Magyarország déli szomszédaival való kapcsolatait mindenekelő három fő

Magyarország és délszláv szomszédainak kapcsolatai 2010 után Szilágyi Imre

M

agyarország déli szomszédaival való kapcsolatait mindenekelő három fő szempont határozza meg. Hazánknak biztonság- és nemzetpolitikai, valamint gazdasági szempontból alapvető érdeke, hogy a térségben béke, stabilitás, demokratikus jogállamiság, gazdasági prosperitás uralkodjon. A magyar külpolitikát időnként változó hangsúlyokkal, eltérő elnevezésekkel, de lényegében ez vezéreli 1990 óta a mai napig. A hangsúlyok változása részben a külső környezet változásaival (háborús viszonyok, majd béke a délszláv térségben, Magyarország taggá válása az euroatlanti szervezetekben), részben a belpolitikai célkitűzések módosulásaival függtek össze. Az együműködés számos olyan területe, amelyről ebben az írásban beszámolok, már 2010 elő is léteze, az új kormány továbbhaladt a már megkezde úton. 2010 után külpolitikailag mindenekelő Magyarország EU-elnöksége, belpolitikailag pedig a nemzetpolitikai megfontolások, illetve a gazdasági diplomácia erőteljesebbé válása határozta meg a térséggel kapcsolatos politikát. Ez azt is jelenti, hogy a folytonosság és a változás egyaránt jellemezte Magyarország és a délszláv térség kapcsolatait. Miközben az új kormány a leghatározoabban, konfliktusokat is felvállalva kiállt a fent említe érdekek érvényesítéséért (lásd például a szerbiai kárpótlási törvény ügyében követe politikát), ugyanakkor arra törekede, hogy a kapcsolatokat egyébként olyan pragmatikus együműködés jellemezze, amely még problémák esetén sem rontja meg a már kialakult jó viszonyt. Ez utóbbit jól mutaa a szlovén miniszterelnök 2011. májusi kĳelentésének magyar kezelése is. Ez az eset azt is példázza, amit számos más esemény is mutat: a kapcsolatokat nem befolyásolja negatívan az a tény, ha a szomszédos országokban más politikai családhoz tartozó erők vannak vagy kerülnek hatalomra. Más összefüggésben ugyan, de erre utalt Németh Zsolt, amikor közvetlenül a választások elő kĳelentee: „Ahogyan a kormányzás egyéb területein is, a külpolitikánkban is a józan ész és a magyar érdek mellei kiállás lesz az irányadó. Nem fogunk viszszariadni az esetleges konfliktusoktól, ugyanakkor semmiféle handabandázásban nem lehet partner a magyar kormány.”1

38

Külügyi Szemle

Magyarország és délszláv szomszédainak kapcsolatai

Magyarország és Szlovénia A politikai kapcsolatok A két EU-tagállam kapcsolatai rendkívül jól fejlődtek. Azt, hogy a két ország közö minden szinten jó viszonyt ápolnak, már 2010 májusában leszögezték, amikor Martonyi János külügyminiszter-jelöltként felkereste Ljubljanát.2 Ugyanezt hangsúlyozták 2012 márciusában is, amikor Budapesten tárgyalt a szlovén külügyminiszter. A magas rangú politikusok közö rendszeresek, éves szintűek voltak a találkozók.3 A megbeszélések témái széleskörűek voltak, és a legtöbb esetben szó ese a következőkről: a kétoldalú kapcsolatok, a szlovén és a magyar kisebbség helyzete, továbbá az EU bővítése, azaz a nyugat-balkáni helyzet, valamint Magyarország uniós elnöksége és a visegrádi együműködés. Ugyancsak a kapcsolatok baráti jellegéről tanúskodo Orbán Viktor magyar és Borut Pahor szlovén miniszterelnök első találkozója is. A két politikus tegeződö egymással, és a szlovén miniszterelnök kĳelentee, a jó barátságot egyáltalán nem zavarja az, hogy ő és Orbán Viktor más európai pártcsaládhoz tartozik.4 Jónak és barátinak nevezték a két ország közöi viszonyt Kövér László és Pahor 2011. májusi, ljubljanai találkozóján is.5 Ez az esemény csupán két nappal előzte meg Borut Pahor zártkörűnek szánt beszélgetését egy szlovén újságírócsoporal. A tájékoztatóról titokban hangfelvételt készíteek és azt a YouTube-on közzéteék. A beszélgetésben újságírói kérdésre Pahor egyebek közö azt mondta: „Amint Magyarország befejezi az EU-elnökséget, az Orbán politikai temetését jelenti majd. (…) Amikor vége lesz az elnökségnek, Magyarországot elszigetelik.”6 A magyar kormánynak nem maradt más lehetősége, mint hogy tiltakozzon és közölje, „elvárja, hogy a szlovén fél nyilatkozatban reagáljon a történtekre”. A nyilatkozatból kiderül, hogy a „magyar reakció nyomán a szlovén kormányfő a mai napon a ljubljanai magyar nagykövetnek személyesen adta át a magyar kormányfőhöz címze levelét, egyben jelezte, hogy személyes találkozó keretei közö szeretné tisztázni a kérdést a kiváló magyar–szlovén kapcsolatok megőrzése érdekében.”7 Ez a kínos incidens szerencsére nem zavarta meg a két ország kapcsolatát. Néhány nappal később Schmi Pál köztársasági elnök részt ve a szlovén függetlenség alkalmából Ljubljanában tarto ünnepségen, Hende Csaba honvédelmi miniszter is odautazo, hogy szlovén partnerével tárgyaljon.8 A kisebbségi kérdés Bár a két kisebbség helyzetét általában jónak minősítjük, mindkét oldalon vannak megoldatlan problémák. Martonyi János az említe, 2010. májusi ljubljanai megbeszélései után – amelyeken egyebek közö tárgyalt a két országban élő kisebbségek helyzetéről 2012. tél

39

Szilágyi Imre

is – kĳelentee, hogy „Szlovénia belügynek tekinti a magyar állampolgársági törvény módosítását, s nem kíván ezzel a kérdéssel foglalkozni”.9 Tény, hogy erről sem a szlovén miniszterelnök, sem a külügyminiszter honlapján nem lehet olvasni, s a szlovén sajtó is csak érintőlegesen foglalkozo a kérdéssel, inkább a szlovák–magyar vita kapcsán. Ez a jóindulatú hallgatás részben annak köszönhető, hogy bizonyos feltételek megléte esetén a szlovén törvényhozás is lehetővé teszi a keős állampolgárságot.10 Azt, hogy ez utóbbi tény számít, illetve hogy a kérdésről nincs hivatalos szlovén állásfoglalás, az egyik szlovén napilap is megerősítee.11 Schmi Pál 2010. szeptemberi szlovéniai látogatása alkalmával kiemelte, hogy Szlovénia kisebbségi politikáját Európa-szerte elismerik. Ugyanakkor megemlítee: a szlovéniai magyarok elmondták, hogy „néha akadályokba ütközik megbecsülésük”, nyelvük gyakorlása.12 A szlovén köztársasági elnök – aki ez alkalommal finoman utalt arra, azt reméli, hogy a jövőben javul majd a magyarországi szlovénok helyzete13 (Szlovéniában szeretnék, ha a Rába menti szlovénoknak lenne parlamenti képviseletük,14 és nagyobb anyagi támogatást kapnának a magyar kormánytól) – novemberi magyarországi látogatásán fontos javaslaal állt elő. Úgy vélte, „a Szlovéniában élő magyar és a Magyarországon élő szlovén kisebbség helyzetének javításáért ki lehet dolgozni olyan regionális megközelítést, amelynek segítségével EU-források mobilizálhatók a térségek fejlesztésére”.15 2011 júniusában ülést tarto a kisebbségi vegyes bizoság. Az erről készült jegyzőkönyvben egyebek közö üdvözlik a magyar félnek azt a törekvését, hogy parlamenti képviseletet teremt a magyarországi nemzetiségek számára. Szóvá teék, hogy nem halad megfelelően azon közutak építése, amelyek a magyarországi szlovénokat összekötné Szlovéniával, és egyik országban sem fejleszteék megfelelő mértékben a kétnyelvű oktatást. A bizoság arról is beszámolt, hogy mindkét országban hiányosságok vannak a nemzetiségi média finanszírozásában.16 A szlovén külügyminiszter 2012. márciusi budapesti tárgyalásán biztosítékot kapo arra, hogy a magyar kormány előteremti a pénzt a Felsőszölnök és Verica közöi út megépítésére. Ezt a szlovén fél nagy jelentőségűnek tekintee a Rába menti szlovénok számára. „Arra is biztosítékot kapo a magyar féltől, hogy a magyar parlament majdani kisebbségi képviselőjének feladatköre lehetővé teszi minden lényeges kisebbségi kérdés kifejezését.”17 A magyar EU-elnökség ügye Már 2010 májusában, Martonyi János említett ljubljanai látogatása alkalmával tárgyaltak az Európai Uniót érintő kérdésekről is, „különös tekintettel a közelgő magyar EU-elnökségre, így a szlovén elnökségi tapasztalatok felhasználásának lehetőségére.” Miközben Schmitt Pál a Budapesten tartózkodó Danilo Türk szlovén államfővel folytatott beszélgetésen azt remélte, hogy Szlovénia átadja az elnökség 40

