MAGYAROSAN A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA NYELVMŰVELŐ BIZOTTSÁGÁNAK MEGBÍZÁSÁBÓL SZINNYEI FERENC KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL SZERKESZTI PUTNOKY IMRE

XI. É V F .

1942.

1. FÜZET.

MAGYAROSAN N T E L T M Ű T E L Ó F O L Y Ó I R A T

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA NYELVMŰVELŐ BIZOTTSÁGÁNAK MEGBÍZÁSÁBÓL

SZINNYEI FERENC KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL

SZERKESZTI

PUTNOKY IMRE

A M A G Y A R TUDOMÁNYOS A K A D É M I A K I A D A S A B U D A P E S T , 1942.

TARTALOM. NAGYOBB CIKKEK. Zolnai Gyula: Nyelvérzék és helyesírás. III. — — — — —

lap 1

KISEBB KÖZLEMÉNYEK. Zolnai Gyula: Neomagyarság — — — — — — Loványi Gyula: Magános — magányos — — — — Loványi Gyula: Az idegenszerű mondatszerkezet új Véghelyi Ede: Hősi halott — — — — — — — Galló Pál: Magyartalanságok hangos filmjeinkben Arnóti Gabriella: Tanító úr, tanító asszony, tanár asszony — — — — — — — — — — Tóth József: Führer, Duee, Caudillo — — — — Búzás Dezső: Divatszók — — — — — — — — Búzás Dezső: Babegytál — — — — — — — —

— — — — — — fajtája — — — — — — — úr, tanár — — — — — — — — — — — —

6 9 11 12 13 14 15 16 18

— — — — —

19 19 29 20 21

SZÉLJEGYZETEK. Madzsar Loványi Loványi Loványi Haragos

Imre: Élek a gyanúperrel — — — — — Gyula: Sikert, győzelmet csak aratni lehet? Gyula: Ordibáló „legesleg"-szók — — — Gyula: Úttest — — — — — — — — Sándor: Többnejűség és többférjűség —

— — — — —

— — — — —

KÖNYVSZEMLE. Sebestyén Endre: Hatezer angol és amerikai szólásforma. Ism. Kónya Sándor — — — — — — — — — — 21 LAPSZEMLE. Folyóiratok és napilapok nyelvvédő cikkei

— — — — — 23

FIGYELŐ. Búzás Dezső: Valami a kuriális stílusról — — — — — — 26 Radó Antal: A meghalás szinonimikája — — — — — — 30 Hírek — — — — - — — — _ — — — — - — 31 ÜZENETEK. Három üzenet — — — — — — — — — — — —

—

32

X I . erf.

19+2.

1. fűzőt

MAGYAROSAN N Y E L V M Ű V E L Ő

NAGYOBB

F O L Y Ó I R A T

CIKKEK

N Y E L V É R Z É K ÉS H E L Y E S Í R Á S , í r t a : Zolnai Gyula. ( H a r m a d i k , közlemény.) e) V a n n a k olyan n é v u t ó i n k is, amelyek bizonyos összetételeknek u t ó t a g j á u l szerepelnek, és ezen összetett szóknak h a t á s a a l a t t gyönge nyelvérzékű írók aztán a k k o r is e g y b e í r j á k a névutót az előtte levő névszóval, amikor összetétel nem f o r o g fönn. I l y e n tévedés mutatkozik a következő egy beírásokban: „Hóakadályok a Dunántúl" (Budapesti H i r l a p 1933 H/23, 9. 1.). „Délnyugati, a Dunántúl n y u g a t i szél" (uo. 1938 VIII/18, 7. 1.). „Keleten déli-déln y u g a t i , a Dunántul n y u g a t i - é s z a k n y u g a t i szél" (uo. IX/11, 11. 1.). „Helyenkint eső, zivatar, f ő k é p p a Dunántúl"(no. 1939 IV/27, 7. 1.; az utóbbi h á r o m hely az i d ő j á r á s i jelentésekből; nem t u d o m , az Idők u t a t ó Intézet, a v a g y a l a p botlása-e). Valamennyi idézetben ez a névutós kifejezés van helyén: a Dunán túl, a névutót t e h á t külön szóba kell írnunk. Az e g y b e í r t Dunántúl szó a névelővel országrésznév és nem helyhatározó. Ezzel a tévedéssel egy nyelvészeti f o l y ó i r a t b a n is t a l á l k o z h a t t u n k : „Egy közlemény szerint a Dunántúl í g y h í v j á k a kútgémről l e f ü g g ő r u d a t " (Népünk és N y e l v ü n k VIII, 158). Hasonlók a következők is: „Azóta a ravenglassi este óta még világosabban érezte, hogy a p j a egyedül áll a világon" (Walpolc: F r a n c i s Herries, ford. R u z i t s k a Mária, I, 133). „Azóta a bariangban töltött n a p óta H e r r i e s sokszor gondolt r á " (uo. I, 222, így még többször). Az ilyen m o n d a t o k b a n n e m az egységes azóta .seitdem' időhatározószó szerepel, hanem az azon m u t a t ó n é v m á s nak népies szerkesztésmódja: az on а парой, az alatt az ido alatt stb. Az óta szó tehát ezekben nem alkot az az-zal összetételt, a két idézet elején levő szót e n n é l f o g v a így kellett volna í r n i : az óta. f) Nem pusztán h e l y e s í r á s i dolog, h a n e m e g y ú t t a l nyelvfejlődési jelenség is, a m i t e g y kifejezésünk alakulásában a nyelvérzék tévedése folytán tapasztalhatunk. Kifejezésünk eredeti a l a k j a ez: a .szónak | szoros értelmében, v a g y -nak r a g nélkül: a szó | szoros értelmében. Mint például: „Kisfaludy K á r o l y a' M a g y a r - V í g j á t é k n a k Teremtője a' szónak szoros értelmében" (1829. Muzárion

34

NAGYOBB CIKKEK

IV, 137, Toldy F e r e n c cikkében). A nyelvérzék l a n y h u l á s á n a k első jelensége az volt, h o g y a c s a k h a m a r szokottabbá vált, -nak r a g nélküli kifejezésben a fönti jelzésünk szerint két külön szólamba tartozó szó és szoros szavakat — a m e l y utóbbi eredetileg nyilvánv a l ó a n az értelmében szónak a jelzője — sokan egy m o n d a t h a n g súly alá, vagyis e g y szólamba f o g t á k és ennek következtében egy szóba írták, noha a szószoros így, összetett szóként értelmetlen valami. í m e : „Az üzleties szellem a szószoros értelmében rabszolg á j á v á igyekszik t e n n i a művészetet" (Budapesti H i r l a p 1937 V I I 22 vc.). „Az utóbbi időben a szószoros értelmében heves vitában állnak e g y m á s s a l szemben" ( U j M a g y a r s á g 1939 V I I I 9, 7. 1.). „Az élete a szószoros értelmében a kezében v a n " (uo. 1940 XI/20. 5. 1.). „A k ö l t ő k . . . c s a k u g y a n «keresik» a rímeket, a szószoros értelmében «keresik»" (Emlékkönyv Balassa J ó z s e f n e k . . . 70. születése n a p j á r a 81. 1.). Második fejlődési jelenség volt a szó és értelmében szavak közötti birtokviszonynak elliomályosulása a szó előtti. névelőnek m e g m a r a d á s á v a l : „A h a l l g a t ó k n a k azt a részét, a kiket előzőleg t á v o z á s r a szólítottak fel, a szószoros értelemben k i v e r t é k az épületből" (Budapesti H i r l a p 1920 I I I 5, 4. 1.). Ilyenf o r m á n az eredetileg nem e g y ü v é tartozó szó és szoros szavak együttesen váltak az értelemben szónak jelzőjévé. M a j d e l m a r a d t a kifejezésmódból a névelő m á r a külön szóba í r á s mellett is: „Százszoros halállal játszott, a legiszonyuDb t e r h e t vitte v á l l á n : szó szoros értelmében a halált" (Budapesti H i r l a p 1921 1/22, 3. 1). „A sok fölfedezés ellenére is Ó-Egyiptom v a l l á s á n a k t i t k a i b a n szó szoros [így, két szóba í r v a ] értelemben vakoskodunk" (uo. 1908 XII/25, 59. 1., P l a t z B o n i f á c cikkében). Még i n k á b b elmaradt a névelő a szó és szoros szavak e g y b e í r á s a eseteiben, mint pl.: „Főleg azt [a helyet], mely délen T s i g a t s e és J a m d o k között fekszik, szószoros értelemben városok tömege b o r í t j a " (uo. 1910 I I I 9, tc„ ua. tudós írótól). „Hozzuk már [a szegény f i ú t ] , szószoros értelemben hozzuk" (uo. 1912 XII/24, tc.). „Szó-szoros [ í g y ] értelemben levetette az álarcát" (Strindberg: Történelmi m i n i a t ű r ö k , ford. Bálint Lajos, 140. 1.). A szó és szoros szavaknak a szólamhatár m e g nem érzése következtében t á m a d t ilyen össze f o r r a d á s a — ami természetesen a p o n g y o l a élőbeszédben keletkezett és vált egyre szokásosabbá — végül m á r azt eredményezte, h o g y az egységes szón a k érzett szószoros melléknév fölvette a módhatározó r a g o t : „A céjí szószorosan\\~] nemzedékeket lát el intézeti r u h á k k a l " ( U j M a g y a r s á g 1939 VI1I/27, 7. 1., hirdetésben), és ez a hétköznapi alak a z t á n egy jeles nyelvészünknek az í r á s á b a is b e f u r a k o d o t t : „Mindent szószorosan v e t t jelentéséből t e k i n t " (Tolnai Vilmos: A nyelvú j í t á s 78. 1.). g) A kellő iskolázottság nélküli nyelvérzék g y a k r a n nem érzi ki a mondatbeli fő- és mellékhangsúlyt, és ennek következtében némelyek az e g y m á s mellé kerülő h á r o m szó közül a másodikat és a h a r m a d i k a t f o g j á k egybe és í r j á k össze, holott igazában az első

34 NAGYOBB CIKKEK

és a második szó t a r t o z n a k szorosabb összetételbe, a helyes kiejtésben u g y a n i s a mellékhangsúly nem a második, h a n e m a harmadik szavon van. I l y e n esetek a következők: „Ez adott esetben csökkent értéküségérzetet v á l t h a t ki" (Budapesti H i r l a p 1934 XII/22, 8. 1.; nyilvánvaló, hogy itt csökkentértékűség-érzet-ről és nem csökkent értékűségérzet-ről van szó, hiszen értékűség szót önállóan nein m o n d u n k ; ez a szöveg folytatásából is látszik: „a csökkentértékűség érzése... n a g y fontosságú lélektani mozzanat"; ilyenkor a kötőjel alkalmazásának van helye). „Látok egy papot, egy csupa szívembert" (no. 1918 VI 7, 7. 1.; szívember magában szokatlan dolog; helyesen: csupaszív ember, v a g y : kötőjellel: csunaszív-ember). „Első segélyhelyek a B u d a p e s t h a t á r á b a n fekvő kirándulóhelyeken" [uo. 1933 X/28, 8. 1.; elsősegélyt n y ú j t ó helyekről van szó és n e m a segélyhelyek közül az elsőkről; helyesen teh á t : elsősegély-helyek). „A z á t o n y r a f u t o t t [szükségtelen egybeírás! és kettétört Bessemer City amerikai gőzös első segély jeleit rövidhullámú a m a t ő r ö k vették fel" ( A n t e n n a 1937-i évf. 46. sz.. borítékl.; azt hiszem, itt is elsősegélyt kérő jelek forognak szóban; helyesen t e h á t : elsősegély-jeleit). „Kész kocsiraktár" (Tanyai Újság, szegedi, 1937 VII/18, 8. 1., hirdetésben; nem a kocsiraktár a kész, hanem a kocsik; helyesen tehát: készkocsi-raktár). „Nagybritannia és az é s z a k a m e r i k a i Egyesült-Államok német nyelvellenes m a g a t a r t á s a " (Pannónia, Erzsébet-egyetemi folyóirat, 1939-i évf. 12. 1.; helyesen: német nyelv-ellenes). „A Szentkuti Kápolna Épitőbizottságtól" (egy 1938-i körlevél b o r í t é k á n a k címében, magában a körlevélben is: Kápolna Épitőbizot.tság; helyesen: Kápolnaépítő Bizottság). Vegyes virágméz (rendes f ö l i r a t mézes üvegeken; búr utóvégre ezt az írásmódot is k i m a g y a r á z h a t j u k , szabatosabb m é g i s : vegyesvirág-méz, mert bizonyára vegyesvirágokból g y ű j t ö t t mézről v a n szó és nem különféle mézek keverékéről; valósággal meglepett egyszer a sok helytelen f ö l i r á s ú mézesüveg után egy ép nyelvérzékű kereskedő üvegének betűszerint ilyen címkéje: vegyesvirág-méz). h) Az előbbivel azonos tévedésű az az í r á s m ó d is, mikor а három szóból álló összetételes kifejezésben kötőjelet alkalmaznak, de nem a kellő helyen, nem a második, hanem az első szó után, holott а két elülálló szó alkot elsősorban összetételt, s az így e g g y é forrott szóhoz j á r u l hozzá u t ó t a g u l a h a r m a d i k szó. P é l d á u l : „Az egész m u n k a az egy-gyermekrend szer пек D u n á n t ú l . . . tett hódítását m u t a t j a be" (Akad. Értesítő 1907-i évf. 558. 1.). „Nem térhetek itt ki az egy-gyermekrendszer... kérdésére" (Budapesti Szemle CLII, 336, a k a d é m i a i székfoglalóban, két ízben is). A következő írásmódban pedig szükségtelenül két kötőjelet is t a l á l u n k : „Küzdenünk kell az egy-gyermek-rendszer ellen" (Budapesti H i r l a p 1935 II/14, 9. L; ezzel h á r o m felé van tagolva az összetétellé vált há rom szó, n o h a a két első, hangsúlyából kitetszőleg is, elsőfokú összetételt alkot). Az összetétel természetének megfelelő helyes

34

NAGYOBB CIKKEK

kötőjelű írásmód csak ez lehet: egygyermek-rendszer. Hasonló hib á b a n szenvednek a következő írásmódok is: „A juh-húskészítinényéket... b á r m e l y módon t a r t ó s í t o t t á l l a p o t b a n . . . kiszolgáltatni tilos" (Magyar Nemzet 1941 V I I 30, 4. 1., helyesen: juhhús-kcszítményeket). Tábla-üveggyár (Budapesti H i r l a p 1930 XII/2, 4. 1., helyesen: táblaüveg-gyár). Az ilyen összetételeket azonban bízvást kötőjel nélkül is í r h a t j u k : egy gyermekrendszer, táblaüveggyár. A következő példában a második és a h a r m a d i k szó kötőjellel v a n u g y a n összefűzve, az első szó azonban egybeírás nélkül áll e l ő t t ü k : „A Budapesti ö n k é n t e s Mentőegyesület legközelebbi első segítségtanfolyama" (Budapesti H i r l a p 1936 I/ll, 9. 1., egy h í r címében; helyesen: elsősegély-tanfolyama, így, a szokottabb segély szóval rövidebb is a kifejezés, a lap ok nélkül kerülgette az a l a k t a n i l a g igazolható segély-1; magában a hírben mind a h á r o m szó kötőjel nélkül van, szintén helytelenül: „a BÖME legközelebbi első segítség tanfolyama"). L e g f u r c s á b b az összetett szók kötőjeles í r á s a tekintetében a következő h e l y : „A romboló hatású, évtizedekig t a r t ó vörös rózsa-fehér rózsa harc után A n g l i a először élvezi a béke áldásait" (Stefan Zweig: Kotterdami E r a s m u s diadala és bukása, ford. H o r v á t h Zoltán, 44—45. 1.; helyesen: vörösrózsa-fehérrózsa-harc). i) Végül a. szólamhatár föl nem ismerésének egy legíijabban keletkezett hiba-következményéről kell szólanom, amely m á r több kifejezésnek í r á s m ó d j á b a n is mutatkozik, és abban áll, hogy kötőjellel írogatnak olyan egymásmelletti két szót, amelyeknek másodika ú j szólamba tartozik, amelyek tehát nem alkotnak összetételt. A r a n y J á n o s még azt í r t a a r a d v á n y i sötét erdőben h a l v a t a l á l t B á r é i Benőről: „Vérben, a h o g y volt, nap nap után | H e v e r egyszerű r a v a t a l á n " (Tetemre h í v á s ) . Ez a kifejezés a helyes kiejtésben így tagozódik: nap | nap után, ennélfogva a második szólamot kezdő n a p szón éppen olyan h a n g s ú l y van, mint az előző szólamén. A nap nap után nyilván h i á n y o s időhatározói kifejezés, e helyett: пар I nap után múlva, t e h á t olyan kifejezésmód, m i n t pl.: két пар I múlva, egy év \ múlva, idő nn'ilva stb. Más, költői szórenddel: „Nap után I nap M á r i á n a k || m o n d j lelkem dicséretet" (Babits M i h á l y : A m o r sanctus 143. 1.). Hasonlóan oszlanak két szólamba a következő kifejezések is: nap | nap mellett; ember | ember hátán; ember \ ember mellett; fej \ fej mellett; hogy, | hogy nem (ebben az első hogy után és a nem után is vesszőt szoktunk tenni, m e r t érezzük, hogy m o n d a t b a ékelt hiányos kifejezés, pl.: ,a barátom, hogy, hogy nem, e l t ű n t mellőlem', az aláhúzott szavakat u g y a n i s így é r t i ü k : Jiogy t ö r t é n t , hogy nem történt, nem tudom'). A nyelvérzék m á r m o s t az i m é n t elősorolt kifejezésekben a két szól a m r a oszlást kezdte nem érezni vagy figyelmen kívül h a g y n i , és í g y a következő, kötőjeles í r á s m ó d jött d i v a t b a : „A n a p i l a p o k . . . nap-nap után ontották a költeményeket" (Gyulai Ágost: H á b o r ú s antológia, bevez. 7. 1.). „A h á z a k tetején nap-nap után koromtól

34 NAGYOBB CIKKEK

fekete hótömeg f e k ü d t " (Gorkij: Gyermekéveim, fordítás névtelentől. 1920. 278. 1.). „Nap-nap után ú j v á n d o r c s a p a t kél" (Végvári versek. Bpest, 1921. 84. 1.). „És nap-nap után utcáink kövén | Rémes-tompán a koldusbot kopog" (uo.). „Erdőt i r t a n a k nap-nap után" (Budapesti H í r l a p 1937 VIII/15 tc.). „Nap-nap után t á m a d á s o k n a k v a g y u n k t a n ú i " (uo. 1938 II/2, 2. 1.). „ N a p - n a p után inkább h á z a m ban időznek" (Csengery J á n o s : Odysseia II. é. 55. s.; így többször is: V. é. 210. s.; X V I I . é. 534. s„ stb.). „Nap-nap után könnyes szemmel olvastuk a sok-sok kisember szívéből í r t kísérő s o r o k a t " (Északi Rokonaink 1940 decemberi füz. 195. 1.). Hasonló módon Í r o g a t j á k a voltaképpen szintén két szólamra oszló nap \ nap mellett időhatározót is, mint pl.: „Itt ebédelt a tizennyolc hónap a l a t t nap-nap mellett" (Th. Mann: A varázshegy, f'ord. Turóczi József I, 36; így többször is, pl. I, 42 stb.). „Nap-nap mellet|t] látjuk" (Antenna 1938. 24. sz„ 3. 1.). „Ezt . . . a szaktanulmányok nap-nap mellett behatóan fejtegetik" (Pesti H i r l a p 1939 IV/2, mell. 5. 1.). Egyéb, szintén két szólamba tartozó határozói kifejezések, amelyeknek ismétlődő főnevét helytelenül kötőjellel kezdik í r n i : „Az ő r s é g ember-ember mellett szorosan áll az épület körül" (Budap. H i r l a p 1938 III/12, 2. 1.). „Utcáról-uteára, házról-házra, ember-ember ellen harcoltak a német csapatok a t a l l i n n i c s a t á b a n " ( U j M a g y a r s á g 1941 V I I I 3 1 , 3. 1.). „A k o r m á n y p á r t i szavazatokkal fej-fej melleit h a l a d t a k a szélsőséges és nyilas szavazatok" (Uj M a g y a r s á g 1940 I I I 1. 4. 1.). „Fej-fej mellett h a l a d n a k a n a g y c s a p a t o k " (8 Órai Ú j s á g 1940 V 14, 4. 1.). „ F e j - f e j mellett szorongott a tömeg (Uj M a g y a r s á g 1940 VI 19, 1. 1.). „Fej-fej mellett küzd a h á r o m nemzet Ivözépenrópa vitorlázó b a j n o k s á g a i é r t " (uo. VII/27, 8. 1.). „A m a g y a r csapatok a szó igazi értelmében váll-váll mellett harcolnak a németekkel a moszkvai világpestis ellen" (uo. 1941 VIII/28,3.1.). A következő helytelen írású p é l d á b a n : „Benn volt v é g r e a teremben, ahol ágy-ágy mellett sorakozott" (Markovits Rodion: Szibériai garnizon. 12. kiad., 213. 1.) — nem is az előbbiekhez hasonló egységes határozói kifejezés (nap-nap mellett stb.) szerepel, h a n e m ú g y van a dolog, hogy az első ágy szó a l a n y a a mondatnak, u t á n a pedig az ágy mellett kifejezés külön helyhatározó; a kötőjeles e g y b e í r á s t e h á t ez esetben éppen olyan hiba, mint h a teszem azt í r n ó k : .minden egyes ágy-asztal mellett állott'. K ü l ö n is kell hangsúlyoznom, hogy a fölsorolt esetekben az e g y m á s mellett álló azonos főnevek között semmi összetételi viszony nincsen, és hogy bennük az ismétlődő főnevek (nap, ember, fej, váll) semmi esetre sem tekinthetők olyan összetételeknek, aminők az efféle nyomósító ismétlések, m i n t : már-már (elh a g y t a minden ereje); egy-egy (szárnyat, combot ad a kicsinyeknek, A r a n y ) ; messze-messze (Csíkországban, dalkezdet, ezt bízvást kötőjel nélkül, vesszővel elválasztva is í r h a t n ó k : messze, messze); vissza-visszatér; v a g y az Északi Rokonainkból idézett mondatban ,.a sok-sok kisember" kifejezés jelzője stb. Ez utóbbi kifejezésmódokban u g y a n i s egy-egy mondatrész azonos szerepben ismétlődik

8

KISEBB KÖZLEMÉNYEK

meg (a már-már, messze-messze, vissza-'vissza-félékben határozó, az egy-egy, so/e-sofc-félékben jelző), összetételként való, kötőjeles í r á s u k tehát jogosult; a hibáztatott p é l d á k b a n ellenben a főnév (nap, fej stb.) első ízben alanyul, másod ízben, névutóval kapcsolatosan, kiilön határozóul áll, az egybeírás t e h á t nyelvérzéki tévedés. Az előbbieknél is nagyobb hiba a következő: „Hogy-hogy nem, a napokban két csomag i t a t ó s p a p í r r a l a h ó n a alatt jelent meg a próbán az ú j [színész] f ö l d e s ú r " (Antenna 1938. évf., 37. sz., 4. 1.), mert — amint f ö n t m á r m a g y a r á z t a m — ennek helyes í r á s m ó d j a csak ez lehet: ,hogy, hogy nem, a napokban' stb. Ilyen nagyobb hiba a kötőjeles e g y b e í r á s a következőkben is, ahol a főnév két különböző esetalakban k e r ü l egymás mellé, tehát sokkal nyilvánvalóbb a két alaknak külön-külön mondatrészi szerepe is, mint az előző példákban, amelyekben a r a g t a l a n főnevet m á s o d ízben névutó (után, ellen, mellett) kísérte: „Parasztlányok, f é r f i a k kéz-kezet f o g v a szaladnak mellette" (Uj M a g y a r s á g 1939 X/29 ve.). „Kar-kart öltve" (jártak, uo. 1940 XII/21, 5. 1.). „ É j t - n a p p á téve dolgoztak a honvédek" (uo. 1941 11/16, 5. 1.). Még nyilvánvalóbb ugyanis, hogy e h á r o m mondatban a m á s esetalakban és más mondatrész értékével ismétlődő főnév csak külön szólamba t a r t o z b a t i k : kéz \ kezet fogva; kar | kart öltve; éjt \ nappá téve. Az írásmódbeli tévedést n y i l v á n a kézről-kézre, éjjel-nappal-fé\o páros kifejezések idézik elő, csakhogy ezekben két-két szóalak m i n t azonos mondatrész együvé tartozik, egybeírásuk t e h á t szabályszerű. Mindezeknek az ú j a b b i r o d a l m u n k b a n sűrűn előforduló helyesírási tévedéseknek részletes t á r g y a l á s á t ós kellő megvilágít á s á t azért t a r t o t t a m éppen f o l y ó i r a t u n k b a n szükségesnek, m e r t általa m i n t nyelvünkkel foglalkozó és legnagyobb példányszámban megjelenő közlöny által n y e l v t a n í t ó i n k legszélesebb köréhez szólhatok és részletes ú t m u t a t á s t a d h a t o k nekik a r r a nézve, h o g y helyesírásunk t a n í t á s á b a n ós a j ó m a g y a r nyelvérzék nevelésében mely p o n t o k r a kell különösebb és á l l a n d ó figyelmet f o r d í t a n i u k .

KISEBB

KÖZLEMÉNYEK

Neomagyarság. Az idegen szók mértéktelen kedvelésének egyik jelensége az is, hogy ú j a b b irodalmi nyelvünkben n a g y o n elszaporodnak a görög neo- szótővel összetett szók. E l e i n t e bizonyára csak latin eredetű szókhoz tették ezt a görögös előtagot, noha m a g á b a n az ókori l a t i n s á g b a n ilyen, g ö r ö g weo-val kezdődő, felemás összetételek még nem voltak divatban, és csak teljesen görögből való összetett szavakat használtak ezzel a kezdettel, m i n t pl.: neocorus templomőr, neophytus ú j keresztény stb. Csak egyetlen olyan szót ismerek a régi latinból, amely a görög neo- szótövet eredeti latin szóval

7 KISEBB KÖZLEMÉNYEK

kapcsolta össze, az is csak városnév, a Neocaesarea (Kisázsiában), és bizonyára g ö r ö g névadásnak az átvétele. M í g azonban a latin nyelv maga tartózkodott a weo-val összetett szóktól, addig a X X . század m a g y a r j a derűre-borúra g y a r a p í t j a őket, a m i n t a következő adatok m u t a t j á k . a) Görög-latin e r e d e t ű szók e l ő t a g j á u l szerepel a neo- tőalak a következő ú j a b b sütetű s z a v a k b a n : neohumanizmus (Budapesti H i r l a p 1934 VI/26, 9. 1., tudós előadásában, és uo. 1937 11/24, e g y e t t a n á r vc.-ében); „neoklasszikus stilusú t e m p l o m " (csupa latin eredetű szó, uo. 1938 X1I/15, 8. 1.); „a neoklasszikus (festő] iskola f e j e " (Képes V a s á r n . 1940 XII/8, 15. 1.); „a neoklasszicizmus építészete M a g y a r o r s z á g o n " (több ízben hirdetett a k a d é m i a i jutalomtétel, pl. Akad. É r t e s í t ő 1933. évf. 220. 1., a róla szóló jelentésben az egyik bíráló d i c s é r e t r e méltó módon állandóan újklasszicizmus-1 m o n d helyette, uo. 1938. évf. 64—65. 1.); idegen képzésű igét is alkottak a szótőből: „egy szimbolikus [a jelképes m á r nem divat!] i r á n y ú neoklasszicizáló irányzat" (Budap. H i r l a p 1933 VI,1, 3. 1., m a g y a r u l újklasszikuskodó volna); „a m a g y a r n y e l v neo-latin (ó-francia, olasz, f r a n c i a , oláh) elemei" (A m a g y a r n y e l v t u d o m á n y kézikönyvében, az I. k. 1. és a 3—7. sz. füzeteinek b o r í t é k l a p j á n ) ; „mind Franciaország, m i n d Románia neolatin állam" ( U j Magyarság 1941 IH'25, 5. 1.); „a szolidáris szó sem latin, h a n e m f r a n c i á b ó l eredő neo-latinosítás" (MNy, X X V I , 71); „neolinguista iskola" (MNy. X X V , 204); neonacionalizmus (Klcbelsberg K u n ó egyik könyvének [1928 ] címe; benne a neonacionalista szó is hasznlttva van; a könyvkiadó hirdetésében korjellemző a következő mondás: „a pozitív, az aktív, a produktív [,] a konstruktív emberek számára í r t a Gróf Klcbelsberg K u n ó ezt a könyvét" — tobzódás a divatos idegen szókban); neopatriotizmus (Magyar Szemle 1928 szept.-i és 1929 febr.-i sz.); „a d a r a b V a r g a M á t y á s . . . stilizált, neoplasztikus díszleteivel kerül a közönség elé" (Uj M a g y a r s á g 1942 I'4, 17. I., színigazgató levelében); „az eklekticizmus korának stílus-felelevenítéseit nevezzük a neo-elnevezéssel, neoromán, neogót, neorenaissance-nak" (Akad. É r t e s í t ő 1938. 65. 1.); neoromantika (Budapesti H i r l a p 1934 X/20, 11. 1.); „a német irodalom a m a neoroniantiknsni közé tartozik, a k i k " stb. (uo. 1931 IV1% 11. 1.); „a neoromantikus d r á m a képviselője a m a g y a r irodalomban" (uo. 1937 XII/21, 9. 1.; szebb, divatosabb lett volna í g y : a neoromantikus dráma reprezentánsa. a m a g y a r literatúrábanl); neoromanticizmus (egy cikk címe a M a g y a r K u l t ú r a című folyóiratban, 1. Msn. V I I , 37); „a f r a n c i a neoszocialisták" (Budapesti H i r l a p 1933 XI/19, 12. 1.); „a neo-szorializmus k o n j u n k t ú r a - p o l i t i k á j a " (egy 1942 I/19-i akadémiai fölolvasás címe; a névelőt kivéve csupa deák szó; nem lehetett volna-e így m o n d a n i : az újszocializmns alkalomkihasználási politikája?). Ezek a. weo-val szerkesztett ú j a b b összetett szók — aminő bizonyára több más is lehet még f o r g a l o m b a n — e l ő t a g j u k b a n

8


a jó m a g y a r új szó j o g á t bitorolják, és nézetem szerint bízvást meglehetnénk, a m i n t h o g y eddig m e g is voltunk nélkülük. A neoklasszikust még n e m is régen új-klasszikainak neveztük (például Beöthy, A m a g y a r nemzeti irodalom történeti ismertetésé-ben, 6. kiad., I, 108) és m o n d h a t n ó k újklasszikusnak is; a neolatin helyett újlatin-t mond m a g a a f ö n t idézett n y e l v t u d o m á n y i m u n k a is (I. k. 6. f. 55—56. 1.), és más nyelvész írók cikkeiben is az új-latin kifejezésmódot o l v a s h a t t a m (pl. N y e l v t u d o m á n y I, 232; M a g y a r N y e l v X X I X . 148 stb.). A németek is t u d t o m m a l neulateinisch-t m o n d a n a k , a f i n n e k pedig a m a g y a r új szó ősrokonával, az uusiv a l (az összetételben uus-та rövidítve) szeretik az ilyen neveket használni, mint pl. uuslatinalainen ú j l a t i n , uusplatonilaisuus (az u t ó t a g b a n a platonismus-t is átfinnesítve) ú j p l a t o n i z m u s , uusromantiikka ú j r o m a n t i k a , uusvitalismi (nálunk: neovitalizruus) stb. Mi is írtunk m é g 1910-ben „új-plalonikus iskolá"-t (Filozófiai í r ó k T á r a " X X I V , 161). Klebelsberg neonacionalizmus-át pedig, a m i n t m á r Östör József megjegyezte, egészen m a g y a r u l újnemzetiesség-ge 1 lehetett volna kifejezni (1. Budapesti H i r l a p 1929 1/8, 4. 1.), vagy legalább újnacionalizmusnak nevezni. í g y a többi neokezdetű divatos szó helyett is a m a g y a r a b b újhumanizmus, újnyelvész, újnacionalista, újhazafiasság, újromán, újromantika, újromantikus, újszocialista kifejezéseket kellene h a s z n á l n u n k . A legú j a b b sütetű és n a g y k é p ű ,neoplasztikus díszlet' s e m m i egyéb, m i n t újszerű, kidomborító díszlet, és elég lett volna helyette legalább új, plasztikus díszleteket mondani. A neo-kezdetű szavak d i v a t j á b a n talán az olasz nyelvnek is v a n része, m e r t n é h á n y ilyen összetett szót ebben a nyelvben is találunk, mint pl.: neogreco ú j g ö r ö g (ez a s z a v u n k szerencsére m é g nem neosodott meg), neolatino ú j l a t i n , neonato újszülött stb. Á m d e az olaszban az ilyen görögös előtagú szók nem kirívónk, m i n t a mi nyelvünkben, hiszen a görög nyelv az olasz nyelv anyj á n a k , a l a t i n n a k testvére. b) Az ú j a b b m a g y a r n y e l v d i v a t azonban — m i n t más idegen szavak esetében is tapasztalható — a fölkapott neo szókezdetet e g y r e jobban terjeszti, és hozzákapcsolja más, nem görög-latin eredetű szavakhoz is. í m e n é h á n y eddig f ü l b u k k a n t efféle példa: „а X I X . századi neobarokk s z o b r á s z a t ' (Akad. Értesítő 1937. 254. 1.); „a neo-barok stílusban épült templom" (Budapesti H i r l a p 1938 X I 5, 7. 1.); „neobarokk külszerűség" (Akad. Értés. 1940. 293. 1.); „minden neobarokk u r a s k o d á s t levetve" (Uj M a g y a r s á g 1940 IX/18 vc.); „a n e o - d a r w i n i s t á k " (H. G. Wells „Az élet csodái" f o r d í t á sában II, 438); n e o - d a r w i n i s t a ( S h a w : Vissza Matuzsálemhez, ford. Hevesi Sándor, 6. 1.); neogót (1. az előbbi pont neoromán idézetében); n e o k a n t i a n i z m u s (Akad. Értés. 1940. 277. 1.); „neo-kinai udv a r i a s s á g " ( U j Nemzedék 1935 VI/7, 8. 1.); neo-lamarckisták (az imént idézett Wells-féle műben, uo., és a S h a w - f o r d í t á s b a n 25. 1.); neorenaissance (1. fönt a neoromán idézetében); „neovámbérista


nyelvész" (a személyeskedésben boldogult Népünk és Nyelvünk c. f o l y ó i r a t állandó elnevezósmódja, pl. I X , 181, 238 stb.). H o g y mindezeket a jó m a g y a r nyelvérzék az ú j szóval mondaná, bizonyítanom sem kell. H a ebben a neotendenciában tovább is így h a l a d u n k , megérem, hogy az U j M a g y a r s á g Neohungarilás nevet vesz föl, az U j Nemzedék a hungarista mozgalomnak és a hungarológiának m a i érájában Neogeneráció-та. hungarizálja a nevét, h o g y a szegen neoszita f o g m a j d f ü g g e n i , h o g y ősszel neobort iszunk, h o g y a tavaszi primőrök szezonjában neoburgonyát kell készíttetnem, a suszter m a g y a r s á g á t követő snájdernél pedig neoruhát fogok ezután rendelni. Akkor teljes joggal i g a z a t adhatunk m a j d Prédik á t o r S a l a m o n n a k : Nincs új a n a p alatt! Tolnai Gyula. Magános — magányos. A , s a j á t ' jelentésű maga szó nyelvünknek legősibb, f i n n u g o r rétegéből ered. Származékai közül való a magán, magános. Derék, hasznos szó mind a kettő. Sok f o g a l m a t szolgáltak az e l m ú l t századokban. Az idők f o l y a m á n könnyebbé v á l t soruk. T e r h ü k nagy részét más szók vették át. De m e g m a r a d t legfontosabb jelentésük, az .allein' s mellette az ,einsam'. Az .allein' jelentésre találjuk a legtöbb a d a t o t a régiségben: magános élet, magános ifjú, magánosan élhet stb. Legjellemzőbben m u t a t j a a szónak ezt a jelentését Comenius: Az éneklő m a d a r a k a t kalitkában rekeszti, vagy többekkel e g y ü t t , vagy magán (sive junctim, sive separatim). A m u l t század h a r m i n c a s éveiben m e g k a p t a két élő jelentéséhez a h a r m a d i k a t a magán: a .köz, n y i l v á n o s ' ellentéteként a ,privatum'-ot. E t t ő l az időtől kezdve sorakoznak e g y m á s mellé a magánjog, magántanár, magániskola, magánember, magánélet, magántisztviselő stb. A . p r i v a t u m ' jelentés kialakulása latin, de m é g inkább német h a t á s r a történt. Ma m á r haszon n é l k ü l töpr e n g h e t n é n k azon, helyes volt-e a magán szót evvel a jelentéssel terhelni. A jelentés meghonosodott, s h i á b a akarnók m á s kifejezéssel pótolni. Ugyanebben az időben alakultak ki ú j fogalmak megjelölésére az e f f a j t a összetételek: magándal, magántánc, magánénekes, magántáncos. Mostanában k i f o g á s o l j á k egyesek a magánénekesszerű összetételeket, azt hozva föl megokolásul, hogy német m i n t á r a (Sologesang, Solotanz, Solosänger, Solotänzer) képezték őket. Igaz, a f o g a l m a k a t német közvetítéssel vettük át. D e a képzés hibátlan u l m a g y a r . A b a j t másban kell keresnünk, abban, hogy a magán ú j , nem éppen szerencsés . p r i v a t u m ' jelentése mellett m i n d j o b b a n e l h a l v á n y o d i k a szó ősi jelentése. Az ősi jelentést f o j t o g a t j a az alig százéves jelentés. A közhasználat úgyszólván csak a ,privatum'-ot ismeri, az eredeti jelentést h i b á s n a k t a r t j a , s r e n d ő r é r t kiált. E z azonban csak első r o m l á s a szavunknak.

10


A múlt század elején Verseghy, a „szendergő gyökerek" fölt á m a s z t ó j a m e g a l k o t t a a magányos-ból a magány t-t. A magányos voltaképpen a l a k v á l t o z a t a a magános melléknévnek. Az n u g y a n i s g y a k r a n változik ny-re, amikor elveszti r a g é r t é k é t . Ezért a magányos alak ellen n e m lehet k i f o g á s u n k . J o g o s a n éri-e hát Vers e g h y t az a szemrehányás, hogy a magányos-1 e g y koholt magány főnévből s z á r m a z t a t t a ! Aligha. A magány f ő n e v e t nem t u d j u k u g y a n kimutatni, de a magán, magános melléknévre bőségesen t a l á l u n k példákat a régi nyelvben. Azt meg t u d j u k , hogy -s képzős melléknév sokszor főnévül is szolgál (lovas, farkas, fenyves, ürmös, lábas stb.). A k á r h o g y a n j ö t t is létre a magány, k i f o g á s t a l a n szóalak. A módszerért m e g r ó h a t j u k V e r s e g h y t , az e r e d m é n y é r t h á l á v a l t a r t o z u n k neki: h i b á t l a n , h a n g u l a t o s szóval g a z d a g í t o t t a nyelvünket, s mentesítette a magán-1 az .Einsamkeit' jelentéstől. A m ú l t század h a r m i n c a s éveiben, v a g y i s akkor, a m i k o r bevonult nyelv ü n k b e a . p r i v á t a m ' jelentés, megtörténik az a d d i g jobbára egyf o r m a jelentéssel használt magán ~ magány kettéválása. A Mag y a r Tudós T á r s a s á g szótárában a magán jelentése .allein', a magány-ó .Einsamkeit'. Ez a kettéválasztás a következő h á r o m - n é g y évtizedben végleg megrögződött, s élt eleddig. A második r o m l á s most v a n kialakulóban. E z ú t t a l a magányos a k a r j a a magános-t megfosztani ősi jelentésétől. Ilyenféléket olvashatunk m o s t a n s á g : „ I r o d á j a magányos által vezetett közintézmény, amely a közönségnek a n a p i s a j t ó t ó l és m á s befolyástól teljesen f ü g g e t l e n felvilágosításokat ad" (Pesti H í r l a p 1939. V I I . 15.). E g y kedves, h a n g u l a t o s cikkből való az alábbi idézet: „Ülnek csendben és h a l l g a t j á k a f e j ü k felett panaszkodó ágak e g y h a n g ú neszét, az útnak engedett levelek r i a d t zörejét, melyek(!) k ö r é j e h u l l a n a k , a sárga ú t r a , a p a d r a , lusta, magányos k a r j u k r a , védő k a b á t j u k r a , födetlen fejiikro" ( M a g y a r s á g 1940. X. 24.). Fölötte becses, m e r t „fésületlen" a hirdetések t ö m e g e s vallomástétele. Íme, n é h á n y adat: „ . . . k e resek elegánsan berendezett, lehetőleg erkélyes szobát fürdőszobaés telefonhasználattal jól fizető, magányos ú r részére" ( M a g y a r Nemzet 1940. I. 28.). .Lakótársnőt keres bútorozott, melegvizes lakásába magányos (Pesti H í r l a p 1940. IV. 2.). ,.Magányosnál főlépcsőházi szobák k i a d ó k " ( M a g y a r Nemzet 1940. I X . 29.). Ámde a közintézmény jellegű m a g á n i n t é z m é n y t nem magányos, hanem magánember vezeti. A kar a l k a l m a s i n t magános s nem magányos. Azt meg, ú g y látszik, nem t u d j á k a pesti hirdetők, hogy akinek nincs felesége v a g y ura, n e m okvetlenül remete, magányos, h a n e m rendszerint magános. A magánostól félők figyelmébe a j á n l o m szép régi s z a v u n k a t , a kódexek kora óta i s m e r t egyedülvaló-t. Sokszor megteszi az egyedül lakó, egyedül élő. Az utóbbi esztendők e g y i k aggasztó tünete, hogy m i n d j o b b a n sorvad a szók jelentésének ismerete. A g g ó d v a figyeli a szem-


lélő ezt a jelenséget, m e r t b e n n e l á t j a okát sok nyelvhelyességi hibának, idegenszerű nyelvi átvételnek. L o v á n y i Gyula. A z idegenszerű mondatszerkezet ú j fajtája. Az idegenből f a j t á z o t t élősdiek tömege ú j a b b a n e g y különös csoporttal bővült. A szaporulatot hiány idézi elő, egy szerkezeti elemnek idegen m i n t á r a történő elhagyása. Se szeri, se száma az efféle hirdetéseknek: „Rádióbérlet 5 pengőtől" (Magyar Nemzet 1940. X. 6.). „Telehálók 240-től" (Mag y a r Nemzet 1941. V I I I . 20.). M a n a p s á g nem is t u d j á k m á s k é p p kínálni á r u j u k a t a kereskedők. Pedig a r á d i ó t nem 5 pengőtől bérlik, a telehálót1 meg nem 240-től veszik meg, hanem a kereskedőtől. A kereskedőkkel ú j s á g j a i n k kelnek versenyre. „ V a s á r n a p t ó l n e m fizetési eszköz a dinár a Délvidéken" í r j a az egyik (Reggeli M a g y a r o r s z á g 1941. VII. 10.). „Péntektől n a p o n t a j á r a mohácsi hajó", m o n d j a a másik ( M a g y a r Nemzet 1941. IV. 1.). „Csak betegek k a p h a t n a k hétfőtől zsemlyét", hirdeti a h a r m a d i k ( M a g y a r s á g 1941. V I . 22.). „ H a r r y B a u r mesteri a l a k í t á s a . . . mától Studio", szól a negyedik hír (Magyar Nemzet 1940. I X . 19.) és í g y tovább. E g y i k hír sem igaz. H é t f ő t ő l nem k a p h a t n a k zsemlyét a botegek, csak a pék adhat nekik. A h a j ó nem péntektől indul, hanem a D u n a b a r a n y a i szakaszától. A dinár nem v a s á r n a p t ó l veszti el érvényét, h a n e m a t r i a n o n i határtól a régi határig. A mesteri a l a k í t á s meg nem mától, h a n e m Baurtól való. A német az idézett szerkezeteket az ab prepozícióval fejezi ki, v a g y i s azt mondja, hogy ab Montag verkehren die Schiffe stb. Az ab szócskának a -tói, -tői helyhatározó r a g g a l való azonosítása a d i a a németes szerkezetet. A h i b á t a kereskedelem nyelve csempészte be. A helyes m a g y a r szerkezet a névrrtós fölfelé határozószót, a fogva névutót meg a kezdve határozó igenevet kapcsolja össze a -tói, -tői határozóragos névszóval. Tehát: Rádióbérlet 5 pengőből fölfelé. Tömör hálószobai b ú t o r 240 pengőből fölfelé. Vasárnapból fogva, nem fizetési eszköz a d i n á r . Péntekből fogva, n a p o n k i n t j á r a mohácsi hajó. Hétfőtől fogva csak betegek kaphatnak zsemlyét. B a u r H a r r y mesteri a l a k í t á s a mától fogva a Stúdióban. A névutós fölfelé határozószót meg a fogva névutót mindenütt helyettesitheti a kezdve határozó igenév. A mondatszerkesztésnek ez az e l f a j z á s a módfölött e l t e r j e d t . Az ú j s á g o k segítsége nélkül a l i g h a szabadulhatunk meg tőle. Loványi Gyula. 1 A teleháló rendszerint üres. A németesség egyik ékes virága. A német ugvanis a tele meg a tömör szót csak e g y szóval tudja kifejezni: a voll szóval. Ez a német baja, a mienk az, hogy a fordító nem ismeri a német szó magvar egvértékeseinek jelentését. Így lett a Vollmöbel szóból teleháló. A helyes kifejezés tömör bútor.

12


Hősi halott. „ K o r u n k b a n h a t a l m a s o d o t t el r a j t a is az a betegség, a m e l y szenvedéllyel öltözteti a m i n d e n n a p i élet apró-cseprő dolgait n a g y szavak jelmezébe. E n n e k a jelenségnek jelentéshigitás, sokszor jelentéshamisítás a gyümölcse." L o v á n y i G y u l a e m e g á l l a p í t á s a (Msn. X, 142) telj e s e n ráillik a hősi halott k i f e j e z é s r e is. Ma m á r ott t a r t u n k , h o g y az ú j s á g í r ó i h a t á s - h a j h á s z á s n a k és a fellengzős gyászbeszédeknek s t í l u s á b a n hol a m u n k a , hol a h i v a t á s , hol p e d i g a kötelesség hősi h a l o t t j á v á lesz mindenki, akit f o r g a l m i v a g y üzemi baleset ért, illetve véletlenül n e m betegágyban, hanem foglalkozásának m u n kahelyén h ú n y t el hirtelen h a l á l l a l . Ahhoz, h o g y valaki hős legyen, három elengedhetetlen kellék szükséges. E l ő s z ö r : tudatosan és szabad elhatározásból kell váll a l n i a valamely n a g y veszteség kockázatát; másodszor: a vállalt áldozat nem i r á n y u l h a t kicsinyes, egyéni célra, hanem v a l a m e l y magasztos eszmény (haza, Isten, felebaráti szeretet) szolgálatában kell állnia; v é g ü l : a hősies bátorságnak az áldozat bekövetkeztéig töretlenül jelen kell lennie. E legutóbbi kellék meglétét csak az b í r á l h a t j a el, aki belát az emberi lélek legmélyére is. Éppen ezért a d j u k meg a hősi halott nevet a harcoló katonának, n e m k u t a t v a sem azt, hogy nem remegett-e m e g a szíve a döntő pillanatban, sem azt, hogy nem csup á n a főbelövetés fenyegető á r n y é k a késztette-e a legelső sorban való k i t a r t á s r a . M e g a d h a t j u k t o v á b b á ezt az elnevezést a tudom á n y v é r t a n ú i n a k is, akik bacillusok és lombikok közt v a g y vad földrészek m é l y é n tették k o c k á r a életüket. B á r hiszen ezeknél sem m i n d i g bizonyos, hogy céljuk egészen önzetlen volt-e. K i j á r aztán ez a kitüntető n é v az életmentőnek, a tűzoltónak, a r a g á l y o s kórh á z önkéntes á p o l ó j á n a k és m á s hasonlóknak, a k i k ilyen közérdekű és veszedelmes életpályát választottak. De i t t aztán á l l j u n k meg. Mert pl. az a vasutas v a g y az a bányász, aki s a j n á l a t o s közlekedési baleset v a g y b á n y a r o b b a n á s á l d o z a t á v á lett, csak akkor lehetne hősi halott, h a a statisztika szerint legalább minden második v a s u t a s r a ós b á n y á s z r a bizonyosan i l y e n halálnem v á r n a . És ha p á l y á j á t ennek ellenére m é g i s t u d v a és a k a r v a választotta volna. No és n e m azért v á l a s z t o t t a volna csupán, hogy megélhetése biztosítva legyen, h a n e m legalább részben az emberiség n a g y érdekeinek szolgálása végett is. Avagy m i é r t volna az ú j s á g í r á s hősi h a l o t t j a az a szerkesztő, a k i vidéki beszámoló-cikkének hazatelefonozása u t á n (esetleg kényelemből, esetleg csak a s z a b a d j e g y m i a t t ) repülőgépen kíván hazatérni, de a g é p véletlenül l e z u h a n ! Nem v i t a t o m el a hősi h a l o t t nevet a t t ó l a katonától, aki h a z á j á n a k v é d e l m e érdekében ú j f a j t a harcieszközt próbál ki. De


pl. meg kell tagadnom az a l á b b i eset szereplőitől, b á r m e n n y i r e hősi h a l o t t a k a t láttak b e n n ü k annak i d e j é n az újságok. Történt egyszer valahol, hogy a békebeli g y a k o r l a t r a beh í v o t t t a r t a l é k o s repülőtiszt-jelölt éjfélig t a r t ó dáridóval búcsúzott „civil" életétől. H a j n a l b a n m á r fel kellett szállnia. N o h a kérdezték, hogy k i f o g á s t a l a n u l érzi-e magát, e l t a g a d t a borgőzös állapotát. Alig volt 20—30 méter m a g a s s á g b a n a gép, t a r t a l é k o s u n k n a k a n n y i r a f e l k a v a r o d o t t a g y o m r a , hogy m é g öntudatát is elvesztette. A mögötte ülő oktatótiszt hiába r á n g a t t a a közös k o r m á n y r ú d j á t , az első k o r m á n y r ú d r a ránehezedő, öntudatlan testtel szemben tehetetlen volt. H á t ebben az esetben szerintem az oktatótiszt c s u p á n egy lelkiismeretlen gondatlanságból előidézett szomorú baleset s a j n á l a t r a m é l t ó áldozata v o l t H o g y a másik szereplőt miként nevezzük, azt az olvasóra bízom. Ne e n g e d j ü k elsekélyesíteni a hősi halott elnevezést, m i n t a h o g y a n pl. a nagyságos, méltóságos címeket lejárattuk. Őrizzük m e g magasztos, kitüntető j e l e n t é s t a r t a l m á t csorbítatlanul a haza és az emberiség igazi hősei s z á m á r a ! Véghelyi E d e . M a g y a r t a l a n s á g o k hangos filmjeinkben. A kétszázadik m a g y a r h a n g o s film megünneplése n e m régen t ö r t é n t meg előkelő közönség jelenlétében Budapesten. Most m á r a kezdet nehézségein t ú l v a g y u n k . Valóban f i l m k u l t ú r á n k r a p á r a t lan lehetőségek v á r n a k , h a tekintetbe vesszük a következőket: g a z d a g irodalmunk számos t é m á t kínál feldolgozásra, művészeink a l a k í t á s a európai viszonylatban is tökéletes, lélekszámban és a n y a g i e r ő f o r r á s a i n k b a n való ismételt örvendetes g y a r a p o d á s u n k jelenték e n y mértékben elősegíti a föllendülést. Nemcsak szórakoztatásra h i v a t o t t azonban a m a g y a r h a n g o s film, h a n e m a m a g y a r s á g széles rétegeinek szellemi i r á n y b a n és — nem utolsó sorban — n y e l v i t e r ü l e t e n való nevelésére is. H a tartalom, játék, rendezés szempontjából megfelelő valamely film, m é g nem lehet a tökéletesek közé sorolni, h a a m a g y a r kiejtés és a helyes beszéd követelményeinek nem felel meg. P e d i g — sajnos, — ez az utóbbi szempont, ú g y látszik, háttérbe kezd szorulni m a n a p s á g , amint ezt az alábbiak igazolják. A H u n n i a - g y á r b a n készült Elnémult harangok c. f i l m b e n például a következő m a g y a r t a l a n s á g o k r o n t j á k ennek a szellemben kiváló darabnak értékét: „Jól nézek ki így?", „ J ó l nézünk ki m i n d a ketten", „Jól állna ö n n e k " . . . , „ H o g y jövök én ahhoz?". A B é k e f f y I s t v á n által f i l m r e í r t Hét szilvafa c. ötletes, kedves hangos f i l m szövegéből pedig a következő lomposságokat jegyeztem fel: V a l a k i telefonoz. E r r e a hívott „odajövök"-kel válaszol „odamegyek" helyett. E filmben többször is e l ő f o r d u l ez a helytelenség. A „ j ö n "

14


s a „megy" igék használatában előforduló b á n t ó zűrzavarnak egyszer m á r véget kellene vetni. A szövegrészbe ékelt divatos dal kezdő sorában ez h a l l h a t ó : „ J a j , de s á p a d t nekem az a r c o m . . . " I l y e n dal nem méltó a r r a , hogy vele m a g y a r hangos filmet ékesítsenek. A rendező sokkal jobbat t a l á l h a t o t t volna. S z i t n y a i : A kegyelmes úr rokona c. v í g j á t é k á b ó l Asztalos Miklós á l t a l készített h a n g o s filmben pedig többek között az alábbi m a g y a r t a l a n s á g o k f o r d u l n a k elő: „leállítja a g y á r a t " , „remekül megy nekem", „minden rendben megy", „ a k á r m i v e l jövök" (állok elő). Az e kérdőszó helytelen h a s z n á l a t a sérti f ü l ü n k e t a következő m o n d a t b a n : „Nem-e részesítette őt is az örökségben?" E z e n k í v ü l fölösleges idegen szók, m i n t „karrier", sőt a pesti nyelv ilyen kitétele: „nehéz f i ú k " is előfordulnak a különben t a l á n kiváló h a n g o s filmben. A felsoroltak legnagyobb része g e r m a n i z m u s . N a g y o n elszomorító, hogy olyan lomposságokról v a n szó, melyeknek kerülésére a nyelvhelyesség kérdéseivel foglalkozó könyveink és f o l y ó i r a t a i n k m á r számtalanszor f e l h í v t á k a f i g y e l m e t . Ilyen közömbösség l á t t á r a , amelyet filmg y á r a i n k és egyes filmíróink édes m a g y a r nyelvünkkel szemben t a n ú s í t a n a k , j o g g a l felháborodik minden ép nyelvérzókű m a g y a r ember. Reméljük, ez az állapot nem t a r t í g y tovább. Azok, akik hibásak, m e g t a l á l h a t j á k a m ó d j á t , miként küszöbölhetők ki a filmekből a nyelvi pongyolaságok. Lássa be v é g r e mindenki, h o g y a hangos filmben a nyelvi szempont is van o l y a n fontos, m i n t b á r m i m á s szempont. A művészi kidolgozású f i l m e k élvezését is n a g y o n z a v a r j á k az említettekhez hasonló m a g y a r t a l a n s á g o k . Reméljük és e l v á r j u k , h o g y a jövőben nyelvi szempontból is tökéletesebb m a g y a r hangos filmek f o g j á k szórakoztatni s nevelni közönségünket minden o l y a n n a k megbecsülésére és az életben való érvényesítésére, ami m a g y a r . GaRó Pál Tanító úr, tanító asszony, tanár úr, tanár asszony. E n g e d j e n e k ebben a v i t á b a n szóhoz j u t n i olyan v a l a k i t is, akinek ez a v i t a leginkább a bőrére m e g y . E g y (ú. n.) h a j a d o n „úrnőt", a k i t m i n d komoly m u n k á j a , m i n d társadalmi helyzete szerint tisztelet illet, do szerencsétlenségére nincs férj-gyámolitója, ós sokszor n e m tudják, h o g y minek nevezzék. Nagyon érdekes J u h á s z J e n ő nyelvtörténeti közleménye a Magyarosan m u l t évi 4. számában. M e g t a n u l j u k belőle, h o g y az úrnak megfelelő kifejezés női nemben az asszony. Ez a szó, mondhatn á m csak á t v i t t értelemben f é r j e s nő: eredeti jelentése öntudatos, n a g y v o n a l ú hölgy, mint f é r f i a k között az ú r . Az úrnő megszólítást erőltetettnek érzem. Nem tudom, mikor keletkezett, de germán íze van, ezt a p o l g á r n ő , tanárnő, játszótársnő, stb. s z a v a k r ó l tisztán m e g is lehet á l l a p í t a n i . Az ú r n ő megszólítás lehet, h o g y gyökeret vert, do nem m a g r ó l nevelkedett. Ellen-


ben tőről p a t t a n t az asszony, kisasszony elnevezés, és ezeket csak használni kell, mert a f ü l ü n k elszokott tőlük. P e d i g az „asszony" szónak n e m c s a k p a t i n á j a , de m u z s i k á j a is van. (Mély hangok, hosszú sz: komoly, t a r t a l m a s szó, méltóság van benne^ s mégis a szóvégi ny m i a t t enyhe, l á g y a hangzása.) Milyen jól esik olvasni történelmi regényeinkben: M a r g i t asszony, K l á r a asszony. — Az Erzsébet Nőiskola t a n á r j e l ö l t j e i t kisasszonynak szólítják. Eleinte berzenkedik ellene az ember füle, mert m a n a p s á g n a g y o n is lecsúszott ez a szó. De nem kell sok idő hozzá, megszokjuk, kedvesen cseng, s huncut, aki szebbet, j o b b a t tud. Az apáca-főnöknő hivatalos megszólítása ma is főnökasszony. A főnöknő csak a férfi-főnöktől való megkülönböztető elnevezés, a főnökasszony ban tisztelet van, m i n t a főnök úrban. A m a g y a r nép pszichológiája szerint aki tanít, az tanító, a k i ír, az író, aki v a s á r n a p hátizsákot vesz föl, kiránduló, nemre való tekintet nélkül. H a pedig fontos, hogy f e h é r n é p az illető, azt mondj u k : egy n ő u t a s csapott l á r m á t , v a g y a női vezetők t a r t a n a k értekezletet, v a g y a l á n y g y e r e k é t bocsátotta útnak. M á r i a Terézia uralkodása a l a t t „ k i r á l y u n k é r t " (pro rege nostro) r á n t o t t á k k a r d j u k a t eleink. Ö k i r á l y volt, pontosan m e g h a t á r o z v a n ő k i r á l y . Mária Terézia k i r á l y asszony, F e r e n c z József felesége k i r á l y n é asszony. Ez utóbbi nem a nővoltát fejezi ki kétszer, hanem a „királyné" szó cím, s az „asszony" r a n g . A t a n á r felesége lehet t a n á r n é , de h a egy hölgy szerez diplomát, az legfeljebb nőtanár. Megszólításban sosem m o n d j u k , hogy f é r f i - t a n á r úr, h á t mért m o n d j u k , hogy tanárnő asszony?! Végeredményben az igazgató, t a n á r és tanító ú r n ő megengedése mellett (szokásjog a l a p j á n ) hivatalos megszólításnak az igazgató asszony, tanár asszony, tanító asszony elnevezéseket javaslom, és a felelős m u n k á t végző hajadonok nevében tisztelettel kérem. Arnóti Gabriella. Führer, Duce, Caudillo. H í r l a p j a i n k b a n és a r á d i ó b a n e g y r e divatosabbá válik az a szokás, hogy az idegen, vezető á l l a m f é r f i a k a t az illető n é p nyélvén nevezik meg. Mind kevesebbszer találkozunk H i t l e r vagy Mussolini nevével, alig h a s z n á l j á k a spanyol, olasz v a g y német vezér, á l l a m f ő címzést: e helyett Caudilloról, Dúcéról, F ü h r e r r ő l stb. olvashatunk. Bizonyos fokú nagyképűsködés és látszat-bennfentesség lehet ennek a m a g y a r t a l a n szokásnak az indító oka. P é l d á u l , aki F r a n c o tábornokot Caudillonak í r j a , az azt hiszi, hogy ezzel spanyol t u d á s á t és a spanyol ügyekbon való, szinte b i z a l m a s s á g i g menő j á r t a s s á g á t f i t o g t a t h a t j a . Nem veszi észre, hogy ezzel egyszersmind, h a csak egy s z i k r á n y i t is, de m a g y a r nyelvi öntudatából is engedett.

16


N y e l v i v a g y l o g i k a i indító oka n i n c s ennek a m a g y a r t a l a n s á g nak, m e r t a m a g y a r vezér szó teljesen f e d i azt a f o g a l m a t , amelyet az idegen szó kifejez. A F ü h r e r , Caudillo, Poglavnik szavak egyébként sem tulajdonnevek, tehát nem c s u p á n egy élő emberhez tartoznak és nem m ú l n a k el vele együtt, hanem méltóságot, tisztséget fejeznek ki, azaz éppen olyan közfőnevek, m i n t a tanácsos (Rath), polgármester (borgomastro), államtitkár (secretaire d'État), v a g y a vezér szó. (Ezeket mégsem h a s z n á l j u k idegen alakjukban!) Még csak különösebb h a n g u l a t i v e l e j á r ó j a sincs egyik szónak sem. E z t legjobban az bizonyítja, h o g y eddig a legrégibb keletű Duce és Führer s z a v a k sincsenek e l t e r j e d v e a k ö z n a p i beszédben, m i n d k e t t ő csak a „ p a p i r o s nyelvben" használatos, n e m is szólva az ú j a b b a n divatba k e r ü l t különféle vezér elnevezésekről. Ez alól csak az abesszíniai császár h u m o r o s mellékízzel használt Négus elnevezése volt kivétel. A japán c s á s z á r Tenno, a h o r v á t á l l a m f ő Poglavnik, Antonescu román t á b o r n o k Condukator lett, — nemcsak J a p á n b a n ( v a g y ahogy ú j a b b a n m o n d j á k — Nipponban), H o r v á t o r s z á g b a n és Romániában, h a n e m itt, M a g y a r o r s z á g o n is. Szinte csodálatos, hogy eddig m é g nem o l v a s h a t t u n k v a g y a r á d i ó b a n nem h a l l h a t t u n k a King r ő l (értsd: a n g o l király), v a g y Presidentröl (értsd: Roosevelt). T a l á n még e n y h é b b lenne a hiba, h a bizonyos kölcsönösséget t a l á l n á n k a k ü l f ö l d i sajtóban és rádiókban. De hiába k u t a t j u k á t a német, olasz v a g y f r a n c i a ú j s á g o k m a g y a r vonatkozású híreit, seholsem o l v a s h a t j u k magyarul a „ K o r m á n y z ó " szót, h a n e m m i n d e n ü t t csak az illető nép n y e l v é r e lefordítva, Reichverweser, Regent, Reggente szavakkal találkozunk. A társadalmi, művészeti, p o l i t i k a i divat ú j szavait, h a azok a köznyelvben erősebb gyökeret vertek, r e n d s z e r i n t átveszi az í r o t t nyelv is, elsősorban a sajtó. Azonban az a tudat, hogy í r n i m á s , nagyobb felelősséggel járó dolog, mint beszélni, igen g y a k r a n erős r o s t á l á s r a készteti az ízléssel és m a g y a r nyelvi öntudattal b í r ó ú j s á g í r ó t is, ezekkel az ú j , legtöbbször rossz m a g y a r szav a k k a l szemben. A z előbb t á r g y a l t kérdés esetében ellenkező i r á n y ú a fejlődés: az írott nyelvben jelenik m e g valami olyan idegenség, ami a betűtől i r á n y í t á s t váró e m b e r t ismét felesleges és értelmetlen m a g y a r t a l a n s á g r a c s á b í t h a t j a . A m a g y a r toll és a m a g y a r szó katonái k e r ü l j é k hát el ezeket az idegen s z a v a k a t , mielőtt a köznyelvben is meghonosodnának. Ismereteink ezzel bizonyára n e m válnak szegényebbekké. Tóth József. Divatszók. F o l y ó i r a t u n k legutóbbi s z á m á b a n szó esett a viszont divatjáról, u g y a n i t t o l v a s h a t n i a T a n á r e g y e s ü l e t i Közlöny tiltakozását a lehetőség e l h a r a p ó d z á s a ellen. I l y e n f a j t a szó a sok kikapcsol, bekapcsol, bekapcsolódik, és i l y e n dudvaként szaporodik a sok


mélyítés, a m i t e sorok í r ó j a említett meg. (Msn X : 114.) Ezúttal az adottságról beszéljünk. Nem t u d n á m m e g m o n d a n i , mikor keletkezett ez a különben k i f o g á s t a l a n u l képzett szó, de bizonyosan egészen újkeletű, és mégis a n n y i r a e l b u r j á n z o t t már, hogy a fogalmak egész sorát elnyomó élősdinek látszik. H e l y e s értelme szerint az adottság olyasvalamit jelent, ami m e g v a n , ami a d v a van. I t t a b a j ! Mennyi minden lehet a d v a és, m i n t az alábbi példák m u t a t j á k , ez mind ebben az e g y kaucsuk-szóban akar kifejeződni: adottság! íme: A N a g y b r i t a n n i a elleni h á b o r ú különös adottságai közepette. (Mag y a r Nemzet 1941. X. 15.) Csakhogy külső adottságai a komikus szerepkörre utalták (u. о. X . 13.). A helyi adottságok i s m e r e t e nélkül (u. o.). Akik a mi f a j t á n k a t más adottsággal rendelkező fajt á v á a k a r j á k á t g y ú r n i (u. о. X . 12.). A m a g y a r s á g s e m m i t abból a különös lelki adottságból föl ne áldozzon (u. o.). N á l u n k a város sokféle adottságainál f o g v a . (Magyar Szemle 1941. X I I : 351.) Ezek ideális adottságok e g y fegyverkezési ipar s z á m á r a . (Esti K u r í r 1942. I. 9.) Weber s i k e r t arató m e g o l d á s a méltókép fejezte ki a dirigens muzikális adottságait. ( M a g y a r Nemzet 1941. I. 16.) A történelmi adottságok f o l y t á n — a szólások nem keletkezhettek 1520 előtt. ( E g y kitűnő cikkhem M. Ny. 37: 324.) Minden á l l a m csak s a j á t adottságait figyelembe véve t á r g y a l h a t . (Minden napilap 1941. I. 21.) A példákat s z a p o r í t h a t n á m , de ennyiből is láthatni, hogy milyen t a r k a - b a r k a értelmű szó ez az adottság. Jelentése a fenti mondatokban ez: előfeltételek, megjelenés, helyi viszonyok, tulajdonságok, lelki v a g y jellembeli sajátságok, tehetség, a d a t o k ; az ilyen m o n d a t o k b a n pedig: „Hiszen az élet kimeríthetlen adott ságai t a r t j á k itt a pallérozott embert" ( M a g y a r Szemle 1941. dee.) v a g y : „Természeti és élet ad ott ságok következménye ez" (u, o.), az adottság szó helyébe kiki azt helyettesítheti be, amit akar, vagyis a szó m i n d e n t s éppen ezért s e m m i t sem mond. Miért böstörködünk h á t az adottság ellen, amikor helyesen képzett szó és v a n is értelme? Csak azért az egyért, hogy t ú l o n t ú l sok is az értelme. Alkossunk ú j f o g a l m a k r a ú j szókat, elevenítsük föl a régieket, t a l á l j u n k régi f o g a l m a k r a kifejezőbb más szót, adj u n k ú j értelmet vagy más é r t e l e m á r n y a l a t o t meglevő szavainkn a k : ez mind természetes menete nyelvünk fejlődésének. De nem g a z d a g í t j u k , h a n e m e l s z e g é n y í t j ü k a nyelvet, h a f ö l k a p u n k egy szót, ezt a jelentések egész s o r á r a r á e r ő l t e t j ü k és kiszorítunk vele a f o g a l m a k a t eredetileg helyesen megjelölő m á s szavakat. Megmondhatom mindezt t a l á n k u r t á b b a n is: hogy az adottságot nyelvünk adottságának tekintsem, ehhez nincs adottságom. Búzás Dezső.

18


Babegytál. Hitetlen T a m á s k é n t hasztalan csóválod a fejed, jámbor olvasó! Ezt így, ezen m ó d írták és n y o m t a t t á k m a g y a r szó g y a n á n t . Nem egy tál babot, h a n e m babegytálat a j á n l m á s n a p ebédre a P e s t c. ú j s á g ezévi j a n u á r 7-i száma Mit főzzek r o v a t á b a n és meg is í r j a , hogy miként készül ez az étek. M e g v a n az értelme ennek a z a g y v a szónak; m á s t jelent a babegytál, m i n t egy tál bab. Hogy azonban megérthessük ezt a különbséget, a r r a kell gondolnunk, hogy ez az eledel is német k o n y h á n főtt. Németországban m á r az első világh á b o r ú idején volt rendelet a r r a , h o g y a hét bizonyos n a p j a i b a n csak egy tál ételt szabad főzni, s í g y van ez most is. Az ilyen ételt németül Eintopf-Gerichtnek h í v j á k . Alighanem ebben az egy szóba í r t ,Eintopf'-ban kotyvasztották az ugyancsak e g y b e í r t egytál szót is, és csak észszerű, hogy ha. babból készül az egytál, akkor .babegytál' lesz belőle. A n n a k , aki ezt a szótákolmányt f a r a g t a , n y i l v á n nem jutott eszébe, h o g y az ,Eintopf-Gericht'-et m a g y a r u l egyfogásos ebédnek, v a c s o r á n a k h í v j á k , hanem e h e l y e t t a szomszédba ment kifejezést kölcsönözni. Mulatságos dolog lenne ez és talán nem is érdemelné m e g a kipécézést, ha az ú j s á g í r ó i nyelv egymagában előforduló elszólásáról lenne szó. C s a k h o g y — s a j n o s — azt kell látnunk, hogy az efféle szószörnyetegeknek m á r egész családjuk t á m a d t . Az ú. n. irán y í t o t t gazdálkodás rendszere r é v é n ilyen s z a v a k válnak lassank i n t közkeletűekké: paprikaegykéz, lóegykéz stb. Talán erre a mint á r a készült a babegytál is. Érdekesnek t a r t o m itt megemlíteni a következőket: A Nyelvtörténeti Szótár idézi ezt a szólást: „Az ember azok közül v a l a , akik f r a n c i a kolmároknak v a g y ember c s a l á s r a t a n u l t félkéz kolmároknak is neveztetnek". E z t a szólást i s m e r e m a népnyelvből is. Az én f a t o r n y o s hazámban, „hepe-hupás vén" Tolnában a v á s á r i tolvajt h í v j á k félkézkó márnák. A nép nagyszerű h u m o r a mellett nyelvének tömör kifejező ereje is elevenen él ebben a szóban. A vásári t o l v a j az árusok s á t r a mögött settenkedik és a sátor p o n y v a f a l á n a k hasadékán félkezével nyúl be s így h űzz a ki a p o r t é k á j á t . V a l a m i hasonlatosság van a félkézkómár m e g a lóegykéz-féle szerkezetek közt, csakhogy az előbbiben a félkéz főnév létére is jelzős értelmű, úgyhogy az összetétel k i f o g á s t a lan. a lóegykéz-féle m a g y a r s á g g a l azonban kalmáregykéz lenne belőle. De h á t mitévők legyünk a babegytállalf Nem tudom, hogy ez az étel h o g y a n ízlik a m a g y a r ember nyelvének, de h o g y a mag y a r nyelv be n e m veszi, az bizonyos. Búzás Dezső.

SZÉLJEGYZETEK

19

SZ É L J E G Y Z E T E К Élek a gyanúpörrel. — Egy k i s kiegészítést, illetve helyesbítést ó h a j t o k közölni azzal a Czuczor-Eogarasi-féle magyarázattal kapcsolatban, amelyet f o l y ó i r a t u n k 1941. évi legutolsó füzetének egyik rövid szerkesztői üzenetében olvashatunk a fenti mag y a r szólásról. Mint K e r t é s z Manó a Magyar N y e l v ő r 65. és 66. kötetében megjelent cikkeiben k i m u t a t t a , szólásunk eredetileg szakkifejezés volt a középkori perjog latin s nyilván m a g y a r .szókincséből is (v. ö. Bárczi G.: Szófejtő Szótár gyanú a.). H a a peres felek egyike e l f o g u l t n a k v a g y általában ,,gyanús"-nak (suspectus) vélte a bírót, az ügynek a legfelső törvényszékhez való fölterjesztését kérhette. A z e r r e vonatkozó, szokványos formulákban megfogalmazott b e a d v á n y n a k következménye v o l t a causa auspicionis: gyanúper, a per orvoslatnak, illetőleg p e r ú j í t á s n a k egyik neme. A föntemlített szerk. üzenet 1653-ból j d é z i az első ismert adatot m a g y a r szólásunknak t á g a b b értelemben v a l ó használatáról (v. ö. M. Nyelvőr 37. k. 223), két rokon v á l t o z a t á t pedig 1792-ből. E g y negyediket (gyanúperrel hozzászólni valamihez) P á z m á n y n á l talált Kertész Manó 1614-ből, valamint m é g egy adatot 1680-ból. Összesen öt r é g i adatunk v a n t e h á t eddig a gyanúperről, a kifejezés szokatlan m a i h a s z n á l a t á r ó l pedig e g y Arany János-hellyel (Toldi Szerelme II. 55.) kapcsolatban L e h r Albert í r t (M. Nyelv X I V : 92). Végiil ami a megfelelő latin j o g i műszók a t és f o r m u l á k a t illeti, ezek hazai emlékeinkben eddig legkorább a n а XIV., külföldiekben а X I I I . századból ismertek. Madzsar Iinre. Sikert, győzelmet csak aratni lehet? — A kenyér az élet jelképe. Nem csoda, hogy az aratás szót ősidőktől f o g v a á t v i t t ért e l m ű jelentéssel is h a s z n á l j á k . Megvan m á r az Evangyéliomban. P á l apostolnak a galátziabeliekhez intézett levelében (6. г., 7. v.) olvassuk: „Ne tévelyegjetek, Isten nem csúfoltatik m e g ; mert a m i t vet az ember, azt a r a t a n d j a is". A vet-arat képletes használ a t á t minden nyelvben m e g t a l á l j u k . A szerkezetből k i v á l t arat kifejezés jó ideig a haszon jelképe volt. Czuczor-Fogarasi értelmező szótára nyolcvan évvel ezelőtt az arat átvitt é r t e l m ű jelentését így á l l a p í t j a meg: „ A k á r m i f é l e m u n k a , szorgalom, költség következtében hasznot, jövedeJmet húz". P é l d á i : Aki mint vet, úgy arat. Arat az ügyvéd, ha a pert megnyerte. Arat a kalmár, ha árui nyereséggel keltek el. Szavunknak a t u l a j d o n s á g o t és a cselekvés e r e d m é n y é t jelentő főnévvel való állandó kapcsolata ú j a b b fejlődés h a t á s a . Német átvételnek látszik; a németben már a m u l t század elején megt a l á l j u k a jutalmat, köszönetet stb. arat szólást. Nincs ok r á , hogy a tetszést, népszerűséget, sikert, győzelmet stb. arat szólásokat kiirtsuk. Csak éppen az ellen emelünk szót, h o g y ezek a szólások ne szorítsanak ki minden m á s szerkezetet, k i v á l t a természetes, egyszerű kifejezéseket. E g y rövidko cikkben ( M a g y a r s á g 1941. I V . 22.) például négyszer is előfordul a légi győzelmet aratott szólás. A MTI.-nak 1941.

20

SZÉLJEGYZETEK

VII. 10-án megjelent közlésében a n é m e t hivatalos h a r c t é r i jelentés f o r d í t á s a kétszer á l l a p í t j a meg, h o g y a vadászszázad m e g . . . h a d n a g y légi győzelmet aratott. E g y „gálaestről" szóló színházi cikkben (Magyarság 1941. V. 22.) p e d i g azt olvassuk, hogy a díszr u h a külön tetszést aratott, a művésznő két száma igen nagy tetszést aratott, a m ű v é s z v e r s m o n d á s a osztatlan tetszést aratott, az énekesnő viharos sikert aratott. H a s z n á l h a t j u k az arat.os szólásokat, de okkal-móddal éljünk velük. No a k a r j u k mindennapi k e n y e r ü n k k é t e n n i а csokoládés kalácsot, mert nem a r r a való. H a m a r megcsömörlünk tőle. Ne fel e d j ü k el, hogy bort szőlőből is l e h e t előállítani, s hogy sikert, győzelmet stb. nemcsak aratni, de elérni, szerezni is lehet A f f é l e erőltetett képes kifejezéseket azonban, mint a karriért aratott külföldi zsidók ( M a g y a r s á g 1941. V I I I . 28.), mindenképpen kerüljünk. L o v á n y i Gyula. Ordibáló „íegesleg"-szók. — H é t évvel ezelőtt J u h á s z Miklós f o l y ó i r a t u n k b a n (IV, 28) kikelt a drámai szó t ú l t e n g ő helytelen h a s z n á l a t a ellen. A cikk címe: M i n d e n d r á m a i ! A n n a k i d e j é n ez lett v o l n a v á l a s z u n k : minden az. Időközben változott a helyzet: m a m á r nem minden drámai. De n e m sok örömet lelünk a változásban. Mert a drámai nem tűnt el, hanem — kényszerűségből — m e g o s z t j a u r a l m á t a tragikus, szenzációs, rendkívüli, hihetetlen, főúri, csúcsteljesítményű meg a t ö b b i legesleg-szóval. A régi időkben is akadtak elvétve legesleg-kedvelők, akkor szuperlativusokhan beszélőnek nevezték őket. A m a i kor e m b e r é t n e m elégíti ki a fölső fok. Ma az emberek nyomatékos fölső fokb a n beszélnek m e g írnak, azért ebben, mert e n n é l erősebb f o k o t egyelőre még nem i s m e r a nyelv. Oberlindober tizenkét levele „drámaian érdekes" (Nemzetőr 1941. V I I . 28.). E g y középiskolai t a n u l ó „ t r a g i k u s hirtelenséggel" h a l m e g (Magyar Nemzet 1941. V I I I . 23.). A v i l á g h a t a l o m m ö g ö t t „hihetetlen a n y a g i és szellemi, k a t o n a i és p o l i t i k a i erők á l l a n a k " ( M a g y a r s á g 1941. V. 22.). „A p a l ó c lányok és az alföldi i f j a k túlf ű t ö t t örömükben a szó szoros értelmében k i u g r a n a k ( ü ) a b ő r ü k ből" (Magyarság 1941. VIII. 17.). Valaki „ f ő ú r i a n berendezett albérleti)!!) szobát keres" ( M a g y a r Nemzet 1940. I X . 18.) és í g y tovább. A legesleg-szók nem m a g y a r jelenség: k o r t ü n e t De k ó r t ü n e t is. A ma embere h á r o m dolgot k e r e s : szenzációt, szenzációt, szenzációt. Minél többet kap, a n n á l többet kíván. D e mivel az esemén y e k nem t u d j á k kielégíteni é t v á g y á t az o r d í t ó szók f ö l a d a t a , h o g y pótolják a h i á n y t . Sokat azonban nein ér ez a módszer. Mik é n t a szervezet egyes m é r e g f a j t á k a t a g y u n k és fülünk is megs z o k j a az ordibáló szókat és e l f á s u l t a n f o g a d j a be őket. K e r ü l j ü k a szélhámos kifejezéseket. N e bontsuk s r o n t s u k m e g a szó m e g a fogalom e g y s é g é t Loványi Gyula. tJttest. — E z a fordított jövevényszó — a német Strassenkörver átvétele — a század e l e j é n tűnik föl először. Simonyi-Balassa 1899-i m a g y a r - n é m e t szótára m é g nem i s m e r i . De Simonyi 1906-i

KÖNYVSZEMLE

21

középiskolai m ű s z ó t á r a m á r a német szó megfelelőjeként a j á n l j a . Rosszul teszi. Mert az úttest minden ízében m a g y a r t a l a n . A német szó az útépítés mcsterszava. Ennek v e t t ü k át mi is. A német különbséget tesz az út teste és felülete között. M a g y a r é s z j á r á s s a l u t a t m o n d u n k akkor is, h a az út egészéről van szó. H a szükséges, megkülönböztetésül beszélhetünk az ú t felületéről. Ü j a b b a n a köznyelv mind r i t k á b b a n h a s z n á l j a az úttest szót az útépítéssel összefüggésben. Csakhogy itt is azzal a nyelvi jelenséggel találkozunk, hogy az idegenből átvett szó v a g y szólás — s a j n o s az élősdiek is! — az átvevő nyelvben külön életet él, átalakul, jelentésbővülésben részesül. A köznyelv m a a kocsiutat — kivált a városi u t a k a t — nevezi úttestnek, m é g p e d i g a hivatalos nyelv h a t á s á r a . A P e s t nevű lap 1940. febr. 21-i s z á m á b a n ezt olvastuk: „Súlyos szerencsétlenség az úttesten". Hogy mit m o n d j u n k úttest helyett? H a s z n á l j u k t o v á b b r a is út szavunkat. Amikor pedig különbséget a k a r u n k t e n n i a kocsik és a g y a l o g j á r ó k ú t j a között, m o n d j u n k kocsiutat A n y e l v ú j í t á s szörnyű -da -de képzős járda j a is megérett a r r a , hogy eltűnjék nyelvünkből. A nép nyelve gyalogutat meg járóutat mond. (A gyalog szónak a régi nyelvben . F u s s g ä n g e r ' jelentése is van.) Mindkettő k i f o g á s t a l a n képzés. É l j ü n k h á t velük. L o v á n*y i Gyula. • Többnejűség és t ö b b f é r j ű s é g . — Az „Ünnep" 1942. j a n u á r 15-én megjelent számában egy kép alá í r t szöveg í g y hangzik: „A holland katonák feleségei ilyen k o s a r a k b a n „utaznak" férjeikhez a sziget belsejébe." E szerint a k a t o n á k n a k feleségeik és az asszonyoknak férjeik v a n n a k . Ezt a m a g y a r t a l a n s á g o t az író elkerülheti, ha egyesszámban í r j a meg: „A holland k a t o n a felesége ilyen kosárban utazik férjéhez..." V a g y : „A holland katonafeleségek ilyen kosárban u t a z n a k férjükhöz..." — E g y napilapból: „A sziámi angol hatóságok azt tanácsolták az angol alattvalóknak, hogy feleségeiket és gyermekeiket készítsék elő az ország elhagyására." Az angol alattvalóknak is csak egy feleségük v a n . í g y is kellett volna írni. G y e r m e k ü k több lehet, ezért helyes a f e n t i idézet többese: ...gyermekeiket készítsék elő. Kelemen Béla „Jó M a g y a r s á g " című könyvében m á r négy évtizeddel ezelőtt m e g r ó t t a a „feleségeik" és „férjeik", „szemei", „lábai" stb.-féle m a g y a r t a l a n s á g o k a t . H a r a g o s Sándor.

KÖNYVSZEMLE Sebestyén E n d r e : H a t e z e r angol és a m e r i k a i szólásforma és ezek m a g y a r jelentése. Debrecen, 1941. 208 lap. A szerző kiadása. Az angol nyelv középiskolai t a n u l á s á n a k és n a g y o b b divatj á n a k kedvező alakulása sok elsietett, gyönge, és csak kevés jó könyvet termett. A fenti g y ű j t e m é n y a jók közül való, az angol n y e l v t a n u l á s b a n egészen bizonyos sikerrel f o g j a szolgálni azt a célt, hogy valaki necsak angolul, hanem angolosan is beszéljen з a g y a k o r l a t i nyelvtudásban lehető komoly teljességre törekedjék.

