HUNGARY ON THE THRESHOLD OF EU ACCESSION
MAGYARORSZÁG AZ EU CSATLAKOZÁS KÜSZÖBÉN
The win-win business experience of HEBC companies
A Magyar EU Bôvítési Üzleti Tanács tagvállalatainak üzleti tapasztalatai
CONTENTS
TARTALOM
I.
INTRODUCTION . . . . . . . . . . . 2
I.
BEVEZETÉS . . . . . . . . . . . . . . . . 3
II.
EXECUTIVE SUMMARY . . . . . . 6
II.
ÖSSZEFOGLALÁS . . . . . . . . . . . 7
III.
THE REPORT . . . . . . . . . . . . . . 10
III.
A JELENTÉS . . . . . . . . . . . . . . . 22
III. 1. Developments since the last Report . . . . . . . . . . . . . . 10
III.1. A legutóbbi jelentés óta tapasztalt fejlôdés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
III. 2. Issues . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Government and business. . . . . . . 13 Competitiveness . . . . . . . . . . . . . 14 Education and Innovation . . . . . . 16 CEFTA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 Infrastructure and Transport . . . . . 18 Migration . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 Minority issue . . . . . . . . . . . . . . . 20 Environment . . . . . . . . . . . . . . . . 20 What can the EU expect from Hungary? . . . . . . . . . . . . . . . 21
III. 2. Témakörök. . . . . . . . . . . . . . . . . 25 A Kormányzat és az üzleti élet . . . 25 Versenyképesség . . . . . . . . . . . . . . 26 Oktatás és Innováció . . . . . . . . . . 28 CEFTA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 Infrastruktúra és Közlekedés . . . . . 30 Migráció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 Kisebbségi kérdés. . . . . . . . . . . . . 32 Környezetvédelem . . . . . . . . . . . . 32 Mit várhat az EU Magyarországtól? . . . . . . . . . . . . . 33
IV.
IV.
ANNEXES . . . . . . . . . . . . . . . . . 34
FÜGGELÉK. . . . . . . . . . . . . . . . 35
IV. 1. Members of HEBC. . . . . . . . . . . 34
IV.1. Az HEBC tagjai . . . . . . . . . . . . . 35
IV. 2. Milestones . . . . . . . . . . . . . . . . . 36
IV. 2. Kiemelkedô események . . . . . . . 37
IV. 3. Macro economic data . . . . . . . . . 46
IV. 3. Makro-ökonómiai adatok . . . . . 47
IV. 4. Case studies . . . . . . . . . . . . . . . . 48
IV. 4. Esettanulmányok . . . . . . . . . . . . 49
IV. 5. Members of ERT . . . . . . . . . . . . 72
IV. 5. Az ERT tagjai. . . . . . . . . . . . . . . 72
1
INTRODUCTION
Recognising the vital importance of EU enlargement towards the Central and Eastern European countries for the European economy, the European Round Table of Industrialists (ERT) decided in 1997 to provide practical assistance to the candidate countries. The Hungarian EU Enlargement Business Council (HEBC) was the first among the Central Eastern European Business Enlargement Councils initiated by ERT. Established in October 1998, it is a forum of CEOs from the Hungarian affiliates of major European enterprises represented in ERT. HEBC’s aim is not lobbying for the individual, everyday business interest of the member companies. It’s goal is the realisation of a common agreed strategy of ERT and HEBC to provide practical business input to the accession negotiations between the EU Commission and the Hungarian Government in order to support Hungary’s fast and smooth accession to the European Union. To fulfil its mission, HEBC regularly consults the ERT Enlargement Working Group, the EU Commission officials in Budapest and in Brussels, the Hungarian Government and Committees of the Hungarian Parliament. Through the active participation of HEBC members in the work of other organisations such as the Investors’ Council, American Chamber of Commerce in Hungary, Business Leaders Forum, etc. the opinion of the group is regularly discussed and supplemented with the views of other major players of the Hungarian economic scene. HEBC launched its first Country Report in March 1999, which was followed by the second one in March 2000. Both Reports were widely communicated by ERT and HEBC among the Hungarian and European political and economic opinion formers and actively taken into consideration by both the EU Commission and the Hungarian Government. HEBC was encouraged by both negotiating parties to further develop its activities. HEBC has defined the priority areas on which it intends to focus, taking into account the development of the accession negotiation process with Hungary and the key issues on the negotiating table.
2
BEVEZETÉS
A Gyáriparosok Európai Kerekasztala (ERT), felismerve a közép-kelet-európai országok EU-csatlakozásának rendkívüli fontosságát az európai gazdaság szempontjából, 1997-ben döntést hozott arról, hogy gyakorlati segítséget nyújt a tagjelölt országoknak. A Magyar EU Bôvítési Üzleti Tanács (HEBC) volt az elsô, mely az ERT kezdeményezésére megalakult, a közép-kelet-európai Bôvítési Üzleti Tanácsok sorában. 1998. októberi alapítása óta mûködik, mint az ERT szervezetében képviselt európai nagyvállalatok magyarországi leányvállalatainak vezérigazgatói fóruma. Az HEBC tagjainak nem célja, hogy tagvállalatainak egyéni, napi üzleti érdekeiért lobbyzzon. Ezzel szemben célja, hogy Magyarország gyors és zökkenômentes EU-csatlakozása érdekében megvalósítsa az ERT és az HEBC közös, egyeztetett stratégiáját és gyakorlati üzleti tapasztalatokon alapuló információkkal járuljon hozzá az EU Bizottság és a Magyar Kormány közötti csatlakozási tárgyalások sikeréhez. Az HEBC küldetésének teljesítése érdekében, rendszeresen konzultál az ERT Bôvítési Munkabizottságával, az EU Bizottság Budapesten és Brüsszelben dolgozó tisztviselôivel, a Magyar Kormánnyal és a Magyar Országgyûlés Bizottságaival. Az HEBC tagjai aktívan részt vesznek más szervezetek, a Befektetôi Tanács, a Magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara, az Üzleti Vezetôk Fóruma stb. munkájában, így a csoport a véleményét rendszeresen megvitatja, illetve kiegészíti a magyar gazdasági élet többi, fôbb szereplôinek nézetével. Az HEBC elsô országjelentése 1999 márciusában, majd a második 2000 márciusában jelent meg. Az ERT és az HEBC a magyar és az európai politikai és gazdasági élet vezetô képviselôi széles köréhez juttatta el a két jelentést, melyekre mind az EU Bizottság, mind pedig a Magyar Kormány megkülönböztetett figyelmet fordított. Mindkét tárgyaló fél tevékenysége további folytatására ösztönözte a Magyar EU Bôvítési Üzleti Tanácsot. Az HEBC figyelembe véve a Magyarországgal folytatott csatlakozási tárgyalások fejleményeit, valamint a tárgyalások napirendjén lévô kulcskérdéseket, meghatározta azokat az elsôbbséget élvezô területeket, melyekre különös figyelmet kíván fordítani.
3
INTRODUCTION
The most important issues identified for 2000 and 2001 are: • • • • • • • • •
Government and business Competitiveness Education and Innovation CEFTA Infrastructure and Transport Migration Minority issue Environment What can the EU expect from Hungary?
HEBC’s views on these subjects have been included in the relevant chapters of this Report. One of the most important tasks for the future remains highlighting and communicating the main business issues that may have an impact on the future competitiveness of both the EU and the Hungarian economies. Similarly to the previous Reports the aim is NOT to offer an in-depth macro-economic analysis but to summarise the opinion of HEBC members on the Hungarian economic environment. Main conclusions are supported by the attached case studies on the investments of the member companies.
4
BEVEZETÉS
A 2000. és a 2001. évre meghatározott legfontosabb témák: • • • • • • • • •
A Kormányzat és az üzleti élet Versenyképesség Oktatás és Innováció CEFTA Infrastruktúra és Közlekedés Migráció Kisebbségi kérdés Környezetvédelem Mit várhat az EU Magyarországtól?
Az HEBC fenti témákkal kapcsolatos álláspontját a Jelentés vonatkozó fejezetei tartalmazzák. Az HEBC továbbra is egyik legfontosabb jövôbeni feladatának tekinti, hogy az EU, valamint a magyar gazdaság jövôbeni versenyképességét befolyásoló, legfontosabb üzleti kérdésekre irányítsa a figyelmet és segítse azok tisztázását. A korábbi évekhez hasonlóan, a Jelentésnek NEM célja, hogy mélyreható makrogazdasági elemzést nyújtson, inkább csak összefoglalja az HEBC tagjainak a magyar gazdasági környezetrôl alkotott véleményét. A tagvállalatok befektetéseirôl mellékelt esettanulmányok a Jelentés fôbb megállapításait támasztják alá.
5
EXECUTIVE SUMMARY
Companies represented in the Hungarian Enlargement Business Council experienced impressive progress of the Hungarian economy during the last few years. As far as the preparedness of the country is concerned, Hungary is on the threshold of full EU membership. HEBC members welcome the increasing political will and preparedness of the European Union to be ready for further enlargement at the end of 2002. They are convinced that Hungary is amongst the best prepared candidates. The country’s economy — mainly due to the investment of European companies — is to a large extent integrated into the European economy. HEBC regards Hungary as a functioning market economy that is already able to cope with the competitive pressure and market forces within the European Union. Hungarian market conditions are the same or similar to the EU conditions and the single market will create further business opportunities rather than increasing competitive pressures. The competitiveness of Hungarian industry is not dependent on state subsidies. Banking and financial sectors provide services on European level. Flexibility, high quality and efficiency, competitive cost conditions and high innovation capacity remained the main motives for European investments in Hungary. They created further shareholder value and contributed to the global competitiveness of their parent companies. The development of small and medium-size enterprises is also of crucial importance in view of the competitiveness of the economy. Major improvements have been experienced since the last Report on the field of economic competitiveness, legal harmonisation, administrative capacity to apply the Acquis Communautaire, use of European standards, absorption capacity and the further reduction of trade barriers between Hungary and the EU. The launch of the Széchenyi Plan responded to an urgent need for a national development programme, as expressed in previous HEBC Reports. HEBC companies still experienced local regulations which were not adapted fast enough to the evolving national legislation. High municipal taxes, especially in the less developed areas remain a major burden for foreign investors. The Hungarian tax system is one of the most sophisticated in Central Europe and the Government has made significant efforts to solve the tax and accounting problems in the tax free zones (issues raised in the last years Report). However the introduction of holding regulation and tax equalisation, special provisions concerning taxation of financial centres and the application of the EU merger directive would be welcomed. The substantial increase of the excise tax rate of tobacco products, as a consequence of EU harmonisation without derogation, will increase dramatically the risk of illegal imports from neighbouring countries.
6
ÖSSZEFOGLALÁS
A Magyar EU Bôvítési Üzleti Tanácsban képviselt vállalatok az elmúlt néhány évben, a magyar gazdaság figyelemreméltó fejlôdését tapasztalták. Magyarország felkészültségét illetôen, a teljes jogú EU-tagság küszöbén áll. Az HEBC tagjai üdvözlik az Európai Unió növekvô politikai készségét és felkészültségét a 2002. év végén történô bôvítésre. Meggyôzôdésük szerint Magyarország a legfelkészültebb jelöltek közé tartozik. Magyarország gazdasága – elsôsorban az európai vállalatok befektetései révén – nagymértékben integrálódott az európai gazdaságba. Az HEBC Magyarországot mûködô piacgazdaságnak tekinti, mely képes megbirkózni az Európai Unión belüli verseny nyomásával és piaci erôkkel. A magyar piaci feltételek megegyeznek az EU piaci feltételeivel, vagy azokhoz hasonlóak, így az egységes piac inkább további üzleti lehetôségeket fog teremteni, semmint fokozná a nyomást. A magyar ipar versenyképessége nem függ az állami támogatásoktól. A bank- és pénzügyi szektor európai színvonalú szolgáltatásokat nyújt. Az európai vállalatok magyarországi befektetéseinek fô mozgatórugói továbbra is a rugalmasság, magas minôségi és hatékonysági mutatók, versenyképes költségek és nagyfokú innovációs képesség. Ezek további értéket jelentenek a befektetôk számára, és hozzájárulnak az anyavállalatok globális versenyképességének javulásához. A gazdaság versenyképessége szempontjából döntô fontosságú a kis- és középvállalkozások fejlôdése. A legutóbbi Jelentés óta eltelt idôszakban komoly javulás következett be a gazdasági versenyképesség, jogharmonizáció, az Acquis alkalmazását biztosító közigazgatási potenciál biztosítása, az európai szabványok alkalmazása, az EU-támogatások felhasználásának képessége és Magyarország és az EU közötti kereskedelmi korlátok további lebontása terén. A Széchenyi Terv meghirdetése az elôzô HEBC Jelentésben említett nemzeti fejlesztési program sürgetô igényére is reagál. Ugyanakkor az HEBC tagvállalatai helyi szinten továbbra is tapasztalnak olyan szabályozást, amely az országos szintû jogrendszer fejlôdéséhez képest csak lassú alkalmazkodást tükröz. A magas önkormányzati adók, különösen a kevésbé fejlett területeken, a külföldi befektetôk számára továbbra is a legfôbb visszahúzó erôt jelentik. A magyar adórendszer Közép-Európa egyik legkifinomultabb adórendszere, a Kormány komoly erôfeszítéseket tett a vámszabad területek adó- és számviteli problémáinak megoldására (e kérdéseket a tavalyi Jelentés is említi). Ugyanakkor szükséges volna a holdingszabályozás és az adókiegyenlítés, különleges elbánás biztosítása a pénzügyi központok adózása tekintetében, valamint az EU vállalati egyesülési direktíváinak bevezetésére. Az EU-harmonizáció következményeként, a dohánytermékek jövedéki adójának lényeges növelése derogáció hiányában radikálisan növeli a szomszédos országokból származó illegális behozatal kockázatát.
7
EXECUTIVE SUMMARY
Innovation capacity is one of Hungary’s main competitive advantages. Due to the excellent knowledge base Hungary has all the preconditions to become a competence centre in information technology and communication. HEBC companies consider the project of the Hungarian Government aiming to establish the Information Society of crucial importance. CEFTA cannot replace EU membership. However, free trade among the CEFTA countries is important to allow optimisation of production and marketing before Hungary’s accession. On the other hand, the EU Commission should ensure trade preferences with other CEFTA countries at the time of accession remain valid. In view of Hungary’s central geographic location, infrastructure and transport have key importance for further development of the national economy as well as for FDI in order to act as regional centre. HEBC acknowledges the importance of the Széchényi Plan in this field. Envisaged liberalisation of the telecommunication market at the end of year 2001 is necessary for the healthy development of the national economy. Integration of the labour market will bring overall benefit for the EU. Results of the “Schröder program” — to provide work opportunities for IT specialists — clearly demonstrate, there will be no significant migrational pressure from Hungary to the EU labour market. HEBC companies expect the cost of qualified labour will increase after EU accession, which does not create any competitiveness problem, if the increase of the productivity keeps pace. Therefore HEBC companies would promote the free movement of labour between Hungary and the other EU states. The upgrading of public health services in line with international standards is a major challenge the Government needs to address. HEBC companies acknowledge the need for stronger social sensitivity of both the Government and private companies in order to solve the Roma problem. The goal is the creation of a Roma middle class in Hungary. Therefore several HEBC companies have started or are planning to start special programmes supporting Roma students. The overall state of the environment in Hungary corresponds to the average EU level. Despite the high level of legal harmonisation real economic cost and timing need to be considered when planning implementation. Although this brings additional costs in the short term, it creates business opportunities as well. Hungary’s EU accession is a win-win story. It contributes to the improvement of competitiveness of the EU economy and provides expanding markets and better economic prospects for European companies. The general view of our members is that the earliest possible accession of Hungary would be beneficial.
8
ÖSSZEFOGLALÁS
Magyarország legfontosabb versenyelônyei közé tartozik innovációs kapacitása. A felhalmozott magas szintû tudás révén minden elôfeltétel adott ahhoz, hogy Magyarország az informatika és kommunikáció központjává váljon. Az HEBC tagvállalatai rendkívüli fontosságot tulajdonítanak a Magyar Kormány projektjeinek, melyek az Információs Társadalom megteremtését tûzik ki célul. A CEFTA nem helyettesítheti az EU-tagságot. A CEFTA országok közötti szabad kereskedelem ugyanakkor fontos eszköz, hogy lehetôvé tegye a termelés és a piaci értékesítés optimalizálását Magyarország számára, az EU-csatlakozást megelôzôen is. Másrészrôl szükséges lenne, hogy az EU Bizottság biztosítsa a már létezô kereskedelmi elônyök fenntartását a többi CEFTA ország viszonylatában a csatlakozás idôpontja után is. Tekintettel az ország központi földrajzi fekvésére, kulcsfontosságú szerepet játszik az infrastruktúra és a közlekedés mind a nemzetgazdaság fejlôdése, mind a külföldi mûködôtôkebefektetések szempontjából, a regionális központtá válás érdekében. Az HEBC elismeri a Széchenyi Terv fontosságát e téren. A 2001. év végére elôirányzott távközlési piaci liberalizációt szükségesnek tartja a nemzetgazdaság egészséges fejlôdése szempontjából. Az EU számára a munkaerôpiac integrációja általános elônyöket fog jelenteni. Az úgynevezett „Schröder program” eredménye – munkavállalási lehetôségek biztosítása informatikai szakemberek számára – egyértelmûen mutatja, hogy Magyarországról nem várható bevándorlási nyomás az EU munkaerô-piacára. Az HEBC tagvállalatok megítélése szerint a képzett munkaerô költsége az EU-csatlakozást követôen várhatóan növekedni fog, ugyanakkor ez a piaci verseny területén nem jelent problémát feltéve, ha a termelékenység növekedése is lépést tud ezzel tartani. Ezért az HEBC vállalatai támogatják a munkaerô szabad vándorlásának biztosítását Magyarország esetében. Az egészségügyi szolgáltatások nemzetközi szintre emelése fontos, megválaszolandó kihívás a Kormány számára. Az HEBC tagvállalatai úgy ítélik meg, hogy mind a Kormányzat, mind pedig a magántulajdonú vállalatok részérôl erôteljesebb szociális érzékenységre van szükség a roma probléma megoldása érdekében. Cél a roma középosztály megteremtése Magyarországon. Ennek érdekében több HEBC vállalat speciális programot indított vagy tervez, roma tanulók támogatására. A környezetvédelem általános helyzete Magyarországon megegyezik az EU átlagával. A nagyfokú jogharmonizáció ellenére szükséges a megvalósítás során a tényleges gazdasági költségeket és a megfelelô idôzítést figyelembe venni. Habár rövid távon ez a folyamat költségnövekedést jelent, egyidejûleg további üzleti lehetôségeket is teremt. Magyarország EU-csatlakozása mindkét fél számára elônyös. Hozzájárul az EU versenyképességének javulásához és bôvülô piacot, jobb gazdasági kilátásokat teremt az európai vállalatok számára. Az HEBC tagvállalatok általánosan egyetértenek abban, hogy Magyarország mihamarabbi csatlakozása szükséges.
9
THE REPORT
III. 1. DEVELOPMENT SINCE THE LAST REPORT HEBC companies welcome the increasing readiness of the European Union to sign an accession protocol with the first CEE candidate countries in 2002. They are convinced that Hungary is amongst the best prepared candidates. During the period since the last HEBC Report, Hungary further strengthened its position as a candidate for EU membership. The Hungarian economy maintained a high level of growth despite the unfavourable international economic conditions. An economic growth of 5% seems to be stable and sustainable in the medium-term. Hungary has reached a second stage of its economic development where the major issue is no longer economic stability, but sustainable growth taking into consideration environmental and social aspects. The main reasons for further European investment in Hungary continued to be: • high ability of the Hungarian economy to adapt to the requirements of the European and international markets (54% of all industrial production and 58% of processing industry production was exported); • high quality and efficiency indicators (the productivity of the industrial sector rose by 16,7%); • competitive cost conditions (despite continuing very high non-wage labour costs); • high innovation capacity, which still has huge reserves to be explored and could be the future driving force of the Hungarian economy; • favourable geographic location in Europe. These elements resulted in an increased global competitiveness of investor companies. Hungary has achieved a very high level of adoption of the Acquis Communautaire. Progress has been made in the uniform interpretation and consistent interpretation of the laws in the regions and on different levels of the state administration although there is still much to do in this field. Beyond the existing impressive level and extent of legal harmonisation, there remains in some cases a lack of a higher-level regulatory framework for certain industries or business activities. On the other hand there are old and sometimes very detailed lower-level regulations and decrees hindering market driven progress. HEBC members noticed improvement in certain segments concerning the service culture of civil servants. There is still room for further progress, where improved motivation and reward for civil servants will aid development of a service mentality. Significant progress has been noticed in the work of the Customs authorities, the Competition Office and the Public Procurement Council. Although improvement has been experienced concerning the speed of legal procedures Hungarian judiciary is still overburdened. Further increased competence is required in the interpretation of EU law as applied to Hungarian business regulations. The Public Procurement law still needs further amendments.
10
THE REPORT
As national level state administration is increasingly prepared for EU accession, again it is important, as HEBC emphasised last year, that local regulations should be adapted quickly to the evolving national legislation. Another related problem is that municipalities sometimes make economic decisions where political considerations are given more emphasis than economic aspects. This approach reduces the weight of professional arguments. Some HEBC companies still experience high municipal taxes. The effective use of EU funds is expected to improve the financial situation of the national and local authorities. HEBC welcomes the fact that conditions (organisation and skills of civil servants) for the efficient use of EU funds appear to have strengthened during the last year. HEBC last year urged the birth of a comprehensive public/private program within the framework of a concise sectoral policy, giving guidance to foreign investors and SMEs to focus on key areas. Therefore HEBC welcomes the launching of the Széchenyi Plan and hopes that its implementation will continue after the next parliamentary elections. HEBC companies support the analysis of the American Chamber of Commerce in Hungary on this field, which has been made with the active participation of some HEBC members. Although a continuous improvement has been noted, further transparency is required on the part of the Hungarian Government, especially concerning government policy and the execution of certain national programmes. HEBC considers it crucial that previous agreements with the investors should be honoured. HEBC experiences can only confirm the results of the latest survey of Transparency International putting Hungary among the less corrupt countries in Central and Eastern Europe. Corruption is not a determining factor of the economy. However any governmental effort to increase transparency is welcomed by the business community. One of the most important competitive advantages of the Hungarian economy is its innovation capacity. On the threshold of the Hungarian EU accession, HEBC companies would like to emphasise once again the vital importance of maintaining and increasing the traditionally high level of educational standards. HEBC companies consider the project of the Hungarian Government aiming to establish the Information Society in Hungary to be of crucial importance. HEBC experienced positive developments concerning the transition of industrial tax-free zones. European companies welcome the plans of the Hungarian Government to naturalise the assets with 0% VAT. The new (2000) legislation on accounting solved an important issue raised in last year’s Report, namely the possibility of using accounting systems in Euro. As already noted in the HEBC Report 2000, the Hungarian tax system is one of the most sophisticated tax systems in Central Europe. 18% corporate tax allows a healthy development of business. However foreign investors are still confronted with a lack of certain fiscal facilities for their investments (compared with the tax facilities offered in EU states). The introduction of a holding regulation and tax equalisation, the application of the EU merger directive and the introduction of special provisions concerning the taxation of financial centres is recommended. The very high non-wage labour costs keep the financial burden of all companies high.
11
THE REPORT
Despite HEBC’s warning in the previous years saying that “a gradualist approach to increasing the rate of excise is considered prudent to avoid massive increase of the black market”, the current Government position is not to ask for derogation concerning the excise tax on tobacco products, which will cause dramatic price increases and a rapid development of the black market. There was no step forward in the elimination of different taxation rates on dividends of investors originating from different European countries (Belgium — 10%, Germany, Netherlands — 5%). At present it still depends on bilateral treaties between Hungary and the relevant European country. Positive changes have been found in the application of European standards, the harmonisation of the approbation procedures and the mutual recognition of product certificates. The overall state of the environment in Hungary generally corresponds to the average level in the EU. Hungary has made impressive progress in harmonizing its environmental legislation. Hungary is centrally located between the members of the European Union and the associated countries. Therefore the status of the infrastructure, especially the situation of traffic and transportation is of key importance in terms of the country’s own development as well as the long-term development of the EU. The priority of internal development programs and the EU subsidies should be co-ordinated to better serve the development of the infrastructure. The liberalisation of the telecommunication market is expected by the end of this year. There are still uncertainties concerning power generation and electricity market. As far as the free movement of people is concerned, it is unlikely that the opening of the border between the EU and Hungary would result in major migration waves. The so called “Schröder programme” — offering work opportunities for about 35.000 IT specialists — generated low interest in Hungary. Only some five hundred IT professionals decided to leave the country. The preparedness of small and medium-size enterprises (SMEs) for integration into the EU is of crucial importance to the Hungarian economy. HEBC companies welcome the initiatives of the Hungarian Government last year in order to support them. It is important that state aid programs for SMEs assist not only manufacturing but also the service sectors. No major change has been experienced concerning the moderate level of public health services. Public health is an important element of social welfare and considered as a decisive factor of the national economy. The costs of welfare and public health services need to be managed properly, otherwise they will become a major burden on the economy. HEBC companies recognise the efforts of the Hungarian authorities to support integration of the Roma population. For their part, HEBC companies practice and are willing to promote equal opportunities. Their recruitment and career development policies are based on the principle of best-qualified candidates. Companies (ABB, BAT, Ericsson) — that already have international experiences in the positive discrimination of minority groups — have offered to share their experiences with relevant Government bodies and business organisations. As far as the social considerations are concerned HEBC companies confirm their opinion expressed in chapter IV.4 of last year’s Report.
12
THE REPORT
HEBC companies would like to take this opportunity to stress once again that the right timing of Hungarian accession to the EU is clearly a factor which has an impact on everyday business. The general view of our members is that the earliest possible accession of Hungary would be beneficial.
III. 2. ISSUES GOVERNMENT AND BUSINESS The past 12 years have witnessed the transformation of Hungary from a centralised, communist state towards a stable democracy. The past three elections were held in a free and democratic manner. One of the main focuses of the political parties has been to create a political environment that encourages popular participation, freedom of speech and the press, and political freedom. In doing so, successive Hungarian Governments have strengthened the democratic foundations. The most important issue for the current Government, as for past Governments, is to strengthen the ties between Hungary and Europe. Hungary’s entry into NATO in 1999 clearly shows the determination and willingness of the political leadership to become a full partner in Europe and share the burden, as well as benefits, of such commitments. Hungary’s macro-economic stability and growth over the past years combined with political and legislative changes prepare the country well to become a full member of the EU. Hungary’s GDP rose 5.2% in 2000 continuing the strong economic development from the past. Arguably, Hungary is already part of Europe — as over 75% of exports go to Europe, and over 60% of GDP is created by international companies. Successive Governments have performed commendably in bringing the Hungarian legal system into line with EU requirements, achieving an impressive level of legal harmonisation. However in some cases HEBC companies still experience a lack of coherent regulatory framework on sectoral level, as well as old and sometimes very detailed lower-level regulations and decrees hindering market driven progress. It is therefore important for sectoral and local regulations to be quickly adapted to the evolving national legislation. Improvement has been experienced in certain departments concerning the service culture of civil servants and the understanding by regulators of companies’ responsibilities to their shareholders. However there is still room for further improvement. Economic and political progress has been very positive over the past years, nevertheless some areas require further attention, in order to increase clarity, consistency and transparency. The municipalities should do their utmost to reduce/eliminate the approach of making economic decisions on a political basis. The local or national authorities should keep their neutrality whenever they enter into relations with the players of the Hungarian market.
13
THE REPORT
According to HEBC companies there is a free and fair competition in almost all segments of the Hungarian economy. However, where dominant players have inherited their market position through privatisation, independent regulation must be used to ensure responsible behaviour. HEBC welcomes that during preparation of this Report a Government bill has been submitted to Parliament to liberalise the Hungarian telecommunication market and harmonise it with EU requirements. In specific relation to building the information society, the Government needs to play a major role in the abolition of monopolies and the creation and stimulation of competition in telecommunications. Encouraging a strong, competitive environment through independent regulators will further diminish any concerns about protectionism or corruption.
COMPETITIVENESS Hungary’s competitiveness gradually increased during the 90s. According to the annual IMD (Lausanne) survey, between 1995 and 1999 Hungary moved 15 places ahead on the list, an improvement unmatched by any other country. Today Hungary is on a level similar to many EU countries. HEBC regards Hungary as a functioning market economy that is already able to cope with the competitive pressures and market forces in the European Union. Hungary is to a large extent integrated into the EU economy. The country is among the ten most important foreign trade partners of the European Union (as far as the engineering industry is concerned Hungary occupies the 7th place). In last year’s Report HEBC already considered the Hungarian market conditions as the same or very similar to those in the EU. Year 2000 resulted in further fine-tuning. Most major international players are present. Since 1st January 2001 there is full customs union with the EU concerning industrial products. HEBC members’ experience confirmed that the single market with Hungary will create further business opportunities rather than increasing competitive pressure. HEBC companies have maintained or increased their European position in the global competitiveness by investments in Hungary. They have established cost effective manufacturing facilities which allow cost competitive production with specific European advantages comparable with Far Eastern manufacturers. These plants are integrated into European and global production networks. They have obtained access to a pool of highly qualified staff and new sources of mobile management talent in scarce areas. The competitiveness of Hungarian industry is not dependent on state subsidies. The level of state subsidies in general (424 Euro per capita in 2000) was far below the EU average (1261 Euro per capita). Among the EU member states only the United Kingdom had a lower level of subsidies. Hungary will have to transform its state support system to comply with EU rules, however HEBC companies welcome the intentions of the Hungarian Government to preserve the already existing deadlines and commitments set out in the privatisation contracts and other long-term agreements between the Hungarian Government and foreign investors.
