GYIMESI GYÖRGYNÉ* fõmunkatárs
1. Bevezetés A mûanyag-feldolgozó eljárásokkal elõállított termékek mennyiségérõl a „Mûanyagipari szakmai jelentés” kitöltésével számolnak be a vállalatok. Ezeket a GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM és a KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL egyetértésével, illetve felhatalmazásával küldtük ki és gyûjtöttük össze. A jelen tájékoztató a közölt adatok összesítésével és elemzésével készült. Az MMSZ 321 céghez juttatta el az adatlapokat, amelyekrõl feltételeztük, hogy 50 t/év feletti mennyiséget dolgoznak fel, ami nem jelenti a mûanyag-feldolgozással foglalkozó vállalatok összességét. Elhagytuk azokat a cégeket, amelyek nagyon kevés mûanyagot dolgoztak fel. Az adatlapokat 281 cég töltötte ki értékelhetõ adatokkal. A statisztikai úton megfigyelt mennyiségek részaránya javult, a hazai mûanyag-feldolgozás feldolgozottsága 96,3%, ami megítélésünk szerint jónak mondható. 2. A mûanyag-feldolgozás gazdasági környezete A mûanyagipar, és ezen belül elsõsorban a mûanyagfeldolgozóipar tipikus háttéripar. Növekedése és lehetõségei szoros összefüggésben vannak a gazdasági környezettel. A kibocsátott termékek nagy része nem önálló termékként jelenik meg, hanem alkatrészként, illetve részegységként. Szerepe és helye az ipar, és ezen belül a vegyipar egészében a 1. táblázat szerint alakult. A növekedés mértéke az elmúlt 5 évben meghaladta az ipar egészének, és jelentõs mértékben meghaladta a vegyipar növekedését. A belsõ piac mérséklõdése mellett az ágazat jelentõs export piacokat tudott megszerezni. 2001 volt az elsõ olyan év, amikor a mûanyag-feldolgozás értékben meghaladta a mûanyag-alapanyag gyártást, 2004-ben a különbözet 70 Mrd Ft volt a feldolgozás javára. A mûanyagipar nemzetközileg is elfogadott jelzõszáma a látszólagos mûanyag-felhasználás, ami szoros korrelációban Ipar van a mûanyag-feldolgozással. Vegyipar Magyarország a 2004 évi csakMûanyagipar mûanyag alapanyagipar nem 80 kg-mal a középmezõnymûanyag-feldolgozóipar ben helyezkedik el. A mûanyag-feldolgozás Forrás: KSH *Magyar
1. ábra. Mûanyag-feldolgozás Magyarországon 1997 és 2004 között
2004-ben a 2003-ban is adatot szolgáltató vállalatok eredményeit összevetve 8,1%-kal nõtt. A nagyobb vállalatok növekedése meghaladja a kisebbek növekedési ütemét. A 2004-ben 10 kt feletti gyártók termelésének bõvülése mintegy 14%. A mûanyag-feldolgozás mennyiségének és az egymást követõ évek láncindexének alakulását az 1. ábra mutatja. Az adatszolgáltató cégek nagyság szerinti megoszlását és a feldolgozott mennyiségben való részesedését a 2. táblázat emeli ki. A 16 legnagyobb cég 2004-ben a feldolgozott mûanyag mennyiségek szerint: Radici Film Hungary Kft. Grabofloor Padlógyártó Kft. Pannonpipe Mûanyagipari Kft. Alpla Mûanyag Csomagolóipari Kft. Wavin Kft. Pannunion Csomagolóeszköz Kft.
