MÁRCIUS 15-I DIÁKUTAZTATÁSI PROGRAM

R Á K Ó C Z I S Z Ö V ET S É G

MÁRCIUS 15-I DIÁKUTAZTATÁSI PROGRAM

RÁKÓCZI

S Z Ö V ET S É G

H–1027 Budapest, Szász Károly utca 1. IV/1. | Levélcím: H–1255 Budapest, Pf. 23. Telefon: (+36 1) 201 3067, (+36 1) 212 3854 | Fax: (+36 1) 212 8891 www.rakocziszovetseg.org | e-mail: [email protected]

w w w. r a ko c z i s z ove t s e g . o r g

1994–2010

A R Á K Ó C Z I S Z Ö V ET S É G M Á RC I U S 15 - I D I Á K U TA Z TA T Á S I P RO G R A M JA 19 9 4 – 2 010

A R á k ó c z i S z ö ve t s é g A rendszerváltozás folyamatában lehetõvé vált polgári önszervezõdés nyomán 1989-ben megalapított, s ebbõl kifolyólag a legrégibb civil szervezetek közé tartozó Rákóczi Szövetség – alapszabályzatában is rögzített – kettõs célkitûzést fogalmazott meg. Egyrészrõl a felvidéki és kárpátaljai magyarság identitásának megõrzését, amelyet az 1999. évi jubileumi közgyûlésen a magyar–magyar kapcsolatok határokon átívelõ építésével kiterjesztett a teljes Kárpát-medencei magyarságra, másrészrõl névadója, a magyar történelem egyik legvonzóbb személyisége, a történelmi korszakoktól függetlenül osztatlan megbecsüléstõl övezett II. Rákóczi Ferenc nagyságos fejedelem kultuszának, szellemi örökségének megõrzését és ápolását. A Rákóczi Szövetség megkülönböztetett hangsúlyt fektet az ifjúság mûveltségének, történelemtudatának, valamint nemzeti identitásának és Kárpát-medencei összetartozástudatának erõsítésére. E célkitûzésnek megfelelõen évrõl évre számos rendezvényt – nyári tábort, ifjúsági találkozót, határon túli tanulmányutat, történelmi vetélkedõt, ismeretterjesztõ elõadást, megemlékezést és emlékünnepséget – szervez budapesti központja és a Kárpát-medencében mûködõ közel 260 helyi szervezete révén. Ezzel lehetõvé válik, hogy a Délvidéken, Erdélyben, Felvidéken és Kárpátalján, valamint Horvátországban és az anyaországban mûködõ különbözõ oktatási és kulturális intézmények, szakmai, társadalmi és ifjúsági szervezetek, egyesületek képviselõi találkozhatnak és baráti kapcsolatokat létesíthetnek egymással. A p r o g r a m l ét r e j ö t t e , c é lj a i és e r e d m énye i A szomszédos országokban élõ magyar közösségek hosszú távú fennmaradásának érdekében nemzeti identitásuk megerõsítésére, a magyarsághoz való tartozás érzésének a jövendõ generációk részére történõ továbbadására van szükség. A magyarság sorsközösségének vállalását, illetõleg a magyarsághoz való lelki kötõdést nagymértékben erõsítheti a történelmi ismeretek megszerzése, valamint a nemzeti múlt meghatározó eseményeivel való azonosulás. A nemzeti identitás elmélyítését szolgálja, ha a nemzeti ünnepek megünneplése közösen történik az anyaországi és a határon túl élõ magyarok részvételével, melynek fontos hozadéka, hogy ily módon nem csak a határon túli magyarok jutnak lelki erõforrásokhoz, hanem a magyarországi fiatalok is közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek a határon túli

1

Március 15-i Diákutaztatási Program 1994–2010

magyarság életérõl, egyúttal identitásukat erõsíthetik azok a baráti szálak is, amelyek az együtt töltött napok alatt szövõdnek közöttük. E felismerés jegyében fogant az 1990-es évek elején az a gondolat, amit hiánypótló kezdeményezés gyanánt hamarosan tett követett, miszerint a Kárpát-medencei magyar középiskolás diákok és tanáraik, valamint fõiskolai és egyetemi hallgatók számára olyan lehetõséget kell biztosítani, miáltal – a nemzet szétszakítottsága ellenére – közösen emlékezhetnek a nemzet múltjának egy kiemelkedõ eseményére. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc szimbolikus kezdete, március idusa a magyarság kollektív élményévé vált, nem megosztó, hanem összetartó erõvel bír, melynek elfogadottsága koroktól és véleményektõl független, ezért az arra való emlékezés különösen hathatósan szolgálja az összetartozás-tudat erõsítését. A szabadságharc a teljes Kárpát-medencét érintette, nem korlátozódott szûkebb régiókra. Jelentõs eseményeit csata- és emlékhelyek, a kor híres személyiségeit emlékmûvek és szobrok, valamint az ezekhez kapcsolódó helyi hagyományok õrzik és ápolják. A határon túli magyarság emlékezetében pedig talán e nemzeti ünnep él a legelevenebben. Mindezekre tekintettel közös megünneplése magától értetõdött, s hamarosan a Rákóczi Szövetség egyik legfontosabb célkitûzésévé vált. A kelet-közép-európai kommunista rendszerek összeomlása után jelentõs eredmények születtek a nemzeti hagyományok felélesztésével, nyílt felvállalásával és évenként megismétlõdõ méltóságteljes megünneplésével. Az együttes ünneplés nem csak az egyes személyek nemzeti elkötelezettségét erõsíti, hanem a Rákóczi Szövetség erõfeszítéseinek eredményeként számos esetben tartós önkormányzati, iskolai partnerkapcsolatok létrejöttéhez vezetett, sõt ifjúsági szervezetek létrehozásának kiindulópontjává is vált. Mindamellett az anyaországi magyarok – ellátogatván az elszakított területekre – megismerhetik a kisebbségi helyzetbe kényszerített magyarok létproblémáit, s egyaránt osztozhatnak örömeikben és bánatukban. A Március 15-i Diákutaztatási Program a legfontosabb kezdeményezés az elõbbiekben vázolt célok megvalósítását illetõen. Lényege, hogy magyarországi középiskolák diákjai, illetve némely esetben fõiskolai és egyetemi hallgatók a Rákóczi Szövetség támogatásával, esetenként szervezésével közös ünneplés céljából a szomszédos országok magyar középiskoláiba vagy társadalmi, kulturális szervezeteihez látogatnak. A Rákóczi Szövetség január folyamán pályázati formában teszi közzé felhívását a programon való részvételre. A pályázatok elbírálásánál úgy a kiutazó középiskolák, mint a fogadó helyszínek esetében összetett szempontrendszert érvényesít. A kiutazó iskolák vonatkozásában az egyik értékelési szempontot az képezi, hogy az iskolának van-e partnerkapcsolata valamilyen határon túli oktatási intézménnyel, részt vett-e már korábban is a programban, illetve az iskolában mûködik-e ifjúsági szervezete. A fogadó helyszínek kiválasztásánál figyelemmel van arra, hogy az adott településen létezik-e helyi vagy ifjúsági szervezete, illetve arra, hogy azok a Kárpát-medence valamennyi régióját – tehát a Délvidéket, Erdélyt, Felvidéket és Kárpátalját, sõt újabban az Ausztriához került nyugat-magyarországi, valamint a ma Horvátországhoz és Szlovéniához tartozó területeket is – lefedjék. Egyes esetekben e program keretében a határon túli magyar középiskolák küldöttsége érkezik a magyarországi partneriskolákhoz, partnerintézményekhez. Az ünnepségeknek a koszorúzás mellett többnyire közös mûsor is részét képezi. Emellett olyan együttlétet 2


szerveznek, amely úgy az emberi, mint az intézményi kapcsolatok létrehozását egyaránt elõsegíti. Általában a vendéglátó fél olyan kulturális programokat is szervez a vendégek számára, amelyek lehetõvé teszik az adott település és környéke történelmi emlékeinek megismerését. Az 1994 óta minden évben meghirdetett program egyre több iskola számára tette lehetõvé nemzeti ünnepünk közös megünneplését, új partnerkapcsolatok létrehozását, vagy a már meglévõ partnerkapcsolatok elmélyítését. A kiutazó iskolák közül sokan többször is részt vettek a programban, mások viszont csupán egy alkalommal. Ugyanez vonatkozik a fogadó iskolákra is. Számos magyarországi iskola e program révén került elõször kapcsolatba a Rákóczi Szövetséggel, ami több esetben oda vezetett, hogy azóta az iskolában megalakították a Rákóczi Szövetség ifjúsági szervezetét. A Március 15-i Diákutaztatási Program a Kárpát-medence egészét átfogó szervezési munkálatok mellett jelentõs pénzügyi források meglétét tette és teszi szükségessé. A Rákóczi Szövetség a program meghirdetésekor minden évre vonatkozóan vállalta, hogy egyrészt szükség esetén közremûködik a fogadó iskola megszervezésében, másrészt financiális támogatásban részesíti a magyarországi iskolák diákjainak kiutazását, olyan formában, hogy felvállalja az utazással kapcsolatos költségek egy részét vagy egészét. Az utóbbi években rögzült gyakorlat szerint, amennyiben az utazási költség nem éri el a 100 ezer Ft-ot, úgy a teljes összeget kiegyenlíti, nagyobb távolság esetén, ezen értékhatárt meghaladó utazási költség esetén pedig 100 ezer Ft költségtérítést vállal. A források megteremtése céljából a Rákóczi Szövetség minden évben megkeresi a vele egyébként is kapcsolatban álló gazdasági szervezeteket, és arra kéri õket, hogy a buszszámla (vagy részszámla) befogadásával segítsék a program megvalósulását. Ily módon az utazási költségek jelentõs hányadát sikerült fedezni, a fedezetlen részt pedig saját forrásaiból biztosítja. A program megindulása óta összességében 208 magyarországi középiskola – illetõleg némely esetben fõiskola, egyetem vagy ifjúsági szervezet – tanárai és diákjai látogattak el március 15-én valamely határon túli magyar középiskolába, míg a magyarországi diákcsoportokat fogadó határon túli középiskolák száma 143 volt. A Diákutaztatási Program 2005 óta az Oroszlányi Rákóczi Szövetség Millenniumi Alapítvánnyal való sikeres együttmûködésben valósul meg. A program eredményességét, hozadékát az érintett magyarországi középiskolák diákjai esetében azokból a fényképekkel illusztrált beszámolókból lehet megítélni, amelyeket minden kiutazó iskola – a pályázat egyik feltételeként – utólag elkészít és megküld a Rákóczi Szövetség számára. A kinti programok leírása mellett ezek a beszámolók gyakran szubjektív elemeket is tartalmaznak, és ezekbõl lehet következtetni azokra a lélektani hatásokra, amelyek számtalan diákot érnek – s fõként olyanokat, akik elõször járnak a Délvidéken, Felvidéken, Partiumban és Erdélyben, illetve Kárpátalján – és az ott szerzett élmények következtében egy életre elkötelezõdtek a határon túli magyarság ügye iránt. Az utazás folyamán a diákok megismerik a történelmi Magyarország különbözõ tájegységeinek természeti adottságait, történelmét, hagyományait és kultúráját. Nem egy esetben e program révén találkoznak elõször határon túli társaikkal, s elõször szembesülnek azzal, hogy az országhatáron kívül is élnek magyarok, akik ugyanazt a nyelvet beszélik, ugyanezt a történelmi és kulturális örökséget vallják magukénak, és a jövõrõl ugyanúgy álmodnak.

3


A program történetét ismertetõ (következõ) fejezetben – a kiutazó iskolákat úti céljukkal egyetemben feltüntetõ statisztikai összesítõ táblázat mellett – e beszámolókból válogattunk. Megjegyezzük, hogy bizonyos években – fõleg a program elsõ idõszakában – a táblázatban felsorolt iskolák nem fedik le a kiutazó iskolák teljes körét, aminek részben a vonatkozó adatok elkallódása, részben az az oka, hogy egyes iskolák nem küldték meg az utazásról készített beszámolót. A Rákóczi Szövetség megalakulásának 20. évfordulója alkalmából szükségesnek tartottuk összefoglalni a Március 15-i Diákutaztatási Program történetét. Elsõsorban azok részére készült ez a kis kiadvány, akik valamilyen minõségben – kiutazó vagy fogadó középiskola diákjaként, esetleg fõiskolásként/egyetemistaként, továbbá közremûködõként, szolgáltatóként vagy szervezõként – egy vagy több alkalommal személyesen is részt vettek a Rákóczi Szövetség e hosszú múltra visszatekintõ programjában. De természetesen minden olyan érdeklõdõ számára is, aki talán ennek olvastán dönt úgy, hogy személyesen is szeretné megtapasztalni március 15-e határon túli ünneplésének méltóságát és a Kárpát-medencei magyar összetartozás érzését. A p r o g r a m t ö r t én e t e 19 9 4 A Rákóczi Szövetség – a hagyományteremtés szándékától vezérelve – elsõ alakommal hirdette meg a Március 15-i Diákutaztatási Programot, melynek keretében 28 iskola, illetve ifjúsági szervezet mintegy 1500 tanulója utazott a határon túlra. Kiutazó iskola Árpád Gimnázium (Tatabánya) III. Béla Gimnázium (Baja) Budapesti Cserkészszövetség (Budapest) Budapesti Evangélikus Gimnázium (Budapest) Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma (Debrecen) Dobó Katalin Gimnázium (Esztergom) Domonkos Templomi Közösség ELTE Magyar Jogtörténeti Tanszék (Budapest) ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola (Budapest) Energetikai Szakképzési Intézet (Paks) Ferences Gimnázium (Szentendre) Ifjúsági Kereszténydemokrata Unió (Budapest) Jedlik Ányos Gimnázium (Budapest) Katolikus Ifjúsági Csoport (Budapest) Katolikus Ifjúsági Mozgalom (Budapest) Keresztény Értelmiségi Társaság (Budapest) Kossuth Lajos Gimnázium (Mosonmagyaróvár)

4

Úti cél Érsekújvár Ipolyság Dunaszerdahely Rozsnyó Nagyvárad – Zilah Párkány Szepsi Pozsony Tornalja Zselíz Nyitra Pozsony Munkács Pozsony Magyarbõd – Kassa Pozsony Somorja – Szenc


Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium (Budapest) Fráter György Katolikus Gimnázium (Miskolc) Pannonhalmi Bencés Gimnázium (Pannonhalma) Páneurópai Unió Miskolci Ifjúsági Csoportja (Miskolc) Piarista Gimnázium (Budapest) Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium (Budakeszi) II. Rákóczi Ferenc Gimnázium (Budapest) Széchenyi István Általános Iskola (Budapest) Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium (Esztergom) Városmajori Katolikus Ifjúsági Egyesület (Budapest) Verebély László Technikum (Budapest)

Erdélyi hangversenykörút Királyhelmec Pozsony Kassa Galánta Székelyudvarhely Nagyszõlõs Kassa Párkány Losonc Székelyudvarhely

Ve r e b é l y L á s z l ó Te c h n i k u m b e s z á m o l ó j a A Verebély László Technikum 42 diákja és 4 tanára 1994. március 13. és 16. között Erdélyben járt a Rákóczi Szövetség jóvoltából. Iskolánk az ipar számára erõsáramú technikusokat képez. Diákjaink többsége olyan családokból származik, amelyeknek a megélhetése attól a nagyipartól függ, amelyik most vívja – nem túl sikeres – harcát a túlélésért. Tapasztalataim alapján állíthatom, diákjaink többségét ezért sokkal jobban érdeklik a mindennapok materiális körülményei, mint a nemzet alapvetõ sorskérdései. Egy deklarációs szintig a fiatalok azonosulnak magyarságukkal, de ezen túl, különösen, ha kényelmetlenséggel jár, nem hajlandók semmilyen áldozatot vállalni a nemzeti közösségért. Egy öt éve megjelent – és visszhangot kiváltó – cikkemben (Irtsuk-e az erdélyi menekülteket?) leírtam azt a pusztítást, amit negyven év tudatos politikája okozott. Azt, hogy az átlag magyarországi középiskolás diákok tudatából egyszerûen hiányoznak a határon túli magyarok. Akkor még úgy véltem, a rendszer megváltozása látványos sikereket fog elérni ebben a kérdésben is. Azt hittem, elegendõ az igazságot kimondani. Egy percig se hittem, hogy lesznek olyan erõk, amelyek – most más jelszavakkal, de ugyanolyan céllal – érdekeltek a tudatlanság fenntartásában a határontúliakkal kapcsolatban. Ügyes és céltudatos tevékenységük következtében ma nemcsak hogy nem növekedett az átlagpolgár affinitása a felvidéki, erdélyi, vajdasági magyarok iránt, de valami zavar, nyugtalanság és a felelõsségtõl való menekülés érzése hatalmasodott el a lelkében. Az útról hazatérve kíváncsian faggattam a diákokat és tanártársaim, vajon mi változott bennük a látogatás után. Sokakkal beszélgettem, és 9 diák már írásban is válaszolt kérdéseimre. A busztúrán résztvevõk közül mindössze 11 fõ járt már Romániában, ebbõl azonban le kell vonni azt a 6 diákot, aki Erdélybõl érkezett, hogy kiegészítõ tanfolyamon szerezze meg nálunk a technikusi képesítõt. A résztvevõk többségét a turista kíváncsisága vezette, „tudtam, hogy híres városok, szép tájak vannak arrafelé” – írja egyikük. Az oda- és visszautazás során szinte mindannyiukat megdöbbentették a határon lévõ állapotok, pedig odafelé „csak” két, visszafelé négy és fél órát várakoztunk. „Úgy éreztem, mintha csempésznek vagy valami bûnözõnek néztek volna. Akkor kezdtem csak elhinni, hogy valóban nem túlzás, hogy a román hatóságok utálnak minket.” 5


Az érintett városok inkább csalódást okoztak. „Hihetetlenül leromlott minden, a régi épületek. Az újak meg már eleve olyanok, mintha romnak építették volna õket. Az erdélyi városok lehet, hogy régen szépek voltak, látszik rajtuk, de ma csúnyák” – fogalmazza meg tapasztalatait egy elsõs tanuló. A székelyudvarhelyi fogadtatás a legtöbbjüket meglepte: „Elcsodálkoztam – így egy negyedikes –, hogy hajnali két órakor érkeztem oda társaimmal, mégis mindenki teljes készültségben várt bennünket.” „Meglepett a kedvesség, sõt szeretet vendéglátóink részérõl. Mintha régi barátok vagy rokonok lettünk volna… Az a meggyõzõdésem, hogy csak a politikusok nagyítják fel ezt erdélyi magyarság ügyet, az úton fokozódott. Alig találkoztam magyarral a városokban, amelyeken keresztüljöttünk. És több mint meglepõ volt aztán, hogy sok száz kilométerre Pesttõl egyszerre ennyi magyart találunk, akik azért kedvesek, mert az anyaországból jöttünk. Ekkor döbbentem rá, hogy valóban létezõ ez a probléma.” Mindenkiben pozitív emléket hagyott az ottani fiatalokkal való találkozás. Tetszett a közösségi életük. Az, „hogy az Udvarhelyi Fiatal Fórum lehetõséget biztosít az ottani fiataloknak, hogy együtt lehessenek, találkozhassanak, jól érezhessék magukat.” Barátságok születtek, sõt, még ennél is szorosabb érzelmek: „Másnap a búcsú pillanatai kicsit fájdalmasak voltak, de a lánnyal címet cseréltünk. Azóta írt nekem, én meg telefonon párszor már felhívtam õt” – vallja meg egyikük. A március 15-i ünnepség a többségnek maradandó élményt nyújtott. Volt ugyan olyan, aki az idõre panaszkodott, volt, akinek túl hosszúnak tûnt, de a legtöbben egyetértenek azzal a társukkal, ki azt írta: „A március 15-re rendezett ünnepség nagyon megindító volt. Nem hittem volna, hogy ennyi ember fog összejönni. Azt hiszem, ott, Székelyudvarhelyen ünnepelnek úgy március 15-én, ahogy kell.” Egyik kollégám szerint, õ ezen a napon érezte át elõször azt, hogy magyar. Addig csak tudta, de nem tulajdonított neki nagy jelentõséget. A résztvevõk, egyetlen kivétellel, mind szeretnének visszatérni. Sokan azt sajnálják a legjobban, hogy rövid ideig tartott a kirándulás. A Rákóczi Szövetség kezdeményezését nagyon jónak tartjuk. A lehetõséget erre az útra köszönjük. Sokat segített azon, hogy diákjaink számára ne legyen „csak térkép e táj.” Sok lélekben sikerült tévhiteket eloszlatni. Az írás elején említett egykori cikkemben megállapítottam: „Egy örményországi örménynek nem kell magyarázni, hogy a karabahi örmény is örmény. Ezzel szemben egy magyarországi magyar az erdélyi vagy felvidéki magyarral kapcsolatban már nem biztos, hogy tudatában van egy ilyen azonosságnak. Gyerekeink […] vagy nem tudják, hogy magyarok, vagy ha tudják is, nem érzik át.” Azt hiszem, ez most, negyvenvalahány honfitársam esetében valamit változott. És ez a Rákóczi Szövetség érdeme. Kovács György tanár

6


19 9 5 A Rákóczi Szövetség második alkalommal hirdette meg diákutaztatási programját, melynek keretében 41 iskola, illetve ifjúsági szervezet közel 2100 tanulója utazott a határon túlra. Kiutazó iskola Árpád Gimnázium (Tatabánya) Baár-Madas Református Gimnázium (Budapest) III. Béla Gimnázium (Baja) Budapesti Cserkészszövetség (Budapest) Budapesti Tanítóképzõ Fõiskola (Budapest) Budapesti Evangélikus Gimnázium (Budapest) Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma (Debrecen) Dobó Katalin Gimnázium (Esztergom) Ferences Gimnázium (Szentendre) Fiatalok Kulturális és Szabadidõ Egyesülete (Hollókõ) Fráter György Katolikus Gimnázium (Miskolc) Ifjúsági Kereszténydemokrata Unió (Budapest) József Attila Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola (Monor) Katolikus Ifjúsági Mozgalom (Budapest) Keresztény Értelmiségi Társaság (Budapest) Kodály Zoltán Gimnázium (Pécs) Kodolányi János Gimnázium (Pécs) Kodolányi János Intézet (Budapest) Kossuth Lajos Tudományegyetem (Debrecen) Kovács Mihály Általános Iskola (Abádszalók) Kölcsey Mûvelõdési Központ (Debrecen) Kõrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola (Szécsény) Kunmadarasi Általános Iskola (Kunmadaras) Lipthay Béla Mezõgazdasági Szakképzõ Iskola és Kollégium (Szécsény) Lónyay Utcai Református Gimnázium (Budapest) Márton Áron Szakkollégium (Budapest) Pannonhalmi Bencés Gimnázium (Pannonhalma) Pápai Református Kollégium Gimnáziuma (Pápa) Piarista Gimnázium (Budapest) Pomázi Zeneiskola (Pomáz) Prohászka Ottokár Katolikus Általános Iskola (Gyõr) Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium (Budakeszi) II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola (Gyömrõ) II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium (Szentendre) II. Rákóczi Ferenc Bölcsõde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola (Szécsény) II. Rákóczi Ferenc Gimnázium (Budapest)

7

Úti cél Érsekújvár Munkács Rimaszombat Dunaszerdahely Beregszász Tornalja – Rozsnyó Nagyvárad Párkány Gúta Pozsony Királyhelmec – Nagykapos Pozsony Zselíz Nyitra Nyitra Kolozsvár Kolozsvár Székelyudvarhely Beregszász Ipolyvarbó Nagyvárad Ipolynyék Ipolyvarbó Ipolynyék Munkács Prága Pozsony Torockó Tornalja Komárom Nyitra Nagyszõlõs Magyarbõd Szepsi Ipolynyék Párkány


