03-3/13-2/2013.
Jegyzőkönyv A Pécs-Nagyárpád Településrészi Önkormányzat 2013. április 23-án, a Pécs, Kultúrház u. 1. szám alatt működő Művelődési Ház helyiségében megtartott soron következő üléséről
Jelen vannak: Moór Eszter részönkormányzati vezető, Beck Tibor, Koszta Pál, Ordonics Tibor, Pálfi Ervinné tagok, Tatai Ferencné jegyzőkönyvvezető Moór Eszter köszönti a településrészi önkormányzat ülésén megjelenteket. Megállapítja, hogy a testület 5 fővel jelen határozatképes, és az ülést 17 óra 5 perckor megnyitja. Javasolja, vegyék napirendre a 2012. évi pénzmaradvány felosztása című napirendi pontot. Szavazásra teszi fel a kiküldött napirendet az elhangzott módosításra figyelemmel. Megállapítja, hogy az ülés napirendjét a Településrészi Önkormányzat 5 egybehangzó igen szavazattal – az alábbiak szerint – elfogadta. N a p i r e n d: 1.)
Tájékoztató a helyi adókról szóló rendeletekről
2.)
Kulturális, sport, egyéb rendezvények (szóbeli előterjesztés)
3.)
Aktuális ügyek
4.)
Pécs-Nagyárpád Településrészi Önkormányzata 2012. évi pénzmaradványának felosztása
5.)
Egyebek
Napirend tárgyalása:
1.)
Tájékoztató a helyi adókról szóló rendeletekről Előterjesztő: Moór Eszter a részönkormányzat vezetője Meghívott: Dr. Nagy Zoltán adóügyi osztályvezető
Dr. Nagy Zoltán: a beadványokból érzi a lakosság problémáját, hiszen a Mecsek-oldalban lévő és a megélhetéshez szükséges gazdálkodásra alkalmas egyéb területek nem hasonlíthatók össze. Ezért nagyon hálatlan feladat, amikor egy adórendeletet kell megalkotni és működtetni.
2 Az önadózás elve alapján az önkormányzat csak a bevallott vagyont tudja adóztatni. Problémát okoz az is, hogy szinte minden évben módosult a helyi adórendelet, voltak mentes épület nagyságok, aztán egy kicsit csökkent, majd megszűnt. Olyan épületek vonatkozásában is, amelyek bizonyosfajta mezőgazdasági tevékenységeket szolgálnak. 2013-ban társasházak és több lakásos épületek esetében 80 m2 családi házak vonatkozásában is 200 Ft az adó mértéke, efelett sávos progresszióban 450 Ft és 220 m2 felett már 900 Ft az építmények adótartalma. Azért hangsúlyozza az építményeket, mert a lakosság ingatlan adóként jellemzi annak ellenére, hogy a miniszterelnök úr azt mondta, nem lesz ingatlan adó. A kettő között különbséget kell enni – bár értelmezhető úgy, hogy az épület és a telek alapvetően ingatlan, adó szempontjából mégis teljesen más – az egyik az egy sávos progresszióval adózó hasznos alapterület adóztat, az ingatlanadó pedig forgalmi érték százalékában meghatározott adó. Ilyen pedig nincs, ami adóköteles, az a hasznos alapterület. Van lakás céljára szolgáló és melléképítmény (pince, nyári konyha, stb. – és az utóbbi hasznos négyzetmétereinek adó értéke nulla. A garázs pedig 300 Ft/m2. A jövedelem eltérésből, vagyoni helyzetből fakadó problémákat érzékelve mérhetetlen mennyiségű méltányossági és fizetési könnyítési kérelmet kezel az Adóügyi Osztály. Kéri, hogyha valakinek ilyen problémája van, forduljon az Adóügyi Osztályhoz, mert 2013-ban csak így tudnak segíteni. Az eljárási illetéket megszüntették, tehát magánszemélyek esetében nem kell fizetni. Azt viszont kéri, hogy az engedélyező határozatok indokolását fogalmazzák meg a kérelemben. Visszatérve az építményadóra elmondja, hogy 2013-ban a közgyűlés teljesen új szemléletmódot vezetett be a nem lakáscéljára szolgáló építmények adóztatására. Eszerint az épületek használati üzemmódja határozza meg az adott ingatlan adómértékét. Ugyanazt az épületet más adó terheli, ha az például bankfiók, vagy ha élelmiszerbolt, tehát a használati funkció dönti el az adó mértékét. Ezzel kapcsolatban tavaly decemberben küldtek ki több mint 11.800 „B”-lapot, amely alapján azt szerették volna megtudni, hogy minden épületet, amely nem lakáscéljára készült, azt milyen funkcióra használják. A telek önmagában problémás, mert 1500 m2-ig az adó mértéke nulla, 3000 négyzetméterig 10 Ft, 5000 négyzetméterig 30 Ft és efölött 60 Ft. Telekadó bevallásban fel kell tüntetni, hogy az adott területet milyen célra használják, mert ha mezőgazdasági célra használják, akkor az első 1500 m2 0 Ft, az összes további m2 10 Ft-tal adózik. Szerették volna elérni, hogy a telek folyamatos rendben tartásához kössék az adó mértékét, de ezt