1. táblázat. A magyar mûanyagipar helye az ipar és vegyipar egészében 2000–2004 között 2000 11740 1764 542 274 268
2001 2002 2003 Mrd Ft (folyó áron) 12541 12638 13822 1767 1744 1850 561 603 627 240 253 259 321 350 368
2004
2004/2000
2004/2003 %
15539 2182 694 312 382
132,4 123,7 128,0 113,9 142,5
112,4 117,9 110,7 120,5 103,8
Mûanyagipari Szövetség
2005. 42. évfolyam, 9. szám
MÛANYAG
ÉS
GUMI
329
Mûanyagipari trendek
Mûanyag-feldolgozás Magyarországon 2004-ben, különös tekintettel a fröccsöntésre
2. táblázat. Mûanyag-feldolgozó cégek nagyság szerinti megoszlása Cégek száma >10 000 t 5000–10 000 t 2000–5000 t >2000 t összesen 1000–2000 t 500–1000 t >500 t összesen <500 t
17 12 69 98 37 42 177 100
Adatszolgáltató cégek összesen
277
2002 Gyártott termék kt % 245,2 44,7 84,6 15,4 111,9 20,4 441,8 80,5 51,4 9,4 30,9 5,6 524,2 95,5 24,9 4,5 549,0
100,0
Cégek száma 14 17 38 69 41 40 150 152 302
2003 Gyártott termék kt % 231,9 39,1 127,9 21,6 123,5 20,8 483,3 81,4 54,6 9,2 30,2 5,1 568,1 95,7 25,3 4,3 593,4
3. táblázat. A mûanyagokból gyártott termékek mennyisége 2000–2004, kt Termékek Fólia Fröccstermék Csõ Üreges test Hab Kábel/huzalbevonat Lemez Profil Padló Egyéb Összesen
2000 141 96 57 44 35 20 14 14 11 82 510
2001 149 119 59 48 37 22 22 18 13 73 560
2002 148 115 57 41 38 21 25 21 18 95 580
2003 155 136 56 57 45 26 30 21 21 73 620
2004 167 138 59 59 49 23 30 22 29 94 670
Jász-Plasztik Kft. BC Ongropack Mûanyag Fóliagyártó Feldolgozó Kft. Magyar Kábel Mûvek Rt. BC Ablakprofil Kft. Agrotex Ker. Kft. Alcoa-Köfém Kft. CSI Divízió Tredegar Film Product Kft. Eurofoam Hungary Poliuretán Gyártó Kft. Nordenia Hungary Kft. Amoco Fabric Magyarország Termelõ Kft.
Összehasonlítva az elõzõ évi toplistával lényegi változás nem történt, az elõzõ évi elsõ 15-bõl 13 most is szerepel ezen a listán. Jelentõsen növekedett az elõzõ évhez képest a RADICI FILM HUNGARY KFT. és a GRABOFLOOR PADLÓGYÁRTÓ KFT. cégek termelése, mindkét cégnél jelentõs beruházás valósult meg. A hazai ipar koncentrációját jól mutatja, hogy a 16 legnagyobb cég a 2004-ben feldolgozott mennyiségnek 43%-át képviseli, míg a 2000 tonnánál többet feldolgozó 70 cég már 82%-át. Megítélésünk szerint az adatgyûjtésbõl csak ennél kisebb cégek maradtak ki.