Szent Imre Keresztény Általános Iskola és Gimnázium (Balassagyarmat) Szombathelyi Általános Iskola (Szombathely) Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium (Esztergom) Verebély László Technikum (Budapest) Vitéz János Római Katolikus Tanítóképzõ Fõiskola (Esztergom)

Ipolynyék Nagymegyer Párkány Dunaszerdahely Déva

Prohászka Ottokár Katolik us Gimnázium beszámolója Elõzmények. Tavaly a Rákóczi Szövetség rendezésében Török Péter Pál tanár úr szervezésével március idusán néhány, élményekben nagyon gazdag napot tölthettünk Erdélyben, Székelyudvarhelyen. Tanárok és diákok egyaránt tanulságosnak tartottuk az ott töltött napokat és a város rendezte ünnepséget. Magyarságtudatunk erõsödött, s megtapasztalhattuk, hogy mások milyen áldozatok árán élik meg a magyar néphez való tartozásukat. Felkészülés. Tájékozódás és elõzetes ismeretszerzés gyanánt az alábbi feladatokat kaptuk: 1) Nézzetek utána Kárpátalja legfontosabb adatainak (területe, fõbb városai, folyói, hegyei, ásványkincsei, lakossága, etnikai – magyar, román ruszin, ukrán – összetétele)! 2) Melyik országhoz tartozott Kárpátalja történelme során? 3) Milyen vármegyékhez tartozott Kárpátalja? 4) Gyûjtsetek adatokat: a) Kik a rutének? b) Milyen vallásúak? c) Mikor települtek ide? d) Ki volt Perényi Zsigmond? (fogadó iskola névadója) 5) Gyûjtsetek minél több szláv jövevényszót (15–20)! 6) A következõ városokat, nevezetesebb helyeket szeretnénk megtekinteni, ebbõl szeretnénk, ha felkészülnétek: Beregszász, Nagyszõlõs, Huszt, Munkács, Ungvár, Vereckeihágó. Elsõ nap. 1995. március 14-én, kedden, fél nyolc körül, nagy készülõdések közepette, több mint 40-en indultunk útra Kárpátalja felé. Az idõ és a reggel elég fáradt és álmos volt, ezért, hogy életre keljünk, Mészáros Árpád (Árpi bá’) – iskolánk két diákjának édesapja –, aki a szülõk nevében elkísért minket a kirándulásra, egy játékot szervezett. A kérdések az utazásunkkal kapcsolatos helyszínek, személyek és tárgyak körül forogtak. Helyes válasz esetén zsetont nyerhettünk, melyet csokoládéra és üdítõitalra válthattunk be. Magyarországon megtekintettük a máriapócsi Könnyezõ Madonna templomát, ahová II. János Pál pápa is ellátogatott. Majd Tákoson és Csarodán régi templomokban gyönyörködhettünk, melyek sok érdekességet és szépséget tartogattak számunkra. Majd a határhoz érve megpróbáltunk Beregsuránynál, egy kisebb átkelõhelynél átkelni, de ez az ukrán határõrök „jóvoltából” nem sikerült, így kénytelenek voltunk egy nagy kitérõvel Záhonyig felmenni. A határhoz az esti órákban érkeztünk, a tervezettnél sokkal késõbb. Ráadásul az átkelés is hosszan tartott, mert az ukrán határõröknek éppen akkor támadt kedvük pihenni, s így öt órát kellett várakoznunk. Komótos átkelésünk után,

8


fáradtan, Nagyszõlõs felé vettük az irányt, ahová éjjel, majdnem éjfélkor érkeztünk meg. Vendéglátóink nagy szeretettel és türelemmel vártak ránk kb. 8 óráig. Így az eredeti tervtõl eltérõen az iskolában kellett éjszakáznunk egy elõadóteremben. Néhány közelben lakó vendéglátó családot azonban felköltöttek az éjszaka közepén, akik több diákot elszállásoltak. Tehát elsõ napunk így fejezõdött be, valaki az elõadóterem kemény padlóján, szõnyegeken, vagy jobb esetben hálózsákban, valaki viszont meleg ágyban töltötte az elsõ éjszakáját Kárpátalján. Második nap. Reggel 8 órakor indultunk a nagyszõlõsi Perényi Zsigmond iskola elõl a régi ferences templomba. Itt Riskó Mariann tanárnõ, az iskola igazgatóhelyettese – aki pár éve idegenvezetõ volt – elmesélte a templom, valamint a ferencesek és a város kapcsolatának történetét. A templomot valamikor raktárnak használták, de nagy munkával sikerült rendbe hozni. Sajnos az eredeti faorgonát már nem sikerült rendbe hozni, pedig Európa egyik legnagyobbja lehetett, mert barbárok ellopták a sípokat és csak a házát hagyták meg. Azután elmentünk megnézni a Nagyszõlõsön lévõ régi várromot és egy kis ferences kápolna romjait, amelyek egy kis dombon voltak. Következõ állomásunk a Tiszánál volt, ahol kacsáztunk a vízen. Fél tizenkettõre visszamentünk az iskolába, és részt vettünk ünnepségükön. Rövid megemlékezés volt, de látszott rajta, hogy teljes szívvel csinálták a helyi gyerekek. Hallhattuk a 12 pontot, és elmesélték, mi történt Budapesten és Nagyszõlõsön. Utána megnéztük a huszti várromot. Épp naplementében érkeztünk oda, és a nap gyönyörûen megvilágította a düledezõ falakat. A várrom megnézése után a családokhoz mentünk, ahol az egész estét átbeszélgettük, majd fáradtan nyugovóra hajtottuk fejünket. Harmadik nap. Reggel 7 órára tûztük ki az indulást. Búcsút vettünk vendéglátóinktól, majd Munkácsnak vettük utunkat. Az utat vetélkedõvel tettük élvezetesebbé. A várost körülbelül fél 10 körül értük el. Úgy terveztük, hogy egy órát töltünk itt, így röviden megtekintettük a fõtéren levõ nagytemplomot és a vele szemben levõ Rákóczi-házat, amiben jelenleg festõiskola üzemel, így nem mehettünk be. Mindezek után megnéztük a város szélén lévõ Rákóczi-várat, ami épp felújítás alatt állt. A rövid városnézés után elindultunk a Vereckei-hágó felé. Útközben megkóstoltunk egy kénes vizû forrást, ami mindenkinek nagyon ízlett. 12 körül megpillantottuk a „csúcsot.” Fél órás gyönyörködés a panorámában, hógolyózás és a Lenin-szobor megdobálása után szerettünk volna haza indulni, de 10 perc után kiderült, hogy a busz a forgolódás közben elakadt a hóban. A helyzet ekkor még nem látszott olyan komolynak, így a csapat nagy része elkezdte kiásni különbözõ deszkákkal és faágakkal a buszt. Mivel így sem mozdult, megpróbáltuk megtolni, ami szintén eredménytelennek bizonyult. Helyzetünk kezdett elbizonytalanodni, amit még az is rontott, hogy eltört a busz differenciál mûve. Ezzel együtt az összes reményünk is elszállt. Ekkor egy-két tanár elindult, hogy a legközelebbi faluból segítséget hozzon. Addig megvacsoráztunk, és türelmesen vártuk a „felmentést”, ami úgy este 8 körül egy katonai teherautó formájában meg is érkezett. De sajnos ez a megoldás sem volt tartós, mert fél kilométer vontatás után már a teherautó sem bírta tovább. Kénytelenek voltunk belátni, hogy nincs menekvés, az éjszakát a közben már roncs buszon kell töltenünk.

9


Negyedik nap. Utazásunk negyedik napja, a ráadás, már éjszaka megkezdõdött. Éjjel ugyanis, úgy egy óra felé elkezdett a busz fûteni. Két órán keresztül járt a motor. A fûtés behozta az összes füstöt, amit a busz kiokádott, mindenki felébredt és fulladozott a rossz levegõben. De legalább meleg lett. Hajnali két órakor Mészáros Árpád bácsi és Szabó Tibor tanár úr elindultak a 12 kilométerre levõ faluba, hogy mentõbuszt hívjanak. Délelõtt 9 órakor Konta és Babics tanár urak elindultak kenyeret vásárolni. Ez sikerült is nekik, bár a bolt a faluban hetente kétszer 4 órára nyitott ki. A kenyeret elosztották. Miközben a tanárok távol voltak, elkezdtünk teát fõzni hóból, Bednárik tanár úr segítségével, egy kölcsönkért vödörben. A tea három órán keresztül készült, az íze borzalmas volt, de a meleg lé mindenkinek jól esett. Idõközben két autó is arra vetõdött, mindkettõ beragadt a hóba, nekünk kellett kitolni õket. Megérkezett a felmentõ sereg, vagyis a mentõbusz, és persze rég nem látott tanárunk és Árpi bá’. Mindenki nagy örömmel fogadta õket, de amikor megláttuk, hogy a másik busz is beásta magát a hóba, lelohadt lelkesedésünk. Háromnegyed egytõl próbáltuk meg kiásni és kitolni a buszt, de végül is csak este hatkor egy lánctalpas buldózer tudott kihúzni minket 30 dollárért, amit Árpi bá’ adott nekik. Az egész társaság határtalan örömöt érzett, hogy végre hazaindulhatunk. Beszálltunk a buszba, ahol javában fûtött a sofõr, és el is indultunk fergeteges sebességgel. A határon csak egy órát kellett várnunk. Magyarországra hazajött velünk a régi busz sofõrje is. Budakeszire szombat hajnali négy órára érkeztünk meg, ahol a szülõk könnyes szemmel vártak minket. Összegezve a kárpátaljai utazást, mindenki nagyon jól érezte magát, eltekintve a Vereckei-hágótól, amire azonban mindnyájan szívesen és vidáman gondolunk vissza. Utóélet. Vasárnap épp közös iskolai mise volt Budakeszin. Sok diákkal, tanárral ott találkoztunk elõször az indulás óta. Nem voltak biztosak abban, hogy megérkeztünk. Örültek, örültünk a viszontlátásnak. Ettõl kezdve se szeri, se száma nem volt azoknak, akik élménybeszámolót követeltek tõlünk. Mindenkit kielégíthetetlen vágy hajtott, hogy mindent megtudjon kalandos utunkról. Már ekkor azt mondtuk, hogy inkább egyszerre mondanánk el együtt a történteket, fényképekkel „megerõsítve.” Elkezdõdött a szervezkedés. A helyi Szent László Közösségi Házat találtuk alkalmasnak erre. Így két héttel az érkezés után meg is ejtjük az élménybeszámolót. Sõt a segítõnk, aki nélkül nem is tudjuk, mire mentünk volna, Árpi bá’ felajánlotta, hogy töltsük a Prohászka Napok egyik estéjét zsámbéki pincéjénél, vidám emlékezéssel, vetélkedõvel. Még kint a vendéglátókkal folytatott beszélgetések során merült fel az ott lévõ tanárokban annak a lehetõsége, hogy mi szívesen vendégül látnánk õket valamikor, még a tanév folyamán. Hazaérkezésünk után ezt elmeséltük igazgatónknak, aki áldását adta a dologra, de jelezte, hogy anyagilag nem, csak erkölcsileg tud segíteni. Azt mondta, ha megoldjuk az utaztatásukat, akkor vendégül láthatjuk õket a Prohászka Napokra (május 4–6.), s valószínû10


leg elintézné, hogy együtt megnézzük a Padlás címû musicalt. Vannak ötleteink azokra a napokra, melyeket együtt töltenénk, csak hát az utaztatás! Ekkor jött az ötlet: mi lenne, ha mi nyernék a kiutazást, és felajánlanánk az utazásukra. Ezt mindannyian, gyerekek és tanárok nagyszerû és egyetlen megoldásnak találtuk, és ennyiben is maradtunk. Reménykedve várjuk majd az eredményhirdetést. Kárpátaljai benyomások – felnõtt szemmel Igyekszünk benyomásainkat egyesével, gondolatjelekkel leírni, hiszen így értek minket is, és bár külön jelentéktelennek tûnõ dolgok, együtt azonban nagy hatást tettek ránk a kirándulás folyamán. – A határátkelés mutatja, Keletnek tartunk. Az embereket nemigen érdekli az idõ. A hatósággal arrafelé nem lehet vitatkozni. A pénz beszél. A korrupció hatalmas méreteket öltött, a feketekereskedelemmel együtt. Reméljük, Magyarország nem erre tart. – A fogadtatást Nagyszõlõsön a „gyezsurnij” tiszt kezdte. Nagyon lelkesen segített telefonálni – nem nagy sikerrel. Késõbb megtudtuk, ott a telefonvonalak is elég kuszák, rendezetlenek. Bár ezekben a szövevényekben is kiismerik magukat egyesek. Lehet, hogy õk – a gazdagok – szeretik a „zavarost”? – A ferences misszió mutatja, kicsi a világ. Anyaországi magyarokkal találkozunk. Sõt érettségi óta egyszer látott osztálytársába botlik egyikünk. Gyakorló éveit tölti itt. Valami magával ragadta. Nem csodáljuk. Tihamér atya volt esztergomi ferences prefektus. Kedvesek, készségesek, természetesek. – Fogadónk, Riskó Mariann, kedvességével pillanatok alatt belopja magát szívünkbe. A családok „támadásait” alig tudjuk visszaverni. Egyre többen jönnek értünk, bár álmukból keltették fel õket. Az óra úgy egy felé járhatott. – Reggelire vártunkban bepillantást nyerünk az ottani testnevelés órába. Eszünkbe jut sok nyavalygásunk, hogy kicsi a termünk. Nekik az sincs. Nem nyavalyognak, csinálják a dolgukat. – Egy találka idõpontjának megbeszélése kapcsán megkérdeztük, milyen idõ szerint igazodjunk hozzájuk. Nehézségekkel szemben is megtartották a mi idõszámításunkat. – Rövid városnézés. Mariann a vezetõnk. Nagy rutinnal és meleg szívvel tart elõadást a városról, annak híres embereirõl, templomairól, romjairól. Kedvessége szemlátomást a gyerekekre is nagy hatással van. – Az ünnepség meghatóan kedves, és bár minden magyar érzelmû odavalósi ott van az udvaron, a meleg szavak, a közös éneklés családiassá teszik a megemlékezést. – Mi is megtaláljuk szállásadóinkat, a Tegze családot. Együtt laknak szülõk és gyermekeik, Hajnalka és József, sõt Jóska családja is (felesége és gyermeke). Jóska nagypapája két kezének munkája szinte az összes szekrény. Nagyon bõséges és ízletes ebédet kaptunk. Szerencsére a család is leült velünk étkezni, beszélgetni. Miután leszedték az asztalt, még ott maradtunk, és szinte észre se vettük, már indulnunk kellett a kirándulásra. Mirõl is beszélgettünk több mint egy órát? Róluk, életükrõl, küzdelmeikrõl, mindennapjaikról, gondjaikról. Rólunk, a magyarországi viszonyokról. Meglepõen tájékozottak.

11


Jó volt nézni a sok magyar könyvet, sorozatokat a polcokon, mindegyik generáció polcán. Igényesen válogatott könyvek. Talán a mi lakásainkban sincsenek ilyenek. Az esti beszélgetés alatt már elõkerült a „szakma” is. Ekkor tudtuk meg, hogy vérbeli pedagógus családdal van dolgunk. Nagypapa technika, papa technika, mama matematika-fizika, Jóska magyar-technika szakos tanár, Hajni még „csak” napközis. Kiderült, hogy Jóska az ottani cserkészcsapat vezetõje. Ekkor már nem is volt meglepõ, hogy ilyen hamar feloldódtunk a családban, mintha már régrõl ismernénk õket. De szívesen beszélgetnénk még egy kicsit velük! Jóskának megígértük, hogy segítünk a szervezésben az itteni cserkész parancsnokkal, hogy megvalósulhasson álma: 1996 Szentiván éjén a Kárpátok 110 csúcsán 1100 cserkész máglyát gyújtson. – Heuréka! Megtaláltuk a konvertibilis fizetõeszközt. A Delmát. Megéri a pénzét. Valóban. Egy literes Rasputin vodkáért cserélik. Ez komoly? Nem lehet igaz! De, sajnos az. Tompulnak az agyak… – Munkács. Találkoztunk szemtõl-szembe (színrõl-színre?) a maffiával. „Megkértek”, hogy tegyük el a fényképezõt. Hát persze, hogy szívesen eltettük. – Több ellenõrzési, áteresztõ, dugót keltõ pontot elhagyva felértünk a hõn áhított Vereckei-hágóra. Nem csoda, hogy Árpád nem ment tovább, ma is így döntene. – „Életben maradni” – hangzott szinte azonnal, ahogy a busz bennakadt a hóban. Valaki jó viccnek szánta. Akkor még nevettünk rajta. Késõbb fogyott a humorérzékünk. – Embert, barátot próbáló volt az összezártság, az egymásra utaltság. Átéreztük törékenységünket, fogyatékosságainkat. Tanulságos volt, okultunk belõle, többek lettünk. – Újra Magyarföldön. Átérezhettük azt a nyugalmat, amit a kémfilmekben láthattunk, mikor visszatér a vasfüggöny mögül. Azt hisszük, ez az érzés hasonló lehetett a mienkhez. Ritkán örülünk így hazánknak. Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium diákjai

19 9 6 A Rákóczi Szövetség harmadik alkalommal hirdette meg diákutaztatási programját, melynek keretében 11 iskola tanulói utaztak a határon túlra. Kiutazó iskola Dobó Katalin Gimnázium (Esztergom) Ferences Gimnázium (Szentendre) Kodály Zoltán Gimnázium (Pécs) Kossuth Lajos Tudományegyetem (Debrecen) Kõrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola (Szécsény) Lipthay Béla Mezõgazdasági Szakképzõ Iskola és Kollégium (Szécsény) Pomázi Zeneiskola (Pomáz)

12

Úti cél Párkány Tornalja Komárom Munkács Ipolyvarbó Ipolyvarbó Kassa – Magyarbõd


Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium (Budakeszi) II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola (Gyömrõ) II. Rákóczi Ferenc Bölcsõde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola (Szécsény) Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium (Esztergom)

Székelyudvarhely Beregszász – Munkács – Vereckei-hágó Ipolyvarbó Párkány

Te m e s v á r i Pe l b á r t Fe r e n c e s G i m n á z i u m b e s z á m o l ó j a 1996. március 15-én Esztergomból elindult 20 gimnazista lány és fiú a Dobó Katalin Gimnáziumból – közöttük két tizenkét éves kislány is, a nyolcosztályos gimnázium másodikos növendékei – és 18 fiú a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumból. A Dobó Gimnáziumból fõleg énekkarosok jöttek, Gallyasi Géza énektanár kísérte õket, további kísérõ volt az iskola történelemtanára is. A reggeli nyolcórás komppal keltünk át a Dunán Pilismarótnál (Szobra). Utunkat Letkés felé vettük, ahol a szalkai határon hagytuk el hazánkat. Innen Párkány 12 km-re fekszik, így rövid buszozás után eljutottunk elsõ célállomásunkra. A gimnázium épülete elõtt vártuk, hogy Léva felé induljunk. Az út további részén kísérõnk a gimnázium tanára, Himmler György volt, és az iskola III. C osztálya, akik egy külön busszal haladtak elõttünk. Megemlékezésünk elsõ állomása Nagysalló volt (kb. 11 órakor értünk oda), ahol az 1848–49-es emlékmûnél a Dobó Gimnázium egyik növendéke Petõfi A nép nevében címû versét, majd Milkovits Pál Babits Mihálytól Petõfi koszorúi címû költeményét szavalta el, továbbá a párkányi gimnázium egyik tanulója felvázolta a nagysallói csata elõzményeit és lefolyását. A megemlékezést az emlékmû megkoszorúzásával és a Himnusz, majd a Kossuth-nóta éneklésével zártuk. Nagysallóból továbbhaladva Lévára értünk, ahol megtekintettük a várat. Ezután közösen elsétáltunk a fõtérig, itt háromnegyed óra szabadidõ állt a rendelkezésünkre. Egy órakor indultunk Bény felé. Ide háromnegyed kettõkor érkeztünk, a program szerint megtekintettük az Árpád-kori templomot, ahol a falu „kulturális mindenese” ismertetett meg bennünket a templom és a helység történetével. Majd átsétáltunk a rotundába, és megcsodáltuk a henger alakú belsõ tér akusztikáját. A Ferences Gimnázium énekkarosai elénekelték a Salve Reginat, ami itt sokkal jobban hangzott, mintha a szabadban adták volna elõ. Ünnepi körutunk utolsó állomása Kéménd volt. Délután három órakor kezdõdött a temetõben a koszorúzási ünnepség a kéméndi csata emlékmûvénél. A község polgármestere és a szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom parlamenti képviselõje emlékezett meg az egykori csatáról. A pompás idõ ellenére sajnos a községbõl igen kevesen gyûltek össze a megemlékezésre. A beszédek és szavalatok után az önkormányzat, a lakosság és csoportunk képviselõi megkoszorúzták az emlékmûvet. A Himnusz és a Szózat eléneklésével ért véget az ünnepség. A tavalyi hagyományhoz híven bõséges estebéddel – gulyás, ásványvíz, cipó – fogadott bennünket a polgármester a Mûvelõdési Házban. A finom ebéd után elbúcsúztunk a község elsõ emberétõl és a velünk utazó párkányi gimnazistáktól is, mivel innen egyhuzam13


ban tettük meg az utat Komáromig. Itt úgy gondoltuk, hogy illó lenne tisztelegni Jókai és Klapka szobra elõtt. A Klapka téren meglepõen nagy megemlékezõ tömeggel találkoztunk, így csak gondolatban tisztelegtünk az emlékmû elõtt, majd átsétáltunk a Jókai szoborhoz, ahol bezárt kapuk fogadtak minket, a koszorúinkat kénytelenek voltunk a kerítés kapuján hagyni. A hídon keresztül, kb. hét órakor tértünk vissza hazánkba. A csoport tagjai azon kívül, hogy lerótták tiszteletüket a haza szabadságáért vívott szellemi és fizikai harcok hõsei elõtt, új ismeretségeket köthettek a határainkon túli és határainkon belüli diákokkal, és ez még felejthetetlenebbé tette egynapos kirándulásukat. Az egész csoport nevében köszönöm a Szövetségnek ezt a felemelõ, bennünk hazafias érzéseket erõsítõ élménysorozatot. Bécser Róbert tanár

19 97 A Rákóczi Szövetség negyedik alkalommal hirdette meg diákutaztatási programját, melynek keretében – a rendelkezésre álló dokumentumok alapján – 13 iskola mintegy 500 tanulója utazott a határon túlra. Kiutazó iskola Árpád Gimnázium (Tatabánya) Budapesti Evangélikus Gimnázium (Budapest) Felvidéki Fiatalok Klubja (Budapest) Ferences Gimnázium (Szentendre) Gárdonyi Géza Gimnázium (Eger) Petõfi Sándor Gimnázium (Aszód) Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium (Budakeszi) II. Rákóczi Ferenc Gimnázium (Budapest) Szécsényi Általános Iskola (Szécsény) Táncsics Mihály Gimnázium (Mór) Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium (Esztergom) Tiszavirág Baráti Társaság (Budapest) Türr István Szakközépiskola (Baja)

Úti cél Érsekújvár Rozsnyó Prága Gúta Tornalja Rimaszombat Székelyudvarhely Nagykapos Ipolybalog Munkács Párkány Arad – Kolozsvár Somorja

