10. évfolyam 2. szám
VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ 2003.június
A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség belső információs kiadványa
Természeti örökségeink megóvása, avagy a Közép-Tisza vidéki holtágak rehabilitációjával kapcsolatos feladatok
Gondolatébresztő Valaha a Tisza folyó mentén és árterületén élő lakosság megélhetését a halászat, a vadászat és a legeltető állattenyésztés biztosította. A szabályozás és a lápos, mocsaras területek lecsapolása ezt az életformát megszüntette. Az új gazdasági társadalmi viszony az érintett területek életében is óriási változásokat eredményezett, mely nem mindig hatottak jótékonyan az élővilágra, a természeti adottságokra. A szabályozás következtében számos holtág keletkezett, mely elszakadt a folyók medrétől, megszüntetve az itt élő őshonos állat- és élővilág fennmaradásához szükséges vízutánpótlást. Ennek ellenére a Tisza-menti holtágak igen gazdag, sajátságos növény és állatvilággal rendelkeznek, melynek megóvása egyre inkább foglalkoztatja a szakembereket. Az Európai Unióhoz csatlakozó államok, különösen Magyarország egyik legfőbb értéke a viszonylag épen maradt természeti öröksége, ezért ezek megőrzése esetleges természetbarát módon történő hasznosítása egy igen fontos feladat. A holtágak védelmét és hasznosítását a mindenkori kormány egyik kiemelkedő feladatának tartotta. Egy 1996-os Országgyűlési Környezetvédelmi A S ZÁ M TAR TA L MÁ B Ó L 1. Gondolatébresztő 2. Az ártéri gazdálkodás revitalizációs lehetőségeinek feltárása a Közép-Tisza vidéken - Kőteleki Holt-Tisza (kivonat) - Összefoglalás 3. Unokáink is látni fogják ? 4. A holtágak keletkezése 5. A Tisza folyó Közép-Tisza vidéki kiemelt holtágai 6. Természetvédelem az Európai Unióban
Bizottsági előterjesztés ez irányú legfontosabb feladatnak a holtágak az ország teljes területére kiterjedő leltárba vételt és széleskörű állapotfelmérését tekintette. Az így elkészített kataszter célja olyan alapadatsor elkészítése, mely lehetővé teszi a jövőbeni átfogó tervek, koncepciók és hasznosítási javaslatok elbírálását. A holtágak megóvásával, hasznosításával és rehabilitációjával kapcsolatos további feladatokat a 38/2000.(V.5.) OGY határozattal módosított 24/1997.(III.26.) OGY határozat tartalmazza. A meghatározott feladatok közül Felügyelőségünk szakemberek bevonásával elkészítette a holtágak természeti és ökológiai értékeinek felmérése, értékelése, a holtág-rehabilitáció általános elvei című összeállítást illetve a hozzá tartozó útmutatókat, a holtágak kategorizálására, természetvédelmi, ökológiai besorolására és értékelésére- illetve az ökológiai vízminősítés gyakorlati megvalósítására vonatkozóan. Szintén az említett Országgyűlési határozatban foglaltaknak megfelelően természet-megőrzési szempontból a Tisza-menti eredeti állapotú "szentély" holtágak egységes állami vagyonkezelés érdekében visszakerültek a Nemzeti Park Igazgatóságokhoz melyekre vonatkozóan elkészül a részletes ökológiai állapotfelmérés. Az előterjesztés a hasznosításra vonatkozóan megjegyzi: „a holtágak további sorsának, jövőjének meghatározása és a szükséges konkrét intézkedések végrehajtása érdekében az illetékes állami szervek és az önkormányzatok, valamint a magántulajdonosok legszélesebb összefogására van szükség. Nagyon fontos, hogy a helyi gazdaságfejlesztési erők a felszínre törjenek és esetenként fáradságos munkával, keressék meg azt a konszenzust, amely egy-egy holtág további sorsát kedvezően alakíthatja. Jó feltételeket teremthetnek a megfelelő projektek kidolgozásához és megvalósításához a területfejlesztési és rendezési törvény keretében létrejött megyei és regionális fejlesztési tanácsok által elfogadott koncepciók”.