14
THE REPORT
Since 1990 the Hungarian economy has gone through a considerable modernisation process, mainly due to FDI. European investors have introduced modern technologies and world class operating procedures. Through their integration into the Hungarian economy they have also contributed to a large extent to the implementation of international (e.g. EU) quality standards. They have encouraged local companies to improve the quality of their products and services and to develop a wide range of modern business services. During their activity in Hungary they have considerably increased the local added value content of their products and started to develop R&D capacities. Regarding the factors determining competitiveness — costs, productivity, innovation and education — differentiation needs to made. There is no doubt about the European-level competitiveness of multinational companies, which create a major part of Hungarian GDP. The competitiveness of SMEs grows in proportion to their economic significance. In certain segments some of these companies have become international-level enterprises on their own. While there are government programmes for supporting the SME’s there is still room for improvement. Multinational companies are supporting the small and medium-size enterprises through their outsourcing programmes. A positive sign of Hungarian competitiveness is that approximately 54% of industrial production is exported, while this sector of the economy receives almost no state subsidy. The dynamic development of the IT industry, especially software development, is opening further opportunities for economic competitiveness. Competitiveness of the food industry will benefit from the single market, as EU membership will provide good opportunities for optimisation of production and marketing not only on the EU market but also in most CEE countries. In addition to the essential requirements of competitiveness, regulatory frameworks are also important. Considerable experiences have been gained due to the operation and modifications of Public Procurement Law over more than five years. The utilisation of these experiences and the overall enforcement of the spirit of the law are among our further tasks. The number of companies introducing quality assurance systems is increasing rapidly. Today close to 4000 companies have ISO certification which is the highest rate in the region. As a result, quality as culture is becoming a part of economic activity. Although HEBC companies are not directly involved in agricultural activities, many of them are using agricultural raw materials. According to their opinion Hungarian agriculture is highly competitive in the region however it will require a consistent development program (including structural changes and higher concentration of agricultural lands) and further preparation for the EU Common Agricultural Policy. The recent conclusion of the SAPARD financing agreements and the efficient use of the SAPARD funds is certainly an important factor in this area. The gradual reduction of agricultural customs duties between the EU and Hungary will give time and opportunity for reaching the appropriate level of preparedness in the agricultural sector. The maintenance of the free trade agreement on agricultural products with Romania and Bulgaria (their acceptance by the EU) will be of great importance for the future of this sector.
15
THE REPORT
EDUCATION AND INNOVATION One of the Hungary’s main competitive advantages lies in its high innovation capacity. This is considered as an important resource for EU competitiveness. After the change of regime, in the early 90s, foreign capital mainly served the purposes of launching activities of the assembling and processing industry. At first only 3–4 multinational companies embarked on knowledge-intensive R&D programs. These companies were the first to realise that Hungary had high-level professional education and its universities trained engineers with excellent knowledge bases. The Hungarian potential for innovative research has started to flourish. A number of international companies have built innovation, and research and developments centres in Hungary and are offering these services to their parent companies. Among HEBC members, ABB, Ericsson, Siemens and Unilever have their own successful R&D facilities in the country. The latest experience of these companies demonstrates that the establishment and development of an R&D potential in Hungary can add high value to the business of multinationals. Vocational education is excellent in almost every field of natural sciences — which are most important regarding economic development. The strong secondary educational system provides the foundation for all of these achievements. However the curriculum of secondary schools and universities should be brought more into line with market requirements. At the same time there seems to be a contradiction between these results and the financing and social recognition of education. In the past decades the prestige of the teaching profession has decreased significantly. The results of this can be seen on all levels of education, however, it seems that the traditional quality of education has been maintained through dedicated efforts of the teaching profession. During the past ten years knowledge of languages has increased much faster than expected amongst graduates. Nowadays it is common for a young person with a university or college degree to speak one or two foreign languages. At the beginning of the decade — as a result of the historic situation — there was a general lack of education providing the competence needed to operate a market economy (manager training, venture management, marketing etc.). Due to the early introduction of such education these deficiencies are no longer characteristic. The technological revolution of the recent past and the boom of information technology have greatly increased the demand for IT specialists. This, otherwise very powerful segment of the Hungarian educational system faces a serious challenge. During the past years the field of information communications served as the basis for some of the largest international investments, the most important competence bases and the establishment of companies also performing R&D activities. The shortage of professionals is now apparent, although the relevant institutions have increased the number of IT students when the demand for such professionals started to rise. Recognising the potential shortfall in future supply of professionals, the industry is working with institutions to support and stimulate the development of education, both in quality and quantity. There are indications that Hungary will become a competence centre in the area of info-communications and information technology.
16
THE REPORT
HEBC companies consider the project of the Hungarian Government aiming to establish the Information Society of crucial importance. The Office of the Government Commissioner for Information Technology could provide an appropriate institutional background for this development. In order to promote the information society HEBC companies welcome the active participation of Hungary in the eEUROPE+ project. They also advise the Hungarian Government to join the Singapore Agreement of WTO. The planned liberalisation of the telecommunication market by 1st December 2001 will not only contribute to the spread of the information society but will be crucial to ensure free and fair competition in this specific segment of the Hungarian market as well. The competition system launched within the framework of the Széchenyi Plan offers significant support for longer and high-value R&D programs with the declared aim of stimulating economic results, in an area where the presence of international capital and technology is encouraged. Apart from this, there are other programs supporting the development of Hungarian R&D activities. Developing and strengthening the knowledge-intensive industries of the country — once integrated — will also increase the competitiveness of the European Union.
CEFTA HEBC companies are linked mostly to local, EU and CEE markets. Because of the relatively small size of the national markets, many of the international companies have had to start optimisation of their production and marketing in the Czech Republic, Hungary and Poland as well as in other CEFTA countries. Therefore, an important business issue is the abolition of trade barriers among CEFTA countries, including customs duties of agricultural produce and products of food industry before these countries join the EU. As Hungarian agriculture is highly competitive, it is in the interest of the country to develop free trade in agricultural produce in the CEFTA area. Hungarian Government measures taken in February 2001 to restrict the volume of a wide range of goods imported from Poland at preferential CEFTA duty rates through the introduction of quotas surprised the multinational companies with production capacities in both Poland and Hungary. HEBC understands that Hungary is deeply concerned about Poland’s discriminatory treatment of certain Hungarian agricultural produce. Once in the EU, Poland will no longer have the opportunity to defend its agriculture against the products coming from other member states. Free trade in CEFTA can be considered as a direct preparation for EU membership. However, HEBC believes that the Hungarian counter-measures were inappropriate because they extended the trade war beyond the agricultural products to processed food, as well. International companies with integrated production units in both countries and the consumers are the real losers. At the time of the finalisation of this Report, the two sides apparently agreed to lift the recent sanctions reciprocally, nevertheless the escalation of the duty war between Poland and Hungary may have given a negative signal to the EU on behalf of the whole CEE region.
17
THE REPORT
Some CEFTA countries will most probably join the EU well before others. HEBC recommends that both the Hungarian Government and the EU Commission make its every effort to ensure that after Hungary’s accession import duties on products coming from other non EU member CEFTA countries should not be re-established or increased. (Trade relations with Romania, Bulgaria and Croatia will require further negotiations between the EU and the relevant countries in order to maintain the existing levels of preference.) This procedure is already well known from the example of the Austrian, Finnish and Swedish accession. For maintaining the development of the market, it is also important that the EU accession of the CEFTA countries follows as soon as possible. Up to this date CEFTA should remain operational in the region for ensuring further market integration for all the CEE countries.
INFRASTRUCTURE AND TRANSPORT Hungary is centrally located between the members of the European Union and the associated countries. Therefore the status of the infrastructure, especially the situation of traffic and transportation is of key importance in terms of both Hungary’s and the EU’s long-term development. The priority of internal development programs and the EU subsidies should serve the development of infrastructure. The different areas of infrastructure in order of priority from investors’ point of view: • Telecommunications: In the last few years the telecommunication penetration has improved significantly. The telecom network has already achieved a higher penetration level than in many EU countries. The key to further development is regulation, which is already under way, to permit open market competition as soon as possible. • Transportation network: the motorway network needs to be further developed rapidly in order to eliminate differences between the regions of the country and to establish connections with the neighbouring countries. This development is under way, but plans and financing require improvement. The Government did not announce a public call for bids for the construction of the M3 and M7 motorways, and as a result this lack of transparency is sending the inappropriate message. • Railway network: a deliverable plan regarding the modernisation of Hungarian State Railways (MÁV) is required urgently. The division of the railway into commercial services and railway infrastructure can facilitate this transformation. • Aviation: It is evident that the geographical position of the country demands an immediate development of the current infrastructure. Cargo handling capacity at Budapest airport still needs to be increased. • River/arterial navigation: harbour development requires acceleration in parallel with modernisation of MAHART (Hungarian Shipping Co.). • Utilities: the supply standard of the country, except for sewage, can be considered good. However sewage requires resources for development, including financial, organisational and technical capacities. In the electric power industry a definite plan in terms of liberalisation is required. Last year the Government strongly intervened in the electric power industry as well as the gas and oil industries, resulting in uncertainties for the investors. More clarity is required in the Government’s future interventionist policies.
18
THE REPORT
The Government has recognised the need to develop the infrastructure. The Széchenyi Plan is a part of this necessary development. It is important to harmonise the projects of the Széchenyi Plan and those financed by the EU. The steady and rapid development of infrastructure helps Hungary increase FDI further and act as a regional centre in the areas of trade, research and logistics.
MIGRATION The free movement of goods, persons, services and capital has been one of the basic principles of the EU since its founding. Despite fears from some EU countries regarding the consequences of EU enlargement, HEBC companies believe that labour market integration will bring overall gains for the enlarged EU. As a result of the accession, the single market and the free movement of persons will create more business opportunities within Hungary. The internal demand for labour will increase, resulting also in an increase in the cost of qualified labour. (Since early 1990’s the average wage has doubled in Euro terms and reached the level of 350 Euro). This will mean on one hand an increase in the purchasing power of the population, thus strengthening the internal market. On the other hand, it could create more high-value jobs and decrease the migration incentives and migration readiness of the Hungarian population, which is low anyway. It is also expected that the mobility and flexibility of the higher-level managers will add value to the European competitiveness. The so called “Schröder programme” — providing work opportunities for about 35.000 IT specialists — generated a low interest among the Hungarian IT professionals. Only some five hundred of them decided to leave the country. At the end of 2000, the unemployment rate in Hungary was below 6%, lower than the EU average. In some regions (especially Western Hungary) there is a shortage of available workforce, while unemployment rates in some of the Eastern regions are far above average. Despite this, willingness to migrate within the country is low, due to several factors, including strong roots and traditions, housing issues and the fact that the typical Hungarian household is built on at least two wage-earners. Cross-border co-operation involving daily commuting to neighbouring countries already exists along the current EU border (e.g. Austria-Hungary) and with non-EU members (e.g. HungarySlovakia). These border regions profit from the increasing economic integration and this is expected to increase further after EU enlargement. Regional incentives and structural funding (ISPA) can further enhance the efficiency of these co-operations and bring overall economic gains. Following the accession, HEBC companies do not foresee any significant pressure to migrate from Hungary to the EU labour markets. On the other hand, further integration of highly educated intellectuals (e.g. software engineers) and managers with the EU economy will bring mutual benefits.
19
THE REPORT
MINORITY ISSUE HEBC companies are not discriminating against any minority groups. HEBC companies acknowledge that both the Government and private companies should have a much stronger social sensitivity. The strategic goal is to support the creation of a Roma middle class in Hungary thus eliminating the current minority issues. Several HEBC companies (ABB, BAT, Ericsson) has started or envisaged concrete programs supporting young Roma graduates. Each of the HEBC companies has its specific features, which enables them to use a certain kind of affirmative action. The shortcoming of the existing programs however, is that it reaches only a small, elite part of the Roma population. The Roma issue is a problem on macro level, which requires macro level solution. While the Hungarian Government has increased the number of Roma graduates through the implementation of a strong scholarship program (10,000 scholarships are available for Roma youth for studies at universities), appropriate job opportunities and equal access to higher-level career positions have to be provided to ensure the success of the program. There are already existing good international experiences of how the state can influence the private sector to employ people belonging to minorities (e.g. US Equal Employment Opportunity Program with affirmative action programme).
ENVIRONMENT The overall state of the environment in Hungary generally corresponds to the average level in the EU. The problems that Hungary is facing are the same or similar to those of the EU. According to the OECD Environmental Report 2000 on Hungary, the situation is in many respects better in Hungary than the EU average. It is partially due to the higher environmental pollution in the most developed EU countries, and partially to the new, cleaner technologies introduced through FDI in Hungary. Following the recent restructuring, and the closure of some of the heavy industry, air pollution was successfully reduced. Restriction of leaded petrol availability has resulted in a measurable improvement of air quality. In the area of water pollution, while there is still a long way to go, the positive results of the municipal waste water treatment program are beginning to appear. The quality of surface water is continuously controlled and the results of various analyses are published in an annual report. Approval of the new Hungarian waste management legislation in 2000 represents an important step forward to meeting EU requirements. However further waste management and packaging regulations are required to implement an efficient selective waste collection, recycling and re-usage system. This should create common standards for all players in the packaging waste supply chain (municipalities, fillers, distributors, recyclers). The adoption and implementation of the cost-effective Southern European models would be beneficial. The current product fee act is not EU-compatible and has a negative effect on the attainment of the relevant objectives.
20
THE REPORT
Nature protection and conservation has a traditionally high standard in Hungary. There is continuous development of protected areas which now represent 8% of the country. Although the Hungarian Government will accomplish legal harmonisation on the environment by this summer, HEBC member companies are in favour of a reasonable period of transition for the full implementation of all EU environmental regulations in Hungary. The real economic costs and timing need to be considered when planning implementation so that the economic competitiveness of Hungary is not endangered. However, adoption of EU environmental regulations creates business development opportunities as well.
WHAT CAN THE EU EXPECT FROM HUNGARY? As Hungary’s approaches the threshold to accession, HEBC would like to highlight a few elements of the resulting win-win situation. The acceding country’s economy is expected to develop faster due to the integration, which will result in an expanding market and better economic prospects for the existing members. Hungary’s full EU membership will improve the security for investors in Hungary by further strengthening the predictability and stability of the economic environment and considerably increasing the efficiency of European companies investing in Hungary. Hungary with its rapidly growing economy will improve the competitiveness of the European economy. This applies to both the sectors of industry characterised by lower added value, i.e. the assembling and processing industries and the knowledge-intensive ones representing more significant value and strategic importance. This will be achieved by the evolution of an effective and competitive industry in Hungary rather than by the migration of experts. During the formation of the new information society the union of knowledge-based societies will enter into the competition in a world on the way to globalisation. In Hungary the process of the development of a knowledge-based society can be observed, supported by the country’s traditions. Although following the accession, the companies do not expect Hungary to adopt the full social package existing in the better developed countries of Europe, they are already at this stage ready to incorporate into their activity the main elements of the existing European practices between employers and employees. It would be beneficial for the development of the social welfare system if a higher proportion of social investments were deductible from the companies’ profit.
21
A JELENTÉS
III. 1. A LEGUTÓBBI JELENTÉS ÓTA TAPASZTALT FEJLÔDÉS Az HEBC tagvállalatai üdvözlik az Európai Unió növekvô készségét az elsô közép-kelet-európai országok csatlakozási jegyzôkönyvének 2002-ben történô aláírására. Meggyôzôdésük, hogy Magyarország a legjobban felkészült tagjelölt országok közé tartozik. A legutóbbi HEBC jelentés óta eltelt idôszakban Magyarország EU-tagjelöltként tovább erôsítette pozícióját. A magyar gazdaság megôrizte magas növekedési ütemét a kedvezôtlen nemzetközi gazdasági feltételek ellenére. Az 5%-os gazdasági növekedés középtávon stabilnak és fenntarthatónak tûnik. – Magyarország elérte a gazdasági fejlettség második szintjét, amikor már nem a gazdasági stabilitás elérése a cél, hanem a fenntartható fejlôdés, annak környezetvédelmi és szociális szempontjaival együtt. A további európai befektetések fôbb indítékai Magyarországon a következôk: • A magyar gazdaságnak az európai és nemzetközi piacok követelményeihez való magas alkalmazkodó képessége (az összes ipari termelés 54%-a, valamint a feldolgozóipar termelésének 58%-a export). • A minôség és hatékonyság magas szintû mutatói (az ipari ágazat termelékenysége 16,7%-kal nôtt). • Versenyképes költségek (a továbbra is nagyon magas, nem bérjellegû költségek ellenére). • Nagyfokú innovációs kapacitás, melynek további óriási kihasználatlan tartalékai vannak, és amely a jövôben a magyar gazdaság fejlôdésének hajtómotorja lehet. • Kedvezô földrajzi fekvés Európában. A fenti tényezôk hozzájárultak a befektetô vállalatok globális versenyképességének növekedéséhez. Magyarország az Aquis Communautaire (Közösségi Vívmányok) alkalmazásának kiemelkedô szintjét érte el. Elôrehaladás történt mind a régiók, mind pedig az államigazgatás különbözô szintjein a jogszabályok egységes és következetes értelmezése terén, ugyanakkor még mindig nagyon sok a teendô. Túl a jogharmonizáció elismerésre méltó szintjén és kiterjedésén, néhány esetben még mindig hiányoznak a magasabb szintû szabályozás keretei egyes ipari ágazatok vagy üzleti tevékenységek esetében. Ugyanakkor még érvényben vannak olyan régi és esetenként rendkívül részletes, alacsonyabb szintû szabályozások, melyek hátráltatják a piacvezérelte fejlôdést. Az HEBC tagjai bizonyos területeken a köztisztviselôk szolgáltatói magatartásának javulását tapasztalták. További elôrelépésre még mindig van lehetôség, mégpedig egy jobb motiválási és díjazási rendszer járulhat hozzá a köztisztviselôk szolgáltatói mentalitásának fejlôdéséhez. Jelentôs a fejlôdés a Vámhatóság, a Versenyhivatal és a Közbeszerzési Tanács munkájában. Habár némi javulás tapasztalható a jogi eljárások gyorsasága terén, a magyar igazságszolgáltatás még mindig túlterhelt. A szaktudás továbbfejlesztése szükséges a magyar üzleti életben is alkalmazott EU jogszabályok értelmezésében. A közbeszerzési törvény további módosításra szorul.
22
A JELENTÉS
Amint azt már tavaly is hangsúlyozta az HEBC, az országos szintû államigazgatás egyre növekvô csatlakozási felkészültségével párhuzamosan szükséges, hogy a helyi rendeletek gyors ütemben kövessék a folyamatosan fejlôdô nemzeti törvényhozást. További, ehhez kapcsolódó probléma, hogy az önkormányzatok esetenként olyan gazdasági döntéseket hoznak, amelyekben a politikai megfontolások hangsúlyosabbak mint a gazdaságiak. Ilyen megközelítésben csökken a szakmai érvek súlya. Egyes HEBC vállalatok továbbra is tapasztalják a magas önkormányzati adók problémáját. Várhatóan az EU finanszírozási források javítani fogják a központi és a helyi hatóságok pénzügyi helyzetét. Az HEBC üdvözli a tényt, hogy az elmúlt év során láthatóan javultak a feltételek (szervezeti és szakmai háttér) az EU finanszírozási források hatékonyabb felhasználása érdekében. Az HEBC tavaly sürgette a létrehozását egy átfogó, lényegretörô állami/magán programnak az ágazati politika keretein belül, amely a kulcsfontosságú területeken iránymutató lehetne a külföldi befektetôk és a kis- és középvállalkozások számára. Ezzel összefüggésben az HEBC üdvözli a Széchenyi Terv beindítását és reméli, hogy annak megvalósítása a következô országgyûlési választások után is folytatódni fog. Az HEBC vállalatok támogatják a Magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara elemzését ebben a témában, melynek elkészültében több HEBC tag is aktívan részt vett. Bár folyamatos fejlôdés tapasztalható, további javulás szükséges az átláthatóságban a Magyar Kormány részérôl, különösen a kormánypolitika és egyes nemzeti programok végrehajtása terén. Az HEBC megítélése szerint kiemelt jelentôségû a befektetôkkel kötött korábbi megállapodások tiszteletben tartása. Az HEBC tapasztalatai csak megerôsítik a Transparency International legutóbbi tanulmányának megállapításait, miszerint Magyarország Közép- és Kelet-Európa legkevésbé korrupt országai közé tartozik. A korrupció nem számít a gazdasági élet meghatározó tényezôi közé. Ugyanakkor az üzleti körök minden, az átláthatóság javítására irányuló kormányzati erôfeszítést üdvözölnek. A magyar gazdaság egyik legfontosabb versenyelônye innovációs kapacitása. Az EU-csatlakozás küszöbén az HEBC vállalatok ismételten hangsúlyozni kivájnák a hagyományosan magas színvonalú oktatás megôrzésének és növelésének rendkívüli fontosságát. Az HEBC vállalatok a Magyar Kormánynak az Információs Társadalom megteremtését célzó projektjét kiemelkedô fontosságúnak tartják. Az HEBC pozitív fejlôdést tapasztalt az ipari vámmentes övezetek átalakítása terén. Az európai vállalatok üdvözlik a Magyar Kormánynak az eszközök 0%-os áfatartalmának bevezetésére irányuló terveit. Az új (2000. évi) számviteli szabályozás a tavalyi Jelentésben említett fontos problémát oldotta meg, mivel lehetôvé tette az euro alapú könyvelési rendszerek használatát. Amint azt az HEBC 2000. évi Jelentése is megállapította, Magyarországnak van a közép-európai országok közül az egyik legkifinomultabb adórendszere. A társasági adó 18%-os mértéke egészséges gazdasági fejlôdést tesz lehetôvé. A külföldi beruházók azonban továbbra is szembesülnek a beruházásaikhoz szükséges egyes pénzügyi eszközök hiányával (az EU tagállamokban nyújtott adókedvezményekhez képest). Ajánlott lenne a holdingszabályozás és az adókiegyenlítés bevezetése, az EU egyesülési direktíváinak alkalmazása, csakúgy, mint a különleges elbánás biztosítása a pénzügyi központok adózása tekintetében. A munkaerô kiemelkedôen magas, nem bérjellegû költségei minden vállalkozás számára komoly pénzügyi terhet jelentenek.
23
A JELENTÉS
Az HEBC korábbi években elhangzott figyelmeztetése ellenére – miszerint „A jövedéki adót ésszerû volna fokozatosan növelni annak érdekében, hogy megelôzzük a feketepiac szerepének nagyfokú növekedését” – a Kormányzat jelenlegi álláspontja szerint Magyarország nem kér derogációt a dohánytermékek jövedéki adójára, ami az árak radikális emelkedéséhez és a feketepiac gyors növekedéséhez fog vezetni. Nem történt elôrelépés a különbözô európai országokból származó befektetôk által fizetendô osztalékadó-különbségek megszüntetése terén (Belgium – 10%, Németország, Hollandia – 5%). Ezt továbbra is kétoldalú egyezmények szabályozzák Magyarország és az egyes Európai Uniós tagállamok között. Pozitív változások tapasztalhatók az európai szabványok alkalmazása, az engedélyeztetési eljárások és a terméktanúsítványok kölcsönös elfogadása terén. Összességében a környezetvédelem magyarországi helyzete megfelel az EU-átlagnak. Magyarország figyelemreméltó haladást ért el a környezetvédelmi jogharmonizáció terén. Magyarország az Európai Unió tagállamai és a társult országok között központi helyen fekszik. Ezzel összefüggésben az infrastruktúra helyzete, különös tekintettel a közlekedésre és szállításra, kulcsfontosságú szerepet játszik Magyarország önnön fejlôdése, valamint az EU hosszú távú fejlôdése szempontjából. Kiemelten fontos a belföldi fejlesztési programok és az EU-támogatások koordinálása, jobban elôsegítendô az infrastruktúra fejlesztését. Ez év végére várható a távközlési piac liberalizációja. Az erômûvek és a villamosenergia-piac terén továbbra is fennáll némi bizonytalanság. A lakosság szabad áramlását tekintve nem valószínû, hogy az EU és Magyarország közötti határok megnyitása komolyabb migrációs hullámot idézne elô. Az un. „Schröder program” – amely 35 000 informatikai szakember részére nyújt munkavállalási lehetôséget – alacsony érdeklôdést váltott ki Magyarországon. Mindössze kb. 500 szakember döntött úgy, hogy elhagyja az országot. A kis- és közévállalkozások szerepe az EU-integráció szempontjából a magyar gazdaság számára kiemelkedô fontosságú. Az HEBC üdvözli a Magyar Kormány kis- és középvállalkozások támogatását célzó tavalyi kezdeményezéseit. Fontos, hogy a kis- és középvállalkozásokat támogató kormányprogramok ne csak a termelô, hanem a szolgáltatói ágazatot is segítsék. Nem tapasztalható komoly változás a szerény színvonalú közegészségügyi szolgáltatások terén. Az egészségügy a társadalmi jólét és a nemzetgazdaság meghatározó tényezôje. A jóléti és közegészségügyi szolgáltatások megfelelô kezelésére van szükség, ennek hiánya a gazdaság számára komoly terhet fog jelenteni. Az HEBC vállalatok elismerik a roma lakosság integrációjának támogatására tett hatósági erôfeszítéseket. Az HEBC vállalatok az egyenlô lehetôségek elvét gyakorolják, és hozzá kívánnak járulni azok elômozdításához. Munkaerô-kiválasztási és pályafutást elôsegítô irányelveik a legjobban képzett jelölt elvén alapulnak. Azok a vállalatok (ABB, BAT, Ericsson) – amelyek már rendelkeznek a kisebbségi csoportok pozitív diszkriminációjának nemzetközi tapasztalataival – felajánlották, hogy megosztják ezirányú tapasztalataikat a felelôs kormányzati szervekkel és üzleti szervezetekkel. Az HEBC vállalatok a szociális kérdéseket illetôen megerôsítik a tavalyi Jelentés IV. 4. fejezetében foglaltakat.
24
A JELENTÉS
Az HEBC vállalatai fel kívájnák használni a jelen lehetôséget, hogy ismét hangsúlyozzák, miszerint Magyarország EU-csatlakozásának helyes idôzítése kihatással van a mindennapi üzleti életre. A tagvállalatok általánosan egyetértenek abban, hogy Magyarország mihamarabbi csatlakozása szükséges.
III. 2. TÉMAKÖRÖK A KORMÁNYZAT ÉS AZ ÜZLETI ÉLET Az elmúlt 12 év során Magyarország a korábbi centralizált, kommunista államból stabil demokráciává alakult. Az elmúlt három választásra szabad, demokratikus módon került sor. A politikai pártok figyelmének középpontjában olyan politikai környezet megteremtése állt, amely ösztönzôleg hatott a lakossági részvételre, a szólás- és sajtószabadságra, a politikai szabadságra. Ennek során az egymást követô Magyar Kormányok megerôsítették a demokrácia alapjait. A korábbi Kormányokhoz hasonlóan, a jelenlegi Kormány számára is a legfontosabb feladat a Magyarország és Európa közötti kapcsolatok megerôsítése. Magyarország belépése 1999-ben a NATO-ba, egyértelmûen jelzi, hogy politikai vezetése elkötelezetten Európa teljes jogú tagjává kíván válni, és osztozni az ezzel járó terheken és elônyökön egyaránt. Magyarország makrogazdasági stabilitása és növekedése az elmúlt néhány évben – ötvözve a politikai és törvénykezési változásokkal – vezetett el ahhoz, hogy Magyarország jól felkészülten válhasson az EU teljes tagjává. 2000-ben, a korábbi erôteljes gazdasági fejlôdés folytatásaként, Magyarország GDP-je 5,2%-kal növekedett. Magyarország már most Európa része, hisz exportjának több mint 75%-a Európába irányul, a GDP több mint 60%-át nemzetközi vállalatok hozzák létre. Az egymást követô Kormányok dicséretes teljesítményt nyújtottak a magyar jogrendszer EU követelményekhez történô igazításában, figyelemreméltó szintet értek el a jogharmonizáció terén. Egyes esetekben azonban az HEBC vállalatok továbbra is érzékelik az ágazati szintû egységes szabályozás hiányát, valamint a régi, esetenként túl részletes, alacsonyabb szintû jogszabályok és rendeletek hatását, amelyek hátrányosan érintik a piaci fejlôdést. Ezért fontos lenne az ágazati és helyi szabályozást mihamarabb a fejlôdô, országos szintû jogrendszerhez igazítani. Javulás tapasztalható egyes minisztériumok esetében a közalkalmazottak szolgáltatói kultúrájában, valamint a szabályozó hatóságok megértésében a vállalatok kötelezettségeit illetôen részvényeseik iránt, jóllehet van még lehetôség a további fejlôdésre. A gazdasági és politikai haladás igen eredményes volt az elmúlt években, néhány területen azonban további figyelmet kell fordítani az egyértelmûség növelésére, a következetesség és átláthatóság megteremtésére. Az önkormányzatoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy csökkentsék vagy megszüntessék a politikai alapon történô gazdasági döntéshozatalt. A helyi vagy központi szervek ôrizzék meg semlegességüket, amikor kapcsolatba kerülnek a magyar piac szereplôivel tevékenységük során.
25
A JELENTÉS
Az HEBC vállalatok megítélése szerint a magyar gazdaság majd minden területén szabad és tisztességes verseny folyik. Azokon a területeken azonban, ahol a piac meghatározó szereplôi a privatizáció révén jutottak piaci pozícióikhoz, a független szabályozó hatóságoknak kell biztosítaniuk a felelôs piaci magatartást. Az HEBC pozitívan értékeli, hogy a jelen Jelentés készítésével egy idôben a Kormány törvénytervezetet terjesztett az Országgyûlés elé a magyar távközlési piac liberalizálása és az EU követelményeknek megfelelô harmonizálása érdekében. Az információs társadalom kialakításával kapcsolatban különösen fontos szerep hárul a Kormányra a monopóliumok megszüntetése és a távközlési verseny elômozdítása terén. A szilárd versenyfeltételek kialakítása a független szabályozó hatóságok segítségével hozzájárul a protekcionizmussal és korrupcióval kapcsolatos aggályok további eloszlatásához.