nem fogadta el a politika. Az előbb említett 1500 m2 feletti 10 forintos adómértéket pontosan felére lehet csökkenteni, ha a tulajdonos, vagy a haszonélvező január 1-én őstermelői igazolvánnyal rendelkezik. A kérelmek kapcsán folyamatosan tájékoztatja a polgármester urat és a tisztségviselőket arról, hogy milyen témakörben érkeznek kérelmek. Ennek ismeretében a polgármester úr kezdeményezésére a közgyűlés azzal bízta meg az Adóügyi Osztályt, hogy dolgozza ki, hogyan lehetne az építmény és telekadó vonatkozásában az adótömeg változatlanul tartása mellett további kedvezményeket bevezetni. Ez azt jelenti, hogyha az Adóügyi Osztály a jelenlegi potyautas rendszerből megpróbál adóköteles épületeket és telkeket bevonni a rendszerbe, akkor a 2013-ban pluszként feltárt adótömeg szolgálhatja az adócsökkentés forrását. Ez elsősorban a Mecsek-oldalra vonatkozik, és az ebből befolyó pluszadó az adócsökkentésre használható fel. Polgármester úr
3 nagyon örült ennek a koncepciónak. Ha sikerülne pontosan behatárolni, hogy mely területek tartoznak szorosan a városhoz, és melyek a kapcsolt területek, ilyen lehet például a 10 részönkormányzat, akkor van-e mód arra, hogy az építményeket ne 80 négyzetméterig adóztassák egységes adómértékkel, hanem a városban 80 négyzetméterig 200 Ft-tal, és a tradicionális városgyűrűn kívül 100-120 négyzetméterig kisebb mértékben. Ez nem ígéret, csak arra utal, hogy az Adóügyi Osztály tisztességesen szeretne egy olyan irányba nyitni, hogy mind a telek, mind az épületek hasznos négyzetméterek adóztatásában el kell fogadni a kulturális környezet és a tevékenység jellegéből fakadóan eltérő életmód alakult ki a városban és a városon kívüli területeken. Továbbá a több generáció számára épült lakóházak is teljesen más beosztásúak, teljesen más funkcióra épültek. Elképzelései szerint két övezetet alakítanának ki. A közgyűlés felkérését nagyon komolyan veszi, és mindent elkövet annak érdekében, hogy maximálisan lemodellezzék, mekkora adókieséseket jelentene, illetve mekkora pluszforrásokat tudnak bevonni annak érdekében, hogy az adó össz tömege ne csökkenjen. Azt azonban látni kell, ha van egy preferált réteg, akinek segítenek, akkor mindig van egy másik, aki úgy érzi, neki is kellene segíteni. Jelen gazdasági helyzetben nem szabad megkerülni annak a kérdésnek a tárgyalását, hogy bizonyos jövedelemhatár alatt egyáltalán etikus-e ilyen mértékben az adóztatás, de ez mindig nagy felháborodást vált ki. Ezeket a kérdéseket mindig egyénileg kell kezelni méltányossági kérelem alapján. Több száz kérelem pozitívan lett elbírálva az év első három hónapjában, amely azt igazolja, hogy odafigyelnek és nézik a jövedelmi és vagyoni viszonyokat. A gépjárműadó tekinttében a beadványozók többsége felháborodással vette tudomásul, hogy az állam szeretné a rendszerből kiszűrni a mozgáskorlátozottakat, akiknek papírjuk van erről, de valójában nem mozgáskorlátozottak. Októbertől létrejött egy rehabilitációs bizottság, amelynek a felülvizsgálata szükséges ahhoz, hogy valaki a jövőben is megkapja ezt a kedvezményt. Januárban megkapták a Belügyminisztériumtól, hogy kik a gépjármű tulajdonosai, illetve üzemben tartói, muszáj volt mindenki terhére gépjárműadót előírni, annak is, akinek le nem zárult orvosi vizsgálata volt. Tehát rengeteg fellebbezés érkezett. Minden esetben, ahol lezárult a vizsgálat, és jogosult rá, eltörölték. A talajterhelési díj nem tipikusan adó, de helyi adóként kerül kivetésre és beszedésre. Ennek az a lényege, hogy minden olyan városrészben, ahol a csatornázás megvalósult, legyen érdekelt az ingatlan tulajdonos a rákötésre. Ez esetben ugyanis nincs talajterhelési díjfizetési kötelezettsége. A Tettye Forrásház minden évben lejelenti azon ingatlantulajdonosokat, akiknek a lehetősége meglenne a szennyvízcsatornára történő csatlakozásra, de nem tették meg. Összegezve az elmondottakat, kéri a jelenlévőket, higgyék el, érzékelik a lakosság részéről felmerülő problémákat, próbálják kezelni őket. Moór Eszter: megkérdezi, van-e információ arról, hogy Nagyárpád területén hányan vannak a nem adózók? Nem mindegy hogy 450 Ft-ot, vagy 250 Ft-ot kell fizetni egy olyan épület után, amit annak idején az adómentes határ figyelembevételével építettek.