1
A Nemzeti Fejlesztési Terv a fenntartható térségi fejlődés, természet- és tájvédelmi értékek hasznosítása tárgyában szintén kiemeli a természeti értékek környezetbarát - pl. turizmus fejlesztése révén – hasznosításának szükségességét. A holtágakkal kapcsolatos hasznosítási és rehabilitációs feladatok összetettsége többrétű együttműködést tesz szükségessé, melyben az állami támogatás mellett lehetővé kellene tenni az önkormányzatok, gazdasági társaságok részvételén túlmenően a különböző pályázatok igénybevételét. A feladat jól illeszkedik az Európai Unió azon koncepciójába, mely értelmében az agrárszférának nem csupán terméket kell létrehoznia, hanem tájjelleg- és kultúrarculat megőrző feladatai is vannak. Dr. Háfra István igazgató
Az ártéri gazdálkodás revitalizációs lehetőségeinek feltárása a Közép-Tisza vidéken A
Környezetvédelmi
Minisztérium 2000 februárjában Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat (KAC) terhére pályázatot hirdetett a környezet és természetet védő társadalmi szervezetek számára, a Szamos és a Tisza folyókon a romániai cianidszennyezés által okozott környezeti és természeti károk felméréséhez.
A pályázati felhívásra a Szabó Dezső Kulturális és Természetvédő Egylet által benyújtott „Az ártéri gazdálkodás revitalizációs lehetőségeinek feltárása” című pályamű kedvező szakmai és pénzügyi elbírálás után elnyerte a pályázatot kiíró KöM támogatását. Az elkészített anyag igen részletes és magas szakmai színvonalon tárja elénk az ártéren maradt vízfelületek állapotát, illetve azok élettani szempontból betöltött (betölthető) szerepét. A figyelemre méltó összeállítás 17 Közép-Tisza vidéki természetvédelmi szempontból igen értékes vízfelület paramétereit, hasznosítási lehetőségeit mutatja be, melyből az alábbiakban egy példát ragadunk ki.
Kőteleki Holt-Tisza (kivonat) Előzmények a vízterület kialakulása A Holt-Tisza a szabályozási munkák során a 376-376,6 folyókilométerek közötti átmetszés megépítésével jött létre. A holtág az úgynevezett Kőtelki nyárigát által védett területen van. Feliszapolódása jelentős, a felső 2,5-3,0 km-es holtág-részen a vízborítás minimális, ami a teljes nádborítottság miatt fokozottan ki van téve a teljes feltöltődés veszélyének. A holtágon három kereszttöltés van. Jelenlegi állapot, a vízterület hasznosítása Az 1250 méter hosszú lecsapoló csatorna 980-as szelvényében megépült műtárgy megrongálódott, használhatatlan. A holtág 1950-es szelvényében lévő kereszttöltésbe épített fahidat felszedték. A 7080 szelvényben lévő kereszttöltés alatt 80 cm-es átmérőjű műtárgy szolgálja a végszelvény közeli mederszakaszban található víz levezethetőségét. A holtág gazdag állat- és növényvilága védett növények telephelye is (tündérrózsa, sulyom, stb.). A holtág a tájvédelmi körzet része, partjai mentén természet közeli erdővel, erdősávval. A vízterület két végén záródott nádas és erdő van, a vízmélység őszre minimálisra csökken, így a barnás színű huminsavakban gazdag vízben időszakosan oxigénhiányos vízterek alakulnak ki.
