3
MAGYARORSZÁG
T Ö R T É N E T E
VÁLSÁG
ÉS MEGERŐSÖDÉS 1038-1196
Koszta László
MAGYARORSZÁG 3.
TÖRTÉNETE
KOSZTA
LÁSZLÓ
Válság és megerősödés 1038-1196
Főszerkesztő Romsics Ignác
KOSSUTH
KIADÓ
Írta: Koszta László Főszerkesztő: Romsics Ignác Sorozatszerkesztő: Nagy Mézes Rita Képszerkesztő: Demeter Zsuzsanna A térképeket készítette: Nagy Béla Tervezte: Badics Ilona Kiadói programvezető: Szuba Jolanta Kiadói programkoordinátor: Winter Angéla Közreműködő intézmények: Budapesti Történeti Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Országos Levéltár, Országos Széchényi Könyvtár, amelyek a sorozat képanyagát a rendelkezésünkre bocsátották. Egyéb források: Civertan, Cultiris, Ferenczy Múzeum (Szentendre), Főszékesegyházi Kincstár (Esztergom), Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, Magyar Képek Archívum, Magyar Nemzeti Galéria, Magyar Nemzeti Múzeum Vármúzeuma (Esztergom), Pannonhalmi Bencés Főapátsági Levéltár, Rippl-Rónai Múzeum (Kaposvár), Szent István-bazilika (Budapest), Szent István Király Múzeum (Székesfehérvár) Fotók: Bagyinszki Zoltán, Bakos Margit, Dabasi András, Gajzágó Jolán, Gyarmati László, Hapák József, Hegyi Gábor, Kasza Gábor, Kocsis András Sándor, Legeza László, Mudrák Attila, Nagy György, Sebestyén József, Soós Ferenc, Szabóky Zsolt, Szalatnyay Judit, Szelényi Károly, Szepsy Szűcs Levente Külföldi intézmények: Bibliotheca Vaticana, Bibliothèque Nationale / Bridgeman Art Libery, Kunsthistorisches Museum (Bécs), Landesbibliothek (Fulda), Staatsbibliothek Preussischer Kulturbesitz (Berlin), Universitätsbibliothek (Lipcse) ISBN 978-963-09-5681-9 Minden jog fenntartva © Kossuth Kiadó 2009 © Koszta László 2009 Felelős kiadó Kocsis András Sándor a Kossuth Kiadó zRt. elnök-vezérigazgatója A kiadó az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének a tagja Műszaki vezető Badics Ilona Nyomdai előkészítés Veres Ildikó Korrektor Török Mária Képkidolgozás GMN Repró Stúdió A nyomtatás és a kötés a debreceni nyomdászat több mint négy évszázados hagyományait őrző Alföldi Nyomda zRt. munkája Felelős vezető György Géza vezérigazgató vww.kossuth.hu / e-mail:
[email protected]
Tartalom POGÁNYLÁZADÁSOK ÉS TRÓNVISZÁLYOK (1038-1077) Szent István öröksége • 8 Orseolo Péter és Aba Sámuel küzdelme • 11 A n d r á s konszolidációs törekvései és sikerei • 20 A trónviszályok kiújulása • 27 M E G E R Ő S Ö D É S , S Z E N T LÁSZLÓ U R A L K O D Á S A ( 1 0 7 7 - 1 0 9 5 ) Salamon legyőzése • 46 Törvénykezés • 49 Egyházpolitika • 51 Külpolitika: terjeszkedés a Balkánon és a Tengermelléken • 60 M E G Ú J U L Á S K Ö N Y V E S KÁLMÁN URALMA ALATT ( 1 0 9 6 - 1 1 1 6 ) K á l m á n és Álmos herceg viszálya. Hódítás Dalmáciában • 64 Új törvények, új i r á n y o k . Írásbeliség • 70 BIZÁNC ÁRNYÉKÁBAN (1116-1172) II. István kudarcai • 76 II. (Vak) Béla sikerei • 79 H á b o r ú k k a l teli esztendők • 84 A trónviszályok kiújulása • 94 K Í S É R L E T B I Z Á N C Ö R Ö K É B E L É P N I . I I I . BÉLA K I R Á L Y S Á G A ( 1 1 7 2 - 1 1 9 6 ) Nagyhatalmi törekvések és balkáni terjeszkedés • 100 A királyi jövedelmek • 104 E g y h á z és politika • 106 Udvari művészetek és írásbeliség • 109 A j á n l o t t i r o d a l o m • 112
Pogánylázadások és trónviszályok
(1038-1077) Szent István öröksége • 8 O r s e o l o Péter és Aba Sámuel küzdelme • 11 András konszolidációs törekvései és sikerei • 20 A trónviszályok kiújulása • 27
POGÁNYLÁZADÁSOK ÉS TRÓNVISZÁLYOK (1038-1077)
Szent István öröksége
A középkori magyar állam létrejöttét és a
vele
nizációt,
szorosan amely
összefüggő a
krisztia-
magyarság
társa
tív szereplőként jelent meg a magyar törté neti hagyományban. Akad olyan, az ural kodókat
bemutató
Árpád-kori
forrás,
dalmi, gazdasági, kulturális és életmódbeli
amely egyszerűen n e m vesz t u d o m á s t Aba
átalakulásával járt együtt, Szent István ural
Sámuelről m i n t magyar királyról. Szent
kodásához szokás kötni. Ez a hagyomány
István 1038. augusztus 15-én bekövetke
m á r a 11. század végén jelentkezett azok
zett halála így k i m o n d a t l a n u l is egy kor
ban a korabeli történeti munkákban, ame
szak lezárásaként jelent meg, amelyet vál
lyek az államalapító király szentté avatásá
ságos évtizedek, trónviszályok, belső meg
hoz kapcsolódva készültek. A kanonizációt
osztottság, a pogányság újjáéledése, a nyu
és az első magyar uralkodó tiszteletét meg
gati és keleti irányból egyaránt erőteljesen
alapozó
jelentkező
legendák
természetszerűleg
ki
külső
fenyegetettség jellemez.
emelték István személyiségét. Hangsúlyoz
Az alig megszületett középkori vagy - en
ták a szent király politikai jelentőségét,
nek jellegét j o b b a n kifejező jelzővel - ke
uralkodását - elődei és főleg közvetlen utó
resztény magyar állam megrendülésének,
dai országlását elnagyolva - az előremuta
működési zavarainak korszaka következett
tó történések elhallgatásával mutatták be.
1038 u t á n .
Igaz, ez történt már István apjának, Géza
Jobban utánagondolva a z o n b a n kitű
fejedelemnek országlása bemutatásakor is.
nik, hogy az István halála u t á n i i d ő s z a k o t
Utóda, Péter király pedig egyenesen nega
m e g h a t á r o z ó p r o b l é m á k m á r a szent ki rály u r a l m á n a k u t o l s ó é v t i z e d é b e n jelen voltak. Ezeket a z o n b a n István - u r a l k o dói nagyságának k ö s z ö n h e t ő e n - o r v o solni t u d t a , illetve sikerült k e r e t e k k ö z ö t t t a r t a n i a . Másrészt a f e n n m a r a d t forrá saink t u d a t o s torzításai révén a m á r k o r á b b a n jelen levő nehézségek csak az Ist ván halála u t á n következő évektől t ű n n e k fenyegetőnek.
Tagadhatatlan
azonban,
hogy a f o r m á l ó d ó m a g y a r állam válsága m á r 1038 előtt nyilvánvalóvá vált és maga István is felismerte ezt. István uralkodásában az utolsó évtized, különösen az 1030 u t á n i évek a kibontako zó válság jegyében teltek el. U r a l k o d á s á n a k utolsó
időszakát,
különösen
forduló éveivel összevetve, Szent Imre
temetése.
Jelenet Szent Imre
az
ezred
m i n t h a len
dületvesztés, elbizonytalanodás, sőt n e m egy esetben
a
m e g t o r p a n á s jellemezné.
Magyar
Az 1030-ban megszervezett csanádi püs
Anjou Legendáriumban
pökség létrejöttét, úgy tűnik, m á r n e m kö-
legendájából a
Szent
István
öröksége
veti újabb jelentős, az utókor emlékezetére érdemes alapítás. N e m hallunk az egyház szervezet továbbépítéséről, újabb püspök ség, társaskáptalan vagy m o n o s t o r létre hívásáról. Az új alapítások hiányánál is j o b b a n jelzi a megváltozott helyzetet az 1030-as német támadás. Ezzel a király és az ország vezetői előtt világossá vált az a nyers való ság, hogy Szent István u r a l m a n e m élvezi már azt a b i r o d a l m i támogatást, amely több
mint
három
évtizeden
keresztül
meghatározó volt a magyar állam létrejöt tében és i n t é z m é n y r e n d s z e r é n e k kiépülé sében. István sógorának, Gizella királyné testvérének, II. H e n r i k császárnak 1024ben t ö r t é n t halála u t á n m á r sejthető volt, hogy Szent István országa elveszíti kivéte lezett helyzetét a n é m e t külpolitikában. A továbbiakban a n é m e t császári udvar ban úgy fognak tekinteni a magyar állam ra, m i n t a cseh, főleg pedig a lengyel terü letekre. II. K o n r á d t á m a d á s a nyilvánvalóvá tette az országon belül, k ü l ö n ö s e n a király környezetében élő előkelők előtt, hogy István elveszítette u r a l m á n a k m e g h a t á r o zó támaszát. A g o n d o k a t súlyosbította, hogy a kö vetkező e s z t e n d ő b e n egy vadászbaleset ben
váratlanul
elhunyt
Imre
herceg,
a t r ó n v á r o m á n y o s a . A t r ó n u t ó d l á s , Ist ván m u n k á j á n a k folytatása, sőt az elért e r e d m é n y e k m e g ő r z é s e is kérdésessé vált. Az Á r p á d o k családján belül jelentkeztek, sőt t á m o g a t o t t s á g o t találtak a régi törzsi arisztokrácia k ö r é b e n azok, akik ugyan külsőségekben k e r e s z t é n n y é lettek, de ér zelmeikben még a pogánysággal, a régi renddel szimpatizáltak. I m r e herceg halá la után, a király ellen egyik r o k o n a , Vazul merényletet kísérelt meg. Vazul, jóllehet neve alapján a bizánci rítust követte, for málisan volt csak keresztény, i n k á b b a p o gány értékeket követte. M i n d e z t jól m u tatja, hogy h á r o m fia közül a legidősebb, Levente közel két évtizeddel később bekö vetkezett halála idején m é g pogány volt és az utolsó p o g á n y magyar fejedelem, Tak
sony
mellé
temetkezett.
István
király
h a t á r o z o t t a n leszámolt a h a t a l m a ellen lázadókkal.
Vazult megvakíttatta,
ezzel
a l k a l m a t l a n n á tette az uralkodásra, de fiait, Leventét, A n d r á s t és Bélát hagyta, hogy külföldre meneküljenek. A m e r é n y let nyilvánvalóvá tette István előtt, hogy a n é m e t t á m o g a t á s t elveszítő h a t a l m a , an n a k ellenére, hogy az Á r p á d o k u r a l m a alá v o n t a - részben a sikeres h a d j á r a t o k n a k ,
Orseolo Péter.
Miniatura
a K é p e s Krónikából, 1 3 5 8 után
POGÁNY LÁZADÁSOK ÉS TRÓNVISZÁLYOK (1038-1077)
részben bölcs k o m p r o m i s s z u m o k n a k kö szönhetően - a magyarság egészét, milyen törékeny. Saját családján belül sem élvez töretlen támogatást és megkérdőjelezhe tetlen tekintélyt, és a régi, hatalmát át m e n t ő törzsi arisztokráciában sem bízhat. Ebben a politikai helyzetben a t r ó n u t ó d lás kérdését mielőbb rendezni kellett. Ist ván előtt bizonyossá lett, hogy a formáló dó keresztény magyar királyságot csak családjának, rokonságának olyan tagjára bízhatja, akinek semmilyen kapcsolata sincs a régi, pogány hagyománnyal, a tör zsi berendezkedés még továbbélő erőivel. Szinte adódott, hogy udvarába hívja n ő vére és az egykori velencei dózse, Orseolo O t t ó fiát, Pétert. Velencei származása folytán kétség sem férhetett ahhoz, hogy a kijelölt utód következetesen tovább folytatja a krisztianizációt, az egyház és az állam intézményeinek kiépítését. Péter ben megbízott István, de tisztában volt azzal, hogy Péter leendő utódlásával szem ben sokaknak fenntartásai vannak. Mind ezt mutatja, hogy halála előtt röviddel István összehívta a püspököket a világi előkelőkkel együtt és megeskette őket, hogy elismerik királyuknak Pétert. A trónöröklés kérdése, úgy tűnik, hogy a közvetlen utódláson is túlmutató követ kezményekkel járt. Szent István uralma, mint az első keresztény király országlása
I. István koporsójának rövidebb oldala
még egy évszázad múltán is konkrét példa ként szolgált. István után a trónt nem az el sőszülöttség jogán, h a n e m jelölés vagy ki választás alapján nyerte el Péter, és ezzel példát adott arra, hogy a keresztény mo narchiákban az általánosabban elfogadott primogenitura mellett, esetenként azzal szemben a t r ó n t választás és jelölés útján is örökölni lehet a dinasztián belül. A problémák a l1. század első felében nemcsak a magyar államot érintették, ha nem hasonló krízisjelek figyelhetők meg a megszülető közép-európai régió másik két formálódó államában is. A válság az átalakulást korábban kezdő cseh terüle teken közvetlenül az ezredforduló évei ben jelentkezett, Lengyelországban és Ma gyarországon jó h á r o m évtized m ú l t á n . A nehézségek mértéke is k ü l ö n b ö z ő volt. M i n d e n t összevetve, úgy tűnik, a válság a magyar társadalmat és politikai beren dezkedést rázta meg a legkevésbé. A m a gyar állam - n é h á n y rövid esztendőtől el tekintve - meg tudta őrizni önállóságát, és uralkodói a nehéz időszakban is folya matosan viselték a királyi címet. Ez pedig egyedülálló volt a N é m e t B i r o d a l o m keleti szomszédságában. Bizonyos tehát, hogy a nehézségek nem István halálával, 1038-ban kezdődtek, a válság n e m csupán a magyar államszerve zés és krisztianizáció sajátja, h a n e m egy ál talánosan megfigyelhető közép-európai je lenség, amelyet csak elmélyített a kortársak által is elismert, nagyra tartott államalapító királyunk halála. Az utódlás Szent István határozott akaratának köszönhetően zök kenőmentesnek bizonyult, annak ellenére is, hogy komoly fenntartásokat sejthetünk Péter utódlásával kapcsolatban. Az Árpá dokkal rokon magyar előkelők, köztük Aba Sámuel mellett a királyi udvarban csak velenceinek nevezett Péter kiemelését, úgy tűnik, maga a bajor származású Gizella ki rályné is nehezményezte.
Orseolo
Péter és Aba
Sámuel küzdelme
Orseolo Péter és Aba Sámuel küzdelme
I
stván halála után, 1038 augusztus végén
Péter egyházi alapításaival, a püspökségi
Péter elfoglalhatta a t r ó n t . Az új ural
szervezet
k o d ó a Szent István-i politika követke
pozícióit kívánta erősíteni. Szent István
zetes folytatására törekedett. Új pénzt ve
püspökségeit uralkodásának első évtizedé
retett, okleveleket, törvényeket adott ki és
ben hozta létre. 1009-ig hét egyházmegyét
Aba Sámuel.
elődjéhez hasonlóan adókat szedett. Péter
szerveztek meg az országban. A püspöksé
a Thuróczy-krónikából,
m i n d e n b e n meg kívánt felelni István elvá
gi szervezet továbbépítése ezután megtor-
1488
rásainak és
egy keresztény uralkodótól
megkövetelt n o r m á k szerint kormányozta az országot. Az istváni politikához való tu datos ragaszkodást fejezte ki az, hogy befe jezte az 1009-ben alapított pécsi püspökség székesegyházát. Péter elsősorban a világi egyházszervezetet támogatta, mivel n e m t u d u n k bencés monostoralapításról ural kodása alatt. Sőt m é g Szent István hívására az itáliai M o n t é Cassinóból kolostoralapí tás
szándékával
Magyarországra
érkező
bencéseket sem t á m o g a t t a , h a n e m gaz dagon megajándékozva visszaküldte őket. Az István alapította székesfehérvári társas káptalan mintájára B u d á n , a D u n á t ó l ke letre fekvő országrész megközelítése miatt stratégiailag fontos Pest környéki átkelők, révek közelében a királyi jelenlét erősítése érdekében egy újabb királyi társaskápta lant h o z o t t létre. S o k a t m o n d ó az új t e m p lom p a t r o c í n i u m a : Szent Péter. Nyilván valóan az u r a l k o d ó n é v a d ó szentje iránti tisztelete is kifejeződött a Szent Péter titu lus kiválasztásában, de ennél többet kell lát n u n k ebben. Különösen a n n a k t u d a t á b a n , hogy a magyar történeti h a g y o m á n y b a n később olyan negatívan ábrázolt uralkodá sáról a t u d a t o s torzítás, elhallgatás ellenére megőrződött a pécsi Szent Péter-székes egyház befejezésének emléke. Az itáliai szár mazású uralkodó Szent Péter kultuszának előtérbe helyezésével a n é m e t expanziós törekvések ellensúlyozására a pápasággal kívánta megerősíteni a kapcsolatokat.
továbbépítésével
saját
hatalmi
Miniatura
POGÁNYLÁZADÁSOK
III. Henrik és felesége, Ágnes egy készült
1046-ban
kódexben
ÉS TRÓNVISZÁLYOK (1038-1077)
pant, és csak két évtized múltán, 1030-ban sikerült újabb egyházmegyét megszervez ni, a déli országrészt lefedő csanádi püs pökséget. Péter újabb püspökség alapítását kezdeményezte. Az új egyházmegye azon ban nem a keleti országrészben jött létre, ahol a krisztianizáció és az egyházszervezet kiépítése messze elmaradt a D u n á n t ú l h o z képest. Az új püspökség Vác székhellyel az ország középső területén szerveződött meg. Az új egyházmegyét d ö n t ő részben az Aba Sámuel és István megegyezése ered ményeként létrejött, igen nagy kiterjedé sű egri püspökség területének
rovására alakították ki. Mindez jelzi, hogy nem elsősorban egyházszervezeti motivá ciókat kell látnunk az újabb egyházmegye megteremtésében, h a n e m hatalmi érdekek hívták létre azt. Az egri egyházmegye szo ros kapcsolatban állt Aba Sámuellel, aki nek szállásterülete részben egybeesett az egri püspökség alá tartozó vidékkel. Eger területének jelentős csökkentése és kiszorí tása a D u n a mentéről egyet jelentett Aba Sámuel befolyási területének korlátozásá val, illetve személye távol tartásával a Ma gyar
Királyság
dunántúli
központjaitól.
A budai társaskáptalan és a váci püspökség megszervezésével Péter saját hatalmi pozí cióit igyekezett megerősíteni a D u n a m e n tén, elsősorban a nagy fontosságú révek feletti ellenőrzés kiterjesztésével. A külkapcsolatok terén m á r n e m volt olyan egyértelmű az államalapító király elveinek követése. A pápaság felé m u t a t ó gesztusként értékelhetjük a Szent Péter titulusú t e m p l o m o k t á m o g a t á s á t . A M a gyar Királysággal h a t á r o s két b i r o d a l o m mal
István
igyekezett
kiegyensúlyozott
kapcsolatokat kialakitani. A két császár sággal szövetségesi viszonyra t ö r e k e d e t t , és egyikük irányában s e m kísérelt m e g tá madókig fellépni, m é g 1030 u t á n , a n é m e t támadást követően sem. Ezzel s z e m b e n Péter, saját r o k o n i kapcsolatait is fi gyelmen kívül hagyva, b e t ö r t a n é m e t területekre,
az
osztrák
őrgrófságba.
III. H e n r i k n é m e t császárral s z e m b e n pedig aktívan t á m o g a t t a Bretiszláv cseh herceget. Bizánc ellenében felkarolta r o k o n á n a k - G a v r i l - R a d o m i r bolgár t r ó n örökös és Szent István n ő v é r é n e k há zasságából született -, Delján P é t e r n e k Magyarországról amelynek
célja
kiinduló Bulgária
törekvéseit, felszabadítása
volt a bizánci u r a l o m alól. Péter hatalmas lendülettel, nagy elhiva tottsággal vette át a hatalmat és k o r m á nyozta az országot. Bizonyítani, igazolni akarta, hogy méltó a t r ó n r a és m i n d e n képpen m a r a d a n d ó t kívánt alkotni, m i n t ahogy elődje tette. Úgy tűnik, hogy hiány-
Orseolo
zott belőle az a bölcs kompromisszumke resés, amely felvállalta a m á r kereszténnyé lett, de a régi rend, a pogány hitvilág tradí cióival is még kapcsolatot tartó előkelőkkel való együttműködést. Az István elleni me rénylet után, m á r trónörökösként is, szem besülnie kellett azzal, hogy az udvarban, sőt a királyi tanácsban is jelen vannak a formálisan ugyan kereszténnyé lett, de a pogánysággal szorosan összefüggő régi rend hívei. Ez különösen elfogadhatatlan volt a Velencéből, egy szilárdan keresztény elvek szerint k o r m á n y z o t t területről érke ző uralkodó számára.
Péter és Aba
Sámuel küzdelme
III. Henrik (1017-1156) II. Konrád német császár fia, aki 1035-től társuralkodóként, majd apja halála után, 1039 és 1059 között császárként kormányozta a Német Birodalmat. A Száli-dinasztia legjelentősebb uralkodója volt, aki elérte, hogy birodalmában megszűntek a belső harcok. Cseh- és Magyar ország ellen több hadjáratot vezetett és főleg Csehországban sikerült elfogadtatnia a birodalom főhatalmát. A mélyen vallásos uralkodó a 11. század közepén kibontakozó egyházi reform kezdeményezője volt, támogatta a pápaság megújulását. 1046-ban a három egymással rivalizáló pápát letétette, és új pápát választatott. III. Henrik hatalma a 11. században Nagy Károlyéhoz és I. (Nagy) Ottóéhoz volt mérhető.
Péter országlása kezdetétől így a kül földről, főleg Itáliából és n é m e t területek
rálynéval és kíséretével is szembekerült.
ről betelepült, idegen származású előke
A szembenállás még a Péter koronázása
lőkre támaszkodott. Az ő hűségükhöz két
előtti időkben gyökerezhet, és talán n e m is
ség sem férhetett, mivel hatalmukat, eg
Péter, hanem Gizella volt a kezdeményező
zisztenciájukat az új, keresztény alapokon
je. A királyné személy szerint nehezen él
nyugvó királyi h a t a l o m n a k köszönhették
hette meg, hogy a trónra várományos fiai,
és szinte idegenek, gyökértelenek voltak
Ottó, majd Imre herceg fiatalon elhunytak,
a
így fiúgyermek nélkül maradt. Szent István
formálódó,
pogány
hagyományokkal
még átszőtt magyar társadalomban. A ké sőbbi
krónikás
hagyomány
rosszallóan
meg is jegyzi: „ t e u t o n dühvel kegyetlen kedve fittyet hányt Hungária nemeseire, a föld javait a vadállat módjára fecsegő la tinokkal együtt dölyfös szemmel s telhe tetlen szívvel zabálta föl, az erősségeket, őrhelyeket m e g a várakat a teutonok és a latinok őrizetére bízta." A
krónikaidézet
nyilvánvalóvá
teszi,
hogy Péter alatt kiszorultak a hatalomból a törzsi-nemzetségi arisztokrácia azon kép viselői, akik átmentették hatalmukat az ez redforduló korszakos változásai közepette, sőt Szent István alatt a jövevények mellett helyet kaptak a kormányzásban. Az idege nek és a magyar előkelők között meglévő kommunikációs nehézségek, a régi világ szokásaival szemben megnyilvánuló türel metlenség elviselhetetlen lett, m i u t á n a ve lencei uralkodó és külföldi előkelői szinte teljesen kiszorították a formálódó arisz tokrácia magyar származású tagjait. Péter kormányzati hibáit az is nyilván valóvá teszi, hogy még Gizella özvegy ki-
művét n e m fiai fejezhetik be, hanem Péter. Mindezt még keserűbben élte meg férje halála után, megözvegyülve, egyedül ma radva. Gizella egyre ellenségesebben viszo nyult az új király személyéhez. A kettőjük közötti konfliktus eredményeként
Péter
megfosztotta hatalmától a királynét, aki
Gizella királyné sírja Passauban
POGÁNY LÁZADÁSOK ÉS TRÓNVISZÁLYOK (1038-1077)
Az új király politikájának legnagyobb vesztesei a magyar származású, a törzsi nemzetségi
vezetőrétegből
a
formálódó
arisztokráciába Szent István alatt bekerült, de Péter alatt mellőzött előkelők lettek. En nek az elégedetlen, hatalomból kiszorult rétegnek a reprezentánsa Aba Sámuel volt. István alatt Aba évtizedeken át udvarispán - a későbbi nádori tisztség elődje -, a király után következő világi méltóságviselő volt az országban. Hasonlóan, m i n t Péter, r o k o n ságban állt Istvánnal. Felesége ugyanúgy a szent király húga volt, m i n t Péter anyja. Udvari méltósága és rokoni kapcsolata ré vén bizonyosan saját magát is alkalmasnak tartotta a trón betöltésére. A Péter u r a l m a alatt mellőzött magyar előkelők így Aba Sámuelben látták érdekeik védelmezőjét. Az előkelők széles rétegének támogatását élvező összeesküvés b o n t a k o z o t t ki Péter hatalmával szemben. Az elégedetlenkedők új királynak Aba Sámuelt választották meg. Péternek n e m m a r a d t m á s lehetősége csak az, hogy 1041 őszén, alig h á r o m e s z t e n dőnyi uralkodás u t á n korábbi ellensége, III. Henrik védelmét és támogatását kérje. Aba Sámuel uralkodása bosszúval kez d ő d ö t t . Leszámolt az elűzött Péter hí veivel, majd eltörölte az általa kivetett adókat, visszavonta elődje törvényét. Aba tisztában volt azzal, hogy h a t a l m á n a k biz tosítása érdekében alapvető, hogy III. H e n Aba
Sámuel katonái elűzik
Péter királyt.
Miniatúra
a Képes Krónikából, 1358 után
teljesen háttérbe szorítva, szinte házi őri
rik n é m e t
zetben élt. Gizella félreállítását megköny-
uralomváltást. Röviddel a k o r o n á z á s u t á n
uralkodóval
elismertesse
az
nyítette, hogy az ellenséges német-magyar
követeket küldött III. H e n r i k h e z , aki azon
kapcsolatoknak köszönhetően az özvegy
ban h a t á r o z o t t a n elutasította közeledését.
királyné mögött nem állt már az a bajor
Erre válaszul a következő év elején a m a
politikai támogatottság, amely az 1020-as
gyar király csapatai b e t ö r t e k az osztrák őr-
évek közepéig nyilvánvaló volt. Gizella fél
grófság területére. III. H e n r i k elhatározta,
reállítása miatt a német, elsősorban bajor
hogy h á b o r ú t indít Magyarország ellen.
származású előkelők közül is többen fenn
A nyár végén indult n é m e t csapatok m é
tartásokkal voltak Péter országlásával szem
lyen b e n y o m u l t a k az országba, és a követ
ben. Bizonyos jelek azt mutatják, hogy az
kező évben m e g i s m é t l ő d ö t t a t á m a d á s .
egyháziak körében is elégedetlenség bonta
Aba tisztában volt azzal, hogy sokáig n e m
kozott ki. Ennek jele lehet az, hogy Péter
tud ellenállni a megújuló n é m e t betö
két olyan püspököt fosztott meg hatalmá
réseknek,
tól, akik bizonyosan még István alatt nyer
vásárolt és további e n g e d m é n y e k e t tett
ték el főpapi méltóságukat.
III. Henriknek. Visszaadta az elfogott há
ezért
pénzen
fegyverszünetet
Orseolo
Péter és Aba
Sámuel küzdelme
difoglyokat, sőt l e m o n d o t t az 1030-ban
védelmezőjének tekintette magát. A né
elfoglalt osztrák területekről, a Bécsi-erdő
m e t uralkodó Szent Péter zászlaja alatt
keleti részéről. Ezzel a lépéssel hosszú év
pápai legátusok kíséretében a hit meg-
századokra állandósult a n é m e t - m a g y a r
mentőjeként
határ a Lajta folyó m e n t é n .
A Győr közelében, Ménfőnél lezajlott üt
Aba uralkodása alatt kiszorultak a hata
vonult
hadba
közet előtt hosszan böjtölő,
Aba
ellen.
imádkozó
lomból a Pétert korábban t á m o g a t ó , d ö n
császár, úgy tűnik, t u d a t o s a n választotta
tően n é m e t és olasz eredetű előkelők. Az új
ki a csata napját. A d ö n t ő ütközet idő
király szabad utat engedett a pogányság-
pontja n a p r a p o n t o s a n (július 5.) meg
nak. Az ország déli részén pedig megjelent
egyezett a 907-ben Pozsony mellett lezaj
Német-magyar
a balkáni
lott csata időpontjával, a m i k o r a honfog-
a 11. században
eredetű
bogumil
eretnekség.
Mindezzel együtt a p ü s p ö k ö k elveszítették befolyásukat, sőt az egyház megadóztatását is tervbe vették. Nyílt pogány restauráció körvonalazódott, és veszélybe került Szent István öröksége. Aba politikája alig két év alatt, a n n a k ellenére, hogy az idegenek visszaszorulását hozta, széles nemesi el lenállást váltott ki. Egyre többen voltak olyanok,
akiknek
hatalmát,
befolyását
a keresztény állam és intézményrendszere biztosította, és mindezt veszélyeztette a ma gántulajdont elutasító pogány vallásosság gal
együtt
jelentkező
törzsi-nemzetségi
hagyomány. A szerveződő nemesi összees küvés k i t u d ó d o t t . 1044 tavaszán Aba Sá muel C s a n á d o n leszámolt a szervezkedőkkel úgy, hogy ötvenet kivégeztetett közülük. A véres megtorlás d ö b b e n e t e t váltott ki. A felháborodást tetézte, hogy mindez köz vetlenül húsvét előtt, a nagyböjt idején történt. A király d u r v á n megsértette és semmibe vette a keresztény szokásokat. Válaszul a püspöki kar legbefolyásosabb tagja, Gellért csanádi p ü s p ö k n e m volt hajlandó Abát húsvétkor megkoronázni. A szokásos ü n n e p i koronázás az uralko dó szimbolikus megerősítését is szolgálta, és ennek megtagadásával Gellért nyíltan kifejezésre juttatta, hogy Aba méltatlan a trónra, és felvállalta a szembenállást. Az elégedetlenkedők m é g a tavasz fo lyamán III. H e n r i k h e z fordultak.
1044
nyarán m a g u k a m a g y a r o k vezették át a német csapatokat a nyugati gyepűn és a Hanság mocsarain. N y u g a t o n III. H e n rik egyik kezdeményezője volt az egyházi reformnak és a kereszténység elkötelezett
háborúk
POGÁNY LÁZADÁSOK ÉS TRÓNVISZÁLYOK ( 1 0 3 8 - 1 0 7 7 )
laló magyarok d ö n t ő győzelmet arattak a
egyre kevésbé t u d o t t ú r r á lenni, k ü l ö n ö s e n
léke élénken élt a bajor területeken még
a keleti országrészben. Ezzel egyidejűleg
a 11. század elején is, mivel t ö b b n é m e t fő
egy másik szervezkedés is elindult, amely
pap vesztette életét a h a r c m e z ő n . A ke
nek központja C s a n á d , vezetője Gellért
reszténység védelme érdekében
p ü s p ö k lett. A p ü s p ö k elégedetlen volt Pé
fegyvert
ragadó III. H e n r i k így egyúttal bosszút is
ter hatalmával, és érezte, h o g y tragédiába
állt a pogányokon az egykori súlyos kato
vezeti az országot. A király és a p ü s p ö k k ö
nai vereségért.
zötti ellentétet fokozta, hogy szembenállá
Ménfőnél a császárt segítették az Abával a harcmezőn szembeforduló magyar kato nák is. A magyar király ugyan elmenekült a vesztes ütközetből, de röviddel utána elfogták és kivégezték. A csata után ha dizsákmányként III. Henrik megszerez te a magyar király koronáját és aranyo zott lándzsáját. Hálája jeléül a magyar koronázási jelvényeket
Szent
Péterhez
küldte - és valószínűleg ezzel visszakerült Orseolo
Péter dénárjai
gány érzelmű t ö m e g e k és vezetőik felett
bajorok felett. Az egykori csatavesztés em
Szent István pápától kapott koronája Ró mába, ahol évtizedek múlva is a vatikáni Szent Péter-templomban említették őket.
suknak
mindkettőjük
egykori
hazájába,
Velencébe visszanyúló családi gyökerei is voltak. A Gellért vezette összeesküvők fel vették a kapcsolatot Vazul O r o s z o r s z á g b a m e n e k ü l t fiaival, Leventével és Andrással, és meghívták őket a t r ó n r a . S o k a t m o n d ó , h o g y m i n d a p o g á n y el lenállás, m i n d a főúri szervezkedés k ö z pontja K e l e t - M a g y a r o r s z á g o n volt. P é t e r h a t a l m a e l s ő s o r b a n a D u n á n t ú l o n lett szilárd, a m e l y a n é m e t c s a p a t o k akciórá diuszába esett. A D u n á t ó l keletre m á r egy re kevésbé érvényesült a király befolyása.
A csatamezőről III. Henrik Székesfehér
A keleti országrészben az egyházszervezet
várra, az ország egyik központjába (mé
és vármegyeszervezet t a n ú s á g a s z e r i n t —
dium regni) vonult és a koronázótemplom-
még négy évtizeddel a k e r e s z t é n y királyság
ként szolgáló társaskáptalani templomban,
létrehozása u t á n - gyenge volt az á l l a m
Szent István sírja mellett újra trónra ültette
szervezet. Míg a D u n á n t ú l o n és k ö z v e t l e
pártfogoltját, Péter királyt. Ezzel együtt be
nül a D u n a m e n t é n h a t p ü s p ö k i , illetve ér
vezették a német jogot is az országban.
seki székhelyet t a l á l u n k , a d d i g a t t ó l kelet
A császár a következő évben is Magyaror
re csak h á r m a t . Eger és C s a n á d m e l l e t t a
szágra látogatott, és pünkösdkor, Székes
távoli Erdélyben létezett p ü s p ö k s é g , de az
Péter király egy aranyozott
u t ó b b i székhelyének lokalizálása b i z o n y
lándzsa átadásával elismerte III. Henrik ha
talan, arra utal, h o g y igen kezdetleges le
talmát az ország felett. Ezzel a szimbolikus
hetett e b b e n az i d ő b e n a legkeletibb m a
aktussal Magyarország a Német Birodalom
gyar egyházmegye szervezettsége. A b e n
hűbéresévé lett.
cés r e n d s e m telepedett m e g a v i d é k e n .
fehérvárott
Péter visszatérése után úgy akarta foly tatni a kormányzást, ahogy uralkodásának első
szakaszában
tette.
Mindenképpen
hozzájárult ezzel az állam szerepének, vilá gi és egyházi intézményeinek megerősödé séhez. Az országon belül a z o n b a n a feszült ségek nem csökkentek. Sőt az idegen jog bevezetése inkább csak fokozta az ellenté teket. Mindezt mutatja, hogy Aba egykori hívei újra összeesküvést szerveztek. Péter ugyan határozottan leszámolt velük, de az elmúlt esztendők alatt előtérbe került p o
A 11. század h a r m a d i k h a r m a d á i g c s u p á n egyetlenegy bencés m o n o s t o r r ó l t u d u n k a Tiszától keletre, a Szent Gellért a l a p í t o t t a Csanádiról. A vármegyeszervezet tagoltsá ga is megerősíti m i n d e z t . A m í g a D u n á n t ú l o n a veszprémi p ü s p ö k s é g t e r ü l e t é n m á r 1009-ben négy vármegyét e m l í t e n e k , addig keleten hosszú ideig igen nagy kiter jedésű, országrészeket átfogó ispánságok ról t u d u n k . Szépen példázza ezt az 1030 táján, még István alatt létrejött C s a n á d megye vagy a vélhetőleg é p p e n Péter által
Orseolo
felállított Szolnok megye. Mindkettő ha talmas területet fedett le. A misszió természetesen elérte a keleti a területeket is, de a keresztény hit, az új szokás- és erkölcsrendszer bizonyosan nagyon lassan lett általános. A térítőknek nem volt feladatuk a hitoktatás, a gyors és tömeges keresztelésre törekedtek. A kor szakban ezért nagyon alacsonyan szabták meg a keresztelkedés feltételét. A jelölttől csak azt várták el, hogy ismerje fel a ke resztet, tudja a n n a k jelentőségét és m o n d ja el a Miatyánkot. A tömeges keresztelés után már az egyházszervezet, a püspöksé gek feladata lett az új hit tényleges megis mertetése, a keresztény szokásrendszer bevezetése és az új életmód ellenőrzése. A nagy kiterjedésű püspökségeket és me gyéket irányító kelet-magyarországi főpa pok és ispánok papjaikkal alig-alig tudták ezeket az elvárásokat t e l j e s í t e n i . Í g y a for málisan kereszténnyé lett országrészben komoly pozíciókkal rendelkezett a po gány hitvilág. N e m véletlen az, hogy ez a vidék volt a bölcsője a Péter és a keresz-
Péter és Aba
Sámuel küzdelme
Péter király 1045-ben aranyozott lándzsa képében átadja országát III. Henriknek „Megjöttek oda (Freisingbe) királyának, a magyar Péternek a követei, s azt kérték tőle, hogy a következő pünkösdön jöjjön el fiához, s az ünnepet méltóztassék vele együtt megünnepelni... Innen elindulván (III. Henrik) gyorsan haladt előre oda, ahová őt hívták, tudniillik Ma gyarországra... Miután megérkezett Magyarországra, királyi szokás szerint illő módon fogadták, és tisztelettel tartották. Azon a szent ünnepen Péter Magyarország királyságát aranyozott lándzsával átadta urának, a császárnak egész népe és a mieink jelenlétében. A királyi pompával megtartott lakoma után hatalmas mennyiségű aranyat is adott neki, ő pedig az egészet szétosztotta katonáinak, akik az előző év győztes csatájában vele voltak..." Az államalapítás korának írott forrásai. Szerk. Kristó Gyula. Szeged. 1999. 254-255. old.
A ménfői csata. oldalon III.
Jobb
Henrik császár
hálát ad a győzelemért, bal oldalon egy katona leszúrja Aba
Sámuelt.
Miniatúra a Képes Krónikából, 1358 után
POGÁNYLÁZADÁSOK ÉS TRÓNVISZÁLYOK (1038-1077)
duló pogánylázadás gyorsan országos mé reteket öltött, de súlypontja a keleti ország rész maradt. Sőt a Maros vidékén a p o gányság és a bogumil eretnekség egymásra talált. A lázadók hírét vették Vazul fiai ha zatérésének, és hatalmas pogány tömeg várta őket Abaújvárnál. Élénken élhetett az emlékezetben, hogy az István elleni merényletet szervező Va zul, noha neve bizonyítja megkeresztelkedését, a pogánysághoz h ú z o t t , így fiait leendő vezetőjüknek g o n d o l t á k a felke lők. A lázadók követelték a hercegektől, hogy újra a pogány vallás szerint élhesse nek, megölhessék a p ü s p ö k ö k e t és a p a p o kat, lerombolhassák a t e m p l o m o k a t és bálványokat i m á d h a s s a n a k . A hercegek k o m o l y d i l e m m a elé kerültek. A Gellért püspök vezetése alatt i n d u l ó szervezkedés hívta be őket a t r ó n r a , de látták, hogy csak a felbőszült t ö m e g támogatásával tudják felvenni a h a r c o t Péterrel. Kénytelenek voltak engedni és elfogadni a lázadók programját. Így a hercegeket a p o g á n y t ö meg az ország közepéig, a pesti és megyeri révig kísérte. Péter a hercegek érkezésekor a Felvidéken t a r t ó z k o d o t t , és - m i u t á n hí rét vette Vazul fiai és a p o g á n y felkelők összefogásának - h a t a l m á n a k központjá ban, Székesfehérvárott kívánta megszer vezni a védekezést. A város k a p u i a z o n b a n bezárultak előtte. A várost m á r a Péter ha Gellért és
társainak
megtámadása. Szent
Gellért
Jelenet életéből
a Magyar Anjou Legendáriumban
tény magyar állam ellen kibontakozó pogánylázadásnak 1046-ban.
talma ellen szervezkedő n e m e s e k birto
A felkelés élére Békés vár ura, Vata állt. Szinte bizonyos, hogy ő egy olyan hajdani törzsi vezető, aki valamikor az 1020-as években elfogadta Szent István főhatalmát és formálisan keresztény lett. Ez lehetett a feltétele annak, hogy átmentse hatalmát. Aba királysága alatt újra előtérbe került a pogányság, és amikor Péter visszatérve határozottan fellépett a régi hit követői el len, nyílt pogány felkelés bonlakozott ki. Vata elérkezettnek látta az időt a színvallás ra, és a lázadók élére állva, pogány m ó d r a haját három varkocsba összefogva, lebo rotváltatta fejét. A Körösök vidékéről kiin-
kön Gellért csanádi püspökkel. Péter előtt
kolták, k ö z ö t t ü k t ö b b főpap is volt, élü nyilvánvaló
lett,
hogy az egész
ország
szembefordult vele. Így az u r a l k o d ó n a k n e m m a r a d t m á s választása, m i n t a nyu gati határ felé m e n e k ü l n i és segítséget kér ni h ű b é r u r á t ó l , III. H e n r i k t ő l . A Fehérváron gyülekező előkelők n e vében Gellért h á r o m püspöktársával és Szolnok ispánnal a hercegek illő fogadá sára a pesti révhez igyekezett. A rév köze lében „elvetemült emberek, vagyis Vata és cinkosai, d é m o n o k t ó l megszállva...
rá
r o n t o t t a k a p ü s p ö k ö k r e és összes társaik ra, és kövekkel b o r í t o t t á k őket. Boldog
Orseolo
Péter és
Aba
Sámuel küzdelme
Gellért a z o n b a n s z ü n t e l e n ü l a kereszt jelét h i n t e t t e azokra, akik őt kövekkel árasztot ták el. Azok e n n e k láttára m é g j o b b a n fel d ü h ö d t e k , r á r o n t o t t a k , a D u n a partjára b o r í t o t t á k kocsiját,
őt p e d i g kétkerekű
taligára ültették, és Kelenfeld hegyéről a mélybe taszították. És a m i k o r m é g ver gődött,
lándzsával
átszúrták
a
mellét,
és e z u t á n egy k ö v ö n szétzúzták a k o p o nyáját." Gellért p ü s p ö k mellett m é g két főpapot, illetve a m e n e k ü l ő Szolnok is p á n t is elfogták és meggyilkolták a láza dók. C s u p á n Beneta p ü s p ö k ö t sikerült a h e r c e g e k n e k m e g m e n t e n i a felbőszült t ö m e g elől. F o r r á s a i n k a r r ó l s z á m o l n a k be, hogy V a t a n é p e Gellértet és Szolnok ispánt t e k i n t e t t e fő ellenségének. M i n d e z megerősíti azt, h o g y Bihar és Békés kör nyékén, a felkelés k i i n d u l ó p o n t j á n , kik képviselték a k e r e s z t é n y á l l a m h a t a l m a t , milyen i r á n y o k b ó l i n d u l t a szabad pogány t ö m e g e k alávetése és térítése. A hercegeket m e g d ö b b e n t e t t e az őket visszahívó Gellért és társainak mártírhalá la, és r á é b r e d t e k arra, hogy milyen súlyos ára van a V a t a népével k ö t ö t t kényszer szülte szövetségnek. Ez a felismerés is bizo nyosan szerepet játszott a b b a n , hogy n e m Vazul legidősebb fia, a p o g á n y Levente ke rült h a t a l o m r a , h a n e m a m á r keresztény András. Az eseményeket a 11. század má sodik felében m e g ö r ö k í t ő k r ó n i k á s a rö viddel ezután m e g h a l t Leventéről meg
m á r a is. Röviddel ezután, m é g szeptember
I
jegyzi: „ha t o v á b b élt volna, és elnyeri az
végén Andrást Szent István sírja mellett
a Thuróczy-krónikából
ország feletti h a t a l m a t , kétség kívül meg
a fehérvári Szűz M á r i a prépostsági t e m p
rontotta volna egész H u n g á r i á t a p o g á n y
l o m b a n királlyá koronázták. A szertar
bálványozással. M i n t h o g y m a g a Levente
táson csupán h á r o m p ü s p ö k vett részt.
n e m élt katolikus m ó d o n , ezért pogány
Ebben az időben viszont m á r kilenc egy
szokás szerint t e m e t t é k e l . . . "
házmegye létezett az országban. Jól m u t a t
András herceg Pestről a z o n n a l Fehér
ja a pogánylázadás pusztításának mértékét,
m e n t és az ország k ö z p o n t j á n a k
hogy a megerősített püspökségi székhelyek
elfoglalásával jelezte, hogy átvette a hatal
védelmét élvező főpapok közül is csupán
mat. Péter király látván a várt n é m e t segít
h á r o m m a r a d t életben. A vidéki papság
várra
ség elmaradását, vissza akart térni Fehér
még inkább ki volt téve a kegyetlenke
várra, de A n d r á s emberei csellel elfogták,
déseknek. Még a 11. század utolsó éveiben
megvakították és ezzel a k o r gyakorlata
is említik a zsinati határozatok a lázadás
szerint alkalmatlanná tették az uralkodás
alatt elpusztult és újjáépítésre váró t e m p l o
ra, egyben elégtételt adtak a pogányok szá
mokat.