4 Dr. Nagy Zoltán: felvetődött a kérdés, hogy abban az esetben mi a teendő, ha egy telken két családi ház van? Ez esetben osztatlan tulajdonközösségről van szó. Ennek megfelelően mindkét ház tulajdonosának van egy kijelölt saját felségterülete. A jog azonban úgy értékeli, hogy a két házra kiszabott adókötelezettséget viselik a tulajdonosok a tulajdoni hányad arányában. 2013-ban a helyi adórendelet úgy módosult, hogy amennyiben mind a két ingatlan önálló, műszakilag elkülönült bejárattal rendelkezik, és önálló mérőhelyekkel van kialakítva, akkor nem sávos progresszióval adózik, hanem egy lineáris kulccsal, 300 Ft/m2-rel. Ez esetben is kérelmet kell benyújtani. Moór Eszter kérdésére válaszolva elmondja, vélhetően a nagyárpádi ingatlanoknak egy töredéke van bevallva. Célszerű lenne úgy korrigálni a bevallásokat, hogy az épület hasznos négyzetmétere a valóságnak megfelelően legyen megadva. Láthatják, hogy e tekintetben próbálnak egy második övezet kialakításával alacsonyabb mértékkel adóztatni. 2012-höz képest is jelentős módosítások történtek az adórendeletben. Először egy tiszta helyzetet kell teremteni, majd újra áttekinteni, hogy kik élvezhetik a kedvezményt, és olyan adómértékek legyenek, amit ki is tudnak fizetni. Azt gondolja, a Nagyáprádon élőknek sok esetben nincs jól bevallva a hasznos alapterülete. Sok esetben a térképszelvény által lefedett rész sokkal nagyobb, mint amennyit bevallottak, de elsősorban az adó teherviselő képesség kapcsán a Mecsek-oldallal kezdenének. Ordonics József: Felvetődött a kérdés, hogy milyen módon lehet igazolni a mezőgazdasági művelést, mert építési telekként van mindegyik nyilvántartva? Dr. Nagy Zoltán: a kérdés nagyon sok jogszabályt érint. A legnagyobb probléma, hogy az ingatlan nyilvántartásról szóló jogszabály különös módosításon esett át, és azt mondja ki, hogy a 10.000 m2-t el nem érő építésre szánt belterületi lakótelkek aranykorona tartalmát a tulajdoni lapon törölni kellett. Tehát a tulajdoni lapon soha többet nem szerepel a 10.000 m2 alatti belterületi telkek aranykoronája feltűntetve. Ez azért fontos, mert ha volna, automatikusan igazolná a mezőgazdasági művelést. Viszont nem tudja elutasítani annak a nyilatkozatát, aki azt mondja, hogy mezőgazdasági célra használja. Csak akkor tudná cáfolni, ha kimegy a helyszínre és egyértelműen nem így van. Minden tulajdonos nyilatkozhatja azt, hogy mezőgazdasági célra használja a területet. Az erre vonatkozó nyilatkozatot el tudják fogadni. Moór Eszter: megköszöni Nagy Zoltán tájékoztatóját. Megkérdezi, hogy a részönkormányzat hozhat-e ajánlásokat, amelyeket az önkormányzati döntés előkészítésénél figyelembe vesznek? Dr. Nagy Zoltán: természetesen, június 30-ig van rá lehetőség. Moór Eszter: hozzáfűzi, feltehetően az elévülési időn belül megtörténnek az ellenőrzések is a bevallások tekintetében, ezért fontos, hogy mindenki korrigálja a valós adatokra. Mit jelent ez például a 2013. évi telekadó vonatkozásában?
