Maria Fürst: Bevezetés a filozófiába. Bp. Ikon, Steiger Kornél: Bevezetés a filozófiába. (Tankönyv és Szöveggyűjtemény) Bp

Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetésének féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása

Filozófiatörténet I. ET1122 1. félév 2 0+2 kollokvium – Dr. Kiss Lajos András tanszékvezető főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A kurzus célja, hogy a hallgatókkal megismertesse az európai gondolkodástörténet legfontosabb csomópontjait, a különböző filozófiai irányzatok alapkérdéseit, és hozza közel a hallgatókhoz azokat a megoldási javaslatokat, amelyeket az európai eszmetörténet felkínált az általános életproblémák helyes értelmezése és esetleges megoldása számára. Továbbá legyenek képesek elsajátítani a legfontosabb filozófiai alapfogalmakat, kategóriákat, és legyen általános képük az Európa-eszme metafizikai értelméről. 2. A tantárgy tartalma A hallgatók ismerjék meg az antik görög és a középkori filozófiai gondolkodás legfontosabb irányzatait, az európai filozófia alapkategóriáit. Sajátítsák el az újkori filozófia néhány fontos tézisét, amelyek a modernitás világnézetét kialakították. A kurzus Descartes és Bacon művéből vett részletekkel azt kívánja érzékelhetővé tenni, hogy a korai újkor két alapvető filozófiai irányzata (az empirizmus és a racionalizmus) a belső „szakmai” viták ellenére ugyanazt a célt tűzték ki maguk elé, vagyis: Az ember legyen a természet ura. E. Husserl ismert kifejezésével élve, modernitás célja: Herrschaft über die Umwelt. A kurzus második egysége a felvilágosodás fogalmát, ill. az ész erejébe vetett hit fokozatos gyengülésének kérdését vizsgálja, nem feledkezve meg az újra és újra próbálkozó racionalista „ellenlökésekről” sem. E rész Kierkegaard, Nietzsche, Marx és a tág értelemben vett Frankfurti Iskola gondolkodóinak műveiből vett részleteket dolgozza fel, azt bizonyítandó, hogy a felvilágosodás és az ész fogalmának folyamatos eróziója nem lett végérvényessé, és az észkritika, alapvető intencióit tekintve, maga is kénytelen a bírált álláspont alapértékeit osztani, ha eredményesen kíván kritikai tételeket megfogalmazni. 3. Az évközi ellenőrzés módja 4. A tantárgy előírt szakmai gyakorlatai 5. A kötelező ill. ajánlott irodalom Maria Fürst: Bevezetés a filozófiába. Bp. Ikon, 1993. Steiger Kornél: Bevezetés a filozófiába. (Tankönyv és Szöveggyűjtemény) Bp. Holnap, 1992 6. A tantárgy tárgyi szükségletei

1

Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása

Informatika ET1142 1. és 2. félév 2 kredit 0+2 gyakorlati jegy Dr. Nagy Mihály főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A hallgatók sajátítsák el a további tanulmányaikhoz, elektronikus dokumentumok el-készítéséhez, elektronikus kommunikációhoz szükséges információtechnológiai alapis-mereteket. 2. A tantárgy tartalma Fájlkezelés. Az Internet használata. Elektronikus levelezés. Szövegszerkesztés (Word). Táblázatkezelés (Exel). 3. Évközi ellenőrzés módja A beszámoló a foglalkozáson megismert Word, Excel és egyéb programcsomagok, valamint az Internettel kapcsolatos ismeretek alkalmazásából áll. A sikeres gyakorlati jegyhez szükséges a gyakorlatvezető által személyre szólóan kiadott otthon elkészített házi feladat bemutatása valamint az órán kiszabott feladat önálló elkészítése. A kurzus gyakorlati jeggyel zárul, amely a vizsgaidőszakban nem pótolható. 4.