330
MÛANYAG
ÉS
GUMI
Cégek száma 16 19 35 70 47 40 157 123
2004 Gyártott termék kt % 277,8 43,1 141,5 21,9 109,1 16,9 528,4 81,9 63,7 9,9 29,6 4,6 621,7 96,4 22,8 3,6
3. A magyar mûanyagfeldolgozás áttekintése 3.1. Termékcsoportok szerint
A hazai feldolgozott mennyiség 2000 és 2004 között termékcsoportonként a 3. táblázat szerint alakult. A mûanyag-feldolgozás egészének növekedése felmérésünk sze100,0 281 644,5 100,0 rint 2000 és 2004 között 31,4% volt, a 2004 évi feldolgozás 8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez a tény egy olyan idõszakban adódik, amikor a gyártók egyre inkább igyekeznek a célnak megfelelõ, de minél kisebb súlyú termékeket elõállítani. Vékonyabbak a fóliák, a védõcsövek. A palackos italokat a rekeszek helyett a könnyebb zsugorfóliában forgalmazzák. A 2004-es statisztikai adatokat részletesen vizsgálva a következõket állapíthatjuk meg: – A fóliagyártás a mûanyag-feldolgozás egészével azonos arányban bõvült, így részaránya változatlan, ugyanakkor joggal feltételezhetõ, hogy csökkent a fõ terméktípusok vastagsága. A növekedés hordozója a BOPP fólia gyártás jelentõs bõvülése, a többi fólia típust inkább a szinten maradás jellemezte. – 1997 és 2001 között az egyik legdinamikusabb terület a fröccsöntés, elsõsorban a nagy értékû mûszaki cikkek, alkatrészek gyártása volt. A 2002 évi kis mértékû csökkenés után 2003-ban ismét az átlagot meghaladó mértékben bõvült a fröccstermékek gyártása, így részarányuk nõtt, de 2004-ben növekedésük elmaradt az átlagtól. – A gyártott csövek mennyisége a teljes intervallumban szûk határok között ingadozott, növekedési ütemben elmaradt az iparág egészétõl, így a cikkcsoport részaránya tovább csökkent. – Az üreges testek mennyiségének bõvülésében közrejátszott, hogy a fogyasztói igényekhez igazodva rendkívül dinamikusan bõvül a PET felhasználás, a gyártott üreges test közel kétharmada PET flakont jelentett, a 2002-es megtorpanás csak átmenetinek bizonyult. Az üreges testek részaránya 2002-hez viszonyítva is nõtt. – A kábel/huzal termékcsoport növekedése a vizsgált 5 éves idõszakban mérsékelt és ingadozó volt, 2004-ben elmaradt a 2003 évitõl. – A lemezgyártás növekedése az idõszak elsõ felében az adatszolgáltató vállalatok számának bõvülésébõl adódott, 2004-ben nem emelkedett a termelés. 2005. 42. évfolyam, 9. szám
– A profilok mennyisége évrõl évre nõtt, részarányuk 2002-ben már meghaladta a 3%-ot. Az építõipari profilok gyárÉv tása a mûanyag-felhasználás egyik persMûanyagok pektivikus területe, ennek ellenére a 2004 évi gyártás mérsékelt növekedést mutat, PVC-U feltételezhetõen szerepet játszott ebben a PVC-P rendkívül erõs import. PE-LD – A mûanyagpadló-gyártás alakulása a PE-HD vizsgált idõszak sikertörténete, 1 és 5 év PP vonatkozásában is lényegesen meghaladta PS az iparág egészének növekedési ütemét. A PET korszerû, nagyszélességû PVC padlók export piaca kedvezõbb, mint a korábbi váABS PA lasztéké volt. Részarányuk 5 év alatt közel PBT megkétszerezõdött, ami mögött több mint PC 2,5-szeres termelésnövekedés áll. PC/ABS Összességében a mûanyag-feldolgozóPOM ipar 2004-ben mennyiségi szempontból kedvezõ évet zárt. Korszerûsödött a termékválaszték, nõtt a nagy értékû mûszaki mûanyagok felhasználása is. Az ágazat tevékenységét még mindig nehéz érték adatok alapján bemutatni. Feltételezve, hogy az 1. táblázatban szereplõ KSH adat azonos vállalati körre vonatkozik, a 2004 évi árbevétel 