MAGYARORSZÁG, MINT BERUHÁZÁSI HELYSZÍN AZ ITDH BEFEKTETÉS-ÖSZTÖNZÉSI TEVÉKENYSÉGÉN KERESZTÜL BEMUTATVA

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Export-import menedzsment szakirány

MAGYARORSZÁG, MINT BERUHÁZÁSI HELYSZÍN AZ ITDH BEFEKTETÉS-ÖSZTÖNZÉSI TEVÉKENYSÉGÉN KERESZTÜL BEMUTATVA

Készítette: Berta Viktor Budapest, 2007.

Tartalomjegyzék 1. Ábrák jegyzéke.............................................................................................. 5 2. Előszó ............................................................................................................ 6 3. Bevezetés....................................................................................................... 7 4. Működőtőke-áramlás Magyarországon és a világon .................................... 8 4.1. Helyzetjelentés a hazai működőtőke-folyamatokról.............................................. 9 4.2. Helyzetjelentés a globális működőtőke-folyamatokról ....................................... 11

5. A külföldi működőtőke-beruházásoktól várt pozitív hatások..................... 13 5.1. Gazdaságélénkítő hatás........................................................................................ 13 5.2. Foglalkoztatási hatás............................................................................................ 14 5.3. Struktúra-átalakító hatás ...................................................................................... 15 5.4. Piaci versenyerősítő hatás.................................................................................... 16 5.5. Beszállítókra gyakorolt hatás............................................................................... 17 5.6. Technológiai modernizációs hatás....................................................................... 17 5.7. Szolgáltatásokra gyakorolt hatás ......................................................................... 18

6. A működőtőke szerepe a közép-kelet európai térségben............................ 19 6.1. Magyarország a visegrádi országok működőtőkéért folytatott versenyében....... 20 6.1.1. Erősségek ...................................................................................................... 21 6.1.2. Gyengeségek................................................................................................. 24 6.1.3. Lehetőségek .................................................................................................. 26 6.1.4. Fenyegetések................................................................................................. 28

7. A külföldi beruházók motivációi és motiválásuk eszközei ........................ 29 7.1. A működőtőke befektetők.................................................................................... 29 7.2. A működőtőke-bevonás ösztönzésének eszköztára ............................................. 29 7.2.1. Szűkebb értelemben vett ösztönzők ............................................................... 30 7.2.2. Tágabb értelemben vett ösztönzők ................................................................ 32 7.3. A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht....................................... 34 7.3.1. A Befektetésösztönzési Igazgatóság tevékenységének bemutatása.............. 35 7.3.2. A befektetés-ösztönzési projektmenedzseri munka gyakorlati aspektusai ... 37

8. Hazánk versenyképessége és az ITDH befektetés-ösztönzési tevékenysége a beruházási folyamatokban............................................................................... 41 8.1. A befektetési döntés 6 lépése a Deloitte tanulmánya szerint............................... 41

9. A szolgáltató központok, mint külföldi működőtőke-beruházások ............ 48 9.1. Szolgáltató központok Magyarországon.............................................................. 48 9.2. Szolgáltató központ-beruházások a gyakorlatban................................................ 50

3

10. Hazánk versenyképessége és az ITDH befektetés-ösztönzési tevékenysége a Morgan Stanley projektjei alapján ............................................................... 51 10.1. A Morgan Stanley és tevékenysége ................................................................... 51 10.2. A vállalat első magyarországi projektje............................................................. 53 10.2.1. Az ITDH szerepvállalása a projekt megvalósulásában .............................. 53 10.2.2. Az üzleti találkozók szervezésének gyakorlata............................................ 53 10.2.3. Az első Morgan Stanley projekttel kapcsolatban szervezett találkozók...... 54 10.2.4. Levelezés ..................................................................................................... 55 10.2.5. Támogatásokkal kapcsolatos feladatok ...................................................... 55 10.2.6. Támogatási csomag kialakítása.................................................................. 55 10.2.7. Átvezetés...................................................................................................... 56 10.3. A Morgan Stanley második magyarországi projektje........................................ 56 10.3.1. A kezdetek ................................................................................................... 56 10.3.2. Együttműködés a tanácsadó céggel ............................................................ 56 10.3.3. Az első ország-látogatás munkálatai .......................................................... 56 10.3.4. Magyarország versenyképessége a Morgan Stanley találkozói alapján .... 58 10.3.5. A második látogatás munkálatai................................................................. 61 10.3.6. A látogatás programja, a projekt akkori állása.......................................... 62 10.3.7. Az állami támogatások szerepe................................................................... 63 10.3.8. A pozitív döntés és a projekt utóélete.......................................................... 64

11. Összegzés és konklúzió............................................................................. 65 12. Mellékletek................................................................................................ 67 13. Irodalomjegyzék........................................................................................ 71

4

1. Ábrák jegyzéke 1.ábra A külföldi működőtőke-befektetések állománya.............................................................. 8 2.ábra A külföldi működőtőke-állomány megoszlása ágazatok szerint ...................................... 9 3.ábra A nemzetközi működőtőke-áramlás alakulása ............................................................... 11 4.ábra A visegrádi országokba irányuló működőtőke-beáramlás.............................................. 20 5.ábra Az ITDH irodahálózata................................................................................................... 34 6.ábra A befektetői döntés 6 lépése a Deloitte tanulmánya szerint ........................................... 42 7.ábra A befektetői döntés első lépése....................................................................................... 43 8.ábra A befektetői döntés második lépése................................................................................ 41 9.ábra A befektetői döntés harmadik lépése .............................................................................. 45 10.ábra A befektetői döntés negyedik lépése .............................................................................. 46 11.ábra A befektetői döntés ötödik lépése................................................................................... 46 12.ábra A befektetői döntés hatodik lépése ................................................................................. 47

5

2. Előszó Mielőtt

dolgozatom

témájának

érdemi

tárgyalásába

kezdenék,

feltétlenül

szükségesnek tartom, hogy köszönetet mondjak mindazoknak, akik lehetővé tették számomra, hogy megszerezzem azt az információs és tudásanyagot, melynek alapján feladatomat

elvégezhettem.

Elsősorban

szeretnék

köszönetet

mondani

belső

konzulensemnek, Hrabovszki Zsuzsa főiskolai docensnek, aki folyamatos irányadásával és hasznos tanácsaival segítette szakdolgozatom elkészítését. Hálával tartozom továbbá a

Magyar

Befektetési

és

Kereskedelemfejlesztési

Kht.

Befektetésösztönzési

Igazgatósága munkatársainak, amiért hasznossá és termékennyé tették számomra a velük töltött szakmai gyakorlatomat. Külön köszönet illeti Henterné Tringer Ágnest, Steiner Fruzsinát, Kiss Mónikát, Molnár Dórát, Gergely Ágnest és Bogáthy Gyulát, akik támogatásukkal

és

segítségükkel

biztosították

számomra

a

diplomamunkám

megírásához szükséges gyakorlati rálátást.

6

3. Bevezetés Gazdasági tanulmányaim során számtalanszor találkoztam a külföldi működőtőke fogalmával, a benne rejlő lehetőségekkel és azok magyarországi kiaknázásával. Egy dologban azonban a téma minden korábban megismert aspektusa megegyezett, nevezetesen, hogy azok a működőtőke-beáramlásra, mint adottságra tekintettek és elsősorban a hazai felhasználására koncentráltak. A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. Befektetésösztönzési Igazgatóságán töltött szakmai gyakorlatom során egy teljesen új megközelítésből nyílt lehetőségem a működőtőkeberuházások megismerésére. A befektetés-ösztönzési szakemberek fókuszában nem a beáramlott tőke áll, hanem az ország, mint potenciális helyszín, és a külföldi tőkegazdák, mint potenciális beruházók. Ez a munka nem csupán összeköti a kínálatot a kereslettel, de az áramlás folyamatos befolyásolására is alkalmas. Ily módon harmonizálja a tőke-áramlást a kormány stratégiai céljaival és segíti az ország egészséges gazdasági fejlődésének mederben tartását. Dolgozatommal Magyarország külföldi működőtőkéhez fűződő viszonyát kívánom új megvilágításba helyezni oly módon, hogy azt a befektetés-ösztönzési tevékenységen keresztül, az ország szemszögéből vizsgálom. A tőke hazánkba vonzásának eszközein, céljain, tendenciáin kívül fel kívánom tárni annak hogyanját, vagyis a befektetésösztönzési munka gyakorlati oldalát is. Ez a tevékenység nem csupán inputként tekint az ország állapotára, igényeire és versenytársaihoz viszonyított esélyeire, hanem különböző tevékenységein keresztül hatással is bír azokra. A téma kétoldalú bemutatására összehasonlítást végzek azokkal az országokkal, melyek leggyakrabban konkurálnak hazánkkal a külföldi működőtőkéért, és ezzel párhuzamosan tárgyalom a tőke-beáramlás ösztönzésének és koordinálásának folyamatát, az ország beruházók felé vetített arculatának menedzselését. Teszem mindezt jórészt a Befektetésösztönzési Igazgatóság munkatársai által rendelkezésemre bocsátott információkra, tanulmányokra, kiadványokra alapozva, s így a felépített kép inkább lesz a belső szemlélők nézeteinek kivetítésével

keletkezett

helyzetelemzés,

mintsem

a

fellelhető

szakirodalom

újraértelmezése. Célként tűztem ki, hogy a tanulmányaim és szakmai gyakorlatom során megismert, majd dolgozatírásomkor vizsgált általános törvényszerűségek, illetve a hazai jellegzetességek ismeretében megoldást keressek hazánk külföldi működőtőkéhez fűződő viszonyának optimálissá tételére. 7

4. Működőtőke-áramlás Magyarországon és a világon A magyar ipari fejlődés meghatározó eleme a működőtőke-beáramlás, a külföldi tőke igen nagymértékben járul hozzá gazdaságunk fejlődéséhez. Az 1990 óta végbement

sikeres

szerkezeti

átalakulásában kulcsfontosságú szerep jutott

a

külföldi

beruházásoknak1,

működőtőke-

melyek

hatása

a

gazdasági fejlődésében, gazdaságunk növekedésében mutatkozik meg. Az átalakulás kezdete óta 2007. június végéig mintegy 65 milliárd euró értékű külföldi

közvetlen

tőkebefektetés

valósult meg Magyarországon.2 Az elmúlt 12 év működőtőke-beáramlását 1. ábra

az

1.ábra

szemlélteti.

Ezek

a

beruházások nemcsak nagyszámú munkahelyet teremtettek, de komolyan hozzájárultak a hazai termelékenység növekedéséhez, a technológiai modernizációhoz, az életképes gazdasági

rendszer

kialakulásához,

s

exportkapacitásunk

bővüléséhez

is.

A

multinacionális nagyvállalatok segítségével hazánk egyre szorosabbra fűzhette kapcsolatát az Európai Unióval, mely sokat segített abban, hogy végül annak teljes jogú tagjává váljon. A betelepült vállalatoknak igen nagy szerepe volt a tulajdonosi tudat, a motiváció, a verseny és a profitérdekeltség kialakulásában. Ezen cégek jelenléte kedvezően hatott mind a kereskedelmi, mind pedig a fizetési mérlegre. Annak, hogy számos nagyvállalat fektetett be tőkét Magyarországon, olyan fejlődéseken érezhetjük pozitív hatását, mint, hogy csökkent a munkanélküliség, a magyar cégek bekapcsolódtak a nemzetközi munkamegosztásba, a technikai színvonal pedig növekedett. Mindez olyan segítséget jelentett hazánk számára, mely nélkül a nemzetközi gazdasági életbe való sikeres integrálódása aligha lett volna megvalósítható.

1

A későbbiekben az FDI kifejezést is a külföldi működőtőke-beruházás szinonimájaként használom

8

4.1. Helyzetjelentés a hazai működőtőke-folyamatokról3 Napjainkra az ország befektetői szemszögből vett vonzereje jelentősen átalakult a ’90-es évekhez képest. A bruttó bérköltségek gyors ütemű növekedésének eredményeként a jelentős olcsó munkaerőt igénylő ágazatokban, mint például a textilipar vagy a cipőipar, komoly működőtőke kivonásra került sor. Az ilyen szektorokban tevékenykedő multinacionális cégek egyre inkább keletre húzódtak, több esetben Kínába. A 2007. júliusáig az országba érkező 65 milliárd eurós külföldi tőkeállományból 54,3 milliárd eurót tett ki a részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem formájú működőtőke-befektetések állománya. A külföldi közvetlen tőkeberuházások legnagyobb része (13 milliárd euró, 27,8%) Németországból érkezett. Meghatározó szereppel bír még Hollandia (6,9 milliárd euró, 14,9%), Ausztria (5,2 milliárd euró, 11,1%), Franciaország (2,2 milliárd euró, 4,7%) valamint az Egyesült Államok (1,8 milliárd euró, 3,9%). Összességében a működőtőke-beruházások közel 80%-a az Európai Unióból származik. A számok igazolják, hogy a külföldi tőke eredetének szempontjából a földrajzi távolság és a közös történelmi múlt nagy szerepet játszik.

A

vegyesvállalatok

számát

tekintve 50 százalékuk Németországból és Ausztriából

érkezett,

15

százalékuk 2. ábra

amerikai, a maradék pedig svájci, olasz, angol, svéd, kanadai, holland, francia eredetű. Ha az ágazati megoszlást vizsgáljuk, a tőke több mint fele a szolgáltató szektorokba áramlott. A legtöbb külföldi működőtőke-beruházás az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások, pénzügyi tevékenység és a kereskedelem, szerviz ágazatokban valósult meg. A feldolgozóipar 41,4%-kal részesedett a befektetésekből; legversenyképesebb ágazataink a járműgyártás, a villamosgép-gyártás, illetve a vegyipar voltak. A 2005. év végéig hazánkba érkező külföldi működőtőke-beruházások szektoriális megoszlását a 2.ábra mutatja. 2, 3

GKM – Stratégiai Főosztály: Áttekintés az aktuális működőtőke-beáramlási folyamatokról http://www.gkm.hu/data/cms670842/fdi_2007q2.pdf; 2007. 11. 28. 17:50

9

1996 és 2005 között a működőtőke-beáramlás éves átlagértéke 3,5 milliárd euró volt. A tavalyi évben összesen 4,87 milliárd értékű működőtőke érkezett Magyarországra, ami 1990 óta a második legmagasabb éves beáramlás a 2005-ös, 6,2 milliárdos rekordérték után. A 2006-os értékhez nagyban hozzájárult a MOL több mint egy milliárd eurós gázüzletágának értékesítése, ám e nélkül is jóval a sokéves átlag felett lett volna. Struktúrája tekintetében sajnos a kedvező érték a korábbi éveknél sokkal előnytelenebb képet mutat. A nem adósságjellegű működőtőke aránya a teljes beáramláson belül a korábbi évek 80%-ához képest tavaly mindössze 56%-ot tett ki. Ezen belül a részvény és egyéb részesedés jellegű befektetések értéke 1,33 milliárd euró, az újrabefektetett jövedelemé pedig 1,83 milliárd euró volt. Az adóssággeneráló tőkemozgások (döntően tulajdonosi hitelek) összértéke több mint 2,5 milliárd euró volt. Az idei év első felében a működőtőke-áramlási egyenlegünk -81 millió euró volt, melyet elsősorban a Budapest Airport tulajdonosváltásával külföldre vándorolt 1,9 milliárd eurónyi tőke magyaráz. A fenti tranzakció következtében a részvényformájú befektetések egyenlege -990 millió euró, az újrabefektetett jövedelemé -1026 millió euró, az adóssággeneráló egyéb tőkemozgások egyenlege pedig 1935 millió euró lett. Pusztán az első féléves adatok alapján nehéz lenne helytálló következtetéseket levonni az éves beáramlás várható értékére. Amellett, hogy a második félévben 3,4 milliárd euró újrabefektetett jövedelem kerül elszámolásra, a többi tőkemozgás alakulása akár jelentős kiáramlást is okozhat. Az olyan nagy értékű tranzakciók, mint az ÖMV-MOL, vagy a MÁV Cargo függvényében a teljes éves nem adóssággeneráló külföldi közvetlen tőkebefektetések értéke várhatóan 2,5 és 3,5 milliárd euró közt alakul majd. Ehhez jön még a tapasztalatok szerint nehezen előrejelezhető adóssággeneráló tőkemozgások értéke, s emellett számos egyéb, a beáramlásra komoly hatással bíró tranzakció is lezárulhat az év végéig. Középtávon évi 4 milliárd euró körüli működőtőke-beáramlás várható. A

magas

jövedelmezőségű

külföldi

befektetések

számának

folyamatos

emelkedésével 1990 óta töretlenül növekszik az újrabefektetett jövedelmek jelentősége is. A 2006-os évben a jövedelmek aránya az évi teljes befektetés-állományon belül 12,6% volt. Míg 1995-2000 között az újrabefektetett jövedelmek mindössze 24%-át adták a teljes működőtőke-beáramlásnak, ez az arány 2001 és 2006 között már 44,7%os volt. A növekvő tendencia 2003-ban csúcsosodott, amikor is a nettó működőtőkebeáramlás 95%-át tette ki az újrabefektetett jövedelem. 2004 óta egy másik, kevésbé

10

szerencsés tendenciát figyelhetünk meg: A külföldi beruházók Magyarországon megtermelt nyereségük egyre nagyobb részét utalják külföldre osztalékként, melynek következményeképp a korábbi magas újrabefektetési arány fokozatosan 50% alá csökkent. 4.2. Helyzetjelentés a globális működőtőke-folyamatokról A globális működőtőke-beruházások értéke 2006-ban 38%-kal 1306 milliárd amerikai dollárra nőtt, ám még így is 6,7%-kal elmaradt a 2000-ben beállított 1,4 trillió dolláros rekordtól. A nemzetközi működőtőke-áramlás elmúlt 10 évre vonatkozó tendenciái jól leolvashatók a 3.ábráról. A tavalyi év meghatározó jelensége, hogy a magasabb részvényárakat eredményező megnövekedett vállalati profitok felnyomták a határokon átnyúló egyesülések és felvásárlások értékét, nagy részt vállalva ezzel a külföldi működőtőke áramlásból. További stimulációt jelentett a befektetés-politikák és kereskedelmi rezsimek folytatódó liberalizációja. A mindezek nyomán szaporodó külföldi működőtőke-beruházások jól tükrözik a világ sok részén tapasztalható tekintélyes gazdasági növekedést és erős gazdasági teljesítményt. Ez a növekedés egyaránt megfigyelhető a fejlett és fejlődő országokban, az FDI teljesítmény azonban régiónként és országonként igen változatos képet mutat. A fejlett országokba érkező külföldi működőtőke 2006-ban az előző két évet jócskán meghaladó 48%-os növekedéssel elérte a 800 milliárd amerikai dolláros összértéket. A 2005-ös ranglistavezető Egyesült Királysággal szemben az Egyesült Államok visszaszerezte a világ legnagyobb önálló FDI fogadó országának címét. Az összes külföldi működőtőke beáramlásból 45%-kal részesedve az Európai Unió maradt a legnagyobb önálló fogadó régió. A közeljövőben számos, többnyire nem