5 Dr. Nagy Zoltán: miután 2011-ben vezette be az önkormányzat, ezért legfeljebb 2011-ig lehet visszamenni, építményadóban pedig 2008-ig. Beck Tibor: megkérdezi, hogy mi számít hasznos alapterületnek egy háromszintes épület esetében? Dr. Nagy Zoltán: az 1,9 métert meghaladó magasságú terület a hasznos alapterület, ez általában a legfelső szint vonatkozásában lehet érdekes, a középső szint az esetek többségében 2,3-2,5 méter magas, ez egyértelmű, és az alsó szinten, vagy az alagsorban lévő gyümölcs, zöldség tárolásra, vagy kazánház, mosókonyha céljára szolgál, nem része a hasznos alapterületnek. De része például az edzőterem.
2.)
Kulturális, sport, egyéb rendezvények (szóbeli előterjesztés) Előterjesztő: Moór Eszter a részönkormányzat vezetője Meghívott: Petrik Bernadett Szivárvány Gyermekház
Moór Eszter: köszönti a Pécsi Kulturális Központ Szivárvány Gyermekház munkatársát Petrik Bernadettet, aki tavaly is segítette a részönkormányzat munkáját. A 2013. évi költségvetésben megvan az 500 eFt a kulturális programokra, csak egyelőre nincs külön soron. Petrik Bernadett: célszerűnek tartaná egy Gyermeknap megrendezését, illetve felmerült a Búcsú, és talán a következő lehetne a Mikulás, vagy a Karácsony. Továbbá érdemes lenne elgondolkodni valami állandó, vagy rendszeres találkozáson kéthetente, vagy havonta, amivel a gyerekeket ide lehetne szoktatni. Moór Eszter: milyen jellegű lenne? Petrik Bernadett: elsősorban olyan foglalkozásra gondolt, amelyen a kisgyermekes anyukák vehetnek részt, vagy egy hétvégi kézműves foglalkozás, és társasjáték. Meg lehetne hívni a védőnőt, ha a kismamáknak vannak kérdései, illetve van egy Dúdolda nevű foglalkozás a Gyermekházban, ahol ölbéli játékokat tanulnak, együtt vannak, játszanak. Felvetődött a jelenlévők részéről, hogy nem megfelelő az információ áramlás a településrészen, ezért célszerű lenne esetleg ilyenkor egy kör e-mail. Petrik Bernadett: örömmel venné, ha lenne a településrészről egy segítője, aki tudja vállalni, hogy eljuttassák az információt. Moór Eszter: véleménye szerint a boltba, az orvosi rendelőbe mindig ki lehet tenni a programokra vonatkozó szórólapokat, a Pécsi Hírek aktuális számában pedig bővebben meg tudják jelentetni. Ezen felül készíthetnének egy kis újságot. Ezen kívül, aki szeretné elküldheti az e-mail levelező címét, és akkor lenne egy levelező lista. A közfoglalkoztatásba ma is jelentkezett egy műve-
6 lődésszervező és egy gyermek- és ifjúság védelmis, ha őket fel lehetne venni, akkor Nagyárpádon tudná segíteni ezt a munkát. Vagy ha ezen kívül van valaki a településrészen, aki ilyen feladatot vállalna, és munkanélküli, akkor keresse meg. Javasolja, hogy a gyermeknapra tervezett rendezvényt ne azon a hétvégén tartsák, mert akkor egyébként is sok program van. Célszerűbb lenne esetleg június 1-én szombaton. Szintén a jelenlévők részéről vetődött fel, hogy a Búcsú ellehetetlenült Nagyárpádon, mert a város nagyon sok pénzt kért az árusoktól. Ettől függetlenül a Búcsú napján például eljöhetne a Márkuszínház. Megkérdezték, nem lehetne-e a helypénzt csökkenteni valamilyen módon. Moór Eszter: a Búcsú témájára még visszatérnek, most egy konkrét programjavaslatot kellene összeállítani. Petrik Bernadett: két héten belül elkészül az a tábla, amelyre ki lehet helyezni a plakátokat. Moór Eszter: kéri a részönkormányzat döntését arról, hogy a Gyermeknap, Búcsú és karácsonyi rendezvénnyel egyetértenek-e. A Gyermeknap után visszatérnek a rendszeres programra szóló javaslatra. Megállapítja, hogy a részönkormányzat 5 egybehangzó igen szavazattal a határozati javaslatot elfogadta, és az alábbi határozatot hozta: Pécs-Nagyárpád Településrészi Önkormányzat 5/2013. (04.23.) számú határozata
a 2013. évi rendezvényekről
Pécs-Nagyárpád Településrészi Önkormányzata úgy dönt, hogy 2013. évben az alábbi rendezvényeket kívánja megtartani: Gyereknap – 2013. június 1. Búcsú, Karácsonyi ünnepség. A testület felkéri Petrik Bernadettet, a Szivárvány Gyermekház művelődésszervezőjét a programok tervezetének elkészítésére, és a lebonyolításában való közreműködésre. Határidő:
azonnal
7
3.)