Táncsics Mihály Gimnázium beszámolója Elõzmények. Ugyan ki ne nézett volna õrültnek, ha jutalomként ezt az utazást ajánljuk azoknak, akik az 1995–1996-os tanév végén 1956 emlékére rendezett történelmi és szavalóversenyre jelentkeztek? Pedig így történt. A fiatalság a társadalomnak az a rétege, amely szereti a váratlan, gyors lehetõségeket. Pénteken egyetlen szünetben eldöntöttük: utazni akarunk, pályázni fogunk. Kedd dél-

14


után mindennel elkészültünk. Aztán várakozás: vagy igen, vagy nem. Már egy hét is eltelt a Rákóczi Szövetség döntése óta, és még mindig semmi. Éppen egy erdõkertesi szavalóversenyre próbáltunk, mikor az igazgató úr Varga Krisztina üzenetét hozta: „Zsuzsa, azt mondták, mehet a dolog. Hívd vissza Pestet, Te tudod, mirõl van szó!” Telefon – és aztán a próbának vége – diadalordítás – 2 nap múlva pedig minden biztos. Hajrá: Munkács! Szûk 2 hét készülõdés, szervezõ munka, és máris elérkezett március 14-e. Olyan vidékre indultunk, ahol a buszsofõrön kívül közülünk senki nem járt! Kárpátalja – Ruszinszko – Padkárpátyja – Ukrajna, ahogy tetszik, a valamikori Kárpát-medencei kapuban. Elsõ nap. Reggel 7.15-kor beszálltunk – a többi gimis diák irigykedõ pillantásától (hiszen nekik tanítás volt), na meg persze búcsúzó integetéseitõl kísérve – a kisvárosunkban külsejérõl csak „buboréknak” vagy „Bartos busznak” nevezett jármûbe. Gyakorlatilag egész napunkat ebben a mikrobuszban töltöttük. Mindössze kétszer álltunk meg rövid lábnyújtóztatásra az egyre tavasziasabbá váló idõben. Meg is jegyezték néhányan: „Ugyan, minek kellett kabátot, sapkát, sálat hozni.” Egy igazi meglepetést jelentõ nevezetességet láttunk kis hazánkban az országút mentén: a muhi csata emlékére emelt kereszteket. Záhony elõtt hiába próbálkoztunk fél órán át Tilda néninek tett ígéretünket teljesíteni: nem sikerült telefonálni. Mindig foglaltat jelzett. Talán éppen rólunk beszélgetett valakivel. Van köztünk olyan diák is, aki most látta elõször a Tiszát. Most aztán volt rá ideje bõven, bár mindössze egy pontból bámulhatta szõke folyónkat, ugyanis kb. 2 órát álltunk a határt jelentõ hídon. Közben megkezdõdött az odaátiakkal való ismerkedésünk. A magyar vámosok kérésének eleget téve magunkkal vittünk mintegy 25 km-en keresztül egy Kisvárdán középiskolás kárpátaljai lányt, aki megszokhatta ezt a szórakozást. Jókedvûen és türelmesen énekelgetett, beszélgetett velünk, miközben a friss útlevéltulajdonosok alig várták az újabb pecsétet. És lássatok csodát: idõközben a buszba szerelt mobiltelefonon Tilda nénit is elértük. Végül öt óra tájt elindultunk a lassú hullámvasúton. A határon túli elsõ és végigkísérõ élményünk ugyanis ez volt: rendkívül rossz, elhanyagolt utak és az útjelzõként fehérre meszelt törzsû fák. Hely-, nyelvismeret és Tilda néni útmutatása ellenére beletelt vagy fél órába, míg a Rákóczi Kör kis klubját megtaláltuk. Rákóczi-kastélyról senki nem akart tudni. Talán rosszul kérdeztük, bár az útikönyvbõl tanult Fehér Ház sem bizonyult jobbnak 200 m-re a helyszíntõl. Szomorú, hogy a helybéliek is inkább csak festõiskolaként ismerik ezt az épületet. Aztán a meglepetés: nem Tilda néni várt ránk, hanem a szállásadó háziasszonyok és a Kör két idõsebb férfitagja. Üdvözlés, bemutatkozás után „kiválasztottak” bennünket, s mivel közös esti sétát nem ajánlottak, mindenki hazaindult. (2–2 fõ aludt egy helyen.) Az otthoniak talán erõn felül is kitettek magukért. A vendéglátást több helyen éjszakába nyúló beszélgetés követte.

15


Második nap. Reggel végre – bár este újra telefonon is – személyesen is üdvözölhettük és névnapján köszönthettük a Kör elnökét: Vaszócsik Lászlóné Tilda nénit. Valóban örökmozgó, örökké információt osztó, örök pedagógus, aki másfél napon át lelkes házigazdánk volt. A Rákóczi-kastély pár termét – köztük a Munkácsy Emlékszobát – valamint az udvart (emléktábláival) megtekintve indultunk a kisbuszunkkal a várba. Nagy élmény volt Tilda nénit hallgatva ez az ismerkedés. A felsõ udvaron egy Magyarországról érkezett, pécsi egyetemista csoporttal találkoztunk, akik saját szervezésben kirándultak itt. Õk is meghallgatták, mit köszönhet ez az épület a 10 éve alakult Körnek. Ezután ebédelni mentünk a város több mint 300 éves éttermébe, a fennállása óta mindig csillagnak nevezett, sok embert látott vendéglátóhelyre. Most, sajnos, rajtunk kívül senki sem ebédelt. Reggel még azt hittük, lesz idõnk próbálni, átöltözni, de már csak fölvettük a Kör néhány tagját és a koszorúkat, és máris a Latorca-partra indultunk. Több szász ember gyûlt már össze az 1849. április 22-i csata emlékmûvénél, ahol szép lassan elkezdett esni az esõ. Az ünnepély hasonló volt az itthon megszokottakhoz, csak mi izgultunk egy kicsit jobban. Gajdos Olga, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége helyi elnöke vezetésével folyt a megemlékezés, amelyet egy munkácsi cserkész kislány kezdett egy Csanádi-verssel, majd négyen is rövid beszédet mondtak: a munkácsi polgármester-helyettes, Cicak Vaszil Ivanovics és a magyarországi Fidesz-képviselõ, Németh Zsolt mellett a helyi ruszinok egyik tagja is. Végül a mi kis mûsorunk következett (Horváth Zsuzsanna rövid üdvözlõ beszéde után két szavalat: Petõfi Európa csendes és Kecskés Béla Vérré válni, és 3 dal: Ha én rózsa volnék, Gábor Áron rézágyúja, Nemzeti dal) Az ünnepséget koszorúzás zárta. Itt találkoztunk a Kör és a II. Rákóczi Ferenc 11 osztályos munkácsi iskola helyettes vezetõjével, a már hagyományosan részt vevõ vajai iskolaigazgatóval és polgármesterrel, három Celldömölkrõl itt dolgozó férfival (akik külön megköszönték ittlétünket) és nagy örömre egy pár évvel ezelõtt Zánkán csoportunk egyik tagjával együtt nyaraló Munkács környéki lánnyal. Ezután Kárpátalja legrégibb, csodálatosan renovált pravoszláv kolostorát és templomát is megnéztük. Szomorú és megható élménye itt töltött két napunknak: úgy tûnik, semmire nincs pénz, az emberek egyre szegényebbek, egyre több a kolduló gyerek és a kéregetõ felnõtt is – és mindenkinek nem tudtunk adni –, de a hit, a vallás erõsödik. Csak templomokat építenek. Este kis klubbeli beszélgetés után két felnõtt kísérõnk: Vaszócsik Lászlóné és Kosztyu Gyõzõ kíséretében elmentünk a munkácsi discoba, ahol rajtunk kívül alig voltak. Mi így is jól éreztük magunkat, és egy kis keresgélés után (nem mindenki emlékezett jól a lakcímre) épségben hazaértünk. Harmadik nap. Reggel még az ég is megsiratott minket. 7 órakor Tilda néni és Czipf Béla társaságában a Vereckei-hágóra indultunk. A táj szépségén kívül két ízben más is megál-

16


lásra kényszerített. Megnéztük a perecsényi Rákóczi-kastélyt, és Miatyánkot imádkozva emlékeztünk Szolyván a „málenkij robot” halottaira. És végre-végre mégis kiragyogott a nap, a 37 kanyarulatú szerpentin végén elérkeztünk a hófödte hágóra. Kicsit döbbenetes volt az ugyan szerény, de mégis álló 1939-es ukrán emlékmû mellett a magyar hiánya. Aztán a hó, hó, hó – még szállingózni is kezdett. Aztán a hegytetõ – és nézz nyugatra, nézz keletre, itt vakító nap, gyönyörû hegyek-völgyek, zöld fenyõk, ott borúsabb és havas még minden. Istenem, de jól választott Árpád apánk! Szép vagy te, Kárpát-medencei ország! Felemelõ érzés volt. Köszönjük. És irány lefelé. Nem a besenyõk vagy az ukránok üldöznek, még kevésbé az itteni ruszinok, csak hajt az idõ. Ungváron rövid séta: a vár és a skanzen, ahol persze a legnagyobb az iskola és a két kert közt álló padok. Fél ötkor már ott is állt kedves kis „buborékunk” Csapnál a hivatal elõtt, de korai volt az örömünk. Kamionok mögött már 9 óra múlt, mire a magyar határtól telefonálhattunk: épségben hazamegyünk. Próbáltuk ezt elmondani a Rákóczi Szövetség készenléti számának is, de úgy látszik, más valaki fontosabb dolgot közölt velük. Így csak másnap tudathattuk a megnyugtató hírt: megérkeztünk. Addig azonban hajnali 4-ig elõttünk állt az út. Eljött velünk a hó és Béla bácsi. Úgy látszik, mindenki jól érezte magát, felfrissült a határ után, mert senki sem aludt. Énekeltünk, beszélgettünk, rengeteg viccet meséltünk. Voltak, akiknek a helyén az utolsó pillanatban mások léptek be (féltették õket a szegénységtõl, az ukrán maffiától, illetve egy valaki megbetegedett) – õk csak sajnálhatják, hogy nem voltak velünk. A visszaemlékezés legalább olyan hangulatos, mint a kirándulás. Megnéztük a videofelvételt, fényképeket, nekiálltunk megtervezni a video-bevezetõt, a beszámolót – közben majszoltuk a Béla bácsitól kapott kekszet. Egyetlen dolog hiányzott igazán: nem találkoztunk munkácsi fiatalokkal (az egy-egy családnál lévõk kivételével). Sebaj, majd legközelebb! Mert hiszünk abban, hogy kis vagy kibõvült csapatunk nyáron újra együtt lehet. Köszönjük. Táncsics Mihály Gimnázium diákjai

19 9 8 A Rákóczi Szövetség ötödik alkalommal hirdette meg diákutaztatási programját. A programra vonatkozó dokumentáció – feltehetõen az iroda ez évben történt költözése során – elkallódott, csupán 2 csoport kiutazásáról van biztos információnk. Kiutazó iskola Budapesti Evangélikus Gimnázium (Budapest) Magyar Nyelvi Intézet (Budapest)

Úti cél Rozsnyó Prága

17


19 9 9 A Rákóczi Szövetség hatodik alkalommal hirdette meg diákutaztatási programját, melynek keretében 20 iskola közel 1000 tanulója utazott a határon túlra. Kiutazó iskola Árpád-házi Szent Erzsébet Szakközépiskola (Esztergom) Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola (Csongrád) Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Sopron) Berzsenyi Dániel Gimnázium (Budapest) Budapesti Evangélikus Gimnázium (Budapest) Cserháti Sándor Mûszaki Szakképzõ Iskola (Nagykanizsa) Csukás Zoltán Mezõgazdasági Szakközépiskola (Csorna) Ferences Gimnázium (Szentendre) II. Géza Gimnázium (Bátaszék) Kinizsi Pál Mezõgazdasági és Élelmiszeripari Szakképzõ Iskola (Zalaegerszeg) Kodály Zoltán Általános Iskola és Középiskola (Székesfehérvár) Kodály Zoltán Gimnázium (Pécs) Lónyay Utcai Református Gimnázium (Budapest) Marek József Mezõgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola (Mohács) Perczel Mór Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium (Bonyhád) Petrik Lajos Vegyipari Szakközépiskola (Budapest) II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola (Gyömrõ) Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium (Esztergom) Vajda Péter Gimnázium (Szarvas) Verebély László Technikum (Budapest)

Úti cél Párkány Nagyvárad Nagydobrony Pozsony Rozsnyó Királyhelmec Komárom – Gúta Ipolyság Fülek Dunaszerdahely Galánta Kolozsvár Nagykapos Rimaszombat Somorja Galánta – Nyitra – Pered Érsekújvár Párkány Déva Kassa

Fe r e n c e s G i m n á z i u m b e s z á m o l ó j a Mint a szentendrei Ferences Gimnázium diákjai, idén is átrándulhattunk a határon, és Ipolyságon vehettünk részt a március 15-i ünnepélyen. Gimnáziumi éveink során – mivel már negyedikesek vagyunk – voltunk Komáromban, Tornalján, most érdeklõdéssel készültünk a hajdani Hont vármegyei székhely meglátogatására. Délelõtt 10-re megérkeztünk az Ipolysági Magyar Tannyelvû Gimnáziumba. Mivel ott aznap is tanítás volt, nem találkozhattunk azonnal az ottani diákokkal. Városnézõ sétára vezettek bennünket, melynek során megnéztük a múzeumot. Bizony, szegényesnek találtuk, de a lelkes fiatal igazgató, Pálinkás Tibor igen érdekesen beszélt munkájáról. Megtudtuk, hogy õ az egyetlen magyar múzeumigazgató a Felvidéken. Pénzt alig kapnak munkájukhoz, így nyaranta egyetemisták, magyarországi régészek jönnek Ipolyságra, hogy ingyen segítsenek az ásatásban. A régi, szép premontrei monostor rendbe hozása, a leletek mentése, rendszerezése rengetek munkát jelent. Mi csak ámultunk, mert ilyen lelkesedés, önzetlenség „szellemével” ritkán találkozik az ember. Délben ebéddel vendégelt meg az iskola, ezt követte az ötödik óra után az ünnepély. Az iskolai énekkar fõleg 48-as dalokból adott szép összeállítást, s mi azon álmélkodtunk, 18


hogy egy 147 fõs iskolából 35-en énekkarosok. Nálunk bizony nincs ennyi csengõ hang, vagy az „odaadás szelleme” hiányzik? Mi a tanítás végeztével „elhúzunk” egyéni programjaink után, ki marad szívesen énekkari próbákon? Az énekkart egy jelenet követte, rövid és frappáns. Hálóingben és mezítláb megjelent a történelem „szelleme”, s felelevenítette egy értetlenül hallgató takarító lánynak a 48-as eseményeket. Szegény szellem mindent elkövetett, hogy egyfõs hallgatóságát megnyerje: elmondta a 12 pontot, a Nemzeti dalt. Aztán eltûnt. A lány felvette seprûjét, vödrét, s menet megjegyezte: „I like hungarian history, but I don’t understand anything.” Ez a jelenet a szó szoros értelmében szellemes volt… A mi csoportunk három néptánccal és egy verssel járult hozzá az ünnepélyhez. Utána az Ipolysághoz közeli Palástra látogattunk el. Könyveket vittünk a magyar iskolának. (Természetesen az ipolyságiaknak is.) Megnéztük a százéves palásti templomot, amelyet Palásthy Pál püspök építtetett. Megcsodáltuk az 1730-ban épült Palásthy-kastélyt, most restaurálják, és magyar katolikus iskola fog mûködni benne. Utolsó tulajdonosa, egy német báró ezzel a feltétellel ajándékozta a falunak, amikor 1990-ben, a rendszerváltozáskor visszakapta. Megint egy szellem. A nagylelkûség „szelleme.” Elmesélték nekünk azt is, hogy milyen nevezetes történelmi esemény színhelye Palást. Itt ütközött meg 1552. augusztus 10–11-én a királyi sereg Ali budai pasával. Kétnapi ádáz harc után a törökök gyõztek, foglyul ejtették a magyar sereg vezéreit: Erazmus von Teuffelt és Sforza Pallavicinit. Hõsi halált halt Sbardellati Ágoston váci püspök, az utolsó magyar fõpap, aki fegyverrel a kezében halt meg a nemzetért. Tiszteletére kis kápolna áll azon a helyen, és a csatateret Dali-réteknek nevezik. Mélyszántáskor még most is elõkerül egy-egy fegyverdarab. A török idõket más emlék is idézi: a falu határában áll egy kereszt. Ott húzták karóba a törökök a falu bíróját, Koncz Ambrust. Egy megölt török adószedõ gyilkosát követelték a falun, s ha nem kerül elõ, fölégetik Palástot. A bíró magára vállalta a tettet, s megmentette a falut. Az önfeláldozás, a patriotizmus „szelleme”… Ipolyságra visszatérve fél négykor részt vettünk a városi ünnepélyen, ide is csatlakoztunk egy verssel (Wass Albert Üzenet haza). Rengeteg jó mûsorszám volt, versek, citerazenekar, városi énekkar, a gimnázium énekkara, alapiskolák kisdiákjai népdalokkal, és érzõdött, hogy mindezt szívvel-lélekkel csinálják, örömük telik benne. A lelkesedés „szelleme” másként mutatkozik meg, mint a gépies produkció. Esteledett már, mikor az ünneplõ közönség az ipolysági temetõbe vonult, s itt a Megbékélés kapujánál koszorúzás volt. Mi is elhelyeztük koszorúnkat, megnéztük Jármay Ármin honvédtiszt sírját és több elsõ világháborús katonasírt. Mindenütt lobogtak a gyertyák. A kegyelet, az emlékezés „szelleme” ide is nagy tömeget vonzott. Nagyon gazdag volt ez a nap, igazi március 15-e. Megéreztük, mit jelent magyarnak lenni a Felvidéken, magyarul szólni nyilvánosan, szabadon örülni, ünnepelni. Ottani magyar testvéreink megerõsítették bennünk is a hazaszeretet „szellemét.” Köszönjük a Rákóczi Szövetségnek! Ferences Gimnázium végzõs diákjai

19


2000 A Rákóczi Szövetség hetedik alkalommal hirdette meg diákutaztatási programját, melynek keretében 34 iskola mintegy 1100 tanulója utazott a határon túlra. Kiutazó iskola Árpád Gimnázium (Tatabánya) Árpád-házi Szent Margit Katolikus Általános Iskola (Tatabánya) Berzsenyi Dániel Gimnázium (Budapest) Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium (Budapest) Budapesti Evangélikus Gimnázium (Budapest) Deák Ferenc Közgazdasági Szakközépiskola (Gyõr) Déri Miksa Szakközépiskola (Budapest) Dráva Völgye Gimnázium (Barcs) Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium (Miskolc) Ferences Gimnázium (Szentendre) Földes Ferenc Gimnázium (Miskolc) Gábor Áron Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium (Karcag) Haller János Általános, Szakképzõ- és Szakiskola (Mosonmagyaróvár) Jedlik Ányos Gimnázium (Budapest) Jókai Mór Gimnázium (Komárom) Kazinczy Ferenc Gimnázium (Gyõr) Kodály Zoltán Gimnázium (Pécs) Kõrösi Csoma Sándor Gimnázium (Szécsény) Launai Miklós Általános Iskola (Neszmély) Lengyel József Gimnázium (Oroszlány) Lipthay Béla Mezõgazdasági Szakképzõ Iskola (Szécsény) Márton Áron Szakkollégium (Budapest) Petrik Lajos Vegyipari Szakközépiskola (Budapest) Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium (Budakeszi) II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola (Süttõ) Regnum Katolikus Általános Iskola (Budapest) Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium (Budapest) Szentannai Sámuel Mezõgazdasági Szakközépiskola (Karcag) Szepsi Csombor Márton Gimnázium (Szikszó) Türr István Közgazdasági Szakközépiskola (Baja) Vajda Péter Gimnázium (Szarvas) Varró István Szakközépiskola (Karcag) Verebély László Technikum (Budapest) Verseghy Ferenc Gimnázium (Szolnok)

20

Úti cél Ipolyság Beregszász Pozsony Ipolyvarbó Rozsnyó Nagymegyer Nagyvárad Zselíz Rozsnyó Ipolyság Királyhelmec Rimaszombat Szenc Dunaszerdahely Komárom Somorja Galánta Ipolyvarbó Beregszász Érsekújvár Ipolyvarbó Prága Szepsi Párkány Beregszász Selmecbánya – Léva – Deménd – Komárom Nyitra Rimaszombat Kassa Zenta Déva Rimaszombat Nagykapos Tornalja


D e á k Fe r e n c K ö z g a z d a s á g i S z a k k ö z é p i s ko l a b e s z á m o l ó j a Iskolánk, a gyõri Deák Ferenc Közgazdasági Szakközépiskola eredményesen vett részt a Rákóczi Szövetség pályázatán, s így jutottunk el ingyenesen testvériskolánk és a város március 15-i ünnepségére. Mintha a gyõri Volán is megérezte volna a jelentõségteljes alkalmat, vadonatúj, ragyogó busszal érkezett az elegáns sofõr. Mi is ünneplõben voltunk, a 35 lány és fiú. Magunk készítettük a kokárdát, amelyet a nap folyamán többször cserélgettünk kabátról le, blúzra/zakóra rá, majd újra vissza, ahogy a helyszínek kívánták. A határ elõtt ugyan tanakodtunk egy kicsit, hagyjuk-e látható helyen, de az egyik fiú határozottan és egyenesen kimondta: „Ezzel jöttünk, ezzel megyünk!” A határon egyébként nem áthaladtunk, hanem szinte átrepültünk, annyira gyors és névleges volt az ellenõrzés. Tíz óra után már békésen ballagtunk a Nagymegyeri Szlovák és Magyar Tannyelvû Kereskedelmi Akadémia és Magyar Tannyelvû Gimnázium sokunk számára jól ismert épülete felé. Testvériskolánkkal csaknem tíz éve tartjuk a kapcsolatot, hol Megyeren, hol nálunk, de évente találkozunk történelmi vetélkedõkön, s újabban a Deák Ferenc Közgazdasági Szakközépiskola Alapítvány jóvoltából egynapos, ingyenes történelmi kirándulásokon is. Fél 11-kor kezdõdött az iskolai ünnepély, amelyen a magyar tannyelvû osztályok küldöttei vettek részt. Nem lehetett ott mindenki, hiszen folyt a tanítás. Volt tanulók mûsorát hallgattuk meg, szintetizátorral, hangszeres zenével kísért szólóéneket, verseket. „Itt minden másképpen hangzik” – fogalmazta meg késõbb valamelyikünk. Valóban mélyebb volt a szavak értelme, mikor a szülõföld és a haza iránti hûségrõl, a megmaradás feladatáról szólt vers és ének, a Himnusz helyett pedig a Nemzeti dal Illés-féle feldolgozása hangzott el. Jólesett látni címerünket a háromszínû selyemzászló közepén. Az ünnepség után ebédet kaptunk, majd szabadidõ következett. Mindenki ment, ahova akart, halsalátáért, elszakadt harisnya helyett újért a boltba, Mátyás király vagy a kitelepített és deportált nagymegyeriek emlékmûvéhez, esetleg csak sétálgathatott nyugodt, csendes utcákon. Másfél óra múlva az I. G osztály szépen feldíszített termében millenniumi történelmi háziversenyen vettünk részt. Az elsõ két helyezett jön majd hozzánk április 13-án vetélkedni. Varga tanár úr ismertette az iskoláink számára meghirdetett pályázatok eredményeit: két történelmi és egy grafikai pályamû érdemelte meg a továbbjutást. Fél öt elõtt már a református temetõben gyülekeztünk Szeghy Zsigmond 48-as honvéd sírja közelében. Itt tartotta Nagymegyer városa az egyik ünnepi megemlékezést (a nagyszabású másnap este volt), amelyen megjelent a pozsonyi magyar nagykövetség és a Rákóczi Szövetség kiküldöttje, a Csemadok több helyi tisztségviselõje, a polgármester, a református lelkész és a katolikus plébános, testvériskolánk igazgatónõje és sok helybéli ember.