új

befolyásolhatja származó

3. ábra

és

veszély

fenyegetése

a

országokból

oda

fejlett

irányuló

külföldi

működőtőke-beruházások

alakulását.

globális

megnövekedett

szinten

A

fizetésimérleg-hiány váratlan valutaárfolyam ingadozásokat okozhat. A magas és változékony kőolajárak inflációs nyomást gyakorolnak és a pénzügyi piaci feltételek

11

esetleges szigorítása sem zárható ki. Európában a magas költségvetési hiány az emelkedő kamatlábakkal párosulva nyomást gyakorolhat az adókra és fizetésekre. A fejlett országok FDI kilátásainak becslésekor mindezen lehetőségek óvatosságra intenek. 2006-ban a fejlődő országokba és átalakuló gazdaságokba (utóbbiba tartozik Délkelet Európa és a Független Államok Közössége) érkező FDI értéke mindkét kategóriában rekordot döntve rendre 10 és 56%-kal növekedett. A 2005-ben tapasztalható csekély csökkenés után a 19 dél-kelet európai és a Független Államok Szövetségeit alkotó országokba érkező külföldi működőtőke jelentősen bővült. A régió legnagyobb fogadó országának számító Oroszországba megkétszereződött a tőkebeáramlás. Becslések szerint a 2007-es év végére -EU csatlakozásuknak köszönhetően- Bulgária és Románia valamint a két nagygazdaság, Ukrajna és Oroszország is további bővülést könyvelhet majd el a külföldi működőtőkeberuházások terén. Az elmúlt 2-3 év legjelentősebb működőtőke-beruházásokkal kapcsolatos fejleményeit a természeti erőforrások és a hozzájuk kapcsolódó iparok tudhatják magukénak. Egyes, ezekben az iparokban történt kedvezőtlen változások ellenére, a természeti erőforrások iránti megnövekedett kereslet valószínűleg a jövőben is egyre több külföldi működőtőkét fog vonzani. Egyértelműen elmondható tehát, hogy napjainkban és a közeljövőben is mind szűkebb, mind tágabb környezetünkben dinamikus működőtőke-áramlással kell számolnunk. Új iparágak és szektorok valamint országok és régiók kerülnek majd a tőkeáramlás fókuszába, mely hazánk számára egyaránt tartogat fenyegetéseket, és lehetőségeket. A 2007-2008-ra vonatkozó globális becslések során számos kockázati tényezőt szükséges figyelembe venni. A külső egyensúlyi kockázat, az éles árfolyam- és olajár-ingadozás, a magas és változékony termékárak, az emelkedő kamatlábak és a növekvő

inflációs

nyomás

mind

nagymértékben

befolyásolhatják

a

külföldi

működőtőke-állomány alakulását. Szakértői becslések szerint azonban mindezek ellenére 2007-2008 között tovább folytatódik majd a globális működőtőke-áramlás bővülése, annak üteme azonban a világgazdasági növekedés lassulásával párhuzamban elmarad majd a 2006-ostól. 4 4

OECD: Trends and Recent Developments in Foreign Direct Investment, 2007 https://www.oecd.org/dataoecd/62/43/38818788.pdf; 2007. 10. 12. 09:15

12

5. A külföldi működőtőke-beruházásoktól várt pozitív hatások Mielőtt belemélyülnénk, hogy a vizsgált országok mily módon törekednek a működőtőke-beruházások megszerzésére, szükségesnek tartom tisztázni, hogy mik is azok a hatások, melyek kívánatossá teszik számukra az ilyen beruházások növekvő jelenlétét. A külföldi működőtőke-beruházások rendkívül komplex gazdasági hatást gyakorolnak a befogadó országra. Számos elméleti és gyakorlati tanulmány foglalkozik a kérdés egyes szegmenseivel külön-külön, míg mások ezek segítségével próbálnak egységes elméleti keretet alkotni. A különböző területek közül én azokat igyekszem bemutatni, amelyek egy Magyarországhoz hasonló ország számára (mint Szlovákia, Csehország, és Lengyelország is) a gazdasági felzárkózás útján

leginkább

nélkülözhetetlenek. 5.1. Gazdaságélénkítő hatás A külföldi működőtőke-beruházásokkal kapcsolatban leggyakrabban hangoztatott elvárás a gazdasági növekedés elősegítése, a GDP bővítése. A bruttó hazai termék az ország területén adott időszakban végzett gazdasági termelés közgazdaságtani mérőszáma.5 Definíciójából következik, hogy a GDP bővülése nem csupán a hazai vállalatok termelésnövekedése által mehet végbe, hanem külföldi források is generálhatják. Általában a kettő párhuzamosan valósul meg, s hogy a külföldi forrás mekkora súllyal bír a hazaival szemben, az az adott ország tőke-ellátottságától függ. A közép-kelet európai országok esetében hosszúmúltra visszatekintő tőkehiányról beszélhetünk, így számukra a külföldi tőke egyenesen elengedhetetlen gazdaságuk bővítéséhez. A betelepült cégek által közvetlenül megtermelt GDP mellett azon hazai vállalatok termelésnövekedése is forrása a gazdasági bővülésnek, melyek az előbbi cégek közvetlen vagy közvetett hatására váltak képessé termelésük növelésére. Általában ez az additív gazdaságnövekedés képezi a fogadó ország külföldi működőtőkével kapcsolatos politikájának elsődleges célját, hiszen ennek hiánya esetén a duális gazdaság kialakulásának veszélye fenyeget. A mindenkori kormány felelőssége, hogy az integritás erősítését elősegítő intézkedésekkel egészséges mederbe terelje a működőtőke beáramlását. Az integritás mellett a diverzifikáció is feltétele az optimális külföldi működőtőke-beáramlásnak. Szerencsés esetben a beruházások egyrészt a gazdaság több szegmensében valósulnak meg, vagyis a multinacionális vállalatok több 5

Ivánné, Dr. Hild Márta, Dr. Harmat Zsigmond, Dr. Nagy András, Dr. Bódi Erzsébet: Bevezetés a Kögazdaságtanba II., Budapesti Gazdasági Főiskola, 2002; 23. oldal

13

szektorban is megjelennek befektetőként, másrészt az óriáscégek mellet a nemzetközi közép- és nagyvállalatok is eszközölnek beruházásokat. Magyarország a szektoriális megoszlás

tekintetében,

a

feldolgozóipar

kiemelkedő,

41%-os

részesedésével

egészséges külföldi működőtőke fogadónak nevezhető. 5.2. Foglalkoztatási hatás A különböző típusú külföldi működőtőke-beruházások más-más hatást gyakorolnak a fogadó országban a foglalkoztatásra. A külföldi működőtőke szempontjából a munkaerő ára és minősége nagy súllyal esik latba a célország megválasztásakor; a magas munkanélküliségi ráta és az alacsony bérek vonzerőt jelentenek a külföldi beruházók számára. Míg egyes beruházások számára az olcsó szakmunkások tehetik vonzóvá az országot, addig mások a magasan képzett diplomások rendelkezésre állása iránt mutatnak fokozott érdeklődést. Bármely típusról legyen is szó, a beruházás nyomán létesülő új állások új adófizetőket jelentenek, s így mindenképp üdvözlendőek egy hatalmas költségvetési hiánnyal küzdő országban. A magasan képzett munkaerőt foglalkoztató létesítmények a magasabb kifizetett bérek révén több pénzt juttatnak az országba, míg a zöldmezős beruházások megvalósításával létrejövő munkahelyek a munkanélküliség enyhítésében játszanak jelentős szerepet. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azonban, hogy amennyiben egy beruházás számára az olcsó termelési tényező kihasználása a cél, vagyis az olcsó munkaerő miatt települ az országba, úgy hosszú távon a további párhuzamos beruházások, illetve a jóléti politikai intézkedések nyomán emelkedő bérekkel megszűnő versenyelőnyünk az üzem továbbköltöztetését és a dolgozók munkahelyének megszűnését vonhatja maga után. Az, hogy a beruházások foglalkoztatási hatása a hazai munkaerő-bázis mely szegmensében a legkívánatosabb, az ország külföldi működőtőke-politikájában kerül meghatározásra. Hazánkban jelenleg az olcsó szakmunkásokat igénylő beruházásokra helyeződik nagyobb hangsúly, és a kormány az oktatási politikát is az ilyen igények tartós kielégítésére igyekszik berendezni. Úgy gondolom, hogy mindemellett a magyar munkaerő-bázis

jelentős

részét

képező

diplomás,

nyelveket

beszélő

réteg

foglalkoztatása érdekében elkerülhetetlen az ilyen dolgozókat igénylő beruházásokra is koncentrálni. Az optimális fejlődés érdekében a hangsúly mindenképp az egészséges egyensúly kialakításán kell, hogy legyen.

14

5.3. Struktúra-átalakító hatás Rendszerváltó országként a strukturális átalakulás gyorsítása, a modern iparágak megerősítése, a nagy hozzáadott értékű tevékenységek előtérbe helyezése különösen fontos hazánk számára. A működőtőke-beruházások elsődleges struktúra-átalakító hatása a betelepülő iparágak ágazati technikai szerkezetétől valamint a befogadó ország kiinduló állapotától függ. Magyarország egy életképtelen, mesterségesen eltorzított gazdaságot örökölt az előző rendszerből, s annak versenyképessé tétele elsődleges kormány politika a ’90-es évek eleje óta. A működőtőke-beruházások magukban hordozzák a modern piacgazdaság versenyképességét és amennyiben ezeket az új szerkezeti elemeket sikerül nemzetgazdaságunkba integrálni, úgy az az egész gazdasági szerkezet gyökeres átalakítását is eredményessé teheti. A külföldi tulajdonú multinacionális vállalatok olyan termékeket gyártanak és exportálnak, melyek korábban sokkal kisebb részét képezték a hazai termelésnek. Nagyban hozzájárulnak a feldolgozóipar túlsúlyának folyamatos növekedéséhez, melyen belül hazánkban a járműgyártás valamint a villamos gép- és műszergyártás kerültek elsődleges pozíciókba. Azokban a szektorokban ahol a külföldi multinacionális vállalatok jelentős beruházásokat eszközöltek, a termelés és kivitel gyors növekedése volt megfigyelhető, miközben más ágazatok sok esetben stagnáltak.6 Mindez a külkereskedelmi szerkezet alapvető változását és koncentrációjának növekedését vonta maga után. A külföldi befektetések tehát egyrészről segítettek a közép-kelet európai országok iparágait a nyugati termelési rendszerekbe integrálni, másrészről viszont az általuk kiváltott termékszintű és földrajzi koncentráció bizonyos mértékben sebezhetővé is tette őket. További veszély, hogy amennyiben a multinacionális cégek számára a közép-európai országok elvesztik vonzerejüket, a külföldi tőke továbbvonulhat. E kockázat csökkentésének hatékony eszköze a helyi beszállítói háttéripar kiépítése, megerősítése. A magyar kormány erre irányuló törekvéseit a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. Beszállító és Tanácsadó Központja és annak tevékenysége testesíti meg, mely a hazánkban termelőkapacitást létesítő külföldi vállalatok számára nem csupán felkutatja és kiajánlja a legalkalmasabb hazai beszállítókat, de különböző szolgáltatásaival a beszállítók versenyképességének javulását is elősegíti. A Központ munkatársai termelésük, szolgáltatásaik diverzifikálására ösztönzik őket; segítségük nyomán a beszállítók számára lehetőség nyílik, hogy ne csupán egy külföldi befektető 6

Éltető Andrea: A működőtőke hatása a külkereskedelemre négy kis közép-európai országban Közgazdasági Szemle 1999. január, 13. oldal

15

számára szállítsanak be, s így az adott multinacionális cég kivonulása sem fog közvetlen csődöt jelenteni számukra. Másik lehetőség a szakképzett munkaerő támogatása és promotálása, mellyel a hangsúly az alacsony bérköltségekről a minőségre helyezhető át, s olyan beruházások vonzhatók hazánkba, mint például a pénzügyi és üzleti szolgáltatóközpontok. 5.4. Piaci versenyerősítő hatás7 A betelepülő vállalatok versenyt generálnak egyrészt a tényezőpiacon, másrészt a termékpiacon. A versenygazdaság előnyös mivoltáról számos tanulmány, könyv íródott már, s minden modern gazdaság elfogadja azok paradigmáit. Hazánk gazdasága számára

fontos

pozitívum,

hogy

a

versenytársak

megjelenésével

a

régóta

Magyarországon tevékenykedő vállalatok rákényszerülnek a hatékonyság növelésre, a modernizációra. Bár ez elsődlegesen a profit csökkenését vonhatja maga után, idővel a költséghatékonyság továbbgyűrűzik, s olcsóbb, jobb minőségű kínálatot teremt, melynek

nyomán

a

modern

termelési

folyamatok

profitábilissá

válhatnak.

Folyományként a hatékonyságnövelésre és költségeik csökkentésére képes belföldi vállalatok nemzetközi versenyképessége is nő. A növekvő belföldi verseny és a visszaeső profit által kikényszerítetett fejlődés során tehát a már nemzetközi piacon is helytállni képes vállalatok exportorientálttá válhatnak, ezzel csökkentve az ország fizetési mérlegének hiányát. Természetesen a lapnak ez esetben is két oldala van, hiszen a felsorolt előnyök csupán a fejlődésre képes vállalatok és szektorok esetében realizálódnak, míg mások számára a teljes lemaradás, a piacról való kiszorulás válik elkerülhetetlenné, különösen, ha a szektorban nemzetközi versenytársak rendelkeznek azzal a tőkével és hatékonysággal, amit a hazai vállalat nem képes rövidtávon megteremteni. A betelepülő vállalat, mint kereslet is lehetőségeket teremt, hiszen az általa igényelt inputok előállítására alkalmas hazai vállalatokat modernizálásra serkentve esetükben is a fent ismertetett előnyök érvényesülhetnek. A szerkezetváltásra visszautalva érdemes megjegyezni, hogy ha mikrogazdasági szinten sikeresen kialakul a modern termelési struktúra dominanciája, akkor az egyben a gazdaság szerkezetének korszerűsödését is jelenti.

7 Halmos Kornél: A külföldi működőtőke hatásai Magyarországon, Szakdolgozat, 2003; 13. oldal

16

5.5. Beszállítókra gyakorolt hatás Tisztázott, hogy optimális esetben a külföldi működőtőke hazai fejlődéseket kell, hogy maga után vonjon, s ezáltal integrálódjon a nemzetgazdaságba. Kézenfekvő példa erre, amikor a transznacionális vállalat a működéséhez szükséges inputot hazai vállalatoktól szerzi be, vagyis a helyi cégek közül választ beszállítókat, lehetővé téve azok további fejlődését. Olyan szinergiahatás ez, melyet minden fogadó ország igyekszik elősegíteni. Magyarországon a hazai beszállítók támogatása a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. feladata, melyet annak Beszállítói és Tanácsadó Központja lát el. A Beszállítói és Tanácsadó Központ alapvető feladatköre az ipari beszállításokat elősegítő tevékenységeken túlmenően kiterjed bizonyos ügyfélszolgálati (vám, ÁFA, kereskedelem technika), illetve kereskedelemfejlesztési témákra is. A GKM Befektetési Főosztályával együttműködve a 2005. év elején kezdetét vette egy komplex beszállítói program kidolgozása is, melynek célja a hazai vállalatok minél nagyobb arányban történő integrálása a hazai és a nemzetközi beszállítói láncba. 8 5.6. Technológiai modernizációs hatás A beruházó cégek ágazati összetételének rendkívüli jelentősége van, hiszen a külföldi vállalatok termelésének technikai- technológiai színvonala dönti el azt, hogy egyáltalán létrejöhet-e a fentebb ismertetett fejlesztő hatás. Abban, hogy az adott esetben magasabb technológiai színvonal átgyűrűzik-e a hazai cégekre, nagy szerepet játszik az ország kiinduló technológiai szintje is. Itt azonban nem csupán a technikai eszközökre és rendszerekre kell gondolni, hanem a transzferre és a spill-overre azok innovációs értelmezésében, melybe a menedzsment módszerek éppúgy beletartoznak, mint a határidők pontos betartása, a termelésszervezés, vagy az optimális logisztikai lánc kialakítása.9 A tudás áramlásakor a beruházás jellege is döntő lehet, hiszen egy zöldmezős beruházás esetében a cég-specifikus technológiákat nem engedi át a vállalat, mert versenyelőnytől esne el, ugyanakkor az akvizíciónál, privatizációnál nagy szerepet játszik a technológiához és tudáshoz való hozzáférés.

