkező időben sokat volt Gödöllőn, Ferenc József is menedéket lát ebben a kastélyban. Az új otthon egyre bensőségesebben fűzi egymáshoz a házastársakat. Sissy új gyermekre vágyik, aki nemsokára jelentkezik is. 1868. április huszonkettedikén Budán megszületik Mária Valéria. A királyné túláradó örömmel fogadja új gyermekét, és elhatározza, ezúttal nem engedi ki a kezéből a kicsit, és most már elég erős is ahhoz, hogy ezt véghezvigye. Zsófia már nem meri elvenni gyermeket. Sissy megismeri az anyaság igazi örömeit és féltő gondjait. Újra béke és harmónia költözik a császári-királyi pár házába. Vége az első kötetnek Terjeszti A PLATÁN Kereskedelmi és Könyvkiadói Kft. Cím: 1062 Budapest, Aradi utca 62. Telefon: 132-3356, Telefax: 132-7153 RAKÉTA KIADÓ Kft. Felelős kiadó Veress Mariann Alföldi Nyomda t4182.66-14-1 ) Debrecen, 1991 Felelős vezető Szabó Viktor vezérigazgató Szerkesztette Osztovits Ágnes A kötetet Vámos Ildikó tervezte Kiadványszám 47 Megjelent 14,8 (A/5) ív terjedelemben, Plantin betűtípusból szedve ISBN 963 7485 14 7 ISSN 1215-3540