MAGYARORSZÁG VÁLSÁG ÉS MEGERŐSÖDÉS Koszta László

3

MAGYARORSZÁG

T Ö R T É N E T E

VÁLSÁG

ÉS MEGERŐSÖDÉS 1038-1196

Koszta László

MAGYARORSZÁG 3.

TÖRTÉNETE

KOSZTA

LÁSZLÓ

Válság és megerősödés 1038-1196

Főszerkesztő Romsics Ignác

KOSSUTH

KIADÓ

Írta: Koszta László Főszerkesztő: Romsics Ignác Sorozatszerkesztő: Nagy Mézes Rita Képszerkesztő: Demeter Zsuzsanna A térképeket készítette: Nagy Béla Tervezte: Badics Ilona Kiadói programvezető: Szuba Jolanta Kiadói programkoordinátor: Winter Angéla Közreműködő intézmények: Budapesti Történeti Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Országos Levéltár, Országos Széchényi Könyvtár, amelyek a sorozat képanyagát a rendelkezésünkre bocsátották. Egyéb források: Civertan, Cultiris, Ferenczy Múzeum (Szentendre), Főszékesegyházi Kincstár (Esztergom), Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, Magyar Képek Archívum, Magyar Nemzeti Galéria, Magyar Nemzeti Múzeum Vármúzeuma (Esztergom), Pannonhalmi Bencés Főapátsági Levéltár, Rippl-Rónai Múzeum (Kaposvár), Szent István-bazilika (Budapest), Szent István Király Múzeum (Székesfehérvár) Fotók: Bagyinszki Zoltán, Bakos Margit, Dabasi András, Gajzágó Jolán, Gyarmati László, Hapák József, Hegyi Gábor, Kasza Gábor, Kocsis András Sándor, Legeza László, Mudrák Attila, Nagy György, Sebestyén József, Soós Ferenc, Szabóky Zsolt, Szalatnyay Judit, Szelényi Károly, Szepsy Szűcs Levente Külföldi intézmények: Bibliotheca Vaticana, Bibliothèque Nationale / Bridgeman Art Libery, Kunsthistorisches Museum (Bécs), Landesbibliothek (Fulda), Staatsbibliothek Preussischer Kulturbesitz (Berlin), Universitätsbibliothek (Lipcse) ISBN 978-963-09-5681-9 Minden jog fenntartva © Kossuth Kiadó 2009 © Koszta László 2009 Felelős kiadó Kocsis András Sándor a Kossuth Kiadó zRt. elnök-vezérigazgatója A kiadó az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének a tagja Műszaki vezető Badics Ilona Nyomdai előkészítés Veres Ildikó Korrektor Török Mária Képkidolgozás GMN Repró Stúdió A nyomtatás és a kötés a debreceni nyomdászat több mint négy évszázados hagyományait őrző Alföldi Nyomda zRt. munkája Felelős vezető György Géza vezérigazgató vww.kossuth.hu / e-mail: [email protected]

Tartalom POGÁNYLÁZADÁSOK ÉS TRÓNVISZÁLYOK (1038-1077) Szent István öröksége • 8 Orseolo Péter és Aba Sámuel küzdelme • 11 A n d r á s konszolidációs törekvései és sikerei • 20 A trónviszályok kiújulása • 27 M E G E R Ő S Ö D É S , S Z E N T LÁSZLÓ U R A L K O D Á S A ( 1 0 7 7 - 1 0 9 5 ) Salamon legyőzése • 46 Törvénykezés • 49 Egyházpolitika • 51 Külpolitika: terjeszkedés a Balkánon és a Tengermelléken • 60 M E G Ú J U L Á S K Ö N Y V E S KÁLMÁN URALMA ALATT ( 1 0 9 6 - 1 1 1 6 ) K á l m á n és Álmos herceg viszálya. Hódítás Dalmáciában • 64 Új törvények, új i r á n y o k . Írásbeliség • 70 BIZÁNC ÁRNYÉKÁBAN (1116-1172) II. István kudarcai • 76 II. (Vak) Béla sikerei • 79 H á b o r ú k k a l teli esztendők • 84 A trónviszályok kiújulása • 94 K Í S É R L E T B I Z Á N C Ö R Ö K É B E L É P N I . I I I . BÉLA K I R Á L Y S Á G A ( 1 1 7 2 - 1 1 9 6 ) Nagyhatalmi törekvések és balkáni terjeszkedés • 100 A királyi jövedelmek • 104 E g y h á z és politika • 106 Udvari művészetek és írásbeliség • 109 A j á n l o t t i r o d a l o m • 112

Pogánylázadások és trónviszályok

(1038-1077) Szent István öröksége • 8 O r s e o l o Péter és Aba Sámuel küzdelme • 11 András konszolidációs törekvései és sikerei • 20 A trónviszályok kiújulása • 27

POGÁNYLÁZADÁSOK ÉS TRÓNVISZÁLYOK (1038-1077)

Szent István öröksége

A középkori magyar állam létrejöttét és a

vele

nizációt,

szorosan amely

összefüggő a

krisztia-

magyarság

társa­

tív szereplőként jelent meg a magyar törté­ neti hagyományban. Akad olyan, az ural­ kodókat

bemutató

Árpád-kori

forrás,

dalmi, gazdasági, kulturális és életmódbeli

amely egyszerűen n e m vesz t u d o m á s t Aba

átalakulásával járt együtt, Szent István ural­

Sámuelről m i n t magyar királyról. Szent

kodásához szokás kötni. Ez a hagyomány

István 1038. augusztus 15-én bekövetke­

m á r a 11. század végén jelentkezett azok­

zett halála így k i m o n d a t l a n u l is egy kor­

ban a korabeli történeti munkákban, ame­

szak lezárásaként jelent meg, amelyet vál­

lyek az államalapító király szentté avatásá­

ságos évtizedek, trónviszályok, belső meg­

hoz kapcsolódva készültek. A kanonizációt

osztottság, a pogányság újjáéledése, a nyu­

és az első magyar uralkodó tiszteletét meg­

gati és keleti irányból egyaránt erőteljesen

alapozó

jelentkező

legendák

természetszerűleg

ki­

külső

fenyegetettség jellemez.

emelték István személyiségét. Hangsúlyoz­

Az alig megszületett középkori vagy - en­

ták a szent király politikai jelentőségét,

nek jellegét j o b b a n kifejező jelzővel - ke­

uralkodását - elődei és főleg közvetlen utó­

resztény magyar állam megrendülésének,

dai országlását elnagyolva - az előremuta­

működési zavarainak korszaka következett

tó történések elhallgatásával mutatták be.

1038 u t á n .

Igaz, ez történt már István apjának, Géza

Jobban utánagondolva a z o n b a n kitű­

fejedelemnek országlása bemutatásakor is.

nik, hogy az István halála u t á n i i d ő s z a k o t

Utóda, Péter király pedig egyenesen nega­

m e g h a t á r o z ó p r o b l é m á k m á r a szent ki­ rály u r a l m á n a k u t o l s ó é v t i z e d é b e n jelen voltak. Ezeket a z o n b a n István - u r a l k o ­ dói nagyságának k ö s z ö n h e t ő e n - o r v o ­ solni t u d t a , illetve sikerült k e r e t e k k ö z ö t t t a r t a n i a . Másrészt a f e n n m a r a d t forrá­ saink t u d a t o s torzításai révén a m á r k o ­ r á b b a n jelen levő nehézségek csak az Ist­ ván halála u t á n következő évektől t ű n n e k fenyegetőnek.

Tagadhatatlan

azonban,

hogy a f o r m á l ó d ó m a g y a r állam válsága m á r 1038 előtt nyilvánvalóvá vált és maga István is felismerte ezt. István uralkodásában az utolsó évtized, különösen az 1030 u t á n i évek a kibontako­ zó válság jegyében teltek el. U r a l k o d á s á n a k utolsó

időszakát,

különösen

forduló éveivel összevetve, Szent Imre

temetése.

Jelenet Szent Imre

az

ezred­

m i n t h a len­

dületvesztés, elbizonytalanodás, sőt n e m egy esetben

a

m e g t o r p a n á s jellemezné.

Magyar

Az 1030-ban megszervezett csanádi püs­

Anjou Legendáriumban

pökség létrejöttét, úgy tűnik, m á r n e m kö-

legendájából a

Szent

István

öröksége

veti újabb jelentős, az utókor emlékezetére érdemes alapítás. N e m hallunk az egyház­ szervezet továbbépítéséről, újabb püspök­ ség, társaskáptalan vagy m o n o s t o r létre­ hívásáról. Az új alapítások hiányánál is j o b b a n jelzi a megváltozott helyzetet az 1030-as német támadás. Ezzel a király és az ország vezetői előtt világossá vált az a nyers való­ ság, hogy Szent István u r a l m a n e m élvezi már azt a b i r o d a l m i támogatást, amely több

mint

három

évtizeden

keresztül

meghatározó volt a magyar állam létrejöt­ tében és i n t é z m é n y r e n d s z e r é n e k kiépülé­ sében. István sógorának, Gizella királyné testvérének, II. H e n r i k császárnak 1024ben t ö r t é n t halála u t á n m á r sejthető volt, hogy Szent István országa elveszíti kivéte­ lezett helyzetét a n é m e t külpolitikában. A továbbiakban a n é m e t császári udvar­ ban úgy fognak tekinteni a magyar állam­ ra, m i n t a cseh, főleg pedig a lengyel terü­ letekre. II. K o n r á d t á m a d á s a nyilvánvalóvá tette az országon belül, k ü l ö n ö s e n a király környezetében élő előkelők előtt, hogy István elveszítette u r a l m á n a k m e g h a t á r o ­ zó támaszát. A g o n d o k a t súlyosbította, hogy a kö­ vetkező e s z t e n d ő b e n egy vadászbaleset­ ben

váratlanul

elhunyt

Imre

herceg,

a t r ó n v á r o m á n y o s a . A t r ó n u t ó d l á s , Ist­ ván m u n k á j á n a k folytatása, sőt az elért e r e d m é n y e k m e g ő r z é s e is kérdésessé vált. Az Á r p á d o k családján belül jelentkeztek, sőt t á m o g a t o t t s á g o t találtak a régi törzsi arisztokrácia k ö r é b e n azok, akik ugyan külsőségekben k e r e s z t é n n y é lettek, de ér­ zelmeikben még a pogánysággal, a régi renddel szimpatizáltak. I m r e herceg halá­ la után, a király ellen egyik r o k o n a , Vazul merényletet kísérelt meg. Vazul, jóllehet neve alapján a bizánci rítust követte, for­ málisan volt csak keresztény, i n k á b b a p o ­ gány értékeket követte. M i n d e z t jól m u ­ tatja, hogy h á r o m fia közül a legidősebb, Levente közel két évtizeddel később bekö­ vetkezett halála idején m é g pogány volt és az utolsó p o g á n y magyar fejedelem, Tak­

sony

mellé

temetkezett.

István

király

h a t á r o z o t t a n leszámolt a h a t a l m a ellen lázadókkal.

Vazult megvakíttatta,

ezzel

a l k a l m a t l a n n á tette az uralkodásra, de fiait, Leventét, A n d r á s t és Bélát hagyta, hogy külföldre meneküljenek. A m e r é n y ­ let nyilvánvalóvá tette István előtt, hogy a n é m e t t á m o g a t á s t elveszítő h a t a l m a , an­ n a k ellenére, hogy az Á r p á d o k u r a l m a alá v o n t a - részben a sikeres h a d j á r a t o k n a k ,

Orseolo Péter.

Miniatura

a K é p e s Krónikából, 1 3 5 8 után

POGÁNY LÁZADÁSOK ÉS TRÓNVISZÁLYOK (1038-1077)

részben bölcs k o m p r o m i s s z u m o k n a k kö­ szönhetően - a magyarság egészét, milyen törékeny. Saját családján belül sem élvez töretlen támogatást és megkérdőjelezhe­ tetlen tekintélyt, és a régi, hatalmát át­ m e n t ő törzsi arisztokráciában sem bízhat. Ebben a politikai helyzetben a t r ó n u t ó d ­ lás kérdését mielőbb rendezni kellett. Ist­ ván előtt bizonyossá lett, hogy a formáló­ dó keresztény magyar királyságot csak családjának, rokonságának olyan tagjára bízhatja, akinek semmilyen kapcsolata sincs a régi, pogány hagyománnyal, a tör­ zsi berendezkedés még továbbélő erőivel. Szinte adódott, hogy udvarába hívja n ő ­ vére és az egykori velencei dózse, Orseolo O t t ó fiát, Pétert. Velencei származása folytán kétség sem férhetett ahhoz, hogy a kijelölt utód következetesen tovább folytatja a krisztianizációt, az egyház és az állam intézményeinek kiépítését. Péter­ ben megbízott István, de tisztában volt azzal, hogy Péter leendő utódlásával szem­ ben sokaknak fenntartásai vannak. Mind­ ezt mutatja, hogy halála előtt röviddel István összehívta a püspököket a világi előkelőkkel együtt és megeskette őket, hogy elismerik királyuknak Pétert. A trónöröklés kérdése, úgy tűnik, hogy a közvetlen utódláson is túlmutató követ­ kezményekkel járt. Szent István uralma, mint az első keresztény király országlása

I. István koporsójának rövidebb oldala

még egy évszázad múltán is konkrét példa­ ként szolgált. István után a trónt nem az el­ sőszülöttség jogán, h a n e m jelölés vagy ki­ választás alapján nyerte el Péter, és ezzel példát adott arra, hogy a keresztény mo­ narchiákban az általánosabban elfogadott primogenitura mellett, esetenként azzal szemben a t r ó n t választás és jelölés útján is örökölni lehet a dinasztián belül. A problémák a l1. század első felében nemcsak a magyar államot érintették, ha­ nem hasonló krízisjelek figyelhetők meg a megszülető közép-európai régió másik két formálódó államában is. A válság az átalakulást korábban kezdő cseh terüle­ teken közvetlenül az ezredforduló évei­ ben jelentkezett, Lengyelországban és Ma­ gyarországon jó h á r o m évtized m ú l t á n . A nehézségek mértéke is k ü l ö n b ö z ő volt. M i n d e n t összevetve, úgy tűnik, a válság a magyar társadalmat és politikai beren­ dezkedést rázta meg a legkevésbé. A m a ­ gyar állam - n é h á n y rövid esztendőtől el­ tekintve - meg tudta őrizni önállóságát, és uralkodói a nehéz időszakban is folya­ matosan viselték a királyi címet. Ez pedig egyedülálló volt a N é m e t B i r o d a l o m keleti szomszédságában. Bizonyos tehát, hogy a nehézségek nem István halálával, 1038-ban kezdődtek, a válság n e m csupán a magyar államszerve­ zés és krisztianizáció sajátja, h a n e m egy ál­ talánosan megfigyelhető közép-európai je­ lenség, amelyet csak elmélyített a kortársak által is elismert, nagyra tartott államalapító királyunk halála. Az utódlás Szent István határozott akaratának köszönhetően zök­ kenőmentesnek bizonyult, annak ellenére is, hogy komoly fenntartásokat sejthetünk Péter utódlásával kapcsolatban. Az Árpá­ dokkal rokon magyar előkelők, köztük Aba Sámuel mellett a királyi udvarban csak velenceinek nevezett Péter kiemelését, úgy tűnik, maga a bajor származású Gizella ki­ rályné is nehezményezte.

Orseolo

Péter és Aba

Sámuel küzdelme

Orseolo Péter és Aba Sámuel küzdelme

I

stván halála után, 1038 augusztus végén

Péter egyházi alapításaival, a püspökségi

Péter elfoglalhatta a t r ó n t . Az új ural­

szervezet

k o d ó a Szent István-i politika követke­

pozícióit kívánta erősíteni. Szent István

zetes folytatására törekedett. Új pénzt ve­

püspökségeit uralkodásának első évtizedé­

retett, okleveleket, törvényeket adott ki és

ben hozta létre. 1009-ig hét egyházmegyét

Aba Sámuel.

elődjéhez hasonlóan adókat szedett. Péter

szerveztek meg az országban. A püspöksé­

a Thuróczy-krónikából,

m i n d e n b e n meg kívánt felelni István elvá­

gi szervezet továbbépítése ezután megtor-

1488

rásainak és

egy keresztény uralkodótól

megkövetelt n o r m á k szerint kormányozta az országot. Az istváni politikához való tu­ datos ragaszkodást fejezte ki az, hogy befe­ jezte az 1009-ben alapított pécsi püspökség székesegyházát. Péter elsősorban a világi egyházszervezetet támogatta, mivel n e m t u d u n k bencés monostoralapításról ural­ kodása alatt. Sőt m é g Szent István hívására az itáliai M o n t é Cassinóból kolostoralapí­ tás

szándékával

Magyarországra

érkező

bencéseket sem t á m o g a t t a , h a n e m gaz­ dagon megajándékozva visszaküldte őket. Az István alapította székesfehérvári társas­ káptalan mintájára B u d á n , a D u n á t ó l ke­ letre fekvő országrész megközelítése miatt stratégiailag fontos Pest környéki átkelők, révek közelében a királyi jelenlét erősítése érdekében egy újabb királyi társaskápta­ lant h o z o t t létre. S o k a t m o n d ó az új t e m p ­ lom p a t r o c í n i u m a : Szent Péter. Nyilván­ valóan az u r a l k o d ó n é v a d ó szentje iránti tisztelete is kifejeződött a Szent Péter titu­ lus kiválasztásában, de ennél többet kell lát­ n u n k ebben. Különösen a n n a k t u d a t á b a n , hogy a magyar történeti h a g y o m á n y b a n később olyan negatívan ábrázolt uralkodá­ sáról a t u d a t o s torzítás, elhallgatás ellenére megőrződött a pécsi Szent Péter-székes­ egyház befejezésének emléke. Az itáliai szár­ mazású uralkodó Szent Péter kultuszának előtérbe helyezésével a n é m e t expanziós törekvések ellensúlyozására a pápasággal kívánta megerősíteni a kapcsolatokat.

továbbépítésével

saját

hatalmi

Miniatura

POGÁNYLÁZADÁSOK

III. Henrik és felesége, Ágnes egy készült

1046-ban

kódexben

ÉS TRÓNVISZÁLYOK (1038-1077)

pant, és csak két évtized múltán, 1030-ban sikerült újabb egyházmegyét megszervez­ ni, a déli országrészt lefedő csanádi püs­ pökséget. Péter újabb püspökség alapítását kezdeményezte. Az új egyházmegye azon­ ban nem a keleti országrészben jött létre, ahol a krisztianizáció és az egyházszervezet kiépítése messze elmaradt a D u n á n t ú l h o z képest. Az új püspökség Vác székhellyel az ország középső területén szerveződött meg. Az új egyházmegyét d ö n t ő részben az Aba Sámuel és István megegyezése ered­ ményeként létrejött, igen nagy kiterjedé­ sű egri püspökség területének

rovására alakították ki. Mindez jelzi, hogy nem elsősorban egyházszervezeti motivá­ ciókat kell látnunk az újabb egyházmegye megteremtésében, h a n e m hatalmi érdekek hívták létre azt. Az egri egyházmegye szo­ ros kapcsolatban állt Aba Sámuellel, aki­ nek szállásterülete részben egybeesett az egri püspökség alá tartozó vidékkel. Eger területének jelentős csökkentése és kiszorí­ tása a D u n a mentéről egyet jelentett Aba Sámuel befolyási területének korlátozásá­ val, illetve személye távol tartásával a Ma­ gyar

Királyság

dunántúli

központjaitól.

A budai társaskáptalan és a váci püspökség megszervezésével Péter saját hatalmi pozí­ cióit igyekezett megerősíteni a D u n a m e n ­ tén, elsősorban a nagy fontosságú révek feletti ellenőrzés kiterjesztésével. A külkapcsolatok terén m á r n e m volt olyan egyértelmű az államalapító király elveinek követése. A pápaság felé m u t a t ó gesztusként értékelhetjük a Szent Péter titulusú t e m p l o m o k t á m o g a t á s á t . A M a ­ gyar Királysággal h a t á r o s két b i r o d a l o m ­ mal

István

igyekezett

kiegyensúlyozott

kapcsolatokat kialakitani. A két császár­ sággal szövetségesi viszonyra t ö r e k e d e t t , és egyikük irányában s e m kísérelt m e g tá­ madókig fellépni, m é g 1030 u t á n , a n é m e t támadást követően sem. Ezzel s z e m b e n Péter, saját r o k o n i kapcsolatait is fi­ gyelmen kívül hagyva, b e t ö r t a n é m e t területekre,

az

osztrák

őrgrófságba.

III. H e n r i k n é m e t császárral s z e m b e n pedig aktívan t á m o g a t t a Bretiszláv cseh herceget. Bizánc ellenében felkarolta r o ­ k o n á n a k - G a v r i l - R a d o m i r bolgár t r ó n ­ örökös és Szent István n ő v é r é n e k há­ zasságából született -, Delján P é t e r n e k Magyarországról amelynek

célja

kiinduló Bulgária

törekvéseit, felszabadítása

volt a bizánci u r a l o m alól. Péter hatalmas lendülettel, nagy elhiva­ tottsággal vette át a hatalmat és k o r m á ­ nyozta az országot. Bizonyítani, igazolni akarta, hogy méltó a t r ó n r a és m i n d e n ­ képpen m a r a d a n d ó t kívánt alkotni, m i n t ahogy elődje tette. Úgy tűnik, hogy hiány-

Orseolo

zott belőle az a bölcs kompromisszumke­ resés, amely felvállalta a m á r kereszténnyé lett, de a régi rend, a pogány hitvilág tradí­ cióival is még kapcsolatot tartó előkelőkkel való együttműködést. Az István elleni me­ rénylet után, m á r trónörökösként is, szem­ besülnie kellett azzal, hogy az udvarban, sőt a királyi tanácsban is jelen vannak a formálisan ugyan kereszténnyé lett, de a pogánysággal szorosan összefüggő régi rend hívei. Ez különösen elfogadhatatlan volt a Velencéből, egy szilárdan keresztény elvek szerint k o r m á n y z o t t területről érke­ ző uralkodó számára.

Péter és Aba

Sámuel küzdelme

III. Henrik (1017-1156) II. Konrád német császár fia, aki 1035-től társuralkodóként, majd apja halála után, 1039 és 1059 között császárként kormányozta a Német Birodalmat. A Száli-dinasztia legjelentősebb uralkodója volt, aki elérte, hogy birodalmában megszűntek a belső harcok. Cseh- és Magyar­ ország ellen több hadjáratot vezetett és főleg Csehországban sikerült elfogadtatnia a birodalom főhatalmát. A mélyen vallásos uralkodó a 11. század közepén kibontakozó egyházi reform kezdeményezője volt, támogatta a pápaság megújulását. 1046-ban a három egymással rivalizáló pápát letétette, és új pápát választatott. III. Henrik hatalma a 11. században Nagy Károlyéhoz és I. (Nagy) Ottóéhoz volt mérhető.

Péter országlása kezdetétől így a kül­ földről, főleg Itáliából és n é m e t területek­

rálynéval és kíséretével is szembekerült.

ről betelepült, idegen származású előke­

A szembenállás még a Péter koronázása

lőkre támaszkodott. Az ő hűségükhöz két­

előtti időkben gyökerezhet, és talán n e m is

ség sem férhetett, mivel hatalmukat, eg­

Péter, hanem Gizella volt a kezdeményező­

zisztenciájukat az új, keresztény alapokon

je. A királyné személy szerint nehezen él­

nyugvó királyi h a t a l o m n a k köszönhették

hette meg, hogy a trónra várományos fiai,

és szinte idegenek, gyökértelenek voltak

Ottó, majd Imre herceg fiatalon elhunytak,

a

így fiúgyermek nélkül maradt. Szent István

formálódó,

pogány

hagyományokkal

még átszőtt magyar társadalomban. A ké­ sőbbi

krónikás

hagyomány

rosszallóan

meg is jegyzi: „ t e u t o n dühvel kegyetlen­ kedve fittyet hányt Hungária nemeseire, a föld javait a vadállat módjára fecsegő la­ tinokkal együtt dölyfös szemmel s telhe­ tetlen szívvel zabálta föl, az erősségeket, őrhelyeket m e g a várakat a teutonok és a latinok őrizetére bízta." A

krónikaidézet

nyilvánvalóvá

teszi,

hogy Péter alatt kiszorultak a hatalomból a törzsi-nemzetségi arisztokrácia azon kép­ viselői, akik átmentették hatalmukat az ez­ redforduló korszakos változásai közepette, sőt Szent István alatt a jövevények mellett helyet kaptak a kormányzásban. Az idege­ nek és a magyar előkelők között meglévő kommunikációs nehézségek, a régi világ szokásaival szemben megnyilvánuló türel­ metlenség elviselhetetlen lett, m i u t á n a ve­ lencei uralkodó és külföldi előkelői szinte teljesen kiszorították a formálódó arisz­ tokrácia magyar származású tagjait. Péter kormányzati hibáit az is nyilván­ valóvá teszi, hogy még Gizella özvegy ki-

művét n e m fiai fejezhetik be, hanem Péter. Mindezt még keserűbben élte meg férje halála után, megözvegyülve, egyedül ma­ radva. Gizella egyre ellenségesebben viszo­ nyult az új király személyéhez. A kettőjük közötti konfliktus eredményeként

Péter

megfosztotta hatalmától a királynét, aki

Gizella királyné sírja Passauban

POGÁNY LÁZADÁSOK ÉS TRÓNVISZÁLYOK (1038-1077)

Az új király politikájának legnagyobb vesztesei a magyar származású, a törzsi­ nemzetségi

vezetőrétegből

a

formálódó

arisztokráciába Szent István alatt bekerült, de Péter alatt mellőzött előkelők lettek. En­ nek az elégedetlen, hatalomból kiszorult rétegnek a reprezentánsa Aba Sámuel volt. István alatt Aba évtizedeken át udvarispán - a későbbi nádori tisztség elődje -, a király után következő világi méltóságviselő volt az országban. Hasonlóan, m i n t Péter, r o k o n ­ ságban állt Istvánnal. Felesége ugyanúgy a szent király húga volt, m i n t Péter anyja. Udvari méltósága és rokoni kapcsolata ré­ vén bizonyosan saját magát is alkalmasnak tartotta a trón betöltésére. A Péter u r a l m a alatt mellőzött magyar előkelők így Aba Sámuelben látták érdekeik védelmezőjét. Az előkelők széles rétegének támogatását élvező összeesküvés b o n t a k o z o t t ki Péter hatalmával szemben. Az elégedetlenkedők új királynak Aba Sámuelt választották meg. Péternek n e m m a r a d t m á s lehetősége csak az, hogy 1041 őszén, alig h á r o m e s z t e n dőnyi uralkodás u t á n korábbi ellensége, III. Henrik védelmét és támogatását kérje. Aba Sámuel uralkodása bosszúval kez­ d ő d ö t t . Leszámolt az elűzött Péter hí­ veivel, majd eltörölte az általa kivetett adókat, visszavonta elődje törvényét. Aba tisztában volt azzal, hogy h a t a l m á n a k biz­ tosítása érdekében alapvető, hogy III. H e n ­ Aba

Sámuel katonái elűzik

Péter királyt.

Miniatúra

a Képes Krónikából, 1358 után

teljesen háttérbe szorítva, szinte házi őri­

rik n é m e t

zetben élt. Gizella félreállítását megköny-

uralomváltást. Röviddel a k o r o n á z á s u t á n

uralkodóval

elismertesse

az

nyítette, hogy az ellenséges német-magyar

követeket küldött III. H e n r i k h e z , aki azon­

kapcsolatoknak köszönhetően az özvegy

ban h a t á r o z o t t a n elutasította közeledését.

királyné mögött nem állt már az a bajor

Erre válaszul a következő év elején a m a ­

politikai támogatottság, amely az 1020-as

gyar király csapatai b e t ö r t e k az osztrák őr-

évek közepéig nyilvánvaló volt. Gizella fél­

grófság területére. III. H e n r i k elhatározta,

reállítása miatt a német, elsősorban bajor

hogy h á b o r ú t indít Magyarország ellen.

származású előkelők közül is többen fenn­

A nyár végén indult n é m e t csapatok m é ­

tartásokkal voltak Péter országlásával szem­

lyen b e n y o m u l t a k az országba, és a követ­

ben. Bizonyos jelek azt mutatják, hogy az

kező évben m e g i s m é t l ő d ö t t a t á m a d á s .

egyháziak körében is elégedetlenség bonta­

Aba tisztában volt azzal, hogy sokáig n e m

kozott ki. Ennek jele lehet az, hogy Péter

tud ellenállni a megújuló n é m e t betö­

két olyan püspököt fosztott meg hatalmá­

réseknek,

tól, akik bizonyosan még István alatt nyer­

vásárolt és további e n g e d m é n y e k e t tett

ték el főpapi méltóságukat.

III. Henriknek. Visszaadta az elfogott há­

ezért

pénzen

fegyverszünetet

Orseolo

Péter és Aba

Sámuel küzdelme

difoglyokat, sőt l e m o n d o t t az 1030-ban

védelmezőjének tekintette magát. A né­

elfoglalt osztrák területekről, a Bécsi-erdő

m e t uralkodó Szent Péter zászlaja alatt

keleti részéről. Ezzel a lépéssel hosszú év­

pápai legátusok kíséretében a hit meg-

századokra állandósult a n é m e t - m a g y a r

mentőjeként

határ a Lajta folyó m e n t é n .

A Győr közelében, Ménfőnél lezajlott üt­

Aba uralkodása alatt kiszorultak a hata­

vonult

hadba

közet előtt hosszan böjtölő,

Aba

ellen.

imádkozó

lomból a Pétert korábban t á m o g a t ó , d ö n ­

császár, úgy tűnik, t u d a t o s a n választotta

tően n é m e t és olasz eredetű előkelők. Az új

ki a csata napját. A d ö n t ő ütközet idő­

király szabad utat engedett a pogányság-

pontja n a p r a p o n t o s a n (július 5.) meg­

nak. Az ország déli részén pedig megjelent

egyezett a 907-ben Pozsony mellett lezaj­

Német-magyar

a balkáni

lott csata időpontjával, a m i k o r a honfog-

a 11. században

eredetű

bogumil

eretnekség.

Mindezzel együtt a p ü s p ö k ö k elveszítették befolyásukat, sőt az egyház megadóztatását is tervbe vették. Nyílt pogány restauráció körvonalazódott, és veszélybe került Szent István öröksége. Aba politikája alig két év alatt, a n n a k ellenére, hogy az idegenek visszaszorulását hozta, széles nemesi el­ lenállást váltott ki. Egyre többen voltak olyanok,

akiknek

hatalmát,

befolyását

a keresztény állam és intézményrendszere biztosította, és mindezt veszélyeztette a ma­ gántulajdont elutasító pogány vallásosság­ gal

együtt

jelentkező

törzsi-nemzetségi

hagyomány. A szerveződő nemesi összees­ küvés k i t u d ó d o t t . 1044 tavaszán Aba Sá­ muel C s a n á d o n leszámolt a szervezkedőkkel úgy, hogy ötvenet kivégeztetett közülük. A véres megtorlás d ö b b e n e t e t váltott ki. A felháborodást tetézte, hogy mindez köz­ vetlenül húsvét előtt, a nagyböjt idején történt. A király d u r v á n megsértette és semmibe vette a keresztény szokásokat. Válaszul a püspöki kar legbefolyásosabb tagja, Gellért csanádi p ü s p ö k n e m volt hajlandó Abát húsvétkor megkoronázni. A szokásos ü n n e p i koronázás az uralko­ dó szimbolikus megerősítését is szolgálta, és ennek megtagadásával Gellért nyíltan kifejezésre juttatta, hogy Aba méltatlan a trónra, és felvállalta a szembenállást. Az elégedetlenkedők m é g a tavasz fo­ lyamán III. H e n r i k h e z fordultak.

1044

nyarán m a g u k a m a g y a r o k vezették át a német csapatokat a nyugati gyepűn és a Hanság mocsarain. N y u g a t o n III. H e n ­ rik egyik kezdeményezője volt az egyházi reformnak és a kereszténység elkötelezett

háborúk

POGÁNY LÁZADÁSOK ÉS TRÓNVISZÁLYOK ( 1 0 3 8 - 1 0 7 7 )

laló magyarok d ö n t ő győzelmet arattak a

egyre kevésbé t u d o t t ú r r á lenni, k ü l ö n ö s e n

léke élénken élt a bajor területeken még

a keleti országrészben. Ezzel egyidejűleg

a 11. század elején is, mivel t ö b b n é m e t fő­

egy másik szervezkedés is elindult, amely­

pap vesztette életét a h a r c m e z ő n . A ke­

nek központja C s a n á d , vezetője Gellért

reszténység védelme érdekében

p ü s p ö k lett. A p ü s p ö k elégedetlen volt Pé­

fegyvert

ragadó III. H e n r i k így egyúttal bosszút is

ter hatalmával, és érezte, h o g y tragédiába

állt a pogányokon az egykori súlyos kato­

vezeti az országot. A király és a p ü s p ö k k ö ­

nai vereségért.

zötti ellentétet fokozta, hogy szembenállá­

Ménfőnél a császárt segítették az Abával a harcmezőn szembeforduló magyar kato­ nák is. A magyar király ugyan elmenekült a vesztes ütközetből, de röviddel utána elfogták és kivégezték. A csata után ha­ dizsákmányként III. Henrik megszerez­ te a magyar király koronáját és aranyo­ zott lándzsáját. Hálája jeléül a magyar koronázási jelvényeket

Szent

Péterhez

küldte - és valószínűleg ezzel visszakerült Orseolo

Péter dénárjai

gány érzelmű t ö m e g e k és vezetőik felett

bajorok felett. Az egykori csatavesztés em­

Szent István pápától kapott koronája Ró­ mába, ahol évtizedek múlva is a vatikáni Szent Péter-templomban említették őket.

suknak

mindkettőjük

egykori

hazájába,

Velencébe visszanyúló családi gyökerei is voltak. A Gellért vezette összeesküvők fel­ vették a kapcsolatot Vazul O r o s z o r s z á g b a m e n e k ü l t fiaival, Leventével és Andrással, és meghívták őket a t r ó n r a . S o k a t m o n d ó , h o g y m i n d a p o g á n y el­ lenállás, m i n d a főúri szervezkedés k ö z ­ pontja K e l e t - M a g y a r o r s z á g o n volt. P é t e r h a t a l m a e l s ő s o r b a n a D u n á n t ú l o n lett szilárd, a m e l y a n é m e t c s a p a t o k akciórá­ diuszába esett. A D u n á t ó l keletre m á r egy­ re kevésbé érvényesült a király befolyása.

A csatamezőről III. Henrik Székesfehér­

A keleti országrészben az egyházszervezet

várra, az ország egyik központjába (mé­

és vármegyeszervezet t a n ú s á g a s z e r i n t —

dium regni) vonult és a koronázótemplom-

még négy évtizeddel a k e r e s z t é n y királyság

ként szolgáló társaskáptalani templomban,

létrehozása u t á n - gyenge volt az á l l a m ­

Szent István sírja mellett újra trónra ültette

szervezet. Míg a D u n á n t ú l o n és k ö z v e t l e ­

pártfogoltját, Péter királyt. Ezzel együtt be­

nül a D u n a m e n t é n h a t p ü s p ö k i , illetve ér­

vezették a német jogot is az országban.

seki székhelyet t a l á l u n k , a d d i g a t t ó l kelet­

A császár a következő évben is Magyaror­

re csak h á r m a t . Eger és C s a n á d m e l l e t t a

szágra látogatott, és pünkösdkor, Székes­

távoli Erdélyben létezett p ü s p ö k s é g , de az

Péter király egy aranyozott

u t ó b b i székhelyének lokalizálása b i z o n y ­

lándzsa átadásával elismerte III. Henrik ha­

talan, arra utal, h o g y igen kezdetleges le­

talmát az ország felett. Ezzel a szimbolikus

hetett e b b e n az i d ő b e n a legkeletibb m a ­

aktussal Magyarország a Német Birodalom

gyar egyházmegye szervezettsége. A b e n ­

hűbéresévé lett.

cés r e n d s e m telepedett m e g a v i d é k e n .

fehérvárott

Péter visszatérése után úgy akarta foly­ tatni a kormányzást, ahogy uralkodásának első

szakaszában

tette.

Mindenképpen

hozzájárult ezzel az állam szerepének, vilá­ gi és egyházi intézményeinek megerősödé­ séhez. Az országon belül a z o n b a n a feszült­ ségek nem csökkentek. Sőt az idegen jog bevezetése inkább csak fokozta az ellenté­ teket. Mindezt mutatja, hogy Aba egykori hívei újra összeesküvést szerveztek. Péter ugyan határozottan leszámolt velük, de az elmúlt esztendők alatt előtérbe került p o ­

A 11. század h a r m a d i k h a r m a d á i g c s u p á n egyetlenegy bencés m o n o s t o r r ó l t u d u n k a Tiszától keletre, a Szent Gellért a l a p í t o t t a Csanádiról. A vármegyeszervezet tagoltsá­ ga is megerősíti m i n d e z t . A m í g a D u n á n ­ t ú l o n a veszprémi p ü s p ö k s é g t e r ü l e t é n m á r 1009-ben négy vármegyét e m l í t e n e k , addig keleten hosszú ideig igen nagy kiter­ jedésű, országrészeket átfogó ispánságok­ ról t u d u n k . Szépen példázza ezt az 1030 táján, még István alatt létrejött C s a n á d megye vagy a vélhetőleg é p p e n Péter által

Orseolo

felállított Szolnok megye. Mindkettő ha­ talmas területet fedett le. A misszió természetesen elérte a keleti a területeket is, de a keresztény hit, az új szokás- és erkölcsrendszer bizonyosan nagyon lassan lett általános. A térítőknek nem volt feladatuk a hitoktatás, a gyors és tömeges keresztelésre törekedtek. A kor­ szakban ezért nagyon alacsonyan szabták meg a keresztelkedés feltételét. A jelölttől csak azt várták el, hogy ismerje fel a ke­ resztet, tudja a n n a k jelentőségét és m o n d ­ ja el a Miatyánkot. A tömeges keresztelés után már az egyházszervezet, a püspöksé­ gek feladata lett az új hit tényleges megis­ mertetése, a keresztény szokásrendszer bevezetése és az új életmód ellenőrzése. A nagy kiterjedésű püspökségeket és me­ gyéket irányító kelet-magyarországi főpa­ pok és ispánok papjaikkal alig-alig tudták ezeket az elvárásokat t e l j e s í t e n i . Í g y a for­ málisan kereszténnyé lett országrészben komoly pozíciókkal rendelkezett a po­ gány hitvilág. N e m véletlen az, hogy ez a vidék volt a bölcsője a Péter és a keresz-

Péter és Aba

Sámuel küzdelme

Péter király 1045-ben aranyozott lándzsa képében átadja országát III. Henriknek „Megjöttek oda (Freisingbe) királyának, a magyar Péternek a követei, s azt kérték tőle, hogy a következő pünkösdön jöjjön el fiához, s az ünnepet méltóztassék vele együtt megünnepelni... Innen elindulván (III. Henrik) gyorsan haladt előre oda, ahová őt hívták, tudniillik Ma­ gyarországra... Miután megérkezett Magyarországra, királyi szokás szerint illő módon fogadták, és tisztelettel tartották. Azon a szent ünnepen Péter Magyarország királyságát aranyozott lándzsával átadta urának, a császárnak egész népe és a mieink jelenlétében. A királyi pompával megtartott lakoma után hatalmas mennyiségű aranyat is adott neki, ő pedig az egészet szétosztotta katonáinak, akik az előző év győztes csatájában vele voltak..." Az államalapítás korának írott forrásai. Szerk. Kristó Gyula. Szeged. 1999. 254-255. old.

A ménfői csata. oldalon III.

Jobb

Henrik császár

hálát ad a győzelemért, bal oldalon egy katona leszúrja Aba

Sámuelt.

Miniatúra a Képes Krónikából, 1358 után

POGÁNYLÁZADÁSOK ÉS TRÓNVISZÁLYOK (1038-1077)

duló pogánylázadás gyorsan országos mé­ reteket öltött, de súlypontja a keleti ország­ rész maradt. Sőt a Maros vidékén a p o ­ gányság és a bogumil eretnekség egymásra talált. A lázadók hírét vették Vazul fiai ha­ zatérésének, és hatalmas pogány tömeg várta őket Abaújvárnál. Élénken élhetett az emlékezetben, hogy az István elleni merényletet szervező Va­ zul, noha neve bizonyítja megkeresztelkedését, a pogánysághoz h ú z o t t , így fiait leendő vezetőjüknek g o n d o l t á k a felke­ lők. A lázadók követelték a hercegektől, hogy újra a pogány vallás szerint élhesse­ nek, megölhessék a p ü s p ö k ö k e t és a p a p o ­ kat, lerombolhassák a t e m p l o m o k a t és bálványokat i m á d h a s s a n a k . A hercegek k o m o l y d i l e m m a elé kerültek. A Gellért püspök vezetése alatt i n d u l ó szervezkedés hívta be őket a t r ó n r a , de látták, hogy csak a felbőszült t ö m e g támogatásával tudják felvenni a h a r c o t Péterrel. Kénytelenek voltak engedni és elfogadni a lázadók programját. Így a hercegeket a p o g á n y t ö ­ meg az ország közepéig, a pesti és megyeri révig kísérte. Péter a hercegek érkezésekor a Felvidéken t a r t ó z k o d o t t , és - m i u t á n hí­ rét vette Vazul fiai és a p o g á n y felkelők összefogásának - h a t a l m á n a k központjá­ ban, Székesfehérvárott kívánta megszer­ vezni a védekezést. A város k a p u i a z o n b a n bezárultak előtte. A várost m á r a Péter ha­ Gellért és

társainak

megtámadása. Szent

Gellért

Jelenet életéből

a Magyar Anjou Legendáriumban

tény magyar állam ellen kibontakozó pogánylázadásnak 1046-ban.

talma ellen szervezkedő n e m e s e k birto­

A felkelés élére Békés vár ura, Vata állt. Szinte bizonyos, hogy ő egy olyan hajdani törzsi vezető, aki valamikor az 1020-as években elfogadta Szent István főhatalmát és formálisan keresztény lett. Ez lehetett a feltétele annak, hogy átmentse hatalmát. Aba királysága alatt újra előtérbe került a pogányság, és amikor Péter visszatérve határozottan fellépett a régi hit követői el­ len, nyílt pogány felkelés bonlakozott ki. Vata elérkezettnek látta az időt a színvallás­ ra, és a lázadók élére állva, pogány m ó d r a haját három varkocsba összefogva, lebo­ rotváltatta fejét. A Körösök vidékéről kiin-

kön Gellért csanádi püspökkel. Péter előtt

kolták, k ö z ö t t ü k t ö b b főpap is volt, élü­ nyilvánvaló

lett,

hogy az egész

ország

szembefordult vele. Így az u r a l k o d ó n a k n e m m a r a d t m á s választása, m i n t a nyu­ gati határ felé m e n e k ü l n i és segítséget kér­ ni h ű b é r u r á t ó l , III. H e n r i k t ő l . A Fehérváron gyülekező előkelők n e ­ vében Gellért h á r o m püspöktársával és Szolnok ispánnal a hercegek illő fogadá­ sára a pesti révhez igyekezett. A rév köze­ lében „elvetemült emberek, vagyis Vata és cinkosai, d é m o n o k t ó l megszállva...

rá­

r o n t o t t a k a p ü s p ö k ö k r e és összes társaik­ ra, és kövekkel b o r í t o t t á k őket. Boldog

Orseolo

Péter és

Aba

Sámuel küzdelme

Gellért a z o n b a n s z ü n t e l e n ü l a kereszt jelét h i n t e t t e azokra, akik őt kövekkel árasztot­ ták el. Azok e n n e k láttára m é g j o b b a n fel­ d ü h ö d t e k , r á r o n t o t t a k , a D u n a partjára b o r í t o t t á k kocsiját,

őt p e d i g kétkerekű

taligára ültették, és Kelenfeld hegyéről a mélybe taszították. És a m i k o r m é g ver­ gődött,

lándzsával

átszúrták

a

mellét,

és e z u t á n egy k ö v ö n szétzúzták a k o p o ­ nyáját." Gellért p ü s p ö k mellett m é g két főpapot, illetve a m e n e k ü l ő Szolnok is­ p á n t is elfogták és meggyilkolták a láza­ dók. C s u p á n Beneta p ü s p ö k ö t sikerült a h e r c e g e k n e k m e g m e n t e n i a felbőszült t ö m e g elől. F o r r á s a i n k a r r ó l s z á m o l n a k be, hogy V a t a n é p e Gellértet és Szolnok ispánt t e k i n t e t t e fő ellenségének. M i n d e z megerősíti azt, h o g y Bihar és Békés kör­ nyékén, a felkelés k i i n d u l ó p o n t j á n , kik képviselték a k e r e s z t é n y á l l a m h a t a l m a t , milyen i r á n y o k b ó l i n d u l t a szabad pogány t ö m e g e k alávetése és térítése. A hercegeket m e g d ö b b e n t e t t e az őket visszahívó Gellért és társainak mártírhalá­ la, és r á é b r e d t e k arra, hogy milyen súlyos ára van a V a t a népével k ö t ö t t kényszer szülte szövetségnek. Ez a felismerés is bizo­ nyosan szerepet játszott a b b a n , hogy n e m Vazul legidősebb fia, a p o g á n y Levente ke­ rült h a t a l o m r a , h a n e m a m á r keresztény András. Az eseményeket a 11. század má­ sodik felében m e g ö r ö k í t ő k r ó n i k á s a rö­ viddel ezután m e g h a l t Leventéről meg­

m á r a is. Röviddel ezután, m é g szeptember

I

jegyzi: „ha t o v á b b élt volna, és elnyeri az

végén Andrást Szent István sírja mellett

a Thuróczy-krónikából

ország feletti h a t a l m a t , kétség kívül meg­

a fehérvári Szűz M á r i a prépostsági t e m p ­

rontotta volna egész H u n g á r i á t a p o g á n y

l o m b a n királlyá koronázták. A szertar­

bálványozással. M i n t h o g y m a g a Levente

táson csupán h á r o m p ü s p ö k vett részt.

n e m élt katolikus m ó d o n , ezért pogány

Ebben az időben viszont m á r kilenc egy­

szokás szerint t e m e t t é k e l . . . "

házmegye létezett az országban. Jól m u t a t ­

András herceg Pestről a z o n n a l Fehér­

ja a pogánylázadás pusztításának mértékét,

m e n t és az ország k ö z p o n t j á n a k

hogy a megerősített püspökségi székhelyek

elfoglalásával jelezte, hogy átvette a hatal­

védelmét élvező főpapok közül is csupán

mat. Péter király látván a várt n é m e t segít­

h á r o m m a r a d t életben. A vidéki papság

várra

ség elmaradását, vissza akart térni Fehér­

még inkább ki volt téve a kegyetlenke­

várra, de A n d r á s emberei csellel elfogták,

déseknek. Még a 11. század utolsó éveiben

megvakították és ezzel a k o r gyakorlata

is említik a zsinati határozatok a lázadás

szerint alkalmatlanná tették az uralkodás­

alatt elpusztult és újjáépítésre váró t e m p l o ­

ra, egyben elégtételt adtak a pogányok szá­

mokat.