Külügyi Szemle


idején szerze tapasztalatait Magyarországnak,18 tárgyalópartnere úgy vélte, hogy a jól teljesítő magyar diplomáciának nincs szüksége különösebb tanácsra, s biztos volt abban, hogy „Magyarország kitűnően el fogja látni” a feladatot.19 A magyar EU-elnökség idején természetesen számos szlovén politikus látogato el Magyarországra, Győri Enikő pedig májusban utazo Ljubljanába, ahol megbeszélést folytato Mitja Gaspari szlovén Európa-ügyi miniszterrel, illetve Darja Lavtižar Beblerrel, a szlovén parlament EU-ügyi bizoságának elnöknőjével és az általa vezete többpárti parlamenti küldöséggel is. A beszélgetés legfőbb témája Horvátország uniós csatlakozási tárgyalásainak sikeres lezárása volt.20 Bár a kiado közleményből nem derül ki, e mondatból feltételezhető, hogy Győri Enikő igyekeze eloszlatni a szlovénok Horvátország csatlakozásával kapcsolatos fenntartásait: „a szlovén tárgyalófelek támogatják a magyar elnökség bővítési törekvéseit, amennyiben minden érinte teljesíti a vállalt kötelezeségeket és a kétoldalú megállapodásokat”. A Nyugat-Balkán kérdése Részben a magyar EU-elnökséghez is kapcsolódik Nyugat-Balkán csatlakozásának ügye, ami egyúal mindkét országban alapvető külpolitikai és gazdasági kérdésnek számít. Sőt, a szlovén és a magyar vállalatok már 2010 elő is arra törekedtek, hogy közösen lépjenek fel a Nyugat-Balkán térségében.21 Így természetes, hogy ez a kérdés is számos találkozó témája volt. Orbán Viktor 2010. októberi ljubljanai látogatásán tudomásul vee, hogy Szlovénia szerint Horvátország és Szerbia ügyét kiemelten kell kezelni a magyar elnökség ala. Elmondta, hogy „Magyarország és Szlovénia határos a nyugat-balkáni térséggel, ezért Horvátország és Szerbia dolgai sokkal fontosabbak számukra, mint bármely más EU-tagállam számára”.22 A budapesti szlovén nagykövet 2011-ben, a Közép-európai Egyetemen (CEU) tarto előadásában ismertee országa Nyugat-Balkánnal kapcsolatos politikáját.23 A vezérkari főnökök találkozóján a szlovén fél eredményesnek nevezte a szlovén és a magyar katonák együműködését, közös szolgálatát a balkáni missziókban, Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban.24 A szlovén külügyminiszter 2012. márciusi látogatásán közös érdeknek nevezték a Nyugat-Balkán stabilitásának biztosítását. Martonyi János és Karl Erjavec kiállt az e téren meglévő együműködés folytatása és erősítése melle, s áekinteék a konkrét közös programok megvalósításának lehetőségét.25 Szlovénia és a visegrádi együműködés Magyarország mindig arra törekede, hogy Szlovéniát valamilyen módon bevonja a visegrádi együműködésbe. Ez mindenekelő az úgyneveze V4+ (Visegrád+) keretében történt meg. Az együműködés létrejöének 20. évfordulója alkalmából találkozo Tarlós István főpolgármester Ljubljana polgármesterével.26 2011-ben a Közép-európai 2012. tél

41

Szilágyi Imre

Igazságügyi Csúcstalálkozón a V4-ek melle részt ve a szlovén igazságügyi államtitkár (és a horvát igazságügy-miniszter) is. A Navracsics Tibor által kezdeményeze találkozó célja az volt, hogy az említe országok hangolják össze a bírák és az ügyészek képzését, „hogy az európai uniós joganyagot alaposabban megismerhessék és a közép-európai kollégáikkal is könnyebben szót értsenek”.27 Azt, hogy a kezdeményezést a partnerek kedvezően fogadták, jól mutatja, hogy 2012 októberében már a negyedik ilyen jellegű találkozót tartoák meg.28 A szlovén külügyminiszter 2012-es budapesti látogatásán a két fél hangsúlyozta, hogy szorosabban együ kívánnak működni a közép-európai régióban, beleértve azokat a lehetőségeket is, amiket az úgyneveze V4+ formáció nyújt, s amelyekben Szlovénia is részt vesz.29 A gazdasági kapcsolatok Tekinteel arra, hogy Magyarország Szlovénia hatodik legjelentősebb külkereskedelmi partnere,30 érthető, hogy számos gazdasági területen rendkívül intenzív az együműködés közöük. 2010 júniusában például a két ország nagykövetsége, az ITD Hungary, valamint a Szlovén Energetikai Kamara a megújuló energia kérdésében magyar–szlovén üzleti fórumot szerveze Lendván.31 Ugyanebben a hónapban a fa- és bútoripari üzletemberek találkoztak egymással Zalaegerszegen,32 s számos más ehhez hasonló találkozóra is sor került. Az együműködést segíti egyebek közö a Szlovén–Magyar Üzleti Tanács és a Szlovén–Magyar Vállalkozók Egyesülete is, de ki kell emelni, hogy mindkét ország nagykövetsége rendkívül intenzív szerepet vállal ezen a területen. Erőfeszítéseik eredményeképpen jö létre például az a nagykanizsai üzleti fórum, amelyen 80 magyar és szlovén cég ve részt, s a résztvevők „közös hosszú távú együműködés és specifikus üzleti kapcsolat alapjait fekteék le.”33 Ehhez hasonló együműködési fórumot tartoak 2011-ben Debrecenben, amelyen a két ország negyven cége ve részt.34 Persze nincs olyan együműködés, amelyet ne lehetne még tovább fejleszteni. A szlovén külügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az „energetikában, a közlekedésben, az infrastruktúra fejlesztésében és a befektetéseknél kínálkoznak további lehetőségek az együműködésre.” Martonyi János pedig azt emelte ki, hogy folytatni kell az infrastrukturális projekteket, és újakat kell indítani. Példaként említee a villamos távvezetékek létesítését, vasútvonalak villamosítását és a földgázvezetékek összekötését.35 A honvédelmi kapcsolatok A két ország közö e téren 1996, a szlovén–olasz–magyar katonai együműködés elindítása óta rendkívül szoros a kapcsolat. Bár a Trilateráliának, majd 2000-től Quadrilateráliának neveze együműködés 2010-ben formálisan befejeződö, a három ország továbbra is együműködik a Többnemzetiségű Szárazföldi Kötelék (Multinational Land Force) keretében. Ebben megfigyelőként részt vesz Horvátország és 42

Külügyi Szemle


Ausztria is.36 A magyar és a szlovén honvédelmi miniszterek és magas rangú katonai vezetők igen gyakran találkoznak egymással, rendszeresek a közös hadgyakorlatok37 és az egyéb találkozók. „A szlovén Hegyi Harcászati Központ képzésein számos magyar katona vesz részt, míg a szlovén katonák rendszeresen jelen vannak a Magyar Honvédség nemzetközi katonai megfigyelő tanfolyamain.”38 A két ország katonái együműködnek Koszovóban is.39 A kulturális kapcsolatok Igen gyakran elhangzik, hogy a két nemzet tagjai nem ismerik egymást – ez azonban egyre kevésbé igaz. Az intenzív turisztikai kapcsolatokon túl erre utal a kultúra területén tapasztalható, meglepően gazdag kapcsolatrendszer is. Ezeket persze rendkívül sokféle módon szervezik, de e téren is igen jelentős a két nagykövetség tevékenysége.40 Az együműködés keretében mind a két országban könyvbemutatókat,41 zenei rendezvényeket42 és kiállításokat szerveznek.43 Szlovénia magyarországi nagykövete az egyetemekkel is jó kapcsolatokat építe ki.44 A számos rendezvény közö feltétlenül említést érdemel a ljubljanai polgármester 2011-es budapesti látogatása. Zoran Janković a Ljubljana Napok Budapesten elnevezésű kulturális rendezvénysorozat keretében kereste föl Tarlós Istvánt, illetve Kövér Lászlót. A rendezvényt egyúal fölhasználták a gazdasági együműködés további erősítésére is.45