8

Az ITDH saját anyagainak nyomán Halmos Kornél: A külföldi működőtőke hatásai Magyarországon, Szakdolgozat, 2003; 16.oldal

9

17

5.7. Szolgáltatásokra gyakorolt hatás A szolgáltatások jellegüknél fogva alapvetően nem szállíthatók, a távolságnak pedig még az információs technológia terjedésével is vannak költségei. Mindez két fontos következményt von maga után: Először is a piac a leghatékonyabb módon működőtőkeberuházással, nem pedig exporttal érhető el, másrészről a betelepült cégek szolgáltatásai nem minden esetben exportálhatók. Nem véletlen tehát a szolgáltató ágazatok magas aránya a működőtőke-beáramláson belül. Az ilyen típusú működőtőke személyes véleményem szerint modernebb jelleggel bír, s így a jövőre nézve is egyre nagyobb szerephez fog jutni. Amennyiben magas az ilyen beruházások aránya, úgy az indikátora lehet annak, hogy a külföldi tőkegazdák fejlettnek tekintik országunk gazdaságát, révén, hogy nem csupán nyersanyagforrást vagy olcsó munkaerőt, hanem potenciális piacot látnak benne. A szolgáltatások egy része (például pénzügyi, marketing, menedzseri tanácsadás, információs szolgáltatások, melyek a szolgáltató központ beruházásokra jellemző tevékenységek) kapcsolódási hatásaikon keresztül képesek dinamizálni a gazdaságot, hisz lényegében tudást árusítanak. Az ilyen tudásalapú működőtőke-beruházások jótékony hatása különösen egy olyan gazdaság számára nélkülözhetetlen, ahol a piacgazdaság kialakulása még nem zárult le teljesen. Mivel elsősorban magasan képzett hazai

munkaerőre

támaszkodnak,

létrejöhet

a

spill-over

hatás,

vagyis

a

munkavállalókon keresztül az ország magába szívhatja az új tudást, képességeket. Ennek révén olyan ismeretek áramolhatnak szét a gazdaságban, melyek például a fejlődő, vagy poszt-szocialista országokban hiányzó, de elengedhetetlenül szükséges 10

inputot jelentenek. 10

10

Mészáros Ádám: A magyarországi működőtőke-beruházások exportenklávé-jellege; BCE, Tudományos Diákköri Konferencia, Gazdaságpolitika Szekció, Budapest, 2002.; 13.-17.oldal

18

6. A működőtőke szerepe a közép-kelet európai térségben A közép-kelet európai régió a második világháborút követő 40-45 évben kiszakadt a világgazdaság fejlődésének fő áramából. A nemzetköziesedés, a globalizáció nélkülük kezdődött meg, működőtőke-beruházások szinte egyáltalán nem történtek, s a multinacionális vállalatok sem jelentek meg a térségben. A szocialista tervgazdaságról történő átállás a nemzetközi szinten versenyképes kapitalista piacgazdaságra hasonló kihívások elé állította a rendszerváltó országokat. A mesterségesen kialakított, életképtelen iparok felszámolásához és az új komparatív előnyökre

építkező

nemzetgazdaság

felépítéséhez

hatalmas

szakértelemre

és

elkötelezettségre volt szükség. A közép-kelet európai országok mind nyugatra tekintettek és az ottani érett piacgazdaságba való beépülést tűzték ki stratégiai célul. Ez a folyamat már a rendszerváltások előtt megkezdődött, természetesen az ideológiai átalakulás igénye nélkül; a nemzetközi gazdasági szervezetekhez való relatív korai csatlakozás a későbbiekben könnyebbséget jelentett a szocialista országok számára a világgazdaság egyenjogú tagjaiként való elismertség megszerzésében. A térség világgazdasági reintegrálódása a nyolcvanas-kilencvenes évtizedfordulón kezdődött, Közép-kelet Európa ekkor nyílt meg a külföldi beruházók előtt is. A rendszerváltás utáni évek során egyre nagyobb hangsúly helyeződött a külföldi működőtőke-beruházásokra, az FDI dinamika felgyorsult, a környező országokkal folytatott verseny pedig kiéleződött. Miután a térség valamennyi országa felismerte a működőtőke fontosságát, a külföldi befektetések megvalósulásához elengedhetetlen törvények és szabályozások is sorra megszülettek. Ilyenek a befektetőket védő megállapodások, a kettős adóztatást kizáró egyezmények valamint a 100 százalékos külföldi tulajdonszerzésnek és a profit repatriálásának lehetővé tétele. (részletesebben lásd: 1.sz. melléklet) A négy ország közös történelme és közös céljai a mai napig azonos irányba mozdítják a külföldi működőtőke-beruházásokkal kapcsolatos kormányzati politikáikat. Mindenkori stratégiai céljaik elérésében hatalmas segítséget jelenthetnek számukra az ilyen, nem adóssággeneráló külföldi közvetlen tőkebefektetések, s mivel azok a növekedés receptjét hordozzák magukban, nem csupán kívánatos, de elengedhetetlen eszközei is e rendszerváltó országok nyugathoz való felzárkózásának.

19

Az Európai Uniós csatlakozás - majd tagság - hasonlóan nagy nyomást gyakorol a fiatal demokráciák gazdaságaira. Napjainkban minden eddiginél nagyobb hangsúly helyeződött a makrogazdasági mutatók egészségessé tételére, melynek fő motivációja a kilátásban lévő euró-zónához történő csatlakozás. A nemzetközi pozíciójukat erősíteni kívánó

országok

kormányzatai

tisztában

vannak

a

külföldi

működőtőke

nélkülözhetetlen mivoltával, s mindent megtesznek azért, hogy a lehető legtöbb ilyen beruházást vonzzák. Ennek következményeképp alakult ki és válik egyre élesebbé az a jellegzetes verseny, melyben többnyire Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia konkurál a működőtőke-beruházások megszerzéséért. Hogy mennyire élő, és folyamatosan

alakuló

is

ez

a

versenyhelyzet, azt a tavalyi számok tükrözik a legtisztábban. Az említett négy országba irányuló működőtőke-beáramlás 2006-ban összességében

13%-kal

nőtt

2005-höz képest. Szlovákiába 96%-kal, Lengyelországba Magyarországra

83%-kal 8%-kal,

több,

míg

Csehországba

pedig 49%-kal kevesebb tőke áramlott. 4. ábra

Hazánk pozíciója romlott 2005-höz képest,

a teljes beáramlás 19,6%-a irányult Magyarországra, ami gyakorlatilag megegyezik a 2001-2005-ös évek átlagával.11 A négy országba irányuló külföldi működőtőkebeáramlás alakulását és annak összetételét jól szemlélteti a 4.ábra. 6.1. Magyarország a visegrádi országok működőtőkéért folytatott versenyében Annak feltárására, hogy Magyarország milyen pozíciót tölt be a külföldi működőtőkeberuházásokért folytatott regionális versenyben, összehasonlító elemzést végeztem a 4 visegrádi országon, mely során a következő szempontok szerint vizsgáltam azokat: –

Földrajzi adottságok, infrastruktúra

–

Gazdasági fejlettség/fejlődés alakulása

–

Vállalatalapítás szabályozása, költségei

–

Az állami támogatások rendszere

–

Adók és bérek

11

GKM – Stratégiai Főosztály: Áttekintés az aktuális működőtőke-beáramlási folyamatokról http://www.gkm.hu/data/cms670842/fdi_2007q2.pdf; 2007. 11. 28. 18:20

20

–

Külföldi működőtőke-beruházásokra vonatkozó preferenciák

–

Politikai stabilitás

Fontos szem előtt tartani, hogy egy adott országról alkotott kép természetszerűen nem egyezik a benne élők és az azt külföldről vizsgálók nézőpontjából. Az összehasonlítás alapjául szolgáló információkat a Deloitte Supporting your start-up - Investing in Central Europe című 2006-os tanulmányából, illetve az aktuális gazdasági és társadalmi hírekből vettem. Mivel elsődleges célom, hogy hazánk versenyképességét a külföldi beruházók szemszögéből jellemezzem, így az amerikai tanácsadó cég kutatással megalapozott véleményét célravezető kiindulási alapnak találtam. A különböző szempontok szerint SWOT analízis készítésével vizsgáltam Magyarország erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit, és fenyegetéseit, mint versenyképes működőtőke-beruházási helyszín a külföldi befektetők szemében. 6.1.1. Erősségek12 Infrastruktúra – Infrastrukturális szempontból a négy ország közül Magyarország és Csehország a legvonzóbbak. – Magyarország alapterületéhez képest a legkiterjedtebb folyamiútvonal-hálózattal rendelkezik, melynek előnyei az export-import folyamatokban érvényesülnek. – Magyarország stratégiai elhelyezkedésének köszönhetően az európai országok disztribúciós csomópontjaként funkcionálhat. – Kiterjedt és folyamatosan fejlődő fuvarhálózata is infrastrukturális előnyt jelent Magyarország számára. Gazdaság – A vizsgált országok közül Csehország után (18100USD) Magyarország rendelkezik a második legmagasabb egy főre jutó GDP-vel (16100 USD)13. – Bár a GDP növekedés lassulása várható, ez az egy főre jutó GDP értékre nem lesz jelentős hatással. – Az idei évre vonatkozó munkanélküliségi becslések szerint Magyarország rendelkezik a második legalacsonyabb rátával a négy ország közül (7,2%;

12 13

Deloitte: Supporting your start-up – Investing in Central Europe 2006 CIA World Factbook

21

Csehország: 6,2%)14, mely gazdaságunk stabilitását jelzi, ám egyenlőre mégsem olyan alacsony, hogy az a munkaerő elkerülhetetlen drágulását eredményezze. – Az euró bevezetése 2011 előtt nem várható (valószínűleg 2017-ig), így a beruházók továbbra is alacsony inflációra, és a nyugattól elmaradó árakra számíthatnak. – A munkaerő versenyképessége o Európa legversenyképesebb munkaerő-bázisa o Az általános produktivitás éves szinten 13%-kal növekszik o Magasan képzett, több nyelvet beszélő, jól motivált munkaerő o Szakértelmi diverzitás, jelentős szakképzett és szakértői munkaerő-bázis Adózás15 Bár összességében hazánk nem nevezhető kimagaslóan kedvezőnek a visegrádi négyek közt ilyen szempontból, a képet mégis szépítik adórendszerünk következő pozitívumai: − A forrásadók eltörlése − A kamat- és jogdíjbevételek kedvezményes adózása − A részesedések árfolyamnyereségének adómentessége − A K+F kedvezmények széles köre − Objektív és átlátható adókedvezmény rendszerünk − A korlátlan idejű veszteségelhatárolás lehetősége (társasági adóban) − A filmtámogatási kedvezmények Külföldi működőtőke projektek − A térségen belüli legnagyobb számú futó külföldi működőtőke projekt mutatja a külföldi beruházók Magyarország jövőbeni kilátásaiba vetett bizalmát. − Nemzetközi

vállalatok

előszeretettel

telepítik

K+F

tevékenységüket

Magyarországra. − A négy ország közül a következő szektorok hazánkban a legvonzóbbak a külföldi működőtőke-beruházások körében: o Ingatlanpiac, turizmus és szabadidőipar o Könnyűipar o Elektronikaipar o Fogyasztói termékek ipara

14 15

2006 CIA World Factbook Ernst & Young: A Visegrádi Négyek Adórendszere, Versenyképességi összehasonlítás; 9.oldal

22

Politika − 2004-es csatlakozásunkkor az Európai Unió Magyarország erősségei közé sorolta a politikai stabilitást. − A Lisszaboni-stratégia követésére helyezett kormányzati hangsúly jelentős erősség a beruházók szemében. − Erős szociális védőháló − Az európai szociális modell elveinek és a szolidaritás elvének régről gyökerező tisztelete − Stabil és átlátható politikai környezet − Magyarország parlamentáris demokráciaként védelmezi: o Az emberi jogokat, o az intellektuális tulajdonjogokat, o valamint támogatja az euró-atlanti integrációt. − Az EU tagság pozitívumai a külföldi beruházók számára: o Az EU tagországokba történő exportáláskor időt és papírmunkát spórolhatnak meg a vámügyintézéssel. o Fennakadásmentes határátkelés a teljes unió területén o Stabil adminisztratív rendszer o Átlátható jogi és adórendszer o Az euró-zónához történő csatlakozás után az árfolyamkockázat megszűnése o Az Egyesült Államokkal szembeni kedvező vámeljárás o Megnövekedett versenyképesség, különösen a munkaerő-igényes ágazatokban16 Jogalkotás − Átfogó és modern jogi környezet mind közösségi, mind nemzeti szinten Oktatás és kutatás − Nemzetközileg elismert, jó egyetemi és akadémiai kutatási tradíciók − A nagy múltú magyar természet-, mérnöki és orvostudományok − A (hatodik keretprogram szellemében) nemzetközi K+F hálózatba integrálódott kutatási tevékenységek

16

Nicole van Schijndel: Hungary as an investment country; 38. oldal

23

Szektor-specifikus erősségek Egészségügy: − Az egészségre, mint értékre, befektetésre, gazdasági, versenyképességi faktorra tekintünk. − Az egészségügyi rendszer meglévő infrastruktúrájának erősségei a jó lefedettség és a jól képzett személyzet. − Magas színvonalú gyógyszerészeti és kutatási képzések − A magán egészségügyi szféra dinamikus fejlődése − A társadalombiztosítás kiterjed a teljes lakosságra, minden típusú vészhelyzeti és mentési szituációra. − Az egészségügyi szolgáltatások szigorú szabványoknak kell, hogy megfeleljenek. Információs-kommunikációs technológiák (ICT): − Az ICT szektor GDP részesedése és a piac fejlődési üteme felülmúlja az EU átlagot. − A nemzeti felsőoktatási és kutatási információs-hálózat infrastruktúrája megfelel a nemzetközi szabványoknak. − A közigazgatás informatikai felszereltsége jelentős ütemben fejlődik. − Az IT szektor fejlesztése része a kormányzati célkitűzéseknek. − A jogi környezet kedvez az információs társadalom fejlődésének. − Jó minőségű informatikusi munkaerő áll a beruházók rendelkezésére. − Az IT vállalatok nemzetközileg versenyképesek. Energetika: − Az energiahatékonysági beruházások ösztönzésére pénzalapok és alacsony kamatozású

kölcsönök

széles

választéka

áll

rendelkezésre

a

központi

költségvetésből. 6.1.2. Gyengeségek Gazdaság − Szakértői becslések szerint az idei év végére a négy ország közül Magyarország produkálja a legalacsonyabb GDP-t. − A vizsgált országok közül Magyarországon a legmagasabb az infláció. − Az alacsony munkanélküliségi ráta idővel a munkaerő drágulását okozza. − Magyarországon a legmagasabb a bankközi hitelkamatláb. 24

− Az euró-zónához történő csatlakozás legvalószínűbb időpontja 2017, így a Magyarországra beruházó európai befektetők 10 éves intervallumon még nem kalkulálhatnak a valutaunió kínálta előnyökkel. Adózás17 − Magas munkáltatói járulékok − Magas társasági adók (társasági adó, különadó, helyi iparűzési adó és innovációs járulék együttesen) − Gyakran változó és bonyolult adótörvények, melyek a stabilitás hiányát jelzik − Adókedvezmények részleges érvényesíthetősége (pl. különadóban nem) − Elhatárolt veszteség részleges érvényesíthetősége (pl. különadóban nem) − Az elmúlt egy évtizedben egyértelműen Magyarországon volt a legmagasabb a GDP arányos adóterhelés. − Magas vagyonátruházási illetékek − Magas tőkejövedelmet terhelő adók Külföldi működőtőke projektek A 4 ország közül az alábbi szektorok hazánkban a legkevésbé vonzóak a külföldi működőtőke-beruházások számára: – Fuvareszközök ipara – ICT – Vegyipar, műanyag- és gumiipari Politika – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök „beismerő” beszédének kiszivárgása óta számos zavargás, tüntetés zajlott Budapesten, melyekről a külföldi sajtó is hírt adott, így az a potenciális beruházók szemében rontott Magyarország biztonságának és politikai stabilitásának megítélésén. Vállalatalapítás – Az együttműködési megállapodás csak magyar jegyzővel, vagy ügyvéddel hitelesíttethető. – 2011 májusáig külföldi természetes és jogi személyek nem vásárolhatnak termőföldet Magyarországon. 17

Ernst & Young: A Visegrádi Négyek Adórendszere, Versenyképességi összehasonlítás; 8.oldal

25

– A vállalatalapítási procedúra átlagosan 38 napot vesz igénybe, melynél csupán Lengyelországban kedvezőtlenebb a helyzet (46 nap). – A négy ország közül az átlagos vállalatalapítási költségek nálunk a legmagasabbak. Költségek – A magyar adórendszer bonyolultabb, mint például a lengyelek egysávos rendszere. –A

társaságokat

terhelő

közvetlen

adók

egyértelműen

Magyarországon

a

legmagasabbak. Szektor-specifikus gyengeségek Egészségügy: – Növekvő egyenlőtlenségek az egészségügyi ellátásban, egyet nem értés az egészségügyi reformok kapcsán ICT: – Az EU-n belül Magyarország IT piaci környezete, s annak felkészültsége az információs társadalom kialakítására elmarad a többi országtól. Az internethozzáférési és az elektronikus üzleti lehetőség-igénybevételi mutatóink gyengék. – A hozzáférési és használati költségek aránytalanul magasak. – A számítógépárakhoz viszonyítva alacsony a lakosság vásárlóereje. – A KKV-k IT-kultúrája viszonylag fejletlen, a korszerű megoldások és szolgáltatások igénybevevői elsősorban a nagyvállalatok közül és az állami szektorból kerülnek ki. Energetika: − Rohamosan emelkedő energiaárak − A megújuló energiák térhódításához elégtelen lakossági vásárlóerő 6.1.3. Lehetőségek Lakosság és infrastruktúra – Magyarország lakossága gyors ütemben fogy és az is elképzelhető, hogy pár éven belül itt lesz a legalacsonyabb a népsűrűség a 4 ország közül. Általános jelenség, hogy minél ritkábban lakott egy ország annál alacsonyabbak az ingatlan árak, s amennyiben ez nálunk is érvényesül, úgy az újabb vonzerőt jelenthet Magyarország számára a külföldi működőtőke-beruházásokat illetően.

26

– Az ország 2/3-a síknak nevezhető, mely könnyebbé teszi a jó infrastruktúra kiépítését, kedvez a nehézgépekkel való munkavégzésnek. – Mivel Magyarország 7 másik országgal határos, a térség export-import folyamatainak csomópontjaként funkcionálhat. – Két fontos vízi útvonala, a Tisza és a Duna hatékonyabb kihasználása nagyban növelheti az ország nemzetközi fuvarozási versenyképességét. Oktatás, K+F – A K+F eredmények gyorsabb terjedésének növekvő igénye – A high-tech szektorok dinamikus fejlődése – A nagy tudásigényű szektorok súlyának növekedése – A szolgáltató szektor bővülése Szektor-specifikus lehetőségek Egészségügy: – Nagyratörő stratégiai célkitűzések az egészségügy felzárkóztatására – A gazdasági fejlődés eredményeiből részesül a szociális és egészségügyi szektor, így lehetőség nyílik azok további fejlesztésére. – A Közösség egészségügyi akcióprogramjának implementálása – Az egészségügyi szakemberek, szakértők és legjobb gyakorlatok jó rendelkezésre állása ICT: – A háztartások internet hozzáférésének további számottevő növekedése várható. – A magasan képzett informatikai munkaerő-bázis megfelelő propagálás mellett roppant vonzerőt jelenthet a külföldi beruházók szemében. Energetika: – Nagyszámú folyamatban lévő és várható bioerőmű-építés külföldi működőtőkeberuházásként – A megújuló energiával kapcsolatos termékek gyártókapacitásainak megjelenése a hazai árak csökkenését és a lakossági felhasználás terjedését vonná maga után.18

18

Gergely Ágnes, megújuló energiákra specializálódott befektetésösztönzési tanácsadóval folytatott személyes megbeszélésem alapján

27

6.1.4. Fenyegetések − Magyarország három időjárási övezet határán fekszik, melyből kifolyólag gyakran változó időjárással rendelkezik. Az egy, konkrét időjárási környezetet igénylő beruházások esetében ez negatívumot jelent. – A kormány ellentmondásos megítélése miatt törekvéseivel nehezen tud azonosulni a köznép. – A mezőgazdasági régiók folyamatos leszakadása – A felsőoktatást érintő ellentmondásos lépések hosszútávon a diplomás, idegen nyelveket beszélő munkaerő-állomány minőségi és mennyiségi csökkenésével fenyegetnek, mely nagyban rontaná Magyarország versenyhelyzetét, mint beruházási helyszín.