VERSENYKÉPESSÉG Magyarország versenyképessége az 1990-es években fokozatosan növekedett. Az évente ismétlôdô IMD (Lausanne) felmérése szerint 1995 és 1999 között Magyarország 15 helyet lépett elôre a listán, melynél nagyobb fejlôdést egyetlen ország sem produkált. Ma Magyarország számos EU országhoz hasonló szinten áll. Az HEBC Magyarországot mûködô piacgazdaságnak tekinti, mely képes megbirkózni az Európai Unión belüli verseny nyomásával és piaci erôkkel. Magyarország nagymértékben integrálódott az EU gazdaságába. Magyarország az Európai Unió tíz legfontosabb kereskedelmi partnere közé tartozik (ami a gépipart illeti, Magyarország a 7. helyet foglalja el). Már a tavalyi HEBC országjelentés is megállapította, hogy a piaci feltételek azonosak az EU feltételeivel vagy nagymértékben hasonlóak ahhoz. A 2000. év további finomítást hozott. A fôbb, nemzetközi piaci szereplôk többsége jelen van az országban. 2001. január 1-jétôl az ipari termékekre vonatkozó, teljes körû vámunió jött létre az EU-val. Az HEBC tagok tapasztalatai megerôsítik, hogy az egységes piac megteremtése inkább további üzleti lehetôségeket fog jelenteni, semmint fokozná a nyomást. Az HEBC vállalatok megôrizték vagy növelték európai pozícióikat globális versenyképességüket illetôen magyarországi befektetéseik által. Költséghatékony termelô kapacitásokat hoztak létre, melyek specifikus európai elônyökkel történô, versenyképes árutermelést tesznek lehetôvé a távol-keleti termelôkkel való összehasonlításban. A létrehozott termelôüzemek integrálódtak az európai és a globális termelô hálózatokba. Hozzáférést biztosítottak a magasan képzett munkaerôhöz és a mobil vezetôi tehetségek új forrásaihoz, egyes hiánnyal küzdô területeken. Az magyar ipar versenyképessége nem függ az állami támogatásoktól. Az állami támogatások szintje összességében messze az EU átlaga (1261 euro/fô) alatt marad (424 euro/fô 2000-ben). Az EU tagállamok közül csak az Egyesült Királyságban alacsonyabb a támogatások szintje. Magyarországnak át kell alakítania az állami támogatások rendszerét az EU szabályokhoz történô alkalmazkodás érdekében. Ugyanakkor az HEBC vállalatai pozitívan értékelik a Magyar Kormány azon szándékát, hogy megôrizze a már kitûzött határidôket, és eleget tegyen a külföldi befektetôkkel kötött privatizációs szerzôdésekben, valamint hosszú távú megállapodásokban rögzített kötelezettségeinek.
26
A JELENTÉS
Magyarországon 1990 óta – elsôsorban a külföldi mûködô tôkének köszönhetôen – a gazdaság jelentôs modernizálására került sor. Az európai befektetôk modern technológiákat és világszínvonalú eljárásokat hoztak az országba. A magyar gazdaságba történô integrálódásuk révén nagymértékben hozzájárultak a nemzetközi (pl. EU-s) minôségi szabványok bevezetéséhez. Ösztönözték a helyi vállalatokat termékeik és szolgáltatásaik minôségének javítására és széles körû, modern üzleti szolgáltatások megteremtésére. Magyarországi tevékenységük során jelentôsen növelték termékeik összetételében a helyben hozzáadott érték arányát, és elkezdték a kutatási-fejlesztési kapacitás fejlesztését. Ami a versenyképességet meghatározó tényezôket illeti – költség, termelékenység, innováció, oktatás – differenciáltan kell megközelíteni. Nem fér kétség ahhoz, hogy az európai szinten versenyképes multinacionális cégek állítják elô a magyar GDP nagyobb hányadát. A kis- és középvállalkozások versenyképessége gazdasági jelentôségük növekedésének arányában nô. Bizonyos területeken néhány kis- és középvállalkozás nemzetközi szintû vállalattá vált. Jóllehet vannak kis- és középvállalkozásokat támogató kormányprogramok, még számos lehetôség van e téren. A multinacionális cégek forráskihelyezési (outsourcing) programjaik révén támogatják a kis- és középvállalkozásokat. A magyar versenyképesség növekedését jelzi, hogy az ipari termelés kb. 54%-a export, noha ez a gazdasági ágazat alig részesül állami támogatásban. Az informatika dinamikus fejlôdése, különösen a szoftverfejlesztés, további lehetôségeket teremt a gazdasági versenyképesség növelésére. Az élelmiszeripar versenyképessége számára az egységes piac megteremtése elônyökkel jár, mivel az EU-tagság a termelés és a piaci értékesítés optimalizálása szempontjából kedvezô lehetôségeket nyújt, nemcsak az EU piacon, de a legtöbb közép-kelet-európai országban is. A versenyképesség iránt támasztott lényegi követelmények mellett a szabályozási keretek is fontosak. A több mint öt éve érvényben lévô Közbeszerzési Törvény és módosításainak alkalmazása komoly tapasztalatokat eredményezett. Ezek hasznosítása a törvény szellemének teljes körû érvényesítése további feladat. Egyre több vállalat vezeti be a minôségbiztosítási rendszert. Ma már közel 4000 vállalat rendelkezik ISO minôsítéssel, amely a térség legmagasabb szintje. Ezzel a minôség, mint kultúra válik a gazdasági tevékenység részévé. Jóllehet az HEBC vállalatok nem végeznek közvetlen mezôgazdasági tevékenységet, sokan használnak fel közülük mezôgazdasági nyersanyagot. Az HEBC vállalatok véleménye szerint a magyar mezôgazdaság régióbeli versenyképessége magas fokú, ugyanakkor következetes fejlesztési programra lenne szükség (szervezeti változtatásokat és a mezôgazdasági mûvelés alá esô területek magasabb fokú koncentrációját is beleértve), valamint az EU Egységes Agrárpolitikájára való felkészülés folytatására. A SAPARD finanszírozási megállapodások megkötése és a SAPARD finanszírozási források hatékony hasznosítása kiemelt szerepet játszanak ezen a területen. Az EU és Magyarország közötti mezôgazdasági vámilletékek fokozatos csökkentése idôt és lehetôséget biztosít a mezôgazdaság megfelelô felkészültségi szintjének eléréséhez. A mezôgazdasági termékekre vonatkozó szabadkereskedelmi megállapodások fenntartása Romániával és Bulgáriával (azok elfogadása az EU által) az ágazat jövôje szempontjából kiemelkedô jelentôségûek.
27
A JELENTÉS
OKTATÁS ÉS INNOVÁCIÓ Magyarország egyik legnagyobb versenyelônye innovációs kapacitásában áll, ami az EU versenyképességének fontos forrása lehet. A rendszerváltozást követôen, a kilencvenes évek elején, a külföldi tôkebefektetések fôként az összeszerelô és feldolgozóipari tevékenység beindítását célozták. Az elsô idôszakban csupán 3-4 multinacionális vállalat döntött tudásigényes kutatási-fejlesztési programok megvalósítása mellett. Ezek a vállalatok ismerték fel elsôként, hogy Magyarországon magas színvonalú a szakemberképzés, kiváló alaptudással rendelkezô mérnökök hagyják el az egyetemeket. Virágzásnak indult a magyar innovációs kutatás teljesítôképessége. Számos nemzetközi vállalat innovációs és kutatás-fejlesztési központot hozott létre Magyarországon, amelyek szolgáltatásaikat anyavállalatuknak is felajánlják. Az HEBC tagok közül az ABB, Ericsson, Siemens és Unilever önálló, sikeres kutatás-fejlesztési létesítményekkel rendelkeznek Magyarországon. Ezen cégek legfrissebb tapasztalatai egyértelmûen azt bizonyítják, hogy a magyarországi kutatás-fejlesztési kapacitás kiépítése és fejlesztése magas hozzáadott értéket képvisel a nemzetközi cégek üzleti életében. A szakképzés színvonala szinte valamennyi természettudományos területen kitûnô, – márpedig ez a gazdasági fejlôdés szempontjából a legfontosabb. Az erôs középiskolai oktatási rendszer megfelelô alapot nyújt az eredmények eléréséhez. A középiskolák és az egyetemek tananyagát azonban közelíteni kell a piaci követelményekhez. Ugyanakkor ellentmondás érzékelhetô az elért eredmények és az oktatás gazdasági helyzete, társadalmi elismertsége között. Az elmúlt évtizedekben jelentôsen csökkent a tanári pálya presztízse. Ennek következményei az oktatás minden szintjén tapasztalhatók, ugyanakkor az oktatás hagyományosan magas színvonalát sikerült megôrizni a tanárok elkötelezett hivatástudatának eredményeként. Az elmúlt tíz évben a várakozásnál sokkal nagyobb mértékben terjedt el a diplomások körében az idegen nyelvek ismerete. Ma már gyakori a fiatal egyetemi vagy fôiskolai diplomások körében egy vagy két idegen nyelv ismerete. Az évtized elején – a történelmi helyzetbôl fakadóan – általánosan érezhetô volt a piacgazdaság mûködtetéséhez szükséges tudás oktatásának hiánya (vezetôképzés, vállalatirányítás, marketing stb.). Az ilyen irányú oktatások korai bevezetésének köszönhetôen, ma már csak kis mértékben találhatók meg ezek a hiányosságok. A közelmúlt technológiai forradalma és az informatika robbanásszerû fejlôdése jelentôsen megnövelte az informatikai szakemberek iránti igényt. A magyar oktatás amúgy is erôs szegmense komoly feladat elôtt áll. Az elmúlt évek során az infokommunikáció területén alakultak ki a legnagyobb nemzetközi beruházások, a legnagyobb tudásbázisok, kutatás-fejlesztést is végzô vállalatok. Mára már érezhetô a szakemberhiány, jóllehet az igény növekedésével jelentôsen növelték az oktatási létszámot is a megfelelô intézményekben. A nyilvánvaló jövôbeli szakemberhiány problémáját felismerve az ipar együttmûködik az oktatási intézményekkel az oktatás minôségi és mennyiségi fejlesztése érdekében. Minden jel arra mutat, hogy Magyarország az infokommunikáció és az informatika területén tudásközpont lesz.
28
A JELENTÉS
Az HEBC tagvállalatai kiemelt fontosságúnak tekintik a Magyar Kormánynak az Információs Társadalom megteremtésére irányuló projektjét. Az Informatikai Kormánybiztos Hivatala megfelelô intézményi hátteret biztosíthat a fejlesztés számára. Az Információs Társadalom elômozdítása érdekében az HEBC tagvállalatai pozitívnak tartják Magyarország részvételét az eEUROPE+ projektben. Javasolják továbbá a Magyar Kormánynak, hogy csatlakozzon a WTO Szingapúri Egyezményéhez. A távközlési piac 2001. december l-jére tervezett liberalizációja nemcsak az információs társadalom elterjedéséhez fog hozzájárulni, de rendkívül fontos lesz a szabad és tisztességes verseny e területen történô megteremtése szempontjából is. A Széchenyi Terv keretei által biztosított versenyfeltételek jelentôs támogatást nyújtanak a hosszabb távú és magas színvonalat képviselô kutatási-fejlesztési programok számára, hangsúlyosan gazdasági eredményeket élénkítô céllal, ahol a nemzetközi tôke és technológia jelenléte kiemelten kívánatos. Ezenkívül további programok segítik a magyar kutatási-fejlesztési tevékenység kibontakozását. Az ország tudásintenzív iparágának fejlesztése, erôsödése – a csatlakozást követôen – növelni fogja az Európai Unió versenyképességét is.
CEFTA Az HEBC vállalatai többnyire a helyi, az EU és a közép-kelet-európai piacokhoz kötôdnek. A nemzeti piacok viszonylagosan csekély mérete miatt számos nemzetközi vállalat megkezdte termelésének és piaci értékesítésének optimalizálását a Cseh Köztársaságban, Magyarországon és Lengyelországban, valamint más CEFTA országokban is. A fentiek miatt a CEFTA országok közötti kereskedelmi korlátok feloldása, beleértve a mezôgazdasági és élelmiszer-ipari termékek vámilletékeinek megszüntetését, már a CEFTA országok EU-csatlakozását megelôzôen fontos üzleti érdeknek tekintendô. Mivel a magyar mezôgazdaság versenyképessége magas színvonalú, ezért az ország érdekében áll a CEFTA országok területén a mezôgazdasági termékek szabad kereskedelmének biztosítása. A Magyar Kormány 2001 februárjában bevezetett azon intézkedései, hogy quoták bevezetésével széles körben korlátozza az elônyös CEFTA vámilletékek mellett behozott lengyel importot, meglepték a mindkét országban termelési kapacitással rendelkezô multinacionális vállalatokat. Az HEBC megérti, hogy Magyarországot mélyen aggasztja egyes magyar mezôgazdasági termékek diszkriminatív kezelése Lengyelország részérôl. Lengyelországnak az EU-csatlakozását követôen nem lesz lehetôsége a tagállamokból származó termékek ellenében védeni a lengyel mezôgazdaságot. A CEFTA-n belüli szabad kereskedelem az EU-tagságra való közvetlen felkészülésként értékelhetô. Az HEBC megítélése szerint ugyanakkor a magyar ellenintézkedések mértéke túlzott volt, mivel kiterjesztették a kereskedelmi háborút a mezôgazdasági termékeken túlmenôen az élelmiszer-ipari termékekre is. A mindkét országban integrált termelô egységekkel rendelkezô nemzetközi vállalatok és a fogyasztók voltak az igazi vesztesek. A jelen Jelentés véglegesítése idején a két fél láthatóan megegyezett a közelmúltban hozott szankciók kölcsönös viszszavonásában, a Lengyelország és Magyarország közötti vámháború kiterjesztése azonban az egész közép-kelet-európai régiót negatívan érintô jelzéseként értékelhetô az EU számára.
29
A JELENTÉS
Egyes CEFTA országok nagy valószínûséggel a többieknél korábban válnak az EU tagjává. Az HEBC javasolja mind a Magyar Kormánynak, mind pedig az EU Bizottságnak, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy Magyarország csatlakozása után a nem EU-tag CEFTA tagállamokból származó termékek importvámja ne legyen visszaállítva, illetve ne növekedjék. (A Romániával, Bulgáriával, Horvátországgal fennálló kereskedelmi kapcsolatokat illetôen további tárgyalásokra lesz szükség – az EU és ezen államok között – a meglévô elônyök fenntartása érdekében.) Ez az eljárás már jól ismert Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozási példájából. A piaci fejlôdés fenntartása érdekében szintén fontos, hogy a CEFTA országok egymást követô EU-csatlakozása mihamarabb bekövetkezzen. Addig is a CEFTA maradjon fenn a régióban, a közép-kelet-európai országok további piaci integrációjának biztosítása érdekében.
INFRASTRUKTÚRA ÉS KÖZLEKEDÉS Magyarország az Európai Unió és a társult országok között, központi helyen terül el. Az infrastruktúra, különösen a közlekedés és szállítás helyzete épp ezért mind Magyarország, mind pedig az EU hosszú távú fejlôdésének kulcsfontosságú feltétele. Mind a magyar fejlesztési programok prioritásai, mind az EU támogatások, az infrastruktúra fejlôdését hivatottak szolgálni. A különbözô infrastrukturális területek, a befektetôk szerinti fontossági sorrendben: • Távközlés. Az elmúlt néhány évben a távközlési szolgáltatások jelentôsen javultak. A távközlési hálózat kiterjedése ma már magasabb színtû, mint sok EU tagállamban. A további fejlôdés szempontjából a szabályozásnak van kulcsszerepe, melynek kidolgozása már folyamatban van, a szabályozás nyithatja meg a szabad piaci versenyt. • Közlekedési hálózat. Az autópálya-hálózat további gyors ütemû bôvítésére lenne szükség az ország különbözô régiói közötti különbségek felszámolása, valamint a szomszédos országok úthálózatához való kapcsolódás érdekében. A fejlesztés ugyan már megkezdôdött, de a tervezés és a finanszírozás módjának javítása még szükséges. A Kormány nem hirdetett közbeszerzési pályázatot az M3 és M7 autópályák építésére, az átláthatóság hiánya nem megfelelô üzenetet jelent. • Vasúthálózat. Sürgôs szükség lenne a Magyar Államvasutak (MÁV) korszerûsítésének megvalósítható tervére. A vasút kereskedelmi szolgáltatási ágra és vasúti infrastruktúrára történô szétbontása elôsegítheti az átalakulást. • Légi közlekedés. Nyilvánvaló, hogy az ország földrajzi helyzete megköveteli a légi közlekedés jelenlegi infrastruktúrájának azonnali fejlesztését. A budapesti repülôtéren a teherforgalom kezelési kapacitásának növelése szükséges. • Folyami hajózás. A kikötôk gyors fejlesztésére lenne szükség a MAHART korszerûsítésével párhuzamosan. • Közüzemi szolgáltatások. Az ország közüzemi ellátottsága a szennyvíztisztítás kivételével jónak mondható. Azonban a szennyvíztisztítás helyzetének javítása fejlesztési, pénzügyi, szervezési és mûszaki forrásokat igényel. A villamosenergia-ipar területén határozott, liberalizációs terv szükséges. Tavaly a Kormány erôteljesen beavatkozott a villamosenergia-iparba, valamint a gázés olajiparba, ezzel bizonytalanságot okozott a befektetôk számára. A Kormány jövôbeni intervenciós politikáját illetôen fokozott átláthatóság szükséges.
30
A JELENTÉS
A Kormány felismerte az infrastruktúra fejlesztésének fontosságát. A Széchenyi Terv része a szükséges fejlesztéseknek. Fontos a Széchenyi Tervben szereplô projektek és az EU által finanszírozott projektek összehangolása. Az infrastruktúra folyamatos és gyors fejlesztése hozzájárul a külföldi mûködôtôke-befektetések növekedéséhez, és segíti Magyarországot, hogy a kereskedelem, kutatás és logisztika területén regionális központ szerepét töltse be.
MIGRÁCIÓ Az áru, személyek, szolgáltatások és a tôke szabad áramlása az EU egyik alapelve, megalakulása óta. Az EU bôvítéssel kapcsolatban az egyes EU tagállamok részérôl jelentkezô félelmek ellenére, az HEBC vállalatainak meggyôzôdése, hogy a munkaerôpiac integrációja, a bôvítés utáni EU egésze számára elônyös lesz. A csatlakozás eredményeként az egységes piac és a lakosság szabad áramlása újabb üzleti lehetôségeket fog teremteni Magyarországon. A munkaerô iránti hazai kereslet növekedni fog, ez pedig elvezet a képzett munkaerô költségének növekedéséhez. (Az 1990-es évek eleje óta az átlagkereset euróban számolva megduplázódott, és elérte a 350 eurót.) Ez egyrészt a lakosság vásárlóerejének növekedését fogja jelenteni, mely a belsô piac megerôsödéséhez vezet. Másrészt több, magas színvonalú munkahely létrejöttét eredményezheti, és ez csökkentheti a magyar lakosság egyébként is alacsony elvándorlási motivációját és készségét. Várható továbbá, hogy a magasabb szintû vezetôk mobilitása és rugalmassága hozzáadott értéket jelent az európai versenyképesség számára. Az un. „Schröder program” – amely kb. 35 000 informatikai szakember számára nyújtott munkavállalási lehetôséget – csekély érdeklôdést váltott ki Magyarországon. Mindössze kb. 500 informatikus döntött úgy, hogy elhagyja az országot. A 2000. év végén a munkanélküliség aránya Magyarországon 6% alatt maradt, ami alacsonyabb, mint az EU átlaga. Egyes régiókban (különösen Nyugat-Magyarországon) munkaerôhiány van, míg néhány kelet-magyarországi régióban a munkanélküliség aránya jóval meghaladja az átlagot. Ennek ellenére alacsony az országon belüli mobilitási készség, ami több tényezônek tudható be, erôs kötôdésnek a gyökerekhez és hagyományokhoz, a lakáshelyzetnek, valamint annak, hogy a tipikus magyar háztartás két keresôre épül. A határok menti együttmûködés, a napi ingázást is beleértve a szomszédos országok között, ma már létezô a jelenlegi EU határ mentén (pl. Ausztria–Magyarország), valamint a nem EU tagországok között is (pl. Magyarország–Szlovákia). A határ menti régiók profitálnak a növekvô gazdasági integrációból és az EU bôvítés után ennek további növekedése várható. A regionális kedvezmények és strukturális alapok (ISPA) tovább javíthatják az ilyen típusú együttmûködés hatékonyságát és átfogó gazdasági eredményt hozhatnak. Az HEBC tagok megítélése szerint az EU-csatlakozást követôen nem várható jelentôs elvándorlás Magyarországról az EU munkaerôpiacára. Ugyanakkor a magas színvonalon képzett értelmiségiek (pl. szoftvermérnökök) és vezetôk az EU gazdasága számára kölcsönös elônyt jelentenek.
31
A JELENTÉS
KISEBBSÉGI KÉRDÉS Az HEBC vállalatai egyetlen kisebbségi csoportot sem részesítenek hátrányos megkülönböztetésben. Az HEBC vállalatainak véleménye szerint mind a Kormányzatnak, mind pedig a magánvállalatoknak sokkal nagyobb szociális érzékenységet kellene tanúsítaniuk. Stratégiai cél a roma középosztály létrejöttének támogatása Magyarországon, és ezáltal a jelenlegi kisebbségi gondok felszámolása. Több HEBC vállalat (ABB, BAT, Ericsson) indított vagy tervez konkrét programokat fiatal roma diplomások támogatására. Minden HEBC vállalat rendelkezik olyan lehetôségekkel, amelyek segítik az ezirányú tevékenység megszilárdulását. A jelenlegi programok hiányossága azonban, hogy a roma lakosságnak csak csekély, elit részét érintik. A romakérdés makroszintû probléma, mely makroszintû megoldást igényel. Miközben különbözô ösztöndíjprogramok segítségével a Magyar Kormány növelte a roma diplomások számát (l0 000 ösztöndíjra pályázhatnak az egyetemeken roma fiatalok), megfelelô munkavállalási lehetôségekre, és a színvonalasabb munkahelyekhez való hozzájutás biztosítására lenne szükség a program sikerének érdekében. Nemzetközi tapasztalatok állnak rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy az állam hogyan ösztönözheti a magánszektort a kisebbséghez tartozó munkavállalók foglalkoztatására (pl. az USA Egyenlô Foglalkoztatási Esélyek programjához tartozó akcióprogram).
KÖRNYEZETVÉDELEM A környezetvédelem általános helyzete Magyarországon megegyezik az EU átlagával. Magyarország azonos vagy hasonló jellegû problémákkal küzd mint az EU. Az OECD Magyarországról készült 2000. évi Környezetvédelmi Jelentése szerint számos szempontból Magyarországon jobb a helyzet az EU átlagánál. Ez részben annak tudható be, hogy a fejlett EU tagállamokban magasabb a környezeti szennyezés mértéke, részben pedig annak, hogy a külföldi mûködôtôke-befektetések modernebb és tisztább technológiát hoztak be Magyarországra. A közelmúltban végbement átalakítások után, a nehézipar egyes területeinek bezárását követôen, sikeresen csökkent a légszennyezés. Az ólmozott benzin korlátozott hozzáférése a levegô minôségének mérhetô javulását eredményezte. A vizek szennyezettségével kapcsolatban, jóllehet még hosszú utat kell megtenni, már megjelentek a siker elsô jelei, a települési szennyvíztisztítási program eredményeként. A felszíni vizek állapotát folyamatosan ellenôrzik, és a különbözô elemzések eredményeit éves jelentésekben teszik közzé. A 2000-ben elfogadott hulladékkezelési törvény fontos lépés az EU követelményeknek való megfelelés terén. Ugyanakkor további szabályozásra van szükség a hulladékgazdálkodás és csomagolás területén a hatékony szelektív hulladékgyûjtés, újrafeldolgozás és újrahasznosítás érdekében. Így azonos feltételeket kellene teremteni a csomagolásihulladék-lánc szereplôi számára (önkormányzatok, csomagolók, kereskedelem, újrahasznosítók). Hasznos lehet a költséghatékony dél-európai modellek átvétele. A jelenlegi termékdíjtörvény nem EU-konform és negatívan hat a kitûzött célok elérésére. A természet megóvása Magyarországon hagyományosan magas színvonalú. A védett területek száma folyamatosan növekszik, összesítve meghaladja az ország teljes területének 8%-át.
32
A JELENTÉS
Jóllehet a Magyar Kormány a környezetvédelmi jogharmonizációt ez év nyarára elvégzi, az HEBC tagvállalatai egy észszerû átmeneti idôszakot tartanak szükségesnek, hogy az EU jogszabályok teljes körû végrehajtására kerüljön sor Magyarországon. A végrehajtás tervezésekor a tényleges gazdasági költségeket és idôigényt szükséges figyelembe venni, mely Magyarország gazdasági versenyképességét nem veszélyezteti. Ugyanakkor az EU környezetvédelmi szabályozásának bevezetése üzleti fejlesztési lehetôségeket is jelent.
MIT VÁRHAT AZ EU MAGYARORSZÁGTÓL? Magyarország EU-csatlakozásának küszöbén, az HEBC szükségesnek tartja a tagságból adódó, kölcsönösen elônyös helyzet néhány elemének kiemelését. Az integrációval a csatlakozó ország gazdasága várhatóan gyorsabban fog fejlôdni, ami bôvülô piacot és jobb gazdasági kilátásokat eredményez a jelenlegi tagok számára. Magyarország teljes jogú EU-tagsága javítani fogja a befektetôk biztonságát Magyarországon, a gazdasági környezet jobb kiszámíthatóságával és stabilitásával, valamint a Magyarországon befektetô európai vállalatok hatékonyságának jelentôs emelkedésével. Magyarország gyorsan növekvô gazdasága növelni fogja az európai gazdaság versenyképességét. Ez egyaránt érvényes az alacsonyabb hozzáadott értékû összeszerelô- és feldolgozóiparra, valamint a jelentôsebb értéket képviselô és stratégiailag fontosabb, tudásintenzív ipari ágazatokra is. Az európai versenyképesség javulása sokkal inkább a hatékony és versenyképes ipar magyarországi kialakulásával jön létre, semmint a szakemberek elvándorlásával. Az új információs társadalom kialakulása során tudásalapú társadalmak uniója veheti fel a versenyt a globalizálódó világban. Magyarországon a tudásalapú társadalom kialakulásának folyamata figyelhetô meg, melyet az ország hagyományai is erôsítenek. Jóllehet a csatlakozást követôen a vállalatok nem számítanak arra, hogy Magyarország teljes mértékben alkalmazza a fejlettebb európai országok szociális csomagjait, de készen állnak, hogy vállalatuk tevékenységébe már ebben a szakaszban beépítsék a munkaadók és munkavállalók közötti kapcsolatok európai gyakorlatának fôbb elemeit. Hasznos lenne a társadalmi jóléti rendszer szempontjából, ha a cégek társadalmi beruházásai nagyobb mértékben levonhatók lennének a vállalati adóalapból.
33
ANNEXES
IV. I. MEMBERS OF HEBC
CHAIRMAN Peter A. Hegedus
President and Country Manager
Asea Brown Boweri
John Paterson
General Manager
British American Tobacco Hungary
László Lábody
Head of Corporate and Regulatory Affairs
British American Tobacco CEE
Christoph Thomas
Managing Director
BT Hungaria
István Fodor
President
Ericsson Hungary
Luc Weemaes
Managing Director
Fiat Hungary
Zoltán Csorba
Managing Director
Lyonnaise des Eaux Hungaria Holding
Bernard Meunier
Managing Director
Nestlé Hungaria
Miklós Szabó
Managing Director
OMV Hungaria
Willem J. van der Vegt
Chairman and CEO
Philips Hungary
István Kapitány
Country Chairman
Shell Hungary
MEMBERS
Dr. Gábor Beke-Martos Member of the Board Chief Financial Officer
Siemens
Tibor Kuhl
President and CEO
Tractebel Power & Gas Hungary
Chris Bull
Chairman
Unilever Hungary
Managing Director
Lobby Partners
Secretary to HEBC
Judit Szántó
34
FÜGGELÉK
IV. I. A MAGYAR EU BÔVÍTÉSI ÜZLETI TANÁCS TAGJAI
ELNÖK Hegedûs A. Péter
Elnök Vezérigazgató
Asea Brown Boweri
John Paterson
Vezérigazgató
British American Tobacco Hungary
Lábody László
Vállalati kapcsolatok és szabályozási British American Tobacco CEE ügyek közép-európai igazgatója
Christoph Thomas
Vezérigazgató
BT Hungaria
Fodor István
Elnök Vezérigazgató
Ericsson Magyarország
Luc Weemaes
Ügyvezetô Igazgató
Fiat Magyarország
Csorba Zoltán
Ügyvezetô Igazgató
Lyonnaise des Eaux Hungária Holding
Bernard Meunier
Vezérigazgató
Nestlé Hungária
Szabó Miklós
Ügyvezetô Igazgató
OMV Hungária
Willem J. van der Vegt
Elnök Vezérigazgató
Philips Magyarország
Kapitány István
Elnök Vezérigazgató
Shell Hungary
TAGOK
Dr. Beke-Martos Gábor az Igazgatóság tagja Gazdasági és Pénzügyi Igazgató
Siemens
Kuhl Tibor
Elnök Vezérigazgató
Tractebel Power & Gas Magyarország
Chris Bull
Elnök
Unilever Magyarország
Ügyvezetô Igazgató
Lobby Partners
Secretary to HEBC
Szántó Judit
35
ANNEXES
IV. 2. MILESTONES 1998 European Round Table of Industrialist Enlargement Working Group supports the establishment of a Business Advisory Council in Hungary “As approved by the ERT Plenary in December1997, ERT companies are going to assist in the launch of Business Advisory Councils in the selected candidate countries in Central and Eastern Europe. With the bilateral negotiations between the European Union Commission and the candidate countries starting on 30 March, such a Business Advisory Council has the potential to make a very positive contribution to the difficult process of accession negotiations by improving the understanding between all parties involved.” Percy Barnevik Chairman of Investor AB Chairman of the ERT Enlargement Working Group November 1998 • The Hungarian Enlargement Business Council (HEBC) was established in Budapest, as a forum of CEOs of the Hungarian affiliates of ERT companies: ABB, BAT, Daimler, Ericsson, Fiat, Nestlé, Lyonnaise des Eaux, Philips, Pirelli, Shell, Siemens, Tractebel, Unilever. Mr. György Mosonyi, Country Chairman of Shell Hungary was elected first Chairman of the group. • In the presence of Mr. Peter Gottfried, State Secretary for Integration of the Ministry of Foreign Affairs, the founding Members of HEBC signed the Terms of Reference. Minister of Foreign Affairs, Dr. János Martonyi welcomed this initiative in a letter.