A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai -

5. A kötelező ill. ajánlott irodalom dr. Iszály Ferenc- Kató Gábor- dr. Nagy Mihály: Számítástechnika: Az alapoktól az Internetig. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza, 1999. Csajbók Zoltán: Számítástechnikai alapismeretek. Budapest, ÉGSZi-Scola, 1992. dr. Kovácsné Cohner Judit-Osváth Miklós-G. Nagy János: Office 97. Budapest, ComputerBooks, 1998. Lengyel Veronika: Az Internet világa. Budapest, ComputerBooks, 1995. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása

2


Filozófiatörténet II. ET2002 2. félév 2 kredit 2+0 Kollokvium ET 1122 Dr. Kiss Lajos András tanszékvezető főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A kurzus célja, hogy a hallgatókkal megismertesse az európai gondolkodástörténet legfontosabb csomópontjait, a különböző filozófiai irányzatok alapkérdéseit, és hozza közel a hallgatókhoz azokat a megoldási javaslatokat, amelyeket az európai eszmetörténet felkínált az általános életproblémák helyes értelmezése és esetleges megoldása számára. Továbbá legyenek képesek elsajátítani a legfontosabb filozófiai alapfogalmakat, kategóriákat, és legyen általános képük az Európa-eszme metafizikai értelméről. 2. A tantárgy tartalma A kurzus a filozófiatörténet utóbbi két évszázadának tartalmi kérdésivel foglalkozik, nevezetesen a felvilágosodás programjának kiterjesztését vizsgálja, Rosseau és Kant műveiből vett részletek segítségével. E tematikus egység keretében a hallgatók megismerkednek a felvilágosodás klasszikusainak azon álláspontját, miszerint az emberi észnek és értelemnek immáron totális hatalomra kell törni. Az új cél: a társadalmi világ (s benne az ember) fölötti uralom megszervezése. (Herrschaft über die Kulturwelt). A kurzus második egysége a felvilágosodás fogalmát, ill. az ész erejébe vetett hit fokozatos gyengülésének kérdését vizsgálja, nem feledkezve meg az újra és újra próbálkozó racionalista „ellenlökésekről” sem. E rész Kiergegaard, Nietzsche, Marx és a tág értelemben vett Frankfurti Iskola gondolkodóinak műveiből vett részleteket dolgozza fel, azt bizonyítandó, hogy a felvilágosodás és az ész fogalmának folyamatos eróziója nem lett végérvényessé, és az észkritika, alapvető intencióit tekintve, maga is kénytelen a bírált álláspont alapértékeit osztani, ha eredményesen kíván kritikai tételeket megfogalmazni. 3. Az évközi ellenőrzés módja Kiselőadások, beszámolók. 4. A tantárgy előírt szakmai gyakorlatai 5. A kötelező ill. ajánlott irodalom Maria Fürts: Bevezetés a filozófiába. Bp. Ikon, 1993. Steiger Kornél. Bevezetés a filozófiába. Bp. Holnap, 1992 6. A tantárgy tárgyi szükségletei

3


Etika ET2343 2. félév 2 kredit 2+0 kollokvium Dr. Kiss Lajos András Tanszékvezető főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései Az erkölcsfilozófia különböző irányzatainak mind történeti, mind szisztematikus jellegű bemutatása. E mellett segíteni kívánja a hallgatóknak abban, hogy eligazodni tudjanak a morálfilozófia érvelések, bizonyítások, illetve az erkölcs filozófiai megalapozhatóságának a kérdéseiben. 2. A tantárgy tartalma A kurzus rövid ismertetése: A kurzus az erkölcsi tudás laikus (preteoretikus) természetének elemzésével indul, majd rátér az utóbbi kétezer év európai gondolkodásában vezető szerepet játszó irányzatok elemzésére. Elsősorban az ún. érzelemetikák (vagy más néven eudaimonisztikus felfogások), illetve a kötelesség etikák (más néven deontologikus elméletek) érvelési technikáit mutatja be. A kurzus tartalmának gerincét az ún. utilitarista felfogások ismertetése, ill. bírálata alkotja. A kurzus utolsó harmada az erkölcs posztmodern relativizásából fakadó kérdések vizsgálatával fogalakozik. 3. Az évközi ellenőrzés módja Szóbeli referátum, önálló dolgozat készítése. Egy zárthelyi dolgozat a kurzus kétharmadánál. 4. a tantárgy előírt külső szakmai gyakorlatai 5. A kötelező ill. ajánlott irodalom Hársing László: Az európai etikai gondolkodás. Miskolc, 2001. Arzenbacher Arno: Einführung in die Ethik. Düsseldolf, 2001. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei

4


Vallástörténet ET2052 5. félév 2 kredit 2+0 kollokvium – Dr. Jakab András Főiskolai docens

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A kurzus célja, hogy bevezetést nyújtson a vallás történeti formáinak ismeretébe, a vallástudományok fogalomrendszeréből elsősorban a vallásfenomenológia és a vallástörténet felől közelítve tárgyához. Szerezzenek átfogó ismereteket a nyugati zsidó-keresztény hagyomány vallási rendszereinek történeti formáiról, valamint a mai magyar társadalom vallási viszonyairól is. Segíteni kíván abban, hogy a kurzus résztvevői jobban eligazodhassanak mai világunk, kulturálisszellemi életünk vallási jelenségeiben, a hitélet, a kultusz, a felekezetileg motivált életmód és viselkedés kérdéseiben. 2. A tantárgy tartalma A kurzus a vallástudományok diszciplináris rendszerének áttekintésével igyekszik megközelíteni a „Mi a vallás”? kérdésfeltevését, elsősorban a vallásfenomenológia és az összehasonlító vallástörténet felől. Bemutatja a vallás keletkezésére és történeti változására vonatkozó elméleti előfeltevéseket, majd röviden érinti a vallástörténet néhány alapvető kérdését a keletkezéselméletektől a politeizmus, monolátria, monoteizmus történeti alakzatain keresztül, az ószövetségi zsidó vallás és a kereszténység kialakulásának kérdéseiig. Külön kitér a kurzus a magyarországi egyházak történetére. A tárgy a gyakorlati vallásismeret kérdéseivel zárul, melyek között érinti a mai magyar társadalom vallási viszonyait is. Az egyes témakörök feldolgozásánál külön hangsúllyal szerepel továbbá a szakrális művészet szempontja. 3. Az évközi ellenőrzés módja Szóbeli referátum, önálló dolgozat készítése. 4. A tantárgy előírt külső szakmai gyakorlatai 5. A kötelező ill. ajánlott irodalom Horváth Pál: Vallásismeret. Calibra, Bp. 1996. (ez a törzsanyag) M. Eliade: Vallási hiedelmek és eszmék története I-III. kötet. Osiris-Századvég, 1994. G. J. Bellinger: Nagy valláskalauz. Akadémia, Bp. 1990. K. Heussi: Egyháztörténeti kézikönyv. Osiris, Bp. 2000. M. Eliade: A szent és a profán. Európa, Bp. 1987. (újabb kiadás 1996.) Gesztelyi Tamás (szerk.): Egyházak és vallások ma Magyarországon. Akadémia, Bp. 1991. Gáspár Csaba László: Mi a vallás? Adalékok a vallás lényegének meghatározásához. In.: Isten és a „semmi”. Filozófiai-teológiai tanulmányok. Harmat Kiadó Alapítvány, Bp. 2000. Dér Katalin-Horváth Pál: Bibliaismeret. Műszaki, Bp. 1999. Rózsa Huba: Az Ószövetség keletkezése. Bevezetés az Ószövetség könyveinek irodalom és hagyománytörténetébe. Szent István Társ., Bp. 1986. 5

Rubicon 2000/10. szám (tematikus szám vonatkozó tanulmányai) 6. A tantárgy tárgyi szükségletei Tanterem, AV-eszközök használatának lehetősége.

