ALAPKUTATÁSOK A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TERVHEZ
„C” kötet
MAGYARORSZÁG 2020-as MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSÁNAK TELJESÍTÉSI ÜTEMTERV JAVASLATA Műszaki-gazdaságossági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, a célkitűzés teljesítésére vonatkozó NCST bontása szerinti forgatókönyvváltozatok, Green-X modellel végzett dinamikus költségek, benchmark projektszerkezetek, optimális támogatási módok, eszközök javaslata MAGYAR ENERGIA HIVATAL 1081 Budapest, Köztársaság tér 7. Földszinti tanácsterem 2010. április 27. 1030–1400 óra Előadók: Dr. Unk Jánosné ügyv. ig. PYLON Kft.; Kapros Zoltán és Zsuffa László szakértők
1
A 2009/28/EK IRÁNYELVEKBEN MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA ELŐÍRT MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSOK NÖVELÉSÉRE: A 13%-os HÁNYAD, MINT KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ FELADATOK, HÁTTÉRANYAG EREDMÉNYEK KAPCSOLÓDÁSA a MEH MODELL-ben
A PYLON Kft. feladata az , jellel és az „A”, „B” és „C” kötetben dokumentálva. 2
ALAPKUTATÁSOK A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TERVHEZ „A” MAGYARORSZÁG 2020-IG HASZNOSÍTHATÓ MEGÚJULÓ ENERGIAÁTALAKÍTÓ, MEGVALÓSULT TECHNOLÓGIÁINAK KIVÁLASZTÁSA, MŰSZAKI-GAZDASÁGI MUTATÓI ADATBÁZISA „B” MAGYARORSZÁG 2020-IG HASZNOSÍTHATÓ MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁLJÁT MEGALAPOZÓ TECHNOLÓGIÁK BENCHMARK ELEMZÉSE, GAZDASÁGOSSÁGI, MEGTÉRÜLÉSI SZÁMÍTÁSAI, TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA „C” MAGYARORSZÁG 2020-AS MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG-VÁLLALÁSÁNAK TELJESÍTÉSI ÜTEMTERV JAVASLATA Műszaki-gazdaságossági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, a célkitűzés teljesítésére vonatkozó NCST bontása szerinti forgatókönyvek c. háromkötetes munka bemutatása 3
FEJLESZTÉSI ÁLTALÁNOS ÉS HELYI SPECIFIKUS CÉLOK 1. A csökkenő, szennyező, hagyományos energiahordozókra alapozott energiaátalakítási technológiák fokozatos, intenzív cseréje tiszta, környezetbarát, megújuló energiaforrásokra és társadalmi-gazdasági és műszaki szempontból korszerűbb átalakított új másod-, harmadlagos energiahordozókra és átalakítási (villamos, hő, szállítmányozási üzemanyag) technológiákra. 2. Az adott térség fenntarthatósága, arányos, kiegyenlített fejlődése, decentralizált és takarékos használata. 3. Egészséges, környezetbarát, klímára illesztett feltételek, a társadalom ellátása, biztonsága és biztonságos ellátása érdekében. 4. Versenyképesség fenntartása a globális és helyi gazdálkodásban, munkahelyteremtés a környezetvédő technológiák bevezetése, alkalmazása, bővülő önellátás, importcsökkentés. 5. Helyi megújuló energiaforrások közvetlen helyi hasznosítása (biomassza, geotermikus, nap, szél és vízenergia preferenciák). 6. Új, hatékonyabb átalakítási technológiák felfedezése, kutatása, intézményesítése. Kombinált technológiák és megújuló bázisú együttműködő hálózatok megalapozása.
4
Megújuló energiaforrások és energiaátalakító technológiáinak (18 db) választéka jelen kutatási feladathoz csoportosítva, megújuló energiahordozó-bázisú közlekedési üzemanyag átalakító technológiák nélkül
5
A MEGÚJULÓ ENERGIAÁTALAKÍTÓ TECHNOLÓGIÁK KIVÁLASZTÁSI SZEMPONTRENDSZERE – CÉLPIRAMISA Az Európai Unió és Magyarország, mint tagállam energiapolitikája, mely átfogja a teljes energiagazdálkodási és energiaellátási országos feladatokat azonos stratégiai alapelveken nyugszik, amelynek prioritásai: I. a fenntarthatóság, az ökológiai rendszerben, II. az ellátásbiztonság a társadalom és gazdaságfejlesztésben, III. a versenyképesség optimális, hatékony technológiák, a gazdaságot termelésért. A magyar energiapolitikával összehangolt MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA kapcsolatrendszere
6
KÁROSANYAG-KIBOCSÁTÁS MENTES, KÖRNYEZETBARÁT ENERGIÁK:
NAP, VÍZ, SZÉL, GEOTERMIKUS MINIMÁLIS ÜHG KIBOCSÁTÁSÚAK:
BIOMASSZAFAJTÁK, BIOGÁZ, BIOOLAJ, BIOMETÁN A MEGÚJULÓK A HAZAI VAGYON RÉSZEI = DECENTRALIZÁCIÓ, FÜGGETLENSÉG,
I. FENNTARTHATÓSÁG szempontjai: • mértéktartó kitermelés, jó hatásfokú átalakítás, • helyi szintű hasznosítás, 20 – max. 25 km szállítási távolság, • társadalmi elégedettség, olcsóbb beruházás, • klímaváltozás: új eljárások, referenciaprojekt bevezetése
• ÜHG csökkentő technológiák preferálása, • decentralizált ellátás, • olcsóbb üzemvitel, • karbonmentes új technológia bevezetése
7
II. ELLÁTÁSBIZTONSÁG szempontjai: • belföldi, főleg hőenergiaellátó technológiák átállítása biomassza, geotermikus, naphő rendszerekre • autonóm kombinált (hibrid) technológiák több ezer tanyára, • stagnáló geotermikus fűtőművi hasznosítás, újabb bővítése, • helyi megújuló többlet villamos és hőenergia rátáplálás hagyományos vezetékes villamos, távhő gázhálózatokra, • kis- és középtelj. vízerőművi technológiák bővítése, a környezetbarát, klímatudatos vízgazdálkodás keretében.
• lakossági, kommunális, mezőgazd. hőfogyasztók átállítása (függetlenség), • mezőgazdasági melléktermék-hasznosítás, • vidéki gázmotoros távhőellátás átállítása olcsóbb biomassza és geotermikus bázisra, • megújuló bázisú járműhajtó korszerű üzemanyagok (bio, H2) és technológiáik (tüzelőanyag-cellák) elterjesztése.