Felelős:
Moór Eszter a részönkormányzat vezetője
Kapják:
Moór Eszter részönkormányzati vezető Részönkormányzati tagok Petrik Bernadett művelődésszervező
Aktuális ügyek Előterjesztő: Moór Eszter a részönkormányzat vezetője
Moór Eszter: a buszjáratok kimaradására vonatkozó jelzésekkel kapcsolatban tájékoztatja a jelenlévőket, hogy 10 új autóbusz érkezett a városba. Úgy véli, ezzel már valamelyest lehet csökkenteni a járat kimaradást, és további buszok beszerzése van folyamatban. A nyári szünetig kér egy kis türelmet, mert, de kérni fogja, hogy arányosan osszák el. A nyári menetrend biztos tartható lesz, és szeptemberre remélhetőleg már meglesznek az új buszok. Kérdés, hozzászólás nem lévén, javasolja, hogy térjenek át a mai napon felvett napirendi pont tárgyalására.
4.)
2012 évi pénzeszköz átadás maradvány összegének felhasználásáról Előterjesztő: Moór Eszter a részönkormányzat vezetője
Moór Eszter: tájékoztatja a részönkormányzat tagjait, hogy a város 2012. évi költségvetése végrehajtását követően a részönkormányzatok megkapták a pénzmaradványt tartalmazó táblázatot, eszerint a Nagyárpádi Részönkormányzatnak 16.830,- Ft pénzmaradványa van, melynek a felhasználását a tagokkal történt egyeztetés alapján rúter beszerzésére, hiányzó hulladékgyűjtő edények pótlására, és a főtéri játszótér hintáinak javítására javasolja felhasználni. Kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a részönkormányzat 5 egybehangzó igen szavazattal a határozati javaslatot elfogadta, és az alábbi határozatot hozta: Pécs – Nagyárpád Településrészi Önkormányzat 6/2013. (04.23.) számú h a t á r o z a t a
a 2012. évi pénzeszköz átadás maradványösszegének felhasználásáról
8
Pécs-Nagyárpád Településrészi Önkormányzat Moór Eszter szóbeli előterjesztését megtárgyalta, és a 2012. évi pénzeszköz átadás 16.830,- Ft maradványösszegének felhasználását az alábbiak szerint tartja indokoltnak: -
Internet használathoz rúter beszerzése, hiányzó hulladékgyűjtő edények pótlása, főtéri játszótér hinták javítása
A részönkormányzat testülete felkéri a Városfejlesztési és Kommunális Referatúra vezetőjét a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: azonnal Felelős: Moór Eszter részönkormányzati vezető, Dr. Bokor Károly főosztályvezető Kapják:
5.)
Moór Eszter részönkormányzati vezető, Dr. Bokor Károly főosztályvezető Részönkormányzat tagjai
Egyebek nagyárpádi kereszteződés közlekedési problémái Kemény Zsigmond utcánál elhelyezett korlátozó tábla figyelmen kívül hagyása, Kemény Zsigmond utca 48. sz. előtti buszmegálló életveszélyes állapota
Moór Eszter: további megtárgyalandó napirendi pont hiányában megköszöni a részönkormányzat tagjainak munkáját, és az ülést 18,30 órakor bezárja.
K. m. f.
Moór Eszter részönkormányzati vezető
A jegyzőkönyvet készítette:
Tatai Ferencné vezető főtanácsos
Ordonics Tibor részönkormányzati tag