2
Javaslat az aktuálisnak ítélt halmentési feladatok megoldására Halélettani szempontból a lehető legalacsonyabb költségráfordítás mellett reális célként a holtágban visszatartható vízmennyiség növelése látszik optimálisnak. A holtág vízszintjét egy kis szelvényű keresztgát megépítésével 20 – 25 cm-rel lehet emelni úgy, hogy a körbezárt mezőgazdasági területen a vízszintemelés művelhetőségi korlátozást nem jelent. A feladat keretében a lecsapoló csatorna helyreállítását meg kell oldani. A holtág 1950-es szelvényében lévő fahíd megszüntetése mellett a kereszttöltés megszüntetése is indokolt és szükségszerű. A D A T L A P I. NÉV, HELY, KELETKEZÉS Vízfelület neve: Kőtelki (Csatlói) holtág; jellege: Holt Tisza - Helye: Kőtelek; település közigazgatási területe, a Tisza jobb part 118,000 tkm – 120,500 tkm közötti hullámtéri terület. - A vízterület kialakulása: a Tisza part 376 – 376,6 fkm közötti átmetszéskor alakult ki. (száma 72/1). - Partszegélyek, parti területek: a bal part mentén korábban mezőgazdasági művelés folyt. Jelenleg csak egyes területek műveltek. A jobb parton hullámtéri véderdő a jellemző hullámtéri makro-vegetációval. - Jellemző növénytársulás: a tündérrózsa, kevés sulyom és rucaöröm van. A hínár vegetáció tömeges elszaporodása károkat okoz a holtágon. - Vízminőségi állapot jellemzése: láthatóan huminsavakban gazdag víz, a felmérés időpontjában barna színnel és kékesen lebegő „alga” héjakkal. - Fenékiszap: 1,6 – 1,8 m - vízfelület növényborítottsága: 60 %, jelentős mennyiségű a tündérrózsa. - Árnyékoltság: 10 %, jó. - Természeti értékek: tündérrózsa és további négy féle igen értékes növény tartozék a védett kategóriába. - A vízterület funkciója: árvízi tárolás, levezetés. - Tájalkotó szerep: igen szép értékes védett hullámtéri vizes élőhely. II. JAVASLAT (funkció, rendeltetés, megvalósítás, halászat): A fokcsatornát célszerűen helyre kell állítani, a csatornán épült műtárgyat át kell építeni. A csatorna 600-as szelvényében vízkormányzó műtárgy és egy kisméretű kereszt töltés felnyitása indokolt, amely létesítményekkel a kora tavaszi vizek magassága megemelhető a holtágban. Az őrházzal szembeni kereszttöltést, fahíd maradványt vissza kell bontani a vízáramlás biztosítása céljából. III. JAVASOLT FEJLESZTÉSI MUNKÁK Előkészítő munkák: tájékoztató geodéziai felmérés, (40 m szelvény 6-8 minta keresztszelvény). Fokcsatorna helyreállításával kapcsolatos előkészítési és tervezési feladatok. (Az ilusztációk nem a Kőtelki Holt-Tiszát ábrázolják.)
