Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Szövetsége a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt új Alapszabálya A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsát továbbiakban - Ökumenikus Tanács - a Fıvárosi Bíróság 44.-es sorszámon, a Pk 66.657/1991.számú jogerıs határozatával, társadalmi szervezetként nyilvántartásba vette. A nyilvántartás alapját a lelkiismereti és vallásszabadságról valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. tv. szolgáltatta. Az Ökumenikus Tanács olyan önálló jogi személyiségő szervezet, amelyet alapszabálya szerint jogi személyiségő egyházak hoztak létre. Az Ökumenikus Tanács nem egyház. A Magyar Országgyőlés 2011.04.25.-én hirdette ki Magyarország új Alaptörvényét, új Alkotmányát továbbiakban – Alaptörvény. Az Alaptörvény VII. cikkében kapott felhatalmazás alapján megalkotta a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011.évi CCVI. – továbbiakban – Ehtv. törvényt. Az Országgyőlés az Alaptörvény felhatalmazása alapján az egyesülési jogról a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mőködésérıl és támogatásáról szóló 2011.évi CLXXV. törvényt – továbbiakban civil tv. – alkotta, a korábbi egyesületi törvény, az 1989.évi II. tv. helyébe. Külön törvény szabályozza a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggı eljárási szabályokról szóló rendelkezéseket, amelyeket a 2011.évi CLXXXI. – továbbiakban – Ectv.-ben hirdettek ki. A 2011.évi CCVI.tv.-Ehtv.-35.§(1)bek.-ben kapott felhatalmazás alapján az Ökumenikus Tanács elnöksége és a 2012.02.23.-án megtartott alakuló őlésen megjelent tagegyházak képviselıi úgy nyilatkoznak, hogy további mőködési szándékukat fenntartják és ennek érdekében az egyesületre vonatkozó szabályok szerint az illetékes Fıvárosi Törvényszék elıtt változás bejegyzési eljárást indítanak. Ennek jogalapját többek között, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggı eljárási szabályokról szóló 2011. CLXXXI. – Ectv. – képezi. Az Ectv. szerint jogutódként a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Szövetsége egyesületként jön létre, amelyet a jogelıd társadalmi szervezet, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának jogi személyiségő alapító egyházai hoznak létre. Az alapító egyházak létszáma változatlanul 11. Az Ökumenikus Tanács Szövetsége a jogelıdhöz hasonlóan önkéntességi alapon szervezıdött jogi személyiségő egyházakból áll, amely egyházak 2011.12.31.-én és 2012.01.01.-én szabályszerően nyilvántartásba vett egyházként mőködtek. Ezt a jogi tényt a 11 egyház megjelent képviselıi a nyilvántartásba vételüket igazoló iratokkal a 2012.02.23-i alakuló ülésen igazolták. Ökumenikus hitéleti célok, feladatok: Az alapszabály nem zárja ki, hogy az Ökumenikus Tanács Szövetsége, magát egyháznak tekintı vagy egyházként szervezıdı, de nyilvántartásba nem vett nem jogi személyiségő szervezettel ezen alapszabály szerint kapcsolatot létesítsen és tartson fenn.
1
Az Ökumenikus Tanács Szövetségének tagjai lehetnek mindazok az egyházak (továbbiakban tagegyházak), amelyek - az Úr Jézus Krisztust Istennek és Üdvözítıjüknek vallják a Szentírás szerint, és együttesen is arra törekszenek, hogy eleget tegyenek közös elhívásuknak az egy Isten, az Atya, a Fiú és a Szentlélek dicsıségére; vállalják,hogy a) mélyítik az egyházak közötti egységet Jézus imájának megfelelıen: „…hogy mindnyájan egyek legyenek…” (Jn 17,21), b) növekednek az egyházak közötti kölcsönös megértésben és közös életben, c) az élet valamennyi területén szóval és tettel egységben hirdetik és élik meg az evangéliumot; - jelen alapszabályt magukra nézve kötelezıen elfogadják. Krisztus intézményes egyházai és hívei között elısegíti a krisztusi egység megélését. Inspirálja és katalizálja az egyházak, egyházi közösségek és hívek együttmőködését. Elısegíti a Krisztusban adott egység intenzív megélését és gyakorlását. A tagegyházakat egyetemesen érdeklı és érintı elvi és gyakorlati – elsısorban a keresztyén egységgel kapcsolatos elvi teológiai – kérdések megvitatása saját testületeiben vagy tágabb körő értekezleteken, konferenciákon. Az e körbe esı alkalmi vagy rendszeres tanulmányi munka megszervezése. Segítségnyújtás országos, területi és helyi evangéliumi alkalmak (imahetek, reformáció ünnepe, evangelizációk, stb.) megrendezésében. A helyi és területi ökumenikus szervezıdések létrejöttének és tevékenységének támogatása. Jószolgálat vállalása a tagegyházak között esetleg kialakuló feszültségek megszüntetésére. Egyeztetés, a szimpátia és szolidaritás kifejezése a tagegyházakat egyetemesen érintı ügyekben, egyházközi kapcsolatokban. Ez különösen is fontos lehet politikai vagy társadalmi téren jelentkezı diszkrimináció, jogsértés, vagy bármely más sérelem esetén. A magyarországi nemzetiségi egyházakkal és a külföldi magyar keresztyén közösségekkel az ökumenikus kapcsolat kiépítése és fenntartása. A világ keresztyén egyházaival, felekezeti és ökumenikus szervezeteivel való kapcsolatok ápolása. A hazai és a nemzetközi egyházi fórumokkal való együttmőködés, valamint azok tájékoztatása a magyarországi ökumenikus mozgalom mőködésérıl, tapasztalatairól, eredményeirıl személyes kapcsolatok útján és a sajtó eszközeivel is.
2
Törekvés arra, hogy az Ökumenikus Tanács Szövetségén kívüli egyházak, ökumenikus szervezetek, közösségek, illetve minden ökumenikus szellemiségő tevékenység kapcsolódhasson a Tanács munkájához, és esetleg formálisan is csatlakozzon ahhoz. Mivel a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Szövetségét, mint egyesületet kizárólag jogi személyiségő egyházak hozzák létre, így ez az új jogi személyiségő szervezet a- civil tv. 4.§(3)bek. szerint- egyesületi jogi jelleggel, szövetségként fog mőködni az egyesületre irányadó civil tv. szerint. A civil tv.-2.§-ának 19. és 20.pontja szerint az új Ökumenikus Tanács Szövetsége közérdekbıl haszonszerzési cél nélkül, közfeladatot ellátó, egyesületként mőködı szervezet, amely a lakosság, hitéleti lelkiismereti és vallásszabadsága körében a tagegyházakhoz tartozó és az ezekkel hitéleti szempontból saját önkéntes elhatározás alapján valamilyen közösséget vállaló állampolgárok összessége részére,- a liturgikus, hitelvi sokszínőséggel Jézus Krisztusban egyesülve- nyújt, elsısorban hitéleti és egyéb közösségi szolgáltatást. Az Ökumenikus Tanács Szövetség közhasznúsága abban nyilvánul meg, hogy a tagegyházak tagjai részére hitéleti, lelkiismereti és vallásszabadsági alapon közösséget vállaló polgárok részére a tagegyházak hitéletén túl és egyéb, részben állami kötelezettségek körében társadalmi szükségleteket elégít ki. A civil tv.- 2.§ 21. pontja alapján a fentiekbıl fakadó közfeladatainak teljesítése érdekében az Ökumenikus Tanács Szövetsége írásban, eseti vagy tartós közszolgáltatási szerzıdést köt állami, önkormányzati szervekkel, kivéve, ha a szerzıdés alapján nyújtott közszolgáltatás jogszabályban meghatározott feltételeken alapuló engedélyhez van kötve. Az Alaptörvény VII. cikkének (2.) bek. harmadik mondata szerint „ Az állam a közösségi célok érdekében együttmőködik az egyházakkal.” Ez az együttmőködés az Ökumenikus Tanács Szövetsége létezésébıl, eddigi mőködésébıl fakad, amely külön szerzıdés nélkül is igazolja a közfeladat ellátását. A keresztyén hívı egyházi és egyéb közösségek együttmőködése nem csak hitéleti, hanem a társadalmi lét szempontjából is valóságos szükséglet. Ezen állami közösségi célok megvalósítása érdekében, az Ökumenikus Tanács Szövetsége a létrehozása óta és az utóbbi két évben, a fentieken túl, az alábbi közhasznú, közösségi tevékenységeket fejtette ki. A magyarországi hagyományos protestáns és ortodox egyházak szövetsége – együttmőködésben a Magyar Katolikus Egyházzal, Unitárius Egyházzal, Üdvhadsereggel és számos evangéliumi kötıdéső és célkitőzéső szakmai és korcsoportos társadalmi szervezettel – az alábbi területeken végezte és végzi a maga közfeladatokat ellátó tevékenységét. I. Istentiszteleti, liturgikus események: a. Minden évben országosan megrendezi az Egyetemes Imahét istentiszteleteit lefordítva és a magyarországi viszonyokra alkalmazva annak nemzetközi tematikáját, meghatározva és megszervezve annak központi, országos istentiszteleteit. Erre a rendezvénysorozatra január harmadik hetében kerül sor szinte valamennyi településen, százezres nagyságrendben mozgósítva a híveket.
