május III. évfolyam 5. szám Ára: 945 Ft VILÁG Bankárperek Magyarországon A nők hangja az Európai Unióban Monarchiai hangulat a minaretek árnyékában

2009. május III. évfolyam 5. szám Ára: 945 Ft

Ü

VILÁG

Bankárperek Magyarországon A nők hangja az Európai Unióban Monarchiai hangulat a minaretek árnyékában

TARTALOM

SZAKMA

4

Büntetőjog kiegészítés, hatáskör és illetékességi mutató Jogtár kiegészítések ügyvédeknek

5 8

Közbeszerzési Jogászok Országos Szövetsége

A pénzügyi piacot nem szabad túlmisztifikálni Beszélgetés dr. Tomori Erika ügyvéddel, értékpapírjogásszal

Köszöntő Májusi számunkban folytatjuk a Jogtár kiegészítések bemutatását, ezúttal a büntetőjogról szóló modul, és a hozzá kapcsolódó hatásköri és illetékességmutató-program kerül terítékre. Megtudhatják, minek a rövidítése a KÖJOSZ, olvashatnak az ingóvégrehajtás aktualitásairól, megismerhetik Ciprus korábbi pénzügyminiszterének gondolatait a világot sújtó gazdasági válságról. Karrier rovatunkban bemutatjuk, hogy az AC/DC már a jogi szférában is jelen van. Levezetésképpen irány Szarajevó, vagy menjenek le egy dojoba, ismerkedjenek meg a keleti filozófiákkal és harcművészetekkel! Higgyék el, érdemes!

Üdvözlettel: dr. Szilvási Miklós felelős szerkesztő

11

Damoklész kardja II. Bankárperek Magyarországon

13

A nők hangja az Európai Unióban Beszélgetés dr. Prandler Katalin ügyvéddel

15

PORTRÉ Csak azt a pert nem lehet megnyerni, amit az ember nem indít el Dr. Strasser Tibor a jogi ismeretterjesztés szükségességéről, a sztárságról, a nyolcvanas évek filléres pereiről

23

SZABADIDŐ Öngyógyító terápiák nyomában Hanggyógyászat, csikung, családállítás

26

KARRIER

28

TAC – Játsszunk komolyan!

ÜGYVÉDHOBBIK

30

Keleti küzdősportok

UTAZÁS Monarchiai hangulat a minaretek árnyékában Szarajevo

Szmoking nélkül – magányban Pataky Csaba szerint az ügyvédjelölt nem titkárnő, hanem családtag, akit szeretettel nevelni kell

31

17

ÉLETMÓD

CompLex szoftverek Szoftverüzletág; Nélkülözhetetlen tudásanyag korszerű módszerekkel. Miért érdemes a szakvizsga e-learninget választani?

18

Pénzügyi adótervezés és optimalizálás a gazdasági válság alatt Beszélgetőpartnereink Christos Mavrellis, Ciprus korábbi pénzügyminisztere és Bednár András ügyvéd

21

CompLex Reggeli – Ingóvégrehajtás Dr. Pestovics Ilona, a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma bírája

33

Jól kifőzték! Háztartástanverseny fiataloknak

HAJÓZÁS A magyar vitorlázás nagykövete Interjú Majthényi Szabolccsal A Yacht Life magazin rovata

34

KULTÚRA Perjátszók az ELTE Államés Jogtudományi Karán

36

TUDOMÁNY

37

A magyar atom

Tájékoztató Az ÜgyvédVilág magazin egy példányban továbbra is ingyenes valamennyi magyar ügyvéd számára. Nem ügyvédek, valamint ügyvédek számára az ingyenes példányon felül további példányok 900 Ft + áfa összegért rendelhetők meg a Kiadónál.

Felelős vezető: CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Igazgatója Felelős szerkesztők: dr. Bende Máté, dr. Szilvási Miklós Elérhetőségünk: [email protected] Nyomdai előkészítés: László Ágnes, Filei Nikoletta Nyomdai munkálatok: BLACKPRINT Nyomdaipari Kft. Felelős vezető: Fekete Attila ügyvezető igazgató Hirdetésfelvétel: (40) 464-565; [email protected] ISSN 1789-2430

ÜgyvédVilág ■ 2009. május

3

SZAKMA

Jogtár kiegészítések ügyvédeknek

Büntetőjog kiegészítés, hatáskör és illetékességi mutató A Jogtár kiegészítések olyan többlettartalmakat és hasznos információkat hordoznak, melyek beépülve a Jogtárak alá, az ügyvédi problémamegoldást, az ügyvédi feladatok elvégzését segítik. Minden egyes kiegészítés része legalább egy kalkulátor, melynek segítségével egyszerűen kiszámolhatóak a jogszabály előírta összefüggések. A kalkulátorok segítik az ügyleti és késedelmi kamat, az ügyvédi munkadíj, az eljárási illeték, a végrehajtói díj, az örökösödési, az adásvételi, az ajándékozási illeték gyors kiszámítását, illetve a hatásköri és illetékességi kérdések megoldását. A kiegészítéseket új „ügyvédbarát” kezelőfelülettel láttuk el, ami segíti a hatékony munkavégzést.

A Jogtár Büntetőjogi tematikus kiegészítésének célja, hogy segítse az elsősorban – vagy akár csak részben – büntetőjoggal foglalkozó ügyvédek munkáját. Ennek érdekében a szakmai tartalmat úgy állítottuk össze, hogy a lehető legteljesebb mértékben az ügyvédek mindennapi, gyakorlati munkáját támogassa. A Btk. és Be. kommentáron, valamint az iratmintákon túl több száz bírói döntést válogattunk össze és szerkesztettünk meg (tematikusan) a büntetőjog és a büntető eljárásjog kiemelt témaköreiből. A Jogtár ezen tematikus, büntetőjogi kiegészítését – a mindenkori jogszabályváltozások figyelemmel kísérése mellett – akár napi, heti vagy havi rendszerességgel is képesek vagyunk módosítani, ezáltal biztosítva a termék felhasználóinak az ügyvédi munkában és a jogalkalmazásban való biztonságos és magabiztos tevékenységét. Elkötelezettek vagyunk a tartalom folyamatos bővítése mellett, melynek egyik következő eleme az egyedülállónak mondható büntetés-végrehajtási kommentár lesz.

Tartalom Kommentár – a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényhez – a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényhez Szerkesztett bírósági döntések – büntetőeljárás jogi szerkesztett bírósági döntések – büntetőjogi szerkesztett bírósági döntések Tematizált iratminták – ügyvédi, ügyészi, bírói iratok

4 ÜgyvédVilág ■ 2009. május

Címtár – bíróságok – büntetés-végrehajtási intézetek – kamarai címlista – rendőr-főkapitányságok – ügyészségek Hatásköri és illetékességi mutató (Kalkulátor funkció alatt)

Hatásköri és illetékességi mutató E kalkulátor elkészítésének fő célja az, hogy néhány mező kitöltésével a program használója megtalálja az adott ügyben hatáskörrel rendelkező illetékes bíróságot. A mutató három ügytípusban adja meg az eljáró bíróságot: polgári peres eljárásban, munkaügyi perben és büntetőeljárásban. Első lépésben az ügy típusát kell kiválasztani egy legördülő menüből. Polgári peres eljárás esetén azt kell eldönteni, hogy az ügy valamely bíróság kizárólagos illetékességébe tartozik-e vagy sem. A kizárólagos illetékesség alá tartozó ügyek listája egy legördülő menüben látható. Bármelyik kiválasztása esetén megjelenik a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság neve és egy kattintással előhívhatóak a bíróság legfontosabb adatai. Ha az ügy nem tartozik kizárólagos illetékesség alá, akkor meg kell adni az általános illetékességet megalapozó körülményt. Ez más lehet természetes személyek és jogi személyek esetén. A legördülő menü a Pp. 29–30. §-ában meghatározott sorrendiséget követve adja meg az illetékességet megalapozó körülményeket. A kiválasztást követően be kell írni annak a településnek a nevét

vagy irányítószámát, amelyen az illetékesség alapul. Következő lépésben azt kell egy legördülő menü alapján eldönteni, hogy az ügy megyei bírósági hatáskörbe tartozik-e vagy sem. A program a megyei bírósági hatáskörbe tartozó ügyeknél cégügyek és megyei bírósági hatáskörbe tartozó egyéb ügyek között tesz különbséget. Ha az ügy megyei bírósági hatáskörbe tartozik, akkor a program megadja a hatáskörrel rendelkező illetékes bíróságot. Ha az ügy nem megyei bírósági hatáskörbe tartozik, akkor a megadott cím alapján a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező helyi bíróság neve jelenik meg. Ha az ügyben a vagylagos illetékességi szabályok alkalmazhatóak, akkor ki kell választani azt az ügytípust, ami a vagylagosságot megalapozza, majd – az általános illetékességhez hasonlóan – a település nevét vagy irányítószámát kell beírni a mezőbe. A program ezek alapján az adatok alapján megmutatja azt a bíróságot is, ahol a felperes az általános illetékességgel rendelkező bíróságon kívül még megindíthatja a pert. Munkaügyi perek esetén csak a munkaszerződés szerinti munkavégzés helyét kell megadni, és a program megmutatja, hogy melyik munkaügyi bíróság előtt kell a pert megindítani. Büntetőeljárás esetén a program a polgári peres eljáráshoz hasonló logikával működik. Először a kizárólagos illetékességet megalapozó körülményt kell kiválasztani. Ha ilyen nincs, akkor a legördülő menü segítségével azt kell eldönteni, hogy a büntetőügy megyei bírósági hatáskörbe tartozik-e vagy sem. A bűncselekmény elkövetésének helyét megadva a program kiválasztja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot. ■ A Hatásköri és illetékességi mutató A Jogtár kiegészítés ügyvédeknek Büntetőjog moduljához kapcsolódik. A kiegészítés megvásárlója a 30 000 Ft + áfa éves előfizetési díj – illetve a meghirdetett akciós kedvezmények – befizetésével jogosulttá válik nemcsak a Büntetőjog kiegészítés többlettartalmainak, hanem a Hatásköri és illetékességi mutatónak a használatára is. A kiegészítés előfizetője a CompLex Jogtár/Jogtár Plusz alá települő és azzal együttműködő indító lemezt kap. A tartalmi és programfrissítések online történnek. Ha a Hatásköri és illetékességi mutató alapjául szolgáló jogszabályi környezet változik, a Kiadó a program háttéranyagát az előírásoknak megfelelően módosítja, és a letöltés lehetőségéről az előfizetőnek e-mail értesítést küld. A Jogtár kiegészítés ügyvédeknek moduljairól és az előfizetői kedvezményekről bővebb információ a www.complex.hu oldalon érhető el. ■

SZAKMA

Dr. Bűrös László, a KÖJOSZ elnöke

Közbeszerzési Jogászok Országos Szövetsége A Közbeszerzési Jogászok Országos Szövetségét (KÖJOSZ) 2008 szeptemberében néhány, a közbeszerzésekkel hosszú idő óta foglalkozó jogász hozta létre. Amennyiben a Szövetség megalakításainak okait keressük, úgy mindenekelőtt azt kell kiemelnünk, hogy a közbeszerzések jogi szabályozása és a gyakorlata olyan kérdéseket és problémákat vetett fel, melyekre az alapítók szerint nem sikerült megfelelő választ adni. A közbeszerzési eljárások lefolytatásának szabályozása alatt mára egy rendkívül terjedelmes joganyagot kell érteni, mely azonban közel sem tekinthető egységesnek, koherensnek, a jogalkalmazó számára könnyen és biztonságosan kezelhetőnek. A közbeszerzési eljárásokban akár az ajánlatkérő, akár az ajánlattevők, akár az eljárások lefolytatásának jogszerűségét ellenőrző különféle szervezetek képviseletében közreműködő jogászok hosszú idő óta naponta kényszerülnek szembesülni a nem kellően átgondolt, a gyakorlati szempontokat nem megfelelően kezelő, sok esetben pedig mindezektől függetlenül hibás és pontatlan szabályozásból eredő következményekkel. A szabályozási háttérből adódó bizonytalanságok természetesen átgyűrűznek a Döntőbizottsági és Bírósági joggyakorlatba is, ami további gondokat eredményez a közbeszerzési eljárásokkal foglalkozó szakemberek, de ezek közül is kiemelten a jogászok számára. A közbeszerzés intézményének lassan másfél évtizedes története sokunkat arra döbbentett rá, hogy a közbeszerzésekkel ténylegesen foglalkozó jogász szakma képtelen a jogalkotási folyamatban a rendelkezésére álló gyakorlati tapasztalatokat megfelelő súllyal képviselve, a jogi szakmai szempontoknak érvényt szerezve közreműködni. Az érintett jogászok az előkészítő folyamatban közreműködő különböző szakmai, érdek-képviseleti, társadalmi szervezetekben nem kapnak megfelelő lehetőséget véleményük, javaslataik megfogalmazására és arra sincs lehetőségük, hogy ezeket a szakma más képviselőivel megvitassák, érveiket ütköztessék és egy kiérlelt egységes állásponttal igyekezzenek a jogszabályok előkészítésében közreműködni. A Szövetség egyik célkitűzése az, hogy ezen a helyzeten változtasson, megteremtve an-

nak feltételeit, hogy a közbeszerzésekben érintett valamennyi jogászi hivatásrend számára megnyíljon a lehetőség a szakmai vitára, a tapasztalatok, javaslatok közzétételére és egy kiérlelt – a gyakorlat számára is kezelhető – szabályozási koncepció kialakítására és képviseletére a jogalkotási folyamatban. Ideje lenne tudomásul venni, hogy a jogalkotási folyamat, a jogszabályok előkészítése alapvetően jogi szakmai feladat. Nem feledve természetesen azt, hogy a szabályozási feltételrendszer koncepciójának meghatározása során fontos és szükséges szerepe van a politikának, a különböző szakmai szervezeteknek. Súlyos tévedés azonban azt gondolni, hogy a megfelelő jogi képzettséggel és a jogszabály-előkészítésben szakmai gyakorlattal nem rendelkezők alkalmasak és képesek az alappal elvárható színvonalú konkrét jogszabályi szövegezési feladatok elvégzésére. A Szövetség megalakulása nem sokkal előzte meg a közbeszerzésekről szóló törvény módosításának elfogadását, ami talán a legjobb bizonyíték arra, hogy napjainkban bizony egészen más szempontrendszer érvényesül a jogszabályok előkészítésében. A Kbt. módosítása sajnálatos módon magán viseli a szakmai inkompetencia

jegyeit, az egyes szabályozási kérdések mögötti gyakorlati tartalom meg nem értését vagy nem ismeretét, az előterjesztett – számos kérdésben már alapváltozatban is vitatható – jogszabálytervezet különféle módosítási javaslatok szakmai szempontból nem következetes megszavazásával történő szétzilálását eredményezve. Szomorúan kell megállapítani, hogy az élet nagyon gyorsan visszaigazolta a Szövetségnek a jogi szakmai tevékenység súlyának a jogalkotási folyamatban történő emelésére vonatkozó célkitűzése megalapozottságát, indokoltságát és fontosságát. Áttérve a jogalkotási területről a közbeszerzési eljárások lefolytatására, sokan arra gondolhatnak, hogy a közbeszerzésekre vonatkozó joganyag terjedelme, a jogértelmezési kérdések sokasága, a közbeszerzési eljárásokkal érintett közpénzek hatalmas összege, az eljárások törvényességének kiemelt fontosságát rendszeresen deklaráló nyilatkozatok alapján természetes, hogy a közbeszerzési eljárások tekintetében alapvető követelmény a jogászi közreműködés, megfelelő jogi szakismeret kötelező igénybevétele az eljárás előkészítésében és lebonyolításában. Ez azonban legfeljebb a racionális megközelítésből következő téves elÜgyvédVilág ■ 2009. május

5

SZAKMA

képzelésként aposztrofálható. A valóság az, hogy a jelenlegi szabályozás követelményként nem teszi szükségessé jogászok közreműködését sem az eljárás előkészítésében, sem annak lebonyolításában, sem a jogorvoslati eljárások során a döntőbizottsági és az elsőfokú bírósági eljárásban. Akár eredményként is elkönyvelhető, hogy a Kbt. 8. §-ába a legutóbbi módosítással végre bekerült az, hogy a közbeszerzés előkészítése és az eljárás lefolytatása során az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek többek között megfelelő jogi szakértelemmel is rendelkezniük kell. Ez azonban senkit ne tévesszen meg. A követelmény deklaratív, tényleges kikényszeríthetőségről, az elmulasztásból eredő esetleges – az eljárásban érintett szereplőkre is kiható – kézzelfogható jogkövetkezményekről nem beszélhetünk. Ez – nevezetesen tehát a jogász szakma szerepének háttérbe szorulása, és annak alábbiakban jelzett következményei – a másik alapvető oka a Szövetség megalakításának. A közbeszerzésekkel foglalkozó jogászoknak az elmúlt években azzal kellett szembesülniük, hogy az ajánlatkérők egyre kisebb arányban vonják be őket a közbeszerzési eljárások előkészítésébe és lefolytatásába, sőt adott esetben még a meginduló jogorvoslati eljárások során történő képviseletre sem kérik fel őket. Ennek természetesen több oka van és lehet, azaz nem hagyhatóak figyelmen kívül bizonyos esetekben az anyagi megfontolások, máskor az, hogy az ajánlatkérő látókörébe tartozó jogász kolléga a közbeszerzések területén maga sem rendelkezik naprakész, megfelelő ismeretekkel, de a leginkább tapasztalható ok azzal áll összefüggésben, hogy a közbeszerzésekhez kapcsolódóan a magyar szabályozásban megjelent az önálló és tárgyiasult közbeszerzési szakismeret fogalma, valamint ehhez kapcsolódóan a hivatalos közbeszerzési tanácsadó jogintézménye. E két fogalomkörhöz kapcsolódóan kiépítésre került egy állam által elismert képzettséget nyújtó oktatási rendszer és egy olyan szabályozási felfogás és erre épülő gyakorlat, ami a közbeszerzések területén a tényleges szakirányú képzettségeket kiváltva, létrehozta az eljárás lefolytatásához szükséges valamennyi szakértelmet integráló közbeszerzési szakértelmet. Ennek kézzelfogható következménye az lett a gyakorlatban, hogy nincs szükség jogászra, adott esetben műszaki, pénzügyi szakemberre, mert az ajánlatkérő egy közbeszerzési referens vagy adott esetben egy hivatalos közbeszerzési tanácsadó eljárásba történő bevonásával egy személlyel/szervezettel kiváltva több szakterületet, megoldotta az eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatban őt terhelő feladatokat. Véleményem szerint azonban közbeszerzési szakismeret nem létezik. A közbeszerzési eljárások előkészítése, lefolytatása során, a jogorvoslati eljárásokban szükség van a beszerzés tárgyához kapcsolódó szakisme-


retre, ami lehet műszaki, oktatási, közgazdasági, pénzügyi stb. és a beszerzési konstrukcióhoz kapcsolódó közgazdasági, pénzügyi és jogi szakismeretre. Azonban a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok értelmezése, az eljárás előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos tanácsadás, az eljárásban kibocsátott felhívások, dokumentációk jogszabályi rendelkezéseknek történő megfeleltetése, az eljárási cselekmények jogszerűségének biztosítása nem ún. közbeszerzési, hanem jogi szakértelmet feltételez. Ennek fényében persze nem kétséges, hogy az előzőekben említett „kiváltás” lehetősége az ajánlatkérői felfogás szerint elsődlegesen a jogi szakértelmet érinti. Elmondható, hogy a közfelfogás szerint, amint a focihoz, úgy a joghoz is mindenki ért, tehát természetesnek minősül a gyakorlatban, ha jogi kérdésekben a közbeszerzési eljárások során egy középfokú végzettséggel és felsőfokú szakképesítésnek minősülő közbeszerzési referensi képzettséggel bíró, vagy az előírt referenciakövetelményeknek eleget tevő, de szakmáját tekintve nem jogász végzettségű hivatalos közbeszerzési tanácsadó foglal állást jogi kérdésekben, ad jogi tanácsot, készít szerződéstervezetet és lát el jogorvoslati eljárásokban képviseletet. Be kell látnom persze, hogy az előző példa azért nem teljesen helytálló, mert míg a focihoz értő tömegekből ritkán lesz edző vagy szakmai tanácsadó, addig a közbeszerzési eljárások során bizony jelentős és egyre növekvő szerepet játszanak a jogi végzettséggel nem rendelkező, de konkrét jogi feladatokat ellátó személyek. A magam részéről ezt a gyakorlatot megdöbbentőnek tartom, az pedig különösen elgondolkodtató, hogy a jogalkotó ehhez a folyamathoz segédkezet nyújt. A Szövetség alapítói úgy gondolják, hogy nem kevesebbről van itt szó, mint a jogászi szakma devalválásáról, a jogászi szakismeret megkérdőjelezéséről. Véleményünk szerint a szakma önbecsüléséhez hozzátartozik, hogy határozottan fellépjen ezzel a tendenciával szemben. Meg kell jegyeznem azt is, hogy ez a probléma csak látszólag korlátozódik a közbeszerzések területére, de a gyakorlatban csak idő kérdése az, hogy a jog más területein is mesterségesen megalkossanak olyan „szakismeret” fogalmat, ami kiváltja, szükségtelenné teszi a jogászok közreműködését polgári, munka, család, gazdasági, kereskedelmi vagy akár büntetőügyek során. A veszély egyes jogterületeken talán csak azért kisebb, mert az egyéneket közvetlenül érintő jogviszonyok tekintetében a jogi szakismeret szükségességének belátása iránti képesség erősebb, mint amikor csupán a nemzeti jövedelem jelentős hányadának versenyeztetési eljárás keretében történő elköltéséről van szó. Talán úgy tűnik, hogy a megfogalmazás meglehetősen éles, de véleményem szerint a jogász szakmának sem oka, sem lehetősége nincs arra, hogy szó nélkül tudomásul vegye azt a folyamatot, melynek keretében – a jelenleg még egyetemi diplomával elis-

mert – végzettségét a gyakorlatban értéktelennek tekintik. Nagyon komolyan végig kell gondolni, hogy milyen okból nem sikerült a Kbt. módosítása során elérni a közbeszerzési dokumentációba kerülő szerződéstervezetek, illetve az eljárások alapján megkötésre kerülő szerződések jogász által történő kötelező ellenjegyzését és a jogorvoslati eljárások során a kötelező jogi képviselet előírását. Ugyancsak rendkívül furcsa, hogy a hirdetmények kötelező ellenjegyzésének módosítással bevezetett intézménye – ha már egyáltalán bekerült a Kbt. szövegébe – miért nem jogászi kötelezettségként került meghatározásra. A Szövetség létrejöttét tehát akár tekinthetjük szomorú eseménynek is abból a szempontból, hogy a kiváltó okok a szakma előtt álló komoly kihívásokat érzékeltetik. Másrészt viszont a célok konkrétak, a hivatásrendek közötti összefogás szükségességét felismertük, így a lehetőség is adott arra, hogy eredményt érjünk el. Az ismertetett tendenciák ellenére a kollégák közül egyre többen kerülnek kapcsolatba közbeszerzésekkel, a Kbt. módosítása rengeteg kérdést vet fel, melyre egyes esetekben szakmai válasz, más esetekben – miután a kérdésre szakmailag megalapozott válasz nem létezik – szabályozási javaslat kidolgozása szükséges, mert a napi jogalkalmazói gyakorlat szintjén már most láthatóan súlyos bizonytalanság alakult ki. Ehhez kérjük segítségüket és együttműködésüket. A fenti gondolatok megosztását a kollégákkal most fontosabbnak tartom, mint a Szövetség részletes célkitűzéseinek, terveinek és működésének ismertetését, mert ez utóbbiakról a téma iránt érdeklődők a Szövetség honlapján, illetve tisztségviselőitől tájékozódhatnak, viszont a leírtakat talán nem csak a közbeszerzésekkel foglalkozó kollégák tartják továbbgondolásra érdemesnek.

dr. Bűrös László a KÖJOSZ elnöke

INTERNATIONAL LEGAL SERVICES

OFFSHORE CÉGEK alapításának közvetítése ingyenes tájékoztatók, konzultációk (elzetes bejelentkezés alapján) 1088 Budapest, Rákóczi út 27/A. III. em. 1. Tel.: +36 (1) 266-0054, Fax.: +36 (1) 266-5351 E-mail: [email protected] www.ilshungary.hu

Operába járni

életforma. Bérlettel is.

Legyen a vendégünk 2010-ben az Operabálon. www.opera.hu

SZAKMA

Beszélgetés dr. Tomori Erika ügyvéddel, értékpapírjogásszal

A pénzügyi piacot nem szabad túlmisztifikálni

?

?

?

1987-ben kezdtem a Magyar Hitelbank jogi osztályán dolgozni, a bankrendszer liberalizációját előkészítő magyar pénzügyi szabályozás születése környékén. Elsősorban értékpapírokra szakosodtam, de e mellett persze a klasszikus bankjogászi feladatokat is elláttam. A tevékenységet egy idő után jogtanácsosi iroda keretében végeztük, majd 1992-ben független ügyvédi irodát alakítottunk. Azóta is nagyjából ugyanazon partnerek vesznek részt az iroda munkájában. E mellett több egyetemen is tanítok, a Corvinus Egyetem pénzügy tanszékén, az ELTE és a Pázmány Péter Egyetem Jogi Karának továbbképző intézeténél oktatok. Különösen büszke vagyok arra, hogy mind az ELTÉ-től, mind a Corvinus Egyetemtől címzetes egyetemi docensi címet kaptam.