2000-hez viszonyítva 42,5%-kal emelkedett és mérsékelten, mintegy 4%-kal haladja meg az elõzõ évit. 3.2. Mûanyag típusok szerint A 4. táblázat adataiból megállapítható, hogy 2004ben 2003-hoz képest számottevõen nõtt a PVC-P, a PEHD és a PP feldolgozás, mérsékelten nõtt a PVC-U, a PE-LD és a PET, kis mértékben csökkent a PS feldolgozás. Egy-egy, különösen kisebb ország, feldolgozása részleteiben elég eltérõ lehet, mert egy-egy részterület nagyobb szerepet kaphat. Megítélésünk szerint meghatározó szempont, hogy gazdaságos gyártás és eladható termék legyen a számok mögött, és lehetõség szerint az egymást követõ évek összességében növekedést mutassanak. A mûszaki mûanyagok felhasználása annyiban követi a nemzetközi trendet, hogy az ABS feldolgozás Magyarországon is csökken, a többi mûszaki mûanyag feldolgozásának növekedése 2004-ben is meghaladta az átlagos növekedési ütemet (4. táblázat). A hazai adatokat a nyugat-európai adatokkal összevetve azt láthatjuk, hogy – a PP felhasználás meghaladja a nyugat-európai arányokat; – a legjelentõsebb eltérés az PE-HD felhasználásnál van. Nyugat-Európában 4,0%-kal magasabb a részaránya, mint Magyarországon, elsõsorban a fúvott termékeknél van jelentõs elmaradás; 2005. 42. évfolyam, 9. szám
4. táblázat. Mûanyag-feldolgozás polimer típusok szerint 2001 kt
%
76,1 41,6 85,5 57,6 128,2 59,0 31,3
14,3 7,8 16,1 10,8 24,1 11,1 5,9
8,7 3,9 0,5 2,8 3,6 0,4
1,6 0,7 0,1 0,5 0,7 0,1
2002 2003 2004 kt % kt % kt % nagy tömegben gyártott mûanyagok 79,0 14,4 78,5 13,2 79,4 12,6 50,1 9,1 45,9 7,7 54,9 8,7 94,4 17,2 104,7 17,6 107,8 17,1 60,4 11,0 58,9 9,9 65,9 10,5 128,7 23,4 129,6 21,9 149,0 23,7 55,2 10,1 71,1 12,0 69,3 11,0 34,2 4,4 40,0 6,7 40,8 6,5 mûszaki mûanyagok 9,6 1,8 8,9 1,5 5,4 0,9 5,5 1,0 6,7 1,1 6,1 1,0 0,4 0,1 0,8 0,1 0,9 0,1 3,0 0,5 4,7 0,8 4,4 0,7 3,4 0,6 2,8 0,5 2,1 0,3 0,7 0,1 1,4 0,2 1,0 0,2
– a PE-LD felhasználás részaránya hazánkban 4,6%kal kisebb; – a PVC felhasználásunk 4,7%-kal több, befolyásolja az arányokat, hogy a PVC termékekbõl (padló, kemény fólia és lemez) jelentõs export többletünk van; – a PET felhasználás aránya már csak 0,5%-kal alacsonyabb Magyarországon; – a PS típusoknál a hazai felhasználási arány 3,1%kal magasabb. A kiemelt mûszaki mûanyagok alkalamzása bár az utóbbi években dinamikusan bõvült, arányában csak fele a nyugat-európainak. 2003-ban Nyugat-Európában a hõre lágyuló mûanyagok 9,2%-a volt mûszaki mûanyag, Magyarországon csak 3,4%, nyilván szoros összefüggésben azzal, hogy jármûipari mûanyag felhasználásunk messze elmarad a nyugat-európai mértéktõl. 3.3. A termékek felhasználási területei szerint A feldolgozott termékek felhasználás szerinti besorolását az adatszolgáltató feldolgozó vállalatok adatai alapján végeztük el, ami nem esik egybe pontosan a tényleges felhasználással, mert tartalmazza a jelentõs mennyiségû termék exportot is, és nem szerepel benne az import. A kettõ mennyisége közel azonos, az export 260 kt, az import 275 kt, a felhasználási terület nem fedi pontosan egymást, de a vámtarifaszám szerinti besorolás nem bontható a felhasználási cél szerint, így ettõl a korrekciótól kénytelenek vagyunk eltekinteni. A hazai felhasználás megoszlása nagyon hasonló a nemzetközi gyakorlathoz, meghatározó a csomagolóipar (43%), jelentõs az építõipar (23%), míg a továbbiak sorrendje: elektromos ipar 10%, háztartási cikk 6%, mezõgazdaság 5%, bútoripar 3%, jármûipar 2%, egyéb 8%.