Magyarország és Horvátország A politikai kapcsolatok A magyar–horvát kapcsolatrendszer hasonlóképpen gazdag, mint a szlovén–magyar, erre azonban a 2010 utáni időszakban mindenekelő a horvát EU-csatlakozás ügye, illetve a MOL horvátországi szerepvállalása nyomta rá a bélyegét. Horvátország és Magyarország közö a legmagasabb szinteken hasonló jellegű és közel hasonló számú találkozó zajlo, mint a szlovén–magyar viszonylatban. Martonyi János kĳelölt külügyminiszterként még szlovéniai útja elő felkereste a horvát külügyminisztert. A találkozón – amelyen kiválónak nevezték a két ország közöi kapcsolatokat – a magyar külügyminiszter ismertee a keős állampolgársággal és a kisebbségek parlamenti képviseletével kapcsolatos magyar terveket. Tárgyaltak a két állam infrastrukturális, közlekedési és energetikai projektjeiről és a Duna-stratégiáról is.46 A horvát külügyminisztérium nagyra értékelte, hogy Martonyi János még hivatalba lépése elő felkereste Zágrábot. Ezt a gesztust a két ország közöi baráti kapcsolatok és stratégiai együműködés megerősítésének tekintee, kiemelve, hogy a két ország közö nincsenek nyito kérdések.47

2012. tél

43

Szilágyi Imre

Amint a bevezetőben utaltam rá, a két ország nemcsak 2012 elő tarto fenn nagyon jó kapcsolatokat, amikor mindkeőt a néppárti családba tartozó pártok vezeék, de a horvátországi kormányváltás után is. Ezt igazolta Vesna Pusić horvát külügyminiszter 2012. februári budapesti látogatása,48 illetve Orbán Viktor és Zoran Milanović horvát kormányfő 2012. májusi találkozója is.49 A kisebbségi kérdés Mind a horvátországi magyarok, mind a hazánkban élő horvátok lélekszáma magasabb, mint ahogyan az szlovén viszonylatban tapasztalható, de a problémák közel hasonlóak. A horvát parlament, a szábor elnöke – aki félévente rendszeresen találkozik magyar kollégájával – budapesti látogatásán hangsúlyozta, hogy a horvátországi magyaroknak van parlamenti képviseletük. Azt mondta, „Kövér László szavai biztosítékot jelentenek arra nézve, hogy a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletével kapcsolatos alkotmányos kérdés hamarosan megoldódik”.50 A magyar kormány azon törekvése, hogy a határon túli magyaroknak az anyaországban parlamenti képviseletük legyen, Horvátország számára még kisebb problémát jelente, mint Szlovénia számára, hiszen a horvát parlamentben már régóta o ülnek a határon kívüli horvátok képviselői. Bár a horvát–magyar kisebbségi vegyes bizoság 2009 decemberében tarto ülésén úgy határoztak, hogy a legközelebbi megbeszélésre 2010 folyamán kerítenek sort, az csak 2012. november végén valósult meg. A 2009-es ülés jegyzőkönyve két oldallal rövidebb, mint a 2011-es magyar–szlovén jegyzőkönyv. Ez részben annak köszönhető, hogy horvát viszonylatban nincsenek olyan komoly közlekedési problémák, mint a Rába menti szlovénok esetében, részben viszont annak, hogy a szlovénokkal aláírt jegyzőkönyv az egyes problémákat illetően részletezőbb, mint a horvát volt. A 2012-es vegyes bizosági ülés jegyzőkönyve még nem olvasható az interneten. Annyit lehet tudni róla, hogy „többek közö arról döntö a két fél, hogy a jövőben fokozo intenzitással keresik a megoldást azon ajánlások teljesítésére, amelyek megvalósításában huzamosabb ideje nem történt előrehaladás”.51 Horvátország EU-csatlakozásának ügye Magyarország 2004 óta a horvát EU-csatlakozás egyik legfőbb szorgalmazója. Így érthető, hogy a horvát külügyminiszter a választások után Zágrábba látogató Martonyi Jánosnak megköszönte az EU-integrációban addig nyújto magyar támogatást, s annak a reményének ado hangot, hogy az még inkább kifejezésre jut majd Magyarország EU-elnökségének idején.52 Ez nem is csoda, hiszen Németh Zsolt – a bevezetőben említe interjújában – azt mondta, hogy „ha 2011-ig nem írják alá Horvátország uniós csatlakozási szerződését, akkor célunk lesz, hogy a mi uniós elnökségünk ala sor kerüljön erre”.53 A következő hetekben- hónapokban a horvátok gyakran megismételték, hogy 44

Külügyi Szemle


számítanak a magyar támogatásra. Magyarország 2010 nyarától fokozatosan dolgozo az elnökségi programon, de annak véglegesítésére értelemszerűen csak a belga elnökség eredményeinek fényében kerülhete sor.54 A kormány, amelynek tagjai több ízben is biztosítoák a horvát politikusokat arról, hogy Magyarország támogatja hazájuk csatlakozását,55 2010. november 10-én fogadta el a magyar EU-elnökség programjáról szóló előterjesztés első változatát. Ebben leszögezte, hogy „Horvátország csatlakozása, a tárgyalások lezárása 2011. június vége elő, a magyar elnökség számára kiemelt prioritás. Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy más, a napirenden szereplő mégoly fontos, de nem idetartozó ügyek ne késleltessék.”56 A Külügyminisztérium elnökségi prioritásokról szóló, fentebb idéze magyar nyelvű oldalán ugyan nem, de az angol nyelvű változatban szerepel, hogy ehhez Horvátországnak is meg kell felelnie az elvárásoknak.57 Azt ugyan tudjuk, hogy Magyarország az elnökség időszakában mindent megte a horvát csatlakozási tárgyalások lezárása érdekében,58 a részletekről azonban szinte semmi sem szivárgo ki. Talán ez is közrejátszo abban, hogy egy szlovén újságíró így ironizált a magyar elnökség Horvátországgal kapcsolatos tevékenységéről: Magyarország „elnökségének utolsó napján javítani kívánt státuszán, és olyan országnak akart mutatkozni, amely Horvátország nagy barátja, olyan országnak, amelynek kulcsszerepe volt az EU felé vezető horvát úton”.59 (Már csak írásom tematikája mia is figyelemreméltónak tartom, hogy a közel 4000 leütéses cikk nagyobbik részét – benne az idéze mondaal – és vele együ az én kommentáromat, amelynek lényege alább következik, az említe lap szerkesztősége egyszerűen eltüntee az internetről, miközben az első bekezdést – kevesebbet, mint az eredeti szöveg negyedét – ma is olvashatjuk). A horvát politikusok és az elemzők döntő többsége viszont egészen másképp értékelte Magyarország szerepét. A baloldali köztársasági elnök éppúgy, mint a jobboldali kormányfő. Az államfő ugyanis így nyilatkozo 2011. június 25-én: „Létünk veszélyezteteségének fordulópontjain Magyarország – amely néhány évvel ezelő bátran megnyitoa határait azok elő, akik a szabadságra vágytak – nagy megértést tanúsíto a szabadság eszméje iránt, Horvátországnak szövetségesi, baráti kezet nyújto. Csatlakozási tárgyalásaink éppen a magyar EU-elnökség idején jutoak el a sorsdöntő fordulóponthoz és a sikeres befejezéshez.”60 A kormányfő pedig azt mondta, „hogy a tárgyalások sikeres lezárásáért külön köszönetet kell mondania a magyar elnökségnek és személy szerint Orbán Viktor miniszterelnöknek. Még három hónappal ezelő is kérdéses volt, hogy lezárhatók-e június végéig a még nyito fejezetek, de a magyarok »keményen, barátsággal és mondhatni szereteel, valamint pozitív energiával mindvégig támogaak bennünket«. Magyarország ezzel végleg beírta magát a horvát történelem legfényesebb lapjaira…”61 Egy befolyásos horvát elemző pedig ezt emelte ki: „Magyarország EU-elnökségét nagymértékben a horvát csatlakozási folyamat befejezése teszi emlékezetessé, a magyar diplomáciának pedig nagy érdeme volt, hogy sikeresen képviselte az alapvető horvát érdekeket az európai intézményekben.”62 2012. tél