6


Esztétika ET2032 3. félév 2 kredit 2+0 kollokvium Kukla Krisztián főiskolai adjunktus

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A kurzus egyrészt közös műelemzések kapcsán, másrészt az esztétikai gondolkodás főbb paradigmáinak, csomópontjainak bemutatásán keresztül arra vállalkozik, hogy felvázolja az esztétikai tapasztalat és az interpretáció kérdéskörét. A tantárgy a műelemzés integratív gyakorlatának is tekinthető, fő célkitűzése a különböző művészeti formák mediális jellemzőinek a tisztázása. 2. A tantárgy tartalma A tantárgy tematikája két fő részből áll: a félév első felének közös interpretációs esettanulmányai jelölik ki a később olvasandó elméleti szövegeket. Id. Pieter Bruegel: Ikarosz bukása c. festményének elemzése kapcsán az ikonológiai módszer lehetőségével és határaival szembesülünk, majd a Tékozló fiú motívumtörténetének a megtárgyalása viszi tovább a szó és kép problematikát. Heinrich von Kleist Marionettszínházról c. esszéjének elemzésével a szövegolvasás, és értelmezés kérdéseivel szembesülünk. A kurzus első felét pedig közös színházlátogatás zárja. A félév második felében a művészet filozófiai reflexiója és a művészettörténet néhány módszertani kérdése kapcsán megismerkedünk a filozófiai esztétika előtörténetével (Platón, Arisztotelész), az önállóvá vált filozófiai esztétika kanti és hegeli paradigmájával. A kurzust pedig az esztétika és a művészettörténet végének kurrens problémái zárják. 3. Az évközi ellenőrzés módja Önálló beszámolók, valamint szemináriumi dolgozat készítése 4. A tantárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Színházlátogatás 5. A kötelező ill. ajánlott irodalom Almási Miklós: Anti-esztétika Budapest: T-Wins 1992. Rényi András: A testek világlása, Budapest: Kijárat 1999. A. C. Danto: Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet? Budapest: Atlantisz, 1997. Bacsó Béla (szerk.): Kép, fenomén, valóság Budapest: Kijárat, 1997. Házas Nikoletta (szerk.): A művészetfogalom változása. Kortárs frankofón művészetelmélet Budapest: Kijárat, 2001. Konrad Fiedler: A művészi tevékenység eredetéről (kézirat) Wladislaw Tatarkiewicz: Az esztétika alapfogalmai Budapest: Kossuth, 2000. 7


Zeneesztétika ET2042 4. félév 2 kredit 2+0 kollokvium ET 2032 Csobó Péter főiskolai adjunktus

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A kurzus célja, hogy a hallgatókkal megismertesse a zenei gondolkodástörténet legfontosabb csomópontjait, a zeneesztétika legfontosabb alapkérdéseit. Járuljon hozzá a zenei élmény appercipiálásának fogalmi megalapozásához. 2. A tantárgy tartalma A kurzus a zeneesztétika utóbbi két évszázadának tartalmi kérdéseivel foglalkozik. Számba veszi és feldolgozza a zeneesztétika teoretikusainak főbb megállapításait, megismerteti a hallgatókkal az alapvető szakirodalom legfontosabb tézisét. Elsősorban Mozart, Beethoven és Wagner műveire épülő zeneesztétikai törekvésekre alapoz. A modern zeneesztétika újabb törekvéseit Adorno és Carl Dahlhaus elméleti munkásságára alapozva dolgozza fel. A kurzus részét képezi közös koncert-, illetve operalátogatás, valamint a magyar és lehetőség szerinti idegen nyelvű zeneesztétikai folyóiratok figyelése, az ezekben megjelenő írások feldolgozása. 3. Az évközi ellenőrzés módja Kiselőadások, beszámolók. A félév végén kollokvium. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai 5. A kötelező ill. ajánlott irodalom Adorno: Zene, filozófia, társadalom. Bp. 1970. Nietzsche: A tragédia születése. Bp. 1986. R. Wagner: Költészet és zene a jövő drámájában. Bp. 1983. C. Dahlhaus: Töredékek a zenei hermeneutikáról. (kézirat) 6. A tantárgy tárgyi szükségletei

8

Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm + gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása

Közgazdasági ismeretek ET1232 2. félév 2 kredit 2+0 Kollokvium – Dr. Egri Imre Tanszékvezető főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A tanár és tanító szakos főiskolai hallgatók ismerjék meg a gazdaság működésének alapvető vonásait. A gazdaság és a társadalom összefüggési rendszerét, a gazdaság irányítás makrosíkú módszereit. Ismerjék meg a mikroszervezetek háztartás, non-profit szféra, közüzemek, vállalkozások működését. A nagy gazdasági rendszerek, a nemzetközi gazdasági élet és az Európai Unió alapösszefüggéseit. 2. A tantárgy tartalma Gazdasági és társadalmi élet alapfogalmai Gazdálkodás, újratermelés Jövedelmek, szükségletek Árutermelés és piacgazdaság Mérés a gazdaságban, a pénz A piac törvényszerűségei Árutermelés és piacgazdaság A gazdaság mikrorendszere, háztartás, vállalkozás A gazdasági tevékenység szervezeti rendszere, a gazdaság integrációja A gazdaság makrorendszere, állam, ágazatok, külföld Ár és pénz a modern gazdaságban, árelméletek, pénzelméletek, infláció Pénzforgalom szabályozása, bankrendszer Bér, profit, jövedelmek, az állam szerepe Üzleti vállalkozások, monopóliumok és globalizáció A gazdaság nemzetközi integrációja, az Európai Unió 3. Évközi ellenőrzés módja Zárthelyi dolgozatok és házi dolgozat. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai

9

5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke szerző(k), cím, megjelenés éve Gazdasági alapismeretek (jegyzet és munkafüzet) – Hegedűs-Egri Samuelson: Közgazdaságtan I.II.III. (KJK 1998.) Közgazdasági szemle Figyelő HVG 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Audiovizuális eszközök, Internet

10


Magyar nyelvhelyesség ET1231 3. félév 1 kredit 0+2 gyakorlati jegy – dr. Répási Györgyné főiskolai tanár, intézetigazgató

1. A tantárgy általános célja A hallgatók anyanyelvi műveltségének, helyesírási és nyelvhelyességi ismereteinek felfrissítése és bővítése. A kulturált, helyes nyelvi magatartás és kommunikáció elsajátítása. A hallgatók olyan szemléletmódot képviseljenek, mely szem előtt tartja anyanyelvünk védelmét. Mint leendő pedagógusok tudatosan szemléljék anyanyelvüket, és beszédkultúrájuk szolgáljon modellül tanítványaik számára. 2. A tárgy tartalma A nyelv és a beszéd fogalma, jellemzői. A nyelvművelés fogalma, feladatai. Az anyanyelv fogalma. Kommunikáció a pedagógiai folyamatban. A szövegalkotás folyamata. A szöveg és a mondatfonetikai eszközök. A közlés nyelvi helyessége. Nyelvi-stilisztikai hibák a szóhasználatban és a mondatalkotásban. Az írás helyessége. A betűrend. Helyesírásunk főbb elvei. A különírás és az egybeírás. A tulajdonnevek írása. Az idegen szavak és tulajdonnevek írásmódja. Az írásjelek használata. A rövidítések és a mozaikszók írása. 3. Évközi ellenőrzés A hallgatók az általuk meghatározott nyelvészeti stilisztikai vagy nyelvhelyességi témából előadást készítenek, melyet osztályzattal értékelünk. Ezen kívül 2 alkalommal nyelvhelyességi, ill. helyesírási tesztet írnak. 4. Számonkérés módja A félév végén gyakorlati jegy. 5. Kötelező ill. ajánlott jegyzetek 1. A magyar helyesírás szabályai. 1990. 2. Grétsy László és Kemény Gábor: Nyelvművelő kéziszótár. 1996. 3. H. Varga Gyula: Nyelv és kommunikáció. Nyelvművelési ismeretek nem magyar szakos tanárjelölteknek. Eger, 1994. 4. Hernádi Sándor: Helyesírási önképző. 1993. 5. Hernádi Sándor: Nyelvtan és nyelvművelés. 1984. 6. Honffy Pál - Szabolcs Árpád: Levelezési tanácsadó. 1993. 7. Kemény Gábor - Szántó Jenő: Mondd és írd! 1992. 8. Rácz Endre - Takács Etel: Kis magyar nyelvtan. 1991. 9. Szende Aladár: A magyar nyelv tankönyve. 1993. 10. Wacha Imre: A korszerű retorika alapjai. 1994. I-II. kötet