Tapasztalataim szerint a jogalkotás során nagyon erős a megfelelési kényszer mind az Uniós elvárásoknak, mind a speciális hazai igényeknek. Mivel ezen a területen az Uniós szabályozás is dinamikusan változik, nehéz követni a piac fejlődését. Azt persze nem lehet elmondani, hogy maradéktalanul megfelelünk az Uniós elvárásoknak, de azért igyekszünk lépést tartani velük. A jogszabályváltozások sűrűségére jellemző, hogy a bírói gyakorlat általában ki sem tud kristályosodni a dinamikus változások miatt. 1989-ben a kialakult szabályozás vegyes mintákat követett, elsősorban az angolszász vonal került előtérbe. Ennek a megnyilvánulása volt, hogy csak törvényi szinten került szabályozásra a tőkepiac, kiegészítő rendeletek nélkül. Ekkor még különválasztották a pénzügyi szolgáltatási és az értékpapírpiacot. Ez mára átalakult, miután ’97-ben egységessé tették a szabályozás rendszerét – ahogy az tapasztalható –, ma a bankok is végezhetnek értékpapírpiaccal kapcsolatos tevékenységet. Az elmúlt 20 év alatt rendkívül jó szakembergárda jött létre. Az első szakemberek a Nemzeti Bankból kerültek ki. Azóta az ezen a piacon dolgozókat számos magas színvonalú képzés segíti, mint például – az egyetemek továbbképzései és szakjogászképzései mellett – a Nemzetközi Bankárképző Központ, vagy a Közép-Európai Brókerképző Alapítvány tanfolyamai.

A pénzügyi piacokat csak jogszabályokkal nem lehet irányítani, szükséges a piaci szereplők felelős magatartása. Általában fogyasztóvédelmi szempontból érik bírálatok ezt a területet, pedig a pénzügyi piac semmiben sem különbözik más szolgáltatáson alapuló piacoktól: a szereplők az adott jogszabályi kereteken belül próbálnak minél magasabb eredményt elérni, a fogyasztóvédelmi szabályok megszegését pedig a jogi környezet kellően szankcionálja.

Mikortól kezdett értékpapírjoggal foglalkozni?

?

Milyen ügyfélkört szolgál ki az iroda, intézményi, vagy magánügyfeleket?


Ön szerint alkalmasak a jogszabályok a pénzügyi piac úgymond „kordában tartására”?

Fotók: Bakcsy Árpád

Ügyfeleink elsősorban a pénzügyi szférából kerülnek ki. Dolgozunk bankoknak, biztosító társaságoknak, brókercégeknek, a tőzsdének, az elszámolóháznak és nem utolsósorban a PSZÁF-nek is. Persze ezek mellett más cégeket és magánügyfeleket is képviselünk adott esetben. A munkánk nagyobb része szerződések, szerződéses konstrukciók kidolgozásából áll, de szükség esetén az ügyfeleinket a felmerülő jogvitákban is képviseljük. A jogvitákban nem csak képviselőként veszek részt, 12 éven keresztül választottbíróként tevékenykedtem a tőzsdei állandó választottbíróságon. Az értékpapírjog sem steril dolog, az intézményeket pl. meg kell védeni a befolyásszerzési kísérletektől, ez érdekes feladat. Az értékpapírpiac további izgalmas része, hogy a piaci folyamatoknak transzparensnek kell lenni, az információk átláthatóságát védi a piaci szabályozás. Szakmai munkánk elismerését jelenti, hogy a jogalkotási folyamatokba is bevonnak bennünket. Dolgoztunk a Pénzügyminisztérium által felállított jogszabály-előkészítő munkabizottságokban, és tagja voltam a tőzsde jogi bizottságának is, ami – többek között – a tőkepiaci jogszabálytervezeteket véleményezte.

Mennyire felel meg a magyar jogi szabályozás az EU követelményeinek?

SZAKMA

A veszélyesebbnek tűnő újításokat a jogszabályok sem támogatják: nálunk pl. poroszos rendszerű szabályozás működik az értékpapírok tekintetében, azaz a Ptk. meghatározza az értékpapírok alapfogalmát, de értékpapírnak csak az minősül, amiről más jogszabály is – akár kihirdetett nemzetközi szerződés, mint a váltó esetében – rendelkezik. Ezzel szemben vannak olyan országok, ahol az értékpapírfajták nem feltétlenül nevesítettek, hanem csak a normatív előírásoknak kell megfelelni. Az új Ptk. koncepció is ebbe az irányba mozdul el.

?

A pénzügyi válság kialakulásának okát sokan a szabályozottság elégtelenségében látják. Mi erről az Ön véleménye?

A jelenlegi pénzügyi válság véleményem szerint nem a jogszabályok hiányosságain múlott. A likviditásbőség miatt a bankokra hihetetlen nyomás nehezedett a minél nagyobb hitelkihelyezésre és természetesen a minél magasabb profitra, ezért csökkentették a belső biztonsági előírásokat és kisebb fedezett mellett is hajlandóak voltak finanszírozni az adósokat. Amikor csökkent a fedezet értéke, veszélybe került a kintlévőség, az adósok pedig nem voltak olyan helyzetben, hogy biztosítsák a megnövekedett fedezeti szintet. A mi Felügyeletünk szerencsére meglehetősen konzervatív. A kockázatosabbnak minősülő új termékek, konstrukciók bevezetését nem támogatta, ezért sokkal kevésbé gyűrűzött be hozzánk a válság. Ellenpéldaként említhető, hogy az Egyesült Államokban a fedezet 100%-ára is adtak hitelt a jelzálog-konstrukciók során, amíg ez nálunk szerencsére elképzelhetetlen volt. A válság kialakulásának elemzésénél nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy minden pénzügyi krízist konjunktúra előz meg. A felfutás során sokan bíznak a befektetések jövedelmezőségében mindenfajta szakismeret nélkül. Sokan kárhoztatják a bankokat is az elégtelen ügyfél-tájékoztatás miatt, pontosab-

ban azért, hogy nem világosítják fel kellőképen a banki szolgáltatások igénybevevőit az egyes termékekben rejlő valós kockázatokról. Nem lehet azonban eltekinteni attól, hogy a magyarországi helyzet sajátos: ’45 után a lakosság megszokta, hogy az állam helytáll a bankbetétekért és ez a tévhit – a többi befektetésre is – sajnos még most is tartja magát. A lakossági ügyfelek nagy része nem rendelkezik a legalapvetőbb pénzügyi ismeretekkel sem. Sokan még azzal sincsenek tisztában, mi a különbség a betét és a befektetés között. Az új, ügyfélbarátabbnak tervezett szabályozás egyébként előírja, hogy különbséget kell tenni a termékek értékesítésénél a szakmai és a laikus, lakossági ügyfelek között. De a laikus ügyféltől sem tagadható meg egy szerződés megkötése, ha ragaszkodik egy kockázatosabb befektetéshez. Álláspontom szerint, ha valaki pénzügyi befektetéssel akar foglalkozni, készüljön fel rá kellőképen. Ugyanezt javaslom a bankkölcsönök felvételére is, főleg a deviza alapú kölcsönök esetében. Ezért az lenne a legmegfelelőbb ügyfélmagatartás, hogy ha az ügyfél nem ért meg egy szerződést, azt ne kösse meg. Nagyon nehezen megoldható az ügyfelek tájékoztatása, ha a többség a legalapvetőbb pénzügyi fogalmakkal sincs tisztában. Én mindenesetre bízom abban, hogy az új jogszabályokat megfelelően tudják alkalmazni a bankok, és az ügyfél-tájékoztatást is segíteni fogják. A válságnak mindemellett létezik egy pozitív hatása is: tisztulási folyamatot eredményez. Sajnos az emberek könnyen elfelejtik, hogy a konjunktúrát válság követi, és hogy

mire tanította őket az előző, mint például a 10 évvel ezelőtti válság.

?

Mit javasol azoknak az ügyfeleknek, akik valamilyen jogvitába keverednek egy hitelintézettel?

Mindenképpen próbáljanak meg egyezkedni, együttműködni. Sokkal kedvezőbb eredménnyel végződhet egy jogvita ilyenkor mindkét fél számára. És azt soha nem szabad elfeledni, hogy a felvett kölcsönt mindenképpen vissza kell fizetni, így lehet legkönynyebben elkerülni a jogvitákat. Bodolai László


9

SZAKMA

Bankárperek Magyarországon

Damoklész kardja II. Az Ügyvédvilág 2009/4. számában a bankárperek kapcsán felmerült néhány jogi és gazdasági kérdés, amelyre most igyekszünk választ adni. Sokan értetlenül szemlélik, miként lehetséges, hogy néhány esetben az első- és másodfokú bírósági döntések jogi érvelései egymással szembe mennek, és a felmentettekből elítéltek lesznek, ugyanakkor pedig a hasonlóképpen eljárók ellen büntetőeljárást sem indítanak, egyrészről sértve ezzel a törvény előtti egyenlőség elvét, másrészről viszont bizonytalanságot és félelmet keltve az ugyanolyan gazdasági módszert követőknél.

Mint köztudott, az Agrobank ellen indított eljárásban a vád 10 rb. gazdálkodó szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés büntette volt. Az első fokú eljárásban a bíróság azért mentette fel a vádlottakat, mert alaposan megvizsgálta, hogy a vitatott hitel- és háttérszerződések tartalma megfelel-e az akkor hatályos jogszabályoknak. A bírónak tehát nem volt elég a vesztegetésre vonatkozó büntetőjogi normákat figyelembe vennie, hanem alaposan el kellett mélyednie a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló, azóta hatályon kívül helyezett 1991. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Pit.) és a gazdasági társaságokról szóló, szintén már hatályon kívül helyezett 1988. évi VI. törvény (Gt.) hatálya alá tartozó jogszabályokban is. Ennél a pontnál merül fel tehát az első kérdés: vajon a büntetőjogra szakosodott bírónak jártasnak kell-e lennie más jogi és jogon kívüli területen is? Az utóbb említett esetében nem elég, ha szakértőt rendel ki? A válasz a fenti kérdésekre egyáltalán nem egyértelmű. Mindenesetre nem árt, ha a döntéshozó rendelkezik gazdasági és pénzügyi ismeretekkel is, hogy egyáltalán megértse a tanúk és a szakértők által feltárt tényeket. Az elemzett ügyben a bírónak a bizonyítási eljárás folyamán kétféle jogviszonyt kellett megvizsgálnia: egyrészt a bank és az adós között lévőt, ahol a Pit. szabályai érvényesek, másrészt pedig a bank érdekében eljáró harmadik személy és az adós vonatkozásában fennállót is, ahol viszont a Ptk. szabályai az irányadók, mivel itt a harmadik személy nem pénzintézet, hanem a Gt. hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet.

A Pit.-nek megfelelően a bíróság a bank és az adós közötti jogviszonyban négy tényt állapított meg: 1. A hitelszerződéseket írásba foglalták. [Pit. 38/A. § (3) bek.] 2. A szerződések maradéktalanul tartalmazták a bank által közvetlenül kikötött és általa közvetlenül érvényesíthető fedezeteket. [Pit. 42. §, 51. § (1) bek. d) pont.] 3. A szerződések révén a bank nem eszközölt olyan ingatlan és egyéb tartós befektetéseket, amelyekkel a Pit. 43– 45. §-aiban szabályozott limiteket túllépte volna. 4. A hitelszerződések a hitelösszegen, a teljes hiteldíjon és a késedelmi kamaton felül más, az adóst érintő kötelezettséget nem tartalmaztak. [Pit. 51. § (1) bek.] A másik jogviszony, a bank érdekében eljáró harmadik személy és az adós kapcsolatánál a bíróság a Ptk. szabályaiból indult ki, és megállapította: 1. A törvény nem tiltja olyan tartalmú megállapodások kötését, mint amilyeneket a háttérszerződések tartalmaztak. 2. Ezek a szerződések érvényesek, mivel a nyitva álló határidő alatt a megtámadásra jogosultak nem indítottak eljárást. Azt a kérdést, vajon a szerződésben kikötött szolgáltatások feltűnően aránytalanok-e, az elsőfokú bíróság nem vizsgálhatta, mert ebben a kérdésben a polgári bíróság dönt, feltéve, ha az érintettek pert indítanak. A fentiek figyelembevételével az eljáró bíróság megállapította, hogy formális jogsértés nem történt. Ezt követően azt kellett vizsgálnia, hogy vajon a szerződéseket a vádlottak nem olyan célból kívánták-e felhasználni,

amely cél megvalósítása valamilyen módon sérti vagy veszélyezteti a jogrendet, ezért az általuk tanúsított magatartás veszélyes a társadalomra. A bizonyítási eljárás folyamán számos olyan tanút hallgattak ki, akik magas fokú gazdasági ismeretekkel rendelkeztek. Az E-hitel konstrukció hibás voltát – Strack János szerint – már az MHB-nál is érzékelték. Az első problémát az jelentette, hogy ennek a hitelnek a folyósítása nem kereskedelmi banki tevékenység volt. A másik kérdés: milyen banki kockázat terhére kell a hitelt nyújtani? A kockázatot növelte, hogy sem az infláció ütemét, sem a gazdasági körülmények alakulását nem lehetett kiszámítani. Az adórendszer is változott, és a biztosítékok amortizációja bizonytalanul alakult. Az E-hitel folyósításakor a bankot megillető kamat mindössze 4% volt. Ez még a pénzintézet technikai költségeit sem fedezte, ezért kellett a vitatott biztosítéki rendszert alkalmazni. Strack János utalt arra is, hogy a külső szakértők igénybevétele más speciális hiteleknél is előfordult, pl. a Start és a Világbanki hiteleknél. Ezt akkor senki sem ellenezte, mivel e plusz biztosíték kikötését külső szakértő jogászok is megvizsgálták, és arra a megállapításra jutottak, hogy ezt nem tiltja a jogszabály. Az egyéb feltételek beépítésére viszont a háttérszerződéseket javasolták, mivel annak tartalma – a Ptk.-ra tekintettel – szabadabban alakítható. Péli István utalt a Nyugat-Európában bevált bizalmi kéz konstrukcióra, amely a bank szempontjából azért jó, mert egyrészről az adósnak teljes körű szolgáltatást nyújthat, másrészről pedig az ügyfél árbevételét, számlaforgalmát figyelheti. A külső szakértők lehetővé tették, hogy csökkenjen a hitelt igénybevevő cég csődbemenetelének kockázata. Ezért ennek a biztosítéki rendszernek a kikötése elengedhetetlen volt, és a jogszabályok sem tiltották. Polgár András szerint ez a konstrukció Angliában is bevált, de hazánkban sem csak az Agrobank alkalmazta. Nem Kunos Péter taÜgyvédVilág ■ 2009. május

11

SZAKMA

lálmánya volt, hanem olyan is előfordult, hogy éppen a magyar állam volt az, amelyik részesedést szerzett a kivásárolt cégekből. A Pit. rendelkezései miatt nem volt arra lehetőség, hogy a bank közvetlenül részt vegyen azokban a gazdasági folyamatokban, amelyek az óhajtott ügyfélkört biztosították volna, ezért kellett létrehozniuk az Agrinter Rt.-t. Ez egyértelműen a bank részeként működött, és önálló döntési jogosultsággal nem rendelkezett. Holding jellegű társaságként tevékenysége a vagyonkezelésre összpontosult. Ennek keretében 15–20 cégtől vett át vagyonrészt. Polgár András szerint az eredeti célkitűzés az volt, hogy az Agrinter Rt. a vagyonkezelésen túl – a bank hasonló tevékenységét kiegészítve – pénzügyi feladatokat is ellásson. Ez utóbbi azonban nem jött létre, de a szakértői feladatok ellátására létrejött Prelüd Rt.-vel közösen dolgoztak. Polgár Andrástól azt is megtudtuk, hogy a bank és a részvénytársaság közötti kapcsolat rendezésére opciós szerződéstervezetet hoztak létre abból a célból, hogy a tulajdonosok kötelesek legyenek a céget névértéken eladni a banknak, amennyiben az jogosulttá vált volna egy holding megvásárlására.

10. §-ában meghatározott társadalomra való veszélyesség fogalmát, ezért bűncselekmény hiányában felmentette a vádlottakat a vád alól. Kifejtette továbbá, hogy a fenti felmentési ok mellett még másik két ok is szerepet kapott a mérlegelés folyamán: 1. Nem volt tényállásszerű a vádlottak elkövetési magatartása, vagyis a vesztegetés törvényi tényállásának elemei nem valósultak meg maradéktalanul. Azért nem, mert az előnynek, amely leggyakrabban vagyon jellegű (bár nem feltétlenül), az ügyintéző személyes érdekkörében kell megjelennie egy, az aktuálisnál kedvezőbb állapotot eredményezve. A mostani esetnél viszont nem volt kimutathatóan ilyen előny. 2. Fennáll a Btk. 27. §-ában lévő tévedés esete. A felügyelő szervek ugyanis ismerték a vádlottak által alkalmazott biztosítéki formát, és nem ellenezték, hanem kifejezetten jó megoldásnak tartották.

Polgár András ehhez azt is hozzátette, hogy később, amikor a Mezőbankkal való fúzió megtörtént, az előzőekben ismertetett eljárás több lépcsőben megvalósult. Az eddig elemzett plusz biztosítéki rendszerre Csillag György szerint azért volt szükség, hogy a közvetett tulajdonosi pozíció megszerzése révén a bank bekerüljön az E-hitellel finanszírozott vállalkozás vezetésébe. Így folyamatosan betekintést nyerhetett a gazdasági folyamatokba, a napi kapcsolat révén pedig meg tudta akadályozni a vagyon vagy üzletrész kimentését, és segítséget tudott nyújtani a felesleges vagyontárgyak értékesítéséhez, valamint a gazdasági kapcsolatok szervezéséhez. Végső esetben pedig a tulajdoni hányad elidegenítésével a bank megfelelő fedezethez is juthatott. A tulajdonosi hányadért cserébe – Csillag György szerint – a cég szakértői segítséget kapott, és kidolgozták számára a legolcsóbb, illetve legkevesebb adókötelezettséggel járó finanszírozást. A lefolytatott bizonyítási eljárás és a bizonyítékok alapos mérlegelése után a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a vádlottak cselekménye nem meríti ki a Btk.


Római mellszobor Janusról (Vatikán Múzeum)

A felügyeleti szervek álláspontja szerint a bank érdekében eljáró harmadik személy köthet szerződést, és a tulajdoni hányad a pénzintézetre, valamint az általa nyújtott E-hitelre tekintettel, a cégekhez kerülhet, továbbá a bank vagyonának egy részét a bankon kívül tarthatja. Ennek alapján a vádlottak joggal gondolhatták azt, hogy helyesen járnak el, amikor a bank érdekében kialakított és az ügyészség által vitatott biztosítékrendszert alkalmazták.

Az elsőfokú bíróság tehát – egyetértve a felügyeleti szervek véleményével is – elfogadta, hogy az E-hiteleknél a bank érdekében sajátos biztosítéki rendszerre volt szükség, és megállapította, hogy ez társadalomra veszélyesnek nem tekinthető. A másodfokú bíróság viszont – mint ahogyan azt az előző számból megtudtuk – nem osztotta ezt a véleményt: bár azonos tényállás alapján, de bűnösnek mondta ki a vádlottakat, ún. absztrakt társadalomra veszélyességre hivatkozva. Az egymásnak ellentmondó döntések a jogászokat is gondolkodásra késztetik. Több kérdés merül itt fel: A gazdasági élet szereplői mindig és mindenhol saját érdekeik kielégítésének racionális megvalósítói. Az igények maximális kielégítésére irányuló egyéni megfontolások nem feltétlenül csak anyagi természetű szükségletek lehetnek, mivel a pénz – ahogyan Richard A. Posner „A jog gazdasági megközelítése” című művében megfogalmazta – gyakran csak eszköz s nem cél. Ezt kivetítve az Agrobank esetére, látható, hogy a vádlottak a bank érdekeit szem előtt tartva plusz biztosítéki rendszer bevezetésére törekedtek úgy, hogy közben az akkor hatályos jogszabályokat is be akarták tartani. A vád képviselője és a másodfokú bíróság szerint ez nem sikerült nekik, ezért mindkét vádlott esetében megállapították a bűnösséget. Vajon az elsőfokú bíróság miért gondolta úgy, hogy e tevékenység nem volt veszélyes a társadalomra? Azért, mert figyelembe vette a Btk. megalkotása és az „elkövetési” magatartás között eltelt időt, valamint a rendszerváltás következtében megváltozott gazdasági viszonyokat, és arra következtetésre jutott, hogy a társadalmi viszonyok alakulása folytán a büntetendővé nyilvánított vesztegetési magatartás a jelen esetben olyan konkrét cselekményeket is felölelhet, amelyek egyáltalán nem veszélyesek a társadalomra, sőt a gazdasági élet szükségszerű velejárói.

Igaza van-e annak a jogalkalmazónak, aki a korábban kötött és törvényben megfogalmazott alkut megváltoztatja? A formális bűncselekmény fogalmát követő jogrendszereknél talán ezt nem teheti meg, ott viszont, ahol a materiális bűncselekményfogalom elvét vallják, mindenképpen. Kiss Anna

SZAKMA

Beszélgetés dr. Prandler Katalin ügyvéddel

A nők hangja az Európai Unióban Az Európai Jogásznők Egyesülete a Német Szövetségi Köztársaság Igazságügyi minisztere és a német jogásznők kezdeményezésére az ezredfordulón alakult. Minden évben szakmai konferenciát tart, az éppen aktuális európai uniós jogkérdéseket tűzi ki konferenciájának témájaként.

?

A Magyar Ügyvédnők Egyesülete nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnökeként számos szakmai konferencián vesz részt. Milyen tapasztalatokkal, célokkal tér haza ezekről a konferenciákról? Egyesületünk egyik kitűzött célja, hogy nemzetközi kapcsolatokat keressünk, teremtsünk és ápoljunk, különösen a „European Women Lawyer’s Association-ön (EWLA), az Európai Ügyvédnők Egyesületén keresztül, amelynek tagszervezete vagyunk. Az egyesület keretei között megvan a lehetőségünk, nekünk magyar ügyvédnőknek is, hogy időben, még az előkészítési szakaszban megismerjük az európai jogalkotási tervezeteket, a nemzetközi megállapodások tervezeteit és azokat az EWLA konferenciáján véleményezzük. A véleményünket a jogszabálytervezetekkel és a hatályos joggal kapcsolatban elsősorban a nők jogegyenlőségének biztosítása, illetve a nők hátrányos társadalmi helyzetének kiküszöbölése érdekében alakítjuk ki. Felhívjuk a jogalkotó figyelmét a tervezetek előrelátható jogalkalmazási anomáliaira is, mert a jogalkalmazás minden egyes ország jogrendszerében más és más, amit a jogalkotónak, ha lehetséges, figyelembe kell vennie. A gyakorlati tapasztalataink alapján külföldi kolléganőinkkel együtt jogszabályszöveg-tervezeteket kritizálunk, és abban bízunk, hogy még időben jeleztünk valamilyen gondolatot vagy jeleztünk vissza valamilyen tartalmi, szövegezésbeli anomáliát az uniós bizottságoknak. Irányt szeretnénk mutatni a női esélyegyenlőség meghatározásában, valamennyi jogterületen. Az EWLA évente szervez konferenciát, tagjai jogász szakemberek a jog különböző szakterületéről. A tagok között megtalálhatók oktatói tevékenységet végző szakemberek, minisztériumi tisztviselők, az üzleti életben résztvevő, a jog legkülönbözőbb területén praktizáló jogásznők, ügyvédnők, jogtanácsosok, joghallgatók, jogász szervezetek. Joghallgatók részére a tagdíj kedvezményes. A Magyar Ügyvédnők Egyesülete 2005. óta tagja az EWLA-nak, a megrendezett konferenciákon, mint szervezet, az egyik leg-

nagyobb létszámmal képviseltetjük magunkat.

?

Az EWLA konferenciák hogyan zajlanak? Csak nők vehetnek részt az előadásokon? Ez egy szakmai civil szervezet. Fő célja, hogy a meglévő jogok érvényesülését biztosítsa azáltal, hogy a női esélyegyenlőségi alapelvek mentén a gyakorlatban nem megfelelően érvényesülő jogok szabályozásának kidolgozásában részt vesz. Ezen kívül a szervezet arra is törekszik, hogy mind a nemzetközi, mind a nemzeti döntéshozatali szervekben növeljék a női tisztségviselők számát, hogy minden területen, mind a gazdaságban, mind pedig a politikai élet területén a nők megfelelő arányban képviseltessék magukat. Az EWLA jelenlegi elnökasszonya a finn Leena Linnainmaa, aki hazájában a Finn Központi Kereskedelmi Kamara igazgatója. Lobby tevékenysége révén el tudta érni, hogy a vállalatirányításra vonatkozó finn törvény ma explicite kimondja, hogy az állami tulajdon részvételével működő részvénytársaság irányító szerveinek összetételében mindkét nem arányosan képviseltetheti magát. Az EWLA konferenciák úgy zajlanak, hogy először a szakterület előadói ismertetik az EU jogalkotásában és jogalkalmazásában aktuális jogkérdéseket, majd „műhelyekben” folytatva a munkát, ki-ki a maga szakterületéhez kapcsolódva, a résztvevők kidolgozzák a kongresszus által elfogadandó határozatokat. Jelenleg 13 munkacsoport működik: többek között az Európai Alkotmány Munkacsoportja, a Bírói Együttműködés Munkacsoportja, Családjogi Munkacsoport, az Üzleti-gazdasági Jog Munkacsoportja, Egyenjogúság Oktatói Csoportja, a Brüsszeli Lobby Csoport, Büntető jogi csoport stb. Az EWLA az így határozatokban megfogalmazott és kialakított véleményét továbbítja az Európai Bizottsághoz, az Európai Tanácshoz, az Európai Parlamenthez és az Európai Bírósághoz. Én a konferencia záró ülésén a határozatok kidolgozásában, szövegezésében

szoktam aktívan részt venni. Ez egy közös munka, a határozati javaslatokat kidolgozzuk, majd ezt kivetítik a vászonra és a résztvevők közös erővel megszövegezik ezeket a határozatokat. Általában az EWLA vezetője és szervezői gondoskodnak arról, hogy kik legyenek az adott konferencia előadói. Az adott szakterület specialistája felvázol egy témakört és mindenki megvitatja. A munkacsoportokban kötetlen, közvetlen beszélgetés alakul ki, mely betekintést enged a különböző országok eltérő szabályozásába, joggyakorlatába.

?