András.
1488
Miniatúra
POGÁNYLÁZADÁSOK
ÉS
TRÓNVISZÁLYOK
(1038-1077)
András konszolidációs törekvései és sikerei
Barlangkolostor A visszavonult életre alkalmas tér volt a barlang, így Krisz tus példáját követő remeték gyakran hú zódtak barlangokba. A keleti keresztény ség területén szent könyvekként elis mert apokrif evangé liumok hangsúlyoz zák Krisztus életé ben a barlangok sze repét, így a barlan gokat elsősorban a bizánci területen használták monos torként. Magyaror szágon kijevi minták nyomán két bazilita barlangkolostor is létrejött a 11. század közepén, Tihanyban és a Dunakanyar ban, Zebegény mellett.
Remetelak
Tihanyban
A keresztény király kötelességének megfelelően és a súlyos pusztítás miatt I. András király a koronázás után azonnal elrendelte, hogy alattvalói főben járó büntetés terhe alatt hagyjanak fel a pogány szokások gyakorlásával, térjenek vissza a keresztény hitre és Szent István tör vényei szerint éljenek. A rendelkezés egy ben programnyilatkozat is volt a részéről, amelyben kifejezte, hogy Szent István örök ségét tekinti mérvadónak és az államalapító király példája nyomán kíván kormányozni. András király bizonyos volt abban, hogy III. Henrik beavatkozik a magyar ügyekbe és a Péter bukásával együtt megszűnt hűbé ri függést helyre kívánja á l l í t a n i . Í g y az új király első intézkedései a várható német tá madás kivédését szolgálták, amely tragikus lett volna a belviszály és a pogánylázadás pusztító hónapjai után. András 1047 elején követeket küldött a császárhoz és királysága elismerésének fejében rendszeres adó fize tését is kilátásba helyezte. III. Henrik nem fogadta el a felajánlást, de a lotaringiai her ceg lázadása végül is a birodalom nyugati részén kötötte le a császár seregeit, és így a gyors német támadás elmaradt. Ez pe dig lehetőséget adott Andrásnak hatalma
és az István alapította állam megerősítésére. Az első években összegyűjtötte István ural kodói jelvényeit és a királyi kincstár érté keit. Továbbá a pogánylázadás kiindulási területén, valamint a Kárpát-medence pe remterületein és az északnyugati határvi déken erősítette m e g az állam jelenlétét. Bizonyosan az első évekre esett a bihari püspökség létrehozása, amelynek feladata elsősorban Vata egykori hatalmi területén, Békésben és Bihar vidékén a krisztianizáció elmélyítése lett. E n n e k élére Lotaringiából származó, m á r saját uralkodása alatt az or szágba betelepült bizalmas papját, Leodvint állította. A 11. század végéig a magyar egy ház még nagymértékben rá volt utalva arra, hogy a papi utánpótlást külföldről szárma zó klerikusokkal és szerzetesekkel biztosít sa. A még István alatt beköltöző, elsősorban délnémet területekről érkező p a p o k kiöre gedtek, elhunytak. A pogányok m e g ö l t e pa pok pótlására a távoli északfrancia terüle tekről érkezett az u t á n p ó t l á s . Elsősorban a III. Henrikkel szemben álló t a r t o m á n y ból, Lotaringiából j ö h e t t e k a p a p o k . T u d u n k arról, hogy a császár által feldúlt Verdun városából 24 k a n o n o k Magyaror szágra települt. Talán közéjük tartozott az előbb említett Leodvin bihari püspök, és 1050-ben a T o u l b a n t a r t ó z k o d ó György kalocsai é r s e k Az erős lotaringiai kapcso latokat az is mutatja, hogy az Árpád-kori magyar egyház és az északfrancia egyház megyék liturgikus gyakorlata között nagy a hasonlóság. Erős francia vonatkozásai vannak a király által saját temetkező-egyházaként 1055-ben alapított tihanyi bencés apátságnak A m o n o s t o r védőszentjének azt a Szent Ányost választotta a király, aki a legenda szerint Orleans p ü s p ö k e k é n t imáival megakadályozta, hogy a pogány
András
konszolidációs
törekvései
és
sikerei
hunok elfoglalják székvárosát. Ányos tisz teletét aktuálisnak gondolta az uralkodó, mivel vele a pogányok támadásával szem ben a kereszténységet védelmező szent kul tuszát honosította meg az országban. Nem tartjuk kizártnak, hogy a tihanyi bencés monostor első szerzetesei is francia terület ről érkeztek. Az alapításról - mint ahogy a példaként szolgáló István király tette I. András is oklevelet adott ki. A Tihanyi Alapítólevél jelentőségét az is növeli, hogy legkorábbi eredetiben ránk maradt okleve lünk és egyben az első magyar nyelvem lékünk. A m o n o s t o r n a k adott birtokok határleírása 58 magyar közszót, ragot és képzőt említ. Az Oroszországból hazaérkező és onnan feleséget h o z ó András király a keleti ke reszténységgel - elsősorban Kijevvel - is szoros kapcsolatot tartott. Elképzelhető, hogy maga is egykoron a keleti rítus szerint keresztelkedett meg. I. Andrásnak több bi zánci rítusú alapításáról t u d u n k . Í g y Ti hanyban még a bencések előtt Szent Mik lós tiszteletére egy barlangmonostort ho zott létre. Az ideérkező szerzetesek szár mazását a m o n o s t o r területének elnevezé se, Oroszkő mutatja. A Dunakanyarban, a visegrádi ispánsági vár tövében pedig névadójának, Szent Andrásnak alapított egy jelentős bazilita monostort. Vélhetőleg szintén I. András alapítása a Duna túlpart ján, Zebegény mellett a Szent Mihály-hegy oldalában lévő bazilita barlangmonostor. Az államhatalom jelenlétét a peremterü leteken, valamint a határvédelmet kívánta erősíteni a király a hercegség létrehozásával 1048 körül. Hazahívta Lengyelországból testvérét, Béla herceget, aki kiváló katona hírében állt, és egyik vezetője volt a p o m e ránok ellen indított lengyel hadjáratnak. Hadi érdemeinek köszönhetően Béla her ceg dinasztikus kapcsolatba került a Piastokkal, a lengyel uralkodóházzal. András és hazatérő testvére 1048-ban megosztozott az ország feletti h a t a l m o n . A király közvet len kormányzata alatt m a r a d t az ország kétharmada, míg a hercegnek jutott a fenn-
A tihanyi bencés monostor alapító levele, 1055
POGÁNYLÁZADÁSOK ÉS TRÓNVISZÁLYOK (1038-1077)
Béla dux pénzei
A
dukátus
(hercegség)
a 11. században
maradó egyharmad. A 11. század közepén létrehozott hercegség területét nem lehet pontosan lokalizálni. Az azonban biztos, hogy elsősorban az ország peremterületeire terjedt ki. Két központja volt: Nyitra és a bi hari földvár. A herceg feladata lett az államés az egyházszervezet kiépítése, a még szinte lakatlan peremterületek benépesítésének támogatása. Mindezek mellett határvédel mi feladatokat is kapott a hercegség. A ma gyar állam így a szomszédos országok irá nyában is demonstrálta, hogy az erdős, szinte lakatlan hegyvidéki területet is sa ját részének tartja, és a királyság terüle te északon is a Kárpátok hegykoszorú jáig ér. Mindez azért is fontosnak tűnt, mert a 11. század elején, ha csak rövid időre is, de lengyel fennhatóság alá került Trencsén és Túróc. Cseh részről is történ tek kísérletek arra, hogy igényt jelentsenek be ezekre a területekre. Egy 11. századi hamis oklevélből kitűnik, hogy a prágai püspökség joghatóságát a Felvidék észak nyugati részére is kiterjeszteni kívánták. A l1. század, főleg annak első fele, a frissen létrejött közép-európai államok területi kialakulásának időszaka. Mindez lengyelcseh viszonylatban nagyon élesen jelentke zett, főleg Szilézia hovatartozását illetően. Az 1048-ban megszülető hercegség biztosí totta a Magyar Királyság lakott és még ugyan betelepítetlen, de érdekszférájának
tartott északi gyepű, illetve gyepűn túli te rületeit. Hasonló volt a helyzet a hercegség alá rendelt keleti területeken is. A 11. szá zad folyamán a keleti országrész, különö sen Erdély ki volt téve a sztyeppi népek, be senyők, úzok, majd a kunok betöréseinek, betelepülési törekvéseinek. Így a dukátus keleten is kapott határvédelmi szerepet. Az északnyugati határszakasz megerősí tése I. András uralkodása idején azért is fontosnak tűnt, mert Csehország a Német Birodalom része, vele hűbéri viszonyban álló hercegség volt. Így a Csehország felől érkező támadás kivédését is szolgálta a megszerveződő hercegség. A Felvidék nyu gati része gyér lakossága ellenére is fontos terület volt. Rajta keresztül jelentős útvo nalak futottak Csehország és Lengyelor szág irányába. Béla hazaköltözésével And rás a lengyeleket, a Piast-uralkodókat is szövetségesének tudta, és a Krakkó irányá ból érkező esetleges katonai segítség is ki emelte az út jelentőségét. A hercegség két központja, Nyitra és Bi har közül a nyitrai számított a jelentősebb nek. Nyitra - már a honfoglalás előtt várral rendelkező fontos település volt - központi jelentősége Szent István uralkodása idején is megmutatkozott. Szerepét a rajta keresz tül Prága és Krakkó felé haladó utak adták. Az említett hadiút funkciónál is jelentő sebbnek m o n d h a t ó az útvonal - különösen a Prága irányába haladó - gazdasági jelen tősége. A 10-11. században az egyik nagy európai tranzitútvonal, amely a hispániai arabokat a keleti területekkel, egészen H o rezmmel összekötötte, és Regensburg, Prá ga, Krakkó, illetve Kijev vonalon haladt, a Nyitráról induló úton volt elérhető. Prága m i n t kereskedelmi k ö z p o n t a 10. századtól egészen a 12. század végéig az egyik legfontosabb kapcsolódási pontja volt a magyarországi távolsági kereskede lemnek. Az út biztosítása, forgalmának ellenőrzése alapvető érdeke volt a Ma gyar Királyságnak, és ez is szerepet játszott abban, hogy a hercegség központjává vált a település.
András
konszolidációs
törekvései
és
sikerei
Béla hercegként hasonló udvartartást alakított ki. mint testvére, András király. Önálló pénzt veretett, tehát a királyt megil lető jogokkal rendelkezett. Az 1055-ös Ti hanyi Alapítólevélben is mint társuralkodó szerepelt András mellett, és a király vélhe tőleg leendő örökösének is tekintette a her ceget. Együttműködésük eredményességet az 1051-es és 1052-es német betörések viszszaverése bizonyítja. 1050 táján határvil longások vezették be a német támadást. Kisebb német csapat tört be az év eleien az országba, amelyet visszavertek, és válaszul a magyarok behatoltak az osztrák őrgrófságba. A magyar betörések elhárítása érde kében III. H e n r i k elhatározta, hogy Po zsonnyal szemben, Hamburgnál várat épít. A magyarok eredménytelenül próbálták megakadályozni az erődítést. A határ men ti összecsapások nyilvánvalóvá tették, hogy egy olyan nagyobb német támadás várha tó, amelytől András uralkodása kezdetétől tartottak a m a g y a r o k András kétségbe esetten még egy kísérletet tett a békekötés re. Vélhetőleg ez ügyben kereste meg kö vete, György kalocsai érsek IX. Leó pápát. hogy
összecsapást a császár seregével. A felper
III. Henrik császár hajóinak
a III. Henrikkel baráti kapcsolatban álló
zselt föld taktikáját választották. A német
pusztulása
pápa közvetítő szerepet vállaljon a magyar
sereg felvonulási útvonalát kiürítették, el
német konfliktusban. Gesztusként a pápa
szállították vagy felgyújtották az élelmet.
irányába, Rómával szoros kapcsolatát bi
A magyarok és a közöttük harcoló bese
zonyítandó, Magyarországon egy zsina
nyők éjszakánként rajtaütésszerűén támad
ton a legfontosabb szentek közé sorolták
ták csak meg a németeket. III. Henrik egy
I. András
szerette
volna
elérni,
Szent Péter apostolt, akinek ünnepét - egy
forrás szerint egészen Székesfehérvárig ju
11. század végi híradás szerint - I. .András
tott és megostromolta a várost, de az éle-
tól kezdődően az ország védőszentjeihez
lemhiány miatt vissza kellett fordulnia.
hasonlóan h á r o m n a p o s böjt vezette be,
Időközben a magyarok csellel, egy a császár
A régen várt német támadásra végül
nevében hamisított oklevéllel a már Győr
1051 nyarán került sor. III. Henrik, Passau-
nél állomásozó és élelmiszerrel megra
ból kiindulva. 1051 nyarán jelentős sereg
kott hajókat visszaküldték. Az eseményeket
élén személyesen vezetett hadjáratot Ma
megörökítő krónikás elképzelése szerint az
gyarország ellen. A német sereg két csapat
éhségtől meggyötört és a magyarok éjszakai
ra vált. A fősereg a Rába és a Zala folyók
rajtaütéseitől megfélemlített németek visz-
mentén tört be az országba. A hajóhad,
szafordulva egy hegy közelében eldobálták
amely az élelem utánpótlását szállította,
fegyvereiket, vértjeiket, és ettől kezdve a he
Pozsonyig nyomult a Dunán. Hasonlóan,
lyet Vértesnek nevezték. A császár csak je
mint a két évtizeddel korábbi német táma
lentős veszteségek árán tudott csapataival
dás esetében, a magvarok kerültek a nvílt
október vegén kimenekülni az országból.
Pozsonynál.
Miniatúra a K é p e s Krónikából, 1358 után
POGANYLAZADASOK ÉS TRÓNVISZÁLYOK (1038-1077)
András király és Béla herceg újból békét
gyarokra nézve sokkal kedvezőbb feltételek
ajánlott, amelyet IX. Leó pápa követe, H u
alapján. Már szóba sem került Magyaror
gó clunyi apát közvetített a császárnak.
szág hűbéri alávetésének kérdése. A császári
III. Henrik nem volt hajlandó ezt elfogadni,
udvar számára fontosabbnak tűnt a magyar
és bosszútól vezérelve a következő év, 1052
király ígérete, hogy nem avatkozik be a né
nyarának közepén szárazföldön és a D u n á n
met belviszályokba. A békét mindkét fél di
megtámadta Pozsonyt. T ö b b mint nyolc
nasztikus kapcsolattal is meg kívánta erősí
heti ostrom sem volt elég a magyar határvár
teni. IV. Henrik nővérének, Juditnak, illetve
elfoglalására, pedig ostromgépeket is felál
András fiának, Salamonnak a házassága fel
lítottak. Egy Z o t m u n d nevű, jól úszó ma
tételéül szabták, hogy Salamon trónutódlá
gyar vitéz megfúrta a német hajókat, ame
sát biztosítani kell. Ezért András 1057-1058
lyek élelemmel megrakva elsülylyedtek. Az utánpótlás elveszte se után a császár látva, hogy
fordulóján - vélhetőleg német gya korlat alapján, tehát még a sa ját életében - megkoronáz
megismétlődhet az egy év
ta,
vel korábbi eset, dolgavége
kiskorú
zetlenül visszafordult. Az or szág nyugati határvidéke viszont a két
társuralkodóvá
A Morvamezőn
Salamont.
következő
hetekben
megkötötték a n é
hadjárat következtében igen komoly káro
met-magyar
kat szenvedett. A béketárgyalások ugyan
együtt Salamon és Judit eljegyzése is
azonnal elindultak, de nagyon vontatot
megtörtént, amelyet n é h á n y év múlva
tan haladtak. A magyar-német határsza
követett házasságuk.
kaszon még évekig gyakoriak voltak a ki sebb-nagyobb határvillongások. A tárgyalások 1053-ban kezdődtek,
békeszerződést.
A megkötött békét András hatal Az egy évtizeddel korábbi - t r ó n r a ke rülése idején - ellen séges n é m e t
húzódtak.
magyar kap
Kezdetben a
csolatokat a ki
magyarok szá mára nagyon előnytelen békefel
rály szövetséges viszonnyá alakí
tételek
Úgy
totta. A békével lezárta a fiatal
tűnt, hogy a béke fejében a ma
magyar állam életében azt az
gyar
Dunából
Budapestnél
előkerült kétélű
kard,
11. század
Ezzel
mas külpolitikai sikerként élte meg.
és hosszan el
A
tette
fiát,
körvonalazódtak. királynak
nagy
összegű
1030-tól
tartó
negyedszázados
pénzt kell fizetnie és a birodalom
korszakot, amely a német táma
mal
dások, a hűbéri alávetés fenye
határos nyugat-magyaror
szági területekről is le kell majd
getésében telt el. A magyar ural
mondania. A német belviszályok
k o d ó és az egész dinasztia te
miatt lassultak le a tárgyalások.
kintélyét növelte, hogy először
Időközben elhunyt III. Henrik
kapott Árpád-házi herceg köz
császár, és 1056 őszén fia, a még
vetlenül a császárral rokonságban
kiskorú IV. Henrik lett az utódja.
álló feleséget. Ez a házasság kez
A tartós német belviszályok és az
detben hasonló jelentőségűnek
uralkodóváltás okán 1. András fel
tűnt, m i n t hat évtizeddel koráb
ismerte, hogy nem kell nyugatról
ban István és Gizella esküvője.
újabb támadástól tartania. A meg
Sőt bizonyos fokig még rango
kezdemé
sabb is volt, mert az esküvő idején
nyezésére felújították a megrekedt
Gizella a bajor herceg lánya volt és
béketárgyalásokat, de már a ma
testvére csak később lett a biroda-
változott
helyzetben
lom ura. Judit Magyarországra kerülése ide
IV.
jén pedig éppen a hatalmon lévő császár
császár.
Henrik német-római Krónikaillusztráció,
1125 körül
testvére volt. András m i n d e n irányban rendezte orszá ga külkapcsolatait. A pápasággal, úgy tűnik, hogy hatalomra kerülésétől fogva kiegyen súlyozott volt a kapcsolat. Ebben nagy sze repet játszott a pogányság visszaszorítása, és mindez kifejeződött a Szent Péter-tiszte let támogatásában. IX. Leó pápa több ízben közvetítő szerepet is vállalt a magyar-né met ellenségeskedések alatt. András király és IX. Leó között a kapcsolattartást meg könnyítette, hogy a magyar király udvará ban számos olyan klerikus kapott komoly tisztséget, aki Lotaringiából származott, te hát ugyanarról a vidékről, a h o n n a n a pápa és a pápai kúriában meghatározó szerepet játszó reformerők. A távoli francia terüle tekkel h a g y o m á n y o s a n jó volt a viszony, amelyet az egyházi alapítások mutatnak, sőt mindezt erősítette, hogy András kijevi feleségének, Anasztáziának nővére, Anna a francia király felesége lett. A n é m e t - m a gyar kiegyezéssel együtt rendeződött a cseh hercegséggel is a kapcsolat, amely szintén dinasztikus Adelhaid
megerősítést
nyert.
András
nevű leányát Vratiszláv morva
herceg vette feleségül. Lengyelországgal és Kijevvel hagyományosan, a t r ó n r a kerülésé től fogva barátiak voltak a kapcsolatok A kijevi szövetség és a legalább h á r o m bazilita monostoralapítás, különösen a határon fekvő szávaszentdemeteri bazilita közösség támogatása bizonyítja a keleti kereszténység irányában megnyilvánuló figyelmet. Száva szentdemeter közvetlenül a konstantinápo lyi pátriárka felügyelete alatt állt, így a többi bazilita m o n o s t o r h o z képest is szorosabban kötődött Bizánchoz. A m o n o s t o r alapítóját is Andrásban kereshetjük, de n e m zárhatjuk ki a Szent István-i alapítást sem. Minden esetre András jelentősen támogatta ezt a gö rög szerzetesi közösséget. Bizánc irányában is kiegyensúlyozott külkapcsolatokkal ren delkezett a magyar állam a 11. század köze pén. Némi konfliktust jelentett, amikor 1058 körül 1. András egy besenyő betörés
megtorlásaként hadjáratot vezetett az AlDuna vidékére, amely a Bizánci Birodalom északi határvidékét is érintette. I. (Komnénosz) Izsák császár visszacsapásra készült, de Andrásnak gyorsan sikerült rendezni a nézeteltéréseket és békét kötni Bizánccal. A kedvezően
alakuló
külkapcsolatok,
valamint a királyi hatalom és a hercegség együttműködésére épülő
belső
stabilitás
lehetőséget teremtett az állam gazdasági alapjainak rendezésére is. Ekkor készült el a király utasítására az a - sajnos elveszett Sarcas bíró-féle összeírás, amely számba vette a király népeit. A jegyzék elkészítésé nek a ténye magában is bizonyítja, hogy nagy hangsúlyt fektetett az uralkodó bevé telei növelésére, az átgondolt gazdálkodás ra. Másrészt mutatja, hogy kísérlet történt az írásbeliség kiterjesztésére. Ez az első olyan ránk m a r a d t utalás a magyar írásbeli ség történetében, amikor n e m valamely t e m p l o m ügyében történik az íráshaszná lat. A laikus írásbeliség, a gazdasági ügyeket érintő íráshasználat kibontakozásának csí ráját kell látni az összeírásban. Egy nagyon előremutató, de úgy tűnik, folytatás nélküli kezdeményezés volt a királyi népek szám bavétele.
Bizánci-balkáni ereklyetartó 10-11.
eredetű mellkereszt,
század
POGÁNYLÁZADÁSOK
A
bizánci kapcsolatok
legjelentősebb a IX.
emléke
Konsztantinosz
Monomakhosz
császár
uralkodása alatt készült rekeszzománcos
korona
ÉS
TRÓNVISZÁLYOK
A Német Birodalommal való szövetség azonban alapjaiban rendítette meg a belső stabilitást, és két évtizedes belviszály kiin dulópontja lett. A békeszerződéshez egy igen előkelő dinasztikus házasság is kapcso lódott. A házasság feltétele Salamon utódlá sának biztosítása volt. Ez pedig egyet jelen tett az I. András uralma első évtizedében
A Monomakhosz-korona A Bizáncban készült arany rekeszzománcos koronát valószínűleg I. András kapta a bizánci császártól. Más feltételezések szerint Konstantinápoly 1204-es kifosztása után a keresztes hadak révén kerülhetett a Kárpát-medencébe. A korona 1042 és 1050 között készülhetett. Hét lemeze a Nemzeti Múzeum tulajdonában van. A lemezeken Konsztantinosz Monomakhosz császár, illetve Zoé és Theodora császárnő látható két, erényeket megszemélyesítő és két táncoló nőalak között. A lekerekített végű lemezek bizánci nyílt koronát alkottak.
(1038-1077)
kialakított kormányzati rendszer, az András király és Béla herceg együttműködésén ala puló hatalomgyakorlás feladásával. Az ura lommegosztás n e m ritka a kora középkori államok kormányzatában. A hatalomgya korlás korlátozott lehetőségei, a személyes jelenlétre épülő kormányzás m á r magában megkövetelte a territoriális, dinasztikus ha talommegosztás kialakítását. Azok a belső és külső konfliktusokkal terhes évek, ame lyekben I. András megkezdte uralkodását, szükségessé is tették a dukátus megteremté sét. I. András nyilván tisztában lehetett az zal, hogy Salamon megkoronázása, a csá szár testvérének, Juditnak és kíséretének Magyarországra költözése alapjaiban alakít ja át a belső hatalmi viszonyokat. András azonban vállalta ezt. A stabil külkapcsolatok és a rendezett belső viszonyok tudatában, úgy érezte, nincs már oly mértékben rászo rulva testvérére, a kiváló katona hírében álló Béla hercegre, mint uralkodása kezdetén.
A
trónviszályok
kiújulása
A trónviszályok kiújulása
I
dő kérdése volt az addig harmonikusan
leg az udvari tisztséget és a vármegyék ispán-
együttműködő két testvér, András és
ságát viselő családok tartoztak. Gazdasági
Béla között a konfliktus kirobbanása.
erejüket, reprezentációs igényüket és egy
Salamon 1058-as koronázási szertartásán
ben öntudatukat mutatja, hogy a királyhoz
a latin szövegeket a herceg egyik káplánja
hasonlóan már bencés m o n o s t o r o k a t alapí
folyamatosan fordította Bélának. Az egyik
tottak. A 11. század közepétől, leginkább
elhangzott imarészlet - „légy ura testvé
második felétől m u t a t h a t ó ki Magyaror
reidnek" - nyilvánvalóvá tette az addig
szágon a magánkegyuraság alatt álló m o
társuralkodó szerepet kapó Béla herceg szá
nostorok létrejötte. A két hatalmi k ö z p o n t
mára, hogy a gyermek Salamont urává ren
jelenléte kedvezett a formálódó arisztokrá
delték. A konfliktust csak erősítette, hogy
ciának. Lehetőséget jelentett arra, hogy a ki
Béla n e m értett egyet a megváltozott, né
rály mellett a herceg kíséretében is komoly
met szövetségre épülő külkapcsolatokkal
tisztségeket lehet megszerezni. A hercegség
sem. András érezte testvére elégedetlensé
egy
gét, és p r ó b á r a akarta tenni. Okot keresett
olyan réteg, amely ambiciózusan szemet ve
Béla hatalomból való kiszorítására, amely
tett a nagyobb jövedelemmel és ranggal járó
Salamon p r o b l é m a m e n t e s utódlását is je
királyi tisztségekre. Ők ösztönözték, t á m o
lentette volna. A krónikakompozíció be
gatták Béla hatalmi terveit, és társadalmi bá
számol arról, hogy a m á r nagybeteg András
zist adtak egy király elleni fellépésre.
a Tisza m e n t i V á r k o n y faluba hívta öccsét, és ravaszul egy vörös térítőre tette a koro nát és mellé egy kardot, amely a hercegi ha talmat jelképezte. Főembereivel megbeszél te, hogy választásra kéri testvérét, de ha Bé la nem a kardhoz, h a n e m a koronához nyúl na, akkor azonnal öljék meg. A hírnökök ispánja a király elé siető hercegnek megsúg ta: „Ha élni akarsz, vedd a kardot." A te rembe lépő Béla látván a k o r o n á t és a kar dot, megértette a figyelmeztetést. A kardot választotta, m i n t ha megelégedne a hercegi hatalommal. Rövidesen ezután Béla család jával Lengyelországba menekült és sereget gyűjtött András ellen. A király is készült az összecsapásra, így Salamont és családját biz tonságba helyezve N é m e t o r s z á g b a küldte. András és Béla viszályában n e m szabad csupán egy, a dinasztián belüli konfliktust látnunk. A 11. század közepére egyre nyil vánvalóbbá vált, hogy kiformálódott egy új vezetőréteg. A létrejött arisztokráciához fő
évtizedes
fennállásával
létrejött
egy
A
várkonyi jelenet:
és kard.
korona
Miniatúra a K é p e s
K r ó n i k á b ó l , 1 3 5 8 után
POGÁNYLÁZADÁSOK ÉS TRÓNVISZÁLYOK (1038-1077)
A
tihanyi altemplom I. András sírjával
András és Béla viszályát a fegyverek dön
mányban kettősség jellemzi. A krónika sze
tötték el. A király német és cseh katonai
rint Andrást Fehérnek és Katolikusnak hív
segítséget kapott, míg a herceget három
ták, utalva ezzel a keresztény államszervezet
lengyel csapat támogatta. A d ö n t ő ütközet
megmentésére. A 12. század végén keletke
a Tisza mellett zajlott le. A krónikás híradá
zett Szent László-legenda is dicsőségesnek
sa szerint mindkét fél vitézül harcolt, de vé
nevezte uralkodását. András és Salamon
gül Béla csapatai kerekedtek felül. A király
hatalmát Béla és fiainak országlása követte,
embereinek egy része átállt a herceg oldalá
és az ő nézőpontjukat figyelembe vevő kró
ra. András a német csapatokkal együtt nyu
nikás hagyományban sötétebb t ó n u s o k is
gat felé menekült, de közvetlenül az ország
megjelentek. Más források n e m bocsátot
határon, a mosoni kapunál elfogták. A be
ták meg Andrásnak, hogy a h a t a l o m meg
tegeskedő és vélhetően megsebesült királyt
szerzése érdekében, ha időlegesen is, szabad
a zirci udvarházba vitték, ahol röviddel
kezet adott a pogányoknak. Fiai, Salamon
ezután elhunyt. I. András királyt az általa
király és Dávid herceg gyermektelenségé-
alapított tihanyi bencés apátságban temet
ben - és ezzel a család kihalásában - isteni
ték el. Sírja ma is megtalálható a monostor
büntetést látott a középkor embere.
11. században épült altemplomában. And
Bélát a katonai győzelem és András halá
rás emlékét a középkori történeti hagyo
la után gyorsan királlyá koronázták Székes
A
trónviszályok
kiújulása
fehérvárott. A sietséget bizonyítja, hogy az ünnepi aktusra n e m az ilyen esetekben szo kásos v a s á r n a p o n került sor, h a n e m 1060. december 6-án, szerdán, Szent Miklós n a p ján. Szent Miklós tisztelete n e m volt külö nösebben jelentős az Á r p á d o k dinasztiá jában. Miklós kultusza bizánci területről került Magyarországra még a 11. század elején, de n e m volt olyan kiemelkedő, hogy ez indokolta volna azt, hogy az új királyt ezen a n a p o n koronázzák meg. Bélának ko molyan tartania kellett a Salamon trónra lépését kierőszakolni akaró n é m e t táma dástól. Télen azonban nem lehetett jelentős hadjáratot indítani, ezért az új király időt nyert. Kapcsolatot keresett IV. Henrik csá szárral és békét ajánlott neki. Gesztusként, békülékenységének alátámasztására önként szabadon bocsátotta az elfogott német ha difoglyokat. Sőt egyikükkel, Weimari Vil mos szász őrgróffal dinasztikus kapcsola tot is létesített, mivel feleségül adta hozzá Zsófia nevű leányát. A császár azonban el utasította a magyar békeajánlatot. A kiváló katona hírében álló Béla meg kezdte a felkészülést az elkerülhetetlennek tűnő újabb n é m e t - m a g y a r katonai össze csapásra. H a t a l m a legitimitásának alátá masztása, k ü l ö n ö s e n pedig a katonásko dásra kötelezett közszabadok megnyerése érdekében 1061 tavaszán Fehérvárra gyű lést hívott össze, amelyre m i n d e n faluból két-két e m b e r t rendelt, hogy az előkelők kel megtárgyalják az ország ügyes-bajos dolgait. A régi, törzsi időkre emlékeztető gyűlésre hatalmas t ö m e g sereglett össze, amely megrettentette a királyt és környe zetét. Különösen azután vált veszélyessé a helyzet, a m i k o r a t ö m e g vezetőket válasz tott, és a királytól azt kérte: „Engedd meg nekünk, hogy atyáink szokása szerint pogány m ó d r a éljünk, hogy megkövezzük a püspököket, kibelezzük a papokat, leöldössük a klerikusokat, felakasszuk a dézsmaszedőket, leromboljuk a t e m p l o m o k a t , összetörjük a harangokat." A király h á r o m nap haladékot kért a tömegtől. I. Béla ez alatt felkészült a fegyveres leszámolásra,
és h a r m a d n a p szétkergette az egyre nyíl tabban a pogány restaurációt követelő gyűlést. Sokakat megöltek, másokat meg korbácsoltak, és végül úrrá lettek a lázadá-
Béla elnyeri a koronát. Miniatúra a K é p e s K r ó n i k á b ó l , 1 3 5 8 után
Ünnepi koronázások A kora és az érett középkorban Európa nagy részén gyakorlat volt, hogy a királyokat a nagyobb egyházi ünnepeken - karácsony, húsvét, pünkösd és az adott ország védőszentjeinek ünnepein - újra megko ronázták. Az első vagy főkoronázással ellentétben az ünnepi koroná zások nem az úgynevezett koronázótemplomban - Magyarországon Székesfehérvárott - történtek, nem a (fő)koronát használták, nem a koronázóérsek, hanem egy helyi főpap végezte, és krizma sem tar tozott a szertartáshoz. Az ünnepi koronázások lehetőséget adtak arra, hogy az ország különböző területein is demonstrálják a király hatalmát, és méltóságjelvényekben jelenjen meg az uralkodó, illetve az alattvalók hűségüket kifejezhessék. Í g y az ünnepi koronázásoknak megerősítő koronázás jellege is volt. Magyarországon, német min tára, a 11. század elejétől kimutathatóak ezek a szertartások, de na gyon keveset tudunk róluk. Vélhetőleg a 13. század elejéig gyakorol ták az ünnepi koronázásokat a magyar királyok.
POGÁNY LÁZ A D Á S OK ÉS TRÓNVISZÁLYOK ( 1 0 3 8 - 1 0 7 7 )
A
szekszárdi bencés
apátsági
templom
alapításának
emléktáblája
A szekszárdi bencés monostor
romjai
a megyeháza udvarán
son. A pogányságot éltetők között felbuk
Ezt a gazdasági, de valójában a h a d e r ő
kant Vata fia, János, aki jósnőket, varázsló
létszámát biztosító rendelkezések okozta
kat, regösöket maga köré gyűjtve szította
bevételkiesést úgy próbálta ellensúlyozni
a lázongó tömeget. A király elfogatta János
az uralkodó, hogy a korábbiakhoz képest
embereit,
kisebb
köztük Rasdi nevű jósnőjét,
nemesfémtartalmú,
így
rosszabb
és megtiltotta a keresztényeknek, hogy Va
pénzt veretett. A krónika I. Béla döntései
ta nemzetségéből feleséget vegyenek.
közé sorolja a vásár napjának szombatra
A közszabadok lecsillapítása érdekében
helyezését, bár újabban felvetődött, hogy
azonban a tömeg néhány követelését I. Bé
csak I. Géza alatt t ö r t é n t e n n e k elrendelése.
la megvalósította. Így ármaximálást ren
Szent István rendeletének megfelelően ere
delt el, csak szabott áron lehetett eladni
detileg Magyarországon a vásárokat, m i n t
és vásárolni a piacokon, valamint az adók
elnevezésében is mutatja, vasárnap kel
és tartozások egy részét elengedte. Ezzel
lett megrendezni. A l1. század elején ezzel
a közszabadok terheit csökkentette, lassí
is ösztönözni akarták a vasárnapi t e m p
totta elszegényedésüket, függő viszonyba
lomba járást. A piacra látogatókat így a ki
kerülésüket. A rendelkezés célja a katonás
rály emberei a t e m p l o m b a is bekénysze-
kodó közszabadok megőrzése, így a feudá
rítették. A keresztény előírások a z o n b a n til
lis társadalmi viszonyok általánossá válását
tották a vasárnapi munkavégzést, így ez
lassította és - a haderő szükséges létszámá
a rendelkezés csak kényszer szülte d ö n t é s
nak a biztosítása érdekében - némileg kon
volt Szent István részéről. A t e m p l o m b a já
zerválta a törzsi-nemzetségi társadalom
rás
ra jellemző közszabadok rétegét. Mindez
a misén való részvétel és a piac szétválasztá
mutatja, hogy a királyi testőrségre és a vár
sa, az Úr napjának előírásszerű tiszteletben
megyék katonai erejére épülő haderő még
tartása. A d ö n t é s h á t t e r é b e n a zsidó keres
nem t ű n t elégségesnek az ország védelmé
kedők tevékenységének visszaszorítása is
re, s ennek megoldása érdekében szükség
szerepet játszott, mivel így a zsidók kötele
volt a közszabadok nagyobb számú hadba
ző ü n n e p n a p j á r a került át a vásár ideje.
hívására.
A 11. században, sőt m é g a későbbiekben is
valamelyest
általánossá
válását
jelzi
A
trónviszályok kiújulása
a távolsági kereskedelem zsidó és m o
létre egy új bencés apátságot. A németelle
hamedán
nes időszakban nem véletlen, hogy az
hitűek kezében volt. A Ma
gyarországon tevékenykedő zsidó kereske
újonnan létrejött m o n o s t o r élére egy
dők elsősorban Németországból érkeztek.
Willermus (Guillermus) nevű, bizo
A Németország és Kijev között kereskedő
nyosan francia származású apát ke
regensburgi zsidók a század közepén Esz
rült. Van olyan hagyomány, amely
tergomban zsinagógát is építettek. A re-
az erdélyi kolozsmonostori bencés
gensburgiak mellett még a mainzi zsidó ke
apátság alapítóját is I. Bélában látja,
reskedők
de ezt inkább Szent László hozta létre.
magyarországi
tevékenységéről
vannak biztos adataink. A szombati vásár
Béla, n o h a két nagykorú fia is volt, Géza
elrendelésének is volt tehát németellenes
és László, megszüntette a hercegség intéz
éle: a Magyarországon keletkezett kereske
ményét, tehát n e m folytatta az 1048-ban
delmi haszon ne az ellenséges területet gaz
kialakított dinasztikus
dagítsa. A határozatnak azonban nem le
Béla
hetett
érvényt szerezni.
trónigénye és ezzel összefüggésben a né
A szokás ereje folytán, a kialakult kap
met támadás veszélye. A n é m e t belviszá
csolatok következtében a későbbiekben is
lyok 1061-1062-ben n e m tették lehetővé
maradéktalanul
uralkodását
országmegosztást.
végigkísérte
Salamon
hallunk vasárnap tartott hetivásárokról.
IV. Henrik számára, hogy Salamon érde
Ezek bizonyosan nagyon korai, a 11. szá
kében hadat vezessen Magyarországra. Bé
zad első felében létrejött vásárok voltak.
la több alkalommal kísérletet tett a n é
A Szombathely elnevezésű településen vi
met-magyar viszony rendezésére, sőt 1062-
szont a 11. század második felében szer
ben katonai akcióval szerette volna kikény
veződött m e g a piac. A szombati vásártar
szeríteni a békét, és csapataival betört az
tás nem vált általánossá, h a n e m a hét töb
osztrák őrgrófság határvidékére. A császár
bi napján is tartottak ilyeneket, amint az
végül 1063 nyarán d ö n t ö t t a magyaror
a fennmaradt kiváltságlevelek, valamint a he
szági hadjáratról. Béla m i n d e n k é p p e n el
ti n a p és a hely szó összetételéből keletke
akarta kerülni a fegyveres összecsapást, és
zett településnevek bizonyítják A mai tele
a hadjárat hírére felajánlotta, hogy l e m o n d
pülésneveink között is gyakran előforduló
a koronáról elismerve Salamont királyá
Szombathely
nak, maga pedig megelégedne a korábbi
stb. nevek igen k o r a i a k Ilyen típusú telepü
hercegségével. IV. Henrik a z o n b a n n e m
Szerdahely,
Csütörtökhely,
lésnevek csak a 11-12. században keletkez
tartotta őszintének az ajánlkozást, és eluta
tek, így kora Árpád-kori vásároshelyeink,
sítva azt a fegyverekre bízta a döntést.
illetve kereskedelmünk emlékét őrzik. Rövid uralkodása alatt Béla egy bencés m o n o s t o r t bizonyosan alapított. A 11. szá
Szeptember elején IV. H e n r i k személye sen
vezetett
hadat
Magyarország
ellen.