3
b. Minden évben szintén országosan megrendezi az úgynevezett Nıi Világimanapot, amely azon túlmenıen, hogy több száz magyarországi településen tízezres nagyságrendben mozgósítja elsısorban a nıket tanulmányi és imádságos közösségre, egyben bevonja ıket a nemzetközi szolidaritásba azáltal, hogy egy harmadik világbeli ország sorsát megismerteti és azok megsegítésére adományokat győjt: pl. 2011 Chile. c. Pünkösd alkalmával tematikus/liturgikus anyagot bocsát a magyarországi keresztény közösségek gyülekezetei és intézményei számára és egy központi istentiszteletet szervez Budapesten székházában. d. Szent István ünnepének elıestéjén – fıpapi koncelebrációval – vigíliát tart, amelyre meghívást nyernek országunk közjogi méltóságai, parlamenti és kormányzati képviselıi, neves közéleti személyiségek. e. Megszervezi a Teremtés Hetének nyitó és záró istentiszteleteit szeptember utolsó és október elsı vasárnapján, amelyeken olyan alapvetı környezeti, környezetvédelmi és teremtésvédelmi kérdésekkel foglalkozik, amelyek fontos szociáletikai jelentıséggel bírnak mind a tudományos, mind a társadalmi, mind pedig a politikai közéletben. f. Október hónap folyamán országszerte számos istentiszteletet tart a XVI. Reformáció értékeinek jegyében, amelyek közül kiemelkedik az országos reformációi istentisztelet, valamint október 31-én a reformációi megemlékezés.
II. Tanulmányi, teológiai, szociáletikai munka: a. Évtizedek óta szerkeszti a Theologiai Szemle címő folyóiratot, amely lassan kilenc évtizede szolgálja a keresztény teológiai tudományosságot és annak interdiszciplináris – természettudományos és társadalomtudományos – összefüggéseit. b. Speciális szociáletikai kérdésekkel foglalkozik, s ezekkel nemzetközi konferenciákon is megjelenik. Ilyen témakörök az állam, az egyház és a társadalom kapcsolata, valamint az eutanázia vagy a társadalmi/történelmi ünnepek, évfordulók szakrális megélése. Ezek sorából a tavalyi esztendıben kiemelkedett az a kampány, amellyel több mint tízezer embert értünk el tizenkét városban az emberek figyelmét felhívva a fenntarthatóság kérdéseire, a tradicionális és innovatív értékek tudatos megélésére. Évente tematikus anyagot készít a Teremtés Hete rendezvénysorozatához és azt segédanyagként eljuttatja a tagegyházak helyi közösségeihez. c. Az októberi rendezvénysorozat keretében tanulmányi és közösségépítı programokat szervez, amelyek az istentisztelet formáit és kereteit meghaladva jelenítik meg a Reformáció értékeit gyülekezetekben is, de elsısorban iskolákban, ifjúsági szervezetekben és kulturális rendezvényekben: pl. Reformációi Gála, reformációi tanulmányi verseny stb. III. Érdekképviselet, infrastrukturális és anyagi támogatás: a. Az új egyházi törvény alkotásának folyamatában igyekezett egyaránt képviselni a kisebb és a nagyobb tagegyházai érdekeit. Tette ezt nyilatkozatok formájában, amellyel a törvényhozókat, majd pedig a végrehajtókat igyekezet befolyásolni. Továbbá tette ezt olyan nyilatkozatokkal, illetve tárgyalásokkal, amelyekkel biztosította a törvény által jelenleg kedvezıtlen helyzetbe került tagegyházait arról, hogy a Krisztusban való egységüket a törvényalkotás differenciálása nem bontja meg.
4
b. Tagegyházai közel háromezer gyülekezetben, intézményben és szervezetben fejtik ki spirituális, oktatási, kulturális és közösségformáló/-építı tevékenységüket. Ezeknek nyújtott a modern info-kommunikáció területén oktatással, honlap szerkesztéssel és egy idıszakra honlap biztosítással segítséget. Ezzel a lépéssel olyan egyházi közösségeket és egyházi munkásokat/önkénteseket kapcsolt be az információáramlás korszerő folyamatába, amelyek és akik e segítség nélkül ebbıl még évekig kimaradtak volna. c. Az egyes munkaágakhoz, de különösen is az ökumenikus nıi munkához kötıdıen konkrét segítségnyújtást ad roma programokra, katasztrófahelyzetekre: vörösiszap, árvíz. d. Szerény kereteihez képest építési kölcsönsegély alapot mőködtet, amellyel tagegyháza gyülekezetei élhetnek a saját egyházi fıhatóságuk ajánlásával és kezességével. 1./Szervezet neve: Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Szövetség Rövidített neve: Ökumenikus Tanács, MEÖT 2./Az Ökumenikus Tanács székhelye: H-1117 Budapest, XI .Magyar tudósok körútja 3. 3. Az Ökumenikus Tanács jogállása: 3.1. Az elızményben hivatkozott Alaptörvény és tételesen megjelölt jogszabályok, valamint egyéb kapcsolódó rendelkezések felhatalmazása alapján az alakuló taggyőlésen megjelent alapító tagegyházak hozzák létre a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Szövetségét, amely egyesületként a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának jogutódja. A jogelıd korábban nem egyesületként, hanem társadalmi szervezeti formában mőködött. 3.2. Az Ökumenikus Tanács egyesületként mőködı olyan szövetség, amelyben az alapító tagegyházakat és a késıbb csatlakozó egyházakat, a illetékes törvényszék jogerıs határozattal nyilvántartásba vett és amelyet az Ökumenikus Tanácsban a nyilvántartásba vétel szerinti törvényes képviselı vagy az általa teljes bizonyító erejő magánokiratba (Pp.196.§) vagy közokiratba foglalt meghatalmazással természetes személy képvisel úgy, hogy a képviselet tartalmát a meghatalmazó minden esetben köteles meghatározni. 3.3. Az Ökumenikus Tanács jogi személy. 3.4.Az Ökumenikus Tanács az Egyházak Világtanács (World Council of Churches), valamint az Európai Egyházak Konferenciája (Conference of European Churches) partnerszervezete. 3.5.Ez az Ökumenikus Tanács határozatlan idıre alakul. 4. Az Ökumenikus Tanács tagjai: 4.1. Az Ökumenikus Tanács tagjává lehet minden olyan egyház, amely ezt az Ökumenikus Tanács Elnökségének írásban bejelenti, és a bejelentéshez csatolja saját alapszabályát, hitvallását és nyilatkozatát arról, hogy a bevezetésben foglalt ismérveket és az Ökumenikus Tanács mindenkor hatályos alapszabályát, magára nézve kötelezıen elfogadja.
5
4.2.Az Ökomenikus Tanácsba való felvételrıl az elnökség legkésıbb a soron következı elnökségi ülésen határoz. A döntést az elnökség a kérelmezıvel köteles igazolható módon közölni. Az egyesület elnökségének határozata ellen jogorvoslatnak van helye, melyet a közlés kézbesítésétıl számított 15 napon belül kell az elnökségnél benyújtani. 4.3 A tagegyházak egyenjogúak. 4.4.Az Ökumenikus Tanács tagjai jogosultak az Ökumenikus Tanács szolgálatainak igénybevételére, és vállalják az Ökumenikus Tanács fenntartásából reájuk háruló terheket és fizetik az alapszabályban meghatározott tagdíjat. 4.5. Az Ökumenikus Tanács nyilvántartásba vett, jogi személyiségő alapító tagegyházai a következık: Magyarországi Református Egyház Magyarországi Evangélikus Egyház Magyarországi Baptista Egyház Magyar Pünkösdi Egyház Magyarországi Metodista Egyház Magyar Ortodox Egyházmegye Magyarországi Román Ortodox Egyház Budai Szerb Ortodox Egyházmegye Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház Magyarországi Ortodox Exarchátus (Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus) Szent Margit Anglikán /Episzkopális Egyház 4.6. Az Ökumenikus Tanács tagegyházainak egymás közötti kapcsolatát mind az Ökumenikus Tanácson belül, mind területi és helyi (gyülekezeti) szinten a viszonosság elve határozza meg. 4.7. Az egyesület alakuló ülésén felvett jegyzıkönyvhöz csatolt jelenléti íven kerül rögzítésre a jogi személyiségő alapító tagegyházak névsora és a képviseletükben megjelölt természetes személyek felsorolása. A törvényes és meghatalmazott képviselıknek a képviseleti jogosultságukat minden esetben igazolniuk kell (3. pont.2.bek.). 4.8.Az alapító tagok erkölcsi, kiváltságos helyzete nem jelent többlet szavazati jogot a szövetségben. Az alapító tagokra vonatkozó jelen alapító okirattal és a hatályos jogszabályokkal nem ellentétes privilegizált szabályokat az elnökség a mőködési szabályzatban és/vagy eseti elnökségi döntésben állapítja meg.
