Budapest, 2009. november 21.
MAGYARORSZÁGI CSERÉPKÁLYHÁSOK, KANDALLÓÉPÍTŐK ÉS -GYÁRTÓK ORSZÁGOS IPARTESTÜLETE 1183 Budapest, Üllői út 526. 2004-2009
A Magyarországi Cserépkályhások, Kandallóépítők és -Gyártók Országos Ipartestületének ALAPSZABÁLYA
nyt.: Fővárosi Bíróság 11334
2
I. Általános rendelkezések 1. A társadalmi szervezet neve:
MAGYARORSZÁGI CSERÉPKÁLYHÁSOK, KANDALLÓÉPÍTŐK ÉS –GYÁRTÓK ORSZÁGOS IPARTESTÜLETE
Rövidítése:
MACSOI
Működési területe:
a Magyar Köztársaság
Székhelye:
Budapest (1183 Budapest XVIII., Üllői út 526.)
Alapításának éve:
2004
2. A társadalmi szervezet, mint az 1989. évi II. törvény szerinti egyesület, a jelen Alapszabályban rögzített célokért munkálkodó, a TEÁOR’03 26.23 – 26.26 és 45.34 alatti tevékenységi körön belül a cserépkályha- és kandallóépítő és –gyártó szakma gyakorlására a Magyar Köztársaságban a hatályos magyar jogszabályok szerint jogosult, és azt ott az alapítástól (a tagfelvételtől) számított legalább 5 (öt) éve jogszerűen gyakorló, az Alapszabályt elfogadó személyek, mint rendes tagok országos szerveződése. A társadalmi szervezet a hatályos jogszabályok szerinti mindenkori jogosítványokkal rendelkező országos érdekképviselet. Működését a törvény és a jelen Alapszabály alapján fejti ki. 3. A Magyarországi Cserépkályhások, Kandallóépítők és –Gyártók Országos Ipartestületének (a továbbiakban: Ipartestület vagy társadalmi szervezet) célja, hogy szervezze, felmérje a hazai kályha- és kandallóépítő és –gyártó szakmát, együttműködést alakítson ki a Magyar Kéményseprők Országos Ipartestületével, szakemberek tapasztalatai révén elősegítse a szakma megbecsülésének folyamatos fejlesztését, a szakmai tapasztalatcserét, összegyűjtse és ismertesse a szakmára vonatkozó hatályos jogszabályokat és elősegítse az egységes szakmai követelményeknek a tagok általi megtartását, a szakmával kapcsolatos alapvető fontosságú (így különösen az oktatási-képzési, a munka- és tűzvédelmi, a műszaki, gazdasági és iparvédelmi, az önsegélyező-jóléti, a szakmai etikai és érdekvédelmi) feladatok jogszabályi keretek között történő meghatározását, betartását, illetve közvetlen ellátását. 4.
Az Ipartestület közvetlenül és szakbizottságai útján nemzetközi és hazai viszonylatban
ellátja a jogszabályok által rábízott feladatokat;
gyakorolja a jogszabályok által számára meghatározott jogköröket;
közvetlenül és szakbizottságai útján részt vesz tagjai és azok dolgozói szakmai érdekképviseleti és érdekvédelmi tevékenységének ellátásában;
3
6.
törekszik arra, hogy a jogalkotás az ipartestületi rendes tagságot a cserépkályha- és kandallóépítő és –gyártó szakma (tevékenység) jogszerű gyakorlásának kötelező feltételévé tegye.