45

Szilágyi Imre

Röviden a MOL–INA ügyről A hosszú éveken át formálódó horvát–magyar jó viszonyt, amely, mint láuk, az EUelnökség idején érte el egyik csúcspontját, a MOL és az INA közöi kapcsolatok oly érzékeny ügye sem tudta megrontani, némi árnyékot azonban vete. A Magyarországon is széles körben tárgyalt ügynek két csomópontja van. Az egyik az, hogy a korábbi horvát miniszterelnök, Ivo Sanader tízmillió euró kenőpénzt fogado el a MOL elnökvezérigazgatójától, Hernádi Zsolól, cserébe azért, hogy a MOL meghatározó szerephez juthasson az INA vezetésében.63 A másik csomópont – a vesztegetéstől lényegében függetlenül – az, hogy a horvátok egy része kifogásolja, hogy a MOL annak ellenére kulcspozíciókat szerze az INA irányításában, hogy nem rendelkezik a részvények 50 százalékával.64 Egy, a vitát taglaló írás így foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat: az INA a horvát nemzetgazdaság egyik legfontosabb szereplője, ezért a horvát politikai vezetés számára alapvető jelentőségű, hogy kik vesznek részt az irányításában. A MOL viszont azért akarja megtartani az INA-n belül megszerze kulcspozíciókat, azaz az ellenőrzést a cég fele (tegyük hozzá, arra is törekszik, hogy részesedését tovább növelje), mert „– a mérsékelt földrajzi távolság és azonos beszerzési források a szinergiák és méretgazdaságossági előnyök kihasználását teszik lehetővé, – az INA jelentős szénhidrogén-kitermelésével csak tovább növeli a MOL integráltságát, – az INA finomítóinak modernizálásában nagy lehetőségek vannak, – a MOL az INA-n keresztül kĳuto az Adriai-tenger partjára, ami az alternatív gázimportútvonalak tekintetében (például a Krk-szigeteki LNG-terminál) játszhat a későbbiekben nagy szerepet”.65 Tekinteel arra, hogy a magyar állam közel 25 százalékos tulajdonnal rendelkezik a MOL-ban, a magyar miniszterelnök elvetee a MOL–INA részvényesi szerződés horvátok által szorgalmazo módosításának lehetőségét.66 A két ország közöi vita 2012-ben tovább élesede Ezért Orbán Viktor – részben a két halálos áldozatot követelő balesetet okozó Radimir Čačić horvát politikus magyarországi büntetőperére utalva, részben a MOL-ügyre reagálva – kĳelentee: „Magyarországot és Horvátországot kölcsönös barátság fűzi egymáshoz, a horvát miniszterelnökkel pedig személyesen is jó az együműködés. (…) leszögezte: nem akar konfliktust gerjeszteni azzal, hogy reagál Magyarországot érő bírálatra, ezt csak olyan esetekben teszi meg, amikor a bírálat sérti a magyarok önbecsülését, most azonban nem ez a helyzet.”67 Ez a helyzet a jelek szerint 2012 őszén következe be. A horvát kormány ugyanis, amely hosszabb ideje nyomást gyakorolt a MOL-ra, arra figyelmeztee a magyar céget, hogy összeütközésbe kerülhet Horvátországgal, ha figyelmen kívül hagyja annak érdekeit.68 A magyar miniszterelnök viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy „bár (…) 46

Külügyi Szemle


igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy ez a gazdasági vita ne mérgezze meg, ne rontsa le a horvát–magyar kapcsolatokat, naivság lenne azt állítani, hogy egy ilyen súlyú gazdasági vita nincs hatással a politikai kapcsolatokra…”69 A Nyugat-Balkán ügye Magyarország Horvátország EU-csatlakozásának ügyét nem önmagában, hanem az egész Nyugat-Balkán csatlakozásának fényében kezelte. Ezt a magyar politikusok többször is hangsúlyozták. Ugyanakkor érdekes, de érthető hangsúlyeltolódás is tapasztaltató, amit jól mutat Kövér László házelnök két nyilatkozata. 2010. decemberében azt mondta, hogy „a 2011 első félévi magyar EU-elnökség egyik prioritása az Európai Unió nyugat-balkáni bővítése. Horvátország az EU-csatlakozási folyamat finisébe ért, és Budapest mindent megtesz azért, hogy a horvát EU-csatlakozási tárgyalások a következő félévben lezáruljanak”.70 Ebben az összefüggésben tehát a horvát csatlakozás a nyugatbalkáni bővítés része. 2011. júniusi horvátországi látogatásán a házelnök leszögezte: „Horvátország uniós csatlakozása az egész Nyugat-Balkán integrációja szempontjából nagyon fontos, előremutató lépés”.71 I tehát Horvátország ügye már követendő példaként jelenik meg – akár a többi nyugat-balkáni ország biztatását tekintjük célnak, akár azt a tényt, hogy Magyarország az EU-n belül azt szorgalmazta, hogy Horvátország fölvételét követően ne álljon le a bővítési folyamat. Horvátország és a visegrádi együműködés Magyarország – akárcsak Szlovéniát – Horvátországot is be kívánta vonni a V4+ együműködésbe. Annál is inkább, mert a másik három partnerország ugyanúgy kiállt Horvátország EU-tagsága melle, és ugyanúgy támogaa a csatlakozási tárgyalások 2011ben történő lezárását, mint Budapest.72 Horvátország bevonása konkrét ügyekben is megmutatkozo. 2011 májusában Horvátország – már Szlovénia elő – részt ve azon a veszprémi konferencián, amelyen aláírták a bírák, ügyészek nemzetközi oktatását megalapozó igazságügyi képzésről szóló megállapodást.73 2011 októberében Szlovéniában tarto megbeszélést a kibővíte visegrádi csoport, ezúal a szellemi tulajdon védelméről.74 Gazdasági kapcsolatok Mindkét ország számára fontos gazdasági partner a másik fél. Magyarország a negyedik legfontosabb befektető Horvátországban. Befektetéseink mértéke mintegy 2,5 milliárd euró.75 2011-ben 1,2 milliárd euró volt a Horvátországba irányuló magyar kivitel, 2012 első felében pedig elérte a 700 millió eurót.76 Bár nem kétséges, hogy a két ország nagykövetsége ez esetben is komolyan dolgozik a kapcsolatok fellendítésén, honlapjukon távolról sincs annyi információ az egyes rendezvényekről és eseményekről, mint 2012. tél

47

Szilágyi Imre

amennyit szlovén viszonylatban találunk. Az érdekelt szereplők persze szervezik és működtetik a különböző gazdasági fórumokat. Ezt segíti például a Magyar Kereskedelmi Kamara 2012 júliusában megalakult Magyar–Horvát Tagozata.77 A honvédelmi kapcsolatok Hende Csaba honvédelmi miniszter 2011 elején kiválónak nevezte a két ország közötti katonai kapcsolatokat, s elmondta, hogy 2011-re negyven kétoldalú együműködést terveztek. 2010 októberében a horvát hadiipar mutaa be termékeit Szentendrén,78 a horvát vezérkari főnök 2011. októberi budapesti látogatásán pedig tárgyaltak a légtérellenőrző, repülésirányító egységek együműködéséről, valamint a pilótanélküli felderítő rendszer üzemeltetésével és repülésbiztonságával kapcsolatos tapasztalatcsere lehetőségéről is.79 Az együműködés hatékonyságát mutatja, hogy 2012 nyarán a horvát védelmi miniszter budapesti látogatásán köszönetet mondo a magyar kormánynak és a honvédelmi tárcának Horvátország eddigi támogatásáért, az elmúlt évtizedben megvalósult folyamatos együműködésért és tapasztalatcseréért.80 Persze nem csak kétoldalú együműködés van a két ország honvédelme közö. Magyar, szlovák, horvát és szerb katonák együ teljesítenek szolgálatot Cipruson, az ütközőzóna 4-es szektorában,81 illetve magyar és horvát katonák közösen hajtanak végre feladatokat Afganisztánban is.82 Az együműködést nyilván tovább erősíti az a tény, hogy az afganisztáni területeken a magyarokkal együ szolgáló horvátok közül öten magyar katonai elismerést kaptak.83