6
4.9. Az alapítói tagsági jog csak a jogi személyekre irányadó jogutódlás szabályai szerint szerezhetı meg. Semmilyen más formában az alapítói tagsági jogviszony nem engedményezhetı vagy idegeníthetı el harmadik személynek, továbbá, semmilyen jogviszony útján nem adható biztosítékul és nem is terhelhetı meg. Az alapítói tagsági jogviszony a tagegyház törvényes képviselıje útján vagy általa a jelen alapszabályban hivatkozott meghatalmazás útján gyakorolható szabályszerően. 4.10 Az alapító tagok az alakuló ülés jegyzıkönyve szerint vállnak a szövetség tagjává. A szövetség tagja lehet az a jogi személyiségő egyház, amely a mindenkor hatályos egyházi törvények szerint, jogerısen nyilvántartásba vett egyháznak minısül és elfogadja a szövetség jelen és mindenkor hatályos alapszabályát és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz a szövetség munkájában, valamint idıben fizeti a tagdíjat. 4.11.Az Ökumenikus Tanács nyílt szövetség, amelyhez bármely egyház csatlakozhat, ha elfogadja a jelen alapszabályban írt feltételeket. 5. Tanácsadó Testület 5.1. Az Ökumenikus Tanács Taggyőlése egy-egy egyháznak, egyházak testületi, ökumenikus szervezıdésének, valamint egyházi alapítású, vagy/és a Krisztushitet hirdetı szervezeteknek felajánlhatja, ill. az ilyen szervezetek jelentkezését elfogadhatja, hogy együttmőködıkként vegyenek részt az Ökumenikus Tanács munkájában. 5.2. Az Ökumenikus Tanács a jelen alapszabálya bevezetıjében utalt kapcsolat létesítés körében olyan Tanácsadó Testületet intézményesít, amelynek az Ökumenikus Tanács formális mőködése szempontjából semmilyen döntési jogköre nincs. Az együttmőködés szervezeti formájaként jön létre a Tanácsadó Testület. A hitéleti, a lelkiismereti és vallásszabadság jogok gyakorlásának az Alaptörvényben rögzített szempontjai mentén, bármely nyilvántartott vagy nyilvántartás nélküli szervezettel, a Tanácsadó Testület állandó vagy ideiglenes jelleggel konzultációs vagy az elnökség által meghatározott tartalmú kapcsolatot létesíthet. 5.3. A Tanácsadó Testületnek nincs állandó tagsága, szervezete, kötelezı erejő ajánlásokat, rendelkezéseket nem hozhat, munkaprogramjain bármely bel- és külföldi egyház és szervezet, a politikai pártok kivételével, részt vehet. A Tanácsadó Testületnek-ellenkezı elnökségi döntés hiányában- a Magyarországon egyházként nyilvántartásba vett egyházak állandó meghívott tagjai. Az elnökség a Tanácsadó Testültbe esetileg vagy idıszakos jelleggel bármely egyházi,- nem egyházi szervezetet, közéleti személyiséget kül- és belföldrıl egyaránt meghívhat. 5.4. A Tanácsadó Testület mőködtetésére az elnökség szervezı bizottságot hozhat létre, meghatározatja, ellenırizheti eseti vagy éves munkaprogramját, a programok teljesítéséhez anyagi, természetbeni segítséget nyújthat. A szervezı bizottság tagjai nem tisztségviselık. 6.Az Ökumenikus Tanács szervezeti felépítése, tisztségviselıi: 6.1.Az Ökumenikus Tanács legfıbb szerve a taggyőlés, amely jelenleg a 11 jogi személyiségő tagegyházból, mint alapítókból áll.
7
6.2.A taggyőlés közvetlen irányítása alá tartozik a taggyőlés által választott 5 tagú elnökség, amelyet a taggyőlés választ 6 éves idıtartamra, amely 1 elnökbıl és 4 alelnökbıl áll, az elnökség tagjai felelıs személyek, vezetı tisztségviselık. 6.3.Az Ökumenikus Tanács közhasznú tevékenységének ellenırzése, ellátása céljából 3 tagú felügyelı bizottságot választ. A felügyelı bizottság tagjait a taggyőlés választja 7 évi idıtartamra, a felügyelı bizottság tagjai felelıs személyek, vezetı tisztségviselık. A felügyelı bizottságot a taggyőlés akkor választja meg, ha az Ökumenikus Tanács közhasznú minısítést kaphat. 6.4. Az Ökumenikus Tanács tagsága jelenleg 11 alapító tagból áll, amelyhez bármely keresztyén egyház vagy az elnökség döntése alapján, magát egyháznak tekintı szervezet csatlakozhat, ha magára nézve kötelezınek elfogadja az alapszabály rendelkezéseit és az Ökumenikus Tanács által a csatlakozásig hozott kötelezı jellegő határozatokat. 6.5.Ökumenikus Tanács fıtitkára, akit az elnökség javaslata alapján a taggyőlés kér fel. A fıtitkár feladatait 6 évre szóló határozott idejő munkaviszonyban látja el, a fıtitkár felelıs személy, vezetı tisztségviselı. 6.6.Az Ökumenikus Tanács Tanácsadó Testülete a taggyőlés mellérendelt szervezete. 7. A taggyőlés: 7.1.Az Ökumenikus Tanács taggyőlését az alapító tagok alkotják, minden olyan egyház, amely az Ökumenikus Tanácshoz csatlakozik a taggyőlésnek teljes jogkörő tagjává válik. A taggyőlést minden esetben a tagok összessége alkotja. 7.2.A taggyőlésen minden tagnak 1 szavazata van. A taggyőlés határozatait egyszerő szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlıség esetén a levezetı elnök szavazata dönt. A taggyőlésen a fıtitkár tanácskozási joggal részt vesz. A taggyőlésre az elnökség javaslata alapján vendégként bárki meghívható. A taggyőlést évente legalább egyszer össze kell hívni a hely, az idıpont és a napirendi pontok közlésével. A taggyőlés ülései nyilvánosak. 7.3.A taggyőlésen jelenlévı tagok kétharmados szótöbbsége szükséges az alapszabály elfogadásához módosításához valamint az Ökumenikus Tanács feloszlatásához más egyesülettel és szövetséggel történı egyesülés kimondásához. 7.4.A taggyőlés nyilvánossága csak jogszabályban meghatározott okból, a jogszabályban meghatározott arányban és tartalommal korlátozható, pl. személyhez fızıdı jogok. A taggyőlés összehívásának nyilvánosságát az egyesület úgy biztosítja, hogy a taggyőlésre szóló meghívókat az egyesület, interneten lévı saját honlapján, az elızetes értesítési idıköz betartása mellett – a taggyőlés megtartását megelızıen 10 nappal – közzé kell tenni. Az Ökumenikus Tanács a nyilvánosságot a jogszabályban elıírt Civil Információs Portál használatával biztosítja. Az elnöknek a tagnyilvántartásban szereplı tagok részére a meghívót, igazolható módon kell megküldeni, legalább tíz nappal a taggyőlés idıpontja elıtt. 7.4.1.A taggyőlési meghívóban közölni kell azt az idıpontot, amikor az ismételt taggyőlést meg kell tartani, ha az eredeti idıpontban megtartott taggyőlés nem lenne határozatképes.