Az Ipartestület közvetlenül és szakbizottságai útján
figyelemmel kíséri a cserépkályha- és kandallóépítő és –gyártó szakmát érintő jogalkotási és jogszolgáltatási eseményeket, illetve gazdasági folyamatokat; a fővárosban és az ország más helységeiben rendszeres tanácskozásokat és előadásokat szervez;
folyamatos jogszabály- és jogalkalmazás-kritikai tevékenységet végez;
rendszeres kapcsolatokat tart azokkal a szervezetekkel, amelyek céljaival egyetért;
állást foglal és javaslatokat tesz; azokat nyilvánosságra, a törvényhozás, a közigazgatás és mások tudomására hozza; hozzájárul a hangolásához;
tagok
műszaki
kutatási-fejlesztési
tevékenységének
vállalkozási segédleteket dolgoz ki (így különösen: szerződés tervezetek, átadási jegyzőkönyvek, használati utasítás és jótállási kötelezettség vállalás);
szakmai vita esetén szakmai segítséget nyújt;
típusterveket dolgoz ki, ajánlott munkanorma- és díj tarifát dolgoz ki;
össze-
szakirodalmi kutatásai alapján műszaki, gazdasági és szervezési információkat állít össze, és hoz nyilvánosságra; tanulmányutak, tapasztalatcserék és szakmai konferenciák rendezésével is elősegíti a szakma fejlődését; a szakma keretei között hozzájárul az energiatakarékosság és a környezetvédelem hathatós megvalósításához; elősegíti a szakember-utánpótlás biztosítását; részt vesz a tagjait és azok alkalmazottait érintő önsegélyező és jóléti feladatok ellátásában; összehangolja a nemzetközi szakmai együttműködésben való részvételt, elősegíti a külfölddel fennálló kapcsolatok fejlesztését; ennek keretében külföldön is működést fejt ki, így különösen képviseli a hazai szakmát az Európai Unió társszervezeteiben.
7. Az Ipartestület céljai elérése érdekében bevételeivel gazdálkodik. Tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok csak a tagdíjakat kötelesek az Ipartestületnek megfizetni; az Ipartestület tartozásaiért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek. Az Ipartestület vagyona a tagok által fizetett díjakból, valamint jogi és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képződik. Az Ipartestület kizárólag a jelen Alapszabályban meghatározott céljai megvalósítása érdekében és a jelen Alapszabály
4
Mellékletében foglaltak szerint, az elnökség külön határozata mellett, gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat (így különösen gazdasági társaságot alapíthat, és abban részt vehet).1 8.
Az Ipartestület megszűnik, ha a)
feloszlását a közgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondja;
b) más társadalmi szervezettel a közgyűlés kétharmados szótöbbséggel meghozott döntése alapján egyesül; c) az arra jogosult szerv a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, illetőleg a tagok érdekét sértő vagy veszélyeztető működése miatt feloszlatja; d) az arra jogosult szerv megállapítja megszűnését, annak következtében, hogy tagjainak száma tartósan a jogszabályban megkívánt létszám alatt van, vagy egy évnél hosszabb idő óta nem fejt ki működést. Az Ipartestület megszűnése esetén vagyonáról a közgyűlés rendelkezik; ennek elmaradása esetén a mindenkori polgári jogi törvénykezés szabályai irányadók. 8.
Az Ipartestület jogi személy.
II. Az Ipartestület szervezete 9/1. A társadalmi szervezet rendes tagjául jelentkezhet minden olyan természetes személy, aki a jelen Alapszabály 2. pontja első mondatában foglalt feltételeknek megfelel. 9/2. A társadalmi szervezet pártoló tagjául egyedi elbírálás alapján jelentkezhet minden olyan jogi és természetes személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely (aki) ezt az Alapszabályt elfogadja és a társadalmi szervezetbe való belépési szándékát kinyilvánítja, feltéve, hogy a TEÁOR’03 26.23 – 26.26 és 45.34 alatti szakmák bármelyikének gyakorlásához legalább 2 éve kötődik. 10.
Közgyűlés: a tagok összessége; a társadalmi szervezet legfelsőbb szerve.
11.
Elnökség: a társadalmi szervezet választott ügyvivő testülete.
12.
Bizottságok: a társadalmi szervezet a Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg a bizottságok összetételét és működési rendjét.
1
– módosította a 2009. november 21-i közgyűlés
5
13.
Tisztségviselők: a társadalmi szervezet rendes tagjai sorából választott elnök, alelnök, elnökségi tagok és számvizsgáló. Tisztségviselő nem lehet a büntetett előéletű személy.
A tisztségviselő tiszte megszűnik elhalálozással, az arról való lemondással, a rendes tagságmegszűnésével, valamint visszahívással. 14.
Megbízottak: a társadalmi szervezet ügyvezető titkára és jegyzője. A megbízott tiszte a mindenkori polgári, illetőleg munkajogi szabályok szerint szűnik
meg. 15.
A társadalmi szervezet tisztségviselői és megbízottai nem lehetnek egymásnak a Ptk. szerinti közeli hozzátartozói.
III. A tagság 16.
A társadalmi szervezet rendes és pártoló tagokból áll.