11


Politológia ET2342 4. félév 2 kredit 2+0 Kollokvium – dr. Nádasdi József Tanszékvezető főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései Olyan általános és speciális ismeretek adása, melyek segítségével a jövő értelmisége megérti a nemzetközi és hazai politikai események összefüggéseit, ezek révén képes szűkebb és tágabb környezetét orientálni. 2. A tárgy tartalma A politológia, mint tudomány és tantárgy. A politika fogalma. A hatalom fogalma, történeti típusai. A legitimáció típusai. A politikai kultúra fogalma, történeti típusai. A magyar politikai kultúra. A politikai szocializáció lényege, funkciói. Politikai értékek a demokráciában. Politikai ideológiák. A liberalizmus, konzervativizmus és szociáldemokrata ideológiák lényege, kapcsolódási pontok. A politika rendszere, intézményei. Állam, képviselet, állampolgár. A civil társadalom és a politikai állam. Demokratikus és nem demokratikus rezsimek. A politika folyamata, tartalma és szereplői. A közpolitika. A politikai pártok. A politikai elit. Média és politika. Érdekek, nemzetközi viszonyok és kapcsolatok. Globalizmus, integráció. Nemzeti és helyi politika. 3. Évközi ellenőrzés módja Szemináriumi dolgozat készítése, prezentáció. 4. A tantárgy előírt szakmai gyakorlatai 5. Kötelező ill. ajánlott irodalom Bayer József: A politikatudomány alapjai. Napvilág Kiadó, Bp. 1999. Bihari Mihály – Pokol Béla: Politológia. Universitas, Bp. 1992. Haskó Katalin – Hülvely István: Bevezetés a politikatudományba. Villányi úti könyvek. Politikatudományi sorozat. Bp. 1996. Gyurgyák János (szerk.): Mi a politika? Bevezetés a politika világába. Századvég Kiadó, Bp. 1994. Kulcsár Kálmán: Politikai jogszociológia. Kossuth, Bp. 1987. Domenico Fisichella: A politikatudomány alapvonalai. Észak-Magyarországi ICP RT, Miskolc, 1991. G.A. Almond, G.B. Powell (szerk): Összehasonlító politológia. Osiris, Bp. 1996. Politikai filozófiák enciklopédiája. Kossuth, Bp. 1995 6.

A tantárgy tárgyi szükségletei

12


Szociológia ET2102 2. félév 2 kredit 2+0 kollokvium – dr. Bereczki József főiskolai docens

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A hallgatók ismerjék meg a legfontosabb társadalmi jelenségek, problémák és folyamatok gyökereit, lényegét és következményeit, mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban, elméleti és gyakorlati téren egyaránt. El tudjanak igazodni a magyar és nemzetközi társadalom legfontosabb kérdéseiben. 2. A tárgy tartalma Részletes tematika és irodalomjegyzék alapján alapos bevezetés a szociológiába. Ennek során a szociológia története és módszertani alapjai, a társadalom szerkezetének és és rétegződésének alapvető adatai és tendenciái, hazai és nemzetközi vonatkozásai kerülnek tárgyalásra. 3. Évközi ellenőrzés módja Zárthelyi dolgozat. 4. A tantárgy előírt szakmai gyakorlatai 5. Kötelező ill. ajánlott irodalom Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Osiris, Bp. 1997. Anthony Giddens: Szociológia. Osiris, Bp. 1995. Ferge Zsuzsa: A rendszerváltás megítélése. Szociológiai Szemle, 1996, 1. 51-74. Amszterdami Nyilatkozat Európa szociális helyzetéről. Esély. 1998, 1. 129-132. S. Huntington: Civilizációk háborúja. Külpolitika. 1997, 4. 34-55. János Cs. András: Amerikai paradaxon. Valóság. 1992, 4. 37-49. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei

13


A természettudományok főbb kérdései ET2232 2. félév 2 kredit 2+0 Kollokvium Dr. Hadházy Tibor főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A világkép természettudományos részének elemeivel, a természettudományok fejlődésével, a legfontosabb rendező elvekkel való megismerkedés. A feldolgozás módja adjon betekintést a természettudományok kutatási módszereibe, kvalitatív tárgyalásmódján keresztül a természeti jelenségek összefüggéseit, a természet egységét érzékeltesse. Mutasson be aktuális, a ,,köznapi’’ embert is érdeklő problémaköröket. 2. A tantárgy tartalma A természettudomány és világképünk. A világnézet és a világkép viszonya. A biológia, a fizika és a kémia szerepe a tudományos világkép fejlődésében. A természettudományok helye a tudományok rendszerében. A természettudományok tárgya, alkalmazott kutatási módszerei. Az első és a ,,második’’ ipari forradalom és a természettudományok kölcsönhatása. Bepillantás a természettudományok kultúrtörténetébe. Az anyag szerkezete, a szerkezetvizsgálat módszerei, legújabb eredményei. A kölcsönhatások hierarchiája, kölcsönhatástípusok. Az anyag halmazállapotai, ezek jellemzése. Az anyag energiájának felszabadítsa és felhasználása. Energiagondok és megoldási lehetőségek. Alternatív energiahordozók (biodizel, biogáz, stb.) A természeti folyamatok iránya. Általános természeti törvények. Szimmetria a természetben. A természeti környezet védelmének aktuális kérdései, feladatai. A tér-időszemlélet fejlődése, a relativitáselmélet tér és idő fogalma. Az anyag és a tér. Az egyetemes gravitáció. Csillagok és csillagrendszerek. A Nap és környezete. A Naprendszer felépítése, mozgástörvényei. A világegyetem megismerésének módszerei. Az űrkutatás célja, legfontosabb eredményei. Magyarok a természettudományért, Nobel-díjas magyar természettudósok. 3. Évközi ellenőrzés módja A félévi vizsgára az a hallgató bocsátható, aki április 15-ig elkészít egy minimum 3, maximum 5 oldalas szerkesztett dolgozatot (12-es betűméret, min. 2 ábra, ill. kép) a matematika, vagy fizika, vagy biológia, vagy kémia, vagy földrajz, vagy csillagászat, vagy környezetvédelem tárgyköréből. Témája napi aktualitás, új tudományos felfedezés vagy hipotézis, eljárás, alkalmazás, találmány, stb. Megjelölendők a források (könyv, folyóirat, pontos Internet hivatkozás stb.) Beadandó : előadáson, vagy a Fizika Tanszék 301/a adminisztrátori szobában. A félév írásbeli vizsgával zárul, a megismételt vizsga szóbeli.

14

4.

A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai

5. A kötelező ill. ajánlott irodalom 1. Hadházy Tibor: A természettudományok főbb kérdései (főiskolai jegyzet). Megjelenés alatt. 2. A változó világegyetem (TV Egyetem, A változó világ). RTV-Minerva, Bp. 1976. 3. Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete. Gondolat, Bp. 1978. 4. Nyikolaj Sejkov: Élet és Szimmetria. Gondolat, Bp. 1987. 5. Lánczos Kornél: Einstein évtizede (1905-1915). Magvető, Bp. 1978. 6. Dieter B. Herrmann: Az égbolt felfedezői. Gondolat, Bp. 1981. 7. Marx György: A marslakók érkezése. Akadémiai Kiadó, Bp. 2003. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása -

15


Könyvtárhasználati alapismeretek ET2122 1 2 1+1 G Szerafinné Szabolcsi Ágnes főiskolai docens

1.

A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A bölcsész szakos hallgatók képesítési követelményeinek megfelelően a tárgy keretén belül megismertetjük a hallgatókat a könyvtárak használati alapismereteivel, a korszerű információhordozókkal és az információ visszakeresés lehetőségeivel.

2.

A tantárgy tartalma A könyvtári gyűjtőkör. Dokumentumtípusok. A katalógusok fajtái. A könyvtári szolgáltatások. Az egyes tudományok nyomtatott és elektronikus információforrásai. Az információ visszakeresés módszerei. Az Internet által kínált lehetőségek. Számítógépes adatbázisok. Kutatásmódszertani alapismeretek. A hivatkozás módjai. Szakdolgozat elkészítésének lépései, formai és tartalmi követelményei.

3.

Évközi ellenőrzés módja -

4.

A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai -

5.