2008-ban London adott helyet az EWLA konferenciának, ahol a Magyar Ügyvédnők Egyesülete szép számban képviseltette magát. Ezen a konferencián milyen határozatokat fogadott el az EWLA? A konferencia témájának szlogenje: „Hallatni hangunkat Európa jövőjéről” volt. Az EWLA a konferencián az alábbi határozatot hozta az alapvető jogok kérdéskörében: az Alapvető Jogok Kartáját olyan élő jogi eszközként kezeljék, hogy az biztosítsa és elősegítse az acquis communautaire-t, azaz a „közösségi vívmányokat” és bátorítsák a politikai pártokat abban, hogy törekedjenek kiegyensúlyozott képviseletre, jelöltjeik között nem kevesebb, mint 50%-os arányban szerepeljenek nők. A Lisszaboni Egyezmény aláírásának kérdésében kialakított közös álláspont szerint az EWLA felhívja tagországait és az Európai Bizottságot, hogy minél szélesebb


13

SZAKMA Dr. Prandler Katalin

körben vonja be a civil társadalmat a Lisszaboni szerződés hiányosságainak vizsgálatába annak érdekében, hogy az európai népek minél szélesebb körének támogatását biztosítsa, valamint tartsa szem előtt, hogy az Európai Unió célja az európai népek minél szorosabb szövetsége, következésképpen az EU egyezményeinek jobbítása nem állhat meg a Lisszaboni Egyezmény ratifikációjával. Itt megemlíteném, hogy Magyarország elsőként ratifikálta a Lisszaboni Szerződést. A Magyar Ügyvédnők Egyesülete a konferencián elfogadott határozatokat – élve a civil szervezet véleményezési jogával – képviselni kívánja nemzeti szinten az illetékes kodifikációs intézmények előtt és a jogalkalmazásban való érvényesülés során. Ezen nemzeti véleményezési csatornák kiépítése előttünk áll. A londoni konferencia valamennyi résztvevőjét Baroness Cohenn vacsorán látta vendégül a Lordok Házában. A konferenciákon való részvétel kiváló lehetőség arra, hogy különböző jogterületen dolgozó jogászokkal találkozhassunk és baráti, konstruktív légkörben tapasztalatot cserélhessünk. A munka mellett a szervezők gondoskodnak arról is, hogy legyen könnyebb téma is a konferencián. Londonban az egyik műhelycsoport témája az egyensúly a szakmai élet és a magánélet között volt. Ezzel a kérdéssel valamennyien szembesülünk. A legtöbb európai jogász szakmája gyakorlásának feltétele, hogy rendszeres továbbképzésen vegyen részt. Az ilyen és hasonló konferenciákon való részvétellel egyben igazolják, hogy továbbképzésüknek eleget tettek. Kívánatos lenne – az állandóan változó joganyagra tekintettel –, hogy Magyarországon is bevezessék ezt a követelményt az ügyvédek és más jogi szakemberek számára, hogy ki-ki a maga szakterületén megválaszthassa, hogy milyen szakmai előadáson, műhelymunkában való részvétellel tesz eleget szakmai ismerete bővítésének. Ezek a nemzetközi összejövetelek arra is alkalmasak, hogy kétoldalú kapcsolatokat is kiépítsünk. 2004-ben alakult meg a Cseh Jogásznők Egyesülete, ebből az alkalomból az


EWLA Prágában rendezte meg a konferenciát, ahol több ügyvéd kolléganőmmel megfigyelőként vettünk részt. 2005-ban Strasbourgban az Európai Parlament épületében tartottuk a kongresszust. A polgármester úr által adott fogadáson lehetőségünk volt megismerkedni az ottani jogásztársadalommal, -élettel. A következő évben (2006-ben) Budapest adott helyt az EWLA konferenciának, amelynek nagy sikere volt, a Magyar Ügyvédnők Egyesülete tagjaival együtt közel 300-an vettek részt rajta.

?

2009. július 3–4-én Izlandon kerül megrendezésre az EWLA 9. konferenciája. Nagyon várjuk a konferenciát, Izland izgalmas geográfiai és szakmai kihívás lesz. A természetjárók különösen jól járnak, hiszen a szervezők gondoskodtak a bő programokról.


1976-ban az ELTE Jogi Karán diplomázott. 1983-ban bírói szakvizsgát tett. Pályáját a Munkaügyi Minisztériumban kezdte, szakdolgozatát is a nemzetközi munkajogi szervezetről az „ILO”-ról írta. Humanitárius joggal foglalkozott a Magyar Vöröskereszt Nemzetközi Osztályán, majd 10 évig volt az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Jogi Főosztályának főmunkatársa, ahol a jogsegélyegyezmények alkalmazása és a bilaterális és multilaterális egyezmények kidolgozása volt a feladatköre. 1993-ban alapította a Prandler és Petróczy Ügyvédi Irodát. Magyar Ügyvédnők Egyesületének nemzetközi ügyekért felelős alelnöke. Szakterülete a nemzetközi magánjog, a társasági jog, ingatlanjog. Szakmai felső szinten beszél angolul és oroszul. Nyelvtudását természetes úton szerezte, 5 éves korától 16 éves koráig külföldön élt, utána került Budapestre. Édesapja jelenleg Hágában nemzetközi büntetőbíró, a Volt-Jugoszlávia Törvényszéken. Három fiú édesanyja. Ételkülönlegességeket, a különböző nemzetek konyháját kedveli, legyen az üzbég, görög, indiai vagy japán. Szabadidejében jógázik, és kedvenc kutyáival sokat kirándul a természetben.

A vezértéma idén az „európai jogalkotás és joggyakorlat”, valamint „a pénzpiacok és az alapjogok” lesz. „Pénzügyi válság alkotmányos vonatkozásai” témakörben Prof. Herdís Þorgeirsdóttir, az EWLA elnökhelyettese tart előadást. „Alapjogok Európa Jövőjében” témakörben, Lenia Samuel, a Munkaügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Európai Bizottság igazgatóhelyettese elnökletével tartanak többen előadást. Az „Új egyenlőségi stratégiák bizonytalan időkre” („New Equality Strategies for Very Uncertain Times”) című téma Prof. Judith Resnik, a Yale Law School professzorának elnökletével kerül kibontásra és még sok más kérdést vitatnak meg Izlandon. Bátorítom, hogy minél több fiatal jogász, ügyvédjelölt, joghallgató vegyen részt az elkövetkezendő konferenciákon.

Barkácsáruház csak egy kattintásra Öntôl! Vásároljon otthonából, a Praktiker több mint 45 000 terméke csak egy kattintásra van Öntôl!

Használja ki új webshopunk összes elônyét! • Kényelmesen, egyszerûen és gyorsan, sorban állás nélkül vásárolhat és biztonságosan fizethet, akár on-line! • Nem kell cipekednie, hiszen a kiválasztott terméket rövid határidôvel, kedvezô áron házhoz szállítjuk! • Idôt, energiát és üzemanyagköltséget spórolhat meg!

www.praktiker.hu

Próbálja ki új szolgáltatásunkat!

dr. Pál Edith

SZAKMA Pataky Csaba szerint az ügyvédjelölt nem titkárnő, hanem családtag, akit szeretettel nevelni kell

Szmoking nélkül – magányban „A kocsiban úgy öltöztök, ahogy akartok, de a vacsorához tessék tisztességesen felöltözni” – fogalmazza meg azt a szeretetteljes intést Pataky Csaba közlekedési szakjogász, amellyel nem csak a szakmaiságot, de az ügyvédség mibenlétének egészét szeretné megtanítani a jelöltjeinek. Négy évtizedes tapasztalata szerint, aki csak titkárnőként kezeli saját gyakornokait, vélhetően maga sem járta ki e különleges igényeket feltételező pálya összes iskoláját. Azaz, maga sem volt ügyvédjelölt egyetlen percig sem. „Egy ügyvéd sosem lehet féltékeny a praxisára, ha a jelöltjéről van szó, aki így érez vagy így tesz, az alkalmatlan a jövő jogásznemzedékének kinevelésére. Egy pályakezdő számára ugyanis az egyetem utáni három év meghatározó: a szakmai alapok mellett ekkor kell elsajátítania azokat a tulajdonságokat, melyek megjelenésében és fellépésében is alkalmassá teszik a személyiségét az ügyvédségre. Munkásságuk során csak így tudják hitelesen képviselni e hivatás – mára okkal vagy ok nélkül, de némiképp megtépázott – társadalmi méltóságát. És ez úgy lehetséges, ha a jelöltet szinte családtagként kezeljük; ám erre csak az a szakember képes, aki maga is volt ügyvédjelölt valaha” – vont határozott mérleget lapunknak Pataky Csaba ügyvéd. A több mint negyven éve praktizáló, országosan elismert törökszentmiklósi közlekedési és biztosítási szakjogász az Ügyvédvilág februári számában megjelent írásra reagált, melyben Ármos Loránd nyilatkozott az ügyvédjelöltek sokszor kiszolgáltatott, méltatlan helyzetéről. Pataky Csaba az elmúlt bő négy évtizedben sok ügyvédjelöltet kinevelt, akikből mára egytől egyig jó praxisú, nagy szakmai elismertségnek örvendő ügyvédek lettek. Köztük van például Lévay Anikó, Orbán Viktor korábbi miniszterelnök felesége is, aki rövid ideig jelöltje volt. A közlekedési szakjogász szerint sok igazság van abban, amit fiatal kollégája, Ármos Lóránd megfogalmazott: sokan ugyanis tényleg titkárnőként kezelik a jelölteket, akiket így a közelébe se engednek a jogi munkának. Hivatali ügyintézésre, pláne tárgyalásra egyáltalán nem küldik vagy viszik magukkal őket, az ügyfelekkel sem tarthatnak kapcsolatot, tehát csak azt nem végeztetik velük, amiért valójában odaszegődtek. Sokan ráadásul maguk fizetnek azért, hogy abszolválhassák a jelölti időszakot, a „szerencsésebbek” megússzák fizetség nélkül. Holott a jelölti jogviszony munkaviszony, amelyre általában illik megfizetni a

minimálbért. Ez a mérték is vitatható persze, de azt viszont tudomásul kell venni, hogy mégis csak tanviszonyról van szó. Pláne, ha a későbbi sikeres pályája során ennek a tízszeresét is megkeresheti valaki. De a jelölti státus persze nem csak munka-, hanem egyfajta családi viszony is: a jelöltet úgy kell szeretni, mint egy saját gyermeket; az ügyvédnek a jelöltjeit bizonyos határok között be kell vonni családi életébe, nagy tapintattal kell tanítani a helyes társasági viselkedésre, a megjelenésre, a kultúra iránti szeretetre és a beszédmódra. A jó kommunikáció ugyanis elengedhetetlen egy ügyvéd számára, de a beszédmodort a testbeszédnek, a viselkedésnek és a fellépésnek is igazolnia kell, a személyiség csak így válhat hitelessé – állítja Pataky Csaba. Ám, hogy ez sok jelölt esetében mégsem így van, magyarázatképp rögtön hozzáteszi: az ügyvédi pályára sokan érkeztek „kívülről”, azaz más igazságszolgáltatási területről. A rendszerváltás után vagy egyszerűen csak nyugdíjasként, számos egykori rendőr, ügyész vagy épp vállalati jogász nyitott önálló praxist. Ők vélhetően mind kiváló szakemberek voltak saját területükön, csakhogy az előbb említett ügyvédi többletet, ha tetszik habitust nem hozhatták magukkal. És ez érthető, hiszen sosem voltak ügyvédjelöltek egyetlen percig sem. Pataky Csaba egyetért Erasmusszal, a bölcs németalföldi humanista gondolkodóval, aki szerint „Vén fát nem lehet átültetni” (Annosa arbor non transplantatur). Nyilvánvaló, hogy a problémát az ügyvédi kamarai tagfelvétel szigorításával lehetne orvosolni: a jelentkező megfelelően teljesíti-e az igazi, etikus ügyvéd kívánalmát. Egyetlen esetről sem hallani, amikor egy jelentkezőt azért nem jegyeztek be ügyvédnek, mert előrevetítette annak árnyékát, hogy nem lesz belőle olyan ügyvéd, melyet a társadalom és a szakmai kar is elvár. Pél-

daként említhető, hogy az ügyészségeken vagy a bíróságokon szigorú vizsgának vetik alá a jelölteket. Lehet valaki ugyanis egyetemi tanár, de ha bírói praxist akar folytatni, előtte titkárnak kell lennie, bárhol is jogászkodott korábban. A kamara érdekvédő tevékenységének kellene erősödnie, hatékonyabbnak lennie: erőteljesebb tudományos, szakmai kontrollt kellene gyakorolnia a tagfelvételnél. Nem kellene szégyellni a római államférfiú, filozófus Seneca bölcsességét, miszerint „Amicum insecreto mone, palam lauda!”, vagyis „Barátod négyszemközt intsed, de a nyilvánosság előtt dicsérd!” A fent vázolt bonyolult társadalmi-szakmai „tradíció” alapján tehát jól látható, hogy a szükséges, az ügyvédség „házon belüli” változásai mindenképp pozitívan hatnának vissza a jelöltnevelésre is. Ha utóbbiaknak nincs kitől tanulniuk, hogyan is lehetne tőlük elvárni akár a legelemibb, legalapvetőbb szakmai jártasságot is – teszi fel a kérdést Pataky Csaba. Gyakorlati példákat hozva, azt is elmondta, fiatal kollégák gyakran fordulnak hozzá tanácsért, kikérve véleményét egy-egy keresetlevél vagy okirat vonatkozásában. „Elszörnyülködve tapasztalom a silány ügyvédi munkát; ha néhány hónapos jelöltként ilyen munkát adtam volna ki a kezemből, principálisomtól komoly feddést kaptam volna” – fogalmazott. Hozzátette, ha egy jól képzett bíró kezébe kerül egy szakszerűtlenül szerkesztett keresetlevél, beadvány vagy okirat, joggal alakul ki rossz véleménye az eljáró ügyvédről. ÜgyvédVilág ■ 2009. május

15

SZAKMA

jelölt számára megfelelő alkalmat arra, hogy megtanulja az ügyfelekkel való kontaktusteremtést. A jelöltek sokszor okkal panaszkodnak, hogy hiányos oktatást kapnak principálisuktól. Ezzel szemben Pataky Csaba azt vallja, hogy ügyvédjelöltjeinek maximális képzést kell nyújtani. Ebbe természetesen beletartozik, hogy – az ő felügyelete mellett –, de igenis vigyenek önállóan ügyeket. Nem ritka, hogy közös külföldi kirándulásokat tesznek, vagy egy-egy legénybúcsút valamelyik európai nagyvárosban tartanak meg. Mióta az utóbbi húsz évben könnyebb az utazás, külföldi szakmai útjaira is elviszi az ügyvédjelöltjeit. Erre az is lehetőséget és alkalmat ad Pataky Csabának, hogy több külföldi szakmai társaságnak is a tagja. Ennek köszönhetően a jelöltjeinek arra is módjuk van, hogy angol és német szakfolyóiratokban is publikáljanak.

Dr. Pataky Csaba 1962-ben szerzett diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, Szolnokon volt ügyvédjelölt, majd 1966tól Törökszentmiklóson ügyvédként praktizál. 1974-től megszűnéséig a Törökszentmiklósi Ügyvédi Munkaközösség vezetője volt, jelenleg egyéni ügyvéd. Nős, felesége jogász, fia ügyvédjelölt. 1973-tól több évtizeden keresztül a Magyar Autóklub országos elnökségének és ügyvezető elnökségének a tagja, majd egy ciklusban a jogi bizottság elnöke volt. Tagja volt az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács országos elnökségének és jogi bizottságának. Több kül- és belföldi tudományos társaság tagja. Rendszeresen publikál bel- és külföldön. A közlekedési és biztosítási szakjogászi képzésben vett részt. Ügyvédi praxisának főbb területe a közlekedési jog és a kártérítési jog. Társaságkedvelő. Kedvenc hobbijai: tengeri motorcsónakázás, magashegyi túrázás, vadászat, kerékpározás, kertészkedés és utazás. Kedvenc órája: Longines. Kedvenc autómárkája: Volvo. Kedvenc étterme: Mészáros Vendéglő, Abony. Kedvenc zenekara: Hot Jazz Band.


Ilyen volt például, amikor egy németországi konferencián az orosz ügyvéd kifogástalan angolsággal, kifogástalan szakmai előadást tartott a jelenlévők legnagyobb megelégedésére. Ám az esti fogadáson is ugyanaz a napközben viselt, „könnyedebb” ruházat maradt rajta: egész este egyetlen kolléga sem beszélgetett vele. Magányos maradt a szmokingos partin. Pedig tudása alapján bizonyára rászolgált volna a társaságra, öltözködése alapján azonban nem. Habár a jelöltek életkorából adódóan a bohémság és az udvarlás szinte kötelező,

Pataky Csaba szerint abban semmi kivetnivaló nincs, ha egy nagy praxist folytató ügyvéd egyszerre akár két-három, esetleg még több jelöltet foglalkoztat a nála dolgozó ügyvédek segítségével. Feltéve persze, ha a már említett tartalommal töltik meg a szakmai gyakorlatot. Gondot persze leginkább a jogásztúlképzés jelenti: míg Pataky Csaba idejében az egyetemekről évente legfeljebb háromszáz, addig napjainkban ennél nagyságrendekkel több, mintegy kétezer végzős hallgató kerül ki; ez a szám pedig jóval nagyobb Magyarország jogász-eltartóképességénél. A frissdiplomások közül ugyanis a közigazgatásba alig, bírósági vagy ügyészségi fogalmazónak is legfeljebb százan tudnak elhelyezkedni. A többség tehát az ügyvédeknél keresne „jelölti menedéket”, hogy letehesse a majdani szakvizsgáját. Ez a mennyiség viszont óhatatlanul a minőség rovására megy. Pataky Csaba szerint ezen az egyetemi felvételi szigorításával, a hallgatói létszám korlátozásával lehetne segíteni. Kálmán Attila


Az első komoly szelekció tehát már az ügyvédjelölt nevelésénél bekövetkezik – mutatott rá Pataky Csaba, aki édesapjától, az Alföld megbecsült ügyvédjétől, mint az 1955-ben megalakult Kunhegyesi Ügyvédi Munkaközösség első vezetőjétől tanulta el a jelöltekkel kapcsolatos patriarchális életfilozófiát. Azaz: a fiatalok szeretetét. Mivel hosszú évtizedek óta oktat jelölteteket, belelát a helyzetükbe: szomorúan tapasztalja, hogy legtöbb kollégája titkárnőnek tekinti a jelöltet, nem avatja bele semmibe, mert féltékeny a praxisára; ezért nem is nyújt a

„Nagyon kényes vagyok az ügyvédjelöltek legszélesebb körben meghatározható szakmai és magánéleti nevelésére” – fogalmazta meg elvárásait önmagával szemben, utalva egyben a neveléssel foglalkozó kollégái kívánatos magatartására is. Pataky Csaba a polgári életébe is bevonja a jelöltjeit, vacsorára hívja őket, a közös koncertvagy színházlátogatás sem ritka. A leendő kollégának meg kell tanítani a kifogástalan, alkalomhoz illő öltözködés fortélyait is éppúgy, mint egy több fogásos vacsora elköltéséét a hozzávaló evőeszközök használatával. Ha külföldre mennek, Prágába, Nürnbergbe vagy épp Velencébe, „a kocsiban úgy öltöztök, ahogy akartok, de vacsorához tessék tisztességesen felöltözni” – inti ilyen alkalmakkor fiatal kollégáit. Szmokingot erősen ajánlott már jelöltként beszerezni. Mert ha nem így tesznek, a következmények később ütnek vissza.

ezek viszont nem jelenthetik a viselkedéskultúra elhanyagolását. Pataky Csaba anyagilag is áldoz a jelöltek képzésére: az ő társaságában a praktizáló ügyvédek a jelölteket sosem engedik fizetni egy-egy sörözés vagy vacsora alkalmával. Igaz, a külföldi tanulmányutakat már maguknak kell finanszírozniuk, de ehhez otthonról is kapnak segítséget, ráadásul a befektetés nem vész kárba.

SZAKMA

Szoftverüzletág

CompLex szoftverek A CompLex Kiadó saját, különálló szoftverüzletágat hozott létre ez év elején. Mi indokolta ezt a korábbi struktúrába látszólag bele nem illő lépést? Szerettük volna a figyelmet és az erőforrásokat jobban koncentrálni ezen a területen is. Érdemben három oka volt a részleg létrehozásának. Egyrészt a CompLex hosszú évek óta foglalkozik szoftverfejlesztéssel, és ezalatt egy több mint 20 fős fejlesztői csapat épült ki. Eleinte nyilván azok a fejlesztések domináltak, amelyek a jogi és a céginformációs adatbázis karbantartásával és az ezekhez történő hozzáféréssel, azaz a Jogtárral és a Céghírekkel voltak kapcsolatosak. Néhány éve logikus továbblépés volt az adatbáziskészítő, és az Iratminta CD, amelyek már inkább szoftverek és kevésbé adatbázisok. Az IRM pályázatán elnyert nyomtatványkitöltőre ugyanez igaz – ez már szinte tisztán szoftverfejlesztési projekt volt. Így jutottunk el oda, hogy egyre több „klasszikus” szoftverünk van, amelyek másfajta gondolkodást igényelnek. A másik ok az, hogy a „hagyományos” kiadás szerte a világon sokkal kevésbé dinamikus növekedést mutat, mint a szoftverek. Míg a jogi és üzleti tartalom, legalábbis az alaptartalmak egyre szélesebb körben ingyenesek, addig már a kisebb ügyvédi és a könyvelőirodák is egyre jobban próbálják automatizálni a folyamataikat, és keresik ennek a számítástechnikai támogatását. Mivel e két szegmens a fő piacunk, és a nevünk is igen jól cseng ezeken a piacokon, jó esélyünk van itt sikert aratni. Végül anyacégünk, és társvállalataink számos országban komoly szoftveres portfólióval rendelkeznek, például Olaszországban

(könyvelőirodai szoftverek, és könyvelőszoftverek) és Spanyolországban (bérszámfejtő és humánszoftverek) a cégek árbevételének ma már döntő része szoftverértékesítésből származik. A szoftverüzletág évente több új termékkel kíván a piacra lépni. Ezek között vannak teljesen új fejlesztések, vannak szoftver kiegészítések a Kiadó meglevő termékeihez, valamint elkezdjük olyan termékek magyarországi disztribúcióját, melyek beleillenek profilunkba és minőségük megfelel a tőlünk megszokott magas színvonalnak. Az AuditPro egy számítógépes nyilvántartási eszköz, amellyel a vállalati szoftver- és hardverleltár folyamatát automatizálhatjuk. Segítségével gyorsan, kis erőfeszítéssel megvalósítható a vállalat szoftver auditálása, a szoftver- és hardvereszközök hatékony felügyelete. Az IT-személyzet és a döntéshozók olyan értékes online jelentésekhez juthatnak általa, melyekkel optimalizálhatják a beszerzési költségeket, megakadályozhatják az illegális szoftverek és a tiltott alkalmazások használatát. Az ügyvédek szerte a világban számítógépes segítséget vesznek igénybe irodai munkájuk szervezésekor. Magyarországon eddig nem sok olyan szoftver létezett, amely elérhető áron és megbízhatóan állt volna rendelkezé-

sükre irodájuk szervezéséhez, jóllehet az utolsó évektől az ügyvédi munkához egyébként is szinte állandó számítógép-használat szükséges. Erre a problémára kínál megoldást az Ügyvédi Iroda szoftver. Az Opteamus egy hatékony információ- és dokumentumkezelő rendszer, amelyet elsősorban ügyfélkapcsolat-kezelés, helpdesk, dokumentum- és tudásmenedzsment céljára fejlesztett partnerünk. Segítséget nyújt a mindennapi információk megfelelő személyekhez, munkatársakhoz, partnerekhez történő eljuttatásában. Interneten keresztül egyszerűen köti össze a távoli telephelyeket és munkatársakat, használatához elegendő egy böngésző program. Elérte a kritikus tömeget a magyar gazdaságban az ellenőrizhetetlen, megbízhatatlan cégek aránya. A vállalkozások kifejezett érdeke, hogy megrendelőik fizetőképességét, valamint a cég életében bekövetkezett változásokat figyelemmel kísérjék. A cég életében bekövetkezett változásokat a Cégfigyelő szolgáltatásunkkal követhetjük. Mivel ezt az üzletágat a „semmiből” hoztuk létre, szerencsére lehetőségünk volt a működési folyamatokat a modern marketingközpontú elvek szerint kialakítani. A hatékony működéshez értékesítő és marketingcsapatot is elkülönítettünk a Kiadón belül, akik fő feladata a piac feltérképezése, és a szoftverek tulajdonságainak az igényekhez alakítása. A szoftverüzletágról többet weboldalunkon tudhat meg: http://www.complex.hu/szoftver Ugyanitt részletes, naprakész információkat talál termékeinkről. ■