András.

1488

Miniatúra

POGÁNYLÁZADÁSOK

ÉS

TRÓNVISZÁLYOK

(1038-1077)

András konszolidációs törekvései és sikerei

Barlangkolostor A visszavonult életre alkalmas tér volt a barlang, így Krisz­ tus példáját követő remeték gyakran hú­ zódtak barlangokba. A keleti keresztény­ ség területén szent könyvekként elis­ mert apokrif evangé­ liumok hangsúlyoz­ zák Krisztus életé­ ben a barlangok sze­ repét, így a barlan­ gokat elsősorban a bizánci területen használták monos­ torként. Magyaror­ szágon kijevi minták nyomán két bazilita barlangkolostor is létrejött a 11. század közepén, Tihanyban és a Dunakanyar­ ban, Zebegény mellett.

Remetelak

Tihanyban

A keresztény király kötelességének megfelelően és a súlyos pusztítás miatt I. András király a koronázás után azonnal elrendelte, hogy alattvalói főben­ járó büntetés terhe alatt hagyjanak fel a pogány szokások gyakorlásával, térjenek vissza a keresztény hitre és Szent István tör­ vényei szerint éljenek. A rendelkezés egy­ ben programnyilatkozat is volt a részéről, amelyben kifejezte, hogy Szent István örök­ ségét tekinti mérvadónak és az államalapító király példája nyomán kíván kormányozni. András király bizonyos volt abban, hogy III. Henrik beavatkozik a magyar ügyekbe és a Péter bukásával együtt megszűnt hűbé­ ri függést helyre kívánja á l l í t a n i . Í g y az új király első intézkedései a várható német tá­ madás kivédését szolgálták, amely tragikus lett volna a belviszály és a pogánylázadás pusztító hónapjai után. András 1047 elején követeket küldött a császárhoz és királysága elismerésének fejében rendszeres adó fize­ tését is kilátásba helyezte. III. Henrik nem fogadta el a felajánlást, de a lotaringiai her­ ceg lázadása végül is a birodalom nyugati részén kötötte le a császár seregeit, és így a gyors német támadás elmaradt. Ez pe­ dig lehetőséget adott Andrásnak hatalma

és az István alapította állam megerősítésére. Az első években összegyűjtötte István ural­ kodói jelvényeit és a királyi kincstár érté­ keit. Továbbá a pogánylázadás kiindulási területén, valamint a Kárpát-medence pe­ remterületein és az északnyugati határvi­ déken erősítette m e g az állam jelenlétét. Bizonyosan az első évekre esett a bihari püspökség létrehozása, amelynek feladata elsősorban Vata egykori hatalmi területén, Békésben és Bihar vidékén a krisztianizáció elmélyítése lett. E n n e k élére Lotaringiából származó, m á r saját uralkodása alatt az or­ szágba betelepült bizalmas papját, Leodvint állította. A 11. század végéig a magyar egy­ ház még nagymértékben rá volt utalva arra, hogy a papi utánpótlást külföldről szárma­ zó klerikusokkal és szerzetesekkel biztosít­ sa. A még István alatt beköltöző, elsősorban délnémet területekről érkező p a p o k kiöre­ gedtek, elhunytak. A pogányok m e g ö l t e pa­ pok pótlására a távoli északfrancia terüle­ tekről érkezett az u t á n p ó t l á s . Elsősorban a III. Henrikkel szemben álló t a r t o m á n y ­ ból, Lotaringiából j ö h e t t e k a p a p o k . T u ­ d u n k arról, hogy a császár által feldúlt Verdun városából 24 k a n o n o k Magyaror­ szágra települt. Talán közéjük tartozott az előbb említett Leodvin bihari püspök, és 1050-ben a T o u l b a n t a r t ó z k o d ó György kalocsai é r s e k Az erős lotaringiai kapcso­ latokat az is mutatja, hogy az Árpád-kori magyar egyház és az északfrancia egyház­ megyék liturgikus gyakorlata között nagy a hasonlóság. Erős francia vonatkozásai vannak a király által saját temetkező-egyházaként 1055-ben alapított tihanyi bencés apátságnak A m o n o s t o r védőszentjének azt a Szent Ányost választotta a király, aki a legenda szerint Orleans p ü s p ö k e k é n t imáival megakadályozta, hogy a pogány

András

konszolidációs

törekvései

és

sikerei

hunok elfoglalják székvárosát. Ányos tisz­ teletét aktuálisnak gondolta az uralkodó, mivel vele a pogányok támadásával szem­ ben a kereszténységet védelmező szent kul­ tuszát honosította meg az országban. Nem tartjuk kizártnak, hogy a tihanyi bencés monostor első szerzetesei is francia terület­ ről érkeztek. Az alapításról - mint ahogy a példaként szolgáló István király tette I. András is oklevelet adott ki. A Tihanyi Alapítólevél jelentőségét az is növeli, hogy legkorábbi eredetiben ránk maradt okleve­ lünk és egyben az első magyar nyelvem­ lékünk. A m o n o s t o r n a k adott birtokok határleírása 58 magyar közszót, ragot és képzőt említ. Az Oroszországból hazaérkező és onnan feleséget h o z ó András király a keleti ke­ reszténységgel - elsősorban Kijevvel - is szoros kapcsolatot tartott. Elképzelhető, hogy maga is egykoron a keleti rítus szerint keresztelkedett meg. I. Andrásnak több bi­ zánci rítusú alapításáról t u d u n k . Í g y Ti­ hanyban még a bencések előtt Szent Mik­ lós tiszteletére egy barlangmonostort ho­ zott létre. Az ideérkező szerzetesek szár­ mazását a m o n o s t o r területének elnevezé­ se, Oroszkő mutatja. A Dunakanyarban, a visegrádi ispánsági vár tövében pedig névadójának, Szent Andrásnak alapított egy jelentős bazilita monostort. Vélhetőleg szintén I. András alapítása a Duna túlpart­ ján, Zebegény mellett a Szent Mihály-hegy oldalában lévő bazilita barlangmonostor. Az államhatalom jelenlétét a peremterü­ leteken, valamint a határvédelmet kívánta erősíteni a király a hercegség létrehozásával 1048 körül. Hazahívta Lengyelországból testvérét, Béla herceget, aki kiváló katona hírében állt, és egyik vezetője volt a p o m e ránok ellen indított lengyel hadjáratnak. Hadi érdemeinek köszönhetően Béla her­ ceg dinasztikus kapcsolatba került a Piastokkal, a lengyel uralkodóházzal. András és hazatérő testvére 1048-ban megosztozott az ország feletti h a t a l m o n . A király közvet­ len kormányzata alatt m a r a d t az ország kétharmada, míg a hercegnek jutott a fenn-

A tihanyi bencés monostor alapító­ levele, 1055

POGÁNYLÁZADÁSOK ÉS TRÓNVISZÁLYOK (1038-1077)

Béla dux pénzei

A

dukátus

(hercegség)

a 11. században

maradó egyharmad. A 11. század közepén létrehozott hercegség területét nem lehet pontosan lokalizálni. Az azonban biztos, hogy elsősorban az ország peremterületeire terjedt ki. Két központja volt: Nyitra és a bi­ hari földvár. A herceg feladata lett az államés az egyházszervezet kiépítése, a még szinte lakatlan peremterületek benépesítésének támogatása. Mindezek mellett határvédel­ mi feladatokat is kapott a hercegség. A ma­ gyar állam így a szomszédos országok irá­ nyában is demonstrálta, hogy az erdős, szinte lakatlan hegyvidéki területet is sa­ ját részének tartja, és a királyság terüle­ te északon is a Kárpátok hegykoszorú­ jáig ér. Mindez azért is fontosnak tűnt, mert a 11. század elején, ha csak rövid időre is, de lengyel fennhatóság alá került Trencsén és Túróc. Cseh részről is történ­ tek kísérletek arra, hogy igényt jelentsenek be ezekre a területekre. Egy 11. századi hamis oklevélből kitűnik, hogy a prágai püspökség joghatóságát a Felvidék észak­ nyugati részére is kiterjeszteni kívánták. A l1. század, főleg annak első fele, a frissen létrejött közép-európai államok területi kialakulásának időszaka. Mindez lengyelcseh viszonylatban nagyon élesen jelentke­ zett, főleg Szilézia hovatartozását illetően. Az 1048-ban megszülető hercegség biztosí­ totta a Magyar Királyság lakott és még ugyan betelepítetlen, de érdekszférájának

tartott északi gyepű, illetve gyepűn túli te­ rületeit. Hasonló volt a helyzet a hercegség alá rendelt keleti területeken is. A 11. szá­ zad folyamán a keleti országrész, különö­ sen Erdély ki volt téve a sztyeppi népek, be­ senyők, úzok, majd a kunok betöréseinek, betelepülési törekvéseinek. Így a dukátus keleten is kapott határvédelmi szerepet. Az északnyugati határszakasz megerősí­ tése I. András uralkodása idején azért is fontosnak tűnt, mert Csehország a Német Birodalom része, vele hűbéri viszonyban álló hercegség volt. Így a Csehország felől érkező támadás kivédését is szolgálta a megszerveződő hercegség. A Felvidék nyu­ gati része gyér lakossága ellenére is fontos terület volt. Rajta keresztül jelentős útvo­ nalak futottak Csehország és Lengyelor­ szág irányába. Béla hazaköltözésével And­ rás a lengyeleket, a Piast-uralkodókat is szövetségesének tudta, és a Krakkó irányá­ ból érkező esetleges katonai segítség is ki­ emelte az út jelentőségét. A hercegség két központja, Nyitra és Bi­ har közül a nyitrai számított a jelentősebb­ nek. Nyitra - már a honfoglalás előtt várral rendelkező fontos település volt - központi jelentősége Szent István uralkodása idején is megmutatkozott. Szerepét a rajta keresz­ tül Prága és Krakkó felé haladó utak adták. Az említett hadiút funkciónál is jelentő­ sebbnek m o n d h a t ó az útvonal - különösen a Prága irányába haladó - gazdasági jelen­ tősége. A 10-11. században az egyik nagy európai tranzitútvonal, amely a hispániai arabokat a keleti területekkel, egészen H o rezmmel összekötötte, és Regensburg, Prá­ ga, Krakkó, illetve Kijev vonalon haladt, a Nyitráról induló úton volt elérhető. Prága m i n t kereskedelmi k ö z p o n t a 10. századtól egészen a 12. század végéig az egyik legfontosabb kapcsolódási pontja volt a magyarországi távolsági kereskede­ lemnek. Az út biztosítása, forgalmának ellenőrzése alapvető érdeke volt a Ma­ gyar Királyságnak, és ez is szerepet játszott abban, hogy a hercegség központjává vált a település.

András

konszolidációs

törekvései

és

sikerei

Béla hercegként hasonló udvartartást alakított ki. mint testvére, András király. Önálló pénzt veretett, tehát a királyt megil­ lető jogokkal rendelkezett. Az 1055-ös Ti­ hanyi Alapítólevélben is mint társuralkodó szerepelt András mellett, és a király vélhe­ tőleg leendő örökösének is tekintette a her­ ceget. Együttműködésük eredményességet az 1051-es és 1052-es német betörések viszszaverése bizonyítja. 1050 táján határvil­ longások vezették be a német támadást. Kisebb német csapat tört be az év eleien az országba, amelyet visszavertek, és válaszul a magyarok behatoltak az osztrák őrgrófságba. A magyar betörések elhárítása érde­ kében III. H e n r i k elhatározta, hogy Po­ zsonnyal szemben, Hamburgnál várat épít. A magyarok eredménytelenül próbálták megakadályozni az erődítést. A határ men­ ti összecsapások nyilvánvalóvá tették, hogy egy olyan nagyobb német támadás várha­ tó, amelytől András uralkodása kezdetétől tartottak a m a g y a r o k András kétségbe­ esetten még egy kísérletet tett a békekötés­ re. Vélhetőleg ez ügyben kereste meg kö­ vete, György kalocsai érsek IX. Leó pápát. hogy

összecsapást a császár seregével. A felper­

III. Henrik császár hajóinak

a III. Henrikkel baráti kapcsolatban álló

zselt föld taktikáját választották. A német

pusztulása

pápa közvetítő szerepet vállaljon a magyar­

sereg felvonulási útvonalát kiürítették, el­

német konfliktusban. Gesztusként a pápa

szállították vagy felgyújtották az élelmet.

irányába, Rómával szoros kapcsolatát bi­

A magyarok és a közöttük harcoló bese­

zonyítandó, Magyarországon egy zsina­

nyők éjszakánként rajtaütésszerűén támad­

ton a legfontosabb szentek közé sorolták

ták csak meg a németeket. III. Henrik egy

I. András

szerette

volna

elérni,

Szent Péter apostolt, akinek ünnepét - egy

forrás szerint egészen Székesfehérvárig ju­

11. század végi híradás szerint - I. .András­

tott és megostromolta a várost, de az éle-

tól kezdődően az ország védőszentjeihez

lemhiány miatt vissza kellett fordulnia.

hasonlóan h á r o m n a p o s böjt vezette be,

Időközben a magyarok csellel, egy a császár

A régen várt német támadásra végül

nevében hamisított oklevéllel a már Győr­

1051 nyarán került sor. III. Henrik, Passau-

nél állomásozó és élelmiszerrel megra­

ból kiindulva. 1051 nyarán jelentős sereg

kott hajókat visszaküldték. Az eseményeket

élén személyesen vezetett hadjáratot Ma­

megörökítő krónikás elképzelése szerint az

gyarország ellen. A német sereg két csapat­

éhségtől meggyötört és a magyarok éjszakai

ra vált. A fősereg a Rába és a Zala folyók

rajtaütéseitől megfélemlített németek visz-

mentén tört be az országba. A hajóhad,

szafordulva egy hegy közelében eldobálták

amely az élelem utánpótlását szállította,

fegyvereiket, vértjeiket, és ettől kezdve a he­

Pozsonyig nyomult a Dunán. Hasonlóan,

lyet Vértesnek nevezték. A császár csak je­

mint a két évtizeddel korábbi német táma­

lentős veszteségek árán tudott csapataival

dás esetében, a magvarok kerültek a nvílt

október vegén kimenekülni az országból.

Pozsonynál.

Miniatúra a K é p e s Krónikából, 1358 után

POGANYLAZADASOK ÉS TRÓNVISZÁLYOK (1038-1077)

András király és Béla herceg újból békét

gyarokra nézve sokkal kedvezőbb feltételek

ajánlott, amelyet IX. Leó pápa követe, H u ­

alapján. Már szóba sem került Magyaror­

gó clunyi apát közvetített a császárnak.

szág hűbéri alávetésének kérdése. A császári

III. Henrik nem volt hajlandó ezt elfogadni,

udvar számára fontosabbnak tűnt a magyar

és bosszútól vezérelve a következő év, 1052

király ígérete, hogy nem avatkozik be a né­

nyarának közepén szárazföldön és a D u n á n

met belviszályokba. A békét mindkét fél di­

megtámadta Pozsonyt. T ö b b mint nyolc­

nasztikus kapcsolattal is meg kívánta erősí­

heti ostrom sem volt elég a magyar határvár

teni. IV. Henrik nővérének, Juditnak, illetve

elfoglalására, pedig ostromgépeket is felál­

András fiának, Salamonnak a házassága fel­

lítottak. Egy Z o t m u n d nevű, jól úszó ma­

tételéül szabták, hogy Salamon trónutódlá­

gyar vitéz megfúrta a német hajókat, ame­

sát biztosítani kell. Ezért András 1057-1058

lyek élelemmel megrakva elsülylyedtek. Az utánpótlás elveszte se után a császár látva, hogy

fordulóján - vélhetőleg német gya­ korlat alapján, tehát még a sa­ ját életében - megkoronáz­

megismétlődhet az egy év­

ta,

vel korábbi eset, dolgavége­

kiskorú

zetlenül visszafordult. Az or­ szág nyugati határvidéke viszont a két

társuralkodóvá

A Morvamezőn

Salamont.

következő

hetekben

megkötötték a n é ­

hadjárat következtében igen komoly káro­

met-magyar

kat szenvedett. A béketárgyalások ugyan

együtt Salamon és Judit eljegyzése is

azonnal elindultak, de nagyon vontatot­

megtörtént, amelyet n é h á n y év múlva

tan haladtak. A magyar-német határsza

követett házasságuk.

kaszon még évekig gyakoriak voltak a ki­ sebb-nagyobb határvillongások. A tárgyalások 1053-ban kezdődtek,

békeszerződést.

A megkötött békét András hatal­ Az egy évtizeddel korábbi - t r ó n r a ke­ rülése idején - ellen­ séges n é m e t ­

húzódtak.

magyar kap­

Kezdetben a

csolatokat a ki­

magyarok szá­ mára nagyon előnytelen békefel­

rály szövetséges viszonnyá alakí­

tételek

Úgy

totta. A békével lezárta a fiatal

tűnt, hogy a béke fejében a ma­

magyar állam életében azt az

gyar

Dunából

Budapestnél

előkerült kétélű

kard,

11. század

Ezzel

mas külpolitikai sikerként élte meg.

és hosszan el­

A

tette

fiát,

körvonalazódtak. királynak

nagy

összegű

1030-tól

tartó

negyedszázados

pénzt kell fizetnie és a birodalom­

korszakot, amely a német táma­

mal

dások, a hűbéri alávetés fenye­

határos nyugat-magyaror­

szági területekről is le kell majd

getésében telt el. A magyar ural­

mondania. A német belviszályok

k o d ó és az egész dinasztia te­

miatt lassultak le a tárgyalások.

kintélyét növelte, hogy először

Időközben elhunyt III. Henrik

kapott Árpád-házi herceg köz­

császár, és 1056 őszén fia, a még

vetlenül a császárral rokonságban

kiskorú IV. Henrik lett az utódja.

álló feleséget. Ez a házasság kez­

A tartós német belviszályok és az

detben hasonló jelentőségűnek

uralkodóváltás okán 1. András fel­

tűnt, m i n t hat évtizeddel koráb­

ismerte, hogy nem kell nyugatról

ban István és Gizella esküvője.

újabb támadástól tartania. A meg­

Sőt bizonyos fokig még rango­

kezdemé­

sabb is volt, mert az esküvő idején

nyezésére felújították a megrekedt

Gizella a bajor herceg lánya volt és

béketárgyalásokat, de már a ma­

testvére csak később lett a biroda-

változott

helyzetben

lom ura. Judit Magyarországra kerülése ide­

IV.

jén pedig éppen a hatalmon lévő császár

császár.

Henrik német-római Krónikaillusztráció,

1125 körül

testvére volt. András m i n d e n irányban rendezte orszá­ ga külkapcsolatait. A pápasággal, úgy tűnik, hogy hatalomra kerülésétől fogva kiegyen­ súlyozott volt a kapcsolat. Ebben nagy sze­ repet játszott a pogányság visszaszorítása, és mindez kifejeződött a Szent Péter-tiszte­ let támogatásában. IX. Leó pápa több ízben közvetítő szerepet is vállalt a magyar-né­ met ellenségeskedések alatt. András király és IX. Leó között a kapcsolattartást meg­ könnyítette, hogy a magyar király udvará­ ban számos olyan klerikus kapott komoly tisztséget, aki Lotaringiából származott, te­ hát ugyanarról a vidékről, a h o n n a n a pápa és a pápai kúriában meghatározó szerepet játszó reformerők. A távoli francia terüle­ tekkel h a g y o m á n y o s a n jó volt a viszony, amelyet az egyházi alapítások mutatnak, sőt mindezt erősítette, hogy András kijevi feleségének, Anasztáziának nővére, Anna a francia király felesége lett. A n é m e t - m a ­ gyar kiegyezéssel együtt rendeződött a cseh hercegséggel is a kapcsolat, amely szintén dinasztikus Adelhaid

megerősítést

nyert.

András

nevű leányát Vratiszláv morva

herceg vette feleségül. Lengyelországgal és Kijevvel hagyományosan, a t r ó n r a kerülésé­ től fogva barátiak voltak a kapcsolatok A kijevi szövetség és a legalább h á r o m bazilita monostoralapítás, különösen a határon fekvő szávaszentdemeteri bazilita közösség támogatása bizonyítja a keleti kereszténység irányában megnyilvánuló figyelmet. Száva­ szentdemeter közvetlenül a konstantinápo­ lyi pátriárka felügyelete alatt állt, így a többi bazilita m o n o s t o r h o z képest is szorosabban kötődött Bizánchoz. A m o n o s t o r alapítóját is Andrásban kereshetjük, de n e m zárhatjuk ki a Szent István-i alapítást sem. Minden­ esetre András jelentősen támogatta ezt a gö­ rög szerzetesi közösséget. Bizánc irányában is kiegyensúlyozott külkapcsolatokkal ren­ delkezett a magyar állam a 11. század köze­ pén. Némi konfliktust jelentett, amikor 1058 körül 1. András egy besenyő betörés

megtorlásaként hadjáratot vezetett az AlDuna vidékére, amely a Bizánci Birodalom északi határvidékét is érintette. I. (Komnénosz) Izsák császár visszacsapásra készült, de Andrásnak gyorsan sikerült rendezni a nézeteltéréseket és békét kötni Bizánccal. A kedvezően

alakuló

külkapcsolatok,

valamint a királyi hatalom és a hercegség együttműködésére épülő

belső

stabilitás

lehetőséget teremtett az állam gazdasági alapjainak rendezésére is. Ekkor készült el a király utasítására az a - sajnos elveszett Sarcas bíró-féle összeírás, amely számba vette a király népeit. A jegyzék elkészítésé­ nek a ténye magában is bizonyítja, hogy nagy hangsúlyt fektetett az uralkodó bevé­ telei növelésére, az átgondolt gazdálkodás­ ra. Másrészt mutatja, hogy kísérlet történt az írásbeliség kiterjesztésére. Ez az első olyan ránk m a r a d t utalás a magyar írásbeli­ ség történetében, amikor n e m valamely t e m p l o m ügyében történik az íráshaszná­ lat. A laikus írásbeliség, a gazdasági ügyeket érintő íráshasználat kibontakozásának csí­ ráját kell látni az összeírásban. Egy nagyon előremutató, de úgy tűnik, folytatás nélküli kezdeményezés volt a királyi népek szám­ bavétele.

Bizánci-balkáni ereklyetartó 10-11.

eredetű mellkereszt,

század

POGÁNYLÁZADÁSOK

A

bizánci kapcsolatok

legjelentősebb a IX.

emléke

Konsztantinosz

Monomakhosz

császár

uralkodása alatt készült rekeszzománcos

korona

ÉS

TRÓNVISZÁLYOK

A Német Birodalommal való szövetség azonban alapjaiban rendítette meg a belső stabilitást, és két évtizedes belviszály kiin­ dulópontja lett. A békeszerződéshez egy igen előkelő dinasztikus házasság is kapcso­ lódott. A házasság feltétele Salamon utódlá­ sának biztosítása volt. Ez pedig egyet jelen­ tett az I. András uralma első évtizedében

A Monomakhosz-korona A Bizáncban készült arany rekeszzománcos koronát valószínűleg I. András kapta a bizánci császártól. Más feltételezések szerint Konstantinápoly 1204-es kifosztása után a keresztes hadak révén kerülhetett a Kárpát-medencébe. A korona 1042 és 1050 között készülhetett. Hét lemeze a Nemzeti Múzeum tulajdonában van. A lemezeken Konsztantinosz Monomakhosz császár, illetve Zoé és Theodora császárnő látható két, erényeket megszemélyesítő és két táncoló nőalak között. A lekerekített végű lemezek bizánci nyílt koronát alkottak.

(1038-1077)

kialakított kormányzati rendszer, az András király és Béla herceg együttműködésén ala­ puló hatalomgyakorlás feladásával. Az ura­ lommegosztás n e m ritka a kora középkori államok kormányzatában. A hatalomgya­ korlás korlátozott lehetőségei, a személyes jelenlétre épülő kormányzás m á r magában megkövetelte a territoriális, dinasztikus ha­ talommegosztás kialakítását. Azok a belső és külső konfliktusokkal terhes évek, ame­ lyekben I. András megkezdte uralkodását, szükségessé is tették a dukátus megteremté­ sét. I. András nyilván tisztában lehetett az­ zal, hogy Salamon megkoronázása, a csá­ szár testvérének, Juditnak és kíséretének Magyarországra költözése alapjaiban alakít­ ja át a belső hatalmi viszonyokat. András azonban vállalta ezt. A stabil külkapcsolatok és a rendezett belső viszonyok tudatában, úgy érezte, nincs már oly mértékben rászo­ rulva testvérére, a kiváló katona hírében álló Béla hercegre, mint uralkodása kezdetén.

A

trónviszályok

kiújulása

A trónviszályok kiújulása

I

dő kérdése volt az addig harmonikusan

leg az udvari tisztséget és a vármegyék ispán-

együttműködő két testvér, András és

ságát viselő családok tartoztak. Gazdasági

Béla között a konfliktus kirobbanása.

erejüket, reprezentációs igényüket és egy­

Salamon 1058-as koronázási szertartásán

ben öntudatukat mutatja, hogy a királyhoz

a latin szövegeket a herceg egyik káplánja

hasonlóan már bencés m o n o s t o r o k a t alapí­

folyamatosan fordította Bélának. Az egyik

tottak. A 11. század közepétől, leginkább

elhangzott imarészlet - „légy ura testvé­

második felétől m u t a t h a t ó ki Magyaror­

reidnek" - nyilvánvalóvá tette az addig

szágon a magánkegyuraság alatt álló m o ­

társuralkodó szerepet kapó Béla herceg szá­

nostorok létrejötte. A két hatalmi k ö z p o n t

mára, hogy a gyermek Salamont urává ren­

jelenléte kedvezett a formálódó arisztokrá­

delték. A konfliktust csak erősítette, hogy

ciának. Lehetőséget jelentett arra, hogy a ki­

Béla n e m értett egyet a megváltozott, né­

rály mellett a herceg kíséretében is komoly

met szövetségre épülő külkapcsolatokkal

tisztségeket lehet megszerezni. A hercegség

sem. András érezte testvére elégedetlensé­

egy

gét, és p r ó b á r a akarta tenni. Okot keresett

olyan réteg, amely ambiciózusan szemet ve­

Béla hatalomból való kiszorítására, amely

tett a nagyobb jövedelemmel és ranggal járó

Salamon p r o b l é m a m e n t e s utódlását is je­

királyi tisztségekre. Ők ösztönözték, t á m o ­

lentette volna. A krónikakompozíció be­

gatták Béla hatalmi terveit, és társadalmi bá­

számol arról, hogy a m á r nagybeteg András

zist adtak egy király elleni fellépésre.

a Tisza m e n t i V á r k o n y faluba hívta öccsét, és ravaszul egy vörös térítőre tette a koro­ nát és mellé egy kardot, amely a hercegi ha­ talmat jelképezte. Főembereivel megbeszél­ te, hogy választásra kéri testvérét, de ha Bé­ la nem a kardhoz, h a n e m a koronához nyúl­ na, akkor azonnal öljék meg. A hírnökök ispánja a király elé siető hercegnek megsúg­ ta: „Ha élni akarsz, vedd a kardot." A te­ rembe lépő Béla látván a k o r o n á t és a kar­ dot, megértette a figyelmeztetést. A kardot választotta, m i n t ha megelégedne a hercegi hatalommal. Rövidesen ezután Béla család­ jával Lengyelországba menekült és sereget gyűjtött András ellen. A király is készült az összecsapásra, így Salamont és családját biz­ tonságba helyezve N é m e t o r s z á g b a küldte. András és Béla viszályában n e m szabad csupán egy, a dinasztián belüli konfliktust látnunk. A 11. század közepére egyre nyil­ vánvalóbbá vált, hogy kiformálódott egy új vezetőréteg. A létrejött arisztokráciához fő­

évtizedes

fennállásával

létrejött

egy

A

várkonyi jelenet:

és kard.

korona

Miniatúra a K é p e s

K r ó n i k á b ó l , 1 3 5 8 után

POGÁNYLÁZADÁSOK ÉS TRÓNVISZÁLYOK (1038-1077)

A

tihanyi altemplom I. András sírjával

András és Béla viszályát a fegyverek dön­

mányban kettősség jellemzi. A krónika sze­

tötték el. A király német és cseh katonai

rint Andrást Fehérnek és Katolikusnak hív­

segítséget kapott, míg a herceget három

ták, utalva ezzel a keresztény államszervezet

lengyel csapat támogatta. A d ö n t ő ütközet

megmentésére. A 12. század végén keletke­

a Tisza mellett zajlott le. A krónikás híradá­

zett Szent László-legenda is dicsőségesnek

sa szerint mindkét fél vitézül harcolt, de vé­

nevezte uralkodását. András és Salamon

gül Béla csapatai kerekedtek felül. A király

hatalmát Béla és fiainak országlása követte,

embereinek egy része átállt a herceg oldalá­

és az ő nézőpontjukat figyelembe vevő kró­

ra. András a német csapatokkal együtt nyu­

nikás hagyományban sötétebb t ó n u s o k is

gat felé menekült, de közvetlenül az ország­

megjelentek. Más források n e m bocsátot­

határon, a mosoni kapunál elfogták. A be­

ták meg Andrásnak, hogy a h a t a l o m meg­

tegeskedő és vélhetően megsebesült királyt

szerzése érdekében, ha időlegesen is, szabad

a zirci udvarházba vitték, ahol röviddel

kezet adott a pogányoknak. Fiai, Salamon

ezután elhunyt. I. András királyt az általa

király és Dávid herceg gyermektelenségé-

alapított tihanyi bencés apátságban temet­

ben - és ezzel a család kihalásában - isteni

ték el. Sírja ma is megtalálható a monostor

büntetést látott a középkor embere.

11. században épült altemplomában. And­

Bélát a katonai győzelem és András halá­

rás emlékét a középkori történeti hagyo­

la után gyorsan királlyá koronázták Székes­

A

trónviszályok

kiújulása

fehérvárott. A sietséget bizonyítja, hogy az ünnepi aktusra n e m az ilyen esetekben szo­ kásos v a s á r n a p o n került sor, h a n e m 1060. december 6-án, szerdán, Szent Miklós n a p ­ ján. Szent Miklós tisztelete n e m volt külö­ nösebben jelentős az Á r p á d o k dinasztiá­ jában. Miklós kultusza bizánci területről került Magyarországra még a 11. század elején, de n e m volt olyan kiemelkedő, hogy ez indokolta volna azt, hogy az új királyt ezen a n a p o n koronázzák meg. Bélának ko­ molyan tartania kellett a Salamon trónra lépését kierőszakolni akaró n é m e t táma­ dástól. Télen azonban nem lehetett jelentős hadjáratot indítani, ezért az új király időt nyert. Kapcsolatot keresett IV. Henrik csá­ szárral és békét ajánlott neki. Gesztusként, békülékenységének alátámasztására önként szabadon bocsátotta az elfogott német ha­ difoglyokat. Sőt egyikükkel, Weimari Vil­ mos szász őrgróffal dinasztikus kapcsola­ tot is létesített, mivel feleségül adta hozzá Zsófia nevű leányát. A császár azonban el­ utasította a magyar békeajánlatot. A kiváló katona hírében álló Béla meg­ kezdte a felkészülést az elkerülhetetlennek tűnő újabb n é m e t - m a g y a r katonai össze­ csapásra. H a t a l m a legitimitásának alátá­ masztása, k ü l ö n ö s e n pedig a katonásko­ dásra kötelezett közszabadok megnyerése érdekében 1061 tavaszán Fehérvárra gyű­ lést hívott össze, amelyre m i n d e n faluból két-két e m b e r t rendelt, hogy az előkelők­ kel megtárgyalják az ország ügyes-bajos dolgait. A régi, törzsi időkre emlékeztető gyűlésre hatalmas t ö m e g sereglett össze, amely megrettentette a királyt és környe­ zetét. Különösen azután vált veszélyessé a helyzet, a m i k o r a t ö m e g vezetőket válasz­ tott, és a királytól azt kérte: „Engedd meg nekünk, hogy atyáink szokása szerint pogány m ó d r a éljünk, hogy megkövezzük a püspököket, kibelezzük a papokat, leöldössük a klerikusokat, felakasszuk a dézsmaszedőket, leromboljuk a t e m p l o m o k a t , összetörjük a harangokat." A király h á r o m nap haladékot kért a tömegtől. I. Béla ez­ alatt felkészült a fegyveres leszámolásra,

és h a r m a d n a p szétkergette az egyre nyíl­ tabban a pogány restaurációt követelő gyűlést. Sokakat megöltek, másokat meg­ korbácsoltak, és végül úrrá lettek a lázadá-

Béla elnyeri a koronát. Miniatúra a K é p e s K r ó n i k á b ó l , 1 3 5 8 után

Ünnepi koronázások A kora és az érett középkorban Európa nagy részén gyakorlat volt, hogy a királyokat a nagyobb egyházi ünnepeken - karácsony, húsvét, pünkösd és az adott ország védőszentjeinek ünnepein - újra megko­ ronázták. Az első vagy főkoronázással ellentétben az ünnepi koroná­ zások nem az úgynevezett koronázótemplomban - Magyarországon Székesfehérvárott - történtek, nem a (fő)koronát használták, nem a koronázóérsek, hanem egy helyi főpap végezte, és krizma sem tar­ tozott a szertartáshoz. Az ünnepi koronázások lehetőséget adtak arra, hogy az ország különböző területein is demonstrálják a király hatalmát, és méltóságjelvényekben jelenjen meg az uralkodó, illetve az alattvalók hűségüket kifejezhessék. Í g y az ünnepi koronázásoknak megerősítő koronázás jellege is volt. Magyarországon, német min­ tára, a 11. század elejétől kimutathatóak ezek a szertartások, de na­ gyon keveset tudunk róluk. Vélhetőleg a 13. század elejéig gyakorol­ ták az ünnepi koronázásokat a magyar királyok.

POGÁNY LÁZ A D Á S OK ÉS TRÓNVISZÁLYOK ( 1 0 3 8 - 1 0 7 7 )

A

szekszárdi bencés

apátsági

templom

alapításának

emléktáblája

A szekszárdi bencés monostor

romjai

a megyeháza udvarán

son. A pogányságot éltetők között felbuk­

Ezt a gazdasági, de valójában a h a d e r ő

kant Vata fia, János, aki jósnőket, varázsló­

létszámát biztosító rendelkezések okozta

kat, regösöket maga köré gyűjtve szította

bevételkiesést úgy próbálta ellensúlyozni

a lázongó tömeget. A király elfogatta János

az uralkodó, hogy a korábbiakhoz képest

embereit,

kisebb

köztük Rasdi nevű jósnőjét,

nemesfémtartalmú,

így

rosszabb

és megtiltotta a keresztényeknek, hogy Va­

pénzt veretett. A krónika I. Béla döntései

ta nemzetségéből feleséget vegyenek.

közé sorolja a vásár napjának szombatra

A közszabadok lecsillapítása érdekében

helyezését, bár újabban felvetődött, hogy

azonban a tömeg néhány követelését I. Bé­

csak I. Géza alatt t ö r t é n t e n n e k elrendelése.

la megvalósította. Így ármaximálást ren­

Szent István rendeletének megfelelően ere­

delt el, csak szabott áron lehetett eladni

detileg Magyarországon a vásárokat, m i n t

és vásárolni a piacokon, valamint az adók

elnevezésében is mutatja, vasárnap kel­

és tartozások egy részét elengedte. Ezzel

lett megrendezni. A l1. század elején ezzel

a közszabadok terheit csökkentette, lassí­

is ösztönözni akarták a vasárnapi t e m p ­

totta elszegényedésüket, függő viszonyba

lomba járást. A piacra látogatókat így a ki­

kerülésüket. A rendelkezés célja a katonás­

rály emberei a t e m p l o m b a is bekénysze-

kodó közszabadok megőrzése, így a feudá­

rítették. A keresztény előírások a z o n b a n til­

lis társadalmi viszonyok általánossá válását

tották a vasárnapi munkavégzést, így ez

lassította és - a haderő szükséges létszámá­

a rendelkezés csak kényszer szülte d ö n t é s

nak a biztosítása érdekében - némileg kon­

volt Szent István részéről. A t e m p l o m b a já­

zerválta a törzsi-nemzetségi társadalom­

rás

ra jellemző közszabadok rétegét. Mindez

a misén való részvétel és a piac szétválasztá­

mutatja, hogy a királyi testőrségre és a vár­

sa, az Úr napjának előírásszerű tiszteletben

megyék katonai erejére épülő haderő még

tartása. A d ö n t é s h á t t e r é b e n a zsidó keres­

nem t ű n t elégségesnek az ország védelmé­

kedők tevékenységének visszaszorítása is

re, s ennek megoldása érdekében szükség

szerepet játszott, mivel így a zsidók kötele­

volt a közszabadok nagyobb számú hadba

ző ü n n e p n a p j á r a került át a vásár ideje.

hívására.

A 11. században, sőt m é g a későbbiekben is

valamelyest

általánossá

válását

jelzi

A

trónviszályok kiújulása

a távolsági kereskedelem zsidó és m o ­

létre egy új bencés apátságot. A németelle

hamedán

nes időszakban nem véletlen, hogy az

hitűek kezében volt. A Ma­

gyarországon tevékenykedő zsidó kereske­

újonnan létrejött m o n o s t o r élére egy

dők elsősorban Németországból érkeztek.

Willermus (Guillermus) nevű, bizo­

A Németország és Kijev között kereskedő

nyosan francia származású apát ke­

regensburgi zsidók a század közepén Esz­

rült. Van olyan hagyomány, amely

tergomban zsinagógát is építettek. A re-

az erdélyi kolozsmonostori bencés

gensburgiak mellett még a mainzi zsidó ke­

apátság alapítóját is I. Bélában látja,

reskedők

de ezt inkább Szent László hozta létre.

magyarországi

tevékenységéről

vannak biztos adataink. A szombati vásár

Béla, n o h a két nagykorú fia is volt, Géza

elrendelésének is volt tehát németellenes

és László, megszüntette a hercegség intéz­

éle: a Magyarországon keletkezett kereske­

ményét, tehát n e m folytatta az 1048-ban

delmi haszon ne az ellenséges területet gaz­

kialakított dinasztikus

dagítsa. A határozatnak azonban nem le­

Béla

hetett

érvényt szerezni.

trónigénye és ezzel összefüggésben a né­

A szokás ereje folytán, a kialakult kap­

met támadás veszélye. A n é m e t belviszá­

csolatok következtében a későbbiekben is

lyok 1061-1062-ben n e m tették lehetővé

maradéktalanul

uralkodását

országmegosztást.

végigkísérte

Salamon

hallunk vasárnap tartott hetivásárokról.

IV. Henrik számára, hogy Salamon érde­

Ezek bizonyosan nagyon korai, a 11. szá­

kében hadat vezessen Magyarországra. Bé­

zad első felében létrejött vásárok voltak.

la több alkalommal kísérletet tett a n é ­

A Szombathely elnevezésű településen vi­

met-magyar viszony rendezésére, sőt 1062-

szont a 11. század második felében szer­

ben katonai akcióval szerette volna kikény­

veződött m e g a piac. A szombati vásártar­

szeríteni a békét, és csapataival betört az

tás nem vált általánossá, h a n e m a hét töb­

osztrák őrgrófság határvidékére. A császár

bi napján is tartottak ilyeneket, amint az

végül 1063 nyarán d ö n t ö t t a magyaror­

a fennmaradt kiváltságlevelek, valamint a he­

szági hadjáratról. Béla m i n d e n k é p p e n el

ti n a p és a hely szó összetételéből keletke­

akarta kerülni a fegyveres összecsapást, és

zett településnevek bizonyítják A mai tele­

a hadjárat hírére felajánlotta, hogy l e m o n d

pülésneveink között is gyakran előforduló

a koronáról elismerve Salamont királyá­

Szombathely

nak, maga pedig megelégedne a korábbi

stb. nevek igen k o r a i a k Ilyen típusú telepü­

hercegségével. IV. Henrik a z o n b a n n e m

Szerdahely,

Csütörtökhely,

lésnevek csak a 11-12. században keletkez­

tartotta őszintének az ajánlkozást, és eluta­

tek, így kora Árpád-kori vásároshelyeink,

sítva azt a fegyverekre bízta a döntést.

illetve kereskedelmünk emlékét őrzik. Rövid uralkodása alatt Béla egy bencés m o n o s t o r t bizonyosan alapított. A 11. szá­

Szeptember elején IV. H e n r i k személye­ sen

vezetett

hadat

Magyarország

ellen.