8
III. VERSENYKÉPESSÉG NÖVELÉSE, ENERGIAHATÉKONY TECHNOLÓGIÁK ELTERJESZTÉSE szempontjai 1. Lehetőleg piacérett technológiák domináljanak, például: szolár-termál, jobb hatásfokú fűtés-hűtés, fotovillamos egyedi és közösségi rendszerfejlesztések, hálózatra csatlakoztatások, geotermikus hőszivattyús (fűtés-hűtés, HMV) technológiák, nagyobb teljesítményű hőszivattyús rendszerek, szél- és napenergia hibrid rendszerek, tárolók, távfűtő rendszerekhez hűtés kiegészítés napenergia-bázison, biomassza bázisú, kapcsolt villamos és hőenergia termelő erőművek, távhőellátások, korszerű biogáz átalakító-biogázmotoros vagy tüzelőanyagcellás villamos és hőenergia termelő rendszerfejlesztések. 9
III. VERSENYKÉPESSÉG NÖVELÉSE, ENERGIAHATÉKONY TECHNOLÓGIÁK ELTERJESZTÉSE szempontjai 2. Innovatív technológiák, kísérleti projektek egy-egy referenciateremtő célú megvalósítása, társadalmi haszna miatt felértékelhető technológiák (jelentős munkahely-teremtő hatása okán), externális költséghatásokkal korrigálható technológiák preferálása (ÜHG mentes, karbon-mentes), éghajlattól független üzemvitelt, menetrendet tartó rendszerfejlesztések (pl. geotermikus erőmű + távfűtés), új geotermikus energia-kinyerési (EGS) technológiák honosítása, K+F szinten (2015–2020 között), abszolút energiamegtakarítást eredményező autonóm és szigetüzemben működő technológiák. 10
Az I. és II. ütemben készült „A” és „B” kötetben dokumentált, a PYLONműhelyben kidolgozott kutatások eredményei = a III. ütemi kutatások alapjai Országos felmérés, válogatás, megvalósult projektek, példák szélesebb gyűjteményéből a benchmark projektek kiválasztása, kutatási adatbázisba sorolása, programozása. Műszaki-gazdasági költség és haszonelemzésekre az EU-ban erre kifejlett Green-X modell alkalmazása feletti döntés, adaptálási munka. Egységes tematika szerint készült el 37 megújuló energiaátalakító technológia jellemzése, modellezése, a Green-X modell és a hazai módszerek ötvözésével, kombinációvaj új módszer – a „HUN-RES” – született, amellyel a főbb paraméterek változtatása, maga után vonja pl. a leginkább alkalmas támogatási forma megadási javaslatát. A kidolgozott számítási modellező módszer működik. Ennek „próbájá”-t működőképességét igazolja, hogy a megújuló energiafelhasználás növelési program forgatókönyv változatainak modellszámításai; a kutatási munka eredményei (lásd a külön dokumentált excel táblázatgyűjteményt az I., II. és III. forgatókönyvekre). 11
A III. ütemi kutatási fő feladatok és teljesítésének előzményei nemzetközi és hazai vonatkozó kutatási, modellezési munkák, feltárási eredményeik a) Európai Unióban ismert, a hosszú és nagytávú megújuló energetikai jövőképek, forgatókönyv-változatok, tendenciák, módszerek.
„Forgatókönyvek a fenntartható jövőért: ENERGIA 2050-IG” „A jövő energiarendszerei Európában: STOA FORGATÓKÖNYVEK” Európai jövőképek, potenciálelemzések 2020-ig a Green-X, a FUTURE-E, a FORRES modellekkel „FORRES 2020 A megújuló energiaforrások 2020-ig történő fejlődése” tanulmányai
b) Magyarország jövőképével foglalkozó EU kutatások: • RES 2020; • RES-E; • RES-HC; • RES-R; • PEN EUROPEAN TIMES Modell; • Intelligens Europa; • Megújuló Energia Politikák (Country Profiles)
c) Hazai dokumentumok, irányelvek: „Új Magyar Energia Politika” „Megújuló energiaforrások felhasználásának növelési stratégiája „A Megújuló Energiahasznosítási Cselekvési Terv” KHEM: +Előrejelzési Dokumentum” 12
NAGY TÁVRA SZÓLÓ ELŐREJELZÉSEK A VILÁG ENERGIAFELHASZNÁLÁSI POTENCIÁLJÁNAK JÖVŐKÉPE: PE A FENNTARTHATÓ ENERGIAELLÁTÁS MINDENKI SZÁMÁRA
A világ energiafelhasználási potenciáljának jövőképe: a fenntartható energiaellátás mindenki számára [55] 13
A HAZAI VÉGSŐ ENERGIAFELHASZNÁLÁS ÉS A VILLAMOS ENERGIA ÁR PROGNÓZISA* A 2020 évre várható teljes energiafelhasználás prognózisa külön kutatás [51] keretében és előírt felhasználás formájában készült éves bontásban, az előírás szerint három fő ágazatra bontva: • a fűtési és hűtési energiaigényekre, • a villamos energia igényekre és • a közlekedési energiaigényekre előirányozva külön [Ktoe] és [PJ/év]-ben kimutatva. A végső eredmények energiahatékonyság figyelembevétele nélkül: 1307 PJ/év ill. 34766 Ktoe értéket jelöltek meg az alapváltozatban.
* Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutató Intézet (REKK) Dr. Sugár András (EKI Kft.)
14
REKK KUTATÁS TOVÁBBI ALAPÉRTÉKEI A középtávon érvényesítendő, energiahatékonyság miatt csökkentett, végső felhasználás prognózisára 3 forgatókönyv-változat készült: a Referencia forgatókönyv, 2020-ra: 1222 PJ/év végeredménnyel, az 1. sz. szcenárió; 2020-ra: 1270 PJ/év végeredménnyel, a 2. sz. szcenárió; 2020-ra: 1273 PJ/év végeredménnyel. [PJ] 1350 PJ
1300
1250
Energiahatékonyság nélkül
Referencia forgatókönyv
Szcenárió 1
Szcenárió2
20%-os megtakarítás
1200
1150
1100
1050 év
1000 2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
év
Hazai energiafelhasználás növekedés várható alakulása a különböző forgatókönyv-változatok szerint [51]
15
REKK KUTATÁSI BECSLÉSEK DIAGRAMJAI Az alapváltozatra készült becslés 1995-től ábrázolja a tényhelyzetet és a várható felfutást (lásd 48. ábra) évi mintegy 2,7%-os átlagos növekedés feltételezésével. 2010től 2020-ig nem jelez megtorpanást, vagy katasztrófát. Jelzi ellenben a gazdasági válság miatti igénycsökkenést, rövid ideig tartó stagnálást 2006–2011 között. 1400
A villamos energia felhasználás prognózisa szerint az összes felhasználás 2020-ban eléri, ill. meghaladja a 47.000 GWh-t a válság utáni megtorpanás leküzdését követően (lásd 49. ábra).