Szektor-specifikus fenyegetések ICT: – Brain-drain jelenség Magyarország és a fejlettebb országok közt valamint a köz- és magánszféra közt19 – A telekommunikációs szolgáltatások liberalizált piacán továbbra is viszonylag magasak maradtak az árak, s ez megnehezíti az internet-hozzáférés terjedését, valamint növeli az irodák fenntartási költségeit. Energetika: – Ha az árak folyamatos emelkedése mellett nem történik minőségbeli javulás az energiahordozók

és

szolgáltatások

piacán,

az

a

felhasználói

oldal

visszafordíthatatlan torzulását okozhatja.

19

Nicole van Schijndel: Hungary as an investment country; 56. oldal

28

7. A külföldi beruházók motivációi és motiválásuk eszközei 7.1. A működőtőke befektetők Mielőtt a befektetés-ösztönzés magyarországi gyakorlatát vizsgálni kezdenénk, fontos megismerni azt is, hogy kikre irányul e tevékenység, vagyis kiket is kívánunk ösztönözni. Az alábbi táblázatban a befektetők egyes típusai és azok elsődleges motivációi találhatók.

1. Táblázat

A befektető típusa Piacorientált

Erőforrás-orientált

A befektetők típusai és motivációi A befektető főbb motivációi –

A piac és az egy főre jutó jövedelem nagysága

–

A piac növekedési üteme

–

A regionális és globális piacokhoz való hozzáférés

–

Ország-specifikus fogyasztói preferenciák

–

Piaci szerkezet

–

Nyersanyagok rendelkezésre állása

–

Alacsony költségű, képzetlen munkaerő

–

Technológiai, innovációs és egyéb előnyök/adottságok

–

Infrastruktúra (utak, kikötők, telekommunikáció, energia)

Hatékonyságorientált

–

Erőforrások költségei kiegészítve a munkaerő termelékenységével

–

Egyéb output költségek, például közlekedési és kommunikációs költségek

–

Tagság olyan regionális integrációs egyezményben, amely elősegíti a regionális vállalati hálózatok létrejöttét

7.2. A működőtőke-bevonás ösztönzésének eszköztára A befektetés-ösztönzés gyakorlata országonként különbözik, ám léteznek olyan általános elvek és kategóriák, melyek egyaránt érvényesülnek a jelen dolgozatban vizsgált országok esetében is. Ilyen általános igazság, hogy a működőtőke-bevonás 29

ösztönzésére alkalmazott eszközrendszer két csoportra osztható. Az egyik csoportba a közvetlenül a külföldi működőtőkére vonatkozó eszközök tartoznak, míg a másikba az ország befektetői hangulatának általános alakulását meghatározó tényezők. 20 A külföldi működőtőke befektetők által leginkább preferált országokban az 1980-as évektől megfigyelhetővé vált a jelenség, hogy az államok egyre több területen és számban kezdtek működőtőke-ösztönző adókedvezményeket, pénzügyi szubvenciókat és egyéb támogatásokat alkalmazni a célból, hogy az országot, mint lehetséges beruházási helyszínt minél vonzóbbá tegyék. Az ösztönzők bevezetésekor az egyes országok igyekeztek a számukra fontos szektorokat, illetve régiókat előnyben részesíteni. A működőtőke-ösztönzési politikák kialakításánál figyelembevételre került az adott gazdaság struktúrája, állapota, a munkaerőpiac helyzete, lehetőségei valamint a kormány által kitűzött stratégiai célokkal való harmonizáció. A tudatos működőtőkeösztönzési politika az additív előnyök maximalizálása végett a nagyobb hozzáadott értéket előállító iparágak befektetőit részesíti komolyabb kedvezményekben. 7.2.1. Szűkebb értelemben vett ösztönzők Ebbe a csoportba tartoznak azok a gazdaságpolitikai ösztönzők, melyek célja a külföldi befektetések megtérülésének javítása vagy költségeinek, kockázatának csökkentése, részleges átvállalása. Eszközei közé sorolhatjuk az adókedvezményeket (költségvetési ösztönzőket), a pénzügyi szubvenciókat és egyéb támogatásokat. Legnépszerűbbek ezek közül az adókedvezmények, az importvámok elengedése, a vámvisszatérítés, az eszközök gyorsított leírásának lehetővé tétele, a profit újrabefektetésének

támogatása

valamint

a

társadalombiztosítási

hozzájárulás

mértékének csökkentése. A különböző országokban és régiókban alkalmazott adókedvezményi formák és összetételük -a helyi körülményeknek leginkább megfelelően- más és más. Míg a fejlődő országok szűkös költségvetési forrásaik miatt inkább az adó és vámkedvezményeket alkalmazzák, addig a fejlett országok számára egyre inkább a vissza

nem

térítendő

pénzügyi

támogatási

formák

kerülnek

előtérbe.

Az

adókedvezmények általában az adózott nyereség valamilyen formában történő 20

Antalóczy

Katalin;

Sass

Magdolna:

Működőtőke-áramlások,

befektetői

motivációk

és

befektetésösztönzés a világgazdaságban és Magyarországon Európai Unió Közgazdasági Szemle, XLVII. évfolyam, 2000. május (473–496.o.)

30

csökkentését, vagy a gyorsított leírás lehetővé tételét jelentik. A vissza nem térítendő támogatások nyújtásával az állam célja, hogy a beruházó számára magasabb műszaki színvonalú, magasabb kockázatú beruházás megvalósítását tegye lehetővé. Mindez érvényesül a visegrádi országokban is, ahol a közös történelem és a megegyező célkitűzések hasonló támogatási rendszerek kialakulásához vezettek. Mivel a 4 ország erősen konkurál egymással a külföldi működőtőke-beruházások megszerzéséért, támogatási rendszereik is az ebben a versenyben való helytállás szellemében kerültek kialakításra, s kerülnek folyamatos kiigazításra. Hogy milyen kiélezett is ez a verseny azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a projektek megszerzésében gyakran csupán pár százaléknyi támogatási-ajánlatbeli különbség dönt. A négy ország támogatási rendszerét azok különbözőségei miatt nem célszerű abszolút módon összehasonlítani, így azt inkább az adható maximális támogatási értékek régiók szerinti bontásán keresztül vizsgáltam: A visegrádi négyek adható maximális támogatási-arányai Magyarország21 Szlovákia Csehország Lengyelország Budapesten 25% Pozsonyban 20% Maximum 50%, A kis- és ám a konkrét középvállalatok érték nagyban 15%-os emelést függ a beruházás élvezhetnek, így típusától és számukra a helyszínétől. maximális érték a 65%-ot is elérheti. A Közép10%-nal Varsóban és Magyarországi és alacsonyabb Poznanban 30%. a Nyugatmunkanélküliségi Dunántúli rátájú területeken régióban 30% 45% A Közép10%-nál A többi régióban Dunántúli magasabb 50% régióban 40% munkanélküliségi rátájú területeken 50% A többi régióban 50%

2. Táblázat

Forrás: Nicole van Schijndel: Hungary as an investment country, 51.oldal Az összehasonlításból hazánk erősségeként a fővárosban adható legmagasabb támogatási arány emelhető ki, mely a Magyarországra érkező beruházások földrajzi koncentrálódásán is megmutatkozik. 21

GKM: Egyedi kormánydöntésen alapuló beruházások támogatási rendszere 2007-től http://www.gkm.gov.hu/data/cms1188417/EKD_2007.pdf; 2007. 12. 1. 14:45

31

A kedvezmények és támogatások mellet a ’90-es években előtérbe kerültek az olyan beruházási ösztönzők, mint a szubvencionált infrastruktúra és szolgáltatások, a különféle kedvezmények, ingyenes tanácsadás, technikai segítség- és információnyújtás valamint a menedzseri szolgáltatások és a különböző képzések. Olyan támogatásiformák ezek, melyekre nem csupán a nemzetközi színtéren kezdőnek számító középvállalati beruházóknak van nagy szükségük, de a tapasztalt multik számára is komoly segítséget jelentenek. 7.2.2. Tágabb értelemben vett ösztönzők A működőtőke-áramlásra vonatkozó szabályozás folyamatos liberalizálódásával olyan makrogazdasági hatások is előtérbe kerültek a külföldi működőtőke-beruházások kapcsán, melyekre korábban nem helyeződött komolyabb hangsúly. Ilyen hatások: •

A kormány monetáris és fiskális politikája, hiszen ez határozza meg a gazdasági stabilitás mérőszámainak alakulását, a külső és költségvetési egyensúlyt, a kamatlábak alakításán keresztül a tőkeköltségeket, az inflációt, s mindezek által nagy befolyással bír a külföldi közvetlen tőkeberuházásokról születő döntésekre is. A fiskális politika legdirektebb működőtőke-beáramlást befolyásoló eszköze a társasági adóterhek alakítása, mely által egyes beruházástípusok számára a kormány

egyedi

módon

lehetővé

teheti,

vagy

ellehetetlenítheti

a

költséghatékony működést az országban. •

A strukturális politika a szektoriális preferenciáknak megfelelően képes befolyásolni az ipari szerkezet alakulását, egyes régiókra koncentrálva meghatározhatja a befektetések térbeli elhelyezkedést, s a gazdasági szereplők összetételét.

•

A munkaerő-piaci politika, mely a munkaerő költségének alakításán keresztül képes bizonyos típusú beruházások számára vonzóbbá tenni az országot.

•

Az oktatási-képzési politika, ami meghatározza a munkaerő képzettségének kívánt fokát és irányultságát, s így a munkaerő minőségének alakításával hatást gyakorol arra, hogy milyen beruházások számára váljon versenyképes helyszínné az ország.

32

A megfelelő befektetés-ösztönzési rendszer kialakításánál érdemes figyelembe venni, hogy a külföldi beruházó vállalatok nem alkotnak homogén halmazt, minden egyes beruházás egyedi, a motivációk sokrétűek s, hogy a döntések elsősorban gazdaságossági szempontok alapján születnek, melyre az egyéni érzelmeknek, politikai befolyásnak csupán csekély befolyása lehet. A különböző szektorokban működő transznacionális vállalatok más és más súlyozású befektetési mátrix alapján döntenek, így a mindenkori kormányzat feladata annak eldöntése, hogy milyen befektetőket kíván az országba vonzani és ehhez milyen befektetési politikát tart a legcélravezetőbbnek. A legtöbb fejlett ország modern befektetés-ösztönzési gyakorlata három szinten valósul meg. Hogy mely szinteken történik tényleges tevékenység, az nagyban függ attól, hogy az adott ország a tőkebevonás mely szakaszában van. Az első szint az általános országkép javítása, melynek lényege, hogy az ország külső megítélése általában véve javuljon. A megítélés alapjául szolgáló kép kívánatos elemei többek közt a megfelelő makrogazdasági mutatók, a jogérvényesítés lehetőségének használhatósága, a stabil és kiegyensúlyozott kormányzat, s a jó nemzetközi kapcsolatok. A második szinten a közvetlen tőkevonzó politika kialakítása és követése történik. Ezen a szinten kerül meghatározásra, hogy milyen beruházásokat, milyen feltételekkel és milyen eszközökkel kíván ösztönözni az ország. A tőkevonzó politika kialakítása az ország külföldi működőtőke-politikájának megfelelően történik, vagyis a stratégiai célokkal összhangban, azoknak megfelelő beruházások ösztönzését kell, hogy célozza. A harmadik szinthez egy olyan sokszínű tevékenységi kör tartozik, mely nélkül sem a másik két szint, sem a különböző ösztönzők hatékony használata nem lenne lehetséges. Az ország befektetői arculatának alakítása, a kormány törekvéseinek megfelelő propagálása, a támogatási formák hozzáférhetőségének javítása, a piacralépés megkönnyítése, a hazai üzleti környezet és szereplői versenyképességének javításában való részvétel, a jelenlegi és potenciális befektetők támogatása együttesen teszik lehetővé, hogy az ország vonzó célponttá váljon a külföldi működőtőke-beruházások számára. Olyan komplex feladatkör ez, melynek ellátására minden ország kialakította a maga intézményi hátterét. Hazánkban többek közt e funkciók ellátására jött létre a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht., ismertebb nevén az ITDH.

33

7.3. A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. A

Magyar

Befektetési

és

Kereskedelemfejlesztési

Kht.,

angol

nevének

kezdőbetűiből alkotott rövid nevén az ITDH (Investment and Trade Development Hungary) 1993-ban alakult, mint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a Külügyminisztérium háttérintézménye. A közhasznú társaság körül azóta sok minden megváltozott, vállalati formája pedig épp e dolgozat írásakor módosul; 2008-tól zártkörűen működő non-profit részvénytársasággá alakul. Az ITDH feladata, hogy kapcsolatot teremtsen a belföldi vállalkozók, az állami és regionális közigazgatási intézmények és a külföldi partnerek között. Az évek során kiépült, államigazgatáshoz és a piaci szereplőkhöz fűződő formális és informális kapcsolatainak valamint a megszerzett ismereteinek köszönhetően egyedülálló szolgáltatást nyújt külföldi beruházók számára. Hasonlóan

a

szervezetekhez,

egyszerre

az

ITDH

fejlett

piacgazdaságokban lát

el

működő

állami

befektetés-ösztönzési

és

kereskedelemfejlesztési funkciókat. Kiterjedt bel- és külföldi irodahálózattal és információs bázissal rendelkezik; budapesti központjából irányítja 37 külföldi irodáját 32 országban és 16 regionális irodáját Magyarországon. Az ügyfelek az ITDH bármely irodáját keresik is fel, ugyanazokat a szolgáltatásokat vehetik igénybe. Az ITDH irodahálózata

5. ábra

Az ITDH üzleti lehetőségeket tár fel és partnerközvetítést végez mind a külföldi vállalatok magyarországi tevékenységével, mind pedig a magyar vállalkozók közvetlen és közvetett külpiaci megjelenésével kapcsolatban. Alapszolgáltatásait a belföldi és külföldi vállalatok egyaránt térítésmentesen vehetik igénybe. A magyarországi áruértékesítési és befektetési lehetőségek iránt érdeklődő külföldiek ingyen juthatnak hozzá a magas színvonalú gazdasági, jogi és piaci információkhoz, mely megkönnyíti a tőke Magyarországra helyezését, így dinamizálva annak folyamatát.

34

7.3.1. A Befektetésösztönzési Igazgatóság tevékenységének bemutatása22 Az ITDH szolgáltatásait a külpiacra készülő magyar és a Magyarországra befektetni szándékozó külföldi cégek számára kínálja. A két ágazat közül dolgozatom témájának megfelelően a befektetés-ösztönzési tevékenységre összpontosítom a figyelmem, melyet a Befektetésösztönzési Igazgatóság lát el, s mely olyan részekből épül fel, mint tájékoztatás a hazai befektetési környezetről, jogi szabályozásról, közreműködés partnerek keresésében valamint telephelykeresés a Magyarországon befektetni szándékozó

külföldi

cégek

számára.

A

legnépszerűbb

befektetés-ösztönzési

szolgáltatások közé tartozik a zöldmezős beruházások előkészítése, melynek bizonyítéka, hogy az 1993 óta eltelt időszak során Magyarországon az ilyen beruházások jelentős része a társaság kezdeményezésére valósult meg. Több multinacionális cég telepedett meg hazánkban az ITDH közreműködésével, köztük olyan nagy nevekkel, mint a Sony, a TDK, az Audi, a Clarion, a Mitsubishi, a Flextronics, a Hankook, az Alpine, vagy a GM Ford cégcsoportok. A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. Befektetésösztönzési Igazgatóságának tevékenysége az alábbiaknak megfelelően 5 feladatcsoport köré sorolható melyek együttes, párhuzamos ellátása biztosítja működésének hatékonyságát: -

A magyar befektetési környezet előnyös bemutatása külföldön

-

Befektetők megnyerése, hogy vegyék figyelembe Magyarországot, mint befektetési célországot

-

Megkeresések menedzselése, befektetők „kalauzolása” Magyarországon

-

Magyar projektjavaslatok feltárása, megfelelő formába öntése és kiajánlása

-

Kapcsolattartás a már megtelepedett befektetőkkel, támogatás nyújtása az esetlegesen felmerülő problémák megoldásában különös tekintettel az újabb fejlesztések előkészítésére és szorgalmazására

A

gyakorlatban

a

Magyar

Befektetési

és

Kereskedelemfejlesztési

Kht.

Befektetésösztönzési Igazgatósága a következő feladatokat látja el: 1. Befektetési megkeresések kezelése: Külföldiek (természetes és jogi személyek egyaránt) informálása a befektetési környezetről, jogszabályokról; befektetési helyszín keresése, Magyarországra látogató potenciális befektetők segítése.

22

Az Igazgatóság saját anyagai alapján

35

2. Belföldi befektetési helyszínek gyűjtése és menedzselése: ágazati és regionális helyszínek valamint projektek feltárása, megfelelő formába öntése és kiajánlása. 3. Befektetés-ösztönzési szakmai programok szervezése és lebonyolítása, melynek következő fajtáit különböztetjük meg: ƒ Befektetés-ösztönzési konferencia, szeminárium: Az ITDH a megcélzott ügyfélkört tájékoztatja az aktuális befektetési lehetőségekről. Erről a rendezvény típusról elmondható, hogy két fajtája ismert: − az általános rendezvények, melyek során az ITDH munkatársa tart prezentációt

az

aktuális

magyar

támogatási

rendszerről,

és

a

Magyarországon letelepedett vállalatokról valamint − speciális rendezvények, melyek egy-egy adott ágazatot céloznak meg, s az erre vonatkozó specifikumokat ismertetik. ƒ Magyarországi regionális rendezvény: Az ilyen rendezvények keretében egy megye vagy régió bemutatására kerül sor. A központi téma a vizsgált terület ipari parkjainak és befektetési lehetőségeinek bemutatása. ƒ Célzott partnerkeresés, melynek két módja lehetséges: − az ITDH felkeresi a helyi tanácsadó céget, hogy a megadott feltételeknek megfelelő befektetők listáját továbbítsa a számára, továbbá − az ITDH munkatársai kiállításokon vesznek rész, ahol befektetéselőkészítési célzattal tárgyalnak. ƒ Befektetési üzletember-találkozó: Ez a rendezvénytípus öleli fel a magyar delegációk részére külföldön, vagy külföldiek részvételével belföldön szervezett találkozókat. ƒ Befektetési célú területfejlesztési fórum: Ilyen típusú rendezvényeket főképp a Regionális Irodák szerveznek. A fórumok célja, hogy megismertessék a helyi önkormányzatokat és vállalatokat a befektetők követelményeivel, és a térség vonzóvá tételére alkalmas módszerekkel. ƒ Ipari Park konferencia: Az ilyen konferenciák keretében ipari parkokat prezentálnak Magyarországon és külföldön egyaránt. Külföldi megrendezés esetén ingatlan kiállítás vagy „road show” formájában kerül sor a rendezvényre. ƒ Beszállítói rendezvény: Célja a már megtelepedett multinacionális cégek beszállítóinak megnyerése és letelepítése.

