Magyarország szerepe a diák mobilitásban Rédei Mária1 1. A mozgás az élet része A térbeli elérhetőség feltételeinek a javulásával az élet mind természetesebb és gyakoribb jelenségévé vált szülőhelyünk elhagyása. Az emberek elinduláskor kifejezik azt a bizakodásukat, hogy máshol többet remélnek, szabadabban mozoghatnak, és az új környezet őket is jobban motiválja. Ha egy kihívásokkal teli környezetben élünk, akkor magunk is többet teszünk a megfelelés érdekében. Ellenben, ha a helyben élő vagy odaérkező azt tapasztalja, hogy tevékenységére nincs szükség, a fejlődésére fordított pénz nem térül meg, akkor reményvesztetté válhat.2 Az ember szellemi képességeinek/humán capital növelése, hasonló a vállalkozások térbeli fejlesztési elgondolásához. A szabad áramlásban az ember és annak környezete jobb feltételekre törekszik, ezért ha a jelenlegi hely számára már nem megfelelő, tovább akar menni. A lakóhely megváltoztatására való törekvés egy felismerési, döntési folyamat. Felismerése annak, hogy máshol belőlem más ember lehet. A többség migrációs döntését konkrét helyi dimenziók határozzák meg, amelyeket egyesek közelebbi vagy távolabbi környezetéről szerzett ismeretekkel hasonlítanak össze. Az új lakóhely kiválasztása során több szempontot egyeztetünk, és mivel a migrációban résztvevők négyötöde képzelen ember, ennek fokuszában a napi megélhetés áll. A kisebbik hányad nem elégszik meg ennyivel, ennél többre vágyik, egy esélyt biztosító szellemi/anyagi tőke felhalmozására. Míg a 60-as évek mobilitási leírásai arról szóltak, hogy az egyes országok miként „szívják” el a kiművelt emberfőket, a XXI. század emberi erőforrás elemzése a több földrajzi helyen szerzett tapasztalás erényéről beszél, a hálózati kapcsolatok rugalmasságát értékeli. A magasan képzettek mozgásának kutatása3 a 60-as években kezdődött, akkor, amikor az angol gazdaság hanyatlása és az amerikai felfutás „agyelszívást” eredményezett. Később a kutatók érdeklődése a fejlődő és a fejlett világ közötti kapcsolatra bővült, összefüggésben azzal, hogy a függetlenedés együtt járt az anyaország és a gyarmat közötti munkaerő és ismeret cseréjével. A 70-es években jelentek meg azok a termelési ágak, amelyek hozzáadott többlet értékkel növelt terméket bocsátottak ki, mint az elektronikai ipar, majd a telematika és informatika, biotechnológia. Ezen tevékenységi átrendeződéshez már fokozott mértékben volt szükség képzett munkaerőre. Ennek felfutásába már bekapcsolódott az ázsiai munkaerő. A 80-as években a globalizáció elterjedése, a kutatási eredmények gyors alkalmazása a termelésben, az oktatás nemzetközivé válása, jelentette a fő hajtóerőt. A képzettek mozgását, mint a szellemi értékek térbeli halmozódását elemezték és a humán tőkéről beszéltek. A 90-es években váratlan volt Kína és a kelet-európai régió bekapcsolódása a világgazdaság folyamataiba, és mivel számottevő képzett lakossággal rendelkezett, nyitódásuk új szempontot vetett fel. A kelet-európai változások a „brain drain” témáját a biztonságpolitika érdeklődésének középpontjába helyezték.4 A migráció kérdése ezen túl a 1
habilitált egyetemi docens, ELTE TTK Földrajz és Földtudományi Intézet,
[email protected] Oded Stark professzor a bonni egyetem tanára 2003 márciusában előadást tartott a IIASA-ban „Rethinking the Brain Drain” címmel, és a következőkben foglalja össze mondanivalóját. „Ha a termelés nem ösztönzi a munkavállalót egy magasabb tevékenységi szint elérésére, akkor ő maga is kevesebbet fektet be a szellemi képességek fejlesztésébe. A migráció valós pozitív próbája az, hogy az ember a gazdagabb országokban megszerzett tapasztalatait, készségeit, szellemi tőkévé kovácsolja, majd visszatérve az alacsonyabb gazdasági környezetben, ezt kamatoztatja. Egy jól szervezett és működtetett gazdaságban a migrációval járó többlet költségek és zavaró hatások könnyebben feloldhatók, mint ha ilyen irányú politika nem is létezik.” 3 OECD 2002 kiadványa a tanulási célú mozgásról úgy fogalamaz, pre-curzore/előrejelzője a magasan képzettek mobilitásának. 4 Az érdeklődés valójában arra irányult, hogy a katonai jelentőségű ismeretekkel rendelkező kutatók kiáramlását nyomon kövessék. 2
gazdaság térbeli terjedésének is látható formáját is jelentette, így ennek feltérképezése, követése,
alapvető fontosságú volt a politikusok számára. Az ezredfordulóra kialakult helyzet, finoman fogalmazva is ellentmondásos; az emberek és gondolatok jelenleg kevésbé szabadon „közlekednek”, mint az áru és a tőke. A korlátozott mobilitásnak több akadálya van: egymásnak ellentmondó adminisztratív szabályok, az adórendszerek csekély vagy hiányos harmonizációja, a képesítések kölcsönös elismerésének a korlátja, az idegen nyelvek elégtelen ismerete és a fogadó intézmények hiánya, hogy csak néhányat említsek. A nehézség ellenére egyértelmű a mobilitással elérhető haszon, mind az emberek, mind a vállalkozások számára többletet jelent. Felbecsülhetetlen személyes és szakmai tapasztalatok lehetőségét jelenti, ami a humán tőke további növelésének egyik hatékony útja, mert ezzel a résztvevők olyan készségekhez jutnak el, és olyan képességeket szereznek, amely esélyüket helyben és a tágabb térben is növeli.5 A nemzetközi mobilitással elérhető hozzáadott érték hivatalosan is elismertté vált. A hallgatók, gyakornokok, tanárok, kutatók és fiatal önkéntesek nem mindig vannak tudatában az előttük nyitva álló lehetőségek sorának, és gyakran elkedvetlenednek akadályokkal szembetalálkozva, így közülük túl kevesen tudják ezt a hasznos lehetőséget kihasználni. A külföldön tanulás kérdése nálunk új, hogyha figyelmen kívül hagyjuk azt a kevés számú magyar diákot, akiknek lehetősége volt a korábbi évtizedekben erre, illetve a hozzánk ösztöndíjasként érkezőket. Kétségtelen, hogy Magyarország a 90-es években belépett azon országok körébe, ahol már szokásos életforma, hogy a fiatalok hosszabb rövidebb időt más országban tanultak, ezzel nyelvileg tökéletesedtek, és megismerték más országok szokásait, kultúráját. A határok átjárhatóságával és a piac gazdaság megjelenésével, különösen a nemzetközi üzleti élet jelenlétével, nálunk is megnőtt a nemzetközileg jártas emberfők iránt a kereslet és a felhasználás értéke. A következőkben áttekintjük, hogy milyen folyamatok jellemzők a világban és itthon. Annak érdekében, hogy a külföldön tanulást összehasonlítható adatok alapján végezzük, bevezetésként a fogalomhoz tartozó jogi, statisztikai értelmezéseket tekintjük át.