Összefoglalás A feltáró munka eredményeként megállapítható, hogy a Tisza folyó középső mintegy 186 km hosszú folyószakaszának hullámterén tizenhét
olyan vízterületet találtunk, amelyek alkalmasak vagy viszonylag alacsony költségráfordítás mellett alkalmassá tehetők arra, hogy a hullámtéren maradt halivadékok megmentését, felnevelését biztosítsák. A feltárt területek,
3
elhagyott ősmeder alakulatok, egy-két esetben anyagbányák. A feltárt területek 20-40 évvel ezelőtt még sohasem száradtak ki, ismert halász és horgászvizek voltak fenntartásuk biztosítani tudja a hullámtéren maradt halállomány életlehetőségeit. A hullámterek állapota napjainkra jelentősen megváltozott. A korábbi évek rendszeres karbantartása megszűnt, az ámorcserje helyenként karvastagságú fákká nőtt, a természetes újúlat 50-60 cm-es sűrűségű olyan erdőnek nevezett őshonos fákból áll, ami a hullámtéren mozgó víz sebességét lecsökkenti a feliszapolódást rohamossá teszi. Van olyan Közép-Tisza vidéki holtág, amely az elmúlt 1015 évben annyit iszapolódott fel, mint megelőző néhány évtizedben. Az árvizeket követő párolgási és szivárgási vesztesség után 148 ha-ra becsültük azt a vízterületet, amelyek javaslatunk szerint, a
Közép-Tisza vidék halmentési stratégiai elképzelések alapjaként lehet minősíteni. Ezek a vízterületek kiváló ivó és bölcsőhelyek napjainkban is, de a párolgási vesztességek miatt már nem, vagy alig alkalmasak arra, hogy a „nevelő tó” funkciót betölthessék. Az emberi élet minősége, különösen a magas árvizek katasztrófa veszélye előbb vagy utóbb rá kell kényszerítse a hullámtéri tulajdonosokat a hullámtéri, ártéri gazdálkodásra. Napjaikban hullámtéri gazdálkodása része annak az ártéri gazdálkodásnak, amelyről időnként, már szakemberek is beszélnek. Egyesületünk úgy ítéli meg, hogy a hullámtéri (ártéri) gazdálkodásnak része az a „fokgazdálkodási makettként” megfogalmazott halmentési javaslat is, amelyet dokumentumunkban megfogalmaztunk. Egyesületünk reméli, hogy ügyéhez segítőket és támogatókat is talál.
Unokáink is látni fogják? A fenti összeállításban ismertetett vízterek többnyire mesterséges úton jöttek létre, és sorsuk a természetre lett bízva, illetve részben a területi igényeknek megfelelően hasznosítva. Magyarország ugyan ehhez a kategóriához tartozó állóvizeinek döntő hányadát a holtágak alkotják. A holtágak részben a túlfejlett folyószakaszokon lefűződtek, vagy a szabályozás következtében kanyarátvágással jöttek létre. Tekintettel arra, hogy mentett területen helyezkednek el, sorsukat több odafigyelés övezte, állapotuk kielégítőbb de megnyugtatónak nem mondható. A Közép-Tisza vidéki holtágak életkora 140-150 évre tehető, ezért nem csoda, ha az „elöregedés„ jelei mutatkoznak. Úgy tűnik, ezen kór kezelése már nem halasztható ha azt akarjuk, hogy a természet ezen csodálatos emlékeit a műemlékekhez hasonlóan unokáink is láthassák. (pa)
A holtágak keletkezése A Tisza folyó hajdanán egy lomhán kanyargó síksági vízfolyás volt. A Tisza vízgyűjtő területét az árvízi kiöntések következtében évszázadokon át lápok és mocsarak borították. A síkságra érkező mellékvízfolyások egy részének esés hiányában nem volt határozott lefolyása, ezért bizonytalanul kanyargó, helyenként mocsárba vesző erekké váltak. Ez a szinte lefolyástalan síkság az egyik oka, hogy alkalmanként annak idején igen sekély víz
