Magyarország számára nyomtatott ér vágó naptár a XV. századból. A szlovákiai Kniznica c. folyóirat 1957. évi 5. s z á m a közli Boris B á l e n t rövid i s m e r t e t é s é t egy eddig ismeretlen egyleveles ősnyom t a t v á n y r ó l . Ezt az erősen csonka unikumot egy „nagyszombati e r e d e t ű " k ö n y v őrizte meg napjainkig, melyben m i n t könyvjelző volt elhelyezve, egy eddig ugyancsak ismeretlen 1505. esztendőre szóló bécsi f a l i n a p t á r t ö r e d é k é v e l együtt, M i n d k é t r e n d k í v ü l érde kes n y o m t a t v á n y ma a t u r ó c s z e n t m á r t o n i Matica Slovenska könyv t á r á b a n található. Bálent-tel p á r h u z a m o s a n — az ő szívességéből k o r á b b a n rendel k e z é s e m r e bocsátott f é n y k é p a l a p j á n — magam is foglalkoztam az e m l í t e t t ő s n y o m t a t v á n y m e g h a t á r o z á s á v a l , melynek s o r á n t B á l e n t től több, l é n y e g e s pontban eltérő e r e d m é n y r e jutottam. 1
Az ív alakú, l a t i n nyelvű f a l i n a p t á r Bálent szerint az 1494. é v r e szól. Az ő figyelmét azonban n y i l v á n elkerülte, a nyolcadik sorban megadott k é t v a s á n n a p i b e t ű (litterae dominicales): C é s B. Az é v napjait ebben az i d ő b e n ugyanis j a n u á r elsejétől kezdve az ábécé első h é t betűjével jelölték. A littera dominlcalis azt jelentette, hogy az illető e s z t e n d ő b e n az ezzel jelölt napokra esett a v a s á r n a p . Ha egy évnél k é t v a s á r n a p i b e t ű t közölnek, ez szökőévet jelentett, m i k o r is azok f e b r u á r végén v á l t o t t á k egymást. A z említett C és B b e t ű k — a k ö n y v n y o m t a t á s első s z á z a d á b a n — az 1468., 1496. é s 1524. é v e k r e jellemzőek. A tizedik sorban pedig a kor meg h a t á r o z á s á r a ugyancsak igen alkalmas húsvét pontos megjelölését is olvashatjuk. „Pasca dominica proxima ante diem saneti A m b rosii" t e h á t ebben a k é r d é s e s e s z t e n d ő b e n a h ú s v é t v a s á r n a p j a közvetlenül A m b r u s napja (ápr. 4.) előtt volt. Az április 3-i h ú s v é t a kortanokban á l t a l á b a n h a s z n á l a t o s n a p t á r a k közül a 13. s z á m ú n a k felel meg, mely a s z á m í t á s b a v e h e t ő é v t i z e d e k b e n c s u p á n az 1485., 1491. é s 1496. e s z t e n d ő k b e n v o l t é r v é n y e s . í g y bizonyos, hogy a k a l e n d á r i u m az 1496. é v r e k é s z ü l t . Megerősíti ezt — s z á m o s m á s i s m é r v e n ( a r a n y s z á m stb.) kívül — a 9—11. 2
s
sorokban közölt ü n n e p e k (Pál forduló = ian. 25; S z e r v á c — m á j . 13.) megjelölése is a közelükben l e v ő v a s á r n a p o k k a l . Ezt az 1496. esztendőire szóló n a p t á r t nyilván az előző, 1495. év utolsó h ó n a p j a i b a n n y o m t a t t á k . K é r d é s e s azonban, hogy hol és k i . B á l e n t ezzel kapcsolatban felemlíti a bécsi eredet lehetőségét. Ő s n y o m t a t v á n y u n k tipográfiai jellegzetességei (betűtípusok, fa metszet ós lombard) azonban k i z á r j á k ezt a feltevést, B á l e n t helye sen állapítja meg, hogy a t ö r e d é k e n szereplő k é t t í p u s közül a nagyobb Haebler szerint* az M -as, m í g a kisebb, melynek húsz sor m é r e t e 83 m m , az Mss-as csoportba tartozik. B á l e n t ezekből az é v e k b ő l ilyen t í p u s o k a t csupán a n ü r n b e r g i Georg S t u c h s - n á l t a l á l t (5. é s 12. típusok). Megerősítve l á t j a ezt a v é l e m é n y é t azáltal, hogy S t u c h s - n á l i s m e r ü n k egy 20 m m magas lombardsorozatot („c" jelű). B á l e n t azonban ó v a t o s a n fogalmazza ezt a feltevését, hiszem a fa metszetes díszt, mely a n y o m d á s z m e g á l l a p í t á s á h o z komoly segít séget nyújthat, nem tette vizsgálata t á r g y á v á . :j0