2. A statisztika nemzetközi gyakorlata A külföldön tanulásra vonatkozó statisztikai adatgyűjtés csak a felnőttkorban lévő, ebből következően felsőfokú tanulmányokra beiratkozott diákokra vonatkozik. Noha jelentős számban fordul elő olyan, hogy kiskorúak más országban tanulnak, de ez a családjog körébe sorolt, nem önálló döntésű mozgás. Valamint idesorolhatók lehetnének azok a külföldi állampolgárságú személyek, akik az adott országban letelepedési engedéllyel rendelkeznek, és gyermekeik, mint külföldiek, beiratkozását vehetnők figyelembe. Ez növelné a nemzetközi tanulás mértékét, de ezt nem soroljuk ide. Ha valaki önállóan tanulási célból szeretne egy másik országban tartózkodni, és ennek időtartama hosszabb, mint három hónap, akkor a fogadó tagállam hatóságaihoz kell fordulnia tartózkodási engedélyért. Az eljárás során be kell mutatnia egy igazolást, hogy beiratkozott hallgatója egy oktatási intézménynek, és egy nyilatkozattal kell rendelkezzen arról, hogy a tanulmányi időszakra megfelelő anyagi forrásokkal és teljes körű betegbiztosítással rendelkezik. A tanulási célból érkezőknél csak az akkreditált iskolákban történő regisztrációt vegyék alapul, figyelemmel a tanulás melletti munkavégzés nemzeti szabályaira6. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy adatok a 3 hónapnál hosszabb tartózkodás esetéről állhatnak rendelkezésre. A szabályok arra is kitérnek, hogy ezen idő alatt nem végezhetnek semmilyen fizetett tevékenységet, ami a tapasztalatok szerint befolyásolja a cél ország megválasztását, az önköltséges oktatás megvalósulását. A hallgatók a befogadó országban a költségeik fedezésére külföldről kapott összegek megadóztatása alól kivétel nélkül mentesülnek. A megállapodások általában arra az alapelvre épülnek, hogy a hallgatók, vagy az üzleti gyakornokok számára kifizetett összegeket fenntartási és tanulási/képzési költségek fedezésére kell fordítani, és ezek adómentesek. A belépés céljának megjelölése sokszor csak a befogadó terület jogi lehetőségeit tükrözi és nem az érkezés valós célját jelenti. Az érkezők tartózkodásának céljára vonatkozó nemzetközi ajánlások, munkavállalási, családi, egészségi, jövedelemszerző és tanulási célú kategóriákat állapítanak meg.7 A tanulókra vonatkozó adatsorokat a legtöbb ország statisztikai közlésében az egyéb belépésen belül találjuk. Az 1981. évi ENSZ nemzetközi statisztikai ajánlása is úgy összegzi, hogy a tanulók akár letelepedési célú, akár tartózkodási célú esetben is, csak választható (fakultatív) módon részei a rendszeres statisztikának. A gyakorlat az, hogy azon országok, amelyek nemzeti fejlődésük fontos eszközének tekintik kész emberfők be/kivándorolását, azok adatokkal is fokozottabban tárják fel a kérdést. Az ENSZ 1996. évi ajánlása8 a nemzetközi migrációs adatok rendszerezéséről azt írja, hogy a befogadó országnak az oktatási és képzési célból huzamos tartózkodásra érkezőket külön kell kezelni. ahol három időtartamot különböztetnek meg: • 12 hónapnál rövidebb tartózkodás,9 5
A történelmi időkben a mesteremberek is úgy tartották, hogy a határokon túl bővített gyakorlat, sokat ér. Egyes országokban azért irányul a fokozott tanulási célú érdeklődés, mert 11-21 heti órát engedélyez munkavállalásra. 7 The migration database: The general framework for immigration statistics DEELSA/ELSA/WP2895)7 OECD 1996. 8 Draft revised recommendation on statistics of international migration. 6
• egy éven túli határozott időre szóló, • határozatlan időre szóló. Kritikus a számbavétel szempontjából a tartózkodás státuszában bekövetkező változás. Még a fejlett országok migrációs statisztikai gyakorlatán alapuló statisztikai közlések sem tesznek különbséget a tartózkodás jogi státuszában történő váltás során keletkező adatokra.10 A legtöbb ország azzal próbálja a státuszváltással járó keveredést feloldani, hogy ebben az esetben ismételt határátlépést kíván meg, azaz belépni csak egy céllal lehet, amennyiben ez a cél megváltozik, akkor a határ átlépését meg kell ismételni. Ezen státuszváltások követése nélkül, a nemzetközi migrációról, csak hiányos statisztika készíthető. Különösen a fejlett országokba irányuló migráció esetén jellemző az, hogy a befogadás nehezebbé válásával megnőtt a bejutás olyan formái iránti igény, ami lehetővé teszi a „terep” előzetes megismerését. A tanulási célból történő bejutás, ezek közé sorolható. Az is fennáll, hogy magának a végleges letelepedésnek az elbírálása során is, a legtöbb befogadó kedvező körülménynek tekinti azt, hogy valaki jól beszéli nyelvüket, náluk tanult, netán végzett. A befogadók ugyanakkor azt is érzékelik, hogy az érkező „otthonossága”, milyen rizikótényezőt, esetlegesen veszélyt, jelenthet a végleges letelepedési szándékra.11 Ebből is eredeztethető a hatósági kritikus, sokszor előítéletes hozzáállása az ügyintézés során. A migráció statisztikai számbevétele szempontjából nemcsak az időtartama fontos, hanem annak megkezdése is. Az USA-ban 1996-ban tértek át az egy éves tanulási célú belépés időbeli rendszerezésénél a pénzügyi évvel, - ami márciustól kezdődik -, történő egyezésre. Erre főként azért volt szükség, hogy a területi hatásokat a lehető legjobban tudják elemezni. Ezen belül is a statisztikai számbavétel két történést vehet alapul: • a belépés fizikai tényét, • az engedély kiadását. Az engedélyen alapuló, a be és kilépés tényét a népesség nyilvántartáson keresztül vezetik. Az adatok gyűjtése és a státuszváltás továbbvezetése során szükség van a Lakcímnyilvántartó Hivatal és a Határellenőrzés, valamint a Népesség Nyilvántartó Hivatal és a tartózkodási rendszer közötti rendszeres adatkapcsolatra. Elvárás, hogy az adatkapcsolat ne állományi szinten, hanem személyi szinten teljesüljön. Az adatok rendszerezése, a miről és mit gyűjtünk adatok, közlése és összefüggés keresése, mindig kifejezi az adott ország hozzáállását is. Azzal zárhatjuk a statisztikai értelmezést, hogy az adatok csak részben nyújtanak megbízható alapot az összehasonlításra.
3. Főbb trendek a világban 3. 1. Földrajzi koncentráció A befogadó szempontjából vizsgálva a tanulói mobilitás nagyarányú földrajzi koncentrációt mutat. Az érkezők oldaláról nézve egyes országok szokásosan kötődnek, mások újonnan kapcsolódnak be a külföldön tanulás folyamatába és egyre bővül azon országok köre, amelyek belépnek a nemzetközi tanulásba résztvevők közé. A nagybefogadó országokba a külföldi hallgatók fele-kétharmada, nem OECD országból érkezik. A világon a diákok érdeklődésének 80%-a öt országba irányul. Az összes külföldön tanuló 43%-a az USA-ba, Nagy-Britanniába 16%, Németországba 13%, Franciaországba 11%, és Ausztráliába 8% megy. Az angolszász országok többsége az angol nyelv elterjedtségével összefüggésben nyilvánvaló. Többé-kevésbé kialakult a donor országok kapcsolata is, ami arra utal, hogy hagyománnyá válik egy bizonyos életkorban a külföldi tanulás. A nagy oktatási befogadók kapcsolatai a következők: (OECD 2002) • Az Amerikai Egyesült Államokba 24, 2 % Európából és 65% Ázsiából érkezik. • Ausztráliába 73, 8% Ázsiából érkezik. • Kanadába 49% Európa és 40% Ázsia. • Nagy-Britanniába 75, 4% Európából érkezik, • Németországba 48% Európa és 36% Ázsia, • Franciaországba 70% Európa és Ausztrália 24% Ázsia. A fentiekből kitűnik, hogy az európai államok regionális befogadók, és az USA, Ausztrália globális befogadó. A földrajzi diverzitás a nem-angolszász országokra jellemző, mert ott az ázsiai érdeklődés nem nyomja el a más ország megjelenését. A földrajzi-történelmi kapcsolatok akkor szembetűnők, ha a donor kapcsolatokat az országok szintjére bontjuk.12 9
A 12 hónap a tannulási célú migráció esetén egy tanévnyi időszakot jelent, noha ezek töbnyire 10 hónaposoak. Előfordulhat az, hogy az adott országban tanuló diák később bevándorol, illetve rövid időtartamban tartózkodik, munkát vállal, majd ismét a tanuló kategóriába kerül. Különösen akkor jellemző, ha még nem szerezte meg a tanulmányokat befejező bizonyítványt, és addig élvezi a tanulói státus előnyeit. 11 A veszélyeztetettség egyik letapogatható része az elutasított kérelmekben követhető nyomon. Ha magas a beadott kérelmekhez képest az elutasítottak aránya, akkor migrációs nyomástól lehet tartani, és erős kiválogatás jellemző. 10
12 Pl. Ausztrália 14,7 % Malaysia, 13,4% Singapure, 12,2 Hong Kong, 7,2 % Indonézia, 4,9% Nagy –Britannia. Kanada 10,7% Franciaországból, 10,0 USA-ból, 8,2% Hong Kong-ból, és 7,2% Kína, 4,0 % japánból érkezik. Az Amerikai Egyesült Államok 9,8% Kína, 9,8 % Japán, 8,9% Korea, 7,0% India, 4,6% Kanada53.old.