MÛANYAG
ÉS
GUMI
331
4. Mûanyag-feldolgozó gépek állománya és kora
5. táblázat. A magyar fröccsöntõ gép kapacitás 2004-ben
A fröccsöntõ gépek számát, méretét és korát 2004-ben az 5. táblázat mutatja. Az 1000 g-nál kisebb löketteljesítményû gépek részaránya 80,9%, a korszerû gépek (9 évnél fiatalabb) aránya mintegy 50%, a 4 évnél fiatalabbaké pedig 22%. 5. A fröccsöntõ ágazat helyzete
Löketteljesítmény, g
<500
Hõre lágyulókhoz Hõre keményedõkhöz
1584,0 32,0
1990 elõtt 1991–1995 1996-2000 2001–2003 Összesen %
610,0 222,0 438,0 346,0 1616,0 65,1
500–1000 1000–5000 Mûanyagok szerint 387,0 392,0 4,0 35,0 Kor szerint 125,0 132,0 51,0 83,0 124,0 112,0 91,0 100,0 391,0 427,0 15,8 17,2
>5000
Összesen
%
48,0
2411,0 71,0
97,1 2,9
18,0 7,0 12,0 11,0 48,0 1,9
885,0 363,0 686,0 548,0 2482,0 100,0
35,7 14,6 27,6 22,1 100,0
Forrás: MMSz
A hazai mûanyag-feldolgo6. táblázat. zóipar termelése, és ezen belül Fröccstermékek mennyisége az összes mûanyag termékhez viszonyítva a fröccstermékek mennyisége 2000 és 2004 között a 6. táblá2004/2000 2004/2003 Termékek 2000 2001 2002 2003 2004 % % zat szerint alakult. Fröccstermék, kt 95,9 118,8 120,9 136,1 138,0 143,9 101,4 Az egyes termékcsoportok Részarány az összesbõl, % 18,8 21,2 20,8 22,0 20,6 növekedési üteme idõszakonMindösszesen, kt 510,3 560,0 580,0 620,0 670,0 131,3 108,1 ként eltérõ, 1998–2001 között legdinamikusabban a fröccster- Forrás: MMSz mékek mennyisége nõtt, az ösz7. táblázat. szes feldolgozáson belüli részFröccstermékek mennyisége és részaránya 2002–2004 között aránya 21,2%-ra. 2002-ben 2002 2003 2004 kedvezõtlenebbül alakult a felFröccstermék csoportok t % t % t % vevõ piac, a gyártott mennyiség Fröccsöntött láda, rekesz 7 142 6,2 6 876 5,1 8 497 6,2 kevesebb volt az egy évvel koHáztartási mûanyag cikk 22 069 19,1 23 389 17,2 20 294 14,7 rábbinál, 2003-ban növekedési Alkatrész 49 088 42,5 57 021 41,9 54 342 39,4 üteme meghaladta a mûanyagEgyéb 37 146 32,2 48 838 35,9 54 933 39,8 feldolgozás egészének a bõvüÖsszesen 115 445 100,0 136 124 100,0 138 067 100,0 lését. 2004-ben más termékek növekedése jelentõsen megha8. táblázat. ladta a fröccstermékek növekedésének ütemét, az ágazaFröccsöntött láda, rekesz mennyiség ton belüli részaránya 2003-ban volt a legmagasabb. mûanyag típusonként Az érintett adatszolgáltató vállalatok közül 131 fog2004/2003 lalkozott 2004-ben fõ vagy melléktevékenységként Mûanyag típus 2001 2002 2003 2004 % fröccsöntéssel, ezen belül 98 cég éves termék mennyiséPE-HD 7312 6128 5678 7518 132,4 ge nagyobb 100 tonnánál. PP 245 489 865 734 84,9 Adatgyûjtésünkben a fröccsöntött termékeket négy Összesen 7557 6617 6543 8252 cikkcsoportba soroltuk. Ezek mennyisége és részaránya az utóbbi években a 7. táblázat szerint alakult. mennyisége. 