MAJDNEM ITT A VILÁGVÉGE! SZENT ISTEN 2011 MÁJUS 21ÉN FOGJA ELHOZNI AZ ÍTÉLET NAPJÁT Az Ítélet Napjától az egész világ retteg, mivel ez az a nap, amikor az emberiség bûnei miatt Isten elpusztítja majd a világot. Helyesen gondolja a világ, amikor azt hiszi, hogy el fog jönni az Ítélet Napja. A Biblia megadja nekünk a helyes és pontos információt a napot illetõen. A Biblia e csodálatos világ Teremtõjének, Szent Istennek a Szent Könyve. A Szent Biblia kétségen kívül egy olyan õsrégi könyv, amely körülbelül 1900 éve készült el. A többnyire héber és görög eredetû nyelvezete soha sem változott, és az eredeti nyelveken minden egyes szó Isten ajkáról való. A Biblia két fõ részbõl Ótestamentumból és Újtestamentumból áll, és mindenik rész számos könyvre van felosztva. Mindenik könyv számos fejezetet ölel fel, és mindenik fejezet versekre tagolt. A Timótheushoz írt II.-ik levél (Timótheus 2 ) képezi a könyvek egyikét. E könyv 3.-ik fejezetének 16.-ik versében Isten a következõképp szólít meg bennünket: “A teljes írás Istentõl ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre.” Jeremiás könyve 36.-ik fejezetének az 1-4-ig terjedõ verseiben Isten arra ad példát, hogy hogyan íródott a Biblia: “És Jojákimnak, a Jósiás fiának, Júda királyának negyedik esztendejében is szóla az Úr Jeremiásnak, mondván: Végy elõ egy könyvet, és mind írd belé a szókat, a miket én szóltam néked az Izráel és a Júda ellen és minden nemzet ellen, a naptól fogva, a melyen szóltam néked a Jósiás ideje óta mind e napig. Hátha meghallja a Júda háza mindazokat a veszedelmeket, a melyeket én néki szerezni szándékozom, hogy kiki megtérjen az õ gonosz útáról, és megbocsássam az õ bûnöket és vétköket. És elõhívá Jeremiás Bárukot, a Néria fiát, és megírá Báruk a Jeremiás szája után a könyvbe mindama szókat, a melyeket az Úr szólott vala néki.”[ A könyv nem más mint maga a Biblia] Szent Isten a legmesszemenõbb nagyság, akit az emberi elménk valaha megérthet, vagy megmagyarázhat. Mózes elsõ könyve elsõ versében Isten kijelenti: “Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.”
1
A Szent Biblia egy számunkra írt könyv, amely azzal a céllal íródott, hogy tudomást szerezzünk arról, hogy ez a gyönyörû univerzum Isten teremtménye, minden növénnyel, állattal, madárral, tengeri teremtménnyel, beleértve az embert is, aki arra teremtetett, hogy e földön uralkodjék. Valóban nincs Szent Istenhez hasonlatos lény, aki pusztán csak azzal, hogy megszólalt mindenféle növényt, állatot, tengeri élõlényeket, az embert, a Napot és a csillagokat stb. létrehozott. Például Mózes elsõ könyve elsõ fejezetének a 24-26.-ig terjedõ verseiben a következõt mondja nekünk Isten: “Azután monda az Isten: Hozzon a föld élõ állatokat nemök szerint: barmokat, csúszó-mászó állatokat és szárazföldi vadakat nemök szerint. És úgy lõn. Teremté tehát Isten a szárazföldi vadakat nemök szerint, a barmokat nemök szerint, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokat nemök szerint. És látá Isten, hogy jó. És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön csúszómászó mindenféle állatokon.” A Föld emberisége- a mi megnevezésünkkel az emberi faj- arra teremtõdött, hogy uralkodjék ezen a földön. Isten törvényeket adott számunkra, amelyek által amennyire csak lehet boldogan és bölcsen élhetünk. Jóllehet figyelmeztet, hogy a törvények megszegése bûn, és a vétek Isten büntetését fogja maga után vonni. A Rómabeliekhez írt levél 6.