22

KÖNYVSZEMLE

(A kevésszámú angol h i b a említése n e m ide tartozik.) De gondos a kifejezések és m o n d a t o k magyar értelmezése is. A szerző kiérezhetően tudatos, m i n d e n jelentést gondosan, m e g f o n t o l t a n kereső, mórlegelő munkával igyekszik — nem f o r d í t a n i , ettől egészen meszsze v a n , hanem — a lehető legjobb m a g y a r megfelelőt adni. f i a angolból fordítók e g y ű j t e m é n y t fel f o g j a k használni, fordításaik nyelve m a g y a r o s s á g és jó stílus tekintetében sokat f o g javulni. Az általában elismerést érdemlő könyvben azonban v a n n a k szerkezeti és szépséghibák. Az Előszó szempontjai n y o m á n megn y u g s z u n k abban, h o g y anyagban v a n n a k h i á n y a i . H a takarékossági okok s más k ö r ü l m é n y e k megengedik, a m ű ú j kiadásban teljesebb lesz. Do helytelenítjük legnagyobb szerkezeti hibáját, hogy igét. főnevet, g y a k r a n melléknevet is egy címszó alá vesz. Az í g y jelentkező, i g e n rugalmas, sokszor elképesztően eltérő jelentések egyszerű e l f o g a d t a t á s a gépies n y e l v t a n u l á s r a szorít és megakadályozza v a g y m e g z a v a r j a a f o g a l m i jelentések szükséges t i s z t a s á g á t . Nem h e l y e s az egy címszó alá vevés a k k o r sem, h a a főnév és ige u g y a n a z a szó (charge: megbízás, vád, illeték, ár, f e l ü g y e l e t ; m e g r o h a m o z jelentésben). Még kevésbbé helyes az akkor, h a pl. két s z ó n a k származás szerint semmi köze sincs egym á s h o z (die: m e g h a l n i , die: kocka, az első izlandi, a második latin eredetű). A m e l l e t t a különböző szófajokkal alkotott szólásokban sem tart semmi rendet: összevissza r a k j a a főneves, igés, ú j r a főneves, mellékneves, igés stb. szólásokat. — Sok példában semmi szólásszerűség nincs. (The meeting was adjourned: a gyűlést elnapolták.) Az ilyenek egyszerű f o r d í t á s o k s hiányokozás nélkül elmaradhattak volna. A stílus szépséghibái az Előszóban: a n y e l v kifejezése/ebem m e g t a n u l á s a ; észrevétel, a m e l y . . . idenézőleg a szerzőhöz intéztetik; úgy az angol, mint a m a g y a r ; más és m á s értelemmel bír. A szólások között: megszűnés n é l k ü l dolgozott; e g y nagylelkűsége r o h a m á b a n ; k i á r u s í t á s t tartottak. A z idegen s z a v a k a t , amelyek hel y e t t sokkal jobb m a g y a r szavaink v a n n a k (szarkasztikus, bürokratizmus, patália), i t t sem látjuk szívesen. Az i l y e n szólások helyett is: dühbe gurult, csoda jól töltöttük az időt, pazar], lehet szebbeket és jobbakat t a l á l n i . Gondosabbnak kell lennie a helyesírásnak is. Különösen sok a hosszú és rövid m a g á n h a n g z ó k í r á s á b a n jelentkező hiba (tanúság, g y a n ú , zúgkereskedés, termetű, n y u l , őrjöng, stb.), még h a puszta s a j t ó h i b á k is azok. Az említett és más apróbb hibák azonban n e m r o n t j á k le a k ö n y v értékét. A g y ű j t e m é n y t nyereségnek t a r t j u k s annál inkább v á r j u k az ennél is szükségesebb, hézagpótló második résznek, a magyar—angol szólásoknak m i n é l h a m a r a b b v a l ó megjelenését. Kónya Sándor.

LAPSZEMLE

23

L A P S Z E M L E Magyar Nemzet. 1941. dee. 5. — Lölkös István: A magyar kiejtés védelmében. „A hangzás, az a mód, ahogyan egy nyelv megszólal a beszélő ajkán, v a n olyan jellemző e r r e a nyelvre, m i n t szavainak összesége, vagyis szókincse és a szavak felhasználásán a k mikéntje, azaz s z ó f ű z é s e . . . " A nyelv védelmét az élő szó védelm é v e l kell kezdeni, mert a t e l j e s e n hibátlan m a g y a r szöveg is megromlik, idegenné válik, h a nem a m a g y a r szó szabályai szer i n t olvassuk fel. A művelt p o l g á r s á g kiejtése egyre romlik, beszédünkben idegenszerűségek v a n n a k nemcsak a hangok kiejtésében, hanem főképpen a hibás hangsúlyozásban, a szótagok megn y ú j t á s á b a n , elnyelésében ós a mondat d a l l a m á n a k egészen idegen vonalában. Az ősi m a g y a r beszédet a p a r a s z t s á g őrizte m e g legtisztábban, tőle kell a p o l g á r s á g n a k megtanulnia, bogyan kell m a g y a r u l jól beszélni. E r r e az eredményre vezettek a bölcsészett u d o m á n y i karon 1939 óta é v e n k i n t rendezett jó m a g y a r kiejtési versenyek. E versenyek l e f o l y á s á n a k ismertetését és K o d á l y Zolt á n n a k a m a g y a r kiejtés r o m l á s á r ó l szóló két előadását t a r t a l m a z z a az a füzet, amely A jó magyar ejtés aktái címmel mostan á b a n jelent ineg E c k h a r d t S á n d o r szerkesztésében. — 1941. dec. 30. — Tempefői: Ne bántsuk a nyelvújítókat! Az ú j s z a v a k a legritkább esetben születnek úgy, m i n t a népdalok. Azokat legtöbbször egy-egy elszánt ember v a g y emberek csoportja viszi írásaiban a közönség elé. Sikerült v a g y sikerületlen voltukról sohasem a k o r t á r s a k döntenek, hanem az idő és az utókor m o n d j a ki a végső ítéletet. Az igyekezetet kell tisztelni mindenkiben, aki komolyan vesz egy irányzatot s hite szer i n t ezzel szolgálatot tesz a köznek. — 1942. jan. 27. — Halász Gyula: Mégegyszer az utcanevek. A Közmunkatanács 1930 elején egyszerre száz ú j u t c á t keresztelt el Budapesten, c s u p a ilyen -i képző nélküli n e v e k r e : Beregszász-út, Nagyszebenút, Zsolna-út. Ógyalla-út, Nagyszombat-utca stb. E névadással kegyeletes emléket a k a r t állítani a h a t á r a i n k o n kívül m a r a d t hazai v á r o s a i n k n a k . A kegyeletes ú j utcanevek közül némelyiket szok a t l a n n a k érzi f ü l ü n k , nyelvi tekintetben azonban így г képző nélkül is kifogástalanok. „Első t e k i n t e t r e leolvassuk róluk, h o g y a c s o n k a ország állított emléket b e n n ü k a h a t á r o n t ú l i m a g y a r városoknak. És örvendezzünk, h o g y n a g y részük i m m á r hazatért. De a Nagyenyed-utca neve és m é g n é h á n y más m a is hirdeti, hogy v a n m é g mit visszavárnunk." — 1942. jan. 27. — Bakonyi László: Mi a különbség a nemzet és a nép közötti A s a j t ó és a rádió mind g y a k r a b b a n követi el azt a hibát, h o g y a nemzet és a nép fogalm á t összecseréli. M i n d i g a b a r á t i német v a g y olasz és m a g y a r népről beszél, amikor a német és olasz á l l a m f é r f i a k budapesti lát o g a t á s á r ó l számol be, pedig ezeken a nemzetközi érintkezéseken nem a b a r á t i népek, hanem a b a r á t i nemzetek sorsközösségéről van szó. A nép általánosító f o g a l m á t nem a l k a l m a z h a t j u k a nemzetre. A nemzet n á l u n k az állampolgárok összeségét jelenti, a m i n t Czuczor és P o g a r a s i szótára értelmezi: polgárzati egységben élő emberek sokaságát, a nép p e d i g határozatlan embertömeget.

24

LAPSZEMLE

A nemzet f o g a l m á b a n benne v a n a nép is, de a n é p még nem m a g a a nemzet. „No m o n d j u n k tehát nemzet helyett népet még akkor se, h a e r r e a német példa csábít bennünket." — 1942. jan. 30. — Joó Tibor: Nemzet és nép. É két f o g a l o m n a k éles h a t á r a i v a n n a k , s kivált h a z á n k b a n igen fontos e különbség ö n t u d a t o s ismerete. Szorosabb értelemben a nép e t h n i k a i egységet jelent, azaz körülbelül közös eredetű, egyazon nyelvű, közös szokású, h a g y o m á n y ú , t e h á t bizonyos népiség által összefűzött emberek közösségét. Maga a n é p önt u d a t l a n u l éli népiségét a többi népek körében. A nemzetet viszont éppen az ö n t u d a t o s s á g jellemzi. A nemzet hivatásközösség, nem puszta e t h n i k a i egység. A n é p annak felismerésével válik nemzetté, hogy nem öncélú közösség, hanem t a g j a az egyetemes emberiségnek, s a n n a k körében, egyetemes c é l j a i n a k szolgálatában van rendeltetése, szerepe, h i v a t á s a . Ez a vonás teszi a puszta népet nemzetté. — 1942. f e b r u á r 6. — Tempefői: Magyarul is lehetnef Az életnek minden m e g n y i l v á n u l á s á r a jogszabály, rendelet, törvény, előí r á s vigyáz. Az volna t e h á t észszerű, h a ezeket az í r á s m ü v e k e t olyan nyelven í r n á k meg, h o g y mindenki r ö g t ö n meg is értse őket, kétkedés és ismételt elolvasás nélkül. N á l u n k az irodalom és a közn a p i érintkezés nyelve mellett kialakult egy külön idióma, a hivatalos nyelv. „A legtöbb h i v a t a l o s személynek v a l a m i g y e r m e t e g öröme telik benne, h o g y c i f r á n és csúnyán, a h a l l á s u n k b a oltott szépérzékkel szembehelyezkedve fogalmaz. M i n t h a figyelmeztetni a k a r n á a közrendű h a l a n d ó t : n e h o g y azt képzeld, hogy mi olyanok vag y u n k , m i n t ti és ú g y b e s z é l ü n k . . . O l y a n szép, igazán p á r j á t ritkítóan gazdag nyelv a m i é n k : és n á l u n k n e t u d n á a művelt középosztály színe-java, akik a legmagasabb képzettségben részesültek, épkézláb f o r m á b a n m e g m o n d a n i a p o l g á r t á r s a k n a k : ezt szabad, ezt nem? Elképzelhetetlen. Csak le kellene vetni a titokzatosság köntösét, amiben azt kell hinnem, gyermekesen tetszelegnek: az ő t u d o m á n y u k m a g a s a b b r e n d ű , m i n t s e m h o g y bele lehetne szorítani a pórias m i n d e n n a p i s á g kereteibe. Csak a k a r n i kellene. De most m á r igazán kellene is akarni."— Halász Gyula: Mint akit hájjal — legyezgetnek. A rosszul idézett, m e g h a m i s í t o t t szólások haszn á l a t a mind gyakoribb. M á r - m á r külön m ű f a j lesz belőlük. Ilyenek: „Kinek nem inge, n e m g a l l é r j a " . Összekeverése a következő két k ö z m o n d á s n a k : Kinek n e m inge, ne v e g y e m a g á r a " és „Sem ingem, sem gallérom". „Szőrén-szálán ü l t e m e g a lovat". A helyes szólás: „Szőrén-szálán e l t ű n t v a g y elveszett." „ H á j j a l legyezgetik" (helyesen: kenegetik). A szólásokkal és közmondásokkal b á n j u n k c s í n j á n s csak a m a g u k helyén és h i b á t l a n u l idézzük őket. Magyar Nyelv. 1941-i évf. 4. szám. — Juhász Jenő: Lekésni valamit. Az efféle kifejezésekről: lekésni a vonatot, az előadást, az órát, általában azt t a r t j u k , hogy németességek. A cikkíró véleménye szerint a lekésni valamit n e m németesség, h a n e m a mag y a r nyelv természetes fejlődésének eredménye. Költőink nyelvéből n a g y s z á m ú példát idéz, amelyekben átnemható igéknek t á r g y a vonzatuk. Pl. „ötet, kivel nem b í r n a száz, lebirkozá vad Detre szász". ( A r a n y : Keveháza.) A német kifejezés, amelyből a lekéste a vonatot származott, ez: den Zug versäumen, den Zug verspäten. A versäumen és a verspäten jelentése azonban pontosan nem ,le-

LAPSZEMLE

25

késni', hanem ,eZ-késni'. A m a g y a r kifejezés le igekötőjének a németben ab felelne m e g ; m á r pedig absäumcn, abspäten ige a németben nincsen. — 1941-i évf. 5. szám. — Nagy J. Béla: Lekésni valamit. J u h á s z J e n ő fejtegetése, amellyel e kifejezés m a g y a r o s voltát igyekszik bebizonyítani, nem meggyőző. A német kifejezés nélkül valószínűleg nem született v o l n a meg a m a g y a r sem. A németnek ugyanis n é g y e g y f o r m a szerkezetű igéje is van ennek a verspäten, verpasképzetnek kifejezésére: den Zug versäumen, sen és verfehlen. Ezeknek h a t á s a a l a t t a németül tudók m a g y a r beszédjükben is u t á n o z h a t t á k ezt a szerkezetet. A m a g y a r le igekötőt a német nem m i n d i g ab-bal fejezi ki, hanem sokszor ner-rel. Pl.: verachten, verschmähen: lenéz, verhaften: letartóztat, verlenyel stb., tehát a verschleiern: leborít, lefátyoloz, verschlucken: säumen és a verspäten is lehet a k á r elkésik, a k á r lekésik. Nemzeti Üjság. 1942. jan. 14., 18. — Japán vagy japáni? Д lap j a n u á r 4-iki s z á m á b a n H. Z. cikke a m a g y a r nyelvből elsikkadt szerkezetek és szavak kérdésével foglalkozik. A cikkíró többek között fölveti azt is, hogy a Japán szó t u l a j d o n n é v , illetőleg főnév, h a tehát melléknévként használjuk, japánit kell mondanunk. A lap olvasói közül többen hozzászóltak a kérdéshez. Egyesek H. Z. á l l í t á s á n a k adtak igazat, mások ellenben úgy vélekedtek, hogy mind a japán, mind a japáni e g y f o r m á n használható. A vitás kérdésről nyilatkozott a m a g y a r n y e l v t u d o m á n y e g y i k legkiválóbb egyetemi szaktekintélye is. Megállapítja, hogy e r r ő l a kérdésről m á r hosszú ideje folyik a vita. Az egyik fél szerint J a p á n az országot jelenti, ha tehát az országból való népnevet a k a r j u k jelölni, az -i-t hozzá kell tenni. E z a logika. A nyelvben azonban a logikának semmi keresnivalója nincs. Ebben a kérdésben a döntőbíró csak a n y e l v g y a k o r l a t lehet. „Abból, h o g y az ország neve egyezik a nyelv és a nép nevével, még soha félreértés nem s z á r m a z o t t . . . Bevallom őszintén: nekem japán az ország, japán az ember, j a p á n a nyelv." — A M . Tud. Akadémia á l l á s p o n t j a szerint a japán és japáni e g y a r á n t használható. (Vö. A M a g y a r Helyesírás Szabályai. Szó- és tárgymutató.) — 1942. f e b r u á r 6. — Hindy Zoltán: A magyar nyelvbe becsempészett szóhasználatok. A pesti í r ó k és ú j s á g írók azt hitték, hogy az „uralni" az „uralkodni" igének egyik rövidített a l a k j a és a szerint kezdték használni, és ma m á r mindenki azt á l l í t j a , hogy „a hegy u r a l j a a völgyet", holott „a völgy u r a l j a a hegyet". Uralni u g y a n i s annyit jelent, m i n t ,úrnak tartani', .úrnak elismerni'. Idegen szellem lopódzott be nyelvünkbe a „maradék nélküli", „ m a r a d é k t a l a n " és a „százszázalékos" szavakkal. Ezek m a h o l n a p kiszorítják a használatból „teljes" és „tökéletes" szavunkat. T y p o g r a p h i a . 1942. febr. 6. — H. S.: Helyesírási panaszok. Zolnai G y u l á n a k a M a g y a r o s a n legutóbbi füzetében megjelent t a n u l m á n y a könyvekben és lapokban előforduló n a g y s z á m ú helyesírási h i b á r a h í v j a fel figyelmünket. „A kiváló tudós u g y a n nem említ meg minket nyomdászokat, de a z é r t úgy érzem, hogy a jogos szemrehányások egy kis részét m a g u n k r a is vonatkoztathatjuk. Mert h a az író, h í r l a p í r ó siettében helytelenül ír is egyes

26

FIGYELŐ

szavakat, ott v a n az értelmes gépszedő, a nyomdai javító, ezek helyesen szedhetik, j a v í t h a t j á k a h i b á s a n í r t szavakat. De mentségükre t ü s t é n t meg is jegyzem, hogy sok író szigorúan ragaszkodik egyéni helyesírásához és v i s s z a u t a s í t j a a k ö n y v n y o m t a t ó minden j a v i t ó szándókát." A n y o m d á s z a t i szakírók folyóirataikban m á r két-három évtizeddel ezelőtt m e g r ó t t á k a helytelen írásmódokat és o k t a t t á k szedő és javító s z a k t á r s a i k a t a szavak helyes szedésére. A r r a azonban, hogy í r ó k a t oktassanak, sem módjuk, sem joguk n e m volt. E z t Zolnai G y u l a megteheti és — nagyon helyesen — m e g is teszi. Ú j Idők. 1941-i évf. 48. szám. — T. L.: Beszéljünk a tiszta magyarságról. A feleslegesen használt idegen szavak ellen megindult mozgalom sok jólhangzó ú j szót eredményezett és sok olyant, amelynek l é t j o g o s u l t s á g a még kérdéses. H o g y az ú j m a g y a r szavak (derűlátó, borúlátó, hírbomba stb.) közül melyek a jók és melyek a nem életrevalók, azt m a j d eldönti a közhasználat. Az idegen szavak k i i r t á s á v a l azonban még n e m tettünk m e g mindent nyelvünk tisztasága érdekében. H i á b a a sok iíj m a g y a r szó, ha a már régen meglevőket sem t u d j u k helyesen használni. Az írott betűk v i l á g á b a n e g y r e g y a k r a b b a n t a l á l u n k a szólásmódok és szókötések helytelen használatából eredő hibákat. E g y napilapunkban ezt olvastuk: „Olyan jókedve volt, h o g y egeret lehetett volna fogatni vele" (helyesen: madarat). E g y sportbírálatból való ez az idézet: „X. Y. jól játszott, különösen a második félidőben sok vizet zavart". A bíráló, ú g y látszik, nem t u d j a , hogy a m a g y a r szólások egy részét csak t a g a d ó értelemben használjuk. A henye ember v a g y az olyan, akinek kevés h a t a l o m v a n a kezében, „nem sok vizet zavar", de a tevékenyről s a befolyásosról m é g s e m mondhatjuk, hogy „sok vizet zavar". A hirdetőoszlopok és cégtáblák bűnl a j s t r o m á r ó l jobb n e m beszélni. Ezek a hibák é p p ú g y r o n t j á k szép m a g y a r nyelvünket, mint az idegen szavak. Védekeznünk kell h á t ellenük. F I G Y E L Ő V a l a m i a kuriális stílusról. Abban a pörben, amelyet mi „tanosok" m á r oly régen folytatunk a bírósággal a helyes m a g y a r s á g é r t , csak m i m a r a d t u n k eddig a vesztesek. E z ú t t a l nem egyes szavak v a g y kifejezések hibáiról lesz szó. H a m e g v a n a vegyészeinek a m a g a élenye m e g légenye (szerencsére n e m fél már az oxigéntől és nitrogéntől sem), az orvosoknak a m a g u k kiitege, durványa és hege, ne s a j n á l j u n k a jogászoktól se e g y kis szolgaimat, vélelmet m e g állagot. Ezek azok a bizonyos nyelvtények; g y ö k e r e t vert g y i m - g y o m ez, k i i r tásuk bajos. Azt t a r t o m , hogy kisebb b a j is az efféle, m i n t a mondatszerkesztésnek súlyos szervi betegsége. E r r ő l lenne ezúttal egy és m á s mondanivalóm.

FIGYELŐ

27

A mi polgári perrendtartásunk nemcsak a jogtudomány szempontjából kiváló alkotás, hanem nyelvi helyesség tekintetében is kifogástalan mű. Ez a törvény, amelynek első tervezetét az akkori igazságügyminiszter megbízásából Simonyi Zsigmond nézte át, ment minden idegen nyelvi hatástól, röviden és világosan fogalmazott mondatokból áll, hiányzik belőle a kuriális stílus sok nemzetséges n y a v a l y á j a , így az örökös -tettetik, -tattatik, ki vannak belőle gyomlálva a n y e l v ú j í t á s korcsos szavai is, stb. Azok az iratminták pedig, — teszem — idézések, felekhoz, t a n ú k hoz intézett figyelmeztetések, amelyeket az igazságügyi minisztérium e század elején a törvénynek a gyakorlatba való átültetésére az életbeléptetés előtt kibocsátott, szintén kiállják minden nyelvész bírálatát. N a g y j á b a n ezt mondhatjuk egy másik fontos törvényünkről és iratmintáiról is; ez a bűnvádi perrendtartás. Legnevezetesebb magánjogi törvényünk, a polgári törvénykönyv évtizedek hosszú sora óta még mindig csak tervezetnek m a r a d t meg, de sok vonatkozásban már pótol ia a törvényt, s ennek a szövegezése is mintaszerű. Látnivaló hát, az igazságügyi minisztér i u m törvényelőkészítő osztályának legfontosabb igazságügyi törvényeink szerkesztésére nyelvi tekintetben is dicséretes g o n d j a volt. Sajnos, mindez hasztalan; a jó példa nem hat. Bíráink egyik nemzedéke a másiktól veszi át az ítéletek, végzések szerkesztésének azt a rossz k a p t a f á j á t , amelyet bírósági jegyző, titkár korában készen talált. Ha meg akarnám, okolni, miért termett meg és miért plántálódott így át a rossz példa, a jogtörténet tágas mezejére, tehát folyóiratunkétól idegen területre kellene elkalandoznom. Lehető rövidséggel csak a következőket említem tehát m e g : A m a g y a r jogi műnyelv kialakulására, éppen úgy, m i n t egész jogrendszerünkre, két jognak volt hosszú időn át nagy hatása. Ezek elseje a latinnyelvű ősi m a g y a r jog, másika a német. Előbbinek körülbelül a mult század derekáig a Werbőczy Tripartituma és az ennek magyarázó és továbbfejlesztő irodalma alapján kifejlett gyakorlat volt az alapja. Aki nyelvész évszázados, régi periratokban búvárkodott, tudja, hogy a régi magyar ítélkezés nyelvéből minden tekervényesség, körmönfont kimódoltság hiányzik. Hosszú, nagyon hosszú mondatokban itt sincs hiány, de ezek széles-nyugodtan gördülő, inkább a latin stílusra emlékeztető körmondatok, nem többszörösen egymás alá, hanem egymás mellé rendelt mondatok. A mostani kuriális stílus — sajnos — nem ezek m i n t á j á r a , hanem német h a t á s alatt fejlődött. Emrek m a g y a r á z a t á u l pedig vegyük figyelembe a következőket: A szabadságharc leveretése után az osztrák polgári törvénykönyvet nyiltparanccsal kiterjesztették hazánkra. 1861-ben az országbírói értekezlet a régi m a g y a r magánjog érvényét ú j r a uralomra jutt a t t a és az osztrák jogot az Erdély és a katonai határőrvidék nélkül vett Magyarországon megszüntette, de az osztrák-németből rosszul fordított fontos telekkönyvi r e n d t a r t á s máig is érvényben

28

FIGYELŐ

van, a jogfolytonosság t e l j e s helyreállta u t á n pedig a német jogalkotás sok, igen jelentős i g a z s á g ü g y i t ö r v é n y ü n k n e k lett m i n t á j a . Történt p e d i g ez a m i n t á u l vétel sok esetben úgy is, hogy szószerint l e f o r d í t o t t á k а n é m e t szöveget. Á l l ez főkép а m á i g is érvényes kereskedelmi, váltó- és csődjogra. (Érdekes, h o g y az 1840. évi m a g y a r t ö r v é n y j a v a s l a t a római jogi concursus creditorum f o g a l m á t elmésen és jó m a g y a r s á g g a l csődületnek nevezi.) Bíráskodásunk a külfölddel szemben dicséretes módon megőrizte u g y a n önállóságát, sőt az ősi j o g földjéből igazságszolgáltatásunkat sajátosan m a g y a r szellemben tételes m a g á n j o g i törvény nélkül is tovább t u d t a fejleszteni s a m a i élet követelményeivel össze t u d t a egyeztetni, azonban az ítélkezés köntöse, a döntések megjelenési f o r m á j a — s a j n o s — n i n c s összhangban a tartalom tökéletesen m a g y a r szellemével. H a f i g y e l m e n kívül h a g y j u k a n e m szerkezeti, h a n e m egyéb nyelvi h i b á k a t , amilyenek — teszem — a rosszul képzett szavak, a szenvedő igealaknak sokszor még m o s t is tapasztalható túltengése, a -bani, -beni-féle továbbképzett r a g o s főnevek stb., kétféle okból esik k i f o g á s alá а helyes m a g y a r s á g szempontjából a bírói h a t á r o z a t o k fogalmazása. Ezeknek egyike, hogy a bíróság sokszorosan alárendelt, t e r j e n g ő s mondatok hosszú sorában m o n d j a ki és okolja m e g döntéseit, a másik meg, hogy tömörségre törekvésében az érthetőség r o v á s á r a egyetlen mondatban zsúfolja össze m o n d a n i v a l ó j á t . Az e l s ő f a j t a szerkesztésnek jellegzetes m ó d j a abban áll, hogy m i u t á n a határozat ismerteti az ü g y bizonyítási a n y a g á t , fölsorolja okhatározó m o n d a t o k b a n a b í r ó s á g meggyőződését előidéző ténybeli vagy jogi okokat, ezeket „figyelemmel arra", „tekintettel a r r a " , „mivel pedig", „minthogy továbbá", „figyelemmel végül" stb. kezdetű mellékmondatokban, g y a k r a n egész oldalon keresztül f ö l s o r o l j a és a végeérhetetlen, de egy m o n d a t o t alkotó mellékmondatsor után m o n d j a ki a döntést, mely megismétli a rendelkező részt. Ez t í p u s o s á n német mondatszerkesztő mód, m e r t a német nyelvnek s a j á t o s s á g a a mellékmondatok sokaságának előrebocsátása úgy, h o g y a tőmondatba foglalt döntés u t o l j á r a marad, az értelem pedig az utolsó m o n d a t i g föl v a n függesztve. Az így fogalmazott m o n d a t önkéntelenül Goethenek a distichonról szóló h í r e s párversét j u t t a t j a az e m b e r eszébe, m e r t az ilyen m o n d a t r ó l is áll az, a m i v e l a költő a pentametert jellemzi: „ l m P e n t a m e t e r drauf fällt sie melodisch herab". A figyelemnek a mondatok á r a d a t á v a l t ö r t é n t f ö l a j z á s a u t á n az utolsó főmondatban száll h á t alá a m e g n y u g t a t ó , kielégülést és fölszabadítást hozó döntő szó. Az í g y készült megokolás súlyos szerkezeti hibában szenved tehát, de ez a hiba még istenes ahhoz képest, h o g y h a a szétfolyó szerkezet helyett a f o g a l m a z á s túlzott tömörségre törekszik, de úgy, h o g y a mondatok szövevényei közt az értelmet csak üggyel-

FIGYELŐ

29

b a j j a l lehet megtalálni. A példák tömegéből ideiktatok egyet, a K ú r i a I. t a n á c s á n a k 5005/940. sz. ítéletéből a megokolásnak egyetlen m o n d a t á t : „A méltányosságra alapított kereseti követelést illetően, minthogy a m. kir. honvédség legénységi állományú egyéneit a katonai szolgálati jogviszonyukból, vagyis közjogi jogviszonyukból kifolyólag az alperes alkalmazottainak vétkességétől függetlenül ért baleset folytán bekövetkezett keresetképtelenség miatt előállott vagyoni hátránynak (vétlen kárnak) megtérítése iránt támasztott követelés, mint amilyen a felperesi kereseti követelés is, az említett katonai személyeket az 1929. évi XV. t. c. rendelkezése alapján megillető, ellátás természetű igénnyel azonos, amelynek elb''rálása pedig a hivatkozott törvénycikk 3. §-ának bekezdése értelmében kifejezetten közigazgatási hatóságnak a hatáskörébe tartozik, ennélfogva a méltányosság alapján érvényesített kereseti követelés tekintetében a Pp. 18. §-ának 1. pontjában meghatározott hivatalból figyelembe veendő az a pergátló körülmény áll fenn, hogy az ügy polgári per útjára nem tartozik."

Valaha, g y e r m e k k o r o m b a n ezt t a n u l t a m : „Legem brevem esso oportet, quo facilius ab imperitis t e n e a t u r . " Kenyerem j a v á t megettem, életemben tömérdek bírói h a t á r o z a t o t olvastam, s a róm a i jog szavával élve ú g y az öregéből iuris legumve peritus volnék, de m e g v a l l o m : többször is el kellett ezt a mondatot olvasnom, m i r e eligazodtam benne. H o g y a n érthesse hát meg j á r a t l a n , nem céhbeli ember? Mindenki s z á m á r a érthetően így lehetne talán e mondat útvesztőjéből kikászolódni:

t

A méltányosságra alapított koreseti követelés tekintetében 1. megállapítja a m. kir. Kúria, hogy erre nézve a Pp. 180. pontjában meghatározott, az a hivalálból figyelembe veendő pergátló körülmény áll fenn, hogy az ügy polgári per útjára nem tartozik. A felperes ugyanis e követelését annak a vagyoni hátránynak (vétlen kárnak) a megtérítéséért támasztotta, mely a m. kir. honvédség legénységi állományú egyéneit katonai szolgálati, tehát közjogi jogviszonyukból eredően kereset képtelenség következtében, mégpedig olymódon érte, hogy az ezf előidézett baleset az alperes alkalmazottainak vétkességétől függetlenül következett be. Már pedig ez a követelés azonos azzal az ellátás természetű igénnyel, mely az említett katonai személyeket az 1929. évi XV. t. ?. rendelkezései alapján illeti meg; ennek elbírálása azonban a felhívott törvénycikk 3. §-ának 1. bekezdése értelmében kifejezetten a közigazgatási hatóságnak a hatáskörébe tartozik.

Í m e : ez sem ördögsóg, s azt hinném, h o g y a jogászi nyelv közérthetősége igazságszolgáltatásunknak is érdeke, és így felsőbb helyről lehetne és kellene megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek által meghonosulna j o g s z o l g á l t a t á s u n k b a n a világos, szabatos és mindenekfölött a könnyen érthető fogalmazás. A jog kezdetleges, ősi korszakában a p a p i osztály őrizte a törvényeket; alkalmazásuk és m a g y a r á z a t u k is ennek az osztály-

30

FTGYELÖ

n a k volt a k i v á l t s á g a . Ha ez a k k o r bizonyos kaszt-nyelvet fejlesztett ki, a m a g a szempontjából jól tette, m e r t e nyelvnek titokzat o s s á g a egyik eszköze volt a k i v á l t s á g m e g t a r t á s á n a k . A mi bíróságunktól, a m e l y állami életünk egyik m e g i n g a t h a t a t l a n alappillére, minden kaszt-szellem igazán távol áll, és méltán nagy tekintélye éppen nem szorul a nyelvi titokzatosság eszközére. S a j n o s a n kell azonban megállapítani, h o g y az ítélkezés nyelve sokszor mégis olyan hozzáférhetetlen, megközelíthetetlen a nemjogász szám á r a , m i n t h a Vergiliusszal azt a k a r n á mondani: procul este p r o f a n i ! M á r pedig a m a i idők i r á n y z a t a nem ez, n y e l v ü n k szelleméé m e g m é g úgysem. Mind a kettő megérdemli azonban, hogy kiváló bírói k a r u n k a jogszolgáltatás elismert kitűnősége mellett az ítélkezés helyes és közérthető f o g a l m a z á s á r a is több gondot fordítson. Hogy a kettő szépen m e g f é r egymás mellett, azt aligha v i t a t j a valaki. Á l t a l á n o s í t a n i nem szabad, de megesik néha, hogy a mag y a r J u s t i t i a istenasszony, a k i n e k a két szeme be van kötve, a h i b á s m a g y a r s á g h a l l a t á r a a f ü l é t is befogja. K í m é l j ü k meg ettől! Búzás Dezső. A m e g h a l á s szinonimikája. A) Köznapi

kifejezések.

Meghalt, elhunyt, kimúlt, elragadta (elvitte) a halál, h a l á l r a jutott, h a l á l r a vált, halálát lelte, kiadta ( k i f ú j t a , kibocsátotta, kia i á n l t a ) lelkét, jobblétre költözött, elköltözött, megszűnt élni, halál f i a lett, meghalálozott, megboldogult, Istenben boldogult, élete megszakadt, utolsót lélekzett (lehelt), sírba t é r t (hanyatlott, szállt), végzett vele a betegség. B) Emelkedettebb

kifejezések.

Kilehelte végsóhaját, elszenderült (elaludt) az Ú r b a n , elh a g y t a e siralomvölgyét, égbe költözött (repült, szállt), m á s vil á g b a (túlvilágba) költözött, örök álomra szenderült ( b u n y t a le szemét), l e h u n y t szeme fénye, örök (halálos) szendert alszik, elpihent (elaludt) örökre, örök n y u g a l o m r a tért, r á j ö t t a halálos este, örök béke hónába költözött, örök é j b o r u l t rá, örök ejtszak á r a v i r r a d t , élete céljának végére ért, befejezte életét (az élet gyötrelmeit), elköltözött övéitől, elhagyta a világot (e földet), végső ú t j á r a indult, elbúcsúzott (végbúcsút vett) e világtól (az élettől), nincs többé, visszaadta lelkét az Úrnak, k i m e n t (kiszállt) belőle a lélek, s í r h a n t födi, sírhalom alá jutott, levetette halandó köntösét (leplét), k i a l u d t élete mécsese, föld alá költözött, p a r a d i c s o m b a költözött, Isten magához szólította (elszólította), befejezte (bevégezte) n a p j a i t , elhagyott b e n n ü n k e t örökre, elállt szívverése örökre, ütött (eljött) utolsó órája, h a l a n d ó léte végére jutott, temetőbe költözött, lenyeste (levágta) a halál kaszája, v i r r a d a t l a n álomra

FIGYELŐ

31

szenderült, hült tetemmé lett, lehellete megszegett, eljött élete utolja, szemét halálos hályog t a k a r j a , a hideg föld árnyékába borult, földet húztak rá, befödték földdel, földbe (föld alá) enyészett, kiűzte a halál ez árnyékvilágból (e siralomvölgyéből), a föld g y o m r á b a szállt, földbe tette (elvitte) a b a j (bánat), sírba vitte (döntötte) a kór, fölvette a néhai nevet, szemére halálköd hárult, megkönnyebbedett á g y a szalmája, lelke kiszakadt testéből, örökös éjjelre v i r r a d t , I s t e n kiszólította ez árnyékvilágból, elaludt az Üristenben, a fekete földet húzzák rá, koporsóba teszi a halál, béteszi a j t a j á t a halál, kibúcsúzott lelke testéből, elmetszették (elvágták) élete fonalát, v i r á g j á b a n csípte le a halál, e g y lett a halállal, halál p r é d á j a lett, e l r a g a d t a a Szent Mihály lova (a halál szekere), halál f a g y a érte, g y á s z p a d r a fektették, h a l á l n a k halálával halt. megdicsőült, m e g t é r t őseihez, leszaladt csillaga, szíve megszűnt dobogni, levetette földi hüvelyét. (!) Közönséges,

tréfás,

alszerü

kifejezések.

Deszka közé tették, leesett az alia, a halál f o g á r a j u t o t t , a halál h o r g á r a akadt, elpatkolt, f ű b e harapott, ott h a g y t a f o g á t , poklokra szállt, elvitte az ördög, földet falt, meggebedt, megdöglött, nem eszik többé kenyeret, deszkát árul F ö l d v á r o n , elejtette a kis kést, eldobta (letette) a k a n a l á t , l e f ú j t a k m á r neki, k a m p e c m á r neki, üresen h a g y t a csizmáját, kirántották alóla a földet (a gyékényt), fán ( t ö r v é n y f á n ) száradt, k i f ú j t a p á r á j á t , k i n y ú j t ó z tatták. Radó Antal. Hírek. Nyelvhelyességi t a n f o l y a m o k . — A Kir. M a g y a r P á z m á n y P é t e r T u d o m á n y e g y e t e m és B u d a p e s t székesfőváros Szabad E g y e temén 1942. f e b r u á r 4-től tíz h é t e n át, minden szerdán este Vit—8-ig a t u d o m á n y e g y e t e m jogi k a r á n a k IV., P á z m á n y P é t e r tér 1—3. sz. alatti épületében T e c h e r t József g y a k o r l ó gimn. t a nár, a Nyelvművelő Bizottság t a g j a A jó magyar beszéd címmel előadássorozatot t a r t . — A B u d a p e s t székesfőváros Népművelési Bizottságának művelődési telepein rendezett t a n f o l y a m o k közül kettőn (IX., Mester-u. 56/a. és X I I . , Böszörményi-út 22.) a helyes m a g y a r s á g r ó l is t a r t a n a k előadásokat. Az előbbin Lutter Tibor keresk. középisk. t a n á r , az utóbbin Szerőczey G y u l a polgári isk. t a n á r az előadó. P á l y á z a t . — A M a g y a r S z a b v á n y ü g y i I n t é z e t tíz, azaz 10 pengő p á l y a d í j a t tűzött ki m a g y a r találó kifejezésre, jó m a g y a r szóra, mely az irodai sokszorosításkor használatos és a gyakorlatban stencil-papiros megnevezésére szolgál. A p á l y á z a t i hirdetmény közli a stencilpapirosnak a szabványtervezet szerinti meghatározását és leírását. A p á l y a d í j odaítéléséről a M a g y a r Szabványü g y i Intézet X L I I I . „Másolópapirosok" szakbizottsága dönt. A pályázat h a t á r i d e j e 1942. j a n u á r 30.

ÜZENETEK

32

ÜZENETEK R. M.-nak. — A M a g y a r Helyesírás Szabályaidnak 1940 előtt megjelent k i a d á s a i a ,kakuk' szót a végén egy fc-val í r j á k , de a belőle képzett ige írása: .kakukkol'. A nyolcadik (1940-i) kiadás ezt a következetlenséget megszüntette s a kiejtésnek megfelelően nemcsak a ,kakukkol' igében, hanem m a g á b a n a ,kakukk' főnévben is a két k-val való í r á s t tette kötelező szabállyá. H a a kakukk szóban nem érzi is m i n d e n k i a szóvégi hosszú k-t, de m á r a tübbesszámot ,kakukkok'-nak e j t i és ,kakukkol'-t mond, n e m pedig ,kakukol'-t H. I.-nek. — E g y h i v a t a l o s á t i r a t b a n — a m i n t ezt velünk közli — az előadó a következő szöveget í r t a : „Felkérem a n n a k közlésére, hogy h a t ó s á g a t e r ü l e t é n a közönséges napszámbér mily öszszegre rúg". A felülvizsgáló ezt a szöveget e r r e m ó d o s í t o t t a : ,mennyi a közönséges napszámbér', s m é g azt a m e g j e g y z é s t is hozzáfűzte, h o g y a n a p s z á m b é r nem ,rúg'. Most ön azt kérdezi tőlünk, hogy a kifogásolt szöveg értelmetlen-e, m a g y a r t a l a n - e vagy hivatalos á t i r a t o k b a n szokatlan-e. — Felelet: Legföljebb ez utóbbiról lehet szó. A rúg igének ilyen h a s z n á l a t a egyáltalában nem hibáztatható. A népnyelvben és a köznyelvben g y a k r a n előfordulnak ilyen kifejezések: „Nagy összegre rúg." „Húsz pengőre rúg a kiadás." Az a felülvizsgáló, aki a hivatalos á t i r a t kérdéses mondat á r a azt a megjegyzést tette, hogy „a n a p s z á m b é r nem r ú g " , elham a r k o d v a ítélt. Sokan m i n d j á r t h a j l a n d ó k valami kifejezést helyteleníteni, h a azt történetesen nem ismerik. Az egyéni nyelvérzék g y a k r a n nem eléggé biztos a l a p annak elbírálására, h o g y ez vagy az a szó helyes-e vagy sem. B. Gy.-nek. — A k é r d é s e s mondat helyesen így h a n g z i k : „Elment a szerencséje mellett". A ,taxi' h e l y e t t a j á n l o t t m a g y a r szót nem t a r t j u k e l f o g a d h a t ó n a k . Beküldött könyvek. — Karácsony S á n d o r : A m a g y a r észjárás és közoktatásügyünk r e f o r m j a . Budapest, 1929. E x o d u s kiadás. 303 1. — U. a.: A könyvek lelke. Budapest, 1941. Exodus kiadás. 395 1, — U. a.: Széchenyi és K a t o n a . Budapest, 1941. Exodus kiadás. 44 1. — Nagy József: Középiskolánk a m a g y a r nyelvvédelem szolgálatában. Kolozsvár, 1941. H u n y a d i L a j o s k ö n y v n y o m d á j a . — Nemes Zoltán: Szóstatisztika. H. és é. n. K i a d j a a gyorsirási ügyek m. kir. kormánybiztosa. Szegedi Városi N y o m d a és K ö n y v k i a d ó Rt. 392 1. — Galambos J á n o s : Jancsi. R e g é n y . Pécs, 1940. Pécsi Irodalmi és K ö n y v n y o m d a i Részvénytársaság. 171 1. — T a n o s Ferenc: Belhaiózóstan. Budapest, 1941. A szerző kiadása. Held J á n o s könyvn y o m d á j a . 432 1. H ' b a i g a z í t á s . — A Magyarosan m ú l t évi utolsó füzetének 132. l a p i á n a jegyzetben Nyr. I. helyett olvasd: Nyr. L.; a 135. 16. sorában pedig Gj/orgyejev h. o. Gorgyejev.

A szerkesztésért Putnoky

Imre felelőe, a kiadásért Gergely

Pál.

Sylvester Irodalmi és Nyomdai Intézet Rt., Bpeet. Tel.: 221—003.

NYELVJAVÍTÁSOK (Első sorozat.) Egyhangúlag elfogadta a M. T. Akadémiában 1932. dec. 13-án tartott sajtóértekezleten a budapesti napilapok képviselete. 7. Az után használatában ne utánozzuk a német nach-ot. A német nach is terjeszti gyökereit a m a g y a r nyelvben: Utcaelnevezés színészek után, — helyesen: színészekről; Törekvés dicsőség után, — helyesen: dicsőségre. 8. Az azt használatával ne utánozzuk tárgyas igéink mellett a német es-t. Fölösleges, sőt németes az azt odatétele ilyen esetekben: Mint azt sokan gondolják, mint azt az előttem szóló is kifejtette. 9. Különféle szavunkat ne szorítsuk ki a különböző vel a német verschieden kedvéért. A magyarnak két szava van a német verschieden-re: különféle és különböző. Ez utóbbit magyarosan csak akkor használjuk, ha a r r a is gondolunk, hogy mástól különböző; egyébként a különféle a helyes szó. Tehát ne azt írjuk, hogy a minisztertanács különböző tárgyakkal foglalkozott, hanem: különféle tárgyakkal. 10. Megtart szavunkat ne szorítsuk ki a betart-tal a német einhalten kedvéért. A m a g y a r ember ezelőtt mindig megtartotta a szavát, megtartotta a határidőt, v a g y nem tartotta meg. A betart ilyen értelemben csak 30—40 év óta harapódzott el. 11. A támogat, megtámaszt, feltámaszt, megalapoz szókat ne szorítsuk ki az alátámaszt-tal a német unterstützen kedvéért. 12. A lebont, lecsökkent, leszerel szókat ne szorítsuk ki a leépít szóval a német abbauen kedvéért. A leépít fából vaskarika. A m a g y a r csak épít, azaz éppé, egésszé tesz, legföljebb felépít. Ami azonban egész, ami ép volt, annak a fogyasztása csak bontás, esetleg csökkentés lehet, de nem leépítés. 13. Elkésni a vonatról, lekésni a vonatról, elszalasztani a vonatot szólásainkat n e szorítsuk ki a lekésni a vonatot szólással német mintára (den Zug versäumen).

MAGYAROSAN a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvművelő Bizottságának megbízásából szerkesztett és kiadott nyelvművelő folyóirat. A Magyarosan február, április, június, október és december közepén jelenik meg. Előfizetés egész évre 1 pengő, egyes szám ára 30 fillér. Az előfizetési díjat a M. Tud. Akadémia könyvkiadóhivatalának 44.888. számú postatakarékpénztári folyószámlájára tessék befizetni vagy postautalványon beküldeni a következő címre: A M. Tud. Akadémia könyvkiadóhivatala, Budapest, V., Akadémia-u. 4. Putnoky Imre szerkesztő lakása: Budapest, XII., Márványutca 35. (Kéziratok, cserepéldányok, könyvek.)

A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvművelő Bizottsága. Elnök: Szinnyei Ferenc. — Helyettes előadó és a Magyarosan szerkesztője: Putnoky Imre. — Tagok: Az Akadémia I. osztálya részéről: Bárczi Géza, Csathó Kálmán, Csengery Ferenc János, Gyomlay Gyula, Horger Antal, Horváth János, Keményfy János, Klemm Antal, Laziczius Gyula, Melich János, Mészöly Gedeon, N a g y József Béla, Németh Gyula, Pais Dezső, Sági István, Szinnyei Ferenc, Szinnyei József, Vikár Béla, Voinovich Géza, Zolnai Gyula, Zsirai Miklós. Az Akadémia II. osztálya részéről: Hegedűs Lóránt, Lukinich Imre, Madzsar Imre, Nagy Miklós. Az Akadémia III. osztálya részéről: Gombocz Endre, Mikola Sándor, Szily Kálmán, Verebély László. A Kisfaludy-Társaság részéről: Radó Antal. A Természettudományi Társulat részéről: Rapaics Raymnnd. A Nyelvtudományi Társaság részéről: Techert József. Az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács részéről: Harsányi Zsolt « Meghívott tagok; Bence István, Halász Gyula, Hindy Zoltán, Jnhász Jenő, Kodály Zoltán, Márkus Miksa, östör József.

Sylvester Rt., Budapest. — Felelős vezető: Schlitt Henrik.

1942.

X L ÉVF.

2. F Ü Z E T .

MAGYAROSAN W T E L T M Ű T E L

ö

F

O L T Ó I K A T



SZERKESZTI

PUTNOKY IMRE

A M A G Y A R TUDOMÁNYOS A K A D É M I A B U D A P E S T , 1942.

KIADÁSA

TARTALOM. NAGYOBB CIKKEK. Csathó Kálmán: Helyes magyar nyelvhasználat — — — — Loványi Gyula: Barbarizmus vagy szakállelvűség? — — —

lap 33 38

KISEBB KÖZLEMÉNYEK. Winter István: Nyelvhelyességi babonák — — — — — — Búzás Dezső: Vezér-e a Condueator? — — _ _ — — — Loványi Gyula: Partizán — — — — — — — — — —

48 49 51

SZÉLJEGYZETEK. Zolnai Gyula: Lábjegyzet — — — — — — Zolnai Gyula: Furcsa kettős keresztnevek — — Zolnai Gyula: Megfejelt közmondás — — — Haragos Sándor: Magyartalan műveltetés — Loványi Gyula: Adalékok a hivatalos nyelvhez

— — — — —

— — — — —

— — — — —

— — — — —

52 52 53 53 53

Nemes Zoltán: Szóstatisztika. Ism. Bence István — — — — — — — — — —

54

KÖNYVSZEMLE.

LAPSZEMLE. Folyóiratok és napilapok nyelvvédő cikkei

— — — — —

55

A Nyelvművelő Bizottság ülései — — — — — — — — Kovalovszky Miklós: ön- és közveszélyes nyelvújítás — —

58 61

FIGYELŐ.

ÜZENETEIK. Négy üzenet

— — — — — — — — — — — — —

63

XI. évf.

1942.

2. füzet

MAGYAROSAN N Y E L V M f V E L Ő

NAGYOBB

f

o

l

y

ó

i

r

a

t

CIKKEK

HELYES MAGYAR NYELVHASZNÁLAT. I r t a : Csathó Kálmán. A régi békevilágban történt, hogy e g y igen kiváló honatyánk a képviselőházban azt t a l á l t a mondani „videant consul es" helyett: „videant eonsuli". No lett ebből botrány és nevetés! M a g y a r képviselő, sőt neves közíró, aki nem tudja, hogy consulnak a latin többese consules! Az ellenpárton diadalt ordítottak, az ő p á r t j á n szégyenkeztek. Mindenképpen nagy volt a felsülés, és h a egyébként nem lett volna az illető olyan különösen tehetséges valaki, akiről nyilvánvaló volt, hogy csak pillanatnyi szórakozottságában követte el ezt a főbenjáró vétséget a latin nyelv ellen, h á t bizony t a l á n nem is heverte volna ki sohasem. í g y is hosszú időre megrendült a tekin télye, és még évek m ú l v a is megesett, h a felállt beszélni, hogy politikai ellenfelei gúnyosan kiáltozni kezdtek: „Consuli, eonsuli!" Ugyanaznap, mikor az én emberemnek ez a latin nyelvbotlás kicsúszott a száján, ő is, meg а többi m a g y a r honatyák is elkövettek legalább ötszáz hasonló, ha n e m még súlyosabb hibát a m a g y a r nyelv ellen, amelyeket azonban nemcsak, hogy nem nevettek ki és nem tettek szóvá, hanem észre sem vettek. H a valaki figyelmeztette volna a t. Házat, hogy túlzás ennyire megbotránkozni egy latin nyelvbotláson, mikor a képviselő urak n a g y része m a g y a r u l is hibásan beszél, az alighanem örökre nevetségessé tette volna magút, hacsak úgy nem fogalmazza a mondókáját, hogy a vád csak az ellenpártra vonatkozik. Pártoskodási alapon ugyanis különb dolgot is lehetett egymás szemére vetni, mert azt m á r akkor sem vette senki komolyan. D e komolyan beszélni ilyen kérdésről, felülemelkedve a pártokon megállapítani az igazat, hogy a képviselő urak n e m tudnak m a g y a r u l , tapintatlan fontoskodásszámba ment volna. Mert akármilyen csodálatos, de abban Mutatvány Csathó Kálmánnak Divat! — Nem divat! című most megjelent kötetéből. A kedves és tanulságos cikk, melyet a jeles szerző engedélyével közlünk, annak idején az Üj Időkben jelent meg, de most is időszerű, s folyóiratunk t. olvasói bizonyára szívesen fogadják.

34

NAGYOBB CIKKEK

a képviselőházban, ahol késhegyig menő harc f o l y t a m a g y a r vezényleti nyelv érdekében, a h e l y e s és tiszta m a g y a r s á g kérdése n e m volt fontos, csak fontoskodás. A l e g m ű v e l t e b b , m a g y a r o k , a k i k halálos szégyennek érezték volna, ha n é m e t vagy f r a n c i a n y e l v e n hibán k a p j á k őket, e g y á l t a l á b a n nem törődtek vele, hogy h e l y e s e n fűzik-e a szavakat, h a m a g y a r u l beszélnek. Csodálatos ez, mondom, és e n n é l csak az csodálatosabb, h o g y ez m é g ma is í g y v a n , és hogy a helyzet a „consuli" óta n e m változott semmit. V a g y , h a igen, h á t legfeljebb m é g rosszabbra, m e r t a n y e l v az á l t a l á n o s használatban azóta m é g jobban elromlott, m i n t h o g y azóta m á r megfertőződött a falu n y e l v e is, mely a k k o r m é g tiszta f o r r á s a volt a helyes m a g y a r s á g n a k . H o g y mi e n n e k az oka, azt m o s t ne k u t a s s u k mélyebben. Elég e d j ü n k meg a n n a k a megállapításával, hogy, sajnos, a n y e l v r o m l á s á n a k az i s k o l a sem t u d t a ú t j á t állani. A z iskola évtizedeken át s ú l y o s m u l a s z t á s t követett el ezen a téren, m e r t a növendékeit n e m t a n í t o t t a m e g magyarul. M e n t s é g e csak e g y van, hogy n e m v e t t e észre, hogy ez a feladat is az iskolára v á r , m e r t m a g y a r u l , jól m a g y a r u l m a m ó r csak az í r ó k t ó l és az iskolától lehet megt a n u l n i . De h á t persze, ki g o n d o l t arra, h o g y a gyerekek n e m t u d j á k a t u l a j d o n anyanyelvüket? Na, na! H i s z e n az a n y a n y e l v ü k e t t u d j á k is, de éppen az a b a j , h o g y az az a n y a n y e l v , a m e l y e t a gyerek a szülői házból visz az iskolába, tele v a n hibával ós m a g y a r t a l a n s á g g a l . Mert a b a j ott kezdődik, h o g y a papa és m a m a , sajnos, n e m tudnak jól m a g y a r u l , noha m a g y a r o k . Elhiszem, h o g y ez furcsán hangzik, m e r t általános a tévhit, h o g y a m a g y a r o k t u d n a k m a g y a r u l . De hát v á j j o n r á lehet mond a n i a r r a , hogy t u d magyarul, a k i például nem t u d j a , hogy egyenlőre m á s t jelent, m i n t egyelőre? H o g y jön m á s t jelent, mint megy? Biztos mást, m i n t bizonyos? Aki a helyett, h o g y a búzát l e a r a t t á k , azt m o n d j a : a b ú z a le lett a r a t v a ? A k i lekési a vonatot, a helyett, h o g y lekésnék r ó l a ? Aki Pista h e l y e t t a P i s t á r ó l beszél, azt a h i t e t k e l t v e azokban, a k i k igazán t u d n a k m a g y a r u l , h o g y nem emberről, h a n e m valamely k u t y á r ó l v a g y e g y é b állatról beszél? Aki n e m t u d j a , hogy bebeszélni lehet az ablakon, de az m á s t jelent, m i n t v a l a k i v e l elhitetni valamit, és h o g y visszamondani is egészen m á s t , mint elpletykázni, ami h e l y e t t széltére használják? Bizony, akik ezt nem t u d j á k , azokra a l e g j o b b lélekkel sem lehet r á j u k f o g n i , h o g y tudnak m a g y a r u l , pedig ez még csak ízelítő, csak példa a b b ó l a sokból, amivel, sajnos, köteteket lehetne teleírni, és amiről nagyon, n a g y o n sok embernek h a l v á n y f o g a l m a sincs, de ennek ellenére, vagy t a l á n éppen azért m e g van győződve róla, h o g y tud m a g y a r u l , ós n a g y o n meg lenne sértve, ha azt m o n d a n á k neki, hogy téved. Mert m i n d e z t eddig nemcsak az életben, de sajnos, az iskol á b a n sem vették komolyan.

34 NAGYOBB CIKKEK

H a valaki a m a g y a r irodalomból nem t u d j a m e g m o n d a n i az érettségin, hogy ki volt B a r ó t i Szabó Dávid, az aligha mehet egy év a l a t t az egyetemre. A r r a azonban még n e m volt eset, hogy diák azért kapott volna g y e n g e osztályzatot a m a g y a r nyelvből és irodalomból, m e r t a vizsgán m a g y a r t a l a n u l beszélt. Aki a németben összetéveszti a mellékmondati szórendet a főmondatival, v a g y a l a t i n b a n elhibázza az aecusativus e u m infinitivot, annak szekunda lebeg a f e j e f ö l ö t t A z é r t azonban, h o g y a t u l a j d o n anyanyelvén az is szócskát rossz h e l y r e teszi, h o g y az ural igét összetéveszti az u r a l k o d n i v a l , az irombát, ami t a r k á t jelent, abban az értelemben h a s z n á l j a , hogy otromba, és h o g y általában n e m ismeri az igék vonzását, azért m é g nem kapott rossz osztályzatot senki. És m e r t a hibás m a g y a r s á g m i a t t még n e m történt k o m o l y b a j a senkinek, továbbá, m e r t a helyes m a g y a r s á g é r t még n e m igen j u t a l m a z t a k m e g bizonyos szakkörökön k í v ü l soha senkit: n e m csoda, hogy ez az egész dolog n e m érdekli az embereket, és h o g y a legtöbben nem látnak a helyes és tiszta m a g y a r s á g r a való törekvésben egyebet, m i n t r á é r ő különcök és az élettől elszakadt, szőrszálhasogató t a n á r o k nevetséges és f u r c s a j á t é k á t Elkeserítő dolog ez, és egyszer m á r m e g is p r ó b á l t a m a m a g a m szerény eszközével, ezzel a kis írótollal, amelyet m o s t is szorongatok, kivenni a részemet a közönyösség ellen folyó h a r c ból ós h a n g o t a d t a m annak a meggyőződésemnek, hogy a m a g y a r nyelv t i s z t a s á g á é r t és a helyes m a g y a r s á g é r t való minden küzdelem meddő m a r a d , h a az iskola n e m siet a segítségünkre. Megí r t a m , hogy a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a hiába a d j a ki a M a g y a r o s a n című kitűnő n y e l v m ű v e l ő folyóiratot, hiába k ö v e t el m i n d e n tőle telhetőt a Nyelvművelő Bizottság ú t j á n is, hiába folyt a t a s a j t ó a k á r m i l y e n erős p r o p a g a n d á t a l a p egyik részében, m i a l a t t a másikban, a politikaiban, tovább folyik a n y e l v r o n t á s , h a az iskola nem veszi ki a részét ebből a m u n k á b ó l igaz hittel és teljes odaadással. H á t most végre megértük, h o g y az első komoly lépés megt ö r t é n t ebben az i r á n y b a n : P i n t é r Jenő, a tudós irodalomtörténész, a budapesti tankerület k i t ű n ő és jeles főigazgatója, a m a g y a r nyelvművelő mozgalomnak e d d i g is lelkes k a t o n á j a , h i v a t a l o s a n m e g i n d í t o t t a a nyelvvédelmi h a r c o t a f e n n h a t ó s á g a alá t a r t o z ó iskolákban. Körrendeletet a d o t t ki, amelyben kötelességévé tette minden t a n á r n a k , tehát nemcsak a m a g y a r t a n á r o k n a k , h a n e m a f ö l d r a j z - és s z á m t a n t a n á r o k n a k is a m a g y a r n y e l v ápolását, m e g h a g y v a , hogy i r t a n i kell az idegen szavakat és a m a g y a r t a l a n kifejezéseket és fejleszteni kell a m a g y a r nyelvérzéket. „Ennek a célnak elérésére minden órán törekedni kell", — m o n d j a a rendelet, amely ezután részletesebb ú t m u t a t á s s a l is szolgál az e r r e vonatkozó teendőkről, igen bölcsen az iskolák kebelében alakítandó nyelvművelő egyleteket jelölve m e g legalkalma-

34

NAGYOBB CIKKEK

sabb eszközül a r r a , hogy a tanulókban felkeltsék az érdeklődést. Ilyen egyletek azóta m á r alakulgatnak is, és amint halliuk. a gyermekek n a g y buzgalommal és kedvvel vetik r á m a g u k a t mindenfelé a m a g y a r o s beszédre és az idegen szavak i r t á s á r a Hogy p e d i g ez ne m a r a d j o n csak szalmatűz, arról is tudott gondoskodni a kitűnő főigazgató, mert nemcsak azt rendelte el, hogy a tanári testületek a cél megvalósítására vonatkozó tervüket neki bemutassák, hanem azt is, hogy azoknak a tanároknak a nevét, akik ebben az ügyben kiváló tevékenységet fejtenek ki, az igazgatók jelentsék. Vagyis most már a m a g y a r nyelv istápolásával esetleg k a r r i e r t is lehet csinálni. Nem mondhatják az olyan tanárnak többé, aki a magyartalanságokat i r t j a , hogy ugyan, hogy töltheti az i d e j é t ilyen haszontalansággal? Mert amivel a fellebbvalók elismerését ki lehet vívni, arról még a legsavanyúbb feleség sem meri azt állítani, hogy haszontalanság!,.. Hanem h á t egy kis b a j azért mégis v a n ! És ez az, amiért a dolgot én is szóváteszem, m e r t hiszen egyébként most m á r minek volna arról beszélni, ami úgyis megvan1? H a csak azért nőm, hogy a budapesti főigazgató eléggé nem dicsérhető p é l d á j á t követésre a j á n l j u k a többi főigazgatóknak is, b á r ezt, reméljük, megtette már, v a g y legalább is meg f o g j a tenni a közoktatásügyi minisztérium is. Nem is itt van a baj, hanem egyebütt. Az iskola dolga most már rendben volna, hanem h á t a szülők! A szülők! A p a p a meg a mama, sőt a bácsi és a néni! Mert h á t a gyerek bizony haza is megy az iskolából, ahol megértetik vele a helyes és tiszta mag y a r nyelvhasználat fontosságát, felkészítik a harcra, fellelkesítik és kötelességévé teszik, h o g y ne csak m a g a vigyázzon rá, hogy hogy beszél, de másoknál is iparkodjék a hibát szóvátenni és irtani. Hát mondom, a gyerek hazamegy és kezdi észrevenni, hogy otthon bizony, tisztesség ne essék, gyalázatosan beszélnek, és ami a legnagyobb baj, erről m é g csalf távoli sejtelmük sincs. Ezt az egész családban csak Pisti t u d j a , akit az iskolában felvilágosítottak. Megkezdődik az ebéd és Pisti — ó szimbólum! — balkezébe veszi a leveses kanalat, m i k o r enni kezd, m i r e az a p j a rászól: — Mi az? Mi az? Nem-e meg lett m o n d v a már százszor, hogy jobbkezedbe vedd a kanalat? Pista engedelmesen átteszi a k a n a l a t a .jobb kezébe, aztán kis szünet m ú l v a megszólal: — P a p a , ezt nem í g y kell helyesen mondani m a g y a r u l ! Ezt helyesen ú g y mondják: n e m megmondták-e már százszor. A p a p a elképped, a m a m a megretten. — T a r t s d be a szád! — mennydörög a papa, de P i s t i ezúttai nem ijed meg. Hogy is ijedne, mikor t u d j a , hogy neki van igaza, hiszen az iskolában tanulta, amit mond, és ott arra is felbiztatták,

34 NAGYOBB CIKKEK

hogy irtsa, gyomlálja a dudvát a m a g y a r nyelv kertjéből. Diadalmasan nevet és azt feleli: — Ezt se így mondják, papa! A szájat befogni szokás, nem betartani!... Rettenetes pillanat, mert kockán forog az egész apai tekintély Pillanatnyi rémült csend, m a j d a p a p a vésztjósló hangon kérdi: — Honnan veszed te magadnak a bátorságot, hogy engem oktatni merjél? P i s t a ezt a mondatot is szeretné kijavítani, de a kérdést kísérő tekintet olyan vérfagyasztó, hogy m á r csak mentegetőzni mer: — Az iskolában tanultuk, hogy a helytelen m a g y a r s á g ellen harcolni kell és irtani a hibákat mindenütt. Mert az emberek általában nagyon hibásan beszélnek! — Az iskolában? Az iskolában beszélték be neked ezt a hülyeséget? Ezt a m a m a kérdi. Vele szemben bátrabb Pisti, mint az a p j á v a l szemben, aki különben felháborodásában szólni sem tud, csak a fejét csóválja. Pisti tehát k i j a v í t j a a n y j á t : — Bebeszél sincs magyarul. Azt úgy m o n d j á k . . . Tovább nem mondhatja. Mert az anyai kéz hirtelen olyan nyaklevest ken le Pistinek, hogy torkán akad a helyes m a g y a r szó és helyette keserves sírás tör ki r a j t a . P a p a és mama pedig a következő pillanatban összevesznek, m e r t modern emberek és egyik sem tűri, hogy a másik megpofozza az ő gyerekét. Most a papa kél a fiú védelmére és azt m o n d j a : — Mit izéled azt a szegény gyereket, mikor nem is ő a hibás, de az i s k o l a ! . . . És mi legyen ez? H á t m á r megint az kezdődik, hogy az iskolában a szülők ellen lesznek heccelve a g y e r e k e k ? . . . . . . H á t kérem, itt van a veszedelem ebben a mozgalomban. Hogy az iskola helyes és fáradságos m u n k á j a ellengőzt kaphat igen sok esetben a szülők részéről. Ezért hát csínján, vigyázva kell hozzáfogni a dologhoz, nem ajtóstul rohanni a házba. A kiéhezett, legyengült embernek sem lehet m i n d j á r t töltött káposztát adni, az megöli, a helyett, hogy megmentené az éhhaláltól. Végtelen tapintat és gyöngédség kell hozzá, hogy főleg a kisebb gyerekekkel meg t u d j a az iskola értetni, hogy a szüleiknek nézzék el a m a g y a r t a l a n beszédet, ne javítgassák őket, ne kelle-' metlenkedjenek nekik; ha ezt nem ügyesen csinálják, vagy a mozgalomban való hit rendülhet meg a gyerekekben, vagy pedig a szülők tekintélye inog meg. Viszont a szülőket is meg kell kérni, hogy h a m á r sok esetben nem segíthetik is, legalább ne gátolják a mozgalom sikerét, a k á r helyeslik, a k á r nem. Ez azonban csak a kezdet nehézsége. Évek mulasztásának a pótlása nem is történhetik meg némi zökkenő nélkül. H a m a j d felnő a Pintér nemzedéke, egy boldogabb korban mosolyogni fognak az egészen. Ügy mint mi most azokon a száz évvel ezelőtt

34

NAGYOBB CIKKEK

való öregeken, akik a latin nyelv mellett kardoskodtak annak idején. P i r o s pünkösd n a p j á t annak az emlékére üljük, hogy a Szent Lélek tüzes nyelvek alakjában megjelent az összegyűlt apostolok fejő fölött, s azok ettől a pillanattól fogva minden nyelveken tudtak szólani, hogy hirdethessék az i g a z s á g o t Nekünk, á r v a magyaroknak hizony szintén meg kell tanulnunk sok minden nyelven. De legelsősorban mégis csak a magunk nyelvén, mégpedig minél tökéletesebben, mert hiszen ez tesz bennünket igazán magyarokká. Ez az édes, szép, gazdag m a g y a r nyelv, amelyben úgy el lehet gyönyörködni, ha szépen beszéli valaki! Igaz, hogy a szépségét csak azok előtt t á r j a ki egészen, akik t u d j á k és el tudnak benne mélyedni. Hanem azoknak aztán igazi gyönyörűséget tud szerezni, olyan igazit és n a g y o t hogy megértik, amit A r a n y J á n o s í r t : „Nekem áldott az a bölcső, Mely m a g y a r r á r i n g a t o t t ! " B A R B A R I Z M U S VAGY

SZAKALLELVÜSÉG?

I r t a : Loványi Gyula. V a g y ötnegyed esztendő óta sorozatos támadások jelennek meg a magyar nyelv eredetiségéért és t i s z t a s á g á é r t tehát a szó m a g y a r s á g á é r t is küzdő „puristák", „dilettáns puristák" ellen. A cikkek írója azt fejtegeti, hogy az idegen szó nékülözhetetlen, hogy voltaképpen fölösleges idegen szó egyáltalán nincsen. A Magyarosan megemlékezett ezekről a támadásokról. Mag a m nem velük akarok foglalkozni. Csupáncsak hatásuknak egy tanulságos megnyilvánulását ó h a j t o m folyóiratunk olvasóival megismertetni. Egyik napilapunkban „Nyelvtisztaságelvűség" című, fölényesen gúnyos í r á s t olvashattunk a „purista dilettantizmus" ellen. RoKonsága a föntebb hivatkoztam támadásokkal nyilvánvaló. Ugyanabban az ú j s á g b a n jelent is meg, mint az idegen szó nélkülözhetetlenségét erősítgető cikkek javarésze, az egyik cikkel egy napon, egy lapon. Azt hiszem azonban, a támadások megindítójának sem telik öröme a tanítvány féktelen buzgalmában. Nyelvtisztaságelvűség, — írónk nevét az í r á s címével helyettesítem — úgy látszik, nem elégszik meg az idegen szók korlátozásának megszüntetésével. E n n é l is hatalmasabb fába vágta a f e j s z é t Olyan kérdést vet föl, amelyik — ezt el kell ismernünk — biztosítja számára a gondolat elsőségének dicsőségét. M e r t tudtommal, eddig senki sem tört lándzsát az — idegen képzők használata mellett! Ezt teszi ugyanis Nyelvtisztaságelvűség, továbbfejlesztve az idegen szó korlátlansá-

34 NAGYOBB CIKKEK

g á t követelő gondolatmenetet. E l e d d i g kellemetlen, tolakodó idegennek tekintettük a latin k é p z ő k e t Most Nyelvtisztaságelvűség n a g y hévvel az -ista m e g az -izmus mellé áll, s kegyetlen g ú n n y a l r o n t neki a „nyelvtisztaságelvű műkedvelőelvűség"-nek, m e r t ez a „műkedvelőelvűség" helyteleníti a két képző h a s z n á l a t á t . De nemcsak a cél r e n d k í v ü l i . Rendkívüliek az eszközök is. Szerzőnk félretolja a nyelvészet módszereit, s a „purista dilettantizmus" s á r k á n y á t a színtiszta — antipurista dilettantizmus merőben ú j fegyvereivel a k a r j a leteríteni. Lássuk, m i r e m e g y velük! *

Ismeretes, h o g y az úgynevezett viszonyítások, vagyis r a g j a i n k meg képzőink, tiszta m a g y a r nyelvi elemekhői fejlődtek ki, m e n t e n minden idegen hatástól, t e h á t a nyelvi alkotás legeredetibb elemei közül valók. Melich J á n o s ezt m o n d j a a viszonyításokról: „Nincs róla t u d o m á s u n k , h o g y akárcsak egy r a g u n k v a g y képzőnk is idegen nyelvből vett elem v o l n a . . . A m a g y a r b a c s u p á n egy v a g y két -nok végű idegen szó k e r ü l t . . . " 1 A föntebbiekből következik, hogy n y e l v ü n k nem ismeri a jövevényképző f o g a l m á t . A jövevényszók közismert két csoport(Lehnwort) j á t H o r g e r Antal így határozza m e g : „meghonosult szó az olyan jövevényszó, amely országszerte közhasználatú, idegen szó (Fremdwort) pedig az olyan jövevényszó, a m e l y csak e g y e s t á r s a d a l m i osztályokban használatos". 2 На. ezt a szabályt a m á s nyelvből származó képzőkre alkalmazzuk, azt kell m o n d a n u n k , h o g y v a l a m e n n y i m á s nyelvből eredő képző idegen képző nyelvünkben. Mert egyetlen-egy jövevényképző sem országszerte közhasználatú. A nyelvhelyesség irodalma azokat a jövevényeket, amelyek idegen végzéssel követelik a bebocsáttatást, m i n d i g is föltétel és kivétel nélkül idegennek tekintette. Tolnai Vilmos a nyelvkeveredésnek egy különös f a j t á j á r ó l ezt á l l a p í t j a m e g : „ . . . m a k a r ó n i k u s az a n y a n y e l v minden szava, melyet idegen n y e l v t a n szerint képezünk ós r a g o z u n k . . . " 3 M a g á ról az -ista m e g az -izmus képzőről a következőt m o n d h a t j u k : Az első a görög eredetű latin -ista, a második a görög -ismos átvétele; mindkettő úgynevezett tudós képző, s nemcsak a mag y a r b a jutottak be, h a n e m átvették őket más nyelvek is. Legjellegzetesebb t u l a j d o n s á g u k az, hogy a képzések zöme nem latin, han e m f r a n c i á b ó l m e g németből csinált állatin szó. Az -isftínak a f r a n c i á b a n -iste, a németben -ist, az -izmusnak a franciában -isme, a németben -ismus felel meg. 4 Lényegében ezekről az állatin, 1

L. Magyar Nyelv XXIV, 4. L. A nyelvtudomány alapelvei,2 105. 1. 3 L. Makaróni nyelv és irodalom: Magyar Nyelv XXVI, 247. kk. 4 L. Fludorovics Jolán, Latin jövevényszavaink; Gyalmos János, Latin eredetű képzőink. 2

34

NAGYOBB CIKKEK

továbbá a m a k a r ó n i nyolv l a t i n végzésű szavairól van szó. Ezeket v é d i tehát Nyelvtisztaságelvűség. A r a n y J á n o s „Visszatekintés" című cikksorozatában ezt í r j a : „ S o h a n a g y o b b szükségét n e m érezte i r o d a l m u n k mint most, hogy a magyar n y e l v e t éktelenítő s megrontó g c r m a n i s m u s o k és mindenféle i s m u s o k ellen v a l a m e l y erős h a n g szünet nélkül kiáltsa a , C a r t h a g i n e m delendam'-ot". 5 Azt hiszem, nincs j o g u n k , hogy a „mindenféle ismusok" c s a l á d j á b ó l k i z á r j u k m a g á t az -izmust és képző-társait. Az A r a n y követelte „erős hang" n e m hiányzik nyelvművelésünkből. F ő l e g a m a g y a r nyelvművelés egyik mestere, Zolnai Gyula foglalkozott i r á n y s z a b ó módon az idegen képzők kérdésével. Mindenekelőtt m e g á l l a p í t j a , h o g y a görög-latin eredetű szók nem felelnek meg az i g a z i á t h a s o n u l á s n a k ; a mi nemzetközi görög-latin szavaink m a g y a r o s í r á s m ó d j u k mellett is éreztetik és m i n d i g éreztetni fogják idegenszerűségüket. 6 Keményen f o r d u l az ellen Zolnai Gyula, hogy nyelvkutató tehetségünket eredeti kifejezések kigondolása h e l y e t t szükségtelen l a t i n szók képzésére ford í t j u k nem egyszer korcs és barbár módon. 7 Gondolat j á r á s á n a k lényegét az alábbi fejtegetések tükrözik: „Mint nyelvész ezeket az adatokat l a t i n eredetű képzőink tenyészetének érdekes példáiul könyvelhetném el, mégis m i n t nyelvművelő, akinek f o l y t o n nyelv ü n k eredeti sajátságainak és ezzel e g y ü t t eredeti szókincsének megőrzése és fejlesztése l e b e g szemem előtt, azt k é r d e m : szükség ü n k van-e nekünk a r r a , h o g y az eredeti szóalkotás biztosabb t a l a j á t e l h a g y v a egy holt n y e l v i n g o v á n y a i r a tévedjünk, és olyan latin szóalakokat g y á r t s u n k , amelyeket a hozzáértők fejcsóváló megütközéssel fogadhatnak, t a l á n meg is mosolyognak? A latin nyelvnek n i n c s szüksége r á j u k , de n i n c s a m a g y a r n a k s e m . . . A m a g y a r u l gondolkozás h i á n y a vagy fogyatékossága mutatkozik az előbbi p o n t jelenségein k í v ü l abban is, h o g y az a k á r szükséges, a k á r szükségtelen idegen szókból nem igyekszünk eredeti képzővel alkotni származékokat, h a n e m e helyett l a t i n képzővel ú j a b b idegen szót f o r m á l u n k . . . " 8 E g y m á s i k nyelvtudósunk, Zolnai Béla, egyik érdekes tanulm á n y á b a n megállapítja, h o g y „van, aki a latinos szóvéget kellemetlen h a n g z á s ú n a k é r z i . . . " 9 Ö is r á m u t a t a r r a a — n y i l v á n nem véletlen — jelenségre, 10 h o g y „erkölcsi devalvációt éreztethetnek idegenből á t v e t t képzők is. I l y e n képző a németben a f r a n c i a -ei... A m a g y a r b a n g y a k r a n p e j o r a t í v asszociációk kísérik az -izmus * L. Prózai dolgozatai, 357. L (1879-i kiad.) 6 L. Idegen szavaink és a nyelvújítás, 67. 1. 7 L. Van-e szükség nyelvművelésünk irányítására?, 39. 1. 8 Ugyanaz, 46—7. 1. A d ű l t szedés a tanulmány írójától való. 9 L. Szóhangulat és kifejező hangváltozás, 35. 1. 10 L. Magyar Nyelv XIX, 36..

34 NAGYOBB CIKKEK

vógzetű neolatin szókat: a képző önálló szóvá is lett pejoratív értelemmel (,izmus')"- 11 Azt hiszem, elég e n n y i az idézetekből. E g y e t azonban m é g ideiktatok, m e r t méltán t a r t h a t számot Nyelvtisztaságelvűség érdeklődésére: „Senki sem olyan s t í l u s t a l a n és ízléstelen, hogy eszébe j u t n a vadidegen s z a v a k a t belekényszeríteni a m a g y a r nyelvbe". Ez az idézet tudniillik a támadó cikkek egyikéből való. *

Ezek u t á n á t t é r h e t ü n k Nyelvtisztaságelvűség érveinek vizsgálatára. Szerzőnk azzal a figyelmet keltő p á r h u z a m m a l vezeti be í r á s á t , hogy „miközben folyik az elkeseredett küzdelem a bolsevizmus ellen, itthon egy nekihevült p u r i s t a ( p á r d o n : nyelvtisztaságelvű) h a d a t üzen v a l a m e n n y i izmusnak". 1 2 N y e l v i bolsevizm u s r a gondol-e v á j j o n Nyelvtisztaságelvűség? Azt á l l í t j a továbbá a „nekihevült puristáról", hogy ok n é l k ü l túlozza az idegen eredetű képzők veszélyét. M a j d így f o l y t a t j a : „T. i. a fordított jelenségre is v a n számos példa, mikor az idegen képző m a g y a r v a g y m á r egészen meghonosodott szavakhoz j á r u l v á n , l a s s a n k é n t m a g a is teljesen m a g y a r r á válik". Ezek szerint főleg a m a k a r ó n i nyelvszavai azok, melyek létrehozzák az idegen képzők teljesen mag y a r r á válását. E z u t á n m e g á l l a p í t j a , h o g y „e tekintetben — úgy érezzük — az -izmus m á r nagyon is azon az úton van, m i n t párt j a " az ista, mely utóbbi m á r egészen magyar képzővé változott". Állítását adatokkal erősíti. Azt m o n d j a „azzá [t. i. egészen m a g y a r képzővé] a v a t t a a nyelvérzék a pápista, elemista, egyetemista v a g y a t r é f á s a n képzett régi patvarista... szavakban". Nyilván azt is érezte a szerző, h o g y a „purista dilettantizmus" keveselheti az egészen m a g y a r képzővé váláshoz a bizonyítékul fölsorolt négy szót. M e g t o l d j a h á t sorozatát h á r o m „ ú j a h b t r é f á s " szóval, ezekkel: nimolista, mázlista, cucilistaVagyis két jassz-nyelvi s egy t r é f á s ú j k e l e t ü szót a l k a l m a s n a k t a r t a r r a , hogy e g y latin képzőnek m a g y a r r á v á l á s á t megpecsételje! Helyes ösztön vezeti ezért Nyelvtisztaságelvűséget, amikor gyenge lábon álló okfejtéséhez t u d o m á n y o s megalapozást keres. Ezt Simonyi Zsigmondnál véli m e g t a l á l n i . Azt m o n d j a , „Simonyi említi, hogy m á r P á z m á n y Péter is m a g y a r képzőként használja [az -istát], midőn K a l a u z á b a n ördögistákról ír. Geleji K a t o n a E n y e d i György híveit Enyedisláknak nevezi. V e r e s m a r t i a királyp á r t i a k a t királyistáknak'1. Nyelvtisztaságelvűség — kissé tudomány11

Hozzátehetjük: a németben ia. Tudtommal a nyelvhasználat ennek az idegen szónak csak pardon alakját ismeri. 13 Nyilván párját akar mondani a szerző. 14 A legújabb -isids szó a mozgalmista. 12

NAGYOBB C I K K E K

34

t a l a n u l — nem jelöli meg, hogy S i m o n y i töméntelen í r á s a közül melyikből való az idézet. De hát ez n e szegje k e d v ü n k e t ; m a j d csak r á a k a d u n k . Mindenekelőtt elővesszük a „Tüzetes m a g y a r n y e l v t a n t " . Simonyinak ez a m ű v e nyelvtörténeti alapon foglalkozik a m a g y a r képzőkkel. Közöttük azonban h i á b a keressük az -izmust m e g az -isíót. U t á n a az „ E l v o n á s " című dolgozat a soros. Ebben, két képzőnkkel összefüggően, c s u p á n egy német nyelvtudósnak, P o t t n a k , a m o n d á s á t idézi: „allerhand v e r r u f e n e I s m e n " (7. 1.). Melléfogtunk h á t . M a j d S i m o n y i „Helyes m a g y a r s á g " című f ü z e t é n e k második k i a d á s a kerül kezünkbe. Ügy látszik, most jó n y o m o n j á r u n k , m e r t ebben a dolgozatban m e g t a l á l j u k az -izmust; egy csomó -izmussal végződő szót sorol föl Simonyi, m i n t altruizmus, despotizmus, egoizmus, liberalizmus. Ám g y a n ú s s á válik fölfedezésünk, mert m i n d e g y i k szó e l ő t t keresztet l á t u n k . A jelek m a g y a r á z a t á b ó l aztán megtudjuk, h o g y a kereszt „az okvetlenül k e r ü l e n d ő hibákat jelöli". D e végre mégis m e g t a l á l j u k azt, amit keresünk. R á a k a d u n k S i m o n y i népies m u n k á j á b a n 15 az ördögistára. enyedistára, királyistára és patvaristára. Simonyi e n n e k a könyvnek előszavában (V. 1.) azt mondja, számtalan író foglalkozik azzal, hogy a tudom á n y a r a n y a aprópénzre váltva j u s s o n forgalomba. A népszerűsítésnek egyik hasznát abban l á t j a , h o g y az olvasó lelkében term é k e n y t a l a j r a h u l l a t j a a t u d o m á n y magvát, s ez aztán terebélyes f á v á nőve, ú j gyümölcsöt terem. Nos, az aprópénzreváltás ez alk a l o m m a l balul ü t ö t t ki. Nyelvtisztaságelvűség összezavarja az egyes pénznemeket s rosszul h a s z n á l j a föl őket: n e m tud u g y a n i s különbséget tenni a népies m u n k á n a k leíró nyelvtörténeti m e g b í r á l ó nyelvművelő része között. Tudnivaló, h o g y a legrégibb -ista végzetű szavaink, a pápista, kálvinista, luterista n e m n y e l v ü n k b e n képződtek, h a n e m a r e f o r m á c i ó korában alkotott latin papista, calvinista, lutherista átvételei; ők indították m e g n y e l v ü n k b e n az -ista végzetű szavak képzését, jóllehet a X V I I . századból mindössze három szót, az idézett ördögistát, enyedistát, királyistát t u d j u k m a g y a r szövegből kim u t a t n i . Simonyi e r r ő l így vélekedik: „Nyelvünkbe pl. á t j ö t t e k o l y a n szópárok, m i n ő k evangéhom: evangélista, Kálvin: kálvinista, Luther: lutherista stb. Ezek m i n t á u l szolgáltak számos ú j szónak, s most az -ista m á r egészen meghonosult képző. P á z m á n y P é t e r azt í r j a : . . . Ördögistának h í h a t j a magát . . . Geleji K a t o n a ... Enyedistáknak nevezi. V e r e s m a r t i beszél királyistákról.. ."I* A „Tüzetes m a g y a r nyelvtan" képzőinkre vonatkozó része, a „Helyes m a g y a r s á g " s Simonyi egész m u n k á s s á g a n y i l v á n v a l ó v á teszi, h o g y a „most az -ista m á r egészen meghonosult képző" kitétel a l a t t P á z m á n y korát, a X V I I . századot érti. Igaz, Simonyi 15

L. A magyar nyelv,* 88. 1.

" L. i. m. 88—9. 1.

34 NAGYOBB CIKKEK

m o n d a t a h í j á n van a népszerű m u n k á k fokozottan m e g k í v á n t a szabatosságnak, de csak nyelvtörténetilcg nem képzett b í r á l ó válhatott a félreértés áldozatává. Túlságosan megnövelné dolgozatomat, h a ki a k a r n á m m u t a t n i , hogy mind P á z m á n y , mind Gelcji Katona meg V e r e s m a r t i ú j szava fölötte jellegzetes, a m a g u k helyén teljesen megfelelő alkalmi szóképzés a m á r ismert m i n t a nyomán. De n e m váltak ú j m a g y a r képzők f o r m á l ó d á s á n a k m e g i n d í t ó j á v á . Az -ista s az -izmus végzetű idegen szók tömegének betódulása n y e l v ü n k b e csak a X V I I I . században kezdődött, mégpedig f r a n c i a és n é m e t hatásra. 1 7 Az -izmusról — u g y a n c s a k az idézett helyen — ezt í r j a Sim o n y i : „A görög-latin -istához legközelebb áll a szintén göröglatin -izmus és -izál, mellyel számos ú j m a g y a r szó a l a k u l t , többn y i r e görög v a g y latin alapszóból, de n é h a eredeti m a g y a r tőszóból is". P é l d á k a t is idéz Simonyi. Ez a megállapítás Nyclvtisztaságelvűség értelmezésében — láttuk — így szól: „E tekintetben — ú g y érezzük — az izmus m á r nagyon is azon az úton van, mint p á r j a , az ista". H a szerzőnk tovább lapoz abban a könyvben, amelyikre fejtegetéseinek elméleti részét fölépíti, eljutott v o l n a a leíró résztől a bíráló részig. I t t pedig а következő olvasható: „Az idegen szók pártolói, h a e l j á r á s u k a t k i f o g á s o l j u k , m i n d e n f é l e elvi k i f o g á s s a l szoktak előállni, legtöbbször avval, hogy a m a g y a r szó nem fejezi ki teljesen, sőt m e g se közelíti az idegen szó t a r t a l m á t . . . Valóságos lejtőre j u t n á n k , h a ilyen okból u t a t n y i t n á n k s válogat á s nélkül bebocsátanánk s m e g t a r t a n á n k a beözönlő idegen szókat". 1 " Szerzőnk fejtegetései között akad azonban olyan megállapítás is, amelyikkel f ö n n t a r t á s nélkül egyetért minden rendű és r a n g ú purista. Azzal, hogy az -ista „ m á r éppen olyan jó m a g y a r képző, m i n t például a g y a k o r i -nok, -nők..." Hogy p e d i g milyen jó képző a -nok, -nők, e r r e az -isla mellé sorompóba állított Veresm a r t i v a l szemben V ö r ö s m a r t y t idézem. Azért V ö r ö s m a r t y t , mert az ő f ö l f o g á s a híven fejezi ki B a r t z a f a l v i Szabó Dávid csinálmán y á n a k m a is érvényes értékelését. V ö r ö s m a r t y lS40-ben ezt írta: „ I g a z u k van, kik a -nok, -nök, -nek-cs szók elszaporodásától rettegnek; alig van ennél a nyelvben valami ízetlenebb s egyszersmind ragályosabb, mert a legegyügyübb ember is képes i l y e n szókat koholni..19 Ámde, h a az -ista teljesen m a g y a r r á vált képző, az -izmus pedig a legjobb úton h a l a d a m a g y a r r á hasonulás felé, s ezért védelmet követel s z á m u k r a Nyelvtisztaságelvűség, k é r d e m : melyik csoportba való az -izál, -atio, -atus, -alis, -aris, -itas, -ikus képző? 17 18 19

idézem.