Magyarország és Szerbia Tekinteel arra, hogy ezt a viszonyt már tárgyaltam egy korábbi írásomban,84 ezúal mindenekelő a 2012-es évre térek ki, illetve néhány olyan szempontra, amit korábban nem említeem. Az előzmények közö megemlítendő, hogy az Orbán-kormány Szerbia esetében is a jószomszédi viszony megőrzésére és a lehetőségek szerinti javítására törekede. Politikai kapcsolatok A 2012. májusi szerb elnökválasztás után Orbán Viktor gratulált Tomislav Nikolićnak, s egyben reményét fejezte ki, hogy vele is megtalálják majd „az együműködés sikeres hangját és témáit”. Mivel az újonnan megalakult szerb kormánnyal kapcsolatban a tagok múltja mia sokakban aggodalmak fogalmazódtak meg, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára világosan kifejtee a magyar kormány álláspontját: „Az új kormányt a cselekedetei alapján fogjuk megítélni. Azok az ígéretek, amelyek megfogalmazódtak a kormányprogram vitájában, magukban hordozzák a 48

Külügyi Szemle


lehetőséget, hogy Szerbiával gyümölcsöző, jószomszédi kapcsolatokat tartsunk fenn és fejlesszünk az elkövetkező években is. A puding próbája azonban természetesen az evés; az új kormány konkrét intézkedései lesznek döntő hatással viszonyainkra.”85 Orbán Viktor és a szerb miniszterelnök októberi találkozóján egyebek közö szó volt a magyarországi szerbek megbecsüléséről, a vajdasági magyarok helyzetéről, valamint új határátkelők megnyitásáról.86 A szerb kormányváltás fényében nagy jelentőségű Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azon októberi, belgrádi tárgyalásai után elhangzo kĳelentése, hogy „a magyar–szerb kapcsolatok az elmúlt időszakhoz viszonyítva most a legjobbak”.87 A magas rangú találkozók sorát Áder János köztársasági elnök és a szerb államfő találkozója zárta. A két politikus közöi megbeszélés egyik legfontosabb eredményének tekinthetjük, hogy megállapodtak abban, közösen hajtanak fejet az 1942-es újvidéki razzia és az 1944–45-ös titói megtorlások vajdasági áldozatai elő. A szerb államfő úgy vélte, ezzel új korszak kezdődö a két ország közöi kapcsolatban,88 s közelebb kerültek a történelmi kiegyezéshez,89 Áder János pedig történelminek minősítee a megállapodást.90 Az EU-integráció kérdése A kormány korábban is a Nyugat-Balkán (és persze benne Szerbia) EU-integrációjának gyorsítását szorgalmazta, de 2011 őszén ennek ellenére vétóval fenyegee meg Szerbiát arra az esetre, ha az a kárpótlási törvényében szereplő, magyarokat érintő diszkriminációs megoldást nem semlegesíti. Mivel a szerb kormány ennek 2011 végén eleget te, nem volt akadálya annak, hogy a két ország közöi jó viszony fennmaradjon, és a magyar kormány továbbra is kiálljon Szerbia EU-integrációja melle. 2012 elején Martonyi János elmondta, Magyarország jelentős szerepet játszo abban, hogy a 2011. decemberi EU-csúcson kitűzö menetrend értelmében Szerbia tagjelölti státusáról már 2012 februárjában állást kíván foglalni a bővítési kérdésekben is illetékes Általános Ügyek Tanácsa.91 Az Általános Ügyek Tanácsának ülésén pedig Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára azt hangsúlyozta, „Magyarországnak is fontos, hogy Szerbia az EU tagjelöltje legyen, hiszen egy szomszédos országról van szó, ahol nagy számban él magyar kisebbség, továbbá az unió bővítési politikájának hitelessége mia is lényeges ez a döntés”.92 Az EU-csatlakozás magyar támogatásáról a fent említe magas rangú találkozókon is szó ese. Ez a támogatás nem csupán a politikai nyilatkozatok szintjén volt érzékelhető, de az élet több területén is. Ezek közé tartozo például az, hogy a kormány Litvániával együ segítséget nyújto Szerbiának ahhoz, hogy az Európai Unió élelmiszerbiztonsági és állatjóléti követelményeit beépítsék a szerb jogrendszerbe.93 2012. tél

49

Szilágyi Imre

A gazdasági együműködés A 2012-es év a gazdasági kapcsolatok intenzívebbé válását eredményezte. Egy, a Vajdaságba látogató magyar küldöség megbeszélésein azt állapítoák meg, hogy Szerbia „tagjelölti státusának elnyerése után a két ország közöi gazdasági együműködés még magasabb szintre léphet”.94 Ez a leginkább a mezőgazdasági együműködés területén volt tapasztalható. Egy márciusban tarto, gazdasági témájú szerb–magyar megbeszélésen ismerteék a magyar mezőgazdaság eredményeit, szerbiai törekvéseit, illetve azokat a nehézségeket, amelyekkel majd Szerbiának is szembe kell néznie.95 December elején Szĳjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára a Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítéséről és új közúti határátkelőkről is tárgyalt a szerb agrárminiszterrel.96 Két nappal később Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter találkozo szerb kollégájával. A magyar miniszter hangsúlyozta, hogy „Szerbiával mind a mezőgazdaság és vidékfejlesztés, mind a környezet- és a vízügy területén kiemelt jelentősége van a határ menti együműködés fellendítésének, az uniós támogatású közös projektek megvalósításának”.97 A fegyveres erők együműködése A két ország honvédelmi minisztereinek 2011. májusi találkozóján magas szintűnek minősíteék a katonai együműködést. A szerb miniszter utalt arra, hogy ez tovább is fejleszthető, hiszen Magyarországnak nagyobb tapasztalata van a nemzetközi miszsziókban való részvételben, mint Szerbiának. A megbeszélésen szó volt arról, hogy szerb katonák a magyarokkal együ teljesítenek szolgálatot Cipruson. A két miniszter együműködési megállapodást írt alá a 2011-es évre.98 2012 júliusában a ciprusi magyar kontingens 32. váltásának felkészítése keretében magyar és szerb katonákból álló, összesen 59 fős felkészülő alegység hajto végre záró gyakorlatot a táborfalvai gyakorlótéren.99 Az együműködés továbbfejlesztéséről volt szó a két ország vezérkari főnökeinek találkozóján, 2012 novemberében. Ez alkalommal rögzíteék, hogy 2013-ban közös gyakorlatot tart a szerb hadsereg, az ohiói nemzeti gárda és a magyar fegyveres erő.100

Összegzés Magyarország és három déli szomszédjának 2010 utáni kapcsolatában időnként komoly feszültség támadt ugyan, de az egész időszakra és a politikusok magatartására mindenekelő az együműködési szándék, a kapcsolatok elmélyítése volt jellemző. Ez volt érzékelhető a magas rangú politikusok találkozóin, és ez volt tapasztalható az együműködés konkrét területein is. 50