Nélkülözhetetlen tudásanyag korszerű módszerekkel. Miért érdemes a szakvizsga e-learninget választani? A jogi szakvizsgára felkészülni nem egyszerű feladat. Egyesek szakkönyveket vásárolnak, mások kidolgozott tételeket fénymásolnak, a jogszabályszövegeket pedig szinte mindenki beszerzi. Most egy teljesen új megoldás áll a szakvizsgázók rendelkezésére: a Jogi szakvizsga e-learning. A Jogi szakvizsga e-learning nagy előnye, hogy az interneten keresztül érhető el, így bárhol és bármikor hozzáférhető. Papírhalmok és tucatnyi könyv végigbogarászása helyett a tananyag elektronikusan áll rendelkezésre, a hasznosnak ítélt képernyők vagy a kidolgozott tételek pedig igény szerint kinyomtathatók. A tan-

anyagot a nagyrészt szakvizsgáztató szerzőgárda a szakvizsga-tájékoztatóban szereplő tételsorok szerint rendszerezte. A jogi szakvizsga teljes egészében tizenkét tananyagból áll: – a polgári jogi egység a polgári jog; családi jog, öröklés; gazdasági jog és polgári eljárásjog e-learningből; – a büntetőjogi egység a büntetőjog, a büntető eljárásjog és a büntető végrehajtási jog e-learningből; – a közigazgatási jogi egység pedig az alkotmányjog; közigazgatási jog; társadalombiztosítási jog, munkajog és az Európai Unió joga elektronikus tananyagból áll. A képernyőn megjelenített tananyag magában foglal egy tételvázlatot, interaktív tesztkérdéseket és önellenőrző kérdéseket és a tételek kidolgozott, nyomtatható változatát is. Vitathatatlan előnye, hogy a kép-

ernyőn megjelenített, szövegbe ágyazott linkekre kattintva mindig a hatályos jogszabályszöveg olvasható a web Jogtár adatbázisából, így rögtön megismerhető, ismételhető az adott szövegrészlethez tartozó jogszabályhely, keresgélés, lapozgatás nélkül. A tananyag ezen kívül tartalmazza az egyes tételek elsajátításához szükséges és a szakvizsga-tájékoztató követelményrendszerében szereplő joganyagok, bírósági és alkotmánybírósági határozatok gyűjteményét is, tételek szerint rendezve. A tanulást egy vizsgáztató modul és kiterjedt tesztfeladat-adatbázis segíti. Az egyes tételekhez tartozó tesztekben véletlenszerűen válogatott négy-öt tesztkérdéssel tesztelheti a szakvizsgázó, hogy sikerült-e elsajátítania az adott tétel anyagát. A tananyag végén található záróteszt vizs-

gamodulja lehetővé teszi, hogy a kérdésadatbázisból véletlenszerűen generált, ötven kérdésből álló kérdéssor segítségével minden szakvizsgázó önállóan mérje fel a tudását az egész tananyagra vonatkozóan. A záróteszt ezen kívül tartalmazza a tananyagban szereplő összes tesztkérdés gyűjteményét is, amely az összes feladat végigböngészésének lehetőségével kiváló gyakorlási alkalmat kínál. A tananyagban önellenőrző kérdésként megtalálható a szakvizsgán az adott tétel kapcsán gyakran elhangzó kérdések gyűjteménye is. Néhány szolgáltatás kiegészül a témakör legfontosabb definícióit lexikonszerűen feldolgozó fogalomtárral. A tananyagok elérhetőek féléves és egyhónapos hozzáféréssel az elearning.complex.hu oldalon. ÜgyvédVilág ■ 2009. május■ 17

SZAKMA

Beszélgetőpartnereink Christos Mavrellis, Ciprus korábbi pénzügyminisztere és Bednár András ügyvéd

Pénzügyi adótervezés és optimalizálás a gazdasági válság alatt A LichTax Kft., valamint a Horváth és Társai Kft. Közös szervezésében, március 27-én került sor (a Veszprém Megyei Kereskedelemi és Iparkamarában délelőtt, illetve a Fejér Megyei Kereskedelemi és Iparkamarában délután) arra az előadásra és konzultációra, amely három fő kérdéscsoport köré épült: 1. Adótervezés és optimalizálás az EU-n belül 2. Adótervezés és optimalizálás az EU-n kívül 3. Külföldi adóoptimalizálások problémája Magyarországon Az első témához kapcsolódott Christos Mavrellis, Ciprus korábbi pénzügyminiszterének (aki jelenleg a Chrysses Demetriades & Co Law Office munkatársa) előadása a ciprusi adótervezésről és optimalizálásról, majd ugyanezekről a kérdésekről Lichtensteinre kivetítve, Bednár András ügyvéd, a LichTax Kft. felkért tanácsadója beszélt. Ezt követte a Horváth és Társai Kft.-ből Horváth György igazságügyi adószakértő és adótanácsadó előadása a külföldi adóoptimalizálások problémájáról hazánkra vonatkoztatva. Christos Mavrellis előadását 16 pontba foglalta. A bevezetőjéből megtudtuk, hogy a ciprusi adókra vonatkozó szabályozás az Európai Unió direktíváinak megfelelően, még a 2004-es csatlakozás előtt egy évvel, törvényerőre emelkedett. Emellett szükséges volt az átmeneti rendelkezések megalkotása, hiszen figyelembe kellett venniük a már régóta működő nemzetközi üzleti vállalkozásokat is. 2006. január 1-jétől érvényesek a jelenleg is hatályos rendelkezések, mind a ciprusi, mind a külföldi társaságok esetében. Eszerint 10%-os társasági adó terheli azokat a cégeket, amelyek Cipruson működnek, és a cég vezetése is ott történik. Amennyiben a céget a szigeten jegyezték be, de a cégvezetést a szigeten kívül végzik, akkor nem terheli adó a Cipruson kívül szerzett bevételre vonatkozóan. Az osztalékot sem terheli jövedelemadó. További kivétel a társasági adó alól a kamatjövedelem 50%-a, és az értékpapír eladásából származó jövedelem. A Cipruson bejegyzett és ott vezetett vállalkozást fő szabály szerint társasági adó terheli. Nem kell ezt megfizetni, ha a bevételre


Cipruson kívül tesz szert a társaság kivéve, ha a) a tevékenységének több mint 50%-a befektetési bevételből ered, b) külföldi adóterhe nagymértékben alacsonyabb, mint a ciprusi. Befektetésből származó bevételnek számít minden olyan bevétel, amely nem az alábbi forrásokból származik: – kereskedelmi, vagy ipari tevékenység, – munkaviszony, – minden egyéb kereskedelmi tevékenység, – fizetés, nyugdíj, illetve minden más járadék jellegű bevétel. Minden adóalany, aki ciprusi székhellyel rendelkezik, és aki a cégtől osztalékot kap (kivéve, a hajó tulajdonosát és kezelőjét), köteles 15% adót fizetni. Adóalany az, aki egy évben legalább 183 napot a szigeten tölt, illetve minden olyan cég, amelynek vezetői testülete és felügyelői bizottsága Cipruson van, azaz üzletvezetése a szigeten történik. Aki nem adóalany, annak az osztaléka adómentes. A jövedelem 20%-a adómentes, ha az adóalany korábban nem ciprusi lakos volt. A Cipruson kívül szerzett 90 napi adózott jövedelem után sem kell adót fizetni. A Cipruson hasznosított szabadalom, védjegy vagy jogdíjból származó jövedelem 10%-a adómentességet élvez az EU-ban székhellyel rendelkező vállalkozások esetén. Érdekes szabály vonatkozik a ciprusi zászlók alatt „evező” hajók esetében, ugyanis ezeknek 2020-ig nem kell adót fizetniük. A többi hajótulajdonos, illetve hajókezelő cég pedig választhat, hogy vagy megfizeti a 4,25%-os jövedelemadót, vagy a hajó súlyának megfelelően fizet (súlyadó).

Christos Mavrellis és Bednár András

Az értékpapírok eladásából szerzett haszon adómentes, a magánszemélyeknek pedig nem kell kamatadót fizetniük. Bednár András előadásából megtudtuk, hogy a LichTax Kft. olyan tanácsadó társaság, amely kedvező adózású – így elsősorban liechtensteini és ciprusi – bel- és külföldi társaságok és alapítványok alapításának és magyarországi tevékenységének jogi és adózási kérdéseiben nyújt segítséget, hiszen nem a liechtensteini, vagy a ciprusi jog és adózás értelmezésével van a gond, hanem ezen országokból érkező magyarországi befektetésekkel. Bednár András előadásában kifejtette Liechtenstein előnyeit: földrajzilag kedvező a fekvése, politikailag stabil, pénzügyi szempontból pedig liberális, vagyis jelenleg még igen alacsony az ott bejegyzett cégek adókulcsa, nem beszélve a társasági jog közel száz éves kialakult áttekinthető és könnyen megérthető szabályairól. Ez azt jelenti többek között, hogy az itt bejegyzett cégeknek külföldön csak korlátozott adókötelezettségük van, pl. az ingatlanok bérlése esetén. A gazdasági kedvezményezettek adókötelezettsége pedig független a cégétől. Mindezeken túlmenően a mini állam intézményeit még mindig (a legutóbbi jogsértő támadások és törekvések ellenére is!) szigorú banki és vagyonkezelői titoktartás jellemzi. Ezt csak egy ottani büntetőeljárásban hozott bírósági határozat alapján lehet felfedni. A könyvvizsgálat részére történő betekintés is csak törvényben előírt vizsgálat alapján lehetséges, és sem másolat, sem

SZAKMA

tett példánál maradunk – azzal jár, hogy egy ilyen autóvásárlás elmaradása következtében nemcsak a TávolKeleten, de Európában is munkahelyek fognak megszűnni, az így utcára kerülő emberek viszont nem fogják megvásárolni más országok termékeit, ennek következményei pedig begyűrűznek a banki szektorba is. A pénzügyi válság azután kiterjed a gazdaság egyéb területeire, s ezzel mintegy társadalmi problémákat is felvet. Annak ellenére, hogy a válság a világ összes országát érinti és a hátterében lévő okok országhatároktól függetlenek, a kezelésére lévő csomagok különbözőek lehetnek. Vannak, akik szorosabbra húzzák azt a bizonyos nadrágszíjat, vannak, akik kiengedik azt.

?

B e s z é l g e t ő p a r t n e re i n ke t , Christos Mavrellist és Bednár Andrást most arról kérdezzük, hogyan lehet kezelni a ma fennálló helyzetet. Van-e erre gyógyír, és ha igen, akkor milyen receptet ajánlanak nekünk?

feljegyzés nem készülhet erről. Nincs elektronikus adatfeldolgozás, nincs kapcsolat a belső számítógépes rendszer és az Internet között, hiányzik az USB csatlakozó és a lemezmeghajtó is. Az eredeti dokumentumokat mindig különlegesen biztosított helyiségekben őrzik. Az aláírási jognál a négyszemköztiség elve érvényesül. A bizalmi vagyonkezelőknek pedig minimum 1 millió svájci frank értékben kötelező szakmai felelősségbiztosítással kell rendelkezniük. A kötelező gondossági törvény a pénzmosás és a szervezett bűnözés elleni fellépést segíti. Részletes információt szereznek be a szerződő félről, a gazdasági kedvezményezettről és az üzleti kapcsolatokról. A tranzakciók biztonságosak, hiszen a folyamatos megfigyelés mellett mindig ott van a dokumentáció. A szerződéses partner és a gazdasági kedvezményezett személy azonosságának ellenőrzése az eredeti dokumentumok alapján történik. Számos társasági forma közül választhatnak azok a külföldiek, akik Liechtensteinben kívánnak céget bejegyeztetni. Vagyonbefektetésekhez és -tervezéshez a legmegfelelőbb az alapítvány, kereskedelmi tevékenységhez pedig a Kft. (Anstalt) és a részvénytársaság lehet alkalmas forma. Az előadásokból kiderült, hogy mennyire összefügg ma a világ országainak (és nem csak az EU tagállamainak) sorsa, és egy roszszul bevert patkószög miatt mindent elveszíthetünk. Ha például ma valaki úgy dönt, hogy ebben a válsággal teli helyzetben mégsem cseréli le régi kocsiját, pedig korábban ezt ötévenként megtette, akkor ez további súlyos problémákhoz vezet. A fogyasztás visszaszorítása és a korábbi vásárlási szokások megváltoztatása ugyanis – ha az emlí-

Christos Mavrellis: Természetesen nincs ilyen csodagyógyszer. Ha lenne, akkor sem tudnánk minden esetben ezt alkalmazni, mert sohasem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a válságban lévő egyes országok eltérő méretűek, eltérő fejlettségűek, és különböző kulturális hagyományokkal rendelkeznek. Így egészen másképpen reagálnak ugyanarra a válságkezelő programra. Mindig figyelembe kell tehát vennünk az adott állam sajátosságait! A kiindulás és az elemzés alapja sohasem lehet egy séma, hanem csak a gazdaság tényleges állapota. Azt azért hadd mondjam el, hogy a pénzügyi szektort csak akkor lehet talpra állítani, ha ösztönözzük az emberek vásárlóerejét, és elősegítjük a fogyasztást. Vagyis sok esetben ténylegesen pénzügyi ösztönző csomagra van szükség ahhoz, hogy megerősödjön a gazdaság. Véleményem szerint az elsődleges cél ilyenkor a lakossági kereslet zuhanásának kiegyensúlyozása. Ha ez elmarad, tovább mélyül a recesszió.

?

Az Ön hazájában, Cipruson hogyan kezelik a pénzügyi válságot? Ha jól tudom, akkor Ön a nyolcvanas években volt az ország pénzügyminisztere. Milyen volt akkor Ciprus gazdasági helyzete, és Ön – mint pénzügyminiszter –, milyen jellegű intézkedéseket hozott, illetve javasolt az akkori kormánynak? Christos Mavrellis: 1982–’88 között voltam pénzügyi miniszter. Akkoriban Ciprus rendkívül válságos helyzetben volt, melyből a kilábaláshoz legfontosabb eszköz a gazdaság fejlesztése volt, illetve a menekültügyi kérdés megoldása, mivel az összlakosság 1/3-a menekültnek számított. Az államnak

lakóházakat kellett építenie, és új munkahelyeket kellett teremtenie az Északról érkezőknek.

?

Igen, mi magyarok is pontosan emlékszünk arra, hogy a görög katonai junta által a görög kormány ellen 1974 nyarán szított puccsot felhasználva júliusban Törökország megtámadta Ciprust. Hatalmas visszhangja volt ennek világszerte, hiszen az agresszor a nemzetközi jog és az ENSZ alapokmányának öszszes alapelvét megszegte. 1983-ban Törökország egyoldalúan kikiáltotta az Észak-ciprusi Török Köztársaságot, de ezt az agresszoron kívül más állam nem ismerte el.

Christos Mavrellis: Törökország Ciprus 37%-át bekebelezte, és az ott élő görögajkú ciprusiak egy részét megölte, bántalmazta, illetve elűzte. Számos történelmi kincset elpusztított, és a több mint tízezer éves ősi kultúra nagy része megsemmisült. A megmaradtakat pedig külföldre vitték, és így azok az illegális műkincs-kereskedelem részévé váltak.

?

Sajnos a XXI. századra sem rendeződött ez a konfliktus, és Törökország még mindig megszállás alatt tartja Ciprus e részét, annak ellenére, hogy számos nemzetközi szervezet elítéli ezt a cselekedetet, és szólítja fel az agresszort a nemzetközi normák tiszteletére. Mintegy 35 000 török katona tartja ellenőrzése alatt az övezetet.

Christos Mavrellis: Az eltűntek és a menekültügy problémáján felül gazdasági szempontból a fő gondot az jelenti, hogy a sziget természeti kincseinek 70%-a és a szállodák többsége a megszállt területeken maradt. Mivel Ciprus fő bevételi forrása az idegenforgalom volt, ezért nagyon gyorsan új hoteleket kellett építtetnünk, nehogy elveszítsük a turistákat. Ciprus ipara sem volt megfelelő. A lázas újjáépítés éppen akkorra hozta meg az első sikereket, amikor én a kormány tagja voltam. Ciprus a nyolcvanas évekre tért magához. Erre az időszakra már 7%-os gazdasági növekedés volt a jellemző. Ami adott volt tehát, az a tenger és a soksok napsütés, ehhez kellett kiépítenünk a megfelelő szolgáltatásokat. 1988-ra az infrastrukturális háttér minden igényt kielégített.

?

Ciprus és Liechtenstein közismerten nemzetközi pénzügyi központ. Hogyan sikerült ez elérni?

Christos Mavrellis: A megfelelő jogi infrastruktúrát is létre kellett hoznunk. Például teljesen megújult a társasági jog, korszerűsítettük a befektetési alapokat, és új finanszírozási módszereket vezettünk be, illetve a már meglévők esetében (pl. visszlízing) megteremtettük a jogszabályi alapokat. ÜgyvédVilág ■ 2009. május

19

SZAKMA

?

Adózási szempontból milyen előnyökkel rendelkezik Liechtenstein?

Bednár András: Liechtenstein a végtelenül egyszerű és átlátható adójogáról ismert, ezért olyan kedvelt az off shore cégek alapítása. Azok a társaságok ugyanis, amelyek ottani székhellyel működnek, de a Hercegségben aktív tevékenységet nem végeznek, jelenleg nem fizetnek vagyon-, átruházási, vagy nyereségadót, csupán évente egyszer egy összegben adóznak. Ennek mértéke a befizetett tőke 0,1%-a (minimum 1000 svájci frank), illetve alapítvány esetében 0,075 %, ha a tőke 2 millió svájci frank felett van. 10 millió felett pedig mindössze 0,05%. A számos kedvezmény nemcsak a multinacionális és a nagyjövedelmű befektetők, hanem az utóbbi néhány évben akár a csekély adómegtakarítást elérni kívánók számára is előnyös. Különösen, hogy a külföldi tulajdonos a magyar cégében keletkezett osztalékát adómentesen repatriálhatja. Ha ezt, mondjuk egy liechtensteini cég, mint tag teszi, azonnal megtérül a befektetés költsége.

?

Úgy hallottam, hogy az EU és az OECD támadja az ún. adóparadicsomokat. Mi a helyzet Liechtenstein esetében?

Bednár András: Biztosat még a „bennfentesek” – így mi sem tudunk –, azért bizonyára néhány változtatás várható, de ez nem


érintheti Liechtenstein és Svájc biztonságos banki és befektetési adatvédelmét. Ez azonban nem jelentheti a pénzmosás és a nemzetközi terrorizmus elleni harcot. A liechtensteini bankok és bizalmi vagyonkezelők jóval körültekintőbbek lettek az utóbbi néhány évben. A jó szándékú és jogkövető befektetőknek azonban akár itthon, akár Liechtensteinben nem kell álmatlanul forgolódniuk éjszakánként.

?

A 2008-as pénzügyi válság hogyan érinti Ciprust? Christos Mavrellis: Szerencsére nálunk nem olyan nagy a baj. Egyelőre nem igazán érezzük ennek negatív hatásait. Mint pénzügyi szakember úgy látom, hogy 2009 közepére szembesülhetünk mi is a válsággal. Megítélésem szerint a recesszió nem fogja elérni az előre megjósolt 2%-ot. Ugyanakkor a krízis természetes velejárója, hogy csökkenni fog a turizmus. Ez érzékenyen érint minket. De ezen keresztül látjuk azt is, hogy a többi országban milyen csapásokat okoz a válság, ezért igyekszünk megelőző és védő intézkedéseket hozni.

?


Bednár András: Több szempontból is nagyon előnyös a Liechtensteini Hercegséget pénzügyi székhelyként választani. Az alapítvány a leggyakrabban alkalmazott társasági forma, bár üzleti tevékenységet itt sem lehet folytatni e jogi formán belül. A helyi jogszabály nem ír elő könyvelési kötelezettséget, és nem kötelező az éves vagyonkimutatás elvégzése sem. Alapítványt magán-, vagy karitatív célra is lehet alapítani. A magánalapítvány rendkívül kedvelt, hiszen olyan, mint egy magántrezor, és örökösödési szempontból is előnyös, ugyanakkor kedvelt az anonimitás megőrzése miatt. Kereskedelmi célokra az Anstalt (Kft.), vagy a részvénytársaság a megfelelő társasági forma. A liechtensteini jog ismeri az európai részvénytársasági formát is. (S. E. Societas Europaea). Mindezeken felül a kontinentális országok közül egyedül itt lehet létrehozni a Common Law országok által kedvelt Trust (vagyonkezelés) társasági formát. Ennek lényege valamely vagyonnak egy vagyonkezelő részére történő átadása, azzal a kikötéssel, hogy ezt a vagyont csak a vagyonátadó javára kezelhetik, illetve csak meghatározott személyek vagy intézmények részére történhetnek kifizetések. A Trust így a vagyon hosszú távú biztosítására, vagy a megbízó öröklésének szabályozására alkalmas társasági forma. Ez utóbbi esetben a megbízó szabályozhatja, hogy halála után hogyan hasznosítsák a vagyonát.

az erősebb államokat. Az erkölcsi okok mellett ugyanakkor a korrespondencia elve alapján a közeli és a távoli országok problémái „egyberingnak valami titkos és mély egység tengerén”. Ez „mint az éjszaka, oly nagy, és mint a fény, egymásba csendül” most minden. S így a rosszul bevert szög miatt elveszhet nemcsak a patkó, a ló és a csata, hanem az ország, sőt az egész világ.

Tudna ezekre példát mondani?

Christos Mavrellis: Például több állami projekt megvalósítása is felgyorsult. A ciprusi kormány szerint ugyanis nagyon fontos, hogy ebben az időszakban az állam megfelelő lépéseket tegyen, és tevőlegesen is beavatkozzon, ha kell. A cél, hogy a fogyasztást magas szinten tartsák, mert megfelelő vásárlóerő nélkül a gazdaság nem működőképes. Ilyen helyzetben adót emelni több szempontból is végzetes hiba: egyrészt csökken a vásárlási kedv, másrészt pedig növekszik az adócsalás.

Teljesen egyetértek Önnel, de a fogyasztást ösztönző gazdaságpolitikának az EU tagállamaiban (és máshol is) globális szinten kell gondolkodnia, és nem épülhet a gyenge, illetve kiszolgáltatott országok kihasználására, mert ez az élősdi magatartás tisztességtelen előnyhöz juttatja

dr. Kiss Anna

ADÓ

-

TANÁCS

-

ADÓ

Alapítvány-, cégalapítási és offshore tanácsadás Liechtensteinben, Cipruson és más adórégióban www. lichtax. eu [email protected]

SZAKMA

CompLex Reggeli

Ingóvégrehajtás Az ingóvégrehajtás szabályairól, menetéről, a januártól hatályos jogszabályi változásokról tartott előadást a Complex Ügyvédreggeli keretében dr. Pestovics Ilona, a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma bírája.

A végrehajtó főszabály szerint akkor köteles a végrehajtást megkezdeni, ha megkapta a költségelőleget a végrehajtást kérőtől. Ha nem, addig szünetel az eljárás, egy éven túl pedig meg is szűnik. Kivételt jelent a gyerektartásdíj, valamint, ha a végrehajtást kérőnek költségmentessége vagy költségfeljegyzési joga van (ilyenkor a bíróság gazdasági hivatala előlegez). Az előleg befizetése után (ha a követelés mértéke miatt indokolt az adós ingatlanát is lefoglalni, ezt 3 napon belül kell megtennie a végrehajtónak) 30 napon belül köteles a végrehajtó lefoglalni az adós lakásán, tartózkodási helyén a birtokában lévő ingóságokat. A határidő 45 nap, ha a végrehajtható okiratot az adósnak postán küldik. Ha a végrehajtó határidőket mulaszt, végrehajtási kifogással lehet élni (amelyet a végrehajtást foganatosító bírósághoz kell benyújtani, de a végrehajtóhoz beadni, aki az iratokkal együtt 3 napon belül továbbítja azokat). Ha a végrehajtó „ráül” az iratokra, azaz azokat határidőben nem továbbítja, emiatt is beadható végrehajtási kifogás. A végrehajtónak a foglalásnál tekintettel kell lennie arra, hogy előfordulhat: az adónak nemcsak egyetlen végrehajtást kérővel szemben van tartozása, vagy a lefoglalandó ingóságon valaki másnak tulajdonjoga, zálogjoga vagy más olyan joga van, amely az értékesítés akadálya. Házastársak esetén az ingófoglalásnál a végrehajtó mindkét házastárs szerzeményi vagyonát (amelyet a házassági életközösség alatt közösen szereztek) lefoglalja, csak azt nem, amelyiknél a foglaláskor kétséget kizáró módon bizonyítható, hogy a másik házastárs külön vagyona, például a nagyszülőktől örökölt nagy értékű festmény. A házastárs indíthat igénypert akkor is, ha úgy véli, ő a házastársi közös vagyonból a ráeső rész erejéig sem felel, mert a Csjt. alapján a hitelezőnek kifejezetten tudnia kellett, hogy ő ehhez az ügylethez nem járult hozzá, vagy akkor is, ha a végrehajtó valószínűsítette, hogy az adott ingóság a közös vagyon része, lefoglalta, a házastárs pedig a különvagyona feloldását kéri. Az igényper iránti kérelmet a foglalástól számított 8 napon belül lehet előterjeszteni, ami halasztó hatállyal bír a további végrehajtási cselekményekre (vagyis addig nem szabad értékesíteni a lefoglalt vagyontárgyakat, amíg más értesítést nem küld a bíróság). Ha a fél e

határidőt elmulasztja, a végrehajtás felfüggesztését kérheti azon vagyontárgyakra, amelyekre azt állítja, hogy a végrehajtást akadályozó (akár tulajdon, akár haszonélvezeti, akár özvegyi) joga van. Ingóvégrehajtásra nemcsak a bírósági, hanem a közigazgatási vagy adóvégrehajtásban is sor kerülhet. (Utóbbiaknál a bíróságnak nincs elrendelő szerepe.) Ha közigazgatási végrehajtásban az adós úgy látja, hogy már nem áll fenn tartozása vagy az kevesebb, mint amennyit kérnek tőle, akkor sem lehet a bíróság előtt a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránt pert indítani, ha a végrehajtási eljárást közigazgatási szerv rendelte el. Igénypernek viszont ez esetekben is helye lehet. A közigazgatási vagy adóvégrehajtás foganatosítására speciális szabályok vonatkoznak a Ket. és az Art. szerint, ezek hiányában a bírósági végrehajtás (Vht.) szabályai szerint kell eljárni. Az ingóvégrehajtás nem indulhat átutalási végzéssel (mert azzal bankszámláról hajtanak be), letiltó végzéssel és közvetlen felhívással sem (azok a munkáltató felé mennek, amikor a munkabérből vonnak). Kielégítési végrehajtás körében ingóvégrehajtásra akkor kerülhet sor, amikor – végrehajtható okiratként – végrehajtási lapot állít ki a bíróság, vagy közjegyzői okiratot végrehajtási záradékkal lát el. Speciális eljárás a biztosítási intézkedések végrehajtása. Pénzkövetelés biztosítása elrendelésének akkor van helye, ha a kereseti követelés pénz megfizetésére irányul, függetlenül annak jogcímétől, jogalapjától. Ha az adós önként nem fizet, a végrehajtó lefoglalja a lakásban található ingóságokat (illetve ingatlant is, ha a biztosítandó összeg olyan magas). Munkabérre csak a legvégső esetben szabad biztosítási intézkedést elrendelni. (Ez különbözik a kielégítési végrehajtástól, ahol a foglalás, értékesítés sorrendjében a bankszámla mögött rögtön második a munkabér.) Ha az adós bankszámlájáról a bank tudja zárolni a biztosítandó összeget, de lefoglalt már ingókat a végrehajtó, akkor azokat feloldja a végrehajtás alól. A biztosításos eljárásnak az értékesítés nem része. Ha a kereseti követelés egyedileg meghatározott dologra (akár ingóra, ingatlanra) vonatkozik, zárlatot lehet elrendelni. Ilyenkor lefoglalják azt az ingóságot, amelyre nézve a bíróság elrendelte a zárlatot, ezzel a végrehajtó részéről be is van fejezve az eljárás. Ha az ingó megvan, és le is tudja foglalni, akkor nem mehet bankszámlára, munkabérre vagy ingatlanra a végrehajtás. ÜgyvédVilág ■ 2009. május