A védekezés megszervezésén dolgozó Béla

magyar

királyt a dömösi királyi kúriában súlyos

uralkodók saját m a g u k alapította, illet­

baleset érte, amikor ráomlott a trónszék.

ve építette t e m p l o m b a n temetkeztek, és

Időközben Salamon párthívei átvezették

nem alakítottak ki dinasztikus temetkezési

a német sereget az akadályokkal elzárt ha­

zadban

szokássá

vált,

hogy

a

I. Béla dénárjai

központot. Béla is mindjárt uralkodása

társzakaszon, és IV. Henrik elfoglalta Moson várát, így nyitva állt az út az ország bel­

kezdetén hozzálátott olyan m o n o s t o r lét­

seje felé. Az életveszélyes állapotban lévő

rehozásához, amelyben majdan örök nyu­

királyt a nyugati határra vitték, hogy irá­

imáikkal

nyítsa a védekezést, de röviddel ezután,

közbenjárnak lelki üdvéért és emlékének

még szeptember folyamán, Győr közelében

megőrzéséért. Ennek érdekében a Szent

I. Béla belehalt sérüléseibe. A nyugati hatá­

Megváltó tiszteletére a D u n a mellett délre

ron vele volt idősebbik fia, Géza, aki azon-

godalmat

találhat,

szerzetesei

futó hadiút m e n t é n , Szekszárdon hozott

POGÁNYLÁZADÁSOK

ÉS TRÓNVISZÁLYOK (1038-1077)

rály kardját", azt a díszes aranyveretes ma­ gyar szablyát, amelyet Nagy Károly kardja­ ként Bécsben a német koronázási jelvé­ nyek között őriznek. Alig két hónappal a koronázás után, lengyel csapatokkal megerősítve, Géza és László visszatért az országba. Salamon kénytelen volt Moson várába, a nyugati határszélre húzódni. A belháború szélére sodródott országban a főpapok próbáltak meg Géza és Salamon között közvetíteni. Az ellenséges felek képviselői Győrben ta­ lálkoztak. A tárgyalásokat Dezső kalocsai érsek vezette, és 1064. január 20-án létre­ jött az egyezség. Salamon és Géza is belátta, hogy patthelyzet alakult ki az országban. Egyik fél sem volt abban a helyzetben, hogy legyőzze a másikat, ezért békét kötöttek. A k o m p r o m i s s z u m értelmében Géza elis­ merte a nála fiatalabb Salamon királyságát, ennek fejében viszont megkapta a herceg­ séget. Így 1064 elején újra létrejött a di­ nasztikus országmegosztás. Géza herceg Nyitrán rendezte be székhelyét, a herceg­ ség bihari részeit pedig átengedte öccsé­ nek, László hercegnek.

IV. Henrik német császár

ban apja halála után céltalannak tartotta

visszahozza

a további ellenállást és testvérével, Lászlóval

országra

Magyar­

Salamont.

Miniatúra a Képes Krónikából, 1358 után

Lengyelországba menekült. I. Bélát végaka­ ratának megfelelően az általa alapított szek­ szárdi bencés monostorban temették el. IV. Henrik ezután akadálytalanul bevo­ nult Székesfehérvárra és 1063 szeptembe­ rében magyar királlyá koronázta a még gyermek Salamont. A koronázást rövide­ sen követte a császár testvérének, Juditnak és Salamonnak a házassága. A Magyar Királyság ezzel a Német Birodalom érdek­ szférájába került,

de

Salamonnak n e m

kellett hűbért vállalnia. A szoros német kapcsolatokat a seregvezéreknek juttatott hatalmas ajándékok szimbolikusan is kife­ jezték. Anasztázia, az özvegy királyné, aki gyámként kezdetben a gyermek Salamon helyett kormányzott, ekkor adta át Nordheimi Ottó bajor hercegnek „Attila hun ki­

A létrejött békét a megbeszélt feltételek megvalósulása után, 1064. április közepén Pécsett megerősítették. A király és a herceg együtt ünnepelték meg a húsvétot, és az or­ szág főemberei előtt a pécsi székesegyház­ ban Géza végezte el a nagyobb egyházi ü n ­ nepeken szokásos úgynevezett ü n n e p i ko­ ronázást. A herceg azzal, hogy saját maga tette Salamon fejére a koronát, nyilvánosan demonstrálta, hogy elismeri a király hatal­ mát. Ezzel lezárult a nyár vége óta tartó ha­ talmi válság az országban. A béke létrehozá­ sában a főpapság is nagy szerepet játszott, amit az is mutat, hogy az egyezség létrejötté­ nek mindkét helyszíne, Győr és Pécs egy­ aránt püspöki székhely volt. Dezső kalocsai érsek mellett talán a püspöki kar legidő­ sebb tagja, a még Szent István által kineve­ zett Mór, pécsi püspök közvetítő szerepét kell kiemelnünk. Őt egyaránt elfogadta Sa­ lamon és Géza, mivel M ó r annak a há­ rom püspöknek egyike volt, aki hajdan ki-

A

ralivá koronázta Salamon apját, I. Andrást. Másrészt személyesen ismerte és tisztelte, és ereklyéit is őrizte András-Zoerard és Be­ nedek mártírhalált halt remetéknek, akiket a nyitrai székesegyházban temettek el. Géza gyermekkorától kezdve, apja, Béla herceg dukátusa idején Nyitrán élt, és szintén közel állt hozzá a két remete kultusza. A herceg el­ kérte a főpaptól András-Zoerard egyik ereklyéjét, a vezeklőövét, és valószínűleg ő lehetett az, aki a két remete életrajzának a megírására ösztönözte M ó r püspököt. Salamon 1064 tavaszán megszilárdította hatalmát és lehetősége nyílt néhány gazdasági újítás bevezetésére. Ügy t ű ­ nik, hogy e rendelke, zések m ö g ö t t a kisá korú király kör­ nyezetében nagy befolyásra szert tevő német tanácsadók

A

Bécsben

őrzött honfoglalás kori

fejedelmi

szablya,

az

úgynevezett Attila-kard

trónviszályok

kiújulása

András-Zoerard és Benedek legendája (Szórárd hitvalló és Benedek remete életírata) „Megkapta a szerzetesi ruhát, s tőle az András névhez jutott, remete életre szánta el magát. És hogy ott mekkora lelki gyötrelemmel s micsoda testi kínzással sanyargatta magát, olyasformában határoz­ tam el kevés szóval írásba önteni, amint azt vele volt tanítványának, Boldog Benedeknek a beszámolójából hallottam. Mert ugyan én, Mór - ki most Isten kegyelméből püspök vagyok - láttam egykor, még mint tanulógyerek, a jó férfiút, ám arról, hogy valójában milyen is volt az életvitele, nem szemtanúként, hanem csak hallomásból szereztem tudomást. A mi Szent Mártonunk püspök tiszteletére szentelt monostorunkat tudniillik midőn a már mondott Benedek szerzetes sűrűn felkereste, nekem ő beszélte el az itt következőket ennek tiszteletet érdemlő életéről." Az államalapítás korának írott fonásai. Szeik. Kristó Gyula. Szeged, 1999. 230-231. old.

állhattak. A gazdasági ügyek a német király­ né felügyelete alá kerültek így Gizella mel­ lett Judit volt az egyetlen magyar királyné a 11. században, akinek komoly politikai hatalma volt és meghatározó kormányzati szerep jutott férje uralma alatt. Ebből kö­ vetkezik, hogy a pénzverésben jelentkező új momentumok is német mintákat követtek. Salamon volt az első magyar uralkodó, aki a pénzein saját magát is ábrázolta. Vélhe­ tőleg Judit királyné ösztönzésére, a ki­ rályi kincstár bevételeinek növelésére vezették be a rendszeres pénzújítás gyakorlatát Magyarországon. Salamon valamivel több mint egy évtizedes ural­ kodása alatt négyszer veretett új pénzt egyre kisebb ezüsttartalommal. A súly­ csökkenés mértéke igen jelentős volt. Öszszességében a pénzek értéke egyharmadára esett vissza. A kényszerbeváltás gyakor­ latának kezdetét mutatja azonban, hogy a pénzcserét n e m sikerült még maradékta­ lanul végrehajtani, mivel a forgalomból kivont érmékkel még a 12. század elején is találkozunk a sírleletekben. A békés évek lehetőséget adtak arra, hogy újból törvényeket adjanak ki. Ezzel elkezdő­ dött a 11. század végi törvénykezési perió­ dus, amely lezárta a magyar keresztény ál-

Salamon király dénárjai

POGÁNYLAZADÁSOK ÉS TRÓNVISZÁLYOK (1038-1077)

A

keleti népek támadásai

a 11. században

lam és a magántulajdonra épülő új társadal­ mi viszonyok kialakulásának folyamatát. Szinte bizonyos, hogy a későbbi hagyomány szerint Szent László III. törvényeként szá­ m o n tartott dekrétum első 15 fejezete Sala­ m o n uralkodása alatt, valamikor az 1060-as évek második felében keletkezett. A parag­ rafusok d ö n t ő többsége a tolvajlással, a vele összefüggő kóborlással, illetve a magántu­ lajdon védelmével foglalkozik. Különösen szigorúan büntették a hadjáratok idején el­ követett lopásokat. A tettest ilyen esetben vagyonelkobzásra ítélték, s azonnal kivé­ gezték. Az igazságszolgáltatás rendszerében történt változásokat mutatja, hogy a tör­ vénycikkek többször utaltak az istenítéletek tartására, tehát ebben az időben Magyaror­ szágon is bevezették a tüzesvas- és forróvíz­ próbákat. A templomokban, papok közre­ működésével lezajló bizonyítási eljárás egé­ szen a 13. század első harmadáig meghatá­

rozó szerepet játszott az igazságszolgáltatás­ ban. A törvénykönyv több cikkelyében is ki­ tapintható a bíráskodás rendszerének sza­ bályzására irányuló kezdeményezés. Több pontban az államszervezet megerősítésére törekedtek. Így a várak alá tartozók és a ki­ rályi népek tizedes, illetve százados egysé­ gekbe szervezése is rendezésre került, vala­ mint szabályozták a nádor feladatkörét. Ezt a rendelkezést kiterjesztették a herceg is­ pánjára is. Mindez bizonyítja, hogy a tör­ vénykönyv a király és a herceg egyetértésé­ vel született meg. Súlyos büntetést helyeztek kilátásba a király és főemberei határozatai­ nak megszegőivel szemben. A királyi birto­ kok védelme is megfogalmazódott. Elren­ delték a fogva tartott, különösen a királyi birtokokról eltulajdonított népek (szolgák) azonnali visszaadását. A Salamon és Géza, illetve László között kialakított k o m p r o m i s s z u m éveken keresz-

A kerlési csata.

tül jól m ű k ö d ö t t . A hatalommegosztásnak

herceg

is köszönhetően a határvédelem biztosított

László

megmenti a

magyar

lányt. Mlniatúra a K é p e s

volt, s n e m egy esetben közös katonai akció­

Krónikából, 1358 után

kat is vezetett a király a hercegekkel. Először 1066-ban Géza herceg sógorának, Zvonimir horvát királynak a Dalmáciára t ö r ő ve­ lenceiek elleni megsegítésére fogott közösen fegyvert Salamon és Géza. A következő év­ ben a dukátus területéhez tartozó Trencsénbe b e t ö r ő csehek pusztítását bosszulták meg nagy kárt okozva a határral szomszé­ dos területeken. A közös katonai fellépések közül a legemlékezetesebb az ország keleti részét egészen Biharig feldúló, Moldvából betörő besenyők és úzok elleni hadjárat volt. A krónika részletesen, szinte szemta­ n ú t idéző élményszerűséggel írja le az Er­ délyben, D o b o k a vár közelében Kerlésnél (Cserhalom) lezajlott ütközetet, ahol Sala­ m o n és a hercegek legyőzték a betörő ellen­ séget. A beszámoló szerint m i n d h á r m a n vitézül h a r c o l t a k Salamon egy meredek hegyoldalon nyílzáporban kúszva m e n t a pogányok ellen. Géza egy enyhébb emelke­ d ő n nyilazva r o n t o t t a besenyőkre, míg László saját kezűleg öt pogányt ölt meg és maga is súlyosan megsebesült. A kerlési győzelemhez kapcsolódik az a legendás be­ számoló, miszerint László herceg üldözőbe vett egy magyar leányt elrabló kunt, akit vé­ gül párviadalban legyőzött és kiszabadította a leányt, akit a későbbi hagyományban gyakran Szűz Máriának m u t a t t a k be. A ku­ tatók az elbeszélésben keleti, még a n o m á d hagyományokban gyökerező, a jó és a go­ nosz erők küzdelmét b e m u t a t ó elemeket vélnek felfedezni. Van azonban olyan véle­ mény is, amely inkább az európai lovagi kultúra hatására vezeti vissza a legendás tör­ ténetet, de az sem kizárt, hogy keleti és nyu­ gati elemek egyaránt hatottak rá. A kerlési csata és a leánymentés a 13-14. század for­ dulóján képi ábrázolást is nyert és számos helyen falképciklus formájában állított em­ léket a pogányok felett aratott d i a d a l n a k A középkorban az ország szinte egész terü­ letén megtalálható ábrázolásnak mára első­ sorban a Szepességben és a Székelyföldön

maradtak meg emlékei, jobbára töredéke­ sen, de néhány helyen, mint Zsegrán és Székelyderzsen a teljes ciklus viszonylag épen tanulmányozható. Salamon és a hercegek együttműködését az is mutatja, hogy 1066-ban a horvátorszá­ gi hadjárat után hazafelé közösen vettek részt Zselicszentjakabon az O t t ó nádor által öt esztendővel korábban alapított bencés monostor

felszentelésén.

Egy

esztendő­

vel később újabb egyházalapításon vesznek részt közösen. 1067-ben a Tisza mentén, Borsod

megyében, jobbára

a

hercegség

területén fekvő birtokok adományozásá­ val Aba nembeli Péter hozott létre bencés apátságot. A templomszentelésen való ural­ kodói részvételnek több volt a jelentősége az

Szent László

legendájának

részlete a székelyderzsi templom

falképén

P O G A N Y L Á Z A D Á S O K É S T R Ó N V I S Z Á L Y O K (1038-1077)

a magyaroknak elfoglalni a határvárat, majd röviddel ezt követően a közeli Szerénvárat. Az o s t r o m o k után a zsákmány felosztásán azonban vita támadt a király és a hercegek között. Salamon, főembereinek tanácsára, a megszerzett kincsből a szokásos gyakor­ lattal ellentétben n e m a hercegeket megille­ tő h a r m a d o t adta Gézáéknak, h a n e m csak egynegyedet. Így Géza és László összesen annyit kapott, mint Salamon két híve, Vid és Ilia ispánok külön-külön. A hercegek megnehezteltek a királyra, és Salamon tudta nélkül, váltságdíjat sem követelve szabadon engedték a bizánci hadifoglyokat, majd Gé­ za hatalmát demonstrálva, mint A

zselicszentjakabi

monostor

romjai

bencés

önálló

alapító irányába mutatott gesztusnál. N e m

uralkodó békét kötött a bizánci császárral.

csupán azért vettek részt a dinasztia vezető

Géza uralkodói ambícióit alátámasztotta

tagjai ezeken, mivel első, világiak által létre­

azzal is, hogy önálló pénzverésbe kezdett.

hozott monostorok alapítása történt, és így

Sőt a herceg által kibocsátott érmék jobb

rendkívüli eseménynek tekintették őket.

minőségűek voltak. A pénzverés királyi fel­

Mindenképpen többről van itt szó és más

ségjog volt Magyarországon, de a jogsérté­

motivációk is számba vehetők. Az egyházi

sen túl ezzel a herceg jelentősen csökkentet­

szertartáson a király aktívan szerepet vállalt,

te a kötelező pénzváltásból származó királyi

uralkodói ornátusban lépett fel és a jelen lé­

bevételeket.

vő nagyszámú előkelő előtt demonstrálhat­

A király elhatározta, hogy megfosztja

ta hatalmát. Nem véletlen, hogy a Salamon

unokatestvéreit a hercegségtől. Erre ösztö­

és a hercegek kompromisszumos megegye­

nözték Salamont udvarának előkelői is,

zése nyomán kialakult helyzetben két alka­

köztük Vid ispán, Bács megye vezetője.

lommal is hallunk ilyen eseményről. Sala­

Az események leírásánál a krónikás beszá­

m o n így főembere, a nádor Ottó alapította

molójából kitűnik, hogy Salamon és Géza

Zselicszentjakabon, rá egy esztendővel pe­

herceg személyes konfliktusa

dig a herceg egyik híve által létrehozott

arisztokrácia két egymással rivalizáló cso­

mögött

az

monostorban élt ezzel a Németországban

portja állt. M i n d k é t fél főemberei szemet

gyakran alkalmazott lehetőséggel. Kifejezte

vetettek a másik jövedelmeire és udvari

a király a hercegekkel való együttműködést,

tisztségeire. Az arisztokrácia ö n t u d a t á t és

de egyben azok alárendelt szerepe nyilvá­

ambícióit jól mutatja, hogy Vid ispán a m a ­

nosságot és megerősítést kapott.

ga számára kívánta megszerezni a dukátust,

A hét esztendő után váratlan konfliktus terhelte meg a király és a herceg viszo­ n y á t 1071-ben besenyők törtek be a D u n a

holott azt korábban csak a dinasztiához tar­ tozók tölthették be. A következő évben, 1072-ben a bizánciak

és a Száva közötti területre, a Szerémség-

visszafoglalták Nándorfehérvárt.

be, és nagy pusztítást végeztek. A királyi és

újabb hadjáratot hirdetett ellenük és had­

a hercegi csapatok Szalánkeménden gyüle­

ba hívta mindkét herceget. A krónika állítá­

Salamon

keztek, betörtek bizánci területre, majd ost­

sa szerint azt remélte, hogy így egyszerre

rom alá fogták Nándorfehérvárt, mivel ki­

végezhet riválisaival. Géza és László bizal­

derült, hogy a vár görög őrsége segítette

matlan volt. A hadjárathoz csupán Géza

a magyar területre támadó besenyőket.

csatlakozott, László hercegségében maradt

Hosszú, két hónapos ostrom után sikerült

csapataival. Kivárt, és készült a támadásra.

A

trónviszályok

kiújulása

ha a király t ő r b e csalja testvérét. Salamon

Nándorfehérvár

így n e m vállalta fel a nyílt konfrontálást.

és a hadi zsákmány szétosztása.

A bizánci hadjárat végül sikeresen befejező­

elfoglalása Mlniatúra

a Képes Krónikából,

dött. A magyarok elfoglalták a nagyon fon­

1358 után

tos helyen fekvő Nándorfehérvárt, majd mélyen, egészen a m a i Nisig benyomultak bizánci területre. Hadizsákmányul fontos ereklyét is megszereztek. Nisből magukkal hozták Szent P r o k o p ereklyéjét és az ország­ határon fekvő szávaszentdemeteri bazilita monostornak adományozták. A következő e s z t e n d ő (1073) nagy ré­ szét m i n d k é t fél felkészüléssel töltötte, m i ­ után e l k e r ü l h e t e t l e n n e k t ű n t az összecsa­ pás a király és a hercegek között. Salamon természetesen n é m e t segítséghez folyamo­ dott, m í g László e l ő b b Oroszországból re­ mélt segítséget. S a l a m o n anyja, Anasztá­ zia Kijevből s z á r m a z o t t , így a hercegek o n ­ n a n n e m k a p t a k t á m o g a t á s t . Ezt követően László C s e h o r s z á g b a m e n t , hogy húga fér­

Salamon Esztergomból Fehérváron ke­

jétől, O t t ó m o r v a hercegtől kérjen kato­

resztül a nyugati határra m e n t , ahol csat­

nákat. A szervezkedésbe bekapcsolódott

lakoztak hozzá a Németországból érkező

a hercegek i d ő k ö z b e n nagykorúvá lett öcs-

segédcsapatok. Velük együtt Ikerváron töl­

cse, L a m p e r t is, aki Lengyelországból, Géza

tötte a karácsonyt, majd a n é m e t seregvezé­

és László szülőhelyéről h o z o t t segítséget.

rek buzdítására elhatározta, hogy az égi

Ebben az i d ő b e n Géza VII. Gergely pá­

megerősítést nyert fegyverszünet ellenére

pával is felvette a kapcsolatot. Igyekezett

váratlanul megtámadja a Biharban vadászó

a p á p a politikai t á m o g a t á s á t megszerez­

Géza herceget - kihasználva ezzel azt, hogy

ni, illetve szerette volna k i p u h a t o l n i , hogy

László és Lampert még külföldön tartózko­

VII. Gergely m i k é n t viszonyulna ahhoz, ha

dik. Úgy vélték, hogy Gézát egyedül köny-

Salamon ellenében megszerezné a t r ó n t .

nyebben legyőzik, különösen, amíg n e m

Az ősz folyamán p ü s p ö k ö k és főembereik

rendelkezik idegen segítséggel. A király se­

jelenlétében Salamon és Géza tárgyalásokat

rege Szekszárd közelében kelt át a D u n á n .

A

kezdett Esztergom mellett, a D u n a szigetén.

Salamon készülve az összecsapásra udvará-

nehézfegyverzetű

A vádaskodások ellenére, a közelgő télre való tekintettel, és kölcsönösen bízván a d ö n t ő ­ nek vélt külföldi segítség érkezésében, sike­ rült fegyverszünetet kötniük. Két-két túszt cseréltek és Szent M á r t o n napjától, novem­ ber 11-étől Szent György-napig, április 24-ig fegyvernyugvást

rendeltek

el.

Figyelemre

méltó a két h a t á r n a p kijelölése. Szent Már­ ton és Szent György István király korától az Árpádok és Magyarország védőszentjei vol­ tak. A korszakban elterjedt felfogás szerint ü n n e p ü k kiválasztásával egyben segítségü­ ket is kérték a béke biztosítására.

bizánci

hadsereg lovassága

val felkeresett az útba eső templomok kö­ zül is néhányat, köztük a szekszárdi bencés monostort. Szekszárdon a szerzetesekkel együtt részt vett a zsolozsmákon. Közben főembereivel tárgyalt a Géza ellen indított hadjáratról. A szekszárdi látogatás azonban ügyetlen lépésnek bizonyult. A monostort ugyanis a hercegek apja, I. Béla alapí­ totta, akit itt is temettek el, miután éppen a Salamonnal érkező németek ellen csatára készülve elhunyt. A monostor szerzetesei nagy tisztelettel tekintettek alapítójukra, és igyekeztek emlékét őrizni, imáikkal üd­ vözülését biztosítani. A monostor apátja, akit még Béla nevezhetett ki, joggal hábo­ rodott fel, hogy éppen Béla király sírja mel­ lett tervezgeti Salamon főembereivel a né­ hai uralkodó fiának megvakítását. Az apát előbb levelet írt, majd lóra ülve Bihar­ ba ment és személyesen figyelmeztette az óvatlan, a fegyverszünetben bízó herceget. A mogyoródi csata.

Balról

László vezetésével Géza vitézei, jobb Salamon

oldalon

király katonái

élén. Miniatúra a Képes Krónikából, 1358 után

Salamon váratlan támadása felkészület­ lenül érte Gézát. Télen ugyan nehezebb volt hadat viselni, de a széles mocsárral övezett Tiszán éppen a fagyban lehetett át­ kelni. Salamon ezt kihasználva a Biharból Nyitra felé menekülő Géza elé vágott. Kemejnél, a Hortobágy közelében február 26-án ütközött meg a két sereg. Salamon túlerőben lévő csapataihoz a németek mellett harminc várme­ gye katonasága is hoz­ zátartozott. Géza főem­ berei közül többen átálltak, így három ispán megyéje tel­ jes haderejével. A herceg súlyos vereséget szen­ vedett, de meg­ maradt kato­ náival egy fél­ reeső révnél si­ került átkelnie a folyón és folytatni a menekülést. Káp­ lánjai közül kettőt azonnal előreküldött

öccseihez, Lászlóhoz és Lamperthez, sür­ gősen segítséget kérve tőlük. A menekülő Géza herceg Vác közelében találkozott a Csehországból segítséggel haza­ térő testvérével. Lászlóval együtt érkezett só­ goruk, Ottó morva herceg egy erős cseh se­ gédcsapat élén. A Gézát üldöző, korábbi győzelemtől elbizakodott Salamon Rákos közelében vert tábort. A krónika hosszan be­ számol az ütközetről. A részletes leírás már önmagában is jelzi, hogy a kortársak is sors­ fordítónak tartották ezt a csatát, amely alap­ vetően meghatározta a t r ó n betöltését, és így az ország történetét a következő évtizedek­ ben. Az ütközet előtt, ahogy a korszakban szokás volt, a szentek közbenjárását kérték. Nagyon céltudatosan választották ki a her­ cegek a segítségül hívott mennyei közbenjá­ rókat. Géza Vácott a Boldogságos Szűznek tett fogadalmat, ígéretet téve arra, hogy befe­ jezi a Szűz Máriának szentelt váci székesegy­ házat. László Mogyoródnál, az összecsapás várható helyszínén Szent M á r t o n t hívta se­ gítségül és egy monostoralapításra tett ígére­ tet. A később felépült bencés apátság Szent György patrocíniuma azt bizonyítja, hogy Szent György is a megszólított mennyei tá­ mogatók között lehetett. Szűz Mária, Szent Márton és Szent György a 11. század elejétől, Szent István uralkodásától az ország, a di­ nasztia és a királyi hatalom védőszentjei vol­ tak. A segítségül hívott szentek sora világossá teszi, hogy az ütközetet sorsdöntőnek gon­ dolták a hercegek. Tudták, hogy a csata ki­ menetelétől függ további sorsuk és a királyi trón betöltése. Géza m á r évek óta Salamon trónfosztására, a korona megszerzésére tö­ rekedett, és a cél elérése érdekében a ki­ rályság védőszentjeihez fordult. M á r t o n és György kiválasztását még egy indok moti­ válta. A néhány hónappal korábban kötött fegyverszünet az ő védelmük alatt állt. Sala­ m o n februárban megszegte a békét, és ezzel megsértette a két szentet is. A szentek köz­ benjárását még egy okból ki kellett kérni a hercegeknek. A várható csata a nagyböjtre esett, amikor lehetőség szerint kerülni kellett a fegyverforgatást.

A

trónviszályok

kimúlása

I. László.

Az ütközet 1074. március 14-én, pénte­

Mlniatúra

a Thuróczy-krónikából,

ken, korán reggel kezdődött. A hercegek

1488

taktikáját László dolgozta ki. A dukátus bi­ hari részeihez tartozó sereg élén László állt, és a had a balszárnyon helyezkedett el. Kö­ zépen Géza foglalt helyet a nyitraiakkal, míg a cseh katonák a jobb oldalon voltak. Mindkét oldalon h á r o m - h á r o m csapatba és

négyes

sorokba

rendeződtek.

László

elszántságát mutatja, hogy a csapatokat a D u n á n a k háttal állította fel, és így n e m volt lehetőségük a meghátrálásra. A csata kezdete előtt László zászlót cserélt Gézával. László

meg akarta

oltalmazni testvérét,

ő akarta felfogni a király katonáinak első és d ö n t ő n e k szánt r o h a m á t . Salamon vezérei azonnal a Géza zászlaja alá tartozó seregre rontottak, remélve, hogy a két héttel koráb­ ban Kemejnél vereséget szenvedett és meg­ gyöngült csapatok n e m tudnak ellenállni. A király meglepődve látta, hogy a László ve­ zette seregrésszel áll szemben, megijedt,

azonnal, még húsvét előtt támadást indí­

és oldalra kitérve Géza csapatait akarta

tottak a Mosonba h ú z ó d ó Salamon ellen.

megtámadni. Ezzel László Salamon seregé­

Az országba nemrégiben befogadott bese­

nek hátába került, szemből viszont a nyit-

nyőket is mozgósították. A Salamon ural­

raiak támadtak. Bekerítették a király csapa­

ma alatt álló két várat azonban n e m sike­

tait, és nagy győzelmet arattak. Salamon­

rült elfoglalni. A német katonák megvéd­

nak sikerült kimenekülni, Szigetfőnél átkelt

ték a királyt és német feleségét. Minden­

a D u n á n és a nyugati határszélre, Moson

esetre úgy tűnik, hogy Salamon szemmel

várába menekült, ahol anyja, Anasztázia és

tartására Géza ekkor besenyőket is telepí­

felesége, Judit tartózkodott. A király főem­

tett a környékre.

berei közül többen holtan maradtak a csa­ tatéren, közöttük Salamon legbefolyáso­ sabb tanácsadója, Vid bácsi ispán is életét veszítette. Az ütközet után Salamon kato­ nailag végzetesen meggyengült. Elveszítette az ország belső részén fekvő megyéket és velük együtt katonai kontingensüket. 1074 tavaszán Géza átvette a hatalmat az ország felett, és a hercegség egészének vezetésével Lászlót bízta meg. Csupán egy keskeny, nyugati határ m e n t i sáv Moson és Pozsony környékén maradt Salamon uralma alatt. A király még a hercegekkel való konfliktus kezdetén megerősítette ezt a két várat az esetleges m e n e d é k érdeké­ ben, és családját, talán az ország koronáját is itt helyezte biztonságba. A hercegek

Besenyők Kipcsak-török nyelvű nép, amely a 10-11. században a Fekete­ tengertől északra elterülő sztyeppi területeket tartotta uralma alatt. Egy besenyő támadás kényszerítette a magyar törzseket a Kárpát­ medencébe való áttelepedésre. A besenyők hatalma a 11. század közepén fokozatosan gyengült. Több betörést kíséreltek meg bizánci és magyar fennhatóság alatt álló területre és próbálták meg az áttelepülést. A 10. század közepétől mutatható ki beszivárgásuk a Kárpát-medencébe. A magyar uralkodók a 11 -12. században katonai segédnépként, főleg határvédelemben használták a beköltöző bese­ nyőket. A mohamedán vallású besenyők a 12-13. században fokoza­ tosan beolvadtak a magyarságba, illetve a Balkánon a dunai bolgá­ rokba. Emléküket Magyarországon a Besenyő településnevek őrzik.

POGÁNYLÁZADASOK ÉS TRÓNVISZÁLYOK (1038-1077)

VII.

Gergely pápa a trónon.

Egykorú

hérvárra ment Géza. Hiába állt Géza ural­

kódexillusztráció

ma alatt az ország: mivel a királyi méltóság­ jelvények Salamonnál voltak, a koronázása elmaradt. Mindez súlyos legitimációs ne­ hézségeket okozott. A korabeli Európában h á r o m olyan hatalom létezett, amelyek kö­ zül legalább az egyik támogatása kellett a

Krizma (chrisma)

királyi cím elnyeréséhez. Az egyik a német

Szent kenet, amelyet

hette hatalmának elismerését Géza. A Ma­

az Ószövetségben

gyar Királyság hagyományai alapján a pá­

a királyok felkenésé­

paság jelenthetett alternatívát. Géza, m i n t

császár volt, de ő családi kapcsolatok miatt is Salamon pártján állt, és tőle n e m remél­

hez használtak. A la­

láttuk, m á r 1073 őszén felvette VII. Ger­

tin egyház gyakorla­

gellyel a kapcsolatot. A pápa 1074 márciu­

tában balzsammal

sában válaszolt a hercegnek, természetesen

kevert olaj, amelyet

n e m tudva még a magyarországi uralom­

a püspök nagy­

váltásról. A Gézának küldött levél n e m

csütörtökön szentel meg. A krizma a Szentlélek kegyét közvetíti és különbö­

Salamon azonnal felvette a kapcsolatot sógorával, IV. Henrik császárral. A sürgős segítség reményében még a hűbéri alá­

ző egyházi szertartá­

vetést is hajlandó lett volna elismerni.

sok alkalmával hasz­

A császár a birodalom súlyos belső nehéz­

nálják. VII. Gergely

ségei ellenére ígéretet tett a hadba szállásra.

pápa reformjai előtt

A nyár végén érte az országot a német tá­

az uralkodókat a ko­

madás, amelyet személyesen a német ural­

ronázás alkalmával

kodó vezetett. A jól felfegyverzett német

a püspökökhöz ha­

csapatok Pozsonynál törtek be az országba.

sonlóan krizmával is

A császár a Duna bal partján nyomult elő­

felkenték, és így bi­

re, míg Salamon három csapattal - így csu­

zonyos mértékben

pán h á r o m megye állt uralma alatt - Nyitra

a főpapokat megille­

ellen vonult, de a hercegség központját

tő jogokkal is rendel­

nem sikerült elfoglalnia. Géza a német tá­

kezhetett a király.

madások esetén m á r többször bevált takti­

A gregoriánus re­

kát alkalmazta. Kerülte a nyílt ütközetet.

formtól kezdve a pá­

Visszahúzódva mélyen beengedte az or­

pák nem támogatták

szágba az ellenséget, de útjából elhordatta

a krizma használatát

az élelmet és a terményeket. Végül Géza

a koronázásnál.

Vác előtt, ahol m á r utánpótlási gondokkal

A 1 3 . századelején

küzdöttek a támadók, titokban kapcsolat­

III. Ince pápa végleg

ba lépett az ellenséges sereg vezetőivel és

megtiltotta ezt, és csak az egyszerű szentelt olaj haszná­ latát engedélyezte a királykoronázásnál.

n e m kevés pénzzel megvesztegette őket. A német főemberek ezután megtagadták a további harcot, és visszafordulásra kész­ tették a császárt.

foglal nyíltan állást, inkább csak általános­ ságban ígér védelmet és támogatást a her­ cegnek. A pápaság és a Magyar Királyság intenzív kapcsolatait mutatja, hogy alig egy éven belül négy pápai oklevél érkezett az országba. Soha n e m volt ilyen s ű r ű a diplo­ máciai érintkezés Magyarország és a pápa­ ság között a 11. században. VII. Gergely, értesülve a magyar belpolitikai válságról, igyekezett azt a pápai főhatalom érvényesí­ tésére kihasználni. Általában is megfigyel­ hető, hogy VII. Gergely p á p a igyekezett m i n d e n európai uralkodóval kapcsolatba kerülni. Gyakran, ha n e m volt aktuális oka a levélváltásnak, akkor a távoli uralkodót erkölcsi tanácsokkal látta el, figyelmeztette kötelességeire. A cél világos, a pápaság aktív jelenlétét demonstrálni az európai állam­ életben, amely előkészítette a főhatalmi tö­ rekvéseket. A belső ellentétekben, trónvi­ szályokban VII. Gergely igyekezett d ö n t ő ­ bíró szerepben fellépni. A magyar megke­ resésre a pápa élénken reagált, így Salamon és Géza viszálya a pápaság és a császárság küzdelmének kérdéskörébe került, noha an­ nak természetesen csak egy mellékszála lett. Géza után, valamikor 1074 nyarának ele­ jén Salamon is követeket küldött a pápához.

A hatalomátvétel demonstrálására a m o ­

VII. Gergely október végén kelt válaszában

gyoródi csatamezőről egyenesen Székesfe­

továbbra is Salamont tartotta az ország ki-

A

trónviszályok

kiújulása

rályának, de nagyon határozott hangon bí­

A görögök ezek után vele és n e m a királlyal

rálta, különösen a n é m e t h ű b é r vállalása

kezdték meg a béketárgyalásokat. Géza tisz­

miatt. A pápa hangoztatta, hogy Szent Ist­

tában volt a Kárpát-medence geopolitikai

ván országát Szent Péter hatalmába adta,

fekvésével. A magyar állam egy olyan föld­

így Magyarország a r ó m a i szentegyházé.

rajzi-politikai környezetben született meg,

Másrészt kiemelte azt is, utalva III. Henrik

ahol hosszú évszázadok óta érintkezett a ke­

ménfői győzelmére, hogy egykoron a csá­

leti és a nyugati császárság befolyási övezete.

szár Szent Péter tiszteletére hódította meg

A politikailag, ideológiák és szokások szint­

az országot, és a magyar király lándzsáját és

jén is élesen elkülönülő két hatalmi terület

koronáját Szent Péter sírjához küldte. A le­

expanziós lehetőségei, akciórádiusza évszá­

vélben a pápa utalt arra, hogy a magyar ki­

zadokon át a Kárpát-medencéig terjedt,

rály méltósága R ó m á b ó l ered. VII. Gergely

de egyik sem tudta lefedni a Közép-Duna­

1074 őszén m é g lehetőséget adott Salamon­

medence egészét. Ez megkönnyítette az ö n ­

nak arra, ha szakít a n é m e t szövetséggel, ak­

álló magyar állam megszületését. Hozzájá­

kor megbocsát neki és továbbra is elisme­

rult ahhoz, hogy a magyar uralkodó - a cseh

ri királyi címét. Az ősz folyamán Géza és

és a lengyel kortársaival szemben - a 11. szá­

a pápa között újabb követváltás történt.

zadban is folyamatosan, tehát a magyar álla­

Vélhetőleg VII. Gergely hasonló tartalmú

miság formálódásának évtizedeiben is ren­

levelet írt Gézának, és a pápai hűbér elfoga­

delkezzék a királyi címmel és koronával.

dásához k ö t ö t t e u r a l m á n a k elismerését. Gé­

A korszakban ezeket nem csupán egy jól

za időt akart nyerni és letagadta, hogy meg­

hangzó titulusnak és egy szép hatalmi jel­

kapta volna a pápai levelet. 1075 tavaszán

vénynek tekintették. A koronázással együtt

ezek u t á n két újabb levelet küldött a pápa

járó szent kenet, a Szentlélek erejét közvetí­

Magyarországra Gézának. Az április 14-én

tő krizma szakrális alátámasztást adott a ha­

kiadottban nyíltan k i m o n d t a : mivel Sala­

talomnak, mindez kiemelte a királyt a laikus

m o n a n é m e t királynak vetette alá magát,

világ többi méltóságviselői közül. Az ural­

így ö n m a g á t fosztotta meg a hatalomtól, bi­

kodó így a koronázás után az ószövetségi

torló és szentségtörő lett. Mindezek után

királyokhoz lett hasonló. A két császárság

m á r n e m király (rex), h a n e m csak királyocs-

szomszédsága veszélyeket, de egyben politi­

ka (regulus). A p á p a újból kilátásba helyezte,

kai játéklehetőséget is adott az Árpádoknak.

hogy engedelmesség, értsd hűbér vállalása

Géza, és ez mutatja politikai nagyságát, fel­

után elismeri Géza királyi címét. Géza n e m volt hajlandó elismerni a pá­

I. Gézát ábrázoló zománc­ lemez a korona alsó részén

ismerte ezt és élt a lehetőséggel. A n é m e t támogatást élvező Salamonnal szemben Bi­

pai főhatalmat és országát R ó m a közvetlen

zánc felé orientálódott, o n n a n kívánta meg­

hatalma alá rendelni. VII. Gergellyel, úgy

szerezni a hiányzó legitimációt is. VII. (Du-

tűnik, ezek u t á n n e m kereste közvetlenül a

kasz) Mihály császárral valamikor 1075 első

kapcsolatot, de fennmaradt bizonyos érint­

felében szövetséget kötött. A bizánci t á m o ­

kezés Magyarország és Róma között. Egy

gatás fejében l e m o n d o t t a néhány évvel

1077-es pápai levélből kitűnik, hogy az esz­

korábban elfoglalt Nándorfehárvárról és

tergomi érsek követe hosszú ideig VII. Ger­

Szerémvárról. A császár hűbéri függés ki­

gely udvarában tartózkodott. Gézának így

alakítására gondolt, de Géza tisztában volt

n e m m a r a d t m á s választása: a királyi cím

azzal, hogy ezt Bizánc n e m tudja Magyaror­

elismerése érdekében a bizánci császárhoz

szággal szemben a gyakorlatban megvaló­

közeledett. A herceg m á r 1071 körül kap­

sítani. A szövetséges viszonyt dinasztikus

csolatba került a bizánciakkal. Nándorfe­

házassággal is megerősítették. A röviddel

hérvár ostroma után gesztusként, de egyben

korábban megözvegyült Géza Szünadéné

a kapcsolatfelvétel reményében is váltságdíj

bizánci hercegnőt kapta feleségül. A házas­

nélkül elengedte a bizánci hadifoglyokat.

ságjelentőségét mutatja, hogy az Árpád-ház

Dukasz Mihályt ábrázoló zománclemez alsó részén

a

korona

A görög korona előoldala és a Krisztus-kép

A görög korona A nyílt korona ab­ roncsát és a félkör alakú oromdíszek kereteit egyetlen lemezből vágták ki. Az abroncsot 8, gö­ rög feliratos kép és 8 kőberakás díszíti. A homlok fölötti le­ mezen a Pantokrátor, a korona hátulján pedig Dukasz Mihály bizánci császár van. A bal oldali lemezen Bíborbanszületett Konstantint, a jobb oldalin I. Gézát örö­ kítették meg. Az abroncs szélein gyöngysor fut végig. Széléről láncos csüngők függenek. Az abroncs felső szélén csúcsdiszek és gyöngyök vannak.

történetében ez az első, minden kétséget ki­ záróan bizonyítható dinasztikus kapcsolat a bizánci uralkodóházzal. A császár koronát is küldött Gézának, amellyel az év folyamán a koronázást is megtartották. A Bizáncból érkező korona kialakításával és zománc­ képeivel a görög császár főhatalmát kíván­ ták megjeleníteni a magyar uralkodó felett. A bizánci császárt ábrázoló zománclemez Krisztussal egy magasságba került, Dukasz Mihályt és fiát, a társcsászárt glóriával ábrá­ zolták és képüket bíborszínű felirattal látták el. Géza ezzel ellentétben nem kapott gló­ riát, nevét fekete betűkkel írták és tekinte­ tét a császárra irányították. Az 1075-ben Magyarországra érkező korona vélhetőleg a 12. század végén összeállított Szent Koro­ na alsó részeként (Corona Graeca, görög korona) maradt ránk. A Gézát ábrázoló zo­ mánckép és a koronázási paláston megőr­ zött Szent István-ábrázolás a két fennma­ radt 11. századi királyportrénk. A királyi méltóság megszerzésével Géza elnyerte a kormányzáshoz addig nélkülöz­ hetetlen legitimációt. Hozzáfoghatott el­ képzeléseinek megvalósításához. Bizonyo­ san ebben az időben fejezte be - a mogyo­ ródi csata előtt tett fogadalmának megfele­ lően - a váci székesegyház építését. Géza még hercegként támogatta a váci egyház­ megyét, hiszen Vác és az egyházmegye azon az úton feküdt, amely összeköttetést bizto­ sított a király közvetlen ellenőrzése alatt álló területen a hercegség nyitrai és bihari köz­ pontjai között. Géza alatt tehát befejeződött a még Péter uralkodása idején, az 1030-as és

1040-es évek fordulóján megkezdett váci püspökség alapítása. Ezzel együtt László herceg is megkezdte fogadalmának megfe­ lelően a mogyoródi csatatéren egy új bencés m o n o s t o r létrehozását. Géza apjához, Béla királyhoz és nagy­ bátyjához, I. Andráshoz hasonlóan maga is alapított bencés m o n o s t o r t . Az új apátság alapításának az ideje figyelemre méltó. Köz­ vetlenül a koronázás után t ö r t é n t . Nyilván­ való, hogy hosszabb előkészítést igénylő ala­ pításról volt szó. Ezt támasztja alá a m o n o s ­ tornak adott birtokok sora, amelyek több­ sége Géza hajdani hercegségének területén feküdt. Így szinte bizonyos, hogy még her­ ceg korában kezdte m e g a leendő m o n o s t o r szervezését. Az apátság számára kiválasztott hely, a G a r a m folyó gázlója mellett, a Nyitra felé haladó út közelében is ezt mutatja. Az alapítás ünnepélyes idejének kiválasztá­ sa, közvetlenül a koronázás u t á n r a időzítése azonban nagyon t u d a t o s döntést sejtet. 1075-ben Géza politikai kényszerből, ha névlegesen is, de elismerte Bizánc f e n n h a t ó ­ ságát Az új király koronájáról a bizánci császár és görög szentek néztek a koronázást végző esztergomi érsekre. A görög királyné is népes kísérettel érkezett Magyarországra. 1075-ben n é h á n y h ó n a p alatt jelentősen megerősödött a bizánci egyház szerepe az országban. A keleti kereszténység jelen volt a krisztianizáció kezdetétől, de az ezredfor­ dulótól az ország, a latin püspökségi szerve­ zetnek köszönhetően, egyértelműen a la­ tin rítusú keresztény világhoz tartozott. A 11. század második felében a krónika hír­ adásaiból tudjuk, hogy a p ü s p ö k ö k n e k igen komoly befolyásuk volt az ország irányítá­ sában. Kezdeményező szerepet vállaltak a dinasztián belüli hatalmi versengések ren­ dezésében. Gézának elemi érdeke volt, hogy a latin főpapság támogatását továbbra is maga mögött tudja. Ellensúlyoznia kellett az erőteljesen jelentkező és m á r - m á r a t ö b b mint fél évszázada kialakult egyházi erővi­ szonyok átalakulását előre vetítő bizánci be­ folyást. A királyi tanácsban helyet foglaló püspökök és a bencés apátok megnyugtatá-

A

trónviszályok

kiújulása

sára, a bizánci kereszténység előretörésének

koroljon Magyarországra Salamon érdeké­

ellensúlyozásának demonstrálására időzí­

ben. Ebben a szituációban nehezen értel­

tette a garamszentbenedeki bencés apátság

mezhető a krónikának az a híradása, amely

megalapítását

arról tájékoztat, hogy

1075-re.