Külügyi Szemle


Jegyzetek 1 Balogh Ákos Gergely: „A józan ész és a magyar érdek mellei kiállás lesz az irányadó”. Mandiner. hu, hp://mandiner.hu/cikk/nemeth_zsolt_, 2010. április 7. 2 „Minister Žbogar sprejel kandidata za madžarskega zunanjega ministra Martonyja”. Republika Slovenĳa, Ministrstvo za Zunanje Zadeve, hp://www.mzz.gov.si/nc/si/medĳsko_sredisce/novica/ article/141/27001/, 2010. május 25. 3 „Kétoldalú kapcsolatok. Magas szintű látogatások”. Magyarország Nagykövetsége, Ljubljana, Szlovénia, h p://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/SLO/hu/Bilateralis/magas_szintu_latogatasok.htm, 2012. május 29. 4 „Orbán a magyar EU-elnökségről tárgyalt”. Heti Világgazdaság, hp://hvg.hu/ihon/20101020_ orban_eu_elnokseg_ljubljana, 2010. október 20. 5 „Premier Borut Pahor je sprejel predsednika Državnega zbora Republike Madžarske Lászla Kövérja”. Republika Slovenĳa, Predsednik Vlade Republike Slovenĳe, hp://www.nekdanji-pv.gov. si/2008-2012/nc/si/medĳsko_sredisce/novica/article/252/5414/, 2011. május 26. 6 „Rupel o Pahorjevem »off the record« govorjenju”. Demokracĳa, hp://www.demokracĳa.si/ slovenĳa/politika/6815-rupel-o-pahorjevem-qoff-the-recordq-govorjenju, 2011. június 14. 7 „A Külügyminisztérium közleménye a szlovén miniszterelnök kĳelentéseiről”. Kormányportál, http://www.kormany.hu/hu/kulugyminiszterium/hirek/a-kulugyminiszterium-kozlemenye-aszloven-miniszterelnok-kĳelenteseirol, 2011. június 20. 8 „Schmitt Pál köztársasági elnök szlovéniai látogatása”. Magyarország Nagykövetsége, Ljubljana, Szlovénia, http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/SLO/hu/Hirek/schmitt_pal_ szloveniaban_20110625.htm, 2011. június 25.; „Szlovéniában tárgyalt Hende Csaba”. Kormányportál, http://www.kormany.hu/hu/honvedelmi-miniszterium/hirek/szloveniabantargyalt-hende-csaba, 2011. június 24. 9 „Szlovénia magyar belügynek tekinti az állampolgársági törvény módosítását”. Galamus-csoport, http://www.galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=11582:martonyiszlovenia-magyar-beluegynek-tekinti-az-allampolgarsagi-toerveny-modositasat&catid=38:ahirek &Itemid=108, 2010. május 26. 10 „Dvojno Državljanstvo”. Republika Slovenĳa, Ministrstvo za Notranje Zadeve, hp://www.mnz.gov.si/ si/mnz_za_vas/tujci_v_slovenĳi/drzavljanstvo/dvojno_drzavljanstvo/. Letöltés ideje: 2012. december 20. 11 Urška Mlinarič: „Dvojno državljanstvo za Madžare v Slovenĳi”. Večer, 2010. május 27. 12 „Schmi Pál Szlovéniában”. Stop, hp://www.stop.hu/kulfold/schmi-pal-szloveniaban/740598/, 2010. szeptember 16. 13 „Prvi obisk novega madžarskega predsednika Schmia v Slovenĳi”. Predsednik Republike Slovenĳe, hp://www.up-rs.si/up-rs/uprs.nsf/dokumentiweb/D1FC8A06A77C4B65C125779F00555A94?Open Document, 2010. szeptember 15. 14 „A magyar EU-elnökségről tárgyalt Ljubljanában a miniszterelnök”. Heti Világgazdaság, hp://hvg. hu/ihon/20101020_orban_eu_elnokseg_ljubljana, 2010. október 20. 15 „Danilo Türk a szlovén–magyar együműködésről”. Stop, hp://www.stop.hu/belfold/danilo-turka-szloven-magyar-egyumukodesrol/772933/, 2010. november 11. 16 „Jegyzőkönyv (...)”.Republika Slovenĳa, Urad Vlade za Slovence v Zamejstvu in po Svetu, hp://www. uszs.gov.si/fileadmin/uszs.gov.si/pageuploads/xii.smmk-zapisnik-madz.pdf, 2011. június 15. 17 „Minister Erjavec na obisku na Madžarskem”. Republika Slovenĳa, Ministrstvo za Zunanje Zadeve, hp://www.mzz.gov.si/nc/si/medĳsko_sredisce/novica/article/6/30425/d6659bc16a/, 2012. március 30. 18 „Danilo Türk, a Szlovén Köztársaság államfőjének látogatása Budapesten”. Magyarország Nagykövetsége, Ljubljana, Szlovénia, hp://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/SLO/hu/Hirek/danilo_ turk_budapesten_20101110.htm, 2010. november 10. 19 „Danilo Türk a szlovén–magyar együműködésről”, i. m.

2012. tél

51

Szilágyi Imre 20 „Elnökség: a bővítési folyamat hitelessége a tét”. Kormányportál, hp://www.kormany.hu/hu/ kulugyminiszterium/eu-ugyekert-felelos-allamtitkarsag/hirek-old/elnokseg-a-bovitesi-folyamathitelessege-a-tet, 2011. május 17. 21 „A szlovén és a magyar gazdasági alanyok együműködési formája”. Szlovén Köztársaság Nagykövetsége, Budapest, hp://www.budimpesta.veleposlanistvo.si/index.php?id=1811&L=10. Letöltés ideje: 2012. december 20. 22 „A magyar EU-elnökségről tárgyalt Ljubljanában a miniszterelnök”, i. m. 23 „Darja Bavdaž Kuret nagykövetaszony előadása a Közép Európai Egyetemen”. Szlovén Köztársaság Nagykövetsége, Budapest, h p://budimpesta.veleposlanistvo.si/index.php?id=1326&L=10&tx_ news[pointer]=5&tx_ news[_news]=8855&tx_ news[backPid]=1325&cHash=54176df3e0, 2011. június 2. 24 „Vezérkarfőnökök találkozója Lentiben”. Kormányportál, hp://www.kormany.hu/hu/honvedelmiminiszterium/honved-vezerkar/hirek/vezerkarfonokok-talalkozoja-lentiben, 2011. július 29. 25 „Minister Erjavec na obisku na Madžarskem”, i. m. 26 „Kétoldalú kapcsolatok. Magas szintű látogatások”, i. m. 27 „Közép-Európai Igazságügyi Csúcstalálkozó Veszprémben”. Kormányportál, hp://www. kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/hirek/kozep-europai-igazsagugyicsucstalalkozo-veszpremben, 2011. november 24. 28 „Ismét Veszprém ad ohont a Közép-európai igazságügyi miniszteri találkozónak”. Kormányportál, hp://www.kormany.hu/hu/kereses#category=all&search=szlov%C3%A9n, 2012. október 18. 29 „Minister Erjavec na obisku na Madžarskem”, i. m. 30 „Darja Bavdaž Kuret Nagykövet asszony tárgyalásai Németh Lászlóné miniszter asszonnyal”. Szlovén Köztársaság Nagykövetsége, Budapest, hp://www.budimpesta.veleposlanistvo.si/index. php?id=1326&L=10&tx_ttnews[pointer]=1&tx_ttnews[tt_news]=12415&tx_ttnews[backPid]= 1325&cHash=6e364bceca, 2012. április 20. 31 „Üzleti fórum Lendván”. Szlovénia Hírlevél, hp://www.budimpesta.veleposlanistvo.si/index. php?id=1807&L=10, 2010 június. 32 „Fa- és bútoripari üzletember találkozó Zalaegerszegen”. Szlovén Köztársaság Nagykövetsége, Budapest, h p://www.budimpesta.veleposlanistvo.si/index.php?id=1326&L=10&tx_ news[pointer]=10&tx_ news[_news]=5349&tx_news[backPid]=1325&cHash=96adf04058, 2010. június 10. 33 „Nyolcvan szlovén és magyar cég képviseltee magát a Nagykanizsai Üzleti Fórumon”. Szlovén Köztársaság Nagykövetsége, Budapest, hp://www.budimpesta.veleposlanistvo.si/index. php?id=1326&L=10&tx_ttnews[pointer]=9&tx_ttnews[tt_news]=6622&tx_ttnews[backPid]= 1325&cHash=6e53b0efe2, 2010. december 11. 34 „Szlovén–Magyar Gazdasági Fórum Debrecenben”. Szlovén Köztársaság Nagykövetsége, Budapest, http://budimpesta.veleposlanistvo.si/index.php?id=1326&L=10&tx_ttnews[pointer]=7&tx_ news[_news]=7458&tx_news[backPid]=1325&cHash=5c292adbcd, 2011. március 18. 35 „Karl Erjavec budapesti látogatása”. Magyarország Nagykövetsége, Ljubljana, Szlovénia, hp://www. mfa.gov.hu/kulkepviselet/SLO/hu/Hirek/karl_erjavec_budapesti_latogatasa_20120330.htm, 2012. március 30. 36 „Magyar–olasz–szlovén tárgyalások Udinében”. Kormányportál, hp://www.kormany.hu/hu/ honvedelmi-miniszterium/honved-vezerkar/hirek/magyar-olasz-szloven-targyalasok-udineben, 2011. szeptember 14. 37 „Életszerű helyzetekben”. Kormányportál, hp://www.kormany.hu/hu/honvedelmi-miniszterium/ honved-vezerkar/hirek/eletszeru-helyzetekben, 2012. február 6.; „Más a terep, mint ohon”. Kormányportál, hp://www.kormany.hu/hu/honvedelmi-miniszterium/honved-vezerkar/hirek/ mas-a-terep-mint-ohon, 2012. június 4. 38 „Szlovéniában tárgyalt Hende Csaba”. Kormányportál, hp://www.kormany.hu/hu/honvedelmiminiszterium/hirek/szloveniaban-targyalt-hende-csaba, 2011. június 24.