5
Haebler azonban egy m á s i k n ü r n b e r g i nyomdásztól, Kaspar Hochí e d e r - t ő l is közöl k é t olyan típust (1., i l l . 10.), mely egyezik a vizs gált t ö r e d é k b e n szereplőkkel, e z e n k í v ü l lombardkészletébem is talá l u n k egy 20 m m m a g a s s á g ú sorozatot („c" jelű). 6
7
Ha Hochfeder n ü r n b e r g i t e v é k e n y s é g é t (1491—1497) vizsgáljuk, feltűnik, hogy viszonylag igen sok — h u s z o n k é t — egyleveles nyom t a t v á n y t i s m e r ü n k tőle. Ezek közül h é t naptár, valamennyi ívrét a l a k ú é s piros-fekete n y o m á s ú , melyek n é m e t vagy l a t i n nyelven az 1493. és 1497. közötti é v e k r e készültek, és közülük öt fametszet tel is díszített, (Ezzel szemben Stuchs n y o m t a t v á n y a i közül egyet len falinaptárról sem tudunk.) Az ugyancsak 1496. e s z t e n d ő r e szóló egyik k a l e n d á r i u m n é m e t nyelven Ausztria s z á m á r a pedig éppen a fent említett b e t ű t í p u s o k f e l h a s z n á l á s á v a l készült. 8
A legfontosabb azonban az, hogy ezt a n a p t á r t (GW 1511.) ugyan az a fametszet díszíti, mimt a B á l e n t által ismertetett töredéket. Ez a r e n d k í v ü l keskeny és magas, a lap egész bal szélét elfoglaló fametszet. Jézus családfáját örökíti meg Jesse-től (Dávid király apjától) kezdve. Az i n d á k között l á t h a t ó alakok —• X V . századi öltözékben —• kronologikusan alulról felfelé helyezkednek el. A fametszet tetején l á t h a t j u k Szűz M á r i á t a Kisdeddel, felette szala gokon pedig H . M . V . A. N . b e t ű k e t . Az egész duc kivitele ügyes mester m u n k á j á r a vall. A fametszet azonossága u g y a n a b b ó l az évből — a b e t ű t í p u s o k é s a lombardok egyezése mellett —• telje sen m e g n y u g t a t ó m ó d o n bizonyítja, hogy ezt a M a g y a r o r s z á g szâ9
m á r a készült n a p t á r a t N ü r n b e r g b e n Kaspar Hochfeder műhelyé ben n y o m t a t t á k . Az Ausztria s z á m á r a készült n a p t á r r ó l az első r e p r o d u k c i ó a csonka m a i h i n g e n í p é l d á n y r ó l készült. M á r i t t k i d e r ü l t , de egy fényképe teljesen e g y é r t e l m ű e n bizo csaknem teljes p é l d á n y nyítja, hogy a n a p t á r a l j á n egy n a g y m é r e t ű , öt részre osztott é s igen é r d e k e s fametszet áll, amely az é r v á g á s t ábrázolja. A metszetek ma g y a r á z á s á r a szolgáló szöveg u g y a n a b b ó l a típusból van szedve, mint maga a n a p t á r . Ezt az é r v á g á s o s illusztrációt a n y o m d á s z felhasz n á l t a a következő, 1497. é v r e szóló n é m e t n y e l v ű f a l i n a p t á r á b a n i s , " i t t azonban az előbb e m l í t e t t é s J é z u s családfáját á b r á z o l ó dí szítőléc nélkül. '" (Lásd: melléklet.) A z o r v o s t ö r t é n e t i s z e m p o n t b ó l igen é r d e k e s k é p k ö z e p é n az ún. Aderlassmann-t t a l á l j u k csillag k é p e k t ő l k ö r ü l v é v e . A négy sarokban levő kisebb k é p e k közül a bal felső egy asszonyt ábrázol, a m i n t k a r j á t egy é r v á g á n a k nyújtja, a jobb felső m á r e jelenet folytatását közli: a n ő bal k a r j á b ó l az é r v á g á s n y o m á n m á r folyik a vér. Baloldalt lent egy á g y b a n fekvő beteget l á t u n k , kinek egy orvos gyógyszert nyújt. V é g ü l a jobb alsó sarokban egy fürdőst t a l á l u n k , k i egy férfit köpülyöz. 10
11
12
13
1