8
7.4.2.A megismételt taggyőlés a meghívóban közölt napirendi pontok körében a jelenlevık számára tekintet nélkül határozatképes, ha errıl a körülményrıl a tagokat az eredeti meghívóban elıre tájékoztatták. 7.4.3.A taggyőlés összehívását írásban kérheti a tagok egyharmada a cél és az ok megjelölésével, ebben az esetben az elnök harminc napon belül köteles összehívni a taggyőlést. 7.4.4.A taggyőlés összehívása az elnök feladata. 7.5. A taggyőlést össze kell hívni: − ha a tagok egyharmada cél és az ok megjelölésével írásban ezt kéri, − ha az elnökség rendkívüli taggyőlés összehívását tartja szükségesnek, − ha a bíróság a taggyőlés összehívását elrendeli, − ha az alapszabály elıírja. 7.6. A taggyőlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott taggyőlés változatlan napirend mellett, a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A taggyőlés üléseit az elnök vezeti. Az elnök a taggyőlés levezetésével más tagot is megbízhat. Az erre vonatkozó megbízást teljes bizonyító erejő magán okiratba kell foglalni. A taggyőlésrıl jegyzıkönyv készül, amelyet az elnök és két, a taggyőlés által megválasztott, tag hitelesít. 7.7. A taggyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: − az Ökumenikus Tanács megalakulásának, feloszlásának, más egyesülettel, szövetséggel történı egyesülésének a kimondása; − az alapszabály elfogadása és módosítása, − tisztségviselık megválasztása és visszahívása, − tagdíj mértékének megállapítása, − az éves költségvetés megállapítása, − az éves beszámoló elfogadása, − a 3 tagú felügyelı bizottság megválasztása, ha annak törvényes feltételei fennállnak − a közhasznú tevékenység folytatása alapfeltételeinek meghatározása, − közhasznúsági jelentés elfogadása, − kizárási eljárás lefolytatása, jogorvoslati fórumként II.fokon − döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály, alapszabály a taggyőlés hatáskörébe utal − a taggyőlés bármely ügyet döntési jogkörébe vonhat 7.8. A tisztségviselık megválasztása, visszahívása: 7.8.1.Az Ökumenikus Tanács tisztségviselıi: öttagú elnökség, amely elnökbıl és négy alelnökbıl áll, három tagú felügyelı bizottság, és a fıtitkár. 7.8.2.A tisztségviselık megválasztása nyílt szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt, két legtöbb szavazatot szerzett személy között, újabb szavazást kell tartani. A megismételt szavazás gyıztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz.
9
7.8.3.A tisztségviselı visszahívására vonatkozó határozatot részletesen indokolni kell. Az indokolásnak valóságos körülményeken kell alapulnia, és okszerőnek kell lennie. 7.8.4.A tisztségviselı visszahívható, különösen akkor, ha az 2011.évi CCVI. tv.(Ehtv.) alapján a tisztség betöltése alatt vele szemben összeférhetetlenségi ok merült fel, és ezt annak felmerülésekor, az alapszabály, valamint a jogszabályban elıírt idın belül nem jelenti be az elnökségnek, az összeférhetetlenségi ok megszüntetése iránt határidıben nem intézkedik. 7.8.5.A tisztségviselı visszahívható, ha egészségi állapotánál fogva a tisztség betöltésére alkalmatlanná válik. Visszahívható továbbá a tisztségviselı akkor is, ha az egyesület céljaival bizonyítottan ellentétes magatartást tanúsít. Visszahívható az a tisztségviselı, aki az alapszabályban megjelölt feltételek esetén nem lenne a vezetı tisztségviselıi minıségre megválasztható. 7.8.6.Mivel a nyilvánossági követelmények már a taggyőlésre is vonatkoznak, ezért a taggyőlésen rögzített jegyzıkönyvek, nyilvántartások, iratokba való betekintés, szabályait is rögzíteni kell az alapszabályban. 7.9. Nyilvántartások vezetése: 7.9.1.A taggyőléseken hozott határozatokról olyan nyilvántartást kell vezetni, - határozatok könyve - amelybıl a határozat tartalma, az azt ellenzık, és az azt támogatók számaránya, idıpontja és hatálya, a végrehajtásért felelıs személy(ek) kitőnnek. Névszerinti szavazás vagy kérés esetén a határozatot támogatók és ellenzık neveit fel kell tüntetni. Igény esetén a jegyzıkönyvben szó szerint kell rögzíteni az eltérı, támogató véleményeket. A határozatokat évenként folyamatos sorszámozással kell ellátni. Ilyen nyilvántartás vezetésére az elnökség is köteles, ezeket a szabályokat az elnökségi üléseken hozott határozatokra is megfelelıen alkalmazni kell 7.9.2. Az taggyőlés által hozott határozatokat azokkal, akikre a határozat jogot vagy kötelezettséget állapít meg vagy akiknek a számára, valamely kötelezettség vagy magatartás teljesítését írja elı, a határozatot igazolható módon közölni kell. Az igazolható közlés lehetséges, postai tértivevényes küldeménnyel, elektronikus úton, az adatrögzítés feltételeinek teljesítésével, vagy személyes kézbesítéssel az irat másodpéldányán a címzett „átvettem” aláírásával és annak dátumával. A határozat közlését annak meghozatalától számított 5 napon belül kell teljesíteni, az abban elıírt kötelezettségek teljesítésének határidejét, minden esetben a szabályszerő kézbesítés napjától kell számítani. A határozatokat azok meghozatalától számított 15 napon belül az interneten lévı saját honlapon nyilvánosságra kell hozni. Ezen határozathozatali és közlési módok, az elnökség által hozott határozatokra is, megfelelıen alkalmazandók. 7.10.Iratbetekintés: 7.10.1.Az Ökumenikus Tanács mőködésével kapcsolatosan keletkezett iratokba, bárki betekinthet. A keletkezett iratokról fényképfelvételt készíthet vagy ellenérték fejében, fénymásolatot kérhet. Az iratbetekintés csak személyhez főzıdı jogok sérelme esetén korlátozható, abban az arányban, hogy a személyhez főzıdı jog, sérelmet ne szenvedhessen, de a rendelkezés tartalma értelmezhetı legyen. Az iratbetekintés csak jogszabályban meghatározott okból az ott meghatározottak arányában korlátozható.
10
Az iratbetekintést az azt igénylı részére az egyesület elnöke, hivatali idıben az egyesület székhelyén, elızetesen egyeztetett idıpontban biztosítja kivéve, ha ezt jogszabály vagy hatósági határozat eltérıen nem állapítja meg. 7.10.2. Az elnök az iratbetekintésrıl köteles külön nyilvántartást vezetni, amelyben rögzíteni kell a betekintés kérı nevét, címét, a kért irat megnevezését, a kérelem teljesítésének idıpontját. A szabályszerően megtörtént iratbetekintés tényét az elnök a betekintést kérıvel aláíratja. Az iratbetekintés szabályai, minden a szövetség mőködése kapcsán keletkezett iratra vonatkozik, ide értve különösen a taggyőlés és az elnökség mőködésével kapcsolatos iratokat. 8.Az elnökség: 8.1.Az Ökumenikus Tanács elnökét, alelnökeit és fıtitkárát más-más tagegyházból kell választani. 8.2.Az elnökség a taggyőlések közötti idıben állást foglal, vagy nyilatkozatot tesz az Ökumenikus Tanács közösségét, valamint a Krisztusi értékrendet és missziót egyetemesen érintı ügyekben. Az elnökség két közgyőlés közötti idıszakban – a kizárólagos hatásköröket kivéve – gyakorolja a közgyőlés hatáskörét, irányítja az Ökumenikus Tanács mőködését. Az elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Az elnökséget az elnök írásban hívja össze. 8.2.1.Szabályszerőnek az összehívás akkor minısül, ha az ülésrıl, legalább tíz nappal az ülés idıpontját megelızıen a tagok, írásban, az átvételrıl és az ülés tárgysorozatáról, igazolható módon értesítést kaptak. Az elnökség ülései nyilvánosak. Az ülés határozatképes, ha az elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Az elnökség határozatait egyszerő szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. 8.2.2.Határozatképtelenség esetén legkésıbb 30 napon belül az elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon legalább 3 elnökségi tag jelen van. Az elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok, esetleg kívülállók hívhatók meg. A meghívott tagoknak nincs szavazati joguk. Az elnökség ülésein a fıtitkár hivatalból részt vesz. 8.3. Az elnökség határozatai: 8.3.1.Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek a közeli hozzátartozója,-Ptk.685.§b.)pont-élettársa, a határozat alapján kötelezettség vagy felelısség alól mentesül, bármilyen más elınyben részesül, illetve a megkötendı jogügyletben egyébként érdekelt. 8.3.2.Nem minısül elınynek az egyesület célszerinti juttatatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetı nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Ökomenikus Tanács által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott a létesítı okiratnak megfelelı célszerinti juttatás. 8.4.Az Elnökség gondoskodik a taggyőlés által megválasztandó tisztségviselık jelölésérıl.