Az

oklevelekben

1076 karácsonyán

szokás szerint általános címzést (promulga-

Géza le kívánt volna mondani Salamon ja­

tio) alkalmaztak, amelyben kifejezték, hogy

vára a trónról és megelégedett volna a ko­

az összes keresztény számára tudatni akar­

rábbi hercegségével. Géza az ünnepet apja

ják az oklevélben foglaltakat. A garamszent­

sírjánál, a szekszárdi apátságban töltötte,

benedeki alapítólevél

és a Dezső kalocsai érsek vezette szentmise

ezzel

szemben

azt

emeli ki, hogy a rendelkezést az ország püs­

után a jelen lévő püspökök és apátok előtt

pökei, apátjai és fejedelmei számára kívánja

jelentette be szándékát, akik támogatták

ismertté tenni. Az alapítás időzítésével Géza

döntését. Röviddel ezután pedig követe­

bizonyságot tett arról is: tisztában van azzal,

ket küldtek Salamonhoz és megkezdték az

hogy a 11. századi magyar királyság élén

egyeztetéseket. Kérdéses, hogy hitelt érde­

Keletre és Nyugatra egyaránt és egyszerre

mel-e a krónika híradása. Géza döntése m ö ­

figyelemmel kell lenni.

gött lehet, hogy nem is kell politikai indíté­

Géza alatt folytatódott az a törvénykezés, amely az 1060-as években megkezdődött. Vélhetőleg ez idő alatt született meg a László III. törvénykönyveként számon tartott dek­ r é t u m m á s o d i k része. A 14 törvénycikk szinte egytől egyig a Salamon alatt született döntésekhez hasonló kérdéseket kíván ren­ dezni. Így a tolvajlás megfékezéséről és a bí­ róságok m ű k ö d é s é n e k szabályzásáról szól­ nak. Az elmúlt évtizedekben a szakiroda­ l o m b a n megfogalmazódott olyan nézet is, mely szerint a k o r á b b a n I. Béla nevéhez kö­ tött gazdasági rendelkezések, így a szombati vásárok

bevezetése

és

az

árszabályzások

I. Géza rendeletei lehetnek. Rövid uralko­ dása m i a t t a pénzverését nehéz értékelni. Úgy tűnik, folytatni kívánta a Salamon ideje alatt bevezetett rendszeres pénzújítás gya­ korlatát. Két alkalommal bocsátott ki új dénárokat, tehát rá volt szorulva a pénzvál­ tásból származó bevételekre. Géza, a m i n t azt törvényhozása és egyházi alapításai is mutatják, nagy lendülettel fo­ gott a koronázás után a kormányzáshoz. Szerette volna a Salamon-kérdést véglege­ sen megoldani. Ezért László herceg újabb támadást intézett Salamon ellen. Ugyan n e m sikerült Pozsonyt elfoglalni, de a volt király elszigeteltsége fennmaradt. Az invesz­ titúraküzdelemmel összefüggő német belvi­ szályok miatt IV. Henrik n e m volt abban a helyzetben, hogy érdemileg nyomást gya­

Áldást osztó pap alakja az aracsi

templom

származó

aracsi kövön

kokat keresni, hanem tisztán személyes el­ határozása volt ez. Gézáról tudjuk, és ezt többször elismerően említik róla a források, hogy emberségesen bánt a legyőzöttekkel, a hadifoglyokkal, megbocsátó volt ellenfe­ leivel, így a Salamon pártján állók irányában is. Érezte, hogy egy legitim uralkodóval szemben került hatalomra. Talán jelentkező betegsége is erősítette b e n n e ezt az érzést, és így fogalmazódott meg karácsony ünne­ pén, apja sírja mellett az elhatározás, hogy lemondjon a királyi hatalomról. A közép­ kor emberére általában jellemző a heves megbánás és a vezeklés szükségszerűségé­ nek érzése. Bárhogy történt, a kibékülés elmaradt Géza és Salamon között. Géza király 1077. április 25-én elhunyt, és Vá­ cott, az általa befejezett, személyesen hoz­ zá kötődő székesegyházban temették el. Az utódok emlékezetében Géza erényekben ékes, katolikus hitű, Isten előtt alázatos, igen keresztény uralkodóként élt. A 12. szá­ zad végén keletkezett Szent László-legenda is hasonlóan mutatja be Gézát. Uralkodá­ sát egyenesen Szent Istvánéhoz hasonlítja, és szinte szentként ábrázolja. A legenda híradását azért is komolyan kell venni, mert a műfaj jellemzője inkább az, hogy a bemu­ tatott szent elődeit és utódait elmarasztalja, hogy ezzel is kiemelje az ábrázolt szent érde­ meit. A László-legenda első fejezete viszont Géza dicsőségét és erényeit magasztalja.

romjaiból

úgynevezett

I. Géza dénárja

Megerősödés, Szent László uralkodása (1077-1095) Salamon legyőzése • 46 Törvénykezés • 49 Egyházpolitika • 51 Külpolitika: terjeszkedés a Balkánon és a Tengermelléken • 60

MEGERŐSÖDÉS, SZENT LÁSZLÓ URALKODÁSA (1077-1095)

Salamon legyőzése

G

éza

I. László lovagi viseletben. Miniatura a Képes Krónikából, 1358 után

halála

után

testvére,

László

herceg azonnal átvette a hatalmat. Az elhunyt uralkodónak két fia is

követte az egyházi szertartás a felkenéssel és a koronázással. A

krónika

a választás

hangsúlyozása

volt, Kálmán és Álmos. Mindketten nagyon

után kiemeli, hogy László sohasem koro­

fiatalok voltak, így szóba sem került, hogy

náztatta magát királlyá. Indoklásul azt em­

bármelyikük is közvedenül örökölhetné ap­

líti a krónikás elbeszélés, hogy m á r akkor az

ja trónját. Vélhetőleg valamilyen megegye­

égi korona elnyerésére vágyott. A történeti

zés már korábban létrejött Géza és László

hagyomány itt biztosan téved, a m i k o r ezt

között a trónutódlásról. A 11. században

összekapcsolja a király száz évvel későbbi

a trón betöltésének nem alakult ki végleges

szentté avatásával. László koronázásának

szabályzása. Az elsőszülött öröklési joga

tényét

(primogenitura) mellett szerepet játszott az

záróan megerősítik, mivel pecsétjén és az

ábrázolásai

minden

kétséget

ki­

alkalmasság (idoneitas) elve is, amelyek ta­

általa kibocsátott pénzeken egyaránt koro­

lán még a törzsszövetségi tradíciók halvá­

nával a fején jelenítik meg. A krónikás téve­

nyuló emlékeit is éltették. Az utóbbi to­

désében valószínűleg t ü k r ö z ő d ö t t az a legi­

vábbélését támogatta, hogy a 11. században

timációs probléma, amellyel m á r testvére,

az alakuló Magyar Királyság olyan problé­

Géza is szembesült uralkodása alatt. Az or­

mákkal szembesült, amelyek érett, felnőtt

szágnak volt ugyanis egy jogszerűen felkent

uralkodót kívántak, aki egyben kiváló kato­

és megkoronázott királya Salamon szemé­

na is. Az alakuló állam intézményrendszere

lyében. László bizonyosan testvére méltó­

nem érte el azt a fejlődési fokot, amely lehe­

ságjelvényeit vette át, így azzal a Bizáncból

tővé tette volna egy gyermek király ország­

kapott koronával k o r o n á z t á k meg, amelyet

lása esetén a zökkenőmentes működést és

első alkalommal 1075-ben Géza használt.

a függetlenség biztosítását a nyugatról és ke­

A régebbi, I. András k o r o n á z á s á n először

letről egyaránt fenyegető hódító törekvé­

alkalmazott k o r o n a és más, k ö z ö t t ü k Szent

sekkel szemben. Az elsőszülöttség jogelvét

István idejéből származó királyi insigniu-

tehát keresztezte a dinasztián belül a kor­

m o k Salamonnál voltak, Pozsonyban.

mányzásra való alkalmasság elve. Így vala­

László komoly kormányzati tapasztalat­

milyen formában a választás, az uralkodásra

tal vette át az ország irányítását. 1040 körül,

megfelelő király kiválasztásának joga is je­

még apja lengyelországi száműzetése alatt

len volt. László hatalomra kerülésénél is utal

született, tehát negyvenedik évéhez köze­

a krónika a választásra. A választás mene­

ledve, a korban m á r bölcs, idős ember­

téről nincs pontos információnk, de vélhe­

ként került a trónra. Első politikai fellépése

tőleg, mint ahogy László esetében a krónikás

1058-ban éppen Salamon koronázásán tör­

hagyomány is utal rá, talán Székesfehér­

tént, s ez élénken élhetett emlékezetében

várott az ország nemesei formális választást

két évtized múltán is. Kormányzati tapasz­

tartottak, mintegy megerősítették a kor­

talatai jelentősek voltak, mivel t ö b b mint

mányzásra alkalmas Árpád-házi herceget.

egy évtizeden keresztül, először Gézával

Kifejezésre juttatva ebben az aktusban azt,

közösen, majd egyedül kormányozta a du-

hogy az ország előkelői is szerepet kapnak

kátust. Alkalmasságát kortársai szemében

a trón betöltésében. A megerősítő választást

katonai sikerei, gyakran személyes vitézsé-

Salamon

legyőzése

I. László koronázása.

ge még inkább kiemelte. Ügy tűnik, a ko­

Jelenet Szent László

rábbiakhoz hasonlóan László is fenntartot­

életéből a Magyar

ta a dukátus intézményét. Élére öccsét,

Anjou Legendáriumban

Lampert herceget állította. László alatt alig hallunk a hercegségről, m i n d e z azt mutatja, hogy a rex és a d u x együttműködése konf­ liktusmentes lehetett. Másrészt Lampert n e m is volt olyan kezdeményező, meghatá­ rozó személyiség, m i n t királlyá lett bátyjai. A hercegség László alatt a korábbiaknál ki­ sebb jelentőségű lett. A király közvetlenül is belefolyt a d u k á t u s ügyeibe. Ezt mutatják a király alapításai a herceg alá tartozó terü­ leten. László a hercegség keleti részén hoz­ ta létre a k o l o z s m o n o s t o r i és a szentjobbi bencés m o n o s t o r o k a t . Nyitra környékén pedig ezt az alakuló nyitrai társaskáptalan­ nak tett a d o m á n y a vagy a nevéhez köthető kolosi bencés m o n o s t o r alapítása szemlél­ teti. L a m p e r t korlátozott hercegi hatalmát szépen példázza, hogy László alapítványai­ val s z e m b e n n e m t u d u n k a d u x által lét­ rehozott m o n o s t o r o k r ó l .

Salamon elleni katonai akcióra szánta el magát. Télen indított támadást, olyan idő­

Az új király uralkodásának első éveit

szakban, amikor Salamon a közlekedési ne­

a S a l a m o n n a l való konfliktus határozta

hézségek miatt nem remélhetett gyors se­

meg. László szinte azonnal felvette a kap­

gítséget a császártól. László újabb hadjárata

csolatot a Salamon mellett továbbra is ki­

sem járt sikerrel. Elfoglalta ugyan Moson

tartó IV. H e n r i k császár ellenfelével, Sváb

várát, de Salamont nem sikerült kiűznie az

Rudolf ellenkirállyal. Sőt 1078 tavaszán kö­

országból, Pozsony továbbra is az ő kezén

veteket k ü l d ö t t a n n a k goslari

maradt. IV. Henrik császár néhány h ó n a p

udvarába

és közös k a t o n a i akciót kezdeményezett

múlva

IV. H e n r i k ellen. A n é m e t ellenkirállyal

Nyugat-Magyarországra, de komoly ered­

való kapcsolatfelvételt VII. Gergely is jel­

ményt nem t u d o t t elérni. Az invesztitúra­

zésértékűnek tekintette. Úgy vélte, László

harccal

ezzel bekapcsolódott a pápaságot támogató

megakadályozták abban, hogy tényleges se­

szövetségi rendszerbe, és így hűbéri eskü

gítséget tudjon adni sógorának a hatalom

nélkül is t u d o m á s u l vette László t r ó n r a ke­

visszaszerzése érdekében. Az 1079-es táma­

rülését. Sváb Rudolf és László között a szö­

dás volt az utolsó német katonai akció Ma­

vetséget dinasztikus házassággal is megerő­

gyarország ellen, és fél évszázados, váltako­

sítették. Rövidesen László feleségül vette

zó sikerű német-magyar háborúskodást

Rudolf Adelhaid nevű lányát. Mindkét ma­

zárt le. Évtizedekre abbamaradtak a nyuga­

gyar királynak, S a l a m o n n a k és Lászlónak

ti határszélen a fegyveres összecsapások.

így n é m e t felesége lett. A két házasság, a né­ met császár testvérével, illetve a n é m e t el­ lenkirály lányával jelzi, hogy az Árpádok családja és a Magyar Királyság a 11. század végére

komoly

elismertségre

tett

szert.

A n é m e t szövetség tudatában László újabb

Salamon

megsegítésére

összefüggő

német

bevonult

belviszályok

Salamon szembesült a n é m e t hatalmi viszonyokkal és keserűen t u d o m á s u l vet­ te, hogy nem számíthat komoly külső se­ gítségre. Helyzetét rontotta, hogy II. Lipót osztrák őrgróf is elpártolt a császártól és az ellenkirály, László szövetségesének híve

Szent László pecsétje Dávid

herceg

1089-1090

oklevelén,

körül

MEGERŐSÖDÉS, SZENT LÁSZLÓ URALKODÁSA (1077-1095)

hatalma m e g i n g a t h a t a t l a n n a k t ű n t az or­ szág főemberei számára. A király értesülve a szervezkedésről a z o n n a l elfogatta Sala­ m o n t és Visegrádon b ö r t ö n b e zárta. Fél évszázadnyi megosztottság, dinaszti­ kus hatalmi villongásokkal, főúri pártviszá­ lyokkal terhes korszak zárult le az ország életében. A hosszú évtizedekig a magyar politikát m e g h a t á r o z ó a n befolyásoló külső támadás veszélye, legalábbis a nyugati or­ szágrészben, megszűnt. Kialakult az új arisz­ tokrácia, amelyben ugyan m é g s z á m o n tart­ hatták, hogy a k ü l ö n b ö z ő családok gyökerei hova is vezetnek, de m á r n e m volt olyan éles a kulturális, nyelvi és a m i n d e n n a p i szoká­ sok terén a különbség, m i n t a század első felében. A külföldről betelepült családok ma­ gyarrá lettek, a h a t a l m u k a t á t m e n t ő törzsi­ nemzetségi előkelők átvették a keresztény szokás- és értékrendet. A h a r c m e z ő n , a ki­ rályi kíséretben vagy a vadászatokon együtt eltöltött idő, k ü l ö n ö s e n pedig a házassági A 13. században épült

lett. Ezzel Salamon Pozsony környékére

visegrádi

korlátozódó királyságát m i n d e n oldalról

csak

Salamon-torony

nevében

Salamon

emlékeztet

fogságára

ellenséges terület vette körbe. N e m m a r a d t m á s választása, több mint fél évtized után fel kellett adnia Pozsonyt, elfogadta a főpa­ p o k közvetítette békefeltételeket és elis­ merte az országban kialakult hatalmi vi­ szonyokat, l e m o n d o t t a koronáról és urá­ nak ismerte el László királyt. Ennek fejében László fejedelmi ellátásban részesítette őt, k o m o l y birtokokat és jövedelmeket bocsá­ tott a rendelkezésére, de territoriális hatal­ m a t n e m adott neki, n e m vonta be a kor­ mányzásba. A hercegséget így n e m osztotta meg Lampert és Salamon között. Pozsony­ ból visszakerültek a királyi méltóságjelvé­ nyek is, így valószínűleg Lászlót újból meg­ koronázták a Salamontól átvett koronával, és ezzel a legitimációs problémák is megol­ dódtak. Az ország teljes területe László ha­ talma alá került. Salamon, a fejedelmi ellá­ tás ellenére, sértve érezte magát és röviddel a kiegyezést követően összeesküvést szer­ vezett a király ellen. A tervnek azonban nem volt komoly támogatottsága. László

kapcsolatok közelebb h o z t á k egymáshoz az előkelők k ü l ö n b ö z ő e r e d e t ű rétegeit. A ke­ reszténység,

az

egyházszervezet

megkér­

dőjelezhetetlen i n t é z m é n y lett az előkelők m i n d k é t rétege s z e m é b e n . Sokat számított az is, hogy a p ü s p ö k ö k és az a p á t o k a század végére m á r n e m c s u p á n a külföldről jött klerikusokból kerültek ki, h a n e m a magyar eredetű családok tagjai is utat találtak a fő­ papságba. Az idegen eredetű főúri családok magyarrá válását mutatja, hogy köreikben is megjelent a tradicionális magyar nevek hasz­ nálata. Így a n é m e t eredetű H o n t - P á z m á n y nemzetség egyik egyházi pályára lépő tagja a K o p p á n y nevet kapta a keresztségben. Az ország vezető rétegének összeolvadását, kulturális azonosulását az is mutatja, hogy szinte egy időben alapított m o n o s t o r t a né­ m e t származású O t t ó ispán, a G y ő r nemzet­ ség egyik őse és a magyar (kabar) szárma­ zású Aba nembeli Péter. A 11. század har­ madik h a r m a d á r a kialakult egy egységes arisztokrácia, komoly hátteret biztosítva ez­ zel az uralkodónak, megkönnyítve az ország legfontosabb kormányzati szervének, a ki­ rályi tanácsnak, a szenátusnak a munkáját.

Törvénykezés

Törvénykezés A király tudatában volt annak, hogy korszakváltás lehetőségéhez érkezett országa. László sikerei nyomán maga mögött érezve a főpapok és világi előkelők támogatását nagyon jelentős át­ alakításokat valósított meg az ország életé­ ben. Elsőként ő folytatta azt a törvényke­ zést, amely az 1060-as évek második felé­ ben még Salamon, majd Géza uralma alatt indult meg. Ez annál is inkább érthető, mert László társhercegként, majd mint a dukátus egyedüli ura, bizonyosan ko­ moly szerepet játszott a dekrétumokat megfogalmazó gyűléseken, a királyi tanács összejövetelein. László uralkodásának ele­ jén P a n n o n h a l m á n rendezett egy gyűlést, bár a d e k r é t u m bevezetője n e m említi a ki­ rály személyes részvételét, de aligha hihető, hogy ne vette volna ki részét a törvényke­ zési m u n k á b ó l . A későbbi hagyományban László II. törvénykönyveként számon tar­ tott dekrétum valójában két törvénykezési ciklus terméke. Az első tíz cikkely bizonyo­ san P a n n o n h a l m á n került elfogadásra, míg a fennmaradó nyolc létrejöttének ideje és helye ismeretlen, de csak alig néhány évvel később születhetett. A törvénykönyv nagy­ részt ugyanazokkal a problémákkal foglal­ kozik, m i n t a Salamon és Géza korában kiadott két megelőző d e k r é t u m , amelyet László III. törvényeként szoktak említeni. A rendelkezések hasonlóságából is követ­ kezett, hogy az u t ó k o r ezt is László nevéhez kapcsolta. A p a n n o n h a l m i határozatok el­ sősorban a lopást, a magántulajdon elleni vétséget szankcionálták. Az új dekrétum na­ gyon szigorú b ü n t e t ő törvénykönyv. A lo­ pás és a vele összefüggésben jelentkező vándormozgalom az 1060-1070-es évek egyik legsúlyosabb társadalmi problé­ mája volt. Mindez szorosan összefonódott

a 11. századi társadalmi átalakulásokkal, a magántulajdon létrejöttével, az új függő­ ségi viszonyok kialakulásával. A közszaba­ dok a nemzetségi közös birtokláshoz szok­ tak, számukra idegen volt a magántulaj­ don, így nem tisztelték, nem voltak tekin­ tettel rá. A katonáskodásból és az azzal járó zsákmányszerzésből mindinkább kiszoru­ ló réteg számára létfontosságú volt mások tulajdonának elvétele. A magánbirtokok elterjedésével a szabad legelők visszaszo­ rultak és az ország középső területein telje­ sen eltűntek. Főleg az egyháznak történt adományokból tudjuk, hogy a magántulaj­ donba került területeken élők számára két lehetőség kínálkozott. Részben vagy egész­ ben feladják korábbi szabadságukat, illetve elfogadják, hogy az új birtokos joghatósága alá kerülnek, és adókkal tartoznak neki. Másrészt a 11. századi adományok lehető­ séget adtak még arra, hogy a szabadságuk megtartását óhajtók elhagyják a magántu­ lajdonba került birtokot, és máshova ván­ doroljanak. Szabad területet egyre in­ kább csak a Kárpát-medence perem­ területein lehetett találni. A korabeli forrásokban üzbégeknek nevezett, egyre inkább nincstelenné váló kó­ borlók között kell keresnünk azokat, akik tolvajlásból próbáltak megélni vagy a lakatlan területek felé menekül­ tek. Az idegen javak eltulajdonítása annyi­ ra általánossá vált, hogy az előkelők köré­ ben is jelentkezett, sőt az egyháziak között is akadtak olyanok, akik más jószágát el­ vették. Gyakran maguk az előkelők akadá­ lyozták a bűnösök felkutatását. A vándor­ mozgalom és a tolvajlás jelentette társadal­ mi problémával a dukátus vezetői szembe­ sültek leginkább, mivel a még üresen álló, gazdátlan területek az ő közvetlen felügye-

I. László ezüstdenárjai

MEGERŐSÖDÉS, SZENT LÁSZLÓ

URALKODÁSA (1077-1095)

Törvénycikkek a tolvajlásról II. A szolga tolvajságáról Ha szolgát lopáson érnének, ne válthassa meg pénzen az orrát, kivé­ ve, ha a templomba futott vagy a király udvarába vagy a püspökök lábához; és ha oda futott, őre veszítse el részét a lopás miatt lefoglalt javakból. Ha azonban másodszor is elfognák, akasszák fel. Részletek Szent László II. törvénykönyvéből, ll-lll. és V. pont, 1070-es évek vége

A templomba menekült tolvajról Ha valamelyik szabad ember lopna, és templomba menekülne, ame­ lyik templom menedékét kereste, annak a szolgája legyen. Az pedig, akinek a tanácsára elfutott, veszítse el az őt illető részt. És ha a pap később felszabadítaná, ő maga is legyen helyette a templom szolgá­ ja. Azt pedig, aki lopást követett el, adják el másik országba, és ha később ide visszatérne, tolják ki a szemeit. Részlet Szent László III. törvénykönyvének IV. pontjából, 1060-1070-es évek

A tíz vagy hat dénár értékűt lopó tolvajokról Ha szabad ember olyasmit lopna, ami tíz dénárt ér, vesszen minden vagyonával együtt; ha kevesebbet, fél szemét tolják ki, és Szent István törvénykönyvei szerint ítéljék el. Ugyancsak, ha szolga hat denárnyi értéket lopna, szemeit veszítse el; ha kevesebbet, egyik szemét, és azt, amit ellopott, ura kétszeresen pótolja. Szent László III. törvénykönyvének VIII. pontja, 1060-1070-es évek írott források az 1050-1116 közötti magyar történelemről. Szerk. Makk Ferenc és Thoroczkay Gábor. Szeged, 2006. 89., 91. old.

létük alatt á l l t a k . Í g y érthető, hogy a her­ cegként kormányzati tapasztalatot szerző László t r ó n r a kerülése után szinte azonnal orvosolni kívánta ezt a súlyos társadalmi problémát és szigorú rendelkezésekkel pró­ bálta védeni a keresztény monarchia alap­ intézményének

számító

magántulajdon

rendszerét. Ezt várta el tőle az egyház, az arisztokrácia, mivel az ország birtokai­ nak d ö n t ő része a király közvetlen tulajdo­ nában volt, így a tolvajlásnak és a vándor­ mozgalomnak a legnagyobb kárvallottja maga a királyi kincstár lett. A tolvajlás megakadályozása érdekében korlátozták az egyház menedékjogát (asylum). A t e m p l o m b a menekülő, magát egy­

házi szolgálatra adó b ű n ö s sem kerülhette el büntetését. Különösen a törvénykönyv második része tartalmaz súlyos büntetése­ ket. Kimondja, hogy a lopáson ért szaba­ dot és rabszolgát fel kell akasztani. Ha a b ű n ö s a t e m p l o m b a menekülve próbálja az akasztófát elkerülni, hozzák ki az épü­ letből és vakítsák meg. A törvény kegyetlen szellemiségét mutatja, hogy a bírót is szi­ gorú szankcióval fenyegeti, ha egyetlen bű­ nöst is futni hagy, és így neki inkább a vét­ len elítélését is érdemesebb volt felvállalni, mintsem saját szabadságát kockára tenni. Szabályozták a tolvajok és a lopott jószá­ gok felkutatását, sőt a kereskedelem szigo­ rúbb ellenőrzésével az eltulajdonított érté­ kek eladását is meg kívánták akadályozni. László uralkodásának elején elrendelték, hogy adásvételt csak vásáron lehet lebo­ nyolítani. A piacon t ö r t é n t (nagyobb) vá­ sárlásról pedig a bíró és a vámszedő jelen­ létében szerződést kell k ö t n i . A rendelke­ zés a tolvajlás visszaszorításán túl a király bevételeinek növelését is célul tűzte ki. Né­ hány, egyháznak e l a d o m á n y o z o t t vásár ki­ vételével a piactartás királyi felségjog volt, az ott szedett vásárvám a kincstár jövedel­ meit növelte. A rendelkezés tükrözi a ke­ reskedelem, k ü l ö n ö s e n a belső forgalom növekedését, melynek ellenőrzését László magánál akarta tartani. A külkereskedelem szabályzására is kísérlet t ö r t é n t . A törvény­ könyv utalásából kitűnik, hogy Magyaror­ szágról a 11. század végén indult meg az ál­ latkivitel, amely évszázadokig az egyik meg­ határozó terméke lett a hazai gazdaságnak. Külföldi kereskedők elsősorban ló és ökör vásárlására érkeztek az országba. A király a külkereskedelmet is saját felügyelete alá kívánta v o n n i az ezzel járó bevételekkel együtt. A határvidékre lóvásárlás vagy egyéb dolgok vétele céljából érkezőknek a királyhoz kellett m e n n i engedélyért, majd a vásárlást az uralkodó poroszlója előtt kellett megtenni. A lókereskedelem esetében különösen nagy súlyt helyeztek a királyi m o n o p ó l i u m r a , mivel a hadi ér­ dekek megkívánták a kivitel korlátozását.

Egyházpolitika

Egyházpolitika

L

ászló politikájának csaknem m i n d e n

Gellért és Imre számára is összeállítottak

aspektusában fellelhető, hogy az ural-

egy-egy életrajzot, bár ezek szövege nem

k o d ó ráébredt arra, hogy korszakha­

maradt ránk. A ma ismert Imre-legenda

tárhoz érkezett a keresztény magyar király­

12. századi alkotás, és a nagyobbik Gellért -

ság. Ez a felismerés leginkább egyházpoliti­

legenda első variánsa is a 11-12. század

kájában érhető tetten. Lászlóban tudato­

fordulóján készülhetett. A szentté avatások

sult, hogy lezárult a magyar egyház első,

előkészítése komoly irodalmi és művészeti

a misszió és a krisztianizáció korszaka.

tevékenységet ösztönzött. A legendák mel­

Elérkezettnek látta az időt a számvetésre,

lett a szentek liturgikus tiszteletét elő kel­

az elért eredmények felmérésére. Uralko­

lett készíteni. A dicsőítő énekeket, imákat

dásának első éveiben kezdeményezte a ma­

meg kellett ismertetni. Az új kultuszhelyek

gyar krisztianizációban kiemelkedő sze­

igényes kialakításáról gondoskodni kellett,

repet játszó személyek szentté avatását.

és az ereklyék megfelelő őrzése érdekében

A nagy fontosságú eseményre m á r évek óta

az ötvösöknek is jutott feladat. A legen­

készült az uralkodó család és a magyar egy­

dák bizonyítják, hogy a magyar írásbeliség

ház. A magyar egyházszervezet kialakításá­

színvonalasan teljesíteni t u d t a ezt a felada­

ban nagy szerepet játszó és a krisztianizá­

tot. A latin nyelvű magyar írásbeliség a jogi

cióban életével mártírhalált vállaló szemé­

iratok, az oklevélszövegek és törvénycik­

lyek tiszteletét a magyar egyház már évti­

kek mellett irodalmi alkotások készítésére

zedekkel k o r á b b a n tudatosan felvállalta.

is alkalmas volt.

Ilyen volt a Pest mellett vértanúságot szen­

A hosszú előkészítés és az 1070-es évek­

vedett Gellért kultusza Csanádon, vagy

ben intenzív pápai kapcsolatok alapján fel­

Géza herceg által m á r az 1060-as évek ele­

tételezhetjük, hogy László VII. Gergely

jén t á m o g a t o t t András-Zoerard és Bene­

pápa hozzájárulását is megkérte a hivatalos

dek remete tisztelete Nyitrán, és minde­

eljárás megkezdése előtt, bár a konkrét pá­

nekelőtt Székesfehérvárott István király és

pai jóváhagyásra nincsen a d a t u n k Az ü n ­

hozzá kapcsolódva Imre herceg kultusza.

nepélyes szentté avatási eljárásokra 1083-

László tervbe véve az említett hitvallók és

ban került sor. Először a nyitrai székesegy­

m á r t í r o k tiszteletének hivatalossá tételét,

házban július 16-án András-Zoerard és

megíratta

a

még

életrajzaikat.

Benedek zobori remetéket avatták szentté.

A nyitrai remeték legendáját még M ó r pé­

Az ő kanonizációs eljárásuk bizonyosan az­

csi p ü s p ö k készítette el Géza felkérésére az

zal van összefüggésben, hogy sírjuk a her­

1060-1070-es

cegség

évek

hiányzó

fordulóján,

amellyel

központjában

volt,

illetve azzal,

elindította a latin nyelvű magyar legenda­

hogy két herceg is trónra került. Igy László

irodalmat. Rövid, n é h á n y oldalas munkája

személyes szerepét is látni kell abban, hogy

az első olyan latin nyelvű irodalmi alkotás,

az ünnepségek Nyitrán kezdődtek. Két hét­

amelynek szerzője magyar származású sze­

tel ezután Csanádon a helyi bencés monos­

mély. László kezdeményezésére az 1080-as

torban avatták szentté a Vata-féle pogány­

évek elején a szentté avatás érdekében

lázadás alatt mártírhalált szenvedett Gellért

elkészítették Szent István életrajzát is, az

püspököt. Az események csúcspontját Ist­

úgynevezett nagyobb legendát. Bizonyosan

ván kanonizációja jelentette Székesfehérvá-

Szent

Gellért-ereklye

52

MEGERŐSÖDÉS, SZENT LÁSZLÓ URALKODÁSA (1077-1095)

oltárra emelték. Az ü n n e p i év eseményei n o v e m b e r 5-én Székesfehérvárott fejeződ­ tek be I m r e herceg kanonizálásával. A szentté avatásokkal szimbolikusan is lezártak egy korszakot a magyar krisztianizáció történetében. Az új szentek tiszteleté­ vel a fiatal magyar kereszténységnek is sa­ ját szentjei lettek, és egyenrangú tagja lett a magyar egyház a keresztény n é p e k közös­ ségének. Az új szentek, k ü l ö n ö s e n Szent István kultuszának politikai jelentősége is lett. Hozzájárult a királyság alattvalói kö­ zött egy újfajta összetartozás-tudat kialaku­ lásához. Az Á r p á d o k t ö r t é n e t é b e n is meg­ határozó lett, mivel szakrális alátámasztást adott a dinasztia u r a l m á n a k és ez a tekin­ télynövekedésen túl az egyházi

ügyekbe

való befolyás lehetőségét is megerősítette. Az új szentek k u l t u s z á n a k kialakítása m á r ö n m a g á b a n is egy templomépítési A SzentJobb Jobb A Szent

rott. A kanonizációt közkegyelem előzte

és oltárszentelési folyamatot i n d í t o t t el.

meg, és így a fogva tartott Salamon is

László király elődje, István szentté avatásá­

visszanyerte szabadságát. Az ünnepségek

val szoros kapcsolatba került az egyház­

augusztus 15-én kezdődtek, és öt nap múl­

szervező uralkodóval, példaképének tekin­

va ünnepélyesen kiemelték a szentként tisz­

tette őt és ez hozzá m é r h e t ő egyházalapí­

telt király földi maradványait a pogányláza-

tásokra ö s z t ö n ö z t e . T u d a t o s a n felmérte

dások ideje alatt kialakított aknasírból és

a korabeli egyház állapotát, a rendelkezésé­ re álló anyagi javakat. Bizonyos, hogy sok összeírást is készített, amelyek többsége sajnos interpolálva, későbbi betoldásokkal kiegészítve m a r a d t ránk, vagy csak emlí­ tés szintjén v a n r ó l u k t u d o m á s u n k . Egy, az 1090-es évek elején készített p a n n o n h a l ­ mi összeírás

azonban

eredetiben

fenn­

m a r a d t . Az összeírásból megismerhetjük az egy évszázaddal k o r á b b a n alapított m o ­ nostort, és n é m i betekintést n y e r ü n k a ko­ rabeli bencés kultúrába. A birtokok és jö­ vedelmek felsorolása mellett p o n t o s a n öszszeírták a m o n o s t o r könyveit,

ráadásul

a jegyzékből a címeken túl a m o n o s t o r o n belüli elhelyezésére is fény derült. A Pan­ n o n h a l m á n élő tizenkét szerzetes 80 köte­ tes könyvtárat használhatott a 11. század Imre

herceg Jelenet

imádkozik. Szent

Imre

végén. A könyvek fele liturgikus m u n k a volt, de a másik felében irodalmi, történeti,

Magyar

teológiai kéziratok és az iskolai oktatásra

Anjou Legendáriumban

szánt könyvek is megtalálhatók. Figyelem-

legendájából a

Egyházpolitika

re méltó, hogy a k ö n y v t á r b a n egy-egy

Az összeírások n y o m á n a püspökségek

munka erejéig az ó k o r i klasszikus latinság

és a m o n o s t o r o k jelentős b i r t o k a d o m á ­

is képviselve volt. A könyvtár állománya

nyokban részesültek az uralkodótól. Ado­

természetesen n e m m é r h e t ő a kora közép­

mányaival László király az egyházszervezet

korban alapított, hosszú évszázadok óta

magasabb szintű működésének lehetősé­

fennálló és a Karoling-reneszánsz kultu­

gét teremtette meg.

rális

fellendüléséből

profitáló

apátságo­

A felmérések n y o m á n újabb alapítások­

kéhoz. A 80 kötettel a z o n b a n n e m kellett

ra és a 11. század közepére kialakult püs­

szégyenkezniük a p a n n o n h a l m i a k n a k , ha

pökségi szervezet korrekciójára és tovább­

a velük a z o n o s i d ő b e n alapított nyugat­

építésére is sor került. Figyelemre méltó,

európai apátságok könyvgyűjteményeivel

hogy ezek általában az ország peremterü­

mérjük össze k ö n y v t á r u k a t . A könyvtár­

leteit érintették. László hercegként maga

ban a név szerint említett m ű v e k e n túl

kormányozta ezt a vidéket, személyesen is­

jóval t ö b b i r o d a l m i és t ö r t é n e t i alkotás is

merte a problémákat és tudatosan vállalta

jelen lehetett. A k o r s z a k b a n szokásos gya­

fel e területek fejlesztését. Az új alapítások

korlat szerint egy k ó d e x b e 4—5 művet is be­

földrajzi

másoltak, így a 40 liturgikus m u n k a mel­

hogy a 11. század végére az ország belső te­

elhelyezkedése azt

is

mutatja,

lett 160-200 egyéb i r o d a l m i alkotás volt

rületein befejeződött az egyházszervezet

meg a m o n o s t o r b a n .

kiépítése és a határvidékre is nagyobb fi-

A

pannonhalmi

apátság javait és

bencés népeit

összeíró oklevél. 1090 körül

MEGERŐSÖDÉS, SZENT LÁSZLÓ URALKODÁSA (1077-1095)

A váradi székesegyház építése. Miniatura a Képes Krónikából, 1358 után

gyelem jutott. Ennek a koncepciónak a ke­ retében történt meg a Dráván és a Száván túli területek egyházszervezetének kialakí­ tása. A jobbára szlávok lakta vidék csak na­ gyon lazán kapcsolódott a Magyar Király­ sághoz, noha a 10. századtól fogva magyar fennhatóság alatt állt. A régió integrációjá­ nak elmélyítése érdekében László 1083 és 1091 között Zágrábban új püspökséget ho­ zott létre Szent István tiszteletére, és a szláv nyelvű lakosságra való tekintettel egy cseh papot nevezett ki első püspökéül. Az új püspökséget részben a pécsi és a veszprémi

egyházmegyék területéből alakították ki. Az újonnan megszervezett egyházmegye létrehozása összefüggésben állt a horvátor­ szági belviszályokba való beavatkozás elő­ készítésével. Másrészt kifejezte azt is, hogy a reformpápaság előretörésével felértéke­ lődött Itália és az oda vezető útvonal a ma­ gyar politikában. Hasonló szempontok játszottak szere­ pet a kalocsai érsekség központjának dé­ lebbre, Bács várába helyezésénél is. Ist­ ván uralkodása alatt az érsekség székhelyét az egyházmegye északnyugati szegletében hozták létre. A kalocsai egyházmegye egé­ szen a Szerémségig lenyúlt, déli határa a Száva volt. Az egyházmegye lakossága is a Bácskában és a Szerémségben koncent­ rálódott, így a hívők felügyelete nehézkes volt a távoli Kalocsáról. László az érsekség központját é p p e n ezért a délebbre fekvő, fontos u t a k c s o m ó p o n t j á b a n elhelyezkedő és jelentős településnek számító Bácsba he­ lyezte át. Talán az alapító Szent Istvánra te­ kintettel az eredeti kalocsai k ö z p o n t is f e n n m a r a d t . Í g y a 11. század végétől a ka­ locsai két székesegyházzal rendelkező egy­ házmegye lett. Az új k ö z p o n t kiválasztásában László észak-balkáni hatalmi igényei is tükröződ­ tek. A király igyekezett politikai befolyását a déli határszakasz m e n t é n erősíteni. Külö­ nös lehetőséget adott erre az, hogy a nor­ m a n n hódítás elől Angliából Bizáncba me­ nekült lovagok egy részét a Balkán északi részén telepítették le. A lovagok, lévén latin rítusú keresztények, a magyar egyházzal kerestek kapcsolatot és önálló államot kí­ vántak létrehozni. László kísérletet tett ar­ ra, hogy kiterjessze hatalmát az angol lova­ gok lakta területre. Ennek érdekében is hasznosnak gondolta az érsekség központ­ jának Bácsra helyezését. Az egyházi jogha­ tóság megnövelése mellett Bács jó kiindu­ lási p o n t n a k tűnt egy-egy esetleges déli hadjárat számára is. Két keleti országrészben lévő egyházme­ gye központjának az áthelyezésére is ekkor került sor. Az András alatt létrehozott bi-

Egyházpolitika

hari püspökség székhelyét a bihari földvár­

zákezdett László. Hiába volt a leendő szé­

ból a jobb közlekedési lehetőségekkel ren­

kesegyházban a frissen szentté avatott két

delkező Váradra helyezte át László. Várad

remete sírja, amely hivatkozási alapot ad­

mellett haladt az Erdélyt az ország belső te­

hatott a nyitrai t e m p l o m jogállásának ki­

rületeivel összekötő útvonal. A bihari

emelésére, az utóbbi alapítás lelas­

földvárat az 1068-ban betörő úzok

sult. A leendő püspökség területe

és besenyők elfoglalták, pusztításuk­

közvetlenül az esztergomi érsek

nak

áldoza­

alá tartozott,

tul estek az

így az ő en­

alakuló püs­

gedélye nél­

pöki székhely

külözhetetlen

épületei. Vélhetőleg Bi­

volt a nyitrai egy­

harvár m i n t p ü s p ö k i székhely

házmegye jogszerű lét­

sohasem épült ki rendesen. Ez meg­

rehozásához. Ezt a jóváhagyást

könnyítette az új k ö z p o n t kialakítá­

Lászlónak uralkodása végéig n e m

sát és Kalocsával ellentétben az első

sikerült megszereznie.

székhely feledésbe merült. Lászlót m i n t a váradi püspökség alapítóját

A

világi

egyházszervezet

to­

vábbépítéséhez tartozik a közép­

őrizte meg az emlékezet. Az új

szintű egyházigazgatás, a főespe-

c e n t r u m kialakítása egyben a bihari

rességek kialakítása. A 11. század

hercegségi k ö z p o n t visszaszorulását

első felében a t e m p l o m o s helyek

is jelzi. H a s o n l ó székhelyváltás tör­

kis száma miatt a vidéki t e m p l o m o k

tént az erdélyi püspökség esetében is.