A célterület választást, nemcsak az oktatás tartalma határozza meg, hanem az ország image, és a tanulás milyen önköltségi vagy támogatási lehetőségekkel valósítható meg, milyen lehetőségek vannak az iskola melleti munkavégzésre, mennyire kellemes az ország, és milyen nyelven történik az ismeretek átadása. A külföldiek oktatására szakosodott országok 10-30 %-a körül fogadnak más állampolgárságú hallgatókat saját diákjaik közé. Egyes országok csak befogadók, mint pl. Ausztrália, de mások maguk is küldik diákjaikat külföldre, mint USA és Kanada. Az adott országba beiratkozott 1000 diákra számított mutatóval jellemzik a külföldi diákok arányát. (SOPEMI 2001 p.93) Így Ausztrália évente 1000 beiskolázottra 125 külföldi diák jut, Kanada 28 és az USA 33 Svájc (160), Ausztria (115) és Nagy-Britannia (108) diákkal jellemezhető. A külföldiek oktatása abból a szempontból is osztályozható (OECD 2002. pp. 65. ), hogy az adott ország méreteihez képest mekkora hányadban kapcsolódik be ebbe a folyamatba. Ausztrália az ország lakosságához viszonyítva igen nagy arányban fogad külföldieket tanulási célból és környékbeli versenytársa nincs. A posztgraduális képzés jelenti a kiválóságok igazi mobilitását. Ebben tapasztalható a világ innovációs potenciáljának is valós eltérése. Nő annak jelentősége, hogy valaki mely országban szerezte meg tudományos minősítését és erősen visszahat a tanulmányok költségének megtérülésére, a tudás hatékony továbbfejlesztésére, alkalmazására. Azok a helyek, ahol nagyszámú a Ph.D. képzés és jegyzett hely, ott a külföldi diákok aránya magas. (SOPEMI 2001pp 96.). Azok a hallgatók között, akik az USA-ban fejezik be PhD-t, vezetnek az indiaiak és a kínaiak. Az indiaiak 82% tervezi ott maradását, és 60%-nak már szerződése is van, a kínaiak 81%-a tervezi maradását és 57%a rendelkezik szerződéssel. Megfigyelhető, hogy a világszerte ismert oktatási központok „továbbadják” a számukra kevésbé ígéretes érdeklődök egy részét a perifériákra, sőt a többségnek csak a kevésbé neves helyek válnak elérhetővé. A kiválóságok szellemi fejlődésük során több szűrőn mennek át. Azok, akik nem tartanak az élbollyal lépést, más helyre kerülnek. A folyamat térben redisztributív. Egyes munkaerő piacokon kritériumszerűen várják el a külföldön töltött éveket.13 A neves oktatási centrumok és az újonnan létesült kiválósági helyek munkamegosztása napjainkra természetessé vált. A legjobb hallgatók a kutatás és fejlesztés stratégiai jelentőségű helyére igyekeznek és a gazdaság vezetői, szívesen toborozzák innen a végzősöket. A világban, a tanulási célú vándorlás a nemzetközi mozgás jelentős és egyre növekvő hányadát jelenti. A második világháború után felgyorsuló folyamat egyik fő táplálója az ázsiai és afrikai érdeklődés robbanásszerű növekedése volt. Napjainkban az elemzők azt erősítik meg, hogy az ázsiai kereslet elérte tetőpontját, és a Délamerikai diákok veszi át több oktatási intézményben az ázsiaiak helyét. 2000-ben a világ tíz intézménye fogadta a külföldön tanuló diákok 40%-át! 2025-re azt valószínűsítik, hogy Kína és India fogja a nemzetközi oktatás iránti igények felét betölteni. (IDP) Mérséklődik a földrészek közötti mozgás, helyette a régiókon belüli érdeklődés nőtt meg. Valamint fokozódik az egyes országok szellemi tőke beruházása, az oktatás jelentőségének a felismerése, ami otthon tartja a diákok egy részét. Az UNESCO 2000. évi becslése szerint 1,7 millió fő szülőhazájától eltérő helyen folytat felsőfokú tanulmányokat. 2025-re a lakosság iskolázottságának növekedésével és az életminőségének javulásával összefüggésben, 8 millióra teszik azoknak a számát, akik ún. trans-nationally oktatásban vesznek részt. A mennyiségi növekedés együtt jár a sokféle kultúra, szokás és nyelv kihívásával is, ami különösen kozmopolitává teszi az oktatás iránti igényeket. A külföldön tanulás koncentrált földrajzi megoszlását mutatja be a „Student Mobility Atlas”. 21 célország 68%-át fogadja az összes külföldön tanuló diáknak. Ezek közül kiemelkedik az Amerikai Egyesült Államok, több mint fél millió diákkal. Majd követi az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország és Ausztrália. Az öt vezető oktatási nagyhatalom nemcsak az ország image, a tanulmányok tartalma miatt, hanem az angol nyelvvel összefüggésben is magas preferenciát élvez. Annak érdekében, hogy vezető szerepüket a világban megtartsák, folyamatos aktív promóciós tevékenységre van szükség. (www.nafsa.org) A tanulási migráció atlasza hat régiót különböztet meg a világban. (T. Davis 2003.) A külföldön tanulás mértékét a következő tényezőkkel hozzák összefüggésbe: Human Development Index/HDI (www.undp.org) A szabad mozgás joga és lehetősége, Külföldi tőkebefektetés mértéke, A városban élők aránya, A születéskor várható átlagos élettartam, Az 1000 lakosra jutó telefonvonalak száma, A népesség száma. Elemzésükben arra a megállapításra jutottak, hogy a gazdag országokból van a legnagyobb arányban külföldön történő tanulás. A Skandináv országok, ahol a HDI index értéke is a legmagasabb, a legmagasabb a felsőfokú oktatásban külföldön tanulók aránya. Szingapúré, és Görögország említhető, ahonnan a többi tényezőtől eltérően magasabb a külföldön tanulás aránya. (6-8%) A következő csoportot azok az országok alkotják, amelyek a HDI alapján több diák bekapcsolódását feltételeznék, de a mozgás korlátozottsága ezt nem 13 Úgy vélik, hogy a külföldön történő tanulás egy olyan ismeretbővítő folyamat, amelyben sokirányú és többszintű ismeret átadása valósul meg. „A BTA fogalma (Been To America) végzettséggel felérő készségeket jelent” - írja az EU mobilitási tanulmánya.(Oktatás, képzés és kutatás nemzetközi mobilitásának akadályai. 1996 Brüsszel, The mobility of academic researchers 2001. IPTS)
teszi lehetővé. Pl. Kuba, Kína és Irán azok az országok, a többi tényezőtől elvárható mértéknél több diákot jutatnak külföldre. Tipikus azoknak az országoknak a csoportja, amelyek csökkenő HDI mellett mégis számottevő módon vesznek részt a nemzetközi oktatás folyamatában, mint Kenya, Kongó, Kamerun. Kedvezőtlen gazdasági fejlettségű országokban a külföldi tanulásbeli részvétel kicsi, de egyes gyarmati kapcsolatok ezt mégis növelik, pl. Nigéria. Összességében az fogalmazható meg, hogy magas életszínvonallal rendelkező országokból tízszer annyian jutnak a szellemi tőke reprodukcióját biztosító külföldi tanuláshoz, mind a szegény országokból. Mindez a regionális egyenlőtlenségek újratermelődésének egyik pillére. Így Sierra Leone és Norvégia között nemcsak a jogi keretek és a gazdasági fejlettség mutató jelentik a két végletet, de a külföldre kerülő diákok aránya is! A kelet európai nyitódással együtt az európaiak összességében is alig harmadát jelentik a világon tanulmányi célból mozgó összes diákjának. Ennek okait elemzi az EU Green Paper 1996-os jelentésének függeléke14, mely szerint 1990-96 között Kelet Európából csak 23.000 diák és 30.000 tanár részesült valamilyen időtartamú tanulási célú támogatásban. Más források Franciaország 127.000, Németország 79.000 és az Egyesült királyság 49.000 olyan tanulóról közöl ezredfordulóra vonatkozó statisztikát, akik legalább egy tanévet töltenek az országban.15 Az itt szerzett tanulmányok, a diákok és az oktatási intézmények vezetői szerint is, jó üzletet jelentenek. A tanulás lehetőséget ad számukra a „best and bright” kiválasztásra is. A folyamat irányítása növeli ez elérhető hasznot.16(Rédei 2005) A Közép-kelet európai régióban a készségek fejlesztésére, az idegen nyelvtanulásra és a nemzetközi jártasság megszerzésére irányuló igények a 90-es évek fordulóján váltak láthatóvá.17 Ekkor tömegek számára vált nyilvánvalóvá, az a korábban már ismert elv, hogy a képességek jelentik az érvényes jegyet a térbeli elmozdulásra. (Ezzel egy időben a migránsok arról is kaptak vissza jelzést, hogy eddigi kirekesztettségük nemcsak a jogi akadályokkal hozható összefüggésbe.) A Kelet-nyugati mozgás mellett, módosult a Kelet-keleti is és megjelent a Nyugat-keleti viszonylat. Felértékelődött a végzettség megszerzésének földrajzi helye, így azok az újonnan csatlakozott államok kedvezményezett helyzetbe kerültek azzal, hogy az intézmény honosítható vagy elismert bizonyítványt ad ki. 3. 