csordogált a Tisza széles völgyében, mederről alig lehetett beszélni. A lomhán folyó vizet a legkisebb akadály ki tudta téríteni útjából. Innen a Tisza kanyargóssága és a meder szinte szakadatlan ide-oda vándorlása. A nyolcszázas évek elején végzett felmérés alapján a tiszai árvizek 18 vármegyében 854 települést veszélyeztettek. Ez részben annak volt tulajdonítható, hogy az évszázadokon át végzett folyamatos erdőirtás és legeltetés következtében fokozatosan növekedett a hegyvidékről a síkságra lezúduló eső és hólé mennyisége, s ez az időjárási
4
viszonyokkal párosulva egyre emelkedő árvízszinteket eredményezett. Így aztán egykor biztonságosnak tekintett ármentes vidékek is veszélybe kerültek és a szántóföldi gazdálkodás kiszámíthatatlanabbá vált. Az 1838-as katasztrofális árvizek hatására meghozott „A Duna és egyéb folyók szabályozásáról” szóló törvény alapján került sor többek között a Tisza szabályozására is. Az időközben elhunyt Vásárhelyi Pál elképzelései alapján, a munkálatok 1845 nyarának végén kezdődtek el az ünnepélyes tiszadobi kapavágással. Hosszú időben telt azonban, amíg a több mint száz átvágás elkészülte után a nem egészen kétharmadára csökkent, gátak közé szorított Tisza-meder megfelelően kifejlődött, s a folyó elfogadta új mederviszonyait. Ahány átvágásra került sor annyi holtág keletkezett. A 101
átvágásból a 66-83. számú átmetszések estek a Közép-Tisza vidékre. Az 1846-1866 közötti időszakban 18 holtág jött létre, nem került sor a 79. és a 82. számú átvágásokra, a többi kisebb módosításokkal a Vásárhelyi Pál tervei szerint létesült. Így jött létre az Alcsi Holt-Tisza is 1857-ben a 77/II. számú Szapáry-féle átmetszéssel. A holtág a 336,0 és a 338,0 fkm között, a bal parti mentett oldalon helyezkedik el, hossza 14,17 km, átlagos szélessége 75 m. A holtág területe 108 ha, befogadóképessége 4 millió m3. (pa)
A Tisza folyó Közép-Tisza vidéki kiemelt holtágai következménye a holtág területének csökkenése melyet elfoglal lassan a mocsaras területekre szóló 3/1984.(II.7.) jellemző növényzet és állatvilág, illetve a OVH rendelkezés megmaradt vízfelületen a növényborítottság befogadó egyre erőteljesebb jelentkezése a jellemző szempontú következményekkel. területi A fenti holtágak közül az Alcsi- és a besorolása a Fegyverneki holtág rendszeres vízvizsgálatára Tiszamenti kerül sor. Ezek adatait a mellékelt táblázatban (340-365 fkm között) Alcs Holt-Tisza Fegyvern.H-Tisza Komponens holtágakat kiemelt holtágként kezeli ezért fokozott Mérték MiniMaxi- Mini- Maxivédelmükről a szigorúbb II. területi egység mum mum mum mum kategóriába való besorolással biztosítja. Ezt Oldott oxigén mg/l 5,7 12,7 3,4 9,5 az elvet átveszi a hivatkozott jogszabályt a Oxigén tel. % 61 124,9 42,1 82,2 későbbiekben felváltó, a használt és BOI 5 mg/l 2 5,2 2,0 2,4 szennyvizek kibocsátási határértékeiről és KOI p mg/l 5,7 9,7 3,5 8,2 alkalmazásuk szabályairól szóló KOId mg/l 21 39 14 26 9/2002.(III.22.) KöM-KöViM együttes Ammónium-N mg/l 0,03 0,17 0,01 0,05 rendelet, mely a holtágakat szintén nevesíti mg/l 0,000 0,012 0,002 0,003 és a korábbi hat területi kategória helyett Nitrit-N mg/l 0,00 0,47 0,05 0,14 immár három közül a II. területi kategóriába Nitrát-N sorolja. Ezek a holtágak a következők: az Ortofoszfát-P 10 65 16 75 µg/l Alcsi, a Szajoli, a Fegyverneki, a Tiszabői, Összes foszfor 40 150 50 170 µg/l a Gólyi, a Fekevárosi és a Tiszasülyi. Klorofill-a 0,0 40 5,9 16 µg/l Mindaz mellett, hogy ezekbe a holtágakba a foglaljuk össze. szennyvízbevezetés lehetőségét a jogszabály A holtágak vízminőségének meghatározására évi nem tiltja, a következetes víztérként való kezelés 6 alkalommal kerül sor, általában április-október következtében sikerült megóvni