V. ö. Gyalmos idézett munkája 1—16. 1. L. i. m. 203. L L. Minden munkái XI, 216. Szily Kálmán Nyelvújítási szótára nyomán

34

NAGYOBB CIKKEK

E l t e r j e d é s ü k egy szemernyivel sem alább való, m i n t az -istáé m e g az -izmusé.20 A m i n t láttuk, S i m o n y i az -izált e g y ü t t említi az -izmussal. Ez e l k e r ü l t e szerzőnk figyelmét? Számolnunk kell ezek szerint azzal, h o g y szerzőnk p é l d á j á n fölbuzdulva, elébb-utóbb egy m á s i k Nyelvtisztaságelvűség követel m a j d k o r l á t l a n nyelvpolgári j o g o k a t a föntebb említettem i d e g e n képzők s z á m á r a is! í g y ham a r o s a n szomorú valósággá v á l h a t Zolnai G y u l a t r é f á s n a k vélt j ó s l á s a : „Az e f f é l e szükségtelen l a t i n szógyártások reám némelykor a nagyképűitás benyomását t e s z i k . . . H a a latin szógyártás t e r é n sokáig így h a l a d u n k , m e g é r h e t j ü k , hogy p a l a c k j a i n k a t parafális dugókkal l á t j u k el majd, és h a l o t t j a i n k a t diófális koporsókban f o g j u k e l t e m e t n i . . . nem é p p e n magyarikus eljárással". 2 1 Szerzőnk kikel az elvű m e g az elvűség szónak az -ista m e g az -izmus helyett v a l ó használata ellen is. Azt m o n d j a , k á r v o l n a az i m m á r háromszáz év óta m a g y a r r á vált igen simulékony -ista képzőt föláldoznunk az alig száz éves, Helmeczy módra g y á r t o t t elv szóért. Az „alig száz éves" elv szó Dugonicsnak 1784-i elvonása a H a l o t t i beszédből k i m u t a t h a t ó eleve szóból, — hozzátehetjük: igen szerencsés e l v o n á s a . A sav, sáv, üdv, terv, érv, élv ellen a l i g h a tesz ellenvetést Nyelvtisztaságelvűség. De h a n e t á n azt k i f o g á s o l n á szerzőnk, hogy ezek a szók szintén n y e l v ú j í t á s i elvonások, h i v a t k o z h a t u n k régebbi a d a t o k r a is. Í m e : sérv ( X V I I . sz.), nedv ( X V I . sz.), kedv ( X V . sz.), szív ( X V . sz.), év (XV. sz.), hév (XVsz.), név (XIV. sz.), rév (XIII. sz.).32 S mivel h a s z n á l j a б m a g a is a nyelv-et, — a szó f i n n u g o r e r e d e t ű — méltán kegyelemben részes í t h e t n é az elv-et. H a pedig m i n d e z semmis volna, hivatkozom a r r a , hogy a t á m a d ó cikkek e g y i k e még a légó, mozi, levlap, kösz „neomagyar" szókat is kitűnő szórövidítésnek t a r t j a . Nem k i f o g á s o l h a t ó az elv származékainak képzésére haszn á l t -ú, -ű meg -ság, -ség sem. Mindkettő n y e l v ü n k ősi, most is eleven képzője. 23 Örvendjünk h á t a sikerült elv-nek, s é l j ü n k b á t r a n kifogást a l a n származékaival, az elvű és elvűség szókkal. Persze ízléssel, mértékkel. Ne h i r d e s s ü k az -ista, -izmus megigézettjének módszerével az elvűvel m e g az elvűségge 1 képzett összetételek egyedülü d v ö z í t ő voltát. H i s z e n számos m á s szót is h a s z n á l h a t u n k . Hogy m i k o r melyik szó a jövevény megfelelője, e b b e n a kérdésben — nyelvérzékünk i r á n y í t á s á v a l — a nyelvhelyességi könyvek igazít a n a k el bennünket. Természetesen azokat az idegen szókat, amel y e k é t nem t u d u n k jó magyar szóval pótolni, továbbra is megtartjuk. Fejtegetéseim végéhez értem. A t á r g y a l t a m írás csak m i n t 20 21 22 23

L. L. V. L.

Zolnai Gyula, Van-e 6zükség nyelvművelésünk irányítására? 38—50.1. ugyanaz, 41, 43, 49. 1. ö. Etimológiai szótáfr; Bárczi Géza, Szófejtő szótár. Simonyi Zsigmond, Tüzetes magyar nyelvtan, 571, 585. 1.

34 NAGYOBB CIKKEK

tünet érdekel minket. L á t t u k , mi származik abból, h a az antipurista dilettantizmus a „ p u r i s t a dilettantizmus" i r t á s á n a k jelszavával a bírói székbe ül, s a c s a l h a t a t l a n s á g t ó g á j á b a n ítélkezik a nyelvt u d o m á n y és a nyelvmüvelés kérdéseiben. Veszedelemmé f a j u l h a t ez a kedvtelés, ha a n a p i l a p o k olvasóinak tömegei s z á m á r a történő megnyilvánulások r e n d s z e r r é válnak. *

Meg kell azonban m é g mondanom, miként k e r ü l t dolgozatom élére a vele látszólag s e m m i összefüggést nem m u t a t ó „Barbarizmus v a g y szakállelvüség?" cím? A címbeli két szó szembeállítása nem tőlem, h a n e m Nyelvtisztaságelvűségtől ered. Szerzőnk ilyeténképpen f e j e z i be í r á s á t : „Ne b á n t s u k tehát az izmust és az istát, mert ha ez a purista dilettantizmus (nyelvtisztaságelvű műkedvelőelvüség) túlságosan elb u r j á n z i k , végül m é g a Pistából is Pelvű lesz, s a fisfából lelvű, а Bellevue szállodáról 2 4 pedig k i m u t a t j á k , hogy v a l a m i k o r Bista volt. De ez m á r aztán igazán barbarizmus lenne, h o g y ne mondjam: szakállelvüség". H á t bizony jobb lett volna n e m mondani, jobb lett volna a szellemeskedésről lemondani. Mert a barbarizmus nem szakállelvüség. Csak a m e g f o r d í t o t t ja helytálló: a szakállelvüség kétségtelenül barbarizmus. A görög barbaros-ból származó latin barbarus25 u g y a n i s nem t a r t több rokonságot a .szakáll' jelentésű latin barba szóval, mint teszem az allegória a filegáriával. А ЪагЪа meg a barbarus e g y m á s h o z való viszonya csupáncsak vadidegen szók h a n g z á s á n a k véletlen összecsengése. 28 Az egyik t á m a d ó cikk szerint „első pillanatban komoly érvnek látszik, hogy a p a r a s z t , a m u n k á s nem érti m e g az .idegen' szót. H a n e m érti, t a n u l j a meg!". Az elv helyes: a k i idegen szót használ, mindenekelőtt t a n u l j a meg a szó jelentését D e a tapasztalat azt m u t a t j a , h o g y a tanítást n e m a paraszton, h a n e m azokon kellene kezdeni, akik m á s o k a t a k a r n a k tanítani idegen nyelvi elemek h a s z n á l a t á r a . A sok kivetni való mellett azonban köszönettel is tartoznak Nyelvtisztaságelvűségnek a „dilettáns p u r i s t á k " : szerzőnk kifogástalan m a g y a r jelölést a d o t t egy régi, — hozzá -izmussal végződő 24

A Bartzafalvi Szabó gyártotta -da, -de is előnyt élvez szerzőnknél; kitúrja a rövid, nem is elvonásból származó szállót. 26 A barbarus fogalmát Heltai Gáspár (Űj Testámentom, g l . levél) így magyarázza: „A Görögöc és Deákok minden nyelvű embereket Barbarusoknac hittac, az ő nyelueken kövül. Gyakorta vétetic tudatlanért, ostobáért etc." 2 ? V. ö. Walde, Latein, etymol. Wörterbuch,' 94, 96. 1.; Georges, Latein. Handwörterbuch, 8 I, 785, 787. 1.; Pape, Griechisch-deutsches Handwörterbuch, I, 891. 1.; Boisacq, Dictionnaire étymologique," 114. 1.

\

52


do most is fölötte eleven fogalomnak. A letter jakabizmus m e g k a p t a találó kifejezőjét, a szakállelvűséget"

KISEBB

végre

KÖZLEMÉNYEK

N y e l v h e l y e s s é g i babonák. A nyelvvédő mozgalomnak kétfelé kell hadakoznia. Az egyik ellenfél az idegen nyelvi hatás, a m a g y a r t a l a n szerkezetek, az idegen szavak felesleges halmozása, a nyegle, kényeskedő hangsúlyozás ( m a g y a r beszédben: Mussolini), a másik ellenfél a túlzás, az önkényeskedő nyelvi szabályok alkotása, a felesleges hibáztatás, a nyelvhelyességi babona. I I a igaz, h o g y az első az igazi veszedelem, nem szabad azt h i n n ü n k , hogy a második — csak azért, m e r t sokszor jó szándékból f a k a d — nem lehet épen eléggé ártalmas. Az á r t a l m a s a n túlzó „nyelvvédelem" egyik m e g n y i l v á n u l á s á n a k a közelmúltban lehettünk t a n ú i . Megjelent egy szótár, a m e l y azt tűzte ki f e l a d a t á u l , hogy megtisztítja a m a g y a r nyelvet minden idegen szótól. Ebben a törekvésében aztán szörnyű szó ficamokat a j á n l h a s z n á l a t r a , s a m i még károsabb, meggyökoresedett, m a g y a r r á vált, sőt sokszor ősi szókincsünkbe tartozó, k i t ű n ő m a g y a r szavakat a k a r m a g y a r í t a n i . Az i l y e n f a j t a igyekezetben nem is az az igazi veszély, h o g y kiszorítja jó szavainkat, v a g y beleesempész rossz szavakat a nyelvünkbe, m e r t hiszen a j á n l á s a i t amúgysem f o g a d j a el senki, hanem az, h o g y a komoly nyelvvédő mozgalmat keveri rossz hírbe, mert a felületes szemlélő nem különbözteti meg az igazi nyelvművelést a hozzá nem é r t ő nyelvészkedő játéktól. Á r t a l m a s és k á r o s a hibás hibáztatás, az önkényesen alkotott, félig értett v a g y félreértett nyelvi szabály, a nyelvhelyességi babona is. E n n e k legjellegzetesebb m e g n y i l v á n u l á s a az egyiszony. A határozatlan névelő németes használata („epy-túltengés") elleni küzdelem a rfyclvvédő m u n k a egyik legrégibb feladata. A z epy-túltengést („ez nem egy e l j á r á s " stb.) ú g y - a h o g y k o r d á b a lehetett szorítani, de megszületett m i n d j á r t mellette a visszah a t á s : az egy-iszony. Akkor sem m e r ü n k m á r élni az egy-gyel, a m i k o r kellene. Í g y keletkeznek a z t á n ezek a mondat-szörnyszülöttek: Tönkrement vállalkozó főbelőtte magát. F r a n c i a tudós felt a l á l t a a bacillusháború ellenszerét. 27

A szakállelvűség legújabb adata: A Magyar Nemzet (1942. febr. 25.) a cseh meg a tót nyelv közötti dialektikális különbségekről ír. A francia névjelzésű cikk fordítója összezavarja a .vitatkozó észjárás, érvelés, okfejtés' jelentésű dialektika szót a .tájszólás, nyelvjárás' jelentésű dialektus szóval.


Az epy-iszonyban szenvedők sokszor éppen az ellenkezőjét m o n d j á k annak, a m i t a k a r n a k . H a azt kérdezem, hogy esett-e az eső, a r r a m á s t jelent az a válasz, hogy „egy kevés esett" ( = nem sok, de v a l a m i mégis), m i n t az, hogy „kevés esett" ( = n e m elég). Más az, hogy „ h a m a r nem érsz haza", m i n t „egyhamar n e m érsz haza". EűIZ-iszonyban szenvedő embertől n e m kérdezném meg, h o g y sos-e a leves, hanem megkóstolnám m a g a m , m e r t ő a sós levesre is azt mondaná, hogy kevéssé sós, s í g y megsózatná velem m é g jobban azt a levest, a m e l y m á r úgyis sós volt egy kevéssé. Kevésbbé elterjedt u g y a n , de szintén nyelvhelyességi babonából ered a határozott névelő (a, az) h i b á s mellőzése. Zolnai G y u l a a M a g y a r o s a n egy régebbi számában e g y egész c s o k o r r a valót g y ű j t ö t t a határozott névelő hibás e l h a g y á s á n a k példáiból, a jelenség o k á n a k k u t a t á s á r a azonban n e m tért ki. „N. távozik L u t h e r születésének 450-ik é v f o r d u l ó j a a l k a l m á b ó l t a r t o t t istentiszteletről." Helyesen: . . . t á v o z i k a L u t h e r születésének 450-ik é v f o r d u l ó j a alkalmából t a r t o t t istentiszteletről. — „ P á r lépéssel távolabb l á t h a t ó k A u g u s t u s császár tiszteletére emelt templom r o m j a i . " Helyesen: . . . l á t h a t ó k az A u g u s t u s császár tiszteletére emelt templom r o m j a i . — „Illetéktelenül beavatkozott K o d á l y ismeretes előadása körül t á m a d t vitába." H e l y e s e n : . . . b e a v a t k o zott a Kodály ismeretes e l ő a d á s a körül t á m a d t vitába. — Ezek mellé a Zolnai G y u l a g y ű j t ö t t e példák mellé kívánkozik a minden házfalon olvasható felhívás: „Baross Szövetség kéri: keresztény kereskedőnél vásároljon". Helyesen: a Baross Szövetség k é r i . . . Hogy az idézett m o n d a t o k b a n a m e g j e l ö l t helyre k i kell tenni a határozott névelőt, azt tüstént l á t j u k , h a kiemeljük e mondatokból a jelzőt, illetve a több szóból álló jelzős kifejezést. „N. távozik az istentiszteletről." „ P á r lépéssel távolabb l á t h a t ó k a templom r o m j a i . " „Illetéktelenül beavatkozott a vitába." „A szövetség kéri." Ezeket a m o n d a t o k a t senki sem m o n d j a névelő nélkül. De épily kevéssé h a g y h a t ó el a névelő akkor, ha e mondatokat jelzővel (esetleg több szóból álló jelzős szerkezettel) bővítj ü k : Luther születésének 450-ik évfordulója alkalmából tartott, Augustus császár tiszteletére emelt, Kodály ismeretes előadása körül támadt, Baross. Mindezek az istentisztelet, vita stb. jelzői, s a névelő és a f ő n é v között v a n a helyük. (A szép asszony, a jó gyermek.) A határozott névelő a főnévnek (istentisztelet, v i t a stb.) névelője és nem a jelzős szerkezeté. Ezek a szerencsétlen névelők a n n a k estek áldozatul, hogy a jelző, illetve jelzős szerkezet első szava t u l a j d o n n é v : Luther, A u g u s t u s , K o d á l y , Baross. E z é r t nem merték az idézett mondatok í r ó i a határozott névelőt k i t e n n i eléjük. Hallottak v a l a m i t arról, h o g y a t u l a j d o n n e v e t nem l á t j u k el névelővel (nem m o n d j u k : a Goethe n a g y d r á m a í r ó ) , s ennek a szabálynak felületes alkalmazásában azt hitték, hogy a helyesen, t e h á t névelővel í r t mondatokban a névelők L u t h e r , A u g u s t u s , Kodály, Baross névelői lennének, holott — m i n t l á t t u k — a főnevek

54


(istentisztelet, templom, vita, szövetség) névelői lettek volna, ha születésük előtt el n e m p u s z t í t j a őket a nyelvhelyességi b a b o n a . A lag és leg r a g kínos kerülgetése szintén ebbe a sorozatba t a r t o z i k . Kezdetben volt a lag (ep-korszak, v a g y inéginkább az ilag iíep-korszak. A német -lich végződésű szavak u t á n z á s a k é n t főnévből i képzővel alkotott melléknevekhez kapcsolták a lag leg r a g o t í g y keletkezett a .levélileg' (e h.: levélben), .törvényileg' (e h.: törvény ú t j á n ) , .alkalmilag' (e h.: alkalomadtán), sőt ,sport i l a g ' , .pénzileg' stb. Az г képzővel összekapcsolt lag leg ellen a nyelvvéde.Iem j o g g a l emolte f e l szavát. S i k e r ü l t is ú g y - a h o g y visszaszorítani, de m i n d j á r t jelentkezett a m á s i k b a j : sokan félreértették a szab á l y t , és akkor sem éltek a lag leg raggal, a m i k o r n a g y o n is hel y é n lett volna, h a n e m az n r a g g a l próbálták helyettesíteni. Ped i g hogy a k é t f é l e r a g nem helyettesítheti e g y m á s t , azt m u t a t j á k az alábbi példák: Valószínűleg találkozni f o g u n k . A t a n ú vallom á s a valószínűen hangzott. — A jelöltet a vizsgán egyhangúlag képesítették. — A z előadó u n a l m a s a n és egyhangúan o l v a s t a fel tanulmányát. Az ő (ők) h a r m a d i k személyű személyes névmást csak emb e r r e használjuk. Ez a szabály. De ha m e g t a n u l j u k a szabályt, t a n u l j u k meg a kivételt is: a h a r m a d i k személyű többesszámú személynévmás tárgyesetét — ő k e t — h a s z n á l j u k emberre, á l l a t r a , élettelen dologra, gondolati f o g a l o m r a e g y a r á n t . Hol v a n n a k * a j u h a i d ? Széttépték őket a f a r k a s o k . — B á r á n y f e l h ő k ú s z n a k az égen. ó r á k i g elnézegetném őket. A hibától való félelemben sokan nem merik kitenni ezt az őket névmást, c s a k akkor, h a e m b e r r e vonatkozik. E g y é b k é n t kín o s igyekezettel iparkodnak m á s szavakkal helyettesíteni: azokat, sőt előbbieket, utóbbiakat, nevezetteket stb. — Sokan m e g t a n u l j á k a nyelvi szabályokat, de rosszul alkalmazzák őket. Mint az előbbi példákból látjuk, a nyelvhelyességi babona o l y a n veszedelem, melyet n e m szabad elhanyagolni. A kérdés m o s t m á r csak az, hogyan l e h e t védekezni ellene. Az á t l a g e m b e r á t l a g o s figyelme legfeljebb h a addig terjed, h o g y az idegenszerűségeket hibáztató szabályra emlékszik, de f i n o m a b b megkülönböztetések k u t a t á s á t nem v á r h a t j u k tőle. Az e g y e d ü l helyes és célravezető eljárás t e h á t az, hogy m a g á b a n az idegenszerűségeket hib á z t a t ó szabályban vagy n y o m b a n e szabály mellett r á m u t a t u n k a r r a , hogy a hibáztatott s z ó n a k vagy szerkezetnek mi a helyes használata. N e m elégszünk m e g például azzal a f é l m u n k á v a l , h o g y az egy németes h a s z n á l a t á t megrójuk, h a n e m tüstént azt is m e g m o n d j u k , h o g y mikor és h o l használja a m a g y a r a h a t á r o z a t l a n névelőt. H a n e m így j á r u n k el, akkor könnyen akad, a k i az egy-et egyszersmindenkorra száműzni a k a r j a a magyarból. A legtöbb nyelvvédő m u n k a , így P i n t é r egyébként i g e n értékes kézikönyve is, ebből a szempontból hiányos. „Bír" címszó


a l a t t például megjegyzi, hogy helytelen bír valamit, s ezt ú g y kell m o n d a n u n k , hogy van valamije. Helytelen, h o g y nem bír tudomással, s helyes: nincs tudomása. —• Mindebben teljesen igazat m o n d a nyelvvédő könyv. De n e m mond eleget! Az átlagos műveltségű és alaposságú olvasó így könnyen a r r a a következtetésre jut, h o g y a bír igét e g y á l t a l á n nem kell v a g y nem szabad használni. A nyelvvédő könyvnek azt is m e g kellene ugyanitt mondania, hogy mi a bír igének helyes használata. H a m é g a n n y i r a törekszünk is a rövidségre, a bír helyes h a s z n á l a t á r a m u t a t ó egy v a g y két példának itt helyet kell szorítani. P é l d á u l : Bírja a munkát. Nem bír vele. U g y a n í g y létére címszó a l a t t csak a n n y i t mond, hogy helytelen: bíró létére nem tehetett mást; helyes: mint bíró nem tehetett mást. Ebből k ö n n y e n az a nyelvhelyességi babona keletkezhet, h o g y n e m szabad a ,létére' szót használni. U g y a n i t t m e g kellett volna m u t a t n i a helyes használatot. (Orvos létére elmulasztotta a legelemibb óvatossági intézkedéseket.) Nélkülöz címszó alatt helyteleníti ezt: minden alapot nélkülöz. Meg kellene itt m u t a t n i a szó helyes h a s z n á l a t á t is: P e t ő f i p á l y á j a kezdetén sokat nélkülözött. Nézetem szerint a most vázolt módszert kell a hibáztatásokban követni, h a m e g a k a r j u k akadályozni, h o g y a nyelvvédő mozgalom kellemetlen kísérőjelenségei, az önkényes nyelvi szabályok és а nyelvhelyességi babonák el ne t e r j e d j e n e k . Winter István. Vezér-e a Conducator? Tóth József f o l y ó i r a t u n k legutóbbi s z á m á b a n nagyképűségnek, j á r t a s s á g f i t o g t a t á s á n a k , sőt a m a g y a r nyelvi öntudat f ö l a d á s á n a k bélyegzi m e g azt, h o g y h a Mussolinit ű u c e n e k , F r a n c o tábornokot Caudillonak nevezzük, v a g y h a a Poglavnik szót haszn á l j u k . Azt tartom, h o g y k á r ilyen szigorúan ítélkeznünk, m e r t az efféle idegen szavak h a s z n á l a t á n a k j o g o s s á g á t n a g y o n szépen m e g lehet okolni. Meg, m e r t a l i g h a helytálló a cikkírónak az a nézete, h o g y az egyetlen vezér szó fedi m i n d a z t a fogalmat, amit ezek a szavak kifejeznek, másrészt pedig ezek az elnevezések anyn y i r a első viselőjük személyéhez t a p a d n a k , hogy bízvást t u l a j donneveknek t e k i n t h e t j ü k őket. De m e g h a n g u l a t i v e l ü k j á r ó j u k is v a n ezeknek a kifejezéseknek. Egészen m á s képzetek fűződnek — teszem — a Duce szóhoz, m i n t a Caudillohoz és megint mások a Poglavnikhoz. Nincs itt a helye a n n a k , h o g y ezeknek a f é r f i a k nak a h a t a l m i körét vizsgáljuk, de bizonyosan v a n ebben is különbség, és m á r csak ezért sem fedné az egyetlen vezér szó e méltóságok mindegyikének jelentéstartalmát. Ezek szerint a m a g y a r megfelelőnek a j á n l o t t szó használata által elsikkadna az a jellegzetesség, amelyet m i n d e n k i tud v a g y érez e k o r m á n y z a t o k dolgá-

56


ban. E mellett érdemes a m e g f o n t o l á s r a az is, hogy pl. a Duce szón mindenki csak az olasz k o r m á n y z a t vezérét értheti, h a ellenben csak vezért mondok, ezenfelül azt a népet is meg kell neveznem, amelyiknek vezére szóba kerül. Nyilván ezért nevezte az angol nyelvhasználat the Kaiser-nek, nempedig the German Emperoriiák Vilmos császárt. I g a z : így sok idegen szót kell megt a n u l n u n k , de nem h i á b a élünk történelmi időket v a g y nietzschei szóval az Umwertung aller Werte korát. Ilyenkor épen nem tudálékosság, hanem a k o r r a l való, a k á r kénytelen-kelletlen haladás, h o g y h a m e g t a n u l j u k még azt is, h o g y — teszem — Conducalor a n n y i m i n t Antoncscu tábornok. De mindez talán nem döntené el a vitát. Eldönti azonban alighanem, h a meggondoljuk a következőket: Oroszország, Töröko r s z á g császárság volt, Perzsia m e g J a p á n az most is; lám, mégsem beszéltünk orosz császárról, h a n e m csak cárról és csak Szil á g y i és H a j m á s i viaskodtak „császár szép leányáért", mi azonban a török császárt ha nem is p a d i s a h n a k , de minden bizonnyal csak szultánnak emlegettük, v a l a m i n t h o g y a perzsa, most i r á n i császár is csak sah, a j a p á n m e g mikadó volt azelőtt, a jobbant u d ó k szerint pedig tenno most. Még az sem tudálékosság, h a khedivét, m a h a r a d s á t v a g y sejket emlegetünk, m e r t az ilyen szavak az általános műveltség kifejezései, egyben pedig szabatos megfelelői a csak több-kevesebb k ö r ü l í r á s s a l m e g h a t á r o z h a t ó idegen f o g a l m a k n a k . Ezek szerint réges-régi m a g y a r nyelvszokás, h o g y m á s országok uralkodóit, vezetőit s a j á t népük elnevezésével emlegetjük. Idegen k o r m á n y z a t o k vezetőire is ez áll. A török k o r m á n y f ő t — teszem — nagyvezirnek mondtuk/Bismarckot vagy Seipelt sem hívtuk miniszterelnöknek, hanem u g y a n c s a k idegen eredetű szóval kancellárnak, m e r t ez felelt meg az ő alkotmányjogi helyzetüknek. A darabos h u m o r ú angol azt m o n d j a : to call a spade a spade; nevezzük á s ó n a k az ásót, és nevezzük m i is nevén a gyereket akkor, amikor a vezér szó által teljes t a r t a l m i és h a n g u l a t i v e l ü k j á r ó j á v a l szabatosan ki sem fejezhető idegen kifejezéseket használjuk. H a n e m azért van igaza Tóth Józsefnek is. C s a k u g y a n iires f i t o g t a t á s csak, h a ú j s á g j a i n k egy h o r v á t merénylet áldozataként ismételten is tabornikot emlegetnek, v a g y ha ilyen h í r a d á s s a l kól i n t a n a k bennünket f e j b e : a P o g l a v n i k K v a t e r n i k e t az usztasák h r i l n i k j é v é nevezte ki. Nem t a r t o m sem nyelvi ö n t u d a t á r ó l megfeledkezett, sem a világtól e l m a r a d o t t m a g y a r n a k azt, aki ezt "a n é g y ismeretlennel megtűzdelt egyenletet így fejti m e g : A hrilnik a poglavnikok n s z t a s á j á v á nevezte ki K v a t e r n i k e t . V a g y amit a k a r t o k ! , Búzás Dezső.


Partizán. Ez a titokzatos h a n g z á s ú jövevény szokatlan jelenség az idegen szók történetében: h a j s z á l n y i pontossággal m e g á l l a p í t h a t ó róla, mikor lépte át n y e l v ü n k határait. D e több más tekintetben is érdemes szemügyre venni, kiváltképpen azért, m e r t épületes t a n u l s á g g a l szolgál az idegen szók b e f o g a d á s á n a k lélektanához. T e h á t : a partizán születésének n a p j a 1941. október 11-e, születésének helye az orosz s í k s á g végtelensége; onnan j ö t t ezen a n a p o n ú j s á g j a i n k n a k egyazon szövegű, a partizánok mozgolódásairól beszámoló híre. E g y e t - m á s t el kell mondanom ú j vendégünk c s a l á d f á j á r ó l . A középkorban olyan zsoldost jelentett a partizán, aki a legtöbbet fizető p á r t szolgálatába állt. Később szabadcsapatok vezetőit nevezték partizánnak. Szavunk végső f o r r á s a a ,rész' jelentésű latin pars; ebből származik az olasz partigiano. Az olasz szónak XV. századi átvétele a f r a n c i a partisan, ezé m e g a német Partisan: a németbe a X V I I . században került bo. A német jó i d e i g küzdött az idegen szó ellen; el is a v u l t a Partisan. Az oroszországi háború t á m a s z t o t t a ú j életre, s n á l u n k német h a t á s r a jelent meg. Szavunk f ö l ú j í t á s a jelentésbővüléssel lépett a porondra. Partizán i m m á r nem a szabadcsapatok vezérét, h a n e m a szabadcsapatok minden t a g j á t jelenti. Mivel p e d i g nálunk ismeretlen a partizán jelentése, az első h í r a d á s m i n d j á r t meg is m a g y a r á z z a : „Partizánok próbáltak átlopózni a túlsó p a r t r ó l . K o m m u n i s t a szabadcsapatok, a f f é l e komitácsik, igyekeznek néhány n a p ó t a átsurr a n n i hozzánk". Egyik ú j s á g u n k ( M a g y a r s á g 1941. X . 12.) a eikk címében m é g szemléltetőbb m a g y a r á z a t o t a d : „A szovjet-komitácsikat partizánnak hívják". S ó h a j t v a törődtünk bele: orosz komitácsi, a te neved partizán! Do c s a k h a m a r r á j ö t t ü n k tévedésünkre. A november 9-i újságokban u g y a n i s J o v a n o v i c s D r a g o m i r n a k , Belgrád polgármesterének alábbi nyilatkozatát o l v a s t u k : „ . . . a partizánok, a k i k gyújtog a t n a k és gyilkolnak, n a g y o n jól t u d j á k . . . " V a g y i s az orosz komitácsi u g y a n a z t jelenti, m i n t a szerb partizán, ú g y h o g y még az sem hozható föl szavunk védelmére, h o g y sajátos, csupáncsak az orosz viszonyokra szabott jelölés. Most l á b r a k a p o t t ú j jelentését n á l u n k igen-igen kevesen ismerik. Valóban fölösleges, hogy mesterséges módon terjesszük. Márton J ó z s e f , a múlt század elején a bécsi esász. kir. egyetemen a „ m a g y a r nyelvnek és literatur á n a k " kiváló t a n á r a , 1803-ban így f o r d í t o t t a a partizánt: „követő, felekozetes, veletartó, p á r t j á n levő". M a n e m fordításra, hanem a fogalom szabatos jelölésére v a n szükség. De' nem kell sokat töprengenünk, minek nevezzük a partizánt. Elvégezték ezt a munkát m a g u k a partizán terjesztői: náluk szabadcsapat a partizán egyértékese. Ez a jelölés régi s teljesen megfelelő. H a s z n á l h a t j u k a szabadcsapatos kifejezést is.

52

SZÉLJEGYZETEK

A partizán szócsaládnak e g y i k — előkelő — t a g j á t egyébként m á r jó ideje v e n d é g ü l látjuk. E z a szó az appartement, az olasz appartamento összetételnek f r a n c i a közvetítésű átvétele. Nem kív á n a t o s , hogy a partizán számára lakosztályt n y i s s u n k nyelvünkben. Loványi G y u l a .

SZÉLJEGYZETEK Lábjegyzet. —- Ezen a csudálatos, lábbal í r o t t jegyzeten először e g y nyelvészeti cikkben botránkoztam meg: „Cursive van szedve, »Uladislaus, Jagellónak f i ja«" *-gal ellátva és a l u l lábjegyzetben: (MNy. X X X V I I , 147, a meg is i s m é t e l t cursive szedést sem értem, m i k o r dülten v a g y dűlt betűvel i s szedhették v o l n a az illető helyet). í g y o l v a s h a t t a m már előbb a Budapesti Szemlében is: „Lábjegyzetek f o r m á j á b a n életrajzi v á z l a t o t ad" (1935 m á j u s i sz., 240.1.). A lábjegyzet azonban még régebbi t a l á l m á n y , m e r t megvan m á r K e lemen Béla Kézi S z ó t á r á n a k 3. k i a d á s á b a n (1929.1, a n é m e t - m a g y a r részben Fußnote a l a t t , a m a g y a r - n é m e t rész m é g n e m fogadta be. A lábjegyzet azért csudálatos, m e r t a m a g y a r ember eddig c s a k kézírást ismert, és lábbal legföljebb a m u t a t v á n y o s o k t u d n á n a k jegyzeteket csinálni. A német s z ó t á r r a való hivatkozásból m á r m i n d e n k i sejtheti, h o g y ismét szolgai fordítással állunk szemben, a m e l y az egészséges magyar nyelvérzéket b á n t j a . Olyan ez bizony, m i n t ha v a l a k i a német Fuszweg-et, a m e l y gyalogutat jelent, hasonló n y e l v é r z é k f o g y a t k o z á s s a l és szolgai németutánzással szószerint Zrfbúf-nak nevezné el. Két jó m a g y a r kifejezésünk is v a n a német Fusznote f o g a l m á r a , ú g y m i n t : a csillag alatti jegyzet (vö. „ K o s s u t h csillag alatti megjegyzéssel adta le V a s Gereben cikkét" U j M a g y a r s á g 1941 XI/16, 11. 1., a leadás h e l y e t t természetesen e g y s z e r ű e n közölnie kellett volna) és a lapaljai jegyzet. A lábjegyzet hadd m a r a d j o n csak KB. szótárában. Zolnai G y u l a . F u r c s a kettős keresztnevek. — Az U j M a g y a r s á g hirdetései között többször o l v a s h a t t a m ezt: „ P a l u g y a y Győző Viktor szűcs" (pl. 1940 1/14, 11. 1. é s még több számban). Derék iparosunk n y i l v á n n e m tudja, h o g y Győző és Viktor ugyanaz a keresztnév, hiszen a m a g y a r Győző név nem e g y é b , mint a l a t i n eredetű Viktor ( l a t i n u l Victor) n é v n e k szószerinti fordítása. F u r c s a dolog t e h á t , h a v a l a k i u g y a n a z t a keresztnevet m a g y a r és idegen a l a k j á b a n e g y ü t t használja. Súlyosabb b e s z á m í t á s alá esik azonban két azonos jelentésű keresztnévnek ilyen e g y ü t t e s használata, ha ezt n e m e g y s z e r ű iparosember, hanem í r ó g y a k o r o l j a , a k i t ő l irodalmi m ű veltségénél fogva a keresztnevek jelentésének ismeretét e l v á r h a t juk. Márpedig ezt a f u r c s a szokást követi a N y u g a t n a k e g y i k í r ó j a : Gelléri Andor End/e,-aki ezzel a kettős névvel került bele a R é v a i Lexikon kiegészítő kötetébe is. M i n d n y á j a n tudjuk, h o g v m i n d az Andor, m i n d az Endre n é v az András keresztnévnek c s a k külön-külön a l a k u l t m a g y a r o s a b b változata. A z azonos jelentésű két változat e g y ü t t e s h a s z n á l a t á n a k tehát semmi értelme sincs. Zolnai G y u l a .

SZÉLJEGYZETEK

53

Megfejelt közmondás. — Az U j M a g y a r s á g n a k u g y a n a z a m u n k a t á r s a , aki a hétszilvás nemes kifejezést kitalálta (1. Msn. X, 56), m o n d j a egyik cikkében: „Suszter n e tovább a k a p t a f á n á l " (1941 IV/27, 15. 1.). Csak e g y lépés, és a r é g i jó közmondás egészen meg lesz fejelve, ha t. i. m a j d így h a n g z i k : „Suszter, ne tovább a lasztnál", m e r t a kaptafának tudvalevően ez a suszteries neve, a lasztciher ,kaptafahúzó' és a lasztol , k a p t a f á z ' mesterszavak mellett (1. P i n t é r Jenő: A m a g y a r iparosok nyelvvédő könyve. F é r f i i p a r á g a k . I. rész. Bp. 1939. 43. 1.). Ez a cikkíró valóban ú j m a g y a r ságot 'visz bele az U j M a g y a r s á g b a , m e r t a latinból (Ne sutor ultra crepidam) fordított közmondást e d d i g így m o n d t u k : Varga, no tovább a k a p t a f á n á l ! Legalább közmondásainkban ragaszkodnánk h a g y o m á n y o s szavainkhoz, m é g akkor is, h a ezek a hétköznapi nyelvben susztereden elnémetesedtek. Zolnai Gyula. Magyartalan műveltetés. — E z év j a n u á r 21-én a m a g y a r rádió, 22-én pedig a napilapok ismertették a j a p á n miniszterelnök beszédét. Az itt következő mondatot idézem belőle: „Készek vagyunk a délamerikai államok á l l á s p o n t j á t teljes mértékben tiszteletben t a r t a n i , amíg ezek az államok nem engedik magukat félrevezettetni az Egyesült Államok á r m á n y k o d á s a i v a l . •." Valamelyik laptudósító iroda így f o r d í t o t t a b i z o n y á r a németből az idézett mondatot. H a az író nem fordította, h a n e m írta volna, kétségkívül így f o g a l m a z z a meg a műveltető m o n d a t o t : . . . nem vezettetik magukat félre. De ha m á r az „engedik" (lassen) szóval f e j e z i k ki a műveltetést, legalább elégedjenek meg ezzel az egyszeri műveltetéssel és ne kettőzzék m e g a „félrevezettetni" alakkal. T e h á t v a g y : nem engedik m a g u k a t félrevezetni, v a g y : n e m vezettetik magukat félre. A r á d i ó és a napilapok kettős műveltetése véleményem szerint nem magyaros. I l y e n a sejtetni engedi a helyes: sejteti helyett. Megérezzük itt is a német h a t á s t : läßt ahnen. A h í r e s Danteidézetet is csak így o l v a s t a m : „Ó, boldog Magyarország, h a nem hagyja m a g á t többé félrevezettetni!" („O, beata Ungheria, se non si lascia piú malmenare!") Ebből is látszik, hogy a legtöbb fordító nem tud szabadulni az idegen b e f o l y á s alól (lassen, lascia, laisser stb.). Nem vezetteti m a g á t többé félre, v a g y : n e m hagyja m a g á t többé félrevezetni a helyes. — Csoda-e, ha a közönséges beszédben is ilyeneket h a l l u n k : „hagyom m a g a m massziroztatni; engedem őt levetkőztetni; nem hagyom m a g a m kiraboltatni és így tovább? Haragos Sándor. Adalékok a hivatalos nyelvhez. — Nincs főpénztanácsos meg főegészségtanácsos, de v a n főerdőtanácsos meg főbányatanácsos. Ez a németes szóképzés ( O b e r f o r s t r a t , Oberbergrat) a n n á l meglepőbb, m e r t egyébként a tanácsosi címek képzése k i f o g á s t a l a n : Pénzügyi főtanácsos, egészségügyi f., kincstári f., gazdasági f., kereskedelmi f., műszaki f., tanügyi f . Erdészeti főtanácsos-1 ós bányászati főtanácsos-1 kell tehát m o n d a n u n k . Több minisztériumunk hivatali c í m t á b l á j a m i n i s t e r i u m n a k í r j a legfőbb hatóságaink nevét, pedig a táblák a m o s t a n i helyesírási szabályok életbeléptetése u t á n készültek. Loványi Gyula.

54

KÖNYVSZEMLE

KÖNYVSZEMLE Nemes Zoltán: Szóstatisztika egymillió szótagot felölelő újságszövegek alapján. Hely és év nélkül. 392 lap. A Szegedi V á r o s i Nyomda nyomása. A szerző elsősorban a g y o r s í r á s ü g y é t szolgálja a szövegek k ü l ö n f é l e szempontból való p o n t o s és v i l á g o s a n áttekinthető feldolgozásával, eredményeinek e g y része azonban általános érdekű és rendkívül t a n u l s á g o s . A feldolgozott a n y a g tetemes m e n n y i s é g ű : 26 ú j s á g s z á m t e l j e s szövege; k ö n y v a l a k b a n k i n y o m t a t v a 1250 lapot töltene meg, h a e g y lapra 41 s o r t számítunk. Az egymillió szótagn y i szöveg 400 ezer szóból állott, ezek közül egymástól különböző 31 ezer volt; 13 és fél ezer egyszerű, a többi összetett. Ezek az adatok m i n d j á r t n é h á n y t a n u l s á g g a l szolgálnak: a m a g y a r b a n az á t l a g o s szóhosszúság két és f é l szótag; t o v á b b á — legalábbis az ú j s á g o k nyelvében — valamivel több összetett szó fordul elő, m i n t egyszerű. A 31 ezer különböző szó k ö z ü l 544 összesen 235 és fél ezerszer f o r d u l t elő, azaz kitetto a 400 ezer szóból álló szövegnek 59%-át. I g e n meglepő ez az eredmény, s igazolja azt az ismert megállapít á s t , hogy beszédünk voltaképpen a r á n y l a g kevés különböző szóból áll, s a n y e l v sok-sok ezer szava csak n a g y r i t k á n f o r d u l elő. Valóban, a s t a t i s z t i k a szerint a 31 ezer különböző szó fele csak egyetlen egyszer f o r d u l t elő a 400 ezer s z a v a s szövegben. Még n a g y o b b meglepetéssel é r t e s ü l ü n k arról, h o g y a 400 ezer szó negyedrészét mindössze 14 szó a d t a ki: ezek a m a g y a r nyelv legg y a k o r i b b s z a v a i közül valók. F e l s o r o l j u k i t t ezt a 14 szót: a, az, és, hogy, is, nem, ez, egy, amely, volt, meg, aki, magyar, nagy. D e hogy t u d o t t ez a 14 szó a 400 ezer szóból álló szövegben 100 ezerszer előfordulni? I g e n egyszerűen: az a előfordult 42 ezerszer, az az 14 és fél ezerszer, az és 10 és fél ezerszer, a hogy 7 ezerszer, az is 4 ezerszer, stb. A k é t határozott névelő (a, az) a szöveg 13.5%-át tölti meg, v a g y i s nyelvünkben minden 7—8. szó h a t á r o z o t t névelő. Az a megállapítás, hogy a szövegekben az amely 2400-szor, az aki 1840-szer, az ami 526-szor f o r d u l t elő, a r r a m u t a t , h o g y ú j s á g j a i n k nyelvében m é g m i n d i g erősen d í v i k az aki, amely, ami h a s z n á l a t a , ez — a m i n t a M a g y a r Nyelvvédő K ö n y v b ő l t u d j u k — legtöbbször nehézkes, felesleges és m a g y a r t a l a n , elkerülése g y a k r a n g y e r e k j á t é k , s a stílus világ o s s á g a és könnyedsége csak n y e r vele. Mint m á r említettük, a szöveg 400 ezer szavának negyedrészét 14 szó a d j a ki; t e g y ü k m é g hozzá, h o g y felét 237 szó, h á r o m n e g y e d részét pedig 1726 szó szolgáltatja. A f e n n m a r a d ó 29.300 szónak a szöveg negyedrészével kell megelégednie, ez elég k ö n n y e n megy, hiszen 15 és f é l ezer szó csak egyszer f o r d u l elő. I s m e r i k jól ezt a jelenséget a nyelvkönyvek összeállítói, s ipark o d n a k szövegeiket lehetőleg a nyelv leggyakoribb szavaiból

LAPSZEMLE

55

megszerkeszteni. A legtöbb n y e l v r e vonatkozóan elkészült m á r az ú. n. gyakorisági s z ó t á r ; Nemes Zoltán könyve a m a g y a r s z a v a k g y a k o r i s á g i s z ó t á r á v a l is megajándékoz bennünket, mert betűrendben közli a feldolgozott szövegben legalább ötször előforduló szavakat. E g y másik összeállítás a szókat az előfordulások s z á m a szerint sorolja fel. H a az összetett szókat alkotórészeikre b o n t j u k , s így végezzük a számításokat, akkor 31 ezer különböző szó helyett csak 1С és fél ezer szót k a p u n k ; az összetett szavak t a g j a i t ugyanis túlnyomórészt már s z á m í t á s b a vett egyszerű s z a v a k adják. A 16 és fél ezer szó közül 2794 idegen (16.8%). Bizony, e pontos statisztika a l a p j á n még m i n d i g igen sok idegen szóval élnek n a p i l a p j a i n k . E n y h í t i a szomorú képet az a megállapítás, h o g y az idegen szav a k n a k m a j d n e m a fele csupán egyszer fordul elő a szövegekben (1329 szó); az idegen szavak g y a k o r i s á g a á l t a l á b a n meg sem közelíti a m a g y a r szavakét. Leggyakoribb idegen szó volt a miniszter 1236 előfordulással, ez nem csodálatos, hiszen l a p j a i n k b a n unosu n t a l a n előkerül ez a szó. A leggyakoribb idegen szavak meg a g y a k o r i s á g s o r r e n d j é b e n : doktor, politikai, film, politika, méter, autó, dollár, minisztérium, opera, sport, gól, detektív, antant, szocialista, programm, stb. Érdekes megjegyezni, h o g y az autó 127szer, a gépkocsi csak 26-szor f o r d u l t elő. A g y a k o r i s á g i szótár segítségével világos képet kapunk az egyes idegen szavak előfordul á s á n a k számáról, s ezt összevethetjük a k i s z o r í t á s u k r a a l k a l m a s m a g y a r szavak g y a k o r i s á g á v a l . í g y pl. a fotográfia 8-szor, a fénykép 13-szor fordul elő, a premier 24-szer, a bemutató 65-ször, stb. Mivel a leggyakoribb m a g y a r szavak e g y t a g ú n k , az e g y t a g ú szók csaknem a felét (47.3%-át) a d j á k a feldolgozott 400 ezer szónak. Nemes Zoltán értékes statisztikai művét m i n d i g érdeklődéssel f o r g a t j á k m a j d a m a g y a r nyelv barátai. Bence István.

LAPSZEMLE E r d é l y i Szemle. 1942-i évf. 2. sz. — Máté-Törék Gyula: Magyar tetemrehívás! A nemzeti és f a j i eszme újjászületésének ko, r á b a n nem elegendő a puszta névmagyarosítás, v a g y i s hogy családi nevünkben tükröződjék vissza m a g y a r s á g u n k . A szülők, a lelkészek és nemzeti és vallási egyesületeink t e g y e n e k meg m i n dent az ősmagyar személynevek terjesztéséért. „IIa személyneveinkben is önmagunk természetes f a j i s á g á t éljük, ez emeli nemzetcsal á d u n k tekintélyét, fokozza f a j i s a j á t o s s á g u n k kötelező életét. Személyneveinkben is különböznünk kell minden m á s nemzettől!" Jelenkor. 1942-i évf. 5. sz. — Bárdost Németh János: A magyar nyelv védője. Kosztolányi Dezső kezdő ú j s á g í r ó korától élete végéig küzdött a m a g y a r nyelv tisztaságáért. K ü l ö n ö s e n az idegen

k

56

LAPSZEMLE

szavak meghonosítását kárhoztatta. E l v e i t a g y a k o r l a t b a n is megvalósította, cikkeiben és í r á s a i b a n csak a legritkább esetben használt idegen szavakat. S z e r i n t e a m a g y a r nyelv szókincsét ezek károsan befolyásolják. E g y i k nyelvészeti v i t á j á b a n m e g v á d o l t á k őt nyelvi sovinizmussal. N e m tiltakozott ellene ós bevallotta, hogy minden n y e l v soviniszta, v a g y i s minden nyelv ragaszkodik a maga jussához. H a nem ezt t e n n é , elpusztulna. E z az egyetlen helyes és okos út a f e n n m a r a d á s h o z . Levente. 1941-i évf. 12, sz. — i f j . Csom Pál: Beszéljünk és írjunk magyarosan! F o l y ó i r a t o k és szakkönyvek évek ó t a vívják n a g y h a r c u k a t a n y e l v r o n t ó idegen szavakkal és kifejezésekkel. Ez a nyelvtisztító m u n k a csak akkor lehet eredményes, h a az ifjúság nevelői is h a r c o s a i v á szegődnek. A leventeparancsnokok is sokat tehetnek a leventeegyesiiletekben édes a n y a n y e l v ü n k tisztasága érdekében, hisz a n é p tömegeinek oktatása az ő kezükben van. A l k o s s a n a k n y e l v ü n k védelmére olyan sorompót, amelyen semmiféle á r t a l m a s i d e g e n hatás nem lopózhat át! M a g y a r I f j ú s á g . 1942-i évf. 3—4. sz. — Kiss László: Féltett kincsünk, drága anyanyelvünk. Az idegen szavak e l t e r j e d é s é t nagyban elősegíti az, hogy legtöbbjük l e í r á s á b a n a kiejtést igyekszünk utánozni. Csak azokat kellene m a g y a r o s a n írni, amelyek nélkülözhetetlenek v a g y olyan újkeletűek, h o g y m a g y a r megfelelővel még nem t u d j u k őket pótolni. A többit í r j u k annak a n y e l v n e k helyesírása szerint, amelyből kölcsönöztük. M a g y a r Nemzet. 1942. febr. 20. — Kovalovszky Miklós: Hány szó van a magyar nyelvben? A M a g y a r N y e l v t u d o m á n y i Társaság ezévi közgyűlésén Lazicius Gyula egyetemi t a n á r a magyar szókészlet n a g y s á g á r ó l t a r t o t t előadást. A m a g y a r n y e l v teljes szókincsét Tolnai V i l m o s 160—180.000-re teszi. Laziczius szerint Tolnai becslése mélyen a valóság a l a t t m a r a d . Az előadó részletesen foglalkozott a s z a v a k számbavételének nehézségeivel s a r r a az e r e d m é n y r e jutott, h o g y a f o g a l m a k száma végtelen, s mivel minden f o g a l m a t ki kell t u d n u n k f e j e z n i , végtelen a szavak tömege is. A cikkíró n e m teszi magáévá e túlzó felfogást. „Bele kell n y u g o d n u n k , hogy a szókincs véges, de terjedelmét m é g megközelítőleg is a l i g h a becsülhetjük meg. A s z a v a k a t még nehezebb megszámolnunk, m i n t az ég csillagait." — 1942. febr. 28. — Halász Gyula: A Sarkcsillag és a nyelvérzék. A nyelvművelőnek óvakodnia kell az általánosító szabályok, n y e l v i parancsok hirdetésétől. A téves hibáztatások á r t a l m á r a v a n n a k a nyelvvédelemnek. H a mindaz h i b a volna ós m a g y a r t a l a n s á g , a m i t a laikusok annak bélyegeznek, senki sem m a r a d n a büntetlen előéletű k ö z ü l ü n k . —• 1942.' márc. 27. — Halász Gyula: Még egyszer a „létére". N a g y s z á m ú példával b i z o n y í t j a , hogy a létére nem okhatározó, s a k i ügyesen bánik a nyelvvel, az m i n d e n k o r csupán megengedő értelemben haszn á l j a ezt a szót. — 1942. ápr. 3. — Bakonyi László: A rádió és a magyar nyelv. A r á d i ó , nem törődve a több oldalról elhangzó figyelmeztetésekkel, t o v á b b r a is a nép szót h a s z n á l j a , valahányszor nemzetről kellene szólnia. A r á d i ó vezetősége m a g a is tudja, mekkora jelentősége v a n a nyelvhelyességnek. E z é r t rendelkezett úgy, h o g y Halász G y u l a időnként szóvá teszi a közönség nyelvi

LAPSZEMLE

57

h i b á i t és t a n á c s o k a t ad a r á d i ó hallgatóinak a helyes m a g y a r nyelvhasználat kérdéseiben. Különös, h o g y a rádió bemondói ós hírközlői mégis m i l y nehezen vetkezik le nyelvi hibáikat. „ H a a m a g y a r nyelv épsége egyik f ő s z e m p o n t j a volna a rádiónak, a k k o r n e m kellene m i n d u n t a l a n azt hallanunk, hogy a két b a r á t i nép közötti kapcsolatok kimélyítéséről van szó. A kapcsolatot lehet szorosabbra fűzni, megerősíteni, szívesebbé tenni, de kimélyíteni (vertiefen) n e m lehet. H a több gonddal szerkesztenék meg a híranyagot, akkor nem m o n d a n á k , hogy a csapatok az ú t j u k b a eső helyisége ket f e l g y ú j t o t t á k . I t t n y i l v á n helységekről van szó." A cikkíró m é g egyéb nyelvi h i b á k a t is rábizonyít a r á d i ó r a és m e g á l l a p í t j a , h o g y helytelen m a g y a r s á g g a l is lehet u g y a n felvilágosítást adni a közönségnek, de meg is lehet vele fertőzni a hallgatóságot. Nem mindegy, h o g y ez a fontos közintézmény, a közvélemény h a n g s z ó r ó j a milyen nyelven beszél a milliós közönséghez. Nemzeti Figyelő. 1942-i évf. 15. sz. — Máté-Törék Gyula: Téves fogalmak. N a p i l a p j a i n k árjásított vállalatokról, üzemekről és üzletekről írnak, a közönség pedig szajkó m ó d j á r a e l t a n u l j a tőlük és u g y a n í g y beszél. Az árjásítás szolgai f o r d í t á s a az .arisieren' fogalomnak. „Mi m a g y a r o k sohasem voltunk, n e m v a g y u n k és n e m lehetünk á r j á k , más szóval indogermánok, mivel mi urála l t a j i a k v a g y u n k . " Az árjásítás szó helyett m o n d j u n k zsidótlanítást v a g y keresztényesítést. Az á r j á s í t á s kifejezésbe túlontúl sok a t lehet belemagyarázni, h a mélyen elgondolkozunk r a j t a . Nemzeti Ü j s á g . 1942. m á r c i u s 4. — Nemes Sánta Irén: A magyar szó hete. „Az idegenszerűségektől mentes, tiszta m a g y a r beszéd olyan muzsika, melyben Budapesten v a j m i r i t k á n v a n részünk. Sehol a n n y i fölösleges, kéretlen beavatkozás n e m b o n t j a m e g nyelvünk egységét, a n n y i ízléstelen külső hatás nem éktelen í t i el m a g y a r n y e l v ü n k f i n o m s á g á t , m i n t éppen itt." A lakosság különböző rétegeinek keveredése Budapesten nemcsak népiségi, hanem nyelvi elváltozásokat is okoz és bizonyos s a j á t o s a n pesti nyelvet teremt meg. E z t a nyelvet beszéli Budapest lakóinak nagyrésze. Nyelvtisztaság szempontjából más országok f ő v á r o s a i b a n is hasonló a helyzet. A nyelvet rontó hatások .ellen m i n d e n ü t t igyekeznek védekezni, s a nyelvvédő mozgalomba belekapcsolódik a t a n u l ó i f j ú s á g is. Ez a nyelvtisztogató m u n k a m á j u s hó elején „A m a g y a r szó heté"-ben érné el csúcspontját. E n n e k a hétnek a teend ő j e az elért eredmények összegezése és tetszetős f o r m á b a n a nyilvánosság elé t á r á s a . Pesti H í r l a p . 1942. márc. 15. — Harsányi Zsolt: Nem hagyjuk abba. A nyelvőrző szolgálatnak állandónak kell lennie. A szépirod a l o m r a is r á f é r az őrködés, de sokkal inkább a lapokra. A cikkíró számos példával bizonyítja, milyen sok m a g y a r t a l a n s á g és felesleges cikornya van m é g m i n d i g a napilapok stílusában. Szárnyas K e r é k . 1942. jan. 15. — Gyökössy Endre: Mi ez: Folyamatban van. A megbabonázott nyelvrontók szinte beteges kon o k s á g g a l r o n t j á k tovább szép m a g y a r n y e l v ü n k e t ö l j ü k ki mondatképző t u d a t u n k b ó l a „ f o l y a m a t b a n van", „ f o l y a m a t b a n levő",

58

FIGYELŐ

„ f o l y a m a t b a tette" m o n d a t t ö l t e l é k e t Pl. „A s a j t ó k a m a r a folyamatba tette az ú j s á g í r ó k szociális helyzetének rendezését" M a g y a r ember ezt így m o n d j a : A s a j t ó k a m a r a megkezdte (vagy megindította) az ú j s á g í r ó k szociális helyzetének rendezését

FIGYELŐ A NYELVMŰVELŐ BIZOTTSÁG ÜLÉSEI. A M a g y a r Tudományos A k a d é m i a N y e l v m ű v e l ő B i z o t t s á g á n a k 1942. é v i február 26-i ülése. Szinnyei Ferenc elnökletével jelen v a n n a k : Csathó K á l m á n , Madzsar I m r e , Mikola Sándor, Verebély László, V i k á r Béla akadémiai tagok, Bence I s t v á n , Halász Gyula, H a r s á n y i Zsolt, H i n d y Zoltán, K o d á l y Zoltán és Radó Antal m e g h í v o t t tagok. T á v o l m a r a dásukat kimentették: Voinovich Géza és Östör József. J e g y z ő : Putnoky Imre. Az elnök üdvözli a bizottság m e g j e l e n t t a g j a i t és m e g n y i t j a az ülést. Megemlékezik a r r ó l az érzékeny veszteségről, amely m u l t ülésünk óta bizottságunkat érte. E l h á n y t igen tisztelt t a g t á r s u n k , Zlinszky Aladár, aki a m a g y a r stílus legkiválóbb k u t a t ó i közé tartozott, s n a g y t u d á s á v a l és kitűnő nyelvérzékével erős támaszunk és bizottságunknak buzgó és lelkes t a g j a v o l t E m l é k é t kegyelettel fogjuk megőrizni. Az elnök j a v a s l a t á r a a bizottság ú j tagokul m e g v á l a s z t j a az I. osztály t a g j a i közül Alszeghy Zsoltot, György L a j o s t és Rédey Tivadart, meghívott t a g o k n a k pedig a M a g y a r o s a n igen szorgalmas dolgozótársait: B ú z á s Dezsőt, L o v á n y i Gyulát és P á v ó Elemért. A M a g y a r Ú j s á g í r ó k Egyesülete részéről m e g h í v j a Tóth Lászlót, az egyesület elnökét, a M a g y a r Rádió m u n k a t á r s a i közül pedig, h o g y szorosabb összeköttetést teremtsen ezzel a bizottság u n k r a nézve fontos intézménnyel, Cs. Szabó Lászlók Az elnök örömmel jelenti, hogy B a r a n y a i Lipót úr, a M a g y a r Nemzeti B a n k elnöke 350 példányt rendelt m e g folyóiratunkból tisztviselői számára s a 350 pengő előfizetési á r helyett 1000 pengőt utalt át az A k a d é m i á n a k . Ezért h á l á s köszönetet m o n d u n k neki. A köszönetet m á r h i v a t a l o s a n tolmácsolták. F o l y ó i r a t u n k előfizetői egyébként is örvendetesen szaporodnak, legutóbbi f ü z e t ü n k e t m á r 7000 p é l d á n y b a n kellett nyomatnunk. S a j n o s , a n y o m d a i á r a k is e g y r e emelkednek, s így a bizottságnak m e g kell fontolnia, hogy a jövő évtől kezdve ne emeljük-e az 1 pengős előfizetési á r a t . A M a g y a r F o t o g r a m m é t r i a i T á r s a s á g f ő t i t k á r a , Csiszár Sándor alezredes ú r a készülő F o t o g r a m m é t r i a i Szakszótár ügyében érintkezésbe lépett velünk, s most t á r g y a l Bence I s t v á n t a g t á r s u n k kal, akit m u l t ülésünkön e r r e fölkértünk.

FIGYELŐ

59

A továbbiakban bejelenti az elnök, h o g y bizottságunknak azokhoz p, nyelvész tagjaihoz, akik a bizottság működésében m á r r é g ó t a nem vesznek részt, levélben kérést intézett, hogy szívesked jenek ezentúl t á m o g a t n i bennünket. Megemlíti végül a M a g y a r Nyelvvédő Könyv ú j k i a d á s á n a k ügyét. Az v o l n a a teendőnk, hogy í r j u n k á t hivatalosan P i n t é r J e n ő özvegyéhez s k é r j ü n k tőle nyilatkozatot a r r a nézve, hajlandó-e az ú j k i a d á s t az A k a d é m i á n a k átengedni, és m i l y e n föltételekkel. A további teendőkről csak azu t á n t á r g y a l h a t u n k . — A bizottság az elnöki bejelentést tudomásul veszi. P u t n o k y I m r e h. előadó ismertette a m u l t ülés óta érkezett i r a t o k a t A j t o n y I s t v á n , Győr szab. kir. v á r o s főjegyzője az Akad é m i á n a k megküldött b e a d v á n y á b a n két olyan g e r m a n i z m u s t tesz szóvá, amelyek —• s a j n o s — m á r miniszteri rendeletekbe is becsúsztak. A z egyik a „ m a g a s árak, fizetések, bérek stb." h a s z n á l a t a Ez — í r j a a b e a d v á n y b a n — szolgai f o r d í t á s a a németnek. A n n y i r a e l t e r j e d t a használata, hogy egészen meglepődünk a 111.222/1942. P . M. sz. rendeletnek „a legkisebb és legnagyobb m u n k a b é r " kifejezésén. Érdekes, hogy akad mégis törvényszerkesztő, aki felf i g y e l e r r e a hibás kifejezésre és k e r ü l i azt. A másik, ú j a b b a n m i n d g y a k r a b b a n felbukkanó g e r m a n i z m u s a „babkávó". Ahol csak lehet, tiltakozunk ellene, de hiába. És ami a legszörnyűbb, m á r a m a g y a r Rendeletek T á r á b a is b e l e k e r ü l t Lásd a m. kir. közellátásü g y i miniszter 52 000/1942. K. M. sz. r e n d e l e t é t amelynek 5. ismételgeti ezt a „ g y ö n y ö r ű " szót A „babkávé" m a g y a r u l „szemeskávé". — A bizottság örömmel veszi tudomásul, hogy a beadvány írója, m i n t a közigazgatás vezető állásban levő tisztviselője ilyen féltő g o n d d a l őrködik nyelvünk tisztaságán. E g y ú t t a l megállapítja, hogy a szóvátett németességeket f o l y ó i r a t u n k m á r több ízben megrótta. A m a g y a r honvédség az átvonuló német katonák elszállásolása céljából lefoglalta a Wiamszállót s á t a d t a a német védőerőnek. E n n e k budapesti állomástisztje a szállóban ú. n. Soldatenheim-et létesít. Az állomástiszt h i v a t a l o s tolmácsa, akit a k i f ü g gesztendő címtábla szerkesztésével bíztak meg, azt kérdezi: nem lehetne-e a német „Deutsches Soldatenheim" szószerinti fordítását, a „német katonaotthon"-t valamilyen más, m a g y a r o s a b b elnevezéssel helyettesíteni? — A bizottság véleménye szerint az „otthon" szónak ilyen összetételeit, mint „diákotthon", „katonaotthon" stb., nem érezzük idegenszerűnek. A M a g y a r R á d i ó a bizottság döntését kéri a r r a vonatkozólag, hogy h í r s z o l g á l a t á b a n és az elhangzó felolvasásokban jelzőként a ,„japán" v a g y „ j a p á n i " szót használja-e. P é l d á u l : „a japáni csapatok bevonultak Szingapúrba". — A bizottság minden v i t a mellőzésével e g y h a n g ú l a g megállapítja, hogy m i n d a két szóalak helyes, s egyik sem követelheti m a g á n a k a kizárólagos használat jo-

60

FIGYELŐ

gát. V. ö. A Magyar Helyesírás S z a b á l y a i n a k szó- és t á r g y m u t a t ó j á b a n : Japán (ország), japáni, japán (ember, nyelv). F ü r e d i László a zenetudományi szaknyelv m a g y a r í t á s á v a l kapcsolatban azt a j a v a s l a t o t veti fel, hogy a hangközök megjelölésére korábban használatos second, terc, quart, quint, sext, septim, octav e d d i g alkalmazott f o r d í t á s a (másod, h a r m a d . . . , nyolcad) h e l y e t t a kéttáv, háromtáv, négytáv.. „ nyolctáv kifejezést haszn á l j u k . A másod, h a r m a d stb. kifejezés — véleménye szerint — értelemszerűen is összezavarja a f o g a l m a t , m e r t nem h á n y a d r ó l , h a n e m h a n g t á v o l s á g o k r ó l van szó. E z t pedig a rövid és j ó h a n g zású kéttáv, h á r o m t á v . . . , nyolctáv szavak helyesen fejezik ki. — K o d á l y Zoltán a j a v a s l a t r ó l véleményét a következőkben f o g l a l j a össze: 1. A javasolt kifejezések n e m h a n g z a n a k jól, de nem is fejezik k i pontosan a fogalmat- A h a n g k ö z n é v u g y a n i s h á r o m f é l é t jelent: a) egyes h a n g o t (c-nek terce e); b) egyszerre szóló két hangot, s csak h a r m a d s o r b a n c) két h a n g g a l elhatárolt távolságot. A g y a k o r l a t b a n az a) ós b) jelentés a közönségesebb, m e r t konkrét. A „ t á v " szó csak c)-t fejezné ki. D e ezt sem pontosan. 2. A z egytáv, kéttáv stb. kifejezés azt a h i t e t kelti, hogy egységes mértéke g y s é g sokszorosairól v a n szó, h o l o t t nem így van. A hangközök sorszámneve f i g y e l m e n kívül h a g y j a , hogy a bennefoglalt szekundlépések nem egyenlők. 3. Igaz, hogy h a r m a d , negyed stb. a közbeszédben osztószámnevek, de senki sem gondol rá, h a azt m o n d j a : g a c-nek ötöde, hogy egyötödrészét érti. E g y é b k é n t a zenészek mindennapi beszédben t ö b b n y i r e a latin szót h a s z n á l j á k , a „másod", „ h a r m a d " stb. csak t a n k ö n y v e k b e n él papiroséletet. Ez a n n á l kisebb baj, m e r t a szóbanforgó latin szavak a m a g y a r élet m á s területein is sokfélekép használatosak és meghonosodottakn a k tekinthetők. M a g y a r o s a n is í r j á k ő k e t A tiszta m a g y a r s á g nak s e m m i kára, h a a t á r g y a l t kifejezések lefordítatlanok m a r a d nak. A k i akarja, élhet az eddigi f o r d í t á s s a l . — A bizottság K o d á l y Zoltán véleményé a l a p j á n a F ü r e d i László b e a d v á n y á b a n javasolt z e n e t u d o m á n y i szakkifejezéseket n e m t a r t j a elfogadhatóknak. A bizottság e z u t á n még n é h á n y helyesírási és nyelvhelyességi k é r d é s t is megbeszélt. Ezekhez hozzászóltak: Halász Gyula, C s a t h ó Kálmán, M a d z s a r I m r e és Verebély László. Ön- és közveszélyes nyelvújítás. A mult év végén jelent m e g Szécsi Ferenc Új magyar szavak szótára c. m u n k á j a . Hetekig éltek belőle a mosolyírók, azaz h u m o r i s t á k . A h a r s á n y , bár g ú n y o s visszhang azt bizonyítja, hogy a nyelvtisztitó mozgalom m u n k á j a és eredményei é r d e k ü k az emb e r e k e t ; de sajnos, a legtöbben azt képzelik róla, h o g y ez a m u n k a k i z á r ó l a g ú j szavak g y á r t á s á b ó l áll. A nyelvérzék és ízlés j o g á n m i n d e n k i h i v a t o t t n a k érzi e r r e m a g á t , s a véleménymondás és döntőbíráskodás j o g á t is természetesnek t a r t j a . Éppen ezért a

FIGYELŐ

61

legnagyobb ó v a t o s s á g r a v a n szükség ezekkel a tudákosokkal és fölényeskedőkkel szemben. A f e l b u k k a n ó ú j s z a v a k a t i s m e r n i és h a s z n á l n i bizonyos tekintetben divat, jólértesültségre és h a l a d ó f e l f o g á s r a vall. í g y t e r j e d n e k el sokszor m á r ó l - h o l n a p r a rossz ú j szavak és m a g y a r t a l a n s á g o k , m á s k o r pedig g ú n y kíséri a l e g j o b b s z ó a j á n l á s t is, csak azért, m e r t furcsa, szokatlan. A szóalkotás éppen ezért a n y e l v t i s z t í t á s n a k legkényesebb területe. Nem a n y n y i r a attól félünk, hogy a sikerületlen szóalkotások elterjednek; h a n e m ellenkezőleg, hogy l e j á r a t j á k a nyelvtisztító mozgal m a t , l e r o n t j á k hitelét, nevetségessé teszik. L e h e t vitatkozni, milyen mértékben v a n szükség ú j szavak a l k o t á s á r a (ma t a l á n m á r kevésbbé, mint Kazinczyék korában), de aki r á s z á n j a magát, h o g y ezen a téren tevékenykedjék, a legnagyobb felelősséget viseli egy jószándékú és nemzeti hivatást betöltő mozgalom sikeréért. N e m elég hozzá a jószándék. E z indít b e n n ü n k e t , h o g y t á r g y i l a g o s i s m e r t e t é s t és b í r á l a tot a d j u n k Szécsi m u n k á j á r ó l . E z t azért is megtesszük, m e r t a szerző könyve első oldalán ezt í r j a : „Felkérek mindenkit, h o g y t á r g y i l a g o s b í r á l a t á t , hozzászólását, ötleteit velem közölje". A n y e l v ú j í t á s n a k v a g y helyesebben nyelvtisztító, nyelvvédő mozgalomnak csak egyik f e l a d a t a az idegen szók helyettesítése m a g y a r szóval, kifejezéssel. E n n e k leggyakoribb m ó d j a ú j szó alkotása. A szóalkotásnak h á r o m m ó d j a : összetétel, képzés és mesterséges, önkényes „szógyártás". Az utóbbival m á r a m u l t századi n y e l v ú j í t á s túlbuzgó harcosai is kísérleteztek, f ő k é n t B a r e z a f a i v i Szabó Dávid és a természettudományi m ű n y e l v m e g a l k o t ó j a , B u g á t Pál, aki valóságos „rendszert" dolgozott ki ú j szavak termelésére. Ebben m i n d e n lehetséges volt, s a l e g f u r c s á b b torzszülöttek származtak belőle, így pl. nekelni (valakinek szánni valamit), hordong (kongó üresség; m e r t az üres hordó kong), emember (kiváló ember). A n y e l v ú j í t á s korcs szavai ellen viselt h a d a t a m u l t század végén a M a g y a r Nyelvőr. Sikerült is k i i r t a n i a legtöbbet, de néhány m a is él közülük. (Iroda, újonc, anyag- an у a - t g , jellem, eszme stb.) Barezafaivi Szabó és B u g á t módszere t a l á l t késői követőre Szécsi Ferencben. E g y l a p „szórabírás"-t (interjú) közöl a „ m a k o r i " (modern) n y e l v ú j í t ó v a l , aki az „esetíró"-nak (reporter) így nyilatkozott módszeréről: „Az egyik e l j á r á s : amikor az idegen szavakat egyszerűen l e f o r d í t j u k és igyekszünk é r t e l m ü k e t m á r meglévő m a g y a r szavakkal visszaadni. A másik e l j á r á s — ez az újabbik módszerem: — a m i k o r a nyelvbe osont élősdi s z a v a k a t ú j , mester ségesen gyártott m a g y a r s z a v a k k a i igyekszünk kiszorítani." Szécsi szótára csaknem kétezer idegen szót m a g y a r í t meg. A Kosztolányi szerkesztette Pesti Hirlap Nyelvőre (kb. 4000 szó) és P i n t é r J e n ő Nyelvvédő Könyve (kb. 3500 szó) u t á n a legbővebb ilynemű g y ű j t e m é n y . Figyelmesen átolvastam a m u n k á t : a szavak-

62

FIGYELŐ

пак csaknem háromnegyede használhatatlan, elvetnivaló, a fentm a r a d ó rész n a g y o b b h á n y a d a többé-kevésbbé sikerült, a többi pedig n e m ú j szó, m e g t a l á l j u k őket a korábbi hasonló szótárakban is (büffó = falatozó, b a n k e t t = díszebéd, g a r á z s = gépszín, stb.). Van viszont sok olyan szó, amelyre Szécsi p r ó b á l először m a g y a r megfelelőt adni, pl. k a b a r é = tarkaszínház, piek-up = hangszedő, lombik = párlógömb stb. A szótárnak n a g y h i á n y a , hogy a szerző nem veszi tekintetbe — m i n t Tolnai és P i n t é r tette — a szavak többértékűségét, amelynek kifejezésére r i t k á n elég egy-két szó. Pl. Szémóka, csinél faxni csak módi, а P. H. Nyelvőrében: bolondság, teketória, rigolya, vonakodás, szabódás, illegetés. A m i Szécsi s z ó g y á r t á s i módszerét illeti, m i n t m á r említettük, visszatér a legdühödtebb multszázadi n y e l v ú j í t ó k eszközeihez. Ebből származik legtöbb balfogása, szerencsétlen szóalkotása. Különös, h o g y valaki, a k i ilyen n a g y és felelős m u n k á r a vállalkozik, a n é l k ü l f o g hozzá, h o g y t a n u l m á n y o z t a v o l n a a régi n y e l v ú j í t á s módszerét, s igyekeznék elkerülni hibáit. Sőt: m i n t h a szándékosan ragaszkodnék a szóképzés helytelen, m a g y a r t a l a n eszközeihez. Csak n é h á n y feltűnő p é l d á t emelünk ki. F e l ú j í t j a a mesterséges, nyelvú j í t ó k csinálta képzőket: nc: nyeglenc (jampec), -ár: uralmár (politikus), forgalmár (közlekedési rendőr), iktár (iktatókönyv); -da: duhajda (bár), rugda (futballpálya); — g kenyeg (paszta), -gy: papagy (papírmasé); -ny: korány (primőr), barnány (bronz), vondony (vagon, a mozdony m i n t á j á r a ) ; -or: hajtor (motor). A -ka kicsinyítő képzőt igéhez r a g a s z t j a : fonottka (briós), sütke (keksz). Igekötőt főnévhez kapcsol: felszék (lift), rátalp (pedál), leviszonyok ( d e k o n j u n k t ú r a ) . Ragos főneveket önálló szókká képez tovább: nagybanos (grosszista), árbóli (rabatt). A h í r h e d t Helmeczy (ki a szókat elmetszi) módszere szerint s z a v a k a t r ö v i d í t meg: éd (cukor), zongó (pianinó), s megcsonkított szavakat r a g a s z t egybe: baréz (bronz, b a r n a + r é z ) , szeszed (likőr), ijdétel (saláta), hízliba (kövér liba), stb. De v a n n a k Szécsinek s a j á t t a l á l m á n y ú és egyénien használt képzői is: hangora (rádió), toporzéka (hisztérika), huzola (harmonika), unad (fád), rokonció (nepotizmus), durvác (lódén), selejce (bóvli), vagdancs (hasé). A t u l a j d o n s á g nagyobb f o k á t v a g y a n y o m a t é k o t eredeti m ó d o n érezteti: dedísz (gála), deokos (nagyon okos). Mint a s z ó g y á r t á s í a a élharcosa, n a g y o n kedveli összetételben az él és tan s z a v a k a t : éldal (sláger), élművész (sztár), élszín (elit); meztelentan (nudizmus), tanfejlett (civilizált). B u g á t nekelnijének méltó p á r j a az elvelézni, kivelézni stb. (valakivel el-, ki stb. menni). Néha egészen eredeti (és érthetetlen) képzésű szavakkal lep meg: leges (rekord), ürem (frázis), habialt ( p a r f é : hab-f fagylalt), közkiki (piknik), orvosbojtár (medikus), zegez (lavíroz), csalidal (kupié). M á s u t t az összetétel a l a p j á u l szolgáló szemlélet téves: furtvíz (artézi víz), gömbkabát (ballon-k.), lészűrő (cimbora), szövegör (cenzor). L e g f u r c s á b b , amikor meghonosodott v a g y jó

ÜZENETEK

63

m a g y a r szavakat a k a r m a g y a r a b b a l helyettesíteni; h o g y milyen sikerrel, ítéljék meg olvasóink: szoborkő (márvány), dugsi (baksis, b o r r a v a l ó ; a dugsegély-bőlí), bútorbevonó (kárpitos), egykaptás (hasonló), nyaköv (gallér), vizesbor (fröccs), netehetség (tehetségtelen) stb. I g a z s á g t a l a n o k volnánk azonban és vétenénk t á r g y i l a g o s s á g u n k ellen, h a nem ismernők el, hogy Szécsi szavai közt van mintegy 100—150 sikerültebb alkotás is. Ezeket b á t r a n e l f o g a d h a t n á és h a s z n á l h a t n á a köznyelv, v a g y a m a g y a r í t á s jó ötletével k i i n d u l á sul szolgálhatnának a helyes képzésre. I l y e n e k : atól-zéig (átólcetig), kosárüveg (demizson), világlég (éter), gömbtérkép (glóbus), futószálló (garni), édeske (mignon), árusúly (nettó), térdbók (pukedli), csipicsók (cvikipuszi), úszójel (bója), ikerszínész (dublőz), bankos (krupié), stb. A sikerült alkotások azonban nem m e n t i k a zagyvalékszavak n a g y tömegét. A búzát az ocsú közé keverte, s ezzel sokkal több k á r t okozott, m i n t hasznot. J ó szavait is csak kevesen f o g j á k használni, de a rosszakon az egész ország nevet, a nyelvtisztító mozgalom r o v á s á r a . N a g y felelősség terheli tehát annak a vállát, aki a v a t a t l a n kézzel n y ú l a nyelvhez. V a n egy szólás a v a r g á r ó l és a k a p t a f á r ó l , de az erőszakos n y e l v ú j í t ó k n a k , mielőtt k i a d n á k csinálmányaikat, f i g y e l m ü k b e a j á n l j u k Kazinczy egyik e p i g r a m m á j á t is: Tűzbe feléti — vetem. Ú j r a felét! — ím. Harmadikát még! Lángol az is. J e r most; v á r az olympusi k a r . Kovalovszky Miklós.

ÜZENETEK K. J.-nek. Eötvös a r é g i német h e l y e s í r á s t követve írta f/i-val ós s-scl: A karthausi, m e r t az ő k o r á b a n a németek még így í r t a k : Karthause és Karthäuser. De a megfelelő latin, f r a n c i a és olasz szavakban nem th van, hanem csak egyszerű t (Cartusium, Cartusianus; Chartreuse, chartreux; Certosa, certosino), és m a m á r a németek is mellőzik itt a Л-t: Kartause, Kartäuser. Eötvösnek ebben a regényében még a gót szó is íá-val v a n í r v a : góth (II, V), mi azonban gót-ot í r u n k és kartauzi-1. A Don Juan névben a j a spanyolos k i e j t é s szerint o l y a n torokhang, m i n t a ch efféle n é m e t szavakban: ach, Buch, c s a k h o g y m i n á l u n k ennek a névnek a f r a n c i á s kiejtése honosodott meg, ezért m o n d j u k í g y : donzsuán. E r r e a m i n t á r a e j t j ü k a Don Quijote nevet is donkichóte helyett donkizsott-nak és beszélünk donkizsottériá-ról, bár a f r a n c i a nem zs-vel ejti idetartozó szóalakjait, h a n e m s-sel: Don Quichotte, donquichottisme. A Mexikó földrajzi névnek az említett két személynévéhez hasonló spanyolos h e l y e s í r á s á t (Mejico) és kiejtését sem lehet erőltetni, m e r t a Mexikó f o r m a m á r

64

ÜZENETEK 64

egészen meggyökeresedett nyelvünkben. S z ó j á t é k o t is f a r a g t a k belőle. Aki messzi lakik, arról t r é f á s a n ezt m o n d j á k néha: Messzikóba' lakik. A sorozásról szóló hirdetményben bizony n e m helyes az a kifejezés, hogy „ m e g j e l e n n i t a r t o z n a k az 1921. évben születtek", m e r t v a g y így kellett v o l n a írni: „megjelenni t a r t o z n a k azok. akik az 1921. évben születtek", vagy p e d i g így: m e g j e l e n n i tartoznak az 1921. évben született férfiak". T a l á n az okozta a hibát, hogy a született melléknévi igenevet n e m igen szoktuk főnévül h a s z n á l n i : az 1921. évben születettek, b á r a z t mondjuk, h o g y az elesettek, a be hívottak, a hivatottak, az elővezetettek stb. A z is lehetséges, h o g y a szenvedő a l a k ú igenevet a k a r t á k — ok n é l k ü l — elkerülni, de a k k o r meg így l e t t volna szabatos — noha m e g i n t nem v a l a m i közkeletű — a k i f e j e z é s : az 1921. évben szülöttek, mint a h o g y ezt m o n d j u k : az elsőszülöttek. T. T.-nek. Amiens v á r o s nevének f r a n c i a kiejtésében az iens szórész j-nek és o r r h a n g ú e-nek hangzik, a szóvégi s pedig néma, akárcsak ezekben a f r a n c i a igealakokban: tiens, viens. Teh á t — egy kissé a m a g y a r kiejtéshez a l k a l m a z k o d v a — olyanfélek é p m o n d h a t j u k k i ennek a f r a n c i a városnak a nevét, m i n t a mag y a r amilyen szót, de persze n e m m a g y a r o s „gömbölyű" a h a n g gal. E szerint a keresztes h á b o r ú k történetében szereplő Remete Péter is ämieni (ämijeni) Péter (írva: Amiens-i Péter). A vele e g y ü t t emlegetett másik t ö r t é n e l m i alaknak, Gauthier sans Avoir b u r g u n d i a i n e m e s n e k (németül: Walther von Habenichts) népies jelzővel kifejezve Nincsetlen (Nincstelen) v a g y Semmitlen Valter lehetne a m a g y a r neve, vagy a k á r — kevésbbé hangulatosan, szürkébb szóval — Vagyontalan Valter. A Pénznélküli Valter n e m találó elnevezés, m e r t abban a k o r b a n nem pénzben volt a nemese m b e r vagyona. N. J. B. Sz. I.-nak. — Hogyan í r j á k helyesen: kubikus vagy kubikos? — kérdi tőlünk. — Szótáraink n e m ismerik ezt a szót, csak legú j a b b a n vette f e l Balassa József A m a g y a r n y e l v szótárá-ba. Ezt olvassuk n á l a : „Kubikos: f ö l d m u n k á s , aki talicskában s z á l l í t j a el a kiemelt földet. A név onnan ered, hogy m u n k á j á t a kiemelt föld kubikmétere s z e r i n t fizették meg." Kubikus v a g y köbös a. m. h a r m a d f o k ú . ( R é v a i Nagy Lexikona.) F. L.-nek. —• A r r a a kérdésére, h o g y melyik a h e l y e s : m a v a g y máma, v á l a s z u n k ez: m i n d a kettő e g y a r á n t jó. A máma a m a időhatározónak jelentés tekintetében t e l j e s e n egyértékű p á r j a . N é h á n y évtized ó t a már az irodalomban is g y a k r a n előkerül, s a n é p is nagy t e r ü l e t e n él vele. A máma e g y é b k é n t a „már m a " öszszevonásából származott és jelentése eredetileg ,schon heute', m a azonban m á r c s a k ezt jelenti: ,heute'. Laptársainknak, írótársainknak. — Számon akarjuk tartani a napilapokban, folyóiratokban, könyvekben szétszórt n y e l v ú j í t ó ós nyelvhelyesbítő cikkeket. A z ilyen l a p p é l d á n y o k n a k és önállóan megjelent m u n k á k n a k szíves megküldését k é r j ü k P u t n o k y I m r e szerkesztő c í m é r e . A szerkesztősért Putnoky Imre felelős, a kiadásért Gergely

Pál.

Sylvester Irodalmi ée Nyomdai Intézet Rt., В pest. Tel.: 221—003.

A z a tény, h o g y beszélek, gondolkozom, melyhez nincs fogható.

anyanyelvem magyar, és írok, é l e t e m l e g n a g y o b b

magyarul eseménye,

A k i a n y a n y e l v é t n e m i s m e r i tüzetesen, a z e g y n y e l v e t se bírhat, az holta n a p j á i g s z e l l e m i vakarcs, l e l k i n y o m o r é k marad, ízetlen, t a r t a l m a t l a n és kedélytelen, s h a m é g a n n y i n y e l v e n g a g y o g is, m i n d e n n y e l v e n c s a k l é g ü r e s á l t a l á n o s s á g o t mond. S e h o l a f ö l d g o l y ó n nem f o g l a l k o z n a k oly k e v e s e t az a n y a n y e l v v e l , m i n t a m i iskoláinkban. A természet c s a k egyetlen é d e s a n y á t a d o t t nekünk, c s a k egyetlen édes anyanyelvet. A n y e l v t i s z t í t á s n a k van h a t á r a : a m i n d e n k o r i lehetőség és ízlés, de a n y e l v p i s z k í t á s n a k n i n c s határa: a z végtelen, m i n t a p o n g y o l a s á g és az ízléstelenség. A n y e l v t i s z t a s á g a belső a r á n y és s z é p s é g parancsa. E z a m i m a g á n y u n k d a c a , a mi e g y e d ü l á l l ó , r o k o n a t l a n , á z s i a i n y e l v ü n k büszkesége é s erkölcse. S e h o l a „ m ű v e l t n y u g a t o n " n i n c s oly g y ö k é r t e l e n , setesuta, n e m z e t k ö z i hóbort, olyan s z o l g a l e l k ű , g y á v a , gerinctelen törleszkedés m á s n é p e k nyelvéhez, m i n t n á l u n k . Ott abból az elvből i n d u l n a k ki, h o g y aki a n y a n y e l v é t s z ó b a n és írásban d e r e k a s a n tudja, az m á r müveit e m b e r és elérhet a l e g m a g a s a b b polcra. N á l u n k , a „ n e m z e t i ö n c é l ú s á g " o r s z á g á b a n az ellenkező a divat. A z i d e g e n s z ó k n a k szállást a d h a t u n k , de a z t á n kivernek b e n n ü n k e t t u l a j d o n házunkból. N e m m a r a d n a k v e s z t e g . K e n y e ret kérnek, n e m g a z d a g o d á s t j e l e n t e n e k , h a n e m szegényedést. ( K o s z t o l á n y i D e z s ő : Erős v á r u n k , a n y e l v c. művéből.)