1999 March 1999 • Publication of HEBC’s first Report, titled “The East-West Win-Win Business Experience”. The Report highlighted the main business issues that might have an impact on the economic competitiveness of both the EU and Hungary. It also provided a business perception on the state of preparedness of the Hungarian economy. Copies were sent to the most important opinion formers,with requests for additional copies received from the Ministry of Foreign Affairs, Ministry of Economy, Academy of Sciences, NGOs and diplomatic missions making it necessary to re-print the report in an additional 1000 copies. • On March 5th a Press Conference was organised in Budapest on the occasion of the public launch of the Report. Invited guests were Mr. Percy Barnevik, Chairman of Investor AB, Chairman of the ERT Enlargement Working Group and Dr. János Martonyi, Minister of Foreign Affairs. The Report received large media coverage. Several publications quoted Mr. Percy Barnevik’s words as a principal argument: “It is our firm conviction that the East and the West will both be winners as a result of the EU enlargement process so we urge the EU Commission in Brussels not to delay accession negotiations.” Mr. Martonyi said: “The Hungarian Government’s plans concerning the EU accession of the country coincide with the findings of the ERT study.”
36
FÜGGELÉK
IV. 2. KIEMELKEDÔ ESEMÉNYEK 1998 A Gyáriparosok Európai Kerekasztala (ERT) EU Bôvítési Munkacsoportja támogatja EU Bôvítési Üzleti Tanács megalapítását Magyarországon „A Gyáriparosok Európai Kerekasztala 1997. decemberi Plenáris ülésén jóváhagyottak szerint, az ERT vállalatai elôsegítik Közép-Kelet-Európa egyes tagjelölt országaiban a Bôvítési Üzleti Tanácsok létrehozását. Az Európai Unió Bizottsága és a tagjelölt országok között március 30-án megkezdôdött kétoldalú tárgyalások eredményeként, a Bôvítési Üzleti Tanácsnak lehetôsége van arra, hogy igen pozitívan járuljon hozzá a csatlakozási tárgyalások bonyolult folyamatának sikeréhez, a felek közti megértés javításával.” Percy Barnevik Az Investor AB Elnöke Az ERT Bôvítési Munkacsoportjának Elnöke 1998. november • A Magyar EU Bôvítési Üzleti Tanács megalapítása Budapesten, az ERT magyarországi leányvállalatai vezérigazgatói fórumaként: ABB, BAT, Daimler, Ericsson, Fiat, Nestlé, Lyonnaise des Eaux, Philips, Pirelli, Shell, Siemens, Tractebel, Unilever. A munkacsoport elsô elnökéül Mosonyi Györgyöt, a Shell Magyarország vezérigazgatóját választották. • Az HEBC alapító tagjai, Gottfried Péter úr, a Külügyminisztérium Integrációs ügyekért felelôs államtitkára jelenlétében írták alá az alapító okiratot. Dr. Martonyi János, külügyminiszter levélben üdvözölte a kezdeményezést.
1999 1999. március • Az HEBC elsô országjelentésének megjelenése „Integráció és versenyképesség” címmel. A jelentés kiemelte azokat a fôbb üzleti témákat, amelyek kihathatnak mind az EU, mind pedig Magyarország gazdasági versenyképességére. Üzleti szempontból elemezte a magyar gazdaság felkészültségének állapotát. A kiadvány eljutott a legfontosabb döntéshozókhoz, és a Külügyminisztérium, Gazdasági Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, civil szervezetek és diplomáciai képviseletek részérôl jelentkezô további igény, újabb 1000 példány kinyomtatását tette szükségessé. • Március 5-én Budapesten sajtókonferencia keretében hozták nyilvánosságra a Jelentést. Meghívott vendég volt Percy Barnevik úr, az Investor AB elnöke, az ERT Bôvítési Munkacsoportjának elnöke és dr. Martonyi János külügyminiszter úr. A jelentés a sajtó részérôl széles körû érdeklôdést váltott ki. Több cikk fô üzenetként idézte Percy Barnevik úr szavait: „Meggyôzôdésünk, hogy az EU bôvítési folyamatának eredménye mind a kelet, mind a nyugat számára nyertes helyzetet teremt, így sürgetjük az EU Brüsszeli Bizottságát, hogy ne késlekedjen a csatlakozási tárgyalásokat illetôen.” Martonyi János úr az alábbiakat mondta: „A Magyar Kormány tervei az ország EU-csatlakozásának vonatkozásában egybeesnek az ERT tanulmányának megállapításaival.”
37
ANNEXES
May 1999 • Mr. Peter A. Hegedus, President and Country Manager of ABB was elected as new Chairman of HEBC. • HEBC was invited to take part in the series of courses organised by the Ministry of Foreign Affairs for regional journalists on EU integration. June 1999 • The German Ambassador, representing the Presidency (at that time Germany) of the EU, invited HEBC Members to the regular meeting of the Ambassadors and Economic Counsellors of the EU countries on June 14th 1999. August 1999 • The Confederation of the Hungarian Employers’ Organisations for International Co-operation (CEHIC) invited HEBC to give a presentation about HEBC and ERT on the occasion of their presidential meeting. CEHIC offered further co-operation. September 1999 • H.E. Michael Lake, Ambassador, Head of the EU Delegation invited HEBC Members to an executive dinner on September 9th, to discuss — amongst other subjects — the issue of Hungary’s absorption capacity. • Presentations were given on HEBC’s activity and the Report to high-level Government officials, including representatives of the Prime Minister’s Office, Ministry of Justice, Hungarian Customs Office, Hungarian Patents Office. October 1999 • Executive dinner with Mr. János Rapcsák, Deputy State Secretary and Mr. Peter Heil, Head of Department of the Prime Minister’s Office responsible for the use of EU funds. The issue discussed was Hungary’s absorption capacity. • Meeting with Prof. András Inotai, General Director of the Institute for World Economics concerning the preparation of HEBC’s draft Position Paper, titled the “Impact of the eventual delay of the accession”. November 1999 • Joint HEBC — ERT Enlargement WG meeting in Budapest, on November 18–19th, with the participation of high-level Government officials. • Meeting with the Foreign Affairs Committee of the Hungarian Parliament. Following the presentation of the Report and a Q&A session, members of the Committee expressed their wish to continue co-operation with HEBC.
38
FÜGGELÉK
1999. május • Hegedûs A. Pétert, az ABB elnök-vezérigazgatóját megválasztották az HEBC új elnökéül. • Az HEBC meghívást kapott, hogy vegyen részt a Külügyminisztérium által szervezett eseménysorozaton, melyet az EU integrációval foglalkozó regionális újságírók számára rendeztek. 1999. június • Az EU Elnökségét adó Nagykövet ( Németországé volt a soros elnökség) meghívta az HEBC tagjait, hogy vegyenek részt az EU tagállamok nagyköveteinek és gazdasági tanácsosainak 1999. június 14-i találkozóján. 1999. augusztus • A Magyar Munkaadói Szervezetek Nemzetközi Együttmûködési Szövetsége (CEHIC) meghívta az HEBC-t, tartson elôadás az elnökségi ülésen az HEBC és ERT tevékenységérôl. A CEHIC javasolta a további együttmûködést. 1999. szeptember • Ôexcellenciája Michael Lake nagykövet úr az EU-delegáció vezetôje díszvacsorát adott az HEBC tagjainak szeptember 9-én, hogy megvitassák – egyebek közt – a magyar közigazgatási képesség kérdését. • Az HEBC tevékenységének és a Jelentés tartalmának bemutatása magas rangú kormányzati tisztviselôk, így a Miniszterelnöki Hivatal képviselôi, az Igazságügyi Minisztérium, a Magyar Vám- és Pénzügyôrség, a Magyar Szabadalmi Hivatal képviselôi számára. 1999. október • Díszvacsora Rapcsák János úr, helyettes államtitkárral, valamint Heil Péter úr, a Miniszterelnöki Hivatal EU alapokért felelôs fôosztályvezetôjével. A találkozón megvitatták a magyar közigazgatási képesség kérdését. • Találkozó Inotai András professzor úrral, a Világgazdasági Kutató Intézet fôigazgatójával, melynek során megvitatták az HEBC állásfoglalás tervezetét, melynek címe: „A csatlakozás késedelmének várható kihatása.” 1999. november • Együttes HEBC–ERT Bôvítési Munkacsoportülést tartottak Budapesten, november 18-19-én magas rangú kormánytisztviselôk részvételével. • Találkozó a Magyar Országgyûlés Külügyi Bizottságával. A Jelentésrôl szóló elôadást, valamint a kérdések-válaszok megbeszélését követôen a bizottság tagjai kifejezték készségüket az HEBC-vel való együttmûködés folytatására.
39
ANNEXES
2000 February 2000 • Two new Members joined HEBC, Mr. Christoph Thomas, Managing Director of British Telecom, and Mr. Miklós Szabó, Managing Director of OMV. • Publication of the second Report 2000 of HEBC titled “ The East-West win-win business experience” in 5000 copies. March 2000 • Public launch of the new HEBC Report 2000 in Budapest. On this occasion, HEBC organised a Round-table Meeting with Mr. Martonyi, Minister of Foreign Affairs. The meeting was followed by a Press Conference. Invited guests were: Mr. Martonyi, Minister of Foreign Affairs, H.E. Michael James Lake, Ambassador Extraordinary and Plenipotentiary, Head of the EU Commission Delegation and Mr. Peter Gottfried, State Secretary for Integration. The Report was broadly covered by both the Hungarian and international media. Several publications quoted the words of Foreign Affairs Minister Martonyi: “The Government has to listen to business, has to talk to business, because their positions are always correct, based on facts and the Government has to pay attention to their recommendations, proposals or criticism.” The most influential national dailies and TV news quoted EU Ambassador Mr. Lake who said that he would send the HEBC Report to Brussels recommending the EU Commission to take it into account when preparing its new Regular Report in autumn. “The report is very encouraging, positive, but the pressure remains,” he said. Following the Press Conference, the Report was also presented to the Ambassadors of the EU member states. • The Report was sent to all ERT Members, the EU Commission officials in Brussels, all embassies and the diplomatic corps, several ministries and to selected decision makers and opinion formers, interested stakeholders, etc. April 2000 • Meeting with the Economic Committee of the Hungarian Parliament. The Committee invited HEBC to present the conclusions of the HEBC Report 2000. Following the presentation, members of the Committee expressed their wish to continue the co-operation with HEBC. May 2000 • Meeting with the EU Integration Committee of the Hungarian Parliament. The Committee’s Vice-president emphasised the positive link between the intentions of HEBC and the interests of Hungary. June 2000 • Presentation of the HEBC Report 2000 at the Conference Board Meeting entitled “Scenarios for Business in an Enlarged Europe” by Mr. Hegedus, Chairman of HEBC in Budapest. • Presentation of the HEBC Report 2000 at the World Economic Forum in Salzburg by Mr. Hegedus, Chairman of HEBC, in the session “Business Strategies for a New Europe”.
40
FÜGGELÉK
2000 2000. február • Két új tag: Christoph Thomas úr, a British Telecom vezérigazgatója, valamint Szabó Miklós úr, az OMV ügyvezetô igazgatójának csatlakozása az HEBC-hez. • 5000 példányban megjelent az HEBC második, 2000. évi országjelentése, melynek címe: „Integráció és versenyképesség”. 2000. március • A 2000. évi HEBC jelentés budapesti közzététele. Ebbôl az alkalomból az HEBC kerekasztal-beszélgetést tartott dr. Martonyi János külügyminiszter úr részvételével. A találkozót sajtókonferencia követte. Meghívott vendégek voltak: dr. Martonyi János, külügyminiszter úr; ôexcellenciája Michael James Lake rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, az EU Bizottság Delegációjának vezetôje; Gottfried Péter, integrációért felelôs államtitkár úr. A jelentéssel széles körben foglalkozott mind a magyar, mind a nemzetközi média. Több kiadvány is idézte Martonyi János külügyminiszter úr szavait: „A Kormánynak figyelnie és hallgatnia kell az üzleti világ szavára, mert megállapításaik tényeken alapulnak, figyelembe kell venni ajánlásaikat, javaslataikat és kritikájukat.” A legbefolyásosabb napilapok, tévécsatornák idézték ôexcellenciája Michael James Lake nagykövet úr kijelentését, miszerint megküldi az HEBC Jelentését Brüsszelbe és javasolja, hogy az EU Bizottsága vegye azt figyelembe az új, ôszi, soron következô országjelentésének elkészítése során. „A Jelentés rendkívül elôremutató, pozitív, de a nyomás megmarad.” – mondotta. A sajtókonferenciát követôen a Jelentést bemutatták az EU tagállamok nagyköveteinek is. • A Jelentést elküldték az ERT tagjainak, az EU Bizottság brüsszeli tisztviselôinek, minden nagykövetségnek és diplomáciai testületnek, több minisztériumnak, döntéshozónak, vezetônek. 2000. április • Találkozó a Magyar Országgyûlés Gazdasági Bizottságával. A Bizottság meghívta az HEBC-t, hogy adjon tájékoztatást a 2000. évi jelentés következtetéseirôl. A tájékoztatót követôen a Bizottság tagjai jelezték szándékukat az HEBC-vel való együttmûködés folytatására. 2000. május • Találkozó az Országgyûlés EU Integrációs Bizottságával. A Bizottság Alelnöke hangsúlyozta a pozitív kapcsolatot az HEBC szándéka és Magyarország érdeke között. 2000. június • Hegedûs úr, az HEBC elnöke bemutatta a 2000. évi HEBC Jelentést, az „Üzleti élet a kibôvített Európában” címû Conference Board által szervezett ülésen. • Salzburgban, a Világgazdasági Fórum „Üzleti stratégiák egy új Európáért” elnevezésû szekciójában mutatta be Hegedûs elnök úr az HEBC Jelentést.
41
ANNEXES
July 2000 • Brussels — participation of HEBC representatives at the ERT WG meeting. The session was followed by a meeting with international journalists. In the afternoon Wim Philippa, Secretary General of ERT, Mr. Eric Vaes, Convenor of ERT WG and HEBC representatives (Chairman Mr. Hegedus and Mr. Fodor, President of Ericsson) had a meeting with Mr. Giorgio Bonacci, Chief Negotiator of the EU Commission for Hungary. Mr. Bonacci stated that the EU Commission took into account HEBC’s Reports when assessing the state of Hungarian preparedness. He said: “The specific issues HEBC was focusing on are extremely interesting and the structure of the Reports is very helpful. Hungary is one of the best-prepared countries. It has all the chances to be in the first wave of accession.” Mr. Bonacci expressed his wish to continue the dialogue with HEBC, and suggested that HEBC continue its work and issue a new Report in 2001. • Meeting with representatives of the Hungarian Government at the Ministry of Foreign Affairs in Budapest. Mr. Peter Gottfried, State Secretary for EU Integration initiated the meeting in order to discuss the issues raised by the Report. According to the Government’s position the meeting between the Government and the HEBC Members was a significant step on the way of co-operation. The dialogue proves to be increasingly efficient and concrete and is regarded as a useful contribution to Hungary’s preparation for EU integration. September 2000 • Presentation of the HEBC Report at the conference “Europe on the threshold of a new millennium” by Mr. Hegedus, Chairman of HEBC, an event organised by Bank Austria and Creditanstalt in Vienna. In the session titled “EU expansion — Europe’s great opportunity”, Mr. Hegedus emphasised that Hungary’s accession could be a win-win story for both economies and the earliest possible date of accession would be preferred. October 2000 • Meeting with the Foreign Affairs Committee of the Hungarian Parliament. Mr. Szent-Iványi, Chairman of the Committee stated that HEBC’s suggestions proved to be an important contribution for their work. He also emphasised the importance of the activities of HEBC, its positive messages, which contributed to the correct assessment of Hungary. Mr. Szent-Iványi expressed the intention of the Foreign Affairs Committee to continue the co-operation and to hold regular discussions with HEBC. December 2000 • Meeting with Mr. János Martonyi, Minister of Foreign Affairs. HEBC initiated this meeting to present the status of preparations for the new HEBC Report 2001. Mr. Martonyi emphasised the importance of HEBC’s activity, stating that the voice of the member companies always had a significant echo among European political decision-makers. • Brussels — ERT WG meeting, attended by Mr. László Lábody, CEE Director of BAT, Member of HEBC who presented the activity of HEBC and the concept of the new HEBC Report. Mr. Eric Vaes, Convenor of ERT WG referred to HEBC as the best functioning among the Business Councils of ERT.
42
FÜGGELÉK
2000. július • Brüsszel – az HEBC képviselôinek részvétele az ERT Bôvítési Munkacsoportjának ülésén. Az ülést találkozó követte nemzetközi újságírókkal. Délután Wim Philippa úr, az ERT fôtitkára, Eric Vaes úr az ERT Bôvítési Munkacsoportjának vezetôje, valamint az HEBC képviselôi (Hegedûs úr, az HEBC elnöke, Fodor úr, az Ericsson elnöke) találkoztak Giorgio Bonacci úrral, az EU Bizottsági magyarországi fôtárgyalójával. Bonacci úr jelezte, hogy az EU Bizottság figyelembe vette az HEBC Jelentését Magyarország felkészültségének megítélése során. Kijelentette: „Azok a speciális témák, amelyekre az HEBC Jelentése összpontosít rendkívül érdekesek és a Jelentés szerkezete is segíti az áttekinthetôséget. Magyarország egyike a legjobban felkészült tagjelölteknek. Minden esély megvan arra, hogy a csatlakozók elsô hullámához tartozzon.” Bonacci úr kifejezte szándékát a párbeszéd folytatására az HEBC-vel, javasolta, hogy az HEBC folytassa tovább tevékenységét és készítse el 2001. évi Jelentését is. • Találkozó Budapesten, a Külügyminisztériumban a Magyar Kormány képviselôivel. A találkozó Gottfried Péter úr, az EU integrációs államtitkára kezdeményezésére jött létre, a Jelentésben felvetett kérdések részletes megvitatása céljából. A Kormány megítélése szerint ez a találkozó jelentôs eseménye volt az együttmûködésnek. A párbeszéd egyre hatékonyabbnak, konkrétabbnak és hasznosabbnak tekinthetô Magyarország EU integrációs felkészülése szempontjából. 2000. szeptember • Bécsben, az „Európa az új millennium küszöbén” címû konferencián Hegedûs úr, az HEBC elnöke elôadást tartott a Jelentésérôl. A Bank Austria és Creditanstalt szervezte konferencia „EU bôvítés – Európa nagy lehetôsége” c. ülésén Hegedûs úr hangsúlyozta, hogy Magyarország EU-csatlakozása mind Magyarország, mind pedig az EU gazdaság számára elônyös helyzetet teremt, és a mihamarabbi csatlakozás lenne a legelônyösebb. 2000. október • Találkozó a Magyar Országgyûlés Külügyi Bizottságával. Szent-Iványi úr, a Bizottság elnöke szerint az HEBC javaslatai jelentôs mértékben segítették a bizottság munkáját. Hangsúlyozta továbbá, hogy az HEBC tevékenysége, pozitív üzenetei segítik Magyarország objektív értékelését. Szent-Iványi úr kifejezte a Külügyi Bizottság szándékát a Magyar EU Bôvítési Üzleti Tanáccsal való további együttmûködésre és a rendszeres megbeszélések folytatására. 2000. december • Találkozó dr. Martonyi János külügyminiszter úrral. A találkozó az HEBC kezdeményezésére jött létre, a következô, 2001. évi HEBC Jelentés elôkészítését bemutatandó. Martonyi úr hangsúlyozta az HEBC tevékenységének fontosságát, kiemelve, hogy a tagvállalatok véleménye mindig is jelentôs visszhangot keltett az európai döntéshozók körében. • Brüsszel – az ERT Bôvítési Munkacsoportjának ülése, melyen részt vett Lábody László úr, a BAT közép-kelet-európai igazgatója, az HEBC tagja. A találkozón Lábody úr tájékoztatást adott az HEBC tevékenységérôl, valamint a készülô, új HEBC Jelentés koncepciójáról. Eric Vaes úr, az ERT Bôvítési Munkacsoportjának vezetôje szerint az HEBC a legjobban mûködô az ERT Bôvítési Üzleti Tanácsok sorában.
43
ANNEXES
2001 January 2001 • Dr. Gábor Beke-Martos, Member of the Board and Chief Financial Officer of Siemens joined as new representative of his company to HEBC. • Meeting with the representatives of the Ministry of Foreign Affairs. Ambassador Dr. Sándor Szabó, Director General of EU Trade Policy Affairs, Dr. Árpád Gordos, Director General Department for EU Economic Policy and Harmonisation and Csaba Zalai collaborator gave presentations to HEBC as a follow-up of the meeting with the Minister of Foreign Affairs on 6 December 2000. February 2001 • Mr. Zoltán Csorba Managing Director of Lyonnaise des Eaux Hungaria Holding joined as new member of HEBC. April 2001 • Official visit of Mr. Romano Prodi, President of EU Commission to Hungary. HEBC Members were invited to attend Mr. Prodi’s speech at the Academy of Sciences. Chairman Mr. Hegedus introduced HEBC’s activity to Commissioner Mr. Günter Verheugen at a dinner hosted by H.E. Ambassador Michael Lake. • Presentation by Mr. Hegedus, Chairman of HEBC, on the group’s activities at the meeting of EU Economic Counsellors hosted by the Swedish Embassy. May 2001 • Publication of HEBC’s 3rd report, titled “Hungary on the threshold of EU accession — win-win business experience of HEBC companies”.
HEBC Members meet regularly (5–6 times a year). HEBC has regular, strong and wide media coverage, not only after the Press Conferences but during the whole period covered above. HEBC’s Reports are also available on the Internet. (On the web site of ERT and on the web site of the Hungarian Ministry of Foreign Affairs).
HEBC would like to thank for the help of the working group members: Dr Edith Halász Presidential Advisor of Ericsson, Judit Sinkó Corporate Communication of Philips, Péter Hónig Vice President of ABB, Zsolt Dankó Head of Supply Chain to Nestlé, Zoltán Szendrényi Strategic Director of Siemens, Attila Boródi Director of Corporate Affairs to Unilever, and Zsolt Rábai who was the first secretary to HEBC.
44
FÜGGELÉK
2001 2001. január • Dr. Beke-Martos Gábor, a Siemens igazgatósági tagja, gazdasági és pénzügyi igazgató úr, a vállalat új képviselôjeként csatlakozott az HEBC-hez. • Találkozó a Külügyminisztérium képviselôivel. Dr. Szabó Sándor nagykövet úr, az integrációs államtitkárság EU kereskedelmi és politikai fôosztályának vezetôje, dr. Gordos Árpád úr, az integrációs államtitkárság EU gazdaságpolitikai és harmonizációs fôosztályának vezetôje, valamint Zalai Csaba munkatárs tájékoztatást adtak az HEBC-nek a 2000. december 6-i külügyminiszteri találkozó folytatásaként. 2001. február • Csorba Zoltán úr, a Lyonnaise des Eaux Hungária Holding ügyvezetô igazgatója új tagként csatlakozott az HEBC-hez. 2001. április • Romano Prodi úr, az EU Bizottság Elnöke magyarországi látogatása alkalmából az HEBC tagjai meghívást kaptak Prodi úrnak a Magyar Tudományos Akadémián tartott zártkörû elôadására. Továbbá Hegedûs elnök úr tájékoztatta Günter Verheugen urat az EU Bizottság biztosát az HEBC tevékenységérôl, az ôexcellenciája Michael Lake nagykövet úr által adott díszvacsora alkalmával. • Hegedûs úr elôadást tartott az EU tagországok gazdasági tanácsosainak a Svéd Nagykövetségen tartott találkozóján az HEBC tevékenységérôl. 2001. május • Az HEBC harmadik, 2001. évi Jelentésének kiadása, melynek címe: „Magyarország az EU-csatlakozás küszöbén – az HEBC vállalatainak üzleti tapasztalata”
Az HEBC tagjai rendszeresen, évente 5-6 alkalommal üléseznek. Az HEBC tevékenységérôl fenti idôszakban a sajtótájékoztatókon túl, rendszeres és széles körû tájékoztatást adott a média. Az HEBC Jelentései az Interneten is hozzáférhetôk. (Az ERT és a Magyar Külügyminisztérium weboldalán.)
Az HEBC ezúton fejezi ki köszönetét munkacsopja tagjainak: Dr. Halász Editnek, az Ericsson üzletfejlesztési tanácsadójának, Sinkó Juditnak, a Philips vállalati kommunikációs vezetôjének, Hónig Péternek, az ABB elnök-helyettesének, Dankó Zsoltnak, a Nestlé ellátási lánc igazgatójának, Szendrényi Zoltánnak, a Siemens stratégiai igazgatójának, Boródi Attilának, az Unilever vállalati kapcsolatok igazgatójának, valamint Rábai Zsoltnak, aki az HEBC elsô titkára volt.
45
ANNEXES
IV. 4. MACRO ECONOMIC DATA The growth of the Hungarian economy in 2000 proved to be stable and sustainable despite the fact that there was a declining trend in the growth rate of GDP throughout the year. Hungary’s GDP rose by 5.2% on average (which is over the EU average) with an inflation rate of 9.8% and an unemployment rate of about 6%. International companies remained the leading contributors to GDP. Economic growth continued to be dependent on the export performance of the Hungarian economy, and seemed to be highly sensitive to the international economic climate, especially to the cyclical swing of the EU economy, high oil prices, exchange rate fluctuations of the Euro versus the USD, etc. A higher-than-expected investment growth (6.6%) signals a slight shift from export-driven to a more domestically determined growth. (The total value of investments has achieved the very impressive 24.7% of GDP.) Investment was clearly the main driving force behind growth in the fourth quarter of year 2000. The upswing of government-induced investment activities, such as infrastructure and housing development under the Széchenyi Plan, is expected to contribute in large extent to the sustainability of growth rates of around 5% in the medium run. The domestic use of GDP grew by 4.3–4.5% in 2000. Gross nominal wages increased by 13.5% while real wages rose by only 1.5%. The final consumption of households increased by 3.6–3.8%, while social transfers in kind rose 2.3–2.6%. Public consumption is estimated to have grown by 1.5–2.0% in 2000, bringing the growth of total final consumption to 3.3–3.5%. Gross fixed capital formation was up 6.5–7.5% in the period. The structure of Hungarian foreign trade remained the same in year 2000. Machines, transportation equipment (59.6%) and manufactured goods (29.4%) represented 90% of all Hungarian exports. More than 70% of all foreign trade was realised with the European Union. More than 50% of all export products were produced in custom-free industrial zones. In 2000 Hungarian imports exceeded exports by 4 billion Euro. This means that import growth surpassed export development by 3 percentage points. This imbalance was caused mainly by deteriorating terms of trade (growing oil prices) and imports motivated by increasing internal consumption and investment. Value added in manufacturing increased faster than overall GDP. Hungarian industrial production grew by 18.3% while the growth rate of industrial exports reached 27.4% (32% in the case of companies working in the free trade zones). The sector exported 54% of its total production. The growth of domestic sales however did not reach 10%. As far as the service sector is concerned the foreign trade balance of services produced a deficit of about 600 million Euro. Only rapidly developing tourism achieved a positive trade balance of about 2.5 billion Euro. The Hungarian agricultural sector is still experiencing difficult times. The contribution of the agriculture to the GDP decreased by 3,5%. Despite this negative tendency both the production and the export of the food industry increased by about 5%. Since December 2000 more than 80% of Hungarian agricultural exports enter the EU market duty free.