2004-ben a gyártott mennyiség jelentõsen Elõre bocsátjuk, hogy elemzéseink a felhasznált növekedett, a bemutatott 4 éves idõszakban a legmagaalapanyag mennyiségek alapján készültek, a gyártott tersabb (8. táblázat). PE-HD-bõl összesen 10 cég gyártott, mékek értékesítésére vonatkozó adataink nincsenek. ebbõl 7 cég 100 t/év feletti gyártó volt 2004-ben, ezekbõl egy meghatározó. PP-bõl 7 cég gyártott, ebbõl 1 5.1. Fröccsöntött ládák, rekeszek meghatározó a teljes mennyiség kétharmadát gyártotta. A fokozatos csökkenés után 2004-ben mennyiségi A doboz, láda, rekesz vámtarifaszám alatt rendszerenövekedés következett be. A nagy méretû ládák gyártásen jelentõs mennyiségû import szerepel, a 2000-es sa változatlanul nem megoldott Magyarországon, de a csúcs után 2001-re jelentõsen csökkent, azóta ismét fohazai felvevõ piac nagysága ezt nem is indokolja. lyamatosan nõ a behozott mennyiség. Az importálók lisAlapanyag szerint meghatározó a PE-HD és PP tájának egyszeri ismeretében azt feltételezzük, hogy igen
332
MÛANYAG
ÉS
GUMI
2005. 42. évfolyam, 9. szám
sok tételbõl, egymástól lényegesen eltérõ típusokból adódik össze. Az import mennyisége 18 158 tonna volt 2000-ben, 2004-ben pedig 15 252 tonna. 5.2. Fröccsöntött háztartási cikkek
hány vállalat a pontos típus megjelölést mellõzve az egyéb kategóriába sorolta a speciális mûanyag megnevezése helyett, ez kis mértékben módosíthatja az egyes mûanyagok felhasználását. A felhasznált alapanyag az igényekhez igazodóan széleskörû, sok a magas mûszaki követelményeket is kielégíteni képes speciális alapanyag. A két év adatait összehasonlítva értékelhetõ eltérés a PS térnyerésénél jelentkezik, az összes mennyiség csökkenésén belül abszolút értékben is nõtt a PS felhasználás. Egyértelmû csökkenés jelentkezik a PP feldolgozásnál, nõtt az a hányad, amelyben a gyártók nem adták meg pontosan a mûanyag típusát, a korábbi gyakorlat szerint ez elsõsorban a kisebb mennyiségben használt mûszaki mûanyagok felhasználását jelenti. A feldolgozó üzemek többsége erre a területre szakosodott, korszerû technikával felszerelt gyártó. Az adat-
Az összesített mennyiségek csökkenõ tendenciát mutatnak, 2003-ban meghaladták a 2002 évit, de még mindig elmaradtak a 2001-es termeléstõl. A bemutatott idõszakban 2004-ben volt a legkisebb a gyártott mennyiség, részleteiben a 9. táblázat szerint alakult. A fröccsöntött háztartási cikkek háromnegyede polipropilénbõl készült: 25 cég gyártott PP háztartási mûanyag cikket, ebbõl a korábbi évekkel egyezõen 3 cég 2000 t/év-nél, 10 100 t/év-nél nagyobb, a továbbiak ennél kisebb mennyiségeket. A háztartási mûanyag áruk vonatkozásában Magyarország tartósan nettó exportõr, bár az egyenleg 2001 óta folyamatosan csökken (10. táblázat). 9. táblázat. Itt is érvényesül az az áltaFröccsöntött háztartási cikk mennyiség mûanyag típusonként lános tendencia, hogy az im2001 2002 2003 2004 2004/2001 port növekedése meghaladja Mûanyag típus % t % t % t % t % az export növekedését. 