MAGYAROSAN a Magyar Tudományos Akadémia N y e l v m ű v e l ő Bizottságának megbízásából szerkesztett és kiadott nyelvművelő f o l y ó i r a t A Magyarosan február, április, június, október és december közepén jelenik meg. Előfizetés egész évre 1 pengő, egyes szám ára 30 fillér. Az előfizetési díjat a M. Tud. A k a d é m i a könyvkiadóhivatalának 44.888. számú postatakarékpénztári folyószámlájára tessék befizetni v a g y postautalványon beküldeni a következő címre: A M. Tud. Akadémia könyvkiadóhivatala, Budapest, V„ Akadémia-u. 4. P u t n o k y Imre szerkesztő lakása: B u d a p e s t X I I . , Márványutca 35. (Kéziratok, cserepéldányok, k ö n y v e k . )

A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvművelő Bizottsága. Elnök: Szinnyei Ferenc. — H e l y e t t e s előadó és a Magyarosan szerkesztője: Putnoky Imre. — Tagok: A z Akadémia I. osztálya részéről: Alszeghy Z s o l t BárcziGéza, Csathó Kálmán, Csengery Ferenc J á n o s , Gyomlay G y u l a , György Lajos, H o r g e r Antal, Horváth János, K e m é n y f y J á n o s , Klemm Antal, Laziczius Gyula, Melich János, Mészöly Gedeon, Nagy József Béla, Németh Gyula, P a i s Dezső, R é d e y Tivadar, S á g i István, Szinnyei Ferenc, S z i n n y e i József, V i k á r Béla, V o i n o v i c b Géza, Zolnai Gyula, Zsirai Miklós. Az Akadémia II. osztálya részéről: Hegedűs Lóránt, Lukinich Imre, Madzsar Imre, N a g y Miklós. Az Akadémia III. osztálya részéről: Gombocz Endre, Mikola Sándor, S z i l y Kálmán, Verebély László. A Kisfaludy-Társaság részéről: H a d ó Antal. A Természettudományi Társulat részéről: R a p a i c s Raymond. A N y e l v t u d o m á n y i Társaság részéről: Techert József. Az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács részéről: Harsány! Z s o l t A M a g y a r Üjságírók Egyesülete részéről: Tóth László. A Magyar Rádió részéről; Cs. S z a b ó László. Meghívott tagok: Bence István, B ú z á s Dezső, H a l á s z Gyula, Hindy Zoltán, Juhász Jenő, Kodály Zoltán, Loványi Gyula, Márkus Miksa, Gstör József, P á v ó Elemér.


XI.

1942.

ÉVF.

3. F Ü Z E T .

MAGYAROSAN N

T

E

L

Y

M

t

Y

E

L

Ó

F

O

L

Y

Ó

I

R

A



SZERKESZTI

PUTNOKY IMRE

A

MAGYAR

TUDOMÁNYOS BUDAPEST,

AKADÉMIA 1942.

KIADÁSA

T

TARTALOM. NAGYOBB CIKKEK. —

—

—

lap 65

— — — — — — —

— — — — — — — — — — — — — —

73 77 78 78 83 84 85

— — — — — —

— — — — — —

— — — — — —

— — — — — —

86 87 87 88 88 88

F o l y ó i r a t o k és n a p i l a p o k n y e l v v é d ő cikkei —

—

—

—

89

L o v á n y i Gyula: A fordítás k é r d é s é h e z KISEBB

—

—

KÖZLEMÉNYEK.

Z o l n a i Gyula: J a p á n o k v a g y j a p á n i a k — — Z o l n a i Gyula: I d é n — — — — — — — R a p c s á k Lajos: K ö t ő jeláradat a z utcán — — B ú z á s Dezső: E l k o p o t t és e l k o p t a t o t t s z a v a k B ú z á s Dezső: K e r e s z t ü l — — — — — — T ó t h József: I k e s e d é s — — — — — — L o v á n y i Gyula: U t a z á s a k i s s z a k a s z körül — SZÉLJEGYZETEK. L o v á n y i G y u l a : Ellenőriz — — — — L o v á n y i Gyula: Zöm — — — — — G y ö r g y f y A k o s : Szórövidítések 1942-ben A d á m Karola: N e o m a g y a r s á g — — — L o v á n y i Gyula: Füsttelen napok — — L o v á n y i G y u l a : „Minőségben, á r b a n vezet" LAPSZEMLE.

FIGYELŐ. A Nyelvművelő Bizottság ülései — — — — — — — — B a b o s s R. E r n ő : A m a g y a r c s a l á d f a — — — — — — Hírek — — —

90 91 94

ÜZENETEK. Négy

üzenet

—

—

—

—

—

—

r— —

—

—

—

96

3. füzet

1942.

XI. évf.

M A G Y A R O S A N N Y

И L

V M

С

V И L 6

NAGYOBB

F O L Y Ó I R A T

CIKKEK

A FORDÍTÁS KÉRDÉSÉHEZ. I r t a : Loványi Gyula. I. A nyelv, Güníert H e r m a n német nyelvtudós m e g h a t á r o z á s a szerint, egy-egy nép beszéd-szokásainak összessége. A nyelvnek nincs önálló élete. Csupáncsak kifejezője, tükre az emberi lélekben végbemenő folyamatoknak. A beszéd-szokások összessége tehát a közösség lelkét f o r m á l ó elemeknek, v a g y i s a természetszabta s a j á t s á g o k n a k , a történelmi alakulásnak és a művelődés fejlődésének eredménye. Minden nyelvi közösséget a m a g a lelkiségéből f a k a d t sajátos törvények i r á n y í t a n a k , ö k határozzák m e g a fogalmak kifejezésének m i k é n t j é t . Ezt a „miként"-et a k a r j á k m e g v i l á g í t a n i az alábbi példák. Az aprólékos embert a m a g y a r szőrszálhasogatónak nevezi. E g y é r t é k e s e az olasz pedante, a f r a n c i a pédant, az a n g o l pedant, a német Pedant. Ezeknek végső f o r r á s a a ,nevel, t a n í t ' jelentésű görög paiedeuein. A ,tanító' lefokozó jelentésbővüléssel az .aprólékos' jelentést k a p t a — A ravasz melléknév eredeti jelentése ,róka'. Német megfelelőjének, a listig szónak egyik régi jelentése .tiltott varázslat', s ebből f e j l ő d ö t t m o s t a n i jelentése. A z olasz a .művészet' jelentésű arte szóval fejezi ki a ravaszságot is. A szó f r a n c i a egyértékese, a finesse, a latin ,vég' jelentésű finis származéka. —• A hülye a hűl ige származéka. N é m e t egyertékesének, a blöde szónak, .schwach, zart, z a g h a f t ' az e r e d e t i jelentése. Az olasz timido meg a f r a n c i a timide a ,fél' jelentésű latin timere szóból származik." — A szemtelen ,szem h í j á n való' egyértékese a német unverschämt .szemérem h í j á n való', az olasz impertinente, a f r a n c i a impertinent, az angol impertinency; a három utolsó szó a latin impertinens ,nem hozzá tartozó' átvétele. — A féltékeny névszó a félt ige származéka. N é m e t egyértékesének, az Eifersucht szónak jelentése ,Eifer K r a n k h e i t ' . A f r a n c i a jalousie e r e d e t i jelentése .féltékenység'; a X V I . században az .ablakredő' jelentést k a p t a , állítólag azért, m e r t féltékeny f é r j e k í'űzfaágból készült

66

NAGYOBB CIKKEK

rácsot r a k t a k feleségük szobájának a b l a k á r a . — A m a g y a r a ház származókával fejezi ki a haza f o g a l m á t ; az olasz (patria), a f r a n c i a (patrie), a n é m e t (Vaterland) — a latin á t v é t e l alapján —• az ,apa' fogalmából i n d u l ki. H o n f o g l a l á s e l ő t t i i r á n i jövevényszó a vásár. Megfelelői a f r a n c i a főire és a f r a n c i á b ó l származó olasz fiera m e g angol fair. A f r a n c i a szó pedig az ,ünnep' jelentésű latin feria átvétele. A középkorban ugyanis a v á s á r t ünnepnapokon t a r t o t t á k . A m a g y a r szó e r e d e t i jelentése ,Markt'; később a keresztény ü n n e p n a p j a kapta a vasárnap nevet. Tehát homlokegyenest ellentétes i r á n y ú fejlődés eredménye a k é t azonos jelentés. A .meglékelt a g y ú , őrült' jelentésből fejlődött agyafúrt szav u n k n a k ,ravasz' jelentése. E g y é r t é k e s e a német spitzfindig .überklug, betrügerisch', az olasz sottile (a ,finom, vékony' jelentésű l a t i n subtilis átvétele), a »Reinigung, L ä u t e r u n g ' jelentésű f r a n c i a raffinement. — A n é m e t haarklein-1 , h a j kicsinysógű' mond, mi a töviről-hegyire k i f e j e z é s t használjuk. A német mit Rumpf und Stumpf-пак .törzsöstül-végestül' a m a g y a r szőröstül-bőröstül a megfelelője. — A m a g y a r faképnél hagy valakit ( f a k é p = ember f o r m á j ú kapufélfa), a német lässt ihn stehen ,állni hagyja'. — A m a g y a r eget-földet ígér, a n é m e t verspricht goldene Berge .aranyhegyeket ígér', a f r a n c i a conter monts et merveilles .hegyekről ós csodákról regél'. L á t j u k , m e n n y i r e sokféle a népek g o n d o l a t j á r á s a ! Ahány nyelv, annyiféle szemléletet tükröz vissza! F o r d í t a n i az elmondottak s z e r i n t annyit tesz, m i n t egy idegen nyelven m e g i s m e r t f o g a l m a t az átvevő közösség lelkiségének n y e l v i eszközeivel kifejezni. Művelődésének kezdeti á l l a p o t á b a n minden n é p egy-egy f o g a l o m m a l vagy f o g a l m i körrel e g y ü t t átvette a f o g a l o m kifejezőjét is, mégpedig úgy, h o g y az idegen szót beillesztette a maga h a n g rendszerébe. Ebben a korszakban az átvételek e g y szóval kifejezhető fogalmak voltak. Idővel azonban szövevényesebbé v á l t a k az átvételek. Szerkezetek és több szóból álló f o g a l m a k v á n d o r o l t a k á t e g y i k nyelvből a másikba. A művelődés fejlődése a nyelvek g a z d a g o d á s á t is jelentette. Mindinkább lehetővé vált, hogy az átvevő nyelv a maga kincsest á r á n a k t a g j a i b ó l alkossa meg sok ú j fogalom kifejezőjét. T u d j u k , e g y nyelv sem lehet meg idegen elemek nélkül, egy som képes v a l a m e n n y i idegenből á t v e t t f o g a l m a t a maga eszközeiv e l kifejezni. Á m d e mindegyik nemcsak szükséges elemeket vesz á t , hanem fölöslegeseket, sőt k á r o s a k a t is. A k á r o s elemek befogad á s a pedig n e m c s a k a nyelvet r o n t j a . H a t á s s a l van a nyelv alkot ó j á n a k , a közösségi léleknek a l a k u l á s á r a is. Az idegenszerűségek elleni küzdelem n e m egyesegyedül nyelv ü n k jellemvonása. Mások is védekeznek a n y e l v r o n t á s eme f a j t á j a ellen. Csakhogy alapvető különbség van a m a g y a r nyelvvédelem

67 NAGYOBB CIKKEK

m e g más nemzetek védekező m u n k á j a között. A mi nyelvvédelm ü n k n e k m i n d e n egyebet megelőző, törzsökös f ö l a d a t a az, hogy t á v o l t a r t s a nyelvünktől a szavak jelentésében, a f o r d u l a t o k b a n és szólásokban, a szerkezetben megnyilvánuló idegenszerűségeket, v a g y i s azt, a m i t idegen szellemnek nevezünk. Csak u t á n a következik jelentőségben a fölösleges idegen szók, h o g y ú g y m o n d j a m az idegen testi elemek elleni védekezés. Ezzel szemben a németnek, az olasznak m e g más nemzeteknek az idegenszerűségek ellen f o l y t a t o t t küzdelme csupáncsak az idegen szók elleni védekezésből áll. Ennek a f ö l t ű n ő jelenségnek egyszerű a m a g y a r á z a t a : az említett nemzetek nyelvében a fölösleges idegen szavakon kívül kevés számbavételre érdemes idegen elem akad. Minő, s z á m u n k r a szinte elképzelhetetlen boldog állapot, egyszerű ós könnyű f ö l a d a t ! K á r o s idegen elemek b e f o g a d á s a akkor következik be, amik o r nem működnek a közösség érzésvilágának, eszejárásának, egyszóval lelkiségének s a j á t o s törvényei. Működésük szünetelése folyt á n nem f o g a l m a k a t veszünk át, hanem a f o g a l o m n a k szóelemekre b o n t o t t idegen nyelvi kifejezőit f o r d í t j u k á t nyelvünkre. A f o g a l m a k kifejezőit t e h á t nem n y e l v ü n k teremtő ösztöne alkotja. Ez az állapot a n y o m t a t á s k o r á n a k kezdete ó t a mind orősebbó v á l t a m a végzetes balhitnek az eredménye, a m e l y a szóban a nyelvnek ugyanazon f a j k é p ű elemét l á t j a , mint a betűben az algebra. A f o r d í t ó az á t a d ó nyelvben s z a v a k r a „tördeli a fogalom egységét, egyórtékesét pedig az egyes szók szótár s z e r i n t i jelentésében és ezek összerakásában l á t j a . 1 A nyelv azonban n e m a logika f á j á n t e r m e t t . Nem is a természettudományok k e r t j é b ő l való, a h o g y a m ú l t század egyik téves elmélete hirdette, h a n e m a szellemi tudományok világából. A fordít m a g a is f o r d í t o t t jövevényszó. A k á r c s a k az oiasz, a francia, az angol meg a német, m i is a latinból vettük át a fogalom kifejezőjét. Benne t e h á t több nép azonos szemlélete nyilv á n u l meg. A kódexek kora ó t a i s m e r t fordoyt szó a forog-hói származik. Eleink tudták, mi a f o r d í t á s . Tudták, hogy az ú j f o g a lom körül való- f o r g á s s a l r u h á t kell szőni n y e l v ü n k eredeti elemeiből az ú j s z ü l ö t t meztelen testére. Ragyogó példa erre legrégibb f o r d í t á s u n k , egyben legrégibb nyelvemlékünk, a H a l o t t i beszéd. 1 A torz szóbálványozásnak egy ékes példája ide kívánkozik: Egy jägerndorfi (sziléziai) likőrgyár a világháború előtt Likör mit Waldmeistergeschmack elnovezésű készítményét likőr erdőmester ízzel címen hirdette. Hiszen igaz: Wald = erdő, Meister = mester, de Waldmeister = szagos müge (asperula odorata), viszont erdőmester = Forstmeister. Tudnivaló ugyanis, hogy a szagos mügo gyógyító erejét egy Agilon Walter nevű francia orvos fedezte föl a X I I I . században. A növény latin neve hajdan herba Walteri magistri volt. A latin olnevezés németesítésének látszik a waltmeister, a Waldmeister középfölnémet alakja.

68

NAGYOBB CIKK К К

Csakhogy e tudomány, sajnos, romlásnak indult a századok forgatagában. E z az elfajzás egy történelmi folyamat eredménye. A n n a k a kellő ellenállás h í j á n kifejlődött, az ú j korban példátlan hatásnak a következménye, amelyet az országunkban élő más anyanyelvű népeknek és a szomszédos országok népeinek nyelve — mindenekelőtt a német — gyakorolt t á r s t a l a n nyelvünkre. II. Az elmondottak szerint minden idegenszerűség hibás fordításból ered. A fordítás a l a p j a természetesen nem mindig írásos szöveg; az idegen nyelvi élő beszéd h a t á s a napjainkban is sok m a g y a r t a l a n s á g o t sodor nyelvünkbe. A fejtegetések további folyamán csak a n y o m t a t o t t fordítások egyik f a j t á j á v a l foglalkozom: ú j s á g j a i n k átültetéseivel. Azért velük, m e r t újszerűek, s mert ez az újszerűség az elkorcsosításnak feneketlen á r a d a t á t zúdítja nyelvünkre. Az idegenszerűségek rendszerezése megdöbbentő képet t á r elénk. Kezdve a névelőn, végezve a mondatszerkesztésen, a szerkezeti elemek valamennyi csoportjában szemben találjuk magunk a t az idegen észjárás megnyilvánulásaival csakúgy, m i n t a szóhasználatban. Szinte egy ú j keYeréknyelv fejlődésének a vázát látjuk kibontakozni. Ennek a váznak egyes részeit igyekszik kitölteni az ú j idegenszerűségek sokasága, akárcsak a vasból és betonból épülő házak égnek meredő szerkezetét a könnyű fajsúlyú, üreges tégla. Az ú j fordítások idegenszerűségei a régi hibás szerkezetekből ömlenek felénk. Mégis a régitől elütő, sajátos arculatuk van az újkeletű magyartalanságoknak. Ezt a jellegzetességet a hibás szóképzésnek és szóhasználatnak f o r m á t l a n n á dagadt tömege alak í t j a ki. A hatva(nhetes kiegyezést követő évtizedekben a magyar közönség keveset foglalkozott külpolitikai kérdésekkel. Ezért az újságok kevés külpolitikai „anyagot" közöltek. Amit pedig közöltek, az rendszerint az események m a g y a r fogalmazású ismertetése volt. Az első világháború után rendkívüli módon megnőtt a közönség érdeklődése a külpolitika kérdései iránt. Az utóbbi néhány évben pedig nálunk is meghonosodott az líjságíráspak az a módja, amelyik nemcsak az eseményeket ismerteti, hanem az eseményekkel foglalkozó külföldi lapok vélemény-nyilvánítását is. A lapok szerkesztésének ez a rendje nem állt meg a külpolitika meg a h á b o r ú mezsgyéjén. Ma már az ú j s á g valamennyi rovatában érvényesül. Legutóbb például egyik ú j s á g u n k színházi rovata egy külföldi lapnak azt a cikkét közölte, amelyik egy nálunk előadott külföldi filmnek a hivatkoztam budapesti ú j s á g b a n megjelent b í r á l a t á t idézte. Meg kell említenem azt is, h o g y a fordítások jó része a Magyar Távirati I r o d á t ó l ered.

69 NAGYOBB CIKKEK

B e n n ü n k e t természetesein csak a f o r d í t á s nézőpontjából érdekel a lapok szerkesztésének ez az ú j rendszere. H a figyelemmel k í s é r j ü k ú j s á g j a i n k a t , azt l á t j u k u g y a n i s , h o g y terjedelmük n a g y része f o r d í t o t t közleményekből áll. Az ú j s á g o k f o r d í t á s a i n a k zöme a németből való, következésképpen a németességeknek a m ú g y is v é g e l á t h a t a t l a n seregét növeli. Do az olaszból — t á n más nyelvekből is — t ö r t é n ő f o r d í t á s o k hibái legnagyobb r é s z t szintén németesek. E g y a z o n fogalmakkal találkozunk mind az olasz, m i n d a német lapokban, érthető hát, hogy a nagyobb s z á m ú német f o r d í t á s o k n y o m á n alakultak ki az ú j kifejezések, s h o g y őket h a s z n á l j á k az olasz szövegek f o r d í t ó i is. A fertőzés r o h a m o s a n terjed. E n n e k egyik jele, hogy a f o r d í t á s h o z t a ú j h i b á k a t m á r eredeti cikkekben, sőt hivatalos közleményekben is m e g t a l á l j u k Az ú j k e l e t ű h i b á k a t h á r o m csoportra o s z t h a t j u k : 1. Németes összetételek. 2. Idegenszerű szóhasználat. 3. H i b á s jelentéshasználat. F e l t ű n ő e n erős a fordító f o g y a t é k o s nyelvtudásából táplálkozó h a r m a d i k c s o p o r t : a fordító g y a k r a n nem ismeri az idegen szó jelentését; sokszor a m a g y a r é t sem; némelykor sem az egyikét, sem a másikét. íme, egy kis ízelítő a második világháború nyelvéből: 1. Németes összetételek: Munkapad, fegyverbecsület, fajidegen, repülősiker, éles lőgyakorlat, távolfölderítő gép, légelhárító gépgyár, bombázógyár (értsd: bombázó g é p e k e t készítő g y á r ) , bombabiztosítás (értsd: a bombázás p u s z t í t á s a i t megakadályozó berendezések), bombabiztos, szilánkbiztos, gázbiztos, blokádbiztos, földközel, géppuskáz. 2. Idegenszerű szóhasználat: Sík, szócső, feltöltés („egy zászlóaljnyi nő érkezett az ezredek feltöltésére"), hátország, anyakikötő, vonalvezetés, élettér, nagytér, térség, téridegen, tűzfegyver, tüzgép, tűzeszköz, tűzszünet, tűzkész, . i.darab cirkáló, cirkálóegységek, zseb-egységek (értsd: kis hajók), erők („páncélos erők"), élek („páncélos élek"), csapattest, sereg testeink, emberanyag, gördülő anyag, anyagcsata, kulcshelyzet, kulcsállás, kulcsdátum, kulcssziget, kulcsiparág, kulcsjelleg, hosszútávú, behozhatatlan, lemér, fölmér, kivált, oda támad („akkor és oda t á m a d n a k , a h o v á akarnak"), ül a célwi („a német b o m b á k pontosan ülnek a célon"), fűbe harap („az e g y i k félnek f ű b e kell h a r a p n i a " ) . 3. H i b á s jelentéshasználat: Földi csapatok, mezei tüzérség, erőmező, borzalmas ütések, csapás, morzsoló-támadás, talajberendezés, fegyverkezési képesség (tehetőség helyett), lényegtelen (csekély helyett), harcba dob (csapatokat). Ezeknek a h i b á k n a k a földolgozása egy későbbi m u n k á n a k

70

NAGYOBB CIKKEK

a f ö l a d a t a . E h e l y ü t t csak n é h á n y jellegzetes ú j szóhasználatot a k a r o k közelebbről m e g v i l á g í t a n i . Tengernyi a zavar a mező, a föld, a talaj meg a tér szó haszn á l a t a körül. Mezei tüzérség (= Feldartillerie). A német Feld szónak több jelentése van. Közülük a f o r d í t ó a mező szót halászta ki, de ennek n e m ismeri a jelentését. E z é r t a k i f o g á s t a l a n és megszokott tábori tüzérség helyébe a mezei tüzérséget teszi, — a l k a l m a s i n t a hegyi tüzérség k a p t á j á r a . Csakhogy a hegynek n e m a mező, h a n e m a sík föld az ellentéte, t e h á t síkföldi tüzérség v o l n a a megfelelő kifejezés. Erőmező (= Kraftfeld). H o g y megértsük, mit a k a r a fordító evvel a szóval kifejezni, ide állítom a M a g y a r T á v i r a t i I r o d a 1940. nov. 14-i cikkének egy részét: „Ebben az összefüggésben érdekesnek látszik idézni • . . a N a t i o n a l z e i t u n g - n a k . . . vezércikkét, amely a többi között a következőket m o n d j a : . . . E z a tény azokat az államokat, amelyek a szűkebb német-orosz erőmezőn t e r ü l n e k e l . . . a l i g h a n e m a r r a i n d í t j a , hogy fölülvizsgálják eddigi p o l i t i k a i vonalvezetésüket. Ebben a szűkebb erőmezőnyben fekszik Törökország is". A m i n t l á t j u k , az erőmezőn nem a romlott képzésű erőt e r e m : államok termőhelye az takarmány (= Kraftfutter), erőmező. Németes mindenekelőtt az összetétel. M e r t beszélünk u g y a n a becsület mezejéről, de a bccsületmezőt nem ismerjük. A becsület mezeje kifejezés sem m a g y a r o s ; a Feld der Ehre szolgai átvétele. Semmi okunk rá, hogy mellébiggyesszük az erőmezőt v a g y a k á r az erő mezejét. Az erőmezőnynek még k e t t ő v e l több h i b á j a v a n : a n y e l v ú j í t á s h i b á s -ny képzőjével gyártódott, de nem is azt jelenti a mezőny, a m i t a mező jelent. A Kraftfeld egyértékese a hatalmi terület. Földi csapatok (= Landtruppen). A víé és a levegő ellentéte a száraz (Müncheni kódex: „megközelítek tengert és szárazt"). A zu Wasser und Zu Lande k a t o n a i kifejezésnek e d d i g is vízen és szárazon volt a használatos megfelelője. H a t e h á t összefoglaló megjelöléssel a k a r j u k a c s a p a t o k a t megkülönböztetni a tengerészet m e g a repülés csapataitól, szárazföldi csapatokat kell mondanunk. Talajberendezés (= Bodenorganisation). Minden íze beteg e n n e k a kifejezésnek. Hibás az összetétel: a berendezés n e m t a l a j ból áll. De n e m ismeri a f o r d í t ó a szó jelentését sem: ,a földnek művelés a l a t t álló fölső rétege'. A Bodenorganisation megfelelője szárazföldi berendezések. Tér (= Raum). A Raum c s a k u g y a n tér, csakhogy a m a g y a r n e m mond m i n d i g tér-1, a m i k o r a német a Raum szót használja. N a g y J . Béla élettér h e l y e t t az élete helye, élete színtere kifejezést a j á n l o t t a . Térség, nagytér helyett Európa stb. területéről, a földrész nagyobbik feléről beszélhetünk. Nem kevesebb a b a j a csapás meg az ütés h a s z n á l a t a körül. A német a csapás, az ütés m e g a verés szót csak e g y szóval, a

71 NAGYOBB CIKKEK

Schlag-gal t u d j a kifejezni. Bizony csapásszámba megy, hogy a fordító n e m tud különbséget tenni a h á r o m m a g y a r szó jelentése között. A csapás jelentése mindenekelőtt a sors v a g y az elemek okozta b a j . Csak akkor jeleint ütést a szó, h a c s a t t a n á s s a l j á r (egy c s a p á s r a két legyet, pofoncsap); de m a n a p s á g így is inkább csak közmondásszerű h a s z n á l a t a dívik. Az ütés pedig egyszeri mozdulatot jelent. A dem Feind einen Schlag versetzen szólásnak t e h á t nem csapást v. ütést mér az ellenségre a megfelelője, h a n e m megveri az ellenséget. K ü l ö n ö s ösztön az, amelyik h á r o m kifejezés közül éppen a két nem ide valót v á l a s z t j a ki. Vonalvezetés (= Linienführung). A fordító tudja, hogy Linie = vonal, Führung = vezetés, csak azt inem t u d j a , h o g y Linienführung = szószaporítás- Mire jó az idéztem „fölülvizsgálják politikai vonalvezetésüket"? M e g é r t i mindenki, h a azt mondjuk fölülvizsgálják eddigi p o l i t i k á j u k a t . Érdekes tünet, hogy azok, akik j ó r a v a l ó hosszabb m a g y a r szók helyett idegent használnak, m e r t félnek a betűszaporítástól, alig tudnak meglenni idegenes szószaporítás nélkül. Egység (= Einheit). Az egység is sült szószaporítás, akárcsak a vonalvezetés. Egységek t á m a d á s á r ó l , harckocsi-egységekről, hajóegységekről olvasunk, holott megteszi a csapatok, harci kocsik, hajók kifejezés is. Az ú j átvételekre jellemző t ü n e t a következő: egyik ú j s á g u n k n e m t u d j a , mi az egység szó ú j jelentése. Be a l k a l m a s i n t tetszik n e k i a kifejezés, s U k r a j n a lótenyésztéséről í r v a m a g a a d t a jelentéssel m e g á l l a p í t j a , hogy „a h á b o r ú előtti állomány 2,750.000 egység volt". E h h e z az egységhez némi kétség, fér: U k r a j n a lótenyésztéssel foglalkozik, következőleg ennek az Egységeket, országnak lóállománya van, s nem egységéi I о m ;í n у a. ú g y tndom, csak a b u d a p e s t i szerkesztőségekben tenyésztenekKivált (= auslösen). A m a g y a r r é g e n t e a rabságból v á l t o t t ki v a l a k i t , m a n a p s á g m e g a zálogházból vált ki v a l a m i t . Dc az események senkit meg s e m m i t sem v á l t a n a k ki, legföljebb érdeklődést, hatást, meglepetést stb. keltenek. A német szó eredeti jelentése ugyanaz, m i n t a m a g y a r é . E z t nem t u d j a a fordító, nyilván azt sem, hogy a szó ú j a b b ,kivált' jelentésű divatos h a s z n á l a t a előkelő h e l y e t kapott W u s t m a n n - S c h u l z e S p r a c h d u m m h e i t e n című könyvében. Engel, Gutes D e u t s c h " pedig azt m o n d j a róla, h o g y „durch die a n d a u e r n d e verdiente L ä c h e r l i c h m a c h u n g schon so wertlos geworden, dass n u r sprachlich rückständige sie noch gebrauchen". Mindez nem befolyásol bennünket. Mi á l l h a t a t o s a n ragaszkodunk a kiválthoz, k i v á l t ú j s á g j a i n k . (Egyik ú j s á g u n k 1941. jún. 21-i n y ú l f a r k n y i cikke háromszor is kivált.) A németes éles lőgyakorlat-, légelhárító gépgyár-szerű szerkezetek m i n t á j a , az ausgestopfter Tierhändler (= kitömött állatkereskedő), m u l a t t a t ó a n riasztó példaként áll a német nyelvhelyességi m u n k á k b a n . H o g y csinált példa-e, v a g y c s a k u g y a n v a n n a k Németországban kitömött állatkereskedők, nem tudom. De azt tu-

72

NAGYOBB CIKKEK

dorn, hogy B u d a p e s t e n elég sok vágott baromfikereskedő szaladgál. Aki nem hiszi, nézze m e g a telefon címjegyzékét. Azt l á t j u k t e h á t , hogy nemcsak a németességeknek, hapem a német nyelvhelyességi h i b á k n a k átvétele ellen is kell i m m á r küzdenünk... A föntebb e l m o n d o t t a k a l a p j á n a nyelvhelyességnek a fordít ó v a l szemben t á m a s z t o t t követelményei ebben a h á r o m pontban foglalhatók össze: 1. Alaposan i s m e r j e az idegen nyelvet. 2. K i f o g á s t a l a n u l t u d j o n m a g y a r u l . 3. Ne s z a v a k a t fordítson, hanem az á t v e t t f o g a l m a k m a g y a r megfelelőjét a d j a . IIIA nyelvvédelem ügyében különös a r c u l a t o t m u t a t n a k ú j s á g j a i n k . H a s á b j a i k o n sok rokonszenv és elismerés n y i l v á n u l meg a nyelvvédő m u n k a i r á n t . Csak egy v a l a m i h i á n y z i k : az, hogy ők m a g u k is j á r j á k azt az ú t a t , a m e l y e t o l y a n n y i r a dicsérnek. L e g t ö b b j e azonban a v v a l a kiváló orvosunkkal t a r t , aki a legújabb és legjobb o r v o s s á g o k a t a d j a betegeinek, de ő m a g a , h a megbetegszik, az égvilágért sem h a s z n á l j a őket. E g y i k - m á s i k ú j s á g nyelvművelő cikkeket közöl. Á m n e m gondol a r r a , h o g y az oktatást n e m az olvasón, h a n e m a dolgozótársakon kellene kezdenie. Tanulságos az alábbi kis t ö r t é n e t : Az egyik ú j s á g szórul-szóra idézte f o l y ó i r a t u n k n a k a fotókópia kifejezés h a s z n á l a t á t hibáztató cikkét. A következő l a p o n azonban ott díszelgett a fotokópiát ajánló hirdetés. Orvosunk betegvédő e l j á r á s á v a l csak módszerében v á g egybo az ú j s á g o k nyelvvédő eljárása. M e r t a h a t á s nem azonos. A be nem szedett orvosságnak pusztán egy ember v a l l j a k á r á t , de a nyelvvédelmet dicsérő, n y e l v r o n t á s t terjesztő ú j s á g í r á s n a k az egész nemzet. Szarvas Gábor m o n d t a félszázaddal ezelőtt: „Amint a művelt t á r s a s á g megköveteli, hogy aki körébe lép, tisztességes és választékos öltözékben jelenjék meg, éppoly szigorúsággal meg kell követelnünk m i n d e n írótól, aki a közönség elébe lép, hogy dolgozata ne csak t a r t a l m á r a nézve, h a n e m alaki tekintetben is hibátlan, szabatos és választékos legyen" (Nyr. X X I I I , 77). A választ e r r e a követelményre e g y m á s i k elmélkedés a d j a m e g : „Egy p á r gondosabban szerkesztett ú j s á g . . . A n a g y rész azonban amaz erőtlen erősség alá húzódva, hogy a n a g y o n is sebtiben dolgozó zsurnalisztikának, b á r m e n n y i r e a k a r n á is, nincs ideje, hogy s ü r g e t ő s m u n k á j a közben m é g szókon is t ö r j e a fejét." A „nagyon is sebtiben" dolgozó ríjságírókról szóló sorok m a j d n e m hét évtizeddel ezelőtt í r ó d t a k . E n n e k az írásnak is S z a r v a s Gábor a. szerzője (Nyr. VI, 260). Amit a m ú l t század hetvenes éveiben „sürgetős" m u n k á n a k neveztek az ú j s á g í r ó k , annak á r a m v o n a l a s s á k o r s z e r ű s í t e t t a l a k j a


a „lázas" m u n k a . K é t szó, — egyazon jelentés. „Erőtlen erősség" egyik nevén csakúgy, m i n t a másikon. V á j j o n mentené-e a „lázas" m u n k á r a hivatkozás azt a vezércikkírót, aki teszem Spanyolország p a r l a m e n t i k o r m á n y z a t i rendszerét t á m a d n á , v a g y azt a zenei szakértőt, aki operai b í r á l a t á b a n Bánk bán érces a l t - h a n g j á t dicsérné? I n g y e n sem! A mentegetődzés g y a r l ó voltának m e g c á f o l h a t a t l a n bizonyít é k á t a d j a l a p j a i n k n a k a k ü l f ö l d i lapokkal való egybevetése. Péld á u l a német lapokban t i z e d a n n y i hibát sem találunk, m i n t a miéinkben, pedig a német ú j s á g í r á s m u n k á j a sem nevezhető nyugodalmasnak. Szerényebbre szabjuk igényeinket, m i n t Szarvas Gábor. Nem szólunk a nyelvbeli előadás m ó d j á r ó l , a stílusról. Csak a nyelvhelyesség követelményeit vizsgáljuk. (Nyelvhelyesség m e g nyelvművelés nem azonos fogalom.) A helyes m a g y a r í r á s t é p p ú g y saj á t u n k k á t e h e t j ü k , m i n t a hibásat. Nem is a m u n k a ütemétől f ü g g az írás hibás v a g y h i b á t l a n volta. H a n e m a t t ó l : tud-e í r ó j a mag y a r u l ? Annak, aki tud, u g y a n o l y a n nehezére esnék h i b á s a n írni, m i n t h i b á t l a n u l annak, aki n e m tud. Meg kell l á t n u n k а keserű igazságot: az ú j s á g í r á s nyelvront á s a nem általános, h a n e m s a j á t o s m a g y a r jelenség. Az ú j s á g o k a t n a p o n t a milliók olvassák, milliók veszik á t és terjesztik az ú j nyelvi jelenségeket, jókat, rosszakat e g y a r á n t . Ezért nem elégedhetünk meg az események figyelésével és a b a j o k megállapításával. Az ú j s á g o k n a k meg kell találniok a védekezés hatásos m ó d j á t !

KISEBB

KÖZLEMÉNYEK

Japánok v a g y japániak. F o l y ó i r a t u n k lapszemléjét (25. 1.) olvasva látom, hogy a japánok elnevezést m a is sokan hibásnak képzelik és pontoskodva azt hiszik, hogy csak japániaknak szabad ezt a népet neveznünk. A japán szónak népnévül való h a s z n á l a t á t japáni helyett t u d t o m m a l először a T ú r á n című néprokonsági f o l y ó i r a t hibáztatta volt, s ez a közlönyünk m a i n a p i g is következetesen japániakról beszél, nem véve tudomást arról, a m i t ebben a nyelvhelyességi kérdésben m a j d n e m két évtizeddel ezelőtt a japán elnevezés védelmére k i f e j t e t tem (Nyr. L I I I , 50). Sőt a f o l y ó i r a t n a k éppen most megjelent, 1942. évi 1. s z á m á b a n Japán, japáni címmel egy cikkecskét is olvashatunk, amely szenvedélyesen, de kellő tájékozottság nélkül kel ki a japán szónak melléknévül, illetőleg népnévül való h a s z n á l a t a ellen, a m i t k i i r t a n d ó m a g y a r t a l a n s á g n a k tekint. Okfejtése e l á r u l j a a m a g y a r nyelvtörténetben és a nyelvélet természetének ismeretében való j á r a t l a n s á g o t . Azt m o n d j a a cikk: „A m a g y a r n y e l v ősi

74


h a g y o m á n y a i szerint a főneveket nem lehet melléknévnek használni, csak melléknévképzővel. H a t e h á t a Japán szót melléknévnek h a s z n á l j u k , s ú l y o s a n vétünk a m a g y a r nyelv h a g y o m á n y a i ellen". A m a g y a r nyelvben igenis közönséges jelenség a főnévnek m i n d e n képző nélkül melléknévül való használata. Áz arany, ezüst, vas stb. s z a v a k például főnevek ugyan, de m í g a latin n y e l v az aurum, argentum, ferrum stb. főneveket melléknévül n e m használja, h a n e m h e l y e t t ü k ilyen célra aureus, argenteus, ferreus stb. alakokat alkalmaz, addig a m a g y a r az e m l í t e t t f a j t a szókat továbbképzés nélkül jelzőül, vagyis melléknévül is m o n d h a t j a : arany óra, arany i f j ú ság, ezüst lánc, ezüst hajszál, vas eke, vas a k a r a t stb. A cikkíró a n y e l v t u d o m á n y i fogalmak t e r é n való t á j é k o z a t l a n s á g á b a n nyilv á n azt akarta a japán melléknév illetőleg n é p n é v ellen é r v ü l fölhozni, hogy a m a g y a r nyelv tulajdonnevet, ill. országnevet továbbképzés nélkül melléknévileg n e m használ. A cikkíró szerint a Japán n e v e t az a „zsargon tette melléknévvé", a m e l y egy bolt a j t a j á r a a következő f ö l í r á s t akasztotta k i : „Ezen üzlet 1-ső m á j t ó l sarkont ú l létez". A Japán szót pedig melléknévvé ő szerinte ez a zsargon a z é r t tette, „mert benne olyan csonkított melléknevet érzett, amilyen az indián, mohamedán, momentán, puritán stb." A m i n t mindj á r t látni f o g j u k , sem az az é r v nem állja m e g helyét, h o g y a mag y a r b a n országnevet képző nélkül népnévként ne lehetne haszn á l n i , sem az, h o g y ezt a melléknévi, illetőleg népnévi használatot az eredeti m a g y a r nyelvérzék h i á n y a , ós az indián, momentán stb.féle melléknevek h a t á s a idézte volna elő. T o v á b b á azt m o n d j a a c i k k : „Egyetlen egy nép- v a g y országnevet sem ismerünk a mag y a r b a n , amelyet egyszerre f ő n é v n e k is meg melléknévnek is haszn á l n á n a k " . Csak mellékesen m u t a t o k r á ennek az állításnak nyelvt u d o m á n y i szempontból való nem-szabatos voltára. A népnevek i g e n i s egyszerre főnevek is m e g melléknevek is. A magyar szó p é l d á u l főnév az ilyen mondatokban, mint: „Mi a magyar most? — R ú t sybaríta v á z " (Berzsenyi: A magyarokhoz); „Talpra magyar, h í a haza!" ( P e t ő f i : Nemzeti daB stb. És í g y h a s z n á l h a t j u k a többi népneveket is. A nyelvileg helyt nem álló megjegyzés u t á n n y o m b a n ezt o l v a s s u k : „A francia• eredetileg főnév volt, m a csak melléknév". A cikkíró nem veszi észre, hogy ezzel a m e g i n t nemszabatos észrevételével — a m i n t szintén l á t n i f o g j u k — egyenesen m a g a alá v á g t a a fát. A francia szó u g y a n i s — amely eredetileg, szabatosan szólva, nem egyszerűen „főnév", h a n e m t u l a j d o n n é v , országnév volt — éppen egyik vitadöntő a d a t ebben a kérdésben. Abból, hogy a Kína országnév mellett — a m i n t a cikk m e g j e g y z i — „nem lehet kína művészetet mondanunk", éppen nem következik a „japán művészet" kifejezésnek helytelen volta. A cikkírónak végső kifogásai í g y h a n g z a n a k : „Nagyon különösen hangzik az is, h o g y »ez a japán Japánba utazik«; vagy » J a p á n japán, K i n a k í n a i érdekeket védelmez« stb. Tessék ezt az értekezéseimet m a g y a r r a f o r d í t a n i : » J a p a n und der Japaner«." Ilyen szemenszedett mondá-


sokkal, kettős jelentésű szavaknak erőltetett e g y m á s mellé állításával nem lehet nyelvhelyességi kérdést eldönteni. Egyszerűen az a feleletünk r á : f e j e z z ü k ki másképpen m a g u n k a t , k e r ü l j ü k az egyh a n g ú s á g b ó l származó kétértelműséget! A m i egyébként az első mondvacsinált példát illeti, hogy „ez a japán | Japánba utazik", ebben voltaképpen s e m m i f u r c s a s á g nincs, m e r t a Japánba országnév a kiejtésben — a m i n t a f ü g g ő v o n a l l a l jelöltem — nem esik u g y a n a b b a a szólamba, és mindenki félreértés nélkül érzi, hogy a -ba r a g o s szó a m o n d á s b a n m á r országnevet jelent. Ilyesféléket — akár akar, akár n e m akar — önkéntelenül is mond az ember, a nélkül, h o g y f é l r e é r t é s t á m a d n a belőlük. A közbeszúrt mondásban ímo az akar szó négyszer k e r ü l t egymás mellé, mert az akár kölőszó tudvalevőleg az akar ige változata. A második példát kif i g u r á z á s elkerülése végett így m o n d a n á az e m b e r : „Japán a japánok érdekeit, Kína a kínaiakét védelmezi". A m i pedig a német értekezésnek: „Japan u n d der Japaner" m a g y a r r a fordítását illeti, az valóságos K o l u m b u s tojása: „Japán és a japán ember". Meg kell még azt is jegyeznem, hogy olyanféle f u r c s a s á g , aminőt a cikkíró fölvet, a japáni népnév a l k a l m a z á s a mellett is megeshetik, sőt m e g is esett m a g á b a n a T u r á n b a n n é h á n y lappal a japán név ellen í r t cikk u t á n , ú g y m i n t : „Konoye I n o u é volt budapesti japáni követ" (51. 1.). Ebben is elég f u r c s a a két, tulajdonnévből lett -i képzős melléknév: budapest-i is meg japán-í is e g y m á s mellett. Minthogy a japán népnévnek védelmére a Túránbeli első hibáztatás u t á n í r t cikkem annak idején egy kevesektől olvasott, azóta meg is szűnt f o l y ó i r a t b a n jelent meg, és m i n t h o g y erről „a m a g y a r n y e l v t u d o m á n y egyik legkiválóbb egyetemi szaktekintélyé"-nek sincs, ú g y látszik, tudomása, akit tudniillik a mostani vita színtere, a Nemzeti Ú j s á g j ó n a k látott megkérdezni: azért nem lesz talán fölösleges, ha most sokkalta n a g y o b b olvasóközönség előtt is elmondom, m i é r t nincs semmi h i b á z t a t n i való a japánok, japán nép, japán művészek stb. elnevezésmódon. Az akadémiai helyesírási szabályok átvizsgálói és közzétevői, ú g y látszik, tudomást vettek e r r ő l a cikkemről, m e r t a Szabályzat m í g a régibb és m a g y a r o s papagály-lyal szemben a németes papagáj írásmódhoz fölszólalásom (1. Msn. X , 132) d a c á r a is ragaszkodik, addig a japán ember, japán nyelv kifejezést a melléknóvképzős japáni szó mellett használhatónak minősíti. A m e g nem nevezett m a g y a r nyelvt u d o m á n y i szaktekintély — h a az ú j s á g s z á m á r a t e t t nyilatkozata bű és n e m h i á n y o s — nem védelmezte meg kellőképen a japán népnevet a japáni-val szemben. R á m u t a t o t t u g y a n arra, hogy a Japán név t u l a j d o n k é p p e n országot jelent, „ba t e h á t az országból való népnevet a k a r j u k jelölni, az -i-t hozzá kell tenni"; azt is megjegyezte, b o g y a logika a japáni szót k í v á n n á u g y a n , „a nyelvben azonban a logikának semmi k e r e s n i v a l ó j a n i n c s . . . döntőbíró csak a n y e l v g y a k o r l a t lehet"; hivatkozott a r r a is, hogy az országnévnek

76


(Japán) a népnévvel (japán nemzet stb.) való egyezéséből „még soha félreértés n e m származott" és azért ő neki őszintén m e g v a l l v a „japán az ország, japán az ember, japán a nyelv": nem hozott azonban föl semmi nyelvtörténeti érvet, a m e l y a japán szónak népn é v ü l való használatát m e g m a g y a r á z z a és megokolttá teheti. E z t a m u l a s z t á s á t a k a r o m én i t t röviden pótolni. Az országnévnek n é p n é v v é v á l t o z á s á r a a m a g y a r nyelvben m á s példák is vannak. I l y e n módon keletkeztek u g y a n i s a szittya és a francia népnevek. A szittya név tulajdonképpen a Scythia országnévnek a hangbeli átalakulása, n y i l v á n v a l ó tehát, hogy eredetileg nem népet, h a n e m országot jelentett. Magából a göröglatin scytha népnévből u g y a n i s a m a g y a r nyelv h a n g t ö r v é n y e i szer i n t szittya, ejtésű név nem alakult volna. A francia szó p e d i g minden hangbeli elváltozás nélkül azonos a Francia országnévvel, amely a francus népnévnek olyan, -ia képzős származéka, mint gallus-bél Gallia, germanus-bó1 Germania. A franciák országának elnevezése tehát voltaképpen frank földet, frank országot jelentett, amely elnevezés igazában csak a g e r m á n népiségű frankokra illenék. Minthogy azonban a f r a n c i á k h a z á j a a történelem f o l y a m á n tudvalevőleg a később teljesen e l f r a n c i á s o d o t t g e r m á n frankok u r a l m a alá került, a hódítók neve (frank) és országuk neve (a Francia név) átértékelődött a gall eredetű, de ellatinosodott n é p és országa nevévé. M i n t h o g y ezt a két országnevet, a Scythia és a Francia szót m a g y a r b a n legtöbbször az ország szóval megtoldva Scythiaországnak (későbbi m a g y a r o s ejtésében Szütyaországnak) és Franciaországnak mondogatták, azért ezek az elnevezések a Magyarország, Német-ország, Lengyel-ország stb. országnevek mellett csakh a m a r olyan benyomást kezdtek a nyelvérzékre tenni, m i n t h a előt a g j u k , a szittya és a francia szó éppen olyan nemzetnév v o l n a bennük, a k á r a többi országnevek e l ő t a g j a i : a magyar, német, lengyel stb. szavak. Még érdekesebb a muszka népnév eredete, amely szintén ilyen fejlődés ú t j á n t á m a d t . Ez is a Muszkaország elnevezés e l ő t a g j á n a k nemzetnévvé értékelődését m u t a t j a , n o h a a muszka szó m a g a nem is országot, h a n e m az országnak csak a fővárosát, Moszkvát jelentette. Oroszországot u g y a n i s a régiek a f ő v á r o s nevéről Moszkvaországnak nevezték (mint ahogy Osztrákországot ish í v t á k régen Bécsországnak), a moszkva szó pedig muszkva alakon át később, a v h a n g kiestével (mint: estve > este, körtve > körte), muszká-vá alakult. í g y lett egy f ő v á r o s nevéből népnév. A Japán országnév is ilyen módon értékelődött népnévvé, а Japánország elnevezésből n e m z e t n é w ó való képzelés ú t j á n . A japán nép, japán nyelv stb. kifejezésmód t e h á t a Japán országnév és a japáni szó mellett is k i f o g á s o l h a t a t l a n elnevezésnek tekintendő. Zolnai Gyula.


Idén. F o l y ó i r a t u n k n a k egy régebbi szerkesztői üzenetéből (VII, 143) kitetszett, hogy egyik olvasónk nyelvérzékét b á n t j a ez az ú j a b b a n lábrakapott p u s z t a idén szó, amelyet eddig mindig csak az idén-nek, illetőleg m u t a t ó n é v m á s s a l ezidén-nek mondottunk. A szerkesztői válasz igyekszik ezt a bántó érzést eltüntetni a következő megjegyzésekkel: „Igaz u g y a n , hogy a r é g i nyelvben ezt a h a t á r o z ó t így h a s z n á l t á k : ez idén, az idén. Pl. »Az idén nem sok b o r u n k leszen«. Ú j a b b a n azonban m á r a z i r o . d a l o t m b a n é s a k ö z n y e l v b e n is i n k á b b a n é v e l ő n é l k ü l i alak* j á r j a . A névelőnek ebben az esetben nincs olyan értelemmódosító szerepe, m i n t például ezekben: a nyáron (ezen a Dyáron), az ősszel (az idei ősszel), az este (tegnap este); h a csak így m o n d j u k : nyáron, ősszel, este, akkor általában n y á r i , őszi, esti időszakot jelölünk meg. Idén és az idén e g y f o r m á n a z t j e l e n t i : * ebben az évben". Meg kell vallanom, hogy ez a válasz engem m á i g sem b í r t m e g n y u g t a t n i , még p e d i g a következő okoknál fogva. Mindenekelőtt ú g y tudom, h o g y az ez idén, az idén kifejezéseket nemcsak „a régi nyelvben", h a n e m egészen a legeslegújabb időkig mindig csak v a g y névelővel: az idén, vagy, r i t k á b b a n a m u t a t ó névmással m o n d o g a t t u k : ez idén. Efmek a névelős, illetőleg m u t a t ó n é v m á s o s h a s z n á l a t m ó d n a k meg is van a m a g a nyelvtörténeti oka.. A kifejezésben levő idén szó ugyanis n e m más, m i n t a m a i idő főnévnek r é g i b b idé a l a k j a -n határozóraggal. Ezt a régebbi idé alakot az az idén, ez idén határozószókon k í v ü l még a r i t k á b b a n használt az idétt, ez idétt kifejezések őrzik, és ennek csökevényo mutatkozik a személyragos ideje, idejük alakokban, m e g az -i képzős ide-i melléknévben. H o g y az az idén, ez idén határozószók ilyen jelentéshez j u t h a t t a k : ,ebben az esztendőben', annak o k a az, hogy az idő (egykor idé) szónak régebben .esztendő' jelentése is volt (1. MNy. X X X V I I I , 125). A pusztán .esztendő, év' jelentésen kívül azonban a ,hoc anno, heuer' értelem kifejezéséhez m é g v a g y a névelőre (az idén), v a g y — mint a l a t i n b a n (hoc) — a m u t a t ó n é v m á s r a (ez idén) is szükség volt. Az egyébként elavult idén szóalaknak ez a névelővel, illetőleg mutató n é v m á s s a l való áthagyományozott, szoros kapcsolata t a r t h a t t a f ö n n a két határozói kifejezést mind m á i g a m a g u k ,hoc anno' jelentésében. A névelőre v a g y a mutató ez n é v m á s r a tehát mindeddig okvetlenül szükség volt, és romlatlan nyelvérzékű, tősgyökeres m a g y a r embert s e m m i nyelvi ok n e m vezetett volna a r r a , hogy az az idén kifejezésből a névelőt e l h a g y j a . Meg vagyok győződve róla, h o g y a nóvelőtlen kifejezés először valamely n e m - m a g y a r a n y a n y e l v ű beszélőnek az a j k á r ó l hangzott el, v a g y valamely nem törzsökös írónknak a tollából fakadt, és ezek a j k á r ó l v a g y tolláról r a g a d t aztán * Mind a két hely szavait én ritkíttattam.

78


tovább а nem elég ellenálló képességű nyelvérzékre. Az első hely ugyanis, ahol a névelő nélküli idén szemembe szökött és olvasva is f ü l e m e t reszelte, a következő h í r l a p i m o n d a t volt: „Hosszú évek óta idén először t ü n t e t fel a kereskedelmi mérleg . . . kiviteli többletet" (Budap. H i r l a p 1933 V/13, 3. 1.). U t á n a aztán többször is, elég g y a k r a n t a l á l k o z h a t t a m ezzel a megcsonkított határozói kifejezéssel, főkép ú j s á g o k b a n , de ritkábban m á s u t t is, m i n t pl.: „A m a g y a r nemzeti ünnepet idén Észtországban számos helyen ünnepelték" (Túrán 1940-i évf. 103. 1.) stb. Nyelvérzékem azonban most is mindig megütközik ezen az ú j f a j t a szóhasználaton. Azt sem merném aláírni, h o g y „ ú j a b b a n . . . már az irodalomban és a köznyelvben is i n k á b b a névelő nélküli alak j á r j a " . Élőbeszédben én még senkitől sem hallottam. Igaz, hogy keveset fordulok m e g jellegzetesen rossz m a g y a r s á g ú egyének között. A puszta idén megvédés é r e nézetem szerint n e m elegendő a nyáron és a nyáron, az őszszel és az ősszel kifejezésmódok v i s z o n y á r a való hivatkozás, amelyekben a névelő megléte vagy m e g nem léte v a l ó b a n értelemmódosulással jár. N e m állíthatjuk tehát azt, hogy „idén és az idén e g y f o r m á n azt j e l e n t i : ebben az évben", m e r t érintetlen nyelvérzékre nézve a p u s z t a idén nem jelent semmit, legföljebb boszszúságot. A szükséges névelőnek e l h a g y o g a t á s a különben is egyik kóros jelensége m a i beszédünknek. E á m u t a t t u n k m á r erre nem egyszer (Msn. V I I I , 123, 185), és ennek a betegségnek egyik tünetét látom én a névelőtlen idén használatában is m i n d a d d i g , amíg valaki alapos okokkal m e g nem győz arról, hogy az ú j a b b a n lábrakapott használatmód — amellyel törzsökös m a g y a r ember beszédében és tősgyökeres író gondosabb í r á s á b a n m é g nem találkozt a m — teljesen megfelel a m a g y a r o s nyelvfejlődés törvényeinek. Zolnai Gyula. Kötőjeláradat az, utcán. A Magyarosan h a s á b j a i n n e m r é g e n Zolnai Gyula tollából megjelent, Nyelvérzék és helyesírás című cikksorozat többek között pellengérre á l l í t j a a kötőjellel űzött visszaéléseket is. A cikksorozatban felhozottak kiegészítéséül fel szeretném a figyelmet hívni a budapesti utca- és házszámjelző-táblákra és egyéb székesf ő v á r o s i feliratokra, amelyek — tisztelet a kivételnek! — valóságos kötőjel-orgiákat t á r n a k a g y a n ú t l a n pesti p o l g á r szeme elé és a m ú g y is ezer oldalról fenyegetett helyesírási érzékét minden sarkon tovább tépdesik. H o g y a kötőjel-túltengés l e g á r t a t l a n a b b f a j t á j á v a l kezdjük, álljon itt mindenekelőtt a következő m i n t a c s o p o r t j a a felesleges kötőjeleknek: S Z E N T I M R E H E R C E G - Ü T J A , NAGYBOLDOGASSZONY-ÜTJA, ZSIGMOND K I R Á L Y - Ű T J A , Á R P Á D F E J E DELEM-ÜTJA. A fejlődésnek m a g a s a b b fokán állnak a következők: H E G E D Ű S -


SÁNDOR-UTCA, YBL-MIKLÓS-TÉR, VERES-PÁLNÉ-UTCA, B Á R Ó K A A S - I V O R UTCA, F E R E N C - J Ó Z S E F TÉR. (A két utóbb i b a n az utca, illetve tér előtt e l m a r a d t az egyébként szükséges kötőjel, mert ezek ú j f a j t a , n a g y a l a k ú táblák, amelyeken az utca, út, tér stb. m i n d i g külön s o r b a kerül, kötőjel nélkül. B á r ezzel helyesírási szempontból az ellenkező végletbe esik az utcajelzőt á b l á k szorgos szerkesztője, m u l a s z t á s a a táblák szövegének szembeszökő elrendezése érdekében, a m e l y m a g á n a k a névnek elkülön í t e t t kiemelésére törekszik, menthetőnek látszik. Jóhiszeműségét különben is m u t a t j a , hogy az i l y módon m e g t a k a r í t o t t két kötőjelet a szóbanforgó esetekben n e m tartotta m e g magának, h a n e m becsületesen igyekezett közkinccsé tenni; nem r a j t a múlott, h o g y jobb helyet nem t a l á l t számukra, m i n t a Kaas és az Ivor, illetve a Ferenc és a József nevek közötti szűk kis rést. A következő utcas a r k o n azonban m á r ügyesebb volt: a F E R E N C Z J Ó Z S E F R A K P A R T feliraton, amely szintén újkeletű t á b l á n pompázik, а rakpart elől kényszerűségből elcsent kötőjelért а Ferenc szóhoz bigygyesztott 2-ráadással kárpótolta a korzózó közönségei Ügy látszik, ezt azután olyan szerencsés m e g o l d á s n a k érezte, hogy a szomszédos VÁCZI U T C A ú j névtábláitól sem tudta m e g t a g a d n i a cz-t, legalább is az első szóban nem.) De hogy a fejlődés v o n a l á t tovább kövessük: n e h o g y azt g o n d o l j a ám valaki, hogy az előbb említett, V E R E S - P Á L N É - U T C A szerű írásmódok az egybevonási igyekezetnek m á r a c s ú c s p o n t j á t jelentik! Távolról sem! Székesfővárosunknak körültekintéssel sik e r ü l t még egy további lépést t e n n i e ezen az úton és életre h í v n i a — igaz, hogy t u d t o m m a l csak egyetlenegy t á b l á n — a V I R Á G B E N E D E K - U T C A díszpéldányt. Ü g y látszik, a kötőjel most m á r k i h a l á s r a van ítélve, és helyette az egybeírásé a jövő. Dicséretére váljék a B c s z k á r t n a k : ő sem a k a r l e m a r a d n i a l e g ú j a b b kor vívmányairól, és m i n t jó városi üzemhez illik, hűségesen követi g a z d á j á n a k , a székesfővárosnak újító szellemét. A Beszkárt is á t t é r t tehát az egybeírásra. A k i nem hiszi, nézze m e g a földalatti v a s ú t á l l a t k e r t i megállójánál díszelgő t á b l á t : V Ö R Ö S M A R T Y - T É R F E L É A H I D O N - Á T . A t á b l a ugyan m é g bizonyos kompromisszumos m e g o l d á s t m u t a t a r é g i és az ú j i r á n y z a t hívei között, 50—50%-os kiegyezési a r á n y b a n : két kötőjel + két egybeírás. Ezt azonban n y i l v á n szívesen megbocsátják, h a megg o n d o l j u k , h o g y a Beszkárt m á s k o r is tisztelni látszott a n e m e s h a g y o m á n y o k a t ; í g y például a Széli K á l m á n - t é r i h a t a l m a s p á l y a u d v a r építésénél is, ahol f i g y e l m e s módon nem feledkeztek m e g a r r ó l , hogy a r i d e g ú j környezetbe is átmentsék a régi, r o m a n t i k u s „hurok"-végállomás barátságos f e l i r a t a i t : Z U G L I G E T - F E L É , HÜVÖSVÖLGY-FELÉ, az évtizedes p a t i n á t lehelő kötőjelekkel e g y ü t t . Ez a „kötőjel + feíé"-irányzat egyébként is gondos á p o l á s r a t a l á l а Beszkártnál. A M a r g i t h í d pesti a l u l j á r ó j á n á l olvasható két tábla: VILLAMOS BUDA-FELÉ, VILLAMOS PEST-FELÉ;

80


u g y a n o t t egy h a r m a d i k tábla m u t a t j a az i r á n y t szintén felesleges, de m á s helyre csúszott kötőjellel: P O Z S O N Y I - Ü T F E L É . A k á r a Beszkárt h i b á j a , a k á r m á s é : a M a r g i t h í d szigeti a l u l j á r ó j á n á l levő két i r á n y j e l z ő táblával is b a j van, azaz csak az egyikkel, mert szemmelláthatólag itt is érvényesült az 50%-os kiegyezés elve: az e g y i k tábla kötőjellel, a m á s i k a nélkül m u t a t j a a lépcsőt BUDAF E L É , illetve P E S T F E L É . (Az is lehet, h o g y m e g f o r d í t v a ; nem emlékszem r á világosan.) U g y a n c s a k a Beszkárt kötőjel-imádatát dicséri a Barosstéren látható t á b l a : F E L S Z Á L L Á S N Y U G A T I - P U . F E L É , bár itt, m i n t l á t j u k , a felé elesett a neki h a g y o m á n y o s a n k i j á r ó kötőjeltől ós azt a szomszédos szónak volt kénytelen átengedni. A földalatti állomásán olvasható D E Á K - F E R E N C Z - T É R felirat is sikeresen veszi fel a v e r s e n y t némely földfeletti utcanév-táblával; ezzel szemben u g y a n c s a k a f ö l d a l a t t i vasúton a H I T L E R T É R f e l i r a t a n y i l v á n s a n y a r ú b b időkben készült, amikor még onnan is megvonták a kötőjelet, a h o v á j á r n a . H a m á r m o s t a földalattin utazó és helyesírás-tudásában — m i n t l á t t u k — nem egyszer m e g z a v a r t diákgyerek kiszáll az Állatkertnél és a megállónál talált, m á r fentebb idézett t á b l a elolvasásától f e l v i d u l v a benéz az Állatkertbe, h o g y ott t u d á s á t kissé g y a r a p í t s a , v á j j o n m i t fog tapasztalni? N a g y o n otthonosan f o g j a m a g á t érezni, m e r t a székesfőváros dicséretes körültekintéssel gondoskodott róla, h o g y az állat- és növénytani látnivalók mellett a tanuló i f j ú s á g helyesírási t u d á s a is t o v á b b csiszolódjék, amikor a ketrecek f e l i r a t a i t o l v a s g a t j a . Más szóval: i t t sem kell a g g ó d n i a kötőjelek e l h a n y a g o l á s a m i a t t . í m e n é h á n y m e g n y u g t a t ó példa: E G Y P Ú P Ü - T E V E , EURÓPAI-BÖLÉNY, AMERIKAI-BÖLÉNY, FOLTOS-HIÉNA, NÉMET-PARLAGIJUH. ZS1ROSFARKÜ-JUH, NAGYFEJÜ-CSUKLYÁSMAJOM, KÉKORRÜ-CERKÓFMAJOM. G A L L É R O S - P Á V I Á N , ÓRIÁS-RÉTISAS, P E T T Y E S - V Í Z I C S I B E , N Y Í L F A R K Ú - R É C E , K A R O L I N A I - R É C E , BÜTYKÖS-ÁSÓLŰD. Végezetül f i g y e l j ü n k m e g — a változatosság kedvéért — még e g y olyan ú j d o n s á g o t a székesfőváros f e l i r a t a i között, a m e l y kivételesen nem kötőjel-túltengósscl, hanem a közhivatali stílusban h í r h e d t névelő-gyilkolással v o n j a m a g á r a a figyelmet. E z az utcai h u l l a d é k g y ű j t ő f é m t a r t á l y o k r a l e g ú j a b b a n ráfestett S Z É K E S F Ő V Á R O S K Ö Z T I S Z T A S Á G I H I V A T A L A felirat. Nem először merül fel a gondolat, h o g y a közterületeken látható feliratok (cégtáblák stb.) szövegezésének és í r á s m ó d j á n a k helyességét m i k é n t lehetne intézményesen biztosítani. A székesfőv á r o s n a k v a l ó b a n vezető szerepet kellene v á l l a l n i a ebben a nyelvvédő mozgalomban és nem szabad tűrnie, h o g y s a j á t f e l i r a t a i naponta százezrekben ássák alá a helyes nyelvérzéket, amelynek a helyesírás is e g y i k megnyilvánulási a l a k j a . Rapcsák Lajos.


Elkopott és elkoptatott szavak. K i no l á t o t t v o l n a kopott ércpénzt? F e j , í r á s : minden lekopott róla. Le, m é g az ilyen szép mondás is: V i r i b u s unitis, v a g y az időmértékes v e r s s o r n a k is beillő: B i z a l m a m az ősi erényben. A nyelvnek is v a n n a k ilyen elkoptatott értékei. E g y i k f a j t á j a az ilyen elkoptatásnak az, a m i t törpe hyperbolának neveznék. É r t e m ezen azt a jelenséget, hogy a s ű r ű használat v a g y t r é f á s n a k szánt értelom következtében a t u l a j d o n s á g v a g y állapot erősebb fokának kifejezésére szánt szó a n n y i r a elkopik, hogy keveset v a g y semmitmondó szólammá válik. Aki ilyesféle kifejezéseket használ: rém jól m u l a t t u n k , irtó nevetésben t ö r t ki, csuda jó alak, igazán nem gondol sem rémre, rémületre, irtózatra, sem csudára, h a n e m felh i g í t v a ezeknek a s z a v a k n a k az értelmét, a gondolathoz nem illő, túlzott kifejezést h a s z n á l s e l k o p t a t j a így a szók eredeti jelentését. T u d t o m m a l a pesti konyhanyelv — a r g o t — különösen gazdag az ily kifejezésekben, s a jelentésbeli kopással e g y ü t t j á r az alaki els o r v a s z t á s is, hiszen a f e n t i példákban a rém, csuda, irtó a rémesen, csudálatos, irtózatos v a g y irtóztató elnyesése v a g y összerántása. Valamikor az a p r ó v a g y váltópénzt kongópénznek hívták. H a az efféle e l k o p t a t o t t é r t é k ű szók némi lucus a non lucendo-val m é g szókincsünkbe valók, akkor e kincsnek bizony csak kongó pénzei. Nyelvi szempontból nem éppen érdekes jelenség az ilyesmi; pallórozatlan beszéd v a g y bizonyos nyegleség szüleménye az ilyen túlzás. Ido is idetalál L o v á n y i Gyulának az a n a g y o n jó megállapítása, hogy k o r u n k „szenvedéllyel öltözteti a m i n d e n n a p i élet apró-cseprő dolgait n a g y szavak jelmezébe", és hogy jelentéshigít á s v a g y -hamisítás j á r ezzel e g y ü t t (Msn X , 142). Más tekintet alá esik az e l k o p t a t o t t szavaknak az a c s o p o r t j a , melyről az alább i a k b a n lesz szó. É r d e m e s u g y a n i s m e g f i g y e l n ü n k , hogy bizonyos szavak fordulatok, amelyek eredetileg csak szószerint való értelmükbon voltak használatosak, utóbb ú g y elkoptak, hogy ú j jelentésük a régit többé n e m fedi. I t t nincs szó j e l e n t é s h i g í t á s r ó l v a g y -hamisításról, h a n e m a kopás csak azt hozta m a g á v a l , hogy a szó v a g y f o r d u l a t f ü g g e t l e n n é vált a szószerint való értelemtől. Példák erro az ilyen s z a v a k : feltétlen, okvetlen, feltétlenül, okvetlenül, v a g y aminek meghonosulását a köznyelvben is oly szívesen l á t n á n k : a népi úgy fordul és mások. H a u g y a n i s ezt mondom: feltétlenül elutazom Budapestre, okvetlenül megnézem a színdarabot, úgy fordul, elmegyek a vásárba, sohasem gondolok a r r a , hogy ami szándékomban van, az valami feltételhez fűződött, amely most elesett, v a l a m i ok vetődött fel, amely m o s t elhárult, v a g y hogy a v á s á r r a menetelem csak v a l a m i f o r d u l a t esetén következik be, hanem e feltétlenül, okvetlenül csak a n n y i t jelent, m i n t bizonyosan, az úgy fordul értelme pedig csak ez: meglehet, talán. Ilyen szó

v a g y f o r d u l a t ez is: mindenesetre.

E r r ő l egy ki-

82


esit bővebben kell szólnunk, m e r t az értelemkopásnak jellegzetes esete. A népnyelv n e m ismeri, n e m a régiség sem, ú g y h o g y önkéntelen idegen h a t á s r a emlékeztet bennünket a kifejezés. A német n y e l v csakugyan s ű r ű n használ ilyeneket: auf alle Fälle, allenfalls, allerdings, de a mindenesetre német h a t á s nélkül is .keletkezh e t e t t , elvégre efféle f o r d u l a t m i n d e n nyelvben észszerű. Á m ha á t v é t e l volna is, a k k o r sem kellene hibáztatnunk, m e r t nem nyelv ü n k szellemétől idegen é s z j á r á s szülte. A m o s t következő példák idegenszerűségre csak azért g y a n ú s a k , m e r t a mindenesetre haszn á l a t a szórendi h i b á v a l j á r e g y ü t t : Mindenesetre a n é m e t katon á k kiküldése I r á n b a a l e g g y o r s a b b segítség (Magyar Nemzet 1941. V. 16.). Mindenesetre a m a g y a r - b o l g á r kereskedelmi kapcsol a t o k e g y r e erősebbek lesznek. (Rádió 1941. V. 16.) Ezekben a mond a t o k b a n a mindenesetre helytelenül áll a m o n d a t első helyén, é r t e l m e szerint pedig nem a k a r különféle v a g y minden eset bekövetkezhetésóre u t a l n i , hanem csak ennyit a k a r m o n d a n i : biztosan, minden bizonnyal. Találkozunk azonban e kifejezés értelemkopás á n a k olyan feltűnő esetével is, hogy a most jellemzett megerős í t ő értelem tagadó m o n d a t b a n f o r d u l elő: Berlinben mindene s e t r e nem hiszik, h o g y az angoloknak sikerüljön. (Magyar Nemzet 1941. I. 16.) Mindenesetre Moszkvában nem ó h a j t j á k a görög h á b o r ú kiterjesztését. (II. o. 1941. II. 17.) Mindenesetre azonban senki sem s z á m í t o t t e g y h a n g ú jelölésre. (Jelenkor 1941. I I . 27.) Mindenesetre a Macedónián á t vezető v a s ú t i vonalakon még nem állt h e l y r e a f o r g a l o m . (Rádió 1942. II. 21.) Látnivaló, h o g y a m á r e m l í t e t t szórendi h i b á n felül ellenmondást is foglalnak m a g u k b a n ezek a mondatok, hiszen bennük a mindenesetre kifejezéssel nag y o n is n y o m a t é k o s s á t e t t igenlő, állító é r t e l m e t n y o m b a n követi és l e r o n t j a a t a g a d á s . V a g y i s az idézett m o n d a t o k b a n nem a mindenesetre, hanem ennek éppen az ellenkezője: semmiesetre volna a helyén. Tehát: Berlinben semmiesetre sem hiszik, Moszkvában semmiesetre sem ó h a j t j á k stb. Föl lehet azonban tenni, hogy a mindenesetre ezekben a m o n d a t o k b a n is csak bizonyára, minden bizonnyal jelentéssé kopott, de í g y a mindenesetre nem az egész m o n d a t r a , hanem csak a nem szóra vonatkozhatik, m e r t m i n d e n e s e t r e nem' egyértelmű ezzel: bizonyosan nem. Csakhogy az ilyen mondatszerkesztés, legkivált m i k o r az erősítés csak a sokszor n e m is a mindenesetre kifejezést közvetlenül követő nem, szócskára vonatkozik, logikai tótágas. L á m , ezt a p é l d á t : „Mindenesetre a z o n b a n senki sem s z á m í t o t t e g y h a n g ú jelölésre", semmiféle szór e n d i megfejeléssel nem lehet ú g y rendbehozni, h o g y épkézláb m o n d a t m a r a d j o n , h a meg a k a r j u k benne h a g y n i a mindenesetre kifejezést. Helyesen: A r r a azonban semmiesetre sem s z á m í t o t t senki, vagy: Azonban bizonyosan senki sem s z á m í t o t t a r r a . He mit szaporítsuk a szót! Helyes a mindenesetre m i e s e t r o sem.

nemi

Sem-

Búzás Dezső.


Keresztül. Látom az ablakomon keresztül, amint e g y fékeveszett a u t ó száguld az utcán keresztül-kasul, elüt egy járókelőt, keresztülgázol r a j t a és derekán v á g j a keresztül. Ezt a s i r a l m a s mondatot azért í r t a m le, hogy szembeállíthassam vele a következőket: „Olaszország az első p i l l a n a t t ó l h a n g o z t a t t a a Duoe kijelentésén keresztül" (M. Т. I. 1940. H I . 12.). A f r a n c i a követség kijelentette a M. T. I.-n keresztül" (Magyar Nemzet 1940. IV. 4.). A nemzet r a j t a m keresztül köszönetet mond nektek (M. Т. I. 1940. V. 1.). A m i n i s z t e r ezt a jogát a m ű e m l é k i felügyelőségeken keresztül gyakorolja (Magy. Szemle 1940. 55. 1.). A különbség n y i l v á n v a l ó . A m a g a m szerkesztette példa keresztül s z a v a i mind vizuális értelműek, és azt tartom, hogy n e m is lehet helyes m a g y a r s á g g a l e határozó szón a k figurális, átvitt értelmet adni. Az idézett példák azonban í g y h a s z n á l j á k ezt a szót, ezért helytelenek. Nem hangoztathatok, n e m jelenthetek ki v a l a m i t és nem köszönhetek s e m m i t meg, nem g y a korolhatok s e m m i f é l e jogot valakin keresztül, h a n e m csak valaki útján, valaki által. A hiba f o r r á s a megint c s a k a németből való rossz fordítás, v a g y a német é s z j á r á s . T u d n u n k kell ugyanis, h o g y a német durch v i z u á l i s meg á t v i t t értelemben is e g y a r á n t használatos. „Durch diese hohle G a s s e muss er k o m m e n " — m o n d j a Tell Vilmos, és „Die Nation d a n k t Euch durch mich" m o n d j a a f e n t idézett és l e f o r d í t o t t német hadiparancs. A schilleri idézetet l e f o r d í t h a t o m í g y : „E mély ú t o n (annak, aki é r t i : horgason) ke resztül kell im jönnie", de a hadiparancs f o r d í t á s a k é n t n e m m o n d h a t o m : A n e m z e t rajtam keresztül m o n d nektek köszönetet, h a n e m csak ezt: a nemzet én általam köszöni nektek. A g e r m a n i z m u s kártevései közé tartozik sokszor az é r t e l m i á r n y a l a t o k e l m o s á s a és nyelvünk finomabb megkülönböztetéseinek m e g nem értése. I t t is erről v a n szó, de ne e n g e d j ü k , hogy a durch á l t a l keresztülgázoljanak a keresztül helyes h a s z n á l a t á n . Búzás Dezső. Ikesedés. Talán 10—12 évvel ezelőtt valósággal országos mozgalom ind u l t meg a „halódó" ikes igék ü g y é n e k f e l k a r o l á s á r a . Sokan m á r m á r elsiratták n y e l v ü n k n e k ezt a s a j á t s á g á t , vádolták a nyelvvédő szerveket és a köznyelvet, h o g y mind kevesebbet törődik az ikes és az iktelen igék ragozásbeli különbségével, pusztulnak az ikes igealakok, szegényedik és színtelenedik a szép m a g y a r nyelv. C s a k n e m jelszóvá lett, hogy mentsük meg ikes igéinket! Azt most n e f i r t a s s u k , mennyiben volt j o g o s és időszerű ez a vészkiáltás, kétségtelen azonban, hogy a mozgalom nem volt eredménytelen. Az iskolákban fokozott f i g y e l m e t szenteltek e kérdés t á r g y a l á s á n a k , a művelt e m b e r pedig t á r s a l g á s közben kétszer is meggondolta m a g á t , mielőtt v a l a m i g y a n ú s a b b igealakot ki-

84


m o n d o t t . Az ikes igék helyes használata sok ember szemében műveltségi fokmérővé vált. De h a v a l a k i gondosan figyelte ezt a nyelvi „mentőszolgálatot", észrevehette, hogy az átlagember az ikes igék r a g o z á s á b a n c s u p á n c s a k a jelentőmód és esetleg a felszólítómód első személyére ü g y e l t , pontosabban az -m személyragra, egyéb körülményekkel, esetekkel e g y á l t a l á n nem t ö r ő d ö t t . H i á n y z o t t nála a következetesség és hiányoztak bizonyos n y e l v t a n i és n y e l v t ö r t é n e t i ismeretek. Megelégedett az eszem — egyem; iszom — igyam; ugrom — ugorjam; dolgozom — dolgozzam alakokkal, de n e m érezte h i b á s n a k és következetesen h a s z n á l t a (és mindez a j e l e n r e is vonatkozik!) az egyen, igyon, ugorj, ugorjon, dolgozz, dolgozzon, enne, inna, ugorna, dolgozna alakokat, az ikes r a g o z á s b a n követelt egyék, igyék, ugorjál, ugorjék, dolgozzál, dolgozzék, ennék, innék, ugornék, dolgoznék a l a k o k helyett. E mellett természetesen és helyesen iktelenül r a g o z t á k a változó ikesek és a csak 3. személyben ikesek jelentőmód e g y e s szám második személyét: folysz, megjelensz, hazudsz, eltűnsz; és ikesen r a g o z t á k az -s, sz, z végű iktelenek egyes szám második személyét: hiszel, lapozol, ásol. Ezekből az esetekből következtetve valóban helyes Nagy J . Béla m e g á l l a p í t á s a : „Az ikes és az iktelen ragozás meglehetősen összekuszálódott, mégpedig ú g y , hogy az ikes ragozás j á r t vele rosszul. Mind j o b b a n felülkerekednek az i k t e l e n alakok, s az ikes r a g o z á s ismét pusztulófólben van. Egyszer tudniillik m á r jórészt kiveszett, de ezt c s a k azok t u d j á k , akik i s m e r i k az ikes r a g o z á ' történetét." ( M a g y a r o s a n IV. évf. „Hogy ragozzuk a mag y a r igét?"; „Ikes v a g y iktelen?") A n y e l v ú j í t á s , különösen Révay, m a j d Kazinczy buzgólkodott legtöbbet az ikes ragozás p o n t o s h a s z n á l a t a körül, de a h o g y előttük, akként u t á n u k sem volt egységes a n y e l v h a s z n á l a t ebben a c s a k u g y a n eléggé bonyolult kérdésben. A cikkem elején említett buzgólkodás p e d i g m a n a p s á g egészen különös alakokat is eredményez. Ú j a b b a n minden ikes igét, t e k i n t e t nélkül a- nyelvtörtén e t r e , a k á r változó ikes, a k á r csak a h a r m a d i k személyben ikes, a jelentő mód egyes szám első személyében -m ragos a l a k b a n haszn á l n a k . Ilyeneket hallani igen g y a k o r t a : H a nem haragszol, eltűnöm egy p i l l a n a t r a . — A holnapi t á r g y a l á s o n én is megjelenem. I t t t e h á t látszólag m á r i s kiegyenlítődnék (vagy a h o g y gyakr a b b a n m o n d j á k : kiegyenlítődne) az ikes igék vesztesége. Csakhogy m o s t a n á b a n egyes túlbuzgó „nyelvőrök" jóvoltából még nyereséget is könyvelhet el az ikes r a g o z á s . (Bár az igazat megvallva, ez u g y a n nem nyereség!) M i n t h o g y a „helyes" ikes r a g o z á s t sokan, f ő l e g a m a g u k a t n a g y r a t a r t ó , de félművelt elemek a m ű v e l t társ a l g á s c s a l h a t a t l a n jelének t a r t j á k , és ez náluk az első személy -m r a g j á b a n csúcsosodik, sőt csak erre szorítkozik, egészen furcsa, f á b ó l - v a s k a r i k a igealakok születnek a k ö z n a p i beszédben. Nem e g y s z e r viszorgott a h á t a m , m i k o r ilyen m o n d a t o k a t „volt szeren-


csém h a l l a n i " : Mit csinálsz h o l n a p délután? — Lemegyek a D u nára, evezem egyet. — H a v a s á r n a p szép idő lesz, én is kirándulom a hegyekbe. — Most nem érek rá, n a g y o n sietem. — Ne félj, én vigyázom m a g a m r a . M i t ö r t é n t t e h á t ? Mostmár nemcsak a változó ikeseket és a csak h a r m a d i k személyben ikeseket ragozzák az első személyben ikesen, h a n e m az ikteleneket is. E z t a jelenséget, h a még n e m is általánosan, de m á r m e g lehet figyelni, még hozzá nemcsak Budapesten, h a n e m más v á r o sokban is. Ez az egyesek körébein kialakult nyelvszokás ízléstelen, oktalan, erőltetett és idétlen. S e m m i f é l e t á j n y e l v b e n sem t a l á l j u k a l a p j á t , nincs is helyhez kötve, i n k á b b személyhez és műveltségi fokhoz. A népnyelvben akadnak a köznyelvtől eltérőleg h a s z n á l t ikes alakok az iktelen igéknél is, pl. aggyék (ad), vigyázzák (vigyáz), hozzék (hoz), de éppen az első személyben az ikes igéket is -k r a g g a l m o n d j á k , pl. iszok, alszok, mosdok. N e m egyéb t e h á t ez a nyelvi jelenség, m i n t visszafelésült műveltség- és nyelvhelyességmutogatás. A nyelvfejlődésnek, akár jó, a k á r rossz i r á n y ú , nem l e h e t tiltó szóval biztos h a t á r t szabni. D e ez a bizonyos ikesedés n e m t e k i n t h e t ő nyelvfejlődósnek, h a n e m inkább g y o m n a k , s ezért n e s a j n á l j u k k i i r t a n i n y e l v ü n k gazdagon pompázó virágoskertjéből. Tóth József. U t a z á s a kisszakasz körül. A jegyen az olvasható, hogy k é t (három) kisszakasz beutazására érvényes. Megvallom, csak így t u d t a m meg, h o g y akkor, a m i kor a B a t t h y á n y - t é r t ő l a Szent Gellért-térig megyek a villamossal, voltaképpen a D u n á n t ú l egy szakaszát utazom be. Akkor pedig, a m i k o r azzal a t u d a t t a l ü l t e m be az erdélyi g y o r s v o n a t b a , hogy megkezdem utazásom, m á r túlestem volt e g y utazáson, sőt beutazáson, mert hiszen villamossal mentem ki a Keleti-pályaudvarra. Az utazás, beutazás ilyetén h a s z n á l a t a a n é m e t reisen szó ú j a b b »keletű hibás értelmezésének a következménye. A német a teszem Berlinből Bécsbe utazást az ,utazik' jelentésű 'reisen szóval jelöli, de ha o t t h o n a villamost használja, a k k o r nem reisen-t, h a n e m fahren-t" m o n d . (A fahren alapjelentése . F o r t b e w e g u n g jeder Art'.) H a t e h á t t a n u l n i a k a r u n k a némettől, t a n u l j u n k j ó t , azt, h o g y ne nevezzük utazásnak a villamos h a s z n á l a t á t . D e t a n u l s á g é r t sem kell a szomszédba m e n n ü n k . A m e g k ü lönböztetés mindig megvolt nyelvünkben. Czuczor-Fogarasi értelmező s z ó t á r a az a l á b b i t m o n d j a az utazik szóról: „Rendes lakhelyének területét e l h a g y v a vidéken, t a r t o m á n y b a n , országban jár-kel". Ez a m a g y a r á z a t ma is helytálló. N e m utazhatjuk be

86

SZÉLJEGYZETEK

t e h á t a villamos két szakaszát, de bejárhatjuk akár egész Budapestet, gyalog, kocsin v a g y villamoson. H o g y minek nevezzük a villamos h a s z n á l a t á t ? Megénekelte m á r P e t ő f i : Megy a juhász szamáron. T e h á t : megy az utas villamoson. V a g y : megyek a villamossal, megteszek két szakaszt a villamoson stb. A m á r egyszer m e g j o b b í t o t t szövegű kisszakaszjegy egyebekben is m e g é r e t t a t a k a r í t á s r a . M o s t a n i szövege így szól: „Vonalszakaszjegy 2 kisszakaszra. E jegy érvényes a kalauz által l y u k a s z t á s s a l m e g h a t á r o z o t t két csatlakozó kisszakasz megszakítás nélküli beutazására. Á t s z á l l á s r a n e m jogosít. H a s z n á l a t a az érvényességi h a t á r o n t ú l visszaélés, a m i é r t törvényszabta büntetés j á r . " Helyébe ezt a szöveget ajánlom: V o n a l j e g y 2 kisszakaszra. Ez a j e g y csak a kalauz megjelölte 2 kisszakaszra érvényes. Sem a .menetet megszakítani, sem átszállni n e m szabad. Á jegy szabályellenes h a s z n á l a t á é r t törvényszabta b ü n t e t é s j á r . I s m e r v e villamosunk vezetőségének a nyelvhelyesség kérdéseiben t a n ú s í t o t t megértését és készségét, bízvást r e m é l h e t j ü k , hogy h a m a r o s a n meglesz a h i b á t l a n szövegű szakaszjegy. L o v á n y i Gyula.