52

Külügyi Szemle

Magyarország és délszláv szomszédainak kapcsolatai 39 40

41 42 43 44

45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56

57 58

„Együ tudjuk”. Kormányportál, hp://www.kormany.hu/hu/honvedelmi-miniszterium/hirek/ egyu-tudjuk, 2010. augusztus 13. „Kétoldalú kapcsolatok”. Magyarország Nagykövetsége, Ljubljana, Szlovénia, hp://www.mfa.gov. hu/kulkepviselet/SLO/hu/Bilateralis/kulturalis_kapcsolatok.htm, 2012. május 29.; „Kultúra és művelődés”. Szlovén Köztársaság Nagykövetsége, Budapest, hp://www.budimpesta.veleposlanistvo. si/index.php?id=1797&L=10. Letöltés ideje: 2012. december 20. „Dušan Šarotar és Gállos Orsolya könyvek bemutatása Budapesten”. Szlovén Köztársaság Nagykövetsége, Budapest, hp://www.budimpesta.veleposlanistvo.si/index.php?id=1326&L=10&tx_ news[_news]=14422&tx_news[backPid]=22&cHash=695765a1f5, 2012. november 12. „Szakcsi Lakatos Béla fellépése a Cankarjev domban”. Magyarország Nagykövetsége, Ljubljana, Szlovénia, hp://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/SLO/hu/Hirek/szakcsi_lakatos_bela_ fellepes_20111213.htm, 2011. december 13. „Kortárs magyar fotóművészek kiállítása a celjei művészeti központban”. Magyarország Nagykövetsége, Ljubljana, Szlovénia, http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/SLO/hu/Hirek/ fotokiallitas_celje_20101111.htm, 2010. november 11. „Darja Bavdaž Kuret találkozója az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorával Prof. dr. Mezey Barnával”. Szlovén Köztársaság Nagykövetsége, Budapest, hp://budimpesta.veleposlanistvo.si/index. php?id=1326&L=10&tx_ news[pointer]=3&tx_ news[_news]=10553&tx_ news[backPid]=1325&c Hash=55cfed9f26, 2011. október 28. „Zoran Janković, Mayor of Ljubljana, Visits Budapest”. Republic of Slovenia, Ministry of Foreign Affairs, hp://www.mzz.gov.si/nc/en/newsroom/news/article/3247/29085/, 2011. június 21. „Martonyi János kĳelölt külügyminiszter zágrábi látogatása”. Magyarország Nagykövetsége, Zágráb, Horvátország, hp://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/CR/hu/Hirek/martonyi_janos_ zagrabban_20100520.htm, 2010. május 20. „Priopćenje za Javnost”. Ministarstvo Vanjskih i Europskih Poslova, hp://www.mvep.hr/custompages/ static/hrv/templates/_frt_Priopcenja.asp?id=5735, 2010. május 20. „Vesna Pusic horvát külügyminiszter hivatalos budapesti látogatása”. Magyarország Nagykövetsége, Zágráb, Horvátország, hp://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/CR/hu/Hirek/horvat_ kulugyminiszter_latogatasa_20120224.htm, 2012. február 24. „A magyar–horvát kapcsolatok minden területen kiválóak”. Több fényt! Kereszténydemokrácia, hp:// kdnp.hu/news/%E2%80%9E-magyar-horvat-kapcsolatok-minden-teruleten-kivaloak, 2012. május 7. „Luka Bebić hivatalos magyarországi látogatáson”. MESz/SMU, hp://www.smu-mesz.hr/hirek/ aktualis/1537-luka-bebi-hivatalos-magyarorszagi-latogatason.html, 2010. december 10. Micheli Tünde: „Üléseze a Kisebbségi Vegyes Bizoság”. Új Magyar Képes Újság, hp://www. huncro.hr/huncro.hr/kitekint/4023-ueleseze-a-kisebbsegi-vegyes-bizosag, 2012. december 4. „Priopćenje za Javnost”, i. m. Balogh: „A józan ész és a magyar érdek…”,.i. m. „A magyar EU-elnökség prioritásai”. A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, hp://www. kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/eu/2011_eu_elnokseg/prioritasok. Letöltés ideje: 2011. január 17. „Magyarország mindent megtesz a horvát EU-csatlakozásért”. Figyelő, hp://fn.hir24.hu/ vilag/2010/09/10/magyarorszag_mindent_megtesz_horvat/, 2010. szeptember 10. „Győri Enikő beszéde: Szegénység és Európai Unió – furcsa képzeársítás?”. Kormányportál, hp:// www.kormany.hu/hu/kulugyminiszterium/eu-ugyekert-felelos-allamtitkarsag/allamtitkar2/ beszedek-publikaciok-interjuk/gyori-eniko-beszede-a-szegenyseg-elleni-kuzdelem-europai-evetlezaro-tanacskozason, 2010. december 8. „Priorities and Programme of the Hungarian Presidency of the Council of the European Union in the First Half of 2011”. A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, hp://www.kulugyminiszterium. hu/kum/en/bal/european_union/eu_pres_2011/priorities.htm. Letöltés ideje: 2011. június 30. „Van esély a horvát csatlakozási tárgyalások lezárására”. EU vonal, hp://euvonal.hu/index. php?op=hirek&id=6876, 2011. február 4.; „Martonyi: döntő napok jönnek Horvátország számára”.

2012. tél

53

Szilágyi Imre

59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73

74 75 76 77 78

54

EU 2011.hu, h p://www.eu2011.hu/hu/hir/horvatorszag-dontoek-lesznek-kovetkezo-napok. Letöltés ideje: 2011. május 28. Igor Mekina: „Hrvaška sklenila pogajanja z EU”. Mladina, hp://www.mladina.si/dnevnik/01-072011-hrvaska_sklenila_pogajanja_z_eu/, 2011. július 1. „Josipović priredio večeru u čast 20. obljetnice državnosti RH”. Predsjednik, hp://www.predsjednik. hr/25062015, 2011. június 25. „A horvátok köszönetet mondanak hazánknak és Orbán Viktornak. Magyarország a horvát történelem legfényesebb lapjaira került”. Magyar Nemzet online, hp://www.mno.hu/portal/794345, 2011. június 30. Davor Gjenero: „Tko se poigrava hrvatskim srednjoeuropskim položajem?”. Vjesnik, hp://www. vjesnik.hr/Kom.aspx?ID=1594d9b6-b585-48f6-a703-c0078298e380. Letöltés ideje 2011. július 3. „Tízmillió eurós vesztegetéssel vádolják Horvátországban Hernádi Zsolt MOL-vezért”. Serbia insajd, hp://srbĳa.blog.hu/2011/06/21/tizmillio_euros_vesztegetessel_vadoljak_horvatorszagban_ henadi_zsolt_mol_vezert, 2011. június 21. „Exkluzív interjú Hernádi Zsolal a horvát ügyről: »sokan zsíros üzletektől estek el«”. Heti Világgazdaság, hp://hvg.hu/gazdasag/20110728_Mol_Hernadi_interju, 2011. július 28. „Orbán hallani sem akar a MOL–INA szerződésmódosításról”. Portfolio, hp://www.portfolio.hu/ vallalatok/energia/orban_hallani_sem_akar_a_mol-ina_szerzodesmodositasrol.151937.html, 2011. július 5. Uo. „Orbán nem akar konfliktust a horvátokkal”. Index, hp://index.hu/belfold/2012/06/29/orban_nem_ akar_konfliktust_a_horvatokkal/, 2012. július 5. „Orbán megfenyegee Horvátországot?”. Napi Gazdaság, hp://www.napi.hu/magyar_vallalatok/ orban_megfenyegee_horvatorszagot.533663.html, 2012. október 10. „Orbán Viktor a Máért megnyitóján”. Kormányportál, hp://www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/ miniszterelnok/beszedek-publikaciok-interjuk/orban-viktor-a-maert-megnyitojan, 2012. október 9. „Luka Bebić hivatalos magyarországi látogatáson”. MESz/SMU, hp://www.smu-mesz.hr/hirek/ aktualis/1537-luka-bebi-hivatalos-magyarorszagi-latogatason.html. Letöltés ideje: 2012. december 20. „Kövér László házelnök horvátországi látogatása”. Magyarország Nagykövetsége, Zágráb, Horvátország, hp://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/CR/hu/Hirek/kover_laszlo_horvatorszagban_20110608.htm, 2011. június 8. „Press Release 500/2010”. Republic of Croatia Ministry of Foreign and European Affairs, hp://www.mfa. hr/custompages/static/hrv/templates/_frt_Priopcenja_en.asp?id=6310, 2010. október 22. „Együműködési megállapodást írtak alá a visegrádi országok és Horvátország igazságügyi miniszterei”. Kormányportál, hp://www.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyiminiszterium/hirek/egyuttmukodesi-megallapodast-irtak-ala-a-visegradi-orszagok-eshorvatorszag-igazsagugyi-miniszterei, 2011. május 5. „Sastanak proširene Višegradske skupine zemalja, Bled, 18–19. listopada 2011”. Državni Zavod za Intelektualno Vlasništvo, hp://www.dziv.hr/hr/novosti/sastanak-prosirene-visegradske-skupinezemalja,-bled,-18-19.-listopada-2011.,64.html, 2011. november 2. „Kétoldalú gazdasági kapcsolatok”. Magyarország Nagykövetsége, Zágráb, Horvátország, hp://www. mfa.gov.hu/kulkepviselet/CR/hu/Bilateralis/gazdasagi_kapcsolatok.htm. Letöltés ideje 2012. december 5. „Rekordszinten üzletelünk a horvátokkal”. Világgazdaság, hp://www.vg.hu/vallalatok/ kereskedelem/rekordszinten-uzletelunk-a-horvatokkal-389418, 2012. október 18. Obradović Ena: „Sikeres bemutatkozó évet zárt a Magyar–Horvát Tagozat”. Pécs–Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, hp://www.pbkik.hu/index.php?id=20891, 2012. november 29. Hegedüs Márton: „Magyarország kétoldalú katonai kapcsolatai a Nyugat-Balkánnal”. Biztonságpolitika, hp://www.biztonsagpolitika.hu/index.php?id=16&aid=1236, 2012. október 7.