21


Elõször Siska Brigitta gyõri tanuló mondott verset, majd a magyar nagykövetség kiküldöttje, a helyi Csemadok alelnöke és a református lelkész mondott beszédet a sírnál. Sokunkat megragadott, amikor a tiszteletes úr Ady Endre szavait idézte: „Négy-öt magyar összehajol.” Így ünnepelték hajdanán õ és egyetemista társai Prágában március 15-ét. Ezután következett a koszorúk elhelyezése, köztük testvériskolánké és a mi „Rendületlenül…” feliratú babérkoszorúnk, amelyet égõ mécsessel együtt tettünk le a sírra. Eközben iskolánk alkalmi énekkara ’48-as dalokat adott elõ. Felerõsödve hallatszott az utolsó szám, a debreceni huszárnóta befejezése: „Szabadságért a csatában harcolni, Háromszínû magyar zászlót diadalra juttatni.” A Himnuszt már együtt énekelte mindenki. Átvonultunk ezután a katolikus temetõbe a másik honvédsírhoz. Koszorú és mécses került erre is. Lassan beesteledett, búcsúznunk kellett. Egy helybeli idõs ember szavaira emlékszem: „Jöjjenek jövõre is, hiszen nem vagyunk mi olyan messze!” Valóban nem, lélekben pedig elég közel. Köszönjük a Rákóczi Szövetségnek, hogy ennek megtapasztalását lehetõvé tette számunkra. Varga Csilla 10. A

2 0 01 A Rákóczi Szövetség nyolcadik alkalommal hirdette meg diákutaztatási programját, melynek keretében 32 iskola mintegy 1100 tanulója utazott a határon túlra. Kiutazó iskola Árpád Gimnázium (Tatabánya) Balogh Antal Katolikus Általános Iskola és Gimnázium (Paks) Bánki Donát Szakképzõ Iskola (Ajka) Berzsenyi Dániel Gimnázium (Budapest) Bonyhádi Petõfi Sándor Evangélikus Gimnázium (Bonyhád) Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium (Budapest) Chernel István Általános Iskola és Gimnázium (Agárd) Deák Ferenc Közgazdasági Szakközépiskola (Gyõr) Energetikai Szakközépiskola és Kollégium (Paks) Ferences Gimnázium (Szentendre) Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium (Miskolc) Fráter György Katolikus Gimnázium (Miskolc) Gábor Áron Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium (Karcag) I. István Szakképzõ Iskola (Paks) V. István Közgazdasági Szakközépiskola (Sátoraljaújhely)

22

Úti cél Zselíz Galánta Kassa Pozsony Zenta Fülek Alsóbodok Nagymegyer Galánta Ipolyság Rimaszombat Rimaszombat Nagyvárad Galánta Szepsi


Kodály Zoltán Általános Iskola és Gimnázium (Székesfehérvár) Kossuth Lajos Gimnázium és Szakközépiskola (Sátoraljaújhely) Lengyel József Gimnázium (Oroszlány) Lévay József Református Gimnázium (Miskolc) Lipthay Béla Mezõgazdasági Szakképzõ Iskola (Szécsény) Páli Szent Vince Katolikus Általános Iskola (Kapuvár) Perczel Mór Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium (Bonyhád) Petrik Lajos Vegyipari Szakközépiskola (Budapest) Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium (Budakeszi) Szepsi Lackó Máté Mezõgazdasági Szakképzõ Iskola (Sátoraljaújhely) Szentannai Sámuel Mezõgazdasági Szakközépiskola (Karcag) Széchenyi István Általános Iskola (Bonyhád) Trefort Ágoston Szakképzõ Iskola (Sátoraljaújhely) Vajda Péter Gimnázium (Szarvas) Vak Bottyán Gimnázium (Paks) Városmajori Gimnázium (Budapest) Varró István Szakközépiskola (Karcag)

Galánta Szepsi Érsekújvár Rimaszombat Ipolyvarbó Gúta Kolozsvár Udvard Párkány Szepsi Nagyvárad Zenta Szepsi Déva Galánta Párkány Nagyvárad

Va j d a P é t e r G i m n á z i u m b e s z á m o l ó j a Immár harmadjára ünnepelhettük a Rákóczi Szövetség segítségével Erdélyben március 15-ét. Eredeti úti célunk Kárpátalja volt, de ez az árvíz miatt meghiúsult. Március 14. Reggel 7 órakor izgatottan gyülekeztünk gimnáziumunk parkolójában. Szokás szerint késésben voltunk, ennek ellenére elsõ megállónk egy szarvasi üzlet volt: egyesek úgy gondolták, hogy még kiegészíthetik hátizsákjuk tartalmát. A határt Méhkeréknél léptük át, ahol szinte már régi ismerõsként üdvözöltek minket, így rövid várakozás után átengedtek minket. Akik még nem jártak Nagyszalontán és nem láthatták az Arany János Múzeumot, azoknak most lehetõségük nyílt erre. Itt megtekinthetõ a költõ dolgozószobájának berendezése, köztük a fotel, amelyben meghalt, valamint személyes tárgyai, pipagyûjteménye. Ez a kiállítás a Csonka-toronyban található, amely a hajdani vár egyetlen maradványa. Következõ állomásunk a Medvék barlangja volt. Ez a cseppkõbarlang nevét onnan kapta, hogy amikor 1975-ben felfedezték, rengeteg barlangi medve csontmaradványát találták meg. Itt részt vettünk egy félórás barlangi túrán, ahol nem volt magyar idegenvezetõnk. Az egyik cseppkõhöz egy legenda fûzõdik, mely szerint ez egy medve, ami beszorult egy járatba. Délután 5 óra körül megérkeztünk Dévára, a kolostorba, ahol a „Magyarok Nagyasszonya” Gyermekotthon, Kollégium és Iskola mûködik. A gyerekek, mint mindig, nagy örömmel fogadtak bennünket. Fölmentünk a várba, amely az 1848–1849-es szabadságharc idején a honvédek kezébe került. Innen fantasztikus kilátás nyílik a városra és a Kenyérmezõre, ahol 1479-ben Kinizsi megverte a törököket, s ahol Bem serege elvonult a szabadságharc idején a gyõztes piski csata felé. Vendéglátóink vacsorát is készítettek nekünk, majd átmentünk Szászvárosba, a ferencesek ottani kolostorába, ahol jelenleg az óvodás korú gyermekek nevelésével foglalkoznak. Itt kaptunk szállást. Két nagy teremben aludtunk közel harmincan a földre rakott matracokon. Hatalmas párnacsatát rendeztünk alvás helyett. 23


Március 15. A korai kelés után megreggeliztünk, majd elindultunk a Páring hegységbe Hátszeg és Petrozsény érintésével. Felültünk a felvonóra, ami 1700 méter magasra viszi fel az érdeklõdõket. A fél órás út során teljesen átfagytunk a jéghideg szélben. A turistaházban magyar házigazdáink forró teával vártak bennünket. A csoport nagy része a 20 centis hóban csúszkált, egy kis csoport viszont arra vállalkozott, hogy megmássza a KisPáringot és megnézze a történelmi Magyarország határát. A hegymászás után elindultunk a vajdahunyadi ünnepségre, amit a Kultúrközpontban rendeztek. A köszöntõ után meghallgattuk Orván Viktor és a román miniszterelnök üzenetét az erdélyi magyarsághoz. A dévai gyerekek mûsorához, ami a szabadságharc minden mozzanatát felelevenítette, mi is csatlakoztunk. Rövid búcsú után visszaindultunk a szállásunkra, ahol finom vacsorával vártak bennünket. Március 16. Reggeli után búcsút vettünk Szászvárostól. Utunk Torockó felé vezetett, ahol egy néprajzi múzeumot tekintettünk meg, és a Fõ téren megkóstoltuk a falu forrásának vízét. A templom kapuján észrevettük az elõzõ napi ünnepségre invitáló meghívót. Következõ úti célunk Torda volt, amely a Tordai-hasadékról híres, és arról, hogy Petõfi Sándor 1849. július 21-én itt látta utoljára családját. Megnéztük a város sóbányáját, ami mára turistalátványosság lett. A határ elõtti utolsó megállónk Kolozsvár volt. Megnéztük Mátyás király szülõházát és lovas szobrát, ami a Fõ téren áll. Örömmel tapasztaltuk, hogy a Petõfi-emléktáblánál 15én elhelyezett koszorúkat másnap még a helyükön találtuk. Fáradtan, de jó hangulatban, vidáman utaztunk hazáig. Útközben a három nap felejthetetlen élményeirõl beszélgettünk. Köszönjük a Rákóczi Szövetségnek, hogy lehetõvé tette számunkra a határon túl, dévai barátaink körében ünnepelni március 15-ét. Maczkó Dóra – Rubinstein Tamás – Védõ Erika – Vérten Andrea

2002 A Rákóczi Szövetség kilencedik alkalommal hirdette meg diákutaztatási programját, melynek keretében 51 iskola mintegy 1600 tanulója utazott a határon túlra. Kiutazó iskola Árpád Gimnázium (Tatabánya) Árpád-házi Szent Erzsébet Szakközépiskola (Esztergom) Asbóth Sándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (Keszthely) Bánki Donát Szakképzõ Iskola (Ajka) Bánki Donát Szakképzõ Iskola (Kisbér) Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Sopron) Bonyhádi Petõfi Sándor Evangélikus Gimnázium (Bonyhád) Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium (Budapest) Csanádi Árpád Általános Iskola és Gimnázium (Budapest)

24

Úti cél Zselíz Párkány Hidaskürt Kassa Hidaskürt Fülek Udvard Fülek Rozsnyó


Cserháti Sándor Mûszaki és Mezõgazdasági Szakképzõ Iskola (Nagykanizsa) Deák Ferenc Közgazdasági Szakközépiskola (Gyõr) Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma (Debrecen) Ferences Gimnázium (Szentendre) Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium (Miskolc) Gábor Áron Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium (Karcag) Gépipari, Közlekedési Szakközép- és Szakiskola (Szolnok) Ipari Szakmunkásképzõ Iskola (Kapuvár) V. István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola (Sátoraljaújhely) Jókai Mór Óvoda, Általános és Szakképzõ Iskola (Gyõr) Kodály Zoltán Általános Iskola és Gimnázium (Székesfehérvár) Kodály Zoltán Zenemûvészeti Szakközépiskola (Debrecen) Kolos Richárd Fõvárosi Gyakorló Mûszaki Szakközépiskola (Budapest) Korányi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola (Miskolc) Kossuth Lajos Gimnázium (Cegléd) Kossuth Lajos Gimnázium és Szakközépiskola (Sátoraljaújhely) Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Középiskola (Tatabánya) Kossuth Lajos Közgazdasági Szakközépiskola (Budapest) Látássérült Fiatalok Speciális Rehabilitációs Szakiskolája (Pécs) Lévay József Református Gimnázium (Miskolc) Lónyay Utcai Református Gimnázium (Budapest) Németh László Gimnázium és Általános Iskola (Hódmezõvásárhely) Pannonhalmi Bencés Gimnázium (Pannonhalma) Pápai Református Kollégium Gimnáziuma (Pápa) Pápai Református Kollégium 227. számú Szent Huszár Gál Cserkészcsapata (Pápa) Petrik Lajos Vegyipari Szakközépiskola (Budapest) Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium (Szombathely) Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium (Budakeszi) II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola (Gyömrõ) II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola (Székesfehérvár) Soós Richárd Borászati Középiskola (Budapest) 626. Szakképzõ Iskola és Kollégium (Mezõtúr) Szent Imre Katolikus Gimnázium és Kollégium (Nyíregyháza) Szent Mór Iskolaközpont (Pécs) Szentannai Sámuel Mezõgazdasági Szakközépiskola (Karcag) Szepsi Lackó Máté Mezõgazdasági Szakképzõ Iskola (Sátoraljaújhely) Teleki Blanka Gimnázium (Székesfehérvár) Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium (Esztergom) Trefort Ágoston Szakközépiskola (Sátoraljaújhely) Trefort Ágoston Villamos- és Fémipari Szakképzõ Iskola (Békéscsaba) Városmajori Katolikus Ifjúsági Egyesület (Budapest) Varró István Szakközépiskola (Karcag)

25

Felsõõr Nagymegyer Marosvásárhely Ipolyság Kassa Topolya Kassa Dunaszerdahely Nagykapos Dunaszerdahely Galánta Marosvásárhely Érsekújvár Rimaszombat Csíkszereda Nagykapos Zselíz Rozsnyó Tallos Rimaszombat Nagyvárad Nagybánya Komárom Nagyvárad Nagyvárad Beregszász Dunaszerdahely Párkány Ipolyvarbó Tornalja Érsekújvár Sepsiszentgyörgy Técsõ Komárom Topolya Nagykapos Dunaszerdahely Párkány Nagykapos Sepsiszentgyörgy Párkány Topolya


Szent Imre Katolik us Gimnázium beszámolója 2002. március 15-én kora reggel indultunk Nyíregyházáról Ukrajnába. A beregsurányi határnál keltünk át, így elsõ állomásunk Beregszász volt. Sofõrünk minden nevezetességhez fûzött egy kis történetet, így az út kellemesen telt. Ilyen volt például a Bene-szikla, amely arról nevezetes, hogy egy szerelmes pár vetette le róla magát, akik nem lehettek egymáséi. A másik érdekes népi nevezetesség a Borzsa folyóhoz kötõdött, mely szerint akkor vesz el egy legény egy csúnya lányt, ha ez a folyó visszafelé folyik. Ez meg is történt, amikor a Tisza egyik áradása alkalmával visszaduzzasztotta a folyót. Menet közben érintettük Salánkot, mely település kútjáról híres, amelybõl a néphagyomány szerint Rákóczi is ivott. Megcsodáltuk a buszból a csetfalvai fatemplomot és elhaladtunk a tiszabecsi határátkelõnél. Néhány fénykép erejéig megálltunk a Millennium idején készült turul szobor elõtt. Délután, ottani idõ szerint 14 órára megérkeztünk Técsõre, ahol a Hollósy Simon Gimnázium igazgatója, Ambrus Pál és kedves kollégái szeretettel fogadtak bennünket. Részt vettünk az iskolában rendezett ünnepségen és elhelyeztük koszorúnkat a Kossuthszobornál, ahol emlékünnepséget szervezett a város. Az ünnepség után Ambrus tanár úr javaslatára buszba szálltunk és elutaztunk Európa földrajzi középpontjára. Ide elkísért maga az igazgató úr és néhány tanár is. Természetesen nem maradt el a fényképezés sem. Megcsodáltuk a sebesen zúgó Tiszát és a beleömlõ kis hegyi patakokat. Itt-ott még hófoltokat is találtunk. Persze nem bírtuk ki, hogy a sebes folyású, hideg patakban ne pancsoljunk egy kicsit. A fiúknak kedve támadt a fenséges havasok megmászásához és egy jó kis hócsatához, de erre sajnos idõ hiányában nem volt lehetõség. A Tisza-völgyben visszafelé haladva sofõrünk, aki Kárpátaljáról származott Magyarországra, így jól ismerte a helyi viszonyokat, szokásokat, hagyományokat, újabb történeteket mesélt a Perényi-kastélyról, a huszti várról. 18 órára értünk vissza Técsõre, ahol mát vártak a gimnázium tanulói, ugyanis családok fogadtak be aznap éjszakára bennünket. Végtelen szeretetüket és jóságukat mutatja, hogy szerényebb körülmények között élve is megosztották velünk mindenüket. Többünket zavarba hozott önzetlenségük, nagylelkûségük. 16-án reggel 8.30-kor találkoztunk az iskola elõtt és vendéglátóinkkal együtt, új élményekkel, barátokkal gazdagodva kirándultunk tovább a szlatinai sóbányába. Útközben Bedõházánál megcsodáltuk a csigalassúsággal közlekedõ ukrán vonatokat. Érdekesek voltak a helyi románság falvai. Házaik palotákkal vetekedtek. Megtudtuk, hogy zöldséggyümölcstermesztéssel és kereskedelemmel foglalkoznak, és ez jövedelmez ilyen szépen. Érdekes volt, hogy a palotákban nem laknak minden esetben, gyakran csupán státusszimbólumok ezek az épületmonstrumok. A sóbánya 300 m mélyen volt a föld alatt és Európa hírû szanatóriumként üzemel légúti problémával küszködõ betegek számára. Amíg azon ámultunk, hogy hogyan keletkezhetett a természet e csodája, érdekes alakokat véltünk felfedezni a sófal természetes szenynyezõdéseiben. Létrehoztak egy kis kápolnát is a föld alatt, amelynek érdekessége volt,

26


hogy több felekezetnek megfelelõen alakították ki a kápolna díszítését. Így találhatóak benne a nyugati és a keleti egyháznak megfelelõen református, római katolikus, görög katolikus és ortodox jelképek is. Természetesen nem maradhatott el a fotózás sem. Visszafele Técsõn még megtekintettük az Osztrák–Magyar Monarchia alatt épült tiszai hidat, ami Romániába vezetne át, ha az utóbbi évek félelmetes áradásai nem vitték volna el a felét. Nagy élmény volt egy másik hídon is átsétálni, mert függõhidat nemigen látunk és próbálunk ki itthon. Utunkat Munkácson tett látogatással folytattuk. Megostromoltuk Zrínyi Ilona híres várát, és sikerrel be is vettük. Megtekintettük a szépen felújított mûemlék helytörténeti kiállítását, és sétáltunk a város központjában, ahol láttuk Munkácsi Mihály mellszobrát, szülõházának helyét jelzõ táblát és a Rákóczi-házat. Elutaztunk a Schönborn-vadászkastélyhoz, amely több nevezetességet is tartalmaz. Ablakainak száma állítólag megegyezik a napok számával, a szobáinak száma pedig a hetek számával egy évben. Este 18 órára érkeztünk meg Rátra, ahol egyik kedves osztálytársunk szülei a szívüket és lelküket is belefõzték finom vacsoránkba. Igazán nagyon hálásak vagyunk nekik! Este játékokkal és daltanulással csaptuk agyon az idõt. Ebben segítségünkre volt iskolánkban korábban végzett volt diákunk, Bíró Zsuzsanna, aki Ráton lakik és lelkes szervezõje a nyári magyarságismereti táboroknak, amelyeket iskolánk tanárai patronálnak, felkarolva a helyi magyar gyerekeket. Zsuzsi megtanította nekünk a kárpátaljai magyarok himnuszát is. A szállásnak nagyon örültünk, mert végre együtt aludhattunk, amit már nagyon vártunk a meghitt, nagycsaládi hangulat kedvéért. Persze senki ne gondoljon semmi rosszra, a fiúk a plébánián aludtak Levente tanár úrral, mi lányok pedig a közösségi házban tanárnõékkel. 17-én reggel részt vettünk a szentmisén, és lelkiekben is gazdagodva hálásan búcsúztunk kedves vendéglátóinktól, akik még útravalót is csomagoltak számunkra. Utunk utolsó állomása, Ungvár következett, ahol megcsodáltuk a várat és benne a Kárpátok élõvilágát bemutató kiállítást, amely természetrajzi, néprajzi és hangszer gyûjteménybõl állt. Feri bácsi, a múzeum dolgozója lelkesen kalauzolt bennünket. A Skanzen igazi csemegéket kínált a hegyvidéki építészet történetébõl, ahol 13 járás jellegzetes házai pompáztak teljes épségükben berendezési tárgyaikkal. Elámultunk a görög katolikus székesegyház hatalmas ikonfalától, és az utolsó órában elköltöttük apró ajándékokra szeretteinknek néhány kis grivnyánkat. 15 órakor indultunk haza. A határon szerencsére nem kellett sokat várakoznunk és így 17 óra elõtt már otthon is voltunk. Igaz nagyon elfáradtunk, de új élményekkel, ismeretekkel, barátokkal, lelkiekben gazdagon várjuk a viszontlátogatást. Bízunk abban, hogy a técsõi iskola a jövõben testvériskolaként szintén igényli ennek a kapcsolatnak az ápolását, elmélyítését. Szeretnénk megköszönni mindazoknak az áldozatos munkáját, akik lehetõvé tették számunkra ezt a kirándulást, és kérjük munkájukra Isten kegyelmét, áldását. Bízunk további önzetlen támogatásukban. Grunda Mariann és Kovács Rita IX. B

27


2003 A Rákóczi Szövetség tizedik alkalommal hirdette meg diákutaztatási programját, melynek keretében 40 iskola mintegy 1200 tanulója utazott a határon túlra. Kiutazó iskola Bajza József Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola (Hatvan) Bánki Donát Szakképzõ Iskola (Ajka) Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Sopron) Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium (Szombathely) Bonyhádi Petõfi Sándor Evangélikus Gimnázium (Bonyhád) Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium (Budapest) Budapesti Evangélikus Gimnázium (Budapest) Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma (Pécs) Ciszterci Szent Imre Gimnázium (Budapest) Deák Ferenc Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola (Gyõr) Építõipari, Faipari Szakképzõ Iskola és Kollégium (Kaposvár) Ferences Gimnázium (Szentendre) Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium (Miskolc) Gábor Áron Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium (Karcag) V. István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola (Sátoraljaújhely) Kelemen Endre Szakközépiskola (Szekszárd) Kodály Zoltán Általános Iskola és Gimnázium (Székesfehérvár) Kossuth Lajos Gimnázium (Cegléd) Kossuth Lajos Gimnázium és Szakközépiskola (Sátoraljaújhely) Kossuth Lajos Közgazdasági Szakközépiskola (Budapest) Lengyel József Gimnázium és Szakközépiskola (Oroszlány) Lipthay Béla Mezõgazdasági Szakképzõ Iskola és Kollégium (Szécsény) Lónyay Utcai Református Gimnázium (Budapest) Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola (Pásztó) Nagykovácsi Általános Iskola (Nagykovácsi) Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképzõ Fõiskolai Kar Gyakorló Általános Iskolája (Gyõr) Pannonhalmi Bencés Gimnázium (Pannonhalma) Pápai Református Kollégium Gimnáziuma (Pápa) Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium (Budakeszi) Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon (Debrecen) Szentannai Sámuel Mezõgazdasági Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium (Karcag) Szent László Általános Mûvelõdési Központ (Baja) Szent László Szakközépiskola, Kollégium és Óvoda (Kisvárda) Szent Margit Gimnázium (Budapest)

28

Úti cél Kolozsvár Dunaszerdahely Rimaszombat Pozsony Léva Fülek Szatmárnémeti Kolozsvár Ungvár Nagymegyer Kassa Ipolyság Rimaszombat Munkács Kassa Párkány Galánta Csíkszereda Kassa Rozsnyó Érsekújvár Rozsnyó Visk Udvard Nagykürtös Szimõ Komárom Pered Zenta Nagyvárad Munkács Párkány Kassa Szatmárnémeti


Szepsi Laczkó Máté Mezõgazdasági Szakképzõ Iskola (Sátoraljaújhely) Tápai Antal Szakközépiskola és Szakiskola (Szeged) Trefort Ágoston Szakképzõ Iskola (Sátoraljaújhely) Vajda Péter Gimnázium (Szarvas) Vak Bottyán János Mûszaki és Közgazdasági Szakközépiskola (Gyöngyös) Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium (Karcag)