11
8.5. Jószolgálatot teljesít az egyházak közötti vitás kérdésekben 8.6.Döntést hoz az Ökumenikus Tanács költségvetése és zárszámadása tárgyában. 8.7.Az Elnökség ad hoc Bizottságot, Bizottságokat hozhat létre. 8.8.Az Elnökség üléseit évente legalább két alkalommal tartja. 9.Az elnökség feladata és hatásköre: − tagsági viszony keletkezésével és megszőnésével kapcsolatos eljárás; − a taggyőlés összehívásával, mőködésével kapcsolatos elıkészítı és a taggyőlés munkáját elısegítı szervezı tevékenység; − a taggyőlés elnöksége összehívásának nyilvánosságát az Ökumenikus Tanács, úgy biztosítja, hogy a taggyőlésre szóló meghívókat az interneten lévı saját honlapján, az elızetes értesítési idı betartása mellett – az elnökségi ülés megtartását megelızıen 10 nappal – közzé kell tenni; − a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos döntés elıkészítı munkát, az éves programok meghatározza; − dönt a Szervezeti és Mőködési Szabályzat megalkotásáról, megvitatásáról és elfogadásáról; − az elnök éves beszámolójának elfogadása; − személyzeti munka irányítása; − tisztségviselık, ügyintézık beszámoltatása; − lefolytatja a tag kizárásával kapcsolatos eljárást, I. fokon; − dönt a fegyelmi szabályzat megalkotásáról és azt a soron következı taggyőlés elé terjeszti, jóváhagyás céljából; − közhasznú tevékenység folytatásához kapcsolódó megállapodások, szerzıdések megkötése; − minden olyan eljárás, amely nem tartozik a taggyőlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket az elnökség hatáskörébe von; − az elnökség tagjai lehetıség szerint tiszteletdíjban, költségtérítésben egyéb természetbeni juttatásban részesülhetnek; − az elnökség saját hatáskörében eljárva a korábbi hatályos alapszabály rendelkezéseinek megfelelıen rendszeres és ad hoc bizottságokat hozhat létre és szüntethet meg; − megvizsgálja és javaslatot tesz a közgyőlésnek a tiszteletbeli tagságra. 9.1.Az Ökumenikus Tanács tisztségviselıire vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok: Tisztségviselıjévé az választható, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, magyar állampolgár, továbbá aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik. Továbbá harmadik országbeli állampolgárként a beutazásról és tartózkodásról szóló törvény hatálya alá tartozik és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
12
9.2.Az Ökumenikus Tanács megszőnését követı 2 évig nem lehet más közhasznú szervezet vezetı tisztségviselıje az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszőntét megelızı 2 évben legalább 1 évig – vezetı tisztséget, amely az adózás rendjérıl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. 9.3.A tisztségviselı, illetve ennek jelölt személy, köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet elızetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejőleg más közhasznú szervezetnél is betölt. A tisztségviselık újra választhatók. A tisztségviselık testületileg és személyenként az ıket megválasztó közgyőlésnek tartoznak felelıséggel. 10. Az Ökumenikus Tanács elnökének feladata, hatásköre: 10.1 Az Ökumenikus Tanács elnökét a taggyőlés választja meg hat éves idıtartamra, saját tagjai körébıl oly módon, hogy a tagegyházak képviselıi váltakozva töltsék be az elnöki tisztet. 10.2.Az elnök hatáskörébe tartozik különösen: -a taggyőlés és az elnökség döntéseit a fıtitkárral együtt végrehajtja, -képviseli az Ökumenikus Tanácsot, -a tagegyházakkal való kapcsolatot ápolja, -a fıtitkárral együtt összehívja a taggyőlést, az elnökségi ülést, - a fıtitkárral együtt gondoskodik a taggyőlés, az elnökségi ülés határozatainak elıkészítésérıl és végrehajtásáról, -felügyel a tisztségviselık, a bizottságok és az iroda mőködésére, -elnököl az Ökumenikus Tanács taggyőlésén, az Elnökség ülésén. 11. Az egyesület tevékenységének irányítása; −
− − − − − − − − −
a taggyőlés összehívása, ajánlásainak, határozatainak ellenjegyzése, közlése; döntés és intézkedés az elnökség ülései közötti idıszakban az elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben; az elnökség munkájának irányítása; a hatáskörébe utalt ügyek eldöntése; a taggyőlések és elnökségi ülések, értesítési idıközben történı összehívása és ezen ülések összehívására vonatkozó meghívók nyilvánosságát az elnök, az egyesület saját internetes honlapján történı közzététellel biztosítja; az egyesület gazdálkodásának irányítása; az elnök önállóan rendelkezik az egyesület bankszámlájáról; az utalványozási jogok gyakorlása; a munkáltatói jogok gyakorlása; minden olyan feladat ellátása, amelyet az alapszabály vagy jogszabály nem utal az elnökség vagy a közgyőlés hatáskörébe.
12. Az Ökumenikus Tanács alelnökei Az Ökumenikus Tanács alelnökei, mint az elnök helyettesei az elnök hatáskörével rendelkeznek, amelyet az elnök, vagy az Elnökség felkérésére, az elnök akadályoztatása esetén gyakorolnak. 13
Az Ökumenikus Tanács alelnökeit a taggyőlés választja meg hat éves idıtartamra saját tagjai körébıl oly módon, hogy a tagegyházak képviselıi váltakozva töltsék be az alelnöki tisztet. 13.Felügyelı Bizottság létrehozása, mőködése, hatásköre és véleményezési jogköre: 13.1. A felügyelı bizottságot a taggyőlés választja. A felügyelı bizottságot az Ökomenikus Tanács tagjaiból kell választani. A felügyelı bizottság testületként jár el. A felügyelı bizottság tagjai sorából elnököt (szükség esetén elnökhelyettest) választ. A felügyelı bizottság határozatképes, ha a tagjainak kétharmada, de legalább két tagja jelen van, határozatát egyszerő szótöbbséggel hozza. Két felügyelı bizottsági tag jelenléte esetén, csak egyhangú határozat hozható. A felügyelı bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A felügyelı bizottság tagját e minıségében az elnökség, sem az elnök nem utasíthatja. 13.2. A felügyelı bizottság üléseit a felügyelı bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását - az ok és cél megjelölésével - a felügyelı bizottság bármely tagja írásban kérheti felügyelı bizottság elnökétıl, aki a kérelem kézhezvételétıl számított nyolc napon belül köteles intézkedni a felügyelı bizottság ülésének harminc napon belüli idıpontra történı összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. A felügyelı bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a taggyőlés hagy jóvá. 13.3. Ha a felügyelı bizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken vagy nincs aki az ülést összehívja, az Ökumenikus Tanács elnöke a felügyelı bizottság rendeltetésszerő mőködésének helyreállítása érdekében, köteles haladéktalanul intézkedni az egyesületi taggyőlésének összehívása iránt. 13.4. A felügyelı bizottság egyes ellenırzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenırzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenırzés megosztása nem érinti a felügyelı bizottsági tag felelısségét, sem azt a jogát, hogy az ellenırzést más, a felügyelı bizottság ellenırzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze. 13.5. A felügyelı bizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a szövetségnek a kötelezettségük megszegésével okozott károkért. 13.6. A felügyelı bizottság ellenırzi az Ökumenikus Tanács mőködését és gazdálkodását. Ennek során a tisztségviselıktıl jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást, vagy felvilágosítást kérhet, az egyesület pénzügyi nyilvántartásaiba, könyveibe, bármely iratába betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A felügyelı bizottság tagja az elnökség ülésén tanácskozási joggal vesz részt. 13.7. A felügyelı bizottság köteles az intézkedésre jogosult taggyőlést, elnökséget, elnököt tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a.) az Ökumenikus Tanács mőködése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit, céljait egyébként súlyosan sértı esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetı-szerv döntését teszi szükségessé; 14