21

SZAKMA

Ingóvégrehajtásról beszélünk akkor is, ha az ítélet meghatározott ingó kiadására kötelezte az adóst. Ha a konkrét ingó nincs meg, annak egyenértéket kell megállapítani (amit a végrehajtást elrendelő bíróság végez). Ha a közigazgatási és a bírósági végrehajtás találkozik, az árverési hirdetmény közzététele a választóvonal. Ha azt még nem tették közzé, és kiderül, hogy bírósági végrehajtó előtt már folyik eljárás az adós ellen, a közigazgatási végrehajtónak át kell adnia az ügyet.(Két helyen ugyanis nem folyhat végrehajtás az adós ellen.) Ha a közigazgatási végrehajtó viszont már közzétette a hirdetményt, akkor végig kell vinnie a végrehajtást. Az árverésen az ingó értékesítéséből befolyt bevételből előbb a közigazgatási végrehajtás költségeit, illetve az adótartozást kell elszámolni, csak a fennmaradó összeget adja át a közigazgatási végrehajtó a bírósági végrehajtónak. (Ez módosítja az általános kielégítési sorrendet is, ahol a tartásdíjak és a munkabér megelőzik a közterheket.) A Ket. és az Art. is lehetővé teszi, hogy megbízás alapján a közigazgatási végrehajtást az önálló bírósági végrehajtó végezze el. Megyei, fővárosi bírósági végrehajtó ilyen ügyben megbízás alapján sem járhat el, az viszont előfordulhat, hogy az ő feladatkörükbe tartozó közigazgatási végrehajtást kell lefolytatni. A megyei, fővárosi bírósági végrehajtók feladatkörét a törvény taxatíve felsorolja, minden más az önálló bírósági végrehajtók dolga. Utóbbiakat a helyi bíróságokhoz az igazságügyi miniszter nevezi ki, nem alkalmazottak, hanem önálló vállalkozók, mégis bírósági nemperes eljárást bonyolítanak le. Ha az adós ellen folyik olyan végrehajtás, amely a fővárosi, megyei bírósági végrehajtó hatásköre, de olyan is, amelyben természetes személynek vagy gazdasági társaságnak tartozik az adós, az eljárást az a végrehajtó folytatja, akinél az korábban megindult. Ilyenkor az önálló bírósági végrehajtó is behajthat pénzkövetelést. Ha bírósági végreható előtt indult az ügy, a megyei bíróság sosem lesz foganatosító bíróság, a helyi bíróság jár el, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság (eltérően attól, hogy a Vht. kijelölt székhelyi bíróságnak általában a Budai Központi Kerületi Bíróságot határozza meg, például külföldi bírósági határozatok végrehajtása kapcsán). Fontos megemlíteni a végrehajtás alól mentes dolgok körét, amelyek közül van, amelyik csak a természetes személyekre vagy csak a jogi személyekre vonatkoznak. Előbbieknél mentesnek minősülnek a tanulmányi és munkaeszközök. A kitüntetéseket, lábon álló termést sem szabad lefoglalni (se természetes, se jogi személynél), de ha például a meggyet már leszedték és ládába tették, akkor már igen. A platinából készült munkaeszközt vagy a gyémánt anyagú gyógyászati eszközt nem lehet lefoglalni. Ha a természetes személy foglalkozáshoz nélkülözhetetlen gépjármű az értéke miatt mentes a foglalás alól, nem szabad lefoglalni. Igazságügyi miniszteri rendelet határozza meg gépjármű-típusonként ezt az értéket. A mozgáskorlátozott autója eleve mentes, gyógyászati segédeszköznek számít. Vannak olyan vagyontárgyak is, amelyek mentesek ugyan a végrehajtás alól, ingósággal kapcsolatos vételár- vagy kölcsöntartozás esetén mégis végrehajtás alá vonhatók (ezt a bíróságnak kell kérelemre kimondania). A milliós szőrmebunda is lefoglalható, még ha az adósnak az egyetlen ruhadarabja is, ha nem fizeti ki az elkészítését, vagy ha kölcsönkér egy pár csizmára, de nem fizeti vissza, a lábbeli sem mentes a végrehajtás alól. A közraktárban elhelyezett dolog is mentes, a közraktárjegy viszont végrehajtás alá vonható. Az óvadék szerepét betöltő pénz is mentes a foglalás alól, amíg nem használják fel óvadék céljára. Ha az adósnál van a végrehajtandó vagyontárgy, vélelmezni kell, hogy az az övé. Ha kétséget kizáróan bizonyítható, hogy nem az övé, a dolgot ki kell hagyni a foglalásból. Ha a vagyontárgy harmadik személy birtokában, őrizetében van, és a végrehajtó felhívására nem,


vagy úgy nyilatkozik, hogy az az övé, nem foglalható le (ha viszont elismeri, hogy az adósé, akkor igen). Fontos adatokat tartalmaz a foglalási jegyzőkönyv; ebből derül ki, hol foglalták le az ingót (igényperben csak az e szerint illetékes bíróság járhat el), és mennyi annak becsértéke. Utóbbit főszabály szerint a végrehajtó állapítja meg, ha az adós ezt vitatja, szakértő becsüst kérhet, de annak költségét neki kell megelőlegeznie. Ugyancsak szakértőt vehet igénybe a bíróság, ha a fél végrehajtási kifogással vitatja a becsértéket. A lefoglalt vagyontárgy az adós őrizetében hagyható főszabályként, azon fennmarad tulajdonjoga, használhatja, a rendelkezési joga azonban korlátozottá válik. A foglalással ugyanis a vagyontárgyon elidegenítési és terhelési tilalom keletkezik a jogszabály erejénél fogva. (Ha a lefoglalt vagyontárgyra a lefoglalás után kötnek adásvételi szerződést, az semmis. Ha a végrehajtó vagy a végrehajtást kérő szerint nincs jó helyen a dolog az adósnál, el lehet rendelni a zár alá vételt, ilyenkor a vagyontárgyat a végrehajtó biztosnak tartott helyen (szekrényben, tárolóban vagy külön helyiségben) lezárja és lepecsételi, vagy zárgondonokra bízza. A vagyontárgyat a végrehajtó akkor szállíttatja el, ha feltételezi, hogy azt az adós nem fogja gondosan megőrizni vagy később a végrehajtást kérő elektronikus árverést kér. A lefoglalt ingó értékesítése január 1-jétől immáron elektronikus árverésen történik (kivéve, ha romlandó vagy a foglalás még tavaly történt), amelyet a hagyományoshoz hasonlóan hirdetménnyel tűznek ki. Ezek nyilvántartása – amelyet a bírósági végrehajtói kamara üzemeltet – nyilvános, az árverezők nyilvántartása és a licitnapló csak korlátozottan. Az árverésen való részvételre bárki, bármelyik végrehajtónál jelentkezhet (személyazonosításra alkalmas okmány alapján, belépési díj kifizetése után, egyedi azonosítóval). Bizományosi értékesítés jöhet szóba az engedély alapján tartható dolgok (lőszerek, robbanóanyagok) lefoglalásánál, ezek ugyanis nem árverezhetők, hasonlóan az értékpapírokhoz (kivéve, ha a végrehajtást kérő rögtöni árverezést kér). Árverésen kívüli eladásra akkor van lehetőség, ha a vételár előreláthatólag minden követelésre fedezetet nyújt. Erre az árverés megkezdéséig van lehetőség, elektronikus árverésnél a licitnapló lezárásáig. Az ingózálogjogot a jogosult a végrehajtási lap vagy záradék, illetve biztosítási intézkedés alapján érvényesítheti. Bekapcsolódhat a végrehajtásba is (külön nemperes eljárásban, ha az adóhatóság a zálogtárgyat már lefoglalta, vagy harmadik személy végrehajtást kezdeményezett az adóssal szemben), kérelmére a foganatosító bíróság három napon belül felfüggeszti az eljárást. Január 1-jétől van lehetőség a zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésére – egy zálogjogosult esetén, ha erről ő megegyezett az adóssal, ilyenkor a zálogszerződésben lévő legalacsonyabb vételár lesz az árverési kikiáltási ár. Jogorvoslattal lehet élni a végrehajtás elrendelésével és foganatosításával kapcsolatban is. Előbbiekhez tartozik a végrehajtási lap visszavonása, a záradék törlése (ha törvénytelennek tartják), a kérelmet a végrehajtást elrendelő bíróságnál kell benyújtani. A bíróság végrehajtást elrendelő végzése megfellebbezhető. Felülvizsgálati kérelemre csak külföldi határozat végrehajtásával kapcsolatban van lehetőség. A foganatosítással kapcsolatos jogorvoslat a végrehajtási kifogás (a végrehajtó intézkedésével, mulasztásával szemben, azt a végrehajtást foganatosító bíróság bírálja el) és a fellebbezés (az elrendelő vagy foganatosító bíróság végzése ellen). A kielégítési sorrend első helyén a végrehajtási költség áll, ezt követi az ingózálogjog (a vízi- és légi járműveket kivéve). Ezután jön a gyermek- és egyéb tartásdíj, a munkabér, a vízi-légi járműveken lévő jelzálogjog. A sorrendben ezt követik a büntetés jellegű követelések, a köztartozások, majd az egyéb követelések, végül a végrehajtási rendbírság. dr. Schmidt Gábor

PORTRÉ

Dr. Strasser Tibor a jogi ismeretterjesztés szükségességéről, a sztárságról, a nyolcvanas évek filléres pereiről

Csak azt a pert nem lehet megnyerni, amit az ember nem indít el Gyakran találkozni dr. Strasser Tiborral különféle partikon, kulturális rendezvényeken, a legváltozatosabb eseményeken. Mint mondja, társasági ember, szeret sok helyen ott lenni, beszélgetni. Akivel beszélget – ha úgy hozza a sors – úgyis vagy az ügyfele lesz vagy ügyfelének ellenfele. A nyolcvanas években folytatott „filléres perei” révén, ahogy mondja, „a hülyeség és bürokrácia” elleni állhatatos küzdelmei kapcsán, országos ismertségre tett szert, csakúgy, mint a köztelevízió népszerű műsorának jogi szakértőjeként. Nem tartja magát ma sem sztárügyvédnek, legfeljebb ismertnek. Bár évfolyamtársai közül jó néhányan ott vannak a politikai élet sűrűjében, őt nem érdekli a politika. Inkább azon szomorkodik, hogy a köztévéből fájóan hiányzik a jogi ismeretterjesztés, pedig ráférne az emberekre a mainál kicsivel több jogi ismeret, ráadásul a saját érdekükben. Különösen az új Ptk. küszöbön álló elfogadása idején.

?

Nem, édesapám méteráru-kereskedő volt a háború után, majd az ötvenes évek első felében vascsiszoló lett egy szövetkezetben, 1955-től pedig alkalmazott egy kendőkészítő iparosnál. Édesanyám az ötvenes évektől a MÉH-nél dolgozott, pénzügyi osztályvezetőként ment nyugdíjba. Az érettségi előtt egy-két évvel gondoltam arra, hogy humán érdeklődésű lévén, vagy magyar– történelem szakos tanár leszek, vagy filmrendező. A bölcsészkarra több százan jelentkeztünk tíz helyre. A sikertelen felvételik után mechanikaiműszerész-tanulónak álltam két évre, padtársam a később énekesként ismertté vált Leblanc Győző volt. Onnan jelentkeztem az ELTE jogi karára és ekkor felvettek.

pedig túlzottan kötöttnek érezném, hogy bemenjek egy hivatalba, és ott legyek reggeltől estig. Nagyon szép a bírói pálya, minden tiszteletem a bíróké, de én elég mozgékony vagyok ahhoz, hogy egy helyben üljek egész nap. Szinte élvezem, ha három tárgyalás három különböző helyen van, és kényelmesen el lehet érni a helyszíneket. Persze gyakran ez a kényelem nem adatik meg, mert a tárgyalásokat nem ahhoz igazítva tűzik ki, hogy az ember mikor ér rá. Olykor vicces helyzetek is előfordulnak. Nemrégiben a Fővárosi Bíróságon egy nap két tárgyalásom is összejött, egymáshoz nagyon közeli tárgyalókban. Az egyik egykor, a másik fél háromkor. De az egy órásat csak negyedhárom után öt perccel tudták elkezdeni, így aztán a szó szoros értelemben pendliztem a két terem között. Az elsőnél tanúkat hallgattak meg, aztán míg jegyzőkönyvezték a tanúkat, átrohantam a másik terembe, majd vissza. Ez kétszer is megismétlődött és egyszerre ért véget a két tárgyalás. Ha pontosan kezdődött volna az első, mindez nincs, hiszen pont akkor kellett volna befejeződnie, amikor a másik kezdődött.

?

?

Mert a kötöttségeket az alkatomnál fogva kevéssé tudnám elviselni. Az ügyészség lineáris elven működik, a felettes ügyész utasíthatja a lejjebb lévő ügyészeket, a bíróságnál

Mert éppen végzésem idején, 1972-ben született egy döntés, hogy a munkaközösségekbe egyenlő arányban kell felvenni

Túlzás lenne azt állítani, hogy mindig is jogászpályára készült, hiszen a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakára és az ELTE bölcsészkarára jelentkezett, mielőtt a jogi egyetemre gondolt volna. Ezek szerint a családban sem volt jogász, akinek hivatását követte volna?

Miért az ügyvédi pályát választotta, miért nem lett Önből bíró vagy ügyész?

Miért éppen Szentendrén, és nem Budapesten állt munkába ügyvédjelöltként, az egyetem elvégzését követően?

ügyvédjelölteknek nőket és férfiakat, mondván, hogy így lesz rendjén a nemek közötti egyenlőség. Csakhogy jóval többen voltak a jelentkező fiúk, mint a lányok. Budapesten pedig semmi esélyem nem lehetett, mert a helyeket betöltötték a protekciósok és az ügyvédgyerekek. Pest megyébe jelentkeztem, és szerencsémre Szentendrére kerültem, közel Budapesthez. Kis város volt, kis bírósággal, így mindenféle üggyel foglalkoztam, nem volt lehetőség szakosodásra. Az ügyek egy része azért Budapesthez kapcsolódott.

?

A hetvenes-nyolcvanas években játékos emberként ismerhette meg a nyilvánosság, több értelemben is. Részben szerepelt rádiós és televíziós műveltségi vetélkedőkben, részben meghökkentő pereket indított a lakosság érdekében, a bürokráciával szemben, melyeket ma próba- vagy precedenspereknek is nevezhetnénk. Honnan volt ez a játékosság, ez a bátorság? Nem állt távol tőlem a nyilvánosság, mert már a hatvanas években tagja voltam a Magyar Rádió, de a Televízió riporterőrsének is. Aztán valóban legalább húsz évig egy sor vetélkedőben vettem részt. A rádióban Szepesi György műsorába, a 139–660-ba telefonáltam be sokszor, indultam a Ki nyer ma? komolyzenei vetélkedőn, a televízióban ÜgyvédVilág ■ 2009. május

23

PORTRÉ „A legbizonytalanabb pert is meg lehet nyerni, a legbiztosabbnak tűnőt is el lehet veszíteni, csak azt nem lehet megnyerni, amit az ember nem indít el.”

Dr. Strasser Tibor szállóigéiből:

?

Legemlékezetesebb perei azonban az útlevélhez és az IBUSZ-hoz, illetve a gépkocsi-igényléshez és az OTP-hez fűződtek a nyolcvanas években!

Még a nyolcvanas években is Magyarországon csak úgy lehetett gépkocsihoz jutni, hogy aki a Merkur vállalatnál autót igényelt, annak előre ki kellett fizetnie az OTP-nél az autó árának bizonyos százalékát – akkoriban már ötven százalékát – és az összeget a bankban kellett elhelyezni. Erre csak látra szóló kamatot fizettek. Amikor a hivatalos papírost áttanulmányoztam, kiszámítottam az én esetemben a kamatokat, és 24 forinttal többet számoltam, mint az OTP. Beírtam a bank nyilvános panaszkönyvébe, de írásban azt a választ kaptam, hogy nem károsítottak meg, mert ez egy letét. Ezután pert kezdeményeztem, ami háromszáz forintomba került, és nyertem: nekem volt igazam, mert a látra szóló kamatra is járt volna kamatos kamat. Ki is fizették a nekem járó 24 forintot plusz a perköltséget. 1985. január elsejétől már minden befizetőnek járt a kamatos kamat, de a múltat is el kellett rendezniük, vagy négyszázezer vevőnek kellett összesen 50–60 millió forintot kifizetni. Nagy pénz volt az még akkor.

?

Egy mai fiatalnak már az IBUSZ és az útlevélhez jutás kapcsolatát is el kell magyarázni…

Az útlevélkérelmet a nyolcvanas években az IBUSZ utazási irodához kellett benyújtani, amely a Belügyminisztérium megbízásából végezte ezt a feladatot. A cég a 350 forintos illetéken felül még további 45 forint eljárási költséget is felszámolt, meg megcímzett borítékot kellett vinni 18 forintos bélyeggel. Az volt a kérdés, hogy ha ez egy államigazgatási eljárás illetékkötelesen, miért kell az állampolgárnak még külön megfizetnie a cég költségeit is, miért nem fér az bele az illeték összegébe? Ez ügyben hosszasan leveleztem a Pénzügyminisztérium „illetékes elvtársával” és mindenkivel, aki érintett lehetett a kérdésben. Ennek do-


kumentumai az Élet és Irodalomban is megjelentek. A per 1985 és 1988 között zajlott több menetben, de végül nyertem. Igaz ekkor már szinte túlhaladta az idő a kérdést, mert bevezették a világútlevelet. Később hallottam, hogy a világútlevél előkészületei során a döntéshozók egymás közt úgy érveltek: ne kérjenek pénzt se borítékra, se bélyegre, mert jön a Strasser.


pedig többek között Vitray Tamás Tizenkét szék című műsorában játszottam. Mindig szerettem kipróbálni magam. Van bennem egyfajta játékos hajlam és valahol játéknak fogtam fel e pereket is, melyeket a köz érdekében, de a magam nevében indítottam. Emlékszem, az elsőt még 1974-ben. Az egyik külföldön élő rokonomtól ajándékba kaptam egy kis Fiatot. Az ügyletet a Konsumex nevű cégen keresztül kellett intézni, háromezer forint átadással felmerülő díjként, de kiderült, a garanciára kérték a díjat, ami viszont kötelezően járt a gépjárművel. Jogfenntartással kifizettem, de aztán bepereltem őket. Első fokon vesztettem, de másodfokon már a Konsumex veszített.

?

Népszerűvé tették Önt e sajtóban is nagy visszhangot kiváltott ügyek, emellett pedig rendszeresen hívták jogászként televíziós műsorokba is. Tudatosan kereste a népszerűséget vagy az újságírók között volt Ön a legnépszerűbb ügyvédek egyike?

A nyolcvanas évek második felében a Magyar Televízió szerkesztője, Ilkei Csaba keresett meg, hogy Reflektor című műsorában indítsunk sorozatot jogi kérdésekről. Ez lett a Guruló fillérek, melyben például olyan dolgokról esett szó, miért van az, hogy a különböző árú felvágottak alá tett papír értékesebb az ártól függően, vagy miért abszurdak a bírósági költségviselések a tanúk esetében. Majd következett az Ablak című műsor, ahová szintén nem ügyvédként hívtak, hanem mint gyakorló jogászt.

?

Használt a munkájában a népszerűség, a szakmai hírnév vagy inkább ártott?

Az, hogy ismert lettem, jó is volt, meg nem is. Sok olyan ügyben is megkerestek, amelyekben már nem volt mit tenni, és én nem szeretek senkit elküldeni, így ezek az ügyek sok időt vesznek el.

?

1994-ben a jobb sorsra érdemes Köztársaság Párt országgyűlési képviselőjelöltje lett. Miért nem lett folytatása e politikai kirándulásnak? A Köztársaság Pártban az volt a szép, hogy ideológiamentes párt volt. Többek között ezért is bukott el. A pártokról megvan a véleményem: az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz. A politikánál a cél néha szentesíti az eszközt, és én ezt jogászként nagyon nem szeretem. De egykori évfolyamtársaim, kollégáim közül többen is magasra vitték a politikában. Akad közöttük miniszter, parlamenti alelnök, országgyűlési képviselő. Ad abszurdum, miért ne lehetett volna belőlem miniszter, de én erre nem pályáztam.

?

Hány ügye van egy esztendőben?

Meg nem tudnám mondani. Mint ahogy arra a kérdésre sem tudnék válaszolni, hány

ügyet nyerek meg és veszítek el. Ez amúgy is helytelen statisztika lenne, mert nem lehet minden ügyet így besorolni. Köztes állapotok is vannak: természetes, és egyébként is ahol fát vágnak, ott mindig van forgács. Az ember kapacitásától függ, mit lehet vállalni, és egy időben nem tudok három helyen lenni – igaz, kettőn már voltam, amiről meséltem is. Az ügyeim részben sajtóperek, részben személyhez fűződő jogok és a polgárjog minden területe. Az öröklési jogot például nagyon szeretem, érdekes dolog, meg lehet találni benne a szépségeket.

?

A televíziós jogi ismeretterjesztést már feladta?

Egyáltalán nem szakadtam el a tévétől. 1993–’94 körül még volt jogi műsor a köztelevízióban, próbálkoztunk egy másikkal is, A törvény kötelez címmel pár éve. De a sorozatos elnökváltások elsöpörtek műsorokat, ötleteket, terveket. A köztévében ma sincs általános jogi ismeretterjesztő műsor, pedig igencsak elkelne egy havi magazinműsor a polgárjogról. Most a földi sugárzású Főnix Televízióban már kilencedik éve fut egy – ismétlésekkel – hetente jelentkező műsorom, péntek esténként. Kitaláltam egy módszert: jogszabályokat ismertetek úgy, hogy például a Polgári Törvénykönyv első hét paragrafusáról kétszer fél órát beszélgettem a moderátorral. Kértem, szerezzék meg az új Ptk.tervezetet, hogy arról is beszélgessünk majd, mi lesz az újban, milyen változások várhatók. Ez a közszolgálati televíziónak kifejezetten feladata lenne. Ha 1959 után 2010-re végre átdolgozzák a Polgári Törvénykönyvet és a családjogi törvényt beleteszik, érdemleges változások történhetnek, érdekes lenne beszélni róla, hogy minél többen megismerhessék.

PORTRÉ „Ahogy nálunk az igazságszolgáltatás folyik, úgy a szolgáltatás nem éri utol az igazságot.”

?

?

Nem, legfeljebb ismert ügyvédnek. Sztárok például a színészek, valamint a celebnek nevezett emberek, akik hatszor már feltűntek a tévé képernyőjén, valahogy kinéznek és elmentek az őserdőbe bogarakat enni. Ha megnézzük, kik ma az ismert ügyvédek, akkor közöttük elég egyedinek számítok. Az ismertek egyike sem polgárjogász, hanem büntetőjogász, és védenceiket, akiket nagy hírt felverő büntetőügyekben védenek, általában sok évre rács mögé teszik. Talán a már elhunyt Orosz Balázs kollegánk volt kivétel, mert az úgynevezett szolnoki gyerekgyilkosperben felmentették védencét.

Igen, ezzel kapcsolódom ki. Ha meghívást kapok egy programra, szívesen el is megyek. Mivel keveset alszom, elég, ha este tizenegykor, éjfélkor érek haza. Társasági ember vagyok, sok ismerőssel lehet találkozni, beszélgetni. Nagyritkán az is előfordul, hogy egy nap két eseményre is elmegyek.

Sztárügyvédnek tartja magát?

?

Hogyan él egy ismert ügyvéd?

Elég nagy a munkabírásom. Most, hogy már idősödöm, elég a hat órai alvás, így általában már reggel fél hét, hét óra között itt vagyok az irodában. Akkor legalább nyugalom van, kevesebbet csöng a telefon, igaz, aki viszont tudja, hogy ilyenkor is benn vagyok, már keres. Aztán megyek a tárgyalásra, majd visszajövök az irodába, ha kell, újra útnak indulok. Általában nap közben nem kocsival közlekedem, bérletem van, sokkal gazdaságosabb. Ráadásul innen, a Csanády utcai irodámtól egy-másfél kilométernyi távolságra lévő Markó utcai bíróságra gyalog járok. Néha még a 15-ös buszt is lehagyom, nem azért, mert olyan gyors vagyok, hanem mert olyan ritkán jár. Engem a pénz, akármilyen furcsa, sosem érdekelt. Viszonylag nem élek rossz módban, de messze nem tartok ott, ahol kollégáim egy része. Már csak azért sem, mert a büntetőjog, amelyben az emberek életéről van szó, anyagilag is más kategória, mint a polgári per. Ugyan 24 forintos perek már nincsenek, de én még a tízezres nagyságrendű ügyet is elvállaltam, ha láttam ügyfelem igazát. De ha a 100–200 ezer forintos értékű pereket említem, még azok az ügyek is teljesen gazdaságtalanok a szónak abban az értelmében, hogy általában a perérték öt százaléka az ügyvédi munkadíj. Az esetek kilencven százalékában nem a tényállást lobogtatjuk, hogy ennyi és ennyi díjat kötöttünk ki, hanem elfogadjuk az állam által valamikor kitalált díjat. Az ítélőtáblán például 24 ezer forintot kérnek illetékként egy meg nem becsülhető sajtóügygyel összefüggő másodfokú eljárásban egy helyreigazítási perben, de a bíróság ügyvédi munkadíjként csak hatezret adhat. Szerintem ez a bíróságnak is rossz, mert egyben a saját munkáját is leértékeli, függetlenül attól, hogy az ítélőtábláknál a bíráknak megvan a nyilván tisztességes fizetésük.