5 év PE-LD 1 189 4,8 896 4,1 829 3,5 1 003 4,9 84,4 alatt az import 38%-kal nõtt, PE-HD 1 199 4,9 1 979 9,0 2 671 11,4 1 194 5,9 99,6 az export gyakorlatilag évrõl PP 18 370 74,8 16 313 73,9 14 589 62,4 15 207 74,9 82,8 évre csökkent, így adódott, PS 3 170 12,9 2 509 11,4 3 624 15,5 1 680 8,3 53,0 hogy az export többlet alig Egyéb 630 2,6 372 1,7 1 673 7,2 1 211 6,0 192,2 több mint egyharmada a 4 évÖsszesen 24 558 100,0 22 069 100,0 23 386 100,0 20 294 100,0 82,6 vel korábbinak. 10. táblázat. 5.3. Fröccsöntött Háztartási mûanyag áruk külkereskedelmi forgalma alkatrészek Az elektronikai és a jármûipari fröccsöntött alkatrészek számottevõek. A két területet együtt kezelve alapanyagonként és cégenként vizsgálva a 11. táblázat szerinti kép adódik 2004-re. Az öszMûanyag szes feldolgozott típus mennyiség 4,7%PS kal maradt el az PP elõzõ évitõl. A PA két legnagyobb PC mûanyagtípus a ABS PP és a PS, de PC/ABS van egy hányad, PBT amelynek pontos POM megoszlását nem PE-HD Egyéb ismerjük. NéÖsszesen
2005. 42. évfolyam, 9. szám
Import, t Export, t Egyenleg, t
2000
2001
2002
2003
2004
7 971 16 493 8 522
8 509 18 253 9 744
10 492 17 548 7 056
11 003 16 816 5 813
11 015 14 221 3 206
2004/2003 %
2004/2000 %
100,1 84,6 55,2
138,2 86,2 37,6
11. táblázat. Fröccsöntött mûanyag alkatrészek mennyisége mûanyag típus és a gyártó cég nagysága szerint Mennyiség t 20 117 12 597 5 943 3 336 5985 1 709 715 496 1 411 4 713 57 021
2003 Cégek Részarány Mennyiség % t száma jelentõsebbek 35,3 37 (>500 t) 6 22 675 22,1 51 (>500 t) 6 8 334 10,4 42 (>200 t) 8 4 159 5,9 28 (>200 t) 3 3 037 10,5 33 (>300 t) 5 2 965 3,0 11 (>1000 t) 1 1 636 1,3 10 (>100 t) 3 615 0,9 20 (~100 t) 3 511 2,5 16 (>100 t) 2 308 8,3 10 104 100,0 54 342
2004 Cégek Részarány % száma jelentõsebbek 41,7 37 (>500 t) 7 15,3 38 (>500 t) 5 7,7 31 (>200 t) 4 5,6 21 (>200 t) 4 5,5 19 (>300 t) 6 3,0 8 (>1000 t) 1 1,1 8 (>100 t) 3 0,9 13 (~100 t) 2 0,6 15 (>50 t) 3 18,6 100,0
MÛANYAG
ÉS
GUMI
333
szolgáltatók által 2001–2004-ben beszerzett új fröccsgépek (548 darab, a teljes állomány több mint 22%-a) döntõ többségében olyan vállalathoz került, amelyek ebben a szektorban érdekeltek. A területre tartozó exportimport forgalom nem különíthetõ el, nincs önálló vámtarifa száma. 5.4. Egyéb fröccsöntött termékek
12. táblázat. Egyéb mûanyag termékek mennyisége mûanyag típus és a gyártó cég nagysága szerint Mûanyag típus PP PS PE-HD PE-LD Egyéb Összesen
Mennyiség t 21 654 10 077 6 515 4 547 6 046 48 838
2003 Cégek Részarány Mennyiség % t száma jelentõsebbek 44,3 42 (>500 t) 4 25 609 20,6 32 (>500 t) 4 8 669 13,3 27 (>500 t) 1 8 828 9,3 27 (>500 t) 1 5 174 12,4 6 653 100,0 54 933
13. táblázat. Az egyéb cikkcsoport külkereskedelmi forgalma 2000
dugó, fedõ, stb. csomagolóeszköz összesen részarány a csomagolóeszköz exportból, % dugó, fedõ, stb. csomagolóeszköz öszszesen részarány a csomagolóeszköz exportból, %