és papjaik ellenőrzése egy központ­

Az 1003-ban alapított püspökség első

ból, a püspökség székhelyéről meg­

központját vagy székhelyeit p o n t o s a n

oldható volt. A század második fe­

n e m ismerjük, i n k á b b csak bizonyta­

lében már olyan gyors ü t e m b e n

lan feltételezésekkel rendelkezünk fe­

növekedett a t e m p l o m o s helyek

lőlük. Csak László alatt történt meg

száma, hogy egyre nehezebb volt

a püspökség végleges

székhelyének

ezek figyelemmel kísérése közvet­

kialakítása Gyulafehérváron, és felépült itt

lenül a püspökség központjából. Szüksé­

egy új székesegyház is. A dél-erdélyi köz­

gessé vált az egyházmegye körzetekre osz­

p o n t létrehozásában egyházkormányzati

tása. Szent László uralkodásának egyik

s z e m p o n t o k o n túl a Maros völgyében futó

fontos lépése volt a főesperességi hálózat

fontos útvonal fejlesztése is kifejezésre ju­

kialakítása. A több megyét, nemritkán or­

tott. Várad és Gyulafehérvár kialakításával

szágrésznyi területeket átfogó püspöksége­

egyidejűleg Erdély és a központi területek

ket a vármegyéknek megfelelően osztották

kapcsolatát is javítani kívánta az uralkodó.

fel. A szabályzásnak köszönhetően, n é h á n y

Mindkét egyházi c e n t r u m az Erdélyt a kö­

kivételtől eltekintve, m i n d e n megye egy­

zépső területekkel összekötő út mellé ke­

ben főesperességi kerület is lett. A világi és

rült. A két új k ö z p o n t létrejötte egyben azt

az egyházi igazgatás határai így egybeestek

is mutatja, hogy a 11. század végéig a keleti

a 11. század végén. Ez m á r ö n m a g á b a n is

egyházmegyék szervezettsége messze a du­

mutatja, hogy az uralkodó döntését láthat­

nántúliak m ö g ö t t m a r a d t , ha emlék nélkül

juk mögötte, másrészt azt is bizonyítja,

elenyészhettek az eredeti püspökségi szék­

hogy milyen szorosan kapcsolódott egy­

helyek, és k ö n n y e n elfogadták az újakat.

máshoz a világi közigazgatás és az egyház­

A Felvidék északnyugati részén, Nyitra székhellyel - egyes kutatók szerint egy új egyházmegye kialakításához is hoz-

szervezet. Ennek megfelelően magától ér­ tetődő volt a főesperességek központjainak kiválasztása. A megye területéhez tartozó

Aranykorpusz

Újszászról,

11. század közepe

MEGERŐSÖDÉS, SZENT LÁSZLÓ URALKODÁSA (1077-1095)

templomok ellenőrzését az ispáni székhely egyházának papja kapta meg. Az ispán mellett m ű k ö d ő pap kiemelt szerepét már Szent István megerősítette törvényeiben. A főesperességek létrejöttével az ispánsági székhelyek jelentősége, központi funkciói is növekedtek. Az intenzívebb egyházi el­ lenőrzésnek köszönhetően ezzel a falvak vallási életének elmélyítésére nyílt lehető­ ség. A formális krisztianizációt felváltotta a keresztény erkölcsi n o r m á k elterjesztése és ellenőrzése. A templomos helyek számá­ nak emelkedése és az ellenőrzésük intéz­ ményesítése a vidék krisztianizáltságának fontos mutatója. A világi egyházszervezet továbbépítésé­ nek részét képezte a székeskáptalanok tá­ mogatása és bekapcsolása az egyházmegye kormányzásába. A püspökségek központ­ jaiban élő papok összefogása és a dómisko­ lák megszervezése természetesen már az alapítások idején megtörtént. Az első évti­ zedekben, és ez a missziós területek sajá­ tossága is, a püspökségek élére gyakran bencés szerzetesek kerültek, akik környe­ zetében természetesen ott találjuk szerze­ testársaikat is. A székesegyházak mellett így n e m tisztán világi papok, kanonokok lakta székeskáptalanok alakultak ki, ha-

Káptalan Meghatározott egyházi szabályok alapján élő világi papok, kanono­ kok testülete, amelynek vezetője a prépost. Két típusát különböztet­ jük meg: a székeskáptalanokat és a társaskáptalanokat. A székes­ káptalanok az érseki és a püspöki székesegyházakhoz kapcsolódva jöttek létre, és kanonokjaik végezték a székesegyházban a liturgiát, valamint segítették a főpapokat egyházkormányzati feladataik ellátá­ sában. A székesegyházaktól függetlenül létrejött káptalanokat társaskáptalannak nevezzük, közülük a legjelentősebbek az úgyne­ vezett királyi prépostságok, mint a székesfehérvári, az óbudai, a po­ zsonyi, a vasvári, a titeli, a dömösi, az aradi, a szepesi és a szebeni. Az utóbbiak a király magánegyházai, papjaik az udvari papsághoz tartoztak, gyakran királyi káplánok is voltak és segítették az uralkodót kormányzati feladatainak ellátásában. A kanonokok a 12. század végéig az aacheni kanonoki regula egy helyi változata alapján vita communisban, kolostorszerű közösségben éltek.

n e m úgynevezett dómkolostorok, ame­ lyekben monostorszerű közösségben együtt éltek bencés szerzetesek és világi papok. A dómkolostorok a 11. század közepén megszűntek, és kialakultak a kizárólag ka­ n o n o k o k lakta székeskáptalanok. A kano­ nokok végezték a székesegyházban az előírt liturgiát, valamint segítették a püspök egy­ házkormányzati tevékenységét. A k a n o n o ­ kok, és rajtuk keresztül a püspöki közpon­ tok szerepének növelése érdekében László komoly adományokkal támogatta a káp­ talanokat. Alatta indult meg a káptalanok önállósodása, jöttek létre a k ü l ö n b ö z ő káptalani méltóságok, és megjelent a káp­ talani különvagyon csírája. A k a n o n o k o k támogatásával az egyházi t á r s a d a l m o n be­ lül elindult a középréteg kialakulása, amely nyitottabb lett a világi társadalom irányá­ ba és sokkal m o b i l a b b volt a szigorúan m o n o s t o r á h o z k ö t ö t t szerzetessel összeha­ sonlítva. László a d o m á n y a i lehetőséget te­ remtettek így egy iskolázott, művelt, a jogi írásbeliség iránt fogékony, az egyházi és vi­ lági kormányzati m u n k á b a n egyaránt jól hasznosítható klerikusréteg kialakulására. A székeskáptalanok mellett a királyi tár­ saskáptalanok szerepét is növelte, sőt a Ti­ sza torkolatánál, egy a Balkán felé futó fon­ tos útvonal révjénél, Titelnél újat is alapí­ tott. A királyi prépostságok k o r m á n y z a t i szerepének fontosságát jelzi, hogy egyre többet hallunk a királyi káplánokról, akik bizalmas megbízásokat látnak el. Az udvari klerikusok többsége a királyi prépostságok egyikében viselt ka nonoksá g ot. A koráb­ bi anonimitásból kilépve László korától kezdve név szerint említik a királyi káp­ lánokat, ezzel emelve ki jelentőségüket, és akik szolgálataik jutalmául n é h á n y esz­ tendővel később szinte kivétel nélkül egyegy püspökség élére kerültek. László nevéhez jelentős m o n o s t o r a l a p í ­ tások is köthetők. Bizonyosan ő volt az ala­ pítója a bátai bencés apátságnak, amelyet Szent Mihály tiszteletére építettek. Az új m o n o s t o r nem messze az apja, I. Béla ala­ pította szekszárdi apátságtól délre jött lét-

Egyházpolitika

Fontosabb

korai

kolostorok

a Magyar Királyság területén

re. N e m kizárt, hogy Báta betelepítésében

alapításának tartja, amelyet talán megerő­

a szekszárdi bencések meghatározó szere­

sít az, hogy a többi királyi apátsághoz ha­

pet kaptak. Az is figyelemre méltó, hogy

sonló jogállással rendelkezett. Szent László

László az új alapítást közvetlenül a Duna

nevéhez köthetjük az esztergomi várhegy,

mentén futó hadi út mellett hozta létre,

tehát a királyi székhely alatt a D u n a szige­

amely hozzájárult a király jelenlétének erő­

tén létrejött apácakolostort. A m o n o s t o r t

sítéséhez ezen a fontos útvonalon. A keleti

László felesége, Adelhaid számára hozta

országrészben is két új apátság megte­

létre, és úgy tűnik, hogy az 1090-ben el­

remtése fűződik a nevéhez. Miután István szentté avatásánál kiderült, hogy az egyko­ ri uralkodó jobb karját Mercurius fehér­ vári ő r k a n o n o k korábban bihari családi monostorába vitette, és ott őrizte, a fon­ tos ereklyére való tekintettel László királyi kegyuraság alá vette az apátságot. Valószí­ nűleg a váradi püspökségi k ö z p o n t kialakí­ tásával szoros összefüggésben az útvonal keleti szakaszán a Kolozs megye ispánsági várában egy új bencés m o n o s t o r t alapított. A Szűz Mária tiszteletére épült kolozsmonostori bencés apátság létrehozásával László alapította az első szerzetesi közössé­ get Erdélyben. Uralkodása alatt fejeződött be a mogyoródi csatamezőn még herceg­ ként 1074-ben fogadalommal vállalt m o ­ nostor alapítása.

A

hagyomány Nyitra

mellett a 13. század első felében felbukka­ nó kolosi bencés apátságot is Szent László

hunyt királynét végül ide temették.

A

(996-1140)

somogyváh

apátság

bencés

rekonstruált

kerengőjének

részlete

MEGERŐSÖDÉS, SZENT LÁSZLÓ URALKODÁSA (1077-1095)

Dombormű alakjával

A

Krisztus Somogyvárról

szabolcsi zsinat törvényei

a Thuróczy-kódexben

László legjelentősebb bencés alapítása

így egy évszázadon át a francia kultúra

bizonyosan a somogyvári m o n o s t o r létre­

egyik magyarországi közvetítője lett. Vége­

hozása volt. Az új m o n o s t o r több szem­

zetül Somogyvár létrehozásában volt egy

pontból figyelemre méltó. Egyrészt illesz­

nagyon személyes s z e m p o n t is. Az ötvene­

kedik a zágrábi püspökség alapításához,

dik életévét talán betöltő László elérkezett­

mivel a Fehérvárról a Dalmácia irányába

nek látta az időt, hogy m é l t ó temetkező-

tartó ú t o n hozták létre, így összefüggésben

helyet alakítson ki maga számára. László

lehet a horvát hódítással. A m o n o s t o r létre­

szerzetesség iránti vonzalmát és m o n o s t o r ­

jötte bizonyos fokig gesztusként is szolgált

alapításainak jelentőségét mi s e m mutatja

a pápaság irányába, mivel a horvátországi

jobban, hogy Árpád-házi u r a l k o d ó i n k kö­

magyar hódítás R ó m a érdekeit sértette.

zül ő alapította a legtöbb bencés apátságot.

A m o n o s t o r t Saint Gilles délfrancia bencés

Szám szerint - több-kevesebb bizonyosság­

apátság filiája, leányegyházaként alapítot­

gal - hét m o n o s t o r t h o z o t t létre, de ezeken

ták meg. Saint Gilles közvetlen pápai jogha­

túl az itáliai M o n t é Cassinóból még egy

tóság alatt állt, így Szent Péter tulajdonát

alapítását tervezte. A monostoralapítások

képezte. Az új alapítást a Szent Egyed titu­

számát tekintve így megelőzte a példaként

lus mellett Szent Péter tiszteletére is fel­

tekintett Szent Istvánt, aki h a t bencés kö­

szentelték. A monostorral egy új szerzetesi

zösséget szervezett. László egyházi alapítá­

irányzat jelent meg Magyarországon. A dél­

sainak van m é g egy jelentősége. A fellen­

francia apátság ugyan nem tartozott a clu-

dülő építkezések a r o m a n i k a jegyében tör­

nyi kongregációhoz, de annak szabályai

téntek és ezzel teret nyert az új művészeti

szerint éltek szerzetesei. Így Somogyvár lét­

stílus Magyarországon.

rejöttével a clunyi bencések reformtörekvé­

Szent László az egyházi rendelkezéseinek

sei is jó egy évszázados késéssel utat találtak

teljessé tétele, k ü l ö n ö s e n a hitélet szabályo­

Magyarországra. Somogyvár alapításának

zása érdekében, 1092-ben a szabolcsi föld­

jelentőségét aláhúzza, hogy Teuzó, pápai

várban zsinatot hívott össze. A gyűlés szín­

legátus és Odiló, a dél-

helyének kiválasztása is sokat m o n d ó . N e m

francia m o n o s t o r apát­

egy jelentős egyházi székhelyen rendezték

ja is személyesen meg­

meg, h a n e m egy megyeszékhelyen. A zsina­

jelent. Az új m o n o s t o r

ton kiadott h a t á r o z a t o k bevezetője pedig

apátja Saint Gilles m á ­

arról tájékoztat, hogy a gyűlés elnöke maga

sodikembere, Péter pré­

az u r a l k o d ó volt. M i n d e z bizonyítja, hogy

post lett, és a szerzetesek

uralkodásának végén is Szent László az egy­

egytől egyig francia szár­

re erőteljesebben megfogalmazott grego­

mazásúak voltak. Az ala­

riánus elvekkel szemben a magyar egyház

pítás idején elrendelték,

vezetőjének tekintette magát. Olyan ural­

hogy a m o n o s t o r b a ki­

kodónak, aki Szent Istvánhoz hasonlóan

zárólag francia szerze­

világi és egyházi ügyekben egyaránt d ö n t é ­

teseket szabad felvenni.

seket hozhat. Ezzel nyíltan szembehelyez­

Az elzártságot a 13. szá­

kedett a R ó m á b ó l kiinduló egyházi reform

zad elejéig sikerült fenn­

előírásaival.

tartani, de utána gyor­ san elmagyarosodott az apátság. Saint Gilles és Somogyvár között a füg­ gőségi

viszony egészen

a 15. század elejéig fenn­ maradt. László alapítása

A zsinat r e n d e z t e a p a p i nőtlenség kér­ dését. A p á p a i előírásokkal s z e m b e n sok­ kal engedékenyebb lett a hazai szabályzás, csupán a papság m á s o d s z o r i házasságát ti­ lalmazta. Elrendelte a régiség m i a t t vagy a pogánylázadások idején elpusztult egy­ házak helyreállítását.

Szinte szó szerint

Egyházpolitika

A

szabolcsi

Légi

megismételte a t e m p l o m o k felszereléséről

tek a függetlenedni óhajtó apátságok el­

h o z o t t Szent István-i rendeletet, miszerint

lenében a püspöki h a t a l o m erősítésére.

a kelyhekről és a r u h á k r ó l a királynak,

Az apátságokat eltiltották az istenítéletek

a könyvekről viszont a p ü s p ö k n e k kell

rendezésétől, ilyen bizonyítási eljárásokat

g o n d o s k o d n i a . Tiltotta a falvak elvándor­

kizárólag csak püspöki székhelyeken enge­

lását t e m p l o m a i k mellől. Szigorúan előírta

délyeztek. A püspökök pozíciójának erősí­

az ü n n e p n a p o k o n való kötelező t e m p l o m ­

tését célozta, az egyházmegyék gazdasági

látogatást, és újból eltiltotta a vasárna­

erejének növelését szolgálta a tizedfizetés

pi vásártartást. F o n t o s rendelkezése, hogy

általánossá tétele és begyűjtésének szabály­

a külföldről érkező p a p o k a t csak vizsgálat

zása. Végezetül a hitélet egységesítése érde­

u t á n fogadják be az országba és lássák el

kében p o n t o s a n meghatározták a magyar

egyházi j a v a d a l o m m a l . A szabályzás m u ­

egyházban m e g t a r t a n d ó ü n n e p e k e t .

tatja, h o g y a m a g y a r egyház egyre inkább

Természetesen László az állam világi in­

saját m a g a képes a p a p i u t á n p ó t l á s t bizto­

tézményeit is támogatta. Bizonyosan t ö b b

sítani, és n i n c s szükség m i n d e n külföldi

új vármegye kialakítása is a nevéhez fűző­

feltétel nélküli befogadására. Így a 11. szá­

dik, de ezekről, ellentétben az egyházi ala­

zad végére kiépült az iskolarendszer, amely

pításokkal, n e m áll rendelkezésünkre írá­

központjában egyházmegyénként a székes­

sos forrás. A 11. század végén a vármegyék

egyházi iskolák álltak. A szabolcsi zsinat

számát sem ismerjük p o n t o s a n . István ha­

határozatai k ö z ö t t c s u p á n egyetlenegyszer

lála idején 30 vármegye léte bizonyítható.

hallunk a pogányokról, az ősi szokások

N é h á n y évvel László t r ó n r a kerülése előtt,

szerint fáknál és kutaknál áldozókról. Ez

1074-ben, Salamon uralkodásának végén

pedig a pogányság p r o b l é m á j á n a k közelgő

45 megye létezése valószínűsíthető. Ezek

végleges eltűnését jelzi. A zsinat t ö b b cik­

száma kétségkívül tovább növekedhetett.

kelyben t á m o g a t t a a magánegyházi rend­

A nagy kiterjedésű vármegyéket b o n t o t t á k

szer kialakítását, a világiak egyházalapí­

fel és a peremterületeken újakat szervez­

tását.

tek. A korabeli megyehatárokat a 11. szá­

F o n t o s rendelkezéseket hoztak az egy­ házigazgatás terén is. T u d a t o s a n töreked­

zad végén keletkezett főesperességek hatá­ rai az egész középkoron át megőrizték.

felvétel

földvár.

IV! EGER Ő S Ö D É S , S Z E N T L Á S Z L Ó U R A L K O D Á S A ( 1 0 7 7 - 1 0 9 5 )

Külpolitika: terjeszkedés a Balkánon és a Tengermelléken

L

ászló alatt a magyar állam megerősö­ dött és ennek jeleként a korábbi védekezesre épülő külkapcsolatokat felvál­ totta az aktív szerepvállalás, sőt először je­ lentkeztek hódító törekvések. Salamon bu­ kásával László önálló külpolitikát kezdett kialakítani. Salamon és IV. Henrik kapcso­ lata miatt uralkodása nagy részében László kényszerpályán mozgott a külkapcsolatok terén. Nem volt választása, csak a pápa és a vele szövetséges oldalon állhatott. Nem a pápa mellett, hanem a császár ellenében politizált. Salamon trónról való lemondá­ sát, majd a besenyők közé menekülését és 1086-ban bekövetkezett halálát követően László fokozatosan eltávolodott a pápát tá­ mogató erőktől. Egyházpolitikai döntései is mutatják, hogy nem értett egyet a gregoriá­ nus reformtörekvésekkel. A nyílt szakításra azonban csak uralkodásának végén került sor. 1090-ben elhunyt felesége, Adelhaid, a német ellenkirály lánya, és ezzel megszűnt az utolsó kapocs is, amely Lászlót a pápai szövetség oldalán tartotta. Először délkeleti irányban jelentkeztek hódító törekvések, amikor László igényt for­ mált a Hódító Vilmos által elűzött angolszá­ szok elfoglalt balkáni területeire, és 1091ben felvette a Moesia királya címet. Ezzel szinte egy időben dinasztikus kötelezett­ ségeire, húga, Ilona megsegítésére hivatkoz­ va beavatkozott a horvátországi belviszályokba. Horvátország és Dalmácia politikai szempontból nagyon problémás terület volt. A tágabb régió formálisan a Bizánci Biroda­ lom alá tartozott, de az már nem tudott ér­ vényt szerezni igényeinek. Velence számára elsősorban a tengerparti részek voltak fonto­ sak, de Horvátország megszerzését is tervbe vette a dózse. Az Adriai-tenger északi partvi­ dékére szemet vetett az egyre erősödő dél­

itáliai n o r m a n n állam. Jogilag viszont a hor­ vát állam 1075-től pápai hűbér alatt állt. László 1091 tavaszán, segítségnyújtás ürü­ gyén átkelt a Száván, elfoglalta Szlavóniát, majd Horvátországot és kiért Tengerfehér­ várnál az Adriai-tengerhez. A hadjáratot folytatni akarta és célul tűzte ki Dalmácia meghódítását is. Ekkor kapta meg a hírt, hogy a kunok betörtek az országba és csak­ nem az egész keleti országrészt elpusztítot­ ták. László királyként Horvátország élére ál­ lította elhunyt testvére, Géza király fiatalabb fiát, Álmost és maga seregével azonnal viszszaindult a kunok kiverésére. Néhány hónap múlva a Temesközben megsemmisítő vere­ séget mért rájuk. Nagyszámú kun hadifog­ lyot is ejtett, akiket az ország lakatlan részein telepített le. A király a Temesközből a Bizán­ ci Birodalom ellen vezetett hadjáratot, jelen­ tős területeket foglalt el a Drina és a Morava folyók vidékén, és újból megszerezte Nán­ dorfehérvárt és Szerémvárt. A vidéket azon­ ban nem sikerült megtartani. A következő évben a bizánciak visszafoglalták azokat. Ez­ zel összefüggésben a bizánci biztatásra újabb kun támadás érte a déli országrészt. László az Al-Duna vidékén megint legyőzte őket. László győzelmei eredményeként a keleti or­ szágrészen megszűntek előbb a besenyők, majd a kunok betörései. Így László uralko­ dásának eredményeként először a nyugati, majd utolsó éveiben a keleti határon sikerült a békét biztosítania. Nyugaton hosszú évek­ re, keleten pedig több mint egy évszázadra rendeződött a helyzet, csak a tatárok tudták áttörni újból ezt a határszakaszt. A horvát hódítás II. Orbán pápa nemtet­ szését váltotta ki, különösen miután Álmos, az új horvát király nem volt hajlandó meg­ erősíteni a hűbéri fogadalmat. 1091-ben a pápa a kapcsolatok rendezése céljából legá-

Külpolitika:

terjeszkedés

a

Balkonon

és

a

Tengermelléken

tust is küldött az országba, de Teuzó bíbo­

rekedve a peremterületeken is kialakította

ros nem ért el eredményt. Sőt a követke­

a világi és az egyházszervezetet, minden

ző évben a magyar király szövetségre lé­

irányban biztosította a határokat, és uralko­

pett II. Orbán pápa legfőbb ellenségével,

dása alatt vált véglegessé, hogy a Kárpát­

IV. Henrik császárral. Uralkodásának utolsó

medence egész területe a Magyar Királyság

éveiben László néhány kisebb hadjáratot ve­

részét képezi. Utolsó éveiben aktív külpoli­

zetett a környező országok ellen. 1095 nya­

tikát is folytatott, szakított a hagyományos

rán a cseh belviszályba kívánt beavatkozni,

pápapárti külkapcsolatokkal. A horvát hó­

de a határ közelében megbetegedett és ezt

dítással a kalandozó hadjáratok óta először

követően meghalt.

volt képes a magyar haderő jelentős sikert

országot hagyott hátra.

külföldön elérni. A 11. század végére László

Uralkodása lezárta azt a korszakot, amely

politikájának köszönhetően a közép-euró­

1000 táján, a keresztény magyar állam meg­

pai régió meghatározó hatalmi tényezőjévé

születésével kezdődött. A válságon felülke­

nőtte ki magát a Magyar Királyság.

László

stabil

Európa a 11. század végén

Megújulás Könyves Kálmán uralma alatt (1096-1116) Kálmán és Álmos herceg viszálya. Hódítás Dalmáciában • 64 Új törvények, új irányok, írásbeliség • 70

M E G Ú J U L Á S K Ö N Y V E S K Á L M Á N U R A L M A A L A T T ( 1 0 9 6 - 1 1 16)

Kálmán és Álmos herceg viszálya. Hódítás Dalmáciában

S

zent Lászlónak két házassága ellenére

vele volt, sőt a hadjárat végén őt koronáztat­

sem született fiúgyermeke, ezért test­

ta horvát királlyá. László Álmos utódlását

vére, Géza fiai közül az idősebb Kál­

több alkalommal megerősítette, és halálos

mán és a fiatalabb Álmos közül választha­

ágyán is őt jelölte a trónra.

tott. Valójában a két jelölt életpályája már jó

Kálmán n e m fogadta el a király d ö n t é ­

pár évvel korábban különböző irányt vett,

sét, és saját magát is alkalmasnak gondolta

amikor még fel sem merült, hogy akár egyi­

a trón betöltésére. K á l m á n Lengyelország­

kük is örökölheti a trónt. László Kálmánt,

ba menekült, és csak László halálhírére tért

talán gyengébb fizikai alkatára vagy esetle­

vissza az országba, bejelentve igényét a ko­

ges testi hibájára tekintettel papnak szánta,

ronára. A két testvér k ö z ö t t k o m o l y rivali­

míg a fiatalabb Álmos a szokásos hercegi

zálás indult meg. A h a t a l m i h a r c részle­

nevelésben részesült, részt vett a katonai ak­

teit n e m ismerjük, de hosszúságát mutatja,

ciókban és megismertették vele a világi kor­

hogy a k o r o n á z á s r a csak a következő év­

mányzást. László mindkét unokaöccsét tá­

ben, 1096-ban került sor. A k ü z d e l e m b ő l

mogatta. Kálmán az ő segítségével fiatalon,

Kálmán került ki győztesen. E b b e n bizo­

alig húszévesen püspök lett, a váradi vagy az

nyosan nagy szerepe volt a p ü s p ö k ö k n e k és

egri egyházmegye élére került. Álmos szere­

a világi előkelők azon csoportjának, amely

pe 1090 után került előtérbe. Ebben az év­

rosszallással nézte László alatt a n é m e t b a ­

ben hunyt el László második felesége, így az

rát politikát, és Á l m o s b a n joggal látták en­

uralkodó már nem reménykedhetett abban,

nek folytatóját. A két rivális fél egyike sem

hogy fiú utódja lesz. Ettől kezdve az idő­

rendelkezett külső k a t o n a i támogatással,

södő király tudatosan készítette fel Álmost

és belső t á m o g a t o t t s á g u k is h a s o n l ó volt,

a trónutódlásra. Magával vitte hadjárataiba,

ezért a t r ó n u t ó d l á s kérdése k o m p r o m i s z -

így 1091-ben Horvátország elfoglalásánál is

szumos megoldással zárult. Á l m o s n a k át kellett engedni a k o r o n á t bátyjának, sőt le kellett m o n d a n i a horvát királyi címéről is. M i n d e n n e k fejében m e g kellett elégednie

^

az ország h a r m a d á t jelentő dukátussal. Kálmán számára nagyon kedvező volt ez a megegyezés. Álmos megfosztása a horvát királyi k o r o n á t ó l egyben azt is jelentette, hogy megszűnt a közvetlen kapcsolat a ki­ rály öccse és az őt t á m o g a t ó IV. H e n r i k császár között. A cserébe nyújtott d u k á t u s pedig m á r László uralkodása alatt sokat veszített korábbi jelentőségéből. II. Orbán pápa nagy megelégedéssel vette tudomásul Kálmán hatalomra kerülését, Kálmánt királlyá koronázzák.

akiről köztudott volt, hogy a n é m e t szövet­

Miniatura a Képes

ség ellenében a gregoriánus pápaságot tá­

Krónikából, 7358 után

mogatta. A pápa sietve meg is adta a püspö-

t

Kálmán

és Álmos

herceg

viszálya.

Hódítás

Oalmáciáhan

ki tisztségről a feloldozást, amellyel elhárult az utolsó akadály is Kálmán koronázása előtt. II. Orbán pápa a szövetség megerősí­ tése érdekében legátust küldött az országba és 1096 nyarán hosszú levélben fejezte ki örömét Kálmán koronázása alkalmából. „A magyarok népe m á r régtől fogva téves útra tért, az üdvösség pásztorait elhagyva, idegen nyáj nyomába szegődött...

Most

azonban az isteni kegyelem a Te személye­ det magasztalja fel, hogy elvedd néped sze­ méről az ellenzőt... legyen felséged bizo­ nyos felőlünk, hogy ha mindazt a tisztes­ séget és méltóságot, amit elődöd, István a mi apostoli egyházunktól kiérdemelt... teljes készséggel és jóindulattal megadjuk, amennyiben az apostoli egyház egységében szilárd kitartással m e g m a r a d s z . . . " K á l m á n n a k uralkodása első hónapjai­ ban k o m o l y kihívással kellett szembesül­ nie. Pártfogója, II. O r b á n pápa az előző év őszén Franciaországban hadjáratot hirde­ tett a Szentföld felszabadítására. Felhívásá­ ra azonnal sokak fegyvert fogtak és k o m o ­ megindultak

vették Moson várát, sőt többek, Magyaror­

II.

a Szentföldre. A Jeruzsálem felé vezető út

szágot pogánynak tartva, itt akarták meg­

a

lyabb

előkészületek

nélkül

fontos szakasza Magyarországon keresztül

kezdeni a keresztes harcot. Kálmán Moson

vezetett. A keresztesek t ö b b hullámban

védelmét személyesen irányította és más­

vonultak át 1096 májusa és novembere

fél hónapi harc után kiverette az országból

között az országon. Kálmán tisztában volt

a fosztogató kereszteseket. Szeptember vé­

azzal, hogy R ó m a szövetségeseként bizto­

gén érkezett a határra az újabb, Bouillon

sítani kell a pápai felhívásra harcba in­

Gottfried vezette, már szervezettebb, né­

dulók áthaladását. A király jóindulattal fo­

met és francia lovagokból álló sereg. A ki-

gadta a kereszteseket, felkészült a várható nagy t ö m e g átengedésére, az utak m e n t é n raktárakat állított fel és készpénz fejében rendelkezésükre

bocsátotta

a

szükséges

dolgokat. Az első két csapat még viszony­ lag g o n d nélkül á t m e n t az országon és csak a déli h a t á r o n történt kisebb incidens. A nyár elején az országba érkező csapatok­ kal egyre t ö b b gondja t á m a d t a magyarok­ nak. A Csehország felől érkezők Nyitra környékén garázdálkodtak, majd P a n n o n ­ halma közelében kellett szétverni egy fosz­ togató csapatot. Kálmán a júliusban érke­ zőket m á r n e m volt hajlandó beengedni az országba. Erre a keresztesek ostrom alá

Orbán megáldja keresztes

háborúba

indulókat

Keresztények csatája

a

Gottfriedről

és

muszlimok

Bouillon szóló

14. századi regényből

MEGÚJULÁS KÖNYVES K Á L M Á N U R A L M A ALATT (1096-1116)

rály csak hosszú tárgyalások után engedé­

nyával. A házasság a pápai szövetség szoro­

resztesektől, a lovagok a király és Álmos

sabbá tételét is jelentette.

herceg csapatainak kíséretében haladhat­

Kálmán távollétét azonnal kihasználta

tak át az országon. Kálmán megerősödve

Álmos herceg és szervezkedni kezdett a ki­

került ki a konfliktusból. A püspökből lett

rály ellen. A király és a herceg csapatai a Ti­

király bizonyította, hogy jó szervező, bátor

sza mellett Várkony közelében találkoztak,

katona és képes az országot megvédeni. Kálmán ezután folytatta a László meg­

dömósi apátság

Miniatúra a

n e m csillapodott a testvérek között, és Kál­ m á n uralkodását szinte végigkísérte a konf­

királyságának megszűnése következtében

liktus, és igen hátrányosan befolyásolta a

a magyar fennhatóság meggyengült a terü­

király k o r m á n y z a t i m u n k á j á t . Az ellentéte­

leten. 1097 elején Kálmán hadjáratot veze­

ket jelzi, hogy K á l m á n jó előre biztosítani

megegyezés előtt.

Képes

K r ó n i k á b ó l , 7358 után

bereik megtagadták a harcot. A feszültség

töltésének elhúzódása és Álmos horvát

partig nyomult, de egy Velencével kötött

a

de az összecsapás elmaradt, mivel főem-

kezdte horvát hódítást. A magyar trón be­

tett Horvátországba és egészen a tenger­

Kálmán és ö c c s e

ger n o r m a n n fejedelem Felicia nevű leá­

lyezte áthaladásukat, túszokat kért a ke­

értelmében

egyelőre

felha­

gyott a további hódítással. Még Horvátor­ szágban tartózkodott az uralkodó, amikor pápai közvetítéssel házasságot kötött Ro-

kívánta n o r m a n n feleségétől született fiá­ nak, a m é g kiskorú Istvánnak az utódlási jogát, ezért g y e r m e k k é n t 1105-ben m e g k o ­ ronázta őt. A lépés Álmos nemtetszését váltotta ki. Először IV. H e n r i k császár se­ gítségét kérte, majd III. Boleszló lengyel fejedelem

támogatását

igyekezett

meg­

nyerni. M i u t á n a k a t o n a i segítség elma­ radt, látszólag m e g h ó d o l v a és m e g b á n v a , hogy a király ellen lázadt, 1107-ben Jeru­ zsálembe z a r á n d o k o l t . K á l m á n elérkezett­ nek látta az időt, hogy testvérét végleg kiszorítsa a h a t a l o m b ó l és megfossza a t o ­ vábbi lázadás lehetőségétől. Álmost távol­ léte alatt leváltotta a hercegségből. Tehette ezt azért is, m e r t a 11. század k ö z e p é n felál­ lított d u k á t u s teljesítette feladatát, segítette az államszervezet kiépülését a k ö z p o n t o k ­ tól távoli területeken. A m e g e r ő s ö d ö t t ál­ l a m h a t a l o m a 12. század elejétől saját maga is képes volt ellátni az ország teljes terüle­ tén a kormányzást. A hercegség m i n t a ki­ rály melletti másik h a t a l m i k ö z p o n t ezután csupán a széthúzás, a széttagolódás lehető­ ségét hordozta m a g á b a n . A távoli területek igazgatását új koncepció keretében kívánta megvalósítani Kálmán. Az Árpád-házi her­ ceg vezette d u k á t u s helyett a tartományi k ü l ö n k o r m á n y z a t o k alapjait tette le. Meg­ született az erdélyi vajdaság, amelynek első vezetőjét 1111 -ben említik. A m e g h ó d í t o t t horvát területek élére ezzel egy időben a ki­ rály bánt állított, és így létrejött a későbbi Szlavón Bánság előképe. Az új k o r m á n y -

Kálmán

zati egysegek vezetőit a király nevezte ki, ás bármikor visszavonhatta megbízásu­ kat. Az új méltóságviselők pedig - mivel nem voltak tagjai az uralkodócsaládnak nem jöhettek számításba trónkövetelőként, és nem tudlak a királyi hatalommal rivali­ zálni képes hatalmi központot létrehozni. Álmos, visszatérve a Szentföldről, előbb az általa alapított dömösi prépostság fel­ szentelését akarta kihasználni, hogy me­ rényletet hajtson végre Kálmán ellen. A terv kitudódása után Passauba ment, és segítsé­ get kelt az új német uralkodótól, V. H e n ­ riktől. 1108 szeptemberében V. Henrik megkezdte Pozsony ostromát, és utasításá­ ra a cseh herceg is betört az országba. Kál­ m á n n a k sikerült megvédeni a határvárat és békét kötni, amelyben vállalta, hogy vissza­ fogadja Álmos herceget az országba. A ki­ rály tisztában volt azzal, hogy Álmos sze­ mélye veszélyt jelent a trónra, különös te­ kintettel fia öröklésére. 1115-ben, amikor Álmos újabb szervezkedésbe fogott, elhatá­ rozta, végérvényesen leszámol testvérével.

ós Álmos

herceg

viszálya.

Hódítás

Dalmáciában

Az összeesküvés kitudódásával a már sú­

Álmos megvakítása.

lyos beteg király megvakittatta és ezzel ural­

Miniatúra a K é p e s

kodásra alkalmatlanná tette testvérét, an­

Krónikából, 1358 után

nak kiskorú gyermekét, Béla herceget és a

A dörnösi prépostság

velük szimpatizáló főembereket.

helyreállított

altemploma

MEGÚJULÁS KÖNYVES K Á L M Á N U R A L M A ALATT ( 1 0 9 6 - 1 1 1 6 )

Kálmán külkapcsolatait teljes mérték­

szabad és n e m is lehet ráerőltetni a magyar

ben a horvát kérdésnek rendelte alá. Első

jogrendet, ezért meghagyta azok önigazga­

lépésként 1097-ben helyreállította a ma­

tását. Kálmán ezt követően h á r o m é v e n t e

gyar befolyást Horvátországban, majd p o ­

vonult le Horvátországba és Dalmáciába.

litikai és államjogi szinten is biztosítani

A látogatásai alkalmával n e m mulasztotta

akarta a hódítást, ezért 1102-ben Tengerfe-

el megerősíteni a városok régi kiváltságait,

hérvárott horvát királlyá koronáztatta ma­

sőt újabb kedvezményeket biztosított szá­

gát, és ezzel létrejött a horvát-magyar per-

m u k r a . 1108-ban például T r a u , Zára és

szonálunió. 1105-ben újból a tengerpartra

Spalato jogait erősítette meg. H á r o m év

vonult és folytatta a félbemaradt hódítást.

múlva Zárában tett esküt Dalmácia régi jo­

Sorra foglalta el a tengerparti városokat,

gainak tiszteletben tartására.

Zárát, Traut és Sebenicót, a szigetek pedig

A

horvátországi és

dalmáciai (1091-1124)

hadjáratok

Kálmán nagy figyelmet fordított hódí­

önként behódoltak előtte. Kálmán ebben

tásainak

az évben felvette a Horvátország és Dalmá­

N o r m a n n származású felesége halála után

nemzetközi

elismertetésére

is.

cia királya címet, majd kialakította az egész

feladta a gyakorlati előnnyel n e m j á r ó nor-

meghódított terület igazgatását és élére ki­

mann-magyar

rályi tisztségviselőként egy bánt állított.

kább az é p p e n a n o r m a n n o k által fenyege­

Felismerte, hogy a kikötővárosokra n e m

tett Bizánccal vette fel a k a p c s o l a t o t . 1105-

szövetséget.

Helyette

in­

Kálmán

és Álmos

herceg

viszálya.

Hódítás

Dalmáciában

Komnénosz

János

császár és

felesége,

bizánci

Eiréné (Piroska) az Hagia Sophia-székesegyház mozaikján

ben összeházasította Szent László Piroska

ben folytatták, és teljes egészében elfoglal­

nevű leányát K o m n é n o s z János társcsá­

ták az alig egy évtizede magyar u r a l o m

szárral és a császári t r ó n várományosával.

alatt álló területet.

A b i z á n c i - m a g y a r szövetséggel a görögök

Kálmán külpolitikáját a horvát kérdés­

magyar támogatást reméltek a n o r m a n ­

nek, illetve részben az Álmossal való viszá­

nokkal s z e m b e n és e n n e k fejében t u d o ­

lyának rendelte alá. Ezenkívül csak n é h á n y

másul vették a magyar jelenlétet az Adria

kisebb katonai akciót vezetett, így egy íz­

partvidékén. K á l m á n n é h á n y évvel később

ben a cseh betörés megbosszulására tá­

ténylegesen is k a t o n a i segítséget adott a bi­

madt a szomszédos országra. 1099-es orosz­

zánciaknak a n o r m a n n o k ellenében. Ha­

országi katonai akciója - a m i k o r Szvjato-

sonló okokból igyekezett a pápaság irányá­

polk kijevi nagyfejedelem (kérésére hadat

ban is szorosabbra v o n n i a kapcsolatokat.

indított a függetlenedni akaró orosz részfe­

A horvátországi status q u o pápai elismeré­

jedelemségek ellen - súlyos katonai ve­

sének érdekében feladta korábbi álláspont­

reséggel végződött. Przemyšlnél a z o n b a n

ját, és 1106-ban, a quastallai zsinaton Kál­

a kun és lengyel csapatokkal kiegészült

m á n követei útján ünnepélyesen l e m o n ­

orosz

dott a magyar főpapok kinevezési jogáról.

szenvedett. Uralkodásának végén a megöz­

(Vannak történészek, akik kétségesnek te­

vegyült Kálmán újra kapcsolatot keresett

kintik ezt a lemondást.) Tény, hogy a hazai

az orosz fejedelemségekkel. 1112-ben fele­

seregtől

katasztrofális

vereséget

püspökségek betöltésében a 12. század ele­

ségül vette Vlagyimir szuzdali részfejede­

jén n e m következett be változás, és m i n t

lem Eufémia nevű leányát. A házasság

korábban, a főpapi kinevezések ténylege­

azonban sikertelen lett. A király házasság­

sen a király döntésétől függtek. Kálmán­

törésen érte feleségét és azonnal hazaküld­

nak jelentős diplomáciai erőfeszítései el­

te. A rövid házasságból a későbbiekben ko­

lenére sem sikerült teljes mértékben meg­

moly bonyodalmak származtak. Az elűzött

szilárdítani a magyar jelenlétet Tengermel­

Eufémia Kijevben fiút szült. A Borisznak

léken. Hallgatólagos bizánci és n é m e t tá­

elnevezett gyermeket Kijevben Kálmán fia­

mogatást élvezve 1115 nyarán a velencei

ként, Árpád-házi hercegként nevelték -

hajóhadnak sikerült Dalmácia egy részét,

bár Kálmán nem ismerte el őt törvényes

Zárát

meghódítani.

fiaként -, aki később több alkalommal kí­

A hadjáratot a velenceiek a következő év­

és

Tengerfehérvárt

sérletet tett a magyar trón megszerzésére.

M E G Ú J U L Á S KÖNYVES K Á L M Á N URALMA ALATT (1096-1116)

Új törvények, új irányok, írásbeliség

K

álmán u r a l m á n a k a horvát hódítás

tozta, így azok visszaszálltak a kincstárra.

mellett legnagyobb hatású eredmé­

László hatalmas, egyháznak tett adomá­

nyeit a törvényei jelentik. A 12. szá­

nyai is szerepet játszottak abban, hogy Kál­

zad elején folytatódott az a törvényhozói

m á n az egyházi vagyonhoz is hozzányúlt és

tevékenység, amely az 1060-as évek máso­

jelentős szekularizációt hajtott végre. Első­

dik felében vette kezdetét. Kálmán igen tu­

sorban a halászóhelyek visszaszerzésére tö­

datosan, részben az általa nagyon tisztelt

rekedett, és csak a n a p i élelmezéshez szük­

Szent István, másrészt elődje, Szent László

ségeseket hagyta m e g a m o n o s t o r o k n a k .

példája n y o m á n vállalta fel a törvényhozói

Szabályozta az igazságszolgáltatást. A cik­

feladatokat. Felismerte a magyar társada­

kelyek jelentős része a bírósági szervezet

lomban, az államéletben, az egyház és az

átalakítását célozta. M e g h a t á r o z t a az egyes

állam viszonyában bekövetkezett változá­

bíróságok alá t a r t o z ó ügyeket, szabályozta

sokat. Tudatában volt annak, hogy új sza­

az ítélethozatalt és a döntések végrehajtá­

bályokra van szükség. Műveltsége, különö­

sát. Növelte a zsinati bíróságok k o m p e t e n ­

sen kánonjogi ismeretei egyenesen pre­

ciáját. Elrendelte, hogy m i n d e n egyházme­

desztinálták a törvényalkotói szerep vál­

gyében évente két alkalommal kell ilyen

lalására, és így Kálmán lett Árpád-házi

gyűlést rendezni, és ezeken a világi tisztség­

uralkodóink közül a legtöbb törvényt ki­

viselőknek is meg kellett jelenni. Az intéz­

bocsátó király. H á r o m fennmaradt tör­

kedés növelte a p ü s p ö k ö k kormányzati

vénykönyv (Kálmán I. és II. dekrétum és az

szerepét és egyúttal decentralizálta az igaz­

I. esztergomi zsinat) összesen öt törvény­

ságszolgáltatást, mentesítve ezzel a királyi

kezési ciklus anyagát foglalja magában.

udvarban folyó bíráskodást.

