ELEMZÉS A UNIT-LINKED ALAPOKRÓL - HUNGÁRIA ALAP 2016.II. negyedév
Makrogazdaság Magyarország Jelentős gazdaságpolitikai fordulatnak lehettünk tanúi, a jövő évi magyar költségvetésben nem csak a korábban megismert adócsökkentések szerepelnek, hanem nagyobb kiadásnövelés is megfigyelhető (oktatás, egészségügy, rendvédelem). A költségvetési lazítás egyharmad-kétharmad arányban oszlik meg az adócsökkentés és kiadásnövelés között, a hangsúly egyértelműen a gazdaságélénkítésre került. A Fitch hitelminősítő ”BB+”-ról ”BBB-”-ra, azaz befektetési fokozatba minősítette fel a szuverén magyar adósságot, stabil kilátást rendelve az osztályzathoz. A hitelminősítő indoklásából kiderült, hogy az elmúlt évek makrogazdasági stabilizációs erőfeszítéseit és a külső sérülékenység csökkenést értékelték pozitívnak. A figyelem most a Moody’s júliusi felülvizsgálatára irányul, mely pozitív kilátást tart fenn a „Ba1”-es adósságosztályzatán, ami egyetlen fokozattal van a befektetési szint alatt. A Magyar Nemzeti Bank két alkalommal, 15-15 bázisponttal 0,9%-ra csökkentette az alapkamat mértékét, bejelentve a kamatcsökkentési ciklus végét. Az önfinanszírozási program mostanra elérte a célját, csökkent a külső sérülékenység, csökkentek a hozamok, a bankoknál jelentős hosszúlejáratú magyar állampapír állomány halmozódott fel az eszköztár átalakításával. Nagy Márton MNB-alelnök továbbá bejelentette a jegybanki kamatcsere-ügyletek július 7-vel való megszüntetését. Az új prognózis alapján az MNB továbbra is erőteljes, 2,8%-os GDP növekedést lát az idei évben, ami igen magas dinamikát feltételez a harmadik és a negyedik negyedévben. A forint a negyedév folyamán tovább gyengült, 316,16 EUR/HUF árfolyamon zárt. Ennek oka elsősorban nemzetközi piaci eseményekre visszavezethető, mint pl. a FED kamatemelési várakozások. A brit kilépés globálisan megemelte a csődkockázati felárakat, a periférikus EMU tagállamok 5-éves CDS-felárai 28-50bp-ot (Görögországé 170bp-ot), míg a közép-kelet európai régió 5-éves CDS-felárai 15-28bp-ot tágultak. A magyar CDS 158,6 ponton zárt, 3,4%-kal múlta felül az előző negyedév végi záró értéket.
Nemzetközi gazdaság A Világbank a januári 2,9%-ról 2,4%-ra rontotta le a világgazdaságra vonatkozó idei növekedési előrejelzését. A szervezet indoklása szerint a makacsul alacsony nyersanyagárak, a fejlett piacokat sújtó visszafogott kereslet, a gyengélkedő világkereskedelem, illetve a tőkeáramlások lassulása együtt vezetett a kilátások romlásához. A Világbank szerint az alacsony nyersanyagárak által sújtott feltörekvő piaci országok a világgazdasági növekedés romló kilátásainak közel 40%-áért felelősek, esetükben a januári 1,2%-hoz képest már csak 0,4%-os GDP-bővülést vár a szervezet. Az Amerikai Egyesült Államok GDP-je 2016 első negyedévében, évesített negyedéves alapon az előzetes adatok szerint mindössze 0,5%-kal bővült, a várt 0,7%-os növekedéssel ellentétben. Az amerikai lakossági fogyasztás éves bővülési üteme jelentősen mérséklődött: a tavalyi utolsó negyedéves 2,4%-ról 1,9%-ra. A csökkenés elsősorban a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet visszaeséseséből adódott. A növekedést lefelé húzta még az üzleti beruházások 5, 9%os, illetve az export 2,6%-os éves csökkenése. Janet Yellen, amerikai FED elnök beszédében mérsékelte a kamatemelési várakozásokat, a Brexittel kapcsolatos aggodalmakra hivatkozva, egyúttal utalt arra, hogy az amerikai jegybank fokozatosan fogja emelni a kamatokat. Hangsúlyozta az inflációs cél elérésével kapcsolatos bizakodást, emellett a FED munkaerőpiaci céljai lényegében már teljesültek, ez a kettő együtt már elég erős indikáció a kamatemelésre. A hangulatot az amerikai új lakás eladások vártnál jóval nagyobb, nyolc éves csúcsra való emelkedése is támogatta. A brit népszavazás meghökkentő végeredménye hatására a devizapiacokon