36

7.3.2. A befektetés-ösztönzési projektmenedzseri munka gyakorlati aspektusai 7.3.2.1. Proaktivitás Mivel a befektetés-ösztönzési szakemberek tulajdonképpen az ország gazdaságának marketingjét végzik, arculatát menedzselik, számukra elengedhetetlen a proaktív viselkedés. Ez többek közt az előző pontban ismertetett konferenciákon, vásárokon, kiállításokon való aktív részvételben nyilvánul meg. Az ország beruházás-barát és profittal kecsegtető arcának hirdetésével felkelthető a tőkével rendelkező potenciális beruházók érdeklődése Magyarország iránt. Mindez a felkészült projektmenedzserek által különböző gazdasági- kereskedelmi eseményeken (találkozókon, konferenciákon, kiállításokon, vásárokon) tartott prezentációk, beszédek útján valósul meg. Munkájuk során segítségükre vannak az Igazgatóság kiváló minőségű, naprakész reklámanyagai, brosúrái, melyek az ITDH szolgáltatásainak hirdetése mellett az országot a külföldi működőtőke-beruházások

ideális

helyszíneként

tüntetik

fel.

Számos

komoly

megvalósult befektetés vezethető vissza az ilyen téren történő kapcsolatfelvételre, s a kiosztott és begyűjtött névjegykártyák, a személyes beszélgetések, ígéretek is mind potenciális beruházókkal és beruházásokkal gazdagítják az országot. 7.3.2.2. Megkeresések A megmutatkozó befektetési szándék ápolása, fenntartása és realizációig juttatása adja a befektetés-ösztönzési tevékenység magját. Az ilyen lehetőségek úgynevezett megkeresések útján érkeznek az ITDH-hoz gyakorlatilag folyamatosan. A megkeresés történhet e-mailen, telefonon vagy személyesen. Azon külföldi tőke- és ötletgazdák, akik a különböző csatornákon keresztül megismerték az ITDH kínálta szolgáltatásokat, előszeretettel veszik igénybe azokat már projektjeik döntés-előkészítési fázisától. A beérkezett megkeresés sok esetben a korábban részletezett kapcsolatteremtő és építő tevékenységekre vezethető vissza. Elképzelhető, hogy a projektgazda valamely külföldi rendezvényen került kapcsolatba az ITDH munkatársaival, s az akkor átadott névjegykártya, vagy promóciós anyag segítségével lép kapcsolatba velük. Amennyiben személyes tárgyalás, megbeszélés útján tett szert a kontaktra, úgy nagy valószínűséggel kérdéseivel is közvetlenül a már ismert munkatárshoz fog fordulni. Az általános ismertetőkön, kiadványokon többnyire a központi elérhetőségek kerülnek feltüntetésre, s ezek alapján az igazgatósági e-mail címre és telefonra is nagyszámú megkeresés érkezik.

37

Bár a végső cél minden esetben a befektetések hazánkba vonzása, a jövőben esetlegesen jövedelmező kapcsolatok megszerzése érdekében nem csupán a konkrét projektekkel szükséges foglalkozni. Előfordul, hogy egy sok éve adott rövid válasz, egy pár perces utánajárással tett szívesség révén később komoly beruházási projektnél kerül preferenciális helyzetbe az ország. Ennek megfelelően a Befektetésösztönzési Igazgatóság munkatársai tisztában vannak vele, hogy bármely megkereséssel, érkezzen az e-mailen vagy telefonon, közvetlenül projektmenedzserhez, vagy központilag az igazgatóságra, foglalkozni kell. Az 1-2 kérdéses puhatolózástól kezdve a sok oldalas mindenre kiterjedő kérdőívekig találhatók példák. Gyakori eset, hogy az ITDH-val a külföldi befektető megbízásában álló tanácsadócég lép kapcsolatba. Ezek a cégek többnyire olyan beruházóktól kapnak megbízást, akik több országot kívánnak lehetséges helyszínként vizsgálni. Mivel tisztában vannak vele, hogy a Magyarországgal kapcsolatos kérdések jelentős részére ingyenesen kaphatnak érdemi választ az ITDH Befektetésösztönzési Igazgatóságától, a tanácsadócégek rendszerint előszeretettel veszik igénybe annak szolgáltatásait. Amennyiben a két cég hajlandó a kölcsönös együttműködésre, úgy mindketten kamatoztathatnak abból, s végső soron munkájuk révén az ország is újabb működőtőkeberuházásokkal gazdagodhat. Az ilyen megkereséseknél változó, hogy a tanácsadócég mennyi információt hajlandó, vagy jogosult megosztani a befektetést illetően, pozitívum azonban, hogy a legtöbb esetben konkrét befektetésről van szó, melyekben az ITDH mindig törekszik a részvállalásra. Hasonló a helyzet, mikor olyan vállalattól vagy személytől érkezik a megkeresés, akivel már korábban (például korábbi projektje kapcsán) kapcsolatba került a cég. Ilyen esetekben nincs szükség különösebb utánajárásra a leendő beruházót illetően, hisz a korábbi tapasztalatok alapján megbecsülhető a megkeresés komolysága, s ennek megfelelően kerülhet kinevezésre a projektfelelős és indulhat meg a válaszadás folyamata. Mindemellett fontos megjegyezni, hogy a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési

Kht.

kisebb

és

nagyobb

volumenű

beruházásokkal

kapcsolatban egyaránt teljes szolgáltatási körével áll az érdeklődők rendelkezésére, így a beérkezett megkeresések kapcsán diszkrimináció-mentesen jár el a felmerülő kérdések, problémák kezelése során.

38

7.3.2.3. Projektek kiosztása A

projekt

jellegének,

szektoriális

besorolhatóságának

megfelelően

kerül

kiválasztásra a projektfelelős. Van, hogy ez a személy azonos a megkeresés címzettjével, ám a legtöbb esetben a kibontakozó beruházási projekt a kapcsolódó levelezés első szakaszában megismert információk alapján kerül kiosztásra annak a személynek, aki a legeredményesebben képes a vele kapcsolatosan felmerülő feladatok megszervezésére, ellátására. Többek közt a projekt mérete, presztízs értéke valamint a projektgazda személye azok a tényezők melyek meghatározzák, hogy milyen szinten foglalkozzanak vele az ITDH-n belül. Míg a levelezés sok jelentősnek ígérkező beruházás esetében osztályvezetői, igazgatói, vezérigazgatói, vagy akár gazdasági miniszteri szinten történik, mögötte mindig komplex, több ember munkáját igénylő folyamatok rejlenek. 7.3.2.4. Vertikális munkamegosztás Az ITDH Befektetésösztönzési Igazgatóságának szervezeti felépítése a nagyszámú futó, kialakulóban lévő és lehetséges projekt hatékony, folyamatos kezelését hivatott kiszolgálni. Belső információs és tudásbázisának valamint roppant kiterjedt kapcsolatrendszerének köszönhetően nem sok olyan kérdés merülhet fel magyarországi beruházással kapcsolatban, amire az ITDH ne tudna érdemi választ adni. Legyen szó makrogazdasági, politikai, szociális, munkaügyi, földrajzi, kereskedelmi, logisztikai vagy akár meteorológiai jellegű kérdésről biztosra vehetjük, hogy az ITDH vagy kapcsolatban áll, vagy kész kapcsolatba lépni azzal, aki annak megválaszolásában segítségére lehet. A megkeresések kezelése a szubszidiaritás elvéhez hasonlóan valósul meg. A feltett kérdések irányulhatnak országos, regionális, vagy konkrét városokkal kapcsolatos információkra. Általános kérdések központi szinten, régió-specifikus kérdések pedig a regionális irodák szintjén kerülnek

megválaszolásra, amennyiben

ez így a

leghatékonyabb. Az ország egyes területeire vonatkozó kérdések megválaszolásakor az ITDH Befektetésösztönzési Igazgatóságának nagy segítségére vannak a helyi intézetekkel, vállalatokkal kapcsolatban álló regionális irodák. Fontos megjegyezni, hogy a budapesti iroda csak azokat a feladatokat osztja ki a vidéki dolgozóknak, melyek központi megválaszolása csak kevésbé hatékony módon, vagy egyáltalán nem lenne lehetséges.

39

7.3.2.5. Horizontális munkamegosztás A különböző szektorokba irányuló befektetésekkel kapcsolatban más és más információk számítanak relevánsnak. A folyamatosan felmerülő, változatos kérdések hatékony

feldolgozására

a

projektmenedzsment

munkaerejének

szektoriális

specializálódása ad lehetőséget. A projektmenedzserek (tanácsadók) különböző szektorokra és tevékenységekre specializálódtak. Hogy ki melyik szektorokkal foglalkozzon, és mely speciális feladatokat lássa el, az az illető korábbi tapasztalataitól, ismereteitől és személyes beállítottságától függően kerül eldöntésre. Mivel a dolgozók ismerik munkatársaik feladatköreit is, így a felmerülő kérdésekkel is egyenesen az azokra legnagyobb eséllyel választ adni képes személyhez fordulhatnak. Jellemzően a megkeresések a világ bármely részéről érkezzenek is, angolul kerülnek megfogalmazásra. Ennek megfelelően a mindennapi munkavégzés zöme is a nemzetközi gazdaság nyelvén, vagyis angolul folyik. Az angol mellett a projektmenedzserek a saját szektorukban legdominánsabb befektetés-forrásországok nyelveit is beszélik, s akár a nyelvismeret is alapja lehet a szektoriális besorolásnak. A

projektekkel

közvetlenül

foglalkozó

projektmenedzserek

tevékenységét

támogatják a szintén különböző szektorokra, tevékenységekre specializálódott elemzők, akik a szükséges információk, anyagok beszerzésével, elkészítésével hatalmas szerepet vállalnak a befektetők igényeinek kielégítésében.

40

8. Hazánk versenyképessége és az ITDH befektetés-ösztönzési tevékenysége a beruházási folyamatokban Az ország-választás során figyelembe vett tényezők, illetve, hogy az adott ország hogyan képes gyengeségeit háttérbe, erősségeit pedig előtérbe helyezni, együttesen alakítják a beruházási helyszín versenypozícióját. E két befolyásoló tényezőt kívánom Magyarország esetén bemutatni, nevezetesen, hogy milyen pozíciót tölt be a visegrádi országok közt, mint beruházási helyszín, illetve, hogy az ITDH Befektetésösztönzési Igazgatósága miként igyekszik helyzetét menedzselni. Ahhoz, hogy a befektetésösztönzési tevékenység lényegét megértsük, fontos megismerni, hogy miként is zajlik egy külföldi működőtőke-beruházás döntési folyamata. Egy 2006-os Deloitte tanulmány rávilágít, hogy a befektető vállalat beruházási helyszínnel kapcsolatos döntési fázisa a legtöbb esetben 6 különböző lépésként értelmezhető. Általános ismertetésük mellett a lépéseket a visegrádi 4 országra összpontosítva vizsgálom, melynek segítségével egyrészt

Magyarország

versenypozícióját,

másrészt

a

befektetés-ösztönzési

tevékenységet is be kívánom mutatni a beruházók szemszögéből. 8.1. A befektetési döntés 6 lépése a Deloitte tanulmánya szerint23: 6. A működési fázis megkezdése

1. A terjeszkedés / relokáció terveinek elkészítése

2. Az egyes országok versenyelőnyeinek vizsgálata

5. Cégalapítás a beruházás számára

4. Az országon belüli helyszín kiválasztása, számos tényező alapján

3. A legmegfelelőbb ország kiválasztása

6. ábra 23

Deloitte Supporting your start-up – Investing in Central Europe

41

Az egyes lépések mentén ismertetem, hogy mely befolyásoló tényezők játszanak szerepet a beruházási döntések megszületésében, s igyekszem feltárni azt is, hogy az adott szempont alapján mennyire nevezhető vonzónak Magyarország a külföldi működőtőke-beruházók számára. A felvázolt folyamat csupán a legáltalánosabb gyakorlatot mutatja, így fontos kihangsúlyozni, hogy minden beruházási döntésnek megvannak a maga jellegzetességei, melyeknek megfelelően a fenti lépések nem feltétlen különülnek el, vagy nem ebben a sorrendben követik egymást. A konkrét folyamatot nagyban befolyásolják a vizsgált ország és a célszektor jellegzetességei. Jó példa erre, hogy az országon belüli régiók vizsgálatára normál esetben csak azután kerül sor, hogy a célország már kiválasztásra került, ám a Magyarországot választó beruházókat mégis sok esetben épp az országon belüli jó regionális tagoltság, illetve az egyes régiók komparatív előnyei győzik meg. Az 1. lépés a beruházás megvalósulása felé minden esetben a projekt megfogalmazása, a beruházási szándék konkretizálódása. Ez a vállalat belső tevékenységeként nincs semmilyen tekintettel a későbbiekben helyszínként vizsgált országokra, így hazánk versenyképességének vizsgálata számára nem releváns, s mivel ekkor a vállalatok még nem veszik fel a kapcsolatot az állami befektetés-ösztönzési ügynökségekkel, így az ITDH szerepvállalása sem értelmezhető. A terjeszkedés / relokáció terveinek elkészítése

7. ábra

A konkrét tervekkel rendelkező beruházó 2. lépéseként vizsgálni kezdi azokat az országokat, melyek szóba jöhetnek, mint beruházása helyszíne, s rendszerint ekkor lép kapcsolatba az ITDH-val is. Ebben a fázisban az egyes országok különböző szempontok alapján kerülnek összehasonlításra, melyhez az ITDH szakemberei igyekeznek hazánk pozitívumait előtérbe helyező információkat szolgáltatni. Legtöbb esetben az országok vizsgálata az alábbi szempontok köré épül:

42

A munkaerő versenyképessége

Igényelhető állami támogatás mértéke

Költséghatékonyság

A 4 ország versenyelőnyeinek vizsgálata

A belföldi piac mérete / sokszínűsége

Hozzáférés az európai piacokhoz

8. ábra

Az

ITDH

Befektetésösztönzési

Igazgatósága

naprakész

anyagokkal

és

információkkal rendelkezik Magyarország általános és gazdasági helyzetét illetően, melyeket

folyamatosan

bocsát

a

mindenkori

beruházók

rendelkezésére.

Információbázisa minden olyan területet lefed, mely a beruházók számára az országválasztással kapcsolatban releváns lehet. Az összes az ITDH által beruházóknak kiküldött anyag arra hivatott, hogy az ország pozitív képét közvetítse. Hogy valójában mennyire is pozitív ez a kép, azt a korábban végzett SWOT analízis keretein belül igyekeztem részletesebben feltárni, az alábbi táblázatban pedig azt próbálom összegyűjteni, hogy a Deloitte szempontjai szerint mennyire nevezhető vonzó befektetési helyszínnek Magyarország: 3. Táblázat Magyarország versenyképessége a beruházói szempontok szerint

Vizsgált szempont A munkaerő versenyképessége

Hazánk helyzete Közép-kelet

Európán

belül

Magyarország

rendelkezik a legproduktívabb munkaerővel. Abszolút összehasonlításban hazánk a 3 másik országhoz

Költséghatékonyság

képest

nem

nevezhető

túl

költséghatékonynak. Pozitívabb képet kaphatunk, ha az egyes költségeket az ország termelékenységével párhuzamban vizsgáljuk.

43

Az

Hozzáférés az európai

Európai

Unióhoz

való

csatlakozásuk

következményeképp a 4 ország e szempontból

piacokhoz

egyformává vált. Mivel Magyarországon belül jelentősek a regionális különbségek,

így

számos

különböző

jellegű

beruházás számára található ideális helyszín az országban. A fejlettebb régiókat, magasan képzett, A hazai piac bővülése

nagy hatékonyságú munkaerőt kereső beruházók és az alacsony árakat és fizetéseket preferálók számára éppúgy akadnak kedvező helyszínek. Számos régió rendelkezik kimagaslóan erős helyi ösztönzőrendszerrel is. Ez nagyban függ attól, hogy az ország mely területén, és a gazdaság milyen szektorában valósul meg a beruházás. Bár vannak ország-specifikus

Igényelhető állami támogatás

különbségek a 4 ország ösztönzőrendszerében, ám

mértéke

hasonló gazdasági szituációjuknak és stratégiáiknak megfelelően nagyjából azonos szintű támogatásokat kínálnak.

Magyarország

a

fővárosban

adható

támogatási szinttel emelkedik ki versenytársai közül.

Az országokkal kapcsolatos alapos és szerteágazó információgyűjtés után a befektetők mérlegelik a vizsgált országok versenyképességét. Ebben a stádiumban a döntés még befolyásolható; több fordulós tárgyalások kezdődnek a célország hatóságaival, minisztériumaival, melyeknek célja a kölcsönösen kedvező feltételek kialakítása a beruházás megvalósulása érdekében. Mivel a 4 ország éppoly elhivatottan igyekszik külföldi működőtőkét bevonni, minisztériumaik, hatóságaik és döntéshozóik is segítőkészen állnak a beruházók rendelkezésére. Abban, hogy az egyeztetések

zökkenőmentes

és

hatékony

módon

folyhassanak,

Magyarországon az ITDH, mint a szereplők közti összekötő komoly szerepet vállal. 44

Szlovákia

A térség legvonzóbb országának kiválasztása

Lengyelország

Csehország

Magyarország

9. ábra

Mikor egy külföldi befektető Magyarországot választja beruházási helyszínként, az az ITDH szemszögéből „pozitív beruházási döntés”-nek minősül. A pozitív beruházási döntés egyfelől a projektmenedzserek áldozatos munkájának gyümölcse, ám emellett számos további feladat elé is állítja őket. Legtöbb esetben a négy ország közti választás is az azokon belüli lehetséges helyszínekre vonatkozó adatok összesítésével és összevetésével történik. A 3. és 4. lépés ilyen esetekben összemosódik, ám az minden eshetőségre igaz, hogy az országon belül a régiók helyzetével kapcsolatban az ITDH tölti be az elsődleges információszolgáltatói

szerepkört.