46
FÜGGELÉK
IV. 4. MAKRO-ÖKONÓMIAI ADATOK A magyar gazdasági növekedés 2000-ben stabil és fenntartható volt annak ellenére, hogy az év folyamán a GDP növekedési üteme csökkenô tendenciát mutatott. Magyarország GDP-je átlagosan 5,2%-kal növekedett (ami meghaladja az EU átlagot), miközben az inflációs ráta 9,8%, a munkanélküliségé pedig kb. 6%-os volt. A nemzetközi vállalatok továbbra is vezetô szerepet töltenek be a GDP elôállításában. A gazdasági növekedés üteme a magyar gazdaság exportteljesítményétôl függött, és érzékenyen reagált a nemzetközi gazdasági változásokra, különös tekintettel az EU gazdaságának ciklikus kilengéseire, a magas olajárakra, az euro és a USD átváltási arány ingadozásaira stb. A vártnál magasabb beruházási növekedés (6,6%) jelzi az exportfüggô növekedésrôl a hazai termelés által meghatározott növekedés irányába történô elmozdulást. (A befektetések összértéke elérte a GDP 24,7%-át, ami igen jelentôsnek mondható.) Egyértelmûen a befektetések jelentették a 2000. év negyedik negyedévi növekedésének motorját. A Kormány által a Széchenyi Terv keretében kezdeményezett beruházások, várhatóan nagymértékben hozzájárulnak középtávon az 5% körüli növekedés fenntarthatóságához. A GDP hazai felhasználása 2000-ben 4,3–4,5%-kal növekedett. A bruttó nominálbérek 13,5%kal, reálértéken számolva csak 1,5%-kal nôttek. A háztartási fogyasztás 3,6–3,8%-kal, a természetbeni szociális juttatások 2,3–2,6%-kal nôttek. A lakossági fogyasztás becslések szerint 1,5–2,0%-kal nôtt, így végsô soron a fogyasztás növekedése 3,3–3,5%. A bruttó tôkefelhalmozás ebben az idôszakban 6,5–7,5% volt. A magyar külkereskedelem helyzete változatlan maradt 2000-ben. A gépek, szállítóeszközök, (59,6%) és a gyáripari termékek (29,4%) jelentették a magyar export 90%-át. A külkereskedelem több mint 70%-át az Európai Unió országaival bonyolították. A termékexport több mint 50%-át állították elô vámmentes ipari övezetekben. 2000-ben Magyarország importja meghaladta a 4 milliárd eurót. Ez azt jelenti, hogy az importnövekmény 3 százalékponttal meghaladta az exportét. A kiegyensúlyozatlanság oka a romló kereskedelmi feltételek (növekvô olajárak), valamint a növekvô hazai fogyasztás és beruházás által motivált import. Az értéknövelt termelés gyorsabban nôtt, mint összességében a GDP. A magyar ipari termelés 18,3%-kal növekedett, míg az ipari export növekedési üteme elérte a 27,4%-ot. (32%-ot a szabadkereskedelmi övezetekben mûködô vállalatok esetében). Az ágazat össztermelésének 54%-át exportálta. A hazai értékesítés növekedése ugyanakkor nem érte el a 10%-ot. A szolgáltatási szektort illetôen a külkereskedelmi mérlegben a szolgáltatások kb. 600 millió euro deficitet termeltek. Csak a gyorsan növekvô idegenforgalom ért el pozitív kereskedelmi szaldót, kb. 2,5 milliárd euro értékben. A magyar mezôgazdaság továbbra is nehéz idôket él át. A mezôgazdaság GDP-részesedése 3,5%-kal csökkent. E negatív tendencia ellenére mind az élelmiszer-ipari export, mind pedig az élelmiszeripari termelés kb. 5%-kal növekedett. 2000 decembere óta a magyar mezôgazdasági export 80%-a vámmentesen került az EU tagállamaiba.
47
ABB The Company ABB, the international engineering and technology group serves customers world-wide in power transmission; distribution; automation; oil, gas and petrochemicals; industrial products and contracting, as well as financial services in connection with the activity of the Group. Reported order intake of ABB Group in 2000 achieved $23 billion. ABB Group employs about 160,000 people in 100 countries. ABB is represented in Hungary by 6 local companies, practically covering all activity fields of the Group, including engineering, manufacturing and trade of different products and services. ABB in Hungary employs over 500 people.
The Local Development ABB opened its first representation in Hungary in 1988, in the same year of its foundation by the original member companies, the Swedish Asea and the Swiss Brown Boveri. That representation can be considered as the core of today’s ABB in Hungary. Activity of the companies includes the marketing of all ABB’s leading edge industrial electric products. In the second half of decade the company has been gradually transformed into a more and more complex solution provider, besides developing its trading activity. Local manufacturing in Electronics is carried out through ABB Energir Ltd. who also support the power sector.
The Rationale Motivation for ABB in development of these local companies was to focus on the excellent available local brain power, in engineering and software development with economic costs. Based on the educated and reliable local manpower the company has achieved a substantial development in a relatively short time. As ABB is moving into leading position world wide in knowledge based technologies, the local strength and
48
value added is well positioned to support the group’s vision for the future. A 30 % plus profitable growth rate has been achieved by all local companies over the past several years.
ABB Ltd. The company is engaged in process control, robotics and other automation-related activities, as well as in trade of low-voltage serial products. It is now provider of complex solutions in the Pharmaceutical, Automotive, Pulp and Paper and Process industries. It also incorporates the holding activities of the group of ABB companies in Hungary.
ABB Energir Ltd. The Company handles complex turnkey High Voltage Installations, such as the recently opened Hévíz Substation. In addition it is responsible for metering within the Automation Segment, and local electronic manufacturing. High level products of this company support the market players of energy sector to fulfil the requirements of the gradually liberalized market.
ABB Service Companies The aim of the Industrial Service Companies is to provide full Service to industrial clients at the highest technical levels from basic maintenance to capacity increase in close partnership with the Clients organisation.
Benefits for the Group By integration of the local ABB Companies into the Group, ABB has obtained a reliable and strong local basis, serving in close partnership local customers of different industrial fields. As the company has reached the stage of sustained development the Group can enjoy the co-operation of a dependable internal partner. In addition local engineering and software development potential can support group activities outside Hungary at a competitive advantage.
Benefits for the Local Economy An engineering-based and knowledge oriented corporate spirit has been introduced and more and more widely adopted in the company since mid ‘90ies while at the same time the utilisation of local engineering capacity has achieved a greater role and emphasis in daily routine work. In addition to employing more and more local engineers and technicians the company has been the recipient of a massive technical knowledge inflow from the Group. Dozens of local engineers have received high level training in lecture halls, design rooms and on-the-job at different European and overseas units of ABB Group. Upgrading of local technical knowledge has helped ABB in finding immediate solutions for typical local technical problems and tasks. By now, the well-trained Hungarian ABB staff can provide quick, appropriate and competitive solutions for local clients. Yet, the Global accumulated knowledge of ABB Engineers and R&D support is immediately available for Hungarian ABB engineers to ensure leading edge solutions to local clients.
Conclusions ABB, as a world-leading technology group has successfully managed during the past 10 years through a continuous development program to take a small Central European local trading unit, and build it into a number of complex solution providing knowledge based Companies. As a result of this development, The Hungarian ABB Companies have become fully integrated reliable partners within the ABB Group with a continuously increasing operational output by supplying reliable quality products and services at competitive prices to its customers.
ABB A vállalatcsoport A multinacionális ABB mérnöki és technológiai csoport tevékenységi területei a villamosenergia-átvitel és -elosztás, energetikai és ipari automatizáció, olaj-, gáz- és petrolkémiai technológiák, ipari berendezések és fôvállalkozás, továbbá a cégcsoport tevékenységével összefüggô pénzügyi szolgáltatások. Az ABB csoport rendelésállománya 2000-ben elérte a 23 milliárd dollárt. Az ABB csoport ma közel 160 ezer alkalmazottat foglalkoztat a világ több mint 100 országában. Az ABB csoportot Magyarországon 5 vállalat képviseli, gyakorlatilag lefedve az ABB csoport teljes mérnöki, gyártói, kereskedelmi és szolgáltatói tevékenységét. Az ABB magyarországi vállalatcsoportja közvetlenül és közvetetten mintegy 500 fôt foglalkoztat.
A magyarországi fejlôdés A svéd Asea és a svájci Brown Bovery egyesülésébôl 1988-ban létrejött ABB alapítási évében nyitotta meg magyarországi képviseletét. Ez a képviselet tekinthetô a mai ABB Mérnöki, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. magjának. A vállalat tevékenysége a kilencvenes évek közepéig fôként különféle ipari villamossági termékek kereskedelmébôl állt. Az évtized második felében a cég – kereskedelmi tevékenységének fejlesztése mellett – fokozatosan átalakult egy mindinkább komplex mûszaki megoldásokat szolgáltató vállalattá. Az ABB Energir Kft. Magyarországon gyártja az elektronikai piacra szánt termékeit. Helyi vállalatainak fejlesztésében az ABB motivációja az volt, hogy felhasználja a helyi szürkeállományt, azaz gazdaságosan hasznosítsa a magyar mérnöki kapacitást. A jól képzett és megbízható helyi munkaerô révén a vállalat viszonylag rövid idô alatt kiemelkedô fejlôdést ért el, elérve az önfenntartó mûködés szintjét. Ezzel mostanra gyakorlatilag kielégíti az ABB csoport mûszaki és vállalat-üzemeltetési elvárásait. Az ABB technológia tudásszintje által egyre inkább vezetô szerephez jut világszerte. Ezt a színvonalat a helyi háttér és értékek is erôsítik, és ezzel hozzájá-
rulnak a cégcsoport jövôképéhez is. A magyarországi vállalatok az elmúlt néhány évben 30%-os profitnövekedésre tettek szert.
Az ABB Kft. A vállalat érdekelt a folyamatirányítás, robotizálás és egyéb automatizálással kapcsolatos tevékenységek, valamint a kisfeszültségû sorozattermékek értékesítésében. Komplex megoldásokat szolgáltat a gyógyszeripar, az automatizálás, a papírgyártás és a folyamatirányítás területén. Az ABB Kft. egyben ellátja az ABB magyarországi vállalatcsoportjának holding-tevékenységét is.
Az ABB Energir Kft. Az ABB ezen vállalata magas- és középfeszültségû berendezéseket és komplex, kulcsrakész rendszereket szállít. A cég egyik legjelentôsebb referenciája a közelmúltban átadott hévízi alállomás. A vállalat a fô tevékenységéhez kapcsolódó automatizálási és elektronikai tervezô, valamint gyártó tevékenységet is végez. Termékeivel és szolgáltatásaival nagyban tudja segíteni az energetikai ipar szereplôit az egyre nyíló piac kihívásaival szemben.
Az ABB szervizcégei A különféle ipari területeken mûködô szervizcégek célja, hogy teljes körû szolgáltatásokat nyújtsanak az e területeken tevékenykedô ügyfeleiknek a legmagasabb technikai szinten, az alapkarbantartástól kezdve a teljesítménynövelésig.
Elônyös feltételek az ABB csoportnak
Elônyök a magyar gazdaságnak
A kilencvenes évek közepétôl a vállalat igen erôteljes mérnöki szemléletet adaptált és a helyi mérnöki kapacitás hasznosítása egyre nagyobb hangsúlyt kapott a mindennapi munkában. Mind több magyar mérnök alkalmazásával a vállalatcsoport erôteljes mûszaki tudás beáramlását valósította meg. Magyar mérnökök tucatjai kaptak elôadótermi, tervezôi és munkában szervezett kiképzést különféle európai és tengerentúli ABB egységeknél. A helyi mûszaki intellektus magasabb szintre emelése segítette az ABB csoportot abban, hogy azonnali megoldásokat találjon a helyi mûszaki problémákra és feladatokra. Mostanra egy jól képzett magyar ABB személyzet szolgál gyors, megfelelô és versenyképes megoldásokkal helyi ügyfeleinek. Mindamellett a magyar mérnökök azonnali rendelkezésére állnak az ABB mûszaki központjai, amennyiben az eseti szükség megkívánja.
Következtetés A világ technológiai élvonalába tartozó ABB csoport sikeresen hajtotta végre egy átlagos kereskedelmi egység folyamatos felfejlesztését komplex mûszaki megoldásokat kínáló belsô partnerévé. Ezen fejlesztés eredményeként az ABB Mérnöki, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. az ABB csoport teljesen integrálódott, megbízható tagjává vált, stabilizálódott és folyamatosan növekvô mûködési kihozatallal és vállalati profittal, amelyet versenyképes áron nyújtott megbízható minôségi termékei és szolgáltatásai révén ér el.
Az ABB Mérnöki, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. integrációjával az ABB csoport egy megbízható és erôs helyi bázishoz jutott, amely különbözô ipari területek felhasználóit elégíti ki. Minthogy a vállalat a fenntartható növekedés szakaszába lépett, ma már kizárólag szakmai jellegû támogatást igényel a vállalatcsoporttól. Ennek megfelelôen a csoport élvezi egy megbízható belsô partner együttmûködését. Ezenkívül a kiválóan képzett magyar mérnökök az országon kívül is versenyelônyhöz juttatják a cégcsoportot.
49
BT IGNITE (HUNGARIA) The Company In April 2000 BT (British Telecommunications plc) announced a major restructure, creating four new high growth businesses operating both in the UK and internationally. These are: • BT Ignite — a broadband IP data and solutions business focused on business and wholesale markets • BT openworld — a mass market Internet business focused on consumer services • BT Wireless — an international mobile business emphasising mobile data and next generation services • Yell — an international directories and e-commerce business. BT Ignite — BT’s broadband and Internet Protocol (IP) data and solutions business — has been created to provide a complete communications portfolio to business and wholesale customers in all major cities throughout the world. It is the first communications company to commit to delivering the entire IP value chain — from core networks and Internet connectivity through to e-commerce consultancy and solutions with a unique blend of content hosting, application service provision, systems integration and outsourcing capabilities. BT Ignite is already outstripping its nearest competitors in terms of traditional measures of route kilometres, number of hosting centres, local sales and service support teams and depth of country coverage. In Europe it already has twice the broadband reach of its competitors and will be able to deliver its portfolio to over 250 European cities over its own networks by the end of 2001.
50
Beyond Europe, the BT Ignite portfolio is delivered to all the world’s commercial centres, in conjunction with Concert, BT’s global joint-venture with AT&T, and other partners where required.
Local Development BT established its local presence in Hungary in September 1999 and by March 2001, had invested over US$7m in developing and implementing its own network and operational infrastructure, now fully integrated under the international umbrella of BT Ignite. 12 months since its inception, BT Ignite (Hungaria) has already signed contractual agreements with over 250 multinational and corporate customers for its innovative international and national service portfolio.
Benefits for BT Ignite The operation in Hungary enables BT Ignite to expand its European coverage, adding to the depth of geographic reach that BT Ignite already has in Western Europe. Many BT customers now operate across the whole of Europe, including the central and eastern European region, and having an operation in this area means BT Ignite can serve the needs of its customers right across Europe. In addition, Hungary provides a promising new market for additional customers and revenues.
Benefits for Hungary The development of the Hungarian economy is influenced by its relations with partners from the European Union, as well as with neighbouring countries in the East and South. It also welcomes past and future investments from multinational investors.
Economic, political and regulatory developments within the communications markets are striving towards liberalisation, comparable or even ahead of its European partners. BT privatised in 1984, has a long standing history in championing liberalised market environments to the benefit of consumers, society, investors as well as the economy as a whole. By being involved at this early pre-liberalisation phase, BT Ignite can play a positive role in shaping the future of telecomms in Central and Eastern European countries. BT Ignite sees huge potential in a liberalised Hungarian market, which could act as a catalyst for further changes in the region.
Conclusion BT Ignite (Hungaria) belongs to one of the most successful international communications companies in the world, and has invested significantly in Hungary over the past 18 months. It will continue with its investments in order to develop new and innovative services for its customers. The extension of BT’s fibre broadband network — already the largest in Europe — to Hungary, delivering new services and applications to the market, is one of those new investments. The success of BT’s investments has always depended on matching local skills with global services and capabilities. Hungary has those skills and provides a promising environment for a leading player in the global communications marketplace.
BT IGNITE (HUNGÁRIA) A vállalat bemutatása 2000 áprilisában a BT (British Telecommunications plc) a vállalat jelentôs átalakítását jelentette be, melynek révén négy új, az Egyesült Királyság mellett nemzetközi tevékenységet is folytató, gyorsan növekvô üzletág jött létre. Ezek: • BT Ignite – a vállalati és a nagykereskedelmi piacra koncentráló, széles sávú IP adatokat és megoldásokat kínáló üzletág • BT Openworld – a fogyasztói szolgáltatásokra koncentráló, tömegpiaci igényeket kielégítô internetüzletág • BT Wireless – nemzetközi mobil üzletág, különös tekintettel a mobil adat- és következô generációs szolgáltatásokra • Yell – nemzetközi könyvtárak és e-kereskedelem BT Ignite – a BT széles sávú és Internet Protocol (IP) adatokat és megoldásokat kínáló üzletágat annak érdekében hozták létre, hogy teljes körû kommunikációs portfoliót kínáljon a vállalati és a nagykereskedelmi partnerek számára a világ minden nagyvárosában. Elsô ízben fordul elô, hogy egy kommunikációs vállalat teljes körû IP szolgáltatás mellett kötelezi el magát, kínálatában egyaránt szerepel az alaphálózatok kialakítása és az internetkapcsolat lehetôségének megteremtése, az e-kereskedelemmel kapcsolatos tanácsadás és megoldások, a gazdatartalom egyedi kialakítása, alkalmazások, rendszerintegrálás, valamint egyes vállalati tevékenységek kihelyezése is. A BT Ignite máris túlszárnyalja legközelebbi versenytársait az olyan hagyományos mérôszámok tekintetében, mint a kilométer-távolság, a gazdaközpontok száma, helyi értékesítés, szolgáltatástámogatás, nemzetközi lefedettség. Európában ma már a vállalat a széles sávú elérés terén elért eredményei kétszeresen meghaladják a versenytársakét, és 2001 végére több mint
250 európai városba juttatja el teljes körû szolgáltatásait saját hálózaton keresztül. Európán kívül a BT Ignite szolgáltatásai a világ minden kereskedelmi központjában elérhetôek a BT és az AT&T nemzetközi tevékenységet folytató vegyes vállalat, a Concert, valamint szükség esetén más partnerekkel folytatott együttmûködés révén.
Helyi fejlesztések A BT 1999 szeptembere óta van jelen Magyarországon. Ma már a BT Ignite ernyôje alatt teljes körûen integrált saját hálózat és operációs infrastruktúra kialakítására irányuló befektetéseinek értéke 2001 márciusára meghaladta a 7 millió USD-t. A BT Ignite (Hungária) 12 hónappal indulását követôen már több mint 250 multinacionális és vállalati ügyféllel írt alá szerzôdéses megállapodást innovatív nemzetközi és országos szintû szolgáltatás nyújtásáról.
Elônyök a BT Ignite számára A BT Ignite magyarországi tevékenysége segíti a BT Ignite európai lefedettségének bôvítését, hozzájárul a Nyugat-Európában már meglévô földrajzi elérés bôvüléséhez. Számos BT ügyfél tevékenysége kiterjed egész Európára, így a közép-kelet-európai térségre is, ami azt jelenti, hogy a BT Ignite egész Európában ki tudja szolgálni ügyfeleit. Magyarország ezen túlmenôen a jövôbeli ügyfelek és bevételek új, ígéretes piaca.
Elônyök Magyarország számára
A hírközlési piacokon végbemenô gazdasági, politikai és szabályozási fejlemények az európai partnerekéhez hasonló, vagy azt meghaladó liberalizáció irányába mutatnak. Az 1984-ben privatizált BT hosszú múltra tekinthet vissza, a liberalizált piaci környezet adta elônyöknek a fogyasztók, a társadalom, a befektetôk és a gazdaság egésze javára történô kihasználásában. A BT Ignite jelenléte már a korai liberalizációs szakaszban elônyösen befolyásolhatja a közel-kelet-európai országok hírközlésének jövôbeli alakulását. A BT óriási lehetôségeket lát a liberalizált magyar piacban, mely a régió fejlôdése szempontjából akár a katalizátor szerepét is betöltheti.
Konklúzió A BT Ignite (Hungária) a világ egyik legsikeresebb nemzetközi hírközlési vállalata, jelentôs befektetéseket valósított meg Magyarországon az elmúlt 18 hónapban. A BT folytatja beruházói tevékenységét annak érdekében, hogy ügyfelei számára új, innovatív szolgáltatásokat tudjon nyújtani. Az új beruházások egyike a BT száloptikás, széles sávú hálózatának kibôvítése Magyarországra, amely egyébként Európában már ma is a legnagyobb. Ezzel a BT új szolgáltatásokat és alkalmazásokat jelentet meg a piacon. A BT beruházásainak sikere eddig is a helyi szakismeretek és a globális szolgáltatások és lehetôségek összehangolásán múlott. Magyarországon rendelkezésre áll a szaktudás, amely a globális hírközlési piac vezetô vállalata számára ígéretes környezetet jelent.
Magyarország gazdasági fejlôdése függ az Európai Unió tagállamaiban tevékenykedô partnereivel, valamint a keleti és a déli szomszédos országokkal fenntartott kapcsolatoktól. A gazdasági fejlôdésre elônyösen hatnak a multinacionális vállalatok múltbeli és jövôbeni befektetései is.
51
ERICSSON Ericsson in Hungary and all over the World The Swedish Ericsson has been an active participant of telecommunications all over the world for 125 years. Today it operates in 140 countries. Its equipment and systems representing the latest technologies are present in fixed and mobile, in public and private networks. The first Ericsson factory in Budapest established in 1911 proved that the Ericsson trademark could mark Hungarian products as well. Eighty years later, in 1991 a new era started with the establishment of Ericsson Telecommunications Ltd., the Hungarian subsidiary of Ericsson. The Hungarian Ericsson has become a determinant factor in the Hungarian telecom market; today the number of employees is almost 700. One third of the staff works directly in the interests of the Hungarian telecommuncations market. Another third works for the research and development unit having world-wide reputation. The remaining part is active in the regional competence and operation support centre.
On Home Ground During its ten-years activity the company has supplied exchanges serving about one and a half million fixed lines to Hungarian telecom operators, 250 thousand of them in 2000. Recently there is an increasing demand for ISDN lines, and in the past two years the company has installed 200,000 of them in Hungary. In 1990 the employees of Ericsson Hungary installed the first Hungarian mobile telephone network ordered by Westel Radio Telephone Company. Hungary, with the help of Ericsson, made a historic step. This was also a part of the change of the political system. It was also Ericsson who received an order for establishing the digital network of Westel 900. As a strategic partner of Westel 900 GSM Mobile Telecommunications Company having 1.5 million subscribers today, Ericsson Hungary has gained a market leader’s position in which the Ericsson background played a significant role. In the autumn of 2000 Pannon GSM and Westel both selected Ericsson to be the supplier of the first phase of the so-called GPRS system through the tenders announced for the extension of GSM networks and the introduction of the so-called packet-switched mobile data transmission. All in all, we can state that more than the half of the Hungarian phone subscribers are connected to fixed or mobile Ericsson exchanges.
52
Going International— Hungarian Brains in Research and Development
Ericsson Hungary as an Active Member of the Hungarian Society
Ericsson Hungary is the biggest Hungarian enterprise being active in the field of telecommunication, information technology development and software design. The education-basic research-applied research-industrial realisation chain is exemplary in Ericsson Hungary’s activities.
Ericsson Hungary considers itself to be a part of the Hungarian society and culture and takes the responsibility involved. This is also demonstrated by the company’s sponsorship activity. Remaining faithful to its Swedish roots, Ericsson in Hungary and all over the world lays a great emphasis on the respect of local practices of different countries. The company is aware of the fact that this is absolutely necessary for the long-term market presence and partner-level co-operation. Ericsson Hungary has committed itself to the improvement of the Hungarian education. The company considers it to be an important task to strengthen the international relations of science, the international integration of Hungarian research and higher education, and the support of secondary and higher education. Supporting higher education means more than just providing financial resources. The company’s co-operation with several institutions of higher education located in Budapest and in the country covers up-to-date scientific topics. The employees of the company with their active participation advance the activities of e.g. Modernisation Charta and Hungarian Quality Association. One of our experts participates in the elaboration of Széchenyi Programme. Ericsson Hungary has won prestigious awards in recognition of its successful activities in the fields of research and development, innovation and quality assurance. These awards are even more important as they reflect the recognition of the company’s participation in the life of the Hungarian society. In 2000 the company won the Business Ethics Award.
Ericsson Hungary’s present R&D organisation was established on 1st July 1998, when the software development centre, founded in 1992, and the research laboratory were integrated into a unified organisational structure. Researches focus on the mobile telecommunications, Internet, ATM and the issues regarding the traffic structure and the quality of traditional telephone networks. The R&D unit acts as a member of the global research network of Ericsson by providing nearly 350 engineers, hardware and software designers with work and salary that is above the average. Their activities are increasingly integrated into the Hungarian research and development issues and the telecommunication industry, and are continuously expanding, thus constituting the greater part of the exports of the Hungarian company.
Going International— Hungarian Engineers in Hungary and World-wide The bases of Hungary’s modern telecom infrastructure have been created by a considerable contribution of Ericsson experts. But the work was not finished with this. The accumulated knowledge and experience now can be profited from through the so-called Regional Competence Centre established in Budapest. Today this organisation participates in developing, producing and servicing of telecommunications systems, in implementing projects from planning to construction and testing, as well as in system support provided for the neighbouring countries and in many countries of Africa and the Middle East. The company has gone beyond the borders of the country in many respects. As the sales centre of mobile phones in Central and Eastern Europe operating on the basis of experiences gained in Hungary, this unit is responsible for sales, logistics, service, customer support and marketing activities in 10 countries of the region.
Ericsson Hungary as an Employer • • • •
85.5% of its staff have university degree the average age is 33 years about 3% have PhD degree only 2% of the staff are foreign employees
To Sum it Up: Ericsson’s international experience and the determinant role it plays in the development of the world’s communication technology greatly influenced the start of the Hungarian subsidiary. Our company, building on wellprepared, ambitious engineers and a staff ready and willing to face changes, is a good example of the revival of the Hungarian telecommunications industry. All this proves that making use of the knowledge of Hungarian experts and investing a great deal of funds in the utilisation of such competence are worthwhile for international companies. Ericsson has created considerable values during its ten-year activity in Hungary, and the ”Ericsson Model” has become exemplary in Hungary and in the region as well. Hungary is of special importance to the Ericsson concern in respect of both business and strategy. Hungary’s accession to the EU guarantees an EU-compliant economic and technical environment for long-term investments in all respects.
ERICSSON Az Ericsson Magyarországon és világszerte A svéd Ericsson már 125 éve az egész világon a távközlés aktív szereplôje. Ma 140 országban tevékenykedik. Korszerû berendezései és rendszerei megtalálhatók a vezetékes és mobil, nyilvános és magánhálózatokban egyaránt. Az elsô Budapesten alapított Ericsson-érdekeltség már 1911-ben igazolta, hogy az Ericsson védjegy magyar terméket is jelenthet. Nyolcvan évvel késôbb, 1991-ben új korszak kezdôdött azzal, hogy létrejött az Ericsson magyarországi leányvállalata, az Ericsson Távközlési Kft. Az Ericsson meghatározó tényezôvé vált a magyar távközlési piacon. Az alkalmazottak száma közel 700 fôre növekedett. A dolgozók egyharmada dolgozik közvetlenül a hazai távközlési piacra. A következô harmad a nemzetközi hírnévre szert tett a kutatófejlesztô derékhad. A többiek pedig a térségbeli regionális szakértôi és üzemeltetési támogató központ személyzetét alkotják.
Hazai terepen A cég tízéves fennállása alatt a hazai távközlési szolgáltatók megrendelésére közel másfél millió vezetékes vonalat ellátó fôközpontot szállított, ebbôl 2000-ben 250 ezret. Az utóbbi években egyre keresettebb ISDN vonalakból a vállala az utóbbi két év alatt 200 ezret szerelt fel Magyarországon. 1990-ben a Westel Rádiótelefon Kft. megbízásából az Ericsson Magyarország munkatársai állították fel az elsô hazai mobiltelefon-hálózatot. Az Ericsson segítségével Magyarország átlépett egy küszöböt. Ez is része volt a rendszerváltozásnak. A Westel 900 Rt. digitális hálózatának kiépítésére ismét az Ericsson kapott megbízást. A mára már 1,5 millió elôfizetôvel rendelkezô Westel 900 GSM Mobil Távközlési Rt. stratégiai partnereként, a piacvezetô pozíció megszerzésében az ericssonos hátországnak nem kis szerep tulajdonítható. 2000 ôszén a GSM hálózatok bôvítésére az un. csomagkapcsolt mobil adatforgalom bevezetéséhez a Pannon GSM és Westel Rt. által kiírt pályázatokon mindkét cég az Ericsson Magyarországot választotta szállítóként az un. GPRS rendszer elsô fázisának kiépítésére. Összességében tehát a magyarországi telefonelôfizetôknek több mint a fele valamelyik vezetékes vagy mobil Ericsson központhoz csatlakozik.
A nemzetköziség jegyében – magyar agyak a kutatás-fejlesztésben Az Ericsson Magyarország az ország legnagyobb telekommunikációs és informatikai kutatással és szoftverfejlesztéssel foglalkozó vállalkozása. A magyarországi Ericsson tevékenységében példaértékû az oktatás-alapkutatás-alkalmazott kutatás-ipari megvalósítás láncolata. Az Ericsson Magyarország jelenlegi kutatásfejlesztési szervezete 1998. július elsején alakult meg az 1992-ben alapított szoftverfejlesztô központ és a kutatólaboratórium egységes szervezetbe integrálásával. A kutatások középpontjában a mobil távközlés, az Internet, az ATM átviteli mód, a mobil és a hagyományos telefonhálózatok forgalmi struktúrájának, minôségének kérdései állnak. A K+F részleg az Ericsson kutatási világhálózatának tagjaként mûködik, közel 350 mérnöknek, hardver- és szoftverfejlesztônek ad munkát és átlagon felüli jövedelmet. Tevékenységük egyre erôsebben integrálódik a hazai kutatás-fejlesztésbe és a távközlési iparba, folyamatosan növekszik, és ez képezi a magyar vállalat exportjának nagyobbik részét is.
A nemzetköziség jegyében – magyar mérnökök a világban és itthon A hazai modern távközlési infrastruktúra alapjai az Ericsson szakembereinek jelentôs részvételével jöttek létre. A munka ezzel nem fejezôdött be. A fölhalmozott tudás és tapasztalat a Budapesten létrehozott ún. Regionális Szakértôi Központ keretében gyümölcsöztethetô. E szervezet jelenleg a környezô országok, Afrika és a Közel-Kelet számos országában vesz részt a távközlô rendszerek fejlesztésében, gyártásában, kiszolgálásában, projektek megvalósításában, tervezésében, szerelésében, tesztelésében és a rendszertámogatásban. A cég sok tekintetben „túllépte” az országhatárt. A mobiltelefonok közép- és keleteurópai értékesítési központjaként a hazai tapasztalatokra építve ez az egység felelôs a régió 10 országának összehangolt értékesítési, logisztikai, szerviz, valamint vevôszolgálati és marketingtevékenységért.