A most vizsgált t ö r e d é k e t összevetve a fent e m l í t e t t Ausztria s z á m á r a készült k a l e n d á r i u m m a l m e g á l l a p í t h a t j u k , hogy a kettő t a g o l á s a nagyjából azonosnak m o n d h a t ó . í g y joggal feltételezhet j ü k , hogy a M a g y a r o r s z á g s z á m á r a készült n a p t á r o n is szerepelt a l u l az é r v á g á s o s fametszet. 16
B á l e n t a t ö r e d é k a l a p j á n jobb oldalon is feltételezett — nyilván a szimetria k e d v é é r t — egy díszítő, lapszéli fametszetet, ugyan akkor a n a p t á r szövegének r ö v i d s é g e neki is feltűnt. í g y jutott a feltételezett 36X34 cm-es m é r e t h e z , a m i szerinte is teljesen szokat l a n é s valószínűtlen. A megoldást abban kereste, hogy — jobb meggyőződése e l l e n é r e is •— hosszabb szöveget feltételezett. A m á r többször említett, Ausztria s z á m á r a készült „ t e s t v é r n y o m a t " segítségével meggyőző m ó d o n lehet t ö r e d é k ü n k eredeti m é r e t a r á n y a i t r e k o n s t r u á l n i . Eszerint a bal oldalon a lap szélén függő legesen a 44X440 m m m é r e t ű fametszetes léc áll; a n a p t á r szövege maga 265 m m s z é l e s é s kb. 295 m m magas; ez alatt foglal Ihelyet a 265X145 m m nagyságú, összetett k é p az é r v á g á s r ó l . A k a l e n d á r i u m teljes t ü k ö r m é r e t e így kb. 31X44 cm. A Matica Slovenska é r t é k e s u n i k u m á b ó l t e h á t jobbról egy k b . n é g y é s fél cm-es csík, alulról pedig egy kb. 27 cm magas r é s z hiányzik, vagyis a teljes terjedelemnek kb. egyharmada maradt fenn. 17
T ö r e d é k ü n k t a r t a l m á r a is tudunk k ö v e t k e z t e t é s e k e t levonni az Ausztria s z á m á r a k é s z ü l t k a l e n d á r i u m b ó l . Eszerint az é v r e vonat kozó általános adatok u t á n az ú j - é s teliholdra v o n a t k o z ó prognózis áll, ezt pedig az é r v á g á s r a , orvosság bevételére, f ü r d é s r e , vetésre é s é p í t é s r e alkalmas napok felsorolása követi. Hochfeder eddig ismert h é t f a l i n a p t á r a közül egy (GW 1479) Nürnberg, k e t t ő (Einbli. 790 és 691) Erfurt v á r o s a egy pedig (GW 1511) Ausztria s z á m á r a készült. B á r N ü r n b e r g b e n a X V . században több M a g y a r o r s z á g s z á m á r a szánt k ö n y v e t nyomtattak, ezek k é szítői Koberger é s Stuchs voltak. Hochfeder magyar kapcsolatáról eddig nem tudtunk. Kifejezetten M a g y a r o r s z á g r é s z é r e számított ő s n y o m t a t v á n y nap t á r t is eddig c s u p á n egyet i s m e r t ü n k : Müntz, Johannes: Tabula m i n u t i o n u m super meridiano Budensi anno domini 1495, mely Bécsben Johannes W i n t e r b u r g e r n é l készült. A k ö v e t k e z ő é v r e szóló é s most ismertetett k a l e n d á r i u m is a budai d é l k ö r r e é r v é n y e s ada tokat tartalmazza. ' E f a l i n a p t á r a k m e g r e n d e l ő j e n y i l v á n Theobald Feger volt, mert ebben a k é t é v b e n ő az egyetlen ismert budai k ö n y v k e r e s k e d ő . Feger 1494-ben ugyancsak a bécsi Winterburgerrel nyomatja az esz tergomi zsinati h a t á r o z a t o k g y ű j t e m é n y é t az 1498-ban megjeleni; esztergomi m i s e k ö n y v é t azonban a n ü r n b e r g i Georg Stuchs-szal készíttette. Ebbe a sorba logikailag jól helyezhető el az 1495-i M u n t z - f é l e bécsi é s az 1496-i most ismertetett n ü r n b e r g i n a p t á r . Ez u t ó b b i é v r e szóló é s Ausztria s z á m á r a nyomtatott k a l e n d á r i u m m e g r e n d e l é s e ugyancsak az ő n e v é h e z fűződhet, hiszen m á r Denis'-' felvetette Feger bécsi m ű k ö d é s é n e k lehetőségét, b á r erre bizonyíté k u n k azóta sincs. 18
1!)