-ik fejezetének 23.-ik versében a Biblia kijelenti : “a bûn zsoldja halál.” A Biblia azt hírdeti, hogy csak egyetlen egy Isten létezik. Mózes V.-ik könyvének 4.-ik fejezetében a 39.-ik versben így szól a Biblia: “Tudd meg azért e mai napon, és vedd szívedre, hogy az Úr az Isten, fent a mennyben, és alant e földön, és nincsen több!” Mivel Isten annyira fenséges és dicsõséges, ezért különbözõ nevekkel illeti meg magát. Mindenik név elárul valamit Isten dicsõséges jellemérõl, és isteni természetérõl. Így a Bibliában ilyen nevekre bukkanunk mint pl. Isten, Jehova, Krisztus, Jézus, Úr, Allah, Szentlélek, Megváltó és így tovább. Az olyan nevek mint Jehova, Jézus, a Megváltó és legfõképpen Krisztus, Istenre mutatnak, mint arra az egyetlen lehetséges útra, amelyen keresztül az összes bûneink feletti bûnbocsánat, és az örök élet elnyerhetõ, amelyek valójában Isten kegyeletteljes és dicsõséges tettei. A témáról való bõvebb felvilágosítás érdekében, kérhetnek egy ingyenes példányt a REMÉLEM ISTEN ÜDVÖZÍT címû kiadványból. A Bibliáról nagyon sok könyv íródott, vagy nagyon sok olyan könyv van, amelyeket a Biblia kiegészítéseként tartanak számon, mint pl. a Korán,
2
vagy a Mormonok Könyve. De legyenek ezek bármennyire régiek, tekintélyesek, és szentként tisztelt könyvek, a Biblia kivételével egyetlen egy könyv sem íródott magától Istentõl, és egyik sem Szent olyan értelemben, mint a Biblia. A Jelenések Könyve 22.-ik fejezetében a 18.-ik versben Isten figyelmeztet: “Bizonyságot teszek pedig mindenkinek, a ki e könyv prófétálásának beszédeit hallja: Hogy ha valaki ezekhez hozzá tesz, e könyvben megírt csapásokat veti Isten arra;” A versben szereplõ “ csapások” szó arra a halál általi büntetésre és pusztulásra vonatkozik, amely azokat fogja utolérni, akik bûnt követnek el. A Biblia azt tanítja, hogy annak ellenére hogy Isten szereti ezt a világot, amelyet az Õ végtelen bölcsességében megteremtett, Isten törvénye megköveteli, hogy meg kell büntetni azokat, akik vétkeznek. A Biblia így szól Ezékiel könyve 18.-ik fejezetében a 20.-ik versben: “A mely lélek vétkezik, annak kell meghalni”. A Biblia a Rómaiakhoz írt levél 3.-ik fejezetének 10.-ik versében kijelenti: “A mint meg van írva, hogy nincsen csak egy igaz is;” [vagyis aki nem vétkezett] Istennek követnie kell az elõírásait, és mivel a világon mindenki bûnös, ezért végül el kell pusztítania a világot. Egyértelmû, hogy elhatalmasodott a bûn a világon. Jeremiás könyve 25.-ik fejezetének a 33.-ik versében a Biblia a következõre figyelmeztet: “És azon a napon az Úrtól levágatnak a föld egyik végétõl fogva a föld másik végéig; nem sirattatnak meg, és össze sem hordatnak, és el sem temettetnek, olyanok lesznek a földnek színén, mint a ganéj.” Ennek ellenére, a Biblia tudomásunkra hozza, hogy Szent Isten maga a mérhetetlen kegyelem, a könyörület és a szeretet Istene is egyben. Ezért adta meg nekünk elõre a megsemmisülés vagyis az Ítélet Napjának a pontos idejét. Ámos próféta könyve 3.ik fejezetének a 7.