Teszi

mindezt

regionális

hálózatával

és

kapcsolatrendszerének használatával, melyek segítségével első kézből képes a legnaprakészebb

adatokat

szolgáltatni

a

potenciális

beruházási

helyszínekkel

kapcsolatban. Aszerint, hogy a külföldi beruházók jellemzően mire kíváncsiak a magyarországi helyszínek összevetésekor a Deloitte tanulmánya alapján a 4. lépés a következő részekre bontható:

45

Regionális analízis

Ipari parkok / iroda helységek kínálata

A megfelelő helyszín kiválasztása az országon belül

Hozzáférés a piaci infrastruktúrához

A rendelkezésre álló munkaerő

10. ábra

Jogi struktúra

Finanszírozás

Alkalmazási, könyvviteli feladatok

Adórendszer

Cégalapítás a beruházás számára

Befektetésösztönzési procedúra

HR feladatok

ÁFA-ügyek

Vámügyek

11. ábra

46

Az 5. lépésbe a beruházás működésének megkezdéséhez szükséges gyakorlati feladatok tartoznak. Az ITDH ebben a fázisban is tanácsadói, konzultációs szolgáltatásaival igyekszik a beruházót kényelmesen végigvezetni a teendőkön és formalitásokon. Önkormányzatokra, bankokra, ügyvédi irodákra és fejvadászcégekre is kiterjedő kapcsolatrendszere segítségével számos gyakorlati ügyben képes a vállalatalapítás és beindítás folyamatának megkönnyítésére. Gazdasági értelemben vett működésének megkezdésével a projekt visszatér a vállalaton belüli folyamatok szintjére, s az ITDH közvetlen szerepvállalása csökken. A beruházás által létesített vállalat alapítása és működése során is felmerülhetnek olyan kérdések, problémák, melyekkel kapcsolatban annak vezetői igénybe vehetik az ITDH szolgáltatásait, így a 6. lépés jellemző teendőinek hatékony elvégzésében is nagy segítséget jelenthet az ITDH kapcsolat- és információs bázisa. Helyi törvényeknek való megfelelés

Pénzügyi tranzakciók bonyolítása

A működés megkezdése

Üzleti modellezés

Üzleti kapcsolatmenedzsment

12. ábra

Az utólagos kapcsolatápolásra, más szóval follow-up tevékenységre nagy hangsúlyt helyeznek a Befektetésösztönzési Igazgatóságnál. E tevékenység célja a befektetőkkel való jó kapcsolat megtartása, építése az esetleges jövőbeni bővítő-, vagy újabb beruházásaik megszerzése érdekében, mely, mint összekötőlépés befektetés-ösztönzési szempontból körfolyamattá alakítja a külföldi beruházásokat. 47

9. A szolgáltató központok, mint külföldi működőtőke-beruházások A globalizáció folyamatos térhódításával az egyes vállalatok egyre fokozódó versenyhelyzetbe kerülnek, s ezáltal erősödik a nyomás, hogy a versenyképesség fenntartása érdekében folyamatos költségcsökkentést valósítsanak meg lehetőség szerint a szolgáltatás vagy gyártás színvonalának javítása mellett. A költségcsökkentés elterjedt eszköze az outsource vagy kiszervezés, melynek keretében a cégek egyes tevékenységeiket

alvállalkozókkal

végeztetik

el,

függetlenül

azok

földrajzi

elhelyezkedésétől. Magyarországra is számos külföldi működőtőke-beruházás érkezett outsource tevékenység eredményeként. A nemzetközi nagyvállalatok előszeretettel telepítik az informatikai, HR és gazdasági adminisztrációs tevékenységeket ellátó egységeiket olyan országokba, ahol azok működtetése a legköltséghatékonyabb módon lehetséges. Az ilyen kiszervezés útján létesülnek többek közt hazánkban is egyre nagyobb számmal az ún. Shared Service Center-ek, azaz megosztott szolgáltató központok24, melyek jellemzően a vállalat többi szervezeti egysége számára nyújtják az imént említett szolgáltatásokat. A lehetőség, hogy ilyen feladatokat távoli országokból széleskörűen elláthassanak, a szolgáltatások standardizálásának, a szélessávú hálózatok elérhetőségének és az IT, illetve a telekommunikációs költségek folyamatos csökkenésének köszönhető. 9.1. Szolgáltató központok Magyarországon Hazánkban 2000 táján jelentek meg az első SSC központok, s terjedésük dinamikáját mutatja, hogy csak 2002-2003-ban 26 ilyen jellegű beruházás valósult meg. Magyarország bizonyítottan kiváló SSC helyszínként számos kimagasló erősséggel rendelkezik az ilyen beruházások megvalósításának terén: o A több idegen nyelvet beszélő, magasan képzett, versenyképes munkaerő o Relatív alacsony bérek (40-50 %-kal a nyugat-európai árszint alatt)25 o Szerteágazó jogi, könyvelési és adózási ismeretek o Jó nyelvoktatás o Jó üzleti infrastruktúra o Európai munkakultúra

24

A megosztott szolgáltató központ, szolgáltató központ, SSC, és SSC központ elnevezéseket egymás szinonimájaként használom 25 A 2. sz. melléklet az SSC-k népszerű típusának számító call center-ek dolgozóinak egyes európai országokban jellemző béreit tartalmazza

48

Míg

Nyugat-Európában

a

munkavállalók

8-10%-a

dolgozik

szolgáltató

központokban, Magyarországon ez az arány mindössze 1%. Ugyan világ-, illetve európai viszonylatban ez a szám igen csekélynek nevezhető, régiónkon belül mégis vitathatatlan elsőbbséggel bírunk. Az említett két évben térségünkben 91 ilyen központot létesítettek, ennek közel harmadát nálunk. Sikerünk elsődleges okaként tudható be, hogy a szolgáltató központok által igényelt munkaerő Európán belül Magyarországon áll a legkedvezőbb költségek mellett rendelkezésre.26 A szolgáltató szektor erősödő terjeszkedése és kulcsfontosságú szerepe a magyar gazdaságban szintén az érdeklődés középpontjába helyezi az SSC-ket. Olyan vállalatok fémjelzik e trendet idehaza, mint az EDS, az IBM, a Sykes, vagy a GE, melyek egyenként 500–1500 új munkahelyet teremtettek, s tevékenységüket a mai napig folyamatosan bővítik. Ezen túl mintegy tucatnyi multi is létesített 50-500 fős regionális szolgáltató központot Magyarországon (így a Diageo, az Avis Europe, az Exxon Mobil, vagy a Morgan Stanley).27 Magyarország a szolgáltató központok kedvelt befogadója függetlenül attól, hogy az vállalaton belül, vagy outsourcing-ban valósul meg. A legnépszerűbb területek közé a regionális pénzügyi szolgáltatás, a HR, az ügyfélszolgálat, a back-office jellegű tevékenységek tartoznak, s az informatikai feladatokat ellátó központok száma is növekszik. A szolgáltató központokat létesítő beruházások jelentős munkahelyteremtő kapacitással rendelkeznek, valamint nagy hozzáadott értékű tevékenységet folytatnak. Sok kvalifikált munkahelyet hoznak létre, melyek betöltésére elsősorban diplomásokat, s idegennyelv-tudással rendelkezőket alkalmaznak. Mindezekből kifolyólag a gazdasági felzárkózás útján lévő közép-kelet európai országok mind prioritásként tekintenek az ilyen projektek megszerzésére. A regionális szolgáltató központok piaca szerte a világban dinamikusan fejlődik, a szolgáltató központok számának növekedése világszerte növekvő tendenciát mutat. A közép-, és kelet-európai országok a szolgáltatások kihelyezésének különösen kedvelt céljai, Magyarország a régión belül vezető szerepet tölt be.

26

fDi Magazine: Hungary best bargain for contact centre salaries http://www.fdimagazine.com/news/fullstory.php/aid/1614/Hungary_best_bargain_for_contact_centre_sal aries.html; 2007. 11. 09. 13:10 27 A GKM által közzétett, 2005. január - 2007. szeptember közt megvalósult beruházások teljes listáját lásd: 3.sz. melléklet

49

9.2. Szolgáltató központ-beruházások a gyakorlatban Több oka is van, hogy a külföldi működőtőke-beruházások közül kiemelt figyelmet kívánok szentelni a szolgáltató központok létesítésének és hazánkba telepítésük ösztönzésének.

Az

ilyen

beruházások

a

keresleti

oldalról

Magyarország

munkaerőpiacába épülve komoly hatást gyakorolnak a felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozók és álláskeresők esélyeire és kilátásaira, így különösképp érdekesek a frissdiplomás gazdasági végzettségűek számára. A szolgáltató központokban betöltött állások kiválóan alkalmasak a karrier megalapozására és egy hazai viszonylatban jónak számító pénzügyi egzisztencia megteremtésére. A multinacionális környezet, a nyelvgyakorlási lehetőség, a különböző tanfolyamok, továbbképzések pedig még vonzóbbá teszik őket a munkavállalók számára. A szolgáltató központokat létesítő beruházások munkaerőpiacra gyakorolt pozitív hatásai túlmutatnak az egyszeri munkahelyteremtésen. Amennyiben megfelelő hangsúly helyeződik az SSC központok létesítésére kormányzati szinten, úgy az a munkaerőpiac struktúrájának fejlesztésére, modernizálására is ösztönzőleg hathat. A külföldi működőtőke-beruházások előnyeinek ismertetésénél felhívtam a figyelmet annak kockázatára, hogy az elsősorban az olcsó munkaerő miatt hazánkat választó beruházások a bérszínvonal változásával könnyen továbbtelepülhetnek. Mivel a szolgáltató központokban ellátott feladatok legtöbbször magas szintű nyelvtudást valamint gazdasági, HR és IT végzettséget igényelnek, az SSC beruházások helyszínválasztásakor inkább az ország emberi erőforrás-állományának minősége kerül előtérbe. Ha pedig egy beruházás nem az alacsony bérek miatt települ hazánkba, úgy a munkaerő természetszerű drágulása sem feltétlenül fenyeget annak kivonulásával. Az ITDH Magyarország vonzerejének menedzselésekor nagy hangsúlyt fektet diplomás munkaerővel való ellátottságunk propagálására. Gyakran hangoztatott tény, hogy hazánk e téren olyan előnyt élvez a szomszédos országokkal szemben, melyet megtartani és tovább növelni az ország jövőbeli versenyképessége miatt létfontosságú lenne. A jelenlegi oktatási politikák az alacsonyan képzett szakmunkások számának növelését célozzák, s ezzel többnyire a termelő kapacitást létesítő beruházások munkaerőigényeinek kielégítésére törekednek. Hosszútávon azonban a versenyképes nyelvtudással rendelkező diplomás dolgozók állományának javítása nélkül nem járható be a külföldi működőtőke-hajtotta felzárkózás útja.

50

10. Hazánk versenyképessége és az ITDH befektetés-ösztönzési tevékenysége a Morgan Stanley projektjei alapján A magasan képzett munkaerőre építkező külföldi működőtőke-beruházások fontosságát, pozitív hatásait valamint ösztönzésük módszertanát egy neves beruházó konkrét projektjeinek bemutatásával kívánom példázni. Mivel határozott véleményem, hogy a nagy hozzáadott értékű tevékenységet folytató, nyelveket beszélő, diplomás dolgozókat foglalkoztató beruházásokból kamatoztathat legtöbbet az ország, így a választásom is egy ilyen tudásalapú beruházásra esett. Igyekeztem olyan beruházást választani, melyen keresztül a külföldi működőtőke előnyei, az ITDH által végzett befektetés-ösztönzési tevékenység valamint hazánk régión belüli versenyhelyzete egyaránt gyakorlati szemszögből ismerhető meg. A Morgan Stanley pénzügyi szolgáltató cég két Magyarországon létesített központjának szisztematikus bemutatása során a hangsúlyt a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. döntéselőkészítő fázisban kifejtett befektetés-ösztönzési tevékenységére valamint a magyar támogatási rendszer, munkaerő és üzleti környezet versenyképességére helyezem.28 10.1. A Morgan Stanley és tevékenysége A Morgan Stanley New York-i székhelyű, amerikai magántulajdonú nemzetközi pénzügyi szolgáltató cég, mely vezető szerepet tölt be az értékpapírok, a befektetéskezelés és a hitelezési szolgáltatások piacán. Több mint 54000 alkalmazottjával, világszerte 30 országban működtetett 600 irodájával a Morgan Stanley összeköttetést teremt emberek, gondolatok és a tőke közt azért, hogy elősegítse ügyfelei pénzügyi várakozásainak megvalósítását.29 A Morgan Stanley 1935 óta szolgál vállalatok, kormányok és befektetők kiemelkedő pénzügyi tanácsadójaként. A pénzügyi szolgáltatások minden szegmensében elismerést vívva ki jelenleg az ipar egyik legkeresettebb vállalata. Globális pénzügyi szolgáltató cégként leányvállalatain és fiókhálózatán keresztül kínálja termékeit és szolgáltatásait egyéni, vállalati, kormányzati és pénzintézeti ügyfeleinek.

28

Steiner Fruzsinával, a Morgan Stanley szolgáltató központjának projektfelelősével folytatott személyes konzultációim során szerzett információk felhasználásával 29 http://www.morganstanley.com/about/offices/hungary_techopport.html; 2007. 10. 20. 20:30

51

A Morgan Stanley három fő üzletágban fejt ki gazdasági tevékenységet: 30 o Vállalati értékpapírok o Globális Vagyonkezelő Csoport o Készletmenedzsment A vállalati értékpapírok üzletágba tőkekezelés; egyesülésekre és felvásárlásokra irányuló pénzügyi tanácsadói szolgáltatások; struktúra átalakítási szolgáltatás; ingatlanés projektfinanszírozás; vállalati

hitelezés;

részvényekkel,

kötvényekkel, más

értékpapírokkal, valutával és áruval kapcsolatos eladások, kereskedés, finanszírozás, piacteremtés;

benchmarking;

kockázatkezelési

analízis;

kutatás

és

befektetési

tevékenységek tartoznak. A Globális Vagyonkezelői csoport üzletág brókeri és pénzügyi tanácsadói; pénzügyi és vagyontervezési; járadékokkal, biztosításokkal és nyugdíjalapokkal kapcsolatos; hitelekkel és más hitelezési termékekkel kapcsolatos; banki és készpénzkezelői szolgáltatásokat nyújt. A Csoport egyéni ügyfelek valamint kis- és középvállalatokat és intézmények számára nyújtja szolgáltatásait, kiemelt figyelmet szentelve a nagy értékű befektetéseknek. Ügyfelei számára saját pénzügyi szolgáltatásai hosszú sora mellett harmadik felek - például biztosító vállalatok- termékeit is kínálja. A vállalat pénzügyi tanácsadói és brókeri szolgáltatást kínál számos befektetési lehetőséggel kapcsolatban, úgymint részvények, opciók, fix hozamú értékpapírok, államkötvények, alternatív beruházások valamint kollektív és önálló befektetési alapok. A kínált pénzügyi- és vagyontervezési szolgáltatások közt találhatók taníttatási megtakarítási programok valamint járadék és biztosítási termékek, úgymint élet-, rokkantság-, és hosszú távú ellátás biztosítás. A Készletmenedzsment üzletág tőkekezeléssel, fix jövedelmekkel, alternatív befektetésekkel

valamint

vállalati-

és

magántőkével

kapcsolatos

globális

készletmenedzsment termékeket és szolgáltatásokat kínál külső kiskereskedelmi csatornákon, közvetítőkön valamint a Morgan Stanley saját disztribúciós csatornáin keresztül.

Világszerte

kínálja

készletmenedzselési

termékeit

olyan

vállalati

beruházóknak, mint nyugdíjalapok, vállalatok, magántőkések, non-profit cégek, alapítványok, kormányügynökségek, biztosítók és bankok.

30

Wikipedia, The free encyclopedia: Morgan Stanley http://en.wikipedia.org/wiki/Morgan_Stanley; 2007. 10. 20. 19:40

52

10.2. A vállalat első magyarországi projektje A Morgan Stanley kapcsolata Magyarországgal nem a jelenleg kiépülő szolgáltató központjának létesítésével kezdődött. 2005. júniusában megkeresés érkezett az ITDHhoz egy 15-20 fős kutatóközpont-beruházás terveivel. A Morgan Stanley tisztázta, hogy a helyszínválasztáskor elsődleges szempontja a megfelelő számú Phd. matematikus rendelkezésre állása lesz, nem pedig a megszerezhető állami támogatás mértéke. Hazánk magasan képzett munkaerő bázisa ez esetben is roppant vonzerőt jelentett, melynek sikeres propagálásával az ITDH előnyt kovácsolt a szomszédos országokkal szemben. A 2005-ben hazánkban megrendezett nagysikerű matematikus-konferencia is Magyarországot helyezte az érdeklődés középpontjába, s végül november-decemberben megkezdődtek a realizáció lépései. A Morgan Stanley Kötvénypiaci Kutatóközpontot hozott létre Budapesten, mely a cég intézményi kötvényekre irányuló üzleti tevékenységében kulcsszerepet játszó kvantitatív modellezési feladatokat látja el. A budapesti központ létrehozásáról szóló döntés a kiemelkedően tehetséges munkaerőnek és az akadémiai matematikus közösség jelentős támogatásának köszönhető. A Kutatóközpont 20 főt foglalkoztat, elsősorban magasan képzett matematikusokat. 10.2.1. Az ITDH szerepvállalása a projekt megvalósulásában A

projekt

a

kezdetektől

az ITDH

támogatását

élvezte.

A folyamatos

információszolgáltatás mellet különböző találkozók szervezéséről, illetve a támogatási kérdések kezeléséről, előmozdításáról is az ITDH projektmenedzserei gondoskodtak. A döntés-előkészítési szakaszban érintett ITDH-s munkatársak voltak Czagány Melinda (akkori New York-i külgazdasági szakdiplomata), Nagy Tímea és Danyi Zsuzsa (az akkori Tengerentúli Országok Igazgatóságának munkatársai). A mai napig foglalkoznak a projekt utómunkálataival, támogatásával valamint általános kapcsolattartási tevékenységet látnak el: Kilián Csaba (befektetésösztönzési igazgató), Henter Ágnes (befektetésösztönzési osztályvezető), Steiner Fruzsina (befektetésösztönzési tanácsadó). 10.2.2. Az üzleti találkozók szervezésének gyakorlata Az ITDH összesen 18 találkozót szervezett és vett részt azokon a Morgan Stanley igényeinek megfelelően. Az ilyen találkozók szervezése a befektetés-ösztönzési tevékenység szerves része, mely iránt a külföldi befektetők nagy igényt támasztanak. Rendszerint a létesítendő üzem vagy központ létrehozásával, vagy annak jövőbeni működésével kapcsolatban relevánsnak számító vállalatokat (pl. potenciális felvásárlók,

53

beszállítók, partner cégek) keresnek meg és kérik fel őket egy üzleti találkozón való részvételre. A beruházó munkatársai általában konkrét kérdésekkel rendelkeznek, az ITDH pedig igyekszik felkutatni az azokra legnagyobb valószínűséggel válaszolni képes cégeket, szervezeteket, szakembereket. Találkozókat szerveznek az ITDH konferenciatermeiben, éttermekben, vagy alkalmakként a felkért cég is vendégül láthatja a potenciális befektető delegációját. Míg

gyárak,

üzemek,

erőművek

létesítésénél

általában

tervező/kivitelező,

környezetvédelmi tanácsadó stb. cégek, illetve ipari parkok kerülnek felkeresésre, addig a szolgáltató központoknál az egyetemekre, főiskolákra, tanácsadó irodákra, illetve a már korábban létesített szolgáltató központokra kerül a hangsúly. Az ilyen találkozók szervezésénél az ITDH mindig tekintettel van a különböző protokolláris, nyelvi, szakmai

kérdésekre,

megbeszélésektől

a

az

egyedi

kívánságokra,

többnapos

preferenciákra.

látogatássorozatokig

A

fél-1

akadnak

példák

órás a

Befektetésösztönzési Igazgatóság mindennapi életében. Az ITDH mindenesetben igyekszik az általa szervezett programok költségeitől teljes mértékben mentesíteni a leendő beruházót. Ezt részben saját forrásból, részben pedig a meglátogatott

cég,

üzem,

központ

(amennyiben

az

érdekelt

a

beruházás

megvalósulásában, pl.: ipari parkok) költségátvállalása útján teszi. Amennyiben a beruházó ellenkezőleg nem rendelkezik, a programokon részt vesznek ITDH-s projektmenedzserek is a folyamatosan felmerülő kérdések, igények rögzítésére, a felek hatékony információcseréjének elősegítésére valamint bizonyos esetekben a nyelvi különbségek áthidalására. Nem csupán a találkozók leszervezésével, a helyszínek biztosításával könnyítik meg a látogatóba érkező külföldi delegációk dolgát, de az olyan gyakorlatias ügyeket, mint a szobafoglalások, illetve vízumügyintézés is elvégzik, amennyiben arra igény van. A vidéki programok során a transzfert az ITDH saját gépkocsiparkja segítségével oldja meg.