Híres arról, hogy ott van szinte minden jelentősebb partin, rendezvényen, eseményen!

?

Gyakran látni Önt moziban, ami feltételezi a film iránti különös vonzalmát, annak ellenére, hogy egyetlen film elején sem olvashatjuk, rendezte: Strasser Tibor… Ha két tárgyalás között van egy kis időm, akkor eljárok a délelőtti sajtóvetítésekre, idestova már harminc éve. Akkoriban még csak egy forgalmazó volt, a Mokép, és a Gorkij moziban tartották ezeket a vetítéseket. Sajnos manapság már jóval ritkábban fér bele az életembe a délelőtti film, így esténként járok moziba. Legutóbb A felolvasó című filmet láttam, amit már rég terveztem, tekintettel a témára is.

?

A filmek egyik kedvenc témája a jog, külön alműfajt jelentenek a tárgyalótermi filmek. Az említett A felolvasó című alkotás egy része is tárgyalóteremben játszódik. Lehet tanulni e filmek fordulataiból, logikáiból vagy inkább csak érdekességként tekint az amerikai és az európai jog, igazságszolgáltatási rendszer különbözőségére?

A nyomozós filmeket, krimiket már nem nézem, leszoktam róluk, de ifjú koromból nagyon szívesen emlékezem vissza A vád tanúja című műre. Azt a bírósági gyakorlatot, amit az angolszász filmekben látunk, össze sem lehet hasonlítani a mienkével. A jogrendszert a maga precedensrendszerével, esküdtszékével. Egyébként nem buta megoldás a tárgyaló ügyvéd és az előkészítő ügyvéd rendszere. Mert valaki ékesen tud szólni, másvalaki pedig össze tudja állítani számára az anyagokat. Ebben a munkamegosztásban nagyon sok ráció van.

?

Mikor mondja egy ügyvéd, hogy elég a munkából? Mikor vonul nyugdíjba? Hogy lesz ez Önnél?

Amíg az egészségem rendben van, addig folytatom. Szerencsére nemigen voltam beteg, egy vesekőkivételtől eltekintve. Amíg az embernek megvan a munkabírása, addig dolgozik. De azért el tudnám tölteni az időmet másként is. Ott van az otthoni könyvtáram, melynek jó részét még nem olvastam el. A munka mellett követem a napi sajtót, az internetes híreket, így nem marad

Dr. Strasser Tibor 1947-ben Budapesten született. 1965ben érettségizett a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban. Miután sikertelenül jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakára és az ELTE bölcsészkarára, két éven át mechanikai műszerésznek tanult. Sikerrel szakvizsgázott, de munkába már nem állt, mert 1967-ben sikerült felvételije az ELTE Állam- és Jogtudományi karára. 1972 márciusában cum laude fokozattal végzett. Ezt követően a Pest Megyei Ügyvédi Kamara ügyvédjelöltje lett, a Szentendrei Ügyvédi Irodánál töltötte le ügyvédjelölti időszakát, majd itt jegyezték be a Kamara tagjai közé. Több mint húsz éven át dolgozott Szentendrén. 1993-ban ügyvédi irodája székhelyét Budapestre helyezte át. Ügyvédi pályafutása során elsősorban polgári, gazdasági ügyekkel foglalkozott. A nyolcvanas években két olyan, sokakat érintő kérdésben indított peres eljárást, úgynevezett próbapert felperesként, saját személyében, melyek kapcsán szakmai körön kívül is ismertté vált. Az egyik a gépkocsielőbefizetéssel kapcsolatos helytelen kamatszámítással volt összefüggésben, a másik a jogszabályban előírt útlevél-ügyintézést végző idegenforgalmi vállalkozás kezelési költségével volt kapcsolatban. A nyolcvanas években, a kilencvenes évek elejéig a közszolgálati televízió több műsorában vett részt rendszeresen jogi tanácsadóként. Az utóbbi másfél évtizedben munkájában előtérbe kerültek a sajtóperek, melyek részben a helyreigazítás körében, részben a személyhez fűződő jogok – becsület- és jóhírnév-sértés, hangfelvétellel és képmással való viszszaélés, magán- és üzleti titok megsértése – merülnek fel. A kilencvenes évek második felétől rendszeresen oktatott e témakörben kommunikációt tanuló hallgatókat, így az ELTE Szociológiai Intézetében, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem posztgraduális szakán, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, valamint a Népszabadság újságíró iskolájában. A Tőzsdei Választottbíróság megválasztott bírójaként is tevékenykedett több évben keresztül. Nős, felesége Magyar Judit újságíró, fiuk, a 29 éves András marketing-kommunikációs menedzser.

időm a könyvekre, csak szabadság idején. Majd nyugdíjas koromban – szoktam mondani. De hol vannak még az igazi nyugdíjas évek? Falus Tamás


25

SZABADIDŐ

Hanggyógyászat, csikung, családállítás

Öngyógyító terápiák nyomában A nagy felelősséggel és stresszel járó munkához elengedhetetlen, hogy testileg és lelkileg egyensúlyban legyünk. A megfelelő fizikai aktivitás, a sport, a rendszeres mozgás a feszültség levezetésére is alkalmas, valamint hozzásegít a megfelelő erőnlét eléréséhez is. Ám emellett a lelki aktivitás legalább ilyen fontos. Ennek érdekében harmonizáló „kezeléseket”, tevékenységeket ajánlunk Góra Edina terapeuta szakértői segítségével.

– Természetgyógyászat-képzésem alatt egy alkalommal behoztak néhány fémtálat, amelyek megkondítva csodálatos hangokat, testre helyezve pedig nagyon finom rezgéseket bocsátottak ki magukból. Amint kezembe vettem, azonnal éreztem, hogy erre a módszerre szükségem van. A Peter Hess-féle hangmasszázs-terápiát egyetlen ember oktatja Magyarországon, Radnai Zsuzsanna, így őt kerestem fel és elvégeztem a tanfolyamokat – emlékszik vissza a szakember. A hanggyógyászat gyökere Nepálban, Tibetben és Indiában több ezer éves múltra tekint vissza. E különleges, és Európában még nem ismert módszer nyomába eredt Peter Hess, német fizikus és egy orvos, Prof. Dr. Gert Wegner évtizedekkel ezelőtt. A hangrezgések emberi szervezetre gyakorolt hatását kutatták hosszú éveken keresztül, amelynek eredményeképpen a hangmasszázs eljuthatott Európába. Peter Hess 1984 óta dolgozik hangtálakkal és önálló módszert dolgozott ki, amelynek célja a test-lélek-szellem harmóniájának helyreállítása, az egészség erősítése. Németor-

szágban létrehozta a Hangmasszázs Intézetet, ahol a módszert folyamatosan kutatják és fejlesztik. A Hangmasszázs Intézet terapeutái együttműködnek orvosokkal, pszichiáterekkel, pedagógusokkal, gyógytornászokkal. Foglalkoznak egészséges és sérült felnőttekkel, gyerekekkel, mentális problémákkal, illetve testi fájdalmakkal küszködőkkel egyaránt. A módszer különleges jelentőséggel bír hiperaktív, viselkedés-problémás, illetve tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek fejlesztésében. – A Peter Hess terápiástálak különlegessége abban rejlik, hogy csodálatosan gazdagok felhangokban, rezgésük pedig szokatlanul hosszan tart. Mivel szervezetünk mintegy kétharmada vízből van, a hangmasszázs fizikai hatást gyakorol egész szervezetünkre: szerkezetéből adódóan kiválóan továbbítja a hanghullámokat. A bőrön keresztül hatolnak testünkbe a rezgések, eljutnak az izmokhoz, belső szervekhez, megmozgatva a mintegy 100 billióra becsült sejtet, ezért minden sejtünk masszázst kap, így relaxált állapotba kerülünk. Agyműködésünk kikapcsol minden készenléti, vagy stresszállapotot. Boldogság-

■ ha a stressz és aggodalom rendszeresen hatalmába kerít, ■ ha változás előtt állsz, vagy a változás folyamatában már benne vagy, ■ ha pihenni, töltődni szeretnél, ■ vagy egyszerűen csak egy különleges hang- és benső élményre vágysz.

A Meditatív Hangfürdő és a Hangmasszázs nem javasolt ■ szívritmus szabályozóval élőknek, ■ epilepsziára hajlamosok számára, ■ valamint a terhesség első harmadában.

Góra Edina akupresszőr, Peter-Hess®-féle hangmasszázs-terapeuta és csikung oktató. Érdeklődésének középpontjában nagyjából 10 éve a keleti önfejlesztő módszerek és a természetes gyógymódok állnak.


Az egyéni, Peter Hess Hangmasszázson túl, van lehetőség a szintén hangrezgésekre épülő csoportos relaxációra is. A Meditatív Hangfürdő is Peter Hess-féle tibeti hangtálakkal és gonggal történik. A tibetiek szerint a harmonikus hangok elűzik a rossz szellemeket. Ezek a szellemek a mindennapi stressz, a gondok, a különféle félelmek, az állandó aggodalom, az irigység, a féltékenység és mindaz, ami kibillenthet benső egyensúlyunkból. A hangtálak hangja ellazít, megnyugtat, visszavezet a felnőtt korra többnyire már feledésbe merült ősbizalomállapothoz. S megtapasztalhatjuk a valódi – félelmektől és szorongásoktól mentes – önmagunkat. A megnyugtató hangok és erőteljes rezgések együttes hatására a test megpihen, öngyógyító folyamatok indulnak el. Harmóniába kerülünk. Góra Edina

A Meditatív Hangfürdő kifejezetten javasolt

érzet árad szét bennünk, energetikailag töltődünk ilyenkor, s a többszöri kezelések hatására erősödik az immunrendszerünk, javul a koncentrálóképesség, a kreativitás és a kiegyensúlyozottság – magyarázza Góra Edina.

SZABADIDŐ

Önfejlesztésre, testi-lelki egészségünk karbantartására remek lehetőséget nyújt a Csung Jüan Csikung. A csikung egy kínai önfejlesztő és egészségmegőrző módszer, amely több ezer éves múltra tekint vissza. Folyamat, amelyben megtanulható a csí (qi, ki, életerő prana stb.) érzékelése, begyűjtése, tudatos áramoltatása és kibocsátása. Tekinthető egyfajta művészetnek is, amelyben a mű és az alkotó egyaránt mi magunk vagyunk. A rendszer nagymesterének, Xu Mingtang szavai szerint: „a Csikung az Élet egyszerű tudománya”. Mindenki számára elsajátítható módszerről van szó, amely a test mozgásának (vagy éppen mozdulatlanságának), a légzésnek és a tudatnak (gondolati képek) az összehangolására épül. A Csung Jüan csikung gyakorlatai átfogóan hatnak fizikai, energetikai és információs szinten egyaránt, amelyek pozitív energetikai, valamint testi-lelki folyamatokat indítanak el.

tekben sajátítható el. Az első szint már önmagában is egy teljes rendszer, amely akár életünk végéig gyakorolható – véli a szakember, aki a komolyabb problémák kezelésére az egyénre szabott komplex kezeléseket ajánlja. – A foglalkozások alkalmával tanácsadás helyett beszél getéssel, energetikai, illetve más terápiás kezelésekkel támogatom a hozzám fordulók gyógyulását, amely mindig a vendégemmel való közös munkán alapszik. Komplex egyéni terápiáim az alábbi „eszköztárból” kerülnek kialakításra: Peter Hess Hangmasszázs terápia, Akupresszúra, Tradicionális thai maszszázs, Energetikai kezelés, Életmód tanácsadás. Problémák oldására az egyéni terápiák mellett kiváló lehetőség lehet a családállítás is, amely Bert Hellinger módszere alapján történik. Lényege, hogy a felmerülő problémáink jórészét a családi rendszerünkben felborult rend okozza, tehát azok gyökere a családban megjelenik és többségében oldható is. E terápia csoportban történik, de mindenkivel egyénileg dolgozik a szakember. – A soron következő résztvevő elmondja a problémáját, majd kiválaszt a többiek közül szereplőket, akik őt magát, illetve a többi személyt

jelzik. (Nem szerepek, helyzetek eljátszásáról van szó, ez nem pszichodráma.) Behelyezi őket a térbe, ahol a meginduló mozgások, érzések megjelenése által hamarosan kirajzolódik a történet, ahová a probléma gyökere köthető. Ez az a pont, ahol az oldás megtörténhet. Már egy-egy állítás is sokat lendíthet a helyzeten, és a családállítás alatt látottak a legtöbb esetben új megvilágításba helyezik a problémát. Ez a terápiás módszer leggyakrabban 3 hetente vehető igénybe. Krausz Viktória

– Mindazonáltal a csikung lényegesen több a köztudatban forgó egészségmegőrzésnél. Spirituális út is egyben. E rendszerben senki nem mondja meg, mit gondoljunk, miben higgyünk, és hogyan éljünk. Ugyanakkor lehetővé teszi, hogy önmagunkat és a világot mélyebben megismerve a lehető legszabadabban dönthessünk. A gyakorló egészsége már alapszinten javulásnak indul, fokozatosan erősödik képessége az energiagyógyításra, felsőbb szinteken pedig tovább növelhető az érzékenység. A ma még mindig különlegesnek számító képességek (pl. intuíció, gyógyító erő, magas szintű kreativitás és problémamegoldás) felerősödnek. E rendszer gyakorlatilag univerzális, bármilyen problémacsoport megoldásához hozzásegít, lehet az tanulási, koncentrációs, kommunikációs probléma vagy emberi viszonyokkal kapcsolatos kérdések. Régi beidegződések, esetleges félelmek oldódnak, nő a tolerancia, az elfogadás, a stressztűrőképesség és a munkabírás. A tartós változáshoz azonban idő kell és kitartó szorgalom a gyakorlásban. Az oktatás tematikája szintekre épül, az első 4 szint tanfolyami kereÜgyvédVilág ■ 2009. május

27

KARRIER

AZ ASSESSMENT CENTER (AC) TÖRTÉNETE Az 1930-as években, a német hadseregnél, főleg a légierőnél és a hadiflottánál szolgáló tisztek kiválogatására alkalmaztak először integrált, összetett, a kívánt képességekre fókuszáló értékelő eszközöket. A Wermacht kívánalmainak megfelelően a pszichológusok a feladat szempontjából legfontosabb személyiségjellemzők vizsgálatára különböző értékelő technikákat fejlesztettek ki, ezekhez teljesítményteszteket, reakcióvizsgáló módszereket alkalmaztak, majd ezután mélyinterjú következett, sőt, vizsgálták a jelentkező tisztek kézírását, arckifejezésüket is. A kiválasztási folyamat legalább 2–3 napig tartott. A módszert nem csak a németek, hanem az USA hadserege is sikerrel használta a háború során, majd 1956tól megjelent a gazdasági szférában is: AT&T Amerikai Távközlési Vállalat alkalmazta elsőként. Vezetőkiválasztás és tehetségkutatás volt a céljuk és főleg fiatal diplomásokat vizsgáltak. A négy évig tartó vizsgálatokban több mint 400-an vettek részt. A kapott adatok és tapasztalatok alapján számos újabb vizsgálati módszert dolgoztak ki, valamint használtak személyiségteszteket és képességfelmérő teszteket is. Az értékelők a vállalat vezetői és speciális tudással rendelkező pszichológusok voltak, akik minden résztvevőről részletes értékelést készítettek, amit a későbbiekben figyelembe vettek a kiválasztásnál. A hatalmas munka keretében a vállalatnál erre a célra külön épületet emeltek, ez volt a tulajdonképpeni Értékelő Központ (Assessment Centre), amelynek elnevezése végül a módszer sajátja lett. A kiválasztás királynőjének tartott metodika rendkívül sikeresnek bizonyult, az elsők között alkalmazta az IBM, a Standard Oil, General Electric, illetve a nagybankok. E vállalatok a hetvenes évekig az AC-t főleg a vezetők kiválasztására alkalmazták, módszertanilag finomították, érvényességét igazolták. Később a nagyvállalatok a belső kiválasztás során, a személyre szabott vezetőfejlesztés eszközeként is használni kezdték, Development Center (DC) keretében, töretlen sikerrel. A hetvenes évektől kezdődően az AC/ DC világszerte és Magyarországon is rohamosan terjed, mára a banki, a termelő és a szolgáltató szektorokon kívül is alkalmazzák, többek között a jogi szférában is. ■


AC – Játsszunk komolyan! Nem váltóáram, nem olasz focicsapat, nem ausztrál rockbanda és nem is köhögéscsillapító gyógyszer. Az AC betűszó egy, a multivilágban már bevált, a jogi szektorban mostanában megjelent, új munkaerő-kiválasztási metódust takar, amely első hallásra és kevés információ birtokában valószínűleg ellenérzéseket szül abban, akinek egy ilyen folyamatban részt kell vennie. Másodikra is. Pedig nincs ok tartani vagy viszolyogni tőle. Az Assessment Center ugyanis nem más, mint játék – nagy tétre, komolyan.

A dilemma Minél magasabb, minél fontosabb a betöltendő pozíció, annál nehezebb a döntés: a kiválaszott személy tényleg alkalmas-e? Beválik-e stresszhelyzetben? Képes-e maga is helyes döntéseket hozni? Mennyire gyors vagy precíz? Hogyan kezeli a problémás ügyfeleket és helyzeteket? Csupa olyan kérdés, amelyre egy új kolléga kiválasztásakor a mégoly impozáns önéletrajzból sem kaphatunk választ. Lehet valaki kiváló szakmai tudás birtokában, ha nem tud beilleszkedni egy közösségbe, vagy ha egy fontos határidő közeledtével pánikba esik. Valakinek problémás helyzetben, erőteljes nyomás alatt várható cselekedeteit, reakcióit írott tesztek alapján megjósolni legalábbis merészség. Egy adott posztra való alkalmasság pedig nem csupán a szakmai kiválóságon múlik. Akkor hogyan válasszuk ki a megfelelő kollégát, vagy hogyan döntsük el, hogy egy már meglévő munkatársunk vezetőként is beválik-e? Ez a dilemma nem újkeletű, koronként számos, használható választ is adtak eleink e kérdésekre. Több mint 4000 éve, Kínában például szóbeli vizsgákkal döntötték el, hogy kik a legalkalmasabbak az állami szolgálatra és kiket érdemes közülük előléptetni. Tulajdonképpen már ez is az alkalmasság egyfajta mérésének tekinthető, de az AC-hez hasonló, pszichológiailag megalapozott alkalmasság-vizsgálatok őseként a témához kapcsolódó szakirodalom Hugo Münsterberg 1912-ből származó, villamosvezetők számára kidolgozott vizsgálatát említi. Azóta persze finomodtak a medódusok, s ma már se szeri, se száma a szakmaspecifikus, illetve az általános képességeket és készségeket feltérképező módszereknek, amelyek lehetővé teszik valamennyi szektor, így már a jogi szféra számára is a munkatársak leghatékonyabb kiválasztását és fejlesztését. Ezek legösszetettebbike, sokak mumusa, az Assessment Center (AC), vagy ahogy a magyar nyelvű szakirodalomban meghonosodott, az Értékelő Központ.

Egy megoldás a sok közül – vagy a megoldás? Az Értékelő Központ (AC) a ma ismert legkomplexebb és ugyanakkor a leghosszadalmasabb kiválasztási módszer, amely csoportos és egyéni feladatmegoldások segítségé-

vel, több, képzett megfigyelő alkalmazásával, a munkakör sikeres ellátásához szükséges viselkedésjellemzők vizsgálatával igyekszik minél megbízhatóbb és objektívebb képet kialakítani a kiválasztottakról. A jelölteknek általában 1–3 napon keresztül kell rátermettségüket bizonyítaniuk. Létezik rövidebb formája is – 5–6 óra –, mely értelemszerűen kevesebb próba elé állítja a résztvevőket, akiknek száma általában 5–12 fő között változik. A tulajdonképpeni AC folyamatát minden esetben megelőzi a betöltendő munkakör által megkívánt szakmai és személyiségbeli elvárások tisztázása. Ennek keretében a leendő értékelők a betöltendő munkakör ismeretében meghatározzák a jelöltekre vonatkozó feltételeket, a sikeres munkavégzés tényezőit és az ehhez szükséges személyes kompetenciákat, amelyek megismerése és feltárása képezi az Értékelő vagy Fejlesztő Központok (DC, Development Center) kiindulópontját. Az AC/DC vizsgálati koncepciója mindig egyedi, csak arra az adott szervezetre jellemző, annak igényeit tükrözi. Akárcsak a feladatok, amelyek segítségével a jelöltek képességei, készségei mérhetőek, mert bár jónéhány közülük tipizálható, de tartalmilag ezek is mindig egyediek. A feladatok összeállításánál az elsődleges szempont, hogy olyan területeket vizsgáljanak, melyek leginkább biztosítják a későbbi munkahelyi beválást, azaz a munkakör és a személyiség illeszkedését. Ennek érdekében legalább egy olyan szimulációs feladatot szokás alkalmazni, mely az adott munkakörben is felmerülhet. A csoportos feladatok során több megfigyelő előtt kell megoldani a problémát, akik nem vesznek részt a csoportmunkában, hanem közösen értékelik a résztvevők teljesítményét, viselkedését. Az Assessment Centerek feladatai, a gyakorlatok, vagy játékok, tulajdonképpen strukturált megfigyeléses helyzetek. Két fő típusba sorolhatók: a szakmaspecifikus játékok képezik a feladatok egyik körét. Ezeket minden esetben az adott helyzetre és munkakörre jellemző elvárások alapján alakítják ki a szakemberek, a középpontban álló problémára sosincs általános érvényű, egyetlen helyes megoldás. Ezekben a játékokban az értékelők azt vizsgálják, hogy mely résztvevők preferenciái egyeznek meg a megbízó cég, iroda preferenciáival. A feladatok másik csoportja hagyományosan szakmáktól függgetlen, kompeten-

TIPIKUS FELADATOK ASSESSMENT CENTERBEN Csoportos gyakorlat ciaalapú, stratégiai játékokat ölel fel (régi klasszikus például a repülőgépszerencsétlenség a sivatagban, a holdraszállás stb.). E helyzetgyakorlatok játékosságuk mellett voltaképp a várható munkaköri feladatok bizonyos fontos aspektusait mintázzák. A szűkebb értelemben vett szakmai ismereteken túl az Assessment Centerben ugyanis az értékelők elsősorban a csoportos együttműködés (team-munka) olyan összetevőit kísérlik meg azonosítani, amelyek csak az adott irodában, munkahelyen eltöltött, hosszabb idő után kerülnének a felszínre. Ilyen például az empátiás képesség, a konfliktushelyzetek konstruktív megoldására való hajlandóság, a stressztűrő képesség, illetve a vezetők számára szükséges irányítókészség. Ezek a feladatok speciális szaktudás hiányában, stratégiai gondolkodás segítségével is jól megoldhatóak – különösen akkor, ha a jelölt a csoporttársakat jól be tudja vonni a feladatmegoldás menetébe. Ilyenkor az értékelési szempontok között kiemelkedően fontos helyet foglal el a kezdeményezőkészség, a teljesítményorientáció, meggyőzőerő, kooperáció, rugalmasság és az ötletgazdagság. Gyakran alkalmazott módszer a csoportbeszélgetés is, melynek keretében egy-egy – általában vitára lehetőséget adó – kérdés felvetése után az AC résztvevői véleményt formálnak, az értékelők pedig figyelemmel kísérik az egész folyamatot. Az értékelés egyébként nemcsak az értékelő vezetők számára nyújt hasznos információt, de a jelöltek is felhasználhatják önismeretük gyarapítására, hiszen ők is kapnak visszajelzést saját szereplésükről. Ennek megfelelően az AC nemcsak a külsős jelöltek kiválasztásban hasznosítható. Karriertervezésben, menedzseri képességek azonosításában éppúgy megfelelő eszköz lehet, mint belső pályázók kiválasztásában, vagy különböző munkakörökhöz szükséges készségek és képességek fejlesztésében. Utóbbinak külön elnevezése is van: a fentebb már említett Fejlesztő Központ (Development Center).

A válasz Amint láttuk, Az AC-t külső és belső jelöltek kiválasztására (ki a legjobb, ki miben szorul fejlesztésre?), képzési igények felmérésére (kinek melyek a gyenge pontjai?), szervezetfejlesztésre (hol vannak gyenge pontok a szervezeten belül?), karriertervezésre (megfelelő képzés után ki mire alkalmas?), fejlesztésre (tréning) egyaránt alkalmazható. Ezek közül a legtipikusabb felhasználási területei a külső, ill. belső jelöltek kiválasztása, valamint a cégen, irodán belüli, hosszú távú karriertervezés. Természetesen a különböző célok keveredhetnek is, például a karriertervezés és a képzési igények felmérése egy AC/DC-n (DC – Development Center) is megtörténhet. Hasonlóképpen lehet szervezni AC-t újonnan jelentkező és belsős, cégen belül előrelépni kívánó jelöltekkel vegyesen. A lehetőségek a cégek, irodák elvárásai alapján sokfélék lehetnek, minden

Több résztvevő kell hozzá, általában (felkészüléssel együtt) egy órát vesz igénybe. A feladatok jellemzően valamilyen konkrét problémára vonatkoznak, amelyben a csoportnak konszenzusos döntést kell hoznia. Következtetések vonhatók le a jelöltek megbeszélésen várható viselkedéséről, csapatmunkájáról, vezetői készségeiről, kommunikációs stílusáról. Némely gyakorlatot azonos szerepekkel játszatják, másokban előre kiosztott szerepek vannak.