-ik versében, így szól hozzánk a Biblia: “Mert semmit sem cselekszik az én Uram, az Úr, míg meg nem jelenti titkát az õ szolgáinak, a prófétáknak.” Következésképpen, most már tudhatjuk a Bibliából a pontos idõpontot, és az egész világra lesújtó megsemmisítés tervének nagyon sok részletét. Addig amíg még van idõnk, nagyon alázatosan imádkozhatunk Istenhez, és könyöröghetünk az Õ feltétel nélküli kegyelméért. Mivel Isten egy kegyelmes Isten, lehet, hogy megbocsát annak, aki alázatosan Isten kegyelméért könyörög. Sofóniás próféta könyve második fejezetének a 3.-ik versében Isten a következõ ígéretet teszi:
3
“Keressétek az Urat mindnyájan e föld alázatosai, a kik az õ ítélete szerint cselekesztek; keressétek az igazságot, keressétek az alázatosságot: talán megoltalmaztattok az Úr haragjának napján!” Szent Isten megmutatja nekünk, hogy képes a bûn miatt az egész világra pusztulást hozni. Errõl a döbbenetes tényrõl értesít bennünket a Szent Biblia Mózes elsõ könyve 6.-ik fejezetének a 12.-ik és 13.-ik verseiben: “Tekinte azért Isten a földre, és ímé meg vala romolva, mert minden test megrontotta vala az õ útát a földön. Monda azért Isten Noénak: Minden testnek vége elérkezett elõttem, mivelhogy a föld erõszakoskodással telt meg általok: és ímé elvesztem õket a földdel egybe.” A Biblia gondos tanulmányozása során tudomást szereztünk arról, hogy Kr.e 4990.-ben Isten Vízözönt bocsájtott a földre, és 8 ember valamint a velük tartó állatok kivételével az egész földet elpusztította. Õk nem pusztultak el, mivel Isten a bárka védelmébe helyezte õket. A vezérük, Noé, megfogadta Isten azon parancsát, hogy egy óriási 450 láb ( vagy 137 méter) hosszú bárkát építsen. A Zsidókhoz írt levél 11.-ik fejezetének 7.-ik versében azt mondja nekünk a Szent Biblia: “Hit által tisztelte Istent Noé, mikor megintetvén a még nem látott dolgok felõl, házanépe megtartására bárkát készített, a mely által kárhoztatá e világot és a hitbõl való igazságnak örökösévé lett.” Hét nappal az egész Földet elborító Özönvíz kezdete elõtt, Isten megparancsolta Noénak, hogy figyelmeztesse az embereket a világon arról, hogy 7 napjuk van arra, hogy a bárka biztonságába helyezzék magukat. A Szent Biblia arról tájékoztat bennünket, hogy abban az évben, a második hónap 17.-ik napján Isten bezárta a bárka ajtaját. Aztán az egész Földet elkezdte beborítani az áradat. Körülbelül 5000 évvel késõbb a Szent Bibliájában Isten beszámol errõl a Noé idejében történõ világméretû víz általi pusztításról, Péter Apostol II.-ik levele 3.-ik fejezetében. Ugyanabban a fejezetben ugyancsak figyelmeztet arról, hogy elérkezik majd az idõ, amikor Isten az egész földet tûz által fogja elpusztítani. Az egész univerzumunk mindörökre megsemmisül. A bûn miatt bekövetkezõ két kinyilatkoztatás között Isten egy nagyon fontos kijelentést tett. Péter Apostol második levelében, a 3.-ik fejezet 8.-ik versében Isten kijelentette: “Ez az egy azonban ne legyen elrejtve elõttetek, szeretteim, hogy egy nap az Úrnál olyan, mint ezer esztendõ, és ezer esztendõ mint egy nap.” A Szent Bibliában, Mózes elsõ Könyve 7.-ik fejezetének a 4.-ik versében Isten a következõt írta: “Mert hét nap múlva esõt bocsátok a földre negyven
4