10.2.3. Az első Morgan Stanley projekttel kapcsolatban szervezett találkozók A Morgan Stanley első beruházásával kapcsolatban az ITDH saját munkatársaival szám szerint 6 prezentációt, konzultációt, wrap-up találkozót szervezett, továbbá mivel a beruházás szempontjából a magasan képzett munkaerő volt az elsődleges, több oktatási- kutatási intézménnyel is sor került szakmai találkozókra. Ezek az intézmények a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, a Számítástechnikai és Automatizálási 54

Kutatóintézet, a BME Matematikai Intézet, a BME Informatikai Kara valamint az ELTE Természettudományi Kara voltak. A magánszférából 8 vállalattal találkoztak a Morgan Stanley küldöttjei az ITDH szervezésének jóvoltából. Név szerint az ExxonMobil BSC, a GE European Operations Services, az Accenture, az IBM, a Colliers, az ING Bank, az EDS valamint a K+F tanácsadó iroda került a palettára. Az ExxonMobil-lal ismételt találkozóra is sor került. Az ITDH a beruházás megvalósításával kapcsolatban releváns állami intézetekkel is szervezett találkozókat. Ennek nyomán a küldöttek a GKM-mel, az FMM-mel 3-szor, a PM-mel valamint az NKTH-val vettek részt megbeszéléseken. E 14 nem állami, és 4 állami fogadó fél leszervezésén túl az ITDH a beruházó igényeinek megfelelően részt vett további 4 külső szervezésű találkozón is. A 2 napos ország-látogatás ITDH által szervezett programját a 4. számú melléklet tartalmazza. 10.2.4. Levelezés Minden beruházásnál roppant nagy jelentőséggel bír a naprakész információk folyamatos áramlása, s ennek megfelelően az ITDH ez esetben is prompt módon állt a beruházó szolgálatára, s kezelte a többnyire e-mailen keresztül érkező kérdéseket, kéréseket. A témát illetően összesen több mint 200 szakmai tartalmú levél íródott, a befektetőtől 85 darab érkezett. 10.2.5. Támogatásokkal kapcsolatos feladatok Az ITDH teendői közt szerepelt az információküldés támogatási kérdésekben, nevezetesen a GVOP-val, a munkahelyteremtő és a képzési támogatásokkal valamint az NKTH-val

kapcsolatban.

A

tevékenység

részeként

kérdőívek

kitöltését,

információgyűjtést végzett valamint a minisztériumok közti összekötő szerepét töltötte be. Az NKTH támogatás kapcsán információszerzői, fordítói, postázási, kapcsolattartói, follow-up tevékenységeket látott el. 10.2.6. Támogatási csomag kialakítása Az ITDH egyablakos szolgáltatása keretében gondoskodott az állami támogatási csomag kialakításáról is. A vállalat beruházása az FMM kezelésében lévő képzési támogatásban valamint a magas hozzáadott értékű beruházásokra vonatkozó munkahely-teremtési támogatásban részesült.

55

10.2.7. Átvezetés Egy olyan nagynevű Wall Street-i cég, mint a Morgan Stanley megjelenése a térségben

már

önmagában

elégséges

példa

a

magasan

képzett

munkaerő

szükségességének igazolására. Az ITDH legalább 150 ráfordított munkaórányi befektetés-ösztönzési szerepvállalása pedig egyértelműen mutatja a tevékenység szükségszerűségét és eredményességét. A Morgan Stanley magyarországi története azonban közel sem ért véget a matematikus központ létrejöttével. 10.3. A Morgan Stanley második magyarországi projektje 10.3.1. A kezdetek A Morgan Stanley második projektjének története egészen 2005. július-augusztusig nyúlik vissza, amikor még javában zajlottak az első projekt munkálatai. Egy az ITDHhoz érkezett levélben két fő számára kérték találkozók szervezését magyar informatikai cégekkel. Mint utóbb kiderült, ez már egy újabb projekt előzetes helyszínfelmérésének része volt. A bizalmasság fokát az jelzi, hogy a szervezett találkozókon még az ITDH munkatársai sem vehettek részt. 10.3.2. Együttműködés a tanácsadó céggel Még az év decemberében levél érkezett a KLG Inc. amerikai tanácsadócégtől az ITDH-hoz, melyben egy leendő projektről írtak. Az ITDH befektetés-ösztönzési munkájának bemutatásakor már említettem, hogy gyakori a tanácsadócégeken keresztül érkező megkeresés és, hogy ezeknek kiemelt figyelmet szentelnek, hiszen konkrét és várhatóan komoly beruházásáról van szó. A KLG által közölt információk szerint a New York-i cég közép-kelet európai központ létesítését tervezi, mely nagyságrendileg 400 munkahelyet teremtene. A beruházás komolyságát jelzi, hogy a levelezés a kezdetektől fogva igazgatói szinten zajlott. Mivel a projekt roppant bizalmas, az ITDH-t a projektgazda kilétének titokban tartására kérték a központ jellegének és várható tevékenységének megfelelő üzleti találkozók szervezésére során. 10.3.3. Az első ország-látogatás munkálatai A 2006. január 11-12.-re tervezett delegációk számára a meglátogatandó vállalatokat illetően a beruházó konkrét preferencialistával rendelkezett. A vállalat képviselői előre közölték, hogy két csoportban érkeznek, ún. stream-ekre osztva, nevezetesen Operations/Finance Stream, illetve IT Stream-ként.

56

A Morgan Stanley a következő vállalatokkal, intézményekkel kérte találkozó szervezését az ITDH-tól: Az

Operations/Finance

Stream

számára

az

alábbi

cégek

emberi

erőforrás

menedzsmentjéből, és ügyvezetői közül kértek találkozókat: – EDS – IBM – ExxonMobil – PwC – Citibank – ING – OTP Bank – Generali Providencia Továbbá a következő intézmények professzoraival és karrierközpontjuk vezetőivel: – BME Pénzügyi-Számviteli Kara, vagy Gazdaságtani intézete – BCE Gazdasági/Közgazdaságtani tanszéke – ELTE Üzleti/Kereskedelmi, Gazdasági és/vagy Pénzügyi tanszéke (tartaléknak) Az IT Stream számára az alábbi cégek emberi erőforrás menedzsmentjéből, és információs-technológiai vezetői közül kértek találkozókat: – Siemens – IQ Systems – MÁV Informatika – Graphisoft R&D – EDS – GE – Alcoa – SEI Information Technology – OTP Bank (az IT alkalmazottak számának függvényében) – General Providencia (az IT alkalmazottak számának függvényében) Továbbá a következő intézmények tanszékvezetőivel és karrierközpontjuk vezetőivel: – BME Számítástechnikai és Informatikaelméleti és/vagy Irányításmérnöki és Információs Technológiai tanszékei – ELTE Informatikai, Információrendszerek, Programnyelvek és szerkesztők, és/vagy Szoftverfejlesztési és Módszertani tanszékei

57

A levélváltások során számos információra is fény derült a beruházást illetően. A dolgok akkori állása szerint: o Tervezett tevékenység: Pénzügyi, Operations és IT szolgáltató központ létesítése o Foglalkoztatottak tervezett létszáma: 400 fő o Vizsgált helyszínek: Budapest, Prága, Szlovákia (azon belül feltehetően Pozsony) Az

elvárások

és

kívánságok

ismeretében

az

ITDH

lelkiismeretes

szervezőmunkájának eredményeként alakult ki a két napos januári program tervezete. Az ilyen találkozók szervezésekor nem mindenesetben tapasztalható együttműködés a megkeresett fél részéről, különösen mikor a beruházó olyan cégektől vár információt és kooperációt melyek számára a beruházás megvalósítása konkurenciát jelenthet. Érdekes megemlíteni, hogy a Morgan Stanley név számos ilyen kaput is megnyitott, s minden az ITDH által megkeresett cég szívesen állt rendelkezésükre. 10.3.4. Magyarország versenyképessége a Morgan Stanley találkozói alapján Mivel az ilyen találkozók során szerzett tapasztalatok nagyban befolyásolják a beruházók helyszínválasztással kapcsolatos döntéseit, annak feltárását is fontosnak tartom, hogy mik is az ilyen alkalmakkor felmerülő kérdések és általában mire terjednek ki az adott válaszok. A Morgan Stanley igen színes találkozópalettát tudhat maga mögött, és mint már említettem különleges segítőkészségben részesült, így egymaga kitűnő példája lehet az üzleti találkozók szerepének a külföldi beruházások döntéselőkészítő-szakaszában. Néhány, általam reprezentatívnak minősített találkozó fejleményeinek ismertetésével nem csak az általános képet szeretném kiélesíteni, de azok segítségével Magyarország régión belüli verseny-, és munkapiaci helyzetére is bepillantást kívánok nyújtani hazánkban működő nagyvállalatok szemszögéből. Találkozók nagyvállalatokkal A vállalatokkal folytatott megbeszélések során legtöbb esetben az üzleti környezet, a piacra lépési tapasztalatok valamint az átlagos bérszínvonal megismerése a beruházók célja. Mivel a Morgan Stanley számára szervezett találkozókon elsősorban jó nevű, nemzetközileg is elismert cégek szolgáltattak információkat, így azok kitűnő alapul szolgálhatnak a hazai munkaerőpiac és üzleti környezet beruházói szemszögből történő megismerésére.31 31

Az ITDH Befektetésösztönzési Igazgatóságának jelentései alapján

58

OTP Bank Az OTP Bank vezető munkatársaival folytatott megbeszélések alkalmával mindkét delegáció elsősorban a szakemberek bérei iránt érdeklődött. Az OTP tájékoztatása szerint az egyes szakemberek juttatásokkal együtt a következő havi bruttó bérekre számíthatnak: Application developer........................350 000-400 000Ft System architect.................................600 000Ft IT menedzser (20 beosztottal)............1 000 000Ft Kiemelt vezető ...................................1 500 000Ft Az OTP back office-át a közelmúltban centralizálta, jelenleg 2400 fő dolgozik a budapesti központban. Háttérmunkákra az OTP általában középfokú végzettségűeket alkalmaz. Bérezések 300 000-500 000Ft/hó között jellemző, s ezen felül még különböző jutalmakat is kaphatnak. A menedzserek fizetése 400 000 és 600 000Ft között alakul, mely még ugyanennyi teljesítmény arányos mozgó bérrel bővülhet. Generali Providencia E találkozó során szintén a bérszínvonalakra összpontosult a delegáció figyelme. Mint kiderült, a Generali-nál az alkalmazottakat bérük szerint egy 10-es skálára osztják be, ahol a 3-as szinttől felfelé a felsőfokú végzettség az általános, a 10-es szintet pedig az osztályvezető képviseli. A kezdő fizetések havi bruttó 200 000-350 000Ft között alakulnak. Adminisztrátori pozícióban átlagosan 100 000-160 000Ft/hó a várható fizetés, míg IT pozíció esetében 2-3 év tapasztalattal 200 000-350 000, 5-nél több év tapasztalattal 500 000-650 000Ft/hó. EDS A találkozó során a magyar piacon való működésről szerzett tapasztalatok kerültek megosztásra. Az EDS elmondása szerint a magyar piacon való működés az indiaihoz képest jelentősen kisebb kockázatot jelent a munkaerő-piaci feltételek, a bérköltségek és a rendelkezésre álló képesítések tekintetében. A kezdő fizetés az EDS-nél havi 1000USD körül alakul. A középiskolai és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők bérkülönbsége kb. 20%; tapasztalataik szerint 10 angolul és/vagy németül beszélő szakember felvétele mintegy 2 hetet vesz igényben. A jelentkezők átlagosan 50-60 %-a felel meg a kritériumoknak (ez az érték tíz éve kb. 20% volt). Az alkalmazottaik bérnövelésének alapjául a GDP és az infláció összegét veszik évente.

59

Graphisoft Rt. A Graphisoft szerint a kilencvenes évek óta az IT bérek Magyarországon megháromszorozódtak. Egy szoftverfejlesztő évente 40-45 000 eurót keres, mely éves szinten 5%-kal növekszik. A fluktuáció a Graphisoftnál nagyon alacsony, elmondásuk szerint a kiváló munkahelyi környezetnek, a jó menedzsmentnek, az érdekes munkának és a versenyképes fizetéseknek köszönhetően. TATA Consultancy Services Ltd. A TATA elmondása szerint egy 200-300 fős szolgáltató központot hazánkban 6-8 hónap alatt lehet működésbe hozni, míg egy 400 főset kb. 9 hónap alatt. A TATA tervei szerint Krakkóban és Lodz-ban hamarosan 500-500 főt alkalmazó szolgáltató központot hoz létre, emellett tervei vannak megjelenni Oroszországban, Ukrajnában és Romániában is. A TATA menedzsere szerint Csehország összességében 14%-kal drágább Magyarországnál és ott a bérek is gyorsabb ütemben zárkóznak fel a nyugateurópai átlaghoz. Siemens PSE A Siemens PSE saját prezentációt mutatott be a magyar munkaerő-piac IT szegmenséről.

Magyarország

üzleti

összképével

kapcsolatban

közölt

fontos

információk, hogy tapasztalatuk szerint a fejvadász cégek az éves bérköltség 20-25%-t kérik el díjként s, hogy becsléseik szerint éves szinten 6-7%-os bérnövekedésre lehet számítani. KPMG Magyarországi központjukban 430 fő dolgozik, mely évente kb. 70, főleg frissdiplomás dolgozóval bővül, akik átlagosan 10-15 000USD éves kezdő fizetésre számíthatnak. Versenyhelyzetünket illetően elmondták, hogy felmérést készítettek a térségben, mely alapján a magyar munkaerő bizonyult a legproduktívabbnak. IBM Központjuk 2005-ben kezdte meg működését, ahová egy év alatt 700 főt vettek fel. Sem a toborzással, sem a megfelelő munkaerő felvételével nem volt problémájuk, bérekről nem adtak tájékoztatást. Elégedettségükről ad tanúbizonyságot, hogy létszámukat 1000 főre tervezik emelni. 60

ITDH-s programok A különböző vállalatokkal és intézményekkel szervezett találkozókon túl bizonyos információk egyenesen az ITDH tolmácsolásában állnak a legnaprakészebb, pontosabb és hatékonyabb módon a beruházó rendelkezésére. Ennek megfelelően a következő két program

a

szükséges

formalitásokon

túl

konkrét

információátadásra,

és

véleményalakításra is szolgált: − Nyitó megbeszélés az ITDH-ban: A projekt részleteinek megvitatása után átvették a kétnapos programot, majd Kilián Csaba befektetésösztönzési igazgató beszélt a magyar támogatási lehetőségekről, ezzel alapozva meg a beruházó-vállalat Magyarországról, mint beruházási helyszínről alkotott képét. − Díszebéd a Spoon hajóétteremben: Az ebéd során Garamhegyi Ábel akkori helyettes államtitkár bemutatta az egyedi kormánydöntés folyamatát, majd a felek megállapodtak abban, hogy a Morgan Stanley szándéklevelet küld a Minisztériumnak a beruházásról, s az alapján történnek a következő lépések.