Az első ilyen gyűlést mindjárt uralkodása elején, Tarcalon tartotta Kálmán. A tör­ vénykönyv, amely hosszú és színvonalas elméleti bevezetővel indul, 84 cikkelyben Kálmán a

pecsétje

pannonhalmi

kiváltságlevél átiratán

az állam és az egyházi élet számos problé­ máját szabályozta. Kapcsolódva a László kori kodifikációhoz, foglalkozik a tolvajlás kérdésével, de már jóval enyhébb b ü n ­ tetéseket fogalmaz meg. A h u m á n u ­ sabb szankciók jelzik, hogy a tol­ vajlás és a vándormozgalom már n e m jelent akkora problémát, m i n t néhány évtizeddel koráb­ ban. A királyi kincstár bevételei­ nek növelése játszott szerepet abban, hogy a Szent István ado­ mányozta birtokokra széles körű öröklést engedélyezett, viszont a ké­ sőbb átadottak örökölhetőségét korlá­

Találunk paragrafusokat a papi nősü­ lés, a tizedfizetés, az egyházi szertartásrend szabályzására vonatkozóan is. Kálmán volt az, aki elrendelte a t e m p l o m körüli temet­ kezést. A szabályzás bizonyítja, hogy meg­ felelő számban álltak m á r rendelkezésre falusi t e m p l o m o k . A cikkelyekben foglalta­ kat így sikerült megvalósítani, és a 12. szá­ zad első harmadával megszűntek a honfog­ lalás idején elterjedő köznépi temetők. A

törvény szabályozta

a

vámfizetést,

a d e n á r a d ó beszedését és elrendelte, hogy a szabadok dénárjait Esztergomba kell szál­ lítani. Ezzel a várost a 12. század egészé­ ben az ország gazdasági központjává tette. A törvény általában támogatta a kereskedel­ met, de tovább szigorította a lókivitel királyi m o n o p ó l i u m á t . Szabályozta a távolsági ke­ reskedelmet nagyrészt lebonyolító moha-

Új törvények,

új irányok, írásbeliség

Az esztergomi várhegy Légi felvétel

Böszörmények

medán böszörmények és a zsidók jogállását. Lászlóhoz hasonlóan a böszörmények ese­ tében a beolvasztásra, míg a zsidók vonat­ kozásában az elkülönítésükre törekedtek. Lakóhelyüket a püspöki székhelyekre kor­ látozta a törvény. A keresztes hadjáratok nyomán Európa-szerte felerősödő zsidóül­ dözések miatt történt bevándorlás nyomán ezeket a határozatokat Kálmán később hét szakaszból álló zsidótörvénnyel egészítette ki. Ebben döntően a keresztények és a zsi­ dók közti adásvételt és kölcsönügyleteket szabályozta, elrendelve, hogy egy bizonyos érték felett pecsétes írást (cartula sigillata) kell készíteni. Összességében a magyar gaz­ dasági érdekre való tekintettel, különösen

figyelve a pénzügyi igazgatásban és a távol­ sági kereskedelemben játszott szerepükre, a király nem tette magáévá a keresztes esz­ me megjelenésével együtt járó durva zsidóés mohamedánellenességet. Kálmán uralkodásának második felében, valamikor 1105 után a magyar egyház meg­ reformálása érdekében Esztergomban zsi­ natot tartottak. Az ott elfogadott 77 cikkely a magyar egyház és a hitélet szinte minden aspektusát szabályozta. A zsinatnak egyik fontos célja volt az egyháziak műveltségé­ nek és erkölcseinek az emelése. Ennek eléré­ sére elrendelték, hogy az egyháziak egymás között latinul beszéljenek, a kanonokok es a szerzetesek egyaránt ismerjék a rájuk vo-

A 10. század közepé­ től a Kárpát-meden­ cébe betelepedő keleti eredetű, mohamedán vallású népcsoport, amely elsősorban távolsági kereskedelemmel foglalkozott, majd a 11. századtól kezd­ ve bekapcsolódott a király bevételeinek (vámszedés, pénz­ verés, só) kezelésé­ be. Az Árpád-kori for­ rásokban több elne­ vezés alatt szerepelt ez a népesség, így a böszörmény mellett izmaelita, káliz, szara­ cén néven is előfor­ dultak. Szent László és Kálmán törvé­ nyeikben kísérletet tettek megtérítésükre, de csak részleges eredményt értek el a magyar uralkodók. A mohamedán keres­ kedőréteg a 13. szá­ zad közepéig játszott szerepet a kereske­ delemben és a pénz­ ügyi igazgatásban Magyarországon.

Magyarország legrégebben

épült,

formájában temploma

kat a püspöki méltóságjelvények viselésétől A szertartásrendet egységesítették. Egy új misekönyvet fogadtak el, és ezt követően csak a zsinaton jóváhagyott olvasmányok és énekek használatát engedélyezték. A rende­ letek, különösen a liturgikus szabályzás vég­ rehajtása korábban nem tapasztalt kódex­ másoló tevékenységet indított el. Vélhetőleg ennek emléke a Győrből Zágrábba került Agenda pontificalis, vagy a Codex Albensis, az első magyar hangjegyes kódex. Kálmán személyéhez elődjével ellentétben csupán egyetlen egyházi alapítás köthető, a nyitrai püspökség megszervezése. Az uralkodása alatt létrejött dömösi prépostságot és az er­ délyi meszesi m o n o s t o r t Álmos hozta létre. Kálmán jelentőségét a magyar egyház tör­ ténetében törvényei mutatják, de birtok­ visszavételi politikája egyházi körökben hosszú ideig rossz emlékeket is felidézett.

egyik eredeti

megmaradt

Tarnaszentmária

plébániatemploma

natkozó szabályokat. Az egyházi bíráskodás színvonalának javítása céljából elrendelték, hogy minden főesperesnek legyen meg az egyházi törvények rövid gyűjteménye. Tilal­ mazták a kocsmába járást, a részegeskedést, a pénzkölcsönzést stb. A László alatt elin­ dult szabályzást követve tovább erősítették a püspökök hatalmát és eltiltották az apáto­

A törvénykezéssel kapcsolatos írásbeli­ ség mellett nagyon jelentős irodalmi tevé­ kenység b o n t a k o z o t t ki a 12. század elején. A kezdeményezés az udvarból, személy szerint a művelt, latinul írni és olvasni t u d ó , a kánonjogban jártas u r a l k o d ó t ó l indult ki. A k r ó n i k á b a n Könyves megkü­ lönböztetéssel említik K á l m á n t , m i n t írják, mert könyvei voltak és belőlük zsolozsmá­ zott. Külföldön is csodálták a magyar ural-

XXXVIII. A szentek ünnepeinek tiszteletéről

Kálmán

dénárjai

Ezek az ünnepek pedig évenként megünneplendők: az Úr születése, Szent István első vér­ tanú ünnepe, Szent János evangélista ünnepe, az Aprószentek ünnepe, az Úr körülmetélé­ se, Vízkereszt és előestéje, Gyertyaszentelő Boldogasszony, húsvétkor négy nap, Szent György vértanú ünnepe, Fülöp és Jakab ünnepe és előestéje, Szent Kereszt megtalálása, az Úr mennybemenetele, pünkösdkor négy nap, Keresztelő Szent János ünnepe, Péter és Pál ünnepe egyazon napon, Szent Jakab apostol ünnepe, Szent Lőrinc vértanú ünnepe, Szűz Mária mennybevétele, Szent István király ünnepe, Bertalan apostol ünnepe, Szűz Mária születése, Szent Kereszt felmagasztalása, Szent Máté apostol ünnepe, Szent Gellért püspök ünnepe, Szent Mihály arkangyal ünnepe, Simon és Júdás apostolok ünnepe. Mindenszentek ünnepe, Szent Imre herceg ünnepe, Szent Márton püspök ünnepe, Szent András apostol ünnepe. Szent Miklós püspök ünnepe, Szent Tamás apostol ünnepe és minden plébánia ünnepelje meg saját védőszentjét és az egyház felszentelésének napját. írott fonások az 1050-1116 közöm magyar történelemről. Szerk. Makk Ferenc és Thoroczkay Gábor. Szeged. 2006. 158-159. old.

Új törvények, új irányok. írásbeliség

kodó tudását. II. Orbán pápa a királyhoz írt levelében kiemeli: „világiaknál szokat­ lan jártassággal tűnsz ki az egyházi írások tudományában... a szent kánonok ismere­ tében." Egy korabeli lengyel történetíró szerint „korának minden uralkodóját fe­ lülmúlta tudományával". A megélénkülő irodalmi tevékenység a hazai szentek kibontakozó kultuszához kapcsolódott. A király ösztönzésére két új István-legendát is összeállítottak. Először egy kisebbet, amely elődjével ellentétben realisztikusabb képet ad a szent király életé­ ről és terjedelménél fogva liturgikus hasz­ nálatra alkalmasabb volt. Kálmán felismer­ te az istváni életmű bemutatásában rejlő politikai lehetőségeket és ennek szellemé­ ben kérte fel bizalmasát, Hartvik győri püs­ pököt a két korábbi legenda átdolgozására és kiegészítésére. Hartvik munkájában jól tükröződnek a korszak fontos politikai vi­ tái. Ő fogalmazza meg először a pápai ko­ ronaküldés tanát, és ezzel komoly enged­ ményt tett a gregoriánus pápaság irányá­ ban, elismerve, hogy a királyi hatalom nem a császártól, h a n e m kizárólag a pápától ere­ deztethető. Elutasította azonban, hogy ez­ zel a magyar király pápai hűbért is vállalt volna. VII. Gergely ugyanis 1074-ben Sala­ m o n h o z írt levelében hangoztatta, hogy István országát Szent Péternek ajánlotta. Ennek cáfolatára az új legenda kiemelte, hogy halála előtt István Mária oltalmába ajánlotta Magyarországot, és így az nem ke­ rült pápai tulajdonba. A legenda harmadik, figyelemre méltó újítása az apostoli kirá­ lyi cím tanának megfogalmazása. Hartvik szerint Szilveszter pápa, elismerve István egyházszervező tevékenységét, apostolsága jeleként egy keresztet küldött, és felhatal­ mazta a királyt arra, hogy népét és egyházát egyházi és világi törvény alapján kormá­ nyozza. A magyar királyok így István óta pápai jóváhagyással intézhették egyházuk ügyeit. Az új legendát politikai céljai érde­ kében, a magyar király jogainak védelme érdekében íratta meg Kálmán. A Hartvikféle legenda politikai hatása óriási és túl­

mutat Kálmán uralkodásán. Jogforrásként használták, különösen attól kezdve, hogy a 13. század elején III. Ince pápa hivatalos István-legendának ismerte el. A Kálmán kérésére és útmutatása szerint összeállított legenda évszázadokra meghatározta a pá­ paság és Magyarország kapcsolatait, és legi­ timálta a magyar király Európában csak­ nem példa nélküli befolyását az egyházi ügyekben. Bizonyosan Kálmán korában készült el a ma ismert nagyobb Gellért-legenda őse, és nem kizárt, hogy az Imre-legendát is ek­ kor állították össze. Történeti m u n k á k is születtek az udvarban, talán ekkor készült az első magyar krónika, az úgynevezett ősgeszta, vagy annak kiegészítése. Az írás­ beliség egyre szélesebb körben elterjedt. A fennmaradt oklevelek a francia írástípu­ sok megjelenéséről árulkodnak. Kálmán uralkodása meghatározó jelen­ tőségű. Míg elődje, László betetőzött, lezárt egy korszakot a magyar történelemben, ad­ dig Kálmán alatt sok vonatkozásban gyöke­ resen új időszak kezdődött. Törvényei az Aranybulláig, 1222-ig alapját jelentették a magyar jogéletnek. Egyházi rendeletei és reformtörekvései pedig a 12. század végéig éreztették hatásukat. Újításai változásokat hoztak a hadszervezetben is. Az eltűnő, ka­ tonáskodásra kötelezett szabadok helyett a hadsereg fenntartásának költségeit igye­ kezett az előkelőkre terhelni. A saját va­ gyonnal rendelkező libereket nem adóztat­ ta, de tőlük továbbra is fegyveres szolgála­ tot követelt. Alatta indult meg a királyi név nélküli, anonim dénárok kibocsátása és kezdetét vette a 12. századi magyar pénz­ forgalmat meghatározó apró ezüstpénzek korszaka. Kálmán két évtizednyi kormány­ zás után, 1116 nyarán hunyt el, és kérésére példaképe, Szent István mellé temették. Ez­ zel ő volt az első uralkodó, aki az államala­ pító sírja mellett keresett nyugalmat. Példá­ ját csaknem az összes 12. századi uralkodó követte, és az elkövetkezendő évszázadban a fehérvári bazilika a magyar királyok di­ nasztikus temetkezési egyháza lett.

A 12. század végén készült Ernst-kódex

többek

Szent István

kisebb

és

legendáját

nagyobb

között

tartalmazza

Ősgeszta A legrégebbi magyar krónikásalkotást nevezzük így. Az ős­ geszta keletkezési ideje vitatott, létrejöt­ tét I. András, Sala­ mon, Szent László vagy Könyves Kál­ mán korára teszik. Az elveszett krónikás alkotás töredékeit a 14. századi króni­ kakompozíció őrizte meg, de az átvett szövegrészek azo­ nosításában nincs megegyezés a kuta­ tásban.

Bizánc árnyékában (1116-1172) II. István kudarcai • 76 II. (Vak) Béla sikerei • 79 Háborúkkal teli esztendők • 84 A trónviszályok kiújulása • 94

BIZÁNC ÁRNYÉKÁBAN (1116-1172)

II. István kudarcai

K II.

István megkoronázása.

álmán temetése után néhány n a p ­

ba torkolltak és István súlyos vereséget

pal, 1116. február elején királlyá ko­

szenvedett. A nyár folyamán Velence meg­

ronázták II. Istvánt. Az új király apja

hódította szinte a teljes dalmát tenger­

politikáját kívánta folytatni. Az első idő­

partot. István a következő évben kísérletet

szakban azonban sorozatos kudarcok ér­

tett az elveszett területek visszafoglalására,

ték. Az első évben tavasszal békekötésre ké­

de csak részsikereket t u d o t t elérni és végül

Miniatura a

Képes

szült a cseh fejedelemmel, de egy félreértés

öt évre, számára előnytelen feltételekkel,

Krónikából,

1358 után

folytán a tárgyalások fegyveres összecsapás­

békekötésre kényszerült. N é h á n y meggon­ dolatlan katonai akciója tovább fokozta ne­ héz helyzetét. Betört az osztrák őrgrófságba, válaszul III. Lipót nagy pusztítást vég­ zett Sopron környékén. 1123-ban orosz te­ rületekre vezetett hadjáratot. A volhíniai katonai akciónak valóságos célja Kálmán 1099-ben elszenvedett vereségének megbosszulása volt. A sorozatos értelmetlen erődemonstrációk a főemberek ellenállását váltották ki. A krónika beszámolója szerint H o n t - P á z m á n y nembeli Kozma állt az elé­ gedetlenkedők élére. Megtagadva a hadjá­ rat folytatását, felszólították a királyt, hogy térjen vissza az országba, k ü l ö n b e n új ki­ rályt választanak. II. István évek óta készült Velence ellen a visszavágásra. Ennek érdekében pápai se­ gítséggel felelevenítette a n o r m a n n szövet­ séget, és feleségül vette a capuai herceg lányát. A Velencével k ö t ö t t békeszerződés lejárta u t á n , 1124-ben hadjáratot indított Dalmáciába. Sorra elfoglalta a kikötőváro­ sokat és megerősítette az apja adományozta privilégiumokat. A területet azonban most sem sikerült megtartani, mert a Szentföld­ ről visszatérő velencei hajóhad könnyen visszafoglalta azokat. A kudarcot kudarcra halmozó királlyal szembeni elégedetlensé­ get látva a megvakított Álmos újabb össze­ esküvést szervezett. A szervezkedés kitudó­ dott, és Álmos Bizáncba menekült. Fiát, Béla herceget nem vitte magával, h a n e m ti­ tokban a pécsváradi bencéseknél rejtette el.

II.

István

kudarcai

Az 1120-as évek közepére II. István teljes külpolitikai elszigeteltségbe került. Orszá­ gát minden oldalról ellenség vette körül. Nagy sikerként élte meg ezért, hogy nyugati irányban rendezni tudta a kapcsolatokat. Előbb a német uralkodóval, majd vazallu­ saival, az osztrák őrgróffal és a cseh herceg­ gel is sikerült békét kötnie. Legalább nyugat felől nem kellett támadástól tartania. Belső helyzete megszilárdítására befogadta a Bi­ zánctól elszenvedett vereség után menekü­ lő besenyőket. A besenyő vezérek mellett főleg n é m e t jövevényekre támaszkodott. Mindez csak fokozta az országon belül az elégedetlenséget. A helyzet súlyosságát m u ­ tatja, hogy a bizánci támadások idején egy főúri csoport Bors és Iván ispánok szemé­ lyében ellenkirályokat választott. A király­ nak azonban most is sikerült úrrá lennie a lázadáson, és a trónkövetelőket kivégez­ tette, illetve száműzetésbe kényszerítette. II. Istvánnak a királyság történetében addig elképzelhetetlen eseményekkel kellett szem­ besülnie. Korábban egyetlen esetben sem fordult elő, hogy idegen területen a magyar főurak megtagadták volna a harcot, sőt új király

volna.

szottak. A magyar kereskedők megfordul­

Az Hagia

Még nagyobb veszélyt jelentett és az arisz­

választásával

fenyegetőztek

tak Bizáncban és fontos pozíciókat szerez­

székesegyház

tokrácia erejét, ö n t u d a t á t mutatta, hogy

tek a Földközi-tenger keleti medencéje felé

míg k o r á b b a n m i n d e n esetben a dinasztia

zajló kereskedelemben. 1127 és 1129 kö­

tagjainak trónigényét támogatták, most fel­

zött háború tört ki a két ország között.

rúgva az Árpád-ház közel másfél évszáza­

A kiváltó ok az volt, hogy magyar kereske­

dos hagyományra visszatekintő jogát, ma­

dőket bántalmaztak a bizánci területen

guk közül óhajtottak királyt választani.

fekvő Barancs városban. A harcot II. István

Az 1120-as évek m á s o d i k felében egyre

kezdte meg és a fontos kereskedelmi út

nőtt a feszültség a déli határszakasz men­

mellett - kifosztva Barancsot, Nist és Szó­

tén. A bizánci császárság megerősödött,

fiát - egészen a mai Plovdivig nyomult elő­

és Konstantinápolyban újra felvetődött,

re. A következő évben a bizánci császár tá­

hogy a Magyar Királyságot a birodalom ér­

madta meg az országot és nagy károkat

dekszférájába kell kapcsolni, sőt a hűbéri

okozott a Szerémségben. 1129-ben újra

alávetés igénye is megfogalmazódott. Bi­

II. István vezetett hadat Bizánc ellen és egy

zánc a magyar politikai helyzet érdekében

csatában majdnem a császárt is foglyul ej­

felkarolta a II. Istvánnal szemben fellé­

tette. Végül az év végén Barancsban béké­

pő trónkövetelőket. Így menedéket adott

vel zárták le a váltakozó sikereket hozó há­

előbb Álmos hercegnek, majd Bors ispán­

borút. A bizánci pusztítás n y o m á n kiala­

nak és Könyves Kálmán állítólagos fiának,

kult belső feszültségen úgy próbált úrrá

Borisznak. A háborús helyzet kialakulásá­

lenni a király, hogy békét kötött Álmos

ban kereskedelmi ellentétek is szerepet ját­

egykori híveivel. Felkutatta a vak Béla her-

Sophia-

Konstantinápolyban

BIZÁNC ÁRNYÉKÁBAN (1116-1172)

éveiben is a k ö r n y é k h e z k ö t ő d ö t t , így e m ­ léke és tisztelete is é l é n k e b b e n élhetett ezen a tájon. A Szent László-legenda híradása szerint a király sírjánál az első csodákat m á r II. István uralkodása alatt feljegyezték. II. István egyetlen egyházi alapítása is Váradhoz kötődik. A város h a t á r á b a n , Váradelőhegyen ő hozta létre uralkodásá­ nak végén, 1130-ban az első magyarorszá­ gi p r e m o n t r e i prépostságot. Váradelőhegy korai, II. István kori alapításával kapcsolat­ ban t ö b b kétely is felmerülhet. N e m tu­ d u n k arról, hogy a király kapcsolatokat tartott volna francia területekkel és figye­ lemmel kísérte volna a k a n o n o k i reform­ törekvéseket. Talán m é g apja, Kálmán uralkodása alatt k i b o n t a k o z ó francia kap­ csolat e r e d m é n y é t kell l á t n u n k a frissen létrejött r e n d betelepítésében. A krónika szerint II. István halálos ágyán l e m o n d o t t a trónról és a p r e m o n t r e i e k ruháját magára öltve h u n y t el 1131. m á r c i u s első napján. Váradon t e m e t t é k el, de n e m e l d ö n t h e t ő , hogy hova, a székesegyházban, László sírja mellé, vagy a p r e m o n t r e i e k t e m p l o m á b a . Szent László holttestét

céget, és a Bizánc elleni harcában szövetsé­

Váradra viszik. Miniatúra

ges Uros szerb fejedelem lányával, Ilonával

a Képes Krónikából, 1 3 5 8 után

házasította össze fejedelmi ellátást biztosít­ va számukra, ö r ö k ö s é n e k azonban koráb­ bi döntésének megfelelően testvére, Zsófia Saul nevű fiát tekintette. A világi előkelők mellett az egyháziak is elégedetlenek voltak II. Istvánnal. A folya­ matos háborúk költségei miatt is elmarad­ tak az egyházi adományok. Úgy tűnik, hogy a király egyedül a váradi püspökség támogatására fordított

figyelmet.

Talán

m á r uralkodása elején idehelyeztette az eredetileg Somogyváron eltemetett László király sírját. A lépés mögött a nagy tisz­ teletnek örvendő király kultuszának erő­ sítése gyanítható. Somogyvár nem t ű n t megfelelőnek a szentkultusz kibontakozta­ tására, mivel zárt bencés m o n o s t o r volt, ráadásul magyarul nem tudó francia szer­ Szent László legendája az Érdy-kódexből

zetesek lakták. Várad viszont

forgalmas

püspöki székhelyként már László hercegi

II. (Vak) Béla sikerei

II. (Vak) Béla sikerei Az új király megkoronázása közel két hónapig késett II. István halála után. 11. István ugyan unokaöccsét, Sault jelölte utódául, de az Álmos-párt hívei ke­ rekedtek felül és 1131. április 28-án Székes­ fehérvárott királlyá koronázták a vak Béla herceget. A hatalmi harc ezzel nem ért vé­ get. A hosszú mellőzöttség után hatalomra került Béla és környezete, bosszúra éhesen, Aradra hívta az ország előkelőit, elérkezett­ nek gondolván az időt a Kálmán és fia hí­ veivel való leszámolásra. Úgy tűnik, hogy a gyűlés kezdeményezője és levezetője Ilona királyné volt. Aradon néhány héttel II. Béla koronázása után 68 előkelőt mészároltak le, hozzátartozóikat lajstromba vették és meg­ fosztották őket birtokaiktól. Ezzel fizikai­ lag megsemmisítették a Kálmán-párti fő­ urakat. Vezeklésül a véres tettért a meg­ gyilkoltak elkobzott vagyonát szétosztották a t e m p l o m o k között, és a tett színhelyén egy új királyi prépostságot alapítottak. Az országban az 1120-as évek végén nagy támogatottsággal rendelkezett Kál­ mán állítólagos fia, Borisz, aki előbb Bi­ záncból, majd Lengyelországból próbált az országba bejutni. Borisz hívei még a királyi tanácsban is jelen voltak. II. Béla Arad után belső ellenzéke másik csoportjával is le akart számolni. Előbb a királyi tanácsban színvallásra kényszerített ellenfeleivel vég­ zett, majd az orosz és lengyel segítséget él­ vezve az országba betörő Boriszt győzte le 1132 júliusában a Sajó folyó melletti ütkö­ zetben. Alig egy évvel a trónra lépése után II. Béla a korszakban is szokatlan kegyet­ lenséggel - fizikailag megsemmisítve - fel­ számolta ellenzékét, és az Álmos-párt egye­ dül kormányozta az országot. A kortársak előtt is világos volt, hogy a vak és tehetetlen király mellett, gyakran helyette is felesége,

a szerb származású Ilona királyné kormá­ nyozta az országot. II. Béla alatt ügyesen alakították az ország külkapcsolatait. Elő­ ször az osztrák őrgrófsággal rendezték a vi­ szonyt, és a király húgát, Hedviget III. Lipót őrgróf fiával házasították össze. A kapcsolat jelentőségét mutatja, hogy 1132-ben a Sajó mellett osztrák segédcsapatok is részt vet­ tek a Borisz elleni harcban. Az osztrák szö­ vetség utat nyitott a Német Birodalom és vazallus területei irányába. Az 1130-as évek közepén a stabil belső helyzet tudatában egy új szövetségi rendszer kialakítására törekedtek. A kapcsolatok elsődleges célja Borisz elszigetelése volt. 1134-ben II. Béla a cseh fejedelmi családdal került rokoni kapcsolatba, és röviddel ezután cseh közve­ títéssel III. Lothar német császárral is sike-

Az aradi

országos gyűlés.

A trónon II. Béla és felesége,

Ilona.

Miniatúra a K é p e s Krónikából, 1 3 5 8 után

BIZÁNC ÁRNYÉKÁBAN (1116-1172)

III.

Lothar német császár

alakult a helyzet. A néhány évvel korábban

a csehek elleni kulmi csatában.

még Magyarország irányában igen aktív

Miniatúra,

Bizánci Birodalom figyelme más irányba

1450 körül

fordult. II. Béla uralkodásának első évei­ ben II. János (Joannész) helyzetét előbb belső megmozdulások nehezítették, majd a birodalom erőit a keleti határai mentén kötötték le. Bizánc az egyre aktívabban fel­ lépő és a Földközi-tenger keleti medencé­ jét elfoglalni készülő n o r m a n n o k miatt sem tudott északi, D u n a menti határain aktívan fellépni. A n o r m a n n o k előretöré­ sének megakadályozására 1135-ben bizán­ ci-velencei-német szövetség állt össze. Így mind Bizáncnak, m i n d Velencének tekin­ tettel kellett lennie a n é m e t császár egyéb szövetségesi kapcsolataira is, köztük Ma­ gyarországra. A kedvező helyzetet azonnal kihasználta II. Béla. 1136-ban elfoglalta

III.

Boleszló lengyel

fejedelem

pénze

rült szövetséget kötni. A következő évben

Dalmácia középső részét, Spalato vidékét,

a przemysli fejedelemmel rendezték a vi­

sőt tovább m e n t és meghódoltatta Bosz­

szonyt, így II. Bélának sikerült a Borisznak

niát, majd egy évvel később a vele szomszé­

menedéket adó III. Boleszló lengyel fejede­

dos Rámát. Az uralkodó felvette címei kö­

lem országát szövetségeseivel körbezárni.

zé a Ráma királya megjelölést, Boszniát

1135 nyarán, miután a lengyel uralkodó

bánságba szervezte és élére másodszülött

kénytelen volt meghódolni a német császár

fiát, Lászlót állította. Az ú j o n n a n m e g h ó ­

előtt, végleg megszűnt Lengyelország irá­

dított délszláv területek egy része harc nél­

nyából a fenyegetettség, sőt III. Boleszló és

kül fogadta el a magyar u r a l m a t . Ebben bi­

II. Béla azonos szövetségi rendszerbe ke­

zonyosan k o m o l y szerepe lehetett a szerb

rült. Borisz belátta, hogy nincs lehetősége

származású királynénak. Bizánc kénysze­

a magyar trón megszerzésére. Lengyelor­

rűen t u d o m á s u l vette a magyar előretörést

szágból Bizáncba menekült és II. Béla

az Adria m e n t é n és a Balkánon. A m a g y a r ­

alatt m á r n e m is tett újabb kísérle­

bizánci békés viszony fenntartása érdeké­

tet, hogy visszatérjen Magyarországra.

ben m é g gesztust is tettek II. Béla irányába.

A probléma súlyát jelzi, hogy Borisz ki­

Hozzájárultak a h h o z , hogy a magyar király

szorítása ellenére 1138-ban újra katonai

hazavitesse a Bizáncban egy évtizede el­

akcióba kezdett a király Oroszországban

h u n y t apjának a holttestét. II. Béla Álmos

a Borisz rokonsága ellen fellépő halicsi feje­

herceget n e m az általa alapított d ö m ö s i

delem oldalán. II. Béla u d v a r á b a n éberen figyel­ ték a nemzetközi helyzet alakulá­ sát és azonnal éltek a kínálko­ zó lehetőséggel. Ezt leginkább a dalmáciai és boszniai hódítá­ sok mutatják. Elődjével, II. Ist­ vánnal ellentétben volt türelme kivárni a megfelelő i d ő p o n t o t . A déli h a t á r o k m e n t é n kedvezően

prépostságban t e m e t t e t t e el, ahol vakon jó egy évtizedig a k a n o n o k o k védelmét is él­ vezte, h a n e m Székesfehérvárott. Székesfe­ hérvár kiválasztásával II. Béla Álmost mint magyar királyt t e m e t t e el, így apja, jóllehet csak halála után és c s u p á n szimboliku­ san, de elnyerte azt a méltóságot, amelynek a megszerzéséért folytatott k ü z d e l e m egész életét m e g h a t á r o z t a , saját magát és család­ ját tragédiába s o d o r t a . Álmos ezzel együtt

II. (Vak) Bála síken

testvére és legfőbb ellensége, Kálmán király mellett lelt ö r ö k nyugodalmat.

II. Béla a pápasággal is kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekedett, n o h a sokkal fon-

Dalmácia részleges visszaszerzésével a

tosabb volt ennél a német orientáció.

magyar király befolyása közvetlenül kiért

Az adott nemzetközi helyzetben ez a ko­

a mediterrán világ peremterületére. A 12.

rábbiaktól eltérően nem jelentette a válasz­

század közepén a régió újra felértékelő­

tás, illetve a kizárólagosság kényszerét, mi­

dött. A keresztes hadjáratok n y o m á n a

vel a n o r m a n n o k támogatta ellenpápával

Szentföld visszafoglalása megtörtént, a la­

szemben a magyar és a német uralkodó

tin kereszténység nagyobb területen el­

egyaránt II, Ince pápa oldalára állt. A konf­

terjedt. A n o r m a n n o k megerősödése és

liktusmentes kapcsolathoz az is hozzá­

expanzív tervei, Bizánc aktivizálódása és

járult, hogy a pápa nem volt abban a hely­

újabb virágkora, a pápaság európai hatal­

zetben, hogy a magyar egyház ügyeibe

mi tényezővé válása, Velence megerősö­

beleszóljon, így a király zavartalanul gya­

dése és n e m utolsósorban a fellendülő le-

korolhatta az invesztitúrajogot.

vantei kereskedelem a korabeli politika fontos területévé avatta a Földközi-tenger és az Adria partvidékét. A magyar jelenlét a Tengermelléken nemzetközi szinten ki­ emelte II. Béla jelentőségét. Ennek is be­ t u d h a t ó , hogy 1139-ben sikerült a koráb­ biaknál is szorosabbra v o n n i a n é m e t - m a ­ gyar szövetséget, és az alig négyéves Zsófia királylányt az új n é m e t uralkodó, III. Kon­ rád fiával eljegyezni.

II. Béla már az uralkodása elején nagy fi­ gyelmet fordított az egyház megnyerésére. A politikai okok mellett erre személyes sorsa is ösztönözte. Majd másfél évtizedig az egyház védelmét és vigaszát élvezte. Megvakítása után, 1115-től kereken tíz évig a dömösi prépostságban élt apjával,

III.

Konrád német császár.

Miniatúra a Kölni Királykrónikából, 13. század

majd családja Bizáncba menekülése után a pécsváradi monostor nyújtott számára titokban menedéket.

A

pécsváradi

altemplom

BIZÁNC ÁRNYÉKÁBAN (1116-1172)

Egyházszervezet a 12. században

Kálmán és II. István nagyon szűkmar­

kezési egyházul, sőt u t o l s ó nagy t á m o g a t ó ­

k ú a n b á n t az egyház megadományozásá-

juk, Szent László sírját is elvették tőlük.

val. A 12. század első éveiben főleg a gaz­

II. Béla P é c s v á r a d o n b i z o n y o s a n s z e m b e ­

dag,

királyi alapítású bencés m o n o s t o ­

sült a bencések elégedetlenségével és ki­

rokat sújtotta a birtok-visszavételi politi­

használta a lehetőséget, h o g y m a g a mellé

ka. II. Béla, hogy megnyerje u r a l m á n a k

állítsa a h a t a l m a s b i r t o k o k k a l és a királyi

a magyar egyházat, t r ó n r a kerülését köve­

tanácsban is befolyással r e n d e l k e z ő királyi

tően hatalmas egyházi a d o m á n y o k a t tett.

kegyuraság alatt álló a p á t s á g o k a t . Egykori

Az A r a d o n

menedékhelyét, Pécsváradot gazdagon m e g ­

kivégzett előkelők vagyonát

osztotta szét. Egyaránt figyelt a világi p a p ­

a d o m á n y o z t a , a villámcsapás n y o m á n t ű z

ságra és a szerzetességre. László somogyvá-

pusztította P a n n o n h a l m á t újjáépítette. Ez­

ri alapítása óta, lassan m á r fél évszázada

zel Szent István óta ő b ő v í t e t t e leginkább

n e m alapítottak a magyar királyok bencés

az ország első s z á m ú b e n c é s m o n o s t o r á t .

m o n o s t o r t . A bencés szerzetesek nyilván­

Végezetül egykori tolnai lakhelye közelé­

valóan zokon vették ezt. Miközben sorra

ben, D u n a f ö l d v á r o n Szent Ilona, felesége

jöttek létre m a g á n a d o m á n y o k b ó l az apát­

n é v a d ó szentje tiszteletére egy új bencés

ságok, úgy érezték, a dinasztia megfeledke­

apátságot is létrehozott. U t ó b b kiderült,

zett róluk. Kálmán törvényei ráadásul ö n ­

hogy ezzel ő lett az utolsó középkori magyar

állóságukat is kétségbe vonták és a p ü s p ö k

uralkodó, aki bencés m o n o s t o r t alapított.

alá rendelték őket. Kálmán és II. István

II. Béla a világi p a p s á g o t is t á m o g a t t a .

már nem m o n o s t o r a i k a t választotta temet­

Úgy tűnik, hogy elsősorban a királyi p r é -

II.

postságok rendszerét kívánta megerősíte­ ni. Aradon egy úi prépostságot hozott lét­ re, az (ó)budait megadományozta és az apja által megkezdett d ö m ö s i alapítását befejezte. Álmos ugyanis a hatalomból ki­ szorulva n e m volt abban a helyzetben, hogy megfelelő birtokokkal lássa el az új prépostságot. Az 1138-ban II. Béla által ki­ adott birtokösszeirás viszont már közel száz falut említ ezen egyház tulajdonában. Nyilvánvaló, hogy ezek többsége II. Bélá­ tól és Ilona királynétól származott, és ők tehették az ország egyik leggazdagabb egy­ házává D ö m ö s t . A prépostság templomá­ nak a felépítése is a nevükhöz fűződik. A t e m p l o m alaprajzának legközelebbi pár­ huzamai Csehországban találhatók, külö­ nösen a prágai Szent György- és Szent Vit u s - t e m p l o m o k h o z hasonlíthatott. II. Bé­ la szeretett egyházának építésénél kihasz­ nálta személyes kapcsolatait. Cseh szövet­ ségesével, Szobeszláv fejedelemmel külö­ nösen jó viszonyt alakított ki, aki Prágából négy alkalommal is felkereste a barátjá­ nak tekintett magyar királyt. Ennek a szo­ ros kapcsolatnak az eredménye a dömösi t e m p l o m kialakítása. II. Béla támogatta László király egyre in­ kább kibontakozó kultuszát. Ezt mutat­ ja, hogy 1134-ben Váradon tartottak egy fontos országos zsinatot, és a király másod­ szülött fiának is a László nevet adta a ke­ resztségben. Az egyház felé irányuló mece­ natúráját a külkapcsolatok érdekében is kamatoztatta. Felvette a kapcsolatot a ro­ kona, III. Lipót őrgróf által alapított, Bécs melletti heiligenkreuzi ciszterci apátság­ gal, a Babenberg-dinasztia alakulóban lévő családi monostorával. II. Béla talán ez al­ kalommal egy magyarországi ciszterci mo­ nostor alapítását is kezdeményezhette, ő lett ezzel az első magyar király, aki kap­ csolatba lépett a ciszterci renddel. Ha­ sonlóan politikai célok, a német kapcsola­ tok elmélyítése motiválta, hogy fogadta a német területen nagy tiszteletben álló Ottó bambergi püspök követeit, és anyagilag tá­ mogatta a főpap pomerániai misszióját.

(Vak) Béla sikerei

A királyi prépostságok említett tá­ mogatása szorosan összefüggött az udvari papság, a királyi kápol­ nán belül elindult változásokkal. A királyi kápolnán belül kez­ dett elkülönülni egy olyan csoport, amely már nem al­ kalomszerűen, hanem egy­ re rendszeresebben vállalt szerepet az uralkodó okle­ veleinek kiadásában. II. Bé­ lától indult el az a folyamat, amely eredményeként a század végén létrejött az önálló királyi kancellária. II. Béla uralkodása alatt újra kimutatható a királyi udvarban a krónikaírás. Az Álmos-ág hatalomra kerü­ lése után a király környezetében szükségét érezték, hogy átértékeljék a László király halála óta eltelt évtizedeket, újrarajzolják a Kálmánról II. István alatt kialakított ké­ pet és tendenciózusan mutassák be II. Ist­ ván uralkodását. Valószínűleg II. Béla ide­ jén készült az esztergomi rövid krónika, amely II. Istvánig felsorolja a magyar kirá­ lyok temetkezési helyeit. II. Béla uralkodása sikeresnek tűnik, családi kapcsolatai rendeződtek, ö r ö k ö ­ sökben sem volt hiány, négy fia mellett két lánya született. Mindezek ellenére a király komoly lelki gondokkal küzdött. Zakla­ tott gyermekkora volt, alig ötéves korában megvakították és szerzetesek között titok­ ban kellett élnie. A sikereket sem érezhette sajátjának, mivel tudta, hogy azok jórészt felesége eredményei, az 1130-as évek elején történt véres leszámolások pedig komoly lelki terhet jelentettek számára. A króni­ ka uralkodásának bemutatását azzal zár­ ja: „Béla király pedig, miután az ország megerősödött a kezében, borivásra adta magát. Udvari emberei hozzászoktak ah­ hoz, hogy bármit kérjenek is a királytól ré­ szegségében, megkapják, és részegsége el­ múltával a király pedig nem vonhatja vissza azokat." A lelki beteg uralkodó 1141. február 13-án halt meg, és Székesfehérvá­ rott temették el.

Áldó

Isten-kezet ábrázoló

patèna, 12. század

BIZÁNC ÁRNYÉKÁBAN (1116-1172)

Háborúkkal teli esztendők

II. Géza uralkodói díszben. Miniatura a K é p e s Krónikából,

1358 után

Az elhunyt király legidősebb fia, II. Gé-

hercegként vagy n á d o r i tisztségben másfél

za g o n d nélkül foglalta el a t r ó n t ,

évtizedig a magyar politika m e g h a t á r o z ó

és a temetés u t á n azonnal, 1141.

szereplője lett. II. Béla uralkodásának vé­

február 16-án, Székesfehérvárott megko­

gére gazdaságilag m e g e r ő s ö d ö t t az ország,

ronázták. M i n d e z jelezte a belső viszonyok

jelentősen növekedett a kincstár bevétele,

stabilitását. Az új király viszont csak 11

ellenzék híján stabilak voltak a hatalmi vi­

éves volt, így II. Bélához hasonlóan, az első

szonyok. E tények és az e l m ú l t fél évtized

időszakban helyette jobbára anyja, Ilona

külpolitikai sikerei arra ö s z t ö n ö z t é k II. G é ­

özvegy királyné és a n n a k időközben Szer­

za környezetét, elsősorban

biából Magyarországra jött testvére, Belos b á n k o r m á n y z o t t . Belos, hol bánként, hol

Belos b á n t ,

hogy a korábbiaknál aktívabb n e m z e t k ö z i szerepvállalásba kezdjen. Az első években az orosz fejedelemségek belső konfliktusaiba avatkoztak be a magyar csapatok A 11. század végétől kezdve m á r több alkalommal és váltakozó sikerrel a di­ nasztikus kapcsolatok szerint vettek részt a fegyveres konfliktusokban. Az eltelt t ö b b mint négy évtized alatt a gyakori h a d b a vo­ nulásoknak köszönhetően a Halics felé ve­ zető hadi út is kiépült. Az egymással rivali­ záló, gyenge fejedelemségek n e m is t ű n t e k olyan veszélyes ellenfélnek, m i n t a nyugati szomszéd, a N é m e t Birodalom és az a n n a k részét képező cseh vagy osztrák területek. Az orosz fejedelemségek irányából n e m kel­ lett komoly visszacsapástól sem tartani, így alkalmas terepnek t ű n t a Magyar Királyság nemzetközi, elsősorban közép-kelet-euró­ pai jelentőségének bizonyítására, vagy adott esetben a külpolitikai elszigeteltségből való kitörésre. Kijev ugyan sokat veszített koráb­ bi jelentőségéből, de még így is fontos állo­ mása volt a kelet-nyugati irányú kereskede­ lemnek. Így a katonai jelenlét, a dinasztikus kapcsolatok ápolása a magyar kereskedelmi érdekek védelmét is szolgálta. A zsákmány­ szerzés lehetősége, a háború izgalma, a bá­ torság, a hűség bizonyítása is gyakran hadba szólította a királyt és főembereit. Az első orosz hadjáratot

144-ben

Be­

los bán vezetésével indították a magyarok

H á b o r ú k k a l teli e s z t e n d ő k

a halicsi fejedelem megsegítésére. Időköz­

1147 júniusában, a második keresztes

ben a korábban oly szerencsésen alakuló

hadjárat során, először III. Konrád serege

nemzetközi helyzet alapvetően megválto­

vonult át az országon, amely ellenséges te­

zott. Főleg a nyugati szomszédokkal r o m ­

rület volt.

lottak meg a kapcsolatok. A német uralko­

II. Géza ügyelt arra, hogy provokációmen­

Mindkét fél, de különösen

dó számára birodalmon belüli pozícióinak

tesen és a lehető leggyorsabban áthaladjon

kedvező alakulása

folytán, n e m jelentett

a hatalmas német sereg. A német uralkodó

már komoly hasznot a magyar támogatás.

éreztette azért a magyarokkal, hogy szo­

Ezért felbontották a Zsófia hercegnő és H o -

rult helyzetben vannak, és hatalmas meny-

henstauf Henrik közötti eljegyzést, és a ma­ gyar hercegnő az a d m o n t i apácamonos­ torba költözött. A király nagyon sértőnek tartotta az eljárást és azonnal hadat akart in­ dítani húga kiszabadítására. II. Gézát azon­ ban környezete lebeszélte a n é m e t területre vezetett meggondolatlan hadjáratról.

nyiségű pénzt csikart ki a királytól. II. Gé­ za jobbára az egyháztól szedte be ezt az összeget.

Borisz is ki akarta használni

az átvonulást, de III. Konrád megtiltotta számára, hogy a német csapatokhoz csat­ lakozva Magyarországra jöjjön. A nyár második felében VII. Lajos fran­

A Bizáncban élő Borisz t u d o m á s á r a ju­

cia király serege vonult végig az országon.

tott a n é m e t - m a g y a r viszony elhidegülése.

VII. Lajos és II. Géza között szívélyes kap­

Ezért N é m e t o r s z á g b a m e n t , ahol engedélyt

csolat alakult ki. A francia király hosszasan

k a p o t t arra, hogy zsoldosokat toboroz­

időzött a magyar udvarban és elvállalta,

zon egy magyarországi t á m a d á s érdeké­

hogy ő lesz a keresztapja az éppen ak­

ben. A magyar király n e m t u d o t t a szervez­

kor megszületett István hercegnek, aki el­

kedésről, és ezért váratlanul érte, hogy Bo­

sőszülöttként Géza kijelölt u t ó d a is lett.

risz

1146

tavaszán

elfoglalta

Pozsonyt.