nap és negyven éjjel; és eltörlök a föld színérõl minden állatot, melyet teremtettem.” Mózes elsõ könyve 7.-ik fejezetének a 10.-ik és a 11.-ik verseiben pedig hozzátette: “Lõn pedig hetednapra, hogy megjöve az özönvíz a földre. Noé életének hatszázadik esztendejében, a második hónapban, e hónap tizenhetedik napján, felfakadának ezen a napon a nagy mélység minden forrásai, és az ég csatornái megnyilatkozának.” A Noé által épített bárka az egyetlen biztonságos hely volt a Vízözön pusztítása elõl. Ehhez hasonlóan, Isten könyörületes kegyelme az egyetlen biztonságot nyújtó hely, az Ítélet Napján bekövetkezõ pusztulás elõl. A fentebb idézett versben, nevezetesen Péter Apostol második levele 3.-ik fejezetének a 8.-ik versében, Szent Isten emlékeztet bennünket arra, hogy egy nap annyi mint ezer esztendõ, és ezer esztendõ annyi mint egy nap. Ennélfogva, ha helyesen értelmezzük, akkor a 7 napra vonatkozó kijelentés, amely Mózes elsõ könyve 7.-ik fejezetének, 4.-ik versében szerepel, 7000 esztendõként is értelmezhetõ, mivel tudomást szereztünk arról, hogy amikor Isten Noé tudomására hozta azt, hogy 7 nap maradt a világméretû pusztulás elõl való megmenekülésre, akkor egyidõben ezzel, azt is a világ tudomására hozta, hogy 7000 évünk (egy nap annyi mint 1000 év) maradt arra, hogy Isten haragja elõl megmeneküljünk, ami akkor következik majd be, amikor az Ítélet Napján el fogja pusztítani a világot. Mivel a végtelenül szentséges Isten mindentudó, ezért a kezdetektõl fogva ismeri a véget. Tudta, hogy milyen megátalkodott lesz ez a világ. Kr.e. 4990-tõl ( vagyis az Özönvíz idejétõl) számítva 7000 évvel késõbb, a mi naptári számításunk szerint Kr.u. 2011 lesz. 4990+2011-1= 7000 [Amikor az Ótestamentum Kr.e.-i naptárából áttérünk az Újtestamentum Kr.u-i dátumára, ki kell vonnunk egy évet, mivel nincsen 0.-ik év a naptárban.] Ekképp mutatja meg nekünk Isten Péter Apostol második levelében, a 3.-ik fejezet 8.-ik versének szavaival élve, hogy szeretné ha tudnánk, hogy pontosan 7000 évre a világ Özönvíz által való elpusztítása után, szándékában áll mindörökre elpusztítani a világot. Mivel Kr.u 2011 a Kr.e. 4990 után pontosan 7000 évvel késõbb van, ezért amikor az Özönvíz elindult, a Biblia teljes mérvû bizonyítékot nyújtott számunkra arról, hogy 2011ben lesz az Ítélet Napja alatt bekövetkezõ világvége, ami az Ítélet Napjának az utolsó napján fog elérkezni. Csodával határos módon, 2011 május 21-e egyezik a mai bibliai naptár második hónapjának 17.-
5
ik napjával. Emlékezzenek arra, hogy Kr.e. 4990-ben az áradat ugyancsak a második hónap 17.-ik napján indult el. A Szent Biblia számos elképesztõ kiegészítõ bizonyítékkal szolgál, és alátámasztja azt, hogy 2011 május 21-e egy nagyon pontos dátum az Ítélet Napjának meghatározására. A témával kapcsolatos bõvebb felvilágosításért, kérhet egy példányt a MAJDNEM OTT VAGYUNK címû kiadványból, amely díjmentesen beszerezhetõ a Family Rádiótól. Isten igazolja nekünk, hogy teljesen hibátlanul sajátítottuk el a Szent Bibliából Isten idõbeosztását a világ végét illetõen. ISTEN MAGASZTOS KEGYELME ÉS KÖNYÖRÜLETE Szent Bibliájában Isten egy gyönyörû példát nyújt könyörületes kegyelmérõl. Isten Szent Bibliában benne foglaltatik többek