Külügyi Szemle

Magyarország és délszláv szomszédainak kapcsolatai 79 „Magyar–horvát vezérkarfőnöki megbeszélés”. Kormányportál, hp://www.kormany.hu/hu/ honvedelmi-miniszterium/honved-vezerkar/hirek/magyar-horvat-vezerkarfonoki-megbeszeles, 2011. október 19. 80 „Költséghatékony képességmegosztás Budapest és Zágráb közö”. Kormányportál, hp://www. kormany.hu/hu/honvedelmi-miniszterium/hirek/koltseghatekony-kepessegmegosztas-budapestes-zagrab-kozo, 2012. július 13. 81 Szűcs László: „A békefenntartás ugyanolyan nehéz, mint a béke megteremtése”. Honvédelem.hu, hp://www.honvedelem.hu/cikk/34005, 2012. szeptember 27. 82 „Támogatóként, szövetségesként”. Kormányportál, hp://www.kormany.hu/hu/honvedelmiminiszterium/hirek/tamogatokent-szovetsegeskent, 2011. január 25. 83 „Magyar kitüntetést kapo öt horvát katona”. Honvédelem.hu, hp://www.honvedelem.hu/ cikk/35428, 2012. december 13. 84 Szilágyi Imre: „Magyarország és Szerbia viszonya a rendszerváltás óta eltelt időszakban”. Külügyi Szemle, Vol. 10. No. 4. (2011). 80–93. o. 85 Mihájlovits Klára: „A teek alapján ítéljük meg az új kormányt”. Magyar Szó, hp://www. magyarszo.com/fex.page:2012-08-02_A_teek_alapjan_iteljuk_meg_az_uj_kormanyt.xhtml, 2012. augusztus 2. 86 „A vajdasági magyarokról és új határátkelőkről is tárgyalt Orbán Viktor és Ivica Dačić”. VajdaságMA, http://www.vajma.info/cikk/szerbia/17387/A-vajdasagi-magyarokrol-es-uj-hataratkelokrol-istargyalt-Orban-Viktor-es-Ivica-Dacic.html, 2012. október 12. 87 „A magyar–szerb kapcsolatok az elmúlt időszakhoz viszonyítva most a legjobbak”. Kormányportál, h p://www.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/hirek/a-magyar-szerbkapcsolatok-az-elmult-idoszakhoz-viszonyitva-most-a-legjobbak, 2012. október 24. 88 „Nikolic: Új korszak kezdődö a magyar–szerb kapcsolatokban”. Híradó.hu, hp://www.hirado. hu/Hirek/2012/11/14/05/Nikolic_Uj_korszak_kezdodo_a_magyar_szerb_kapcsolatokban.aspx#. UKTSeUcqJaI.email, 2012. november 14. 89 „Nikolić: Otklonjene nesluglasice”. B92, hp://www.b92.net/info/vesti/index. php?yyyy=2012&mm=11&dd=13&nav_category=11&nav_id=660043, 2012. november 13. 90 „Közös magyar–szerb államfői főhajtás lesz a vajdasági háborús vérengzések áldozatai elő”. VajdaságMA, hp://www.vajma.info/cikk/szerbia/17521/Kozos-magyar-szerb-allamfoi-fohajtaslesz-a-vajdasagi-haborus-verengzesek-aldozatai-elo.html, 2012. november 13. 91 „Martonyi: lényegében általános támogatást élvez Szerbia EU-tagjelöltsége”. Kormányportál, hp:// www.kormany.hu/hu/kulugyminiszterium/hirek/martonyi-lenyegeben-altalanos-tamogatastelvez-szerbia-eu-tagjeloltsege, 2012. január 24. 92 „Magyarországnak fontos Szerbia uniós tagjelöltsége”. VajdaságMA, hp://www.vajma.info/cikk/ szerbia/16246/Magyarorszagnak-fontos-Szerbia-unios-tagjeloltsege.html, 2012. február 29. 93 „Magyar segítség Szerbia uniós csatlakozásához”. Kormányportál, hp://www.kormany.hu/hu/ videkfejlesztesi-miniszterium/elelmiszerlanc-felugyeletert-es-agrar-szakigazgatasert-felelosallamtitkarsag/hirek/magyar-segitseg-szerbia-unios-csatlakozasahoz, 2012. április 23. 94 „Gyümölcsöző jövő elé néző magyar–szerb gazdasági együműködés”. Magyar Szó, hp://www. magyarszo.com/fex.page:2012-02-28_Gyumolcsozo_jovo_ele_nezo_magyar_szerb_gazdasagi. xhtml, 2012. február 28. 95 „Czerván György: erőteljesen bővül a szerb–magyar agrárkereskedelem”. VajdaságMA, hp:// www.vajma.info/cikk/szerbia/16404/Czervan-Gyorgy-eroteljesen-bovul-a-szerb-magyaragrarkereskedelem.html, 2012. március 28. 96 „Szĳjártó Péter a szerb agrárminiszterrel tárgyalt”. FIDESZ, hp://www.fidesz.hu/index. php?Cikk=186948, 2012. december 3. 97 „Egyetértésben a szerb mezőgazdasági miniszterrel”. Kormányportál, hp://www.kormany.hu/hu/ videkfejlesztesi-miniszterium/hirek/egyetertesben-a-szerb-mezogazdasagi-miniszterrel, 2012. december 5.

2012. tél

55

Szilágyi Imre 98 „Unapređenje vojne saradnje Srbĳe i Mađarske”. Serbian Government, hp://www.srbĳa.gov.rs/vesti/ vest.php?id=153760, 2011. május 27. 99 „Zárógyakorlat Szolnokon és Táborfalván”. Kormányportál, hp://www.kormany.hu/hu/ honvedelmi-miniszterium/vedelempolitikaert-es-tervezesert-felelos-helyettes-allamtitkarsag/ hirek/zarogyakorlat-szolnokon-es-taborfalvan, 2012. július 20. 100 „Načelnik Generalštaba u Budimpešti”. PTC, hp://www.rts.rs/page/stories/sr/story/125/ Dru%C5%A1tvo/1211248/Na%C4%8Delnik+General%C5%A1taba+u+Budimpe%C5%A1ti.html, 2012. november 14.

Résumé Hungary’s Relations with Its Southern Slav Neighbors aer 2010 From the point of view of security and national policy, furthermore from economic aspects, it is a vital interest for Hungary to have peace, stability, democratic rule of law and economic prosperity in the Southern Slav region. Therefore, one of the most important aims of our foreign policy is to facilitate the strengthening of these processes and, in close connection to this, to promote the Euro-Atlantic integration of the region. The relationship of Hungary and the Southern Slav region has been characterized by both continuity and change. While the new government stood up firmly, undertaking even conflicts, to enforce the Hungarian interests, it aspired to have the relationships characterized by practical co-operation, which would not worsen their good relationship in case of problems. In this study, the author describes the existing and developing (political, economic, minority, cultural, and national defense) relations to Slovenia, Croatia and Serbia. The events expounded here also prove that these relations are not negatively affected by the fact, whether other political families are in or come to power in the neighboring countries.

56

Külügyi Szemle

Magyarország déli szomszédaival való kapcsolatait mindenekelő három fő

Recommend Documents