2. A képzettek áramlásának előkészítése, a tanulási célú mozgás A migráció összetételéhez kapcsolódó hatások feltárása a 90-es években kezdődött el. Az életkor szerinti jellemzők jártak ebben az élen, mint a gyermekek, a tanulók, a nyugdíjasok migrációja. A kutatások elindításának az volt a háttere, hogy a migránsok a szociális ellátási terhei növekedtek, és a jóléti államok arra törekedtek, hogy ezt az adott lakóhelyen megszerzett járadékokkal hozzák összhangba. A migráns élete során több országban hosszabb vagy rövidebb ideig él, szükség van az egyes országokban megszerzett öregkori ellátás jogosultságának az összehangolására. Valamint a tanulói jogvizsony számos elönyös szociális járadéki vonzattal rendelkezik, aminek a szabályozása a befogadóknak áll érdekében. A gazdaság nemzetközivé válásával egymás megértésének jelentősége megnőtt. Az ismeretek egyik országból a másikba történő átvitelében a nyelvi, a technikai készségek olyan korlátokat jelentettek, ami akadályozta a gazdaság, a technológia és a szabad áramlás megvalósulását. Az úm. transzferáló szerep jelentősége megnőtt. A vizsgált angolszász országok egyik előnye például az, hogy nincsenek nyelvi korlátok, az angol nyelv elterjedése és a nemzetközösségi kapcsolatok is nagy hozzájárulást jelentenek abban, hogy a világ kínálatával tudnak számolni. Ennek a nyelvileg szétdarabolt Európa ellentéte. Azok, akik mobilitással tervezték életüket, annak érdekében, hogy jobb helyzetbe jussanak, a nemzetközi tanulás esélyt teremtőnek tekintik. A tanulmányok alatt szerzett benyomások, azzal, hogy a fogékony fiatal életkorra esnek, nem maradnak hatás nélkül a későbbi életszakaszra sem. Mivel a tanulási célú mozgás a fejlett országokba irányul és főként az ázsiai térségből ered, később, a felnőttkori migrációs döntéseknél is meghatározónak bizonyult. Az ázsiai országokban a külföldön történő tanulást az otthoni közösségekben egy kitörési pontnak tekintik, és humán tőke fejlesztésére fordított pénzt, mielőbb kamatoztatni is szeretnék. A globalizálódó világban a születéskor átlagosan várható élettartam növekedése és az eltartási arányok romlása, kétfelől is módosította a munkában töltött időtartamot. (www.undp.org) A tanulás későbbre tolta a munkaerőpiacra lépést, és a piaci szereplők közös megegyzésével történő korai nyugdijazás, csökkentette a munkában eltöltött időtartamot. Az ismeretek és a technológiai megújuláshoz szükséges minőségi cserét18, a munkaerő piacra be és kilépő korosztályok demográfiai cseréje, már nem képes fedezni. Ezért van szükség az ismeretek élethossziglan történő megújítására. 14
Education, training and research: the obstacles to transnational mobility EC Commission 1996. J. Salt Europes International Migrants HMSO-London 1994. P.161 16 A spanyol egyetemek tevékenységének jó része, a latin amerikai fizetőképes keresletre épül, mert az itt végzett tanulmányokkal esélyesen léphetnek be az európai kontinensre.
15
17
1990-91-ben számos hír szólt arról, hogy 20-25 millió olcsó munkaerőt jelentő orosz áraszthatja el kontinenset… Ez nem következett be. A tehetős oroszok ebben az időben a gyermekeikkel töltötték meg a svájci, angol kollégiumokat, mint azt a tanév kezdéskor a londoni, és zürichi reptereken látni lehetett és képezték őket nemzetközi jártasságra. 18 Egyre gyorsabban avulnak el az ismeretek. Az OECD szerint a körülöttünk lévő technológia 80%-a 3,5 év alatt kicserélődik, ami állandó képzési igényt teremt.
Az oktatási intézményekből kikerülők késéssel képesek követni a helyi termelés humán igényét, ami veszteséget okoz a helyi gazdaságnak, az egyes embereknek és a járadékok központi támogatásából vonnak el. A nemzetközi üzeleti élet megjelenése egy adott földrajzi helyen, a helyi piacokon elérhető és számukra alkalmas munkaerő felvételét, majd átképzését jelenti. A termelés bővülésével, a helyi humán forrás kimerülésével, közvetlenül az egyetemekhez és a főiskolákhoz fordulnak. A munkáltatók azért toborozzák közvetlenül az oktatási intézményből a legkitűnőbb végzősöket, mert ők már bizonyították, hogy alkalmasak a képzésre, a nagy mennyiségű tananyag befogadására és annak felhasználására.19 Valamint a frissen kikerülők elvárásaik még formálhatók. A képzés kiadásai nemcsak időarányosan nőttek, de tartalmukban és finanszírozási szerkezetükben is módosulás következett be. Tapasztalható az is, hogy az állami mellett növekvő szerephez jut az egyéni finanszírozás. A középiskolás korban történő külföldi tanulás többsége egyéni finanszírozást jelent. Majd a tanulmányokban jeleskedők kiválasztódásával kapcsolódik be a központi támogatás. Az egyetemi tanulmányok során az állami és a magán finanszírozás még egyenlő arányban oszlik meg. A doktori iskolákban az ígéretesek kiválasztódásával, már kétharmaduk államilag finanszírozott tanulmányokat végez. A központi források aránya az oktatásban a képzettséggel nő, abból a meggondolásból, hogy a magasabb szintre eljutott hallgatókba már érdemes befektetni. A diák stratégia része az, hogy hol lehet támogatást szerezni, hol nagyobb a karrierkezdési lehetőség, illetve a más országban megszerzett oklevelet miként ismerik el. Az amerikai bizonyítványok elfogadottak, mi több, elismertek a világon. A finanszírozás fő forrása (2003/04)
Százalék
Egyéni és családi
67,3
USA-beli főiskola/egyetem
23,4
Hazai kormányzat/egyetem
2,4
USA-beli magán támogató
0,5
Külföldi magán támogató
2,2
Folyamatosan alkalmazásban álló
2,1
USA kormányzati
1,8
Nemzetközi szervezet
0,3
Egyéb forrás
0
Összes 100 Forrás: Institute of International Education, Open Doors 2004 Fast Facts
táblázat: A külföldi hallgatók támogatásának fő forrásai az USA-ban A finanszírozás térbeli koncentrációjával függ össze az, hogy a kiválóságok, maguk is azokba a központokba igyekeznek, ahol kedvezőek a támogatás lehetőségei. Itt nemcsak támogatást kaphatnak, de kereslet is jelentkezik munkájukra, azaz itt remélhető a befektetés gyors megtérülése. A migráció szempontjából mindez azt jelenti, hogy sokszínű egyedi motiváció formálódik, és ez a központosított migrációs stratégiai szabályok egyik kihívását jelenti. A világ legtöbb országából arról számolnak be, hogy az állami oktatás színvonala elmarad az üzleti alapon működőtől. A tudás átadása lassan képes követni a piaci igényeket, ezért az egyéni alapon történő befizetések (learning account) nem is az állami érdekeltségű helyekre irányulnak. Ez nyilvánul meg abban is, hogy a kitűnő diákok a neves helyekre igyekeznek. A szellemi tőkébe fektetett összeget maga a finanszírozó is mielőbb megtérülni akarja látni, ezzel függ össze a korai életkorban történő tudatos karrierépítés. A munkaadók és a munkavállalók közös érdeke a termelés fokozása, a minél hatékonyabb alkalmazás. Ezért a humán tőke szellemi és fizikai értelemben történő fejlesztése, gazdasági tevékenységük részét jelenti. A munkaerővel szembeni napi elvárások magas szintje vezet el oda, hogy a számukra szükséges munkaerő fizikai és biológiai regenerálása is érdekükben áll. A fejlesztés következményeként számos új alkalmazás, új technológia jelenik meg, ami elvárást támaszt a munkaerővel szemben. Vámos Tibor akadémikus kifejezésével élve a „human interface”, a termelés résztvevőinek egymásra utalódását segíti. Ez a fokozódó nemzetköziség jelenik meg az oktatás tartalmában, a tanulók összetételében. Korábban egy nemzetközi oktatási intézmény arculatát úgy fogalmazza meg, hogy érdeklődik más kultúrák iránt, és szeretné megismerni a külföldieket. Napjainkban az tapasztalható, hogy maga az oktatás tartalma válik kozmopolitává. Az oktatás során a fő cél a világon általánosan használt ügymenet elsajátítása, technikai, nyelvi és tárgyi kultúra értelmében, ez segíti egymás nemzetközi megértését, (transferability of knowledge) amelyet több országból „toborzott” oktatók adnak át a hallgatóknak. Azok a
19
Néha meghökkentő példákat látunk arra, hogy milyen pályamódosítások történnek. Pl. a brókerek többsége zenei végzettségű!