között egy könyv, a Jónás könyve. Ebben a könyvben Isten egy 2800 évvel ezelõtti nagyon megátalkodott városról mesél, amelynek népessége meghaladta a 120.000-et. Ez a Ninivének nevezett város akkoriban Asszíria nemzetének volt a fõvárosa, egy olyan nemzeté, akik semmit sem tudtak a Bibliáról. Elvetemültségük miatt és amiatt, hogy Isten kegyelmes, hát elrendelt egy prófétát a városba, akit Jónásnak hívtak. Jónás Istentõl jövõ üzenete az volt, hogy 40 napon belül elpusztul az egész város. Az egész város minden szívvel elhitte, hogy Istentõl jött az intés. Így, a kiralytól kezdve a legkisebb szolgákig, a köznéppel együtt bûnbánóak lettek, ami azt jelenti, hogy elfordultak bûneiktõl és hiúságuktól. A Szent Biblia elmeséli, hogy zsákruhát öltöttek magukra, és hamuba ültek. Ez azt jelentette, hogy teljes mértékben ráeszméltek arra, hogy milyen szörnyû szégyent hoztak Istenre. Az a tettük, hogy zsákruhába bújtak, és hamuba ültek, a legnagyobb megalázkodásuk kifejezõdése volt, amely által a legnyilvánvalóbban kifejezték Istennek és minden embernek, hogy mennyire bánkódtak a bûneik miatt Isten szent színe elõtt. Ez látni engedte azt, hogy tudatában voltak annak, hogy teljesen kiérdemelték azt, hogy Isten elpusztítsa õket a bûneik miatt. De hátha, van remény arra, hogy Szent Isten talán meggondolná magát, és inkább megkegyelmez nekik. Jónás próféta könyvében a 3.-ik fejezet 6-9-ig terjedõ verseiben a következõt meséli a Biblia: “És eljuta a beszéd Ninive királyához, és felkele királyi székébõl, és leveté magáról az õ királyi ruháját, és zsákba borítkozék, és üle a porba. És kiáltának és szólának Ninivében, a királynak és fõembereinek akaratából, mondván: Emberek és barmok, ökrök és juhok: semmit meg ne kóstoljanak, ne legeljenek és vizet se igyanak! Hanem öltözzenek zsákba az emberek és barmok, és kiáltsanak az Istenhez erõsen, és térjen meg kiki az õ gonosz útáról és az erõszakosságból, a
6
mely az õ kezökben van! Ki tudja? talán visszatér és megengesztelõdik az Isten és elfordul haragjának búsulásától, és nem veszünk el!” A teljes megalázkodottságukra válaszként, olvassuk Isten fantasztikus határtalan kegyelmét ezek iránt a végletekig megátalkodott emberek iránt. Jónás próféta könyvében a 3.-ik fejezet 10.-ik versében azt mondja nekünk Isten: “És látá Isten az õ cselekedeteiket, hogy megtértek az õ gonosz útjokról: és megbáná az Isten azt a gonoszt, a melyrõl mondá, hogy végrehajtja rajtok, és nem hajtá végre.” Mivel Ninivé megátalkodott lakói letértek gonosz útjaikról, és mérhetetlenül alázatosan Isten kegyelméért esedeztek, Szent Isten meggondolta magát, és nem pusztította el õket. Sajnálatos módon, a Szent Biblia arról értesít minket, hogy a mai világ népességének csupán csak nagyon kis hányada fog letérni a gonosz útról, és csak kevesen fognak szerfelett alázatosan Isten kegyelméért könyörögni. Ennek ellenére a Biblia arról tesz nekünk bizonyságot, hogy azok az emberek nem lesznek elpusztítva, akik Isten kegyelméért könyörögnek. Arról értesültünk a Bibliából, hogy Szent Isten szándéka az, hogy 200 millió embert üdvözítsen. ( Ez a mai populáció körülbelül 3%-a) Az Ítélet Napjának az elsõ napján ( 2011 május 21én), fölkapják ( vagyis elragadtatják) õket a Mennybe, mivel Isten óriási kegyelmet tanúsított irántuk. Ezért hálával kellene tartozzunk Istennek, amiért elõre értesített minket az Ítélet Napjáról. Mivel Isten végtelenül irgalmas, lehet, hogy Önnek is megkegyelmez. A Zsoltárok Könyve 51.