komoly átrendeződés zajlott le. A veszteségekben a font járt az élen, 31 éves mélypontra zuhant. David Cameron brit kormányfő a népszavazás eredményeként bejelentette lemondását, októberig vezetné a kabinetet, azonban az EU-ból való kilépést és az ún. 50. cikkely érvényesítését már utódjára hagyná. Az Európai Unió világossá tette, hogy kész helyzetként kezeli a brit kilépést, és bár vonakodva ugyan, de elfogadja, hogy a kilépési eljárás megindításához szükséges 50. cikkelyt csak a lemondott Cameron miniszterelnök utódja aktiválja. A kérelem benyújtása még sokáig húzódhat a brit belpolitikai feszültségek miatt, azonban a hangulat gyorsan változhat, mert ugyan a britek az EU piacaihoz való szabad hozzáférést szeretnének, ennek
1
akadályai lehetnek a munkaerő szabad mozgásával kapcsolatos ellentétes elképzelések, valamint az EU közös költségvetéséhez való hozzájárulás. Az S&P és a Fitch hitelminősítő is leminősítette a brit adósság besorolását. Mark Carney, angol jegybankelnök bejelentette, hogy nyáron monetáris lazításra lesz szükség a szigetországban az érdemben romló gazdasági kilátások miatt. A piaci várakozásokkal összhangban az Európai Központi Bank döntéshozói sem a kamatszinteken (az alapkamatot 0% on, a betéti kamatot -0,4%-on, a hitelkamatot 0,25%-on tartották), sem az eszközvásárlási program márciusban megnövelt, havi 80 milliárd eurós keretén nem változtattak. Az első negyedéves eurózónás növekedés a vártnál jobb lett, az olajár emelkedése miatt a deflációs félelmek is valamelyest csökkentek. A vállalati hitelezés élénkítésére irányuló TLTRO II a negyedév során indult, melynek keretében a résztvevő kereskedelmi bankok - amennyiben kellő mértékben növelik a hitelkihelyezéseiket - akár negatív kamat mellett juthatnak EKB-forráshoz. A vállalati kötvényvásárlási program (CSPP) június 8-án vette kezdetét. Mario Draghi, EKB elnök elmondta, hogy a laza monetáris politika mellett a fiskális politika támogatására, illetve strukturális reformokra is szükség van, mellyel biztosítható az euróövezet intenzívebb növekedése, illetve az, hogy az infláció visszatérjen a 2%-os célértékhez. Az EKB aktuális előrejelzésében az idei inflációt 0,1%-ról 0,2%-ra módosította, 2017-ben 1,3%-ra, 2018-ban pedig 1,6%-ra gyorsulhat az éves áremelkedés üteme. Idénre a korábbi 1,4% helyett 1,6%-os éves GDP-növekedést vár, míg a 2017-es 1,7%-on nem változtatott, 2018-ban pedig szintén 1,7%-os lehet a GDP bővülési üteme.
Magyarország makrogazdasági adatai
Gazdaság
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
GDP növekedése (%)
0,5
-6,3
1,2
1,4
-1,7
1,1
3,5
3,2
Ipari termelés növekedése (%)
3,1
-17,7
10,5
3,5
-1,5
1,4
7,6
9,4
Fogyasztói árindex
3,4
4,2
4,9
4,3
5,7
1,7
-0,2
+0,9
-4,3
2,9
-2,7
-2,3
5,9
-1,9
0,4
1,5
3,3
4,2
3,2
Államháztartás
a GDP arányában (%, ESA95)
-3,6
-4
Külső egyensúlyi mutatók
Folyó fizetési mérleg egyenlege (milliárd euro)
-3,4
-3,8
2,0
2
KÖTVÉNY ESZKÖZALAPOK A magyar állampapírpiac A rövid –és hosszú állampapír hozamokra eltérő trend volt jellemző a negyedév során, míg a rövid lejáratú állampapír hozamok csökkentek, addig a hosszú papírok hozamainál emelkedő tendencia volt tapasztalható. A rövid lejáratú papírok esetében a legjelentősebb csökkenést a három hónapos hozam produkálta (-15 bázispont) a negyedév során. A negyedév végi referenciahozamok: 3 hó: 0,85, 6 hó: 0,92, 12 hó: 0,92 százalék. A hosszú lejáratú állampapírok közül a legjelentősebb emelkedést a 3 éves papír hozama produkálta, 30 bázisponttal. A negyedév végi referenciahozamok: 3 év: 1,81, 5 év: 2,26, 10 év: 3,12, 15 év: 3,39, melyek közül a 3 éves referenciapapír hozama 30 bázisponttal, az 5 éves 21, a 10 éves 18 a 15 éves pedig 16 bázisponttal emelkedett az előző negyedév végi értékekhez képest. A Monetáris Tanács a negyedév során 30 bázisponttal, 0,9%-ra vágta az irányadó ráta mértékét.