A védekezés megszervezésén dolgozó Béla
magyar
királyt a dömösi királyi kúriában súlyos
uralkodók saját m a g u k alapította, illet
baleset érte, amikor ráomlott a trónszék.
ve építette t e m p l o m b a n temetkeztek, és
Időközben Salamon párthívei átvezették
nem alakítottak ki dinasztikus temetkezési
a német sereget az akadályokkal elzárt ha
zadban
szokássá
vált,
hogy
a
I. Béla dénárjai
központot. Béla is mindjárt uralkodása
társzakaszon, és IV. Henrik elfoglalta Moson várát, így nyitva állt az út az ország bel
kezdetén hozzálátott olyan m o n o s t o r lét
seje felé. Az életveszélyes állapotban lévő
rehozásához, amelyben majdan örök nyu
királyt a nyugati határra vitték, hogy irá
imáikkal
nyítsa a védekezést, de röviddel ezután,
közbenjárnak lelki üdvéért és emlékének
még szeptember folyamán, Győr közelében
megőrzéséért. Ennek érdekében a Szent
I. Béla belehalt sérüléseibe. A nyugati hatá
Megváltó tiszteletére a D u n a mellett délre
ron vele volt idősebbik fia, Géza, aki azon-
godalmat
találhat,
szerzetesei
futó hadiút m e n t é n , Szekszárdon hozott
POGÁNYLÁZADÁSOK
ÉS TRÓNVISZÁLYOK (1038-1077)
rály kardját", azt a díszes aranyveretes ma gyar szablyát, amelyet Nagy Károly kardja ként Bécsben a német koronázási jelvé nyek között őriznek. Alig két hónappal a koronázás után, lengyel csapatokkal megerősítve, Géza és László visszatért az országba. Salamon kénytelen volt Moson várába, a nyugati határszélre húzódni. A belháború szélére sodródott országban a főpapok próbáltak meg Géza és Salamon között közvetíteni. Az ellenséges felek képviselői Győrben ta lálkoztak. A tárgyalásokat Dezső kalocsai érsek vezette, és 1064. január 20-án létre jött az egyezség. Salamon és Géza is belátta, hogy patthelyzet alakult ki az országban. Egyik fél sem volt abban a helyzetben, hogy legyőzze a másikat, ezért békét kötöttek. A k o m p r o m i s s z u m értelmében Géza elis merte a nála fiatalabb Salamon királyságát, ennek fejében viszont megkapta a herceg séget. Így 1064 elején újra létrejött a di nasztikus országmegosztás. Géza herceg Nyitrán rendezte be székhelyét, a herceg ség bihari részeit pedig átengedte öccsé nek, László hercegnek.
IV. Henrik német császár
ban apja halála után céltalannak tartotta
visszahozza
a további ellenállást és testvérével, Lászlóval
országra
Magyar
Salamont.
Miniatúra a Képes Krónikából, 1358 után
Lengyelországba menekült. I. Bélát végaka ratának megfelelően az általa alapított szek szárdi bencés monostorban temették el. IV. Henrik ezután akadálytalanul bevo nult Székesfehérvárra és 1063 szeptembe rében magyar királlyá koronázta a még gyermek Salamont. A koronázást rövide sen követte a császár testvérének, Juditnak és Salamonnak a házassága. A Magyar Királyság ezzel a Német Birodalom érdek szférájába került,
de
Salamonnak n e m
kellett hűbért vállalnia. A szoros német kapcsolatokat a seregvezéreknek juttatott hatalmas ajándékok szimbolikusan is kife jezték. Anasztázia, az özvegy királyné, aki gyámként kezdetben a gyermek Salamon helyett kormányzott, ekkor adta át Nordheimi Ottó bajor hercegnek „Attila hun ki
A létrejött békét a megbeszélt feltételek megvalósulása után, 1064. április közepén Pécsett megerősítették. A király és a herceg együtt ünnepelték meg a húsvétot, és az or szág főemberei előtt a pécsi székesegyház ban Géza végezte el a nagyobb egyházi ü n nepeken szokásos úgynevezett ü n n e p i ko ronázást. A herceg azzal, hogy saját maga tette Salamon fejére a koronát, nyilvánosan demonstrálta, hogy elismeri a király hatal mát. Ezzel lezárult a nyár vége óta tartó ha talmi válság az országban. A béke létrehozá sában a főpapság is nagy szerepet játszott, amit az is mutat, hogy az egyezség létrejötté nek mindkét helyszíne, Győr és Pécs egy aránt püspöki székhely volt. Dezső kalocsai érsek mellett talán a püspöki kar legidő sebb tagja, a még Szent István által kineve zett Mór, pécsi püspök közvetítő szerepét kell kiemelnünk. Őt egyaránt elfogadta Sa lamon és Géza, mivel M ó r annak a há rom püspöknek egyike volt, aki hajdan ki-
A
ralivá koronázta Salamon apját, I. Andrást. Másrészt személyesen ismerte és tisztelte, és ereklyéit is őrizte András-Zoerard és Be nedek mártírhalált halt remetéknek, akiket a nyitrai székesegyházban temettek el. Géza gyermekkorától kezdve, apja, Béla herceg dukátusa idején Nyitrán élt, és szintén közel állt hozzá a két remete kultusza. A herceg el kérte a főpaptól András-Zoerard egyik ereklyéjét, a vezeklőövét, és valószínűleg ő lehetett az, aki a két remete életrajzának a megírására ösztönözte M ó r püspököt. Salamon 1064 tavaszán megszilárdította hatalmát és lehetősége nyílt néhány gazdasági újítás bevezetésére. Ügy t ű nik, hogy e rendelke, zések m ö g ö t t a kisá korú király kör nyezetében nagy befolyásra szert tevő német tanácsadók
A
Bécsben
őrzött honfoglalás kori
fejedelmi
szablya,
az
úgynevezett Attila-kard
trónviszályok
kiújulása
András-Zoerard és Benedek legendája (Szórárd hitvalló és Benedek remete életírata) „Megkapta a szerzetesi ruhát, s tőle az András névhez jutott, remete életre szánta el magát. És hogy ott mekkora lelki gyötrelemmel s micsoda testi kínzással sanyargatta magát, olyasformában határoz tam el kevés szóval írásba önteni, amint azt vele volt tanítványának, Boldog Benedeknek a beszámolójából hallottam. Mert ugyan én, Mór - ki most Isten kegyelméből püspök vagyok - láttam egykor, még mint tanulógyerek, a jó férfiút, ám arról, hogy valójában milyen is volt az életvitele, nem szemtanúként, hanem csak hallomásból szereztem tudomást. A mi Szent Mártonunk püspök tiszteletére szentelt monostorunkat tudniillik midőn a már mondott Benedek szerzetes sűrűn felkereste, nekem ő beszélte el az itt következőket ennek tiszteletet érdemlő életéről." Az államalapítás korának írott fonásai. Szeik. Kristó Gyula. Szeged, 1999. 230-231. old.
állhattak. A gazdasági ügyek a német király né felügyelete alá kerültek így Gizella mel lett Judit volt az egyetlen magyar királyné a 11. században, akinek komoly politikai hatalma volt és meghatározó kormányzati szerep jutott férje uralma alatt. Ebből kö vetkezik, hogy a pénzverésben jelentkező új momentumok is német mintákat követtek. Salamon volt az első magyar uralkodó, aki a pénzein saját magát is ábrázolta. Vélhe tőleg Judit királyné ösztönzésére, a ki rályi kincstár bevételeinek növelésére vezették be a rendszeres pénzújítás gyakorlatát Magyarországon. Salamon valamivel több mint egy évtizedes ural kodása alatt négyszer veretett új pénzt egyre kisebb ezüsttartalommal. A súly csökkenés mértéke igen jelentős volt. Öszszességében a pénzek értéke egyharmadára esett vissza. A kényszerbeváltás gyakor latának kezdetét mutatja azonban, hogy a pénzcserét n e m sikerült még maradékta lanul végrehajtani, mivel a forgalomból kivont érmékkel még a 12. század elején is találkozunk a sírleletekben. A békés évek lehetőséget adtak arra, hogy újból törvényeket adjanak ki. Ezzel elkezdő dött a 11. század végi törvénykezési perió dus, amely lezárta a magyar keresztény ál-
Salamon király dénárjai
POGÁNYLAZADÁSOK ÉS TRÓNVISZÁLYOK (1038-1077)
A
keleti népek támadásai
a 11. században
lam és a magántulajdonra épülő új társadal mi viszonyok kialakulásának folyamatát. Szinte bizonyos, hogy a későbbi hagyomány szerint Szent László III. törvényeként szá m o n tartott dekrétum első 15 fejezete Sala m o n uralkodása alatt, valamikor az 1060-as évek második felében keletkezett. A parag rafusok d ö n t ő többsége a tolvajlással, a vele összefüggő kóborlással, illetve a magántu lajdon védelmével foglalkozik. Különösen szigorúan büntették a hadjáratok idején el követett lopásokat. A tettest ilyen esetben vagyonelkobzásra ítélték, s azonnal kivé gezték. Az igazságszolgáltatás rendszerében történt változásokat mutatja, hogy a tör vénycikkek többször utaltak az istenítéletek tartására, tehát ebben az időben Magyaror szágon is bevezették a tüzesvas- és forróvíz próbákat. A templomokban, papok közre működésével lezajló bizonyítási eljárás egé szen a 13. század első harmadáig meghatá
rozó szerepet játszott az igazságszolgáltatás ban. A törvénykönyv több cikkelyében is ki tapintható a bíráskodás rendszerének sza bályzására irányuló kezdeményezés. Több pontban az államszervezet megerősítésére törekedtek. Így a várak alá tartozók és a ki rályi népek tizedes, illetve százados egysé gekbe szervezése is rendezésre került, vala mint szabályozták a nádor feladatkörét. Ezt a rendelkezést kiterjesztették a herceg is pánjára is. Mindez bizonyítja, hogy a tör vénykönyv a király és a herceg egyetértésé vel született meg. Súlyos büntetést helyeztek kilátásba a király és főemberei határozatai nak megszegőivel szemben. A királyi birto kok védelme is megfogalmazódott. Elren delték a fogva tartott, különösen a királyi birtokokról eltulajdonított népek (szolgák) azonnali visszaadását. A Salamon és Géza, illetve László között kialakított k o m p r o m i s s z u m éveken keresz-
A kerlési csata.
tül jól m ű k ö d ö t t . A hatalommegosztásnak
herceg
is köszönhetően a határvédelem biztosított
László
megmenti a
magyar
lányt. Mlniatúra a K é p e s
volt, s n e m egy esetben közös katonai akció
Krónikából, 1358 után
kat is vezetett a király a hercegekkel. Először 1066-ban Géza herceg sógorának, Zvonimir horvát királynak a Dalmáciára t ö r ő ve lenceiek elleni megsegítésére fogott közösen fegyvert Salamon és Géza. A következő év ben a dukátus területéhez tartozó Trencsénbe b e t ö r ő csehek pusztítását bosszulták meg nagy kárt okozva a határral szomszé dos területeken. A közös katonai fellépések közül a legemlékezetesebb az ország keleti részét egészen Biharig feldúló, Moldvából betörő besenyők és úzok elleni hadjárat volt. A krónika részletesen, szinte szemta n ú t idéző élményszerűséggel írja le az Er délyben, D o b o k a vár közelében Kerlésnél (Cserhalom) lezajlott ütközetet, ahol Sala m o n és a hercegek legyőzték a betörő ellen séget. A beszámoló szerint m i n d h á r m a n vitézül h a r c o l t a k Salamon egy meredek hegyoldalon nyílzáporban kúszva m e n t a pogányok ellen. Géza egy enyhébb emelke d ő n nyilazva r o n t o t t a besenyőkre, míg László saját kezűleg öt pogányt ölt meg és maga is súlyosan megsebesült. A kerlési győzelemhez kapcsolódik az a legendás be számoló, miszerint László herceg üldözőbe vett egy magyar leányt elrabló kunt, akit vé gül párviadalban legyőzött és kiszabadította a leányt, akit a későbbi hagyományban gyakran Szűz Máriának m u t a t t a k be. A ku tatók az elbeszélésben keleti, még a n o m á d hagyományokban gyökerező, a jó és a go nosz erők küzdelmét b e m u t a t ó elemeket vélnek felfedezni. Van azonban olyan véle mény is, amely inkább az európai lovagi kultúra hatására vezeti vissza a legendás tör ténetet, de az sem kizárt, hogy keleti és nyu gati elemek egyaránt hatottak rá. A kerlési csata és a leánymentés a 13-14. század for dulóján képi ábrázolást is nyert és számos helyen falképciklus formájában állított em léket a pogányok felett aratott d i a d a l n a k A középkorban az ország szinte egész terü letén megtalálható ábrázolásnak mára első sorban a Szepességben és a Székelyföldön
maradtak meg emlékei, jobbára töredéke sen, de néhány helyen, mint Zsegrán és Székelyderzsen a teljes ciklus viszonylag épen tanulmányozható. Salamon és a hercegek együttműködését az is mutatja, hogy 1066-ban a horvátorszá gi hadjárat után hazafelé közösen vettek részt Zselicszentjakabon az O t t ó nádor által öt esztendővel korábban alapított bencés monostor
felszentelésén.
Egy
esztendő
vel később újabb egyházalapításon vesznek részt közösen. 1067-ben a Tisza mentén, Borsod
megyében, jobbára
a
hercegség
területén fekvő birtokok adományozásá val Aba nembeli Péter hozott létre bencés apátságot. A templomszentelésen való ural kodói részvételnek több volt a jelentősége az
Szent László
legendájának
részlete a székelyderzsi templom
falképén
P O G A N Y L Á Z A D Á S O K É S T R Ó N V I S Z Á L Y O K (1038-1077)
a magyaroknak elfoglalni a határvárat, majd röviddel ezt követően a közeli Szerénvárat. Az o s t r o m o k után a zsákmány felosztásán azonban vita támadt a király és a hercegek között. Salamon, főembereinek tanácsára, a megszerzett kincsből a szokásos gyakor lattal ellentétben n e m a hercegeket megille tő h a r m a d o t adta Gézáéknak, h a n e m csak egynegyedet. Így Géza és László összesen annyit kapott, mint Salamon két híve, Vid és Ilia ispánok külön-külön. A hercegek megnehezteltek a királyra, és Salamon tudta nélkül, váltságdíjat sem követelve szabadon engedték a bizánci hadifoglyokat, majd Gé za hatalmát demonstrálva, mint A
zselicszentjakabi
monostor
romjai
bencés
önálló
alapító irányába mutatott gesztusnál. N e m
uralkodó békét kötött a bizánci császárral.
csupán azért vettek részt a dinasztia vezető
Géza uralkodói ambícióit alátámasztotta
tagjai ezeken, mivel első, világiak által létre
azzal is, hogy önálló pénzverésbe kezdett.
hozott monostorok alapítása történt, és így
Sőt a herceg által kibocsátott érmék jobb
rendkívüli eseménynek tekintették őket.
minőségűek voltak. A pénzverés királyi fel
Mindenképpen többről van itt szó és más
ségjog volt Magyarországon, de a jogsérté
motivációk is számba vehetők. Az egyházi
sen túl ezzel a herceg jelentősen csökkentet
szertartáson a király aktívan szerepet vállalt,
te a kötelező pénzváltásból származó királyi
uralkodói ornátusban lépett fel és a jelen lé
bevételeket.
vő nagyszámú előkelő előtt demonstrálhat
A király elhatározta, hogy megfosztja
ta hatalmát. Nem véletlen, hogy a Salamon
unokatestvéreit a hercegségtől. Erre ösztö
és a hercegek kompromisszumos megegye
nözték Salamont udvarának előkelői is,
zése nyomán kialakult helyzetben két alka
köztük Vid ispán, Bács megye vezetője.
lommal is hallunk ilyen eseményről. Sala
Az események leírásánál a krónikás beszá
m o n így főembere, a nádor Ottó alapította
molójából kitűnik, hogy Salamon és Géza
Zselicszentjakabon, rá egy esztendővel pe
herceg személyes konfliktusa
dig a herceg egyik híve által létrehozott
arisztokrácia két egymással rivalizáló cso
mögött
az
monostorban élt ezzel a Németországban
portja állt. M i n d k é t fél főemberei szemet
gyakran alkalmazott lehetőséggel. Kifejezte
vetettek a másik jövedelmeire és udvari
a király a hercegekkel való együttműködést,
tisztségeire. Az arisztokrácia ö n t u d a t á t és
de egyben azok alárendelt szerepe nyilvá
ambícióit jól mutatja, hogy Vid ispán a m a
nosságot és megerősítést kapott.
ga számára kívánta megszerezni a dukátust,
A hét esztendő után váratlan konfliktus terhelte meg a király és a herceg viszo n y á t 1071-ben besenyők törtek be a D u n a
holott azt korábban csak a dinasztiához tar tozók tölthették be. A következő évben, 1072-ben a bizánciak
és a Száva közötti területre, a Szerémség-
visszafoglalták Nándorfehérvárt.
be, és nagy pusztítást végeztek. A királyi és
újabb hadjáratot hirdetett ellenük és had
a hercegi csapatok Szalánkeménden gyüle
ba hívta mindkét herceget. A krónika állítá
Salamon
keztek, betörtek bizánci területre, majd ost
sa szerint azt remélte, hogy így egyszerre
rom alá fogták Nándorfehérvárt, mivel ki
végezhet riválisaival. Géza és László bizal
derült, hogy a vár görög őrsége segítette
matlan volt. A hadjárathoz csupán Géza
a magyar területre támadó besenyőket.
csatlakozott, László hercegségében maradt
Hosszú, két hónapos ostrom után sikerült
csapataival. Kivárt, és készült a támadásra.
A
trónviszályok
kiújulása
ha a király t ő r b e csalja testvérét. Salamon
Nándorfehérvár
így n e m vállalta fel a nyílt konfrontálást.
és a hadi zsákmány szétosztása.
A bizánci hadjárat végül sikeresen befejező
elfoglalása Mlniatúra
a Képes Krónikából,
dött. A magyarok elfoglalták a nagyon fon
1358 után
tos helyen fekvő Nándorfehérvárt, majd mélyen, egészen a m a i Nisig benyomultak bizánci területre. Hadizsákmányul fontos ereklyét is megszereztek. Nisből magukkal hozták Szent P r o k o p ereklyéjét és az ország határon fekvő szávaszentdemeteri bazilita monostornak adományozták. A következő e s z t e n d ő (1073) nagy ré szét m i n d k é t fél felkészüléssel töltötte, m i után e l k e r ü l h e t e t l e n n e k t ű n t az összecsa pás a király és a hercegek között. Salamon természetesen n é m e t segítséghez folyamo dott, m í g László e l ő b b Oroszországból re mélt segítséget. S a l a m o n anyja, Anasztá zia Kijevből s z á r m a z o t t , így a hercegek o n n a n n e m k a p t a k t á m o g a t á s t . Ezt követően László C s e h o r s z á g b a m e n t , hogy húga fér
Salamon Esztergomból Fehérváron ke
jétől, O t t ó m o r v a hercegtől kérjen kato
resztül a nyugati határra m e n t , ahol csat
nákat. A szervezkedésbe bekapcsolódott
lakoztak hozzá a Németországból érkező
a hercegek i d ő k ö z b e n nagykorúvá lett öcs-
segédcsapatok. Velük együtt Ikerváron töl
cse, L a m p e r t is, aki Lengyelországból, Géza
tötte a karácsonyt, majd a n é m e t seregvezé
és László szülőhelyéről h o z o t t segítséget.
rek buzdítására elhatározta, hogy az égi
Ebben az i d ő b e n Géza VII. Gergely pá
megerősítést nyert fegyverszünet ellenére
pával is felvette a kapcsolatot. Igyekezett
váratlanul megtámadja a Biharban vadászó
a p á p a politikai t á m o g a t á s á t megszerez
Géza herceget - kihasználva ezzel azt, hogy
ni, illetve szerette volna k i p u h a t o l n i , hogy
László és Lampert még külföldön tartózko
VII. Gergely m i k é n t viszonyulna ahhoz, ha
dik. Úgy vélték, hogy Gézát egyedül köny-
Salamon ellenében megszerezné a t r ó n t .
nyebben legyőzik, különösen, amíg n e m
Az ősz folyamán p ü s p ö k ö k és főembereik
rendelkezik idegen segítséggel. A király se
jelenlétében Salamon és Géza tárgyalásokat
rege Szekszárd közelében kelt át a D u n á n .
A
kezdett Esztergom mellett, a D u n a szigetén.
Salamon készülve az összecsapásra udvará-
nehézfegyverzetű
A vádaskodások ellenére, a közelgő télre való tekintettel, és kölcsönösen bízván a d ö n t ő nek vélt külföldi segítség érkezésében, sike rült fegyverszünetet kötniük. Két-két túszt cseréltek és Szent M á r t o n napjától, novem ber 11-étől Szent György-napig, április 24-ig fegyvernyugvást
rendeltek
el.
Figyelemre
méltó a két h a t á r n a p kijelölése. Szent Már ton és Szent György István király korától az Árpádok és Magyarország védőszentjei vol tak. A korszakban elterjedt felfogás szerint ü n n e p ü k kiválasztásával egyben segítségü ket is kérték a béke biztosítására.
bizánci
hadsereg lovassága
val felkeresett az útba eső templomok kö zül is néhányat, köztük a szekszárdi bencés monostort. Szekszárdon a szerzetesekkel együtt részt vett a zsolozsmákon. Közben főembereivel tárgyalt a Géza ellen indított hadjáratról. A szekszárdi látogatás azonban ügyetlen lépésnek bizonyult. A monostort ugyanis a hercegek apja, I. Béla alapí totta, akit itt is temettek el, miután éppen a Salamonnal érkező németek ellen csatára készülve elhunyt. A monostor szerzetesei nagy tisztelettel tekintettek alapítójukra, és igyekeztek emlékét őrizni, imáikkal üd vözülését biztosítani. A monostor apátja, akit még Béla nevezhetett ki, joggal hábo rodott fel, hogy éppen Béla király sírja mel lett tervezgeti Salamon főembereivel a né hai uralkodó fiának megvakítását. Az apát előbb levelet írt, majd lóra ülve Bihar ba ment és személyesen figyelmeztette az óvatlan, a fegyverszünetben bízó herceget. A mogyoródi csata.
Balról
László vezetésével Géza vitézei, jobb Salamon
oldalon
király katonái
élén. Miniatúra a Képes Krónikából, 1358 után
Salamon váratlan támadása felkészület lenül érte Gézát. Télen ugyan nehezebb volt hadat viselni, de a széles mocsárral övezett Tiszán éppen a fagyban lehetett át kelni. Salamon ezt kihasználva a Biharból Nyitra felé menekülő Géza elé vágott. Kemejnél, a Hortobágy közelében február 26-án ütközött meg a két sereg. Salamon túlerőben lévő csapataihoz a németek mellett harminc várme gye katonasága is hoz zátartozott. Géza főem berei közül többen átálltak, így három ispán megyéje tel jes haderejével. A herceg súlyos vereséget szen vedett, de meg maradt kato náival egy fél reeső révnél si került átkelnie a folyón és folytatni a menekülést. Káp lánjai közül kettőt azonnal előreküldött
öccseihez, Lászlóhoz és Lamperthez, sür gősen segítséget kérve tőlük. A menekülő Géza herceg Vác közelében találkozott a Csehországból segítséggel haza térő testvérével. Lászlóval együtt érkezett só goruk, Ottó morva herceg egy erős cseh se gédcsapat élén. A Gézát üldöző, korábbi győzelemtől elbizakodott Salamon Rákos közelében vert tábort. A krónika hosszan be számol az ütközetről. A részletes leírás már önmagában is jelzi, hogy a kortársak is sors fordítónak tartották ezt a csatát, amely alap vetően meghatározta a t r ó n betöltését, és így az ország történetét a következő évtizedek ben. Az ütközet előtt, ahogy a korszakban szokás volt, a szentek közbenjárását kérték. Nagyon céltudatosan választották ki a her cegek a segítségül hívott mennyei közbenjá rókat. Géza Vácott a Boldogságos Szűznek tett fogadalmat, ígéretet téve arra, hogy befe jezi a Szűz Máriának szentelt váci székesegy házat. László Mogyoródnál, az összecsapás várható helyszínén Szent M á r t o n t hívta se gítségül és egy monostoralapításra tett ígére tet. A később felépült bencés apátság Szent György patrocíniuma azt bizonyítja, hogy Szent György is a megszólított mennyei tá mogatók között lehetett. Szűz Mária, Szent Márton és Szent György a 11. század elejétől, Szent István uralkodásától az ország, a di nasztia és a királyi hatalom védőszentjei vol tak. A segítségül hívott szentek sora világossá teszi, hogy az ütközetet sorsdöntőnek gon dolták a hercegek. Tudták, hogy a csata ki menetelétől függ további sorsuk és a királyi trón betöltése. Géza m á r évek óta Salamon trónfosztására, a korona megszerzésére tö rekedett, és a cél elérése érdekében a ki rályság védőszentjeihez fordult. M á r t o n és György kiválasztását még egy indok moti válta. A néhány hónappal korábban kötött fegyverszünet az ő védelmük alatt állt. Sala m o n februárban megszegte a békét, és ezzel megsértette a két szentet is. A szentek köz benjárását még egy okból ki kellett kérni a hercegeknek. A várható csata a nagyböjtre esett, amikor lehetőség szerint kerülni kellett a fegyverforgatást.
A
trónviszályok
kimúlása
I. László.
Az ütközet 1074. március 14-én, pénte
Mlniatúra
a Thuróczy-krónikából,
ken, korán reggel kezdődött. A hercegek
1488
taktikáját László dolgozta ki. A dukátus bi hari részeihez tartozó sereg élén László állt, és a had a balszárnyon helyezkedett el. Kö zépen Géza foglalt helyet a nyitraiakkal, míg a cseh katonák a jobb oldalon voltak. Mindkét oldalon h á r o m - h á r o m csapatba és
négyes
sorokba
rendeződtek.
László
elszántságát mutatja, hogy a csapatokat a D u n á n a k háttal állította fel, és így n e m volt lehetőségük a meghátrálásra. A csata kezdete előtt László zászlót cserélt Gézával. László
meg akarta
oltalmazni testvérét,
ő akarta felfogni a király katonáinak első és d ö n t ő n e k szánt r o h a m á t . Salamon vezérei azonnal a Géza zászlaja alá tartozó seregre rontottak, remélve, hogy a két héttel koráb ban Kemejnél vereséget szenvedett és meg gyöngült csapatok n e m tudnak ellenállni. A király meglepődve látta, hogy a László ve zette seregrésszel áll szemben, megijedt,
azonnal, még húsvét előtt támadást indí
és oldalra kitérve Géza csapatait akarta
tottak a Mosonba h ú z ó d ó Salamon ellen.
megtámadni. Ezzel László Salamon seregé
Az országba nemrégiben befogadott bese
nek hátába került, szemből viszont a nyit-
nyőket is mozgósították. A Salamon ural
raiak támadtak. Bekerítették a király csapa
ma alatt álló két várat azonban n e m sike
tait, és nagy győzelmet arattak. Salamon
rült elfoglalni. A német katonák megvéd
nak sikerült kimenekülni, Szigetfőnél átkelt
ték a királyt és német feleségét. Minden
a D u n á n és a nyugati határszélre, Moson
esetre úgy tűnik, hogy Salamon szemmel
várába menekült, ahol anyja, Anasztázia és
tartására Géza ekkor besenyőket is telepí
felesége, Judit tartózkodott. A király főem
tett a környékre.
berei közül többen holtan maradtak a csa tatéren, közöttük Salamon legbefolyáso sabb tanácsadója, Vid bácsi ispán is életét veszítette. Az ütközet után Salamon kato nailag végzetesen meggyengült. Elveszítette az ország belső részén fekvő megyéket és velük együtt katonai kontingensüket. 1074 tavaszán Géza átvette a hatalmat az ország felett, és a hercegség egészének vezetésével Lászlót bízta meg. Csupán egy keskeny, nyugati határ m e n t i sáv Moson és Pozsony környékén maradt Salamon uralma alatt. A király még a hercegekkel való konfliktus kezdetén megerősítette ezt a két várat az esetleges m e n e d é k érdeké ben, és családját, talán az ország koronáját is itt helyezte biztonságba. A hercegek
Besenyők Kipcsak-török nyelvű nép, amely a 10-11. században a Fekete tengertől északra elterülő sztyeppi területeket tartotta uralma alatt. Egy besenyő támadás kényszerítette a magyar törzseket a Kárpát medencébe való áttelepedésre. A besenyők hatalma a 11. század közepén fokozatosan gyengült. Több betörést kíséreltek meg bizánci és magyar fennhatóság alatt álló területre és próbálták meg az áttelepülést. A 10. század közepétől mutatható ki beszivárgásuk a Kárpát-medencébe. A magyar uralkodók a 11 -12. században katonai segédnépként, főleg határvédelemben használták a beköltöző bese nyőket. A mohamedán vallású besenyők a 12-13. században fokoza tosan beolvadtak a magyarságba, illetve a Balkánon a dunai bolgá rokba. Emléküket Magyarországon a Besenyő településnevek őrzik.
POGÁNYLÁZADASOK ÉS TRÓNVISZÁLYOK (1038-1077)
VII.
Gergely pápa a trónon.
Egykorú
hérvárra ment Géza. Hiába állt Géza ural
kódexillusztráció
ma alatt az ország: mivel a királyi méltóság jelvények Salamonnál voltak, a koronázása elmaradt. Mindez súlyos legitimációs ne hézségeket okozott. A korabeli Európában h á r o m olyan hatalom létezett, amelyek kö zül legalább az egyik támogatása kellett a
Krizma (chrisma)
királyi cím elnyeréséhez. Az egyik a német
Szent kenet, amelyet
hette hatalmának elismerését Géza. A Ma
az Ószövetségben
gyar Királyság hagyományai alapján a pá
a királyok felkenésé
paság jelenthetett alternatívát. Géza, m i n t
császár volt, de ő családi kapcsolatok miatt is Salamon pártján állt, és tőle n e m remél
hez használtak. A la
láttuk, m á r 1073 őszén felvette VII. Ger
tin egyház gyakorla
gellyel a kapcsolatot. A pápa 1074 márciu
tában balzsammal
sában válaszolt a hercegnek, természetesen
kevert olaj, amelyet
n e m tudva még a magyarországi uralom
a püspök nagy
váltásról. A Gézának küldött levél n e m
csütörtökön szentel meg. A krizma a Szentlélek kegyét közvetíti és különbö
Salamon azonnal felvette a kapcsolatot sógorával, IV. Henrik császárral. A sürgős segítség reményében még a hűbéri alá
ző egyházi szertartá
vetést is hajlandó lett volna elismerni.
sok alkalmával hasz
A császár a birodalom súlyos belső nehéz
nálják. VII. Gergely
ségei ellenére ígéretet tett a hadba szállásra.
pápa reformjai előtt
A nyár végén érte az országot a német tá
az uralkodókat a ko
madás, amelyet személyesen a német ural
ronázás alkalmával
kodó vezetett. A jól felfegyverzett német
a püspökökhöz ha
csapatok Pozsonynál törtek be az országba.
sonlóan krizmával is
A császár a Duna bal partján nyomult elő
felkenték, és így bi
re, míg Salamon három csapattal - így csu
zonyos mértékben
pán h á r o m megye állt uralma alatt - Nyitra
a főpapokat megille
ellen vonult, de a hercegség központját
tő jogokkal is rendel
nem sikerült elfoglalnia. Géza a német tá
kezhetett a király.
madások esetén m á r többször bevált takti
A gregoriánus re
kát alkalmazta. Kerülte a nyílt ütközetet.
formtól kezdve a pá
Visszahúzódva mélyen beengedte az or
pák nem támogatták
szágba az ellenséget, de útjából elhordatta
a krizma használatát
az élelmet és a terményeket. Végül Géza
a koronázásnál.
Vác előtt, ahol m á r utánpótlási gondokkal
A 1 3 . századelején
küzdöttek a támadók, titokban kapcsolat
III. Ince pápa végleg
ba lépett az ellenséges sereg vezetőivel és
megtiltotta ezt, és csak az egyszerű szentelt olaj haszná latát engedélyezte a királykoronázásnál.
n e m kevés pénzzel megvesztegette őket. A német főemberek ezután megtagadták a további harcot, és visszafordulásra kész tették a császárt.
foglal nyíltan állást, inkább csak általános ságban ígér védelmet és támogatást a her cegnek. A pápaság és a Magyar Királyság intenzív kapcsolatait mutatja, hogy alig egy éven belül négy pápai oklevél érkezett az országba. Soha n e m volt ilyen s ű r ű a diplo máciai érintkezés Magyarország és a pápa ság között a 11. században. VII. Gergely, értesülve a magyar belpolitikai válságról, igyekezett azt a pápai főhatalom érvényesí tésére kihasználni. Általában is megfigyel hető, hogy VII. Gergely p á p a igyekezett m i n d e n európai uralkodóval kapcsolatba kerülni. Gyakran, ha n e m volt aktuális oka a levélváltásnak, akkor a távoli uralkodót erkölcsi tanácsokkal látta el, figyelmeztette kötelességeire. A cél világos, a pápaság aktív jelenlétét demonstrálni az európai állam életben, amely előkészítette a főhatalmi tö rekvéseket. A belső ellentétekben, trónvi szályokban VII. Gergely igyekezett d ö n t ő bíró szerepben fellépni. A magyar megke resésre a pápa élénken reagált, így Salamon és Géza viszálya a pápaság és a császárság küzdelmének kérdéskörébe került, noha an nak természetesen csak egy mellékszála lett. Géza után, valamikor 1074 nyarának ele jén Salamon is követeket küldött a pápához.
A hatalomátvétel demonstrálására a m o
VII. Gergely október végén kelt válaszában
gyoródi csatamezőről egyenesen Székesfe
továbbra is Salamont tartotta az ország ki-
A
trónviszályok
kiújulása
rályának, de nagyon határozott hangon bí
A görögök ezek után vele és n e m a királlyal
rálta, különösen a n é m e t h ű b é r vállalása
kezdték meg a béketárgyalásokat. Géza tisz
miatt. A pápa hangoztatta, hogy Szent Ist
tában volt a Kárpát-medence geopolitikai
ván országát Szent Péter hatalmába adta,
fekvésével. A magyar állam egy olyan föld
így Magyarország a r ó m a i szentegyházé.
rajzi-politikai környezetben született meg,
Másrészt kiemelte azt is, utalva III. Henrik
ahol hosszú évszázadok óta érintkezett a ke
ménfői győzelmére, hogy egykoron a csá
leti és a nyugati császárság befolyási övezete.
szár Szent Péter tiszteletére hódította meg
A politikailag, ideológiák és szokások szint
az országot, és a magyar király lándzsáját és
jén is élesen elkülönülő két hatalmi terület
koronáját Szent Péter sírjához küldte. A le
expanziós lehetőségei, akciórádiusza évszá
vélben a pápa utalt arra, hogy a magyar ki
zadokon át a Kárpát-medencéig terjedt,
rály méltósága R ó m á b ó l ered. VII. Gergely
de egyik sem tudta lefedni a Közép-Duna
1074 őszén m é g lehetőséget adott Salamon
medence egészét. Ez megkönnyítette az ö n
nak arra, ha szakít a n é m e t szövetséggel, ak
álló magyar állam megszületését. Hozzájá
kor megbocsát neki és továbbra is elisme
rult ahhoz, hogy a magyar uralkodó - a cseh
ri királyi címét. Az ősz folyamán Géza és
és a lengyel kortársaival szemben - a 11. szá
a pápa között újabb követváltás történt.
zadban is folyamatosan, tehát a magyar álla
Vélhetőleg VII. Gergely hasonló tartalmú
miság formálódásának évtizedeiben is ren
levelet írt Gézának, és a pápai hűbér elfoga
delkezzék a királyi címmel és koronával.
dásához k ö t ö t t e u r a l m á n a k elismerését. Gé
A korszakban ezeket nem csupán egy jól
za időt akart nyerni és letagadta, hogy meg
hangzó titulusnak és egy szép hatalmi jel
kapta volna a pápai levelet. 1075 tavaszán
vénynek tekintették. A koronázással együtt
ezek u t á n két újabb levelet küldött a pápa
járó szent kenet, a Szentlélek erejét közvetí
Magyarországra Gézának. Az április 14-én
tő krizma szakrális alátámasztást adott a ha
kiadottban nyíltan k i m o n d t a : mivel Sala
talomnak, mindez kiemelte a királyt a laikus
m o n a n é m e t királynak vetette alá magát,
világ többi méltóságviselői közül. Az ural
így ö n m a g á t fosztotta meg a hatalomtól, bi
kodó így a koronázás után az ószövetségi
torló és szentségtörő lett. Mindezek után
királyokhoz lett hasonló. A két császárság
m á r n e m király (rex), h a n e m csak királyocs-
szomszédsága veszélyeket, de egyben politi
ka (regulus). A p á p a újból kilátásba helyezte,
kai játéklehetőséget is adott az Árpádoknak.
hogy engedelmesség, értsd hűbér vállalása
Géza, és ez mutatja politikai nagyságát, fel
után elismeri Géza királyi címét. Géza n e m volt hajlandó elismerni a pá
I. Gézát ábrázoló zománc lemez a korona alsó részén
ismerte ezt és élt a lehetőséggel. A n é m e t támogatást élvező Salamonnal szemben Bi
pai főhatalmat és országát R ó m a közvetlen
zánc felé orientálódott, o n n a n kívánta meg
hatalma alá rendelni. VII. Gergellyel, úgy
szerezni a hiányzó legitimációt is. VII. (Du-
tűnik, ezek u t á n n e m kereste közvetlenül a
kasz) Mihály császárral valamikor 1075 első
kapcsolatot, de fennmaradt bizonyos érint
felében szövetséget kötött. A bizánci t á m o
kezés Magyarország és Róma között. Egy
gatás fejében l e m o n d o t t a néhány évvel
1077-es pápai levélből kitűnik, hogy az esz
korábban elfoglalt Nándorfehárvárról és
tergomi érsek követe hosszú ideig VII. Ger
Szerémvárról. A császár hűbéri függés ki
gely udvarában tartózkodott. Gézának így
alakítására gondolt, de Géza tisztában volt
n e m m a r a d t m á s választása: a királyi cím
azzal, hogy ezt Bizánc n e m tudja Magyaror
elismerése érdekében a bizánci császárhoz
szággal szemben a gyakorlatban megvaló
közeledett. A herceg m á r 1071 körül kap
sítani. A szövetséges viszonyt dinasztikus
csolatba került a bizánciakkal. Nándorfe
házassággal is megerősítették. A röviddel
hérvár ostroma után gesztusként, de egyben
korábban megözvegyült Géza Szünadéné
a kapcsolatfelvétel reményében is váltságdíj
bizánci hercegnőt kapta feleségül. A házas
nélkül elengedte a bizánci hadifoglyokat.
ságjelentőségét mutatja, hogy az Árpád-ház
Dukasz Mihályt ábrázoló zománclemez alsó részén
a
korona
A görög korona előoldala és a Krisztus-kép
A görög korona A nyílt korona ab roncsát és a félkör alakú oromdíszek kereteit egyetlen lemezből vágták ki. Az abroncsot 8, gö rög feliratos kép és 8 kőberakás díszíti. A homlok fölötti le mezen a Pantokrátor, a korona hátulján pedig Dukasz Mihály bizánci császár van. A bal oldali lemezen Bíborbanszületett Konstantint, a jobb oldalin I. Gézát örö kítették meg. Az abroncs szélein gyöngysor fut végig. Széléről láncos csüngők függenek. Az abroncs felső szélén csúcsdiszek és gyöngyök vannak.
történetében ez az első, minden kétséget ki záróan bizonyítható dinasztikus kapcsolat a bizánci uralkodóházzal. A császár koronát is küldött Gézának, amellyel az év folyamán a koronázást is megtartották. A Bizáncból érkező korona kialakításával és zománc képeivel a görög császár főhatalmát kíván ták megjeleníteni a magyar uralkodó felett. A bizánci császárt ábrázoló zománclemez Krisztussal egy magasságba került, Dukasz Mihályt és fiát, a társcsászárt glóriával ábrá zolták és képüket bíborszínű felirattal látták el. Géza ezzel ellentétben nem kapott gló riát, nevét fekete betűkkel írták és tekinte tét a császárra irányították. Az 1075-ben Magyarországra érkező korona vélhetőleg a 12. század végén összeállított Szent Koro na alsó részeként (Corona Graeca, görög korona) maradt ránk. A Gézát ábrázoló zo mánckép és a koronázási paláston megőr zött Szent István-ábrázolás a két fennma radt 11. századi királyportrénk. A királyi méltóság megszerzésével Géza elnyerte a kormányzáshoz addig nélkülöz hetetlen legitimációt. Hozzáfoghatott el képzeléseinek megvalósításához. Bizonyo san ebben az időben fejezte be - a mogyo ródi csata előtt tett fogadalmának megfele lően - a váci székesegyház építését. Géza még hercegként támogatta a váci egyház megyét, hiszen Vác és az egyházmegye azon az úton feküdt, amely összeköttetést bizto sított a király közvetlen ellenőrzése alatt álló területen a hercegség nyitrai és bihari köz pontjai között. Géza alatt tehát befejeződött a még Péter uralkodása idején, az 1030-as és
1040-es évek fordulóján megkezdett váci püspökség alapítása. Ezzel együtt László herceg is megkezdte fogadalmának megfe lelően a mogyoródi csatatéren egy új bencés m o n o s t o r létrehozását. Géza apjához, Béla királyhoz és nagy bátyjához, I. Andráshoz hasonlóan maga is alapított bencés m o n o s t o r t . Az új apátság alapításának az ideje figyelemre méltó. Köz vetlenül a koronázás után t ö r t é n t . Nyilván való, hogy hosszabb előkészítést igénylő ala pításról volt szó. Ezt támasztja alá a m o n o s tornak adott birtokok sora, amelyek több sége Géza hajdani hercegségének területén feküdt. Így szinte bizonyos, hogy még her ceg korában kezdte m e g a leendő m o n o s t o r szervezését. Az apátság számára kiválasztott hely, a G a r a m folyó gázlója mellett, a Nyitra felé haladó út közelében is ezt mutatja. Az alapítás ünnepélyes idejének kiválasztá sa, közvetlenül a koronázás u t á n r a időzítése azonban nagyon t u d a t o s döntést sejtet. 1075-ben Géza politikai kényszerből, ha névlegesen is, de elismerte Bizánc f e n n h a t ó ságát Az új király koronájáról a bizánci császár és görög szentek néztek a koronázást végző esztergomi érsekre. A görög királyné is népes kísérettel érkezett Magyarországra. 1075-ben n é h á n y h ó n a p alatt jelentősen megerősödött a bizánci egyház szerepe az országban. A keleti kereszténység jelen volt a krisztianizáció kezdetétől, de az ezredfor dulótól az ország, a latin püspökségi szerve zetnek köszönhetően, egyértelműen a la tin rítusú keresztény világhoz tartozott. A 11. század második felében a krónika hír adásaiból tudjuk, hogy a p ü s p ö k ö k n e k igen komoly befolyásuk volt az ország irányítá sában. Kezdeményező szerepet vállaltak a dinasztián belüli hatalmi versengések ren dezésében. Gézának elemi érdeke volt, hogy a latin főpapság támogatását továbbra is maga mögött tudja. Ellensúlyoznia kellett az erőteljesen jelentkező és m á r - m á r a t ö b b mint fél évszázada kialakult egyházi erővi szonyok átalakulását előre vetítő bizánci be folyást. A királyi tanácsban helyet foglaló püspökök és a bencés apátok megnyugtatá-
A
trónviszályok
kiújulása
sára, a bizánci kereszténység előretörésének
koroljon Magyarországra Salamon érdeké
ellensúlyozásának demonstrálására időzí
ben. Ebben a szituációban nehezen értel
tette a garamszentbenedeki bencés apátság
mezhető a krónikának az a híradása, amely
megalapítását
arról tájékoztat, hogy
1075-re.
