Makropénzügyek 1. Elméleti alapok
Félév menete •
Tananyag – Bevezetés a makrogazdasági pénzügyekbe jegyzet – Előadások anyaga – A jegyzet és az előadásdiákat megtalálják a tantárgy oldalán
•
Számonkérés – 3 évközi ZH előadás időpontjában és helyén • • •
1-2. ZH összevontan a 8. oktatási héten (október 28.), teszt illetve rövid kifejtő kérdések, valamint definíciókra rákérdező típusú feladatok 30, illetve 20% súllyal 3. ZH 14. oktatási héten (december 9.) 50% súllyal Nincs külön értékelés, érdemjegy az összevont eredmény alapján kerül megállapításra
– Pótlási időszakban legfeljebb 2 ZH pótolható • •
•
A pótZH eredménye törli a pótolt ZH eredményét Pótlási időszakon kívül nincs további lehetőség
Tematika – Pénzelmélet – Bankrendszer – Közgazdasági elméletek – Monetáris politika a gyakorlatban – a félév második felében
Elméleti alapok 1.1. Pénz történeti fejlődése, fogalma
Mi a pénz? • A pénz megjelenési formája – Árupénz – Árupénz és pénzhelyettesítők – Objektív belső érték nélküli pénz
• Mit tudhatunk ebből? – Függetlenül a konkrét megjelenési formájától a különböző megjelenésű pénzek a tartalmi vonatkozásai azonosak. Mivel az objektív belső érték nélküli pénz is pénz, ezért az árupénz árujellegéből adódó tulajdonságon kívüli más szubsztancia kapcsolódik pénz tartalmához. – A pénz a társadalom és a gazdaság egyik intézménye, fejlődése összekapcsolódik azok fejlődésével.
A pénz kialakulása – Első ismert feljegyzések i.e. III. évezredből – Árupénz – Gabona és nemesfém – Jellemzően a fizetéseket (pl. adósságok, bérek) mindkettőben megadták – A súlyra mért fémöntvény és fontosabb élelmiszerek közötti átváltás aránya rögzített volt
– A pénz elnevezése kezdetben a méréshez és a hitelesítéshez kapcsolódott – Sékel: súlymérték – Monéta: vert pénz – Nomisma: jog, törvény
– Vert pénz i.e VII. sz.-tól, Kína, Kis-Ázsia, majd görögök – Elfogadás alapjául az objektív belső érték mellett fokozatosan a törvényi szabályozás is szolgál
Pénzhelyettesítők – Alapja fizikailag elhelyezett fémpénz (vagy áru - Kína) – A letét mint jogi kategória – A pénzhelyettesítők formai fejlődése – – – – – –
Kereskedelmi forgalom (nemzetközi) fejlődéséhez köthetők Kibocsátók: kereskedőházak, pénzváltók Váltó, hitellevél, letéti igazolás (scritta) Kamatszedés jelentősége Lejárat nélküliség Klasszikus bankjegy
– A modern pénz európai kialakulásában az itáliai bankházak jelentős szerepet játszottak
Modern pénz • •
Egy modern gazdaságban az azonnali készpénzfizetés háttérbe szorul. A tranzakciók legtöbbször egyidejűleg adósságot keletkeztetnek – ami a közvetítő rendszerben pénzteremtéssel jár együtt, a hitel törlesztésekor pedig a pénz megszűnésével. –
• • •
példa: hitelkártyás fizetés, kereskedők egymás közötti tranzakciói
Klasszikus bankjegy: a hitelpénz klasszikus formája: áruforgalom növekedése relatív pénzhiány- kereskedelmi váltó – bankjegy A pénz mint a bank adóssága A pénz valódi fedezete –
Currency elmélet • • •
–
Bankjegyek kizárólag fémpénz helyettesítők Kibocsátásuk fedezete(alapja) a mögöttes (arany)tartalék 100 % - ami soha nem volt igaz
vs Banking elmélet • • •
Bankjegy mögött hitel áll Kibocsátásának alapja az arra irányuló pénzkereslet Valódi fedezete az üzletszerű más néven bankszerű fedezet
Rendeleti pénz •
FIAT money – (Rendeleti) papírpénz megjelenése – Kína 1024, Svédország 1661 – Mögöttes fedezet (nemesfém) a XX. századra eltűnik – Kizárólagosság
– Állam szerepe az elfogadtatásban
• Ma a bankjegykibocsátás monopóliuma a jegybankoké – bankjegy a jegybank (állam) – soha le nem járó adóssága – kibocsátásából jövedelme származik (seignorage)
– elfogadása törvényes fizetőeszköz voltán alapul
– Ez azonban nem azt jelenti, hogy a pénz teremtője az állam (jegybank)
Jegybankpénz vs kereskedelmi bankpénz •
A modern pénznek csak egyik megjelenési formája a jegybank által kibocsátott bankjegy, a készpénz
•
Meghatározó a kereskedelmi banktevékenység során létrejött kereskedelmi bankpénz
•
A két pénz keveredése –
A gazdaság fogalma
–
A pénz a bankrendszer konszolidált adóssága
–
Készpénzt kizárólag a jegybank bocsáthat ki • A jegybank is teremt számlapénzt –a kereskedelmi bankok számára • A készpénz teremtés a kereskedelmi bankok számlapénz teremetéséből és a gazdaság készpénzigényéből adódik
•
A lényegi különbség –
Ki a létrehozó?