Az Ericsson Magyarország mint munkáltató Dolgozóinak: • 85,5%-a rendelkezik egyetemi végzettséggel, • átlagéletkora 33 év, • közel 3%-a rendelkezik PhD/doktori fokozattal, • csupán 2%-a külföldi munkavállaló.
Az Ericsson mint a hazai társadalom aktív tagja Az Ericsson Magyarország a magyar társadalom és kultúra részének tekinti magát – az ezzel járó felelôsséggel együtt. Szponzorációs tevékenysége is ezt igazolja. Az Ericsson itthon és a világon mindenhol a svéd gyökereihez hûen nagy hangsúlyt fektet a különbözô országok helyi szokásainak tiszteletben tartására. Tudatában van annak, hogy ez a hosszú távú piaci jelenlét és a partnerszintû együttmûködés elengedhetetlen feltétele. Az Ericsson Magyarország elkötelezett a hazai oktatás fejlesztése mellett. Fontos feladatának tekinti a tudomány nemzetközi kapcsolatainak erôsítését, a hazai kutatás és felsôoktatás nemzetközi integrációját, a középiskolai és egyetemi képzés támogatását. A felsôoktatás támogatása többet jelent puszta anyagi kérdésnél. Korszerû és tudományosan is idôszerû témákban folytatunk többoldalú együttmûködést különbözô budapesti és vidéki felsôoktatási intézményekkel. A cég munkatársai aktív részvételükkel segítik pl. a Modernizációs Charta, a Nemzeti Minôségügyi Társaság munkáját. Munkatársunk tanácsadóként részt vesz a Széchenyi-program elôkészítésében. Az Ericsson Magyarország rangos díjakat nyert el. Ezek a díjak a sikeres gazdasági, kutatás-fejlesztési, innovációs és minôségi tevékenységet ismerik el. Igazi jelentôségüket az adja meg, hogy együttesen az Ericsson Magyarország társadalmi szerepvállalásának elismerését is tükrözik. 2000-ben nyerte el a vállalat az Üzleti Etikai Díjat.
Összefoglalva: Az Ericsson nemzetközi tapasztalata, a világ kommunikációs technológiájának fejlôdésében betöltött meghatározó szerepe igen fontos volt magyarországi vállalatának kialakításában. A felkészült, ambiciózus magyar mérnökökre és a változást jól és szívesen követô szakembergárdára építve a magyar híradástechnikai ipar újraéledésének egyik példáját láthatjuk cégünkben. Mindez bizonyítja, hogy a nemzetközi cégeknek érdemes a hazai szakemberek tudását hasznosítani, és ezen tudás kiaknázására jelentôs tôkét koncentrálni. Az Ericsson magyarországi tevékenységének tíz éve alatt bizonyítottan komoly értékeket hozott létre. Az „Ericsson-modell” mára hazánkban és a térségben is mintaértékûnek számít. Az Ericsson konszern számára mind üzleti, mind stratégiai szempontból meghatározóan fontos Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz, hiszen ez még nagyobb garanciát jelent arra nézve, hogy a hosszú távú befektetések számára minden tekintetben EU-kompatibilis gazdaságitechnológiai környezetté válunk.
53
FIAT Company
Fiat in Hungary
Fiat S.p.A. is a company founded in 1899. Actually the activities of the company include the following areas: automobiles (Fiat, Alfa Romeo, Lancia, Ferrari, Maserati, Innocenti), commercial vehicles (Iveco), agricultural and construction equipment (New Holland, Fiat Agri, Case), metallurgical products (Teksid), components (Magnetti Marelli), production systems (Comau, Pico), Aviation (Fiat Avvio), Railways Systems, Insurances and Publishing/Communications.
Fiat Magyarország Ltd. was established on the 1st August 1992. The activities are mainly in the automotive sector. The turnover of the Company in 2000 will be 24 billion Forints. The Company has today 29 dealers contracted with a total number of 40 outlets. The Company is also responsible for the branch of IVECO and New Holland. The total number of employees is 50, out of which 33 in Fiat Magyarország Kft., 14 in IVECO and 3 in New Holland.
The Group operates in more than 60 countries with 190 facilities and 115 research centers and a total of 221.320 employees.
The Investment
The core business of Fiat is the Automotive business, with production plants in Italy, Poland, Turkey, Brazil, Argentina, South Africa, Marocco, India, Egypt, China and Russia. The total number of vehicles sold in 1999 was 2.387.000 passenger cars and 192.000 trucks (Iveco). The new Fiat Punto became in Europe leader in the B segment, while the newly introduced Alfa 147 is awarded the ”Car of the Year 2001”, the highest car award in Europe. In March 2000 an alliance is signed between General Motors and Fiat involving their automotive operations in two of the world's largest markets: Europe and South America. This to maximize the available synergies to achieve a gradual convergence of common product platforms and to reduce production cost.
54
The investment made in Hungary could be devided into: • Direct investment from the Italian parent Company • Investment in the market, i.e. dealer development, done by the company itself, marketing, advertising.
The rationale The investment from the mother company beside the share capital (total of 150 Mio HUF ) has been 20 Billion Italian Lira. The investment in the country is to strenghten the dealer network, in the technical and commercial fields to achieve the Fiat standard. As an average 50 Mio Huf has been invested per year in this way. The company invests an average of 500 Mio HUF /year in advertisment/ marketing. The total investment made by the dealer, premesis, service and others corresponds to 5 Billion HUF.
Benefits for the Company Automobile Sales: 1992 5 1993 1.500 1994 2.800 1995 4.640 1996 6.320 1997 5.167 1998 9.511 1999 10.620 2000 11.570 IVECO 1996 1997 1998 1999 2000
Turnover Huf /000 6.810 1.545.622 3.822.361 5.577.463 9.062.217 10.475.159 19.052.001 22.253.637 23.467.330 (forecast)
400 450 850 1.064 1.250 (forecast)
Benefits for the Local Economy • 50 emplyoees in the company, more then 1000 in the dealer network • Enviromental
Conclusions The investment made by the Italian mother Company is quite considerable. The results achieved so far are positive with an increased number of the sales regarding both automobile as well as commercial vehicles.
FIAT MAGYARORSZÁG A társaság bemutatása
A Fiat Magyarországon
A Fiat S.p.A társaságot 1899-ben alapították. Tevékenységei közé az alábbiak tartoznak: gépkocsigyártás (Fiat, Alfa Romeo, Lancia, Ferrari, Maserati, Innocenti), haszonjármûvek (Iveco), mezôgazdasági és építôipari gépek, berendezések (New Holland, Fiat Agri, Case), fémipari termékek (Teksid), alkatrészek (Magnetti Marelli), termelési rendszerek (Comau, Pico), légi közlekedési eszközök (Fiat Avvio), vasúti rendszerek, biztosítási és könyvkiadási/kommunikációs tevékenység.
A Fiat Magyarország Kft. 1992. augusztus 1-jén jött létre. Tevékenysége elsôsorban a gépkocsiágazatra összpontosít. A társaság 2000. évi forgalma 24 milliárd forint lesz. Jelenleg 29 kereskedôvel dolgozik összesen 40 értékesítési helyszínnel. A társaság tevékenységi körébe tartozik az Iveco és New Holland ágazat is. Alkalmazottainak létszáma 50, melybôl 33 a Fiat Magyarország Kft., 14 az Iveco, 3 pedig a New Holland területén dolgozik.
A vállalatcsoport több mint 60 országban, 190 létesítményben és 115 kutatóközpontban tevékenykedik. Alkalmazottainak száma 221 320 fô. A Fiat alaptevékenysége a gépkocsigyártás. Gyártóüzemekkel rendelkezik Olaszországban, Lengyelországban, Törökországban, Brazíliában, Argentínában, Dél-Afrikában, Marokkóban, Indiában, Egyiptomban, Kínában és Oroszországban. Értékesítési volumene 1999-ben 2 387 000 személyautó és 192 000 haszonjármû (Iveco) volt. Az új Fiat Punto a B szegmens vezetô autója lett Európában, az új, bevezetett Alfa 147-es pedig a „2001. év autója” címet kapta, amely Európában a személyautók legrangosabb díja. 2000 márciusában a General Motors és a Fiat megállapodást írt alá gépkocsigyártásukra vonatkozóan a világ két legnagyobb piacán: Európában és Dél-Amerikában. A megállapodás célja, maximális szinergia biztosítása a közös termékplatformok fokozatos megteremtése és a termelési költségek csökkentése céljából.
Beruházások A Fiat magyarországi befektetései az alábbi kategóriákba sorolhatók: • közvetlen befektetés az olaszországi anyacég részérôl, • piaci beruházás, pl. kereskedô, vagy a magyarországi társaság által eszközölt fejlesztés, marketing, reklámtevékenység.
Befektetés részletei Az anyavállalat által eszközölt befektetés a részvénytôkén túlmenôen (ami 150 millió Ft volt) 20 milliárd olasz líra. A magyarországi beruházás célja, erôsíteni a kereskedôi hálózatot mûszaki és kereskedelmi vonatkozásban, hogy az képes legyen a Fiat színvonalának teljesítésére. Ennek megvalósítására évi átlag 50 milliót Ft-ot ruháznak be.
Mindezek haszna a társaságra nézve Gépkocsiértékesítés: 1992 5 1993 1 500 1994 2 800 1995 4 640 1996 6 320 1997 5 167 1998 9 511 1999 10 620 2000 11 570 IVECO 1996 1997 1998 1999 2000
Forgalom Ft/000 6 810 1 545 622 3 822 361 5 577 463 9 062 217 10 475 159 19 052 001 22 253 637 23 467 330 (prognózis)
400 450 850 1 064 1 250 (prognózis)
Mindezek haszna a helyi gazdaságra nézve • A társaság alkalmazottainak száma 50, a kereskedôi hálózatban több mint 1000 fô dolgozik. • Környezetbarát tevékenység.
Következtetések Az olaszországi anyacég befektetése jelentôs mértékû. Eddigi eredményeink pozitívak az eladott jármûvek megnövekedett számát tekintve, mind a személygépkocsi, mind a haszonjármûvek tekintetében.
A társaság évente átlag 500 millió Ft-ot költ reklámra/marketingre. A kereskedôk, értékesítési helyszínek, szolgáltatások stb. összes beruházásai mintegy 5 milliárd Ft-ot tesznek ki.
55
LYONNAISE DES EAUX IN HUNGARY The concern
Hungarian investments
Suez Lyonnaise des Eaux was founded when Suez and Lyonnaise des Eaux merged in 1997. The concern, whose annual revenue is almost 34 billion euro, plays a crucial role in the area of electric power supply, water supply & wastewater services, waste management and telecommunications. Lyonnaise des Eaux, which operates the traditional public utility waterworks in the group’s water section, is the world’s largest concern in the area of water supply and wastewater services. It supplies healthy water for more than a hundred million public and industrial customers in more than a hun-dred countries on five continents. In addition, it provides professional wastewater treatment in order to ensure that at the end of technological processes no hazardous materials are discharged and wastewater sludge is adequately treated. Suez Lyonnaise des Eaux is involved with two other water sector areas through Degrémont, a company that operates in the area of water treatment technology and engineering, and Nalco, the leading company in the area of water chemical technology. Since March 21. 2001, these companies are called Ondeo group.
Lyonnaise des Eaux has three Hungarian companies in the public utility water supply and sewage services. As a professional investor, the company began managerial and support activities in the waterworks company of Kaposvár in 1994; the waterworks company of Pécs in 1995; and Waterworks of Budapest in 1997. As a result of these Hungarian investments, the organization and the management of the waterworks companies in Kaposvár, Pécs and Budapest have significantly changed. Lyonnaise des Eaux assisted in technical, economic and company management related ways. This enabled each local company to significantly improve efficiency and fundamentally change the course of their development within a short period. During the process of restructuring the companies, auditing and transforming technical and IT systems and financial-controlling systems had priority. Changing the attitude of the companies and putting clients into a central position was also a very important and significant change. Providing effective service and ensuring the customer satisfaction has become a very important goal.
Supplying potable water that meets the requirements of increasingly strict regulations from water reservoirs endangered by various pollutions is a growing problem over the whole world. In order to fulfill this task, our company spends significant amount of money on research & development and have considerable know-how. Specialists from Hungarian waterworks companies regularly participate in conferences and training courses organized by the company’s research centres.
56
Water supply and sewage services Decreasing water consumption per person is characteristic of more developed countries but it is particularly characteristic of Hungary, especially during the last ten years. Before the political transition, water was wasted, because water was practically free of charge. These days, real production costs appear in water tariffs, and the public and industrial customers do everything possible to save water. Water networks and waterworks and sewage treatment plants were built on a strongly increasing consumption trend.
Now 30–50% of existing capacities are out of use, which is expensive for service providers. Higher service fees and the decreasing purchasing power of certain classes of the society have increased the outstanding debts of service companies. Although sales volumes were decreasing and expenses were increasing, profitability for subsidiaries has been improving, the level of reconstructions and investments have been increasing and water and sewage tariffs have increased no more than the level of inflation in most cases. This is due to the new company management and operation methods introduced by Lyonnaise des Eaux. This improvement is especially apparent if the efficiency of these companies is compared to other companies in the water sector.
Summary Lyonnaise des Eaux has invested altogether about HUF 9 billion in Hungary since 1994 in the area of public utility water supply and sewage services. The key element of our company management philosophy is effective resources management. That is why we spend a large amount on technical development, for one thing, and spend 2–4% of wages on the education of our employees. We provide water supply and wastewater services based on long-term (15–25 years) contracts in cooperation with local municipalities. We make every effort to make our relationship with local municipalities successful and productive for the cities, customers and, of course, our colleagues. Based on our successes, we plan further co-operations and investments.
A LYONNAISE DES EAUX MAGYARORSZÁGON A vállalatcsoportról A Suez Lyonnaise des Eaux a Compagnie Suez és a Lyonnaise des Eaux egyesüléseként jött létre 1997-ben. A vállalatcsoport mintegy 34 milliárd eurós éves árbevételével meghatározó szerepet játszik a villamosenergia-ipar, a vízipar, a hulladékgazdálkodás, valamint a távközlés területén. A csoport vízügyi ágazatának hagyományos víziközmû-üzemeltetô ága a Lyonnaise des Eaux, amely a világ legnagyobb ivóvízellátással és szennyvízkezeléssel foglalkozó vállallatcsoportja. A világ öt kontinensén, több mint száz országban biztosítja több mint 100 millió lakossági és ipari fogyasztó számára a vízellátást, valamint gondoskodik a keletkezett szennyvíz szakszerû kezelésérôl annak érdekében, hogy a technológiai folyamat végén a környezetre nem veszélyes anyagok távozzanak, illetve a szennyvíziszap megfelelô módon kezelésre kerüljön. A vízügyi ágazat másik két tevékenységét a vízkezelésre szakosodott technológiai cég, a Degrémont, valamint a vízkémiai technológia piacvezetô cége, a Nalco jelenti. E három tevékenységet felölelô cégeket 2001. 03. 21-tôl együttesen ONDEO-nak hívják. Az egész világon egyre nagyobb gondot okoz a különbözô környezetszennyezôdéseknek kitett vízbázisokból biztosítani az emberi fogyasztásra is alkalmas, az egyre szigorodó szabványoknak megfelelô ivóvizet. A feladat ellátása érdekében vállalatunk jelentôs összegeket fordít kutatás-fejlesztésre, kiemelkedô know-how-kkal rendelkezik. A magyarországi vízmûvek szakemberei is rendszeresen részt vesznek a társaság kutatóközpontjai által szervezett konferenciákon, továbbképzéseken.
A magyarországi beruházásokról A Lyonnaise des Eaux a közüzemi víz- és csatornaszolgáltatás területén három magyarországi üzemeléssel rendelkezik. 1994-ben a Kaposvári, 1995-ben a Pécsi, majd 1997-ben a Fôvárosi Vízmûvek szakmai befektetôjeként kezdte meg irányító, támogató tevékenységét. Magyarországi beruházásainak következtében a kaposvári, pécsi és budapesti vízmûvek szervezete, gazdálkodása jelentôsen megváltozott. A Lyonnaise des Eaux rendelkezésükre bocsátotta mûszaki, gazdasági és vállalatirányítási tapasztalatait. Ezek felhasználásával sikerült az egyes társaságok gazdálkodásának hatékonyságát rövid idôn belül jelentôsen javítani, a fejlôdési pályájukat alapvetôen megváltoztatni. A társaságok átalakításánál elsôdleges prioritást kapott a mûszaki és az informatikai rendszerek átvilágítása és átalakítása, valamint a pénzügyi-controlling rendszer. Nagyon fontos és jelentôs változást jelentett a vevôközpontú gondolkodás kialakítása, az ügyfél középpontba állítása. Kiemelt céllá vált a fogyasztó hatékony kiszolgálása, elégedettségének biztosítása.
A víz- és csatornaszolgáltatásról A fejlettebb országokra is jellemzô általános tendencia – az egy fôre jutó vízfogyasztás csökkenése – Magyarországon az utóbbi tíz évben fokozottan igaz volt. Ennek oka, hogy amíg a rendszerváltás elôtt az ivóvíznek gyakorlatilag nem volt ára, s így a pazarlás volt a jellemzô, addig manapság a valós termelési költségek érvényesítése miatt, a lakossági és ipari fogyasztók takarékosan gazdálkodnak a vízzel. A korábban kiépített hálózatok, víz- és szennyvízkezelô létesítmények ezzel szemben egy növekvô fogyasztási trend figyelembevételével épültek meg. A meglévô termelôkapacitások 30–50%-ban kihasználatlanok, jelentôs többletköltséget okozva a szolgáltatóknak.
A növekvô szolgáltatási díjak, párosulva a lakosság bizonyos rétegeinek csökkenô vásárlóerejével, növelték a szolgáltatók kintlévôségeit. A csökkenô értékesítési volumenek és a növekvô költségek mellett a Lyonnaise des Eaux által bevezetett új, hatékony vállalatirányítási és üzemelési módszerek tették lehetôvé, hogy a leányvállalatok nyereségessége folyamatosan javuljon, a rekonstrukciók, beruházások nagysága növekedjék, miközben a víz- és csatornadíjak a legtöbb esetben csak inflációt nem meghaladó mértékben nôttek. Ez a javulás különösen szembeszökô, ha ezen társaságok eredményességét a vízmûves ágazat egyéb társaságaival vetjük össze.
Összegzés A Lyonnaise des Eaux 1994 óta jelentôs összeget – összességében kilenc milliárd forintot – ruházott be Magyarországon a közüzemi vízés csatornaszolgáltatás területén. Vállalatirányítási filozófiánk kulcseleme a hatékony gazdálkodás. Ennek érdekében jelentôs összeget fordítunk többek között mûszaki fejlesztésre és a bérköltség 2–4%-t munkavállalóink képzésére. Az ivóvíz- és szennyvízszolgáltatást hosszú távú (15–25 éves) szerzôdések keretében végezzük a helyi önkormányzatokkal partneri együttmûködésben. Azon fáradozunk, hogy az önkormányzatokkal kialakított kapcsolat sikeres és eredményes legyen mind a települések, mind a fogyasztók és természetesen munkatársaink számára is. Eddigi sikereink alapján további együttmûködések kialakítását, további beruházásokat tervezünk.
57
NESTLÉ The Nestlé Group, the biggest Food Company in the world, and its products has been well known in Hungary even before the company decided to be among the first foreign investors in the country. Nestlé Hungária Ltd., was established in 1991, is the fully owned subsidiary of Nestlé S.A, employs more than 1300 people in three factories and invested more than 200 M USD in Hungary.
The company Nestlé dates back its history to 1866, when the Anglo-Swiss Condensed Milk Company was established in Cham, Switzerland, producing condensed milk. In 1867 Henri Nestlé founded a company in Vevey to produce a special milk based infant formula. That was the time when Henri Nestlé chose the “nest” to be the logo of the company to symbolise safety, family, nature, nutrition and tradition. The Nestlé Group is now present all around the world, with the broadest brand and product portfolio: it produces confectionery, instant beverages, refrigerated and frozen products, mineral water, culinary products, pet food, etc. Recently the company has also diversified its operations into the pharmaceutical and cosmetics industry. The development of the company is illustrated by the fact that in the year 1900 15 factories were in operation, while in 2000 Nestlé had 479 factories word-wide, offering job opportunities to more than 225.000 people.
Nestlé in Hungary Since starting its operations in Hungary, Nestlé has invested heavily to renew and expand its production. With the acquisition of the Szerencsi Édesipari Vállalat, at the beginning of the nineties Nestlé acquired the Szerencs and Diósgyôr chocolate factories and local brands such as Boci, Szerencsi, Frutti and Melódia. In Szerencs, enlarging the plant increased the factory production capacity, and the production focused on chocolate products. The factory also became the regional centre of Nesquik cocoa powder production. The chocolate hollow figure production of Nestlé is concentrated in the Diósgyôr factory, which supplies not only CEFTA countries but also Western Europe and countries overseas.
In 1998 Nestlé purchased Jupiter Petfood Ltd., with the proprietary rights of the Darling brand and the production facility in Bük.
These companies have long-term visions, are disciplined partners of the government and significantly contribute to the state budget.
In addition to the investment for increasing the wet pet food capacity, a new dry pet food plant has been built here bringing the total investment at the Bük pet food site to 6 billion HUF. The factory produces Friskies and Darling pet food products for countries in Central and Eastern Europe.
Nestlé, as one of the multinational companies in Hungary, contributed effectively to the improvement of the country’s macro economic stability and to the economic growth in its field of activities.
In the context of CEFTA Hungary is a primary investment location for Nestlé. In 2000 Nestlé acquired Kékkúti Mineral Water Ltd. The main aim of this operation is to provide a development platform for Nestlé’s water division activities, comprising local products and internationally focused projects and also meeting the continuously increasing mineral water demand of the region.
Investment strategy and competitiveness In Hungary, the company is present on the market with instant coffee, chocolate and confectionery, culinary products, cocoa powders, breakfast cereals, infant nutrition, pet food and mineral water. The company’s competitive position, stability and profitability is improving continuously, which can be explained by the joint effect of several factors: • Focusing on core values • Investing into brands and product development • Realising economies of scale through harmonisation with the CEFTA countries • Improving competitiveness through cost-saving projects • Forming high level working and supplier partnerships • Training and development of employees
The benefits for the company of its Hungarian activities • Growth potential for the Nestlé Group • Better distribution of global brands • Improving competitiveness mostly in respect of CEFTA countries, by creating economies of scale • Cost-saving purchasing structure through regional projects
The benefits for the local economy The development of Hungary’s economy has been strongly influenced by multinational investors.
58
So far Nestlé has invested more than 200 M USD in Hungary, bringing the latest technology and know-how to the local community. Beside the technology transfer, competitive management skills and marketing knowledge was brought to Hungary with a positive benefit for the whole economy. It is also worth noting that two of the Nestle factories are located in regions with low employment rates.
Conclusions Nestlé has invested significantly in Hungary in the last years, which has enabled the company to establish production centres of different product groups for sales in Central and Eastern Europe. The company increased its competitiveness through the optimal use of the available resources in a way that is advantageous for both the company and the local community. Its presence contributed to the numerous supplier activities, and also increased its payback period ratio through efficiency projects, harmonisation, export-import activities and cost saving projects. The country benefited from the creation of new jobs, the presence of Nestlé in underdeveloped regions and the transfer of know-how. The marketing and product policies of Nestlé contributed to Hungary’s general development and the improvement of consumption habits. Through its investments, Nestlé has become an important factor in the economical growth of not only Hungary, but of the CEFTA region as a whole. Nestlé has always been in favour of the elimination of the international trade barriers. With the realisation of its investment strategy in our region, Nestlé actively supports the internal liberalisation of trade between the CEFTA countries, as one of the steps in the preparation for accession to the EU.
NESTLÉ A Nestlé csoport, a világ legnagyobb élelmiszer-ipari vállalata, és termékei már azelôtt ismertek voltak Magyarországon, mielôtt a cég az elsô külföldi befektetôk egyike lett az országban. A Nestlé Hungária Kft., a Nestlé S.A. leányvállalata 1991-ben jött létre, 1300 embert foglalkoztat három gyárában és több mint 200 millió dollárt fektetett be Magyarországon.
A vállalat A Nestlé megalakulása 1886-ra tehetô, amikor a svájci Cham-ban megnyílt az Anglo-Swiss Condensed Milk Company elsô, sûrített tejet elôállító üzeme. 1867-ben Henri Nestlé céget alapított Vevey-ben egy speciális, tej alapú tápszer elôállítására. Henri Nestlé ekkoriban választotta a vállalat jelképéül a madárfészket, a biztonság, család, természet, táplálkozás és tradíció szimbólumát. A Nestlé napjainkban már a világ minden részén jelen van széles termékskálájával: édességet, instant italokat, fagyasztott termékeket, ásványvizet, konyhai termékeket és állateledelt gyárt, nemrégiben pedig a gyógyszerés kozmetikai iparban is érdekeltséget szerzett. A vállalatcsoport növekedését jelzi az a tény, hogy míg 1900-ban 15, 2000-ben már 479 gyárral rendelkezett a világ számos országában. A Nestlévállalatok világszerte több mint 225 000 embernek biztosítanak munkalehetôséget.
A Nestlé Magyarországon A Nestlé magyarországi mûködésének kezdetei óta jelentôs beruházásokat eszközölt a termelés fejlesztése érdekében. A kilencvenes évek elején a Szerencsi Édesipari Vállalat megvásárlásával a szerencsi és a diósgyôri gyár, valamint olyan híres hazai márkák tulajdonosává vált, mint a Boci, a Szerencsi, a Frutti és a Melódia. A szerencsi gyár kapacitásának fejlesztése után csokoládétermékek gyártására specializálódott. Emellett a gyár a Nesquik kakaópor gyártásának regionális központja is lett. A Nestlé üreges csokoládéfigura-gyártása a diósgyôri gyárban koncentrálódik, innen látják el a CEFTA-országok mellett Nyugat-Európát is ezzel a termékkel, de a tengerentúlra is szállítanak. 1998-ban a Nestlé megvásárolta a Jupiter Állateledelgyártó Kft.-t, a Darling márka használati jogával és a büki gyárral együtt. A nedves állateledel-
gyár kapacitásának megnövelése mellett egy új szárazeledelgyár is felépült itt, így a teljes büki beruházás 6 milliárd forintra rúg. A gyár Friskies és Darling állateledeleket gyárt középés kelet-európai országok számára. A CEFTA tekintetében Magyarország a Nestlé számára elsôdleges beruházási központ. 2000-ben a Nestlé megvásárolta a Kékkúti Ásványvíz Gyártó, Töltô és Forgalmazó Rt.-t. A tranzakció célja a Nestlé ásványvíziparágának továbbfejlesztése helyi termékek és nemzetközi projektek segítségével, valamint a térség folyamatosan növekvô ásványvízpiaca igényeinek kielégítése.
Beruházási stratégia és versenyképesség A magyar piacon a vállalat jelen van instant kávéval, édesipari termékekkel, konyhai termékekkel, kakaóporral, reggelizôpelyhekkel, csecsemôtápszerekkel, állateledellel és ásványvízzel – leányvállalatán, a Perrier-Vittel-en keresztül. A vállalat versenyhelyzete, stabilitása és nyereségessége folyamatosan javul, ami a következô tényezôk együttes hatásának köszönhetô: • A vállalat alapértékeire való összpontosítás • Márkaépítés és termékfejlesztés • Megtakarítások CEFTA-országokkal való együttmûködés segítségével • Javuló versenyképesség költségmegtakarítási projektek következtében • Magas színvonalú munka- és beszállítói együttmûködések kialakítása • Alkalmazottak folyamatos továbbképzése
Elônyök a vállalat számára • Növekedési lehetôség a Nestlé-csoport számára • Globális márkák jobb disztribúciója • Javuló versenyképesség, fôként a CEFTA-országok által biztosított gazdaságos gyártási volumenek miatt • Javuló beszerzési pozíció a regionális szintû beszerzési együttmûködésnek köszönhetôen
Elônyök a helyi gazdaság számára
how-t hozva be az országba. A technológiai fejlesztésen túl versenyképes menedzsment- és marketingtudás is erôsíti tevékenységét, amelybôl az egész magyar gazdaságnak is elônyei származnak. Nagy jelentôséggel bír, hogy a gyárak munkanélküliséggel küzdô térségekben találhatók.
Következtetések A Nestlé jelentôs befektetéseket eszközölt Magyarországon az utóbbi években. Ennek következményeképpen lehetôsége nyílt arra, hogy különbözô termékcsoportok számára gyártási központot hozzon létre az országban, mely egész Kelet-Közép-Európát ellátja termékeivel. A cég növelte versenyképességét a rendelkezésre álló erôforrások optimális kihasználásával oly módon, mely elônyös a cég, de a helyi gazdaság számára is. Jelenléte javította a helyi beszállítók lehetôségeit. A harmonizáción, export-import tevékenységen és költségmegtakarítási projekteken keresztül javította gazdaságossági mutatóit és eredményességét. Az új munkahelyek létesítése, a know-how behozatala és a Nestlé jelenléte a kevésbé fejlett régiókban javította a régiók lehetôségeit. Marketing- és termékpolitikája hozzájárult Magyarország általános fejlôdéséhez és fogyasztási szokásainak javulásához. Nemzetközi kereskedelmi kapcsolatai az együttmûködô piacok mûködését is hatékonyabbá tették. Beruházásai hatására a Nestlé a gazdasági növekedés egyik jelentôs fontosságú tényezôje lett nemcsak Magyarországon, hanem az egész CEFTA régióban is. A Nestlé mindig is síkraszállt a nemzetközi kereskedelemben fennálló akadályok lebontásáért. Beruházási stratégiájának régiónkban történô megvalósításával, Kelet-Közép Európában történt megjelenésének elsô pillanatától kezdve a Nestlé aktívan támogatta a CEFTA országok egymásközti kereskedelmének liberalizációját, mint az EU csatlakozásra való felkészülés fontos állomását.