SZÉLJEGYZETEK Ellenőriz. — Az Iskolánkívüli Népművelési Bizottság 1942. j a n u á r i m u n k a t e r v é b e n (12. lap) a h e l y e s í r á s r ó l és a fogalmazásról azt olvassuk, hogy a h i r d e t e t t előadások c é l j a az egyszerű írásbeli közlések világos, m a g y a r o s f o g a l m a z á s á n a k megbeszélése és gyakorlása, m e r t kevés f e l n ő t t ember ír helyesen és m a g y a r o s a n . A t a n f o l y a m r é s z v e v ő i 1 megismerkednek a m a i élet ú j a b b nyelv művelő és nyelvvédő m u n k á s s á g á v a l . E z t a szép tervet ugyanazon előadó v a n h i v a t v a megvalósítani, aki az úgynevezett reformírási is t a n í t j a . E r r ő l egyebek között ezt o l v a s h a t j u k a m u n k a t e r v b e n : „ A szülők csak ú g y őrizhetik ellen s i r á n y í t h a t j á k gyermekeik írását, h a m a g u k is t u d j á k az ,élet í r á s á t ' . " » Az ellenőriz ige nem az ellen igekötőszerű határozóból meg a z őriz igéből tevődik össze, h a n e m a n y e l v ú j í t á s ellenőr szavának származéka. Az ellenőr-1 v a g y száz esztendővel ezelőtt Szemere P á l képezte, de nem az ellen + őr összetételeként. Az ellenőr a f r a n c i a controlleur egyértékese; benne az ellen a f r a n c i a szó első felének f o r d í t á s a , az őr m e g a f r a n c i a szó második feléhez való hangzásbeli símulás, v a g y i s n e m a m a g y a r őr szó. Zolnai Gyula „Idegen szavaink és a n y e l v ú j í t á s " című t a n u l m á n y á b a n (52. 1.) az ellentengernagyról azt m o n d j a , hogy a f r a n c i a contreadmiral 1

Tévesen a helyesírási tanfolyam résztvevőiről

szól a munkaterv.

87 SZÉLJEGYZETEK

t ü k ö r s z a v a , s hogy a f r a n c i á b a n a contre igen g y a k o r i elem olyan f o g a l m a k összetételes neveiben, amelyek az alapszó jelentésével szemben másodlagos v a g y alárendelt dolgot fejeznek ki. Hivatkozik Zolnai G y u l a a r r a is, hogy van m é g egy ilyen tisztségneviink: az ellenőr, amely a pénztárnokkal, m i n t voltaképpen a pénz főőrével szemben szintén m á s o d r a n g ú tisztséget jelent. A kifogásolt m o n d a t o t t e h á t ekként kell helyesbítenünk: a szülők c s a k ú g y ellenőrizhetik gyermekeik í r á s á t . . . L o v á n y i Gyula. Zöm. — Az 1941. szeptember 23-i ú j s á g o k a M a g y a r T á v i r a t i I r o d á n a k ezt a közlését h o z t á k : „A h á t r á l ó részek u t ó v é d j e i n e k g y e n g ü l ő ellenállásából, v a l a m i n t a zömök v i s s z a v o n u l á s á n a k helyenként meglepő g y o r s üteméből a r r a lehet k ö v e t k e z t e t n i . . . " A régi nyelvben a Zomok kígyó j á r t a , ebből származik a .vast a g , tömött, fölötte n a g y ' jelentésű zomok, zömök, (Miskolczi Gásp á r n a k 1702-ben m e g j e l e n t „Egy jeles v a d k e r t " című k ö n y v e mag y a r o s szemléletességgel beszél „apró, zomok, temérdek lovak"-ról.) Ennek a zömök-nek az elvonása — Szemere P á l csinálta — a zöm. S z a v u n k n a k mai jelentése ,valaminek a főrésze'. A hír szerkesztője nem t u d j a , h o g y a zöm-nek nincs többesszáma, a m i n t h o g y nincs az eleje-nek m e g a vége-nek sem. A m o n d a t o t ilyenféleképpen kellett volna n y é l b e ü t n i : A h á t r á l ó részek utóvédjéwek (ez sem a legszerencsésebb kifejezése a k a t o n a i műnyelvnek!) g y e n g ü l ő ellenállásából, v a l a m i n t a csapatok zömének helyenként m u t a t k o z ó meglepően gyors ütemű visszavonulásából a r r a lehet következtetni . . . L o v á n y i Gyula. Szórövidítések 1942-ben. — A h á b o r ú s idő az életnek egyre ú j a b b ós ú j a b b területeire n y o m j a r á bélyegét. Nemcsak a táplálkozás, ruházkodás, világítás, közlekedés, időbeosztás alkalmazkodik a h á b o r ú s gazdálkodás kívánalmaihoz, h a n e m a sajtóközlemények közül az apróhirdetés is. Az apróhirdetések közlési d í j a millimétersoronként v a n megállapítva. A hirdetőnek érdeke tehát, h o g y a szöveg tömör, minél kisebb t e r j e d e l m ű legyen. De, ú g y látszik, a hírlapok is szívesen veszik a rövidebb szöveget, mert így több hirdetést t u d n a k közölni. Ebből a törekvésből a z u t á n egészen ú j f a j t a szórövidítő rendszer v a g y szokás alakul ki. F e l j e g y e z t e m n é h á n y jellegzetes rövidítést és ezekkel fogalmazott apróhirdetést. Íme: Előkelő ú r n a k főlépes. eleg. lakosztály, közp. f ű t . mod. f ü r d s z . Vígszínháznál (Pesti H í r l a p 1941. okt. 18.). Eleg. mod. sz., f a f ű t . m - v í z , tel. (U. o. 1941. okt. 25.). Főlépes. gőzf. pazarsz. fürdőb. v i d é k i úrnak országháznál (U. o. 1941. nov. 8.). Bút. sz. fürdőh. 29 busz végáll (U. o. 1941. nov. 8.). E g y é b rövidítések: ősker. = őskeresztény, kül. — külön, kétsz. = kétszobás, vi 11.-ba = villába, komf. = komfortos, különbej. = kiilönbejáratú, zártlépes. == zártlépcsőházi, légfűt. = légfűtéses, has. = hasonló, garsz. garszon, összk. = összkomfortos, adóm = adómentes, lak. = lakás, n a g y a d ó m . = nagyadómentes. Ezeket a rövidítéseket és fogalmazásokat valóban csak a há-

88

SZÉLJEGYZETEK

b o r ú s helyzet m e n t i . Reméljük, mélyebb g y ö k e r e t nein vernek a m i n d e n n a p i h a s z n á l a t b a n , és csak mint kényszerű rosszra f o g u n k r e á j u k visszaemlékezni. Csakis ezért jegyeztük fel. G y ö r g y f y Ákos. N e o m a g y a r s á g . — E g y k i s helyesbítést szeretnék közölni Z o l n a i Gyula „ N e o m a g y a r s á g " című cikkével kapcsolatban (Mag y a r o s a n XI, 6). E z a helyesbítés a cikk m e g á l l a p í t á s a i t m é g jobb a n támogatja. Zolnai ugyanis k i f e j t i , hogy a görög neo- (nyilván új jelentésű) e l ő t a g g a l képzett szavak ú j a b b sütetűek, a r é g i latins á g csak teljesen görög eredetű szavakban h a s z n á l t a ezt az összetételt. Például megemlíti a .neocorus', templomőr szót. Ebben a szóban azonban n e m a neo-, , ú j ' szótő szerepel, hanem a templom jelentésű naos, neos, neos szó töve. A szó eredeti jelentése, templomsepregető, v i l á g o s a n m e g m u t a t j a e z t í g y a r é g i latinság r o v á s á n eggyel kevesebb neo-val összetett szó marad. Ádám K á r o l y . Füsttelen n a p o k . — Ezzel a címmel közli egy rövidke h í r (Reggeli M a g y a r o r s z á g , 1942. I V . 19.), hogy „Győrben, (Győrött helyett!) Munkácson, Rozsnyón és N y í r e g y h á z á n füsttelen napok a t r e n d e z t e k . . . " , s hogy ennek a napnak örvendetes eredmények é p p e n sok d o h á n y , szivar, c i g a r e t t a g y ű l t össze m i n d a n n y i u n k szemefénye, a h a r c t é r e n küzdő honvédeink s z á m á r a . Amennyire nemes a g y ű j t é s gondolata, a n n y i r a nem méltó hozzá nyelvi kifejezője. Füsttelen napokat csak a német rendez; ő is csak azért, m e r t nincs t a l á l ó b b szava. A n é m e t nyelv u g y a n i s n e m t u d j a külön szóval jelölni a dohányzást. Neki a k á l y h a is füstöl (der Ofen raucht), a k a t o n a is füstöl (der Soldat raucht). Ne szegényítsük mesterségesen n y e l v ü n k eleven szókészletét, n e füst ö l j ü n k ki nyelvünkből j ó r a v a l ó kifejezéseket s u t a idegenek kedv é é r t . Bizonyára a k a d nemcsak kifogástalan, h a n e m ötletes szólás is a füsttelen napok helyébe. J o b b h í j á n megteszi a dohánytalan nap, a dohánymegajánlás napja is. L o v á n y i Gyula. „Minőségben á r b a n vezet." — Így, vessző nélkül a két szó között vezet a K ö z s é g i Élelmiszerüzem. Legalább is ezt h i r d e t i . De kételkedünk á l l í t á s á b a n . Mert a német vezet minőségben, árban. A m a g y a r a legjobbat legolcsóbban adja. Az Élelmiszerüzemnek e g y másik hirdetésén is m e g a k a d a szemünk. Ez is szemenszedett germanizmus, v a g y más n y u g a t i -izmus. A n é m e t b e n ugyanis a Qualität szónak — f r a n c i a m e g angol m i n t á r a — n e m c s a k minőség, hanem jó minőség is a .jelentése. A Bécsi-kódex mineműség-ébői csinált n y e l v ú j í t á s i minőség szónak azonban sendeges a jelentése akár az ízZés-nek. T e h á t v a n jó meg rossz ízlés, jó meg rossz minőség. N y u g o d j é k meg ebben az Élelmiszerüzem is, s ne k í n á l g a s s o n minőség áruk-at, hanem hirdesse a valósághoz híven kiváló minőségű tírw-ját. L o v á n y i Gyula.

LAPSZEMLE

89

LAPSZEMLE Debrecen. 1942. ápr. 16. — (K. A.): Helység és helyiség. A rádió bemondói g y a k r a n vétenek a k i e j t é s és még g y a k r a b b a n az értelem, szóval a helyes m a g y a r s á g ellen. Az egyik bemondó Éurópá-nak, a másik A j r ó p á - n a k ejti E u r ó p á t , Még n a g y o b b hiba a rokonhangzású szavak összetévesztése, amikor pl. a bemondó a helységet n e m t u d j a megkülönböztetni a helyiség-tőL G y a k r a n hallani ilyeneket: „A németek Charkovtól keletre újabb öt helyiséget foglaltak e l . ' Helyiség a n n y i , mint épületrész, helység p e d i g a megyének, j á r á s n a k kisebb-nagyobb lakott telepe, vagyis f a l u , község. Esti Újság. 1942. m á j u s 16. — Harsányt Zsolt: Panaszkönyv. „A m a g y a r nyelvnek, a m e l y nélkül n e m lehetünk m a g y a r o k , tehát nem lehetünk nemzet sem, tehát M a g y a r o r s z á g sem lehetünk, sajnos, nincs rendőrsége. K á r o m k o d n i n e m szabad, de m a g y a r t a l a n nak lenni szabad." V á j j o n a S a j t ó k a m a r a nem k é r h e t n e szerepet m a g á n a k ebben a kérdésben? Kárpáti Magyar Hírlap. 1942. m á j u s 16. —- (o): Hogy ne csalódjunk. Az idegen nyelveket igyekszünk gyermekeinkkel tökéletesen e l s a j á t í t t a t n i , s u g y a n a k k o r tökéletlenül beszélnek, í r n a k mag y a r u l . Öntudatlanul is kisebbrendűségi érzés van a b b a n , hogy nyelvünket nem emeljük a legmagasabb szintre. T e k i n t é l y t kell teremteni a m a g y a r nyelvnek. Ápoljuk, szeressük, becézzük nyelvünket, hogy no legyen m o s t o h a g y e r m e k M a g y a r o r s z á g o n . Magyar Nemzet. 1942 m á j u s 13. — Juhász János: A helyes kiejtés versenye. A r á d i ó m á j u s 5-én a helyes m a g y a r kiejtés-verseny díjkiosztó ünnepélyét közvetítette Pécsről. A bevezető szavak a t igazán szép kiejtéssel mondották el. Szó esett a z á r t ё hangról is. K i e j t é s ü n k ellaposodásának egyik főoka, hogy a v á r o s i nyelv nem tesz különbséget az e betűnek kétféle kiejtése között. A díjnyertesek közül is csak e g y fiú érzékeltette ezt a különbséget, a többi csak félig-meddig. S a j n o s , a r á d i ó bemondói sem különböztetik meg a kétféle kiejtést. Magyar Szemle. 1942-i évf. 4. szám. — Fábián István: A jó magyar ejtés. Az idegenszerű kiejtés n y e l v r o n t ó veszedelmére Kodály Zoltán h í v t a fel először a figyelmet. A z ő t a n u l m á n y a i adták meg az i n d í t á s t azokhoz a jó m a g y a r ejtés-versenyekhez, amelyeket a budapesti egyetem bölcsészeti k a r a rendez h á r o m év óta, A versenyek feladatát az a l a p í t ó k abban l á t t á k , hogy t á r s a d a l m i tekintélyt szerezzenek a helyes, szép m a g y a r beszédnek. Zalai Közlöny. 1942. j ú n . 6. — (bl): Beszéljünk magyarul! A nyelvvédők túlzásai csökkentik a n y e l v ü n k m a g y a r o s í t á s á r a irányuló mozgalom tekintélyét. „Nem a k k o r lesz szép a m a g y a r beszéd, h a m i n d e n gyermeket Álmos-nak, Örs-nek, Emesé-nek keresztelünk. A k k o r sem, ha a r á d i ó t minden á r o n zengő s z i k r á n a k vagy körhullámszórónak és hasonlóknak a k a r j u k m a g y a r o s í t a n i . Elegendő, h a az Istvánok, J á n o s o k , M a r i s k á k és a r á d i ó is — mag y a r u l beszélnek."

90

FIGYELŐ

F I G Y E L Ő A N Y E L V M Ű V E L Ő BIZOTTSÁG Ü L É S E I . A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvművelő Bizottságának 1942. évi április 22-i ülése. Szinnyei F e r e n c elnökletével jelen v a n n a k : Csathó K á l m á n , Gyom lay Gyula, M a d z s a r Imre, Mikola Sándor, Rédey T i v a d a r , V i k á r Béla a k a d é m i a i tagok, Bence István, H a l á s z Gyula, H a r s á n y i Zsolt, H i n d y Zoltán, L o v á n y i Gyula, Östör József, P á v ó E l e m é r , Cs. Szabó László, Techert József, Tóth László meghívott tagok. T á v o l m a r a d á s u k a t k i m e n t e t t é k : vitéz Verebély László, Voinovich Géza, K o d á l y Zoltán, R a d ó Antal. J e g y z ő : P u t n o k y Imre. Az elnök üdvözli az ú j bizottsági tagokat és m e g n y i t j a az ülést. Jelenti, h o g y a bizottság megbízásából azzal a kérdéssel f o r dult P i n t é r J e n ő özvegyéhez: m i l y e n föltételekkel volna h a j l a n d ó a M a g y a r Nyelvvédő Könyv ú j a b b kiadásának t u l a j d o n j o g á t a M. Tud. A k a d é m i á n a k átengedni. Az özvegy v á l a s z á t közölte a f ő t i t k á r úrral. I s m e r t e t i azt az á t i r a t o t , amelyet a f ő t i t k á r úr hozzá ebben az ügyben küldött. Az á t i r a t lényege a következő: 1. P i n t é r J e n ő n é föltételei s z e r i n t az A k a d é m i á n a k hosszú i d ő r e szóló a n y a g i kötelezettséget kellene vállalnia, a m i t nem tehet meg. 2. H a az A k a d é m i a vállalkoznék is a k ö n y v kiadására, szerkesztése különféle nehézségekbe ütköznék. K ü l ö n ö s e n m e g f o n t o l á s r a érdemes az a körülmény, h o g y a k k o r a benne foglaltak (stílus-szabályok, szót á r ) az Akadémia hivatalos véleményeként szerepelnének a nyelvhelyesség és nyelvvédelem igen kényes és á l l a n d ó a n vitatott k é r déseiben. Ez folytonos t á m a d á s o k n a k tenné ki az Akadémiát, a m i semmiesetre sem k í v á n a t o s . A magánvállalkozás sokkal szabadabb, r u g a l m a s a b b , ezért sokkal a l k a l m a s a b b ilyen m u n k a k i a d á s á r a . A bizottság többek hozzászólása n t á n az elnök bejelentését helyesléssel tudomásul vette. Az elnök közli a bizottsággal, h o g y az iparostanonciskolákban h a s z n á l t falitáblák f e l i r a t a i n a k ü g y é b e n kérdéssel fordult az iparostanonciskolai ü g y e k vallás- és közoktatásügyi minisztériumi előadójához, dr. B o g y a y Tamás m i n . titkár úrhoz s tőle azt a megn y u g t a t ó választ k a p t a , hogy a jelenleg h a s z n á l a t b a n lévő és engedélyezett szemléltető rajzok ellen a m a g y a r nyelvhelyesség szemp o n t j á b ó l eddig k i f o g á s nem m e r ü l t fel. Csathó K á l m á n szóvá teszi a honvéd haditudósító század közleményeinek érthetetlen nyelvét. Cs. Szabó László, Madzsar I m r e és H a r s á n y i Zsolt hozzászólása után a b i z o t t s á g úgy t a l á l j a , h o g y a katonai n y e l v m e g m a g y a r o s í t á s á b a n a hadseregnek s a Nyelvművelő Bizottságnak bizonyos együttes m u n k á l k o d á s á r a volna szükség.

FIGYELŐ

A magyar

91

családfa.

L e g ú j a b b törvényeink kötelezővé teszik a származás igazolását. É r t h e t ő módon lázas őskeresés, c s a l á d f a k u t a t á s h a t a l m a s o d i k el a nagyközönség legszélesebb rétegein. M i sem természetesebb aztán, hogy a jól végzett őskeresés után, a mindennek v é g é r e járó kotnyeles e m b e r előbb-utóbb kíváncsi lesz a r r a is, hogy a nyelv, nyelvünk m i k é n t fejezi ki mindezeket: h o g y jelöli az apa u t á n a nagyapa, szépapa, dédapa stb. fogalmát. H o g y valóban n a g y ez a kíváncsiság, a r r ó l n a p i l a p j a i n k is t a n ú s k o d n a k . Legutóbb, alig n é h á n y hete, e g y i k délutáni lapunk (Új Nemzedék, 1942. március 17-i szám) közölt ilyen t á r g y ú cikket »Hozzászólások а „ m a g y a r családfa" kérdéséhez« címen. Ketten is hozzászóltak a kérdéshez. De m á r ezt megelőzőleg, ugyanebben a l a p b a n terjedelmesebb, igényesebb cikket is o l v a s h a t t u n k a szóbanforgó kérdésről (fébr. 4-i szám). A hozzászólók — nem lévén szakemberek vagy h a ú g y tetszik, nyelvészek — a kérdés szakirodalmát, a számbavehető forrásm u n k á k a t alig-alig, ha ismerik, nem csoda hát, hogy n e m j u t h a t t a k m e g n y u g t a t ó eredményekre, sem a nagyközönség kielégítő válaszokhoz. Végső ideje hát, h o g y а céhbeliek megszólaljanak, vallat ó r a f o g j á k az adatokat: a nyelvtörténetet, a népnyelvet, olykorolykor a rokonnyelvek értékesíthető vallomásait, hogy az eddigieknél m e g n y u g t a t ó b b feleleteket keressenek! Fiú, apa, nagyapa v. öregapa ... k e z d j ü k nagy magabiztosan a fölmenő s o r t , de íziben m e g is botlunk valamiben, m e g t o r p a nunk. Gondolkodóba esünk: dédapa-e v a g y szépapa v a g y talán éppen ükapaC!) a sorban következő ős neve? H á t egyik sem, vagy h a ú g y tetszik, mindegyik. B á r m i l y hihetetlenül hangozzék is, nyelvünk t ö r t é n e t e csaknem ezt t a n í t j a . N y e l v ü n k t ö r t é n e t e ugyanis, minden sorakoztató, okoskodó i g y e k v é s ü n k r e f i t t y e t h á n y v a , e kérdésben az alább következő vallomást teszi. A déd (apa, anya) szláv eredetű szó a m a g y a r b a n és eredeti jelentése, m i n t az átadó n y e l v b e n : ,nagy a p a ' (vö. Bárczi, M. Szóf e j t ő Szótár). Ebben а jelentésben h a s z n á l j a a J o r d á n s z k y kódex és Comenius is. Később azonban alaposan megzavarodik a helyzet. Pesti N o m c n c l a t u r á j á b a n a n a g y a t y a a t y j á t , Verantius szótárában ,abavus', ,atavus', sőt ,tritavus' jelentése is van, mint B a r ó t i Szabó D á v i d n á l : a n a g y a t y a n a g y a t y j á t jelenti. Még később, Verseghynél a n a g y a t y a a t y j á t , K u n o s s n á l azonban ismét negyedízbeli elődöt, a n a g y a p a n a g y a p j á t jelenti. Czuczor-Fogarasiék nagyszótárában, B a l l a g j Teljes S z ó t á r á b a n ugyanez a helyzet, negyedízig í g y s o r a k o z t a t j á k az ősöket: apa, nagyapa, ős v. szépapa, dédapa. E g y i k l e g ú j a b b szótárunk, Sauvageot m a g y a r - f r a n c i a részében m á r ú j r a Jbisaieul' a jelentése, a szépapával teljesen e g y e n é r t é k ű : a n a g y a p a a p j á t jelenti. Ebből a v i h a r o s múltból csak egyet jegyezzünk jól m e g : a dédapa nyelvünk t ö r t e n e t e folyamán többször jelölte a n a g y a p a n a g y a p j á t ! A dédapához hasonlóan a szép (apa, a n y a ) eredeti jelentése

92

FIGYELŐ

is ,nagyapa' volt: „az hit ky lakozot volt l e g e l w f w r az t h e f e e p A n y a t l b a ,... q u a e et habitavit p r i m n m in a v i a tua' ( K o m j á t h i , S z e n t P á l lev.). E z t jelenti Szikszai Fabricius N o m e n c l a t u r á j á b a n , M o l n á r Albert, P á r i z - P á p a i stb. szótárában is. A szépanya e r e d e t i jelentése u g y a n í g y .nagyanya' m é g Verbőczy 1611. évi f o r d í t á s á b a n is: „mert az en a n y a m n a k az a n n y a ennekem szép a v a g y n a g y a n y a m " . Csak a X I X . sz. közepe felé, F o g a r a s i n á l (1836-ban) v a n először a szépatyának .urgrossvater', a szépanyának .urgrossm u t t e r ' jelentése. Czuczor-Fogarasiék így í r n a k a szépanya szór ó l : „Szépanya Molnár A l b e r t szerint n a g y a n y a , ö r e g a n y a . . . (avia). Mai nyelven, legalább n é m e l y szójárások szerint, az e g y ízzel távolabb eső n a g y a n y a , t. i- a nagys^ülék valamelyikének a n y j a . . . " U g y a n í g y írnak a szépapáról is. — E szavunk esetében a nyelvtörténeti m u l t t e h á t valamivel egységesebb. A n n y i t jegyezzünk c s a k jól meg, h o g y a n a g y a p a n a g y a p j á t sohasem jelentette! Ez a z é r t fontos, m e r t í g y már .eddigi ismereteink a l a p j á n is beleszólh a t u n k az e m l í t e t t napilapbeli v i t á b a . Sajnos, merőben ellenkező nézeten v a g y u n k a hozzászólóval, Igenis helyesen nevezi Á n y o s a n é g y e d i k ízt „szépapámnak". A szépapa jelentése ugyanis csak e d d i g ér. Nem í g y a dédapáé. J ó l megjegyeztük, ennek az ötödik ízt jelölő a . n a g y a p a n a g y a p j a ' jelentése is volt! Még csak n a g y j á ból sem vehetjük t e h á t t i s z t á z o t t n a k az ősöknek azt a s o r r e n d j é t , m e l y e t jóhiszemű hozzászólónk a j á n l ! Éppen а f o r d í t o t t j á t : szépapa, dédapa a helyes rangbéli e g y m á s u t á n ! Igen helyesen s e j t i meg azonban hozzászólónk az ük esetében az igazságot. J á r j u n k ennek is k i s s é utána, h a m á r ennyire e l j u t o t t u n k . Az ú j a b b időkben legtöbbet talán éppen ük szavunk haszn á l a t a ellen vétünk. A l k a l m a s i n t J ó k a i h i b á z t a el először, m i k o r a p á r a is v o n a t k o z t a t t a . F e l t é t l e n ü l igaza v o l t ugyanis E ö t v ö s K á r o l y n a k , mikor a z t állította, h o g y ük csak nőnemű előd lehet. E z t b i z o n y í t j a a szó eredete (vö. vogul ük), а X I V . sz.-i Besztercei Szójegyzékbeli e r e d e t i . n a g y a n y a ' jelentése, m e g további t ö r t é n e t e is. .Nagyanya' jelentése van a M á t y á s idejebeli kir. k a n c e l l á r i a jegyzőjénél, N y i r k á l l a i Tamásnál, sőt a kódexek egyikében-másikáb a n is: „Zent A n n a uala M a r i a n a k a n n y a es Cristusnak ikeya (Kazinczy k. 39). Ugyanebben a kódexben később még világosabban, h a lehet: az én ikoemet h e l y e t t e a lap szélén: n a g y a n i a m a t (55). M o l n á r Albertnél i s : ik, ike .avia'. Később, P á r i z - P á p a i n á l , m á r az ebből fejlődött ,nagy a n y a a n y j a ' jelentés j á r j a stb. E g y e t l e n a d a t nincs a nyelvtörténetben, m e l y ük s z a v u n k a t f é r f i elődre alkalmazza. A l e g t a m á s a b b kételkedő sem v o n h a t j a tehát k é t s é g b e : csak ükanya v a n ! Az ükapa telivér nyelvtörténeti képtelenség! E g y a d a t t a l sem igazolható az előbbit S a u v a g e o t m a g y a r - f r a n c i a részében közvetlenül megelőző ük kihaltnak, elavultnak jelzett , t trisai'eul' jelentése. Az egyébként igein g o n d o s a n készült, k i t ű n ő szótár esetleges következő kiadásaiból mindkét címszót f e l t é t l e n ü l t ö r ö l n i kell!

FIGYELŐ

93

Nem. volna teljes szemlónk a m a g y a r c s a l á d f a környékén, b a az igen kevéssé ismert, ízes jobb (atya, anya) szó említését elmulasztanék. A N y e l v t ö r t é n e t i Szótár u g y a n nem veszi fel címszóul, pedig Comeniusból két a d a t a is v a n r e á : Jobb atya, oesoed ,avus', Yobb anya, uekoed ,avia'. A népnyelvben sokkal g y a k o r i b b : jób apa (Göcsej), jób opa (Kalotaszeg) bopa ,szép apa, az öregapa a p j a ' : gyóbb-anya (őrség, V a s m.), jób-onya (Bihar m.) jób-onya (Kalotaszeg) ,szép anya, az öreg a n y a a n y j a (olykor: öreganya), bonya ,öreganya'. Ez a felette érdekes elnevezés jó ,major, grösser' jelentésű középfokú első t a g j á v a l a nagy (apa, anya), szép (apa, anya), öreg (apa, a n y a ) ugyancsak ,magnus, gross' jelentésű előt a g j a i v a l h i á n y t a l a n jelentéstani sort alkot. Ü g y látszik, ezekben az elnevezésekben n e m a ,senex', h a n e m a .magnus, gross' jelentés az ősi uralkodó alapjelentés. A rokonnyelvek n é h á n y a d a t a is e r r e nagy) enged következtetést. Ilyen a f i m i iso-isä .nagyapa' (iso meg a cseremisz koca, kocaj < kugo-acaj .nagyapa' (kugo nagy) is. V é g ü l pedig, a m i legősibb ősünket, ős szavunkat illeti, mái csak n é h á n y szót. Mint finn megfelelője (isä!) eredetileg a n n y i t j e l e n t e t t ,nagy' (vö. P a i s : MNy. X V I I I , 30.). Í g y egészen természetes, — el is v á r j u k m á r — eredeti jelentése ős szavunknak is .nagyapa' lesz, mint eddig t á r g y a l t ős-megjelöléseink 'mindegyikének. Verancsicsnál, Pestinél, Comeniusnál és Páriz-Pápai-Bod szótárában: ,avus, g r o s s v a t e r ' a szó jelentése. Valóban érdekes: családfánk egyes á g a i n a k elnevezései a közös ,nagy (apa, a n y a ) ' jelentésben v a l a h á n y s z o r megegyeznek! Déd-, szép-, jobb-(anya, apa), ük, ős szavaink mindegyikéről ezt kétségbev o n h a t a t l a n u l bizonyítottuk. Van-e ennek v a l a m i m a g y a r á z a t a , v a g y a puszta véletlen önkényes játéka? Semmiesetre sem! E g y egyszerű gyakorlati tény a m a g y a r á z a t : a legtöbb ember csak a nagyapját, ha ismeri, a nagyszülőkön túlhaladó ősöket csak a legkivételesebh esetben. A későn házasodó városi lakosság e g y á l t a l á n nem, a n é p egyszerű f i a körében a legkorábbi 15—16 esztendős h á zasságkötést számolva állandóan, a négy nemzedék (4X16 esztendő) az egyén átlagos életkorát m e g h a l a d j a : legföllebb a szép apa, a n a g y a p a a p j a é r h e t i m e g s z é p u n o k á j a l á t á s á t v a g y viszont. Nézzük is csak meg nyelvüket, a népnyelvet: a n a g y a p á r a , - a n y á r a vonatkozó számos elnevezés mellett a n a g y a p a u t á n i ősökre alig t a l á l u n k elnevezést. A M. T á j s z ó t á r b a n pl. sem a déd, sem a szép (apa, anya), sem az ük, sem az ős megjelöléseket nem t a l á l j u k meg, a n é p minden bizonnyal nem is ismeri, nem is h a s z n á l j a ezeket az elnevezéseket. L e g ú j a b b k i t ű n ő t á j s z ó g y ü j t e m é n y ü n k , C s ű r y Szamosliati szótára i s csak az egyetlen szép apa (anya) elnevezést ismeri, ,a n a g y a p a a p j a ' jelentésben v a l a m e n n y i közül, a többi n y i l v á n ezen a vidéken is ismeretlen. Adatok h í j á n egyelőre teljes szabatossággal nem t u d j u k megmondani, mely vidékeken használatosak déd, szép, ük, ős szavaink, de a fentiek a l a p j á n eleve való-

94

FIGYELŐ

színű, hogy igen kevés helyütt. — Az ütödízbeli ős megjelölésére a népnyelvből, u g y a n c s a k C s ű r y szótárából, csak egyetlen adatot t a l á l t a m : szépnagyapa, szépnagyanya ,a nagyszülők valamelyikének n a g y a p j a ill. n a g y a n y j a ' jelentésben. A negyedízbeli ősre S o p r o n m.-ben ezt a megjelölést h a l l o t t a m : nagy öregapám ,a nagya p a apja'. Ezt az ízt mór több vidéken jelölik valamiféle névvel, r e n d s z e r i n t hasonló összetétellel. Ilyen a szép apa, (anya) megjelölés a Szamosháton, és a több vidéken is ismeretes, m á r említett jóbapa, jóbopa, bopa, .szépapa, az öregapa a p j a , gyóbb-anya, jobonya ,szép anya, az ö r e g a n y a a n y j a ' jelentésben. De m á r Somogyb a n pl. — így közlik velem — csak k ö r ü l í r n i t u d j á k e fogalmat, í g y m o n d j á k : az öregapám apttya. E d d i g a n y e l v t ö r t é n e t és a népnyelv. D e . . . szegzik elibénk, és t e l j e s joggal: az irodalmi nyelvben mégis csak k i a l a k u l t idők f o l y a m á n bizonyos h a g y o m á n y . H a a népnyelvben nincs is, az irod a l m i nyelvben kétségtelenül v a n pl. déd szavunk! Van valóban, h a s z n á l h a t j u k s h a s z n á l j u k is egészséggel: de csak a m a g a helyén! Ne t e g y ü k derék übanyáinkat f é r f i a k k á ! A m i t azonban t a r t ó s h a g y o m á n y szentesített, bízvást h a s z n á l h a t j u k . H a pedig esetleg szüksége m u t a t k o z n é k még további megkülönböztetéseknek, a sokszázados h a g y o m á n y erős a l a p j a i n , de mindenkor csak szakemberek jótanácsa n y o m á n , m á r a k á r a közmegegyezés is tovább építhet. E z t a j á n l o t t a , csaknem n é g y évtizede m á r , Szily K á l m á n , éppen hasonló t á r g y ú Dédapa, szépapa c. cikkében (MNy. I V , 318) is. És h a m á r m i n d e n á r o n s o r a k o z t a t n i kell az elődöket, ezt a s o r t a j á n l j u k : apa (anya), nagy a p a (anya) v. öreg a p a (anya) szép a p a (anya), esetleg: jobb-apa stb. i dédős (dédapa), dédük (dédanyai) v a g y szépnagyapa (anya), sőt esetleg: harmados (így nevezi a X V . sz.-i Bécsi kódexünk a n a g y a p a n a g y a t y j á t ) . Az utóbbi has o n l ó s á g á r a a l k o t o t t megjelölésekkel aztán a k í v á n t legtávolabbi ősökig is e l j u t h a t u n k ! Baboss R. Ernő. Hírek. A jó m a g y a r kiejtés versenye. A P á z m á n y P é t e r tudománye g y e t e m bölcsészeti k a r a április 22-én rendezte meg a negyedik jó m a g y a r kiejtésversenyt, H a t v a n k é t bölcsészethallgató jelentkezett a versenyre, a döntőbe azonban m á r csak huszonketten jut o t t a k be. Ezeknek a bíráló bizottság jelölte ki, hogy m i t kell felolvasniok. A L u d a s Matyi, V ö r ö s m a r t y A n d r á s és Bélá-ja, Petőfi két költeménye, A r a n y Toldi-ja és Tengerihántás-a: ezek voltak a k i j e l ö l t szövegek. A bíráló bizottság az első d í j a t (100 pengőt) Kicsi S á n d o r n a k ítélte. A következők k a p t a k m é g d í j a k a t : Szálka I r m a és Sarliadi M á r i a 50—50 pengőt, Merész F e r e n e 40 pengőt, Békési P á l és Nagy E d i t 30—30 pengőt, Fecske A n d r á s és Vermes S t e f á n i a 25—25 pengőt.

FIGYELŐ

95

Április 14-én tartották m e g Pécsett a közép- és középfokú isk o l á k jó m a g y a r kiejtési versenyét. A versenyben résztvettek Pécs v a l a m e n n y i középfokú és középiskolájának növendékei. A felsős leányok közül első lett Kiss Erzsébet keresk. isk. tanuló, a felsős f i ú k c s o p o r t j á b a n Biliczky T i b o r áll. ginm. t a n u l ó ; az alsó osztályosok c s o p o r t j á b a n a leányok közül első P a p p A d r i a n n a polg. isk. IV. oszt. tanuló, a fiúk közül Vándor Ottó, a cisztercirendi N a g y L a j o s g i m n á z i u m I I I . osztályának t a n u l ó j a . A díjkiosztó ü n n e p s é g m á j u s 5-ón folyt le a pécsi Nemzeti Színházban. Ezt a r á d i ó is közvetítette. P á l y á z a t i hirdetmények. Á d á m Károly, az ismert kéziinunkaés fonalnagykereskedés t u l a j d o n o s a pályázatot hirdet a „table-set" m e g m a g y a r í t á s á r a . Főleg a tengeren túl — olvassuk a p á l y á z a t i hirdetményben — az asztalokat m á r korábban „table-set"-ekkel terítették. Ezeket most nálunk is sokan h a s z n á l j á k , mert nemcsak szépek, hanem a m a i s z a p p a n h i á n y idejében a gyakorlatban is jól beváltak. Ezek egyszerűen m o s d ó b a n moshatók, ellenben az abroszokat csak teknőben lehet mosni. Miiélőtt idegen elnevezése meghonosodna, helyesnek t a r t a n á m , ha erre megfelelő m a g y a r elnevezést találnánk, és ezért cég e m a következő jeligés pályázatot hirdeti. 1.) A terítőcske készlet l e í r á s a : A n n y i darabbal t e r í t i k az asztalt, a h á n y személy étkezik. Ezekre helyezik a t á n y é r o k a t és evőeszközöket. Az asztal közepére h a s o n m i n t á j ú nagyobb terítőcskét tesznek, a m e l y r e a tálat v a g y az üvegeket helyezik. 2.) Az 1. a l a t t megjelölt készletre oly magyaros, egy-két szav a s név a j á n l a n d ó , amely legjobban kifejezi ezen terítőcskék haszn á l a t i m ó d j á t és lényegét. A pályázatokat a cég c í m é r e (Budapest, IV., Kígyó-u. 4.) kell küldeni, s a pályázó külön lezárt, azonos jeligével ellátott borítékb a n közölje n e v é t és címét. A pályázat h a t á r i d e j e : 1942. a u g u s z t u s 30. A beérkező pályázatok közül a M a g y a r o s a n m u n k a t á r s a i b ó l a l a k u l t bíráló bizottság jelöli k i a legjobbat. A nyertest a cég 100 pengővel jutalmazza. Ha a b í r á l ó bizottság oly elnevezés mellett dönt, mellyel többen pályáztak, megosztja a pályadíjat. A z eredm é n y t a M a g y a r o s a n f o l y ó i r a t b a n közöljük. Készséggel tettük közzé az Ádám K á r o l y - c é g p á l y á z a t i felhívását, mert példamutató cselekedetnek t a r t j u k , hogy a cég egy idegen elnevezésű árucikket, áldozatot nem kímélve, m a g y a r névvel a k a r megjelölni. A M a g y a r o r s z á g 1942. á p r i l i s 20-i s z á m á b a n az alábbi hirdetés jelent meg: „Magyar nevet kér a B r o a d w a y . Az ú j é v a d b a n ú j név alatt f o l y t a t j a diadalmas p á l y a f u t á s á t Budapest népszerű filmszínháza. Száz pengő j u t a l m a t kap, aki í r á s b a n a legmegfelel ő b b nevet a j á n l j a ! Broadway. Károly-körút 3."

96

ÜZENETEK 96

ÜZENETEK

I [

Ii. A.-nak. —. A M a g y a r Helyesírás Szabályainak 274. p o n t j a szerint a keltezés írásában p o n t v a n az é v s z á m után: 1882. június 11-én. Ennek az a m a g y a r á z a t a , hogy az é v s z á m itt egy teljesebb kifejezést pótol, m e r t ezt helyettesíti: az ezernyolcszáznyolcvankettedik év, v a g y i s számjeggyel í r v a : az 1882. év. De a be'szédben á l t a l á n o s az a szokás, hogy i l y e n k o r nein sorszámnévvel j e l ö l j ü k az évet, hanem tőszámnevét m o n d u n k , tehát az ezernyolcszáznyolcvankettedik év h e l y e t t röviden csak ennyit: ezernyolcszáznyolcvankettő (számjeggyel írva és r a g o z v a : 1882-ben), a keltezésben p e d i g : ezernyolcszáznyolcvankettő június tizenegyedikén. Ezzel a nyelvszokással meg lehet okolni azt a másik f e l f o g á s t is, a m e l y i t t az é v s z á m után fölöslegesnek véli a pontot, és célszerűbbnek t a r t j a a keltezésnek p o n t nélkül v a l ó í r á s á t : 1882 június 11-én. F o l y ó i r a t u n k b a n már szó volt erről (VI, 16—17), a M a g y a r Nyelvben szintén X X X I I , 280). N. J. B. H. F. P.-nek. — A megvág igének, több féle használata v a n a köznyelvben. Czuczor—Fogarasi szótára í g y értelmezi e n n e k az igének különféle jelentéseit: 1. Valamely éles eszköznek sebesebb nekifeszítése á l t a l bizonyos t ö m ö r testet m e g n y i t , vagyis hézagot c s i n á l rajta, m e g s é r t i , megsebesíti. Pl. A f a v á g ó megvágta fejszével a lábát. A mészáros megvágta kezét a taglóval. 2. Éles eszközzel apróra, d a r a b o k r a v á l a s z t valamit. Megvágni a d o h á n y t . 3. N a g y erővel s a k á r m i l y eszközzel megüt, megcsap. A kocsis ost o r r a l megvágja a lovat. M e n n y k ő vágja meg! A rádióban m a g y a r n ó t á k a t daloló operaénekes b i z o n y nem feszítette keresztfára a nótaszöveget, a m i k o r í g y énekelt: „ H a megvágod kis kezedet, K i süt n e k e m lágy k e n y e r e t ? " Ch. E.-nak. — Az A k a d é m i a helyesírási szabályai m a is a kevésbbé í r á s m ó d o t követelik meg. Nein t u d u n k arról, h o g y megváltozott az A k a d é m i a á l l á s p o n t j a , s hogy hosszií vitatkozás, töpr e n g é s és meggondolás u t á n félreérthetetlenül az egy ö-vel való í r á s mellett döntött, mint a h o g y azt a P e s t i H í r l a p m á r c i u s 21-i s z á m á b a n m e g j e l e n t cikk á l l í t j a . Mind a két írásmódot m e g lehet m a g y a r á z n i , ez pusztán f e l f o g á s dolga, de — ismételjük — a Mag y a r Helyesírás Szabályai s z e r i n t így kell í r n u n k : kevésbbé. B. T.-nak. — Az ovoda és óvoda alak e g y a r á n t használatos, az első a közbeszédben, az u t ó b b i a hivatalos nyelvben. Az óvóda a l a k helytelen, ezt különben n e m is h a s z n á l j á k . — A megjelen v. megjelenik, gyón v. gyónik változó ikes igék. Ezeket az egyess z á m ú 3. személyben -ik-kel is, meg -ik nélkül is m o n d h a t j u k , s n e m lehet azt állítani, hogy c s a k az egyik helyes. Laptársainknak, írótársainknak. — S z á m o n a k a r j u k t a r t a n i a napilapokban, folyóiratokban, könyvekben szétszórt n y e l v ú j í t ó és nyelvhelyesbítő cikkeket. A z ilyen lappéldányoknak és önállóan megjelent m u n k á k n a k szíves megküldését k é r j ü k P u t n o k y I m r e szerkesztő címére. A szerkesztésért Putnoky Imre felelős, a kiadásért Gergely Pál. Sylvester Irodalmi és Nyomdai Intézet Rt., Bpest. Tel.: 221—003.

Elfelejtett írásokból. Nyelvünkön a legnagyobb eröszakot a hivatalos életben követik el. A közigazgatási és bírói, a pénzügyi ós egyéb kormányzati ágak tisztviselői, az ügyvédek és közjegyzők annyiszor vétenek naponként a nyelv szelleme ellen, ahányszor okiratot fogalmaznak. Akármilyen tiszta n.velvérzékkel is legyen megáldva a tisztviselő, amikor belép hivatala a j t a j á n , egyszerre elfelejti a helyes magyarság szabályait és kerékbe töri a nyelvet. Mintha csak Dante poklának jelmondata volna felírva minden közhivatal a j t a j á r a : Hagyjatok fel minden reménységgel, akik ide beléptek: tiszta magyar nyelvet i t t nem hallotok többé. Nálunk az irodalom nyelve csodálatos módon megegyezik a nép nyelvével, a tájszólások sem okoznak valami nagy különbséget, de a hivatalos nyelv az irodalom nyelvétől és a közbeszédtől egyaránt eltér. Egészen különálló nyelvjárás. Csak azok értik meg, akik maguk is vétkesek eltorzulásában. A közönség nagy része tájékozatlan, amikor hivatalos írást adnak a kezébe: nem t u d j a kifürkészni belőle, mit kell cselekednie? A hivatalos írásmód a hosszú körmondatos szerkezeteket használja, pedig a magyar ember inkább a rövid mondatokat kedveli. Sokkal könnyebben megértjük a rövid mondatokat, mint a mellékmondatokkal agyontüzdelt, mesterségesen összeenyvezett körmondatokat. A közönség is szívesebben olvassa az egyszerű, tömör, átlátszó mondatfűzést. A magyar embernek ez az egyszerűségre, világosságra való törekvés a természete. A sík vidéket kedveli, amelynek nincs rejtekhelye. Hogyan kedvelné a magyar az egymásba fonódó, kacskaringós, véget nem érő körmondatokat? Mire a végére ér, már elfelejtette az elejét. Csak a latinnak és németnek szokása a szónokias, körmönfont mondatszerkesztés. A latin- és németvilág megkövesedett maradványa a mi hivatalos nyelvünkben ez a bőséges szóáradat, a sok tekintettel erre, tekintettel arra, miután, dacára, továbbá, mégis, végül stb. szavakkal megenyvezett mondatfűzés. Néha egész hosszú végzést egyetlen mondatba olvasztanak össze. Különösen bírói ítéletekben és törvényhatósági határozatokban tapasztalhatjuk ezt; ilyenkor az avatatlan közönség legjobb igyekezettel sem tudja az egymásra torlódó mondatok útvesztőjében megtalálni a helyes értelmet. De nemcsak a közhivatalokban kell a hibát keresni. A mi jogász fiatalságunk már az egyetemen elveszti helyes nyelvérzékét. Tessék csak jogi könyveinket átolvasni. Jogi íróink egymást múlják felül nyelvünk megrontásában. Alig akad köztük néhány, aki helyes magyarsággal ír. Ezt a zagyvalék nyelvet tanulja meg jogász-fiatalságunk a főiskolán. Ezen a nyelven hallja tanárai ajakáról a tudomány igéit, ezen a nyelven kell ismereteiről számot adnia. Csodálkozhatunk-e tehát, ha teljesen megromlik a nyelve? Vele született tiszta nyelvérzéke és a helyes magyarságnak a középiskolában tanult szabályai lehámlanak róla, mint viharvert épületről a vakolat. Mikorra közhivatalba lép, meg sem ütődik az o t t használatos írás magyartalan voltán. Nem is igyekszik megjavítani azt, hanem inkább alkalmazkodik hozzá. A hivatali kaptafa, amelyre nálunk a végzéseket, ítéleteket húzzák, ilykép örökéletre t a r t h a t számot. (Rábel László: Hivatalos Sopron, 1914.)

nyelvünk.

MAGYAROSAN a

Magyar Tudományos Akadémia N y e l v m ű v e l ő Bizottságának megbízásából szerkesztett és kiadott nyelvművelő f o l y ó i r a t

A Magyarosan február, április, június, október és decern* ber közepén jelenik meg. Előfizetés egész évre 1 pengő, egyes szám ára 30 fillér. Az előfizetési díjat a M. Tud. Akadémia könyvkiadóhivatalának 44.888. s z á m ú postatakarékpénztári folyószámlájára tessék befizetni v a g y postautalványon beküldeni a következő címre: A M. Tud. Akadémia könyvkiadóhivatala, B u d a p e s t V„ Akadémia-u. 4. Putnoky Imre szerkesztő lakása: B u d a p e s t XII., Márványutca 35. (Kéziratok, cserepéldányok, könyvek.)

A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvművelő Bizottsága. Elnök: Szinnyei Ferenc. — Helyettes előadó és a Magyarosan szerkesztője: P u t n o k y Imre. — Tagok: Az Akadémia I. osztálya részéről: A l s z e g h y Zsolt Bárczi Géza, Csathó Kálmán, Csengery F e r e n c János, Gyomlay Gyula, György Lajos, Horger Antal, Horváth János, K e m é n y f y János, Klemm Antal, Laziczius Gyula, Melich János, Mészöly Gedeon, N a g y József Béla, N é m e t h Gyula, P a i s Dezső, Rédey Tivadar, S á g i István, Sziunyei Ferenc, Szinnyei József, Vikár Béla, Voinovich Géza, Zolnai Gyula, Zsirai Miklós. Az A k a d é m i a II. osztálya részéről: Hegedűs Lóránt, Lukinich Imre, Madzsar Imre, Nagy Miklós. Az Akadémia III. osztálya részéről: Gombocz Endre, Mikola Sándor, Szily Kálmán, Verebély László. A Kisfaludy-Társaság részéről: Radó Antal. A Természettudományi Társulat részéről: Rapaics Raymund. A Nyelvtudományi Társaság részéről: Techert József. Az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács részéről: Hars á n y i Zsolt A Magyar Újságírók Egyesülete részéről: Tóth László. A Magyar Rádió részéről: Cs. Szabó László. Meghívott tagok: Bence István, Búzás Dezső, Halász Gyula, H i n d y Zoltán, Juhász Jenő, K o d á l y Zoltán, Loványi Gyula, Márkus Miksa, östör József, Pávó Elemér.


xi.

1942.

évf.

4. f ü z e t .

MAGYAROSAN N

Y

E

L

Y

M

Ű

Y

E

L

6

F

O

L

Y

Ó

I

R

A



SZERKESZTI

PUTNOKY IMRE

A

MAGYAR


AKADÉMIA 1942.

KIADÁSA

T

TARTALOM. NAGYOBB CIKKEK. lap L o v á n y i G y u l a : A h á b o r ú ú j katonai k i f e j e z é s e az ú j s á g o k tükrében — — — — — — — — — — — B ú z á s D e z s ő : Szójáték v a g y n y e l v i t ö r v é n y ? — — — KISEBB

97 101

KÖZLEMÉNYEK.

Zolnai G y u l a : „ H e l y e s í r ó " s z a b á l y o k ! — — — — — W i n t e r I s t v á n : E g y b e í r á s , különírás — — — — — B ú z á s D e z s ő : Mi a h i n t e r l a n d ? — — — — — — — Búzás Dezső: F e k e t e . . . fekete — — — — — — — B ú z á s D e z s ő : T a g a d v a á l l í t ó v a g y á l l í t v a tagadó m o n d a t o k L o v á n y i G y u l a : A z -s m e l l é k n é v k é p z ő hibás h a s z n á l a t a H a r a g o s S á n d o r : S z e m b e n — iránt — — — — — —

104 108 111 112 113 114 115

SZÉLJEGYZETEK. Zolnai G y u l a : E n t m a t e r i a l i z á l á s ! — — — — — K i s s E r n ő : „Rendes" — — — — — — — — L o v á n y i G y u l a : Sziilő — — — — — — — — L o v á n y i G y u l a : N é m e t n y e l v h e l y e s s é g i hibák á t v é t e l e Kardeván Károly: Leesik valami — — — — — Bodrossi L a j o s : K ü l ö n b ö z ő „űrméretű" bombák —

— — — — — —

116 116 117 117 118 118

—

—

118

— — — —

— — — —

121 123 124 . 125

—

—

126

LAPSZEMLE. F o l y ó i r a t o k és napilapok n y e l v v é d ő c i k k e i —

—

FIGYELŐ. K ó n y a S á n d o r : E g y p a r á n y i n y e l v i kórokozó — Tóth J ó z s e f : „Robog a pátosz" — — — — — A m a g y a r k e r e s z t n e v e k í r á s a a P e s t e r Lloyd-ban Hírek — — — — — ÜZENETEK. Hat üzenet

—

—

—

—

—

—

—

—

—

X I . évf.

4. füzet

1942.

MAGYAROSAN N Y E L V M Ű V E L Ő

NAGYOBB

F O L Y Ó I R A T

CIKKEK

A HÁBORÚ ÜJ KATONAI KIFEJEZÉSEI TÜKRÉBEN.

AZ

ÚJSÁGOK

I r t a : L o v á n y i Gyula. A z ősi m a g y a r vitézi é l e t k i f e j e z é s e i n e k egy része a z idő forgatagában a fogalommal együtt elavult. Mindamellett m a is s o k eleven k a t o n a i k i f e j e z é s t őriz n y e l v ü n k a r é g i s é g b ő l , A had, sereg, harc, ütközet; fegyver, kard, ágyú, lövés; tábor, vár; gyalogos, lovas; tizedes, hadnagy, ezredes, vezér s t b . m e g a n n y i h o n f o g l a l á s előtti v a g y ilyenből k é p z e t t szó. A X V . század ó t a k i m u t a t h a t ó háború és a X V I . s z á z a d i katona ismer e t l e n e r e d e t ű ; s z l á v á t v é t e l a X I I I . s z á z a d óta e l ő f o r d u l ó zászló, s z e r b - h o r v á t k ö z v e t í t é s ű bizánci g ö r ö g a X V . s z á z a d i huszár, o s z m á n t ö r ö k a X V I . s z á z a d i dandár, olasz v a g y n é m e t közvetítésű latin a X V I . századi kapitány. A z ú j k a t o n a i n y e l v k i a l a k u l á s a a X V I I I . század v é g é n i n d u l t m e g . A m u l t század a z t á n a — f ő l e g idegen h a t á s r a — h i b á s a n k é p z e t t elemek t ö m e g é v e l á r a s z t o t t a el a k a t o n a i n y e l v e t , s n e m f u k a r k o d o t t v e l ü k az első v i l á g h á b o r ú sem. Á m d e a n y e l v ú j í t á s k o r a m e g h o n v é d s é g ü n k n e k a kiegyezést k ö v e t ő f ö l á l l í t á s a a sok rossz m e l l e t t n e m egy t a l á l ó kifejezéssel g a z d a g í t o t t a a n y e l v e t , részben r é g i e l e m e k f ö l h a s z n á l á s á v a l . I l y e n e k : csapat, zászlóalj, század, osztag, üteg, előőrs, különítmény; honvéd, tisztikar, vezérkar, tábornagy, törzstiszt, szakaszvezető, baka, tüzér, tengerész, tengernagy; helyőrség, behívás, készültség, jelszó, roham; erőd; szurony, lövedék, töltény. A k a t o n a i n y e l v n e k 1919-ben kezdődő k o r s z a k á t a m o s t a n i h á b o r ú az ú j m ű s z a k i és s z e r v e z e t i f o g a l m a k s o k a s á g á v a l t e l í t i . Ezek a f o g a l m a k rendszerint idegen eredetűek. Kifejezőjük a z o n b a n szinte k i v é t e l n é l k ü l m a g y a r szóképzés. I g e n sok t a l p r a esett k i f e j e z é s a k a d k ö z ö t t ü k , m i n t határvadász, hegyivadász, gépesített hadosztály, páncélos hadsereg, páncéltörő ágyú, kísérőd, földerítőkocsi, bombázógép, bombavetőgép, harcigép, harcirepülő, zuhanóbombázó, gyorsnaszád s t b . Sokszor a z o n b a n c s a k a j ó s z á n d é k o t b e c s ü l h e t j ü k bennük, m e r t g a z d a g í t á s hel y e t t r o n t á s t h o z n a k n y e l v ü n k b e . Az ú j f o g a l m a k e r e d e t é n e k

98

NAGYOBB CIKKEK

megfelelőleg a legtöbb h i b a f o r r á s á t a f o r d í t á s b a n kell keresn ü n k . A f o r d í t á s elvi kérdéseivel részletesen foglalkoztam m á r f o l y ó i r a t u n k b a n (XI, 65—73.). U g y a n a k k o r r á m u t a t t a m a hibás h á b o r ú s kifejezések hosszú s o r á r a . Ez a l k a l o m m a l c s u p á n csak o l y a n hibás kifejezéseket a k a r o k ismertetni, amelyek csapatok a t és hadi eszközöket jelölnek. *

Hadseregcsoport: Az ú j s á g o k 1941. október 20-án a Mag y a r T á v i r a t i I r o d á n a k a N é m e t T á v i r a t i I r o d á t ó l átvett alábbi jelentését közölték: „Bock v e z é r t á b o r n a g y főparancsnoksága a l a t t a német h a d e r ő c s a p a t a i megsemmisítették Timosenko nyolc hadseregből, 67 lövész-, h a t lovas-, h é t páncéloshadosztályból és hat páncélezredből álló szovjet hadseregcsoportjkt". A jelentés ebben a f o r m á b a n zavaros. Hadseregcsoport birtokos összetétel, t e h á t jelentése ,a hadsereg c s o p o r t j a ' . A M a g y a r Távi r a t i Iroda a z o n b a n nem e r r ő l , hanem a hadseregcsoport hadseregéről beszél. Mi hát az igazság? H í v j u k segítségül az ered e t i szöveget! A német jelentés így szól: „ U n t e r dem Oberbefehl des Generalfeldmarschalls v. Bock haben T r u p p e n des deutschen Heeres... die sowjetische Heeresgruppe d e s Marschalls Timoschenko in S t ä r k e von a c h t Armeen m i t 67 Schützen—, sechs Kavallerie-, sieben Panzerdivisionen u n d sechs P a n z e r b r i g a d e n vernichtet". 1 E szerint a Heer több Heeresgruppe-ból, a Heeresgruppe több Armee-ból áll. A fordító ezekkel a kifejezésekkel azonosítja a n é m e t szókat: Armee = hadsereg, Heeresgruppe Heer = haderő. Az Armee és m a g y a r egyértéhadseregcsoport, kese, a hadsereg rég meghonosult kifejezések, a Heer és a Heeresgruppe az első v i l á g h á b o r ú b a n t á m a d t a k . A f o r d í t ó az idéztem szövegben, de m á s u t t is azt a h i b á t követte el, h o g y a hadseregcsoport-ot azonosítja a Heeresgruppe szóval, holott a hadseregcsoport az Armeegruppe — v a n i l y e n is — megfelelője. P e d i g egyazon m o n d a t b a n haderő-nek f o r d í t j a a Heer szót. A Heeresgruppe egyértékese tehát haderőcsoport. E szerint a helyes f o r d í t á s ekként szól: „ . . . megsemmisítették azt a haderőcsoportot, a m e l y i k Timosenko tábornagy nyolc hadseregének 67 lövész-, h a t lovas-, hét pánccloshadosztályából és h a t páncél o s d a n d á r j á b ó l állt". Persze fölmerül az a kérdés, eléggé szemléletes-e a haderőcsoport jelölés? M a g a m n e m t a r t o m a n n a k . A régi n y e l v b e n a had és a sereg egyazon jelentéssel élt. Megkülönböztetésül h a s z n á l h a t n ó k a nagy jelzőt, s nagyhatalom, nagykövet, nagyvezérkar mintájára mondhatnánk nagysereg-et, — ha nem a k a d jobb. 1 A német hivatalos híradás nem 8 hadsereget s ezenfdül 80 különböző hadosztályt jelent, hanem azt mondja, hogy a megvert 8 hadsereget 80 hadosztály alkotta. Nyilván az is félreértés csupán, hogy a dandár jelentésű Brigade, szót ezrednek fordítja a MTI.

99 NAGYOBB CIKKEK

Seregtest: A legsűrűbben használt kifejezések egyike. A seregtest а német Heereskörper, Truppenkörper szolgai f o r d í tása. M e g v a n a test szó a némettől régebben á t v e t t hadtest szóban is. Á m d e a hadtest szabatos fogalmat jelöl. 2 A seregtest szónál h a t á r o z a t l a n a b b jelölést m e g alig t a l á l u n k a k a t o n a i nyelvben, tehát még azt sem h o z h a t j u k föl mentségére, a m i a meghonosodott hadtest-et e l f o g a d h a t ó v á teszi. H e l y e t t e a seregrész, csapatrész kifejezést h a s z n á l h a t j u k . Jellemző a hibás k i f e jezések g y o r s terjedésére, hogy a test-es összetétel már a polit i k a nyelvébe is b e f u r a k o d o t t . E g y i k kiváló közírónk vezércikkéből való ez az idézet: „Az első világháború a l a t t . . . a zsidó n a g y i p a r i vállalatok is száz- és százezer holdafeat v á s á r o l t a k össze az e l a d á s r a k e r ü l t birtoktestekből" (Üj M a g y a r s á g , 1942. I I I . 30.). Seregrész: Az 1941. n o v e m b e r 18-i ú j s á g o k a „lovasdand á r n a k h a z a t é r t seregrészeit" e m l í t i k . A l o v a s d a n d á r n a k persze nincsenek seregrészei, csak részei vannak. Páncélezred (= Panzerregiment): Ez a szó jelzős összetétel, jelentése .páncélból való ezred'. Jelzős összetétel h e l y e t t jelzős kifejezést kell használnunk, tehát páncélos ezred-et kell mondanunk. Páncélgépkocsi (= Panzerkraftwagen): Páncélos, páncélos kocsi a helyes kifejezés, A páncélkocsi összetétel szerkezete nem kifogásolható u g y a n , mert a kocsi páncélból v a n . De z a v a r t keltő a h á r o m szóból álló páncélgépkocsi összetétel. Harckocsi (= Kampfwagen): A kocsi n e m harcból készült. Helyesen harci kocsi-1 mondunk. Rohamágyúosztag: A helyes kifejezés ágyús rohamosztag. Gépkocsizó: Szintén n a g y o n kedvelt kifejezés. A MTT. — az ú j s á g o k 1941. november 22-i e i k k e szerint — katonai „oldalról" értesült egyik „gépkocsizó d a n d á r u n k " h a r c a i r ó l . 3 Az első h i b a : összetett főnévből nem k é p e z ü n k igét. A m á s i k : a kocsizó könnyed h a n g u l a t i t a r t a l m a n e m alkalmas a f o g a l o m jelölésére. A helyes kifejezés: gépesített d a n d á r . Egység (= Einheit): A legdivatosabb, d e a legfölöslegesebb szók egyike. Idéztem c i k k e m b e n foglalkoztam vele. Hajóegységek, tankegysége к stb. h e l y e t t szószaporítás nélkül hajók-at, harci kocsik-at mondunk. Hajótér (= Schiffsraum): Helytelen e n n e k a szónak hajó helyett h a s z n á l a t a . Nem 34.000 t o n n a hajótért, hanem 34.000 t o n n á n y i h a j ó t süllyesztettek el. (Igen kedvelt ez a németes szerkezet is: 5 h a j ó t süllyesztettek el 34.000 tonnatartalommal. Pedig t u d j a a fordító, hogy n e m tonnatartalommal, hanem tengeralattjárókkal stb. süllyesztik el az ellenséges h a j ó k a t . 2

Pál Károlynak 1871-ben megjelent Hadiszótára a Korps szót nemcsak hadtest-nek, hanem seregosztály-nak is nevezi. 3 Katonai oldalról = von militärischer Seite. Helves: katonai helyről, forrásból.

100

NAGYOBB C I K K E K

Még furcsább, amikor a z t olvassuk, h o g y nem a hajótér szállít, hanem a hajóteret szállítják. A N e m z e t i Üjság e g y i k cikkírója azt f e j t e g e t i (1942. I V . 9.), hogy az a n g o l o k aligha kaphatnak hajókat Amerikától, m a j d ezt m o n d j a : „Mivel az a n g o l hajóépítő-lehetőség 4 most m á r nagyon l e c s ö k k e n t , . . . n y i l v á n v a l ó , hogy az amerikai hajótér szállítás létkérdés".) Légi flotta (== Luftflotte): E l s ő sorban azért kerüljük, mert a flotta kifejezés r é g t ő l fogva a tengerészet s z á m á r a van lefoglalva. A német a Zeppelinek i d e j é b e n kezdte h a s z n á l n i ezt a jellegzetes kifejezést a repülöhajók jelölésére. A flotta szó holland eredetű, jelentése ,úszó'. M e g f e l e l ő b b a repülőraj, repülőkötelék, repülősereg. Légelhárító ágyú (= Flugabwehrkanone, Flak): Ennek a t á r g y a s összetételnek a jelentése . l e v e g ő t elhárító ágyú'. A helyes k i f e j e z é s : repülőelhárító ágyú, tehát szintén tárgyas összetétel. K i f o g á s t a l a n kifejezés a m á r meghonosodott légvé delmi ágyú. Távol földerítő gép: Helyesen távolsági földerítő gép-e t mondunk. Hosszútávú bombázó: A helyes kifejezés: távolsági bombázó. Naszály: A MTI. e g y 12.000 t o n n á s naszályhajó elsüllyesztéséről számol be ( E s t i Kurir, 1940. VII. 5.). U g y a n a b b a n a cikkben megtaláljuk a naszád k i f e j e z é s t is. A naszád régi eleme nyelvünknek, de naszály szót n e m ismerünk. A l k a l m a s i n t jfövep-szerű, az uszály, dagály h a t á s á r a létrejött szócsinálás a naszály. *

A h i b á k természetét vizsgálva a z t látjuk, h o g y a magyartalanságok zömét a h i b á s összetételek adják. Nem v á l i k azzal összetétellé két szó, ha találomra — i d e g e n mintát k ö v e t v e — egybeírják őket. Pedig, sajnos, ezt t a r t j a a közhiedelem, s í g y születnek nyakra-főre e l f a j z o t t összetételek. A m á s i k nagyobb csoport e g y - e g y idegen kifejezés szolgai átvételéből, i d e g e n szellemből s z a k a d t tükörszókhól tevődik össze. Akad a z t á n olyan hiba is, a m e l y i k a m a g u n k házatáján t e r m e t t ; ezek k ö z ö t t jelentőségben e l s ő helyen áll a magyar szó jelentésének h i á n y o s ismerete. E l e d d i g a háború a d t a hibás kifejezéseknek c s a k e g y részét ismertettem. De í g y is a hibák n a g y sokasága mered felénk. S o k s z o r elmondtam már: a m e g e l ő z é s a n y e l v m ű v e l ő munka e l s ő parancsa. H a késlekedünk, a m a g y a r t a l a n kifejezések t ö m e g e s betódulása úgynevezett n y e l v i t é n y e k e t teremt, s menthetetlenül m e g f e r t ő z i a hajdan makulátlan tisztaságban ékeskedett katonai n y e l v ü n k e t is. I g a z , a föladat n e m könnyű. S mégis: százszorta k ö n n y e b b a hiba megelőzése, m i n t kiirtása. * É r t s d : az angolok hajóépítő

lehetősége.

NAGYOBB CIKKEK

101

SZÓJÁTÉK V A G Y N Y E L V I TÖRVÉNY? í r t a : Búzás Dezső. Ú j v á r i P á l i s m e r t e t t e f o l y ó i r a t u n k b a n (IX. 152.) Kosztol á n y i Dezső nyelvészeti írásait, amelyeket a költő h a l á l a után Illyés Gyula adott ki Erős várunk, a nyelv elmen. S o k szépet elmondott róluk, de uiég több is kevés lenne. A k i n e k szívbéli ü g y e nyelvünk, ezt a k ö n y v e t ölvasatlan ne h a g y j a . Kosztolán y i költőként a m a g y a r szónak egyik legnagyobb művésze. Irod a l m i jellemzése nem ide tartozik, d e épen e k ö n y v é r ő l szólván, meg kell m o n d a n u n k a következőket: Van lelke a nyelvnek, de v a n még a szónak is, és kevesen t u d t a k az emberi lélekbe oly mélyen belelátni, mint Kosztolányi a s z a v a k é b a . Verselésének csudálatos könnyedsége s o k a k szemében t a l á n csak játékosság, szó-bűvészet. Művészet ez a javából! Az, nemcsak azért, m e r t Kosztolányi ösztönös pontossággal le t u d t a mérni a szavak súlyát,- helyzeti h a t é k o n y s á g á t , versbeli, zenei értékét, h a n e m azért is, mert éles tekintete a m a g y a r gondolkodást jellemző világossággal sokszor a szavak legrejtettebb értelmébe is behatolt. Épen nyelvészeti írásaiból l á t j u k , h o g y e részben nem poéta doctus u g y a n , de valami meglepő természetességgel megsejdíti n y e l v ü n k n e k olyan összefüggéseit, a s z a v a k n a k azt a lelkét, a m i r e más t a l á n csak hosszas b ú v á r k o d á s á r á n tudna r á t a p i n t a n i . Ez a n y i t j a verselő művészetének, de jellemzője nyelvészeti í r á s a i n a k is. Kagyló és tenger c. kis cikkében egy a n g o l r ó l beszél, aki m a g y a r felesége k e d v é é r t h i b á t l a n u l m e g t a n u l t a nyelvünket. Azt kérdezi azonban E s t i Kornél, h o g y ha t u d j a is ez a jó ánglius, hogy hűtlen és hütelen v a g y szótlan és szótalan mindegy, m e g t a n u l j a - e v a l a h a , hogy más a gondatlan, m i n t a gondtalan ember? A z u t á n m e g : bár az -at v a g y a -tat műveltető igeképző is mindegy, t u d j a - e m a j d n y e l v ü n k n e k ez a b a r á t j a , hogy f i á t az iskolába járathatja, de a lovát csak jár tolhatja? Érdemes elgondolkodni az ilyen — m o n d h a t n i — játszi ötletnek látszó megállapításon, és m a g a m is nem egyszer töprenkedtem m á r ennekelőtte a következőkön: V a n n a k szavak, amelyeknek töve, ragozott a l a k j a , sőt sokszor r a g j a között sincs értelem v a g y n y e l v t a n i szabály szerint különbség, d e a nyelvhasználat ezt v a g y a m a z t az alakot m é g i s csak bizonyos értelem s z á m á r a foglalta le, de úgy, hogy a vele teljesen egyértékű másik alak t u d a t l a n s á g n a k vagy épen a k a r a t l a n , t e h á t rossz t r é f á n a k látszik. Nem egyazon szó többféle é r t e l m é n e k nyelvi jelenségéről beszélünk ilyenkor,, a m i a l e g g a z d a g a b b nyelvekben is — sőt még csak ezekben i g a z á n — bőven m e g v a n ; nem is a r r ó l a, hibás szóval ambivalenciának nevezett nyelvlélektani tapasztalatról, h o g y u g y a n a z a szó jelenthet v a l a m i t , de

102

NAGYOBB CIKKEK

u g y a n a n n a k az e l l e n k e z ő j é t is. I t t a r r ó l a k a r u n k szólni, h o g y e g y a z o n jelentésű é s egyér'tékű t ö b b szóalak k ö z ü l e g y i k c s a k bizonyos összefüggésben hasznavehető, másik m e g másban az összefüggések különbözősége szerint. l i e b e s z é l j e n e k a példák. K o s z t o l á n y i m é l t á n m u t a t r á a r r a , h o g y a fosztó k é p z ő a l a k v á l t o z á s a a v e l e képzett s z ó n a k é r t e l e m v á l t o z á s á v a l j á r h a t . A -talan, - t e l e n , -tlan, -tlen k é p z ő k a z o n o s é r t e l m ű e k s a n y e l v t a n s z a b á l y a i s z e r i n t a z o n o s h a t á s ú a k is, de a l k a l m a z á s u k n e m t ö r t é n h e t i k m i n d i g e s z a b á l y szerint. I t t v a n ez a szaunvernünftig a jelenv u n k : oktalan. E n n e k m a c s a k brtitus, tése, a r é g i s é g b e n a z o n b a n sine causa, unbegründet értelme is volt, d e csak o l y a n r é g e n , m i n t a M ü n c h e n i m e g a K e s z t h e l y i k ó d e x k o r a ; l e g a l á b b is a N y e l v t ö r t é n e t i S z ó t á r későbbi a d a t o t n e m i s m e r . Oktalan böcsölnek e n g e m e t : sine c a u s a me c o l u n t . (Münch.-к.) Те m i n d e n oktalan énvelem i n g e r k e d ő t m e g v e r e l : t u p e r c u s s i s t i omnes a d v e r s a n t e s m i h i sine c a u s a . (Keszth.-k.) T u l a j d o n k é p e n ez a k i h a l t é r t e l e m látszik n e m c s a k k o r á t , h a n e m a logikát t e k i n t v e is elsődlegesnek, h i s z e n a z é r t oktalan v a l a m i , m e r t n i n c s o k a — í m e — olvasom i s a k ö v e t k e z ő k e t : N e m oktalanul e m l e g e t i k m á r i s szeretettel a r u s z i n o k К . M. k o r m á n y z ó i biztosi k o r s z a k á t . ( M a g y a r N e m z e t 1941. X I I . 10.) E g y a r m a t o k ólén W . t á b o r n o k állott, a k i f e l é n e m oktalan g y a n a k v á s s a l t e k i n t e t t a német p o l i t i k a . ( M a g y a r S z e m l e 1942. jan.) L á t n i v a l ó , h o g y i t t az oktalan szót k i h a l t jel e n t é s é b e n h a s z n á l t á k , mivel a z o n b a n a szó m a csak brit tus é r t e l e m b e n i s m e r e t e s , a p é l d á k h a s z n á l a t a r é g i e s s é g . Mai n y e l v ü n k szerint, a m i o k nélkül v a l ó , az még n e m o k t a l a n , h a a fosztó képző m á s t m o n d is. K ü l ö n ö s az egészségtelen szó h a s z n á l a t a is. A fosztóképzős é r t e l e m s z e r i n t a z lenne egészségtelen, a k i n e k nincs egészsége, d e azt, aki h í j á n v a n a jóegészségnek, m é g s e m n e v e z z ü k e g é s z s é g t e l e n e m b e r n e k , h a n e m b e t e g n e k v a g y betegesnek, t á r g y a k a t meg, a m e l y e k n é l pedig e g é s z s é g r ő l f o g a l m i l a g n e m bes z é l h e t ü n k , e g é s z s é g t e l e n n e k m o n d u n k azért, m e r t az egészségre á r t a l m a s a k . E g é s z s é g t e l e n t e h á t a z éretlen g y ü m ö l c s v a g y a n e d v e s szoba, de a z e m b e r , h a n i n c s is egészsége, n e m egészségszót. az telen. A német s e m h a s z n á l j a e m b e r r e az ungesund angol szóhasználat azonban m e g f o r d í t o t t j a a mienknek, m e r t az a n g o l b a n a b e t e g e s ember is unhealty v a g y i s egészségtelen, az e g é s z s é g r e á r t a l m a s dolgot a z o n b a n k ü l ö n szó j e l e n t i : unwholesom. — A m i n t továbbá Kosztolányi p é l d á j á b a n m á s a gondtalan, m i n t a gondatlan, u g y a n í g y m á s a tárgytalan, mint a tárgyatlan s a képes k ö n y v n e k s e m képtelen a z ellentéte. V a n - e k ü l ö n b s é g a fúj és fúv tövek k ö z t ? Azt h i n n é d , s e m m i . „ H o l t t e s t e m e n á t fújó p a r i p á k s z á g u l d j a n a k " — k í v á n j a P e t ő f i , s az a n n y i g a l i b á t csinált hófúvás népi n e v e .

NAGYOBB CIKKEK

103

l e g a l á b b is erre m i f e l é n k , T ú l a d u n á n , hófújás. D e beszélhetek-e fájós hangszerekről? — Fej v a g y fő i s m i n d e g y . K i n e k főfájása, k i n e k fejfájása v a n . „Szememből fődre koszorút szövök" — e s e n g József A t t i l á n a k e g y i k szép sora. A k i v é g z é s e g y i k f a j t á j a , a főbelövés l e h e t fejbelövés is, de csak főbenjáró, nem p e d i g fejbenjáró bűnért, s aki í g y m ú l i k ki a v i l á g b ó l , annak talán n e m lesz fej fája, de főfája b i z t o s a n nem. — A haboz(ik) m e g a habzik j e l e n t é s e a régi n y e l v b e n : h a b k é n t mozog. H a bozó t e n g e r a. m. m a r e fluctuans. „Én már n e m habozom s a parttól s e m távozom." (Amadé.) J e l e n t i a z o n b a n ez a szó a tajtékzik igét, ezen f e l ü l pedig m e g v a n a dubito, schwanken értelme is. Pl.: „ L e g y ü n k t a n á c c s a l annak, aki habzó elmével v a g y o n és n e m tud h o v a fogni." ( P á p a i Páriz.) V a g y : „ E l m é m habzó borulásra kelt." (Baróti S z a b ó Dávid.) M a n a p s á g jelentés d o l g á b a n k e t t é v á l t a fentiek szerint kezdetben e g y a z o n ért e l m ű habzik és habozik, hisz rossz t r é f a s z á m b a menne, h a valaki a z t mondaná, h o g y a tenger v a g y a s z a p p a n habozik, a t é t o v a ember m e g habzik. — A frigidus, kiihl jelentésre a régi n y e l v csak a hűvös, híves szót i s m e r i . „Mint a szép híves pat a k r a a s z a r v a s kívánkozik", h a n g z i k a 42. zsoltár Szenei Molnár A l b e r t ismert fordításában, de m á r a 18. században belekerült a n é p n y e l v b ő l az i r o d a l m i b a a hűs a l a k is. Mai nyelv ü n k szerint akár hű,s, akár hűvös az idő, e g y a r á n t kellemes, a n a p h e v e elől p e d i g mehetünk a hűvösre is m e g a hűsre is, de aki n e m a m a g a jószántából m e g y , h a n e m m e r t rossz f á t tett a tűzre, az n e m m e g y , h a n e m csak kerül a hűvösre, nem pedig a hűsre. — Törött v a g y tört n e m jelent s e m m i különbséget. A tört p a p r i k a épen o l y a n erős, m i n t a törött, de n e m e m l e g e t h e t e k törött számot, h a n e m csak törtet és „Rákóczi lov á n a k kitörött a lába", de n e v e t s é g , h a azt m o n d o m , h o g y az első v i l á g h á b o r ú 1914-ben törött ki. E z annál érdekesebb, mert nem a tör és törik i g é k különbségéről v a n szó, h a n e m mind a kettő v i s s z a h a t ó i g e a l a k . — O l v a s o m : A n é m e t e k 100 km. sebességű m o t o r b i c i k l i s osztaggal B o u l o g n e b a n teremtek. (Mag y a r N e m z e t 1940. V. 26.) Aki ezt í g y írta le, a l i g h a tudott ma g y á r u l , de m é g bizonyosabb, h o g y n e m érezte ki a h a s z n á l t a szónak legbelsőbb értelmét, azt u g y a n i s , h o g y aki v a l a h o l ott terem, az m i n t h a termő földből n ő t t v o l n a ki, ott, azon helyben termett volna. S z a p o r í t h a t n á m a példákat, de e n n y i n t á n i s kérdezhetj ü k : c s a k játékot űznek-e velünk i l y e n k o r a szavak, v a g y van-e s z a b á l y u k ezeknek a n y e l v t a n i s z a b á l y t a l a n s á g o k n a k ? E g y e t i l y e n t m á r régen t u d u n k : Verba valent usu, s ez az usus Horat i u s k é n t az, quern p e n e s a r b i t r i u m est. Csak a n y e l v h a s z n á l a t szabja h á t meg, h o g y két e g y é r t é k ű , sőt azonosnak látszó szóalak köziil miért jó és h a s z n a v e h e t ő e g y i k ö s s z e f ü g g é s b e n az e g y i k , de miért h i b á s a másik.

104


„ A nyelv m a g a a v é g t e l e n s é g . M i n é l t o v á b b f o g l a l k o z o m vele, a n n á l i n k á b b l á t o m , h o g y s o h a s e l e h e t a v é g é r e é r n i . " K o s z t o l á n y i m o n d j a ezt i d é z t e m cikkéhen. A f o l y t o n változó, v é g e é r h e t e t l e n t e n g e r h e z h a s o n l a t o s h á t az élő n y e l v , és mi, akik nyelvtani szabályokkal a k a r n á n k kiméricsgélni — ha m á r a költőt i d é z z ü k , e g y kis k ö l t ő i s z a b a d s á g g a l szólván — h a s o n l a t o s a k v a g y u n k Szent Á g o s t o n b á j o s p a r a b o l á j á n a k kis g y e r m e k é h e z . E z a t e n g e r szélén ül, k a g y l ó a kezében, mereg e t i a vizet és k i a k a r j a m e r n i a v é g h e t e t l e n t e n g e r t .

KISEBB

KÖZLEMÉNYEK

„Helyesíró" szabályok! A japán nép é s nyelv halálos ellensége a T ú r á n ú j a b b számáb a n (83. 1.) megismétli okvetetlenkedését a japáni n é p és japáni nyelv-féle kifejezésmód mellett, a nélkül hogy az én komoly nyelvt ö r t é n e t i érveimet (Msn. 75—76. 1.) nemcsak értékelni, hanem egyált a l á b a n megérteni is tudná, és a n é l k ü l hogy ezek ellen egyetlenegy bizonyítékot k i f e j t e n i próbált volna. Az én a d a t o k k a l támogat o t t érveimet a n y e l v t u d o m á n y h o z és a nyelvhelyesség kérdésének alapelveihez nem é r t ő f ö l d r a j z t u d ó s fölényes kézlegyintéssel intézi el, m i n d e n megokolás nélkül, k n r t á n - f u r c s á n azt m o n d v á n róluk, h o g y nem igazi érvek, „csak n a g y o n kezdetleges okoskodások"! T o v á b b is azt az e g y n ó t á t f ú j j a , h o g y ha nem m o n d h a t u n k kína művészetet, korea szokást v a g y svejc (így! a m a g y a r ember eddig mondotta) irodalmat, a k k o r japán művészetet, japán Svájc-пак szokást, japán i r o d a l m a t sem szabad mondanunk. E z az utóbbi kifejezésmód szerinte slendriánsági Azt is állítani meri, h o g y „nem jó m a g y a r ember az, aki ilyen h a n y a g , zsargonszerű[?!] idétlens é g e t [ ! ] védelmez, m e r t hisz ez példátlan a m a g y a r nyelvben!" A f e j é t homokba d u g ó tudós e l h a l l g a t j a kevés t á j é k o z o t t s á g á n a k t a r t o t t olvasói előtt, a m i t én k i f e j t e t t e m , hogy a francia nyelv és a szittya vitéz kifejezésekben u g y a n c s a k országnevek vannak m á r régesrég óta melléknévül, illetőleg népnévül használva, a japán nyelv-féle beszéd tehát n e m „példátlan" a m a g y a r b a n , és a r r a sem gondol, h o g y h a én t u d o m á n y o s védő cikkem következtében n e m volnék „jó m a g y a r ember", akkor a Magyar Tudományos A k a d é m i a sem „jó magyar", hiszen — a m i n t külön hivatkoztam r á —I ez a Nem J ó M a g y a r T u d o m á n y o s Akadémia, h o g y a cikkíró szavát h a s z n á l j a m : helycsíró(l) szabályaiban a japán nyelv kifejezésmódot használhatónak minősítette. De ne f o l y t a s s u k ebben a kérdésben a v i t á t olyannal, aki n e m a k a r j a az okos szót megérteni, h a n e m t é r j ü n k á t a földrajzt u d ó s n a k imént pedzett szavára, a helyesíró(l) szabályokra.