b.) a tisztségviselı(k) felelısségét megalapozó tény merült fel. A felügyelı szerv indítványa alapján az elnök – annak megtételétıl számított harminc napon belül – a szükséges intézkedést saját hatáskörében megteszi vagy, ha az ügy jellegébıl, az indítványból más nem következik, ezen a határidın belül intézkedik az elnökség, a taggyőlés összehívása iránt. E határidı(k) eredménytelen eltelte esetén a taggyőlés és az elnökség összehívására a felügyelı bizottság is jogosult. Ha az arra jogosult a törvényes mőködés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelı bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó illetékes ügyészséget. c.) ha a felügyelı bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeirıl kötött szerzıdés megszegését, sérelmét észleli, köteles haladéktalanul értesíteni az egyesület elnökségét. 13.8. A felügyelı bizottság összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok: Nem lehet a felügyelı szerv elnöke vagy tagja, aki a.) az elnökségnek tagja, elnöke vagy alelnöke, b.) ha az Ökumenikus Tanáccsal, mint közhasznú szervezettel, a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c.) ha a szövetség, mint közhasznú szervezet cél szerinti juttatásaiból részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetı nem pénzbeli szolgáltatásokat és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítı okiratnak megfelelı cél szerinti juttatást, d.) az a.) - c.) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. 13.9. A szövetség megszőnését követı három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezetı tisztségviselıje az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszőntét megelızı két évben legalább egy évig - vezetı tisztséget, amely az adózás rendjérıl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, továbbá amellyel szemben az állami adó és vámhatóság jelentıs összegő adóhiányt tárt fel; valamint amellyel szemben az állami adó és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott vagy ezt helyettesítı bírságot szabott ki és ugyanez a hatóság az adózás rendjérıl szóló törvény szerint, adószámát felfüggesztette, illetve törölte. 13.10. A szövetség tisztségviselıje, illetve az ennek jelölt személy, köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet elızetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejőleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 14.A szövetség tagjainak tagsági jogviszonnyal kapcsolatos kérdései, jogok és kötelezettségek:
14.1. A tag − részt vesz a szövetség tevékenységében és rendezvényein; − szavazati jogának gyakorlásával részt vesz a taggyőlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat a szövetség mőködésével kapcsolatban; − köteles a szövetség ajánlásait betartani és betartatni;
15
− napirendi javaslatokat tehet a szövetséget érintı kérdések megtárgyalására; − felvilágosítást kérhet a szövetség tevékenységérıl, amelyre ezen kérelem kézhezvételétıl számított 30 napon belül a szövetség elnöksége köteles választ adni; − törvényes vagy meghatalmazott képviselıje útján választhat, illetve választható delegált természetes személy útján a szövetség ügyintézı és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire; − indítványt tehet a taggyőlés és az elnökség napirendi pontjaira; − betekinthet a szövetség nyilvántartásába; − a tagság egyharmadának közösségében - írásban, ok és cél megjelölésével, rendkívüli taggyőlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezhetik. − a Ptk. 62.§ (4) bek szerint különleges jogállással. természetes személy is tagja lehet a szövetségnek. Ez a tiszteletbeli tag azonban nem választó és nem választható tisztségre, a szövetség döntéshozó testületeinek őlésén csak tanácskozási joggal vehet részt, méltányos tagdíját a taggyőlés állapítja meg, a tiszteletbeli tagot az elnökség javaslatára a taggyőlés választja meg. 14.2.A szövetség tagjának be kell tartania a szövetség alapszabályában foglaltakat, valamint a szövetség ajánlásait és egyéb kötelezı jellegő rendelkezéseit. A szövetség tagjai jogaikat és kötelezettségeiket, a jelen alapszabályában elıírt meghatalmazás szabályai szerint, természetes személy, meghatalmazottak útján gyakorolják. 14.3. A tagsági viszony megszőnik: − a tagegyház nyilvántartásból való jogerıs törlésével (felszámolás, végelszámolás, feloszlás, stb.) − az Ökumenikus Tanács megszőnésével, − a tag kilépésével, − a tag kizárásával. − természetes személy tag halálával 14.4. Az elnökség javaslata alapján kizárja a taggyőlés az a tagot aki: − ellentétesen vagy diszharmonikusan viselkedik az egyesület hitéleti célkitőzéseivel szemben; − azt a tagot, amely hat hónapon keresztül az elnökség írásbeli felszólítása ellenére, neki felróhatóan, a tagdíjat nem fizeti meg; − azt a tagot, amelyet a bíróság, a törvényességi felügyeletet ellátó szerv a szabályszerő mőködésre felhív vagy kötelez és ennek a felhívásnak a tag az adott határidın belül nem tesz eleget. − azt a tagot, akit az elnökség a törvényes és alapszabályszerő mőködésre legalább háromszor felhív és a tag a felhívásnak maradéktalanul nem tesz eleget. 14.5. Az elnökség tagjainak fegyelmi ügyében a taggyőlés dönt. A kizárási eljárást a tag ellen elsı fokon az elnökség folytatja le. Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat, annak bizonyítékait közölni kell. Lehetıséget kell biztosítani számára, hogy védekezését és bizonyítékait elıadja. A taggal az elnökség, indokolással ellátott kizáró határozatát írásban, igazolható módon közölni kell. 14.5.1.Ha szabályszegési eljárást kell a tag ellen lefolytatni és az erre vonatkozó szabályzat megalkotása szükséges, errıl a taggyőlés dönt és a szabályszegési eljárás szabályait az alapszabállyal összhangban az elnökség alkotja meg a soron következı taggyőlés hagyja jóvá.
16
Az ennek alapján hozott határozat végrehajtását azonban a szabályzat jóváhagyásáig fel kell függeszteni. Ez a felfüggesztés azonban a jogorvoslati határidıket nem érinti. 14.6.A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, a határozat kézhezvételétıl számított tizenöt napon belül a szövetség taggyőléséhez fellebbezéssel élhet, ezen felül a határozatot 30 napos határidın belül, bíróság elıtt megtámadhatja. A taggyőléshez benyújtott fellebbezés határideje és elbírálási idıtartama a bírósági jogorvoslat határidejét nem érinti. 14.7.A kilépési szándékot az elnökséghez kell írásban bejelenteni. A kilépı tag kilépettnek tekintendı, az elnökség igazolható módon történt tudomás szerzésével. 14.8.A 2012.02.23.-án megtartott alakuló taggyőlés az Ökumenikus Tanács tagdíját 150.000.Ft/évben határozta meg. A tagdíjat az elnökség javaslatára az alakuló taggyőlés állapítja meg. A tagdíj az MNB tárgyévi inflációs ráta elırejelzése alapján emelhetı. 15.A Fıtitkárra vonatkozó szabályok 15.1. Az Ökumenikus Tanács fıtitkárát a taggyőlés választja meg hat éves idıtartamra, a tagegyházak által javasolt, és az Elnökség által jelölt személyek közül. 15.2. A fıtitkár fıállásban tölti be tisztségét. 15.3. A fıtitkár hatáskörébe tartozik különösen: – az elnök megbízásából képviselni az Ökumenikus Tanácsot, – az elnökkel együtt évente legalább egy alkalommal összehívja a taggyőlést, két alkalommal az elnökségi ülést, – a taggyőlés, az Elnökség határozatait végrehajtani, illetve azok végrehajtásáról gondoskodni, – elıkészíteni a taggyőlés, az Elnökség ülésének anyagait, – jelentést adni a taggyőlésnek az elızı taggyőlés óta eltelt idı alatt végzett munkáról, – vezetni az Ökumenikus Tanács irodáját, végezni levelezését, irányítani az irodai alkalmazottak munkáját, gyakorolni a munkáltatói jogokat, – hivatalból, vagy az Elnökség megbízásából aktívan részt venni a nemzetközi ökumenikus munkában, – a költségvetés keretei között utalványozni, – általában ellátni és irányítani az Ökumenikus Tanács ügyintézését, és végezni az Elnökség által rábízott feladatokat – az Ökumenikus Tanács kiadványainak felelıs szerkesztıi és kiadói feladatait elvégezni. 15.4. A fıtitkár átmeneti akadályoztatása esetén való helyettesítésérıl az elnök gondoskodik.