Irattárca-gyakorlat (más néven postabontás, vagy „in tray, in basket”) Egyéni gyakorlat, két–három órán keresztül tart, az értékelése komoly felkészültséget kíván, ugyanakkor kiváló lehetőséget nyújt a jelölt vezetői stílusának feltérképezésére. A jelöltek a munkakörhöz kapcsolódó feladatcsomagot: általában „álleveleket”, faxokat, elintéznivalókat, üzeneteket kapnak kézhez. Feladatuk, hogy beugorva egy frissen szabadságra ment (megbetegedett) áthelyezett vezető helyére, átvegyék annak teendőit, rendet tegyenek az iratok közt, és cselekvési tervet állapítsanak meg, találkozókat szervezzenek, döntéseket hozzanak. Bár elsősorban a munka adminisztratív részét szimulálja, következtetések vonhatók le a jelölt tervezői-szervezői, döntéshozói és elemző képességeire.

Elemző-előadó gyakorlat A feladat első része hasonlíthat az irattárcagyakorlatéhoz, csakhogy az elemző szakaszt követően a jelöltnek prezentációt kell tartania a megadott kérdésekből. Előfordul, hogy a résztvevőket felkérik a csoportgyakorlat eredményének összegzése, vagy akár egy külön feladat keretében, hogy az adott háttér-

esetben az adott pozíció kívánalmai határozzák meg az alkalmazott megoldásokat. Ebből fakad ennek a rendkívül hatékony eszköznek viszonylag magas ára is: olyan folyamatról van szó, amely mind a vezetők, mind a résztvevő szakemberek részéről alapos előkészítést, nagy szakmai tudást igényel. Ezzel arányosan azonban kiemelkedően magas a hatékonysága is: brit tapasztalatok szerint a beválás biztonsága (a kiválasztott és alkalmazott jelöltek későbbi beilleszkedése és hosszú távú sikeressége valamennyi szektorban) a különböző kiválasztási módszerek alkalmazásakor a következőképpen alakul: AssessmentCenter esetén 65%-os, kognitív (pl.intelligencia) tesztek alkalmazásával 53%-os, modern személyiségtesztek 39%-os, biodata (életrajzi adatok elemzése) segítségével 38%-os, referenciák igénybevételével 23%-os, interjúk segítségével csupán 19%-os (!) bizonyossággal garantálható, hogy A. H. Lyard alsóházi képviselő sokat idézett, 1855-ben elhangzott szavaival a „megfelelő embert a megfelelő helyre” sikerül elhelyezni. Vagyis, aki vezetőként biztosra akar menni, hosszú távra tervez és egy-egy kulcspozícióba egyetlen procedúrával szeretné megtalálni azt a (munka)társat, partnert, aki hosszú távon marad és be is válik majd, a legjobb döntést akkor hozza meg, ha ehhez a kiválasztási módszerek e királynőjét használja eszközül. Ha pedig valaki egy nagy, esetleg nemzetközi irodában dolgozván vagy épp oda be-

információk segítségével tartsák meg a prezentációt. Az értékelők képet kapnak a jelölt előadói, kommunikációs stílusáról,KARRIER fellépéséről, stressztűrő készségéről, rendszerező képességéről is.

Tényfeltáró gyakorlat Ebben az egyéni gyakorlattípusban a jelölt részére kezdetben nagyon kevés információ áll rendelkezésre, s egy független informátortól megfelelő kérdezési stratégiával kell kiderítenie a tényeket. A gyakorlat általában tartalmaz egy döntési komponenst is: egy ponton a jelöltnek döntést kell hoznia az általa összegyűjtött információk alapján, majd később az öszszes információ alapján módosíthatja döntését. Elemzőkészség, döntéshozatal, kommunikáció a gyakorlat által mért főbb kompetenciák.

Szerepjáték-gyakorlat Sokban hasonlít a tényfeltáró gyakorlathoz, a lényeges különbség, hogy itt a független informátor szerepet játszik, emiatt aztán nem is rendelkezik az összes információval, hanem annak csak egy speciálisan torzított változatával. Kommunikáció, ügyfélközpontúság, problémamegoldási készség stb. jól mérhető ezzel a gyakorlattal.

Egyéb gyakorlatok ■ csoportdinamikus gyakorlatok (pl. toronyépítés); ■ menedzsmentjáték (ügyvezetői megbeszélés); ■ problémamegoldó feladatok (pl. információhiány esetében); ■ kreatív feladatok; ■ szabadtéri gyakorlatok; ■ előadások (előkészítve vagy rögtönözve); ■ esettanulmányok (komplex kérdésfelvetés); ■ interjúk (a szakmai életút); ■ pszichodiagnosztikai tesztek.

jutni szándékozva, a kiválasztási vagy fejlesztési folyamat során egy 4–6 fős csoportban, valami fura feladat megoldása közben találja magát, amelyet szúrós tekintetű, mélyen elgondolkodó, néha jegyzetelő pszichológusok és vezetők figyelnek óraszám, ne rémüljön meg, és ne legyen dühös sem – ami itt történik, bár ismeretlen és idegen helyzet, de hatalmas lehetőség is egyben. Ha egy cég vagy egy iroda ezt a módszert választotta, akkor itt a vezetők az AC eredményére maximálisan támaszkodnak, valamint képesek és akarnak is a munkatársaikba befektetni. Ilyen helyen a fejlődés perspektívája is szélesebb, a lehetőségek dimenziói többrétűek, ráadásul rengeteget lehet tanulni önmagunkról is egy AC során, ha nem a helyzet idegenségére koncentrálunk. A focipályán fel-le rohangáló játékosok is élvezik a játékot, mert a labdát, nem pedig a dühös vagy boldog szurkolókat figyelik. Arról már nem is szólva, hogy nyerni is ők fognak, nem pedig a nézők. A kiválasztás során vagy a vezetői fejlesztésben, a mérések tanúsága szerint is egy AC során a legjobban mindig azok teljesítenek, akik szabadon játszanak, beleélik magukat a helyzetbe és a kínosnak érzett szituáció helyett a megoldandó feladatra összpontosítanak. Nyerni akarunk? Játszszunk tehát, a legjobb tudásunk szerint! dr. Bakó Krisztina és dr. Blaski Judit Szakértő: Pipicz Katalin munkapszichológus


29

ÜGYVÉDHOBBIK

Keleti küzdősportok Bármilyen nehéz elképzelni, számos ügyvédkolléga hódol valamilyen keleti küzdősportnak. Ennek valószínűleg az egyik oka az, hogy irtózik a konditermektől – jelen sorok írója is így van ezzel – de a felgyülemlett stresszt, mozgáshiányt szeretné valami értelmesnek, előremutatónak tűnő tevékenységgel levezetni.

Mindenekelőtt tévedés azt hinni, hogy ezt csak kamaszkorban lehet elkezdeni, bár sokan érettebb fejjel úgymond újrakezdik az egyetemi bulizások miatt korábban abbahagyott edzésre járást. Tény az, hogy 30 év felett már nehezebben lazíthatók ki az ízületek, de óvatos és türelmes edzésekkel ezt a problémát is meg lehet oldani. Az is csak legenda, hogy ha valaki lemegy idegenként egy edzőterembe, beavatási szertartásként jól elagyabulálják, és ha ezek után is lemerészkedik, akkor talán maradhat. Ez állítólag a boksztermekre igaz volt korábban, de ha alapul vesszük, hogy például a legtöbb karateirányzat nem full kontaktos (tilos teljes erővel bevinni az ütéseket és a rúgásokat), ez már kizárja az alapos verést. (folyt.)

Mit kell tenni, ha valaki ilyen hobbira adja a fejét? Először végig kell gondolni, mit is szeretnénk. Ha csak verekedni megtanulni, akkor tényleg egy boksz, vagy egy kickboksz edzőtermet érdemes felkeresni. Ha mélyebb mozgáskultúrára vágyunk, akkor választhatunk a számtalan karate vagy kung-fu iskola között, de a klasszikus dzsúdó mellett egyre inkább divatos az aikido is, amely iskola az


ellenfél támadó mozgásenergiáját használja fel és alakítja át a támadás semlegesítésére. Klasszikus küzdősport a szamuráj kardvívás hagyományain alapuló kendo (nem összetévesztendő a karatéhoz hasonló kempo-val). Első lépésként legszerencsésebb keresni egy ismerőst, akivel lemegyünk végignézni egy edzést, ami alapján eldönthetjük, egyáltalán van-e esély, hogy az állóképességünket ismerve végig tudjuk csinálni. Utána, ha a következő edzésen beálltunk, érdemes várni még egy-két hetet, hogy az edzőruhánkat megvásároljuk, vagy esetleg körbenézzünk máshol is, ugyanis az edzőruhák (japánul gi-k) nem kompatibilisek egymással a különböző sportágaknál. A legfontosabb azt letesztelni, bírjuk-e a monotonitást, a látszólag értelmetlennek tűnő mozgáskombinációk, állások, formagyakorlatok folyamatos gyakorlását, csiszolását, mert minden keleti küzdősport ezeken a gyakorlatokon alapszik. Tanácsos az elején megismerni az úgynevezett dojoetikettet, ami az udvariassági magatartásformákon kívül a hierarchián alapuló tiszteletet tartalmazza: kinek kell köszönni először, mit kell tenni, ha belépünk az edzőterembe, vagy elhagyjuk azt. Sok kel-

lemetlen meglepetéstől kíméljük meg magunkat, ha ezekkel a finomságokkal már a legelején tisztában leszünk. Utána már csak az edzésekre kell lejárni rendszeresen, és négy-öt év múlva már elmondhatjuk, hogy a csíráját esetleg megértettük annak a mélységnek, amit egy felépített keleti küzdősport rendszer tartalmaz. Mindez azért éri meg, mert ha valakit már megérintett a szellemisége, filozófiája, nagyon sok pluszt tud hozzátenni az életéhez. A heti minimum két edzésre járás, már eleve valami rendszerességet visz a mindennapokba, önfegyelemre, türelemre tanít, nem utolsósorban erősítve az állóképességet és a tárgyalóteremben elengedhetetlen küzdőszellemet, továbbá rendkívül jó érzés és viszszacsatolás egy sikeres övvizsga letétele, és az első színes öv megkötése edzés előtt. És persze az akaraterőt is karbantartja, a legnagyobb kihívás, főleg az első időszakban, otthagyni az aktuális készülő beadványt, felkászálódni, és rávenni magunkat, hogy nekiinduljunk az edzésnek. dr. Bodolai László

UTAZÁS

Szarajevo

Monarchiai hangulat a minaretek árnyékában Vegyünk egy nagy lélegzetet és felejtsük el végre az immár másfél évtizede lezárult háború emlékképeit, meg a Balkánnal kapcsolatos összes előítéleteinket, koncentráljunk a jelenlegi valóságra! Ha valaki egy káprázatos fekvésű várost akar látni, egy jó adag orientális hangulattal és némi magyar történelmi vonatkozásokkal, annak érdemes fontolóra vennie egy látogatást a kocsival és repülővel egyaránt könnyen elérhető Szarajevóba.

Szarajevó egy hatalmas völgyben terül el, a város magaslati pontjairól páratlanul szép panoráma nyílik az Óvárosra és a környező hegyekre. A várost átszelő Miljacka patak felett több igen hangulatos kőhíd ível át. A város mellett ered az ország nevét adó Bosna folyó, amelynek forrása igen népszerű kirándulóhely és a városközpontból 20–25 perc alatt elérhető. A város közelében húzódnak a Bjelašnica, Igman és Jahorina-hegységek, amelyeket télen a síelők, nyáron meg a túrázók lepnek el. A Bjelašnica hegység kellős közepén rejtőzik a híres középkori falu, Lukomir, elég hiteles képet adva arról, miként néztek ki két–háromszáz évvel ezelőtt a boszniai települések. Egy félnapos kirándulás eljutni a 98 méter magas Skakavac-vízeséshez, amely vízbőségben nem versenyez ugyan a Niagarával, de ennek ellenére elragadó látvány. Meredek hegyormok, bazári sürgés-forgás, a sült csevapcsicsa, a kávé és a dohányfüst egymással keveredő illata, a rézművesek kopácsolása, a müezzinek időről időre felhangzó éneke, amelybe néha templomok harangkongása vegyül: ez együtt adja meg a boszniai főváros központjának, a Baščaršijának alaphangulatát. Az Óváros bejárását a rézművesek utcájával érdemes kezdeni, amely a Baščaršija legkeletibb részén fekszik. Először meg kell találni azt a teret, amelyen az 1754-ben felállított keleties stílusú szökőkút, a Sebilj áll. A szökőkút és a téren található mecset között nyílik a Kazandžiluk nevű utca, amely ma is úgy néz ki, mint amikor a 16. század első felében Szarajevó kézműves mesterei létrehozták. Itt lehet beszerezni a kávé és tea fogyasztásához szükséges felszereléseket, mindenekelőtt a fildzsánt és a dzsezvát, teljes keleti pompában és különböző árfekvésekben. Vannak itt egyéb furcsaságok is, például a háborús töltényhüvelyekből készített tollak és hamutartók, amelyeket szuvenírként árusítanak.

talatai voltak az ilyen felajánlásokkal, és látatlanban azt a parancsot adta, hogy a bég által magának szánt mecsetet vegyék át a nevében, a neki épített mecset pedig legyen a bég épülete. Így állt elő az a furcsaság, hogy Szarajevóban a császári mecset kisebb, mint a Begova džamija, amelyet a Balkán egyik legnagyobb és legimpozánsabb mecseteként tartanak számon. (Európa legnagyobb mecsete Oroszországban van, Tatárföldön.)

A kávé kedvelői itt földi paradicsomba csöppennek. A kávé elfogyasztása hosszú, elnyújtott élvezet Boszniában, híven a keleti hagyományokhoz. Aki tovább akarja fokozni az orientális gyönyöröket, annak a kávéhoz helyi zselés édességet, rahatlokumot kell majszolnia. Mindezt persze egy jó ebéd után, ami lehet csevapcsicsa, burek vagy darált hússal töltött hagyma (sogandolma), esetleg báránysült, vagy pisztráng.

Megemlíteném a sorban még az Alipaša mecsetet, leginkább magyar vonatkozása miatt. Ez ugyanis annak a budai Ali pasának a pénzéből épült az 1550-es évek végén, részben magyar adóforintokból, aki 1552-ben az egyik török sereget vezette Eger sikertelen ostromára. Ő vette be a hadjárat korábbi szakaszában Hollókő, Buják és Drégely várát, következésképpen benne kell tisztelnünk azt az Ali pasát is, aki „Szondi két apródjának” gondját viselte, Arany balladája szerint, a vár eleste után.

A boszniai cukrászdákban igazi érdekességre bukkanhatnak az új ízeket kedvelők. Nyáron a boza (ejtsd: bóza) nevű legendás üdítőitalt árusítják, amit minden kicsit is vállalkozó szellemű turistának meg kell kóstolnia Szarajevóban. Ez a sárgás és rózsaszínű árnyalatokban pompázó ital kukoricából készül, de az íze alapján senki meg nem mondaná, mert az inkább enyhén a mustra emlékeztet. A Carigrad nevű slastičarnica (cukrászda) bozájának magasan a legjobb, ezt ráadásul könnyű megtalálni is a fentiekben említett Sebilj kúttól 50 méterre.

A városban pravoszláv és katolikus templomok, illetve osztrák–magyar monarchiabeli épületek is sorakoznak szép számmal. A legrégebbi pravoszláv templom építéséről közszájon forgó legenda szerint a hívők már régóta könyörögtek a helyi bégnek, hogy engedélyezze egy templom felépítését, de ő hosszas kérlelés után is csak úgy állt kötélnek, hogy jó, de férjen el egy ökörbőrön. A ravasz pópa addig törte a fejét a megoldáson, míg végül kiötlötte, hogy a bőrt felvág-

Az Óváros felett emelkedik egy romos erőd, amelyet azután építettek, amikor a Budát felszabadító Savoyai Eugén 1697-ben megtámadta és felégette az egész várost. Erről a helyről több irányba is csodálatos kilátás nyílik. Keleti irányban a Pale felé vezető út látható, a Miljacka folyócska völgyében látszik a Kozja čuprija, azaz a Kecske híd, amelyet a törökök építettek a 16. században, és egykor fontos közlekedési csomópontként szolgált, ez volt az Isztambulba vezető út kiindulópontja.

Mahala

A mecsetek többségét Szarajevó fénykorában, a 16. és a 17. században építették. A két leghíresebb a Careva džamija és a Begova džamija, azaz a Császár és a Bég mecsete. A legenda szerint a város kormányzója, Gazi Husref bég építtetett magának egy mecsetet a Miljacka bal partján, majd egy sokkal nagyobbat a városközpontban, és az Isztambulban székelő szultánnak ajánlotta fel. A szultánnak viszont felettébb rossz tapaszÜgyvédVilág ■ 2009. május

31

UTAZÁS

Saraci

ják csíkokra, és az így körbekeríthető területen emelik fel a templom falait. Minden jel szerint működött a turpisság, mert ma is ott áll a Sebilj szökőkút terétől a villamossínek mentén menetirányban továbbhaladva, alig kétszáz méterre. A másik görögkeleti templom, amely a Közgazdasági Egyetem mellett áll, nemrég lett felújítva görög pénzből, különösen érdekes a belsejében elhelyezett emléktábla, azoknak a szarajevói szerb papoknak a nevével, akik az „osztrák–magyar erőszak áldozataivá váltak” az első világháború alatt.

Az árak általában szerényebbek a magyarországiaknál, de nem nagyságrendekkel és nem minden kategóriában. Csevapcsicsára vagy burekre egy 4–5 fős család sem tud 20 eurónál többet költeni. A báránysült, pisztráng a helyi éttermekben ennek duplája, alkoholfogyasztással kicsit több is. 20–40 euró/fő kategóriában lehet találni magánszállásokat és moteleket a városban, a skála másik végén ott van a Holiday Inn és a Hotel Bristol 100 euró körüli árakkal. Az ország valutája a konvertibilis márka, amelyet fix árfolyamon (1,95) váltanak az euróval szemben. A kártyás fizetés a bankprivatizáció nyomán széles körben elterjedt. ■

Mecset

Nem merül feledésbe, és emléktábla is tanúskodik arról, hogy egy Gavrilo Princip nevű ifjú szerb nacionalista itt ölte meg Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörököst és feleségét, kirobbantva ezzel az első világháborút. Amíg a szerbek voltak az urak, Princip nemzeti hős volt, és az ominózus helyen ki volt öntve a „lánglelkű ifjú” lábnyoma, a mellette lévő híd pedig évtizedekig az ő nevét viselte. Aztán jött a rendszerváltás, és a bosnyákok szemében Princip egy „szemét kis terrorista” lett, akinek még a lábnyomát is el kell törölni. A lábnyom azóta sem került vissza, de pár éve megjelent egy semleges szövegű emléktábla, és mellette megnyílt egy kis múzeum, amely Bosznia 1878 és 1918 közötti történetéből ad könynyen emészthető ízelítőt. Dr. Márkusz László


ÉLETMÓD

Háztartástanverseny fiataloknak

Jól kifőzték! A második Országos Háztartástan verseny döntőjét rendezték március közepén a budapesti Bárczi Gusztáv Óvoda Általános Iskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskolában. A megmérettetés résztvevői azok a 18–19 éves középsúlyos értelmi fogyatékos fiatalok voltak, akik az egységes írásbeli elődöntőn a legjobb eredményt érték el. Tíz város 13 intézményéből 72 tanuló jelentkezett, közülük 26 jutott a döntőbe, ahol elméleti és gyakorlati feladatokban is össze kellett mérniük tudásukat, ügyességüket. A verseny egyenrangú az ép tanulók számára évente rendezett Országos Középiskolai Tanulmányi Versennyel (OKTV). A megnyitón Benke László mesterszakács is jelen volt, ajándékot is osztott a gyerekeknek. – A versenyanyag harmonizált a készségfejlesztő speciális szakiskolai tananyaggal; a feladatokat három fő terület köré csoportosítottuk: konyhatechnika és főzés, ruhagondozás, azaz mosás, vasalás, válogatás, valamint a környezettudatos szemléletre való nevelés, ezen belül szelektív hulladékgyűjtés és virággondozás – magyarázza Bőti Mariann, a Bárczi Gusztáv Készségfejlesztő Speciális Szakiskola igazgató helyettese. – A diákok pontos beosztású menetlevél segítségével érkeztek az egyes helyszínekre. A konyhatechnikai feladatokon volt a hangsúly, ugyanis az önálló életre való felkészítés és a hasznos ismeretek elsajátítása a legfontosabb a középsúlyos értelmi fogyatékos gyerekek, fiatalok számára. A konyhai munka három féle lehetett, húzni kellett közülük: rakott krumpli sütése, szalonnás rántotta elkészítése vagy egy szendvics és tea megfőzése. Szakértő zsűri pontozott a három állomáson, maximum 350 pontot adhattak, az írásbelin pedig 100 pont volt a legtöbb. A kísérők és a felkészítőtanárok kivetítőn nézhették, hogy melyik állomáson, ki hogyan szerepel. Aki éppen nem versenyzett, azzal pedagógusok foglalkoztak a kreatív szobá-

ban: gyöngyöt fűztek, batikoltak, origamiztak. Minden gyerekről készült fénykép, amelyhez ők maguk gyártottak keretet és emlékbe meg is kapták.

A kétnapos budapesti forduló óriási élményt jelentett a diákoknak, ugyanis a döntő napja előtt kulturális programokon is részt vettek. Városnézésre, a Tropicáriumba és pizzázni is elvitték őket. Este pedig az iskola tornatermében diszkót rendeztek számukra DJ Dominique-kal és Kikivel. – A készségfejlesztő speciális szakiskoláknak 2008-ig nem volt lehetőségük ilyen nagyszabású verseny lebonyolítására. Ezért minden diákunk és pedagógusunk nagy örömmel készülődött, komolyan vették és mindent beleadva munkálkodtak. Érezték a verseny súlyát. A sérült fiataloknak ez jelenti iskolai életük csúcsát, ezért is nagyon fontos, hogy jövőre és azután is meg tudjuk rendezni – mondja Bőti Mariann. A kb. milliós költségű verseny létrehozásában sokat segített a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, valamint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet. Egy bajai iskolából érkező fiú lett az első, őt egy debreceni lány követte, a harmadik pedig egy veszprémi fiú lett. Ők nagyértékű elektronikai cikkeket, Benke László által dedikált szakácskönyvet kaptak, a többiek mézeskalács érmet és természetesen szakácskönyvet. A Bárczisok legjobbja hatodik lett. – A jövő nemzedékének át kell adni a tudást, a szeretetet, a beteg gyerekeken kötelességünk segíteni – vallja Benke László

Benke László A Magyarok Asztala című könyvét az évezred gasztronómiai kódexévé választották, a világ 3. legnagyobb könyve: becsukva 1 méter × 70 cm, súlya 99,5 kg, vadcseresznye fából faragott tok védi, szürkemarha bőrbe van kötve, a címe pedig 14 karátos aranyból díszeleg a borítón. A Parlamentben kiállított műnek 148 írója van, Gribek Lajos végezte a kutatómunka nagy részét. A 800 oldalas alkotás 1000 év étkezési kultúráját tartalmazza, a magyarok italai, ételei és étkezési szokásai mellett 14 népcsoport szokásai is megismerhetőek belőle, de a magyar éttermi zene kialakulása, valamint tanítómesterek, séfek is helyet kaptak benne.

olimpiai bajnok mesterszakács, mestercukrász, aki 18 évig pedagógusként is dolgozott. – A mai napig régi tanáraim, a Gundel család tagjainak óráiból, tanácsaiból merítek. A Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskolában a hajdani oktatóinak kollégái volt, s számos, ma már elismert szakács és cukrász került ki a kezei alól. – Nem egyeseket kell osztogatni és kiabálni a nebulókkal, hanem tudni kell felkelteni az érdeklődésüket és lekötni a figyelmüket. Sok jótékonysági eseményre hívnak. El is megyek szívesen, ha látom a végeredményt, és tudom, hogy nemes célt szolgálunk. A Bárczi Gusztáv speciális iskolában zajlott országos verseny döntőjének megnyitóján örömmel vettem részt. Kezet fogtam a gyerekkel, beszélgettem az ott dolgozókkal. Megígértem, hogy jövőre is elmegyek és rakott krumpli királyt is választunk majd. Ajándékba vittem egy lekicsinyített mását a „Nagy könyvnek”, amit 9 évvel ezelőtt azért hoztunk létre, mert nem találtam azt a bizonyos nagy könyvet, amit tanáraim mindig követendő példaként emlegettek. Ezen a versenyen biztosan igaz a mondás: nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos. Krausz Viktória


33

HAJÓZÁS

Interjú Majthényi Szabolccsal

A magyar vitorlázás nagykövete Ha van a magyar vitorlássportnak nemzetközi szinten is kiemelkedő alakja, a Repülő hollandi osztályban hatszoros világ- és háromszoros Európa-bajnok Majthényi Szabolcs és 1987 óta vele versenyző társa Domokos András minden bizonnyal az. Ráadásul mindezt széles körű ismertség és kiemelkedő támogatás nélkül, amatőrként és olyan kiegyensúlyozottan teszik, mint legutóbb januárban Új-Zélandon, ahol a bajnokság kilenc futamából hetet megnyerve lettek hatodjára is világbajnokok.

?

A kérdés triviálisnak tűnhet ennyi év és siker után, de kiindulásnak megkerülhetetlen: tulajdonképpen miért vitorlázol?

Majthényi Szabolcs: Édesapám edző volt, mentünk vele mindenhová, – és anélkül, hogy bármit is tudtunk volna a vitorlázásról, egyszercsak ott találtuk magunkat a Balatonon egy hajón. Soha nem erőltették, de valahogy természetes volt, hogy az ember beül egy Optimistbe és megy versenyezni. A vitorlázás tetszett már az elejétől kezdve – manapság pedig nem is tudom elképzelni, hogy más sportot űzzek.

?

Miért?