helyek, amelyek kozmopolita képzésre törekedtek, fokozott érdeklődésre tarthatnak számot. Különösen a posztgraduális képzésnél van annak jelentősége, hogy hol szerzi meg valaki a minősítést. (Open doors. 2001.) A tanulói mobilitás hozzájárul a tudásról alkotott álláspont térbeli átalakulásához. A korai és több helyen szerzett tapasztalás, az ismeretszerzés helye, életre szóló meghatározottsággal bír. A nyelv, a helyismeret, a szakmai rendszerek megismerése többlet érték a munkaerőpiacon, nagyobb esélyt jelent a munkavállaló számára. Mindez nem csak a világ folyamataira, de a helyi gazdaságra is hatással van. Adott helyen tanulással eltöltött évek növelik a helyi fogyasztást, mégpedig átlag feletti szinten, több munkalehetőséget jelentenek.20 A képzettek fogyasztási szintje magasabb, mint a nem képzetteké. Kiemelt jelentőségűek a tudás átadásának folyamatában a meghívott oktatók, és kutatók. Az USA-ban évente közel 80 ezer fő részére létezik akadémiai év hosszúságú ösztöndíj lehetőség, ami évi 5-6 %-al nő és ennek egy negyedét rendszeresen a kínaiak és az indiaiak szerzik meg. Az amerikai ösztöndíjak felét ázsiai diákok kapják. A tanulmányok 42%-a élet és egészségtudomány körében történik. (Open Doors 2001. www.opendoors.com TÉT 2002 Roboz www.om.hu ) A folyamatok jobban megérthetők, ha a szellemi képességek földrajzi megtérüléséről beszélünk. Érdekes maga a fogalom, hiszen itt arról van szó, hogy közel ugyanazért a munkáért a világ egyik sarkában többet lehet kapni, mint máshol. Következésképpen a szellemi tőke a pénztőkéhez hasonlóan arra törekszik, hogy olyan helyre kerüljön, ahol a befektetés gyorsan megtérül. A migráció egyik motiváló tényezője az, hogy a munkaerő térbeli költségei különböznek. A fejlett és a fejlődő világ eltér abban is, hogy a külföldi tanulást mennyire követi letelepedés. A fejlett országokban a tanulás nem jelent ezt követően bevándorlást. Ezekben az országokban a megélhetési és oktatási költségek nem az otthonihoz hasonlók. Néhány kevésbé gazdag országban, a mobilitást ezek a költségtényezők is korlátozzák. Egyes esetekben családi befektetést jelent a fiatal külföldre küldése és ezzel együtt annak az elvárása, hogy a keresményből később őket is támogassa.21 Fontos egy ország kiválasztásánál az is, hogy mit tanulhatnak. Ausztráliában az egyetemi szinten tanulóknál minden második a társadalomtudományok területén folytatott tanulmányokat. Az elmúlt évtizedekben a közgazdasági menedzsment után, az élet és géntudomány vette át a vezető szerepet és a támogatások is erre a területre nagyobb hányadban érkeztek. A kormányzati K+F politika is ezeket a kutatásokat preferálja. (TÉT jelentés - Roboz A. www.om.hu ) Összegezve megállapítható, hogy a tanulási célú mozgás nő, a befogadó országok kínálati helyzetben vannak és a migrációs politikának foglalkozni kell ezzel a típusú mozgással. A kisebb és nem angolul beszélő országokból fokozottabban nő a tanulási célú migráció, kifejezve a világ folyamataiba való bekapcsolódás igényét. Évek múltán a külföldön tanult ember közvetítője lehet a nemzetközi gazdaságnak. A gazdaság terjeszkedésével számára akár korábbi lakóhelyén is esély teremtődik egy nemzetközi környezetben végzett munkára. A gazdaság irányítói is meglátták az ebben rejlő lehetőséget és támogatják a tréningek, képzések stratégia megfogalmazását. A tanulmányok alatt szerzett tapasztalatok a jövő bevándorlási rizikóját is jelentik. A tanulók megismerik a helyet, a szokásokat, kapcsolatokat teremtenek. A legtöbb ország a kitűnő diákoknak a végzés után munkavállalási lehetőséget is kínál. Az eredet országok többsége a világgazdaság fejlesztési célpontja, ezért maguk a befektetők is kapcsolatokat akarnak kiépíteni, ami a náluk tanuló diákokon keresztül is lehetséges. Sőt a termelés ottani elindítása érdekében szükségük van a már tapasztalt emberi erőforrásra. A cél érdekében az üzleti élet haza „invitáló” programokat állít össze. Hatékonynak bizonyul az is, ha maguk a végzősök látják az otthoni befektetéseket, perspektívát és tapasztalják, hogy igény mutatkozik a tudásukra. Több ország meghirdette a „meddig van még szükség a külföldiekre” avagy „legyen a miénk ….” programot.22 Erre a visszatérésre sokszor nem közvetlenül a tanulmányok után kerül sor, hanem néhány éves tapasztalatszerzés után, vagy a második generáció tagjaiként. A globális világ tapasztalatai azt erősítik meg a családokban, hogy alkalmas és transzferálható tudással a fiatalok nagyobb térbeli választási esélyhez juthatnak. Ezt felismerve az önálló életkezdéshez szükséges anyagi feltételek helyett/mellett, a családok egy részében a szellemi készségek fejlesztése fontossá vált. Mivel minden központilag irányított stratégia hatékony megvalósulása attól függ, mennyire képes az egyéni(családi) célt közelíteni az állami (központilag is támogatott) akarathoz. Amennyiben a két cél egymáshoz közelít, akkor teljesülnek, ellenkező esetben elakadnak, és forrásokat vonnak el az irányítástól a családtól. A migráció az átmenetileg elért „harmónia” gondolatára épül és ennek megbomléása máris indítást jelent egy új mozgásra. Az új környezet, új helyzetet is jelent. Ezért a vándorlás az esetek többségében a felemelkedéssel azonos törekvést hordoz.23 Sok sok évig a karrierépítés és a függetlenség tölti ki életüket. Azzal összegezhetjük a tanulói mobilitást, hogy előnyt jelent mind a személy, mind a befogadó ország számára, mert kínálati piacot teremt, az ott eltöltött idő tapasztalatokkal gazdagítja.(Reality or myths? Financial 20
Azok a városok, amelyek az oktatást tekintik kitörési pontnak, már ma is ebben a szektorban foglalkoztatják a dolgozók felét. De ennél többet is jelent számukra, a nemzetközi hálózat bővülését. 21 A Fülöp-szigeti női munkaerő külföldre jutatásában írnak le hasonlókat, amikor egy közösség a kiválasztottnak finanszírozza az útját és elvárja, kötelezi a keresmény hazautalására. 22 Rédei 1995? Napi Gazdaság meddig van még szükség a külföldi munkaerőre? 23 Pl. Pestre kerülni, Amerikába menni. A szub-urbanizálódásnál, vagy az időskori költözésnél találkozunk olyanokkal, hogy „lefelé mobilok”, ami egy „túlélési technika” része. Az olcsóbb lakhatás, vagy a lakás eladásból nyert különbözet egy ideig elegendő a megélhetésre.
Times 2003.07.30) A küldő és a fogadó országok között kialakuló kapcsolat gazdaságfejlesztési eszköz, és a jövőben nagyobb intézményi kereteket célszerű kiépíteni a visszatérő migráció számára. Tény, hogy a külföldön is tanult diákok nagyobb arányban képesek bekapcsolódni a nemzetközi életbe, ezzel az alkalmazkodás eszközei lesznek.