A rendes tag jogosult a társadalmi szervezet közgyűlésén és szakmai összejövetelein részt venni, és ott szavazni; tisztségviselővé választható. A pártoló tag – ha nem természetes személy, képviselője révén - jogosult a társadalmi szervezet közgyűlésén és szakmai összejövetelein részt venni. A rendes és a pártoló tag köteles
részt venni a társadalmi szervezet munkájában, és hozzájárulni a társadalmi szervezet feladatainak teljesítéséhez; naptári évenként előre, a közgyűlés által meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni.
A jogi személy tagok kötelezettségeiket képviselőjük (képviselőik) útján, a szervezeti képviseletre vonatkozó mindenkori szabályok szerint teljesítik. A tagsági jogviszony keletkezéséről – mind a rendes, mind a pártoló tag esetén – első fokon az elnökség, határozattal dönt. Az elnökségnek a tagfelvétel tárgyában hozott határozata ellen bármely tag a közgyűléshez fordulhat. A közgyűlésnek – az elnökség tagfelvétel tárgyában hozott határozatát felülvizsgáló – határozatával szemben a törvény mindenkori rendelkezései szerint van helye további jogorvoslatnak. A tagsági jogviszony megszűnik a tag halálával (a jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével), kilépésével, kizárásával, valamint törlésével. A tag kilépését az alelnöknek, mint a naprakész tagnyilvántartás vezetésére köteles elnökségi tagnak jelenti be. A tag törlését az elnökség határozattal rendelheti el, ha a tag a
6
tárgyévet követő év január 31-ig írásbeli elnökségi felhívás ellenére sem fizeti meg tagdíját; az e határozat elleni jogorvoslatra a tagfelvételre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.2 A társadalmi szervezet elnöksége kizárja a tagot, ha azt szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik; kizárhatja a tagot, ha azt gondatlan bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik. Az elnökség e határozata ellen az érintett tag a határozat részére történt kézbesítésétől számított 30 (harminc) napon belül élhet az elnökségnek címzett, de a társadalmi szervezet következő közgyűlése által kötelező napirendi pontként elbírálandó jogorvoslattal. A közgyűlési döntés ellen bírósági útnak van helye. A kizárás alatt álló tagnak ezen eljárás során mindvégig biztosítani kell védekezésének előterjesztését, valamint a kizárás tárgyában határozatot hozó közgyűlésen való megjelenése és felszólalása lehetőségét.
IV. Az Ipartestület működése 17.
A társadalmi szervezet rendes vagy rendkívüli közgyűlést tart.
A rendes közgyűlés évenként legalább egy alkalommal, a rendkívüli közgyűlés szükség szerint, az Alapszabálynak megfelelően ül össze. A közgyűlés határozatképes, ha azon - szabályszerű összehívását követően - a szavazásra jogosult tagok több mint fele jelen van. A határozatképtelenség esetére az eredeti közgyűlés szabályai szerint összehívott újabb közgyűlés - az eredeti napirend kérdéseiben - a jelenlévő tagok számára tekintet nélkül határozatképes, ha a fentiekről a tagokat az eredeti meghívóban már előre tájékoztatták. A közgyűlés az elnökség és a tagok javaslatai alapján megállapítja napirendjét. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdéseket a rendes közgyűlés napirendjébe fel kell venni. A közgyűlés napirendjére tűzött kérdésekben a megjelent rendes tagok szavazataik egyszerű többségével, míg az Alapszabály és az SZMSZ módosításáról és a tagfelvételről szavazataik kétharmadával, döntenek. A közgyűlésen kizárólag a tagok lehetnek jelen azzal, hogy a közgyűlés további meghívottjai a számvizsgáló, a szakbizottságok vezetői, az ügyvezető titkár, a jegyző, illetve az elnökség általi meghívottak. A közgyűlésen a rendes tagok mindegyike egy szavazattal rendelkezik. A közgyűlés döntéseit valamennyi esetben nyílt szavazással hozza. A közgyűlés kizárólagos hatásköre:
2
az Alapszabály megalkotása és módosítása;
az SZMSZ jóváhagyása;
– kiegészítette a 2009. november 21-i közgyűlés
7
az elnökség, a számvizsgáló, az ügyvezető titkár és a munkabizottságok vezetőinek megválasztása és beszámoltatása; szükség szerint az elnökség határozatainak felülvizsgálata, külön figyelemmel ezen alapszabály e körben kifejezetten megállapított rendelkezéseire; az éves költségvetés elfogadása és a tagdíj összegének meghatározása; a társadalmi szervezet más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása; a tisztségviselő(k)nek az ok(ok) megjelölésével történő visszahívása.