49000
PJ
GWh
Hőmérsékletkorrigált villamosenergia fogyasztás GWh
47000
1300
Becslés
összenergia PJ becslés
45000
1200
43000 1100
41000 1000
39000 900
37000
19 20
17 20
15 20
13 20
11 20
09 20
07 20
05 20
03 20
01 20
99 19
97 19
19
19 20
17 20
15 20
11
13 20
20
09 20
07 20
05 20
03 20
01 20
99 19
97 19
95 19
48. ábra: Az összes energiafelhasználás 1995–2020 tény és becslés [51]
95
35000
800
49. ábra: Villamos energia felhasználás 1995–2020 tény és becslés [51]
16
CÉLÉRTÉKEK: A teljes energiafelhasználás 13%-át, azaz 159 PJ/év nagyságú energiafelhasználást megújuló energiaforrás-átalakítással kell kielégíteni. Ebből a közlekedési ágazat fogyasztásának 10%-át, azaz 25 PJ/év volumenű megújuló bázisú bioüzemanyag-ellátását a célértékből le kell vonni, így: a megújuló bázisú villamos energia és fűtési-hűtési átalakításokra 134 PJ/év mint célérték fordítható az elkövetkező számítások kiindulási adataként és osztható szét villamos és hőenergia átalakításokra, hasznosítási javaslatokra. Ebben a volumenben a már meglévő megújuló energiahasznosító rendszerek termelése és fogyasztása is szerepel, ami 61,43 PJ/év nagyságú, így: a ténylegesen új építésekre 79,0 PJ/év jut a 2020-ig történt hazai vállalás szerint. A meglévő és új megújuló energiakereslet kielégítése a középtávon fenntartható, hazai, realizálható energiapotenciálból történhet. 17
MAGYARORSZÁG MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS ADOTTSÁGAINAK ÖSSZEFOGLALÁSA. ELMÉLETI ENERGIAPOTENCIÁLOK
Magyarország megújuló energiaforrásainak elméleti, átalakítható, műszaki, gazdaságos, fenntartható és realizálható potenciáljaira
18
HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL ÉRTELMEZÉSE
Elfogadva az MTA által bevezetett fogalom-meghatározásokat, jelen munkához ezek adaptálása olyan módon történt, hogy a fenntartható potenciál alatt, azaz a műszakigazdasági-társadalmi-ökológiai szempontokkal összehangolt, fenntartható potenciál alatt vagy a hosszú távon, azaz 2030-ig megvalósítható, hasznosítható megújuló energiavolument értelmezzük, vagy a középtávon a célértéknek egy esetleges megemelt nagyságát (pl. 13% helyett pl. 20%-ot), majd ezen belül a középtávú, 2020-ig realizálható potenciállal, mint célértékkel dolgozunk (lásd fenti ábrát).
19
A MEGÚJULÓ NEMZETI CSELEKVÉSI TERVPROGRAM FENNTARTHATÓ – REALIZÁLHATÓ – POTENCIÁLJÁNAK MEGOSZLÁSA A különböző időtávra szóló elméleti és a jelenlegi feladat idején realizált, illetve a középtávú időszakra (2020-ig) fenntartható és realizálható potenciálok nagyságára és megoszlására a munka VI. fejezetében dokumentált lenti táblázat eredményei tekinthetők a továbbiakban irányadónak, amelynek eléréséhez a IV. és V. fejezetekben dokumentált lépések (számítások, becslések, prognózisok) vezettek:
20
A JAVASOLT, MEGVALÓSÍTHATÓ ENERGIAPOTENCIÁLRA 3 FORGATÓKÖNYV-VÁLTOZAT FELÁLLÍTÁSA ÉS ELŐZETES PROGNÓZISA KÉSZÜLT A növekedési javasolt forgatókönyvváltozatok Az ország hosszabb és nagytávú jövőképében megjelenhetnek a ma legkorszerűbbnek számító energiaátalakító technológiák, ill. a ma még ismeretlen vagy csak kísérletezés szintjén álló, ma még nehezen prognosztizálható energiaellátások. Módszer a potenciálok meghatározására [6]
Az Európai Unió előrejelzései részben a hagyományos források csökkenése miatt, részben az éghajlat-változás fékezése érdekében szorgalmazzák a tiszta, karbonmentes, károsanyag-kibocsátás mentes, kevés kockázattal járó és lehetőleg azért versenyképes, helyi szinten hasznosítható megújuló energiaforrások közvetlen hasznosítását, még abban az esetben is preferálva és kellő támogatást nyújtva fejlesztésükre, ha fajlagos létesítési költségeik a „legkisebb”-hez képest előnytelenebbek, ugyanakkor felértékelődnek, mint lokális munkahely-teremtő vonzataikkal, vagy pozitív externális hatásaikkal az adott környezetükben, amelyek sokszor nehezen számszerűsíthetők, bár súlyozással már ma is előnyösebb osztályozást, rangsorolást kaphatnak.