Az
oklevelekben
1076 karácsonyán
szokás szerint általános címzést (promulga-
Géza le kívánt volna mondani Salamon ja
tio) alkalmaztak, amelyben kifejezték, hogy
vára a trónról és megelégedett volna a ko
az összes keresztény számára tudatni akar
rábbi hercegségével. Géza az ünnepet apja
ják az oklevélben foglaltakat. A garamszent
sírjánál, a szekszárdi apátságban töltötte,
benedeki alapítólevél
és a Dezső kalocsai érsek vezette szentmise
ezzel
szemben
azt
emeli ki, hogy a rendelkezést az ország püs
után a jelen lévő püspökök és apátok előtt
pökei, apátjai és fejedelmei számára kívánja
jelentette be szándékát, akik támogatták
ismertté tenni. Az alapítás időzítésével Géza
döntését. Röviddel ezután pedig követe
bizonyságot tett arról is: tisztában van azzal,
ket küldtek Salamonhoz és megkezdték az
hogy a 11. századi magyar királyság élén
egyeztetéseket. Kérdéses, hogy hitelt érde
Keletre és Nyugatra egyaránt és egyszerre
mel-e a krónika híradása. Géza döntése m ö
figyelemmel kell lenni.
gött lehet, hogy nem is kell politikai indíté
Géza alatt folytatódott az a törvénykezés, amely az 1060-as években megkezdődött. Vélhetőleg ez idő alatt született meg a László III. törvénykönyveként számon tartott dek r é t u m m á s o d i k része. A 14 törvénycikk szinte egytől egyig a Salamon alatt született döntésekhez hasonló kérdéseket kíván ren dezni. Így a tolvajlás megfékezéséről és a bí róságok m ű k ö d é s é n e k szabályzásáról szól nak. Az elmúlt évtizedekben a szakiroda l o m b a n megfogalmazódott olyan nézet is, mely szerint a k o r á b b a n I. Béla nevéhez kö tött gazdasági rendelkezések, így a szombati vásárok
bevezetése
és
az
árszabályzások
I. Géza rendeletei lehetnek. Rövid uralko dása m i a t t a pénzverését nehéz értékelni. Úgy tűnik, folytatni kívánta a Salamon ideje alatt bevezetett rendszeres pénzújítás gya korlatát. Két alkalommal bocsátott ki új dénárokat, tehát rá volt szorulva a pénzvál tásból származó bevételekre. Géza, a m i n t azt törvényhozása és egyházi alapításai is mutatják, nagy lendülettel fo gott a koronázás után a kormányzáshoz. Szerette volna a Salamon-kérdést véglege sen megoldani. Ezért László herceg újabb támadást intézett Salamon ellen. Ugyan n e m sikerült Pozsonyt elfoglalni, de a volt király elszigeteltsége fennmaradt. Az invesz titúraküzdelemmel összefüggő német belvi szályok miatt IV. Henrik n e m volt abban a helyzetben, hogy érdemileg nyomást gya
Áldást osztó pap alakja az aracsi
templom
származó
aracsi kövön
kokat keresni, hanem tisztán személyes el határozása volt ez. Gézáról tudjuk, és ezt többször elismerően említik róla a források, hogy emberségesen bánt a legyőzöttekkel, a hadifoglyokkal, megbocsátó volt ellenfe leivel, így a Salamon pártján állók irányában is. Érezte, hogy egy legitim uralkodóval szemben került hatalomra. Talán jelentkező betegsége is erősítette b e n n e ezt az érzést, és így fogalmazódott meg karácsony ünne pén, apja sírja mellett az elhatározás, hogy lemondjon a királyi hatalomról. A közép kor emberére általában jellemző a heves megbánás és a vezeklés szükségszerűségé nek érzése. Bárhogy történt, a kibékülés elmaradt Géza és Salamon között. Géza király 1077. április 25-én elhunyt, és Vá cott, az általa befejezett, személyesen hoz zá kötődő székesegyházban temették el. Az utódok emlékezetében Géza erényekben ékes, katolikus hitű, Isten előtt alázatos, igen keresztény uralkodóként élt. A 12. szá zad végén keletkezett Szent László-legenda is hasonlóan mutatja be Gézát. Uralkodá sát egyenesen Szent Istvánéhoz hasonlítja, és szinte szentként ábrázolja. A legenda híradását azért is komolyan kell venni, mert a műfaj jellemzője inkább az, hogy a bemu tatott szent elődeit és utódait elmarasztalja, hogy ezzel is kiemelje az ábrázolt szent érde meit. A László-legenda első fejezete viszont Géza dicsőségét és erényeit magasztalja.
romjaiból
úgynevezett
I. Géza dénárja
Megerősödés, Szent László uralkodása (1077-1095) Salamon legyőzése • 46 Törvénykezés • 49 Egyházpolitika • 51 Külpolitika: terjeszkedés a Balkánon és a Tengermelléken • 60
MEGERŐSÖDÉS, SZENT LÁSZLÓ URALKODÁSA (1077-1095)
Salamon legyőzése
G
éza
I. László lovagi viseletben. Miniatura a Képes Krónikából, 1358 után
halála
után
testvére,
László
herceg azonnal átvette a hatalmat. Az elhunyt uralkodónak két fia is
követte az egyházi szertartás a felkenéssel és a koronázással. A
krónika
a választás
hangsúlyozása
volt, Kálmán és Álmos. Mindketten nagyon
után kiemeli, hogy László sohasem koro
fiatalok voltak, így szóba sem került, hogy
náztatta magát királlyá. Indoklásul azt em
bármelyikük is közvedenül örökölhetné ap
líti a krónikás elbeszélés, hogy m á r akkor az
ja trónját. Vélhetőleg valamilyen megegye
égi korona elnyerésére vágyott. A történeti
zés már korábban létrejött Géza és László
hagyomány itt biztosan téved, a m i k o r ezt
között a trónutódlásról. A 11. században
összekapcsolja a király száz évvel későbbi
a trón betöltésének nem alakult ki végleges
szentté avatásával. László koronázásának
szabályzása. Az elsőszülött öröklési joga
tényét
(primogenitura) mellett szerepet játszott az
záróan megerősítik, mivel pecsétjén és az
ábrázolásai
minden
kétséget
ki
alkalmasság (idoneitas) elve is, amelyek ta
általa kibocsátott pénzeken egyaránt koro
lán még a törzsszövetségi tradíciók halvá
nával a fején jelenítik meg. A krónikás téve
nyuló emlékeit is éltették. Az utóbbi to
désében valószínűleg t ü k r ö z ő d ö t t az a legi
vábbélését támogatta, hogy a 11. században
timációs probléma, amellyel m á r testvére,
az alakuló Magyar Királyság olyan problé
Géza is szembesült uralkodása alatt. Az or
mákkal szembesült, amelyek érett, felnőtt
szágnak volt ugyanis egy jogszerűen felkent
uralkodót kívántak, aki egyben kiváló kato
és megkoronázott királya Salamon szemé
na is. Az alakuló állam intézményrendszere
lyében. László bizonyosan testvére méltó
nem érte el azt a fejlődési fokot, amely lehe
ságjelvényeit vette át, így azzal a Bizáncból
tővé tette volna egy gyermek király ország
kapott koronával k o r o n á z t á k meg, amelyet
lása esetén a zökkenőmentes működést és
első alkalommal 1075-ben Géza használt.
a függetlenség biztosítását a nyugatról és ke
A régebbi, I. András k o r o n á z á s á n először
letről egyaránt fenyegető hódító törekvé
alkalmazott k o r o n a és más, k ö z ö t t ü k Szent
sekkel szemben. Az elsőszülöttség jogelvét
István idejéből származó királyi insigniu-
tehát keresztezte a dinasztián belül a kor
m o k Salamonnál voltak, Pozsonyban.
mányzásra való alkalmasság elve. Így vala
László komoly kormányzati tapasztalat
milyen formában a választás, az uralkodásra
tal vette át az ország irányítását. 1040 körül,
megfelelő király kiválasztásának joga is je
még apja lengyelországi száműzetése alatt
len volt. László hatalomra kerülésénél is utal
született, tehát negyvenedik évéhez köze
a krónika a választásra. A választás mene
ledve, a korban m á r bölcs, idős ember
téről nincs pontos információnk, de vélhe
ként került a trónra. Első politikai fellépése
tőleg, mint ahogy László esetében a krónikás
1058-ban éppen Salamon koronázásán tör
hagyomány is utal rá, talán Székesfehér
tént, s ez élénken élhetett emlékezetében
várott az ország nemesei formális választást
két évtized múltán is. Kormányzati tapasz
tartottak, mintegy megerősítették a kor
talatai jelentősek voltak, mivel t ö b b mint
mányzásra alkalmas Árpád-házi herceget.
egy évtizeden keresztül, először Gézával
Kifejezésre juttatva ebben az aktusban azt,
közösen, majd egyedül kormányozta a du-
hogy az ország előkelői is szerepet kapnak
kátust. Alkalmasságát kortársai szemében
a trón betöltésében. A megerősítő választást
katonai sikerei, gyakran személyes vitézsé-
Salamon
legyőzése
I. László koronázása.
ge még inkább kiemelte. Ügy tűnik, a ko
Jelenet Szent László
rábbiakhoz hasonlóan László is fenntartot
életéből a Magyar
ta a dukátus intézményét. Élére öccsét,
Anjou Legendáriumban
Lampert herceget állította. László alatt alig hallunk a hercegségről, m i n d e z azt mutatja, hogy a rex és a d u x együttműködése konf liktusmentes lehetett. Másrészt Lampert n e m is volt olyan kezdeményező, meghatá rozó személyiség, m i n t királlyá lett bátyjai. A hercegség László alatt a korábbiaknál ki sebb jelentőségű lett. A király közvetlenül is belefolyt a d u k á t u s ügyeibe. Ezt mutatják a király alapításai a herceg alá tartozó terü leten. László a hercegség keleti részén hoz ta létre a k o l o z s m o n o s t o r i és a szentjobbi bencés m o n o s t o r o k a t . Nyitra környékén pedig ezt az alakuló nyitrai társaskáptalan nak tett a d o m á n y a vagy a nevéhez köthető kolosi bencés m o n o s t o r alapítása szemlél teti. L a m p e r t korlátozott hercegi hatalmát szépen példázza, hogy László alapítványai val s z e m b e n n e m t u d u n k a d u x által lét rehozott m o n o s t o r o k r ó l .
Salamon elleni katonai akcióra szánta el magát. Télen indított támadást, olyan idő
Az új király uralkodásának első éveit
szakban, amikor Salamon a közlekedési ne
a S a l a m o n n a l való konfliktus határozta
hézségek miatt nem remélhetett gyors se
meg. László szinte azonnal felvette a kap
gítséget a császártól. László újabb hadjárata
csolatot a Salamon mellett továbbra is ki
sem járt sikerrel. Elfoglalta ugyan Moson
tartó IV. H e n r i k császár ellenfelével, Sváb
várát, de Salamont nem sikerült kiűznie az
Rudolf ellenkirállyal. Sőt 1078 tavaszán kö
országból, Pozsony továbbra is az ő kezén
veteket k ü l d ö t t a n n a k goslari
maradt. IV. Henrik császár néhány h ó n a p
udvarába
és közös k a t o n a i akciót kezdeményezett
múlva
IV. H e n r i k ellen. A n é m e t ellenkirállyal
Nyugat-Magyarországra, de komoly ered
való kapcsolatfelvételt VII. Gergely is jel
ményt nem t u d o t t elérni. Az invesztitúra
zésértékűnek tekintette. Úgy vélte, László
harccal
ezzel bekapcsolódott a pápaságot támogató
megakadályozták abban, hogy tényleges se
szövetségi rendszerbe, és így hűbéri eskü
gítséget tudjon adni sógorának a hatalom
nélkül is t u d o m á s u l vette László t r ó n r a ke
visszaszerzése érdekében. Az 1079-es táma
rülését. Sváb Rudolf és László között a szö
dás volt az utolsó német katonai akció Ma
vetséget dinasztikus házassággal is megerő
gyarország ellen, és fél évszázados, váltako
sítették. Rövidesen László feleségül vette
zó sikerű német-magyar háborúskodást
Rudolf Adelhaid nevű lányát. Mindkét ma
zárt le. Évtizedekre abbamaradtak a nyuga
gyar királynak, S a l a m o n n a k és Lászlónak
ti határszélen a fegyveres összecsapások.
így n é m e t felesége lett. A két házasság, a né met császár testvérével, illetve a n é m e t el lenkirály lányával jelzi, hogy az Árpádok családja és a Magyar Királyság a 11. század végére
komoly
elismertségre
tett
szert.
A n é m e t szövetség tudatában László újabb
Salamon
megsegítésére
összefüggő
német
bevonult
belviszályok
Salamon szembesült a n é m e t hatalmi viszonyokkal és keserűen t u d o m á s u l vet te, hogy nem számíthat komoly külső se gítségre. Helyzetét rontotta, hogy II. Lipót osztrák őrgróf is elpártolt a császártól és az ellenkirály, László szövetségesének híve
Szent László pecsétje Dávid
herceg
1089-1090
oklevelén,
körül
MEGERŐSÖDÉS, SZENT LÁSZLÓ URALKODÁSA (1077-1095)
hatalma m e g i n g a t h a t a t l a n n a k t ű n t az or szág főemberei számára. A király értesülve a szervezkedésről a z o n n a l elfogatta Sala m o n t és Visegrádon b ö r t ö n b e zárta. Fél évszázadnyi megosztottság, dinaszti kus hatalmi villongásokkal, főúri pártviszá lyokkal terhes korszak zárult le az ország életében. A hosszú évtizedekig a magyar politikát m e g h a t á r o z ó a n befolyásoló külső támadás veszélye, legalábbis a nyugati or szágrészben, megszűnt. Kialakult az új arisz tokrácia, amelyben ugyan m é g s z á m o n tart hatták, hogy a k ü l ö n b ö z ő családok gyökerei hova is vezetnek, de m á r n e m volt olyan éles a kulturális, nyelvi és a m i n d e n n a p i szoká sok terén a különbség, m i n t a század első felében. A külföldről betelepült családok ma gyarrá lettek, a h a t a l m u k a t á t m e n t ő törzsi nemzetségi előkelők átvették a keresztény szokás- és értékrendet. A h a r c m e z ő n , a ki rályi kíséretben vagy a vadászatokon együtt eltöltött idő, k ü l ö n ö s e n pedig a házassági A 13. században épült
lett. Ezzel Salamon Pozsony környékére
visegrádi
korlátozódó királyságát m i n d e n oldalról
csak
Salamon-torony
nevében
Salamon
emlékeztet
fogságára
ellenséges terület vette körbe. N e m m a r a d t m á s választása, több mint fél évtized után fel kellett adnia Pozsonyt, elfogadta a főpa p o k közvetítette békefeltételeket és elis merte az országban kialakult hatalmi vi szonyokat, l e m o n d o t t a koronáról és urá nak ismerte el László királyt. Ennek fejében László fejedelmi ellátásban részesítette őt, k o m o l y birtokokat és jövedelmeket bocsá tott a rendelkezésére, de territoriális hatal m a t n e m adott neki, n e m vonta be a kor mányzásba. A hercegséget így n e m osztotta meg Lampert és Salamon között. Pozsony ból visszakerültek a királyi méltóságjelvé nyek is, így valószínűleg Lászlót újból meg koronázták a Salamontól átvett koronával, és ezzel a legitimációs problémák is megol dódtak. Az ország teljes területe László ha talma alá került. Salamon, a fejedelmi ellá tás ellenére, sértve érezte magát és röviddel a kiegyezést követően összeesküvést szer vezett a király ellen. A tervnek azonban nem volt komoly támogatottsága. László
kapcsolatok közelebb h o z t á k egymáshoz az előkelők k ü l ö n b ö z ő e r e d e t ű rétegeit. A ke reszténység,
az
egyházszervezet
megkér
dőjelezhetetlen i n t é z m é n y lett az előkelők m i n d k é t rétege s z e m é b e n . Sokat számított az is, hogy a p ü s p ö k ö k és az a p á t o k a század végére m á r n e m c s u p á n a külföldről jött klerikusokból kerültek ki, h a n e m a magyar eredetű családok tagjai is utat találtak a fő papságba. Az idegen eredetű főúri családok magyarrá válását mutatja, hogy köreikben is megjelent a tradicionális magyar nevek hasz nálata. Így a n é m e t eredetű H o n t - P á z m á n y nemzetség egyik egyházi pályára lépő tagja a K o p p á n y nevet kapta a keresztségben. Az ország vezető rétegének összeolvadását, kulturális azonosulását az is mutatja, hogy szinte egy időben alapított m o n o s t o r t a né m e t származású O t t ó ispán, a G y ő r nemzet ség egyik őse és a magyar (kabar) szárma zású Aba nembeli Péter. A 11. század har madik h a r m a d á r a kialakult egy egységes arisztokrácia, komoly hátteret biztosítva ez zel az uralkodónak, megkönnyítve az ország legfontosabb kormányzati szervének, a ki rályi tanácsnak, a szenátusnak a munkáját.
Törvénykezés
Törvénykezés A király tudatában volt annak, hogy korszakváltás lehetőségéhez érkezett országa. László sikerei nyomán maga mögött érezve a főpapok és világi előkelők támogatását nagyon jelentős át alakításokat valósított meg az ország életé ben. Elsőként ő folytatta azt a törvényke zést, amely az 1060-as évek második felé ben még Salamon, majd Géza uralma alatt indult meg. Ez annál is inkább érthető, mert László társhercegként, majd mint a dukátus egyedüli ura, bizonyosan ko moly szerepet játszott a dekrétumokat megfogalmazó gyűléseken, a királyi tanács összejövetelein. László uralkodásának ele jén P a n n o n h a l m á n rendezett egy gyűlést, bár a d e k r é t u m bevezetője n e m említi a ki rály személyes részvételét, de aligha hihető, hogy ne vette volna ki részét a törvényke zési m u n k á b ó l . A későbbi hagyományban László II. törvénykönyveként számon tar tott dekrétum valójában két törvénykezési ciklus terméke. Az első tíz cikkely bizonyo san P a n n o n h a l m á n került elfogadásra, míg a fennmaradó nyolc létrejöttének ideje és helye ismeretlen, de csak alig néhány évvel később születhetett. A törvénykönyv nagy részt ugyanazokkal a problémákkal foglal kozik, m i n t a Salamon és Géza korában kiadott két megelőző d e k r é t u m , amelyet László III. törvényeként szoktak említeni. A rendelkezések hasonlóságából is követ kezett, hogy az u t ó k o r ezt is László nevéhez kapcsolta. A p a n n o n h a l m i határozatok el sősorban a lopást, a magántulajdon elleni vétséget szankcionálták. Az új dekrétum na gyon szigorú b ü n t e t ő törvénykönyv. A lo pás és a vele összefüggésben jelentkező vándormozgalom az 1060-1070-es évek egyik legsúlyosabb társadalmi problé mája volt. Mindez szorosan összefonódott
a 11. századi társadalmi átalakulásokkal, a magántulajdon létrejöttével, az új függő ségi viszonyok kialakulásával. A közszaba dok a nemzetségi közös birtokláshoz szok tak, számukra idegen volt a magántulaj don, így nem tisztelték, nem voltak tekin tettel rá. A katonáskodásból és az azzal járó zsákmányszerzésből mindinkább kiszoru ló réteg számára létfontosságú volt mások tulajdonának elvétele. A magánbirtokok elterjedésével a szabad legelők visszaszo rultak és az ország középső területein telje sen eltűntek. Főleg az egyháznak történt adományokból tudjuk, hogy a magántulaj donba került területeken élők számára két lehetőség kínálkozott. Részben vagy egész ben feladják korábbi szabadságukat, illetve elfogadják, hogy az új birtokos joghatósága alá kerülnek, és adókkal tartoznak neki. Másrészt a 11. századi adományok lehető séget adtak még arra, hogy a szabadságuk megtartását óhajtók elhagyják a magántu lajdonba került birtokot, és máshova ván doroljanak. Szabad területet egyre in kább csak a Kárpát-medence perem területein lehetett találni. A korabeli forrásokban üzbégeknek nevezett, egyre inkább nincstelenné váló kó borlók között kell keresnünk azokat, akik tolvajlásból próbáltak megélni vagy a lakatlan területek felé menekül tek. Az idegen javak eltulajdonítása annyi ra általánossá vált, hogy az előkelők köré ben is jelentkezett, sőt az egyháziak között is akadtak olyanok, akik más jószágát el vették. Gyakran maguk az előkelők akadá lyozták a bűnösök felkutatását. A vándor mozgalom és a tolvajlás jelentette társadal mi problémával a dukátus vezetői szembe sültek leginkább, mivel a még üresen álló, gazdátlan területek az ő közvetlen felügye-
I. László ezüstdenárjai
MEGERŐSÖDÉS, SZENT LÁSZLÓ
URALKODÁSA (1077-1095)
Törvénycikkek a tolvajlásról II. A szolga tolvajságáról Ha szolgát lopáson érnének, ne válthassa meg pénzen az orrát, kivé ve, ha a templomba futott vagy a király udvarába vagy a püspökök lábához; és ha oda futott, őre veszítse el részét a lopás miatt lefoglalt javakból. Ha azonban másodszor is elfognák, akasszák fel. Részletek Szent László II. törvénykönyvéből, ll-lll. és V. pont, 1070-es évek vége
A templomba menekült tolvajról Ha valamelyik szabad ember lopna, és templomba menekülne, ame lyik templom menedékét kereste, annak a szolgája legyen. Az pedig, akinek a tanácsára elfutott, veszítse el az őt illető részt. És ha a pap később felszabadítaná, ő maga is legyen helyette a templom szolgá ja. Azt pedig, aki lopást követett el, adják el másik országba, és ha később ide visszatérne, tolják ki a szemeit. Részlet Szent László III. törvénykönyvének IV. pontjából, 1060-1070-es évek
A tíz vagy hat dénár értékűt lopó tolvajokról Ha szabad ember olyasmit lopna, ami tíz dénárt ér, vesszen minden vagyonával együtt; ha kevesebbet, fél szemét tolják ki, és Szent István törvénykönyvei szerint ítéljék el. Ugyancsak, ha szolga hat denárnyi értéket lopna, szemeit veszítse el; ha kevesebbet, egyik szemét, és azt, amit ellopott, ura kétszeresen pótolja. Szent László III. törvénykönyvének VIII. pontja, 1060-1070-es évek írott források az 1050-1116 közötti magyar történelemről. Szerk. Makk Ferenc és Thoroczkay Gábor. Szeged, 2006. 89., 91. old.
létük alatt á l l t a k . Í g y érthető, hogy a her cegként kormányzati tapasztalatot szerző László t r ó n r a kerülése után szinte azonnal orvosolni kívánta ezt a súlyos társadalmi problémát és szigorú rendelkezésekkel pró bálta védeni a keresztény monarchia alap intézményének
számító
magántulajdon
rendszerét. Ezt várta el tőle az egyház, az arisztokrácia, mivel az ország birtokai nak d ö n t ő része a király közvetlen tulajdo nában volt, így a tolvajlásnak és a vándor mozgalomnak a legnagyobb kárvallottja maga a királyi kincstár lett. A tolvajlás megakadályozása érdekében korlátozták az egyház menedékjogát (asylum). A t e m p l o m b a menekülő, magát egy
házi szolgálatra adó b ű n ö s sem kerülhette el büntetését. Különösen a törvénykönyv második része tartalmaz súlyos büntetése ket. Kimondja, hogy a lopáson ért szaba dot és rabszolgát fel kell akasztani. Ha a b ű n ö s a t e m p l o m b a menekülve próbálja az akasztófát elkerülni, hozzák ki az épü letből és vakítsák meg. A törvény kegyetlen szellemiségét mutatja, hogy a bírót is szi gorú szankcióval fenyegeti, ha egyetlen bű nöst is futni hagy, és így neki inkább a vét len elítélését is érdemesebb volt felvállalni, mintsem saját szabadságát kockára tenni. Szabályozták a tolvajok és a lopott jószá gok felkutatását, sőt a kereskedelem szigo rúbb ellenőrzésével az eltulajdonított érté kek eladását is meg kívánták akadályozni. László uralkodásának elején elrendelték, hogy adásvételt csak vásáron lehet lebo nyolítani. A piacon t ö r t é n t (nagyobb) vá sárlásról pedig a bíró és a vámszedő jelen létében szerződést kell k ö t n i . A rendelke zés a tolvajlás visszaszorításán túl a király bevételeinek növelését is célul tűzte ki. Né hány, egyháznak e l a d o m á n y o z o t t vásár ki vételével a piactartás királyi felségjog volt, az ott szedett vásárvám a kincstár jövedel meit növelte. A rendelkezés tükrözi a ke reskedelem, k ü l ö n ö s e n a belső forgalom növekedését, melynek ellenőrzését László magánál akarta tartani. A külkereskedelem szabályzására is kísérlet t ö r t é n t . A törvény könyv utalásából kitűnik, hogy Magyaror szágról a 11. század végén indult meg az ál latkivitel, amely évszázadokig az egyik meg határozó terméke lett a hazai gazdaságnak. Külföldi kereskedők elsősorban ló és ökör vásárlására érkeztek az országba. A király a külkereskedelmet is saját felügyelete alá kívánta v o n n i az ezzel járó bevételekkel együtt. A határvidékre lóvásárlás vagy egyéb dolgok vétele céljából érkezőknek a királyhoz kellett m e n n i engedélyért, majd a vásárlást az uralkodó poroszlója előtt kellett megtenni. A lókereskedelem esetében különösen nagy súlyt helyeztek a királyi m o n o p ó l i u m r a , mivel a hadi ér dekek megkívánták a kivitel korlátozását.
Egyházpolitika
Egyházpolitika
L
ászló politikájának csaknem m i n d e n
Gellért és Imre számára is összeállítottak
aspektusában fellelhető, hogy az ural-
egy-egy életrajzot, bár ezek szövege nem
k o d ó ráébredt arra, hogy korszakha
maradt ránk. A ma ismert Imre-legenda
tárhoz érkezett a keresztény magyar király
12. századi alkotás, és a nagyobbik Gellért -
ság. Ez a felismerés leginkább egyházpoliti
legenda első variánsa is a 11-12. század
kájában érhető tetten. Lászlóban tudato
fordulóján készülhetett. A szentté avatások
sult, hogy lezárult a magyar egyház első,
előkészítése komoly irodalmi és művészeti
a misszió és a krisztianizáció korszaka.
tevékenységet ösztönzött. A legendák mel
Elérkezettnek látta az időt a számvetésre,
lett a szentek liturgikus tiszteletét elő kel
az elért eredmények felmérésére. Uralko
lett készíteni. A dicsőítő énekeket, imákat
dásának első éveiben kezdeményezte a ma
meg kellett ismertetni. Az új kultuszhelyek
gyar krisztianizációban kiemelkedő sze
igényes kialakításáról gondoskodni kellett,
repet játszó személyek szentté avatását.
és az ereklyék megfelelő őrzése érdekében
A nagy fontosságú eseményre m á r évek óta
az ötvösöknek is jutott feladat. A legen
készült az uralkodó család és a magyar egy
dák bizonyítják, hogy a magyar írásbeliség
ház. A magyar egyházszervezet kialakításá
színvonalasan teljesíteni t u d t a ezt a felada
ban nagy szerepet játszó és a krisztianizá
tot. A latin nyelvű magyar írásbeliség a jogi
cióban életével mártírhalált vállaló szemé
iratok, az oklevélszövegek és törvénycik
lyek tiszteletét a magyar egyház már évti
kek mellett irodalmi alkotások készítésére
zedekkel k o r á b b a n tudatosan felvállalta.
is alkalmas volt.
Ilyen volt a Pest mellett vértanúságot szen
A hosszú előkészítés és az 1070-es évek
vedett Gellért kultusza Csanádon, vagy
ben intenzív pápai kapcsolatok alapján fel
Géza herceg által m á r az 1060-as évek ele
tételezhetjük, hogy László VII. Gergely
jén t á m o g a t o t t András-Zoerard és Bene
pápa hozzájárulását is megkérte a hivatalos
dek remete tisztelete Nyitrán, és minde
eljárás megkezdése előtt, bár a konkrét pá
nekelőtt Székesfehérvárott István király és
pai jóváhagyásra nincsen a d a t u n k Az ü n
hozzá kapcsolódva Imre herceg kultusza.
nepélyes szentté avatási eljárásokra 1083-
László tervbe véve az említett hitvallók és
ban került sor. Először a nyitrai székesegy
m á r t í r o k tiszteletének hivatalossá tételét,
házban július 16-án András-Zoerard és
megíratta
a
még
életrajzaikat.
Benedek zobori remetéket avatták szentté.
A nyitrai remeték legendáját még M ó r pé
Az ő kanonizációs eljárásuk bizonyosan az
csi p ü s p ö k készítette el Géza felkérésére az
zal van összefüggésben, hogy sírjuk a her
1060-1070-es
cegség
évek
hiányzó
fordulóján,
amellyel
központjában
volt,
illetve azzal,
elindította a latin nyelvű magyar legenda
hogy két herceg is trónra került. Igy László
irodalmat. Rövid, n é h á n y oldalas munkája
személyes szerepét is látni kell abban, hogy
az első olyan latin nyelvű irodalmi alkotás,
az ünnepségek Nyitrán kezdődtek. Két hét
amelynek szerzője magyar származású sze
tel ezután Csanádon a helyi bencés monos
mély. László kezdeményezésére az 1080-as
torban avatták szentté a Vata-féle pogány
évek elején a szentté avatás érdekében
lázadás alatt mártírhalált szenvedett Gellért
elkészítették Szent István életrajzát is, az
püspököt. Az események csúcspontját Ist
úgynevezett nagyobb legendát. Bizonyosan
ván kanonizációja jelentette Székesfehérvá-
Szent
Gellért-ereklye
52
MEGERŐSÖDÉS, SZENT LÁSZLÓ URALKODÁSA (1077-1095)
oltárra emelték. Az ü n n e p i év eseményei n o v e m b e r 5-én Székesfehérvárott fejeződ tek be I m r e herceg kanonizálásával. A szentté avatásokkal szimbolikusan is lezártak egy korszakot a magyar krisztianizáció történetében. Az új szentek tiszteleté vel a fiatal magyar kereszténységnek is sa ját szentjei lettek, és egyenrangú tagja lett a magyar egyház a keresztény n é p e k közös ségének. Az új szentek, k ü l ö n ö s e n Szent István kultuszának politikai jelentősége is lett. Hozzájárult a királyság alattvalói kö zött egy újfajta összetartozás-tudat kialaku lásához. Az Á r p á d o k t ö r t é n e t é b e n is meg határozó lett, mivel szakrális alátámasztást adott a dinasztia u r a l m á n a k és ez a tekin télynövekedésen túl az egyházi
ügyekbe
való befolyás lehetőségét is megerősítette. Az új szentek k u l t u s z á n a k kialakítása m á r ö n m a g á b a n is egy templomépítési A SzentJobb Jobb A Szent
rott. A kanonizációt közkegyelem előzte
és oltárszentelési folyamatot i n d í t o t t el.
meg, és így a fogva tartott Salamon is
László király elődje, István szentté avatásá
visszanyerte szabadságát. Az ünnepségek
val szoros kapcsolatba került az egyház
augusztus 15-én kezdődtek, és öt nap múl
szervező uralkodóval, példaképének tekin
va ünnepélyesen kiemelték a szentként tisz
tette őt és ez hozzá m é r h e t ő egyházalapí
telt király földi maradványait a pogányláza-
tásokra ö s z t ö n ö z t e . T u d a t o s a n felmérte
dások ideje alatt kialakított aknasírból és
a korabeli egyház állapotát, a rendelkezésé re álló anyagi javakat. Bizonyos, hogy sok összeírást is készített, amelyek többsége sajnos interpolálva, későbbi betoldásokkal kiegészítve m a r a d t ránk, vagy csak emlí tés szintjén v a n r ó l u k t u d o m á s u n k . Egy, az 1090-es évek elején készített p a n n o n h a l mi összeírás
azonban
eredetiben
fenn
m a r a d t . Az összeírásból megismerhetjük az egy évszázaddal k o r á b b a n alapított m o nostort, és n é m i betekintést n y e r ü n k a ko rabeli bencés kultúrába. A birtokok és jö vedelmek felsorolása mellett p o n t o s a n öszszeírták a m o n o s t o r könyveit,
ráadásul
a jegyzékből a címeken túl a m o n o s t o r o n belüli elhelyezésére is fény derült. A Pan n o n h a l m á n élő tizenkét szerzetes 80 köte tes könyvtárat használhatott a 11. század Imre
herceg Jelenet
imádkozik. Szent
Imre
végén. A könyvek fele liturgikus m u n k a volt, de a másik felében irodalmi, történeti,
Magyar
teológiai kéziratok és az iskolai oktatásra
Anjou Legendáriumban
szánt könyvek is megtalálhatók. Figyelem-
legendájából a
Egyházpolitika
re méltó, hogy a k ö n y v t á r b a n egy-egy
Az összeírások n y o m á n a püspökségek
munka erejéig az ó k o r i klasszikus latinság
és a m o n o s t o r o k jelentős b i r t o k a d o m á
is képviselve volt. A könyvtár állománya
nyokban részesültek az uralkodótól. Ado
természetesen n e m m é r h e t ő a kora közép
mányaival László király az egyházszervezet
korban alapított, hosszú évszázadok óta
magasabb szintű működésének lehetősé
fennálló és a Karoling-reneszánsz kultu
gét teremtette meg.
rális
fellendüléséből
profitáló
apátságo
A felmérések n y o m á n újabb alapítások
kéhoz. A 80 kötettel a z o n b a n n e m kellett
ra és a 11. század közepére kialakult püs
szégyenkezniük a p a n n o n h a l m i a k n a k , ha
pökségi szervezet korrekciójára és tovább
a velük a z o n o s i d ő b e n alapított nyugat
építésére is sor került. Figyelemre méltó,
európai apátságok könyvgyűjteményeivel
hogy ezek általában az ország peremterü
mérjük össze k ö n y v t á r u k a t . A könyvtár
leteit érintették. László hercegként maga
ban a név szerint említett m ű v e k e n túl
kormányozta ezt a vidéket, személyesen is
jóval t ö b b i r o d a l m i és t ö r t é n e t i alkotás is
merte a problémákat és tudatosan vállalta
jelen lehetett. A k o r s z a k b a n szokásos gya
fel e területek fejlesztését. Az új alapítások
korlat szerint egy k ó d e x b e 4—5 művet is be
földrajzi
másoltak, így a 40 liturgikus m u n k a mel
hogy a 11. század végére az ország belső te
elhelyezkedése azt
is
mutatja,
lett 160-200 egyéb i r o d a l m i alkotás volt
rületein befejeződött az egyházszervezet
meg a m o n o s t o r b a n .
kiépítése és a határvidékre is nagyobb fi-
A
pannonhalmi
apátság javait és
bencés népeit
összeíró oklevél. 1090 körül
MEGERŐSÖDÉS, SZENT LÁSZLÓ URALKODÁSA (1077-1095)
A váradi székesegyház építése. Miniatura a Képes Krónikából, 1358 után
gyelem jutott. Ennek a koncepciónak a ke retében történt meg a Dráván és a Száván túli területek egyházszervezetének kialakí tása. A jobbára szlávok lakta vidék csak na gyon lazán kapcsolódott a Magyar Király sághoz, noha a 10. századtól fogva magyar fennhatóság alatt állt. A régió integrációjá nak elmélyítése érdekében László 1083 és 1091 között Zágrábban új püspökséget ho zott létre Szent István tiszteletére, és a szláv nyelvű lakosságra való tekintettel egy cseh papot nevezett ki első püspökéül. Az új püspökséget részben a pécsi és a veszprémi
egyházmegyék területéből alakították ki. Az újonnan megszervezett egyházmegye létrehozása összefüggésben állt a horvátor szági belviszályokba való beavatkozás elő készítésével. Másrészt kifejezte azt is, hogy a reformpápaság előretörésével felértéke lődött Itália és az oda vezető útvonal a ma gyar politikában. Hasonló szempontok játszottak szere pet a kalocsai érsekség központjának dé lebbre, Bács várába helyezésénél is. Ist ván uralkodása alatt az érsekség székhelyét az egyházmegye északnyugati szegletében hozták létre. A kalocsai egyházmegye egé szen a Szerémségig lenyúlt, déli határa a Száva volt. Az egyházmegye lakossága is a Bácskában és a Szerémségben koncent rálódott, így a hívők felügyelete nehézkes volt a távoli Kalocsáról. László az érsekség központját é p p e n ezért a délebbre fekvő, fontos u t a k c s o m ó p o n t j á b a n elhelyezkedő és jelentős településnek számító Bácsba he lyezte át. Talán az alapító Szent Istvánra te kintettel az eredeti kalocsai k ö z p o n t is f e n n m a r a d t . Í g y a 11. század végétől a ka locsai két székesegyházzal rendelkező egy házmegye lett. Az új k ö z p o n t kiválasztásában László észak-balkáni hatalmi igényei is tükröződ tek. A király igyekezett politikai befolyását a déli határszakasz m e n t é n erősíteni. Külö nös lehetőséget adott erre az, hogy a nor m a n n hódítás elől Angliából Bizáncba me nekült lovagok egy részét a Balkán északi részén telepítették le. A lovagok, lévén latin rítusú keresztények, a magyar egyházzal kerestek kapcsolatot és önálló államot kí vántak létrehozni. László kísérletet tett ar ra, hogy kiterjessze hatalmát az angol lova gok lakta területre. Ennek érdekében is hasznosnak gondolta az érsekség központ jának Bácsra helyezését. Az egyházi jogha tóság megnövelése mellett Bács jó kiindu lási p o n t n a k tűnt egy-egy esetleges déli hadjárat számára is. Két keleti országrészben lévő egyházme gye központjának az áthelyezésére is ekkor került sor. Az András alatt létrehozott bi-
Egyházpolitika
hari püspökség székhelyét a bihari földvár
zákezdett László. Hiába volt a leendő szé
ból a jobb közlekedési lehetőségekkel ren
kesegyházban a frissen szentté avatott két
delkező Váradra helyezte át László. Várad
remete sírja, amely hivatkozási alapot ad
mellett haladt az Erdélyt az ország belső te
hatott a nyitrai t e m p l o m jogállásának ki
rületeivel összekötő útvonal. A bihari
emelésére, az utóbbi alapítás lelas
földvárat az 1068-ban betörő úzok
sult. A leendő püspökség területe
és besenyők elfoglalták, pusztításuk
közvetlenül az esztergomi érsek
nak
áldoza
alá tartozott,
tul estek az
így az ő en
alakuló püs
gedélye nél
pöki székhely
külözhetetlen
épületei. Vélhetőleg Bi
volt a nyitrai egy
harvár m i n t p ü s p ö k i székhely
házmegye jogszerű lét
sohasem épült ki rendesen. Ez meg
rehozásához. Ezt a jóváhagyást
könnyítette az új k ö z p o n t kialakítá
Lászlónak uralkodása végéig n e m
sát és Kalocsával ellentétben az első
sikerült megszereznie.
székhely feledésbe merült. Lászlót m i n t a váradi püspökség alapítóját
A
világi
egyházszervezet
to
vábbépítéséhez tartozik a közép
őrizte meg az emlékezet. Az új
szintű egyházigazgatás, a főespe-
c e n t r u m kialakítása egyben a bihari
rességek kialakítása. A 11. század
hercegségi k ö z p o n t visszaszorulását
első felében a t e m p l o m o s helyek
is jelzi. H a s o n l ó székhelyváltás tör
kis száma miatt a vidéki t e m p l o m o k
tént az erdélyi püspökség esetében is.