17
15.5.Az Ökumenikus Tanács ügyviteli feladatait az Ökumenikus Tanács Irodája látja el. Az iroda alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat a fıtitkár gyakorolja. 16. Az Ökumenikus Tanács gazdálkodása: 16.1. A szövetség éves költségvetését a taggyőlés fogadja el. A szövetség önálló jogi személy, amely önállóan gazdálkodik. A szövetség gazdálkodásáról az elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a taggyőlés elé terjeszt. Az évente összehívott rendes taggyőlésen kell megtárgyalni a szövetség éves pénzügyi tervét, illetve az elızı éves pénzügyi terv tejesítésérıl szóló, valamint a számvitelrıl szóló 2000.évi C.tv. rendelkezései szerint készített beszámolót. 16.2. Az Ökumenikus Tanács bevezetıben rögzített alapcél szerinti, közhasznú tevékenységének biztonságos kifejtése érdekében, gazdálkodási – vállalkozási tevékenységet is folytathat. Ez a gazdasági- vállalkozási tevékenység az alapcélt és az ehhez kapcsolódó közhasznú tevékenységet nem veszélyeztetheti. ( civil tv. 17.§.3.bek.) Az Ökumenikus Tanács gazdasági-vállalkozási tevékenységének eredménye a szövetség vagyonát gyarapítja. 16.3. A szövetség bevételei különösen - a szövetségi tagdíj - gazdasági vállalkozási tevékenységbıl származó bevételek - költségvetési támogatás, amelyek lehetnek, pályázat vagy egyedi döntés útján kapott támogatások, EU. strukturális és kohéziós alapjaiból és költségvetésébıl jutatott támogatás, más államtól vagy nemzetközi szervezettıl kapott támogatás, személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege, - államháztartás alrendszereibıl közszolgáltatási szerzıdés ellenértékeként szerzett bevétel, - más szervezettıl, magánszemélytıl kapott adomány, - befektetési tevékenységbıl származó bevétel, - tagegyházi hozzájárulások, bevételek, - az elnökség által megállapított évi költségvetési, forrásokból nem fedezett részének az elnökség által meghatározott % kulcs szerinti megosztásából származó, tagok által folyósított bevételek, - egyéb bevételek 16.4.Az Ökumenikus Tanács költségei, ráfordításai, kiadásai: - alapcél szerinti, közhasznú tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek - gazdasági-vállalkozási, szolgáltatási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek, - a szövetség által jelen alapszabályban intézményesített tanácsadó testület támogatási költségei, - az elnökség által intézményesített rendszeres és ad hoc bizottságok költségei, - az egész szövetség mőködéséhez kapcsolódó adminisztrációs és egyéb felmerült közvetett költségek, valamint - a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása, - egyéb fel nem sorolt költségek.
18
16.5.A szövetség mőködési és egyéb költségeit az alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági vállalkozási tevékenység, továbbá a közhasznú tevékenység között az árbevételek arányában kell évente megosztani. 16.6.A szövetség a gazdasági vállalkozási tevékenységgel összegfüggı immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását a társasági adó alapjának meghatározások, a mindenkor hatályos társasági adóról és az osztalék adóról szóló jogszabályok elıírásai szerint kell figyelembe venni. A szövetség mőködése során az induló tıke kezelésére a jelen alapszabály rendelkezései az irányadók. A jelen alapszabály hatályba lépésével az Ökumenikus Tanács induló vagyonát, törzstıkéjét, legkésıbb a 2011. évi záró mérleg elfogadásával kell megállapítani. Az ott meghatározott vagyon a szövetség induló vagyona. 17. Az Ökumenikus Tanács adomány győjtésének szabályai: 17.1. A szövetség javára adománygyőjtı tevékenység folytatható. A szövetség nevében vagy javára történı adománygyőjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez főzıdı jogok és az emberi méltóság sérelmével. A szövetség nevében vagy javára történı adománygyőjtés csak a szövetség elnökének teljes bizonyító erejő magánokiratba foglalt meghatalmazása alapján végezhetı. A szövetség részére juttatott adományokat az adományozó nyilvántartásába beállított könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. 17.2. A meghatározott célra nyújtott adományokat adományonként az adott cél szerint kell nyilvántartani és felhasználni. Az adomány elfogadása pénzben vagy természetben csak úgy történhet, hogy az adományozó és rá tekintettel harmadik személy a szövetségtıl semmilyen ellenszolgáltatásban vagy közvetlen juttatásban nem részesülhet. Az adományozót tájékoztatni kell, hogy az adomány szövetség által történt elfogadása után, nem követelhetı vissza. Az adomány elfogadásáról vagy elutasításáról szóló elnökségi nyilatkozatot, igazolható módon kell az adományozó tudomására hozni. 18. Az Ökumenikus Tanács, nyilvántartási, beszámolási szabályai: 18.1.A szövetség az alapcél szerinti (ezen belül közhasznú) tevékenységébıl, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységébıl származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani. A civil szervezet nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a szövetség közhasznú jogállása folytán a kettıs könyvvitelt szabályai szerint köteles vezetni. 18.2. A szövetség a mőködésérıl, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérıl az üzleti év könyveinek lezárását követıen az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszőnés napjával, mint mérleg fordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni. A szövetség esetében az üzleti év azonos a naptári évvel. Mivel a szövetség az üzleti év közben alakul, így a naptári évet a megalakulástól – a bírósági bejegyzés - napjától kell számítani. A mérleg fordulónapja - a megszőnést kivéve - december 31.
19
A beszámoló formáját a civil szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alaptevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg. 18.3. A szövetség beszámolójának tartalmaznia kell: - a mérleget - az eredmény kimutatást - kettıs könyvvitel esetében a kiegészítı mellékletet - a jogszabályban elıírt kiegészítı mellékleteket 18.4. A szövetség a beszámolójával egyidejőleg közhasznúsági mellékletet is köteles készíteni. A közhasznúsági mellékletében be kell mutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként. Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati és/vagy nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni. Külön kell megadni a kiegészítı mellékletben a támogatási program keretében kapott visszatérítendı (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, elıbbiekben részletezett adatokat. 18.5 A kiegészítı mellékletében be kell mutatni, továbbá a szövetség által az üzleti évben végzett fıbb tevékenységeket és programokat. A szövetség által végzett közhasznú tevékenységeket, a mellékletben be kell mutatni a fıbb célcsoportok és eredményeik szerinti bontásban, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat és mutatókat. A mellékletben bemutatandó a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezetı tisztségviselıinek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülı vezetı tisztségek felsorolását. 18.6.A szövetség köteles a taggyőlés által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét, a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést az adott üzleti év mérlegforduló napját követı, ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni. Kötelezı könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta. A szövetség az itt felsorolt dokumentumokat az Ectv.39.§.(1) bek. szerint helyezi letétbe. A letétbe helyezett beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet a szövetség bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggı eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetıvé kell tenni. 18.7.A szövetség saját honlappján köteles közzé tenni ugyanazt a beszámolót és közhasznúsági mellékletet, amelyet letétbe helyezett. A szövetség a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetıségét legalább a közzétételt követı második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja. 18.7.1.Ha a szövetség a beszámoló és közhasznúsági melléklettel kapcsolatos letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségeket elmulasztja és azt egy éven belül nem pótolja, a bíróság törvényességi ellenırzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget. Egyebekben a mindenkor hatályos számviteli törvény elıírásait kell alkalmazni.
20
18.7.2.A hatályos alapszabály a közhasznúság megállapítására, mőködésére vonatkozóan semmilyen szabályozást nem tartalmaz. A közhasznúságra vonatkozó új civil tv. a régi egyesületi tv.-t és a régi közhasznúsági tv.-t is hatályon kívül helyezte. 18.7.3.Az Ökumenikus Tanács megalakulása óta folyamatosan közhasznú tevékenységet végez. Így az új hatályos szabályozás tükrében mindenképpen indokolt a közhasznú tevékenységnek az új alapszabályba történı felvétele. 19.Az Ökumenikus Tanács közhasznú tevékenységére vonatkozó szabályok: 19.1.A civil tv.32.§.1. bek.-e, valamint az alapszabály bevezetıjében utalt körülmények szerint az Ökumenikus Tanács olyan nyilvántartásba vett társadalmi szervezet, amely közfeladatot lát el, a társadalomban szükségleteket elégit ki és ehhez megfelelı erıforrással és társadalmi támogatottsággal rendelkezik. Ezen körülmények fennállása a közhasznú jogállás megszerzését a szövetség részére lehetıvé teszi. A hatályos alapszabály szerint a szövetség korábbi tevékenységét tekintve, olyan társadalmi szervezet, amely testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül a társadalmi szervezethez csatlakozott egyházak, az egyházközségi tagjain kívül, minden más személy javára is, a hitéleti és egyéb a bevezetésben hivatkozott szolgáltatásokhoz hozzájuthat. 19.2.A szolgáltatásokhoz való hozzáférés a lelkiismereti és vallásszabadság és a hitélet gyakorlásának önkéntességén alapul. Ezt a közhasznú szolgáltatást, gazdálkodása útján a szövetség úgy igazolja, hogy a legutóbbi két lezárt üzleti éve tekintetében és már megalakulásától az év végi zárómérlegekkel igazolhatóan adózott eredménye nem negatív. Bevételeinek szinte tejes egészét a bevezetıben rögzített közhasznú célok megvalósítására fordította, továbbá a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózók rendelkezése szerint, a szövetség javára felajánlott összeg eléri és meghaladja a jogszabályban meghatározott minimális mértékeket. Ez utóbbi feltétel tényét a társadalmi szervezethez tartozó és nyilvántartásba vett tagegyházak igazolhatják. A közhasznú tevékenység és szolgáltatatás teljesítése érdekében az utóbbi két év átlagában jelentıs létszámú önkéntesek segítségével biztosította a közhasznú szolgáltatás elérhetıségét, figyelemmel a közérdekő önkéntes tevékenységrıl szóló 2005.évi LXXXVIII. tv. rendelkezéseire. A közhasznú tevékenységbıl eredı szolgáltatást, tehát a bevezetı rész szabályozza. A szövetség tagsága és tagegyházai az Alaptörvényben is szabályozott lelkiismereti és vallásszabadság jogok gyakorlásának a megkülönböztetés mentes, lehetıségét biztosítja. 19.3. Az Ökumenikus Tanács, mint közhasznú szervezet, közhasznúsági céljainak megvalósítása érdekében, ezen célokat nem veszélyeztetve, gazdasági vállalkozási tevékenységet is végezhet, az adott vállalkozási tevékenységet irányadó hatályos szabályok szerint. A gazdálkodás vállalkozási tevékenység során elért eredményét a szövetség nem osztja fel, hanem azt közhasznúsági céljainak megvalósítására fordítja. 19.4. Az Ökumenikus Tanács, mint közhasznú szervezet politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. A szövetség által a közfeladat és közhasznúsági céljainak megvalósítása érdekében, állami, közigazgatási, költségvetési szervvel, közszolgáltatási szerzıdést csak akkor köthet, ha a közhasznúsági jogállásról az illetékes szerv, bíróság, nyilvántartásba vételi jogerıs határozatot hozott.