Ebbe a csoportba a termékek széles körét sorolták az adatszolgáltatók, meghatározók a csomagolóanyagok, elsõsorban a záró elemek és vödrök, de ide tartoznak a fröccsöntött csõszerelvények – fittingek –, valamint a cipõipari és az egészségügyi felhasználások is. A felhasznált mûanyag alapanyagok mennyisége ebben a cikkcsoportban több mint 12%-kal bõvült, ez a növekedés elsõsorban a PP és PE-HD felhasználás dinamikus, az átlagot meghaladó mértékû növekedésébõl adódott. A feldolgozott polimerek típus szerinti megoszlása és az érdekelt cégek száma a 12. táblázat szerinti. A fröccsöntött termékek egészére vonatkoztatva változatlanul igaz a korábbi feltételezésünk, hogy a mûszaki mûanyagok felhasználása nagyobb, mint a fentiekben bemutatott. A nemzetközi gyakorlattal egyezõ módon felhasználásuk kisebb zökkenõkkel – ilyen volt a tavalyi – bõvült, ennek ellenére részarányuk csak nagyon mérsékelten változott, a vizsgált idõszakban 4,0–5,1% között ingadozott. A cikkcsoportba tartozó kupak az egyik legjelentõsebb exportcikke a hazai mûanyag-feldolgozó iparnak. Meghatározó a szerepe néhány multinacionális vállalat magyarországi üzemének, de további cégek is részesednek a jelentõs és bõvülõ exportból. 2004-ben is a csomagolóeszköz export mintegy 43%-a tartozott ebbe a cikkcsoportba, részesedése az importban csökkent, így rész-
334
2004 Cégek Részarány % száma jelentõsebbek 46,6 50 (>500 t) 6 15,8 29 (>500 t) 3 16,1 33 (>500 t) 3 9,4 15 (>500 t) 1 12,1 100,0
MÛANYAG
ÉS
GUMI
export 15 279 57 850 26,4 import 5 378 60 637 8,9
2004/2003 %
2001
2002
2003
2004
19 152 63 679 30,1
22 784 52 980 43,0
26 114 60 841 42,9
29 690 68 988 43,0
113,7 113,4
5 886 52 307 11,3
6 714 62 922 10,7
7 309 64 428 11,3
6 973 63 696 10,9
95,4 98,9
aránya is kismértékben visszaesett . A külkereskedelmi forgalom a 13. táblázat szerint alakult. 6. Összefoglalás A hazai mûanyag-feldolgozó ipar az elmúlt idõszakban is jelentõsen fejlõdött. A mûanyag termékek gyártása mennyiségben 2000–2004 között 31,4%-kal növekedett, ami éves átlagban 7,5%-nak felel meg. A 2004 évi növekedés 2003-hoz képest 8,1%. Az értékben kifejezett növekedés, fõként az eredményesség mérésére, bemutatására nincs lehetõség. Az azonban egyértelmû, hogy a mûanyag-feldolgozás értékteremtõ szerepe fontos, az árbevétel növekedése 5 év távlatában az ipar egészének és ezen belül a vegyipar növekedési ütemét is meghaladja, egy olyan idõszakban, amikor a mûanyag-feldolgozás eredményessége a magas alapanyagárak miatt csökkent. Az adatszolgáltatók között több olyan cég is van, amelynél növekvõ feldolgozott mennyiség mellett csökkent az árbevétel. A gyártott mennyiségbõl 277 kt (+17%) került exportra, 881 millió USD értékben (+26,4%). A mûanyag termékek importja mennyiségben 285 kt, értékben 1472 millió USD volt, a növekedés a mennyiségnél 3,6%, értékben 10,1%, hosszú idõ után javult az ágazat egyenlege. A mûanyag-feldolgozóipar mennyiségi szempontból 2004-ben is jól teljesített, eredményesség tekintetében viszont elmaradt a várakozástól.
2005. 42. évfolyam, 9. szám