és papjaik ellenőrzése egy központ
Az 1003-ban alapított püspökség első
ból, a püspökség székhelyéről meg
központját vagy székhelyeit p o n t o s a n
oldható volt. A század második fe
n e m ismerjük, i n k á b b csak bizonyta
lében már olyan gyors ü t e m b e n
lan feltételezésekkel rendelkezünk fe
növekedett a t e m p l o m o s helyek
lőlük. Csak László alatt történt meg
száma, hogy egyre nehezebb volt
a püspökség végleges
székhelyének
ezek figyelemmel kísérése közvet
kialakítása Gyulafehérváron, és felépült itt
lenül a püspökség központjából. Szüksé
egy új székesegyház is. A dél-erdélyi köz
gessé vált az egyházmegye körzetekre osz
p o n t létrehozásában egyházkormányzati
tása. Szent László uralkodásának egyik
s z e m p o n t o k o n túl a Maros völgyében futó
fontos lépése volt a főesperességi hálózat
fontos útvonal fejlesztése is kifejezésre ju
kialakítása. A több megyét, nemritkán or
tott. Várad és Gyulafehérvár kialakításával
szágrésznyi területeket átfogó püspöksége
egyidejűleg Erdély és a központi területek
ket a vármegyéknek megfelelően osztották
kapcsolatát is javítani kívánta az uralkodó.
fel. A szabályzásnak köszönhetően, n é h á n y
Mindkét egyházi c e n t r u m az Erdélyt a kö
kivételtől eltekintve, m i n d e n megye egy
zépső területekkel összekötő út mellé ke
ben főesperességi kerület is lett. A világi és
rült. A két új k ö z p o n t létrejötte egyben azt
az egyházi igazgatás határai így egybeestek
is mutatja, hogy a 11. század végéig a keleti
a 11. század végén. Ez m á r ö n m a g á b a n is
egyházmegyék szervezettsége messze a du
mutatja, hogy az uralkodó döntését láthat
nántúliak m ö g ö t t m a r a d t , ha emlék nélkül
juk mögötte, másrészt azt is bizonyítja,
elenyészhettek az eredeti püspökségi szék
hogy milyen szorosan kapcsolódott egy
helyek, és k ö n n y e n elfogadták az újakat.
máshoz a világi közigazgatás és az egyház
A Felvidék északnyugati részén, Nyitra székhellyel - egyes kutatók szerint egy új egyházmegye kialakításához is hoz-
szervezet. Ennek megfelelően magától ér tetődő volt a főesperességek központjainak kiválasztása. A megye területéhez tartozó
Aranykorpusz
Újszászról,
11. század közepe
MEGERŐSÖDÉS, SZENT LÁSZLÓ URALKODÁSA (1077-1095)
templomok ellenőrzését az ispáni székhely egyházának papja kapta meg. Az ispán mellett m ű k ö d ő pap kiemelt szerepét már Szent István megerősítette törvényeiben. A főesperességek létrejöttével az ispánsági székhelyek jelentősége, központi funkciói is növekedtek. Az intenzívebb egyházi el lenőrzésnek köszönhetően ezzel a falvak vallási életének elmélyítésére nyílt lehető ség. A formális krisztianizációt felváltotta a keresztény erkölcsi n o r m á k elterjesztése és ellenőrzése. A templomos helyek számá nak emelkedése és az ellenőrzésük intéz ményesítése a vidék krisztianizáltságának fontos mutatója. A világi egyházszervezet továbbépítésé nek részét képezte a székeskáptalanok tá mogatása és bekapcsolása az egyházmegye kormányzásába. A püspökségek központ jaiban élő papok összefogása és a dómisko lák megszervezése természetesen már az alapítások idején megtörtént. Az első évti zedekben, és ez a missziós területek sajá tossága is, a püspökségek élére gyakran bencés szerzetesek kerültek, akik környe zetében természetesen ott találjuk szerze testársaikat is. A székesegyházak mellett így n e m tisztán világi papok, kanonokok lakta székeskáptalanok alakultak ki, ha-
Káptalan Meghatározott egyházi szabályok alapján élő világi papok, kanono kok testülete, amelynek vezetője a prépost. Két típusát különböztet jük meg: a székeskáptalanokat és a társaskáptalanokat. A székes káptalanok az érseki és a püspöki székesegyházakhoz kapcsolódva jöttek létre, és kanonokjaik végezték a székesegyházban a liturgiát, valamint segítették a főpapokat egyházkormányzati feladataik ellátá sában. A székesegyházaktól függetlenül létrejött káptalanokat társaskáptalannak nevezzük, közülük a legjelentősebbek az úgyne vezett királyi prépostságok, mint a székesfehérvári, az óbudai, a po zsonyi, a vasvári, a titeli, a dömösi, az aradi, a szepesi és a szebeni. Az utóbbiak a király magánegyházai, papjaik az udvari papsághoz tartoztak, gyakran királyi káplánok is voltak és segítették az uralkodót kormányzati feladatainak ellátásában. A kanonokok a 12. század végéig az aacheni kanonoki regula egy helyi változata alapján vita communisban, kolostorszerű közösségben éltek.
n e m úgynevezett dómkolostorok, ame lyekben monostorszerű közösségben együtt éltek bencés szerzetesek és világi papok. A dómkolostorok a 11. század közepén megszűntek, és kialakultak a kizárólag ka n o n o k o k lakta székeskáptalanok. A kano nokok végezték a székesegyházban az előírt liturgiát, valamint segítették a püspök egy házkormányzati tevékenységét. A k a n o n o kok, és rajtuk keresztül a püspöki közpon tok szerepének növelése érdekében László komoly adományokkal támogatta a káp talanokat. Alatta indult meg a káptalanok önállósodása, jöttek létre a k ü l ö n b ö z ő káptalani méltóságok, és megjelent a káp talani különvagyon csírája. A k a n o n o k o k támogatásával az egyházi t á r s a d a l m o n be lül elindult a középréteg kialakulása, amely nyitottabb lett a világi társadalom irányá ba és sokkal m o b i l a b b volt a szigorúan m o n o s t o r á h o z k ö t ö t t szerzetessel összeha sonlítva. László a d o m á n y a i lehetőséget te remtettek így egy iskolázott, művelt, a jogi írásbeliség iránt fogékony, az egyházi és vi lági kormányzati m u n k á b a n egyaránt jól hasznosítható klerikusréteg kialakulására. A székeskáptalanok mellett a királyi tár saskáptalanok szerepét is növelte, sőt a Ti sza torkolatánál, egy a Balkán felé futó fon tos útvonal révjénél, Titelnél újat is alapí tott. A királyi prépostságok k o r m á n y z a t i szerepének fontosságát jelzi, hogy egyre többet hallunk a királyi káplánokról, akik bizalmas megbízásokat látnak el. Az udvari klerikusok többsége a királyi prépostságok egyikében viselt ka nonoksá g ot. A koráb bi anonimitásból kilépve László korától kezdve név szerint említik a királyi káp lánokat, ezzel emelve ki jelentőségüket, és akik szolgálataik jutalmául n é h á n y esz tendővel később szinte kivétel nélkül egyegy püspökség élére kerültek. László nevéhez jelentős m o n o s t o r a l a p í tások is köthetők. Bizonyosan ő volt az ala pítója a bátai bencés apátságnak, amelyet Szent Mihály tiszteletére építettek. Az új m o n o s t o r nem messze az apja, I. Béla ala pította szekszárdi apátságtól délre jött lét-
Egyházpolitika
Fontosabb
korai
kolostorok
a Magyar Királyság területén
re. N e m kizárt, hogy Báta betelepítésében
alapításának tartja, amelyet talán megerő
a szekszárdi bencések meghatározó szere
sít az, hogy a többi királyi apátsághoz ha
pet kaptak. Az is figyelemre méltó, hogy
sonló jogállással rendelkezett. Szent László
László az új alapítást közvetlenül a Duna
nevéhez köthetjük az esztergomi várhegy,
mentén futó hadi út mellett hozta létre,
tehát a királyi székhely alatt a D u n a szige
amely hozzájárult a király jelenlétének erő
tén létrejött apácakolostort. A m o n o s t o r t
sítéséhez ezen a fontos útvonalon. A keleti
László felesége, Adelhaid számára hozta
országrészben is két új apátság megte
létre, és úgy tűnik, hogy az 1090-ben el
remtése fűződik a nevéhez. Miután István szentté avatásánál kiderült, hogy az egyko ri uralkodó jobb karját Mercurius fehér vári ő r k a n o n o k korábban bihari családi monostorába vitette, és ott őrizte, a fon tos ereklyére való tekintettel László királyi kegyuraság alá vette az apátságot. Valószí nűleg a váradi püspökségi k ö z p o n t kialakí tásával szoros összefüggésben az útvonal keleti szakaszán a Kolozs megye ispánsági várában egy új bencés m o n o s t o r t alapított. A Szűz Mária tiszteletére épült kolozsmonostori bencés apátság létrehozásával László alapította az első szerzetesi közössé get Erdélyben. Uralkodása alatt fejeződött be a mogyoródi csatamezőn még herceg ként 1074-ben fogadalommal vállalt m o nostor alapítása.
A
hagyomány Nyitra
mellett a 13. század első felében felbukka nó kolosi bencés apátságot is Szent László
hunyt királynét végül ide temették.
A
(996-1140)
somogyváh
apátság
bencés
rekonstruált
kerengőjének
részlete
MEGERŐSÖDÉS, SZENT LÁSZLÓ URALKODÁSA (1077-1095)
Dombormű alakjával
A
Krisztus Somogyvárról
szabolcsi zsinat törvényei
a Thuróczy-kódexben
László legjelentősebb bencés alapítása
így egy évszázadon át a francia kultúra
bizonyosan a somogyvári m o n o s t o r létre
egyik magyarországi közvetítője lett. Vége
hozása volt. Az új m o n o s t o r több szem
zetül Somogyvár létrehozásában volt egy
pontból figyelemre méltó. Egyrészt illesz
nagyon személyes s z e m p o n t is. Az ötvene
kedik a zágrábi püspökség alapításához,
dik életévét talán betöltő László elérkezett
mivel a Fehérvárról a Dalmácia irányába
nek látta az időt, hogy m é l t ó temetkező-
tartó ú t o n hozták létre, így összefüggésben
helyet alakítson ki maga számára. László
lehet a horvát hódítással. A m o n o s t o r létre
szerzetesség iránti vonzalmát és m o n o s t o r
jötte bizonyos fokig gesztusként is szolgált
alapításainak jelentőségét mi s e m mutatja
a pápaság irányába, mivel a horvátországi
jobban, hogy Árpád-házi u r a l k o d ó i n k kö
magyar hódítás R ó m a érdekeit sértette.
zül ő alapította a legtöbb bencés apátságot.
A m o n o s t o r t Saint Gilles délfrancia bencés
Szám szerint - több-kevesebb bizonyosság
apátság filiája, leányegyházaként alapítot
gal - hét m o n o s t o r t h o z o t t létre, de ezeken
ták meg. Saint Gilles közvetlen pápai jogha
túl az itáliai M o n t é Cassinóból még egy
tóság alatt állt, így Szent Péter tulajdonát
alapítását tervezte. A monostoralapítások
képezte. Az új alapítást a Szent Egyed titu
számát tekintve így megelőzte a példaként
lus mellett Szent Péter tiszteletére is fel
tekintett Szent Istvánt, aki h a t bencés kö
szentelték. A monostorral egy új szerzetesi
zösséget szervezett. László egyházi alapítá
irányzat jelent meg Magyarországon. A dél
sainak van m é g egy jelentősége. A fellen
francia apátság ugyan nem tartozott a clu-
dülő építkezések a r o m a n i k a jegyében tör
nyi kongregációhoz, de annak szabályai
téntek és ezzel teret nyert az új művészeti
szerint éltek szerzetesei. Így Somogyvár lét
stílus Magyarországon.
rejöttével a clunyi bencések reformtörekvé
Szent László az egyházi rendelkezéseinek
sei is jó egy évszázados késéssel utat találtak
teljessé tétele, k ü l ö n ö s e n a hitélet szabályo
Magyarországra. Somogyvár alapításának
zása érdekében, 1092-ben a szabolcsi föld
jelentőségét aláhúzza, hogy Teuzó, pápai
várban zsinatot hívott össze. A gyűlés szín
legátus és Odiló, a dél-
helyének kiválasztása is sokat m o n d ó . N e m
francia m o n o s t o r apát
egy jelentős egyházi székhelyen rendezték
ja is személyesen meg
meg, h a n e m egy megyeszékhelyen. A zsina
jelent. Az új m o n o s t o r
ton kiadott h a t á r o z a t o k bevezetője pedig
apátja Saint Gilles m á
arról tájékoztat, hogy a gyűlés elnöke maga
sodikembere, Péter pré
az u r a l k o d ó volt. M i n d e z bizonyítja, hogy
post lett, és a szerzetesek
uralkodásának végén is Szent László az egy
egytől egyig francia szár
re erőteljesebben megfogalmazott grego
mazásúak voltak. Az ala
riánus elvekkel szemben a magyar egyház
pítás idején elrendelték,
vezetőjének tekintette magát. Olyan ural
hogy a m o n o s t o r b a ki
kodónak, aki Szent Istvánhoz hasonlóan
zárólag francia szerze
világi és egyházi ügyekben egyaránt d ö n t é
teseket szabad felvenni.
seket hozhat. Ezzel nyíltan szembehelyez
Az elzártságot a 13. szá
kedett a R ó m á b ó l kiinduló egyházi reform
zad elejéig sikerült fenn
előírásaival.
tartani, de utána gyor san elmagyarosodott az apátság. Saint Gilles és Somogyvár között a füg gőségi
viszony egészen
a 15. század elejéig fenn maradt. László alapítása
A zsinat r e n d e z t e a p a p i nőtlenség kér dését. A p á p a i előírásokkal s z e m b e n sok kal engedékenyebb lett a hazai szabályzás, csupán a papság m á s o d s z o r i házasságát ti lalmazta. Elrendelte a régiség m i a t t vagy a pogánylázadások idején elpusztult egy házak helyreállítását.
Szinte szó szerint
Egyházpolitika
A
szabolcsi
Légi
megismételte a t e m p l o m o k felszereléséről
tek a függetlenedni óhajtó apátságok el
h o z o t t Szent István-i rendeletet, miszerint
lenében a püspöki h a t a l o m erősítésére.
a kelyhekről és a r u h á k r ó l a királynak,
Az apátságokat eltiltották az istenítéletek
a könyvekről viszont a p ü s p ö k n e k kell
rendezésétől, ilyen bizonyítási eljárásokat
g o n d o s k o d n i a . Tiltotta a falvak elvándor
kizárólag csak püspöki székhelyeken enge
lását t e m p l o m a i k mellől. Szigorúan előírta
délyeztek. A püspökök pozíciójának erősí
az ü n n e p n a p o k o n való kötelező t e m p l o m
tését célozta, az egyházmegyék gazdasági
látogatást, és újból eltiltotta a vasárna
erejének növelését szolgálta a tizedfizetés
pi vásártartást. F o n t o s rendelkezése, hogy
általánossá tétele és begyűjtésének szabály
a külföldről érkező p a p o k a t csak vizsgálat
zása. Végezetül a hitélet egységesítése érde
u t á n fogadják be az országba és lássák el
kében p o n t o s a n meghatározták a magyar
egyházi j a v a d a l o m m a l . A szabályzás m u
egyházban m e g t a r t a n d ó ü n n e p e k e t .
tatja, h o g y a m a g y a r egyház egyre inkább
Természetesen László az állam világi in
saját m a g a képes a p a p i u t á n p ó t l á s t bizto
tézményeit is támogatta. Bizonyosan t ö b b
sítani, és n i n c s szükség m i n d e n külföldi
új vármegye kialakítása is a nevéhez fűző
feltétel nélküli befogadására. Így a 11. szá
dik, de ezekről, ellentétben az egyházi ala
zad végére kiépült az iskolarendszer, amely
pításokkal, n e m áll rendelkezésünkre írá
központjában egyházmegyénként a székes
sos forrás. A 11. század végén a vármegyék
egyházi iskolák álltak. A szabolcsi zsinat
számát sem ismerjük p o n t o s a n . István ha
határozatai k ö z ö t t c s u p á n egyetlenegyszer
lála idején 30 vármegye léte bizonyítható.
hallunk a pogányokról, az ősi szokások
N é h á n y évvel László t r ó n r a kerülése előtt,
szerint fáknál és kutaknál áldozókról. Ez
1074-ben, Salamon uralkodásának végén
pedig a pogányság p r o b l é m á j á n a k közelgő
45 megye létezése valószínűsíthető. Ezek
végleges eltűnését jelzi. A zsinat t ö b b cik
száma kétségkívül tovább növekedhetett.
kelyben t á m o g a t t a a magánegyházi rend
A nagy kiterjedésű vármegyéket b o n t o t t á k
szer kialakítását, a világiak egyházalapí
fel és a peremterületeken újakat szervez
tását.
tek. A korabeli megyehatárokat a 11. szá
F o n t o s rendelkezéseket hoztak az egy házigazgatás terén is. T u d a t o s a n töreked
zad végén keletkezett főesperességek hatá rai az egész középkoron át megőrizték.
felvétel
földvár.
IV! EGER Ő S Ö D É S , S Z E N T L Á S Z L Ó U R A L K O D Á S A ( 1 0 7 7 - 1 0 9 5 )
Külpolitika: terjeszkedés a Balkánon és a Tengermelléken
L
ászló alatt a magyar állam megerősö dött és ennek jeleként a korábbi védekezesre épülő külkapcsolatokat felvál totta az aktív szerepvállalás, sőt először je lentkeztek hódító törekvések. Salamon bu kásával László önálló külpolitikát kezdett kialakítani. Salamon és IV. Henrik kapcso lata miatt uralkodása nagy részében László kényszerpályán mozgott a külkapcsolatok terén. Nem volt választása, csak a pápa és a vele szövetséges oldalon állhatott. Nem a pápa mellett, hanem a császár ellenében politizált. Salamon trónról való lemondá sát, majd a besenyők közé menekülését és 1086-ban bekövetkezett halálát követően László fokozatosan eltávolodott a pápát tá mogató erőktől. Egyházpolitikai döntései is mutatják, hogy nem értett egyet a gregoriá nus reformtörekvésekkel. A nyílt szakításra azonban csak uralkodásának végén került sor. 1090-ben elhunyt felesége, Adelhaid, a német ellenkirály lánya, és ezzel megszűnt az utolsó kapocs is, amely Lászlót a pápai szövetség oldalán tartotta. Először délkeleti irányban jelentkeztek hódító törekvések, amikor László igényt for mált a Hódító Vilmos által elűzött angolszá szok elfoglalt balkáni területeire, és 1091ben felvette a Moesia királya címet. Ezzel szinte egy időben dinasztikus kötelezett ségeire, húga, Ilona megsegítésére hivatkoz va beavatkozott a horvátországi belviszályokba. Horvátország és Dalmácia politikai szempontból nagyon problémás terület volt. A tágabb régió formálisan a Bizánci Biroda lom alá tartozott, de az már nem tudott ér vényt szerezni igényeinek. Velence számára elsősorban a tengerparti részek voltak fonto sak, de Horvátország megszerzését is tervbe vette a dózse. Az Adriai-tenger északi partvi dékére szemet vetett az egyre erősödő dél
itáliai n o r m a n n állam. Jogilag viszont a hor vát állam 1075-től pápai hűbér alatt állt. László 1091 tavaszán, segítségnyújtás ürü gyén átkelt a Száván, elfoglalta Szlavóniát, majd Horvátországot és kiért Tengerfehér várnál az Adriai-tengerhez. A hadjáratot folytatni akarta és célul tűzte ki Dalmácia meghódítását is. Ekkor kapta meg a hírt, hogy a kunok betörtek az országba és csak nem az egész keleti országrészt elpusztítot ták. László királyként Horvátország élére ál lította elhunyt testvére, Géza király fiatalabb fiát, Álmost és maga seregével azonnal viszszaindult a kunok kiverésére. Néhány hónap múlva a Temesközben megsemmisítő vere séget mért rájuk. Nagyszámú kun hadifog lyot is ejtett, akiket az ország lakatlan részein telepített le. A király a Temesközből a Bizán ci Birodalom ellen vezetett hadjáratot, jelen tős területeket foglalt el a Drina és a Morava folyók vidékén, és újból megszerezte Nán dorfehérvárt és Szerémvárt. A vidéket azon ban nem sikerült megtartani. A következő évben a bizánciak visszafoglalták azokat. Ez zel összefüggésben a bizánci biztatásra újabb kun támadás érte a déli országrészt. László az Al-Duna vidékén megint legyőzte őket. László győzelmei eredményeként a keleti or szágrészen megszűntek előbb a besenyők, majd a kunok betörései. Így László uralko dásának eredményeként először a nyugati, majd utolsó éveiben a keleti határon sikerült a békét biztosítania. Nyugaton hosszú évek re, keleten pedig több mint egy évszázadra rendeződött a helyzet, csak a tatárok tudták áttörni újból ezt a határszakaszt. A horvát hódítás II. Orbán pápa nemtet szését váltotta ki, különösen miután Álmos, az új horvát király nem volt hajlandó meg erősíteni a hűbéri fogadalmat. 1091-ben a pápa a kapcsolatok rendezése céljából legá-
Külpolitika:
terjeszkedés
a
Balkonon
és
a
Tengermelléken
tust is küldött az országba, de Teuzó bíbo
rekedve a peremterületeken is kialakította
ros nem ért el eredményt. Sőt a követke
a világi és az egyházszervezetet, minden
ző évben a magyar király szövetségre lé
irányban biztosította a határokat, és uralko
pett II. Orbán pápa legfőbb ellenségével,
dása alatt vált véglegessé, hogy a Kárpát
IV. Henrik császárral. Uralkodásának utolsó
medence egész területe a Magyar Királyság
éveiben László néhány kisebb hadjáratot ve
részét képezi. Utolsó éveiben aktív külpoli
zetett a környező országok ellen. 1095 nya
tikát is folytatott, szakított a hagyományos
rán a cseh belviszályba kívánt beavatkozni,
pápapárti külkapcsolatokkal. A horvát hó
de a határ közelében megbetegedett és ezt
dítással a kalandozó hadjáratok óta először
követően meghalt.
volt képes a magyar haderő jelentős sikert
országot hagyott hátra.
külföldön elérni. A 11. század végére László
Uralkodása lezárta azt a korszakot, amely
politikájának köszönhetően a közép-euró
1000 táján, a keresztény magyar állam meg
pai régió meghatározó hatalmi tényezőjévé
születésével kezdődött. A válságon felülke
nőtte ki magát a Magyar Királyság.
László
stabil
Európa a 11. század végén
Megújulás Könyves Kálmán uralma alatt (1096-1116) Kálmán és Álmos herceg viszálya. Hódítás Dalmáciában • 64 Új törvények, új irányok, írásbeliség • 70
M E G Ú J U L Á S K Ö N Y V E S K Á L M Á N U R A L M A A L A T T ( 1 0 9 6 - 1 1 16)
Kálmán és Álmos herceg viszálya. Hódítás Dalmáciában
S
zent Lászlónak két házassága ellenére
vele volt, sőt a hadjárat végén őt koronáztat
sem született fiúgyermeke, ezért test
ta horvát királlyá. László Álmos utódlását
vére, Géza fiai közül az idősebb Kál
több alkalommal megerősítette, és halálos
mán és a fiatalabb Álmos közül választha
ágyán is őt jelölte a trónra.
tott. Valójában a két jelölt életpályája már jó
Kálmán n e m fogadta el a király d ö n t é
pár évvel korábban különböző irányt vett,
sét, és saját magát is alkalmasnak gondolta
amikor még fel sem merült, hogy akár egyi
a trón betöltésére. K á l m á n Lengyelország
kük is örökölheti a trónt. László Kálmánt,
ba menekült, és csak László halálhírére tért
talán gyengébb fizikai alkatára vagy esetle
vissza az országba, bejelentve igényét a ko
ges testi hibájára tekintettel papnak szánta,
ronára. A két testvér k ö z ö t t k o m o l y rivali
míg a fiatalabb Álmos a szokásos hercegi
zálás indult meg. A h a t a l m i h a r c részle
nevelésben részesült, részt vett a katonai ak
teit n e m ismerjük, de hosszúságát mutatja,
ciókban és megismertették vele a világi kor
hogy a k o r o n á z á s r a csak a következő év
mányzást. László mindkét unokaöccsét tá
ben, 1096-ban került sor. A k ü z d e l e m b ő l
mogatta. Kálmán az ő segítségével fiatalon,
Kálmán került ki győztesen. E b b e n bizo
alig húszévesen püspök lett, a váradi vagy az
nyosan nagy szerepe volt a p ü s p ö k ö k n e k és
egri egyházmegye élére került. Álmos szere
a világi előkelők azon csoportjának, amely
pe 1090 után került előtérbe. Ebben az év
rosszallással nézte László alatt a n é m e t b a
ben hunyt el László második felesége, így az
rát politikát, és Á l m o s b a n joggal látták en
uralkodó már nem reménykedhetett abban,
nek folytatóját. A két rivális fél egyike sem
hogy fiú utódja lesz. Ettől kezdve az idő
rendelkezett külső k a t o n a i támogatással,
södő király tudatosan készítette fel Álmost
és belső t á m o g a t o t t s á g u k is h a s o n l ó volt,
a trónutódlásra. Magával vitte hadjárataiba,
ezért a t r ó n u t ó d l á s kérdése k o m p r o m i s z -
így 1091-ben Horvátország elfoglalásánál is
szumos megoldással zárult. Á l m o s n a k át kellett engedni a k o r o n á t bátyjának, sőt le kellett m o n d a n i a horvát királyi címéről is. M i n d e n n e k fejében m e g kellett elégednie
^
az ország h a r m a d á t jelentő dukátussal. Kálmán számára nagyon kedvező volt ez a megegyezés. Álmos megfosztása a horvát királyi k o r o n á t ó l egyben azt is jelentette, hogy megszűnt a közvetlen kapcsolat a ki rály öccse és az őt t á m o g a t ó IV. H e n r i k császár között. A cserébe nyújtott d u k á t u s pedig m á r László uralkodása alatt sokat veszített korábbi jelentőségéből. II. Orbán pápa nagy megelégedéssel vette tudomásul Kálmán hatalomra kerülését, Kálmánt királlyá koronázzák.
akiről köztudott volt, hogy a n é m e t szövet
Miniatura a Képes
ség ellenében a gregoriánus pápaságot tá
Krónikából, 7358 után
mogatta. A pápa sietve meg is adta a püspö-
t
Kálmán
és Álmos
herceg
viszálya.
Hódítás
Oalmáciáhan
ki tisztségről a feloldozást, amellyel elhárult az utolsó akadály is Kálmán koronázása előtt. II. Orbán pápa a szövetség megerősí tése érdekében legátust küldött az országba és 1096 nyarán hosszú levélben fejezte ki örömét Kálmán koronázása alkalmából. „A magyarok népe m á r régtől fogva téves útra tért, az üdvösség pásztorait elhagyva, idegen nyáj nyomába szegődött...
Most
azonban az isteni kegyelem a Te személye det magasztalja fel, hogy elvedd néped sze méről az ellenzőt... legyen felséged bizo nyos felőlünk, hogy ha mindazt a tisztes séget és méltóságot, amit elődöd, István a mi apostoli egyházunktól kiérdemelt... teljes készséggel és jóindulattal megadjuk, amennyiben az apostoli egyház egységében szilárd kitartással m e g m a r a d s z . . . " K á l m á n n a k uralkodása első hónapjai ban k o m o l y kihívással kellett szembesül nie. Pártfogója, II. O r b á n pápa az előző év őszén Franciaországban hadjáratot hirde tett a Szentföld felszabadítására. Felhívásá ra azonnal sokak fegyvert fogtak és k o m o megindultak
vették Moson várát, sőt többek, Magyaror
II.
a Szentföldre. A Jeruzsálem felé vezető út
szágot pogánynak tartva, itt akarták meg
a
lyabb
előkészületek
nélkül
fontos szakasza Magyarországon keresztül
kezdeni a keresztes harcot. Kálmán Moson
vezetett. A keresztesek t ö b b hullámban
védelmét személyesen irányította és más
vonultak át 1096 májusa és novembere
fél hónapi harc után kiverette az országból
között az országon. Kálmán tisztában volt
a fosztogató kereszteseket. Szeptember vé
azzal, hogy R ó m a szövetségeseként bizto
gén érkezett a határra az újabb, Bouillon
sítani kell a pápai felhívásra harcba in
Gottfried vezette, már szervezettebb, né
dulók áthaladását. A király jóindulattal fo
met és francia lovagokból álló sereg. A ki-
gadta a kereszteseket, felkészült a várható nagy t ö m e g átengedésére, az utak m e n t é n raktárakat állított fel és készpénz fejében rendelkezésükre
bocsátotta
a
szükséges
dolgokat. Az első két csapat még viszony lag g o n d nélkül á t m e n t az országon és csak a déli h a t á r o n történt kisebb incidens. A nyár elején az országba érkező csapatok kal egyre t ö b b gondja t á m a d t a magyarok nak. A Csehország felől érkezők Nyitra környékén garázdálkodtak, majd P a n n o n halma közelében kellett szétverni egy fosz togató csapatot. Kálmán a júliusban érke zőket m á r n e m volt hajlandó beengedni az országba. Erre a keresztesek ostrom alá
Orbán megáldja keresztes
háborúba
indulókat
Keresztények csatája
a
Gottfriedről
és
muszlimok
Bouillon szóló
14. századi regényből
MEGÚJULÁS KÖNYVES K Á L M Á N U R A L M A ALATT (1096-1116)
rály csak hosszú tárgyalások után engedé
nyával. A házasság a pápai szövetség szoro
resztesektől, a lovagok a király és Álmos
sabbá tételét is jelentette.
herceg csapatainak kíséretében haladhat
Kálmán távollétét azonnal kihasználta
tak át az országon. Kálmán megerősödve
Álmos herceg és szervezkedni kezdett a ki
került ki a konfliktusból. A püspökből lett
rály ellen. A király és a herceg csapatai a Ti
király bizonyította, hogy jó szervező, bátor
sza mellett Várkony közelében találkoztak,
katona és képes az országot megvédeni. Kálmán ezután folytatta a László meg
dömósi apátság
Miniatúra a
n e m csillapodott a testvérek között, és Kál m á n uralkodását szinte végigkísérte a konf
királyságának megszűnése következtében
liktus, és igen hátrányosan befolyásolta a
a magyar fennhatóság meggyengült a terü
király k o r m á n y z a t i m u n k á j á t . Az ellentéte
leten. 1097 elején Kálmán hadjáratot veze
ket jelzi, hogy K á l m á n jó előre biztosítani
megegyezés előtt.
Képes
K r ó n i k á b ó l , 7358 után
bereik megtagadták a harcot. A feszültség
töltésének elhúzódása és Álmos horvát
partig nyomult, de egy Velencével kötött
a
de az összecsapás elmaradt, mivel főem-
kezdte horvát hódítást. A magyar trón be
tett Horvátországba és egészen a tenger
Kálmán és ö c c s e
ger n o r m a n n fejedelem Felicia nevű leá
lyezte áthaladásukat, túszokat kért a ke
értelmében
egyelőre
felha
gyott a további hódítással. Még Horvátor szágban tartózkodott az uralkodó, amikor pápai közvetítéssel házasságot kötött Ro-
kívánta n o r m a n n feleségétől született fiá nak, a m é g kiskorú Istvánnak az utódlási jogát, ezért g y e r m e k k é n t 1105-ben m e g k o ronázta őt. A lépés Álmos nemtetszését váltotta ki. Először IV. H e n r i k császár se gítségét kérte, majd III. Boleszló lengyel fejedelem
támogatását
igyekezett
meg
nyerni. M i u t á n a k a t o n a i segítség elma radt, látszólag m e g h ó d o l v a és m e g b á n v a , hogy a király ellen lázadt, 1107-ben Jeru zsálembe z a r á n d o k o l t . K á l m á n elérkezett nek látta az időt, hogy testvérét végleg kiszorítsa a h a t a l o m b ó l és megfossza a t o vábbi lázadás lehetőségétől. Álmost távol léte alatt leváltotta a hercegségből. Tehette ezt azért is, m e r t a 11. század k ö z e p é n felál lított d u k á t u s teljesítette feladatát, segítette az államszervezet kiépülését a k ö z p o n t o k tól távoli területeken. A m e g e r ő s ö d ö t t ál l a m h a t a l o m a 12. század elejétől saját maga is képes volt ellátni az ország teljes terüle tén a kormányzást. A hercegség m i n t a ki rály melletti másik h a t a l m i k ö z p o n t ezután csupán a széthúzás, a széttagolódás lehető ségét hordozta m a g á b a n . A távoli területek igazgatását új koncepció keretében kívánta megvalósítani Kálmán. Az Árpád-házi her ceg vezette d u k á t u s helyett a tartományi k ü l ö n k o r m á n y z a t o k alapjait tette le. Meg született az erdélyi vajdaság, amelynek első vezetőjét 1111 -ben említik. A m e g h ó d í t o t t horvát területek élére ezzel egy időben a ki rály bánt állított, és így létrejött a későbbi Szlavón Bánság előképe. Az új k o r m á n y -
Kálmán
zati egysegek vezetőit a király nevezte ki, ás bármikor visszavonhatta megbízásu kat. Az új méltóságviselők pedig - mivel nem voltak tagjai az uralkodócsaládnak nem jöhettek számításba trónkövetelőként, és nem tudlak a királyi hatalommal rivali zálni képes hatalmi központot létrehozni. Álmos, visszatérve a Szentföldről, előbb az általa alapított dömösi prépostság fel szentelését akarta kihasználni, hogy me rényletet hajtson végre Kálmán ellen. A terv kitudódása után Passauba ment, és segítsé get kelt az új német uralkodótól, V. H e n riktől. 1108 szeptemberében V. Henrik megkezdte Pozsony ostromát, és utasításá ra a cseh herceg is betört az országba. Kál m á n n a k sikerült megvédeni a határvárat és békét kötni, amelyben vállalta, hogy vissza fogadja Álmos herceget az országba. A ki rály tisztában volt azzal, hogy Álmos sze mélye veszélyt jelent a trónra, különös te kintettel fia öröklésére. 1115-ben, amikor Álmos újabb szervezkedésbe fogott, elhatá rozta, végérvényesen leszámol testvérével.
ós Álmos
herceg
viszálya.
Hódítás
Dalmáciában
Az összeesküvés kitudódásával a már sú
Álmos megvakítása.
lyos beteg király megvakittatta és ezzel ural
Miniatúra a K é p e s
kodásra alkalmatlanná tette testvérét, an
Krónikából, 1358 után
nak kiskorú gyermekét, Béla herceget és a
A dörnösi prépostság
velük szimpatizáló főembereket.
helyreállított
altemploma
MEGÚJULÁS KÖNYVES K Á L M Á N U R A L M A ALATT ( 1 0 9 6 - 1 1 1 6 )
Kálmán külkapcsolatait teljes mérték
szabad és n e m is lehet ráerőltetni a magyar
ben a horvát kérdésnek rendelte alá. Első
jogrendet, ezért meghagyta azok önigazga
lépésként 1097-ben helyreállította a ma
tását. Kálmán ezt követően h á r o m é v e n t e
gyar befolyást Horvátországban, majd p o
vonult le Horvátországba és Dalmáciába.
litikai és államjogi szinten is biztosítani
A látogatásai alkalmával n e m mulasztotta
akarta a hódítást, ezért 1102-ben Tengerfe-
el megerősíteni a városok régi kiváltságait,
hérvárott horvát királlyá koronáztatta ma
sőt újabb kedvezményeket biztosított szá
gát, és ezzel létrejött a horvát-magyar per-
m u k r a . 1108-ban például T r a u , Zára és
szonálunió. 1105-ben újból a tengerpartra
Spalato jogait erősítette meg. H á r o m év
vonult és folytatta a félbemaradt hódítást.
múlva Zárában tett esküt Dalmácia régi jo
Sorra foglalta el a tengerparti városokat,
gainak tiszteletben tartására.
Zárát, Traut és Sebenicót, a szigetek pedig
A
horvátországi és
dalmáciai (1091-1124)
hadjáratok
Kálmán nagy figyelmet fordított hódí
önként behódoltak előtte. Kálmán ebben
tásainak
az évben felvette a Horvátország és Dalmá
N o r m a n n származású felesége halála után
nemzetközi
elismertetésére
is.
cia királya címet, majd kialakította az egész
feladta a gyakorlati előnnyel n e m j á r ó nor-
meghódított terület igazgatását és élére ki
mann-magyar
rályi tisztségviselőként egy bánt állított.
kább az é p p e n a n o r m a n n o k által fenyege
Felismerte, hogy a kikötővárosokra n e m
tett Bizánccal vette fel a k a p c s o l a t o t . 1105-
szövetséget.
Helyette
in
Kálmán
és Álmos
herceg
viszálya.
Hódítás
Dalmáciában
Komnénosz
János
császár és
felesége,
bizánci
Eiréné (Piroska) az Hagia Sophia-székesegyház mozaikján
ben összeházasította Szent László Piroska
ben folytatták, és teljes egészében elfoglal
nevű leányát K o m n é n o s z János társcsá
ták az alig egy évtizede magyar u r a l o m
szárral és a császári t r ó n várományosával.
alatt álló területet.
A b i z á n c i - m a g y a r szövetséggel a görögök
Kálmán külpolitikáját a horvát kérdés
magyar támogatást reméltek a n o r m a n
nek, illetve részben az Álmossal való viszá
nokkal s z e m b e n és e n n e k fejében t u d o
lyának rendelte alá. Ezenkívül csak n é h á n y
másul vették a magyar jelenlétet az Adria
kisebb katonai akciót vezetett, így egy íz
partvidékén. K á l m á n n é h á n y évvel később
ben a cseh betörés megbosszulására tá
ténylegesen is k a t o n a i segítséget adott a bi
madt a szomszédos országra. 1099-es orosz
zánciaknak a n o r m a n n o k ellenében. Ha
országi katonai akciója - a m i k o r Szvjato-
sonló okokból igyekezett a pápaság irányá
polk kijevi nagyfejedelem (kérésére hadat
ban is szorosabbra v o n n i a kapcsolatokat.
indított a függetlenedni akaró orosz részfe
A horvátországi status q u o pápai elismeré
jedelemségek ellen - súlyos katonai ve
sének érdekében feladta korábbi álláspont
reséggel végződött. Przemyšlnél a z o n b a n
ját, és 1106-ban, a quastallai zsinaton Kál
a kun és lengyel csapatokkal kiegészült
m á n követei útján ünnepélyesen l e m o n
orosz
dott a magyar főpapok kinevezési jogáról.
szenvedett. Uralkodásának végén a megöz
(Vannak történészek, akik kétségesnek te
vegyült Kálmán újra kapcsolatot keresett
kintik ezt a lemondást.) Tény, hogy a hazai
az orosz fejedelemségekkel. 1112-ben fele
seregtől
katasztrofális
vereséget
püspökségek betöltésében a 12. század ele
ségül vette Vlagyimir szuzdali részfejede
jén n e m következett be változás, és m i n t
lem Eufémia nevű leányát. A házasság
korábban, a főpapi kinevezések ténylege
azonban sikertelen lett. A király házasság
sen a király döntésétől függtek. Kálmán
törésen érte feleségét és azonnal hazaküld
nak jelentős diplomáciai erőfeszítései el
te. A rövid házasságból a későbbiekben ko
lenére sem sikerült teljes mértékben meg
moly bonyodalmak származtak. Az elűzött
szilárdítani a magyar jelenlétet Tengermel
Eufémia Kijevben fiút szült. A Borisznak
léken. Hallgatólagos bizánci és n é m e t tá
elnevezett gyermeket Kijevben Kálmán fia
mogatást élvezve 1115 nyarán a velencei
ként, Árpád-házi hercegként nevelték -
hajóhadnak sikerült Dalmácia egy részét,
bár Kálmán nem ismerte el őt törvényes
Zárát
meghódítani.
fiaként -, aki később több alkalommal kí
A hadjáratot a velenceiek a következő év
és
Tengerfehérvárt
sérletet tett a magyar trón megszerzésére.
M E G Ú J U L Á S KÖNYVES K Á L M Á N URALMA ALATT (1096-1116)
Új törvények, új irányok, írásbeliség
K
álmán u r a l m á n a k a horvát hódítás
tozta, így azok visszaszálltak a kincstárra.
mellett legnagyobb hatású eredmé
László hatalmas, egyháznak tett adomá
nyeit a törvényei jelentik. A 12. szá
nyai is szerepet játszottak abban, hogy Kál
zad elején folytatódott az a törvényhozói
m á n az egyházi vagyonhoz is hozzányúlt és
tevékenység, amely az 1060-as évek máso
jelentős szekularizációt hajtott végre. Első
dik felében vette kezdetét. Kálmán igen tu
sorban a halászóhelyek visszaszerzésére tö
datosan, részben az általa nagyon tisztelt
rekedett, és csak a n a p i élelmezéshez szük
Szent István, másrészt elődje, Szent László
ségeseket hagyta m e g a m o n o s t o r o k n a k .
példája n y o m á n vállalta fel a törvényhozói
Szabályozta az igazságszolgáltatást. A cik
feladatokat. Felismerte a magyar társada
kelyek jelentős része a bírósági szervezet
lomban, az államéletben, az egyház és az
átalakítását célozta. M e g h a t á r o z t a az egyes
állam viszonyában bekövetkezett változá
bíróságok alá t a r t o z ó ügyeket, szabályozta
sokat. Tudatában volt annak, hogy új sza
az ítélethozatalt és a döntések végrehajtá
bályokra van szükség. Műveltsége, különö
sát. Növelte a zsinati bíróságok k o m p e t e n
sen kánonjogi ismeretei egyenesen pre
ciáját. Elrendelte, hogy m i n d e n egyházme
desztinálták a törvényalkotói szerep vál
gyében évente két alkalommal kell ilyen
lalására, és így Kálmán lett Árpád-házi
gyűlést rendezni, és ezeken a világi tisztség
uralkodóink közül a legtöbb törvényt ki
viselőknek is meg kellett jelenni. Az intéz
bocsátó király. H á r o m fennmaradt tör
kedés növelte a p ü s p ö k ö k kormányzati
vénykönyv (Kálmán I. és II. dekrétum és az
szerepét és egyúttal decentralizálta az igaz
I. esztergomi zsinat) összesen öt törvény
ságszolgáltatást, mentesítve ezzel a királyi
kezési ciklus anyagát foglalja magában.
udvarban folyó bíráskodást.