20
2 1
22
211
4
M i v e l Bálent a t á r g y a l t ő s n y o m t a t v á n y bibliográfiai l e í r á s á t nem közölte, azt a Gesamtkatalog der Wiegendrucke m ó d s z e r e szerint az a l á b b i a k b a n adjuk: Almanach für U n g a r n auf das Jahr 1496, lat. ( N ü r n b e r g : Kaspar Hochfeder).
1 Bl. einseitig bedruckt. 41 + ? Z. Z.13—25 u. 28—[41J in 2 8p. Typen: 1, 10. Init: c. [Holzschnitt] Randleiste. Schwarz und rot gedrucM. Z.l, rot: Almanach i u x t a M e r i d i a n u n i i n e l i t i regni h u n garie. Anno f a l u t i [ . . . ] / / ( A ) schwarz: D c ö m u n e m reipubPce v t i l i t a t e m : eorporum humanoy % curat föne 1 pfen'fa5
t i o n e m v t i l i f f i m u m p f e c t o d i j u d i c a t f i quicq3 • • • $P-1 Z.13, rot: Coniunctiones schwarz: fup meridiano B u d e n f i . . . Z.26: Inde a ü t ad h ü c i p m ä n ü tpa et dies electi fleubothomie fiue m i n u t ö n ü fecüdü curfü lune . . . Das Bruchstück endet Sp.2 Z.41: Die f a b b a t i [ . . . ] m e l ä e o l i c o pre [ . . . ] / / B[álent, Boris:] Uhorsky kalendár nica 1957 : 5) Faks: Kniznica M a r t i n Matica
z r o k u 1493.
(Kniz-
1957:5 Slovenska Borsa
Gedeon
JEGYZETEK 1
Uhorsky k a l e n d á r z r o k u 1493. '-' Szentpétery I m r e : O k l e v é l t a n i n a p t á r . Bp., 1912. 24. 1. S z e n t p é t e r y i . m . 82—83. 1. Haebler, K o n r á d ; Typenrepertorium. Halle a. S. 1905. 3 d . I . Haebler i . m. Bd. I . 76. Haebler i . m . B d . I . 78. és Bd. V . 48. vö. Veröffentlichungen der Gesellschaft für Typenkunde. Taf. 2288. vö. Einblattdrucke des X V . Jahrhunderts. (Register.) 506—7. 1. H a ezeket a b e t ű k e t a metsző m o n o g r a m j á n a k t e k i n t j ü k , úgy ahhoz figyelembe v e h e t ő : Nagler, G. K . : Die Monogrammisten. M ü n chen — Leipzig (1863) B d . I I I . Nr. 1265. é s Bd. I V . Nr. 1893. Sudhoff, K a r l : Deutsche medizinische Inkunabeln. Leipzig, 1908. Nr. 410. Fig. 39. Öttingen-Wallerstelin hercegi k ö n y v t á r . A salzburgi Szent P é t e r bencés főapátság k ö n y v t á r á b ó l . T a l á n ez az a példány, melyet most a bostoni Medical L i b r a r y őriz. (Still well, Margaret B i n g h a m : Incunabula i n American Libraries. New York, 1940. A 458.) Frankfurter B ü c h e r f r e u n d . Jg. X I . S. 102. Nr. 5676, Taf. X X I . ** Binbl. 316. Schramm, A l b e r t : Der Bilderschmuck der F r ü h d r u c k e . Bd. X V I I I . Taf. 102. Fig. 706. 3
9
5
8
7
8
9
1 0
1 1
a
1 3
1 3
1 0
T ö r e d é k ü n k ugyainis a m á r c i u s h ó n a p negyedik, utolsó előtti s o r á v a l végződik, mely a G W 1511-ben a lapszéli díszhez v i s z o n y í t v a m i n d ö s s z e 4 m m - r e l van feljebb. K é t h a s á b esetén 135-4-130 m m megosztásban. M i n d k e t t ő szerzője Jakob Honiger. R M K . I I I . 7, 9, 22, 35, 44. Ballagi A l a d á r : Buda é s Pest a világirodalomban. Bp., 1925. 46. sz. = H a i n 11173. Palla Á k o s : A Biga salutis n e v ű ő s n y o m t a t v á n y o r v o s t ö r t é neti vonatkozásai. O. H . 1954. 30. szám. R M K . I I I . 28. é s Magy. Könyvszle, 1956. 287—293. 1. R M K . I I I . 44. Denis, Michael: Wiens Buchdruckergeschicht (!) bis M D L X . Wien, 1782. S. X V I I . 1 7
1 8
1 9
a u
2 1
ä 2
5,8
2A