–
Kinek a tartozása?
–
Törvényes fizetőeszköz • Kötelező az elfogadása • De mit jelent valójában ez a tartalmilag? • A törvényes fizetőeszköz az állam által meghatározott, de mindenki szabadon döntheti el milyen formában fogadja el • A kereskedelmi bankpénz és a készpénz közötti átváltás lehetősége
Előremutató kérdések • A bank visszafizeti az adósságát? • Lesz készpénz a jövőben? • Ha nem lesz, akkor mi lesz a jegybankok szerepe? • Rendeleti kereskedelmi bankpénz?!
Pénzfunkciók • Láttuk: • A pénz a társadalom és a gazdaság fejlődésével változik. • Nemcsak az objektív belső értéktől szakadt le, hanem egyre inkább a fizikai megjelenéstől is. • Nem a megjelenési formája, hanem a társadalom által annak tulajdonított megegyezés biztosítja az értékét. • A pénz az a dolog, ami az adott társadalomban elfogadott az áruk és szolgáltatások ellenértékének, továbbá az adósságoknak a kifizetésére.
• Funkcionális oldalról is megvizsgálhatjuk azt, hogy egy dolognak milyen funkciókat kell betölteni ahhoz, hogy pénznek tekintsük: • Értékmérő (elszámolási) • Forgalmi eszköz • Értékőrző (felhalmozási)
Az értékmérő funkció • Mérés ― Homogén, osztható, értékálló ― Kényelmes és praktikus eszköz ― Semmi nem tökéletes ― Pénz határhaszna konstans vagy csökkenő? ― Az árak relatívak, dinamikusan változnak. ― Infláció
― Nincs objektív (fizikai) standardhoz kötve. Még fizikai megjelenéshez sem. Elég egy tudatunkban létező mértékegység.
• Elszámolási egység: számlák vezetése, árak és adósságok kifejezése • A pénz az áruk és szolgáltatások értékmérője, a gazdasági szereplők döntéseit megalapozó kalkulációk mérőeszköze
Forgalmi funkció • Csereeszköz • A pénz közvetítő szerepe • A pénzt nem azért fogadja el az eladó, mert azzal valamilyen szükségletét elégítené ki, hanem azért, mert alkalmas arra, hogy egy másik cserében ugyanezt a szerepet betöltse • Alacsony tranzakciós költségek • Tulajdonságok ― Homogenitás, könnyű felismerhetőség, szállíthatóság, tartósság ― Ritkaság - ezzel azonosan ma: nem termelhetőség
• Fizetőeszköz • A tranzakciók nem pusztán cserére vonatkoznak • Adósságok kiegyenlítése
Értékőrző funkció •
A Hahn probléma ― A belső érték nélküli pénz nem fogyasztható, közvetlen haszna zéró. Hogyan lehet a csere folyamán mégis pozitív értéke? (Ha nem lenne pozitív értéke, akkor ugyanis nem tudná betölteni pénzszerepét a csereeszköz funkció szerint, vagyis nem lenne pénz) ― Átfogalmazva: miért fogadják el a gazdasági szereplők a csere során és tartják a belső érték nélküli pénzt, ha annak közvetlen hasznossága számukra zéró és található olyan más eszköz, amelynek hozama meghaladja a pénzét.
•
Cserefolyamatok időbeli elválasztása ― Nemcsak a jelenben, a jövőben is betölti a csereeszköz funkciót ― Felhalmozási eszköz
•
Felhalmozási eszköz ― Pénz mint pénzügyi eszköz ― Pénz vs reáljavak, más pénzügyi eszközök ― Likviditás, spekuláció ― A pénz a leglikvidebb eszköz ― Értékőrző abban a tekintetben, hogy mindig önmagával azonos értékű
•
Az értékőrző funkció önmagában nem elegendő a pénz fogalmához ― Gresham törvény – jó pénzt kiszorítja a rosszabb
Tanulságok • A pénz alapvető tulajdonságai nem a megjelenési formájához kapcsolódnak. • A pénz az árutermelő gazdasághoz kapcsolódó társadalmi intézmény, a társadalmi-gazdasági változásokkal a pénz is változik, lényege viszont a szerepében van, hogy a pénz funkcióit biztosítsa. • A mai pénzrendszer hitelpénzrendszer, amelyben a pénz a bankrendszer (konszolidált) passzíváinak összessége. A pénz valódi fedezete üzletszerű/bankszerű fedezet. • A pénz egy vagyoneszköz, azon belül pénzügyi eszköz, ami felhalmozási funkcióval bír.