A tisztségviselő visszahívható, ha önhibájából egy évet meghaladóan nem látja el a tisztéből fakadó tevékenységet; ha ennek ellátására önhibáján kívül tartósan képtelennek mutatkozik; továbbá, ha e tevékenységét tartósan, illetőleg súlyosan a társadalmi szervezet kárára gyakorolja. A tisztségviselő visszahívását – az alapul szolgáló ok(ok) előterjesztésével – a társadalmi szervezet bármely tagja indítványozhatja. Az indítvány napirendre vétele tárgyában a közgyűlés a szavazására vonatkozó általános szabályok szerint dönt. A visszahívás alatt álló tisztségviselőt a kizárás alatt álló tag jogai illetik meg. Az elnökséget, a számvizsgálót és a munkabizottságok vezetőit a minden negyedik évben megtartott rendes közgyűlés (tisztújító közgyűlés) négy évre, az elnököt (alelnököt) és a számvizsgálót tisztük megszűnése esetén a rendkívüli közgyűlés a következő tisztújító közgyűlésig, az elnökségi tagokat tisztük megszűnése esetén a következő rendes közgyűlés a következő tisztújító közgyűlésig választja. 18/1. Az elnökség egy elnökből, egy alelnökből és öt elnökségi tagból álló, héttagú állandó ügyvivő testület.3 Az elnökség naptári negyedévenként legalább egy alkalommal ülésezik. Az elnökségi tagság megszűnik elhalálozással, az arról való lemondással, a rendes tagság megszűnésével, visszahívással, valamint a (tisztújító, rendes, illetve rendkívüli) közgyűlés határozatával. Az elnökség döntéseit ülésen emlékeztetővel vagy ülésen kívül írásban (így különösen postai küldemény vagy telefax útján), de minden esetben tagjainak többségi szavazatával hozza. Az elnökség legalább négy4 tagja jelenlétében, egyúttal az elnök vagy az alelnök kötelező részvétele mellett határozatképes. Az elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az elnökség ülését az elnök vagy négy5 elnökségi tag, illetve a számvizsgáló javaslatára, a napirend megjelölésével 15 napon belül össze kell hívni. Az ülésen meg nem jelent tagok szavazata abban az esetben is érvényes, amennyiben az az ülésig az elnökhöz megérkezik.
3
– módosította a 2009. november 21-i közgyűlés – módosította a 2009. november 21-i közgyűlés 5 – módosította a 2009. november 21-i közgyűlés 4
8
Az elnökség ülésén részt vehetnek az elnökség többségi döntése által tiszteletbeli meghívottakká nyilvánított személyek.6 18/2. Az elnökség jogai és kötelezettségei:
az elnökség köteles a rendes közgyűlést a tagok legalább 30 nappal korábban, a napirend megjelölésével történő értesítése mellett - összehívni; az elnökség a tagok több mint felének írásbeli javaslatára vagy saját határozata alapján köteles a rendkívüli közgyűlést 30 napon belül - a tagok legalább 15 nappal korábban, a napirend megjelölésével történő értesítése mellett - összehívni; ugyanígy akkor, ha az elnök (alelnök) vagy a számvizsgáló tiszte megszűnik; a közgyűlés határozatképtelensége esetén az elnökség - amennyiben a 17. pont rendelkezését nem alkalmazta - köteles az ismételt (rendes vagy rendkívüli) közgyűlést 30 napon belül - a tagok legalább 15 nappal korábban, a napirend megjelölésével történő értesítése mellett összehívni; az elnökség köteles a közgyűlést kellően előkészíteni; az elnökség köteles az általa szervezett szakmai összejöveteleket kellően előkészíteni, azokról a tagokat - a téma megjelölésével - értesíteni; ennek érdekében tagjai és kívülálló szakemberek sorából munkacsoportokat szervezhet, illetve előadókat kérhet fel; az elnökség dönteni jogosult a társadalmi szervezet életével kapcsolatos minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe; az elnökség jogosult megállapítani a bankszámla feletti rendelkezés szabályait azzal, hogy a rendelkezésre legkevesebb két személy együttesen jogosult; az elnökség jogosult a közgyűlésnek javaslatot tenni az ügyvezető titkár személyére, megbízni a jegyzőt és az ügyintéző adminisztrátort, illetve az előbbiek feletti közvetlen munkáltatói (megbízói) jogokat az elnök útján gyakorolni; az elnökség jogosult első fokon dönteni a tag felvételéről, kizárásáról, illetve törléséről.