-ik fejezetében a 19.-ik versben így szól a Szent Biblia: “Isten elõtt kedves áldozatok: a töredelmes lélek; a töredelmes és bûnbánó szívet oh Isten nem veted te meg! “ A Zsoltárok Könyve 51.-ik fejezetében a 3-5ig terjedõ versekben Isten látni engedteti azt a magatartást, amelyet iránta kellene tanúsítanunk, amikor a kegyelméért könyörgünk: “Könyörülj rajtam én Istenem a te kegyelmességed szerint; irgalmasságodnak sokasága szerint töröld el az én bûneimet! Egészen moss ki engemet az én álnokságomból, és az én vétkeimbõl tisztíts ki engemet; Mert ismerem az én bûneimet, és az én vétkem szüntelen elõttem forog. “ Sajnos nem fordulhat a vallásához, vagy nem kérhet segítséget papjától, sem lelki vezetõjétõl. Õk is Isten irgalmáért kell könyörögjenek, a saját maguk érdekében. Ez kizárólag Önre és Szent Istenre tartozó dolog. Isten ismeri az Ön minden egyes gondolatát, szavát és cselekedetét. Forduljon el bûneitõl, alázatosan könyörögjön, és kérve-kérje Isten engesztelését.
7
Köszönje meg Istennek, hogy az Õ végtelen kegyelmében Önt is felvilágosította a közelgõ pusztulásról, és köszönje meg az óriási reményt, hogy talán Ön is egyike lehet azoknak, akiket Isten a Mennybe ragad, hogy örökre Istennel lehessen a legmagasztosabb örömben, boldogságban és dicsõségben. A Szent Bibliában, Lukács Evangéliuma 18.-ik fejezetében a 10-14-ig terjedõ versekben Isten tanít minket: “Két ember méne fel a templomba imádkozni; az egyik farizeus, és a másik vámszedõ. A farizeus megállván, ily módon imádkozék magában: Isten! hálákat adok néked, hogy nem vagyok olyan, mint egyéb emberek, ragadozók, hamisak, paráznák, vagy mint ím e vámszedõ is. Bõjtölök kétszer egy héten; dézsmát adok mindenbõl, a mit szerzek. A vámszedõ pedig távol állván, még szemeit sem akarja vala az égre emelni, hanem veri vala mellét, mondván: Isten, légy irgalmas nékem bûnösnek! Mondom néktek, ez megigazulva méne alá az õ házához, inkább hogynem amaz: mert valaki felmagasztalja magát, megaláztatik; és a ki megalázza magát, felmagasztaltatik.” Legyen úgy, hogy Isten Önnek is úgy irgalmazzon mint e vámszedõnek! Annak érdekében, hogy többet megtudjanak a világvége részleteirõl meghívjuk Önöket, hogy írjanak a Family Rádiónak a következõ címre: Family Rádió, Oakland, California 94621, USA. Kérelmezzék az alábbi ingyenes könyveket, amelyeket a www.familyradio.org weboldalon is megtekinthetnek: REMÉLEM ISTEN ÜDVÖZÍT MÁR MAJDNEM OTT VAGYUNK! ISTENNEK, LEGYEN DICSÕSÉGÉRE! Ha bármilyen kérdésük felmerül az olvasottakkal kapcsolatban, vagy szeretnének maguknak egy díjmentes kiadványt a különbözõ frekvenciákon világszerte sugárzott mûsorunkról, akkor kérjük írjanak a következõ címre: FAMILY RÁDIÓ OAKLAND, CALIFORNIA 94621 USA Internetes elérhetõségünk: www.familyradio.com E-mail címünk:
[email protected]
A Family Rádió több mint 50 nyelven sugároz világszerte. A Family Rádió egy felekezetmentes Biblián alapuló keresztény szolgálat. HUNGARIAN JD 08-25-’10
8