21
A NEMZETI MEGÚJULÓ CSELEKVÉSI TERVPROGRAM 3 FORGATÓKÖNYV-VÁLTOZATA Az I. forgatókönyv a megújuló energiaforrás-hasznosítás növelésére az ún. legkisebb költség elvét követő és megvalósítását javasló program, program azaz: a legolcsóbb fajlagos költségű villamos és hőenergia átalakítási benchmark projektek sokszorozását, amelyre a Green-X modell szerinti programozást lehetett választani. A II. forgatókönyv a megújuló energiapotenciál minél nagyobb hasznosításán felül a legnagyobb munkahely-növelő, hatékony technológiákat kiszolgáló program a: foglalkoztatottak körének növelésére is törekszik (Green-X – HunRes – essrg modell szerint). A III. forgatókönyv az éghajlat és maximálisan környezetkímélő program készít fel már középtávon is az éghajlatváltozással járó, új helyzetekre és a környezeti értékek fenntarthatósági igényeinek betartására, a negatív externáliák szigorúbb figyelembevételére. Nevezhető röviden a legkisebb ÜHG kibocsátású programnak is a továbbiakban (Green-X – HungRes – Power Consult modell). 22
2020-IG TARTÓ MEGÚJULÓ ENERGETIKAI PROGRAM I. változat: Legkisebb költség szerinti program
Cél 2020-ig a primer energiafelhasználás 13%-a: Ebből üzemanyag: A jelenlegi felhasználás üzemanyag nélkül: Ebből 2020-ig üzemben marad:
158,92 PJ/év 24,95 PJ/év 61,43 PJ/év 54,92 PJ/év
Energetikai cél: 2020-ig szükséges növekedés:
133,97 PJ/év 79,05 PJ/év
Villamos energetikai cél (PJ/év): GREEN-X szerinti legkisebb költség szerinti arány (75%): Nem GREEN-X szerinti egyéb legolcsóbb technológiákból megvalósuló (25%):
55 PJ/év 41,25 PJ/év
Hőenergetikai cél: 70% 30%
24,08 PJ/év 16,86 PJ/év 7,22 PJ/év
13,75 PJ/év
23
2020-IG TARTÓ MEGÚJULÓ ENERGETIKAI PROGRAM II. változat: Munkahelynövelő hatékony forgatókönyv
Cél 2020-ig a primer energiafelhasználás 13%-a: Ebből üzemanyag: A jelenlegi felhasználás üzemanyag nélkül: Ebből 2020-ig üzemben marad:
158,92 PJ/év 24,95 PJ/év 61,43 PJ/év 54,92 PJ/év
Energetikai cél: 2020-ig szükséges növekedés:
133,97 PJ/év 79,05 PJ/év
Villamos energetikai cél (PJ/év): Hőenergetikai cél:
47,05 PJ/év 32,00 PJ/év
24
2020-IG TARTÓ MEGÚJULÓ ENERGETIKAI PROGRAM III. változat: Éghajlat és környezetkímélő maximális program
Cél 2020-ig a primer energiafelhasználás 13%-a: Ebből üzemanyag: 2010-ben a felhasználás üzemanyag nélkül: Ebből 2020-ig üzemben marad:
158,92 PJ/év 24,95 PJ/év 61,43 PJ/év 54,92 PJ/év
Energetikai cél: 2020-ig szükséges növekedés:
133,97 PJ/év 79,05 PJ/év
Villamos energetikai cél (PJ/év): Hőenergetikai cél:
41,05 PJ/év 38,00 PJ/év
25
KERESLETI GÖRBE A VILLAMOSENERGIA-TERMELÉSRE az I. forgatókönyv szerint
12 technológia került be a határköltségen, 39,5 Ft/kWh belüli tartományba
Legkisebb költség szerint kiválasztott technológiák meghatározása. Megújuló energia alapú villamosenergia-termelés kínálati görbéje
26
KERESLETI GÖRBE A HŐENERGIA TERMELÉSRE az I. forgatókönyv szerint
Kevés, mindössze 3 technológia került be 4600 Ft/GJ határköltséggel
Legkisebb költség szerint kiválasztott technológiák meghatározása. Megújuló energia alapú hőenergia-termelés kínálati görbéje
27
ELŐZETES MAKROSZINTŰ FORGATÓKÖNYV-VÁLTOZATOK NYERS PROGNÓZISAI, BECSÜLS %-os MEGOSZLÁSOK AZ ÚJ ÉPÍTÉSEKRE 80 – max. 90 PJ/év VOLUMENRE
120 100 80 60 40 20 0 I. f.k.
egyéb napenergia
II. f.k.
vízenergia geotermikus + hősziv.
III. f.k.
hulladék + szennyvíz szél
biomassza
28
PROGNÓZISOK PROJEKTSZINTŰ BONTÁSA: Nagyságrendnyi behatárolás a realizálható potenciálokra [PJ/év]
29
PROGNÓZIS TÁBLÁZAT FOLYTATÁSA
30
A MŰSZAKI-GAZDASÁGI SZÁMÍTÁSOKHOZ TOVÁBBI SZAKÉRTŐI BECSLÉSEK A KÖZÉPTÁVÚ IDŐSZAK EURÓPAI TENDENCIÁK ALAPJÁN VÁRHATÓ: – beruházási költségek változására; – tüzelőanyag költségváltozásokra; – üzemelési költségváltozásokra [%]-ban a 2010 évi alapesethez képest valamennyi benchmark projektre (2 évenkénti bontásban) Példa a szilárd biomassza alapanyag költségváltozására a KPMG tanulmány „Alap szcenárió”-ja alapján: Átlagárak (eFt/TJ)
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
Lakosság
950
994
1038
1090
1143
1206
1268
1326
1382
1436
1548
1688
Fát égető erőművek és fűtőművek
949
993
1038
1090
1143
1206
1268
1327
1382
1436
1547
1689
Végkövetkeztetés: a bio tüzelőanyag költségek 78/-os arányban emelkednek 2020-ra!
31
A VILLAMOS ENERGIA ÉS A HŐENERGIA-TERMELÉS FAJLAGOS KÖLTSÉGEINEK ALAKULÁSA, ÁTLAGÁRA [Ft/MWh] [Ft/GJ]
A BENCHMARK ELEMZÉSEK SORÁN TECHNOLÓGIÁNKÉNT KIMUTATOTT FAJLAGOS KÖLTSÉGEK, MAJD EZEK KÉTÉVENKÉNTI VÁLTOZÁSÁVAL NYERT ÚN. GREEN-X KÖLTSÉGEKRE RÉSZLETEZŐ MEGHATÁROZÁS KÉSZÜLT (a „C” kötet 34. Táblázatában dokumentálva). A VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS ÁTLAGOS FAJLAGOS KÖTLSÉGE (a mintegy 26 technológia) igen tág határok között változik; a legkisebb 17.923 Ft/MWh-tól (depóniagáz hasznosítás) a 99.584 Ft/MWh (kisteljesítményű napcella-szélerőgép autonóm rendszer) fajlagos költségig bezárólag. A HŐENERGIA-TERMELÉS ÁTLAGOS FAJLAGOS KÖLTSÉGEI (a mintegy 9 – max. 12 technológia) 3467 Ft/GJ-tól 9500 Ft/GJ érték között mozognak. Legkedvezőbb: a meglévő távhőrendszer átállítása geotermikus energiabázisú ellátásra, legdrágább: az egyedi családi ház hőszivattyús rendszerre való átállítás, a vizsgálat időszakban. 32
AZ EGYES FORGATÓKÖNYVI PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ SZÁMÍTÁSOK
(HUN-RES modell szerint) a következőkre terjedtek ki az előírt Green-X tematika szerint: 1. Primer energiaigények kimutatása.