Magyarország gazdasági fejlôdését nagyban elôsegítették a multinacionális befektetôk. Ezek a vállalatok hosszú távra rendezkedtek be, fegyelmezett partnerei a kormánynak és befizetôi az államháztartásnak. A Nestlé – mint a Magyarországon jelen lévô multinacionális vállalatok egyike – a maga területén erôteljesen hozzájárult a gazdasági növekedéshez és stabilitáshoz. A Nestlé eddig több mint 200 millió dollárt fektetett be Magyarországon, a legfejlettebb technológiát és know-
59
OMV The Company With its net revenue of EUR 7,45 billion, the OMV AG is the biggest company of Austria and it is one of the leading oil concerns of Central Europe. The concern OMV is interested also in the plastic production and chemical industry operating on the basis of the oil and industry. Its main activity concentrates on the power generating industry (prospecting for oil, upstream and downstream oil industry, refinery and marketing), the chemical industry and the base material production. The OMV AG, having its office in Vienna, established its daughter company, the OMV Hungária Ásványolaj Ltd. in Hungary in 1990 investing a capital stock of HUF 3.2 billion, which has been increased to HUF 15,2 billion so far. The Hungarian daughter company opened its filling station in Rábafüzes in January 1991. In more than ten years since the establishment of the company, the OMV Hungária Ltd. has achieved an excellen position in the Hungarian mineral oil market. The net revenue of HUF 36 billion, realised in 1996 grew to HUF 47 billion in 1997, HUF 57,4 billion in 1998, HUF 80 billion in 1999 and HUF 100 billion in 2000.
The investment in Hungary The establishment of OMV Hungária Ltd. was an important move into realisation of the objective of OMV to occupy one of the first three positions in the neighbouring countries around Austria. The OMV reaches its goal to be the market leader here step by step: by the end of 1998, the number of the filling stations, operated by the concern exceeds 500 in the neighbouring countries and its market share in the Central-European market is well over 10%.
60
OMV operates filing stations in Hungary, Germany (Bavaria), Czech Republic, Slowakia, Slowenia, Croatia and Italy. Moreover, it has been opening petrol stations in Bulgaria and Romania since 1999. In the process of increasing the number of OMV petrol stations in Hungary, the years 1996 and 1998 were most significant. Then, OMV purchased the local networks of Q8 and BP, modernised and united them reaching a network of 116 stations that provides jobs for about 1500 people. By this, the OMV Hungária Ltd. was promoted to be the third biggest company in the market. According to current plans, the number of stations will reach 120 by 2001. The medium-term target set by OMV Hungária Ltd, to increase of the number of the OMV filling stations over 130 by the year 2005, securing this way the position as the second largest company in the domestic mineral oil market. To reach this goal, HUF 25 billion has been invested so far.
The rationale The company with its office in Budapest, in addition to the operation of a network of filling stations, deals with mineral oil wholesale a well. The wholesale brach of the OMV Hungária Ltd. delivers mineral oil products (lube and fuel oils, heating oil, greases, etc. directly both to the end users and the resale. Hungary’s proximity to the refinery in Schwechat makes it a startegic market to the Austrian company.
The benefits for OMV Hungary builds a bridge for further Eastern European expansion of the network in order to reach significant regional share of market.
Scale economies of the refinery is achieved by supplying foreign, especially the Hungarian OMV operations. The company benefits from the wide base of highly skilled local work force.
The benefits for the local economy Proving its commitment to the environment, OMV has shaped the safety of its petrol stations and the quality and delivery of its products sold locally so that thay comply with all European and Hungarian standards and regulations. All OMV petrol stations are built using the latest technology and safety equippment. The investment of the company has created about 1500 new jobs so far. The competition on the market of mineral oil products has also improved the quality of services and products used in Hungary.
Conclusions OMV in Hungary belongs to the leading mineral oil companies ensuring a market to the highly developed and environmentally friendly products of the refinery of its mother company. At the same time, it satisfies important daily needs of its consumers on the retail market. Having adapted itself to the local economic and legal environment, OMV operates profitably since 1999.
OMV A vállalat Az OMV AG Közép-Európa egyik vezetô kôolajkonszernje, Ausztria legnagyobb vállalata, melynek éves forgalma meghaladja a 7,45 milliárd eurót. Az OMV konszern az olajipar bázisán mûanyag- és vegyipari vállalatokban is érdekelt. Fô tevékenységi területe az energiaipar (kôolajkutatás és -kitermelés, -feldolgozás, -finomítás, -értékesítés) a vegyipar és az alapanyaggyártás. A bécsi székhelyû OMV AG 1990-ben hozta létre magyarországi leányvállalatát, az OMV Hungária Ásványolaj Kft.-t, amelynek alaptôkéje mára 15,2 milliárd forintra emelkedett. A magyarországi leányvállalat 1991 januárjában nyitotta meg elsô üzemanyagtöltô állomását Rábafüzesen. Az alapítás óta eltelt több mint tíz év alatt az OMV Hungária Kft. a magyar ásványolajpiacon igen elôkelô pozíciót tudhat magáénak. Az 1996-ban elért 36 milliárd forint éves nettó árbevétel 1997-ben már 47 milliárd forintra, míg 1998-ban már 57,4 milliárd, majd 1999-ben 80 milliárd, 2000-ben pedig 100 milliárd forintra nôtt.
A magyarországi beruházás Az OMV Hungária Kft. létrehozása komoly lépés volt az OMV konszern azon célkitûzésének magvalósításában, hogy az Ausztriával szomszédos országokban a három vezetô hálózat közé tartozzon. A vezetô pozíció iránti igényét lépésrôl lépésre érvényesíti az OMV: már az 1998-as év végére a szomszédos országokban több mint 500ra növekedett a konszern által üzemeltetett töltôállomások száma, s a közép-európai piaci részesedése meghaladja a 10%-ot. Az OMV Ausztriában, Magyarországon, Németországban (Bajorországban), Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Horvátországban és Olaszországban üzemeltet kutakat. Sôt 1999-tôl már Bulgáriában és Romániában is sorra nyílnak kutak.
Az OMV magyarországi töltôállomások számának növekedésében igen jelentôs volt az 1996-os és az 1998-as év, amikor a Q8, majd a BP márkanevû hálózat megvásárlásával, az OMV arculatának és a vállalati elôírásoknak megfelelô egységesítésével, modernizálásával a társaság Magyarországon elôször 69-re, majd 113-ra növelte töltôállomásai számát, így közvetve és közvetlenül az OMV által biztosított munkahelyek száma 1500-ra nôtt. Ezzel az OMV Hungária Kft. a magyarországi piac harmadik számú szereplôje lett. A tervek szerint 2001 végére a töltôállomások száma már eléri a 120-at. Az OMV Hungária Kft. középtávú célja, hogy a 2005-re több mint 130 OMV töltôállomás üzemeltetésével a hazai ásványolajpiac második legnagyobb szereplôjévé lépjen elô. A célok elérése érdekében az OMV eddig mintegy 25 milliárd forintot invesztált.
A magyarországi terjeszkedés okai A budapesti székhelyû vállalat a töltôállomás-hálózat üzemeltetésén túl, ásványolaj-ipari termékek nagykereskedelmével is foglalkozik. Az OMV Hungária Kft. nagykereskedelmi üzletága a végfelhasználóknak és viszonteladóknak közvetlenül szállít különbözô ásványolajtermékeket. Magyarország közelsége a schwechati finomítóhoz Ausztria számára a magyarországi piacot stratégiai fontosságúvá teszi.
Elônyök a helyi gazdaságoknak Az OMV a környezet iránti elkötelezettségét bizonyítandó, óriási áldozatok árán úgy alakította át az általa gyártott és forgalmazott termékek minôségét, szállítását és a kutak biztonságát, hogy azok minden szempontból megfeleljenek a hazai és az európai környezetvédelmi elôírásoknak és elvárásoknak. Az OMV töltôállomások a legfejlettebb technológiával és biztonsági berendezésekkel épülnek. Az OMV invesztíciója kb. 1500 új munkahelyet biztosított. Az ásványolajtermékek piacán kialakult verseny a termékek és szolgáltatások színvonalát növelte.
Következtetések Az OMV Magyarországon a vezetô ásványolajtermék-forgalmazók közé tartozik, fejlett és környezetbarát termékek értékesítésével piacot biztosít az anyavállalat finomítójának, ugyanakkor a fogyasztói piacon fontos napi szükségletet elégít ki magas színvonalon. Az OMV a piaci viszonyokhoz alkalmazkodva a gazdasági szabályzóknak, törvényeknek megfelelô mûködéssel 1999-tôl nyereségesen mûködik.
Elônyök az OMV-nek Magyarország hidat jelent a további kelet-európai terjeszkedés megvalósításához. Megfelelô piaci részesedés érhetô el az osztrák minôségi áruk értékesítésével. A finomítói kapacitás optimális kihasználása biztosítható a leányvállalatok és ezenbelül a magyarországi leányvállalat áruval való ellátásával. A cég Magyarországon jól képzett munkaerôbázist talál tevékenysége folytatásához.
61
PHILIPS Philips in Hungary Philips’ investment in Hungary has provided the company with high-quality, cost-competitive production facilities located close to the Western European and within the emerging CEE markets, whilst stimulating the local economy through the creation of new jobs, the introduction of new technologies, further investment by suppliers and substantial exports.
The company Royal Philips Electronics of the Netherlands is one of the world’s biggest electronics companies and Europe’s largest, with sales of 37,9 billion Euro in 2000. It is a global leader in color television sets, lighting, electric shavers, color picture tubes for televisions and monitors, and one-chip TV products. Philips established its first Hungarian subsidiary in November 1925. During the 1930’s, Philips substantially extended its activities, and opened a radio factory in Hungary. Following the nationalisations in 1949 the company withdrew from Hungary, but returned right after the system change in 1989, establishing a joint venture to market its consumer electronics products and appliances. This company was later changed into a 100% ownership of Philips. In 1992, the first Philips factory was opened in Székesfehérvár. Based on the positive experiences gained, several new investments followed. End 2000, Philips had 17 participations in Hungary and was rated the 3rd largest exporter and 4th largest company. In October 2000, the ownership of Philips’ 100%-owned Hungarian industrial activities was consolidated in a new company, called PHILIPS INDUSTRIES Hungary Ltd., allowing for a better co-ordination of the company’s industrial participations in Hungary, and local funding of new investments and new developments in the rapidly changing technological environment.
Integration of industrial activities During the period 1989-2000, Philips and its partners invested altogether 184 million Euro in Hungary.
62
End 2000, the Hungarian Philips participations were employing close to 10.000 people, producing next to consumer electronics (VCR’s, TVCR’s, CD-R’s, DVD’s) also PC monitors, electronic components and domestic appliances, as well as professional products, like medical X-Ray equipment, mainly for exports. The export value achieved with these products was 2,2 bn Euro in 2000. Philips’ Hungarian participations include Philips Industries — being a 100% ownership of Royal Philips Electronics — several majority and minority participations, as well as a number of subcontractors and suppliers. Initial investments have been followed by further integration of local activities, adding elements of procurement and logistics, supply, invoicing, product engineering, process and product development. New activities for the year 2001 include: • A 25.000 m2 Distribution Centre adjacent to the Philips CE factory in Székesfehérvár, that started operation in February 2001. The total investment value exceeds 10 million EURO and almost 100 new jobs have been created. In the future the warehouse will also be used as the distribution centre for Central and Eastern European countries. • A further integration of Philips Components in Gyôr, a factory which is efficiently making use of cross-border cooperation with Slovakia. Based on a bilateral agreement between Hungary and Slovakia, the factory is making use of a pool of Hungarian-speaking Slovakian employees, in a region where unemployment has practically reached a 0-level. • A new investment by Philips Domestic Appliances and Personal Care division in co-operation with a local CEM partner, making use of the Hungarian partner’s production facilities in Hungary and a supply base in Bulgaria. • A Software Competence Centre employing ultimately 500 people to be located in Budapest. Hungary was chosen for this project due to the availability of good software engineers both at working as well as manager level, the strong support Philips has experienced from the national and local authorities and universities, as well as the available infrastructure of the Budapest Infopark.
The rationale Consumer electronics is a global industry. Demand in many markets is mature, margins are slim and competition is fierce. Companies face continuing pressure to innovate and to improve operating efficiency simultaneously. In the early 1990s, Philips faced growing price pressure from its Asian competitors and needed to find alternative sources of supply. The reasons why Philips invested in Hungary had to do with the stable political environment, the fact that there was an existing industrial history, good infrastructure with skilled and educated labour force and a cost structure that was similar at that moment to that of e.g. Malaysia. Regarding the product destination, the closeness to Western European markets — resulting in short delivery times and high flexibility — as well as the customs situation versus the upcoming EU accession were the main points of decision.
The conclusion Philips has invested significantly in Hungary in recent years. This has enabled the company to gain access to new, cost competitive production facilities that have reached high quality and efficiency indicators. These facilities are located close to the Western European markets and within the emerging CEE markets. Its investments have also provided Philips with a pool of skilled labour, good infrastructure, and access, in the longer term, to new growth markets. Hungary has benefited from the creation of new jobs, the transfer of know-how, the stimulation of further investment by suppliers to Philips, the increasing involvement of local SME’s as suppliers or subcontractors, substantial exports, and improved consumer choice. Hungary is also moving clearly out from the manufacturing-only situation and into more integrated activities and process-related industries. For the EU economy at large, leveraging the possibilities made available in Hungary meant that the competitiveness of the European consumer electronics industry on a worldwide basis could be maintained, and thus jobs and development capacities in Western Europe could be safeguarded.
PHILIPS A Philips Magyarországon A Philips magyarországi beruházásainak eredményeképpen magas színvonalú, versenyképes költségszinten mûködô gyártóközpontokat hozott létre nyugat-európai piacai közelében, és a feltörekvô közép-kelet-európai piacok szívében. A beruházások az új munkahelyek teremtése, új technológiák bevezetése, a beszállítók további beruházásai és a jelentôs export révén hozzájárulnak a magyar gazdaság fejlôdéséhez.
A vállalat A hollandiai székhelyû Royal Philips Electronics Európa legnagyobb, és a világ egyik vezetô elektronikai vállalata. Éves forgalma 2000-ben elérte a 37,9 milliárd eurót. A Philips világszerte vezetô szerepet játszik a színes televíziók, elektromos borotvák, színes televízió- és monitorképcsövek, valamint az egy chipes integrált áramkörre épített tv-készülékek gyártása, továbbá a világítástechnika terén. A Philips 1925 novemberében alapította elsô magyarországi leányvállalatát, majd az 1930-as években jelentôsen bôvítette tevékenységét, és rádiógyárat is nyitott Magyarországon. Az 1949-es államosítást követôen a cég kivonult Magyarországról. A Philips 1989-ben, közvetlenül a rendszerváltást követôen tért vissza, és fogyasztási elektronikai termékei értékesítésére vegyes vállalatot hozott létre, amely a késôbbiekben 100%-ban Philips tulajdonú vállalattá alakult. Elsô gyárát 1992-ben nyitotta meg Székesfehérváron. Az itt szerzett kedvezô tapasztalatok alapján további beruházások következtek, melynek eredményeképpen a vállalat 2000 végén 17 magyarországi érdekeltséggel rendelkezett. Pénzügyi eredményei alapján a Philips a 3. legnagyobb exportôr és a 4. legnagyobb vállalatcsoport Magyarországon. 2000 októberében a Philips 100%-os tulajdonú hazai ipari érdekeltségeinek tulajdonjogát egy új magyarországi vállalatban, a PHILIPS INDUSTRIES Magyarország Kft.-ben konszolidálta. A konszolidáció lehetôvé teszi a cég magyarországi ipari érdekeltségeinek jobb koordinációját, valamint a gyorsan változó technológiai környezetben új beruházások és fejlesztések hazai finanszírozását.
Az ipari beruházások integrációja Az 1989–2000 közötti idôszakban a Philips és partnerei 184 millió eurót fektettek be Magyarországon. 2000 végén a magyarországi Philips érdekeltségek közel 10 000 fôt foglalkoztattak.
A hazai Philips-gyárakban többek között szórakoztató-elektronikai termékek (videomagnók, tv-video kombi készülékek, CD-írók, DVD-k), PC-monitorok, kisháztartási gépek, elektronikai komponensek, továbbá professzionális termékek, így orvostechnikai röntgenberendezések készülnek, döntôen exportra. 2000-ben a vállalatcsoport exportforgalma elérte a 2,2 milliárd eurót. A Philips magyarországi érdekeltségei között megtalálható a Royal Philips Electronics 100%-os tulajdonában álló Philips Industries Magyarország Kft., több többségi és kisebbségi Philips-tulajdonú vállalat, valamint számos alvállalkozó és beszállító. A kezdeti beruházásokat a magyarországi tevékenység széles körû integrációja követte, melynek során a gyártótevékenység mellett a beszerzési, logisztikai, beszállítói és mérnöki tevékenység, továbbá a számlázás, valamint a folyamat és termékfejlesztés koordinációja is Magyarországra került. 2001. évben a Philips további tevékenységek indítását tervezi: • A székesfehérvári Szórakoztató Elektronikai gyártóközpont mellett felépült és 2001 februárjától megkezdte tevékenységét egy 25 000 m2-es Disztribúciós Központ. A beruházás összértéke meghaladja a 10 millió eurót, és közel 100 fônek teremt munkahelyet. A raktárbázis a jövôben közép-kelet-európai disztribúciós-központként is funkcionál. • A gyôri székhelyû Philips Components tovább integrálja tevékenységét. A gyár hatékony határ menti együttmûködést alakított ki Szlovákiával, melynek során a Magyarország és Szlovákia között érvényben lévô államközi egyezmény keretében, magyar anyanyelvû szlovákiai munkavállalók alkalmazására nyílt lehetôség egy olyan régióban, ahol a munkanélküliség gyakorlatilag megszûnt. • A Philips Háztartási Kisgépek és Szépségápolási termékek divíziója magyarországi CEM partnerével együttmûködésben indít új beruházást, melynek során a hazai partner magyarországi gyártóbázisát és bulgáriai beszállítói hálózatát veszik igénybe. • A Philips budapesti székhellyel 500 fôs Szoftver Kompetencia Központot hoz létre. A választás a mind fejlesztôi, mind menedzseri szinten magas színvonalon képzett szoftvermérnökök elérhetôsége, a kormányzati és helyi hatóságok, valamint az egyetemek részérôl tapasztalt támogatás, továbbá a budapesti Infopark által nyújtott infrastruktúra miatt esett Magyarországra.
A beruházások háttere A fogyasztási elektronikai termékek gyártása ma már világméretû iparág. A piaci követelmények rendkívül magasak, az árrések alacsonyak, éles a verseny. A vállalatoknak meg kell felelniük a folyamatos innováció kihívásának és a törekedniük kell a hatékonyság javítására. Az 1990-es évek eleje óta a Philips egyre erôteljesebb árversennyel szembesült az ázsiai versenytársak részérôl, és ezért alternatív szállítási forrásokat kellett keresnie. A Philips magyarországi beruházásainak hátterében a stabil politikai környezet, a meglévô ipari kultúra, a jó infrastruktúra, továbbá a jól képzett munkaerô, valamint a megfelelô költségszerkezet állt, amely versenyképes volt pl. a malajziai költségekkel. A termékek szállítását illetôen a nyugat-európai piac közelsége – az ebbôl adódó rövidebb szállítási határidôk és nagyobb rugalmasság –, valamint az EU-csatlakozással kapcsolatos vámharmonizáció jelentették a fô döntési szempontokat.
Összegzés A Philips az elmúlt években jelentôs beruházásokat hajtott végre Magyarországon. Hazai beruházásaival a Philips új, versenyképes költségszinten mûködô, kiemelkedô minôségi és hatékonysági mutatókkal rendelkezô gyártóközpontokat hozott létre nyugat-európai piacai közelében és a feltörekvô közép-kelet-európai piacok szívében. A Philips Magyarországon jól képzett munkaerôt, fejlett infrastruktúrát, és – hosszabb távon – új piaci lehetôségeket talált. Magyarország számára elônyt jelent az új munkahelyek teremtése, a knowhow transzfer, a beszállítók további beruházásai, a hazai kis- és középvállalatok beszállítóként és alvállalkozóként történô foglalkoztatása, a jelentôs exportvolumen, valamint a fogyasztók választási lehetôségének bôvülése. Magyarországra ma már nemcsak a közvetlen termelôtevékenység települ, hanem egyre inkább otthont ad az integrált gyártási folyamatoknak és a fejlesztésigényes iparágaknak. Az EU gazdasága számára mindez azt jelenti, hogy a Magyarország nyújtotta lehetôségekre építve sikerült megôrizni az európai elektronikai ipar versenyképességét, és ezáltal biztosítani a nyugateurópai munkahelyeket és fejlesztési kapacitásokat.
63
ROYAL DUTCH/SHELL About the Company in Brief The Royal Dutch/Shell Group of Companies (Shell), one of the world’s largest enterprises, is present in more than 135 countries of the World. Shell’s interests are basically in the exploration and production of petroleum products, natural gas, energy, chemicals and renewables. Shell companies employ more than 96 000 people worldwide and at the end of 1999 its sales turnover amounted to 105 billion USD, its net income to 8584 million USD.
Shell in Hungary Shell is the oldest participant of the fuel-market in Hungary. The Royal Dutch/Shell Group of Companies was incorporated in Hungary in the first half of the last century, under the name Shell Kôolaj Co. Shell’s interest is in the retail and wholesale business, in the chemicals business and since 1994, from the foundation of Shell Gas Hungary Co. it has been an active participant of the LPG market as well. Shell is operating 125 fuel filling stations in Hungary. Its market share is now exceeding 20% and is the second largest player on the Hungarian fuel market. To this very day Shell has invested in Hungary over 150 million US Dollars. More than 2000 people earn their living — directly or indirectly — thanks to Shell.
Profitable activities to Shell The objective of Shell companies all over the world is to engage responsibly in all its activities. Shell companies seek the highest standard of performance, to provide their customers with top quality products and services. The objective of Shell is to supply its customers with a full range of services, which means, meeting their needs and demands far beyond their car related requirements. The Shell shops have been developed into a chain of Select Commodity Store, the first of the kind in Hungary, open around the clock and offering food products, papers and
64
magazines, cosmetics, domestic chemicals and toys, the target group of which are not only motorists. In several Select Commodity Shops, depending on the space available, fast-food corners have been arranged. Shell is operating 4 manual and 44 automated carwash facilities. Since early 1998 Shell Hungary Co. has developed and adopted a new business concept in order to be able to provide a higher standard in meeting the requirements and needs of its customers and clients. The Commercial Business Unit has been founded in order to provide customer tailored offerings, meeting the lubricant, euroShell card and fuel related needs of enterprises, even under one single contract — if so required. Having Shell as a single-company supplier, companies are able to significantly simplify their procurement activities. Based on the experience gathered in other European countries, Shell introduced in Hungary the SMART loyalty programme in 1997 and earned the expressed satisfaction of its customers. The best evidence of the huge success we achieved with our loyalty programme are the more than 1 million SMART cards issued in Hungary. Shell companies can be only successful in an environment of quickly developing, flourishing economies. The primary condition for making an economy successful is the efficiency of the small and medium-size enterprises, it is therefore the interest of Shell to support and encourage such enterprises. Over and above, the number of small companies on the list of Shell customers, Shell suppliers and contracted partners is steadily increasing in more and more countries.
Shell’s Contribution to the progress of the local economy The presence of Shell companies is much more than just creating job opportunities; the significance
of their business activity goes far beyond their strictly defined activities. In line with the General Business Principles of the Royal Dutch/Shell Companies, Shell Hungary Co. take a constructive interest in social and welfare matters. They are supporting educational programmes and donating social-charity foundations, environmental and municipal schemes. Based on a successful LiveWIRE scheme already working in the UK, Shell Hungary has started a similar social initiative in Hungary, the Shell ÉletPÁLYA Alapítvány. The foundation has been brought to life to provide assistance to young, local small-entrepreneurs in thinking over and realising their ideas and business plans, in bringing an idea to an operating business enterprise.
Summary The intention of Shell is to make use in Hungary of all that expertise, which proved to be stimulating and successful in creating the small and medium enterprises of the EU countries. Experience has shown, that the transfer of well-proved expertise from the EU countries to the countries of Middle- and Eastern Europe is a profitable opportunity to both the foreign investors and the local economy. The results of the Hungarian scheme have proven, that all these technologies may be successfully implemented in the countries of the region. In co-operation with other companies, Shell has developed several successful technological procedures, which do help the development of small and medium-size enterprises — both in the initial and in the more complicated later phase of their existence. These activities provide a tool for strengthening the relationship between the large companies and the private sphere.
ROYAL DUTCH/SHELL A vállalatról A Royal Dutch/Shell Csoport (Shell), a világ egyik vezetô nagyvállalata, több mint 135 országban van jelen. Alapvetôen olajipari termékek, gáz, energia, vegyi anyagok és megújuló energiaforrások kitermelésében, ill. gyártásában érdekelt. A cég világszerte 96 000 embert foglalkoztat, árbevétele 1999-ben elérte a 105 milliárd USD-t, adózás utáni eredménye a 8584 millió USD-t.
A magyarországi befektetésekrôl Magyarországon a Shell a legrégebbi külföldi szereplôje az üzemanyagpiacnak. A Royal Dutch/Shell Csoportot Magyarországon a múlt század elsô felében, 1925-ben jegyezték be Shell Kôolaj Rt. néven. A Shell a kis- és nagykereskedelemben, a vegyianyag-üzletágban érdekelt, valamint az 1994-ben alapított Shell Gas Hungary Rt. révén aktív résztvevôje az LPG-piacnak. A Shell Hungary 125 töltôállomást üzemeltet az országban. Piaci részesedése több mint 20%, ezzel második helyen áll a hazai üzemanyagpiacon. Teljes magyarországi beruházása meghaladja a 150 millió dollárt. A vállalat hazánkban – közvetve vagy közvetlenül – 2000 embernek ad munkát.
A vállalat számára profitábilis tevékenységek A Shell a világon mindenhol arra törekszik, hogy felelôsségteljes vállalatként folytassa tevékenységét. A Shell legfontosabb célkitûzése minden esetben a legjobb minôség elérése: minôségi áruk és szolgáltatások biztosítása az ügyfelek számára. A Shell teljes körû kiszolgálást kíván vevôinek nyújtani, ami nem csak az autóval kapcsolatos igények kielégítését jelenti. A Shell töltôállomásokon található üzletekbôl kialakított Select élelmiszer-üzletlánc Magyarországon az elsô 24 órán át nyitva tartó, egységes arculatú napi élelmiszer, újság, illatszer, alapvetô háztartási vegyiáru és játék választékát kínáló kiskereskedelmi hálózat, amely nem csak az autós vásárlókat célozza meg.
Azokban a Select élelmiszerüzletekben, ahol lehetôség van rá, gyorsétkezôsarkok kerültek kialakításra. A Shell 4 kézi és 44 gépi autómosót üzemeltet. 1998 eleje óta a Shell Hungary Rt. új üzletviteli koncepciót dolgozott ki annak érdekében, hogy szolgáltatásaival még jobban megfeleljen ügyfelei, vevôi igényeinek. Létrehozta a Kereskedelmi Üzletágat, amely célja a kenôanyaggal, eruoShell-kártyával és üzemanyaggal kapcsolatos vállalati igények egyedi, testreszabott és rugalmas kielégítése, akár egyetlen szerzôdés keretében is. Így a Shell komplex szállítóként jelentôsen megkönnyíti a beszerzési tevékenységet. A vevôk legnagyobb megelégedésére a Shell – több más európai országban szerzett tapasztalat alapján – 1997-ben vezette be Magyarországon a SMART hûségprogramot. A törzsvásárlói program sikerének bizonyítéka, hogy ma már 1 millió fölé emelkedett a Magyarországon kiadott SMARTkártyák száma. A Shell vállalatok, más vállalkozásokkal együtt a gyorsan fejlôdô, virágzó gazdaságokban prosperálnak. A jól mûködô gazdaság alapfeltétele a kis- és középvállalkozások hatékony volta, ezért a Shell érdeke is, hogy ezeket a vállalatokat ösztönözze és támogassa. Mindemellett egyre több országban és egyre magasabb arányt képviselnek a kisvállalatok a Shell vásárlói, beszállítói, ill. szerzôdéses partnerei körében.
A Shell Hungary az Egyesült Királyságban sikeres LiveWIRE program mintájára Magyarországon is elindított egy társadalmi célú kezdeményezést, a Shell ÉletPÁLYA Alapítványt. Az Alapítvány a fiatal, hazai kisvállalkozóknak nyújt segítséget ötleteik és üzleti terveik átgondolásában és megvalósításában, egy esetleges vállalkozás létrehozásában. Mindemellett új munkalehetôségeket kínál a fiataloknak.
Összegzés A Shell igyekszik kiaknázni Magyarországon is mindazt a szakmai tudást, amely az EU-országok kis- és középvállalatainak létrehozásában ösztönzôleg hatottak. A tapasztalatok az mutatják, hogy az EU-országokban már jól bevált szakértelem átadása Közép- és Kelet-Európa országainak mind a külföldi befektetôk, mind pedig a hazai gazdaság számára kifizetôdô lehetôség. A magyar program eredményei azt bizonyítják, hogy mindezek a technológiák sikeresen alkalmazhatók a térség országaiban. A Shell, más vállalatokkal egyetemben, számos olyan sikeres technológiai eljárást fejlesztett ki, amelyek a kis- és középvállalatok kialakulását segítették – mind a kezdeti, mind a már nehezebb, késôbbi idôszakokban. Mindez a nagyvállalatok és a magánszféra közötti kapcsolat erôsítésének egyik lehetséges eszköze.