Az első ilyen gyűlést mindjárt uralkodása elején, Tarcalon tartotta Kálmán. A tör vénykönyv, amely hosszú és színvonalas elméleti bevezetővel indul, 84 cikkelyben Kálmán a
pecsétje
pannonhalmi
kiváltságlevél átiratán
az állam és az egyházi élet számos problé máját szabályozta. Kapcsolódva a László kori kodifikációhoz, foglalkozik a tolvajlás kérdésével, de már jóval enyhébb b ü n tetéseket fogalmaz meg. A h u m á n u sabb szankciók jelzik, hogy a tol vajlás és a vándormozgalom már n e m jelent akkora problémát, m i n t néhány évtizeddel koráb ban. A királyi kincstár bevételei nek növelése játszott szerepet abban, hogy a Szent István ado mányozta birtokokra széles körű öröklést engedélyezett, viszont a ké sőbb átadottak örökölhetőségét korlá
Találunk paragrafusokat a papi nősü lés, a tizedfizetés, az egyházi szertartásrend szabályzására vonatkozóan is. Kálmán volt az, aki elrendelte a t e m p l o m körüli temet kezést. A szabályzás bizonyítja, hogy meg felelő számban álltak m á r rendelkezésre falusi t e m p l o m o k . A cikkelyekben foglalta kat így sikerült megvalósítani, és a 12. szá zad első harmadával megszűntek a honfog lalás idején elterjedő köznépi temetők. A
törvény szabályozta
a
vámfizetést,
a d e n á r a d ó beszedését és elrendelte, hogy a szabadok dénárjait Esztergomba kell szál lítani. Ezzel a várost a 12. század egészé ben az ország gazdasági központjává tette. A törvény általában támogatta a kereskedel met, de tovább szigorította a lókivitel királyi m o n o p ó l i u m á t . Szabályozta a távolsági ke reskedelmet nagyrészt lebonyolító moha-
Új törvények,
új irányok, írásbeliség
Az esztergomi várhegy Légi felvétel
Böszörmények
medán böszörmények és a zsidók jogállását. Lászlóhoz hasonlóan a böszörmények ese tében a beolvasztásra, míg a zsidók vonat kozásában az elkülönítésükre törekedtek. Lakóhelyüket a püspöki székhelyekre kor látozta a törvény. A keresztes hadjáratok nyomán Európa-szerte felerősödő zsidóül dözések miatt történt bevándorlás nyomán ezeket a határozatokat Kálmán később hét szakaszból álló zsidótörvénnyel egészítette ki. Ebben döntően a keresztények és a zsi dók közti adásvételt és kölcsönügyleteket szabályozta, elrendelve, hogy egy bizonyos érték felett pecsétes írást (cartula sigillata) kell készíteni. Összességében a magyar gaz dasági érdekre való tekintettel, különösen
figyelve a pénzügyi igazgatásban és a távol sági kereskedelemben játszott szerepükre, a király nem tette magáévá a keresztes esz me megjelenésével együtt járó durva zsidóés mohamedánellenességet. Kálmán uralkodásának második felében, valamikor 1105 után a magyar egyház meg reformálása érdekében Esztergomban zsi natot tartottak. Az ott elfogadott 77 cikkely a magyar egyház és a hitélet szinte minden aspektusát szabályozta. A zsinatnak egyik fontos célja volt az egyháziak műveltségé nek és erkölcseinek az emelése. Ennek eléré sére elrendelték, hogy az egyháziak egymás között latinul beszéljenek, a kanonokok es a szerzetesek egyaránt ismerjék a rájuk vo-
A 10. század közepé től a Kárpát-meden cébe betelepedő keleti eredetű, mohamedán vallású népcsoport, amely elsősorban távolsági kereskedelemmel foglalkozott, majd a 11. századtól kezd ve bekapcsolódott a király bevételeinek (vámszedés, pénz verés, só) kezelésé be. Az Árpád-kori for rásokban több elne vezés alatt szerepelt ez a népesség, így a böszörmény mellett izmaelita, káliz, szara cén néven is előfor dultak. Szent László és Kálmán törvé nyeikben kísérletet tettek megtérítésükre, de csak részleges eredményt értek el a magyar uralkodók. A mohamedán keres kedőréteg a 13. szá zad közepéig játszott szerepet a kereske delemben és a pénz ügyi igazgatásban Magyarországon.
Magyarország legrégebben
épült,
formájában temploma
kat a püspöki méltóságjelvények viselésétől A szertartásrendet egységesítették. Egy új misekönyvet fogadtak el, és ezt követően csak a zsinaton jóváhagyott olvasmányok és énekek használatát engedélyezték. A rende letek, különösen a liturgikus szabályzás vég rehajtása korábban nem tapasztalt kódex másoló tevékenységet indított el. Vélhetőleg ennek emléke a Győrből Zágrábba került Agenda pontificalis, vagy a Codex Albensis, az első magyar hangjegyes kódex. Kálmán személyéhez elődjével ellentétben csupán egyetlen egyházi alapítás köthető, a nyitrai püspökség megszervezése. Az uralkodása alatt létrejött dömösi prépostságot és az er délyi meszesi m o n o s t o r t Álmos hozta létre. Kálmán jelentőségét a magyar egyház tör ténetében törvényei mutatják, de birtok visszavételi politikája egyházi körökben hosszú ideig rossz emlékeket is felidézett.
egyik eredeti
megmaradt
Tarnaszentmária
plébániatemploma
natkozó szabályokat. Az egyházi bíráskodás színvonalának javítása céljából elrendelték, hogy minden főesperesnek legyen meg az egyházi törvények rövid gyűjteménye. Tilal mazták a kocsmába járást, a részegeskedést, a pénzkölcsönzést stb. A László alatt elin dult szabályzást követve tovább erősítették a püspökök hatalmát és eltiltották az apáto
A törvénykezéssel kapcsolatos írásbeli ség mellett nagyon jelentős irodalmi tevé kenység b o n t a k o z o t t ki a 12. század elején. A kezdeményezés az udvarból, személy szerint a művelt, latinul írni és olvasni t u d ó , a kánonjogban jártas u r a l k o d ó t ó l indult ki. A k r ó n i k á b a n Könyves megkü lönböztetéssel említik K á l m á n t , m i n t írják, mert könyvei voltak és belőlük zsolozsmá zott. Külföldön is csodálták a magyar ural-
XXXVIII. A szentek ünnepeinek tiszteletéről
Kálmán
dénárjai
Ezek az ünnepek pedig évenként megünneplendők: az Úr születése, Szent István első vér tanú ünnepe, Szent János evangélista ünnepe, az Aprószentek ünnepe, az Úr körülmetélé se, Vízkereszt és előestéje, Gyertyaszentelő Boldogasszony, húsvétkor négy nap, Szent György vértanú ünnepe, Fülöp és Jakab ünnepe és előestéje, Szent Kereszt megtalálása, az Úr mennybemenetele, pünkösdkor négy nap, Keresztelő Szent János ünnepe, Péter és Pál ünnepe egyazon napon, Szent Jakab apostol ünnepe, Szent Lőrinc vértanú ünnepe, Szűz Mária mennybevétele, Szent István király ünnepe, Bertalan apostol ünnepe, Szűz Mária születése, Szent Kereszt felmagasztalása, Szent Máté apostol ünnepe, Szent Gellért püspök ünnepe, Szent Mihály arkangyal ünnepe, Simon és Júdás apostolok ünnepe. Mindenszentek ünnepe, Szent Imre herceg ünnepe, Szent Márton püspök ünnepe, Szent András apostol ünnepe. Szent Miklós püspök ünnepe, Szent Tamás apostol ünnepe és minden plébánia ünnepelje meg saját védőszentjét és az egyház felszentelésének napját. írott fonások az 1050-1116 közöm magyar történelemről. Szerk. Makk Ferenc és Thoroczkay Gábor. Szeged. 2006. 158-159. old.
Új törvények, új irányok. írásbeliség
kodó tudását. II. Orbán pápa a királyhoz írt levelében kiemeli: „világiaknál szokat lan jártassággal tűnsz ki az egyházi írások tudományában... a szent kánonok ismere tében." Egy korabeli lengyel történetíró szerint „korának minden uralkodóját fe lülmúlta tudományával". A megélénkülő irodalmi tevékenység a hazai szentek kibontakozó kultuszához kapcsolódott. A király ösztönzésére két új István-legendát is összeállítottak. Először egy kisebbet, amely elődjével ellentétben realisztikusabb képet ad a szent király életé ről és terjedelménél fogva liturgikus hasz nálatra alkalmasabb volt. Kálmán felismer te az istváni életmű bemutatásában rejlő politikai lehetőségeket és ennek szellemé ben kérte fel bizalmasát, Hartvik győri püs pököt a két korábbi legenda átdolgozására és kiegészítésére. Hartvik munkájában jól tükröződnek a korszak fontos politikai vi tái. Ő fogalmazza meg először a pápai ko ronaküldés tanát, és ezzel komoly enged ményt tett a gregoriánus pápaság irányá ban, elismerve, hogy a királyi hatalom nem a császártól, h a n e m kizárólag a pápától ere deztethető. Elutasította azonban, hogy ez zel a magyar király pápai hűbért is vállalt volna. VII. Gergely ugyanis 1074-ben Sala m o n h o z írt levelében hangoztatta, hogy István országát Szent Péternek ajánlotta. Ennek cáfolatára az új legenda kiemelte, hogy halála előtt István Mária oltalmába ajánlotta Magyarországot, és így az nem ke rült pápai tulajdonba. A legenda harmadik, figyelemre méltó újítása az apostoli kirá lyi cím tanának megfogalmazása. Hartvik szerint Szilveszter pápa, elismerve István egyházszervező tevékenységét, apostolsága jeleként egy keresztet küldött, és felhatal mazta a királyt arra, hogy népét és egyházát egyházi és világi törvény alapján kormá nyozza. A magyar királyok így István óta pápai jóváhagyással intézhették egyházuk ügyeit. Az új legendát politikai céljai érde kében, a magyar király jogainak védelme érdekében íratta meg Kálmán. A Hartvikféle legenda politikai hatása óriási és túl
mutat Kálmán uralkodásán. Jogforrásként használták, különösen attól kezdve, hogy a 13. század elején III. Ince pápa hivatalos István-legendának ismerte el. A Kálmán kérésére és útmutatása szerint összeállított legenda évszázadokra meghatározta a pá paság és Magyarország kapcsolatait, és legi timálta a magyar király Európában csak nem példa nélküli befolyását az egyházi ügyekben. Bizonyosan Kálmán korában készült el a ma ismert nagyobb Gellért-legenda őse, és nem kizárt, hogy az Imre-legendát is ek kor állították össze. Történeti m u n k á k is születtek az udvarban, talán ekkor készült az első magyar krónika, az úgynevezett ősgeszta, vagy annak kiegészítése. Az írás beliség egyre szélesebb körben elterjedt. A fennmaradt oklevelek a francia írástípu sok megjelenéséről árulkodnak. Kálmán uralkodása meghatározó jelen tőségű. Míg elődje, László betetőzött, lezárt egy korszakot a magyar történelemben, ad dig Kálmán alatt sok vonatkozásban gyöke resen új időszak kezdődött. Törvényei az Aranybulláig, 1222-ig alapját jelentették a magyar jogéletnek. Egyházi rendeletei és reformtörekvései pedig a 12. század végéig éreztették hatásukat. Újításai változásokat hoztak a hadszervezetben is. Az eltűnő, ka tonáskodásra kötelezett szabadok helyett a hadsereg fenntartásának költségeit igye kezett az előkelőkre terhelni. A saját va gyonnal rendelkező libereket nem adóztat ta, de tőlük továbbra is fegyveres szolgála tot követelt. Alatta indult meg a királyi név nélküli, anonim dénárok kibocsátása és kezdetét vette a 12. századi magyar pénz forgalmat meghatározó apró ezüstpénzek korszaka. Kálmán két évtizednyi kormány zás után, 1116 nyarán hunyt el, és kérésére példaképe, Szent István mellé temették. Ez zel ő volt az első uralkodó, aki az államala pító sírja mellett keresett nyugalmat. Példá ját csaknem az összes 12. századi uralkodó követte, és az elkövetkezendő évszázadban a fehérvári bazilika a magyar királyok di nasztikus temetkezési egyháza lett.
A 12. század végén készült Ernst-kódex
többek
Szent István
kisebb
és
legendáját
nagyobb
között
tartalmazza
Ősgeszta A legrégebbi magyar krónikásalkotást nevezzük így. Az ős geszta keletkezési ideje vitatott, létrejöt tét I. András, Sala mon, Szent László vagy Könyves Kál mán korára teszik. Az elveszett krónikás alkotás töredékeit a 14. századi króni kakompozíció őrizte meg, de az átvett szövegrészek azo nosításában nincs megegyezés a kuta tásban.
Bizánc árnyékában (1116-1172) II. István kudarcai • 76 II. (Vak) Béla sikerei • 79 Háborúkkal teli esztendők • 84 A trónviszályok kiújulása • 94
BIZÁNC ÁRNYÉKÁBAN (1116-1172)
II. István kudarcai
K II.
István megkoronázása.
álmán temetése után néhány n a p
ba torkolltak és István súlyos vereséget
pal, 1116. február elején királlyá ko
szenvedett. A nyár folyamán Velence meg
ronázták II. Istvánt. Az új király apja
hódította szinte a teljes dalmát tenger
politikáját kívánta folytatni. Az első idő
partot. István a következő évben kísérletet
szakban azonban sorozatos kudarcok ér
tett az elveszett területek visszafoglalására,
ték. Az első évben tavasszal békekötésre ké
de csak részsikereket t u d o t t elérni és végül
Miniatura a
Képes
szült a cseh fejedelemmel, de egy félreértés
öt évre, számára előnytelen feltételekkel,
Krónikából,
1358 után
folytán a tárgyalások fegyveres összecsapás
békekötésre kényszerült. N é h á n y meggon dolatlan katonai akciója tovább fokozta ne héz helyzetét. Betört az osztrák őrgrófságba, válaszul III. Lipót nagy pusztítást vég zett Sopron környékén. 1123-ban orosz te rületekre vezetett hadjáratot. A volhíniai katonai akciónak valóságos célja Kálmán 1099-ben elszenvedett vereségének megbosszulása volt. A sorozatos értelmetlen erődemonstrációk a főemberek ellenállását váltották ki. A krónika beszámolója szerint H o n t - P á z m á n y nembeli Kozma állt az elé gedetlenkedők élére. Megtagadva a hadjá rat folytatását, felszólították a királyt, hogy térjen vissza az országba, k ü l ö n b e n új ki rályt választanak. II. István évek óta készült Velence ellen a visszavágásra. Ennek érdekében pápai se gítséggel felelevenítette a n o r m a n n szövet séget, és feleségül vette a capuai herceg lányát. A Velencével k ö t ö t t békeszerződés lejárta u t á n , 1124-ben hadjáratot indított Dalmáciába. Sorra elfoglalta a kikötőváro sokat és megerősítette az apja adományozta privilégiumokat. A területet azonban most sem sikerült megtartani, mert a Szentföld ről visszatérő velencei hajóhad könnyen visszafoglalta azokat. A kudarcot kudarcra halmozó királlyal szembeni elégedetlensé get látva a megvakított Álmos újabb össze esküvést szervezett. A szervezkedés kitudó dott, és Álmos Bizáncba menekült. Fiát, Béla herceget nem vitte magával, h a n e m ti tokban a pécsváradi bencéseknél rejtette el.
II.
István
kudarcai
Az 1120-as évek közepére II. István teljes külpolitikai elszigeteltségbe került. Orszá gát minden oldalról ellenség vette körül. Nagy sikerként élte meg ezért, hogy nyugati irányban rendezni tudta a kapcsolatokat. Előbb a német uralkodóval, majd vazallu saival, az osztrák őrgróffal és a cseh herceg gel is sikerült békét kötnie. Legalább nyugat felől nem kellett támadástól tartania. Belső helyzete megszilárdítására befogadta a Bi zánctól elszenvedett vereség után menekü lő besenyőket. A besenyő vezérek mellett főleg n é m e t jövevényekre támaszkodott. Mindez csak fokozta az országon belül az elégedetlenséget. A helyzet súlyosságát m u tatja, hogy a bizánci támadások idején egy főúri csoport Bors és Iván ispánok szemé lyében ellenkirályokat választott. A király nak azonban most is sikerült úrrá lennie a lázadáson, és a trónkövetelőket kivégez tette, illetve száműzetésbe kényszerítette. II. Istvánnak a királyság történetében addig elképzelhetetlen eseményekkel kellett szem besülnie. Korábban egyetlen esetben sem fordult elő, hogy idegen területen a magyar főurak megtagadták volna a harcot, sőt új király
volna.
szottak. A magyar kereskedők megfordul
Az Hagia
Még nagyobb veszélyt jelentett és az arisz
választásával
fenyegetőztek
tak Bizáncban és fontos pozíciókat szerez
székesegyház
tokrácia erejét, ö n t u d a t á t mutatta, hogy
tek a Földközi-tenger keleti medencéje felé
míg k o r á b b a n m i n d e n esetben a dinasztia
zajló kereskedelemben. 1127 és 1129 kö
tagjainak trónigényét támogatták, most fel
zött háború tört ki a két ország között.
rúgva az Árpád-ház közel másfél évszáza
A kiváltó ok az volt, hogy magyar kereske
dos hagyományra visszatekintő jogát, ma
dőket bántalmaztak a bizánci területen
guk közül óhajtottak királyt választani.
fekvő Barancs városban. A harcot II. István
Az 1120-as évek m á s o d i k felében egyre
kezdte meg és a fontos kereskedelmi út
nőtt a feszültség a déli határszakasz men
mellett - kifosztva Barancsot, Nist és Szó
tén. A bizánci császárság megerősödött,
fiát - egészen a mai Plovdivig nyomult elő
és Konstantinápolyban újra felvetődött,
re. A következő évben a bizánci császár tá
hogy a Magyar Királyságot a birodalom ér
madta meg az országot és nagy károkat
dekszférájába kell kapcsolni, sőt a hűbéri
okozott a Szerémségben. 1129-ben újra
alávetés igénye is megfogalmazódott. Bi
II. István vezetett hadat Bizánc ellen és egy
zánc a magyar politikai helyzet érdekében
csatában majdnem a császárt is foglyul ej
felkarolta a II. Istvánnal szemben fellé
tette. Végül az év végén Barancsban béké
pő trónkövetelőket. Így menedéket adott
vel zárták le a váltakozó sikereket hozó há
előbb Álmos hercegnek, majd Bors ispán
borút. A bizánci pusztítás n y o m á n kiala
nak és Könyves Kálmán állítólagos fiának,
kult belső feszültségen úgy próbált úrrá
Borisznak. A háborús helyzet kialakulásá
lenni a király, hogy békét kötött Álmos
ban kereskedelmi ellentétek is szerepet ját
egykori híveivel. Felkutatta a vak Béla her-
Sophia-
Konstantinápolyban
BIZÁNC ÁRNYÉKÁBAN (1116-1172)
éveiben is a k ö r n y é k h e z k ö t ő d ö t t , így e m léke és tisztelete is é l é n k e b b e n élhetett ezen a tájon. A Szent László-legenda híradása szerint a király sírjánál az első csodákat m á r II. István uralkodása alatt feljegyezték. II. István egyetlen egyházi alapítása is Váradhoz kötődik. A város h a t á r á b a n , Váradelőhegyen ő hozta létre uralkodásá nak végén, 1130-ban az első magyarorszá gi p r e m o n t r e i prépostságot. Váradelőhegy korai, II. István kori alapításával kapcsolat ban t ö b b kétely is felmerülhet. N e m tu d u n k arról, hogy a király kapcsolatokat tartott volna francia területekkel és figye lemmel kísérte volna a k a n o n o k i reform törekvéseket. Talán m é g apja, Kálmán uralkodása alatt k i b o n t a k o z ó francia kap csolat e r e d m é n y é t kell l á t n u n k a frissen létrejött r e n d betelepítésében. A krónika szerint II. István halálos ágyán l e m o n d o t t a trónról és a p r e m o n t r e i e k ruháját magára öltve h u n y t el 1131. m á r c i u s első napján. Váradon t e m e t t é k el, de n e m e l d ö n t h e t ő , hogy hova, a székesegyházban, László sírja mellé, vagy a p r e m o n t r e i e k t e m p l o m á b a . Szent László holttestét
céget, és a Bizánc elleni harcában szövetsé
Váradra viszik. Miniatúra
ges Uros szerb fejedelem lányával, Ilonával
a Képes Krónikából, 1 3 5 8 után
házasította össze fejedelmi ellátást biztosít va számukra, ö r ö k ö s é n e k azonban koráb bi döntésének megfelelően testvére, Zsófia Saul nevű fiát tekintette. A világi előkelők mellett az egyháziak is elégedetlenek voltak II. Istvánnal. A folya matos háborúk költségei miatt is elmarad tak az egyházi adományok. Úgy tűnik, hogy a király egyedül a váradi püspökség támogatására fordított
figyelmet.
Talán
m á r uralkodása elején idehelyeztette az eredetileg Somogyváron eltemetett László király sírját. A lépés mögött a nagy tisz teletnek örvendő király kultuszának erő sítése gyanítható. Somogyvár nem t ű n t megfelelőnek a szentkultusz kibontakozta tására, mivel zárt bencés m o n o s t o r volt, ráadásul magyarul nem tudó francia szer Szent László legendája az Érdy-kódexből
zetesek lakták. Várad viszont
forgalmas
püspöki székhelyként már László hercegi
II. (Vak) Béla sikerei
II. (Vak) Béla sikerei Az új király megkoronázása közel két hónapig késett II. István halála után. 11. István ugyan unokaöccsét, Sault jelölte utódául, de az Álmos-párt hívei ke rekedtek felül és 1131. április 28-án Székes fehérvárott királlyá koronázták a vak Béla herceget. A hatalmi harc ezzel nem ért vé get. A hosszú mellőzöttség után hatalomra került Béla és környezete, bosszúra éhesen, Aradra hívta az ország előkelőit, elérkezett nek gondolván az időt a Kálmán és fia hí veivel való leszámolásra. Úgy tűnik, hogy a gyűlés kezdeményezője és levezetője Ilona királyné volt. Aradon néhány héttel II. Béla koronázása után 68 előkelőt mészároltak le, hozzátartozóikat lajstromba vették és meg fosztották őket birtokaiktól. Ezzel fizikai lag megsemmisítették a Kálmán-párti fő urakat. Vezeklésül a véres tettért a meg gyilkoltak elkobzott vagyonát szétosztották a t e m p l o m o k között, és a tett színhelyén egy új királyi prépostságot alapítottak. Az országban az 1120-as évek végén nagy támogatottsággal rendelkezett Kál mán állítólagos fia, Borisz, aki előbb Bi záncból, majd Lengyelországból próbált az országba bejutni. Borisz hívei még a királyi tanácsban is jelen voltak. II. Béla Arad után belső ellenzéke másik csoportjával is le akart számolni. Előbb a királyi tanácsban színvallásra kényszerített ellenfeleivel vég zett, majd az orosz és lengyel segítséget él vezve az országba betörő Boriszt győzte le 1132 júliusában a Sajó folyó melletti ütkö zetben. Alig egy évvel a trónra lépése után II. Béla a korszakban is szokatlan kegyet lenséggel - fizikailag megsemmisítve - fel számolta ellenzékét, és az Álmos-párt egye dül kormányozta az országot. A kortársak előtt is világos volt, hogy a vak és tehetetlen király mellett, gyakran helyette is felesége,
a szerb származású Ilona királyné kormá nyozta az országot. II. Béla alatt ügyesen alakították az ország külkapcsolatait. Elő ször az osztrák őrgrófsággal rendezték a vi szonyt, és a király húgát, Hedviget III. Lipót őrgróf fiával házasították össze. A kapcsolat jelentőségét mutatja, hogy 1132-ben a Sajó mellett osztrák segédcsapatok is részt vet tek a Borisz elleni harcban. Az osztrák szö vetség utat nyitott a Német Birodalom és vazallus területei irányába. Az 1130-as évek közepén a stabil belső helyzet tudatában egy új szövetségi rendszer kialakítására törekedtek. A kapcsolatok elsődleges célja Borisz elszigetelése volt. 1134-ben II. Béla a cseh fejedelmi családdal került rokoni kapcsolatba, és röviddel ezután cseh közve títéssel III. Lothar német császárral is sike-
Az aradi
országos gyűlés.
A trónon II. Béla és felesége,
Ilona.
Miniatúra a K é p e s Krónikából, 1 3 5 8 után
BIZÁNC ÁRNYÉKÁBAN (1116-1172)
III.
Lothar német császár
alakult a helyzet. A néhány évvel korábban
a csehek elleni kulmi csatában.
még Magyarország irányában igen aktív
Miniatúra,
Bizánci Birodalom figyelme más irányba
1450 körül
fordult. II. Béla uralkodásának első évei ben II. János (Joannész) helyzetét előbb belső megmozdulások nehezítették, majd a birodalom erőit a keleti határai mentén kötötték le. Bizánc az egyre aktívabban fel lépő és a Földközi-tenger keleti medencé jét elfoglalni készülő n o r m a n n o k miatt sem tudott északi, D u n a menti határain aktívan fellépni. A n o r m a n n o k előretöré sének megakadályozására 1135-ben bizán ci-velencei-német szövetség állt össze. Így mind Bizáncnak, m i n d Velencének tekin tettel kellett lennie a n é m e t császár egyéb szövetségesi kapcsolataira is, köztük Ma gyarországra. A kedvező helyzetet azonnal kihasználta II. Béla. 1136-ban elfoglalta
III.
Boleszló lengyel
fejedelem
pénze
rült szövetséget kötni. A következő évben
Dalmácia középső részét, Spalato vidékét,
a przemysli fejedelemmel rendezték a vi
sőt tovább m e n t és meghódoltatta Bosz
szonyt, így II. Bélának sikerült a Borisznak
niát, majd egy évvel később a vele szomszé
menedéket adó III. Boleszló lengyel fejede
dos Rámát. Az uralkodó felvette címei kö
lem országát szövetségeseivel körbezárni.
zé a Ráma királya megjelölést, Boszniát
1135 nyarán, miután a lengyel uralkodó
bánságba szervezte és élére másodszülött
kénytelen volt meghódolni a német császár
fiát, Lászlót állította. Az ú j o n n a n m e g h ó
előtt, végleg megszűnt Lengyelország irá
dított délszláv területek egy része harc nél
nyából a fenyegetettség, sőt III. Boleszló és
kül fogadta el a magyar u r a l m a t . Ebben bi
II. Béla azonos szövetségi rendszerbe ke
zonyosan k o m o l y szerepe lehetett a szerb
rült. Borisz belátta, hogy nincs lehetősége
származású királynénak. Bizánc kénysze
a magyar trón megszerzésére. Lengyelor
rűen t u d o m á s u l vette a magyar előretörést
szágból Bizáncba menekült és II. Béla
az Adria m e n t é n és a Balkánon. A m a g y a r
alatt m á r n e m is tett újabb kísérle
bizánci békés viszony fenntartása érdeké
tet, hogy visszatérjen Magyarországra.
ben m é g gesztust is tettek II. Béla irányába.
A probléma súlyát jelzi, hogy Borisz ki
Hozzájárultak a h h o z , hogy a magyar király
szorítása ellenére 1138-ban újra katonai
hazavitesse a Bizáncban egy évtizede el
akcióba kezdett a király Oroszországban
h u n y t apjának a holttestét. II. Béla Álmos
a Borisz rokonsága ellen fellépő halicsi feje
herceget n e m az általa alapított d ö m ö s i
delem oldalán. II. Béla u d v a r á b a n éberen figyel ték a nemzetközi helyzet alakulá sát és azonnal éltek a kínálko zó lehetőséggel. Ezt leginkább a dalmáciai és boszniai hódítá sok mutatják. Elődjével, II. Ist vánnal ellentétben volt türelme kivárni a megfelelő i d ő p o n t o t . A déli h a t á r o k m e n t é n kedvezően
prépostságban t e m e t t e t t e el, ahol vakon jó egy évtizedig a k a n o n o k o k védelmét is él vezte, h a n e m Székesfehérvárott. Székesfe hérvár kiválasztásával II. Béla Álmost mint magyar királyt t e m e t t e el, így apja, jóllehet csak halála után és c s u p á n szimboliku san, de elnyerte azt a méltóságot, amelynek a megszerzéséért folytatott k ü z d e l e m egész életét m e g h a t á r o z t a , saját magát és család ját tragédiába s o d o r t a . Álmos ezzel együtt
II. (Vak) Bála síken
testvére és legfőbb ellensége, Kálmán király mellett lelt ö r ö k nyugodalmat.
II. Béla a pápasággal is kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekedett, n o h a sokkal fon-
Dalmácia részleges visszaszerzésével a
tosabb volt ennél a német orientáció.
magyar király befolyása közvetlenül kiért
Az adott nemzetközi helyzetben ez a ko
a mediterrán világ peremterületére. A 12.
rábbiaktól eltérően nem jelentette a válasz
század közepén a régió újra felértékelő
tás, illetve a kizárólagosság kényszerét, mi
dött. A keresztes hadjáratok n y o m á n a
vel a n o r m a n n o k támogatta ellenpápával
Szentföld visszafoglalása megtörtént, a la
szemben a magyar és a német uralkodó
tin kereszténység nagyobb területen el
egyaránt II, Ince pápa oldalára állt. A konf
terjedt. A n o r m a n n o k megerősödése és
liktusmentes kapcsolathoz az is hozzá
expanzív tervei, Bizánc aktivizálódása és
járult, hogy a pápa nem volt abban a hely
újabb virágkora, a pápaság európai hatal
zetben, hogy a magyar egyház ügyeibe
mi tényezővé válása, Velence megerősö
beleszóljon, így a király zavartalanul gya
dése és n e m utolsósorban a fellendülő le-
korolhatta az invesztitúrajogot.
vantei kereskedelem a korabeli politika fontos területévé avatta a Földközi-tenger és az Adria partvidékét. A magyar jelenlét a Tengermelléken nemzetközi szinten ki emelte II. Béla jelentőségét. Ennek is be t u d h a t ó , hogy 1139-ben sikerült a koráb biaknál is szorosabbra v o n n i a n é m e t - m a gyar szövetséget, és az alig négyéves Zsófia királylányt az új n é m e t uralkodó, III. Kon rád fiával eljegyezni.
II. Béla már az uralkodása elején nagy fi gyelmet fordított az egyház megnyerésére. A politikai okok mellett erre személyes sorsa is ösztönözte. Majd másfél évtizedig az egyház védelmét és vigaszát élvezte. Megvakítása után, 1115-től kereken tíz évig a dömösi prépostságban élt apjával,
III.
Konrád német császár.
Miniatúra a Kölni Királykrónikából, 13. század
majd családja Bizáncba menekülése után a pécsváradi monostor nyújtott számára titokban menedéket.
A
pécsváradi
altemplom
BIZÁNC ÁRNYÉKÁBAN (1116-1172)
Egyházszervezet a 12. században
Kálmán és II. István nagyon szűkmar
kezési egyházul, sőt u t o l s ó nagy t á m o g a t ó
k ú a n b á n t az egyház megadományozásá-
juk, Szent László sírját is elvették tőlük.
val. A 12. század első éveiben főleg a gaz
II. Béla P é c s v á r a d o n b i z o n y o s a n s z e m b e
dag,
királyi alapítású bencés m o n o s t o
sült a bencések elégedetlenségével és ki
rokat sújtotta a birtok-visszavételi politi
használta a lehetőséget, h o g y m a g a mellé
ka. II. Béla, hogy megnyerje u r a l m á n a k
állítsa a h a t a l m a s b i r t o k o k k a l és a királyi
a magyar egyházat, t r ó n r a kerülését köve
tanácsban is befolyással r e n d e l k e z ő királyi
tően hatalmas egyházi a d o m á n y o k a t tett.
kegyuraság alatt álló a p á t s á g o k a t . Egykori
Az A r a d o n
menedékhelyét, Pécsváradot gazdagon m e g
kivégzett előkelők vagyonát
osztotta szét. Egyaránt figyelt a világi p a p
a d o m á n y o z t a , a villámcsapás n y o m á n t ű z
ságra és a szerzetességre. László somogyvá-
pusztította P a n n o n h a l m á t újjáépítette. Ez
ri alapítása óta, lassan m á r fél évszázada
zel Szent István óta ő b ő v í t e t t e leginkább
n e m alapítottak a magyar királyok bencés
az ország első s z á m ú b e n c é s m o n o s t o r á t .
m o n o s t o r t . A bencés szerzetesek nyilván
Végezetül egykori tolnai lakhelye közelé
valóan zokon vették ezt. Miközben sorra
ben, D u n a f ö l d v á r o n Szent Ilona, felesége
jöttek létre m a g á n a d o m á n y o k b ó l az apát
n é v a d ó szentje tiszteletére egy új bencés
ságok, úgy érezték, a dinasztia megfeledke
apátságot is létrehozott. U t ó b b kiderült,
zett róluk. Kálmán törvényei ráadásul ö n
hogy ezzel ő lett az utolsó középkori magyar
állóságukat is kétségbe vonták és a p ü s p ö k
uralkodó, aki bencés m o n o s t o r t alapított.
alá rendelték őket. Kálmán és II. István
II. Béla a világi p a p s á g o t is t á m o g a t t a .
már nem m o n o s t o r a i k a t választotta temet
Úgy tűnik, hogy elsősorban a királyi p r é -
II.
postságok rendszerét kívánta megerősíte ni. Aradon egy úi prépostságot hozott lét re, az (ó)budait megadományozta és az apja által megkezdett d ö m ö s i alapítását befejezte. Álmos ugyanis a hatalomból ki szorulva n e m volt abban a helyzetben, hogy megfelelő birtokokkal lássa el az új prépostságot. Az 1138-ban II. Béla által ki adott birtokösszeirás viszont már közel száz falut említ ezen egyház tulajdonában. Nyilvánvaló, hogy ezek többsége II. Bélá tól és Ilona királynétól származott, és ők tehették az ország egyik leggazdagabb egy házává D ö m ö s t . A prépostság templomá nak a felépítése is a nevükhöz fűződik. A t e m p l o m alaprajzának legközelebbi pár huzamai Csehországban találhatók, külö nösen a prágai Szent György- és Szent Vit u s - t e m p l o m o k h o z hasonlíthatott. II. Bé la szeretett egyházának építésénél kihasz nálta személyes kapcsolatait. Cseh szövet ségesével, Szobeszláv fejedelemmel külö nösen jó viszonyt alakított ki, aki Prágából négy alkalommal is felkereste a barátjá nak tekintett magyar királyt. Ennek a szo ros kapcsolatnak az eredménye a dömösi t e m p l o m kialakítása. II. Béla támogatta László király egyre in kább kibontakozó kultuszát. Ezt mutat ja, hogy 1134-ben Váradon tartottak egy fontos országos zsinatot, és a király másod szülött fiának is a László nevet adta a ke resztségben. Az egyház felé irányuló mece natúráját a külkapcsolatok érdekében is kamatoztatta. Felvette a kapcsolatot a ro kona, III. Lipót őrgróf által alapított, Bécs melletti heiligenkreuzi ciszterci apátság gal, a Babenberg-dinasztia alakulóban lévő családi monostorával. II. Béla talán ez al kalommal egy magyarországi ciszterci mo nostor alapítását is kezdeményezhette, ő lett ezzel az első magyar király, aki kap csolatba lépett a ciszterci renddel. Ha sonlóan politikai célok, a német kapcsola tok elmélyítése motiválta, hogy fogadta a német területen nagy tiszteletben álló Ottó bambergi püspök követeit, és anyagilag tá mogatta a főpap pomerániai misszióját.
(Vak) Béla sikerei
A királyi prépostságok említett tá mogatása szorosan összefüggött az udvari papság, a királyi kápol nán belül elindult változásokkal. A királyi kápolnán belül kez dett elkülönülni egy olyan csoport, amely már nem al kalomszerűen, hanem egy re rendszeresebben vállalt szerepet az uralkodó okle veleinek kiadásában. II. Bé lától indult el az a folyamat, amely eredményeként a század végén létrejött az önálló királyi kancellária. II. Béla uralkodása alatt újra kimutatható a királyi udvarban a krónikaírás. Az Álmos-ág hatalomra kerü lése után a király környezetében szükségét érezték, hogy átértékeljék a László király halála óta eltelt évtizedeket, újrarajzolják a Kálmánról II. István alatt kialakított ké pet és tendenciózusan mutassák be II. Ist ván uralkodását. Valószínűleg II. Béla ide jén készült az esztergomi rövid krónika, amely II. Istvánig felsorolja a magyar kirá lyok temetkezési helyeit. II. Béla uralkodása sikeresnek tűnik, családi kapcsolatai rendeződtek, ö r ö k ö sökben sem volt hiány, négy fia mellett két lánya született. Mindezek ellenére a király komoly lelki gondokkal küzdött. Zakla tott gyermekkora volt, alig ötéves korában megvakították és szerzetesek között titok ban kellett élnie. A sikereket sem érezhette sajátjának, mivel tudta, hogy azok jórészt felesége eredményei, az 1130-as évek elején történt véres leszámolások pedig komoly lelki terhet jelentettek számára. A króni ka uralkodásának bemutatását azzal zár ja: „Béla király pedig, miután az ország megerősödött a kezében, borivásra adta magát. Udvari emberei hozzászoktak ah hoz, hogy bármit kérjenek is a királytól ré szegségében, megkapják, és részegsége el múltával a király pedig nem vonhatja vissza azokat." A lelki beteg uralkodó 1141. február 13-án halt meg, és Székesfehérvá rott temették el.
Áldó
Isten-kezet ábrázoló
patèna, 12. század
BIZÁNC ÁRNYÉKÁBAN (1116-1172)
Háborúkkal teli esztendők
II. Géza uralkodói díszben. Miniatura a K é p e s Krónikából,
1358 után
Az elhunyt király legidősebb fia, II. Gé-
hercegként vagy n á d o r i tisztségben másfél
za g o n d nélkül foglalta el a t r ó n t ,
évtizedig a magyar politika m e g h a t á r o z ó
és a temetés u t á n azonnal, 1141.
szereplője lett. II. Béla uralkodásának vé
február 16-án, Székesfehérvárott megko
gére gazdaságilag m e g e r ő s ö d ö t t az ország,
ronázták. M i n d e z jelezte a belső viszonyok
jelentősen növekedett a kincstár bevétele,
stabilitását. Az új király viszont csak 11
ellenzék híján stabilak voltak a hatalmi vi
éves volt, így II. Bélához hasonlóan, az első
szonyok. E tények és az e l m ú l t fél évtized
időszakban helyette jobbára anyja, Ilona
külpolitikai sikerei arra ö s z t ö n ö z t é k II. G é
özvegy királyné és a n n a k időközben Szer
za környezetét, elsősorban
biából Magyarországra jött testvére, Belos b á n k o r m á n y z o t t . Belos, hol bánként, hol
Belos b á n t ,
hogy a korábbiaknál aktívabb n e m z e t k ö z i szerepvállalásba kezdjen. Az első években az orosz fejedelemségek belső konfliktusaiba avatkoztak be a magyar csapatok A 11. század végétől kezdve m á r több alkalommal és váltakozó sikerrel a di nasztikus kapcsolatok szerint vettek részt a fegyveres konfliktusokban. Az eltelt t ö b b mint négy évtized alatt a gyakori h a d b a vo nulásoknak köszönhetően a Halics felé ve zető hadi út is kiépült. Az egymással rivali záló, gyenge fejedelemségek n e m is t ű n t e k olyan veszélyes ellenfélnek, m i n t a nyugati szomszéd, a N é m e t Birodalom és az a n n a k részét képező cseh vagy osztrák területek. Az orosz fejedelemségek irányából n e m kel lett komoly visszacsapástól sem tartani, így alkalmas terepnek t ű n t a Magyar Királyság nemzetközi, elsősorban közép-kelet-euró pai jelentőségének bizonyítására, vagy adott esetben a külpolitikai elszigeteltségből való kitörésre. Kijev ugyan sokat veszített koráb bi jelentőségéből, de még így is fontos állo mása volt a kelet-nyugati irányú kereskede lemnek. Így a katonai jelenlét, a dinasztikus kapcsolatok ápolása a magyar kereskedelmi érdekek védelmét is szolgálta. A zsákmány szerzés lehetősége, a háború izgalma, a bá torság, a hűség bizonyítása is gyakran hadba szólította a királyt és főembereit. Az első orosz hadjáratot
144-ben
Be
los bán vezetésével indították a magyarok
H á b o r ú k k a l teli e s z t e n d ő k
a halicsi fejedelem megsegítésére. Időköz
1147 júniusában, a második keresztes
ben a korábban oly szerencsésen alakuló
hadjárat során, először III. Konrád serege
nemzetközi helyzet alapvetően megválto
vonult át az országon, amely ellenséges te
zott. Főleg a nyugati szomszédokkal r o m
rület volt.
lottak meg a kapcsolatok. A német uralko
II. Géza ügyelt arra, hogy provokációmen
Mindkét fél, de különösen
dó számára birodalmon belüli pozícióinak
tesen és a lehető leggyorsabban áthaladjon
kedvező alakulása
folytán, n e m jelentett
a hatalmas német sereg. A német uralkodó
már komoly hasznot a magyar támogatás.
éreztette azért a magyarokkal, hogy szo
Ezért felbontották a Zsófia hercegnő és H o -
rult helyzetben vannak, és hatalmas meny-
henstauf Henrik közötti eljegyzést, és a ma gyar hercegnő az a d m o n t i apácamonos torba költözött. A király nagyon sértőnek tartotta az eljárást és azonnal hadat akart in dítani húga kiszabadítására. II. Gézát azon ban környezete lebeszélte a n é m e t területre vezetett meggondolatlan hadjáratról.
nyiségű pénzt csikart ki a királytól. II. Gé za jobbára az egyháztól szedte be ezt az összeget.
Borisz is ki akarta használni
az átvonulást, de III. Konrád megtiltotta számára, hogy a német csapatokhoz csat lakozva Magyarországra jöjjön. A nyár második felében VII. Lajos fran
A Bizáncban élő Borisz t u d o m á s á r a ju
cia király serege vonult végig az országon.
tott a n é m e t - m a g y a r viszony elhidegülése.
VII. Lajos és II. Géza között szívélyes kap
Ezért N é m e t o r s z á g b a m e n t , ahol engedélyt
csolat alakult ki. A francia király hosszasan
k a p o t t arra, hogy zsoldosokat toboroz
időzött a magyar udvarban és elvállalta,
zon egy magyarországi t á m a d á s érdeké
hogy ő lesz a keresztapja az éppen ak
ben. A magyar király n e m t u d o t t a szervez
kor megszületett István hercegnek, aki el
kedésről, és ezért váratlanul érte, hogy Bo
sőszülöttként Géza kijelölt u t ó d a is lett.
risz
1146
tavaszán
elfoglalta
Pozsonyt.