Azt olvassuk u g y a n i s egyéb a v a t a t l a n állításokon kívül ebben a cikkben, hogy én is vétek a m a g y a r nyelv ellen, m e r t helyesírási szabályokat említek, „holott m á r az A k a d é m i a is kijavította [?] ezt a csúnya — ásit". H a nekem — olvassuk tovább — „megvolna az az igazi jó m a g y a r " nyelvérzékem, amellyel a cikk szer i n t .fejtegetéseimből láthatólag nem rendelkezem' (milyen cikorn y á s kifejezés: nyelvérzékkel rendelkezni!), v a g y i s m a g y a r á n m o n d v a : amely nekem e szerint nincs, akkor ezt az á s í t nem í r t a m volna le. A f ö l d r a j z t u d o m á n y m e g á l l a p í t á s a szerint ugyanis azt kellett volna í r n o m : helyesíró szabályok! Ugyancsak a f ö d r a j z t u d o m á n y megokolása szerint tudniillik, h a nem hálást szobában alszunk, ha nem dohányzási ban k á r t y á z u n k és nem ivási pohárból iszunk, akkor — k a c a g n a k a gyerekek — helyesíró szabályok szer i n t kell í r n u n k ! I d e jutunk, h a a nyelvhelyesség kérdésében e kérdés alapelveinek ismerete és a n y e l v t u d o m á n y b a n való j á r t a s s á g nélkül m a g u n k a t illetékeseknek képzeljük. Az illetéktelenséget természetesen a japán-japáni kérdésben is r á kell a cikk í r ó j á r a olvasnunk. P e d i g a n y e l v t u d o m á n y b a n való t á j é k o z o t t s á g r a bizonyos mértékig a f ö l d r a j z t u d ó s n a k is szüksége volna, teszem m á r azért is, hogy ne mondjon olyat, amit nemrégiben u g y a n é tudósunk egyik elnöki beszédében (1. T ú r á n X X — X X I . évf. 5. 1.) állított, hogy a gallok a latin nyelv átvétele előtt germán nyelven beszéltek (lásd r ó l a : M a g y a r Nyelv 1938. évf. 341. 1.). Mennyivel nagyobb nyelvt u d o m á n y i t á j é k o z o t t s á g r a van pedig szükségünk a nyelvhelyesség kérdéseiben! A cikk í r ó j a hallott harangozni arról, hogy a hálást szoba, ivási p o h á r stb.-féle kifejezések h i b á k volnának háló szoba, ivó pohár stb. helyett, s ebből kellő n y e l v t u d o m á n y i tájékozottság nélkül azt meri következtetni, bogy a „helyesírási szabályok" is hibás beszéd, aki t e h á t ilyet ír, az .nem rendelkezik igazi jó m a g y a r nyelvérzékkel'. A n y e l v t u d o m á n y i irodalom ismeretének h i á n y a m o n d a t h a t j a csak azt is, hogy m á r az A k a d é m i a is k i j a v í t o t t a ezt a c s ú n y a -ási-t. Mindezek az állítások vaskos t á j é k o z a t l a n s á g n a k jelei. Hová j u t n á n k , h a az -ási, -esi végű melléknevek mind h i b á k volnának csupán azért, m e r t ivási poharat, hálást szobát stb. nem m o n d h a t u n k (nem is próbált senki sfem mondani) ivó pohár, háló szoba stb. helyett! H a igaz volna, a m i t f ö l d r a j z t u d ó s u n k állít, hogy helyesírási szabályok helyett helyesíró szabályokat kell mondanunk, akkor ilyen f ö l d r a j z i nyelven kellene beszélnünk: országgyűlő képviselő, közgyűlő terem (nem pedig a h o g y a n ,az igazi jó m a g y a r nyelvérzékkel' e szerint ,nem rendelkező' T ú r á n folyóiratnak szóban forgó s z á m a í r j a : „a v á r o s h á z a közgyűlési termében'' 93. és 95. 1.), árverő hiénák (nem pedig árverésiék), közművelődő téren (nem pedig a T ú r á n szerint: „közművelődési téren" 96. 1.), ós

106


háztartó alkalmazottakat kellene f o g a d n u n k a jelenlegi háztartási alkalmazottak helyébe, stb. De természetesen nemcsak a helyesírásiéle összetett szóknak, h a n e m az -ás, -és képzős egyszerű szavaknak az ásitásait is illedelmesen vissza kellene f o j t a n u n k , és például valló kérdéseket kellene elintéznünk vallási kérdések helyett, művelődő kapcsolatokat kellene k i m é l y í t e n ü n k a bolgár és a mag y a r nemzet között (nem pedig a T ú r á n szerint művelődési kapcsolatokat, 96. 1.), stb. Oda j u t n á n k , a h o v á a jóindulatú, de kellőleg szintén nem tájékozott Budapesti H i r l a p jutott volt egykor (a cikk írója, ú g y látszik, innen merítette nyelvhelyességi ismereteit), amely bold, lapunk n a p n a p után ilyesféléket írt, m i n t : „ P r á g á b a n t e r j e d a dohányzótilalom"', „operáció közben szívműködő zavarokat észleltek" stb. H o g y az -ási, -ési végű szavaknak ez az értelem nélkül való kerülése és minden v á l o g a t á s nélkül -ó, -ő képzős igenevekkel való helyettesítése m e n n y i r e helytelen és t u d o m á n y t a l a n dolog, azt én m á s f é l évtizeddel ezelőtt m á r részletesen kifejtettem, sajnos, nem a Budapesti H í r l a p b a n , ahol talán f ö l d r a j z t u d ó s u n k is tudomásul vette volna, hanem a M a g y a r Nyelv című f o l y ó i r a t b a n (1927-i éví. 411-413. 1.). Mindaz azonban, a m i t eddig a „helyesírási szabályok" kifejezésnek k i f o g á s t a l a n m a g y a r s á g a mellett fölhoztam, t a l á n csak nemleges bizonyítéknak volna tekinthető. De nincs könnyebb, m i n t tevőleges érvvel is bizonyítani a dolgot. Elég, h a egy közönségesen i s m e r t m a g y a r nyelvtörvényre, a birtokviszony törvényére hivatkozunk. H a a nyelvtannak, számtannak stbinek szabályait az -i melléknévképzővel nyelvtani szabálynak, számtani szabálynak stb. nevezhetjük, és h a ez ellen b i z o n y á r a f ö l d r a j t u d ó s u n k sem tehet kifogást, akkor azt kérdem a m á s nyelvérzékét alaptalanul tagadótól: miért volna m a g y a r t a l a n kifejezés a helyesírás szabályait helyesírási szabályoknak nevezni?! E z t a kétségtelen m a g y a r n y e l v t ö r v é n y t nem döntheti m e g az az avatatlan ellenvetés, hogy ivási p o h a r a t stb. nem m o n d h a t u n k ivó pohár stb. helyett. És az A k a d é m i a sem állított sehol és soha olyat, hogy az igei származású ási, -ési képzős melléknév helyett minden esetben -ó, -ő képzős igenevet kell h a s z n á l n u n k ! Sőt h a a cikkíró csak egy kissé is f o r g a t t a volna az A k a d é m i a helyesírási szabályait, s a j á t szemével győződhetett volna m e g állításának megbotránkoztató fölületességéről. Ezekben a szabályokban u g y a n i s állandóan ezt a kifejezésmódot o l v a s h a t j u k : „helyesírási szabályait ismét á t v i z s g á l j a " és „az ú j helyesírási szabályzat" (a n á l a m levő 5. kiadástól kezdve a l e g ú j a b b 8. kiadásig a 6. lapon). Az -ó, -ő képzős igenév helyett az -ási, -ési képzős melléknév csak olyankor m a g y a r t a l a n , m i k o r ez az igenév a cselekvésnek eszközét, idejét v a g y helyét fejezi ki. Ilyen esetek például: a cikkírótól is figyelembe vett ivó pohár (eszköz), a tőle n e m említett


áldozó csütörtök, húshagyó kedd (idő) ós a tőle szintén figyelembe vett háló szoba (hely)-féle kifejezések. M a g y a r t a l a n elnevezések tehát például a befizetési lap, bejelentési lap-félék, noha h i v a t a l o s használatban v a n n a k , ezek helyett: befizető lap, bejelentő lap stb. Ellenben kifogástalanok például az országgyűlési képviselő, a közgyűlési terem, az árverési hiénák, a közművelődési téren, a háztartási alkalmazott, v a g y a vallási kérdés, a művelődési kapcsolatok stb.-félo és természetesen a helyesírási szabályok kifejezés is. Az efféléknek hibáztatása, sőt -ó, -ő igeneves kifejezésekkel való fölcserélése csak nyelvi t á j é k o z a t l a n s á g r a vall. Általában nem hiba az igéből való -ás, -és képzős főneveknek -i melléknévképzővel való h a s z n á l a t a akkor, a m i k o r ez az -i képző rendes szerepe szerint valamihez valót v a g y tartozót, valamire vonatkozót, v a l a m i t illetőt, tehát ez esetben az -ás, -és képzőjű főnévvel kifejezett fogalomhoz valót v a g y tartozót, v a g y reá vonatkozót, v a g y azt illetőt jelent, illetőleg amikor az -i képző a -béli képzővel egyértékű. I l y e n kifejezéseink: vallási ( = vallásra v o n a t kozó) kérdés, fizetési ( = fizetésre vonatkozó) m e g h a g y á s , előfizetési ( = előfizetésre való) fölhívás, közoktatási ( = közoktatást illető) szempont stb. Az ilyen -ási, -ési v é g ű mellékneveknek -ó, -ő képzős igenevvel való helyettesítése ( f i z e t ő m e g h a g y á s , közoktató szempont stb.) a v a t a t l a n nyelvőrködés, némely esetekben (mint pl.: valló kérdés) egyenesen nyelvhiba. Ilyen helytelen módosítások volnának ezek is: származási ív helyett származó ív; megélhetési fir („ez . . . a megélhetési á r a k f e l h a j t á s á t eredményezte" U j Mag y a r s á g 1942 VIII/23, 9. 1.) helyett megélhető á r ; helyesírási vagy helyesírásbéli h i b a helyett helyesíró hiba, stb., stb. Olyan esetek is vanak, a m i k o r az -ó, -ő képzős igenevek és az igéből származott -ási, -ési végű melléknevek között határozott jelentésbei i különbség tapasztalható; ilyenkor ez utóbbiak helyett az -ó, -ő képzős igenév használata félreértést okoz, tehát valóságos nyelvhibának mondható. Ilyen esetek v o l n á n a k például: eladási iroda helyett eladó irodát, izgatást b ű n ü g y helyett izgató bűnügyet, bontási anyagok helyett (épületek lebontásakor) bontó a n y a g o k a t mondani stb. Mindezekből a nyelvőrködő f ö l d r a j z t u d ó s r a nézve az a t a n u l ság, hogy nyelvhelyességi kérdések eldöntésére a f ö l d r a j z t u d o m á n y m a g á b a n senkit sem jogosít föl. Zolnai Gyula.

108


E g y b e í r á s , különírás. Bíró Izabella a Magyarosan 1940. évi 4. számában t e r j e d e l m e s cikket í r t a r r ó l , hogy a h í r l a p o k és f o l y ó i r a t o k nagyobb mértékben alkalmazzák a szavak egybeírását, ^mint ahogy az a k a d é m i a i helyesírás megengedi. E z t a helyesírási kérdést a cikkíró a szóösszetevés kérdésével azonosítja, a jelenséget szóösszetevő j á r v á n y nak nevezi, s a r r a a m e g á l l a p í t á s r a jut, h o g y az általa h i b á z t a t o t t egybeírások — főleg német h a t á s r a —• o l y a n emberek tollából kerülnek ki, a k i k n e k nyelvérzéke megromlott, „meghibbant". V é l e m é n y e m szerint Bíró Izabella m e g á l l a p í t á s a i nem helytállók, túlzók és nem h a g y h a t ó k ellentmondás nélkül, m e r t a nyelv t i s z t a s á g á n a k nemcsak az idegen nyelvi h a t á s a veszedelme, nemcsak az vet gáncsot m o z g a l m u n k n a k , h o g y előkelő h e l y r ő l dilet, t á n k p u r i s t á k n a k k i á l t a n a k ki bennünket, hanem legalább olyan mértékben a nyelvhelyességi babona (pl. az ep.y-iszony) s a téves, felesleges v a g y túlzó hibáztatás. Félreértések elkerülése végett m i n d j á r t kijelentem, hogy helyesírási kérdésekben én is csak az A k a d é m i á t tartom illetékesnek, ós azokat a szavakat, melyeknek e g y b e í r á s á t a cikkíró kifogásolja, m a g a m is külön írom. De á r t a l m a s n a k tartom azt a nyelvvédelmet, a m e l y azokra, a k i k a h e l y e s í r á s legingadozóbb és legkevésbbé h a t á r o z o t t kérdésében nem m i n d i g t a l á l j á k m e g a helyes u t a t , m i n d j á r t a megromlott nyelvérzék bélyegét süti rá. A k i sokat markol, keveset fog. Ne koptassuk el ezt a súlyos minősítést, m e r t evvel azt é r j ü k el, hogy a k k o r sem érzik m a j d az erejét, a m i k o r joggal alkalmazzuk. Bíró Izabella cikkében állandóan az akadémiai h e l y e s í r á s r a hivatkozik, á l l á s p o n t j a m é g i s más, m i n t azé: merevebb, h a j l í t h a tatlanabb. A M a g y a r H e l y e s í r á s S z a b á l y a i n a k az egybeírással és különírással foglalkozó 8. §-a hangsúlyozza, hogy nem l e h e t minden esetre h a t á r o z o t t szabályt felállítani, és csupán „megjegyzéseket" tesz, amelyek „irányadók lehetnek" (131. pont). E z u t á n a mértékletes és szerény m e g á l l a p í t á s u t á n az Akadémiai Helyesí r á s az eseteket két csoportra osztja: I. a l á f o g l a l j a azokat az összetartozó szavakat, amelyeket egységes szónak, azaz egy fogalom kifejezőjének érzünk (132—158. pont); II. a l a t t pedig azokat az eseteket sorolja fel, melyekben „kevésbbc szoros a kapcsolat, s ezért az írás is ingadozik" (159—205. pont). Ä cikkíró által oly súlyosan megbélyegzett egybeírások egytől-egyig a II. csoportba tartoznak, t e h á t abba, amelyben az A k a d é m i a szerint az írás ingadozó. Azt sem szabad f i g y e l m e n kívül h a g y n i , hogy az írás, csak ú g y mint a beszélt nyelv, élő, fejlődő valóság, amely g y o r s a n v a g y lassan, de állandóan változik. Kétségtelen, hogy a m a g y a r írás állandóan az egybeírás felé halad. Elég, h a az utolsó száz esztendő helyesírásának változásaira m u t a t u n k rá. Sőt a mai, t e h á t 1922-ben


elfogadott szabályok legújabb akadémiai kiadása egész csomó olyan szót ír egybe, amit a mai helyesírás régebbi kiadásai külön írtak. (Nagynehezen, nagykésőn, nagyritkán, kétujjnyi, tízannyi, Bécsújhely, Szentpétervár, Józsefváros, Szentimreváros, gyászszertartás, négyhúrú, húshagyókedd, ugye, köröskörül stb.) Igaz, a nyelvvédelemnek az a kötelessége, hogy a káros irányban haladó fejlődésnek ú t j á t állja. Nincs ennél magasztosabb feladat. Igazi nemzetmentő munka. De v á j j o n az egybeírás irányában való fejlődés valóban veszedelmes jelenség-e? Izabella szerint igen. Mi a cikkíró szerint a hibáztatott egybeírásokban a veszedelem? Mindenekelőtt az, hogy szerinte legtöbbjüket idegen nyelvi h a t á s r a írják egybe. „Miért írta egybe (az író) a földre száll-tl Mert előtte lebegett a német landen szó, repülőgépről lévén szó, s azt hitte, hogy ha ez a cselekvés a németben egy szóval kifejezhető, akkor neki is kötelessége egy szóval mondani." Ez azonban csak az állítás, de nem bizonyítéka a súlyos vádnak. Avval, hogy valamely szó vagy kifejezés mellé odatesszük a német fordítását, még nem bizonyítottuk be, hogy az magyartalan vagy megromlott nyelvérzék szülötte. Hiszen ezen a kényelmes módon ki lehetne i r t a n i a m a g y a r nyelvkincs kilenc tizedrészét! (Jó napot — Guten Tag, bölcsődal — Wiegenlied, egyszeregy — Einmaleins stb., stb.) A másik v á d j a a cikkírónak, hogy a határozónak v a g y tárgynak az igével való egybeírása elhalványítja a kifejezés színes szemléleti tartalmát. „Aki ezt a két szót: cserben hagy, egybeírja, arról világosan látszik, hogy nem tudja, mi az a cser". (Hasonló érveléssel nevezi a cikkíró nyelvrontásnak a tetten ér, vízbe fúl stb. egybeírását.) Én azt hiszem, hogyha külön í r j a valaki ezeket a szókat, abból még éppoly kevéssé látszik, hogy érti a kifejezést, eredetét, mintha egybeírja őket. Az írásmód valóban világot vethet néha arra, érti-e igazán az író a leírt szót. Magam mutattam r á egy régebbi cikkemben, hogy arról, aki semmiségi okot, semmiségi panaszt ír, hajlandó az ember feltételezni, hogy nincs tisztában a semmisség (nullitas) jogi fogalmával. A férjhez megy, tetten ér stb. egybeírásából azonban ilyen merész következtetést levonni nem lehet. Már csak azért sem, mert azokat az igeneveket ós főneveket, melyeket ezekhői a szavakból képzünk, az Akadémia — és nyilván a cikkíró is — egybeírja. De ha férjhez ment, földre szállt stb. egybeírása idegen hatásra keletkezett, meghibbant nyelvérzékre valló nyelvrontás, miért nem az a földreszállás, tettenérés, szemrehányó tekintet, férjhezmenő lány?! A cikkíró idegen nyelvi hatásnak, a tiszta szemlélet elhalványodásának tulajdonította a kifogásolt egybeírásokat, v á d j a i t azonban nem bizonyította be. De ha sem az idegen nyelvhatást, sem. a szemléletes látás gyöngülését nem teliinthetjük oknak, minek következménye hát voltaképpen az egybeírás úgyszólván évszázados

110


t e r j e d é s e ? Ügy h i s z e m csakis az élő beszédnek. H a a mesterkélt és e r ő s z a k o s egybeírások (végsőállomás, hajózásitársaság stb.) mellőzésével szemügyre vesszük a c i k k í r ó által k i f o g á s o l t egybeírásokat, azt l á t j u k , hogy m i n d olyanok, melyeket az élő beszéd egy szónak e j t . (Férjhez megy, igénybe vesz, vérbe borul, állást foglal, véget ót, egy csapásra stb.) Horányi K á r o l y igen helyesen m u t a t r á e r r e az okra. Amióta I Juliska ] férjhez ment, \ valóságos | földre szállt | angyal. Ez ma a m a g y a r köznyelv hangsúlyozása és mondatbeli tagozódása. Ez okozza a férjhez ment, földre szállt szavak e g y b e í r á sát, n e m pedig az, h o g y a német ezeket a f o g a l m a k a t egy szóval jelöli, sem pedig az, hogy az í r ó n e m érzi b e n n ü k az ige szemléletességét. A helyes m a g y a r beszéd e g y é b k é n t nein f o g lehetetlen egybeí r á s o k r a vezetni. A r a n y Lászlónak Horányi idézte m e g á l l a p í t á s a („nagy asztal é p p e n ú g y egy s z ó n a k hangzik, m i n t magasztal") n e m minden- esetben igaz. H a pl. a vendéglőben az e g y i k asztal s o k k a l n a g y o b b a többinél, s azt a vendéglősék m i n d i g nagy a s z t a l n a k nevezik, akkor az ő beszédükben valóban h a n g t a n i egységgé f o g a k é t szó olvadni. D e két külön e g y s é g mindig, pl. ebben a m o n d a t b a n : Ez nem elég nagy asztal. A hangtani egységbe való olvadás n é h a hosszadalmas, de n é h a egészen g y o r s folyamat. E z a jelenség sokszor hetek l e f o r g á s a alatt lejátszódik. Amikor a budapesti villamos-vasút a kisszakasz-rendszert létesítette, m e g lehetett f i g y e l n i , hogy csak az első napokban e j t e t t e az utazóközönség az ú j f a j t a jegyet kis szakasznak. Utána a k i e j t é s ingadozni kezdett, e g y hét sem telt bele, és az ingadozó k i e j t é s megállapodtt: az ú j j e g y f a j t a neve h a n g t a n i e g y s é g g é vált. Az í r á s nyomon követte az élő nyelvet. Az első het e k b e n a jelzőtáblákon, közleményekben a v a s ú t kis szakaszokról í r t . E g y - k é t h ó n a p leforgása a l a t t — az élő n y e l v h a t á s á r a — ez az í r á s m ó d eltűnt, é s csakis az e g y b e í r t alak m a r a d t meg. Üjból hangsúlyozom: azok az egybeírások, amiket a c i k k í r ó kifogásolt, helytelenek, mert f i g y e l m e n kívül h a g y j á k azokat a megjegyzéseket, a m e l y e k az A k a d é m i a szerint i r á n y a d ó k lehetnek. De n y e l v r o n t á s n a k nem m o n d h a t j u k őket. J ó l m e g kell fontolni, jól m e g kell gondolni, ha ezt a szót kimondjuk. Halász Gyula m u t a t o t t r á m ú l t k o r i b a n , mennyire k o c k á z t a t j a a nyelvvédő m u n k a s i k e r é t a téves v a g y fölösleges hibáztatás. S a j n o s , van elég t e r e a n y e l v v é d e l e m n e k : az idegenszerű nyelvi szerkezetek, a m a g y a r s z a v a k a t elsenyvesztő idegen szók, a „wien-ezés", a rádió h i b á s hangsúlyozása. D e h a azt a k a r j u k , hogy m e g f o g a d j á k s z a v u n k a t és n e tekintsék h i b á z t a t á s a i n k a t fontoskodó szőrszálhasogatásnak, a k k o r ne p a z a r o l j u k el könnyelműen p u s k a p o r u n k a t és ne v a d á s z s z u n k verébre á g y ú v a l . Winter I s t v á n .


Mi a h i n t e r l a n d ? Olvasom: „Mindenütt m e g is teszik m á r a nagyszabású előkészületeket az áttelelésre nemcsak a harctéren, h a n e m az ú. n. mögöttes területen is. (Mennyivel érthetőbb volna azt mondani, h o g y a hinterlandban.)" (Magyar Nemzet 1942. I X . 18.). — Igazán érthetőbb? T a l á n lehetne segíteni a c i k k í r ó n a k az idegen szó i r á n t való, n y i l v á n reménytelennek érzett szerelmén? Lássuk. A hinterland szó csakugyan tömör és rövid kifejezése az ú. n. hadműveleti t e r ü l e t mögött levő, a k á r hazai, a k á r megszállt földnek, de jelöli m é g a nálunk is elterjedt szóhasználat szerint v a l a m e l y ország v a g y földrész belsejét a t e n g e r p a r t t a l , főkép azonban valamely kikötővel való vonatkozásában. Az első jelentés m a n a p ság különösen is időszerű, s ű r ű n használják h á t a hinterland szót; eggyel több ok a r r a , hogy jó m a g y a r megfelelőt t a l á l j u n k rá. Kettőt, de nem jót, e d d i g is t u d t u n k . Az egyik a katonai nyelvben használt hátország. Szerencsétlen alkotás; k á r r á szót vesztegetni. A másik, a cikkírótól nehezen érthetőnek t a r t o t t mögöttes területtel azonos gondolatmenet szerint való mögöttes országrész. E z közelebb j á r a saó értelméhez, de csak k ö r ü l í r á s a a fogalomnak, hosszadalmas, m e g nem is találó. Yan-e jobb? Az idéztem cikkben említett mögöttes terület annyiban helyes, hogy a hinterland, a m i t pótolni akar, c s a k u g y a n a hadszíntér mögött való területet jelenti. J o b b a t keresve, én is a mögött szóból indulnék ki. — A zalamegyei K á p t a l a n t ó t i község h a t á r a egy részének Hegymög a neve és lehet az országban több ilyen dűlőnév is. Ma is élő család a Hegymegi Kisseké, s ezt a vezetéknevet m á r a X V I — X V I I . századból idézi a Nyelvtörténeti Szótár. A hinterer Raum, lacus montis vei lacus adsitus jelentésű meg, mög szóra azonban o k i r a t a i n k a X I I I . századból is közölnek adatokat. í m e : Mugsar (1277). L a c u s posterior v u l g a r i t e r mugsar; lacus e x t e r i o r vulg. eleusar v o c a t u s (1338). Vallis megmegh voeata (1263). L o c u s Zyluakuz j u x t a Fyzesmege existens (1338). A NySz. ezenkívül ilyen a d a t o k a t is közöl: A j t ó megei, a l á n y u k h á t u k megi. L á t j u k m i n d ezekből, hogy a régiség ismerte a meg, mög főnevet és bizonyos, hogy a mögött, mögé, mögül helyhatározó n é v u t ó k ennek a k i h a l t főnévnek a ragozott alakjai, n e m pedig — m e g f o r d í t v a — a névutókból keletkezett szóelvonással a főnév. Ez a kitérés nem volt t a l á n hiábavaló, m e r t ezzel k í v á n o m megokolni, h o g y a háborús hinterland megfelelőjéül a hadmöge, hadakmöge szót a j á n l o m . Had, hadak jelentik m i n d az arcél, m i n d a „hadtáp" katonáit, s az ezek mögött levő t e r ü l e t a fentiekkel igazolt ősi m a g y a r meg, mög. (Itt közbevetőleg: Az arcél jó szó, de t a l á n kifejezőbb a front jelentésre a harcéi szó, a siralmas hadtápvonal helyett pedig, amely m i n t h a a véletlen hangzásbeli hasonlósággal is utánozni a k a r n á a német—francia Etappen-lAmet, a hadellátó szót a j á n l a n á m . ) A nem szabatos, m e r t n e m elég jellemzően

112


kifejező és hosszas mögöttes országrész v a g y mögöttes terület helyett így h a s z n á l h a t n á n k h á t a pontosan jelölő, k a t o n á s a n rövid hadmöge v a g y hadakmöge szót. Hadakmöge! Szokatlan? Az. De az volt á m a hinterland is, legkivált annyiónknak, akiknek az idegem szóra nem igen állt a szánk, m é g i s fölkaptuk, megszoktuk. Most az ősi, jó m a g y a r szó kedvéért s z o k j u n k le róla. M a j d m e g l á t j u k , nagyliamar megszeretjük, hisz ez mégis csak könnyebben v é r ü n k k é válhatik. Csak egy kell hozzá, m i n t minden idegen kifejezés elhagyásához: szűnjék meg n y e l v ü n k tisztasága i r á n t oly s ű r ű n elkövetett hetedik halálos b ű n ü n k : a j ó r a való, de é p p e n nem j ó r a v a l ó restség. Búzás Dezső. F e k e t e . . . fekete. És í r v a vagyon: „Mert ímó sötétség borítja a földet és éjtszaka a népeket," ((Ézsaiás 60: 2.) Régente aki más m e z e j é r e terelte a jószágát, a tilosba h a j tott. Aki „harmincadon és vámokon" loppal hozott át p o r t é k á t , az csempészett. A k i a t ö r v é n y tilalmára adott-vett, az alattomban, dugva, suttyomban, tilosán cselekedett. M a n a p s á g ez m i n d máskép, azazhogy egykép v a n . Í g y : B. hentes nemcsak fekete vágási végzett. (Est 1939. II. 19.) Fekete fuvarért nem felelős a biztosító társaság. ( Ú j s á g 1939. I I . 29.) Azzal védekezett, hogy n e m tudta, hogy feketén szöktek át a határon. ( M a g y a r o r s z á g 1941. I I I . 31.) Kik v á s á r o l t a k a miskolci fekete cukorhóll (u. o. 1941. I V . 1.) Nem kell feketén vásárolni. (Hivatalos közlemény 1942. VII. 5. v a l a m e n y nyi újságban.) A fekete á r u t M. S. hozta f o r g a l o m b a ( H é t f ő Reggel 1942. I I I . 20.) Leleplezték a fekete bőrpiacot (u. o.). A fekete cipőfront (u. o.). Feketén beszerzett n y e r s a n y a g (Esti K u r i r 1942. VII. 10.). Vezető szerepet visznek a fekete piac megszervezésében. (M. Т. I. 1942. I X . 13.) Tömérdek ilyen példát idézhetnék még, m e r t lépten-nyomon olvassuk, h a l l j u k az e f f a j t a kifejezéseket, sőt most m á r — mint idéztem — hivatalos szóhasználattá is előlépett a feketén vásárlás. Ahogy szaporodnak a tilalmak, azon mód t e r j e d ez a szóhasználat, és a sok feketeség m a h o l n a p a n n y i r a á l t a l á n o s s á válik, h o g y utóbb az ember m a j d azon esudálkozik, v á j j o n m i é r t t a r t o t t a A r a n y J á n o s tilosnak, hogy az e p e r f a lombja estennen bólingat? Ennek a divatnak következőkben v a n a n y i t j a : A német nyelv értelme szerint a l á t a t l a n szín a fekete lévén, a k i úgy tesz-vesz valami!, hogy meg ne lássák, az sötétben, feketén cselekszik. Ezért Schwärzer a csempész, Schwarzfahrer a potyautas, Schwarzkünstler a bűvész stb.; á l t a l á b a n pedig a módhatározóként és melléknévül e g y a r á n t használt schwarz szó jelez a németben m i n d e n olyan cselekvést, amely r e j t v e , alattomban v a g y tiltott m ó d o n megy végbe. Néni logikátlan h á t ez a szóhasználat — a n é m e t nyelv szelleme szerint.


Csakhogy mi a m a g y a r é s z j á r á s n a k megfelelő szavakat szeretjük, és h a t u d j u k is, hogy a német nyelv n a g y o n gazdag, mi b e é r j ü k a m a g u n k szegénységével. Be, legkivált akkor, amikor — m i n t az adott esetben — a mi szókincsünk a kincsesebb. L á m az idéztem példákban fekete a vágás, a f u v a r , a h a t á r o n való „beszivárgás". fekete a piac, a portéka, a v á s á r l á s , sőt fekete a fehércukor is. H a a fekete f u v a r t toppal valónak, a fekete h a t á r á t l é p é s t suttyomban, tilosnak, я fekete á r u t dugott portékának, a feketén beszerzett n y e r s a n y a g o t alattomban, suba alatt beszerzettnek m o n d j u k : mennyivel elevenebb, változatosabb, de m e g szabatosabb is lesz a beszédünk az örökös feketeségnél? Bizony m á r - m á r ott t a r t u n k , h o g y m e g i n t csak beigazolódott: a n a g y költő istenigazában vates, jövendőmondó is. B a b i t s — I s t e n n y u g o s z t a l j a — innen-onnan n e g y v e n esztendeje m e g í r t a m á r : „Fekete országról álmodtam én, ahol minden fekete volt fekete, fekete, fekete világ." \

Nem vált-e valóra a költő álma? Búzás Dezső. T a g a d v a állító v a g y állítva tagadó mondatok. O l y a n f o r m a felemás dolog ez, m i n t a feltétlen feltételes mondatok, amikről f o l y ó i r a t u n k b a n megemlékeztünk m á r (Msn X:147). Л minden esetre nem fogalmazással kapcsolatban idéztem n é h á n y olyan, újságokból, folyóiratokból való kifejezést, mely a benne foglalt állítást t a g a d á s s a l r o n t j a le. (Msn X I : 82.) Ügy látszik azonban. hogy ez a hiba nem szorítkozik csak e r r e a megrótt szólásra, h a n e m v a l a m i ú j f a j t a divattá, ú j s á g í r ó i nyelvünk e g y r e jobban elharapódzó rossz szokásává lett. Szóvá kell h á t tennünk. Íme a példák: Fölteszik, hogy mind Olaszország, mind Oroszország nem ó h a j t j a fölvetni a végső konzekvencia kérdését. (Magyar Nemzet 1941. I I I . 27.). Mind Olasz-, mind Oroszország, v a g y i s mind a kettő. A z ú j s á g f o g a l m a z á s a tehát annyi, m i n t h a ezt í r t á k volna: m i n d egyik nem ó h a j t j a , pedig h á t sem Olasz-, sem Oroszország, t e h á t egyik sem ó h a j t j a fölvetni a végső következmény kérdését. — Mégis sohasem t a r t o t t u k N a g y b r i t a n n i á t e g y e n r a n g ú ellenfélnek. (Esti K u r i r 1941. V I I I . 4.). Sohasem: t e h á t n a g y o n is nem és mégis? Helyesen: mégsem t a r t o t t u k soha N a g y b r i t a n n i á t stb. —Minden washington-moszkvai konferencia sem f o g j a ezt a kérdőjelet eltüntetni. (Bud. Tud. 1942. I. 4.) Minden u g y a n c s a k nyomatékos állítás, nem férhet h á t vele össze a nem; helyesen: semmiféle tanácskozás sem f o g j a eltüntetni. — A német politika nem j u t o t t végleges el-

114


határozáshoz akár az egyik, akár a másik i r á n y b a n . (Magyar Nemzet 1942. I. 4.) Akár az egyik, akár a m á s i k csak abban a tekintetben jelentene kétséget, h o g y a két e l h a t á r o z á s közül melyik lesz meg, e g y i k azonban bizonyosan meglesz. Csakhogy ez a m o n d a t azt a k a r j a t u d t u n k r a adni, h o g y a német politika még egyik i r á n y b a n sem határozott, vagyis helyes f o g a l m a z á s s a l : sem egyik, sem másik i r á n y b a n . — A b r i t birodalom és szövetségesei a h á b o r ú t nem nyerhetik m e g annál is inkább. (U. o. 1942. V I I . 22.) Szinte cenzorért kiált ez a m o n d a t ! Megnyerheti-e a b r i t birodalom a h á b o r ú t vagy sem? Az újságidézet azt m o n d j a u g y a n , h o g y nem, de azt is, hogy ,annál i n k á b b ' ; ha pedig a n n á l inkább, a k k o r megnyerheti. Magyar á n azt jelenti hát az a k a r a t l a n ibis redibis wow-forma szerkezet, hogy az angolok nem nyerhetik meg a háborút, még pedig annál kevésbbé. Szinte röstell az ember, hogy ilyen elemi fogalmazási hibákat javítgasson, m i n t a t a n í t ó a rossz diák dolgozatát. Hiszen féligmeddig é p nyelvérzékkel látnivaló, h o g y m a g y a r u l és m a g y a r á n nem lehet egyszuszra á l l í t a n i meg t a g a d n i , egyazon ábrázatból hideget is m e g meleget is f ú j n i . A m a g y a r á z a t a gyöngébbek kedvéért van h á t , de a gyöngébbek nem az olvasók táborában v a n n a k . Búzás Dezső. A z -s melléknévképzű h i b á s használata. E g y Szervita-téri üzlet k i r a k a t á b ó l való ez a f ö l i r a t : Kis hibás harisnyák, egyik ú j s á g u n k színházi rovatából meg az alábbi m e g á l l a p í t á s : „Azt m o n d j á k , hogy a színházakban sem lehetett sehol jóruhás nőt v a g y f é r f i t látni" (Magyarság, 1942. I I I . 15.). Mag a m nem j á r t a m a cikkben említett színházakban, mégis megerősíthetem, sőt megszerezhetem a hírt. Jóruhás embereket u g y a n i s nemcsak színházakban, h a n e m az é g v i l á g o n sehol sem lehet látni. Mert azt, a k i jó r n h á t visel, jóruhájú nőnek, f é r f i n a k nevezik. A belvárosi kereskedő pedig n e m a r r ó l beszél, a m i r e gondol. Kis hibás harisnya azt jelenti, hogy a hibás h a r i s n y a kicsiny. A nagyforgalmú (vagy t á n nagyforgalmas-at mondjunk?) üzletes azonban azt a k a r j a mondani, h o g y a h a r i s n y a h i b á j a kicsiny, m a g y a r á n : kishibájú a harisnya. A s ű r ű n használt -s birtokosító képző e l h a l v á n y í t j a , bizonytalanná teszi a ritkább használatú -ú, -ű birtokosító képző alkalmazását, — ebben kell k e r e s n ü n k a hibák f o r r á s á t . Jóllehet mindkettőnek m e g v a n a m a g a helye: az egyszerű főnévhez az -s képző j á r u l , jelzős főnevekből, továbbá összetételekből képzett szókhoz az -ú, -ü képző. A helyes szóalakok t e h á t ezek; hiba:hibás, kishibájú; ruha: ruhás, jóruhájú; méltóság: méltóságos, nagyméltóságú; száj: szájas, nagyszájú; íz: ízes, borízű; szín: színes, rózsaszínű; járat: járatos, őrjáratú; födél: födeles, fafödelű stb.


Az -ú, -ű birtokosító képző használata tekintetében a z o n b a n v a n n a k kivételek, mégpedig nemcsak a jelzős szók között, a h o g y e d d i g tanultuk, h a n e m az összetételek között is. Ezt a lentebbi példák m u t a t j á k : év: éves, húszéves; emelet: emeletes, ötemeletes; mázsa: mázsás, százmázsás; gyermek: gyermekes, háromgyermekes; hajtóka: hajtókás, kékhajtókás; pityke: pitykés, ezüstpitykés; kép: képes, arcképes; jel: jeles, rendjeles; mű: műves, szépműves; birtok: birtokos, földbirtokos; virág: virágos, gyöngyvirágos; lomb: lombos, akáclombos; dolmány: dolmányos, szűrdolmányos. A k a d aztán olyan összetétel, amelyik m i n d az -s, m i n d az -ú, -ü képző felé hajlik. I l y e n a toll, a szertartás. A sapka darutollas, az író jótollú; az u d v a r i bál szertartásos, a görög-katolikus egyház latin szertartású, t e h á t más-más j e l e n t é s á r n y a l a t o t fejozünk ki az egyik képzővel is, a másikkal is. Á l t a l á b a n a kevesebbet használt szavak közül válnak k i a kivételek, — a k á r c s a k a hibák. E z a nyelv fejlődésének e g y i k alapvető tétele. H o g y mikor m e l y i k képző j á r j a , ezt nem f o r m á l j a egyetemes értékű szabály. Elég sokszor a nyelvszokás dönti el. A z ép nyelvérzéknek, ennek a m i n d r i t k á b b á váló k é k m a d á r n a k kell eli g a z í t a n i a bennünket, hogy a jóruhás nők m e g társaik a téves képzőhasználat i n g o v á n y a i b a n e csábítsanak. Loványi G y u l a . S z e m b e n — iránt. A „8 Órai Ü j s á g " szerkesztősége a l a p m u l t évi szeptember 6-án megjelent számában megköszöni olvasóinak a laphoz v a l ó ragaszkodást. E z t í r j a egyebek között: „ R i t k á n fordul elő, hogy közvetlenül f o r d u l j u n k olvasóinkhoz: azonban most, a m i k o r hat a l m a s erővel n y i l v á n u l m e g velünk szemben régi olvasótáborunk bizalma, úgy érezzük, indokolt ez a n é h á n y szó." De idézhetnék más lapokból is, a r á d i ó b a n közvetített szónoklatokból és t á v i r a t i i r o d a i jelentésekből is. Gyakran o l v a s h a t j u k és h a l l h a t j u k , hogy meg kell tennünk kötelességünket a hazáv a l szemben, szüleinkkel szemben, ahelyett, h o g y helyesen és mag y a r o s a n így mondanák v a g y í r n á k : h a z á n k é r t vagy h a z á n k irányában, gyermekeink, szüleink iránt. Ezzel szemben nem e g y s z e r olvassuk, h o g y gyűlöletet szít iránta, ellenszenvet érez v a l a k i iránt és így tovább. M a g y a r ú j s á g írótól e l v á r h a l j u k , hogy megérezze, h a m á r n e m tudja, h o g y mik o r szemben és mikor iránt. A f r a n c i á n kívül t a l á n n i n c s is nyelv, amelynek a m i e n k h e z hasonlóan két ilyen ellentétet kifejező n é v u t ó j a van. Szép t u l a j d o n s á g a ez anyanyelvünknek, k á r , hogy ezzel a szépséggel c s a k kevesen élnek, sokan pedig visszaélnek. V a g y i s összetévesztik használatukat Még soha nem o l v a s t a m f r a n c i a n y e l v ű n y o m t a t v á n y b a n ,

116

SZÉLJEGYZETEK

h o g y az envers (iránt) szót í r j á k a contre (ellen, szemben) helyett é s fordítva. E z t nekünk is el kellene k e r ü l n ü n k . A h í r l a p í r ó i tanfolyamokon ilyenekről is beszélni kéne, h a t á n nem tennék meg. Mint m e g a n n y i németességnek, ennek is a nem alapos, szolg a i fordítás az oka. A német akkor is ihm, ihr, dem gegenübert mond, ír, a m i k o r szeretetet, rokonszenvet, j ó i n d u l a t o t f e j e z ki, és a k k o r is, a m i k o r gyűlöletet, ellenszenvet, b a r á t s á g t a l a n érzést. H í r l a p í r ó i n k n a k , szónokainknak ezt a németes h a t á s t le kell küzdeniök. Haragos S á n d o r .

SZÉLJEGYZETEK Entmaterializálás! — E g y kiváló természettudósunk elnöki beszédében o l v a s t a m ezt a m o n d a t o t : „A m o d e r u a t o m f i z i k a az a n y a g o t entmaterializálja, az a n y a g e n e r g i á v á alakítható á t " (Term é s z e t t u d o m á n y i Közlöny 1942. áprilisi szám, 99. 1.). N y e l v m e g figyeléseim h o s s z ú során a n é m e t nyelv n y ű g ö z ő h a t á s á n a k száz m e g száz k ü l ö n f é l e , bosszantóbbnál bosszantóbb p é l d á j á n kellett m á r megütköznöm, de ehhez f o g h a t ó németességet életemben nem olvastam. H o g y materializálh&TÓl beszélünk a n é m e t materialisieren i g e utánzásaképpen, az még c s a k h a g y j á n . D e hogy ezt az i m i n á r megszokott m ó d o n magyarizált igét egyenesen egy sült n é m e t és eleddig soha senkitől tollára n e m vett igekötővel, az ent előszóesk á v a l lássa el m a g y a r tudós, ez a n n y i r a megbotránkoztatott, hogy első pillanatban a l i g mertem a szememnek h i n n i . Azt kell gondolnom, hogy t e r m é s z e t t u d ó s u n k a t a rengeteg n é m e t szakműnek olv a s á s a következtében a német n y e l v — s z a v a i v a l és képzésük módj á v a l együtt — teljességgel ( ú j m a g y a r n y e l v e n : totálisan, h o g y totálitert no m o n d j a k ) megbabonázta, és h o g y m a g y a r u l f o g a l m a zása közben is e n n e k a nyelvnek a l i d é r c n y o m á s á t nyögi. N y i l v á n való, hogy e g y n é m e t entmaterialisieren i g e a l a k forgott az eszében, vagy h o g y t a l á n az egész mondatot előbb német nyelven gond o l t a át és e m i a t t nem volt képes magát a n é m e t igekötő n y ű g é től ewtoldozni. E g y kis önállóság, a m a g y a r nyelvérzéknek e g y kis talpraállása kell csupán, h o g y az idézett gondolatot m a g y a r form á b a öltöztesse valaki, teszem i l y e n f o r m á n : A jelenkori p a r á n y elmélet t e r m é s z e t t a n a az a n y a g o t nem t e k i n t i mereven a n y a g szerűnek. Zolnai Gyula. „Rendes." — A nyelvek életében jól i s m e r t jelenség a szavak jelentésének elkopása. Az e m b e r túlzó h a j l a n d ó s á g a okozza ezt. A beszélő túloz, m e r t t u d j a , h o g y a hallgató m i n d i g levon a jelentésből valamit. A m i t én m o n d o k , az m á s n a k rendesen n e m olyan fontos, mint n e k e m ; tehát h o g y neki is épen o l y a n fontosnak lássék, meg kell t o l d a n o m a m o n d a n i v a l ó m a t e g y kicsit. Viszont a h a l l g a t ó tud az é n igyekezetemről s így e g y r e többet von le, én p e d i g erre s z á m í t v a egyre n a g y o b b a t mondok. Különösen t u l a j d o n -

117 SZÉLJEGYZETEK

ságot jelentő szókkal t ö r t é n i k ez meg. A t u l a j d o n s á g n a k e r e d e t i leg m a g a s fokát jelentő szó i l y e n f o r m á n veszít jelentéséből: kopik, í g y m o n d j u k r á apró-cseprő kellemetlenségre, pl. arra, h o g y a leves sós, azt a jelzőt, hogy „borzasztó", — pedig ez a jelző eredetileg a r r a való volt, hogy o l y a n félelmes dolgot jelöljön, a m i t ő l szőr ü n k , h a j u n k felborzad, pl. h a medvével találkozunk az erdőben. Mikor azonban m á r a felsőfokok is kimerülnek és h a t á s t a l a n o k lesznek, érdekes jelenség következik be, az előzőnek az ellentéte, a felsőfokok helyét igénytelen, szinte azt mondhatnók ;,régi jó" szavak f o g l a l j á k el, — hiszen a sok túlzás közt. m á r csak ők lehetnek feltűnőek és hatásosak, m i n t ahogy m a m á r a ki nem f e s t e t t női a r c lesz lassanként a f e l t ű n ő . í g y nevezte el nem r é g e n egy jóízlésű kereskedő á r u j á t „legfinomabb keksz" helyett „jó keksz"nek, s így j ö t t divatba középosztályunkban egy-két éve a „rendes" szó, a b b a n az értelemben, h o g y „nagyszerű". „Kaptam e g y hón a p i szabadságot, ez m á r rendes dolog." Kiss Ernő. Szülő. — A hivatalos n y e l v ú j a b b a n szótárába iktatta az egyik szülője, mindkét szülője kifejezést. V á j j o n lielyesen-e! Szavunk jelentése Czuczor—Pogarasi értelmező s z ó t á r a szer i n t 1) aki szül, 2) midőn többesszámban áll, nemcsak a n y á t , hamem apát is együttvéve jelent. A mai nyelvhasználat csak a többesszámú alakkal, a szülők-kel él. I s m e r i u g y a n a szülő anya k i f e j e zést a mostoha anyától való megkülönböztetésül, de nem i s m e r i a szülő apa kifejezést. A n é p nyelvében a szüle — a régi nyelvben is ez a szónak az eredeti a l a k j a — jelentése 1) anya, 2) ö r e g a n y a , 3) vénasszony. H a régi nyelvünk vallomástételét keressük, azt l á t j u k , h o g y v a l a m e n n y i kódex —• a Nyelvtörténeti szótár 13 kódex idevágó adatait idézi — mind egyes, m i n d többesszámban használja s z a v u n kat. Egyesszámban azonban m i n d e n k o r csak anya, jelentéssel. Igaz, egyes szótárak, ú j a b b a k , régiek, apa, jelentéssel is kim u t a t j á k a szülő szót, Szenczi Molnár Albert például ,Vater, Mutter, Gebärer, Gebiirerin' jelentéssel. Ám az élő és a régi nyelvvel szemben nem f o g a d h a t j u k el őket i r á n y a d ó n a k . A l k a l m a s i n t idegen nyelvi h a t á s r a került be ez a jelentés a szótárakba. A k i v á l ó német nyelvtudós, P a u l H e r m a n , k i m u t a t j a , h o g y a gebären szót a régi német nyelv apára is alkalmazta. E n n e k m e g a latin parens szónak a h a t á s a mutatkozik egyik-másik szótárírónknál. Az elmondottakból az következik, hogy ne használjuk egyesszámban a szülő szót. Egyik szülője helyett az apja v a g y anyja, mindkét szülője helyett a szülei kifejezéssel é l j ü n k . Loványi G y u l a . Német nyelvhelyességi h i b á k átvétele. — A fordítás kérdéseivel foglalkozó dolgozatomban (Msn X I , 72) r á m u t a t t a m a r r a , h o g y i m m á r védekeznünk kell n e m csupán a németességeknek, hanem a német nyelvhelyességi h i b á k n a k betolakodása ellen is. Cikkem a Menschenmaterial tükörképét, az emberanyay-ot az idegenszerű szóhasználat c s o p o r t j á b a sorozta be. Ezt a beosztást

118

LAPSZEMLE

helyesbítenem kell. Az emberanyag u g y a n i s a német nyelvhelyességi hibák osztályába való. M e r t ezt á l l a p í t j a meg a Menschenmaterial kifejezésről a „Muttersprache" (1939. évf., 322. 1.), a németek kitűnő n y e l v m ű v e l ő f o l y ó i r a t a . Mivel p e d i g az emberanyag-gal ú g y s z ó l v á n minden n a p találkozunk a napilapokban, szíves f i g y e l m ü k b e a j á n l o m a kiigazít á s t a M a g y a r T á v i r a t i I r o d á n a k meg ú j s á g j a i n k n a k . Loványi Gyula. Leesik valami. — E g y i k napilapunk t á r c á j á b a n olvasom: „Fizetése nem v o l t nagy, de az ilyen foglalkozásnál mindig leesik valami." E v v e l í r á s b a n viszontláttam azt a n y e l v i fortéimét, amelylyel egy d o b u t c a i ismerősöm szóval már régebben megbotránkoztatott. Az e m b e r l e f o r d í t j a az ilyen érthetetlenséget németre s rögtön megérti: B e i dieser B e s c h ä f t i g u n g f ä l l t i m m e r etwas ab. Mag y a r u l : Az i l y e n foglalkozás mellett, ha n e m csurran, cseppen. A német előtt a t e r í t e t t asztalról lehullott m o r z s á k , az étkezés közben elejtett é t e l d a r a b o k képe lebeg, a m a g y a r e l ő t t a hordó c s a p j á n a k lezárása v a g y a f o r r á s e l a p a d á s a után is ki-kicseppenő ital. Abf ä l l e = hulladék. Kardeván Károly. Különböző „űrméretű" bombák. — Az „ ű r m é r e t " a „ K a l i b e r " h i b á s fordítása. A Kaliber t. i. nemcsak a lőfegyver csőüregének, h a n e m a belőle kilőtt lövedéknek az á t m é r ő j é t is jelenti. A m í g csak ezekről volt szó, addig m é g csak elcsúszhatott valahogy a hibás űrméret, bár a 7 cm. kaliberű ágyúlövedék nem 7 cm. ű r m é r e t ű . A légibombákat azonban tudvalevőleg n e m csőből lövik, s méreteik sem ü r e g ü k méretét f e j e z i k ki. H a t e h á t a német hadijelentés „Bomben verschiedenen K a l i b e r s " kifejezést használ a s ú l y u k szer i n t osztályozott bombákra, a k k o r a Kaliber n y i l v á n v a l ó a n sokkal általánosabb jelentésű, s l e g j o b b a n a „méret" szóval adható vissza. „Különböző m é r e t ű bombák" szabatosabb és m a g y a r o s a b b is. Felh í v j u k erre elsősorban a haditudósítók szíves figyelmét. Bodrossi Lajos.

LAPSZEMLE Híd. 1942-i évf. 27. szám. — Kardeván Károly: Betűszók sáskajárása. A kezdőbetűk vagy szótagok összeragasztása ú t j á n keletkezett csinálmányok, mint pl. Kansz, Mansz, Gyosz, Omke, Oti, Mabi, O t b a stb. nem illenek a nemzeti szellemtől élesztett t á r s a d a l o m beszédébe. „Olyanok, mintha e g y szellemtelenségben szenvedő, mesterkélt államnak, egy falanszternek nyelvéből valók volnának, ahol az embereknek nincs nevük, csak számuk, és szavaik sem eleven szemléletből születtek, h a n e m holt betűkből v a n n a k kiagyalva." A betűszók első m i n t á j a a Máv. Az emberek e g y szónak olvasták az államvasúti kocsik M. A. V. jelzését és megszületett a máv szó. Ezt követte az Emke, az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület kezdőbetűinek összerakásából készült szóalkotás. Népszerű lett, mert

KÖNYVSZEMLE

119

rövid szó, s a -ke kicsinyítő képzőt érezték benne. Ezek m i n t á j á r a számtalan ilyen, betűkből összeragasztott ú j szó készült, s a betűszóknak valóságos s á s k a j á r á s a lepte el nyelvünket. A betűszóknak két f a j t á j a van. Az egyik a szókezdő betűk összeolvasása. E z akkor válik lehetségessé, ha a kezdőbetűk sorában m a g á n - és mássalhangzók váltakoznak. Ilyen pl. a Kansz: Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége. A másik mód az összeolvasáson k í v ü l egyes szótagok beiktatása. E r r e példa a Moktár, a M a g y a r Országos Központi T a k a r é k p é n z t á r rövidítése. A kezdőbetűkből kikerülő Mokt — ú g y látszik — nem volt elég jóhangzású, és a takarékpénztár szó utolsó szótagjából az a'r-t hozzákapcsolták a Mokt-hoz, s lett belőle Moktár. „Moktár m a j d n e m m a g t á r , s ez a játszi hasonlóság fülcsiklandozóvá teszi a szót. Különösen, h a a pénzmag értelmét kapcsoljuk hozzá és pénzmagtár-t értünk r a j t a . " A továbbiakban a cikkíró a m ó d r a és i r á n y r a mutat r á : h o g y a n lehetne ezeket a falanszter-szókat jó m a g y a r nevekkel helyettesíteni. Utal a vendéglők, fogadók, szállók nevére. Ezeknek régen cégérük volt, és a festett, esetleg domborműben v a g y szoborban kifejezett jelképtől kapták nevüket (Bika, Vörös ökör, Bárány, V a d á s z k ü r t stb.). Üzleteknek is volt hasonló eredetű nevük (Csillag, Fekete k u t y a stb.). Ehhez a régi h a g y o m á n y h o z t é r t vissza a Hangya, Termelő, Értékesítő és F o g y a s z t á s i Szövetkezet. Az ő p é l d á j á t követte a Hombár, teljes néven Hombár, a F u t u r a M a g y a r Szövetkezeti Központ Áruforgalmi Rt. és a Pók. Ezen az úton kell tovább haladni. Elképzelhető pl. a g y á r i p a r o s o k n a k olyan egyesülete, amelynek neve Tűz vagy Láng volna: a g y á r i p a r éltető elemét v á l a s z t a n á k jelképes nevüknek s melléje aztán tehetnének hosszabb, m a g y a r á z ó címet, mint pl. a Hangya v a g y a Hombár teszi. M a g y a r Nemzet. 1942. június 16. — Halász Gyula: Jó lenne, ha volna, „A lenne használata volna helyett m á r - m á r nyelvszokássá vált, ebbe t e h á t bele kell törődnünk. A volna azonban — h a b á r sokat vétenek ellene — ma még jelenidejű igealak. Jövőidejű használata nyelvhelyességi hiba." PL: „A hadműveletek befejezése előtt nehézségei volnának a p o r t u g á l csapatok timori partraszállásának." (Csak lennének nehézségei, h a a csapatok p a r t r a szállnának.) N a g y o n elburjánzott ú j a b b a n a volna németes használata az e f f a j t a m o n d a t o k b a n : „A P r e s s e értesülése szerint az ellenség m e g a d t a volna magát." A feltételes m ó d n a k itt nincs helye, m e r t a Presse értesülése nyilván ú g y szólt, hogy az ellenség megadta m a g á t . — 1942. j ú n i u s 19. — Halász Gyula.: Marcsa, a „személyzet". „X. Y. személyzete elment k a l a u z n a k " — o l v a s h a t t u k egy ú j s á g h í r b e n . A hírközlő megszűkítette a személyzet szónak sok személyre k i t e r j e d ő jelentését. Ezek a -zat képzős szók kivétel nélkül mind g y ű j t ő n e v e k , v a g y legalább is összefoglaló jelentésű, tágabb f o g a l m a t jelölnek. I l y e n e k : csontozat, fogazat, tépcsőzet, lombozat, szabályzat. — 1942. j ú l i u s 2. — ldb. dr. Kendi Finály István: Szabály és nyelvszokás. Hozzászólás Halász G y u l a : J ó lenne, h a volna" cikkéhez. Sok németesség használata a n a p i s a j t ó szerint i m m á r általános nyelvszokús, de ez még nem elég ok a r r a , h o g y elvessük azt a n y e l v t a n i szabályt, amelyet c s a k u g y a n a nyelvszokásból szűrtek le.

120

LAPSZEMLE

Nemzeti Újság. 1942. j ú l i u s 22. — Réhelyi Oszkár: A diákság lesújtó ítélete a ponyvairodalomról. Két f ő v á r o s i polgári iskoláb a n egy-egy n e g y e d i k osztály t a n u l ó i t felszólították, hogy névtelen ü l nyilatkozzanak a ponyvairodalomról. A gyermekek részletes v á l a s z t adtak, m e g is okolták, h o g y miért á r t a l m a s a p o n y v a a f i a t a l k o r ú a k r a . A ponyva n y e l v é r ő l egyértelműen lesújtó vélemén y ü k van. S z e r i n t ü k ez a nyelv m a g y a r t a l a n , pongyola, zsargon, szóvirágos, értelmetlen; rossz v á r o s i nyelv, a m e l y m e g r o n t j a a t i s z t a falusi n y e l v e t ; aki a p o n y v á t írja, n e m ismeri a m a g y a r n y e l v e t ; az utca s z e n n y e önti el b e n n e zengzetes n y e l v ü n k e t ; a lego c s m á n y a b b a l v i l á g i nyelv, stb. — 1942. aug. 8. — Réhelyi Oszkár: A nyelv tisztaságát úgy kell védeni, mint a családi boldogságot. A nyelvtisztító törekvések, a m e l y e k az utóbbi években m á r a h i v a t a l o k b a , egyesületekbe, szórakozóhelyekre, m i n d e n ü v é e l j u t o t t a k ; ú j a b b a n elernyedtek. Hinnünk kell abban, h o g y ez az e l l a n y h u l á s c s a k átmeneti, s a nyelvtisztító m u n k a h a m a r o s a n ú j lendületet k a p . A magyar szülőkre komoly f e l a d a t vár ezen a téren. Az iskola m e g a d j a az alapot, amelyen a g y e r m e k helyes nyelvérzéke t o v á b b f e j l ő d h e t i k . A biztos helyesírás ós m a g y a r o s n y e l v h a s z n á l a t e l s a j á t í t á s a azonban n e m c s a k erős szellemi munkát, h a n e m állandó g y a k o r l á s t , lankadatlan megfigyelést is kíván. A szülők közreműködése nélkül az iskola legfeljebb a kivételes képességű és egészséges n y e l v é r z é k ű gyermekekkel érhet el tökéletes eredményt. A gyeng é b b képességű gyermekek nyelvérzékének fejlődését csak a szülők t e r v s z e r ű munkálkodásával lehet biztosítani. A továbbiakban a c i k k í r ó részletes ú t m u t a t á s t ad a szülőknek a r r a . hogyan szoktath a t j á k gyermeküket nyelvünk h e l y e s használatára. „Az é d e s a n y á n a k egyik legszebb hivatása, h o g y legdrágább kincsünket, a nyelvet, épségben és szépségben a d j a á t gyermekének." Typographia. 1942. július 17. — H. S.: A m a g y a r helyesírás. A m a g y a r helyesírás fejlődése s o r á n a könyvnyomtató szempontj á b ó l egyre bonyolódik. E r r e az eredményre j u t a cikkíró a n n a k az összehasonlító szójegyzéknek a l a p j á n , amelyet az 1938-i és 1940-i a k a d é m i a i szójegyzékből állított össze. A v a g y l a g o s szavak szap o r o d t a k , holott k í v á n a t o s volna, h o g y minél kevesebb szóra m o n d h a s s u k : lehet így is, lehet úgy is. B í r á l ó észrevételei ellenére szüks é g e s n e k tartja, h o g y az a k a d é m i a i helyesírással szedendő m u n k á k a t szigorúan ú g y szedjék, a m i n t azt előírják. „ H a szükségesnek t a r t j u k is a j ó i n d u l a t ú bíráló szót, ragaszkodnunk kell ahhoz, h o g y e g y - e g y munkában, könyvben egységesen szedjünk és j a v í t s u n k . " Zalai Közlöny. 1942. június 10. — (bl): Egy kis zsörtölődés az „ugye" körül. N e m c s a k m a g y a r t a l a n s á g o k k a l lehet rontani nyelv ü n k e t , hanem modorosságokkal is. Ilyen az élő nyelvben szinte k i i r t h a t a t l a n u l b u r j á n z ó „ugye". A z irodalomba szerencsére m é g n e m vonult be, de színpadjainkon, szónoklatokban és a rádió helyszíni közvetítéseiben lépten-nyomon hallható ez az ostoba hézagtöltő szó. Az ugye szócskának c s a k valóságos kérdésben van helye, a b b a n is csak a k k o r , h a az ember i g e n r e igent v a g y nemre nem-et v á r feleletül.

FIGYELŐ

121

FIGYELŐ E g y p a r á n y i nyelvi kórokozó. A n y e l v élő szervezet s szintén ki v a n téve m i n d e n f é l e fertőzésnek. A kórokozók között v a n n a k olyanok, amelyeknek a nyelv, stílus, kifejezés erejét, m a g y a r o s s á g á t , tisztaságát, szépségét pusztító, színtelenítő, laposító, közönségesítő h a t á s a rövid idő a l a t t észrevehető. Ilyenek a n a g y v á r o s i divatos szólások: te jó Isten, úgy ahogy mondod, benne vagyok, jó pofa, tiszta röhej. Ilyen az idegenszerűségek n a g y v á r o s i eleven ereje, pl. a -nál-nél, fölött, belül németes h a s z n á l a t a : dolgozatírásnál hiányoztam (dogozatírás&or h.), e kérdésnél a r r a kell f i g y e l e m m e l lenni (kérdésben h.), gondolkozom a dolog fölött (a dolgon h.), két ó r á n belül itt leszek (két óra múlva h.). A z ilyenekben B u d a p e s t művelt közönségének nyolcvan százaléka m á r azt sem t u d j a , m i a hiba v a g y miért hiba a hiba. Do v a n n a k olyan kórokozók, amelyek lassan, l o p v a fertőznek. A fertőzés megtörténtét nem t u d j u k ellenőrizni, s e m visszakövetve a n n a k n y o m á r a j u t n i . Egyszer csak megvan a hőemelkedés vagy láz, valami seb. A z ö és ü betűk két pont ékezete helyett használt kis vízszintes v o n a l k a az ö, ü betűalakban is i l y e n kórokozó. E g y s z e r elindult. N e m hiszem, hogy tévedünk, h a elindulási helyéül m e g i n t nem a m a g y a r lelket jelöljük meg, hanem azt a szellemet, amelynek nem f á j m a g y a r nyelvi jellemző s a j á t s á g o k , erők, szépségek elveszése. Nem is érti, mik azok. A kórokozó elindulása, a szervezetbe fészkelése t a l á n tudatos sem volt, vagy egészen ártatlan, könnyű mozdulat következménye. V a l a k i sietett s a szépalakú, piros színű örörw-ből lett az alaktalan, s á p a d t öröm, a n e v e t ő gyönyörű-bői a komor gyönyörű. Valaki keze í r á s á t egyénisége megkülönböztető r u h á j á b a a k a r t a öltöztetni és ezt í r t a : ügy örültem, hogy a riadóra épen felöltözködhettem. A z u t á n valaki m á s n a k tetszett az egyéniség ilyen különös, el nem koptatott, n e m k a p t a f a szerű, a közönségesből, mindennapiból merész lendülettel kivágódó, b á t r a n ú j í t ó megnyilatkozása, s tündöklő ötlettel nem írt többé közönséges ö és ü betűket. Szaporodott a kórokozó-gazdák száma, s egyszerre csak j á r v á n y s z e r ű e n , könnyű hőemelkedésben lépett fel a betegség. De még m i n d i g esak olyan á r t a l m a t l a n n a k látszó alakban, amilyennel nem is n a g y o n szoktunk törődni. Egyszer azonban a j á r v á n y olyan szervezetet is m e g t á m a dott, amelyet ellenállóbbnak lehetett volna h i n n i : az iskolákat, sőt a n a g y v á r o s t ó l távolabb eső, az eredetben és nyelvben s z í n m a g y a r iskolákat is. Még inkább sőt: hivatalos í r á s o k b a n : iskolai és érettségi dolgozatokban is ilyeneket lehetett találni: Petőfi üdvözölte Aranyt, Vörösmarty stb. S az csak n a g y o n p a r á n y i m é r t é k b e n segített a b a j o n — ha e g y á l t a l á b a n segített — h o g y egy-egy kórokozó-

122

FIGYELŐ

gazdát is fel lehetett fedezni a tanárban, aki n e m c s a k az előbb említett hibákat n e m javította ki, hanem dolgozatokba, táblára, osztálynaplóba s m á s hivatalos í r á s b a n is — mellékes, hogy milyen elfogadható v a g y e l f o g a d h a t a t l a n megokolással — ezekkel a betűalakokkal írt. A tanuló követi mesterét, s a helytelen utakon ham a r a b b és buzgóbban, mint a helyeseken. Meg is zavarodik a helyesről való elképzelésében: a m i t a tanár v a g y a felnőtt tesz, nem lehet helytelen az ő kezében sem. f g y t e r j e d t a fertőzés, s ennek mértéke és tünetei azt m u t a t j á k , hogy m a m á r kétségtelen betegség v a n előttünk. K ü l ö n f é l e írásokból m á r ilyen elképesztő szóalakokat lehetett kijegyezni: tőlük, cselekvő, törődött, Tinödi, Petőfi, Jözsef, költőjének, Horatius, Fóti dal, Eötvös, müvek, aggódás, különb özöképen, nőtt, fordítás, tanít, dolgozatírás. Ezek láttára, még h a gondatlanság, han y a g s á g , felületesség, könnyenvevés, rosszul értelmezett sietés v a g y bizonytalan h e l y e s í r á s következményei is azok, az élő és érző nyelvnek fel kell szisszennie. Lehet, h o g y míg a b e t e g tünetek csak írásban jelentkeznek, a romboló következmények m i a t t való t ú l s á g o s aggódás, a n y e l v n e k nagyobb bajoktól féltése talán nem igazolt, h a b á r ekkor is kérdezhetjük, h o g y miért t e r j e d j e n el m a g y a r í r á s b a n ez a vonalka, amely szerves rész, a k o m o r a b b é g h a j l a t o t ilyen kis jelben is j o b b a n kifejező, szép is lehet a d á n és norvég betűk fölött, de n y e l v ü n k b e n m a g y a r betűk, szavak színét, s a j á t s á g á t ölő, derűs, külső szépségét romboló, a m a g y a r í r á s alakját, szellemét meghamisító idegen test, amelyben nem is az f á j jobban, ami győz, hanem a m i m i a t t a elvész. Nagyon komoly a l a p j a van azonb a n annak az aggodalomnak, h o g y az ilyen í r á s n a k idők m u l t á n beláthatatlan s z o m o r ú következménye lesz. Az, h o g y a szavak hoszszú és rövid s z ó t a g j a i a nyelvérzék előtt l a s s a n összezavarodnak, a magánhangzók hosszúságának és rövidségének a t u d a t a elvész. Egészen bizonyos, hogy aki az említett, m i n d e n f é l e hosszúságú magánhangzókat e g y f o r m á n v o n a l k á v a l írja, a n n a k a lelkében a tud a t alatt ez a z a v a r o d á s m á r bekövetkezett és ott dolgozik. J ó ékezettel az említett írásokban m á r ilyen alakok is voltak: költő, fejlődtek, tőrvívás. A k i így, meg a f e n t i módon ír, m á r g y ó g y í t h a t a t l a n betegségben szenved, s m e g f e r t ő z i vagy m á r megfertőzte g y e r mekeit, környezetét, s a b a j m é r t a n i h a l a d v á n y b a n terjed tovább s át fog húzódni a kiejtésre is. A kór, kőr, k ő r ú t , őv, ezek s z á r m a zékai s hasonló eltorzulások (kor, kör, körút, öv helyett) nem intenek-e vigyázásra? Azért kerülnek mind többen az iskolába olyanok, akiknek lelkében az ö, ő, az ii, ű értéke t e l j e s e n elhomályosodott, azért t e r j e d ez a fertőzés jobban nagy városokban, azért v a n m a nagyobb z a v a r ezen a területen még felnőttek í r á s á b a n is, m i n t harminc-negyven évvel ezelőtt, S nem fog-e e g y s z e r odáig f e j l ő d n i a b a j , hogy ha a teljes m e g z a v a r o d á s után a többségnek az í, 6, ő, ő, ii, ü betűalakok helyett jó lesz az í ö, й, a közvélemény h a t á s a v a g y nyomása a l a t t kormányrendelettel c s a k u g y a n el fog t ű n n i

FIGYELŐ

123

minden ékezet s helyét az egyetlen v o n a l k a f o g j a elfoglalni? Rémkép, de jobb félni, mint m e g i j e d n i , s a nemzeti nyelv, m i n t minden nemzeti d r á g a kincs védelmében sohasem túlzás az évtizedekkel, sőt évszázaddal előre v i g y á z á s sem. K ó n y a Sándor. „Robog a pátosz". A mai, ideges, r o h a n ó világban az újságolvasó e m b e r t rendszerint esak a hadiesemények és a politikai hírek érdeklik. Ezek töltik meg a lapok h a s á b j a i t , ós csak kevés hely jut az Irodalom, Művészet, Színház és F i l m rovatoknak. Kevesen is o l v a s s á k ezeket a szűkreszabott hírecskéket, hiszen az egy-két m o n d a t o s színházi v a g y mozi tájékoztatók, illetőleg b í r á l a t o k legtöbbször megfizetett hírverések, a t á r g y i l a g o s s á g t e l j e s e n hiányzik belőlük. E g y s z e r hazafelé villamosozva, m i k o r m á r az ú j s á g o t végigolvastam, u n a l m a m b a n ezt a r i t k á n olvasott rovatot k e z d t e m nézegetni. M i n d j á r t az első híreeskénél felfigyeltem, mert e g y m a g y a r szavakkal megfogalmazott, de r e j t v é n y s z e r ű e n zagyva m o n d a t most m á r felkeltette érdeklődésemet. A f i l m b í r á l a t címe: Melyiket szeressem? E n n e k első m o n d a t a remekbe készült, a „tömör" s t í l u s igazi m i n t á j a : 1 „Mi történik egy szeszélyes filmprimadonnával, aki hol 1 Az idézetek aláhúzásai mind tőlem valók, játszik, hol nem játszik, ha a kedve t a r t j a és hisztériájával, sztári t u l a j d o n s á g a i v a l csődbe k e r g e t i f i l m v á l l a l a t á t , amely végleg elt ű n n e az ismeretlenség h o m á l y á b a n , h a n e m találna e g y dublöA, aki megszólalásig hasonlít a sztárra, de annyira, h o g y mindenki összetéveszti az eredetivel." H o n n a n i n d u l t el és hova l y u k a d t ki ez a 3 fő és 7 alárendelt mellékmondatból összetákolt mondatszörny! Ugyanennek a p á r s o r o s cikknek e g y másik, a p o n g y o l a és h e b e h u r g y a f o g a l m a z á s r a jellemző m o n d a t a : „A sokrétű mesét elsőr e n d ű szereplőgárda, p a z a r kiállítás és frissütemű rendezés jellemzi." Ezek t e h á t а mesét jellemzik?! Н а egy elsős g i m n a z i s t a így fogalmaz, elégtelen osztályzatot kap! Ismétlem, az ú j s á g o t nem nyelvi fürkészés c é l j á b ó l vettem a kezembe, de ekkor m á r vizsgálódva olvastam el a t ö b b i cikket is. Az e r e d m é n y elgondolkoztató, sőt megdöbbentő volt. Mi kelten... cím a l a t t ez a „tömörítés" olvasható: „A svéd f i l m g y á r t á s n a g y d í j á t legutóbb a m a g y a r közönség előtt a Félvér c í m ű gyön y ö r ű filmből ismert kivételes szépségű L i g n e Hassóval a főszerepben készült a Mi ketten ... n y e r t e el." Nem különb a h a r m a d i k , a Virrasztás című beszámoló sem. E g y i k díszmondata így h a n g z i k : „Nem tartozik a kimondottan „érdekes" v a g y „izgató" f i l m e k közé, eseményei csöndben hömpölyögnek, de sűrű dinamikával telten, lépten-nyomon a h a l á l , a járványok leselkednek, s ez a kicsiny tábor, amelyet az áldozat ka-

124

FIGYELŐ

zánja fűt, felveszi a küzdelmet a gyilkos k ó r r a l és az emberi a l j a s s á g g a l egyaránt." Zamatos kis m o n d a t csillan f e l a Paul Hartmann a lübecki Faust cím alatt i s : „Paul H a r t m a n n a d r á m a i hangsúlyt életteljes m é l y benyomást k e l t ő szenvedélyességgel emelte fel." Mindez egy ú j s á g egyetlen l a p j á r ó l való, a Pest 1942. m á j u s 18-i számából! Mi lenne az e r e d m é n y , ha szándékosan figyelné az e m b e r az újságok rovatait, és az efféle sületlen, zagyva, m a g y a r talanságoktól hemzsegő m o n d a t o k a t mind feljegyezné? Mekkora jegyzőkönyvet l e h e t n e megtölteni ezzel a „vádirattal"? H a d d idézzek m é g két díszpéldányt a P e s t i H í r l a p 1942. jún i u s 19-i számából, ezek is v é l e t l e n r á b u k k a n á s , nem szándékos k u t a t g a t á s , hibakeresés eredményei. „Gúnyvacsora: . . . Meg kell adni, az olasz g y á r t á s n a g y r a t ö r ő becsvággyal v e t e t t e latba az eszközök fényűző g a z d a g s á g á t , h o g y képszerűén m e g t u d j a v a l ó s í t a n i a t é m a szenvedélyes fortissimo ját..." U. o.: Végletes erővel robog v é g i g a filmen az eget-földet r e n g e t ő pátosz." A megszűnt N y u g a t című f o l y ó i r a t n a k v o l t egy időben áll a n d ó rovata az i l y e n „stílusvirágok" kipellengérezésére, de — ú g y látszik — ez a r o v a t sohasem t e l n é k be. Lehet, h o g y a lapok t e r j e delmének korlátozása miatt v a n szükség a c i k k e k összehúzására, „tömörítésére", de a k k o r sokkal hasznosabb az olvasóközönség, főleg pedig a m a g y a r nyelv szempontjából, h a t e l j e s e n e l h a g y j á k ezt a sületlenségeket eredményező rovatot. Az sem lehet mentség, h o g y ezek talán m e g f i z e t e t t , a l a p n a k beküldött cikkek, mert m i n den ú j s á g n a k v á l l a l n i a kell a felelősséget a h a s á b j a i n m e g j e l e n t í r á s o k é r t . Ha jogi szempontból n e m is v á l l a l j á k , érezzenek felelősséget a magyar n y e l v v e l szemben. Természetesen senkisem k í v á n h a t j a , h o g y a z ilyen, f u t t á b a n m e g í r t hírecskékbon a stílusművész fényes tehetsége csillogjon, de l e g a l á b b értelmes mondatokban fogalmazzák az ismertetéseket és a b í r á l a t o k a t is. M e r t különben j o g o s a n vetődhet fel az olvasóban az a kényes kérdés, hogy hogyan lehet ú j s á g í r ó az, aki n e m h o g y m a g y a r o s a n , v i l á g o s a n és szabatosan, de még értelmesen sem t u d fogalmazni. Tóth József. A m a g y a r keresztnevek í r á s a a P e s t e r Lloyd-ban. A Pester L l o y d , a m a g y a r k o r m á n y f é l h i v a t a l o s lapja, m e l y elsősorban van h i v a t v a képviselni a külföld előtt a m a g y a r s a j t ó t , f. évi aug. 13-i s z á m á b a n hosszabb cikkben i s m e r t e t i a m a g y a r keresztnevek í r á s á r ó l vallott s a g y a k o r l a t b a n követett elveit. B á r t u d j a , hogy a n e v e k egyéni és nemzeti t u l a j d o n o k s így idegen n y e l v r e le nem f o r d í t h a t ó k , a c i k k í r ó mégis eleve elveti a keresztnevek magyaros í r á s á t , a családi- és keresztnév m a g y a r sorrendjét. S o k félreértésre a d n a ez s z e r i n t e alkalmat, összetévesztenék a

FIGYELŐ

125

keresztnevet a családi névvel. Az ilyen írásmódnak köszönhető, hogy P e t ő f i Sándort F r a n c i a o r s z á g b a n sokat emlegették M. Sándor névéin. Nyelvünk n y u g a t o n csaknem teljesen ismeretlen, mag y a r helyesírással írt keresztneveinket el sem tudják olvasni. Azokat a keresztneveket tehát, amelyeknek m e g v a n a pontos idegen megfelelőjük, fordítsuk le az illető idegen nyelvre. í g y ismerték Ludwig Kossuth, Franz meg Németországban Stefan Széchenyi, Deák s Maurus Jókai nevét. Meg kell h a g y n u n k azonban m a g y a r a l a k j u k b a n az ő s m a g y a r neveket: Árpád, Béla, Géza, Zsolt, Zoltán stb. s azokat, amelyek idegen eredetűek u g y a n , de eredeti a l a k j u k az illető nyelvben nem használatos, pl. Tibor (Tiburcius), Ákos (Akusius), Dezső (Desiderius). A f é r j e s asszonyok n e v é n e k írásában a m a g y a r írásmódhoz hasonlóan kell e l j á r n u n k : a F r a u ( = né) szót a férj teljes neve elé kell tennünk, í g y : Frau Kovács Péter, tekintettel a r r a , hogy az asszony keresztnevét legtöbbször nem is ismerjük. Hírek. A török n y e l v ú j í t á s . A .negyedik török n y e l v t u d o m á n y i nagygyűléssel kapcsolatban S i m o n f f y A l a d á r a Pester Lloyd f. évi szept. 23-i számában ismerteti a török n y e l v ú j í t ó m o z g a l o m célj a i t és eddigi eredményeit. A v i l á g h á b o r ú után m e g i n d u l t török nemzeti m e g ú j h o d á s nem h a g y h a t t a f i g y e l m e n kívül a t ö r ö k nyelvet sem, a n n á l kevésbbé, m e r t a török szókincs 70—80 százaléka a r a b és perzsa eredetű. Ez a h a t a l m a s idegen szótömeg természetesen k á r o s a n befolyásolta a török nyelv szerkezetét is. A Török Nyelvt u d o m á n y i T á r s a s á g K e m á l A t a t ü r k b u z d í t á s á r a m á r 1930-ban célul tűzte ki m a g a elé a török n y e l v t a n és szókincs idegen elemektől való megtisztítását. A tiszta török nyelvszerkezetre k i t ű n ő mintát n y ú j t o t t Anatólia népnyelve, ú g y h o g y a nyelvtan m e g t i s z t í t á s a tízévi m u n k a u t á n befejezettnek tekinthető. A szókincs megtisztog a t á s a kétféle módon t ö r t é n i k : 1. a kivetett szavaknak és kifejezéseknek a r é g i irodalmi emlékek elfelejtett szókincséből é s a népnyelvből való pótlásával és 2. ú j szók alkotásával. Új s z a v a k r a különösen a m a i élet ezer ú j f o g a l m á n a k megnevezésében s az egyes t u d o m á n y á g a k b a n van szükség. Elkészült m á r a bölcseleti, nyelvtani, lélektani és t á r s a d a l o m t u d o m á n y i t á r g y k ö r ö k szótára, mely a szavakat h á r m a s csoportosításban a d j a : török (az ú j n y e l v ) , oszm á n (az a r a b és perzsa elemekkel kevert régi nyelv) é s f r a n c i a nyelven. P á l y á z a t i eredmény. Á d á m K á r o l y kézimunka- ós f o n a l n a g y kereskcdése a n y á r elején pályázatot h i r d e t e t t a „table-set" mag y a r elnevezésére. (Magyarosan X I , 95). A pályázatra 65 pályázó 231 s z ó a j á n l á s t küldött be, ebben a számban azonban sok az ismétlődő elnevezés. A bíráló bizottság (Bence I s t v á n , Loványi G y u l a és

126

ÜZENETEK

a M a g y a r o s a n szerkesztője) f. é. október 2-án d ö n t ö t t a pályázatról. Az elbírálásban a következő szempontok voltak i r á n y a d ó k : A m a g y a r elnevezés l e g y e n rövid, m e r t a hosszú v a g y több szóból álló megjelölés elterjedésének nagy a k a d á l y a a hosszadalmasság; fejezze ki az idegen szóval jelölt f o g a l o m lényeges jegyét és legyen j ó h a n g z á s ú és m a g y a r o s . Ezeket a követelményeket legjobban kie l é g í t i a 4. és 58. s z á m ú pályázat, a m e l y a „table-set" m a g y a r megfelelőjéül a kisteríték-et a j á n l j a . A bírálók ezt t a l á l t á k j u t a l o m r a érdemesnek. H á l a és e l i s m e r é s illeti m e g az Ádám Károly-céget e p á l y á zat hirdetéséért. N e m választotta a kereskedelmi életünkben a n y n y i r a megszokott, kényelmes m ó d o t , amely a b b a n áll, hogy egyszerűen átveszi és elterjeszti az idegen elnevezést. P á l y á z a t á v a l n y e l v ü n k t i s z t a s á g á n a k ügyét szolgálta. Megérdemli, hogy m i n é l több követőre t a l á l j o n .

ÜZENETEK Gy. E.-nek. A M a g y a r H e l y e s í r á s S z a b á l y a i n a k 173. p o n t j a , v a l a m i n t szó- és t á r g y m u t a t ó j a szerint a fél melléknevet egybeí r j u k jelzett s z a v á v a l : félvállra, félálom, félhang, félgyász, félbolond, félkezű stb., t e h á t nyilván а féltizenegykor is egy szó. Természetesen mellőzni lehet az e g y b e í r á s t , ha a fél melléknév v a l a m e l y t u l a j d o n n é v n e k a jelzője, v a g y ha nincs á l l a n d ó kapcsolatban a .jelzett szóval, h a n e m inkább c s a k alkalmi jelző, pl. fél Európa, fél hadiállapot, fél összezördülés; „Eltépték f ü z é r e m fél elkészültében" (Arany J á n o s : Válasz P e t ő f i n e k ) . Szorgalmas olvasónak. Először is egy tévedést kell eloszlatni. A házuk szóalak n e m azt jelenti, h o g y a ház több. vagyis az -uk b i r t o k o s személyrag nem a b i r t o k többségét jelöli, hanem azt, h o g y a b i r t o k o s többes h a r m a d i k személyű. E n n é l f o g v a a birtokviszony jelölése hibátlan a kérdezett szerkezetekben: „Fiaim, akiknek a háza..." „Ebbe a c s o p o r t b a azok az egyének tartoznak, akiknek állampolgársága пещ á l l a p í t h a t ó meg." „Külföldieknek az á l l a m b a n való jogállása." A b i r t o k o s (de nem a birtok) többségének az -uk, -ük, -juk, -jük személyraggal való jelölése m a csak o l y a n k o r szokásos az efféle kapcsolatokban, h a mintegy meglazul a birtokviszony k é t tagjának, a birtokosjelzőnek és a birtokszónak szoros összetartozása, például azáltal, hogy k ö z é j ü k ékelődik az áll í t m á n y : akiknek összedűlt a házuk; akiknek m e g nem állapítható (bizonytalan) az állampolgárságuk-, továbbá f o r d í t o t t szórendű birtokos szerkezetben: milyen a jogállásuk a, külföldieknek?; azután a van és a nincs i g e különféle a l a k j a i mellett, á l t a l á b a n akkor, h a v a l ó j á b a n nem birtokviszonnyal v a n dolgunk, h a n e m részeshatár o z ó v a l (dativusi szerkezettel): állampolgárságuk v a n (volt) nekik: n i n c s (nem lehet) nekik állampolgárságuk-, igazuk van a fiaimnak (nekik), de pénzük nincs nekik. Fiaimnak (őnekik) a házuk dűlt össze, minekünk c s a k az istállónk. Azok j á r t a k rosszabbul, akiknek a házuk dűlt össze.

ÜZENETEK

127

Az t e h á t m i n d e g y , hogy t ő m o n d a t r ó l van-e szó vagy mellékmondatról, mert a birtokos személyragok h a s z n á l a t a mind a k é t m o n d a t f a j b a n e g y f o r m a . Meg kell azonban jegyezni, hogy a b i r t o kos többségének ilyen jelölését mellőző kifejezésmód is gyakori az itt elsorolt esetekben is: „A beszélőknek ingadozik a nyelvérzéke." „Fiaimnak sok rossz tulajdonsága v a n . " A r a n y is í g y írta a Családi körben: „Természete m á r ez m a g y a r embereknek." A b i r t o k többségét nem az -uk, ük, -juk, -jük személyrag jelöli, h a n e m az -i, -ai, -ei, -jai, -jei többesjel: hajói, házai, testvérei, gondjai, földjei. De a birtok többségét rendesen nem szoktuk kifejezni, ha mindegyik birtokosnak csupán e g y birtoka v a n : „Fiaim szíve megesett a szegény családon." „Fiaim házassága j ó l sikerült." „Az ú j o n n a n felavatott hadnagyok k i v o n t kardja m e g villant a napsütésben." Vagyis n e m fiaim szívei, házasságai, a hadnagyok kardjai, m e r t a birtok többségének kifejezése nélkül is t u d juk, hogy több birtokról van szó: mindegyik f i ú n a k külön szíve van, külön házassága, mindegyik h a d n a g y n a k külön k a r d j a . Azt pedig b i z o n y á r a semmiféle nyelv sém t u d j a pusztán a birtokviszonynyal kifejezni, hogy csak egy b i r t o k a van-e m i n d e g y i k birtokosn a k v a g y több, v a g y t a l á n némelyik birtokosnak e g y birtoka v a n , a m á s i k n a k ineg több. H a négy h á z r a m u t a t v a azt mondom, h o g y ezek a fiaim házai, a kijelentésnek többféle értelme lehet: 1) N é g y f i a m van, mindegyiknek egy háza. 2) Három f i a m van, kettejüknek egy-egy háza, a h a r m a d i k n a k kettő, vagy a k á r kettejüknek e g y közös háza, a h a r m a d i k n a k pedig h á r o m . 3) Két f i a m van. m i n d egyiknek két háza, v a g y akár az e g y i k n e k csak e g y , a m á s i k n a k meg három. A birtoklásnak ilyen részletes és különleges körülményeit csak külön szavakkal, sőt mondatokkal lehet pontosan kifejezni. E r r e azonban nincs mindig szükség. P é l d á u l egynejűségre berendezett t á r s a d a l o m b a n nem lehet félreérteni ezt a m o n d a t o t : „Jelen volt a miniszterek felesége is." Nyilvánvaló, hogy a h á n y miniszter, a n n y i feleség volt ott. H a pedig mégis k i a k a r j u k ezt fejezni, ilyenfélekép f o g a l m a z h a t j u k a mondatot: „Mindegyik m i niszternek jelen volt a felesége is." A k i úgy okoskodik, hogy a miniszterek felesége két v a g y több miniszternek e g y közös feleségét jelenti, t e h á t így kell mondani: a miniszterek feleségei, annak azt felelhetjük, hogy a miniszterek feleségei is jelentheti azt, hogy a miniszterek közül egyiknek-másiknak v a g y a k á r mindnek is több felesége van. A nyelvi kifejezésben törekszünk u g y a n pontosságra, de ennek a törekvésnek is van h a t á r a . N. J . B. R. M.-nak. — A r r a a kérdésre, hogy n e m idegenszerü-e a tetszik szó használata az ilyen m o n d a t o k b a n : H o g y tetszik lenni? H o v á tetszik menni? — válaszunk a következő: A helyes m a g y a r ság szempontjából ezeket a m o n d a t o k a t nem é r h e t i gáncs. E z a Jetszik' az u d v a r i a s s á g nyelvének ú j a b b h a j t á s a . Dengl János ezt m o n d j a róla könyvében: „Tetszeni csak jó dolog tetszhetik; n e m m o n d h a t j u k tehát: Meg tetszett betegedni". Ez m á r az u d v a r i a s nyelvnek olyan logikátlan szólama, amelyről a gyerekeket ós a felnőtteket is le kell szoktatni. E l v é g r e Jetszik' nélkül is kérdezősködhetnek a nélkül, hogy a tiszteletlenség bűnébe esnének.