4. Hazai folyamatok 4. 1. Magyarország szerepe Minden ország számára a befelé irányuló vándorlás jelentősége a meghatározó, nincs ez másként a tanulási célú tartózkodás esetén se. 1990-ben a határok átjárhatóságával megnőtt az érdeklődés, a nyitottság és a munkaerőpiacon is keresetté váltak azok a személyek, akik nemzetközi jártassággal rendelkeztek.24 A külföldi befektetések gyorsan felszívták az alkalmas munkaerőt és 1993-ban a munkaadók már közvetlenül az egyetemekről toboroztak, keresendő azokat, akiket képezhetőknek értékeltek. Ez volt az állásbörzék nyitánya. (Rédei 1994) Érdekes volt a folyamat, ahogyan a külföldi tanulásra toborzó ügynökségek megjelentek Magyarországon. 90-es évek elején utazási irodák szervezésében indult meg a külföldön történő iskolázás. Egy felmérés szerint mintegy 65 ilyen iroda tevékenységére alapozva több ezer diáknak vált lehetővé a más országban történő tanulás. Ekkorra már jelen voltak a hazai oktatási kínálatban azok a nemzetközi ügynökségek, amelyek ezzel a lépéssel piacukat jelentősen bővítették.25 (Rédei 1994)Itthon az érdeklődés hamarosan az Amerikai Egyesült Államokra koncentrálódott, annak imageval és olcsóbb oktatási elérhetőségével összefüggésben. A 2000-es év után jelentek a témában rendszeres hirdetések, és az utazási kiállításon 2003-ban, a külföldieket toborzó intézmények már egy önálló pavilonsorral voltak jelen. 2005 októberében megrendezték az első „Study abraod” egy hetes programsorozatot, ahol a nemzetközi oktatásban jeleskedő országok képviseletei aktív promóciót folytattak. A Bologna folyamat előkészítésével párhuzamosan haladt az Erasmus program intézményesítése és az egyetemeken a Kredit-átviteli bizottságok létrehozása. A hazai adatok gyűjtését az Oktatási Minisztérium a Tempus irodával közösen végzi. A Magyarországra érkező hallgatók eredet ország szerinti megoszlását az elmúlt tanévekre az alábbiakban láthatjuk. Eredet ország
1998/99
Afrika összesen
2001/2002
2002/2003
211
175
167
Líbia
71
46
29
Mauritius
16
20
18
Ebből:
Nigéria
29
44
57
Szudán
10
15
13
505
435
319
65
66
69
1249
1602
1775
33
41
57
Észak Amerika összesen Ebből:
Kanada
Ázsia összesen Ebből:
Kína Afganisztán
15
20
26
Ciprus
211
302
321
India
69
60
69
Irán
166
178
181
Izrael
334
578
637
Japán
11
15
16
Jordánia
32
28
29
Kazahsztán
21
23
28
24 Már az 1993. LXXX. felsőfokú oktatásról szóló rendelet érinti a külföldiek oktatását és a bizonyítványok elismerését. Szabályozza a külföldieket oktató intézmények működését, a kiadásra kerülő okleveleket, kimondja a magyarok külföldi tanulásának elismerését és növeli az intézményeknél maradó hányadot, valamint annak felhasználását a későbbi intézkedésekben liberalizálja. Ezzel válnak anyagilag is érdekeltté az intézmények és a tudományos és oktatási kapcsolatok nemzetközi bővítése mellett, saját forrásra is szert tesznek. 30/1998. (VI.25.) állami finanszírozásról beszél, és szabályozza a hallgatóknak adható és elvárható juttatások körét. Ezzel a nemzetközi megállapodásokat harmonizálja a magyarországi gyakorlattal. Azok, akik a kétoldalú egyezménnyel rendelkező országból érkeznek a magyar hallgatókkal azonos jutatásban részesülnek. 25 Ezzel egyidőben zajlott más volt szocialista országban a folyamat. Amikor a média arról írt, hogy Jelzin orosz elnök unokája is külföldön tanul, már tele voltak a svájci, angol kollégiumok tanulókkal.
Korea
21
15
18
Mongólia
60
52
63
Pakisztán
14
12
14
Palesztina
30
17
15
Szíria
56
48
69
Törökország
34
54
69
Vietnam
61
88
112
Jemen
14
14
11
5120
8975
9494
211
31
31
Európa összesen Ebből:
Albánia Ausztria
38
31
25
Bulgária
31
41
37
Horvátország
104
117
94
Csehország
26
16
20
Finnország
22
14
13
Németország
504
575
570
Görögország
772
457
320
Norvégia
370
575
553
Lengyelország
49
142
128
Románia
940
2737
3090
Oroszország
229
207
217
Szlovákia
724
1783
2071
Szlovénia
43
32
35
Spanyolország
15
15
15
Svédország
91
84
88
Ukrajna
387
743
893
Nagy-Britannia
33
46
39
Jugoszlávia
675
1254
1229
Svájc
5
10
13
Összesen Magyarországra érkező hallgató
7085+1800*
11187
11755
Forrás: www.uis.unesco.org_en.html * jelenti azokat, akiknek ismeretlen az eredet országuk.
A fenti táblázat adatai a következőket mutatják: • Stabil a Magyarországra érkező tanulási célú migráció, amely döntő mértékben az európai kontinensről érkezőket jelenti. (81%) Ázsiából és a kontinensről érkezők mutatnak gyarapodást. • A statisztika megbízhatósága azzal is javul, hogy nincs több ezer eredet ország nélküli személy a nyilvántartásban. • 1000 főt meghaladja azoknak a száma, akik fenntartják tanulói jogviszonyukat, azaz nem teszik le az utolsó bizonyítványt adó vizsgát, ezzel tanulói tartózkodás kedvező lehetőségét használják ki. • A környező konfliktusos és szomszédos országokból nagymértékben nőtt a hallgatók száma. A legtöbben Románia, Jugoszlávia területéről érkeznek. Magyarország a korábbi küldő országból befogadóvá vált és ezzel analóg kétirányú mozgásról beszélhetünk. A magyar diákok tanulhatnak külföldön, a külföldi diákok tanulhatnak Magyarországon, és a 90-es évek óta folyamatosan nyíltak a nemzetközi oklevelet nyújtó iskolák. 4. 2. Magyar diák külföldön- külföldi diák nálunk A mozgás statisztikai számbevételét torzítja a kis földrajzi távolság, a több hónapos vízummentes tartózkodás lehetősége, ami ismételt határátlépéssel még bővíthető is. Így Magyarországról is a pendlizés, a nagyszámú egyéni kezdeményezés miatt, csak korlátozott megbízhatóságú információval rendelkezünk. A 90-es évek végén Magyarországot érintő tanulási célú migráció a következőképpen volt összegezhető. BEFELÉ: 3.830 általános iskolás, 444 szakmunkásképzős, 7.200 felsőfokú, 1070 felsőfokú tanulmányait még nem befejező, de tanulói jogviszonyát fenntartó, és 250 doktori képzésben résztvevő,
összesen: 13-14.000 fő. Ebből a nemzetközi rendszerzésnek megfelelően az ált. iskolásokat és szakmunkásokat kivéve, 10 ezer alatti populációról beszélhetünk. KIFELÉ: 2-3.000 általános iskolás szülővel együtt élve és 1.200-1.900 középiskolás, 300 -1.500 napi ingázó középiskolás, 10000 felsőfokú Ph.D. K+F, pár száz főre tehető gyakornok, EU ösztöndíjak elenyésző az egy éven túli, Ford és Fulbright, Marie Curie, összesen : 14.-17.000 fő. Ebből a nemzetközi rendszerzésnek megfelelően az ált. és középiskolásokat kivéve, 11-12 ezer fős populációról beszélhetünk. A legtöbb külföldivel rendelkező intézmények annak érdekében, hogy több külföldi hallgató beiratkozását nyerjék meg, folyamatos és aktív promóciós munkát folytatnak, és képesek voltak idegen nyelven tanrendet elindítani. A Magyarországra irányuló érdeklődés mindig nagyhírű volt, az orvosi, állatorvosi és a műszaki területeken. A korábbi oktatási kapcsolatok, az új toborzások ebben nagy szerepet játszottak. Az intézmények abban is támogatást nyújtottak, hogy előkészítő szakmai és nyelvi kurzusokat indítottak és a hallgatók megélhetésében, szabad idős tevékenységéhez is hozzájárultak. Itt jegyzem meg, hogy még e tekintetben elmaradunk azoktól a nagy nemzetközi oktatási intézmények gyakorlatától, amelyek az élet kellemességét a tanulási lehetőséggel együttkínálják. Ismerik az ott töltött évből nyerhető gazdasági hasznot.26 Intézmény neve
Külföldi hallgatók száma
Budapesti Corvinus Egyetem
1473
Semmelweis Egyetem, Budapest
1407
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest
1233
Debreceni Egyetem
1116
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
1048
Szegedi Tudományegyetem
1025
Szent István Egyetem, Gödöllő
757
Gábor Dénes Főiskola, Budapest
725
Pécsi Tudományegyetem
555
Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron
418
Károli Gáspár Református Egyetem
345
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
258
Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, Tatabánya
225
Nyíregyházi Főiskola
224
Budapesti Gazdasági Főiskola
185
Kecskeméti Főiskola
169
Miskolci Egyetem
134
Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár
129
Budapesti Műszaki Főiskola
119
Nemzetközi Üzleti Főiskola, Budapest
96
összesen
11641
Forrás: Oktatási Minisztérium (in: HVG 2005. január 15. 70. oldal)
Tábla. Külföldieket oktató magyar felsőoktatási intézmények toplistája (2003/04-es tanév) A fenti adatok csak nem tartalmazzák azokat a hallgatókat, akik egy tanévnél rövidebb időt töltenek az intézményben. Pl. Erasmus szemeszter. Az összes hallgatói létszámhoz viszonyítva a Semmelweis Orvostudományi egyetem fogadja a legtöbb külföldi hallgatót. A diákok nagy része a Skandináv országokból érkezik, Izraelből, az Amerikai Egyesült Államokból, Kanadából, Görögországból, és Iránból érkezik. Évente
26
A világon több olyan város említhető, ahol a lakosság fele abból él, hogy kiszolgálja a nemzetközi diákváros életét.