II. Géza a z o n b a n a n é m e t zsoldosokat lefi zetve k ö n n y e n visszafoglalta a várat. Ősszel a király a t r ó n k ö v e t e l ő támogatása miatt b ü n t e t ő a k c i ó t i n d í t o t t az osztrák herceg ellen. A h a r c megkezdése előtt a 16. évét b e t ö l t ő II.
Gézát nagykorúsága jeleként
ü n n e p é l y e s e n k a r d d a l felövezték. A Lajta mellett lezajlott ü t k ö z e t b e n a magyarok le győzték
Jasomirgott
Henrik
herceget.
Kard, 12. század
II. Géza a v á r h a t ó n é m e t t á m a d á s megelő zése é r d e k é b e n a n é m e t király ellen lázadó Welfeket pénzzel kezdte t á m o g a t n i . A kü s z ö b ö n á l l ó n é m e t visszacsapás e l m a r a d t . Ebben
nagy
szerepet
játszott
az,
hogy
III. K o n r á d felvette a keresztet és h a d b a in d u l t a Szentföld felszabadításáért. Így a né m e t e r ő k hosszú
i d ő r e le lettek kötve.
A csapatok felvonulási útvonala Magyar országon keresztül vezetett, és az átvonulás é r d e k é b e n sem látták célszerűnek a n é m e t u d v a r b a n tovább élezni a feszültséget. Még a kisebb b ü n t e t ő c s a p á s t ó l is eltekintettek, m e r t azzal csak a felvonulási utakat és a szükséges élelmet pusztították volna el.
VII. La/os francia király (kezében
az
országalmával)
és II. Géza. Miniatúm a K é p e s Krónikából, 1358 után
BIZÁNC ÁRNYÉKÁBAN (1118-1172)
elsősorban a királyi udvarra korlátozódva,
VII. Lajos francia király Szent
Bernát hallgatja
hadjártról.
prédikációját
de Magyarországon is megjelent a keresz
a
tes eszme. A magyar királyt és környezetét
keresztes
Kódexillusztráció,
megérintette az az eszmeiség, amely moz
15. század
gásba hozta Nyugat-Európa királyait és ne mességét. Ennek bizonyítéka, hogy II. Gé za volt az az uralkodó, aki betelepítette Magyarországra a lovagrendeket. Először a johannitákat, Székesfehérvárott rendhá zat alapítva számukra, majd a t e m p l o m o sokat. A két lovagrend példája n y o m á n rö viddel ezután II. Géza egy önálló magyar szerzetesrendet is szervezett. A Jeruzsálem ben Szűz Mária és Szent István tiszteletére általa alapított t e m p l o m h o z kapcsolódva Szent István keresztesei néven ispotályos k a n o n o k r e n d e t hozott létre. A stefanita kanonokok
magyarországi központja az
Esztergom mellett létrejött Szent István ti tulusa
kolostor
(Esztergom-Szentkirály)
lett. Másfél évszázaddal Szent István megA keresztapaság vállalása t ö b b volt, m i n t egy baráti gesztus. A kor felfogása szerint ezzel a két király rokoni kapcsolatba ke rült, így jelentősége egy dinasztikus házas sághoz m é r h e t ő . A szívélyes légkört azon ban egy incidens mégis megzavarta. Géza
keresztelkedése után
Magyarországon is
szerzetesrendet alapítottak, és ez újabb jele volt annak, hogy a magyar társadalom m á r n e m csupán formálisan keresztény, h a n e m alkotó m ó d o n igyekszik kapcsolódni a la tin keresztény világhoz.
egyik vitéze a francia király környezetében
Az 1140-es években egész E u r ó p á t átfo
felismerte Boriszt. A trónkövetelő VII. La
gó két nagy, egymással rivalizáló nemzet
jos t u d t a nélkül csatlakozott a francia se
közi koalíció jött létre. A szövetségi rend
reghez és jött be velük az országba. II. Gé
szerek alapja a Bizánc rovására expanziót
za azonnal követelte kiadatását. A francia
folytató N o r m a n n Királysághoz való vi
király azonban elutasította, m e r t érte
szony. Az egyik oldalon Bizánc mellett Ve
sült arról, hogy Borisz jó kapcsolatokkal
lence, a N é m e t Császárság volt, míg a ve
rendelkezik Bizáncban, és felesége révén
lük szemben álló táborhoz a n o r m a n n o k ,
a császári dinasztiával is rokonságban áll.
Franciaország, a pápaság és Szerbia tar
N e m akarta tehát a trónkövetelő kiszol
tozott. Magyarországnak, mivel Dalmá
gáltatásával megnehezíteni csapatai átke
cia révén érintett volt az Adria partvidé
lését a bizánci területeken, h a n e m inkább
kén, n e m maradt más választása, belépett
magával vitte. A francia csapatok átvonulásának és uralkodójuk magyarországi szerepvállalá sának eszmetörténeti hatása is lett. A 17 éves uralkodó, akinek alakulóban volt a sze mélyisége, csodálattal nézte VII. Lajos kör nyezetét, a kísérethez tartozó lovagokat és lovas harci játékaikat. Életre szóló élmény lehetett mindez Gézának. Szűk körben,
a II. Roger n o r m a n n király vezette koalíció ba. A koalíció alakulásával szinte egy idő ben Oroszország felé is elkötelezte magát Magyarország. 1146-ban II. Géza feleségül vette Izjaszláv kijevi nagyfejedelem lányát, Eufrozinát, és ezzel együtt részese lett az orosz
részfejedelemségek
rivalizálásának.
A magyar külpolitika így egyszerre két, egy mástól távol eső területen vállalt szerepet,
Háborúkkal
teli
esztendők
ráadásul igen aktívan. Az 1140—1150-es
a kijeviek meg bámulták a nagyszámú ma
évek fordulóján öt esztendő alatt hat hadjá
gyart, szolgakíséretüket és lovaikat". A ma
ratot indítottak Oroszországba. A hadjára
gyar katonák a néhány éve a keresztes lo
tok változó eredménnyel zárultak, előfor
vagoktól látott bemutatót igyekeztek utá
dult, hogy a magyarok nem is tudtak az el
nozni és tartották meg az egyik első „lovagi
lenséggel megütközni. Máskor a halicsi fe
játékot". Ugyanebben az évben egy újabb
jedelem fizette le a magyar püspököket
hadjáratot indítottak a magyarok. Halics-
és ezután visszafordult a sereg. 1151-ben
ban súlyos vereséget szenvedtek. A helyiek
viszont elfoglalták Kijevet, és a trónra visz-
től kapott italtól lerészegedett seregen raj
szasegített Izjaszláv nagyfejedelem „a ma
taütöttek az oroszok, sok magyar katonát
gyarokat meghívta magához ebédre, úgy
álmában ért a halál. 1152-ben ezek meg-
szintén a kijevieket is, és Jaroszláv-udvar-
bosszulására a teljes magyar sereg élén
ban maga is velük együtt lakomázott,
II. Géza személyesen vezetett hadat. A San
és mindnyájan nagy ö r ö m ö k között viga
folyó mellett legyőzték a halicsiakat, de
doztak. A magyarok ekkor felette nagy
a győzelmet nem sikerült kihasználni, mert
Keresztes
számban lovaikon futtató- és ugratóverse-
a halicsi fejedelem újból lefizette a sereg ve
és a Magyar Királyság
nyeket
zetőit, köztük az esztergomi érseket. Ez volt
(1096-1192)
játszottak
a
Jaroszláv-udvarban,
hadjáratok
BIZÁNC ÁRNYÉKÁBAN
Barbarossa keresztes
(1116-1172)
Frigyes viseletben.
Miniatura,
1188
Barbarossa Frigyes A Hohenstaf-házból származó német római császár (uraik. 1155-1190) a Német római Birodalom régi dicsőségének és nagyságának helyreállítására töre kedett. Első itáliai hadjáratában elfog lalta Rómát, s a pápa ekkor német-római császárrá koronázta (1155). A harmadik keresztes hadjárat egyik vezéreként 1189-ben Magyar országon keresztül indult a Szentföld fe lé, és Esztergomban III. Béla vendége volt.
II. Géza utolsó orosz hadjárata. Az ered ménytelenség, főembereinek elégedetlenke dése, sógorának, Izjaszlávnak a halála miatt l e m o n d o t t az újabb katonai akcióról, noha a fejedelemségek viszálykodása továbbra is alkalmat adott volna erre. A déli határszaka szon is egyre sűrűbbek lettek az összetűzé sek, és a király belátta, hogy a két fronton való harc nem tartható tovább. Időközben az 1152 nyarán tartott regensburgi birodal mi gyűlésről vészes hírek érkeztek. Az új császár, Barbarossa Frigyes tervbe vette Ma gyarország hűbéri hódoltatását. II. Géza bizánci katonai akciói a nor m a n n és a szerb szövetségesei megsegíté sét célozták. 1149 és 1155 között öt alka l o m m a l t ö r t ki h á b o r ú a bizánci fronton. A Bizánci Birodalom a 12. század második felére újra megerősödött, és Konstantiná polyban nagyra t ö r ő terveket szövögettek. Az új császár, I. M á n u e l , Szent László ki rály unokája, a hajdani Római Birodalom m i n d e n régi birtokát vissza kívánta foglal ni a keleti M e d i t e r r á n e u m b a n és a Balká n o n . Ennek érdekében a hasonló célokat kitűző n o r m a n n o k ellen egy széles koalí ciót szervezett. A n o r m a n n o k ellen indított bizánci t á m a d á s megakadályozása érdeké
ben 1149-ben a szerbek fellázadtak a bi zánci uralom ellen. II. Géza azonnal a szer bek oldalára állt és segédcsapatokat kül dött a Balkánra. A magyar királyt kettős cél vezette. Egyrészt mentesíteni akarta nor m a n n szövetségesét, másrészt az ÉszakBalkánon, mindenekelőtt Szerbiában erő síteni akarta a magyar befolyást. Az utóbbi cél megfogalmazásában bizonyosan nagy szerepe volt Belos bánnak. 1150-ben újra magyar csapatok harcoltak a szerbek olda lán. Mánuel császár maga vezette a bizánci sereget, és csak nehezen tudtak úrrá lenni a felkelésen. A d ö n t ő csatában a császár személyesen vívott párviadalt a magyar sereg vezetőjével. A magyarok majdnem foglyul ejtették a császárt, aki végül a pár viadalban felülkerekedett és a beszámoló szerint egymaga negyven hadifoglyot ej tett. A bizánci győzelem következménye ként a szerb fejedelem m e g h ó d o l t Mánuel előtt. N é h á n y h ó n a p p a l később, 1150-1151 fordulóján a császár, hogy megbüntesse a magyarokat, amiért beavatkoztak a szerb felkelők mellett, m á r közvetlenül Magyar ország ellen indított támadást. A királyi sereg Oroszországban volt, így a bizánci csapatok két hadszíntéren támadva, aka dálytalanul törtek be az országba. A Má nuel vezette sereg átkelt a D u n á n , feldúlta az ország egyik leggazdagabb vidékének számító Szerémséget, majd elfoglalta Zim o n y várát. A másik, Borisz irányította se regrész a Temesközben pusztított. Mánuel tehát újra elővette Boriszt azzal a céllal, hogy trónigényével megossza a magyar fő embereket. Géza visszaérkezvén n e m a csá szár ellen vonult, m i n t ahogy várták, ha nem Borisszal vette fel a harcot. Sikerült is győznie a temesközi fronton, de Boriszt n e m tudta elfogni. A trónkövetelő bizánci területre menekült, röviddel ezt követően pedig elhunyt. Két fia közül egyik sem ér deklődött a magyar trón iránt, pedig ap juk, nevük kiválasztásával, Árpád-házi származásukat próbálta kifejezni. Ők, látva apjuk kudarcait, megelégedtek a Mánueltől kapott magas tisztséggel.
Háborúkkal
tell
esztendők
Mánuel bizánci császár
A temesközi győzelem után Géza a csá
feleségével.
szár ellen indult. A két sereg felvonult egy
Poitiers-i
Margittal
mással szemben, de végül egyik fél sem vál lalta az összecsapást. 1153-ban mindkét uralkodó újra felvonultatta csapatait a ha tárra, de végül Géza a harc helyett békét kezdeményezett, és számára nagyon előny telen feltételekkel létre is jött a megegyezés. A magyar király csak az alkalmas pillanatra várt, hogy szabaduljon a megalázó békétől. Mánuel ellenében támogatta a Magyaror szággal határos bizánci terület vezetőjének, Andronikosznak a trónigényét, és segítsé ge fejében a fontos határvárak, illetve ke reskedővárosok átengedését kérte. II. Géza Szerbiában is kísérletet tett a Bizánc iránt hűséges
fejedelem
leváltására.
1154-ben
már saját maga indított támadást és egy ki sebb bizánci sereget legyőzött. A következő évben n e m m a r a d t el a m á r szokásos bi zánci ellencsapás. Az állandó hadakozás kimerítette az országot, és a főemberek kö zött is nőtt az elégedetlenség. Géza jobb nak látta, ha békét kér. Sikerült területi veszteség nélkül megegyezni a császárral, csupán az előző évi hadifoglyokat és zsák mányt kellett visszaadni. Mánuel Itália el len készült. Számára fontosabb volt a biro dalom északi határai mentén a tartós béke, és így a királynak enyhébb feltételekkel si került öt évre békét kötni. A bizánci császár azonban egy évvel a békekötés után, 1156 nyarán azt az aján latot tette Frigyes német császárnak, hogy közösen indítsanak katonai akciót Ma gyarország ellen. A feszült német-magyar viszonyt jelezte, hogy ugyanebben az év ben Frigyes hercegi rangra emelte az oszt rák őrgrófságot.
A
rangemelés
kifejezte
a birodalom terjeszkedési irányát. A német
apjától örökölt. A főurak egy része megelé gelte a helyzetet és a király fiatalabb öccse, István herceg hatalmi igényei mögé állt, aki nem fogadta el, hogy Géza elsőszülött fiát, Istvánt tekinti utódjának. Az István herceg trónigényét támogatók vezetője Belos bán lett. Géza hatalmát azonban jelezte, hogy
I. Mánuel (1118-1180) Bizánci császár, a Komnénosz-dinasztia legjelentősebb uralkodója, alatta élte utolsó virágkorát Bizánc. Apja, II. János (Joannész) császár, anyja Szent László leánya, Piroska, így a magyar szent király unokája volt Mánuel. Apja halála után, 1143-ban került a Bizánci Birodalom trónjára és tervei között szerepelt a Római Birodalom hajdani területei nek visszaszerzése, Bizánc hegemón szerepének biztosítása a Föld közi-tenger keleti medencéjében. Diplomáciai és katonai eszközökkel
császár azonban n e m látta szívesen, ha szö
elsősorban a legfőbb ellenségnek tekintett dél-itáliai Normann Király
vetségese a Balkánon túl a Közép-Duna
ság ellen lépett fel, ennek érdekében a német császárral is szövetke
medencében is befolyást szerez, és ezért
zett. Támogatta a kis-ázsiai keresztes államokat és az Egyiptom ellen
elutasította az összehangolt támadás ter
indított keresztes hadjáratokat. Dél-ltáliában és a Balkánon jelentős
vét. Magyarország külkapcsolatai nagyon
területeket foglalt el, Szerbia mellett Magyarországra is ki akarta
kedvezőtlenül
helyzetét
terjeszteni főhatalmát. 1176-ban a szeldzsuk törököktől vereséget
csak súlyosbította, hogy megbomlott az az
szenvedett, amely jelentős területi veszteséggel járt Kis-Ázsiában.
alakultak.
Géza
egység is az országon belül, amelyet még
BIZÁNC ÁRNYÉKÁBAN (1116-1172)
Pallium (köpeny) Az érsek legfonto sabb méltóságjelvé nye a 9. szazad elejé től. A pápa adomá nyozta a frissen meg választott érseknek, miután az letette előt te vagy képviselője jelenlétében a hűség esküt. A pallium, nevével - köpeny ellentétben, valójá ban egy sálszerű vállszalag volt, ame lyet Szent Péter apostol sírjáról emelt fel a pápa és adott át az érseknek. A palliumadományozás kifejezte, hogy az ér seki hatalom Rómá ból ered, és a pápá nak van alárendelve. A megválasztott ér sek csak a pallium átvételétől láthatta el főpapi feladatait.
Padlótégla
lovag
ábrázolással a pilisi ciszterci
monostorból
könnyen leszámolt az összeesküvéssel, és Belos másfél évtized után végleg kiszo rult a hatalomból. Valószínűleg visszatért Szerbiába. A lázadó herceg Frigyeshez me nekült, de a király ügyesen tárgyalt a csá szárral. A németek itáliai hadjáratához se gédcsapatokat ígért, és így Frigyes elállt a trónkövetelő herceg támogatásától, aki kénytelen volt Bizáncba menni. A formálódó német-magyar szövetség n e m bizonyult tartósnak. II. Géza 1160ban, a paviai zsinaton történtek után felis merte, hogy Frigyes császár európai hege móniára tör, és ez veszélyt jelent Magyar országra is. 1161 tavaszán feladta a német szövetséget, III. Sándor pápa oldalára állt és újra felvette a kapcsolatot VII. Lajos francia királlyal. A fordulatban nagy szere pe volt Lukács esztergomi érseknek. A Pá rizsban tanult nagy műveltségű főpap ugyanis az egyházi reform kérlelhetetlen híve volt. III. Sándor legátust küldött az országba, hogy megerősítsék a szövetsé get és egyben konkordátumot kössenek. A pápa ragaszkodott ahhoz, hogy Géza lemondjon az invesztitúrajogról, de a tá mogatás fejében néhány engedményre haj landó volt. Így a magyar egyháziak csak a király tudtával fellebbezhettek a pápához, legátus csak a király engedélyével léphetett az országba, valamint az uralkodó adhatta át az új érseknek a Rómából küldött méltó ságjelvényét, a palliumot. Az utóbbi ren delkezéssel III. Sándor tudomásul vette, hogy a magyar érsekek csak a király jóvá hagyásával foglalhatják el tisztségüket. Géza érezve a belső feszültséget n e m akart újabb háborús kalandba fogni, kü lönösen nem dé li irányban, mivel trónkövetelő test vére, István herceg Bizáncban kapott menedéket, sőt be házasodott a császári családba. 1161-ben ezért újabb öt évre meghosszabbította a lejáró békét Mánuellel. Az újabb szervez
kedés megelőzése miatt is lassan nagyko rúvá váló másodszülött fiát, Bélát kinevez te Dalmácia és Horvátország hercegévé. Géza uralkodása nagy részében az or szág gazdasági és hadereje lehetőségeit vég letekig igénybe vevő külpolitikát folytatolt. A gyakori hadjáratokról szóló forrásoknak köszönhetően a 12. század közepén, a ko rábbiakhoz képest nagyobb betekintésünk van a magyar hadszervezetbe. E század kö zepén, illetve második felében élte fényko rát a királyi vármegyerendszer, és a hadse reg meghatározó részét az ispánsági várak katonasága adta. T ö b b forrás szinte egybe hangzó tudósítása szerint m á r 72 várme gye létezett a korszakban. Hetven vagy még t ö b b megyéről szól Freisingi O t t ó . Abu H a m i d , egy arab utazó szerint 78 városa van az országnak, és egy századvégi össze írás is 72 ispánt említ. 1152-ben 73 csapat ból állt a Halicsba v o n u l ó magyar haderő, ekkor nyilvánvalóan a megyei csapatok mellett a különálló királyi gárda is hadba vonult. A magyar király seregéhez tartoz tak még besenyőkből, székelyekből és iz maelitákból álló, lovas-nomád hagyomá nyok szerint harcoló könnyűlovas íjászok. A királyi d a n d á r j o b b á r a idegen, nyugati zsoldosokból állt. Az átvonuló keresztesek példáját követve megjelent m á r a lovagi h a r c m o d o r n é h á n y eleme. A kijevi b e m u tató mellett erre utal az a feljegyzés, hogy „harci jártasságban és a fegyverek csillogta tásában a külföldi hospeseket utánozzák" a magyar katonák. A külföldre hadba in duló király a keresztény uralkodók szokása szerint a hadi sikerek érdekében fontos ereklyéket is vitt magával. Valószínűleg Székesfehérvárott őrizték ezeket az erek lyéket, és ünnepélyes liturgia keretében ad ták át a királynak a hadi zászlókkal együtt. II. Gézáról azt is feljegyezték, hogy az Ür napján, vasárnap n e m volt hajlandó fegy vert fogni. Magyarország számszerű kato nai erejét is jól ismerjük ebben a korban. Az 1160-as években t ö b b alkalommal, egy mástól független forrásban is 30 000 főre becsülték a teljes magyar haderő létszámát.
Háborúkkal
tell
esztendők
így egy-egy megyei kontingens p o n t o s a n 400 katonából állt és mindegyik négy-négy századra oszlott. II. Géza folytatta apja egyházi birtokado mányait. Mint e m h t e t t ü k , t ö b b szerzetes rendet ő telepített be az o r s z á g b a . Í g y a johannita, a t e m p l o m o s lovagrendeket és példájuk n y o m á n létrehozta a stefanita ispotályos k a n o n o k r e n d e t . Az ő uralkodá sa alatt telepednek be 1142-ben Cikádorra (Bátaszék) a ciszterci szerzetesek Heiligenkreuzból. Vélhetőleg ez m é g az apjától örö kül kapott feladat lehetett. II. Béla kezde ményezhette az alapítást. Az egyre r o m l ó osztrák-magyar kapcsolatoknak t u d h a t ó be, hogy az új alapítás n e m részesült kellő támogatásban II. Gézától, és a többi szerze tesrend első hazai kolostorával ellentétben sohasem k a p o t t nagyobb szerepet. Géza ö s z t ö n ö z t e udvari klerikusai kül földi iskolázását. Lukács esztergomi érsek a király támogatásával t ö b b , később jelen tős egyházi méltóságot elnyerő és európai hírnévre szert tevő nyugati klerikus társa ságában a korszak egyik leghíresebb isko lájában t a n u l h a t o t t Párizsban. A hazai fő p a p o k műveltségéről elismerően szólt az a n é m e t származású pápai legátus, akinek egyébként a magyar kereszténységről igen lesújtó véleménye volt, és még a pogányságnál is rosszabbnak tartotta. II. Géza uralkodása alatt indult el nyu gatról a tömeges betelepülés az országba. Elsősorban agrárnépesség érkezett, de kö zöttük kézművesek is vannak. Korábban, talán m á r I. András uralkodása alatt is ér keztek hospesek a Kárpát-medencébe, de számuk n e m lehetett nagy. A 11. század vé gétől elsősorban francia, majd röviddel ezután észak-itáliai és n é m e t területeken is robbanásszerűen nőtt a népesség. A túl népesedett vidékekről megindult a kiván dorlás Európa középső, majd keleti terü leteinek irányába. A 12. század közepé től Magyarország is célpontja lett ennek a nyugat-keleti irányú népességmozgás nak. Mindez jelzi, hogy Magyarország egy re ismertebb lett Európa nyugati területein.
Oktatás
egy párizsi
iskolában. miniatura,
Francia 12. század
Ebben nagy szerepet játszottak a keresztes hadjáratok és az egyre nagyobb tömegeket megmozgató szentföldi zarándoklatok. Európában úgy tekintettek ekkoriban Ma gyarországra, mint jó termőfölddel és sok megműveletíen területtel rendelkező or szágra. Ezt bizonyítják az 1147-ben a ke resztesekkel a Szentföldre tartó két króni kás híradásai. Mindketten csodálattal írtak a föld bőségéről és termékenységéről, de nekik is feltűnt a sok megműveletíen terü let és a kevés lakosság. Az első hospesek új latin nyelvet beszélő területekről érkeztek, ezért közelebbi származásukra tekintet nél kül latinoknak vagy vallonoknak nevezték őket. Ezek a jövevények a mai Belgiumtól egészen Lombardiáig h ú z ó d ó vidékről jöt-
Székelyek Vitatott eredetű, az Árpád-korban már magyar nyelvű népcsoport. Két hitelt érdemlő irányzat alakult ki a székelység eredetéről. A kuta tók egy része eredendően magyarnak tartja őket, míg mások a hon foglalás előtt katonai segédnépként a magyarokhoz csatlakozott tö rök eredetű etnikumot látnak bennük. Az Árpád-korban a besenyők kel együtt katonáskodó, illetve határvédelmi szerepben említik őket, és ennek megfelelően a gyepűk mentén telepítették le a Kárpát-me dence különböző területein, mindenekelőtt Biharban. A határvédelem keletebbre tolásával együtt a 12. század folyamán Biharból indult ki a székelyek Erdélybe való áttelepülése, és a 13. század elejére kiala kult Erdély keleti határai mentén a Székelyföld, amely területi autonó miát nyert el.
B I Z Á N C Á R N Y É K Á B A N (1116-1172)
vésbé
Hospes (vendég)
szétszórtan,
inkább
egy-egy
na
gyobb t ö m b b e n telepedtek meg az or szágban. Velük felgyorsult Dél-Erdély ko-
Eredetileg szabad idegent jelentett, aki különböző szabadságok
lonizációja,
reményében letelepedni kívánt az országban. Kezdetben társadalmi
Szászföld is bizonyít. Erdély keleti részén,
amit
a
terület
elnevezése,
helyzettől függetlenül alkalmazták a kifejezést, és egyaránt értettek
Radna és Beszterce vidékén is nagyobb
rajta egyháziakat, lovagokat, kézműveseket, valamint parasztokat
településtömbjük jött létre és folytatták
A hospesek a 12. század közepétől meginduló újlatin és német
a Szepesség benépesítését. A latin hospe
betelepülések nyomán tettek szert nagy jelentőségre. Kiváltságaik a hospesjogok, fontos szerepet játszottak a magyar városi jog kiala kulásában. A 13. századtól a más országrészből átköltöző magyar telepeseket is hospesként említik.
sek bejövetele a 13. század első harmadáig tartott. A német tömeges betelepülés idő rendjével kapcsolatban még sok a meg válaszolatlan kérdés, de bizonyos, hogy t ö b b h u l l á m b a n érkeztek és beköltözésük a 13. században is tartott. Az idegenek
tek. Nem egy tömbben, hanem szétszórva telepedtek le az országban, és ez spon tán betelepülésüket bizonyítja. Elsősorban a gazdasági és kereskedelmi szempontból je lentősebb településeket választották - így az ország
gazdasági
központjának számító
Esztergom mellett vagy a Jeruzsálem felé haladó útvonal fontos állomása, Székesfe hérvár mellett telepedtek le, de néhány ked vező fekvésű püspöki székhelyen (Pécs és Várad) és fejlődésnek indult településen (Nagyolaszi) is létrejöttek városrészeik (viII.
Géza ezüstdenária
cus Latinorum). Így a jobbára igazgatá si központokként jellemezhető és kele ties jegyeket viselő városok, várak szomszédságában, a váralján új tí pusú
városfejlődés csirái b o n t a
koznak ki. A latin telepesek, elvegyülve a helyi lakossággal, önálló falvakat is létrehoztak. A latin be településsel, a
12. század második
felében jöttek létre az Olaszi nevű fal vaink. A latin hospeseknek nagv sze repük van abban, hogy a településhálózat kezdte elérni a Kárpát medence
peremvidékért. Így
ők kezdték meg Dél-Erdély és a Szepesség déli és G ö m ö r fe lé eső részének betelepítését. A latinokat h a m a r kö vették a n é m e t e k A német betelepülés m a r szervezet tebb keretek között t ö r t é n hetett. Ezt mutatja, hogy k e -
s p o n t á n betelepülését tudatosan felkarol ták, támogatták, szervezték és kiváltsá gokkal ösztönözték II. Gézától kezdve a magyar királyok. Géza és utódai szerepét igazolja, hogy a 12. században csak királyi b i r t o k o n találkozunk jövevényekkel. A be telepítetten peremterületek is az uralkodó közvetlen birtokjoga alá t a r t o z t a k Talán n é h á n y p ü s p ö k i székhelyre kerültek még királyi engedéllyel hospesek, de magánbir t o k o s o k telepítési akcióiról a században m é g n i n c s t u d o m á s u n k . A 12. század kö zepétől a II. G é z a idején elinduló nyugati betelepüléssel Magyarországon is felgyor sult a népesség növekedése. Az ország la kosságának s z á m á t
jelentős
összeírások
bányában csak nagyon bizonytalan becs léssel t u d j á k m e g a d n i
1070 körül talán
500 0 0 0 - 5 3 0 0 0 0 lehetett az ország lakossá ga. Ez a 12. század régére a betelepülőkkel együtt megkétszereződhetett
és elérte,
sőt talán valamivel meghaladhatta az 1 millió főt. Korábbi becslések magasabbra teszik már kiinduló népességszámot is. Így a 12. század végére n e m tartják elképzethetetlennek a 2 milliós lakosságot sem. A II. Géza n a g v ívű külkapcsolataival együtt járó h á b o r ú k nagyon igénybe vet ték a királyi kincstárat. A hospesek betelepülése éppen elkezdődött, és az új települések többsége megerősödésük ben egyelőre
adómentességet
érdeké-
élvezett, így
a növekvp népesség még n e m emelte a király bevételeit. A pénzforgalom is kedve-
Háborúkkal
zőtlen irányban fejlődött. A korábbi évti zedek gyakorlatának megfelelően tovább folyt a kis értékű, rossz m i n ő s é g ű d é n á r o k verése. Ügy t ű n i k , a kereskedelmi forga l o m b a n a király rossz pénzét egyre inkább csak váltópénzként használták. A nagyobb értékű adásvételek lebonyolításában a ve retlen ezüst vagy idegen p é n z alkalmazása terjedt. Pénz helyett gyakran ezüstrudakkal fizettek, és így csökkent az uralko d ó n a k az új p é n z bevezetése alkalmával a kényszerváltásból származó bevétele is. II. Géza jó két évtizednyi uralkodása moz galmas időszak volt az ország életében, a későbbi k o m o l y változások első jelei ek kortájt figyelhetők meg, és az ország fejlő dése is új irányt vett. Géza alatt négy útleírás is b e m u t a t t a Magyarországot. Tanulságos a két nyugati és a két arab beszámolót összevetni. A né met és a francia krónikás dicséri az ország
teli
esztendők
természeti adottságait, de valahogy üres nek, idegennek érzik még Magyaror szágot. Velük ellentétben Abu H a m i d és Idríszi kiemeli az ország gazdagságát, jelentős városait. Leírásukból kitűnik, hogy o t t h o n érzik magukat, kifejezetten tetszik nekik Magyarország. A két néző p o n t különbsége azt erősíti, hogy a 12. szá zad közepén még h a t á r o z o t t a n keleties jellege volt az országnak. Kettősség jelle mezte az egész magyar társadalmat. Egy szerre van jelen Kelet és Nyugat, Róma és Bizánc, sőt a sztyepp világa, de m á r az uralkodó környezetében a lovago kat csodálták, Párizsba küldték kleriku saikat. Vidéken a t e m p l o m o k harangjai m á r csaknem m i n d e n h o v á elhallatszot tak, de olykor-olykor még a müezzin is szólt. II. Géza 1162. május 31-én hunyt el, és a szokásnak megfelelően Székesfehér várott temették el.
Szászok,
újlatinok
betelepedése a 12. században
BIZÁNC ÁRNYÉKÁBAN (1116-1172)
A trónviszályok kiújulása
N
éhány nap
Lukács
érsek
megkoronázza III.
Istvánt.
Miniatúra a K é p e s Krónikából, 1358 után
múlva
Székesfehérvá
szágban, de a császár jelentős összeget szánt
rott az elhunyt uralkodó legidő
a magyar előkelők megvesztegetésére. Ist
sebb fiát, III. Istvánt királlyá koro
ván herceg, akinek bizánci felesége is volt,
názták. II. Géza halálhírére a trónra igényt
még így is elfogadhatatlannak tűnt a ma
formáló, Bizáncba menekült két testvére,
gyarok számára, őt nyilvánvalóan Bizánc
István és László is aktivizálódott. Mánuel
emberének tartották. Más lehetőség híján
császár támogatta őket és azonnal élni akart
László herceget fogadták el. III. István előbb
a lehetőséggel, hogy Bizánchoz hű, vazallusi
osztrák területre menekült, majd Pozsonyt
viszonyban lévő uralkodót állítson Ma
sikerült megtartania. Alig másfél hónappal
gyarország élére. A bizánci hadsereg felsza
II. Géza halála után újból koronázást tartot
badult a keleti határok mentén. Mánuelnek
tak az országban. Lukács esztergomi érsek
lehetősége volt erőit átcsoportosítani. Úgy
n e m ismerve el a Bizáncból érkező herceg
vélte, hogy a király halálával a közöttük
hatalmát, megtagadta a szertartás elvégzé
meglévő béke is érvényét veszítette. Ezért
sét. A vele rivalizáló kalocsai érsek, Mikó vi
aktívan beavatkozott a magyar hatalmi vi
szont elvállalta. Ezzel először fordult elő,
szonyokba. A Bizáncból érkező két herceg
hogy Esztergom főpapja helyett a kalocsai
nek n e m volt komoly támogatottsága az or
végezte a koronázást. Mikó lépésével a két magyar érsekség közötti, a 12. század eleje óta meglévő feszültség nyílt ellenségeske désbe csapott át, és a két főpap viszálya az el következendő bő fél évszázadban a bel politikai élet egyik meghatározó, az egész magyar egyházat megosztó konfliktusa lett. A megkoronázott II. László megosztozott testvérével a h a t a l m o n és visszaállította a Kálmán alatt megszüntetett dukátust. Lu kács esztergomi érsek kiátkozta Lászlót, aki erre b ö r t ö n b e vettette a főpapot. III. Sándor pápa nyomására karácsonykor kiengedte ugyan, de m i u t á n az interdiktumot n e m volt hajlandó visszavonni, még aznap újra fogságba vettette. II. László érezte az ural kodását övező ellenszenvet. N e m akarta to vább élezni a helyzetet, és ezért n e m tá madta meg a Pozsonyban élő III. Istvánt. II. László uralmát n e m tudta stabilizálni, és ennek tudható be, hogy ellenségei 1163 januárjában megmérgezték. Kijelölt utóda, testvére, IV. István foglalta el a trónt. A ko ronázást újból a kalocsai érsek végezte. Az új uralkodó pozícióinak megerősítése érdeké-
A
ben Szerbiából visszahívta Belost, és a hor
trónviszályok
kiújulása
a Bizáncba költöző herceggel együtt kerül
vát bánság élére állította. IV. Istvánnak,
nek át a tengermelléki területek. A határon
egyetlen ránk maradt oklevele szerint, kizá
átkelésre váró bizánci seregre való tekintet
rólag az ország déli részén voltak támoga
tel III. István kénytelen volt elfogadni az
tói. Magyarország uralma alatt gyakorlati
ajánlatot. Testvére, Béla herceg még az év
lag Bizánc hűbérese lett, és pár héttel koro
folyamán átköltözött Bizáncba.
názása után bizánci katonai segítséget kért.
A megkötött békét egyik fél sem kívánta
Minden kapcsolatot megszakított a pápa
betartani, és néhány h ó n a p múlva kiújul
sággal. Egy korabeli angol forrás szerint
tak a harcok azzal, hogy a magyarok 1164
Nyugat-Európában attól tartottak, hogy az
elején visszafoglalták Dalmáciát. Az elkö
ország elszakad Rómától. A pénzverés
vetkezendő három esztendő alatt kilenc
ben is jelentkeztek a változások. IV. István
hadjáratot indítottak egymás ellen Dal
ugyan elődeinél jobb minőségű ezüstde-
máciában és a Duna mentén, ebből négyet
nárt vert, de uralkodása alatt jelentek meg
a magyarok kezdeményeztek. A harcok egy
a bizánci mintára vert rézpénzek. Pénzei
esetben kiterjedtek Erdélyre, és Halicsból
nek ábrái és körirata is kifejezte IV. István
is támadás érte bizánci kérésre az országot.
legitimációs gondjait. Szokatlan m ó d o n
1164-ben Mánuel nem állt meg szokás
apja, II. Béla szerepelt a király mellett, és ezt
szerint a Szerémségben, h a n e m a Bácskába
a körirat is megemlítette. IV. István tehát
is bevonult és elfoglalta Bácsot, a déli or
apja emlékével kívánt az országon belül el
szágrész legjelentősebb települését. A kö
fogadottságot nyerni.
vetkező évben a bizánciak újra bejuttatták
Magyarországon
nagyon
felerősödött
IV. Istvánt az országba, de Zimonyban
a bizánci befolyás és ez III. István visszaté
a Bizáncból érkező trónkövetelő meg
rését segítette. Barbarossa Frigyes német
vesztegetett magyar hívei 1165 áprilisában
császár veszélyesnek ítélte a Bizánci Biro
megmérgezték őt, a várat pedig átadták
dalom előretörését és II. Géza pápapárti ál
III. Istvánnak. A király hívei bosszúból ke
lásfoglalása ellenére megengedte III. Ist
gyetlenül
vánnak, hogy zsoldosokat toborozzon Né
holttestét. A váltakozó sikerekkel zajló há
metországban. Az országon belül is nőtt
borúskodás alatt Mánuel belátta, hogy
meggyalázták
a
trónkövetelő
a Bizánc-ellenes hangulat. Különösen az
nem képes Magyarországon elfogadtatni
egyháziak nézték rossz szemmel a bizánci
és tartósan biztosítani a bizánci befolyást.
befolyást. 1163 nyarára az ország előkelői
A császári politika érdeklődése újra Dél-
felsorakoztak III. István mellett. 1163. jú
Itália felé fordult, és másfél évtizedre abba
nius
maradtak a harcok a déli határ m e n t é n .
19-én,
Székesfehérvár
közelében
III. István legyőzte nagybátyját, és rövid
Magyarországon az államalapítás óta eltelt
fogság
országból.
szűk két évszázad alatt - a bizánci egyház és
Mánuel a hír hallatán azonnal megindult
kultúra folyamatos jelenléte ellenére - any-
Magyarország ellen, hogy visszahelyezze
nyira megszilárdult a latin kereszténység
IV. Istvánt a trónra. A határon azonban
állam- és egyházszervezete, illetve a kultu
a Magyarországról érkező hírek hatására
rális és eszmei kapcsolatok is olyan erő
belátta, hogy IV. Istvánt sohasem fogja el
sek voltak a latin civilizáció irányába, hogy
fogadtatni a magyarokkal. A bizánci csá
a tartós bizánci politikai befolyásra és elgö-
szár megváltoztatta a tervét. Hajlandó volt
rögösítésre már nem volt m ó d .
után
kiutasította
az
IV. István támogatásáról l e m o n d a n i és
Érzékelve, hogy az országot nehéz hely
III. István hatalmát elismerni, de ennek fe
zetbe hozta a trónviszály, majd a bizánci
jében Dalmáciát és Horvátországot kérte.
háborúskodás, III. István 1167-től visszafo
Felajánlotta, hogy leányát, Máriát és a ki
gott külpolitikát folytatott és a belső kon
rály öccsét, Bélát házasítsák össze, és így
szolidációra helyezte a hangsúlyt. Ebben
A magyar Szent Korona
BIZÁNC ÁRNYÉKÁBAN (1116-1172)
III. Sándor pápa
átadja
a kardot a velencei dózsénak. Freskó részlete a sienai Palazzo Publicóból, 14. század vége
nagy segítségére volt anyja, Eufrozina ki
bek függetlenségi harca által a d ó d ó lehető
rályné. III. István többé nem avatkozott
ségeket. Velencével is rendezte a kapcsola
a bizánci ügyekbe. Nem használta ki a szer-
tait. Lukács érsek energikusan, b ö r t ö n t is vállalva támogatta III. Istvánt a trónviszály alatt, és ugyanezt tette a főpapság d ö n t ő ré sze. A belső konszolidáció is megkíván ta, hogy a király a pápasággal megerősítse a kapcsolatot. Maga III. Sándor pápa is igé nyelte ezt. A görög előretörés híre, II. László, különösen pedig IV. István pápaságellenes állásfoglalása u t á n szükségesnek ítélte a pá paság jelenlétét demonstrálni Magyarorszá gon. 1169-ben legátus érkezett az országba. Manfréd bíboros elsimította azokat az el lentéteket a magyar főpapok és III. István között, amelyek az elhunyt püspökök javai nak igénybevétele miatt keletkeztek. Napi rendre került a tárgyalások alatt az is, hogy a magyar király az 1161 -ben elfogadott kon k o r d á t u m m a l ellentétben továbbra is gya korolta az invesztitúrát. 1169-ben egy újabb megállapodást kötött a király III. Sándor pápával. Az új k o n k o r d á t u m az uralkodóra nézve a nyolc évvel korábbinál szigorúbb
Az invesztitúra
ábrázolása.
feltételeket írt elő. A főpapi invesztitúra til
Miniatúra,
12. század
tása mellett kihangsúlyozzák, hogy a főpa-
A
pok áthelyezéséhez is ki kell kérni a pápai jóváhagyást, továbbá az uralkodó lemon dott a királyi prépostságok és apátságok ve zetőinek kinevezéséről is. Az uralkodó meg fogadta, hogy az elhunyt főpapjuk miatt megürült egyházmegyék ideiglenes irányí tására sem jelöl világit, h a n e m klerikust fog megbízni, továbbá az elhunyt püspök hát rahagyott vagyonát egyházi célokra fordítja. Az egyháztól csak akkor kér anyagi támoga tást, ha váratlan támadás éri az országot, de ebben az esetben is kikéri a püspökök jó váhagyását. A k o n k o r d á t u m m a l megerősö dött a főpapság politikai jelentősége, külö nösen Lukács érsek tekintélye nőtt. A királyi invesztitúra ügyében, m i n t a század folya m á n történt korábbi lemondások után, m o s t sem történt tényleges változás. III. Ist ván nevéhez köthető egyházi alapításról n e m m a r a d t ránk híradás, de a 12. század második felében megszervezett, ismeretlen alapítójú királyi egyházak közül egyik-má sik létrejötte talán hozzá kapcsolható. Első sorban a p r e m o n t r e i prépostságok között találhatók ilyenek Leginkább a jászói pré postság köthető hozzá, de alapítóként II. Gé za is számba jöhet. III. István udvarában, a konszolidáció évei alatt történetírói tevé kenység is folyt. Egy ismereden gesztaíró Kálmán uralkodásától kezdve örökítette meg az eseményeket. Az elveszett geszta szövegét, ahogy a korábban keletkezett tör téneti m u n k á k esetében is, a 14. század közepén összeállított krónikakompozíció hasznosította. III. István konszolidációjának egyik ered ménye az első magyar városprivilégium kiadása v o l t A székesfehérvári latinoknak a király szabad bíró- és esküdtválasztást biz tosított, bírájuk m i n d e n ügyben illetékes lett, további hospesek szabadon beköltöz hettek a településre, az országon belül és a határon vámmentességet élveztek Ez zel kialakult az úgynevezett „fehérvári jog", a későbbi magyar városprivilégiumok alapja. Székesfehérvár külvárosában meg született az első társadalmi, gazdasági és jogi szempontból is városnak tekinthető telepü-
trónviszályok
klúlulása
A trónbitorló István herceg: IV. István. Miniatúra a Képes Krónikából, 1358 után
lés, elindult a nyugati típusú városok ki alakulása Magyarországon. A kiváltságlevél egyben azt is bizonyítja, hogy III. István foly tatta apja hospeseket támogató politikáját. A kényes politikai helyzet ellenére befogadta a várost leromboló Barbarossa Frigyes elől Milánóból menekülőket és letelepítette őket a Szerémségben, ezzel létrehozta és a város fejlődés útjára állította Nagyolaszit. III. István 1172. március elején váratla nul elhunyt. Egyetlen fia, Béla herceg m á r korábban meghalt. Fiatal felesége éppen várandós volt, a gyermek megszületéséről nem tudunk semmit. Utódjaként így két testvére, a Bizáncban élő Béla és a Magyar országon tartózkodó kisebbik öccse, Géza jöhetett számításba.