A „Stabilitás” Állampapír és Kötvény eszközalap A negyedév során portfóliónk teljesítménye a referencia indexet alulteljesítette. Míg a magyar állampapírok teljesítményét mutató index értéke 0,47 százalékkal, addig portfóliónk árfolyama 0,53 százalékkal csökkent.
Megjegyzés: az árfolyamok a költségek levonása előtti bruttó árfolyamok.
3
RÉSZVÉNY ESZKÖZALAPOK A magyar részvénypiac Az EU-ból való brit kilépés esélyének változásai határozták meg a hangulatot a deviza és pénzpiacokon, emellett a jegybanki döntések is befolyásolták a kereskedés menetét. A brit népszavazás meghökkentő végeredménye hatására a devizapiacokon komoly átrendeződés zajlott le. A veszteségekben a font járt az élen, amely a dollárral szemben 9%-ot értékelődött le. A fő nyertes a jen volt, amely a menedékvaluták sztárjának bizonyult. Erősödött a svájci frank is, ennek mértéke azonban jóval szerényebb volt. A magyar részvénypiac indexe, a BUX index az előző negyedévi 26.451 pontos záró értékéről 26.326 pontig ereszkedett, minimálisan, 0,5%-kos árfolyamcsökkenést eredményezve. A hazai blue chipek közül a Richter tudott egyedüliként növekedést realizálni (+2,75%) a megelőző negyedévhez képest, míg a többi blue chip veszített értékéből. A Richter részvények drágulása annak köszönhető, hogy az Esmya mióma elleni gyógyszer újabb sikeres teszten jutott túl az Egyesült Államokban, továbbá a gyógyszergyár 190 millió svájci frank értékben felvásárolt egy női meddőséget kezelő gyógyszert gyártó svájci biotechnológiai céget. A legjelentősebb veszteséget az OTP részvények szenvedték el (-8,32%), annak ellenére, hogy a negyedév során a bankpapír a 7.000 Ft-os szintet is meglépte, melyre 2010 áprilisa óta nem volt példa. A társaság az éves közgyűlésén részvényenkénti 165 Ft-os osztalékot fogadott el. Az OTP eredményei éppen csak felülmúlták a várakozásokat, azonban kedvező, hogy mindegyik leánybank már nyereséges, az orosz és ukrán bankok is kisebb profitot értek el. Az OTP részvények esésében szerepet játszott a bank néhány vezető tisztségviselőjének tömeges részvényeladása. A MOL részvények értéke igen csekély mértékben ugyan, de csökkent (-,08%), azonban a papír 2013. augusztus eleje óta először 16.500 Ft felett is zárt és az olajcég felminősítést is kapott 18.200 Ft-os célárral. A társaság a közgyűlésen a tőke 2%-os csökkentéséről (részvény bevonás a Magnolia visszavásárlása miatt) döntött, illetve 576 forint osztalék kifizetéséről részvényenként, melyet követően nagyot zuhant a MOL részvények értéke. A Magyar Telekom 2,2%-kal értékelődött le, 2012 nyara óta nem látott magasságokban zárt. Az osztalékszelvény május 8-án került levágásra, de az osztalék mértékénél (20Ft) nagyobb csökkenésre nem számítottak az elemzők.
„Profit” Részvény eszközalap A negyedév során portfóliónk teljesítménye felülteljesített a referencia indexhez viszonyítva. Míg a referencia portfólió értéke 0,42%-kot csökkent, addig portfóliónk értéke 0,3%-kal gyengült.
Megjegyzés: az árfolyamok a költségek levonása előtti bruttó árfolyamok.
4
„Mérleg” Befektetési jegy eszközalap
A „Mérleg” Befektetési jegy eszközalap árfolyama 2016. második negyedévében 0,09%-ot gyengült, közel azonos szintet nyújtva az eszközalap benchmarkjával (-0,11%).
Megjegyzés: az árfolyamok a költségek levonása előtti bruttó árfolyamok.