19. Az elnök az elnökség tagja. Elnököl a közgyűléseken, az elnökség ülésein és a szakmai összejöveteleken. E jogkörének gyakorlását alkalmanként az elnökség bármely tagjára átruházhatja. Az elnök képviseli a társadalmi szervezetet a hatóságok, valamint más szervezetek és személyek előtt; folyamatosan felügyeli a társadalmi szervezet Alapszabályának, az SZMSZnek és esetleges további belső határozatainak megtartását. Az elnök közvetlenül gyakorolja a jelen Alapszabályban meghatározott, tagnak, illetőleg tisztségviselőnek nem minősülő személyek feletti munkáltatói (megbízói) jogokat.
6
– kiegészítette a 2009. november 21-i közgyűlés
9
Az elnök a társadalmi szervezet nevében nyilatkozatokat tehet és ilyenekhez csatlakozhat. Eljárásairól köteles beszámolni az elnökségnek. 20. Az alelnök az elnökség tagja. Az elnök jogkörét annak akadályoztatása esetén ideiglenes jelleggel gyakorolja, valamint köteles a naprakész tagnyilvántartás vezetésére. 21. Az elnökségi tagok az elnökség tagjai. Az alelnök és az elnökségi tagok a társadalmi szervezetnek a bírósági nyilvántartásba bejegyzett képviseletére nem jogosultak. 22.
A számvizsgáló a társadalmi szervezet tisztségviselője.
Számvizsgáló nem lehet, aki az elnökség tagja, vagy a társadalmi szervezet alkalmazottja (összeférhetetlenség). A számvizsgáló tiszte az elnökségi tagság megszűnésére vonatkozó szabályok szerint, valamint az előzőben rögzített összeférhetetlenség beálltával szűnik meg. A számvizsgáló gondoskodik a jogszerű gazdálkodás ellenőrzéséről. Ennek érdekében a társadalmi szervezet könyveit és iratait bármikor megtekintheti. Megállapításait a rendes közgyűlésen, valamint az elnökség ülésén szükség szerint (de évente legalább egy alkalommal) jelenteni köteles. A számvizsgálót az elnökség üléseiről értesíteni, annak ülésen kívüli döntéseiről pedig tájékoztatni kell. 23. Amennyiben a közgyűlés kétharmados szavazatával akként dönt, a társadalmi szervezet mellett ügyvezető titkár működik. Az ügyvezető titkár a közgyűlés megbízottja, a társadalmi szervezet alkalmazottja. Az ügyvezető titkár feletti munkáltatói jogokat a közgyűlés az elnök útján - szükség szerint közvetlenül - gyakorolja. Az ügyvezető titkár
eljár a társadalmi szervezet érdekében a hatóságok, valamint más szervezetek és személyek előtt (figyelemmel azonban a 19. pont alattiakra), ide nem értve azonban a társadalmi szervezetnek a bírósági nyilvántartásba bejegyzett képviselete ellátását; folyamatosan ügyeli a társadalmi szervezet Alapszabályának, SZMSZ-nek és esetleges további belső szabályzatainak megtartását.
Amennyiben a társadalmi szervezet mellett ügyvezető titkár nem működik, úgy a jelen Alapszabályban, valamint az SZMSZ-ben meghatározott hatásköreit - az elnökség határozatának megfelelően - az elnökség, az elnök, illetőleg az ügyintéző adminisztrátor gyakorolják.
10
24. Az elnökség által a társadalmi szervezet jogi feladatainak ellátásával megbízott, jogi szakvizsgával rendelkező személy jogosult a „jegyző” cím használatára. A jegyző feletti megbízói jogokat az elnökség az elnök útján gyakorolja. A jegyző ellátja a társadalmi szervezet jogi ügyeit, továbbá jogi véleményt ad a közgyűlés, illetve az elnökség által hozzáutalt ügyekben. Kelt Budapesten, 2009. november 21-én
................................................................ Molnár Julianna jkv.-vezető7
................................................................ Herczku Gyula elnök, levezető elnök
................................................................ dr. Sándorfi György jkv.-hitelesítő
7
– az aláírók a megjelölt tisztségeiket a 2009. november 21-i közgyűlésen töltötték be