6.920-8.700 dollár tandíjat fizetnek az angol és a német nyelvű képzésért. 27A Kereskedelmi és Vendéglátóipari főiskolán már 340 magyar diák jár a német és angol nyelvű képzésre. Ők csak töredékét fizetik a külföldiek tandíjának. A külföldiek között nő a finn, orosz, indiai, és tajvani, kínai diák, akik nem otthon bukkantak a magyar főiskolára, hanem szüleikkel együtt jöttek nemzetközi szolgálatra. A földrajzi megoszláshoz hozzáteszem, hogy a fejlett országból érkezőkre kisebb mértékben jellemző az, hogy nemzetközi szolgálat esetén, felsőoktatási életkorban lévő gyermeküket magukkal hozzák.
4. 3. Külföldi diploma itthonról A Magyarországon megszerezhető nemzetközi diploma a 90-es évek elején népszerű volt a magyarok körében is, a meglehetősen költséges oktatásban (5000-12000 USD/szemeszter) a környező országok állampolgárai is nagy számban vettek részt. Majd a magyar fizetőképes kereslet kimerült, ők már ha ennyi pénzt áldoznak, akkor külföldre mennek, és távoli országokból érkezők töltötték fel a padokat. Az Arab Öböl országaiból érkezők, kínaiak, és a fejlett nyugati országokból olyanok vették át a helyüket, akik az itteni jó oktatást és az olcsóbb megélhetést, a kellemes környezet és az itt szerzett diplomával megnyíló lehetőségeket értékelték. Az 1993. évi LXXX. törvény rendelkezik a felsőfokú külföldi oktatás működési lehetőségeiről. Az felsőfokú oktatásról hozott törvény megjelenése előtti évben is meglehetősen vegyes képet mutatott a hazai felsőfokú oktatás rendszer az idegen nyelven végezhető képzések tekintetében Az egyetemek és a főiskolák igyekeztek a jól fizető külföldi hallgatókat becsábítani. Felmerül a korábban elmondottakkal kapcsolatban, hogy vajon kell-e külföldre menni azért, hogy valaki nemzetközi diplomát szerezzen. Vagy miért jó külföldön tanulni, netán olcsóbb, vagy valami többlethez lehet jutni. Meggyőződésem, hogy a fiatalok ezen életkorban jelentkező önállósulási törekvéseivel esik egybe a külföldi tanulás lehetősége. Azzal, hogy más országba mennek, kiszakadnak a szülői házból, és önálló tapasztalatokra tesznek szert. Azokkal a szülőkkel beszélve, akik már gyermekeik nemzetközi oktatását átélték, kifejezték azt, hogy a személyiség fejlődésében döntő szerepe volt a kinti tartózkodásnak. Hasonló tapasztalatok verifikálhatók a külföldön tanuló diákok körében folytatott kérdőíves felvételek alapján. Nagyarányú egyetértés mutatkozik azokkal a kérdésekkel, hogy „Külföldön élni hatással van a viselkedésemre, kommunikációmra, Itt kipróbálhatom az önálló döntés hatását, Korai karrierkezdés lehetőségét nyitja meg számomra, Otthon ezek a feltételek csak később valósulnak meg.” A tanulás olyan befektetés, ami életünk során számos alkalommal esélyt teremt a választásra. Így vannak azok a képzett emberek, akik később bizonyítványukat kívánják a megszerzéstől eltérő országban felhasználni és ennek érdekében honosítást kezdeményeznek. A honosítást az Ekvivalencia bizottságok végzik. Feladatuk kettős: a benyújtást követően azt vizsgálják meg, hogy a kérelem az adott célország oktatási rendjében milyen szintnek feleltethető meg, majd továbbítják ahhoz az oktatási intézményhez, akire tartozik. Ők egyeztetik az általuk kiadott bizonyítványok tartalmi követelményeit a kérelmezőével, és javaslatot tesznek annak elfogadására, vagy kiegészítő vizsgát várnak el. A Magyar Ekvivalencia Bizottsághoz évi 6-1000 db honosítási kérelem érkezik, döntően a szomszédos országokból. Ennek a kezdeményezésnek részben az a célja, hogy a magyar munkaerőpiacon elismertesse végzettségét, de gyakori az is, hogy felvételi követelmény egy nemzetközi vállalatnál. A vállalkozások más országba történő átlépésével fontos szerephez jutnak az ún. expatok. Azok a személyek, akik végzettségüket, vagy iskoláikat és ezzel a nyelvet is más, éppen a befektetés helyén szerezték. Így a multiknál történő elhelyezkedés és később a termeléssel a munkaerő áthelyezése is elvárásokat fogalmaz meg a végzettségek elismerésére.
5. Mit tanulhatunk mások élenjáró gyakorlatából Ha egy ország a tanulási célból beutazók számára vonzó, jelentős gazdasági haszon származik. Lehet egy jó intézményi üzlet, lehet a térség területfejlesztési profiljának fő alkotó eleme. Azok, akik itt végzik tanulmányaikat, nemcsak a nyelvünket, hanem az értékrendünket, stílusunkat is magukkal viszik. Mint azt a következőkben látjuk, a legnagyobb oktatási célú migrációval rendelkező országban, az USA-ban, azért támogatják a külföldi diákok cseréjét, mert ezzel a nemzeti és a térségi fejlődéshez számottevő mértékben járulnak hozzá. Ez a folyamat nemcsak a hazai fejlődést segíti, de a globális gazdaság terjedésének is része. A világban bárhol, ahol amerikai befektetők jelennek meg szívesen alkalmaznak olyanokat, akik már hosszabb
27 A külföldi diákok tanulmányi hivatalában elmondták, hogy magyar hallgató még akkor sem jelentkezhetne az idegen nyelvű képzésre ha ki tudná fizetni a kb. 2,5 millió forintnak megfelelő éves tandíjat. Bár az angol és a német képzés semmiben sem tér el a magyartól, de magyar diák csak anyanyelvén hallgathatja. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy helyes ez a szabályozás a nyitott határok mellett. Annyi biztos, ha itthon idegen nyelvű részképzés is lenne, az országból nagyobb kiáramlásra számíthatnánk.