A kötelező ill. ajánlott irodalom Horváth Tibor-Papp István: Könyvtárosok kézikönyve 1-4. – Bp.: Osiris, 1999Balázs Sándor: Az információk használata, hasznosítása és haszna. – Bp.: OMIKK, 1993. Majoros Pál: Kutatásmódszertan avagy: Hogyan írjunk könnyen, gyorsan jó diplomamunkát? Bp., 1999.

6.

A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Könyvtári környezet

16

Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása

Pszichológia ET2344 1. 2 kredit 2+0 kollokvium nincs Dr. Hadházy Jenő főiskolai docens

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Ismerje meg a pszichológia alapjait jelentő pszichikus folyamatokat, állapotokat, azok működésének törvényszerűségeit. Legyen tapasztalata a személyiség pszichés fejlődéséről, tudja értelmezni az életkori sajátosságokat. Pszichológiai alapismereteit legyen képes alkalmazni a művelődésszervező és kommunikációs szakterületekhez tartozó emberi kapcsolatok mindennapi gyakorlatában. 2. A tantárgy tartalma: A pszichológia tárgya, rövid története, fontosabb irányzatai, módszerei, a lelki jelenségek sajátosságai. Megismerési folyamatok. Viselkedésdinamika: az emberi motiváció és az érzelmek. Személyiségértelmezések. Az ontogenetikus fejlődés elvi problémái. Értelmi, érzelmi és akarati fejlődés a különböző életkorokban. A kommunikáció kialakulása és fejlődésének vonala. A normavezérelt viselkedés és az önkontrollfunkciók kibontakozásának mechanizmusai. 3. Évközi ellenőrzés módja: Zárthelyi dolgozat. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: Nincs. 5. Kötelező irodalom: A pszichológia alapjai (szerk.: Bernáth László – Révész György) Tertia Kiadó, Bp., 1998. Mérei – Binét: Gyermeklélektan Gondolat Kiadó, Bp., 1985. Szemelvények a fejlődéslélektan köréből Bessenyei Kiadó, Nyíregyháza, 2000. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: A főiskolán általánosan használt eszközök.

17

Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása

Szociálpszichológia ET2345 2. félév 2 kredit 2+0 kollokvium (Pszichológia) Dr. Schmercz István főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Olyan társadalomlélektani ismeretek közvetítése, amelynek birtokában a hallgatók képessé válhatnak a szociális közeg értő ismeretére, így a művelődésszervező és kommunikációs szakmához tartozó tevékenység pszichológiailag megalapozott tervezésére és kivitelezésére. 2. A tantárgy tartalma: A szociálpszichológia tárgya, kialakulása, tématerületei, speciális módszerei; az empirikus szociálpszichiológiai vizsgálatok mérésmetodikai problémái. A szocializáció folyamata, szerepek és szerepkonfliktusok. A szocializáció színterei: család – iskola - kortárscsoport, munkahely. A szociális attitűd; attitűdváltozás: konzisztencia, kognitív disszonancia, meggyőzés. A csoportlélektan alapjai: a human relation irányzata, érték- és normaképződés a csoportokban, a közösségek rejtett hálózata. A munkahelyi szerkezetek típusai; a vezetői attitűd és vezetési stílus. Az emberek megismerése: a személypercepció; sztereotípiák és előítéletek. Az agresszió, mint destruktív viselkedés. A szociális befolyásolás: konformitás – engedelmeskedés a tekintélynek. A társadalmi identitás. 3. Évközi ellenőrzés módja: Nincs. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: Nincs. 5. Kötelező irodalom: Csepeli György: Szociálpszichológia, Osiris Kiadó, Budapest, több kiadásban Ajánlott irodalom: Hadházy Jenő – Kerekes Imréné (szerk.): Szemelvények a pszichológia köréből Bessenyei Kiadó, Nyíregyháza, több kiadásban Klein Sándor (szerk.) Vezetés és szervezetpszichológia SHL Hungary KFT, Budapest, 2001. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: A főiskolán általánosan használt termek.

18

Maria Fürst: Bevezetés a filozófiába. Bp. Ikon, Steiger Kornél: Bevezetés a filozófiába. (Tankönyv és Szöveggyűjtemény) Bp

Recommend Documents