5. Munkahely-teremtő hatások.
2. Szekunder energiatermelés kimutatása.
6. Az egyes forgatókönyvi változatok beruházási értékének meghatározása.
3. Energia-átalakítók kapacitása.
7. A támogatási prémium várható költsége.
4. A kiváltott CO2 nagyságának kimutatása.
8. A beruházási és prémiumtámogatás várható költségei.
33
1) PRIMER ENERGIAIGÉNYEK
34
(a három forgatókönyvre lásd az excel táblázatokat és ábrákat) Villamos energia és hőenergia-termelésre Optimális energiahordozói struktúra a II. változatban
Legnagyobb vill. energia, legkisebb hőenergia-termelés Primer megújuló energiafelhasználás I. vált. [PJ/év]
Több jut hőenergiatermelésre Primer megújuló energiafelhasználás II. vált. [PJ/év] Primer megújuló energiafelhasználás III. változat [PJ/év]
SZEKUNDER ENERGIÁK – VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐENERGIA ÉS KÖZVETLEN HŐENERGIA-TERMELÉSE: SE HÁLÓZATRA TÁPLÁLT ENERGIÁK MENNYISÉGI KIMUTATÁSA
35
Az I., II. és III. forgatókönyv-változatra vonatkozó számítások eredményei a dokumentált excel táblázatokban részleteiben nyomon követhetők. Összehasonlító értékelésükhöz a táblázatok alapján készült ábrák szolgálnak. ÖSSZEHASONLÍTÁS: A) VILLAMOSENERGIA-TERMELÉSRE [GWh/év] I. vált. új építéssel: 7996 GWh/év II. vált. új építéssel: 6872 GWh/év III. vált. új építéssel: 7581 GWh/év
Megújuló energia alapú villamosenergia-termelés II. vált. [GWh/év]
Megújuló energia alapú villamosenergia-termelés I. vált. [GWh/év]
Megújuló energia alapú villamosenergia-termelés III. vált. [GWh/év]
ÖSSZEHASONLÍTÁS: B) HŐENERGIA-TERMELÉSRE
36
I. Forgatók. vált. esetén: 1147 ktoe/év (48,03 PJ/év) II. Forgatók. vált. esetén: 1289 ktoe/év (53,98 PJ/év) III. Forgatók. vált. esetén: 1388 ktoe/év (58,12 PJ/év) új építésre I. vált: 28,57 PJ/év II. vált: 33,88 PJ/év III. vált: 38,24 PJ/év Legkedvezőbb a III. vált., de még megfelelő a II. változat (ebből új építésre: 33,88 PJ/év) Megújuló energia alapú hő- és hidegenergia-termelés I. vált.
Megújuló energia alapú hő- és hidegenergia-termelés II. változat
Megújuló energia alapú hő- és hidegenergia-termelés III. változat
A FŰTÉS–HŰTÉSI ENERGIATERMELÉS ÉRTÉKELÉSE A III. forgatókönyvi-változat prognosztizálja a legtöbbet: 161 ktoe/év értéket a hőszivattyús technológia elterjesztésére, a legkisebbet pedig az I. változat 57 ktoe. Hasonlóak az arányok a napenergia felfutásával. Míg az I. változatban mindössze 61 ktoe/év szerepel, addig a II. forgatókönyv-változatban az előzőnek a háromszorosa, azaz: 184 ktoe/év, végül a III. forgatókönyvi változatban már 240 ktoe/év nagyságú fejlesztés épült be, mint az egyik legtisztább technológia. A JELENTÉS 11. táblázata
Megújuló energia alapú hőenergia termelés várható értéke 2020-ig a II. forgatókönyv-vált. esetén
37
ENERGIA-ÁTALAKÍTÓ PROJEKTEK TELJESÍTŐKÉPESSÉGE 2020-ig
A) Villamos erőmű + kapcsolt vill. és hőerőmű ebből új építés
B) Hőenergia-átalakítók fűtőművek új építése ebből távfűtésre
Külön szerepeltethető az új szélerőmű kapacitások felfutása
I. Legkisebb költségelvű forg.könyv
II. Legnagyobb munkahelynövelő forg.könyv
III. Legkisebb ÜHG kibocsátású éghajlat és környezetkímélő fk.
3160 MWe
3075 MWe
3738 MWe
2737 MWe
2624 MWe
3315 MWe
4879 MWth
6680 MWth
6829 MWth
1599 MWth
1680 MWth
1203 MWth
1451 MWe
1053 MWe
1479 MWe
Green-X modell szerint
HUN-RES modell szerint
HUN-RES modell szerint
38
39 AZ ÉGHAJLAT ÉS KÖRNYEZETKÍMÉLŐ HATÁS KIMUTATÁSA A FORGATÓKÖNYVEKBEN. MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI KÜLÖNBSÉGEK AZ ÚJ ÉPÍTÉSEK RÉVÉN A PROGRAMVÁLTOZATOK KÖZÖTT, A KIVÁLTOTT CO2 kibocsátás volumenek [kt/év]-ben CO2 kibocsátás csökkentések: I. vált. teljes: 6389 kt/év II. vált. teljes: 7152 kt/év III. vált. teljes: 7320 kt/év (az I. vált. hátránya közel 1000 kt/év)
Új beruházásokkal termelt értékesíthető kiváltott széndioxid mennyiség I. változat
Új beruházásokkal termelt értékesíthető kiváltott széndioxid mennyiség II. változat
Új beruházásokkal termelt értékesíthető kiváltott szén-dioxid mennyiség III. változat
40 A PROGRAMVÁLTOZATOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA MUNKAHELY-TEREMTŐ HATÁSUK KÜLÖNBÖZŐSÉGE SZERINT (az egyes berendezések és tevékenységek teljes életciklusra vonatkoztatott [56] munkaévekben mért száma szerint)
I. változathoz rendelhető: 44.461 munkaév II. változathoz rendelhető: 64.697 munkaév III. változathoz rendelhető: 68.030 munkaév (legnagyobb a súlya a biogáz, a geotermikus (hőszivattyús) és a napenergia-hasznosító technológiáknak) Közvetlen munkahely-teremtés I. változat
Közvetlen munkahely-teremtés II. változat
Közvetlen munkahely-teremtés III. változat
A NEMZETI CSELEKVÉSI TERVPROGRAM FORGATÓKÖNYVÁLTOZATAINAK BERUHÁZÁSI KÖLTSÉG KIMUTATÁSA I. Legkisebb költségelvű forg.könyv [mrd Ft]
II. Legnagyobb munkahelynövelő forg.könyv [mrd Ft]
III. Legkisebb ÜHG kibocsátású éghajlat és környezetkímélő fk. [mrd Ft]
Teljes, új építésű létesítési összköltség
2206,21
2851,84
3536,28
ebből villamosenergiaátalakításra
1721,32
1848,04
2263,91
hőenergia átalakításra
484,89
1003,79
1272,36
távfűtésre
194,57
208,34
165,71
(az eredeti, 2 évvel korábban becsült 2300 mrd Ft-hoz képest) A részletes számítások végeredményei a szövegközi 42/I., 42/II., 42/III. Táblázatokban és az excel táblázatcsoportokban szerepelnek. Az éves beruházásokra számított eredmények ábrákban megmutatott változásai (43. dia) a forgatókönyvek közötti különbözőségből eredő, fenntartandó (lekötendő) költségvolumenek megoszlásai jelzik a megvalósítóktól elvárható pénzügyi igényeket és fegyelmezett teljesítésüket.