Kassa Temesvár Kassa Déva Tornalja Munkács

B o l ya i J á n o s G ya ko r l ó Á l t a l á n o s I s ko l a és G i m n á z i u m b e s z á m o l ó j a Miután a Rákóczi Szövetség által meghirdetett pályázat sikerességérõl tudomást szereztünk, lefoglaltuk az autóbuszt, véglegessé tettük az utazók névsorát, megkötöttük az utazási biztosításokat, s tájékoztattuk a résztvevõket a várható programról. 2003. március 15-én reggel fél hétkor indultunk Szombathelyrõl 36 diák és 6 pedagógus részvételével. A Csorna-Rajka útvonalon fél kilenckor érkeztünk a határátkelõhöz. Itt egy váratlan akadály miatt az egész küldetésünk veszélybe került: az elõttünk álló két szerb busz utasait tételes vámvizsgálat sújtotta, s beláthatatlan idejû várakozást jósoltak a határõrök. Szerencsénkre az elõttünk álló – a csallóközi ünnepségekre induló – fehérvári kórus buszához megérkezett Mézes Rudolf galántai titkár, aki nekünk is segített az átjutásban. A kényszerû várakozás alatt tanulóink számára rövid ismertetést adtunk a Felvidék történetérõl, elcsatolásáról, a felvidéki magyarság sorsáról, hányattatásairól, a mai állapotokról, a szlovák–magyar viszonyról, valamint a pozsonyi Petõfi-szobor történetérõl. A váratlan közjáték miatt éppen 11 órára érkeztünk Pozsonyba, a központi ünnepség helyszínére, a Medikus-kertbe, ahol már várt minket a szenci testvériskola csoportja. A csípõs hideg ellenére szépszámú ünneplõ gyülekezett a helyszínen a letakart szobor elõtt – a többség kokárdával. Az ünnepi szónokok közül hallhattuk a pozsonyi polgármester, Rudolf Chmel szlovák kulturális miniszter, Kiss Péter anyaországi kancelláriaminiszter és Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettes beszédét. Utóbbi kifejezte reményét, hogy az „ártó szándékok” okozta csonkítások, s a nemkívánatos indulatok miatti meggyalázások után a Petõfi-szobor végre biztonságos helyre került, s a felvidéki magyarság méltó körülmények között emlékezhet az 1848-as forradalomra, melynek Pozsony volt egyik fõ színhelye. A beszédek után került sor a Petõfi-szobor leleplezésére. Néhányunk számára, akik az alkotást még Pozsonyligetfaluban, elõbbi helyén láttuk megcsonkított, magyarellenes feliratokkal „ellátott” állapotban, megható pillanat volt a felújított szoborral való találkozás. Az ünnepség koszorúzással zárult. Iskolánk tanulói és tanárai is elhelyezték koszorújukat a somorjai HÍD vegyeskar szép felemelõ éneke alatt. Koszorúnk felirata a következõ volt: „Mi valánk a legelsõk, kik Tenni mertünk a honért” Végül közösen elénekeltük a Himnuszt – szívmelengetõ s egyben torokszorító érzéssel. Az ünnepség után átadtuk március idusát idézõ kis ajándékainkat szenci barátainknak, majd a testvériskola egy részével együtt folytattuk utunkat. Elõször Görföl Jenõ barátunk, a felvidéki Pro Patria Honismereti Szövetség titkárának vezetésével a szomszédos Szent András temetõben Kolmár Józsefnek, Petõfi barátjának síremlékét tekintettük meg,

29


majd az ebéd következett, ahol a szlovák tulajdonos szinte zavarba ejtõ figyelmességgel fogadott minket. Délután a pozsonyi óvárosban folytattuk utunkat, ahol a ’48-as forradalomhoz és a magyarság ezeréves történetéhez kötõdõ emlékeket kerestük fel. Az érintett színhelyek: – a Mihály kapu, az egyetlen megmaradt pozsonyi óvárosi kapu; – a diéta volt épülete, ahol 1848-ig ülésezett a magyar országgyûlés, jelenleg felújítás alatt áll; – az Óvárosháza reneszánsz udvarán Rómer Flóris ’48-as honvédtiszt, mûvészettörténész szobra; – a Prímáspalota (Hefele Menyhért, Szombathely fõépítésze által tervezett épület) – az áprilisi törvények szentesítésének színhelye, Görgei Artúr tábornok, majd a „bresciai hiéna”, Haynau táborszernagy fõhadiszállása; – az Academia Istropolitana – a Mátyás által épített egyetem épülete; – a Szent Márton dóm – a Szombathely szülöttének szentelt koronázó templom, a Pálffyak, valamint Pázmány Péter nyughelye; – pillantás a pozsonyi várra, a Szent Korona egykori õrzési helyére, gróf Batthyány Lajos, Perczel Mór és Gasparich Kilit raboskodásának helyszínére. A zord idõjárás ellenére diákjaink nagy kedvvel és érdeklõdéssel vettek részt a pozsonyi programokon. Többségüket megérintette a hely szelleme és az ünnepség hangulata. Nagy várakozással tekintenek szenci diáktársaik április végi szombathelyi háromnapos kirándulása elé, ahol õk fogadják és látják el a felvidéki diákokat. Úgy gondoljuk, hogy a március 15-i közös ünneplés és az emlékhelyek látogatása során gazdagodott diákjaink szakmai tudása és érzelemvilága, összetartozás- és identitástudata. Mindezekhez Rákóczi Szövetség anyagi hozzájárulása elengedhetetlenül szükséges volt. Ezúton mondunk köszönetet a Szövetségnek a támogatásért, személyesen Halzl József elnök úr jószándékáért és Maruzsa Zoltán irodavezetõ úrnak a koordinációért. Reméljük, együttmûködésünk – iskolánk felvidéki cserekapcsolata révén – tovább folytatódik. Kukor Ferenc szakvezetõ tanár

2004 A Rákóczi Szövetség tizenegyedik alkalommal hirdette meg diákutaztatási programját, melynek keretében 34 iskola mintegy 1200 tanulója utazott a határon túlra. Kiutazó iskola Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium (Sárospatak) Batthyány Kázmér Gimnázium (Szigetszentmiklós) Bonyhádi Petõfi Sándor Evangélikus Gimnázium (Bonyhád) Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium (Budapest)

30

Úti cél Kassa Arad Magyarkanizsa Fülek


Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma (Pécs) Deák Ferenc Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola (Gyõr) Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma (Debrecen) Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium (Miskolc) Ferences Gimnázium (Szentendre) Gábor Áron Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium (Karcag) Gépipari, Közlekedési Szakközép- és Szakiskola (Szolnok) V. István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola (Sátoraljaújhely) Kelemen Endre Szakközépiskola (Szekszárd) Kodály Zoltán Gimnázium (Székesfehérvár) Kossuth Lajos Gimnázium és Szakközépiskola (Sátoraljaújhely) Lévay József Református Gimnázium (Miskolc) Lipthai Béla Mezõgazdasági Szakközépiskola és Kollégium (Szécsény) Németh László Gimnázium (Hódmezõvásárhely) Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképzõ Fõiskolai Kar Gyakorló Általános Iskolája (Gyõr) Pannonhalmi Bencés Gimnázium (Pannonhalma) Piarista Általános Iskola és Gimnázium (Kecskemét) Piarista Általános Iskola és Gimnázium (Mosonmagyaróvár) II. Rákóczi Ferenc Szakközép- és Szakiskola (Kisvárda) Református Általános Iskola és Gimnázium (Kisvárda) Szentannai Sámuel Mezõgazdasági Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium (Karcag) Szent Imre Katolikus Gimnázium (Nyíregyháza) Szent László Általános Mûvelõdési Központ (Baja) Szent Margit Gimnázium (Budapest) Szepsi Laczkó Máté Mezõgazdasági Szakképzõ Iskola (Sátoraljaújhely) Teleki Blanka Gimnázium (Székesfehérvár) Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium (Esztergom) Trefort Ágoston Szakképzõ Iskola (Sátoraljaújhely) Vak Bottyán János Mûszaki és Közgazdasági Szakközépiskola (Gyöngyös) Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium (Karcag)

Szentegyháza Nagymegyer Marosvásárhely Rimaszombat Ipolyság Topolya Kassa Nagykapos Párkány Galánta Nagykapos Nagybereg Fülek Nagyenyed Királyfiakarcsa Komárom Szabadka Szenc Borsi Kassa Topolya Munkács Zombor Beregszász Nagykapos Komárom Párkány Nagykapos Tornalja Topolya

Vak Bott yán János Mûszaki és Közgazdasági Szakközépiskola beszámolója Március 14-én egy csoport diákkal és tanárainkkal elindultunk Tornaljára, hogy a határon túli magyarokkal együtt emlékezhessünk a március 15-i forradalom és szabadságharc eseményeire. Fél hétkor volt a gyülekezõ a „Bottyán” elõtt. Miután a nemzeti színû zászló és az ajándékkönyvek is a buszon voltak, elindultunk. A buszon odafelé még visszafogott volt a hangulat. Mindenki ült a helyén, és igyekezett ébren maradni. Szerencsénk volt, hogy a határon csak minimális idõt kellett várakozni. Tornalján volt az elsõ megálló, ahol a Magyar Házat látogattuk meg. A kis pihenõ után a tornaljai gimnáziumba mentünk, ahol – vasárnap lévén – nem volt tanítás. Ennek ellenére több diák, tanáraik és a portás bácsi is szeretettel fogadott minket.

31


Az iskolában tett látogatás után szendvicsekkel és üdítõkkel ellátva indultunk Betlérre. Útközben egy élelmiszerboltnál is megálltunk, ahol mindenki megvehette az ajándékokat a családtagoknak és ismerõsöknek. Miután megrakodott szatyrokkal mindenki viszszatalált a buszhoz, ténylegesen elindultunk Betlérre. Célunk a betléri kastély megnézése volt. Egy órára értünk oda és a meglepetés erejével hatott ránk, hogy míg itthon verõfényes napsütés van, addig a betléri parkot még hó borítja. Szerencsétlenségünkre a kastély csak két órakor nyitott ki. Mindenki nyugtalanul várakozott, és kíváncsiak voltunk rá, hogy milyen lehet az a múzeum, amire megéri ennyit várakozni. Nem kellett csalódnunk. A kastély szinte teljesen sértetlen állapotban maradt meg az utókor számára. A berendezések szépen restauráltak, a tárgyak különlegesek és szépek voltak, a benti hõmérséklet pedig alacsonyabb, mint a kinti. Teremrõl teremre járva más és más korszak és stílus rejtelmeibe tekinthettünk be. Voltak itt fürdõszobák, vitrinek, fegyverek, festmények, kitömött hazai és egzotikus külföldi állatok is. Egyszóval nagyon érdekes volt. A kastély megnézése után visszaindultuk Tornaljára, ahol négy órakor ökumenikus istentisztelettel kezdõdött az ünnepség, ahol az iskolánkat az ünneplõ ruhás diákokon kívül két népviseletbe öltözött diák is képviselte. A mise után a Zoltán-kúria elõtti ünnepségre mentünk. Itt az iskola néhány tanulója, név szerint Perczel Krisztina, Uhrinyi Zita, Szén Gabriella, Kovács Lehel és Laczkó Andor énekelt és szavalt a városi ünnepség részeként, melyet a helyiek nagy szeretettel fogadtak. A város polgármestere, Dubovszky László gyönyörû tájszólással elmondott, idézetekkel díszített beszéde után az énekkar aláfestõ énekével megkezdõdött a koszorúzás, ahol iskolánk tanárai és diákjai egyaránt megkoszorúzták a szabadságharc emlékére emelt kopjafákat. Az ünnepség véget ért, és a lelkes kis csapat ismét megrohamozta a buszt, amely addigra a jókedv fõhadiszállása lett. Útban hazafelé ismét meglátogattuk a Magyar Házat, ahol mindenki felfrissülhetett egy kicsit. A hazafelé vezetõ út pedig merõben más volt, mint az ide utazás. Az addigra egymással megbarátkozó diákok egész úton közösen énekelték hol a szabadságharc legszebb nótáit, hol a mai hazai nagy slágereket. Mindenki feloldódott és egy kicsit büszke is volt arra, hogy a határainkon túli magyarokkal együtt emlékezhettünk arra a forradalomra, amelyre az egész magyar nemzet büszke lehet. Mert bár a határok most még elválasztják a magyarságot, de egykor egy nemzet voltunk és a szívünkben még most is összetartozunk. Szabó Ferenc tanár

2005 A Rákóczi Szövetség tizenkettedik alkalommal hirdette meg diákutaztatási programját, melynek keretében 56 iskola mintegy 2000 tanulója utazott a határon túlra. Kiutazó iskola Asbóth János Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (Keszthely) Bánki Donát Szakképzõ Iskola (Kisbér)

32

Úti cél Hidaskürt Hidaskürt


Bánki Donát Szakképzõ Iskola (Ajka) Baross Gábor Szakképzõ Iskola és Kollégium (Debrecen) I. Béla Gimnázium és Informatikai Középiskola (Szekszárd) Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium és Kollégium (Sopron) Bolyai János Fõvárosi Gyakorló Mûszaki Szakközépiskola és Kollégium (Budapest) Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium (Szombathely) Bonyhádi Petõfi Sándor Evangélikus Gimnázium (Bonyhád) Bottyán János Mûszaki Szakközépiskola (Esztergom) Budapesti Evangélikus Gimnázium (Budapest) Ciszterci Szent Imre Gimnázium (Budapest) Csiha Gyõzõ Általános, Közép és Szakképzõ Iskola (Hajdúnánás) Deák Ferenc Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola (Gyõr) Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma (Debrecen) Egri Kereskedelmi, Mezõgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskola (Eger) Eötvös József Középiskola (Heves) Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium (Miskolc) Gábor Áron Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium (Karcag) Garay János Gimnázium (Szekszárd) Gépipari, Közlekedési Szakközép és Szakiskola (Szolnok) Gróf Széchenyi István Mûszaki Szakközépiskola (Székesfehérvár) Kelemen Endre Szakközépiskola (Szekszárd) Kodály Zoltán Általános Iskola és Gimnázium (Székesfehérvár) Kós Károly Építõipari Szakközépiskola (Miskolc) Kossuth Lajos Gimnázium (Cegléd) Lengyel József Gimnázium és Szakközépiskola (Oroszlány) Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon (Miskolc) Magyaregregyi Általános Iskola (Magyaregregy) Mészáros Lõrinc Katolikus Általános Iskola (Cegléd) Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium (Pásztó) Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium (Nyíregyháza) Pannonhalmi Bencés Gimnázium (Pannonhalma) Pápai Református Kollégium Gimnáziuma (Pápa) Petõfi Sándor Gimnázium, Gépészeti Szakközépiskola és Kollégium (Aszód) Piarista Általános Iskola és Középiskola (Mosonmagyaróvár) Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium (Budakeszi) II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola (Gyömrõ) II. Rákóczi Ferenc Szakközép- és Szakiskola (Kisvárda) Református Általános Iskola és Gimnázium (Kisvárda) Sátoraljaújhelyi Helyi Szervezet (Sátoraljaújhely) Svetits Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon (Debrecen)

33

Dunaszerdahely Székelyhíd Fülek Pozsony Komárom Alsóbodok Tardoskedd Komárom Dunaszerdahely Beregszász Fülek Nagymegyer Székelyudvarhely Rozsnyó Gyergyószentmiklós Rimaszombat Rimaszombat Galánta Kassa Nevetlenfalu Párkány Galánta Székelyudvarhely Csíkszereda Felsõõr Nagyvárad Mezõvári Ipolyság Kassa Székelykeresztúr Érsekújvár Ógyalla Rimaszombat Szenc Párkány Losonc Királyhelmec Kolozsvár Nagykapos Karácsfalva


Széchenyi István Gimnázium és Általános Iskola (Szolnok) Szent Imre Katolikus Gimnázium és Kollégium (Nyíregyháza) Szent Imre Keresztény Általános Iskola és Gimnázium (Balassagyarmat) Szent István Gimnázium (Budapest) Szent László Általános Mûvelõdési Központ (Baja) Szent Mór Iskolaközpont (Pécs) Szentannai Sámuel Mezõgazdasági Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium (Karcag) Teleki László Gimnázium (Gyömrõ) Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium (Esztergom) Vajda János Gimnázium (Keszthely) Vajda Péter Gimnázium (Szarvas) Vak Bottyán János Mûszaki és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium (Gyöngyös) Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium (Karcag) Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (Szigetvár)

Udvard Munkács Ipolyvarbó Komárom Zombor Szabadka Rimaszombat Losonc Párkány Somorja Déva Tornalja Rimaszombat Eszék

Pe t õ f i S á n d o r G i m n á z i u m , G é p és z e t i S z a k k ö z é p i s ko l a és Ko l l é g i u m beszámolója Ragyogó napsütésben indultunk útnak 2005. március 15-én Rimaszombatba, hogy együtt ünnepelhessük az ottani magyarokkal dicsõséges forradalmunk évfordulóját. Elég volt nyolc órakor indulnunk, mert a távolság nem olyan nagy, s így az egy napos út kényelmesen megtehetõ volt. Már harmadik alkalommal vettünk részt az elmúlt 7–8 év során a Rákóczi Szövetség szervezésével és segítségével ilyen utazáson, de elõször európai uniós ország polgáraként. Éppen ezért kíváncsian s némi aggodalommal is vártuk, vajon tényleg elfogadják-e a határon úti okmányként a személyi igazolványokat, vagy pedig igazak azok a mendemondák, amelyek arról keringenek, hogy a szlovák határõrök kötözködnek, még mindig útlevelet kérnek. Kellemesen csalódtunk: mindössze 4–5 percet várakoztunk, s utána indulhattunk a kijelölt program megvalósítására. Elsõ állomásunk Fülek volt. Kb. egy órai tartózkodásunk alatt körbejártuk a várost. Megcsodáltuk a város fölött méltóságteljesen magasodó várromot, melyet egykor iskolánk névadója, Petõfi Sándor is felkeresett nevezetes felvidéki körútja során, melyrõl több részletben számolt be a korabeli sajtó hasábjain. Tanulóinkat elsõsorban az döbbentette meg, hogy a vár 1681 után már semmiféle szerepet nem játszott a magyar történelemben, mert az akkori birtokos, Thököly Imre felrobbantatta, nehogy az osztrákok kezére kerüljön. Beköszöntünk a Füleki Magyar Tanítási Nyelvû Gimnáziumba is azzal a tiszteletteljes kéréssel, hogy koszorúnkat helyezzék el az iskolájukban szervezett megemlékezéskor, mert nekünk tovább kell mennünk. Szép, tiszta idõben szemlélhettük a mi vidékünknél már itt-ott „domborúbb” tájat, madártávlatból megtekintettük Losoncot is, s keleti irányba fordulva Rimaszombatot vettük célba. Dél tájban értünk a gyönyörû Rima-parti városba, a Rima-parti Athénba.

34


A Tompa térhez közel leparkoltunk, s gyalog indultunk el vendéglátó iskolánkba, a Református Egyház Magyar Tanítási Nyelvû Tompa Mihály Gimnáziumába, ahol finom ebéddel vártak minket. Az ebédet szervezett városnézés követte, melynek során a gimnázium igazgatója, Molnárné Pelle Beáta asszony kalauzolt minket a városban. Utunk elsõként egy kis mellékutcába vezetett, ahol egy igazi gyöngyszem, egy pici ház húzódik meg elbújva a város zaja elõl, amelyben egykor Petõfi Sándor is szállásra talált. Ez az a hely, ahol eddig az évig a rimaszombatiak a március 15-i megemlékezéseket tartották. Ezeknek a meghitt ünnepségeknek a hangulatát õrizzük mi is 1997-bõl, illetve 2000-bõl. Innen a Fõtérre mentünk, ahol megcsodálhattuk a gyönyörûen felújított középületeket. Megnéztük a város szülöttének, Blaha Lujzának a mellszobrát, amely a katolikus templom baloldali része mellett van felállítva. Meghallgattuk annak történetét, miképpen kapták vissza Mária Terézia jóvoltából a rimaszombati katolikusok a templomukat – ehhez képest eléggé megmagyarázhatatlan, hogy „hálából” miért éppen Heródiásként örökítették meg az uralkodót az oltárképen? –, s kellett a reformátusoknak új templomot építeni a tér sarkán. (A látogatás idején a nagyböjti idõszak miatt az oltárkép takarva volt.) Megtekintettük a téren az 1. világháborús hõsi emlékmûvet, amelyen az 1997-ben rákerült festéknek már nyoma sincs, s örömmel nyugtáztuk, hogy a református templom kertjében felállított millecentenáriumi emlékmû elõl eltûnt az emlékmûvet takaró újságosbódé, s azt is jó érzés volt látni, hogy a „Rendületlenül” feliratot megörökítõ márvány emléktáblát kicserélték újra, s ezt már nem törték össze vandál és barbár kezek. A református templomot belülrõl is módunk volt megtekinteni. Igazgató asszony a legfontosabb tudnivalókat elmondta, amelybõl most két dolgot szeretnék kiemelni. Az egyik az az emléktábla a templom egyik belsõ falán, amellyel a gályarabságra hurcolt prédikátoroknak állítanak emléket, hiszen egy részük errõl a vidékrõl került ki, s csak kevesen tértek vissza közülük. A másik pedig a Szíjjártó István városi polgárnak emléket állító szerény névtábla a templom orgonája alatt, amely erõsen kirí a puritán református hagyományokból. Az ismertetés szerint a gyülekezet azért állított emléket derék polgárának, mert a templom építésekor alaposan kivette a részét az adományozásból. A templom és a vele együtt készült egyéb épületek összköltsége 20 és 25 ezer rénes forint között volt. Amikor Szíjjártó Istvántól adományt kértek, ötszáz rénes forintnyi adományt írt a papírra. A gyûjtõk azt hitték, hogy az ötvenes szám helyett tévesen került az ötszázas szám az adományozott összeghez, s figyelmeztették, hogy valószínûleg egy nullányi tévedés történt. Akkor Szíjjártó István megerõsítette õket eme hitükben, s nagyvonalúan odakanyarított még egy nullát az összeg végére. Így aztán az egész építkezés egyötödét állta egyedül ez a derék polgár, melyet be is fizetett a református egyház kasszájába. A hivatalos városnézõ séta után egy órányi szabad program következett. A tanulók már maguk keresték és találták meg azt az épületet, melynek falai között egykor Mikszáth Kálmán is tanult néhány évig, s amelyrõl a rendszerváltozás elõtt azt hittem, hogy annyi régi épület példájaként erre is az enyészet és a lebontás vár. Ma már kezdek bízni benne, hogy a belváros sarkán található épület mégiscsak megmarad – magyar kulturális emléknek.