5
VEGYES ESZKÖZALAPOK A magyar kötvény- és részvénypiac
Kötvénypiac:
A rövid –és hosszú állampapír hozamokra eltérő trend volt jellemző a negyedév során, míg a rövid lejáratú állampapír hozamok csökkentek, addig a hosszú papírok hozamainál emelkedő tendencia volt tapasztalható. A rövid lejáratú papírok esetében a legjelentősebb csökkenést a három hónapos hozam produkálta (-15 bázispont) a negyedév során. A negyedév végi referenciahozamok: 3 hó: 0,85, 6 hó: 0,92, 12 hó: 0,92 százalék. A hosszú lejáratú állampapírok közül a legjelentősebb emelkedést a 3 éves papír hozama produkálta, 30 bázisponttal. A negyedév végi referenciahozamok: 3 év: 1,81, 5 év: 2,26, 10 év: 3,12, 15 év: 3,39, melyek közül a 3 éves referenciapapír hozama 30 bázisponttal, az 5 éves 21, a 10 éves 18 a 15 éves pedig 16 bázisponttal emelkedett az előző negyedév végi értékekhez képest. A Monetáris Tanács a negyedév során 30 bázisponttal, 0,9%-ra vágta az irányadó ráta mértékét.
Részvénypiac:
Az EU-ból való brit kilépés esélyének változásai határozták meg a hangulatot a deviza és pénzpiacokon, emellett a jegybanki döntések is befolyásolták a kereskedés menetét. A brit népszavazás meghökkentő végeredménye hatására a devizapiacokon komoly átrendeződés zajlott le. A veszteségekben a font járt az élen, amely a dollárral szemben 9%-ot értékelődött le. A fő nyertes a jen volt, amely a menedékvaluták sztárjának bizonyult. Erősödött a svájci frank is, ennek mértéke azonban jóval szerényebb volt. A magyar részvénypiac indexe, a BUX index az előző negyedévi 26.451 pontos záró értékéről 26.326 pontig ereszkedett, minimálisan, 0,5%-kos árfolyamcsökkenést eredményezve. A hazai blue chipek közül a Richter tudott egyedüliként növekedést realizálni (+2,75%) a megelőző negyedévhez képest, míg a többi blue chip veszített értékéből. A Richter részvények drágulása annak köszönhető, hogy az Esmya mióma elleni gyógyszer újabb sikeres teszten jutott túl az Egyesült Államokban, továbbá a gyógyszergyár 190 millió svájci frank értékben felvásárolt egy női meddőséget kezelő gyógyszert gyártó svájci biotechnológiai céget. A legjelentősebb veszteséget az OTP részvények szenvedték el (-8,32%), annak ellenére, hogy a negyedév során a bankpapír a 7.000 Ft-os szintet is meglépte, melyre 2010 áprilisa óta nem volt példa. A társaság az éves közgyűlésén részvényenkénti 165 Ft-os osztalékot fogadott el. Az OTP eredményei éppen csak felülmúlták a várakozásokat, azonban kedvező, hogy mindegyik leánybank már nyereséges, az orosz és ukrán bankok is kisebb profitot értek el. Az OTP részvények esésében szerepet játszott a bank néhány vezető tisztségviselőjének tömeges részvényeladása. A MOL részvények értéke igen csekély mértékben ugyan, de csökkent (-,08%), azonban a papír 2013. augusztus eleje óta először 16.500 Ft felett is zárt és az olajcég felminősítést is kapott 18.200 Ft-os célárral. A társaság a közgyűlésen a tőke 2%-os csökkentéséről (részvény bevonás a Magnolia visszavásárlása miatt) döntött, illetve 576 forint osztalék kifizetéséről részvényenként, melyet követően nagyot zuhant a MOL részvények értéke. A Magyar Telekom 2,2%-kal értékelődött le, 2012 nyara óta nem látott magasságokban zárt. Az osztalékszelvény május 8-án került levágásra, de az osztalék mértékénél (20Ft) nagyobb csökkenésre nem számítottak az elemzők.
6
„Ötvözet” Vegyes eszközalap
Az „Ötvözet” Vegyes eszközalap befektetési portfólióját a magyar állampapírok és vállalati kötvények, valamint magyar tőzsdei részvények alkotják. Az eszközalap árfolyama a vizsgált negyedévben 0,39%-ot csökkent, az eszközalap benchmarkja pedig 0,45%-ot.
Megjegyzés: az árfolyamok a költségek levonása előtti bruttó árfolyamok.
7
ÖSSZEFOGLALÁS A táblázat az eszközalapok különböző időszakra vetített teljesítményeit és hozamainak éves szórását mutatja be, melyeket együttesen érdemes figyelembe venni. A hozamok szórása azt mutatja meg, hogy az eszközalap a megadott hozamot milyen kockázat mellett érte el, illetve mennyire kiegyensúlyozott a működése. Minél nagyobb a szórás értéke, annál nagyobb egy eszközalap árfolyamának ingadozása, azaz annál kockázatosabb a befektetés.
8