Szerémség Történeti, néprajzi tájegység, amely a Duna-Száva köze keleti részét foglalta magában. Elnevezése Sirmium város nevéből származik. A területen Szent István határőrkerületet (Marchia) szervezett, amely később Szerem megyévé alakult át. A terület a török betörésekig a középkori Magyarország leggazdagabb és igen népes vidéke volt. A11-12. században kereskedelmi tevékenysége Bizánc irányban igen jelentős, később antik gyökerekre visszamenő szőlőművelés adta a vidék gazdasági fontosságát. A Szerémség a 12. században a bizánci-magyar háborúk egyik legfőbb hadszíntere volt.
Kísérlet Bizánc örökébe lépni. III. Béla királysága (1172-1196) Nagyhatalmi törekvések és balkáni terjeszkedés • 100 A királyi jövedelmek • 104 Egyház és politika • 106 Udvari művészetek és írásbeliség • 109
KÍSÉRLET
BIZÁNC
ÖRÖKÉBE
LÉPNI.
III.
BÉLA
KIRÁLYSÁGA
(1172-1196)
Nagyhatalmi törekvések és balkáni terjeszkedés
B
éla 1163 végén került Bizáncba, és
mogatták Géza hercegével szemben. Béla
tette, despotes ranggal ruházta fel, sőt
a magyar egyház megnyerése érdekében
lányát, Máriát is eljegyezte vele. Béla, akit
a pápával is azonnal kapcsolatot keresett.
nevez
Hitet tett a latin egyház támogatása mellett
tek, mint egy világbirodalom leendő örö
és megerősítette az 1169-es konkordátu
köse, kiváló neveltetést kapott. 1169-ben
mot. III. Sándor ezután elfogadta III. Béla
Konstantinápolyban
Az
úgynevezett
királyfej
egyes
szerint III.
kalocsai feltételezések
Bélát ábrázolja
egykori hívei inkább az ő trónigényét tá
Mánuel császár örökösének tekin
Alexiosznak
azonban Mánuelnek fiúgyermeke szüle
utódlását és utasította az esztergomi érseket
tett, és ez Béla-Alexiosz pozícióvesztésé
a koronázás megtartására. Lukács érsek
vel járt együtt. Megfosztották trónörökösi
azonban megtagadta ezt. Az indok az volt,
rangjától, eljegyzését is felbontották Má
hogy Béla egy díszes köpennyel akarta meg
riával, és a császár francia származású só
adományozni, és ezt a szélsőségesen grego
gornőjével, Chátillon Ágnessel házasítot
riánus elveket valló főpap megvesztegetés
ták ki. A bizánci udvarban háttérbe szoruló
nek tartotta. A mondvacsinált ürügy mély
Béla figyelme ettől kezdve fordult újra
konfliktust rejthet, amelyet azonban csak
a magyar ügyek irányába. Ezt jelzi, hogy
találgathatunk. A koronázás megtagadá
felvette a Magyarország, Dalmácia és H o r
sával Lukács egyúttal súlyosan megsértette
vátország hercege címet. Ebben a helyzet
a pápai érdekeket. Elképzelhető, hogy más
ben érte a hír a magyar trón megüresedésé-
ként kívánta a koronázás szertartását az ér
ről. A magyar előkelők egy csoportja felke
sek elvégezni, m i n t ahogy a király elvárta
reste Mánuelt és kérték, hogy engedje
volna. Európában t ö b b helyen konfliktus
Magyarországra. A csá-
alakult ki ebben az időben a koronázási
ár élt a lehetőséggel. Egy
szertartáson használt kenetekkel kapcsolat
részt
megszabadulhatott
ban. A kora középkorban a püspökszente-
az udvarában már felesle
léshez hasonlóan krizmát használtak a kirá
gessé vált hercegtől, más
lyi koronázás során is, amely a főpapokhoz
részt Béla révén remélte,
hasonló jogállást adott a felkent uralkodó
hogy az ellenséges bizán
nak. A gregoriánus előírások viszont csak
ci-magyar viszony szö
az egyszerű szentelt olaj használatát enge
vetségesi kapcsolattá ala
délyezték, és ezzel kifejezték, hogy az új
kul át. Megeskette Bélát,
uralkodónak nincs jogosultága az egyház
hogy
magyar
figyelembe veszi
királyként
ügyeiben eljárni. A két, korábban Bizánc
Bizánc
ból érkező király koronázásához hasonlóan
érdekeit. Mánuel komoly
III. Béla koronázási szertartásának elvégzé
összegeket fordított a m a
sére végül a kalocsai érsek vállalkozott.
gyar előkelők megnyerésére
A pártharcok elhúzódását mutatja, hogy
és a nyomaték kedvéért hadse
csaknem egy évvel III. István halála után,
regét is felvonultatta a magyar határra.
1173 januárjában sikerült Bélának a t r ó n t elfoglalni. A király - békülékenysége jele
Béla az országban komoly tá
ként - uralkodásának az elején megerősí
mogatásra tett szert. III. István
tette az esztergomi érsek koronázási jogát,
Nagyhatalmi
amelyet a h á r o m legutolsó királyi koroná zás és a kalocsai érsekség törekvései kétsé gessé tettek. Géza herceg anyja, Eufrozina támogatá sát is élvezve összeesküvést szervezett báty ja hatalma ellen. Béla határozottan fellépett a szervezkedéssel szemben, és Géza kényte len volt német területre menekülni. A cseh herceg, gesztusként az új magyar király felé, elfogta őt és kiszolgáltatta Bélának. A király Géza híveit kegyetlenül megbüntette, a her ceget börtönbe záratta, anyját pedig bizánci területen, Barancsban tartotta fogva. Béla hatalmának megszilárdulását jelzi, hogy Lukács érsek is visszatért a politikába és rendezte kapcsolatait az uralkodóval. A két érsekség viszálya is csitulni látszott. Béla uralkodásának első évtizede a kon szolidáció érdekében telt el. Visszafogott külpolitikát folytatott, a bizánci érdekeket mindig szem előtt tartotta. Egyetlen eset ben indított csak idegen területre támadást. 1176-ban két hullámban betört osztrák te rületre, hogy kikényszerítse Géza kiadatá sát. Még ebben az évben Mánuel kérésére
törekvések
és
balkáni
terjeszkedés
magyar segédcsapatokat küldött Kis-Ázsiá ba, hogy segítsék Bizáncot a szeldzsuk törö kök elleni harcban. A nemzetközi helyzet is kedvezően alakult Béla számára. Enyhült Barbarossa Frigyes császár konfliktusa III. Sándor pápával. 1177-ben a két hata lom Velencében békét is kötött, az esemé nyen a magyar király követei is részt vettek. Így a pápa oldalán álló Magyarország nyu gati határai mentén is csökkent a feszültség. Az 1080-as évek elején változások figyel hetők meg a külkapcsolatokban. El hunyt Mánuel császár, aki irá nyában Béla személyesen el volt kötelezve, sőt akihez eskü is kötötte. Így a korábbiakhoz képest jóval nagyobb lehető ségei adódtak a külkapcsola tok alakítására. A magyar kül politika kiszabadult a bizánci ellenőrzés alól. A belső kon szolidáció eredményei is meg mutatkoztak. Szilárd társadalmi támogatást élvezett uralma, és mivel 1163 óta az ország nem bonyolódott
Bizánci-magyar
háborúk
a 12. században (1127-1186)
III.
Béla nagypecsétje,
1195 körül
KÍSÉRLET BIZÁNC Ö R Ö K É B E LÉPNI. III. BÉLA KIRÁLYSÁGA ( 1 1 7 2 - 1 1 9 6 )
III. Béla. Miniatúra
rancsot foglalta el, majd egészen Nisig nyo
a Thuróczy-krónikából
m u l t előre. A következő évben a bizán ci csapatok visszahódították a területet, de 1185-ben újra magyar u r a l o m alatt áll a fontos ú t v o n a l . III. Béla dinasztikus k a p csolatok kialakításával is p r ó b á l t a befolyá sát erősíteni Bizáncban. 1185-ben a hatal mi harcokból győztesen kikerülő II. Izsák császárral összeházasította leányát, Margi tot, és az új bizánci u r a l k o d ó pozícióját erősítendő visszaadta az egyébként is n e hezen t a r t h a t ó elfoglalt területeket. 1184ben, m i u t á n első felesége elhunyt, a király maga is Bizáncban keresett feleséget. Mivel a császári családban n e m állt rendelkezésre a magyar királyhoz m é l t ó menyasszony, előbb Anglia felé tájékozódott, majd 1186költséges katonai akcióba, pénzügyi szem pontból is megerősödött. Mánuel halálát kihasználva III. Béla azonnal visszafoglalta az 1163 óta bizánci fennhatóság alatt álló magyar területeket, Közép-Dalmáciát és a Szerémséget. Béla az özvegy királyné kéré sére beavatkozott az egyre zavarosabb bi zánci hatalmi viszonyokba. Kihasználva a szerbek elszakadási törekvéseit, 1183-ban hadjáratot vezetett a Balkánra. Előbb csak a két határvárat, Nándorfehérvárt és Ba-
m-it
A harmadik keresztes hadjárat Kódexillusztráció, 13. század
ban, a hosszú idő óta fennálló jó francia magyar kapcsolatoknak is k ö s z ö n h e t ő e n , VII. Lajos francia király leányát, C a p e t Margitot vette feleségül. A házasság n e m németellenes éllel jött létre, n o h a a t ö b b évtizedes
francia-magyar
kapcsolattar
tásnak ez egyik m e g h a t á r o z ó j a volt. Az 1180-as évek elején a n é m e t - m a g y a r vi szony javulásának jeleként III. Béla idősebbik fiát, I m r e herceget eljegyezték Fri gyes császár lányával. A házasság a n é m e t
Nagyhatalmi
törekvések
és
balkáni
menyasszony halála miatt ugyan nem jött
vékenységének köszönhetően
létre, de a n é m e t - m a g y a r kapcsolatok fe
a bizánci és a német császár
szültségmentesek m a r a d t a k .
békét kötött és a német sereg
A messzire tekintő, néha már-már nagy
továbbvonult.
hatalmi igényekkel fellépő magyar külpoli
III. Béla bizánci politikáját
tika kiteljesedésének a jele, hogy az 1180-as
kettősség jellemezte. Bizonyos
évek második felében III. Béla hosszú idő
esetekben az egyre gyengü
után újra beavatkozott az orosz belviszá
lő birodalom érdekeit védte,
lyokba. A magyar csapatok 1188-ban be
máskor viszont hódítóként lé
vonultak Halicsba, de a korábbiakkal el
pett fel. III. Béla, mivel jól is
lentétben n e m elégedtek meg egy magyar
merte
barát fejedelem h a t a l o m r a segítésével, ha
kat, uralkodásának végén már
a
bizánci
viszonyo
n e m el akarták foglalni a területet. Ezzel
tisztában volt a görög császár
először jelentkezett a hódítás szándékával
ság meggyengülésével. Sőt az
a király Oroszországban. Ennek jele, hogy
zal is, hogy válságos helyzete
Vlagyimir
záratta,
hatalmi vákuumot idézett elő
és kisebbik fiát, András herceget tette kor
a Balkán északi részén. III. Bé
mányzóvá. A következő évben újra csa
la uralkodásának végén a ma
p a t o k a t kellett küldeni a fejedelemségbe,
gyar politika több alkalommal
fejedelmet
börtönbe
terjeszkedés
de m é g így sem sikerült András hatalmát
is megkísérelte, hogy átvegye a görög csá
fenntartani.
szárság szerepét ezen a területen. Tervei
Barbarossa Frigyes fiaival, VI. Henrikkel és V. Frigyes sváb
herceggel.
Miniatúra,
1187-ben a muszlimok elfoglalták Jeru
nek komolyságát mutatja, hogy a király fel
zsálemet. A Szentföld megsegítésére meg
vette címerébe a bizánci császár hátaim
hirdették a h a r m a d i k keresztes hadjáratot.
jelvényét, a kettős keresztet, amellyel kife
III.
III. Béla tekintélyét jelzi, hogy a sereg egyik
jezni
a kettős kereszttel
kívánta,
hogy
egyenrangú
vezérének őt akarták felkérni. A magyar ki
a császárral és az ő örökébe
rály a z o n b a n ekkor még n e m kívánta fel
kíván lépni. A kereszte
venni a keresztet, de támogatta a hadjáratot
sek és a bizánciak kö
és vállalta, hogy megszervezi az átvonuló
zötti közvetítés után
seregek élelmezését. A Barbarossa Frigyes
h á r o m évvel, 1192-
vezette n é m e t keresztes csapatok 1189 nya
ben már Szerbiát
rán érték el az országot. Az átvonulás telje
kívánták a magya
sen r e n d b e n történt, sőt igen szívélyes vi
rok elfoglalni. A bi
szony alakult ki a császár es a magyar király
zánci császár még
között. Megegyeztek abban, hogy Frigyes
a
fia, a sváb herceg feleségül veszi Béla lányát.
mellé állította, és a
pápát
is
maga
A hadjáratban azonban a herceg életét ve
szerbek sem fogadták el
szítette, így Béla második n é m e t - m a g y a r
a magyar uralmat. III. Bé
dinasztikus házassági kísérlete sem jött lét
la kénytelen volt meghátrálni,
re. A császár csapatához - felvéve a keresz
n o h a már Szerbia jelentős részét
tet - több magyar előkelő is csatlakozott,
elfoglalta. Különösen indokolta
a király pedig néhány csapatot is a német
a kivonulást az, hogy Velence év
uralkodó rendelkezésére bocsátott. A Bal
ről évre támadást intézett Dal
k á n o n a n é m e t sereg konfliktusba került
mácia ellen. A Tengermelléket
a bizánciakkal, és tervbe vették a főváros
fontosabbnak
ostromát. A magyar király, III. Béla saját
uralkodó, és a kétfrontos háborút
érdekeire való tekintettel erre visszahívta
sem merte felvállalni, de balkáni
katonáit. Végül az uralkodó közvetítő te
terveiről sohasem m o n d o t t le.
vélte
a
magyar
12. század vége Béla pénze hátlapján
KÍSÉRLET BIZÁNC ÖRÖKÉBE LÉPNI. III. BÉLA KIRÁLYSÁGA (1172-1196)
A királyi jövedelmek
V
III. Béla pénzel
alószínűleg III. Béla külpolitikai céljai érdekében állították össze azt a jövedelem-összeírást, amely lehe tőséget nyújt arra, hogy először kapjunk pontosabb képet a magyar király bevételei ről. A jegyzék III. Béla uralkodásának vé gén fia, Imre herceg aragóniai házassága érdekében készült. Aragónia a pápaság hű bérese volt, így a magyar uralkodó a pápa támogatását igyekezett megnyerni és be számolt neki bevételeiről. Éppen ezért elő fordulhat, a valós bevételeknél némileg na gyobb összeg került a jegyzékbe, hogy kedvezőbb színben tüntessék fel a ma gyar király jövedelmeit. A király jö vedelmének kétharmada dominális, tehát mint földbirtokos kapta azokat. Ezek a bevételek a kora középkori királyi gazdálkodásra jellemzőek, tehát a magyar király hatalma döntően egy archaikus gaz dálkodási-uralmi formára épült. A ke reskedelem, a pénzgazdálkodás fejlődésé nek megindulását mutatja, hogy a fenn maradó egyharmad már regálejövedelem, és mint az ország királyát illette meg III. Bélát. Ez a magyar gazdasági élet és a hatalmi struktúrák megindult, lassú át alakulásának a bizonyítéka. A század köze pén kezdődő hospestelepítések is komo lyan éreztették hatásukat. Az erdélyi, döntően szász telepesektől tizenöt ezer márka illette meg az uralkodót, és ez az összes jövedelmének közel a 10 százalékát tette ki. A dominális jövedelmek magas szintje alátá masztja azt, hogy a 12. század folya mán az ország legnagyobb birtokosa a király volt. Az ország birtokállomá nyának 75 százalékát közvetlenül ő birto kolta, 15 százalék felett az egyház rendelke
zett és 10 százalék volt világi birtokosok kezén. A királyi birtokok jelentős része a királyi udvarházak köré szerveződött. A király vigyázott ennek az archaikus rend szernek a fenntartására, és elejét akarta venni az udvari szervezet terén a társadal mi mozgásnak. Elrendelte a szabad udvar nokok összeírását. Az udvarházak termé szetbeni szolgáltatásokkal látták el a királyi udvart. A király utazásai során ellátást ka pott, tehát felélte udvarházai terményeit. A király legnagyobb bevétele a pénzve résből és a régi érmék kötelező beváltásából származott. A 13. század elejéig - kivéve a rövid ideig tartó hercegi pénzkibocsá tást - egyedül Esztergomban vertek pénzt. III. Béla alatt megállt a magyar királyok ál tal a 12. században vert pénzeknek a r o m lása. Fokozatosan emeltek a kibocsátott ér mek súlyán és nagyobb finomságú ezüstöt alkalmaztak. A jövedelem-összeírás alap ján a király évi bevétele 23 tonna színezüst lehetett, és ezzel III. Béla bizonyosan Euró pa leggazdagabb uralkodója volt. Kortársai közül a francia király 17, míg az angol ural kodó évi 9 t o n n a ezüstnyi bevételre tett szert. A különbségek jelentősek, de míg Magyarországon a király jövedelme csak nem megfelelt az ország jövedelmének, ad dig Nyugat-Európában az uralkodók az adókon keresztül csupán a bevételek töre déke felett rendelkeztek. III. Béla jelentős birtokadományokat tett. Ő volt az első uralkodó, aki egész me gyét adományozott el. Ez azonban egy horvátországi kis megye (Modrus) volt. Az adományok a királyi birtokok terhére történtek, így ezek nem érintették a király 11-12. századi uralmának alapját képező királyi vármegyék rendszerét. A mértékkel történt birtokadományok miatt kieső do-
minális jövedelmeket pedig pótolták az egyre növekvő regálejogon járó bevételek. A hospesek betelepítését továbbra is tá mogatta. A dél-erdélyi szászok lakta te rület egyházszervezetének kialakításánál a vidéket kivette a területileg illetékes er délyi püspök joghatósága alól és egy ki váltságolt királyi prépostságot alapított Szebenben. Ezzel biztosította a szászok egyházi különállását. Dél-Erdély példáját a Szepességben is követték. A szepesi káp talant először a 13. század első éveiben említik. Így lehet, hogy azt - III. Béla pél dáját követve - már Imre király hozta lét
re. A két kialakuló nagy német etnikai tömb III. Béla koncepciója keretében in dult el azon az úton, hogy jogilag is elis merjék etnikai különállásukat. A hospesek támogatását, az irányukban megmutatko zó királyi figyelmet egy nagyon személyes tett is bizonyítja. III. Béla egy utazása so rán elvállalta, hogy keresztapja lesz egyik német telepese gyermekének. A király tár sadalompolitikájának előremutató jele, hogy ő volt az, aki hadi érdemei elismeré séül várjobbágyot szervienssé tett és egyéb ként is támogatta az arra érdemes vár népek felemelkedését.
Magyarország III. Béla idején
KÍSÉRLET BIZÁNC ÖRÖKÉBE LÉPNI. III. BÉLA KIRÁLYSÁGA (1172-1196)
Egyház és politika
A A
pásztói apátsági
romjai
templom
nagy adományok egyik haszonélve
ide érkezve megtelepedett az országban,
zője az egyház volt. III. Béla uralko-
de a megromlott német-magyar kapcsola
dása alatt sorra kaptak a nagy m o
tok miatt újabb alapítások nem történtek.
nostorok sószállítási kiváltságot, és ezzel
III. Béla francia családi kapcsolatainak kö
a fontos kül- és belkereskedelmi cikk for
szönhetően felkarolta a rendet, most már
galmazása fokozatosan az egyház felügye
n e m a szomszédos n é m e t m o n o s t o r o k r a
lete alá került. Az erdélyi sóbányák ugyan
támaszkodott, h a n e m a rend francia köz
királyi tulajdonban maradtak, de ezek az
pontjait kereste meg. 1183-ban maga a cisz
adományok már rést ütöttek a királyi só-
terciek vezetője, a citeaux-i apát járt kül
m o n o p ó l i u m o n . Nagyobb ütemben tör
döttség élén a királynál az új alapítások
tént a rév- és vámbevételek egyházi ado
megbeszélése érdekében. III. Béla erre a ki
mányozása is a 12. század végén. A király új
emelt támogatás jeleként ugyanazon ki
alapításai elsősorban a ciszterci rend ma
váltságokban részesítette a rendet, m i n t
gyarországi elterjesztését szolgálták. A rend
amelyekkel Franciaországban is rendelkez
ugyan 1142-ben az osztrák őrgrófságból
tek. Gyorsan egymást követve öt új ciszter-
ci apátságot hozott létre a király Egresen, Zircen, Pilisben, Szentgotthárdon és végül Pásztón. Az első négy alapítása közvetíenül Franciaországból történt, és így ezek ben a monostorokban kezdetben kizárólag francia szerzetesek éltek. A rend megerő södésének jele, hogy a pásztói betelepítése m á r Pilisből történt. A király egyik főem berét is megnyerte arra, hogy ciszterci apát ságot alapítson. Az első magánalapítású ciszterci közösség a nyugati határon, Bors m o n o s t o r o n jött létre. Béla rendezte a kap csolatot a heiligenkreuzi ciszterciekkel is, akiknek a Fertő tó környékén jelentős, de jobbára mocsaras területeket adott. A szer zetesek megkezdték a terület lecsapolását és művelés alá vételét. Az adomány jelzi, hogy a király megkezdte a két évszázadon át nyu gat felé védelmet, de egyben elzárkózást is jelentő nyugati gyepű felszámolását. Ennek köszönhetően az ország nyugati irányból is könnyebben megközelíthető lett, már nem csak Pozsonynál a D u n á n vagy a mosoni kapunál lehetett bejutni Magyarországra. Jelentős adományokat tett a johannita rend számára is. III. Béla volt az első magyar király, aki csatlakozni kívánt a keresztesek hez. 1188-ban még elutasította a felkérést, de élete végén már egyházi és világi előke lőkkel együtt, személyesen készült a szent földi hadjáratra. A keresztes eszmét egy év századdal a hadjáratok meghirdetése után Magyarországon is széles réteg tette magáé vá. III. Bélát halála megakadályozta ab ban, hogy személyesen induljon útnak Jeru zsálem felszabadítására. A fogadalmat és a szükséges pénzt kisebbik fiának, András nak hagyta örökül, aki azonban csak hosszú vonakodás után, 1217-ben teljesítette. O r t o d o x keresztény kapcsolatainak és bizánci neveltetésének köszönhetően tá mogatta a Magyarországon még meglévő bazilita m o n o s t o r o k a t . T u d o m á s u n k van arról, hogy addig ismeretlen bizánci szen tek kultuszát is el akarta terjeszteni az or szágban. Egy hadjárata alkalmával Bul gáriából magával hozta Rilai Szent Iván ereklyéit. A latin rítusú főpapság ellenállá
sán azonban ez meghiúsult. Az esztergomi érsek tiltakozása miatt Rilai Szent Iván re likviáit kennelen volt visszaküldeni. A kolonizáció eredményeként új területek benépesítése történt meg. A király talán új püspökségek alapí tását is tervezhette, de ezt 11. szá zadi elődeivel ellentétben, az egy házi reform eredményei követ keztében, már csak pápai enge déllyel és érseki jóváhagyással te hette v o l n a . Í g y az újonnan kolo nizált vidék egyházi különállását királyi prépostságok létrehozásával kívánta biztosítani. III. Béla terveit mu tatja, hogy az általa megalapított szebeni prépostságot fia, II. András uralkodása ele jén püspökséggé akarta emeltetni. A 12. század végére a magyar püspökök nagyon megerősödtek. A pápai támogatás, a gregoriánus eszmék erőteljes jelentkezése és az egyházmegyék komoly anyagi lehe tőségei is szerepet játszottak abban, hogy a főpapok a korábbiakhoz képest nagyobb politikai befolyással rendelkeztek. Kifejező dött ez abban, hogy az érsekek, különösen az esztergomiak, több alkalommal ellenáll tak a királynak. A főpapság megnövekedett szerepét bizonyítja, hogy Kalán pécsi püs pök Horvátország élére került és talán her cegi címet is viselt. Az egyházi építkezések is mutatják a változásokat. A 12. század máso dik felében történt meg a 11. század folya mán emelt székesegyházak átépítése, bővítése. A király támogatása mellett az egyház anyagi erejét és kapcsolatait is bizonyítják ezek az építkezések. Többek között Esztergomban átépí tették a Szent Adalbert-székesegyhá zat. A munkálatokban francia meste rek is részt vettek, és tevékenységük nyomán megjelent az országban a ko ra gótikus építészeti stílus. A gótika Magyarországra közvetlenül a francia központokból került át. Az új stílus el sősorban a főpapi és a királyi építke zéseken igazolható, amely elárulja, hogy a közvetitőcsatorna a királyi udvar francia
Bronzfüstölő.
Szeged-Csorva,
12. század második fele
Dániel próféta.
Töredék
a Szent Adalbertszékesegyház
elpusztult
kapujáról, a Porta Speciosáról
KÍSÉRLET BIZÁNC ÖRÖKÉBE LÉPNI. III. BÉLA KIRÁLYSÁGA ( 1 1 7 2 - 1 1 9 6 )
tium) és a világi hatalom (regnum) küzdel me jellemezte. A harcban a szentek segítsé gét is igénybe vették. A királyok úgy próbál ták egyházon belüli pozícióikat megőrizni, hogy igyekeztek növelni a világi hatalom szakrális alátámasztottságát. Ennek érdeké ben több hajdani uralkodó szentté avatását kezdeményezték. A 12. század így a szent királyok évszázada is lett. Az egyházzal több alkalommal súrlódásba került III. Bélának, aki elődei példáját követve, különösen bi zánci tapasztalatai n y o m á n , nem kívánt változtatni a királyi h a t a l o m és az egyház alárendelt viszonyán, politikailag is érde kében állt László kultuszának hivatalossá tétele. Szent Lászlóval együtt az Árpád ház és III. Béla tekintélye, illetve szakrális kapcsolatai is erősödtek. Mindez kifejezést nyert a László-kultusz alakításában is. Szent László alakjában gyakran magát Bélát for mázták meg. Szent Lászlót m i n t a kereszte sek vezetésére felkért uralkodót említet ték. A legendában alakját is úgy írták le, hogy a kortársak számára nyilvánvaló lett a hasonlóság III. Bélával. N e m kizárt, hogy a 12. század végén készült - de a 15. század Az esztergomi Szent
kapcsolata és a magyar püspökök franciaor
folyamán átalakított - Szent László herma
Adalbert-székesegyház
szági iskolázottsága lehetett. A kora gótika
is III. Béla vonásait őrizheti.
elpusztult
kapujáról,
a Porta Speciosáról készült
festmény,
azonban nem szorítja ki a romanikát, a két stílus egymás mellett jelentkezett, sőt a szá zad legvégén, a következő század elején, kü
18. század
lönösen a világi előkelők monostorépítke zéseivel, újra virágkorát élte a késő román építészet Magyarországon. III. Béla egyházpolitikájának csúcspont ját I. László szentté avatása jelentette. A pá pa által jóváhagyott és legátusa jelenlétében történt ünnepélyes kanonizáció a magyar királyok és az egyház közel egy évszáza dos, tudatos kultuszteremtő törekvésének betetőzése. László király 1192-es váradi szentté avatása egyaránt hasznára vált az egyháznak és a dinasztiának. László kanonizációja a magyar egyház sikere, amely ez zel elismerte egykori
Szent László király ereklyetartó
nagy támogatójá
nak tevékenységét. Másrészt jól illeszkedett
mellszobra,
a 12. századi európai szentkultuszhoz is.
15. század
A századot az egyházi hatalom (sacerdo-
Udvari művészetek
és
írásbeliség
Udvari művészetek és írásbeliség
A
század vége a művészetek, a kul túra és az írásbeliség terén is jelentős eredményeket hozott. Szent László kanonizációjának eszmetörténeti inspi rációival hozható párhuzamba az, hogy III. Béla egy Szent István által készíttetett kazulát átalakíttatott és koronázópalástként a királyi insigniumok közé emelt. A szent király palástját felöltő új uralkodó közvetlen kapcsolatba került István királlyal, a magyar állam alapítójával és a szenttel. Szakrális alá támasztást nyert a király hatalma és így egy házi ügyekre is kiterjedt. A palást mellett a királyi insigniumok kö zül a jogar elkészítése egy Szent Istvánhoz köthető hegyikristály felhasználásával Béla uralkodása alatt történt meg. Egyes elképze lések szerint a Szent Korona kialakítása, az alsó, görög korona és a felső rész összeil lesztése is III. Béla kezdeményezésére történ hetett. Ez azonban igen kétséges. Minden esetre a 12. század végén az építkezések mel lett a kisművészetek, különösen az ötvösség színvonalas alkotásokat tud felmutatni.
III. Béla uralkodása a francia kapcsolatok kiteljesedésének időszaka. Két francia fele sége, a francia ciszterciek betelepítése mel lett a királyi klerikusok franciaországi isko láztatását kell kiemelni. A 12. század folya mán végig kimutatható a francia iskolák ha
tása, de legnagyobb számban bizonyosan III. Béla uralko dása alatt tartózkodnak kint magyar klerikusok. Egy kora beli levélből kitűnik, hogy az egyik híres párizsi kolostor iskolá jában egy kis magyar kolónia tanult. A levélben megnevezett klerikusok utóbb egy-egy magyar püspökség élé re kerültek. Ebben az időben már Oxfordban tanuló magyar diákról is hallhatunk. A század végén főpapjaink többsége igen magas és modern mű veltséggel rendelkezett, a teológiai prob lémák iránt is érdeklődést mutatott. Jób esztergomi érsek például teoló giai kérdésekről folytatott levelezést a bizánci császárral. A korszakban Lukács esztergomi érsek ösztönzésére egy liturgikus reform is történt, új hang jegyírást vezettek be. Béla kezdeményezte egy Elvin nevű diák Párizsba küldését, hogy az új éneklési módot, a többszólamúságot megismerje. Elvin hazatérve váradi püspök lett. I. László szentté avatására is több új li turgikus alkotás készült.
A külföldön tanult királyi klerikusok hatása az udvari írásbeliségben is megmu tatkozott. III. Béla uralkodása beteljesíti azt a fejlődést a királyi írásbeliségben, amely a 12. század első felében indult el. A királyi kápolnán belül fokozatosan elkü lönült egy csoport, amelynek tagjai a köte lező liturgikus tevékenységen kívül rend szeresen, már-már hivatásszerűen írták az uralkodó okleveleit, és megjelentek a nota-
Akvamanile
Abaújszántóról,
12. század vége-13. század eleje
A jogar III. Béla idején készült
KÍSÉRLET BIZÁNC ÖRÖKÉBE L É P N I . III. BÉLA KIRÁLYSÁGA (1172-1196)
III. Béla uralkodásának idején
mételt szövegeket t u d o t t elolvasni, hanem
nagyszabású
építkezések
megfelelő, a világiak jogéletében is alkal
zajlottak
mazható írástudással rendelkezett. A király
a királyi székhelyen,
döntése n y o m á n a 12-13. század forduló
Esztergomban. A
ján a székeskáptalanok és a királyi társas-
várkápolna
káptalanok, főleg azok, amelyek korábban istenítéletekkel is foglalkoztak, rendszeres hiteleshelyi tevékenységet folytatnak. A ma gyar írásbeliség 13. század eleji robbanás szerű fejlődésének alapjait III. Béla uralko dása alatt teremtették meg. A királyi kancellárián feladatot kapó klerikusok érdeklődése a t ö r t é n e t i és a lo vagi kultúrával összefüggő i r o d a l o m felé is nyitott volt. Egy latin nyelvű Trója-re gény készült ebben az időszakban, de n é p szerű a Roland-ének és a Nagy Sándor regény. A világi i r o d a l o m m ű v e i n e k is mertségét a korabeli keresztnévanyag is alátámasztja. A t ö r t é n e t i érdeklődést bi zonyítja, hogy A n o n y m u s III. Béla jegyző jeként dolgozott. riusok. Az oklevél megerősítése, megpe-
III. Béla király 1196. április 23-án h u n y t
csételése azonban továbbra is a kápolnais
el és Székesfehérvárott, első felesége mel
pán feladata maradt. A királyi kápolna egé
lé temették el. Jó előre g o n d o s k o d o t t az
szének a felügyeletét a főkáplán, az eszter
utódlásról.
gomi érsek látta e l . Í g y a z udvarhoz kap csolódó hivatali írásbeliséget, a király po litikai döntéseinek írásba foglalását egy olyan testület végezte, amely az érsek befo lyása alatt állt. III. Béla a korszak európai gyakorlatához hasonlóan, azzal egy idő ben, függetleníteni kívánta a királyi írásbe liséget a szigorú főpapi ellenőrzés alól és létrehozta a kápolnától független királyi kancelláriát. A szakszerűség, a hivatalszerű működés előmozdítása mellett komoly politikai indítékok is szerepet játszottak a király döntésében. III. Béla a királyi udvaron kívül is ösz tönözni kívánta azt, hogy a jogügyletekben a szokásos szóbeliséget az írásos bizonyság váltsa fel. 1181-ben egy oklevelében kifeje zésre jutott az uralkodó igénye, hogy a ma gánjogi ügyekről is oklevelet kelljen kiállí tani. A rendelkezés azt is bizonyítja, hogy A Gesta Hungarorurn
az egyházi központokban már sok olyan
egy lapja
klerikus volt, aki nem csupán sokszor is
Elsőszülött
fiát,
Imrét
már
Udvari
1182-ben királlyá koronázta, majd 1194ben hercegként Szlavónia élére állította. III. Béla uralkodása egy korszakot zár le az ország történetében. A 12. század nemcsak a történések számszerű nyilvántartásában elkülöníthető szakasza a középkori magyar történelemnek, h a n e m önálló korszakot is jelent. Ebben az időben nem történtek olyan meghatározó, a történeti tudat ban élénken jelen lévő események, mint a 11. században az államalapítás, a 13. szá zadban az Aranybulla kiadása vagy a tatár járás. A Kálmánnal kezdődő időszak mégis fontos és jól elkülönülő korszak. A mély ben, a kevés forrás miatt alig kitapinthatóan, folyamatos, lassú átalakuláson ment keresztül az ország. Egyszerre kellett figyel ni a nyugati és a keleti császárság irányába, a latin és a bizánci kereszténységre, általá b a n Nyugat és Kelet világára. A korabeli élet számos területén (a királyi hatalom jel lege, hadszervezet, településszerkezet, ke reskedelmi kapcsolatok stb.) kifejezésre jut ez a sajátos kettősség. Mindkét irányban történtek elmozdulások, sőt az ország tör ténetében ebben az időben még egy különutas fejlődés lehetősége is b e n n e rejlett. Ez a század az a korszak is, amikor az ország az európai hatalmi politika szerves része lett. Fontosságát bizonyítandó időnként túl is vállalva magát. Máskor pedig mintha még helyét keresné a korabeli Európában. Ezzel egyidejűleg közvetítő szerepre vállal kozva kontaktuszónaként m ű k ö d ö t t a kü lönböző kultúrák között, például Nyugaton ismeretlen görög m u n k á k a t fordítottak la tinra. A 12. század látszólag sorsfordító ese mények nélkül is nagyon izgalmas, pezsgő és fontos korszak volt a magyar történe lemben, amelyet végigkísér a dinasztia tag jainak drámai fordulatokkal teli küzdelme. Jelentős uralkodó, Kálmán hatalomra ke rülése nyitotta ezt a korszakot és egy, még a következő század közepén is elismert, tekintélyes király, III. Béla uralkodása zár ta. III. Béla életpályája önmagában sokat elárul a korszakról, megjelenítette kétar cúságát, szinte szimbolizálta a századot.
művészetek
és
Írásbeliség
III. Béla alatt beteljesedett a 12. század fej lődése. A király egy erős, stabil, gazdag országot hagyott hátra, amely a továbbfej lődés érdekében azonban alapvető, struk turális változások elé érkezett.
III. Béla és felesége halotti ékszerei III. Béla és felesége síremléke a templomban
Mátyás
AJÁNLOTT
IRODALOM
Ajánlott irodalom Forrásközlések
Kovács Éva és Lovag Zsuzsa: A magyar koronázási jelvények. Budapest, 1980.
Abu-Hamid al-Gárnáti utazása Kelet- és Közép-Európában 1131-1153. Szerkesztette: O. G. Bolsakovés A. L. Mongajt. Budapest, 1985.55-66. old.
Kovács László: A kora Árpád-kori magyar pénzverésről. Budapest, 1997.
Árpád-házi királyaink okleveleinek kritikai jegyzéke I./l. Szerkesztette: Szentpétery Imre. Budapest, 1923.
Kristó Gyula és Makk Ferenc: Az Árpád-ház uralkodói. Budapest, 1996.
Árpád-kori és Anjou-kori levelek. Szerkesztette: Makkai László és Mezey László. Budapest, 1960.
Kristó Gyula: A tizenegyedik század története. Budapest, 1999.
Árpád-kori legendák és Intelmek. Szerkesztette: Érszegi Géza. Budapest, 1983.
Kristó Gyula: Az Árpád-kor háborúi. Budapest, 1986.
Árpád-kori törvények. Fordította: Szilágyi Loránd. Budapest, 1962. Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai. Szerkesztette: Moravcsik Gyula. Budapest, 1984. Elter István: Magyarország Idrísí földrajzi művében (1154). In: Acfa Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta Histórica 82 (1985) 53-62. old. III. Béla emlékezete. Szerkesztette: Kristó Gyula és Makk Ferenc. Budapest, 1981. Írott források az 1050-1116 közötti magyar történelemről. Szerkesztette: Makk Ferenc és Thoroczkay Gábor. Szeged, 2006.
Magyarország történeti demográfiája. Szerkesztette: Kovacsics József. Budapest, 1997. Makk Ferenc: A tizenkettedik század története. Budapest, 2000. Makk Ferenc: A turulmadártól a kettőskeresztig. Szeged, 1998. Makk Ferenc: Magyar külpolitika (896-1196). Szeged, 1996. Mezey László: Deákság és Európa. Budapest, 1979. Moravcsik Gyula: Bizánc és a magyarság. Budapest, 2003. Szent László és Somogyvár. Szerkesztette: Magyar Kálmán. Kaposvár, 1992.
Képes Krónika. Fordította: Bellus Ibolya, a jegyzeteket Kristó Gyula írta. Budapest, 1986.
Török József: A tizenegyedik század magyar egyháztörténete. Budapest, 2002.
László király emlékezete. Szerkesztette: Katona Tamás. Budapest, 1977.
Török József: A tizenkettedik század magyar egyháztörténete. Budapest, 2002.
Magyar történeti szöveggyűjtemény 1000-1526. Szerkesztette: Bertényi Iván. Budapest, 2000. Magyarok a Kijevi Évkönyvben. Szerkesztette: Font Márta. Szeged, 1996.
Szakirodalmi feldolgozások Font Márta: Így élt Könyves Kálmán. Budapest, 1993. Gerics József: Egyház, állam és gondolkodás. Magyarország a középkorban. Budapest, 1995. Jánosi Mónika: Törvényalkotás a korai Árpád-korban. Szeged, 1996. Korai magyar történeti lexikon. Főszerkesztő: Kristó Gyula. Szerkesztette: Engel Pál és Makk Ferenc. Budapest, 1994.
MAGYARORSZÁG T Ö R T É N E T E Főszerkesztő Romsics Ignác
1. Őstörténet és honfoglalás 2. Államalapítás 970-1038 3. Válság és megerősödés 1038-1196 4. Nagy uralkodók és kiskirályok a 13. században 5. Az Anjouk birodalma 1301-1387 6. Luxemburgi Zsigmond uralkodása 1387-1437 7. A Hunyadiak kora 1437-1490 8. Mohács felé 1490-1526 9. A három részre szakadt ország 1526-1606 10. Romlás és megújulás 1606-1703 11. A Rákóczi-szabadságharc 1703-1711 12. Megbékélés és újjáépítés 1711-1790 13. A nemzeti ébredés kora 1790-1848 14. Forradalom és szabadságharc 1848-1849 15. Polgári átalakulás és neoabszolutizmus 1849-1867 16. A dualizmus kora 1867-1914 17. Világháború és forradalmak 1914-1919 18. A Horthy-korszak 1920-1941 19. Magyarország a második világháborúban 20. Demokráciából a diktatúrába 1945-1956 21. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 22. A Kádár-korszak 1956-1989 23. A Harmadik Magyar Köztársaság 1 9 8 9 - 2 0 0 9 24. Időrendi áttekintés
KOSSUTH K I A D Ó www.kossulh.hu