35


A hivatalos ünnepség délután fél ötkor kezdõdött. Hogy nem elõbb, annak az az oka, hogy Szlovákiában ez a nap munkanap. Az emberek ilyenkor szabadulnak munkahelyükrõl, s igyekeznek az ünnepségre, de már nem a megszokott helyre! 2004. május 29-én, a Tompa téren – barátjának, Tompa Mihálynak szobrával átellenben, a tér túlsó szélén – életnagyságú bronzszobrot emeltek a magyarság lánglelkû költõjének, Petõfi Sándornak. Annak a Petõfinek, akit a rimaszombati születésû Tompa Mihály mellett egyetlen közéleti elismerése köti a városhoz: 1845-ben, éppen május 29-én, ebben a városban tiszteletbeli táblabírává választották a költõt. Bensõséges, meghitt ünnepségnek lehettünk részesei. A gyülekezés ideje alatt fúvószenekar oldotta a várakozás feszültségét népdalokkal és ’48-as dalokkal. Majd az ünnepség kezdetén egy helybeli gitáros az ünnepséghez illõ saját szerzeményét adta elõ. A „hivatalos” szónok méltatta az ünnepet, elsõsorban a városhoz és környékéhez kapcsolódó egykori eseményeket idézte meg. A Tompa Mihály Gimnázium egyik tanulója Juhász Gyulaverset mondott, mi pedig Frajna András nevû tanulónk elõadásában Gyõry Dezsõ Petõfi Gömörben címû versével kedveskedtünk az ottaniaknak, hiszen azon túl, hogy a vers Rimaszombat nagyszerû helytállását méltatja, a vers szerzõje maga is a város szülötte. Közben öröm volt körbetekinteni a téren. Úgy gondolom, soha nem látott tömeg gyûlt össze az ünnepre, amely egy szûk mellékutcából a város második fõterének számító Tompa térre került, s ezáltal azonnal nyilvános városi ünnepséggé is elõlépett. Egyik diákunk, Vrabély Tamás 10. D osztályos tanuló az alábbi sorokat vetette papírra az utazásra emlékezve: „Nagyon meglepõdtem, amikor megláttam azt a rengeteg embert, aki az ünnepségre jött. Hihetetlen volt számomra, hogy Szlovákiában ilyen sokan részt vesznek egy magyar nemzeti ünnepen. Nem csak öregek voltak, hanem fiatalok is sokan.” Az ünnep fénypontja a koszorúzás volt. Nagyon sokan koszorúztak: intézmények, civil szervezetek egyaránt. A koszorúzás alatt a fúvószenekar ’48-as dalokat játszott, köztük a Kossuth-nótát is. Iskolánk nevében mi is koszorúztunk. (Koszorúnkat Hõnig Antal tanár és Kurucz Eszter 11. D osztályos tanuló helyezte el a szobor talapzatánál.) S talán ez a rész volt az ünnepség legmeghatóbb pillanata: az egész tér árnyékban volt, csupán a Petõfi-szoborra sütött rá a nap, s kiragyogott Petõfi a napfényben a térbõl, mint Sobri Ilonka a kórusból. Az ünnepség után azonnal visszaindultunk. Ismét idézek Vrabély Tamás tanulónk levelébõl: „Nekem nagyon tetszett ez a kirándulás, mert gazdagabb lettem azzal, hogy megismertem: hazámon kívül milyen lehet egy ünnepség. Ezt a napot szívesen megismételném!” Tegyük hozzá: mi is. Mégpedig annak reményében, hogy Petõfi és Tompa barátsága közelebb hozza egymáshoz a két középiskolát hosszú távon is. Az elsõ lépéseket ehhez is megtettük. Ehhez már csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy pillanatok alatt két autóbusznyi jelentkezõ volt, amikor elkezdtük szervezni az utat, pedig csak ott propagáltuk, ahol feleségemmel tanítunk. A többi osztályban történõ hírverésre nem volt idõnk. Hõnig Antal tanár

36


2006 A Rákóczi Szövetség tizenharmadik alkalommal hirdette meg diákutaztatási programját, melynek keretében 53 iskola mintegy 2000 tanulója utazott a határon túlra, illetve egy határon túli iskola látogatott Magyarországra. Kiutazó iskola Bánki Donát Szakképzõ Iskola (Ajka) Baróti Szabó Dávid Iskolacsoport (Barót) I. Béla Gimnázium (Szekszárd) Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium (Szombathely) Bethlen Gábor Szakképzõ Iskola és Kollégium (Nyírbátor) Bottyán János Mûszaki Szakközépiskola (Esztergom) Budapesti Evangélikus Gimnázium (Budapest) Deák Ferenc Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola (Gyõr) Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma (Debrecen) Egri Kereskedelmi, Mezõgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskola (Eger) Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium (Miskolc) Ferences Gimnázium (Szentendre) Fráter György Katolikus Gimnázium (Miskolc) Gábor Áron Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium (Karcag) Gépipari, Közlekedési Szakközép- és Szakiskola Jendrassik György Tagintézmény (Szolnok) Gróf Széchenyi István Mûszaki Szakközépiskola (Székesfehérvár) Herman Ottó Kertészeti, Környezetvédelmi, Vadgazdálkodási Szakképzõ Iskola és Kollégium (Szombathely) V. István Mezõgazdasági és Informatikai Szakközépiskola (Sátoraljaújhely) Kelemen Endre Szakközépiskola (Szekszárd) Kiss József Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola (Mezõcsát) Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény (Székesfehérvár) Kós Károly Építõipari Szakközépiskola (Miskolc) Kossuth Lajos Gimnázium (Cegléd) Kossuth Lajos Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény (Sátoraljaújhely) Lengyel József Gimnázium és Szakközépiskola (Oroszlány) Lévay József Református Gimnázium (Miskolc) Mezõkovácsházi Csanád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény (Mezõkovácsháza) Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium (Pásztó)

37

Úti cél Karácsfalva Komló Dunaszerdahely Alsóbodok Szilágysomlyó Komárom Rozsnyó Nagymegyer Nagyvárad Rozsnyó Rimaszombat Ipolyság – Érsekújvár Léva Beregszász Kassa Diószeg Karva Nagykapos Párkány Zselíz Galánta Székelyudvarhely Csíkszereda Nagykapos Léva Léva Mezõkaszony Beregszász


Nagykovácsi Általános Iskola (Nagykovácsi) Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium (Nyíregyháza) Pannonhalmi Bencés Gimnázium (Pannonhalma) Pápai Református Kollégium Gimnáziuma (Pápa) Pápai Református Kollégium Tatai Gimnáziuma (Tata) Piarista Általános Iskola és Középiskola (Mosonmagyaróvár) Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium (Budakeszi) II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola (Gyömrõ) II. Rákóczi Ferenc Szakközép- és Szakiskola (Kisvárda) Rimóci Általános Iskola (Rimóc) Siófoki Helyi Szervezet (Siófok) Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon (Debrecen) Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola (Hatvan) Szent Benedek Általános Iskola és Gimnázium (Budapest) Szent Imre Katolikus Gimnázium és Kollégium (Nyíregyháza) Szent László Általános Mûvelõdési Központ (Baja) Szent Mór Iskolaközpont (Pécs) Szentannai Sámuel Mezõgazdasági Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium (Karcag) Szepsi Laczkó Máté Mezõgazdasági Szakképzõ Iskola és Kollégium (Sátoraljaújhely) Talentum Általános Iskola, Gimnázium és Kézmûves Szakiskola (Tata) Trefort Ágoston Szakképzõ Iskola (Sátoraljaújhely) Váci Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (Encs) Vajda Péter Gimnázium (Szarvas) Vak Bottyán János Mûszaki és Közgazdasági Szakközépiskola (Gyöngyös) Varró István Szakközépiskola (Karcag) Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (Szigetvár)

Beregszász Székelykeresztúr Rozsnyó Ógyalla Komárom Szenc Magyarkanizsa Alistál Királyhelmec Ipolyvarbó Komárom Szatmárnémeti Gyergyószentmiklós Gúta Munkács Zombor Szabadka Beregszász Nagykapos Fülek Nagykapos Szepsi Déva Tornalja Beregszász Eszék

N y í r e g y h á z i E v a n g é l i k u s Ko s s u t h L a j o s G i m n á z i u m b e s z á m o l ó j a 2000-ben fogalmazódott meg elõször a tantestületben és jómagamban is a vágy, hogy határon túli magyar nyelvû iskolával legyen testvériskolai kapcsolatunk. Az északkeleti és keleti határ közelsége miatt nyitottak voltunk mind Erdély, mind pedig Kárpátalja felé. A nyíregyházi gyülekezet lelkészeitõl kértem segítséget 2002-ben, hogy ajánljanak egy, lehetõleg evangélikus iskolát. Sztankó Gyöngyi lelkésznõ erdélyi kapcsolatai révén jutottunk el az egyházi kézbe visszakerülõ, kétszáznegyven tanulót oktató székelykeresztúri iskolához. Mi felajánlottuk, hogy szívesen várjuk õket, és elmondtuk azt is, hogy hasonlóképpen örömmel látogatjuk meg a tizenegyezer lakosú színmagyar város egyházi oktatási intézményét. Szombatfalvi József unitárius esperes vezetésével ötfõs delegációt láthattunk vendégül négy napra. Ez alatt módunk volt megbeszélni a kapcsolattartás kereteit; ekkor döntöttünk arról, hogy nemzeti ünnepeinket együtt ünnepeljük. Így jutottunk el március 14-én Székelykeresztúrra tizennyolc diákkal és négy tanárral.

38


Idén már második alkalommal ünnepeltük együtt március 15-ét. Délben istentisztelettel indult a nap programja a székelykeresztúri unitárius templomban. Mintegy ötszáz anyaországi vendég vett részt az ünnepségen. Itt találkoztunk az unitárius egyház, a város és a városi intézmények vezetõivel. Diákjaink félórás, igényes kulturális mûsorral készültek – ugyancsak második alkalommal –, melynek keretében énekeltek, verset mondtak, illetve szemelvényeket olvastak fel irodalmi mûvekbõl, mindezt pedig a korra jellemzõ képekkel színesítették. Ezután az ünneplõk serege a város fõterére vonult, fúvós zenekar kíséretében. Számtalan magyar zászlót lengetett a szél, és mindenki kokárdát viselt. Rengeteg koszorú – köztük a miénk is – került a Petõfi-szobor talapzatára. Este istentisztelettel zártuk a napot a református templomban. Milyen segítséget tud nyújtani a nyíregyházi gimnázium a testvérintézménynek? Mindenekelõtt abban tudunk nekik segíteni, hogy kapcsolatuk legyen az anyaországgal. Talán ez a legfontosabb. A magyar nyelvû szépirodalomnak nagyon örülnek. Terveink között szerepel a diák-csereprogram, amelyben három-négy tanuló tölthetne néhány hetet nálunk, a mi diákjaink pedig náluk. Ezt pedagógusainknak is felajánlottunk; õk az óralátogatás mellett a tanórákon taníthatnának is a fogadó intézményben. Ezen kívül évente egy közös csendes-hetet szervezünk, amelyen a két intézmény diákjai és tanárai együtt vehetnek részt a napindító és napzáró áhítatokon, illetõleg az egyéb programokon, ahol természetesen alkalom nyílik a jóízû beszélgetésekre is. Tavaly mi voltunk Vargyason egy nomád táborban, legközelebb pedig májusra tervezünk egy szatmár-beregi tábort az erdélyi gyerekekkel. Tekintettel arra, hogy õk nagyon nehéz körülmények között élnek, eddig minden alkalmat igyekeztünk finanszírozni. Nekik sokszor még az is gondot jelent, hogy egy magyarországi út útiköltségeit magukra vállalják. Szeretnénk ezt továbbra is biztosítani számukra. S hogy mi mit kaphatunk tõlük? Magyar létünkre magyarságot tanulhatunk, diákjaink tiszta gondolkodást, az erdélyi ember mentalitását. Erre kiváltképp fogékonyak voltak a mi tanulóink. Volt egy kislány, aki három tanulónkat hívott meg vacsorára, annyira összebarátkozott tavaly a mieinkkel. Tar Jánosné igazgató

2 0 07 A Rákóczi Szövetség tizennegyedik alkalommal hirdette meg diákutaztatási programját, melynek keretében 57 iskola több mint 2000 tanulója utazott a határon túlra. Kiutazó iskola Apponyi Sándor Mezõgazdasági Szakképzõ Iskola és Kollégium (Lengyel) I. Béla Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola (Szekszárd) Bethlen Gábor Szakképzõ Iskola és Kollégium (Nyírbátor) Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium (Szombathely) Bonyhádi Petõfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium (Bonyhád)

39

Úti cél Karva Dunaszerdahely Munkács Alsódobok Tardoskedd


Bottyán János Mûszaki Szakközépiskola (Esztergom) Budapesti Fasori Evangélikus Gimnázium (Budapest) Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma (Pécs) Csiha Gyõzõ Általános, Közép- és Szakképzõ Iskola (Hajdúnánás) Deák Ferenc Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola (Gyõr) Evangélikus Egyház Aszódi Petõfi Gimnáziuma és Kollégiuma (Aszód) Eventus Üzleti, Mûvészeti Szakképzõ Iskola, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény és Kollégium (Eger) Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium (Miskolc) Ferences Gimnázium (Szentendre) Fráter György Katolikus Gimnázium (Miskolc) Gábor Áron Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium (Karcag) Garay János Gimnázium (Szekszárd) Gépipari, Közlekedési Szakközép- és Szakiskola Jendrassik György Tagintézmény (Szolnok) Gödöllõi Református Líceum Gimnáziuma és Kollégiuma (Gödöllõ) Gödöllõi Református Líceum Gimnáziuma és Kollégiuma (Gödöllõ) Gróf Széchenyi István Mûszaki Szakközépiskola (Székesfehérvár) Hunyadi János Középiskola, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény és Kollégium (Mezõkovácsháza) V. István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola (Sátoraljaújhely) Jelky András Általános Mûvelõdési Központ (Baja) József Attila Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény (Ózd) Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium (Gyõr) Kempelen Farkas Gimnázium (Budapest) Kós Károly Építõipari Szakközépiskola (Miskolc) Kossuth Lajos Evangélikus Gimnázium (Miskolc) Kossuth Lajos Gimnázium (Cegléd) Kossuth Lajos Gimnázium (Mosonmagyaróvár) Lámfalussy Sándor Szakközépiskola és Szakiskola (Lenti) Lengyel József Gimnázium és Szakközépiskola (Oroszlány) Lévay József Református Gimnázium (Miskolc) Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium (Nyíregyháza) Petõfi Sándor Gimnázium, Gépészeti Szakközépiskola és Kollégium (Aszód) Piarista Általános Iskola és Középiskola (Mosonmagyaróvár) Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium (Szombathely) Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium (Budakeszi) II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola (Gyömrõ) II. Rákóczi Ferenc Gimnázium (Budapest) II. Rákóczi Ferenc Szakközép- és Szakiskola (Kisvárda) Református Általános Iskola és Gimnázium (Kisvárda) Széchenyi István Mezõgazdasági Szakközépiskola (Hatvan)

40

Komárom Komárom Vörösmart Fülek Nagymegyer Rimaszombat Rimaszombat Rimaszombat Érsekújvár – Ipolyság Beregszász Nagymuzsaly Komárom Kassa Ipolyvarbó Kolozsvár Diószeg Csíkszereda Ungvár Székelyudvarhely Rozsnyó Somorja Tiszapéterfalva Székelyudvarhely Beregszász Csíkszereda Pozsony Lendva Léva Beregszász Székelykeresztúr Rimaszombat Szenc Komárom Magyarkanizsa Kajal Munkács Királyhelmec Kassa Gyergyószentmiklós


Szent Benedek Általános Iskola és Két Tanítási Nyelvû Gimnázium (Budapest) Szent László Általános Mûvelõdési Központ (Baja) Szent Mór Iskolaközpont (Pécs) Szentannai Sámuel Mezõgazdasági Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium (Karcag) Szepsi Laczkó Máté Mezõgazdasági Szakképzõ Iskola (Sátoraljaújhely) Talentum Iskola (Tata) Teleki László Gimnázium (Gyömrõ) Trefort Ágoston Szakképzõ Iskola (Sátoraljaújhely) Vajda János Gimnázium (Keszthely) Vajda Péter Gimnázium (Szarvas) Varró István Szakiskola (Karcag) Zrínyi Ilona Gimnázium (Miskolc) Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (Szigetvár)

Ipolyság Zombor Szabadka Nagymuzsaly Ungvár Párkány Kajal Ungvár Szenc Déva Nagymuzsaly Beregszász Eszék

Z r í ny i M i k l ó s G i m n á z i u m , S z a k k ö z é p i s ko l a , S z a k i s ko l a és Ko l l é g i u m beszámolója 2007. március 15-én a szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 40 tanulója – köztük én is – kiránduláson vettünk részt Eszéken, ahol a Horvátországi Magyar Oktatási és Közmûvelõdési Központ vendégei voltunk. A nemzeti ünnep mellett ez a Központ napja is már öt esztendeje, melyet ünnepi mûsorral és sportversenyekkel ünnepelnek. Reggel fél hatkor indultunk az iskola elõl és 8 óra körül érkeztünk meg Eszékre. Az intézmény igazgatója, Kovácsevity Anna és Andócsi János tanár úr üdvözöltek bennünket, majd az eszéki diákokkal együtt megtekintettük az iskolát, amelyet 1999-ben adtak át. Nagyon tetszett mindenkinek a szép, új épület. 9 órakor kezdõdött az ünnepi mûsor, melyet az igazgató asszony nyitott meg, majd a Magyar Köztársaság konzulja beszélt az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc jelentõségérõl. Az ünnepi mûsorban versekkel, jelenetekkel, dalokkal, népi tánccal idézték fel a jeles eseményeket. Egy kis szünet után kötetlenebb program keretében a Központ tanulói mutatták be tudásukat: az óvodások és az alsó tagozatosok énekeltek, táncoltak, a nagyobbak pedig színdarabokat adtak elõ. Nagy élményt nyújtott a gimnazista színjátszókör elõadása. A mûsor végén a szabadkai népszínház mûvésze Wass Albert Adjátok vissza a hegyeimet! címû mûvébõl adott elõ részletet. Az ünnepség után a Központ tornatermében focimeccsen mérte össze tudását a szigetvári és az eszéki iskola csapata, ám ezúttal is, immár harmadszor, az eszéki fiúk bizonyultak jobbnak, talán jövõre meg fog törni a jég. Ebéd után Andócsi János tanár úr vezetésével megtekintettük Eszék óvárosát, majd a Dráva partján átsétáltunk a Péter-Pál székesegyházhoz is, amelynek hatalmas tornyai már messzirõl látszottak. Gyönyörûnek találtuk Eszék városát, de még mindig sok helyen látszottak a honvédõ háborúban elszenvedett támadások nyomai. Az idõ fantasztikus volt, a kabátjainkat a buszban hagyhattuk, gyönyörûen sütött a nap. Akik három éve is voltak ezen az eszéki iskolai kiránduláson, mondták, hogy akkor még hógolyóztak is!

41


Délután négy órára autóbuszunk Csúzára vitt bennünket, itt részt vettünk Ács Gedeonnak, Kossuth Lajos tábori lelkészének sírjánál tartott koszorúzáson. A sírnál Varga György csúzai református lelkész beszélt Ács Gedeonról, aki követte Kossuth Lajost az emigrációba, majd a kiegyezés után visszatért és haláláig Csúza református lelkésze volt. Mi is elhelyeztük az emlékezés virágait e kiváló magyar ember sírján. Ezután a csúzai kultúrotthonba mentünk, ahol Kossuth Lajos dombormûve elõtt is tartottak egy ünnepséget. Itt az Alfalusi Vegyeskar és két szavaló adott ünnepi mûsort, majd Pasza Árpád, az eszéki Központ magyartanára, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége elnöke ünnepi gondolatait hallhattuk Kossuth Lajosról és a magyarság összetartozásáról. Este tíz órára értünk Szigetvárra. Egy hosszú nap után, de rengeteg élménnyel gazdagodva. Köszönjük a Rákóczi Szövetségnek, hogy együtt ünnepelhettünk március 15-én az eszéki tanulókkal és a csúzaiakkal. Bízunk benne, hogy még a tavasszal mi is be tudjuk mutatni Szigetvár nevezetességeit eszéki vendéglátóinknak. Varga Zoltán tanár

2008 A Rákóczi Szövetség tizenötödik alkalommal hirdette meg diákutaztatási programját, melynek keretében 47 iskola mintegy 2000 tanulója utazott a határon túlra. Kiutazó iskola Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium (Sárospatak) Bánki Donát Szakképzõ Iskola (Ajka) Berze Nagy János Gimnázium (Gyöngyös) Bethlen Gábor Szakközépiskola, Szakképzõ Iskola és Kollégium (Nyírbátor) Bólyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium (Szombathely) Bonyhádi Petõfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium (Bonyhád) Bottyán János Mûszaki Szakközépiskola (Esztergom) Budapesti Fasori Evangélikus Gimnázium (Budapest) Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma (Pécs) Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma (Pécs) Csiha Gyõzõ Általános, Közép és Szakképzõ Iskola (Hajdúnánás) Deák Ferenc Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola (Gyõr) Ferences Gimnázium (Szentendre) Gépipari, Közlekedési Szakközépiskola (Szolnok) Gróf Széchenyi István Mûszaki Szakközépiskola (Székesfehérvár) V. István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola (Sátoraljaújhely) Jelky Andás Általános Mûvelõdési Központ (Baja) József Attila Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény (Ózd)

42

Úti cél Munkács Dunaszerdahely Kézdivásárhely Nagykapos Alsóbodok Tardoskedd Komárom Dunaszerdahely Laskó Topolya Fülek Nagymegyer Ipolyság Kassa Diószeg Szilágysomlyó Székelyudvarhely Rozsnyó


Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Mûvészeti Intézet (Székesfehérvár) Kós Károly Építõipari Szakközépiskola (Miskolc) Kossuth Lajos Gimnázium (Cegléd) Lámfalussy Sándor Szakközépiskola és Szakiskola (Lenti) Lengyel József Gimnázium és Szakközépiskola (Oroszlány) Magura Néptáncegyüttes Egyesület (Pécs) Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium (Pásztó) Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium (Nyíregyháza) Pannon Egyetem Georgikon Mezõgazdasági Kar (Keszthely) Petõfi Sándor Gimnázium, Gépészeti Szakközépiskola (Aszód) Piarista Általános Iskola és Középiskola (Mosonmagyaróvár) Porpáczy Aladár Általános Mûvelõdési Központ (Fertõd) I. Rákóczi György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (Derecske) II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium (Gyömrõ) II. Rákóczi Ferenc Szakközépiskola (Kisvárda) Református Általános Iskola és Gimnázium (Kisvárda) Svetits Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Diákotthon (Debrecen) Széchenyi István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola (Hatvan) Szent Benedek Általános Iskola és Két Tanítási Nyelvû Gimnázium (Budapest) Szent Imre Katolikus Gimnázium (Nyíregyháza) Szent László Általános Mûvelõdési Központ (Baja) Szent Margit Gimnázium (Budapest) Szent Mór Iskolaközpont (Pécs) Szepesi Laczkó Máté Mezõgazdasági Szakképzõ Iskola és Kollégium (Sátoraljaújhely) Trefort Ágoston Szakképzõ Iskola (Sátoraljaújhely) Vajda János Gimnázium (Keszthely) Vajda Péter Gimnázium (Szarvas) Vak Bottyán János Mûszaki és Közgazdasági Szakközépiskola (Gyöngyös) Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola (Szigetvár)

Galánta Székelyudvarhely Csíkszereda Lendva Léva Szentegyháza Székelykeresztúr Székelykeresztúr Lendva Rimaszombat Szenc Székelyudvarhely Berettyószéplak Sajógömör Királyhelmec Kolozsvár Karácsfalva Gyergyószentmiklós Székelyudvarhely Munkács Zombor Galánta Zenta Szilágysomlyó Szilágysomlyó Szenc Déva Rozsnyó Gúta

L á m fa l u s s y S á n d o r S z a k k ö z é p i s ko l a és S z a k i s ko l a b e s z á m o l ó j a A Rákóczi Szövetség Lenti-Lendvai helyi szervezete és a Lámfalussy Sándor Szakközépiskola és Szakiskola köszönetet mond a benyújtott pályázat támogatásáért, amit 2008. március 13-án megvalósítottunk. Elõtte hetekkel felvettük a kapcsolatot a Szlovéniában lévõ Lendvai Kétnyelvû Középiskolával. Az iskola igazgatóhelyettese, Hajdinyák Szilvia rokonszenvesen fogadta ajánlatunkat. Megbeszélésre került a március 15-i nemzeti ünnep közös megrendezése. Az ünnepséget gyönyörû körülmények között, a Makovecz Imre tervezte Mûvelõdési és Promóciós Intézet Hangversenytermében rendezték meg. A szlovén és a magyar him-