128

ÜZENETEK

W. L.-nak. — Az i k e s igék ható a l a k j á t régebben szintén ikesen r a g o z t á k , újabban é p p ú g y iktelenül ragozzák, m i n t az ikes igéből egyéb képzővel alkotott más igét is. Tehát utazhatok, alhatsz, lakhat. D e mindig ikes a ható ige az ó h a j t ó módban: alhatnám, ihatnám, sőt sírhatnám, b á r ,sír' nem i k e s ige. A 3. személyt ragozh a t j u k i s : ehetnékem, -ed', -je van. — Kilátásba helyez: in Aussiebt stellen. I g e n elterjedt németesség. S i m o n y i Zsigmond a Helyes magyarság e. könyvében ú g y jelöli meg, m i n t okvetlen kerülendő hibát, a m e l y e t valamire v a l ó író e g y á l t a l á n nem követ el. P. I.-nak. — A kölcsönös a. m. viszonos, „ami a h a t á s n a k rokonhatással felel meg, t e h á t mintegy j ö n - m e g y az e g y m á s s a l öszszeköttetésben levők között". Így értelmezi a szót Czuczor—Fogar a s i N a g y Szótára. Kölcsönös bizalom, szeretet, tisztelet lehet a főnök ós m u n k á s a között, kölcsönös j ó i n d u l a t t a l viseltethetik egymás iránt az ú r é s szolgája is. A .kölcsönösség' fogalmában n i n c s benne az e g y e n r a n g ú s á g , úr és szolga is tisztelheti egymást kölcsönösen. Ehhez természetesen e m b e r i e s érzésű ú r és jóravaló szolga szükséges. Gy. I.-nek. — Az igénybe vesz, igénybevétel a h i v a t a l o s nyelvben igen e l t e r j e d t kifejezés, egyébként s ü l t germanizmus, a német ,in A n s p r u c h ' nehmen' lefordítása. H a a közellátási m i n i s z t é r i u m iratában rekvirálás helyett igénybevételt használt, a r r a csak anynyit m o n d h a t u n k , hogy einnél még a . r e k v i r á l á s ' is jobb, m e r t ezen első p i l l a n t á s r a vagy h a l l á s r a megérzik, h o g y idegen szó, a másik ellenben m a g y a r köntösben idegen szemléletet lop be nyelvünkbe. A rekvirál m a g y a r megfelelői közül i d e í r u n k n é h á n y a t : szerez, beszerez, toboroz, behajt, harácsol, lefoglal. — A zöldkeresztes cukorjegyeken olvasható „cukortevékenység" (a, m. cukorakcm) igen ü g y e f o g y o t t alkotás. Az egyszerűbb e m b e r e k éppoly kevéssé értik meg, m i n t a „cukorakció"-t. Aki a „cukortevékenység" szót öszszetákolta, megfeledkezett arról, hogy az ,akció' szónak számos magyar m e g f e l e l ő j e közül é p p e n a .tevékenység' fejezi ki legkevésbbé a cukorakció-val megnevezett forgalmat. A zöldkeresztes akció tulajdonképen zöldkeresztes mozgalom, c u k o r a k c i ó j a t e h á t .mozgalmi cukorsegély', .zöldkeresztes' cukor' v a g y .jótékonysági cukor'. A mi nyelvünk n e m alkalmas m i n d e n f o g a l o m n a k egy szóval, mégpedig összetett szóval való kifejezésére. E r r ő l azonban sokan megfeledkeznek, s í g y születnek m e g a cukortevékenység-féle szózagyvalékok. L a p t á r s a i n k n a k , í r ó t á r s a i n k n a k . — Számon a k a r j u k tartani a napilapokban, folyóiratokban, k ö n y v e k b e n szétszórt nyelvújító és nyelvhelyesbítő cikkeket. Az ilyen lappéldányoknak és önállóan megjelent m u n k á k n a k szíves megküldését kérjük P u t n o k y I m r e szerkesztő címére.

A szerkesztésért Putnoky Imre felelős, a kiadásért Gergely Pál. Sylvester Irodalmi és Nyomdai Intézet R t . . Bpest. Tel.: 221—003.

Honi nyelvünkben az a legfőbb feltétel, m e l y b e n rejtezik minden, s mely a lehető legmagasabb fénypontra bírhatja nemzetünket, tudniillik a f é r f i ú i erő, megvan; s mondhatni t á n egy nyelvben sincs annyi, s ha van, legalább n i n c s több. S í m nyelvünknek ez az ereje tartá fenn eddig létünket; s az a n a g y csuda, melyen oly sokan bámulnak, h o g y a m a g y a r annyi tenger viszontagság közt sem olvadt még össze más nemzetekkel, nem egyéb, mint legtermészetesebb következése nyelve erejének, melyet idegen halandó elgázolni nem képes. Széchenyi István. H á n y író panaszkodik, hogy gondolatait n e m fejezheti ki. Nem bámulatos-e, h o g y ők e bajt gondolataik sokaságának s nagyszerűségének tulajdonítják s nem inkább azok zavartságának. Teljes meggyőződésem, hogy amire nézve gondolatban egészen tisztában vagyunk magunkkal, arra a helyes k i f e j e z é s sohasem hiányzik. E ö t v ö s József. Könnyeddé, világossá, tömörré csak gond teheti az írót. Minél jellemzőbben, minél elevenebben írni: hosszú gyakorlat é s folytonos fáradság gyümölcse. G y u l a i Pál. A nyelv sokkal több, mint pusztán a gondolat hordozója. A nyelvben fejeződik ki a nemzeti lélek minden sajátsága, eszejárása, felfogása, érzésvilága, idegalkata, képzeletének működése; ez jellemének legsajátabb letéteményese, megőrzője, fenntartója. Vedd el a nemzet n y e l v é t s a nemzet megszűnt az lenni, ami volt; nyom nélkül elenyészik, beleolvad, belehal az őt környező népek tengerébe. T o l n a i Vilmos. A magunk n y e l v e számunkra nem olyan nemzeti, sőt becsületbeli ügy, mint a franciáknak a maguk nyelve. Annál sürgősebb kötelességünk hozzáértő szeretettel tisztogatni árvaságunk legnagyobb kincsét. S a j ó Sándor. A nyelv a tudósnak ereklye, a z írónak hangszer, a hírlapírónak fegyver. V á j j o n nem közös érdekünk-e, h o g y ez az ereklye minél tisztább, ez a hangszer minél zengőbb, ez a fegyver minél fényesebb és élesebb legyen? K o s z t o l á n y i Dezső.

MAGYAROSAN a M a g y a r Tudományos Akadémia Nyelvművelő Bizottságának megbízásából szerkesztett és kiadott nyelvművelő f o l y ó i r a t A Magyarosan február, április, június, október és december közepén jelenik meg. Előfizetés egész évre 1 pengő, egyes szám ára 30 fillér. Az előfizetési d í j a t a M. Tud. A k a d é m i a könyvkiadóhivatalának 44.888. számú postatakarékpénztári folyószámlájára t e s s é k befizetni v a g y postautalványon beküldeni a következő c í m r e : A M. Tud. Akadémia könyvkiadóhivatala, Budapest V., Akadémia-n. 4. P u t n o k y Imre szerkesztő lakása: Budapest XII., Márványutca 35. (Kéziratok, cserepéldányok, könyvek.)

A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvművelő Bizottsága. E l n ö k : Szinnyei Ferenc. — H e l y e t t e s előadó és a Magyarosan szerkesztője: Putnoky Imre. — Tagok: Az Akadémia I. osztálya részéről: Alszeghy Zsolt, Bárczi Géza, Csathó K á l m á n , Csengery Ferenc J á n o s , Gyomlay Gyula, György Lajos, H o r g e r Antal, Horváth János, Keményfy János, Klemm Antal, Laziczius Gyula, Melich János, Mészöly Gedeon, Nagy József Béla, Németh Gyula, P a i s Dezső, R é d e y Tivadar, S á g i István, Szinnyei József, Vikár Béla, Voinovich Géza, Zolnai Gyula, Zsirai Miklós. Az Akadémia II. osztálya részéről: Hegedűs L ó r á n t Lnkinich Imre, Madzsar Imre, N a g y Miklós. Az Akadémia III. osztálya részéről: Gombocz Endre, Mikola Sándor, S z i l y Kálmán, Yerebély László. A Kisfalndy-Társaság részéről: R a d ó Antal. A Természettudományi Társnlat részéről: Rapaics Raymnnd. A N y e l v t u d o m á n y i Társaság részéről: Techert József. A z Országos Irodalmi és Művészeti Tanács részéről: Harsány! Z s o l t A M a g y a r Újságírók Egyesülete részéről: Tóth László. A M a g y a r Rádió részéről: Cs. S z a b ó László. Meghívott tagok: B e n c e István, B ú z á s Dezső, H a l á s z Gyula, Hindy Zoltán, Juhász Jenő, Kodály Zoltán, Loványi Gyula, Márkus Miksa, ö s t ö r József, P á v ó Elemér.

Sylvester R t , Budapest. — Felelős vezető: Schlitt Henrik.

XI. ÉVF.

5.

1942.

f ü z e t .

MAGYAROSAN l

Y

E

L

Y

H

Ű

Y

E

L

Ó

F

O

L

Y

Ó

I

R

A

T



SZERKESZTI

PUTNOKY IMRE

A

MAGYAR


AKADÉMIA 1942.

KIADÁSA

TARTALOM. NAGYOBB C I K K E K . — —

— —

— —

lap 129 132

— — —

— — — —

— — — —

138 140 143 144

Z o l n a i Gyula: F t í z i s z , ftizikus — — — — — Z o l n a i Gyula: K ö r m ö n f o n t m o n d a t s z e r k e s z t é s — Z o l n a i Gyula: M i v e l lehet m ű t é t e t végezni? — L o v á n y i G y u l a : A »telefonál'-család t é r f o g l a l á s a L o v á n y i Gyula: Tömkeleg — — — — — — B . Ö.: A rádió m a g y a r s á g a — — — — — — K i s s Sándor: A »hinterland' m a g y a r m e g f e l e l ő j e

— — — — — — —

— — — — — — —

146 146 147 147 148 148 149

T i s z a m a r t i A n t a l : Orvosi n y e l v ü n k helyes m a g y a r s á g a . Ism. L o v á n y i Gyula — — — — — — — —

149

L o v á n y i G y u l a : Zolnai G y u l a — B e n c e István: A z idegen s z a v a k

— — — —

— —

KISEBB KÖZLEMÉNYEK. Z o l n a i Gyula: Szaporodnak a partnerek — T ó t h József: A z igekötők — — C s e k e y István: A j o g i m ű n y e l v rövidítései — L o v á n y i G y u l a : Szerepet j á t s z a n i — — — SZÉLJEGYZETEK.

KÖNYVSZEMLE.

LAPSZEMLE. F o l y ó i r a t o k és n a p i l a p o k n y e l v v é d ő cikkei —

—

—

—

151

A Nyelvművelő Bizottság ülései — — — — — L a c z ó Viktor: A t ö m e g e s n y e l v r o n t á s ellen — — — P á v ó Elemér: M a g y a r nevű m o z g ó k é p s z í n h á z a i n k —

— — —

154 157 158

—

159

FIGYELŐ.

ÜZENETEK. K é t üzenet —

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

MAGYAROSAN N

I

E

L

T

M

Ű

Y

E

Ii

ó

F

O

L

Y

Ó

I

R

A

X I . ÉVFOLYAM.



SZERKESZTETTE

PUTNOKY IMRE

A

MAGYAR


AKADÉMIA 1942.

KIAD ASA

T

TARTAL03I. N a g y o b b cikkek. Bence I s t v á n : Az idegen szavak — — — — — Búzás Dezső: Szójáték v a g y n y e l v i törvény? — — Csathó K á l m á n : Helyes m a g y a r n y e l v h a s z n á l a t — Loványi G y u l a : B a r b a r i z m u s v a g y szakállelvűség? L o v á n y i G y u l a : A f o r d í t á s kérdéséhez — — — — Loványi G y u l a : A h á b o r ú ú j k a t o n a i kifejezései az L o v á n y i G y u l a : Zolnai Gyula — — — — — — Zolnai G y u l a : Nyelvérzék és helyesírás. I I I . — —

— — — — — — — — — — újságok — — — —

Lap — — — 132 — — — 101 — — — 33 — — — 38 — — — 65 tükrében 97 — — — 129 — — — 1

Kisebb közlemények. A r n ó t i G a b r i e l l a : T a n í t ó úr, t a n í t ó asszony, t a n á r úr, tanár a s s z o n y Búzás Dezső: Divatszók — — — — — — — — — — — — Búzás Dezső: B a b e g y t á l — — — — — — — — — — — — Búzás Dezső: Vezér-e a C o n d u c a t o r ? — — — — — — — — — Búzás Dezső: E l k o p o t t és e l k o p t a t o t t szavak — — — — — — — Búzás Dezső: K e r e s z t ü l — — — — — — — — — — — — — Búzás Dezső: Mi a h i n t e r l a n d ? — '— — — — — — — — — Búzás Dezső: F e k e t e . . . f e k e t e . . . — — — — — — — — '— — Búzás Dezső: T a g a d v a állító v a g y állítva t a g a d ó mondatok — — — Csekey I s t v á n : A jogi m ű n y e l v rövidítései — — — — — — — Galló P á l : M a g y a r t a l a n s á g o k h a n g o s f i l m j e i n k b e n — — — — — H a r a g o s S á n d o r : Szemben — i r á n t — — — — — — — — — Loványi G y u l a : Magános — m a g á n y o s — — —- — — — — — Loványi G y u l a : Az idegenszerű mondatszerkezet ú j f a j t á j a — — — Loványi G y u l a : P a r t i z á n — — — — — — — — — — — — Loványi G y u l a : U t a z á s a kisszakasz körül — — — — — — — Loványi G y u l a : Az -s melléknévképző hibás h a s z n á l a t a — — — — Loványi G y u l a : Szerepet j á t s z a n i — — — — — — — — — — Rnpcsák L a j o s : K ö t ő j e l á r a d a t az u t c á n — — — — — — — — Tóth J ó z s e f : F ü h r e r , Duce, Caudillo — — — — _ _ — _ — Tóth József: I k e s e d é s — — — — — — — — — — — — — Tóth J ó z s e f : - A z igeköfők — — — — — — — — — — — —

14 16 18 49 78 33 111 112 113 143 13 115 9 11 51 85 114 144 78 15 84 140

4 — — — — — — — —

— — — — — — — —

— — — — — — — —

— — — — — — — —

Lap — 12 — 46 — 108 — 6 — 73 — -77 — 104 — 138

Á d á m Karola: N e o m a g y a r s á g — — — — — — — Bodrossi L a j o s : Különböző „ ű r m é r e t ű " bombák — — B . ö . : A rádió m a g y a r s á g a — — — — — — — — G y ö r g y f y Ákos: Szórövidítések 1942-ben — — — — H a r a g o s S á n d o r : Többnejűség és t ö b b f é r j ű s é g — — H a r a g o s Sándor: Magyartalan műveltetés — — — — K a r d e v á n K á r o l y : Leesik v a l a m i — — — — — — K i s s Ernő: „ R e n d e s " — — — — — — — — — K i s s Sándor: A . h i n t e r l a n d ' m a g y a r megfelelője — — L o v á n y i Gyula: S i k e r t , győzelmet c s a k aratni l e h e t i — L o v á n y i Gyula: Ordibáló „legesleg-" szók — — — — L o v á n y i Gyula: Ü t t e s t — — — — — — — — — L o v á n y i Gyula: A d a l é k o k a h i v a t a l o s nyelvhez — — L o v á n y i Gyula: Ellenőriz — — — — — — — — L o v á n y i Gyula: Z ö m — — — — — — — — — L o v á n y i Gyula: F ü s t t e l e n napok — — — — :— — L o v á n y i Gyula: „Minőségben, á r b a n vezet" — — — L o v á n y i Gyula: Szülő — — — — — — — — — L o v á n y i Gyula: N é m e t n y e l v h e l y e s s é g i hibák á t v é t e l e L o v á n y i Gyula: A .telefonál'-család térfoglalása — — L o v á n y i Gyula: Tömkeleg — —- — — — — — — Madzsar Imre: Élek a gyanúpörrel — — — — — Z o l n a i Gyula: L á b j e g y z e t — — — — — — — — Z o l n a i Gyula: F u r c s a kettős k e r e s z t n e v e k — — — — Z o l n a i Gyula: M e g f e j e l t k ö z m o n d á s — — — — — Z o l n a i Gyula: E n t m a t e r i a l i z á l á s l — — — — — — Z o l n a i Gyula: F t í z i s z , ftizikus — — — — — — — Z o l n a i Gyula: K ö r m ö n f o n t mondatszerkesztés — — — Zolnai Gyula: M i v e l lehet m ű t é t e t végezni? — — —

— — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — —

— — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — —

— — — — — — — — — —• — — — — — — — — — — — — — — — — — — —

— — — — — — — — — — — -— — — — — — — — — — — — — — — — — —

88 118 148 87 21 53 118 116 149 19 20 20 .53 86 87 88 88 117 117 147 148 19 52 52 53 116 146 146 147

István) — — — — — — amerikai szólásforma. ( K ó n y a — — — — — — — — — helyes m a g y a r s á g a . ( L o v á n y i — — — — —• — — .— —

54

V é g h e l y i Ede: H ő s i halott — — — — W i n t e r I s t v á n : Nyelvhelyességi b a b o n á k W i n t e r István: Egybeírás, különírás — Z o l n a i Gyula: N e o m a g y a r s á g — — — Z o l n a i Gyula: J a p á n o k vagy j a p á n i a k — Z o l n a i Gyula: I d é n — — — — — — Z o l n a i Gyula: „ H e l y e s í r ó " s z a b á l y o k ! — Z o l n a i Gyula: S z a p o r o d n a k a p a r t n e r e k

— — — — — — — —

— — — — — — — —

— — — — — — — —

Széljegyzetek.

Könyvszemle. N e m e s Zoltán: Szóstatisztika. ( B e n c e S e b e s t y é n E n d r e : Hatezer angol ós Sándor) — — — — — — T i s z a m a r t i A n t a l : Orvosi n y e l v ü n k Gyula) — — — — — —

21 149

5 Lap

Lapszemle. A S a j t ó . — Debrecen. — Erdélyi Szemle. — Esti Ú j s á g . — Híd. — Jelenkor. — K á r p á t i Magyar H í r l a p . — Levente. — Magyar I f j ú ság. — M a g y a r Nemzet. — M a g y a r Nyelv. — M a g y a r o r s z á g . — Magyar Szemle. — Nemzeti F i g y e l ő . — Nemzeti Ú j s á g . — Népszava. — P e s t i Hírlap. — B á k o s i Hírlap. — S z á r n y a s k e r é k . — T y p o g r a p h i a . — Ú j Idők. — Ü j Nemzedék. — Vitézek L a p j a . —' Zalai Közlöny. — — — — 23, 55, 89, 118, 151

Figyelő. A m a g y a r keresztnevek írása a P e s t e r Lloyd-ban — — — A Nyelvművelő Bizottság ülései — — — — — — — Baboss B. E r n ő : A m a g y a r c s a l á d f a — — — — — — Búzás Dezső: V a l a m i a kuriális s t í l u s r ó l — — — — — Hírek _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ K ó n y a Sándor: E g y p a r á n y i n y e l v i kórokozó — — — — Kovalovszky Miklós: Ön- és közveszélyes n y e l v ú j í t á s — — Laczó Viktor: A tömeges n y e l v r o n t á s ellen — — —• — P á v ó E l e m é r : M a g y a r nevű mozgóképszínházaink — — — Badó Antal: A meghalás szinonimikája — — — — — Tóth József: „Bobog a pátosz" _ — _ _ — _ — —

— — — — — — — — — —

— 54, — — 31, — — — — — —

— 90, — — 94, — — —' — — —

124 154 91 2G 125 121 61 157 158 30 123

Üzenetek. Minden füzetben — — — — — — — — — — — 32, 63. 96, 126, 159

TÁRGY- ÉS SZÓMUTATÓ. a, az fölösleges használ a t a 153 a, az hibás mellőzése 47 a d o t t s á g 17 akció 128 a r a t 19 á r j á s í t á s 57 -ási, -ési végű melléknevek 104 babegytál 18 b a b k á v é 59 betűszók 118 b e u t a z á s 85 Caudillo 15, 49 divatszók 16 Don Quijote 63 Duoe 15, 49

földi csapatok 70 ftízisz, f t i z i k u s 146 F ü h r e r 15 füsttelen n a p o k 88 g y a n ú p e r 19 ha . . . is s z ó r e n d j e 151 habozik, habzik 103 hadmöge ( = h i n t e r l a n d )

k i l á t á s b a helyez 128 k i m é l y í t 57 k i v á l t a n i 71 kötőjel hibás használata 4, 78 kubikos 64 k u r i á l i s stílus 26 k ü l ö n í r á s 108 111 l á b j e g y z e t 52 -lag, -leg hibás kerü.hadseregcsoport 98 lése 48 h a j ó t é r 99 leesik v a l a m i 118 harckocsi 99 helyiség, helység 57, 89 l é g e l h á r í t ó ágyú 100 hibás j e l e n t é s h a s z n á l a t „legesleg"-szók 20 légi f l o t t a 100 69 lekésni v a l a m i t 24 hibás rövidítések 143 létére 56 hinterland m a g y a r lokál 153 D u n á n t ú l — D u n á n t ú l ' megfelelője 111, 149 1 hosszútávú bombázó 100 m a g á n o s - m a g á n y o s 9 hősi halott 12 egészségtelen 102 m a g a s á r a k 59 hűs, hűvös 103 e g y b e í r á s 108 m a g y a r családfa 91 idegen képzők 39 e£rj/-iszony 46 m a g y a r szókészlet idegenszerű szóhasznáegység 71, 99 n a g y s á g a 56 lat 69 él a g y a n ú p e r r e l 19 magyartalan művelteidén 77 ellenőriz 86 tés 53 e m b e r a n y a g 117 igekötők e l h a g y á s a 140 m á m a 64 e n t i n a t e r i a l i z á l á s 116 m e g v á g 96 igekötők fölösleges erőmező 70 mezei tüzérség 70 használata 142 fekete piac 112 m i n d e n e s e t r e 81 igénybe vesz 128 fél melléknév í r á s a 126 ikesedés 83 minőség 88 filmek m a g y a r t a l a n - i r á n t 115 mozik m a g y a r neve 158 s á g a i 13 j a p á n , j a p á n i 25, 59, 73 németes összetételek 69 f o l y a m a t b a n v a n 57 nemzet, nép 23, 56 kartonál 148 f ő b á n y a t a n á c s o s 53 keresztnevek í r á s a 124 neo-val összetett szók főerdőtanáesos 53 6, 88 keresztül 83

8 o k t a l a n 102 -otthon 59 ovoda 96 őket h a s z n á l a t a 48 összetételek helytelen írása 3 páncélezred 99 páncélgépkocsi 99 p a r a s z t 156 p a r t i z á n 51 p a r t n e r 138 péti t e j 155 rendes 116 r o h a m á g y ú o s z t a g 99 r ú g 32 -s mellóknóvképző hi-

bás h a s z n á l a t a 114 seregtest 99 szabadcsapat 51 szemben 115 szerepet j á t s z a n i 144 szólások ö s s z e z a v a r á s a 24, 26 szórövidítések 87 szó szoros é r t e l m é b e n 1 születtek e h.: s z ü l e t e t tek 64 szülő 117

tetszik 127 -tói, -tői h i b á s használata 11 tömkeleg 148 ural 25 utcanevek 23 úttest 20 űrméret 118 -va, -ve m a g y a r o s haszn á l a t a 153 volna — lenne 119 vonalvezetés 71 szakt a n í t ó úr, t a n í t ó asz- zenetudományi nyelv, 60, 156 szony 14 zöm 87 t á v o l f ö l d e r í t ő g é p 100 tenisz, teniszezik 155

A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvművelő Bizottsága 1931 júniusában kezdte meg működését, a Magyarosan 1932 januárjában indult meg. A Bizottság elnökei: Négyesy László (1931—1933.) — Szinnyei József (1933—1937.) — Pintér Jenő (1937—1940.) — Szinnyei Ferenc (1940—). A M a g y a r o s a n szerkesztői: Négyesy László, Nagy J. Béla és Zsirni Miklós (1932—1933). — Szinnyei József, Nagy J. Béla és Zsirai Miklós (1933). — Szinnyei József és Zsirai Miklós (1934—1937). — Pintér Jenő ós Putnoky Imre (1937—1940). — Szinnyei Ferenc és Putnoky Imre (1940—).

S y l v e s t e r Rt.. B u d a p e s t . — F e l e l ő s v e z e t ő : Schlitt H e n r i k .

5. füzet

1942.

XI. évf.

MAGYAROSAN m

y

b

l

v

m

C

v

e

l

ö

NAP XО« В ZOLNAI

f

o

l

y

ó

i

r

a

t

CIKKEK GYULA.

Születésének nyolcvanadik é v f o r d u l ó j á r a .

/

A M a g y a r o s a n o l v a s ó k ö z ö n s é g é n e k jó r é s z e b i z o n y á r a meglepődéssel szerez r ó l a t u d o m á s t , h o g y Z o l n a i G y u l a , folyói r a t u n k n a k l e g f i a t a l o s a b b l e n d ü l e t ű , l e g k i v á l ó b b á l l a n d ó dolgozótársa betöltötte életének nyolcvanadik esztendejét. Z o l n a i G y u l a 1862. d e c e m b e r 3 - á n a N a g y b á n y a m e l l e t t i N a g y s o m k ú t o n s z ü l e t e t t . T u d o m á n y o s életének ezek a jelző á l l o m á s a i : 1895: a b u d a p e s t i e g y e t e m m a g á n t a n á r a , 1897: a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a t a g j a , 1906: a m a g y a r t ö r t é n e t i és a f i n n u g o r ö s s z e h a s o n l í t ó n y e l v t u d o m á n y n y i l v á n o s r e n d e s t a n á r a a k o l o z s v á r i e g y e t e m e n , 1918: a p o z s o n y i , m a j d a pécsi e g y e t e m n y . r . t a n á r a . — 1930-ban v i s s z a v o n u l az egyetemi oktatástól. A n y e l v m ű v e l é s n e m része a n y e l v t u d o m á n y n a k . E n n e k is, a n n a k is m á s a módszere. A t ö r t é n e t i n y e l v t u d o m á n y n a k a tények megállapítása, a nyelvművelésnek a tények értékelése a f ö l a d a t a . Á m d e a n y e l v m ű v e l é s r e n d s z e r e a n y e l v t u d o m á n y s z i l á r d a l a p z a t á n é p ü l föl, a k á r c s a k a sebészet az a n a t ó m i á n . K e v e s e n v a n n a k azok a n y e l v t u d ó s o k , a k i k a n y e l v t u d o m á n y m e l l e t t a n y e l v m ű v e l é s m u n k á j á t is v á l l a l j á k . É l ü k ö n Z o l n a i G y u l a áll. A n y e l v t u d o m á n y b a n B u d e n z J ó z s e f , a n y e l v m ű v e l é s b e n S z a r v a s Gábor v o l t a m e s t e r e . H e l y é n v a l ó n a k t a r t j u k h á t , h o g y i t t e m l é k e z t e s s ü n k egy m á sik é v f o r d u l ó r a : h á r o m n e g y e d s z á z a d d a l ezelőtt, 1867-ben j e l e n t meg Szarvas Gábornak „Magyartalanságok" című tanulmánya, megindítva nyelvművelésünk második termékeny korszakát. Mindössze t i z e n n y o l c éves v o l t Zolnai, a m i k o r n a p v i l á g o t l á t o t t első n y e l v é s z e t i d o l g o z a t a . H á r o m évvel később, 1883-ban közölte a N y e l v ő r az i f j ú n y e l v é s z n e k „ P á l y a h á z " c í m ű első nyelvművelő cikkét. A következő tizenkét esztendőt m a j d n e m egészen a n y e l v t u d o m á n y f o g l a l t a le. 1896-ban a f o n t o s n y e l v m ű v e l ő é r t e k e z é s e k egész s o r a j e l e n t m e g tollából a N y e l v ő r b e n . M i n t h a az e z r e d é v é l m é n y e u t a t t ö r t v o l n a a n y e l v m ű v e l ő m u n k a többé el n e m a p a d ó hatalmas á r a d a t á n a k ! A nyelvművelésnek úgyszólván minden k é r d é s e v i z s g á l a t r a k e r ü l ebben a, Zolnai r e n d s z e r e s n y e l v m i i -

NAGYOBB CIKKEK

130

velő m u n k á s s á g á t m e g n y i t ó esztendőben. F o g l a l k o z i k ezekben a cikkekben a n y e l v é r z é k kérdésével, a t u d o m á n y o s műszókkal, ú j s á g j a i n k m a g y a r s á g á v a l , az ú j szók képzésével, az idegen szókkal. De kezdettől f o g v a küzd a túlzások ellen is. „ Á r t a t l a nul m e g r o v o t t szók" c í m ű d o l g o z a t á b a n m e g á l l a p í t j a , hogy a helyes m a g y a r s á g é r t v a l ó dicséretes buzgólkodás, m i n t m i n d e n nemes érzés, tévedésbe is r a g a d h a t j a az e m b e r t . S z a r v a s Gábor, a n a g y harcos, 1895-ben örök pihenőre tért. U t ó d j a a N y e l v ő r szerkesztésében ú g y emlékezett meg az ú j korszakról, hogy a h a r c o k u t á n i m m á r elkövetkezett a békés, gyümölcsöző m u n k a kora. — A h a r c i z a j elült u g y a n , a következő negyedszázad — a h a r m a d i k korszak — a z o n b a n a nyelvművelés e l l a n y h u l á s á n a k , visszaesésének szakasza. Á m Zolnai m u n k á s s á g a most s e m l a n k a d . A N y e l v ő r b e n m e g a M a g y a r N y e l v b e n megjelenő dolgozatai m é l y e n b e v i l á g í t a n a k a nyelvi élet m i n d e n m e g n y i l v á n u l á s á b a . 1921 őszén a M. T u d . A k a d é m i a N y e l v t u d o m á n y i Bizotts á g a elé i n d í t v á n y t t e r j e s z t e t t a fölösleges i d e g e n szók ellen i n d í t a n d ó mozgalom érdekében. De n e m sokáig m a r a d egye dűl. Az összeomlást k ö v e t ő súlyos idők f ö l r á z t á k a nemzet nyelvi lelkiismeretét, s m i n d s ű r ű b b e n szólalnak meg mások is n y e l v ü n k t i s z t a s á g á n a k védelmében. 1931. m á r c i u s 20-án jelent m e g a B u d a p e s t i H í r l a p b a n Z o l n a i n a k „Szeressük jobb a n a m a g y a r szót!" c í m ű n a g y j e l e n t ő s é g ű értekezése. Ebben egy n y e l v m ű v e l ő b i z o t t s á g f ö l á l l í t á s á t és e g y nyelvművelő f o l y ó i r a t m e g i n d í t á s á t sürgeti, m e g á l l a p í t v a , h o g y „igazán ütött m á r а cselekvés ó r á j a " . M e g á l l a p í t á s á b a n n e m tévedett. M e g a l a k u l t 1931. j ú n i u s 22-én az A k a d é m i a N y e l v m ű v e l ő Szakosztálya, s megjelent 1932. j a n u á r j á b a n a M a g y a r o s a n első füzete. E n n e k az esem é n y n e k előkészítésében jelentős része v a n Zolnai veszedelemre figyelmeztető, soha el n e m halkuló s z a v á n a k . A most kezdődő s az ú j n y e l v m ű v e l é s i r á n y e l v e i n e k m e g a l a p o z á s á t célzó erős lendületű m u n k á b ó l lelkesen kiveszi részét. í g y j ö t t létre három n a g y s z a b á s ú t a n u l m á n y a , a „ V a n - e szükség nyelvművelésünk i r á n y í t á s á r a ! " , az „Idegen s z a v a i n k és a n y e l v ú j í t á s " és „A n y e l v m ű v e l ő b i z o t t s á g célja, eszközei és k i l á t á s a i " . A r a n y J á n o s m o n d j a V a d n a y L a j o s n y e l v m ű v e l ő munk á s s á g á v a l f o g l a l k o z v a : „Az igazi nyelvész n e m t ö r v é n y h o z ó j a , h a n e m t ö r v é n y f e j t ő j e az élő n y e l v n e k " . 1 Zolnai legkiválóbb t ö r v é n y f e j t ő i n k egyike. H a t évtizedes m a r a d a n d ó becsű munk á s s á g á t az a n y a g tökéletes ismerete, éles ítélő képesség, megvesztegethetetlen t ő s g y ö k e r e s n y e l v é r z é k és szemléletes, élvezetes í r á s m ó d jellemzi. S e g y a r á n t c s o d á l j u k a f i a t a l nyelvész í r á s a i n a k k i f o r r o t t é r e t t s é g é t meg a zsoltáros k o r ú mester f i a talos h e v ü l e t é t . 1

L. Koszorú, 1864. évf., 239. 1.

NAGYOBB CIKKEK

131

N y e l v t u d o m á n y i m u n k á s s á g á n a k m é l t a t á s á r a mások hiv a t o t t a k ; itt csak m e g e m l í t j ü k , hogy ezen a t é r e n is időállót alkotott. De meg kell emlékeznünk lelki a l k a t á n a k még e g y jellemző v o n á s á r ó l : a nyelv t u d ó s a és m ű v e l ő j e mellett ott t a l á l j u k a nyelv művészét, f i n n írók műveinek m a g y a r r a ültetőjét. Zolnainak a nyelvművelés minden á g á r a kiterjedő m u n kásságából ki kell emelnünk az idegen szók elleni küzdelmét, m e r t ő foglalkozik a legrendszeresebben ezzel a kérdéssel. A Figyelmezőben, V ö r ö s m a r t y , Toldy és B a j z a folyóirat á b a n olvassuk: „ Í r á s n a k és beszédnek m i n d e n k o r egyik fő kív á n a t a m a r a d , k e r ü l n i minden keveredést a nélkül, hogy reszketeg p u r i s t á k k á v á l j u n k , s m a g u n k a t egészen nyelvünk szellemének kell átengednünk". 2 Nos, az ú j nyelvművelés megindítói: Négyesy László, Szinnyei József, N a g y József Béla, Zsirai Miklós, Zolnai Gyula n e m reszketeg puristák! Zolnai sem — hogy Tolnai Vilmos szavával é l j ü n k — Herodese az idegen szóknak. Csak a fölösleges idegen szók ellen küzd, ezek ellen a z t á n p á r a t l a n eréllyel, élességgel. K ü z d , mert félti szókincsünk eredeti jellegét, m e r t ú g y l á t j a , h o g y az ú j a b b fejlődési i r á n y veszélyezteti n y e l v ü n k tisztaságát, nemzetközi k e v e réknyelvvé k o r c s o s í t j a nyelvünket. A nyelvtudós fölényes érvelésével u t a s í t j a vissza az idegen szók h i t v a l l ó i n a k azt a döntőnek vélt megokolását, hogy a j e l e n t é s á r n y a l a t csupáncsak az idegen szóhoz t a p a d , elkerülve m a g y a r egyértékesét, ezért t e h á t nélkülözhetetlen a jövevény. Azt is h a l l j u k m i n d k é t t á b o r b a n , hogy v a n az idegen szónál k á r t é k o n y a b b ellensége is n y e l v ü n k nek. Hiszen igaz: az idegen nyelvi szellem s az idegen szerkezet és szólás veszedelmesebb. De ez nem j e l e n t h e t i azt, h o g y e l h a n y a g o l j u k a számbeli fölényben levő idegen szók jelentőségének kérdését. Csakúgy, m i n t a családi életnek, a n y e l v i életnek is a tisztaság az a l a p j a . S h a nyelvi ösztönünk s u g a l l a t á t k ö v e t j ü k , nem cseréljük föl a lelkünkből lelkezett m a g y a r szót semmiféle hivalkodó idegennel. A r r ó l sem feledkezhetünk meg, h o g j ' n y e l v ü n k mai fejlettségében a nyelv teremtő ösztöne főképpen ú j szók a l k o t á s á b a n n y i l v á n u l meg. A fölösleges idegen szók befogadása t e h á t n y e l v ü n k alkotó erejének bénuláshoz vezető csorbítását jelenti. H a figyelembe vesszük ezeket a szemléleti pontokat, teljes meggyőződéssel állunk Zolnai zászlója alá. Szeressük jobban a magyar szót! V a j h a valóra v á l n a Zolnai Gyula szálló igének született mondása! A nyelvművelés m u n k á s a i mély tisztelettel köszöntik Zolnai Gyulát, szeretetükből f o n t koszorúval övezik a m a g y a r nyelv mesterének, tisztasága h í v őrzőjének nemes homlokát. Lován?] G y u l a . 2

L. 1837. évf., I . 148. 1.

132

NAGYOBB CIKKEK

AZ I D E G E N S Z A V A K . I r t a : Bence I s t v á n .

Á l t a l á n o s szokás a nyelvművelő m u n k á t az idegen szavak ellen f o l y ó küzdelemmel azonosítani: m o n d a n u n k sem kell, m e n n y i r e téves ez a felfogás. A nyelvművelőt nemcsak az idegen s z a v a k n y u g t a l a n í t j á k , h a n e m a nyelvbe beférkőző • minden m á s idegenszerűség is; a n n y i azonban bizonyos, hogy az idegen s z a v a k kérdése n e m a legcsekélyebbek közé tartozik. Sokat í r t a k és bizonyára még rengeteget fognak í r n i erről a tárgyról, hiszen ezen a t é r e n g a r m a d á v a l akad a tisztáznivaló. I t t v a n m i n d j á r t az az elég kellemetlen kérdés, h o g y melyik szó is tekintendő idegen szónak. A n y e l v t u d o m á n y erre a kérdésre n e m ad h a t á r o z o t t választ: a nyelvtudós c s a k jövevényszót, azaz más nyelvből átvett szót ismer. H o g y ezek egy része teljesen meghonosodott, más része pedig még idegennek érződik, az előtte m á s o d r a n g ú dolog: v a l a m i k o r az á t v é t e l idejében, m i n d e n jövevényszó idegen szó volt. Н а t ü r e l e m m e l vár u n k n é h á n y ezer évig, jelenleg idegennek crzett s z a v a i n k is szépen meghonosodnak, t e h á t csak idő kérdése az egész. Bennünket a z o n b a n nem elégít ki a nyelvtörténet művelőjének ez a teljesen helyes és jogos álláspontja. H a nem t ö r t é n e t i szempontból, h a n e m a jelen nyfelváiíapot s z e r i n t nézzük a nyelvet, akkor azt t a l á l j u k , h o g y mégis kénytelenek v a g y u n k különbséget tenni meghonosult és idegen jövevényszavak között. Mert nem v e h e t j ü k egy kalap a l á ezt a két s z a v u n k a t ; abszolutizmus és tégla, sem ezt a k e t t ő t : reneszánsz és kilincs. Az abszolutizm u s és a reneszánsz szót h a t á r o z o t t a n idegennek érezzük, a másik kettőről pedig a m ű v e l t emberek n a g y része s e m sejti talán, hogy idegen nyelvből valók, a téglu a latinból, akárcsak az abszolutizmus, a kilincs a f r a n c i á b ó l , a k á r c s a k a reneszánsz. Most m á r mi az a l a p j a ennek a megkülönböztetésnek? E g y i k n y e l v t u d o m á n y i k é z i k ö n y v ü n k b e n a következőket tal á l j u k : „ . . . m e g h o n o s u l t szó az olyan jövevényszó, a m e l y országszerte közhasználatú, idegen szó p e d i g az a jövevényszó, amely csak egyes t á r s a d a l m i osztályokban használatos". Ebből a meghatározásból azt o l v a s h a t j u k ki, hogy a meghonosult szó köznyelvi szó, az i d e g e n szó pedig az egyes nyelvrétegek v a g y az ú. n. csoportnyelvek szókészletébe tartozik csupán. Tégla és kilincs tehát m á r nem idegen szó többé, m e r t egya r á n t szava az írott és beszélt nyelvnek, illetve az í r o t t és beszélt nyelv m i n d e n r é t e g é n e k ; abszolutizmus és reneszánsz csak bizonyos nyelvrétegekben használatos, elsősorban a tudományos n y e l v b e n ; műveletlen ember meg sem érti őket. (Persze a nyelvtudós siet hozzátenni, hogy ennek a megkülönböztetésnek nincsen t u d o m á n y o s értéke.) H a t e h á t az idegen s z a v a k a t el a k a r j u k különíteni a meg-

NAGYOBB CIKKEK

133

bonosultaktól, akkor azt kell megvizsgálni minden jövevényszóval kapcsolatban, h o g y köznyelvi szó-e, v a g y nem. Köznyelv a szokásos m e g h a t á r o z á s szerint a m ű v e l t osztályok t á r s a l g á s i nyelve: ez a m e g h a t á r o z á s nem használható, m e r t hiszen akkor a köznyelvet a nyelv egyik rétegével azonosítanék: fából vask a r i k a . A köznyelvet a nyelv rétegeivel kell szembeállítanunk, köznyelvi tehát minden nyelvi jelenség, amely n e m egy-egy réteghez tartozik csupán, h a n e m mindegyikben m e g t a l á l h a t ó ; köznyelvi tehát az a szó, amely nem az irodalmi, tudományos, hivatalos, stb. nyelv s a j á t o s szava, n e m csupán a m ű v e l t v a g y bizalmas t á r s a l g á s v a g y csak az alsó, műveletlen néposztályok nyelvében él, továbbá n e m tartozik kizárólag bizonyos foglalkozás, mesterség s a j á t o s szókészletébe. Ebből következik, h o g y a köznyelvet senki sem beszéli, mert n e m is beszélheti; beszélni mindenki a m a g a t á r s a d a l m i rétegének, műveltségének megfelelő nyelven beszél. A köznyelv tehát puszta elvonás, a m e l y r e azonban n a g y szükségünk van, hiszen pl. az idegen s z a v a k a t is a köznyelv f o g a l m á n a k segítségével t u d j u k m e g n y u g t a t ó módon megjelölni n y e l v ü n k szókészletében. Az idegen szavak idegen volta különféle fokú lehet. Teljesen idegennek érezzük az olyan csoportnyelvi szót (műszót, szakszót), melynek ínég a jelentését sem s e j t j ü k . Ilyenek pl. az orvosi nyelvből (illetve p o n t o s a b b a n : szókészletből) ez a két szó: trismus és dysphagia. Csak az orvosok t u d j á k — t a l á n azok se mind —, hogy az első a rágóizmok erős, h o s s z a n t a r t ó és az a k a r a t t ó l f ü g g e t l e n görcsét jelenti, a m á s i k pedig a g a r a t b a n mutatkozó nyelési nehézségeket. Néha a szakszó mintegy kilépve szűkreszabott k o r l á t a i közül, m á s nyelvrétegekben is megjelenik; ez a két szó például: injekció és influenza m á r jóval ismertebb, m i n t a fentebb idézettek, minden művelt ember megérti őket, ami azt bizonyítja, hogy a művelt t á r s a l g ó nyelv szavai közé számíthatók. Sőt — némi kis alakváltozással — a beszélt nyelv alsó rétegében sem ismeretlenek ma m á r : inekció, infulenza. Szóval kezdenek t e r j e d n i a nyelvben, s hódító ú t j u k során m á r meg is szállottak n é h á n y nyelvréteget.. De előreláthatólag sohasem lesz belőlük igazi köznyelvi szó, m e r t p á t i k a s z a g k é n t t e r j e s z t i k m a g u k körül tudós eredetük s a j á t o s h a n g u l a t á t . Végül, lia a jövevényszó a nyelv minden rétegében ismert és otthonos, a k k o r köznyelvinek tekinthető, s ezzel megszűnt idegen szó lenni. A latin virtus „legénykedés, hősködés" értelemben m a m á r nem idegen szó, k á r tehát felvenni az idegen szavak szótárába. Ezek u t á n nem lesz érdektelen egy kis körsétát tenni a nyelv egyes fontosabb rétegeiben, megfigyelve, h o g y hol milyen szerepet j á t s z a n a k az idegen szavak. Bevezetésképpen mege m l í t j ü k , hogy a n y e l v felosztható í r o t t és beszélt nyelvre, az elsőben a tudatosság és szándékosság uralkodik, a második a

134

NAGYOBB CIKKEK

legtöbb esetben éppolyan ö n t u d a t l a n é l e t m e g n y i l v á n u l á s n a k tekinthető, m i n t szívverésünk v a g y lélekzésünk. Az írott nyelvben uralkodó szándék lehet a p u s z t á n értelmi közlés, a megértetés szándéka (szaknyelv, m i n t pl. a tudományos, hivatalos, stb. nyelv), v a g y pedig a művészi gondolat- és érzelemkifejezés esztétikai jellegű szándéka (irodalmi nyelv.). Ami a beszélt n y e l v e t illeti, ennek a t á r s a d a l m i tagozódás szerint sok egym á s b a folyó r é t e g é t lehetne m e g j e l ö l n i : a m ű v e l t t á r s a l g á s nyelve, a félműveltek, a műveletlenek, a legalsó néposztálybeliek nyelve. Mind az írott, m i n d a beszélt n y e l v rétegein belül megjelölhetők bizonyos s a j á t o s szókészletek: ezeket helytelen ü l csoportnyelveknek szokás nevezni. í g y m i n d e n t u d o m á n y á g n a k , mesterségnek, h i v a t a l n a k m e g v a n a m a g a külön szókincse, e g y ü t t élő v a g y azonos életmódot f o l y t a t ó emberek körében is k i a l a k u l ilyen szókészlet. E z természetesen n e m külön n y e l v (ezért h i b á s a „csoportnyelv" elnevezés): pl. minden tud o m á n y o s író a n y e l v i kifejezés u g y a n a z o n eszközeit h a s z n á l j a , csak szókincsük különbözik, hiszen egyik orvosi könyvet ír, a m á s i k pedig építészeti s z a k m u n k á t . A k a s z á r n y á k , i n t e r n á t u sok, stb. lakói, v a g y a tolvajok, h a m i s k á r t y á s o k a t á r s a d a l m i r é t e g ü k n e k megfelelő nyelven beszélnek, beszédjükbe azonban s a j á t o s s z a v a k a t szoktak keverni. 1. A szaknyelv. A tudományos, hivatalos stb. nyelv pont o s s á g r a és t á r g y i l a g o s s á g r a törekszik. A köznyelvi m a g y a r s z a v a k a t g y a k r a n azért kerüli, m e r t ezeknek rendesen több ért e l m ü k van, másrészt sajátos h a n g u l a t t a p a d hozzájuk. E z é r t k e r ü l i pl. az orvos az őrültség szót: s z á m á r a az őrültség éppo l y a n betegség, m i n t a többi, nines szándékában megbélyegezni vagy k i g ú n y o l n i . Az őrültség szóban pedig — a k á r m i lyen közömbös és t á r g y i l a g o s h a n g o n mondom ki — m i n d i g bennerezeg v a l a m i abból a megbélyegző értelemből, amellyel ezt a szót a beszélt nyelvben h a s z n á l n i szoktuk. Az orvos t e h á t segít magán, és idegen szóval nevezi el a betegséget (paranoia), ennek megvan az a n e m megvetendő előnye is, hogy csak szakemberek értik meg, valóságos titkos szó; a he n e m a v a t o t t a k előtt b á t r a n ki lehet ejteni. A t u d o m á n y tehát h a n g u l a t n é l k ü l i s z a v a k a t kedvel; az idegen szakszónak nincs h a n g u l a t a , hiszen még n e m t a p a d h a t o t t hozzá semmiféle h a n g u l a t . Máskor a m a g y a r szó túlságosan t á g értelmű, ilyenkor is idegen szóhoz folyamodik a t u d o m á n y o s nyelv. Újjászületés, h i t ú j í t á s , kifolyás, megtisztulás h e l y e t t reneszánsz, reformáció, emanáció, k a t h a r s i s j á r j a , m e r t az idegen szavak értelme pont o s a n k ö r ü l h a t á r o l t , s t u d o m á n y o s m e g h a t á r o z á s o n nyugvó. 2. Az irodalmi nyelv. A (szép) irodalom esztetikai szükségletet elégít k i ; érzelmeket kelt bennünk, s h a n g u l a t o k a t idéz fel. G y a k r a n h a s z n á l j a az idegen s z a v a k a t , m e r t ezekhez rendesen s a j á t o s és erős h a n g u l a t fűződik. Csak n é h á n y

NAGYOBB CIKKEK

135

példát idézünk a fenséges és a k o m i k u s kifejezésének köréből. Hérosz, géniusz, gigászi, káosz: ezek a szavak h a n g u l a t u k n á l fogva igen a l k a l m a s a k a fenséges kifejezésére, a megfelelő m a g y a r s z a v a k u g y a n i s (pl. hős, óriási) sokkal jobban megkoptak a közhasználatban, semhogy ünnepélyes, emelkedett hangulatot á r a s z t h a t n á n a k . Curukkol, hecc, pech, smakkol: ezek a szavak meg ellenállhatatlanul mosolygásra késztetnek bennünket, mivel a n n a k a kicsinyes környezetnek h a n g u l a t á t keltik bennünk, melyben h a s z n á l a t o s a k ; h a tehát k o m i k u s h a t á s r a törekszünk, szívesen f o l y a m o d u n k az efféle idegen szavakhoz. 3. A beszélt nyelv. A művelt t á r s a l g á s nyelve választékosságra törekedve g y a k r a n az idegen szót h a s z n á l j a a meghonosult h e l y e t t : korzó, kaszinó, szerenád, portré, dezsöné, vizit előkelőbbnek látszanak, m i n t a megfelelő nem idegen szavak. A bizalmas t á r s a l g á s és a műveletlenebb rétegek nyelve n e m sokat gondol a választékossággal és f i n o m s á g g a l , sőt kedveli az erős h a t á s o k a t , ezért k a p oly mohón a h a n g u l a t o s idegen szavakon. Echt, fals, svung, unzsenirt, szaft, dunszt, fess, kekk, snájdig, hercig, stimt, stimmel, strapái, és (elsősorban fővárosi) beszélt n y e l v ü n k rengeteg hasonló idegen szava lenne itt idézhető. E n y e l v mögött s a j á t o s lelkiség rejtőzik: tréfálkozó, gúnyolódó, gyönge ízlésű, tiszteletlen és goromba. E z a lelkiség n a g y j á b a n azonos a v i l á g v a l a m e n n y i n a g y v á r o s á b a n . Az, h o g y nálunk ennek a rétegnek a nyelve a n n y i r a tele v a n idegen elemekkel, elég sajnálatos, de igen é r t h e t ő dolog, hiszen jól tudjuk, hogy fővárosunk lakossága n a g y r é s z t idegenekből verődött össze. E b b ő l a vázlatos áttekintésből kitűnik, h o g y az idegen szavak h a s z n á l a t á n a k sokféle oka v a n . Nemcsak azért használunk idegen szavakat, m e r t a fogalom megjelölésére nincs m a g y a r szavunk, v a g y m e r t nem törődünk a n y e l v tisztaságával, h a n e m sokszor stilisztikai szempontok vezetnek bennünket. A kifejezés erősítése és enyhítése g y a k r a n kényszerít bennünket az idegen szó h a s z n á l a t á r a , ezért mondunk csaló helyett svindler-t. a g y l á g y u l á s helyett parálizis-1. Olykor a m a g y a r szó nem t u d j a azt a h a n g u l a t o t felkelteni, m e l y r e éppen szükségünk volna (fenséges, komikus, választékos, korfestő, exotikus, stb.), ilyenkor m e g i n t az idegen szó segít ki a h a j b ó l bennünket. Az idegen s z a v a k a t külön szótárakba szokás összegyűjteni; egész sor ilyen k i a d v á n y u n k v a n . de igen kevés közte a helyes elvek szerint szerkesztett. V a l a m e n n y i b e n találni n e m odavaló, köznyelvi szókat (malter, lakáj, óceán, kadét, balkon, stb.), némelyek felvesznek ilyen s z a v a k a t is: flabellum nagy legyező, eleison k ö n y ö r ü l j , cruciatio keresztrefeszítés, stb. Ez utóbbiak a l i g h a számíthatók n y e l v ü n k idegen elemei közé, hiszen ezzel a f á r a d s á g g a l egy csomó idegen n y e l v szókészleté-

162

NAGYOBB

CIKKEK

n e k nagy részét is b á t r a n felvehetnők. Az „idegen szavak szót á r a " címmel jelzett m ű v e k voltaképpen az á t l a g o s műveltséggel rendelkezők szókészletébe tartozó idegen s z a v a k a t ó h a j t a n á k összeszedni, tehát m á r i s csak bizonyos n y e l v r é t e g szemp o n t j á b ó l v á l a s z t j á k ki a felveendő szavakat. Hiszen a r r a nem v á l l a l k o z h a t n á n a k , hogy pl. a szaknyelv minden idegen szav á t összegyűjtsék; itt e g y é b k é n t nem b í r n á k megvonni a határ o k a t . Másik h i á n y o s s á g a ezeknek a szótáraknak, hogy rendes e n nem jelölik meg, m i l y e n nyelvréteghe t a r t o z i k az idegen szó, továbbá az értelmezés k ö r ü l is a k a d n a k bőven zavarok. E g y i k — n e m is műkedvelő, h a n e m szaktudós kezéből kikerült —- s z ó t á r u n k b a n olvassuk: garszon: 1. legény v. nőtlen ember. 2. pincér. M i n d n y á j a n t u d j u k , hogy a m a g y a r b a n ez a szó pincér értelemben n e m használatos, ez a jelentése csak a f r a n c i á b a n van meg. Az idegen szavak h a s z n á l a t á r ó l két szélsőséges felfogás néz farkasszemet egynnissal. Egyesek v á l o g a t á s nélkül veszik üldözőbe idegen szavainkat, n e m sokat vizsgálgatva, hogy mil y e n törekvés, szándék, cél igazolja a nyelvben jelenlétüket. Mások pedig k a p u t t á r n a k az idegen jövevények elé, s minden ú j szó átvételében a nyelv g a z d a g o d á s á t ünneplik. Az bizonyos, h o g y a t ú l s á g o s a n merev állásfoglalás éppolyan túlzás, mint a t ú l z o t t a n szabadelvű. L á t t u k , hogy az idegen szónak minden nyelvrétegben megvan a m a g a értelme és igazolása, ezt mind e n esetben előbb mérlegelnünk kell, mielőtt az idegen szó h a s z n á l a t á t h i b á z t a t n é k . Egészséges nyelvművelő m u n k á t csak a k k o r f o g u n k végezni, h a felszerelve kellő nyelvészeti és stilisztikai t u d á s s a l és j á r t a s s á g g a l nem g y o m l á l j u k ki virágaink a t is a d u d v á v a l együtt. De semmiesetre sem c s a t l a k o z h a t u n k azokhoz, akik ilyesmiket í r n a k : „Az idegen szó n e m fölösleges és nem á r t a légynek sem, az élet m u t a t j a , hogy szükség v a n r á , ösztönszerűen k a p u n k r a j t a , sorsszerűen t e r j e d mindenhová, céltalan ellene a harc". Ez bizony egy kicsit túlzó felfogás, s végeredményben abból a téves nézetből f a k a d , hog'y a nyelv dolgaiba nem lehet belenyúlni, a nyelvben „sorsszerűen" m e g y végbe minden, s m i tehetetlenek v a g y u n k . Holott világos, hogy az í r o t t nyelv szándékos és t u d a t o s tevékenységen alapul, s a nyelvművelőt elsősorban a nyelvnek ez a területe érdekli. A terézvárosi ügynök vagy a Teleki-téri napszámos beszélhet felőlünk, ahogy kedve t a r t j a , de a tudóstól és írótól megköveteljük, hogy ne gázolja, t i p o r j a , gyalázza, r o n t s a nyelvünket. Aki az íróasztalán á l is „ösztönszerűen" f i r k á l , az nem tudós v a g y művész, han e m iskolásgyerek vagy boltoslegény a titkos d r á m a í r ó mezében. Az í r ó n a k t u d n i a kell, h o g y m i f á n terem az idegen szó, s c s í n j á n kell b á n n i a ezzel a fűszerrel. A p a p r i k a kitűnő í z t

NAGYOBB CIKKEK

137

ad egyes ételeknek, de h a m a r o k s z á m szórnánk t á n y é r u n k r a , u g y a n élvezhetetlenné v á l n é k a paprikáscsirke. N e m á l l j a meg a helyét az az érvelés sem, h o g y meghonosult s z a v a i n k is idegen szavak voltak valamikor, s m i lenne a m a g y a r n y e l v ma, h a őseink is szívósan küzdöttek volna az idegen s z a v a k ellen. N y e l v ü n k mai á l l a p o t a merőben más, m i n t Szent I s t v á n v a g y M á t y á s idejében. M a m á r v a n megállapodott és g a z d a g írott n y e l v ü n k , melyet n a g y írók egész sora tett a gondolat- és érzelemkifejezés p á r a t l a n eszközévé. Szavunk a n n y i m á r , mint égen a csillag, idegenből átvett is v a n köztük bőven (ezek ugyanis a n y e l v eredeti e g y h a n g ú s á g á t ellensiílyozták ú j h a n g k o m b i n á c i ó k k a l — állítólag). M ü v e i t j e i n k csaknem két évtizeden át l á t o g a t j á k a különféle iskolákat, mielőtt választott é l e t p á l y á j u k r a lépnének, s e közben á l l a n d ó a n olvasnak, t a n u l m á n y o z z á k az írott nyelvet, az irodalom és az egyes szaktudományok nyelvét. Az írott szó szinte n a g y o b b szerepet játszik életükben, m i n t az élőbeszéd — a művelt ember valószínűleg többet olvas, m i n t beszél, — joggal e l v á r h a t ó tehát, hogy n y e l v i kifejezésük művelete n e m lesz egészen olyan ösztönszerű, m i n t a volgai lovasé v a g y Kinizsi vitézeié lehetett. T a n u l n a k latinul, esetleg görögül, a z t á n németül, f r a n c i á u l , néha egész sereg nyelven olvasnak, n e m esik t e h á t nehezükre felismerni az idegen szót, h a az v a l ó b a n idegen. Egyszóval k á r a mai helyzetet összehasonlítani a régi idők nyelvi állapotaival. m e r t ebből az összehasonlításból, h a helyesen végezzük el, inkább az t ű n i k ki, h o g y igenis, m a egészen másképpen fogadjuk az idegen szavakat, mint művelődésünk fejletlenebb korszakaiban. Mi t e h á t a helyes álláspont az idegen szavak használatának kérdésében? A helyes álláspont n e m lehet végletes és túlzó: az idegen szavakat n e m szabad m i n d e n megfontolás nélkül, elvszerűen üldöznünk, de épen olyan h i b a lenne n y a k r a - f ő r e , szinte tüntetésből élni velük. Az idegen szavak mértéktelen h a s z n á l a t á t ó l megóv b e n n ü n k e t a nyelvi ízlés, mely ú t á l a t t a l fordul el minden z a g y v a keveréknyelvtől, továbbá a nemzeti érzés, m e l y féltve őrködik az a n y a n y e l v tisztaságán. Emlékezzünk K a z i n c z y s z a v a i r a : „Az idegen szó tarkít, s e l á r u l j a szegénységünket, s a nemzeti büszkeséget i g a z s á g t a l a n u l alázza." J g e n veszedelmes és káros dolog t u d o m á n y o s n a k látszó elmeleteket szerkeszteni, hogy ilyenféle m o n d a t o k a t igazoljunk és f e l m e n t s ü n k (sőt t a l á n m i n t á n a k odaállítsunk): „Sok remek plafon megrongálódott a restaurálással, mert dilettánsok a k a r ták átpucolni a f r e s k ó k a t " . I s m e r i i i k mi jól az idegen szavak szerelmeseit. I t t a divatos író, aki közönsége kétes ízlésének hódolva gondosan teleszéria k ö n y v e i t b i z a r r attitűdökkel és gáláns szituációkkal, s íróasztala felett a r a n y keretben csillog a k a j á n j e l m o n d a t :


138

„ I r t s u k ki az idegen szavakat a nyelvekből: megszűnik az irodalom". — A z t á n itt a t u d o m á n y emberé is, a k i gyermekként örül értelmetlenül titokzatos m ű s z a v a i n a k , s n e m mondana le a r r ó l a b a r b á r élvezetről, hogy m i n d e n m o n d a t b a két-három idegen szót bele ne g y ö t ö r j ö n . Dehát ezek a szavacskák olyan tudományos színt a d n a k a legnagyobb ostobaságnak is! — I t t az előkelő t á r s a s á g o k kedvence: beszédje olyan választékos, csupa k i p r ó b á l t finom szó. Szenzációs és f a n t a s z t i k u s ! Régi t í p u s ez, sokszor találkoztunk vele a múltban, szavait is Londonban s z a b a t j a , a k á r c s a k a r u h á i t . — S itt v a n a vidékről о fővárosba f e l k e r ü l t hivatalnok, aki k a p v a k a p a pesti levegőben úszkáló sok-sok „ m u r i s " szón, ő is „echt" pestinek a k a r látszani, n e m a k a r elmaradni a k o r t ó l . . : szegény. B á m u l d meg, m a g y a r o m , ezeket a f u r c s a s á g o k a t , de ne utánozd! Ne hallgass á l p r ó f é t á k r a , h a n g z a t o s érvelésekre, hanem m a g y a r érzésed s u g a l l a t á t kövesd! S vésd emlékezetedbe egyik kiváló nyelvészünk j e l m o n d a t á t : „Szeressük jobban a magyar szót!"

^

KISEBB

-

KÖZLEMÉNYEK

-

Szaporodnak a partnerek. Nem a kaszinók j á t é k o s - f o r g a l m á b a n , h a n e m a m a g y a r szók seregében. A német partner szót m a g y a r beszédben először a század elején h a l l o t t a m tarokkozás közben egy német n e v ű és származású, n e m egyszer németesen is beszélő pályat á r s a m t ó l . É r t h e t ő n e k t a l á l t a m tőle, de álmodni sem mertem volna, hogy egy p á r évtized m ú l t á v a l a n n y i r a el fog m a j d t e r j e d n i nemcsak - a h a n y a g hétköznapi beszédben, hanem az irodalmi nyelvben is, és hogy a n n y i jó m a g y a r szót fog lassanként h á t t é r b e szorítani. Elősorolom rohamos terjeszkedésének és térhódításának n é h á n y bizonyítékát. Hogy a k á r t y a j á t é k b a n , melynek nyelvéből a szó kiindult, ma kizárólag csak partnerek (kiejtése szerint partnerek) v a n n a k , azt ha nem szíveljük is, v a l a h o g y a n m e g é r t h e t j ü k . Hiszen a k á r t y a nyelve telidestele v a n részben nem is pót o l h a t a t l a n — német szavakkal. H o g y csak egyet említsek a n é m e t h a t á s erős f o k á n a k jellemzésére: ma m á r a játék és a játszma helyett is következetesen párti-1 v a g y párti-1 monda n a k (írni parti-1 írnak). A k á r t y á z á s b a n játéktárs-at kellene a partner helyett m o n d a n u n k . A játszótárs szót, a m e l y e t Kelemen B é l a Kéziszótára (3. kiad.) a Partner f o r d í t á s á u l a játéktárs mellett fölvesz, csak g y e r m e k e k r e szoktuk érteni.


A k á r t y a j á t s z á s b ó l a partner szó először bizonyára a színjátszás nyelvébe k e r ü l t át. A színésznek ma csak partnere van. Á t m e n t aztán a szó természetesen m á s m u t a t v á n y természetű foglalkozások és a sport nyelvébe is, pl. „ K i e m e l j ü k . . . Kállay Kristóf t a t á r t á n c á t , Szilassy N a d i n k a és partnere keringőjét" ( U j M a g y a r s á g 1942 I I I / l , 12. 1.). . De a partner el v a n m á r t e r j e d v e számos egyéb fogalomkörben is. Lépten-nyomon ilyen mondatok b u k k a n n a k u g y a n i s szemünk elé: „Ez a béke csak a k k o r m a r a d és lehet valóság, ha erős, ö n t u d a t o s és e g y e n j o g ú partnerek kezeskednek é r t e " (Budapesti H i r l a p 1938 IH/15, 5. 1., egy német birodalmi miniszter beszédének f o r d í t á s á b a n ) . „Az ország á r u f o r g a l m a a legjelentősebb partnerrel, A n g l i á v a l [eddig Angolországnak m o n d t u k ! | m a j d n e m teljesen lehetetlenné л ált" („Finnország 1940." 215. 1.). „Szerződést kötött [az önálló Izrael]. Még pedig igen előkelő partnerrel, Anglia k o r m á n y á val" (Uj M a g y a r s á g 1940 VII/7, 4. 1.). „Nem konjunktúra-polit i k a volt ez, amely aszerint lesz színvallóbb, . . . a m i n t az események, a sikerek a partnernek kedveznek, v a g y e l f o r d u l n a k tőle" (uo. 1941 1/28. vc.). „ H e l s i n k i . . . n e m t a r t j a többé becsületes partnernek a d i p l o m á c i á b a n se A n g l i á t " (uo. VII/31, 2. 1.). „Anglia r ö g t ö n szembeszállt minden kontinentális | é r t s d : szápartnernek razföldi I h a t a l o m m a l , a m e l y erősnek és veszélyes l á t s z o t t . . . az angolszász világkoalició 1918-ban legyőzött bennünket, a veszélyes k o n t i n e n t á l i s partnert" (uo. 1942 1/31, 1. 1„ Hitler beszédének f o r d í t á s á b a n ) , stb. Mindezeken a helyeken a német-angol partner szó a mi ősrégi fél s z a v u n k a t s z o r í t j a ki jogából. H i t l e r beszédében a k á r az ellenfél is helyén lett volna. E g y m a g y a r miniszter beszédében meg ezt o l v a s h a t t a m : „Nincs tárgyalási partner" (uo. 1940 XTI/4, 4. 1.)! Nincs t e h á t tárgyaló fél se többé, a h o g y a n e d d i g m a g y a r á n mondottuk. A következő m o n d a t b a n jó m a g y a r s á g g a l érdekfelet lehetett volna í r n i : „ A m e r i k a pedig u g y a n a z o n v i l á g u r a l m i céloktól vezettetve, mint a másik két partner, kezdettől fogva készen állt u g y a n a r r a a szövetségre" (Uj M a g y a r s á g 1942IV/19. vc.). Segítőtárs helyett m o n d t a egy miniszterünk a német szót ;> m a g y a r kifejezéstől kísérve a következő m o n d á s b a n : ..Partnereket; segítőtársakat keresek e nagy [nemzeti I cél szolgálatában, azoknak pedig, a k i k nem lesznek partnerek, pusztulniok kell ebből az országból" (uo. 111/20, 2. 1.). Megelégedhetett volna a m a g y a r szóval, a n é m e t e t azonban meg is ú j r á z t a . Német beszéd f o r d í t á s á b a n szerepel l e f o r d í t a t l a n u l a partner szó ebben a m o n d a t b a n : „ N e k ü n k m a g u n k n a k is alapvető érdekünk, hogy kereskedelmi partnereinknek jó sora |helyesen; jó soruki legyen" (uo. IX/10, 3. 1.). A m a g y a r feleink szó itt is megtette volna. M á r a hívek helyét is kezdi a német szó kiszorítni, mint például: „Az Egyesült Á l l a m o k . . . a r r a fog kényszerülni, hogy

140


az a r a n y á t szétossza politikai partnerei között" (uo. 1/23. vc.). Azonban ennél is tovább h a l a d t u n k . I m m á r a zseblámpa is partner: „Tárcazseblámpa fontos partner az elsötétítés a l a t t " ( U j M a g y a r s á g 1941 V I I I 3, 3. 1., hirdetésben, e h.: t á r s v a g y kísérő). Partner lett az ü g y v é d ügyfeléből is: „ N é h á n y pillanat i g n é m á n tanácskozott [az ü g y v é d ] v a l a m i belső partnerrel (H. G. Wells: M r . B l e t t s w o r t h y a kannibálok szigetén, f o r d . S z i n n a i T i v a d a r , 262. 1.). Mi több, a szerelemben is társak hel y e t t partnerek á l l a n a k e g y m á s s a l szemben: „Az emberben az értelem felülkerekedése szerelmi partner t u d a t o s kiválasztásához vezetett" (H. G. Wells „Az élet csodái" című könyvének kevés gonddal készült, fölösleges idegen szóktól hemzsegő ford í t á s á b a n , I I I , 901). „A nemi v á g y erős, a n e m i partner megszerzése pedig v m e l y Folv. v a l a m e l y ] okból lehetetlen" (A Napkelet Lexikona I I , 246). Még a játék szóval való összetételben is, ahol a rövidebb társ szó szinte magától kínálkoznék utótagul, azt kellett olvasnom: „ J á t é k p a r t n e r e i becsapták ő t " (Bud a p . H i r l a p 1932 VII/16, 5. 1.). I g a z á n f e h é r holló s z á m b a megy, h a n a g y - n a g y r i t k á n a j ó r a v a l ó m a g y a r szókkal is találkozhatni a német-angol partner helyett, m i n t például: társszereplő (egy mozihirdetésen látt a m , 1940); „méltó szereplőtársa [Willy B i r g e l n e k ] a b á j o s . . . G e r t r u d E y s o l t " (Uj M a g y a r s á g 1941 IX/20, 8. 1.); „a . . . békét a k a r ó tárgyaló/éí&ó'í hirtelen hadviselővé á t a l a k u l t J a p á n " (uo. XII/17, 1. 1.). í m e a n é m e t k á r t y a m ű s z ó í g y tolakodott be egy p á r évtized alatt szemem l á t t á r a a t á r s a l g á s i és az i r o d a l m i nyelvbe, és sutba kerülnek helyette a jó m a g y a r szók: társ, fél, híve valakinek. ügyfél, érdekfél, játéktárs, szereplőtárs, társszereplő. Nyolcféle m a g y a r kifejezés szorul háttérbe egy szükségtelen idegen helyett. E z t nevezzem én nyelvgazdagodásnak?! L a t i a t u c p a r t n e r e y m zumtuchel mic vogmuc. Ysa — ered e t i szavainkat e g y m á s u t á n elfelejtők v a g y u n k ! Zolnai G y u l a .

Az igekötők. Humoros karcolatot o l v a s t a m az egyik ú j s á g b a n „Tessék m o n d a n i " címmel. Í r ó j a m e g á l l a p í t j a , hogy kellemetlen és fülsértő, mikor az érdeklődők m i n d u n t a l a n ezzel a szólammal kezd i k m o n d ó k á j u k a t : Tessék m o n d a n i . . . ! Szerinte az lenne a helyes, ha kérdezősködésünket í g y kezdenénk: Tessék megmondani...! A z u t á n hozzáfűzi: „A m a g y a r nyelvnek elvégre szab á l y a i v a n n a k , tessék azokat betartani." Tehát a m i k o r a cikkíró m e g r ó j a az egyik, inkább csak vélt hibát, u g y a n a k k o r elköveti a másikat, németesen b e t a r t a ni-t mond megtartani helyett.


141

Kétségtelen, hogy ba.j v a n az igekötők h a s z n á l a t á v a l . E z t a kérdést m á r S i m o n y i Zsigmond is t á r g y a l j a Helyes M a g y a r ság című m u n k á j á b a n és m e g á l l a p í t j a többek között, hogy az igekötők segítségével igen sok, f i n o m á r n y a l a t t a l h a t á r o z h a t j u k meg az igék jelentését. M á r ő is megemlíti, hogy a cselekvés bevégződésére m u t a t ó meg- és el- igekötőket n a g y o n g y a k r a n e l h a g y j á k , pl. meg volt h a l v a helyett halva volt, elfeledtem helyett feledtem alakot h a s z n á l n a k . Ez a n y e l v i d i v a t m a különösen lábra kapott. Sokan az igekötők e l h a g y á s á v a l igyekeznek s t í l u s u k a t eredetivé, egyén i v é tenni, m i n t h o g y ez sokszor meglepő és ú j s z e r ű szólamokat eredményez. Csakhogy nem minden jó, a m i ú j s z e r ű és meglepő. Az igekötők ugyanis, m i n t szorosan az igéhez fűzött határozók, m e g v á l t o z t a t j á k az ige vonzatát és jelentését. Pl. h a r col t á r g y a t l a n ige, meghareol t á r g y a s ; tör, széttör, eltör, összetör, megtör rokonjelentésű szavak, mégis sok á r n y a l a t i különbség v a n köztük, és bizonyos vonzatokban csak az egyiket v a g y a m á s i k a t h a s z n á l h a t j u k helyesen. Széttörte bilincseit e helyett n e m m o n d j u k , hogy törte, összetörte v a g y megtörte. A síró g y e r e k r e azt m o n d j u k : eltört a mécse. A sokat szenved e t t ember megtört. Ilyen rokonértelmű és tövű igéknek egész sorát lehetne felsorolni. Minden nyelvnek m e g v a n a m a g a szólamkincse, és ez a nyelvre is, a n é p r e is igen jellemző. H a ezt ok nélkül v á l t o z t a t g a t j u k , a n y e l v e t r o n t j u k meg. A m a g y a r igekötők szerepével kellő m é r t é k b e n eddig még n e m foglalkozt a k , pedig ez nyelvünknek igen fontos, jellegzetes és bonyolult része. L e g g y a k r a b b a n csak helyesírási szempontból vizsgálják a kérdést, h o g y mikor kell egybe és mikor kell külön í r n i az igét és az igekötőt. Bomlott nyelvérzékű emberek igen sokszor e g y b e í r j á k az össze nem tartozó kifejezéseket is, pl. elkeli menni (el kell m e n n i ) ; k i a k a r o m hozni (ki a k a r o m hozni); szétf o g o m törni (szét fogom törni). Ez a h i b a azonban a beszédben, ahol ezek a kifejezések különben is egy mondatszakaszt alkotnak, nem vehető észre. Sokkal f u r c s á b b , h o g y egyesek az ellenőriz igét az ellenáll és az ellenszegül m i n t á j á r a igekötős szerkezetnek érzik és ilyeneket m o n d a n a k : „ M a j d őrizd eUen a f i ú kat. Nem én őriztem ellen a dolgot." Holott ez nem igekötős szerkezet, h a n e m a n y e l v ú j í t á s korabeli ellenőr igei származéka. M á r a H i m n u s z b a n is t a l á l u n k példát az igekötő elhag y á s á r a , mikor azt m o n d j a Kölcsey: „ H á n y s z o r zengett a j k a i n Ozmán v a d népének Vert h a d u n k csonthalmain Győzedelmi ének?" Ma m e g v e r t v a g y szétvert h a d a t m o n d a n á n k . A régi nyelvben, különösen versben a k a d h a t u n k ilyen igekötőtlen szóa l a k o k r a is, ez azonban g y a k r a b b a n b i z o n y í t j a a verselőnek a nyelvvel való birkózását, m i n t azt, h o g y ez az eredetibb, k i f e j e -

142


zőbb és m a g y a r o s a b b szólamkincs. Különösen A d y u t á n terjedhetett el az igekötő-elhagyás szokása, az ő különös és c s a k u g y a n újszerű nyelvében g y a k r a n és rendszeresen r á b u k k a n h a t u n k erre a n y e l v i jelenségre. L e g g y a k o r i b b nála a tűnik igének és a jelzőként használt n m l t i d e j ü melléknévi igeneveknek a nyelvszokástól eltérő igekötő nélküli a l a k j a . Hadd idézzek e r r e néhány p é l d á t : „Fejét, jussát, szívét, kobozzák" (A hőkölés népe); „Fúltak itt a szívek" (Szerencsés esztendőt kívánok); „Hunyt szemmel gondolnék reád" (Megölelném a l á n y o d ) ; „Mult n y a r a k v é r n y o m a i visznek" (Az á r u l á s n y a r a ) ; „S én feszülettel, tört p o h á r r a l , hűlt testtel" (Az ős k a j á n ) ; „Hunyt szemekkel f e k ü d j e'őttem" (Csak látni a k a r t a l a k ) ; „S e m o s t m á r karolt v á r o s k á b a n " (A visszahozott zászló); „Vad dühvel a tiport cselédek" (Város megvétele után). M á s azonban a vei - s és más a próza. Versben a mérték, a tömörség, a h a n g u l a t k e l t ő szándék ú j s z e r ű kapcsolatok és szólamok keresésére kényszerítheti a költőt. De f u r c s a és visszatetsző, h a a prózaíró, méghozzá t u d o m á n y o s cikkben, ilyen szócsonkításokat végez, csakhogy stílusa eredetinek lássék. A D i á r i u m 1942. júliusi s z á m á n a k egyik v e r s b í r á l a t á b a n olvashatók i l y e n sorok: „Tiszta h a n g u l a t a i f é r f i a s kézszorítással érnek" (talán fel); „Víziói költészetünkben nem ismert fokozattal ismertetnek" (talán meg) stb. De nemcsak ezt az egy példát találjuk, h a n e m ez a szokás kezd t e r j e d n i ú j s á g o k b a n , folyóiratokban és könyvekben e g y a r á n t . Ez is az írott nyelv hibás s a j á t s á g a , m e r t beszéd közben szerencsére — n e m hallani. Az igekötő-elhagyás ellenkezőjével is találkozunk, mikor a f o g a l m a t kellően kifejező igéhez m é g igekötőt is erőltetnek. E r r e a n y e l v h i b á r a m á r Simonyi is r á m u t a t és p é l d á k a t is említ: ,.Megmarasztalja a vendéget"; „Megtámogatják a szabadelvű p o l i t i k á t " . Ilyen felesleges igekötővel ellátott igéket manapság is h a l l h a t u n k és olvashatunk. E g y r e r i t k á b b a n használják az érdeklődik valakitől v a l a m i felől igét, e helyett inkább a megérdeklődik valakitől v a l a m i t , sőt v a l a k i t kifejezés j á r i a . A fizetéseket és az élelmiszeradagokat nem elég, hogy csökkentik, h a n e m lecsökkentik; a levelet kikézbesítik; az írást lerövidítik; a feleket kiértesítik; a tanulókat leosztályozzák; a műveleteket leegyszerűsítik; a cikkeket leközlik stb. Még f u r c s á b b nyelvi liiba, m i k o r az átvett idegen szavakat feleslegesen m a g y a r igekötővel n y o m ó s í t j á k . Pl. az á r u t meg revideálják; a beleegyezést kiprovokálják; a béreket leredukálják; a dolgokat összekombinálják; az á r a k a t megmaximálják. D e n g l J á n o s ( M a g y a r nyelvhelyesség és m a g y a r stílus) úgy m a g y a r á z z a ezt, h o g y az ilyen összetételek az idegen nyelvbeli jelentés nem-ismerése m i a t t vetődtek össze és itt szóelégyedés t ö r t é n t ; exportál < kivisz < k i e x p o r t á l ; paszíroz < áttör < á t p a s z í r o z stb.


143

Hasonló, de még elterjedtebb nyelvhiba, a régi, megszo kott igekötőnek ú j j a l , rendszerint németessel való felcserélése. Főleg a t a r t ó s történés és a történés befejezettségének kifejezésére szolgáló meg- és el- igekötő szorul háttérbe a be- és a ki igekötővel szemben. B e t a n u l - m e g t a n u l , beijed-megijed, beígér-megígér, b e t a r t - m e g t a r t , kivizsgál-meg vizsgál, kiépítmegépít, k i f á r a d - e l f á r a d , k i t a r t - e l t a r t , stb. stb. — minden nyelvhelyességi könyvből jól i s m e r t (helytelen-helyes) szópárok. Ezeknek n a g y része m á r m e g is honosodott, r o n t v a a m a g y a r nyelv szellemét, m e g m á s í t v a a s a j á t s á g o s m a g y a r szemléletmódot, pedig semmi szükségünk sem volt r á j u k , hiszen nem l ú á n y t pótolnak, hanem a régi. jó szavak r o v á s á r a terjeszkednek és azokat verik ki helyükből. Ezért szükséges a nyelvbe beszűrődő, fertőző c s í r á k a t m i n d j á r t az első jelentkezésükkor fölön csípni és kiirtani, m i n t ahogy a jó orvos is megelőzni törekszik a h a j t , és a m i n t minden betegség kezdeti szakaszában g y ó g y í t h a t ó leghatásosabban. Tótli J ó z s e f .

A jogi műnyelv rövidítései. Még m i n d i g sok a p a n a s z a jogi m ű n y e l v m a g y a r t a l a n sága m i a t t . Több mint h a t v a n esztendővel ezelőtt a d t a ki a M. Tud. A k a d é m i a Bakos Gábor t a n u l m á n y á t A magyar jogi műnyelv kérdéséhez címmel (Értekezések a t á r s a d a l o m t u d o m á nyok köréből V I . k. 7. sz. Budapest, 1880). amelyet h á r o m év múlva A magyar jogi műnyelv alapelvei és törvényei (Budapest, 1883, 168 1.) című kis kötete követett. Kisebb értekezéseket mellőzve 1914-ben Sopronban jelent meg Bábel László n a g y kötete Hivatalos nyelvünk címmel (237 1.), amely a közhivatalok m a g y a r t a l a n s á g a i n a k m e g j a v í t á s á t célozta. 1925-ben pedig a kötelező h a s z n á l a t r a vonatkozó belügyminiszteri rendelettel Tibor a d t a ki a K i r á l y i M a g y a r Egyetemi N y o m d a Vad nay helyettes á l l a m t i t k á r m u n k á j á t A magyar hivatalos nyelv szabályai (a belügyi közigazgatás részére) címmel 94 1.). A m a g y a r hivatali és jogi m ű n y e l v azonban m a is hemzseg a m a g y a r t a l a n s á g o k t ó l . Elnök, alperes, felperes, a l i s p á n jegyzőkönyvekben és p e r i r a t o k b a n névelő nélkül f o r d u l elő. pedig a nóta helyesen m o n d j a , hogy „ A z alispán k a l a p o m r a rózsát tett". Német h a t á s a l a t t n a p j a i n k b a n is egyre romlik nyelvünk. Csak egyetlen m o n d a t o t jelenkori m ű n y e l v ü n k szóvirágaiból. „A bíróság a felhívott törvényszakaszokra való tekintettel alperes felcsatolt b i z o n y í t ó i r a t a i a l a p j á n beállította a h a t á r n a p o t . " (A bíróság tekintettel az idézett törvényszakaszokra, az alperes mellékelt bizonyítékai a l a p i á n elhalasztotta a tárgyalást.) Az elnapolta szintén németes lenne. Most azonban csak jogi m ű n y e l v ü n k két rövidítéséről

144


kívánok megemlékezni. Jogászok körében l e g g y a k r a b b a n a törvénycikkek és a szakaszok f o r d u l n a k elő szóban és í r á s b a n e g y a r á n t . í r á s b a n a törvénycikk helyes rövidítése csakis tc., a szakaszé p e d i g § lehet. Mégis mit t a p a s z t a l u n k ? Törvényeink hivatalos kiadásától, az Országos T ö r v é n y t á r t ó l kezdve a Mag y a r T ö r v é n y t á r (Corpus J u r i s H u n g a r i c i ) millenniumi emlékk i a d á s á n a k m á i g folytatólagosan évenkint megjelenő kötetein át a n a p i s a j t ó i g a törvénycikk rövidítésére t.c., a szakaszéra pedig használatos. Mint ahogy helytelen m a m á r , amióta egy szóba í r j u k , a R é s z v é n y t á r s a s á g o t R. T.-vel v a g y R.-T.-vel rövidíteni R t . helyett, u g y a n í g y helytelen a törvénycikket t.-c.-vel jelezni. V a l a m i k o r a törvénycikket k é t külön szóba írták, a m i k o r t. c.vel rövidítették. Aztán kezdték kötőjellel törvény-cikknek írni, a m i k o r helyes volt a t.-c. rövidítés. A m i ó t a azonban a törvénycikk szót e g y b e í r j u k , semmi értelme sincs a rövidítést meghosszabbítani egy kötőjellel. T u d o m á n y o s m u n k á k b a n e g y r e gyakoribb a tc. rövidítés, de a vaskalapos hivatalos h a s z n á l a t n e m a k a r n y e l v ü n k fejlődéséről és a helyesírás tökéletesedéséről t u d o m á s t venni. Közelegvén az évforduló, azzal instanciázunk törvényszerkesztőinkhez, hogy a jövő évtől kezdve kövessék ezen a t é r e n is a m a g y a r helyesírás szabályait. U g y a n i l y e n fölösleges a § jel u t á n a pont. Az A k a d é m i a i Helyesírás 266. p o n t j á b a n p o n t nélkül t ü n t e t i föl a szakaszjelet. U g y a n a k k o r azonban a 262. pontban, a m i k o r alkalmazza, pontot tesz u t á n a . Helytelen. J e l e k rövidítése u t á n nem teszünk pontot. Milyen fonák lenne, h a a % jel v a g y az idegenben oly g y a k r a n h a s z n á l t & jel v a g y a violinkulcs stb. u t á n pontot tennénk. Igaz, h o g y nyelvünk szabályai szerint a rövidítések u t á n á l t a l á b a n p o n t o t teszünk, d e a mértékek és a pénzek rövidítését pont n é l k ü l í r j u k , ha c s u p á n egy betűből áll, v a g y nincs benne m a g á n h a n g z ó . E n n e k a n a l ó g i á j á r a a rövidítésjelek u t á n is el kell h a g y n u n k a pontot. Csekey I s t v á n .