rövidebb időt töltöttek az anyaországban. Magyarországra is jelentős tanulmányi célú érdeklődés irányul, ami különösen a környező országokból érkezők számára és az államnak is kedvező lehetőség lenne. Az USA-ban évente közel fél millió külföldi diák tanul, ami az elmúlt 40 év alatt több mint tízszeres növekedést mutatott.28 Ma már az amerikai diákság 10%-át a külföldiek alkotják. Jelenleg kétszer annyi külföldi diák iratkozott be, mint az 50-es években. Felmerül a kérdés mi vonzza oda a fiatalokat ? Az oktatás színvonala általában nem olyan kitűnő, csak egyes oktatási intézmények jelentenek a világban az adott témakörben referencia vezetőhelyet. A gazdaság hatékonysága, a kutatás és fejlesztés jó feltételei, az élet stílus és ezen minták globális terjedése jelentik a motivációt. A külföldiek oktatása és a tartózkodással együtt járó költségek, jelentős hozzájárulást jelentenek a helyi gazdaság fejlődéséhez. Minden évben közzéteszik azokat az adatokat29, amely szerint a tanévben a külföldi diákok nemzetgazdasághoz való hozzájárulása 13-15 milliárd dollár körül van. Az összeg is hatalmas, de van ennek egy másik aspektusa is. Nevezetesen 67 %-a a diákoknak saját költségét utalja az USA-ba, és 75 % kap országából is kiegészítő támogatást. Csak 37 %-t tesznek ki azok, akik kutatási támogatásból, tehát csak amerikai forrásokból képezik magukat. Hatalmas szellemi és gazdasági szivattyúként működik a folyamat. Valahogy így hangzik, Amerikában költsd el magadra a pénzt és vidd magaddal a mi életstílusunkat. Ez utóbbi azért fontos, mert az itt tanulók közel fele 19 év alatti, akikre a hatások fokozottan érvényesülnek. Földrajzi szempontból is érdekes, hová jutnak el az itt szerzett hatások, melyek azok az országok, ahol erre érdeklődés van. 46%-a a külföldi tanulóknak olyan amerikai helyen tanul, ahol az oktatáshoz kutatás és fejlesztés is kapcsolódik. Minél magasabb az iskolázottság foka30, annál több állami támogatásban részesül az intézmény. Ezzel kifejezi a szellemi hozzáadott érték jelentőségét, a keletkező eredményekből szeretne részesülni. A kutatásra alkalmas emberek képességeinek elismerését jelenti az a tény, hogy ebben a kategóriában az állami támogatás meghaladja a saját forrást. Aki erre a szintre eljut, az nagyobb központi támogatásban részesül. A diákok 56%-a Ázsiából és annak is öt országából, - Kína, Japán, Koreai köztársaság, India és Taiwan -, érkezik. Ez az öt ország jelenti az Amerikában tanuló külföldi diákok 41%-át. Európából 15%-a, Dél Amerikából 11%-a, Közel Keletről 7%-a, Afrikából 5%-a, Észak Amerikából és Óceániából 6%-a érkezik. 22%-a az USÁ-ban tanuló diákoknak tíz államban helyezkedik el, ami koncentrált érdeklődést fejez ki. Még ennél is nagyobb jelentősége van annak, hogy 50 olyan nagyvárosi oktatási központ van, - New York, Los Angeles, Boston -, ahol a pénzügyi, információs technológiai, média, oktatás és szolgáltatás neveli, toborozza a globális gazdaság jövőbeli megvalósítóit. Az oktatási szféra területei különbségei növekednek, ezzel a központi támogatás is, és az elmúlt öt évben a térségi vonzású kollégiumok növelték 32%-ban a tanulók számát. Ez arra utal, hogy a költségvetési támogatású kutatás mellett, a helyi kezdeményezések erősödnek. A tanulni érkezők közel fele középiskolás korú, a felsőfokon tanulók valamivel kevesebben vannak és a Ph.D. képzésen résztvevők. 85%-uk egyedülálló és határozottan növekszik, a nők aránya az évtizedekkel ezelőtti 30%-ról ma már megközelíti a férfiakét. Az ázsiai gazdasági konjuktúra változását jól követi az innen érkezők számának változása, az elmúlt évben 18%-kal esett vissza az érdeklődés. A 70 ezer külföldiek részére nyújtott ösztöndíj 17%-át a kínaiak szerezték meg és egészség, élettudományi, pszichológiai területekre kerültek. A napjainkban elkészült géntérkép során megjelentek olyan értékelések, hogy az informatika területéről a tőke befektetések az élettudományok felé húzódnak. Valószínű, hogy a kutatók ezt a folyamatot felismerve jutnak erre az elhatározásra. 15%-kal nőtt egy év alatt az amerikai diákok külföldön tanulási kedve. Több mint 100.000 - en tanulnak más országban. Negyedük az Egyesült Királyságban, a többiek Mexikóban, Costa Ricában, Spanyolországban, Olaszországban, Ausztráliában, Franciaországban, Japánban, Kínában és Ecuadorban tanulnak. A spanyol nyelvterület vezeti a vonzási listát. Többségük ( 38%) társadalom és humán tudományokat tanul. A külföldön tanulás az amerikai fiatalok számára inkább ismerkedést, az élet kellemességét jelenti, mintsem a tudás megszerzésére irányuló munkát. Kinn tartózkodás időtartama mérséklődik és az elmúlt tíz évben már csak tanévnél rövidebb időre terjed ki. Merre is halad a következő öt évben a folyamat. Legvalószínűbbnek (82,8%) azt tartják, hogy több európai diák fog rövid időszakra érkezni. A globális gazdaság tovább fogja növelni az érdeklődést a business, public relation, marketing oktatás iránt, hogy az amerikai utas rendszert és metodikát tanulják és erre hajlandó a támogatást növelni. Stabil marad az ázsiai érdeklődés. A tanulási céllal érkezőkkel szemben az adminisztratív jellegű, negatív hozzáállás mérséklését tűzték ki célul. A távoktatás növelését, és a végzettség megszerzésének on line módozatait kívánják fejleszteni. A korábbi folyamatok egyik indítéka volt a kultúra másságának megismerése. Most éppen ellenkezőleg, úgy tűnik, hogy a fiatalok a nemzetközi oktatást, a globális ismeretet és gyakorlatot kedvelik. A távtanulás bővítése mellett fontosnak tartják a tanulás helyén történő tartózkodást, mert ezzel számos más környezeti hatás is érvényesül. Ausztrália és az Egyesült Királyság oktatási toborzása elszívó 28
www.iie.org bővebben az International education exchangenről. Az Open Doors a nemzetközi diákcsere kiadványa, amely minden évben megjelenik és közli többek között államok szerint a külföldi diákok számát, a tanárok regionként különböző fizetését, a megélhetési költségeket, és ennek kalkulációjával azt, hogy a külföldi diákok itt tartózkodása mekkora hozzájárulást jelentett a nemezetgazdaság fejlődéséhez. 30 A Carnegie féle skálán mérve. 29
hatással lehet az amerikai érdeklődésre. Kis mértékben, de hatással lehet az angol nyelvterület bővülő akadémiai csereprogram az amerikai iskolai rendszerre. A fejlődő világból korai életkorban küldik ki gyermekeket. A 18 év alattiakat 81%-ban a család látja el pénzzel, a 19-24 évesek amerikai és családi támogatásra oszlik. Mit tanulnak? Egy ötöde business és management, a mérnöki területeken az építőipari ismeretek és a precíziós műszerek iránti érdeklődés nőtt. Komputer technika, háztartástani szakképzés. A kiadvány szerint, ami nem részletezi az egy éves és rövidebbe adatokat országok szerint, 1.100 magyar diák tanult a USA-ban, 400 amerikai nálunk és 65 ösztöndíjat adtak magyar diáknak, ami csak a jéghegy csúcsa. Irodalomjegyzék UN [1981] Recommendation for statistics of international migration, UN. [1996] Draft revised recommendations on statistics of international migration J. SALT [1994]: European Migration HMSO London RÉDEI M. [1994] Internal brain drain In: Refugees and migrants: Hungary at a crossroad Hungarian Academy of Sciences, Budapest 105-119.old. T. DAVIS [2003]: Atlas of student mobility Institute of International Education. New York RÉDEI M. [2005]: A nemzetközi vándorlás folyamatának irányítása Statisztikai Szemle 83. évfolyam 7.sz. RÉDEI M. [2005-2008]: Tanulási célú migráció OTKA T 0498020 RÉDEI M. [1999]: Az árú, a tőke és a munkaerőszabad áramlása In: Migráció II. KSH 71-83.old. OECD DEELSA/ELSA/WP2895/7 [1999]:The migration database the general framework for immigration statistics Education, Inequality and Transition UNICEF January 2000. Economic and social policy series no. 74. RÉDEI M. [2002]: Külföldön tanuló magyardiákok és Magyarországon tanuló külföldi diákok In: Migráció és statisztika KSH 113-134.old www.opendoors.org www.iie.com www.fsts.hu www.nafsa.org) OECD SOPEMI [2002 ]: Trends in international migration. Paris Oktatás, képzés és kutatás nemzetközi mobilitásának akadályai. 1996. Brüsszel IPTS [ 2001 ]:The mobility of academic researchers 2001.