43


nusz elhangzása után egy szlovén diák az 1848-as magyar forradalmat és szabadságharcot méltatta (szlovén és magyar nyelven), ezután következett az általunk összeállított mûsor. Mûsorunkban felelevenítettük a forradalmi eseményeket, megemlékeztünk a résztvevõkrõl. A szavalatok mellett néptáncosaink verbunkkal idézték fel a toborzások hangulatát. Petõfi szellemét pedig nem csak a Nemzeti dal címû verssel hoztuk vissza, hanem megszólaltattuk gitárkísérettel a Kormorán tiszteletadó dalát, s „a költõ visszatért.” Nagy sikere volt a magyar mûsornak, a kollégák és az igazgatóhelyettes is gratulált hozzá. Javasolták, hogy a továbbiakban is maradjon meg szép hagyománynak és építsük, bõvítsük kapcsolatainkat. A mûsor után a magyar csoport (diákok, tanárok) fogadáson és egy kötetlen beszélgetésen vett részt, ahol órákig tapasztalatcserék történtek. Az igazgatóhelyettes a magyar csoportnak bemutatta az iskola épületét, ami igen modern, korszerû, három éve került átadásra. Lendva nevezetességeinek megtekintése után Csáktornya-Letenye felé indultunk haza. Az útvonal idegenforgalmi, történelmi nevezetességeit megtekintettük: Muraszombaton a múzeumot, illetve Csáktornyán a Zrínyi-várat. Úgy értékeljük, hogy mindkét részrõl a tanulóifjúság és a tanárok számára is fokozta a magyarságtudatot, megismertük a határon túli diákok mindennapjait, kultúrájukat és egyben jó alkalom volt a további kapcsolatok felvételére is, illetve kiépítésére. A történelmi identitástudat minden résztvevõben erõsödött. Szeretnénk a kapcsolatot március 15-e közös megünneplésén kívül is további összejövetelekkel, rendezvényekkel bõvíteni. 2008. április 8-án, a Reneszánsz Emlékév keretében közös történelmi vetélkedõt szervezünk Lentiben a két ország általános és középiskolás tanulóinak. Tótiván Endre igazgató

2009 A Rákóczi Szövetség tizenhatodik alkalommal hirdette meg diákutaztatási programját, melynek keretében 52 iskola mintegy 2000 tanulója utazott a határon túlra. Kiutazó iskola Apponyi Sándor Mezõgazdasági Szakképzõ Iskola és Kollégium (Lengyel) Bánki Donát Szakképzõ Iskola (Ajka) Bányai Júlia Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzõ Iskola (Baja) Bethlen Gábor Szakközépiskola, Szakképzõ Iskola és Kollégium (Nyírbátor) Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium (Szombathely) Bonyhádi Petõfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium (Bonyhád) Budapesti Fasori Evangélikus Gimnázium (Budapest) Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma (Pécs)

44

Úti cél Nagyvárad Dunaszerdahely Zombor Rozsnyó Alsóbodok Eszék Dunaszerdahely Szentegyháza


Deák Ferenc és Széchenyi István Szakképzõ és Szakiskola (Zalaegerszeg) Deák Ferenc Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola (Gyõr) Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma (Debrecen) Eötvös Loránd Mûszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (Kaposvár) Eventus Üzleti, Mûvészeti Középiskola, Szakiskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény és Kollégium (Eger) Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium (Miskolc) Gábor Áron Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium (Karcag) Garay János Gimnázium (Szekszárd) H.I.SZ.K. Szakiskola és Szakközépiskola Eötvös József Székhelyintézmény (Hódmezõvásárhely) Jelky András Szakképzõ Iskola és Kollégium (Baja) József Attila Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény (Ózd) Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény (Székesfehérvár) Kós Károly Építõipari Szakközépiskola és Szakiskola (Miskolc) Kossuth Lajos Gimnázium (Cegléd) Kõrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképzõ és Általános Iskola, Kollégium, Csiha Gyõzõ Tagintézménye (Hajdúnánás) Lámfalussy Sándor Szakközépiskola és Szakiskola (Lenti) Lengyel József Gimnázium és Szakközépiskola (Oroszlány) Magura Néptáncegyüttes Egyesület (Pécs) Magyar Mûhely Általános Mûvelõdési Központ (Mezõörs) Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium (Pásztó) Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium (Nyíregyháza) Pannon Egyetem Georgikon Mezõgazdasági Kar (Keszthely) Pannonhalmi Bencés Gimnázium (Pannonhalma) Pápai Református Kollégium Gimnáziuma (Pápa) Petõfi Sándor Gimnázium, Gépészeti Szakközépiskola és Kollégium (Aszód) Piarista Általános Iskola és Középiskola (Mosonmagyaróvár) Piarista Iskola (Kecskemét) Porpáczy Aladár Általános Mûvelõdési Központ (Fertõd) Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium (Szombathely) II. Rákóczi Ferenc Szakközép- és Szakiskola (Kisvárda) Református Általános Iskola és Gimnázium (Kisvárda) Sajnovics János Egyesített Általános és Alapfokú Mûvészeti Iskola (Tordas) Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és Diákotthona (Sárospatak) Serényi Béla Gimnázium, Mezõgazdasági Szakképzõ Iskola és Kollégium (Putnok)

45

Barót Nagymegyer Léva Laskó Rimaszombat Rimaszombat Torda Párkány Székelykeresztúr Székelyudvarhely Rozsnyó Galánta Székelyudvarhely Csíkszereda Fülek Lendva Felsõõr (Oberwart) Szentegyháza Komárom Beregszász Székelykeresztúr Nagyvárad Somorja Nagyenyed Rimaszombat Szenc Nagykároly Székelyudvarhely Komárom Királyhelmec Kassa Párkány Nagykapos Nagyvárad


Széchenyi István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola (Hatvan) Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium (Nyíregyháza) Szent Margit Gimnázium (Budapest) Szent Mór Iskolaközpont (Pécs) Szentannai Sámuel Mezõgazdasági Szakképzõ Iskola, Gimnázium és Kollégium (Karcag) Szolnoki Mûszaki Szakközép és Szakiskola, Jendrassik György Gépipari Tagintézmény (Szolnok) Vajda János Gimnázium (Keszthely) Vajda Péter Gimnázium (Szarvas) Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium (Karcag) Ward Mária Általános Iskola és Gimnázium (Piliscsaba)

Gyergyószentmiklós Munkács Nagysalló Kézdivásárhely Torda Kassa Lendva Déva Torda Kézdivásárhely

L e n g ye l J ó z s e f G i m n á z i u m b e s z á m o l ó j a Gimnáziumunk már több éven keresztül sikerrel pályázott a diákutaztatási programra, hogy elutazhasson a szomszédos országokba, hogy együtt ünnepelhessük március 15-ét. Mivel több éven keresztül a szlovákiai Léván töltöttük az ünnepet, az idén egy régi kapcsolatunkat elevenítettük fel, a felsõõri magyar tanítási nyelvû gimnáziummal. Négy évvel ezelõtt már jártunk itt egy csoporttal, akkor is találkozhattunk az itt tanuló magyar diákokkal, ezért is döntöttünk az ausztriai gimnázium mellett. A gimnáziumuk érdekessége, hogy nemcsak német, magyar, hanem horvát nyelvû osztályaik is vannak. Az osztrák gimnáziumban az ott tanító tanárok elmondása szerint nagyon nagy igény van a magyar nyelv oktatására, hiszen sok szülõ gondol arra, hogy gyermekének tudnia, ismernie kell a magyart, hogy szót értsen a szomszéd néppel. Manapság, amikor nincsenek határok az Európai Unión belül, bárki szabadon utazhat, ott telepedhet meg, ahol akar, de fontos nyelveket beszélnie, hogy megértethesse magát. Így az ausztriai gimnázium számára is fontos a magyar kapcsolat, hogy a gyerekek gyakorolhassák a nyelvet. Az itt tanuló diákok között egyre több, aki nem magyar származású, nem magyar anyanyelvû, idegen nyelvként tanulja a magyart. A városban, Oberwartban, sok a magyar anyanyelvû polgár, de nyelvüket többnyire a valláson keresztül õrizték meg. A gimnáziumban Õze Géza tanár úr vállalta a szervezést, õ történelmet tanít. Az iskolában központi ünnepséget nem tarthatnak, hiszen nemcsak magyarok vannak, hanem osztrák és horvát nemzetiségû diákok is, ezért történelem órán szokott megemlékezést tartani, így örült a mi megkeresésünknek. A mi diákjaink is örömmel készültek a találkozásra, önként vállalták, hogy mûsort készítenek. Már az utazást is több levélváltás elõzte meg, hiszen Õze tanár úr a lehetõ legjobb megoldást kereste a fogadásunkra. A gimnázium mellett van a zeneiskola, aminek gyönyörû és nagy koncerttermét kérte el a közös ünneplés idejére. A mi gyerekeink több héten át készültek a találkozásra, gyakorolták a mûsort, izgatottak voltak, hogy vajon mit szólnak majd az ausztriai magyarok az elõadáshoz. A felkészülõ diákok között akadt olyan is, aki már négy évvel ezelõtt is járt Oberwartban, így õk még

46


izgatottabbak voltak, találkoznak-e ismerõssel. Magát az utazást úgy kellett idõzítenünk, hogy a diákok iskolában legyenek, ezért szerveztük az utazást péntekre, amikor még mindenki az iskolában tartózkodik. Erre az utazásra elkísérte iskolánkat a helyi Rákóczi Szövetség és Millenniumi Alapítvány elnöke, Nagy Csaba, a szövetség egyik nagy támogatója, az Oroszlányi Szolgáltató Rt. vezérigazgatója, Lazók Zoltán, valamint az oroszlányi városi televízió két képviselõje. Õk egy kisfilmet is készítettek az utazásunkról. Mivel kissé messze van tõlünk Oberwart, ezért reggel korán indult küldöttségünk. Négy órás buszút után, 11 órakor érkeztünk meg Ausztriába. Ott már nagyon vártak bennünket. A zeneiskola valóban nagyon szép volt, alkalmas egy ünnepség megtartására. A megbeszélt idõpontban megérkeztek a szomszédos gimnáziumból a magyar nyelven beszélõ, illetve tanuló diákok. Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy az iskola horvát anyanyelvû igazgatója is köszöntött bennünket, megnézte mûsorunkat, amibõl nem sokat érthetett így. Elõször a helyi diákok beszéltek németül és magyarul március 15-e eseményeirõl, kiemelve azt, hogy ez a forradalom a bécsivel együtt a polgári átalakulásért folyt. Kitértek a szabadságharc néhány eseményére, majd elbukására. Ezután következett a mi közel fél órás mûsorunk. Ennek nagy részét narráció, versrészlet töltötte ki, de igyekeztünk egy kis mozgással és sok zenével színesíteni az elõadást, így nem is maradt el a siker. Nagyon tetszett a helyieknek, amit készítettünk, így igazi ünnepi hangulatot varázsoltunk Felsõõrbe. Ezt fokozta az ausztriai gimnázium énektanárnõjének kedvessége, aki két magyar dalt tanított és gyakoroltatott be a diákjaival, és ezt közösen énekeltük magyar és osztrák gyerekekkel. Ezután csak a mi részünkre a város történetét mondták el, megismertettek bennünket a legfontosabb tudnivalókkal. Majd kötetlen beszélgetés következett. Iskolánk küldöttsége még egy kedves meghívást kapott, a város református lelkésze, Gúthy tiszteletes látott vendégül bennünket. Egy nagyon érdekes történelmi sétán vehettünk részt. A tiszteletes a templomhoz és a közösségi házukhoz vezetett bennünket, közben a városról mesélt. A templomban egy nagyon komoly történeti áttekintést kaptunk a templom és a közösség történetérõl. Gúthy úr szerint a vallás segítette át a magyarokat abban, hogy megõrizhessék identitásukat, és a mai napig gyakorolhassák anyanyelvüket. A közösségért és a közösséggel végzett munka adja azt az örömöt, hogy tehettek valamit a magyarság fennmaradásáért. Ennek a közösségnek van egy másik nagyon fontos elfoglaltsága, magyar nyelvû színjátszó csoportjuk mûködik, ahol magyarul nem beszélõk is magyarul játszhatnak. Óriási sikerrel visznek színre különbözõ darabokat, amiknek elsõsorban közösségformáló szerepük van. Miközben egy kis uzsonnát fogyasztottunk, a tiszteletes mesélt arról a munkáról, amit itt végeznek. Õ is nagyon örült látogatásunknak, hiszen kicserélhettük tapasztalatainkat. A beszélgetés végeztével autóbuszos városnézésen vettünk részt a lelkész úr vezetésével, aki a város temetõjébe is elvitt bennünket, majd ezután elbúcsúzott tõlünk. Nagyon jól éreztük magunkat ezen a tanulságos és hasznos rendezvényen, ezért köszönjük a lehetõséget, hogy együtt ünnepelhettünk ausztriai magyarokkal, barátokat szerezhettünk. Sáhóné Varga Katalin tanár

47


2 010 A Rákóczi Szövetség tizenhetedik alkalommal hirdette meg diákutaztatási programját, melynek keretében 55 iskola mintegy 2000 tanulója utazott a határon túlra, illetve egy határon túli iskola látogatott Magyarországra. Kiutazó iskola Bányai Júlia Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzõ Iskola (Baja) Baróti Szabó Dávid Iskolaközpont (Barót) Bethlen Gábor Szakközépiskola, Szakképzõ Iskola és Kollégium (Nyírbátor) Bonyhádi Petõfi Sándor Evangélikus Gimnázium (Bonyhád) Cserháti Sándor Mûszaki Szakképzõ Iskola és Kollégium (Nagykanizsa) Deák Ferenc és Széchenyi István Szakképzõ és Szakiskola, Sportiskola (Zalaegerszeg) Deák Ferenc Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola (Gyõr) Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthona (Debrecen) Eventus Üzleti, Mûvészeti Középiskola, Szakiskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény (Eger) Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium (Miskolc) Ferences Gimnázium (Szentendre) Garay János Gimnázium (Szekszárd) H.I.SZ.K. Szakiskola és Szakközépiskola Eötvös József Székhelyintézmény (Hódmezõvásárhely) Jankó János Általános Iskola és Gimnázium (Tótkomlós) József Attila Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény (Ózd) Karcagi Nagykun Református Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola (Karcag) Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar (Budapest) Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium (Gyõr) Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény (Székesfehérvár) Kós Károly Építõipari Szakközépiskola és Szakiskola (Miskolc) Kossuth Lajos Gimnázium (Cegléd) Kõrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképzõ és Általános Iskola (Hajdúnánás) Lámfalussy Sándor Szakközépiskola és Szakiskola (Lenti) Lengyel József Gimnázium és Szakközépiskola (Oroszlány) Magura Néptáncegyüttes Egyesület (Pécs) Magyar Mûhely Általános Mûvelõdési Központ (Mezõörs) Márton Áron Szakkollégium (Budapest) Mikes Kelemen Középiskola (Tatabánya) Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium (Pásztó) Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium (Nyíregyháza)

48

Úti cél Zombor Komló Rozsnyó Zenta Dunaszerdahely Barót Nagymegyer Péterfalva Rimaszombat Rimaszombat Érsekújvár Komárom Székelykeresztúr Sepsiszentgyörgy Rozsnyó Szepsi Nagyvárad Somorja Galánta Székelyudvarhely Csíkszereda Fülek Lendva Zselíz Szentegyháza Komárom Beregszász Diószeg Zenta Técsõ


Nyugat-magyarországi Egyetem Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium (Szombathely) Pannon Egyetem Georgikon Kar (Keszthely) Pannonhalmi Bencés Gimnázium (Pannonhalma) Pápai Református Kollégium Gimnáziuma (Pápa) Piarista Általános Iskola és Gimnázium (Mosonmagyaróvár) Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium (Kecskemét) Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium (Szombathely) II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola (Gyömrõ) II. Rákóczi Ferenc Szakközép- és Szakiskola (Kisvárda) Református Általános Iskola és Gimnázium (Kisvárda) Sajnovics János Egyesített Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény (Tordas) Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és Diákotthona (Sárospatak) Serényi Béla Gimnázium, Mezõgazdasági Szakközépiskola és Kollégium (Putnok) Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon (Debrecen) Széchényi Ferenc Gimnázium, Szakképzõ Iskola és Kollégium (Barcs) Széchenyi István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola (Hatvan) Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium (Nyíregyháza) Szent Margit Gimnázium (Budapest) Szentannai Sámuel Mezõgazdasági Szakképzõ Iskola, Gimnázium és Kollégium (Karcag) Szentendrei Református Gimnázium (Szentendre) Szolnoki Mûszaki Szakközép- és Szakiskola (Szolnok) Teleki László Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola (Gyömrõ) Vajda János Gimnázium (Keszthely) Vajda Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (Szarvas) Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium (Karcag) Ward Mária Általános Iskola, Gimnázium és Mûvészeti Iskola (Piliscsaba)

Alsóbodok Beregszász Karácsfalva Léva Szenc Nagykároly Dunaszerdahely Somorja Királyhelmec Kassa Gyimesközéplok Nagykapos Nagyvárad Nagyvárad Párkány Gyergyószentmiklós Munkács Eszék Szepsi Nagyvárad Kassa Somorja Lendva Déva Szepsi Kézdivásárhely

M i k s z á t h K á l m á n G i m n á z i u m , P o s t a f o r g a l m i S z a k k ö z é p i s k o l a és Ko l l é g i u m b e s z á m o l ó j a A Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium diákjai már nyolcadik alkalommal élnek a Rákóczi Szövetség Március 15-i Diákutazási Programja nyújtotta lehetõséggel, hogy az elszakított területeken élõ társaikkal együtt ünnepeljék a nemzeti és állami egység és szabadság ünnepét. Ebben az évben, Trianon 90. évfordulójának évében a zentai gimnázium fogadókészségével élve utazásaink során elõször indultunk Délvidékre. Március 12-én reggel hideg, szeles idõben indultunk Pásztóról Szabadkára. A mintegy 300 kilométeres út tervezésekor számításba vettük a szerb határon gyakori hosszas várakozást is. Útközben három 45 perces elõadás hangzott el: az elsõ a szerbek magyarorszá49


gi betelepülésének történetérõl, a második a pánszlávizmusról, a szerbek magatartásáról az 1848-as magyar szabadságharc idején, illetve a Vajdaság létrehozásáról, végül a harmadik a Délvidéknek a legutóbbi idõkig Jugoszláviaként ismert államalakulathoz történt csatolásáról és az itt élõ magyarok 20. századi sorsáról. A közbeiktatott szünetekkel így értünk a röszkei határra, ahol nagy meglepetésünkre és örömünkre alig negyed órát kellett várakoznunk a magyar és szerb oldalon egyaránt. Hamarosan kiderült, hogy mégis csak egy további 20 perces várakozás után folytathatjuk utunkat, mert egy fontos diplomáciai konvoj elhaladását kellett biztosítani. Majd csak Szabadkán tudtuk meg, hogy Sólyom László és kísérete volt. Déltájban érkeztünk a palicsi tóhoz, ahol a kellemetlen, télies idõjárás ellenére háromnegyed órát töltöttünk. A hatalmas park, a fenséges tó, a szecessziós pavilonok sora, nem utolsósorban a változatos köztéri szobrok így is élményszámba mentek, a nyári sokadalmat meg könnyû volt ideképzelni. Szabadkán Mészáros Zoltán levéltáros és történész volt kalauzunk. Ebéd után mintegy két órás városnézésen ismertetett meg a délvidéki magyarság egykori kulturális központjának nevezetességeivel: Komor Marcell és Jakab Dezsõ Szerbia hét csodája közé „beszavazott” városházával (sajnos, csak kívülrõl!), vele szemben pedig a város meghatározó építészének, Raichle J. Ferencnek a Nemzeti Kaszinójával, egy utcával odább pedig ugyanezeknek a mûvészeknek ugyancsak egymásra nézõ nevezetes alkotásaival, a Raichle J. Ferenc tervezte egykori Fõgimnáziummal (ennek volt 18 éven át igazgatója Kosztolányi Dezsõ édesapja, és innen csapták ki tiszteletlen magatartása miatt a késõbbi költõt) és az UNESCO által a világörökség részének nyilvánított, de tulajdonjogi viták miatt veszélyeztetett állapotban lévõ zsinagógával. Megcsodáltuk a gyönyörû Raichle-palotát, melybõl a mester családjával eladósodva Szegedre költözik, a valamikori vár helyére épült ferences kolostort és templomot, a püspöki székesegyházat és palotát, s megtekintettük Csáth Géza vitatott hitelességû szülõházát is. Várostörténeti sétánk érdekes helyszíne volt az a tér, ahol Szabadka négy korszaka találkozik: a 18. század elõtti falusias, a Mária Teréziakori barokk, a millenniumi szecesszió és a Tito korabeli szocialista építkezés. Utolsó látnivalónk a Népkör szépen restaurált épülete, homlokzati falában üvegablak mögött Kossuth Lajos bronz portréjával. Sajnos, koszorúzásra itt nem volt lehetõség, így csak fõhajtással tisztelegtünk szabadságharcunk vezére elõtt. Tudós kalauzunktól elköszönve rövid, pihentetõ szabad program után indultunk elsõ napunk legmegrázóbb helyszínére, a zentai úti temetõbe. Sok-sok kérdezõsködés és keresés után a temetõ két, egymással átlósan ellentétes és eldugott sarkában bizony nehezen találtuk meg elõbb az olasz Paganini József honvéd tüzérszázados gondos restaurálást érdemlõ sírját, majd az 1944–45-ös magyarellenes tömeggyilkosság áldozatainak szemétgödörbõl kialakított, a tavaly látott szolyvait idézõ döbbenetes emlékmûvét. A katonasírnál a Kossuth-nótával és Rákóczi Szövetség feliratú nemzeti színû zászlócskákkal tisztelegtünk, az áldozatok emlékmûvénél pedig a Himnusz és a Székely Himnusz eléneklése után megkoszorúztuk a sebzett Turult (melyet mi inkább hamvaiból feltámadó Fõnixnek akartunk látni) és a bukovinai székelyek emléktábláját. Fárasztó elsõ nap és a még hátra lévõ mintegy 50 kilométer megtétele után érkeztünk Zentára, ahol már csak a szállás elfoglalására, a vacsorára és pihenésre vágytunk. Az elszakított országrészekben mindig szerencse, ha nemzeti ünnepünk hét vége közelébe esik, mert ott március 15. nem ünnepnap, s ezt a hétvégével a legkönnyebb áthidal-