41
ÉVES BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIA HASZNOSÍTÓ PROJEKTEKBEN
I. változat
II. változat
III. változat
42
A FEJLESZTÉSEKHEZ SZÜKSÉGES TÁMOGATÁSI PRÉMIUMÉRTÉKEK VÁRHATÓ ÉRTÉKEI azaz ÜZEMELTETÉSI TÁMOGATÁSOK, SOK BERUHÁZÁSI TÁMOGATÁS NÉLKÜL
43
A számítások eredményeként kimutatás készült, évenkénti bontásban a biztosítandó támogatás nagyságára, ütemezésére. I. változathoz szükséges: 941,74 mrd Ft II. változathoz szükséges: 1372,49 mrd Ft III. változathoz szükséges: 1450,89 mrd Ft Támogatás Villamos és hőenergia fejlesztési megoszlások I. vált. villamos energiára 782,49 mrd Ft hőenergiára 159,27 mrd Ft II. vált. villamos energiára 923,89 mrd Ft hőenergiára 448,59 mrd Ft III. vált. villamos energiára 982,54 mrd Ft hőenergiára 468,34 mrd Ft Üzemeltetési támogatás (prémium kassza) változása I. vált.
Üzemeltetési támogatás (prémium kassza) változása II. vált.
Üzemeltetési támogatás (prémium kassza) változása III. vált.
KOMBINÁLT: BERUHÁZÁSI ÉS PRÉMIUMOS (üzemeltetési) TÁMOGATÁSOK VÁRHATÓ KÖLTSÉGEI
44
Hazai viszonyok között nagy segítséget jelent önkormányzatoknak, lakosságnak, kisvállalkozások számára, ha a fejlesztés kezdetén a beruházásra is támogatást juttatnak, még ha ezzel a támogatási időszak is lerövidül. A támogatásokra fenntartandó összegek: I. változat esetén összesen: 1198,525 mrd Ft • ebből prémium keretre: 634,609 mrd Ft • beruh. támogatásra: 563,917 mrd Ft II. változat esetén összesen: 1703,064 mrd Ft • ebből prémium keretre: 867,701 mrd Ft • beruh. támogatásra: 835,363 mrd Ft III. változat esetén összesen: 1992,448 mrd Ft • ebből prémium keretre: 858,470 mrd Ft • beruh. támogatásra: 1133,979 mrd Ft Éves támogatási igények összesen (Beruházási és üzemeltetési) I. vált.
Éves támogatási igények összesen (Beruházási és üzemeltetési) II. vált.
Éves támogatási igények összesen (Beruházási és üzemeltetési) III. vált.
PROJEKT-TÁMOGATÁSI MÓDOK, DILEMMÁK A MŰKÖDÉSI TÁMOGATÁS TÖBBFÉLE LEHET:
a gyakorlatban bevált kötelező átvételi rendszer; a garantált KÁT; a KÁT-on felüli prémium biztosítása; segédenergia (pl. villamos energia) költségek csökkentése (kormányzati támogatással, pl. a hőszivattyús áramár bevezetésével).
A BERUHÁZÁSI TÁMOGATÁS lehet:
hagyományos, meghatározott arányú és időszakra szóló egyszeri támogatás; zöld bizonyítvány rendszer.
A kétféle mód KOMBINÁCIÓJA: – –
– –
A működési támogatás 2030-ig folyamatosan és intenzíven növekvő éves költségterhet jelent a kormányzat számára, a beruházási támogatás egyszeri jelentős kiadást jelent. Zöld bizonyítványi rendszer esetén a zöldenergia piaci ára nem garantálható, növelni kell a kockázati hozamot, amire a nagybefektetők képesek, a keletkező jövedelem emiatt kivonható az országból. A zöld bizonyítvány a bevezethető technológiák körét leszűkítené. A kormányzati szabályozó szerep zöld bizonyítvány esetén csökkenne, gátolná a jövedelem helybeni hasznosítását, a munkahely-teremtést, a CO2 kibocsátás csökkentését.
45
ÖSSZEFOGLALÁSUL I. FORGATÓKÖNYV-VÁLTOZAT FŐBB INDIKÁTORAI TECHNOLÓGIAI BONTÁSBAN
46
ÖSSZEFOGLALÁSUL II. FORGATÓKÖNYV-VÁLTOZAT FŐBB INDIKÁTORAI TECHNOLÓGIAI BONTÁSBAN
47
ÖSSZEFOGLALÁSUL III. FORGATÓKÖNYV-VÁLTOZAT FŐBB INDIKÁTORAI TECHNOLÓGIAI BONTÁSBAN
48
ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA KAPACITÁSBŐVÍTÉSÉRE ÉS TERMELÉSNÖVELÉSÉRE az I. forgatókönyv-változatban
A villamos energia kapacitásbővítés és termelésnövekedés szempontjából legnagyobb értéket az I. forgatókönyv szerint lehet elérni, számszerűen 3160 MW-ot és 9512 GWh-ot 2020-ban (lásd 49/I. Összesítő Táblázat).