21
20. A közhasznú szövetség mőködésére vonatkozó különös szabályok. 20.1.Az 11 alapító tagból álló taggyőlés, valamint az ügyintézı és képviseleti szervek ülései nyilvánosak, ez a nyilvánosság csak jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. 20.2. A közhasznú szövetség ügyintézı és képviseleti szervének határozathozatalában nem vehet rész az a természetes vagy jogi személy, akinek a közeli hozzátartozója (Ptk.685.§) a meghozandó határozat alapján kötelezettség vagy felelısség alól mentesül vagy bármilyen elınyben részesül, továbbá, ha a megkötendı jogügyletben egyébként érdekelt. 20.3. Nem minısül elınynek a közhasznú szövetség célszerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetı, nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a szövetség által egyház tagjainak vagy a tagegyházak, egyházközségeinek a tagsági jogviszony alapján nyújtott létesítı okiratnak megfelelı, célszerinti juttatás. 20.4. A közhasznú szövetség tisztségviselıit, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetı szolgáltatások, illetve a szövetség által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott létesítı okiratnak megfelelı juttatások kivételével, célszerinti juttatásban nem részesítheti. 20.5.A közhasznú szövetség bármely célszerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat részletes szabályait az elnökség határozza meg, továbbá az elnökség alkotja meg szükség esetén a szövetség pályázati szabályzatát. Olyan pályázati feltételek nem állapíthatók meg, amelyekbıl az eset összes körülményeire tekintettel mérlegelés útján megállapítható, hogy a pályázatnak elıre meghatározott nyertese van. Az ilyen pályázat színlelt és érvénytelen, célszerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. 20.6. A közhasznú szövetség váltót vagy más hiteljogviszonyt létre hozó értékpapírt nem bocsáthat ki, ilyen értékpapírra kezességet nem vállalhat. A szövetség gazdasági vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez, a közhasznú tevékenységet veszélyeztethetı mértékő hitelt nem vehet fel. Amennyiben a szövetség befektetési tevékenységet is végez, úgy ezen tevékenység folytatására, az elnökség köteles befektetési szabályzatot készíteni, amelyet a soron következı ( rendkívüli) taggyőlésnek kell jóváhagynia. A jóváhagyás elıtt a befektetési tevékenység nem folytatható. A befektetési szabályzatot jóváhagyás elıtt a felügyelı bizottság véleményezi. 21.A közhasznú jogállású szövetség mőködésének felügyelete: 21.1. A közhasznú szövetség feletti adóellenırzést az adóhatóság, az államháztartásból, költségvetési támogatásból származó támogatás felhasználásának ellenırzését, eltérı jogszabályi rendelkezés hiányában az Állami Számvevıszék végzi. Az állami vagy önkormányzati költségvetésbıl illetve nemzetközi forrásból juttatott támogatások felhasználásának ellenırzését a külön jogszabály szerinti ellenırzési szervezet, a közhasznú mőködés feletti törvényességi ellenırzést az ügyészség látja el a rá irányadó szabályok szerint.
22
21.2. Ha közhasznú minısítés feltételeinek a szövetség nem felel meg, úgy a feltételek megszőnését követı 60 napon belül köteles kérni a közhasznú jogállás törlését a közhasznú nyilvántartást végzı szervezettıl, bíróságtól. 21.3. A közhasznúsági jogállás törlését az ügyész is jogosult kérni, abban az esetben, ha a szövetség mőködése, vagyonfelhasználása, az alapszabállyal, belsı szabályzatokkal ellentétes és ezen állapotot a szövetség az ügyészi felhívás ellenére sem szünteti meg. 21.4. Az ügyészség indítványára az illetékes bíróság megszünteti a szövetség közhasznúsági jogállását, ha a megszabott határidın belül nem vagy nem az elıírásoknak megfelelıen teljesítette a szövetség a számviteli beszámoló letétbe helyezését, közzétételi kötelezettségét, vagy a szövetség beszámolója nem felel meg a közhasznúvá való minısítés alapfeltételeinek. 21.5.A közhasznú szövetség közhasznú jogállásának megszőnésekor köteles esedékes köztartozásait és közszolgáltatással kapcsolatos szerzıdéseibıl eredı kötelezettségeit idıarányosan teljesíteni. 21.6.A szövetség, mint civilszervezet, mőködésének szakmai támogatása fenntarthatóságuk erısítése, továbbá az államháztartás alrendszereibıl nyújtott támogatások szabályszerő felhasználásának erısítése a szolgáltatási feladatok folyamatos ellátása érdekében, a civil kapcsolatok fejlesztéséért felelıs miniszter Civil Információs Centrumokat hoz létre és mőködtet. Ezen centrumok intézményesített feladatait a civil tv. 51-52.§-i tartalmazzák. 21.7.A civil önszervezıdések, egyesületi jellegő szövetségek mőködése, nemzeti összetartozása, valamint a közjó kiteljesítése céljából ezen szervezetek szakmai tevékenységének támogatására a központi költségvetési elıirányzat terhére Nemzeti Együttmőködési Alap jön létre a civil tv. 55.§-a szerint. A szövetség közhasznú céljainak megvalósítása érdekében ezen alappal tartós vagy eseti jelleggel közvetlen kapcsolatot hozz létre és mőködtet.
22. A szövetség megszőnésének szabályai: 22.1. Amennyiben jogszabály vagy taggyőlés másként nem rendelkezik a szövetség bármilyen okból történı megszőnése esetén, ide értve a csıd felszámolás és végelszámolás folytán megmaradó vagyont, ez a maradvány vagyon az alapító tagokat, illeti, a megszőnéskor érvényben lévı % kulcsok szerint. 22.2. A szövetség eltérı jogszabály rendelkezés hiányában a mindenkor hatályos cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló törvény rendelkezései szerint szőnhet meg. A civil tv.6.§-a szerint a megszőnt szövetségnek a hitelezı igények kielégítése után megmaradt vagyona, a civil szervezetek támogatására való felhasználás céljából a Nemzeti Együttmőködési Alapot illeti meg. Ezen vagyon felhasználásának módját a Civil Információs Portálon kell közzétenni.
23
22.3.Ezt az egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanács Szövetség székhelyén, az ehhez csatolt jelenléti íven szereplı tagegyházak törvényes, illetve meghatalmazott képviselıi, mint akaratukkal mindenben megegyezıt fogadták el az alábbi két tag hitelesítése mellett. Kelt: Budapest, 2012. 05. 16.
……………………………………….. Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanács Szövetség levezetı elnöke Steinbach József
…………………………………. hitelesítı tag Dr. Mészáros Kálmán
………………………………….. hitelesítı tag Kalota József
Ellenjegyzem és egyidejőleg igazolom, hogy a jelen alapszabály a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt, jelenleg hatályos szöveget tartalmazza. Budapest, 2012. 05. 16.
………………………………. Dr.Szilágyi Attila ügyvéd
24