50


ni. Így történt ez most Zentán is. A legmagyarabb délvidéki várost Czabafy Ágnes, a zentai Wass Albert Követõi Asztaltársaságának elnöke mutatta be csapatunknak. A városnézést rövidre kellett fognunk, mert a napot a nemzeti emlékhelyeknek és a közös ünneplésnek szenteltük. Koszorút és nemzeti színû zászlókat helyeztünk el a zentai csata Tiszaparti emlékmûvénél, majd fennebb az 1944–45-ös magyar áldozatok impozáns kopjafájánál, mely ugyanúgy szemétgödörre emlékeztetõ környezetben áll, mint a szabadkai. Nem véletlen, hogy Zentán kultusza alakult ki Wass Albertnek – mondta itt vezetõnk, Czabafy Ágnes, mikor elvezetett a Magyarországon ideiglenes állampolgárságra méltatott nagy író zentai kopjafájához. Az ünnepi megemlékezések sora délelõtt 11 órakor Moholon kezdõdött. Innen hazatérve ebéd, majd szabad idõtöltés következett. Délután négy órára a temetõ 48-as obeliszkjénél gyülekeztünk, ahol a város vezetõi jelenlétében a zentai gimnázium igazgatója és az általános iskola diákjai emlékeztek, illetve adtak március 15-öt idézõ ünnepi mûsort. A 48-as emlékmûtõl mindössze pár méterre emelkedik Zenta 1944–45-ös áldozatainak emlékoszlopa. A zentai diákokkal együtt mindkettõnél elhelyeztük koszorúnkat, illetve feliratozott zászlócskáinkat. Este hat órakor már a Városháza elõterében gyülekeztünk, ahol Batthyány Lajos bronz emléktáblája elõtt került sor a gimnazisták színvonalas ünnepi mûsorára és az újabb koszorúzásra. A Városháza közönsége innen egyenesen az átellenben lévõ színházterembe vonult, ahol Širkova Anikó polgármesterasszony és Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség, egyben a képviselõ-testület városszerte népszerû elnöke mondott ünnepi beszédet, majd a Gödöllõ Táncegyüttes fergeteges mûsora adott ízelítõt a 48 lendületét idézõ magyar virtusból. A termet zsúfolásig megtöltõ közönség szûnni nem akaró tapssal hálálta meg az ünnep emelkedettségéhez illõ, erõt és hitet adó mûsort. Jó volt ezen az estén a zentaiakkal ünneplõ magyarországi diáknak, a Rákóczi Szövetség tagjának lenni. Az ünnepség után a késõ estébe nyúló baráti beszélgetéssel zártuk a napot. Vasárnap reggel haza utunkban is szép élmények vártak ránk. Magyarkanizsa helyett ugyanis Tóthfalu felé vettük az irányt, ahol felkerestük a Rákóczi Szövetség támogatásával, a helybeliek által a 48-as szabadságharc emlékére emelt szép, bronz Turul-szobrot. Az egyik templomba tartó lakos félrehúzott, és a Turulra mutatva a fülembe súgta: „Az szent állat! Az édesanyám mondta!” A szentségrõl különben a talapzat templomra nézõ felirata is gondoskodik, melyet a Himnusz eléneklése után a feliratról hiányzó résszel kiegészítve csoportosan hangosan el is ismételtünk: „Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában.” Most már valóban hazafelé indultunk. Magyarkanizsán kirakodóvásár volt. Elköltöttük maradék dénárjainkat, s a Tisza-parthoz mentünk, hogy megszemléljük a helyet, mely a „tiszavirágzás” egyik utolsó menedéke, míg el nem tûnik, mint a Hortobágyról a délibáb. A határnál még egyszer magunk elé engedtük Sólyom László elnök úr kocsisorát, s meg se álltunk hazáig. Másnap, 15-én már együtt ünnepeltünk az itthoniakkal. Bottyán Zoltán tanár

51


A p r o g r a m b a n rés z t ve v õ k i u t a z ó i s ko l á k ( i f j ú s á g i s z e r ve z e t e k ) 19 9 4 – 2 010 Kovács Mihály Általános és Mûvészeti Iskola Chernel István Általános Iskola és Gimnázium Bánki Donát Szakképzõ Iskola és Kollégium Petõfi Sándor Gimnázium, Gépészeti Szakközépiskola és Kollégium Bányai Júlia Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzõ Iskola III. Béla Gimnázium Jelky András Szakképzõ Iskola és Kollégium Szent László Általános Mûvelõdési Központ Türr István Gazdasági Szakközépiskola Szent Imre Keresztény Általános Iskola és Gimnázium Dráva Völgye Középiskola Széchényi Ferenc Gimnázium, Szakképzõ Iskola és Kollégium II. Géza Gimnázium Trefort Ágoston Villamos- és Fémipari Szakképzõ Iskola és Kollégium (ma Békéscsabai Központi Szakképzõ Iskola és Kollégium) Perczel Mór Közgazdasági Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium Petõfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium Széchenyi István Általános Iskola Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium Baár-Madas Református Gimnázium Berzsenyi Dániel Gimnázium Bolyai János Fõvárosi Gyakorló Mûszaki Szakközépiskola és Kollégium Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium Budapesti Építõipari és Díszítõmûvészeti Szakképzõ Iskola Budapesti Tanítóképzõ Fõiskola (ma ELTE Tanító és Óvóképzõ Fõiskolai Kar) Ciszterci Szent Imre Gimnázium Csanádi Árpád Általános Iskola és Gimnázium Déri Miksa Szakközépiskola ELTE Magyar Jogtörténeti Tanszék ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola Felvidéki Fiatalok Klubja Ifjúsági Kereszténydemokrata Unió Jedlik Ányos Gimnázium Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar Katolikus Ifjúsági Csoport Katolikus Ifjúsági Mozgalom Kempelen Farkas Gimnázium Keresztény Értelmiségi Társaság Kodolányi János Intézet Kolos Richárd Gyakorló Mûszaki Szakközépiskola

52

Abádszalók Agárd Ajka Aszód Baja Baja Baja Baja Baja Balassagyarmat Barcs Barcs Bátaszék Békéscsaba Bonyhád Bonyhád Bonyhád Budakeszi Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest


Kossuth Lajos Közgazdasági Szakközépiskola Lónyay Utcai Református Gimnázium Márton Áron Szakkollégium Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium Petrik Lajos Vegyipari Szakközépiskola Piarista Gimnázium II. Rákóczi Ferenc Gimnázium Regnum Katolikus Általános Iskola Soós István Borászati és Üzleti Szakközépiskola és Szakiskola Széchenyi István Általános Iskola Szent Benedek Általános Iskola és Két Tanítási Nyelvû Gimnázium Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium Szent István Gimnázium Szent Margit Gimnázium Tiszavirág Baráti Társaság Városmajori Gimnázium Városmajori Katolikus Ifjúsági Egyesület Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola Kossuth Lajos Gimnázium Mészáros Lõrinc Katolikus Általános Iskola Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola Csukás Zoltán Mezõgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Baross Gábor Szakképzõ Iskola és Kollégium Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma Kodály Zoltán Zenemûvészeti Szakközépiskola Kossuth Lajos Tudományegyetem Kölcsey Mûvelõdési Központ Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon I. Rákóczi György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Egri Kereskedelmi, Mezõgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium Eventus Üzleti Tudományok Szakközépiskolája, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézet és Kollégium Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Váci Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Árpád-házi Szent Erzsébet Középiskola, Óvoda és Általános Iskola Bottyán János Mûszaki Szakközépiskola Dobó Katalin Gimnázium Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Szakkollégium Vitéz János Római Katolikus Tanítóképzõ Fõiskola (ma Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Kara) Porpáczy Aladár Általános Mûvelõdési Központ Gödöllõi Református Gimnázium és Kollégium II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Teleki László Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola Berze Nagy János Gimnázium, Szakiskola és Kollégium Vak Bottyán János Mûszaki és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Deák Ferenc Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola

53

Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Cegléd Cegléd Csongrád Csorna Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Derecske Eger Eger Eger Encs Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Fertõd Gödöllõ Gyömrõ Gyömrõ Gyöngyös Gyöngyös Gyõr


Jókai Mór Óvoda, Általános és Szakképzõ Iskola Kazinczy Ferenc Gimnázium Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképzõ Fõiskolai Kar Gyakorló Általános Iskolája Prohászka Ottokár Katolikus Általános Iskola Csiha Gyõzõ Általános, Közép és Szakképzõ Iskola Kõrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképzõ és Általános Iskola, Kollégium Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola Széchenyi István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Eötvös József Középiskola H.I.SZ.K. Szakiskola és Szakközépiskola Eötvös József Székhelyintézmény Németh László Gimnázium és Általános Iskola Fiatalok Kulturális és Szabadidõ Egyesülete Eötvös Loránd Mûszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Építõipari, Faipari Szakképzõ Iskola és Kollégium Páli Szent Vince Katolikus Általános Iskola és Óvoda Ipari Szakmunkásképzõ Iskola (ma Berg Gusztáv Szakiskola) Gábor Áron Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium Karcagi Nagykun Református Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Asbóth Sándor Térségi Középiskola, Szakiskola és Kollégium Pannon Egyetem Georgikon Mezõgazdasági Kar Vajda János Gimnázium Bánki Donát Szakképzõ Iskola Flór Ferenc Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium II. Rákóczi Ferenc Szakközép- és Szakiskola Református Általános Iskola és Gimnázium Szent László Katolikus Szakközépiskola, Általános Iskola, Kollégium és Óvoda Jókai Mór Gimnázium Kunmadarasi Általános Iskola Apponyi Sándor Mezõgazdasági Szakképzõ Iskola és Kollégium Lámfalussy Sándor Szakközépiskola és Szakiskola Magyaregregyi Általános Iskola Kiss József Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Mezõkovácsházi Csanád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény Magyar Mûhely Általános Mûvelõdési Központ 626. Szakképzõ Iskola és Kollégium (a Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Tagintézménye) Diósgyõri Gimnázium és Városi Pedagógiai Intézet Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium Földes Ferenc Gimnázium Fráter György Katolikus Gimnázium és Kollégium

54

Gyõr Gyõr Gyõr Gyõr Hajdúnánás Hajdúnánás Hatvan Hatvan Heves Hódmezõvásárhely Hódmezõvásárhely Hollókõ Kaposvár Kaposvár Kapuvár Kapuvár Karcag Karcag Karcag Karcag Kecskemét Keszthely Keszthely Keszthely Kisbér Kistarcsa Kisvárda Kisvárda Kisvárda Komárom Kunmadaras Lengyel Lenti Magyaregregy Mezõcsát Mezõkovácsháza Mezõkovácsháza Mezõörs Mezõtúr Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc


Korányi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola (ma Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola) Kós Károly Építõipari Szakközépiskola és Szakiskola Lévay József Református Gimnázium és Kollégium Miskolc-Diósgyõri Református Általános Iskola és Óvoda Páneurópai Unió Miskolci Ifjúsági Csoportja Zrínyi Ilona Gimnázium Marek József Mezõgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola József Attila Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Táncsics Mihály Gimnázium Haller János Általános, Szakközép- és Szakiskola Kossuth Lajos Gimnázium Piarista Általános Iskola és Gimnázium Cserháti Sándor Mûszaki Szakképzõ Iskola és Kollégium Szent Imre Katolikus Gimnázium Nagykovácsi Általános Iskola Launai Miklós Általános Iskola, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény és Szakképzõ Iskola Bethlen Gábor Középiskola, Szakképzõ Iskola és Kollégium Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium Lengyel József Gimnázium és Szakközépiskola József Attila Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény Balogh Antal Katolikus Általános Iskola és Gimnázium Energetikai Szakközépiskola és Kollégium I. István Szakképzõ Iskola Vak Bottyán Gimnázium Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Kollégium Pápai Református Kollégium 227. számú Szent Huszár Gál cserkészcsapat Pápai Református Kollégium Gimnáziuma Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma Kodály Zoltán Gimnázium Kodolányi János Gimnázium Látássérült Fiatalok Speciális Rehabilitációs Szakiskolája Magura Néptáncegyüttes Egyesület Szent Mór Katolikus Általános Iskola, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény, Gimnázium és Szakközépiskola Ward Mária Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény Pomázi Zeneiskola Serényi Béla Gimnázium, Mezõgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Szent István Általános Iskola, Óvoda és Könyvtár Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és Diákotthona V. István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola

55

Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Mohács Monor Mór Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Nagykanizsa Nagykanizsa Nagykovácsi Neszmély Nyírbátor Nyíregyháza Nyíregyháza Oroszlány Ózd Paks Paks Paks Paks Pannonhalma Pápa Pápa Pásztó Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Piliscsaba Pomáz Putnok Rimóc Sárospatak Sárospatak Sátoraljaújhely


Kossuth Lajos Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény Szepsi Laczkó Máté Mezõgazdasági Szakképzõ Iskola és Kollégium Trefort Ágoston Szakképzõ Iskola Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium, Szakképzõ Iskola és Kollégium II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Vajda Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Kõrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola Lipthay Béla Mezõgazdasági Szakképzõ Iskola és Kollégium II. Rákóczi Ferenc Bölcsõde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola Tápai Antal Szakközépiskola és Szakiskola Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény II. Rákóczi Ferenc Két Tanítási Nyelvû Általános Iskola Gróf Széchenyi István Mûszaki Szakközépiskola Teleki Blanka Gimnázium I. Béla Gimnázium, Informatikai Szakközépiskola, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda Garay János Gimnázium Dr. Kelemen Endre Szakközépiskola és Kollégium Ferences Gimnázium II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium Batthyány Kázmér Gimnázium Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Szepsi Csombor Márton Gimnázium Gépipari, Közlekedési Szakközép- és Szakiskola (ma Szolnoki Mûszaki Szakközép- és Szakiskola) Széchenyi István Gimnázium és Általános Iskola Verseghy Ferenc Gimnázium Herman Ottó Kertészeti, Környezetvédelmi, Vadgazdálkodási Szakképzõ Iskola és Kollégium Nyugat-magyarországi Egyetem Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium Pápai Református Kollégium Tatai Gimnáziuma Talentum Általános Iskola, Gimnázium és Kézmûves Szakiskola Árpád Gimnázium Árpád-házi Szent Margit Katolikus Általános Iskola Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola Mikes Kelemen Középiskola Sajnovics János Egyesített Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény Jankó János Általános Iskola és Gimnázium Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközép- és Szakiskola Kinizsi Pál Mezõgazdasági és Élelmiszeripari Szakképzõ Iskola (ma Páterdombi Szakképzõ Iskola és Kollégium)

56

Sátoraljaújhely Sátoraljaújhely Sátoraljaújhely Sopron Süttõ Szarvas Szécsény Szécsény Szécsény Szeged Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Szekszárd Szekszárd Szekszárd Szentendre Szentendre Szigetszentmiklós Szigetvár Szikszó Szolnok Szolnok Szolnok Szombathely Szombathely Szombathely Tata Tata Tatabánya Tatabánya Tatabánya Tatabánya Tordas Tótkomlós Zalaegerszeg Zalaegerszeg


A p r o g r a m b a n rés z t ve v õ fo g a d ó i s ko l á k ( i f j ú s á g i s z e r ve z e t e k ) 19 9 4 – 2 010 Magyar Tanítási Nyelvû Vállalkozói Magán Szakközépiskola Csiky Gergely Gimnázium Baróti Szabó Dávid Iskolacsoport 6. számú Általános Iskola Beregszászi Magyar Gimnázium (Bethlen Gábor Gimnázium) Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség Kossuth Lajos Középiskola (4. számú) Római Katolikus Leánykollégium Berettyószéplaki Szakközépiskola Borsi Alapiskola Márton Áron Elméleti Líceum Nagy István Mûvészeti Líceum Magyarok Nagyasszonya Magániskola és Óvoda Téglás Gábor Iskolaközpont Traian Elméleti Líceum Magán Szakközépiskola Építõipari Szakmunkásképzõ Iskola Magyar Tanítási Nyelvû Mezõgazdasági Középiskola Vámbéry Ármin Magyar Tanítási Nyelvû Gimnázium Egészségügyi Szakközépiskola Pázmány Péter Magyar Tanítási Nyelvû Gimnázium Magyar Oktatási és Mûvelõdési Központ Felsõõri Kétnyelvû Szövetségi Gimnázium Magyar Tanítási Nyelvû Gimnázium Galántai CSEMADOK Kodály Zoltán Magyar Tanítási Nyelvû Gimnázium Sajógömöri Magyar Tanítási Nyelvû Alapiskola Nagyboldogasszony Nyolcéves Egyházi Gimnázium Salamon Ernõ Elméleti Líceum Magán Kereskedelmi Akadémia Ipolybalogi Általános Iskola Fegyverneki Ferenc Magyar Tanítási Nyelvû Egyházi Gimnázium Középfokú Mezõgazdasági Szaktanintézet Magyar Tanítási Nyelvû Gimnázium Mikszáth Kálmán Magyar Tanítási Nyelvû Alapiskola és Óvoda Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum Összevont Kertészeti és Mezõgazdasági Iskola Fábry Klub Magyar Tanítási Nyelvû Középfokú Ipariskola és Kereskedelmi Akadémia Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvû Gimnázium

57

Alsóbodok (F) Arad (E) Barót (E) Beregszász (K) Beregszász (K) Beregszász (K) Beregszász (K) Beregszász (K) Berettyószéplak (E) Borsi (F) Csíkszereda (E) Csíkszereda (E) Déva (E) Déva (E) Déva (E) Diószeg (F) Dunaszerdahely (F) Dunaszerdahely (F) Dunaszerdahely (F) Érsekújvár (F) Érsekújvár (F) Eszék (D-H) Felsõõr (NY) Fülek (F) Galánta (F) Galánta (F) Gömör (F) Gúta (F) Gyergyószentmiklós (E) Hidaskürt (F) Ipolybalog (F) Ipolyság (F) Ipolyság (F) Ipolyság (F) Ipolyvarbó (F) Karácsfalva (K) Karva (F) Kassa (F) Kassa (F) Kassa (F)


Molnár Józsiás Iskola Nagy Mózes Elméleti Líceum Királyfiakarcsai Alapiskola Magyar Tanítási Nyelvû Gimnázium Királyhelmeci Szakközépiskola Apáczai Csere János Elméleti Líceum Báthory István Elméleti Líceum Brassai Sámuel Elméleti Líceum Kolozsvári Magyar Diákszövetség Református Kollégium Ipari Szakközépiskola Marianum Magyar Tanítási Nyelvû Egyházi Gimnázium Mezõgazdasági Középiskola Selye János Magyar Tanítási Nyelvû Gimnázium Nagy László Gimnázium Laskói Általános Iskola Kétnyelvû Középiskola Magyar Tanítási Nyelvû Egyházi Gimnázium Magyarbõdi CSEMADOK Beszédes József Mezõgazdasági és Mûszaki Iskolaközpont és Kollégium Jovan Jovanovics Zmaj Általános Iskola Bolyai Farkas Elméleti Líceum Mûvészeti Líceum Református Kollégium Mezõkaszonyi Középiskola II. Rákóczi Ferenc Középiskola (3. számú) Rákóczi Kör Szent István Katolikus Líceum Németh László Elméleti Líceum Nagydobronyi Református Líceum Bethlen Gábor Kollégium Hidaskürti Magán Szakközépiskola Nagykaposi Kihelyezett Tagozata Magyar Tanítási Nyelvû Gimnázium Kalazanci Szent József Római Katolikus Iskolaközpont Kereskedelmi Akadémia Magyar Tanítási Nyelvû Gimnázium Nagymuzsalyi Középiskola Nagysallói Magyar Tanítási Nyelvû Alapiskola Perényi Zsigmond Középiskola (3. számú) Ady Endre Líceum Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium Partiumi Keresztény Egyetem Petõfi Sándor Elméleti Líceum Szent László Római Katolikus Gimnázium Nemeskajali Magyar Tanítási Nyelvû Alapiskola

58

Kézdivásárhely (E) Kézdivásárhely (E) Királyfiakarcsa (F) Királyhelmec (F) Királyhelmec (F) Kolozsvár (E) Kolozsvár (E) Kolozsvár (E) Kolozsvár (E) Kolozsvár (E) Komárom (F) Komárom (F) Komárom (F) Komárom (F) Komló Laskó (D-H) Lendva (M) Léva (F) Magyarbõd (F) Magyarkanizsa (D-SZ) Magyarkanizsa (D-SZ) Marosvásárhely (E) Marosvásárhely (E) Marosvásárhely (E) Mezõkaszony (K) Munkács (K) Munkács (K) Munkács (K) Nagybánya (E) Nagydobrony (K) Nagyenyed (E) Nagykapos (F) Nagykapos (F) Nagykároly (E) Nagymegyer (F) Nagymegyer (F) Nagymuzsaly (F) Nagysalló (F) Nagyszõlõs (K) Nagyvárad (E) Nagyvárad (E) Nagyvárad (E) Nagyvárad (E) Nagyvárad (E) Nemeskajal (F)


Ady Endre Alapiskola Kereskedelmi Magán Akadémia Magyar Tanítási Nyelvû Gimnázium Magyar Alapiskola Péterfalvi Református Líceum Diákhálózat Magyar Tanítási Nyelvû Gimnázium Ady Endre Diákklub Magyar Tanítási Nyelvû Gimnázium Mezõgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola Tompa Mihály Református Alapiskola Egészségügyi Szakközépiskola Kereskedelmi Akadémia Magyar Tanítási Nyelvû Gimnázium Rozsnyói Református Gimnázium Kós Károly Iskolaközpont Mikes Kelemen Elméleti Líceum Református Teológiai Líceum Középfokú Mezõgazdasági Szaktanintézet Madách Imre Gimnázium Paulinum Püspökségi Klasszikus Gimnázium Széchenyi István Általános Iskola Hám János Római Katolikus Teológiai Iskolaközpont Kölcsey Ferenc Nemzeti Kollégium Berde Mózes Unitárius Gimnázium Zeyk Domokos Iskolaközpont Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium Bányai János Mûszaki Kollégium Palló Imre Mûvészeti Szakközépiskola Tamási Áron Elméleti Líceum Udvarhelyi Fiatal Fórum Szenci Molnár Albert Magyar Tanítási Nyelvû Gimnázium Mártonffi János Általános Iskola Szentegyházi Hagyományõrzõ Huszáregyesület Magyar Tanítási Nyelvû Gimnázium Báthory István Magyar Tannyelvû Általános Iskola Magyar Tanítású Középiskola Magyar Alapiskola Tardoskeddi Általános Iskola Hollósy Simon Középiskola Bartók Béla Elméleti Líceum Mezõgazdasági Szakközépiskola Római Katolikus Plébániai Hivatal – Sarlós Boldogasszony Jósika Miklós Elméleti Líceum Magyar Tanítási Nyelvû Gimnázium

59

Párkány (F) Párkány (F) Párkány (F) Pered (F) Péterfalva (K) Pozsony (F) Pozsony (F) Prága Rimaszombat (F) Rimaszombat (F) Rimaszombat (F) Rozsnyó (F) Rozsnyó (F) Rozsnyó (F) Rozsnyó (F) Sepsiszentgyörgy (E) Sepsiszentgyörgy (E) Sepsiszentgyörgy (E) Somorja (F) Somorja (F) Szabadka (D-SZ) Szabadka (D-SZ) Szatmárnémeti (E) Szatmárnémeti (E) Székelykeresztúr (E) Székelykeresztúr (E) Székelyudvarhely (E) Székelyudvarhely (E) Székelyudvarhely (E) Székelyudvarhely (E) Székelyudvarhely (E) Szenc (F) Szentegyháza (E) Szentegyháza (E) Szepsi (F) Szilágysomlyó (E) Szilágysomlyó (E) Szímõ (F) Tardoskedd (F) Técsõ (K) Temesvár (E) Topolya (D-SZ) Topolya (D-SZ) Torda (E) Tornalja (E)


Ruhaipari Szakmunkásképzõ Középfokú Mezõgazdasági Szaktanintézet Vállalkozói Szakközépiskola Dayka Gábor Középiskola (10. számú) Ungvári Magyar Tannyelvû Drugeth Gimnázium Kölcsey Ferenc Középiskola Általános Iskola Thurzó Lajos Közmûvelõdési Központ Zentai Gimnázium Zilahi Református Wesselényi Kollégium Gazdasági Szakközépiskola Mûszaki Szakközépiskola Magyar Tanítási Nyelvû Gimnázium

Tornalja (E) Udvard (F) Udvard (F) Ungvár (K) Ungvár (K) Visk (K) Vörösmart (D-H) Zenta (D-SZ) Zenta (D-SZ) Zilah (E) Zombor (D-SZ) Zombor (D-SZ) Zselíz (F)

Rövidítések: D-H = Délvidék (ma Horvátország) D-SZ = Délvidék (ma Szerbia) E = Erdély és Partium (ma Románia) F = Felvidék (ma Szlovákia) K = Kárpátalja (ma Ukrajna) M = Muravidék (ma Szlovénia) NY = Nyugat-Magyarország (ma Ausztria)

60

A kiadvány a Rákóczi Szövetség megalapításának 20. évfordulója alkalmából jelent meg

MÁRCIUS 15-I DIÁKUTAZTATÁSI PROGRAM

Recommend Documents