49
ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA KAPACITÁSBŐVÍTÉSÉRE ÉS TERMELÉSNÖVELÉSÉRE a II. forgatókönyv-változatban
Legkedvezőbb, mértéktartó növekedés a II. forgatókönyv szerint érhető el, ahol a villamos kapacitásnövekedés még az I. változaténál is nagyobb: 3738 MW, a villamosenergia-termelés pedig alig kevesebb, azaz: 9397 GWh volumen 2020ban (lásd 49/II. Összesítő Táblázat). 50
ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA KAPACITÁSBŐVÍTÉSÉRE ÉS TERMELÉSNÖVELÉSÉRE a III. forgatókönyv-változatban
A III. forgatókönyv a sok decentralizált, kisteljesítményű erőműveivel, az erőteljes biomassza bázisú átalakítók csökkentésével a másik két változathoz képest jellemzően kevesebb kapacitást prognosztizál, azaz: 3075 MW-ot, és jóval kevesebb villamosenergia-termelést: 8688 GWh (lásd 49/III. Összesítő Táblázat).
51
A MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁS-NÖVELÉSI FORGATÓKÖNYVEK RÉSZLETES ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSEI alapján JAVASOLHATÓ: A II. sz. FORGATÓKÖNYV ELFOGADÁSA, SA amely: OPTIMÁLIS:
az ökológiai rendszer; az éghajlatváltozás; a társadalmi hasznosság; a műszaki innováció; a decentralizált területi fejlődés; a helyi megújuló energiapotenciál-hasznosítás; a leggazdagabb technológiai struktúra (energiamix); a leginkább preferált hőenergia hasznosítás és támogatás szempontjából, továbbá mértéktartó a gazdasági kihatását illetően is.
52
IRODALOMJEGYZÉK 1. 2. 3. 4.
5. 6.
7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.
2009/548/EK EURÓPAI BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2009. június 30.) a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervek formanyomtatványáról GKM: MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA 2007–2020. A biztonságos, versenyképes és fenntartható energiaellátás stratégiai keretei. Bp. 2007. KHEM: „A 2007–2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló, H/4858. sz. Országgyűlési határozati javaslat háttéranyaga. Bp. 2007. MET–CHIC Közép-magyarországi Innovációs Központ Nonprofit Közhasznú Kft. Mészáros Géza: „Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Nemzeti Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terve” átfogó dokumentáció, benne: PYLON Kft. Dr. Unk Jánosné: Helyzetelemző értékelés és Jövőkép szintézis munkarésze. Bp. 2009. szept. Stróbl Alajos Dr. MAVIR–ERŐTERV P24909: A MAVIR Zrt. 2009. évi forrásoldali kapacitástervének aktualizálása és az ehhez kapcsolódó kiegészítő tanulmányok és vizsgálatok. Bp. 2009. szept. 15. PROJECT Green-X (funded by the EC DG RESEARCH (FWP5) No: ENG-CT-2002-00607 Part Introduction, Dynamics of cost-resource curves for RES-E, Results of the model runs, Interaction between different support mechanisms Decision making by staheholders, RES-E courent promotion strategies.” Final Conf. Sept. 2004 Brussel Bagi Attila: „A megújuló forrásokból származó villamos energia támogatását vizsgáló Green-X modell ismertetése.” MEH 2009. febr. Gustav Resch, Claus Huber, Thomas Faber, Reinhard Haas (EEG Energy Economic Group): Dynamics of cost resources curves for RES-E, in Hungary, 2004 Brüsszel ECN-R.E.S. Hilke Rösler, Sander Lensink: „Modelling in TIMES model” Amsterdam 22th October 2007 THE RAN EUROPEAN TIMES MODEL FOR RES 2020: Chapter RES 2020 for Hungary Energy potencials data. Project no: EIE/06/170/Si2. 442662 IP/A/STOA/FVIC-2005-28/SC20: FUTURE ENERGY SYSTEMS IN EUROPE I.E.E. POTENTIAL Mario Ragwitz: „FORRES 2020: Analysis of the renewable energy sourcies’ evolution up to 2020” Study No TREN/D2/10-2002. Sustainable Energy Europe 2005-2008 Karlsruhe April 2005 KHEM: „STRAGÉGIA A MAGYARORSZÁGI MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK NÖVELÉSÉRE 2007-2020” Bp. 2008. január KHEM: „ELŐREJELZÉSI DOKUMENTUM A 2020-ig terjedő energiahordozó felhasználás alakulásáról (2009/28/EK Irányelv 4. cikk (3) bekezdésébe előírt adatszolgáltatás) Budapest, 2009. szept. KHEM Dr. Szerdahelyi György: „A megújuló energiahordozókból történő villamosenergia-termelés fejlesztése (energiapolitikai háttér, megoldandó feladatok) Bp. 2009. dec. Hercsuth Andrea: „Megújuló energiaforrások szabályozása és támogatása DG TREN,D1 Európai Parlament Brüsszel. 2008 dec. 11. Az Európai Bizottság javaslata a Megújuló Energiaforrás Irányelve GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Energiapolitikai Füzetek XVIII. szám: Az energiaigény és -szerkezet hosszú távú előrejelzésének klímapolitikai vonatkozásai Intelligent Energy Europe project: „Renewable Energy Policy COUNTRY PROFILES 2009 VERSION. „RE-SHAPING” Shaping on effective and efficient European renewable energy market. EIE/08/517/S12.52924 MTA Energetikai Bizottsága, Megújuló Energia Albizottsága, Dr. Bobok E., Dr. Tóth Anikó: „A geotermikus energia helyzete, perspektívái”. Miskolc, 2005-2007 Dinya László Dr. CSc. Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös, Bioenergetikai Tudásközpont: „Áttekintés a biomassza alapú energiatermelés helyzetéről.” Gyöngyös, 2006 Imre László Dr. BME: „A napenergia-hasznosítás távlati feladatai, a nem kutatott területek, meg nem oldott problémák.” Bp. 2007 Pálfy Miklós Dr. GKM – PYLON Kft.: „Megújuló energiafelhasználás növelésének költségei” c. kutatás a: Napenergia aktív fotovillamosenergia hasznosítási fejezet. Bp. 2004. február MTA Energetikai Bizottsága, Megújuló Energia Albizottsága: Dr. Farkas István ???: „A napenergia hasznosításának hazai lehetőségei”. Bp. 2009. febr. Török József Dr.: „A Kárpát-medence geológiai adottságai”. Kistelek, Geot. Konf. 2007 Mádlné Szőnyi Judit: „A geotermikus energiakészletek, kutatás, hasznosítás” Grafon Kiadó. 2006. Szanyi János Dr., Kovács Balázs: „A Kárpát-medence geotermikus energiapotenciálja.” Kistelek, 2007. ápr. Rybach L.: „Mennyire megújuló a geotermikus energia” 2006. Kistelek, Geot. Konf. Lorberer Árpád Dr. VITUKI Rt.: „A geotermális energiahasznosítás hazai fejlesztési koncepciója” Bp. 2004. Szalai Sándor, Gács Iván, Tar Károly, Dr. Tóth Péter (MTA): A szélenergia helyzete Magyarországon Bp. 2005
53
Irodalomjegyzék folytatása 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54.