A verseny mellett maga a vitorlázás öröme a jutalom, hogy kinn vagy a természetben, szabadon, nyugalomban, nem kell mással foglalkozni. A verseny ennek a sűrítménye.

?

Ha a vitorlázáson belül a versenyzés, akkor a versenyzésen belül mi a legkiemelkedőbb öröm? Számoljátok még egyáltalán, hogy hol tartotok bajnokságokban, kupákban? Van, aminek utána kell számolni, ilyenek a magyar bajnoki címek, ott tizennégy–tizenötnél járhatunk. A világ- és Európa-bajnoki címeket viszont tudjuk. Az eredményektől és sikerektől függetlenül nekem a Repülő hollandiban a legjobb versenyezni, hiszen olyan hajóosztály, ahol mindenben kipróbálhatod magadat: úgy fizikailag, mint szellemileg, a hajóvezetésben, a vitorlázás legkomplexebb formájában megjelenik benne minden, – olyan jól eltalált osztály ez, amiben minden szakasz örömet jelent.

?

Milyen típusú versenyző vagy: aki minden idegszálával figyel a versenyen, vagy aki inkább ösztönösen, élvezetből vitorlázik? A tudatosság nálunk alapvető követelmény. Van olyan vitorlázó, aki sokkal inkább a megérzéseire hallgat, nálunk ez a körülmények figyelembevételével történik, majdnem úgy, mintha matematikai számításokra alapoznánk.


rá nem egészen két évvel sikerült világbajnoki címet nyernünk. Előtte voltak már jelek, hogy ebben a hajóosztályban megtaláltuk magunkat, hiszen az első világbajnokságunk előversenyét, – ami ugyan csak egyetlen futam volt, – megnyertük.

?

És utána? Egyértelmű volt, hogy szépen zsinórban jönnek a bajnoki címek?

Á, dehogy. Már az első VB is kérdéses volt, úgy győzködtek bennünket az ausztrálok, hogy menjünk ki, majd ők szereznek hajót, csak intézzük el, hogy kijussunk. Végül kölcsönökből, családi támogatással mentünk ki.

?

Hogy élitek meg azt, hogy ennyi eredmény után is csak kevéssé ismer benneteket a közvélemény?

A visszajelzésekből ítélve szerintem sokan többen tudnak rólunk, mint elsőre gondolnánk. Nagyon sok sportszerető, érdeklődő ember van az országban.

Az első VB-címeteket is ilyen pontosan előre megterveztétek?

?

?

Nem, egyáltalán nem így volt. ’92-ben kezdtünk el hollandizni, és

Nem, ennek mindig is örültünk, hogy civilek maradhattunk, András ráadásul még jobban kerüli a nyilvánosságot. Szerencsére nem kerülünk a bulvárlapok címoldalára és nem

Hiányzik az a fajta népszerűség, ami ennyi trófeával más sportban szinte automatikusan járna?

HAJÓZÁS

Majthényi Szabolcs – Domokos András (FD / HUN 70)

akarnak beleturkálni az életünkbe. Másrészt viszont megjelenés nélkül mi is nehezen tudunk szponzort találni.

Világbajnok: Ausztrália (1994), Portugália (2002), Ausztrália (2003), Németország (2004), Egyesült Államok (2006), Új-Zéland (2009) Világbajnoki ezüstérmes: Magyarország (1996), Dánia (2001), Magyarország (2005) Európa-bajnok: Spanyolország (1997), Olaszország (2000), Ausztria (2006) US-Open győztes (1997)

?

Mi volt az első hajó, amire vissza tudsz emlékezni – és mi az, amit a legszebbnek tartasz?

Az első, ami bennem maradt, egy Dragon volt, családi hajónk, a Carioca. A Dragon azóta is nagy kedvencem, – van is egy egész jó alapot jelentő, de idő- és forráshiány miatt még nem összerakott verseny Dragonunk, az Örvényes. A legszebbnek viszont a Schärenkreuzereket tartom a mai napig, főleg a harmincasokat, azoknak talán a legeltaláltabb az arányrendszerük. Vannak modernebb, jobban felszerelt, jobb menettulajdonságokkal rendelkező jachtok, de esztétikumukat tekintve szerintem még nem tudták felvenni a versenyt velük, – ezek adják vissza leghívebben a vitorlázás élményét, az igazi nyugalmat, kiegyensúlyozottságot.

?

Ez akkor azt is jelenti, hogy – ha bármikor is véget érne a Repülő hollandis karriered – egy Schärenkreuzer lehetne a továbblépés? Vagy egy Dragon?

Nem azt mondom, hogy cél, de természetes lépcsőfoknak tekintem. Bár remélem, minél később következik be az a pillanat.

?

Fotók: F. Tóth Gábor

Ha már az interjú elején szóba került a megtervezettség, akkor hány bajnoki cím még a cél? És azon túl mi az irány?

Yacht Life magazin

Az irány egyértelmű: hogy minél tovább hollandizzunk. Azon, hogy mi legyen utána, még nem gondolkoztunk. Egyelőre, ha a szponzorok is úgy akarják, úgy tűnik, folytathatjuk ezen a szinten a versenyzést.

2009. tavaszi számunk tartalmából: B38, Southern Wind 100RS – Mrs. Seven, Lürssen – Martha Ann, Peri 37, Classic PE21 Europe, Türelemüvegek, Whiskyritkaságok, Nagy balatoni borok, Szivaretikett.

Magyar kiadású, magyar és angol nyelven negyedévenként megjelenő luxus jachtés életmódmagazin. Kapható a nagyobb újságárusoknál vagy előfizethető.

Körösvölgyi Zoltán


35

KULTÚRA

Perjátszók az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán A Perjátszó Kör 2005-ben alakult, s még ma is az alapító oktató, Kisteleki Károly, az Egyetemes Állam- és Jogtörténeti Tanszék adjunktusa vezeti. Számos tárgyalást játszottak el a színpadon, így többek között a nürnbergi pert, Jeanne D’Arc és Danton perét, de a Salemi boszorkányok ellen is emeltek már vádat a joghallgatók.

Ez év áprilisában, a fővárosban rendezték meg a XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferenciát. Az ünnepélyes megnyitó után közvetlenül a Perjátszó Kör díszelőadása, Jean Calas pere következett. Bár az eljárás a XVIII. századi francia büntetőper szabályai szerint folyt, napjainkban is nagyon aktuális kérdéseket feszegetett: egyrészről a halálbüntetéssel, másrészről pedig a bírói tévedéssel kapcsolatos problémák kerültek ismét terítékre ott a Díszteremben. A XVIII. században nagy port kavart fel Jean Calas toulouse-i polgár pere, akit ártatlanul kivégeztek. Az ítélet szerint Jean Calas megölte a saját gyermekét, mert a fiú elhagyta a család protestáns hitét. A vád alapja mindössze az utcán összecsődült tömeg pletykálkodása volt. Az a hiedelem élt ugyanis a köztudatban, hogy a protestánsoknak meg kell ölniük vagy öletniük hitehagyott gyermeküket. Később persze kiderült, hogy az apa ártatlan, és a fiú valójában öngyilkos lett. A Perjátszó Kör tagjai Beccaria megidézésével arra hívták fel az ott ülők figyelmét, hogy az emberek és az állam között korábban létrejött társadalmi szerződésben a polgárok nem adták át az államnak az élethez való jog fölötti rendelkezést. Ennek az örökérvényűségnek állított emléket a Calasdarabbal a Perjátszó Kör. Az ELTE ÁJK-n a Perjátszó Kör mellett a színház iránt érdeklődő hallgatók a Filozófiai Tanszék fakultatív órái között igazi csemegére lelhetnek. A DLA fokozattal rendelkező Hegyi Árpád Jutocsa, a Magyar Állami Operaház korábbi főigazgatója a Perjátszó Kör – már említett – oktatójával, Kisteleki Károllyal együtt tanítja a Jog és Dráma fakultást. Azok az egyetemi hallgatók, akik túl száraznak találják a jogot, ezen az órán biztosan nem unatkoznak. Hegyi Árpád Jutocsa művészi tapasztalata és Kisteleki Károly jogban való jártassága együttesen teszi lehetővé a diákok számára, hogy betekintést nyerjenek mindkét terület színfalai mögé. Mivel általában a dráma az emberi élet problémáiból merít, ezért számos irodalmi mű elemezhető jogi szempontból is. Az irodalom kelléktára végtelen. Csak a példa kedvéért kiemelünk néhány drámát, amely az új tantárgy érdeklődési körébe került: Shakespeare velencei kalmárja, a Rómeó és Júlia,


Hamlet, egyes Moliere-darabok, de a magyar irodalomból Molnár Ferenc művei is ide tartoznak. Ebben a félévben Shakespeare drámáit elemezték és játszották el. A velencei kalmár esetében, pl. a drámai történet mögött húzódó jogi háttér kiemelése lehetővé tette, hogy a hallgatók megismerjék a korabeli jogi állapotokat és az akkori törvényeket. Ugyanakkor a konfliktusok mögötti lélektani szempontok elemzésével más ismeretek is szerephez jutottak. Mindezek mellett a tanárok arra is figyelnek, hogy az egyes jelenetek feldolgozásakor retorikai ismeretekre is szert tegyenek a hallgatók, hiszen ez később a valódi tárgyalóteremben jól jön majd. A jelenetek eljátszása ugyanis a legmagasabb szintre fejlesztheti a leendő jogászok előadói képességét.

Shylock, Bassanio és Antonio „A velencei kalmár”-ból

A drámákból kiemelt jogvitát mindig kettős mércével elemzik: egyrészt a korabeli, másrészt pedig a mai magyar jog szempontjából. A velencei kalmár esetében négy jogi kérdést emeltek ki a „perjátszók”: váltó és kezesség, leányrablás, a címszereplő jogi megítélése és a tárgyalás. Aki megnézi vagy elolvassa A velencei kalmárt, fel kell tennie magának a kérdést: rasszista-e Shakespeare? Az antiszemitizmus vádjának megítélésekor ismernünk kell Anglia történelmét! Empatikus módon bele kell élnünk magunkat

a XVI. századi szigetország helyzetébe! Bár a történet, mint ahogy azt a címe is ígéri, Velencében játszódik, a dráma írója mégis saját országának ellentmondásait elemzi. Nem sokkal korábban, az angol színházban, a kortárs Marlowe Zsidóján1 nevettek a nézők. Marlowe darabjában a zsidó alakja ördögi figuraként jelenik meg. Ez nem volt véletlen akkoriban. A keresztények úgy vélték, antropomorfizálniuk kell a gonosz alakját. Csak az öltheti magára ezt a szerepet, aki nem hisz Jézusban, a Megváltóban. Európában pedig kézen fekvő, hogy a zsidó ember felelhet meg ezeknek a kritériumoknak. Az Újszövetség tagadója, Jézus gyilkosa a zsidó, aki – mivel hitetlen – a gonosz megtestesítője is egyben. A középkori passiójátékokban a zsidók szintén a gonosz megtestesítői voltak. Szenvedéseikben nemcsak gyönyörködni lehetett, hanem a néző katarzisként élte át, hogy a helyes útról letért világ éppen a szenvedés által tér vissza megfelelő helyére. A XV. századtól Nyugat-Európában, a XVII. századtól Kelet-Európában is a zsidó ember jellemvonásaiban egyesülnek a boszorkányok és az ördög tulajdonságai. Shakespeare ilyen háttérrel terhelten ragadott tollat, és teremtette meg Shylock alakját. Nem ördögi jellemről, de még csak komédiába illő, nevetséges alakról sincs szó, hanem a sokoldalúan ábrázolt zsidó uzsorásról, akinek rossz tulajdonságai emberi természetűek. Legfeljebb a színpadi rendezés – félreértve az író eredeti szándékát – teszi nevetségessé vagy ördögivé Shylock alakját. Babits szerint „Shakespeare a teremtő pártatlanságával lebeg e világ fölött. Sohasem lehet megtudni, hogy aki ezeket a drámákat írta, hívő-e, vagy hitetlen, milyen a politikai pártállása, filozófiája, katolikus vagy protestáns érzésű-e. Pedig mindenről beszél, de mindenről alakjainak szájával és azok világnézetén keresztül. A világot kívülről nézi. A saját érzésein is kívül állt és figyelte őket.”2 Shakespeare magánvéleményét tehát nem deríthetjük ki, de azt tudjuk, hogy Anglia akkori jogrendszere nem nyújtott védelmet a zsidó embert ért gyűlölködés és megaláztatás ellen. Ma már számos egyezmény, jogszabály deklarálja, hogy minden ember egyenlő, a hétköznapok valóságában viszont nem mindig érvényesülnek ezek a normák. dr. Kiss Anna

1 Marlowe, Ch.: A máltai zsidó. Franklin Társulat. Bp., 1916. 2 Babits M.: Az európai irodalom története. Szépirodalmi Könyvkiadó. Bp., 1991. 238–39. o.

TUDOMÁNY

A magyar atom Szabad-e bővíteni a paksi atomerőművet? A más erőforrásokhoz képest olcsóbban nyert nukleáris energia megoldást jelent-e a környezetvédelmi kihívásokra, vagy épp ellenkezőleg: sokkal nagyobb veszélyeket jelent a világra? A gazdasági válság idején szabad-e több mint öt négyes metró ára pénzt beleölni egy gigaberuházásba? A parlament a bővítésre szavazott, Sólyom László államfő a kétségeit hangoztatja, a zöldek harcban állnak az atomtudósokkal. „A paksi erőmű új blokkjainak előkészítését elrendelő országgyűlési határozat indokolása büszkén hivatkozik az atomerőművek társadalmi elfogadottságára – miközben erről nálunk sosem folyt társadalmi méretű vita. Másrészt a bővítést lelkesen megszavazó országgyűlési képviselőket a legalapvetőbb információkkal sem látta el a törvénytervezet indokolása arról, valójában miért van szükség a bővítésre” – jelentette ki Sólyom László egy április eleji konferencián a Magyar Tudományos Akadémián. A „zöld” mivoltáról közismert köztársasági elnök ezzel jókora követ dobott az állóvízbe. Az erőmű bővítését ugyanis a nukleáris szakemberek nagy része és a honatyák csaknem egyhangúan támogatják, minek következtében úgy tűnt, teljes az egyetértés az ügyben. A parlamenti határozat indoklása egy sor logikusnak tetsző érvet sorakoztat fel a beruházás mellett. „Az atomerőművi blokk(ok) a gázfüggőség növekedésének csökkentésével kedvező hatást gyakorolnak az ország ellátásbiztonságára, a magyar villa-

mosenergia-rendszer forrásszerkezetére, az üzemanyag-ellátás hosszú távon, több piacról is biztosítható, krízishelyzetekre a tartalékolhatóság miatt nem érzékeny, a Paksi Atomerőmű jelenleg is kétéves fűtőelemtartalékkal rendelkezik. (...) Az atomerőműben termelt villamos energia ára kiszámítható, stabil, fajlagosan igen alacsony – a nukleáris fűtőelem költsége a villamosenergia-termelés teljes költségének mintegy 10–15 százalékát teszi ki – és nincs kitéve az olaj- és gázárak hektikus ingadozásának” – olvassuk a most elfogadott szövegben. A dokumentum ezzel nagyjából össze is foglalta mindazokat a főbb szempontokat, melyeket világszerte fel szokás hozni a nukleáris energia használata mellett. Ezt már csak olyan gyakorlati érvekkel lehet kiegészíteni, mint hogy az atomerőmű önmagában nem bocsát ki szén-dioxidot vagy kéndioxidot a földi atmoszférába, ezért nem járul hozzá a globális felmelegedéshez vagy a savas esők kialakulásához. Az uránérc bányászata és dúsítása, az atomerőművek

építése és bontása, valamint a kapcsolódó szállítások során létezik ugyan üvegházhatású gázkibocsátás, de ez az urán nagyobb energiakoncentrációja miatt kisebb, mint a hagyományos tüzelőanyagok bányászata és szállítása esetén. Mindemellett legalább ilyen impozáns az ellenérvek listája. Az urán ritka és veszélyes anyag, még kiégett állapotában, atomhulladékként is évezredekig sugároz, ami állandó és költséges felügyeletet tesz szükségessé hosszú távon is. Bányászata a többnyire rendkívül kis fémtartalmú érc miatt nagy környezeti károkat okoz, a hegynyi kitermelt anyagnak esetenként csak tízezredrésze értékes. Emellett nem megújuló energiaforrásról van szó: a világ uránkészlete 15–37 millió tonna; a készletek kimerüléséről ellentmondó becslések láttak napvilágot, de annyi valószínű, hogy – a működő atomerőműpark összkapacitásának négyszeresével számolva – a természetes urán még legalább száz évig biztosan elegendő lesz. Ma már azonban a távolabbi jövőt is biztosítottnak láthatjuk ebből a szempontból, mert a XXI. század közepétől üzembe állhatnak azok az új típusú reaktorok, melyek várhatóan a hatalmas mennyiségben rendelkezésre álló

Sikeres tesztrepülésen a polgári űrrepülő A Mojave-sivatagban végrehajtott teszt során a Virgin Galactic leendő kereskedelmi célú űrrepülője kisebb sérülést szenvedett, ennek ellenére a gépet építő cég sikeresnek találta a repülést. A Virgin Galactic a kaliforniai székhelyű Scaled Composites nevű céggel közösen kifejlesztett prototípusa, a White Knight 2 megbízhatóan viselkedett a tesztek során, csupán az oldalkormány beállításait kell majd valamelyest módosítani. Az április 20án végrehajtott tesztrepülés hiba nélkül lezajlott, egyedül a földet éréskor történt kisebb malőr: a gép farka leért a kifutópályára, ám komolyabb baj nem történt, csupán a felülete karcolódott meg. A White Knight 2-t májusban mutatják be hivatalosan az érdeklődőknek, a Virgin Galactic első kereskedelmi célú űrrepülőterének alapkőletételén. A Scaled Composites közleménye szerint további tesztrepüléseket hajtanak végre a nyáron, melyek során már a 15,2 kilométer magasságot is elérik. A polgári légijáratok maximális repülési magassága 12,4 kilométer. www.hvg.hu

A paksi atomerőmű Látogató Központjában


37

TUDOMÁNY

238U izotópot is hasznosítani tudják. Emellett szakemberek arra emlékeztetnek, hogy a már kiégett üzemanyagból ki lehet nyerni a hasadóképes izotópokat, sőt ma már lehetséges fűtőelemet gyártani természetes urán felhasználása nélkül is. Ám ha a környezetvédelmi szempontokon túltesszük is magunkat, még mindig ott magasodik előttünk a gazdaságosság nem elhanyagolandó kérdése. Az atomerőművek egyik legnagyobb paradoxona, hogy miközben – a többi energiaforráshoz képet – szinte a legolcsóbb áramot termelik, építésük vagy bővítésük költsége irdatlan összeget emészt fel. Pakson csaknem fele annyi fajlagos költséggel állítják elő a villamos energiát, mint a széntüzelésű erőművekben, de még a szénhidrogén bázisú erőművek is mintegy harminc százalékkal drágábban termelnek. A most tervbe vett, s legkorábban egy bő évtized múlva felépíthető ezer megawattos blokk építésének költsége ugyanakkor 2–2,5 milliárd eurót – legalább öt darab négyes metró árát – tesz ki, és a mostani gazdasági világválság közepette alaposan meg kell fontolni, hogy ez megéri-e. Ennél talán már csak az nagyobb kérdés, hogy kinek van erre pénze: az államnak, vagy ha annak nem, a bank a mostani vészterhes időkben ad-e rá hitelt, illetve a magántőke mennyiben lát fantáziát a beruházásban. Előbb-utóbb azonban mindenképpen lépni kell, mert az előrejelzések szerint hazánk energiaszükséglete 2025-re 1,5 százalékkal emelkedik, és addig több erőművet ki kell vonni a forgalomból, mert elavulnak. A következő másfél évtizedben így várhatóan 6000 megawatt kapacitás esik ki a rendszerből, ezt pedig feltétlenül pótolni kell – még akkor is, ha ezzel párhuzamosan lépések történnek az eddiginél nagyobb fokú energiatakarékosság és -hatékonyság érdekében. Pakson egyébként jelenleg négy darab 500 megawatt kapacitású blokk üzemel – ezek Magyarország áramfogyasztásának közel negyven százalékát adják. Ha pedig megépülne a két további ezer megawattos blokk, azzal az erőmű megduplázná a teljesítményét. Az atomenergiára felesküdött szakemberek értelemszerűen támogatják a bővítést, a környezetvédők azonban – egyet-

értésben Sólyom Lászlóval – a mostani parlamenti döntés kérdőjeleire hívják fel a figyelmet. „Ilyen előterjesztés alapján egy biciklitároló építéséről sem lehetne állást foglalni” – fakadt ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke, az Energia Klub pedig tételes kifogást nyújtott be a döntéssel kapcsolatban, mondván: bizonytalan politikai helyzetben nem szokás hetven évre meghatározó döntéseket hozni, s szerintük a képviselők ezzel biankó csekket adtak a kormány kezébe, szolgaian segédkezve egy megalapozatlan gigaberuházáshoz. A Greenpeace is reklamált a határozat miatt, Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa pedig kijelentette: „Ma azon az áron lehet olcsó nukleáris energiát előállítani, hogy később generációk sokasága törheti a fejét a hulladék elhelyezésén, a bezárt erőművek sorsán.” Bonyolítja a helyzetet, hogy nemcsak a bővítés kérdéses, de a jelenlegi blokkok harmincéves üzemideje is hamarosan – 2012 és 2017 között – lejár. Az erőmű már korábban kezdeményezte az Országos Atomenergia Hivatalnál, hogy további húsz évvel hoszszabbítsák meg a hivatalos élettartamot; a döntés még idén esedékes, nyilván nem függetlenül az új reaktorok ügyétől. A környezetvédők szerint ugyanakkor megnyugtató megoldást az jelentene, ha azt a pénzt vagy annak csak egy részét a megújuló energiaforrásokra – biomassza, geotermikus, szél-, napenergia és társaik – fordítanánk. Már csak azért is, mert a magyar állam uniós kötelezettségvállalása szerint 2020-ra 13 százalékra kell emelni, vagyis a mai állapothoz képest meg kell kétszerezni a megújuló energia arányát a hazai felhasználáson belül. A környezetvédők még ennél is tovább mennek, és azt szorgalmazzák, hogy hosszú távon Magyarország teljes energiafelhasználását megújuló források biztosítsák, ám azt elismerik, hogy ezt a célt nem lehet olyan gyorsan elérni, amilyen sebességgel a nem megújuló források kiapadnak, illetve amilyen ütemben szennyezik a környezetet. Ezért úgy tartják, az átmeneti időszakban még egy darabig rászorulunk az atomerőművekre, de emellett hangsúlyozzák, hogy mindent meg kellene tenni a széndioxid-ter-

Döntés a világ leghosszabb nevű taváról Végre eldőlt, hogyan is helyes írni a Chargoggagoggmanchauggagoggchaubunagungamaugg-tó nevét. Így, ahogy az előbb szerepelt. A tó az Egyesült Államokban, Massachusettsben van, egyike a világ leghosszabb nevű földrajzi helyeinek. Negyvenöt betűből áll, a helyiek nem is nagyon hívogatják így, inkább csak Webster-tónak mondják, mert ehhez a településhez van a legközelebb. Mármost sokáig helytelenül írták a tó nevét, a 20. betű u helyett o volt, a 38. pedig h az n helyett. Ami persze nem volt nagy törés a világ életében. A helyi kereskedelmi kamarának azonban volt annyi ideje, hogy utánajárjon a dolognak és történelmi feljegyzések alapján kiderítse, pontosan miként kell írni ezt a tavat. Az indián eredetű név jelentése egyébként vitatott, több legendamagyarázat is van. A legelterjedtebb szerint nagyjából a következő: „Te a te oldaladon pecázol, én az enyémen, középen meg senki-tó”. Ezt a mítoszt azonban szertefoszlatták a tudományos kutakodók. A tónak amúgy vagy húsz írásvariációja volt, és nem mindegyik olyan hosszú, mint a „győztes”. Volt hosszabb is, bár csak 4 betűvel. MTI


Mobil adótornyok szél- és napenergiával Szél- vagy napenergia működteti a török Avea mobilszolgáltató egyik új adótornyát. A hibrid állomás mindkét energiaforrással működik, így ha a szél eláll, akkor a napelemek veszik át a szerepet, és fordítva. Erre a megoldásra azért volt szükség, mert nem volt megoldható a tisztán elektromos árammal való működtetés, illetve költséghatékonysági szempontokat is figyelembe kívántak venni. Az alapötletet a skót Proven Energy valósította meg egy hat kilowattos turbina exportálásával. A British Telecomnak, az Orange-nek, a Motorolának és a Vodacomnak is van már hasonló bázisállomása. Magyarországon a T-Mobile hidrogénnel hajtott bázisállomást hozott létre még tavaly, a Pannon pedig Baracskán állított fel egy napelemekkel működő adótornyot. PCWorld

helés megszüntetéséért vagy legalábbis csökkentéséért. Ma egyébként a világ három tucat országában több mint négyszáz erőművi reaktor működik – ők szolgáltatják a világ villamosenergia-termelésének 17 százalékát. A paksi erőmű 1973 és 1987 között épült – akkor még a Szovjetunió szállította a reaktorokat. A zöldek úgy tartják, energiafüggőségünk a bővítéssel sem csökkenne, mert, mint felhívják a figyelmet, egyedül képtelenek vagyunk tervezni, építeni, üzemeltetni és nyersanyaggal ellátni a létesítményt. Érvek tehát mindkét oldalon rendelkezésre állnak; egy azonban biztos: akár a nukleáris, akár a megújuló energia értékelődik fel a közelebbi és távolabbi jövőben, az energiahatékonyság és -takarékosság olyan közös nevező lehet, melyet környezetvédők és energetikai szakemberek – nem kizárva, hogy a két halmaznak lehet közös részhalmaza – egyként a magukénak vallhatnak. Szőnyi Szilárd

május III. évfolyam 5. szám Ára: 945 Ft VILÁG Bankárperek Magyarországon A nők hangja az Európai Unióban Monarchiai hangulat a minaretek árnyékában

Recommend Documents