Szerepet játszani. Szegény B a i ' c z a f a l v i ' S z a b ó Dávid! K o r t á r s a i az „idétlen szócsináló" jelzővel illették. M a másképpen vélekedünk a nyelvú j í t á s k o r á n a k erről a s z ó f a r a g ó j á r ó l . Igaz, túlzó buzgalmáb a n a szócsinálmányok tömegét zúdította nyelvünkre. De ezek a szók nem t u d t a k gyökeret verni. E l t ű n t e k , elnyelte őket az enyészet. Csak a n y e l v t u d o m á n y t a r t j a őket számon. Á m ami á l l t a az időt, életre képesnek bizonyult, az szókincsünk szerves részévé vált. M a alig t u d n á n k meglenni az efféle szók n é l k ü l : ima, naptár, cím, külföld, cikk, szerkezet, társadalom, ügyész, zongora, —- h o g y n é h á n y a t e m l í t s ü n k a n a g y „szócsináló" alkotásaiból. A nyelvművelés csak a befogadott szókat t a r t j a szá-

KISEBB KÖZLEMÉNYEK 171

mon, s h á l á v a l gondol B a r c z a f a l v i Szabó D á v i d r a . Még szab á l y t a l a n szóképzéseit illetőleg is Lehr Alberttel, a kiváló nyelvtudóssal és nyelvművelővel v a l l j u k : „ H a r a g u d h a t u n k , h o g y lettek, ö r ü l j ü n k , h o g y v a n n a k ! " És v á j j o n mivel pótolhatnók a német Rolle egyértékesét, a — k i f o g á s t a l a n képzésű -— szerep szót? Ez a szó is Barczaf a l v i Szabó k o n y h á j á r ó l való. Ma bizony n y e l v ü n k nemcsak hogy nem t u d n a meglenni a szerep szó nélkül, de küzdenünk kell túlzott s helytelen h a s z n á l a t a ellen. P e d i g jó időbe telt, m í g a szerep szó közkeletűvé vált. A m u l t század első tizedeiben még a rollé, rolla j á r t a , m e r t bizony a m a g y a r színészet lassan hódított tért h a z á n k b a n . A mag y a r színészet fejlődésével p á r h u z a m o s a n g y o r s a n t e r j e d t a szerep, szerepelni szó, a szerepet játszani szólás. Szinte túlzott ütemben és, sajnos, hibás i r á n y b a n . Idegen m i n t á r a , a világot jelentő deszkákról m e g h ó d í t o t t a m a g á t a valóságos világot. A német klasszikusok használták először — a X V I I I . század végén — á t v i t t értelemben, a színpadtól távol eső személyek és cselekmények jellemzésére az eine Rolle spielen szólást. N á l u n k a szerepelni, szerepet játszani kifejezés a kiegyezés u t á n i kor politikai és t á r s a d a l m i életének egyik legsűrűbben használt szólásává lett. A legkevesebb szó m a n a p s á g a színészek szerepjátszásáról esik, a n n á l több az élet „szereplőiről". P e d i g ezeknek a szólásoknak a színpadtól elvont jelentésű haszn á l a t a idegen, a m a g y a r lélekkel ellentétes életszemlélet megn y i l v á n u l á s a . A m a g y a r ember becsüli a színjátszást, de az élet kérdéseiben nem játszik. N e m játszik szerepet sem. Péld á k ? Mindenki minden ú j s á g b a n m e g t a l á l j a őket. De két jellemző adatot mégis ideiktatok. í m e : „A vallás igen n a g y szerepet játszik a szlovákság életéhen" ( M a g y a r s á g 1937. júl. 7.). „V. I. az összeomlás óta n a g y szerepet játszik a jugoszláviai m a g y a r kisebbség életében" (Pesti H í r l a p 1940. m á r c . 29). A külföld beszélhet ú g y rólunk, hogy d ö n t ő módon szerepelünk a D u n a medencéjének kérdéseiben. Mi ú g y m o n d j u k , h o g y ezeknek a kérdéseknek a megoldásában döntő részünk van, a megoldáshoz döntő erővel szólunk hozzá. E h e l y e t t : X . á l l a m f é r f i n a g y szerepet játszik a világpolitikában, azt mondjuk, hogy n a g y súllyal m u n k á l k o d i k a világpolitikában. H o g y mily erős gyökeret vert ez az idegenszerűség nyelvünkben, m u t a t j a az is, hogy még L e h r Albert sem a k a d t meg r a j t a . E g y negyedszázaddal ezelőtt a h i b á z t a t o t t vezetőszerepet fog betölteni helyébe a vezetőszerepet fog játszani kifejezést a j á n l j a (MNy. X I I I , 308). P i n t é r Jenő az első, a k i —> nyelvvédő könyvében — k i f o g á s o l j a az efféle szerkezeteket: Nem szerepelnek a tanúk között (helyesen: nincsenek a t a n ú k között), az áldozatok közt szerepel (helyesen: az áldozatok közt van).

146

SZÉLJEGYZETEK

Szegény jó Szabó D á v i d u n k ! K i ű z t e az idegen szó a p r ó ördögét, hogy m é l t a t l a n utódok szócsinálónk jó m a g y a r szavában az idegen lélek sokkalta veszedelmesebb Belzebubját csempésszék be n y e l v ü n k b e ! Ha választanom kellene a színész rollát játszani-a meg a v a l l á s szerepet játszani a között, — én bizony item haboznám s a rollát v á l a s z t a n á m . Ne a k a r j u n k h á t szerepet játszani! A d j u k vissza a szerelést azoknak, akiket megillet: a színészeknek! L o v á n y i Gyula.

SZÉLJEGYZETEK Ftízisz, ftizikus. — E z t a kezdő m á s s á l h a n g z ó t o r l a t u k n á l fogva m a g y a r a j a k n a k szinte k i e j t h e t e t l e u két szót a M a g y a r Etyraologiai Szó t á r sietett a m a g y a r szókincs befogadott elemének tekinteni (516. 517. 1.). Kár volt e n n y i r e sietnie. Azt kell kérdeznem: van-e, ki ezt a két görög eredetű szót az orvosokon k í v ü l ismeri? Hiszen az orvosok is a n n y i r a csak maguk k ö r é b e n h a s z n á l j á k , h o g y a m ű v e l t m a g y a r közönségnek alig lehetett a l k a l m a m e g i s m e r k e d n i e velük. Mi a m a g y a r á z a t a t e h á t az EtSz. e honosító b u z g a l m á n a k ? E kérdés m e g f e j t é s é h e n m a g a a szótár vezet nyomra. M i n d k é t szónak cikke u g y a n i s ezzel kezdődik: S a u v a g . Ez Sauva geot ismeretes f r a n c i a N a g y Kéziszótárára u t a l , amely a ftízisz, ftizikus szavakat először vette föl a m a g y a r szókészlet elemei g y a n á n t . Ennek a fölvételnek a z o n b a n ebben a s z ó t á r b a n egészen különleges oka volt, a m i n t ezt A szerkesztő előszava (VI. 1.) n y i l t a n meg is v a l l j a : ..Nagy helyet adtunk a műszaki, orvosi, t e r m é s z e t r a j z i m ű n y e l v szókészletének. A szótár használója előtt feltűnhet, h o g y sok olyan idegen szót is közlünk, amelyeket a magyar nyelvhasználatban feleslegeseknek és kerülendőknek tartunk. Ezt a z é r t t a r t j u k szükségesnek, m e r t az ilyen idegen szavak a frari eia nyelvben is h a s z n á l a t o s a k , de a l a k j u k , k i e j t é s ü k eltér a szó m a g y a rosan hangzó a l a k j á t ó l . A f r a n c i á u l beszélő idegen ép az ilyen szavak h a s z n á l a t á b a n követ el g y a k r a n hibát". Ez a g y a k o r l a t i cél megokolttá teheti ugyan S a u v a g e o t m a g y a r - f r a n c i a s z ó t á r á b a n a fölösleges és kerülendő idegen szóknak fölvételét, de nem s z o l g á l h a t jogcímül á r r a , hogy az EtSz. d e r ü r e - h o r ú r a m i n d e n olyan idegen szót is a m a g y a r szókincs elemének t e k i n t s e n és m e g f e j t s e n , amelyek csak a s z a k t u d o m á n y o k szűk körében szerepelnek és a m ű v e l t m a g y a r közönség zöme előtt teljesen is meretlenek. E z e k s z á r m a z á s á n a k m a g y a r á z a t á t az idegen szók szótáraitól v á r j a mindenki, és nem a Magyar Etyraologiai S z ó t á r b a n log róluk fölvilágosítást k e r e s n i . A német és szláv szófejtő szótárak (Kluge. Berneket') sem t a r t o t t á k az ilyenek fölvételét szükségesnek, és a m a g y a r EtSz-ha való fölvételük csak m e g l a s s í t j a ennek a n a g y s z a b á s ú m ű n e k tető a l á hozását. Okos különbségtétel e l e j é t veszi az ilyen szükségtelenül honosító szabadelvűségnek. Zolnai Gyula. K ö r m ö n f o n t mondatszerkesztés. — A v i l á g o s s á g g a l és a természetességgel homlokegyenest ellenkezik az a s a j n o s sokszor t a p a s z t a l h a t ó m o n d a t f ű z é s m ó d , amely e g y m á s fölé halmozza az e g y m á s n a k alárendelt jelzőket, illetőleg m e g h a t á r o z ó mondatelemoket. és amely a t ő m o n d a t b a

147 SZÉLJEGYZETEK a n n y i , m e l l é k m o n d a t t a l szintén megszakított m e l l é k m o n d a t o t ékel bele, hogy ezek a t ő m o n d a t f o l y t a t á s á v a l való k a p c s o l a t n a k érzését az olvasóban teljességgel m e g z a v a r j á k . Ilyen mesterkélt és figyelemerőltető mondatszerkesztéssel f ő k é p t u d o m á n y o s művekben és h i v a t a l o s rendeletek szövegében t a l á l k o z u n k , de előfordul néha szépirodalmi m u n k á b a n is. Í m e mind a három e l ő f o r d u l á s i helyből egy-egy okulni v a l ó példa: „E t e r ü l e t e n belül az egyes törzsek . . . külön-külön szálltak m e g egy-egy, a nomád életmód mellett közvetlen szomszédság esetén kikerülhetetlen törzsközi összeütközések rneggátlására e g y m á s t ó l kisebb l a k a t l a n zónákkal e l v á l a s z t o t t földterületet" (A m a g y a r n y e l v t u d o m á n y kézikönyve I. k„ 7. füz., 28. 1.). .,A gyülekezési jogról szóló ... számú rendeletet felfüggesztő ... számú rendeletben kimondott tilalom alól az országgyűlésen képviseit politikai p á r t o k részéről zárt helyen t a r t a n d ó p o l i t i k a i jellegű gyűlések kivétetnek" ( B u d a p . H i r l a p 1933 VI/11, 3. 1., k o r m á n y r e n d e l e t b e n ) . ,.A düh, mely e tehetetlen embert, о kinek élete csak egy szálon f ü g gött és a ki egy esetleges p á r b a j b a n , melyben Crevel mindent veszthetne semmit se koczkáztat, elfogta, m e g r é m í t e t t e a m a i r e - t " (Balzac: B e t t i néni, ford. Salgó E r n ő . Klasszikus R e g é n y t á r 194. L). Zolnai Gyula. Mivel lehet m ű t é t e t végezni? — Műtőkéssel természetesen, feleli r á mindenki, a z a z h o g y — a m i n t egyszer olvastam — megfelelő módon alkalmazott v i l l a n y á r a m m a l is. Ámde ennél az ú j fölfedezésű mütétező e l j á r á s nál meglepőbbeket is o l v a s h a t t a m m á r . Lehet hályoggal is, vakbélgyulladással is „ o p e r á l n i " . í m e : „ E g y siketnéma esetével kapcsolatban, akit hályoggal [ !] o p e r á l t a k . . . . jegyzi meg a k i t ű n ő L a Mettrie" stb. ( F ü r s t és Moszkowski: Az élő világ csodái, f o r d í t o t t a F ü l ö p Zsigmond, 12. 1.). ..Lilian Gisht n é h á n y év előtt [ m a g y a r o s a n : n é h á n y évvel ezelőtt] vakbélgyulladással m e g o p e r á l t á k " (Pesti H i r l a p 1939 VIII/20, képes mell. 17. 1.). H a n y a g , n é m e t e s írásmód. A .hétköznapi n é m e t beszédben h a l l a n i ilyesmit: „er w u r d e mit B l i n d d a r m o p e r i e r t " stb. M a g y a r ember azt m o n d j a : hályogja miatt, vakbélgyulladása miatt m e g o p e r á l t á k . E z a hályoggal stbivel v a l ó operálás túltesz azon az idegenszerű beszédmódon is, amelyet m á r m e g r ó t t a k f o l y ó i r a t u n k b a n : orvoshoz járok a fülemmel stb. (1. Msn. I X . 140). Zolnai Gyula. A .telefonál'-esalád t é r f o g l a l á s a . — Zolnai G y u l á n a k f o l y ó i r a t u n k ban megjelent, első cikke (I, 49, 84) a telefonál igével foglalkozik. Azt m o n d j a Zolnai, h o g y a telefonál nyelvtani helyessége nem kifogásolható, ha a telephonieren átvételének t e k i n t j ü k , s nem a telefon főnévből való igeképzésnek. M e g á l l a p í t j a azonban, hogy ha a n é m e t n e k nem volna tele phonieren igéje, mi továbbra is, m i n t kezdetben, m a g y a r o s a n telefonozgatnánk. 1 Az -ál, -él képzővel u g y a n i s n y e l v ü n k c s u p á n c s a k igéből képez igét. Helyesebben képezett, m e r t az -ál, -él e l a v u l t , az élő nyelv p u s z t á n három ilyen képzésű igét ismer (dobál, ugrál, vetél).- De a régi n y e l v fölhasználta képzőnket jövevény igék m a g y a r í t á s á r a (bérmál, csinál stb.). 1 A Magyar Helyesírás Szabályai szómutatójában a .,telefonál v. telefonoz" jelölést találjuk. 2 A teljesség kedvéért megemlítem még az elavult s részben homályos alapszókból való metél, kószál, kívül, sajnál, stb. igét.

148

SZÉLJEGYZETEK

Ú j a b b a n meg se szeri, se s z á m a a főleg n é m e t közvetítéssel h o z z á n k ker ü l t -ál, -él végzésű jövevény i g é k n e k (blamál, angazsál, konfrontál, "protezsál, szabotál stb.). Vagyis k é p z ő n k első s o r b a n a német -ieren igeképző nek felel meg. Zolnai fejtegetéseinek idézésére az ad okot, hogy a telefonál-oaaláá terjeszkedése észlelhető. M o s t a n á b a n mind s ű r ű b b e n botlunk a kartonéi szóalakba. Az Ü j M a g y a r s á g 1942. szeptember 4-i számában például egyik tekintélyes k ö n y v k i a d ó v á l l a l a t u n k két hirdetésben is kartonálva ajánlja a könyvet. Kétségtelenül igaza v a n Zolnainak: az ú j f o g a l o m m a l c s a k egy jövevényt, a f ő n e v e t vegyük át, s belőle f o r m á l j u k a -z képzővel a valaminek tevését, c s i n á l á s á t kifejező i g é t . H a t e h á t r a g a s z k o d u n k a karton szó hoz, akkor ne kartonálva, h a n e m kartonozva v e g y ü k a könyvet. De fölvetődik az a k é r d é s is, v á j j o n a karton szó o l y a n jelentésá r n y a l a t t a l és h a n g u l a t i elemekkel van-e telítve, hogy nem t u d n a meglenni nélküle n y e l v ü n k . M a g a m kétségbe vonom ezt. Azt t a r t o m , megt e n n é kartonálva helyett a keménypapírba kötve, lemezpapírba kötve kifejezés is. Igaz, hosszabb, m i n t a kartonálva, de b á r m e n n y i r e h e l y e s is a rövidségre törekvés, nem válhat^ a nyelv fejlődésének z s a r n o k á v á . L o v á n y i Gyula. Tömkeleg. — A n y e l v ú j í t á s e szavának jelentése Czuczor—Fogarasi értelmezése s z e r i n t ' l a b i r i n t u s , v a g y i s s ű r ű n benőtt, t e k e r v é n y e s j á r á s ú útvesztő k e r t . . . Á t v i t t értelemben szövevényes, összebonyolódott dolog, ü g y , melyen eligazodni igen b a j o s v. éppen nem lehet'. V ö r ö s m a r t y meg J ó k a i ezzel a jelentéssel h a s z n á l t a . Balassa József ú j m a g y a r á z ó s z ó t á r a is ragaszkodik m é g a . l a b i r i n t u s ' jelentéshez, csak éppen a n y e l v h a s z n á l a t zavarodik bele v a g y négy évtized óta s z a v u n k értelmezésébe: a tömeg jelentésével a z o n o s í t j a , n y i l v á n a két szó rokon h a n g a l a k j á n a k h a t á s a képpen. Zolnai G y u l a Félreértett szavak és szóösszezavarások c í m ű cikkében (Msn. IX., 1) szóvá tette m á r ezt a botlást. Sajnos, e r e d m é n y t e l e n ü l . Az ú j s á g o k közölte egyik olasz h i v a t a l o s jelentésből (1942. VI. 9.) v a l ó az a l á b b i részlet: „ . . . a h a d i a n y a g tömkelegén k í v ü l 50 lövegből s körülbelül u g y a n a n n y i páncélos elhárítólövegből áll". A jelentésbővülés és v á l t o z á s a nyelvi életnek egyik l e g f o n t o s a b b eleme, s természetesen senki sem o l y a n botor, h o g y a fejlődés e m ó d j á n a k ú t j á t a k a r n á állni. De föl kell v e t n ü n k a k é r d é s t : elfogadható-e a t u d a t l a n s á g , a szók jelentésének n e m ismerése „ n y e l v i t é n y e k " létrehozóján a k ? S mivel a f o r d í t á s a M a g y a r T á v i r a t i I r o d á t ó l ered, m é g e g y kérdés kívánkozik tollúnk h e g y é r e : n e m található-e mód a r r a , h o g y az írott szó terjesztésének ez a l e g f o n t o s a b b intézménye ne váljék d u r v a nyelvi hibák elharapódzásának forrásává? L o v á n y i Gyula. A rádió m a g y a r s á g a . — A rádió óriási h a t á s s a l van a nemzet nevelésére, m e r t millió és millió m a g y a r h a l l g a t j a . Fontos t e h á t , hogy a d á s a i m a g y a r o s a k és érthetők legyenek, m e r t h i b á s kiszólásait a hallg a t ó s á g m e g t a n u l j a és m a g a is a l k a l m a z z a . A h í r l a p o k m á r i s á t v e s z i k és h a s z n á l j á k a z a g y v a kifejezéseket, s valószínű, h o g y a h a l l g a t ó k a t á r s a l g á s b a is átviszik őket. Én egy m o n d a t b a n s ű r í t e t t e m össze a sületlenségek egy részét, í m e a mondat:

KÖNYVSZEMLE

149

A két n e m z e t kiküldöttei ünnepélyes keretek közt kiépítették azt a b a r á t i légkört, melyben kimélyíthették g a z d a s á g i kapcsolataikat úgy, h o g y ezek nagyvonalúsága és dinamikája lehetővé teszi a termelés o l y a n fokozását, h o g y a két á l l a m be- és kivitele közös nevezőre h o z h a t ó legyen. T a l á n lesz v a l a m i haszna, ha közreadom.

a

sületlenségeknek ezt a h a l m a z á t B. ö .

A . h i n t e r l a n d ' m a g y a r megfelelője. — K é n y t e l e n vagyok r á m u tatni B ú z á s Dezső hadakmöge kitűnő s z ó a j á n l á s á n a k a r r a a fontos hibájára, h o g y m e g i n t e l m u l a s z t j a beilleszteni a szót a folyóbeszédbe, és a z a v a t a t l a n t ó l v á r j a , h o g y ezt kitalálja. P e r s z e nem t a l á l j á k ki, tehát n e m f o g a d j á k el az a j á n l o t t szót. Hogy m o n d j u k pl. hadakmögével ezt: a h i n terlandöa m e g y e k , а h i n t e r l a n d ö ó l s z á r m a z i k , a hintferlandi közlekedés, stb.i B. D. persze t u d j a , de miért nem m o n d j a meg n e k ü n k ? — E n g e m azért érdekel különösen ez a szó, mert m á r 25 évvel ezelőtt a j á n l o t t a m a H i n t e r l a n d m a g y a r í t á s á r a : a mögvidékét, u g y a n a z o n okoskodás a l a p j á n , ami most, n a g y o n helyesen, B. D.-t vezette. Mögvidékre u t a z i k , mög vidékről ered, m ö g v i d é k i közlekedés: ezekre r á j ö n a k á r k i m a g á t ó l , de a hadakmöge e g y é b k é n t kitűnő szó h a s z n á l a t á b a n nehézséget okoz a szóvégi e rag. Vagy fel kell sorolni az összes lehetséges vonzatokat p é l d á k b a n , vagy elejteni a szót. / Kiss S á n d o r .

KÖNYVSZEMLE Tiszamarti A n t a l : Orvosi n y e l v ü n k h e l y e s m a g y a r s á g a . B u d a p e s t , 1943. 306 1. E g g e n b e r g e r - k i a d á s . Az olyan m u n k a , amilyenre Tiszamarti A n t a l vállalkozott, i g e n s ú l y o s f ö l a d a t o t ró a szerkesztőre. S e m a szakember, s e m a nyelvész n e m b o l d o g u l h a t e g y m a g á b a n . H a s z n a vehető t e l j e s í t m é n y t c s a k k e t t e j ü k e g y b e f o r r ó m u n k á s s á g a hozh a t l é t r e . A z ú j m ű í r ó j á b a n s z e r e n c s é s e n e g y e s ü l az o r v o s a nyelvésszel. Nyelvtörténeti ismeretei, kitűnő nyelvérzéke, stílusának kifejező ereje hivatottá teszik Tiszamartit a vállalt f ö l a d a t m e g o l d á s á r a . A l a p o s k é s z ü l t s é g é t fokozza a z a m u n k á s ság, a m e l y e t — az előszóból t u d j u k m e g — az O r v o s i H e t i l a p és az A r c h i v u m c i k k e i n e k n y e l v h e l y e s s é g i v i z s g á l ó j a k é n t , „fésiilőjeként", a szerkesztőnek, V á m o s s y Zoltán n y . e g y e t e m i t a n á r n a k f ö l k é r é s é r e tíz é v óta k i f e j t . (Az Orvosi H e t i l a p szerk e s z t ő j é n e k ezt az e l é g g é n e m b e c s ü l h e t ő cselekvő n y e l v v é d e l m é t n e m e s p é l d a k é n t á l l í t h a t j u k f o l y ó i r a t a i n k és ú j s á g j a i n k elé!) T i s z a m a r t i k ö n y v e h á r o m r é s z r e tagozódik. T i z e n n é g y fejezetben á l t a l á n o s t e r m é s z e t ű n y e l v h e l y e s s é g i k é r d é s e k k e l foglalkozik. A p é l d á k k a l bőségesen k i e g é s z í t e t t f e j e z e t e k t ö m ö r e n és v i l á g o s a n t á r g y a l j á k m i n d a z t , a m i b ő l a n y e l v h e l y e s s é g i h i b á k s e r e g e összetevődik. P é l d á i t a l á l ó a k és k i v á l t k é p p e n a z é r t becsesek, m e r t az o r v o s i nyelvből v e s z i ő k e t N e m elégszik m e g

150

SZÉLJEGYZETEK

azonban a h i b á k f ö l t á r á s á v a l és kiigazításával, h a n e m minden ü t t példákkal m u t a t r á a t á r g y a l t szóalak, szófűzés, szerkezet helyes h a s z n á l a t á r a is, elejét véve a n n a k , hogy a h i b a kiirtásával a helyes használat is veszendőbe menjen. Helytelennek t a r t j a pl. a kezelés szót az efféle összetételekben: sugárkezelés, rádiumkezelés, vitaminkezelés és h e l y ü k b e a sugarazás, rádiumozás, vitaminos gyógyítás kifejezést teszi. De m e g m o n d j a azt is, h o g y nem kifogásolható a kezelés utótagú összetétel akkor, a m i k o r az előtag jelentése betegség v a g y személy. J ó kifejezés t e h á t a trachómakezelés, betegkezelés. Mert amiképpen á favágás n e m azt jelenti, hogy fával vágnak, h a n e m azt, hogy fát vágytak, azonképpen a sugárkezelés jelentése s e m sugárral való kezelés, hanem a sugár kezelése (23. 1.). Ez a m a g y a r á z a t jellemzi T i s z a m a r t i módszerét. A h a t fejezetből álló második csoportban stilisztikai kérdéseket t á r g y a l T i s z a m a r t i , u g y a n c s a k tömör, tanulságos szemléletességgel. Legeredetibb része a könyvnek természetesen az orvosi idegen szók és az idegenszerű kifejezések csoportja. Jóllehet azt v a l l j a T i s z a m a r t i , h o g y csak g y é r számmal a k a d n a k olyan szók, amelyeket nem lehet kellőképpen m a g y a r í t a n i , magyarításai m é r t é k t a r t ó k , k e r ü l i k az eredetieskedést. J a v a r é s z t a köznyelv szókincséből v á l o g a t j a össze őket. íme n é h á n y példa: Acut: heveny, gyors, rövid, hirtelen, váratlan, viharos, kezdeti friss, fenyegető, heves, válságos (49. 1.). Indikál: javall, javasol, helyesel, tanácsol, jónak, hasznosnak, kellőnek, célszerűnek, üdvösnek tart v. mond v. vall (50. 1.). Asthma: mellszorulás (61. 1.). Tertiaer: harmadszakos (nem harmadlagos) (62. 1.). — 'A nép nyelvéből valók alábbi m a g y a r í t á s a i : Hypertrophia: dalmahodás (59. 1.), draincső: szó dióeső (63. 1.), aneurysma; verőér-odor, érodor (61. I.).— A carbu,nculus helyébe a f iaskelés-i a j á n l j a (61. 1.). a rhhtologiá-t pedig a gégészei, szemészet, fülészét. m i n t á j á r a az orr ásza f-tal a k a r j a pótolni, a gégész stb. anal ó g i á j á r a m e g az orrász-t a j á n l j a . H i b á t i á n képzés u g y a n az orrász, orrászai, de kérdés, meg t u d n a k - e gyökeresedni nyelvünkben, t e k i n t v e az orr-пак a p é l d a k é n t b e m u t a t o t t szóktól elütő h a n g u l a t i elemeit. Azt is kétségesnek tartom, elfogadja-e az orvosi nyelv a t u d o m á n y o s hypnosis egyértékesének az ajánlott köznyelvi igézés. bűvölés kifejezést (65. 1.). Tgen jó a да ratmöge, gyomor möge (26. 1.). Хеш a k a r o k azonban kitérni azon kérdések elől, amelyekben nem é r t e k egyet Tiszamartival. Idegen h a t á s n a k tulajdon í t j a T i s z a m a r t i az ilyen szerkezeteket: befejezett kúra, beállott halál, s az alábbiakkal pótolja őket: a kúra befejezése, a halál beállta. Igaz, m á s nyelvekben is m e g t a l á l j u k ezt a szerkezetet, de — mint sok más egyezés — csak az e g y f o r m a g o n d o l a t j á r á s nak a jele. A régi nyelvhői sok példát idézhetnénk a kifogásolt

KÖNYVSZEMLE

151

szerkezetre, s az élő nyelvben közkeletűek a szökött katona, az elnémult harangok, a megvert ellenség stb. De m á s a befejezett kúra. más a kúra befejezése. Téves végül az a megállapítás (246. 1.), hogy az Akadémia helyesli a dr. c í m n e k m o n d a t b a n n a g y kezdőbetűvel való í r á s á t ; a Helyesírási Szabályok 8. kiadásának 222. p o n t j a u g y a n i s a kis kezdőbetűvel való írást teszi kötelezővé. — Ezek az észrevételek természetesen nem é r i n t i k a könyv becsét. Tiszámarti, töretlen u t a k o n j á r v a , m e g a l k o t t a az orvosi h i v a t á s nyelvhelyességi könyvét. Kívánatos, hogy a k i t ű n ő m u n k a minél mélyebben h a t o l j o n be az orvosi életbe. De nem kevésbbé ó h a j t j u k azt is, hogy ösztönzésül és például szolgáljon más hivatások s z á m á r a a m a g u k nyelvhelyességi könyvének megalkotásában. Loványi Gyula.

LAPSZEMLE Л S a j t ó . 1942 i évf. 9. szám. Halász Gyula: Böngészés. Nyelvhc lyességi észrevételek az aki, amely-e* nyelvhigításról, a hibásan h a s z n á l t •v:emberről, a b i r t o k r a g helytelen elhagyásáról, stb.-ről. N y o m t a t o t t szövegből való ez a m u l a t s á g o s időtlenség: „A vitorlavászonból készült zöld kabátos emberben felismerték a sikkasztót." Debrecen. 1942. nov. 25. K. A.: Harc az „is" körül. A m e g e n g e d ő mellékmondatban kétféle szórend használatos, egy régebbi, mely az is-t az ige mögé teszi, s egy ú j a b b . Kelemen Béla ...lo m a g y a r s á g a " (1906) szerint egy általánosabb, mely az is-t az igekötő és az ige közé i k t a t j a . A kétféle, szórend jogosultságát Simonyi Zsigmond, Molecz Béla és mások a m u l t és a jelen legjobb íróiból vett számos a d a t t a l igazolták. M a g y a r Nemzet. 1942. nov. 13. Gy. Gömöri Jenő: Az „is" esete a színházzal. Л Vígszínház m i n a p i p r ó b á j á n történt. E g y f r a n c i á b ó l fordított darabot p r ó b á l t a k . Midőn a hősnő szerepének ezt a m o n d a t á t mo i dotta: „Ha rossz is voltál hozzám, ha meg is kínoztál, én szerettelek", az igazgató közbeszólt és így j a v í t o t t a ki a szöveget: „ H a rossz voltát is hoz zám, ha megkínoztál is, én szerettelek." Az igazgató n y i l v á n n a g y tisztelettel van a n y a n y e l v ü n k i r á n t és f o n t o s n a k t a r t j a az is helyét az idézett m o n d a t b a n . Ezért csak dicséret illeti őt. Más kérdés azonban az, h o g y jó helyre tette-e azt az is-t. A t o v á b b i a k b a n a cikkíró i s m e r t e t i a nyelvészek nek e g y m á s s a l szembenálló véleményét erről a sokat v i t a t o t t szórendi kér désről. Simonyi Zsigmond .4 magyar kötőszók c. müvében tüzetesen foglalkozik a ha... is-féle m o n d a t o k szórendjével is. S z e r i n t e ebben a k é r désben p u s z t á n a n y e l v é r z é k e ' senkinek sem lehet i r á n y a d ó , dönteni csak a nyelvtények a l a p j á n lehet.- Ezeknek t a n ú s á g a szerint pedig az is a megengedő mellékmondatban hol az ige u t á n helyezkedik el (amint az igaz g a t ó kívánta), hol a h a n g s ú l y o s névszó u t á n (a f o r d í t ó nyelvérzéke sze riut). Gyomlay Gyula egy, n é h á n y évvel ezelőtt m e g j e l e n t t a n u l m á n y á b a n m e g á l l a p í t j a , hogy a feltételes megengedő m e l l é k m o n d a t b a n az is á l t a l a ban az á l l í t m á n y u t á n helyezkedik el. Lehet azonban az is a megengedő mondat m á s helyén is. de „csak o l y a n k o r , ha a szórendcserét v a l a m i ki-

152

LAPSZEMLE

f e j e z e t t vagy l a p p a n g ó ellentét k í v á n j a . " Lehr A l b e r t és a P i n t é r Jenőféle Magyar nyelvvédő könyv s z e r i n t a megengedő m o n d a t b a n az is szócsk á n a k az á l l í t m á n y u t á n van a h e l y e . — 1942. n o v . 17. — Harsányi Zsolt: Az „is" esete a színházzal. „Az egyesek szemében jelentéktelennek látszó k é r d é s t én igen k o m o l y a n veszem. H a egy n e m z e t n e k nincs n y e l v e , akkor n e m nemzet. H a s a j á t nyelvét n e m ápolja, akkor n e m ápolja — m é g hozzá t r a g i k u s a n s o r s d ö n t ő időben — s a j á t f e n n m a r a d á s á t . — H i t e m szerint a Vígszínháznak l e g e l s ő célja, é r t e l m e és kötelessége, hogy a m a g y a r nyelv e t ápolja. M i n d e n egyéb f e l a d a t a csak m á s o d s o r b a n k ö v e t k e z i k . . . A m i a kérdés érdemét illeti, k é t s é g t e l e n n e k t a r t o m , h o g y a M a g y a r Nemzet cikkéből kitűnőleg is az én á l l á s p o n t o m a helyes." — 1942. nov. 18. — Nomád levele az „is" kérdésében. I g a z a t a d H a r s á n y i Zsoltnak az „is" használat á r a vonatkozó f e l f o g á s á b a n s ezt néhány n é p n y e l v i példával is megerős í t i . — 1942. nov. 19. — Pass László: Az „is" szócska szórendi helye. „Által á b a n az a „ r e g u l a " , hogy az „ i s " szócska a m e g e n g e d ő m e l l é k m o n d a t legfőbb, jellegzetes é r t e l m é t megszabó, úgynevezett h a n g s ú l y o s s z a v a u t á n következik, m e r t í g y b í r j a e l l á t n i m e g e n g e d ő ' n y o m a t é k k a l . " — 1942. dec. 2. — Gy. Gömöri Jenő: Az „is" esetének tanulságai. Összefoglaló áttekint é s e az is kérdésben lefolyt v i t á n a k . Nagy J . B é l a n y e l v t a n á b ó l idézi az is szórendjéről I r t szabályt. „ V a n a b b a n az idézetben valami, a m i a mege n g e d ő is h e l y v á l t o z á s á n a k o k á t is sejteti. Azt m o n d j a : „Némely vidéken . . . a megengedő is-1 is odateszik, ahová a kapcsoló is-1." Ez a megállap í t á s egy jól i s m e r t n y e l v t u d o m á n y i tüneményt f o g l a l m a g á b a n . A neve analógia." M a g y a r o r s z á g . 1942. dec. 3. — Féja Géza: A „leállás" és társai. December 1-én este a rádió b e m o n d ó j a a következőket m o n d o t t a : „Közöljük k e d v e s h a l l g a t ó i n k k a l , bogy ü z e m i h i b a miatt k é n y t e l e n e k v a g y u n k leállni". M a g y a r u l ezt í g y kellett volna m o n d a n i : „kénytelenek v a g y u n k műsorunk a t félbeszakítani", vagy „ a b b a h a g y n i " . H a s o n l ó m a g y a r t a l a n s á g o k k a l s ű r ű n találkozunk h i v a t a l i n y o m t a t v á n y o k o n is. „Meg kellene i n d í t a n i v é g r e hivatalos n y e l v ü n k r e f o r m j á t . . . Természetesen nagyon elkésünk, ha a hivataloknál k e z d j ü k a „ r e f o r m o t " , alul kell kezdenünk a dolgot: a mag y a r nyelv o k t a t á s á n a k elmélyítésével". Évtizedek ó t a p a n a s z o l j á k az a r r a illetékesek, h o g y a középiskolában kevés óra j u t a m a g y a r n y e l v t a n í t á s á n a k . „A s z a k e m b e r e k mindent a m a g u k s z a k j á n a k szemüvegén keresztül n é z n e k és r i t k á n emelkednek fel az egyetemes nevelési eszmékhez. Nem l e h e t meggyőzni ő k e t arról, h o g y a m a g y a r n y e l v tökéletes t u d á s a , ered e t i szerkezetének, szókincsének, szépségeinek, f é r f i a s erejének és finom á r n y a l a t a i n a k t ö k é l e t e s e l s a j á t í t á s a a legnagyobb nemzetnevelő cselekedet e k közé t a r t o z i k " . Talán e g y e t l e n egy európai nemzet sem f o r d i t ily kev é s időt a n y a n y e l v é n e k t a n í t á s á r a . Az állandósuló n y e l v r o m l á s gyökeres orvoslása volna a m a g y a r n y e l v iskolai ó r a s z á m á n a k komoly m é r t é k ű fölemelése. Népszava. 1942. szept. 20. — Haragos Sándor: A munkások és a magyar nyelv. Félszázaddal ezelőtt a műhelyekben még a n é m e t szó j á r t a . H o g y ma a m ű h e l y e k nyelve m a g y a r és a mesterszók is c s a k n e m kizáról a g magyarul h a n g z a n a k el m u n k a közben, az a m a g y a r m u n k á s érdeme. A továbbiakban a cikkíró b e s z á m o l a n y o m d á s z i p a r m a g y a r o s o d ó törekvés e i r ő l és m e g á l l a p í t j a , hogy m a m á r minden mesterségnek m e g v a n a gazd a g magyar szókincse. De elszomorító jelenségekkel is t a l á l k o z u n k . Van-

KÖNYVSZEMLE

153

nak o l y a n munkások, akik m i n d e n n a p o s beszélgetéseikben t ú l s á g o s a n ei p a r l a g i a s o d n a k és r á k a p n a k az ú. n. jassznyelv és u t c a i zsargon h a s z n á l a t á r a . Ezt számos p é l d á v a l b i z o n y í t j a , s v a l a m e n n y i t a s a j á t m e g f i g y e l ő seiből meríti. „A m a g y a r nyelv o l y a n csodás szépségűi olyan zengzetes és minden magasztos érzést kifejező, h o g y halálos v é t e k u t c a i j a s s z k i f e j e z é sekkel, t o l v a j nyelvvel m e g g y a l á z n i . E z t h a g y j u k m e g az a l v i l á g n a k " . — 1942. szept. 27. — Száva István: Nyelv és argot. Hozzászólás H a r a g o s Sándor cikkéhez. A n n a k , hogy a t o l v a j n y e l v szavai, k i f e j e z é s m ó d j a i b e l e j u t nak az egész nép szókincséhe, l é l e k t a n i okai v a n n a k . Ezek ellen n e m lehet amatőrnyelvészek esztetikai r o s s z a l á s á v a l küzdeni. Az embereket n e m lehet rábeszélni a r r a , h o g y ilyen v a g y o l y a n b e s z é d f o r m á t h a s z n á l j a n a k . — 1942. okt. 4. — Haragos Sándor: Csak azért is: meló! Az a k a d é m i á k b a n azért v a n n a k n y e l v m ű v e l ő bizottságok, s azért a d n a k ki nyelvészeti folyói r a t o k a t , hogy m e g t i s z t í t s á k a n y e l v e t az idegen szavaktól. Ez a t ö r e k v é s m a világjelenség. A t a n u l é k o n y m a g y a r munkások igenis kerülni f o g j á k a- t o l v a j n y e l v c s ú n y a szavait, ha e r r e j ó i n d u l a t ú a n és szeretettel f i g y e l m e z t e t j ü k őket. — Száva István: Ki tévedettf Válasz az előbbi c i k k r e . Az ilyen nyelvi f o l y a m a t o k a t nem l e h e t egyszerű nyelvészeti h a t a l m i szóval tetszetős i r á n y b a terelni. Ez azonban nem jelenti azt, h o g y a n y e l v t i s z t í t ó m o z g a l m a k m u n k á j a teljesen fölösleges. Pesti H í r l a p . 1942. szept. 17. — Halász Gyula: „Nyelvőriiltség." tgy nevezte V a j d a J á n o s az idegen s z a v a k k a l űzött tékozlást. Van egy m á s i k nyelvi őrültség is: a nyelvi babona. A légből k a p o t t nyelvszabályok, mondv a c s i n á l t n y e l v t ö r v é n y e k sokszor t ö b b e t á r t a n a k a nyelvhelyességnek, m i n t a valóságos idegenszerűségek. Ilyen nyelvi b a b o n a az is, a m e l y a -va -ve igenévi szerkezetet minden esetben m a g y a r t a l a n n a k bélyegzi, pl. az e f f é l é k e t : „Kétségbe voltak esve." „ A l á j a van rendelve." Több m o n d a t ból van összetéve." Nem mindegy: meg van írva, v a g y : megíratott, avagy: megírták. Az utóbbi kettő történést fejez ki, a meg van írva pedig a cselekvés el végeztével beállott á l l a p o t o t . — 1942. okt. 22. — Halász Gyula: Иду nyelvi babona. Háromnegyed évszázaddal ezelőtt B a r n a F e r d i n á n d jeles nyelvészünk a M. T. A k a d é m i á b a n felolvasott t a n u l m á n y á b a n megvédte a m á r a k k o r üldözött és m a g y a r t a l a n n a k t a r t o t t egy névelőt. N a g y s z á m ú példát v o n u l t a t o t t fel e n n e k a nyelvszegényítő nyelvi b a b o n á n a k megdöntésére, tme közülök az e g y i k . „Nagy ú r egy főispán." — „ N a g y ú r a f ő i s p á n . Az első v a l a m e n n y i , az utóbbi pedig e g y tudvalevő f ő i s p á n ról m o n d h a t ó . Rákosi H í r l a p . 1942. nov. 2(1. — B. Z.: Beszéljünk magyaré)!. Helytelen: Lokálba m e n t e k mulatni. H e l y e s e n így m o n d j u k : Mulatóhelyre, táncos m u l a t ó b a mentek. Ezeket a m u l a t ó h e l y e k e t a pesti nyelv n e v e z t e el lokáloknak. Az idegen szó itt n e m c s a k fölösleges, nemcsak nem j e l e n t i azt, a m i r e h a s z n á l j á k , hanem n é m e t e s e n m e g r ö v i d í t e t t , rút l a t i n csonk. A lokalitds a „locus" szóból képzett neve mindenféle helyiségnek. A régi deákos világban rendszeresen h a s z n á l t á k , azután d i v a t j á t múlta S z á r n y a s k e r é k . 1942. nov. 15. — Gyökössy Endre: A fölöslegesen és bántóan használt „a" és „az". Ú j a b b a n közíróink és íróink akkor is haszn á l j á k a határozott névelőt, a m i k o r az fölösleges. A lapokban ilyen mond a t o k a t o l v a s h a t u n k : „A p á r i z s k ö r n y é k i békeszerződések elvesztették „ a " becsületüket s így rövidesen elvesztik „,iz" é r v é n y ü k e t is". „Mád községben él F a d r u s z J á n o s n é Deréky A n n a , a korán e l h u n y t n a g y m a g y a r szob

154

FIGYELŐ

j á s z n a k „az" özvegye." „ria békét akar., kergesse el „a" k o r m á n y á t . " 01 vassuk fel h a n g o s a n ezeket a m o n d a t o k a t az idézőjelbe tett „ a " v a g y „az" névelővel, a z t á n ú j r a a névelő e l h a g y á s á v a l , r ö g t ö n megérezzük, mennyivel dallamosabbá lett a mondat. T y p o g r a p h i a . 1942. évf. 33. szám. — H. S.: Pesti társalgás. A cikkíró m a g y a r m u n k á s o k a j k á r ó l ellesett párbeszédeket közöl a n n a k bizonysa g á r a , hogy a j a s s z n y e l v szavai m e n n y i r e e l c s ú f í t j á k szép m a g y a r nyelv ü n k e t . Minden m a g y a r u l beszélő és m a g y a r o s a n érző és gondolkodó em bernek s z i g o r ú a n v i g y á z n i a kell a r r a , hogy se a jassznyelv, se az utcai zsargon be ne f é s z k e l j e m a g á t a n y a n y e l v ü n k b e . Ű j N e m z e d é k . 1942. nov. 24. — írjunk és beszéljünk helyesen magyarul! Részletek Szécsi F e r e n c „Hivatalos és k ö z n a p i nyelvünk m a g y a r t a l a n s á g a i " c í m ű l e g ú j a b b m u n k á j á b ó l . V i g y á z z u n k tiszta m a g y a r beszéd ü n k r e , — e r r e b u z d í t a k ö n y v m i n d e n k i t — k e r ü l j ü k az idegen szavakat; és idegenszerűségeket, küszöböljük ki a m a g y a r t a l a n s á g o k a t ! Vitézek L a p j a . 1942. okt. 31. — Mathia Károly: A nyelvtisztitó munka — nemzetvédelem. „ N a g y o n v i g y á z z u n k a r r a , hogy j ó s z á n d é k ú nyelvtisztító m u n k á n k ne f a j u l j o n v a k b u z g ó s á g g á , nyelvi b a b o n a s á g g á , és ne k i f o g á s o l j u n k o l y a n kifejezéseket, amelyek n e m helytelenek, sőt nyelv ü n k g a z d a g o d á s á n a k érdekeit szolgálják."

FIGYELŐ A NYELVMŰVELŐ BIZOTTSÁG

ÜLÉSEI.

A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvművelő Bizottságának 1942. évi n o v e m b e r 25-i ülése. Szinnyei F e r e n c elnökletével jelen v a n n a k : Rédey T i v a d a r aka d é m i a i tag, B e n c e I s t v á n H a l á s z Gyula, H a r s á n y i Zsolt, H i n d y Zoltán, K o d á l y Zoltán, L o v á n y i Gyula, P á v ó Elemér, R a d ó Antal és T e c h e r t József meghívott t a g o k . T á v o l m a r a d á s u k a t k i m e n t e t t é k : Alszeghy Zsolt, N a g y Miklós, Voinovich Géza. J e g y z ő : P u t n o k y I m r e . Az elnök üdvözli a b i z o t t s á g megjelent t a g j a i t és m e g n y i t j a az ülést. „Mult ü l é s ü n k óta — ú g y m o n d — n a g y veszteség érte bizottságunk a t : elhúnyt a klasszika filológia k i t ű n ő m ű v e l ő j e , Gyomlay G y u l a egyet e m i t a n á r , az A k a d é m i a tiszteleti t a g j a . M i n d i g n a g y érdeklődéssel kís é r t e b i z o t t s á g u n k működését, s régebben k i t ű n ő cikkeivel is s z o l g á l t a a n y e l w é d e l e m ü g y é t . Sokoldalú műveltsége, n a g y nyelvismerete és p á r a t l a n u l finom n y e l v é r z é k e különösen alkalmassá t e t t e őt erre a m u n k á r a . A lelkes s e g í t ő t á r s n a k s a kedves, jó b a r á t n a k e m l é k é t kegyelettel f o g j u k őrizni." Azt i n d í t v á n y o z z a továbbá, h o g y t o l m á c s o l j a részvétét a bizottság V i k á r Bélának felesége e l h á n y t a alkalmából. E z u t á n az elnök bejelenti, h o g y a b i z o t t s á g múltkori h a t á r o z a t a értelmében a következő b e a d v á n n y a l fordult a h o n v é d e l m i miniszter úrhoz: „A M a g y a r Tudományos A k a d é m i a N y e l v m ű v e l ő Bizottsága örömmel l á t j a , h o g y ú j a b b a n a h a d i m ű n y e l v m e g m a g y a r o s í t á s á n m i l y e n buzg a l o m m a l és lelkesedéssel dolgoznak a katonai szakemberek. S a j n o s , azon-

FIGYELŐ

155

ban azt is m e g kell á l l a p í t a n i , hogy az ú j m a g y a r m ű s z a v a k közül sok nem felel m e g a m a g y a r n y e l v törvényeinek és szellemének. N a g y o n kívánatos v o l n a , ha n a g y s z e r ű m a g y a r h a d s e r e g ü n k nyelve is — m e g t i s z t í t v a a sok németességtől s egyéb hibáktól — igazán mag y a r r á lenne. E b b e n a nemzeti szempontból n a g y f o n t o s s á g ú m u n k á b a n a l í . T. Akadémia Nyelvművelő B i z o t t s á g a készséggel vállalkoznék a tanácsadó és segítő szerepére, ha ezt N a g y m é l t ó s á g o d j ó n a k látná és u t a s í t a n á a hadi műnyelvvel foglalkozó szervét, hogy keressen érintkezést b i z o t t s á g u n k k a l . " A b e a d v á n y t egy h ó n a p p a l ezelőtt k ü l d t ü k el az A k a d é m i a elnökének, József főherceg ő fenségének k í s é r ő iratával e g y ü t t , de választ még ezideig nem k a p t u n k r á . P u t n o k y Imre h. e l ő a d ó ismerteti a m u l t ülés ó t a érkezett iratokat. A P é t i N i t r o g é n m ű v e k R t . még a n y á r folyamán e g y beadvánnyal fordult az Akadémiához. A r é s z v é n y t á r s a s á g m ű a n y a g - k í s é r l e t i üzemében egy t e j s z e r ű és a t e j f i z i k a i t u l a j d o n s á g a i h o z h a s o n l ó m ű a n y a g o t g y á r t . Az ú j a n y a g n a k a k ö z t u d a t b a n k ö n n y e n megrögződő nevet a k a r adni. A P é t i N i t r o g é n m ü v e k Rt.-nak m á r v a n egy, a k ö z t u d a t b a átment g y á r t m á n y a , az ú. n. Péti só. Ennek a n a l ó g i á j á r a az ú j a n y a g o t Péti tejnek szeretné elnevezni. N é m e t m ű a n y a g n e v e k m i n t á j á r a elnevezhetnék a német t e c h n i k a i s z a k i r o d a l o m b a n h a s z n á l a t o s szótagösszevonással. Az a n y a g polimerizálásnak elnevezett kémiai művelettel készül vinilkloridbúl és a k r i l s a v a s észterekből. H a az előbb e m l í t e t t módon n e v e z n é k el az ú j anyagot, avipo-nak, pelax-nak, polipét-nek, vinilac-nak, poviyial-nak stb.nak keresztelhetnék. Az A k a d é m i á t ó l a n n a k szíves közlését kérik, hogy melyik a legmegfelelőbb n é v az ú j m ű a n y a g megjelölésére. — A bizottság a Péti tej elnevezést t a r t j a egyedül megfelelőnek. Az az ellenvetés, hogy a vásárlók ezt az a n y a g o t esetleg összetévesztik a közönséges tejjel, nem állhat m e g . A Péti sót sem téveszti össze s e n k i a k o n y h a s ó v a l , b á r sószerű a n y a g . M i n d e n k i t u d j a r ó l a , h o g y m ű t r á g y a . A szóalkotásnak az a módja, amellyel a német technikai szakirodalom az ú j m ű a n y a g o k a t szótagösszevonással elnevezi, n y e l v ü n k szellemétől m e r ő b e n idegen. A z a n a l ó g i á n a k fontos szerepe van az ú j s z a v a k a l k o t á s á b a n , de magyar s z ó n a k csak mag y a r szó lehet a m i n t á j a . A Péti tej époly h a m a r belekerül m a j d a köztudatba, m i n t a Péti só. A B u d a p e s t i L a w n - T e n n i s és Korcsolyázó Egylet e l h a t á r o z t a , hogy nevét a m a i idők szellemének megfelelően m e g v á l t o z t a t j a és a benne előforduló i d e g e n szót kiküszöböli. A Lawn-Tennis szót a Labdaütő szóval ó h a j t j a felcserélni. Mivel azonban töbj) o l d a l r ó l olyan a g g o d a l o m merült fel, h o g y a, lawn-tennis s z ó v a l megjelölt f o g a l m a t a labdaütő szó nem fejezi ki h ű e n és teljesen, az egyesület az A k a d é m i a v é l e m é n y é t kéri ebben a kérdésben. Abban az esetben, ha a labdaütő szó nem v o l n a megfelelő, a .lawn-tennis' szóval jelölt fogalom k i f e j e z é s é r e melyik m a g y a r szót t a r t j a az A k a d é m i a a l k a l m a s n a k ? — A b i z o t t s á g véleménye s z e r i n t a tenisz, teniszezik szavak a n n y i r a meghonosodtak nyelvünkben, h o g y kiküszöbölésük m a m á r lehetetlen. H i á b a v á l t o z t a t n á m e g az egyesület nevét Budapesti L a b d a ü t ő és Korcsolyázó Egylet-re, t a g j a i t o v á b b r a is „teniszeznének", n e m pedig „ l a b d á t ütnének". A bizottság t e h á t azt javasolja, hogy az 'egyesület nevezze m a g á t ezentúl „Budapesti Teniszező és Korcso,lyázó E g y l e t " - n e k , a labdaütő szóval pedig igyekezzék k i s z o r í t a n i a fölöslegesen h a s z n á l t „ r a k e t t " szót. T ö r ö k Bálint az E r d é l y i M a g y a r Gazdasági E g y e s ü l e t igazgatója

156

PIQYELÖ

az A k a d é m i a elnökségéhez címzett b e a d v á n y á b a n az i d e g e n szavak teljes mellőzését s ü r g e t i . E l s ő s o r b a n az iskoláknál, az egyetemnél, az egyházaknál, tehát a közművelődés előmozdítására hivatott intézményeinknél kellene megkezdeni a m u n k á t . Az egyetemi középiskolai é p ü l e t e k b e n és épii leteken m a g y a r nyelvű f e l i r a t o k a t s ü r g e t , s ha nemzetközi tudományos szempontból az épületek v a g y intézetek, t a n t e r m e k idegen nyelvű megnevezése is szükséges v a g y kívánatos, az a n a g y betűkkel í r o t t m a g y a r sző veg u t á n v a g y alatt következzék kisebb betűkkel v a g y zárójelben. Ilyenek: klinika, biológia, . m a t e m a t i k a , filozófia, pedellus, p o r t á s , laboratór i u m , professzor stb. É p p e n í g y v a g y u n k a kollégium, g i m n á z i u m , liceum elnevezéssel. — A bizottság elismeri a b e a d v á n y b a n m e g n y i l a t k o z ó jóaka r a t o t , de e g y ú t t a l m e g á l l a p í t j a , hogy nyelvtisztító t ö r e k v é s e t ú l s á g b a megy. A felsorolt idegen s z a v a k részben nemzetközi m ű s z ó k , részben o l y a n meghonosodott idegen s z a v a k , amelyeknek kiküszöbölése szükségtelen. Az Országos Mezőgazdasági K a m a r a , mint t ö r v é n y e s érdekképviseleti szerv azt kérdezi a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i á t ó l , hogy melyik az a helyes m a g y a r szó, a nyelv t i s z t a s á g a szempontjából, amely a kis birtokos osztály megjelölésére a l e g a l k a l m a s a b b és a f o g a l m a t legjobban fedi. Az Orsz. Mezőgazdasági K a m a r á h o z u g y a n i s több g a z d a fordult azzal a j a v a s l a t t a l , hogy a k ö z h a s z n á l a t b a n lévő paraszt szó helyett m á s , a r r a a l k a l m a s a b b elnevezést h a s z n á l j a n a k a kisgazda f o g a l m á n a k kifejezésére. K i f e j t e t t é k , h o g y a „ p a r a s z t " szó szláv eredetű, a d u r v a s á g n a k es a f a r a g a t l a n s á g n a k kifejezésére szolgál, és m i n t ilyen n e m alkalmas e g y t á r s a d a l m i osztály megjelölésére. Ezzel k a p c s o l a t b a n vita i n d u l t meg. E g y e sek a szó értelmének m e g v á l t o z t a t á s á t , m á s o k pedig a l k a l m a s a b b n a k látszó kifejezés (földmíves, földmivelő, kisgazda stb.) f e l k a r o l á s á t kívánták. A bizottság H a r s á n y i Zsolt, Loványi G y u l a és mások hozzászólása u t á n a következőket állapította m e g : Az Országos Mezőgazdasági K a m a r a be a d v á n y á b a n fölvetett k é r d é s inkább t á r s a d a l m i , m i n t nyelvészeti. Nem most m e r ü l t fel először, hiszen már 1915-ben, m a j d 1923-ban a napilapok h a s á b j a i n politikai vita f o l y t a paraszt szóról. 1915-ben a legkiválóbb közírók (Rákosi .Tenő, Kenedi Géza) keltek a „paraszt" szó védelmére. A m i t a k k o r í r t K e n e d i Géza erről a kérdésről, az m a is é r v é n y e s : „Akárhogyan erőlködünk is, a történeti becsű paraszt kifejezés h e l y e t t jobbat, teljesebbet, m a g y a r a b b a t m é g lámpással sem lehet találni, h a m a g á t a föld népét, v a g y i s a földművelő népet é l e t h i v a t á s a szerint v a g y m i n t osztályt a k a r j u k megjelölni." A n y e l v h a s z n á l a t n e m igazodhatik változó politikai divatokhoz. Az kétségtelen, h o g y a . p a r a s z t ' szónak v a n b á n t ó értelme is. de ez még nem ok a r r a , h o g y ezt a szót t ö r ö l j ü k n y e l v ü n k b ő l . Különben ez nem is áll m ó d u n k b a n . A szónak ez a sértő jelentése egyébként mostanában csökkenőben v a n . K o d á l y Zoltán előterjeszti jelentését Almási B a l o g h Pál Használjunk magyar szavakat a zenei életben is! c. cikkéről. A szerző túlzásba megy, a m i k o r olyan német szókat t u l a j d o n í t a zenészeknek, amelyeket ma m á r nem is h a s z n á l n a k , és sok olyan szót a k a r kiirtani, a m e l y már meghonosodott. H a m e g t i s z t í t j a dolgozatát ezektől a túlzásoktól, szógyűjteménye h a s z n á l h a t ó lesz. A bizottság m é g több nyelvészeti kérdést m e g v i t a t o t t és örömmel vette tudomásul H a r s á n y i Zsolt beszámolóját a m a g y a r írók lillafüredi találkozójáról, amelyen ő is felszólalt és a k o r m á n y h a t a l o m jelenlevő képviselőjét megkérte, hogy az állam h i v a t a l o s irataiban ne r o n t s a a m a g y a r nyelvet.

FIGYELŐ

157

A t ö m e g e s n y e l v r o n t á s ellen. A h i b á t mindig e g y - e g y ember k ö v e t i el, 3e az a m ű s z a k i vívmányok h a s z n á l a t a ú t j á n megezerszeresedik. Nem t e k i n t v e a szónoklást, amelynél nem műszaki v í v m á n y , h a n e m a levegő r e z g e t é s é n e k f i z i k a i eredménye, a m e g - m e g r á n d u l ó d o b h á r t y á k közvetítik a jó mellett a hibákat is, l e g i n k á b b a s a j t ó , a rádió, a sokszorosító írógépek s z ó r j á k v i l á g g á a kezdetben csak egy e m b e r r o v á s á r a í r h a t ó n y e l v r o n t á s o k a t . Minthogy pedig ezek a műszaki eszközök l e g i n k á b b az állam, a v á r o s és ezeknél kisebb e m b e r t á r s u l á s o k kezében v a n n a k , ezeknek vezetőire h á r u l a felelősség a m i a t t , hogy egyes h i b á k sokszorosítása által a n e m z e t i nyelvet szeplők, h i b á k , kisebb-nagyobb romlások é r i k . Mit kell teliát t e n n i ö k ? Az egyes hibázok f o g a l m a z v á n y a i t a sokszorosítás előtt egy-egy felülvizsgáló és javító a l k a l m a z o t t n a k kezén kell keresztülvezetniük. B u d a p e s t székesfőváros közlekedési r é s z v é n y t á r s a s á g a m á r többször a d o t t r á okot, h o g y a közönség közé szórt n y e l v t a n i , m a g y a r s á g i hihák m i a t t a titokban m a r a d ó egy h i v a t a l n o k helyett a közleményekért felelősséget vállaló i g a z g a t ó s á g o t é r j é k n a g y o n is megokolt v á d a k . Emlékezzünk esak a r r a az o r s z á g r a szóló u t a s í t á s r a , mely s z e r i n t a k a l a u z n a k minden k i s s z a k a s z j e g y n e k perselybe d o b á s a u t á n csengenie kellett. Most is o l v a s h a t ó egy-két közleményük, amely nem állja a j o g o s bírálatot. Az egyik k i r a g a s z t o t t f e l h í v á s o n a r r a f i g y e l m e z t e t i k a közönséget, hogy jegyét h a s z n á l a t ntán t é p j e szét. Ez ellen az értelem n e m t e h e t kifogást, de ellentmond a m a g y a r o s nyelvérzék. A tigrisről m o n d j u k , h o g y áldozatát széttépi, s ebben az i g é b e n valami erőszakot v a g y l e g a l á b b is erőfeszítést s e j t ü n k . Bosszantó levelet is szét s z o k t u n k tépni, s e k k o r a l a t t o m b a n azt é r t j ü k , hogy h a n e m erőfeszítéssel, de mindenesetre felfokozott indulattal cselekedtünk. E g y közönséges k i s v i l l a m o s j e g y e t azonban egyszerűen csak eltépünk. Nem egészen felel meg í z l é s ü n k n e k az a szövegezés sem, a m e l y azt m o n d j a , hogy a fel- és leszállás s z i g o r ú a n tilos, és c s ö k k e n t e t t világítás mellett különösen veszélyes. I n k á b b azt mondanók, h o g y a fel- és leszállás mindenkor, de különösen c s ö k k e n t e t t v i l á g í t á s esetén igen veszélyes, s a z é r t mindenkor tilos. A s z i g o r ú s á g o t az ilyen észszerű t i l a l m a k nál meglehetősen feleslegesnek t a r t j u k . Helyesírási h i b á n a k t a r t j u k , h a v a l a k i ezt í r j a : 2 és 3 kisszakasz t á v o l s á g r a a jegyet a k a l a u z n á l lehet v á l t a n i . Milyen mondatrész az a kisszakasz? Sem elemi iskolás, sem felsőiskolás nem t u d j a megmondani. Hogy jelző legyen, azt kell í r n i : kisszakasznyi. H a p e d i g ú g y a k a r j u k h a g y n i , a h o g y van, m i n t összetett szórészt a t á v o l s á g g a l össze kell í r n i . .Tó régi hiba v a n a kettős m e g á l l ó k t á b l á j á n . A z t m o n d j a , h o g y a m e g á l l o t t vonatok fel- v a g y leszállás v é g e t t újból nem á l l n a k meg. E z t i n k á b b ú g y irnók, h o g y a megálló v o n a t o k az utasok fel- v a g y leszállása v é g e t t nem állnak m e g . Felszállani t e h á t ott kell, a h o l (és nem: hol) a kocsi elsőízben m e g á l l . Nagyon sok a szeplő a különböző hivatali f o g a l m a z v á n y o k o n is. A „ha . . ., úgy", a „ t u l a j d o n á t képezi", a sok „indokolás", a „15 n a p o n belül", az „összes h e l y i s é g " , az „ e r e d e t b e n " és még n é h á n y m a g y a r t a l a n s á g szinte m i n d e n n a p o s hibái a h i v a t a l o s nyelvnek. É s ne g o n d o l j u k , hogy a vezetők nem k ü z d e n e k ellenük. Küzdenek bizony, csak nem a m e g felelő eszközzel. Mi t ö r t é n i k ugyanis? V a l a m e l y a k a d é m i a i t a g szól esetleg a f ő p o l g á r m e s t e r n e k . Telejesen igazad v a n , o k v e t l e n ü l teszek róla. É s

158

FIGYELŐ

szól a p o l g á r m e s t e r n e k . Kérlek, azonnal intézkedem. É s szól az elnöki osztály vezetőjének. Ez m a g á h o z h í v j a h e l y e t t e s é t . M e g á l l a p o d n a k abban, hogy P é c s v á r a d i Béla s e g é d f o g a l m a z ó v a l f o g a l m a z t a t j á k m e g a polgármesteri r e n d e l e t e t . J ó m a g y a r fiú, k i t ű n ő tolla van. És m i n t h o g y az ördög nem alszik, m é g az is m e g t ö r t é n h e t i k , h o g y m a g y a r t a l a n s á g o k csúsznak be épen a b b a a rendeletbe, amely a m a g y a r t a l a n s á g o k ellen száll s í k r a és f e l h í v j a az egész h i v a t a l n o k s e r e g e t , h o g y m a g y a r í r á s u k r a különösen ü g y e l j e n e k . S ezután m i n d e n fogalmazó i s m é t csak gépbe m o n d j a a h a t á rozatok szövegeit, a kisasszonyok ismét c s a k a h á z i n y o m d á b a küldik teleírt, f e h é r v a g y rózsaszínű p a p í r j a i k a t , de mivel a f o g a l m a z ó és az író gépes kisasszony jó m a g y a r o k ugyan, de s a j á t megszokott h i b á i k a t minden m á s emberhez h a s o n l ó a n ők sem v e s z i k észre, a h i v a t a l o s hibák minden r e n d e l e t ellenére t o v á b b r a is sokszorozódnak és m a j d n e m k i i r t h a t a t lannl burjánzanak. K ö r ü l b e l ü l h a r m i n c évvel ezelőtt hallottam, h o g y Toldy László főlevéltárnok, a m a g y a r i r o d a l o m t ö r t é n e t b ő l jól ismert T o l d y Ferencnek fia, t a l á n é d e s a t y j á n a k p é l d á j á n f e l b u z d u l v a , azt az e l ő t e r j e s z t é s t tette a tekintetes t a n á c s n a k , h o g y minden v á r o s i f o g a l m a z v á n y felülvizsgá latával őt bízza meg, m e r t h á t sok a h i b a a hivatalos n y e l v b e n . Persze az egész f o g a l m a z á s i k a r megsértődött, m e r t a f ő l e v é l t á r n o k azt jelentette ki róluk, h o g y nem t u d n a k m a g y a r u l í r n i . Az előterjesztést hallgatással mellőzték. S ez akkor jó is volt, mert, m l t a g a d á s benne, m a g a Toldy László sem í r t szeplőtelenül. Rémítően s z e r e t t e a e o n i u n c t i v n s o k a t . „Megjelent előttem Kerekes P á l ideiglenes h i v a t a l n o k , és a r r a k é r t , terjeszteném őt elő r e n d k í v ü l i segélyezésre." E g y é b k é n t azonban a főlevéltárnok g o n d o l a t a jó volt, csak n e m ö n m a g á t k e l l e t t volna f e l ü l b í r á l ó n a k a j á n lania; a k i v á l a s z t á s n a k és m e g b í z a t á s n a k felülről kell j ö n n i e . H a m i n d e n ü t t , a h o l sokszorosításra kerülő i r a t o k , üres-, v a g y m i n t a l a p o k , m a g y a r u l b l a n k e t t á k ( l ) k é s z ü l n e k , a h i v a t a l o k vezetői kijelölnek e g y - e g y embert, h o g y a fogalmazók és a sokszorosító gépek közé állva m i n d e n f o g a l m a z v á n y t helyesírás és m a g y a r s á g , de m e g általános é r t h e t ő s é g szemszögéből is felülvizsgáljon, s ez kétes e s e t e k b e n a Magyarosan ú t j á n a m a g y a r n y e l v szakértőivel is összeköttetésbe l é p : biztosra lehet venni, h o g y egy esztendő leforgása a l a t t nemcsak a fogalmazó személyzet é r t e s ü l róla, m i l y e n h i b á i t nem v e t t e eddig észre, h a n e m a nyilv á n o s b í r á l a t is e r e d m é n y e s e b b é válik, h a mindenkinek t u d o m á s á r a jön a felülvizsgáló neve ós e g y é n i felelőssége. Laezó Viktor.

M a g y a r n e v ű mozgóképszínházaink. A M a g y a r Mozgóképüzem-engedélyesek Országos Egyesülete а/. 1942. év t a v a s z á n f e l h í v t a t a g j a i t , hogy m o z i j a i k idegen n e v é t augusztus végéig cseréljék fel v a l a m i jó m a g y a r névvel. Örömmel v e t t ü k t u d o m á s u l ezt a kezdeményezést. H i s z e n székes fővárosunk 75 mozgóképszínháza közül 44-nek volt idegen n e v e (61%). De milyen idegen! H o g y csak egy-két p é l d á t említsünk: llodográt, Roxy. Rialtó! M á r 1938-ban m e g í r t u k , hogy mozgóképszínházaink f é n y í r á s a i hat a l m a s l á n g b e t ű k k e l égetik be a nagyközönség szemébe az értelmetlenebhnél-értelmetlenebb idegen s z a v a k a t . De e n n e k most m á r h á l ' Istennek vége! A h a t á r i d ő l e j á r t , í m e itt v a n n a k az ú j budapesti mozinevek: 1. Aba (Astoria); 2. Adria ( A d m i r a l ) ; 3. Attila (Roxy); 4. Barlang

ÜZENETEK

159

( B r o a d w a y ) ; 5. Baross (Bodográf); 6. Heleznay ( S t u d i o ) ; 7. Bethlen (Hollywood); 8. Csaba (Savoy); 9. Diadal ( A l f a ) ; 10. Duna (Lloyd); 11. Erzsébet (Vesta); 12. llazám (Uranus); 13. Körönd (Orient); 14. Maros ( V e n u s ) ; 15. Mesevár (Elit); 16. Nemzeti Apolló (Royal A p o l l ó ) ; 17. Pest ( P a l a c e ) ; 18. Rákóczi (Phönix); i9. Székely (Olympia); 20. Szivárvány (Kex); 21. Szittya (City); 22. Tinódi. (Tivoli); 23. Tisza ( E l d o r á d ó ) ; 24. Toldi ( R i a l t ó ) ; 25. Ugocsa (Astra); 26. Üjbuda (Siinplon). A helyzet m a Budapesten a következő: 44 i d e g e n nevű mozi közül 26 (60%) m e g v á l t o z t a t t a nevét. I d e g e n nevű m a r a d t 25%. í g y az e r e d m é n y igen szépnek látszik. De csak látszik. Mert a v a l ó s á g a következő: Budapestnek v a n 12 b e m u t a t ó mozgóképszínháza: Átrium, Corvin, Deák, Forum, Kaszinó, Korzó, Nemzeti Apolló, Omnia, Radius, Scala, Szittya és Urania. Ezek között — m i p t l á t j u k — m é g m a is csak k e t t ő n e k van m a g y a r neve és csupán e g y n e k e l f o g a d h a t ó a n megokolt l a t i n neve (Corvin). Ezeknek kellene jó p é l d á v a l előljárni, de a többség előtt m é g i s csak az idegen az előkelő, az e l s ő r a n g ú . Ü előttük n i n c s varázsa a m a g y a r névnek, de m i n d j á r t n a g y a becsülete az idegennek, legyen az: „csarnok", „piac", v a g y a k á r „pince-mozi" is, c s a k idegen n é v legyen. Pávó E l e m é r .

ÜZENETEK N. H.-nek. A m a d á r t a n i i r o d a l o m b a n szóba k e r ü l t a m a g y a r mad á r n e v e k s á l t a l á b a n a t e r m é s z e t r a j z i nevek h e l y e s í r á s á n a k kérdése. Két szakszerű j a v a s l a t is foglalkozik a kérdés megoldásával. Az első szerint egybe kell irni m i n d e n nemzetségnevet, a k á r h á n y szóból áll, a f a j i jelzőt pedig külön kell í r n i , ha melléknév, de egybe, h a f ő n é v . A m á s i k j a v a s lat n a g y o b b teret enged az e g y b e í r á s n a k , mert a fajneveket is egybe a k a r j a írni, vagy legalább kötőjellel. Külön csak az olyan melléknevet í r j a , a m e l y nem t a r t o z i k hozzá a f a j n é v h e z , h a n e m csupán a l k a l m i jelző. Melyik a célszerűbb a két j a v a s l a t köziil? Pusztán szakszempontból m i n d a kettő következetesnek l á t s z i k , ennek a megítélése a z o n b a n t e r m é s z e t r a j z i szakértők dolga. Nyelvi s z e m p o n ! ból nézve pedig m i n d a két j a v a s l a t n a k vannak g y e n g é i . Az első ellen azt az ellenvetést lehet tenni, hogy m i v e l ugyanaz a melléknév nemzetség névben is, f a j n é v b e n is előfordul, u g y a n a z t a melléknevet n é m e l y k o r egyhe kell írni az u t á n a következő szóval, máskor m e g külön. E z persze m a g á b a n véve m é g n e m volna t ú l s á g o s baj, m e r t a m a g y a r h e l y e s í r á s nak ú g y i s m e g v a n az a nem előnyös t u l a j d o n s á g a , hogy a m e l l é k n e v e t hol egybe szoktuk í r n i , hol külön, pl. zöldbab, de zöld pad; napidíj, de napi elfoglaltság; titkosrendőr, de titkos megbízatás. Helyesírásunknak ezzel a s a j á t s á g á v a l mindenesetre menteni l e h e t n e az első j a v a s l a t n a k ilyen eltérő í r á s ú m a d á r n e v e i t : szürke törpepartfutó, de törpe kuvik; báboscinege, de búbos vöcsök; rétihéja, de réti cankó; székicsér, de széki lile. Csakhogy köznyelvi s z a v a k b a n kevesebb b a j t okoz ez a k é t f é l e írás. mint szakszerű elnevezésekben, m e r t a tanult e m b e r megérzi és m e g é r t i , hogy a zöldbab szóban a g y a k o r i használat f o r r a s z t o t t a egybe a k é t alkotóelemet, a zöld pad azonban g y é r e b b e n emlegetett, alkalmi szókapcsolat, a z é r t m a r a d n a k k ü l ö n az alkotórészei. Azt is m e g é r z i és m e g é r t i min den t a n u l t ember, h o g y a napidíj és a titkosrendőr a diurnum és a detektív egységes f o g a l m á t fejezi ki, a z é r t e g y szó, ellenben a napi elfog

160

ÜZENETEK

laltság-Ъап é.s a titkos megbízatás ban a melléknévi .jelző nem t a p a d t így hozzá a főnévhez. De azt m á r c s a k a .szakember t u d h a t j a , h o g y az előbb e m l í t e t t m a d á r n e v e k b e n a törpe, a búbos, a réti és a széki melléknévi jelző mikor t a r t o z i k hozzá a nemzetségnévhez, m i k o r f a j i jelző, t e h á t mik o r kell e g y b e í r n i , mikor kiilön. Csak a s z a k e m b e r t u d h a t j a és értheti m e g , miért kell kétfélekép í r n i ezeket: vízityúk, de ceyloni tyúk (emebben u. i. csak a tyúk a nemzetségnév, amabban a vízityúk); nádiposzáUi, de mezei poszáta; sarlósfecske, de parti fecske. A k i nem szakértő, annak ez m e g t a n u l h a t a t l a n helyesírás. Ellenkezik a m e g á l l a p o d o t t szokással az is, hogy így í r j u n k : nyírfajd, de siket fajd, m e r t a m i n d e n n a p i életben használt h e l y e s í r á s az utóbbit is e g y b e f o g l a l j a : siketfajd. A m á s i k javaslatból sem h i á n y z i k u g y a n a z o n melléknév egybe- és k ü l ö n í r á s á n a k o l y a n váltakozása, amelyet s z a k i s m e r e t nélkiil n e m lehet megjegyezni, n o h a e javaslat elvei szerint b i z o n y á r a kisebb lenne az efféle esetek száma: örvösmedve ( e g y b e í r v a , mert e g y s é g e s f a j n é v ) , de örvös medve (ha pl. e g y b a r n a m e d v é n e k alkalmi j e l z ő j e az örvös melléknév). N i n e s szabályozva ebben a j a v a s l a t b a n a kötőjel h a s z n á l a t a . H a m á r tudo m á n y o s következetességre t ö r e k e d v e nem t a r t j u k m e g az e g y l i e í r á s n a k a közkeletű h e l y e s í r á s b a n szokásos mértékét és í g y a k a r u n k í r n i : alpesicsóka, parlagisas, vetésilúd, kőszálikecske, havasigyopár, a k k o r m i é r t leg y e n kötőjeles a z öszi-kikirics, m i é r t nem i n k á b b őszikikirics, hiszen ez is éppúgy két szóból álló f a j n é v , m i n t amazok. A kötőjelet ez a j a v a s l a t , ú g y látszik, f ő k é p a három v a g y több szóból összetett f a j n e v e k b e n kív á n j a a l k a l m a z n i , de az e l f o g a d o t t helyesíráshoz szokott szem n e m szivesen barátkoznék m e g az ilyen í r á s ú szóképekkel: lapos-tengericsillag, cserregő-nádiposzáta, erdei-fiilesbagoly, rozsdáshasú-vízirigó. Á l t a l á b a n nehéz dolog a szakszerűség s z e m p o n t j a i t a g y a k o r l a t i élet követelményeivel összeegyeztetni. A szaktudós mennél n a g y o b b kövei kezetességre és rendszerességre törekszik, az é l e t b e n pedig t a r k a s á g o t , vál tozatosságot, sőt összevisszaságot látunk m i n d e n f e l é . A f ö l d r a j z i szak emberek is k í v á n h a t n á k pl., h o g y minden o r s z á g nevét e g y szóba kell í r n i , vagy l e g a l á b b kötőjellel, m e r t egységes f o g a l m a t jelöl a n é v , s akkor Egyesült Államok helyett ezt k e l l e n e írni: Egyesültállamok vagy Egyesült-Államok. A helyesírásban n e m igen lehet a s z a k t u d o m á n y o k n a k mag u k b a n véve j o g o s u l t s z e m p o n t j a i t a k a d á l y t a l a n u l érvényesíteni. D e éppen a z é r t , mert a k é r d é s ilyen nehéz, a helyesírásunk tökéletesítésére i r á n y u l ó közös f á r a d o z á s n a k sem szabad szünetelnie. N. J . B. L a p t á r s a i n k n a k , i r ó t á r s a i n k n a k . — Számon a k a r j u k t a r t a n i a napilapokban, f o l y ó i r a t o k b a n , k ö n y v e k b e n szétszórt n y e l v ú j í t ó és nyelvhelyes b í t ő cikkeket. A z ilyen l a p p é l d á n y o k n a k és ö n á l l ó a n megjelent m u n k á k n a k szíves m e g k ü l d é s é t k é r j ü k P u t n o k y Imre szerkesztő címére. H i b a i g a z í t á s . — A M a g y a r o s a n e z é v i 4 n e g y e d i k füzetének 109. lapj á n a 10. s o r b a n Izabella szerint i g e n helyett o l v a s d : Biró Izabella szerint igen. A h a r m a d i k füzet 88. l a p j á n Ádám K á r o l y h. olvasd: A d á m Karola.

A szerkeeztéeért Putnoky Imre felelős, a kiadásért Gergely

Pál.

Sylvester Irodalmi és Nyomdai Intézet Rt., Bpeet. Tel.: 221—003.

EKelejietí írásokból. Százszor is m e g r ó j u k a s a j t ó t m a g y a r t a l a n n y e l v e m i a t t . P e d i g a s a j t ó b a n m e g v a n a t ö r e k v é s a tiszta m a g y a r s á g r a . A h i v a t a l i n y e l v azonb a n n e m engedett eddigi merevségéből. Az ú j s á g í r ó n e m m e r o l y a n pong y o l á n í r n i , mint a tisztviselő. Az ú j s á g í r ó n a g y o n jól t u d j a , h o g y a kirívó n y e l v h i b á k a t a hozzáértő észreveszi, sőt g y a k r a n m e g is r ó j a . A nyilv á n o s s á g n y o m á n ott j á r a b í r á l a t is. De a tisztviselő n y i l v á n o s s á g a sokkal szűkebbkörű. Az ő í r á s m ű v e r i t k á b b a n kerül n y o m t a t á s alá. N y e l v ü n k á l t a l á n o s m e g r o m l á s á n a k egyik f ő okozója a h i v a t a l o s í r á s m ó d . A köztisztviselő tolla m a g y a r t a l a n s á g g a l s z á n t j a fel a p a p i r o s t a k k o r is, ha m a g á n d o l g á b a n levelet ír v a g y ú j s á g c i k k e t f o g a l m a z . A megszokott m a g y a r t a l a n s á g o k h o z z á t a p a d n a k a tollához, m i n t a v a s p o r a m á g n e s h e z . A rossz p é l d a pedig r a g a d ó s , és a h e l y t e l e n szófűzések megmételyezik k ö r n y e z e t é n e k a n y e l v é t is. A legnagyobb r o m b o l á s t a n é p nyelvében okozza a h i v a t a l o s írásmód. A népnek m a j ó v a l több érintkezése van a k ö z i g a z g a t á s s a l , a bírós á g g a l , a pénzügyi h a t ó s á g g a l , m i n t régente. A viszonyok f e j l e t t s é g e , a m i n d e n t é r e n való h a l a d á s okozza ezt. Alig van az életnek o l y a n mozzanata, a m e l y e t ne f o g l a l n á n a k törv é n y b e , szabályrendeletbe. Ez teszi m e g é r t h e t ő v é , m i é r t kell az e g y e s emb e r n e k állandó é r i n t k e z é s b e n lennie a hatóságokkal. A m a i papiroskorszakb a n m i n d e n intézkedést í r á s b a n közölnek vele. A h i v a t a l o s írásból t u d j a meg, h o g y a n kell m ű v e l t módon, u r a s a n beszélni. Meg v a n győződve róla, h o g y a m a g a p a r a s z t i nyelvérzéke h i b á s . Ügy v a n jól, ahogy a jegyző ú r m e g a szolgabíró ú r beszélnek. Azok több iskolát j á r t a k , azok j o b b a n tudj á k . H o g y a nyelv b ú v á r a i meg é p p e n az ő n y e l v e s a j á t s á g a i t lesik el és abból á l l a p í t j á k m e g a helyes nyelvszokást, meg a m a g y a r o s beszédmódot, a r r ó l sejtelme sincs. I g y e k s z i k t e h á t a m a g a egyszerű, józan beszédét a h i v a t a l o s nyelvből ellesett szólamokkal felcifrázni. A m a g y a r n é p t a n u l é k o n y h a j l a m ú . Szívesen f i g y e l i m e g a m ű v e l t e m b e r e k b e s z é d m ó d j á t és igyekszik belőle minél többet m e g t a n u l n i . Természetének másik a l a p v o n á s a a gőgös r á t a r t i s á g : k ü l ö n b a k a r l e n n i környezeténél. Beszédébe o l y a n s z a v a k a t kever, a m i n ő k e t ú r i e m b e r e k t ő l hallott. Persze rosszul a l k a l m a z z a , e l f e r d í t e t t kiejtéssel, oda n e m illő értel e m m e l ; de a h a t á s í g y is m e g v a n , a többiek szemében megnövekszik a tekintélye. A nép n y e l v é r e m o s t a n s á g a h i v a t a l o s n y e l v v a n a legkárhozatos a b b h a t á s s a l . Azon l e g y ü n k t e h á t , h o g y a h i v a t a l o s nyelv v é g r e levesse a l a t i n és főkép a n é m e t h a t á s békóit. A görög nemzet p é l d á j a lebegjen s z e m ü n k előtt. G ö r ö g o r s z á g b a n n e m lehet köztisztviselő, a k i a n y e l v szab á l y a i v a l nincs t i s z t á b a n . Ott t e h á t a szakbeli t u d á s o n k í v ü l megkövetelik a n y e l v k i f o g á s t a l a n i s m e r e t é t is. H a akad o l y a n m a g y a r k o r m á n y , amelyik a m a g y a r t a l a n s á g nyűgétől m e g s z a b a d í t j a h i v a t a l o s n y e l v ü n k e t , az méltó lesz az u t ó k o r h á l á j á r a . (Rábel

László:

Hivatalos

nyelvünk.

Sopron, 1914.)

MAGYAROSAN a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvművelő Bizottságának megbízásából szerkesztett és kiadott nyelvművelő f o l y ó i r a t A Magyarosan febrnár, április, június, október és december közepén jelenik meg. Előfizetés egész évre 1 pengő, egyes szám ára 38 fillér. Az előfizetési díjat a M. Tud. Akadémia könyvkiadóhivatalának 44.8S8. számú postatakarékpénztári folyószámlájára tessék befizetni v a g y postautalványon beküldeni a következő címre: A M. Tud. Akadémia könyvkiadóhivatala, Budapest, V„ Akadémia-n. 4. Putnoky Imre szerkesztő lakása: Budapest XII., Márványutca 35. (Kéziratok, cserepéldányok, könyvek.)

A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvművelő Bizottsága. Elnök: Szinnyei Ferene. — Helyettes előadó és a Magyarosan szerkesztője: Putnoky Imre. — Tagok: A z A k a d é m i a I. oszt. részéről: A l s z e g h y Zsolt, B á r c z i Géza, Csathó Kálmán, Csengery F e r e n c János, G y ö r g y Lajos, H o r g e r A n t a l , Horváth János, K e m é n y f y János, K l e m m A n t a l , Lazic z i u s Gyula, M e l i c h János, Mészöly Gedeon, N a g y József Béla, N é m e t h Gyula, P a i s Dezső, R é d e y Tivadar, S á g i István, Szinyn y e i József, V i k á r Béla, Y o i n o v l c h Géza, Zolnai Gyula, Zsirai Miklós. Az Akadémia II. osztálya részéről: Hegediis Lóránt Lnkinieh Imre, Madzsar Imre, Nagy Miklós. Az Akadémia III. osztálya részéről: Gombocz Endre, Mikola Sándor, Szily Kálmán, Verebéljt László. A Kisfaludy-Társaság részéről: Radó Antal. A Természettudományi Társulat részéről: Rapaics Raymnnd. A Nyelvtudományi Társaság részéről: Techert József. Az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács részéről: Нагsányi Zsolt A M a g y a r Ú j s á g í r ó k E g y e s ü l e t e részéről: Tóth László. A Magyar Rádió részéről-. Cs. Szabó László. Meghívott tagok: Bence István, Búzás Dezső, Halász Gyula, Hindy Zoltán, Juhász Jenő, Kodály Zoltán, Loványi Gyula, Márkus Miksa, östör József, Pávó Elemér.

Sylvester Rt., Budapest. — Felelős vezető: Schlitt HeDrik.

MAGYAROSAN A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA NYELVMŰVELŐ BIZOTTSÁGÁNAK MEGBÍZÁSÁBÓL SZINNYEI FERENC KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL SZERKESZTI PUTNOKY IMRE

Recommend Documents