A találkozókon szerzett tapasztalatok összegzése Összességében elmondható, hogy a találkozók során kapott információk pozitív képet festenek Magyarországról. A megtelepült nemzetközi vállalatok szerint a magyar munkaerő-állomány kiváló minőségű, nagy mértékében állnak rendelkezésre a különböző magas végzettségű dolgozók és a bérszínvonal is kedvező. A környező országokhoz képest ezek a vállalatok korábban egyszer már versenyképesebbnek találták Magyarországot, ezért is hozták itt létre létesítményeiket. Az üzleti környezetet illető kedvező tapasztalatok és optimista várakozások nagyban hozzájárultak, hogy Magyarország továbbra is a Morgan Stanley érdeklődési körében maradjon, s az a februári hónapra újabb, még nagyobb horderejű látogatást szervezzen. 10.3.5. A második látogatás munkálatai A februárra tervezett látogatás alapvető célja Magyarország, mint lehetséges helyszín

mélyebb

megismerése

s

az

alternatívák

közti

optimális

választás

meghozatalának előkészítése volt. Februári látogatása során a magas rangú szakemberekből álló delegáció a következő témakörökben kívánt információt gyűjteni:

61

–

Alkalmazottak bére és juttatásai

–

Termelékenység és munkamorál

–

Dolgozók mobilitása

–

Túlóra-politika

–

Toborzási stratégiák

–

A munkaerőpiac mélysége

–

Expatriáltak helyzete

–

Egyéb foglalkoztatási témák

A Morgan Stanley kérésére az ITDH ismét számos hazai szervezettel (egyetemekkel, fejvadász cégekkel, hazai és külföldi érdekeltségű vállalkozásokkal) szervezett találkozókat a delegáció számára. Az ITDH minden felkeresett vállalat előtt tisztázta, hogy milyen nagy a találkozók tétje, hisz a beruházó valószínűleg azok alapján hozza majd meg végső döntését, hogy melyik országban (Csehországban, Szlovákiában vagy Magyarországon) hozza e létre a mintegy 400 főnek munkát adó szolgáltató központját. 10.3.6. A látogatás programja, a projekt akkori állása A delegáció február 8-án érkezett Magyarországra; első állomásként egy az ITDHban megszervezésre került megbeszélésen tisztázták a Befektetésösztönzési Igazgatóság munkatársaival a beruházás aktuális részleteit. A Morgan Stanley ügyvezető igazgatója elmondta, hogy terveik egy „Közép- és Kelet Európai Üzleti Folyamatok Szolgáltató Központ” létrehozásáról szólnak, mely az akkoriban globálisan működő információs technológiai, pénzügyi és számviteli valamint működtetési funkciókat egy nagy volumenű intézménybe telepítené. A lehetséges helyszínek közt Magyarország kedvező földrajzi elhelyezkedése, költséghatékony működésre alkalmas üzleti környezete,32 s a munkaerő-állománnyal kapcsolatos korábbi pozitív tapasztalatok miatt szerepelt. Az is kiderült, hogy a 400 fő csupán konzervatív becslés, s a működési feladatok függvényében 5 év alatt az 5-700 főt is elérheti. A jelzett igényeknek megfelelően az ITDH az alábbi találkozókat szervezte a 4 egyszerre érkező delegáció számára:

32

Az európai országok üzleti környezeteinek a UK Trade & Investment által készített rangsorolását lásd: 5.sz. melléklet

62

4. Táblázat A Morgan Stanley delegációinak találkozói az ITDH szervezésében Operations/Finance

IT

HR

Incentives Gazdasági és

Generali-Providencia

Citibank

BGF-PSZF

Közlekedési Minisztérium

ING

OTP Bank

ING

Grafton Recruitment

TATA

Grafton Recruitment

ExxonMobil

Siemens PSE

BME

BCE

BME

BCE

Citibank

P&Bert Management Consulting Group

Hudson Recruitment

Amerikai Nagykövetség Dr. Pákay András, Pákay Law Office Ingatlanügyek (helyszínek vizsgálata): Cushman Wakefield

Forrás: ITDH A második találkozósorozat is hasonló témák köré épült, s az eredménye is pozitív volt. A megkeresett cégek segítőkészek voltak és jó véleményt közvetítettek Magyarországgal, mint beruházási helyszínnel kapcsolatban. A pozitív tapasztalatoknak köszönhetően Magyarország továbbra is a short-list-en maradt, vagyis potenciális helyszínnek tekintette a Morgan Stanley. Budapesten két konkrét helyszínt vizsgáltak: a Duna Tower-t, és a Millenium Towers-t, melyek közül később az utóbbira esett a választás. 10.3.7. Az állami támogatások szerepe Érdemes észrevenni, hogy a februári látogatáskor már külön delegációs csoport foglalkozott az állami ösztönzőkkel, hisz a Morgan Stanley saját bevallása szerint első projektjével ellentétben ennél a beruházásnál nagy szerepet játszott a megszerezhető támogatás mértéke. Ennek szellemében a beruházó cég a harmadik és negyedik látogatását már kimondottan az állami támogatásokkal kapcsolatos egyeztetéseknek szentelte. A KLG tanácsadócég ügyvezető igazgatója is megerősítette, hogy a végleges helyszín ekkor még nem került kiválasztásra, s hogy a versenyben maradt két ország közti választásban nagy szerepet játszanak az általuk kínált támogatási csomagok. Az utolsó két delegáció a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal és a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériummal folytatott tárgyalásokat, szintén az ITDH szervezésében. A Morgan Stanley saját beruházása presztízsértékének ismeretében erős tárgyalási technikát folytatott. A támogatás összege, részletei és feltételei többkörös egyeztetés, számos módosítás után váltak véglegessé.

63

10.3.8. A pozitív döntés és a projekt utóélete A több mint féléves helyszínválasztási és előkészítési periódus után 2006. július 18án Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, George H. Walker az USA magyarországi nagykövete, Jonathan Chenevix-Trench a Morgan Stanley International elnöke és Eileen Murray a Morgan Stanley Global Operations and Technology vezetője a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban bejelentették, hogy a Morgan Stanley Budapesten hozza létre új Üzleti Szolgáltató és Technológiai Központját. A 6,9 milliárd Ft összértékű beruházás a mai napig több mint 450 diplomás magyar számára teremtett színvonalas munkahelyet; jótékony hatásai nem csupán a makrogazdasági mutatókon, de a munkaerő piacon is megmutatkoznak. A sikertörténetből

a

Magyar

Befektetési

és

Kereskedelemfejlesztési

Kht.

Befektetésösztönzési Igazgatósága 36 leszervezett találkozóval, mintegy 360 szakmai tartalmú levéllel és megközelítőleg 240 munkaóra ráfordítással vette ki részét. E befektetési-döntés folyamatának ismeretében azt hiszem, nyugodtan állíthatom, hogy a szakmai gyakorlatom helyéül választott intézmény tevékenysége a magyar gazdaság számára létfontosságú, sikerei pedig az ország modern fejlődésének nélkülözhetetlen láncszemeit képezik.

64

11. Összegzés és konklúzió A dolgozatom írása során feltárt globális szintű tendenciák folytatódóan növekvő FDI áramlást vetítenek előre, melynek a közép-kelet európai régió továbbra is népszerű célpontja lesz. Tisztázott, hogy a térség országai prioritásként tekintenek a külföldi működőtőke-beruházások megszerzésére, ám azt, hogy mekkora sikerrel fognak kamatoztatni a beáramlásból nagyban befolyásolja, hogy mennyire lesznek képesek politikáik folyamatos kiigazítására, naprakésszé tételére. A működőtőke-politika hatékony módon történő alakításában nagy szerep jut a befektetés-ösztönzési tevékenységet ellátó szakembereknek, hisz ők belső szemlélőként rálátással bírnak a tőke-áramlás globális és lokális tendenciáira, így a naprakész információk ismeretében képesek az azokban rejlő lehetőségek feltárására is. Az ő szemszögükből szerzett tapasztalatok, a dolgozat megírása során feltárt tények, jellegzetességek és a nemzetgazdaság aktuális kihívásainak részletesebb vizsgálata együttesen alakították ki gondolataimat a magyar gazdaság működőtőke áramlásban való helytállását illetően. Véleményem szerint a sikeres működőtőke-politika titka, hogy ne csak az ország arculatát igazítsuk a mindenkori beruházók igényeihez, de a beruházások összetételét is igyekezzünk a hazai adottságoknak megfelelően alakítani. Hazánk esetében ilyen adottságnak tekinthető munkaerő-bázisunk diplomával rendelkező, több nyelvet beszélő szegmensének tekintélyes mivolta. A régión belül kiemelkedően nagy létszámban és jó minőségben rendelkezésre álló felsőfokú végzettségű dolgozók lekötése olyan kihívás elé állítja az ország vezetőit, melynek megoldásában nagy szerep kell, hogy jusson a külföldi működőtőke-beruházások ösztönzésének és menedzselésének. Hogy a működőtőke-beáramlás az optimális úton maradjon, a beruházásokon belül azokra célszerű koncentrálni, melyek munkaerő igénye kompatibilis a magyarországi kínálattal. Ennek az elvárásnak a megosztott szolgáltatóközpontok létesítése felel meg tökéletesen, melyre így a jövőben egyre nagyobb hangsúly helyezendő. Mivel az ilyen központok nagy hozzáadott értékű tevékenységet folytatnak, melyhez jórészt idegen nyelveket beszélő diplomásokat foglalkoztatnak, egyre nagyobb számú megjelenésük hazánkban mindenképp üdvözlendő. A hasonló beruházások további ösztönzése nem csupán a jelenlegi munkapiaci helyzet javítására alkalmas, de az ország általános fejlettségi színvonalára és annak megítélésére is jó hatással bír.

65

Magyarország számára stratégiai fontosságú, hogy a világgazdaságban, mint fejlett ország töltsön be modern gazdasági szerepet, melyhez nagyban hozzájárulhat a képzett dolgozók által végzett nagy hozzáadott értékű tevékenység dominanciája. A Morgan Stanley projektjeinek tapasztalatai azt sugallják, hogy jó úton járunk komparatív előnyeink menedzselésében és az is világossá vált, hogy a modern befektetés-ösztönzési tevékenység képes az ország erősségeiből sikert kovácsolni. Azonban az ország pozitívumainak hatékony propagálása mellett az általános képet meghatározó intézkedések és döntések is fontos, hogy a magasan fejlett tevékenységek és létesítmények betelepülését ösztönözzék, mely -mint az a SWOT analízis során feltárásra került- nem minden esetben valósul meg. Jelenlegi adórendszerünk versenytársainkhoz képest jelentősen nagyobb terhet ró a működőtőke beruházókra, így modernizálása híján elkerülhetetlenül, hogy a beáramlás lassulását okozza. Az adórendszer változtatása olyan eszköz a kormány kezében, melynek helyes használata nem csak a működőtőke-beáramlás ösztönözésére és koordinálására teszi képessé, de rajta keresztül az ország általános versenyképességének javítása is lehetővé válik számára. Az, hogy a visegrádi országok közül jelenleg Magyarországon a legmagasabb az átlagos társasági adóterhelés, nagyban megnehezíti a külföldi beruházók meggyőzését.33 Az optimális működőtőke felhasználás és a megfelelő beruházások ösztönzésének lehetőségét tovább csökkenti, hogy kiemelkedően magas a szolgáltató központokat érintő adóterhek aránya, számszerűen 51,65%, mely érték a második helyen álló Csehország átlagos társasági adóterhének is több mint a kétszerese.

34

Korábban már tisztázásra került az ilyen jellegű beruházások stratégiai szükségessége, melynek tükrében a jelen helyzet sajnálatos módon ellenkezik a működőtőke hajtotta modern gazdasági fejlődés általam felvázolt képével. Véleményem szerint tehát, mindenképp célszerű lenne az adórendszert kedvezőbbé tenni a megosztott szolgáltató központok létesítése és üzemeltetése számára. Amennyiben magasan fejlett tudásalapú gazdaságként szeretnénk felkerülni a világgazdaság térképére, úgy a képzett munkaerőbázisunk minőségének megtartását és javítását nem szabad, hogy háttérbe szorítsák a szakképzettségűek iránti igény kielégítését célzó lépések. A magasan képzett, jó minőségű munkaerő és az abból kamatoztatni képes üzleti tevékenységek dominanciája segíthet, hogy Magyarországot olyan országként ismerjék el, ahol a tudás a legnagyobb érték, s ahol az hatékonyan profittá is kovácsolható. 33 34

Bogáthy Gyula, vezető befektetésösztönzési tanácsadóval folytatott személyes konzultációm alapján Az Ernst & Young által készített teljes táblázatot lásd: 6. sz. melléklet

66

12. Mellékletek 1.sz. melléklet A befektetések szempontjából fontos gazdasági törvények hatályba lépésének éve Törvény/Ország Külföldi befektetések első szabályozása 100% külföldi tulajdon engedélyezése Tőzsde megnyitása Társasági törvény Versenytörvény Csődtörvény Kétszintű bankrendszer

Csehország

Magyarország

Lengyelország Szlovákia

1985

1972

1986

1985

1989

1988

1988

1989

1993

1990

1991

1993

1992

1988

1991

1992

1992 1993

1990 1991

1990 1990

1992 1993

1990

1987

1989

1990

Forrás: Kelet-Európa és Magyarország tőkevonzási képessége, Európa Fórum 1996/2. 2.sz. melléklet A call center-ek dolgozóinak egyes országokban jellemző átlagos bérei

Forrás: BeesWax (www.beeswaxeurope.com)

67

3.sz. melléklet: A GKM Által bejelentett beruházások 2005.-2007. szeptember Munkahelyek száma

A beruházás helyszíne

13,2

688

Pécs

szervizközpont gyártási kapacitás növelése

3,75

719

Szombathely

50

400

Esztergom

szoftverfejlesztő központ

6,53

310

Budapest

szolgáltatási üzletág bővítése

6,39

700

Budapest

hűtőgépgyár

20

1000

Nyíregyháza

A beruházás típusa

Értéke (Mrd. HUF)

elektronikai részegységgyártás

Elcoteq Jabil Circuit Inc. Suzuki SAP IBM 1. szakasz Electrolux Getronics Bridgestone Asahi Glass Co. BorsodChem Rt. - Linde Gáz Magyarország Rt. Michelin

porszívógyár

0,5

200

Jászberény

technológiai támogató Központ

6,52

500

Budapest

gumiabroncsgyár

48,5

185

Tatabánya

gépjármű-üveg gyár

31,93

400

Tatabánya

MDI (BorsodChem) és ipari gáz (Linde) előállítása

31,22

95

Kazincbarcika

járműabroncs gyár

Nyíregyháza

14,51

217

Bosch

fejlesztőközpont

n.a.

100

Budapest

Hankook Tire

gumiabroncsgyár

131,36

1500

Dunaújváros Székesfehérvár

Alcoa-Köfém Kft.

alumíniumipar

17,67

184

382,08

7198

szolgáltatóközpont

3,12

300

FAG

autóipar

12,7

350

Debrecen

LuK

autóipar

7,5

206

Szombathely

EDS

szolgáltatóközpont

11,1

1150

Budapest, Vasvár, Rábahídvég, Miskolc, Szeged

2005-ben összesen Convergys

Budapest

Zoltek

szénszálgyártás

20

389

Nyergesújfalu

Grundfos

szivattyúgyártás

17,7

667

Tatabánya, Székesfehérvár

Diageo

szolgáltatóközpont

5,25

302

Budapest

Európai Divat

logisztikai központ

12,91

650

Pápa

pénzügyi szolgáltató központ

6,875

450

Budapest

25

1000

Nyírbátor,Tatabánya

n.a.

140

Morgan Stanley

orvosi segédeszközök gyártása pénzügyi szolgáltató központ szolgáltatóközpont

Coloplast Citibank IBM 2. szakasz

3,145

245

125,3

5849

elektronika

25,542

1000

2006-ban összesen Samsung Electronics

Budapest Budapest

autóipar, elektronika

10,23

1100

Jászfényszaru Székesfehérvár

Heliogrid

napelemgyártás

15,86

810

Rétság

Vodafone

pénzügyi szolgáltató központ

8,9

746

28,059

197

Denso (2.szakasz)

Genesis Energy British Telecom Livan

napelemgyártás

Tatabánya

2

220

Debrecen

18

800

Alsózsolca

108,591

4873

szolgáltatóközpont csomagolóanyag-gyártás 2007-ben összesen

Budapest

Forrás: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

68

4.sz. melléklet A Morgan Stanley delegációinak programja 2006. január 11. Szerda IT stream

Operations / Finance Stream

Rétfalvi György ITDH vezérigazgató üdvözlőbeszéde BME IT Tanszék

BCE Karrierközpont OTP Bank

/A találkozón részt vettek többek közt Pap Gyula, és Lenk Géza OTP vezérigazgató-helyettesek/ Generali Providencia Ebéd az ITDH szervezésében EDS Citibank

2006. január 12. Csütörtök IT stream

Operations / Finance Stream

Graphisoft

ING Bank

TATA

Diageo Business Services Centre

Siemens PSE

ExxonMobil Business Support Centre

Ebéd az ITDH szervezésében, melyen részt vettek többek közt Garamhegyi Ábel akkori helyettes államtitkár, Rétfalvi György ITDH vezérigazgató valamint Kilián Csaba, az ITDH Befektetésösztönzési Igazgatóságának igazgatója ELTE IT Tanszék

KPMG

IQ Sys

IBM

Forrás: ITDH

69

5.sz. melléklet Egyes európai országok üzleti környezetinek rangsorolása beruházói szemszögből

Forrás: UK Trade&Investment’s Key Facts; Summer 2007 6.sz. melléklet Az egyes beruházástípusokat érintő társasági adóterhek aránya

Forrás: Ernst&Young, A Visegrádi Négyek Adórendszere

70

13. Irodalomjegyzék 1. Antalóczy

Katalin:

Működőtőke-befektetések

és

befektetés-ösztönzés

Magyarországon; SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2003. JATEPress, Szeged;

http://www.eco.u-szeged.hu/penzugytani_szcs/pdf/konyv2/antaloczy.pdf;

2007.10.11. 09:50 2. Antalóczy

Katalin;

Sass

Magdolna:

Működőtőke-áramlások,

befektetői

motivációk és befektetésösztönzés a világgazdaságban és Magyarországon; Európai Unió Közgazdasági Szemle, XLVII. évfolyam, 2000. május http://epa.oszk.hu/00000/00017/00060/pdf/antaloczy.pdf; 2007.09.15. 10:15 3. Antalóczy Katalin; Sass Magdolna: A külföldi működőtőke-befektetések regionális elhelyezkedése és gazdasági hatásai Magyarországon; Közgazdasági Szemle, LII. évfolyam, 2005. május (494–520. o.) http://epa.oszk.hu/00000/00017/00115/pdf/07szantaloczysass.pdf;2007.09.16. 09:10 4. Deloitte: Supporting your start-up, Investing in Central Europe (A közép-európai térség, mint beruházási helyszín) A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium számára készített tanulmány 5. Ernst&Young:

A

Visegrádi

Négyek

Adórendszere,

Versenyképességi

összehasonlítás A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium számára készített tanulmány 6. Éltető Andrea: A működőtőke hatása a külkereskedelemre négy kis közép-európai országban; Közgazdasági Szemle XLVI. évfolyam, 1999. január; 66.-80. oldal http://epa.oszk.hu/00000/00017/00045/pdf/eltetoandrea.pdf; 2007. 09. 11. 13:00

7. GKM – Stratégiai Főosztály: Áttekintés az aktuális működőtőke-beáramlási folyamatokról http://www.gkm.hu/data/cms670842/fdi_2007q2.pdf; 2007. 11. 28. 17:50

71

8. Halmos Kornél: A külföldi működőtőke hatásai Magyarországon, Szakdolgozat, 2003 9. Ivánné, Dr. Hild Márta, Dr. Harmat Zsigmond, Dr. Nagy András, Dr. Bódi Erzsébet: Bevezetés a Kögazdaságtanba II., Budapesti Gazdasági Főiskola, 2002, Budapest; 23. oldal 10. Mészáros Ádám: A magyarországi működőtőke-beruházások exportenklávéjellege; BCE, Tudományos Diákköri Konferencia, Gazdaságpolitika Szekció, Budapest, 2002. http://tek.bke.hu/szm/konyvtar/dolgozat/02_tdk_ma.pdf; 2007.09.20. 11:00 11. Nicole van Schijndel: Hungary as an investment country (Magyarország vizsgálata, mint befektetési célország) A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. számára készített tanulmány 12. OECD: Trends and Recent Developments in Foreign Direct Investment, 2007 (A külföldi működőtőke-beruházások tendenciái és alakulása) https://www.oecd.org/dataoecd/62/43/38818788.pdf; 2007. 10. 12. 09:15 13. Oszlay András: Elméletek és tények a külföldi működőtőke-befektetésekről; MNB Füzetek 1999/11 http://193.6.201.253/03500/03547/03547.pdf; 2007.09.29. 12:15 14. Sass Magdolna: Versenyképesség és a közvetlen külföldi működőtőkebefektetésekkel kapcsolatos gazdaságpolitikák; Pénzügyminisztériumi Kutatási Füzetek 3. szám; 2003. szeptember 15. Scharle Ágota: Munkaerőpiac és versenyképesség; Pénzügyminisztériumi Kutatási Füzetek 4. szám; 2003. október 16. UNCTAD: World Investment Report 2007 (Globális beruházás-jegyzék) http://unctad.org/en/docs/wir2007_en.pdf; 2007.11.12. 16:40

72