őket a időszakban. A meghatározott komponenskör jelentősebb szennyvíz bevezetésektől. A hét (egy szűkebb) három csoportba osztható (A; B; holtág közül kettő fogad jelentéktelen E) paraméter csoport. Az évi hat minta alapján mennyiségű kellően megtisztított szennyvizet. A történő minősítés azt jelenti, hogy ez esetben is a holtágak vízminőség romlását így nem a legkedvezőtlenebb minta határozza meg a közvetlen emberi beavatkozás, hanem a vízminőséget, mely értelemszerűen a nyári természetes folyamatok, melyek a holtág által meleg időszakra tevődik. Ilyenkor általában évről-évre kitermelt szervesanyag mennyiség jellemző a magas vízhőfok, alacsony vízállás, és folyamatos terheléséből, az erőteljes az eutrofizációs folyamatok kiteljesülése. Ezért a feliszapolódásból és az ebből fakadó sekély minősítés általában igen kedvezőtlen képet vízmélységi viszonyokból adódik. Ennek végső A
szennyvízbírságról
5
mutat, különös képen azon holtágak esetében, ahol nincs lehetőség a vízutánpótlásra, vagy növényi borítottságuk igen nagy mértékű. Ebből eredően gyakori az osztályba sorolást meghatározó alacsony oldott oxigéntartalom (3,4-5,7mg/l), kedvezőtlen pH érték, és magas foszfor tartalom (65-170µg/l). A holtágak elsődleges funkciója a belvíztárózás, másodlagos az eseti öntözővíz kielégítése, illetve nem
elhanyagolható rekreációs igény kielégítése. Ez utóbbi jelentős mértékben jelentkezik a holtág mellé települt üdülök szempontjából ahol a kiskertek öntővíz igénye sok esetben ellenőrizetlen, szabályozatlan volta miatt vízminőségi problémát okoz. (pa)
Természetvédelem az Európai Unióban Az Európai Unióban a hatvanas évek óta mintegy 300 közösségi környezetvédelmi jogszabály született. A környezeti hatásvizsgálattól kezdve a hulladékok kezelésének követelményein keresztül a természetvédelem szabályrendszeréig rendkívül széles a szabályozás tárgyköre. A környezeti problémákat az unióban szakterületenként kezelik, melyben megtalálható a természetvédelem ahová besorolható a holtágak és természetes élőhelyek védelmének problematikája. A természetvédelmet illető legfontosabb jogharmonizációs feladat a természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növények- és állatvilág megőrzéséről szóló 92/43/EGK irányelv (Élőhelyvédelmi Irányelv) által előírt Natura 2000 hálózat hazai területeinek kijelölése. Az irányelv 3. cikke alapján javaslatot kell tenni az úgynevezett különleges természet-megőrzési területekre. A Natura 2000 hálózatnak ugyancsak részét képezik a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelv szerinti úgynevezett különleges madárvédelmi területek. A kiemelt jelentőségű fajok és élőhely-típusok védelme érdekében a tagországok a Natura 2000 hálózat kialakításához közösségi társfinanszírozást kérhetnek. Tekintettel arra, hogy Magyarország egyik legfőbb értéke -mellyel hozzájárul az unió sokszínűségéhez- a viszonylag épen maradt természeti öröksége, melynek szerves részét képezik a holtágaink is talán érdemes megfontolni ezek besorolását a Natura 2000 hálózatba. (pa) Kiadványunkban részben a tárgykörhöz kapcsolódó interneten megtalálható anyagokat használtuk fel. A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség belső információs kiadványa Szerkesztőség: Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 423-422 7363 mell. Felelős szerkesztő: Petráss András Felelős kiadó: Dr. Háfra István 2003. június 03.
Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség Szolnok, Ságvári krt. 4
Címzett : Város : Utca, házszám : Irányítószám
6