II. Géza a z o n b a n a n é m e t zsoldosokat lefi­ zetve k ö n n y e n visszafoglalta a várat. Ősszel a király a t r ó n k ö v e t e l ő támogatása miatt b ü n t e t ő a k c i ó t i n d í t o t t az osztrák herceg ellen. A h a r c megkezdése előtt a 16. évét b e t ö l t ő II.

Gézát nagykorúsága jeleként

ü n n e p é l y e s e n k a r d d a l felövezték. A Lajta mellett lezajlott ü t k ö z e t b e n a magyarok le­ győzték

Jasomirgott

Henrik

herceget.

Kard, 12. század

II. Géza a v á r h a t ó n é m e t t á m a d á s megelő­ zése é r d e k é b e n a n é m e t király ellen lázadó Welfeket pénzzel kezdte t á m o g a t n i . A kü­ s z ö b ö n á l l ó n é m e t visszacsapás e l m a r a d t . Ebben

nagy

szerepet

játszott

az,

hogy

III. K o n r á d felvette a keresztet és h a d b a in­ d u l t a Szentföld felszabadításáért. Így a né­ m e t e r ő k hosszú

i d ő r e le lettek kötve.

A csapatok felvonulási útvonala Magyar­ országon keresztül vezetett, és az átvonulás é r d e k é b e n sem látták célszerűnek a n é m e t u d v a r b a n tovább élezni a feszültséget. Még a kisebb b ü n t e t ő c s a p á s t ó l is eltekintettek, m e r t azzal csak a felvonulási utakat és a szükséges élelmet pusztították volna el.

VII. La/os francia király (kezében

az

országalmával)

és II. Géza. Miniatúm a K é p e s Krónikából, 1358 után

BIZÁNC ÁRNYÉKÁBAN (1118-1172)

elsősorban a királyi udvarra korlátozódva,

VII. Lajos francia király Szent

Bernát hallgatja

hadjártról.

prédikációját

de Magyarországon is megjelent a keresz­

a

tes eszme. A magyar királyt és környezetét

keresztes

Kódexillusztráció,

megérintette az az eszmeiség, amely moz­

15. század

gásba hozta Nyugat-Európa királyait és ne­ mességét. Ennek bizonyítéka, hogy II. Gé­ za volt az az uralkodó, aki betelepítette Magyarországra a lovagrendeket. Először a johannitákat, Székesfehérvárott rendhá­ zat alapítva számukra, majd a t e m p l o m o ­ sokat. A két lovagrend példája n y o m á n rö­ viddel ezután II. Géza egy önálló magyar szerzetesrendet is szervezett. A Jeruzsálem­ ben Szűz Mária és Szent István tiszteletére általa alapított t e m p l o m h o z kapcsolódva Szent István keresztesei néven ispotályos k a n o n o k r e n d e t hozott létre. A stefanita kanonokok

magyarországi központja az

Esztergom mellett létrejött Szent István ti­ tulusa

kolostor

(Esztergom-Szentkirály)

lett. Másfél évszázaddal Szent István megA keresztapaság vállalása t ö b b volt, m i n t egy baráti gesztus. A kor felfogása szerint ezzel a két király rokoni kapcsolatba ke­ rült, így jelentősége egy dinasztikus házas­ sághoz m é r h e t ő . A szívélyes légkört azon­ ban egy incidens mégis megzavarta. Géza

keresztelkedése után

Magyarországon is

szerzetesrendet alapítottak, és ez újabb jele volt annak, hogy a magyar társadalom m á r n e m csupán formálisan keresztény, h a n e m alkotó m ó d o n igyekszik kapcsolódni a la­ tin keresztény világhoz.

egyik vitéze a francia király környezetében

Az 1140-es években egész E u r ó p á t átfo­

felismerte Boriszt. A trónkövetelő VII. La­

gó két nagy, egymással rivalizáló nemzet­

jos t u d t a nélkül csatlakozott a francia se­

közi koalíció jött létre. A szövetségi rend­

reghez és jött be velük az országba. II. Gé­

szerek alapja a Bizánc rovására expanziót

za azonnal követelte kiadatását. A francia

folytató N o r m a n n Királysághoz való vi­

király azonban elutasította, m e r t érte­

szony. Az egyik oldalon Bizánc mellett Ve­

sült arról, hogy Borisz jó kapcsolatokkal

lence, a N é m e t Császárság volt, míg a ve­

rendelkezik Bizáncban, és felesége révén

lük szemben álló táborhoz a n o r m a n n o k ,

a császári dinasztiával is rokonságban áll.

Franciaország, a pápaság és Szerbia tar­

N e m akarta tehát a trónkövetelő kiszol­

tozott. Magyarországnak, mivel Dalmá­

gáltatásával megnehezíteni csapatai átke­

cia révén érintett volt az Adria partvidé­

lését a bizánci területeken, h a n e m inkább

kén, n e m maradt más választása, belépett

magával vitte. A francia csapatok átvonulásának és uralkodójuk magyarországi szerepvállalá­ sának eszmetörténeti hatása is lett. A 17 éves uralkodó, akinek alakulóban volt a sze­ mélyisége, csodálattal nézte VII. Lajos kör­ nyezetét, a kísérethez tartozó lovagokat és lovas harci játékaikat. Életre szóló élmény lehetett mindez Gézának. Szűk körben,

a II. Roger n o r m a n n király vezette koalíció­ ba. A koalíció alakulásával szinte egy idő­ ben Oroszország felé is elkötelezte magát Magyarország. 1146-ban II. Géza feleségül vette Izjaszláv kijevi nagyfejedelem lányát, Eufrozinát, és ezzel együtt részese lett az orosz

részfejedelemségek

rivalizálásának.

A magyar külpolitika így egyszerre két, egy­ mástól távol eső területen vállalt szerepet,

Háborúkkal

teli

esztendők

ráadásul igen aktívan. Az 1140—1150-es

a kijeviek meg bámulták a nagyszámú ma­

évek fordulóján öt esztendő alatt hat hadjá­

gyart, szolgakíséretüket és lovaikat". A ma­

ratot indítottak Oroszországba. A hadjára­

gyar katonák a néhány éve a keresztes lo­

tok változó eredménnyel zárultak, előfor­

vagoktól látott bemutatót igyekeztek utá­

dult, hogy a magyarok nem is tudtak az el­

nozni és tartották meg az egyik első „lovagi

lenséggel megütközni. Máskor a halicsi fe­

játékot". Ugyanebben az évben egy újabb

jedelem fizette le a magyar püspököket

hadjáratot indítottak a magyarok. Halics-

és ezután visszafordult a sereg. 1151-ben

ban súlyos vereséget szenvedtek. A helyiek­

viszont elfoglalták Kijevet, és a trónra visz-

től kapott italtól lerészegedett seregen raj­

szasegített Izjaszláv nagyfejedelem „a ma­

taütöttek az oroszok, sok magyar katonát

gyarokat meghívta magához ebédre, úgy­

álmában ért a halál. 1152-ben ezek meg-

szintén a kijevieket is, és Jaroszláv-udvar-

bosszulására a teljes magyar sereg élén

ban maga is velük együtt lakomázott,

II. Géza személyesen vezetett hadat. A San

és mindnyájan nagy ö r ö m ö k között viga­

folyó mellett legyőzték a halicsiakat, de

doztak. A magyarok ekkor felette nagy

a győzelmet nem sikerült kihasználni, mert

Keresztes

számban lovaikon futtató- és ugratóverse-

a halicsi fejedelem újból lefizette a sereg ve­

és a Magyar Királyság

nyeket

zetőit, köztük az esztergomi érseket. Ez volt

(1096-1192)

játszottak

a

Jaroszláv-udvarban,

hadjáratok

BIZÁNC ÁRNYÉKÁBAN

Barbarossa keresztes

(1116-1172)

Frigyes viseletben.

Miniatura,

1188

Barbarossa Frigyes A Hohenstaf-házból származó német­ római császár (uraik. 1155-1190) a Német­ római Birodalom régi dicsőségének és nagyságának helyreállítására töre­ kedett. Első itáliai hadjáratában elfog­ lalta Rómát, s a pápa ekkor német-római császárrá koronázta (1155). A harmadik keresztes hadjárat egyik vezéreként 1189-ben Magyar­ országon keresztül indult a Szentföld fe­ lé, és Esztergomban III. Béla vendége volt.

II. Géza utolsó orosz hadjárata. Az ered­ ménytelenség, főembereinek elégedetlenke­ dése, sógorának, Izjaszlávnak a halála miatt l e m o n d o t t az újabb katonai akcióról, noha a fejedelemségek viszálykodása továbbra is alkalmat adott volna erre. A déli határszaka­ szon is egyre sűrűbbek lettek az összetűzé­ sek, és a király belátta, hogy a két fronton való harc nem tartható tovább. Időközben az 1152 nyarán tartott regensburgi birodal­ mi gyűlésről vészes hírek érkeztek. Az új császár, Barbarossa Frigyes tervbe vette Ma­ gyarország hűbéri hódoltatását. II. Géza bizánci katonai akciói a nor­ m a n n és a szerb szövetségesei megsegíté­ sét célozták. 1149 és 1155 között öt alka­ l o m m a l t ö r t ki h á b o r ú a bizánci fronton. A Bizánci Birodalom a 12. század második felére újra megerősödött, és Konstantiná­ polyban nagyra t ö r ő terveket szövögettek. Az új császár, I. M á n u e l , Szent László ki­ rály unokája, a hajdani Római Birodalom m i n d e n régi birtokát vissza kívánta foglal­ ni a keleti M e d i t e r r á n e u m b a n és a Balká­ n o n . Ennek érdekében a hasonló célokat kitűző n o r m a n n o k ellen egy széles koalí­ ciót szervezett. A n o r m a n n o k ellen indított bizánci t á m a d á s megakadályozása érdeké­

ben 1149-ben a szerbek fellázadtak a bi­ zánci uralom ellen. II. Géza azonnal a szer­ bek oldalára állt és segédcsapatokat kül­ dött a Balkánra. A magyar királyt kettős cél vezette. Egyrészt mentesíteni akarta nor­ m a n n szövetségesét, másrészt az ÉszakBalkánon, mindenekelőtt Szerbiában erő­ síteni akarta a magyar befolyást. Az utóbbi cél megfogalmazásában bizonyosan nagy szerepe volt Belos bánnak. 1150-ben újra magyar csapatok harcoltak a szerbek olda­ lán. Mánuel császár maga vezette a bizánci sereget, és csak nehezen tudtak úrrá lenni a felkelésen. A d ö n t ő csatában a császár személyesen vívott párviadalt a magyar sereg vezetőjével. A magyarok majdnem foglyul ejtették a császárt, aki végül a pár­ viadalban felülkerekedett és a beszámoló szerint egymaga negyven hadifoglyot ej­ tett. A bizánci győzelem következménye­ ként a szerb fejedelem m e g h ó d o l t Mánuel előtt. N é h á n y h ó n a p p a l később, 1150-1151 fordulóján a császár, hogy megbüntesse a magyarokat, amiért beavatkoztak a szerb felkelők mellett, m á r közvetlenül Magyar­ ország ellen indított támadást. A királyi sereg Oroszországban volt, így a bizánci csapatok két hadszíntéren támadva, aka­ dálytalanul törtek be az országba. A Má­ nuel vezette sereg átkelt a D u n á n , feldúlta az ország egyik leggazdagabb vidékének számító Szerémséget, majd elfoglalta Zim o n y várát. A másik, Borisz irányította se­ regrész a Temesközben pusztított. Mánuel tehát újra elővette Boriszt azzal a céllal, hogy trónigényével megossza a magyar fő­ embereket. Géza visszaérkezvén n e m a csá­ szár ellen vonult, m i n t ahogy várták, ha­ nem Borisszal vette fel a harcot. Sikerült is győznie a temesközi fronton, de Boriszt n e m tudta elfogni. A trónkövetelő bizánci területre menekült, röviddel ezt követően pedig elhunyt. Két fia közül egyik sem ér­ deklődött a magyar trón iránt, pedig ap­ juk, nevük kiválasztásával, Árpád-házi származásukat próbálta kifejezni. Ők, látva apjuk kudarcait, megelégedtek a Mánueltől kapott magas tisztséggel.

Háborúkkal

tell

esztendők

Mánuel bizánci császár

A temesközi győzelem után Géza a csá­

feleségével.

szár ellen indult. A két sereg felvonult egy­

Poitiers-i

Margittal

mással szemben, de végül egyik fél sem vál­ lalta az összecsapást. 1153-ban mindkét uralkodó újra felvonultatta csapatait a ha­ tárra, de végül Géza a harc helyett békét kezdeményezett, és számára nagyon előny­ telen feltételekkel létre is jött a megegyezés. A magyar király csak az alkalmas pillanatra várt, hogy szabaduljon a megalázó békétől. Mánuel ellenében támogatta a Magyaror­ szággal határos bizánci terület vezetőjének, Andronikosznak a trónigényét, és segítsé­ ge fejében a fontos határvárak, illetve ke­ reskedővárosok átengedését kérte. II. Géza Szerbiában is kísérletet tett a Bizánc iránt hűséges

fejedelem

leváltására.

1154-ben

már saját maga indított támadást és egy ki­ sebb bizánci sereget legyőzött. A következő évben n e m m a r a d t el a m á r szokásos bi­ zánci ellencsapás. Az állandó hadakozás kimerítette az országot, és a főemberek kö­ zött is nőtt az elégedetlenség. Géza jobb­ nak látta, ha békét kér. Sikerült területi veszteség nélkül megegyezni a császárral, csupán az előző évi hadifoglyokat és zsák­ mányt kellett visszaadni. Mánuel Itália el­ len készült. Számára fontosabb volt a biro­ dalom északi határai mentén a tartós béke, és így a királynak enyhébb feltételekkel si­ került öt évre békét kötni. A bizánci császár azonban egy évvel a békekötés után, 1156 nyarán azt az aján­ latot tette Frigyes német császárnak, hogy közösen indítsanak katonai akciót Ma­ gyarország ellen. A feszült német-magyar viszonyt jelezte, hogy ugyanebben az év­ ben Frigyes hercegi rangra emelte az oszt­ rák őrgrófságot.

A

rangemelés

kifejezte

a birodalom terjeszkedési irányát. A német

apjától örökölt. A főurak egy része megelé­ gelte a helyzetet és a király fiatalabb öccse, István herceg hatalmi igényei mögé állt, aki nem fogadta el, hogy Géza elsőszülött fiát, Istvánt tekinti utódjának. Az István herceg trónigényét támogatók vezetője Belos bán lett. Géza hatalmát azonban jelezte, hogy

I. Mánuel (1118-1180) Bizánci császár, a Komnénosz-dinasztia legjelentősebb uralkodója, alatta élte utolsó virágkorát Bizánc. Apja, II. János (Joannész) császár, anyja Szent László leánya, Piroska, így a magyar szent király unokája volt Mánuel. Apja halála után, 1143-ban került a Bizánci Birodalom trónjára és tervei között szerepelt a Római Birodalom hajdani területei­ nek visszaszerzése, Bizánc hegemón szerepének biztosítása a Föld­ közi-tenger keleti medencéjében. Diplomáciai és katonai eszközökkel

császár azonban n e m látta szívesen, ha szö­

elsősorban a legfőbb ellenségnek tekintett dél-itáliai Normann Király­

vetségese a Balkánon túl a Közép-Duna­

ság ellen lépett fel, ennek érdekében a német császárral is szövetke­

medencében is befolyást szerez, és ezért

zett. Támogatta a kis-ázsiai keresztes államokat és az Egyiptom ellen

elutasította az összehangolt támadás ter­

indított keresztes hadjáratokat. Dél-ltáliában és a Balkánon jelentős

vét. Magyarország külkapcsolatai nagyon

területeket foglalt el, Szerbia mellett Magyarországra is ki akarta

kedvezőtlenül

helyzetét

terjeszteni főhatalmát. 1176-ban a szeldzsuk törököktől vereséget

csak súlyosbította, hogy megbomlott az az

szenvedett, amely jelentős területi veszteséggel járt Kis-Ázsiában.

alakultak.

Géza

egység is az országon belül, amelyet még

BIZÁNC ÁRNYÉKÁBAN (1116-1172)

Pallium (köpeny) Az érsek legfonto­ sabb méltóságjelvé­ nye a 9. szazad elejé­ től. A pápa adomá­ nyozta a frissen meg­ választott érseknek, miután az letette előt­ te vagy képviselője jelenlétében a hűség­ esküt. A pallium, nevével - köpeny ellentétben, valójá­ ban egy sálszerű vállszalag volt, ame­ lyet Szent Péter apostol sírjáról emelt fel a pápa és adott át az érseknek. A palliumadományozás kifejezte, hogy az ér­ seki hatalom Rómá­ ból ered, és a pápá­ nak van alárendelve. A megválasztott ér­ sek csak a pallium átvételétől láthatta el főpapi feladatait.

Padlótégla

lovag­

ábrázolással a pilisi ciszterci

monostorból

könnyen leszámolt az összeesküvéssel, és Belos másfél évtized után végleg kiszo­ rult a hatalomból. Valószínűleg visszatért Szerbiába. A lázadó herceg Frigyeshez me­ nekült, de a király ügyesen tárgyalt a csá­ szárral. A németek itáliai hadjáratához se­ gédcsapatokat ígért, és így Frigyes elállt a trónkövetelő herceg támogatásától, aki kénytelen volt Bizáncba menni. A formálódó német-magyar szövetség n e m bizonyult tartósnak. II. Géza 1160ban, a paviai zsinaton történtek után felis­ merte, hogy Frigyes császár európai hege­ móniára tör, és ez veszélyt jelent Magyar­ országra is. 1161 tavaszán feladta a német szövetséget, III. Sándor pápa oldalára állt és újra felvette a kapcsolatot VII. Lajos francia királlyal. A fordulatban nagy szere­ pe volt Lukács esztergomi érseknek. A Pá­ rizsban tanult nagy műveltségű főpap ugyanis az egyházi reform kérlelhetetlen híve volt. III. Sándor legátust küldött az országba, hogy megerősítsék a szövetsé­ get és egyben konkordátumot kössenek. A pápa ragaszkodott ahhoz, hogy Géza lemondjon az invesztitúrajogról, de a tá­ mogatás fejében néhány engedményre haj­ landó volt. Így a magyar egyháziak csak a király tudtával fellebbezhettek a pápához, legátus csak a király engedélyével léphetett az országba, valamint az uralkodó adhatta át az új érseknek a Rómából küldött méltó­ ságjelvényét, a palliumot. Az utóbbi ren­ delkezéssel III. Sándor tudomásul vette, hogy a magyar érsekek csak a király jóvá­ hagyásával foglalhatják el tisztségüket. Géza érezve a belső feszültséget n e m akart újabb háborús kalandba fogni, kü­ lönösen nem dé­ li irányban, mivel trónkövetelő test­ vére, István herceg Bizáncban kapott menedéket, sőt be­ házasodott a császári családba. 1161-ben ezért újabb öt évre meghosszabbította a lejáró békét Mánuellel. Az újabb szervez­

kedés megelőzése miatt is lassan nagyko­ rúvá váló másodszülött fiát, Bélát kinevez­ te Dalmácia és Horvátország hercegévé. Géza uralkodása nagy részében az or­ szág gazdasági és hadereje lehetőségeit vég­ letekig igénybe vevő külpolitikát folytatolt. A gyakori hadjáratokról szóló forrásoknak köszönhetően a 12. század közepén, a ko­ rábbiakhoz képest nagyobb betekintésünk van a magyar hadszervezetbe. E század kö­ zepén, illetve második felében élte fényko­ rát a királyi vármegyerendszer, és a hadse­ reg meghatározó részét az ispánsági várak katonasága adta. T ö b b forrás szinte egybe­ hangzó tudósítása szerint m á r 72 várme­ gye létezett a korszakban. Hetven vagy még t ö b b megyéről szól Freisingi O t t ó . Abu H a m i d , egy arab utazó szerint 78 városa van az országnak, és egy századvégi össze­ írás is 72 ispánt említ. 1152-ben 73 csapat­ ból állt a Halicsba v o n u l ó magyar haderő, ekkor nyilvánvalóan a megyei csapatok mellett a különálló királyi gárda is hadba vonult. A magyar király seregéhez tartoz­ tak még besenyőkből, székelyekből és iz­ maelitákból álló, lovas-nomád hagyomá­ nyok szerint harcoló könnyűlovas íjászok. A királyi d a n d á r j o b b á r a idegen, nyugati zsoldosokból állt. Az átvonuló keresztesek példáját követve megjelent m á r a lovagi h a r c m o d o r n é h á n y eleme. A kijevi b e m u ­ tató mellett erre utal az a feljegyzés, hogy „harci jártasságban és a fegyverek csillogta­ tásában a külföldi hospeseket utánozzák" a magyar katonák. A külföldre hadba in­ duló király a keresztény uralkodók szokása szerint a hadi sikerek érdekében fontos ereklyéket is vitt magával. Valószínűleg Székesfehérvárott őrizték ezeket az erek­ lyéket, és ünnepélyes liturgia keretében ad­ ták át a királynak a hadi zászlókkal együtt. II. Gézáról azt is feljegyezték, hogy az Ür napján, vasárnap n e m volt hajlandó fegy­ vert fogni. Magyarország számszerű kato­ nai erejét is jól ismerjük ebben a korban. Az 1160-as években t ö b b alkalommal, egy­ mástól független forrásban is 30 000 főre becsülték a teljes magyar haderő létszámát.

Háborúkkal

tell

esztendők

így egy-egy megyei kontingens p o n t o s a n 400 katonából állt és mindegyik négy-négy századra oszlott. II. Géza folytatta apja egyházi birtokado­ mányait. Mint e m h t e t t ü k , t ö b b szerzetes­ rendet ő telepített be az o r s z á g b a . Í g y a johannita, a t e m p l o m o s lovagrendeket és példájuk n y o m á n létrehozta a stefanita ispotályos k a n o n o k r e n d e t . Az ő uralkodá­ sa alatt telepednek be 1142-ben Cikádorra (Bátaszék) a ciszterci szerzetesek Heiligenkreuzból. Vélhetőleg ez m é g az apjától örö­ kül kapott feladat lehetett. II. Béla kezde­ ményezhette az alapítást. Az egyre r o m l ó osztrák-magyar kapcsolatoknak t u d h a t ó be, hogy az új alapítás n e m részesült kellő támogatásban II. Gézától, és a többi szerze­ tesrend első hazai kolostorával ellentétben sohasem k a p o t t nagyobb szerepet. Géza ö s z t ö n ö z t e udvari klerikusai kül­ földi iskolázását. Lukács esztergomi érsek a király támogatásával t ö b b , később jelen­ tős egyházi méltóságot elnyerő és európai hírnévre szert tevő nyugati klerikus társa­ ságában a korszak egyik leghíresebb isko­ lájában t a n u l h a t o t t Párizsban. A hazai fő­ p a p o k műveltségéről elismerően szólt az a n é m e t származású pápai legátus, akinek egyébként a magyar kereszténységről igen lesújtó véleménye volt, és még a pogányságnál is rosszabbnak tartotta. II. Géza uralkodása alatt indult el nyu­ gatról a tömeges betelepülés az országba. Elsősorban agrárnépesség érkezett, de kö­ zöttük kézművesek is vannak. Korábban, talán m á r I. András uralkodása alatt is ér­ keztek hospesek a Kárpát-medencébe, de számuk n e m lehetett nagy. A 11. század vé­ gétől elsősorban francia, majd röviddel ezután észak-itáliai és n é m e t területeken is robbanásszerűen nőtt a népesség. A túl­ népesedett vidékekről megindult a kiván­ dorlás Európa középső, majd keleti terü­ leteinek irányába. A 12. század közepé­ től Magyarország is célpontja lett ennek a nyugat-keleti irányú népességmozgás­ nak. Mindez jelzi, hogy Magyarország egy­ re ismertebb lett Európa nyugati területein.

Oktatás

egy párizsi

iskolában. miniatura,

Francia 12. század

Ebben nagy szerepet játszottak a keresztes hadjáratok és az egyre nagyobb tömegeket megmozgató szentföldi zarándoklatok. Európában úgy tekintettek ekkoriban Ma­ gyarországra, mint jó termőfölddel és sok megműveletíen területtel rendelkező or­ szágra. Ezt bizonyítják az 1147-ben a ke­ resztesekkel a Szentföldre tartó két króni­ kás híradásai. Mindketten csodálattal írtak a föld bőségéről és termékenységéről, de nekik is feltűnt a sok megműveletíen terü­ let és a kevés lakosság. Az első hospesek új­ latin nyelvet beszélő területekről érkeztek, ezért közelebbi származásukra tekintet nél­ kül latinoknak vagy vallonoknak nevezték őket. Ezek a jövevények a mai Belgiumtól egészen Lombardiáig h ú z ó d ó vidékről jöt-

Székelyek Vitatott eredetű, az Árpád-korban már magyar nyelvű népcsoport. Két hitelt érdemlő irányzat alakult ki a székelység eredetéről. A kuta­ tók egy része eredendően magyarnak tartja őket, míg mások a hon­ foglalás előtt katonai segédnépként a magyarokhoz csatlakozott tö­ rök eredetű etnikumot látnak bennük. Az Árpád-korban a besenyők­ kel együtt katonáskodó, illetve határvédelmi szerepben említik őket, és ennek megfelelően a gyepűk mentén telepítették le a Kárpát-me­ dence különböző területein, mindenekelőtt Biharban. A határvédelem keletebbre tolásával együtt a 12. század folyamán Biharból indult ki a székelyek Erdélybe való áttelepülése, és a 13. század elejére kiala­ kult Erdély keleti határai mentén a Székelyföld, amely területi autonó­ miát nyert el.

B I Z Á N C Á R N Y É K Á B A N (1116-1172)

vésbé

Hospes (vendég)

szétszórtan,

inkább

egy-egy

na­

gyobb t ö m b b e n telepedtek meg az or­ szágban. Velük felgyorsult Dél-Erdély ko-

Eredetileg szabad idegent jelentett, aki különböző szabadságok

lonizációja,

reményében letelepedni kívánt az országban. Kezdetben társadalmi

Szászföld is bizonyít. Erdély keleti részén,

amit

a

terület

elnevezése,

helyzettől függetlenül alkalmazták a kifejezést, és egyaránt értettek

Radna és Beszterce vidékén is nagyobb

rajta egyháziakat, lovagokat, kézműveseket, valamint parasztokat

településtömbjük jött létre és folytatták

A hospesek a 12. század közepétől meginduló újlatin és német

a Szepesség benépesítését. A latin hospe­

betelepülések nyomán tettek szert nagy jelentőségre. Kiváltságaik a hospesjogok, fontos szerepet játszottak a magyar városi jog kiala­ kulásában. A 13. századtól a más országrészből átköltöző magyar telepeseket is hospesként említik.

sek bejövetele a 13. század első harmadáig tartott. A német tömeges betelepülés idő­ rendjével kapcsolatban még sok a meg­ válaszolatlan kérdés, de bizonyos, hogy t ö b b h u l l á m b a n érkeztek és beköltözésük a 13. században is tartott. Az idegenek

tek. Nem egy tömbben, hanem szétszórva telepedtek le az országban, és ez spon­ tán betelepülésüket bizonyítja. Elsősorban a gazdasági és kereskedelmi szempontból je­ lentősebb településeket választották - így az ország

gazdasági

központjának számító

Esztergom mellett vagy a Jeruzsálem felé haladó útvonal fontos állomása, Székesfe­ hérvár mellett telepedtek le, de néhány ked­ vező fekvésű püspöki székhelyen (Pécs és Várad) és fejlődésnek indult településen (Nagyolaszi) is létrejöttek városrészeik (viII.

Géza ezüstdenária

cus Latinorum). Így a jobbára igazgatá­ si központokként jellemezhető és kele­ ties jegyeket viselő városok, várak szomszédságában, a váralján új tí­ pusú

városfejlődés csirái b o n t a ­

koznak ki. A latin telepesek, elvegyülve a helyi lakossággal, önálló falvakat is létrehoztak. A latin be­ településsel, a

12. század második

felében jöttek létre az Olaszi nevű fal­ vaink. A latin hospeseknek nagv sze­ repük van abban, hogy a településhálózat kezdte elérni a Kárpát medence

peremvidékért. Így

ők kezdték meg Dél-Erdély és a Szepesség déli és G ö m ö r fe­ lé eső részének betelepítését. A latinokat h a m a r kö­ vették a n é m e t e k A német betelepülés m a r szervezet­ tebb keretek között t ö r t é n hetett. Ezt mutatja, hogy k e -

s p o n t á n betelepülését tudatosan felkarol­ ták, támogatták, szervezték és kiváltsá­ gokkal ösztönözték II. Gézától kezdve a magyar királyok. Géza és utódai szerepét igazolja, hogy a 12. században csak királyi b i r t o k o n találkozunk jövevényekkel. A be­ telepítetten peremterületek is az uralkodó közvetlen birtokjoga alá t a r t o z t a k Talán n é h á n y p ü s p ö k i székhelyre kerültek még királyi engedéllyel hospesek, de magánbir­ t o k o s o k telepítési akcióiról a században m é g n i n c s t u d o m á s u n k . A 12. század kö­ zepétől a II. G é z a idején elinduló nyugati betelepüléssel Magyarországon is felgyor­ sult a népesség növekedése. Az ország la­ kosságának s z á m á t

jelentős

összeírások

bányában csak nagyon bizonytalan becs­ léssel t u d j á k m e g a d n i

1070 körül talán

500 0 0 0 - 5 3 0 0 0 0 lehetett az ország lakossá­ ga. Ez a 12. század régére a betelepülőkkel együtt megkétszereződhetett

és elérte,

sőt talán valamivel meghaladhatta az 1 millió főt. Korábbi becslések magasabbra teszik már kiinduló népességszámot is. Így a 12. század végére n e m tartják elképzethetetlennek a 2 milliós lakosságot sem. A II. Géza n a g v ívű külkapcsolataival együtt járó h á b o r ú k nagyon igénybe vet­ ték a királyi kincstárat. A hospesek betelepülése éppen elkezdődött, és az új települések többsége megerősödésük ben egyelőre

adómentességet

érdeké-

élvezett, így

a növekvp népesség még n e m emelte a király bevételeit. A pénzforgalom is kedve-

Háborúkkal

zőtlen irányban fejlődött. A korábbi évti­ zedek gyakorlatának megfelelően tovább folyt a kis értékű, rossz m i n ő s é g ű d é n á r o k verése. Ügy t ű n i k , a kereskedelmi forga­ l o m b a n a király rossz pénzét egyre inkább csak váltópénzként használták. A nagyobb értékű adásvételek lebonyolításában a ve­ retlen ezüst vagy idegen p é n z alkalmazása terjedt. Pénz helyett gyakran ezüstrudakkal fizettek, és így csökkent az uralko­ d ó n a k az új p é n z bevezetése alkalmával a kényszerváltásból származó bevétele is. II. Géza jó két évtizednyi uralkodása moz­ galmas időszak volt az ország életében, a későbbi k o m o l y változások első jelei ek­ kortájt figyelhetők meg, és az ország fejlő­ dése is új irányt vett. Géza alatt négy útleírás is b e m u t a t t a Magyarországot. Tanulságos a két nyugati és a két arab beszámolót összevetni. A né­ met és a francia krónikás dicséri az ország

teli

esztendők

természeti adottságait, de valahogy üres­ nek, idegennek érzik még Magyaror­ szágot. Velük ellentétben Abu H a m i d és Idríszi kiemeli az ország gazdagságát, jelentős városait. Leírásukból kitűnik, hogy o t t h o n érzik magukat, kifejezetten tetszik nekik Magyarország. A két néző­ p o n t különbsége azt erősíti, hogy a 12. szá­ zad közepén még h a t á r o z o t t a n keleties jellege volt az országnak. Kettősség jelle­ mezte az egész magyar társadalmat. Egy­ szerre van jelen Kelet és Nyugat, Róma és Bizánc, sőt a sztyepp világa, de m á r az uralkodó környezetében a lovago­ kat csodálták, Párizsba küldték kleriku­ saikat. Vidéken a t e m p l o m o k harangjai m á r csaknem m i n d e n h o v á elhallatszot­ tak, de olykor-olykor még a müezzin is szólt. II. Géza 1162. május 31-én hunyt el, és a szokásnak megfelelően Székesfehér­ várott temették el.

Szászok,

újlatinok

betelepedése a 12. században

BIZÁNC ÁRNYÉKÁBAN (1116-1172)

A trónviszályok kiújulása

N

éhány nap

Lukács

érsek

megkoronázza III.

Istvánt.

Miniatúra a K é p e s Krónikából, 1358 után

múlva

Székesfehérvá­

szágban, de a császár jelentős összeget szánt

rott az elhunyt uralkodó legidő­

a magyar előkelők megvesztegetésére. Ist­

sebb fiát, III. Istvánt királlyá koro­

ván herceg, akinek bizánci felesége is volt,

názták. II. Géza halálhírére a trónra igényt

még így is elfogadhatatlannak tűnt a ma­

formáló, Bizáncba menekült két testvére,

gyarok számára, őt nyilvánvalóan Bizánc

István és László is aktivizálódott. Mánuel

emberének tartották. Más lehetőség híján

császár támogatta őket és azonnal élni akart

László herceget fogadták el. III. István előbb

a lehetőséggel, hogy Bizánchoz hű, vazallusi

osztrák területre menekült, majd Pozsonyt

viszonyban lévő uralkodót állítson Ma­

sikerült megtartania. Alig másfél hónappal

gyarország élére. A bizánci hadsereg felsza­

II. Géza halála után újból koronázást tartot­

badult a keleti határok mentén. Mánuelnek

tak az országban. Lukács esztergomi érsek

lehetősége volt erőit átcsoportosítani. Úgy

n e m ismerve el a Bizáncból érkező herceg

vélte, hogy a király halálával a közöttük

hatalmát, megtagadta a szertartás elvégzé­

meglévő béke is érvényét veszítette. Ezért

sét. A vele rivalizáló kalocsai érsek, Mikó vi­

aktívan beavatkozott a magyar hatalmi vi­

szont elvállalta. Ezzel először fordult elő,

szonyokba. A Bizáncból érkező két herceg­

hogy Esztergom főpapja helyett a kalocsai

nek n e m volt komoly támogatottsága az or­

végezte a koronázást. Mikó lépésével a két magyar érsekség közötti, a 12. század eleje óta meglévő feszültség nyílt ellenségeske­ désbe csapott át, és a két főpap viszálya az el­ következendő bő fél évszázadban a bel­ politikai élet egyik meghatározó, az egész magyar egyházat megosztó konfliktusa lett. A megkoronázott II. László megosztozott testvérével a h a t a l m o n és visszaállította a Kálmán alatt megszüntetett dukátust. Lu­ kács esztergomi érsek kiátkozta Lászlót, aki erre b ö r t ö n b e vettette a főpapot. III. Sándor pápa nyomására karácsonykor kiengedte ugyan, de m i u t á n az interdiktumot n e m volt hajlandó visszavonni, még aznap újra fogságba vettette. II. László érezte az ural­ kodását övező ellenszenvet. N e m akarta to­ vább élezni a helyzetet, és ezért n e m tá­ madta meg a Pozsonyban élő III. Istvánt. II. László uralmát n e m tudta stabilizálni, és ennek tudható be, hogy ellenségei 1163 januárjában megmérgezték. Kijelölt utóda, testvére, IV. István foglalta el a trónt. A ko­ ronázást újból a kalocsai érsek végezte. Az új uralkodó pozícióinak megerősítése érdeké-

A

ben Szerbiából visszahívta Belost, és a hor­

trónviszályok

kiújulása

a Bizáncba költöző herceggel együtt kerül­

vát bánság élére állította. IV. Istvánnak,

nek át a tengermelléki területek. A határon

egyetlen ránk maradt oklevele szerint, kizá­

átkelésre váró bizánci seregre való tekintet­

rólag az ország déli részén voltak támoga­

tel III. István kénytelen volt elfogadni az

tói. Magyarország uralma alatt gyakorlati­

ajánlatot. Testvére, Béla herceg még az év

lag Bizánc hűbérese lett, és pár héttel koro­

folyamán átköltözött Bizáncba.

názása után bizánci katonai segítséget kért.

A megkötött békét egyik fél sem kívánta

Minden kapcsolatot megszakított a pápa­

betartani, és néhány h ó n a p múlva kiújul­

sággal. Egy korabeli angol forrás szerint

tak a harcok azzal, hogy a magyarok 1164

Nyugat-Európában attól tartottak, hogy az

elején visszafoglalták Dalmáciát. Az elkö­

ország elszakad Rómától. A pénzverés­

vetkezendő három esztendő alatt kilenc

ben is jelentkeztek a változások. IV. István

hadjáratot indítottak egymás ellen Dal­

ugyan elődeinél jobb minőségű ezüstde-

máciában és a Duna mentén, ebből négyet

nárt vert, de uralkodása alatt jelentek meg

a magyarok kezdeményeztek. A harcok egy

a bizánci mintára vert rézpénzek. Pénzei­

esetben kiterjedtek Erdélyre, és Halicsból

nek ábrái és körirata is kifejezte IV. István

is támadás érte bizánci kérésre az országot.

legitimációs gondjait. Szokatlan m ó d o n

1164-ben Mánuel nem állt meg szokás

apja, II. Béla szerepelt a király mellett, és ezt

szerint a Szerémségben, h a n e m a Bácskába

a körirat is megemlítette. IV. István tehát

is bevonult és elfoglalta Bácsot, a déli or­

apja emlékével kívánt az országon belül el­

szágrész legjelentősebb települését. A kö­

fogadottságot nyerni.

vetkező évben a bizánciak újra bejuttatták

Magyarországon

nagyon

felerősödött

IV. Istvánt az országba, de Zimonyban

a bizánci befolyás és ez III. István visszaté­

a Bizáncból érkező trónkövetelő meg­

rését segítette. Barbarossa Frigyes német

vesztegetett magyar hívei 1165 áprilisában

császár veszélyesnek ítélte a Bizánci Biro­

megmérgezték őt, a várat pedig átadták

dalom előretörését és II. Géza pápapárti ál­

III. Istvánnak. A király hívei bosszúból ke­

lásfoglalása ellenére megengedte III. Ist­

gyetlenül

vánnak, hogy zsoldosokat toborozzon Né­

holttestét. A váltakozó sikerekkel zajló há­

metországban. Az országon belül is nőtt

borúskodás alatt Mánuel belátta, hogy

meggyalázták

a

trónkövetelő

a Bizánc-ellenes hangulat. Különösen az

nem képes Magyarországon elfogadtatni

egyháziak nézték rossz szemmel a bizánci

és tartósan biztosítani a bizánci befolyást.

befolyást. 1163 nyarára az ország előkelői

A császári politika érdeklődése újra Dél-

felsorakoztak III. István mellett. 1163. jú­

Itália felé fordult, és másfél évtizedre abba­

nius

maradtak a harcok a déli határ m e n t é n .

19-én,

Székesfehérvár

közelében

III. István legyőzte nagybátyját, és rövid

Magyarországon az államalapítás óta eltelt

fogság

országból.

szűk két évszázad alatt - a bizánci egyház és

Mánuel a hír hallatán azonnal megindult

kultúra folyamatos jelenléte ellenére - any-

Magyarország ellen, hogy visszahelyezze

nyira megszilárdult a latin kereszténység

IV. Istvánt a trónra. A határon azonban

állam- és egyházszervezete, illetve a kultu­

a Magyarországról érkező hírek hatására

rális és eszmei kapcsolatok is olyan erő­

belátta, hogy IV. Istvánt sohasem fogja el­

sek voltak a latin civilizáció irányába, hogy

fogadtatni a magyarokkal. A bizánci csá­

a tartós bizánci politikai befolyásra és elgö-

szár megváltoztatta a tervét. Hajlandó volt

rögösítésre már nem volt m ó d .

után

kiutasította

az

IV. István támogatásáról l e m o n d a n i és

Érzékelve, hogy az országot nehéz hely­

III. István hatalmát elismerni, de ennek fe­

zetbe hozta a trónviszály, majd a bizánci

jében Dalmáciát és Horvátországot kérte.

háborúskodás, III. István 1167-től visszafo­

Felajánlotta, hogy leányát, Máriát és a ki­

gott külpolitikát folytatott és a belső kon­

rály öccsét, Bélát házasítsák össze, és így

szolidációra helyezte a hangsúlyt. Ebben

A magyar Szent Korona

BIZÁNC ÁRNYÉKÁBAN (1116-1172)

III. Sándor pápa

átadja

a kardot a velencei dózsénak. Freskó részlete a sienai Palazzo Publicóból, 14. század vége

nagy segítségére volt anyja, Eufrozina ki­

bek függetlenségi harca által a d ó d ó lehető­

rályné. III. István többé nem avatkozott

ségeket. Velencével is rendezte a kapcsola­

a bizánci ügyekbe. Nem használta ki a szer-

tait. Lukács érsek energikusan, b ö r t ö n t is vállalva támogatta III. Istvánt a trónviszály alatt, és ugyanezt tette a főpapság d ö n t ő ré­ sze. A belső konszolidáció is megkíván­ ta, hogy a király a pápasággal megerősítse a kapcsolatot. Maga III. Sándor pápa is igé­ nyelte ezt. A görög előretörés híre, II. László, különösen pedig IV. István pápaságellenes állásfoglalása u t á n szükségesnek ítélte a pá­ paság jelenlétét demonstrálni Magyarorszá­ gon. 1169-ben legátus érkezett az országba. Manfréd bíboros elsimította azokat az el­ lentéteket a magyar főpapok és III. István között, amelyek az elhunyt püspökök javai­ nak igénybevétele miatt keletkeztek. Napi­ rendre került a tárgyalások alatt az is, hogy a magyar király az 1161 -ben elfogadott kon­ k o r d á t u m m a l ellentétben továbbra is gya­ korolta az invesztitúrát. 1169-ben egy újabb megállapodást kötött a király III. Sándor pápával. Az új k o n k o r d á t u m az uralkodóra nézve a nyolc évvel korábbinál szigorúbb

Az invesztitúra

ábrázolása.

feltételeket írt elő. A főpapi invesztitúra til­

Miniatúra,

12. század

tása mellett kihangsúlyozzák, hogy a főpa-

A

pok áthelyezéséhez is ki kell kérni a pápai jóváhagyást, továbbá az uralkodó lemon­ dott a királyi prépostságok és apátságok ve­ zetőinek kinevezéséről is. Az uralkodó meg­ fogadta, hogy az elhunyt főpapjuk miatt megürült egyházmegyék ideiglenes irányí­ tására sem jelöl világit, h a n e m klerikust fog megbízni, továbbá az elhunyt püspök hát­ rahagyott vagyonát egyházi célokra fordítja. Az egyháztól csak akkor kér anyagi támoga­ tást, ha váratlan támadás éri az országot, de ebben az esetben is kikéri a püspökök jó­ váhagyását. A k o n k o r d á t u m m a l megerősö­ dött a főpapság politikai jelentősége, külö­ nösen Lukács érsek tekintélye nőtt. A királyi invesztitúra ügyében, m i n t a század folya­ m á n történt korábbi lemondások után, m o s t sem történt tényleges változás. III. Ist­ ván nevéhez köthető egyházi alapításról n e m m a r a d t ránk híradás, de a 12. század második felében megszervezett, ismeretlen alapítójú királyi egyházak közül egyik-má­ sik létrejötte talán hozzá kapcsolható. Első­ sorban a p r e m o n t r e i prépostságok között találhatók ilyenek Leginkább a jászói pré­ postság köthető hozzá, de alapítóként II. Gé­ za is számba jöhet. III. István udvarában, a konszolidáció évei alatt történetírói tevé­ kenység is folyt. Egy ismereden gesztaíró Kálmán uralkodásától kezdve örökítette meg az eseményeket. Az elveszett geszta szövegét, ahogy a korábban keletkezett tör­ téneti m u n k á k esetében is, a 14. század közepén összeállított krónikakompozíció hasznosította. III. István konszolidációjának egyik ered­ ménye az első magyar városprivilégium kiadása v o l t A székesfehérvári latinoknak a király szabad bíró- és esküdtválasztást biz­ tosított, bírájuk m i n d e n ügyben illetékes lett, további hospesek szabadon beköltöz­ hettek a településre, az országon belül és a határon vámmentességet élveztek Ez­ zel kialakult az úgynevezett „fehérvári jog", a későbbi magyar városprivilégiumok alapja. Székesfehérvár külvárosában meg­ született az első társadalmi, gazdasági és jogi szempontból is városnak tekinthető telepü-

trónviszályok

klúlulása

A trónbitorló István herceg: IV. István. Miniatúra a Képes Krónikából, 1358 után

lés, elindult a nyugati típusú városok ki­ alakulása Magyarországon. A kiváltságlevél egyben azt is bizonyítja, hogy III. István foly­ tatta apja hospeseket támogató politikáját. A kényes politikai helyzet ellenére befogadta a várost leromboló Barbarossa Frigyes elől Milánóból menekülőket és letelepítette őket a Szerémségben, ezzel létrehozta és a város­ fejlődés útjára állította Nagyolaszit. III. István 1172. március elején váratla­ nul elhunyt. Egyetlen fia, Béla herceg m á r korábban meghalt. Fiatal felesége éppen várandós volt, a gyermek megszületéséről nem tudunk semmit. Utódjaként így két testvére, a Bizáncban élő Béla és a Magyar­ országon tartózkodó kisebbik öccse, Géza jöhetett számításba.