A hazai gazdasági élet támogatása A Shell vállalatok jelenléte nemcsak munkahelyteremtést szavatol, hanem üzleti tevékenységük túlmutat az üzletágak által szorosan meghatározott területeken. A Royal Dutch/Shell üzletpolitikájának megfelelôen a Shell Hungary Rt. aktívan részt vesz szociális és jóléti programokban, oktatási intézményeket, szociális-karitatív alapítványokat, környezetvédelmi és önkormányzati programokat támogat.
65
SIEMENS The Company With more than 460,000 employees and a turnover of EUR 78.4 billion world-wide, Siemens is one of the biggest electronic companies in the world. The Hungarian history of the company began in 1887, when Siemens & Halske built the first tramway in Budapest. The first engineering bureau was opened in Hungary in 1890 and the company’s first factory in Budapest was established in 1893. In 1896, the first underground on the continent was built in Budapest, with the electric equipment delivered by Siemens. As well as the first public power plant built by Siemens, it had a great impact on the development of Budapest as a metropolis. The Hungarian Siemens-Schuckert Electric Co. was founded in 1904. By 1918 it had 1300 employees. In 1945 most of the factories were dismantled but manufacturing started again in 1947. In 1952 the factories became state property, yet the connections with the Siemens branches in the German Federal Republic did not break off entirely. The establishment of joint ventures with foreign participation was allowed in 1974. Siemens was the first to found its own joint venture, Sicontact Ltd. Thus, there emerged yet again a fully owned company representing Siemens; later, by virtue of adding new business units and raising the initial capital on several occasions, it was transformed in 1994 into a stock company.
The investment Siemens in Hungary conducts trade, service and manufacturing activities, has 18 companies in Hungary and is one of the biggest players of the national economy. The most important Siemens companies in Hungary are: 1. Siemens Regional Company The Regional Company is composed of Siemens Co., Siemens Telephone Factory Ltd. and Siemens Investor Ltd. It has more than 1000 employees and a turnover of about 75 billions HUF. Areas of specialisation include: • Power Generation • Power Transmission and Distribution • Industrial Projects • Automation and Drive Technology • Transportation Systems • Medical Technology • Complex Services
66
• Information and Communication Networks • Mobile Communication Systems • Siemens Business Services
and Landis & Staefa ESCO Ltd., two companies renowned in the building automation and management field.
The Regional Company completed several country-wide projects in the last few years: • 2.5 million telephone lines using EWSD-technology • Gas turbines for power-plants, total capacity 475 MW • Communication Networks for Hungarian Railways, 2,600 km optical fibre cable • 256 km railway electrification • 260+ ID document offices
The rationale
2. Siemens Transformer Ltd. The company has 204 employees. It has been manufacturing transformers under licence from Siemens since 1975. This relationship was strengthened in 1996, it became an affiliated company of the EV Group of Siemens AG. 3. Sysdata Ltd. Specialising in software development, Sysdata Ltd. is a software house with 435 employees. The company is planning to increase its staff to 500. The main profile of Sysdata Ltd. is to deliver software solutions for Siemens products and IT or communications systems. 4. Erôkar Co. The company has 375 employees. It specialises in the maintenance, repair and revision of power stations. In addition, a new industrial plant has been established for manufacturing PG (formerly KWU) high-technology turbine blades. 5. Financial Services In this segment, there are two new members of Siemens Group, Siemens Leasing Ltd. and Siemens Finance Co. They provide advantageous financial services for members of the Siemens Group and its customers. Both Siemens Finance Co. and Siemens Leasing Ltd. provide funding for industrial, telecommunications and IT equipment, the former by financial leasing and factoring services, the latter by long-term rental constructions. 6. Building Technologies In 1998 Siemens, through acquisition, greatly extended its building technology business. Subsequently, the Hungarian local group was complemented by Ceberus Ltd., specialising in protection systems and Landis & Staefa Hungary Ltd.
7. Fujitsu-Siemens Ltd. To take advantage of the growth of the PC and server market Siemens has merged with Fujitsu in order to develop its market position and to ensure its position among the best. The reason why Siemens has invested and is continuing to invest in Hungary is the stable political and economic environment, the skilled and educated labour force, good infrastructure, and of course to maintain its historical roots.
The benefits for the company System-integration and general contracting have an increasingly important role in the Industry and Communications business segments. It is also in these fields that the potential Hungarian value added is the biggest. Here, possibilities luckily meet with resources and the aspirations of ambitious employees. Cost-efficient industrial production allows distribution at competitive prices to every region of the world.
The benefits for the local economy The Hungarian manufacturing and trading firms created by the Siemens investments introduce techniques, technologies and products which promote the accession of the country to the European Union and its integration into the world market. The Siemens products are presented on the world market as Hungarian export products, thus creating new jobs, helping the economy and enhancing the image of Hungary.
Summary For 114 years Siemens has regarded Hungary not only as an interesting market but also as a favourable investment area and a calculable, stable country. With total investments worth nearly DM 300 million and 2200 local employees, Siemens can offer a wide range of products and services ensuring a long-term presence, further development and competitive edge in the Hungarian market. With its high standards in industrial and service facilities, Siemens contributes to creating a solid basis for Hungary’s accession to the European Union and boosts its competitiveness in the course of integration to the world market.
SIEMENS A cég fôbb jellemzôi A Siemens a világ egyik legnagyobb elektronikai vállalata, világszerte több mint 460 000 alkalmazottal és 78,4 milliárd EUR-forgalommal. A vállalat magyarországi története 1887-ben kezdôdik, mikor a Siemens&Halske megépítette az elsô budapesti villamosvonalat a Nyugati pályaudvar és a Király utca között. Az elért üzleti sikerekre alapozva az 1890-ben nyílt meg az elsô magyarországi mûszaki iroda, majd ezt követôen 1893-ban a vállalat megalapította elsô budapesti üzemét. Budapest világvárosi jellegének kialakításában nagy jelentôségû volt a kontinensen elsôként, a Siemens által szállított villamosberendezésekkel 1896-ban megépített millenniumi földalatti, valamint az elsô, szintén Siemens technikával épült közcélú áramtelep. 1904-ben alakult meg a Magyar Siemens-Schuckert Villamossági Rt. 1918-ban a cég munkatársainak száma 1300 volt. 1945-ben a gyárak nagy részét leszerelték, de a termelés 1947-ben újra elindult. A gyárak elôbb szovjet, majd 1952-ben állami tulajdonba kerültek, de a kapcsolatok az NSZK-ban újraéledô Siemens-ágazatokkal nem szûntek meg. 1974-ben, amint lehetôvé vált a külföldi részvételû vegyes vállalatok megalapítása, a Siemens az elsôk között hozta létre vegyes vállalatát a Sicontact Kft.-t. 1990-ben a Sicontact Kft. jogutódjaként megalakult a Siemens Kft., és ezzel a Siemens ismét teljes tulajdonú képviseleti vállalathoz jutott. A kft. többszöri tôkeemelés és új üzletágakkal való bôvítés után 1994-ben részvénytársasággá alakult.
Magyarországi beruházások A Siemens Magyarországon kereskedelmi és gyártótevékenységgel, összesen 18 céggel van jelen. A nagyobb Siemens-érdekeltségek Magyarországon:
• Energiatermelés • Energiaátvitel és elosztás • Létesítménytechnika és mûszaki szolgáltatások • Automatizálás- és hajtástechnika • Közlekedéstechnika • Orvostechnika • Komplex szolgáltatások • Információs és kommunikációs hálózatok • Mobilkommunikációs rendszerek • Információtechnológiai üzleti szolgáltatások A vállaltcsoport az elmúlt években számos nagy, országos jelentôségû projektet épített fel: • 2,5 millió telefonvonal EWSD-technikával • Gázturbinák erômûvek részére, összteljesítmény 475 MW • Kommunikációs hálózat a MÁV részére, 2 600 km optikai kábel • 256 km vasútvonal villamosítása • Okmányprojekt 2. Siemens Transzformátor Kft. A Siemens Transzformátor Kft. 204 fôt foglalkoztat. A kft. már 1975-tôl gyártott Siemens licence alapján transzformátorokat. Ez a kapcsolat 1996-tól vált szorosabbá, amikor a Siemens Transzformátor Kft. a Siemens AG EV üzletágának leányvállalata lett. 3. Sysdata Kft. A Sysdata Kft. szoftverfejlesztéssel foglalkozó, 435 fôs létszámmal mûködô, de hamarosan 500 fôsre növekvô szoftverház. A kft. feladata, hogy a Siemens által gyártott eszközökhöz, távközlési vagy informatikai rendszerekhez szoftvermegoldásokat szállítson. 4. Erôkar Rt. A vállalat erômûvek karbantartását végzi, és a budapesti telephelyen a Siemens PG (korábbi nevén KWU) ágazata csúcstechnikájú turbinalapátok gyártására új gyártóüzemet rendezett be. 5. Pénzügyi szolgáltatások A Siemens csoport két új tagja a pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó Siemens Leasing Kft. és a Siemens Finance Rt. A két cég kedvezô finanszírozási lehetôségeket biztosít a Siemens és a gazdaság más szereplôi számára is.
1. Siemens Nemzeti Vállalatcsoport A Siemens Rt., a Siemens Telefongyár Kft., valamint a Siemens Investor Kft. képezi a Siemens Nemzeti Vállalatcsoportot, melynek 1000-nél több munkatársa van, és amely az 1999/2000-es üzleti évben 76 milliárd forint forgalmat ért el.
A Siemens Finance Rt. pénzügyi lízing, valamint faktoringszolgáltatás, a Siemens Leasing Kft. pedig tartós bérleti konstrukciók keretében jellemzôen ipari, telekommunikációs és informatikai eszközöket, valamint egészségügyi és kommunális berendezéseket finanszíroz.
A Siemens Nemzeti Vállalatcsoport az alábbi területeken tevékenykedik:
6. Épülettechnika 1998-ban a vállalat akvizícióval bôvítette az épületautomatizálási üzletágát.
Így lett a csoport tagja a védelmi rendszerekkel foglalkozó Cerberus Kft. és az épületautomatizálás terén már korábban is jó hírnevet szerzett Landis & Staefa Kft., valamint az ESCO Kft. 7. Fujitsu-Siemens Kft. A személyi számítógépek és szerverek piacán megfigyelhetô koncentrációs trendre a Siemens is válaszolt: a számítógépek és szerverek üzletágát a japán Fujitsuval egyesítve a világ egyik piacvezetô vállalatát hozta létre.
A magyarországi jelenlét okai A stabil magyarországi politikai és gazdasági környezet, a tapasztalt és jól képzett munkaerôállomány, valamint a jó infrastrukturális adottságok voltak a legfôbb okai annak, hogy a Siemens Magyarországon ilyen nagymértékben fejlesztette tevékenységét. A Siemens a jövôben is fejleszteni kívánja magyarországi vállalkozásait.
Elônyök a Siemens részére A rendszerintegráció és a fôvállalkozás szerepe folyamatosan nô a telekommunikáció és az ipar területén. A magyar hozzáadott érték is ezeken a területeken lehet a legnagyobb. A lehetôségek szerencsésen találkoznak a forrásokkal és az ambiciózus munkavállalók igényeivel. A cég számára természetesen elônyt jelent az is, hogy Magyarországon a versenyképes ipari termelés feltételei is adottak.
Elônyök a magyar gazdaság számára A Siemens magyarországi beruházásaival létrejött termelô- és kereskedelmi egységek olyan technikákat, technológiákat és termékeket hoznak létre, honosítanak meg Magyarországon, amelyek elôsegítik az ország integrálódását az Európai Unióba, és bekapcsolódását a világpiaci folyamatokba.
Összefoglalás A fentiekbôl látható, hogy a Siemens Magyarországot már 115 éve nemcsak érdekes piacnak, de kedvezô befektetési terepnek és kiszámítható, stabil országnak is tekinti. A Siemens az általa Magyarországon végrehajtott közel 300 millió DM összértékû beruházásaival és 2200 dolgozójával termékek és szolgáltatások olyan széles körét képes kínálni, amelyek biztosítják a hosszú távú jelenlétet, a további fejlôdést és versenyképességet. A meghonosított magas ipari és szolgáltatói kultúra jelentôs hozzájárulás az ország belépéshez az Európai Unióba, és növeli az ország versenyképességét a világpiaci integrálódás során.
67
TRACTEBEL POWER AND GAS HUNGARY Dunamenti Power Plant The construction and development of the Hungarian hydrocarbon-processing sector was a key element of the industrialisation schemes implemented in Hungary in the 1960s. Operating two major industrial plants next to each other, within the limits of Százhalombatta appeared to offer a viable solution: a power plant should be built to provide heat and electricity to the newly built oil refinery, whilst at the same time using one of the refinery’s end products, heavy fuel oil. The first four blocks of the Dunamenti Power Plant were built according to this plan, and the first block was commissioned in 1963. The unit consisted of four 210 t/h oil-fired steam boilers, two 50 MW condensing turbines and two additional turbines used to supply heat. However, with increasing domestic gas production and growing imports of natural gas from Russia, the Company gradually converted the boilers, enabling them to burn alternative fuels. The building of the first four blocks, fitted mostly with equipment made in Hungary, was followed by the installation of three blocks made in Russia; the last of which was put into operation in 1968. At that time, these units were the biggest power plant blocks ever operated in Hungary and their design used the latest large-generator technologies then available. The enlargement of the power plant continued with the start-up of one 215 MW block in 1973, followed by the installation of five additional 215 MW blocks.
68
As early as the 1980s, the need to replace the first four blocks, which by then had reached the end of their expected life, led to a decision to build a new gas fired combined cycle power plant and to install state-of-the art turbines. The total capacity of this, the most recently built part of the power plant, is 380 MW. This part of the power plant meets the most exacting environmental specifications introduced in Europe to date. In 1995, a strategic and professional investor acquired the power plant when it was privatised. With the professional support provided by the main shareholder, Tractebel (at present it holds more than 74% of the shares), Dunamenti’s management has shifted the emphasis towards efficiency improvements and the continuous profitability of operations. In the meantime, efforts were made to complete ongoing upgrades and to develop a long-term strategy for modernising and renewing the power plant.
Market position and market strategy Throughout last year Dunamenti maintained its leading position on the domestic generation market with a market share of 17% whilst remaining Hungary’s largest installed capacity power plant. Operations in the business year 2000 have proved quite satisfactory in the short-term and the Grid has more than ever relied on Dunamenti’s essential services.
Continual developments in technology and ever increasing environmental expectations will obviously encompass the need for further technological and environmental protective measures at the power plant. These measures include a clean water protection programme, as well as the need to further tackle issues that are important for nearby residents, like protection from noise pollution. The Company’s medium-term plan focuses on securing its long-term competitive advantage. Alternative strategies are to be developed for the coming years, paying particular attention to the liberalisation of the Hungarian energy market, with special regard to its modalities and its probable timing. The development of such strategies for this “least cost system power plant” will be made within the framework of the Company’s main shareholder’s European business unit, Electrabel/Electricity and Gas Europe. To cover most of the foregoing issues, the Company expects to get all the required regulatory consents and rulings in the near future in order to be in the position to implement the necessary environmental and life-time extension investments between 2001 and 2003.
TRACTEBEL POWER AND GAS MAGYARORSZÁG Dunamenti Erômû Rt. Az 1960-as években folyó iparosítási elképzelésekben kiemelt helyet foglalt el a hazai szénhidrogénipar megteremtése, fejlesztése. Kézenfekvô koncepcióként jelent meg két szomszédos nagyüzem együttmûködésének lehetôsége Százhalombattán, miszerint az épülô finomító hô- és villamos energiájának biztosítására erômû létesül, mely egyben megoldja a finomító maradéktermékének, a nehézfûtôolajnak a felhasználását is. Ezen koncepció alapján épült fel a Dunamenti Erômû elsô 4 egysége, melybôl az elsô 1963ban került üzembe helyezésre. Az erômûrész 4 db 210 t/h teljesítményû, olajtüzelésû gôzkazánból és 2 db 50 MW-os kondenzációs turbinából és két hôszolgáltató turbinából állt. Ezidôtájt fejlôdött ki a magyarországi földgázipar, valamint lehetôség nyílt az orosz földgázimportra, így a kazánokat fokozatosan alkalmassá tettük az alternatív olaj-gáz eltüzelésére. A négy elsô, lényegében teljesen hazai fô- és segédberendezésekkel létesült erômûrészt 3 db orosz gyártmányú egység belépése követte, melynek utolsó blokkját 1968-ban helyezték üzembe. Ezek a maguk idejében a legnagyobb teljesítményû hazai erômûvi egységek voltak, s követték az idôközben bekövetkezett technológiai fejlôdést. Az erômû bôvítése 1973-ban, az elsô 215 MW-os egység beindításával folytatódott, melyet további 5 egység követett. Az 1980-as években felvetôdött az idôközben élettartamuk határát már elérô elsô 4 egység pótlásának kérdése, melyre a legkorszerûbb fejlesztésnek megfelelô gázturbinás, kombinált ciklusú erômû építésére vonatkozó döntés volt a válasz.
Ez az erômûrész, melynek összteljesítménye 380 MW, megfelel a legszigorúbb európai környezetvédelmi elôírásrendszernek is. 1995-ben, az erômû privatizációja során startégiai-szakmai befektetô érkezett a társaság élére. A Tractebel fôrészvényes (jelenleg több mint 74% részesedéssel) szakmai együttmûködésével a szervezeti hatékonyság javítására, a jövedelmezôség megteremtésére terelôdött a hangsúly. Eközben folytatódtak az elkezdett beruházások, és megfogalmazódott az erômû modernizálásának és felújításának hosszú távú stratégiája.
A Dunamentire, mint legkisebb költségû rendszererômûvekre kidolgozott ilyen stratégiákat a fô részvényes, az Electrabel/Electricity and Gas Europe üzleti szervezetének keretein belül kell kialakítani. A társaság reméli, hogy a közeljövôben rendelkezésre fognak állni azok a hatósági engedélyek és döntések, amelyek lehetôvé teszik a szükséges beruházások végrehajtását 2001. és 2003. között.
Piaci helyzet és stratégia Az elmúlt év folyamán a Dunamenti Erômû megôrizte vezetô pozícióját a hazai áramtermelési piacon 17%-os részesedésével, és változatlanul a legnagyobb beépített kapacitású magyar erômû. A 2000. évi mûködés rövid távon kielégítônek bizonyult és a hazai villamosenergia-rendszer minden eddiginél jobban támaszkodott a Dunamenti Erômû nélkülözhetetlen szolgáltatásaira. A globális technikai átalakulások és a várhatóan folyamatosan szigorodó környezetvédelmi elvárások nyilvánvalóan további technológiai és környezetvédelmi intézkedéseket tesznek szükségessé az erômûben. Ezek az intézkedések magukban foglalják többek között a tisztavízvédelmi programot épp úgy, mint a zajvédelmi kérdések kezelését, mely a környezô lakosság számára rendkívül fontos. Az elkövetkezô évekre kidolgozandó alternatív stratégiák kiemelt figyelmet szentelnek a magyar energiapiac liberalizációjának, különös tekintettel annak konkrét módozataira és idôzítésére.
69
UNILEVER HUNGARY Unilever Hungary Ltd is the subsidiary of the international Unilever N.V./PLC group. Established in 1991. After the global acquisition of Bestfoods in 2000, the combined new business has further strengthened Unilever’s leading position amongst FMCG producers/suppliers in the Hungarian market.
The Company • Indicators (2000): –net sales revenue: 265 mEuro, –headcount: 1800, –share of exports in total sales revenue: about 25 %. • Its key product categories: foods (spreads, margarine, tea, savoury products, dressings, frozen products, ice-cream), household- & personalcare products.
The Investments Unilever has invested approximately 280 mEuro in Hungary from 1991 to 2000. • Its five modernised production sitesare internationally competitive. Their capacities have been extended, with state of art production technology. • A Regional Household Care Innovation Centre has been established in Eastern Hungary, as part of Unilever’s global network. • A satellite suppliers’ system established with about 270 local companies. • Significant investment has been made into supply chain. • A number of product innovations have been developed or launched first in Hungary, then rolled out internationally. • The Company is the No.1 advertiser by TV spend in Hungary (2000). • The Company is a net exporter of Hungarian managers to sister companies
The Rationale and Benefits for the Company Include • having a competitive and profitable local business with market leadership in the key product categories,
70
• managing the Company’s business in Croatia & Slovenia from Hungary, • using the Hungarian production sites & sourcing opportunities for export as part of Unilever’s CEE sourcing policy, • capturing Hungary’s research potential in Unilever’s regional & global research network, • capitalising on high quality Hungarian human resources.
The Benefits for the Local Economy Unilever considerably contributes to Improving the Hungarian Current Account & Foreign Trade Balance by • its local manufacturing potential, • its significant export activities, • creating the maximum added value by use of the local supplier’s network, • reinvestment of its profit locally. Development of Competitive Free Market Economy by • providing Hungarian consumers with contemporary consumer goods & services. Inside the Company by • introducing flat business organisation, • developing new business skills such as marketing or management, • broad implementation of IT, • adoption of Unilever global best practice, • intensive training & development of local people, • taking increased social care of employees (housing-loan, medical care, sports opportunities), • offering international career paths to the best Hungarian managers. In the Society by • implementing modern business principles & supporting their extension e.g. self-regulation, consumer orientated marketing, brand protection, fair competitor’s behaviour), • voluntary committing to meet the even stricter Corporate environmental, health & safety at work requirements in addition to the compulsory national ones,
• co-operation with Hungarian universities & local educational institutions, • participating in solution of community social problems (co-operation with municipalities, sponsorships, donations).
Conclusions In the Favourable Hungarian Business Circumstances such as • stable political situation, • reasonably predictable & accountable economic conditions, • developed business infrastructure (banking, communication, transport, retail trade), • reasonable level of service & industry sectors, • improving legislation & favourable taxation, • geographical location, • competitive free market economy, • developing European consumer, customer & business mentalities, • high level of education, • creative, skilled & flexible Hungarian human resources; a Strategic Investor such as Unilever has been able to Establish a Business in Hungary, which • is successful & internationally competitive, • successfully applies Hungarian innovation capabilities in research, production & marketing activities, • employs a significant number of local suppliers, service & contractor companies, • has become an organic & important part of the Hungarian national economy, • can play its full role in society.
UNILEVER MAGYARORSZÁG Az Unilever Magyarország Kft. a nemzetközi Unilever N.V./PLC csoport tagja. 1991-ben alakult. 2000-ben, az Unilever és a Bestfoods társulása eredményeként létrejött, egyesített üzlet tovább erôsítette az Unilever vezetô pozícióját a magyar piacon a közszükségleti cikkek gyártói/beszállítói között.
A Vállalat • Mutatói (2000): – Nettó árbevétel 265 millió euro. – Alkalmazottak száma 1 800 fô. – Az export részaránya a teljes árbevételben mintegy 25%. • A cég fô termékei: az élelmiszerek (margarinok, növényi zsírok, tea, levesek, félkész ételek, tartósítók, ételízesítôk, mártások dresszingek, fagyasztott termékek, jégkrémek), háztartási és kozmetikai termékek.
Beruházások Az Unilever 1991 és 2000 között mintegy 280 millió eurót ruházott be Magyarországon. • Mind az öt gyára nemzetközileg versenyképes. A cég fejlesztette a gyártókapacitásokat a legkorszerûbb gyártási technológiával. • Regionális Háztartási Innovációs Központot létesített Kelet-Magyarországon, amely az Unilever világméretû kutatóhálózatának is része. • Mintegy 270 helyi vállalatra építve beszállítói hálózatot épített ki. • Jelentôs beruházásokat hajtott végre az ellátási láncban. • A cég számos termékét Magyarországon fejlesztették ki, és hozták elôször forgalomba. Nemzetközi bevezetésükre csak ezt követôen került sor. • A cég a legnagyobb hirdetô a magyar televízióban (2000). • A cég a magyar vezetôk nettó exportálója a testvérvállalatokhoz.
• a Cég horvátországi és szlovén üzletének irányítása Magyarországról, • az Unilever közép-kelet-európai beszerzési politikájának részeként a magyar gyárak és beszerzési lehetôségek kihasználása az exportpiacok ellátására, • a magyar kutatási potenciál beépítése az Unilever regionális és világméretû kutatási hálózatába, • a kiváló minôségû magyar emberi erôforrások hasznosítása.
A nemzetgazdaság számára adódó elônyök Az Unilever jelentôs mértékben hozzájárul: A magyar fizetési és külkereskedelmi mérleg javításához • a cég hazai gyártási potenciáljával, • jelentôs exporttevékenységgel, • maximális hozzáadott értéknek Magyarországon való elôállításával a hazai beszállítók igénybevételével, • a nyereségnek a hazai üzletbe való visszaforgatásával. A szabadversenyes piacgazdaság fejlesztéséhez azzal, hogy • a magyar fogyasztókat korszerû fogyasztási termékekkel és szolgáltatásokkal látja el. A cégen belül • egyszerû üzleti szervezet bevezetésével, • új üzleti, marketing- és általános vezetôi szaktudás kifejlesztésével, • az információs technológia széles körû alkalmazásával, • az Unilever legjobb globális tapasztalatainak alkalmazásával, • a magyar munkatársak intenzív képzésével és továbbképzésével, • az alkalmazottakról való szociális gondoskodással (lakásépítési kölcsön, orvosi ellátás, sportolási lehetôségek), • a legkiválóbb magyar vezetôk részére nemzetközi karrierlehetôségek felkínálásával.
• a cég kötelezô nemzeti szabályozásoknál szigorúbb elôírásainak önkéntes betartásával a környezetvédelem, az egészségvédelem és a munkabiztonság területén • a magyar egyetemekkel és hazai oktatási intézményekkel való együttmûködéssel • a lakóközösségek szociális gondjainak megoldásában való közremûködéssel (így: a helyi önkormányzatokkal való együttmûködés, támogatások, adományok).
Következtetések A kedvezô magyar üzleti környezetben mint • a stabil politikai helyzet, • a megfelelôen elôrelátható és kiszámítható gazdasági feltételek, • a fejlett üzleti infrastruktúra (bankrendszer, kommunikáció, szállítás, kiskereskedelem), • a szolgáltató és ipari szektorok megfelelô színvonala, • az egyre javuló jogi szabályozás és a kedvezô adóztatás, • a földrajzi helyzete, • szabadversenyes piacgazdaság, • az egyre fejlôdô európai típusú fogyasztói, kereskedôi és üzleti gondolkodásmód, • a magas színvonalú oktatás, • a kreatív, képzett és rugalmas magyar emberi erôforrás; stratégiai befektetôként az Unilever képes volt Magyarországon egy olyan üzletet megteremteni, amely • sikeres és nemzetközileg versenyképes, • sikeresen alkalmazza a magyar innovációs készségeket a kutatás, a gyártás és a marketing területén, • nagyszámú magyar beszállítót, helyi szolgáltató és kivitelezô céget foglalkoztat, • a magyar nemzetgazdaság szerves és fontos részévé vált és • teljes körû szerepet játszhat a társadalomban.
Üzleti célkitûzések A vállalat számára adódó elônyök a következôk: • versenyképes és eredményes helyi üzlet megteremtése, a fontos termékosztályokban piacvezetô pozícióval,
A társadalomban • a modern üzleti vezérelvek alkalmazásával és elterjesztésük támogatásával (mint az önszabályozás, a fogyasztóközpontú marketing, márkavédelem, tisztességes piaci magatartás)
71
ERT
MEMBERS OF THE EUROPEAN ROUND TABLE OF INDUSTRIALISTS (ERT) ERT Members are Chairmen and Chief Executives of major European companies. Membership is personal, not corporate, and by invitation only. Companies of ERT Members cover a wide range of industry sectors, with headquarters situated in 17 European countries. Their combined turnover is over 850 billion and they employ over 4 million people world-wide.
A GYÁRIPAROSOK EURÓPAI KEREKASZTALÁNAK (ERT) TAGJAI AZ ERT tagjai európai nagyvállalatok elnökei és legfelsô vezetôi. A tagság személyre szóló, meghívásos alapon történik. Az ERT válallatai az ipari szektor széles rétegét fedik le, 17 európai országban lévô székhellyel. Összforgalmuk 850 milliárd euro, több, mint 4 millió alkalmazottal világszerte. CHAIRMAN Morris Tabaksblat
Reed Elsevier
VICE-CHAIRMEN Gerhard Cromme Carlo De Benedetti
ThyssenKrupp Cofide-Cir Group
Américo Amorim Percy Barnevik Jean-Louis Beffa Peter Bonfield Cor Boonstra Peter Brabeck-Letmathe Antony Burgmans Roberto Colaninno Bertrand Collomb Alfonso Cortina Dimitris Daskalopoulos Etienne Davignon Thierry Desmarest Jean-René Fourtou Paolo Fresco José Antonio Garrido Fritz Gerber Ulrich Hartmann Daniel Janssen Alain Joly Jak Kamhi Cees van Lede
Amorim Investor AB Saint-Gobain BT Philips Nestlé Unilever Olivetti/Telecom Italia Lafarge Repsol YPF Delta Holding Société Générale de Belgique TotalFinaElf Aventis Fiat Iberdrola F. Hoffmann-La Roche E.ON Solvay Air Liquide Profilo Holding Akzo Nobel
SECRETARY GENERAL
Wim Philippa
72
David Lees André Leysen Göran Lindahl Flemming Lindeløv Gérard Mestrallet Charles Miller Smith Mark Moody-Stuart Egil Myklebust Jorma Ollila Heinrich von Pierer Hasso Plattner Lars Ramqvist Nigel Rudd Richard Schenz Manfred Schneider Louis Schweitzer George Simpson Michael Smurfit Ron Sommer Peter Sutherland Marco Tronchetti Provera Jürgen Weber
GKN Gevaert ABB Carlsberg Suez ICI Royal Dutch/Shell Norsk Hydro Nokia Siemens SAP Ericsson Pilkington OMV Bayer Renault Marconi Jefferson Smurfit Deutsche Telekom BP Amoco Pirelli Deutsche Lufthansa