55. 56. 57. 58.
Munkácsy Béla Dr. Kovács Gábor, Tóth János (ELTE): Szélenergia-potenciál és területi tervezés Magyarországon. Településgazdálkodás – Környezet – Gazdálkodás. Bp. 2008. Tóth Péter Dr., Bíróné Dr. Kircsi Andrea: A szélenergia-hasznosítás jövője 2020-ig Magyarországon. Bp. 2008 Kullmann László Dr., Dr. Lakatos Károly, Ötvös Pál: „A hazai megújuló energetikai potenciál reális értékeinek közelítő meghatározása a vízenergia hasznosítás terén. MTA Bp. 2003. MTA Energetikai Bizottsága Megújuló Energia Albizottsága: „A biomassza alapú energiatermelés helyzete” Bp. 2005 Marosvölgyi Béla Dr.: Megújuló energiák tankönyv, Mezőgazd. Kiadó. Bp. 2003 Gémesi Zsolt: „Az agrárium hozzájárulása a zöldenergia politikához” 2009. ápr. Horváth János Geo-Montan: „Energiaerdő telepítések magyarországi lehetőségei” Bp. 2007 Szunyog István: „Elméleti biogáz potenciál. Egy európai uniós kutatási projekt részeredményei. Theoretical Biogas Potential – Preliminary Results of an European Union Research Project REDUBAR. EIE/221/S1.442603 sz. 2006. IEE: Potentials and cost for renewable electricity in Europe – The Green-X database on dynamic cost-resource curves. Report/D4 of the IEE project. OPTRES: Assessment and optimisation of renewable support schemes in the European electricity market. 2006 Szeredi István Dr., Alföldi László Dr., Csom Gyula Dr., Mészáros Csaba Dr.: „A vízenergia hasznosítás szerepe, helyzete, hatásai.” Bp. 2009 BAP DRIVER projekt: EUROPEAN BEST PRACTICE REPORT: Compactive assessment of national bioenergy strategies & biomass action plans in 12 EU countries. No EIE/07/118/S12.467614 January 2009 Maurizio Garqiulo: RES 2020 The modeling approach in RES 2020 and the data used for the potencial of renewable energy sources in EU27. 2007 Mario Ragwitz – Framenhofer ISI – Gustav Resch – Thomas Faber – EEG: Economic analysis of reading a 20% share of renewable energy sources in 2020. Annex 1 to the final report: Methodological aspects of database for the scenarios of RES deployment. August 2006 Mario Ragwitz: „FORRES 2020: Analysis of the renewable energy sources evolution up to 2020” study. European Commission Directorate-General for Energy and Transport. Under Tender No. TREN/D2/10-2002 2009/548/EK EURÓPAI BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2009. június 30.) a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervek formanyomtatványáról European Technology Platform: SMARTGRIDS Strategic Deployment Document for Europe’s Electricity Networks of the Future RES 2020 PEN-EU TIMES: SCENARIO ASSUMPTIONS. Workshop Prague 10th November 2008. 2019/2008. (II. 23.) Korm. határozat a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervről Unk Jánosné Dr. PYLON Kft.: „Komplex területi energetika folyamatos kutatás. Népesség és éghajlat mozgásra alapozott speciális dinamikus energiaigény prognózisváltozások alakulása” 1978–1990, 1992 – napjainkig. Bp. Rédei Mária Dr. (ELTE TTK): „Baseline variant regional level. Long term prognosis of population breakdown by regional site for Hungary. Bp. 19.01.2009 Unk Jánosné Dr.: „Klímára illesztett területfejlesztés, környezetvédő energiagazdálkodás, fenntartható energiaellátás” előadás az V. Nemzetközi ELTE Konferencián. Szeged, 2009. ápr. 16-17. Sugár András Dr. (EKI Kft.) és a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutatói: „A HAZAI VÉGSŐ ENERGIAFELHASZNÁLÁS ÉS A VILLAMOS ENERGIA ÁR PROGNÓZISÁNAK ELKÉSZÍTÉSE 2020-ig” Bp. 2009. november ENERGIAKLUB: „KLÍMAPOLITIKA” civil szakértői tanulmány a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiához” Szerzők: Kardos Péter – fodor Zoltán, közreműködők: Beliczay E., Lukács A., Pavics Lázár, Szabó Z., Ámon A., Kazai Zs., Király Zs., Tóth N., Varga K. Unk Jánosné Dr.: „ENERGIAIGÉNYEK, PROBLÉMÁK, MEGOLDÁSOK.” Energia Fórum 2007 Eger – MET rendezvény 2007. okt. 11-12. Unk Jánosné Dr. (PYLON Kft.) – GKM 6800/2003 sz. V.1. kutatás: „A megújuló energiahordozói felhasználás növelésének költségei.” I., II., III. kötet. Témafelelős és szintéziskészítő Dr. Unk Jánosné. Szakértők: Pálfy Miklós, Kaboldy Eszter, Dr. Marosvölgyi Béla, Zsuffa László, Kapros Zoltán, Dr. Varga Zs., Dr. Árpási M., Bányai I., Dr. Fehér Ottilia, Hajdu Gy., Unk János. Opponens: Dr. Stróbl Alajos ECOFYS: NEW ENERGY VISION. 2009. december Kohlheb Norbert Dr., Pataki György, Porteleki Anikó, Szabó Barbara ESSRG Kft.: „A megújuló energiaforrások társadalmi hasznosságának értékelése” tanulmány a MEH részére. Bp. 2009. okt.-dec. Kádár Péter Dr., Power Consult Kft.: „A villamosenergia-termelés externális költségei, különös tekintettel a megújuló energiaforrásokra” elemző tanulmány a MEH részére. Bp. 2009. dec. KPMG – essrg: „A biomassza, mint erőművi tüzelőanyag keresletének, kínálatának, valamint árának 2010–2020 időszakra vonatkozó éves előrejelzése” Jelentés, Bp. 2010. január
54
KÖSZÖNÖM A SZAKMA KÉPVISELŐINEK FOLYAMATOS, ÖNKÉNTES EGYÜTTMŰKÖDÉSÉT, ESETENKÉNTI AKTÍV SEGÍTSÉGÉT AZ EDDIGI MUNKÁNK EREDMÉNYESSÉGÉHEZ ÉS MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!
55