Szerémség Történeti, néprajzi tájegység, amely a Duna-Száva köze keleti részét foglalta magában. Elnevezése Sirmium város nevéből származik. A területen Szent István határőrkerületet (Marchia) szervezett, amely később Szerem megyévé alakult át. A terület a török betörésekig a középkori Magyarország leggazdagabb és igen népes vidéke volt. A11-12. században kereskedelmi tevékenysége Bizánc irányban igen jelentős, később antik gyökerekre visszamenő szőlőművelés adta a vidék gazdasági fontosságát. A Szerémség a 12. században a bizánci-magyar háborúk egyik legfőbb hadszíntere volt.

Kísérlet Bizánc örökébe lépni. III. Béla királysága (1172-1196) Nagyhatalmi törekvések és balkáni terjeszkedés • 100 A királyi jövedelmek • 104 Egyház és politika • 106 Udvari művészetek és írásbeliség • 109

KÍSÉRLET

BIZÁNC

ÖRÖKÉBE

LÉPNI.

III.

BÉLA

KIRÁLYSÁGA

(1172-1196)

Nagyhatalmi törekvések és balkáni terjeszkedés

B

éla 1163 végén került Bizáncba, és

mogatták Géza hercegével szemben. Béla

tette, despotes ranggal ruházta fel, sőt

a magyar egyház megnyerése érdekében

lányát, Máriát is eljegyezte vele. Béla, akit

a pápával is azonnal kapcsolatot keresett.

nevez­

Hitet tett a latin egyház támogatása mellett

tek, mint egy világbirodalom leendő örö­

és megerősítette az 1169-es konkordátu­

köse, kiváló neveltetést kapott. 1169-ben

mot. III. Sándor ezután elfogadta III. Béla

Konstantinápolyban

Az

úgynevezett

királyfej

egyes

szerint III.

kalocsai feltételezések

Bélát ábrázolja

egykori hívei inkább az ő trónigényét tá­

Mánuel császár örökösének tekin­

Alexiosznak

azonban Mánuelnek fiúgyermeke szüle­

utódlását és utasította az esztergomi érseket

tett, és ez Béla-Alexiosz pozícióvesztésé­

a koronázás megtartására. Lukács érsek

vel járt együtt. Megfosztották trónörökösi

azonban megtagadta ezt. Az indok az volt,

rangjától, eljegyzését is felbontották Má­

hogy Béla egy díszes köpennyel akarta meg­

riával, és a császár francia származású só­

adományozni, és ezt a szélsőségesen grego­

gornőjével, Chátillon Ágnessel házasítot­

riánus elveket valló főpap megvesztegetés­

ták ki. A bizánci udvarban háttérbe szoruló

nek tartotta. A mondvacsinált ürügy mély

Béla figyelme ettől kezdve fordult újra

konfliktust rejthet, amelyet azonban csak

a magyar ügyek irányába. Ezt jelzi, hogy

találgathatunk. A koronázás megtagadá­

felvette a Magyarország, Dalmácia és H o r ­

sával Lukács egyúttal súlyosan megsértette

vátország hercege címet. Ebben a helyzet­

a pápai érdekeket. Elképzelhető, hogy más­

ben érte a hír a magyar trón megüresedésé-

ként kívánta a koronázás szertartását az ér­

ről. A magyar előkelők egy csoportja felke­

sek elvégezni, m i n t ahogy a király elvárta

reste Mánuelt és kérték, hogy engedje

volna. Európában t ö b b helyen konfliktus

Magyarországra. A csá-

alakult ki ebben az időben a koronázási

ár élt a lehetőséggel. Egy­

szertartáson használt kenetekkel kapcsolat­

részt

megszabadulhatott

ban. A kora középkorban a püspökszente-

az udvarában már felesle­

léshez hasonlóan krizmát használtak a kirá­

gessé vált hercegtől, más­

lyi koronázás során is, amely a főpapokhoz

részt Béla révén remélte,

hasonló jogállást adott a felkent uralkodó­

hogy az ellenséges bizán­

nak. A gregoriánus előírások viszont csak

ci-magyar viszony szö­

az egyszerű szentelt olaj használatát enge­

vetségesi kapcsolattá ala­

délyezték, és ezzel kifejezték, hogy az új

kul át. Megeskette Bélát,

uralkodónak nincs jogosultága az egyház

hogy

magyar

figyelembe veszi

királyként

ügyeiben eljárni. A két, korábban Bizánc­

Bizánc

ból érkező király koronázásához hasonlóan

érdekeit. Mánuel komoly

III. Béla koronázási szertartásának elvégzé­

összegeket fordított a m a ­

sére végül a kalocsai érsek vállalkozott.

gyar előkelők megnyerésére

A pártharcok elhúzódását mutatja, hogy

és a nyomaték kedvéért hadse­

csaknem egy évvel III. István halála után,

regét is felvonultatta a magyar határra.

1173 januárjában sikerült Bélának a t r ó n t elfoglalni. A király - békülékenysége jele­

Béla az országban komoly tá­

ként - uralkodásának az elején megerősí­

mogatásra tett szert. III. István

tette az esztergomi érsek koronázási jogát,

Nagyhatalmi

amelyet a h á r o m legutolsó királyi koroná­ zás és a kalocsai érsekség törekvései kétsé­ gessé tettek. Géza herceg anyja, Eufrozina támogatá­ sát is élvezve összeesküvést szervezett báty­ ja hatalma ellen. Béla határozottan fellépett a szervezkedéssel szemben, és Géza kényte­ len volt német területre menekülni. A cseh herceg, gesztusként az új magyar király felé, elfogta őt és kiszolgáltatta Bélának. A király Géza híveit kegyetlenül megbüntette, a her­ ceget börtönbe záratta, anyját pedig bizánci területen, Barancsban tartotta fogva. Béla hatalmának megszilárdulását jelzi, hogy Lukács érsek is visszatért a politikába és rendezte kapcsolatait az uralkodóval. A két érsekség viszálya is csitulni látszott. Béla uralkodásának első évtizede a kon­ szolidáció érdekében telt el. Visszafogott külpolitikát folytatott, a bizánci érdekeket mindig szem előtt tartotta. Egyetlen eset­ ben indított csak idegen területre támadást. 1176-ban két hullámban betört osztrák te­ rületre, hogy kikényszerítse Géza kiadatá­ sát. Még ebben az évben Mánuel kérésére

törekvések

és

balkáni

terjeszkedés

magyar segédcsapatokat küldött Kis-Ázsiá­ ba, hogy segítsék Bizáncot a szeldzsuk törö­ kök elleni harcban. A nemzetközi helyzet is kedvezően alakult Béla számára. Enyhült Barbarossa Frigyes császár konfliktusa III. Sándor pápával. 1177-ben a két hata­ lom Velencében békét is kötött, az esemé­ nyen a magyar király követei is részt vettek. Így a pápa oldalán álló Magyarország nyu­ gati határai mentén is csökkent a feszültség. Az 1080-as évek elején változások figyel­ hetők meg a külkapcsolatokban. El­ hunyt Mánuel császár, aki irá­ nyában Béla személyesen el volt kötelezve, sőt akihez eskü is kötötte. Így a korábbiakhoz képest jóval nagyobb lehető­ ségei adódtak a külkapcsola­ tok alakítására. A magyar kül­ politika kiszabadult a bizánci ellenőrzés alól. A belső kon­ szolidáció eredményei is meg­ mutatkoztak. Szilárd társadalmi támogatást élvezett uralma, és mivel 1163 óta az ország nem bonyolódott

Bizánci-magyar

háborúk

a 12. században (1127-1186)

III.

Béla nagypecsétje,

1195 körül

KÍSÉRLET BIZÁNC Ö R Ö K É B E LÉPNI. III. BÉLA KIRÁLYSÁGA ( 1 1 7 2 - 1 1 9 6 )

III. Béla. Miniatúra

rancsot foglalta el, majd egészen Nisig nyo­

a Thuróczy-krónikából

m u l t előre. A következő évben a bizán­ ci csapatok visszahódították a területet, de 1185-ben újra magyar u r a l o m alatt áll a fontos ú t v o n a l . III. Béla dinasztikus k a p ­ csolatok kialakításával is p r ó b á l t a befolyá­ sát erősíteni Bizáncban. 1185-ben a hatal­ mi harcokból győztesen kikerülő II. Izsák császárral összeházasította leányát, Margi­ tot, és az új bizánci u r a l k o d ó pozícióját erősítendő visszaadta az egyébként is n e ­ hezen t a r t h a t ó elfoglalt területeket. 1184ben, m i u t á n első felesége elhunyt, a király maga is Bizáncban keresett feleséget. Mivel a császári családban n e m állt rendelkezésre a magyar királyhoz m é l t ó menyasszony, előbb Anglia felé tájékozódott, majd 1186költséges katonai akcióba, pénzügyi szem­ pontból is megerősödött. Mánuel halálát kihasználva III. Béla azonnal visszafoglalta az 1163 óta bizánci fennhatóság alatt álló magyar területeket, Közép-Dalmáciát és a Szerémséget. Béla az özvegy királyné kéré­ sére beavatkozott az egyre zavarosabb bi­ zánci hatalmi viszonyokba. Kihasználva a szerbek elszakadási törekvéseit, 1183-ban hadjáratot vezetett a Balkánra. Előbb csak a két határvárat, Nándorfehérvárt és Ba-

m-it

A harmadik keresztes hadjárat Kódexillusztráció, 13. század

ban, a hosszú idő óta fennálló jó francia­ magyar kapcsolatoknak is k ö s z ö n h e t ő e n , VII. Lajos francia király leányát, C a p e t Margitot vette feleségül. A házasság n e m németellenes éllel jött létre, n o h a a t ö b b évtizedes

francia-magyar

kapcsolattar­

tásnak ez egyik m e g h a t á r o z ó j a volt. Az 1180-as évek elején a n é m e t - m a g y a r vi­ szony javulásának jeleként III. Béla idősebbik fiát, I m r e herceget eljegyezték Fri­ gyes császár lányával. A házasság a n é m e t

Nagyhatalmi

törekvések

és

balkáni

menyasszony halála miatt ugyan nem jött

vékenységének köszönhetően

létre, de a n é m e t - m a g y a r kapcsolatok fe­

a bizánci és a német császár

szültségmentesek m a r a d t a k .

békét kötött és a német sereg

A messzire tekintő, néha már-már nagy­

továbbvonult.

hatalmi igényekkel fellépő magyar külpoli­

III. Béla bizánci politikáját

tika kiteljesedésének a jele, hogy az 1180-as

kettősség jellemezte. Bizonyos

évek második felében III. Béla hosszú idő

esetekben az egyre gyengü­

után újra beavatkozott az orosz belviszá­

lő birodalom érdekeit védte,

lyokba. A magyar csapatok 1188-ban be­

máskor viszont hódítóként lé­

vonultak Halicsba, de a korábbiakkal el­

pett fel. III. Béla, mivel jól is­

lentétben n e m elégedtek meg egy magyar­

merte

barát fejedelem h a t a l o m r a segítésével, ha­

kat, uralkodásának végén már

a

bizánci

viszonyo­

n e m el akarták foglalni a területet. Ezzel

tisztában volt a görög császár­

először jelentkezett a hódítás szándékával

ság meggyengülésével. Sőt az­

a király Oroszországban. Ennek jele, hogy

zal is, hogy válságos helyzete

Vlagyimir

záratta,

hatalmi vákuumot idézett elő

és kisebbik fiát, András herceget tette kor­

a Balkán északi részén. III. Bé­

mányzóvá. A következő évben újra csa­

la uralkodásának végén a ma­

p a t o k a t kellett küldeni a fejedelemségbe,

gyar politika több alkalommal

fejedelmet

börtönbe

terjeszkedés

de m é g így sem sikerült András hatalmát

is megkísérelte, hogy átvegye a görög csá­

fenntartani.

szárság szerepét ezen a területen. Tervei­

Barbarossa Frigyes fiaival, VI. Henrikkel és V. Frigyes sváb

herceggel.

Miniatúra,

1187-ben a muszlimok elfoglalták Jeru­

nek komolyságát mutatja, hogy a király fel­

zsálemet. A Szentföld megsegítésére meg­

vette címerébe a bizánci császár hátaim

hirdették a h a r m a d i k keresztes hadjáratot.

jelvényét, a kettős keresztet, amellyel kife­

III.

III. Béla tekintélyét jelzi, hogy a sereg egyik

jezni

a kettős kereszttel

kívánta,

hogy

egyenrangú

vezérének őt akarták felkérni. A magyar ki­

a császárral és az ő örökébe

rály a z o n b a n ekkor még n e m kívánta fel­

kíván lépni. A kereszte­

venni a keresztet, de támogatta a hadjáratot

sek és a bizánciak kö­

és vállalta, hogy megszervezi az átvonuló

zötti közvetítés után

seregek élelmezését. A Barbarossa Frigyes

h á r o m évvel, 1192-

vezette n é m e t keresztes csapatok 1189 nya­

ben már Szerbiát

rán érték el az országot. Az átvonulás telje­

kívánták a magya­

sen r e n d b e n történt, sőt igen szívélyes vi­

rok elfoglalni. A bi­

szony alakult ki a császár es a magyar király

zánci császár még

között. Megegyeztek abban, hogy Frigyes

a

fia, a sváb herceg feleségül veszi Béla lányát.

mellé állította, és a

pápát

is

maga

A hadjáratban azonban a herceg életét ve­

szerbek sem fogadták el

szítette, így Béla második n é m e t - m a g y a r

a magyar uralmat. III. Bé­

dinasztikus házassági kísérlete sem jött lét­

la kénytelen volt meghátrálni,

re. A császár csapatához - felvéve a keresz­

n o h a már Szerbia jelentős részét

tet - több magyar előkelő is csatlakozott,

elfoglalta. Különösen indokolta

a király pedig néhány csapatot is a német

a kivonulást az, hogy Velence év­

uralkodó rendelkezésére bocsátott. A Bal­

ről évre támadást intézett Dal­

k á n o n a n é m e t sereg konfliktusba került

mácia ellen. A Tengermelléket

a bizánciakkal, és tervbe vették a főváros

fontosabbnak

ostromát. A magyar király, III. Béla saját

uralkodó, és a kétfrontos háborút

érdekeire való tekintettel erre visszahívta

sem merte felvállalni, de balkáni

katonáit. Végül az uralkodó közvetítő te­

terveiről sohasem m o n d o t t le.

vélte

a

magyar

12. század vége Béla pénze hátlapján

KÍSÉRLET BIZÁNC ÖRÖKÉBE LÉPNI. III. BÉLA KIRÁLYSÁGA (1172-1196)

A királyi jövedelmek

V

III. Béla pénzel

alószínűleg III. Béla külpolitikai céljai érdekében állították össze azt a jövedelem-összeírást, amely lehe­ tőséget nyújt arra, hogy először kapjunk pontosabb képet a magyar király bevételei­ ről. A jegyzék III. Béla uralkodásának vé­ gén fia, Imre herceg aragóniai házassága érdekében készült. Aragónia a pápaság hű­ bérese volt, így a magyar uralkodó a pápa támogatását igyekezett megnyerni és be­ számolt neki bevételeiről. Éppen ezért elő­ fordulhat, a valós bevételeknél némileg na­ gyobb összeg került a jegyzékbe, hogy kedvezőbb színben tüntessék fel a ma­ gyar király jövedelmeit. A király jö­ vedelmének kétharmada dominális, tehát mint földbirtokos kapta azokat. Ezek a bevételek a kora középkori királyi gazdálkodásra jellemzőek, tehát a magyar király hatalma döntően egy archaikus gaz­ dálkodási-uralmi formára épült. A ke­ reskedelem, a pénzgazdálkodás fejlődésé­ nek megindulását mutatja, hogy a fenn­ maradó egyharmad már regálejövedelem, és mint az ország királyát illette meg III. Bélát. Ez a magyar gazdasági élet és a hatalmi struktúrák megindult, lassú át­ alakulásának a bizonyítéka. A század köze­ pén kezdődő hospestelepítések is komo­ lyan éreztették hatásukat. Az erdélyi, döntően szász telepesektől tizenöt­ ezer márka illette meg az uralkodót, és ez az összes jövedelmének közel a 10 százalékát tette ki. A dominális jövedelmek magas szintje alátá­ masztja azt, hogy a 12. század folya­ mán az ország legnagyobb birtokosa a király volt. Az ország birtokállomá­ nyának 75 százalékát közvetlenül ő birto­ kolta, 15 százalék felett az egyház rendelke­

zett és 10 százalék volt világi birtokosok kezén. A királyi birtokok jelentős része a királyi udvarházak köré szerveződött. A király vigyázott ennek az archaikus rend­ szernek a fenntartására, és elejét akarta venni az udvari szervezet terén a társadal­ mi mozgásnak. Elrendelte a szabad udvar­ nokok összeírását. Az udvarházak termé­ szetbeni szolgáltatásokkal látták el a királyi udvart. A király utazásai során ellátást ka­ pott, tehát felélte udvarházai terményeit. A király legnagyobb bevétele a pénzve­ résből és a régi érmék kötelező beváltásából származott. A 13. század elejéig - kivéve a rövid ideig tartó hercegi pénzkibocsá­ tást - egyedül Esztergomban vertek pénzt. III. Béla alatt megállt a magyar királyok ál­ tal a 12. században vert pénzeknek a r o m ­ lása. Fokozatosan emeltek a kibocsátott ér­ mek súlyán és nagyobb finomságú ezüstöt alkalmaztak. A jövedelem-összeírás alap­ ján a király évi bevétele 23 tonna színezüst lehetett, és ezzel III. Béla bizonyosan Euró­ pa leggazdagabb uralkodója volt. Kortársai közül a francia király 17, míg az angol ural­ kodó évi 9 t o n n a ezüstnyi bevételre tett szert. A különbségek jelentősek, de míg Magyarországon a király jövedelme csak­ nem megfelelt az ország jövedelmének, ad­ dig Nyugat-Európában az uralkodók az adókon keresztül csupán a bevételek töre­ déke felett rendelkeztek. III. Béla jelentős birtokadományokat tett. Ő volt az első uralkodó, aki egész me­ gyét adományozott el. Ez azonban egy horvátországi kis megye (Modrus) volt. Az adományok a királyi birtokok terhére történtek, így ezek nem érintették a király 11-12. századi uralmának alapját képező királyi vármegyék rendszerét. A mértékkel történt birtokadományok miatt kieső do-

minális jövedelmeket pedig pótolták az egyre növekvő regálejogon járó bevételek. A hospesek betelepítését továbbra is tá­ mogatta. A dél-erdélyi szászok lakta te­ rület egyházszervezetének kialakításánál a vidéket kivette a területileg illetékes er­ délyi püspök joghatósága alól és egy ki­ váltságolt királyi prépostságot alapított Szebenben. Ezzel biztosította a szászok egyházi különállását. Dél-Erdély példáját a Szepességben is követték. A szepesi káp­ talant először a 13. század első éveiben említik. Így lehet, hogy azt - III. Béla pél­ dáját követve - már Imre király hozta lét­

re. A két kialakuló nagy német etnikai tömb III. Béla koncepciója keretében in­ dult el azon az úton, hogy jogilag is elis­ merjék etnikai különállásukat. A hospesek támogatását, az irányukban megmutatko­ zó királyi figyelmet egy nagyon személyes tett is bizonyítja. III. Béla egy utazása so­ rán elvállalta, hogy keresztapja lesz egyik német telepese gyermekének. A király tár­ sadalompolitikájának előremutató jele, hogy ő volt az, aki hadi érdemei elismeré­ séül várjobbágyot szervienssé tett és egyéb­ ként is támogatta az arra érdemes vár­ népek felemelkedését.

Magyarország III. Béla idején

KÍSÉRLET BIZÁNC ÖRÖKÉBE LÉPNI. III. BÉLA KIRÁLYSÁGA (1172-1196)

Egyház és politika

A A

pásztói apátsági

romjai

templom

nagy adományok egyik haszonélve­

ide érkezve megtelepedett az országban,

zője az egyház volt. III. Béla uralko-

de a megromlott német-magyar kapcsola­

dása alatt sorra kaptak a nagy m o ­

tok miatt újabb alapítások nem történtek.

nostorok sószállítási kiváltságot, és ezzel

III. Béla francia családi kapcsolatainak kö­

a fontos kül- és belkereskedelmi cikk for­

szönhetően felkarolta a rendet, most már

galmazása fokozatosan az egyház felügye­

n e m a szomszédos n é m e t m o n o s t o r o k r a

lete alá került. Az erdélyi sóbányák ugyan

támaszkodott, h a n e m a rend francia köz­

királyi tulajdonban maradtak, de ezek az

pontjait kereste meg. 1183-ban maga a cisz­

adományok már rést ütöttek a királyi só-

terciek vezetője, a citeaux-i apát járt kül­

m o n o p ó l i u m o n . Nagyobb ütemben tör­

döttség élén a királynál az új alapítások

tént a rév- és vámbevételek egyházi ado­

megbeszélése érdekében. III. Béla erre a ki­

mányozása is a 12. század végén. A király új

emelt támogatás jeleként ugyanazon ki­

alapításai elsősorban a ciszterci rend ma­

váltságokban részesítette a rendet, m i n t

gyarországi elterjesztését szolgálták. A rend

amelyekkel Franciaországban is rendelkez­

ugyan 1142-ben az osztrák őrgrófságból

tek. Gyorsan egymást követve öt új ciszter-

ci apátságot hozott létre a király Egresen, Zircen, Pilisben, Szentgotthárdon és végül Pásztón. Az első négy alapítása közvetíenül Franciaországból történt, és így ezek­ ben a monostorokban kezdetben kizárólag francia szerzetesek éltek. A rend megerő­ södésének jele, hogy a pásztói betelepítése m á r Pilisből történt. A király egyik főem­ berét is megnyerte arra, hogy ciszterci apát­ ságot alapítson. Az első magánalapítású ciszterci közösség a nyugati határon, Bors­ m o n o s t o r o n jött létre. Béla rendezte a kap­ csolatot a heiligenkreuzi ciszterciekkel is, akiknek a Fertő tó környékén jelentős, de jobbára mocsaras területeket adott. A szer­ zetesek megkezdték a terület lecsapolását és művelés alá vételét. Az adomány jelzi, hogy a király megkezdte a két évszázadon át nyu­ gat felé védelmet, de egyben elzárkózást is jelentő nyugati gyepű felszámolását. Ennek köszönhetően az ország nyugati irányból is könnyebben megközelíthető lett, már nem csak Pozsonynál a D u n á n vagy a mosoni kapunál lehetett bejutni Magyarországra. Jelentős adományokat tett a johannita rend számára is. III. Béla volt az első magyar király, aki csatlakozni kívánt a keresztesek­ hez. 1188-ban még elutasította a felkérést, de élete végén már egyházi és világi előke­ lőkkel együtt, személyesen készült a szent­ földi hadjáratra. A keresztes eszmét egy év­ századdal a hadjáratok meghirdetése után Magyarországon is széles réteg tette magáé­ vá. III. Bélát halála megakadályozta ab­ ban, hogy személyesen induljon útnak Jeru­ zsálem felszabadítására. A fogadalmat és a szükséges pénzt kisebbik fiának, András­ nak hagyta örökül, aki azonban csak hosszú vonakodás után, 1217-ben teljesítette. O r t o d o x keresztény kapcsolatainak és bizánci neveltetésének köszönhetően tá­ mogatta a Magyarországon még meglévő bazilita m o n o s t o r o k a t . T u d o m á s u n k van arról, hogy addig ismeretlen bizánci szen­ tek kultuszát is el akarta terjeszteni az or­ szágban. Egy hadjárata alkalmával Bul­ gáriából magával hozta Rilai Szent Iván ereklyéit. A latin rítusú főpapság ellenállá­

sán azonban ez meghiúsult. Az esztergomi érsek tiltakozása miatt Rilai Szent Iván re­ likviáit kennelen volt visszaküldeni. A kolonizáció eredményeként új területek benépesítése történt meg. A király talán új püspökségek alapí­ tását is tervezhette, de ezt 11. szá­ zadi elődeivel ellentétben, az egy­ házi reform eredményei követ­ keztében, már csak pápai enge­ déllyel és érseki jóváhagyással te­ hette v o l n a . Í g y az újonnan kolo­ nizált vidék egyházi különállását királyi prépostságok létrehozásával kívánta biztosítani. III. Béla terveit mu­ tatja, hogy az általa megalapított szebeni prépostságot fia, II. András uralkodása ele­ jén püspökséggé akarta emeltetni. A 12. század végére a magyar püspökök nagyon megerősödtek. A pápai támogatás, a gregoriánus eszmék erőteljes jelentkezése és az egyházmegyék komoly anyagi lehe­ tőségei is szerepet játszottak abban, hogy a főpapok a korábbiakhoz képest nagyobb politikai befolyással rendelkeztek. Kifejező­ dött ez abban, hogy az érsekek, különösen az esztergomiak, több alkalommal ellenáll­ tak a királynak. A főpapság megnövekedett szerepét bizonyítja, hogy Kalán pécsi püs­ pök Horvátország élére került és talán her­ cegi címet is viselt. Az egyházi építkezések is mutatják a változásokat. A 12. század máso­ dik felében történt meg a 11. század folya­ mán emelt székesegyházak átépítése, bővítése. A király támogatása mellett az egyház anyagi erejét és kapcsolatait is bizonyítják ezek az építkezések. Többek között Esztergomban átépí­ tették a Szent Adalbert-székesegyhá­ zat. A munkálatokban francia meste­ rek is részt vettek, és tevékenységük nyomán megjelent az országban a ko­ ra gótikus építészeti stílus. A gótika Magyarországra közvetlenül a francia központokból került át. Az új stílus el­ sősorban a főpapi és a királyi építke­ zéseken igazolható, amely elárulja, hogy a közvetitőcsatorna a királyi udvar francia

Bronzfüstölő.

Szeged-Csorva,

12. század második fele

Dániel próféta.

Töredék

a Szent Adalbertszékesegyház

elpusztult

kapujáról, a Porta Speciosáról

KÍSÉRLET BIZÁNC ÖRÖKÉBE LÉPNI. III. BÉLA KIRÁLYSÁGA ( 1 1 7 2 - 1 1 9 6 )

tium) és a világi hatalom (regnum) küzdel­ me jellemezte. A harcban a szentek segítsé­ gét is igénybe vették. A királyok úgy próbál­ ták egyházon belüli pozícióikat megőrizni, hogy igyekeztek növelni a világi hatalom szakrális alátámasztottságát. Ennek érdeké­ ben több hajdani uralkodó szentté avatását kezdeményezték. A 12. század így a szent királyok évszázada is lett. Az egyházzal több alkalommal súrlódásba került III. Bélának, aki elődei példáját követve, különösen bi­ zánci tapasztalatai n y o m á n , nem kívánt változtatni a királyi h a t a l o m és az egyház alárendelt viszonyán, politikailag is érde­ kében állt László kultuszának hivatalossá tétele. Szent Lászlóval együtt az Árpád­ ház és III. Béla tekintélye, illetve szakrális kapcsolatai is erősödtek. Mindez kifejezést nyert a László-kultusz alakításában is. Szent László alakjában gyakran magát Bélát for­ mázták meg. Szent Lászlót m i n t a kereszte­ sek vezetésére felkért uralkodót említet­ ték. A legendában alakját is úgy írták le, hogy a kortársak számára nyilvánvaló lett a hasonlóság III. Bélával. N e m kizárt, hogy a 12. század végén készült - de a 15. század Az esztergomi Szent

kapcsolata és a magyar püspökök franciaor­

folyamán átalakított - Szent László herma

Adalbert-székesegyház

szági iskolázottsága lehetett. A kora gótika

is III. Béla vonásait őrizheti.

elpusztult

kapujáról,

a Porta Speciosáról készült

festmény,

azonban nem szorítja ki a romanikát, a két stílus egymás mellett jelentkezett, sőt a szá­ zad legvégén, a következő század elején, kü­

18. század

lönösen a világi előkelők monostorépítke­ zéseivel, újra virágkorát élte a késő román építészet Magyarországon. III. Béla egyházpolitikájának csúcspont­ ját I. László szentté avatása jelentette. A pá­ pa által jóváhagyott és legátusa jelenlétében történt ünnepélyes kanonizáció a magyar királyok és az egyház közel egy évszáza­ dos, tudatos kultuszteremtő törekvésének betetőzése. László király 1192-es váradi szentté avatása egyaránt hasznára vált az egyháznak és a dinasztiának. László kanonizációja a magyar egyház sikere, amely ez­ zel elismerte egykori

Szent László király ereklyetartó

nagy támogatójá­

nak tevékenységét. Másrészt jól illeszkedett

mellszobra,

a 12. századi európai szentkultuszhoz is.

15. század

A századot az egyházi hatalom (sacerdo-

Udvari művészetek

és

írásbeliség

Udvari művészetek és írásbeliség

A

század vége a művészetek, a kul­ túra és az írásbeliség terén is jelentős eredményeket hozott. Szent László kanonizációjának eszmetörténeti inspi­ rációival hozható párhuzamba az, hogy III. Béla egy Szent István által készíttetett kazulát átalakíttatott és koronázópalástként a királyi insigniumok közé emelt. A szent király palástját felöltő új uralkodó közvetlen kapcsolatba került István királlyal, a magyar állam alapítójával és a szenttel. Szakrális alá­ támasztást nyert a király hatalma és így egy­ házi ügyekre is kiterjedt. A palást mellett a királyi insigniumok kö­ zül a jogar elkészítése egy Szent Istvánhoz köthető hegyikristály felhasználásával Béla uralkodása alatt történt meg. Egyes elképze­ lések szerint a Szent Korona kialakítása, az alsó, görög korona és a felső rész összeil­ lesztése is III. Béla kezdeményezésére történ­ hetett. Ez azonban igen kétséges. Minden­ esetre a 12. század végén az építkezések mel­ lett a kisművészetek, különösen az ötvösség színvonalas alkotásokat tud felmutatni.

III. Béla uralkodása a francia kapcsolatok kiteljesedésének időszaka. Két francia fele­ sége, a francia ciszterciek betelepítése mel­ lett a királyi klerikusok franciaországi isko­ láztatását kell kiemelni. A 12. század folya­ mán végig kimutatható a francia iskolák ha­

tása, de legnagyobb számban bizonyosan III. Béla uralko­ dása alatt tartózkodnak kint magyar klerikusok. Egy kora­ beli levélből kitűnik, hogy az egyik híres párizsi kolostor iskolá­ jában egy kis magyar kolónia tanult. A levélben megnevezett klerikusok utóbb egy-egy magyar püspökség élé­ re kerültek. Ebben az időben már Oxfordban tanuló magyar diákról is hallhatunk. A század végén főpapjaink többsége igen magas és modern mű­ veltséggel rendelkezett, a teológiai prob­ lémák iránt is érdeklődést mutatott. Jób esztergomi érsek például teoló­ giai kérdésekről folytatott levelezést a bizánci császárral. A korszakban Lukács esztergomi érsek ösztönzésére egy liturgikus reform is történt, új hang­ jegyírást vezettek be. Béla kezdeményezte egy Elvin nevű diák Párizsba küldését, hogy az új éneklési módot, a többszólamúságot megismerje. Elvin hazatérve váradi püspök lett. I. László szentté avatására is több új li­ turgikus alkotás készült.

A külföldön tanult királyi klerikusok hatása az udvari írásbeliségben is megmu­ tatkozott. III. Béla uralkodása beteljesíti azt a fejlődést a királyi írásbeliségben, amely a 12. század első felében indult el. A királyi kápolnán belül fokozatosan elkü­ lönült egy csoport, amelynek tagjai a köte­ lező liturgikus tevékenységen kívül rend­ szeresen, már-már hivatásszerűen írták az uralkodó okleveleit, és megjelentek a nota-

Akvamanile

Abaújszántóról,

12. század vége-13. század eleje

A jogar III. Béla idején készült

KÍSÉRLET BIZÁNC ÖRÖKÉBE L É P N I . III. BÉLA KIRÁLYSÁGA (1172-1196)

III. Béla uralkodásának idején

mételt szövegeket t u d o t t elolvasni, hanem

nagyszabású

építkezések

megfelelő, a világiak jogéletében is alkal­

zajlottak

mazható írástudással rendelkezett. A király

a királyi székhelyen,

döntése n y o m á n a 12-13. század forduló­

Esztergomban. A

ján a székeskáptalanok és a királyi társas-

várkápolna

káptalanok, főleg azok, amelyek korábban istenítéletekkel is foglalkoztak, rendszeres hiteleshelyi tevékenységet folytatnak. A ma­ gyar írásbeliség 13. század eleji robbanás­ szerű fejlődésének alapjait III. Béla uralko­ dása alatt teremtették meg. A királyi kancellárián feladatot kapó klerikusok érdeklődése a t ö r t é n e t i és a lo­ vagi kultúrával összefüggő i r o d a l o m felé is nyitott volt. Egy latin nyelvű Trója-re­ gény készült ebben az időszakban, de n é p ­ szerű a Roland-ének és a Nagy Sándor­ regény. A világi i r o d a l o m m ű v e i n e k is­ mertségét a korabeli keresztnévanyag is alátámasztja. A t ö r t é n e t i érdeklődést bi­ zonyítja, hogy A n o n y m u s III. Béla jegyző­ jeként dolgozott. riusok. Az oklevél megerősítése, megpe-

III. Béla király 1196. április 23-án h u n y t

csételése azonban továbbra is a kápolnais­

el és Székesfehérvárott, első felesége mel­

pán feladata maradt. A királyi kápolna egé­

lé temették el. Jó előre g o n d o s k o d o t t az

szének a felügyeletét a főkáplán, az eszter­

utódlásról.

gomi érsek látta e l . Í g y a z udvarhoz kap­ csolódó hivatali írásbeliséget, a király po­ litikai döntéseinek írásba foglalását egy olyan testület végezte, amely az érsek befo­ lyása alatt állt. III. Béla a korszak európai gyakorlatához hasonlóan, azzal egy idő­ ben, függetleníteni kívánta a királyi írásbe­ liséget a szigorú főpapi ellenőrzés alól és létrehozta a kápolnától független királyi kancelláriát. A szakszerűség, a hivatalszerű működés előmozdítása mellett komoly politikai indítékok is szerepet játszottak a király döntésében. III. Béla a királyi udvaron kívül is ösz­ tönözni kívánta azt, hogy a jogügyletekben a szokásos szóbeliséget az írásos bizonyság váltsa fel. 1181-ben egy oklevelében kifeje­ zésre jutott az uralkodó igénye, hogy a ma­ gánjogi ügyekről is oklevelet kelljen kiállí­ tani. A rendelkezés azt is bizonyítja, hogy A Gesta Hungarorurn

az egyházi központokban már sok olyan

egy lapja

klerikus volt, aki nem csupán sokszor is­

Elsőszülött

fiát,

Imrét

már

Udvari

1182-ben királlyá koronázta, majd 1194ben hercegként Szlavónia élére állította. III. Béla uralkodása egy korszakot zár le az ország történetében. A 12. század nemcsak a történések számszerű nyilvántartásában elkülöníthető szakasza a középkori magyar történelemnek, h a n e m önálló korszakot is jelent. Ebben az időben nem történtek olyan meghatározó, a történeti tudat­ ban élénken jelen lévő események, mint a 11. században az államalapítás, a 13. szá­ zadban az Aranybulla kiadása vagy a tatár­ járás. A Kálmánnal kezdődő időszak mégis fontos és jól elkülönülő korszak. A mély­ ben, a kevés forrás miatt alig kitapinthatóan, folyamatos, lassú átalakuláson ment keresztül az ország. Egyszerre kellett figyel­ ni a nyugati és a keleti császárság irányába, a latin és a bizánci kereszténységre, általá­ b a n Nyugat és Kelet világára. A korabeli élet számos területén (a királyi hatalom jel­ lege, hadszervezet, településszerkezet, ke­ reskedelmi kapcsolatok stb.) kifejezésre jut ez a sajátos kettősség. Mindkét irányban történtek elmozdulások, sőt az ország tör­ ténetében ebben az időben még egy különutas fejlődés lehetősége is b e n n e rejlett. Ez a század az a korszak is, amikor az ország az európai hatalmi politika szerves része lett. Fontosságát bizonyítandó időnként túl is vállalva magát. Máskor pedig mintha még helyét keresné a korabeli Európában. Ezzel egyidejűleg közvetítő szerepre vállal­ kozva kontaktuszónaként m ű k ö d ö t t a kü­ lönböző kultúrák között, például Nyugaton ismeretlen görög m u n k á k a t fordítottak la­ tinra. A 12. század látszólag sorsfordító ese­ mények nélkül is nagyon izgalmas, pezsgő és fontos korszak volt a magyar történe­ lemben, amelyet végigkísér a dinasztia tag­ jainak drámai fordulatokkal teli küzdelme. Jelentős uralkodó, Kálmán hatalomra ke­ rülése nyitotta ezt a korszakot és egy, még a következő század közepén is elismert, tekintélyes király, III. Béla uralkodása zár­ ta. III. Béla életpályája önmagában sokat elárul a korszakról, megjelenítette kétar­ cúságát, szinte szimbolizálta a századot.

művészetek

és

Írásbeliség

III. Béla alatt beteljesedett a 12. század fej­ lődése. A király egy erős, stabil, gazdag országot hagyott hátra, amely a továbbfej­ lődés érdekében azonban alapvető, struk­ turális változások elé érkezett.

III. Béla és felesége halotti ékszerei III. Béla és felesége síremléke a templomban

Mátyás­

AJÁNLOTT

IRODALOM

Ajánlott irodalom Forrásközlések

Kovács Éva és Lovag Zsuzsa: A magyar koronázási jelvények. Budapest, 1980.

Abu-Hamid al-Gárnáti utazása Kelet- és Közép-Európában 1131-1153. Szerkesztette: O. G. Bolsakovés A. L. Mongajt. Budapest, 1985.55-66. old.

Kovács László: A kora Árpád-kori magyar pénzverésről. Budapest, 1997.

Árpád-házi királyaink okleveleinek kritikai jegyzéke I./l. Szerkesztette: Szentpétery Imre. Budapest, 1923.

Kristó Gyula és Makk Ferenc: Az Árpád-ház uralkodói. Budapest, 1996.

Árpád-kori és Anjou-kori levelek. Szerkesztette: Makkai László és Mezey László. Budapest, 1960.

Kristó Gyula: A tizenegyedik század története. Budapest, 1999.

Árpád-kori legendák és Intelmek. Szerkesztette: Érszegi Géza. Budapest, 1983.

Kristó Gyula: Az Árpád-kor háborúi. Budapest, 1986.

Árpád-kori törvények. Fordította: Szilágyi Loránd. Budapest, 1962. Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai. Szerkesztette: Moravcsik Gyula. Budapest, 1984. Elter István: Magyarország Idrísí földrajzi művében (1154). In: Acfa Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta Histórica 82 (1985) 53-62. old. III. Béla emlékezete. Szerkesztette: Kristó Gyula és Makk Ferenc. Budapest, 1981. Írott források az 1050-1116 közötti magyar történelemről. Szerkesztette: Makk Ferenc és Thoroczkay Gábor. Szeged, 2006.

Magyarország történeti demográfiája. Szerkesztette: Kovacsics József. Budapest, 1997. Makk Ferenc: A tizenkettedik század története. Budapest, 2000. Makk Ferenc: A turulmadártól a kettőskeresztig. Szeged, 1998. Makk Ferenc: Magyar külpolitika (896-1196). Szeged, 1996. Mezey László: Deákság és Európa. Budapest, 1979. Moravcsik Gyula: Bizánc és a magyarság. Budapest, 2003. Szent László és Somogyvár. Szerkesztette: Magyar Kálmán. Kaposvár, 1992.

Képes Krónika. Fordította: Bellus Ibolya, a jegyzeteket Kristó Gyula írta. Budapest, 1986.

Török József: A tizenegyedik század magyar egyháztörténete. Budapest, 2002.

László király emlékezete. Szerkesztette: Katona Tamás. Budapest, 1977.

Török József: A tizenkettedik század magyar egyháztörténete. Budapest, 2002.

Magyar történeti szöveggyűjtemény 1000-1526. Szerkesztette: Bertényi Iván. Budapest, 2000. Magyarok a Kijevi Évkönyvben. Szerkesztette: Font Márta. Szeged, 1996.

Szakirodalmi feldolgozások Font Márta: Így élt Könyves Kálmán. Budapest, 1993. Gerics József: Egyház, állam és gondolkodás. Magyarország a középkorban. Budapest, 1995. Jánosi Mónika: Törvényalkotás a korai Árpád-korban. Szeged, 1996. Korai magyar történeti lexikon. Főszerkesztő: Kristó Gyula. Szerkesztette: Engel Pál és Makk Ferenc. Budapest, 1994.

MAGYARORSZÁG T Ö R T É N E T E Főszerkesztő Romsics Ignác

1. Őstörténet és honfoglalás 2. Államalapítás 970-1038 3. Válság és megerősödés 1038-1196 4. Nagy uralkodók és kiskirályok a 13. században 5. Az Anjouk birodalma 1301-1387 6. Luxemburgi Zsigmond uralkodása 1387-1437 7. A Hunyadiak kora 1437-1490 8. Mohács felé 1490-1526 9. A három részre szakadt ország 1526-1606 10. Romlás és megújulás 1606-1703 11. A Rákóczi-szabadságharc 1703-1711 12. Megbékélés és újjáépítés 1711-1790 13. A nemzeti ébredés kora 1790-1848 14. Forradalom és szabadságharc 1848-1849 15. Polgári átalakulás és neoabszolutizmus 1849-1867 16. A dualizmus kora 1867-1914 17. Világháború és forradalmak 1914-1919 18. A Horthy-korszak 1920-1941 19. Magyarország a második világháborúban 20. Demokráciából a diktatúrába 1945-1956 21. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 22. A Kádár-korszak 1956-1989 23. A Harmadik Magyar Köztársaság 1 9 8 9 - 2 0 0 9 24. Időrendi áttekintés

KOSSUTH K I A D Ó www.kossulh.hu